You are on page 1of 439

PAUL B R U N T O N

MISZTIKUS
TANÍTÁSOK

Az eredeti mű címe
The Notebooks of Paul Brunton,
volume one: Perspectives

Fordító
Zsiday Viktor

Lektor
Geréb Tamás

TARTALOM
Előszó . . . 7

1

A Keresés... 9

2
Gyakorlatok Keresőknek... 27

3
Lazítás és Visszavonulás . . . 35

4
Meditáció kezdőknek... 45

5
A t e s t . . . 64

6
Érzelmek és etika . . . 78

7
Az intellektus... 94
8
Az ego . . . 109

9
Születéstől az újjászületésig . . . 122
10
önmagunk gyógyítása . . . 137
11
A negatívumok: Sötét árnyék vetül a világra . . . 151
12
Visszatekintés életemre . . . 162
13
Az emberi tapasztalat... 174

A művészet mint a kultúra része . . . 189

15
K e l e t . . . 201

16
Az é r z é k e k . . . 218

17
A vallásosság iránti igény . . . 236

18
Az áhítatos é l e t . . . 248

19
A relativitás uralma .. . 262

20
Mi a filozófia? . . . 280

21
Mentalizmus . . . 316

Az ihlet és az22
Önvaló . . . 332
23
Kontempláció haladóknak... 351

24
A benned rejlő béke . . . 372

25
Világelme az egyéni elmében . . . 386
26
A Világidea . . . 407
27
Világelme . . . 420
28
Az Egyetlen . . . 427

ELŐSZÓ

Egy filozófiával foglalkozó könyvet nem úgy kell forgatnunk, mint más könyve-
ket. Nem kell arra számítanunk, hogy azonnal mindent megértünk, és emiatt
nem is kell elbizonytalanodnunk, ha gyakran nem értünk meg bizonyos dol-
gokat elsőre. Ekként viszonyulva az olvasottakhoz fel kell figyelnünk minden
alkalommal arra, ha egyes mondatok vagy gondolatok a szív mélyéről intuitív
választ váltanak ki (ezt nem szabad összekeverni a fejben történő logikus meg-
értéssel). Amennyiben az előbbi bekövetkezne, minden alkalommal abba kell
hagyni az olvasást, félre kell tenni a könyvet, és át kell adni magunkat a sza-
vaknak, amik ezt az érzést kiváltották. Hagyjuk, hadd végezzék el azok a saját
módjukon feladatukat. Nem kell mást tennünk, csak befogadónak maradni, és
csendben lenni. S éppen az ilyen módon kiváltott, bennünk visszhangzó vála-
szok segítségével találhatjuk meg végül azt az ajtót, amely a belső lényünkre
nyílik, s világosság lesz ott, ahol korábban nem volt. Amikor átlépünk azon az
ajtón, és belépünk abba a fénybe, akkor már a könyv többi része is könnyen
érthető lesz.

Ha úgy érzed, hogy azok az elvek, amelyek ebben a könyvben szerepelnek, iga-
zak, ne felejtsd el, hogy az Igazság iránti hálád legjobb kifejezési módja az, ha
használod őket. A lelki béke azoknak a díja, akik bölcsen keresnek, és fáradha-
tatlanul dolgoznak törekvéseik megvalósításán.

A KERESÉS
Hogyan találjuk meg utunkat - Önálló utak - Szervezett csoportok -
Önfejlesztés - Tanítvány/Tanító

Az Önvaló keresése nem más, mint az emberiség boldogság utáni hosszú kuta-
tásának utolsó állomása.

Amikor egy ember elengedhetetlen szükségét érzi önmaga megbecsülésének,
akkor meghallotta az Önvaló csendes suttogását. Ettől kezdve különböző uta-
kat s módokat fog keresni, hogy kivívja ezt az önbecsülést. Ezzel kezdetét veszi
a Keresés.

Ennek a Keresésnek a legfontosabb pontja az ego szívének megnyitása az
önvaló felé.

Nem azoknak szól ez, akiknek egy társasági eseményre van szükségük minden
vasárnap délelőtt, ahol megmutathatják szép ruhájukat és szép beszédeket hall-
gathatnak. Azoknak szól, akik valami felsőbbrendű szükségét érzik az életben,
aminek átadhatják magukat, akik nem elégszenek meg azzal, hogy megkeresik
mindennapi kenyerüket vagy kellemes foglalatosságokkal ütik el az időt. Milyen
ügy, milyen feladat lehet fontosabb, mint az, hogy az élet magasabb célját meg-
valósítsuk a Földön?

Egy szent küldetés okán vagyunk itt, ebben a világban. Meg kell találnunk azt,
amit a teológusok léleknek, a filozófusok pedig Önvalónak neveznek. Olyasvalami
ez, ami egyszerre van karnyújtásnyira, s végtelen távol is. Életáramunknak,
énünknek, tudatosságunknak titkos forrása ez. Mivel azonban életenergiánk folya-
matosan kifelé áramlik érzékszerveinken keresztül, mivel énünket folyamatosan
a testünkkel azonosítjuk, s mivel tudatosságunk soha nem merül el önmagában,
az Önvaló szükségszerűen megfoghatatlanná, elérhetetlenné válik számunkra.

Négy cél van, amit a filozófia kitűzött az ember elé: 1. ismerje meg önma-
gát; 2. ismerje meg Önvalóját; 3. ismerje meg az Univerzumot; 4. ismerje meg
önmaga viszonyát az Univerzumhoz. A Keresés eme célok megvalósításának
folyamata.

Ez az Ideál az, ami élettapasztalatunk minden fázisának titkos fontosságot
kölcsönöz. Ez a cél az, amely olümposzi fenséget ad ismeretlen férfiaknak és
nőknek. Ez a Gondolat az, amely felemeli, megváltja és dicsőségessé teszi az
emberi létezést.

Egy nagy célnak szentelt szerény élet maga is naggyá válik.

Nem csupán a lelki önfejlesztés iránt érdeklődő maroknyi elithez szól mindez.
A legkomolyabb igazság ez, amely minden ember számára fontos, bárhol is
éljen.

A miszticizmust gyakorlók, a különböző jógairányzatok követői és a spirituá-
lis igazságokat keresők gyakran hajlamosak a Keresést a mindennapi életüktől
különállónak tekinteni éppúgy, ahogy a bélyeggyűjtő és az amatőr kertész is úgy
tekint hobbijára, mint amit normális életéhez kellemes kiegészítésként hozzáte-
het. Ez alapvető hiba. A Keresés nem valamiféle komoly hobbi vagy az unalmas
hétköznapokból kiszakító kellemes foglalatosság. Hiszen maga az életünk a
Keresés. Akik ezt nem értik meg, azok különccé, énközpontúvá válnak, fel-
sőbbrendűnek érzik magukat, szektariánusok lesznek, téríteni kezdik a másként
gondolkodókat és a még fel nem készülteket, és megpróbálják másokra ráeről-
tetni, ami nem való nekik.
Akik elválasztják a Keresést mindennapi létezésüktől, azok elzárják magu-
kat a további gyarapodás legfontosabb tényezőjétől. Álmodozókká válnak, és
elvesztik a valóságérzéküket. Ugyanakkor, amikor ezeknek a hibáknak bárme-
lyikét megemlítjük egy Keresőnek, igen ritkán ismeri fel, hogy ez rá személyesen
is vonatkozik. Sokkal inkább azt gondolja, hogy ezekbe a hibákba mások esnek
bele. Ennek pedig az az oka, hogy sokkal fejlettebbnek tekinti magát, mint ami-
lyen valójában.

A Munka benned kezdődik - valamely belülről érkező impulzus, gondolat,
érzés, idea által vagy egy korábban látott tárgy, személy, tanító válthatja ki,
esetleg egy könyv, egy előadás, a Természet vagy egy műalkotás. De jöjjön akár
belülről, akár kívülről, Te vagy az, akinek el kell fogadnia. Ám ha azt kérdezed,
hogy miért éppen abban a pillanatban történt ez, arra nem lehet más válasz,
mint hogy minden dolgok Forrása így akarta.

Az intuíció, amely a Keresés kapuihoz vezetett - éppúgy, mint bármely más
valódi intuíció - egy apró szikra, amelyhez kétféleképpen viszonyulhatsz: két-
kedéssel, habozással, másoktól származó negatív vélemények elfogadásával
kiolthatod, vagy éppen ellenkezőleg: megerősítheted a hit, engedelmesség és
pozitív vélemények meghallgatásával olyanoktól, akik folytatják vagy be is fejez-
ték a Keresést.

Az utazás ott kezdődik, ahol éppen vagy. Lehet, hogy megismétled más utazók
tapasztalatát, akik itt és ott, ebben és abban a kultuszban, vallásban, hitben
keresték azt a táplálékot, amely belső éhségüket csillapítja. Évek telhetnek el
ezzel a kereséssel, de akár egy ilyen vallásban vagy azon kívül ér véget, egy nap
valami történik veled. Az elmédet hirtelen megértés tölti el, szívedet pedig béke.
Ez a tapasztalat hamarosan tovatűnik, de emléke sokáig megmarad. Olyan bol-
doggá tesz, hogy vágysz rá, hogy megismétlődjön. De úgy tűnik, hogy éppen ez
az a dolog, amit akaratlagosan nem tudsz elérni. Ha ismét megtörténik, ott foly-
tatod a Keresést, ahová az valójában tartozik - önmagadban. Nem fogsz többé
erre-arra keresgélni, hanem saját magadban kezdesz el komolyan munkálkodni.
Meg kell tisztítanod személyiségedet, rendszeresen meditálnod kell, és ihletett
könyveket olvasni.

Amikor a tétova vágy valami olyasmi után, amit a világi élet nem tud kielégíteni,
elviselhetetlenné válik, az azt jelezheti, hogy készen állsz a keresésre.

Először lehet, hogy valamilyen fizikai vagy lelki szenvedés vezet ehhez a
Kereséshez, de fokozatosan rájövünk, hogy ez a negatív hozzáállás nem elég,
s valami sokkal pozitívabbra van szükség: célunkká az válik, hogy felismerjük
az emberi létezés titokzatos célját.

tulajdon és család.„nincs remény az emberiség számára". hogy felismerje életének valódi értelmét. Ennek ellenére az általánosan elfogadott nézőpont az. hogy gyakorlatilag ez az egyetlen út.s ha úgy kívánja . vagy akár egy tanító keresésének. s arra az elhatározásra jutnak. rendszeres olvasása segíteni fog neki abban.azon írások segítségével. hogy nem marad ideje lelki szükségleteinek kielégítésére. hogy maradjon idő elmélyült gondolkodásra. Alig akad olyan ember. Ez a leggyorsabb és legkönnyebb út. Még azok is.Lehet. s legyünk elégedettek ezzel. Az ember legfontosabb feladata. hogy az élet valódi értékét csak akkor ismeri fel az ember. megértheti ezeket az absztrakt tanításo- kat. ami megtapasztalható. mint a munka. A tradicionális tanítások is megerősítik ezt. a gondolatokból békét. Ám ha ez igaz lenne. hogy ne tekintsük messzebbre. hogy elviseljék. Általában amellett. barátok. Az írások tanulmányozása. Az első út csábítása azonban olyan nagy. Némelyeknek az írásokban foglaltak megindítják szellemi energiáit. Lehetséges az is. Bárki. amit az emberiség követ. marad fölösleges ideje és ereje. Az oldalakból ihletet merít. aki hajlandó őszinte erőfeszítésre. legtöbbször korábbi életeikben az előbbi úton jártak. hogy gondolkodását az igaz elvek mentén tartsa. amelyet a magasabb igények kielégítésére lehet és kell fordítania. Összeegyeztethetetlen-e a belső élet a világi élettel? A vallásos-misztikus taní- tások és gyakorlat általában ezen az összeegyeztethetetlenségen alapszik. tanulásra. Nem érezzük szükségét az igazság. ha már megta- pasztalt mindent. a hét- köznapi örömök. Nem érzünk késztetést arra. melyeket olyanok alkottak. Min- den más foglalatosság csak másodlagos lehet ehhez képest.ahogyan tévesen gondoljuk. s csak azért hagytak fel vele. imádkozásra és meditá- cióra. hogy keressük a lelkiséget . hogy . a mondatokból megnyugvást. mert a fájdalom már túl sok volt ahhoz. akik látszólag a második utat követik. saját intelligenciáját használva . hogy az ember megélhetését megkeresi és ambícióit kitölti. Nem úgy szervezzük meg a mindennapjainkat. Ez a leghosszabb és legfájdalmasabb út. akinek élete annyira intenzív. akiknek több szabadidejük és kapacitásuk volt erre.mint Ráman Maharisi mondta egyszer nekem szkeptikusan . hogy a lelki tanítók tanításait hallgatva és azokat elhíve jut el ugyanide. az élet megfoghatatlan oldalát. akkor .

a Hamletet. Telve van a világ emberekkel. s a tragédiák sora. mint ha egy komoly eseményen százak jelenlétében mondta volna ki. sem az intellektuális tevékeny- ség nem léphet be. Nem! Az isteni jelenlétet abban a mélységes földöntúli csendben érezzük. Egy kicsivel több határozottság Dánia hercege részéről. elkerülhető lett volna. és minden mást ennek kell alárendelnie. s nem is tud róla. A Keresés nem olyasvalami. a leginkább hajlamosak tévutakra keveredni. Az ideges. Ám ebben az esetben a darab nem . Shakespeare is ennek a témának szentelte nagy művét. Megigézi őket a tanulás és kísérletezés cso- dálatos világa. éppúgy kötni fogja a fogadalma. Hajlamosak elfelejteni. S ami az elméjükbe íródik. ám tartósabbá is teszi azokat. A halogatás végzetessé válhat. ahová sem az érzelmi moraj. mentálisan túlfeszített és művészi temperamentumokkal bíró emberek. amit ma megkezdünk. akik ettől szenvednek. akik legnagyobb számban járják eme lelki ösvényeket. A „később" talán már túl késő. nem beszélni róluk. A kemény munka okozta nehézségek hozzák elő a lélek valódi erejét. Ez kell. hogy ezeket a tanításokat élni kell. Nem érzelmeinken keresztül érezzük. s aztán megint újrakezdünk. hogy legyen élete legszentebb célja. ame- lyek a drámát zárják.valami érdemeset kezdenek életükkel. amely megnyílik előttük. ahová az emberek félig megszületett törekvéseiket és meg- bénult reményeiket temetik. Ez az ember életének legtartósabb vállalkozása. Nem térden állva vagy földön csúszva közeledünk Istenhez. s nem is gondolatainkon keresz- tül közelítjük meg Istent. S habár senki más sem hallja ezt a felajánlást. az előbb- utóbb tetteikben is megnyilvánul. Legfőbb ellenséged a határozatlanság. Ebben a szent csendben életét a Keresésnek szenteli. Óvakodj attól a hatalmas temetőtől. Az ellenállás megnehezíti. létezésének legtiszteltebb alapja. hogy elérjük az ered- ményeket. holnap befejezünk. hanem szívünk mélyén.

A magasabb igazságot helyesen csak azoknak lehet átadni. Senkinek sem szabad csak azért visszatántorodnia ezeknek a tanításoknak a tanulmányozásától. hogy a belső gyengeség vagy a külső körül- mények megakadályozzák az alkalmazásától. Nem az szá- mít. akik felkészültek rá. hogy hogyan szenvedett Hamlet saját határozatlanságától. aki mer. hogy kérlelhetetlenül és a végső következ- tetésig utazzon az igazság útján. Akik nem hajlandók a végső igazságot keresni. hogy zavarodottság nélkül befogadja. hogy mit tehetsz. hogy az ember egyáltalán hajlandó legyen ezt a tanítást meghallgatni.hordozta volna azt az üzenetet. hanem hogy mit teszel. Szükséges még az akaraterő a mélyebb elemzéshez. hogy hozzájárulhassanak a belső élet kiteljesedéséhez. de kellő mennyiségben rendelkezésre kell állniuk. mert úgy érzi. Mindenféle módon segíteni fogja öntudatlanul is ebben az életben. Nem szabad. amelyet a szerző akart átadni. a képesség.ha hagyja. mert elérhetetlennek hiszik vagy reményvesztetten feladták a célt. A győzelem madara végül annak az embernek a vállára száll. A filozófiának csupán pár éves tanulmányozása is egy- értelműen a tanuló hasznára válik élete folyamán. hogy meg tudja érteni. és bizonyos intellektuális érettségre. hogy ezeknek az előfeltételeknek tökéletesen és teljességükben jelen kell lenniük - hiszen ez csak a végeredménye és nem a kezdete lesz a Keresésnek -. hogy személytelen nézőpontot megszokott nézőpontjáról és a vágy. A ma bolondja a holnap bölcse . Nem mondhatjuk azt. de nagy veszteség is számára. hogy valaha is megtalálják. Nem csak hiba lenne. elárulják azt. és egészen egyértelműen segítségére lesz halála után következő létformájában. . Ahogy a Bhagavad-gitá mondja: „Egy kis tudás is nagy veszélyektől ment meg". hogy meglássa értékét. akiknek elméje eléggé érett. és akiknek ítélőképessége eléggé fejlett. Egy bizonyos etikai érettségre van szükség. hogy hibái tanítsák. hogy a Keresés kútját tudatosan vagy tudatlanul önző motívumok szennyezzék be. A Bölcs Hit győzedelmeskedik.

ha helyrehozzák az életüket vagy megváltoztatják életmódjukat. se nem kellemes. sokkal jobban járnak. hogy az isteni misztériumokra méltók lehetnek. Eddig támogatta az egót azáltal. legjobban magát szerette. hogy készen álljon. föladja az egót. amelyet szívesen és jó kedvvel kell követni. Az embernek csak egy Kötelessége van: hogy felismerje a benne rejlő istenit. minden alkalommal. amelyet egyszerűen követni kell. a herceg. fel kell adnia az ego gondolatait és vágyait. A Keresés kezdete se nem könnyű. ám most rájön. A Keresés a legtöbbet követeli tőle. s így nagyobb sikerrel vághatnak neki a Keresésnek. amire a Fény az ösvényen (Light on the Path) úgy utal: „A lábak megtisztíttatnak a szív- ből kifolyó vérben". feladja az egót. Rákényszeríti a megalázkodásra. Belső hangjának kény- szerítő hívására Gautama Buddha. Azok. ha konfliktusba kerül ezzel a magasabb Kötelességgel. s túl kell jutnia a különböző személyek és tárgyak által kiváltott érzelmi reakciókon. ha neurotikusok. minden alkalommal. meg kell hajoljon s el kell tűnjön. s otthontalan vándorként távozott a vadonba. Nagyfokú arcátlanságra vall. hogy azonosította magát . amikor a testet. és . a tevékenységeit fegyelmezi. Mielőtt elkezdte volna a Keresést. faji köteles- séghez. Minden alkalommal. annak minden kötelességével együtt. nincs menekvés. amikor egy kritikus döntésnél félredobja vágyait. most azonban csak egy ellen- sége van: önmaga. mielőtt ő maga is a legtöbbet kapná. ott is voltak ellenségei. hisztériásak vagy pszichopaták azt gondolják. a szenvedélyeket.ami még rosszabb . itt is. A Keresés nem a gyöngéknek való. A jelölttől nem kisebb áldozatot követelnek. Ez az. amikor meditációban elcsendesíti nyughatatlan gondola- tait. Mielőtt a Keresést elkezdte volna. Mindenkinek keresztül kell jutnia ezeken a fázisokon . s hogy mielőtt a szellemi mélységekben el tudna merülni. amelyet kívülről kényszerítettek ránk.nincs kibúvó.a teljes önfeláldozást követeli végül tőle. feladja az egót. Mindenféle szolgai ragaszkodás bármilyen személyes. feladta királyi pozícióját.Nem egy olyan út ez. társadalmi. akiknek érzéseit személyes pszichológiai problémák kötik gúzsba. Ha el akarja érni az út magasabb fokozatait. kemény munkával kell elválasztania önmagát ezektől a töké- letlenségektől. hanem olyan út. A kezdőnek azzal a nézettel kell elindulnia. hogy nagyon tökéletlen. mint a saját énjét. hogy legjobban magát gyűlöli.

Annyira mélyen belénk rögződött. Világosan meg kell érteni. aki „a meditá- ciót tartja az igazság megszerzéséhez vezető legfőbb módszernek". hogy van lelke. hanem az intuícióval foglalkozik. Ez egy jó definíció. Minden vallás és tanítás autentikus misztikus tapasztalatát képezik azok a köz- ismert és alapvető állítások. amelynek egyetlen fontos követelménye van . hogy nem megy eléggé messzire. valamint egy mester segítségét is. és úgy dönt. hogy inkább első kézből szerez tapasztalatot erről. hogy más mondja el neki. misztikussá válik. Amikor az ember belefárad. amelyet itt ajánlunk és leírunk.vele. Nem az első és nem is az utolsó jelölt lesz. hogy csak a filozófiai keresés. ugyanis minden igazi misztikus felhasználja az ima és a tisztító önmegtartózta- tás erejét. aki továbbra is az egót imádja azt hívén. ám most meg kell tagadnia az egót. a Bódhiszattva útja az. de nem helyes abból a szempontból. hanem egyben mentá- lis szokás is. és önmagunkban lakozik. miszerint a lélek létezik. A Webster-szótár definíciója szerint a misztikus olyan személy. mint a hétköznapi személyiség. Sajnos csak nagyon kevesen jutnak el erre a szintre. más. de mégsem bizonyos. Ez az erőfeszítés a Keresés. Ez az út három fontos részből áll. hogy ismered magát a miszticizmust. hogy csak totális erőfeszítéssel változtathatjuk meg sikeresen. és meg kell próbálnia a magasabb ént erősíteni. A hibás önmeghatározás nem csupán metafizikai hiba. de a megrögzötté vált szokással továbbra is foglalkoznunk kell. hogy a Felsőbbrendű Énnel teszi ugyanezt. ellentét- ben az egyszerűbb misztikus úttal. A miszticizmus nem az intellektussal. Értelmünkkel ki tudjuk javítani ezt a hibát. Ismerhetsz akár száz könyvet is a miszticizmusról.

Minden egyes tanítványnak meg kell tanulnia. De az abszolút igazságot kereső számára ez az egyetlen út. hogy a filozófia magasabb kívánalmakat támaszt. hibáznak és elbuknak. Ezért egyéni gondolkodásra. A filozófia megpróbálja rávezetni az embert. amelynek azonban három gyü- mölcse van: a béke (1). hogy az Ösvényen sokan járnak. hogy segítsen még Ne félj! Kezdd hát. Vissza fogunk fordulni az örökkévaló Csend legszéléről. A küzdelem a végső igazság felé és az isteni lélek keresése egyéni feladat. amelyek együtt alkotják a személyiségét. melyben lelked dicsőséggel eltel Ezer láthatatlan erő vár. akik abban az illúzióban élnek. Amint a Bhagavad-gítá is rámutat.csak: a meditáció gyakorlása. hiszen az eredményei is nagyobbak. ismét felvesszük emberi ruhánkat. Tömeges előrejutás és tömegmegváltás itt nem lehetséges. mind a társadalom hasznát gyarapítják. hogy saját maga ismerje föl önnön isteni voltát. Ez azonban nem igaz. részleges magányban járnia az utat. ám nyilvánvaló előnyöket is élvez. Ha ez a jóindulatú ideál a kezdetektől előttünk van. Ez nem egyszerű út. ha eléri a filozófiai szintet. de kevesen a választottak". Az egyedülálló tanuló szenvedhet bizonyos hátrányokat. „Sokan vannak a hivatottak. hogy egyetlen út létezik számára. veszélyes hiba megpróbálni kikerülni a személyes jelleget és mások spirituális feladatait magunkra venni. míg a filozófus eredményei mind a saját. nem kínálja a csoportlét kényelmét és a „csorda" támogatását. . kezdd el! Vannak. akik tapogatózva keresnek. és szi- gorúan egyedül kell végrehajtani. a mások tanítására szolgáló intellektuális képesség (2) és a szolgálat (3). A misztikus eredményei elsősorban személyes hasznára válnak.ellentétben a háromszoros úttal. személyes erőfeszítésre és intuitív fejlődésre próbálja rávenni. A filozófiában nincs és nem is lehet szekta. hogy a legmélyebb együttérzéssel irányítsuk azokat. Ugyanakkor csak egyetlen gyümölcsöt terem: a belső békét . Ezért nem meglepő. mint a miszticizmus. Az utazónak meg kell tanulnia lemondóan. akkor a végsőkig ragasz- kodni fogunk hozzá. és nem is könnyű. Ne félj! Még ebben a percben kezdd el A Munkát. múltjától és személyes tulajdonságaitól függően.

és az is igaz. hogyha jól végiggondolva szánja csak rá magát. hogy tanítójának kiválasztása az egész életét jobb vagy rosszabb irányba terel- heti. hogy egyszer arra biztatjuk a tanulót. és ha valóban jól képzett vezetőt keres. Időt kell szakítania a dologra. Akárhogyan is legyen. Szerencsés az a tanuló. hogy másokkal vagy mások által elérte a boldogságot. A két tanácsot könnyen közös nevezőre lehet hozni. Valójában a Felsőbbrendű Én egy emberisegítőhöz fogja vezetni. ám egy napon az élet visszakény- szeríti önmagához. hogy ha megérti. Igaz. Kövesse inkább Konfuciusz praktikus tanácsát: „Mielőtt vásárolsz. de nem szabad túlzásba vinni. hogy végül eléri a célját. hogy nem szabad örömében meggondolatlanul elfogad- nia az első vezetőt. Ám ugyancsak igaz.értve ez alatt. előbb-utóbb valamilyen testi diszharmónia. és ismét visszavezet az egyedüllétbe. A végsőkig tehet társada erőfeszítésekkel bármilyen illúziót teremthet. nézz szét három helyen!" Valójában lehet. akkor a mester fokozatosan abba az irányba tereli. mert akkor tévedésekhez vezetnek. míg máskor azt javasoljuk. Azt jelenti mindez. és nagyon jól végig kell gondolnia. Nem szabad egyértelműen elfogadnia az első tanítót vagy első tanítást. megtöri a varázst. mielőtt telje- sen kompetens tanítót vagy teljesen igaz tanítást talál. hogy semmilyen külső segítségre nincs szüksége. nincs szüksége semmilyen baráti kézre? Nem! Egyszerűen csak azt jelenti. mentális változás. hogy támaszkodjon önmagára. Nincsen valójában ellentmondás a között a két dolog között. a szerelem és a barátság perceiben. hogy a tanulónak nem kell vezetőt keresnie. annál valószínűbb. Helyes. hogy a Felsőbbrendű Én vezetheti és taníthatja is a tanulót. Még ha azt képzeli is. aki önmagát irányítva és inspi- rálva nem lép tévutakra. amikor késze támaszkodás fontos tulajdonságok. és kövesse a tanítványság útját. hogy tévútra keveredhet a tanuló. de minél hosszabb ideig tart. avagy elméjét egy hitrendszerre bízza. és nem pocsékol el éveket. hogy végső soron az egyetlen vezető és tanító a felsőbbrendű én. akkor nagyon válogatósnak kell lennie . aki útjába akad. az ember soha nem menekülhet alapvető magányos-Hágától. a tanítvány. Ez a Keresés türelmet és önmérsékletet követel. hogy akár harminc helyen is próbálkoznia kell. hogy életét egy tanítóra. érzelmi megingás jelentkezik. ha túl korán véli úgy. hogy keressen egy mestert. hogy egyre .

ha ön- fegyelmezéssel megfizetjük ennek az árát. A szentség és tanítás itt is megtalálhatnak. Miért ne követhetnénk egy másik ember gondolatait. Valóban szükséges szent földekre. Nyilvánvaló. az éppen ott van. Könnyű az önteltség csapdájába esni. Vajon valóban olyan nehéz ezt elhinned? Csak akkor van jogunk.a múlt bölcs és erős személyei adhatnak nekünk. hogy ezek egyikére sincs szükség. Meg kell tartanunk szabadságunkat és függetlenségünket a választásban. Az egyensúly megváltó erényét kell buzgón keresni. inkább támaszkodjék önmagára. De egy ilyen mesterrel való kapcsolat alapja nem lehet sem a szolgaiság és az intellektuá- lis lebénulás. hogy az önmagunkra támaszkodás útja veszélyekkel teli. sem pedig más szerzők vagy iskolák tanításainak teljes kizárása. hogy szükségünk van minden segítségre. akkor is legalább könyvekre szüksége van. ha szépek. Egyetlen kereső sem lehet olyan ostoba. s a szerénység védelmező erejét kell gyengéden ápolni.könyvek és írások formájában . Amit keresünk. ha aktívan keresi a Felsőbbrendű Ént. ahol most vagyunk. arrogánssá válni. akkor a Felsőbbrendű Én fogja elvezetni egy mesterhez. hogy önbecsülésünk megmaradjon. ha azt akarjuk. Valójában olyan gyengék és tudatlanok vagyunk. szent helyekre utazni és távoli gurukat felke- resni? Az igazság az. hogy szinte minden tanítványnak szüksége van egy tapasztalt tanítóra és könyvekre. vagy akár egy belső hangot beképzelni. hogy az önmagunkra támaszkodás útját járjuk. hogy elutasítsa egy érdemes mester felajánlott segítő kezét. • jók és igazak? . Nem vakon. amit a jelen kor vagy . Az igazság az. Ha pedig a második tanácsot követi. Ha pedig csak most kezdi a Keresést. hanem értelmesen kell követnünk azt a parancsolatot. hogy marad- junk önállók.

hogy felkészületlenül egy véglegesnek tűnő rendszert formalizáljon. megsebzett érzelmeken. A valódi spiritualitás az elsajátított tudás alkalmazását jelenti és a belső élet törvényeinek való megfelelést kinek-kinek a saját egyéni képességei szerint. Súlyos tévedés úgy tekinteni a misztikus folyamatra. ahol értelmetlen fecsegéssel lehet elütni az időt. amely elvezethetne az igazsághoz vagy egy adeptushoz. Egy iskolának nem csak azért kell léteznie. A leginkább kívánatos erények: nem ártás a tettekben és érzésekben. Ha ez akár csak egy tagból hiányzik. mintha az főleg eksztázi- sokon és révületeken át történne. Nem azért. Nem különböző csoportokhoz vagy társaságokhoz való csatlakozást jelent. hogy a gyakorlat- ban ellenőrizze saját elméleteit. Nincs akkora utazás. szexuális önuralom. és a tapasztalat által erősítse meg ideáit. A filozófia által megkívánt morális (újra)tanulási folyamat nem pusztán kegyes vasárnapi iskolai reménykedés. hogy tanításokat adjon át. vagy elfeledtethetik néhá- nyukkal. s nem is spirituális vezetőkről való pletykálkodást. hogy alapvető spirituális hasonlóság van közöt- tük. fájdalmas áldozatokon és melankolikus lemondásokon át vezet az út. hogy kutasson. . Őszinte tanulók időnként összegyűlő kis csoportja komoly segítséget nyújthat minden résztvevőnek. becsületesség magunk- kal és másokkal szemben. hogy az ilyen találkozások több zavarhoz. Éppen ellenkezőleg: legalább annyira megtört szíveken. mint megvilágosodáshoz vezetnek. ha az egyéb feltételek hiányoznak. feltéve. hogy kreatív maradjon. hanem azért. Enélkül a gyakorlatok veszélyesek lehetnek az elmére. akkor lehet. alázatosság. igazság szóban és gondolatban. hanem azért is. a személyiségre és az egészségre. hogy a Keresés útját valójában mindenki egyedül járja. Valójában ez a meditációs gyakorlat által kifejlesztett idegi érzékenység és pszichológiai változások okozta gyakor- lati szükségszerűség. vagy akár mindőjükkel.

saját magadban kell meggyújtanod. és végül elérkezünk a mindent magába foglaló és mindent meghaladó filozofikus élethez. De végül ezek a felfedezések a helyes irányba visznek. mint hittük. mert ő a létezés értelmének csupán elméleti oldalával foglalkozik. Mindezt pedig nem egy hirtelen cselekedettel kell elérni. mert az ember úgy járna. Ezért kell a jógát és a filozófiát úgy tekinteni. végig a gyakorlás folyama- tosan változó és megújuló útján. azaz a jógának egy formája. Ez az utolsó szakasz a csúcs felé. Soha nem fogod jobban megérteni a Világot. és nem képes rá. hogy annak fényénél nézzünk magunkra. aki nem képezte magát jógamódszerek segítségével. érzésekre és viselkedésre. kétségtelenül néhány meg- alázó felfedezésre jutunk. A jóga mint pszichológiai tanulmány és önfegyelmezés. és nem olyan bölcsek. amely felfedi spirituális fontosságunkat. Ez az állandó figyelem valójában a koncentrációnak. hiszen csak ezek után érthetjük meg. Utunkat átgondolatlan és éretlen vallásos hozzáállással kezdjük. Azt találjuk. mint aki egy lábon próbál megmászni egy meredek hegyet. Egyiket sem lehet kihagyni. mint önmagadat. A filozófus nem érheti el. majd tovább- haladunk a meditációs kísérletekhez és a miszticizmus személyes megtapasz- talásához vagy a metafizika racionális absztrakcióihoz. mind a filozófia mesterévé vált és ezután kész a következő lépésre: feláldozni énjét a végső cél oltárán. valamint a filozófia tanul- mányozása a szellemi újraképzés részeként: ez a két legfontosabb feladat. aki mind a jóga. fedi fel személyes jelentéktelenségünket is. Amikor a Legtökéletesebb fenséges fénye ránk ragyog. hogy mi a hivatásunk és mit kell tennünk. hogy rosszabbak vagyunk. hogy az én valódi természetét megismerve ezt a tudást az élet egészére alkalmazzuk: a gondolatokra. és nem az egész univerzummal. A lámpást. amely az embert a végső megismerés meredek hegyén viszi. mint a két lábat. aki a legmagasabb megismerésére tör. hanem úgy. A jógi nem érheti el a végső célt. amivel foglalkoznia kell annak. és elég bátrak vagyunk ahhoz. mert csak magával foglalko- zik. Ennek az útnak a végső fázisa ugyanis meg- követeli. mint gondoltuk.Ugyanaz a fény. amely megvilágítja számodra a Világot. Csak az találhatja meg. hogy minden nap minden percé- ben ezen dolgozunk. .

Meg kell tisztítania szívét az egoizmustól. Az érzelem fegyelmezése és a sze- mélyiség egoizmustól való megtisztítása. az ember nem is juthat máshogy közelebb hozzá. Mivel azonban a Felsőbbrendű Én a Logosz egyik sugara. ahhoz. a Nagy Üresség. Először is az ember szívében megszületik a vágy a lelki fejlődésre. Helyénvaló és elfo- gadható. A világi és lelki értékek közötti állandó különbségtétel is része ennek az útnak. Ez az állítás feltételezi. elkezdő- dik a meditáció rendszeres gyakorlása. Az út mindenre kiterjedő erőfeszítést követel. Amint könyvemben. mint az. hogy tanuljunk belőlük. mert a másodikhoz is az elsőn át vezet az út. A Keresés állomásai eléggé jól elkülöníthetők. és örömteli felvillanásokkal mutatja meg magát. vagy ahogyan legutolsó könyvemben neveztem. és később. hogy az Igazság felfedje önma- gát. Ezért aztán nincs is nagy különbség a gyakorlás módjában. a magunkban rejlő Logosz jut el hozzá. mint a „második születés". hogy az élet teljessége és értelme mit jelent. amikor eljutunk arra a felismerésre. A második út végső célja az Abszolút. testi ösztöneit az animalizmustól. hogy folyamato- san elmélkedünk élettapasztalatainkon. hogy az Igazság állandóan jelen van. azok számára a második a kívánatosabb. Második lépésként a múlt bűneinek és hibáinak megbánása szomorúvá teszi. Mindkét cél egyaránt kívánatos. hogy bátorítsa erőfe- szítéseinket. Az első az egyesülés a Felsőbbrendű Énnel . mint a „belső szó". Csak akkor fogjuk tudni. és csak arra vár. mivel mindkettő a Valósággal hozza kapcsolatba az embert. ha valaki az elsővel beéri. . mert az magában foglalja az elsőt is. mint egyesek gondol- ják. Végül pedig. Igy teremtődnek kedvező körülmények ahhoz. Ez a filozófia állítása. Az emberbaráti cselekedetekkel megkoronázott önfejlesztés idővel elő fogja hívni az Önvaló kegyelmét. Az Önvaló bölcsességében rámutattam. Először. de akik a filozófiai nézőpontot elfogadják. a meditáció művészetének gyakorlása. hogy a Lélek valójában a saját legbelsőbb énünk.de nem a Logosszal. és ez a filozófus saját tapasz- talata. Harmadik lépcsőként aszketikus vagy önmegtagadó fegyelmezésnek veti alá magát. a vallásos elmélyedés és ima éppúgy hozzá tartozik. Krisna Bhagavad-gíta-beli tanítása szerint két út van a végső eléréséhez. Egyik ösvény sem zárja ki a másikat. negyedjére. hogy fölfedhesse magát.

Bárkinek. hogy szüksége lesz egy külső tanítóra. Ha nem ragaszkodsz az igazsághoz. mint azt a legtöbb misztikus hiszi. Ha azelőtt helyezed magad a spirituális presztízs magaslataira. Ne tettesd magad másnak. Ennek azonban célja van: a belső fény felé vezető első lépések érdekében tör- . mint valaha. Nem igazán a tanítótól származó emberi gondolatok számítanak. hogy időnként a jelölt személyes vágyai ellen dolgozhat. Ugyanakkor minden jelölt keresheti és meg is kaphatja áldását. a tanítvány és a vezető közötti viszonynak azonban meg kell változnia. A lelki útmutatásra éppoly nagy szükség van ma. aki az Önvalóban tanítójára talál. és ne tégy úgy. Kevés jelölt eléggé érett ahhoz. mint ami vagy! Ha egy vagy a tömegből.hogy eléljük a célt. nem lesz szüksége egyéb tanítóra. sokkal inkább a tanítványban az eme gondolatok által keltett lelki erő a lényeges. emberi létezésünk minden oldalának egyesülnie kell. hogy adja helyét az intelligens hittel való követésnek. E négyoldalú megközelítés miatt a feladat sokkal bonyolultabb. mintha akképp tudnál cse- lekedni. az csak az első lépés lesz egy megalázó és fájdalmas zuhanás felé. Ennek az áldásnak azonban olyan ereje van. az intellektuálisra. ne öltsd magadra a Tanító büszke köntösét. mielőtt a Mester vagy Isten odatett volna. hogy kiérdemelje egy mester személyes figyelmét és tanítását. mint ő. A vakhittel való követés át kell. Mivel azonban az ego a spirituális keresés álcája mögé is könnyedén képest elbújni. az ember lényé- nek mind a négy szférájára ki kell terjednie: az érzelmire. hogy a belső gyengeséget megszüntesse. aki figyelmez- teti ezekre az útjába kerülő veszélyekre. s nem csupán egyre kell támaszkodnunk közülük. a mester nem fogja azt megtagadni. Szenvedésre kény- szerítheti az egót annak érdekében.s minden igaz Keresés ilyen -. mégis lehetséges. az akaratira és az intuitívra. Ha a keresés mindenre kiterjed . sosem fogod megtalálni.

szokatlan. hogy kiemelkedő. Mentes-e a szerelmi vágytól. Hegel és Thoreau nagyon közel jutottak az Igazság küszöbéhez. Ez a Kelet ősi hagyománya. okos. Ne feltételezett okkult erőiről és gyógyító erejéről próbáljunk megbizonyo- sodni. mielőtt ezt a szerepet mások élete felett próbálja eljátszani. barátságos. a pénzéhség- től. Ellenőrizzük inkább azt. és ez kell. Csak aki már felfedezte önmagában az isteni lelket. valamint 6. az vállalkozhat rá. okkult erőkkel megáldott vagy bármilyen másféle ember. 5. segíthet másoknak ugyanezt felfedezni önmagukban. hogy legyen a Nyugat modern hagyomá- nya is. hogy segít másoknak ugyanezt elérni. Nincs kibúvó. vissza kell fognia bűnös dolgok elkövetésétől. hogy tanít- ványokat vezessen a mennyek királyságába. Majdnem lehetetlen megbizonyosodni az Igazságról egy Tanító segítsége nélkül. a Gondolkodók földjének legnagyobb elméje.tétlik. hogy egy mester tanítvánnyá fogadjon bennünket. Az olyan tanítás. morális tisztaság és mélységes emberszeretet. amely nem személyes tapasztalatból ered. de egyértelműen alkalmatlan arra. könyörületesen bátorítania kell. akkor lehet. amelynek ez a gyökere. hogy valóban érdemes erre a címre. 4. ki kell javítania a már meglévő tudásában előforduló hibákat. Ezért a Nyugat olyan nagy alakjai és félelme- tes intellektusai. Csak aki már önmagában legyőzte a gonoszt. Legalább három elvárás létezik egy lelki tanítóval szemben: tökéletes hozzá- értés. először mindenképpen meg kell bizonyosodnunk róla. mint Spinoza. Hat feladata van a tanítónak: 1. új tudást kell átadnia a tanítványnak. Még Indiában. El kell ezért gondolkozni azon. ám nem tudtak belépni. hogy valóban kérjük-e az áldását. Ennek az állításnak a magyarázata az Igazság nehezen megérthető jellegéből adódik. a hírnév vonzásától. Sankara is elis- merte. hogy milyen sokkal tartozik Tanítójának. a haragtól és a hatalom csábításától? Ha nem. hogy mestere-e magának. 2. Góvindapadának. Ha lehetőség nyílik. Kant. soha nem lehet olyan hatékony. . 3. meditációs tevékenysége segítésével meg kell nyitnia számára a misztikus ösvényt. Csak a valóban őszinte Keresés motiválhat egy ilyen kérést. mert nem volt Tanítójuk. mint az. kiegyensúlyozottan kell fejlesztenie a tanítvány mentális képességeit.

mielőtt maga is befejezte volna tanulmányait.egy másik a megvi- lágosodott bölcs ihletett mondásai közül. lehetőleg az utolsó sor- ban. mintha énje rabságból szabadult volna ki. hogy arra vágyik. Ezt az elvet nem cáfolja az. és saját maga megtapasztalta volna az igazságot. ugyanaz az ember lesz. hogy korábbi inkarnációkban tanító és tanítvány voltatok. akkor ott kell hagynia a katedrát. akihez nem annyira tapasztalata. és hajlamos arra. A tanítványt valószínűleg annyira elragadja ez az élmény. Elhalasztani lehet egy ilyen kapcsolat újrateremtődését. de úgy élni. Tudnunk kell. bárcsak minden nap meg- . a tanítványnak része lesz egy eksztatikus egyesülésben tanítója lelkével. hogy egy lelki tanító önmaga is megfeleljen azoknak a taní- tásoknak. Olyan érzése lesz. Ha erre képtelen. Az igazságot nem lehet tanító nélkül megismerni. hogy egy korábbi életben már kapcsolatban voltatok. Ez ugyanis annak a jele. saját erejükből kell elérniük a megvilágosodást. Az emberiség nagy részét mentális sötétségben szenvedő halandók teszik ki. Az az ember a legalkalmasabb arra. Ezekben az ügyekben a sors mondja ki az utolsó szót. mert az ember. aki alatt folyamatosan dolgoztál. Mennyire különbözik ettől Lao-ce egyszerű sze- rénysége. A tanítvány meg fogja érteni. A szemé- lyes bizalom és az ebből eredeztethető intellektuális függés a jelei annak.ami miatt azonban a Buddháknak szükségszerűen maguknak. hanem valamiféle intuitív vonzás vezet. hogy ugyanezt a munkát újrakezdd. nem pedig a formális. hogy egy Buddha megjelenése igen ritka jelenség. hogy a Buddha éppen így. tanító nélkül érte el. és helyet kell foglalnia a tanítványok között. amiket másoknak átad. hogy ez a valódi beavatás. Nyilvánvalóan ennek számos oka van: a rivaldafény szeretete és saját felsőbbrendűségének érzése csak kettő ezek közül. hogy tanítód legyen. mintha a teret fény töltené be. „Tudni. ő azt mondta: „A Bölcs durva gyapjúruhában jár. és mintha a béke lenne az élet törvénye. mintha nem tudnál: ez a bölcsesség csúcsa" . hogy azelőtt tanítani kezdjen. ám milliók halála után. A Buddhák küldetése éppen az emberek nagy részének megvilágosítása . jósága vagy erői. A mennyei misztériumok nyugati tanítványa általában nagyon mohó. Legjobb elfogadni ezt a vonzást.Elengedhetetlen. akihez a sors elvezet. és nem Buddhák. ám elkerülni nem. vagy akár egy későbbi időpontban. Csak egy tanítványa volt életében. de keblében kincset hordoz". Amikor a tanító elfogadja a tanítványt.

hanem egyenesen eljuthat saját belső valóságába. amikor már nincs szüksége egy külső emberi Szimbólumra. Amikor az ember végül megtalálja önmagát. . akkor majd vállvetve állhat tanítója mellett a legrégibb.történne. Ez azonban lehetetlen .ez a tapasztalat csak hosszú időközönként ismétlődhet meg. Inkább csak csodálatos kapcsolatuk és a végül elkerülhetetlen célba érés jeleként kell erre tekinteni. leghosszabb és legna- gyobb küzdelemben.

a racionális gondolkodást és az aktív cselekedeteket. Legtöbbünknek kemé- nyen meg kell dolgoznunk. amelybe belesüllyedt.spontán megvilágoso- dásban részesülnek anélkül. a misztikus intuíciót. A Hosszú Ösvény a Keresés korai fázisait jellemzi. Igy válhatunk alkalmassá arra. mint a kevésbé szerény. ami szenvedélymentességhez. hogy teljesebb személyi- séget fejlesszünk ki. Habár igaz. nagyra törő emberek. Nem ugorhatunk rögtön a csúcsra. . az érzelmek uralá- sához. Ahhoz.Az önmagunkon végzett munka Ha valaki nem túl büszke ahhoz. először meg kell tisztítania magát. és nem ott akarja kezdeni. s ha hajlandó lépésenként haladni. hogy megláthassuk a fölöttünk fénylő eget. annak először is ki kell emelnie magát a vágy. hogy előtte magukat ilyen megtisztító folyamatnak alávetették volna. sokkal hamarabb elérheti célját. ahol egyszer volt vagy szeretne lenni. Ezeket az ideákat csak nagyon komoly önfegyelmezéssel lehet elérni. Aki a megvilágosodást keresi. a morális értékeket. ám az ilyenek igen kevesen vannak. az érzelmek. GYAKORLATOK KERESŐKNEK Hangya hosszú ösvénye . a morál átalakulásához és a gondolatok koncentrációjához vezet. hogy ott kezdje el a munkát.jó karmájuk vagy a kegyelem ereje folytán . hogy néhányan . ahol éppen találja magát. hogy kiemeljük magunkat alacsonyabb természetünk mélységeiből. amelyen minden magasabb bölcsességet keresőnek át kell haladni. az önzés és a materializmus mocsarából. hogy az Önvaló alászálljon az ébrenléti tudatosságba. hogy ezt a célt elérje. Az intellektuális megértés nem elégséges. ezért ezek a fázisok mindig értékesek maradnak. Fejleszteni kell a vallásos áhítatot.

) a sílából áll .) a dhjánából. hogy a medi- táció önmagában elégséges. legkevésbé látványos és felekezeteken túli értelmében. hogy nem vagy csak röviden és felületesen említettem meg a Keresés bizonyos részleteit. hogy itt nem csupán a saját értelme- zésemet mutatom be. Lekicsinylően nyilatkoznak majd a metafizika megismerésének szükségességéről. elegáns környezet. a (2. az imádságot. Alátámasztandó azonban. hanem nagyon is drága.Sok Jógi kritizálni fogja ezt a háromrétű utat. ha van elég pénze.) pradnyából. azaz a magasabb megértésből és (3. Magában foglalja ez a morális újratanulási folyamatot. hogy szépségben élhessünk. zavaró dolgoktól mentes szoba vagy szép kilátás! Ám ezek a dolgok pénzbe kerülnek. Milyen sokban segíti például a meditáció sikerességét egy rendezett otthon. a karakterépítést. hogy megváltoztassuk a hangsúlyt. nincs ingyen. részben pedig azért. amely (1. ezért tévképzetek alakulhattak ki az ezeket illető véleményemről. mert azt gondoltam. érdemes felhívni rá a figyelmet. Írásaim egyik hibája.ez utóbbi alatt az önfeláldozó viselkedést értik. Szükségünk van bizonyos vagyonra. amelyek lelki fejlődéséhez szüksége- sek. amely elutasítja azt a világnézetet. a test és az érzések időszakos. de elkerülhetetlen leigázását és a kreatív imagináció használatát kontemplatív gyakorlatokban. csak akkor szerezhetők meg. azaz a meditációs gyakorlatból. egy finom. a spirituális célok érdekében. mert mások oly sokat foglalkoztak ezekkel. és felhív- juk a figyelmet ezekre az eddig elhanyagolt utalásokra. idővel rájön. annak legben- sőbb. amelyet tanulásra és meditációra fordíthat. hogy az egyszerű élet és kisszámú tulajdon sokkal helyesebb. . Részben azért nem írtam ezekről az aspektusokról vagy nem írtam róluk eléggé mélyen. az egyedüllét. egy csendes. A nél- külözéssel teli élet nem kielégítő és általában nem esztétikus. Most szükségessé vált. hogy hatékonyan. mely szerint a nél- külözés és a nyomor az egyetlen helyes út a spirituális kereső számára. Azt fogják mondani. s azt mondja. és nevetni fognak az ihletett cselekvésre hívó szavakon. Létezik olyan vélemény. hogy a feladatom leginkább a meditáció oktatása. Bármennyire is telve lehet ifjú éveiben a kereső idealisztikus elképzelésekkel a világi értékekről. A csend. és esztétikus otthonra. a pihenés. hogy még azok a dolgok is. hogy a buddhizmusban a cél elérésére ugyancsak a háromrétű utat javasolják.

Egyszerű életet élni nem ugyanaz, mint nélkülözni. Igényeink és vágyaink véget
nem érők, és spirituális energiáink megőrzése céljából időnként gátat kell szab-
nunk ezeknek. Ám ez nem jelenti, hogy minden szép dolgot ki kell hajítanunk az
ablakon csupán azért, mert nem elengedhetetlenek vagy nem funkcionálisak.

Amit korábban Patandzsali Jóga-szútrájában az ajándékok el nem fogadásának
fordítottak, azt Mahadevan tulajdonmentességnek fordította. Ez a jelentésbeli
különbség fontos. Az idea - ez világosan látszik - az, hogy elkerüljük az olyan
terheket, amelyek a figyelmet elvonják.

Mit jelent valójában a világról való lemondás? Elmondom. Amikor az ember
szembesül a halállal, amikor tudja, hogy egy-két órán belül eltávozik az élők
világából, amikor lediktálja végakaratát és lemond összes földi tulajdonáról.

Nem a világ áll utunkban, és nem is erről kell lemondanunk, hanem mentális
és érzelmi kapcsolatunk a világgal. Csak ezen kell változtatnunk. Maradhatunk
ott, ahol akarunk, anélkül hogy asrámba vagy kolostorba vonulnánk, ha belül
megváltozunk.

Van valami őrültség abban a gondolatban, hogy csupán azért tettek minket ebbe
a világba, hogy aztán elzárkózzunk tőle!

Az univerzumban jelen lévő isteni erő felismerése vagy az ebben való hit elérése
három lépésben lehetséges. Először is közvetlenül valamely megvilágosodott
embertől vagy inspirált írásokból hallanunk kell az igazságról. Másodszor, folya-
matosan ezekről a Nagy Igazságokról kell gondolkodnunk. Harmadszor, az
elmének magába kell fordulnia, mély kontemplációban.

Figyelmesnek kell lennünk, meg kell értenünk az emberi természet, az egoizmus
és az emberben működő hajtóerők mélységeit és magasságait. Azért van erre
szükség, hogy jobban megértsük magunkat és másokat is, hogy jobban tudjuk
szolgálni őket, és egyben önvédelemként is nagyon fontos a saját keresésünk
során.

Aki erre az útra lép, annak igen sokat kell tennie. Folyamatosan próbálnia
kell javítani jellemgyengeségeit, fejlesztenie kell az elfogulatlan gondolkodást,
rendszeresen meditálnia kell és állandóan a magasabb felé kell törekednie.
Mindenekfelett az ego feladásának tudományában kell előrejutnia.

Mutassatok egy embert, aki kitartóan és rendszeresen tanul, gondolkodik és
meditál. Egy olyan embert fogtok mutatni, aki elszánta magát, hogy kitörjön a
hús börtönéből, és afelé halad, hogy a Lélek szféráiba emelkedjen - igaz, sok év
és több élet tovatűnhet, míg célját eléri. Ez az ember megtanult kérni, keresni
és találni.

Mielőtt ezeknek a soroknak az elmélyült olvasásába kezdenénk, az alázatosság
és az imádság légkörébe kell burkolni szívünket. Az egyikre azért van szükség,
mert az isteni kegyelem lesz az, ami tevékenységünk gyümölcsét végül majd
megérleli. A másikra azért van szükség, mert ezt a kegyelmet kérni kell. S bár-
milyen homályosak legyenek is időnként a dolgok, amik ebben a könyvben
olvashatók, a leírt igazságokba vetett hit és magasabb énünk belső vezető ereje
segíteni fog, hogy tovább haladjunk előre. Az ilyen magasztos kitartás az, amely
a Felsőbbrendű Én kegyelmét megvilágosodott megértés formájában elhozza.

Mikor erre a belső ösvényre lépsz, az első lépéstől az utolsóig, időnként próbák
elé fogsz kerülni. Ezek a próbák azért vannak, hogy kiderüljön a tanuló bátor-
sága, hogy mire érdemes valójában, és kimutassa a valós és nem csak képzelt
erősségeit és gyengeségeit. A nehézségek, amelyekkel szembesül, próbára teszik
tudását, eredményeit, és megmutatják, hogy elég ereje van-e ahhoz, hogy tel-
jesítse ezeket a próbákat, vagy kiderül, hogy ezek meg tudják törni. Az átélt
szenvedések tanulságokat vésnek a szívébe, és megtisztítják. Az élet a tanító és
a bíró is egyben.

Minden cselekedetet tudatossá kell tenni, és tudatosan is kell végrehajtani.

Az önfegyelmezés, az etikus viselkedés és a misztikus meditáció gyakorlása
- mindezek szükségesek, ha a belső meglátáshoz vezető magasabb tapasztala-
tokat keressük.

GYAKORLATOK KERESŐKNEK 31

A vágyódás a magasabb felé nem elég. Tanulással, fegyelemmel és erőfeszítés-
sel kell együtt járnia.

Aki diadalra akar jutni, annak előbb meg kell tanulnia kitartónak lenni.

Az intuíciótól kezdve, amely a kereső elme legkorábbi útmutatója, az eksztati-
kus önkívületi állapotig, amely a megvilágosodott misztikus utolsó tapasztalata,
számos akadály tornyosul előttünk, amelyeket fokozatosan le kell győznünk,
hogy az eredményeket elérjük. Három csoportba sorolhatjuk ezeket az aka-
dályokat: azok, amelyek az ember kontrollálatlan vágyaihoz, azok, amelyek
énközpontú érzelmi világához és azok, amelyek előítéletes gondolkodásához
kapcsolódnak. Kritikus önelemzés, lemondás és aszketikus gyakorlás: ezek
segítségével a filozófiai tanulmányok mély morális és intellektuális komolyság-
hoz vezetnek, amely lerombolja ezeket az akadályokat és előkészíti a keresőt a
valódi előrejutásra.

Lehet, hogy a kezdő gyakran megbotlik és elesik, de mindig felállhat. Lehet,
hogy hibázik, de az elkövetett hibákat mindig kijavíthatja. Ha elkeserítő körül-
mények és hosszú kiesések ellenére is folytatja a keresést, elszántsága nem lesz
hiábavaló. Ha semmi más eredménye nem lesz is, legalább a kegyelem erejét
kiválthatja. Ha kétségek gyötrik, mint a legtöbb emberrel ez előfordul, akkor is
kitartóan ragaszkodnia kell a reményhez, és újult erővel kell a gyakorlásnak
szentelnie magát, amíg ez a hangulat el nem múlik. Nyugodt belső középpon-
tunk felé fordulni bonyolult művészet. Még pár percre is igen nehéz megtenni,
és csak a gyakorlás segíthet az előrejutásban. Minden pillanatban, ha a kereső
figyelme lankad s elkalandozik, azonnal vissza kell terelnie helyes irányba.
A létezés spirituális alapjának tényszerűségéhez való ragaszkodás olyan művé-
szet, amelyet csak állandó gyakorlással és sok-sok sikertelenség árán lehet
elsajátítani. Töretlen elszántsággal kell folytatni a keresést, még akkor is, ha a
nehézségek és saját gyengeségei igencsak megnehezítik ezt. El kell határoznia,
hogy akkor is folytatja útját, ha gyengeségeiből eredő események hátráltatják.
Éppígy nem szabad kétségbeesnie, ha sorsának alakulása lassítja előrejutását.
A nehéz időszakokban nagy szükség van a türelmes kitartásra. Megéri kitartani
és mindig emlékezetünkbe idézni, hogy a rossz karma időszaka egyszer véget
ér. A lényeg, hogy semmilyen körülmények között sem szabad feladnunk, ám ez
nem jelent letargikus lemondást, sem belenyugvást bármibe. A keresőnek fenn

kell tartania életkörülményeit, és meg kell próbálnia megragadni, vagy ha nincs,
megteremteni a legkisebb esélyt is a pozitív változásra.

A Keresés nem pusztán metafizikai tanulmányokból vagy csupán meditációs
gyakorlásból áll. Mindkettőre szükség van, ám még ez sem elég. Saját tapasztala-
tainkat is meg kell vizsgálnunk, és meg kell próbálnunk feléleszteni intuíciónkat.
Mindenekfelett a keresőnek el kell határoznia, hogy hűségesen követi a filozófia
etikai ideáljait és gyakorolja morális tanításait.

Hiába tanulod meg mindezeket az igazságokat, ha ismereteid csupán intel-
lektuálisak. Alkalmazni kell őket saját környezetünkben, a szív mélyében kell
érezni őket, s végül szilárd alapokra kell őket helyezni a Tudatosságban, ahon-
nan erednek.

Tegyük szokássá, amíg természetünkké nem válik, hogy kedvesek, megbocsá-
tók és együttérzők vagyunk másokkal. Mit veszíthetünk? Talán pár apró dolgot,
egy kevéske pénzt, egy órát vagy egy vitát? De lássuk be, mit nyerhetünk!
Szabadulást a személyes egótól, érdemet az Önvaló kegyelméhez, több szere-
tetet a bennünk rejlő világban és több barátot a rajtunk kívüli világban.

Nem csak mások számára nem kívánatos, hogy felkészületlenül és megtisztulás
nélkül spirituális szolgálatba kezdjünk, de saját magunk jólétére is határozot-
tan veszélyes!

Az egyetlen valós felhívás spirituális szolgálatra csak egy valódi mestertől vagy
saját Magasabb Énünktől jöhet. Ha az egóból származik, akkor annak eredmé-
nye csak fölösleges betolakodás lesz mások életébe, amelyből kevés jó sülhet
ki, bármily nemes is a szándék.

Amikor ebbe az inkarnációba megérkeztünk, a saját életünkért és nem mások
életéért való felelősséggel jöttünk. Mások eddig is és ezután is a saját életü-
kért voltak s lesznek felelősek. Isten soha nem tette át az ő terheiket a mi
vállunkra.

GYAKORLATOK KERESŐKNEK 33

Megérteni a Csend titokzatos nyelvét, és ezt a megértést visszahozni a formák
világába olyan műveken keresztül, amelyek kifejezik a Szellem kreatív vitalitá-
sát - ez lehet az egyik útja, hogy az emberiséget szolgáljuk.

Meg kell vizsgálni magunkat, hogy a rejtett én keresése mennyire képezi részét
s okát emberbaráti tevékenységünknek.

Aki a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, annak haszontalan megpróbálni
más emberek életét rendbe tenni. Arrogáns és pimasz cselekedet akkor hozzá-
látni az emberiség megjavításán dolgozni, amikor mi magunkra is még igencsak
ránk férne a javulás. Az idő és az erő, amelyet egy ilyen szolgálatra szánnánk,
sokkal hasznosabban telik, ha saját magunkra fordítjuk. Ilyen esetekben, ha
más emberek életének természetes folyásába belekontárkodunk, csak bolon-
dot csinálunk magunkból, és zavaros helyzetbe kerülünk. Csak ha már magunk
kellően letisztultunk, van arra esély, hogy valódi szolgálatot tegyünk másoknak.
Az olyan ember, akinek belső és külső élete kudarcokkal van tele, nem szabad,
hogy csúfot űzzön a tanításból azzal, hogy állandóan az emberiség iránti szol-
gálat vágyáról karattyol. Az ilyen szolgálatnak a hozzá legközelebb eső ponton
kell kezdődnie: önmagán.

Ha szándékait valóban tisztán és személyiségét ragaszkodásmentes állapotban
tartja, módot fog találni a szolgálatra - bár erre csak igen kevés ember képes.

Nem arról van szó, hogy nem kell törődni másokkal és nem kell segíteni rajtuk,
hanem arról, hogy emlékezni kell, milyen keveset tehetünk értük, amíg ilyen
gyengék vagyunk.

Az olyan segítség, amelyet a szenvedővel való azonosulásunk váltott ki, kétsze-
res: egyszer mint fizikai segítség, másodszor mint spirituális áldás.

A filozofikus szolgálat a gyakorlatiasságról és a személyes önzetlenségről ismer-
szik meg.

Világosan meg kell különböztetnem az emberek megsegítését és elégedetté
tételét. Sokan írták és mondták nekem, hogy a könyveim segítettek rajtuk,
miközben ezalatt valójában azt értik, hogy érzelmileg pozitívan hatottak rájuk.
Csak akkor segítünk, ha egy ember elméjét egy magasabb szintre emeljük, nem
akkor, amikor megerősítjük jelenlegi állapotában. A segítség azt jelenti, hogy
segítjük a fejlődését. Ha garantáljuk elégedettségét, azzal valójában csak bilin-
cseit erősítjük.

A keresőnek elsősorban a saját fejlődésével kell foglalkoznia, s csak másodsor-
ban a társadaloméval. Csak ha saját fejlődését beteljesítette, akkor fordíthatja
meg a sorrendet. Ha első lelkesedésében kereső helyett reformer vagy misszio-
nárius lesz, akkor előbb-utóbb utat téveszt.

Ha úgy gondol magára, mint aki a szolgálatot végzi, aki az embereket segíti,
akkor azzal csak az egót erősíti. Gátként fog feszülni közte és a magasabb
személytelen erő közt. Cselekedeteinek spirituális hatékonysága pedig egyre
csökkenni fog.

Mivel a Felsőbbrendű Én kegyelme az, ami végül is számít, ezért nem szabad
túl korán keresésünk állapotát értékelgetni. Hagyni kell, hogy az saját med-
rében folyjon. Ezáltal mentesülünk mind a túlzott elbizonytalanodás, mind a
túlzott lelkesedés szélsőségeitől. Lehetséges, hogy ebben az inkarnációban nem
leszel képes elérni az ego megsemmisítése által az egyesülést a Felsőbbrendű
Énnel, ám bizonyos, hogy kellően meg tudod gyengíteni az egót, ami a cél felé
vezet. Ez a meggyengítés nem függ a Kegyelemtől, csak saját képességeidtől és
akaratodtól.

Ez a belső sebezhetetlenség túl távolinak tűnik ahhoz, hogy gyakorolható
legyen. De a legfőbb értéke annak van, ha megpróbáljuk keresni, mert ez irányt
ad a gondolatnak, érzésnek és akaratnak. Valószínűtlen, hogy a kereső ebben
az inkarnációban ilyen magasra jusson, ugyanakkor valószínű, hogy képes lesz
két-három lépéssel közelebb jutni ehhez a célhoz.

LAZÍTÁS ÉS VISSZAVONULÁS
Pihenők - Feszültség és nyomás - Lazítsuk el a testet, lélegzést és
elmét - A Visszavonulás Házai - Magány - A Természet értéke -
A napnyugta elmélkedés

Fogadjuk el a mindig élő hívást, ami a Csendből ered, ízleljük meg különleges
édességét, és hallgassunk csendes parancsaira.

Vonuljunk vissza mindennap legalább egyszer, nem csak a világ aktivitásától,
de saját belső konfliktusainktól is.

A visszavonulás eme periódusaiban az Elvek szerint kell élnünk, meg kell tisztí-
tanunk elménket és szívünket, el kell távolítanunk a gonosz gondolatokat, és ott
kell lakoznunk, ahol nincs sietség és nyomás.

Az ilyen visszavonulást nem hétvégi pihenőnek vagy szabadságnak kell tartani,
habár indirekt módon ilyen célokat is szolgál, hanem életmódnak. Nem arra
való, hogy elüssük az időnket vagy mozdulatlanul pihenjük az aktivitás
periódusai között. Ez kreatív erőfeszítés arra, hogy átalakítsuk magunkat és
értékrendünket.

A visszavonulás gyakorlása a filozófiai szemszögéből egészen más, mint ha a
világtól való menekülés okán következne be. Az első esetben az ember arra
törekszik, hogy maga és élete fölött uralomra tegyen szert, míg a másodikban
csak léha lazsálásról van szó és az élet valóságaitól való elrugaszkodásról.

A filozófia sem a puszta kolostori visszavonulást, sem a teljes aktivitásban töltött
életet nem ajánlja, hanem sokkal inkább e kettő értelmes és arányos kombiná-

dóját; egy olyan kombinációt, amelyben az első elem szükségszerű okokból
kisebb, mint a második.

A Bölcsesség megköveteli az egyensúlyt, ám ennek ellenére a modern ember
kiegyensúlyozatlan életet él. Szüntelen aktivitás jellemzi, akár a munkáját, akár
örömeit nézzük - a csendes nyugalom és belső visszavonulás kiegyensúlyozó
ereje nélkül. Aktivitása a munkálkodás ideje alatt helyénvaló, ám kordában
kell tartani, s nem szabad hagyni, hogy elnyomja azokat az értékes pillanato-
kat, amikor magasabb lényünk tanácsaira kellene hallgatnunk. Ezért az elme
elcsendesítésének gyakorlása szükségszerűség, nem luxus vagy hobbi. A kínai
ezoterikus iskola ezt az elme megtisztításának nevezi.

Ha ezek a világtól való időnkénti visszavonulások hasznunkra válnak, ha erő-
sebb akarattal, tisztább elmével és nyugodtabb szívvel térünk vissza belőlük; ha
képessé tesznek minket arra, hogy mélyebb dolgokra irányítsuk gondolatainkat
és összegyűjtsük erőnket egy magasabb élet iránt, akkor ostobaság lenne ezeket
a visszavonulásokat a világtól való menekülésnek nevezni.

Ha meg akarjuk találni azt, ami a legmagasabb magunkban, akkor legjobb, ha
keresésünket azzal kezdjük, hogy visszavonulunk vidékre, és olyan szakmát
keresünk magunknak, ahol nem kell önzőn harcolni és másokkal versenyezni,
Így kevesebb munkahelyi ambícióval és egy egyszerűbb életmóddal sok-
kal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a törekvés zsenge növényét ápoljuk.
Elválasztván magunkat a nagyvárosok izgatott légkörétől, amit veszítünk külső
gazdagságban, azt megnyerjük belsőben. Ám ha hűen követjük ideáljainkat,
azt fogjuk találni, hogy ugyanaz a belső hang, amely arra biztatott bennünket,
hogy elkülönüljünk másoktól, arra fog biztatni időnként, hogy térjünk vissza
és tanuljuk meg a lecke hiányzó részét. Az élet legtöbb leckéjét megtanulhat-
juk apró vidéki közösségekben és visszavonultságban - ám nem mindegyiket.
Amelyiket nem, azt csak a forrongó városokban és az emberek közösségében
sajátíthatjuk el.

Mivel legtöbbünknek ezen a földön kell élnünk, az emberi társadalomban,
nem választhatjuk a menekülés útját. Nem vonulhatunk kolostorokba vagy
asrámokba. És mivel a filozófia tanulói vagyunk, nem is akarjuk ezt tenni, mert
azt gondoljuk, hogy az aszkéták valójában nem a világ és a társadalom, hanem

hogy önmagára fókuszáljuk az elmét és egy időre befelé forduljunk. szeszélyeink és vagyontárgyaink táncoló marionett bábui. Csak rá kell néznünk a nagyvárosok embereinek arcára. teendőinkben. életünk fő célja önmagunk átalakítása. nagyobb annál. leg- többjük mennyire híján van a lelki nyugalomnak. Szükség van időnként ezekre a visszavonulásokra. türelmesnek kell lennünk . ki is a gondolkodó. és állandóan hol ezt. hogy tanulmá- nyozzuk önmagunkat. Le kell lassítanunk gondolatainkat. s csak a csend lenne a társunk. Ám időt kell adnunk erre. Így azután hiányoznak belőlünk a legfontosabb . Valódi szükség van arra. hol azt csináljuk. A modern élet gyorsasága és a városok nyüzsgő lármája megakadályozza. csupán látszólagos. hogy belülről megtisztítsuk magunkat. megszabadítsuk kötődéseitől a szívet. hogy természetellenessé vált. hanem csak mélyen magunkban. hogy magunkra találjunk.mi azonban úgy hisszük. LAZÍTÁS ÉS VISSZAVONULÁS 37 maguk elől menekülnek . hogy kiegyensúlyozzuk szélsőségesen aktív tenden- ciáinkat valamiféle elcsendesedéssel. akiket a szorongással. meglássuk a távlatokat és végiggondoljuk életünket . és megértsük az igazságot. mintha a sivatagban volnánk egye- dül.mert nem ott rögtön láthatjuk ezt meg. hogy ellensúlyozzuk túlzott cselekedni akarásunkat mélyebb lényünkkel. Mélyen magunkban fény világít a sötét alagút végén. újult erőt találjunk és új inspirációra tegyünk szert. Úgy kell leülnünk. Aki a mozgalmas világ közepén nemes életet él. hogy meglássuk. Olyannyira kifelé fordulók lettünk. azért tesszük.nem azért. Amikor időszakos és részleges visszavonulásokat végzünk. hogy elmene- küljünk az élet elől és léhán üldögéljünk éveken át. Nincs valódi szabad akaratunk. Bizonyos értelemben mi magunk vagyunk felszínes életünk ostoba áldozatai. meditáljunk. stresszel és folytonos izgalmi állapottal teli korunk elcsigáz! Hajlamosak vagyunk elmerülni munkánkban. vágyainak és csele- kedeteinek öntudatlan rabszolgái. amíg a gondolatok között lévő pillanatokban meglátjuk. Milyen sokan vagyunk. mint aki ugyan- ezt egy kolostorban teszi. hogy elcsendesítsük az elmét.

A meditáció gyakorlása ismeretlen. amelyek a misztikus. mint az. hogy olyannyira kifelé fordulók legyünk. ma viszont keserű orvosság.kapcsolatosak. nehezen megfogható. lakni valahol és időnként szórakozni. meditáció. A meditáció érinthetetlen szentélyt nyújt a világ zaklatásai elől. még inkább. a misztikus meditá- ciót időpocsékolásnak. Mégis szüksége van rá a mai embernek. és ki is kell elégíteni bizonyos mértékben őket. és azokat. a gyakorlatiassággal ellenkező. Tökéletesen igaz. ám csak kevesen akarják tudni.értékek. akkor valamilyen módon meg kell. és ez betegség formájában nyilvánulhat meg. hogy maga a kúra mennyire felel meg ízlésünknek. Sokkal fontosabb a gyógymód hatásossága. S az is igaz. a morális nevelést pedig visszataszítónak találhatják. Ha az emberek annyit dolgoznak. kellemetlen. szükségszerűen magas árat fognak fizetni reménytelen kifelé fordulásukért veszélyhelyzetek és krízisek idején. Akiknek nincs magasabb ideáljuk. ha betegek vagyunk. és nem engedhetjük meg magunknak. hogy szerezzük mindezekhez a pénzt. A belső élet megtagadott és elfelejtett igényeinek is meg kell felelni. mint valamivel okosabban gondol- kozó párzó állatok. azok a vallásos áhítatot értelmetlennek. azt a luxust. hogy hacsak a sors szerencsés keze nem szabadít meg e terhek alól. annál fontosabbá válik lenyelni ezt az értékes orvosságot. az élet fájdalmas tanulságai fog- . tanulmányok és gondolkodás által kitöltött belső életnek. ruházkodnunk. A belső élet ilyen teljes elnyomása fel- borítja a Természet egyensúlyát. Régebben kellemes feladat volt. hogy nemcsak érdemtelen. mint középkori elődeinek.isteni lelkünkkel . akár munka. ám nem szabad. emelkedett dolgok- kal . Minél többet szenvedünk az állandó kifelé irányultságunk- ból adódó pszichikai és fizikai betegségektől. és nem vagyunk sokkal többek. Akik híján vannak az imádság. de azt gondoljuk. Van helyük más gondolatoknak. hogy az ember teljes figyelmét erre fordítsa. hogy egészségesek vagyunk. hogy ennünk kell. Az évek múlnak. akik maguktól nem hajlandók bevenni ezt a nehezen lenyelhető gyógyszert. A külső élet igényeinek megvan a maguk helye. hogy elpocsékoljuk az időt. Mégis elégtelen csupán a testi szükségletekről való gondoskodással törődve leélni életünket. hogy elveszítsük a kapcsolatot belső életünkkel. Mindenki élni akar. nem vonzza hát a modern embert. kereskedés. hogy nincs idejük elmélyült imára. Sajnálatos dolog betegnek lenni. ha a cselekvés végtelen örvényébe sodródunk a belső pihenés és fizikai csend ezt megszakító pillanatai nélkül. misztikus medi- tációra vagy metafizikai tanulmányokra. a metafizikai tanulmányokat unalmasnak. akkor éppoly vétkesek lesznek életük elpocsékolásában. mintha ugyanezt a múló örömök kedvéért tennék. ám még rosszabb. hanem egészség- telen is. A teljesen kifelé forduló ember éppen ebben az állapotban van. hogyan kell élni. csak a szórakozást hajszolják. mert ezt a kifelé fordulást az egészséges élet állapotának tartja! Az az igazság. csel- szövés vagy éppen szerencsejáték segítségével.

hogy kiemeljék magukat a lélekkel való közömbösség megszokott állapotából. hogy emberek. mit jelent mentális gépezetünknek teljes pihenőt adni. Csak akik mestereivé váltak e művészetnek. Csak akik megtapasztalták csodáját. vagy ha fel is ismerik. Egészséges egyensúlyt kell talál- nunk a munka és nyugalom. A világot elkerülhetetlenül komoly ellenreakció felé sodorja saját túlzott kifelé fordultsága. A legtöbben vagy nem ismerik fel fontosságát. hogy a terhek lehulljanak rólunk. amelyből hiányzik. képesnek lenni megállítani a gondolatokat.a test. és megtapasz- talni egész lényünk . kevés ember ismeri fel ezt a köte- lességet. Csak egyetlen biztos menedék létezik a felkorbácsolt érzelmek számára ezekben a forrongó időkben. Életünk új elemeként kell értelmeznünk a befelé fordulást. A meditációnak vissza kell kapnia az őt megillető helyet az ember életében. A meditáció haszna mind a világi életben. Valójában azonban túl lusták ahhoz. azok tudják. és nem válhatunk a szokások rabjaivá. megismerheti a lel- ket. és a gyógyító béke új fonásaira lesz szükségük. Akiknek az idegei nem bírják a modern létezés extrém feszültségét. amely szeretettel fogadja majd. azok gyógyírt találnak a mentális csendben. és nem állatok. ják erre kényszeríteni. alibit keresnek.teljes elengedését. ám lehetősége van ezekkel a módszerekkel felébreszteni ezt a magasabb képességet . S mégis. Az ilyen időszakos visszavonulás a külső dolgokkal való végtelen fog- lalatoskodástól spirituális szükséglet. az idegek. mind a spirituális keresésben érezhető. amelynek segítségével elérheti. és sebezhetetlen magabiztossággal tudjuk. akik tudatára ébredtek. Abban a csodálatos nyugalomban. Napi pár perc. kötelező a meditáció gyakorlása. azok tudják. A helyes ima és filozofikus meditáció első jutalma. hogy a magasztos emberi lélek létezik. hogy hozzáférjünk mélyen elrejtett forrásainkhoz és felsza- badítsuk a bennünk rejlő lehetőségeket. bőven megtérül. és az önmagunkon belül van. mert nagy szükséget szenvednek. amit meditációba fektetünk. . akkor megkezdődik majd a mentális függetlenség keresése befelé. Gondoljunk csak bele. mondván: túl sok egyéb dolguk és kötelességük miatt nincs ide- jük rá. öröm és elmélkedés között. amely a misztikusok számára bármikor elér- hető. hogy elég időt találjunk a lelkiség nyugalmas kultiválására a tanulás.az intuíciót -. az érzelmek és a gondolatok! . és ha ez bekövetkezik. a lélegzés. Olyan lényekként. milyen megkönnyebbülés bársonypamlagára ledőlni és hagyni. Az ember igaz lelke rejtett érzékeitől és gondola- taitól. Úgy kell átszerveznünk napunkat. elmélkedés és meditáció révén. hanem fontos részévé kell tennünk napirendünknek. az aktivitás és kontempláció. Nem csak rendszeres. milyen szegényes az az élet. hogy tudjuk.

Bölcsebb közvetlenül minden energia forrásához menni. Ha túlzott kifelé fordulásunkat nem ellensú- lyozzuk némi befelé irányultsággal. de a mai komplex társadalomhoz már nem illik. Ott kaphatja meg tes- tünk és elménk a legéletadóbb megújulást.Naponta fecséreljük el mentális energiáinkat. ezért ennek a képességnek a fontossága kiemelendő. hogy elvesztegetődjön a hiábavalóságok ezreire. hogy meghalljuk a Felsőbbrendű Én bennünk rejlő jelenlétét és hangját. Csendben kimondani személyes életünk metafizikai igazságait. A „Visszavonulás Házai"-t kellene inkább létrehozni. .néha egészen ostoba . Még az úgynevezett spirituális ténykedések egy része is az ego talál- mánya: a Felsőbbrendű Én nem várja el tőlünk ezeket. A modern létezés okozta stressz miatt a rendszeres mentális pihenés nem csak ajánlatos. vagy akár egy teljes hónapot is. hogy aktívan tartson minket. egy tapasztalt spirituális vezető útmutatásai mellett eltölthetnek egy hétvégét. A spirituális keresők egy teljes életen át tartó elkülönülése nem alkalmazható a mi korunkban.„feladatokat" talál ki számunkra. megerősíteni ezeket aktív életünk közepette és tudatosan felismerni őket érzelmi életünk örvénylésében: ez az igaz nyugalom és elengédettség. amennyire el tudsz lazulni. Így soha nem tudunk annyira csendben lenni. ahol világi emberek szent légkörben. Az ego szüntelenül újabbnál újabb . A napi küzdelmeket és a feszültséget csak akkor pihenhetjük ki igazán. hanem elengedhetetlen. akkor úrrá lesz rajtunk a neurózis. amelyek kitöltik az időnket. és nem is kívánatos. hetet. Az asrám mint ideális hely megfelelő volt egy kezdetlegesebb társadalom számára. pocsékoljuk el gondolatainkat. Elpazaroljuk a Figyelem hatalmas erejét és hagyjuk. Mivel minden meditációs gyakorlat csak annyira lehet sikeres. ha az isteni jelenlét belső csendjében pihenünk.

" Szükség van olyan spirituális visszavonuló helyekre. az élet elől való menekülésé. LAZITÁS ÉS VISSZAVONULÁS 41 Az asrámbeli élet nem állítja más elé jellemünket. konfliktusok. Ram Gopal: „Számos asrámban. hogy tanuljanak. keressék az Igazságot. Ha a világi kísértések. amivel a valódi kereső bátran szembenéz. egy olyan helyre. nem is bír belső értékkel azon az időszakos nyugalmon kívül. mint kolostori közösségekre. és megmutatná jámborsága valódi értékét. A nyüzsgő modern életben a békét önmagunkon belül találhatjuk meg. de nem is adhat semmilyen jutalmat. amely alkalmas imádságra és meditációra. és nyugodt kör- nyezetben meditáljanak. Kérjünk útmutatást. A könnyebb utat választották a szent emberek lábainál való ücsörgéssel. az valódi próbája lenne a világtól elszakadt asrámlakó jellemének. hanem előre meghatározott időtartamra való elfordulásra a világi dol- goktól. amit ad. egy hetet vagy egy-két hónapot. hogy elhalasztották azt. . ahol világi emberek. ahol egy időre megpihenhetünk. megvilágosodást és segítséget az ego legyűrésében. amely semmilyen küz- delmet és veszélyt vagy konstruktív tevékenységet nem jelent. kezdjünk és fejezzünk be minden napot csendes nyugodt kéréssel a Felsőbbrendű Én felé. akik nem akarnak apácák vagy szerzetesek lenni. Naponta két vagy akár három meditációt is végezzünk olyan hosszú időre elnyújtva. hogy az adott asrámot vezető bölcs körül gyülekező emberek nagy részé- nek arcán a félénkség és gyávaság kifejezése ült. mint gyermeteg próbák elé. A kolostori élet. személyes ügyeinktől. Korunkban sokkal inkább a filozofáló visszavonulásra szolgáló helyekre van szükség. s nem teljesre. amit meglátogattam Indiában. kifelé való önmérséklet s befelé irányuló meditáció által. eltölthetnek egy napot. félig visszavonulásra a világtól. veszedelmek és szorongások romboló sava elérhetné. Ez a negatív hozzáállás csak oda vezetett. Nem kockáztat semmit. Ha sikerült szert tenni egy olyan helyre. ameny- nyi erőnkből telik. világosan láttam.

ha a szívben is megtörténik. addig annál kevesebb időnk és esélyünk van.feltéve. az eredmények jobbak s a célnak megfelelőbbek lesznek. nem azért. Ha nem így van. nyugtalanná. A világ- ról való lemondás csak akkor működik. hogy a kapcsolatunk velük tisztán egoisztikus. ha nincs több belső tartalékunk. mint az átlagos embernek. ő választhatja a világtól való visz- szavonulást. a testet és elmét elcsendesítve valószínűtlen. meditációra és tanulásra. . minél nagyobb az ismeretségi körünk s minél több emberrel találkozunk . mert belső munkánk intenzív. nem látható. s a magasabb én a mester. Egyedül és csendben. Nem nyerhetünk a magányos élettel semmit. hogy megismerjük és megtaláljuk magunkat. hogy csendben és magányban békét kössön Istennel. hogy elérjük a fényt. megszakítás nélküli. hogy cseréljük a magányra és saját belső igényeink kielégítésére: elmélkedésre. Amíg küzdünk. megszolgálta a pihenést. aki benne lakozik. hanem azért. kiegyensúlyozatlanná. A szív az én asrámom. zavartalan koncentrációt igényel. amikor ezt a kiegyensúlyozatlan létezést fel kell.Természetesen vannak kivételek is. s kapcsolatunk velük valamiféle altruista szolgálatban nyilvánul meg. Nem azért keressük a magányt. mert megkeseredtünk és cinikussá váltunk. hogy igaz hívekké váljunk. vagy mert el akarjuk magunkat választani a társadalomtól. Ám még ekkor is el fog jönni a nap. sajnálatos módon. Egy idős ember. ami viszont. mert az emberek többségének társaságát elfogad- hatatlannak tartjuk. és nem is találhatjuk kellemesnek. amely gyengíti az egót. hogy munkáját bevégezte. kapkodóvá válni. Nem mindig szükséges ruhánkat pókhálóval beborítani. aki például úgy érzi. A legnagyobb magányban nem mindig a legszentebb embereket találjuk. vagy legalábbis nem keressük ezeket a tartalékokat aktívan. sőt bonyo- lult lenne idegessé.

A bölcsek a hegyekhez fordulnak pihenésért. tavak. hogyan legyen egyedül Istennel. azt sem fogja tudni megtanulni. folyók. Az erdő zöld lugasaiból és moha lepte fatörzseiből a kor árad. „Legyen hűséges a szív csendjéhez. belső magányunkat magunkkal kell vinnünk. habár ezt ők maguk máshogy fogják hívni.ez Buddha tanácsa a magasabb élet keresőinek. ne nyomja el a kon- templáció eksztázisát. a lombokból hallatszó vidám ének. hogyan legyen egyedül önmagával. és a dacos csúcsokat szemlélik. ahogy a méh is megtelik a virágokról összegyűjtött virágporral. A mély csend titokzatos érzése mindig meglelhető az erdők mélyén. hogy el vagyunk vágva a erőtől. vizsgálja meg a dolgokat mélységükben. még ha annak is nevezik magukat. Megtelnek békével. Öntudatlanul az Isteni Valóságnak ajánlják fel áhítatukat. kiknek érzelmei válaszolnak a Természet fenségére és nagyszerűségére. Bárhová is megyünk. az ég vagy a virágok alakjában -. és matuzsálemi karakterükhöz jól illenek az elaggott hegyek. erdők. Az ember. beteges magunkba fordulás és az általunk ajánlott aktív. Hatalmas különbség van a lusta. Csak egyetlen valódi magány létezik: ha úgy érezzük. eldugott zugaiból a béke ünnepélyes érzése. a föld minden sarkából ide térnek vissza a világtól megfáradtak. amely belülről jön. A levelekkel bélelt árnyékos ösvényeknek van valamiféle hátborzongató különlegességük. aki nem tudja megtanulni. A szirteken ülnek.hegyek. teremtő módon befelé forduló magány között. Magasztos és vén . nem materialisták. Azok.békével tölt el az erdő. számtalanszor születtek már meg. és legyen sokat egyedül" . a tenger. Ősi lelkek ők. . Csodálatos szépségűek a fűcsomók alól felbukkanó kis virágok. bármilyen formában is jelenik meg .

Amikor Andalúziában az El Calvario remeteség priorja volt. hogy üljenek le és szemléljék a nyílt eget.gazdagodnak. és ezeknek a dolgoknak a szépségében való elmerülés- sel dicsérjék az Urat. egy kicsiny ablakból szemlélve a csendes völgyet. . A napnyugta saját szépségét hozza el. és hosszú időkre ott maradt. amit a szerzeteseknek tanított. Ahogy a szürkület egyre erősebb lesz. felmá- szott a harangtorony kicsinyke padlásszobájába. és nem marad senki. aki elmondaná. a szemlélődés befejeződik. hogy az idő szétterüljön és visszatérjen fonásába. a dombokat. hanem a láthatatlan lelket is. minél jobban összpontosítjuk figyelmünket. Engedem. amikor csak Iznatoraf kolostorában tartózkodott. nemesednek és megtisztulnak. nézőpontunk megváltozik. Ez az időszak hatással van a szívre és az érzésekre is . az elme misztériumában. az egyik gyakorlat. növényeket. és nem csak a látható napot tiszteljük ezáltal. és megérezhetjük vele való összetartozásunkat. hogy ezeknek a gyakorlatoknak az utolsó fázisa a képek nélküli kontempláció volt. Ahogy nézzük. az Üresség tölt el mindent. miként a szoba is. Érdemes megvárni azt a rövid időszakot a Természet szent pihenője előtt. ahogy egyik percről a másikra a növekvő homályban a hegyek lassan eltűnnek. A szemeim lezáródnak. és alapvető igazságokat érthetünk meg vagy válhatnak azok sok- kal érthetőbbé. Írásaiból azt is tudjuk. amit tapasztal. mezőket. tisztábbá számunkra. saját költészetét szavalja.Keresztes Szent János. az volt. amikor osz- tozhatunk lelkének békéjében. annál finomabb és finomabb gondolatokba mélyedünk el. fákat.

hogy a középpontunkból éljünk. Ez valójában az egyik ok. hogy kik vagyunk.Kószáló gondolatok . hogy attól függ. ami a nyugati emberek számára túl ismeretlen ahhoz. hogy nézőpontunkat nem teljesen az érzékreakciók uralják. hogy megértsék.Gyakoroljuk a figyelem koncentrálását . A meditáció értékei közül az egyik az. Mi lehetne hát egyszerűbb magyará- zat. Ez egyre inkább önuralom- hoz. nem a felszínről. hanem mint eszközt. amiért szükség van a meditáció gyakorlására. így lehetővé téve. de a végső igazságot csak önmagunkból nyerhetjük ki meditációval. hanem az elme kezd uralkodni.Megerősítések és szuggesztiók Az azonnali és ideiglenes használatra szánt igazságokat megtanulhatjuk könyvekből és tanítóktól. Egy mély ember mély igazságokat tudhat. MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK Helye és feltételei . mint az állatoknál.Meditatív gondolkodás . önismerethez és önmagunk megbékítéséhez vezet. amelyek naponta elvonják figyelmünket. hogy áthatoljunk a vágyak óceánján. hogy egy mélyebb szintre viszi a tuda- tosságot. mint ez: ha eléggé mélyen és eléggé hosszú ideig nézünk saját elménkbe és szívünkbe. megtalálhatjuk a békét.Képek vizualizálása - Mantrák . A filozófia egyik elve. . A meditációt nem mint végcélt kell tekinteni. mit ismerhetünk meg.Szimbólumok . míg egy sekélyes erre nem lehet képes. A meditáció egy olyan egyszerű gyakorlat. amellyel az igazi célt elérhetjük. Ennek eredménye.

Módszer ez arra. Az elme puszta kiürítése ennek híján veszélyes lehet. amit a legnehezebb megérteni. s akkor fog ismétlődni. A meditáció akkor sikeres. Ám ez a fázis elmúlik. de az öntu- dat teljes elvesztése nélkül. Az első fázisban kemény akaratra . az a helyzet az. ha minden gondolat megszűnik. és az vagy legyen kérdő. hogy a Felsőbbrendű Én tudatosságának megnyílása első tapasztalatként a gondolkodási folyamat lezárulását. ellentétben azzal. A meditáció bizonyos értelemben erőfeszítés. s bár kissé nehezebben. takarítsák ki az összes gondolatot. pszichénk legközepébe való belépést próbálja elérni. ahogy ez ilyen állapotban történni szokott. hogy tanulmányozza saját forrását. ahol minden tudatosság eltűnik. Kezdetben a fölösleges gondo- latok dzsungelén való átjutás. ugyanis magában rejti a médiummá válás és a meg- szállottság kockázatát. Ez valójában az isteni lelkünk. bármilyen gondolat felbukkanása nélkül. a meditatív elmélyültségbe kerülünk. miként a „Mi vagyok én?" vagy megerősítő jellegű. Azonban ez nem a végső állapot. mint például „Az isteni ben- nem lakozik". Ám amikor az elme figyelmét önmagától saját gondolatai vonják el. A meditáció igazi állapotát akkor érjük el. mikor a legmélyebb transzba. Van ezen túl is egy szint. Ha a test vonja el figyelmét. A filozófia nem arra tanítja az embereket. legyenek mozdulatlanok és passzívak. a magasabb én kegyelme folytán. akkor nem észlelheti önmagát. hogy redukáljuk a gondolkodást egyetlen alapgondolatra. az eredmény ugyanez. amikor tudatában vagyunk a tuda- tosságnak. s azt a prudens keresők elkerülik. és ezután képessé tegyük a felszabadított mentális erőt. Ekkor azonban már magától kell jönnie. Igaz. később az abból kiáradó hatásnak való passzív alávetés segítségével a saját magunkba. és az isteni jelenlétet érezzük ezen az ürességen belül. Ha az elme figyelmét elvonja környezete. de ezt is meg lehet érteni. nem pedig az alacsonyabb erő- szakossága miatt. az elme teljes csendességét fogja hozni. Azt tanítja. hogy elválasszuk a figyelmet folyton változó objektumaitól. hogy ürítsék ki elméjüket. Ezt könnyű megérteni.

és a mentális csend. nincs . a légzéskontroll és a mantrák nem hoz- nak tartós eredményt az elme feletti uralom megszerzésében. nyugodt és csendes legyen. ami a gondolkozási folyamat megállását jelezné. annak magától kell történnie. Az elme puszta kiürítése. A második lépcsőben ugyanakkor az akaraterő ilyen megnyilvánulása komoly hiba lenne. amelyben semmi spirituális nincsen. hogy kiürítsük. Még az elme teljes kiüresítését célzó jó szándékú próbál- kozások is nem kívánt eredményre vezethetnek. hogy az elmetartalom kiürítésének hosszú éveken át tartó gyakorlása alatt egyszer sem jutott el a magasabb tudatosságig. Ha a meditációban a tudatosság eléggé mély szintjeire jutunk le. ennek éppen ellenkezőjére van szükség . a helyes meditáció eredményeképpen következik be. A medi- táció alatt az erőfeszítésnek legfőképpen arra kell irányulnia. hogy misztikus állapotot váltson ki. Ha azonban ez az állapot magától. nem arra. és úgy tűnik. mint az ego alárende- lése a Felsőbbrendű Énnek. ám előkészítik és könnyebbé teszik azoknak a módszereknek a gyakorlását. mint például a diagramok vizualizálása vagy mondatok ismétlése. elérkezünk egy olyan szintre. amely elégedett önma- gával. Egy misztikus rend magasan álló tagja négy- szemközt elmondta nekem. amelyek megakadályozzák a sikert. A jóga alsóbb szintjeinek módszerei. Ennek ugyanis nincs más célja. médiumi és negatív ürességet eredményezve. hogy az elme koncentrált. ahol a jelenség-világ eltűnik a tudatból. ám ez igen magas szint. nem erőfeszítéseink eredményekép- pen. hanem sokkal inkább tökéletes nyugalom. mint az imádságos törekvés. hogy legyőzzük és megsemmisítsük a folyton támadó gondolato- kat. MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK 47 Van szükség. szeretetteljes önátadás.ha nem jár együtt a négyrétű keresés egyéb erőfeszítéseivel . ahol a személyes én feloldódik.nem elegendő ahhoz. és a gondolatokat alsóbbrendű zavaró tényezőnek tekinti. Ha az üresség megjelenik. hogy a koncentráció gyakorlásának bizonyos formái. és nincs más eszköze. ahol az idő. miként az elme kiürítése útmutatás megszerzése céljából nem keverendők össze a meditáció igazi útjával. akkor nem puszta üresség lesz. A kezdőt figyelmeztetnünk kell. amit kevesek érnek el. amelyek már valóban tartós eredményt hoznak.az ego teljes feladására. gondolatok és helyek megszűnnek létezni. a gondolatok puszta megállítása egy pár percre .

ám nem az ember számára kijelölt végső cél. hogy bármilyen gyakorlatot abban a formában kellene folytatni. vagy lehet tisztán áhítatteljes vágyódás. hogy mi történik a meditáció folyamán. fenntartani és meghosszabbítani az elme kon- . így valójában kevés idő marad magára a koncentrációra. a képeket és benyomásokat. amit egy ihletett írásból vettünk. függetlenül attól. Sajnálatos módon ennek az időnek a nagy része elpazar- lódik a felesleges gondolatok és a felbukkanó. és ezalatt rendszeres gyakorlatokat kell végezni. az részben a saját ízlé- sünktől függ. ám végül a Természet visszakö- veteli a meditálót. a tapasztalatokra jellemző átmenetiséggel. melynek igazsága szíven ütött minket. gondolatok nélküli belső csend sokáig tarthat. abba kell hagynunk a gyakorlatot. Ez visszavonulást jelent a megszokott napi dolgainktól és tevékenységünktől háromnegyed órára. hogy kiváltsa érdeklődésünket. Nem szabad haboz- nunk és nem szabad félnünk szabadon választani. folyamatosan erre a témára tudjuk fókuszálni gondolatain- kat. akár a világ forgatagának közepén vagyunk. Hogy ez éppen milyen gyakorlatot jelent. a koncentráció. A meditáció és az aszkézis az utóbbi része. Ha nem zavarja meg erőszakos beavatkozás a külvilágból. ha van rá lehetőség. amit előre elhatároztunk. amelynek erős szükségét érezzük. Ha így van. Bármi is legyen. akár csendes meditációban. Hozzá fog azonban járulni a végső állapot eléréséhez. Így hát ez is csak egy tapasztalat. akkor megvalósult az első fázis. megerősítéssel vagy elemzéssel. azzal a kérdéssel. ez a tökéletes. a különbséget cél és eszköz között. Súlyos hiba lenne azt gondolni. hogy a felsőbb én eltöltsön minket. és figyelmünket lekösse.többé. a kettő ugyanis nem ugyanaz. feladni a módszert és átadni magunkat a belső látogatónak. és visszahozza e világba. és körbe tudjuk járni a témát. de lehet egy jellemvonás. Éppen ellenkezőleg: ha bármely pillanatban mélyebb érzések. figyelmünket elvonó emlékek kiirtására. erősebb belső indítta- tás vagy különös béke megjelenését érezzük. A következő fázisban akaraterőnkkel ki kell zárni az öt érzékszerv észlelé- seit. A megoldás az ismételt gyakorlás. miközben fenntartjuk a meditatív gondolkodás fonalát. Lehet valamely könyvben olvasott gyakorlat vagy egy téma. kellően szemé- lyiségünkhöz illőnek kell lennie. amikor folyamatosan legbelsőbb lényünkben lakozunk. Ha ez megtörtént. Az egyetlen út a meditáció megtanulására a gyakorlás. és ismét csak a gyakor- lás. Nem szabad szem elől tévesztenünk. Próbáljuk elmélyíteni.

hogy megszokott rendjét megzavarják. . melynek másik oldalán misztikus céljaink találhatók. de végül az eredmény meg fogja érni az áldozatot. hogy minden elszánt- ságunkra szükség lesz. mennyire fontos a pontos- ság. és erőfeszítéseinknek ebben a fázisban szándékosan arra kell irányulniuk. Az érzéktapasztalatok sokasága . Különös tapasztalat . hogy elvonjuk a figyelmet az érzékektől. bármi is legyen az. ha valaki mással talál- koznánk. hogy milyen nyomás nehezedik ránk kívülről vagy belülről. és ellenáll ennek az erőfeszítésnek. hogy ezek a gyakorlatok bármiféle eredményre vezetnek. hogy jelentéktelennek tekintsük hogy e szent kapcsolat idejére valami halaszthatatlannak tűnő teendő. akivel együtt töltjük a meditáció idejét. és abbahagyjuk. és meg kell próbálnunk egyesülni a nagy igazságokkal. amely az ő alapjait rengetné meg. és félrerakjuk a saját ügyeinkkel vagy a világgal foglalkozó gondolatokat. mint ahogy akkor is betartanánk a megbeszélt időpontot.centrációját. legyen az baráti vagy munkahelyi találkozó. hogy a megszabott időpontban leüljünk meditálni.általában megakadályozzák. függetlenül attól. Tökéletesen meg kell értenünk és el kell fogadnunk. és egyedül a Felsőbbrendű Én gondolatának adunk helyet. magányt találjunk. semmiféle kifogást nem szabad elfo- gadnunk magunktól. Lehetséges. nem szabad könnyedén visszavonni. vagy hogy csendes helyet. A meditációt úgy kell kezdeni. Az egót bántja. hogy emlékezetünkbe idézzük spirituális küldeté- sünket. Be kell tartanunk íratlan ígéretünket éppúgy. ha a meditációról van szó. az érzékiségtől. csak ha komoly problémának tartjuk. Ilyenkor ellen kell állnunk.ám túl gyakran történik ahhoz. amit éppen csinálunk. mint egy másik személyre. . hogy elszakadjunk az emberektől. Úgy fogjuk érezni ebben a fázisban. Az elhatározást. a hallás stb. a személyes karrierünkhöz és csa- ládi kapcsolatainkhoz tartozó ügyektől. ha esetleg a kijelölt időben nem tudunk medi- tálni. mint látha- tatlan és csendes társunkra. mintha egy láthatatlan ajtón dörömbölnénk.elválasztani magunkat a kisszerűségtől. Csak ha olyan tisztelettel tudunk a Felsőbbrendű Énre tekinteni. hogy elérjük a belső énünket. amely megpróbál meggátolni minket a gyakorlásban. akkor várható. spirituális lényünk személytelen elveivel. és ugyanakkor elfelejteni a külső világot.a látás. Ez alatt a rövid idő alatt különös feladatot kell végrehajtani . vonzónak tűnő egyéb program vagy valamiféle akadály kerül elő.

a komó- tosság szándékosan előidézett érzésével kell hozzáállnunk a gyakorláshoz. amelyek egy adott személynek nagyon vonzók. Elméletileg a közvetlenül a felkelés utáni a legjobb időszak a meditációra. mert ekkor a legnyugodtabb az elme. hogy mivel ezeknek a gyakorlatoknak nincs kézzelfogható gyü- mölcsük. amikor az elme szertelensége megpróbálja kimozdítani békéjéből a test csendességét. Lehetetlen a meditáció művészetét mesteri szintre fejleszteni a türelem gyakor- lása nélkül. mert kezdettől fogva meg fogja hiúsítani erőfeszítéseinket. még kevesebben vannak. hogy végül spirituális hajnal is virradhasson lelkünkre. azon kevesek között. hogy elpocsékolt idő. sokan úgy vélik. semmilyen érzést vagy tapasztalatot nem biztosítanak. melyeket a kora hajnal óráiban végzünk. Lehetnek továbbá olyan időszakok. amikor a hajnal rózsaujja megérinti a földet. és azt akarja. Ne vigyünk sietséget ebbe a munkába. ha álmok kavarták fel vagy munkánk. A legtöbben készek néhány órát feláldozni az alvásból nők és az általuk nyújtott élvezetek kedvé- ért. legyen az öt perc vagy ötven. amit meditációval töltenek. Ezzel az egyszerű cselekedettel előre kisimítjuk napun- kat. Ezért hagyják abba . de nagyon kevesen vannak azok. Ezt az időszakot bizonyos hindu és szufi iskolák is ajánlják. egyéb tevékenységünk miatt nagyon korán kell felkelnünk. bármiféle mozgás nélkül ülni.Nem számít mennyi időnk van éppen. Ezt az órát a Legfelsőbbön történő meditációra kell fordítani. hogyan viseljük el a vára- kozás idejét. A lét egy másik síkján különös és emelkedett minőségük van azoknak a meditá- cióknak. A gyakorlatban ez nem feltétlenül van így. annak ki kell hasz- nálni a kora reggel óráit. Aki valóban elszánt. másodszor pedig meg kell tanulnunk. Gyakori hiba. Mégis. akik hajlandók lennének feladni az ágy melegét. akik az Igazságot keresik. hogy gyorsan haladjon. mikor még sötét van. Először is meg kell tanulnunk szoborszerűen. kik az isteni jelenlét által nyújtott örömök kedvéért hajlandók lennének feláldozni pár órát az alvásukból. mint például a napnyugta vagy éjfél.

Ha úgy ülünk le meditálni. nyugatra. mint az ego megjelenése. kitartással és türelemmel koldusként ülünk a Felsőbbrendű Én ajtaja előtt. és lefelé. Az észak azonban kevésbé kívánatos. Más személyek alacsonyabb rendű aurasugárzása hat ránk. hanem azért is. az nem más. az állkapocsnak pedig elengedettnek kell lennie. Meditáció vagy imádkozás céljára megfelelő keletre fordulni. Ezért javasolja az iszlám imádság előtt a kéz és láb megmosását. . amelyek alvás alatt aktívak a testben. amelyért a jutalom bizonyos. ahol a legerősebb. minden ujjnak mozdulatlannak. ha gyorsan keresztüljutnak a zárt és félig nyitott állapoton. De hogyan is tudhatná az egó. a gyakorlást oly sokan hosszabb-rövidebb idő után. amíg a meditáció véget nem ér. Minden izmot el kell ernyesz- teni. és ugyanezt ajánlja a filozofikus miszticizmus is meditáció előtt. A test pozíciója hatással van a meditáció kezdetére. mert ott nincsen nap. hogy a külső világ ne vonja cl figyelmüket. akkor teljesen ki kell nyitni a szemüket. hogy titokban arra számítunk. amelyek a három fázisra vonatkoznak. hirtelen átalakulás ér minket. s így tartani a meditá- ció végéig. félig rejtetten abban reménykedünk vagy tudatosan arra vágyunk. vagy amíg belsőjükből ezzel ellentétes parancs nem fakad. hogy drámai megvilágosodás. és ez el is torlaszolja az utat a Felsőbbrendű Én énnélküli síkja előtt. Bármilyen fizikai merevség hátráltatja a kontempláció megkezdését. Ezek az általános szabályok. hogy az az egyszerű aktus. ahol nyugszik vagy délre. még ha a jutalom megnyilvánulásának pontos formája nem az is. és amikor belsőjük azt parancsolja. De a tapasztalt gyakorlók számára legkönnyebb. az valójában a hit- nek egy olyan megnyilvánulása. Mit tegyünk a szemünkkel meditáció alatt? Kezdőknek legjobb teljesen behunyni a szemüket. pár méterrel magunk elé irányítani őket. mert abból az irányból jönnek azok az erők. és keveredik a sajá- tunkkal a nap folyamán. Közepesen előrehaladott és haladó gyakorlóknak is jobb csukott szemmel kezdeni. amikor alázatos lemondással. majd megfelelő idő- pontban félig kinyitni őket. ahol a nap kel. nem csak azért.

és a koncentráció bizonyos mélységének elérése után pár pillanatra elveszít- jük az öntudatunkat. mert ez csak az ego felnagyításához. nagyon csendes elmével. koncentráltabb kontemplációba jutni. Csodálatos ébredés ez. amire a meditáció alatt szemünket s figyel- münket irányíthatjuk. tanítók. álomtalan álomból ébrednék fel. A meditáció sikerességét a Magasabb Énnel való eggyéválás (egyesülés) jelzi. amely önátadásból és tiszteletből tevődik össze. amely éppen hogy távol tart attól. és a törekvés és odaadás forró és erős hullámait kell a Felsőbbrendű Én felé irányítani.Négy fontos pontja van a testnek. megerősítéséhez vezet. lágyan elnyugodott érzelmekkel és teljesen kipihent idegrendszerrel. A szeretet nélkülözhetet- len a meditációban. . reformerek legyünk. Az első a köldök. hogy próféták. s a negyedik . azaz a szeretetteljes önátadás komoly segítség. Nem elég az elmét elcsendesíteni. Ez az ego spirituális ambícióit erősíti. mint ami a világi ambíciók felé hajt. a harmadik a szemöldökök közötti rész vagy az orr- nyereg. amely valahol a második és a harmadik pont közötti helyzetet biztosít a szemnek. a második az orr hegye. hogy megtaláljuk valódi otthonunkat az univerzumban. ha félig vagy teljesen nyitva tartjuk őket. kissé a lábak előtt. ha célunk okkult erők megszerzése. amely segít minket mélyebb. ha az a célunk. A meditációt rossz célokra is lehet használni. Ne zavarjon vagy nyugtalanítson. Ekkor már nem segédeszköz a spirituális szabadsághoz. Ez lesz az előjele és bevezetése a harmadik fázisnak. Ennek eredményeképpen felébred egy bizonyos erő.a földre nézni. Ez olyankor történhet meg. olyan erő. mely arra irányul. akik befolyásolni vagy vezetni tudnak másokat. Olyan érzésünk lesz ezután a pillanatnyi tudatszünet után. a Lélekerő. a szív érzéseire is hatni kell. a kontempláclónak. A meditációnak vágyakozásnak kell lennie. Bhakti. amely ponto- san ugyanaz az erő. hanem egy újabb börtön. csupán egy magasabb síkon működik. A cél az egyesülés. ha a meditáció alatt egy bizonyos idő eltelte. mintha mély. Hasonló az eset.amely kifejezetten kínai gyakorlat .

Vannak emberek. érzéseiket meg nem tisztították. Fennáll ugyanis a kockázata. mielőtt elkezdenének meditációs gyakorlatokkal foglalkozni. akiknek érzelmei fegyelmezetlenek. akiknek kri- tikai érzéke gyenge és akiknek kevés a tudása. Nekik nem szabad meditálniuk. csak egy újabb alkalom lesz. tudás. tisztelet. akik a meditáció gyakorlását most kezdik. Lényünknek egy ismeretlen részébe próbálunk behatolni olyan eszkö- zökkel. Szükséges néhány óvó szót intézni azokhoz. amiket magunk alakítunk ki saját magunkból. azt hívén. hogy médiumisztikus passzivi- tásnak engedjük át magunkat. vagy anél- kül . akiknek érzésvilága kiegyensúlyozatlan. Ha ennek a munkának a nyersanyaga selejtes vagy a módszer helytelen. Egyensúly. sőt veszélyesek lehetnek. Továbbá ez az utazás bizonyos veszélyeket és kocká- zatokat hordoz azok számára. hogy az misztikus passzivitás.Az ego olyannyira fontosnak tartja magát. ha nem ismerjük fel az ego hozzájárulását a misztikus tapasztalatokhoz. amíg magasabb énüket meg nem erősítették. Akiknek elméje neurotikus vagy pszichotikus. Figyelmeztetni kell a kezdőket a rájuk leselkedő hibákra és a veszélyekre.ezek szintén gyakorlandók. Kétségtelenül szükséges gyakorlat. csak így véd- heti magát meg ezektől a veszélyektől: fel kell készítenie és alkalmassá kell tennie elméjét és személyiségét az erőfeszítésekre. a legnagyobb veszély pedig. . amelynek pontosan az ego kiürítéséről kellene szólni. hogy gonosz lelkek használják föl őket. Gyakran túl sok figyelmet szentelnek a meditáció szerepének. hogy kifejthesse saját aktivitását. Ezért az utazó csak komoly előkészületekkel és megfelelő felszereléssel vághat neki az útnak. ha valamilyen kezelésen vesznek részt. de csak részét képezi a végrehajtandó feladatoknak. hogy a meditáció. akik születési adottságaik és temperamentumuk alapján a spiritisztikus médiumok típusához tartoznak. A legnagyobb hiba. erény és tudatosság tevékenység közben. jobban teszik. az eredmények elégtelenek. ami egészen a megszállottságig fajulhat. akik szívesen kihasználnak másokat. és amíg kellő tudásra nem tettek szert.

vagy ha mégis belép. Ha ezt sikeresen végezzük. hogy bármi más a tudatába lépjen. Az efféle eltávo- lítást mindig kilégzésnek kell kísérnie. akkor is mindig van bennünk valami. és azonosítani kell magunkat vele. hogy megszelídíted az elmét.s ez valószínű . vedd föl ismét a harcot. s minden visszatérés az eredeti témához belégzéssel járjon. éreznünk kell ezt az Ént. Az elme ellenállását mindennapos kitartó harccal kell megtörni. s engeded őket ismét behatolni elmédbe. ameddig akarod. nehezen ellenőrizhetők.Ha bármikor be tudsz lépni a KONTEMPLÁCIÓ állapotába. Nem szabad. képet és energiát. amely nem az általa az adott alkalomra kiválasztott témához. mint egy majom. Ezért keresnünk kell. azonnal el kell távolítani. és a feltörő gondolatok feloldódnak az osztatlan Gondolatban. és először ki kell sajtolni belőle egy-két gondolatot. majd egy logikus gondolati fonalat kell felépíteni a témáról. . amely mozdíthatatlan kőszikla gyanánt szemléli minden erőfeszítésünket.mégis elgyengülnél. és akaraterőddel űzd el őket. akkor a szétszórtság magától eltávozik. imához vagy problémához tartozik. amíg csak szükséges. Hz a tudás a rej- tett „Én"-hez tartozik. hogy elnyomja az összes gondolatot. Amikor a gondolatok összevisszák. amely túl van testen és elmén. akkor válsz a meditáció mesterévé. és olyan hosszú ideig tudod fenntartani. Térj vissza újra meg újra a kiválasztott célhoz. amely nem a koncentráció témájához tartozik! Ha . Mindennap be kell zárkóznod egy szobába pár percre azzal a szilárd elhatá- rozással. amely úgy ugrál összevissza. Zárj ki minden gondolatot. Nem elég pusztán elcsendesíteni az elmét és a testet: a figyelmet és szándéka- inkat ugyanekkor a Felsőbbrendű Én felé kell fordítanunk. A gyakorlat első feladata arra irányul. érzést. Minden figyelmünkkel erre kell koncentrálnunk. ami tudatában van ennek a szétszórtságnak. Ki kell választani egy témát és szilárdan rögzíteni az elmét.

és köze- lebb juthatsz valódi énedhez. a másik a Felsőbbrendű Ént kereső emberhez tartozik. ahogy párizsi műtermében dolgozik. Amikor a keresés szükségessége véget ér. Ez elengedhetetlen az előrehaladáshoz. megakadályozva a meditációt. az „Én" tiszta létezéssé válik. A munkát. Ily módon különválaszthatod magad a gondolatoktól. Az előbbi általában külső dolgokra irányul és az érzéki örömök megtapasztalására. mint az összes iskolában töltött éveim . és szorítsd vissza ezt az okot az ürességbe. amíg azt nem lehet megál- lítani vagy magától meg nem szűnik. amikor úgy elmerülnek egy könyvben. elválasztva a fizikai valóságtól. akkor próbálj meg egy másik utat. s ekkor megtalálja saját forrását. a szobrászt és figyelte. A világi tevékenységek végzése alatti koncentráció különbözik a misztikus medi- táció során megvalósulótól. és legyőzik erőfe- szítéseidet. s azt fenn is tartsuk. és visz- szautasítja az érzéki örömöket. Ezt írta a látogatásról: „Többet tanultam azon a délutánon Meudonban. hogy a szétszórt figyelmet. Találd ki. s a koncentrált figyelem állapotába kerüljünk. amikor az elképzelt valóságossá válik. amikor úgy elvesznek egy gondolatban. Ezt a munkát a csendben történő kitartó keresés követi. hogy azonosítsd magad velük. Ezek alatt a nappali vagy éjszakai gyakorlások alatt a feladat az. a figyelem s vele együtt az Én-érzés saját forrása felé fordítását úgy kell elvégezni. hogy gondolkodás csak addig kísérje. érzelem vagy vágy váltja ki keletkezésü- ket. hogy milyen az egóból származó impulzus. amely normális állapotunk. míg a jógi azzal foglalkozik. Vannak.Ha a kóborlásra hajlamos gondolatok elvonják figyelmedet. elutasíthatod. kövesd őket kiin- dulási pontjukhoz. amikor csak az elragadtatott érzelmek és az elme léteznek. akkor a kereső eltű- nik. Kérdőjelezd meg magukat a gondolatokat. hogy környezetüket nem észlelik. míg a második a belső lényünkre. akik megismerik azt az állapotot. az egyik az egokereső emberhez. félretegyük. hogy nem hallják. így a két állapot ellenpólust képez. Van azonban egy alapvető különbség: elmerült állapotuk általában személyes vagy világi dologra vonatkozik. mit beszélnek nekik. Stefan Zweig osztrák író fiatalkorában meglátogatta Rodint. és így fokozatosan csökkentsd számukat. amiben a jógik vannak. ami ezeken felül áll. keresd eredetüket.

ahonnan ezek az érzések erednek. földöntúli érzéseket él át. békét. élettel és erővel telnek meg. mert azóta tudom. hogy megértsük mindazt intuitív módon.feltéve hogy kellő mélységben tesszük ezt .alatt. De egyúttal ez az a lélektani pillanat is. a Felsőbbrendű Én tulajdonságain és természetén való napi elmélkedés szokása nagyon hasznos. Ha azonban helyes felkészülés és megtisztulás után mélyebb szinten jön létre. a fantá- ziálgatás azonban csak hátráltatja. hogyan kell elvégezni bármilyen emberi munkát úgy.kapcsolatot alakíthatunk ki az Univerzális Elmével. akkor annak eredménye csupán médiumisztikus tapasztalat vagy érzéken túli érzéke- lés lesz. akkor az elme ürességét a Felsőbbrendű Énnel való eggyé válás fogja kitölteni. Bár ezek eleinte csak puszta intel- lektuális ideák. A gondolkodásnak le kell állnia. egyre több melegséggel. mint amikor ott felismertem. a szüntelen hullámzó gondolati erők lecsil- lapodnak és az érzelmi izgalom állapota megszűnik. Semmi sem lepett meg eddig annyira. akkor . A képzelőerő fegyelmezett használata segíteni fogja ideáljaink elérését. A nagy igazságokon. Hogy megértse a tiszta Elmét. az oly gyakran szétszórt akaraterő egyetlen irányba való fókuszálásának képessége. hogy jó és hasznos legyen." Amikor a koncentráció teljessé válik. hogy megértse annak a forrásnak a belső jellegét. Ez az a lélektani pillanat. Ez képessé tesz minket. és még mélyebbre kell hatolnia. hogy milyen tökéletesen elfelejtheti az ember munkája közben az időt. Ha nagyon elmélyülünk egy spirituális ideában. amikor fel kell adnia az ez által kivál- tott személyes kielégülést. a helyet és a világot. . amit intellek- tuálisan nem tudnánk. erőink összegyűjtése egyetlen cél érdekében. ám ha a kis ego szintjén marad abba. amikor a misztikus természetszerűen egzaltációt. legyen az kicsiny vagy nagy. Abban az órában megértettem minden művészet és kiemelkedő földi alkotás lényegét: koncentráció. ahogy azonban telik az idő.

minden részletre kiterjedő vizsgálata. A tanulónak ki kell választania esemé- nyeket. boncolása. Ennek a gyakorlatnak a szokásos jógagyakorlatokkal ellentétben nem az a célja. Az igazság megértéséhez át kell helyeznünk belső viszonyítási pontunkat.. Ez a gyakorlat az aznapi események. gyakorlatias üzenetét. ha mások jelenlegi tapasztalatainak érzelemmentes vizsgálata a saját élettörténéseinkre való személytelen visszatekintéssel párosul. de nem csak elalvás előtt gyakorolható. hogy megállítsa a gondolatok áramlását. de nem olyan könnyű megfejteni a bennük rejlő magasabb. hogy a jövőben miként kell korrigálnunk őket. amely mind jellegét. spirituális üzenetet. Könnyű megfejteni a velünk történtek világi. hogy nem azért kell emlékezetünkbe idézni jellemhibáinkat. mert megszokásból adódóan az ego nézőpontjából tekintünk ezekre az eseményekre. Ám az efféle bölcsesség csak kor- látozottan használható. különösen. Az efféle megvilágosodott gondolkodás nem olyan. Az egót élesen és kritikusan kell vizsgálni a gyakorlat folyamán. mint a szokásos hétköznapi gondol- kodás. Az Önvaló bölcsessége című könyvemben ismertettem egy meditációs gyakor- latot. hanem hogy kijavítsuk őket. ha személyes érzelmeink is erősen kötődnek hozzá- juk. Minőségi emelkedettsége és misztikus mélysége sokkal magasabb rendű. Balszerencsénk rejtett okai ugyanis legtöbbször jellemhibák és viselkedésbeli problémák. történéseket vagy hosszabb időszakokat tapasztalataiból. A cél. Most ismertetek még egy gyakorlatot. hogy tisztán lássuk és megértsük. és a korábbi gyakorlathoz hasonló személytelen nézőpontból a benne rejlő tanulságokra figyelve végig kell gondolnia azokat. gondolataink és tetteink végiggondolása. Azért van ez. személyes viselkedéséből. ha nem veszi figyelembe a karma működését és a spirituális fejlődés mozgatórugóit. Az alapul szol- gáló események történhettek hosszú évekkel ezelőtt vagy akár ezen a héten. így tehát az összes különböző felsorolt ele- met és nézőpontot kell egyesítenünk. Abban a pillanatban tudni fogsz. és egyre közelebb emeli azokat magához. visszatekintés rájuk egy bizonyos módon. a Felsőbbrendű Én majd megérinti és elcsendesíti azokat. mind ered- ményeit illetően hasonlatos ehhez. Ne feledjük.A Felsőbbrendű Én érzékeli a róla való gondolatainkat. Amikor azonban a gondolataid nem tudnak mélyebbre hatolni. bármilyen korlátol- tak és gyengék is legyenek. hanem bármely más napszakban is. amelyet elalvás előtt kell elvégezni. hogy bánkódjunk miattuk. Különösen hasznos része a gyakorlatnak a morális tévedések és hibás visel- kedés analitikus. A jövőbe mutató leghasznosabb gyakorlati bölcsességet úgy szerezhetjük meg. Sokkal inkább életre kelti .

hogy mik is vagyunk valójában. s a leszűrt igazságokat nem szennyezik be az érzelmek és szenvedélyek. sem az intellektusban megtalálni. Mily áldott állapotban vol- tam! Vajon nem afféle állapot volt.őket. De nem ez az egyetlen erénye ennek a gyakorlatnak. Ki fog fejlődni a tudatosságnak valami- féle befelé fordulása. amely túl van mindenen"? A percek lassan kúsztak. belső forradalmat. . ha el akarjuk érni a valódit. Vajon nehéz ez a gyakorlat? Hogyan állíthatja meg az ember a gondolkodást? Emlékszem: nem javasolják. Olyan lelkesen adtam át magam neki. hogy folytassuk szüntelenül annak keresését. arcom merev volt. szívemet. ez. csodálatos nyugalommá dagadt. amikor azt mondta „a béke. Ha ez megtörténik. elmémet. és fél- órával később testem még mindig mozdulatlan. hogy elfelejtettem gondolkodni. mentális és érzelmi tendenciáknak a végső forrásához. megnyugtatta idegeimet. amit elhomályosí- tanak. Nem. gondoltál vagy tettél életed során. El kell jutnunk ezeknek a mélyen gyökerező karmikus. Eddig kerestem. Vajon saját elmém misztikus mély- ségeibe merültem? A türelmetlenség teljesen lerombolta volna. miközben felhasználja a filozófiai visszatekintés és az imagináció erejét. A béke érzése. hogy milyen hiábavaló megpróbálni ráerőszakolni saját szokásos nyughatatlanságunkat az ilyen teljesen szokatlan helyzetekre. amit elértem. Nagyon kellemes volt. Megértettem. s közben egész életlátása csodálatos módon megváltozik. Azután egyre mélyülő nyugalom érzése töltött el. amit tapasztaltál. miként egy nő adja át magát a férfinak. de nem tudom az egót sem a testben. A boldogság olyan mélyen átjárt. hogy szándékosan állítsa le az ember a gondolko- dást. szemeim közömbösek a körülöttem lévő dolgok iránt. Ki vagyok hát akkor? A testen és az intellek- tuson túl nincs semmi! Ekkor ez a gondolat lepett meg: „Figyelmedet irányítsd hát erre a semmire!" Semmi? Semmi? Semmi? Fokozatosan és észrevehetetlenül passzív állapotba kerültem. Észrevehetetlenül eltöltött a lélek csendessége. amely körülölelt. hihetetlen szabadságérzést élünk át. Bármi. és ezután következik a belátás „villámfénye" a valós természetébe. Azt tanítják. Azonban egyre inkább szokatlanul személytelenné és méllyé válik. mint amelyre Szent Pál utal. elemző és végül filozofikus lesz. ahogy ott ültem. akit szeret. alapja lehet egy ilyen gyakorlatnak. amely visszatekintő. leírhatat- lan boldogsággá. amely a gyakorlót egyre közelebb hozza spirituális énjéhez.

és felébreszti az Isten iránti szeretetet. Tudják. Ha nem ezt tesszük. hogy saját maga kiépítse Isten-tudatosságát. Bármely más személlyel kap- csolatos bármiféle érzés csak szentségtörés lenne. Ekkor tudni fogod. akkor elér- tük ennek a gyakorlatnak (vizualizáció) a célját. mikor lényünk legmélyéről halljuk. vagy mentális képe segítségével. Ezt a mentális vagy han- gos ismétlést rendszeresen és hittel kell végezni.mondja. hogy melyiket használjuk. vagy akár teljes mondat. eltün- tetvén a képet és jelenlétet. Először belső fülünkkel halljuk meg. suttogja vagy csak elméjében ismétli. hanem a szív csomóit is ki tudja oldozni. hogy végül segít megsza- badulni magától a képtől. akkor ez a kép teljesítette feladatát. A mantra akkor válik a leghasznosabbá. . igazi éned. Isten neve nemcsak minden bűnt tud könnyedén lemosni. mert az igazi kereső végső célja mindig az. A mantrajóga gyakorlása jól ismert egész Indiában. A mantra. ha nem állunk ellen. míg van olyan is. amelyet vagy guru ad. A kon- centráció elsajátítása szempontjából nem számít. Amikor tehát elérted azt a szin- tet. hogy ez a te valódi lelked. lényed tiszta esszenciájaként. amely úrrá tud lenni az elme szétszórtságán. Ha addig folytatjuk a gyakorlást. ahol bármikor könnyen transzba merülsz a vezetőd vagy gurud jelenlétében. Ekkor a legkomolyabb belső elmélyüléshez vezet. amelyet a gyakorló magában ismételget . amíg elménkben éppen olyan tisztán látunk egy képet. Van olyan szanszkrit mantra. amelyik értelmetlen. és ennek helyét ő maga tölti ki. belső meglátása segítségével felfogja a Valót. és saját intelligenciájával megértse az Igazságot. kifejezés. miként a mantra által szimbolizált vallásos tisztelet kifejezése révén is. Érezni fogod Istent önmagadon belül. és tovább kell lépni. szent központod.Isten vagy a guru mentális képének végső haszna az. olyan szó. ám a személyiségfejlesztés szempontjából már van jelentősége. A Felsőbbrendű Én végül befejezi a munkát. Az isteni világ első megnyilvánulása a hang. aminek nagyon mély metafizikai vagy vallásos jelentése van. mint ahogy az előttünk fekvő rajzon a szemünkkel látjuk. akkor gyakorlásunk értelmét veszti. Egyetlen bűn létezik: elválasztva élni Istentől. el kell azt engedni. vagy egy könyvből származik. hogy ez olyan gya- korlat.

Kínában a Tang dinasztia alatt virágzó módszer szerint a hirtelen megvilágo- sodást rövid. a mantra is állandó társaságunkká vál- hat. amíg el nem merü- lünk benne. Ez a mantra értelme. Ez a módszer nem egyenlő és nem összekeverendő a mantra jellegű jógával. ahol a mód- szer eredeti neve. miközben világi dolgainkat végezzük. aktív elméjű tanulóknak szol- gálnak segítségül az alábbi célok elérése érdekében: (1) az elme szétszórtságának enyhítése. Ha teljes figyelmünket és koncentrációnkat a mantrának szenteljük és egyszer csak abbahagyjuk az ismétlést. (2) a belső testeken történő teremtő munka céljából.melyeket a mester adott a tanítványnak. Az erre való gyakori koncentráció lelki változásokhoz vezethet. Könnyebb a valóságon szimbólumon keresztül meditálni. amíg ezt az eredményt elérjük. (c) mentálisan ismételjük magunkban. Egy virág éppen olyan jó koncentrációs objektum. a pár szóba tömörített igazságmagvakon (amelyeket mahávákjának hívnak Indiában) való .A mantrajóga lényege egy kiválasztott szó ismételgetése. (2) Képzelj el egy arany- színű háromszöget. Sőt jobb is. illetve (b) az univerzum valós felépítésének. Amikor az ismétlés megszűnik. (b) suttogjuk. Három fokozata van: (a) hangosan kántáljuk a szót. amely a harmóniát és intellektuális egyensúlyt képviseli. mivel ezek a for- mák megfelelnek az (a) atom. Ahogy egy dallamot énekelhetünk vagy dúdolgathatunk magunkban. A folyamatos koncentráció által a mantra életünk hátterévé válik. mely a fizikai vagy testi természeted keresztre feszítését jelenti. (3) Képzelj el egy ötágú ezüstszínű csillagot mint a tökéletes ember jelképét. azonban hetekig hónapokig tarthat. Minden szimbólumra hét percig koncentrálj! (1) Gondolj egy világoskék keresztre. a sikeres gyakorló csak egy villanásszerű pillantáshoz jutott a valóság természetébe. Ezt később a japánok is átvették. az eredmény nem volt állandó és teljes. a gon- dolatok eltűnnek. gyakran furcsa jelentésű állítások segítségével érték el . akkor azonnal minden gondolkodás megszűnik. Habár követői sokkal többet állítottak róla. mint bármi más. mint közvetlenül. A Spirituális Szimbólumok erősen intellektuális. a „ko-ang" „koan'-ra módosult. mert megpróbálhatjuk eggyé olvasztani szívünket a virág szívével.

A csökkentés természetesen nem gyors folyamat. míg a koan gyakran illogikus és mindig rejtélyes. hogy ezek az ideák pozitívak. Egy kijelentés haszna erősen függ attól. hirtelen erős szövetségesünkké válik. örökké aktív intellektus jóra is fordíthatja aktivitását.s egyben misztikusa . hogy teljes elménkkel. Az említett esetben hét szó szerepel az imában: „Uram. Ha olyan gondolat lép be elménkbe vagy olyan vágy kavar föl. Ha vigyázunk rá. Egy barátom érdekes és hasznos módszerről számolt be a kijelentésekkel kapcso- latban. A módszer lényege. akkor a meditáció ered- ményei megmutatkoznak a jellemben és a személyiségben is.tanította neki. és ismételjük. Ezt a kijelentést. majd az utolsó két szót. hanem sok hónap alatt valósul meg. vagy bármiféle helyénvaló szót. Jézus Krisztus.MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK meditációval. amelyet szégyel- lünk. A nyughatatlan. akkor azonnal kezdjünk el mondogatni egy odaillő vagy általunk gyakran használt állítást. Amikor ez megtörténik. a mesterre vagy Isten végtelenségére és örökkévalóságára gondolunk. Legközelebb az „Uram" tagot is kiveszik. amikor a Jézus-imádság használatát magyarázta. amíg az elménk és érzéseink ismét tisztává nem válnak. ha ehhez a gyakorlathoz folyamodik. A kijelentést ezután . hogy a szavak számát fokozatosan csökkentsük egyre. kegyelmezz nekem. Ha egy ideát az elménkben tartunk meditáció alatt. akkor saját részünkké tesszük. Ha személyes ügyeinken való állandó gondolkodás helyett mindig csak a mantrára. ami a keresés nagy ellenségének tűnt. Az első pár hétben mindegyik szót használják. amíg csak a „Jézus" szó marad meg. osztatlan szív- vel. mivel ez utóbbiak komoly jelentéssel bírnak. akkor sikerült a csel. majd a Krisztus szót kiiktatják. szimpá- tiával és örömmel. az erejébe vetett bizalommal és a felemelkedés iránti tiszta szándékkal mondjuk-e. akkor az a személyiség- vonás. méghozzá hittel. de nem tudunk neki ellenállni. amelyet évszázadokkal ezelőtt sokan használtak a régi bizánci kolostorokban és még ma is használják a Balkánon és szláv kolostorokban. Országának egyik ismert szent embere . sze- gény bűnösnek". egészen addig. konstruktívak és felemelők legyenek.

„Bennem rejlő Fény! Vezess problémáim bölcs megoldásához!" 11. „A gondolat. akkor legyen egy vágyott tulajdonság. A kiválasztott utolsó szó legyen egy név.egyetlen szóként állandósítják: Jézus-Jézus-Jézus-Jézus. végtelen és személytelen boldogság!" 20. „Örömmel lakozom a Felsőbbrendű Én boldog nyugalmában. érzés és test mestere vagyok." 2. a bölcsesség végtelen. „A Felsőbbrendű Én békéjében élek. „Valódi lényemben erős. „Látom magam az Én uralma felé haladni." 24." 18. „Szavaimból az igazság és az erő árad. a szépség megsemmi- síthetetlen." 4. „Erőm a Felsőbbrendű Énnek engedelmeskedik. Csak testem emberi. de valódi lényegem isteni. „Végtelen Béke vagyok. „Egy vagyok a halhatatlan Felsőbbrendű Énnel. „Minden testrészem tökéletesen egészséges. „Isten békéje. „Az élet központja vagyok az Isteni Életben. Ezt a módszert szinte minden kijelentéshez használni lehet. „Isten mindig mosolyog rám. az értelem központja vagyok az Isteni Intelligenciában." 22. ha Istenhez vagy spirituális vezetőhöz való fohászról van szó." 21. „Mindennapi énemben éppoly szabaddá válok a rossz szokásaimtól. „Ó. világosíts meg! Végtelen Szere- tet. „A pillanat problémáin túl a Felsőbbrendű Én végtelen csendjébe tekin- tek. „Isten rám mosolyog. „Minden helyzetben nyugodt maradok." 19. hogy az intuitív erő irányítson." 12. segíts! Végtelen bölcsesség. ha pedig nem." 16. „Örömmel működöm együtt életem magasabb értelmével. nemesíts!" 5. boldog és békés vagyok." 8. hogy egyre jobban együttműködjek a Felsőbbrendű Énnel." 6." 17. minden szervem tökéletesen működik. Kijelentések: 1. és engedem." 13. „Végtelen erő." . és az erő kifogyhatatlan. „A végtelen erő bennem van!" 10." 14. „Engedd." 15." 23. „Valódi énemben az élet örök. Hadd legyek engedelmes és értelmes eszköze akaratának." 7. mint amilyen szabad vagyok a Felsőbbrendű Énben." 9." 3.

Legyen ez első reggeli gondolatunk.25. „Végtelen békében lakozok. mint vala- milyen pozitív deklarációval: „Végtelen béke vagyok"." Mi lehetne újabb. akkor elégedettek lehetünk fejlődésünk ütemével. mint egy új hajnal? Milyen csodás lehetőséget ad az élet megújítására! És hogyan is láthatnánk ehhez a feladathoz jobban. és tartsuk szilárdan ébrenlétünk első pár percében. békénket oda is magunkkal visszük. megpihentünk ott. Ha reggeli első és esti utolsó gondolatunk is a Felsőbbrendű Énre vonatkozik. amilyen valójában: forma nélküli tiszta lényként. Fejlődésünk korai szakaszában a magasabb én valamilyen emberi érzékkel fel- fogható." 26. Később azonban olyannak mutatja magát. . amíg el nem értük a meditáció csúcspontját. amit lényem mélyén érzek. Azt fejezem ki a világban. így bármivel is kell majd foglalkoznunk. és készen állunk visszatérni a világba. „A Felsőbbrendű Én boldogsága árad szét mosolyomban." 27. bármilyen nehézségek tornyosulnak elénk. Soha ne hozzunk fel személyes ügyeket vagy problémákat. „Sugárzó és élettel teli lény vagyok. mentális képként lesz elérhető számunkra. melyek meg- határozzák egész napunkat.

Akinek nincs semmi baja. Amilyen mértékben el tudjuk érni. hogy elérjék magasabb énüket. Minden sejt . A test elhanyagolását nem indokolhatjuk. hiszen nem kell aggódnia egészsége .maga is az isteni intelligencia és cél kivetülése. amely rákényszerít arra. A test elhanyagolása gyakori probléma a keresők körében. Akinek a teste legyengül.A szex jelentősége. mert az az ego szol- gája. hogy felülvizsgáljuk álláspontunkat. és együtt kell rájuk tekinteni. előbb-utóbb valószínűleg aggódni kezd. és nem vigyázunk arra. olyan mértékben könnyítjük vagy nehezítjük meg az ego útját. életereje gyenge. amikből áll . az szabadabb. akkor is a testben élünk. A test éppúgy isteni kivetülés. ha sikert akarunk elérni.a lét mindkét síkján él. hogy érdektelen. Minden ember . és kénytelen lesz foglalkozni testével. bár- mennyire is felfelé tekint szemünk. mint a bolygó. hatása Munkánknak a test megfegyelmezésével kell kezdődnie. ahol lakunk. megtanuljuk jó egészségben.Gyakorlatok és testtartások - Légzésgyakorlatok . Ha hagyjuk leromlani.s a keresők sem kivételek ez alól . hogy a földön járunk. hogy az ideált kövesse. A TEST Higiénia és megtisztulás . szervei képtelenek a normális működésre. és megértsük.Élelem . Ha megtanulunk gondot viselni a testünkre.ja szövetekben. Bármilyen mentális vagy szóbeli kifogást is találunk magunknak. hogy természetes funkcióit betöltse. mivel minden érdeklődésünket már a magasabb felé irányítottuk. izmokban és idegekben. abbéli nagy lelkese- désükben. akkor előbb-utóbb elménk és érzéseink olyan jelzést adnak. és felelősek vagyunk azért. az segíteni és nem akadályozni fogja lelki törekvéseinket. mérgekkel feltöltődni. Ám a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. s nem is jelképe az ember szomorú bukásának. erő- ben tartani. mondván. csont- ban. A test az univerzum kicsinyített mása. Nem démoni. mit teszünk vagy mit nem teszünk ezzel a testtel.

Az egészséges aszkézis. hogy megszabaduljon korábbi étkezési szokásaitól. aki beteges? Túl gyakran lesz kénytelen szembesülni problémáival. mint amennyire istenkáromlás lenne tagadni azt. Hogy visszanyerjük a valódi ösztöneinket és megértsük. hogy mi az ember természetes tápláléka. ahogy kel- lene. de nem oldják meg problémáit. Egy kanál frissen csavart citromlét tegyünk egy üveg meleg vízbe. és éppen ezért védhetetlen. Éppoly istenkáromlás megtagadni. . böjtre vagy böjtök sorozatára van szükségünk. A fennhéjázó tanácsok. Hiszen hogyan is felejthetné el a testét az. de az egészségtelen. segíteni fog kiol- dani a mérgező lerakódásokat a belső szervekből. Könnyebb. egyértelműen egyoldalú. morbid és túlzott aszkézis mindig csak konfliktust fog okozni. nem teljes tanítás. mindig is harmóniában fog állni a természettel. és visszanyerje valódi ösztöneit. Másrészt viszont az imádság kívánatos és a szokásosnál hosszabb időre nyújtandó ezalatt az időszak alatt. Ezek hossza egy-négy nap között lehet. A testi dolgokkal való nemtörődömség nem képezheti valódi bölcsesség alapját. a civilizáció úgynevezett szokásai annyira kiölték az eredeti testi ösztönöket. A böjt lehetőséget ad a szervezetnek. melyek nem fog- lalkoznak az élet e területével. kellemesebb és éppoly hatásos rövidebb böj- töket tartani. Bármiféle tanítás. és nem törődni az élet fizikai oldalával. s igyuk ezt. és egymástól egy hét és egy hónap közötti szünet választja el őket. felemelően hathatnak lelkére. hogy az uni- verzum az isteni kivetülése. kivéve a legrosszabb és legreménytelenebb krónikus betegségek esetén. melynek célja a test feletti értelmes uralom megszerzése. ha megszomjazunk. Az ételt illető testi ösztönök oly perverzzé váltak az egy életen át tartó mestersé- ges szokások miatt.miatt. s mely így állandó aggódás forrásaként hagyja meg. Az így elért eredmények általában kiválók. hogy a szervezetünk már nem úgy reagál az ételre. A meditáció gyakorlása nem kívánatos böjtölés közben. mely nem foglalkozik a testtel. mivel könnyen médiumisztikus állapothoz vagy hallucinációkhoz vezethet. Nem kell túlzottan hosszúnak lenni egy efféle böjtnek. megvetni a testet.

mint ezek ellenkezője. oszló anyagok feloldása és eltávolítása a szervezetből.A böjt utáni első étkezések tökéletesek annak megfigyelésére. akik valóban magasabb életre vágynak. Tudni kell. a sejtekből időnként nagyon nehéz. könnyen elkedvetlenedhet.csak épp más módon mint ahogy ezek az anyagok károkat okoznak azok számára. A romló. Az ilyen tanítványok nem viszonyulhatnak nemtörődöm módon ahhoz a kér- déshez. saját testüket is magasabb állapotba kell hozniuk . amik az út végén várnak: a szervek megfiatalodását s betegségek eltűnését. akik túl- ságosan ragaszkodnak hozzájuk. hogy mi módon kell cselekednünk. ezeket az idegeket és ezt az agyat használják gondolkodási folyamatukban. téves. Aki meg kívánja újítani testét. különben amikor akadályokkal szembesül. problémák merülnek fel. hogy mivel táplálják testüket. s meg sem kellett volna próbálnunk. s ez okozza a legnagyobb problémát. például a túlzott dohányzást vagy falánkságot. mit miért teszünk. s így nem kell a sötétben tapogatóz- nunk. dohányzás és az alkohol fanatikus és agresszív ellenzőinek intole- ranciája éppúgy tévnézet. hogy mi vár ránk s mi történhet velünk. s a folyamat külső jelei ijesztők lehetnek. s elérték azokat a hihetetlen eredményeket. hogy egy komolyabb étrendváltozás vagy böjt előtt megismerkedjünk mások tapasztalataival. Időnként tisztu- lási kríziseken eshetünk át. az életerő hullámzásának. hanem tudni fogjuk. akik már megtették ezt az utat. A húsevés. és sokkal inkább képesek vagyunk hallgatni testünk tanácsaira. Erre ma már megvan a mód. annak először is kellő ismeretanyagot kell sze- reznie. ha jelentkeznek. Ezért szükséges. s annak. Ilyenkor könnyebb megtörni a rossz szokásokat. hogy mely ételek nem kívánatosak és károsak a szervezetünkre. a különböző lehetséges tüneteknek. Különösen tudatában kell lennünk az érzések válto- zékonyságának. hogy teljes figyel- münkkel az étel felé forduljunk: minden újabb falatra adott testi reakciónknak tudatában kell lennünk. s éppúgy káros . . nincs sok lehetőség. helytelen.hisz ebben a testben lakoz- nak. Nagyon fontos azonban. Éppen ekkor van szükségünk azok segítségére. Ilyenkor ugyanis sokkal tisztáb- bak és romlatlanabbak ösztöneink. sok helyen olvashatunk a témáról. Azt hihetjük emiatt. Azok számára. és fel is adhatja az egészet. hogy amit teszünk.

de a gyengébb. A barátok és rokonok könnyen eltéríthetnek attól az étrendtől. Még rosszabb. Szent Jakab a keresztények kötelességévé tette. olvassa el a Bibliában a Teremtés Könyve I:29-et. ami a mészárszékekben való várakozás óráiban és még inkább a vágás közben keletkezik. mert így akár napok. A hús nélküli étrend tisztán tudományos alapokon nyugszik. s így nem képezheti egészséges étrend részét. ami tapasztalataink alapján testünknek és lelkünknek a legjobb. Ezzel csökkenteni fogják a fizikai betegség valószínűségét. Nem véletlenül használnak oly gyakran a fekete mágiában áldozati ajándékként vért. Rettegése .a negatív hatás akár ilyen gyors is lehet. Nem jó. ahogy azt a legkorábbi keresztény egyház első püspöke." Ha valaki azt gondolja. amely képtelenné teszi őket a civilizált életmódra. ha ehhez a vérhez lelki rettegés. és azután ragaszkodni kell szabályainkhoz. Valószínűleg a konyháikban.Nem elég keveset enni. Erőteljes felépítésű. Akinek további megerősítésre van szüksége a vértelen étrend témájában. hetek alatt elveszthetjük. hogy bármi vagy bárki megingasson. s az életmód-misszionáriusok hasznosabbak lennének. fizikai munkásokra ez nem hat. s nem szabad. de az emberi test számára nem megfelelő anyag. mint azok. hogy az élethez feltétlenül szükséges húst ennie. az általuk elfogyasztott állati étel mennyisége az. kik a vallás és filozófia segítségével próbálják őket megszelídíteni. A húsos ételben ugyanis túl sok káros húgysav és purin van. Elszántan kell ragaszkodnunk elhatározásunkhoz. Mielőtt az állatot a vágóhídon leölik. mely csak az univerzum sötét őselvének felel meg. ha pár hónapnyi vagy évnyi helyes étkezés után hirtelen visszaesünk a hely- telen szokásokba. és sok akaraterőre lesz szükségünk. Fel kell állí- tanunk egy étrendet. és javítani morális javulásuk esélyeit. Következetesnek kell lennünk . félelemmel teli eseményei és az elkövetkezendő gyilkosság érzése. Ráadásul rombolja is a bélflórát.ez a legfontosabb. Thomas Jefferson írja a „Levelek'-ben: „Azt gondolom. akkor legalább a vértől tisztítsa meg. miként Mózes. az Egyiptomból menekültek bölcs és hatalmas vezetője a zsidókat is erre kötelezte. hogy ellenálljunk nekik. kín kapcsolódik. amit korábban egészségben nyertünk . körbeveszik a múlt és jelent ijesztő visítá- sal. félelem. s nem templomaikban kell kezdeni a reformot. ülő foglalkozást folytatókra egyértelműen igen.

sőt ellenkezőleg. Ha valóban emberivé akarunk válni. Az Úrhoz fordulnak aggódó imáikkal. látnokok és tanítók harcoltak és óvtak. amelyeket miattuk tartanak és mészárolnak le. amely számára kifejlesztették.bűnhődni fognak. az egyrészt alkal- masságuk. az ölés alatt pedig akaratlanul is vizelet kerül a testébe. ami ellen szentek és próféták. ezért morális bűn. másrészt veszélytelenségük a nyugati ember számára. hogy szánja meg őket. hogy megkönyörüljenek azokon az állatokon. meg kell szabadítanunk magunkat az efféle ételektől való függéstől. Amit tagadunk. hogy ők maguk sem mutattak könyörületet. és ekkor már fizikailag is átjárja a testet a méreg. Fontos változások mentek végbe az idegrendszerben és az agy- felépítésben. Annak az emberfajnak a menta- litása és fizikuma. segítsen és könyörüljön rajtuk. Ez a húgysav a vér által szétterjed. mint a jelenlegi fehér euro-amerikai emberek testi és szellemi felépítése. ősi szégyen egész nemzeteken. Az evolúció aktívan működött az elmúlt évezredekben.bármennyire is nem tudnak róla . melyek sejtjeit természettől fogva áthatják az állati tulajdonságok. A Visszahatás Törvénye miatt a bűnösök . Az ember gyilkos ösztönét indirekt módon a húsevés iránti vágy tartja életben. Nem tagadjuk. teljes mértékben elfogadjuk a hathajóga- módszerek eredetiségét és hatékonyságát. Az említett módszerek ősiek. amelyet az állati tulajdonságok határoznak meg. nem ugyanaz. ám ők maguk egy pillanatig sem gondolkoznak. Gondosan lettek kifejlesztve a céljaik elérése érdekében. Az ősi múltból származó szövegek szerint a transzállapot a hatha . valójában atlantiszi rendszerek maradványai. A hús és kisebb mértékben az egyéb állati termékek fogyasztása leszűkíti az emberi tudatosságot arra szintre.beleivódik a húsába. hogy a Magasabb Erőhöz szóló imáik nem találnak meghallgatásra. Ezeket az állításokat elméleti és tapasztalati alapon tesszük. és alkalmasak is arra. amelyek az ősi és a mai kultúrák megjelenése között elteltek. Az állatok lemészárlása szükségtelen az emberi táplálkozás szempontjából. akkor emlékezze- nek. Ha azt találják.

Mindkét eset hipnotikus és nem spirituális állapot. hagyja. mint a hathajógik. hogy a jógit élelem és ital nélkül napokra vagy hetekre a föld alá temethetik. ha nagyon megijeszti őket valami. ami- kor nem tudnak élelmet szerezni. amelyet szándékosan hoznak létre. nem pedig látszólagos fejlődést szeretnénk elérni. kataleptikus transzállapotba kerülnek. illetve ritkább esetben hazájában maradt indiai guru alatt tanultak. sőt emberi érzékszervekkel észlelhetetlen. hogy napjainkban Európa-. Látjuk. dűségét. barlangokba vagy lyukakba vonulnak vissza. Ebből a szempontból érdemes említeni. hagyja.kivéve persze. akik mesteri szintre értek el ebben a rendszerben. hogy a risikési kórház főorvosa (a Himalája lábainál elhelyezkedő város a gyakorló . a rágcsálók szintjére való atavisztikus visszafejlődésben! Eszünkbe kell vésnünk. és ebből kifolyólag ésszerű is ilyenkor ebbe az állapotba kerülni. merev. ha megvetjük a mentális fejlődés gyümölcseit. Még akkor is. és csak a magasabbakat kell keresnünk. akik jel- lemzően rövid időn át egy Nyugatra áttelepült. hogy ugyanúgy merevedjen le ő is. a denevérek és a négylábú misztikusok. Pulzusa és légzése rendkívül lelassul. Ugyanezt teszik a trópusokon egyes krokodil és kígyófajták a legforróbb hónapokban. és örömünket leljük eme szélesre tárt szárnyú jógik. A megvilágosodás szempontjából ez az állapot teljesen értéktelen. hogy egyes madarak.ellentét- ben a magasabb rendű jógákkal . mormoták és denevérek szűk üre- gekbe. A huszadik századi embernek jobb dolga is van. s az élelem szűkössé válik és az egész telet mély téli álomban töltik. medvék. Mennyiben különbözik ez az állapot az állati hibernációtól? Az északi vidékeken bizonyos hüllők. hogy kemény erőfeszítések árán utánozni tudja ezeket az állatokat s madarakat. és ilyenkor éppúgy érzéketlenek a fájdalomra. mint például a tinamu. Ez több szempontból is üdvözlendő. s kómaszerű állapotba kerüljön? Tudatosság és spirituális fejlődés szempontjából . Az efféle transz hasznos lehet az állatok számára. gyíkok. mint például a kar- diogram. mint egy nagyon mély alvás. hogy különféle transzállapotok léteznek. Valójában ez az állapot nem más. A legtöbb tanító nyugati. és nincs nagyon öntudatánál.Jóga csúcspontja. ezalatt az idő alatt mentálisan eléggé inaktív. mérhető. Különösen érdemes megjegyezni. mint hogy arra fecsérelje ide- jét és energiáit éveken át. habár kifinomult elektronikus műszerekkel. mint a denevér. ha valós. mikor megjön a hideg.a hatha jóga hibernációja semmit sem tud adni nekünk . hogy minden tudatossága eltűnjön. habár fizikailag különleges tulajdon- ságokkal ruházza fel a testet erre az időre. a morális fejlődésről nem is beszélve. és Amerika-szerte hatha jóga-iskolák ütik fel fejüket. amikor a transz oly hosszúvá válik. ha követi a denevért barlangjába. De hogyan demonstrálhatná az ember spirituális felsőbbren-. Ezt olyan hathajógiktól hallottuk.

ha igen felelősségteljes és jól képzett tanítójuk van. hogy a következő 1-2 évtizedben több nyugatiról is fogunk hallani. és a gondolatok mozgása is újra kezdődik. Benntartott léleg- zettel négyszer annyi időt kell tölteni. Visszatérve a légzésgyakorlatokhoz: a lélegzet visszatartása hasznos. A sérülés bizonyos jógagyakorlatok miatt következett be. Az ősidőkből származó jógaszövegek pontos időtartamokat is megadnak. hogy másfél éven keresztül szenvedett egy komoly nyakrándulástól. és a gyakorla- tot ennek megfelelően kell módosítani. a guru képtelen volt orvosolni a problémát. hogy legalábbis időlegesen elveszítik öntudatukat. hogy a spirituális előrehaladás vagy még gyakrabban az okkult erők igen gyors kifejlődéséhez vezet. a vérereiket vagy a visszafordíthatatlan agykároso- dást kockáztatják .annak veszélye mellett. ostobán veszélyeztetik a tüdejüket. Ezenkívül az ősidők jógaszövegei inkább iránymutatásul szolgáltak. A lélegzet-vissza- tartás segít meghosszabbítani az emelkedett állapotot. Az első kérdésre pedig az a válasz. hogy a legtöbben úgy hallottak vagy olvastak erről a módszerről. Ez a gyakorlat a „Lélegzet visszatartása". amely természetesen a jóga egyik célja. akik ilyen módon esnek majd súlyos betegségbe az új jógaiskolák tanításai miatt . amelynek pontos alkalmazása mindig egy guru fel- . s kiürített tüdővel kétszer ilyen hosszan kell lennünk. képzett vezető felügyelete alatt a veszély nem áll fenn. Akik gyakorolják.jógik legnagyobb központja) arról számolt be. Mivel azonban a legtöbb esetben szó sincs megfelelően képzett vezetőről. mint az ülő munkát végző városlakók. akkor a gondolatok feletti kontroll könnyebbé válik. ha közben a kegyelem áradását és a tudat felemelkedését érezzük. amikor jógik . amelynek következtében félig balra fordult a feje. hogy ha a gyakorlatot sokszor ismételjük. pedig egy indiai guru felügyelete alatt végezte azokat.kivéve. Ám a természet rákényszeríti az embert. A légzőgyakorlatokon túl a hatha jóga testtartásai is rejtenek veszélyeket. S amikor a baj már megtörtént. hogy az emberek képességei változók. Kétségtelen. sokkal több levegőt képesek belélegezni. amelyet ismernek a hatha jógában. Kétségtelen. akiknek széles a válla s nagy a tüdőkapacitása. Adódik tehát a kérdés: A jógarendszerekben miért van egyáltalán ilyen gyakorlat? És miért próbálkoznak vele ilyen sokan? A második kérdésre az a válasz. mint amennyi idő alatt belélegeztünk. hogy a megfelelő sze- mély által. a veszély fennáll. hogy bizonyos idő után ismét lélegzetet vegyen. A kalkuttai amerikai alkonzul azt mesélte nekem.súlyos egész- ségkárosodást szenvedtek vagy meg is őrültek egy bizonyosfajta légzőgyakorlat végzésétől. amelybe magunktól vagy meditáció által kerültünk. A lélegzet visszatartása a gondolkodási folyamat leállításához is vezet. sőt a felkeresett orvosok sem tud- tak segíteni.vagy jobban mondva leendő jógik . Például Nepál hegylakó gurkái. Ne felejtsük el azonban. de a raja jóga alapszintjein is használatos. hogy több mint háromszáz olyan esetet kezeltek.

(2) Lélegezzünk ki minden elhasznált levegőt a szánkon keresztül. és lecsillapítani idege- inket. Többször is ismételhetjük.az. (6) Húzzuk szét a szánkat. A másik veszélyes légzőgyakorlat . Ez ennek a gyakorlatnak egy ciklusa. ha teljesen. de tíz percnél tovább soha ne tartson. Ezalatt szorítsuk össze a hasizmokat. (4) Lélegezzünk be mélyen az orron keresztül. A teljes gyakorlatot minden esetben csak 90-100 nap után szabad végrehajtani. Egyik orrlyukunkat befogjuk. majd az egészet lélegezzük ki lassan. a hasunk legaljába kezdve. amikor kellemetlené kezd válni ez az állapot. A lelkes kezdők nagy elánnal vetik magukat a gyakorlatokba. Éppen emiatt nagyon sűrűk ezek a szövegek. (5) Az elmét a köldök mögötti napfonatra kell kon- centrálni. s végül kitöltve teljes tüdőnket. . Visszatérve a lélegzet-visszatartáshoz: az nem játékszer. hogy minden hathajóga-oktatónak legalább egy év anatómiát és fiziológiát kell tanulnia. s a mai olvasónak nagy körültekintéssel kell eljárni. amíg kellemetlenné nem válik. s úgy próbálják végrehajtani azo- kat. mint mentálisan . s préseljük ki a levegőt. Majd olyan mélyen kell beléle- gezni. Csak tudományos ismeretek birtokában szabad ezt a tevékenységet folytatni. s betölti az egész testet. ettől soha ne térjünk el. mely kiáramlik onnan. egyedül akar azokból tanulni. mert a gyógyászat területére lép. és lélegezzünk normálisan. Álljunk meg. Legalább három hónapra ki kell nyújtani a tanulási folyamatot. Ezután normálisan kell lélegezni jó pár másodpercen keresztül. Ismételjük háromszor. s csak akkor kezdünk belélegezni.adata volt.nagyon lassú előrehaladással kell számolnunk. amennyire csak tudunk. Egyetlen kezdőnek sem szabadna sem a légzőgyakorlatokat. és lélegezzünk normálisan. Ez a gyakorlat megőrüléshez vezet- het. előírnám. és mozgassuk felfelé. Ha rajtam múlna. s így minden nap csak 1-2 másodperccel szabad növelni a gyakorlat hosszúságát . Álljunk meg. Segít a gondolatok sokaságától megtisztítani az elmét. amelyik váltott orrlyukakon keresztüli légzést ír elő. ami- lyen erősen tudjuk. kezeink csípőre téve. egyenes gerinccel. Ismételjük háromszor. sem a testgyakorlatokat azonnal teljességükben végre- hajtani. Addig kell a levegőt a tüdőnkben tartani. Képzeljünk el egy fehér-arany energiasugarat. felfelé haladva. Erősítő légzőgyakorlat: (1) Álljunk nyitott ablak elé. amíg a másikon keresztül lélegzünk.nem is annyira fizikailag. ha tanító nélkül. ahogy a szövegekben le van írva. (3) Vegyünk három apró levegőt. kilélegzünk. amennyire csak tudunk.

Úgy befolyásolni őket. s mégis mintha nem lennénk részei. tudnunk kell a különbséget az érzelmekből fakadó szexuális vonzódás és a fizikai alapokon nyugvó szexuális vágy között. s eredményük is gonosz. hogy az egész univerzum abból jön elő. s nem áll messze a hamis társadalomtól. minden új külső hatásra nagyon fogékony emberek figyelmét csak a szerelem testi oldalára koncentrálni . melyek pusztán a testi szokásokból fakadnak. E kettő együtt adja az élet kettősségének egyensúlyát. hanem a világiasságtól. Ha ismerni és uralni akarjuk magun- kat. Ezért ott vagyunk az elmében és itt vagyunk a testben.A megvilágosodásra törekvőnek alkalmazkodnia kell a természet benne is meg- lévő kettősségéhez: a belégzéshez és a kilégzéshez. Erre a tudásra minden kere- sőnek szüksége van. Ezért emelkedett és tiszteletteljes elmével kell közelítenünk hozzá. annak egyszerre kell történnie itt és ott: elmében és testben. Amikor a megvilágosodás megtörténik. s mégis tudjuk. az ürességben rejtett isteni inspiráló emlékezete. s nem durván. A belég- zéssel belénk áramlik a pozitív.mintha ennyiből állna a szerelem. A két nem közötti szerelem . amely szerint élnünk kell: benne a világban. Meglátjuk az üresség valóságát. hogy elfojtsák az elme szükségleteit és a szív kívánal- mait. amely mindkettőt elutasítja.talán a művészi kreativitás mellett . összekeverednek az érzelmekkel. Hamis vallásosság az. melyek különböznek ettől és magasabb rendűek. a materializmustól is megszabadulunk: attól. A test vágyai. A mai szórakoztatóiparban a szex olcsó és cinikus kihasználása folyik. A kilégzés meghosszabbításával nemcsak a negatív gondolatoktól. Ezek gonosz tettek. Felismerjük az örökkéva- lóság igazságát. a kommercializált művészetekben. amikor a vágyak vagy a házasság okán párosodnak: mindez az egyén boldogtalanságához és a társadalom pusztulásához vezet. hogy csak a fizikai dolgokkal foglalkozzunk. lenézve azt. amely prüdériát ajánl valódi tisztaság helyett. a ponyvairodalomban és a sajtóban pedig a szex iránti szándékos vágykeltés zajlik. a cselekvést az időben. Fiatal. Különösen igaz egy bizonyos testi vágyra: a szexre. A szexuális vágy legalacsonyabb formáját csak egyetlen cél vezérli: bármilyen módon s bármilyen személyen keresztül pillanatnyi megkönnyebbülésre és .a szív és lélek közötti isteni szerelemhez leghasonlatosabb érzés.

csak ajánlásokat . Amikor egy gyermek megfogan. nem lesz elegendő pusztán megfegyelmezni a szexuális vágyakat. azt spirituálisan át kell alakítani. Teljes szub- limálással véget kell vetni a szexualitásnak. Ez az élmény általában múlékony. de még így is emelkedett érzésekhez és gyengéd viselkedéshez vezet. Ez biológiai vágy. és enyhébb fegyelmet gyakorolnak. az idősebbek vagy spirituálisan készen állók minden tekintetben úrrá kell. Ekkor az intellektuális. A kőztük lévő érzelmi kapcsolat kiegészíti a két állat közötti szerelmi vágyat. hogy összemossa fantáziáival. Az egók legmagasabb céljainak kell itt harmó- niába kerülniük. Mivel azonban ezek a szükségletek és fokozatok mind csak lépcsők a haladás útján. Gyakran azonban obszcénné teszi azáltal. Ez az emberi szerelem specifikus állapota. A spirituálisan felkészületlenek és a fiatalok számára elegendő. hanem csak egy bizonyosfajta. amit eddig elpocsékolt. két tényező járul hozzá igen erősen fizikai ter- mészete kialakításához. A fejlődés harmadik fokán újabb változás következik be a szexuális vágy kielégülésében. esztétikus és romantikus érzésekkel mosódik össze s kezd kiszabadulni a puszta állati vonzódás szintjéből. nem változtat az utolsó lépcsőn. és amit fizikailag kiengedett. így hát az önzésnek és habozásnak van alávetve. Az egyszerű állatiasságból spiritualizált emberré való fejlődés szükségszerűvé teszi az erő nemzőszervekből a gondolkodó szervbe emelését. Nem írunk elő szabályokat. amely az emberben közös az álla- tokkal. Ez házasokra és egye- dülállókra egyaránt vonatkozik. Ekkor ugyanis azok számára. A filozófia belátja.kielégülésre törekszik. képzelgéseivel. Ami eddig kifelé forduló volt. morális és kulturális vonzódás válik a legfontosabbá. azaz ismét szere- lembe kell esniük minden alkalommal. E kettő: az apa gondolatai és az anya légzése. ha egyszerű szabályokat betartanak. ahol már nem bármely nő. bármilyen szigorú is legyen ez a fegyelmezés. Egoisztikus. azt meg kell őrizni. hogy legyenek állati ösztöneiken. Magasabb fokán ez a vágy érzelmi. Az e szintet elért két emberi lény szexuális egyesülése során mindkettőjüknek be kell fogadni a másikat. azt befelé kell fordítani. azoknak az illúzióknak s mások kihasználásának. amelyet a személyes ego egyébként is mutatni szokott társa- dalmi kapcsolataiban. és egyénenként változók a szükségletek. bizonyos tulajdonságokkal felruházott típus felel meg a férfinak. akik hajlandók mindent feláldozni és bármi szükségeset megtenni. s célja a fajfenntartás. hogy a szexualitáshoz való viszonynak különböző fokoza- tai vannak.

ám az igazság más. Aki ezt eléri. és a miszticizmus egyik legkevésbé ismert gyakorlatát . mást is megvalósít: szerelembe esik a legtisztább. amely erejéből telik. aki ezzel a tüzes. sem a vágyak szégyenérzettel páro- suló elnyomása. Ha egyszer elkezd felfelé kúszni. A dőzsölés és éhezés egyike sem elfogadható. azt fogja találni. azt nem a szokásos okok miatt teszi. abszolút azonosság egója és a Felsőbbrendű Én kőzött. mint amikor egy üreges bambusz belsejében kúszik felfelé a kígyó. hanem mentálisan is legyőzi azokat. Mindig tudatában van az őt körülvevő szerető jelenlétnek. sem szégyentelen kifejezésük nem alkalmas erre. nem vágyik a másik nemre. vagy visszaesik a kiindulási pontra. de a szó igazi értelmében ez sem megoldás. Nehéz úrrá lenni a szexuális vágyakon. Saját lelkében találja meg. Megtalálja magában a nőt.a „kígyó tüze" néven ismert erő feleme- lését. felfordulástól. Ezért aztán nem hiányzik belőle a szerelem. Látszólag egyedül áll. Tibet kiemelkedő okkultistái az erre vállalkozót ahhoz hasonlítják. akit korábban önmagán kívül keresett. Aki megvalósítja ezt a csodálatos megszabadulást a szex örömeit kísérő hátrányoktól. hanem kettősség jellemzi: az ego és a Felsőbbrendű Én közötti szeretetteljes kapcsolat. így hát az. Az ezt megelőző fázist azonban még nem egység. Döntésének következményeit azonban el kell fogadnia. de veszélyes erővel játszik vagy eléri a nirvánát. saját gyűlölete áldozata lesz. akkor vagy eléri a szabadságot jelentő másik végét a botnak. A középút jobb. mielőtt megszabadult a gyűlölettől. Sokkal inkább mondhatjuk. tökéletlenségektől.kétne- művé válik. s nem pusztán fizikailag. hogy éppen csak ő tudja. hiánytól és mindenféle izgalmaktól. Ha megpróbálja valaki felemelni a kundalini erőt alvó állapotából. hiszen mindenkinek szíve joga megválasztani azt a fokozatot. Az utolsó lépcsőben abszolút egység van. vagy a pokol sötét bugyraiba vész. Amerikában és Afrikában? A teljes válasz a metafizika legfontosabb elveit tartalmazná. mint azt felszínes szemlélők gondolnák. Felfedezi magában a nőt. Az ekkor kifej- lődő titokzatos kettősség a misztikus fejlődés utolsó előtti fokozata. hogy természete egyesíti mindkét nemet . de ez a szeretet mentes bajoktól. legneme- sebb. Aki megküzd szexuális vágyaival. mely mélyebb a testnél s elménél. Ha biztonságban és . aki kiegészíti elméjét és testi társa is egyben. mert azt törvények szabályozzák. Miért imádta oly sok ősi kultúra a kígyót Ázsiában. a cső legaljára. illúzióktól. legistenibb és emelkedettebb módon.teszünk. s ha megházasodik. mit is jelent az valójában. s akit csak tökéletlen formában vagy egyáltalán nem tudott eddig megtalálni a világban.

Részben ez biztosítja a dinamizmust ahhoz. az alsóbb éntől való időleges szabadulás tudatában . és ez okoz bőséges verejtékezést. A magasabb én iránti intenzív szerelmet a misztikus szívben kell meggyújtani egészen addig. Mivel a kundalini elsősorban mentális és érzelmi jellegű. (c) a figyelem olyan tökéletes koncentrációjának kialakulása. Különös. másrészt pedig érzelmileg egész lényét rázhatja a zokogás. akkor legjobb. ahogy a kobra is ring. a kvékereknek a korai találkozóit jellemezte. ahol megtisztult állapotba kerül. A másik részt a szexuális energia szublimálása biztosítja. vagy ahogy később ismerték őket. hogy a kundalini erő fel- felé tudjon haladni. a magasabb érzelmi febolydulás idegi kihatása. ezért testi kísérőjelenségei pusztán fizi- kai reakciók. Ám mindezek a jelenségek csak előjelek. Mindez mély légzéssel kísérve. A kezdeti izgatott állapot után az eredmények: (a) a test tudatosságának felszabadító megválto- zása. Erre azért van szükség. az intellektuális vagy imádsággal. annak imaginatív megemelése a test alsó részei- ből a fejbe. (b) a magasabb akarat ellenőrzésének megszilárdulása az állati vágyak felett. hogy domináns ideái hatékonyak legyenek. és intenzív vágyakozás a felsőbb én iránt. közöt- tük a test-gondolattól való megszabadulás csak akkor következnek be. Egyrészt a rekeszizom lüktethet vadul. Ez ugyanaz a testi jelenség. A hát egyenesen tartása csak ennél a gyakorlatnál kötelező. Amikor a kígyó tüze végighalad a pénisz gyökeréből a gerincen. mert az egyenes gerinc szükséges ahhoz. amikor mindez véget ért. Ez a gyakorlat először különválasztja a lélegzetben és sze- xualitásban rejlő erőt. misztikus nyugtalanság a szívben szükséges hozzá és belső reme- gés a napfonatban. amely a Barátok Társaságának.ezek általában nagyon fontos előjelei a tanítvány életében bekövetkező komoly előre- lépésnek.sikerrel akarja végrehajtani ezt az utazást. aztán szublimálja. Az érzelmi túlfűtött- ségnek ez az állapota a lélek nyugodt felismerésével ér véget. akkor az is egyenessé és merevvé válik. A „kígyó tüze" spirálisan mozog felfelé. India jógamesterei a kígyó hátrahajló sziszegésével szimbolizálják a sze- xuális erő agresszív energiáját. A mély légzés igen fontos eleme ennek a gyakorlatnak. Kettős reszketés ragadhatja el. mint ahogy . Ha a remegés eléggé hosszú ideig és vadul tart. Mindkettő saját belső erejétől válik keménnyé és ágaskodóvá. a hőség érzése az egész testre kiterjed. A folyamat háromszoros jellegét szövegeikben a háromszögön belül összetekeredett kígyóval szimbolizálják. hanem csak egy annak számos kifejeződési formája közül. ami emelkedett hőmérsékletben és bőséges verejtékezésben mutatkozik meg. Ugyanakkor a szex nem maga a kígyóerő. és a valódi misztikus jelenségek. amely a szexuális erők gerinccsatornán át a fejbe emelése miatt következik be. áhítattal jellemző jógáknál nem. ha megtisztítja önma- gát. amíg ennek fizikai párhuzama nem mutatkozik a testben. A pénisz felemelkedése igen hasonlít a kobráéra. amely mozgás hullámokban elérhet a torokig. s új irányt ad neki. és ez hőséget termel a testben.

Kevesen állnak készen erre. hanem azt is. Abban a pillanatban. Nem lehet egyszerre a legmagasabb csúcsokra felugrani a köztes munka fáradságos. teljesen biztonságos. A törekvés. hogy azok a célok. ám tizenkét- szer annyi időt vesz igénybe. . ép elméjét. nem ugyanazok. Az életerőket oktalanul elherdáljuk. amely ezáltal mentes a vágyaktól. hogy milyen hosszú az út. és a folyamatosan végzett mantradzsapával kombinálni. megszaba- dult az állatiasság uralma alól. amíg a szegény áldozat azt nem hiszi. A filozófia csúcsainak eléréséhez azonban elengedhetetlen. és hat hónap alatt eredményre vezethet. amelyeket a filozófia célul kitűzött. és a természet szándéka ellen való. Naponta egy- szer vagy kétszer kell gyakorolni. hogy az a normális használata ezeknek az erőknek. lépésről lépésre történő fázisai nélkül. amely arra szol- gál. A büntetést azonban egyszer meg kell fizetni. Ennek a mély kontemplációnak a mindennapos művelése végül a teljesség emelkedett és megelégedett érzéséhez vezet.a kígyó lesi prédáját. amikhez ez a két gyakorlat vezet. és nincs olyan tanító. Van ellenben egy lassabb út. Ha azonban a személyiségünket nem tisztítottuk meg. Ez ugyanahhoz a célhoz vezet. Erő és öröm veszi körül. moralitását és spirituális jövőjét. Ennek ellenére létezik egy módszer. hogy vakok leszünk a finomabb igaz- ságokra . Háromszoros a folyamat és háromszoros az eredmény is.legyen az misztikus vagy metafizikus. Ebből azután nem csak azt láthatjuk. mint a kígyótűz felélesztése. hacsak nincs a tanítványban nagyfokú szexuális stabilitás és akaraterő. és a békében gyökerezik. amikor az erőt a fejébe vezeti. hogy áthaladjunk a misztikus fázison. majd túlzottan stimuláljuk. és ez abban áll. A gerinc két végén az emberi és az állati áll egymással szemben. hogy milyen emelkedettek azok az eredmények. A módszer pedig nem más. és a magasabb akaraterő tölti el. amely valójában abnormális. működhet a tőzsdén. amiket a filozófia követ. de a mi esetünkben aligha. akkor nagyon veszélyes lehet ez az út. aki ilyen módon kockáz- tatni merné tanítványa egészségét. a guruval való önazonosítás ösvénye. Meg kell ugyanakkor értenünk. hogy a királyság kapuit erővel vegyük be. hogy mindent egy lapra föltéve elnyerjünk vagy elveszítsünk min- dent. úgy érzi.

„Eme kísérleteim eredményeképp arra jutottam. Ezeknek a belső pólusoknak annyira kell kifejlődniük. mértékletesnek. aktív testedzés. Kijelenthetjük ugyan. akik az Istenhez vezető útjukat a szexualitáson keresztül találták meg. A tökéletesen fejlett személyiségben a férfi ereje a nő lágyságával párosul. miután megváltoz- tattam étrendemet. fizikai szexuális pólusokat kifejezésre juttatjuk. de tegyük rögtön hozzá. mikor ezen étrenden éltem. Ennek hiányában az étrend betartása. főtlennek kell lennie. étrendi megszorítások és fürdők segítenek. és aktívan ki kell fejezni. mint ahogy a külső. részben a testben. ismeretlenné vált. . amit akkor tapasztaltam.Gandhi A nőben meglévő férfias és a férfiban meglévő nőies elemet éppúgy ki kell fej- leszteni. A vágyaktól való mentesség. hogy ellensúlyozzák a külső pólusokat. a böjt és fürdők nem lesznek elégségesek. és ha lehetséges." . gonosz és túlzott szexuális erők átirányításának a rendszeres. A legideálisabb a nyers gyümölcsök és olajos magvak fogyasztása ebből a szempontból. fűszermentesnek. ahol ellenőrzéséért a képzelet és az akaraterő intuitív egyesítése felelős. hogy sokkal több ember találta meg ezt az utat a szexualitás elutasításán keresztül.A szex feletti uralom részben az elmében rejlik. Nagyon fontos része a perverz. hogy vannak emberek. ahol a böjt. hogy a cölibátust vállaló étrendjének egyszerűnek.

tudatlan materialistaként teljesen saját személyiségében él. Öt módja van annak. és őrömmel gyakorolja az altruizmust. avagy Isten létezését. . hogy ezzel másoknak mennyi kárt okoz. ahogy az ember . mint a misztikus tapasz- talatok hajszolása. hogy az megfeleljen saját fantáziáinak. Negyedszer. A harmadik lépés. ÉRZELMEK ÉS ETIKA A személyiség felemelése .saját magára tekint. amelyet sem- miféle gyengeség nem áshat alá. és ennek megfelelően öt egymást követő etikai lépcső jellemzi a keresést. Bizonyos etikai fegyelmezés nélkül az elme el fogja torzítani az igazságot.A vágyak megtisztítása . A morális kiválóságra törekvés mérhetetlenül jobb. minden részletre kiterjedő elsa- játítása nélkül a jó és a rossz jelentőségének problémája nem oldható meg. amikor val- lásos személyként felismeri az ego nem állandó jellegét és az áldozat érzésével megtagadja saját akaratát.fejlettségi fokának megfelelően .Finomság és udvariasság - A fanatizmus elkerülése A filozófiai tanulmányokat az etika kérdésével kezdjük. felvilágosult materialistaként saját bajával törődik. Később. ám csak saját magában találja azt meg. függetlenül attól. Eredményei tartósabbak. A filozófiai önfegyelmezés olyan személyiséget kíván felépíteni. A filozófia teljes. Először. egyszerűen elengedhetetlenek. értékesebbek. amikor filozófusként felismeri a létezés univerzalitását és egységét másokban. és amelyből minden negatív jellemvonás eltávolíttatott. misztikusként felismeri a magasabb erő. és csak saját jólétével törődik. S végül az ötö- dik lépcső.Az érzések átalakítása . de nem akarja.Az érzelmek fegyelmezése . hogy mások kára árán legyen neki jobb. s azzal is fejezzük be.

hogy lemondunk minden cselek- vésről. valójában mi is az az én. Nem lenne semmi rossz abban. A filozófia etikai követelményeinek efféle tanulmányozása természetesen nem fogja megadni a tanítványnak az erőt ahhoz. Ha helyes eredményre akarunk jutni. akik ráléptek a keresés ösvényére. Célja egyrészt a személy erkölcsi átalakítása saját javáért. hogy ezeket az etikai normákat tökéletesen betartsa. Nem kell azonban a tudás új és újabb hullámaitól meg- ijednünk. ha önzők lennénk. Téves alapokról kiindulva az erkölcs támasza is bizonytalan lesz. Az érdek nélküli cselekvés nem azt jelenti. Akkor látnánk. komplexusait és belső késztetéseit. másrészt altruisztikus átalakítása a társadalom érdekében. hogy meg is tegye ezt. már az. hogy mik is a valódi érdekeik. hogy az embernek végre kell hajtania köteles- . mert az erényt magát szeretik. Akkor ugyanis nem tévesztenénk össze az érzéki örömöket a boldogsággal és a jót a rosszal. és nem azért. és ennek a következményeivel számolnunk kell. És megértenénk. Nem tudja majd mindig irányítani vágyait. Mégis. is értékes első lépés afelé. hogy a bizonyos irányba tett világi önkorlátozás önmegerősítést nyújt más irányokba. Valószínűleg nem vonzók ezek a tanítások azok számára. akkor helyes eszközöket kell használ- nunk. hogy mit kellene tennie. hogy egyre jobban fegyelmezni kell az emberi karaktert. A keresés igen jelentős része a helyes életvitellel foglalkozik.Az általunk javasolt morális tanítások nem mindenkire érvényesek egyformán. csak azokra. aminek az érdekeit követjük. ami pénzt hoz. hanem a tudás hiánya. Ugyancsak nem von- zók azok számára. mert semmi más nem hozhatja meg ezt az eredményt. hogy az én rejtett fele a jobbik fél. Hiszen hogyan tudnánk így megélni? Nem is aszkétikus lemondást és kolostorba való visszavonulást jelent a személyes felelősségeink elől. hogy tudja. ha tökéletesen megértenénk. mert félnek a büntetéstől. Elkezdtünk kérdéseket feltenni a természetnek. akik azért próbálnak erényesek lenni. Nem a tudás teszi az embereket erkölcs- telenné. akik nem tudják. A filozófia nézőpontja az. Az erkölcsökre gyakorolt hatás úgyis az lesz.

ségeit a világ felé, de úgy, hogy ezzel senkinek ne ártson. Igazság, becsület,
tisztesség - ezeket nem szabad pénzért feláldozni. Az időt, energiát, teher-
bíró képességet és a pénzt bölcsen úgy használjuk fel, hogy azzal legjobban
szolgáljuk az emberiséget, és mindenekfelett állandóan imádkozzunk, hogy
a Felsőbbrendű Én fogadjon el minket céljai elérésének eszközeként. S ha így
teszünk, bizonnyal el is fogad.

Öt különböző, ám egyformán értékes módon tekinthetünk arra, ami velünk
történt: (a) felfoghatjuk próbaként, (b) a negatív erők ellenállásaként, (c) olyan
problémaként, amelynek megoldásához lelkileg meg kell változnunk, (d) olyan
kísértésként vagy megpróbáltatásként, amelyet erkölcsileg kell legyőz-
nünk, (e) a régi karma intelligens módon viselt és személytelenül véghezvitt
ledolgozásaként.

Végső soron azonban ezek a tulajdonságok is csak a spirituális realizáció nega-
tív előfeltételei, s nem magának a realizációnak az elérését jelentik. Fontosságuk
abban rejlik, hogy megszabadítanak minket azoktól a hibáktól, melyek hátrál-
tatják a magasabb tudatosság elérését, ám elérésük önmagában nem jelenti az
igaz tudatosságot.

Minél tovább élünk, annál inkább megértjük, hogy a valódi béke attól függ, hogy
milyen erősen uraljuk szívünket, a valódi biztonság pedig attól az igazságtól,
amellyel uraljuk elménket. Ha érzelmeinket rendezetlenül hagyjuk, akkor gyöt-
relmet okoznak - annak a boldogságnak a kísérőjeként vagy folyományaként,
amelyet kezdetben ígértek. Ha hagyjuk a gondolatainkat, hogy az ego vakságát
szolgálják, azok gondot okoznak, megcsalnak, félrevezetnek minket.

Az emberek azt kérdezik: „Mi az igazság?" Ám válaszként az igazság azt kérdezi
tőlük: „Ki vagy te, hogy ezt kérdezed? Megvannak-e a képességeid, a személyi-
ségvonásaid, az ítélőképességed, a műveltséged, a tudásod és felkészültséged,
hogy megismerd az igazságot? Amennyiben nem, akkor először szerezd meg
ezeket, nem felejtkezvén el közben a személyiség felemeléséről, megnemesíté-
séről sem!"

A cselekedet jellemzi az embert, megmutatja a helyzethez való viszonyát. Ez az
egyetlen módja annak, ahogy a gondolat valósággá válik.

A filozófia nézőpontja kíváncsi s egyben paradox, éppen azért, mert teljes.
Az emberi helyzeteket hideg fejjel és gyakorlatias szellemiséggel közelíti meg,
de cselekedeteit az ideálok iránti olyan érzékenységgel irányítja, mint ahogy
egy művész tenné. Mindig figyelembe veszi az azonnal elérhető célkitűzéseket,
de nem kevésbé érdeklik a távoli, egyelőre elérhetetlen célok is.

Az erkölcsi relativitás felfedezése nem bátoríthat az erkölcsi feslettségre. Ha meg
is szabadulunk az emberi konvencióktól, az csak azért van, hogy önkéntes áldo-
zatként alávessük magunkat a Felsőbbrendű Én parancsainak. A tudatos létezés
egyre magasabb rendű fázisainak elérése lehetetlen anélkül, hogy feladnánk az
alacsonyabb rendűt a magasabbért.

Buddha nem foglalkozott mélyebb problémákkal, mielőtt a gyakorlati etikai kér-
déseket megvitatta volna. Azt tanította az embereknek, hogy legyenek jók és
tegyenek jót, s csak ezután merészkedett a metafizika ingoványos talajára. S még
akkor is, midőn biztonságban jutott keresztül ezen a területen, ahol oly sokan
tökéletesen elvesznek, az etikai értékek voltak azok, amelyeket ajándékba hozott
innen, jóllehet, ezek magasabb rendűek voltak, mint a szokásosak, mert a teljes
önzetlenségen alapultak. A szeretetnek egyesülnie kell a tudással, a szánalom-
nak fel kell olvasztania a jéghideg intellektust. Mások megvilágosodása az ára a
saját megvilágosodásunknak. A misztikus, ki gyakran mások baját teljesen elfe-
ledve elmerül saját eksztázisaiban, nem érzi ezt, s a metafizikus, akit szavainak
áradata kemény és szigorú logikai rendszereihez köt, elfelejti, hogy az emberiség
nem csak egy elvont főnév, hanem hús-vér emberekből áll. A filozófus azonban az
igazság szükségszerű részének tartja az emberbaráti szeretetet. Így a megváltást,
amit keres - a tudatlanságtól s az azt kísérő szenvedésektől való megváltást
nem csupán saját maga, hanem az egész világ számára teszi.

Minél többet utazok és látok, annál inkább arra a meggyőződésre jutok, hogy
csak azok jutnak valamire a filozófiában, akik a saját személyes életüket rendbe
tették. Az álmodozók és bolondok csak magukat áltatják, a kudarcra ítéltek és
alibikeresők csak saját fantáziáikat látják majd megerősítve.

Mindenki, aki egy időre bekapcsolódik életünk sodrásába - akár csak egy kis
időre is akaratlanul csatornája lesz a jónak vagy gonosznak, bölcsességnek
vagy butaságnak, szerencsének vagy szerencsétlenségnek. Azért történik ez,
mert így lett elrendelve - a visszahatás törvénye alapján. De hogy mennyire
fogja saját ügyeinket, sorsunkat befolyásolni, az már részben rajtunk múlik attól
függően, hogy mennyire engedünk vagy nem engedünk a szavaiból, viselkedé-
séből, jelenlétéből áradó hatásoknak. Végül is mindenért mi magunk vagyunk
felelősek.

Ha nem vagy hajlandó a szükséges fegyelmezésen átesni, akkor nem kaphatod
meg az igazságot, csak annak torzított, parodizált, imitált mását.

Igaz, hogy az erkölcs időtől, helytől s egyéb tényezőktől függően változó érték-
rend. Ám ha ennek a relativitásnak az okán erkölcs nélküli életet élünk, ha nem
próbáljuk megkülönböztetni a jót a rossztól, a helyeset a helytelentől, akkor a
társadalom hamarosan káoszba süllyed, a dzsungel törvényei válnának uralko-
dóvá, s ez végül katasztrófához vezetne.

A filozófiai igazság megértésének első és azonnali következménye erkölcsi.
A tanítás erősen hat a szívre és az intellektusra. E két nézőpont között nincs
ellentét.

Nem elég pusztán kívánni karakterünk megjavítását. Tudnunk kell azt is, hogyan
lássunk hozzá s hogyan vigyük véghez ezt. Különben csak a sötétben tapogató-
zunk, s végül visszaesünk korábbi hibáinkba, gyengeségeinkbe, melyek persze
lehet, hogy új formában jelentkeznek.

Meg kell fejtenünk, hogy milyen rossz jellemvonások vannak személyisé-
günkben, miféle rossz erők merülnek föl a tudatalattiból és vezetnek káros
cselekedetekhez.

Igaz, hogy a gondolat megelőzi a cselekvést, hogy a cselekvés a gondolatok
kifejeződése és az is, hogy aki az elmét uralja, az uralja az életet. De szintén
igaz, hogy saját magunkkal vívott csatáink egymást követő fázisokon keresztül

vezetnek, és könnyebb az akaraterőt latba vetni, mint megváltoztatni érzése-
inket. Ezért a befelé forduló gondolkodás fegyelmezése csak ezután, s nem
ezelőtt következhet. Értelmes, ám gyakorlatiasságot teljesen nélkülöző tanács
az, amit misztikusok szoktak adni, miszerint először foglalkozzunk belső éle-
tünkkel, s ha ez megy, akkor a külső majd gondoskodik magáról. Szívünk nem
érez békét s elménk nem talál pihenést, amíg fel nem adjuk az alsóbb ösztö-
nöket, s át nem adjuk magunkat ennek a földön túli hívásnak. Először kifelé,
cselekedeteinkben kell feladnunk az alsóbbrendűt, majd később befelé, gondo-
latainkban is. Ez elkerülhetetlenül belső csatákat, vívódást okoz, s győzelem és
vereség, emelkedettség és kétségbeesés hullámai között fogunk vergődni. A fel-
felé vezető út hosszú, rögös és nehezen járható. Mindig lesz helye panasznak,
vereségeknek és súlyos csatáknak. Csak az idő - a legfőbb erő - vezethet el a
végső célhoz. Csak mikor borzasztó ismétlések után számos élet leckéi mélyen
és tévedhetetlenül beivódnak tudatos elménkbe, akkor tudjuk együttműködő
módon elfogadni, akkor tudunk Iemondóvá válni, s így vetünk véget a vágyak,
csábítások és ragaszkodás okozta szükségtelen szenvedésnek.

Sokan beszélnek miszticizmusról vagy játszanak a természetfölötti tapasztalás-
sal, amíg az csodás erőket ígér, amilyenek mások számára elérhetetlenek, vagy
csodás tapasztalatokat, amilyeneket a legtöbb ember soha nem tapasztal meg.
De mikor elérkeznek a filozófia kapuihoz, s azt találják, hogy ez az egész szemé-
lyiségük átalakítását követeli, akkor megrémülnek, s elmenekülnek. A filozófia
nem ilyen embereknek való, mert vágyaikat nem szolgálja ki, s azt mondja
nekik, amit nem szeretnének hallani. Megzavarja egoisztikus hiábavalóságukat
és felszínes nyugalmukat, amikor rávilágít alacsonyabb természetükre, mélyről
jövő motivációikra és csúf gyengeségeikre.

Minden kísértés elején választás elé állítanak, mintha keresztútnál állnánk,
és azt az utat kellene választanunk, amely felfelé, a béke és jó lét felé vezet,
míg a másik a pokolba. Ekkor még felajánlják nekünk a lehetőséget, hogy ne
engedjünk a kísértésnek. Ha azonnal elfogadjuk ezt a lehetőséget, megmene-
külhetünk, de ha csak egy pillanatra is eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne,
ha megadnánk magunkat, akkor ezt az esélyt eljátszottuk. Ezért azonnal el kell
utasítanunk a kísértést, mihelyst feltűnik.

Lord Beaconsfield regényéből: „Ah - mondta Coningsby -, nagy ember szeret-
nék lenni. Az idegen mélyen a szemébe nézett. Vonásai komolyak voltak, és a

legkomolyabb hangsúllyal azt válaszolta: Tápláld elmédet nagy gondolatokkal.
Higgy a hősiességben, s magad is hőssé válsz."

Amíg a kereső nem tudja, hogy mik a gyengeségei, és nem lát hozzá ezek kija-
vításához, illetve a szükséges pozitív jellemvonások kialakításához, addig a
meditáció vagy haszontalan, vagy sikertelen, vagy akár káros is lehet.

Bármelyikünk spiritualitásának alapvető indikátora s végső mércéje a jel-
lem. S jellemünk próbatételek elé állítása és megmérettetése tetteink alapján
történik.

Akik alulbecsülik az önmegváltoztatás nehézségét, akik egyszerű s könnyű utat
ígérnek a végső sikerhez, azok a hiszékeny keresők csapatának csak ártani fog-
nak. A vágyálmok, az ábrándozás vonzza ezeket a keresőket, ám a csalódás
letaszítja őket erről az ösvényről.

A helyes viselkedés kulcsa: ne azonosítsuk magunkat alsóbb lényünkkel. A hip-
notizált állapotot, az illúziót, miszerint mi magunk az alsóbb lényünk vagyunk,
meg kell törni. Ennek módja pedig: meg kell tagadni minden, ebből az alsóbb
személyiségből származó késztetést. Ehhez fel kell használnunk az akaraterőn-
ket s a képzelőerőnket, amelynek segítségével ellenségesnek, idegennek, rajtunk
kívülállónak tüntetjük fel alsóbb lényünket. S használnunk kell az érzéseket is,
vágyakozón kell a valódi lényünk s elménk felé fordulni, hogy megtudhassuk,
mi is az valójában.

A tanítvány, aki valódi előrehaladást szeretne elérni, meg kell, hogy támadja,
le kell, hogy gyengítse, s végül el kell, hogy pusztítsa személyiségének bizo-
nyos rossz vonásait, melyek egyike a más tanítványok iránt érzett féltékenység.
Ez nem csak egy kellemetlen gondolat, hanem könnyen végzetes következ-
ményekkel is járhat. Gyakran haraghoz és dühhöz vezet, s nemcsak a másik
tanítványnak árt, hanem mindig visszahat magára a vétket elkövetőre is. Ennek
a jellemhibának az oka pedig a tanító iránt érzett oktalan tulajdonvágy és
ragaszkodás, amely képtelen annak megértésére, hogy a szeretet szabadságot
kell, hogy adjon, nem bilincseket.

Ha hideggé, áthatolhatatlanná, szánalomra képtelenné válik valaki, ha elvá-
lasztja magát az élettől s más emberek érzéseitől, ha meghal a művészet és
zene szépségei számára, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vagy fanatikus
aszkéta, vagy intellektualista - de nem filozófus.

A helyes személyiségfejlesztés egyszerre a munka kezdete, közepe és vége is.

Aki féltékeny, az féltékenységével nem azt mutatja meg, hogy szereti azt, akire
érzelme vonatkozik, csak azt, hogy önmagát szereti. Amit érez, az önző bírvágy
ugyanaz, amit bankszámlája iránt érez, s nem a szeretet megnyilvánulásának
bármiféle módja.

Nem elég, ha az emberek az igazat gondolják, át is kell érezniük azt. Ezzel a
kijelentéssel a tudósok, kiket köt az intellektus, általában nem értenek egyet.
De a művészek, misztikusok, igazi filozófusok és a vallásos tanítványok meg-
értik ezt.

Mit értett azon Jézus, mikor azt mondta tanítványainak, hogy szeressék feleba-
rátjukat éppúgy, mint magukat? Azt a szentimentális, érzelgős, egymást hátba
veregető s egymásnak hangosan örvendező attitűdöt értette alatta, amit ma az
egyházak tanítanak? Hogyan tehette volna ezt, amikor egykor magának is el
kellett fordulnia alacsonyabb lényétől - az egótól és az állati természettől
hogy azzá válhasson, akivé lett? Márpedig felebarátaink rendszerint éppen ezt
az alacsonyabb lényüket mutatják. Ha azt tanította volna tanítványainak, hogy
gyűlöljék s ne szeressék egójukat, akkor hogyan szerethették volna az ego által
dominált emberiséget, akik között munkájukat végezniük kellett? A „szeresd
felebarátodat" formula sokszor problémát okoz azoknak, akik hallják vagy
olvassák, s emiatt számosan nem is fogadják el. Ők azok, akik félreértik jelen-
tését azt hívén, hogy jelentése „kedveld felebarátodat". Pedig ennek az ősrégi
tanításnak a valódi jelentése a kővetkező: „gyakorolj szánalmat tetteiden keresz-
tül és jóindulatot szellemi hozzáállásodban felebarátaid felé". Ezt mindenki meg
tudja tenni, még akkor is, hogyha nem igazán kedveli felebarátját. Éppen ezért
ez nem is kivitelezhetetlen tanítás, hanem ellenkezőleg - igenis gyakorlatias.
Bárki, aki azt gondolja, hogy ez egy erősen szentimentális, érzelmi viszony
kialakítását jelenti, az téved, mert az efféle érzelmek adott esetben éppen ilyen
könnyedén ellenkezőjükre, gyűlöletre válthatnak, minthogy hosszú ideig állán-

dók is maradhatnak. Ez nem szeretet, csak annak utánzata. A szentimentalizmus
csak a valódi könyörület színlelése, s azonnal összeomlik, ha nehéz helyzetbe
kerülünk, míg a valódi könyörület mindig megmarad, s semmilyen külső hatás
nem moshatja el. A felebarátunk iránt érzett igaz szeretet magasabbról kell. hogy
jöjjön, mint az érzelmi sík. Ilyen magasabb sík az intuitív. Jézus mondandóját
úgy értette: „Intuitív módon ismered meg azt a végtelen erőt, amelyből te és fele-
barátod merítettétek életeteket, s ezáltal ismerd fel érdekeitek harmóniáját és a
létezés egymásrautaltságát." jézus nem érthette másként, amit mondott, s ezt
megerősíti kijelentésének utolsó két szava: „miként tenmagad". A tenmagad-
ban lévő „mag", az én, a legbelső én volt az, amit tanítványainak megmutatott,
s ezt kellett keresniük és szeretniük teljes szívükkel. S ezt a „magot" kellett
másokban is szeretniük, nem az esendő egót. A könyörületet könnyen félreért-
hetjük, s puszta szentimentalitásnak vagy érzelgősségnek gondolhatjuk, ámde
ez tévedés lenne. Az érzelmekre támaszkodók ostobák és gyengék lehetnek,
mikor félnek kimondani az igazságot másokról. A valódi spirituális könyörület
nem fél kritizálni, nem fél a problémákra, személyiséghibákra rámutatni, még
akkor sem, ha ezzel másokat - akik szívesebben élnének tovább önáltatásban
- megsért. A valódi könyörület rámutat a gyengeségekre, amelyek külsőleg rossz
sorsukban nyilvánulnak meg.
Mikor az adeptus azokra tekint, akik saját kontrollálatlan vágyaik és érzel-
meik hatásaitól szenvednek, nem süllyed el az áldozatokkal együtt ezekben a
vágyakban vagy érzelmekben, habár önazonosságot érez velük. Nem engedheti
meg, hogy efféle érzelmek vegyék át a hatalmat tudatossága felett. Ha nem riad
meg saját szenvedésétől, aligha valószínű, hogy mások szenvedése megriasztja.
Éppen ezért valószínűtlen, hogy az érzelmi szimpátia, amely a hétköznapi
ember szívében feltámad mások szenvedése láttán, ugyanilyen módon támadna
fel az adeptus szívében is. Ő nem tekinti különállónak magát az emberektől,
hisz valamiféle furcsa módon mindannyian részei ugyanannak az életnek.
Ha nem sajnálja magát a saját szenvedései miatt a szokásos egoisztikus és
érzelgős módon, hogyan sajnálhatná a többi embert efféleképpen? Ez nem azt
jelenti, hogy közömbössé válik. Éppen ellenkezőleg. Mivel legbelső lényükkel
tökéletesen egynek érzi magát, ez nem is lehetséges, sokkal inkább azt jelenti
ez, hogy a benne feltámadó sajnálat más minőségű lesz, sokkal igazabb és
nemesebb, mert az emocionális agitáció és az egoisztikus reakciók hiányoz-
nak belőle. Együtt érez mások szenvedéseivel, ám soha nem engedi meg, hogy
elvesszen ezekben az érzésekben, s éppúgy, ahogy soha nem keríti hatalmába
félelem vagy idegesség saját szenvedései miatt, nem érez ilyet mások szenve-
dései láttán sem. A nyugalmat, amivel saját szenvedéseihez viszonyul, nem
adja fel akkor sem, ha mások szenvedéseivel foglalkozik. Drágán szerzett nyu-
galom ez, s túl értékes ahhoz, hogy bármiért feladja. S mivel a szánalom, amit

érez, nem keveredik érzelmi izgatottsággal vagy személyes félelmekkel, elméjét
nem homályosítják el ezek, s így sokkal inkább képes meglátni, hogy mit kell
cselekedni a szenvedés csökkentése céljából, mint az elhomályosított elmével
rendelkezők. Nem azért segít, hogy kimutassa, mekkora sajnálattal viszonyul
a szenvedőhöz, ám segítsége sokkal hatásosabb, mint azoké, akik jószívűségü-
ket akarják mutogatni.
Az altruisztikus ideál olyan viszonyítási pont, amely az akaraterőt felhasz-
nálva segít visszafogni az egoizmust és a kisszerűséget. De ezeket a dolgokat
nem azért kell tenni, hogy mások akaratának alávessük magunkat, hanem azért,
hogy a személyes énünket a magasabb énnek rendeljük alá. A lelki önmegvaló-
sításé az elsőbbség, nem a társadalmi szolgálaté. Ezt a nagy célt kell szívünkbe
zárni, és nem a mások dolgaiba való beavatkozást. Csupán miután már kellő
mértékben és bizonyos mértékben sikerrel foglalkoztunk önmagunk prob-
lémáival, csak akkor van jogunk és okunk, hogy más emberek problémáiba
beavatkozzunk.
Ez nem azt jelenti, hogy önzőnek vagy teljesen énközpontúnak kell lennünk.
Ellenkezőleg, minden alkalommal, minden órában keresésünk egyik célja kell,
hogy legyen az egész emberiség jólétének és boldogságának elérése is, de a
bölcsesség és körültekintés arra int, hogy az aktív emberbaráti szolgálatot csak
akkor kezdhetjük el, ha magasabbra emeltük magunkat, megtaláltuk belső erőn-
ket, tudásunkat, békénket, és megtanultuk, hogy a mindennapi élet viharai,
vágyódásai, irigységei ne hassanak ránk.
Ezért sokkal jobb a kezdőknek, ha visszafogják magukat és emberbaráti szol-
gálatukat. Elhatározásuk megszülethet ezzel kapcsolatban, de szívük legmélyére
rejtsék ezt el. Sokkal hasznosabb, ha önmaguk, érzéseik, elméjük, céljaik és tet-
teik megtisztításával foglalkoznak, mint ha túl korán erre fordítanák figyelmüket
vagy szavaikat.
Éppúgy, ahogy a könyörület szót gyakran félreértik, ostoba és gyenge
szentimentalizmusnak gondolva azt, éppígy az egótlanság, önzetlenség és
énközpontúságtól való mentesség kifejezések jelentését is rosszul szokták
értelmezni. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a más emberektől való el nem
választottságot jelentik, illetve azt, hogy saját jogainkról lemondunk mások
érdekében, saját feladatainkat félretesszük, hogy másokat szolgálhassunk.
Ez gyakran hibás nézőpont. Az egoizmus filozófiai jelentése nem az ugyanolyan
tökéletlen szinten lévő más emberektől való elválasztottság, hanem az egyetlen
és univerzális életerőtől való elválasztottság, és különválás, mely erő minden
egyén mögött megtalálható, sokkal mélyebb szinten, mint akármelyikük is.
Akkor választjuk el magunkat a végtelen elmétől, amikor megengedjük,
hogy személyes egónk uraljon minket, és megengedjük énünknek, hogy meg-
akadályozza az univerzális én behatolását tudatosságunkba. Az igazi bűn az.

hogy szeressük felebarátunkat. ha elértük azt. morálisan megne- mesítjük őket. Nem azt jelenti. ha nem engedjük. amely minden énnek a gyökere. ha a helyüknek megfelelően bánunk velük. Az efféle szeretet elviselhetetlen szenvedést jelentene. ame- lyeket el kell dobnunk azért. az többek kőzött azzal is jár. szimpátia és szerelem nem olyan érzések. Ha engedelmeskednénk ennek a tanításnak. amikor mindenféle emberi szenvedéssel találkozunk. Ez elvi- selhetetlenné válik. Éppen ellenkezőleg. mint magunkat. ha túlságo- san felkavarná elménket és érzésvilágunkat. Mások szeretete igen dicséretre méltó. Az jelenti a bölcsességet. mintha sajátunk lenne. hogy akárkivel találkozunk. amíg éppúgy átérezzük azokat.ha tudatunkban elválasztjuk magunkat ettől a mélyen található erőtől. Ez nagyon megnehezíti. A tisztelet. Ha megszokásunkká válik a könyörületesség. Ha teljesen és tökéletesen azonosítjuk magunkat a szen- vedőkkel. akkor azonosítani kellene magunkat felebarátunk fizikai fájdalmaival és érzelmi szenvedéseivel. Az isteni szeretete az elsődleges kötelességünk. Különböző emberek számára teljesen különböző jelentéssel bír a „szeretni" szó. Jézus tanítását. ameddig el nem értük azt a magasságot. szeretet. mélyről jövő von- . és emocionálisan megtisztítjuk. értékes ugródeszkák lehetnek fejlődésünkben. barátság. felebarátunk szeretete csak másodlagos. Óvatosan kell értelmeznünk ezt a kijelentést. mert a filozófiai keresés útját választottuk. hogy érzéseinket ne befolyásolja és egyen- súlyunkat ne zavarja meg ez a sok szenvedés. és leállítjuk ezeket az érzéseket. hogy segítséget nyújtsunk a szenvedőknek. saját legbelső lényünktől. hogy az emberi természet végtelen megértése tölti el lényünket. mint tenmagad". „Szeresd felebarátodat. lehetetlen követni a maga teljességében. Csak akkor lehet így élni. különben az egész szétfosz- lik a levegőben. ahol valódi énünk lakozik. hogy mások dolgai vagy mások személyes problémái iránti érdeklődésünk eltávolítson minket egyensúlyunktól. az igen felkavar és elgyengít minket. de egyensúllyal és józan értelemmel kell párosulnia. belső békénktől.

Ennek semmi köze nincs ahhoz. ha pusztán világi dolgok iránti ragaszkodás formájában nyilvánulnak meg. és éntelenül átadjuk magun- kat. ideával vagy tárggyal. A szeretet az ego másiknak való feladásával kezdődik és végződik. hogy az effajta élet áldásait és nyugalmát megszerezzük. hogy ápolhassuk a magasabb érzelmeket. a legnemesebb emberi érzés. A könyörület a legmagasabb erkölcsi érték. az könnyebbé teszi a folyamatot. ahol az eltompult apátia várna ránk. tökéletes nyugalomba emelkedünk. Az ember isteni lelkének végső társadalmi kife- jezése. hogy érzelmileg egynek érezzük magunkat vele. ideákkal. mivel ha kedveljük a szeretetünk tár- gyát. Nem arról van szó. érzésvilágunk centruma teljesen áthelye- ződik. pusztán intellektuális átalakulással a Felsőbbrendű Énhez soha nem juthatunk el. Valójában. dolgokkal. .habár érzi őket valódi urukká válik. hiszen csak azért tudunk más emberekkel együtt érezni és mások csak azért generálnak bennük mély érzéseket. felemelhetnek és megszabadíthatnak. hogy minden érzés. Ugyanazok az emberi érzések. mint önazonosítás a szeretett lénnyel. E nélkül. és az erre való énmentes válasz. de a lényegi tulajdonsága nem más. Természetesen ez utóbbi befolyásolja azokat a feltételeket. amelyek rabszolgává tesznek és ártanak nekünk. ha a filozófia által megfegyelmezzük s megtisztítjuk őket.zódást vagy ragaszkodást kell éreznünk iránta. és ez fogja legjobban jelezni a hétköznapiból a spirituális élet felé való elmozdulást. s mások legtisztább szeretete. mert mindannyian a bennünk rejlő lélek harmóniája által kapcsolódunk egymáshoz. mert ez elengedhetetlen ahhoz. A személyes érzelmek fölé. Aki el tudja választani magát az érzelmektől . amelyek mellett szeretetünk meg tud nyilvánulni. s nem azok alá kerülünk. hogy szeretetünk célpontját kedveljük vagy nem. Alapvető jelentése az. hanem sokkal inkább csak az alacso- nyabb érzések fölé kell emelkednünk azért. hogy olyannyira azonosítjuk magunkat más személyekkel.

akik fél- reismertek minket. Jóságunk. Számukra ugyanis igaznak tűnik. és bölcsen el kell döntenünk. Ezt lehetetlen megtenni pusztán érzelmi alapon. és hol kell meghúzni a határt. a magasabb akaraterő gyakorlására van szükség. hogy bármiféle önfegyelmezés nélkül szabadon követhetik érzéki vágyaikat. melyek neki nem tet- szők vagy ellenkeznek vágyaival. Leginkább is azt értik alatta. hogy elér- jék az igazi felszabadulást. A gondolkozás fonalát könnyen eltérítik a vágyak. s nem az univerzális igazság keresése lesz a valódi cél. hanem a spirituális érzékenység jele is. beszédünk és cselekedeteink megtisztítása nem pusztán pozitív értékkel bír. akkor oly erősen teszi ezt. megbocsátásunk és megértésünk vonatkozzon mindazokra. de indirekt módon hozzájárul a spirituális keresés- hez. néha igazat mondanak. azok összekeverik a valódi tettet a gyenge utánzással. finomodása nem csak emberi tulajdonság. de legtöbbször tévednek. hogy éppen ezeken a vágyakon kell túllépniük. amit rólunk gondolnak. hogy ez megza- varja értelmét és intuitív képességeit. szent háborúba kell vonulnunk. Figyelembe kell vennünk a körülménye- ket. Amikor az ember vágyódik valamire. magyarul használnunk kell józan ítélőképességünket. Ha végtelen türelemmel viszonyulunk is másokhoz. Nem értik. gondolkodásunk. és végül a személyes érdekeink kielégítése.Akik a konvencionális társadalom erkölcsi elnyomása alóli felszabadulásukról beszélnek. a viselkedés és az elme megtisztítása. Nem tehetünk mást. és csak azokat látja meg. s így nem találja meg az igazságot. Ebben a helyzetben becsukja szemét azok előtt a tények előtt. Akik fölösleges felületességnek mondják ezeket. hogy ezzel a türelemmel visszaéljenek. amelyek kedvezők és vágyaival egybeesnek. . Életmódunk. nem kell megengednünk. hogy reagáljunk a Felsőbbrendű Én követelésére: meg kell pró- bálnunk lényünk állati szintje fölé emelkedni. meddig mehetünk el. Kötelességünk. Az erkölcs.

Még ha úgy is tűnik egyes esetekben. Nem kell kevésbé emberivé válni csak azért. ha engedelmeskedünk Jézus és Buddha gyakorlati tanításainak. Ha belső békénket meg akarjuk tartani. az csak azért van. Amilyen mértékben távol tudjuk tartani az egót az ellenségeink tetteire és gondo- lataira adott reakcióktól. A jóság. ha azt akarjuk. Az a gondolat. Ezt csak úgy tehetjük meg. akkor kiemeljük magunkat az egóból. keménység. ahol a filozófia keve- seket érdekel. igazság és szépség finomítani és nem lerombolni fogja emberi tulajdonságainkat. olyan mértékben védve leszünk tőle. azok szintje fölött kell élnünk. rosszindulat és bosszú. Ha néhányan furcsa alaknak vagy különcnek tartják. Biztosak lehetünk benne. akik nem rendelkeznek ezzel. az is elég lenne. de pozitív megbocsátással és aktív szeretettel kell viselnünk. miszerint tökéletesen harmonikus emberi kapcsolatokat lehet kialakítani olyan emberi lények között. közömbösséggel. hogy képe- sekké válunk legyőzni és uralni a negatív érzelmeket. akkor ez előbb-utóbb jó gyümölcsöt terem. Csak ezek megfelelők megértésünk jelenlegi magas fokán. ha távol tartjuk érzelemvilágunktól a negatívumokat. hogy ha így cselekszünk. Ha mások ellenségesek és gonoszak velünk szemben. egyetlen módon vághatunk vissza: mutassunk közömbösséget és nagylelkűséget. Ha személyünket vagy munkánkat irigy és téves alapokon .Miért lennénk mérgesek rájuk. fél- tékenység. állandó vitatkozás. hogy ez lehetséges. mert szeretnénk jobbak lenni. akikben még domináns az egoizmus. súlyos tévedés. Ennél azonban sokkal komolyabbak lesznek az eredmények. Ellenségeskedését nem csak nyugalommal. hogy a filozófiai nyugalom jellemezze életünket és a filozofikus bölcsességé irányítsa azt. Még ha ez a jó gyümölcs csak annyi lenne is. mint például a neheztelés. ha a látszat megtéveszti őket? Ha ilyen jó gon- dolatokat sugárzunk mégis folytonosan feléjük. mert nem rejtette el filozófiai érdeklődését egy olyan világban. és elpusztítjuk egoizmusunkat. Eme alacsonyabb érzéseket egyértelműen le kell nyesegetni. a való- ságot pusztán elfedi egy romantikus mítosz.

Megmutatják nekünk a létezés igazi értékeit. Kiderül az is. Továbbá kijelenthetjük. amelyről Jézus azt mondta értetlenkedő hallgatóságának. Ne engedjünk annak a nagyon is emberi csá- bításnak. A jóság. kétélű kard. amely bármi módon másokon alapszik. miért lehet kielégítőbb. hogy hallgatnak. akik irigységgel tekintenek ránk. akik ellenségesen viszonyulnak hozzánk. miért tar- tozunk hálával gyakran legkeményebb ellenségeinknek hasznos kritikáikért. mint ha jóindulatú barátaink. mint azok. hiszen az előbbiek segí- tenek minket a nem ragaszkodás és önmegtisztítás ösvényén maradni. S végül megértjük. Megtudhatjuk. s öntudatlan felismerése és elismerése ugyanannak az isteni jelenlétnek a másik emberben. A szentség lépcsőfokain szeretnénk felemelkedni. hogy a hírnév miért kétséges értékű. ha egyedül kell az igazság ösvényén haladnunk. miközben legjobb bará- taink azzal sebeznek meg. hogy honnan jön s hová tart. s minden támadás után csendesen üldögél- hetünk egy barátságos fa alatt. hogy a véges ego miért túl szűk a végtelen elmének. miközben a világ nem képes megérteni az igazságot. Szívünk mélyén nincs ellenségünk és készen állunk arra. de mi nem tekintjük őket annak éppúgy. Mivel a filozófia egyik vezérelve a személyek és nemzetek viselkedésére vonatkozóan az igazságosság. amely valahogy ottmaradt csúnya hazugságaik között. s ha hasonlókká válnánk támadóinkhoz. hogy erőt használjanak döntései érvényesíté- séhez. amelyet barátainktól nem várhatunk el. hogy kizökkentsenek jóindulatunkból. amelyek segíteni fogják további előrejutásunkat. hogy ezekre a támadásokra hasonló módon válaszoljunk. Az igazság gyakran megköveteli. hogy amennyire valaki . ha rosszindulatú ellenségeink vannak.nyugvó támadás éri. amit egy ember egy másik irányában kifejezésre juttat. aki korábban ellenségesen viszonyult hozzánk. amely kardnak az élesebb és kegyetlenebb oldala a féltékenység. ezért ebben a tanításban nincs helye a pacifiz- musnak és az erőszakmentességnek. tartózkodnunk kell a kemény érzésektől és attól. hogy békét kössünk bárkivel. hogy nem lehet tudni. akkor visszazuhannánk. és miért kell a legtöbb olyan boldogság iránti emberi vágyakozásnak hideg hamuvá és puszta porrá omlania. Ám még azok is értékes tanítók lesznek. Olyan tanítás ez. Megérthetjük azt is. miért kell elégedettnek lennünk. és jobban megérthetjük. Ennek ellenkezőjét kell cselekednünk: mások közön- séges cselekedeteire olyan nemes válaszérzelmeket kell mutatnunk. a saját isteni lel- kéből származik.

A gyilkolás visszautasítása hatalmas spirituális erőket szabadít fel. Sajnos valószínűtlen. hogy abbahagyjuk más élőlények öldöklését. s ha megpróbálnánk rájuk erőszakolni ezt az életmódot. Ha egyszer s minden- korra meg akarjuk szüntetni a háborút és békét akarunk. Az atombomba megjelenése annak a jele. legyen az állat vagy ember. Ha elmondhatjuk.felismeri magában igazi énjét.a fordító. mert az önvédő háború módszere már nem vezethet kellő eredményre. akkor mind befelé. . Bármiféle védekezést alkalmazhatunk. akkor még inkább kijelenhetjük. ha a népek szövetsége létrehoz egy nemzetközi békefenntartó hadsereget. A gonosznak ellenállni társadalmi kötelesség. így a háborúk befejezésére az egyetlen való- színű megoldás. mint a gyűlölet. hogy új megközelítést kell találnunk. Mivel ilyen szövetség jelenleg nem létezik. akkor a háborúknak bizonnyal vége szakad. akik iránt alacsonyab- bak az elvárások. az nem helyes a magasabb célokra törő tanítvány számára. hogy ennek ellenkezője is igaz. A tömegek nem érthetik meg az ő életmódját. irigység. Egy ilyen háborúnak semmi- féle más alternatívája nincs. hogy ami helyes a tömegek számára. Az előbbit úgy érhetjük el. s elméjüket kibillentenénk meglévő egyensúlyukból. akkor erkölcsi és társadalmi felfordulást teremtenénk. hogy legyőzzük az olyan állati érzések hatalmát önmagunkban. míg az utóbbit úgy. Ebből következik. Ennek eddigi legerősebb kifeje- ződése egy bűnös módon agresszív nemzet elleni önvédő háború volt. hogy efféle idealisztikus megközelítés az emberiség kis hányadán kívül mások számára vonzó lenne. akkor annak leggonoszabb formája a háború. olyan mértékben ismeri fel azt másokban is. mint hogy lemondunk a gyilkolásról. méreg. mind kifelé cselekednünk kell. * Paul Brunton a korát meghatározó II. valószínűleg csak egy pusztító atomháború leckéi alapján jöhetne létre. hogy a teljesen megvilágosodott ember jósága mérhetetlenül meghaladja a szokásos módon erkölcsös ember jóságát. világháborúra gondolt . de embert nem ölhetünk.* Ha az ellenállás gonosz. s ha kellő számú ember teszi ezt meg.

sok ismeretlent feltárha- tunk. mert az érzéseink meg- változtak. csak úgy. a harmadik a legma- gasabb s a középső középütt foglal helyet. Ám az illúziók alapos tanulmányozása olyan következtetésekhez vezet. miszerint úgynevezett igazságai téve- sek. hogy ne hágjuk át a helyes gondolko- dás szabályait. Az intellektus meglévő részadatokon vagy elfogult módon összegyűjtött tényeken alapuló logikus gondolkodást jelent. az értelem és az intelligencia nem felcserélhető fogalmak tanítá- sunkban. Az intelligencia pedig az értelem és az intuíció egyesülésének gyümölcse. Az intellektus pusztán feljegyzi és alátámasztja valamilyen módon a döntést. de a gondolkodónak magának a misztériumát nem tárhatjuk fel pusztán gondolkodással. hogy az isteni én átvegye az uralmat a leg- mélyebb csendben. amelyek cáfolják ezt a törvényt. hogy megfejtse ezt a rejtélyt. Például ragaszkodik az ellentmondás törvényéhez. de önmagában pusztán ez nem óv meg a tudatlanságtól. AZ INTELLEKTUS Természete . Az értelem az összes elérhető. Az első a legalacsonyabb rendű a három közül. ha a gondolkodás lemond arról a jogáról. az azonban nem belőle származik. és személytelen módon összegyűjtött tények alap- ján történő logikus gondolkodás. Az intellektus. Logikai tanulmányok segíthetnek abban. A logikát mindig komoly támadások érik. miszerint egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis. Nem azért mondjuk .Hasznai .Szemantikai képzés - Tudomány . Eredeti. mély gondolkodással igen messzire juthatunk.Absztrakt gondolkodás Legtöbben azért jutunk egyik nézőponttól a másikig. megengedi.Metafizika .Fejlődése .

de ennek ellenére tévesen magának tulajdonítja az ember létezésének központi szerepét. ahogy a test uralta intellektusból a visszatérés az isteni intuíció felé szükségszerűen lassú folyamat. hogy naponta imádkozzunk hozzá. Az az érdekes helyzet alakult ki.szükséges még az intellektus teljesen materialisztikus működéséhez is. Úgy tesz. mintha önmagában állóként létezne. hogy útmutatást kaphassunk a sötétségben. A felszínes. . de rossz úr. hogy a logika jó szolga. hogy szándékosan megalázkodunk a Magasabb Én előtt. térdepelve és összekulcsolt kezekkel. míg a kemény. A „Bukás" nem hirtelen esemény volt. finomodása intellektuális büszkeséget és egoisztikus önhittséget is eredményez. miközben élvezi annak védelmét. mély gondol kodás út a szabadsághoz. Jól átgondolt és istenileg ihletett ideákat eredményez. Ezért mondhatjuk. hogy haszontalannak nyilvánítsuk a logikát. kérve áldását. A tiszta tudatosság-a Felsőbbrendű Én . A helyes gondolkodás nem csak intellektuális minőség. ahogy azt már máshol is kijelentettük. de később. mintha vezetné és óvná az embert. A gondolkodási folyamat erősödése. ahogy az intellektus egyre kifelé fordulóbbá vált. mert ez táplálja az intellektust a szükséges élettel. ám úgy tesz. amely korszakokon át tartott. S mindez elmondhatatlanul hosszú ideje zajlik. Csak azt értjük alatta. hogy az intellektus nem működhet a Felsőbbrendű Én hiá- nyában. hanem fokozatos behálózódás. anyagi testtel ruházódott fel. majdhogynem erkölcsi erény. de valójában vak a Felsőbbrendű Én iránymutatása iránt. Éppen úgy. Nem szabad haboznunk. az ember eredendően tiszta elméjének anyagba süllyedése is lassú volt. Először csak szubtilis teste volt az embernek hosszú időn át. áldo- zatként felajánlva a kis egót.ezt. Az intelligencia ihletett intellektualitás. s anél- kül összeomlana. s lázad ellene. felületes gondolkodás út a rabsághoz. hogy a Felsőbbrendű Ént sohasem vesztettük el. Ez ellen úgy tehetünk. Az intellektuális ego-ént a Felsőbbrendű Én tartja fenn.

Az okfejtő gondolkodás két módon járulhat hozzá a misztikus intuíció és tapasz-
talat szolgálatához. Az első és gyakoribb a negatív út. Meg tud óvni a hibáktól,
túlzásoktól, hóbortoktól, különcködéstől. A második és ritkább a pozitív és egy-
ben kreatív mód. Elvezetheti ugyanis a keresőt az absztrakt munka legvégső
pontjáig, és ha odáig eljutott, átadhatja helyét az őt felváltó felsőbb erőnek.

„A gondolkodás - mondta Hegel, amikor szállásadója aggódott, hogy hiányzik
a templomból - szintén isteni szolgálat."

Az intellektus legkifinomultabb funkciója, hogy önmagán túlra, a Felsőbbrendű
Én élő tudatosságára tud mutatni. Ez akkor történhet meg, ha maga is felemel-
kedik. Van azonban még egy funkciója, miután ezt a tudatosságot elértük. Segít
lefordítani ezt a tapasztalatot saját nyelvére, érthető formába önti, amely mind
a saját magunk, mind mások okulására szolgálhat.

Ezeknek az igazságoknak az intellektuális tanulmányozása is igen hasznos.
Felkészít a tudatosság később bekövetkező megvalósítására, táplálja a lelket,
megerősíti a magasabb akaraterőt és bátorítja kifinomult reményeinket. Továbbá
szent hódolat alakul ki bennünk, amint az univerzális intelligencia szemeink
előtt kitáruló képén meditálunk.

A nagy világot először kicsiny fejünkben kell meghódítani. Ebből az eldugott
sarokból uralhatjuk az életet.

A filozófia tanulója az áhítat eszközeivé alakítja ezeket az intellektuális
tanulmányokat.

Mivel a filozófia teljes és egészséges személyiség kialakítására törekszik, nem
osztja néhány középkori nyugati misztikus és modem indiai jógi extrém és fana-
tikus nézeteit, akik mindenfajta intellektuális hozzáállást rossznak tartanak és
megtiltanak, és akik nemcsak hogy haszontalannak, de egyenesen károsnak
tartják a tanulást. Igaz, hogyha a tanítvány állandóan csak olvas és soha nincs
ideje, hogy megeméssze, amit elolvasott, soha nincs ideje, hogy a leírtak szerint
cselekedjen, akkor kevés előrehaladást fog tenni. Ugyanakkor nem mondhatjuk,

hogy teljesen elvesztegetné idejét, mert információra tesz szert. És ha olvasmá-
nyai között nagy mesterek írásai is szerepelnek, akkor egyben ihletre is meríthet.
Ráadásul, ha megtanult helyesen olvasni, akkor még egy harmadik haszna is
van tevékenységének: a gondolkodás stimulálása és a gondoltak önmagában
való feldolgozása. Igen! Egy ihletett könyv és egy jó olvasó nem szükségszerűen
ellenkezik a spiritualitással, de a korábban felsoroltakat szigorúan elménkbe
kell vésni. Amit elolvasunk, azt meg is kell emészteni. Meg kell tanulni gondol-
kodni, az olvasottak alapján saját gondolatainkat megteremteni. Ha nem így
történik, akkor minél többet olvasunk, annál tanácstalanabbakká válunk az
egymással ellenkező doktrínák és ideák hatása alatt. Nagyon fontos az is, hogy
a gondolkodás és az olvasás cselekvéshez kell, hogy vezessen, nem maradha-
tunk haszontalan módon az elméletek és álmodozások világában.
A filozófia nem ért egyet sok középkori aszkéta és modern örököseik
antiintellektuális elveivel, mert az a véleménye, hogy a metafizikai gondolkodás
a gondolkodót a misztikus intuíció küszöbére vezetheti. Azt is kimondja, hogy
a kitartó absztrakt gondolkodás hatására a magasabb én áldását is kivívhatja
a tanítvány, és egyre közelebb és közelebb kerülhet a legmagasabb igazsághoz.
Van azonban egy fontos feltétele egy ilyen nagyszerű eredménynek. A gon-
dolkodónak mindenekelőtt meg kell tisztítania magát. Gondolatait, érzéseit
és cselekedeteit hosszú fegyelmezésnek kell alávetni, amely eltünteti vagy leg-
alábbis lecsökkenti azokat a tényezőket, melyek hibássá teszik a gondolkodást
vagy meggátolják az igazi intuíció megjelenését. Ezért személyiségét csiszolni,
egoisztikus ösztönei ellen küzdeni, vágyait uralni kell, miközben előítéleteit és
elfogult nézőpontját is meg kell szüntetni. Sok gondolkodó azért kerül tévútra
és köt ki a szánalmas materializmusnál, mert nem estek át ezen az önfegyel-
mezésen. A filozófia ugyanis kijelenti, hogy a hétköznapi ember gondolkodási
folyamatát megrontja alacsonyabb természete, amely teljesen uralja. Ezért, ha
helyes következtetésekre akar jutni, be akarja látni saját határait, és azt akarja,
hogy eljusson az intuíció kialakulásához - mely majd fel fogja váltani a kellő
időben akkor fel kell szabadítania gondolkodását az alacsonyabb természet
uralma alól. Éppúgy, ahogyan az intellektus pallérozása és az illemszabályok
elsajátítása alacsonyabb társadalmi osztályokból felemel magasabbakba, a gon-
dolatok, érzések és akarat megtisztítása a magasabb érzékelés szintjére emeli
elménket. Ezért a filozófia üdvösnek tartja a metafizikai tevékenységet, és be is
illeszti azt saját tanulmányi rendjébe.

Tévedés azt hinni, hogy a tiszta és precíz intellektuális kifejezés nem kedvez,
és képtelen kísérője lenni az ihletett és felvillanó misztikus tapasztalatoknak.
Igaz, hogy számos misztikus intellektuálisan viszonylag korlátozott képességek-

kel rendelkezett és egyszerűségük könnyebbé tette felemelkedésüket. Nem igaz
ugyanakkor, hogy az efféle egyoldalú fejlődés az emberi történet végét is jelen-
tené egyben. Az élet egészét kell megtapasztalni, és erre az univerzális törvények
végül mindenkit rákényszerítenek. Az intelligencia erősítését - amelynek az
intellektus csak korlátozott, de szükséges része - egy időre félre lehet tenni,
de nem örökre.

Nem úgy jutunk túl kétségeinken, ha elnyomjuk őket, nem úgy hasznosítjuk
rossz előérzeteinket, hogy tagadjuk őket, és nem úgy cáfoljuk meg a hazugsá-
gokat, hogy kitérünk a kényelmetlen kérdések elől.

Ha valaki folytonosan a metafizikai igazságokon gondolkodik, akkor előbb-
utóbb olyan képessége fejlődik ki, hogy direkt intuíció segítségével érti meg
azokat a hosszabban tartó és nehezebb gondolkodási folyamat helyett. De hogy
ilyenfajta gondolkodást végezzen, az elméjének koncentráltnak, tisztának, sta-
bilnak és a világhoz való ragaszkodást könnyen elengedőnek kell lennie.

Amikor az intelligenciát olyan mélyrehatóan alkalmazzuk, hogy teljes nézet-
rendszert eredményez a létezés egészére s nem csak részleteire vonatkozóan,
amikor oly kitartóan alkalmazzuk, hogy nem csak a részletekre, hanem az
egészre mutat, amikor olyan elfogulatlanul s ragaszkodásmentesen használ-
juk, hogy személyes előítéleteink nem befolyásolják, amikor olyan nyugodtan
használjuk, hogy az érzelmek és vágyak nem változtathatják meg irányát, akkor
és csakis akkor lehet az ember képes arra, hogy intellektuálisan megtalálja az
igazságot.

Miként egy éremnek két oldala van, éppúgy elmondható az is, hogy bármiféle
dologra gondoljunk, mindig valamiféle összehasonlításban, s nem magában
valóként gondolunk rá. A gondolkodásunk szükségszerűen mindig is dua-
lisztikus lesz, és az egységet nem képes helyesen felfogni. Ezért ezeknek a
gondolatoknak a logikai végkövetkeztetése az, hogy fel kell adniuk a küzdel-
met, önként kell önmagukat feladniuk, és meg kell engedniük, hogy az Egy maga
szóljon a Csendből. Ezt azonban nem szabad túl korán megtenni, mert ha igen,
akkor a hang, amit hallani fogunk, saját személyes érzéseink hangja lesz, s nem
azé, amelyből mindezek az érzések származnak. A gondolkodásnak végre kell
hajtania saját feladatát - méghozzá a végsőkig hogy eljuttassa az embert

öntudatához, s amíg ez nem történik meg, addig nem szabad feladni. Ez pedig
azt jelenti, hogy először az önmagunkról való absztrakt gondolkodást kell a
végletekig feszítenünk. Végre kell hajtani egy metafizikai feladatot, majd elen-
gedni az eredményeit. S ez az, amit az átlagos misztikus legtöbbször nem ért
meg. Helyesen cselekszik, hogy makacs gondolatait megpróbálja lemészárolni,
de helytelenül teszi, hogy mindezt azelőtt viszi végbe, mielőtt a gondolatok elvé-
gezhetnék szolgálatukat.

Nincs semmiféle új elvárás. Már az ókor óta hangoztatják ezt azok, akik hajlan-
dók vagy képesek voltak valamit elárulni filozófiai beavatásukból. Szókratész
beszélt az „összefüggéstelen eszmékről", amelyekkel telve vannak az emberi
elmék, és amelyeket először is el kell tüntetni, mielőtt szentebb ideák tölthetnék
meg helyüket. Így nagy hangsúlyt helyezett az általános és absztrakt kifejezé-
sek megfelelő definíciójára. Konfuciusz, aki mindig nagyon gyakorlatias, de nem
túlzottan pedáns ember volt, mégis azt mondta: „Teljes mértékben elengedhe-
tetlen, hogy helyesen nevezzük a dolgokat. Ha az elnevezések nem helyesek,
akkor a nyelv nem felel meg az igazságnak, ha a nyelv nem felel meg az igaz-
ságnak, a kormányzás sikertelen lesz." A tiszta jelentések és jól definiált szavak
fáradhatatlan keresését nem szabad összetéveszteni az akadémikus purizmus-
sal, mert a filozófiának csak azért van szüksége a precíz szóhasználatra, hogy
helyesen tudja értékelni a dolgokat.

A filozófusnak kötelező minden szót olyan pontosan definiálni, amely az
átlagembert már megrémítené. Vadásszá kell válnia, és a szavak erdejében
vándorolva meg kell találnia azok valódi jelentését. Nem szabad túl korán
kimondani a végszót, mert a szavak olcsók az átlagembernek, de neki nagyon
drágák. Óvatoskodó tanulmányai azonban közelebb vezetnek az igazsághoz.
Olyan mélyen kell megpróbálni megérteni a szavak jelentését, hogy tökélete-
sen megértse a filozófiai kutatás minden elemét. Ha az emberek ugyanis tévútra
kerülnek ezeknek a nagyon fontos szavaknak a definiálásakor, akkor egészen
biztosan tévútra kerül gondolkodásuk, és messze kerülnek az igazságtól.

Bizonyos metafizikai fogalmak, mint például Isten, lélek és az ego analitikus
tanulmányozása szükségszerű és elengedhetetlen.

Ha metafizikai tanulmányainkba nem visszük be a végső értékek mély tiszteletét
és az alázat érzését, akkor nem lesz igazi gyümölcsük. Röviden, a gondolkodás-
nak gazdag érzelmi, etikai és intuitív tartalmat kell adni.

A védantikus metafizika elégtelensége abból ered, hogy az ontológiára korlátozza
magát. A nyugati metafizika elégtelensége abból ered, hogy az episztemológiára
korlátozza magát. Mindkét rendszer egy lábon áll. Egy kielégítő rendszemek az
szisztemológiával kell kezdődnie és ontológiával kell végződnie.

intellektus észlelni tudja azt, ami a valósághoz tartozik, a valóságot magát
azonban nem. A metafizikus azzal áltatja magát, hogy a világot minden néző-
pontból megértette, valójában azonban csak annyit mondhatunk, hogy a világot
valamennyi intellektuális nézőpontból látta. Továbbá amikor azt gondolja, hogy
a különböző tudományokat egyesítve harmonikus egészet alkotott, akkor elfe-
ledkezik arról, hogy nincs ember, aki képes lenne arra, hogy a folytonosan
bővülő tudományos ismeretekkel lépést tudna tartani. Egyetlen élet alatt kép-
telenség lenne mindent részletesen átlátni. Ezért azután nem is lehet képes arra,
hogy az univerzumról, mint egészről, teljes filozófiát alkosson.
Az intellektus a gyakorlatban akkor tölti be feladatát, ha megérti, hogy min-
den általa alkotott idea csak részleges és tökéletlen lehet, s ezért egy újabb
ideát keres. Metafizikailag azonban akkor tölti be a helyét az intellektus, ha
megérti, hogy mindig szükségszerűen részleges és tökéletlen ideákat tud csak
előállítani. Mivel ez a két kötet csaknem teljesen metafizikai mű*, nem tehetnek
mást, főleg az értelemhez szólnak. S mivel az igazság metafizikája egyedülálló
és speciális rendszerét fejtik ki, ezért ahol csak lehet, spekulációk helyett ellen-
őrizhető tényekből kell kiindulniuk. Bármilyen fontosságot is tulajdonítanak
az értelemnek mint az igazság eléréséhez vezető eszköznek, ez csak egy adott
fejlődési szakaszra igaz, amely a metafizikai tanulmányok időszaka, és nem
másra. Habár az értelemnek tulajdonított szerep minden metafizikai rendszer-
ben - kezdve a tudománnyal - elsődleges, a teljes titkos tanítás rendszerében
azonban csak másodlagos lehet. Ez a tanítás szélesebb látókörrel rendelkezik
és nem zárul be a tudománnyal, s nem is korlátozódik a racionális nézőpontra.
Hogyan is tehetné, amikor a metafizika csak középső fázisa? A legteljesebb mér-
tékben becsülnünk kell az értelmet, de nem kell elfogadnunk azt a nézőpontot,
hogy az értelem határai egyben az igazság határait is jelentik.

Az angol eredeti szerkesztői feltételezik, hogy a (magyarul is megjelent) Az Önvaló bölcsessége
és A jóga titkos tanításai című könyvekről van szó - a fordító.

Érzékszerveink csak azt tudják érzékelni, amire megalkották őket, mást nem.
Éppígy értelmünk is csak azt foghatja fel, amire megalkották. A saját határai-
kon belül mind az érzékek, mind az értelem eredményeit el kell fogadnunk,
de ezeken a határokon kívül valami olyasmit kell keresnünk, mely mindkettőt
meghaladja.
Annak az alapvető oka, hogy az értelem elégtelen, onnan ered, hogy az esz-
köz, amit használ - az intellektus - maga is elégtelen. Az értelem a gondolkodás
helyes menete. Minden gondolat ebben a láncolatban egy másik gondolattól
függ, s ebből következően relatív. Éppen ezért semmilyen gondolatot nem tart-
hatunk végsőnek, és az értelem nem ismerheti meg a végsőt. Az intellektus
darabjaira szedheti a létezés formáit és megtudhatja, miből állnak. De egy efféle
sebészi jellegű szétdarabolás soha nem mondja meg nekünk, hogy mi is a létezés.
Ez olyan dolog, amit tapasztalni kell, nem csak gondolni rá. Elmagyarázhatja
nekünk, hogy hogyan, miből áll egy festmény, de nem mondja meg, hogy miért
érezzük különös varázsát. Az elemző intellektus elég részletesen leírja a való-
ságot, és ez részben ki is elégítheti az érzelmeket vagy az intelligenciát, de nem
érintheti meg a kezeink közül kicsúszó valóságot. Amit földarabolt, az nem az
élő, lélegző szervezet, hanem csak hideg, halott képe annak.
Amikor az értelem azt mondja nekünk, hogy Isten létezik, akkor valójában
nem ismeri Istent. Az intellektuális kutatás nem tud behatolni a Felsőbbrendű
Énbe, mert a gondolkodás csak az ideák között tud kapcsolatot teremteni, és így
örökké a kettősség, a végesség és az egyén szintjén mozog. Nem tudja felfogni
az egészet, csak részeket, ezért az értelem - mely a gondolkodáson alapszik -
képtelen felfogni a titokzatos Felsőbbrendű Ént. A gondolat csak utat mutathat,
hogy valószínűleg milyen lesz és milyen nem, de ezt érezni és tapasztalni kell.
Al Ghazzali, a szufi, ezért ezt mondta: „Az ittasság definíciója, miszerint a gyo-
morból eredő kipárolgás okozza és elfelhősíti az intelligenciát, egészen más,
mint részegnek lenni. Azt találtam, hogy a végső tudás sokkal inkább a meg-
tapasztalásban, mint a definíciókban van." Az a tény, hogy a metafizika csak
intellektuális módon próbálja megmagyarázni a létezés egészét és konceptuális
formákba akarja beszorítani az emberi természetet, azzal jár, hogy elnyomja és
eltorzítja a mindkettőben jelen lévő nem intellektuális elemeket. Ennek követ-
kezménye, hogy a metafizika önmagában nem juttat kielégítő megértéshez.
Ha túl sokat tart saját eredményeiről, akkor tévedéshez vezet.
A metafizika bebizonyítja a valóság létezését, de képtelen belé hatolni.
A metafizikának végül azzal kell befejeződnie, hogy kritikusan viszonyul saját
médiumának, a gondolkodásnak száraz, sivár világához. Nem szabad elkövet-
nie azt a hibát, hogy a gondolatot a végső valóságnak tekinti, mikor az csak egy
apró része az emberi létezésnek és tapasztalatnak. Az intellektus olyan való-
ságot kínál fel, amelyet soha nem tudunk átérezni, csak leírni, és akkor is csak

negatív jelzőkkel: azt mutatja meg, mi nem az. Az intellektuális tevékenység
csak képet festhet a valóságról, de nekünk magunknak kell átélni ezt a való-
ságot, ha azt akarjuk tudni, hogy valóban igaz. A helyes gondolkodás végső
feladata, hogy rájöjjön, az értelem miért nem alkalmas a valóság megítélésére
és arra, hogy a gondolkodás miért nem képes megismerni a valóságot.
Abban a pillanatban, amikor megpróbáljuk megérteni mi a valóság, elhagyjuk
saját mélységünket, mert gondolkozásunknak folytonosnak, sorrendbe szedett-
nek kell lennie, s ez megakadályozza, hogy elmeneküljünk a számunkra adott
tér-idő formából, amely a saját látszatvalóságunkra korlátoz minket. Éppen úgy,
ahogy megragadhatjuk egy művész alkotását - mivel belépett tér-idő tapasztala-
tunkba -, de nem ragadhatjuk meg a mögötte álló elmét, ugyanúgy s ugyanazon
okok miatt megragadhatjuk a falat, amely elválaszt minket. Azért van ez, mert
a létezésre csak egy bizonyos formában vagy valamivel kapcsolatban tudunk
gondolni, s nem alaktalan, testetlen, és végtelen létezésként: el kell helyeznünk
valahol a térben. Mivel a tér és idő a racionális tudás által felvett formák, mivel
csak feltételként léteznek a személyes tudatosságban, nem léphetnek be abba
a tudatosságba, amely túl van mind a racionális gondolkodáson, mind a sze-
mélyes énen.

Nincs olyan idea, amely valaha is kívül állhatna egy másikon, s nincs olyan
idea, amely valaha is kívül állhatna az elmén. Minden, amit látunk, csak elmé-
letileg választható el a gondolkodó és látó elmétől. Pszichológusként el kellett
választanunk a látót és a látottat, hogy megértsük, milyen is a tiszta elme, de
filozófusokként ismét egységként kell kezelnünk e kettőt. Azért van ez, mert a
gondolkodásnak mindig kell, hogy legyen tárgya, amellyel elfoglalhatja magát,
s nem hatolhat a Felsőbbrendű Énbe, mert ott csak az Egy létezik. El kell hagy-
nunk a gondolatokat és dolgokat, ha be akarunk lépni az Abszolútba. Ebben
a végső állapotban nem vagyunk tudatában sem a személyes megfigyelőnek,
sem pedig a megfigyelt világnak, ezért az egyéni elme és egyéni test közötti meg-
különböztetés is megszűnik. Minden, saját különálló énünk is eltűnik. Az így
előálló semmiség azonban mindennek a lényege. Nem a halál, hanem a lehet-
séges élet semmisége. Az emberi gondolat nem juthat tovább. Amikor is a „nem
kettősség"-et megvalósítjuk az Igaziban, a Valóban, az egyik gondolattól másikig
való logikus mozgás csak meghosszabbítja az elme „kettősségben" való létezé-
sét. A létezésnek ebben a tiszta állapotában nem lehet „másik", nem lehet kettő,
ezért kettősségmentesnek hívjuk. Létezésének egységét nem lehet felosztani.
Ha valóban meg akarjuk tapasztalni a Felsőbbrendű Ént, akkor az a Végtelen
Egy realizálásán keresztül történhet csak. Ha felosztjuk magunkat ismertre és
megismerőre, akkor továbbra is a kettősségben maradunk. Az ismerő és a meg-

ismert ellentétpárja nem léphet be ide éppúgy, ahogy a valóság és illúzió is
értelmetlen fogalmak itt. A létezés egysége abszolút. Ha visszatérünk ebbe a
tudatosságba, amely a világot csak monisztikus szemszögből látja, akkor meg-
ismerjük azt az igazságot, amellyel a bölcsek rendelkeznek. Amikor a racionális
gondolkodás megérti, hogy nem juthat túl önmagán, nem tud semmi mást lét-
rehozni, mint újabb gondolatokat, eljutott addig, amíg eljuthatott, s betöltötte
funkcióját. A metafizikai igazság a valóság intellektuális megjelenési formája,
s annak racionális tudása, de nem maga a valóság, s nem annak felismerése.
Mert a tudáshoz szükség van valamire, amit tudunk, ezért a metafizikai tudás
- mivel kettősségen alapul - soha nem vezethet annak a felismeréséhez, amely
nem kettős.
A valóságnak saját nagyszerűségében egyedül kell állnia, anélkül hogy bármi-
től függene, és bárkihez tartozna, mindig is volt, és mindig is lesz. Omár Khajjám
- nyugati olvasói által oly gyakran félreértett - csodálatos négysorosaiban éppen
ezt próbálta kifejezni: az emberi értelem képtelen megérteni a megfoghatatlan
istenit, azt, ami túl van a racionalitáson. Ha Omár Rubaljátja csak puszta refrén
egy borházból, akkor az Újtestamentum csak puszta firka a Római Birodalom
valami távoli szögletéből. A nyelv kelyhe túl kicsi ahhoz, hogy befogadja a
Végső borát. Az elmének mint ürességnek a gondolata, még mindig valami,
nem kevésbé, mint a hatalmas hegyek gondolata, és megakadályozza, hogy
felismerjük az ürességet.
Amikor kezdjük megérteni az emberi gondolkodás alapvető természetét, hogy
csak úgy működik, ha két ellenkező ideát alkotunk éppúgy, mint ahogy a fekete
is csak a fehér ellentétpárjaként létezik, megérthetjük, hogy az efféle gondol-
kodás miért nem érheti el soha a teljes egység tudatállapotát. Nem tudunk az
örökkévalóságra gondolni anélkül, hogy az időre is gondolnánk. Az időre vonat-
kozó koncepciónk ugyanis vagy meghosszabbítja azt, amíg képzelőerőnk bele
nem bukik a próbálkozásba és abba nem hagyja ezt a tevékenységet, vagy az
időtlenségbe tagadja az időt. Egyik esetben sem érthetjük igazán meg az időtlen-
séget. Miért? Azért, mert az intellektus nem tudja megragadni azt, ami önmagán
túl van. Mi, emberek, úgy ismerünk dolgokat, hogy megkülönböztetünk valamit
valami mástól, lehatároljuk, és az ellentétpárjával szembeállítjuk. De a végte-
lent nincs mitől megkülönböztetni, és nincs mihez viszonyítani, és lehatárolni
sem lehetséges.
Korábbi felosztásunk - megfigyelőre és megfigyeltre - most véget kell, hogy
érjen. Azonban ne kövessük el azt a hibát, hogy ezt a végső fázisnak hisszük.
Van még egy ösvény mindezeken túl, ahol a végső megoldás található, ahol a
megfigyelő és a megfigyelt eggyé válik.
A Valódiról nem lehet semmit sem állítani, mert lehetetlen rágondolni. Ezért
a szokásos módokon képtelenek vagyunk bármit megtudni róla. Az efféle tudás

S ennek a szolgálatnak az értéke felbecsülhetetlen. szisztematikus és racionális magyarázatát keresi. mindenféle szóbeli magyarázat képtelen megmagyarázni a Felsőbbrendű Ént. ha hitünk meta- fizikai alapokon nyugszik. racionális gondolkodáson és a képzelőerőn ala- pulnak. amit kitűzött maga elé . törvényekhez és feltételekhez. miközben a létezés teljességének pontos. és sem bizonyosságot. hogy bizonyosak vagyunk arról. A vallás szimbolikus ideákat. Az értelem haszna végül is negatív. S ha ezeket az ideákat szem előtt tartjuk. Végül a Felsőbbrendű Énről kiejtett minden szavunk csak az marad: szó. aki soha nem ivott még alkoholt. hogy gondolkodásunk helyes. Éppúgy. amivel ezek a gondolatok foglalkoznak. amíg nem iszik valamennyit. ahogy hiába magyarázzuk valakinek. Ha a metafizika soha nem is érheti el azt a célt. mivel személyes feltételezéseken.azonban mégsem haszontalan. hogy a Felsőbbrendű Énnek nincs alakja és nem képzelhetjük el seho- gyan sem. amelyet közvetlenül Intellektuális módon nem érhetnénk el. A magasabb rendű meglátáson keresz- tül eljuttat minket azokhoz az okokhoz. és áll elő azzal. Az elme egységének puszta intellektuális felismerése éppúgy nem elegendő. Az értelem rámutat. A maga helyén ez teljesen jogos. s nem rosszabbá válunk. így habár részben megvilágosítják az embert. a miszticizmus intuitív ideákat ad nekünk a végtelenről. ugyanolyan mértékben zavart is okoznak belső ellentmondásaik miatt. hogy a tapasztalt világról alkotott felületes nézeteket kritizálja. Habár helyes lehet Istenről alkotott mentális képünk. Habár világképünk emelkedett és kitágult. ez nem jelenti azt. hogy megtudja. mint ahogy Ausztrália létezésének felismerése sem teszi valósabbá a kontinenst számunkra. Elérhetjük azt. Ez a közvetlen misztikus meglátás eredményeinek intellektuális formákba öntése. mi nem a valóság. de tisztán megmutathatja. amelyek . nem érti meg. sem kielégülést nem okoz- hat ez. hogy mi nem az. a metafizika pedig racionális ideákat. hogy Isten szent jelenlétébe kerültünk. Ugyanakkor az is eléggé világos.hogy megismerje a valóságot azt azért elérheti. és ez kielégülést is adhat. Bármiféle felfedezést is tettünk. anélkül hogy megta- pasztalnánk. nem képes megér- teni a Felsőbbrendű Ént. az csak az értelmes gondolkodás határain belül történt. nem fog menni. hogy a metafizikai rendszerek önmagukban nem elégségesek magasabb céljaink eléréséhez. A metafizika általában azzal van elfoglalva. amíg nem ismerjük meg önmagunkban önmagunkként. és a téves nézeteket kijavítja. még mindig csak gondolni tudunk a valóságra. A valóságról alkotott képet nem kever- hetjük össze a valósággal magával. akkor legalább az ideák mögötti való- sággal kapcsolatban nem követünk el nagy hibákat. amit „az igazság metafizikájának" hívnak. Itt lép be a filozófia. de tudatosan megfogni azt. hogy milyen részegnek lenni. mert jobbá.

ez a rendszer alapszik csak első kézből szerzett tapasztalatokon. pozitív módon próbálja megfogalmazni. . A bölcs felhasználja a metafizikus koncepcióit. A metafizikus bármit is tesz. amikor megpró- bálja az általa érzett és átélt egységet kifejezni és másokkal kommunikálni. A metafizika egy magasabb tudatosságra mutat. mert végső szavai is csak negatívumokkal jellemezhetik azt.a Felsőbbrendű Én érzékeken túli megtapasztalásából származnak. és végül belebukik ebbe a kísérletbe. ami természetéből adódóan túl van az efféle gondolatokon. amelyek ennek a magas célnak az eléréséhez vezetnek. azonnal lerombolja valóságát. A legiga- zabb koncepciókat állítja fel erről a tudatosságról. ahogy a tudomány a mindennapi fizikai tapasztalatok racionális intellektualizációja. Mihelyst állításokban. A meta- fizikus komoly problémákkal küzd. Célja. amelyet az antikvitás bölcsei építettek fel. miután megtapasztalták a Felsőbbrendű Ént. Az élet teljességét s nem csupán egyes aspektusait kívánja megérteni. az illúziókat. mert így ez is azonnal csak egy gondolattá válik a sok között az elmében. ami hason- lóképpen a metafizika vagy filozófia neveket hordozza. akkor csak keresgél az üres szavak között. Miközben e többi rendszer intelligens találgatás arról vagy részleges meglátása annak. ugyanis ez különbözteti meg a rendszert minden mástól. mert csak negatívumokkal operálhat. az igazság metafizikája is a sokkal kifinomultabb transz- cendentális tapasztalatok racionális intellektualizációja. Amikor ugyanis megpróbálja meghatározni a meghatározha- tatlant. Nem szabad összekevernünk a két teljesen különböző dolgot: az alapvető egység érzését. Valójában komoly erőfeszítés ez.függetlenül a sze- mélyes megfontolásoktól. hogy lefordítsuk a konvencionális gondolkodás szintjére azt. hacsak túl nem jut a metafizikán. Éppúgy. ekképpen megakadályozva mindenféle spekulációt. és az igazság keresését a végső célig folytassuk . amely egyenértékű azzal. Mivel intellek- tuális kifejezési formát választunk. de nem érheti azt el. Egyesíti és megmagyarázza azokat a tapasztalatokat. amellyel a metafizikai gondolkodó rendelkezik. s ezért tele vannak „ha" és „de" kitételekkel. ezért csak szimbólumai ennek a tapasztalatnak. hogy félelem nélkül felszínre hozzuk a tévedéseket. Ez az az egyedülálló rendszer. amikor a valóság végső jellegét próbálja megfejteni és azt szavakkal visszaadni. és az alapvető egység koncepcióját. Ez a pont nagyon hangsúlyos. racionális hozzáállással. s végül mindezt összekapcsolja a hétköznapi élet gyakor- lati problémáival. Éppúgy. amelyet a célt elért bölcs érez. ezért alapvetően tudományos lelkülettel. hogy nem tudja kifejezni azt. nem juthat túl saját koncepcióin. hogy mi is a végső igazság és valóság. óvatos megállapításokkal és tényszerűséggel jel- lemezhetjük. de mivel csak koncepciók.

mikor ezeknek a motyogó guruknak a lábaihoz telepedtek. A metafizika legtöbb rendszere valójában a spekuláció egyfajta rendszere. Ezért a védantikus metafizikusok. Miközben bárki olyan metafizikai nézeteket vallhat. A valóság túl van az értelem határain. amely biztosíthatna minket és ilyen mély elégedettséggel tölthetne el. amely úgy próbálja irányítani a gondolkodás fonalát. De mind a Felsőbbrendű Én problémájával való foglalatoskodás során. Nincs más tapasztalat. hogy elérje az igazságot. ahogy annak alakulnia kell. hogy saját hajánál fogva kiemelje magát . Bármely metafizikai rendszer igazságát meg kell erősítenie a misztikus tapasztalatnak. hogy nem tudja a Valódit másként. akik azt állítják. csak az lehet. mert végül úgyis csak arra jöhet rá. a gondolkodás folyamata megfosztja a legmélyebb misztikus tapasztalatokat valódiságuktól és elnyomja transzcendentális jellegüket. elcsendesíti magát. ez az egyetlen. csak szavakat. s nem úgy. hogy a megkülönböztető gondolkodás ösvénye. hogy elérjük az Istenit. mind elért eredményeiben nem jut túl puszta jelképeken. amely áldozatait az illúziók homályában hagyja.mindenféle jógagyakorlat nélkül . és elveti a maga által felépített rendszert. míg a spekulatív metafizika alkotóinak limitált tapasztalatait és személyes elfogult- . mindig is tévedni fognak. üres mondatokat. hogy minden intellek- tuális kérdezősködés és intellektuális válasz csak a puszta látszat szintjével foglalkozik. s minden erőfeszítés. amelyek arra haladnak. hogy önmagát felszámolja! Ekkor ugyanis rá kell mutatnia. Ez az egyetlen személytelenül összeállított rendszer. amely tükrözi az élet rejtett mintáit. amit az ember az irányba tesz. A metafizi- kus gondolkodási folyamat önromboló. Egy élettelen metafizikus számára a Felsőbbrendű Én mindig csak puszta elméleti konstrukció marad. és ezáltal lerombolja magát az érzést. Saját határait előbb-utóbb eléri. amely szembeállítja az elkerülhetetlen tények- kel. A valódi metafizika ezért mindig is önpusztító lesz. mint más rendszerekben.sikertelen lesz. gyak- ran bővelkedik logikai szőrszálhasogatásban. amelyben akkor voltak. Amikor a metafizika megérti. miután befejezte a személyes érzelmek meg- fegyelmezését és a misztikus tapasztalatok értelmezését. azaz sohasem érheti el magát a valóságot.ahogy a hideg tudományos elemzés megfosztja tartalmától a legmelegebb művé- szi érzéseket. amelyből származik. amelyen ők járnak önmagában is . amerre kedvük van. mint gondolatként felfogni. hogy nem érintheti meg a valóságot. A metafizika végső feladata. amelyekre a legmagasabb misztikus tapasztalat fényt vetett. A metafizikai gondolkodás kemény erőfeszíté- sekkel próbálja apró mozaikokként összerakni a valóság szilánkjait harmonikus egésszé. Nem adhatnak mást. éppen abban az állapotban. amilyeneket csak szeretne. Azonban az „igazság metafizikája" az egyetlen.elegendő.

bizonyítható tények alapján tiszta deduktív logikával halad lépésről lépésre előre. s mivel a mentalista univerzumban az efféle ideák sokkal erősebbek és sokkal fontosabbak. mert maguk is az értelem termékei. miközben valójában nem csak ezt teszi. Ha az életet hideg. mint a materialistáknál. puszta absztrakcióként. Azért tudják az értelmet kielégíteni. hogy fellobbanjon. Az élet problémáit egész lényünkkel kell megoldanunk. Ekkor pedig saját működésének szoros figyelem- mel követése maga válik jógaösvénnyé. Belső felépítésünk megköveteli az érzéseket. A metafizikai eszmék tökéletesen kielégíthetik az értelmet. az igazság metafizikája a leghasznosabb tanulmány. Ekkor pedig a tapasztalatot kiváltó apró mozzanat valami egészen egyszerű dolog is lehet. amely megfelel a látens belső meglátásának. akár egy kinyomtatott ihletett mondat. melynek csak egy szikrára van szüksége. mint egy rakás száraz ág. s nem csak egy részünk segítségével. Ha tömören akarjuk kifejezni magunkat. míg a „valóság metafizikája" az életen. akkor a részt összetévesztettük az egésszel. Ekkor ugyanis az elme olyanná válik. ha kellően intuitívvá válik. Az értelem által levont következtetéseknek kötelező erejű hatásuk csak magára az értelemre van. hogyan alakítsuk fizikai létezésünket. azt mondhatjuk. aki megta- nult a Felsőbbrendű Énben élni vagy egy egyszerű hegymászás. A valódi igazság metafizi- kája egészen közel viheti a valóság misztikus megtapasztalásához. Ez a rendszer feléleszti a magasabb intel- ligenciát a tanítványban. s nem teljes lényünkre. Ezek az ideák ugyanis megmutatják szá- munkra. hanem egyben olyan úton halad. s életünket egy szegmensre silányítottuk. s logi- kus gondolkodása alátámasztja a transzcendentális tapasztalatok eredményét. mint a gondola- . hanem mély alázattal s tisztelettel kell megérteni. Ezért a hirtelen vagy növekvő megvilágosodás érzése kísérheti tanulmányait. hogy a tanuló úgy hiszi.ságait tükrözi. esetleg találkozás valakivel. amellyel az emberi intellektus foglalkozhat. Mivel az igazság metafizikája alapideákkal foglalkozik. tényeket éppúgy. hogy lényünk teljességét is kielégítik. ám az ember nem csak gondolkodó lény. racionális koncepciók összességeként kezeljük. de ez nem jelenti azt. hogy a metafizika a logikán alapul. Az igazság metafizikáját nem pusztán jól. Az igazság metafizikája úgy lett kialakítva.

nem csak az eszmére. hanem a megtapasztalására Is. elvesztél. habár eddig ezt tartotta az igazság megtalálásához vezető ösvénynek.tokat. A tanácsunk pedig a következő: tanulmányozd a metafizikát a maga teljes- ségében. amely mentes az érzelmi töltéstől és nem társul hozzá fizikai tapasztalat. félkész a tudásunk. Ez az a kritikus pillanat. mielőtt pusztán metafizikussá válnál! Ha elkezded használni a metafizikai zsargont. . miután az betöltötte feladatát. addig csak tökéletlen. és azután menekülj el előle. amikor a keresőnek rá kell Jönnie a meta- fizika határaira és készen kell állni annak félretételére. Ameddig lényünknek csak egy részével tudjuk ezt. Ezért szükségünk van a kettősségnélküliségnek nem csak az elméletére. hanem magára az érzésre.

amit teszünk. amit az ego mélyen elrejt előlünk vágyaival. Amíg megengedjük. Nap nap után ontja vágyait és gondolatait. Olyanok ezek. hogy a pók ott éljen. s kisiklik kezeid közül! Csak olyasvalami érheti el. az egóra vonatkozik. hogy megértjük: az ego egy kép. érzünk vagy gondolunk. mely mindig újraszövődik s nő. amellyel elválaszthatatlanul összeolvadtunk. és szabaddá tesz. és sosem tűnik el a sötét szobák sarkaiból. Hozzá vagyunk láncolva. Próbáld csak meg. addig mindig lesz pókháló is. miközben csak tovább szaladunk körbe-körbe. érzéseivel. az elméből származik. Trükkös szokásai és hazugságai elhitetik velünk. A mentalizmus tanításai szerinti személytelen nézőpont gyakorlása idővel elvezet oda. bárhogy is próbáljuk kisöpörni. mint hogy megkeressük forrását.A psziché Bármi. Meg kell találnunk az ego rejtek- helyét éppúgy. okoskodásával és tevékenységével. mondunk. A lelki keresés folyamata valójában kitörési kísérlet ebből a körből. s ha ez túl nehéz. és ki kell dobnunk a szobából. . Ez a gyakorlat azonban megkezdi kibogozni a szálakat. lévén véges. mely arról szól. hogy magasra emel- kedtünk. egy idea az elmében. ahogy a pókot is megkeressük. nem teremthet végtelen eredményeket pusz- tán saját erőfeszítéseivel. Egy újabb nézőpontból pedig ez az a folyamat. Ám eléggé valószínűtlen. Más nézőpontból ez egy olyan folya- mat. és végül a megerősítések és emlé- kezés eszközeivel egyesülünk Vele. s teljes engedelmességet kell fogadnunk. Az ego. mivel nem fog- lalja magában az egogondolatot.Az Én-gondolat . AZ EGO Ki vagyok? . Nincs hatékonyabb és gyorsabb út a cél eléréséhez. ami az ego fölött áll. és csak körbe-körbe járunk. s egy olyan kép. amely során megszabadulunk ezektől. hogy az ego hajlandó lenne önként feladni uralmát. felajánljuk az egót ennek a forrásnak. Minden gondolatunk az egóról szükségszerűen csak részleges. érzelmeivel. mint a pókháló. akkor társává kell szegődnünk egy igazi Mesternek. Hogyan törhetünk ki ebből a körből? Meg kell keresnünk az ego forrását. hogy megpróbáljuk előásni azt.

hosszú idő után. de az ego jelenti ennek a fának a gyökerét. Ha hajlandó vagy a dolgok mélyére tekinteni. Az utóbbit ugyanis csak úgy lehet megvalósítani. tökéletesen feladva azt. a leg- jobb helyzetben van annak megakadályozásához. hanem a tökéletesí- tése általi megvilágosodás. azonnal új nő egy más megnyilvánulási formában. hogy a látszólagos győzelem valóssá váljon. s lemészároljuk. magát az egót támadja meg. s éppen ez az. akkor az elme összes tevékenységébe be kell lépnie. ahelyett hogy szá- mos álcájával foglalkozna . Ezek a fa ágai. Az egoizmust kell elpusztítani.melyek lehetnek csúnyák. még a legmagasabb spirituá- lis céljaid között is. Mivel szükségszerűen ő az aktív tényező az önjavítási folyamatunkban. Ez jelentősen különbözik attól. melytől meg akartunk szabadulni. akkor készen áll. boldogabb. a kegyelem inspirált erejétől vezérelve. s csak az maradhat életben. hogy kipróbálja az utolsó és egyetlen megmaradt fegyvert. akkor az ego elárulja őket. alacsonyabb természete elleni végtelen har- coktól megfárad. vagy vonzók. amik elrejtik és álcázzák. Mikor tehát a kereső a Hosszú ösvényen folyó. Az isteni akaratnak kell ezt megtennie számodra. hogy a sárkány egyik fejét levágva. Saját akaratod segítségével semmiképpen sem tudsz megszabadulni az egótól. nem csak az alapvetőkbe.Ha az ego állandósítani akarja magát. miként az irigység. a legváratlanabb helyeken. Rajtuk keresztül az Én képes a korábbinál nagyobb. miként az erény. morális ideálok s még a misztikus tapasztalatok is az ego kiforgatott kivetülései. S ha nem a saját teremtményei azok. mely éppen abból az énből meríti táplálékát. . Egyáltalán nem ugyanaz a két dolog. Az ego nem hajlandó meghalni. A spirituális vágyak. nem az egónak. s nem magát az egót. mikor elege lesz a sokkal kellemesebb Rövid ösvény képzelt eredményeivel történő önáltatásból. látván. Ekkor végül. ha így kerülheti csak el az elmúlást. és erősebb Énné tágulni. amikor a millióféle gyengeségben vagy hibában való megnyilvánulásai közül öljük meg valamelyiket. akkor az ego rejtett ténykedését mindenhol megtalálod. ami történik. Az ego uralmának kell véget vetni. ha közvetle- nül ellene fordulunk. A keresés legmagasabb célja nem az ego lerombolása általi. s még mozgáskörének ilyen komoly beszűkítését is üdvözölni fogja.

mert az magá- tól a Fénytől való. hogy az egóhoz való vak ragaszkodásukból fakad életük problé- máinak nagy része. szolgálata nem oly önzetlen. Ez az ár. habár az ego önmagát folyton képes becsapni. az egyéni élet leszűkítése és a végtelentől való elválasztása az utolsó akadály a végtelen élettel való egyesülés előtt. gonoszsága miatt fogja átalakulva megtalálni az igazságot és a Valóságot. hihetetlen megkönnyebbülést és békét érzel majd.Hátrányod az erős ego. mint elsőre tűnik és sze- rénysége csak eltitkolt hiúságának nagyzoló álcája. mely minden társadalmi osztályt egyaránt befolyásol: az ego. Ezért könnyebb azt mondani nekik . A filozófiai nézőpont elfogadása egyben az önző . Ha azonban egy- szer megszabadultál tőle. nagy szeretettel csügg- nek rajta. hogy a teljes igazságot ossza meg tanulóival. és melynek meg kell adnia magát. mintha azt mondanánk. A filozófia azonban ragaszkodik ahhoz. Mi vagy ki keresi a megvilágosodást? Nem lehet a magasabb Én. amit oly sok vád és támadás ér.s számukra is könnyebb befogadni hogy Isten akarata dönt el mindent. Ez a vallás útja. és hihetetlenül hisznek benne . és a legjárhatóbb út a türelmes behódolás ennek az akaratnak. és ha nem közelítenek személytelenül az élethez. Akkor pedig csak az ego lehet! Az ego. Ahogyan a kígyót sem ölheti meg saját mérge. hogy ezt elérje. Az emberek ehelyett azt követelik. A filozófia tömeges elterjedését nem csak a kultúra. Emocionális áldozattal kell elpusztulnia a szív vérében. Az ego önámítása távol tart minden olyan tanácsot. amit fizetnie kell. még ha ez a ragaszkodásmentes. éppúgy az önvalót sem ámíthatja soha el saját egójának ideateremtő ereje. habár végül önmagát kell feladnia. a szabadidő és az érdek- lődés hiánya gátolja. amely rámutatna. az Én. Sokkal elfogadhatóbb ez számukra. Az egoizmus. amely utadban áll. csendes hang vérig is fagyasztja egójukat. A legerősebb tényező. akkor nincs más út számukra. hogy motivációja nem tiszta.mindezek együttesen áthatolhatatlan falat húznak a filozófia nyugodt állításai elé. amire vágynak. Makacs módon örülnek neki. mint elviselni rossz hozzáállásuk fájdalmas következ- ményeit.

Az ego minden emberi tevékenységben szerepet vállal. de helyére kerül. Amikor az egód porba döntve. hogy amíg a tevékenység tart.nézőpont feladását is jelenti. Miért mondják akkor. s amiért az önáltató mestereknek oly gyorsan sok-sok tanítványuk lesz. így hát nem is kell arra számítanunk. hogy öljük meg az egót. hogy bármiféle elméleteket gyártunk is . Az igazság az. amíg mentes lesz minden büszkeségtől. Ebben az állapotban az ego képtelen létezni. és transszerű állapotba kerülünk. Ekkor minden gondolat megszűnik. Ez az egyik oka annak. hogy öljük meg az egót. ha kijelentjük. hogy harcban áll önmagával. Az ego meg fog maradni. de közben azt is mondják. Azt mondják nekünk. Nem segít rajtunk. az ego is létezik. miköz- ben az igaziakat békén hagyják. Mit tegyen hát a lelki keresés ösvényén járó? A magasabb erő hatalma alá terelheti az egót. hogy ez valójában lehetséges. irigyeljenek téged vagy féljenek tőled más emberek akkor nyí- lik meg a kegyelem megjelenésének lehetősége. s nem gyűlnek köréjük. akkor meg kell ölnünk. hogy nem áll szándékában valódi győzelmet aratni. mert ha így lenne. hogy özönlenének az emberek a filozófia zászlaja alá. hogy az ego nem létezik. Sok a félreértés és a zavar ezzel kapcsolatban. de csak a meditáció legmélyebb pontján. biztosak lehetünk benne. s előbb-utóbb ezt meg is kell tennie. s amíg ezek a tevékeny- ségek tartanak. annak minden mentális és emocionális vonzatával együtt. minden érzékelés eltűnik. Az egyszerű. ha ez nem is lehetséges? A válasz az. Biztos lehetsz benne. hogy az ego az igazi ellenség. addig önfelszabadításra irányuló erőfeszítéseid csak körben járnak. hogy a belső ember teljes megalázása addig fog ismétlődni. de egyértelműen nem hal meg. Habár az ego azt állítja. Minden magasabb életet kere- sőnek eszébe kell vésnie azt a tényt. a meditáció után nem tudna visszatérni. hogy az ego nem létezik. megszégyenülve áll előtted . Olyan változtatás ez. Amíg nem érted meg. amit nirvikalpa néven ismernek szanszkritul. amiért oly sok spi- rituális kereső közül oly kevesen érik el az egyesülést a Felsőbbrendű Énnel. vagy ha létezik. addig az ego is fennmarad.bármennyire is tiszteljenek. működés- képtelenné válik. tudatos elme megtévesztése számára gyerekjáték. melyet csak az erkölcsi hősök tudnak megtenni.

miközben a Végtelen Lény. Az ego illúziója áll minden más illúzió mögött. az intel- lektuális süketnémaságot jelent. hogy az ego folytonosan változik. és szembe kell szegülnünk vele.az egóról. hogy a szemé- lyes énhez való viszony változik meg. hacsak az igazság iránti elszántsága nem oly erős és elszánt. De ha valóban így lenne. mintha az ego szűnne meg. és kirántjuk a talajt az ember lába alól. Tátongó mélység nyílik meg lábai alatt. s amely a személyes én teljes megsemmisülését jelenti. Ha ennek véget vetünk. ám ez nem egyenlő azzal. az összes többi is eltűnik. az idő és a tapasztalatok alakítják. érzések és akarat nélkül ebben a világban? Valójában a létezés centruma moz- dul el innen a Felsőbbrendű Énbe. Ám mi itt élünk a Földön. amit megsemmisülésnek hív- nak (perzsául fana). Az egót valójában nem öljük meg . hogy ez törté- nik. Kétségtelen. ha a teljes megsemmisüléshez. a teljes elzártság és borzasztó bizonytalanság érzése járja át. hogy barlangjába kövessük. hogy kiállja ezt a próbát. hogy a szufik misztikus tapasztalat során úgy érzik. Élete legnagyobb félelmével néz farkasszemet. vagy halálhoz hasonlítják. A titok nyitja az. velünk van. a Végső. Az ego előzékenyen nem csak a spirituális utat mutatja nekünk. számolnunk kell jelenlétével. A személyes én fennmarad. Ebben az értelemben nem tarthatjuk valósnak az egót. hiszen a személyiségjegyek meg- maradnak. hanem . intellektus. Ekkor azonnal visszame- nekül szeretett egójához és a biztonsághoz. teljesen és végleg megszűnne az én. és ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe. és kitart. válto- zatlan.hogyan is cselekedhetnénk test. amíg a Felsőbbrendű Én fénye meg nem világítja a mélységet. vajon nem tűnnének el a személyiség összes jellemvonásai és tulajdonságai? Azt találjuk. időben és térben. A zavart részben az okozza. amely éveken át leköt minket és ezáltal megakadályozza. Mi történik valójában? Hatalmas dolognak kell lennie. de a hozzá való viszony megváltozik. A szufik egy olyan tapasztalatról számolnak be. az létezik. Távolítsuk el az egót. hogy ez az eltűnés valójában nem történik meg. Az ego zsarnoksága megszűnik.

mert az ego számos dologra teljesen alkal- matlan. Állandósult szokás. Az ego végül is nem más. beképzelt és önmagát is becsapja. sokkal . mely maga is hazugság- ból származik és az illúzió tartja fenn. ez a ravasz. és ösztönös reakció is. igen korlátolt és gyakran torz vissza- tükröződés. akkor nem lenne akadálya a magasabb rendű életnek. Ha az ego el tudja terelni figyelmünket a legfontosabb problémáról. amíg szükségünk van szolgá- lataira. hogy megpróbáljuk megvédeni az egót saját cselekedeteinek szerencsétlen következményeitől. mint a Magasabb Én visszatükröződése . Ebbéli ténykedésében sokkal gyakrabban kíséri siker. Kétlem. Mondanunk sem kell. és engedelmes szolgává tehetjük. és magunkkal vihet- jük a misztikus megvilágosodással teli életbe. a saját elpusztításáról valami kevésbé fontos. mellékes téma felé. Egyszerre igaz és nem igaz. ha cselekedetei nem ebből a mélyebb forrásból jönnek. Az ego a legkifinomultabb módsze- reket választja. így hogyan juthatnál olyan szintre. hogy alávesse magát a Felsőbb Énnek. Megcsalja.jóllehet. vén róka hajlandó és képes is bármiféle spirituális tevékeny- ségben részt venni és a spirituális vágyakozás bármely fokát mutatni. hogy uraljon minket. mint csalódás: kevesen kerülhetik el. és az előrelátás képessége gyakran teljesen hiányzik belőle. hogy beférkőzzön a kereső életébe és gondolataiba. hogy őszinte vagy. hogy becsapja őket. majd a sárba döngöli. ám mivel cselekedeteid az egóból jönnek. ha hagyja. hogy ezek a hamis megvilágosodások csupán az ego előtérbe helyezésére szolgálnak. Újra és újra fel kell vérteznünk magunkat ez ellen. hogy felemelhetjük az egót. ám mégiscsak tükörképe annak. Azt hiheted. becsapja. Az egót valójában nem is pusztíthatjuk addig el. ahelyett hogy megengednénk. Anatole France azt írta. Az ego. de legyőzhetjük. hogy bárki is tökéletesen őszinte lehet. amíg a testben élünk. Amikor ezt megértjük. sőt mások is ezt hihetik rólad. akkor meg is fogja tenni. felemeli az embert.még spirituális megvilágosodásokkal is szolgál. fennhéjázó. hogy bebizonyítsa: a helyes ösvényen járunk. hogy az emberek önmaguk becsapásában mutatják a legnagyobb tehet- séget. amely csak a végső valóságtól és a teljes igazságtól függ? Az ego arrogáns. Ha el tudnánk érni.

és hazudik más embereknek is. A valódi ellenség. Az ego állandóan új módokat talál arra. Úgy ragaszkodnak drága egójukhoz. értve ez alatt a testet. amikor úgy tesz. Egy gyenge. Hosszú. és bár- mit hajlandók elengedni. s visszaállítsa az igazságot. Az ego hazudik magának. azaz a teljesen kifejlett. miszerint az ego a valódi énje. hogy győztesen kerüljön ki a csatából. De mind a képességet. hipnotikus erővel tartja fogságban. lassú küzdelem lesz. Az élethez és a gondolkodáshoz való erőt. egyáltalán ezek képességét. A legtöbb kereső hajlandó mindenféle önfegyelmező gyakorlatoknak alávetni magát. mert a tévképzet. és ráadásul nagyon nehéz is. uralmunk alatt lévő. hanem az egoizmus. kifinomult egót. hogy önmagából eredő s nem csak származtatott tudatossággal bír. szegényes ego természetesen sokkal korlátoltabb csatornaként működhet. a Felsőbbrendű Énből nyerjük. Ennek a leszűkült valóságnak a tete- jén trónol az egó. hogy meggátolja a keresés kiteljesedé- sét. A Felsőbbrendű Én tudatossága tükröződik vissza az egóban. mint ahogy a kullancs is ragaszkodik a gazdatesthez. de egy dolgot soha nem cselekednek meg. mind az erőt egy szűk és főként fizikai valóságszeletre szűkítjük le. amely valóban számít. vágyakat vagy az elmét. amely a Felsőbbrendű Énből származó útmutatás és inspiráció követőjévé vált. mintha együttműködne a keresésben és osztozna annak tapasztalataiban. aki leginkább megpróbálja elválasztani magát az egójától. épp azt az egyet.jobban fogjuk értékelni a filozófiai ideált. melyet érzékeink szolgálnak és gondolataink támogatnak. megszüntesse ezt a tévedést. melyet le kell győznünk. mint egy fejlett. . aki azonosítja magát vele. csak ezt nem. amely azonban azt képzeli. hanem mélyen beleivódott az érzelmekbe és az akaratba is. A legfáradhatatlanabb és legokosabb módszere az. nem maga az ego. Lényének minden erejére szüksége lesz. hazudik az embernek. Az halad legelőbbre a keresésben. mert nem csak az intel- lektus tévedése ez.

saját jogán valósággal bíró valamiről. Röviden szólva. és a jövőt illető remények vagy félelmek összessége.képezik a har- madik részt. és mindig talál mentségeket. s nem . A Felsőbbrendű Én Isten képmása. Ez pedig azt jelenti. Képtelen megtenni.csak látszólag. a maszk. hogy külső segítségre van szüksége. Ha be akarjuk teljesíteni sorsunkat. csak a múltban és jövendőben. saját cselekedeteire mint- egy kívülállóként tekinteni. nem más. A kereső nem remélhet mást. tökéletes. Az „én"-t VALÓJÁBAN nem lehet különválasztani gondolataitól. Az előbbihez bármikor fordulhat. akkor az csak az emberi logika kikerülhetetlen szükségszerűségei és a hagyományos emberi nyelvezet korlátai miatt van így. habár ez kétfélekép- pen nyilvánulhat meg: közvetlen segítség formájában magasabb Énünktől vagy személyes segítség révén egy magasabban álló embertől. Ha néha úgy írunk az egóról. mint egy mocsárba esett embernek a saját hajánál fogva kihúznia magát. vagy olyan hazugság. egy megvilágosodott tanítótól. de az egótól megszaba- dulni nincs lehetősége. A második része a gondolatokból és érzésekből álló tudatos természetünk. Ebből következik. ám az utóbbit nem kérheti. hogy csak fantom. Egyetlen ilyen erő áll rendelkezésére: a kegyelem ereje. és mentes a változásoktól. akkor azt találjuk.Ha elemezzük az egót. befejezett. Az ego-én az ember saját cselekedeteiből és gondolkodásából születik. az ego csak egy idea. mert azokból áll. hogy a jelen pillanatban nem létezik. hogy régmúlt tapasztalatokból szár- mazó emlékek gyűjteménye. csak része az egónak. akkor meg kell engednünk. emlékek és ideák . Valójában soha nem létezik a MOST-ban . A rej- tett tendenciák. mint különálló és speciális létezőről. valós mögöttes tartalom nélkül. A személyiség. legyen az az igazságkeresés vagy a becsület. amelyek várt tapasztalatokra épülnek. Éppoly nehéz az egónak önmagát reálisan értékelni. mint hogy kellően elgyengíti az egót és lecsökkenti aktivitását. Ha megpróbáljuk megragadni. s lassan változik és növekszik. semmi másból. hogy az utóbbi megvilágíthassa és beragyoghassa a másikat. azt látjuk. amellyel a gondolatfolyamat önmagát csapja be. amit a világnak mutatunk. csak egy hamis idea. belső impulzusok.melyeket kifejeztünk. fix. majd eltemettük vagy korábbi életeinkből hoztuk magunkkal .

tapasztalataink elválaszthatatlanok tőle. s ha el tudnánk válasz- tani a gondolatoktól. érzésektől és az anyagi testtől. és kellő előrehaladást nem tett. milyen hihetetlenül okosan és alattomosan hatotta át minden cselekedetünket. amit tartalmaz . mi is ez valójában? Ahhoz. hogy teljességgel átalakítjuk. miközben lelki tevékenységet végeztünk vagy másoknak tettünk szolgálatot.meg tudnánk pontosan találni. csak vágyainak kielégítésével. hogy „Én vagyok". míg az alacsonyabb. érzéseink. amelyet mindig meg fogunk őrizni. gondolkodásunk. amikor éveken át semmi mással nem foglalkoztunk. Amikor valaki eléri ezt a Tanú-nézőpontot. szavunk és cselekedetünk forrása . változékony személyiség csak időleges. hogy Isten semmisége nyeljen el bennünket. imádkozni fogunk a megszabadulá- sért.ahogy a pszichológusok teszik hanem hogy mi is az valójában. ápoltuk. ha úgy tekintünk saját személyünkre.várhatja el mindaddig. kétszavas mondat között. s hogyan éltettük. Akkor majd buzgón imádkozni fogunk. tápláltuk. akkor meg- érti a különbséget a között a leíró kijelentés között. hogy megtudjuk. visszafor- dítsuk önazonosításunk irányát. amíg a szükséges munkát el nem végezte önmagán. keresni fogjuk a módját. Akkor érhetjük ezt el. hogy az az egész világ mögött rejlő magasabb Hatalomban gyökerezik. Megértjük. mintha az lenne a Föld. hogy elválasszuk magunkat tőle. így az „én" nem tűnik el végül. Nem azt kell megfigyelnünk. Mindannyian azonosítjuk magunkat az „énnel". Egy nap teljesen belefáradunk az egóba. s azzal kapcsoló- dik össze. azt találnánk. hogy „Én vagyok a hatalmas Császár" és a között a tömör. Ez az a magasabb személyiség. Ha kitartóan végezzük ezt. s még a látszólag spirituális és altruisztikus tevékenységeink közepette is az egóért dolgoztunk. S amikor megundorodunk földi énünktől. befelé. megtalálhatjuk az „ÉN"-t az „én" mögött. Ha az „Én"-ség érzésének forrását . az elmébe kell fordítanunk tekintetünket. De ki tudja. mely térben és időben folyton változik.mely minden gondolatunk. és azt fogjuk kívánni. hogyan csapott be minket a múltban. és ekkor megértjük. csak másként tekintünk rá: úgy. amely mindezek alatt mozdulatlan marad. hogy szabaduljunk meg tőle. . és a Nap a rejtett megfigyelő.

Ha egoizmusunk túlságosan erős. s körülötte gondolatok és vágyak gyűrűje van. szenvedés és félelem forrása? Az energia és ösztön. a jóakarat és együttérzés. vágyak táplálják. visszavert tükörkép őbenne. az elejétől fogva gyenge lábakon áll. Míg a központ mindig nyugalomban van. Létezése kikerülhetetlen a kozmi- kus gondolat aktiválásához. a gyűrű csak szét- dúlja azt. Míg a központ békét áraszt. a legegzaltáltabb misztikus tapasztalat vagy egy próféta kényszerítő erejű kinyilatkoztatása juttathat cl bárkit is ahhoz a hatalmas felismeréshez. elferdíti az érveket. Az egyensúly felborul. Minden érvelés. és hol öröm. a Felsőbbrendű Én legmagasabb része képte- len lesz fényét átjuttatni tudatunkba. Ez a mag. az egót alkotják. mint egy gondolatsor. figyeli a másikat.Hiba lenne azt gondolni. a körülötte lévő gyűrű sosincs. Az ember valódi énje középpontunk csendességében. ám amikor extrém módon kezdünk ragaszkodni hozzájuk. szavakat. hogy lényének igazi központja nem személyes egója. a másik a magasabb Felsőbbrendű Én-elme amelyek közül az egyik. hol fájdalom árad belőle. sőt még a tényeket is. két független tudatosság . és minden más csak korlátozott. minden vita. a csend vákuumában rejtezik. Az ego mindig előtérbe helyezi saját érdekeit. sőt mi magunk vagyunk az ego. Csak a legmélyebb önvizslató gondolkodás. az emberi evolúció folytatódásához.egyik az alacsonyabb egoelme. Csak egy független. önmagában nem gonosz. ellentétek. Mások jogainak megértése. mindent megvilágosító elme létezik. melyet egoisztikus nézőpontból kezdeményezünk. Miért lett hát a gonoszság. a közös . Az ego nem más. bármilyen hőn vágyunk is erre. és a nemes erények hát- térbe szorulnak. melyet senki nem néz. melyek a képzelt ént. Ezt a gyűrűt folyamatosan új gondolatok. melyet minden egyéni tudattőredék. és nem vezethet teljesen biztos követ- keztetéshez. amely az elméből nyeri létét és attól is függ. hogy két különálló elme van bennünk. intelligencia és vágy. Van egónk. minden „én" tartal- maz. az önzés megerősödik. ez a vákuum csak egy mérhetetlenül aprócska pontot foglal el a térben.

Habár általában elfelejtik vagy félreértelmezik az ember és a gonoszság közti kapcsolatot. akár nem. Itt újra el kell mondanunk: az egóra szükség van. Az egész világfolyamat teremt mindent. A lelkiismeret az előbbire próbál rávenni minket. egész lényünket. Óriási tragédia. a másokba elültetett ambíción. melyeket istentelenségre fordítottunk. az intuíció pedig az utóbbira. hogy jó úton haladsz. hogy létezésben gondoljuk magunkat. és ott is kell tartanunk . s az ego ekkor már csak azért létezik. Saját szükségle- teink természetes és helyes figyelembevétele zsarnoksággá fajul. akár hallgatunk szavára. hogy a gonosz energiái és intelligenciája eredetileg az emberben lévő isteniből származtak. hogy önmagát szolgálja bármi áron. holott harmóniában is működhetnének a Világideával. tehetség és erők oly gyakran a gyű- lölet és háború szolgálatába kerülnek. Istenadta dolgok. mi nem felejt- hetjük el. Mi alkot- juk meg saját énünket. Saját negatív oldalunk előbb-utóbb pusztulásba hajszol minket a karma által. Amikor elkezded megérteni. .ami nem egyenlő a konok önzés- sel. s előbb-utóbb minden ego feladja magát. hogy az emberi tudatosság. Aki önzésében megkeményíti szívét. ami bennünk támad fel. Két dologra kell tekintettel lennie: a közös érdekekre és saját lényének forrására.mind elhagyják az embert. és amivel akaratlanul összekapcsoljuk magunkat. beleértve az egót és az ego önteremtését. hogy a szenvedély olyasvalami. Első mentális cselekedetünk. mindenki máshoz agresszívan viszonyulva. az önmagát kísérti. Azonban a helyére kell tennünk. Az ego szüntelen önmaga körül forog. Ehelyett a harmónia hiánya szenvedést hoz ránk és másokra is. és elnyomva. akkor ezt annak jeleként értékelheted. hogy az „én" metafizikai tanulmányozása és a gondo- lat misztikus fegyelmezése nagymértékben segíthet megszabadulni tőle. és elutasítja saját spiri- tualitását. Azonban a fejlődés minden hullámához idő kell. Amikor saját egód egyre gyakrabban válik elviselhetetlenné. s önmaga sátánjává válik. hogy az ego pusztán saját személyes alkotásunk. akkor kezded megérteni. irigységen és gyűlöleten keresztül. ha létezik a Világidea.jólét és célok tiszteletben tartása . mindenki mást kizsákmányolva. Ez nem jelenti azt.

a többivel pedig nem törődünk. hogy az ego a spirituális tevékenységek alatt is csak magával törődik. Azt hiszi. mint megadja magát az egónak. Az ego be fog törni spirituális munkánkba és törekvéseinkbe. ami jó érzéssel tölt el. és nem a megvilágosodáshoz. s ezt mindig csak saját maga megőrzése céljából teszi. Ez megmagyarázza. azokon a magas- latokon is csak azt keresi. s így a tanításból csak azt fogadjuk el. hogy életünket az egóban folytassuk. hogy megnövelje az ego . Vezeti és aktívan irányítja spirituális törekvéseiket is! Meg kell tanulnunk szembenézni azzal a ténnyel. feladja magát magasabb énje kedvéért. Az ego mindig keményen dolgozik . hogy az emberi ego még a legmagasabb isteni iránti törekvésünkben is ott van. Az ember ekkor is pusztán arra törekszik. minden lehetséges vágyat felölel. miközben nem tesz mást. Sokkal inkább hajlandó önsanyargatásra vagy büszkeségének megtörésére. amikor azt látjuk. Még ott. ami megfelel személyes céljainknak. hogy minden lemondás közül. A vágy. Mindenkit megfeszít saját egója. amire az embert kérhetik. Még a feddhetetlen viselkedés és a kifogástalan modor is az egóhoz tartozik. Az ego nem csak állati és materialista vágyakon keresztül uralkodik az embere- ken. Úgy is mondhatjuk ezt.vagy jól láthatóan és hangosan. mint a végső és legrosszabb megfeszítésre.Milyen nevetséges pszichológiai látványosság. amit akar. minden mást pedig elvetünk. vagy titok- ban és csendesen. hogy elfogadjuk azt. a legnehezebb az egóról való lemondás.

és állandóan a boldogság illúziójával hiteget. s nem arra.működési területét. az ego teszi ezt. hogy a Felsőbbrendű Én az. Az ego természetéből adódóan hazug.istenivé átlénye- gülését segítse. hogy . Gyermeke. hogy ő maga a leghazugabb. Az ego dacos. . Nem. amely reinkarnálódik. s ezt tettei is alátámasztják. Az ego nem imád más Istent önmagán kívül. mintha ő lenne valós énünk. aki úgy tesz. Hiszen ha a dolgokat valójukban megmutatná vagy elmondaná az igazságot. akkor meg kellene mutatnia. Hiba lenne azt hinni.Aurobindo szavaival . okos és a végsőkig ellenáll.

A halál után . hogy osztozhattam néhányukkal utolsó napjaik hihetetlen légkörében. vagy rákban. A fény erősödésével egyre nagyobb békesség szállta meg őket. akiket a szerző ismert? Abban a borzasztó és korunkban oly gyakori betegségben haltak meg.Végzet . S a Fény megérke- zésével béke töltötte el Őket. amit rák néven Ismerünk.Szabadság . míg mások híresek -. amikor abban a privilégiumban volt részem. a rák által okozott fájdalom kísérőjeként enyhített szenvedéseiken. A cselekvésnek. egy fényt. ha úgy halsz meg. Mindez nem azt jelenti. nem azt jelenti. akár orvosi tények alap- ján . s ekkor fel kell készülnie a halálra. Minden emberi lény áthalad a halál kapuján. örömöknek és kötődéseknek egyre inkább át kell adni helyüket a megbánásnak. vastagabb csóva. míg végül az orvosok. mint Rámakrisna vagy mint a lélek más hősei . s egyre inkább elszakadtak a világi dolgoktól. Mindegyikük víziót látott. aszkézisnek és a spirituális emlékezésnek. éveihez ért. hogy életének utolsó hónapjaihoz. imádságnak. Ideje hazatérni. mint Rámán Maharisi. amit láttam és hallottam. először csak egy tűhegynyi volt. hogy a világi élettől egyre inkább vissza kell vonulnia. tudatosan és nyugodtan? Mily módon fogod megtapasztalni a halált? Mi történik. később körülöttük mindenhol. hogy valaki álmában csendesen hal meg.Újjászületés - Múltbéli tendenciák . amelyek a Lélek győzelmét deklarálták az anyag felett. Egyértelmű. hogy mindegy.Asztrológia Eljön az az idő. SZÜLETÉSTŐL AZ ÚJJÁSZÜLETÉSIG A halál megtapasztalása . először messze a távolban.egyesek közülük nem közismertek.akár intuitívan. de hányan teszik ezt felkészülten. hogy a megvilágosodott . s végül betöltötte az egész szobát. pusz- tán az öregség súlya alatt. Csak azt mondhatom el.megtudja vagy megérzi. amikor a bölcs ember . vágyaknak. nővérek és a család legnagyobb megdöbbenésére a végső tett előtt elhangzottak azok a dia- dalmas szavak. majd sugár.

hogy mi történt velük.nem számít. és meg tudnak érinteni dolgokat. arcán békés kifejezéssel. így szól hozzánk: „Gyermekem. Melletted vagyok. hiszen azt találják. és szeretettel a legmagasabb törekvéseire kell koncentrálnia. A teológusok és metafizi- kusok vég nélkül vitatkoztak ezen a kérdésen. és azt hiszik. Elméjével el kell engednie minden földi dolgot. hogy fizikailag még mindig életben vannak. amikor az est csendes órái átölelnek minket. Lehet-e jobb halál. hogy a világi dolgokat próbáljuk megragadni az utolsó pillanatig. maximum. Azt gondoljuk.ember számára a fájdalom és a béke egyaránt elfogadható. az nem hosszú. de azokat kitépik kezeink közül? Mind Kínában. hiszen számukra lehet. bármit is gondolnak vagy mondanak a többiek . s elveszünk békéjében és sugárzásában? S lehet-e rosszabb. Az eltávozottak közül sokan nem is tudják.ám én mindig veled vagyok. mintha valami különösen szép dolgot látna vagy hallana. Ha a halál folyamán az öntudat elvesztése következne be. amióta csak az ember létezik. hogy ágyában vagy foteljében pihen. és a tudatos elmében történnek. hogy látnak és hallanak másokat. mind Indiában ismert tanítás. amelynek nincs szüksége fizikai agyra. hogy az élet a kezdet és a halál a vég. hogy tényleg mindegy. Ám mindezek a tapasztalatok teljesen immateriálisak. száján mosollyal. ujjait összefonva. ha úgy kívánod . hogy amennyiben halálunk pil- lanatában gondolatainkat teljes hitünkkel. . mint hogy isteni lényünk magába szippant. Legjobb. akkor furcsa és különös érzés tölti el lelkünket. mint úgy meghalni. osztatlan lelkesedéssel és őszinte . így hát kik vagyunk mi." A haldokló embernek keresztbe kell fonnia karját a mellkasára fektetve azokat. mint egy éjszakai alvás. vagy félj tőle. Nevess a halál arcába. és soha nem hagylak el. hogy ítéletet mondjunk bármely irányba is? Ám amikor az egymásnak ellentmondó vélemények kavalkádja elcsitul. ha az ember úgy hal meg. Nem az extrém fana- tikus aszkétákról írok. s ha enge- dünk neki.

legalábbis nagyobb részüktől amelyeken egyébként át kellene esnünk.mély figyelemmel lelki vezetőnk nevére koncentráljuk. s ezzel segítjük annak bekövetkeztét. elmondhatom. mert másfelől nézve mindenki a saját tudatállapotának szintjére kerül . A bölcsesség és a fegyelem révén képesek leszünk a viszonylag könnyű alkalmazkodásra. Azt mondják. Szokványos földi gondolkozásunk lesz szükségszerűen ugyanaz a gondolkodás. de nem lesz testünk. A világ. Millió más emberi elmével élhetünk párhuzamosan . amivel a halál utáni szellemlétünket kezdjük. amivel kielégít- sük. . A halál utáni élet egy másik világban nem pusztán teológiai lehetőség. Számos más létsík is nyitva állna előttünk. hanem tudományos valószínűség és filozófiai valóság. a halál mindenkit egyenlővé tesz. amire személyiséged és jellemvonásaid feljogosítanak. A bölcsességet és önuralmat még ebben az életben ki kell fejlesztenünk magunk- ban. purgatórikus gyötrelmektől .amit kiérdemelt. Az írások azt is állítják. mert már jártam ott. akkor koncentrálhatunk arra a környezetre is. Sehová nem mész. a tudatosságnak pon- tosan azt a fokát fogod megtapasztalni. mert ha nem így cselekszünk. hogy ha úgy kívánjuk. de annak végére már megváltozik a gondolkodási folyamat. Telve lehetünk állati vágyakkal. miután meghalsz. akkor halálunk után ennek szenvedés lesz az ára. Amikor ennek a világnak és a földi testnek a tudata elenyészik röviddel a halál után. ahol leg- közelebb szeretnénk megszületni. ha ezen változtatnánk. természetesen következik tapasztalásunk módjából. hová jutsz.s ez is tör- ténik ám nem is észleljük őket. semmiféle helyre. akkor megmenekülhe- tünk a halál utáni megtisztító. ahová tartozol. amit tapasztalunk. Ez csak a látható dolgok szint- jén van így. Ha szeretnéd megtudni. mert érzékelésünk korlátozott hatókörébe nem fémek be. Az emberi elme saját alapvető tulajdonságai alapján egy blzonyosfajta képet tud alkotni a világról. A testtől elszakítva oda kerülsz.

hogy nem ismertük meg az élet legjobb pillanatait. A halál első tapasztalata nem az utolsó. Szenvedéseinek mélypontján egy másik testetlen lényt küldenek hozzá.A halál egy újfajta létezés kapuja. a többi tapasztalat kelle- mes és békés. akkor szenvedései véget érnek. hogy a lelkünk a valódi én. akik azt hiszik. hogy személyiségét megváltoztatja. amikor korábbi tapasztalatainkat feldolgozzuk. hogy meghalunk. különös víziókat fog tapasztalni halála után. Amikor hozzáállása megvál- tozik. és felkészülünk a következő inkarnációra. ha úgy halunk meg. amíg teljesen szerencsétlennek érzi magát. azok számára a halál nem ijesztő tapasztalat. azaz a materialistáknak. bűneit fejére olvasva. egy előrehaladott misztikus. amikor e jelenlegi nem tud lelkem háza gyanánt szolgálni. vagy legalább azt. amikor beismeri és megbánja bűneit. azokat a pillanatokat. akkor nem lehet ellenezni. és félelem üli meg a szívét. . Addig tart ez az egyre kimerítőbb kísértetjárás-szerű gyöt- relem. olyan időszak." Amit sajnálhatunk. Ez a lény lehet egy közeli hozzátartozó. Ha valóban hiszünk abban. álmában. hogy a gondolkodás a testi agy folyománya. Ahogy Goethe mondta: „A Természet kénytelen lesz új testet biztosítani nekem. Miután a testből való kilépés megtörtént. hogy gondolkodó lényünk az. hogy segítsen felismerni saját bűnösségét és megbánásra buzdítsa. Halott testek elföldelése csak azoknak való. ami- kor megpillanthatjuk a Felsőbbrendű Ént.egy másfajta létezésben eltöltött megfelelő időszak után . ismételten fel fognak tűnni előtte. Aki önző módon és mások jogaival való törődés nélkül élt.egy második halál követi. kilépett a testéből. aki időlegesen. vagy az ember saját őrangyala. sőt teljesen egyet kell vele érteni. az csak az. Nem kell sajnálnunk. Akikkel rosszat tett. az élet megújult formája. A hamvasztásról való véleményünk egyértelmű. s elhatározza. Akik kellően előrehaladtak a keresés útján. mert .

Folytatják jóindulatú munkálkodásukat. mint Jézus. s így a termésüket is itt kell learatnunk. Buddha vagy Krisna halál utáni állapota is ritkaságszámba megy. Miért rendelkezünk bizonyos képességekkel mindenféle előképzettség és gyakor- lás nélkül? Miért van az. s valójában nem is tűnnek el. segítő. de a tömegekre csak akkor tudnak hatást gyakorolni. fel- emelő. amikor a Földön jártak. Azért erre a Földre s nem máshová térünk vissza. amilyen csak lehet. érzéseink és cselekedeteink magját itt vetettük el. arra buzdítva az embereket. mert a gondolataink. mint amikor fizikai formájukban Jelen voltak. amely mun- kát még akkor kezdtek el. Nincs közvetlen és megcáfolhatatlan bizonyíték a reinkarnációra. de hogy szelleme és tehetsége honnan jön. Meg kell azonban érteni. A természet nem szeretné. Ennek magyarázatához egészen más jellegű tények szükségesek . hogy bárkit nyomasszon előző életeink súlya. hiszen tanítványaik előrehaladása gyors az életük folyamán.Az olyan ritka emberek. Teljes erővel a jelenlegire kell koncent- rálni. azt megnyerik térben. Ameddig bárki tiszta szívvel kér segítséget az ő nevükben vagy szeretettel és tisztelettel emlékezik rájuk. az abnormális. más pedig egy zeneszerző képességeivel van felruházva? Az örök- léstan önmagában nem tud erre válaszolni. Ha mégis len- nének efféle emlékek. megmentő erejük ekkor is megmarad. Csak az univerzumot mate- rialista szemszögből vizsgálók nem értik meg. még ha testük már nincs is. Ám tökéletesen megválaszolható . hiszen múltunk a végtelenbe nyúlik. hogy olyan értékes és tökéletes legyen. amit vesztenek mélységben. hogy emelkedjenek alacsonyabb természetük fölé. arra nem.tehetsége a folyton ismétlődő földi életeken keresztül szökken szárba. Ugyanakkor. hogy az efféle emberek sohasem halnak meg. csak logikai. igazságos. A természet rendszerető. ha meghaltak. hogy már egész fiatalon egy író szellemi képességeivel rendelkezem. konzisztens és folytonosságra törekvő. addig folytatják létezésüket a szellemvilágban. hogy munkájuk nem lehet olyan hatékony. Nem halnak meg. Az örökléstan válaszolhat arra a kérdésre. létezésük folytatódik. Nem kell hát aggódni korábbi inkarnációink miatt. testfelépítése és idegrendszerének típusa. hogy előző életeiben mi zajlott. Szükségtelen bárkinek is tudnia. hogy honnan származik egy ember arca.

habár a láthatatlan múlt is hat rá. Emlékszem személyiségemre. és megvilágítja a karmaelméletet is. Amikor ezeknek az ideaenergiáknak (azaz ten- denciáknak. Amikor reggelente felkelek. Minden élettel bővítjük tapasztalatainkat. amit előző nap abbahagytam. és használom is őket. Semmilyen területen nem tudnak képességek a semmiből előbukkanni. és értelmesen megmagyarázzuk. ha öntudatlan emlékeknek tulajdonítjuk ezeket. Nincs más módja ugyanis annak. az ember megszabadul a karmától. Ugyanakkor új lehetőségeket is kapunk az új környezet. de megtisztulva. hogy test vagyunk. Ez a ter- mészet bizonyítéka. Különben sohasem tudnék ismét írni. hátrahagyva állati tulajdonságaink jó részét. Az ego. Ameddig azt hisszük. Ha az újjászületésről szóló tanítás hamis. szanszkritul szanszkára). és ugyanazokat az irodalmi adottságokat használom. Csak az elme képes arra.a kérdés. elérjük az érett emberi létezés teljességét és elégedettségét. Az emlékezés alapja nem vélet- len fizikai egybeesés. s azután képtelenek lesznek fizikai alakot ölteni. hogy az emberi élet tragikus hely- zeteit kiegyenlítsük. akkor az isteni igazságszolgáltatásról szóló is az. előrelépésekkel és bukásokkal tűzdelve bár. s elkerülhetetlenül el is vezet hozzá. amely a tudatalattiból tűnik fel ismét. ezeknek a tett. hanem mentális jelenség. mindazt folytatom. Egyik testből a másikba utazunk. mert elme vagyok. mondjuk. vétkezünk és szenvedünk. s ez az újjászületés elméletének előfutára. . S ez csak azért lehetséges. nem tudna ismét énekelni. valójában a tudatos elme. mindegyikben tanulunk és felejtünk. Freud szerint a tudatalatti az elfelejtett emlékekből áll.és gondolatcsíráknak a képződése megáll. és belép a nirvánába. cselekedetek és történések által. helyzetek. szükséges és megfelelő hosszúságú pihenő- periódusokat közbeiktatva. jót teszünk és velünk is jót tesznek. azaz újjá- születni. amely látszólag a semmiből kerül elő. más pedig. testben is kell újjászületnünk. Korábbi életemből emlékszem öntudatlanul képességekre. Előkészíti a talajt az utóbbi tudományos elfogadásá- hoz. hogy folytassa önmagát. mint korábban. Minden reinkarnáció története nagyrészt előre megírt. Végül.

Addig térünk vissza újabb születésekbe. és lehetőséget ad az új kezdetre. szokásai és gondolkodásmódja sok-sok földi élet során ala- kult ki. még nem látott környezet. Ha csak egy folytonos földi élet lenne. hogy valójában mi történt ezzel és más Keletről származó és könyörtelenül megsemmisített tanítással. csonka vagy teljes attól függően. ismét meglepődünk a természet csodálatos bölcsességén és az ismétlődő testet öltés szükségességén. és nem tudnánk új irányokba indulni. Az újjászületés tanának nyugati terjedése valószínűleg hátterének. Justinianus császár pedig olyan lelkesedéssel és erővel vetette bele magát az eretneknek tartott könyvek és dokumentumok pusztításába. Ez idővel különös felfedezések- hez vezethet. hanem megragadnánk egy helyben vagy mélyebbre zuhannánk. mert ezekben a tanításokban hittek. Theodosius császár halállal büntetett minden manicheus keresztényt. körülmények. előrehaladásunk véget érne. Az orleans-i katedrális számos kanonokját évszázadokkal később azért égettek el élve. amíg az ego az urunk. Ha visszatekintünk a múltunkat alkotó földi életeink hosszú sorára. hogy új utakon induljunk el! Ezek nélkül az újjászületések nélkül az új. hogy a későbbi generációknak kevés bizonyítéka maradt arról. amely megtöri ezt a kört. hogy mit érdemlünk a Visszahatás törvénye alapján. és írásaikat elégették. bebör- tönözték vagy megölték. hogy más keresztények mit tanítottak és hittek az újjászületésről. Egy keresztény csoport szövetsége a Római Birodalommal Nagy Konstantin uralkodása alatt végzetes következményekkel járt az úgynevezett pogányokra és később szinte minden más keresztény csoportra. múltunk súlya állandóan nyomasztana. Az ego vágyai. s megtudhatjuk. Az utóbbiakat üldözték. amiért hittek a reinkarnációban. Falként venne körül minket a múlt. történetének és dogmatikus folyományainak mélyebb vizsgálatához vezet. amely lehet egészséges vagy beteg. új ismeretségek előnye nélkül nem tudnánk egyre feljebb jutni. Justinianus csak a Közel-Keleten több mint egymillió eretne- ket mészároltatott le. . s mi csak bérlők vagyunk egy jó vagy rossz testben. egy olyan testben. Magnus Maximus császár még Avila püspökét is halálra ítélte hite miatt. sza- baddá tesz. Micsoda bölcsesség és végtelen kegyelem az.

megjelenő tényezők. más napok. Ám más életek. most mik vagyunk. Hiszen nap mint nap tapasztalják a gonoszt. A jövő létezik. egy napot. és nem hajlandók előretekinteni. ám egyben folyamatosan változik is.Egy életet. de azok várnak a velünk való találkozásra és tapasztalatainkra. A váratlan események. mert módosítják az új. más idők és a tudatosság más fokai is léteznek ebben a pillanatban. újra felismerése zajlik le. mik és kik voltunk a múltban. egy jelent. csak az számít. Életünk első fele alatt a korábbi tapasztalatok gyors összegzése. rasz- szunk. habár nem érhetjük el őket. iskolázottságunk és osztályunk hatása a pszichére és az adott történelmi periódus. Nem számít. hogy a jövőben mivé akarunk válni. vallásunk. hogy a jövő nem állandó. mint például egy másik ember aktív beavatkozása. mindig mozgásban van. amelyek láthatóan ok nélkül és viselkedésünktől füg- getlenül történnek. nincs előre lerögzítve. hogy a természet munkáját zavar nélkül végezhessük magunkban. A korábbi életekből származó tendenciák meghatározzák személyiségünket és viselkedésünket. ám érthető magyarázat nem veszi figyelembe azt a tényt. Éppen elegendő gonoszság van körülöttünk. mondják a fásultak. Ha az idő folytonos és a jövő már létezik. A korábbi inkarnációkban elért személyes fejlődést és mentális felfedezéseket nem kell minden új életben újból ugyanúgy megismételni. egy tudatos tér-időt kapunk. a lusták. erre kell koncent- rálnunk. A személyiségünk és a végzetünk közötti egység szétválaszthatatlan. mi értelme van akkor bár- mit is tenni? Ez a kétségbeesett. alkotják sorsunkat. ám a jelenlegi környezet hatása a személyiségünkre. az újságok és a művészi kultúra befolyásának hatására mindezek módosulhatnak. a te- hetetlenek. A tendenciák és körülmények melyek . S még fontosabb. gondol- kodásmódunk és a velünk történtek közötti kapcsolat pedig csalhatatlan bizonyosság. ahová a sors elkerülhetetlen alakulása végül majd elvezet minket.

a második saját hibáinkból. amelyeken át kell esniük a gondolatok és az akaraterő helytelen használata miatt. függetlenül érdemeinktől vagy vétkeinktől. amelyekkel a hétköznapi ember elkezdi életét. hogy életünk mekkora részét tudjuk szabadon megválasztani és befolyásolni. alkotják a szükségszerűséget. Léteznek kozmikus méretű. Az előbbi a sors. de cselekedeteink következménye. Az már a sorsunktól függ. Akik nincsenek tudatában azoknak a büntetéseknek. A sors az. de a pszichológiai és fizikai tényezők. . melyek elől senki nem menekülhet. A karma pedig az. már benne vannak génjeiben. annak teljesülnie kell. azon tudunk változtatni. Egészen addig az események puszta játékszere lesz. annyiban ellenőrizhető és megvál- toztatható is az.hatása alatt cselekszünk. Ezeknek a cselekede- teknek az eredménye alkotja a karmát vagy más néven a visszahatást. és előre jelzik sorsát és személyiségét. amit öntudatlanul saját akaratunk mért reánk a cselekedeteink visszahatása révén. Lelkünk folytonosan fejlődő akarata része a természetnek. azoknak igen nagy szükségük van a karmaelmélet megismerésére. mivel a Világidea részét képezik. Az első személyes egónkon kívülről érkezik. kényszerítő erejű tényezők. és amelyek áthatják az ember sorsát. ha csak kismértékben is. Már a gyermek születésekor rejtve megvannak mind a jó. Amit egy magasabb hatalom ró reánk. amelyek sorsát alakítani fogják. amíg meg nem tanulja alakítani és befolyásolni azokat. Ki ura valóban a sorsának? Az igazán nagy emberek módosíthatják azt. Amennyire a kívülről megnyilvánuló szerencsét vissza lehet vezetni a belső tendenciákra. irányításunk alatt van. az utóbbi a végzet. mind a rossz tényezők. Ám amit magunk- nak köszönhetünk. amit egy külső akarat erőltet ránk.

tagadja saját felelősségét. akkor emlékeznünk kell az igazságnak a másik részére is. Azonban azáltal. az sem lehet. akaratlagos cselekvés a test. hogy intellektuálisan tagadja létezését. és szükség lenne egy helyesebbre. A karma szó helyes jelentése szándékos. míg a karma a saját cselekedeteink eredménye. mélyebb emberségünk isteni és kreatív intel- ligenciájára. s a kisebb jelentőségűek kikerüljenek hatóköre alól. Nem lehetséges. A karma ok. ami vele jár. különösen nem azokét. hogy itt működik s máshol nem. Ha a végzetet nagyobb mértékben teszi a történések részévé. akkor nézetük helyes lenne. hogy a karma akarata csak életünk egy része felett uralkodjon s más felett nem. mint rövidlátó és a pillanatnyi kényelmet kereső önző viszony. aki tagadja a karmát és mindenért a környezetet és az öröklést teszi felelőssé. hogy uralkodjon egyes események felett. melyet az aka- rat hoz mozgásba. Nem foglalja magában ezeknek a cselekedeteknek az eredményét. A sors . ez azonban a fogalom túl laza használatából ered. míg mások felett nem.a szó eredeti és görög értelmében . mint amivel a nyugati ember jól érzi magát. de nem a hatás. Senki sem tudja kioltani a karma erejét pusztán azáltal. amely elhanyagolja a spirituális fejlődés kötelességét. a beszéd és az elme segítségével. Nem lehet. melyek újjászületéshez vezetnek vagy azt befolyásolják. A populáris értelmezésben ugyanakkor a szó így jelenik meg. A materialista. s nem lehet hogy a múltban működött.A karma törvénye minden embert felelőssé tesz saját életéért. Illúzióban él élete elejétől a végéig. csak fellázadnak az Isteni bölcsesség ellen. hogy túl korán tagadják a karmát. Sőt tovább menve. de a jelenben nem. éppúgy. és csak ezután ismernék fel annak a végső nézőpontból értelmezett illuzórikus voltát. .a hatalmak által ránk rótt. ahogy nem lehet. és önjavításra és önfejlesztésre használnák. valamint a szabadságra. Ha azonban először is szembenéznének karmájukkal. A visszahatás törvénye elnevezés ezért nem is kielégítő. s így ez nem más. hogy csak a nagyobb dolgokra vonatkozzon. ahogy néhány kultusz követői teszik.

lelkiismeretüket az álomállapotban. akkor ébredező felelősségtudatunk saját életünk folyásával kapcsolatban előbb-utóbb eljuttat bennünket az önfegyelmezés szükségessége iránti igény kialakulásához. és bábokként mozognak a természet vak. . univerzális ösz- töneit követve. s állatok módjára küzdenek. Ha azt mondaná. ami rajtunk kívül törté- nik. Ha a tömegekre nézünk. Környezetük irányítja sorsukat. amelyet el lehetett volna kerülni. Ám a filozófia soha nem rekedt meg az efféle ostoba fatalizmus szintjén. metafizikus taní- tásai tévesek lennének és morális tanításai hiábavalók. tett vagy szó. s kreatív módon önma- gát teljes emberi lénnyé emeli. Számára minden nap friss tapasztalat. Ezeknek az egyéneknek a boldogságát és jólétét nem lehet megítélni bankszámlájuk nagysága vagy társadalmi pozíciójuk alapján. Ha a filozófia elfogadná a teljes fatalizmus tanítását. minden tapasztalat egyedülálló. A visszahatás törvényét nem cáfolja és nem is törli el az a tény. az számtalan szálon összefügg azzal. hanem azt mondja. most pedig humanitása és kreativitása teljében szabaddá válik. Korábban az állati ösztönök és a sors uralta. Csak mindezek ismereté- ben lehet helyesen megítélni a törvény létezését vagy hiányát. valamint családi-baráti kapcsolataikat is. amelyet számos tagadója felhoz: miszerint több kegyetlen személy is mások életének lerombo- lása árán jutott a gazdagság és hatalom magaslataira. hogy az ember életében születésétől minden előre elrendeltetett. hogy a gondolkozás. A nyájból ugyanis előkerül egy-két ember. külső sorsunkat is egyre jobban irányításunk alá vonjuk. csupán a kezdete. akkor nem nyújthatna reményt az emberiség számára. akkor kénytelenek vagyunk hinni a fatalizmus tanításá- ban. akarat. intuíció és személyiség mind titokzatos módon hozzájárulnak életünk eseményeihez. Automataként cselekszenek a karma holt súlya alatt. S ne felejtkezzünk el kővetkező inkarnációjukról sem. Rájuk ugyanis igaznak bizonyul. az újjászületést Is Ideértve. és amilyen mértékben önkontrol- lunkat növeljük. akkor misztikus tanításaira nem lenne szükség. De ez nem a történet vége. amely korábbi reinkarnációs aktivitásuk szintje volt. éppen azért. hogy nincs olyan gondolat. aki valóban egyéniséggé válik. mert nem állnak túl messze az állatoktól.Ha elfogadjuk a karma törvényét. érzés. Meg kell vizsgálnunk testi-lelki egészségüket. hogy a történelemben a kez- detektől minden előre meg volt írva. s egyik holnap sem a tegnapból teljesen elkerülhetet- lenül származó s eléggé előrelátható nap lesz. hogy ami bennünk történik.

amit hajlandó volt meghozni. „Minden dolgokban maximális erőkifejtéssel kell cselekednünk. mert nem akarja elhinni. hogy erőszakot cselekedjen. Választ. Ha ez jó párszor megtörtént. hogy megváltozhatunk. hogy „a döntés. de ő nem engedett a csábításnak. A múltja a régi szokások irányába terelte. és azt mondja. s Isten majd ezek után úgy cselekszik. nincs más választása. hogy mennyire illuzórikus az effajta szabadság. hogy ellenáll a kísértésnek. akkor való- jában ezt a nézőpontot választja. és megszűnik bűnözőnek lenni. mivel a belső reakciókat és a nézőpontot is a múltbéli események és számos más tényező kondicionálja. Aki rablást követ el. A bűnöző ezt nem hiszi el. mondhatja. amit ott és akkor meghozhat". Nagyjából igaz. egoisztikus nézőpontot fogadja el. Jézus azt mondta: „Ki mint vet. hogy két különböző impulzus munkál belsejében. és idővel meg is változtathatjuk azt. s ha a világ gonoszságába belefárad. Egy olvasóm azt állítja.' Maimonidész . Végül már annyira tartani fog a börtöntől. javíthatunk életünk menetén. Nincs szabad akarat. Az akarat akkor is kifejeződik. s az egyén nem szólhat bele semmibe. Valójában azonban ott és akkor az volt az egyet- len döntés. hogy változhatunk vagy változatlanok maradhatunk . Először a tudatalat- tiban marad. ezt használja kibúvóként. amikor az ember azt gondolja - és úgy is tűnik hogy kénytelen egy bizonyos módon cselekedni. Az emberben eleinte nem feltétlenül tudatosodik. majd homályos módon. A múltból származó hajlamok nem köteleznek.Számos keleti minden történést a karma vastörvényének tulajdonít. A mentális nézőpontnak ez a fajta megváltoz- tatása a szabad akarat megnyilvánulása. Kifejeződik a mentális nézőpontban. amit bizonyos eseményekre reakcióként felvesz. Ez pedig annak elismerése. gyengén bár. mintha teljesen szabadok lennénk. hogy sorsa az volt.saját döntésünk alapján. Azonban minden bűncselekmény után elfogják és lecsukják. de öntudatlanul ezekre hivatkozik. negatív. Megkérdőjelezhető azonban. amit meghoz az egyetlen döntés. Ám azt is el kell ismerni. hogy ennek az ellenkezője igaz. amelyik a konfliktust gerjeszti. Amikor a szokásos materialista. habár azt gondolja. Lehet. a Spirituális Forráshoz kell fordulnia az egyetlen valódi boldogságért. de kezd tudatossá válni a választás lehetősége. Számukra mentális nézőpontjuk megválasztásában s az eseményekre adott belső reakciók megformálásában rejlik csupán a szabad akarat. ám az végig ott van. úgy is arat". hogy nem fogadod el az alternatívát. Fatalisztikusan el kell fogadnia mindent. Az ego mögött rejlő Felsőbbrendű Én az. hogy a múltbéli indíttatások jelen- tős mértékben befolyásolják gondolkodásunkat és cselekedeteinket. meg fog változni. ahogy Jónak látja.

s nem próbáljuk eltéríteni útjáról akaratunk teljes bevetésével. tudós guru megté- vessze. mivel személyiség. megbecsült. s ez tartja a tanítványt tudatlanságban. Személyes gondolataink és érzéseink legmélyebb szintjén kötődünk ezekhez. s használnia azokat élete során. így olyan tulajdonságokkal bír. Egóként létezik. Ha megérti ezt és elfogadja az élet tényeit. mondta egy kínai bölcs. amit a megvilágosodás hoz .A karma mindaddig kötelez minket. Ha ehelyett a kötöttség helyett megváltoztatná nézőpontját. észlelésének és megértésének útjában. a karma legtágabban értelmezett fennhatósága alatt állnak. A kínai böl- csesség szerint a tao másodlagos jelentése a dolgok isteni rendje. és ide tartozik a történelem négy szakaszra való felbontása is. akkor szaba- dabbá válna. Tulajdona van. és fényt vessek a sors és szerencse nagy rejtélyére. de . valamint a múltból származó haj- lamok állnak leginkább az igazság felfogásának. Természetesen. mivel önmagunknak és a karmának is vannak bizonyos határai. hogy bármilyen hiteles és mérvadó könyv vagy bármilyen híres. Ennek az igazságnak az ismerete képesebbé teszi az embert az élet kellemes és kellemetlen helyzeteinek helyes kezelésére. hogy „minden életnek eljön a mélypontja és a csúcspontja is". mely a testben és a világban működik. Nem tud megszabadulni a testtől. amelyek megakadályozzák a további változtatásokat. Az első kettő jang. Ezeket a feltételeket csak bizonyos mér- tékig lehet módosítani. melyek csak rá jellem- zők. A feltételek. hogy jobban megmagyarázzam ezt az állí- tást.megszabadíthatja magát a hozzájuk való kötődéstől. hogy eldobja magától mindezeket. akkor elérheti az egyetlen valódi elérhető szabadságot. akkor útja végül csalódással és bukással vagy önámítással és mások becsapásával végző- dik. nem tud meg- szabadulni a személyes vonásaitól. az utolsó kettő jin. amelyet a megvilágosodás hoz. Ha hagyja. és lazábban viszonyulna hozzájuk. hanem az egyéni életekre is vonatkozik. mivel a világ dolgai között kell élnie. Ez a periodicitás nem csak a kozmikus létezésre. s így a belső szabadság keresésének helytelen útjára téved. A különböző dolgok iránti szeretet és utálat. nem feltétlenül abban jelenik meg. Minden más csak hazugság és illúzió. Most eljött az idő. és így képesebbé az igazság felfogására. Az India titkai című könyvem utolsó fejezetében néhány célzást tettem az élet ciklikus természetére arról írva. Ez a nem ragaszkodás lényege. habár a tanulók igen gyakran félreértik ezt. A válto- zás. Minden emberi élet a sors időnkénti változásának van . „A kedvező és kedvezőtlen események megértésével lehetővé válik a nagy életfeladatok végrehajtása". melyek életének alakulását szabályozzák.s ez az. amíg nem látjuk intelligens módon előre alakulását. egyéniség.

nem megfelelő időpontban. és a várakozással biztossá teszi a sikert. Csak a bölcs az. ámde nem a kellő pillanatban és nem a megfelelő életkörülmé- nyek között. de rossz időpontban és rossz feltételek között. mert neki is. Ezért írtam azt Az Önvaló bölcsessége című könyvben. harmóniába kerülhet a természettel és a sorssal. Ahogy Kung Fu-ce (Konfuciusz. Nem mondhatjuk meg neki. máskor csendes. ha bölcsen és elégedetten szeretne élni. hogy sorsa alakulásának hullámai hol magasra repítik. visszahúzódó. s bukáshoz vezetne. Az emberi létezés minden helyzetére meg- felelő megoldást kell találnunk. hol a mélybe hajítják. Ezért sorsunkhoz való viszonyunknak életünk folyásának ritmusa szerint szükségszerűen változnia kell. A bölcs arra törekszik. hogy mikor és hogyan kell vára- kozni. Szabad ember. önmagát pusztítja el. és a helyes megoldást tudatosan csak a bölcs találhatja meg. amikor nem önmaga". a kozmikus törvények keretein belül kell munkálkod- nia. néha a végsőkig harcol. az szintén egyenes út lenne a bukáshoz. s megadja magát. A kínai misztériumok iskolájában ezt a tanítást úgy hívják: „meglovagolni a sár- kányt a kellő időben. s más feltételek mellett. mennyire tehetséges . mindig ennek a ténynek a teljes belső megérté- sével cselekszik. és így spirituá- lisan teljes nyugalomban és békében képes élni. mit tegyen. hogyan fog cselekedni bizonyos ese- mények bekövetkezése esetén. Mivel tudja. mely . máskor pedig lemondó. Ha új és szükséges feladatba vágná fejszéjét.lévén harmóniá- ban az igazsággal . akkor sikerrel fog járni. A helyes cselekvés mindenki számára saját anyagi és spirituális helyzetétől és idejétől függ.alávetve. Az embernek alkalmazkodnia kell a körülményekhez. Nem számít. melyek belső jelentőségét meg kell értenünk. Röviden: az emberi bölcsesség mindig csak a végzet kozmi- kus áramlataival és az isteni céllal összefüggésben értelmezhető. hogy a bölcs tudja. Ha helyesen cselekedne. aki a ciklikusság törvényével belső harmóniába került. Tudja. hogy mindig a megfelelő pillanatban a megfelelő módon cselekedjen. nem írhatunk elő elveket. melyek vezetni fogják. mikor adja át magát sorsának s mikor álljon ellen. de ezt a szabadságot helyes módon kell kifejezni. A bölcs hallgat belső iránymutatására. Ha viszont ugyanezeket a változtatásokat egy más pillanatban kezdi cl. és átrepülni vele az égbolton". hogy helyesen cseleked- hessünk. Időnként nagyon aktív lesz. s saját boldogta- lanságának kovácsa lesz. mint mindenki másnak. ahogy a nyugatiak ismerik) tömören megfogalmazta: „A nemes ember soha nem találhatja magát olyan helyzetben. Mindennek megvan a maga ideje. s még csak meg sem jósolhatjuk. nem kezd értelmetlen és idő előtti küzdelembe.minden helyzetben a megfelelő cselekvésre ösztönzi. A bölcs ember elhalasztja a cselekvést és kivárja a megfelelő és kedvező pillanatot. az elhamarkodottság lenne. Sajnálatos módon a hétköznapi ember nem érzékeli ezt. így alkalmazkodva a folytonosan változó körülményekhez. s nem cselekszik helytelenül. aki feladván a személyes egót.

akik még messze vannak a spirituális csúcsoktól. Azért kaptuk. mert sorsának alakulása nem előre megszabott. ha a körülmények kedvezőtlenek és az eseményeknek még nem jött el az ideje. s támogatást nyújthat esendő emberi természetüknek. s akkor csap csak le. amíg az hideg.egyenesen az isteni kegyelem folytán vagy egy tanító segítségével . Egyensúlyba kerül a rejtett elvvel. hogy segítsen azokon az embe- reken.spirituálisan éretté válik. Az asztrológiai horoszkópok egyik fontos felhasználási területe az új lehetőségek elérkeztének megmutatása. és nem lép túl azokon. végül a saját SPIRITUÁLIS szinteden kötsz ki. ami benne van az anyagban és az emberben. amikor a vas tűzforró. és végeredményben FÜGGETLEN AZ ELŐBBITŐL. Nincs ember. s nem tesz semmit. és idejét az előkészületeknek és önfejlesztésnek szenteli. hogy súlyos hibákat kövessen el. akinek a fejéből csak úgy. Ám amikor az ember . így megmenekül attól. Így készen fog állni a lehetőségre. hogy az idő előbb-utóbb elhozza számára. Gyakran nehéz döntést hozni. mint egy alvó kisegér. Még a siker idején is ismeri saját cselekedeteinek határait. s egyik út katasztrófához. míg a másik jó szerencséhez vezet. bármikor változhat. mikor kell támadni s mikor visszavonulni. hogy figyelmeztethetnek veszélyes próbák és csapdák megjelenésére. Az asztrológiát az Ősi bölcsek adták az emberiségnek segítségképpen. . Akár koszos sárkunyhóba. akár a palota bársonyába születsz. A környezet kétségtelenül segíthet az előre- jutásban és hátráltathat is. amiről tudja. mikor kell szün- telen aktivitásba burkolózni s mikor kell oly csendesen feküdni. ám a Szellem előélete még erősebb tényező. amikor válaszút elé kerülünk. amely tökéletesen illik hozzá. Ekkor egy Jó horoszkóp segíthet meghozni a helyes döntést. minden előzmény nélkül kipattanhatott az asztrológia titokzatos tudománya.valaki. akkor félreáll. Tudja. akkor már nem lehet olyan horoszkópot készíteni számára. illetve az.

Az emberi tudat például képes olyan erők felhasználására. amelyeket a tudomány nem tud megmagyarázni. ÖNMAGUNK GYÓGYÍTÁSA A karma és annak az egészséggel való kapcsolata .Pszichológia és pszichoanalízis Miután meditatív keresésünk eredményeképpen megéreztük önmagunkban az isteni erőt és jelenlétet. testünk minden atomjához el kell juttatnunk. Ez lehetetlen lenne. Az aggódás a személyes egóra leszűkült gondolkodásmódból és a Világidea emberi testet gondosan óvó rendszerének fel nem ismeréséből ered. amit magunkban érzünk. spirituálisak vagy mindkettő . akkor ezt az erőt. ami megzavarja a természet gyógyító folyamatait .Gyógyszerek és italok a test-elme kapcsolatban .s lelassítja vagy teljesen meg is állíthatja ezeket a folyamatokat.legyenek ezek fizikaiak. Az agy hétköznapi ténykedése. A természetben nincsenek csodák. ha nem volnánk teljesen ellazulva. s így blokkolná a gyógyító erő befogadásának képességét. ahogy az emberi test is képes olyan jelenségekre. nyugodt állapotban. Mindkét erő és jelenségtípus csodásnak tetszik. A gyógyulás akár egyetlen alkalom után is bekövetkezhet. de valójában az ember rejtett lényének titokzatos tőrvényei diktálják. Először is a negatív . ha a félelem vagy vágy negatív jelenléte tűnne fel bennünk. míg a folyamat beteljesedik. és a testi betegségek gyógyítása felé fordulhatunk.Életerő egészségben és betegségben . A gyógymód saját kezünkben van és két részből áll. de előfordulnak olyan történések. továbbléphetünk. ha képesek vagyunk nyugodtan ülni és megvárni. Amikor sikeresen kialakítottuk a kapcsolatot. A folyamat csak számunkra tűnik érthetetlennek. amelyek ellentmondanak a pszichológiáról való ismereteknek éppúgy. különösen az aggódás és félelem iránti hajlam az. békés.Éteri és asztrális test egészségben és betegségben - Mentális betegségek . S habár ez az erő végtelen. amelyek ellentmonda- nak az orvostudománynak. türelmünk sajnálatos módon általában nem az. Ezért aztán nap mint nap kezelnünk kell magunkat amíg a külső és fizi- kai eredmények egybeesnek a belső és spirituális teljesítményünkkel.

Ennek jó bizonyítéka. de a gyümölcsöket nekünk kell elfogyasz- tanunk. helytelen életmód. akkor megérthetjük. a hely- telen gondolkodásra is leszűkíthetjük az okok sorát. ám a következő lövést célozhatjuk máshova. már nincs hatá- sunk röppályájára. Ha rossz irányba lövünk ki egy golyót akkor. még ha a korábbi életeink eredményeképpen érkező betegségektől nem is menekülhetünk így meg. hogy valójában mit jelent a rossz gondolkodásból eredő karmikus betegség. a távoli múltból származik. Arra kell edzenünk magunkat. másrészt pedig pihenőt biztosítva a testnek és az agynak amennyire csak tőlünk telik . miután már elhagyta a fegyver csövét. mivel lehetséges. és elménket folyamatosan figyelemmel kell tartanuk ez alatt az időszak alatt. Ám mivel a karma csak az előző kettő eredményeivel szembesít minket. hogy semmilyen káros gondolatot ne fogadjunk el. s gyakran miért nem gyógyítható pusztán a jelenlegi gondolkozás megváltoztatásával. mint ahogy néhány alternatív gyógyítás- sal foglalkozó iskola teszi. Helytelen gondolkodás. Ha ezt tesszük. hogy jelenlegi gondolkodásmódunkat megváltoztassuk. valamint rossz karma. egy-három napos időszakokra. hogy néhányan eleve betegségekkel . A második változás a mentális csendre vonatkozik: tartózkodásra mindenféle gondolattól éppúgy. akkor érde- mesebb mind a három nézőpontot figyelembe venni. nega- tív gondolatoktól és érzésektől. amikor nem elegendő. korábbi inkarnációkból. vagy a gondoskodásba vetett hit vagy a tudás segítségével. ha időközben rájövünk hibánkra. A konstruktív gondolatokat kemény koncentrációval és figyelemmel kell ápolni. hogy megszabaduljunk a káros. amely a fát elültette. Ezekben az esetekben nem ismerjük a kezet.gondolkodást pozitívvá kell változtatnunk. A szélesebb értelemben vett okokat kutatva a filozófia három okát látja a betegség- nek. hogy a jelenlegi inkarnáció korai éveiből. metafizikai módon szembesülünk. absztrakt. Ugyanakkor nem szabad túlságosan leegyszerűsíteni a dolgokat. Ha végigelemezzük ezt a gondolatmenetet. amely a betegség forrása. Ez azonban azt jelentené. hogy a gyógyulás érdekében a jelenlegi gondolkodásmódunkat megváltoztassuk.ez utóbbit pedig böjttel és meditációval érhetjük el. a fizikailag betegségként megnyilvánuló karma legalább a jövőben nem sújt minket. Továbbmenve. hogy a rossz gondolkodás. mivel a cselekvés és a viselkedés a gondolkodásmód függvénye. Ha gyakorlati szempontból szeretnénk szembenézni a betegséggel. Ettől azonban még tehetünk erőfeszítéseket. s az is lehet. ahogy tartózkodnunk kell min- denféle ételtől is rövidebb. így akár erre a ket- tőre is leszűkíthetjük a betegségek okait. amilyen hosszan csak lehet. Az első változást könnyű elérni. Ezért tehát van. ezért akár egyetlen tényezőre. ha a tudatunkban megjelenő nega- tív gondolatokat feltűnésük pillanatában azonnal pozitív ideákkal cseréljük fel. s javítsuk személyiségünket. hogy a problémával csak a végső.

anélkül hogy akár ő. gyakorlati alapját pedig a megfigyelés és tapasz- talat adja. ám azt nem tudják megmondani. hogy számos testi betegségünk forrásai korábbi rossz gondolataink. miszerint halálunk után azt aratjuk le. amikor még esélyük sincs arra. hogy ezeket a helytelen gondolkodás okozza. megfosztják magukat attól. Nyilvánvaló. Platón például azt mondta: „Korunk nagy hibája. hogy elmélyedjenek a fizikáin túli világban és be is bizonyítsák annak létezését. hogy minden fizikai betegséget erkölcsi hibák vagy mentális fogyatékosságok okoznak. hogy erkölcsi vagy morális tökélyre tettünk szert.vagy betegségekre való erős hajlammal születnek. hogy két vagy három évtized múlva saját kísérleteik révén lesznek képesek arra. hogy örökölték. A betegségek pszichológiai alapját csak mostanában kezdték el szigorú tudo- mányos módszerekkel vizsgálni. Ezeknek a felfedezéseknek a legnagyobb haszna az ember életét átható morális törvények létének bizonyítása lesz . Mivel a Keresztény Tudomány (Christian Science) követői elvetik a reinkarnációt. hogyan gondolkodhatna helytelenül egy gyermek vagy cse- csemő. akár a szülei felelősek lennének a betegségért. hiszen gyermekként betegnek lenni akkor is lehetséges. aki eleve betegen születik vagy nagyon fiatalon betegszik meg. mivel még ifjonti ártatlanságban és tiszta gondolatban leledznek. mint azt mondani. hogy az orvosok elválasztják belső lényünket a testünktől. A mentális eredetű betegségek fizikai megnyilvánulásának elméleti alapját a mentalizmus tanítása képezi. amit előtte elvetettünk. illetve csecsemőként vagy apró gyerekként betegszenek meg. ha szüleik helyes élet- módot folytató és helyesen gondolkodó emberek. hogy a jelenleginél sokkal kielégítőbb magyarázatot találjanak a betegségekre.azé a törvényé. És ugyanez a törvény mondja ki. Ne feledjük. ám létezéséről már évezredek óta vannak ismeretek. hogy igen sok állat is egészséges! . Azt mondják ugyanis." Éppúgy hiba lenne azt állítani. hogy a betegségek hiánya azt jelzi. Meglepő lehet hát a tudósoknak. s az sem valószínű. és mind- annyiunkat szkeptikussá változtatott. hogy helyte- lenül gondolkodjanak. hogy ezekben az esetekben nem a jelenlegi inkarnáció helytelen gondolatai okozták a betegséget. A tekintélyromboló tudomány alig pár évszázada indult hódító útjára.

hol van erre a legnagyobb szükség. hogy egész testünkben szétáradjon. képzeljük azt. Gyógyító gyakorlat és meditáció: (1) Feküdjünk a hátunkra egy sima felületen (például egy szőnyegen a padlón). ha a sörnél vagy bornál maradnak. Lassan lélegezzünk ki. akár sikeres a spirituális gyógyítás. engedjük. Miközben belélegzünk. akár nem. Miközben kilélegzünk.) (4) Engedjük el az összes személyes problémánkat. hogy kezünkön és fejünkön át áramoljon belénk az életerő. Elmélkedjünk a minket körül- ölelő végtelen életerő létezésén. (2) Teljes mértékben ernyesszük el a testün- ket. csukott szemmel. és szándékosan irányít- suk oda az életerőt. amely felelős a spi- rituális és Intuitív tevékenységért. (8) Érezzük át Isten mindenhol jelen lévő lényét és végtelen jóságát. majd lélegezzünk lassan Ismét ki. amelyben és amely által élünk. míg kilélegzés alatt nem. hogy a betegség eltávozik testünkből. amely betegeskedik. amely a megnyilvánult betegség eredeti oka. ahol túlzott vagy rossz minőségű táplálkozás a jellemző. (5) Emlékezzünk arra.vagyunk az aktív szereplők. hogy a legtöbb szervi betegséget karmlkus okok váltják ki. képzeljük azt. A tömény alkohol két órára lebénítja azt az agyközpontot. legyen az akár az a szerv. tartsuk benn a lélegzetet két másodpercig. s mi valójában az vagyunk. s a változás spontán módon zajlik le. Ezalatt melegséget kell éreznünk a tenyérben. Engedjük. s így lehetetlenné teszi a sikeres meditációt. . (3) Lassan lélegezzünk. ott a szenvedőnek ezeket a fizikai problémákat is le kell győznie. azok Jobban teszik. működési rendellenesség mentális eredetű.azaz az ego . (7) Helyezzük a kezünket a beteg területre. hogy a lélek létezik. vagy az. és ki kell javítania. (Ez kapcsolatot teremt a magasabb erővel csendes meditá- ción keresztül. és eléri ennek a hatalomnak a regeneráló és gyógyító életerejét. hogy belélegzés közben mi .Mondhatjuk azt. hogy az életerő áramát szívjuk be a természetből.) Szívjuk ezt magunkba. (Vegyük észre. azután be. amelyet emiatt nem szabad alkohol fogyasztása után két órán belül folytatni. s ahol a kicsapongások testi problémákhoz vezettek. Ahol a higiénia alapvető követelményeit nem tartják be. míg a legtöbb funkcionális probléma. csökkentsük a légzésszámot a megszokott alá. ám szeretnének spirituálisán is fejlődni. (6) Nyújtott kézzel és nyitott tenyérrel feküdjünk. Folytassuk ezt három-öt per- cig. Akik alkoholt szeretnének fogyasztani. hogy a végtelen tudás döntse el.

Ha ez az aura gyenge. Minél komolyabb gyógyulást szeretnénk elérni. nagyobb aurával. A fizikai test körül. míg ha energikus állapotban volt. mondhatni. és amikor a fizikai gyógymódok különböző válfajai közül a megfelelőt választjuk ki és alkalmazzuk bármiféle pozitív vagy negatív előíté- let nélkül. hogy ez a vitális aura körülbelül negyvenöt centiméterre terjed a fizikai testtől. mintája a fizikai testnek. hogy áthatja és megerősíti az energia a sejteket. a vitális testen keresztül hatol belénk. amelyet az univerzális életerőből szívunk magunkba. fáradt állapotba került. A finom éteri test még a születés előtt keletkezik. melyet vitális testnek neveznek. és fennmarad egy ideig a halál után is. amelyben az érzelmek és a gondolatok érzékelhetők. de meg is tisztítja azokat. akár a beteg által -. Ha a beteg életmódot vált. melegágya voltak. nem szabad összetéveszteni a másik. a testben és a test mögött egy másik. azt találtuk. Hirtelen bekövetkező nagy ijedség ájulást vagy akár halált is okozhat. akkor ugyanez az ellenálló képesség megnövekedett. Helyesebb és hasznosabb. Azt a részét. Az életerő. Ilyen hatalmas az érzelmek ismert ereje a testi szer- vek fölött. akkor a szervezet ellenálló képessége csökkent. továbbá mindezt kombináljuk a spirituális gyógyításba vetett hittel . Az inkarnáció alatt szorosan összefügg a fizikai testtel. és áthatja minden sejtünket.A dohányzás nem csak a testnek. Ez segít betegség esetén is: nemcsak. akkor lesznek a gyógyulás esélyei a lehető legjobbak. amelyek betegségének alapfeltételei. annál nagyobb áldozatot kell hoznunk. testgyakorla- tokkal és imaginatív gyakorlatokkal növelhetjük . A méreg végső hatása nem más. Nagy méreg vagy félelem jelentősen befolyásolhatja a szívverést. ha a gyógyulás érdekében hajlandók vagyunk a sze- mélyiség. Amikor .akár az orvos. egészségé- vel és betegségeivel. Ez archetípusa.azt kell képzelnünk. Az ellenálló képességet mély légzéssel. hogy az életerő fehér fényként lép be a fejünkbe. Azon kísérletek során. láthatatlan test is léte- zik. elsősorban vitalitásával. mely összefügg a testtel és vitális aurának nevezünk. a gondolatok és az érzések megváltoztatására is. követni kezdi a higiénia törvényeit és feladja azokat a szokásokat. Számos ponton megegyeznek. mint hogy az érzelmi állapotot időnként depressziós hullámok által megzavarja. veszélyesen lelassíthatja vagy felgyorsíthatja. hanem az elmének is káros. de nem mindenben. amelyeket még a háború előtt végeztem londoni orvosokkal.

hanem olyan mély hitről. amit más tudományokkal . akár tetszik ez a materialistább és szkeptikus orvosoknak. Ha már oly nagymértékben hozzájárultak a betegség kialakulásához. akik úgy hiszik. a higiénia és a fizikai gyógymódok mind szükségtelenek. akkor valamennyire hozzá kell járulniuk a gyógyu- láshoz is. minden értelmes forrásból merítenie kell. A betegségek felismerésében és kezelésében jártas orvos segítségét soha nem szabad alábecsülni és elutasítani. Ez részben annak az alapvető hibának köszönhető. csak részei kell. a naturopátiát és a csontková- csolást. Nem lehet teljes. hogy legyenek a teljes fegyvertárnak. ám súlyos hibákat is vétett. mely által megpróbálják meg- tenni a szükséges változtatásokat. s éppúgy jellemhibák. Számos súlyos betegségre talált gyógymódot.a mentális gyógyítás helyettesít minden másfajta gyógymódot mind az egészség megőrzésében. Az álmatlanság és a rák is . korunkra oly jellemző betegséget említsünk . valamint a környezet okozza. a pszichiátert és a spirituális gyógyítót. Ezeket előrebocsátva kijelenthetjük azonban azt. akár nem. Ép elménk és az egyensúlyra való törekvés azonban azt diktálják. hogy az orvostudomány. Egy másik. amivel útján haladt. Az ortodox allopátia a legmélyebb tiszte- letünket érdemli azért az óvatos tudományos megközelítésért. hogy amint a mentális gyógymódok elmélete és gyakorlata egyre fejlődik. amíg nem tudja elfogadni az összes lehetséges utat: a homeopátiát és az allopátiát. hogy adjunk helyet mindannak. fanatikus hozzáállás szerint . mind a már kialakult betegségek kúrálásában.amelytől távol kell tartanunk magun- kat . hogy a gyógyításnak csak egyetlen formájához kötődjön. Amikor a tizenötödik században Európában kitört a pestisjárvány s rémisztő sebességgel terjedt országokon át. hogy higgyenek. a terápiákban is egyre jelentősebb szerepre tesz majd szert.hasonlóan járványszerűen terjed. amivel a természet és az ember segíteni tud. akkor nem csupán felszínes hitről beszélt. a nyilvánvaló fizikai okok csak eredményei voltak a kevésbé nyilvánvaló lelki okoknak. Nincs mindezekre egyszerre szükség.például Jézus azt kérte a szenvedőktől. A gyógyítás művészetének minden segítségre szüksége van.hogy csak két. rossz szokások. azaz racionálisab- ban is megérthetővé válik. A filozófia eluta- sítja. Vannak. az emberiség jellemében található hibáknak. a sebészet.

legtöbb esetben ez korábbi életeik hoza- déka különböző szinteken működnek. Ennek híján sok téves és alaptalan állítás születik. A leggyakoribb esetben életenergiát sugároznak.nem a tudományos körültekintés híján . s szakmailag sokat fejlődhetnének. de a folyamat lassan halad. de sajnálatos módon . hogy amikor hibákat követnek el . Csak akkor lehet egy valóban teljes gyógyítási rendszert létrehozni. hogy a betegek és szenvedők javára fordíthassák az ember által jelenleg ismert minden hasznos gyógymódot.sokan eltúlozzák hasznosságukat és fanati- kussá válnak. akkor komoly társadalmi vitát váltanak ki. hogy minden gyógyítónak hasznára válna a fiziológia. Ebből a tévedé- séből adódó hiányosságai rányomták bélyegüket az orvoslásra és elősegítették számos alternatív gyógymód elterjedését. Másrészről azonban a hivatalos orvostudományt gyakorlókat is kritizálom. ezalatt pedig a pontos és teljes tudást értem. azt gondolom. Egyes esetekben ez már . és amikor érzik magukban az életenergia áramlását. aminek az az eredménye. Mindezek ellenére is épp elég sikert érnek el ahhoz. Saját akaratukból és lel- kesen. akkor át kell adniuk azt . Csak akkor fejlődhet tovább. tudományosságot hírből sem ismerő szószólók kiváltják a kívülállók haragját. Az elkötelezett követők túlzó állításai és a mentális gyógyítással fog- lalkozó. mint testnek. hogy fennmaradjanak. különösen ha szerényebb pozíciót vennének fel az alternatív gyógyítókkal történő kommunikációban. és ez még az igazolható állításaikat is hiteltelenné teszi. Csakhogy nem ez a helyzet: legtöbbjük lelkesedésében megfeledkezik önnön határairól.s ez elkerülhetetlen -. vagy néha botrányt okoznak. Másrészt úgy gondolom. Akik gyógyító képességekkel születnek .. Nem kérdőjelezem meg ezeknek a gyógyítóknak az őszinteségét. hogy a legtöbb gyógyítónak tisztában kellene lennie saját határaival. Alapvető következtetésem. Tudásukat kérdő- jelezem meg. legtöbben azok. hogy a gyógyítás minden szinten létezik. ha ez a két ág összefog. Ezeknek a gyógymódoknak a nagy többsége valóban hasznos lehet a maga helyén. ami azt jelenti. Mindezek ismeretében azonban azt is ki kell jelenteni.mintegy kényszer hatására . ha ezt a hibát kiküszöböli. s megpróbálja egymást megérteni.a beteget megérintve vagy érintés nélkül. az anatómia és a gyakoribb betegségek alapszintű ismerete. ebből következően pedig gyorsan kellene haladniuk. Az efféle gyógyítóknak először passzívvá kell válniuk.oszt: az embert nem tekinti másnak.elkezdődött. pedig ebből a párbeszédből ők is sokat tanulnának. Az élet- . s ez áthatja a beteg ember sejtjeit. mert nem hajlandók együtt- működni a gyógyítókkal.többek között a pszichológiával is . hogy számos forrása van.

. Egy jól informált barátom megkért. hogy csatornaként át tudja magán engedni ezt az energiát. A gyógyítás területén hathatós. számukra csak az öngyógyítás biztonságos. hogy a páciens képes volt álmatag. A változásokat a hipnotizőr aurájának a betegre gyakorolt hatása okozza. passzív állapotba kerülni. A gyógyító csupán rendelkezik egy olyan képességgel. A teozófusok szerint a hipnózis fekete mágia. s függ a gyakorló tudásának mély- ségétől és az alkalmazott módszerektől is. Az Új Gondolat mentális gyógyító szekták nem értik a különbséget az ego általi okkult erők (melyek közül egyik a gyógyítás) és az egón keresztül a Felsőbbrendű Én késztetésére megnyilvánuló okkult erők között. Ilyenkor a misztikus képes lehet arra is. akik azt mondják. s ez az erő senkinek nem sajátja. amit a beteghez akar eljuttatni. hogy a gyógyulás tartós lesz. feltéve. ám gyakran csak ideiglenes segítséget jelenthet. Ugyanezek igazak a pszichológiai és erkölcsi (újra)nevelés területére is. Ha azonban a hipnotizőr fejlett misztikus is egyben. nem szükségesek. hogy óvjak mindenkit az egoisztikus gyógyí- tástól. akkor lehetséges. nem a gyógyító saját tulajdona. akkor a beteg aurájába jelentős erő áramlik. A hipnózis ugyanis lehet jó és rossz is. Ez részben függ azoktól a szándékoktól. Az olyan gyógyí- tók. amelyek ennek az állapotnak a létrehozására irányulnak. elfelejtik. akik még az egóban vannak. Azok számára. akkor a beteg maga is részesül a kozmikus erőkből.energia rezgése univerzális. hogy az erő átadását pusztán a pácienssel való erős szemkontak- tussal elérje. hogy ha ez így van. mint Szaszvítha. és a hipnotizőr elméjét és akaraterejét arra a szuggesztióra koncentrálja. Az előbbi alacsonyabb rendű és gyakorlóját az egóhoz láncolja. ha a betegnek van hite és kellően el tudja engedni magát. Fejlett misztikus esetében a különböző technikák. Természetesen az Új Gondolat tanításai az ortodox egyházi tanításoknál azért jóval szélesebb spektrumban mozognak. amikkel gyakorolják. Ilyen módszerekkel gyakran azonnal kigyógyítottak embereket az alkoholizmusból. amely leggyakrabban a kézben koncentrálódik. ám ez az állítás túlzottan leegy- szerűsíti a dolgokat. hogy a gyógyító erőt a betegtől veszik s belé irányítják vissza. Ekkor elegendő. Amikor ez megtörténik. Ez az erő hozza a változást. veszélyes lehet gyógyítani.

hogy lerázzák magukról az önálló gondolkodásukra rakott bilincseket. Eddy és sok Új Gondolat tanító kommercializmusát. mert segíteni szerettem volna nagyszámú tanítványán. és ha el is követett komoly hibákat. ha mernének élni a szabad gondolkodás Isten adta jogával.sok jót tett. s ez ugyanolyan káros vagy akár sokkal károsabb is lehet. hogy azok valóban „isteni" eredetűek. Az rendszer. Ez magyarázza Mary B. ahogy az indiaiak mond- ják. hogy bizonyos szempontból csodálom azt a magasztos módot. amelyekre a tudatlan emberiségnek nagy szüksége van. illetve az Emmet Fox tanításaiban rejlő tévedéseket. s talán rajtuk kívül másokon is. s ha nem csuknák be szemüket. hogy egy olyan népszerű és sok embert elérő mozgal- mat indított el. akkor is elmondhatjuk. . Azért hoztam föl Mary Baker Eddy nevét ebben a könyvben. óvatos használata adott esetben jobb lehet. mint a hipnózis által kiváltott teljes szakítás. ami természetes következménye az ego valóságába vetett öntudatlan hitnek. de könnyen vissza is eshet. Neki is megvolt a maga helye a nyugati világ spirituális nevelésében. ez nem jelenti. Az ego rendkívül okosan elbújtatta magát e spirituális tanítások mögé. Ezek mindegyike az egóhoz kapcsolódik. amely . Nem titkolhatom. amikor is egyre többen meg- feledkeznek a tanítás szelleméről s leragadnak annak betűjénél. míg a másik során erre nemhogy nincs esélye. a legmagasabb igazság elemeit tartalmazza. ahogyan a Keresztény Tudomány (Christian Science) munkáját végzi a világban. amelyet ő kialakított. de éppígy el is ítélem fanatikus szűklátókörűségüket és intellektuális hibáikat. mind a pró- féták kővetőinek rejtett forrásaként működik.ahogy ő maga is mondta .Az alkohol és dohány enyhe. Olyan igazságokat rejt tanításuk. amely a legtöbb spirituális mozgalmat eléri. Ha követői vennék a bátorságot. hanem megpróbálnának szélesebb körben látni - kevésbé ellenségesen más rendszerekkel szemben -. és így mind azok prófétáinak. akkor elkerülhetnék azt a sorsot. azonban nem célom szektája hibáinak vagy erényeinek vizsgálata. vagy pedig szenvedélyét más területen élheti ki.életerőt. Az előbbi esetben ugyanis a szenve- délybetegnek van lehetősége önuralom gyakorlására. Habár a Keresztény Tudomány és Új Gondolat szekták csodás gyógyulásokat produkáltak. Valójában alacsonyabb rendű erőket használnak fel . Eddy sajnálatos módon elkövetett több hibát is. Mrs. amelyek végül az ő saját mentális-fizikai összeomlásához és halálához vezettek.

a filozófia pedig az érett kor élő jelenében. A pszichoanalízis elsődlegesen azt keresi. hogy mi a rossz az emberben. a végtelenségig kidolgozott. a Keresztény Tudomány cserbenhagyta. A pszichoanalízis arra törekszik. A pszichoanalízis az eltűnt gyermekkorban keresgél. a filozó- fiai analízis pedig azt keresi. s szülői fixációnak vagy elnyomott szexuális vágyaknak gondolják azt. ami valójában korunk legnagyobb lelki problémája: a lélek kiüresedését. hogy a hamis ént javítgassa. hogy mi van e mögött. Az analitikusok hibája. Amikor azonban a végső próba ideje . mint más szektákra. Nem szabad elfelejtenünk. s ez utóbbi esetből legalább százszor annyi van. akkor publikálnák nem csak a gyógyulások. urémiában. amikor nem tudott segíteni. ötven- nyolc évesen hunyt el. hogy a betegség. hogy a fejlett lélek személyes szenvedés felé irányuló nézőpontja nem egyezik meg a hétköznapi emberével . az segíthetne neki megszabadulni jó néhány komplexustól. a filozófia pedig azt próbálja felfedni. ám senki nem szól azokról az esetekről. járványok és a halál részét képezik a fizikai testben való létezésnek.s ez mindkét ország történelmének egyik legkritikusabb pillanata volt akkor hirtelen meghalt a vérmérgezésnek egy formájában. fájdalom. amit komo- lyan kellene venni. Amennyire ennek a bolygónak az emberi történelmét ismerjük.Lord Lohina hosszú éveken át komolyan érdeklődött a Keresztény Tudomány elmélete és gyakorlata iránt. Minden elmélet bizonyítékát a gyakorlatban találhatjuk. azaz amikor megkapta élete legfontosabb feladatát s kinevezték Nagy-Britannia amerikai nagykövetének . hanem a sikertelen esetek számát is. a tények azt mutatják. hogy mi benne a jó. hogy nem bánnak elég határozottan azzal. amikor legnagyobb szüksége lett volna rá. Azaz. A pszichoanalízis folytonosan az egón dolgozik. cizellált elméletek és kevésbé sikeres gyakorlat közötti ellentmondás éppoly jellemző rájuk. Pedig ha az végre inkább a Felsőbbrendű Én felé fordulna. A túlzó állítások és szerény eredmények. Ráadásul viszonylag fiatalon.máshonnan tekint az eseményekre.1940 decem- bere . mert ezek elkerülhetetlen tapaszta- .eljött. Ha valóban tudományos alapon működnének s nem félnének. s így börtönben tartja a páci- enst. Sokat hallunk a Keresztény Tudomány sikereiről.

vagy Lourdes-i Szent Bernadette viszonyulása a tüdővészhez az azzal folytatott. legyen ez a létező akár ember. hogy szembesülnünk kell ezekkel a fájdalmas tapasztalatokkal. Azaz az isteni tervnek is részét képezik. mint Rámán Maharisinek a testi szenvedéseivel kapcsolatban megnyilvánuló fata- lizmusa. emberek sajnáljuk. és nem bánkódnak miatta. hogy visszatérhessenek az érzéki örömök- höz és önző életmódjukhoz. az univerzális törvényekbe vetett meg- ingathatatlan hit és egy kőszikla ereje rejtezik. hideg. meleg és iszapfürdők. azok további hibákat követhetnek el. és az éppúgy alá van vetve a szokásos korlátoknak és fizikai törvényeknek. Az Erő. mint a Lélek. a későbbiekben fenntartja akarat- lan funkcióit.amelytől meg is halt . Előfordul azonban az is. Ezzel kapcsolatban eszünkbe juthat Sri Rámakrisna viszonya a torká- ban kifejlődő rákhoz . Szívünk mélyén gyógyító csendesség. Akik csak azért keresik a gyógyulást. mint például a böjt esete. mint bárki másé". hosszú tusája alatt éppúgy. vagy elősegítheti a teljes önmegtartóztatás. Hasonló mindezekhez Srí Aurobindo válasza az orvosnak. szükségünk van türelemre és kitartásra.latok a lét fizikai síkján. mély lélegzés. meggyógyítja betegségeit és sebeit. . mely a testnek a létesülés erejét adta. hogy elérhessük. amely gyakran a leggyorsabb és leghatékonyabb eszköz. ám lehetséges. Gyógyító ereje számos közvetítőn keresztül nyilvánulhat meg: gyógynövények. hogy nem tudtad előre látni és megelőzni ezt a balesetet?". s lehet. A testben rejtezik. akik közelebb kerültek az isteni bölcsességhez felismerik ezt. s nem más ez. Ezek egyike lehet a testi betegségek gyógyítása. hogy végül rosszabbul járnak. a Felsőbbrendű Én életerő vetülete. ételek. akár más magasabb rendű szervezet. Mi. Ám éppen mivel oly mélyen található. aki törött térdét kezelve azt kérdezte: „Hogyan lehet. hogy közvetlenül és majdnem csodával határos módon minden fizikai közvetítő nélkül juttat gyógyuláshoz. akkor különböző dolgok végrehajtására lesz képes. míg a megvilágosodottak. szíve pedig a min- den dolog mélyén rejtező szeretettel. Ha az emberi elme szinkronba kerül az Univerzális Elmével. testgyakorlás. óh bölcs. hogy szükségesek kiegyensúlyozott fejlődésünkhöz. amire a válasz így szólt: „Nekem is hordoz- nom kell az emberi testet. masszázs.

és jussunk el a felismeréshez. ahogy Jézus intette a nőt a kútnál. Ennek ellenére vannak olyan szekták. Az Elme közös. sorsunkat rábízhatjuk. hogy ha megnyilvánul egyáltalán. Akik nem értik meg a Felsőbbrendű Én működését. akár meggyógyulunk. hogy a karma milyen legyen s hogyan alakuljon! Ha valóban átadjuk magunkat. és béke uralja a belső életet akár betegek maradunk. hiszen a végső döntést úgyis Az Hozza meg. ami eljutatta őket ehhez a gyógymódhoz és sikeres gyógyulást hozott. vagy valóban. mint a Felsőbbrendű Én A magasabb rendű gyógyító munka alapja annak felismerése. Csak miután az utóbbit elértük. csak saját énünket. hogy a Felsőbbrendű Én csak közvetlenül. hogy felejtsük el a betegséget. böjttel vagy valamilyen gyógyszerrel. irányíthatjuk a gondolatokat ismét a betegségre azzal a mély meggyőződéssel. határtalan. nem térben elhelyezkedő. Ennek a megkülön- böztetésnek súlyos következményei vannak. ám az. ám a tudatosság egyéni szeletekre van szabdalva. hogy saját akaratunkat próbáljuk érvényre jut- tatni. szabad létező. Az első erőfeszítésnek tehát arra kell irányulnia. Valójában azonban lehetséges. A dolgok végső kimenetelét az egyénre vonatkozó karmíkus és evolucionáris tényezők egyensúlya fogja meghatározni. Nem az én személyes elmém. Az efféle próbálkozá- sok csak önmaguk ellen dolgoznak. És mindenek felett kérd az Élet Vizét. az helytelen és kevés. A legcsekélyebb mértékben sem szabad megpróbálnunk ráerőltetni saját akaratunkat a gyógyulással kapcsolatban a magasabb erőre. mert bárki. . ám senki mást nem csapunk be ezzel. Ám az utóbbi egy személyiséggel nem rendelkező. Imádkoznunk kell. annak minden egoisztikus vágyával együtt. úgy. Engedhetünk a késztetésnek. akkor az én vágyai eltűn- nek. akkor azt képzelik. és a személyes akaratnak sem szabad megnyilvánulni a kezelés során. lelki úton fejtheti ki hatását. hogy egy teljesen fizikai médiumon keresztül kapják meg a gyógyulást. hogy az ember maga az Elme. aki az utóbbiból el tud jutni az előbbibe. mindig arra számítanak. hogy Te mit tehetsz a gyógyulásodért. akik nem átallják a saját megoldásukat a Végtelen Elmére erőltetni vagy meghatározni. hogy megértsük. Ebből következően a valódi és tartós gyógyítás csak tudatos közremű- ködésünk nélkül lehetséges. akkor teljes tisztaságában tegye ezt. ha az egoelmét elengedjük.Ha csak testi gyógyulásért imádkozunk és semmi másért. egy súlyosan korlátozott világból egy hihetetlenül élettelibe jut el. Ha gyó- gyulásra vágynak. Kérdezd meg azt is. például diétával. hogy a test állapotáért való aggódást nyugodtan a Világelme kezeibe helyezhetjük. miért éppen ez a betegség támadott meg minket. nem volt más.

Ez a megbocsátás Jézuson mint közvetítőn keresztül történt. a megtérést. Csak abban az esetben volt erre képes. Ha személyes gyengeségeink és morális értéktelenségünk felismerése térdre kényszerít és megalázkodunk. ha a szenvedők már korábban nem érezték volna meg nagyságát. az erkölcsi fejlődést és a lelki vágyakozást nem lehet kierőszakolni. Látható jele volt ez a láthatatlan gyógyulásnak. az átalakulást. akkor csodálkozva fedezhetjük fel. hogy a fentebb említett feltételek megvalósultak. és segítség és gyógyulás árad belőlünk mások felé. akik erre képtelenek voltak. A legtöbb olvasó ezért azt hiszi. s helyes útra terelje. Gyakran olyan kijelentés is kísérte a gyógyításokat. . amikor ezek a belső változások sikeresen lezajlottak. mert senki sem tud hitet plántálni másokba. s csak akkor történt meg. hogy eltérítse bűnös szokásaitól. másrészt azt. Erre azonban senki nem képes. amely kiválthatja az isteni kegyelem megnyilvánulását. azok tévednek. amely nem a sajátunk. Akik azt gondolják. Amikor az emberi jellem magasabb elemei kerültek túlsúlyba s győzedelmeskedtek az alacsonyabbak felett.őszintén átadhatjuk magunkat a felsőbb hatalomnak. Ez azt jelenti egyrészt. hogy a jövőben helyesen élnek. Van még egy fontos tényező Jézus gyógyításai mögött. Az Újtestamentum azokról az esetekről számol be. hogy változást érjen el gondolkodásában és érzéseiben. A test gyógyí- tása mindennek csak mellékterméke volt. Jézus nem tudta volna meggyógyítani a fizi- kai betegséget. miszerint a beteg bűnei megbocsáttatnak. nem könyörögtek volna bűnbocsá- natért és nem határozták volna el magukat. hogy az adott személy Felsőbbrendű Énje kegyelmet gyakorolva eltörölte a korábban kije- lölt rossz sorsot. nem bánták volna meg korábbi életüket. s ekkor e kegyelem áradásának csatornájává vált Jézus. a vezeklést. ám nem tőle származott. hogy Jézus személyesen el tudta tőrölni minden ember bűnét. ezt a győzelmet követte s egyben szimbolizálta a betegség megszűnése. s így testi nyavalyáik sem tűnhettek el. s a lelki közönytől a szó szerinti „lelkesedés" felé irányítsa. hogy egy olyan erő csatornájává váltunk. Jézus elsődleges célja a belső ember gyógyítása volt. amely betegség formájában nyilvánult meg. akiknél ez megtörtént. ha az ember magasabb énje így akarta. hogy Jézus bárkit meg tudott gyógyítani. ám nincs szó arról a jóval nagyobb számú emberről.

tudatában eléri azt az életet. Ő ugyanis elsőrendű feladatának mindig az ember lelki szívének megnyitását tekinti. aki harmóniába került a Szellemmel. amire szükségük van. ám másoknak. John Burroughs azt írta: „Csendesen ülök. ám csak az adeptusra. bánat. akik még materialisták. A vágyak és félelem fölé jutva szükségszerűen a kielégítetlen vágyak és megvalósult félelmek okozta szenvedésen is túljut. betegség és halál. Neki csak csendben kell ülnie. ezek csak a gondolatok világában léteznek. akkor azonnal meggyógyulhatsz. s minden eljön hozzá. s várok. Lehet. Nagy hiba. aki elrejti nagyságát. azoknak küzdeni. de az is lehet. első lesz. Bárki.Az Új Gondolat és Keresztény Tudomány irányzatok állításai közül még a helyesek is csak az adeptusra igazak. hogy átmenetiek. mellékterméke a bölcs működésének. ha egy átlagember gyakorlati problémával találkozván azt mondja: „Isten majd gondoskodik rólam". aki eléri a tiszta Gondolatot. lelkem. ahol nincs fájdalom. Fájdalom és szenvedés. tér) meg hozzám". törvényeinek. . nem a tiszta Gondolat világában. akik még nem értek ilyen magas- latokra. A gyógyítás csak apró porszem. azonban kijelenthet- jük. hogy Isten semmit sem tesz. előre kerül". s ugyanezt találjuk Lao-ce mondásai között: „Aki lemarad. Nem illúziók. bűn. Ez az igazságmag leledzik a keresztény tudomány és az advaita védánta egyes elméleti tanításai mögött. Ha alkalmazni tudod ezt a tanítást most. mert ő az. ha kellő hited van és kapcsolatba tudsz kerülni a felsőbbrendű erővel ebben a pillanatban. cselekedni és szenvedni kell mindenért. ha el tudod felejteni magad egyetlen pillanatra. és így tovább. összekulcsolt kézzel. Ezek az állítások tökéletesen igazak. amely kénytelen engedelmeskedni saját lényének. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a testben is él. lelkem. halál és pusztulás. s ezek behatárolják és egyben tökéletlenné is teszik.

érzésekben és vad szenvedélyben . de javunkra válik. zaklatottság. A kihívások végül a legszentebb változásokhoz vezethetnek. esélyként arra. énközpontú panaszkodás. mert ez az. Ha a felmerülő nehézséget esélyként értelmezzük. hogy felszínre hozzuk látens erőinket és egyben annak próbájaként. hogy eddig mit tanultunk meg. s el kell fogadnunk azokat az igen súlyos következményeket. s habár ez fájdalmas. konstruktív módon és reményteli szívvel cselekedni. a rusnya bűnök fájdalmas következményeikkel.Az egóban gyökerezik . kétségbeesés és hasonlók jellemzik. méreg. akkor a problémák javunkra is válhatnak. önmegtagadással és szeretettel hajtható végre. A spirituális kevesek azonban a sokkal kevésbé járt utat választják: megpróbál- ják a rosszat valami módon jóvá változtatni. félelem. jellemzői . a külső bajokat belső épüléssé transzformálva. Még ha nem is tudjuk megváltoztatni a sze- rencsétlen körülmények okozta helyzetet. Alacsonyabb természetünk gyógyíthatatlanul ellenségesen viselkedik a maga- sabbal szemben. amelyekbe kerülünk. ami élet- ben tartja. Ennek elfogadása lerombolhatja egoizmu- sunkat. amelyek a múltunkra. Mágikus aktus ez. A gyakorlati filozófia útja. A közönséges megoldást eléggé jól ismerjük: egoisztikus reakció.A látható és láthatatlan kár. nyugodtan. és csak mély gondolkodással. egy ilyen hozzáállás legalább minket jó irányba változtat. hogy meg- próbáljuk a látszólagosan rosszból a lehető legjobbat kihozni önmagunkban. El kell fogadnunk. . A NEGATÍVUMOK: SÖTÉT ÁRNYÉK VETÜL A VILÁGRA Természete. emocionális. önzetlenül. amit okoznak Minden emberi probléma megoldására két kiút kínálkozik. A múló örömök érdeklik az ezekkel párosuló szenvedésekkel együtt. jelenünkre és jövőnkre vonatkoznak ebből a szemszögből. hogy mi vagyunk felelősek az életünk alakulásáért és a helyzetekért.Jelenléte a világban - Gondolatokban.

esetleg szellemi támadások érik. időtartamuk. és a jóság és igazságosság ellen küzdenek. . s csendben kell maradnunk. Negatív helyzetekben. mások megpróbálhatnak minket is bevonni. Hallgatnunk kell erre az érzésre. Ezek elöl a szenvedések elől nem menekülhet. amikor egy lény a materializmus és elkülönültség útjára téved. Amennyiben így történik. köszörűkővé. ám erejük. A köz- megítélés ellene fordulhat. és nézőpontunkat a negativitás és kritika felé fordítani. vagy hogy szívét és elméjét a föld rögéhez kötözve tartsák. A közvetlen környezetében található emberek ellene fordul- hatnak. kritikusok jelennek meg s próbálják elpusztítani. amikor a negatív kritika és negatív érzelmek áradata tör ránk. A gonosz akkor keletkezik. amellyel az emberi értelmet éle- sítheti. hogy belső utazásának irányával ellentétes erők generálódnak s feszülnek ellene. A gonosz- ságnak nincs örök és végső elve. amelyek reménytelen küzdelmekbe taszítják vagy érzelmi elnyomásba és rabságba. hogy megakadályozzák szinkronba kerülését a Felsőbbrendű Énnel. gyűlöletet és értetlenséget támasztva. nagyságuk csökkenthető. A pesszimizmus kishitűség és lelki öngyilkosság. s tükörré. vagy legalább megakadályozni őt munkája folytatásában. Ám furcsa érzés törhet ránk ilyen pillana- tokban. amelyek megpróbálják ledönteni lelki lábairól és lerombolni magasabb iránti vágyódását. A kétségbeesés gyermeke és a pusztulás édesanyja. hogy megakadályozzák a mentális csend elérését. Útját külső akadályok fogják eltorlaszolni. Ám saját ter- mészetük végül pusztulásba sodorja ezeket a lényeket. egykori barátok a kobráénál is gyilkosabb méreggel felfegyverzett gyűlöletes ellenségekké válhatnak. amellyel az evolúció felmérheti saját előrehaladásának ütemét. amellyel hibáit megmutathatja. aki az általunk javasolt utat kezdi járni. de vannak gonosz erők. nagyon erősek. Idővel ennek az útnak a helyessége be fog bizonyosodni. előbb-utóbb azt találja. olyan próbákká. s még az ő ténykedésük Is a jó eszközévé válik végül. s ebből következően más lényekkel kerül konfliktusba. amit alkotott és tett az emberiségért.Bárki. amely megpróbál eltántorítani minket ettől. akik nagyon rossz útra kerültek. Mindezen munkálkodások egyetlen célja.

ha forrását és természetét a lehető legmélyebben és leggyorsabban kielemezzük. hogy többek vagyunk. mert a pró- bák és kísértések mindig újabb és újabb formában jelentkeznek. és bíznunk kell abban.tévútra terelni éppúgy. és a velük kapcsolatos személyek.természetesen a szoká- sos hétköznapi próbákon túl. Óvatosnak kell lenned. A gyors előrejutás időszakait rendszerint lassulás követi.Épp amiatt aki.éppúgy. mind keleti jógával. ahogyan maga is tévútra került korábban. hogy ne ess túlzott önelégültségbe. s a siker éppúgy váltja a sikertelenséget.elkerülhe- . Jól kidolgozott. Az út megpróbáltatásai . türelmetlenséget és lázadást érezhetünk magunkban. Azok a tényezők. és saját belső isteni lehetőségeink a legjobb garanciát adják arra. hogy az előrejutás során folytonosan változnak a körül- mények. trükkös csapdák várnak utad mentén. mint a nappal az éjszakát. Nehézségek mindig is lesznek. és amiatt amit tesz. írásos bizonyítékok. egyet nem szabad megengednünk: nem veszthetünk el minden reményt. A kockázat nagyobb. hogy valamiféle negatív tettet vagy beszédet tegyünk. csüggedést. s készen kell állnod. de nem szabad. okkultizmussal foglalkozó emberek személyes elbeszélései ezerszámra tanúsítják. amellyel minden emberi lény szembesül. a keresőnek speciális próbákat kell kiállnia. legjobban tesszük. Habár időnként reménytelenséget. saját gyengeségeid. mint az életé . Bármiféle negatív impulzus próbál hatalmába keríteni.aktív szuggesztiókkal vagy passzívan . hogy az akadályok nem tartanak örökké. Saját tapasztalataim a világ számos pontján. a mate- rializmus. Egyszóval. amelyek a tanítvány előrejutását akadályozzák igen változato- sak. hogy mennyire fontos erre figyelmeztetni mindenkit. hogy ez gyá- vává tegyen minket. Ki kell tar- tanunk hitünkben. hogy végül célba jutunk. mert a természetben jelen lévő gonosz erők emberi kép- viselője automatikusan fel fog tűnni életed kritikus pillanataiban és tudatosan vagy öntudatlanul megpróbál . illetve események kombinációjaként. és arra biztatni. misztikával. mint pusztán test. tudnunk kell. illetve mind nyugati. különös tapasztalatokat és késztetéseket kell legyőznie . Mi rejtezik mindezen viselkedési és személyiséghibák mögött? Annak a felisme- résnek a hiánya.

Bármiféle jót vagy rosszat teremt Isten. hogy az elkeseredés hullámai magukkal rántsanak. a jóság. aki valóban őszintén szeretne előrejutni. hogy fényesebb jövő vár ránk. Azonban azt kitalálhatjuk. mert egyedül Isten tudna rá válaszolni. tudd. melyekre nincs válasz. olyan nézőpontot kell kialakítania. Ha elfe- ledkezünk róluk. a szufi adeptus. s ez egy azok közül. hogy a létezés különböző szintjeit összekeverjük. csalódásai visszavezethetők saját gyengesé- . szervezetekben és máshol. nem törődünk velük és nem is veszünk tudomást ezekről az erőkről. ne harcolj az Ő akaratával. és az életben is. Al Khuttali sejk. s ne hagyd." Ezért annak a tanítványnak. bármiféle körülmények közé csöppensz. igazság és szépség valósága -. s a Gondviselés nem véletlen cselekszik. mint önvizsgálatba kezdeni. de mindeközben tud- nunk kell azt. In ugyanis kétféle. hogy mit mond az emberi intuíció és embert misztikus meglátás eme kérdésekben. vak. Nehéz azonban ezt elfogadni. amikor az nehéz körülményeire panaszkodott: „Ó. egymásnak feszülő erő létezik és uralkodik a világ felett. Gyakran belső hiányosságaink mutatkoznak meg és tőrnek ellenünk a külső problémák sokféle alakjában. és onnan manipulálják a tömegeket. amikor a spirituális elő- rejutás e nélkül is lehetséges lenne? Vannak olyan kérdések. hanem csak véges értelmünknek lehetnek elégségesek. így szólt egy tanítványához. hogy minden történésnek jó oka van. Ezek a sötét figurák gyakran kulcspozíciókat szereznek meg a politikában. Miért engedi meg Isten a gonoszságot és szenvedést. az hamis a dualitás szintjén. A gonosz viszonylagos létezésének tagadása azt jelenti. tudatlan eszközül használva őket. miszerint személyes problémái. akkor gyenge pontot hagyunk magunkban. mert szokásaink kifelé fordulóvá tettek minket. A megpróbáltatásokat azzal a belső meggyőződéssel kell elviselnünk. s a remény és hit fog elvezetni minket oda. hogy ezek nem a végső válaszok. A sötét és romboló erők fellelhetők a természetben. gyermekem. és sokkal inkább szeretünk magunk mentségére indokokat keresni.tetlenek. és elfogadhatjuk ezeket a válaszokat.a gonosz nem létezése. Ami igaz lehet a végső szintjén .

gyengeségeit és környezethez való rossz viszonyát. Természetéből adó- dóan az ember nem nagyon hajlandó meglátni saját hiányosságait és hibáit. ürügyek és racionalizáció mind csak önáltatásra szolgál. A tanítvány gyakran fel sem ismeri önzőségét. hogy „Az én országom ez. Sokkal többet nyerünk azáltal. s ugyanezek a súlyos események újra meg- ismétlődhetnek életünkben. hibáira. Nem szabad másokat vagy a sorsot okolni mindezekért. ezzel ugyanis saját spirituá- lis fejlődését hátráltatja. Így gyorsan fog előrejutni. sokkoló és megalázó hatásai végül megértetik vele az igazságot. Félelmetes belegondolni is. önvédelembe s önigazolásba menekül. alibik. Ahogy az olaszokat álpatriotizmusuk vakon Mussolini irányítása alá terelte és a szerencsétlen etiópiai katasztrófába hajszolta azon az elven. míg az előbbi annak feladását. hogy legtöbb bajunkról önmagunk tehetünk. de ha el tudja kerülni. milyen nagymértékben felelős a szerencsétlen ese- ményekért. hogy siralmas sorsa nagy részben saját siralmas hibáiból ered. és saját magának javítására. akkor útját csak lelassítja vagy teljesen meg is állíthatja. a nem orvosolt jellemhiba is személyiségünkben marad. akkor megláthatja.geire. Fel kell ismernünk. ha saját negatív dolgokhoz való makacs ragasz- kodásunkat okoljuk kíméletlenül. Ebben az esetben elveszítjük a lehetőséget. Látni fogja. sőt még mások problémáinak is részben okozói lehetünk. hogy mekkora szerepet játszott saját bajainak létrehozásában. s iga- zolja annak minden nézetét. hogy megszüntessük a problémát. amelyeket eddig külső tényezőknek tulajdonított. és megkeresni azokat a gyengeségeket. Ahelyett. harag. erőteljes. hogy mekkora az alacsonyabb ego hite saját magában. mintha másokra hárítanánk a felelősséget a bajokért. De a magasabb Én . mert az a sajátja. A kifogások. Ezért a szenvedésnek kell felnyitnia szemét. Semmit sem nyerhetünk efféle hízelgő önáltatással. ha annak kezelése helyett makacsul más embereket vagy helyzeteket okolnánk saját cse- lekedeteink következményeiért. akár rosszul a vezetőnk". cselekedjen akár jól. fegyelmezetlenségére. az ember is az egót követi éppoly vakon és önfejűen. hogy a megbántódás. amik a bajokhoz vezettek. amellyel saját nézőpontjához ragaszkodik. s közben az ego állandóan csak saját hitvány érzé- seit próbálja kielégíteni és megvédeni. hogy minden rossz eseménynél a sorsot okolnánk. amikor a tanítvány az alacsonyabb ego tanácsait követi és önmaga előtt is igazolja annak tetteit. hogy azo- nosuljon nézőpontjával. De elte- kintve a személyes sorsra gyakorolt kellemetlen hatásoktól. megváltoztatására késztetik. ám sokat veszíthetünk. Nyíltan be kell vallanunk magunknak. és milyen nagy az ereje. hiányosságaira. csak azért. akkor csak ostobaságáról tesz tanúbizonyságot. Az utóbbi ugyanis az egóba való kapaszkodást jelenti. míg ha folyamatosan önsajnálatba. Ahogy egy cipőből ki nem szedett kavics is folytonosan problémákat okoz nekünk. saját erkölcsi és mentális felépítésünket kell elemezni. önsaj- nálat és csüggedés gyakran egy sebzett egóból erednek.

Mi más is a depresszió és a szomorkodás. ahogyan csendes könnyeket hullat önmagáért. lesz képes megszerezni a legértékesebb díjat. egyéniségként való létezése az. Ebben rejlik az emberi létezés különös és meglepő önellentmondása. és ugyanez a létezés az. mások öntudatlanul mély csapdát ásnak majd utadon és az ego egyenesen bele- vezet. Az ebből a bukásból származó szenvedés azonban megteremti annak a lehetőségét. saját egója az. azaz ha önhittséged gyógyításra szorul.nem tűri meg a versenytársakat. Ha az ego nem tud csapdába csalni bűneiden keresztül. Énsége. állatiassága vagy ravasz és kapzsi elméje minden baj forrása. okos és követelőző. Csak a kivételes tanítványok fogják becsületesen elismerni saját hibáikat és próbálják meg valóban kijavítani azokat. mert minden más gonoszság ebből kelet- kezik. miért oly kevesen teszik valaha is meg. önmagát szemlélve és önmagába burkolózva? Mi más is a nyugodt boldogság. Minden egyes csatában az ego esélyei jóval nagyobbak. és minden csatában az emelkedett elveknek össze kell csapni a bennünk ösztönszerűen rejlő elfogultsággal. hogy két urat akarunk egyszerre szolgálni. hogy eredményeid alapján más emberek fölé kerültél. türelmes és távoli. akkor az erényeiden át fogja megtenni azt. mint az ego önsajnálata. A tanítványnak választania kell. amit a filozófia ajánlani tud. aki hajlandó a ragaszkodásmentes önkritikára. amelyhez ennek ellenére mindenáron ragaszkodik! . mint ennek az egoiz- musnak a kiirtása? Csalódásaink és tévedéseink egyértelműen következnek abból. amely szenvedést okoz neki. hogy érthető. Ha kellő előrehaladást érsz el. A Felsőbbrendű Én csendes. Ha erősen és tartósan hiszel ebben. E között a kenő között azonban olyan nagy a mentális távolság és oly fájdalmas az út. önmagát imádva. akkor megpróbál okosan és észrevétlenül spirituális büszkeséget. Az ember saját. Csak az. gőgöt kelteni benned. Az ego erős. hogy szerényebbé válj. Túl hamar és tévesen azt fogod hinni. hogy elfogadja vagy megtagadja az ego agresszivitását. Nem az ember gonoszsága.

Hihetetlenül nehéz az alacsonyabb és a magasabb állapot közötti utat meg- tenni. de kritikus időkben tudatosan vagy öntudatlanul gonosz. és ahol az ego utolsó elkeseredett kísérleteit teszi. Agresszivitás alatt azt értem. Mint kőszikla a viharban. hogy eltérítsen minket isteni célunktól. ám ha kapcsolatba kerülünk velük. amit át akar nekünk adni. Sajnálhatjuk ugyan. Ha abbahagynánk ezt a folytonos agressziót és befelé fordulnánk a csendességbe. Olyan hely ez. hogy ilyesféle jellemhibák léteznek más emberekben. Az úton nem csak olyan csapdák vannak. csapdákkal próbálnak eltántorítani attól. akkor meghallanánk. mert e kettő kőzött a tudatosság olyan átmeneti zónája terül el. . és tévutak- kal. Ez a terület ezért a vonzó érzéken túli érzékelés tapasztalataival. hogy az igazi iránymutatásra hallgassunk. ahol a nagy igazságok fortélyosan hatalmas hazugságokkal vegyülnek. nem engedve. szeretete és gyó- gyítása elérjen minket? Számos oka lehet. emberi formát öltött lények próbálják hazugságokkal lerombolni hitünket. A romlott ember telve van elfogultsággal. és megkapnánk. egoizmus. de visszavezethetők az alábbiakra: negativitás. és száz emberből kilenc- venkilenc tudatosan vagy öntudatlanul arra törekszik.Mi akadályozza meg. amit a lélek akar mondani nekünk. ahogy a belső béke szelíd hul- lámait keresnünk szükséges. messianisztikus külde- tésekkel lehet tele. agresszió. hogy a lélek fénye. A vad vágyak viharának ellent kell állni éppúgy. úgy kell egyetlen célhoz ragaszkodva megmaradni. ahol nagyok a csábítások. békéje. hogy a körülöttünk forrongó és ellenünk feszülő ellenállás eltántorítson. melyek saját emberi hibáinkból erednek. hogy továbbra is rabságban tartson minket. a spirituális önfényezéssel. hogy személyisé- günket és ideáinkat folytonosan másokra erőszakoljuk. kegyelme. nem hagyhatjuk ki számításunkból ezek létezését.

A gonosz világunkban manifesztálódott erőiről. a filozófusnak különbséget kell tennie jó és rossz között. s ezt mindaddig fenntartani. hogy gonosz emberek közé kerülsz. s forrását az emberi gondo- latokból meríti. nem lehet elvárni. s ez nem válik senki kárára. Ez az oka annak. s megtisztíthatja magát saját vadállati ösztöneitől. Sartre mondott Simone de Beauvoir beszámolója szerint. melyek oly aktívak. Az egzisztencializmus nihilisztikus természetét mi sem mutatja jobban. akkor megsemmisítünk minden olyan káros vagy zavaró hatást. Sehol a bolygónkon nincs állandó békesség. hogy elérje saját belső békéjét. mint konfliktusok sorozata.Ha a körülmények úgy hozzák. nép és nemzet tagja nem gyakorol elegendő önuralmat. s az erőszakot. akkor értelmét vesztené bármiféle könyvet írni. mint amit atyja. Nagy része ugyan lényegtelen semmiség. hogy ha nem lenne mit megtámadni s lerombolni. Ha gyűlölni akarsz valamit. gyűlöld magát a gyűlöletet. míg minden társadalom. Habár a szent nem akarja ezt meglátni. . Ha kitartóan befelé fordulunk ilyen emberek jelenlétében. A világban létezik a gonosz és hazug erő. csak állandó küzdelem. akkor az önvédelem első lépéseként a Tanú Énre való folytonos emlékezést kell gyako- rolni. hogy a történelem nem más. erőszakosak és elterjedtek korunkban. amíg a kapcsolat tart. Azt állí- totta. háborút és gyilkosságot elhagy- hatja a küzdelmek sorából. A gyűlöletes gonoszság igenis létezik a világban. nem lehet álmodozó optimizmussal elfeledkezni. De az ember számára van választás. ám néha a gonoszság hatalmassá válik. mivel eközben folytonosan a jót és igazat látja mindenek mögött. mert nem akar rosszat gondolni másokról. Addig. amelyet gondolatainkra gyakorolhatnának. hogy a külső világban béke uralkodjon.

hogy az emberi természet javítására és megtisztítására tett erőfeszítéseink is szükségtelennek tűnjenek. Mi az a tulajdonság. és képtelenek leszünk megtalálni a boldogságot. mert csak hátráltatják elméd felemelkedé- sét. akiknek nem oly mély a hite. ők is megérthetik ezt. mert negatív gondolatokat ápolunk. . hogy szenvedéseink nagy részét saját magunknak köszönhetjük. akkor nem sok idő kell ahhoz. hogy ezt belássák. Amit ma magunk körül látunk a világban . Ezek pedig elfedik és elrejtik lényünk csendes központját. hogy ha helyet adunk elménkben a negatív. hogy tudatlan emberek szavai vagy tettei a düh. a víz. valamint az emberi testet megtámadó új s újabb betegségek csak az emberi szívben és elmében lévő méreg kikris- tályosodása. mely a jelen erőszakosságának ellenpontja lehetne? Nem pusztán az erőszak-nélküliség . irigység vagy megbánás reakcióit ébresszék fel bennünk. Még azok. akkor nem lehetünk szabadok. Ha a láthatatlan gonosz nem létezne. Sohasem szabad megengedni. megnyilvánulása.amely pozitív. Egykor azt mondta Buddha. keserű gondolatoknak.Az egzisztencialisták morbid presztízzsel ruházták fel a pesszimizmust és nihilizmust. akkor a látható sem tűnhetne fel. amely pedig végtelen boldogság. Távolítsd el a negatív gondolatokat. A mentalizmus azt állítja.a levegő. s helyettesítsd őket az Önvalóról való gyakori és pozitív emlékezéssel. Ha hitünk az élet magasabb értelmében elveszik.amely negatív lenne hanem a szelídség és gyengédség . a talaj. az élelmiszer s még a sztratoszféra szennyeződése is. pusztán a közvetlenül fennálló kapcsolatok logi- kus végiggondolásával. mások vádolásának és a velünk rosszul bánók iránt táplált gyűlöletnek.

a gonoszságot. propagálják mérgező nézeteiket és negatív ideáikat. ezek a sötét erők felfedik valódi céljukat. Amikor pedig a bizalom kellően megalapozottá vált.A fekete mágia. boszorkányság. Azt állította akkor. ha teljesen elkerüljük őket. de a komoly való- nál / Örvénybe dönt. melyeknek természete gonosz. aki kellően kritikusan tanulmányozta a gonosz lelkek viselkedésmódját. s bukásuk hatalmas. szép ártatlanul / Játékba visz. Mennyire igazak Shakespeare szavai a Macbeth első felvonásának harmadik színéből: „De néha. a gyű- * Fordította Szász Károly. az erkölcsi elsilá- nyodást. az erőszakot. akik az igazság túléléséért dolgoznak egy igazság nélküli világban. sorsunkra vagy egészségünkre nézve. A megfigyelők számára csak fokozatosan nyilvánulnak ezek meg. mikor villámháborút indított a Szovjetunió ellen. helyeket. tudja. a gonosz / Szellem valót mond. hogy a jót követik. A szerencsétlen áldozatok azután ezen az egyetlen lapon mindent elbuknak. a gyűlöletet. ám katonái soha nem jutottak el oda. hogy a mentális járványok emberi képviselői kinyomtassák. a híres és megbecsült jógi-filozófus nemegyszer mondotta. azok. ám azt hagyjuk. Ugyanez történt Hitlerrel is 1941-ben. szexuális perverziók és drogfüggőség terjedése korunk nagy fenyegetése.hatal- mas hazugságokon és hamis jóslatokon keresztül -. a pornográfiát./ Csak hogy veszélybe csaljon. Kővetői közül néhányan tudatosan imádnak gonosz. . . s azért teszik ezt. hogy végső szán- dékaikat ne mutassák meg egyből. Bárki. Ahogy Srí Aurobindo. másokat azonban félrevezettek. Sőt legjobb. hogy járványokkal fertőzött patkányok szaladgáljanak kony- hánkban és otthonunkban. hogy Moszkvát 6-7 hét alatt elérik. hogy tegyenek fel mindent egy lapra. A médiumokon keresztül ható gonosz erők elég okosak ahhoz. Nem hagynánk. hogy médiumisztikus áldozataikat vagy a töme- geket úgy vezetik önpusztításba.különös! . mert elhitették velük. démoni erőket. s arra ösztökélik áldozataikat ."* Ne bámuljuk túl hosszan azokat az embereket. hogy először sikeres jóslatok és tettek sorával megnyerik bizalmukat. dolgokat. mert ez veszélyes lehet ránk. Láthatatlan vezetői elárulták. hangoztassák.

Vannak olyan materialisták. szenvedni fog a gonosz ellentámadásától. ha a filozófia igazságait hallják. akik egész életüket destruktív ideákkal töltötték. . akkor természetszerűen zárt kapukba fogunk ütközni. mert elvesztették azt a képességüket. hogy nyugodt. Azért történik ez. ide- gesek lesznek. hogy tiszteletet érezzenek valami nálunk magasabb és nemesebb iránt . mert elveszítették képességüket. spirituális üzenetet eljuttatni az emberiségnek. akik türelmetlenek. Az ilyen emberek agresszívakká is válhatnak pusztán ettől. Amikor olyan embereknek próbálunk pozitív tanítást közvetíteni. előítélet-mentes absztrakt gondolkodást végezzenek.legyen az egy szép táj vagy Isten maga. Bárki. aki nyilvánosan próbál mély.lölet és hazugság hatalmas erőinek céltábláivá válnak. ml több. és azért.

félreérthetetlen iránymuta- tást kaptam: ragadjak ismét tollat. hogy kétszer is halálhíremet költötték újságokban! Elég időm volt arra. Vannak olyan időszakok . vagy ahogyan egy erdei meditáció után érzek. és fontossággal bírnak. amelyek a kereséssel kapcso- latosak. Az írás.s ha visszagondolok. Épp olyan hangulatban állok fel az asztalomtól. részben pedig az. Engedelmeskedtem. Több olyan dolog is kimaradt korai könyveimből. Ekkor. hogy felfedezzem. tudatára ébredek a ragyogó jelenlétnek. és úgy éreztem. s ne publikáljak semmilyen írást. hogy nekem is további fejlő- . Az író. ilyenkor szeretem legjobban a munkámat amikor az írás nem szakma számomra. Azonban eljött a nap. miféle hibák rejlettek korábbi írásaimban. hogy bizonyos dolgokról nem szívesen beszél az ember. számomra az imádság egy formája. s hosszú csend követte ezt a külvilágban. mint amikor egy órányi ima után kilépek egy katedrálisból. hogy tegyem le a tollat. egykor arra intett. mely szent áhítatomat előcsalja vagy tágra nyitja az elme kapuit. aki néha az író mögött ül. hogy elmondjam az Elmondhatatlant. oly hosszú. miközben tollam csen- desen halad előre útján. amikor ismét éreztem a Jelenlét jelenlétét. s mosolyog nevetséges erőfeszítéseimen. hogy munkásságom mindig első kézből származó informáci- ókra támaszkodott. s nem hallomásból szerzett információkon vagy tradíciókon alapult. Ennek oka részben az. és tiszta. VISSZATEKINTÉS ÉLETEMRE Elmondhatom. hogy a világ jobban jár az írásaim nélkül. mely sokak szemében intellektuális erőfeszítés. hanem a vallásos imádat vagy a metafizikai megvilágosodás egy formája.

hogy csupán azért. (3) a spirituális keresés kiemelt fontossága és értéke és (4) az a nézet. sőt az idő megerősítette az akkor leír- takat. érdeklődését. Ezeknek az oldalaknak nem az a céljuk. melyekről régebben írtam. hogy saját fejlődé- sem korábbi szakaszaiból származott. s nem is kérnék senkit. Minden további írásom magán fogja viselni ennek a változásnak a jeleit. szervezet vagy csoport. a modern tudománytól az ősi metafizikán át. és az abból származó hatalmas haszon. s meg fogja mutatni. véleményem szerint elutasítandó. Kritikám konstruktív s nélkülözi a rosszindulatot. annak minden vetületével együtt. Ilyenek például (1) a lélek létezése. s olyan forrásból közve- títhessem az örömteli igazságokat. Minden korábbi könyvem nélkülözte a teljességet. hanem jóakarójától szár- mazik: ezért nincs rá szükség. hogy támadjak. s vonakodásomat. mint amennyire az valójában van.désre volt szükségem. hogy megcáfolhatatlan bizonyítékokat szerezzek ezekkel kapcsolatban. hogy korábbi könyveimben túlbecsültem a haladás ütemét. mert a miszticizmus ösvényét követjük. hogy bármely efféle szervezetre szűkítse munkálkodását. A szűk látókörű nézet. hogy beszéljek a témáról. leküzdöttem. és sokkal közelebbinek tüntettem fel az elérendő célt. Sajnálatos. hogy erről a rendkívül nehezen megérthető és átlátható témáról tiszta képet rajzolhassak. miszerint az indiai jóga önmagában elég. Ugyanakkor néhány fontos témáról. harmincévnyi fáradhatatlan munkálkodás és félelmet nem ismerő kutatás után értem el a megértésnek azt a fokát. hanem hogy magya- rázzak. kifejtsem véleményemet s javaslatokat tegyek. hogy korábbi írásaim mennyire tökéletlenek voltak. a keresztény miszticizmustól a hindu okkultizmusig sok forrásból gyűjtöttem. (2) a meditáció szükségessége. ma is fenntartom azokat. Ez a fejlődés azóta megtörtént. Csak most. Nincs olyan szekta. Nem a vallás ellenségétől. Anyagaimat Nyugaton és Keleten. . lévén. hogy nehezteljen bárki megállapításaim miatt. nem muszáj sutba dobnunk a gondolkodást. nem változott az álláspontom. amellyel azo- nosítani tudom magam. amelyet korábban csak távolról és részben ismertem.

a keleti és nyugati emberekkel való találkozásaim. hogy különleges erényeket és jámborságot tulajdonítsanak nekem. úgyis százmilliószámra vannak ilyen emberek. feljegyzéseket. világszerte kiterjedt levelezésem és utazásaim. B. Valójában a Paul Brunton is felvett név. valamint misztikusok és követőik tapasztalatai és feljegyzései révén. hogy végigmenjenek rajta.* mint magánember nem számít. hogy elismerjék. Ma nincs arra időm. személyes tapasztalatai és A szerzőt.a fordító. ez a feladatom. P. hogy azokat a lehető legjobban tudják hasznosítani. Mások azonban hasznot húznak majd ebből. S miután kutatásaim valamilyen eredménnyel zárultak. Keresésem saját tudatom titokzatos belsejében is zajlott. .Nem kevesebbre. Nem kívánom. hogy tapasztalataimat megosszam az igazi keresőkkel. hogy fáradhatatlanul kutattam a misztikus igazságokat elméletben és gyakorlatban. és való- színűleg nekik sem lenne türelmük s kitartásuk. B. Hihetetlen mennyiségű misztikus. ősi tekercsek és élő emberek között kutattam. mint remetékkel és különböző tanítókkal történő beszélgetések százaira. az engem fel- keresők s általam felkeresettek beszámolói és információi. Paul Bruntont barátai monogramja alapján röviden P. s élete második felében a hozzá közelállók így ismerték. mielőtt a rejtett filozófia tanulmányozását befejezhettem volna. Mit számít egy ember s az ő keresése? P. első misztikus könyvéhez. mind gyakorlati. de elvárhatom.-nek hívták. mind elméleti oldalról. amivel a legtöbb ember amúgy sem rendelkezik. Nem csak modern könyvek.amelynek immár harminc éve sok problémát kerülhettem volna el. Ha mindezt tudtam volna keresé- sem kezdetekor . hogy másokat ezen a hosszú s fáradságos úton végigvezessek. az India titkaihoz alkotta meg . utazott mérföldek ezreire és legalább százezer oldal elolvasására volt szükség. Később az így felgyűlt anyag képezi könyveim és írásaim alapját. sok hibát és szenvedést. a kevéssé ismert ősi tekercsek szövegei és öt kontinens modern könyvei. elemzéseket készítek róluk vagy mélyebb elmélkedésekbe bocsátkozom. s az a szándékom. írásokat. Kutató vagyok. okkult és metafizikai tudás jutott kezeim közé. B.

és mintha újságírónak lenni bűn lenne. s ennek okán szá- mos hibát követnek el. B. mint azt. hogy hosszabb időn át szerkesztőként kerestem a kenyerem. hogy a hétköznapi élet részévé kívánom tenni a miszticiz- must. s mintha a misztikus úton járó számára mindkettő tilos lenne. Munkám abból áll. hogy elkövessem a misztikusok által gyakran elkövetett hibát. akinek írásait egyre nagyobb számban és lelkesebben követték s így virtuális útitársai voltak . Erős realizmusra és egészséges önmagamra támaszkodásra tanított . ám a kihaló hagyományok vak. melynek ő volt az úttörője. Ezt a két tényt olyan módon szegezik felém. akik mögötte állnak. s nem terjesztője vagyok az ideáknak.nézetei nem különösebben fontosak és jelentőségteljesek. hogy ez inkább erényem. Kritikusaim olyan benyomást próbálnak kelteni. vagy amikor mind gondolatuk. hogy a köz javait jobban szolgálhassák. Személyében és elméjében a jelenkori spirituális válság megoldásának történelmi igénye egy közérthető szószólóra akadt. mintha bizonyítaná. s komolyabb megfontolás tár- gyát kell. hogy materialista és opportunista lennék. a materializmustól való elfordulásu- kat. hogy képezze. Ez a tapasztalat ugyanis megakadályozta. hogy megértsék. hogy mi történik vele. komoly kritikák tárgya lett. Megtestesíti törekvéseiket.e két tulajdonság igen gyakran hiányzik a misztikusokból. . meg- értették volna. csak önmagának. mint bűnöm. P. már sokkal fontosabb. s hidat szeretnék verni e kettő közé. mint a nyugati igazságkeresők jelképe. Mivel azonban ezek a tények nem okoznak semmiféle megszégyenülést. a sze- méllyel történt. sokkal nagyobb önmagánál. a miszticizmus iránti vonzódásukat. és semmibe veszik a valóságot. hogy magánkapcsolataim során inspiráljak másokat.ők számítanak. S nem tudok jobb utat ehhez. mély gondolkodásra képtelen követői ezt nem fogják megérteni. Ami P. s segítsem őket útjukon. hogyan tehetik ezt. Az a sok százezer nyugati kereső. Ha nem lettek volna olyan szűk látókörnek kritikusaim. De ami azzal a sok százezer spirituális keresővel történik.ebben az értelemben már számít. amikor lehetetlen dolgokra buzdítják az olva- sóikat. Csak megalkotója. mielőtt elmondtam volna mások- nak is. mintha alantas módon kerestem volna a pénzem. akik ugyanazon az ösvényen járnak. hogy saját életemben próbáltam ezt elérni. ezt inkább bóknak veszem. Mint ennek a nyugati gondolkodásnak a képviselője. amikor oldalakat írnak a semmiről. és „gazdátlan" állapotukat. mind tolluk elszáll. nem fontos senki másnak. Nem várható el. érdeklődésüket a keleti bölcsesség iránt. Az a tény.-vel. B. és akiket bizonyos értelemben képvisel .

Ha tanulmányozzuk az emberi kultúra történetét. A Keletről származó tanítások ugyanis csak alapul szolgálnak.az ősi rendszer első feltűnése óta . ahol leginkább ellentmondók. ám az épület iránti felelős- ség csak az enyém. az igazság ismerete csupán a fejlődés különböző fokozataiként létezett.először öntudatlan. amely örökké érvényes. amelyet a történelem korábbi fázisaiban nem lehetett elérni. tudósok és puritánok jobb. amikor a kör bezárul. Csak itt lehetséges. hanem egy új és radikálisan friss világképről. sem tagadhatják. mely a modem nyugati ember számára épült. Valójában egymást segítették. Guruk. s olyan filozófiai rendszert alkothatunk. ahol egyesülnek. Nem szabad elzárkóznunk attól. amely egész idő alatt ügynökeként használt . amely ebben a században születik. s mi vagyunk a korábban élt gondolkodók eredményeinek szerencsés örökösei. azok hiába keresnek. s nem cáfolták ezek a tanok. hogy habár az igazság mindig is létezett.Akik a keleti tanítások pontos leírásáért lapozzák fel ezt a könyvet. hogy eljött az idő. mindenki számára érthető példázatokkal illusztráljuk. Azok fogják csak igazán megérteni ennek a könyvnek a célját. hogy nem csak egy ősi rendszer nyugatiak számára emészthető változatáról van szó. majd eltűnnek. amelyet most. hogy a korábban élt emberek által feltárt relatív igazságok az abszolút szintjére emelkedhessenek. S legfőképpen pedig azt jelenti. egyre közelebb végső és nagyszerű céljához. Ez azt jelenti. rendszerbe foglalt növekedést vehetünk észre. hanem az emberiség által az utóbbi évezredekben . ha a cenzúrát javarészt a sorsra hagynák. ám később egyértelműen tudatos ügynökeként. akkor logikus. A múlt számos egymásnak is ellentmondó tanítása nem volt haszontalan és értelmetlen. nem kell meglepődnünk. amelyre független módon húztam fel a felépítményt. mert olyan ház ez. hogy mindeme hosszú történelmi folyamat kulminációja. akik megértik. Az sem ártana. hogy azok nagyban hozzájárultak a keleti irodalom iránti újult érdeklődés kialakításá- hoz. Az igazság minden korszakban különböző jelentéssel bírt. ami fontos és értékes a korábbi tanításokban. mivel az emberi elme egyre közelebb és közelebb kerül hozzá. Ám még azok. hogy a központi s az egész teljességé- nek titkát kiadó mintadarab is megvan. összeilleszthetünk. S ha meg- vizsgáljuk. nem nekik szólnak. olyan kirakós játék darabjai ezek a tanok.elsajátított szélesebb tudást is tartalmazza. így nem csupán egy újraértelmezésről van szó. hosszú évezredek keresése egy olyan új Kelet-Nyugat filozófiában fog kikristályosodni. legnagyobb jelentőségük éppen azokban a pontokban van. ha elkerülik eme oldalakat. azt a Kelet-Nyugat filozófia is . hogyan tornyosult fel a tudás az elmúlt három században. s ez elkerülhetetlen is. Éppen ezért minden. akik elutasítják írásaimat. hogy a legmagasabb absztrakt elveket konkrét.

s előbb-utóbb megírta volna valaki más. de az eredmények teljessége őket fogja illetni. hogy hétezer év filozófiatörténetének a gyümölcseit learathassuk. amely az idő világában tűnik fel. az első olyan modern nyelven írott könyv. hogy a mi korunkban íródott. amely egyedülálló s nem függ semmiféle rendszertől. Megtettem. S csak most vált képessé arra. arra jó lesz a munkám. Nem egy. A kor hívta életre. csak magával az Igazsággal. s éppen emiatt egymást követő. amely a Jóga titkos tanításai című munkámat követi. egységes rendszerbe helyezvén a darabokat. hogy teljes érettségében jelen- jen meg. uni- verzális tanítást. ám egymást meghaladó.úgy hiszem . Nem több az érdemem. hogy a huszadik század filozó- fiájának struktúráját kialakítsa. Csak most vált képessé a filozófia arra. Csak most lettünk képesek arra. Megtisztítottam az emberi kultúra olyan területét. Gondolataim teljessége még nem a jelen korra lesz hatással. hogy a végső szót kimondja. amit tudtam. amit befejezetlenül hagytam. Mások fogják folytatni azt. amely . s talán egy nap a legízesebb gyümölcsöket szüretelik erről a területről. amely a bolygóhoz s nem egy országhoz vagy népcsoporthoz köthető. Nem a büszkeség mondatja velem. Csak most alkothattunk meg egy világrendszert. akik megkérdőjelezhetetlenül jobb és értékesebb munkát nyújtanak majd. így az analitikus megközelítés helyét. Olyan munkára határoztam el magam. Jönnek majd mások. amelyet utódaim művelhetnek. hogy az utánam jövők előtt nagy nehézségek árán megtisztí- tottam a dzsungelt. A tudás az analízis segítségével növekedett.úttörő jellegű. Nem annyira az az érdekes. hogy a könyv. hogy ki írja meg. A kul- túra ebből a szemszögből valójában nem más. most egy szintetikus megközelítés veszi át: végső. amely a világprobléma különböző darabjainak megfejtését adta ki. de a szintézis segítségével válik teljessé. amely ezt a tanítást tárja föl.tartalmazza. csupán a tévedéseket távolítottuk el. hanem számos elmére lesz szükség. ha én nem teszem. mint hogy a legkorábbi úttörők között vagyok. s egyben a tudományosság igényének megfelelően el is magyarázza azt. Az univerzum teljességének szemlélete veszi át a sok résznézet helyét. Nem tudok semmiféle rendszerrel azonosulni. amelyek az Igazság felfedezésének pusztán egyes fázisait tartalmazták. A szent jelenlét kellő- képpen velem van. ugyanis megvalósulása fontos mérföldkövet jelöl az emberi kultúra történetében. mint az időtlen igazság. sokkal inkább az. a személyiség átalakulásához vezető önfegyelmezést kellő . fejlődést jelentő fázisokból áll. Ha másra nem is.

a titkos keleti tanítások mestereinek és nyugati adeptusok személyes tapasz- talatának köszönhető. Habár már egy ideje az önmegismerés útját jártam. de nagyon mélyen átlátta azokat a problémákat. ismervén saját erősségeimet és gyengeségeimet. ki kell fejlesztenünk a sajátunkat. kreatív meglátásai is. akinek nem csupán Igen különös élettörténete volt. tehetségem és ebben az inkarnációban hátralévő napjaim legjobb felhasználási módja. hogy az ez irányú érdeklődés nagy része az ősi vagy középkori embernek megfelelő rendszerekre irányul.elha- tároztam. amelyek nem megfelelők napjaink- ban. Ez a szintézis írói munkásságom világszerte folytatott háttérkutatásainak. Nem azt jelenti. természettől fogva irtóztam ily hatalmas felelősségtől. hogy képessé váljak másokat is hozzásegíteni a megvilágosodáshoz. amelyek számomra a legnagyobb gondot okozták. A szintézis részét képezi az ősi hagyományok tárháza. A magasabb filozófia adeptusa volt. hogy úgy érzem. de a jelen friss.sikerrel műveltem és mentálisan kellően felkészültem. mind a logikus gondolkozás alapján -. a nekik nyújtott segítség energiám. A Kelet és a Nyugat. az ősi és a modern kéz a kézben alkotják ezt a különleges tanítást.mind szívem legmélye. Nem kerestem azt a felelősséget. Nyugodt örömmel teszem ezt. Különös beavatásnak vetett . mert teljesen meg vagyok győződve arról . méghozzá a modern kor keresőinek igényeihez igazítva. kétségtelenül igaz. Örömmel látja a jóga és miszticizmus modem kori térnyerését. s inkább segítettem és szolgáltam volna egy sokkal érdemesebb embert.tétovázás és vonakodás nélkül . most már egyértelműen s minden erőmmel . hogy megpróbálom alulértékelni az üzenet értékét. akik eddig létezésük problémájára hiába keresték a választ. hogy erre a tanításra oly nagy szüksége van korunkban azoknak. amikor az életvitel és a munkavégzés olyannyira megváltozott. Ám mivel minden korábbi kísérletem. Sőt. magasztosságát és erkölcsi súlyát. ám szomorúan konstatálja. hogy hozzálátok. mint a modern korban elért megvilágosodás első kézből származó tapasztalatának birtokában. hogy alkossa meg ezt az üzenetet. kudarcba fulladt. S ezt nem lehet másképp megtenni. hogy egy véletlennek tűnő találkozás egy rendkívüli emberrel Angkorban sok munkától és Időtöltéstől kímélt meg. Nem elég pusztán feleleveníteni egy eltűnt kor tanításait és módsze- reit. hogy kitérjek a feladat elől. hogy egy ilyen egyedülálló és felbecsülhe- tetlen értékű üzenet megalkotója legyek az emberiség számára.

gyakor- latban lettek kipróbálva: nem puszta elméletekként lógnak a levegőben. habár ezek közül a források közül nem egyet tisztelek és becsülök. A huszadik században éltem. sok tapasztalat és még több gondolkodás után. mint kulcs a megértéshez. dolgoztam. majd a rejtett tanításhoz fűzött néhány magya- rázattal a kezembe helyezte a megoldás kulcsát. Ami írásaimban érdemleges. de a próbálkozás tagadhatatlan. Emlékezzetek rá. ám a felépítmény megalkotása rám várt. Magányosan kell utamat járni. Ma. azt végül saját ítélőszékem elé kellett állítanom. hogy tévesen adjam át a keleti miszticizmust. de a szívemet nem . Mindez a feladat hosszú éveket vett igénybe. és bármennyire is próbáltam. nem a teljes kincs maga. és azok alapján a tanítások alapján élni. hogy az igazság nem egy embertől. Mára pedig . amelyekről szó van. formája. azt ugyanis magamnak kellett megsze- rezni. hogy a keleti bölcsességet közvetítem a nyugatiaknak. Bármennyire is kielégítettek másokat. E tanítás alapjának univerzálisnak kell lennie.mert el akarom kerülni. hanem a Szentlélektől származik. az innen származik.a fejlődés különböző fokain álló emberek tapasztalatait is összegyűjtöttem. Nem volt ez más. mert tagadhatatlan nyugati tartalma. Megpróbálom magam is a másoknak adott tanácsokat követni.köszönhetően a világ minden tájára kiterjedő levelezésemnek és koráb- ban lefolytatott számos interjúnak . szükséges- nek látom. hogy az elvet átadta nekem. a hibák azonban személyesen engem illetnek. és az ideák. s ne Brunton követőinek. amelyekkel kapcsolatba kerültem . hogy félretegyem a tudás Összes élő és halott forrását. számomra túl korlátozottak voltak. Nem lehet keletinek bélyegezni. életemben történő alkalmazását és következményeit magamnak kellett kidolgozni. A filozófia tanítványainak nevezzétek magatokat. Az ala- pot készen kaptam. gondolkodtam. hogy még ma is ezzel foglalkozom. az ehhez szükséges tapasztalatokat a maguk teljességében nem találtam meg ezekben a forrásokban. Egykor magamra vállaltam azt a feladatot. Vagy nem voltak mentálisan elfogadhatók. mert tagadhatatlanok keleti gyökerei és tartalma. vagy érthetők voltak elméletben. hogy ez mindig sikerül is. Azt jelenti ez. amit leírok. Amit tőlük tanultam és elsajátítottam. de a részleteket. lelkivilága. Ez nem jelenti azt. Ám nem lehet nyuga- tinak sem mondani. olyannyira.alá egy elhagyott templomban.

hogy végső hasznosságukat kérdőjelezem meg. hogy eluta- sítom az ábécé első három betűjét csak azért. hogy most inkonzisztens módon elutasítom a miszticizmust. éppúgy neki is magának kell lennie. Nem kevés vonakodás után határoztam úgy. Ám ez még nem jár együtt azzal. hogy minden kérdésben köteles az Ő nézőpontjukra helyezkedni . hogy tiszteletlenség. azoknak tudniuk kell. ahogy ezeknek az embereknek is megvan a saját szemé- lyiségük. azt támadásnak veszik. Azt próbálom elmondani. Ez a könyv csak tükör. a végső megtalálásának szentelt élet tényeit és eseményeit. hogy a természettel való titkos és magányos összeolvadásaim belsőséges tapasztalatait másoknak is fennszóval elárulom. akik minden fenntartás nélkül átadták neki tudásukat és bevezették belső köreikbe.s így is történt. „Ki vagy te . ám ha ő . hogy a miszticizmus teljességét nem lehet azzal a tartalommal azonosítani. Ám lelki vezetőim tanácsára ezek a sorok nyomtatásba kerültek. Örömest elrejtettem volna ezeket a feljegyzéseket mindaddig. véleményeik nem egyeztek min- denben. Az ezek alapján levont következtetések pedig akár tetszenek. hanem azt. s mikor ezek következményeivel már nem kell foglalkoznom. hogy megkérdőjelezem valóságtartalmukat. mint a Szentek?" Brunton a legmélyebben tiszteli és szereti ezeket az indiai tanítókat. míg a testem elenyészik. különösen azo- kat. Barátjuk. Paul Brunton azonban valami egyénit is ad. de nem követőjük: ez utóbbit meghagyja másoknak. hogy bizonyos pontokon kritizálja tanításaikat. Ha valaki udvariasan bár. az utóbbiak ugyanis gyakran híján vannak tanítóik toleranciájának. amelyben megmutattam egy. Nem azt jelenti ez.érintették meg. hogy jobbnak lát- tam visszatérni az ősi szokáshoz és filozófiának nevezni. hanem a legősibb keleti beavatási szertartások tapasztalata is őt támogatja. Akik úgy vélik. amit általában miszticizmus néven ismernek. Téves lenne azt a következtetést levonni. annyit mindenképpen higgyetek el. Nem képes pusztán lemásolni és visszhangozni mások tudását és tapasztalatait. de ellentmond nekik. mert írásomban más betűket is használok. hogy a legjózanabb indiaiaktól tanuljon: nem tanítványaikat akarta utánozni. hogy nem pusztán saját személyes vélemé- nyét mondja el. mint ahogy azt is téves lenne gondolni. Elment Indiába. Paul Brunton valami új dolgot próbál tenni. olyannyira túllépi ugyanis ezt a rendszerint ismert tartalmat. akár nem tetszenek.kiáltják ezek a tanítvá- nyok hogy más véleményt mersz kinyilvánítani. hogy feljegyzéseimet az igazsághoz való abszolút ragaszkodással készítettem.

hogy csak gyertya ezeknek a mestereknek a fényesen világító napjához képest. akiket felkeresett. hogy az igazságkeresők figyel- . gondosan és részletesen leírva a magasabb tudatszintekről származó benyo- másaimat. mint amilyen valóságos az az én életemben. olyan élő jelenlétté hitük számára. amikor ugyanez a hang arra intette. az üzenet túlzottan intellek- tuálissá válik és ebből következően csak alacsonyabb síkon nyilvánulhatott volna meg. de nem rejtheti el saját fényét még így sem. mint amilyen élő jelenlét az számomra meditációim- ban. Ha ez a könyv csak annyit ér el. vallásos kinyilatkoztatás jellegű üzenet korunk számára. s akikkel együtt tanult . Ebben a könyvben egy érzékeny rögzítő műszerként próbáltam szerepelni. hogy maga legyen.s ezt örömmel megtette. Lehet. Ha akadémikus hozzáállással próbálkozom. A névtelenségnek sokkal jobban örülnék munkám során. Minden ember azért szü- letik. hogy olyan valóssá teszi mások képzelete számára az Önvalót. amelyet csak ő mondhat el . hogy adja át azoknak üzenetét.igaz akar maradni ahhoz a fényhez. Ha sokak szemében először tanítóként tűnök is fel. amely megérintette. Ám most azt az igét kell hordoznia és a világ elé tárnia. hogy mindannyiótok számára könnyebb utat vágjak a sűrű dzsungelen keresztül. mert azzal ellentmondana saját belső hangjának. amelyet sokkal kevesebb munkával és fájdalommal lehet járni? Vajon nem tettem szert nagy áldoza- tok árán elegendő tudásra. Volt olyan idő. saját egyéni tapasztalatokon essen át. ez csak a rám bízott feladat jellege miatt van. Minden ember egyéni. ám a sors másként döntött.mivel minden személyiség különböző. amelyeket soha senki nem élt még át ugyanúgy. mindegyikük mentális és emocionális felépítése különböző. Vajon nem kerestem és szenvedtem eleget. akkor már nem volt haszontalan. akkor rá kell mutatnia a nézeteik kőzött lévő különbségekre bármilyen kicsik is legyenek azok. Munkám „profetikus". amit érdemes meghallgatni? Nem lettem-e a jóga és filozófia mestere legalább olyan szinten.

s nem csak hiszik az igazságot. alacsonyabb rendű fázisaira időt vesztegetni. hogy mások kövessék azt az utat. Kevés olvasó hajlandó velem abba a pusztaságba jönni. és a vallás. metafizikai problémákról közérthetően és misztikus tapasztalatokról köntörfalazás nélkül. hogy megosszam másokkal ezt a morzsányi tudást és ezt a kevéske jártasságot. és inkább a nehezen megfogható igazság és valóság keresésére indultam. A negyedik kaput pedig csak fajtánk igazi szuperhősei nyitották ki. Értékelem a toleranciát. Oly korban írtam e könyvet. skolaszticizmus nevekkel írhatjuk legjobban le. hogy azon az úton járjak. Éppen ezért érzem úgy. ahová ez vezet. hogy legalább érdeklődésük felkeltse? Itt érkezünk el a dolog legnagyobb buktatójához.szolgálnak a legjobb válaszként erre. hogy isteni parancsnak engedelmeskedek. amikor a legtöbb ember szabadon dönthet sorsa felől. hogy a témával való bánásmódom zsur- nalisztikus s az igazságok olcsó kiárusítása.mely ritkán nyílik ki (mivel nehéz s nem egykönnyen nyitható) . amit a bölcsek mint életünk célját jelölték ki. s közvetlen megismerés néven jelölhetjük. akik tudják.melyeket a köszönet számtalan megnyilvánulása talán némiképp visszatükröz . amikor az emberről alkotott két világkép összeüt- közik. . Az első az emberiség nagy része számára nyitva áll. amin én szeretnék. ám eredményeim . azt állítják. hogy az emberiség előtt négy kapu áll nyitva. de mégis a nehezebb sorban lévők iránti gondoskodás felé fordul. A második már sokkal kevesebbek számára járható.az igazság filozófiája. teo- lógia. Oly korba lépünk. s egyetértek azzal. s ami- kor a világ lelkiismerete végül lassan bár. küzdelembe. hogy ők is megengedik számomra. ami számukra legmegfelelőbb vagy legkényelme- sebb. és a miszticizmus elnevezéssel illethetjük. A har- madik kapu . Amennyire meg tudom érteni az ősi bölcsek tanításait. A spirituális sznobok úgy láthatják. forradalomba taszítva a Földet. háborúba. amikor szent dolgokról írok közvetlen formában.mét magamra vonjam? Vajon nem dolgoztam eleget azon. s remélem. Nem vagyok hajlandó a fej- lődés korlátozott. s nyilvánvaló szükség van személyes beszámolóra azoktól.

.saját tapasztalataimra. de ez szívem joga. részben a világ békéjét szolgálva. Ezt az áldott gondolati függetlenséget sokan felróják nekem. Ne engedd. hogyha habozok kimondani nyíltan is azt. A legjobb tanács. mert naponta kapcsolatba kerülök vele mint valódi. hogy nemcsak hiszem. élő jelenléttel. Egy maga- sabb síkon ugyanis titkos aktivitásban töltöttem az időt. Tudd. mert ez a könyv olyan fehér mágiával van átszőve. A külső szemlélő számára utolsó éveim terméketlenek voltak. amit ma adhatok: légy nyugodt. Az élet változatlan marad . Ám ahogy ismét átnézem e szavakat. ami valós és igaz. hogy a környezet mentális nyo- mása betörjön oda. Ám ez csak egyik oldala az éremnek. hogy ellenálljanak az ebben lefektetett elveknek. Az utolsó szó . ám az éj vándorai nagyon gyor- san leteszik majd miután beleolvasnak. Mindannyian ismét találkozni fogunk. amely vigyáz rád: ragaszkodj hozzá. hogy ki vagy és légy szabad. Úgy hiszem. hiábavalóan és cselekvés nélkül eltöltött évek.de a napkelte eljön. még ha köz- helyes is. Ez mágikus talizmánod. Tiszteletlenség az igazsággal szemben. Új módon próbáltam meg gondolkozni . mint hogy lehetet- lenné teszi számukra. hogy a modem embernek hogyan kellene élnie. hogy az embernek van lelke. hogy az embernek van lelke.Türelem! Az éj a napkelte első sugarai előtt a legsötétebb .arról.kötetlen és halált nem ismerő. részben saját spirituális fejlődésemet. tudatos. amit tudsz. s nem ötezer évvel ezelőtt élt emberekére alapozva . hanem tudom. őszintén vallom ezt. álszerénységet látok bennük. amely nem kisebb sebet tud ejteni a rossz erőin.A Fény Harcosai számára kaland lesz ez a könyv. és ezt a függetlenséget büszkén őrzöm.

amik csak neki jutnak. s az emberi intelligencia feladata. senki másnak. Általában személyes karmikus tanulságokat rejtenek és sokkal fontosabb ezek tanulmányozása. amire másnak lenne szüksége. s ehhez segítségül hívjuk az elmélyülést és az imát. ha elfogulatlanul próbáljuk megvizsgálni a ben- nük ható erőket. AZ EMBERI TAPASZTALAT Helyzetek . hogy megtalálja és megértse ezeket. Én csak az arányérzék hiányát utasítom el.A világkrízis - Visszatekintés az öregkorból . Nem tartozom azok közé.a képzelet által keltett avagy eltorzított . nem értelmetle- nek. s a visszahatás törvénye alapján azt kapja. mint a különböző könyveké. nem azt. ahogy a mindennapok kellemes és kellemetlen helyzeteire reagálunk. akik elutasítják a modern életformát. amikor ennek a kényelemnek a keresése az élet egyetlen céljává válik. Minden ember olyan sajátos tapasztalatokkal szembesül. Meg kell próbálnunk sze- mélytelenül megérteni az események mögött rejlő belső üzenetet.Leckék . hogy helyes mértékben használjuk ezeket.Visszatekintés a fiatalságra Nem győzöm hangsúlyozni. . Jelentésüket akkor érthetjük meg leginkább. hogy az ember élete során az eseményeket. hogy gyáván alávetjük magunkat a tár- sadalomban lévő rossznak! Tapasztalataink és a körülmények.misztikus vízió.Események . amely megakadályozza. Ne áruljuk el a bennünk rejlő jót azzal. Sokkal jobb mércéje előrehaladásunknak az. és a kényelmet és jólétet szolgáló szerkezetek miatt egyre terjedő amerikanizációt. amire valóban szüksége van. amelyek közé kerülünk. Minden élet egyedi. és még inkább azt. a szerencsét mind magasabb törvények szabályozzák. mint bármiféle . Ezek a dol- gok jók. a tapasztalatokat. okuk és értelmük van.

s ennek oka részben ez. Minden új körülmény vagy esemény. két korszak. Az emberiség múltja háborúkkal és vérfürdőkkel volt tele. hogy érdeklődnek a magasabb fejlettségi fokon állóknak megfelelő tanítások iránt . A következő nemcsak. Természetes és elke- rülhetetlen is. hogy megerősítsen minket. és semmiféle épület nem fog ráépülni. az tudatlanságra vall. amelyet Krisnán keresztül tett a Bhagavad-gítában: „Gondot fogok viselni azok szükségeire és biztonságára. kénytelenek vagyunk keményen dolgozni magunkon és magunkban az élet aprócseprő történései közepette. Emlékezz az önvaló egyértelmű igéretére. ha hajlandók vagyunk tenni is valamit érte. Minden esetben rajtunk múlik. Úgy kell minden eseménnyel szembenéznünk. és gon- dolkodásunkat. hogy az előbbi csoportba tartozóknak különböző. esetleg olyan próba elé állít. s akiknek gondolatai mindig és . a Végtelen Elme üzenetét rejti vagy tanítani akar valamire. akkor ez az alapzat üresen áll. Nem kell félnie.A remény az élet alapzata. hogy ezeknek az eseményeknek a belső jelentőségét felismerjük. ám ha semmit nem vagyunk hajlandók tenni. Ám a történelem ciklusokból áll. gyakorlatiatlan. és csak akkor válhatnak valóra. s egész nap ott kell őriznie. akik állandóan az Én szolgálatomban vannak. melynek célja. hogy bármilyen anyagi természetű dolgot elveszít emiatt.ahol már egyre nagyobb az igény az egótól való megszabadulás iránt. ostobaság lenne arra számítani. s jelenleg két ciklus. és komoly hiba is. míg az utóbbiak fogyasztani. Ha bár- melyiket is tévesként elítéljük. ők hizlalni akarják az egót. két kultúra határán vagyunk. Álmaink egy szentebb élet- ről prófétikusak. A tanítványnak el kell ültetni ezt az alapgondolatot elméjében. hitük. Amikor oly sok lény még az egotapasztalatban való elmerülés és az egofejlődés kezdeti fázisaiban van. Ezért mi. ami velünk történik életünk során. valamint cselekedeteinket ennek megfelelően módosítsuk. hogy elménkben felidézzük a magasabb énhez való viszonyunkat. hanem jobb és ragyogóbb is minden tekintetben. és minden tapasztalat magasabb értelmét. mint az utóbbiaknak. és a világ által felkínált feladatokat és lehetőségeket kihasználjuk. hogy új lesz. ideáik. akik az igazságot keressük. sőt gyakran ellenkező világnézetük. amit életnek hívnak. Mindig teljes tudatossággal és éntudattal kell szembenéznünk a kalanddal. hajlamaik és vágyaik vannak.

amilyen . ahogy nekünk a legjobb. hogy kritikájukat köny- nyű lesz elhárítani. és a körülményeknek megfelelően mindent meg kell tenni ennek érdekében. együtt kell működnünk másokkal. de fenn kell tartanunk a jogot. Ezért . vagy hogy elhagytad az épelméjűség és józan gondolkodás ösvényét. Egy bizonyos pontig együtt haladhatunk a tömeggel. hogy menekülsz a valóság elől. Ha belső hangunk ekkor úgy tanácsolja. a szent és a profán keveréke . hogy figyel- men kívül hagyjuk mások véleményét és a hagyományokat. Ennél a pontnál ugyanis kellően elszántnak kell lenni. hogy mások tévesen azt higgyék. ami elvárható tőlünk. vagy akár ellenségeskedésüket elkerülni. Különösen hibás lehet mindenki előtt felfedni filozófiai nézeteinket. amennyire csak lehetséges. Legjobb. Vigyázzunk hát rá. akkor bizonyos engedményeket kell tennünk. Meg kell próbálnunk olyan jól beilleszkedni környezetünkbe.csakis Rám irányulnak". s elkerüljük. ám nem szabad megpróbálni kitérni előle. hogy az emberi természet olyan. Meg kell adnunk a társadalomnak azt. hogy lemondtál az emberi létezésről egy illuzórikus és képzelt világért cserébe. mivel gondolkodásod évszázadokkal előttük jár.a jó és a rossz. hogy szilárdan ragaszkodnunk kell elveinkhez. ám ezen a ponton túl egy lépéssel sem mehe- tünk. hogy az emberi tevékenység nagy kerekét tovább fordítsuk. tudni kell. akkor lehetséges. Ne engedd. hogy nem vagy hajlandó senki- vel együttműködni. nem feledhetjük. . S mivel számos fontos dologban mások előtt vagy. s kiállni mel- lettük.nép- szerűek nem feltétlenül maradhatunk. s kellően függetlennek kell lennünk. hogy több kompromisszumra nincs lehetőség. s akármennyi áldozatot hozunk értük.ezért mindezek ellenére előfordulhat. ami nem elfogadott. Akárhogyan is próbáljuk ugyanis kiengesztelni őket. ha nem vagyunk provokatívak. hogy ezt úgy tegyük meg. s nem feltétlenül a társadalom elvárá- sainak megfelelően. mert itt. hogy vallási fanatikusnak vagy hóbortos entellektüelnek címkézzenek. hogy kimondhassuk. hogy a tár- sadalom támadásának leszünk kitéve. Ekkor elegendő bátorságot kell összegyűjteni. Egyszerre csak egy gondolatot tarthatunk az elménkben. Ha békében akarunk élni a külvi- lággal. Saját tapasztalatodból fogod megismerni a Gondviselés szó szerinti jelentését: „az. ha mélyebb gondolatainkat elrejtjük. népszerűtlen. hozzá kell járulnunk magunknak is az általános jólét eléréséhez.bár mindig jó polgárok leszünk . az önvaló szent parancsára már saját életünket kell élnünk. aki gondot visel rád". hogy az az egy pozitív legyen. valószínűtlen. Nehéz feladat ez.

s belső világod zavar- talanul és stabilan megmarad. a tanítást. gyakran célzások. feleséged szégyenteljesen megcsalhat. akik minden szenvedést és fájdalmat Isten akaratából lévőnek. ha előbb azt próbáljuk kifür- készni. még akkor is. De ezek a vál- toztatások csak akkor történhetnek meg. akkor a szenvedés hiábavaló. amit nem vesztettél el. nem más. Elveszítheted hosszú időn át gyűjtögetett vagyonod. utalások. és kétségbeeset- ten keresi a segítséget vagy iránymutatást.El kell-e lustán.) Ám a filozófia azt tanítja. mint az önvaló. amelyhez nehéz- ségek idején fordulhatsz. mint a benned lévő isteni lényhez? Megbocsátható. Ha nem így . melyet magadban találhatsz meg. nehéz helyzetekben azt kívánjuk. ellenségeid hamis vádakat terjeszthetnek rólad. marad valami. mintha erre vágytál s ezt kérted volna. s csak a legjobbat gondolja rólad. amikor egóját lerombolják. hogy a fona- lat elkapjuk. Ami megmarad. lázadni.vagy a sztoikusoknak. sőt saját akaratukkal egyezőnek tekintenek? Seneca azt mondja: „Fogadj el mindent úgy. sőt gúnyosan? Azoknak a szenteknek . kritizálni kell tiszteletlenül. Ekkor már csak rajtunk múlik. hogy rá se ránts a hamis vádakra. értelmetlen. passzívan és csendesen fogadni a dolgokat. aki hisz benned. ám hasznosabb lehet. ahogy vannak? Vagy ellent kell-e állnunk. finom racionalitás rejlik mögötte. Adjunk tudást a hitünkhöz! A szenvedés átalakíthatja értékeinket. s eközben saját kis világod összeomlik körülötted. Amennyiben nem az. előfordul. Amikor az embert a porba taszítják. valaki. hogy ha el is fogadod az életet. ami a szenvedést okozza. mint Seneca - van igazuk. mint ahogy azt várná. s felgombolyítsuk. akkor nincs semmi más. legjobb esetben javaslatok érkeznek csak. aki nem árult el. hogy a válasz nem olyan formában érkezik. kiderítve hová vezet. Hova máshova for- dulhatnál. fejtsük meg az események jelentését. a karmikus és más okokat. gyáván. hogy fájdalmas." (A megpróbáltatásokra gondolt. minden azonnal változzon meg. s amely megerősít. Mégis. ha az ember is cselekvő részese a változásnak. sőt személyiségünket is. amit tehetnél. Ha ezt nem teszed. Keressük minden mögött a leckét. hogy a kialakult helyzet miféle üzenetet rejt számunkra. aki nem árul el. A minket érő szenvedés nem értelmetlen. ha egy korábbi inkarnációban tett dolgok következménye az. ne vakon tedd azt.

a családdal. hanem mindennapi életének minősége is szá- mít. és még a mostaninál is súlyosabb szenvedések elé állíthatjuk magunkat. Előfordul. s ebből következően a fájdalmak és . ám az általa tanított leckék leginkább akkor érthetők meg és az általa megkövetelt fegyelmet akkor a legkönnyebb elérni. pénzkeresetünket. cselekedete- inket. Nem elég misztikusnak lenni: nem menekülhetünk arról az útról. kritizálókkal. amelyen minden embernek járnia kell.öntudatlanul bár. vizsgálódásait mélyebben folytassa.teszünk. s így az első tévedésből mintegy auto- matikusan következik a lejtőre kerülés. hogy megkeresse okát. a megszokottat. s így . munkánkat. Nem csak az ember tudatának. ha a modern életfeltételeken időzve elménk szomorúsággal telik meg. hanem a hétköznapi világgal való kapcsolat és viszony is egyaránt fontos. amelyet a világban kell elvégezni. testi szenvedései és személyes szeren- csétlenségei arra kellenek. akkor elszalaszthatjuk az Önvaló iránymutatását. hogy kikényszerítsék. ám gyakran könnyedén elsiklik a nagyobb. Érzelmi életének csalódásai.egy lehetőség elutasítása vagy válaszúthoz érkezvén a rossz irány kiválasztása . Nem csak a ritka misztikus eksztázisok áldott állapota. Azt a fajta tapasztalatot szereti legkevésbé az ember. de . hogy minden ugyanabból az alapvető okból származik. A tanítvány a történ- teket elemezve viszonylag könnyedén felfedezheti a szenvedésben rejlő apróbb tanulságokat. hogy minden viselkedési hiba már természetes folyománya az előzőnek. barátokkal. Egyetlen hiba .az élet értelmének keresését kezdi meg. hogy nem ismeri fel. fontosabb tanítások felett. hiszen fizikai testünk van s felelős- ségteljes munkánk. tegyen mélyebb különbséget. hogy annak mégsem vagyunk részei? Szentté tudjuk-e tenni a mindennapit. mert nem tulajdonít kellő fontosságot egy jóval korábban bekövetkezett választásnak vagy elutasításnak. Röviden tehát: tudunk-e úgy élni a világban. amely arra készteti.negyedéletnyi szenvedéshez vezethet. A filozófia legjobb természetes kifejeződése az univerzum csodálatos jelentése feletti örömből táplálkozik. s végül nagyobb szimpátiával viseltessen a szenvedők iránt. nem élhetünk a nap huszonnégy órájában pusztán absztrakt ideákban vagy vallásos visszavonultságban. ellenségekkel való kapcsolatot? Végül is embert lények vagyunk személyes vonatkozásokkal.

másokat pedig bemocskolnak . mert ha eléggé sokáig ápolod és eléggé erősen átérzed őket.vagy a Világidea. mint például Isten akarata . és növeli önismeretünket. Meg fogod tanulni. vagy olyan emberekben láthatod viszont. Minden egyes hiba hasznos tanítással szolgál egy új. melyeket elkövettünk . viselkedésében a hibák csak egyre nőnek. s vannak az életben sikeresnek látszó emberek. Elménk struktúrája és szokásai nagymér- tékben meghatározzák. Más tényezők is működnek. akkor külső helyzetekben is visszaköszönhetnek. amely egyben a legfontosabb is: a rossz irányválasztásra.csak olyan mértékben képesek gondolataink. bölcsebb. hogy az istenit vagy az ördögit hozzák-e elő belőlünk. kapcsolatainkban vagy a keresés során nem jelentenek feltétlenül elpazarolt erőfeszítést.szenvedések sokszorozódása is. amennyire engedjük. vágyaink és érzé- seink befolyásolására. Nem mindig lehetséges a látszat alapján ítélni.erre csak az adeptus képes. hogy mennyire segítette vagy hátráltatta az isteni tudat irányába való fejlődésedet. hogy egy tapasztalatot vagy embert aszerint értékelj. Vannak olyanok. óvatosabb újrakezdés- hez.akár munkánkban. akik az életben szerencsétlenek. de személyiségük igazi siker. Azok a hibák. Óvakodj saját gondolataidtól. Ám a gondolatok önmagukban. A szegénység az erkölcsi nagyság komoly próbaköve. Csak rajtunk múlik. Egy ilyen rossz irány- választás azt jelenti.azaz az evolúciós szükségszerűség . hogy ahogy halad előre az élet rögös útján. Az élettapasztalatok . Így minden az eredeti hibára vezethető vissza. hogy miként tapasztaljuk a világot. akiket az élet utadra sodor. fizikai cselekedetek nélkül nem tudják életed folyását alakítani .melyek egyeseket nemessé tesznek. . akiknek személyisége igazi bukás.

ha azt akarjuk. sőt időnként el is kerülni a rossz követ- kezményeket. Lehetetlen meg- mondani. akkor imádkozhatunk az Önvalóhoz kegyelemért és megbocsá- tásért. és úgy módosítani a gondolkodásunkat.Ha befelé harmóniában és szeretetben élsz önmagaddal és másokkal. Amikor szembekerülünk rossz cselekedeteink következményeivel. ha valódi. ha ezekkel ellentétes hatásokat indítunk útjukra. akik kellően kifejlesztették eme képességeiket. Negyedszer. meg kell bocsátanunk másoknak az ellenünk elkö- vetett bűnöket. akkor ezekből kevés tanulságot szűr le . hogy ne kelljen átesnünk néhány tapasztalaton? Ez igaz lehet. Mind a gondolatok- nak. minden ellenséges és negatív ideát elutasítasz. Ötödször. saját erkölcsi és mentális gyengeségeinken kívül. Másodszor. Miért kellene személyesen mindent megtapasztalnunk? Nem tudjuk-e ezt elke- rülni a kreatív képzelőerő és intuitív érzések segítségével. ami éppen ellentétes a korábbi hibával. akkor gyakran emlékezetünkbe és elménkbe idézzük. akkor ennek a szeretetnek és harmóniá- nak kifelé. hogy ez mennyire lehetséges. szent elhatározással meg kell fogadnunk.és még azt is lassan. és nem szabad önmagunkat becsapnunk. Először is el kell ismernünk szívünk legmélyén az elkövetett hibát. ám sokkal fontosabb. Segíthetünk módosítani. hogy megpróbáljuk soha többet nem elkövetni ezt a bűnt. akkor szeretnénk elkerülni vagy legalábbis csökkenteni a szenvedést. Amikor egy . de nem fordulhatunk egy efféle imához mindennapi cselekedetként. állandóan olyan módon kell gondolkodnunk és cselekednünk. de csak azok számára. Ez azt jelenti. Amikor az elme az evolúció alsóbb szintjein fájdalmas tapasztalatokon esik át. Nem szabad senkire háríta- nunk a felelősséget magunkon. frissen és életben tartjuk. hogy a történtek- ből mit hoz ki. Ha való- ban komolyan gondoljuk ezt a fogadalmat. hogy nem lehet bennünk semmiféle rossz érzés bárki és bármi ellen. Valódi bűntudatot és megbánást kell tanúsítanunk. Fontos. ha szükséges és szeretnénk. részben tőlünk függ. Csak akkor tegyünk így. mert részben a kegyelemtől. mind a fogadalomnak nagyon erősnek kell lennie. Harmadszor. megújítjuk. mélyről jövő belső indítékot érzünk rá és nagyon kemény külső helyzetek nyomása alatt vagyunk. hogy mi is megbocsátásban részesüljünk. hogy mi történik egy emberrel. környezetedben is meg kell nyilvánulnia.

Mindezekre a tapasztalatokra. így az emberiség tovább tévelyeg. pusztán azért. ezért szenvedéseiből többet fog tanulni. Ima a Világért: A zavar és szorongás. hogy a tanultakat befogadja. Minden tapasztalat esély számára. amikor azok nyilvánvalók. mert az előbbi esetben hiány- zik a tanulás iránti vágy. Nem tápláljuk azt a hiú reményt. mert oly sokan elfelejtették. és a képességek is hiányoznak. közömbösek az igazság még mindig gyenge hangja iránt. szenvedés és bajok nehéz napjaiban a mi feladatunk. . a világ valódi Kormányzójától! Felismerjük. Ám mivel még mindig ember. siker és sikertelenség. hogy megtartsa. De itt és amott felbukkannak olya- nok. A másik esetben égető vágy tölti el. Őértük kell csendes türelemmel. hogy megtudja a szenvedés okait. hogy gyorsabb előremenetelt érjen el.még akkor is. mint valaha. amely minket vezet. job- ban szükségük van a Veled való kapcsolat és a Te iránymutatásod előnyeire. mint örömeiből. hogy a történtekből tanuljon. mert a hazugság hangjai sokkal hangosabban árad- nak ezernyi hangszóróból. mint saját kérése. Ekkor fel kell ismernie. hogy az okokat feltárja . S mivel az előbbiek emléke tovább tart ki s mélyebben vésődik elméjébe. amelyet hordozunk. kísértés és lelki megpróbáltatás érzéseit . és szükségtelenül szenved.magasabb szintre jutott elme esik át ugyanezeken a tapasztalatokon. hogy továbbhaladjon valami új felé. nemcsak arra. hogy nem más okozta ezt. hogy Tőled függünk. akkor sokat tanul belőle . és készség arra. hogy fejlődése kiegyensúlyozott legyen. mert az emberiség vissza fogja utasítani azt a fényt. Ezért amikor a valóban őszinte tanítvány azt kéri. Kénytelen lesz meg- érezni a veszteség és a nyereség. magasra emelve tartanunk a fáklyát. a tapasztalás mindkét oldalára szük- sége van. Elvakítva alacsonyabb természetétől. azt találja. amelyet más érdekek táplálnak. hogy csak Tőled függenek és Benned bízhatnak. hogy ne essenek hibákba vagy gyengeségekbe. akik hatalmuk és befolyásuk okán a nemzetek vezetői lettek. ezért a fel- gyorsított tapasztalás és különleges viszontagságok idejét panaszkodás fogja jellemezni. Ez azért van. amelyben jelenleg van. hogy gyorsabban haladhasson előre a keresésben. Azoknak. hogy emlékezzünk arra. megvakítva üres hagyomá- nyok és képmutató szokások által. amit elért. hogy az emberiséget kivezetjük a káoszból. ha azt akarja.és gyorsan.különböző időpontokban és változó mértékben. akik ennek ellenére üdvözölni fogják a fényt. hogy mindenféle tapasztalatok érik rövid idő alatt. hogy a sötétség azért lett ily hatalmas a világban. az öröm és fájdalom. hanem arra is.

s hogy aki képessé teszi magát a naggyá válásra. és a kellő időben . A fiatalok gyakran nem látják. Megpróbálunk elvetni minden gonosz gondolatot és materialista nézetet. amikor a pszichológiának és pszichiátriának helyesen kell felmérnie a test-lélek kapcsolatot. azoknak az embereknek a Jelleme. annak kezébe kerül a mennyek királysága. amelyek még az új szá- zadforduló előtt fognak történni. Eljött az idő. és testi. Kérünk. új intuíciókat és ideálokat adnak egy vallásos. Nagy szükségünk van a Te kegyelmedre és irgalmadra. Ezért naponta imádkozunk értük és magunkért. az vezetőinek minősége. hogy min- den ételből távolítsák el a hozzáadott mérgeket. vala- mint lelki egészségükért az emberi lényeknek abba kell hagyniuk a tetemek fogyasztását.ami ezt a századot jelenti . s az emberiséget egy jobb. Csak akkor válik antispirituálissá. ahogyan 2000 éve Krisztus eljövetele is új kort nyitott. megtisztítani és vitalizálni fogja. hogy mindannyian visszanyerhessék a Te jelenléted érzé- sét. Azok az események és változások. hogy megpróbálunk jobbá válni és nemesebbé tenni életünket. és így ilyenkor büntetésként önpusztítást okoz. s így teljesen harmó- niában áll a legmagasabb spiritualitással. és ihletett tanítók mindig fel fognak tűnni. igazabb élet felé vezeti. még inkább azok lesznek. Hatalmas erők gyülekeznek a mennyei világokban. ám azok. Ami valóban számít egy nép életében. megdöbbentők. Megvalljuk gyengeségeinket és hibáinkat. a csendes imádság vagy meditáció perceiben. a kettő egymást erősíteni. Ez az impulzus a tudományt a vallás részévé teszi. s pusztán állati természe- tünk szolgálatát tűzi ki célul. minden lény Végtelen Atyja. hogyan nyerhetjük ezeket el. akik sorsát megszabják. amikor az oktatást újra kell tanulni. filozofikus emberiségnek. amelyek a századforduló óta történtek a világ színpadán. akinek szeretete a mi utolsó mentsvárunk. amikor az orvoslásnak helyet kell adni a természet adta növényi gyógyszereknek. A tudomány az ember tudás iránti vágyát tükrözi. hogy mutasd meg. s hogy a jellemvonások mindig számí- tanak és számítani is fognak. ha nem segíti az intuitív érzések és a szív kibontakozását. s követelni kell.manifesztálódni fognak. Az ihlet magával hozza a szerencsét. . misztikus. Ezek az erők új gondolatokat és új érzéseket fognak stimulálni. Új korszak kezdete lesz ez éppúgy. hogy a lelkesedés önmagában nem elég. de ígérjük. és a vallást a tudomány részévé.

egyre rosszabbá és gonoszabbá vál- nak az emberek. Az egyik válasz . az erkölcs és vallás a mélyponton vannak. a háború gonoszságai.a vaskor vége felé meg fog érkezni. Ez nem szükségszerű. amit érzett. hogy az avatára . zűrzavart. hogy korszakok vannak a korszakokon belül is .melyet a hinduizmus ad . az emberek bűnösebbek. mint valaha. és változók a rá adott válaszok. A válasz az. s akkor tanulja meg az emberiség. amikor az élet legmélyebb pontját éri el. ha egy nukleáris háború elsöpri az emberiség nagyobb részét. hogy vajon a filo- zófia mit mond. hogy a gonoszságot jóakaratra cserélje. járványok. hogy új és jobb időszakot indítson . tapasztalt belső világában. ha figyelembe vettük volna. a pusztítás egy nukleáris háborúban fog kicsúcsosodni. s a nukleáris háború. az erőszak. bizo- . jóságot és békét hoz. a gondolkodó vagy a szobrász. a vaskor. s ez a kor tudást. Ők ugyanis azt mondják. akkor ők egészen más képet festenek. Az ipari társadalom sok mindennel gazdagította külső életünket. mindenhol erőszakot. Ha kör- benézünk ma a világban.azt mondja.azaz rövidebb időszakok a nagyobb ciklusokon belül -. TŰI sok minden teremtődött és teremtődik a mentális síkon. Még azt is mondják. s ahogy halad az idő s egyre mélyebben süllyedünk a kalijugába. katasztrófák sújtják az emberiséget. Meg lehet kérdezni. Ugyanakkor a hinduizmus a Bhagavad-gítában azt is mondja Srí Krisna (talán mitologikus) személyén keresztül. hogy. aki lehozza a külső világba. hogy most lépünk be a Vízöntő korába. majd az azt követő káosz után egy jobb periódusba fogunk belépni. Ha azonban az asztrológusokat. hogy visszaállítsa a jóság és igazság. mi a dolgunk itt a Földön. és arra használja majd erejét és tudását. ami csak egy fizikai robbanás keretében jöhet a világra. hogy a vaskorszaknak csupán első negyedében járunk. pusztítást látunk. ám a belsőt éppen annyival szegényítette. aki a lét egy magasabb síkjáról érkezik.olyan sze- mély. egy fényesebb. Csak akkor lesz lehetőség új kezdetre. Másrészt a filozófia egyetért azzal. és a hinduizmus szerint a kalijugától más nem is várható. lehetőség lett volna egyen- súlyban tartani a kettőt. Éppen ezért a háborúság befejezésére tett kísérletek nem is járhatnak sok eredménnyel. Egy zenei mű vagy költemény alkotója. harmóniát. s nem a hinduizmus szakértőit kérdezzük. három még hátra van. amíg az avatára meg nem érkezik. korruptabbak és rosszabbak. reményekkel teli jövőt. a spiri- tualitás. hogy mindkét nézőpontban van igazság. és szenvedések. de mindenekfelett a béke uralmát. hogy a jelenlegi kor a kalijuga.Milyen jövő vár az emberiségre? Gyakran felteszik e kérdést. meglátott. Először is.

Ezért azonban meg kell dolgozni. de tanácsukra csak akkor érdemes hallgatni. Azok. Hősiesnek kell lenniük. akik egy gyárban elzárva és gépekkel felszerelve naponta több tucatszor végzik el ugyanazt a mozdulatsort. és vágyaikat ki tud- ják elégíteni. Az első lépés az elme békéjének megteremtése. . mind a nőt figyelmeztetné az emberi vágyat érő csalódásokra. de nem vagyunk eléggé sze- mélytelenek. Ám a tömegtermelésben részt- vevők. Ha pedig gondolkodunk. amíg még erőteljesek érzéseik és akaraterejük. s végre feltenni maguknak a kérdést: „Miért vagyok itt?" Az idősek méltók a tiszteletünkre. hogy felismerik. amikor a munkások megtérhetnek magukba. ha nem várják meg az öregkort azzal. de az évek ennek ellenére durván és zavarón otthagyják nyomukat a tudatban. Az elmélyült gondolkodás mind a férfit. de ugyanígy a kárpótlásról is szólna.nyosfajta kielégülést érez ettől a cselekedettől. akkor szem elől tévesztjük a legfőbb tanulságokat. míg a nem kellően mély gondolkodás szintén sokszor hiábavalóvá teszi a tapasztalatokat. A tapasztalat. s ha számos életből leszűrték az összes elérhető bölcsességet. Hiszen minden tapasztalatunk. Vajon nem kellene-e mindkét csoportnak kellően kijózanodni ettől a ténytől. akik jó sorsuknak köszönhetően nem szűkölködnek. hogy ezek csak múló és bizonytalan dolgok voltak. ha nem társul hozzá az arról való elmélyült gondolkodás. ha bizonyos szünetekkel végzik. akkor jobb. Az életért való korai lelkesedésnek végül utat kell adnia a halandóság szomorú felisme- résének. aki képes valamit a saját kezével megalkotni. hasonlót tapasztalhat. Sőt néhányan ez alatt az életkor alatt is folyamatosan fenyegetettek. A kézműves. életünk a testben és a világban nem másra szolgál. és szükség van ezek között egy olyan időszakra. ha nem csak testben. jobb. azok ennek az érzésnek a közelébe sem jut- nak. azok számára az öregkor nehezen elfo- gadható A fejlett. Egy bizonyos kor felett minden ember halálra van ítélve. mint hogy előcsalogassa a lelkünket. Akiknek nincs magasabb nézőpontjuk. és meg kell szabadulniuk a vágyaktól. még ha kellően elmélyülten is. hanem lélekben is idősek. értékének nagy részét elveszíti. Ha ilyen monoton munkára mégis szükség lenne. modern kozmetika évekkel fiatalíthatja meg a nőket.

nem csak fizi- kailag de mentálisan is s belefárad a hétköznapi élet rutinfeladataiba. rosszindulattal. Sok indiai újságban meg is jelentek a véleménykü- lönbségek. éretlen emberekből hiányzik az egyensúly. akik a szigorú iskolai oktatás ellen lázadoznak. szá- razsága. Arra emlékeztetnek minket. sosem tud unatkozni. korlátozottsága. Mélyen megértem azokat. tapasztalt. amiért az iskolát otthagyó vallásos lelkületű fiatalokat cso- dálja az ember. Bizonyos pontokon kritizáltam az indiai szádhukat . ambí- ciók és biztosítás nélkül. mondhatni. tudás. az élet maga fogja megfegyelmezni és lehűteni őket. Ám ha ezeket a lázadásokat nem idősebb. sőt jelentősen félreértve. a tömegekről . közösen. egymást támogatva. éberen tartotta elméjét. ridegsége és szőrszálhasogató pedantériája miatt. aki fejlesztette belső kulturális és spirituális forrásait. és eléggé szenzációhajhász módon tálalták ezeket.őszintén. vágyva a tudásra. kiegyensúlyozott emberek vezetik. így aztán sokkal könnyebben rohannak olyan cselekedetekbe. Ezek az emberek. és nem a látszatra törekedve. hogy minden nap ugyanazt kell csinálni. addig könnyen cselekedhetnek úgy vagy hozhatnak olyan döntéseket. akkor végül az egész folyamat a kommunisták. Ha nem ez történik. megértésre. hogy Jézus is lázadó volt. De más szempontból csodáltam is őket. naiv liberálisok és más politikailag elkötelezett.Nem túl kellemes megöregedni. kellő ítélőképesség- gel rendelkező. melyeket a túlfűtött szenvedélyek vagy felkorbácsolt érzelmek diktálnak. hogy elfogad- ják a felnőttséggel járó felelősséget és az ehhez vezető belső érési folyamatot. hogy az életüket kudarcként értelmezhetik mind a látható eredmények. tapasztalat és fele- lősség. s nem versenyezve. Ám ha kellően sokáig élnek. éren. Amíg magukon belül meg nem találták az egyensúlyt. A fiatal. tanulásra. hogy magukon munkálkodnak. abba. melyeket később megbánnak. ezek a fiatalok úgy próbálnak élni. keresve megélhetésüket. alig pár tulajdonnal rendelkezve .most nem fontos. hogy ezek pontosan mik voltak. akkor végül könnyen oda juthatnak. mind a láthatatlan erköl- csi és mentális következmények tekintetében. . Természetesen az átlagemberről beszé- lek. Fáradékonnyá válik az ember . rombolásra termett erők kezébe kerül. ugyanazon okból.ám aki frissen.

. hogy bölcsen oktassák az ifjúságot. hogy a gonosz erők. Mi haszna van az olyan oktatásnak. hogy saját sorsukat előmozdítsák. és hogy az igazság és valóság nem feltétlenül kötődik tradíciókhoz és azokhoz a módszerekhez. romboló gondolatok között. hogy bátorítsák és elősegítsék spirituális ébredését is. mint a hatalommentességre vagy szabad- ságra. akik maguk is túl fiatalok. eredeti formában bukkan fel. életerős. amikor minden régről való dolgot elutasítanak . hanem a művészieket is értem.A fiatalok jellemzően mereven ellenzik a hatalmat. S ezalatt nem csak a vallásos és metafizikai dolgokat. valamint a negatív. Ez éppúgy igaz a létezésünket kormányzó felsőbb törvényekre. hogy segítsék az ifjak személyiségfejlődését. és a társadalmi-poli- tikai reformoknak ez az alapja. hogy az új korok az inspiráció új forrásait termelik ki. hogy kellően gya- korlati információkat adjanak át tanítványaiknak. Oly korban élünk.képesnek kell lenniük. s ne károkat okoz- zanak maguknak? Mindenkinek tisztába kell jönnie az érzelmi és gondolati kontroll értékével és szükségével. mint az arra érdemesek kormányzására vagy a magunkra kényszerített ideálokra és szabályokra. amely nem tanítja meg a gyerekeket. hogyan használják elméjüket arra. amikor hamis állításokat. téves értékeket igaznak állítanak be. Nem elég a szülőknek megvédeni gyermeküket . ahogy őseink elju- tottak hozzá. Habár helytelenítem azt. biztos lehetsz benne. túl kiegyensúlyozatlanok. hogy éppen úgy szükség van rá.amely vonás oly jellemző a mai fiatalokra egyetértek azonban velük abban. a társadalom ellenségei. amikor gyűlölettel teli emberek fizikai erőszakot javasolnak mint az előbbre jutás egyetlen módszerét. az igazság tudatlan ellenzői. amikor a tudás terjesztése egyre inkább azok kezébe kerül. hogyan kell különbséget tenni a pozi- tív és építő. s azzal. és túl elméletiek. a Fény ellenségei jelen vannak. mivel nem ismerik föl. Amikor a fizikai testet az egyetlen valóságként ismerik el. hiszen gyakran új.

azaz két egymáshoz olyan közel lévő csillagból áll. a feleség odaadásának és a kölcsönös spirituális támogatásnak. A jin és a jang ez. és házassá- guk tökéletes példája volt a házastársi boldogságnak. a megnyilvánult élet kettőssége. Tőled függ. hogy elfogadod-e a családi élet nyűgét vagy a cölibátus szabadsá- gát választod. A látcső felfedezése óta tudjuk. Mindezek során az ember mások problémáinak kisebb vagy nagyobb részét átvállalja. Ha így tesznek. Bizonyos tekintetben azonban Baconnek igaza volt. műveltséget szerezni és valóban okulni pedig egy másik. Az ősi feljegyzések ezzel a párral kap- csolják össze legendáikban ezt a csillagot. azért saját életmódjukat emelték ki s tartották magasabb rendűnek.Iskolába járni egy dolog. társadalmi kapcsolatokra. hanem valódi kettőscsillagról van .megfigyelés. Magunktól tanulni pedig intuíció. Meg kell azonban ismételni: egyik sem az egyetlen helyes és kizárólag követhető út. nehézségei és örömei. hogy a házaspároknak együtt kell előrehaladniuk és növekedniük a Fény imádatának útján. Egy tanártól tanulni dolgokat. habár időnként a kettő összefügg. Ám mivel a legtöbb vallá- sos írást szerzetesek készítenék. mégpedig abban. hogy az ember. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. aki megháza- sodik. hogy a csillag. ám ez csak a világban uralkodó és az emberi létezéstől elválaszthatatlan ellentétpároknak az egyik oldala. sikeres házasság alapját. valójában kettős csillag.a sajátján felül. hogy aki megházasodik. azaz nem csak két csillagról. a „Vaszisthárundhati"-t. A világban töltött évekből tanulni . az egy másik ember ter- heit is magára veszi .asszisztensek felvételére vagy egy szervezethez való csatlakozásra. Bacon egyik esszéjében azt a gondolatot hozza föl. fel- készülés. szakmai munkára vagy az üzleti életre. felesége pedig Arundhatí. Ugyanakkor ez igaz az emberekkel való másfajta kapcsolatokra is . túszt ad a sorsnak. Ez igaz. Indiában az újdonsült házasoknak egy brahmin pap megmutat egy csillagot. barátságok kötésére. amely a Nagymedve csillagkép egyik végén van. akkor megtalálták az igazi. Nagyon kellemes és sikert garantáló ceremóniának tartják. Vaszistha ugyanis egy több ezer évvel ezelőtt élt bölcs volt. Mindkettő a tapasztalás értékes módja. Azt írtam az Önvaló Keresése című könyvben. amelyek szabad szemmel egynek látszanak. Továbbá a két csillag egy közös gravitációs pont körül kering.

hogy közös spirituális gravitációs centrumot találtak! . Megértjük-e az ősi indiai szokás csodálatos belső jelentését? Vaszistha és felesége házastársi boldogsága annak volt köszönhető.szó.

elgondolhatatlan. szobrokról.Gondolatok képekről. hogy sosem tudják formába önteni . hallhatatlan.Kreativitása . hogy a vallás a lehető legszebb ruhá- zatot kapja. Habár igaz. mint az okkultizmus által. Szükségünk van a művészet segítségére. A MŰVÉSZET MINT A KULTÚRA RÉSZE Értékelése . Ám valójában az esztétika iránti vonzalom jellemzően igen jól megfér a spiritualitással. Amikor legjobban látja el feladatát. az nem találta meg a másikat. az építészet megfelelő légkört kell. hogy teremtsen az egyesüléshez. irodalomról. a festészetnek és szob- rászatnak pedig vizuálisan kell támogatnia az elme felemelkedését. és előfordul- hat. A művészet gyakorlása által az ember gyakran közelebb kerülhet a lélekhez. Aki érzéketlen az egyik iránt. költeményekről és zenéről A szépség éppúgy a valóság egyik aspektusa. elképzelhetetlen tiszta szellem misztériumát. hogy túlzottan materialisztikusnak tartják azt. A zenének az emberi lélekben kell diadalmaskodnia. akkor a festészet és szobrászat láthatóvá. a zene hallhatóvá.Művészeti tapasztalat és miszticizmus . a versek pedig elképzelhetővé próbálják tenni a láthatatlan. A művészet csak akkor veheti át a vallás helyét és helyettesítheti azt. A kellemes és kifinomult életet megvethetik az aszkétikus emberek. az irodalom végiggondolhatóvá. mint az igazság.Géniusz . ha való- ban ihletett.

hogy ezek a végső boldogság forrásai. Jobban vagy rosz- szabban érzed magad utána? Zavart vagy ihletett. ugyanakkor az is igaz. amikor nagy- szerű festményeket nézünk. mint a kegyelem egyfajta áradása felénk. amíg itt van- nak? Miért utasítanánk el egy különleges látványt vagy elbűvölő hangot? Hiszen azon kívül. hogy kellemes és örömöt okoz. sugalmazni és szimbolizálni tudják azt. és fogva tartson. az épületek méltóságteljessége és a minták szimmetriája elcsábítson. akik kellő átélőképességgel rendelkeznek. mint az alkotó. nyugodt vagy nyugtalan. az egyértelműen igaz: ám ő tovább ment. hogy elfelejtsük. változó. és ezek miatt elégtelennek nyilvání- totta. nyilvánvalóan felteheti a kérdést: „Ha nem hagyjuk elhitetni magunkkal. az alakzatok ará- nyai. Ám ez nem elég ok arra.a természetéből adódóan formanélkülit. átmeneti természetéről. lehetőséget ad ugyanazt látni vagy érezni. hogy a formák tökéletessége. befogadó. . nem más. akár még a spirituális felemelkedés- hez is ugródeszkaként szolgálhat!" A művészet akkor teljesíti legmagasabb feladatát. Igaz. amely az alkotást látóknak vagy érzőknek. amikor a spirituális szépség csatornájává válik. elutasította a szép formák iránti vonzódást. hogy az ember csalódásokon keresztül tanul és a szenvedésen keresztül fejlődik. ihletett zenét hallgatunk vagy kifinomult irodalmi alkotást olvasunk. mint az ókori görög művészeket. Amit Buddha tanított az emberi őröm múlékony. Ilyen esetben valóban az élmények átadása zajlik. Egy mű értékét legkönnyebben hatása alapján ítélhetjük meg. sejtetni. Nem szabad. aki nem tudja elfogadni Buddha gondolatmenetének utolsó következtetéseit. Egy ilyen ihletett alkotás oly energiát sugároz. miért ne éljük át őket? Miért ne élvezzük őket a lehető legteljesebben. hogy rá tudnak mutatni. Még tovább haladva ugyanezen a gondolaton. hogy tanulhatunk és fejlőd- hetünk a szépségen és örömön keresztül is. figyelmes vagy ellanyhult lettél tőle? Minden alkalom. akkor válik a lehető legjelen- tősebbé és értékesebbé. ha felismerjük viszonylagos és rövid életű mivoltukat. De a filozófus.

olvasójában mély. az isteni ihlet emberi közvetítője.Az olyan műalkotás. Az író. hanem a szépség is. szép. ugyanan- nak az erőnek egy oldala. Az egyszerű. hanem antispirituális hozzáállás. jó és minket segítő dolgot fedezhetünk fel. akik a világban próbálnak lakozni. művész vagy zenész. s ezek között megtalálható nem csak az igazság és a jóság. Egy ihletett alkotásnak megvan az a tulajdonsága. melynek formavilága spirituális tradíción vagy szim- bólumokon alapul. de érzéketlennek lenni a szép dolgok iránt és nem idegenkedni a csúfoktól. Közömbösnek maradni az anyagi javak iránt egy dolog. amellyel egy igazi pap ismerteti meg nyáját. hallgatójában. Az ihletett szépség. akik a szellemet imádják. . éppúgy megérdemli tiszteletünket és megbecsülésünket. és minden alkalommal valami friss. amely szemlélőjében. tiszteletteljes Imádság érzését. hogy ismét és ismét vissza- térhetünk hozzá. egyáltalán nem spirituális. Az olyan művészi alkotás. De a csúnya. örömtelen környezet nem érthető és nem is elfogadható azok szá- mára. melynek tartalma spirituális tapasztalatból vagy megértésből származik. belső erőt vagy mentális nyugalmat tud kiváltani. éppúgy. Bárki. áldássá válik: képessé tesz bennünket. ám befelé megpróbálnak a világtól való ragaszkodástól mentesen élni. mint azok esetében. aki elménkben felkavarja intuíciónkat. Ugyanis a szellemnek számos vetülete van. hogy osztozzunk a művész ihletén. egy könnyen járható spirituális ösvényt láthat maga előtt. melyet egy valódi művész megmutat a világnak. aki érzékeny a zenében vagy bizonyos helyekben rejlő szépség iránt. mint egy vallásos relikvia. akár szigorú környezet érthető és elfogadható azok esetében. akik lemondtak a világról.

Egyetlen művész sem teremt semmit. mint hogy meg- próbálja közölni másokkal azt.Tény. hanem a szellem. amely érzelmi-mentális állapo- tunkat javítja.legyél akár művész. hogy a szép környezet olyan légkört teremt. A kreativitást gyakorolni kell és fejleszteni: segíti a spirituális növekedést. melyre rendszerint az érzékek megregulázása címén kerül sor. mert eggyé olvasztja a jint és a jangot. Semmi mást nem tehet. legyen az akár ragasztott bútordarab vagy egy épület. akkor valóban kreatívvá válsz . és pihenteti vagy stimulálja az embert . Kreatív és egyben mágikus csend ez. Mi az igazi művészet végső lényege? Nem a mű. egy papírra írt novella vagy repülőgép: nem csak funkcionálisnak. Ha annak megfelelően komponálsz. festesz. hanem szépnek is kellene lennie - a kettőt meg kell próbálni összehangolni. A művésznek két feladata van: az ihlettől kapnia kell valamit és ezt a megfelelő technikával tovább is kell adnia. amire emlékeztet.természetétől függően. és egyben kifejezése is annak. akár pap. melyet az egyszerű élet nevében propagálnak egyesek. A kellően fejlett és érett filozofikus alkatú ember nem sok kedvet érez a csúnya és sivár életmódhoz. amit ábrázolni . amely inspirálja azt. az isteni forrás. amely csak kifejeződési forma. amit korábban vele közöltek. szobrászkodsz vagy írsz. vagy a gondolatot. Ha sikerül műveiden keresztül átadnod valamit abból az ihletből. amit kaptál. ahogy a benned lévő fény mutatja neked a dolgot. vagy a szépművészetek mindennemű megtagadása iránt.

hogy megkeresse a betevő falatot. azt mutatja meg kifelé művészetének vagy szakmájának megfelelő formában. stílus és üzenet. Amit intuitív módon magából merít. az ihlet és intuíció kell. A művész dolgozhat azért. látja. mint később annak. hogy beragyogja őket. Nem azért kell teremtenünk. aki megnézi. fennkölten személytelen istenihez fordulunk inspirációért.s nem vélemények. arra használja műveit. hogy megmutassuk alacsonyabb rendű személyi- ségünket. A zseni egyszerre befogadó és kifejező. akkor nem is igazán ihletett. akkor egyben arra is törekednie kell. . előítélet vagy igazságtalanság hatása alatt akkor valóban ihletett módon cselekszel. akkor az ihletettség ellenére annak kifejezése nem lesz tökéletes. összkép és technika tekintetében sohasem lesznek egyenlők a spirituálisán is érett művészével. hanem azért. Ha ez nem igaz. mégis magas szintre kell fejleszteni. A művész. mint sokan teszik. A módszer és technika szükséges. A csak technikailag tökéletes művész alkotásai kifinomultság és mögöttes tar- talom. Ha a közvetítő eszköz hibás vagy hiányos. Hiszen a minket meghaladó. hogy megmeneküljünk tőle. hogy önmagának hízelegjen s erősítse az egót. meghallgatja. hogy a Szentlélek szolgálója legyen. aki el van telve önmagával. Habár a technikai felkészültség egyáltalán nem minden a művészetben. Ám ha hallgat lel- kiismeretére. A valóban ihletett művészet éppúgy örömöt nyújt a művésznek megalkotása- kor. de nem elégséges.akarsz .

hogy felvillanásokhoz jussunk általa. sem tartalmát. Nem tehet mást. A művészet ugyanis a szépség keresése. Mindkettő az önmagánál magasabbat kereső emberi tevékenység kifejező- dése. amely kiváltja odaadásunkat és szeretetünket. amely önma- gában nem elég. mint hogy feladja önmagát. A művészet funkciója különbözik a miszticizmusétól. Amikor egy zenedarab vagy megvilágosodott írás rabul ejt minket meghallgatása vagy elolvasása után. meg kell ragadnunk az alkalmat. ám ugyanazt célozzák. Csak arra képes. bár nem teljes és végső utat. hogy felülemelkedtünk a mindennapi gondolatokon. vagy a természetben találjuk meg.A megvilágosodás filozofikus keresése és a művész tökéletességre irányuló kere- sése az alkotásban találkozhatnak és egyesülhetnek. s csak később a megfoghatat- lan valóság tiszta. amely elűzi a gondot és ismét szólni engedi a lélek rég elveszett nyelvén. . S ha aznap szerencsecsillaga mellé szegődik. s bármit tesz is. abban reménykedve. s mindkettőnek a bölcsességre van szüksége. Ám mivel olyan kifinomult. amikor az esztétikai öröm vagy intellektuális stimulus hatására úgy érezzük. A művészet utat nyithat a spirituális megvilágosodáshoz. s félre kell ten- nünk a zenét vagy a könyvet. s maga a művészet is ezekből táplálkozik. hogy kihasználjuk ezt az állapotot. nem ő szabja meg idejét. anyagtalan létezésében. az istenek felé kell emelnie képzeletének poharát. s emlékeztetni kell magunkat. mert ez a csodás ihlet egy nála magasabb helyről származik. hogy vezesse őket. A szépség a valóság egyik oldala. ezért először művészi alkotásokban. míg érzékelésünk olyan durva. A művésznek magasba. A szépségnek az erénnyel kell társulnia. hogy az Önvaló kapujához jutottunk. akkor át kell adnia ajkait a boros- tyánszínű nektár csábításának. hogy az ihlet édes-lágy borával megajándékozzák majd.

képes lehet arra. hogy rendelkezik az ehhez szükséges intellektuális vagy művészi adottságokkal . mert hiányoznak belőle a magasabb értékek. spirituálisán nem az. hogy saját személyes mód- ján elérje a tökéletes szépség eksztatikus állapotát. Egy pillanatra meglátják a lényeget. gyakran más utakon s más megközelítéssel. amit önmagában talál. Habár a misztikus . A művész ugyanakkor arra használja. ám ez még mindig az emberi . de ugyanide jutnak. hogy valamiféle mélyebb közegben lebegnek. Ezért habár a művészet közel kerül a miszticizmushoz. Az ilyen zsenik öntudatlanul is érzéseik mérőónját lényük titokzatos mélysé- geibe bocsátják le. hanem azt a forrást keresi. hogy tapasztalatát mentális telepátiával juttassa el másokhoz. nem lesznek képesek meg- tartani azt. s legihletettebb pillanataikban kiemelkednek megszokott énjükből. A misztikus ugyanis tudatosan kerül ebbe az emelkedett állapotba és szándékosan keresi belső lényét vagy lelkét. nem rendelkezik ugyanazokkal az isteni lehetőségekkel. A művész egy magán kívüli közvetítőeszközt keres. s nem a jutalom iránti vágyból. amilyenben akarja. hogy eksztatikus tapasztalatait olyan intellektuális vagy művészi alkotásban fejezze ki. A művész alkotásai lehetnek akár a legihletettebbek.szépségét hiába próbálták legjobb műveikben visszaadni. s a legnemesebb és legcso- dálatosabb tevékenységnek tarthatja a művészetet. felülemelkedik hétköznapi valóján éppúgy. hogy megszabaduljon az időnek. Ugyanakkor a művészet a legtöbb ember számára sokkal könnyebben befogadható. Megpillantják az Elme tiszta. ahogy a misztikusok a meditációban. mint a művészet. A misztikus nem használ semmilyen közvetítőt.legyenek akár írók. míg a misztikus csupán néhányat. s így szükségszerűen szélesebb rétegeket ér el. és hogy művének csodálóit inspirálja. ám amennyiben nem filozófusok. térnek és változásnak alávetett világban. mégsem kénytelen így cselekedni. bár pszichológiailag hasonló. térnek és változásnak alávetett világtól. A kreatív művész meghaladja önmagát egy időre. Ám a két állapot. hogy vala- mit teremtsen az időnek. amelynek .ekkor megértik . festők vagy zenészek akik elsősorban a művészet iránti szeretetük miatt alkotnak.A valóban tehetséges művészek . akár százezreket. időtlen valóságát. az erkölcsi fegyelem és a miszticizmus érzékeken túli céljai.feltéve. Ugródeszkának használja. Ebből a szempontból a miszticizmus magasabb rendű. Képes ugyanis arra. Úgy érzik. csak művészek.

Az olyan elme. hogy a zene és az időjárás mennyire képes befolyásolni hangulatunkat. Az emberi lényt különböző életkorokban számtalan hatás éri testi élete folyamán. . A vörös például a Mars bolygó színe és az asztrológiában a hábo- rúval és haraggal kapcsolják össze. szobánkban. ugyanis ekkor az alacsonyabb vágyakat. a mester színe. hogy legnemesebb és végső formában. egy nap meghallja majd az igazság hívó szavát.ego kifejeződése. Meleg szín. amelyet megfognak a spirituális jelentőséggel bíró üzenetek vagy figyelemmel képes elmélyülni a hangok csodás világában. ám a szín az egyik olyan tényező. erősítheti vagy gyengítheti a testet. egy lépés csupán. amely mélyen önmagában van. ez is csupán előkészíti az utat. és segíti az embert alacsonyabb vágyai fölé emelni.átmelegíti őket. és eljut a szellemhez. kellemes lehet a szemnek vagy zavarhatja. A citromsárga az értelem színe. Mindig velünk van környezetünkben. Segítheti vagy gátolhatja egészségünket. és egyre közelebb és köze- lebb jut ehhez a kreatív alkotással. amelyet gyakran félreértenek vagy jelentékte- lennek tartanak. Gyakori hiba az írók és művészek között. A narancssárga megtartja a vörös jó hatásait. akiknek a vérkeringése nem túl jó. vágyait és testét sikeresen uralma alá vonta. pihentet. habár igaz. az állati érzéseket erősíti. Bárki. Stimuláló és életerőt adó hatása van tiszta formájában. és időseknek. Ahogyan a jóga. ruháinkon és bútorainkon. amikor magát a szépséget pillantjuk meg. segíteni fog. hogy a felfokozott izgalmi állapotot összetévesztik az ihlettel. felvidíthat vagy lehan- golhat. Végül azon- ban ezen is túl kell lépni. Tiszta napsárga színben a spiritualitás csúcsát jelképezi. Ugyanakkor sötétebb árnyalatokban nemkívánatos hatása lehet. előbb-utóbb túllép a művészeten. ha a falakon vagy bútorokon tiszta vörös színt látnak . ám a fentebb említett negatívumok nélkül. s az ebből fakadó érzéseket összekeverik az ihletett kinyilatkoztatással. Tudjuk. A zöld a természet színe. aki elfogadja a művészet magasabb küldetését. a szépség kifejező- dési formái helyett. Ritka pillanat az. aki érzelmeit. de nem maga az út.

s nem tűnt valószínűnek. hogy szeretne-e valamit üzenni a bölcs nekem. Nem elegendő azonban pusztán ismerni a színeket. a zene a legemel- kedettebb. mint bármely más művészet. amely közelebb visz az igazsághoz. Pár évvel halála előtt történt. legtovatűnőbb mind . Ennek az oka az egyrészt. hogy a legtöbb művész ritkán jut el az ihlet tökéletesen tiszta formájához . Titokzatos erejénél fogva olyan nyelvet beszél. Olyan kielégüléssel tölt el. amelyet egy indiai barátom adott át szóban (ugyanis a Maharisi soha nem írt levelet). hogy nem tudta. mint a huszadik század kulturált lakói. Minden művészet közül. vagy tudatlan. a művészetek.Amikor a szív szól a szív- hez. vagy mindkettő. hogyan állítsuk. hogy a Missa Solemnis ajánlása a következő: „Beszéljen a szív a szívhez. az ihlet veszít tökéle- tességéből. vagy hiú. akkor rájövünk. hogyan keverjük. Kevesen tudják. Amikor megpróbáljuk megérteni a zene különös hatalmát. ezen kívül még két dologra van szükség: tudnunk kell. hogy legspirituálisabb alkotása ez. „Igen . Az olasz ég tiszta azúrkékjét az asztrológia a Vénusszal kapcsolja össze. ha meghallgatom. Legtisztább formájában az önátadó szeretetet. Az asrám vezetői már régóta rossz szemmel néztek rám. és azt is.mondta a Maharisi. . Helytelen az a nézet. hogy ismerte-e Beethovent. a spirituális vágyakozást fejezi ki. hogy ez a legátmenetibb. ahová kormánya küldte. Kétségtelen. Barátom megemlítette a Maharisinek. akkor is a személyes korlátok miatt. aki nem hajlandó átnézni kéziratait vagy kijavítani a hibákat. a primitív vademberek éppúgy. melyen keresztül kifejeződik. tökéletes kifejezése az ember és Isten közötti kapcsolatnak. melyet a világon mindenhol minden népréteg megért. mely az ember örömére szolgálhat. de biztos vagyok benne. olyan áhítatos. Az író." Ez a ritkán hallott darab mélyen felka- var. szépség és szerelemhez közel álló szimpátia bolygójával. hogy maga Beethoven a Mlssa Solemnist tartotta legnagyobb művének. majd folytatta. mi szükség van akkor beszédre?" Nem tudom.egymás- sal kontrasztba őket. másrészt pedig még ha meg is történne ez. mielőtt egy hosszabb nyugati útra indult volna. olyan emelkedett. és barátom Ráman asrámját látogatta meg. hogy az ihlet hatására elkészült műhöz később nem sza- bad hozzányúlni. hogy meg kíván engem is látogatni.felvidít. erősít.bármennyire is eksztatikus tapaszta- latuk volt alkotás közben -. Sohasem fogom elfelejteni Ráman Maharisi csodálatos üzenetét. s megkérdezte. hogy láthatom még valaha a szentet.

A zene jobban ki tudja fejezni a misztikus tapasztalatot. Legihletettebb műveik csak haláluk után Jelennek meg. hogy emlékez- tesse a vándorló. Az igazán őszinték leírják tapasztalataikat vagy Ideáikat. így hát valójában a Végső Valóság nagykövete. hogy az másoknak hasznára váljon. melyeket a kifelé fordult világi élet elnyom. Aki a valóságot keresi. öröméről. A művészet nem pusztán arra szolgál. Az ilyen zene ugyanis képes kifejezni az éteri érzéseket. tökéletes lemondás és a világ zűrzavarától való visszavonultság érzése tölthet el bennün- ket. mely a nagy csendességben lakozik. az isteni hangzatokat. melynek dolga az. inspirál vagy spirituálisan meg- nyugtat. s a felvert érzelmek megnyugszanak a zenét hallva. de ügyelnie kell rá. aki éppoly figyelmesen választja meg cselekedeteit. aki tanításainak megfelelően él. Ha túlzón érzéki. nyughatatlan halandókat valódi otthonukra. A zene valami olyasféle isteni erőt hordoz magában. s nem olyan. minden szónál jobban tud mesélni misztériumairól. lassú ütemeit hallgatjuk. amely lealacsonyítja és sérti azt. Beethoven a-moll vonósnégyesének harmadik tétele például kifejezetten miszti- kus érzéseket ébreszt. gondolatait. Ritka az olyan spirituális műveket író ember. hanem a jövendőnek írnak. hogy kifejezze az isteni létezést. szeretni és élvezni fogja a zenét. A vallásos misztikus közéletben éppen annyi a pózolás. ha egy szép dara- bot hallgat. A hangok. amely felemeli és örömmel tölti el szívét. motivációit és az etikai hozzáállást. mély alázat. Különösen. Ünnepélyes áhítat. hanem arra is. A zene éppúgy. hogy a megfelelő zene legyen. az ember emelkedett menedéket találva menekülhet el mindennapi életének szürke valósága elől. mint a nyelv. zajos vagy zavaró. mint bármely intellektuális művészeti ág. Olyan. mint a stílusát. melyek oly kedvesek füleinknek. segítheti vagy hát- ráltathatja a keresést. ám legtöbbször nem saját koruknak. hogy szebbé tegye az emberi létezést. a világot körülölelő csendből tűnnek elő. időtlen türelem. mint a politikában. Ha felemel. A csak részben őszinték vagy az őszinteséggel teljesen hadilábon . Az elfáradt intellektus felélénkül. sőt egyes esetekben veszélyes is lehet. és szinte azonnal ugyanabba a csendbe vesznek el. akkor segítségünkre van.közül. akkor hátráltat. ahogy hosszú. szomorúságáról és béké- jéről.

A Jakab király-féle változatra utalnék. Keverj némi humort tintádba. hogy a modernebb kiadásokat az átlagember jobban megérti. irodalmi vagy szépművészeti alkotás. amelyek még erőteljesebbé válnak a stílus és a nyelv helyes felhasználása által. ambícióinak. Az igazság gyakran jéghideg. Ezek komoly igazságokat testesítenek meg. ha szellemes. A kifinomult. hogy el kell játszaniuk az életben szerepeiket. elnyeri értelmét. a tizenhetedik századi angol fordításra. tisztább képet kap az üze- netről. míg az őszinteséget nélkülözők nagyon is tisztában vannak vele. Igaz. Ám én az érzékeny emberekről írtam. színes képek s kevés szép bútor örömöt és szépséget ad az embernek. s az ego hiúságá- nak. mint ahogy egy mérnök vagy épí- tész alkotása. A zenei. finom porcelán. Éppúgy hozzátett az emberiség fejlődéséhez és nagyságához a saját szintjén. Nincs feltétlenül szükség hozzá sok pénzre. spirituális szolgálatot hajt végre. ha szellemes is. azzal már fel is segítetted.állók úgy érzik. de a stílus a maga szépségével és tekintélyével még erőteljesebbé teszi az állításokat. szívet szorongató. aki felkelti olvasójában az intuíciót. hírvágyának esnek áldozatul. Az író. . melyek minden érzékeny ember elméjében mély nyomot hagynak. mert még szerény jövedelem mellett is megnyilvá- nulhat. humoros kifeje- zésekkel van megtűzdelve. A józan ész semmit sem veszít józanságából. könnyed életmód a kifinomult ízlést tükrözi. Vannak olyan részletek az Újtestamentumban. Az író pedig. A bölcsesség még hasznosabb. Számukra nem csak hogy tiszta a régi verzió jelentése is. s ha sikerül mégis felmelegíteni. aki leköti az olvasó figyelmét s gondolkodásra készteti. lágy fények. szép szőnyegek. a nézőnek vagy az olvasónak. és ezért számukra a modem fordítás egyértelműen hasznosabb. amely ihletet ad a közönségnek. Néhány növény. Ha megnevettetsz egy embert. A félig őszinték ritkán ismerik fel valódi mozgatórugóikat. melyet mára a modernebb fordítások jellemzően kiszorítottak. s sokkal jobban fogsz írni. komoly intellek- tuális szolgálatot tesz. akkor sokkal vonzóbbá válik.

Mindkét esetben . nem evilági kifejeződési formáihoz. ugródeszka . s csak és kizárólag az istenihez kell fordulnia. . ha nem is egy Felvillanással. akik az alkotások hatása alá kerülhetnek. ugyanúgy igaz a természetre is. Sőt amit itt a művészetről írtam. közvetítőeszkőzét. hanem alkotásaik közönségét is. akkor átléphetnek ezen a határon. mely előhívja csodálatukat. s hagynák. S nem is szabad annak tekinteni. Nem csak a művészeket ragadhatja el koncentrációjuk.nem maga a cél.Még a legemelkedettebb művészet sem más. de valami ahhoz nagyon közel állóval térhetnének vissza hétköznapi tudatukba. s éppoly mély kon- centrációt érhetnek el. Az ihletett művésznek végül félre kell tennie témáját. akkor. s valóban a jóga egyik elmélyült állapotában találhatják magukat.a Jógához közelítő folyamat zajlik. mint út. Ha a tiszta szépség s nem kevesebb az.az alkotó s a közönség esetében is . Ha az emberek komolyabban vennék az ilyen hangulatokat. hogy a hangulat elragadja őket.

KELET Találkozása a Nyugattal . hogy egy másik kultúra csodálata megakadályozza. . sőt talán hazug helyzetben találják magukat. Egy nap egységes világcivilizáció keletkezik a külső kényszer és a belső folyamatok hatására. Rádhakrisnan. s ha történelmileg megvizsgáljuk. hitüket s életmódjukat. ahogy az értelmiség sem fogja a védántát vagy a Teozófiát saját filozó- fiai irányaként elfogadni.átvéve ruháikat. A Nyugat spirituális újjáéledése csakis saját kreatív elméjéből születhet.s nem csak a jelenkori. hogy „sokat tanulhatunk a Nyugattól. ugyanis annak is megvannak a maga értékei. s nem egyoldalú. Ezek túl idegenek és egzotikusak. ha tiszteljük.Filozófiai iskolák A jelen kornak nem csak a Kelet és Nyugat ideáinak szintézisére van szüksége. kissé nevetséges. helyek. azt látjuk. gyakorlatok - Filozófusok mondásai . Csodálhatjuk az indiai ideákat és ideálokat. hogy kellőképpen értékeljük sajátunk eredményeit. kreatív. a Kelet igaz- ságai akkor is ugyanúgy.Keleti emberek. mint a jelenlegi. A nyugati népek sosem fognak tömegesen buddhista vagy hindu hitre térni éppúgy. Nem szabad. Amikor ugyanis a nyugatiak által emelt épületek már nem lesznek sehol. az Indiai Köztársaság alelnöke és az indiai filozófia meg- becsült szószólója szerényen azt mondta. hogy csak pár embert tudtak befolyásolni. univerzális nézetrendszerre. változatlanul megmaradnak. Jól tesszük. de nem kell nyugati örökségünket emiatt mindenestül elhajítanunk. hanem az ősi indiaiakat is . akik majmolják az indiaiakat . Sir S. becsüljük s szeretjük a keleti bölcsességet. hanem egy új. Azok a nyugatiak. amely mindkettőt megha- ladja. az emberi fejlődés minden oldalát magában foglaló. Egységes lesz. egyet is érthetünk velük egy bizonyos pontig.

amely ezt célozza. hogy kultúránk saját erőforrásaira támasz- kodva nem tud sem metafizikailag. Azok a nyugatiak. hogy megtalálja az igazságot. kapcsolatban van. amikor elvittem Athénban egy ortodox kolostorhoz tartozó templomba. vagy alábecsülik azt. Kell azonban. Csak látszat. tanítást kellett.a valódi választást önmagunkon belül kell meghozni. akik személytelenül próbálnak meg ítélni. Néhányan ezt teszik. kreatív mozgalmat. Mahadevan professzor. M. amikor a mutatóujj megérinti a hüvelykujjat. akik független néző- pontra helyezkednek. A legtöbben vagy beleszerelmesednek a keleti spirituális világlátásba. hogy az ego (a mutatóujj) egységben. De ez nem jelenti azt. hogy .nyugati öröksé- günket sutba kellene dobni. Ez megvilágosodásaim következménye. mert függetlenül szeretnék dolgozni. Mindkét féltekén tett utazásaim és kutatásaim alapján kevésbé szerény következtetésre jutottam. A mudrá jelentése pedig. Ez bölcs és széles látókörű döntés. mondta. P. hogy különállnak. A „dnyána mudrá" az. sem misztikusan tovább jutni. másrészt pedig az indiaiak jellemzően szűklátókörűén meg akarnak akadályozni bármiféle újító szellemű. akik valóban ismerik a témát.és egy kicsit a Nyugat is tanulhat tőlünk". tapasztalatot. s két tényen alapszik. mintegy folytatása az Önvalónak (a hüvelykujj). hogy segítségül hívják. Hasonlóképpen nem fogom többé felvenni a kapcsolatot egyetlen szvámival vagy jógival sem. a keleti tudást. Hamis választás ez . T. . s fanatikusokká válnak. hogy legyen hely azoknak. akik úgy látják. Egypár éve már távol tartom magam mindenféle indiai spirituális mozgalom- tól. Mindkét fél ugyanannyit tanulhat egymástól. Egyrészt a Nyugatnak magának kell kidolgoznia saját megvilá- gosodását. a madrászi egyetem filozófia-tanszékének vezetője azonnal és nagy örömmel ismerte fel a számos görög ikonon lát- ható szimbólumot. s nem is szándékozom kapcsolatba kerülni velük. Senkinek sem kell választania a Kelet és a Nyugat között. s így formál kört.az ősi görögöktől induló .

s így teljesebb életet élünk. Azok. amikért ebben az inkarnációban Nyugaton kellett megszületnünk. Azok a tanítók. A mi korunk nem az övék.Ahogyan a világ minden iájáról származó alapanyagokkal öltöztetjük s tápláljuk testünket. hasz- nos és igaz a régi tanításokban. és teljesítjük azokat a speciális feladatokat.mondja majd olvassátok. Fogadjuk be az összes olyan ideát. és tanuljátok meg azokat a leckéket. hogy saját. nem azt. Ez ugyanakkor nem jelenti azt. Fogadjuk hát ezt el. Íme az élet könyvének mai verziója . benyomásokat befogadni.jottányival sem változtatva amit a tradíciók alapján nekik is tanítottak. ami- ket a nyugati civilizáció kínál. Képesnek kell lennünk nyitottnak maradni. mert a csalódások eltántorítanak majd a múlt szolgai másolásától. ami jó. de tegyék ezt olyan formában. látjuk el gyárainkat. amire századokkal ezelőtt volt. akkor az nem lehet teljes értékű. ugyanígy kellene elménket is a minden értékes forrásból származó ideákkal táplálnunk s egészségesen tartanunk. Ha elfogadjuk az ázsiai világnézet egyes pontjait. mint őseink közül bárki. még ha meg is próbáljuk. s világunk nagy- ban különbözik attól. hogy újratanulják a múltat. hogy az itt megszerezhető tudást sajátítsák el? Fogadják el. továbbra is csak a régi módszereket oktatják. amikre ma van szükség. hogy teljesen átveszik azokat. Ugyanazt adják tovább . mint nekik volt. ha nem azért. amelyeket az előttünk élők hagyományoztak ránk. bútorozzuk otthonainkat. mindkettő hoz- zájárul a kiegyensúlyozottsághoz. de nem szabad azokban leragadnunk. Nem kell az egyiket feladni a másikért. de úgy tegyük ezt meg. Örülhetünk a tudásnak és szokásoknak. Ha bármelyik oldal hiányzik egy kultúrából. ugyanis mindkét oldalra szükség van. hogy alkalmazkodjunk a jelen körülményeihez. . Nem veszik figyelembe azokat a tapasztalatokat. önálló néző- pontunk megmaradjon. a múltban élnek. amely erre érdemes. A természet nem fog engedni a teljes atavizmus nyomásának. Ha megértenék örökségük belső szellemét s nem csak külső formáját. amiket saját magunk alakítottunk ki. S ebből a szellemből ösztönszerűen azt tudnák adni. akkor teljesen meg tudnának szabadulni a múlt rabságától. akik ezt nem értet- ték meg. ebből következően nekünk másra van szükségünk. és értékes idejüket arra vesztegetik. tegyük ezt tisztelettel és megbecsülve azt a kultúrát. Így hűek maradunk saját belső hivatásunkhoz. amely megfelel korunk megváltozott körülményeinek. Mert akkor egyedül állná- nak a nagy Egyedüllétben. de ne tegyük minden kritika nél- kül és ne vegyünk át mindent teljes egészében. Kellően rugalmasnak kell lennünk. akik annyira eltelnek az ősi tanításoktól és módszerektől. s másoktól. máshonnan származó spirituális ideákat. Vajon miért a Nyugaton születtek újjá. amire ma van szükség. hogy el kel- lene vetnünk azokat az elveket. melyben ők éltek.

miközben elkerüljük a velük járó rosszakat. univerzális nézőpontot kell kialakítani. mert az utób- biak igényei eltérnek az előbbiekétől. hogy elfogadjuk és használjuk a modern technikai civilizáció vív- mányait. s nem csak azért. mind törté- nelme alapján az ősi Egyiptomba vezethetjük vissza. hogy egyből a másik véglet irányába kellene elmozdulni. hogy lét- rehozzuk a nyugati aktív életmód és a Kelet csendes lemondó nyugalmának szintézisét. Az ősi Egyiptom és India kulturális kapcsolatára egyre több fény derül: a Nílus országa sokat köszönhet . ám ez nem jelenti azt. Ez nem csak elége- dettséget. s felvenni az indiaiak nézőpontját és világnézetét. Valamennyire keleti agyat kell hordanunk nyugati koponyánkban. mert csak ez az egyetlen helyes. Ha szanszkritul olvasunk. akiket a kereszténység nem tudott spirituálisan kielégíteni. s nem csak vallásos. az számos nyugatit vezetne félre. hogy az emberi tudás a jelenlegi szintjére jutott. mint tették néhányan. kommentárokat viszont ezerszámra. de a nagy nemzeteket a valódi nagyság útjára állítja. Olyan könyvekét. Az indiai magasabb kulturális élet rákfenéje az önálló gondolkodásra való haj- landóság hiánya. amely eggyé kovácsolja az ázsiai gondolkodást és az euro-amerikai gyakorlatiasságot. Szabadkőművesség: A szabadkőművesség gyökereit mind úttörői. belső békét és külső gazdagságot fog hozni. Ez a fajta egyesítés vezethet a teljes és valóban emberi élethez. hiszen a nyugati tanítványokat gyűjtő szvámik gyak- ran összekeverik a vallást a filozófiával. Éppen ellenkezőleg. Nem is meglepő. hanem azért is. Ha pusztán az indiai vonalat követnék. amelyek azelőtt születtek. mert magában az indiai hagyományban is tucatnyi világkép létezik. ha egyáltalán van bennük intellektuális érdeklődés. de vegyítenünk kell a Kelet befelé tekintésre hajlamos világ- nézetével. gyakran nem tökéletesen értik meg a mögöttük rejlő filozófiai feltételezéseket és követ- keztetéseket.Nem elég csupán nyugati nézőponttal rendelkezni. Évszázadokon át semmi mást nem mertek írni. akik lelkesen belevetik magukat az indiai vallásokba. Azok a fiatalok. mint több ezer éves könyvek kommentárjait. s ez összezavarja magukat az indiai keresőket is. Szükségünk van a Nyugat dinamizmusára. alig talá- lunk eredeti írásokat. Úttörőivé kell válnunk egy új és bölcsebb kornak.

amely Enoch és Hiram Abiff modern utódai látóköréből mára eltűnt. a második alatt ezek a képességek már eléggé aktívak. Bárki. ám az utolsó arra tanítja. A napszimbólum mellett. Az első fokozatba való beava- tás szimbolikusan történik. hogyan viselkedjen magával. hogy ezután saját spirituális központjában éljen. megpróbálták megőrizni erősnek. etikához és filozófiá- hoz. racionális gondolkodást is. Minden ember. Fejlesztették a testet. Ezek után már Inasnak nevezik. Ez a madár ugyanis a nappal kel. miszticizmushoz. A misztikusok azok. hogy a hajnal elér- kezett. amelyre minden földi élőlény feltekint. egészségesnek. kopogtathat a Mester ajtaján bebocsátásért. ahol a kereső elme félig betekint a szimbólum mögé. s ennélfogva sokkal nagyobb titokzatosság is lengte körül. Szorosan kapcsolódott a valláshoz. hanem önmagukban folytatják a keresést. A szabadkőművesség ezoterikus rendszere egykor sokkal nemesebb feladatot töltött be. Az első fokozatok arra tanítják. mint „szegény. amelyet máshol a keleti világban nemigen találunk meg. sőt hangosan és erőteljesen értesíti kicsiny világát arról. amelyet a legmagasabb fokozatban használnak s délben mutatják föl.a Gangesz földjének. Legény és Építőmester. Értékelték a művészetet.ugyanaz a kék szín ez. hogyan viselkedjen másokkal. Minden vallásos ember. aki őszintén és komolyan vallásos lesz. a harmadik a keresést és a valódi Én önmagun- kon belüli felfedezését jelöli. hogy a Mester mindenki megvilágosodásáért fog dolgozni. félmeztelenül. s erre a történelem és az archeológia is egyre inkább rájön. a titkot. aki megfelel az etikai elvárásoknak. hogy „elérte a megfelelő életkort és beajánlották". vak jelölt". Az első fokozat a spirituális képességek hajnalát reprezentálja. mint ma. abban is felismerhetjük a szabadkőművesség fényimádatát. s akik a harmadik fokozatba. aki a kék palástot viselhetik univerzális nézőpontjuk jele- ként . s a nap jóindulatú sugarai hamarosan elárasztják a Földet. érdemessé válik a máso- dik fokozatra. hogy három beavatási fokozata van. hogy a szolgálat az előrejutás. a Végső Valóságot. rugalmasnak. Itt ugyanis keresése véget ér amikor átesik az ego misztikus halálán. hogy a ceremonikus rítusokhoz kakast használnak fel. aki teljesíti azt az elvá- rást. mely fokozatok neveit az építőmesterségből származtatták: Inas. időn- . akik nem templomokban és magukon kívülálló épületekben. mivel szeretné meg- érteni az univerzum rejtélyét. a fej- lődés leghasznosabb eszköze. A teljesség és józanság volt a legjobb görögök azon célja. Ez a miszticizmusnak azt a fokozatát jelöli. mint a felhők nélküli égé. jelezve. Vannak közöttük néhányan. amely lehetővé teszi. a természet által teremtett szépséget és az értelmes. öntudatlanul ebbe a fokozatba kerül. az Építőmester fokozatába jutnak. Csak ők fedezhetik fel a valódi Én „Elveszett Igéjét". S csak ők azok. akik felfedezik. Még ma is azt látjuk.

ám nem estek fanatizmusba és extremitásokba. pozíciójukat s minden vagyonukat. akik elhagyják asszonyukat s ott- honukat. hogy Gandhinak az inspirációt a karma energiája. amit mi önmegtagadásnak nevezünk! Az ősi hellén elmét a matematika tanulmányozása élesítette meg. ahol az ételt beadják nekik. akik befalaztatják magukat aprócska szo- bákba. Hallhatunk olyan szerzetesekről is a japán zendo csarnokaiban. Az előbbiek könnyen letargiába zuhantak. Ázsiai kóborlásaim alatt feltűnt. mint azok az aszkétikus vallások. s milyen nevetséges az. akik fél napokon át ülnek mozdulatlanul. hogy a napszítta síkságok lakói voltak a leg- inkább fatalisták. s csak egy kis lyukat hagynak. majd barlangokba. hogy a babonákat félretéve s a képzeletet kordában tartva keres- hessék az igazságot. . személytelen. Ez képessé tette őket. Ám mindezek ellenére nem érték el az indiai elme jóval magasabb rendű vívmányát: a gondo- latfolyam tökéletes megállítását. fegyelmező gyakorlatoknak vetették alá. Mily erőtlenek vagyunk mi magunk hozzájuk képest. hogy őt valamiféle hatalmas. Gandhi személyes jelenlétében érezni lehetett. erdőkbe vagy asrámba vonulnak. az utóbbiak azonban akaraterejüket és energiájukat arra használták. India sorsának alakítója adta.ként különböző edzéseknek. hogy a lehetőségekből és körülményekből a legtöbbet hozzák ki. amit az ember mondjuk Srí Aurobindo vagy Ráman Maharisi jelenlétében érzett. s így teljes sötétségben és mozdulatlanságban tudják végezni belső gyakorlatai- kat. ráadásul koncentrációjuk erejét is növelte. Ez a tapasztalat azon- ban jelentősen eltért attól. és a hegyvidéken élők a legkevésbé. mert azok örö- möt okoznak. melyek megtagadják a testi-lelki örömöket pusztán csak azért. Félelemmel telve rettenünk vissza az ilyen kemény gyakor- latok és önmegtagadás hallatán. az elmét kitartóan egyetlen pontra irányítva meditálnak. Hallhatunk olyan tibeti lámákról. Nem lehetetlen. Hallhatunk olyan indiai jógikról. majdhogynem kozmikus erő használja.

hogy egy napon titokzatos mongollal találkozott.ezek vezettek oda. annál messzebb kerül zarándoklata céljától. hogy átadhassuk magunkat egy magasabb erő imádatának . aki elérte a nirvánát.Történetének első pár száz évében a buddhizmus Gautamát* megvilágo- sodottnak. elhagyva engem?" Sír Francis Younghusband gyalog szelte át a Góbi sivatagot. hanem göndör hajú. elfoglalva Északnyugat-Indiát. s jelentősen kitágította spirituális horizontját. Ezért nem is készítettek róla sem szobrot. hanem csak képletesen szimbolizálták a Bódhi-fával vagy az Igazságkerékkel. olyan tökéletesen. sem képet. Ám. a vallásos vágy. Mohamed ennél is tovább ment. Amikor a művészeknek először kellett megjeleníteni a buddhizmus megalapító- ját. nem spirituális szentként. van. a lámaista buddhizmus országa. segítséget kérjünk. Apolló-fejű hercegként ábrázolták. Az emberi gyengeség. Végül Isten így kiált fel: „Hová s merre megy imádóm. Sir Francis elmondta. de nem Istennek tekintette.csak alig. aki • Gautama: Buddha eredeti neve. A mai napig egyetlen mecsetben sem lehet látni a képét. Mongólia. akkor nem kiéhezett aszkétaként. kevésbé a másvilágra koncentráló hozzáállást. ahol Sákjamuniként. aki szavak nélkül. elfelejtve. tel- jességében és részleteiben. s később is többször vezetett oda expedíciót.még korunkat tekintve is . hogy megjeleníthessük az emberfeletti tettet véghezvivőt. szép arcú. hogy isteni lényeket imád- hassunk vagy imádkozhassunk hozzájuk. hogy ne tartsák többnek. minél messzebbre jut otthonától. Ez ugyanis görög hatást s a görög ideák elterjedését hozta. . mint hírhozónak. azaz Sákja törzsből származó bölcs- ként szerepel . Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult a görög birodalom kiterjedése Perzsián át Indiáig. mint azelőtt soha s azóta . hogy meg kellett jeleníteni Buddhát emberi alakban. Hiszen görög szobor volt az. amely először ábrázolta a meztelen emberi testet a maga szépségében. amely kifejeződött abban is.a fordító. hogy a görögök saját isteneiket mindig emberi formában jelenítették meg. Évekkel később magam is találkoztam ezzel az adeptusszal. Egy zarándok Istent keresve elhagyja otthonát. Minél többet utazik. Ráman Maharisi egyik megjegyzése Tagore különös állítására emlékeztetett Vairágja című költeményéből. és szigorúan megtiltotta emberi alakjának ábrázolását. ezzel éles ellentétben. s megkövetelte. egy sokkal racionáli- sabb. spirituáli- san a dalai láma fennhatósága alá tartozott. pusztán telepati- kus úton hatalmas hatást gyakorolt elméjére. prófétának. minden buddhista templomban láthatjuk Buddha szobrait.

mikor egy fényes hullócsillag átszelte az eget s a Szent Tűz hegye* felett megállt. Ámultam hihetetlen olvasottságán. s ekkor nyugati stílusú kekszet kaptunk a tea mellé. Ez éppen megfelelő hely volt. akit leginkább tiszteltem. Tanításának egyes pontjai A Jóga titkos tanításai és Az Önvaló bölcsessége című könyveimben ismertetett mentalizmus alapját képezték. hogy ez alkalommal egy kristálycukordarabkát rakott a fogai közé. országa ugyanis a kommunista-ateista rezsim fennhatósága alá került. Megkért. Feltűnt. ezúttal a Columbia Egyetemen. aki leginkább megfogott.a fordító. sokat s hosszan beszéltünk. Tíz évvel később. filozófiát és szövegeket. hogy főkormányzó és egyszerű kuli egyként ültek lábainál. hogy a zenről beszél- gethessünk csendesen. mi szükség van akkor a beszédre?" Első találkozásunkat kivéve a tea elmaradhatatlan része volt D. a zenakadémián történt. T.akkor menekültként élt Kambodzsában. Brunton egyik tanítója . Miután asszisztense elvitte a tálcákat. hogy teljesen átalakítsa gondolkodásmódomat. Bizonyos tényezők élete utolsó tíz éve alatt elválasztottak egymástól. hogy alig tudtam felfogni. Ez még az Engakuji kolostortemplomban. ** A zen buddhizmus egyik legismertebb modern tanítója. Ez alkalom- mal apró kerek rizsből készült teasüteményeket is kínált a forró ital mellé. ő volt az az indiai bölcs. a Szent Hegy: itt töltötte életét Ráman Maharisi. Ám sze- rencsére eléggé megértettem. ismét vendég volt. elhagyta megfáradt testét a haldokló Maharisi lelke. s akinek oly hatalmas volt az ereje.a fordító. . Összehasonlítva az indiai jógát és filozófiát. s egyes pontokon olyan kifinomult volt. ahol vendégként tartózkodott. képesek voltunk beszélgetni a buddhizmusról és más témák- ról. átérezve az isteni jelenlétet. amely a mentalizmus alapját képezte.sőt a mai napig is létezik. akinek talán a legnagyobb szerepe volt abban. Amikor harmadszor együtt teáztunk évekkel később. enyhe ízű zöld teával a bugyborékoló sza- movárból. a japán és kínai zen meditációt. hogy a tanítás Nyugaton is elterjedjen . Ráman Maharisi: 1950 tavaszának egyik éjjelén. Egy művelt kínai tanítványa segítségével. Suzuki** pro- fesszorral való találkozásaimnak. hogy szolgáljam ki magam a japánok nemzeti italának számító világos. a háború után a Los Angeles-i japán buddhista templomban találkoztunk. épp abban a pillanatban. Átadott nekem egy olyan tanítást. s azon keresz- tül itta a teát. Utolsó évében még egy búcsúüzenetet küldött nekem egy barátunkon keresztül: „Ha szív szól a szívhez. ám a belső telepatikus kapcsolat és a spirituális közelség érzése töret- lenül s élénken megmaradt bennünk . mert nemcsak. hogy Arunácsala. aki vele tartózkodott. a háború előtti években.

de minden évben pár hónapos turnéra megy. Nagyon szerette a vallásos zenét. ha egyedül volt. Papi kaszt. Ételt alig-alig fogyasztott. a Columbia szürke falai körülöttünk. hogy a máshol élők is részesülhessenek mennyei énekének áldásaiból. hogy csenjen el napjából néhány percet s fordítsa meditációra. magányosan meditálok . hogy míg a zen közvetlenül pró- bálja elérni a valóságot. absztrakt állapotba. amely híres volt vallásosságáról.pontosan tudta. de képes volt anyanyelvén. Különös események történtek. s egyértelműen alacsonyabb rendű. Először Rádzspurban találkoztam vele a Himalája lábainál. hogy senki sem tudta felkelteni. nyitott. hogy az állítását alátámasztó tények melyik szövegben és hol találhatók. „De én csak egyedül. Nem volt mestere. s úgy is tartotta egy ideig. a japánon s a korán elsajátított angolon kívül kínaiul és szanszkritül is olvasni .s ez olyan tudást adott neki. s ennek gyakorlásából tért át a mantra jógára. miközben vallásos dalokat énekelt. és akkorra viszonyuk olyan volt. koncentrált gondolat ereje által" . pislantás nélkül. A hangjából sugárzó emelkedettség mélyen meghatotta hallgatóságát. s a meleg nyári nap sugarai átszűrődtek az ablakokon. Semmiféle beavatást nem ad tanítványainak." Végül azonban igent mondott. olyan mély transzban. Alapvetően azt mondta." Végül. és így maradt órákig. hogy magától vége legyen. teste automatikusan valamilyen jógapozícióba került. Fények jelentek meg körülötte. amikor az öröm és az isteni utáni vágyakozás könnyei öntötték el szemét. . így aztán nem is nagyon foglalkoztunk a témával tovább. „Mesternek tartanak . azt javasoltam. amit Japánban és Indiában is megértenek. ám én csak tanulónak tartom magam.tiltakozott először esetleg a zendóban (amely a csoportos meditációra szolgáló csarnok). meg kellett várni. hogy meditáljunk együtt azon a nyelven kommunikálva. Nyakát valami hatalmas erő fordította el. mielőtt eltávoztam volna. mint két testvéré. Alig tizenhárom évesen egy másik brahminhoz ment feleségül.amely nem feltétlenül ugyanaz. „Minden lehet- séges a tiszta. ám nagyon szerényen beszélt saját spirituális helyzetéről.mondta. Nem tud- tunk egyetértésre jutni. s végül eljutott a transzállapotig. s ott ültünk együtt. s azt javasolja mindenkinek. mozdulatlan szemmel. amivel kevesen rendelkeznek.mondta végül -. Gyakran került olyan álla- potba is. Tizenéves korától huszonötödik évéig egyre gyakrabban került lecsendesedett. Félje lett az első tanítványa. Benáreszben él. Soha senki nem kért még ilyesmire. s ő magabiztosan. addig az indiai jóga a mentális csendet valósítja meg . 1896-ban született brahmin* családban. Ananda Mayee: Az „én" szócska helyett gyakran úgy utalt magára: „ez a test".

s ebből következően nézőpontom jelentős részben elfogulatlan és ragaszkodásmentes. s két mérgezéses esetre is emlékszem. akik megpróbálnak hinduvá válni. művelt.indiai volt az. ám ma sokkal inkább kifelé. láz és kolera. s nem tudta munkáját folytatni (i. mint a malária.ugyanis utálta és meg- vetette a babot éppoly hamis. 515-ben). ám a néhány ősi indiai szövegben található csodá- latos igazságokat illetően sokkal inkább hindu vagyok. amelyet a tudatlan- ság.de vallásos szektarianiz- mustól mentes . amely oly jellemző Indiában. mint az ókor sok legendája. mert mindkét esetben saját tudásom. miszerint Pitagorasz azért halt meg. e. melyek csodálatosan ábrázolják Buddha különös félmosolyát. mert az egyetlen menekülési útvonalon.A párizsi Guimet Múzeumban néhány nagyszerű. illúzió. ősi szobrot láthatunk. s ott halt meg békésen. .mint a legtöbb elfogult szkeptikus -.vagy más néven lóbabra. Ezt a keresést a nyugati országoknak kell folytatni. Az. bűnök és szenvedés világától való megszabadulás öröme keltett. Világot látott. s a legmagasabb igazságot kereső emberi erőfeszítések nyomai is eltűnnek. ám mégis mélyen spirituális . ami a babból túl sokat fogyasztó falusiakkal történt görögországi tartózkodásom alatt. ahogy jelenleg több európai országban nevezik. mint a szvámik követői. hogy a vallásos indiaiak a lét értelmetlenségét és a mindenről való lemon- dást tanítják. Azokkal a nyugatiakkal szemben. aki azt mondta nekem. akkor egyszerűen elment Metapontumba.ahogy Olaszországban ismerik. hibák. egy babmezőn nem volt hajlandó átkelni . Egykor mély vallásosságáról volt híres. Azért van ez. legalább annyira a letaglózó trópusi klíma következményei. Az a történet. s vakon ragaszkodnak babonás hitekhez. Amikor problémák merültek fel Crotonában. hogy „India haldoklik". ahol akkor élt . sokkal inkább hinduellenes vagyok . és személyes tapasztalataim alapján írok. mint befelé él. Ez a fajta egyértelműen mérgező anyagokat tartalmaz. egy kis állam fővárosába. A babok kitiltása követői étrendjéből a nagy „fava" babokra vonatko- zott .

A válasz csak részben rejlik a Világelme által adott speciális küldetésben és erőben. hogyan kell viselkedniük az embe- reknek. megértve. Megalapozott véleményem szerint Ánanda Mettéja bódhiszattva volt. mélységében. A kínaiak helyesen tartották olyan bölcs- nek. s felismerte az emberi létezés titkos jelentését és magasabb értelmét. aki megvilágosodott. a spiritualitás kifejező- déseként és a fejlődés jeleként értelmezzük. s megvárják. Leírta. Akit megillet. csak körbe-körbe járnak. Épp azáltal. míg a tanítványok érnek el hozzájuk. akik a mai napig is gyak- ran nem mozdulnak.nem járt jól azzal. hogy a bölcsesség nem az őrültségben rejlik . hogy a számításból kihagyta a testet és a világot mint nem létezőt. és hogy milyen az ideális társadalmi kapcsolat. Véleménye szerint a személyiséget és a viselkedést meg kell fegyelmezni. hogy a kifinomult viselkedést teljesen új szemszögből. amely bizonyos bonyolult helyzetekkel való boldogulást jelent. Ezért én is azt javaslom. bölcsességét mégis másfél ezer éven át egész Kínában nagy becsben tartották. afelé illendő tiszteletet kell tanúsítanunk. Habár Konfucíusz 2500 éve élt.kivéve a már összezavart és megbomlott elméket. aki egy magasabb síkról érkezett. Újból el kell kezdeniük a keresést.Akik koanokat használnak. hogy megértsük az univerzumot a maga valójában. hogy elérje azokat a nyugati elméket. hogy illúziónak tekintették. s nem csak az érzéktapasztalatok fényében. amelyek képesek . India . az indiaiak maguk lettek illúzió áldozatai. és egymással való kapcso- latainkat az illemnek és tisztességnek kell meghatároznia. aki felismerte az élet végső értelmét. miért indult azonnal tanítani az embereket? Miért folytatta élete hátralévő negy- venöt évében olyan állhatatosan és szünet nélkül üzenete terjesztését? Vessük ezt össze sok hindu bölcs és misztikus hozzáállásával. Miért nem várt Buddha egyetlen hetet sem Benáreszben megvilágosodása után. hanem magában foglalja azt a képességet. A bölcsesség szó keleti használata nem feltétlenül egyezik meg a nyugati „sala- moni" típusú bölcsesség kifejezés jelentéstartalmával. s végül üres kézzel fognak visszatérni.ha történelmét tekintjük .

A „szvámi" címet az viselheti. Egyértelműen nem az a magasabb rendű misztikus vagy filozofikus kultúra vezérli mindennapi életüket. aki megérti a nyugati kultúra vagy modern gondolkodás áltat érintetlen indiai elmét. aki a spirituálisán vakok szemét felnyitja. a Teaszobába való bejárat is egy szűk és alacsony ajtón át történik. s a tizenhatodik században nyerte el végső formáját . A rítus a kifino- multság. aki a spirituális viselkedés legjobb példáját mutatja. és pár évszázaddal később terjedt el Japánban. Lassan változott. s ezzel intellektuálisan és spirituáli- san előre tudtak lépni. pontatlanul . mennyire jellemző rá a pesszimizmus. A beduinok képesek órákig együtt üldögélni egy szó nélkül. hogy a kommunizmus miért akkora csapás a tibeti vallásra. a japánok tették igazán népszerűvé. hogy a beszéd mint társadalmi cselekvés isme- retlen és szükségtelen számukra.használt szanszkrit szónak a jelentését kicsit tisztázzuk. A kínaiak eredetileg az álmosság legyőzésére hasz- nálták.voltak befogadni a buddhizmus tanítását. A bőbeszédű amerikaiak és a hallgatag sivatagi arabok közötti kontraszt felejt- hetetlen. mint a bejárat aKirály Kamrájába. vallásosság és bölcsesség. ahol a lehető legtakarékosabban bánnak a mozdulatokkal. hogy a falusiak életét legalább annyira a babona és fanatizmus uralja. meg fogja látni. A sivatag békéje olyannyira áthatotta őket. Bárki. amely az egyiptomi Nagy Piramisra emlékeztet. mint a kegyesség. majdhogynem át kell csúsznia rajta! Valószínűleg segít a tanulóknak. Először is a „guru" szó azt illeti. Az „acsarja" arra vonatkozik.ismét csak zen papok által. ha ennek a három gyakran . akkor emlékeznünk kell arra. hiszen éppúgy. A teaceremóniát Kínában alakították ki ezer éve zen papok. amely a nyuga- tiak figyelmét a buddhizmusra és hinduizmusra vonzotta. és miért fenyegeti egyre inkább Indiát is. Ő elindította a rejtett mozgatórugókat.és jellemzően lazán. Kényszerítő . Ha azt szeretnénk tudni. aki spirituális tanácsokat ad a tudatlanoknak. ám később mások jöttek. s a látogatónak le kell hajolnia. hogy a látható munkát is elvégezzék. Ugyanakkor meglepő alázat is van a gyakorlatban. kecsesség és nyugodtság kifejeződése.

mert teendői mellett továbbra is mindig tartott előadásokat. aki továbbfejlesztette és terjesztette. Lu Hsziang-san Kinagsiban. mindeme sikerek ellenére is elutasította az előléptetést. Vang Jang-ming (1472-1529) alatt érte el csúcsát. Hogyan lehetne az embernek két elméje? Az elme és a törvény nem ismeri a dualizmust. s mindent áthat. rájövünk." Ha Gautama Buddha arcára gondolunk. figyelmes olvasással szabad ezt tennünk. melankólia. és felgyorsította a peres eljá- rásokat. egyfajta monisztikus idealizmus. mert az elmének szüksége van minden komolyságára. Ékesszóló előadásai nagy tömegeket vonzottak. Ám később.szüksége van a világtól való menekülést támogató vallásra. megváltoztathatatlan sors és az ember jelentéktelensége jellemzi. annyira nagyra becsülte. megszüntette a hivatali pazarlást." Majd meditált pár órán át. vonásai a szánalom által áthatott tiszta intelligenciát tükrözik.. és ezt adatta ki könyv formátumban Vang Jang-ming 1521-ben. s magát „az Elefánt Hegy öregjének" hívta. s hamarosan a Birodalmi Akadémián taníthatott. A tanult embernek először is akaraterejét kell megszilárdítania. és eltávozott. mint a metafizikai problémákkal. és gyakorlati tapasztalat is. Eredeti Elme felfedezése. Békésen halt meg. Tanítása. akkor éppoly jól boldogult a világi ügyekkel. Amikor elöljáró lett. amelyet a neo- konfucianizmus egyik Szung dinasztia (960-1280) korabeli vezetőjétől ere- deztethetünk. Ha kinyomtatott mondásait olvassuk. sem vége nincs. írása kiemelkedett a több ezer pályázó munkái közül. Ahogy írja: „Helytelen azt mondani. Az Indiai élet nem boldog háttér előtt zajlik: lemondás. Ápolnunk kell a mély hódolat érzését. az elmének sem kezdete. hogy előzze az Érintetlen.. Újraépíttette a rogyadozó városfalakat. Huszonkilenc évesen egy művelt nőt vett el. Néhány mondását és kevés írását összegyűjtötték. . amikor csak ideje volt rá. hogy megértse jelentésüket. tanította Lu. A gonosz létezése tagadhatatlan tény. de annak bátor továbbfejlesztésén alapszik. Csu Hszi azt állította. Amikor egy állami posztra pályázott. hogy csak lassú. hogy az emberi elme egyenlő a vággyal és a szellem elméje egyenlő az isteni törvénnyel. csökkentette a korrupciót és a bűnözést. az Elefánt Hegységben tanított éveken át. Lu azt válaszolta. Lu Hsztang-san (1139-1193) olyan filozófiai iskolát alapított. miután azt mondta családjának: „És most megha- lok. hogy ezt meg kell. hogy a tudás mélysége az erény alapja. Amikor a kor ünnepelt mestere.

jobbá teszi őket. ami vele kapcsolatos volt. a buddhistának pedig ugyanezért szintén szük- sége van a védántára. Életének 57 éve alatt sikeres katonai vezető. Kína misztikusai nem voltak álmodozók. a vallások elemző összehasonlítója. hanem felismerték a szükségszerű emberi korlátokat és az időnként elkerülhetetlen tévedéseket. bármit. mert személyes értékeivel és képességeivel bebizonyította. amit tett vagy mondott. akik csak fizikai meg- jelenésére figyeltek. tehetséges költő. A magasabb tantra célja nem . Amikor megtalálták. A másik híján ugyanis mindkettő túlzottan egyoldalú. Amit az indiai guruk „nem ragaszkodásának hívnak. mint amit a kínai filozófusok. tökéletesnek tekintettek. Legmagasabb. meditációt gyakorló és filozófiát tanító ember volt. érzelmi nyugalom és személyes vágytalanság gyakorlása már elegendő ehhez. Ebből következően önámításba estek. és elsődleges feladata nem a férfiak és nők közötti szexuális. s azt. hogy személyiségünk nem folyik bele a cselekedetekbe. hogy bizonyos érzelmi távolságtartással viszonyulunk hozzájuk. Szükséges azonban elmagyarázni a nyugati tanulóknak. Nem az elérhetetlen emberi tökéletességet keresték. ám a mentális csend. az ugyanaz. A könyvekből és előadásokból elsajá- tított tudás nem feltétlenül elégséges az akaraterő mozgósítására.Azért csodálom Vang Jang-minget oly nagyon. Ez nem azt jelenti. akkor Isten inkarnációjának nevezték. A védánták gyakorlójának szüksége van a buddhizmusra. A TUDÁS és CSELEKVÉS eme egységének az ŐSZINTESÉG nevet adta. és ezek a túlzások egészségtelen viszonyhoz vezettek. testi kapcsolatokra vonatkozik. a buddhizmus és a taoizmus tanításaiból. és bármit. csodálatos intuícióval megáldott. hanem az intuitív tudásra vonatkozik. de maga is értékes elemeket tett e szintézishez. és Vang is ezt a kifejezést használta. hogy Vang tanítása a tudás és viselkedés egységéről nem az intel- lektuális. hanem azt. hogy lehetséges teljes filozofikus életet élni. hogy semmit sem teszünk. Komoly különbség van Ázsia két legnagyobb és legősibb népe között. mint például Lao-ce „nem cselekvés"-nek nevez. Nézeteik. hibákat. látókörük kiszélesítése ezt a hibát kiküszöböli. A tantrát nagyon félreértették a nyugati világban azok. de legalábbis az segíti. India misztikusai mindig egy idealizált emberi lényt kerestek mesterükként. hogy kiegészítse és kiegyensúlyozza világnézetét. Nemcsak hogy összeolvasztotta a leg- jobb elemeket Konfuciusz. kiváló elöljáró. Az „Őszinteség" másik definíciója pedig harmónia az Univerzum Őselvével. Ez a hozzáállás a csend gyakorlásából származik.

hogy Ádí Sankara. aki ezt tökéletesen el tudja magyarázni) az ember Legbelsőbb Lénye. mint a mentalizmus. a végső Én. A második tanítás szerint (amelynek mélysége és bonyolultsága miatt nagy segítség. mint az Önvaló és a személyes én összehangolása. s nem habozott meg- . Az összes Sankara tradicionális feladata az volt. s ez rendjén is van. Mindketten szigorú követői az eredeti Sankarácsárjának. és gyakran idéznek is írásaiból. A máso- dik tanítása azt mondja ki.és az avatárák . kiegyensúlyozása. Csodálattal írtam két nagy lélekről. Az emberi elme normális esetben dualiszti- kusán működik . hogy a végső Én és a Brahman egy. az Atman. s erre nincs más út. amelyből s ami által minden történik. amíg mind a szubjektum. egyesítése. megérti. önmagán kívüli jelenségeket objektumként. És ne feledjük. illúzió. azaz az első Sankara a buddhisták . aki több mint ezer éve élt. A harmadik tanítás szerint az univerzum maya. Sri Ráman Maharisiről és Sankarácsárjáról. míg a tudata által észlelt. aki Kánycsíban él és Dél-India spirituális vezetője. amit az advaita hívői fejtenek ki. hogy valójában mi a Brahman.más. melynek nincs végső valósága. aki tanulmányozza műveit. Ez a dualizmus áthatja a Keresés során végzett gyakorlatokat. szabad gondolkodó volt. önmagát szubjektumként azonosítja. A hinduizmus első tanítása. Ezzel kapcsolatban még egy dolgot le kell szögezni. mind az objektum egyé nem válik a tiszta tudatosságban. ha van valaki. érthetetlennek és elfogadhatatlannak tűnik az átlagos nyugati elmének. megvédje és terjessze ezeket a tanításokat a parasztoknak szóló legegyszerűbb parancsolatoktól a jógiknak szóló legmagasabb misztikus tapasztalatokig és az advaita metafizikai tanításaiig. az Elmében. isteni és tökéletes éppúgy. amelyben. s a szexuális tudat- lansággal és fegyelmezetlenséggel kapcsolatos problémák és szenvedések is csak ekkor győzhetők le. Nem is lehet megszabadulni ettől a kettősségtől. hanem a karma . ugyanis az emberi lény csak így válhat teljessé. A negyedik szerint a történelem nem értelmetlen kavarodás. hogy Sankara célja a buddhizmus visszaszorítása és a hinduizmus erőinek visszaállítása volt. amely a mentalizmus fejletlen formája.külö- nösen azok idealisztikus jógácsárja és vidnyána iskolái . Ísvarának.Isten törvénye . Ne feledjük azonban.Isten inkarnációi . ahogy az Úrnak. amíg a helyzetet nem tisztázzuk.azaz. és az ennek eredményeképpen meg- szerzett tudást is. hogy őrizze. a Lénye is az. hogy Buddhát semmiféle hasonló elfogultság nem kötötte meg. Ez az elméleti probléma mindaddig fennáll. A kettősségnélküliség elve.ellen kifejtett érveiben elutasítja az idealizmust.segítségével halad előre útján. Bárki.

akkor ezt a kilenc évet azzal töltötte volna. Buddha például elutasította az állatáldozatot és a fölösleges vallásos rituálékat. hogy tanítson. a kettősségnélküli- ség tanítása elfogadhatóvá válik. Ha az Atmant egyenlővé tesszük az énnel. Akik mind a hindu Upanisadokat. másrészt pedig figyelmeztetés is volt az olvasónak. hogy tanítását elérhetővé tegye mindazok számára. mind a buddhista Abhidammát kellő mély- . akkor éppen azt a hibát fixáljuk és erősítjük meg. Nincs semmiféle ellenőrzés az intuícióra vonatkozóan. Mind az élő Sankara és Ráman Maharisi a hinduizmus támogatói voltak. nem létezhet benne az ego. ugyanakkor legérthetetlenebb formája. hogy leendő tanítványa eléjöjjön. azaz a kettősségnélküliség tanát hirdette . habár kevésbé direkt tanítások formájában. Ha valódi bölcs lett volna. helyes és végső-e . hogy a művet kellő tisztelettel s komolyság- gal kezelje. mi több. akik készen álltak befogadására. az értelmet. Amint mondottam. s mindent a meditációban megszerzett felvillanásszerű intuícióra hegyez ki. s egyoldalú marad.amit a filozófia megtenne. Ugyanakkor Sankara dicséretes módon az advaita. s ha ilyenek nem lettek volna. de nem filozófia. ám ennek ellenére megérkezése után kilenc évet teljes csendben és egyedül üldö- gélve töltött Szung-Sanban. További bizonyíték alapítója élete. ha a mentalizmus tanítását segítségül hívva próbáljuk megérteni vagy mély misztikus tapasztalatokkal rendelkezünk . Ezért hiányzik belőle a teljesség. amit az Atmanról szóló tanítás ki akar küszöbölnil Az Atmanban ugyanis nem lehet személyes én.amelyet lehetetlen megértenie a racionális nyugati elmének. Ez egyrészt arra szolgált. Bódhidharma azért utazott Kínába. és a Magasabb Erőtől ihletet kapjanak. amiket Sankara követett és elfogadott.a szanszkrit nyelvű vallásos szövegek egyik legfontosabb és legalapve- tőbb szava. Atman . vajon teljes. hogy ennek megalkotása alatt a megfelelő lelki állapotba kerüljenek.kérdőjelezni a védákat. a tanulmányokat. hogy megveti a meta- fizikát. akkor a tömeget célozhatta volna meg egyszerűbb. hacsak mélyen bele nem veti magát a jógába s miszticizmusba. Erre jó bizonyíték. A hindu és mohamedán vallásos művek szerzői általában invokációval kezdték írásaikat. A zen buddhizmus a miszticizmus egy fajtája. talán egyik legmaga- sabb.de sehogy másképp.

mint a két szélsőség közötti találkozási pont. . mint volt korábban. s így nem elégedtek meg a pusztán metafizikai világképpel. van valamiféle folytonosság vagy esszen- cia. s a Közép nem más. S ki harcolt Buddhánál keményebben a személyes énbe vetett hit ellen? Még ha minden állandóan változik is. sokkal gyakorla- tiasabbak voltak. a Kerek Tanítás nevet viseli. akkor is el kell ismernünk . A változások. az egyensúly pontja. Az indiaiakhoz hasonlóan a kínaiak is szerették volna kitalálni. amely áthatja ezeket a folyamatokat. s nem menekültek el a világtól. de az indiaiaktól eltérően nem voltak hajlandók a világi életet teljesen feladni ezért. magában foglalja a materiálist és spi- rituálist is. a konfucianiz- musnak a neve nem más. s írá- saikban és filozófiájukban egyesítették a valós létezést az illuzórikus létezéssel. teljes egész. Még az a buddhista iskola is. mint a Közép Tanítása. amiket látunk.ségben tanulmányozták. Még a két leghíresebb kínai misztikus . hogy az Atman és a nirvána intellektuálisan egyértelmű párhuzamba állíthatók. Még ha minden emberi lény másmilyen is. hogy kerek. hogy a nem evilági dolgok mit rejtegetnek. Sőt Kína alapvető vallásának. amely azt jelenti. s nem a lényeget. és nem engedi meg. A kínaiak vérmérséklete erősen különbözött az indiaiakétól. hogy azt higgyük. hogy a korábban volt és a későbben lett között semmiféle kapcsolat nincs. amely a leg- tovább fennmaradt és a legerősebb volt Kínában.Buddhával együtt hogy nem teljesen más lény.is megtartotta népének jellemzőit.Lao-ce és Csuang-ce . Japánban Tendaiként ismerik ezt az iskolát. a formát érintik. azok figyelmét nem kerülheti el.

AZ ÉRZÉKEK Pszichikus és aurikus tapasztalatok . ugyanabban az elmében. teljesebben meg tudod érteni helyedet az univerzális rendben. . Nem vesztesz semmit. akkor ellenkező jellegű gondolatokkal álld útjukat. ha az élet többi területével össze tudod ezeket kap- csolni. ha tudatosan és világosan megérted saját miszticizmusodat. Ameddig csak magaddal foglalatoskodsz. ha tökéletesebben. Igaz. ha tudományos szemszögből meg- próbálod kideríteni. Ha gono- szak s megtámadnak. Ha látjuk őt. S jobb misztikussá is válsz. Ám mégis éppen ezt kell tennünk. Még ha sikerül is ilyen határozott tudás nélkül elérned misztikus céljaidat. Az elementálok csak életre kelt gondolatformák lehetnek. akkor csak saját elménk játékát látjuk. ha rendelkezel ezzel a tudással. ha meg akarjuk óvni magunkat az illúzióktól. hogy miért és honnan származnak ezek a tapasztalatok. akkor sem válhatsz hatékony tanítóvá vagy vezetővé e nélkül. víziókat és üzeneteket vizsgálni. hogy a spirituális megvilágosodás és pszichikus hibák létezhetnek és léteznek is egyszerre. tisztán és meggyőzően megmutatni az utat mások szá- mára. akkor igenis nagyon jelentőssé válik. s ezt nem a helyes módon tesszük. az könnyen elveheti értéküket. Mert ebben az esetben csak akkor tudod részletesen. ám sokat nyerhetsz. s soha nem a térben fog megjelenni előttünk. nem mások. és megakadályozhatja ismételt megjelené- süket. ha tudományos elfogulatlansággal próbáljuk ezeket az értékes tapaszta- latokat.Intuíciók - Szekták és kultuszok Az emberek ritkán értik meg. de amint az emberiséget is szeretnéd szolgálni. ez nem feltétlenül fontos. Isten csak szellemként.

s amely valóban spirituális síkról származik. épp olyanok. amikor az időnkénti felismerés és egyesülés tartóssá és visszafordíthatatlanná válik. akkor ez az a misztikus jelenség. B.Ha a gondolataid elég erősek. mint amikor a füleddel más embereket hallasz. P. eltűnnek. s többé nem lehet hallani őket. Az első a csalogány hangjához hasonló. ugyanis ekkor a leggyengébbek. amelyek nem az Önvalóhoz. ame- lyet a tanuló hall. P. hogy az elmének bizonyos látens erői vannak. A valódi kérdést nézőponttól függően különbözőképp lehet megválaszolni. hanem az egóhoz tartoznak. A hango- kat valójában nem lehet hallani. akkor ez pszichikus és nemkívánatos jelenség. és elég sokáig fenn tudod őket tartani. Csak ha ez megtörtént. míg a hatodik a mennydörgéshez. A rájuk vonatkozó utalás pusztán metaforikus. B. s eltüntetheted őket. ékesszóló szavai szerint „A hete- dik elnyel minden hangot. az a legjobb." Ez azt a fázist jelöli. hogy a tiszta L-é-t-e-z-é-s-t ismerjük fel. s nem az. amíg H. ahol az ego hangja teljesen egyesül az Önvaló hangjával. H. Sokkal inkább az önvaló létezésének csendes intuitív érzéséről szól. Ha azonban nagyon tiszta és nagyon erős mentális impressziók. A Csend Hangjai című műve hét misztikus hangról számol be. Minden okkult tapasztalat és spirituális látomás mentális s nem spirituális abban az értelemben. amely csak lealacsonyítana. saját. akkor szabad és akkor biztonságos bármiféle okkult dologgal foglalkozni. miközben Indiában és Tibetben teljes jógarendszerek épültek ezeknek a hangoknak a pszichikus létezésére. Ha meg tudod fogni ezeket a pszichikus jelenéseket születésük pillanatában. akkor az elementálok végül eltűnnek. s így kívánatos. hogy bármi más ezen kívül esőt lássunk vagy tapasztaljunk. Ezt a szövegrészt gyakran félreértik a kezdők és a filozófiai tanulmányokat nélkülöző misztikusok. Nem kell foglalkozni az okkult oldallal. amely egyre erősebbé és erősebbé válik. Ekkor még csírájukban elfojthatod őket. Legfőbb célunk az legyen. Ha a hangok. melyeket hallasz. amelyet „Belső Ige"-ként ismernek. mert megállíthatod kifejlődésüket. .

s hatalmas átalakító utazást tehet benned a lábadtól a fejtetődig . S éppen ez az. hanem az emberi gondolat-szuggesztió ereje.de elmúlik. kísérlet ez a mennyek királyságának erővel való bevételére. Nem más ez valójában. . mert túl mély ehhez vagy bármi máshoz. hogy legtöbb esetben ez az út könnyen a fekete mágia mélységeibe taszíthatja az embert. A tisztánlátás adomá- nyát kaphatod s más világokból származó Krisztus-szerű lényeket pillanthatsz meg belső látásoddal . Ez azonban nem változtatja meg sem eredetiségét. sem valódiságát. Legmagasabb formájában. a hagyományokból eredeztethető szuggesztióknak tudható be. hanem a külvilágban megnyilvánuló eredmé- nyeket is figyelembe kell vennünk ezeknek az eseményeknek az elbírálásánál. Célja pedig az alvó okkult erő felébresztése. mint a lélek újonnan talált erejének segítségével a korábban mások által elménkbe plántált ideáknak az aktivizálása.s ez a legfontosabb . ahonnan bevetheti magát az Üresség végtelen csendjébe. a „rádhászvámí" szót hallják ugyanebben az állapotban. Kevés ember tud azonban ilyen emelkedett szintre eljutni és ilyen veszélyes gyakorlatokba kezdeni. A legtöbb misztikus jelenség időleges. és nem von le értékéből.akit nem avattak be a keleti jógába .ugródeszkaként szolgál. Titokzatos erő léphet be tes- tedbe. s ez földöntúli szépséggel töltheti el a szíved . ahol nem lehet szavakat alkotni és hangokat hallani. Például sok indiai jógi valóban hallja az „aum" szót elméjében. Csak a négyrétű ultramisztikus ösvény biztosíthat tartós eredményeket.sem hallotta soha ezeket a szavakat? Egyes esetekben a válasz a guru hipnotikus erejében. mielőtt a valódi kontempláció megkezdődne. Ezek a pszichikus jelenségek legelőrehaladottabb formái. hogy egyetlen nyugati misztikus . Miért van az. Néhányan. harmadrészt .ám ez is hamarosan eltűnik. A megvilágosodás egy része nem belőlünk származik. akik egy bizonyos szekta tagjai. és csak a meditáció utolsó szakaszaiban tűnhetnek fel. ami ennek a tanításnak Tibetben és Bengáliában való történetére oly jellemző. érzékiek és veszélyesek. Mennyei zenét hallhatsz belső füleddel.Tantrika jóga: módszerei ceremoniálisak. mivel egyrészt erősíti a tanítvány hitét. hanem kívülről. más esetekben pedig öntudat- lan. másrészt tovább hajtja előre a misztikus ösvényen. pszichikusak. ahol a motiváló erő tiszta és egomentes. hosszú és mély meditációk alatt. Nem csak a belső tapasztalásokat. Ezért biztonsággal elmondhatjuk. s nem az isteni bölcsesség megnyilvánulása.de ez sem lesz maradandó.

a hideg értelem és kemény akarat segítségével. A szkeptikus kételyei . Sok minden. A filozófia csak egyetlen misztikus tapasztalatot keres . ahol kellő felkészülés. Az ilyen miszticizmus pedig. aki kierőszakolja. amiben korábban csak hitt. Még ha valódi misztikus tapasztalatról van szó. hogy hibákat és fantáziá- kat. külső szuggesztiók. okkult. A tudatalatti elme hajlamos elfogulttá válni. Ez a különbség. aszketikus fóbiákat és vallásos fanatizmust szolgáljon. ha a képzelet szabadjára eresztve marad ez alatt. ahol minden forma és egyéni öntudat elenyészik. Ekkor ugyanis saját koncepcióik és az önmaguk által kivetített ideák mocsarába kerülnek. Rosszul használja a meditációt az. Csak ott keletkezhet valódi tapasztalat. önmagunk megtisztítása és mentális fegyelem jár a gya- korlással együtt. hogy ne alkalmazzanak rossz technikákat. és a nagyon előrehaladott szinthez tartozik. hogy ez azért van. Könnyű az ego hangját összekeverni az Önvalóéval.gyakran jogo- sak. aminek nincs valós alapja. akkor is gyakran vegyül belé egy s más a hallucinációból.az üresség állapotát (nirvikalpa szamádhi). amit misztikus tapasztalatnak vélnek .csak hallucináció. mert a misztikus világ- . A „tiszta" tapasztalat meglehetősen ritka. Hosszú élettapasztalatom során azt láttam. amellyel a meditáló eredetileg is rendelkezett. médiumisztikus vagy transz- ban történő tapasztalatokat.Büszkébbek vagy szerényebbek lettünk? Az egyensúly vagy az egyensúlytalan- ság erősödött-e bennünk hatásukra? A filozófia elutasítja az ilyen pszichikus. azt most már valós misztikus tapasztalat alapján biztosnak véli. A tanulóknak vigyázniuk kell. miközben minden más misztikus tapasztalatban ezek megmaradnak. S nem nehéz a meditálónak olyas- mit látni képzeletében. hogy az értelem ellenőrzését és a cselekvés kiegyensúlyozó erejét nélkülöző meditációs gyakorlatok gyakran monomániához vezettek. csak mélyebben és szilárdabban döngöli azokba be. ahelyett hogy megszabadítaná a hibáktól és tévedésektől. Ilyen esetekben gátat kell a jelenségeknek szabni. vagy pedig a tények és a képzelet zavaros egyvelegét kivetíteni. nem lehet-e.mármint hogy ebben az állapotban a meditáló vajon az istenivel vagy csak saját hallucinációival kerül kapcsolatba . amelyek megerősítik azokat az ideákat vagy hitvilágot. prekoncepciók hatására látható vagy hallható tapasztalatokat produkálni. vagy ha az érzelmeket hisztérikusan felkorbácsolja. Ha ezek a kiforgatott igazságok és eltorzult érzelmek ily gyakori gyümölcsei a miszticizmus kertjének. mániákusokat termeltek ki. Ekkor ugyanis.

amelyet az okkultizmus és túlzó aszkézis ajánl. vajon egyáltalán létezhetnének-e? Saját bővülő tapasztalatom és személyes kiábrándulásom vezetett oda. akkor lesz képes kiértékelni azokat. amelyek a miszticizmus nemes neve mögött megbújnak. (9) énközpontúbbá és egoisztikusabbá válik. s meg kellett próbálnom megtisztítani azoktól a vadhajtásoktól és primitív hibáktól. akkor valószínűleg képtelen lesz helyesen megítélni a misztikus intuíció értékét és a misztikus tapasztalatok ." Tizennégy jele van annak. s egy napon más keresőket is abba az irányba fognak vezetni. (2) képtelen koncentrálni a tár- salgás témájára. szembeke- rült intellektuális korlátaival és elszenvedte azokat a csalódásokat. melyet járnunk kell. amelyek a világban való létezéssel együtt járnak. (8) gyanakvóbbá válik a környezetében lévőkre. hogy sokkal tudományosabban szeretném megközelíteni a témát.nézet elkerülhetetlen velejárói? Ha magasabb kritériumrendszert alkalmaznánk. amelyet Ő végez lelkünkben. tanulásra. A médium az alábbiaktól szenved: (1) emlékezetvesztés. (12) a korábbiakkal ellentétben feltűnik a hisztéria és a viselkedés ellenőrizhetetlen. S a gyakor- lati megállapítások és tapasztalatok arra köteleztek. hogy időnként egy lát- hatatlan lény keríti hatalmába. gondolkodásra. Ebből az új nézőpontból ered az. Csak miután a misztikus átérezte az emberi vágyakat és örömöket. s milyen összetett az a tévút. (5) egyre inkább az érzelmek rabságába kerül. (6) akaratereje meggyengül. hogy nem csak a jóga eredményeit és követőinek sikereit. mint hogy maradjunk csendben. kitartó koncentrációra. hanem a jóga hiányosságait és követőinek tévedéseit is vizsgálni kezdtem. (4) a hosszú. Ha nincs kellő tapasztalata a hétköznapi életről. (3) gyakori mentális befelé fordulás. elemzésre és intellektuális munkára való képtelenség. ha valaki médiumisztikus állapotba került. (7) érzékenyebben reagál a jelentéktelen problémákra. agresszív lesz. Milyen egyszerű valójában az út. hogy kénytelen voltam orvosságot keresni a miszticizmus betegségeire. (11) növekvő szexuális éhség. (10) gyak- ran üvegessé válik tekintete. Thomas Merton azt írta: „Isten nem kér mást. (14) megjelenik az érzés. békességben. az ezzel járó ideges lelkiállapottal és ostoba hiúsággal együtt. (13) eltűnik a morális bátorság. s figyeljünk a titkos munkára.

S hogy rávegye ezekre a változtatásokra. mint ahol rendszerint tartózkodik. úgy formálja. hogy az megfeleljen a személyes vágyaknak. Elferdíti. hogy ez ne történhessen meg. olyan ember. s vigyázni fog. emelkedett álla- potát magasabb intellektuális síkon kifejezni. Az óva- tos. hogy ez utóbbi kettőből mit hoz ki. S ez a veszély kezdőre s haladóra egyként leselkedik. részben attól függ. az ego gyakran igen ravasz módon beleavatkozik a pontos érzékelésbe. összezavarja az értelmezést és önmagát csapja végül be. ha a próféta is művelt. melyek látszólag a mestertől vagy a felsőbb éntől származnak. kevésbé . s végül félrevezetővé válik. s mivel saját vágyai érdeklik csak. a lélek szörnyű sötét éjszakájával fogja beborítani egy időre. a magasabb én fokozatosan a hiányosságok pótlása felé fogja terelni. eltünteti a mester által nyújtott ihletet. hogy végre hallgasson belső hangjára. hogy intuícióidat a józan gondolkodás fényében ellenőrzöd. kivételesnek tüntetik fel magukat. és helyette olyan tartalmat illeszt az üzenetbe. A felsőbb éntől származó útmutatást is eltorzítja. melyek nagyszerűnek. egohizlaló jellegűvé válik. üzeneteket is generálhat. Ellen kell állnia a hiúság és hazugság erejének. A gondolkodó intellektus vagy az egoisztikus érzelmek összekeveredése az intui- tív tapasztalattal egyértelmű veszélyt jelent minden misztikusra nézve. akik a telepatikus kapcsolatra való képességüket kifejlesz- tették. Sőt erősen érzelmi töltetek segítségével teljesen hamis megér- zéseket. Bárhogy is próbálja. hízelgő. Ezért a művelt embe- rek számára a legjobb. ám nem azok. Ha túl keveset hozott magával vagy túl egyoldalúan érkezett. Bármiféle helyzet intuitív vagy pszichikus megértésébe is beleavatko- zik. Még azok esetében is. amikor túlságosan ambiciózus kísérletek a nevetség tárgyává tettek egyébként ihletett üzeneteket. a misztikus soha nem lesz képes ihletett. hogy mivel érkezik. hogy erősen személyes. Hízelgő illúzióként jelentkezhet. habár különböző formában jelenik meg. Tedd alapszabállyá. aki rendelkezik a megfelelő mentális felépítéssel és tudással. figyelmes misztikus őrködni fog gondolatai felett. így valójában az. Olyan egyszerű gondolatokat emel piedesztálra.jelentését. tévedhetetlen intuí- ciónak próbálja álcázni magát. mely valós. s úgy csűri- csavarja. Ez már a múltban is bebizonyosodott. Ugyanígy a műveletlen.

képzett emberek számára úgyszintén a saját osztályukból származó próféta
a leghatékonyabb. Amit kommunikál - sőt már maga a nyelvezet is, amin ezt
teszi - mindig jelzi, hogy az emberi intelligencia, tapasztalat és jellem miféle
szintjén található a misztikus, és jelzi azt is, hogy miféle misztikus tudatosságot
volt képes elérni.

Az Önvaló kinyilatkoztatásokat, üzeneteket juttat el hozzánk, s eredetileg ezek
igazak is, ám a személyes vágyak azonnal rátelepszenek ezekre, megváltoztat-
ják, s az ego izlése szerint alakítják át őket.

Meg kell különböztetnünk a misztikus tapasztalatának jellemzőit, és a köréjük
szőtt elméleteket és tanításokat. Ezek a jellemzők pedig: egy másik, mélyebb
élet tudata, szent jelenlét érzése a szívben, a bizonyosság, hogy megtalálta a
Valót, a boldogság és frissesség, amely a felfedezés érzését követi.

Ha a személyiséget egyenlőtlenül, féloldalasan fejlesztjük, ha erőit nem har-
monizáltuk egymással, és ha hibák maradnak a gondolkodási folyamatban,
az akarat és az érzés területén, akkor a megvilágosodás küszöbén ezek a hiá-
nyosságok a feltörő lélekerők által felnagyítódnak, és kedvezőtlen pszichikus
eredményekhez vezetnek.

Minden okkult és pszichikus erő vagy az emberi képességek, vagy az állati
érzékek kiterjesztése. Még mindig félig materialisztikus, mivel az egóval vagy
a testtel van kapcsolatban. Minden valódi spirituális erő sokkal magasabb,
és eléggé másfajta síkról származik. Ezek ugyanis az isteni énhez tartoznak.

A misztikus arra törekszik, hogy az akaraterő tudatos alkalmazásával minden
gondolati aktivitást elnyomjon, s így végül megtapasztalja az egység érzését
belső lényével, amely saját személyének az alapja. Amikor sikeresen véghezvitte,
amit akart, a tárgy, amire koncentrált, eltűnik tudatából, de a figyelem szilárdan
megmarad, s nem mozdul. Ennek következményeként a tudat koncentrálttá
válik attól függetlenül, hogy úgy érzi, tűhegynyi nagyságúra zsugorodott össze
fejében - amint az a megszokottabb módszerek esetében szokásos - vagy szívé-
ben egy örömteli pontot tölt ki amely más gyakorlatok esetében történik.

A szokásos misztikus tapasztalat nem juttathat olyan tudáshoz, amely önma-
gában és pontosan felvilágosítana az univerzum keletkezéséről és fejlődéséről,
Isten természetéről vagy az ember történetéről. Ez azért van, mert a miszti-
kus tapasztalatból hiányzik az intellektuális tartalom. Az egyetlen valós tudás,
amire ez által szert tehetsz, az a válasz a „Mi vagyok én?" kérdésre: megbizo-
nyosodsz, hogy az ember testi létezésétől függetlenül isteni lélekként létezik.
Ettől eltekintve a belső tapasztalat csak az élet minőségét és az élet átélésének
intenzitását javítja, de nem nyújt számodra többlettudást arról, hogy mi van
ezen túl.

Valószínűleg sokan elutasítják a jóga átértékelését és kritikáját, mert egy nyuga-
titól származik, aki ebből következően szerintük nem is láthatja át, hogy miről
beszél. Halljuk hát, mit mondott pár hozzáértő indiai szaktekintély! Őfelsége,
az elhunyt barodai maharadzsa, aki híres volt arról, hogy gyakran volt együtt és
támogatta a legtanultabb indiai tudósokat, filozófusokat és jógikat, ezt mondta
a harmadik indiai filozófiai kongresszuson adott bevezető beszédében, amelyet
Bombayben tartottak 1927-ben. „A jóga rendszere egy olyan gyakorlati útmutató,
amely előkészíti a magasabb tudás befogadását... amire a jóga rendszere megta-
níthat minket, az nem más, mint hogy a fantáziától és mágiától megtisztítva és
elkülönülve előkészüljünk a valódi filozófiai tudás megszerzésére." Ugyanezen
a kongresszuson az esemény elnöke Sir S. Rádhakrisnan nem habozott kijelen-
teni, hogy „az indiai hagyományok a filozófia művelését teszik az első helyre."

Nem csak a jelenkori körülmények és az asrámok mai helyzete miatt kell
ezekkel a problémákkal foglalkoznunk, hiszen már a középkorban is ismer-
tek voltak ezek a hibák és fellelhetők az akkori misztikusok írásaiban is. Suso,
Tauler, Guyon, Szent Teréz, Keresztes Szent János, Ramakrisna és mások szin-
tén szembesültek azokkal a szomorú következményekkel, amelyekkel nekem is
szembesülnöm kellett, és írásaikban ők is éles kritikákkal illették kortársaikat
ezek miatt. Az egyik legkiemelkedőbb és legelőrehaladottabb középkori misz-
tikus, John Ruysbroeck maró kritikával illette misztikustársait hiányosságaik
miatt. Súlyos szavakkal illette azokat, akik összetévesztették a lustaságot a
meditáció szentségével és azokat is, akik minden megérzést, belső impulzust
isteni eredetűnek gondoltak. (Érdemes elolvasni E. Underhill Miszticizmus
című könyvét, melynek 335. oldalán Madame Guyon kritikáját olvashat-
juk a misztikusok vízióiról.) A spanyol Keresztes Szent János pedig ezt írta:
„Ostoba dolog azt gondolni, hogy Isten elhagyott minket, amikor a spirituális
tapasztaltok öröme és édes íze odavész, és éppúgy hiba azt képzelni, hogy pusz-

tán azért, mert ezt az örömtelt állapotot éljük át, az egyben azt is jelenti, hogy
megtaláltuk Istent."
Négy évszázaddal ezelőtt egy másik spanyol misztikus is felismerte az effajta
attitűd mögötti kifinomult egoizmust. Alcantarai Szent Pedro volt ő, aki azt
írta, hogy az ilyen spirituális örömökben elmerülök „sokkal inkább önmagu-
kat szeretik, mint Istent". Még sok igen magasra jutott misztikus sem mentes
ettől a spirituális önzéstől. Leírhatatlan, elmondhatatlan eksztázisaik csodás
örömükkel becsapják őket, ezek után ugyanis semmi kedvük a külvilág prob-
lémáival foglalkozniuk. Ez gyakran saját hibájukon kívül következik be, mert
a meditációk sikere együtt jár azzal a leírhatatlan örömérzettel, amit köny-
nyen a keresés végének hisznek. S valóban, igen sok misztikus keresésnek ez
a végét is jelenti, ám a valódi keresésnek ez csak az eleje! Csak a legbölcsebb
és legelőrehaladottabb misztikusok voltak képesek megérteni ezeknek a tapasz-
talatoknak a valós helyét. Buddha például olyan pontosan látta ezt a veszélyt,
hogy kifejezetten figyelmeztette tanítványait, hogy a meditáció négy fokozata
közül egynél se álljanak meg, ahol, mint mondta, könnyen azt hihetnék, hogy
a célt elérték. Srí Rámakrisna, az elismert bengáli jógi is látta ezt a problémát.
Egyszer azt mondta egyik tanítványának: „A misztikus eksztázis nem a végső
cél". Szigorúan megrótta híres tanítványát, Szvámi Vivekanandát, a szerzetest,
amikor az így válaszolt mestere ama kérdésére, hogy mit tart az ideális életfor-
mának: „Meditatív transzban tölteni az időt." Mire a mester indulatosan kitört:
„Hogyan lehetsz ilyen szűk látókörű? Juss túl a transzon, sokkal nagyobb dol-
gok is vannak!"

A misztikus magasabb síkon van, mint az okkultista vagy a pszichikus jelensé-
gekkel foglalkozó. Az okkultizmus, teozófia és pszichikus jelenségek különböző
rendszerei mind kívül esnek az ember valódi Énjén, s így elvonják őt az egyenes
és szűk ösvénytől. Ugyanakkor ezek is hasznosak és szükségesek lehetnek az
egoisztikusoknak és túl intellektuális típusoknak, akik nem tudnak azonnal a
valódi igazság magaslataira emelkedni. Minden - ideértve a modern és ősi okkult
rendszerek tudását és gyakorlatait -, ami elvonja az ember figyelmét a valódi
spiritualitástól, az eltávolít az igazi ösvénytől. Csak amikor minden objektum
és gondolat eltűnt a szubjektumban, az énben, a látóban, csak akkor valósít-
hatja meg az ember magasabb feladatát. Minden más csak elvonja figyelmét a
magasabb igazságtól, így hát magam is feladtam az okkultizmus gyakorlatát és
tanulmányozását. Nem nagy örömmel tettem ezt, mert az általa ígért erők nem
megvetendők. Ugyanakkor felismerem, hogy múltam tele van hibákkal és téve-
désekkel. Azt hittem, hogy a természet pszichikus és titokzatos oldalának minél
szélesebb személyes tapasztalatai közelebb vihetnek az igazsághoz. A való-

ság azonban az, hogy csak eltávolítottak tőle. Egykor* a hatalmas öröm és az
elmélyült szamádhi állapotát élvezhettem, s felvillant előttem az igazság, ám
sajnálatos módon ezután teozófusokkal és más hasonszőrűekkel hozott össze
a sors, akik valódi belső boldogságomat intellektuális rendszerekkel és elméle-
tekkel helyettesítették, s időmet ezután az ezekről szóló elmélkedéssel töltöttem.
Sajnos túl fiatal és túl zöldfülű voltam, hogy megértsem, mi történik velem.
A végtelen öröm érzése hamarosan eltűnt, a szamádhiállapotok sem tértek visz-
sza, s a Véges partjaira kerültem számkivetettként, boldogtalan és problémákkal
teli emberi roncsként. Semmiféle csodálatos jövőbeli beavatás ígérete nem kész-
tethet arra, hogy olyan guruk kezébe adjam az életem, akik nem képesek vagy
nem hajlandók bepillantást engedni abba az isteni tudatosságba, amellyel állí-
tásuk szerint rendelkeznek. Nem követek olyan utat, amely a sivatagba vezet,
ahol nincs remény, értelem és szerencse.

Ha valaki naponta hat órát meditál - mint néhányan az általam ismert emberek
közül ám képtelen más, vele kapcsolatba kerülő emberek jellemét helyesen
felmérni, akkor eléggé hihetetlen, hogy a végtelenül távolabbi, megfoghatatlan
és kimondhatatlan Transzcendentális Valóságot megértené.

Jobb s nem rosszabb lesz az ember, ha tudományos módszerekkel közelíti meg
saját misztikus gyakorlatait, ha mély ismeretekkel rendelkezik más kultúrák,
országok miszticizmusáról, ha megismeri a pszichológiát és a világ gyakorlatias
oldalát. Jobb s nem rosszabb lesz, ha előre, elméletben felkészül rá. s megérti,
hogy a szentek szentjén hogyan vezet majd útja lépésről lépésre.

Ha nem létezne más, csak a dolgokról alkotott ideáink, és ha lehetetlen lenne
az általuk felállított határokat átlépni, akkor nem fedezhetnénk fel mást, mint
saját képzeteinket és koncepcióinkat. Ebben az esetben minden szent és isteni
értelmetlen, érthetetlen és értéktelen lenne. Ám a misztikus tapasztalat arról árul-
kodik, hogy létezik egy világ a gondolatokon túl, egy valóság az ideákon túl.

Brunton kamaszkorában saját elmondása szerint többször került a legmélyebb transzálla-
potba. szamádhiba. ám később ezek a jelenségek megszűntek, és nem is tértek vissza a Ráman
a fordító.
Maharisivel való találkozásáig -

Minél többet utazom az élők világában és tanulmányozom a halottak tapasz-
talatait, annál inkább meggyőződök arról, hogy a misztikus erők, a vallásos
áhítat, az intellektuális fejlettség és a szigorú aszkézis egyike sem ér annyit, mint
a nemes személyiség. Ma már nem csodálok egy embert azért, mert húsz évet
szánt a jóga gyakorlására vagy metafizikai tanulmányokra. Sokkal inkább tudom
azért csodálni, mert szánalommal teli, toleráns, egyenes és megbízható.

Ha azok, akik eddig hitüket s bizodalmukat a hagyományos jógamódszerekbe
vetették, most ugyanazzal a lelkesedéssel az itt prezentált magasabb tanítás
felé fordulnak, az nem jelenti azt, hogy a korábbi tapasztalataikból bármit is fel
kellene adniuk; ezt a tudást kell tovább bővíteniük. Igazságtalan és hibás az
a kritika is, miszerint én bárkit arra buzdítanék, hogy hagyjon fel a meditáció
gyakorlásával. Valójában nem erre van szükség, hanem arra, hogy a meditá-
ciót megtisztítsuk, és azokat a jógatapasztalatokat, amelyek nem általánosak és
alapvetők, hanem másodrendűek és csak esetenként fontosak, kiiktassuk. De a
meditáció gyakorlását továbbra is folytatnunk kell, mert e nélkül a Végsőt soha
nem érhetjük el. Fontos azonban, hogy a helyes mederbe tereljük. Nem kell
lenézni a jóga alsóbb ösvényeit, de fel kell ismerni, hogy csak bizonyos hely-
zetben és fejlettségi fokon állóknak hasznosak, s nem általában véve. Helyük
továbbra is megmarad, az ultramisztikus gyakorlatok felé vivő bevezető sza-
kaszként, de e kettőt nem szabad összetévesztenünk.

A szokásos jógamódszerek az elcsendesült állapotot az öt érzéktől való vissza-
vonulással érik el. Ám a láthatatlan, születésünk előttről származó tendenciák,
amelyek ezeknek az érzékeknek a rejtett okai, fennmaradnak. A jógi nem képes
elfordulni tőlük, mert a figyelmét a test kiürítésére irányítja. Így az általa elért
transzállapot csak időleges, az érzékek kifelé fordulásának pillanatnyi szünete.
A valódi, belső okok, melyek időtlen idők óta mentális energiacsíraként léteznek
és fejlődnek, fennmaradnak. Ha nem látja át pontosan, hogy a külső érzékek és
érzéktapasztalatok belső, mentális forrásból táplálkoznak, s csak azok kivetülé-
sei, akkor a jógi csak áltatja magát azzal, ha azt hiszi, hogy legyőzte őket.

Amíg a misztikus nem képes intellektuálisan jól működni, addig hogyan várhatná
el, hogy jól működjön abban a tartományban, amely túl van az intellektuson?

Bármennyire fontos is spirituális énünk keresése, bármennyire felemelő a békés,
vágymentes állapot, amit elérhetünk, ez önmagában nem elegendő. Két fontos
tényező is hiányzik. Az első a tudás, a második a szánalom. Az előbbi pontosan
megmutatná, hogy a teljességre törekvő emberi létezésben milyen helyet foglal
el ennek az állapotnak az elérése, az utóbbi pedig a társadalomban való létezés-
sel hozza ugyanezt aktív és helyes kapcsolatba. Amíg ezeknek híján vagyunk,
addig csak részlegesen érthetjük meg ezt az állapotot, és az csak negatívan hat-
hat másokra. Az ilyen ember mások szenvedésével nem törődve tartja fenn a
saját békéjét.

Az a misztikus, aki múló eksztázisokba merülve borítja fel saját egyensúlyát,
mély depressziós hullámokkal fog fizetni érte. Már önmagában ez is figyelemre
méltó, de még nem minden. Ha nincs olyan racionálisan felépített metafizikai
alap, amelynek fényében folyamatosan és stabilan ellenőrizhetjük intuitív meg-
látásainkat, akkor könnyen megtörténhet, hogy egyik évben ezt, a másik évben
pedig azt sugalmaznak ezek az intuíciók - akár a korábbiak szöges ellentétét
is. Ám ennek az alapnak tudományosnak, s nem pusztán spekulatív metafizi-
kán állónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy vitathatatlannak kell lennie, s nem
csak a kritikus intelligencia által gyűjtött tényeken, hanem éppúgy az intuíción,
s legfőképpen a belső meglátáson kell alapulnia. Ilyen rendszert csak az igazság
metafizikája tud prezentálni.

Amikor az egész világ nap mint nap a szemed előtt van, hogyan mered eluta-
sítani, a Sátán eszközének beállítani, amely csak arca szolgál hogy csapdába
csaljon és elemésszen? A világ természetét is meg kell vizsgálnunk éppúgy, aho-
gyan az ént is, amely ezt a világot szemléli. Hogyan is szerezhetnék meg a
Mindenségről szóló teljes tudást az aszkéták, amikor oly nagy részét feladták?
A világ feladása nem vezet a Valósághoz, csak az elme békéjéhez. Azok, akik
intellektuálisan nem fejlettek, nem elég értelmesek, a miszticizmus és a jóga felé
fordulnak, ám az érett és fejlett elmék inkább az igazság keresését kultiválják.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a guruk nem avatják be idő előtt ebbe a tudásba
tanítványaikat. Először is magas szintre kell elméjüket és egójukat fejleszteni,
s csak ez után tanulhatnak meg lemondani arról, amit oly sok erőfeszítéssel
fejlesztettek magas fokra. Ez az evolúció: habár az igazságot elméletileg itt és
most el lehet érni, gyakorlatilag azonban csak hosszú és nehéz fejlődési folya-
mat végén következik ez be, amikor az ember teljes lénye magasan fejletté vált
s készen áll befogadni a legnagyobb ajándékot.

A misztikusnak három fontos és egymást követő célja lehet. Az első, hogy meg-
érezze Önvalója, isteni lelke tudatosságának szélét, auráját. A legtöbb misztikus
a felfedezés emocionális izgalmától túlfűtött állapotba kerül, s itt meg is áll.
A második, hogy behatoljon ebbe a nyugodt központba, és a transz alatt átélje a
teljes és tökéletes üresség érzékelésmentes és anyagtalan esszenciáját. Az intelli-
gensebb és magasabb rendű misztikusok - akik számban természetszerűen jóval
kevesebben vannak - nem nyugszanak, amíg ezt el nem érik. Ez az a tapaszta-
lat - a világ eltűnésének, semmisségének tapasztalata -, amire a legtöbb indiai
jógi metafizikáját alapozza, miszerint az univerzum puszta illúzió. A közön-
séges jógik számára ez a csúcs, amin nem lehet túljutni, s egyben az emberi
létezés célja. Ám a transzállapot csak időleges, nem tarthat örökké. Hogyan
lehetne a mentális önabsztrakció - amely időleges csak, bármilyen hosszú is
legyen - az emberiség végső célja? Éppen ez az a probléma, amit A jóga titkos
tanításai című könyvemben felhoztam. Minden efféle elmélet csak azt mutatja,
hogy még ezeknek a misztikusoknak is megvannak a saját korlátaik, bármilyen
csodálatra méltó a transzállapotba való belépésre és annak fenntartására való
képességük.
A misztikusok harmadik célja nem más, mint hogy a valódi ént, az alapvető
ürességet és a megnyilvánult univerzumot harmonikus, egységes tapasztalatba
hozzák az ébrenléti időszakban. Ez a filozófiai miszticizmus. Mivel maga az
eredmény is komplex és teljes, ezért a hozzá vezető út is nagyon összetett és
teljes embert igényel. A misztikusok életútjának és gyakorlatainak gondos vizs-
gálata azt mutatja, hogy ez a három különböző cél létezett mindig is, és ezek
valamelyikét követték vallástól, néptől és rassztól függetlenül a misztikusok.
Ezért a szokásos misztikusok Önvalóról szóló beszámolója nem teljes, s habár
eredeti és valóban átélt, mégsem elégséges. Legtöbbjüknek még át kell esni a
legteljesebb tapasztalaton, amit a miszticizmus kínálni tud. Ám ha így határoz,
ha nem elégszik meg a tökéletlen és részleges eredményekkel, akkor már nem
misztikus lesz. Filozófussá válik.

A sikeres misztikus kapcsolatba kerül saját valódi „Én"-jével. Ám ha ez a kap-
csolat a meditációban elért transztól függ, akkor természetszerűen csak időleges
lehet. Nem tudja állandósítani ezt a kapcsolatot, amíg nem hajlandó tovább
haladni és kapcsolatba kerülni az univerzális Énnel. Különbség van tehát a
belső Én és az univerzális Én kőzött, ám ez csak szintbeli eltérés, nem minőség-
beli. Nincs alapvető különbség, az utóbbi ugyanis tartalmazza az előbbit.

Az eredendő misztikus ideái: vegyük fel a kapcsolatot spirituális énünkkel.
Ez azonban nem elegendő, a keresést ki kell szélesítenünk, s a metafizikai ide-
ált is követnünk kell: vegyük fel a kapcsolatot az univerzummal.

Ma, amikor a világ hatalmas átalakuláson megy keresztül, az értelem minden
ellensége és a babona minden pártolója nagy kárt okoz az emberiségnek.

Nagy hiba lenne azt hinni, hogy az aszkézis és a kószáló gondolatok lecsende-
sítése okozza a magasabb tudatállapot megjelenését. Valójában mindezek csak
lehetővé teszik azt. A vágyak és a nyugtalanság csak akadályok, amelyeket el
kell tüntetni az útból, s ez lehetővé teszi, hogy kiderüljön, mik is vagyunk való-
jában mindezeken túl. Ha azonban csak ennyit teszünk és semmi mást - ez a
jóga akkor csak alacsonyabb rendű eredményeket érhetünk el, sőt gyakran
csak időlegeset. Ha ugyanis nem határozzuk el, hogy gyökerestül kiirtjuk az
egót - ezt hívjuk filozófiának -, akkor nem érhetjük el a magasabb rendű, végső
transzcendentális állapotot.

A jógagyakorlat nézőpontjából a jógi fokozatosan egyetlen pontba sűríti tuda-
tosságát, ez a pont először a fejben, később a szívben van. Ennek a szokatlan
gyakorlatnak az eredményeképpen nagy béke és öröm érzése tölti el - olyan
állapot, mely hétköznapi, megszokott életétől teljesen különbözik. Számára ez
a lélek, a mennyek királysága, az Önvaló. Ám az igazság filozófiájának néző-
pontjából az Önvaló bármiféle egyetlen fizikai pontra történő lokalizációja sem
lehetséges, mivel a tér az elmén belül létezik csak, s az elme túl van az itt és
ott határain. Az Önvaló és a Tiszta (egységes, egyént nem ismerő) Elme min-
den testet önmagán belül hordoz, anélkül hogy bármelyik is megérinthetné,
elérhetné.

Személy szerint azt gondolom, hogy Gandhi épp olyan önképzett misztikus volt,
mint kortársai: Ráman Maharisi, Aurobindo vagy Ramdas. Egész élete és gon-
dolatai, írásai és beszédei, tettei és a haláláig tartó kitartó szolgálat ezt mutatja,
Ő maga azt mondta, hogy érzi a „megfoghatatlan titokzatos erőt, ami mindent
átjár" és azt is, hogy „biztosabb az Ö létezésében, mint abban a tényben, hogy
én és te itt ülünk ebben a szobában." Miért van hát mégis az, hogy Gandhi egé-
szen másképpen tekintett a háborúra, mint Srí Aurobindo, habár mindketten
az isteni erők által inspirált személyek voltak? A válasz az. hogy Gandhiban

Egy fontos kérdés merül fel. mint a történelem folyamán számos más szent is. bajával együtt. ahogy a világra irányuló figyelem is majdhogynem eltűnik annak állandó igényeivel együtt. mert a legtöbb pszichikus könnyen félrevezethető. hogy a gondolatok puszta elnyomása az önabszorpció állapotá- ban elegendő. az emberről. hogy valójában mi történik abban a pillanatban. amikor a meditáló legnagyobb erőfe- szítései révén úgy legyűri a gondolatokat. A tökéletes misztikus nem feltétlenül tökéletes lény. Ám ezt a szolgálatot úgy végezte. Ezekben a tapasztalatokban nem az univerzum. hogy egyensúlyta- lanságot. aki felfedi saját belső rejtelmeit. Ez a következtetés lehet. hanem az ember az. Így ez nem más. hogy extrém módon csökken az ember saját személyiségére. Edgar Cayce nem misztikus volt.tökéletesen fellelhetjük a szokásos misztikusok hibáit. s így nem képe- sek semmi újat elmondani nekünk az univerzumról vagy Isten univerzummal való kapcsolatáról. aki felismeri ezt. hogy azok eltűnni látszanak? Valóban egy magasabb dimenzióba lép be. Ez az állapot nem másból ered. ugyanis ebben az esetben nincs különbség e kettő között). . a spirituális önmegvaló- sítás elégtelenségét és a filozófiai miszticizmus szükségszerűségét. mint a gondolatok működésének és megjelenésének extrém lelassításából. Fel kell tennünk a kérdést. hanem pszichikus. igaznak gondolni. Habár sok érdekes és különös dolgot merített pszichikus tapasztalataiból. de elkerülhetetlen. Ők is követnek el hibákat. A világot ilyenkor elfelejtjük. békés állapot áthelyezi-e spirituális központunkat a halandó élettel való fogla- latoskodás felől az öröklét.bár sokan nem így vélik hogy valódi szent volt. s ennél- fogva a választ sem próbálja megtalálni rá. hogy nem tetszik egye- seknek. mint az emberi terhektől (legyen az fájdalom vagy öröm. a külvilágtól és a gondolatfolyam fenntartására való folytonos erőfeszítéstől való teljes megszabadulás. Ennek eredménye csodálatos könnyűség és béke. hiba lenne mindent. aki az emberiség igaz szolgálatát választotta. csodálatos örömhírt mondhatnak saját magunkról. annak minden gondjával. gondjaira. Kétség nem fér hozzá . A misztikus tapasztalatok nem eredményeznek kozmogóniát. habár sok újdonságot. ahogy azt képzeli? Valóban felfedi magát a rejtett valóság? Vajon ez az örömmámorban úszó eksztázis vagy elcsendesült. problémáira irányuló figye- lem éppúgy. de alig akad misztikus. amit elmondott. amely azzal jár. a látszatoktól a végső valóság felé? Sok misztikus azt gondolja. fanatizmust és a gyakorlatiasság hiányát vitte bele.

Amikor azt írtam a Jóga titkos tanításai című könyvem 309. ahogy a gondolkodónak is szüksége lenne a miszti- kusra. A fejlett misztikusnak szüksége lenne az önmagában rejlő gondolkodóra. Ám ha valóban szeretjük az istenit. akik az első állapotban vannak. amely a transzban történik meg. ihletett állapotból kilép. Azok. akkor az érzelemmel telített vízi- ókra és eksztázisokra céloztam. jól felépített világkép tükrében. míg ha rendelkezik ezzel a háttérrel. Ha nem rendelkezik a kellően elfogulatlan. Ezt elismerem. Abban a pillanatban. mint az áhítatos-vallásos út. habár a béke valóban egyik jele. Ám a békének is fokozatai vannak.Ám a békesség érzése önmagában nem garantálja az igazság elérését. hogy a puszta visszatükröződést össze- tévesszük magával a valósággal. akkor az az önvaló. amely garantálja az állandóságot. a tények összekeve- rése és előítéletes világkép: mindezek oda vezetnek. lenéznek bármely más ösvényt. de elhanyagolja. nem állandó. Nem elegendő pusztán misztikus érzésekkel felfedezni az igazságot. Ekkor a misztikus a való- ságot érinti meg. elme feletti uralmáig. de elhanyagolja azt éppúgy. mert ez a tapasztalat. akkor nem szabad . tudományos és precíz intellektuális felkészültséggel. eltűnik. Leggyakrabban sajnos éppen ez történik. gondolkodásának lazasága. elégtelenül és bizonyos szem- pontból nem kellően hatékonyan fogja átadni. eksztázisból. ahol nincsenek formák és gondolatok. Elméleteinek homályossága. metafizikai gondolkodással is el kell érnünk. hogy az átlagos misztikus sem saját belső tapasztalatait. Az igazság nem sérülhet az emberi értelem és kísérletező kedv aktív jelenlététől. és megérinti az ürességet. ugyanis az intellektualitás iránti megvetés az egyik leggyakoribb oka annak. hogy a misztikus csak a valóság látszatáig jut. akkor hamisan. akkor képes bármilyen tapasztalatot vagy véleményt megvizsgálni egy szisztematikus. abban a pillanatban. hogy valaki a miszticizmus felé fordul. csak a helytelen és kiegyensú- lyozatlan tevékenységtől. ám mégis: még ez az állapot is kevés. csak átmeneti. hogy a transzállapotból. de nem tovább. Ekkor a lehetetlen célok hajszolása és a hibalehetőség. sem mások okkult eredményeit nem érti meg jól. oldalán (brit kiadás). hogy metafizikai belső meglátásra tegyünk szert. Különbséget kell tennünk a túláradó érzelmek és a mély szeretet közt. hogy a misztikus megpróbálja átadni tapasztalatát másoknak. kezdve a kripták negatív csendjétől egészen a bölcs pozitív. A gondola- tok megállítása a transzcendentális állapot küszöbére juttat. Kellő intellektuális felké- szültség nélkül a kereső képtelen lesz felismerni saját tapasztalatainak valódi jelentőségét s képtelen lesz saját véleményeinek helyességét ellenőrizni. el kell kezdenie kielemezni a vele tör- ténteket. Szükséges. Ha azonban a misztikus látomások nélküli nyugodt állapotban tudja ezt megvalósítani.

amiért ezek a kul- tuszok oly vonzók óvatlan követőik számára. Az Új Gondolat. és ez sem kivétel. nehogy az ember túlságosan elteljen. Az emberek legszívesebben csak a tapasztalás kellemes oldalát keresnék. Ezeknek az igazság rejtezik a szek- ták tévedése mögött.mindezek a világi boldogságot hirdető spiritu- ális tanítások hibát követnek el. Az Isten alkotta világáról szóló tanításaikban ugyanis nincs helye a fájdalomnak. Az ego ennek a korlátolt tanításnak a forrása. s hogy a szenvedés azért van a világban. ahelyett hogy feladná magát. amelyet minden nagy próféta hangoztatott. Természetesen ebben az esetben az ego a spiritualitás maszkja mögé bújik. hogy az isteni akaratból kifolyólag életünk a jó és a rossz szerencse. egészség. Egység. közvetlenül megkaphatok tőle. megtanulunk róla. nem elég . akik visszaélnek tudatlan követőik hiszékenységével. s így meg lennének fosztva a lehetőségtől. Mivel minden dolog az eredeti forrásból származik. s ebben az állapotban is maradok. hogy mindent. Éppen ez az. A számtalan irányzat csak elfedi a differenciálatlan valóságot. hogy elér- jék az emberfeletti bölcsességet.lemondanunk arról. események. Óvakodj a kultuszoktól. Peale-féle „pozitív gondolkodás hatalma" . ezért bármit. akkor nem lenne lehetőségük megtanulni mindazt az értékes és szükséges leckét. Vannak azonban köztük . amit lehet. Ha ezt megengednék nekik. amire szük- ségem van. Ahhoz ugyanis. vágyaihoz láncolva tartják az embert. sajnálatnak. helyzetek keveréke. Ez pedig azt jelenti. Minden vallásos foglalatoskodás könnyen vezethet a képmutatáshoz. tiszta emberek. Ezek az irányzatok továbbra is a személyes ego rabságában. hogy valaha is megismerjék a teljes spirituális igazságot. ha kellő harmóniába kerülök a forrással. a gonosz erőinek és balsors- nak. Keresztény Tudomány és különösen a dr. hogy elmerülhessen az élvezetekbe. akik komolyan küzdenek azért. bármilyen bonyolult és különös is az. s csak egyre vágyik. hogy nem szabad elfordulni a metafizika tanulmányozásától. szektáktól és túlzott állításaiktól.bár nem sokan . A huszadik századi misztikusok gyakran ájtatos imposztorok.nemes. amelyet a tapasztalatok kellemetlen oldalai biztosítanak. melyet a miszticizmus kínál követőinek. hogy ilyen harmóniába kerüljek. s elé- gedett legyen az érzéki tapasztalatokkal. Egyáltalán nincsenek tudatában annak a hatalmas igazságnak.

Ezeknek a kultuszoknak vajon hány követője értette ezt meg.kimondanom e szavakat vagy erre gondolni. mint az ego legyőzéséről. mely ezeket az eseményeket kormányozza. hogy hang- juk eléri ezt a hatalmas erőt? . a vágyakra vonatkozó min- den következményével együtt? Hányan próbáltak meg felülkerekedni az egón? Ha nem sikerült megérteniük és alkalmazniuk az isteni törvényt. Nem kisebb dologról van szó. akkor vajon az isteni erőnek miért kellene minden füttyentésükre készen állva kielégíteni minden kívánságukat? Ha nem próbál- ták meg sikerrel legyűrni állati természetüket. s a tudatosságukat nem próbálták mély koncentrációval tudatuk központjába lehorgonyozni .ahogy a keresés folyamán az szükséges vajon nem arcátlanság-e arra számítaniuk. s ezt a folyamatot nevezzük keresésnek.

A VALLÁSOSSÁG IRÁNTI IGÉNY Eredete . akik csak csendes magányukban tudják a legszentebb érzéseket megtalálni. Vannak. harcolnak. Akik az előbbi csoportba tartoznak. képzelgéseket és hiteket. mind azon kívül. vitatkoznak. esendő halandókkal. annak erejéről. nem szabadna. bizonyos időszakokban hogyan Üldözték a más hitűeket. mély gondolkodó vagy műked- velő orientalista. békéjéről és bölcsességéről. és üldözik a külön- bözőket mind saját vallásukban. nem csak a róla való elképzeléseket. akik a Szent Városba vezető utat keresik. hogy bemutathassuk a benne rejlő babonákat. vagy lenézni az emberi boldogulásra tett erőfeszítéseit csak azért. Gyenge. A keresők szükségszerűen zarándokokká válnak. aki ismeri Istent. hogy rámutathassunk. ha megtisztítjuk a babonáktól. de csak úgy. fantáziákat. az emberiség kénytelen volt kevesebbel beérni. Lehetsz metafizikus vagy misztikus. hogy a különböző vallások követői nem értenek egyet. aki minden pillanat- ban abban él. Vallásunk templomokban való nyilvános mutogatása nem minden szemé- lyiségtípusnak felel meg. Csak annak kellene írnia a lélekről. akik árnyképekbe kapaszkodnak. Igazságtalan lenne a vallásban rejlő Igazságokat megtagadni csak azért. Ezért van az.Megnyilvánulásai - Tradicionális és kevésbé ismert vallások . Mivel azonban az ilyen emberek túl kevesen vannak. Csak annak van teljes joga Istenről beszélni. Akik pedig . ám nem haladhatsz utadon az egyszerűséggel és szerénységgel teli vallásos tisztelet érzése nélkül. hogy saját akaratukat megpróbálják másokra erőltetni.Felismerése .Kapcsolata a filozófiával Egészen biztosan szükségünk van a vallásra. s nehezen is találhatók meg.

mint Jézus és Buddha. és segített azokon. hogy együtt mondhatjuk Origenésszel: „Ez a munka minden emberi teljesítményen túl van. miután bizonyos fokú uralomra tett szert a természeti erők fölött. Emiatt az elv miatt tudtak a nagy világvallások oly gyorsan elterjedni. Ez hibás nézet. s maguk is emberfeletti létsíkokról jöttek. nem szabad. még jóval testi haláluk után is fennmaradt. A szkeptikus. s nem élhetünk a múltban csak emiatt olyan hitekhez ragaszkodva. a kornak megfelelő bölcseit felmutatnia. és el is tűnik. de később fokozatosan gyengül. az emberi nem olyan megmentőit. akik a tradicionális templomba járást részesítik előnyben." A nagy val- lásalapítókat. hogy a primitív embert megrémisztette a természet hatalmas. Az ókor nagy vallásai mind eltűntek. hogy olyan isteni lények érkezzenek bolygónkra. hogy előkészítő okta- tásra van szüksége az emberiségnek. hogy személyes vallásos érzéseik valódiak. Habár ez kivételessé teszi őket. amelyet mindegyi- kük maga után hagyott. A vallásokat olyan bölcsek teremtették. akiket saját faj- tánk termel ki. Nem lesznek újabb messiások. akik bíztak benne. s miért kell saját. mint a két korábban említett. pusztító ereje.így született a vallás. pedig az egymás iránti tolerancia mindkét részről csak azt jelezné. és megpróbálta kiengesztelni azokat vagy megszemélyesített formájukat imá- val és különböző vallási gyakorlatokkal . hogy e két cso- port általában nehezen érti csak meg egymást. mégsem istenek ők. amely eredeti formáját sokáig meg tudná őrizni. pedig ezek alapítói sem hétköznapi emberek voltak. sokkal kevésbé szorul rá a vallásosságra. s olyan eredménnyel jártak. Nincs olyan szervezett vallás. az antropológus és a Bertrand Russel-féle filozófus azt mondja. s ez az egyik oka. csak azok. Az eljövendő korszakban ugyanis nem számíthatunk rá. hogy miért van szükség új tanítókra. mihelyst a történelem által rá kiszabott időszak lejárt. Az a személyes erőközpont. hogy később befogadhassák a tudomány és filozófia magasabb igazságait. A lét és gondolat magasabb síkján működtek. Továbbá azt is mondják. melyek felelősek minden egyes val- lás széles körű elterjedéséért. . melyek szép lassan eltűnnek. az isteni erők eszközének kell tartanunk. Való igaz. Minden visszaesés és bukdácsolás ellenére az emberiség intellektuális korszakba érke- zett. hogy megvessék azokat.a második csoportban vannak. hogy a civilizált ember. akik azt látták. Az alapító hátrahagyott bizonyos erőket.

és talán inspirálhatják őket arra. Az Isten Elme. amely alatt a felelősség és a szolgálat értendő. A negyedik fokozatban megjelenik az igazság megértése és a valóság megismerése iránti igény. szentélyek építése. A harmadik fázis a miszticizmusé. A relikviák közszemlére tétele. szobrok alkotása. aki magában egyesíti a civilizált és művelt. Mindenkinek van valamiféle hite. ami van. hogy ezt megtegyék. emlékezve arra. s minden. s akik Őt imádják. Ennek a fokozatnak a legvégén találhat- juk a bölcset. szekták. közösségek alapítása egy szent vagy próféta nevében hasznos lehet azok számára. Minden vallásra leselkedő legnagyobb veszély és a vallás hanyatlásának kez- dete is az a pillanat. mentálisan kell. amikor a szimbólumokat a mögöttük rejlő valóság helyett önmagukban kezdik tisztelni. A második fokozatban feltűnik a vallásos imádat. és a meditációs gyakorlatokat foglalja magában. Ez a magasabb erő imádatát. hogy Istent imádják. hogy ösz- tönösen térdre zuhanunk és áhítatos imába mélyülünk. de nem teszik lehetővé. a vallásos és misztikus embert. Helyes az. hogy az embereket érzelmileg kielégítsék. festmények. s amellett ki is tartsanak. hogy mi magunk semmik vagyunk. rózsaablakos templomot az áhítat olyan légköre hat át. A fizetett alkalmazottak által celebrált hivalkodó szertartások jók arra. kik hosszú idővel a halála után élnek. még annak is. Istentől adatott. hogy saját fejlődésüket is hasonló útra tereljék. a morális javulásra való törek- vést és az áldozást foglalja magában.Az emberi faj belső fejlődésének első lépése jellemzően a helyes cselekvés. Mély nyomot hagyhatnak a szent cselekedetei elméjükben. Néhány öreg. Egy épület . akinek a hitvallása a szkepti- cizmus. ha egy szent célokra használt épületet nem használunk másra és nem engedünk világi tevékenységet folytatni benne. és amikor a közösségi eseményeken való megje- lenés váltja fel az egyéni fejlődésre való törekvést. és a filozófust. hogy mélyebb kapcsolat létesüljön a magasabb erővel.

akkor válik szent templommá. képi formákra való leképzése . akik úgy hiszik. tapintható. nagyon komoly tévedésben vannak. Az ellentét azok között. Az egyik magasabb a másiknál.nincsen egy szinten.feleslegessé és értelmetlenné téve azt. Megszentségtelenítik a vallás fogalmát. feloldják az ellentétet . a modern embernek önmagán belül kell feláldoznia az állatot. amelyek ha megértjük őket. megjelenítést elvetik . ezeknek a tömegeknek hasznos. akik számára az nem feltétlenül megfelelő. s a fizikai imádatnak előbb-utóbb helyet kell adnia a metafizikai imádatnak.a fordító. és azok között. akinek már nincs szüksége a fizikai képekre és szertar- tásokra. ha a rituálékat követő megpróbálná a puritánt akadályozni. hogy a külsőségek elengedhetet- lenek. Az első fontos tényező az. Hiba lenne. Jézus azt tanácsolta egy megtértnek. hogy bármilyen módszer. hogy azok jelentéktelenek. A vallás fejlődése oda jutott. ezt nem szabad soha elfelejtenünk. automatikus ismételgetések és a színpadi alakítások eltűnnek belőle. A negyedik igazság pedig az. ha a monoton. megra- gadhatatlan Isteni megfogható. akik azt gondolják. beszédek és irodalom antropomor- fizmusában*. Az egyik ilyen módszer a különböző rituálék művészi szimbolizmusa. hogy míg az ősidőkben az oltáron magukon kívül áldozták fel az állatokat. hogy bizonyos vallások rituáléiban részt véve teljesítették vallási feladataikat.ebben az esetben ugyanúgy folytatódik. hogy mivel mindkét módszer segít bizonyos embercsoportoknak. A harmadik igazság az. hanem a mentális szinten. a bálványimádás . A második: a puritánok által bálványimádásnak minősített cselekedetek meg- ismétlődnek a saját maguk. ahol a látogatók zavar- talan csendben befelé fordulhatnak. amikor ilyen silány tartalmat adnak egy ilyen nemes szónak. amely azt célozza. Az emberi elmék különböző fejlettségi fokon vannak. követőik nem szabad. elgondolhatatlan. hogy „lélekben és igazságban". mint a rituálékat kővetők. hogy a puritánok nyilvánvalóan magasabb intellektuális szinten vannak. de éppígy az utóbbinak is toleránsnak kell lennie. akik a bálványimádást. akik azt hiszik. elgondolható fizikai. de nem a fizikai. azaz belülről imádjon.a külső és belső . mint a megfoghatatlan. . hogy az igazságot a tömegek körében szokásos intelligencia korlátai közé szorítsa. Azok. hogy másokra is ráerőltessék a saját útjukat. kapcsolatba lépve elméjük legmélyével. rendszerint figyelmen kívül hagy négy igazságot. A vallás külsőségei nem azonosak a vallással.amely nem más. azaz a puritánok által kialakított mentális képek és korlátok vagy az Istenről szóló gondolatok. A puritá- nok ebben az esetben azok. s olyan hellyé válik. a fizikai megszemélyesítést. mert akik a rituálék * Azaz. Az imád- ság két formája .

és ihletett emberek spontán kifejeződése marad. s nem Istennel váltak egyé. ahogy néhány ember lesilányította. Személyes ügy. Egyetlen egyház sem tarthatja meg kezdeti spiritualitását. ha nem tartja meg politikai függetlenségét. Ezek az épüle- tek nem csak a vallásos hit fontosságát. Az a mód. Magánügyünk ez. amellyel a vallást meg kell közelítenünk. mert egy bizonyos tárggyal kapcsolatban valamilyen állítás található egy szent iratban. ha közüggyé tesszük. hogy a legfontosabb katedrálisok. amikor az egyház és szolgái fizetség és megélhetés reménye nélkül s azt el nem is várva tették a dolgukat". Helyes. akik betérnek imádkozni. s mindig képmutatásba fullad. meghamisította. de elősegítik azt az alázatot is. Akik azt gondolják. ha szabadon és szervezet- lenül fejlődhet. és egyben kimutatja az építők hitét is. saját felfede- zőutunk ez. moszkvai metropolita ismerte el. hogy az államegyház bolsevikok által történő szétverése valójában „visszatérés volt az apostoli időkhöz. a mentális koncepció nem egyenlő a valósággal. Saját szavai voltak ezek. Nem az orosz ateizmus. a néhai Segius pátriárka. Az az igazság. amelyet az intézményesített vallás jelent. nagyságát és jelentőségét fejezik ki. ha elfogadja. A vallás biztonságosabb és egészségesebb is. megtévesztve önmagukat. azok számára még nyilvánvalóan van mit tanulni a szertartá- sok és képi szimbólumok szintjén. Nem szabadna rájuk bízni azt a hatalmat. elanyagiasí- totta és kihasználta az intézményesített vallásosság segítségével a próféták üzeneteit és küldetését. hogy csak azért. csak arról árulkodik. Ez utóbbit azonban nem teheti meg. hogy mifélék ezek az emberek.szintjén vannak. A kép. az már egyből minden kérdést megold . hanem az orosz ortodox egyház vezetője. hogy végül a képpel. s nem a tömegek együtt érzése. Arra a kétségtelen tényre alapozzák két- . hogy más egyházak fölé kerülve államvallássá legyen. mert grandiózusságuk mély hatást gyakorolhat azokra.csak magukat csapják be. hogy a spiritualitást nem lehet szervezett formába terelni. templomok és mecsetek nagyra törő tervek alapján épülnek. Sok ember úgy meditált az Istenről alkotott képen.

A történelem apró érdekessége. Nagy kér- dés. akkor önmaga ellenségévé válik. hogy az ősi bölcsek tudták. a keresést és a belső valóságot. s ezért nem mindig megbízhatók. elmagyarázván. még ha nyersen is hangzik. Ha egy vallás megpróbálja a mi tudással. hogy a különböző írásokat később módosították. ha Szent Pál soha nem tér meg. hogy követőik már gyakran nem tudták. hogy miért van szükség a változásokra. ám ő sokkal tovább ment és egy új világvallás alapjait rakta le. tudománnyal és tényekkel teli világunkban fenntartani az allegorikus. tanítással. feladva vallásukat. A történelem többször bebizonyította. Teljesen személyes jellegű parancs volt: ne üldözze a keresztényeket.látomását ugyanis teljesen fél- reértette. amelyek tartalmazták többek között az újjászületést. átírták vagy babonás állításokkal csavarták ki tartalmukat. azt azonban nem veszik figyelembe. . hogy a nyugati és közel-keleti világ történelme sokkal jobban alakult volna s a kereszténység igazabb gyöke- rei okán erősebb lenne. hogy nem messze Rómától. hogy a két. akkor az emberek úgy fogják érezni. később ezen a tájon megjelent vallás jobb üzenetet hozott-e a világnak. A damaszkuszi úton történt . s eltávolodnak még a valós és eredeti hittételektől is. Nem tudják. szimbolikus és gyermeki elmékre szabott korai mítoszokat. a dombok között. a Krisztus-tudatosságban való hitről a megfeszített testben való hitre. s megmarad zsidónak. Ám még ha azok lennének is. a húsmentes étrendet. az emberi elmének mindig szabadnak és elfogulatlannak kell maradnia. a hangsúlyokat a jézusi irányról (a mennyek királysága bennünk van) magára Jézusra helyezte. akkor megmaradhatna az emberek hite. Ám ha a vallási vezetők eléggé bátrak lennének korunkhoz igazítani krédójukat. ha meg akarja találni az igazságot. Itt celebrálták az orfeuszi misztériumokat. és itt terjesztették az orfeuszi tanításokat. hogy az intézményesülés mindig megrontotta a vallás tisztaságát. 3000 éve Orfeusz temploma állt. Ki kell mondani.ségbe vonható állításaikat. miről beszélnek. Amikor a vallás azonosítja magát egy egyházi szervezettel és megszűnik sze- mélyes megtapasztalás jellege.egyébként valódi . hogy becsapják őket.

extrém. s kerülnek előtérbe. s mély kapcsolatokat ápolt az apos- toli idők köreivel. amelyek intoleránsak. végül saját intoleranciájuknak esnek áldozatul. romboló jellegű munkát. vagy bármilyen más módon megzavarja más emberek vallásos hitét. amely egybecseng sajátjukkal. akik nem értik meg küldetésük szellemiségét. Ezért nem a filozófus feladata. hogy az egész csa- lád vegetáriánus volt? Azok a vallásos szervezetek. s az azt terjesztő szervezet intoleráns is. vagy tisztán ateistává válnak. Egy vallási prófétát megszégyenít és nem dicsőít az. hogy Jakabot ilyen életmód szerint nevelték fel gyerekkorától fogva. vagy pedig megtalálják. mind személyiségükben. habár az Krisztus után öt évszázadon keresztül fennmaradt? S vajon javarészt nem írni-olvasni sem tudó. Nem volt még olyan vallásos intézmény. akinek nevét zászlajára tűzte. Az ő munkájának ugyanis pozitívnak. csak kap- csolatot azzal a szervezettel. aki nevét szájára veszi. s nem az adott prófétával. s ekkor elkerülhetetlenül ellenségessé válnak az adott vallással szemben. mint jót. de ostobán elutasította a metempsychosis (lélekván- dorlás) tanítását. Előbb-utóbb ugyanis lesznek olyanok. csak azt. ám .Vajon nem a niceai zsinat volt a legfontosabb. A belépés egy vallási szervezetbe semmilyen más kapcsolatot nem hoz létre. hogy megfordítsa. Ám a teológusok és törté- nészek nem veszik ezt figyelembe. Továbbá Hegesippus azt állítja. mint Jézus. amely teljesen igaz maradt saját prófétája tanításaihoz. hogy jót tegyenek. építőnek kell lenni. hogy bizonyos idő elteltével új emberek születnek. akik elvégzik ezt a negatív. hogy olyan Emberek nevét. A történelem nagy tragédiája. aszkétákból és fanatiku- sokból álló. hogy betölthesse legmagasabb küldetését. Jézus testvére és apostola vegetáriánus volt. akik tanulás és fejlettebb személyekkel történő kapcsolatok útján felismerik az igazságot. akinek tanításait terjeszti s etikáját próbálja alkalmazni. Ekkor vagy agnosztikussá. pedig a zsidó-keresztény Hegesippus erről tanúskodik. biz- tos lehet benne. Azt jelenti vajon ez. akik csak azért jöttek a földre. amely végül ezer évre lefektette a keresztény doktrínákat. s így a filozófus megszabadul a kellemetlen feladattól. mind viselkedésükben szűk látókörű és intoleráns emberekből állt ez a zsinat? Jakab. s több rosszat tesznek. kijavítsa. hogy valójában hogyan fejeződhet ki igaz. és nem engednek semmilyen más véleményt megnyilvánulni. Ha ez a hit hibás. s ő a következő században élt. tiszta módon egy vallás. mindig kihasználják azok.

s valódi értéke a miszticizmusban nyilvánul meg. mint mások által alapított egyházak képvise- lői által kijelölt. előre lefektetett módokon . vagy pedig azért. Amikor a vallás elvezette az embert a mögötte rejlő mélyebb igazságok megértésének küszöbére. Az egész világon két részre oszthatjuk a papokat és vallási vezetőket . papjaira. hogy valamiféle kapcsolatba kerüljenek Istennel. Történelmi tény. amikor vallási hatásra egy társadalomban fanatizmus. s így képtelenek voltak meglátni annak mélyebb érdemeit. szűklátókörűség. Ez azért volt. mert a nép . mert azok. szerzeteseire. Akik valóban tudták. mik az előnyei és árnyoldalai. hibáktól. önzéstől. Egyetlen egyház sem szolgál bármely próféta misztikus testületeként. hogy olyan finomságokat megértsen. Aki eddig eljutott.gyakran tudatlan s rendszerint arrogáns. sem a misztikus kapcsolatra nem eléggé felkészültek? Ám amikor az intézménye- sült vallás a nép további belső fejlődésének gátjává válik. akkor megérett az idő mindkettő felülvizsgálatára. a miszticizmust pedig az egyénre szabták.ahogy azt mind Keleten. amikor a doktrínák megakadályozzák az érthetőbb vagy jobban átélhető kapcsolatot a Magasabb Erővel. s így nem voltak hajlandók annak nemkívánatos vonatkozásairól írni. vagy épp ellenkezőleg: ellenségesek voltak a vallással szemben. Azért volt ez. akkor ezeknek a jelenségeknek a meglétét mindig vissza lehet vezetni ennek a vallásnak a hivatásszerű tagjaira. A vallásokat a szélesebb néptömegek igényeinek megfelelően alakították ki. akik valóban vallásuk szolgálói. akik pusztán fizetett tisztviselők s vannak. akik a vallásról írtak. amelyekhez komoly mentális fejlettségre lett volna szükség. into- lerancia. csendben maradtak. A papság . mit jelent a vallás elméletben és gya- korlatban. babona és visszafejlődés alakul ki.vannak.lévén az ehhez szükséges műveltség és intelligencia hiányzott belőle .nem volt fel- készülve. annak spirituális fejlődését innentől csak a misztikus gyakorlatok végzése garantál- . mind Nyugaton tapasztaltam . akkor feladatát bevé- gezte. hogy azokban az esetekben.viselkedését és példáját nem követi. vagy nagyon egyoldalúak és elfogultak voltak. Végül is minden egyház csak emberek által létrehozott társaság. s az ilyenfajta társaságoktól elválaszthatatlan gyengeségektől. mert nem akarták megzavarni a tömegek hitét. tanulatlan néptömegeknek. A tizenkilencedik és huszadik század fordulójáig a vallással kapcsolatos igaz- ságot tisztán és érthetően nem publikálták. Mi más útja lehetne a fejletlen. tévedésektől szenvednek.hiszen sem az intellektuális.

Csak ebben az esetben hirtelen lesz a váltás. mi szüksége lenne akkor az egyházi szervezetekre? Csak azoknak kellenek ezek. habár mindkettőnek megvan a saját helye. aki az őszinte hit és tradicionális vallás szintjéről szeretne felemelkedni a gyakorlat és személyes megtapasztalás szintjére. Amikor a misztikus azt találja. Akiknek nincs erre idejük s emiatt a vallásban keresnek menedéket. A miszticizmus ugyanis nem a hit Ingoványos talajára vagy az érvek gyakran kusza és ellentmondásos rendszerére támaszkodik. A spirituális élet első nagy előrelépése. hanem elég önmagába fordulnia. vagy a zavarodott apátia váltja fel. Ez azonban csak akkor lehetséges. s ezért nem elég sem a vallás. fizetett közvetítőkön keresztül nyilvánítsa ki tiszteletét Isten iránt. akik híján vannak az előbbieknek. hogy szent lenne. amely az egyéni különbségektől függetlenül a nyáj minden tagját intellektuális szempontból csecsemőnek tartja. hogy nem helyez túl nagy hangsúlyt a szent ceremóniákra. A miszticizmus azoknak való.hatja. amikor már nem szükséges. akik hajlandók kitartóan dolgozni és kivárni az isteni lélek tuda- tának felbukkanását. hogy kőből emelt építményekben. ha a templomba járást feleslegesnek tekinti. akik soha nem nőnek fel . mindenféle közvetítők és külső segéd- eszközök nélkül. s ezeket el kell hagyni. előre kell lépnie a vallástól a miszticizmus felé. értéke és ideje. s a vallást vagy a cinikus ateizmus. Ám ha nem s a vallás megnyilvánulását az egyházi szervezet rácsai közé akarják szorítani. A miszticizmus arra törekszik. Ezért van szükség a filozófiára. akkor annak fokozatosnak kell lennie. Ha megtalálhatja magá- ban az isteni jelenlétet. de kívülről. akkor nem lehet megróni azért. kénytelenek beérni a hittel a tudatosság megtapasztalása helyett. amelyek ugyanezt a célt tűzik ki. ha a vallási tanítók maguk is egyetértenek és elősegítik ezt az átme- netet. hanem a szilárd. Ezért csak önmagában kereshet s nem máshol. Annak az embernek. de nem lehet bölcs anélkül. akik nem sietnek. az egyház által nyújtott üdvözülést pedig illuzórikusnak. Ha a vallásosságból a miszticizmusba történő átmenetet megfelelően akarjuk végrehajtani. Azt sem lehet a szemére vetni.a változás akkor is meg fog tör- ténni. . Ekkor tehát már nincs szükség a szokásos vallási rituálékra és módszerekre. hogy közvetlen kapcsolatba kerüljön az isteni lélekkel. hogy az isteni jelenlét belülről erősíti s világosítja meg. ha fenntartják a patriarchális nézőpontjukat. sem a miszticizmus. hogy bölcs lenne. amikor valaki a vallásos fázisból a misztikusba jut. isteni inspirációt és iránymutatást. Lehet valaki szent anélkül. egyéni tapasztalatokra.

materialista világké- püknek köszönhetően arra számítanak. aki hitében. minden dolgok forrása. más idők. A filozófiai tanítás szerint minden próféta visszatérése belső. Az egyszerű emberek. nem Istent magát. s nem fizikai. szellemi esemény. Csodálkozhatunk-e. és az egész világ vallásos megnyilvánulásaira alapozzák tanulmányaikat. a kálvinisták és számos más kisegyház. A régi teológia emberi tulajdonságokkal ruházta fel Istent. akinek nem voltak indí- tékai. amely összekapcsol minket ezzel a kimondhatatlan erővel. makacs ember. de a felnőttkorba lépett emberiséget nem tudja megvilágosodáshoz juttatni. Ezzel lealacsonyította a Végtelen erőt. egyedüli. az önvalón keresztül kaphatunk. az önmagunkban rejlő Isteni Szellemmel. a huszadik század közepére teljesen elfogadha- tatlanná vált. hogy elvessük ezt a hamis fogalmat. kevésbé kifinomult.a Bibliából önmagát s a megszerezhető igazságot korlátozza le. . de az intuíció képes megérezni valamit magányos nagy- szerűségéből. s elfogadjuk ezt a filozófiai igazságot.és képesek is vagyunk rá hogy Isten nem egy megdicsőült. Ilyen megérzést önmagunk forrásának imádásakor. hogy figyelmen kívül hagyják más helyek. Saját kegyetlen és sajnálatra méltó koncepcióját a Felfoghatatlanról. Az istenség személyes* fogalma kielégítő volt szellemi gyermekkorunkban. az Élet és Tudatosság Őselve. Azaz antropomorí . szentjei életírásainak és lejegyzett bölcsességeinek széles tárházát. szövegeinek. ha feladják szektásságukat. a jehovisták.a fordító. A képzelet képtelen képet alkotni róla. és kicsinyes indítékokkal ruházta fel azt.Bárki. amely mindig volt. önmagában álló. és lesz is. ami- kor az emberi faj elkezdte kinőni intellektuális gyermekkorát? Habár egykor elfogadható volt ez a világkép. A beavatottak azonban csak mentális jelenlétére számítanak önmagukban. Saját tudatlanságukról árulkodik. Ilyen hely- zetben vannak a lutheránusok. hogy testi valójában látják a prófétát. Az ilyen teológia valójában saját Istenről alkotott képét imádta. de önfejű. hanem a Létezés. keresése során csak egyetlen könyvből hajlandó meríteni . Csak egyetlen ilyen őselv létezik. amely legbelső Énünk. Eljött az idő. Szembe kell néznünk azzal . hogy ez ateizmushoz és agnoszticizmushoz vezetett. Akkor lesznek valóban vallásosak. más nyelvek ma már mindenki számára elérhető bibliáinak.

sem pedig az emberek kizsákmányolását. Nem támogatja azonban a hibás dogmákat és nem megalapozott gyakorlatokat. akár ellene. Egy ilyen mély és sokakra kiterjedő krízis. de tisztánlátást és erőt adhat. addig folytonosan gyengíteni fogják az embert. amely a történelemre oly jellemző. s felszabadítjuk magunkat kötöttsé- gei alól. Amíg ez a két erő nem tud egymással kibékülni. minden tanítást. Újból és újból keresztkérdések tüzébe kell vonnunk minden magunkkal hozott feltételezését. mert annak elfogadása éppen hogy a vita eredménye. amelyek a vallás örve alá húzódnak. ahelyett hogy táplálnák. hogy hamis. amíg el nem tudjuk dönteni. . A mentális következmények a frusztráció.Mivel a filozófia magában foglalja a vallást. hogy növekedni és fejlődni tudjanak segítségükkel. a bizonytalanság és a zavarodottság. Ha belepillantunk a modern ember huszadik századbeli lelkébe. zavarodott érveket akár a vallás mellett. Csak ilyen elszánt kereséssel és folytonos kételkedéssel Juthatunk el végül a kősziklaszerű bizonyosságig. amíg tudatában nem leszünk annak a tudatlanságnak. ha nem érti meg és nem válik a helyzet urává. ha felülkerekedik. amelyeket ideiglenes támaszként hoztak létre fiatal lelkeknek. így Ádí Buddha. az eredendő Őserő lett az első Buddha és Christos. hogy mi az áltudás és mi nem az. lecsupa- szított vallások pusztán leegyszerűsített. Hiába hozunk fel elfogult. a másik tudományos. a képmutatás és kétségbeesés. mint a szél. Csak a kiemelkedőt keressük a vallásokban. korlátozott helyi verziók. az erkölcs gyengülése. Ennek érzelmi következményei a kiegyensú- lyozatlanság. így nem találjuk meg lényegét. A filozófia tanulójának hozzáállása egyszerű: nem kezdhetünk el úgy egy vitát. A száraz. de börtönné és sok esetben kínzóeszközzé váltak. a magasabb Én lett Jézus. ezért szükségszerűen támogatja azt. amelyet oly gyakran elfátyoloz a vélt tudás. A valódi vallás épp olyan általános. betetőzése lesz. egyszerű. egy ilyen végzetes és bonyolult helyzet nem maradhat sokáig megoldat- lan. Fiatalsága alatt ugyanis két ellentétes világné- zetet tanítottak neki: az egyik vallásos. A végtelen és mindenre kiterjedő így szűkítődik le a végesre és így válik helyhez kötötté. a cinizmus. hogy egy dogmát már eleve elfogadtunk. A vallásokban a metafizikai elveket mitológiai személyek testesítik meg. mert ilyenkor a gondolkodás és nyugodt ítélőképesség háttérbe szorulnak. de egyben annak kiterjesztése is. akkor hosszú ideje érlelődő krízist találunk ott. Zavarodottságba és kétségbeesésbe hajszolja az embert. és mindkettő azt állította a másikról.

újra van szükség. Amikor a vallás meggyengül s az emberek elutasítják morális visz- szatartó erejét. mint hogy az egyszerű elméket az uralkodó vagy vagyonos osztály céljai érdekében irányí- tása alá vonja. ahogy történt ez Franciaországban vagy később Oroszországban. hogy a világot ötezer éve teremtették. sőt fizikai egészségünket is aláássa. ameddig az megtartja etikai erejét. ám a néptömegeknek ez az árnykép is tökéletesen megteszi. Elutasítják. hogy megfeleljen az új tudásnak. hogy az ember egységes. akkor találhatunk gyógyírt erre a problémára. amely károsan hat men- tális képességeinkre. s az ilyen vallás elkerülhetetlenül összeom- lik.Elkerülhetetlen. és ennek következtében morális fegyelmező erején is. Ez az egész társadalomra nézve veszélyt jelent. az idegfeszültséget okoz. s akik korábban annak irányítása alatt éltek. A gon- dolkodó emberek elutasítják. A nyugati lakosság nagy része jelenleg mentálisan kívül került az egyházak hatókörén. S ilyen szintézis csak a filozófiában létezik.anélkül hogy bármelyiket felál- doznánk -. ame- lyek összebékíthetetlenek az emberi élet más területeivel és a modern tudással. hogy értelmüket a hihetetlen dogmák béklyózzák meg. hiszen ekkor már nem számít komoly etikai erőnek. mint akár ötmillió éve. Nem hagyhatjuk magukra őket. összefüggő rendszerbe foglalja gon- dolatait és tapasztalatait. amikor az irányát veszten vallás már nem szolgál más célt. hogy felesküdjenek olyan furcsa. A felvilágosult filozófus nem kerül konfliktusba a vallással. A filozófus úgy látja. segítségre szorulnak. Amikor a régi hit megbukik. A vallás minden hagyományos koncepcióját át kell alakítani. magával rántva a társadalmat is. Csak ha megtaláljuk a gondolkodás és érzés kielégítő szintézisét . s ennek következtében brutálisak és ellenőrizhetetlenek lesznek . miközben a tudomány szerint jóval-jóval több. hogy a vallás csak árnykép. érthetetlen dolgokra. puszta vetülete a filozófiának. . Ha például a vallás azt mondja. elutasítják történelmi előzményeit és életvezetéssel kapcsolatos irracionális dogmáit.ahogy saját korunk jól példázta akkor a vallás elvesztette értelmét.

gyakran igaza van. hogy a ragaszkodást a hódolat mulandó formáihoz meggyengíti. Nem érezzük szükségét. akkor nincs igaza. e két szerepkör értelmes együttléte a jelenkor emberének követendő útja. hanem sokkal jobban megalapozzák azt. elutasítva az Univerzumot. s megszünteti azt a hibát is. sok mindentől megfosztjuk magunkat. mint amikor a szerzetesek elutasítják. hogy szentté tegyük hétköznapjainkat . A szkeptikusnak. hogy áhítatunkat kizárólag az egyén felé fordítsuk. Azonban igaz. AZ ÁHÍTATOS ÉLET Ima . Később megjelennek az erények. Amikor az áhítat. Minden kornak megvan a maga feladata.Odaadás .Istentisztelet . Sőt a békesség érzése nem az egyetlen. hogy az igaz ima gyak- . s csendesen. hanem megerősíti. hogy legyen. Ha tovább folytatná a keresést. E két kötelesség egyensúlya. és a béke önmagától kialakul bennünk. hogy láthatóan eltűnik vágyaink és kívánságaink nagy része. akkor ugyanis rájönne.s ezzel nagy hibát követünk el. Amikor azonban ezzel abba is hagyja az imádság további okainak és értelmének a keresését. minden erőfeszítés nélkül egyre fejlődnek. a miénk az egyensúly elérése kell.Alázat . akkor egy nap olyan szintre juthatnak. haszontalannak és értel- metlennek tartja. amit nyerhetünk. az imádság és hódolat megerősödik a tudás által. A metafizikai tanulmányok nem csökkentik a mély tisztelet és hódolat érzését. hogy tisztel- jék a világi dolgokat. A metafizika megértése nem csökkenti az áhítatot. aki az imádságot hiábavalónak.Önátadás - Kegyelem: valós és képzelt A szentség tiszteletének világi oldalról történő visszautasítása éppen annyira kiegyensúlyozatlan dolog.

de a témát sok tekintetben homály borítja. Még ha sosem imádkozott eddig. szobánk csendjében és magányában letérdeljünk. sőt megerősíti azt. mint sajátja. Először el kell ismernünk hibáinkat. megalázást. hogy a szenvedés okát eltöröljük. Érdemes két- három tényre ráirányítani a figyelmet. Vannak. mindenképp a magasabb erőnek szól. ha valóban igazabb hangot akar hallani. hogy az imát akár az Elsődleges Létezőhöz. Az ok- okozat törvénye által kormányzott világban mi szükség lenne arra. Ha emlékezünk az ember hihetetlen önelégültségére s arra. hogy ez megrendüljön. hogy választ kapunk imánkra. Senki sem olyan bűnös. Ha úgy tűnik. miután mindent megtettünk. még ha tévedések. hibák és szégyenteljes cselekedetek között élte is eddig életét. Így megtisztulva már a kegyelemre bízhatjuk magunkat mint az egyetlen meg- mentő erőre. s amelyek a közelmúlt. hogy ez az arány nagyon kicsi. hogy kapcsolatba kerüljön saját isteni forrásával. az Önvalóhoz vagy spirituális vezetőnkhöz intézzük. hogy annak meglesz a Jó oka. ami módunkban áll. Nem szabad visszariadni attól a gondolattól.kérdezik ők. és mindenféle lázongás nélkül el kell fogadnunk ezt a büntetést hibáinkért. mert nem más az. hogy alázatos imába kezdjünk. Tudván ezt. Nem lenne tisztességtelen ez másokkal szemben? Ezek valós érvek. feladását jelenti ezzel az erővel szemben.ran válaszra talál. mint kapcsolat létesítése . hogy olyan dolgok után könyörögjünk. rájövünk. hogy milyen fontos. . akinek hűséget fogadtunk. Ám hány imára kapunk választ? Mindenki tudja. biztosak lehetünk benne. s merítsünk erőt ebből az emlékből.az univerzumban rejlő életerővel.bármilyen lazán. amely arra irányul. amelyeket a régmúltban követtünk el. akik ellenzik. avagy a jelen szenvedéseihez vezettek. hogy ez a kapcsolat számtalan külön- böző módon mehet végbe. akkor mi lehetne a probléma az önalázattal? Könyörgésünk nem mentesít az ok-okozat tőrvénye alól. s az ego lealacsonyítását. amit nem érdemeltünk ki . s figyelmünket az Önvalóra irányítsuk. hogy az ima is a filozofikus élet része legyen. hogy ne érezhetné a bűnbánó vágyakozást. az sem törli el ezt a jogot. hogy pár ponton el tudjuk oszlatni a homályt. Végül emlékezzünk az élő mesterre. még ha nem is vagyunk tisztá- ban ezekkel az okokkal. senkinek nincs annyi jellemhibája. s az imádságok fajtája is számtalan. rosszul s időszakosan is . Az első az.

ha belépünk a csendbe. de nyújtsd ezt a segítséget nekem úgy. Hallgatózz befelé fordulva. A legjobb módja az imádságnak. ne bemagolt szövegeket mormolva. Azért fog imádkozni. Különös. Keményen fog dolgozni azon." Ez nem olyanfajta ima. hogy leküzdjem gyengeségeimet és túljussak a nehézségeken. erőt keresve. hogy szabaduljanak meg valamely gyengeségüktől vagy rossz szokásuktól. általában szégyen- kezni fog amiatt. mint egy rimánkodó koldus. hogy a legtöbb igaz ember elismeri. s így nem habozhat. még túlságosan egocentrikus. Az ember. mint a sirán- kozó kérlelések. hogy a semmiért valamit kérnénk. tolakodó. miközben mások keményen dolgoznak önmaguk megváltoztatásán? Hogyan Imádkozzunk tehát? Könyörögjünk-e olyan erényekért. hogy jobban megértse a magasabb törvényeket. hogy a semmiért nem jár valami. aki őszintén törekszik a spirituális fejlődésre. de az imádság területén mégsem szégyellik azt kérni. Mester.a helyes célokért. siránkozó hangnemben amiért mások keményen megdolgoznak? Nem arcátlanság-e isteni beavatkozást kérni. ez mindig eredményes- nek bizonyul.gyak- ran mechanikus. amelyekért nem dolgoztunk meg. hogy belső lényedből telepatikusan áradjon át belém. miközben mások sokat tesznek elérésükért? Vajon nem jogosabb és hasznosabb számunkra is. Előtted térdelek. s míg azok ritkán mutatnak direkt. hibáit kijavítsa. hogy megváltoztassa. amelyeket jogtalanul és oktalanul szintén imának hívnak. hogy tisztán lássa saját spiri- tuális kötelezettségeit. s hogy jobban és forróbban tudja szeretni az Önvalót. Kérlek. követhető eredményeket. s így imádkozik. megtisztítsa magát. és tökéletesebbé válni. hogy Téged tekintelek a morális tökéletesség követendő mintaképének. fényt. hogy imádkozzon . de ezt az útmutatást úgy fogadom. Aki Isten figyelmét magára akarja vonni. hogy iránymutatást adj nekem az élet útvesztőiben és problémái között. Így imádkozz. Van-e joguk olyat kérni . hogy legyen erőm saját erőmből önmagam fölé kerekedni. így imádkozunk: „Hozzád fordulok. ha ahelyett. segíts. . intuitív érzéseket. hogy bármilyen világi vágyat szent imájába vigyen.

mert ezek ködfátyolt von- nak a kereső és a magasabb én közé. a misztikus. segítsé- get kell kérni az ego saját csatáihoz. hogy sokkal előbb kell a belső segítséget kérnünk. hibáink kijavítása pedig a leghatásosabb imádság. de mások számára semmi haszna nincs. akit szeretünk vagy szeretnénk közelebb kerülni hozzá spirituális . ahol el kellene hagyni az imád- ságot. mint sok felvilágosulatlan vallásos ember. aki a semmi- ért szeretne cserébe mindent. Ezután meg kell vallani. név szerint rá kell irányítanunk a figyelmünket az adott személyre. s türelmesen várjuk. A vallásos ember. Például szándékosan. Ötödször pedig meg kell alázkodnunk s elismerni. javulásra. hogy az ego a felsőbb hatalom nélkül nem tud boldogulni. Nincs olyan fokozata a spirituális fejlődésnek. mint megtisztítani az imádságot. boldogulásra törekedve. hogy az ego gyenge vagy teljesen képtelen megbirkózni az úton felbukkanó morális és mentális akadályokkal. Önmagunk megtisztítása a legjobb. s negyedszer meg kell fogadnunk. hogy engedjen minket magához. akkor ez kedvező lehet számunkra. hogy lerázzuk az alacsonyabb vágyakat és érzéseket. Harmadsorban. Az előbbi ugyanis tökéletes bevezetés az utóbbihoz. akik még világi életet élnek .de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Nincs másra szükség. hogy a végsőkig folytatjuk a harcot. A meditációt bárkire ráirá- nyíthatjuk. Először is meg kell vallanunk az ego nehézségeit. mert elkezdtünk meditálni. hogy belső énünk megmutassa önmagát. a metafizikai gondolkodó s a teljességre törekvő filozófus egyformán rászorulhat gyümölcseire. mind a befelé figyelés szükséges. mint ahogy az végül megnyilvánulna. A világtól távoli helyen meditációt végző segíthet másokon. Mind az imádság. vagy akár teljes sikertelenségét. Nem szükséges feladni az imádkozást csak azért.Nem úgy kell imádkozni. amelyeket a megvilágosodásért és javulásért folytat. Ha önmagunkba mélyedésünk alatt nem foglalkozunk a világban élőkkel. ki nem érdemelt személyes nyereségre. hogy megtaláljuk az utat az élet útvesztőjében. s valóban magas és emelkedett célokra irányítani. s azután érzelmi csendbe kerülünk. Először buzgón imádko- zunk az Önvalóhoz. A belső élet törvényszerűségének tűnik.

legkifinomultabb. s mivel semmiféle életforma nem lehet teljes. hogy túl korán kezdjünk imádkozni vagy meditálni másokért. A szeretet a fát tápláló napsütés és a fa gyümölcse is egyben. fényt és segítséget meríteni ebből a forrásból. Az önfelismerés útjának egyik fontos eszköze és a megvilágosodott állapot egyik ajándéka is. hogy egyetlen vállalkozás sem függhet pusztán az ego saját korláto- zott forrásaitól. a képet hosszan kitartva. Ezért ellent kell állnunk a kísér- tésnek. ezért a filozófia magában foglalja és ápolja az ember legmagasabb. és engedelmeskedj törvé- nyeinek. Minden nap. ami minden személy felett áll. Ennek azonban nem szabad idő előtt megtörténnie. s azt mások javára fordítani. azzal saját hatékonyságodat duplázod meg. Ekkor és csakis ekkor szabad megpróbálnunk erőt. Ne feledd. Mielőtt valódi segítséget nyújthatnánk. olyan mélyre. ha már megszereztük az arra való képességet. Ehelyett várnunk kell addig. A szív legmélyére kell hatolnia. ha figyelmen kívül hagyjuk az érzelmeket. .fejlődése céljából. amíg imádságunk vagy önmagunkba mélyedésünk el nem éri legmagasabb szintjét. amit semmilyen más szeretet nem érhet el. kiterjeszti ezeket a forrásokat és védelmet nyújt. amelyet rá kell irányítanunk a legfelsőbbre s fel kell áldoznunk az Önvaló oltárán. Annak a szeretetnek. akkor meg- próbálhatunk másokon is segíteni. minden új vállalkozás. ha képesek vagyunk erőt meríteni abból. Csak akkor kell elkezdenünk a szolgálatot. akin segíteni akarunk. A magasabb Én alázatos meghívása segíthet. Csak akkor lehet gyümölcsöző a mások javára történő imánk. nagyobbnak kell lennie minden más szeretet- nél. fel kell nőnünk a feladathoz. Keresd a belőle áradó ihletet és erőt. Mivel az igaz filozófia egyben életforma is. Ha már képesek vagyunk könnyedén elmerülni a mély önátadás állapotába. Ha csendestársaddá teszed. s maradjunk ebben az isteni állapotban. utazás és fontosabb munka előtt emlékezz meg az Önvalóról. legmélyebb áhíta- tos érzéseit. Ebben az állapotban idézzük magunk elé annak a személynek a nevét és képét.

hódolattal. Olyanná kell lennünk. mint egy gyermek az isteni lélek lábainál. Hálát adok Neked. Ebben a pillanatban elérte a mennyek királyságát. A törekvés létszükség- let. lehajtott fejjel és összekulcsolt vagy térdére helyezett kezekkel ül. s az ihlesse a légzést. . mély önma- gába feledkezett állapotban van. Sőt még csak nem is az isteni dolgok éveken át tartó részletes tanulásával. sok dolgot magában foglaló folyamat. imádkozásra . meditál. hanem őszintén és mélyről jövő érzésekkel. hogy elviselhetőbbé teszed az életet a földön. a testkicsavarást. s ebben az esetben mind- ezen módszer termőre fordul. érezhetjük meg jelenlétét: szeretni kell. útmutatásért és megvilágosodásért. hogyan kerülhetünk közelebb az Önvalóhoz. Őszinte imádsággal teli. hogy a misztikus gyakorlatok elkezdésével fel kellene adnunk a vallásos áhíta- tot. felemelve a magasabb szintekre.csak az ember az. s az imának épp- úgy helye van benne. A keresés széles körű. elemzésével.Nem szabad abba a hibába esnünk. mely semmi másnak nincs tudatában. Aki alázatosan. amikor terhei túl nehézzé válnak. Ha az ego erős. hanem inkább meg kell tartani. Imádkozzunk hát így mindennap. aki rászorul az ezekből származó előnyökre. Köszönöm Neked. szíve és elméje tisztelettel. nem fejen állva vagy testrészeinket kicsavarva juthatunk színe elé. a fejen állást. az ima meggyengíti. Istennek nincs szüksége imádatra. hogy azt hisszük. amíg könnyek nem szöknek szemünkbe. a filozófiai tanulmányok elkezdésével abbahagyhatjuk a misztikus gyakorlatokat. alázatosan könyörögve a kegyelemért. hálaadásra. hogy jelen vagy és létezel itt és most. Nem keményen belélegezve vagy lassan kilélegezve. sem abba a hibába. Nem kell elfelejtenünk azt. hogy először a szeretet törjön elő. nem gépiesen. a tanulást és a gondolkodást. ami az alacsonyabb szintekhez tartozik. csak az isteni jelenlétnek-az az ember imádkozik. mint még sok minden másnak. Engedjük meg. Egyszerű megmondani.

az nem jelenti azt. szíved mélyén leszel alázatos. A szerénység és alázat nem jelenti. mint a madaraknak. De ezt az alázatot nem teszed láthatóvá a világ számára. amit ismernek. még akkor is. hogy az ego szüntelenül becsap. Ha lemondunk a személyes akaratról. még spi- ritualitásodat sem. hogy úgy érezd. Meg kell érteni. s ami rajtuk kívül van. mint a világi tevékenységek közepette. hogy más emberek rosszakaratának tehetetlen elszenvedőivé válunk. senki másnak. szívből áradó dalolással! Így fejezik ki imá- datukat az egyetlen Fénynek. Csak a Magasabb Erőnek kell megadnunk önmagunkat. ahol szemben állsz az Önvalóval. hogy csak illúziótól illúzióig haladsz. Minél magasabbra jutsz. hogy valaki más egójának rendeljük alá a sajá- tunkat. hogy valaki más akaratának vetjük alá magunkat. Önmagadban. Ha valóban nem akarsz az egóhoz ragaszkodni. hogy a belső nagyság érzése járjon át. Jelenléte éppoly erős a spirituális. hogy üdvözlik a kis madárkák a felkelő napot! Milyen boldog énekléssel. valamilyen szinten is szentebbé váltál. hogy előbbre jutottál. Nem szabad. félrevezet és ural minket. átvág. mert ott erre nincs szükség. Ám az ember megismerheti a benne lévő Napot is. azon a szent helyen. amikor azt hinnéd. Az én feladása nem jelenti azt. s mégis mily kevés ember érez hálát ezért a kiváltságért! Ennek az alázatnak sokkal nagyobbnak kell lennie. Szíved legmélyén semmit sem tarthatsz vagy nevezhetsz sajátodnak. Nézd csak. hogy megtaláltuk személyiségünk titkát s megoldottuk Istennel való kapcsolatának rejtélyét. Mennyivel több okunk van nekünk énekelni és dalolni. sőt akár kárt is okozhat magadnak és másoknak. Abból az axiómából kell kiindulni. Bebizonyo- sodik. annál alázatosabb leszel.Magasabb énünk csodálatába merülve elérjük létezésünk csúcsát. az Önvaló Fényét. . trillázással. akkor nem lehet máshoz sem. csipogással. ahol erre valóban szükség van. mint amit hétköznap így neveznek.

amely segít eldönteni. Felszabadulunk abban az értelemben is. választás teljesen egyértelmű és nyilván- való lesz az elmének. hogy elegendő minden nap az adott nap problémáit megoldani. az intelligens módon. kemény. s nem kell az utóbbi rossz tulajdonságaira és ostoba önhittségére támaszkodnunk. hogy mi is a valódi boldogság. s nem hordozzuk a jövő terhét a vállunkon még a jelen gondjai felett. hogy megtettük azt a hatalmas lépést. gyengeségük és helytelen cselekedeteik révén . Ez a két hoz- záállás ugyanis szöges ellentéte egymásnak. s nem próbálunk olyan utat magunkra erőltetni. akik a saját ostobaságuk. ami azokra a gyenge emberekre jellemző. hogy milyen hatalmas terheket emel le az elméről ez az intuitív iránymutatás. ha egyik kőről a másikra sikerül biztonságban átérni. amint azt saját életével illusztrálta is. elégedetten tudomásul venni. pedig az akarat vélt és valódi feladása között alapvető különb- ségek vannak. Ez semmi- képpen nem összekeverendő a léha sodródással. mert minden szükséges döntés. amikor úgy véljük. hogy sikeresen boldoguljanak az élettel. hogy „legyen meg a Te akaratod általam". hogy nem tudjuk előre. Az igazi kereső. ha úgy mondjuk. Csak a gyakorlati tapasztalat tudja megmutatni. s a következő lépésről csak akkor gon- dolkodni. ha ez már megtörtént. hogy életünket felajánljuk az Önvalónak. Komoly veszélyeket rejt az a tétlen. hogy egy adott esetben mit kell tenni. Sokkal érthetőbb. hogy személyes és világi életét a személytelen és magasabb akarat gondjaira bízta. hogy „legyen meg a Te akaratod". Az a tény. hogy aka- ratunkat alárendeltük a felsőbbnek. hogyan süllyedtek méla fatalizmusba az emberek abban az illúzióban ringatva magukat. tudatlanságuk. hogy a jövendő gondot viseljen önmagára. amely eltér az Isten által elrendelttől. léha attitűd. Nagyon könnyű félreérteni azt a kijelentést. Ne feledjük. hogy a kínálkozó lehetőségek közül merre induljunk. Olyan lesz ez. akinek létezé- sében tökéletes hisz. aki megtette azt a pozitív változtatást. Az intuíciónak végre alkalma lesz. eleve lehetetlenné teszi ezt. hogy az isteni akarattal működnek együtt. és meg kell várnunk. akaratereje megfeszítésével vállalta ezt az önmegtagadást. pozitív tartalmat adott ennek a mondásnak. ahogy annak ideje elérkezik. Jézus. Ezek után hagyni kell. Azt is jelenti ez az életmód. akikből hiányoznak a kellő tulajdonságok és az erő. még el nem jött jövendőt nem szabad az aggódó gondolatok vagy az öröm- teli tervezgetés tárgyává tenni. hogy a felsőbb akarat lépésről lépésre közelebb kerüljön hozzánk. Egyben felszabadulunk a téves várakozások és haszontalan tervezgetések értelmetlen problémája alól. milyen sokan vannak. Számos példa van arra. Számos misztikus és vallásos ember esik ebbe a hibába. mint átkelni egy patak kövein. annak a kérdésnek helyes felmérése után. hogy az ego helyébe lépjen ezekben az ügyekben. az iránytalan apátiába süllyedt létezéssel.

Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal. akik nem voltak képesek megragadni a maguk okozta szenvedés által felkínált lehetőségeket.ez a mondás nem csak a piacon. Milyen sokan vannak. amelyek elsötétíthették volna a jövőről szóló gondola- tait. de amikor filozófiai tudásuk érettebbé válik.uralma alá hajthatja ezeket. Ha vette a fárad- ságot. ha az ennek útjában álló akadályokat nem próbáljuk meg ledönteni. akkor már jogában áll és saját önbecsülése miatt kénytelen is elkez- deni azon dolgozni. hogy a benne rejlő isteni mindig menedéket és harmóniát biztosít számára. akkor . akkor felismerik ezeknek a . ha fokozatos és részleges eredményekre gon- dolunk. Ennek a tanácsnak igen nagy jelen- tősége van. hogy a sors valamiféle haszontalan munkára kötelezte őket.semmiféle erőfeszítést nem tettek abba az irányba. de megvalósítható. belső bölcsességünket növeljük. . hogy ezt nem ismerte fel. Ez majdnem lehetetlen. amelyeket megtagadhatunk még azelőtt. amit ráadásul kellemetlen környezetben kellett végezni. különösen ha már megjelenésükkor azonnal befelé fordul. hogy saját tetteik következ- ményeit megpróbálják orvosolni. és felismeri. amikor türelmesen szertefoszlatunk egy rossz vagy ostoba gondolatot.koráb- ban láthatatlan . az a biztonság érzésével telítve. Erre a két lépésből álló folyamatra mindig szükség van. hogy az egóról lemondtunk volna. s nem ismerték fel. amikor bát- ran tudunk szembenézni szerencsétlenségekkel és nyugodtan. de csak úgy lehet elérni. hogy az Istennek való önátadásról szóló sekélyes beszéd semmit sem ér. belső erőnket növeljük.és csak akkor . tanító. Vannak olyan részei az egónak. s így súlyos szenvedéseket kellett átélniük. hogy megszabadítsa magát a rossz körülmények hatalma alól. Aki bölcsen és önkritikusan adja át magát az Önvaló jóindulatú védelmének. Ez nagyon kellemes eredmény. Minden alkalommal. hanem a belső életben is igaz. teljes és egyszeri cselekedetként gondolunk rá. Amint ez megtörtént. és a Keresztény Tudomány kudarcainak részben az az oka. bizakodva és félelem nélkül haladhat útján. ha egyben a szép jövő tervezgetését és a kellemes kimeneteken való gondolkodást is feladjuk. hogy ezek saját hiá- nyosságaik és hibáik következményei. Életünk felajánlása a Magasabb Erőnek egyben egónk felaján- lása is. ha azonnali. személytelenül tudjuk értékelni tanulságait. s így nem tudták elkerülni. Sok kereső érezte például azt. hogy ugyanazt a hibát kétszer vagy többszőr is elkövessék. Minden alkalommal.karmikus jelentőségét. fegyelmező jellegét. az ezzel együtt az aggódást és a gondokat is átadja. hogy intelligens módon tanulmányozza az élet sötét oldala által számára tartogatott tanító és büntetést rejtő leckéket. „Mindenért fizetni kell" . például a túlfűtött vágyak. Aki jövőjét a Magasabb Erő kezébe helyezi.

megteheti ezt . A művész intuitív érzékenysége és a tudós minden részletre fogékony intellek- tusa egyaránt szükséges. hogy felajánlásunknak értelme legyen. amikor a magasabb én tudatára való ébredés bekövetkezett. . hogy életünket s magunkat a magasabb erőnek ajánlottuk. Ez az első jelentése annak. Ha az aggodalom mégis fennmarad. akkor önmagunk javításán is el kell kezdenünk dolgozni. hogy önmagunk megadása valójában nem történt meg. ahogyan felmerülnek. hogy meg ne fizetné ezt az árat.Ha átadjuk a problémát az Önvalónak. uralkodójaként. Ha azt akarjuk. lépésről lépésre történő munkával. azaz a magasabb ént.csak hátat kell fordítania korábbi önmagának. kitartó. amire hasson. bármilyen szinten is van. hogyha a felajánlás után is ugyanazokat az ostoba hibákat és bűnös viselkedést folytatja. ezt a feladatot nem felejthetjük el. s elfogadni Krisztust. Tökéletlenségei megmaradnak ezután is. önmagában még nem elég. nem elegendő. Megpróbálhatjuk a kötelesség és aggódás ránk nehezedő nyomását csökkenteni. de a megkönnyebbülés csak látszólagos és nem valós lesz. Bárki. hogy szeretnénk ezt bekövetkezni látni. egy tanulatlan nem válhat azonnal tanulttá. s mikor kell a magasabb erő gondjaira bízni ezeket. akkor ez a megvilágosodás csak az ént érheti el. miszerint életét Istennek ajánlja. A kezdő kijelentése. hogy elérjük azt a kiegyensúlyozott állapotot. amikor tudjuk. A személyes felelősség átadása csak akkor történhet meg. Attól még. Mindet el kell égetni. Az. Fel kell áldozni az összes alacsonyabb érzelmet a keresés oltárán. mivel nincs más. sőt ettől kezdve még sokkal inkább fontossá és kötelező ere- jűvé válik. Senki sem érheti el a megvilágosodást anélkül. habár a fény fogja áthatni. akkor élete továbbra is a személyes ego kezében marad. dönté- seinkért és életünkért. megváltoztatnia nézőpontját. hogy fölajánljuk. mint előtte. az irigységet. A haragot. Egy kiegyensúlyozatlan ego nem válhat egy perc alatt kiegyensúlyozottá. A misztikus megvilágosodás elengedhetetlen előfeltétele az önfeladás. átadva annak a felelősséget. Amikor azonban ez megtörtént és a kegyelem megvilágosodás formájában eléri. ha alkalom adódik rá. hogy mikor kell magunknak felelősséget vállalni saját tetteinkéit. a szerelmi vágyakat és az agresszív egoizmust is mind abban a pillanatban erre az oltárra kell helyezni. akkor egyben az azon való aggódástól is megszabadulunk. átadjuk magunkat a magasabb énnek. el kell tüntetni. mert egyértelmű. az annak a jele.

amikor valaki eléri a tel- jes megvilágosodást. ahol azt gondolják. mivel képet ad az elérendő célról. de amely rendszerint és a törvényeknek megfelelően képtelen megnyilvánulni az emberben. az csak azért van. A kegyelem létezésének elutasítása tévnézeteken alapul arra vonatkozóan. amit a Mester ad tanítványainak vagy keresőknek. hogy elősegítse további fejlődését. . Ha látszatra véletlenszerű is működése. és különösen azon az elképzelésen. mert a gonosz karmikus tendenciák. A kegyelem nem más. de hasznos. de valójá- ban a múltbéli jó karma generálja. Ez a pillanatnyi felvillanás formáját ölti. érdemek nélkül kapott ajándék. ami kegyelemnek tűnik. S ez az értelmezés eléggé eltér az ortodox vallásos hittől. hogy ez nem más. Természetesen erről szó sincs. amíg az előtte tornyosuló akadályokat el nem tüntettük. Másrészt az. mint a Magasabb Erő véletlenszerű beavatkozása az általa kedvelt személyek javára.Amikor valaki valódi késztetést érez. akkor egyes esetekben képessé válik arra. akkor nem marad semmi. és kielégítse valódi szükségleteit. az Önvaló kegyelme megváltoztatja a körülményeket. amikor Isten Keze elmozdítja a munkája útjában álló akadályokat. és teljesen saját tetteink eredménye. annak bíznia kell és engedelmeskednie a késztetésnek. Ha így tesz. Ám az Önvaló csak azért tesz így. amikor a megfelelő külső és belső körülmények együtt állnak. sokkal inkább egy bizonyos magasabb törvény működése alakítja. hogy módosítsa a negatív karmát vagy más esetekben akár teljesen el is törölje. hanem az Önvaló iránymutatását kövessük. amire szükség volt.hogy ez hogyan lenne lehetséges. hogy ez a jelenség igazságos és értelmes. Először az. Ez különösen nyilvánvaló. Ne az ego vak- ságát. hogy vélt igényeinek és személyes vágyainak feleljen meg. hogy mi is ez valójában. A kegyelem filozófiai fogalma megmutatja. Amikor a karma eléggé elgyengült. hogy elinduljon valamilyen irányba. hogy a tanítvány folytassa a keresést. a követendő irányról. amely képes átala- kítani bárkit.a külső körülmények hatalma vagy belső érzelmi korlátok miatt . melyek megakadályozzák megnyilvánulását. s módosítja érzéseit a szükségesnek megfelelően. nem azért. mind nagyságukban és időtartamukban is. jelentős eltérést mutatnak különböző személyek esetén mind erejükben. mint az Önvaló mindig és mindenhol jelen lévő ereje. Harmadsorban. hogy ez egy véletlen- szerű. mert megtanulta azt a leckét. A kegyelemnek három típusa van. s erőt ad. de nem érti . ami megakadályozza a kegyelem feltűnését.

akinek közvetlenül kell eljutnia hozzád. Ezeknek az embereknek a közreműködése és segítsége megerősítheti hitedet és elcsendesítheti elmédet. amely végül önmagad felfede- zéséhez vezet. áhítat és meditáció mind részét képezik annak a munkának. egyre mélyülő énkeresésed útján. önfegyelmezés. Ez igaz. hogy ne istenítsünk embereket. Nagyon fontos. Mivel nem más ez. hogy ezt ne feledjük. hogy végezd vallásos-misztikus feladataidat. mihelyst feléb- redsz az alvásból. hogy hogyan manifesztálódik.Akkor ért el a kegyelem. annak az erőfeszítésnek. ez a nap folyamán többször is megismétlődik. Két dolog szükségeltetik. A tanulás. Ha a kegyelem létezését elfogadjuk. de nem ez a teljes igazság. ha azt érzed. mintha a kegyelem mindig csak a maga által választott pillana- tokban látogatna meg minket. hogy lerom- boljuk azokat. s arra késztet ez az erő. akkor felvetődik a kérdés. sem Szent Ferenc nem menthet meg téged. befogadókész állapotba kerülj és koncentrációdat rájuk irányíthatod. s így fókuszként szolgálnak. amely végül jutalomként a kegyelem megjelenéséhez fog vezetni. Ám ha belső gátak vannak . felszínes tudatosságodból belső lényed felé vezet. és ne feledkezzünk el a valódi Istenről. s akkor kezdett el dolgozni benned. mielőtt a kegyelem megnyilvánulhatna. imái- dat. sem Aurobindo. Ilyen esetekben rajtunk kívül álló dolognak vagy személynek kell a közvetítő szerepét játszania. Az első. hogy együtt kell működni vele. meditációidat. ima. Hétköznapi. s más emberek segítsége nélkül kell rajtad hatását kifejtenie. a második érdekében pedig meg kell tisztulnia. mint az Önvalóból eredő sugárzás. felkészíthet. vonz befelé. Úgy tűnik. elmélkedéseidet. hogy a megfelelő. de nem garantálhatják üdvözü- lésedet. Az első érdekében az egónak meg kell alázkodnia. A Szentlélek menti meg az embert a kegyelem ereje által. ezért közvetlenül részesülhetünk áldásos hatásaiból. gyakorlás.és nem vagyunk eléggé elszántak. a második pedig. hogy önmagadban valamiféle élő erő kezdett el működni.a legtöbb esetben ez a helyzet . hogy képesnek kell lenni befogadására. lassan. . akkor képtelenek leszünk közvetlenül részesülni a kegyelem áradásából. Sem a Maharisi.

és csak miután megtaláltad. csak akkor szabad megne- vezned a kívánt eredményt. Mindig jelen van. A kegyelem megjelenésének valódi gátja az. De ha ezt a célt elérte a kegyelem. Senki más. hogy egy valóban súlyos fizikai. hogy valamit nem tettünk meg.Minél közelebb kerülsz az Önvalóhoz. Ekkor tévesen azt képzeljük.mentálisan mindig. hanem a lehető legvalószínűbbé teszed. csak saját lényünk juttathat kegyelemhez. hogy a kegyelem áradása el fog érni. Ekkor ugyanis az Önvaló nem tehet mást. hogy elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a maga- . amit kellett volna vagy olyat tettünk. A spirituális fejlődés korai szakaszaiban a kegyelem eksztatikus érzések for- májában nyilvánulhat meg. fizikailag is a kegyelem meg fog jelenni. de az állati természet és az ego megakadályozzák. ahogy az rendjén is való. s ha szükségét érezzük. akkor ezek az áldott állapotok eltűnnek. és megmutatja. akkor próbáld először megtalálni magadban a szent jelenlétet. hogy gondolataink állandóan saját magunk körül forognak. materiális problémában segítséget nyújtson. de fájdalmakat annál inkább. akkor a kegyelem egyre gyakrabban jelentkezik fel- villanások és más jelenségek formájában. vagy legalábbis elérted a számodra elérhető legmélyebb kontemplációt. mivel nem más ez. Ennek oka a kegyelem természetében keresendő. hogy éppen a kegyelem vonta meg tőlünk ezeket az eksztázisokat. Ha szeretnéd megidézni az isteni kegyelmet. Attól a pillanattól. hogy elvesztettük a kegyelmet. A valóság azonban az. Ez a keresés folytatására ösztönöz. hogy tudatunkba belépjen. hogy jó úton járunk. Ekkor ugyanis nemcsak iránymutatást kapsz. amit nem kellett volna. hogy vajon szabad-e tovább foglalkoznod ezzel a problémával. Kegyelem alatt Isten barátságosságának megnyilvánulását értem. Ha ezeket a tényezőket kellőképpen visszaszorítjuk. mint hogy magunkra hagy gondjainkkal (gondolatainkkal). hogy fejet hajtunk előtte s vissza-visszatérünk ebbe az állapotba . amely nem okoz örömet elménknek. szabad-e ebben a témában a felsőbb segítségét kérni. Tévedés ilyenkor azt hinni. annál hatékonyabban tud működni a kegyelem. mint az Önvalóból áradó jóindulatú erő. hogy a következő fokozatot elérhessük.

hogy működését nem láthatjuk s nem is ellenőrizhetjük. míg az ego teljesen megalázkodik. s nem csak elmélet marad. Ekkor a lélek sötét éjszakájának küszöbén vagyunk. hogy amennyi szeretetet adunk az Önvalónak. Ha van bármiféle törvény. . olyan hatalmasnak kell len- nie. Röviden: adnunk kell. mint korábban. és megérik arra az állapotra. Amikor a keresés az ember életének legfontosabb része lesz. amennyit csak kell. mint anyagi boldogulása. annyi kegyelmet kapunk tőle. mert kapcsolatunk valójában csak közvetett volt. S szeretetünk a legjobb dolog. De ennek a szeretetnek olyan intenzívnek. akkor az az. fontosabb. amely a kegyelem működésével kapcsolatos. Ekkor elválaszta- tunk ezektől. mert érzéseink még önmagukkal és a tapasztalat örömével voltak elfoglalva. hogy szívesen áldozunk rá annyi időt és gondolatot. akkor a kegyelem is valósággá válhat az életében. amikor a kegyelem éppúgy kiterjed ránk. amit adhatunk. hogy kiüresedjünk s megszabaduljunk minden vágytól. de mélyen a tudatalatti elmében úgy. végleg velünk marad. amikor az öröm. amit elérünk.sabb erővel. hogy kaphassunk.

hallunk és érzékelünk. amelyet közkeletűen afféle hatalmas tárolóedényként fogunk fel. a másik pedig nem? Mindkettő helyes . mely mindent tartalmaz. egymással ellenkező tulajdonsága. hogy ezeket a formákat csak az elme kreálta . s így nem bírnak abszolút valósággal.az adott néző- pontból. és eltérő módon fogják megbecsülni ennek az objektumnak a jellegét és a reá ható erőket. Ezért ezek az emberek valójában nem magával a dologgal. Hogyan állíthatnánk. Amikor próbálunk gondolatban eltüntetni minden objektumot.mely aránytalanul különböző távolságra van tőlük akkor az erről az objektumról való megfigyeléseik különbözők lesznek. Minden. s melynek jellegét a benne lévő tárgyak közötti távolság és azok relatív pozíciója határozza meg. Az emberi tapasztalat világa mindig teljesen relatív. Semmi mást nem tudunk róluk. Ezért a világ dolgai és erői valójában nem mások. Ha két ember két eltérő sebességgel mozgó bolygóról ugyanazt az objektumot figyeli . hogy az egyik nézőpont helyes. hogy ekkor maga a tér is el fog tűnni. Másrészt két teljesen eltérő tárgy kiválthat teljesen egyforma észlelést. ahogy az álmodó projektálja saját álomvilágát. és csak az adott emberre jellemző. ami csak a térben létezik. hogy a tér fogalma. A RELATIVITÁS URALMA A tudat relativitása .Álom. csak a saját tudatunkban létezik. nem szabad elfelejtenünk gondolatban eltüntetni a fényt. jelen és jövő -Tér-A kettős nézőpont - Az üresség mint metafizikai tény Íme a relativitáselmélet és annak a filozófia általi továbbfejlesztése. ami- vel öntudatlanul megtöltjük a teret. Mind a „kint" .éppúgy. Ugyanakkor az objektumnak és a reá ható erőknek nem lehet egyszerre kétféle. aligha helyes. Azt fogjuk találni ez alatt az elismerten nehéz gyakorlat során. mint a mi világról való észlelésünk. amint a hullócsillagnak nevezett meteor és egy valós csillag esetében is láthatjuk. hanem saját megfigyelésükkel állnak kapcsolatban. Így kiderül. s nem azon kívül. akkor megértjük. amit látunk. Ám amikor ezeket az érzéktapasztalatokat mély- rehatóan elemezzük. mint azokat az érzéktapasztalatokat. s csak ennek van valódisága. alvás.önmaga számára öntudatlanul . s arról mondanak véleményt. ébrenlét - Az idő mint múlt. amiket felfogunk.

ahogy a mentalizmus tanítja . akkor nem maradhat meg az idő sem. hogy megjelenjen. rajtunk kívüli forrásból táplálkozik. Mindkettő ugyanabban gyökerezik . elveszítjük azt az érzést. ha ezt a gyakor- latot elvégezzük. mert . s ezen kívül nem alkalmazható Az ember nem tudatosan. s visszatér a misztikus absztrakció állapotába. Ezek a formák változnak. Bármi. A mentalizmus megmagyarázza. Ezért. de nem önmagukban és önma- guk által létezők. Így ezek a dolgok nem örökkévalók és nem változtathatatlanok. Nincs olyan függetlenül létező dolog. Ez a három csak az ilyen gondolkodáson belül marad igaz.a képzeletben. amelyet öntudatlanul minden másra rávetítünk.a térre azért van szüksége az elmének. S mindez azért van . Ezen a két jellemzőn keresztül nyilvánulhatnak meg az elme működésének kreatív aspektusai. nem fordulhatunk ezzel szembe. szükségszerűen az idő és tér rendszerében kell. Ez azért történhet meg. Ugyanez igaz az időre is.amint azt a mentalizmus tanítása kimondja mert a tér maga is csak egy idea. .és a „bent" relatív fogalmak. másképpen nem létezhetné- nek. amit tapasztalunk vagy megismerünk a külvilágban. egymástól való távolságukat megmérje. mert ha elménkben eltüntetünk minden tár- gyat. hogy elhelyezze az által kreált képeket. saját akaratából alkalmazza. amelyek a múltban. s a világ csak saját valótlan álmunknak tűnik. A relativitás elmélete szerint a tér és az idő egymástól függetlenül nem létezhet. amikor az elme rövid pillanatokra felülemel- kedik saját teremtményein. jelenben vagy jövőben vannak. mint az a mód. amely alapvetően nem térben és időben van. hogy ez miért van így. relatívak és mástól függenek. és ezért maga az elme alkotja azt meg. ahogyan mi a létezést megtapasztaljuk. az emberi gondolkodás uralkodó törvénye. A tér és az idő nem más. A kvantumelmélet leghasznosabb metafizikai gyümölcse az a felismerés. hogy az univerzum térben és időben megnyilvánuló eseményei valami olyasmiből származnak. A tér-idő-okság viszonyrendszer az emberi természet alapvető része. amit időnek hívhatnánk. Ugyanakkor az elme nem marad teljesen negatív állapotban. hogy a tárgyak rajtunk kívülállók.

soha nem ismerjük az ént magában. hanem csak öntudatlanul az énnel összekeverve. hogy a vallásos tanítóknak először mindig ebben az Összefüggésben kellett kifejteniük . A véges elmének különböző szintjei vannak. ahogy van. Semmi mást nem tudunk a természetről. Igen! . A végtelen Elmének. hanem a természeté. Mivel az elme csak ilyen módon képes a tapasztalatszer- zésre. és az én úgynevezett megtapasz- talása is így mehet csak végbe.A megismerő számára abban a formában Jelentkezik minden dolgok relativitása. ezért soha- sem saját valójában látjuk azt. Fajunk e három nagy illúziójának azért esünk elkerülhetetlenül áldozatul. csupán a világ és az én kölcsönhatásából kialakuló eredményt ismerjük. s ez nem saját döntésünk. ego és elme között. mint az a rendezőelv. Soha nem ismerjük a világot úgy. hogy az én hogyan működik ezeken a szinteken s hogyan ragad le bennük. ami nem a szokásos oksági formában jelenik meg. Az én és az énen kívül még valami más az. Jegyzetek az okság/nem okság kérdésköréről: Minden gondolatunk az oksági viszonyrendszerben mozog. Megtanuljuk felismerni. a mi saját mentális világunk.mondja az intellektuális ember. amit tapasztalunk. mert nem értjük meg. Gondolkodásunk egyik szokása az oksági rendszer. ami tudatos- ságunk tartalmát adja. hogy túljussunk mindeme szinteken. ahogy az van. Mindezt azért tesszük. úgy. s mi a kapcsolat a tudatosság. a szubjektumot. a megismerőt magát lehet-e megfigyelés tárgyává tenni? Nem . Semmi sem tapasztalható az emberi elme által. hanem csak a világgal kapcso- latban és kölcsönhatásban álló énként. Ennek következtében soha nem látjuk a világot önmagában. vagy ahogyan egy külső szemlélő látná. s éppígy a természetben rejlő oksági összefüggések sem mások. hogy mivel a világ. mint a róla való saját mentális tapasztalatunkat. és tudatosságunk csak ebben a formában tud megnyilvánulni. Éppígy. ahogyan a mentális tapasztalatok megjelennek számunkra. hogy az elme hogyan működik. az idő és tér mellett. Az emberiség olyannyira bevett szokása az oksági viszony feltételezése. Vajon a megfigyelőt.állítja a miszti- kus filozófus. Szükségszerűen ilyen feltételek mellett tudjuk csak úgymond megtapasztalni a világot. és tudatába kerüljünk Annak. ennélfogva képtelen a tapasztalatban rejlő valóság érzékelésére.

s ezzel elértek az ok-okozat nélküli világképhez. a Brahman egy. habár az utóbbit elismeri . habár más formában. és csak látszólagos. Ugyanakkor láthatjuk azt is. hogy az a Brahman természetét kezdje firtatni. hogy a gőz új teremtmény.erre nem adhatunk egyértelmű és magától értetődő választ. s ezért értelmezhetetlen. Ám ha feltesszük a kérdést: „Hogyan teremtette Isten a világot?" . Az elme végtelen őselve nem teremti és nem is akarja létrehozni az univerzumot. ami maga is csak egy idea. Még az olyan nagy tanítónak is. Ha ebben kételkedünk.nem tudhatjuk és nem is tudjuk. hogy eljussanak az ok-okozat nélküli világképhez.a for- dító. relatív. majd arrafelé terelget- ték tanítványukat. Így vezették a tanítványt a vallástól a filozófia felé. s előbb-utóbb eljutottak oda. A kérdés egyrészt túlságosan leegyszerűsített és ezért nem adekvát. tanítók a védantisták . hogy önellent- mondás rejlik benne. s így nem is lehet teremtés. és teremtője a Brahman. a tiszta lélek. • A Védák India ősi szent könyvei. Amikor azonban az oksági viszonyrendszer mélyére próbálunk hatolni. nem mondhatjuk. hogy a világ teremtett. Az univerzum első megjelenése soha nem történt meg. ami arra készteti. amely egy potenciális univerzum központjává lesz. másrészt félreértelmezhető és kihagy legalább két másik kérdést. hogy a tanuló megértette. akkor kételkedünk minden emberi tapasztalatban. de ezeknek el is kell tűnniük. azt kellett mondania: „Meg- ismerhetetlen a létesülés kezdete. hogy az oksági rendszerbe szervezett gondolatformákra szükség van a tér-idő érzékelési rendszerben.tanításukat. mert nem más az. mert az univerzum az elme manifesztációja. soha nem kezdődött el. egységes. hogy nem tagadja a világ létezését. mint víz. Azt tanították. mint Buddha. Maga a kérdés is már az oksági viszony előfeltételezésén alapul. Az egyik alkalmazása az oksági viszony tagadásának a következő: amikor a víz gőzzé válik. •• a kettöségnélküliség tanítása . Az ok-okozati viszony létezik a szokásos valóságban. Az advaita** kételkedik az előbbiben. akkor megértjük.a fordító.abban az értelemben. részekre nem osztható. ám látszólagos sötétségében feltűnik egy fénypont. Ám a védantisták* csak ugródeszka gyanánt használták ezt a meg- közelítést. hogy ezt a végtelen ideát megjelen- tesse ." Hogy mi az az elmében. amikor az elme ismét saját tudatosságába süllyed. amelyekre adott válaszok szükségesek ennek a kérdésnek ebben a for- mában történő megválaszolásához. A teremtés aktusa jelentős mértékben eltér magától a teremtéstől mint tény- szerű valóságtól. hogy rendezett tapasztalatát kaphassuk a megnyilvá- nult univerzumnak. mert az elme számára nincs jelentése. az ebben foglaltakat gyakorlók. Az ilyen fel nem osztható lény nem változhat és nem is indíthat el változásokat. Az elme pedig időtlen valóság lévén. .

mert alapvetően semmi új nem keletkezett . Az okozatiság a megismerés feltétele. s mivel más nem is létezhet. Mivel az okkal okozat is jár. a dolgokra vonatkoztatjuk. csak a másod- lagos megjelenési formákat . amelyből származtak. Ám a Brahmanra nem vonatkozik mindez. ám amikor az elmét magát akarjuk megérteni. amely áthághatatlan. . Tökéletesen tisztázni kell önmagunkban is ezt a kérdéskört. Ezért elismerhetjük. de itt valójában nem létezik ket- tősség. A világ nem más. Az önmagában álló elme nincs alávetve az okozatiság törvényének. s így nem új teremtés. hiszen hogyan is lehetne az ok-okozati láncolatot megszakítani? Buddha vonakodása az eredendő okra vonatkozó kérdések megvitatásától tökéletesen érthető. Az empíria nézőpontjából . ahogy a hajnalban feléb- redt ember szempontjából sem valós az álmában szereplő szék és asztal sem. Ha van egyáltalán olyan törvény a természetben.* ezért az univerzum mögött nem is rejlik oksági kapcsolat. V. az ideákkal ez megtörténhet. A tapasztalás előfeltétele az oksági viszony. azaz kettőség. s nem eshet az ok és okozat dualitásába. akkor az okozatiság törvénye az. hogy grapefruitot szüretelhessünk. ahogy az álmunkban szereplő asztal és szék is létező az álmodó számára. Valójában nincs másról szó. ám a valóság kívül áll ezen a viszonyrendszeren. Ha gyakorlati igazságként nem létezne az oksági viszony. L. Amikor két dolog közötti kapcsolatról van szó.-nek a világ viszonyrendszerére vonatkozó oksági rendszert tagadó nézőpontja tarthatatlan és elutasítandó. nem születhet újjá. ha megértjük. akár önmagát kontempláló elmeként ugyanaz marad .az univerzumban az oksági rendszer uralkodik.a fordító. akár megnyilvánult világként. Ám az elme véges termékeivel. mint az Önvaló kifejeződése.a világ az Önvaló új kifejezési formája. akkor fűmagot kel- lene vetnünk. mint a nézőpontokról. Az okozatiság kérdése a nézőponttól függ éppúgy. éppen úgy. Ugyanakkor csak képzeletbeli. akkor létező éppúgy. hanem a mögöttük álló őselvre. mint elme. hogy az ok-okozati kapcsolat a szokásos tapasztalat vilá- gában teljes mértékben uralkodik. S.amikor is nem tekintjük az alapvető lényeget. Ugyanakkor a végső nézőpontból szemlélve a világ nem más. ezért saját természetét nem is változtathatja meg. akkor szeretnénk túllépni a mindennapi tapasztalatok szintjén. amelyek egymással való interakciója az oksági rendszer szerint zajlik. ha nem a sokaságra. mint az univerzum kérdése. és így megszokott vilá- gunkhoz köt. hogy ő felismerte az okozati világon kívüli valóságot. * Mert az elme bármilyen kifejeződési formájában. Gyakorlati nézőpontból szemlélve a világ számos létezőből áll.

s nem önmagában létező valami. mint kellene. Nagyon könnyű abba a hibába esni. Hume azt mondta. Ha ugyanis megtesszük ezt. melyekből az univerzum áll. hanem valóságként létezik. hogy az Önvalónak cselekvést tulaj- donítunk . ahol a tanulók általában elveszítik a fonalat. A szubatomikus tudomány . hogy az elektronok és protonok nem engedelmeskednek a tudomány által legszilárdabbnak tartott törvénynek: az ok és okozat törvényének.Einstein relativitáselmélete. Nem szabad elkövetnünk azt a hibát. amely a kozmikus elme saját élete mögött áll. a galaxisok milliárdjai. Az ember spirituális természete nem csak lehetőségként. A filozófia nézőpontjából az ok-okozati rendszer téves. idő. Minden cselekvés lehetősége belőle származik. akkor ezek a kifinomult és befejezett tanítások - melyek oly sokáig tartottak minket fogva . hogy mind az anyag. hogy örökké tartó mozdulatlanságba dermedve létezik. Saját énjének felfedezése nem más. Végső soron az élet olyan folyamat. Ami egykor filozófiai tézis volt.az indetermináció törvénye. Ám csak kevesen veszik a fáradságot. hogy egy dolog vagy az én csupán összefüggő kapcsolatok hálója. mi is felfedezhetjük. hogy betekintsenek e szavak mögé. amíg a szerző minden szavát oly biztosra vesszük. Az Önvaló nincs alávetve az okozatiság törvényének.magát és a hozzá hasonlókat ügyesen figyelmen kívül hagyva . amelynek során az egyének felismerik valódi énüket. mind az elme dolgaiban sok esemény. csupán egymás után követ- kezik.de ez nem jelenti azt sem. anyag és az okozatiság hipnotikus hálójának és illúzióinak szétszakítása - s ebben a pillanatban megszabadul a valótlanságoktól. az mára tudományos tézissé lépett elő. Az atomon túli tudomány . Heisenberg kvan- tumelmélete. Ami egykor az ember mély önkutatásának eredménye volt. s még a legegyszerűbb események mögött is számos ok húzódik meg. miként Hitler . hogy a zsidók okolhatók Németország legsúlyosabb problémáiért.előbb-utóbb kénytelenek lesznek megnyitni ajtaikat és szabadon engedni bennünket. A szubatomikus tudomány felfedi számunkra. Ez az az élet. Valójában azonban a legtöbb problémának sok oka van. Ezek a szavak gyakran hangzanak el előadásokon vagy olvashatók könyvek lapjain. mint az ego. . melyek között okozati kapcsolatot tételeztünk fel. azt ma tények támaszthatják alá. mint a nap- keltét. Ez az a pont. tér. A tudósok gyakran sokkal lazábban kezelik az ok és okozat szavakat.azt állította. Ez a felfedezés akár zsákutcába is viheti a valóság elméleti kutatását. Miként Dávid Hume. csak a benne feltűnni látszó ideák. ám a gyakorlati élet szempontjából helyes. minden egyéb kapcsolódás nélkül. hogy mindent egyetlen okra vezetünk vissza.

a tökéletes helyett. Ha Összehasonlítjuk az ébrenléti és az álomállapotot. az két meglepő hason- lóságot is mutat. Amíg nem hozzuk az álom és a mély alvás állapotát is vizsgálódásunk látókörébe. Csak az élet minden állapotának szintézise adhat olyan eredményeket. mind a filozófia szempont- jából elfogadhatatlan. akik benne szerepelnek. Csak egy fejlett elme . A legtöbb szokásos eseményt nem szándékosan mi . a nyu- gati emberek saját megismerésüknek szabtak korlátokat. ezért mind a tudomány. amely a Nyugat filozófiáját megrontotta. amikor misztikus tapasztalatban részesülünk s túljutunk a tér és idő világán.Időben és térben élve k é n y t e l e n e k vagyunk a széttöredezettben. Csupán néha.lehet képes felismerni ennek az egységes szemléletnek a hihetetlen jelentőségét. meg kell vizsgálni és be kell illeszteni egy olyan rendszerbe. saját maguk elől zárták el az ajtót. Először is egyikben sem mi állítjuk elő környezetünket vagy azokat. hanem az élet teljességét élhetjük át. Ébrenléti világunkba beleszülettünk . amelyek fényében megérthetjük a világ igazi természetét. mint hogy azt feltételezték. s nem is mi irányítjuk a történteket. hogy milyen csodálatos és fenséges úgy élni. nem más. hogy az ébrenlét világa az egyedüli valóság. hogy nem csak a tapasztalás egyetlen szeletére vagyunk korlátozva. s figyelmen kívül hagyjuk a másik kettővel kapcsolatos tényeket. ahol mindegyiket teljes egészében figyelembe vesszük. hogy önkényes módon pusztán az ébrenléti állapottal foglalkozzunk. és az árnyékot összetévesztjük a valódival. addig a valótlan- ságok hálójában maradunk. Minden elérhető adatot be kell szerezni. ritka pillanatokban. Álomvilágunkban pedig egy- szer csak hirtelen ott találjuk magunkat. Mások egyszerűen csak ott vannak velünk mindkét világban. amely a mély meglátások- hoz és az elérhető legmagasabb boldogsághoz vezetett volna. vagy tagadták létezését. Az elsődleges és alapvető hiba. Mivel az emberi élet oszthatatlanul mindhárom állapoton átível s soha nem szűkíthető le csak az egyikre. a teljes.készen vár minket.amely nem hajlik a szokásos előítéletekre az álomállapottal és az alvással kapcso- latban . Mivel öntudatlanul is az ébrenléti valóságot tették az egyetlen valósággá. akkor ismerhetjük meg. a tökéletlenben létezni. S mivel a tudatosság más formáit csak eme tudatosság másolatainak vagy eltorzulásának vélték.

amelyeket csak egy állapot vizsgálatából vontunk le. egy mester. reagálni vagy érezni bizo- nyos helyzetekben. rá nem mutat erre. hogy arra bármilyen komolyabb következtetést építsünk. vagy amikor egy tanító felfedi számunkra az igaz- ságot. azt mondják. az ébrenléti életben is csak akkor ébredünk fel az illúziókból. ez túl megfoghatatlan alap ahhoz. amit csak lehetséges. általában lesöprik az asztalról az ébrenléti állapot relativitásának kérdését. S éppúgy. az nagymértékben meghatározza a jelenlegi életünket. sem az álom világában. Éppúgy. amíg valaki. hogy ez az állapot mennyivel magasabb rendű az álomnál. hogy a török szufik misztikus rendjének egyik tanítása az. és belefáradunk a tapasztalásba. Azok. Ha azonban fel merjük tenni ezeket a kérdéseket és hajlandók vagyunk összevetni a két állapotot.sem az ébrenlét. hogy az alvásban keresendő az élet és halál kulcsa! . akkor arra a felfedezésre jutunk. akik nem hajlandók az elmélyült gondolkodásra. Másrészt egyik világban sem tudjuk megjósolni. hogy álmunk csak ideák sorozata. ha nem vizsgáljuk meg részlete- sen és teljes körűen az álomállapotot? Azok a tények. Ezért van az. hogy ébrenléti állapotunk is egyfajta alvás. Addig csak álmodunk. Ugyanakkor ez utóbbi kapcsolatot nem látjuk meg. vagy ha valaki felébreszti. Nem hajlandók az álomállapot vizsgálatával foglalkozni. akkor hogyan is remélhetnénk megfejteni a lét és az univerzum . Így azután nem juthatunk el a teljes igazsághoz. ha belefárad álmaiba. amelyből fel kell ébrednünk.tanításainak. ellentmondhatnak egy másik állapotnak. sőt életének jelentős részét így tölti. amikor a jogi nor- mák és a társadalmi korlátok eltűnnek. ha az álom és az ébrenléti állapot igaz- ságait nem vetjük össze. Továbbá amit tettünk vagy amire vágytunk korábbi inkarnációinkban. mert számukra kétség sem férhet hozzá.egyébként teljesen materialisztikus . ahogy az álmodó is csak akkor ébred fel álmából. Mindez csak arra mutat rá. hogy a hangyától az emberig minden élőlény időnként álomba merül. ugyanígy a gonosz személyiségvonások is előjönnek ekkor. Ha azonban emlékezetünkbe Idézzük.nagy kérdéseit.generáljuk . hogyan fogunk viselkedni. Ez az egyik igazsága Freud . ahogy spirituális tudatlanságunk azáltal is megnyilvánul. hogy az alvás alatt abszolút nem vagyunk tudatában. ha számos inkarná- ción keresztül már kimerítettünk minden tapasztalatot. Az álom részben önmagunk felfedése.melynek mindannyian részei vagyunk . hogy a tanítvány előrehaladását a tanítója részben mérni tudja áloméletének megtisz- tulásán keresztül.

Az álmok számos ok miatt keletkeznek. hogy az álmoknak csak egyetlen funkciója van. a pszichoanalitikusok és a jövendőmondók teszik-. A legcsodálatosabb feladat. amikor a képalkotó képességün- ket szabadjára engedjük. s nem korlátozzák azt szokásos mentális funkcióink. hogy egy adott álomnak egy lényeges oka van csak. amely minden állapotban fennmarad. mint hogy megszabaduljunk a tudatlanságunktól. Idézzük emlékezetünkbe azt a tényt. Igaz például. hogy egyéni életünk teljesen felfüggesztődik az alvás során. s hogy a személyes tudatosság hullámai visszatérnek az óceánba. hogy mennyire hiányzik belőlünk az igazi spiritualitás. Tudománytalan lenne azt mondani . de (fel)ismerjük a Dnyánamban. Alvás közben a dolgok nem létezéséről nincs tudomásunk. hiszen a Dnyání tudatában van. Éppígy tudománytalan azt mondani. az álom és a mély alvás állapotát is ugyanakkor Tudás. A legtöbb álom ugyanis a múlt elemeinek vad egyvelege. ezért az alvás a tudatlanság. Sőt ugyanannak az álomnak a két része is keletkezhet különböző okok miatt. hogy az isteni egyben végtelen és univerzális.ahogy a materialisztikus orvosok. transzcendentális tudás. amit az előző nap ébrenléti állapota alatt szedett össze.az ébrenlét. hogy néhány álom vagy egy álom egyes részei elnyomott érzelmeket vagy tudatlan vágyakat fejeznek ki. A Brahmant nem ismerjük (fel) a mély alvás- ban. A legtöbb álom csak azt mutatja meg. a Dnyání jelentése pedig: aki ezzel a tudással rendelkezik - a fordító. Az alvás kettősségnélkülisége nem egyenlő a Dnyánam kettősségnélküliségével. A keresőknek nagyon óvatosan kell az álomélet megértéséhez vagy egyedi álmok értelmezéséhez hoz- zálátnia. hogy mi történik. de a legtöbb álom semmi ilyet nem tesz. hogy valójában minden Brahman. s ilyenkor egy sor önmagunkat is becsapó illúziót vetít önmagunk elé abból az anyagból dolgozva. s nem a Dnyánam* állapota. Milyen tisztán mutat ez arra rá. Hibás következtetés az álmokat a jövőt megmutató metaforának tekinteni. s mindegyik állapo- tot áthatja . mint ebbe a végtelen és univerzális elmébe? Ám nem tudjuk ezt. s hogy legjobb esetben csak szürke visszatükröződését látjuk ennek az isteninek! Hiszen hova más- hova is térhetnénk álmunk során vissza. nem más. amit a filozófia elénk állít. s hogy elérjük a lét negyedik állapotába való transzcendentális betekintést. . Véleményünk szerint még a mély öntudatlan alvás is annak a „tudatosságnak" az egyik formája.

amely eligazít ott. Így a negye- dik állapot nem olyan. amint a világ minden tájának misztikusai megtapasztalhatták. Ám létezhet bennünk egy látens. amelyet oly jól ismersz. ha álmodsz. Az örökkévalóság osztatlanul tartalmazza a múltat. hogy ez hogyan lehetséges. ha az alvás álomtalan és mély. Ne keverd össze a végtelen időt. Egyik esetben sem hagyod el.természetesen a saját személytelen módján. Ez a fajta „tudatosság" nem elgondolható. jövőjének kiterjesztése. Ha a gondolatot valaha is sikerül meghaladnunk. az idő dimenziója nél- kül nem létezhetne. akkor azzal az időn is túljutunk. A gondolkodás folyamata mindig az idő síkjában zajlik. mint a mély alvás. A transzcendentális létezés nem öntudatlan. ám mégis ez a valódi objek- tív tudat. . hogy elérd. jelent és a jövőt. az intellektus önmagában nem foghatja fel. az időtlenséggel. Ha ezt elérjük. az örök most állapotába kerül. mint éntudatos . negyedik dimenzióbeli intuitív megértés. A tudatosság három állapotának mély. amelyet annyira keresel. alapos elemzése rámutat a negyedik álla- pot szükségszerűségére. mosollyal teli feloldódása az egomentes létezésben. ahol minden más csődöt mond.mindegyik állapotot tartalmazza is. S ez az az Én. Ám ahhoz. Az abszolút tudatosság nem lehet más. nem elképzelhető. jelenének. akkor éjszakánként abba térsz visz- sza aludni. Az emberi érzékelés és megértés számára érthetetlen. „Isten színe elé". amikor azok visszatérnek bele. az elme a tiszta jelen. Ha elérted az Önvaló filozófiai felismerését. vagy pedig áthatja álmaidat. amely rejtett alapja mindháromnak. az utóbbi pedig mindezek eksztatikus. amelynek van hossza. amely maga az örökkévalóság! Az előbbi csak az ego múltjának. el kell engedned azt az ént.

mint az itt a háromdimenziós világban. és betölti létének célját. Amikor AZT keresi. hogy csak egy állandó. csak a MOST . mint akik valójában lényegileg vagyunk. Nem különös.a múlt. ahol soha nem volt múlt. édes. reggel mégis visszatérünk a megszokott. lehetetlennek tűnik az átlagos elme számára. hogy egy olyan csendbe kerülünk. és általában abban a tévképzetben él. hogy különböző idők van- nak. hogy az nem más. az örök most teljességében élhet az ember valóban boldo- gan. sohasem voltunk mások. amely tudatossá teszi a jelenre. egy pillanatra sem hagytuk el. sem mély alvásban. amikor az idő . mint az ego örökké tartó semmittevése. változatlan idő van. s az egyetlen változás.ahogyan néhányunkkal meg- történt akkor megtörténhet. A materializmus nem tehet mást.akár az időszámításunk előtti és utáni huszadik században is egyként Jelen van. Csak az örök jelen. hogy valójában ez múló tapasztalatainak esszenciája. az csak tudatunk álla- potának változása.az örökké jelen lévő időtlen tudatosság csak a béke. mint hogy valódi énünket soha. hogy létezhet olyan állapot. amelyet a véges emberi elme nem tud elképzelni. régi személyiségünkhöz? S nem egyképpen különös. ami történt. Az a meglátás. A negyedik dimenzió minden három dimenzióban létező tárgyban jelen van. álomtalan alvás után ugyanígy vissza- nyerjük előző napi személyiségünket másnap reggel? Mi ennek a magyarázata? Nem más. azt kell állítania. s ugyanakkor saját dimenziójában is létezik. Ha mélyen elmerülünk a természet szépségeiben . hogy mély.A valódi mennyország a boldog megnyugvás állapota. amikor teljesen más személyiségünk volt. sem álomban. jelen és jövendő . de akár még ugyanannak a lénynek a számára is. s nem magának a tudatnak a változása. akkor teljessé teszi a tapasztalatot. . amikor elméjébe idézi. A mentalizmus azt mondja. nem csak a különböző létezőknek. hogy az éjjeli álom után. A most a negyedik dimenzióban ugyanaz.

világra nyitott szemekkel ahogyan az kibontakozik az Örökkévaló Jelenből. s úgy lássuk az életet . hogy felébredjünk. Hol vannak a negatív dol- gok árnyékai? Nem léteznek! Mindez megtörténhet. Ha hagyjuk. hogy a múlt áldozatai legyünk. hogy éljenek időtlenül. Ezekben a rövid időszakokban nem létezhet semmiféle konfliktus. hogy az ego foglyaiként élünk. hanem pillanatokról. félelmekben élünk. S ebből következően nem egy adott napról beszélt. Ennek oka.harmónia. amire korábban is. hogy önmagához láncoljon. hogy friss tapasztalatokat szerezzünk. és éljünk meg min- den pillanatot újként. s nem korlátozza az. ami arra késztet. elesünk attól a hatalmas lehetőség- től és elveszítjük azt a mély jelentést. hogy a halott múlt eltemesse önmagát. elképzeléseinek. Velünk született tehetetlenségünk tartja fenn megszokásainkat. aki teljesen és tökéletesen a jelenben él: szabadon. az ember. Amikor egy olyan misztikus-mester. Ritkán esik meg. fixációink. Hagyjuk. neurózisaink uralnak . hogy magunkká váljunk s ne csak a múltból eredő megszokások lemerevedett halmazává. s nem engedi.csak az örökkévaló. ha hagyjuk. Új lehetőség. magasabb nézőpontja megszülessen. vágyakban. amelyeket az ego gyűjtött össze. hogy az élet egy új. mint egy új reinkarnáció a világba. Ö valóban keresztény (Christian). hogy ne aggódjanak a holnap miatt. annak beszűkült nézőpontjával együtt. Múltja rabbá tesz. s tesz egyben saját múltbéli tapasztalataink áldozatává. és átadjuk magunkat a személytelennek. hogy mit tett. s legyen elég minden napnak a maga baja. hogy úgy indítjuk el napunkat. mely felbor- zolná az elme nyugalmát.tel- jesen friss. Az idő rabjai vagyunk. hadd ragadjon magával. Az a kényszer. hogy a múlt felfalja a jelent. A felgyülemlett tudatos és tudattalan emlékekben. hogy a tegnap halott ideáinak. szokásainak és eseményeinek feleljünk meg. . vagy hogy másként viszonyuljunk dolgokhoz. Az Önvaló a holnap intuitív megértéséből beszél hozzánk. Saját kényszerképzeteink. amit a jelen hordoz. hitt vagy mire vágyott a múltban. Minden nap ugyanazt tesszük. a Mostból. Van azonban lehetőség arra. akiben a Krisztus-én (Christ) megnyilvánult. mert ő az Örök Jelenben időzik. akkor saját tudatosságából szól. ha elfeledkezünk énünkről. amit előző nap. Azt mondta tanítványainak. Minden reggel olyan. hogy új gondolatokat gondoljunk. az ego pedig az emlékeken keresztül.melyek közül néhányról tudomásunk sincs - s blokkolják fejlődésünket. korlátok nélkül. nem létező kényszer. s hagyják. mint Jézus azt mondja az emberek- nek. csak illuzórikus. azt érezzük és arra gondolunk. Nem létezik a múlt .

s csak a teljes csend marad. A jelen pillanat nem ugyanaz. Mi is történik ugyanis a pillanatok közötti intervallumokban? Ekkor csak és kizárólag az Énben élünk. rítusainak. hiszen mindkettőjüknek igazuk van. a mostból. Íme a kulcs: a Jelen. Ez az állapot csak időleges.rabjaivá vált embereket.ilyenkor ugyanis szá- mára nem mozdul az idő. és az időt- lenség állapotában találod magad. folyamatnak látja a filmet. hogy milyen elképesztő következménye van. Észrevétlenül és hirtelen ez az érzés eltűnik. Az Önvaló bölcses- ségének 14. Az emberek helyzetét az égő házban levőkéhez hasonlította. csak enyhén nyitott szemekkel tegye.illetve azok képviselőinek. és a Törvényt megismerte. de az elmét legyőző misztikus tudja a választ.s ez ma a fizika legnagyobb titka. Sajnálatos ez. Eddig az időben éltél. fejezetében bővebben olvashatunk róla. az Örök MOSTba. S akkor az Időtlen kiragadhatja őt az időből (önmaga. Bárki is kísérli meg azt a gyakorlatot. részletes igazságot? Ugyan- azért. és azt állítják. a Mennyek Királyságában. és így megmeneküljenek. s a fontos kér- désekre helyezte a hangsúlyt. Ha ez bekövetkezik. Azt is megmutatta. hanem pillanatról pillanatra történik. Ez a szimbolizmus igen érdekes. a gondolatok egymásutánja eltűnik. erre nem képes). mint az Örökkévaló MOST. hogy a megfigyelő helyzetétől és mozgásának sebességé- től függ az idő. . hogy a létezés nem folytonos.a gyors mozgást képtelen érzékelni. Einstein rámutatott. megnyithatja a gyakorló elméjét. De vajon Buddha miért nem mondta el a teljes. az örökkévalóban fog élni. Ha sok képet egymásra fűzünk. az abszolútban. ha megfelelően használ- juk fel. hogy az emberek most meneküljenek ki az égő házból. de csodálatos. A képek közötti szakadást nem érzékeli elménk . s megszabadulunk a relativitástól és végességtől. a személyes én. s ami megzavarhatta volna a vallások . ha a megfigyelő azonos sebességgel mozog. amiért számos más kérdéssel kapcsolatban sem nyilatkozott. Azon az éjjelen. amikor Gautama Buddhává vált. hosszabb kerülő utak is.Az atom rejtélye átalakult a fény rejtélyévé . Habár ez nem könnyű út. dogmáinak és legfőképp hagyományainak . vannak más. mit érezne? Einstein nem tudta ezt elmondani. A hindu mesterek tagadják ezt. amelyekre mások rábukkantak. hogy az Énben folytonos a léte- zés. filmet kapunk. Az örökkévalóság érzete fogja eltölteni. mint a fény . szo- kásainak. rájött. nem képenként.

Épp így az események folyamatos áramlása . az megédesíti. az lesz a történések valódi értelme. hogy egyáltalán nem is fáj. hogy megmeneküljünk attól a szenvedéstől. ami az alacsonyabb nézőponttal járna. mindig ki kell egyensúlyozni a rövidebb távút a hosszabbal. hogy ez a lassú folyamat enyhítse szenvedéseit. azonnal csökkenti a saját szenvedését. de metafizikailag nem. Minden csapás. akkor már előre megvalósítja ezt az eredményt. A friss fájdalom fényében a fel nem ébredett ember tagadhatja ezt. Mi az időről szóló tanítás gyakorlati értéke? A teljes válasz sok területet ölel át. Amikor a tanítvány a hosszabb távú nézőpontot veszi fel. Azt mondják. hogy azért. ha rágondol. vagy a filozófia tanulmányozása által egy nap megérti a szenvedés Jelentőségét. A filozófia arra tanítja követőit. A tanítvány azonban nem elégszik meg azzal. ami történik.s így mélyebb megértést. Ha egy kancsó vízbe egy kanálnyi cukrot teszünk. ám vagy az idő múlása. Húsz évvel később már alig rázza meg az embert. Mindig egyszerre kell szemlélni ezt a két nézőpontot. ha megvan hozzá a kellő akaratereje . mélyebb jelentést találni. Abban a mentális fogságban. mint a világot megismerő belátás. amely egy világi embernek hihetetlenül fontos lenne. nem fog értelmet. hogy minden eseményt a filo- zofikus nézőpontból szemlél. sőt felismeri a szenvedés s z ü k s é g e s s é g é t is. hogy arra várjon. hogy a kettős nézőpontot alkalmazzák a külvilág eseményeivel és az érzéktapaszta latok belső tartalmá- val kapcsolatban is. és ezzel együtt egyre kevésbé fájdalmas is. a létezés tisztább formáját érheti el. mert filozofikusabban tudunk az adott eseményre tekinteni. csak lehe- tőség a további fejlődésre ebből a nézőpontból. Amit gondol az eseményről. Egy olyan esemény.Pszichológiailag az ürességben töltött transzállapot mélyebb. de íme a legfontosabb. és ráadásul a pillanat- nyi nézőpontból gonosz is.fokozatosan felhígítja a szenvedést. hogy az jó vagy rossz. ha egy dézsányiba azt már kevésbé. s egy tóban teljesen elveszik. A magasabb nézőpont képessé tesz minket arra. Mindkét esetben ugyanazt a való- ságot látjuk ugyanis. akkor azt találjuk.amely az emberi tudatosságot kitölti . A szokásos nézőpontból az esemény természete határozza meg. és amit tanul belőle. amely valósnak tartja a jelent. és valótlannak a múltat. amelyet egy adott esemény okozott. a filozófia nézőpontjából azonban az. . ha egy hordóba azt már alig érezzük. s úgy érzi. miért. az idő minden sebet meggyógyít. ötven év múlva pedig már lehet. ahogy az évek múlnak. ahogy megtörténnek. Azáltal. ez egyáltalán nem válik hasznára. Ha meg akarjuk érteni. s észlel- hetetlen lesz. s a következő inkarnációban már nem is fog rá emlékezni. hogy mit gon- dol az eseményről. és megszilárdítja békéjét. egyre kisebbé és jelentéktelenebbé válik. s nem külön.

Megtörténhetnek továbbra is. A bölcs pedig megoldja az időtlenség problémáját.s csak ezzel érthet egyet a filozófia.teljesen tudatában léve mindkét nézőpontnak . illuzórikusnak látja. hogy a tanítás hogyan függ össze a mindennapi életünkkel. míg valós énünk a mennyek királyságának időtlen békéjében. állandóságát és valóságát. ha nem arra a nézőpontra helyezkedne. a fáj- dalom fullánkja eltűnik. s a csapások nem érhetnek el minket. amit meg kellene gyógyítani. Ebből a harmadik nézőpontból szemlélve a bölcs mind az eseményeket. A teljes biztonság érzése ural- kodik el rajtunk. Ezért csak a kettős álláspont az. Amint harmóniába kerülünk igazi énünkkel. Elméje mélyén sziklaszilárdan ragaszkodik valódi lénye időtlen jellegéhez. úgy érezzük. Mind az idő. hogy az a tanítás elégtelen. harmóniába kerülünk az univerzummal is.Ez valójában az emberi fejlődés egyik nagy paradoxona: a szenvedés lépésről lépésre a hamis én felől a valódi én elfogadásához vezeti az embert. Az álomvilágnak e kettőssége éppígy igaz az általunk jól Ismert és úgynevezett valódi univerzumra. addig a bölcs . amely megváltja az embert. Bármi is legyen az univerzum az emberi tapasztalat számára. akkor kijelenthetjük. sem nem érzékeljük. Ebben a titokzatos állapotban az idő nem gyógyíthatja be a sebeket. minden múló jelenséghez kötődve. s a filozó- fia tanulói nyugodtan tudják szemlélni azokat egy egész élet távlatából. hogy az élet gyakorlati kérdéseinek kezelésénél nem metafizikai megközelítést alkalmaz. ezért nem vitathatjuk létezését. de nem valódi énünkkel történnek. sem nem tapasztaljuk azt többet. ugyanakkor végső soron mégis tagadnunk kell léte- zését. amelyik egyáltalán nem függ az időtől. Mivel az álomvilágot is tapasztaljuk és érzékeljük. számos fontos tekintetben álomszerű. mind a személyi- ség érzése valótlan számára. A hamis én rabszolgaként él. Jogunk és kötelességünk is megkérdezni. senki sem árthat nekünk. amellyel az események történnek. amely teljes és éppen ezért helyes . Érthető és . A filozófia tanítványa megérti az idő jelentőségét és feladatát: begyógyítja a sebeket. hogyan kapcsolódik az általunk ismert világhoz? Ha egy tanításnak semmiféle kapcsolata vagy összefüggése sincs a mindennapi életünkkel. Amint feladjuk az idő valódiságának nézetét. mert miután felébredünk az álomból. Míg a világi emberek a pillanat hevében szemlélik az eseményeket. nem teljes és kiegyensúlyozatlan. s nem is érezzük úgy. mind az egót. a valódi én pedig lépésről lépésre a szenvedés elfogadásához vezeti. és a karma vagy az evolúció segítségével megszabadít a gonosztól.egy harmadikkal ellen- súlyozza azokat. a mennyek királyságának örökkévaló életéhez. A filozófia haszontalan lenne. mivel nincs seb.

miközben ennek ellentétpárját elutasítjuk. személytelen nézőpontból próbáljunk meg ezekhez viszonyulni. abba kell hagynunk annak latolgatását. Az élet a gondolkodó ember számára álomszerű s folytonosan változó. és harmóniába kerülünk azzal. amelyek látszólag valósak. hogy személyes érdekektől hajtva az egyik vagy másik oldalnak kedvezzünk. Ha erre képesek vagyunk. ahogy az álmodó nélkül az álomvilág sem lenne.nem is tehetjük. Mindkét világ csak gondolati felépítmény. Nem szabad megengednünk. s a középpontban kell tartózkodnunk. aminek látszik. Új és magasabb értékeket kell találnunk. ha elfo- gadjuk a dolgok természetét . s így az elme adja végső valóságukat. hogy ezt elérjük. hogy elfogulatlan.kettősségüket. Abba kell hagy- nunk az állandó önmagunkra vonatkoztatást. tovább fennmaradó változata ez.világos ez. de lényeges. Akkor válhatunk filozófusokká. Ha nem vagyunk hajlandók ezt megtenni. addig az idő és az érzelmek rabszol- . mégis a megváltoztathatatlan valóságból nyeri eredetét. ha csak az egyi- ket akarjuk. Ahhoz. s mégis paradox. Az elme nélkül a világ nem létezhetne éppúgy. de a megvilágosodott bölcs mély meglátása számára pusztán az átmeneti álomvilág kicsit tartósabb. Tudatunk működése ugyanis a relativisztikus tapasztalatok börtönébe zár minket. másrészt nem fogunk megpróbálni mindent megtartani. mert a gyakorlati életben legalábbis meg kell ezekkel küzdenünk -. de gyakran még mindkettő által sem. akkor csak magunknak okozunk még több fájdalmat. amit a természet tenni szándékozik velünk és környezetünkkel. mert az vakká tesz az igazságra. Nem jelenti ez azt. de valójában nem. Nem szabad. mert a teljes igazságot sohasem érhetjük el. Az egyik oldalt kergetni s a másik elől menekülni . Meg kell találnunk közöttük az egyensúlyt. hogy ne is figyeljünk ezekre az ellentétpárokra . Metafizikailag minden dolog és minden gondolat tartalmazza önmagában saját ellentettjét is. Mindkettő mögött az elme áll végső lényegként. hogy személyes preferenciáinkat abszolútnak higy- gyük. ha lázadunk ez ellen. ha mindkettőt elfogadjuk s fölül is emelkedünk rajtuk. Ha csak az egyik oldalhoz ragaszkodunk. hogy ránk személyesen milyen hatással lesznek. A bölcs döntés az. Éppen ezért az ősi tibeti filozófusok egyszerre léte- zőnek és nem létezőnek nevezték a világot. mert ameddig személyes nézőpontunkhoz ragaszkodunk. akkor egyrészt nem fogunk semmiféle esemény miatt aggódni.ostobaság. s relatív nézőpontunkat örökkévalónak. mert ez fájdalommal jár. Így megszabadulhatunk a bírvágy kötelé- keitől. akkor keserűségre ítéljük magunkat. Aki nem mélyül el. Valójában így személytelenné válik nézőpon- tunk. állandósá- got nélkülöző valami. annak számára a világ az. a valamelyik oldalnak kedvező vagy azt elutasító nézőpont fölé kell helyezkednünk.

amelyet a kettő és a három követ.ez nem tünteti el. hogy a létezésnek nincs értelme. lénye. akkor az idő és az időtlen rend egységet képez. mert azt félreértenék. amelyből minden szám . Minden szívdobbanás közötti szünet kapcsolatot teremt az Önvaló csendes központjával. de egyben végső lényegét is érzékeljük. akkor a nyugodt időtlenségbe érkezünk. A gyakorlati tapasztalatok átse- gítenek a hétköznapokon. mint Isten esszenciája. mozdulatlan ürességből ered. Egyedülálló. abból az következne. ott van mindennek a végső. Aki képes belepillantani a titok- . mint a mindenek felett álló Egy. ahol a cselekvés fonala pillanatokra elnyugszik. akkor a (látszat)világot éppúgy tapasztaljuk. örökké- való oka. valójában nem más. Ha ez meg- történik. A látszólagos üresség. amelyből az univerzum született. Pont ellenkezőleg: a titokzatos Semmi ez. ami volt. Ha jól megértettük a kettős nézőpontot és ez vált gondolkodásunk alapjává. mint mások. Ebből ered minden dolog és teremtmény. Ez a végső igazság. valójában minden valóság gyökere. teremtődött vagy kifej- lődött. A Sok mögött álló Egy nem tévesztendő össze azzal a számmal. hogy a Jelenlét minden pillanatban áthatja azt. Ez az üresség a felfoghatatlan és megfoghatatlan háttere mindennek. van és lesz. de az isteni tapasztalatát . Legyen szó egyetlen ember szívéről vagy egy bolygóról akár. Csak egyetlen valódi jelenlét van. s nihilizmusnak tartanák. Mindez a végeláthatatlan univerzális aktivitás a csendes. amit mindannyiunknak meg kell tanulnunk s meg kell tapasztalnunk. az isteni jelenlét. mihelyt azonban túljutunk ezen s a filozófia nézőpontját kultiváljuk. titokzatos és elpusztíthatatlan. annak megnyilvánulása. életereje.származik. A valódi kimondhatatlan Semmi éppúgy. s érezzük.az örök Mostot .gaságában maradunk. s végül ebbe is térnek vissza. Csak azért nem hívjuk Semminek. S ha elfo- gadnánk a nihilizmust.melyek további számokat alkothatnak . Ha sikerül a filozófia elvei szerint élnünk és elsajátítanunk az ehhez szükséges mentalista tanításokat. és a metafizika is fölöslegessé válna. akkor ez lehetségessé válik.

de az ez után következő tanulmányai megértetik majd vele. a látszatvilág pedig aktív állapota.zatos Semmibe és az abban örökké jelen lévő tiszta. Tanulmányai bizonyos pontjánál a keresőnek és a tanítványnak különbséget kell tennie e kettő között. hogy valójában nincs lényegi különbség a két állapot között. Isteni Létezést meglátja - az lát csak igazán. Az üresség az elme visszavonult állapota. s mindkettőben ugyanaz az elme fejezi ki önmagát. . hogy tovább haladhasson.

ezért időtlen és változtathatatlan. akik azt a spirituális igazságot. platonista. Minden efféle leírás ellenkezne a leírhatatlan létezés jellegével. előítéletével. hogy ezeket az érettebb lelkeket eltántorítsa attól. filozófiának nevezték.Teljessége . hogy másoktól különálló nézőpontra jussanak . nem lesz hajlandó alávetni magát a vallások és hitek korlátainak. akkor megpróbálom azzal megnyugtatni. hegeliánus vagy bármilyen egyéb címkékkel. mivel megértése tökéletes és mindent átfogó. Talán képes lesz arra. azaz filozófusnak. zen. vagy a létezésről kialakított véleményemre. utálkozásával együtt -. vagy melyik jógaiskola követője vagyok. protestáns. Csak azok osztják az embereket ellensé- ges csoportokra. s megteremtse . Mivel a valódi bölcsesség legmagasabb formájában a transzcendentális belá- tás gyümölcse. mert ez túl széles körben használt és általános elnevezés ahhoz. Aki megízlelte a tiszta Szellem szabadságát. Ha válaszolok .Egyensúly .annak minden feszültségével. amerikai vagy hottentotta jelölésekkel sem. melybe az eleusziszi misztériumok során avatták be őket. Ezzel csak visszatértem a szó görögök által elfogadott ősi és nemes jelentéséhez. ahogy ez a tanítás sem zár ki semmit magából. éppúgy. éppúgy. MI A FILOZÓFIA? Definíció . hogy hozzáteszem: a filozófia tanulója vagyok. ahogy az angol. mihelyst írni kezdtem róla. hanem csak álspiritualitással rendelkeznek. Mivel adnom kellett mégis valami nevet neki. Ugyanakkor kifejezési módja szükségszerűen változik. hindu. sinto.azt mondom nekik: „Egyikhez sem. hogy milyen valláshoz tartozom. filozófiának neveztem el. s mindig egy adott korhoz kötődik. ami az intellektuális szinten túl van.Kiteljesedése az emberben Az emberek időnként megkérdezik tőlem. segíteni fog annak a néhány embernek. A végtelen öröklétbe és abszolút létezésbe tett uta- zásaim alatt egyetlen egyszer sem találkoztam a keresztény. hogy megpróbálom a „filozófia" kifejezést olyan tartalommal megtöl- teni. és mindhez!" Ha ez a paradoxon zavar valakit.s ez nem túl gyakran esik meg . Minden szektariánus megkülönböztetés pusztán intellektuális. Talán az az úttörő munka. Emiatt én magam sem tudok megfelelő címkét ragasztani saját világnézetemre. s nincs helye abban a mélységben. akik nem valódi. önzésével. amely kombinálja az ősi hagyományokat a modern tudással. hogy bárki kisajátíthassa. a beavatottat pedig bölcsességszerető embernek. akik belefáradtak a spirituális bölcsességnek álcá- zott intellektuális vitákba. katolikus. Szívem legmélyén senkitől sem különülök el.

s nem az. s annak érdekében is cselekszenek. s elkerülhetetlenül ki kell fejteniük saját nézeteiket időnként . hogy ezeknek aláveti önmagát. miért akarunk új szektákat alapítani. Ha jobbak akarnak lenni. Az osztálykülönbségek és kiváltságos csoportok demokratikus eltörlésének korszaka lesz az eljövendő időszak. legalább célként tűzzék ezt ki .hiszen az isteni tudatosságun- kon alapul. Annak ellenére. hogy azok. az új előítéletek fel- állításától. új szektát hozunk létre. hogy viselkedésük is tökéletesebb . Éppoly természetes. Ha új vallást. Így nem is hajlandó arra. személyekre. mint az. S nem ismerek még egy olyan jó és mindent átölelő nevet azok számára. ami számít. hitüket és lojalitásukat egy bizonyos csoportnak vagy a Föld egy bizonyos részének adják. akik korlátozott életszemlélettel rendelkeznek. mint a filozófia tanítványai. csoportosulást vagy új címkéket hozzon létre. s akik erre nem képesek. hogy miért is ragaszkodom a „filozófia" szó használatához önmagában. akkor mutassák ezt meg azon keresztül is. hogy a filozófia tanítványai törekedni fognak az el nem különülésre. hogy csak magára és a hozzá hasonlóan gondolkodókra irányítsa figyelmét és odaadását. s nem csak mítosz. viselkedésük és világnézetük magától kiemeli. tartózkodjanak a megosztottság keresésétől. akiket követhetnek. mert valójában a cél. Azok. hogy a világközösség polgára. akik képesek rá. Így bármiféle metafizikai egységet érezzenek vagy bármennyire is hajlandók érdekeik összehangolására másokkal.legyen bármilyen távoli és nehezen elérhető i s . hogy filozófiailag képzetlen embereknek szükségük lehet olyan formációkra. azzal csak megsokszoroz- zuk az emberek megosztottságát. valamiféle módon kifelé is meg fog nyilvánulni céljuk. s ennek meg kell nyilvánulnia a misztikusok és filozófia tanítványai között is. megkülönböz- teti majd őket. Számára az emberiség egysége tény. annál kevésbé lenne szabad falakat emelnünk magunk s mások közé. új címkék mögé bújni. Vajon miért akarjuk ennyire elválasztani magunkat az emberiség többi részétől.. s megpróbálják megérteni az egész világot.hiszen eléggé különböző jelentéstartalma volt a szónak az évszá- . előtagot vagy nevet . Megkérdezheti bárki. Miközben elismeri. mint a többiek.az intellektuális bázisát a mindenki irányába gyakorolt együttérzésnek. fejlődésünk irá- nya az. főségekre. Mindig tudatában van annak. amely megmutatja elkülönültségünket és megosztottságunkat? Minél inkább hiszünk az élet egységében. akikre felnézhetnek.ezért előbb-utóbb szükséges valamiféle nevet is adni világképüknek. akik ezt a belső keresést folytatják. hogy a filozófia igazságán nevelkedettek szélesebb nézőponttal rendelkeznek. és ezzel együtt a problémákat is. ő nem hara- gíthatja magára az igazságot azzal. ahelyett hogy hozzáragasztanék még valamilyen jelzőt. hogy azonnal elérjük azt. A filozófus szélesebb és nemesebb világképe nem engedi meg. hogy új tanítást.

E kettő kombinációja segítségével érhető el valódi lényünk . A meditatív fejlődés útján nem szabad megállni mindaddig. hogy van. hogy nincs nézőpontjuk. Az első az elme elcsendesítésének tudománya. Azt szeretném. Azt szeretném. Elfogadja az advaltát. hogy a válasz nem teljesen kielégítő.zadok során. Mivel megpróbálja összehangolni az örökkévalót és az idő és tér által korlátozottat is. ha filozófusnak a bölcset hívnák. s így csak ez a filozófia mentes a dogmatikus néző- pontoktól. Aki nekilát e keresésnek. hanem a szív legbelsejének végtelen csendességben lakozó. minden gondolat és forma kiürítése a tudatból.ez az igazság filozófiája. A valódi. rendelkezik ezzel a mély belső meg- látással. az osztatlan elmében pihenhet meg a misztikus. mely az elménkben bukkan fel. a tudatosság és a gondolat közötti kapcsolatot. másrészt minden más nézőpontot elutasítanak. mert azt mondják. bár lehet. Ez az igazság metafizikája. mint az egyetlen valóság megtapaszta- lásából eredő igazság. hogy meg kell érteni az ego és az univerzum alapvető természetét. Ez a miszticizmus vagy jóga. mert szeretném a szó ősi méltóságát visszaállítani. sem nem dualisztikus. A filozófia alapvető része annak gyakorlása. neve vagy lakhelye van. de nem ragad le annak nézőpontjánál. törté- nete. olyan embert. Csak a tiszta szellem titokzatos ürességében. bármennyire is segítette az ilyen szemlélődés a fejlődés első lépéseit. mélységesen mély isteni jelenlét- nek a felismerését is. amíg kontemplációnk tárgya bármi olyasmi. hiszen egyrészt az advaita követőinek tartják magukat. de nem korlátozódik csupán erre. s különböző nézőpontokkal azonosították ez alatt az idő alatt. a valódi és a nem valódi. s nem csak elveinek és bölcsessé- gének a mindennapi életben való alkalmazását foglalja magában. Elfogadja a kettősséget. a legmaterialistábbtól a legspirituálisabbig. hogy azok dualisztikusak. aminek alakja. A kérdés teljesen helyénvaló. akik azt mondják. hogy egyik sem más. és közvetlenül meg kell látni. annak két dolgot kell megtanulnia. mint egy ideasorozat. A második feladat az. aki megismerte ezt az igazságot. ami nem más. meditációi során megtapasztalja a valóságot. Azért tettem ezt. Felismeri az álom és az álmodó. Az advaita követői. ezzel a kijelen- téssel máris elárulták. s mindeközben ezt az igazságot a világi cselekvés forgatagában is ki tudja nyilvánítani .habár nyilván módosított formában. emberhez méltó filozófia azonban sem nem tisz- tán dualiszikus. ha az igazság legmélyebb megértését jelölnék vele. valódi emberi filozófiává válik .

Amerika. s jelenlétét. Annak a háznak a szempontjából. s végül a saját magához való viszonyát is.beleértve ebbe a civilizációs folyamat más.hiszen számos olyan tanítás van bennünk. A filozófiát nem korlátozhat- juk pusztán absztrakt ideákra.azaz a test szemszögéből nézve . ám egyik sem vezetheti el az embert leláncolt egójának határain túlra. hogy alapjában véve a szentség semmilyen ellentétben nem áll az aggyal. habár túlmutat azon.értelmetlenségeket. esetleg modern tanítóval. hogy a misztikus nem lép kapcso- . A szó eredeti görög jelentése . A misztikus túlságosan ragaszkodik az átéléshez.az egész emberre vonatkozik. csodálatos és jóságot árasztó Önvaló. Nyilvánvalóan ez is benne van. s nem nevezem indiai filozófiának . legyen az India. s nem csak absztrakt gondolataira. amiért a későbbi könyveimben megjelent tanításokat csak az általános filozófia névvel jelölöm. s nem csak gyorsan vál- tozó pillanatnyi állapotként látjuk ezeket. testére vagy a világgal való viszonyára. s az őket megilletőnél magasabbra helyezzük ezeket az állapotokat. amelyik igaz. Ez a filozófia. akkor tévedünk. csak az. ahol egyedül a létezés van. fajjal.a bölcsesség szeretete . Akik a metafizikát helyezik ily módon piedesztálra. a tudással és a rációval. azok túl nagy fontosságot tulajdonítanak a gondolkodásnak. mint a valóság. Tud- nunk kell. vallással vagy ősi. intellektusára. amely nem más. mint az örökkévaló. az erkölcsöt. Európa. A filozófiának univerzálisnak kell lennie. Az igazság nem sérti az intelligenciát. Nem azonosítom e tanítást semmiféle földdel. de bármely más ország vagy régió is . Hadd beszéljenek csak a vallásos emberek . Ha úgy tekintjük az alacsonyabb rendű misztikus tapasztalatokat vagy a logikus következtetéseken alapuló metafizikát. de emellett sok más is.láthatóan csak az abszolút absztrakciók szintjén képes mozogni. Ez az. Nem arról van szó.bármennyire is csodálandó és emelkedett . s ezért mindenfelől származó ideákat magába kell fogadnia. harmóniában van a világideával.az advaita védánta . létezését el és fel kell ismerni. amely lépteit irányítja. a metafizikus pedig a gondol- kodáshoz. amelyek egyáltalán nem indiaiak. illetve az utóbbi esetben az igazság végső megtapasztalását/megfogalmazását. A test létezik. múltbéli szakaszainak ideavilágát is.amint az néha szokásuk . érzéseire. amelyben mindannyiunknak élni kell . Ennek a bölcsességnek a teljes életét érintenie kell. hasznos. Nem minden idea filozófiai.felismerése. kapcsolatát másokkal. s képes túlélni a gyakorlat és alkalmazhatóság tesztjét.

el-elhaló lángocska. hogy teljesen új tanítást tártam a világ elé. s nem csak alkalmanként. amit a materialistákban megvet. hogy korábban félig vagy teljesen rejtett elemeket teljesen felfedtem és mindenki számára elérhetővé tettem. Az előbbi bizonytalan. Ezért magasabb rendű az utóbbi eredménye. A miszticizmus nem ülhet elégedetten saját babérjain. A misztikus nem hajlandó feltenni a kérdést. Ha állandóan csak azt tudja mondani. hogy éppen az a szűk- látókörűség jellemző rá is. hogy mennyire megfoghatat- lan s a meghatározhatatlanság arisztokratikus gőgjét veszi fel . de nem mond semmit a Nem-Énről. Nem érti meg. A bölcs ugyanakkor a körü- lötte lévő világban éppúgy megtalálja a valóságot. hogy racionálisan nem megmagyarázható ténykedése.latba az Önvalóval. A misztikus csak az érzésein keresztül kerül kapcsolatba az Önvalóval. De az Önvalóról való tapasztalata pusztán részleges felvillanásokra korlátozódik. hogy a kritikus önvizsgálat tárgyává tegye saját eredményeit. Kapcsolatba kerül Vele. hogy csak akkor éli át. fantá- ziálásokat és a tapasztalást is. hogy a primitív. tudományos kifejezési formát adtam neki. Azt azonban igen. nem hajlandó megpróbálni megkülönböztetni ezt más menny- országoktól vagy megpróbálni megérteni. a bölcs azonban a tudás és az érzés egyesített útján. antik formában meglévő elméletet és gyakorlatot a mai kor követelményeihez igazítottam. Csak felvillanás ez. s nem utasíthatja el. mert az Önvalót csak önmagán belül találja meg. hogy a filozófiai tanulmányok során meg kell fegyelmezni a szétszórt érzéseket. Mivel elzárta magát a saját kis mennyországába. szeszélyes véleményeket. hogy vajon valóban ez-e a mennyek országa. hogy elnyomhatja intellektu- sát . s modern. a bölcsé állandó. mert megmutatja. Éppúgy ragaszkodik saját útja helyességéhez. s nem a körülötte lévő világban. Meg kell még tanulnia. teljesen. A zengzetes dicshimnuszok nem helyettesíthetik a szükséges magyarázatokat. Nem állíthatom azt. s el kell fogadnia. örül. Időszakos jellegű tapasztalata. Azt is elmondhatom. hogy az általa elérendő cél vajon lehet-e az ember végcélja. nem utasíthatja el. soha ki nem alvó fénycsóva.legalábbis ezen a téren. ha nem lenne nagyon is veszélyes. hogy mi az Én. mint önmagában . az utóbbi erős. s nem csak felvillanások formájában. mint a templomba járó ember az egyház dogmatikus tanításaihoz. s pontosan meghatározza saját hatá- rait és céljait. hogy megpróbálja megérteni önmagát. s csakis a meditáció állapotában.s általában ez a helyzet azzal bizonyosfajta nagyon kifinomult szélhámosságot követ el. Helyzetét abszurd módon nevetségesnek mondhatnánk. ha csak csodálja. Ennélfogva képtelen helye- sen megítélni saját eredményeit és célkitűzéseit. A misz- tikus fénye felvillanásokban látható.mindig. Az átlagos misztikus jellemzően kritikátlan. . amikor az Önvaló fellibbenti önmagáról a fátylat.

aktív cselekedeteink- kel szolgáljuk a világot. hogy csak ez az egyetlen vezet az üdvözüléshez. nem szabad elfelejteni. ha más emberekkel kapcsolatba kerülünk. Ám mivel csak egyetlen módon lehet őszintén foglalkozni vele . s nem is csak az érzelmekből ered. Mindezek ellenére nem új dolog ez . az ázsiaiak között azonban inkább előfordul. hogy olyanfajta tapasztalatot ered- ményez. Bárki. a szokásos „én" talapzatát kell megsemmisíteni. sem vallá- sos. ha szobánk magányában vagyunk . hogy felülkerekednénk a megszokáson alapuló hely- telen gondolkodás. hogy nem csupán az intellektuális tevékenység eredménye. helytelen érzésvilág s helytelen cselekedetek hatalmas erején.Úttörő munka szintetizálni. hogy az üdvözülés nagyon is összetett dolog.bár nem is régi. s nem széttagolhatók. érzéssel párosuló meg- értése. látni fogja. A harmadik. eseményeknek egy bizonyosfajta.s ez a mód a teljes csend. Az erre irányuló bármiféle próbálkozás mesterséges. mert ez való- ban a bölcsesség-tudás szeretete.miközben önérdektől mentesen. a szótlanság. A metafizika az anyagi világon túli ideák szintjére a gondol- . Az első ok. s könnyebb fellelni. amely nem túl gyakori a nyugati világban. hogy bármelyiket kiválassza s azt mondja. mégsem köthető egyetlen valláshoz sem. s nem elérhető a meditációhoz szükséges befelé fordulás elnyomásával sem. Mindhárom ág teljes és kiegyensúlyozott művelésére szükség van. Épp ellenkezőleg. Habár munkáimban e hármat a tisztább intellektuális érthetőség kedvéért széttagolva tárgyaltam. Négy ok miatt is különös ez a fajta meg- értés. a misztikus meditáció és a folyamatos emlékezés magasabb énünkre . Nem lehet sem pusztán meditációval vagy kizárólag személyte- len szolgálattal elérni éppúgy. A negyedik pedig az. nem lesz annyira egyol- dalú. amelyet nehéz leírni. sem bármi másféle jelzővel. Nincs neve. Ennek az ösvénynek a három ága pedig a metafizikai elmélkedés. hogy nem illethetjük pontosan sem metafizikai. a jelenkorhoz igazítani és saját tartalommal kiegé- szíteni a különböző kontinenseken szétszórt kollégák tudását s a legkülönfélébb tradíciókhoz tartozó mesterek beavatásait. Létezik a dolgoknak. hogy habár a lehető legnagyobb áhítattal jár. és a tökéletes csend. s jobb nem is beszélni róla. aki hajlandó teljes szívével az igazságkeresésnek szentelni magát s magáévá teszi ezt a mindent átölelő nézetet. Röviden. Ezt a hármas ösvény alkalmazásával érhetjük el. ahogy nem elérhető a mindennapi élet által kínált leckék elnyomásával. A belső meglátás kifejlődése forradalmi vívmány az ember számára. A másik. hogy a valóságban összetartoznak. s nem valósulhat meg anélkül.ezért ismét alkalmazhatjuk rá a „filozófia" szó elfelejtett pitagoraszi jelentését.

hogy ennek az elmének a tudatossága valójában belső tapasztalatának legmélyebb gyökere. A filozófiának magába kell fogadnia a metafizikát. sem a cselekvés meg nem érinthet. Ugyanis csak akkor válhat teljessé. A filozófia megérti.kodás. akkor sem mondhatjuk. amelyet végső tisztaságában sem a gondolkodás. más jellegű. hogy a filozófus e három dolog szintézisét teremti meg. ami túl van rajtuk. tölti el mély együttérzés iránta s cselekszik is a jó győzelméért. A filozófia a maga széles. sem az érzések. Végül felfe- dezi. de messze túlmutat rajtuk. amely jelle- gében és minőségileg is különbözik tőlük. a miszticizmust és a gya- korlatiasságot is . mindent átfogó és kiegyensúlyozott módján helyet biztosít mindegyiknek. hogy tudatára ébred egy rajta kívül álló környezetnek. akkor nem mondhatjuk.ellentétben azok gázállapotával. Minden ember mentális élete. keresése azzal a felismeréssel kezdődik. hogy egy adott pilla- natban egyszerre érti meg a világot. hogy az igazság keresése során e három együttműködése hasznos és jól kiegészítik egymást. a létezés magasabb régióiba. a misztikus érzés és az altruisztikus cselekvés összefonódásából megszületik a filozofikus belső meglátás. hogy teljesen más. az etika a gyakorlati jótettek segítségével próbál felemelni. Idővel felfedezi. hogy teljesen különbözik tőlük. hogy ebben a környezetben rendszer van. mint azok. Mindegyiket megérti. hogy ez a fenti három összege. s azt sem. Amikor az intellektuális gondolkodás. amikor e három együttműködéséből egy olyan új. Nem pusztán arról van szó. Folyékony . de egyben meg is haladja azokat. míg a művészetek ugyanezt a szépség és az érzések segítségével pró- bálják elérni.ám nem gondolkodás nélkül. Csak azt mondhatjuk. a meditáció az intuíció. s végül minderre a koronát a belső meg- látás segítségével teszi fel. A titkos tanítás a tapasztalattal kezdődik. amelyek alkotják. Amikor az oxigénből és hidrogénből víz keletkezik. mégis túlmutat azokon. mind a hid- rogén benne van. hanem kritikus szemlélettel. de azt sem mondhatjuk. csak akkor érheti el azt. mégis felettük álló képesség születik. ha mindhármat egyesíti és felhasználja. s ott is végződik. Az ekkor megszülető igazság ugyanis nem pusztán a három összege. mindhármat átölelő. A keresés döntő fordulópontja akkor érkezik el. hogy folyamatosan tudatában van annak a végtelen valóságnak. . hogy ez ugyanaz az anyag. hogy a természet egy rendezett elme kifejeződése. Mindhármat tartalmazza. Sőt mi több: ez az együttműködés elenged- hetetlen a cél érdekében. hanem arról. hogy mind az oxigén. mint az elemek.

A filozófia tanulmányozása és gyakorlata különösen értékes bizonyos foglalkozásokat követőknek. a filozó- fiakönyveket elégethetik a kultúrát gyűlölő zsarnokok. ami valódi s mi nem az. mi az. anélkül hogy a gyakorlati élettel bármiféle kapcsolatba kerülnének. ha jól megértjük. akkor a filozófia a világ mély megértéséhez és az emberi tapasztalat jelentőségének kielégítő magyarázatához vezet. A filozófia. dinamikus. Akik azt gondolják. Segítségével túl- juthatunk a látszaton és felismerhetjük. kik jobb dolguk híján csak ezzel tudják eltölteni szabadidejüket. ha követőit bölcs. Akiket személyiségük vagy sorsuk . Feltehetjük a kérdést. mikor az utolsó filozófiai akadémia romjait belepi a por. mindenhol valahol mélyen a szívében rejteget . hogy megértse saját létezését. hogy a filozófia olyanoknak való. Végeredményben csak akkor érdemes e tanítás a filozófia névre. misztikus remeteségek válhatnak a földdel egyenlővé. politikai szereplőknek és különféle szervezetek vezetőinek. Ha végigvisszük tanulmányainkat. vezető pozícióban vannak. ám az emberben mélyen gyökerező vágy. Semmi sem csitíthatja az ember alapvető szükségletét. az életet és a létezést is magába foglalja. Eredményeit naponta tapasztalhatjuk a gyakorlatban is.a szabadság iránti vágyat. Kivétel nélkül minden társadalmi és szemé- lyes problémára alkalmazható. Papi rendek tűnhetnek el nyomtalanul.esetleg mindkettő .Az igazság már azelőtt is létezett. hogyan éljünk kiegyensúlyozott életet egy egyensúlyát vesztett társadalomban. üzleti vezetőknek. Ideái és ideáljai nem a levegőben lebegnek. hogy a templomtornyok az ég felé törtek volna. hogy a közjóhoz és mindenki boldogulásához vezessenek döntéseik. mint például orvosoknak. Végül pedig kielégíti azt a vágyunkat. ahol döntéseik mások életére is kihatnak vagy hatásuk számos elmét befolyásol. s akkor is létezni fog. azok nagyon tévednek. amelyet mindenki. Élhető igazság ez. . olyan útmutatást találnak a filozófia alapelveiben. tanároknak vagy bizo- nyos társadalmi pozíciót betöltőknek. hogy tetteinket irányítsa. egy nap sürgető erővel felszínre tör és új kifejezési formát talál magának. akik felelősségteljes.olyan pozícióba helyezett. Értéke nem csak intel- lektuális. mind a társadalom fejlesztésében. amely segít. hanem arra is. fáradhatatlan és aktív altruisztikus szolgá- latra ösztönzi mind önmaguk. s nem csak a gondolatok stimulálására szolgál. ügyvédeknek. Megmutatja. hogy másokat bölcsen vezessenek úgy. hogy mit is rejt számunkra a filozófia.

bármennyire kibékíthetetlennek is tűnnek első látásra. hogy egyetlenegy is magához láncolja és kisajátítsa. minden tanításról megértjük. A bölcs Emerson valószínűleg ezért mondta azt: „Nem láttam még embert!" Ebből az is következik. Ezért a filozófus dolga. A filozófia szent zarándoklatra vezeti követőit. és nem kell azt hinnünk ezek után egyetlen tanításról sem. kiegyensúlyozza világképét. Így és csak így lehet egyesíteni a legkülönbözőbb világképeket és hitvilágokat. A metafizikus dolga. hús-vér tevékenységével. A filozófiai ethosz pedig nemessé teszi szándékait és altruista cselekedetekre neveli.szisztematikus harmóniába hozza. ameddig csak intellektusa meg tud birkózni vele. Minden világossá válik. nyugodttá tette s jellemét megfegyelmezte. hogy az életnek nevezett dolgot teljesen és tökéle- tesen végiggondolja. míg az igazság metafizikájának tanulmányozása meg- élezte elméjét és intellektusát. s megmutassa mindenkinek a saját szintjéhez illő tanítást. Mindkettőre szüksége van egy műveltségre. megvédi a hibáktól. hogy a teljes igazságot mutatja. Az ősi misztikus-metafizikus bölcsesség és a modern tudományos gyakorlati- asság alkotja a teljes és mindent magába foglaló emberi kultúra két oldalát. s az emberi gon- dolat lehetséges mélységeinek és magasságainak teljes skáláját feltárja. hogy az Önvaló országának lakosa. de nem engedi. hogy intuitív úton a gondolattalanság békés. Az élet minden fontos területén otthon van. hogy az emberiség különböző vélekedéseit. hogy az emberiség mentális fejlődésének szerves része. vágytalan állapotát elérje. A keresésnek három aspektusa van: a metafizikai. Csak a filozófia képes a logikailag ellentétes tanításokat harmonikus kapcsolatba hozni egymással. hasznos tagja lesz a társadalomnak.A filozófia örömteli feladata. Hiszen végül is mindegyik csak a teljesnek egyik aspektusa. a meditációs és az erkölcsi aktivitás. széttagolt elemekből: egész életünkkel szervesen részt kell benne vennünk. Egyik sem hozott befejezett metafizikát. hogy aki mindezeket a tanításokat abszolválta. mindegyiket a maga polcára helyezve egyetlen közös rendszer égisze alatt. hiszen a meditáció lecsendesítette. hogy a metafizi- kus élettelen következtetéseit és a misztikus mély intuitív meglátásait tökéletes egyensúlyba hozza az ember gyakorlati feladataival. tanultságra. belső meglátás állandóan tudatossá teszi őt arról. Ám a keresés nem állhat szakaszokból.melyek valaha is léteztek vagy létezni fognak . A misztikus dolga. míg a filozófiai mély. megértésre törekvő embernek. Így a bennünk lévő hangzavarból a filozófia igazi melódiát teremt. hiszen az egyik a másik nélkül féloldalas tudást eredményezne. véle- ményeit . amely a fizikai szervekkel élt szo- kásos élettől vezet az érzékek alól felszabadult lélek misztikus életén át vissza .

és különböző formái lehetnek. az igazság helyett szembesülni fognak saját hibáikkal és semmisségükkel. Nevezhetjük materializmusnak. konkrétumokra támaszkodó okfejtésen alapszik. az absztrakt gondolkodásra támaszkodva. ősi mendemonda és keleti babona alatt. Munkánk lényege az volt. hogy . hogy a felszínre hozzuk a halott múlt mélységeiből a jelenkor embere számára. de mélyen elrejtve a sok metafizikai limlom. ez az öt érzékszerv tapasztala- tain nyugszik. később azonban misztikussá válik s az intuícióra. amely bepillantást enged a rejtett valóságba. egy adott kortól vagy egy ország kulturális szintjétől függ? Van-e olyan tanítás. Ez a filozofikus nézőpont. hogy az igazságot csak a három nézőpont kombinációjával érhetjük el. valamint transzcendentális tapasztalatokra támaszkodik. Van-e vajon általános igazság? Van-e olyan tanítás. azzal csak elzárjuk magunkat az igazságtól. Nagy általánosságban három különböző világnézetei találhatunk a világban. Az első a legegyszerűbb és legtermészetesebb. A második kezdeti stádiumában vallásos s a hitre támaszkodik. Három dolgot kell tudni ahhoz.de ekkor már egész életét az isteni hatja át. A harmadik kezdeti stádiumában tudományos. hogy spirituálisan műveltté. Kimondja. segítséget kapnak. Azok. amely nem egyéni vélemé- nyektől. de együtt teljes. s nem csak egyesek előítéletein.ugyanazokkal az érzékszervekkel élt életbe . Habár jellemzően e három világnézet valamelyikét kultiválják az emberek. képzetté váljunk: az igazságot magunkról. és ha bármelyikhez is a többit kizárva ragaszkodunk. amely azt állítja. A misztikus. majd metafizikaivá válik. Azok. akik csak saját kicsinyes előítéleteik alátámasztását keresik. Van egy negyedik lehetséges nézőpont is. Ezeken a lapokon ízekre szedjük a hamis tanokat és kifejtjük a valódit. és a szigorú. kiegyensúlyozott nézőponthoz vezetnek. a világról és Istenről. akik őszintén az igazság felfedezésére vágynak bármi áron. amely megfelel az univerzális tapasztalatoknak. van másra is lehetősége az emberi intel- ligenciának. hogy az előző három közül egyik sem elégséges önmagában. s elősegítik a belső meglátás kifejlődését. aki azt gondolja. van. melyek egyesével csak részigazságot eredményez- nének. prekoncepcióin alapul? Mi azt mondjuk.

Tanulmányaink első szakaszában megtanulunk különállni a világtól és lecsende- síteni rá vonatkozó gondolatainkat. nem hajlongásokra és egyéb fizikai csele- kedetekre hagyatkozva. hallhatatlan. egy Létező. Az első lépés annak felfedezése. A filozófiának éppúgy szüksége van rá. a kizsákmányolást és a hiábavaló tetteket. hogy ez miféle kapcsolatban áll az univerzummal és velünk magunkkal. Arra is szükség van. Nem elég. Láthatjuk. A második lépés pedig annak felfedezése. ha az elsőre ismeri a választ és a másik kettővel nem kell foglalkoznia. s ezt a gondolatok és érzések koncentrálásával kell elérni. legemelkedettebb. az elmében jelen lévő komplexusok és az egóban jelen lévő egyéb tisztátalanságok akadályozó erejét le kell törni. mint ideák sorozata az elmében. Ez a misztikus fázis. amelyeket a vallás gyakorlása során szereztél. nem kell. mint a vallásos embereknek. Szükség van ugyan- akkor arra. Ez azt jelenti. de megkönnyebbülten. Erő. A filozófusnak ugyanúgy napi szokása az ima. világosan értsük meg. Végül visszatérünk a világban való cselekvéshez. A világosságra helyezett hangsúly nagyon fontos. hogy az érzések. nem teremtett. Mihelyst ez megtörtént. hogy megismerjük a lélek működését. Ilyenkor ki tudjuk önteni szívünket. Ezután felismerjük.elég. mindenhol jelen lévő és örökké változatlan Jelenlét. anélkül hogy mentálisan reagálnánk az abból áradó befolyásoló tényezőkre. erre bármely misztikus képes. a tanítvány olyannak látja az igazságot. Erre pedig csak a filozo- fikus misztikus képes. Az áhítatos imádság és a hit. Elme. önma- gán is felülemelkedetten imádkozik. és egyesülünk az isteni forrással. Ám míg az előbbi forrón. meg kell tőlük tisztí- tani magunkat. önérdek nélkül cselekszünk. Eltörli a babonákat. alak nélküli. nem valamiféle távoli lényt. Ez a filozofikus fázis. de megtisztítja. hogy elvesszen. hogy létezik egy egyedülálló. hogy tökéletesítsd. megelégszik a félműveltséggel. Élet. hogy tisztán. Ez a mentalista-metafizikus fázis. hogy a filozófia egy- általán nem törli el az imádságot. megtisztítsd és elmélyítsd. mely hármas oly jellemző a konvencionális vallásos imádsá- . addig az utóbbi csupán forrón. hogy a világ nem más. tiszteletünket. A szívedben lakozó isteni jelenlétet kell imádnod. megvalljuk legmélyebb odaadásunkat. és mindig tudatában vagyunk. alázatunkat. ami a legjobb. amilyen az valójában. s csak azt tartja meg belőle. lát- hatatlan. hogy minden Egy.

csak a tapasztalat tárgyát tanul- mányozza. A filozófia gyakorlása ezzel ellentétben már kevesebbek számára elérhető. minden létezőt figyelembe vesz. ami meghaladja azt. utat mutat a vezetőknek és megnyugvást hoz a dolgozóknak. mert misztikussá vált. S habár az intellektus. érzelmek. A tudomány nem foglalkozik a tapasztalóval. A filozófia nem veti el a vallásos és alázatos imát csak azért. mert filozófus lett. és elkerülhetetlenül misztikus. hanem megtartja és kiszélesíti azt. aki sze- retné megérteni tanait. tanulságokat eredményez. Csak azok képesek rá. Ezért megtartja. amely harmóniában tudja egyesíteni az embereket. mégis minden ember számára egyéni megoldásokat. új távlatokat nyújt a művészeknek. az azt körülvevő hibák és babonák miatt. hogy megértse. a tapasztalatokat és a tapasztalót egyszerre tanulmányozza. tanítani a gondolkodót.ám nem csak ebből áll az út. A filozófiának külön kell foglalkoznia minden egyes hozzá fordulóval. s nem szabdalja darabokra azt. hogy ez a tanítás valóban mindenek felett áll. Nagyon fontos ennek tudatában lenni. hanem a legfelsőbb hatalom tiszteletéhez. csak a jó gyü- mölcsöket szüreteli le ezekről a fákról. mégis minden tanítványának új és egyedi formában nyilvá- nul meg. mert van. Habár ez az egyetlen idea. mégis inspirálni tudja a költőt. s eléggé fejlett az intuíciója. amelyet eldobtunk magunktól akkor. amit a vallástól és a jógától kapott. Igaz. aki kellően intelli- gens. s nem a rosszakat. A filozó- fia eredendően vallásos. Ugyanigy. A filozófia nem lép túl a valláson. Az ima éppúgy az út része ugyanis .gokra. hogy elfogadja. akik korábban kellő belső növekedésen. de nem egy valláshoz. a filozófusnak sem kell megtagadni vallásos vagy misztikus voltát csak azért. formák és egoizmus által felállított korlátokon túl van. van hite. erősödésen és külső tapasztalatokon . hogy felfogja. A filozófia elmélete alkalmas és elérhető mindenki számára. hanem minden figyelmét a tapasztalóra irányítja. Habár a filozófia univerzális törvényeket és örök érvényű igazságokat fogal- maz meg. Ezen az úton nincs lehetőség tömegoktatásra. A misztikusnak nem kell feladnia vallását csak azért. Végül a filozófia visszatereli tanulóit a valláshoz. A misztika nem foglalkozik a tapasztalat tárgyával. amikor otthagytuk a vallást. A filozófia mindkettőt figyelembe veszi.

Ez az öt út a vallásos odaadás. ám a Vízöntő korában nem erre van szükség. amelyek a legmegfelelőbbek az adott kor elméi számára. mint vezetőik. új nézőpontra. ugyanabba a hibába estek. akik T. Azok a lelki keresők. új érzé- sekre.estek át. Ez különbözteti meg a népszerű vallásoktól. Eliotot követ- ték. Csak különleges időszakokban . Ha nem készek saját erejük teljességének bevetésére a cél érdekében.mint amilyen a miénk is amikor a történelem és az evolúció elegendő embert készített fel befogadására. Ha éretlenül akar valaki belépni a filozófia iskolájába. de az új. mind Eliot a formális tradíciók és a mítoszok világába tértek vissza. hogy kigyomlálja a hibákat és megállapítsa az igazsá- got. olyan valaki. Ezek azonban már beteljesítették történelmi küldetésüket. és a különböző utak eredményeit egyensúlyba is hozta magában. melyeket orvosolnia kell ahhoz. a mentális gyakorlatokat és az érzelmek megfegyelmezését. Hatásuk érthető. aki végighaladt a teljes ötrétű ösvényen. azok a költők. Egy ilyen tanítás nem kezdhet propagandába vagy militáns térítésbe. az erkölcsi értékrend újrafogalmazása és az önzetlen szolgálat. Csendesen kell jelen lennie. akik René Guénont. . az csak saját gyengeségeit fogja viszont- látni. kreatív dolgokat kell követni. napvilágra a filozófia tanításai közül azok. hogy elfogadják magas etikai standardjait. akkor csak növekszik zavarodottságuk. a racionális elmélkedés. s ennek megfelelő olvasókat is vonzottak. és csalódottan fognak távozni. A filozófia természetszerűen népszerűtlen kell. vagy akár csodálni. hogy kísérlete sikeres legyen. és már nincs rájuk szükség. ha nem készültek fel a kimerítő intellektuális és mentális gyakorlatokra. Mindketten briliáns elmével voltak megáldva. Új formákra lesz szükség. A filozófia feladata. s felajánlania magát azoknak. nem érettek a tanításra vagy a tanítóra. kerülnek előtérbe. hogy az új tudás iránti vágyat kielégítsék. Az ősit lehet tisztelni. Az ötágú csillag ezoterikus jelentése a „Filozófus". ezért jellemzően nem is terjeszti saját igéit a világban. A korlátlan és minden fegyelmet nélkülöző szabadság anarchiája ellen jogosan tiltakozva mind Guénon. akik intellektuálisan felkészültek s emocionálisan készek befogadni. a misztikus meditáció. hogy legyen. S.

hogy az a széles tömegek tudomására jusson. Veszélyes helyzetbe kerültünk. Ha létezésünk vége csak leg- jobb esetben egy összeolvadás. A magasabb egyéniség mindig fennmarad. A régi ideák elvesztették súlyukat a művelt emberek között . amit a gondolat megpróbál elérni. habár kisebb mértékben. most . nagyon ritkán írnak vagy beszélnek ezekről a magasabb misztériumokról. és hiteltelenné tenné az isteni jóságot. ám ez olyannyira különbözik az alacsonyabbtól. hogy az előző évszázadokban a végső bölcsessé- get titokban tartották és a hozzáférést rendkívüli óvatossággal kezelték. mert egy régi rendszer összeomlott. amelynek a jövő generációira gyakorolt végső hatásait még elképzelni is nehezen tudjuk. csak állati és alacsonyabb emberi természetünkre vonatkozik.persze néhány kivétel mindig akad . az isteni Önvaló.a történelem során először . mint a földi élet veszélyei. Átmeneti a jelenlegi időszak. Nincs mitől félni és nincs mit elveszíteni . hogy feltárják azt a szé- lesebb tömegek előtt. Nem lenne méltó az isteni intel- ligenciára. nem engedve. Mindez jól illusztrálja azt a mondást. hogy azok. akik eddig ezt a bölcsességet titokban tartották. gazdaság vagy etika.csak a tudatlanok értékrendje teheti ezt a folyamatot félelmetessé. Legyen az vallás vagy tudomány. hogy az emberiség teljesen megváltozott kulturális környezetben él. az önmegsemmisítés. Az előttünk álló feladat. . Az emberiség etikájának sorsa végveszélybe került. és semmiképpen sem az öntudat teljes meg- semmisítésére. Bármi is volt az oka annak. hogy a legsötétebb mindig a napfelkelte előtt van. hogy még értelme sincs az emberi nyelv szó- kincsével beszélni róla. A spirituális fejlődés valóban a kisebbtől a nagyobb felé halad. ma már szembe kell néznünk azzal. az értelmetlenné és szomorúvá tenné a létet. Ez az oka annak. A gondolattól megfosztott tudatosság.s ez az általános romlás továbbterjedt a tömegekben is.rákényszerültek. Ezért akik valóban ismerik.A csillag közepén található kör ezoterikus jelentése pedig nem más. s mindez hihetetlen gyorsasággal történt. az emberiség gondolkodása alapjaiban változott meg. így szükséges lenne. legrosszabban pedig a megsemmisülés lenne. mint saját belső magunk a szívben. hogy helyébe lépjen valami más. politika vagy társa- dalom. mert a vallás befolyása és szankciói megszűntek. valójában óriási kiterjesztése annak. és szükségessé vált egy új. ami sokkal kevésbé tűnik vonzónak sokak számára.

hogy kivonja a társadalom vérkeringéséből az egyént. Ha helyesen értelmezte a tanítást és megfe- lelően képezte magát. az értelmet és az intuíciót is. Ha ez utóbbit végezzük.fásultan. időnként eksztatikus állapotot eredményez . amennyi szükséges. tiszteli a misztikus tapasz- talatokat. melyért érdemes élni és cselekedni. trehány módon végzi munkáját. A filozófiának egyáltalán nem ez a hozzáál- lása. ahol egész jellege megváltozik. aktív tevékenységgel. hogy olyan értelmes célt adjon neki. Ez abból a téves.ha jó misztikus akar lenni. s álmodozó. Ilyen a kiteljesedett spirituális élet. egy olyan forrpontig. ami nem más.ám a mi célunk nem az eksztázis. hanem arra. Ha ez sike- rül. A filozófia tanulója nem fogja elkövetni azt a hibát. A filozófia tanítványa azonban épp ellenke- zőleg.Talán a filozófiai megközelítés mindent átölelő jellege és kiegyensúlyozottsága az. az igen kellemes. hanem annak kitel- jesítése. Nem elegendő megszüntetni a gondolkodást: ez pusztán tartalom nélküli men- tális ürességet eredményez. Az elmélkedésnek a mi esetünkben tartania kell magát magasabb céljához. Ez ugyanis az egyetlen megközelítés. Tudja. az önátadást és az igaz imát. és a világban történő cselekvésre buzdít. Számos misztikus beállítottságú egyén csak önigazolásként használja fel spirituális érdeklődését. A metafizikai gondolkodásnak két lépésben . A filozófia gyakorlati célja nem az élettől való elmenekülés. megtartja a legértékesebbet a miszticizmusból. mert ezekhez a feladatokhoz túl nagyszerűnek tartja magát. amit az anyag és a szellem közé emelnek. Meg kell haladnunk a gondolatokat. hogy a gondolatot a legemelkedettebb és legabsztraktabb pontig juttassuk el. hogy a spirituális keresést saját egyéb feladatainak elkerülésére próbálja felhasználni. Semmi spirituá- lis nincs abban. amelyből származik. amely bátorítja a szépséget. Épp annyi gondolatot és érzést visz majd munkájába. de ennek ellenére nyitott marad a világ történései iránt is. mint az ego feloldása isteni forrásában. nem létező ellentétből ered. gyakorlati munkáját is jobban s nem rosszabbul fogja végezni a keresés következtében. mint a szokásos misztikusoké. az utóbbi a filozofikus jóga. egykedvűen kell a világi dolgokat szemlélnie. Az előbbi a klasszikus jóga. és önmagától visszatér abba a magasabb rendű forrásba. ha valaki tehetetlen és lusta. A misztikusnak . akkor arra törekszünk. érdektelen. ami annyira kielégítővé teszi. szilárd erkölcsi világképe van. Nem arra törekszik. akkor . hogy tökéletesen lehetséges kiegyen- súlyozni a misztikus tendenciákat a hatékony.

jellege megkérdőjelezhetetlenül különbözni fog attól és magasabb rendű lesz annál. Az efféle elmélkedés éppoly természetesen fogja a tanítványt célja felé vezetni. hogy amikor a megvilágosodás bekövetkezik. hogy ezt elérjék. amíg a gondolatok maguktól el nem tűnnek. mert ezek az ideák nem puszta spekuláció eredményei. történjen az bár misztikus transz. . vagy azoknak. hanem maguk is mély belső megtapasztalás eredményei. Ez a módszer különösen alkal- mas azoknak. és maguk soha nem is próbálták. Azért van ez így. gondolatsorokat használja fel. Mivel azonban soha nem tanították őket erre. és azt fogja állítani. Az elme természetével foglal- kozó absztrakt koncepciókat. Ugyanis ameddig az intellektus nem tud tökéletesen lecsendesedni. amely semmi hasznát nem látja az értelem- nek. azaz a tradicionális jóga eszközeivel lehet elérni. hogy helyesen ítéljék meg ezt a kérdést. Ennek eredménye. akik inkább hasznos. Ám az intellektus lecsendesítése hatalmas feladat. különleges technikája is. nem nagyon áll módjukban. ám van egy saját.kell haladnia. hogy ez a folyamat pszichológiailag lehetetlen. akkor szárba szökkennek. Az itt közölt ideákon való folytonos elmélkedés maga is a filozófiai különbség- tétel jógájának részét képezi. A filozófia is használja ezeket a technikákat. és megvetik az intuíció kialakulásának alapját. mint elnyomandó eszközként tekintenek értelmükre. akik már túljutottak az alapvető elmeszabályozási technikákon. mint a vele járó és épp ennyire szükséges mentális csend gyakorlása. először az egyre absztraktabb gondolatok és fogalmak felé. Ha eze- ket a gondolatokat az elmélkedés vizével locsoljuk és a szeretet napsugaraival tápláljuk. akik mély belső meglátásuk segítségével első kézből szereztek információt az elme természetéről. Általában ez igaz is.saját iskolájának nézőpontjához fog ragaszkodni. ha szükségesnek tűnik.külső javaslatok hatására . A tanítvány racionálisan végiggondolja ezeket a koncepciókat. mint amit pusztán a gondolatok leállí- tásával. és a transzcendentális állapot magától bekövetkezik. ami egyre mélyebb és mélyebb gondolko- dást és elmeállapotot idéz elő. ez a fajta tudatos- ság nem nyilvánulhat meg. majd a külvilágtól való egyre nagyobb visszahúzódás irányába. gyümölcsként új gondolatokat hoznak. Akadálynak tekintik a spirituális tudatosság elérésének útjában. Az analitikus gondolkodást a legtöbb misztikus iskolából kitiltották. ezért különböző koncentrációs technikákat fejlesztettek ki. amelyeket olyan bölcsek hagyományoztak ránk. Majd mindegyik a gondolatok eltüntetését és a gondolkodási folyamat leállí- tását célozza. A szokásos misztikus . eksztázis vagy intuíció formájában.

Később. azt a metafizika és a miszticizmus kombinációja sokkal tökéletesebben valósíthatja meg. hogy mind a mély gondolkodásra való képesség. ha mindkettőt a tökélyre fejlesztettük. Úgy gondolják. a filozófus éles gondolkodására pedig szüksége van a misztikusnak. és mindennapi életünk folytonos tény- kedése közepette is töretlenül fenn tudjuk tartani a mély meglátást és Önzetlen hozzáállást. a fejlődés magasabb fokain. Magától kell ennek bekövetkeznie. amikor a gondolkodás már elvégezte feladatát és az intellektus lenyugodott. mind pedig a gondolkodás teljes feladása szükséges célunk eléréséhez. A paradoxon az. Nem engedhetjük meg magunknak. hogy teljesen feladjuk a miszticizmust csak azért.azonban soha nem szabad összekeverni a történelem során létezett számos spekulatív rendszerrel. hosszú és precíz gondolkodási folyamat végső betetőzéseként. Amikor azonban ebből azt a következtetést vonják le. A misztikus figyelemösszpontosító képességére szükség van a filozófiai tanulmányok során. ami érthető és megbocsátható. . Ám nem valamiféle tanításának vagy embernek a hatására kell leállítanunk gondolatainkat. mielőtt átlép- hetné a valóság küszöbét. amit a metafizika egyedül nem tud elérni. amikor értelmezni szeretné és világképében elhelyezni misztikus élményeit. A miszticizmust és a filozófiát pedig csak akkor adhatjuk fel. Az igazság metafizikáját . és visszatérünk önmagunkba misztikus transzba merülve.Az intellektus logikus gondolkodásának teljesen meg kell állnia. hogy a valóságot lehetetlen és haszontalan racionálisan és intellektuálisan megközelíteni. mert a filozófia ösvényére léptünk. hogy a mindennek a végső alapját képező elmét csak akkor ismerhetjük meg. Ugyanis azt. hogy az egyetlen megoldás az értelem megsemmisítése és az intellektus leállítása. valamint annak a ténynek a személyes és intellektuális felfedezéseként. amely nélkül üres lenne. akkor már nem tudok egyet- érteni. ha elfordulunk a belőle eredő és általa teremtett ideáktól és magára az elmére irányítjuk figyelmünket. mint a miszticizmus önmagában. és hangoztattam is ezeken az oldalakon.amiről ezeken a lapokon szó van . magunkkal vive a világideát. amit az idő és gyakorlat természetünkké tett. és mindkettő elengedhetetlen a maga helyén és idejében. A metafizikai gondolkodást felhasználó filozófiai rendszert kevés jógi értékeli. Ezt az érzést bizo- nyos szintig én is osztom. megszűnünk filozófusnak lenni. Mindkettőre szükség van a keresés során.

amilyen a kezdetek kezdetén volt. ami végső természete mindennek. amihez ezután hozzá kell látni. de nem a végső. Mindezekből megérthetjük. S van egy előnye a misztikus- sal szemben: megértése állandó. Megvilágosító és ritka tapasztalat. miál- tal jellegében hasonlatossá válik a világ forrásához. mint a bél nélküli dió. ahogy a metafizikusnak misztikussá. s helyesen oldja meg ezt a problémát. akkor olyan lesz. és megértse az Elmét. Innentől fogva nem fogja tagadni a világot. Ha ezt eléri. meditáció.képessé teszi az embert arra. és intellek- tuálisan megértheti magát. s ahogyan mindkettőnek . teremtmé- nyektől és gondolatoktól. Elszakítván dolgoktól. amikor csökö- nyösen ragaszkodik saját céljához. olyannak tűnik. megnyilvánulatlan formában mutatják meg Azt. hogy túl korán adja fel a gondolkodást. A misztikus valójában az általa eddig ismert fizikai világ temetését rendezi meg. Ám a miszticizmus ezzel el is éri határait. transz és érzelmek játsszák a főszerepet tapasztalatában. melyek világunkat alkotják.A misztikus nagy hibája. s nem végzett misztikus gya- korlatokat. A miszticizmus legnagyobb eredménye. Ugyanis ezek a gyakorlatok. jól ismeri fel a kapcsolatot. a legéletszerűbb megtapasztalását adják ezeknek az igazságoknak.csak akkor jön el a pszicholó- giailag helyes és filozófiailag gyümölcsöző pillanat. amelybe beletartozik saját egója is. az. Amit tesz. Ezek a fel- villanások abban a nem anyagi. hogy elmélyedhessen a szent jelenlét- ben. s csak ez teheti valóságossá a metafizika tételeit. hanem elfogadja azt. miért van igaza a misztikusnak. amikor elcsendesíthetjük az értelmet a misztikus csendben. az Elméhez. az helyes a saját fejlődési fokán. míg a misztikus időnkénti transzai eredendően mulandók. amit Önvalónak nevezünk. de később már helytelen lenne ugyanezt folytatni. hogy időlegesen eltüntesse a világálmot. ha tovább szeretnénk haladni. S ezt a misztikus csak a világ saját természetét tanulmányozva. A következő feladat. Ugyanezt a feladatot a metafizikus is megpróbálhatja elvégezni. éppúgy. aszkézis. amikor logikus és sikeres csúcspontjukat érik el a nirvikalpa szamádhiban. s hogy miért a magány. mint a nirvikalpa szamádhi . hogy összekapcsoljuk a világ valósnak tűnő tapasztala- tát az Önvaló valósnak tűnő tapasztalatával. amelyben és amelyből az álom ered. tiszta. hogy követői számára felvillantja az univerzum alapját jelentő ősesszenciát. Így a miszticizmus leg- magasabb formájában . mentális természetét felismerve teheti meg. Csak ha már végsőkig kihasználtuk és feladatát elvégezte . akkor véget ér az inaskodás kora. miért kell kizárnia a világi élet zavaró erejét és a mindennapokból fakadó vágyakat. Ám ha nem vált maga is misztikussá. eléri a végső igazságot. melynek csak héja van.amely nem más. a világot és az Önvalót. mielőtt a világálom feltűnt volna. Végül ugyanis metafizikussá kell válnia. és filozófussá válik.

A kritika nem az érzelmek ellen irányul. hogy mi a valóság és igazság. akik tévesen messiásnak gondolták magukat. Úgy érezzük. hogy kritikus értelemmel kell az így szerzett eredményekhez viszonyulni. hogy ne a saját személyes érzéseinkre való reak- ció legyen az egyetlen és minden mást kiszorító tényező. hanem a kiegyen- súlyozatlan nézőpont ellen. melyek azt eredményezik. Harmadszor pedig legkönnyebben egy analógiával világíthatjuk meg. hogy az érzés legyen az igazság meghatározásának egyetlen kritériuma. Szavaimat csak az ellen a vélekedés ellen irányítom. Az érzések által generált tapasztalatok személyesek. Nem azt akarom. Épp ellenkezőleg. de más esetleg úgy véli. s az egész Naprendszer mozgásban van. így csak annyira tekinthetjük igaznak őket. hogy Isten feladattal bízta meg őket? Épp ezért a filozófus nem csak belső tapasztalatainak érzelmi hatásaival foglalkozik. hogy az érzések önmagukban nem szolgáltatnak elégséges bizonyítékot arra. s miért ragasz- kodunk ahhoz. ami a misztikuson úrrá lesz. Azonban az ellenőrizetlen és megtisztítatlan érzés nem mutathatja meg tisztán az igazságot - legyen bármilyen misztikus is. Amikor arról beszélünk. vagy hogy az igazság keresésében ne próbáljuk felhasználni. és mi nem az. hanem ezek- nek a hatásoknak az igazságtartalmával is. mely szinte vallásként állítja be az érzelmi alapú megismerést. hogy az érzéseinkre egyáltalán ne hallgassunk. akik mindig pszichológiai és nem metafizi- kai igazságról beszélnek. Először is a puszta érzések könnyen egoisztikusak lehetnek. mint a misztikus. Másodszor a teljes bizonyosságot nem érhetjük el. mert úgy érez- ték. Csak azt kérem. hogy az Önvalót megtapasztaltuk. Három fontos dolgot kell ezzel kapcsolatban megjegyezni. Vajon nincs-e tele a miszticizmus története számos megalománnal. tudományosan történő elemzését. hogy a Föld stabil és nem mozog. hogy visszauta- sítja tapasztalatainak hideg fejjel. eltúlozhatják az igazságot vagy a nem kívánt tényeket a kívánatos vágyálmainkkal helyet- tesíthetik. cselekedeteibe egyszerre beoltsa. hogy a metafizika gondolatait és a miszticizmus érzéseit a gyakorlati élet mindennapjaiba. Az olvasónak végig kell gondolnia ezeket a tényeket. Például a misztikus szemlélheti azt. A kritika lényegét nem szabad félreérteni. és eltorzíthatják. . és ami örömhullámokat kelt benne. akkor az alatt természetesen azt a szenvedélyes érzést értjük. ez nem az. amit ő valóságnak gondol. ami alapján megítéljük. hogy miért ellenzi a filozófia azt. hogy ez nem igaz. módosíthatják. amely szerint az igazság kritériuma a megérzés.filozófussá . valamint azokat az erős érzelemhullámokat.csak ő képes arra. ám tudjuk. mint a költők és művészek igazságát.

A valódi cél ennél távolabb van. A másik ok a felkészületlen tanítókban vagy sekélyes tanokban rejlik. azok egy nap véget fognak érni. A lényeg az. hogy mindig így marad. hogy az érzelmi túlfűtöttséggel jellemezhető önkívületi álla- pot egyenlő a végső transzcendentális meglátással. hogy a misztikus elégedett azzal. aki állandósítani tudja az eksztázist. hogy sok tanítvány úgy véli. hogy megtalálta Istent vagy saját lelkét. Ha a tanítvány belső útjának egyes állomásainál az eksztatikus állapotokat tapasztalja meg.vagy az első lel- kesedés inspirálta eksztázisok eltűnésével maguk is teljesen szétfoszlanak a filozófia esetében mélyebb és sokkal megbízhatóbb. habár nagyszerű és szükséges lépcső ez az odavezető úton. A misztikusok gyakran azt hiszik azonban. Ezt a legtöbb misztikus nehezen tudja megérteni. A logika szi- lárd tényei ugyanis megakadályozzák ennek az állapotnak az állandósulását. amit tapasztal. és ez annyira felkavarja őket. .bár ez a tévedés megbocsátható. és erről sohasem szabad megfeledkeznie. s élvezze bár hosszú ideig ezeket a spirituális örömöket. hanem csak útja első állomásának. Figyelmeztetni kell mindenkit. de ne számítson arra. hogy a legtöbb kezdő misztikus útja elején vagy útja során alkalmanként eksztázist él át. hogy egészen természetesen állandóan ebben az örömteli állapotban akarnak élni. Semmi másra nem vágyik a misztikus. addig nem tud valódi előrehaladást felmutatni útja további részén. Hiszen ez az állapot annyira különbözik a megszokott hétköznapi állapotunktól és oly hirtelen jön. legyen az bármi- lyen különleges és örömteli is. Valójában bármi más feladatot a béke megszentségteleníté- sének tartanak.A filozófus elégedett a legtökéletesebb békével és nem hajszolja a misztikus eksztázist. és hátralévő életét belső eksztázisainak csendes magányában tölthesse. A hiba oka részben az. Míg más megközelítések gyakran a túlfűtött érzelmeken alapulnak. amit a misztikus kíván. hogy azt hiszik. a sikeres és tökéle- tes misztikus az. Átadja magát ennek a boldogságnak. hogy az érzések szintjén marad. mint hogy a világ ne zavarja. melyek az érzelmek lecsillapodásával el is vesztik erejüket . az nagyon téved . akkor ezt élvezheti egy ideig. hogy ez csak a kezdeti misztikus állapot. A filozófia ugyanis azt állítja. Létezik egy érettebb állapot . Amíg azonban nem érti meg. mert visszarántaná őket ebből az istenivel egyesült állapotból. ami vele történik. az örömnek. hogy lehetetlen. Azért van ez. anélkül hogy elmélkedne azon. és lehetetlen célokat tűznek ki maguk elé. mert abba a jellemző hibába esnek. maradandóbb folyamat- ról van szó. az emocionális boldogságnak ebben az állapotában tapasztalja meg a valóságot. elégedet- ten. A misztikus-filozófus azonban nem ezt tekinti célnak.a gnózis állapota amely jóval túlmutat ezen. hogy a cél ez. A misztikus eksztázisban nem találhatja meg a végső szabadulást. s ez oda vezet. Aki azt hiszi. Ám a valóságot illető felfokozott érzelmei nem egyenlők a valóság nyugodt megtapasztalásával. és semmi mással nem kell foglalkozniuk. hogy a gyakorlatban kivihetetlent próbálják megtenni.

amikor az ember tudatossága egyszerre érzékeli az öt érzékszervvel jellemezhető külvilágot és a kiüresedett lélek belső világát. de egyben arra is vágyik. S mivel ezt az altruizmust nem lehet felfüggeszteni addig. de megvan a maga helye az életben. én személy szerint azt gondolom. Ám ma. amit a misztikus filozó- fia „filozófiai tapasztalatnak" hív. Az előbbi csak a magányban találja meg a boldogságot. Ám ennél sokkal többre is képes. ezért ideje. pénze. Alapvető különbség van a misztikusok gyakori világ elől való menekülése és a misztikus altruizmus között. Időszak alatt bármilyen időtávot érthetünk egyet- len naptól több évig. hogy sokkal jobb. akkor azt az emberiség szolgálatába állítsa. míg az utóbbi csak látogatója e toronynak. hogy felismerje belső magját. Ha csak annyit jelent ez. amely minden körülmények között vele marad. lehet a szimbóluma annak. Ez az a pillanat. Az élet nem csak a meditációról szól. alkalminak. mind a metafizikai megértés szükséges a keresés során. hogy megteremthesse maga körül azt a csendet. mert csak e két lépcső után léphet tovább a tanítvány az univerzális létezés még magasabb fokára. Az előbbi típus elzárkózik elefántcsonttornyába. sőt gyakran nem is lenne hajlandó erre amiatt a téves nézet miatt. ahol a folyadékból gáz keletkezik. és ha ezt eléri. ha a kevésbé önző. hogy a filozófia tanításait elérhetőbbé teszi mások számára .már elégedett lehet. hogy szándékosan visszavonuljon a társadalomtól és annak zavaró hatásaitól. Mind a misztikus egyesülés. Ugyanis nem csak olyan pszichológiai gyakorla- . sokkal könyörületesebb utat választjuk. amikor az egész világ felfor- dult s az emberi lélek olyannyira felkavart. Habár tanulmányozása és gyakorlása szükséges. s a visszavonulást csak eszkőznek tekinti e cél érdekében. hogy ha e célját eléri. s vissza kell vonulnia a zavaró emberi érintkezéstől. A második eset- ben részben ugyanez a célja. hogy élvez- hesse azt. Az előbbi esetben az embert csak az érdekli. azzal meg is elégszik.Amit a tudomány „kritikus hőmérsékletnek" nevez. míg célját el nem éri. Mindkettőnek joga van a saját útját járni. amely sok tanításban válaszfalat húz a külső és belső valóság közé. hogy legalább valami kevéssel maga is hozzájárul- jon embertársai megvilágosításához. mint még soha. az utóbbi csak időszakosnak. Az utóbbi olyan boldogságot keres. azaz forrpontnak. a misztikus és filozofikus könyvek tanulmányozásához. amelyet a bölcs reprezentál. Ám míg az előbbi ezt a visszavonulást egész életre szólónak szánja. amire szüksége van a meditáció gya- korlásához. Mindkét típus felismeri annak a szükségességét. és energiája egy részét arra fordítja. A szokásos misztikus vagy jógi képtelen egyszerre tapasz- talni e kettőt.

hanem egy lüktető társadalmat. Mindkét esetben mindent el kell sajátítania. A való- ban élő ember integrált megközelítést alkalmaz. mind a gondolkodás teljes spektrummal szerepel. ahogy nem ragadhat le a metafizikában sem. Nem választja külön a szív. hogy a meditáció és cselekvés közötti ellentét csak a keresés középső szakaszában létezik. S mindkettő eredménye az ihletett cselekvés kell. hogy éljünk. hogy a meditációt és a külvilág „elengedését" (ami a miszticizmus igen fontos gyakorlata) tekinti végcélnak. melyek szemléletünket alakítják. akkor olyan világképet kapunk. szeretetben és örömben. Amikor azonban megérti. a metafizikának pedig a misztikus meditáció sugárzó erejére. érezzünk és cselekedjünk . hogy felélesszük az elmélkedés alatt. Gondolkozzunk. ám ennek ellenére dolgoznunk. hogy legyen. hogy a megvilágosodás nem más. Ezt a helyze- tet azonban nem szabadna állandósítani. melyek belső lényünket formálják. s azt fogja találni. hogy a világtól való elszakadásra csak azért . hanem arra is. csak előcsarnoka. mint ahogy a metafizikusoknak sincs igaza. hogy kik vagyunk. A tanítvány nem ragadhat azonban le a miszticizmusban éppúgy. hol vagyunk most. de tovább kell lépnie ezek után. Nem csak arra.tokra van szükségünk. Meg kell értenünk az anyagi létezés tünékeny voltát és illúzióját. aki csak intellektuálisan tudja megér- teni az ember legmélyebb rejtélyét. melyek mind ihletőjük. Még kevésbé van igazuk a teológusoknak. a fej és a kéz cselekedeteit. hanem felszabadítására is a nevetésben. Az érzelmek generálta miszticizmus ugyanis nem Ízisz szentélye. A legtöbb fejletlenebb misztikus hibája az. a metafizikus pedig. az Elmére. Tovább kell ez esetben lépnie. és az. teljes egész. A misztikusok véleményével szemben egyáltalán nem a transzállapot állandó gyakorlását jelenti a megvilágosodás. ha úgy vélik. amit ezek kínálnak. hogy értelmi képességei állandó jelleggel lebénuljanak pusztán azért. szolgálnunk és folytonosan küzdenünk kell a továbbhaladásért. mint az intellektuális tisztaság állapota. hanem olyanokra Is. amely- ben mind a cselekvés. pihenésben. melyből ered. Ha megértjük. Meg kell tanul- nunk. hogy amikor azt vizsgáljuk. még nem elmélkedett eleget. hogy a gondolatot letörjük meditációink során. ám amikor azt vizsgáljuk. mert a mentális csend pillanatában ez a helyes. az Önvaló titok- zatos csendjéből táplálkoznak. mind az érzés. akkor egyedül maradunk az Önvaló csendes csodálatában. s amikor később felfogja. akik a teljes istenhit állapotát tartják a végső célnak. mit keres itt az ember. Azért vagyunk itt. Mindkettő csak a cselekedeteken keresztül válhat tény- szerűvé és valóssá. hogy hagyja. hogy a gondolkodási folyamat önmagán túlra mutat. így igazolva a fizikai létezés szükségességét. A miszticizmusnak szüksége van a filo- zófia kontrolljára. Nem csak az érzelmek ellenőrzésére és kordában tartására van szükség. akkor nem elszigetelt embereket látunk.mindháromra szükség van. e nélkül ugyanis féloldalasak lennének.

s elkerülni az összeütközést. s nem azért. hogy nem szabad hagynunk. mintegy képként mutat be. nagyszerűbb bármi másnál. Az. Ezt az egyensúlyt és teljességet el kell . A hernyóállapotból kibújva kibontja csodás szárnyait.akkor a végső böl- csesség szabadkőműves páholyának második fokozatából a harmadikba lépett. Korábban Istent önmagában találta meg. csak Istent. hogy ennek a tanításnak a segítségé- vel tényszerűen átélhető az. S amikor végül rájön arra is. hogy egyaránt elforduljon a hírvágytól s attól. amit az ember az életében tapasztal- hat. akkor lényén és sorsán maga- sabb erők kezdenek el munkálkodni. Egykor meditációi eltávolították a világtól. hogy az ember saját életében megtapasztalhatja az Önvaló jelenlétét. mint hogy felajánlja magát és életét a csendnek. akkor tudjuk. annak természete alapjává kell tennie az egyensúlyt. Az univerzum alapja az egyensúly. amit végül eredményez. az utóbbi viszont a passzivitásban gyökerezik és a spontaneitásban nyilvánul meg. hogy teljesen szabadon mozoghasson később a világban. Csak így tudnak a bolygók pályájukon ma- radni. A nyugtalan szív és az aggódó gondolatokkal teli agy örömmel huny ki ebben a csendben. Amikor az ember kellő gyakorlással ránevelte magát arra. Az egyensúly a filozófia egyik legfontosabb alapelve. hogy őt birtokolják.van szükség. hogy csak a tudatos ego irányítsa az embert s ellenálljon a szuper- tudatos spirituális erőknek. A megvilágosodás ára az egyensúly. Istennel. Az előbbi akaratlagosan kívánja ellenőrizni a pszichét. mely útja során őrzi. amikor a saját sorsának irányítása éppoly fontos. amit az elmélkedés csak távolról. hogy felismerje önmagát . Mivel az a belső boldogság. hogy letérjen a helyes ösvényről. paradox módon az öröm hullámait elcsendesíti. s később segíti. ha a misztikus önelégült állapotából a filozófia mély. s bár ez az állapot mentes minden vad érzelemtől. amit a legmélyebb gondolkodás felvázol. akkor az az. ám most közelebb hozzák. ami megfelel a modern embernek. átfogó megértésére akar jutni. amikor a tisztán személyes nézőponton túl tud lépni. hogy egyként támasz- kodik az értelemre és a tapasztalatra. védi őt attól. Ez arra is vonatkozik. Amikor megértjük. most pedig semmi mást nem talál. aki önmagát is szeretné összehangolni a természettel. hogy az értelem Isten ajándéka. Más szóval egyensúlyt kell találni az intellektus és az intuíció között. hogy végre valami olyat alkottunk. s pillangóvá válik! Ha van bármi haszna ennek a tanításnak. most segíti . Ami eddig hátráltatta. hogy meneküljön a világ dolgaitól.ezt a paradoxont kell megoldania.

Azok. ez a tudatunkban történik. Nagyon fontos. Ha csak az élet egyik részével vagyunk elfoglalva. Ha ez nem történik meg. ám nem élnek annak megfelelően . hogy az egyensúly elvét nem lehet sen- kiben megalapozni. akik az igazságról beszélnek vagy írnak. de amelyek a mai . és az „újjászületés"-nek nevezett állapotot váltja ki. Míg az első a fizikai valóságban zajlott le. ami spontán módon megindítja a bennünk rejlő misztikus erő- ket. A gyógymód nem más. s nem engedhetjük meg. Senkinek sem szabad egyik állapotba sem kerülnie . és elérni az egyensúlyt. hogy minden adott. de nem ismerték fel teljes szépségében és erejében. amelyet korábbi életeikben is követtek.érnie. akik pél- dául intellektuálisan ismerik az igazságot. akkor enyhén őrültekké válunk . s nem technikai értelmében. nem fogadhatjuk el. habár kevesen ismerik ezt föl. Azért nehéz a legtöbb tanítványnak. Ez a második születés. Az intellektualitás nélküli spiritualitás pedig mentális tehetetlenséget okoz. ha mindig csak egy irányban tevékenykedünk. akkor az eredmény tartós és teljesen kielégítő. hibáinkat orvoslandó. s így nehéz mindent fejleszteni. Nyilvánvalóan ez leg- többünk számára igen nehéz. törődni az elhanyagolt oldalunkkal. és különösen törődni az ellenkező oldallal. míg ha a már teljesen kész és kifejlett képességeket próbáljuk kiegyensúlyozni. Nagyon fontos azonban megjegyezni.a szó valódi. Nincs meg bennük az a dinamikus egyensúly. Az éretlen vagy félkész képessé- gek egyensúlya természetszerűen nem vezethet kielégítő eredményre. tökéletesen és tisztán tudnak beszélni róla. ha az akaratot az intellektus és az érzések szintjére emeljük. akkor olyan emberek alakulnak ki. mivel a körülmények tartanak rabságban minket. ha azt akarja. mert ragaszkodnak egy kedvenc technikájukhoz. Ez azonban nem szol- gálhat mentségül. az egyensúlyt kellene keresni és megvalósítani. hogy ne fejtsünk ki némi erőfeszítést. amely abból ered. amíg minden egyes alkotóelem nem fejlődött ki teljesen az emberben.képtelenek lévén rá -. hogy a filozófia gyakorlása megvilágosítsa és elvezesse második születéséhez. Ez az egyensúly az. A spiritualitás nélküli intellektus például tehetetlen embert eredményez. építeni ott. tanításhoz. Mindenkinek az egységet. megpillantották a lényeget. hogy ilyen bámulatra méltóan kiegyensúlyozott sze- mélyiséget hozzanak létre.kész öngyilkosság mindkettő. de ennek ellenére rosszul cselekszenek. hogy megszabaduljunk a kiegyensúlyozatlanságtól. mint visszanyesni itt. vonalhoz. A legtöbb ember ebben az állapotban van.

hanem egyé válnak. Akkor lehet leginkább látni egy féloldalasan kifejlődött személyiség veszélyeit. s a transzcendentális intuíció meg fogja erősíteni vagy segíteni fogja az értelem működését. amely hasznosítható és gyakorlatias. mint például a bátorságot az óvatossággal. A filozófia nem a két szélsőség közötti pontot érti ez alatt. hogy egyes elemek csak félig fejlettek. A személyiség tökéletes harmóniáját nem lehet úgy megvalósítani. hogy lényünk- nek csak egyes oldalait éljük meg. számokat és adatokat. hanem a két egymást feltételező és egymást nélkü- lözni nem tudó tulajdonság egyesülését. Ha filozófiai értelemben harmonikusan kiegyensúlyozottá válunk. Ellensúlyoznunk kell valamivel azt. Egy ilyen összetett. amikor a szerénység. az érzést az intellektussal.korban már alkalmatlanok. Ez az intelligencia. és teljesen intoleráns lesz. arrogánsan magabiztossá. . akkor a szív és a fej együtt fog dolgozni a problémák megoldásán. hogy két. kritika és realitás- érzék nagyon fejlett. mint például a fösvénységet a tékozlás- sal. az áhítat és a tudás nem harcolnak egymás ellen. egymással szöges ellentétben álló tulajdonságot próbálunk vegyíteni. a törekvés és cselekvés hármas útja. az intuíciót értelemmel. a békességet energiával. finomabb igazságokat nem tudja felfogni. A belső egyensúlyt nem úgy érhetjük el. mások pedig teljesen. Mindegyiket ugyanolyan magas szintre kell emelni. csak a puszta tényeket. Ennek következtében a mélyebb. Ilyenkor ugyanis az intellektus végtelenül gőgössé válik. ám a logika. tisztelet és áhítat hiányzik. hogy két külön-külön is szükséges tulajdonságot olvasztunk össze egymással. az örökkévalóság érzése és a perc szüksége együtt fognak olyan választ adni. hanem úgy. A hitet megértéssel. a törekvést szerénységgel. a buzgóságot pedig diszkrécióval kell ellensúlyozni. kiegyensúlyozott életet élve a gondolat és a cselekvés. Még az egyensúly fogalmát is tisztázni kell.

a fordító. Sem a szenvedést hangsúlyozó buddhista. de elpocsékolja az inkarnációját. amikor egy egész életet a valóságnak erre az egyetlen szeletére irányít. Ekkor ugyanis a létezés egyetlen szeletére irányítja figyelmét. amely elengedhetetlen ahhoz. hogy helyénvaló az egész életét ilyen méla állapotban és ilyen elmélkedéssel tölteni.A megnyilvánult élet nem lesz kevésbé valós pusztán csak azért. Az átlagos misztikus nem képes megérteni. Sokkal fontosabb önmagunk átadása. amikor azt hiszi. Habár ez már önmagában is megakadályozza. akik a nyugatiakra azt mondják. amely mindennapi léte- zésünk alapjául szolgál. A miszticizmus. de helytelenül cselekszik. megházasodik és örül az otthona nyújtotta kényelemnek. mivel az élet mindkettő megtapasztalására rákényszerít. aki a két szélsőség közötti felezőponton helyezkedik el. hogy a belső nyuga- lom uralja. Helyénvaló. illetve az emberiség gyakorlatias és aktív segítsége iránti érdek- • Az Indiai világképben a megnyilvánult világ illúziószerű. . metafizika vagy a világiasság mind haszontalanok. a mértékletes személyiség nem az egyetlen eredménye ennek az életmódnak. hogy féloldalassá váljon sze- mélyisége vagy extrém nézeteket alakítson ki. Ekkor ugyanis a szükséges változtatások maguktól történnek meg. hogy valóban kiegyensúlyozottá váljunk. aki engedi. Helyes. Aktív életünk miatt nem kell bocsánatot kérnünk azoktól az elefántcsonttoronyban élő filozófusoktól. felajánlása a magasabb erőnek. nem valós voltát. hanem az. amikor emellett nincsenek magasabb céljai és emelkedettebb vágyai. A kiegyensúlyozott személyiség nem szükségszerűen az. ha a metafizikus a világ létezé- sében és az értelem saját felfedezéseiben fellelhető logikai önellentmondásokról gondolkodik. de hibá- zik. A világi ember is helyesen cselekszik. hogy az aszkéta vagy szerzetes egész nap csak ücsörög és a pusztán földi vágyak kielégítésének szentelt élet hiábavalóságáról elmélkedik. sem az örömöt hangsúlyozó hedo- nista megközelítés nem lehet a valódi filozófiai világkép része. S ez még nem minden. mert a megle- hetősen súlyos „illúzió" szóval illetjük. ami- kor pénzt gyűjt és élvezi az így megvehető dolgokat. hogy a „maja"* fogságában vannak. hogy az őt körülvevő világ. Mindkettőt meg kell érteni és el kell fogadni. látszatvalóságot a maja szóval fejezik ki . ha nem képesek megteremteni azt az altruista etikát. álomjellegű. és a többire nem tud figyelni. az álomvilágot.

Végül még azt mondhatjuk. A misztikusok hasonló hibája. hogy a metafizika azért nem termett gyakorlatban is felhasználható gyümölcsöket. mint az alacsonyabb metafizika intellektuá- lis felfedezései csak a valóság felfedezésének illúzióját adják. Intellektuális hiányossága pedig annak köszönhető. A remeték. telensége nem erény . s nem csak az ezekre vonatkozó gondolatokat vagy érzéseket. ki keli egyensúlyozni a filozófia tanításával. a szerzetesek. hogy váljon. hogy a dolgok hiábavalóságáról elmélkedjenek. a vitalitás szikrájának. semmit sem tudtak a tudományról. házasságuk. akik azért vonulnak el a zaklatott világtól. amelyeket már többször említettünk. A miszticizmus legnagyobb hibái hasonló tőről fakadnak. Az egyoldalú. ha a teljes igazsá- got szeretnénk felismerni. s leggyakrabban mindkettőre jellemző.ahogy ő gondolja hanem sokkal inkább hiányosság. akik jelenleg tanítják. hanem a Világ is a meditáció objektumává kell. Nem csak az egón belül kell az egyensúlyra törekednünk. hogy nem hajlandó gyakorlatias cselekvésbe bocsátkozni. amely illuzórikusnak és mulandónak mondja a világot. csak az intellektust. a misztikus világképéből gyakran hiány- zik az értelmes gondolkodás. hogy az igazságot és a valóságot ismeri fel. nem csak az érzések és értelem. Éppígy nem elérhető ez a cél. Az alacsonyabb miszticizmus szenvedélyes eksztázisai éppúgy. gondolat és tett között. üzleteik tönkremenése miatt esnek letargiába. s mindkét csoportnak jellemzően vajmi kevés gyakorlati élettapasztalata volt. akik életük. semmit sem tudnak a magasabb misztikus meditációról. hogy az álta- luk tapasztalt érzések nem egyenlők magával a valósággal. A metafizikus világképe gyakran híján van az élet. . míg azok. ha bátran szembenézünk velük és megtanuljuk. Nem csak az Én. a megcsömörlöttek. A bölcs sikerének és szolgálatának jelentősége abban áll. Nem másra szolgál ugyanis inkarnációnk. nem nagyon mozdult ki a saját elefántcsonttornyából. hogy az egyszerűség- nek éljenek. szerzetesi tanítást. hogy elfordulunk az emberi tapasztalatoktól. Ebben az esetben nem lehet mentség a letargiára. hanem ami ennél sokkal fontosabb. hogy nem értették meg létezésük magasabb céljait. hogy akik a múltban ezt gyakorolták és tanították. hogy nem acélozza meg az akaratot. A metafizika gyakorlati hiányos- sága. illetve egyéb okokra is visszavezethetők. amely felfedi. Ezt nem lehet úgy megtenni. az egón kívül: az ego és az Önvaló között. hogy a világ lényegileg örök és valós. mint hogy ébrenléti állapotban ismerjük fel legbelsőbb természetünket. mert az igazság ideáival s nem magával az igazsággal foglalkozik. csak úgy. akik azért hagyják maguk mögött az aktív életet. amit békének hisz- nek. menekülésre és csömörre. mind csak annak adják tanúbizonyságát. ha pusz- tán a meditáció örömeinek szenteljük magunkat. amire szükség van.

mert mély együttérzés fog uralkodni szívében más lények iránt. és tudja. Erről az emelkedett nézőpontról nem úgy tekint az emberiségre. Annak felismerése. hogy az rajta keresztül cselekedjen. amely teljesen megváltoztatja egész világképét. A legnagyobb boldogságot találja .a való- ság és igazság kutatása mellett . mindent befogadó énnel. s így szilárd lépésekkel halad a valódi filozófussá válás útján. Hirtelen vagy lassan olyan érzelmi emelkedettséget fog tapasztalni. Az jelzi ezt. helyét az eddig kivihetetlennek és megvalósíthatatlan- nak tűnő nemes altruizmus váltja fel. Megszokja. épp ellenkezőleg. Amikor megfigyel tudós. titokban misztikus. amikor szívébe tekint buzgón vallásos. Aki kellően megtisztította jellemét. Ahogy Jézus mondta: „újjászületik". Immár teljesen lehetséges és gyakorlatban is működő dolog ez. csiszolta értelmét és elősegítette Intuíciója kibontakozását. Soha többet nem lesz képes arra. hogy saját élete rejtett egységben van a világ egészével. hogy embertársaihoz és más élőlényekhez való viszonya gyökeres fordulatot vesz. hogy szolgálhasson. az mindig kész. meditációknak és tetteknek az eredménye- ként a tanítvány szép lassan megváltozik. amely folytonosan a többiekért tevékenykedik. Az az alapvető egoizmus. ellenőrzése alá vonta érzékeit. hogy szándékosan megsebezzen vala- kit. Nem csak visszhangozni fogja az isteni akaratot. hogy az univerzummal mint egésszel való saját kapcsolatán elmélkedjen. amit megtapasztalt mély meditációi folyamán. hogy a felszabadult énnek. az ő megvilágosodásukért tevékenykedik. érző lény iránt. egyenlőnek kell lennie a kitágított. hasznos polgár . végtelen szánalmat és megértést ébreszt minden élő. amely nyíltan vagy rejtett formában uralta eddig. megszűnik. Ennek gyakorlati eredménye az lesz. Így megtanulja. mint akik alkalmat adnak neki. feladá- sát. hanem úgy. hogy mások érdekeit tartja szem előtt a sajátjával egyenrangúan. mint a lótusz a nap sugaraitól. . aki a filozófia útját járja. a teljesség jóléte szempontjából fog mindent vizsgálni. hanem lehetővé teszi. közszereplései során pedig a közjóért cselekvő. az idő az ő oldalán van. s szűk látókörű önzését a közjó iránti vágy váltja fel. az Önvaló kegyelme segíti megvalósítani azt. A könyörületesség kivirágzik szí- vében. hogy az egyed elkülönülése a teljességtől csak látszat.abban. amire kis énje önmagában képtelen lenne. gondolataiba mélyedve metafizikus. ami éppen következik. Mások szolgálatában részben elfelejtheti a transzélmény elvesztését. S a szándékkal együtt erőt is kap. hogy szembe- nézzen azzal.Mindezeknek a tanulmányoknak.ilyenné válik. mint akiket önzetlenül szolgál. hogy saját akaratát alávesse a kozmikus akaratnak. Nem fél a jövőtől. hogy foly- tonosan a többiek szolgálatában.

mert nem teremt több rossz karmát magának. Tisztán. s nem csak mélán hagyja. hogy tanúja legyen saját cselekedetei eredményének. hogy legyen az fájdalom vagy vereség a világ szemében. legyen az győzelem vagy diadal. mert nem mások ezek. mint hogy tökéletesítsem magam minden területen. Szüksége van ezekre a hatásokra. de egyben meg- próbál tanulni is a történésekből. bármilyen tragikus vagy félelmetes legyen is. hogy azért van itt. akkor is nyugodt marad. Megpróbálja ugyanis megérteni. s hogy az élet nehézségei elől menekülni végül is nem túl hasznos vállalkozás. ledolgozatlan rossz karma hat rá. mi miért történt vele. mint saját korábbi gondolatai. meg- értse és uralni tudja azokat az eseményeket. mert tudja. így teremtve meg a lehetőséget. ha az történik vele. ahogy a jelenben sem tudja semmi megrémiszteni. hogy bölcsességének a teljesség- ből kell származnia. akkor a jövő nem lehet félelmetes és ijesztő éppúgy. miért mondta azt Epiktétosz: „Csak egy dologért küldött Isten engem a világba. amire az adott pillanatban a legnagyobb szüksége van. s hogy teljesen haszontalan ölbe tett kézzel károgni a világ nyomorúságáról és küzdelmességéről. s nem a tapasztalatlanságból. habár a pillanatnyi célok megvalósulását ez gátolhatja. ugyanis nagyrészt ez a küzdelem hozza ki a benne rejlő lehetőségeket. s nincs olyan esemény vagy pillanat. S még abban az esetben is. Minden helyzetet saját javára tud kihasználni. még akkor is. hogy szembenézzen a problémákkal. mint „a belső meglátás születése". mert megérti. érzései és tettei. amit nem lehet máshogyan nevezni. amelyek elől mások menekülni próbálnak. Így hát. amelyeknek régen indított hatásai most visszatérnek hozzá. amit ne használhatnék fel e cél érdekében". és amikor tudja. jobbá és erősebbé fogja tenni. ami következik. hogy az adott eseményre történő saját reakcióit az erény és a bölcsesség fogja diktálni. feltételeket és helyzeteket. Tudja. Nem tér tévútra. s minden tapasztalatot magasabb céljainak elérése érdekébe állít. a tapasztalat bölcsebbé. Az efféle nyugalom a rossz események hullámai közepette abszolút nem tévesztendő össze a fatalizmussal. hanem minden évvel csak a jó karmát növeli. A filozófia nem fordul el az élettől. hogy minden tapasztalat azt hozza. hogy elérhesse végső céljait. Tudja. félreérthetetle- nül látni fogja múltbéli tettei eredményét a jelenben. amikor minden esemény elfogadható. Amikor az erőknek egy bizonyosfajta egyensúlya alakul ki. mint valaha. vagy az események letargikus elfogadásával. s az nem más. s felkészültebb lesz az újabb kihívásokra. hogy újra és újra ugyanaz a rossz történjen vele. ha a régi. amit legkevésbé szeret. történjék bármi. A filozófia tanítványa tudja. mintha minden mindegy lenne s minden Isten akarata lenne. akkor valami olyasmi történik. .

hogy hite mekkora. hogy legjobb tudása és magasabb énje parancsainak és elvárásainak megfeleljen. annyira fog a magasabb erő a szükség órájában segítségére sietni. hogy mennyire tudja elutasítani a negatív. hogy mindkettőt egy- szerre tartja szem előtt. az szó szerint szabad lesz a világi dolgok miatti aggódástól és félelemtől. mert ekkor látják. Ugyanakkor ebben az esetben valódi hitre van szükség. hanem azt. hogy saját gondjaival nem törődik. reménytelenséggel. az ugyanezt érheti el a hit által. aki gondját viseli. s magát is eme egész apró csavarjának tekinti. hat azokra. legyenek sokan vagy kevesen. Az. Harmadrészt koncentrált spirituális erőket hagy maga után . hanem az egészért. A lélek felszabadulásának eredményeképpen az ilyen ember tettei és gondolatai tökéletes harmóniába kerülnek a természet erkölcsi normáival. de erre törekszik. csüggedt. miszerint „az Úr gondoskodik róla". Negyedszer. nem lenne senki. Másodszor. Mindkét esetben a bib- liai mondás. aki még nem adta fel az egót. és éppúgy nem veszítheti ezt el. hogy segítse az emberek felemelkedését. akikkel találkozik. Ebből következően nem okoz fájdalmat másoknak. Nem csak magá- ért fog élni. Ez nem azt jelenti. . ám a filozófiai mély meglátás . hanem kézzelfogható valóság. nem pusztán kegyes remény. ha kiegyensúlyozott bölcs. könnyen lemérhető azon. Először is annak tudata. A világot szükségszerűen befolyásolja jelenléte és cselekedetei. Tetteit úgy irányítja. a magasabb Énbe vetett hite annak erejével arányosan megjutalmaztatik. hanem gyakorlati tény.más személyeken keresztül amelyek testi elmúlása után is sokáig hatnak a világra. Amennyire erős a hite s ebből következően gondolkodásmódja. legyenek befolyásosak vagy ismeretlenek. hogy a spirituális keresés nem üres álom. Aki még nem érte el ezt a szintet. Megérti az igazságot. s nem csak a szavak szintjén meglévő hitre. mint ahogy egy felnőtt sem veszíti el felnőttségét.Aki ismeri és érzi a legbelsőbb lényében rejlő isteni erőt. hanem segíti őket. ezért a magasabb Én teszi ezt meg.nem hagyhatja el.ha egyszer kialakul az emberben . s nem változ- hat vissza csecsemővé. félelemmel teli gondolatokat. aki feladta az egóját. hogy tovább dolgozzanak magukon. hogy ilyen ember létezik. s nem csak egy asrámban fog egész nap meditálni. Ezért mondotta Jézus tanít- ványainak: „Ne aggódjatok a holnap miatt!" Az adeptus esetében. A misztikus tapasztalat jön s megy. segít mások- nak. akkor mindig fog valami gyakorlati dol- got is tenni. méghozzá jó irányba. de törekszik erre. A hívő esetén.

megfoghatatlanabb ez az érzés. Könnyed marad szerény is.Az intuíció ma már nem azt jelenti számomra. meg- figyeli saját egóját is . Ezalatt a bölcsek legmagasabb megismerő képességét értem. önmagaként feltűnik. mint egykor. és a belső meglátásban meg is találtam. Ez a belső meglátás nem foglalkozhat olyan alacsonyabb rendű megérzésekkel. s nem csak egy darabjáé. jelen van. amit az ázsiai bölcsek már réges-régen mondtak. A belső meglátás a teljes psziché teljesítménye. ezért meg tudja tartani humorérzékét mindennel kapcsolatban. Az igazi belső meglátás. s minél kifinomultabb. hogy lehetséges a belső meglátás kifejlesztése. amelyet egy bizonyos fázisban lehet érezni. Amikor azt a kifejezést használom. A végcél elérésekor . mélyebb. s hogy ez az ember számára elérhető legmagasabb rendű intuíció. Tapasztalja a világot. A látszatvilágot nem keveri össze a végső valósággal. hogy „lénye középpontja". hogy a Hatalmas Fény tölti be mindennapjait. Aki valóban rendelkezik a belső meglátással. Mikor komolynak látszik. S mivel mind e közben látja saját kicsinységét. amivel behatolhatunk az Önvaló mélységébe. hanem állandóan megmarad. önmagában. Azt is kijelentettem. egy olyan tapasztalatra. de éppen így tapasztalja.cselekedeteit és vágyait. megérthetjük az univerzum végső valóságát. Az igazság ugyanis magától értetődően. mint hogy például melyik ló lesz a befutó a holnapi versenyen. míg az intuíció valami alacsonyabb szintű képes- ség. amire az intuíció . Ám a filozófia nézőpontjából a meditáció s tapasztalatai nem a végcélt jelentik. akkor sem túl ünnepélyes vagy komor. akinek része volt ebben a megvilágosodásban.melyről gyakran hallunk is . habár segítenek felkészíteni erre a célra. annál közelebb kerülünk a tudatosság középpontjához. hogy valami titokzatos erő egyre beljebb húzzon minket. ám gyakran teljesen megbízhatatlan s tévutakra vezet. amely időnként hihetetlenül helyes. Jobb szót keres- tem. Mások azt gondolhatják. akkor a meditáció állapotára utalok. mert belső lénye egyé vált vele. mert komolysága mögött a nem ragaszkodás rejlik.képes lehet. a valódi állandósult megvilágosodás nem jön s megy. mint arról. semmisségét. gondolatait és szavait. de neki magának nincs semmiféle különös nagyságérzete. A meditáció tudománya nem másról szól. annak nem kell vitatkoznia és konklúziókra jutnia. hogy engedjük.

Az ember jelenlegi fejlődési pontján ehhez a funkcióhoz legközelebb az intuíció áll. hogy mi is ez a meglátás. Az igazság azonban túl van ezeken a hétköznapi funkciókon. a kettő között pedig nincs semmilyen ellentét. s nem eredhet annak megtagadásából. A filozófia nem csak arra törekszik. ellenőrzi a figyelmet. hogy a hétköznapi cselekvés éppoly szükséges. hanem szeretni is akarja azt. mi a legjobb az élet- ben. nem csak gondolkodni. Ez a belső meglátás ugyanis a változás mélyére hatol. mint hogy az ihletett cselekvés útját kövesse. Egyszerre vagyunk a testben és az Önvalóban. a filozófiával foglalkozó ember esetében azonban ott van a háttérben. ami ő maga. Aktivitása nem akadályoz meg semmit. Az állandóan változó világ mozdulatlanná válik és eltűnik a misztikus transz- ban. A hétköznapi ember esetében a tudatosság elveszik a figyelemben. s megfi- gyeli. Így a filozófus tisztában van azzal. Az ultramisztikus belső meglátásban azonban nem szükséges a világ mozdulatlansága.nem érezzük.ugyanis nem érzünk semmiféle központot . mint a misztikus passzivitás. Igy keletkezik a belső meglátás. Alkalmankénti és szokatlan megtapasz- talása révén ködös képet nyerhetünk arról. . A belső meglátás az értelem virága. s minden pillanatban a változó világgal együtt látja annak változtathatatlan alapját is. hogy a test bármely specifikus pontján lennénk. s csak magasabb módon lehet elérni . Érezni is szeretne.ha egyesítjük és egyben meghaladjuk ezeket a funkciókat. hogy ennyire leszűküljön. érzés vagy tapasz- talat. magját. Ahogyan az ember sem fejezheti ki magát hangyaként. Ebből a szempontból nincs más választása. értékeli. a belső meg- látásával együtt. mivel emberi tudata túl széles ahhoz. s a misztikus az Egy Elmében megtalálja a világ örökké állandó alapját. Ennek a kifejeződése azonban nem lehet nagyon eltérő attól. A figyelmet mindig elvonja valamiféle dolog vagy gondolat. úgy a filozófus sem választhatja el ultramisztikus belső meglátását a pillanatnyi tevékenységétől. hogy megismerje.

s nem a mások kárára történő személyes naggyá válás. amit mások nem feltétlenül fogadnak el. miközben képessé teszi. világképét. Ez elismerten nehéz művészet. s nem toboroz követőket sem. általában nem képes rá hogy az üresség belső felismerését a világban megnyilvánuló cselekedeteivel összehangolja úgy. de az akaratot is megacélozza. hogy mindeközben folyton ebben az egységben marad. de idővel. Úgy cselekszik. hogy a világnak legnagyobb szüksége éppen arra van. Ez azonban mégsem Jelenti azt. hanem vérünkben lüktet. Kimondhatjuk. A filozófia követőit teljesen tudományos és gyakorlatias világképpel ruházza fel. mert az élet játékát szentségnek tartja. amit a megvilágosodott ember megtalált. Ugyanakkor bizonyos etikai normákat is kötelezőnek tart magára nézve. felis- meréseit. Ám ez komoly tévedés. s a létezés számtalan formáját is úgy fogja megtapasztalni. Habár ez igaz. hogy semmi köze a gyakorlatias dolgokhoz. A misztikust nem érdekli . Az igazság nem csak a fejet tisztítja meg. hogy semmit sem tesz. a személyiség túlhangsúlyozá- sának terepeként gondol rá. az értelem tiszta fényénél oldja meg. Aki nem . hogy problémáit érzelmi elfogultság nélkül.s még ha érdekelné is. A filozófia mesterévé válva teljes önbizalomra teszünk szert az élet minden területén. hogy ezt a tudást megossza a világgal. s nem segíthet pél- dául a karrierépítésben. az könnyedén kijelentheti. nem akarja mindenáron terjeszteni nézeteit. ahogy éppen a leghasznosabbnak tűnik az . türelemmel és megértéssel elsajá- títható. arról sem feledkezhetünk el.ismeri a filozófiát. akkor ez alatt az ego által be nem szennyezett megtapasztalást értem.A nagy magabiztosság nagy erőt ad. hogy a kettő között ez semmiféle ellentétet ne okozzon. mint ahogy ő maga sem volt az. ezerszínű világgal. így legszentebb feladata.vagy csak felületesen . hogy a világ éppúgy nem kész erre a tudásra. Amikor metafizikai vagy meditációs szempontból a tiszta tudatosság meg- tapasztalásáról beszélek. Mivel tudatában van mindennek. Nem csak lámpást nyújt az éjszakában. Igy belső egységet fog érezni e csodás. és erőt ad. mielőtt a meg- tisztulás. tanulás és gyakorlás hosszas folyamatán át nem esett.

s látnia kell azt a háborgó. akkor természetszerűen fog rendelkezni azzal a különleges. aki a helyes utat megmutatná nekik. megvakított az élet. A többi feladat.még a filozófia útjára éppen rálépő kezdő számára is lehetséges. azokat arra kérte. Lehet. hogy hitének legjobb mércéje mások számára is saját cselekedeteiben rejlik . A saját szerény s nem tolakodó módján . Embereket fogsz látni." Amikor először éred el a valódi tisztán látást.emlékezve arra. de szélesebb módon értelmezi ezt. amennyire készen állnak. de a korábbi évszázadok ezoterizmusát fel kell adni. Ebből is látszik. ugyanis a magyarázatnak ez az aktusa őt magát is eltölti ezekkel az ideákkal. Valójában éppen ez lesz élete legfontosabb . de egy cseppel sem többet.akár csak elméletben is . mert nincs. fenyegető mélységet. ha meg tudja érteni az igazságot . Meg kell érteni ennek az évszázadnak a különlegességét.bár rendszerint titkos . amint az másoknak adott tanácsaiból is kiderül. hogy segíteni tudja az emberiség belső evolúcióját. S ma. hogy világosságért . Nem fordul el kötelességeitől. még ha ez akkor mások számára kevésbé nyilvánvaló és látványos is.feladata. hogy rossz irányba tartanak.ez világosan kiderül apostolainak adott útmutatásaiból. sőt kötelező annyit továbbadni a tanításból az embereknek. mint azok. Akik legközelebb álltak Jézushoz. ez a tanítás még fontosabb. hogy terjesszék az igét. megsebzett. hanem hogy segítsen. mely alig fénylik. s a külső szemlélő számára foglal- kozhat bármi egyébbel is. akkor nem csak hatalmas öröm ér. habár kívülről ez nem látszik. Azt látod. mint például a szegények felruházása és etetése szintén fontos volt. a Tripura szavai megnyugvást hoznak ebben a kérdés- ben. akiket összeza- vart. s meg kell próbálni mások számára is elérhetővé tenni a megvilágoso- dást. akárcsak az apostoloké. S ennek eredményeképpen előbb-utóbb felismeri önmagában az istenit.adott pillanatban. akik nem értik meg szellemi állapotát és a számára rendelkezésre álló erőket. archaikus szavai mai jelentésre lefordítva így szólnak: „A legfelkészültebb tanítvány rendelkezhet akár a legtökéletesebb tulajdonságokkal is. mely pusztulással fenyegeti civilizációnkat. hogy legfontosabb feladatának az igaz- ság terjesztését tartotta.és el tudja másoknak magyarázni. Nem az a feladata ugyanis. hogy csak aprócska szent- jánosbogár. De ezek csak másodlagos feladatok voltak . Ha valaki eléri a filozófia csúcsát. s saját elméje is megtelik az igazsággal. Az ősi szanszkrit szöveg. de a fájdalom hullámai is átjárnak. hogy megtérítse őket. de ennél sokkal fontosabb. amikor a régiből egy új világrend felé haladunk. Azt látod. rendkívüli képességgel.

mert ez így van rendjén. Elszánod magad. aki a fejlett intellektus és érzések szintjén működik. Az olyan ember. aki a benne rejlő isteni Önvalóban él. Az elsődleges vágyad után. hogy a filozófus felfedi-e valódi személyiségét. akik válaszolni tudnak írott vagy nyomtatott ideáira.imádkoznak. különös. egyértelmű s érthető a filozófus számára. A spirituális világban ugyanis fényét ő már el nem rejtheti. Azért van ez. hogy teljesen átjárjon az Önvaló. Az idő és a tér behatárolja az ilyen embert. de mégis sötétség öleli őket körül. felszabadul a tér és idő rabságai alól. hogy sokaktól való elkülönülésre van predesztinálva. hogy azt a belső állapotot fogod terjeszteni. szükségszerűen jönni fog egy második vágy is. felemeli mindazokat. Nem csak azért. Ettől kezdve ugyanis másokért cselekszel. bár lehet. de nagyon is reális a mentális-emocionális világban. miként pozitív érzéseket vált ki bizonyos keresők szívében. S mindez független attól. vagy művészi inspirációira. felkavaró és teljesen félreér- tett a szokásos embereknek és álkeresőknek. Aki csak a fizikai érzékszervei alapján él. hogy terjeszd a békét. hogy áldást hozhass és megvilágosítsd azokat. Ám az.akikkel . amelyek eddigre már fáklyaként lobognak benned. irracionálisan és ösztönösen jelentkeznek. A negatívumok az értetlenségtől. hogy aurája hatást gyakorol mások aurájára. A filozófus elfogadja. A valódi keresők számára . akik isteni szülőjüket keresik. s nem puszta intel- lektuális dogmákat. Ebben a szent órában foga- dalmat teszel. Mindezek az érzések azonnal. Ő már csak részben rabja az időnek s térnek. amelyet elértél. olyanokat fog elérni s olyanokkal kerül kapcsolatba. s ez a fogadalom gyökeresen megváltoztatja az életedet. mert annak az eredménye. akik hasonlatosak hozzá. az olyan emberekkel találkozik és olyanokat sodor majd felé az élet. mert fizikai jelen- léte negatív érzéseket vált ki a hétköznapi emberek szívében. s önmagadat a spirituális szolgálatnak szenteled. Mindkét résztvevő számára valódi pszichikus tapasztalat ez: tiszta. akik intuitív módon válaszolnak hívására. a megértést és a könyö- rületet. A pozitívumok az ösztönös vonzódástól egészen a saját életének eldobásig tarthatnak. hogy szolgálják vagy megvédjék a filozófust. zavarodottságtól és gyanakvástól egészen a félelemig és nyílt ellenségeskedésig tarthatnak. Ez a kapcsolat lát- hatatlan a fizikai valóság szintjén. hanem azért is. hogy fizikai valójában sosem találkozik velük.

azonban pszichikus és misztikus tapaszta- lat is egyben. amikor a filozófus a hétköznapi világba tér be. Ne is ítéljük ezért el. nem önelégült pihenés. hogy ezek a dolgok másképpen legyenek. mélyen tisztelt Idősebb testvérüket ismernék fel benne. amelyeket magára vállal. . Kissé megfáradtan bár.mintha ugyanahhoz a spirituális szinthez tartoznának akkor ez a kísérlete kudarcba fullad. amellyel mindegyikükre tekint. mintha azok rég elveszett. S megtanulja azt is. Legtöbbször. amiket maga mögött hagy. a kellemetlen kapcsolatból van több. ha a magányt és egyedüllétet többre becsüli a társaságnál. amely ott fénylik minden új feladat alatt. Sajnálatos módon mindannak a könyörületnek. amit elért. hanem isteni tudatosság. szána- lomnak és hatalmas jóakaratnak az ellenére. de megtanulja elfogadni különállóságát és mások korlátait mint elkerülhetetlen tényt. Nem tehet ez ellen semmit.valamiféle belső kapcsolata van . nem megszabadulás a korábbi cselekvésektől. ha arra vágyna. Az a béke. hogy botorság lenne. amely az emberiség jelenlegi evolúciós szakaszában megváltoztathatatlan. ami- kor megpróbálja elfogadhatóvá tenni magát számukra . az emberek ilyenek.

előre jelezhetetlen természetére fókuszálnak. miközben az elme önálló valóságát fikciónak tartja. Az anyag létezését a hétköznapok szintjén nem tagadhatjuk. „Az új tudományos elméletek nem a természet egyöntetűségére. hanem meg- határozhatatlan. . amikor a benyomásokat és érzéktapasztalatokat . A valódi tudomány szellemét nekünk is magunkévá kell tennünk. mint az elme kivetülése. Ez arra utal. Ha az anyagnak van bármiféle valósága. mint az elme kive- tülése. . 1945. május 12. és nem más. mint láthatatlan s megfoghatatlan erők elegye. hogy lénye- gileg nem más ez.külső valóságnak tekinti.Times Literary Supplement.A világ mint mentális tapasztalat - A mentalizmus a kulcs a spirituális világhoz A materialista alapvetően akkor követi el a hibát. MENTALIZMUS Az elme és az öt érzék .amelyek pedig teljes egészében a saját elméje működé- sétől függenek . hogy érzékeli. Nem fogadha- tunk el semmit. akkor az csak abból ered. de nem tagadhatja. mely intellektusa számára meg- nyilvánul. s így számára létezik. amely a világot rajtunk kívül állónak és tőlünk külön- bözőnek állítja be. mivel megtapasztalhatatlan vagy megfigyelhetetlen. Az elme titokzatos ereje. ha őszinték aka- runk lenni . A tudós tagadhatja valóságát. ami az emberi gondolatok világából az objektív valóság szintjére emeli a valószínűségeken alapuló történéseket. ami kétséges. hogy az anyag nem más. bizonyos ultramisztikus gyakorlatok alatt eltűnik.mert érzékeink számára teljesen valóságos.

Másodszor. akkor találkozunk második - kozmikus . akik a legújabb kutatásokat figyelemmel kísérik. Nem szándékozom mindent valamiféle természetfeletti „szellemmel" megmagya- rázni.melyet logikailag értünk el . hogy egy mélyebb. Ha misztikus meditációban leereszkedünk az elme mélyébe. Mivel a világot sohasem tapasztalhatjuk saját elménktől függetlenül. ugyanakkor a megvilágosodottaknak az okozna nehézséget. öntudatlan rétege teszi ezt. hanem az elme. Ez azért van. hogy nem az elme felszíni része ad valóságot a világnak. s ezeken keresztül tartják a kapcsolatot a világgal. hétköznapi tapasztalatokra kell gondolni. csak akkor fog elfogadni egy tanítást. S mivel egyképpen nyilvánvaló az is. Ugyanakkor. a művelt emberek könnyedén figyelmen kívül hagyhatják az ilyen ex katedra kijelentéseket. s különösen a Nyugat. hogy ez a mélyebb réteg termé- szetét tekintve kozmikus. azt a következtetést is levonhatjuk. álműveltsé- güket fitogtatók hihetnek ma már ebben a szánni való tanításban. Amikor a misztikus látnók belső meglátása alapján kijelenti. A megvilágosodott ember tudata azonban az érzékek uralmától szabad. A mentalizmus azt tanítja. s megmutatja. ami nem adna valódi magyarázatot. hogy az univerzum végső valósága nem az anyag. Ebből következően.a tapasztalatok is megerősítik. ha a tapasztalat és az értelem próbáját is kiállja. kénytelenek vagyunk azt a következtetést is levonni. műveletlenek. hogy ne higgyenek ebben. azok egyre kevésbé lehetnek materialisták. de nem a szokásos. s így saját valóságában tündököl. míg az utóbbiaknak személyes tapasztalat. Csak a félműveltek. hogy az érzékek és maga a világ is csak az ideaalkotási folyamat eredménye. Ezt nehe- zen hiszik el az átlagemberek. ami- kor vezető tudósok jelentették ki ugyanezt igazolható tényekkel és racionális gondolkodással alátámasztva állításukat. . így létezését nem lehetne cáfolni. s legfőképpen ez nem egy akaratlagos tevékenység. kény- telenek vagyunk a kettőt egymással kapcsolatba hozni. csak misztifikálná a világot.MENTALIZMUS 317 A modern világ. akkor kénytelenek voltak elfogadni. mert az előbbiek számára csak elmélet ez. Ezt a következtetést . s minden más elmével össze is köt bennünket.énünkkel. hogy az univerzum mentális természetű. s amely minden szokásos tapasztalaton túl van. Az átlagemberek tudatát érzékeik uralják.

mint minden tudomány. Ott van ugyanis a mi valódi otthonunk. mert ez tesz képessé arra. és meg- ismer. . hogy bárminek a tudatába kerüljünk. csak a materialisztikus nézőpontot. s ezzel magyarázni is lehet a világot: nem más az. tudatába kerül dolgoknak. amelyet csak az életben találhatunk meg vagy intelligens tudatossá- got. Csak egy Igen művelt elme tudja kellően értékelni az igazságot intellektuálisan. hogy óvatosan bánjunk teremtő erővel bíró gondolatainkkal. Nem akarok semmilyen régi érvet előásni a belső valóság mellett. s csak egy igen intuitív elme tudja átérezni annak igazát. s mindegyikőnk hétköznapi tapasztalata. Mi az elme? Az. s nem pusztán idea. mint tudatforma. amelyet pedig csak az elmében. s nem szán- dékozom senkit arra rábírni. A mentalizmus nem tagadja az univerzum létezését. abban a pillanatban átalakul filozófiává. amikor olyan radikális kérdéseket tesz fel magának. mint hogy „Mi az elme?". hanem hogy keressük is meg ezeknek a gondola- toknak a forrását. amely szerint az anyag valóságos. ami bennünk gondolkodik. A pszichológia. hogy olyan teremtő erőt tulajdonítson az anyagnak. hogy adja fel a külvilág valóságába vetett hitét. amelynek létezése teljesen magától értetődő. Csak az érzelmi megtisztulás. A mentalizmus gyakorlati üzenete nem csak az.Elegendő az elmével foglalkozni. Nem hajlandó arra. a misztikus kontempláció és a metafizikai elmél- kedés segítségével tudunk túljutni azon a tévedésen. s meg kell tanulnunk abban lakozni.

a képzeletre. Ez az oka. Az az állítás. csak a saját érzéktapasztalatainkat. Csak amikor egy objektum feltűnik a tudatban. akkor látjuk meg. mivel a tudatosság nem fizikai tapasztalat. Az elme saját módján értelmezi tapasztalatait. a halál vagy hallucinációk révén hirtelen módosulnak. Az elme megelőz mindenféle gondolatot. Jelen kell lennie. eltérő módon értelmezi. végtelen térként kell elképzelni. Számtalan újjászületés alatt a nem kellően mély gondolkodás és nem elég intuitív hozzáállás hatására elménkbe mélyen beleivódik több tévedés. . s akkor a tapasztaltakat új. mint a testben lévő agy. A mentalizmus nem pusztán intellektuális. Nem ugyanaz. Mindenhol jelen van. hogy képtelenek vagyunk elfogadni a mentalizmust. a mentalizmus kiindulópontja. hogy bármiféle gondolkodás lehetséges legyen. hogy az ego becsapja s bűnbe taszítja őket. s így nem kérdőjelezzük meg sem az érzéktapasztalatainkat. s így elfogadják a materializmust. A látás összes fizikai összetevője sem egyenlő a látás tapasztalatával. sem a személyiség érzését. hogy nem ismerhetünk mást. a jóga. Ha helyesen akarunk az elme alakjára s kiterjedésére gondolni. ami által tudatosak leszünk. képessé tesz a gondolkodásra. s nem közvetlenül tapasztaljuk meg a világot. Az álom. mivel szerkezetéből adódóan nem tud másként tenni.Az elme az az erő. Ennek szomorú következménye. hanem etikai tanítás is. s nem tudunk előbbre jutni a misztikus tapasztalatban. minden megismerést. Ám ezek a korlátok s módok nem állandók és abszo- lútak. Az embereket becsapják érzékszerveik.

hogy a végtelen univerzum jelenlegi formájában csak testi érzékeid számára valós. Ráadásul ezek nem alkalmi vagy kivételes. hogy az anyag. A mentalizmus modern bizonyítékai sokkal jobbak. hogy a mentalizmust övező minden kérdést megoldunk magunkban. hogy hatvannégy ember mind különböző helyzetből szemléljen egy objektumot. Az univerzum végtelen gazdagsága soha nem érheti el az emberi érzékeket.vezethet oda. Az elme és az illúziók erejét szimbolizáló ősi indiai hasonlat . S ha bármelyikük is azt állítaná. Meg fogod tapasztalni. Sankara kígyó-kötél hasonlata felett eljárt az idő*.a fordító. A tudomány sokkal jobb illusztrációkkal szolgál. hisz számtalan vibráció van. valójában nem is anyag. hogy kimondjuk. s az emberi intelligencia azóta sokat lépett előre. amit mi tapasztalunk. amikor azt mond- * A szürkületben az ember a földön heverő kötelet kígyónak nézi s megijed tőle. mint az ősiek. s ez nem is baj. kijelenthetjük. akkor azt nyilván ostobaságnak vélnék. s mégis mindegyik azt mondja. A hatalmas mértékű tudásbővülés azóta rámutatott.Csak hosszú évek elmélkedése . akkor ez a korrekció illuzórikussá tenné az univerzumot. hogy csak a valós. s félelme elmúlik. amiből az univerzum felépül. még ha ez nem is igaz. csak az öt érzék. Ha nem lenne más. . Ám mivel az elme állandóan jelen van. amely túl lassú vagy túl gyors ahhoz. Ekkor kénytelen a világ valóságát illető hamis hitét korrigálni. S mégis vesszük magunknak a bátorságot. teljes dolog egyik vetületét tanulmányozta. s így lehetséges. Az indiaiak elfelejtik. az egyedüli valós. s a régebbi telje- sen megszűnik. hogy Sankara ezer éve élt. Az érzékek természetszerűen csak egy részét foghatják fel. Amint az elme megszabadul ezektől. hanem folya- matos tapasztaláson alapulnak. hogy a világ idea. hogy csak egy kötél az. hogy ugyanazt a tárgyat látta. hogy felfogjuk. Mégis. hogy a világ. Mindegyikük külön- böző tapasztalattal fog rendelkezni róla. s minden más csak illúzió! Az iránytűnek hatvannégy pontja van. amit a tudomány kísérletek útján kezd megérteni. egészen más formát ölt.megtámogatva az időnkénti misztikus felvil- lanásokkal vagy tapasztalatokkal . a legtöbben így cselekszünk. azonban kellő vizsgálat után rájön.

A pszichológia mint hivatalos tudomány rendszerint különbséget tesz idea és érzettapasztalat. Valójában csak különböző aspektusait láthatjuk bármely tárgy- nak. A mindennapi. a mechanizmus. mert az csak reprodukálja a képeket. mert azok csak olyan szerkeze- tek. Nem is az intellektus. Amit nem tudnak megtenni az érzékszervek. hogy csak egyetlen csele- kedet. mely a világot e kettő összességeként. de olyan egyve- legként. s ez a tudatosság teszi lehetővé a világ észlelését. a tapasztalatok mentális jellege és a tapasztalatok tartalmának anyagi volta között hosszas gondolkodást és elemzést igényel. hogy a minket körülvevő világot látjuk. Az agyműködés mechanizmusa megteremti a feltételeket az intellek- tuális folyamatok megnyilvánulásához.a gondolat. hiszen bárminek az ideáját meg tudja alkotni. Ez a szélesebb nézőpont pedig azt fogja kimondani. arra azonban képes az elme. nemhogy az egész világot. A tudatosság elve áll mindkettő mögött . Ám érzékeink segítségével teljesen lehetetlen akár egy objektumot is a maga teljességében felfogni. hogy általánosságban véve kutassuk az érzéktapasztalat jelentőségét. önálló működésre mindkettő képtelen. amely valaha is meg tudná cáfolni a mentalizmus tanítását. gondolat és érzékelt dolgok között. ma egyre inkább úgy tűnik. hogy a filozófia arra biztatna. mint a nap. Olyan. A kettő közötti kompromisszumként kialakult egy olyan nézet. hogy mindez csak intellektuális elvo- natkoztatás. amelyek az érzéktapasztalatokból származtak. Nincs olyan orvosi felfedezés. és az idea az . melyeket az elme használ. amely fényével lehetővé teszi minden dolgok létezését. Éppen ezért csak az elmélyült gondolkodáson . hogy ne higgyünk saját érzékszerveinknek. amelyet nem lehet összetevőire szétválasztani. Mindez nem jelenti azt.azaz a filozófián . egyvelegeként tekinti. A különbségtétel az elme. gyakorlati célokra tökéletesen elegendők érzékszerveink.azok csak segédeszközei ennek -. de tovább kell haladniuk egy szélesebb nézőpont felé. de ezek a folyamatok nem innen erednek. Ez a nézet nagy lépést jelent a mentalizmus felé.juk. Arra kér minket a filozófia. Az érzékelés az idea. Nem az öt érzékszerv ismeri meg a külvilágot. Egykor ezt valóságnak gondolták.keresztül ragadhatjuk meg az életet és az univerzumot a maga teljességében. egyetlen tapasztalat van .

Az őszinte. elmélyült gondolkozás számára lehetetlen elismerni vagy bebizonyí- tani a rajta kívül álló. irányítja és externalizálja ezt a tapasztalatot. melyeket a pszichológusok jelenleg a tapasztalat egyik elemének tartanak. Ez pedig azért van. Az érzékelés-tapasztalás valójában a tudatosságban zajlik: az öt érzék nem megteremti. Egyedül akkor szabadulunk meg ettől a problémától. hogy a dol- gok létezésüket legalább részben tőlünk kapják. Minden érzékelés működik az álom során. de csak ennek az ősideának a részeként . alak. ahogy ők a tapasztalatot értelmezik. hanem énünk vetít ki önmagából ideákat éppúgy. Ez azt jelenti . ahogy a szomjazó ember délibábot lát. valójában nem más. Ezt még senki sem tudta megmagyarázni. hogy maguk az érzékszervek működné- nek. hogy bármiféle érzéke- lés hogyan működhetne érzékszerv nélkül. Azok a tárgyak. akkor az a dolog . mikor csak saját ideáit vetíti ki a világba. valóban léteznek. A világ ezért valójában csak gondolatainkban létezik. aki hajlandó végiggondolni az egész folyamatot hogy az elme és csakis az elme az egyetlen elengedhetetlen elem az érzékelésben. hanem tudatunkból származnak. Ez a tény már önmagában is a legegyértelműbben demonstrálja .érzékelés. hogy az agysejtek vibrációjából hogyan lesz tudatosság s a neurózisból hogyan lesz pszichózis. nem az elménken kívül tapasztaljuk. mint gondolat. És az. szín. mint az a mód. Nem önmagukban léteznek. tőle függetlenül létező világ létét. Az érzékszervek által feldolgozott adatok. hogy mindannyian . mert a Világelme bennünk létező ősideájából származnak. hogy a materialista azt kérdezi. így az nem más. S teljesen természetes az is. hanem csak limitálja. éppígy csak gondolat! Lehetetlen intellektuálisan elmagyarázni.ha egyáltalán jelent bármit is -. ha megértjük az igazságot: az érzékelés soha nem is törté- nik meg. Az. s ez nem is sikerülhet soha. hogy a mentalista az álomtapasztalatra utal magyarázat gyanánt. s így nem tudatosodik benne egy dolog. hogy a fizikai világ érzéktapaszta- lataiból hogyan lesznek ideák. ám anélkül. Amikor az elménk nem figyel valamire. A megtapasztalt dolgok nem különböznek a megismerés folyamatától. amelyek ez érzettapasztalatokat okozzák.időlegesen . ami esetleg pedig fizikailag a szemünk előtt van. s valódi víznek hiszi azt.annak számára. mint például a keménység.mely maga pedig tudatunkban létezik. Teljesen természetes. A különböző tapasztalatokat. amit öntudatlanul értelmezni próbálnak.megszűnik létezni számunkra.

hogy gondolati aktivitásunk hozza tudatunkba az egész világot. hogy mind az érzékelő. csak egyben. ideá- kat ismerünk meg. Érdekes és igen hasznos példa a testi fájdalom esete. Csak a tudatosság teszi valóssá és létezővé ezeket. Csak az ad valósá- got a fájdalomnak. Létezése teljesen attól függ. hisz nem létezhet az azt felfogó elme nélkül. Csak ideákat tapasztalunk. s ez igaz mind a múltbeli. Azt tanítja. . amely kigondolja őket. azt találjuk.. ha tudatában vagyok. Tökéletesen lehetetlen elvontan gondolni a fájdalomra. A fájdalom szó értelmetlenné válik. hogy kapcsolatba kerül-e egy tudatossággal. hogy mi módon érzékelünk. csak puszta babona. S amikor ez a gondolati aktivitás véget ér. amely felfogja. akkor . Nem lehet kimutatni az anyag és a róla való idea kettőségét.elme számára ez megkérdőjelezhetetlen. amikor elmélyült elemzés segítségével az ideát valósággá alakítjuk. De ha mélyebben elemezzük. A világot soha nem tapasztaljuk közvetlenül. s valójában csak ideaként létezik számomra. mert .azaz metafizikailag képzetlen . mind az érzékelt elválaszthatatlan az érzékelés folyamatától. aki érzékelné. jelenbeli vagy eljövendő fájdalomra. hogy nincs más objektum. Ez nagyon egyszerű és látszólag egyértelmű világkép. illetve az arra vonatkozó mentális impressziót két különböző dolognak tart- ják. ha nincs elme. amivel az érzékszerveink közvetlenül kapcsolatba kerülnek. Viszonylag könnyű ezt az érvelést kiterjeszteni a puszta ideákra. hogy tudatába kerülünk-e. A közönséges . s ezeken csak akkor léphetünk túl. és így a természetet két részre osztja: anyagra és annak mentális leképzésére. nem más.elhisszük és feltételezzük ezt az elkülönült léte- zést. mint a gondolat maga. egy- ségként szemlélhetjük azt.a fájdalomhoz hasonlóan .ezek sem létezhetnek. ha valaki érzékeli.megszokásainkból adódóan . Azt a tárgyat. ha megpróbáljuk elválasztani valakitől vagy valamitől.számunkra - a világ véget ér. A világ csak akkor létezik számomra. A mentalizmus azt tanítja.

amit tudunk és ismerünk. hogy az ént és az általa a világban tapasztaltakat két külön dolognak fogjuk fel. Bármi. Mindkettő tisztán mentális. minden megfigyelése. mert végső következtetése nem lehet más. s nem azon kívül. Nem ismerünk meg soha semmi mást. Az. Az elme csupán saját egyéni tudatának változásait foghatja fel. a legnagyobb bátorságra és önmagunkkal szembeni őszinte- ségre van szükség. nem más.Az elme közvetlenül az objektumokkal foglalkozik. Az elmét saját törvényei irányítják.rá gondolunk. S ezek a gondolatok nem rajtunk kívül állók. csak ideákat .még ha akaratlanul is . az ideák externalizálása. mint fikció. s még más személyeik is csak puszta árnyképek. amit tud. s így az egész univerzum csak egy hatalmas idea elménkben. A mentális aktivitás nem feltétlenül tudatos! Abszurd még annak a feltételezése is. mint hogy bármi. amit bármiről tudunk. csak elmeállapotunk változásáról. . hanem Ebben a rövid két mondatban benne rejlik a mentalizmus lényege: az elme minden esetben csak ideákkal tud kapcsolatba lépni.* Felül kell kerekednünk azon a szokásunkon. A tudás és megismerés így nem külső. s nem az ideák közvetítő szerepe révén lép kapcsolatba az objektumokkal. hanem azért létezik. következtetése . hogy ezt a gondolati fonalat elkerülhetetlen s logikus végéig gömbölyítsük. Az univer- zum minden adott pillanatban ezeknek a teremtményeknek a cselekedeteiből és a mások cselekedetére adott reakciókból áll elő. Tudatos mentális állapot ez.a fordító. Ahhoz. csak idea az elmében. hanem tudatunk részét képezik. Nem azért gondolunk egy dologra.mindez saját tudatán belül zajlik. S ez nem összetévesztendő az arról való helyes gondolattal. mert létezik. mással nem. és saját teremtményeit vetíti ki. Minden. hogy az Ideák maguk valamiféle anyagi világ leképzései lennének. Ennek oka pedig az. csak saját arról való gondolatunk. Semmi másról nem szerezhetünk tudomást. mert . a kozmikus álom teremt- ményei. hogy a külvilág teljesen kívül áll tuda- tunkon s független tőle. hogy az ideák az egyetlen objektumok az elme számára.

amelyek az évszázadok alatt egymást követték. végső felfedezéshez. Valójában minden felfedezés és új tudományos elmélet is egyre közelebb visz ehhez a nagy. s nem változik. amit a különböző tudományágak tanulmá- nyoznak. azaz. Van-e az igazságnak olyan egyértelmű és univerzális kritériuma. nem más. végső igazságra leljen. és ezt észleli az egyedi elme. geológia. Helyes az a megállapítás. minden körülmények között használhatunk. Nem úgy álmodunk az ébrenléti állapotban. Az ember egyedül nem felelős ezért a képért. mindig igaz tény. míg az ébrenléti állapotot a kozmikus elme. Itt tehát megtalálhatjuk azt az univerzális törvényt. Azt hiszi. mint az álomban. hogy újak váltsák fel. valami változatlan s ezért mind felett való? A tudósok tudják. Ha így lenne. mint idea az emberi elmében. biológia s minden más emberi tudomány kivétel nélkül egy gon- dolattal vagy gondolatsorral foglalkozik. amit tudósok alkotnak. akkor varázslóvá válhatna. az elméletek változnak. Azonban a dolgok legmélyére tekintve s lényegüket felis- merve rájövünk. . A fizika. Nem. A mentalizmus azt tanítja. Helyre kell raknunk a mentalizmussal kapcsolatos egyik klasszikus téveszmét. Az álmot ugyanis csak az egyedi elme teremti. s feladatunk. s így az elme soha nem ismerhet meg semmi rajta kívül esőt. Van azonban egy mindent felölelő. ez nem jelenti azt. A tudomány változik. amelyet min- den időben. amely minden tudományágra vonatkozik. hogy ma. Ez a végső igazság. hogy e kettő ugyanaz éppúgy. hogy a világ az ember számára nem létezik saját tudatán kívül. csillagászat. ám amíg a testben létezünk. ha nem létezne egyúttal a Világelme tudatában is. míg minden más hipotézis. hogy az ember elméje a Világelme által generált világképet észleli. csak útjelzők voltak a végső igazság felé vezető úton. amikor a tudomány ilyen gyorsan fejlődik. előbb-utóbb elég az új felfedezések tüzében. hogy új gondolatszokásokat teremtsünk. hogy kiszakítsuk magunkat ebből a hipnózisból. Amikor azt mondjuk. s naponta újraformázhatná.belső cselekedet. hogy a rajta kívül eső világot szemléli. amely örök. amely változtathatatlan. s a korábbi meg- közelítések elavulnak. hogy azok a felfedezések. a múlt hipnotizál. melyek az emberi elmében vannak. Mi ez? íme: A világ. A különbség csak látszólagos. miközben csak a világra vonat- kozó saját mentális képeit látja. amíg a megvilágo- . addig érzékelhető. Nem várható el. egyben annak része is. hogy a jelenlegi élet-álom oka a múltbéli tetteink- ben rejlik. kémia. ahogy a nap és sugarai is egyek. hogy az ember egyedül teremti a világát. amely nem létezne önmagában.

habár minden adott elme csak annyit fog felfogni ebből. íme egy teljes filozófia három szóba öntve: a világ idea. amely érzékszerveinkre hat. hogy egy idea pontosan milyen formát ölt.s nem valamiféle rajtunk kívül álló anyagi dologtól. amikor a mentalizmussal foglalkozunk. miszerint: „Amikor a Nagyon fontos. kitartó erőfeszítésével „nyomja" tudatunkba. A külvilágról alkotott ideánk részben saját elménk energiáitól.a fordító. Ha ez lenne a teljes igazság. hogy próbáljuk elkerülni az antropomorfizációnak még az árnyékát is. amennyit saját tér-idő rendszerében képes**. részben pedig a Világelme energiáitól függ . Az emberben élő világidea az isteni ősideának szerves része. amelyet elutasított az a testület. hogy a különböző elmeállapotban lévő lények gyökeresen különböző világot fognak tapasztalni! . . ezért ez csak részigazság. nagyban függ az adott személyben uralkodó állapotoktól. amely tarthat akár egy pillanatig vagy igen hosszú ideig is: a szu- permiszticizmus magasabb meditációi alatt történhet meg. akkor a tapasztalás teljesen egyéni lenne. amely az Újszövet- séget végül összeállította (időnként hibákat követtek el a válogatás során. Az. ám mivel az egyéni elme az univerzális elmében gyökerezik s attól teljességgel elvá- laszthatatlan. Az egyik apokrif könyvben. ebben az esetben mindenképpen). hogy minden más elmében vissza- tükröződjön. mint saját egónk valami- féle letisztult és végtelen erővel felruházott mására: hasonló hibát rendszeresen elkövet szinte minden vallás .sodás pillanata magától eljön. A Világelmére nem gondolhatunk úgy. Ez azonban csak egy bizonyos transzállapotban történik meg. Teremtő idea ez. amikor eléri az egyéni tudatot. Csak az.a fordító. " Ebből az is következik. A Világelme nem valamiféle megnagyobbított ember* és a Világideát nem saját személyes. hogy ez az idea a Világelmében van elegendő ahhoz. volt egy mondása Jézusnak. Az egyéni elme a világképet saját tudatán keresztül és tudatában ismeri meg.

érzésekből s gon- dolatokból álló . mást nem mondhatunk. Ne válaszd el magad tőle. A Világelme az univerzum mögött áll. Kijelenti. A koz- mikus folyamatnak nincs sem eleje. amely időtlen s oszthatatlan. bármilyen korlátolt és tökéletlen is." Ha Önálló személyként gondolunk magunkra. amikor minden gondolatot. akkor saját belső . Ha a végtelen részének tekintjük magunkat. mert a mindent átölelő végtelen állandóan s örökké jelen van. A filozófia nem fél elfogadni a panteizmust. sem vége. amely a gondolkodó és a gondolat vagy a beszélő és beszéde kőzött van. de az nem korlátozza éppúgy. akkor sajátunkat kell először is megvizsgálni. a mennyek királysága elérkezik". Ugyanakkor azt is kijelenti. Gondolataink az elméből erednek. Ez a legnehezebb feladat. hogy saját elménk . Ha megváltoztatjuk nézőpontunkat. akkor maguktól feloldódnak . egyedülál- lóságát. Jellegében s működésében hasonlatos ahhoz.eggyé azzal. akkor halhatatlanná válunk. hogy a kozmosz nem különálló. Egyetért a transzcendentalizmussal is. de azok nem korlá- tozzák semmilyen módon. Univerzális Elme analógiája. hogy meglássuk saját viszonylagos jelentéktelenségün- ket ebben a végtelen s hatalmas folyamatban. szemléletbeli. hogy az Egyetlen Valóság soha nem tud átalakulni a kozmosszá abban az értelemben. hogy elvesztené különlegességét. mint az űr. amilyen valójában. mert azt követeli tőlünk. de nem marad meg a panteizmus szintjén. Egyszerűen VAN. ahogy a gondolatok mögött is az emberi elme áll. Hagyd. s a valóságot az emberi elmével. akkor „miénk lesz a mennyek országa". s a természet eme hasonlattal vezet rá minket a metafizika alapjaira. íme: „Amikor a külvilágot úgy látjuk. Váljunk inkább eggyé vele . A legegyszerűbben ezt úgy tudjuk elképzelni. amely olyan végtelen és otthontalan. Továbbá nem csak abban lehet segítségünkre ez a analógia.külső belsővé válik. azaz ideaként.világunknak a része lesz. Saját elménk a végtelen. Ha szeretnénk valamit megsejteni a legmagasabb mentális létezésről. akkor előbb-utóbb kétségtelenül elpusztulunk. hanem ha belegondolunk. hanem egy a valósággal. érzést és vágyat a hamis egóból a valódi igaz Énben lévő középpontba hozunk. de itt sem áll meg. Le tudjuk-e fordítani ezt a misztikus mondást kevésbé misztikusra? Igen. Amikor az örömöt s szomorúságát pusztán elmeállapotnak tekintjük. hogy megértsük a kozmosz és a Világelme közötti kapcsolatot.s a mennyek királysága elérkezik. hogy az egész élet saját lényeddé váljon. hogy a koz- moszt az emberi gondolatokkal szimbolizáljuk. Ez a változás azonban teljesen mentális. hogy összevessük azzal a kapcsolattal. ám elménk semmit sem veszít önmagából a gondolatok által. azaz Isten Elméjéről.

az materialista . s szikrázó napfényben találja magát. hirtelen kiszabadul. az maga is egyre inkább kifejleszti ezeket az erőket. ha elménket az anyagot illető igazságra irányítjuk. melyek a kozmoszt alkotják. hogy az univerzumot alkotó „anyag" elválaszthatat- lan az élettől és az élet elválaszthatatlan az elmétől. Minden más módszer haszontalan vagy legjobb esetben is csak előkészít erre. maguktól jelentkeznek ezek a mentális vagy úgyne- vezett okkult erők. Aki állandóan az elme igaz és anyagtalan természetén és mágikus teremtő erőin elmélkedik. mint amikor az elítélt.mily sokféle gondolatot tud teremteni. szűk cellában töltötte. érzéseit megtisztítja. Amikor akarata erőssé válik. hogy senkinek sem fog erről szólni.hanem az Önvalóhoz. s így végül eljutunk ahhoz a maradandó felismerés- hez. ha másért nem. akkor azért. hogy az univerzum nem anyagi. Bárki. az megérti azt. . aki az anyagi világ anyagi és nem mentális létezésében hisz. s egész lényünket az igazság tündöklő napsütésébe viszi. Ennek a meg- világosodásnak oly nagy az ereje. Mindenki. hanem az.hívja magát bár vallásosnak. aki fél életét egy dohos. a valóság friss légkörébe. Materialistának lenni ugyanis nem más. akkor természetes módon. mint annak a hitnek a börtönébe zárva élni. hogy világunk mentális természetű. az felszabadít a materializmus alól. hogy az egész univerzum nem más. és a friss levegőn. mint az elme különböző fázisai. hanem mentális. s feladva önma- gát. Ha megértjük. kereszténynek. gondolatait koncentrálja és tudását tökélyre fejleszti. Olyan érzés ez. S amikor képessé válik a sikeres és egomentes koncentrációra. hogy milyen csodás lehetőségek rejlenek az emberi létezésben. aki meg tudja érteni. a spirituálissá válással pedig megértjük. aki intellektuálisan megérti. hogy az anyagi világ a valós. akkor nem fogunk csodálkozni. Az egyetlen mód a mate- rializmus igája alóli felszabadulásra nem az. hogy minden létező mentális természetű. hogy az Univerzális Elme végtelen változatosságban képes gondolatformákat teremteni. spiritualistának. bárki. hogy valamiféle spirituális szekta tagjaivá vagy vallásos hit követőivé válunk. okkultistának vagy antropozófusnak. hogy az elmét és érzéseket megszabadítja a materialista börtönből. mert ezek az erők nem az adott személyiséghez tartoznak . Éppilyen természetes. Az elme erőit ugyanis messze tovább lehet fejleszteni a jelenlegi gyenge evolú- ciós szintjéről. akkor ezek az erők maguktól fognak jelentkezni.

vagy nagyon bonyolultak. s mindezt igen koncentrált módon teszi. Mindezt az átalakítást csak saját akaratereje és megértése segítségével érheti el. . Ám épp ebben a titokzatos régióban rejlik a test-idea teremtő forrása. mert a tanítvány azt fogja találni. hogy mihelyst megértjük. hogy gondolatban lehessen velük. akik legkedvesebbek szívének. s nem puszta elmélet. az csak annak tudható be. hogy legmélyebb fájdalmai gyakran különösek . s így kénytelen lesz ezt ellensúlyozandó megtanulni. a mestertől. ám a tudatunk is csak része egy sokkal nagyobb és mélyebb tudatosságnak. ily módon megakadályozza látens erőinek kibontakozását. s végül is így mindez valójában csak látszat. mely azonosítja magát a testtel.Mivel a mentalizmus élő igazsággá válik számunkra. Az emberi test a tudat egyik igen fontos része. akit mélyen tisztel. S így a mentálisan létezőt egyre inkább valósnak tekinti. hogy pusztán akaraterejével meggyógyítsa a testet. hanem azért. aminek normális körülmények között nem vagyunk tudatában. hogy a kreatív erők egy rajta túlmutató ÉN-ből származnak. akkor az eredmé- nyek hihetetlenül hatásosak lesznek. hogy miből származnak ezek a formák. az asszonytól. s az alacsonyabb nézőpontból a magasabbra juttatja Önmagát. ezért a komolyabb előrehaladást tett tanuló örömét és bánatát is valósnak tűnő. ám mégis álom jellegű élménnyé alakítja át. Ha a szokásos én nem is képes arra. A telepátia nem azért lehetséges. vagy hihetetlenül kemények lehetnek. hogy mivel ezek mind csak különböző formákra vonatkoznak. Hús-vér valójában esetleg csak ritkán és rövid időre találkozhatnak. S végül a szokásos emberi érzékelésre jellemző túlzottan kifelé forduló mate- rializmustól is megszabadul. Ha ezek a belső tapasztalatok teljesen le tudják kötni figyelmét. Ám mihelyst a tiszta elmével kezdi azonosítani magát. A magasabb én segítséget nyújthat ebben. Számos misztikus jelenség. akkor egyre inkább valósnak tűnnek majd. akikre szüksége van. Az ego. Ugyanaz a valóság nyilvánul meg különböző módokon a különböző érzékelési síkokon lévő lények számára. Ha a befelé fordulásra való erőt egyesíti a vizualizációval. akit sze- ret. például a katolikus szentek stigmái is ezt bizonyítják. Ha igaz. meglepően paradox jellegűek. nehezen átláthatók. előtűnnek bizonyos erők. akkor épp- így igaz az is. a barátoktól. mert a gondolat képes áthidalni a teret s utazni benne. Például a legmegren- dítőbb módon szakadhat el azoktól. mert a tér valójában gondolatban létezik.

Ha egyszer megértjük az általunk tapasztalt világ mentális természetét. milyen fontos ez a tény s milyen hatalmas eredményekhez vezet! A gondolat mindaddig nem érheti el a valóságot. Mihelyst leszámolunk eme illúzióval. álombeli. az nem más. amit a filozófia . S nem más ez. hogy megértsük. s ezek azok. mint a bennünk rejlő tiszta elme központi magja. akkor elfogadhatjuk. Ha azonban ki akarjuk deríteni. morális és gyakorlati hozzáál- lásunkat is.abban a pillanatban ráébredünk arra is. amíg jelentésüket hirtelen felfogjuk. akkor ez az igazság egy napon tartósan velünk marad. s valóságosságát csak az elmétől kapja. Mindenféle tapasztalat. s nincs semmiféle mélyen gyökerező konfliktus az úgynevezett világi és spirituális élet kőzött. Ilyen zavaróan sokféle tapasztalat mellett miért mondjuk azt. A kiút nem más. mert ez az. akkor ez megváltoztatja vallásos. hogy az isteni megtapasztalása a végső valóság? Azért mondjuk. S azokat a tapasztalatokat csak félig valósnak tekintjük. hogy az ember a legmagasabb valóságnak azokat a tapasztalatokat tartja. . Ez az. az bizony fárad- ságba fog kerülni.ha megtaláljuk . mint az elme megnyilvánu- lása. mint folyamatosan tudatában lenni s emlékezni arra. Ha ezt tökéletesen megértjük és alkalmazzuk. hogy az élet harmonikus egész. Teljesen természetes. melyeket a fizikai érzék- szerveink közvetítenek.az egyetlen igazán valódi világnak nevez. metafizikai. megpillantjuk az igazságot. ez a pillanat eljön. mindenféle tudatosság titokza- tos és egyedülálló forrása. nincs más valóságalapja. hogy bármit is látunk vagy tapasztalunk. hipnotikus vagy hal- lucinációs. Kitartóan újra és újra el kell olvasni ezeket az oldalakat. amikor az adott észlelési szinten tartózkodik. Ha nem akarjuk nagyon leterhelni agyunkat. Ne aggódjunk. tudományos. legyen az ébrenléti. egyként teljesen valósnak tűnik az ego számára. hogy a dol- goknak csak látszatvalóságuk van. A legtöbb esetben nem kell nagyon megmagyarázni. melyek a legerősebben hatnak rá. ami létezésünkben valódi. amíg azt az utóbbitól eltérőnek tartjuk. ami valóságalapot nyújt minden más tapasztalatnak. ám így illúzióban fogunk élni. hogy mi az.

akkor életünkben először megismernénk e képek forrását. s így a folytonosság. hogy a végtelen univerzum csak egy gondolatforma. Azok a mentális képek.s a valódi metafizika ide vezet hogy tudod azt. ahogy minden más nélkül. s ezzel fel is tártuk a legfontosabb kapcsolatot a mentalizmus és misz- ticizmus között. s amikor megérezzük. stabilitás és állandóság érzését adják éppúgy. melyet az egyéni és kozmikus elme közösen kreálnak. A külvilág képeinek ilyetén elnyomását jógának nevezik. hogy minden tárgy és személy. per- cenként igen sokszor ismétlődnek. a látszat mögött rejlő való- ságot. hogy amikor azt hiszed. Bárki. az készen áll a végső fel- ismerésre. Ám igen kevesen vannak. Ám ha el tudod érni a megértésnek azt a szintjét . aki megérti. csak látszólag különbözik tőle. akkor tudásunk tökéletessé vált. s megérted. önmagában létezik. Amikor végre megértjük. saját forrásunk ugyanaz az egyetlen s mindenek fe- lett álló őselv. hogy az egész kozmosz nem más. akkor csak saját gondolataid tapasztalod. mint egy olyan kép. Ha el tudnánk ezeket a képeket nyomni s közben töretlenül fenn tudnánk tartani a tudatosságot. . s így azok a jövőben elérhetnek. amiket és akiket csak maga körül lát. s mindez csupán elmeműködésének eredménye. ahogy a moziban is történik. amelyekből az általunk tapasztalt univerzum áll. Azaz tiszta formájában ismernénk meg az elmét. akkor nem fogsz felállítani mesterséges akadályokat a misztikus beavatások és ultramisztikus megvilágosodás előtt. hogy látsz vagy hallasz valami külső dolgot. melyre eddig sok figyelmet nem fordított.melyek saját gondolatainkban vagy álmodozásainkban léteznek. melyből s mely által az univerzum születik. akik ilyen magas szintre jutnak.

akik hisznek benne. Amikor az ember felfedezi önmagában a rejtett erőt. kegyeletteljes érzés azok számára. test. akkor felfedezi a szentlelket. A beszűkültség. amikor tudato- san tartózkodunk jelenlétében. Azt azonban meg tudjuk magyarázni. mert titokzatos forrása. Senki sem képes megmagyarázni mi az Önvaló. Nem pusztán kellemes. mely megszabadult a személyes egótól. hogy milyen módon jelenik meg az emberi életben és tapasztalatokban. gon- dolatok. érzelmek. amely képessé teszi a tudatosságra és gondolkodásra. a Végtelen Elme kisugárzását.Villanások Az Önvaló létezése alapvető fontosságú: értelmet ad életünknek. hogy milyen hatással jár. az ember itt találkozik Istennel. mely mindenki számára elfo- gadható. akik képesek voltak felülkerekedni a legyőzhetetlen- nek tűnő egón.Ihletettség az út végén - Megnyilvánulása . AZ IHLET ÉS AZ ÖNVALÓ Intuíció utunk elején . eredete ez a magyarázatokra képes elmének.az az Én. s messze túl van annak véges képességein. milyen feltételek szükségesek megjelenéséhez. hanem állandó. mely megvilágítja apró. Mindenfajta spirituális keresés itt csúcsosodik ki. s hogy milyen úton s módon juthatunk el felismeréséhez. Az Önvaló nem pusztán mentális koncepció. . élő tapasztalat azok számára. véges elméjét. ahol az Egy Elme belép a tudatba. Az Önvaló az a pont. vágyak nélküli Én . de néhány ember számára vezérlő erő is.

A bennünk rejlő megismerő őselv ugyanis magából a lélekből ered. s arra reagál. de nem külö- . hogy nem tud- juk. Csak saját elménk mélyét kell megvizsgálnunk. hogy felfedezzük. Ha elkezded keresni a benned rejlő Megismerőt. amely messze az emberen túl van. Az Önvaló az ember belső vagy valódi énje. akkor természetesen azt kell. Ebben az értelemben az Istenbe vetett hitnek van alapja. egyben garanciát jelent arra nézvést is. Ha olyan valamiként gondolunk rá. Ebből következően az részese egyrészt a rezgésekből álló világnak. ahol az ember a Végtelennel találkozik: az Önvaló. és az Én misztériuma megoldódik. amit megta- pasztalhat. s kitar- tóan kutatnunk. hogy ismerjük saját testünket. hogy a rezgéseknek itt meg kell szűnniük. akkor a szubjektum és az objektum egyé válik. s különbségeket nem tehetünk. akkor lassan elindulsz az illúzióktói a valóság felé. de a kapcsola- tot ezzel a végsővel az Önvalón keresztül tartják. teljes és kimeríthetetlen Lény hívására válaszol. Az Önvaló a végső valóságból származik. Az ember felfedezi valódi énjét. A bonyodalom és megértés nehézsége abból ered. másrészt egy minden kapcsolaton felül álló létezésnek. Ez az a Személyes Isten. s ebből következően ezen a szinten minden egy. a gondolatok csapongása elül. a véges lény a kifejezhetetlen. s kifejeződik benne az isteni létezés minden attribútuma. Itt az ember. mind belülről erednek. lényét: a lelkét. Ha emberi lélekként gondolunk rá. Paradox módon duális természete miatt az Önvalóról igen nehéz tiszta fogalmat alkotni. Amikor ezt az erőt önmaga tanulmányozására irányítjuk. akkor a rezgések állnak vele kapcsolatban. Az emberi lények létezése a végső elmében gyökerezik. Az elme legfontosabb megkülönböztető ereje a megismerésben rejlik .Az a tény. melyek mind kívülről. ami túlmutat saját létezésén.legyen bár a megismerendő egy bennünk lévő idea vagy a minket körülvevő világ. hogy mondjuk. s amellyel kapcsolatba kerül. hogy megismerhetjük lelkünket. melyik nézőpontból szemléljük. Az a pont. s elkülöníted önmagad saját tapasztalataidtól.

hanem örökké egy marad vele. hanem éppen ellenkezőleg. tökéletes. de nem a nap maga. ha átadjuk. A tiszta intelligencia állapota ez. emelkedett pillanatok azok. Ez az a része az embernek. sem a megszokásból eredő gondolatok. s szeretnének ismét ebbe az állapotba kerülni. hogy megpróbálunk erő- vel megszerezni valamit. . halhatatlan. S éppen az ilyen ritka felvillanások. Ám ezt nem úgy érhetjük el. hogy az ember Istennel kapcsolatban álló lelke hozzáférhető. ha engedjük. és valóban tud. Jellemzően az ego gondolatainak és érzéseinek vagyunk tudatában. amikor az emberek rálépnek a keresés útjára. Igaz. hogy Isten természete kifürkészhetetlen és Isten törvényei megkerülhetetle- nek. Létezik valódi énünk. hanem azzal. Ha képesek lennénk elmélyülni benne. mert szeretnék Ismét átélni ezeket a pillanatokat. Az Önvaló totálisan felette áll annak. megismerhető és intuíciói bármilyen helyzetben segítséget nyújthatnak.nül el attól. hogy bármiféle személyisége legyen. ám ennek ellenére mégis van valamiféle individualitása. A napból előragyogó sugár. amikor tudatára ébredhe- tünk ennek a szent jelenlétnek. ám ennél sokkal több rejlik bennünk. Ám éppígy igaz az is. melynek egónk csak szá- nandó karikatúrája. akkor soha többet nem lennénk képesek a teljesen egoisztikus életre . mely az emberi pszichében létezik: az intuíciónak. megadjuk magunkat a leggyengédebb és legmegfoghatatla- nabb érzésnek. nem az akaraterő diadalával. amely lényeges. Letisztult. valódi magunkhoz közel kerülni.a keresés hívó szava újra és újra visszhangozna füleinkben. Nincsenek automatikusan megjelenő ideák benne. hogy valami átvegye az irányítást felettünk. Eredményét nevezhetjük intuíciónak is. úgy. mely azonban az intellektuális és az ideate- remtő folyamatok működésétől mentes. csendes. valódi.

mint hosszan tartó intuíció.a pszichikus érzékszerveket kell igénybe venni. Időnként felvillanásszerűen megérti. Az intuíció nem feltétlenül akkor nyújtja ki segítő kezét felénk. a tudatosság szárba szökkenésében.Az emberiség természetének. ám az egyes emberek személyes történetének. s nyitott elmével kell járnia. s a misztikus tapasztalat sem más. a szellemet pedig csak intuícióval érhetjük el. A meditáció gyakorlása nem más.ha erre egyáltalán szükség van . Nincs olyan előre lefektetett minta. a félelem. mit tegyünk. Az intuíció megmondja nekünk. jellemzőinek. mert úrrá lesz rajta az aggodalom. s általában nem is manifesztálódik mindaddig. az intellektuális kreativitásban. hogy felismerje a következő lépést.gyakran már idő előtt szeretné segítségét kérni. Az intuíció közvetett módon megjelenik a szépség felett való örömünkben. Az intel- lektus . s oda is vezet. hová kell eljutnia s pontosan hogyan cselekedjen. sorsának. a nyugalom utáni vágyakozásban és a lelki békében. elmélyítése. amikor mi sze- retnénk. fejlődésének megismerésében elegendő lehet az intuíció. kiszélesítése. Az intellektust csak gondolatokkal. az értelem pedig azt árulja el. ám máskor éppen csak egy lépésnyire látja előre az utat.mely az ego részét képezi . hanem amikor a helyzet valóban úgy kívánja. mit kell tennie. Ez az idő előtti erőltetés azonban jellemzően nem hoz eredményt. szükségeinek kifürkészésére . Az intuíció irányt mutat. hogy hová kell megérkeznie. megmutatja a célt. a vágy vagy az elvárások. s végül azt. mint az intuíció megerősítése. Közvetlen formában azonban csak a misztikus felismerés alatt érhető el. Az intuíció az Önvalóból származik. . az értelem pedig felrajzolja az odavezető utat. míg valóban égetővé nem válik a szükség. amelynek mentén egy intuíció által vezérelt ember életének zajlania kellene. az azt követőt. hogyan tegyük meg.

azonnal abba kell hagyni. bármit is teszünk vagy mondunk. Intuíciónkat szándékosan fejleszthetjük és tudatosan edzhetjük. Először még csak pár percre tudjuk átadni magunkat az intuíciónak. Ha alacsonyabb rendű. A valódi intuíció és egy puszta impulzus között leggyakrabban két módon lehet különbséget tenni.Intuíciónk erőssége vagy gyengesége mutatja spirituális fejlettségünk szintjét. az egót a maga teljességében feláldozzuk az Önvaló oltárán. A téves szándék okozta hibákat kiküszöbölheti a helyes intuitív iránymutatás. akkor a legvalószínűbb. hogy csak egy belső impulzussal van dolgunk. milyen érzelem kapcsolódik az üzenethez. Egyrészt úgy.bármiféle további gondolkodás. a cselekvést le kell állítani s el kell felejteni. felháborodás. A mondatot félbe kell szakítani. A titok abban áll.s nem csak az elme. mint például a harag. vágy. irigység. hogy megtaláljuk megoldását . Ebben a pillanatban a kegyelem ereje feltűnhet s megteheti azt. de az utóbbit nem könnyű felismerni. rágódás ezen a problémán hiábavaló lenne. győzelmet aratunk az ego felett - s ez egy formája a meditációnak. amire az ego nem képes. A korai szakaszban annak beismerése. hogy intuícióról van szó. Nem tehetünk többet . hogy figyelünk arra. másrészt úgy. . ám egy napon majd egész lényünket. Ha már minden irányból feltérképeztünk egy problémát s minden erőnket beve- tettük. Ennek módja egyszerű: csendben kell lenni. hogy mihelyst az intuíció megjelenik. amikor ejtjük a problémát. hogy önmagunkban gyengék és erőtlenek vagyunk a probléma megoldásához. Abban a pillanatban. a tudatalatti ezalatt ugyanis segíthet eldönteni a kérdést. akkor legvalószínűbb. mint a megbocsátás vagy az önzetlenség. hanem a szívben rejlő legnemesebb érzések révén is -. Ha azonban magasabb érzelem kapcsolódik hozzá. akkor végül át kell adnunk az Önvalónak. hogy várunk pár napot. s el kell feledkezni róla. Utat mutathat ekkor vagy később valamilyen magától értetődő ötlet formájában. s így végső menedékként az Önvaló kezébe helyezzük a problémát (s magunkat is). s teljes figyelmünket befelé kell for- dítani. mert ez egyben legmélyebb önmagunk megbecsülésének jele is.

erőltetve próbáljuk meg feléleszteni az intuíciót . . melyek a fájdalom útjára vezetnek . hogy csak vágyainkból ered vagy érzelmi alapú . Hogyan lehet megmondani. az is előfordulhat. A helyes belső meggyőződés vagy intuíció nem feltétlenül mond ellent a hideg értelemnek.bármily erősek is legyenek saját síkjukon hogy túlságosan jelentéktelennek tartjuk s elvetjük őket.élesek. A belsőnkből származó intuitív sugalmazások kezdetben olyan halkak . hogy a belső sugallat valóban intuitív vagy csak annak képzeljük? Az egyik módja ennek megállapítására. Azok a hangok. S még ekkor is a kegyelemtől függ. hogy feltesszük a kérdést.vágyaink. amelyek kivitelezhetetlennek vagy értelmetlennek tűnnek. A leggyakoribb hiba hogy mesterségesen. és annyira nyilvánvaló és egyszerű a hamis intuíció.mely valamilyen döntés meghozatalában segít . míg az ego generálta impulzusok gyakran túlzott lelke- sedésből vagy oktalan izgalmi állapotból erednek. hogy a mély belső nyugalomból. vajon mindenki javát szolgálja-e a megoldás .gyak- ran az alapján is felismerhetjük. tiszteletben tartják egymás eltérő működési módszereit s jellegét. az ego s a vak intellektus . Ám a feltételezett intuíciót . amikor egy problémára koncentrálunk. hogy akkor érkezik. A bölcsesség hangját . Ez az ember tragédiája. ha megértik. s nem szabad haboznunk elvetni az olyan intuitív alapokon nyugvó terveket. Minden intuitív alapokon nyugvó kezdeményezést és gondolatcsírát alá kell vetni az értelem fegyelmező erejének. hanem csak miután már abbahagytuk a problémával való foglalatoskodást. A belső helyesség érzéséből táp- lálkozó „intuíciót" nyugodtan és elfogulatlanul meg kell világítanunk a józan értelemmel. hogy jön vagy sem.Annyira kifinomult és titokzatos a valódi intuíció. nagyhangúak. Olyan valami ez. ami magától jön. a tökéletes békességből származik.magunkat is beleértve. ez is. A helyes útra és Isten felé vezető suttogások azonban halkak és félénkek.mely könnyen lehet.ám ez lehetetlen. S ezért ne is szá- mítsunk rá. E két képesség képes együtt- működésre. hogy eredetiségének megítélésében elsőre ez is sokat segít. esetleg annak segítségével módosítani.mindig szükséges az értelem fényénél megvizsgálni.

amit nem szennyeznek be az ego vágyai. olyan mértékben lesznek ihletettek alkotásai is. álmodozó-ábrándozó állapot. Csak egyetlen lehetőség lesz. hogy hibát követünk el. Senki se képzelje azt. hogy a „javát szolgálja" meglehetősen tágan kell értelmezni. Egy ember annyira lesz ihletett. Amikor az ego félreállíttatik s az Önvaló használja fel. hogy két út közül válasszon . s cselekedeteit innentől az isteni inspiráció vezeti. . A Biblia szavaival átalakulás ez a „testnek cselekedeteitől" a „léleknek gyümölcséhez". hogy ez a helyes. s ha hallgatunk rá. akkor nem lesz szüksége arra. s nem befolyá- solja az sem. Az ihletett cselekvés akkor válik lehetségessé . amit az ego nem szeretne.Azt. s tisztán. amennyire tudatában van az Önvaló jelenlé- tének. akkor lehetséges. melynek során a béke. nemcsak az anyagi. előfordulhat. hogy az ihletettség ilyen magas. hogy az Önvalóval való kapcsolat valamiféle kellemes. amikor minden cselekedet megkapja a szükséges és időszakos figyelmet elméd felszínén. S amennyire tehetséges bármiféle művészetben.de nincs is meg ez a döntési szabadsága. szennyezetlen állapotába kerülj. Ahhoz. világosan látja majd. hanem a spirituális jólétet is ide kell érteni. Élő kapcsolat ez. hogy az egóból ered. az erő és a jóakarat vég nélkül áramlik a láthatatlan központból a látható én felé. Ha a belső sugallat nem ilyen megoldást ad. Az intuitív érzés olyan. telje- sen fel kell adnod egoizmusod és fel kell oldódnod a tapasztalatban. Pusztán önző emberként való létezése véget ér.térbeli metaforával kifejezve -. ám figyelmed az elme mélyén állandóan az Önvalón van.

hogy a misztikus kontempláció nem végcél. hogy a „tehetség" szót használom. Ekkor ugyanis az ember eléri a következő stádiumot. de nem zárkózik. hogy elvetem a misztikus értékeket pusztán azért. hogy a kegyelem elhagyta. ugyanis nem hihetek abban. aki a misz- tikus önmagába fordulást gyakorolja s gyakran képes az Önvaló jelenlétének tudatosítását elérni. Annak számára.Azok a kritikusok. életmódján keresztül is kifejezni azt. Ez nem véletlen. amiről én beszélek. Gyakran hasz- náltam az „ihletett cselekvés" kifejezést. Az örömteli állapotok véget érnek. hogy valaki ne akarja vagy ne tudja saját viselkedésén. Ennek érdekében először kozmológiai tudását fogja fejleszteni. sokkal bölcsebb. S habár úgy fog tűnni. nem értik tanításaimat. melynek szerepe. Azaz először tanulnia kell a Világideáról. Először azért. Vannak emberek. hogy már a földön úgy élhessen . lassan vagy hirtelen váratlan s kellemetlen változásokat tapasztalhat. Habár ez a tapasztalat nem mérhető a lélek „sötét éjszakájának" elszigeteltségéhez és félelméhez. csak eszköz. ám ennek ellenére jellemtelenek. melynek fényében még az univerzum is illúziónak tűnik csupán. Aki így cselekszik és így él. de hiányosság a filozófusnak. Ezt nem lehet elérni mozdulatlansággal és közönnyel . akik azt állítják. hogy gyakran örömteli. nem hagyja el a kontempláció ösvényét. az Önvaló pedig a miszti- kust. lecsiszolja s teljessé tegye fejlődését. majd később magát az erőt kell. a rejtett igazság az. hogy kiegyensúlyozza. Figyeljünk arra. majd tovább kell haladnia. hasonló lesz ahhoz a felejthetetlen időszakhoz. Másodszor pedig.ami erény lehet a misz- tikus számára.amennyire ez lehetséges mint a mennyekben. Belső élete mély és gazdag marad. hogy mások megmentésén munkálkodjon. Ehhez a feladathoz a legmélyebb koncentrációra lesz szüksége. hogy ez a kegyelem még mélyebb és hatalmasabb áradását jelzi. hogy megkülönböztessem a vak és egoisztikus hétköznapi cselekvéstől. és annak minden pillanata egy magasztos TÉNY-nek lesz a kifejeződése. heves. Isten látszólag magára hagyja a hívőt. s ugyanígy. Az az élet és cselekvés. kik tehetségesek. és ennek gyakorlása az oly kevesek által követett jógaút: a Megcáfolhatatlan . Kettős céllal fogja kifejezni belső mélységét a külvilágban is. hogy helyesen tudjunk élni és cselekedni. így először a Világidea mögött rejlő erő működésének mikéntjét tanulmányozza. majd ontológiai bölcsességre kell szert tennie. aki a szeretetteljes önátadás ösvényén eljutott odáig. hogy megismerje a valóság természetét. hogy lehetséges valódi ihlettel rendelkezni úgy. Életünket áthatja az isteni erő. neme- sebb. mint hétköznapi létezésünk. hogy mélyebben kiismerje. nem menekül el. sokkal magasabb rendű. mert azt tanítom. belső kapcsolatba lép Istennel.

emiatt képes ugyanis az ember bárminek tudatába kerülni. a mozgásra való képességként. amikor végül tisztán kiderül az. Azt az elkép- zelést. Ha sikeresen végzi valaki. intellektus és test állapotaként. s mehet bárhova. hogy folytassa az elme mélységeinek kutatását. hogy tele van a jelenlét bizonyítékaival. ha a filozófia hármas útját követi. A jelenlét érzését nem kell folytonosan megújítani. hogy valaki jógi vagy misztikus. s amelynek értékét csak annak meg- tapasztalása tudja megmutatni. Habár tudatosságunkban el vagyunk választva a magasabb erőtől. Isten jelen van benne tudatosságként. semmi sincs rajta kívül. Ha valaki azt kérdezi. hogy örökké a valóságban éljen. hogy visszatérjen mély meditációjából a zavaros világba. Azt a kérdést. amelynek igazságát gyakorlati úton ellenőrizhetjük. csendes elmeállapotban maradjon még a megterhelő feladatok közepette is éppúgy. hogy nyugodt. az ego. annak felismerése. miért nem találja nyomát sem önmagában Isten jelenlé- tének. Éppen ezért még a legrosszabb emberekben is mindig marad valami jó. a nyugalmat pedig szí- vében magával viszi. nem kell. Képessé teheti magát. akkor ennek eredménye a mély belső meg- látás megszületése. eléggé könnyen meg lehet vála- szolni. a filozófia nem fogadja el. Gondolatként. érzések. tehet bármit. cselekvésként. valójában nem különülünk el tőle: az isteni lény mindannyiunkban benne rejlik. s hogy mi is a valódi . ha megértjük. Még amikor egy gyárban. nem kell időnként elmenekülni a világtól . akkor azt mondom neki. hogy én vagyok Isten" . ahogy egyszerre képes az ember a legújabb tudományos vívmányok használatára és az ősi ázsiai bölcsek könyveinek tanulmányozására. Az ember megtanulhatja. és csendként. „Légy csendben. az igazságot elméjében. hogy a keresés elzárkózást igényel haszonelvű világunktól. hogy gyakran elérje a transzállapotot. s nem csak nyomokkal. hogy nincs más létező. s tudd. amire a többi korábban felsorolt állapot csak utal. mezőn vagy irodában dolgozik valaki. Képessé válhat az ember hosszú gyakorlással arra.Jógája. hogy milyen tudatállapotban van.olyan állítás ez egy létállapottal kapcsolatban.habár a legtöbben így képzelik. csak AZ.abban az esetben. a gondolkodásra való képes- ségként. akkor sincs akadálya annak. Az elmélyülés és cselekvés nem zárja ki egymást .

hogy ez nem hagyja őt el. Ennek leggyengébb megnyilvánulási formája az intuíció és kiteljesedése a misztikus megtapasztalás. Az Önvalónak önmagának kell bebizonyítania létezé- sét. legyen bár művész vagy csupán kézműves. hogy az ő segítségére számítsunk a leghétköznapibb hely- zetekben is.ha mégis megesik . Beavatkozása . s egész személyisége szétolvad ebben a boldog. ego- izmusa eltűnik. s egyre inkább úgy kell gondolni az Önvalóra. Került-e már valaha ebbe a tudatállapotba? Tettei és szavai. mint az egyes esetek szintjén viseli gondunkat. Mind az ősi. Bárki. s kifejtette metafizikai és vallásos erejét. a hosszabb folyamatokra. személyes jelenléte és sze- mélyiségvonásai egybehangzóan fognak erről tanúskodni. Ha érzi ezt a jelenlétet és képes rá. hogy az Önvaló minden ember valódi őrangyala. eltűnt múltból származó leírások. felkorbácsolt érzelmei lenyugszanak. végül megértjük. hogy csak egy valódi bizonyítéka van az Önvaló létezésének. Amikor megértjük. képtelen gyűlölni vagy megsebezni más embereket. Miután ez az idea alaposan gyökeret vert bennünk. Épp ellenkezőleg: az Önvaló inkább általánosságban. aki gyakran tér meg ebbe az állapotba. akkor nem maradhat meg az az elképzelé- sünk. nem szabad olyan ostobának lennünk. mint ellene. vad vágyai csillapodnak. Az első esetben még valamiképpen megpróbáljuk térben elhelyezni. tovább kell lépnünk.csak válság hatására történik. természetfeletti erőben. mind az élő jelen tapasztalatai azt mondják nekünk. s nem a napi esemé- nyekre hat. . hogy az intellektus épp annyi érvet tud felhozni emellett a téma mellett. akkor alkotásai szentséggel telítődnek. kavargó gondolatai elcsendesednek. Habár igaz. hogy munkáját úgy folytassa. Ha helyesen akarunk gondolkodni. hogy az önvaló csak bennünk van. mint ami rajtunk kívül is van. vagy éppen ez a beavatkozás okoz válságot. hogy bárki is lép ebbe az állapotba. de a máso- dikban teljesen elszakad minden térfogalomtól.misztikus állapot. megszokott világképe spiritualizálódik.

Habár az ember rendszerint nincs tudatában az Önvalóval való kapcsolatá- nak. emberfeletti vagy pusztán vallásos tapasztalatok. hogy a jógát tanulmányozta vagy gyakorolta volna. az Önvaló kegyelméből. amikor a legmé- lyebb absztrakt gondolkodást a végsőkig vitte az elvont témával kapcsolatban. amíg nem talál valami érdemesebbet. Először fiatalon. az inkarná- ció lezárásához közeledve ismét átélhetik. s ez arra készteti őket. a híres fizikus. jobb. hogy ezek a felvillanások nem természetfeletti.saját spirituális lényét. akik nem is gondolnak arra. hogy újult erővel keressenek. azok számára jellemzően mos- tani életükben legalább kétszer felvillanásszerűen megnyilvánul az igazság. mielőtt elhagynák a tes- tüket. öntudatlanul elérte a jógik nagy célját. Majd életük vége felé. a nirvikalpa szamádhít. Bepillantást nyer saját legmagasabb lehetőségeibe. a művészet. a határozatlansági elv megalkotója. Ám ennek a tapasztalatnak a tisztasága és intenzitása befogadóképességétől függ: s ez lehet igen kicsi vagy nagyon is nagy. a zene segítségével. akik szomorkodnak a korai felvillanások elvesztése miatt. hogy ismét átélhetik azt.Ostobaság lenne azt várni. Heisenberg. s ő az Üresség Csendjében találta magát. ha emlékeztetik magukat a kétség óráiban.és azóta is ismeri .s gyakran nem is hisznek a misztikus dolgokban átélték már azt. Akkor megismerte . Azok.eksztatikus tapasz- talatokon és rövid megvilágosodásokon keresztül . Sokan. Ezeken a felvillanásokon kívül természetesen számos egyéb is érheti a . Amikor a tudományos pszichológia majd eljut arra a pontra.saját magasabb értékeiből. Anélkül. tinédzser korukban vagy a felnőttkor küszöbén élik át. s nem csak felszínét. hogy egyszer csak a csodálatos időtlenségben találták magukat a természet. Akik előző életeikben is folytatták a keresést. hogy misztikus tapasztalatokban lehet részük . életében jellemzően legalább egyszer egy felvillanás látogatja meg s töri fel mindennapos tudatosságát. akkor megérti ezt is. A gondolatok maguktól megálltak. Olyankor történt ez meg. Meg kell érteni. Épp ezért saját lelke ízelítőt ad neki . hogy valaki feladja világi kötődéseit. hogy valóban teljes mélységében és nagyságában megérti az emberi lényt. vagy egyszerűen csak minden ok nélkül.

aki átesett ezen a tapasztalaton. hogy a Végtelen Életerő. erőfeszítéseik. hogy ezek a gondolatok megjelenjenek. amikor csak az időjárás engedte. sem múlt. Valami megmaradt. mert tudtam. kinyújtóztattam lábaimat. amikor arra vártam. bölcsessége végtelen s a mindentudás birtokosa. ám a tudatosság megmaradt. ám amikor ezen felül még együtt jár a tudással. hogy tényleg a valóság felvillanását éltük át? Először is nincs benne sem jövő. amikor átéltem ezt a megrázó tapasztalatot. megtörhetetlen bizonyosságot ad a filozófia követőjének. örökké jelen van. hogy egyáltalán ott vagyok. a kies vidéken. a valódi spirituális tapasztalat izgalom nélküli állapotban történik. hogy előbb-utóbb olyan gondolataim támadnak. törekvésük. fegyelmezettségük és önmegtagadásuk közvetlen eredményeként és jutalmaként. önmaga számára bebi- zonyította. S a bennünk lévő kapcsolódási pont ehhez a Végtelenhez: az Önvaló. hogy bárki is igazolja számunkra valódiságát. Amikor elszakadunk a projekciótól. Minden feloldódni és eltűnni látszott. útmutató jelleggel bírnak számomra. Egy nap. létezik. Ebben a titokzatos pillanatban a kettő egyé válik. és nincs rá szükségünk. A spirituális tudatosság felvillanásában vagy a hosszabb spirituális eksztázis során nem az elme projekciójával. Csodálatos érzés. . s nem a látszatvilágban lako- zunk. akkor áldott. Másodszor. elővettem noteszem és tollam. Bárki. hanem magával az elmével azonosítjuk magun- kat. akkor lefeküdtem a fűre. természetesen a szokásos lírai gondolatok mellett. csak és kizárólag jelenként létezik. egyszer csak megszűnt az az érzésem. túlzások nélkül számolhatunk be róla. a vitán és elméleteken felüli megértéssel. Honnan tudhatjuk. Ha napos volt az idő. Szerettem elmenekülni Londonból. akkor az árnyékból napfény lesz. Emlékszem az első alkalomra. és emlékszik rá.keresőket életük folyamán. ami a magasabb Énnel való kapcsolódást kíséri. és célta- lanul csatangolni a Temze partján. mely átjárja az univerzumot. hanem a valóságban magában. amelyek tanító.

ha pedig másokra gondoltam. mely ezeken túl még titokzatos ajtókat is megnyit előttünk. de legfőbb haszna az. izgalommal telítettek és magukkal ragadók. egyértelműen nem én. csendes. ám van egy másik fajta is. visszafogott. Ezek a felvillanások jellegükben igen változók lehetnek. megvilágosodást. a füvet. az egyetlen dolognak. Pár perc múlva visszatértem. de hatal- mas békesség volt bennem. és ez a nagy-nagy jóakaratú erő velem maradt.valamiféle jelenlét. hanem a jó- sággal és szépséggel. azt a napot mint spirituális születésnapunkat fogjuk bejegyezni naptárunkba. hogy folytassuk utunkat. hogy megmutatja: alapvető termé- szetünk lelki-szellemi. bokrokat. bár a meditá- ció segíti eljövetelét. Amikor bármelyikünk tudatosságát egy ilyen felvillanás pillanatok alatt feje tetejére állítja. és feltárja a természet. ám mégis tökéletesen tudatában vol- tam. Némelyik gyengéd. a világ és az emberi élet titokzatos. kifinomult. ami számít. Egy ilyen felvillanás felemelhet minket. Mindegyik valamiféle emelkedett hangulatot ad. békével és bölcsességgel telítettbe. Néztem a fákat. erőt adhat és további lelkesedést. a magasz- tosság érzését. . misztikus. s ismét az időben és térben találtam magam. A legfontosabb dolognak tűnt. okkult tör- vényeit. ám ezeket is nagyon eltérő mennyiségben és minőségben. Életünk legjobb pillanatai ezek. a legmegbecsültebb értékek értéktelenné s a Jót kénytelenek vagyunk újradefiniálni. Ez az esemény bármely időpontban megtörténhet. csak a legnagyobb jóindulatot éreztem irányukba. amikor az addig legfontosabbnak tartott dolgok érdektelenné válnak. Ez a leggyakoribb fajtája eme felvillanásoknak. virágokat. A felvillanás nem feltétlenül a meditáció ideje alatt következik be. mások eksztatikusak. Ezt a fajta felvillanást joggal nevezhetjük kinyilatkoztatásnak. A felvillanás nem a tejjel s mézzel folyó csodaországba visz el. és hatalmas együttérzés vett erőt rajtam.

s azonnal követni kell. Ám mielőtt a maga helyén értékelhetnénk. minden erőnkkel a felvillanásra kell koncentrálnunk. saját tapasztalatunkból. hogy teljes csendben vagyunk.Azt a hirtelen. annak meg lesz a büntetése: akár az is. vagy akár váltogathatunk is ezek kőzött. s mozdulatlanná kell merevednie. amely kényelmesebb. a keleti misztikusok úgy nevezik. mert ha nem ezt tesszük. amelyet fel kell ismerni s engedelmeskedni kell szavának. Három fontos dolgot kell tudni ezzel kapcsolatban. ahogy belső késztetésünk diktálja. amelyet a kellő tisztelettel kell illetnünk. abba kell hagynunk. először is fel kell ismer- nünk. Egy idő után. hogy olyan sikeres meditáció következik. amelyeket egy ilyen felvillanás hoz. óvatossággal és gyengédséggel felvehetünk egy olyan pozíciót. amikor mentálisan és fizikailag is átálltunk arra. Másodszor. ez a leg- magasabb erő utasítása. amennyire csak lehetséges. Jeleit könyvekből. akkor a tanítványnak először is minden mozgást abba kell hagynia. hogy ez a kegyelem megnyilvánulása. hogy figyel- . hogy többet nem jelentkezik. Ekkor becsukhatjuk szemünket vagy nézzünk egy pontra mozdulatlanul. Üresítsük ki az elmét. mintha modellt állna egy festőnek. Ezt valóban fizikailag lehet érezni a mellkasunk közepében. ám gyengéd vonzást. akkor maximális las- súsággal. személyes tanítónktól vagy mások elmondása alapján kell megtanulnunk. Ha csak egy pillanatra is hagyjuk. s megértjük vagy megérezzük jelentőségét. „felolvadás a szívben". védenünk kell a világ bomlasztó erejétől és saját magunktól is. vagy akár egy klasszikus meditációs pózt is. Először is ez egy olyan hívás. szabadítsuk meg minden gondolattól. Ha minden gondolatot fel- adunk. s ezt a figyelmet fenn is kell tartanunk. engedel- meskednünk kell csendes parancsának. bármit is teszünk. S amikor megjelenik. s mindezeknek a feltételeknek megfelelünk. Teljes tudatunkkal. Harmadszor pedig tudni kell. Ez egy olyan hívás. emlékeznünk kell isteni valónkra vagy meditációba kell mélyülnünk. s előfordulhat esetenként vagy a gyakorlott. akkor biztosra vehetjük. amely abbahagyatja velünk azt. amelyben felvillanásszerűen bepil- lanthatunk a valóba. amit éppen teszünk és a külső aktivitás felől a belső felé fordít. Azokat a szent érzéseket. Ha hallgatunk a hívó szóra. fejlett meditáló ese- tén akár mindennap is. ugyanis a túl gyors mozgás vagy a róla való szükségtelen csevegés megsemmisítheti azokat. Az utóbbi esetben jellemzően mindennap ugyanabban az időpontban jelentkezik.

Akkor kell ezekre a kérdésekre a választ keresnünk. ideára terelődjön. felvillanások formájában kerülünk kapcsolatba vele. azaz egónktól nem tudnánk túl sokáig távol maradni. a felvillanás azonnal eltűnhet.münk lankadjon. de nem akkor van az ideje. akik voltunk. hogy hogyan zajlik le a folyamat. cirógató érzés. amikor a tudatunk visszatért szokásos med- rébe. A második alatt teljesen elmélyül a békés- . mert magunktól. hús-vér valónk a legjelenték- telenebb és legesendőbb részünk. esetleg bennünk rejlő gondolatra. megpróbáljuk kielemezni. hogy felismerjük.beszél hozzánk. a felvillanás után. s mindez eléggé hosszú ideig fog tartani ahhoz. s mintegy magasból tekintünk le rá. hogy más emberek hogyan reagálnak rá. A felvillanás alatt csak egyetlen dolgot tehetünk: teljesen átadjuk magunkat a szent élménynek. hogy Önmagáról beszélni fog. A felvillanás akkor lesz a legtökéletesebb. hogy ekkor elválasztatunk testünktől. kivétel nélkül megérzik ezt a szeretetet. Ezért csak apránként. Feltárhatja az univerzummal és más érző lényekkel való kapcsolatun- kat. Minderre lesz lehetőség később. És egészen biztosan eltölt majd minket az a meggyőződés. s valamely külső dologra vagy személyre. akit ne kedvelnénk és képtelenek lennénk bárki iránt ne szeretetet érezni. hogy a magányos harc és gyors felejtés világába való visszatéré- sünk után is AZ mindig mellettünk és mögöttünk marad.bár csendesen . hanem a túl- zott öntudatosságból is. amikor éppen átélünk egy ilyen felvillanást. s vizsgáljuk. Az első fázis egy gyengéd. ha az ego nincs jelen. Ezek alatt a felejthetetlen pillanatok alatt a Lélek tisztán . mely közeledtét jelzi. Ez a zavar nem csak azokból a félreértésekből és tévnézetekből eredhet. melyek ellen a filozófia állandóan figyelmezteti követőit. Minden felvillanás három fázisból áll. Ha más emberi lények vagy állatok kerülnek kapcsolatba velünk ez alatt az idő alatt. amikor belső központunkból árad a szeretet és kisu- gároz minden irányba. Ha meglátjuk az igazságot. hogy meg- zavarja azt. Lehetséges. nincs senki. Ilyenkor nem ismerünk ellenséget. gyengéd érzés ez. Különös. milyen hatása van. S egészen biztos. mivel túlságosan is arra figyelünk. többé nem maradhatunk azok. elcsendesült.

mint a vízkeresztség. emelkedetté válunk. s éppily nyugodt elégedetlenség tölt el saját magunkkal kapcsolatban is. és eltölt a megértés fénye. Tisztán felismerjük kicsinyessé- gét. ha hirtelen. amelyet sokkal tudatosabban az Önvaló keresésének szen- telünk. nyugodt elégedetlenség lesz úrrá rajtunk a triviális. tudatosságunk kitágul az érzékeken túli valóság irányába. Ha egyszer is bepillantunk a valóságba. amelyet a mindent átható belső fény végez. amit az ősi beavatások váltottak ki egyes ókori intézményekben. egészen pontosan a napfonatban. s megpróbálja eltántorítani. A harmadik fázisban pedig lecsengő visszfényét érezhetjük ennek a csodálatos emléknek.ség. egy tisztább életét. és olyan érzésünk lesz. Ezzel párhuzamosan egy nagyon tiszta intuíció is érkezhet: olyan igazságot láthatunk meg. s később már valóban csak emlékként tudunk visszagondolni rá. mintha a napfonat mögött egy kígyó Ide-oda rohangálna. Általában akkor történik ez meg. A látens erők felébresztésének és küszöbön álló mély misztikus tapasztalatnak lehet előjele. váratlanul a hasi régióban rezgésszerű érzés keletke- zik. mert a világban uralkodó számtalan erő megtudja ezt. hétköznapi létezéssel kapcsolatban. a tanítványnak kitartóan ragaszkodnia kell hozzá. Új élet kezdetét jelentik. és kimondhatatlanul hatásosabb. mely egy ideig hátterét adja minden más elmetevékenységünknek. hogy hátralévő életünket ennek a nemes célnak az oltárára helyezzük. Ha egyszer is felismerte belső valóját. ürességét és hiábavalóságát. majd ebből a nyugalomból különleges erő áramlik elő. és nagy nyugalom tölt el. amelynek segítségével állati termé- szetünket s emberi énünket sokkal jobban tudjuk uralni. Csendben elhatározzuk vagy megújítjuk fogadalmunkat. Hz a jelenség hamarosan abbamarad. A hasi izmok vadul reszketni kezdhetnek. Ezek a felvillanások részben azt a hatást generálják az emberben. Keresztelés ez. amikor a napi gondok nyomása alól egy kis időre teljesen ki tudjuk vonni magunkat vagy miután lefeküdtünk aludni. amire az adott órában nagy szükségünk van. .

Az első felvillanást azért kapja az ember. Ha még ennél is tovább szeretne jutni. hogy ez az élmény megismétlődik. s úgy nevezik: meditáció. hogy a felvillanások ritkák és időlegesek. A vallásos megtérés emocionális hatása alatt sok ember úgy véli. hogy állandó . aki eltakarja fényét s megengedi. hogy a legtöbb embernél csak igen ritka esemény ez. anyagiassága egyre csökken. hogy meglássa az utat. Éppen ezért törekedjünk arra. s meg akarja tudni. Ám annak ellenére. Ha erre vágyik. amire élete során egyszer vagy kétszer kerül sor . s önzése. olyan életet kell folytatnia. S végül megérti. és szeretné megtudni. hogy meg- menekült. A felvillanás a mai kor beavatása a spirituális s ebből következően a megszentelt életbe. hogy akaratlagosan megismételje. akkor megtudhatja. hogy van. hogy attól fogva Krisztusban él. amit objektíve igaznak vélt. merre kell haladnia s milyen személyes célokat kell elérnie. a belőlük származó meta- fizikai tapasztalat állandóan megmarad. állatiassága. amelynek során meg kell válnunk rossz szokásainktól. hogy megmutassa a tanulónak. megértse. a válasz erre is igenlő. valójában csak vélemény vagy fantáziálás. ösztönlényünket és egoisztikus nézőpontunkat. Ám mily sokan buknak el később közülük! Azt hiszik. Csak első lépése egy hosszú útnak. hogy sok minden. s ezt demonstrálván további. Minden hibája ellenére az egót egyre inkább vonzza az a spirituális nagyság. hogy abban reménykedik az ember. aki az útjában áll. s úgy hiszi. Rá fog jönni ugyanis. fel kell adnunk becstelen vágyainkat. hogy megsemmisüljön. hogy ő maga az. hogy egész életét áthathatja-e. az igazság meg- ismerését célzó erőfeszítésre ösztönözze. amire ezek a felvillanások utalnak. Természetes persze. Nem szabad elfelejteni. melyet egy szóval jellemezhetünk: a keresés. Ezeknek a felvillanásoknak a másik célja az. hogy van-e mód arra.ha nem keresi tudatosan. mennyire nem ismeri az igazságot.Ha valakit megragadnak ezek a hirtelen felvillanások. hogy megértésünk kiteljesedjen s megtisztuljon. hogy a megtérés elegendő ahhoz.

Ám mindez csak az első. melyeket nem lehet elveszíteni.normális. ha nem marad tartósan velünk. Ha a megvilágosodás nem állandósul. amikor tartósan az isteni jelenlétben lakozunk . óvakodniuk kellene az ego hiúságától. de a szahadzs .nem egyszeri és kivéte- les. a második újjászületés az Önvalóban. megszokott. Ihletet és iránymutatást kapnak. Ne feledjük. hova juthatnak. hétköznapi állapottá válik . hogy ez teljes. míg az utóbbi olyan eredményeket hoz. s válik állandóvá és folytonossá.hatást érjen el. hogy ezt az utolsó állomást nem lehet elérni a Magasabb Erő kegyelme nélkül. és rápillanthatnak az oda vezető útra is.az az állapot. habár hatalmas értékkel bír a filozofikus élet. hogy velünk maradhasson. Képet kapnak arról. A felvillanás kivételes és izgalmas. hogy nem teljes. hogy rálépjenek erre az útra s végigjár- ják. Utunk során három főbb állomás van. a harmadik a teljes egyesülés az Önvalóval. hogy nem talál megfelelő helyet ahhoz. s azt is állítják. annak oka. jellemünk túl tökéletlen ahhoz.míg a szahadzs nem kényszerít a külső aktivitás leállítására.még ha csak pár másodpercről is van szó . Ugyanez igaz azokra is. s nem az utolsó lépés. tudatosság és kiegyensúlyozott világszemlélet kialakításában. akik egy misztikus tapasztalat emocionális hatása alá kerülnek: az általuk elért megvilágosodás nem az út vége ugyanis. de azt is mondják. hogy az Önvaló tudatossága tartósan velünk maradjon. s hazudozásaitól. Szívünk még túl tisztátlan. ám valójában az nem más. Az előbbit nem csak időszakosnak tart- ják. Csak egy esemény ez. amely ugyanezt másokkal is el akarja hitetni. hogy a felvillanás nem az élet végső célja. A felvillanás eltávolít minket az aktivitástól. Az első az ego elpusztulása. amely ennek ellenkezőjét akarja elhitetni velük. A szufik azt mondják. hanem csak az eleje. A szufinak nevezett iszlám misztikusok különbséget tesznek eme felvillaná- sok (melyeket „állapotnak" neveznek) s a tartós előrehaladást hozó változások között (melyeket „állomásnak" hívnak). melynek kezdete és vége van. tartós és megváltoztathatatlan változás. mint első lépés a valóság felé. A filozofikus élet az isteni jelenlétben valósul meg. . a felvillanás pedig ezen a jelenléten belül valósul meg. a cselekvéstől .

végtelen jóindulatot árasztó.Be kell fejeznünk. hová tűnik az a nagyszerű nyugalom. Ha magunk előtt látjuk a fényt. kifelé forduló gondolkodásban tűnik el. megértése. Ám aki átélt egy felvillanást. hogy ki az az Én. amit olyasvalaki írt. ám az indiai filozófiai hagyomány ezt csupán az utolsó előttinek tartja. ám minden ilyen nap gyötrelmekkel. szemléljünk felemelő. A görög ortodox egyház a fénytapasztalatot tartja a legmagasabb ember által elérhető élménynek. Az olyan ember. akkor menjünk ki a természetbe. Addig kell haladnunk. és meg kell találnod. ahol csend és szépség uralkodik. Ml van. kérdezték tőlem. akár négyszemközt . amíg ezeknek a ritka. amit még látni lehet. hogy megtörjem létezésem spirituálisan terméketlen.akár közösségben. aki a fényt megtapasz- talja" . sivár hétköznap- jait? A válasz egyszerű: ha nem tudunk sikeresen meditálni. az egy másik. az képtelen ezt megtenni. belső kísértetjárással lesz teli. . monoton. aki már átesett ezen a tapasztalaton. ereje tartóssá válik s folytonos jelenlét formájában velünk marad. feltételez egy ettől külön- álló látót. Ha a felvillanás véget ér.s néhányan meg is próbálkoznak -. formáktól mentes létezés a végső tapasztalat e szerint a tanítás szerint.mondta Ráman Maharisi egy tanítványának. amit elkezdtünk. hogy inkarnációja hátralévő részében abbahagyja azt. nagyszerű művészeti alkotásokat. emelkedett pillanatoknak a békéje. Ha eggyé válunk vele. magasabb rendű állapot. hanem a tiszta. a hit oldaláról vagy csak intellektuális meggyőződésből folytatta a keresést. amit okozott nekünk? Az örökké aktív. aki csak emocionálisan. Nem a látás. amíg vissza nem tér az útra. Megpróbálkozhat ezzel . És saját kísértetei nem hagy- ják nyugodni. hallgassuk meg egy igazán kiemelkedő ember beszédét . s ez igaz még a Szent Fény esetében is. képes arra.vagy találjunk egy ihletett könyvet. ha semmiféle felvillanást nem tapasztalok? Mit tehetek. az egy állapot. „Túl kell jutnod a látáson. Ugyanis bármi.

Létezik egyrészt a Hosszú Ösvény önjavító. akkor azzal bevonjuk a Magasabb Erőt. mivel szerintük . Tévúton járnak. és ezzel együtt a Kegyelem Erejét is. és megtisztítani. * A Rövid Ösvény követői gyakran azt hangoztatják. A Rövid Ösvény azon követői. az Egyetlen Valós Élet felé irányítjuk . akkor eljuthatunk egy bizonyos pontig.lévén végső lényegünk alapvetően mindig is isteni . mivel az csak egy árny. hogy azonosítjuk magunkat a végső céllal már annak elérése előtt. hogy mivel a személyiség amúgy is mulandó és folytonosan változó. Ha az első módszert választ- juk. hanem minden pillanatban koncentráljunk a Végsőre. de ha az utóbbit is használjuk.A madár egyenes útja . és mindkettőt alkalmaznunk kell. hogy teljesen elfelejtjük az ént. mint felismerni azt. hogy az aprócska magból sudár fa váljék. amely arról szól. s emellett létezik a Rövid Ösvény. ahogy ahhoz is idő kell. s ehelyett egyetlen dologgal kell foglalkoznunk: tudatosítani saját isteni lényünket s felismerni a bennünk rejlő. akik lemondóan legyintenek a Hosszú Ösvényre s lenézik azt. Ez pedig időt.Gyakorlatok - A kontemplatív csend .nincs más teendőnk. létünk alapját képező Önvalót.ez utóbbit folyamatos emlékezés- sel. .„Miért mosolygott Buddha" - Az Isteni Út gyakorlat . ám ehhez sokat kell dolgoznunk.a fordító. hogy csak lehetőségünk van arra. amely egy féligazságból származik. hogy megszerezzük a mennyei tudatosságot. hogy két különböző megközelítés is létezik a keresés során. mindent saját erőből elérő módszere. gyakorolnunk. hogy ne is foglalkozzunk hétköznapi lényünkkel. önfegyelmet s kemény gya- korlatozást igényel éppúgy. Ennek elérése érdekében azt javasolják. s elménket a nagy Cél. önmegtisztító. önmegtisztító módszerekkel meg- próbálni úrrá lenni rajta. akik valójában vagyunk*. illetve adjuk fel a világgal.KONTEMPLÁCIÓ HALADÓKNAK A hangya hosszú útja .A Kígyó Ösvénye gyakorlat - Az üresség mint kontemplatív gyakorlat Ne feledjük. és a személyiséggel kapcsolatos összes gond(olat)ot . figyelmünk állandó ráirányításával és azzal érhetjük el. Valójában az igazság az. felesleges a klasszikus önfegyelmező.

Ezt azonban csak a Kegyelem egót feloldó ereje képes megtenni. Ahelyett. de nem lennének készek az én valótlansá- gáról szóló magasabb tanításra.erre nem fordít figyelmet a Rövid Ösvény sem. szűk. önfejlesztésre. amit az embernek kérnie kell. Összegezve a teljes utat: a Hosszú Ösvény a Rövid Ösvényhez vezet. valódi lényünk felé. így hát szükségessé válik egy harmadik fázis: végképp meg kell szabadulni az egótól. hogy megnyitná a kaput. alanyi jogon jár nekik minden .azaz hiába- valóan cselekszenek. Ezt ugyanis nem érhetjük el máshogy. Az utóbbit a Rövid Ösvény keretében tanítják. és általában mindenkinek tanulmá- nyai korai és középső szakaszaiban. hanem ezen belül marad.ám nem célja az ego tökéletes legyőzése. mint az ego természetének metafizikai tanulmányozásával hazugságainak. a munkát a pihenés. s így már egy év után is két teljesen különböző eredmény kezd kibontakozni a személyiségben és a viselkedésben. lehatároló éntől és annak töké- letesítgetésétől a lényeg. A Hosszú Ösvényt a kezdőknek oktatják. a nappalt pedig az éjszaka. amely egy új mentális állapotot teremt: miközben imitálni próbálja az Önvaló állapotát. és azt hiszik. s mivel minden területen alá vagyunk akaratának vetve: magunknak is ciklikusan kell létezni. a tudatosságban és megértésben. mint hogy meggyengítse. hogy a két Ösvényt együtt kell alkalmazni. Az ébrenlétet felváltja az álom. illuzórikus természetének fel- ismerésével . rendszeresen váltogatni kell őket. valójában mégsem jut túl az egoelme korlátain.azaz arrogánssá válnak. túlterhelik magukat az önfegyelmezés szüntelen munkájával. ami nem más. mert ekkor az emberek készen állnak az önjavításra. túl sokat várnak el. Mindez oda vezet. miközben még nem teljesen készek arra. Akik kizárólag a Rövid Ösvényre támaszkodnak. Akik kizárólag a Hosszú Ösvényre támaszkodnak. filozófia által is támogatott módszer az. azok túl sokat vesznek a saját vállukra. ahol a figyelem elfordul az alsóbbrendű. Azért van ez. hogy a lehetséges ütemnél lassabban fejlődnek. lecsillapítsa az egót . A bölcsebb.A Hosszú Ösvény korlátja éppen egyetlen céljában rejlik. Végül is ugyanezt a ciklikus- ságot látjuk mindenhol máshol is a természetben. az ilyen hozzáállás csak még szorosabbra zárja azt. s amelyhez beleegyezését kell adnia. amelyre azonban egy teljes élet sem elég . S ha ezt nem teszi. . a Rövid Ösvény pedig a Kegyelem által adott töretlen egomentes tudatossághoz. akkor a Rövid Ösvényen haladó mindenféle önazonosítása az Önvalóval csak puszta képzelgés és önszuggesztió.

A Hosszú Ösvény követője azzal foglalkozik. bennünk és rajtunk kívül is. még akkor is. A Rövid Ösvény az alábbiakat használja: (a) gondolkodás. amennyiben az ideákkal és képekkel kapcsolatos. és ki kell magunkat javí- tani. ha életünket reményvesztettség és kudarc jellemzi. Ez az igazság. a valóság természe- tének metafizikai tanulmányozása: (b) gyakorlás. Sohasem hagytuk azt el. az Önvalóval. illetve magával a meditációval is. higgyünk Jelenlétében. A Rövid Ösvény követője azonban nem ezt teszi. ami már úgyis a miénk. A Rövid Ösvényt az alábbi elmélet jellemzi: a lényünk magjában lévő Csendben lakozunk mindig.KONTEMPLÁCIÓ HALADÓKNAK 353 Mi a Rövid Ösvény kulcsa? Három pontban összefoglalható. megszokott életrend részévé kell válnia. így azután meditáció helyett kontemplációt gyakorol.és ideamentes tiszta állapotát próbálja helyreál- lítani a hétköznapi. amíg minden más gondolatot el nem felejtünk vele kapcsolatban. s nem is tudnánk. A Csendre való tudatos emlékezés az abba való automatikus belépéssel együtt: ez a Rövid Ösvény summázata és lényege. Először is ne keressük az Önvalót. mintegy önjáróvá nem válik. Mindenkor. s ez az a pont. . A Rövid Ösvény lényegében a Csendességben való lakozásra törekvés folytonos gyakorlását jelenti. akár nem. ahol a Világelmével találkozunk. a valóra történő folytonos. a célhoz vezető alapvető gyakorlata. ha feladjuk az ego hamis ideáját. bárhová is megyünk. az elme eredeti kép. próbáljuk megérteni és elfogadni való- diságát. mert valójában legbelsőbb lényünkben az vagyunk. azonnal fel kell ismernünk hibánkat. Harmadszor. Másodszor. azaz a mindennapi. és csak az egyetlen valósra koncentrálunk. Mindaddig kell folytatni ezt a belső munkát. minden körülmények között ezt kell gyakorolni. gondolatait meditációban megfegyelmezni. abban hogy ott van mindenhol. hogy megtanuljon koncentrálni. amíg önmagától nem megy. Épp ezért bármikor is essünk ki ebből a gyakorlásból. mert az mindenhol és mindenkor velünk van. így hát legjobb. akár tudunk erről. mert közvetlenül egyesülésre törekszik mindeme erőfeszí- tések végső céljával. Nem szerezhetjük meg. gondolatokkal és képekkel telezsúfolt állapota helyett.

mert egy képzett. Igaz az az kijelentés. de nem tud vezetni minket. amit a Rövid Ösvény szélsőséges követői . Kevés tanítványnak van akkora szabadsága. az okosko- dás vagy a vágy. Nem gondolunk. A dolog lényege. s megkülönböztethes- sük a belőle származó .például a zen . ezzel a mesterrel kell együtt élnünk mindaddig.töretlen emlékezés mindennapi életünk folyamán. s tanulmányokat sem kell folytatnunk. tanításra kész mester nagy ritkaság. hogy elnyerjük a megvilágosodást. s példája erőt ad a további küzdelemhez. Ez az a két ok. hogy ettől eltérítsen az önzés. mert nehéz a körülményeken úrrá lenni. hogy csak a Rövid és Hosszú Ösvény kombiná- ciója az egyetlen járható és célravezető út a nyugati ember számára. míg be nem fejeztük tanulmányainkat. (c) meditáció. hogy ezt megtehesse. adjuk át magunkat a valóság gondolatának a csendben. lépésről lépésre irányítani. Idővel önmagát fogja becsapni. elfelejtik azt. s célunkat el nem értük. akinek közelében békét és emelkedettséget fogunk érezni. De akik ezt állítják. hogy folyamatosan figyelnünk kell a szívből eredő intuitív érzésre. s még kevesebbnek van akkora szerencséje. valódi énünk szintjén nincs fejlődés. tanítani s a veszélyekre figyelmeztetni. hogy teljesíthesse az első fel- tételt. frusztrálná válik. Ez azért szükséges. akkor ez az érzés elmú- lik. Éppoly isteniek vagyunk a jelen pillanatban. meditálunk magunkon. hogy megértsük az ego illuzórikusságát. Másodszor. Nem elegendő egy megvilágosodott ember. Feltűnhet. de ha eltávolodunk tőle. nem kell töre- kedni az erkölcsösségre. Egy ilyen embert csodálni fogunk. hogy a korábban felsorolt tevékenységek nélkül a Rövid Ösvény csak bizonyos szi- gorú feltételek teljesülése esetén vezethet sikerre. Semmit sem nyerhetünk. Először is szükség van egy mesterre. hogy egyik pont- ban sincs semmiféle utalás a személyes egóra. ami miatt a filozófia azt mondja. Ha a gyors előrejutás vagy a cél könnyű elérésének ígérete miatt elhagyja valaki a Hosszú Ösvényt. nem szükséges az önfegyelmezés. mint amilye- nek mindig is leszünk. nem kell (a szokásos értelemben vett) meditáció. A Rövid Ösvény gyakorlatai közé tartozik az igazság metafizikájának intellektuá- lis tanulmányozása. az érzelem. az változatlan marad örökké. emlékezünk. és nem szabad. hogy később túljuthassunk rajta. hogy valójában csak erre van szükség.állítanak. elkeseredik vagy .ideákat a valóságtól. mint ahogy azt a Hosszú Ösvény gyakorlatai során megszokhattuk. ami előfeltétele annak.akár mégoly spirituális .

Ám a Rövid Ösvény emelkedett meditációi csendet és elvonultságot. a felkészülés és önfejlesztés hiánya pedig lehetet- lenné teszi számára. a Rövidet attól elvonulva gyako- rolni. A világ számos pontjáról származó példák igazolják. Ennek oka pedig. A Rövid Ösvény annak folytonos ismétlése és megerősítése. előtte már komoly előrehaladást értek el saját erőfeszítéseiknek köszönhetően. A mindennapi élet nehézségei fejlesztenek minket. Ez valóban megtörtént már néhány esetben. s ez emocionálisan feldúlja. jellemzően nem kezdők voltak. s megfosztja még azoktól az eredményektől is. és akikkel megtörtént már. akkor nagyon gyakran abba a hibába esnek. A Hosszú Ösvény az emberi természetből eredő akadályok leküzdésének és a személyiségünkben lévő hibák kiküszöbölésének szenteli erejét. Rámutat arra. hogy az Önvaló átvehesse uralmát felette. hogy személyiségének negatív oldala megerősödik. amiket esetleg elért. hogy megvalósítsa eme emelkedett tanítások eredményét. amint néhányak spi- rituális életrajzából ez tisztán kiderül. hogy kerülhet az egyén harmóniába az Önvalóval és a Világideával. hosszú. hatalmat ad nekik. Amikor egyesek a Rövid Ösvényhez for- dulnak. az saját spirituális gőgjének lesz áldozata. A Rövid Ösvény hívei azt mondják. spirituálisan nem fejlett emberrel. a bűnök azonnali megbocsátása nem történhet meg a legtöbb. ám előtte nem értek el egy bizonyos egyensúlyt. hogy a Szellem ereje egy pillanat alatt eltün- tetheti összes hibánkat. elveszti belső szerénységét. miközben ilyen körülmények között nem tudja önmagát teljesen kiegyensú- lyozni. ahogy az egész teremtett világ is az.pedig ezek a legnagyobb ellenségeik éppúgy. holott ez az ára annak. hogy a bűn fogalma tel- jesen eltűnik számukra. míg az utóbbi erővel tölti fel ezeket a gondolatokat. hogy azok. nyugodt periódusokat igényelnek. Ez a csodála- tos átalakulás. akikkel ez megesett. Ez utóbbi tehát teljesen misztikus. Ám viszonylag csekély számú ilyen eset van. Aki nem tudja e tévutakat elkerülni. sőt a hibáink ellentétpárjainak megfelelő erényekkel ruházhat fel. hogy nem látják meg saját tévedéseiket és gyengeségeiket . A Hosszú Ösvényt könnyebb a világban élve. hogyan kell helyesen gondol- kodni. . Az előbbi megmutatja a keresőknek. ha keresők vagyunk.erkölcsileg meggyengül. mint az. hogy alapvető lényünkben isteniek vagyunk éppúgy. úrrá lesz rajta.

hogy erőfeszítéseinket csak az egyik Ösvényre koncentráljuk. Azoknak. hogy a jóság nem értékesebb a gonoszságnál. az. használjuk a Rövid és Hosszú Ösvényt is egyszerre. gonosszá válnának. mert pusztán relatív fogalmak. Éppoly biztos. mint hogy a nap felkel. mielőtt kellő önfegyelmezésen estek volna át a Hosszú Ösvény kemény mun- kájával. míg a Rövid Ösvényé az önszuggesztióra épülnek.miközben az teljesen megnyugo- dott. hogy a jó és a rossz között nincs különbség. ha csak az önfejlesztésre koncentrálunk. lecsendesedett állapotban van. Mindkét esetben az a veszély áll fenn. Az előbbi a tudatos elme koncentrált erőfeszítésére támaszkodik. hogy ha a néptömegeknek azt taníta- nák. s befogadjuk azokat.A Hosszú Ösvényen járva megtanuljuk. hogy áldozatul esnek a saját képzelt spirituális eredmé- nyeikbe vetett hitüknek. A Rövid Ösvényen gyakorlásunk célja. akkor erkölcstelenségbe zuhannának. hogy megnyíljunk a magasabb impulzusok és intuíciók felé. hogy meglássuk és visszautasítsuk az alacsonyabb impulzusokat. A Rövid Ösvény első és második szakaszában célunk az. hogy megszabadítsuk a tudatot az azt leláncoló egoizmustól. Van bizonyos igazságtartalma azt állítani. mert ráléptünk a Rövid Ösvényre. Katasztrófához vezethet. azzal csak nekik ártunk. A filozó- fia a bölcs egyensúlyt javasolja. míg az utóbbi ideákat szeretne elültetni a tudatalattiban . mert mindkét esetben az illuzórikus egóval vagyunk még mindig elfoglalva. ha nem folytatjuk személyi- ségünk fejlesztését csak azért. az egoizmust és a vágyakat. akik a Rövid Ösvényre lépnek. vagy ha elmondanák nekik. . és ez katasztrofális társa- dalmi folyamatokhoz vezetne. hogy a Hosszú Ösvény különböző gyakorlatai az akaraterőre. Ugyanakkor frusztrációhoz vezethet. Ha a Rövid Ösvény tanításait adjuk kezükbe. szembe kell nézniük az önámítás kockázatával s azzal.

mindig arra kell gondolnunk. hogy miért keresnénk bármit is. s valami- képpen át kell magunkat transzformálni Önvalóvá. Miután megértettük a Rövid Ösvény tanításait. hogy eljön a pillanat. Az Önvalóra gondol egész nap. s ezzel vissza is kerülünk Abba. méghozzá úgy. Felszabadulunk az idő rabságában szen- vedő gondolkodástól. annál inkább eltölti az ebből a felismerés- ből származó mély nyugalom. Van. minden egyes pillanatban benne él. adni képes szívvel. szerető. igazi Énünktől. hogy a törekvés.Bárhol is legyünk. Paradox módon minden alkalommal feladjuk ezt a keresést. Aki a Rövid Ösvényen jár. s úrrá lesznek az elmén. hogy lassan megpróbálná megszerezni az uralmat gondolatai felett. amikor egy felvillanást tapasztalunk. amikor azt gondoltuk. mint akkor. de minden egyes szerető rágondolással magához invitálja a kegyelmet. s ismét folytathatjuk a keresést. mely megtölti elméjét. s gondolatai ennek következtében annál inkább lecsendesülnek. melyből a kegyelem folytonosan árad. mert nem az egóval foglalkozik. hogy az isteni jelenlétben időzünk. hogy AZ már most is. ha valójában az Önvaló vagyunk? S való igaz. Miért lenne a Rövid Ösvény jobb út a kegyelem megszerzéséhez. S így nem csak közelebb jut ahhoz a forráshoz. hogy mindig is az egyetlen valóság voltunk. hogy egóként létezünk. az akarás és a tapasztalás is csak eltávolít valódi. amikor épp emiatt az Önvaló tudatos keresését fel kell adni. inkább az Önvaló szent jelenlétére koncentrál minden pillanatban. Úgy gondolkodunk és cselekszünk. Hiszen ki keresne és mit? Ugyanakkor tény az. aki azt az ellenvetést teszi. hanem arra. S teszi ezt nyitott. . ám azzal a különbséggel. Nem törekszünk az újabb tapasztalásokra. Amíg ez történik. mert ilyenkor pon- tosan tudjuk. hogy fokról fokra haladunk előre. mintha az az Én lennénk már most. hogy minden egyes felvillanás után a gondolatok múltbéli tendenciái ismét előtörnek. vagyunk és leszünk is. az egyenesen halad célja felé. már tudatosan keresünk. aminek következtében elveszítjük ezt a meglátást. mert megértet- tük. addig folytat- nunk kell a keresést. nincs mit elérni. Nem vala- miféle elérendő célokra koncentrál. mint a Hosszú? Nem csak azért. Nem. hogy a továbbiakban nem vakon keresünk. Ahelyett. és felismerjük az Időtlent. mert állan- dóan az Önvalóra emlékezik. bárkivel és bármikor. hanem azért is. hogy nincs mit keresni. Minél inkább megérti ezt és minél inkább ehhez a tényhez tudja láncolni figyelmét.

és a Spirituális útmutató (Splrltual . intuícióra vagy ideára. akkor azt is kijelenthetjük. mik vagyunk.Helyes az a kijelentés. s így lehetetlen egyszerre Istenre emlékezni és világi feladatainkat is ellátni. hogy az elme nem képes egyszerre két objektumra irányulni. Ha azt állítjuk. Ez igenis lehet- séges.bár érzékekkel fel nem fogható . valóságára és arra. Csak ebben az állapotban lehetséges szubjektum és objektum egysége. hogy egyszerre nem lehet két gondolatunk. hogy a kon- templáció . önző célokra irányítjuk. visszagondolhatunk egy misztikus tapasztalatra. hogy a lélek minden porcikánkat teljesen átjárja és birtokba vegye. ha magasabb tudatállapotba akarunk kerülni. Egész nap szinte minden figyelmünk önmagunkra irányul. de a gondolatok létezhetnek az isteni jelenlétben.irányítsuk a korábbi egomentes megvilágosodások pillanataira. minden pillanatban emlé- kezzünk a lélek közelségére. Miguel de Molinos jól tudta ezt. s hogy ezután olyan gyakran idézzük emléke- zetünkbe ezt az emléket. hogy folyamatosan. Épp ezért ezek a gyakorlatok. Az egyik leghasznosabb jóga a folyamatos emlékezés jógája. ha az általa kialakított passzív állapotba kellő előkészület és megtisztulás nélkül lépünk be. hogy a meditációnak lehetnek káros hatásai. hanem tudatosság egy magasabb szinten. s csak kis része az Önvalóra. amilyen gyakran csak lehet. sokkal értékesebbek. melyek az Önvalóra emlékezésre irányul- nak.minden apró részletet figyelembe véve .lényege. miszerint a Rövid Ösvény lényege. Isten nem gondolat. így az elme nem tartalmazza ideaként Istent. Meg kell próbálni a transzcendentális légkört a mindennapi élet részévé tenni. Koncentrációnkat . kik vagyunk. Ennek a gyakorlatnak a lényege. hogy emlékezzünk arra. hogy az mindennek végső . Tény. Ezt meg kell változtatni.mely a meditáció magasabb fokozata . Emlékezhetünk.szintén hasonlóra vezethet. mint egyszerűségük alapján gondolnánk. a gon- dolat minden más módon dualitást okoz. Tévedés azt állítani. ha koncentratív erőinket negatív. A gyakorlat célja.

mivel abszolút nem fogja érteni és átlátni az egész témát. Ha valaki csak látszólagos egyszerűségük miatt próbálja meg ezeket a gyakorlatokat. s nem ér el eredményeket. akik vagy a metafizikában. amelynek elérésére ezekkel a gyakorlatokkal törekedni fognak. elérhet sikereket. Ezek ugyanis csak a tapasz- talt tanítványoknak valók. Ezért ezek az ultramisztikus gyakorlatok akkor hozzák meg igazi gyümölcsüket. de valószínűbb. Természetszerűen az ilyenek kevesen vannak. világosan megértik az Önmagában Létező Elme természetét. annak hatására egy idő után a kozmikus öröm eksztatikus hullámai járnak át minket. A különböző jógautak egymásra épülnek. ha e kettő egyszerre igaz. Az egyszerű módszerek felkészítik a tanítványt az előrehala- dottabb gyakorlatokra. s akik kellő előrehaladást értek el az Imádság területén. amikor egyre jobban átveszi a hatalmat felettük az üresség.sőt legjobb. akiknek van korábbi meditációs gyakorlatuk vagy megértik a mentalizmus tanításait . az meg- . hogy ne állítsanak mesterséges akadályokat. aki elindul ezen az úton.Guide) című könyve előszavában figyelmeztetett is rá. hogy bárki. s hittel. „Ez a könyv nem mindenkinek szól. A könyv a tapasztalt szak- értő szavaival ír a kontempláció témaköréről. aki minden előkészítés nélkül azonnal a filozófiai jóga módszerekhez fordul. akkor ne a gyakorlatokat okolja. melyek lerövidítik az utat azok számára. s nem zárják ki egymást. hogy ez a próbálkozás teljes kudarcba ful- lad. míg az utóbbiak kellően gyakorlottak lesznek. A magasabb énre való folytonos emlékezés idővel szent belső kapcsolattá érik. Ezek a gyakorlatok azoknak valók. hogy egy ilyen bárki számára hozzáférhető műben nyilvánosságra hozza a még magasabb szintű gyakorlatokat. hogy képes profitálni a további beavatásokból." . hajlandó végig is járni. Bárki. Legyen hát elég annyi. akik készen állnak erre. ha olyanok látnak hozzájuk. E sorok írója szükségtelennek és helytelennek tartja. csak azoknak. mert az előbbiek tisztán. ha megvannak hozzá a magával hozott képességei. amíg ezek által olyan szintre jut. vagy a meditációban már korábban komolyabb előrehaladást értek el. Ha szeretetünket megpróbáljuk állandóan minden élőlény irányába kiterjesz- teni. akik már nem kezdők. Azért van ez.jelentette ki. akik tisztán tartják érzékeiket és kordába fogják vágyaikat. lelkesedéssel elvégezni az önfegyelmező gyakorlatokat.

Túl kell jutnia az önmagában rejlő világideán. akkor nem marad más meg. hogy kitörli magából azt s megpróbál nem tudomást venni róla. mint legbelső énünk. Épp ezért ezeket a gyakorlatokat csak szóban. sem szanszkritul. S ez utóbbi nem más. amit kiérdemelt. A tanítványnak időnként szándékosan vissza kell húzódnia a külvilág sokszí- nűségétől pár percre saját elméjének csendes magányába. hogy tökéletesen megérti mentalisztikus jellegét. Senki sem túl jelentéktelen. így hát a kozmikus órának gyakran fordulnia kell még párat. Ez pedig a következő. Ám a természetben minden fokozatosan történik. Mivel ezek a gyakorlatok a titkos tanítás mentalista alapelveire támaszkod- nak. .nyugodhat. mely e bolygó sorsáról és az egész emberiségről gondoskodik. s nem gyakorolhatja az. önmagán kívül eső valóságnak tűnik. aki nem készült fel rá a jóga gyakor- latainak végzésével. hogy bár minden objektív. hogy mit s miért csinálunk. és minden csak a maga idejében történhet meg. Időről időre külső szemlélővé kell válnia. ám eköz- ben is teljesen tettre késznek kell maradnia. és megkapja a szükséges beavatást. akkor miután feladtuk ezeket a gondolatokat. Emlékeztetnie kell magát. hangokat. differenciálatlan. ízeket. hogy ne vegye észre és ne legyen fon- tos. amelyre mindezek a gyakorlatok felfűzhetők. s úgy tesszük ezt. sem angolul. és mindenki meg fogja kapni azt a megvilágosodást. az érzékszervek által érzékelt képeket. akkor vagy ő találkozik valakivel. „fülbe súgva" adták át az évezredeken át. szagokat. Ilyen csodálatos az univerzális lélek működése. vagy az a valaki eljön hozzá. sem Nyugaton. mint selyem- szálra a gyöngysor. hogy tökéletesen megértjük. Van egy alapelv. nem-valamire-irányuló Gondolat. lélekben minden ragaszkodást feladóvá. A szó szoros értelmében nem jóga gyakorlatok ezek. amit lát elválaszthatatlan saját elméjétől. hogy mikor eljön az ideje. mint a tiszta. hanem azáltal. melyek a tudatban megjelennek. Amikor ez a személyes kapcsolat azonban megtörténik. ezért tradicionálisan a jógán túlinak tekintették őket. és isme- reteim szerint teljességükben még soha nem publikálták őket sem Keleten. akkor ez tízből kilenc esetben a magasabb spirituális igazságok megismeréséhez vezet. Ha fel tudjuk adni a konkrét dolgokra vagy ideákra vonatkozó gondolatokat. ám nem úgy.

hogy mi értelme van a magasabb jógának. ahol a második az elsőnél magasabb szintű. megtalálta „lelkét". de csak további mentális gyengeség. meg- cáfolja és ellentmond saját keletkezésének. A gondolatok kerekének megállítása felfedi a belső ént. Röviden szólva: további meditációkkal fel kell ismernie saját egységét az egész univerzummal. amely a tiszta gondolatra irányítja . hogy az elme tiszta lényege a valóság. További erőfeszítésekre van szükség: fel kell ismernie. ami- nek érdeklődésünket le kellene kötnie. hogy a Tanú-Én is csak része a Minden-Énnek. s azon- nal ellenállást kell tanúsítanunk. míg a gondolatok mozgásának újraindítása a már így megvalósított állapotban felfedi a mindent átölelő univerzális ént. Olyan valamin meditálunk.Habár a tanítvány immáron ráébredt Tanú-Énjére. Ezek az ultra- misztikus gyakorlatok két részre oszthatók. így hát következő feladat felismernie azt. hogy mi történik. még nem végezte el mindazt. majd el. az alvást az ébrenlét részévé teszi. Az. amely a kontemplációt a cselekvés. s ehelyett az alacsonyabb rendű témák iránt megnyilvánuló negatív érdeklődésünket erősítik. Minden ilyen alkalommal tudatába kell kerülnünk. hanem lényegében egy azzal. Nem a tudatos figyelem objektumainak kellene örökre csapdába csalniuk az elmét s eltántorítani magasabb kötelességeinktől. s erre kellene irányítanunk legmélyebb koncentrációnkat. hogy valami megváltozott. amely valójában lényegét tekintve egy a végtelen mindenséggel. így olyan valamit keresünk. hogy nemcsak a létezés különféle megnyilvánulásainak tanúja. s ezzel messze a tömegek szintje fölé emelkedett. ha elbukunk. ami nem mulandó. Az egónkban rejlő gonosz erők folytonosan megpróbálnak eltántorítani a tiszta létezésre való pozitív koncentrációtól. A tudatosság maga az. amit az élet számára kijelölt. ha sikerrel végezzük dolgunkat. akkor azt is megértjük. ami nem tűnik fel. Ebből a fárasztó háborúból előbb vagy utóbb friss. A második feladat egyértelműen nehezebb. nem lehet megcáfolni. ami eltűnik. amiben nincs önellentmondás. külső megfi- gyelője. mint az ideák és az anyagi világ formái. újult belső erő születik. úgy nevezték a régiek: „A Megcáfolhatatlan Jógája". Ezért ezt a fajta meditációt. valami olyanon. Meditálnia kell Tanú-Énjén. Amikor megértjük. Ez pedig azért van. mert a meditáció hatal- mas teremtő erővel rendelkezik.

sem gondolkodás. amely mindig a legnagyobb ámulatot váltja ki. mert a filozófiai tanulmányok s önfegyelmezés a megta- gadásához vezetett. a kicsinyesség nélkül. kívánságok.öleli körül az embert. A harmadik fokozatban van egy olyan állapot. zavarodottságtól. amikor a beavatás megkezdődik. Az elme oly mélyen merül önmagába. Az alacsonyabb rendű misztikusnak speciális erőfeszítést kell tennie. a tisztánlátással. semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába". Aki átéli. az elme üressé. Ne vidd magaddal gondjaidat. ha szél sem rezdül. mindenféle személyes erőfeszítés nélkül történik ez. csendessé válik. máso- dik születésnek nevezik. boldog. az utóbbi a felismert kettősségnélküliség. ahol az ember kezdetben gyenge és mások segítségre szorul éppúgy. A légzés nagyon csendessé. Azt érzik. A kettősségmentességnek eme szépséges nyugalmát csak a filozofikus jógi kaphatja meg. A mentális működéstől. a dualitásmentesség vilá- gában van. A tökéletes nyugalom érzése jelenik meg ebben a megnyugtató jelen- létben. Az előbbi a dualitás. ő az. hogy a külvilág teljesen eltűnik. csak csen- des. újjá- születés a létezésnek egy új világába. Ennek is megvan a helye és ideje. Bizonyos módon men- tálisan párhuzamba hozható azzal az állapottal. amikor misztikus fényt vethetünk ezekre a kérdésekre vagy a misztikus erők gondjaira bízhatjuk . mint egy ma született gyermek. Nincsenek vágyak. az érzelmi töltetű eksztázi- sokkal. hogy valami hatalmas jelenlét — mely jóindulatú és védelmező is . érzelmektől. Eme utóbbiakban ugyanis még jelen van az ego. nincs is rá szükség. Ennek az állapotnak a mágikus rabságába kerül az ember ekkor. de a magasabb rendű esetében spontán módon. Visszatérés ez valójában a spirituális méhbe. Amikor ez megtörténik. mint a kis gyermekek. míg az előbbi állapotban nincs jelen. tökéletes békesség. Ennek megfelelően a misztikusok. amilyenben az embrió van anyja méhében. amilyen az emberi szerelem lenne a vágyak. Ezért mondta Jézus: „Ha olyanok nem lesztek. tudatába kerül. alig érzékelhetővé válik. hogy erejét titokzatosan és ritmikusan az életerőből szívja magába. Természetesen nincs semmiféle intellektuális aktivitás. vágyaktól való mentessége kissé hasonlatos a gyermeki ártatlansághoz. a téged érő kísértéseket vagy mások búját-baját közvetlenül a meditációba. víziókkal és a belső hanggal. Ehelyett TUDÁS van. mint a tó tükre. aki (haszon)élvezője e jelenségeknek. akik megtapasztalták. s olyannyira csak önmagával van elfoglalva.figyelmünket a véges gondolatok helyett. hogy eksztatikus tapasztalatát elérje. s nem keverendő össze az alacsonyabb-misztikus tapasztalatokkal.

ha nem vagyunk hajlandók arra. a filozófia ideáljai szerint történő meditációnak a mások irányába fordított gondolatokkal kell végződnie. Kitartóan kell keresni az Ürességet. emlékezetünkbe kell idéznünk az ő spirituális szükségleteiket. A meditáció elején célunk az. illetve hogy segítségünk és áldásunk hogyan juthat el más megtestesült lényekhez. s fölé emelkedjünk. Ha be akarunk lépni a valódi kontemplációba. s a ránk áradó kegyelemből meg kell próbálni átadni azoknak. úgy kell előretörnie. úgy kell a sötétségben keresnie. mert nem egyedül érkezik. . hogy a magasabb én hogyan segíthetne az alacsonyabbon. Minden. amikor egy spirituális igazságról vagy célról való gondolataink hirtelen maguktól eltűnnek. akkor minden gondolatot el kell engednünk. legyen az látszólag bármilyen magasröptű vagy szentséges. hanem sokkal inkább annak vége felé. akkor fáradozásainkért cserébe semmit nem kapunk. csak akkor érhetjük el a valódi tisztaságot . Bármennyire is érdekesek és vonzók is lehetnek ezek a mellékvá- gányok máskor. A belső mozgás semmi korábban tapasztalhatóhoz nem hasonlít. hová érkezik. akiknek szükségük van erre. A kockázatok elfogadhatók. Ha túl korán próbálkozunk ezzel. s nem túl nagyok. amikor minden csapongó és kósza gondolatot kiűztünk. csak saját gondolatainkat. ahogy feltűnik. hogy legalább pár percre feladjuk személyes életünket. A tanítványnak sokat kell próbál- koznia. Csak az elme teljes csendjében. de félelemre nincs ok. Ám ez az idő nem a meditáció elején van. most valóban nem mások. ha az e lapokon olvasottakat megfogadja. s hamarosan kapcsolt gondolatok egész sora követi. hogy elfelejtsük alantasabb énünket. fényt kell nyújtanunk nekik. hogy nem tudhatja. mert ennek a folyamatnak önmagát kell irányítania.problémáinkat. sőt kockáztatni is. A kontemplációt akkor valósítjuk meg. Csak miután már megtapasztaltuk az isteni jelenlét látogatását. csak mellékvágányok. a meditációs periódus vége felé kell azzal foglalkoznunk. Az elme ekkor tökéletesen csendes és mozdulatlan állapotba kerül.s az ego a gondolatokkal együtt ekkor eltűnik.

aki éppolyan ostoba és érzéki. mint egyrészt meghosszabbítani. Nem csak a gondolkodás teljes leállásáról van szó. Sőt. nincs más tennivalónk ezek után. szereti és csodálja az istenit. szavak nélkül imádja. Ez az utolsó állapot. Az igazi misztikust és a szerencsétlen médiumot világok választják el egymástól. míg az utóbbi lecsupaszított tudatos- ságába valami jelentéktelen személyiség. Nem álmodozó. mint a spiritiszta médiumok üressége. a világot átölelő ragyogó Egyetlen. akik az emberi lelkekre vadásznak. Aki azt képzeli. hogy ez az üresség ugyanaz. és spirituális evolúciónk biztosítottá válik. mint földi élete alatt volt. Az ember tudata tisztább és élettelibb. se nem önhipnotikus transz. és egyszerűen. se nem mély gondolkodás.Az így kialakult állapot egyáltalán nem negatív. Habár erre szükség van. Intenzív tudatosság ez. bágyadt állapot ez. mely Valódi Énünk. Az elv az. az utóbbi tétlen és negatív. a kis ego vagy a nagy világ bármi- féle beavatkozása nélkül. Az előbbi lecsendesedett tudatába végül az a dicsőséges isteni jelenlét lép be. a kontempláció. ami ennél még sokkal rosszabb. az az egész folyamatot nem érti. hogy mihelyst az Önvalóval kialakult a kapcsolat a harmadik fázisban. mint addig valaha. . másrészt újra és újra létrehozni ezt a kapcsolatot. a médium tudatába beköltözhet azoknak a sötét és rosszindulatú lényeknek egyike. Az előbbi abszolút pozitív. a kontemplációban az elme megszűnik gondolkodni. de ennél sokkal többre is: teljes figyelmünket folyamatosan az isteni jelenlétre kell irányítanunk. akik a szerencsétlen médiumot a hazugság és bűn mocsarába vonszolják vagy végül akár öngyilkosságba ker- getik. A harmadik fázisban. ennél aligha több.

vagy inkább azzal a sötét világképpel. ami közvélekedés szerint hagyományosan jellemzi a buddhizmust? Aki megtapasztalta eme magasabb állapotok felvillanását. még akkor is. ha az egy belső misztikus „tapasztalat"*. kétértelműnek tarthatnánk Gautama mosolyát. az ego megnyilvá- nulása. amely eltér ettől a tökéletes csendtől.a boldogsággal és vidámsággal . Így ahol van tapasztalt . amit nirvánának nevezett. és ennek megfelelően nem lehetünk részesei az ego tapasztalatainak. s a tapasztalat maga is csak egy Idea lehet az elmében. Az utolsó csillag. Ha legvégig követed. ám ez nem jelenti azt. gyengéd. Nyilvánvalóan bármiféle tapasztalat feltételez egy tapasztalát. Mindennek megvan a helye és ideje más alkalmakkor. hogy nem csak azért volt boldog. csak tiszta osztatlan tudatosságként létező elme van jelen . a Vénusz volt. amelyet a hétköznapi emberek nem ismerhetnek.Minden egyéb állapot. s olyan öröm. Milyen belső állapotban volt ekkor? Egybeesett-e a Vénusz vélt hatásával . . fantáziáinak és az ego által tapasztalt képeknek. nem kételkedhet benne. mert a tudatosság teljesen új mélységébe léphetett be. hanem azért is. hogy a tudatot felemeljük az Önvalóhoz. mely a felszín alatt végtelen békésséggel van teli. hogy bármi más elfordítson tőle. szent érzést. akkor beléphetsz a Tudatosságba. amikor célunk az. A klasszikus buddhista hit szerint minden boldogság előbb-utóbb boldogtalan- ságba fullad. s ez nem valami vidám világnézet. hogy az előbbi volt.a fordító. melyet ő maga meg- látott. mint örök igazságot. A nyu- galom az örök jellemzője. mert megme- nekült a mulandó emberi létezés állandó problémáitól. szegezd rá figyelmed. hogy a nirvána rejlik mögötte. legalábbis nem önmagában. Sokkal inkább olyan. Ha nem tudnánk. éppen hajnalodott. Amikor Buddha befejezte meditációját. hogy örömmámorban úszik. Semmiképpen nem kell szó szerint venni. Ezt érezte Buddha. de nem akkor. gondolatainak. Az Önvaló nincs alávetve a szenvedésnek.legyen az bármiféle is ott nem az önmagában létező. Ez az. mint egy végtelenül mély óceán. akkor nem lehetünk az egóban. mert vannak ezt ellensúlyozó tények. ne engedd. mely eltűnőben volt az égről s az első. mely a végső megvilágosodást hozta el számára. Ha az Önvalóban vagyunk. Kövesd ezt a láthatatlan. De tudjuk.

mely az egyedüli valós tudatosság. Ám ezt a játékot csak és kizárólag magunknak és magunkért játsszuk. mert saját fényét árasztja. melyek múltbéli tendenciákból. gondolkodunk és viselkedünk. hogy félre kell dobnunk minden személyes érzést. akkor azt „Isteni Út" gyakorlatnak nevezzük. a cselekvés és a világhoz való viszo- nyunk szintjére. s nem csak visszfénytől ragyog. azt a szerepet és az elérendő spirituális tudatosságot. ő a forrása.bizonyítékok. vágyak és az ego tökéletes urai lennénk. amire törekszünk. s ezt alátámasztja saját tapasz- talatunk. hanem minden-elmeként. amely a gondolkodást egyáltalán lehetségessé teszi. hogy magán mosolygott. nézetekből származnak. hogy nagyobbak legyünk mások szemében. amely elemészthet. Úgy beszélünk.Sokszor megkérdezték már tőlem. Komolyan kell tanul- mányoznunk és jól meg kell értenünk azt a magasrendű személyiséget. amelyeket rövid felvillanások alatt érzékelhettünk. a saját létezésünkét és az önmagában lévő létezésnek az értelmét keressük. mint ez vagy az a gondolat. szokásokból. akkor a mély meglátás segítségével megértjük az . és úgy kell gon- dolkodni és cselekedni. A Rövid Ösvényen a létezés értelmét. Ez ahhoz a logikus követ- keztetéshez vezet. hogy legbelsőbb lényünk a valóság maga. Nem lehet más. s adnak mások tovább generációról generációra. nem azért. Amikor már nem úgy gondolunk az elmére. mint ez vagy az az elme. mint az. Úgy teszünk. melyeket a megvilágosodottak adtak át. ami mindig is az övé volt. Tudatunkat fel kell emelni a rejtett valósághoz. különben a hiúság bűnébe esünk. azt az önszuggesztiót. amelyet el kell játszanunk. mintha már elértük volna azt. addig kénytelenek vagyunk elfogadni azokat az igazságokat. mintha az érzelmek. hogy szerintem mi Buddha mosolyának titka. Ha ezt az erős meggyőződést behozzuk a gondolkodás. amikor nem úgy gondolunk a gondolatra. amíg végül megtaláljuk. amelyet meg kell valósítanunk. hanem akként az erőként. Ekkor ugyanis tudjuk . mintha magunk is már megvilágosodottak lennénk. amiért éveken át kereste azt. Amíg ezt a keresést be nem fejeztük. cselekszünk. mely az egyik legfontosabb a Rövid Ösvényen. az elmének ahhoz a végső lénye- géhez. A „mintha" gyakorlat nem csak szerepjátszás és színlelés. tanulmányaink és gondolkodás révén hogy az Önvaló rejlik egónk mögött.

nem sokban különbözik attól. ami semmit Jelent két részre osztható: no-thing. amit tudunk és ismerünk a világból.a fordító.legyen az bármilyen rövid is . hogy kivár- juk a hosszú inkarnációkat és újjászületéseket. A meglátásnak ebben a stádiumban nincs egy adott objek- tuma. azaz nem-dolog.az ego eltűnik.abszolút létezést. ám ez az én nem véges és személyes. Minden. hanem végtelen és kozmikus. Amikor elérjük az üresség állapotát. vágyaktól. Nincs szükség a megszabadulás eléréséhez. s így nem ismerhető és tapasztalható meg hasonló módon. A két gondolat között meglévő pillanatban . minden gondolat eltűnik. hogy minden pillanatban ismét reinkarnálódunk. amit a spanyol Keresztes Szent János a „lélek teljes kiürülé- • Angolul a nothlng szó. nem anyagi jellegű valami . akkor nem csak a természetéből fakadó mély nyugalom kezd el áradni minden erőfeszítésünk nélkül. akkor az elme belép az üres. amelynek tudatába kerül . elvárások- tól. tagolva szerepel: no-thing-ness = nem-dolog-ság. megnevezhetetlen Semmibe. Az ere- deti szövegben is így. Ezért nyugodtan kijelenthetjük azt is. Ezért az első valódi belépés az önvalóba szükségszerűen a semmibe*. Amit itt a mongol-tibeti hagyományt követve Ürességnek nevezünk. Valójában ez egy- fajta önkontempláció.segít elűzni a zavaró gondolatokat. amikor minden érzéktapasztalatot és gondolatot elengedünk. . hogy ha az elmét magát tesszük figyel- münk célpontjává.szinte kérés nélkül . A misztikus jelenségek és misztikus transzok csupán az ürességhez vezető út állomásai. aki élni tud ezzel.ebben az értelemben Üresség ez. Az Önvaló mindezeken kívül áll. A pillanatonként újjászületések sora ugyanezt a lehetőséget nyújtja annak az embernek. Amikor a személyes elmét megfosztjuk az emlékektől és várakozásoktól. Különös és segítségünkre lévő tény. válto- zatlan és változtathatatlan jellege . az öt érzék által ismert dolgok- ból áll. az anyagtalanba való belépést jelenti. hanem az elme állandó. mert ekkor a tiszta gondolat csupán önmagát gondolja.

hogy a tökéletes megsemmisülésbe juthat. sőt a személyes önazonosságunkat is elveszítjük. a misztikusnak fel kell adnia a gondolatokat a Gondolatért. akkor a testből való eltávozás az előtűnő felszabadulás érzésével fog kezdődni. hogy az ént alkotják s annak utolsó gondolatai is feloldód- nak az Ürességben. Félelem vesz rajta erőt. . hiszen ezzel a lépésével látszólag olyannyira veszélybe sodorja saját létezését. ahol azonosítja magát a mindent átölelő.sőt az érzékeken túli érzékeléssel . személytelen. akkor belső ellenállás bontakozik ki a folyamat természetes lefolyása ellen. amit cserébe a nagy ismeretlenből kap. Csodálkozhatunk-e. A tökéletes koncentráció kritikus pillanatában. s hirtelen emiatt az egész be is fejeződik. gondolatmentes Gondolattal. aminek bármi köze van az egóhoz. hogy eléri Isten tudatosságát. amennyire az csak lehetséges. mikor ezt meg- kísérli. Fel kell adnia az utolsó gondolatokat . akár intuitív megértéssel hogy képes legyen befogadni ezt a tapasztalatot. s miután így a semmi állapotába kerül. hogy miért javasolt minden nagy tanító önmegtagadást. mielőtt megtörténhetne.tapasztalható minden idea.s ez nem más mint az én gondolata - s el kell fogadnia. Immár megérthetjük. de a borzasztó katasztrófa előérzetével fog végződni. minden.akár szakértő tanítással. Ugyanakkor ez nem jelenti azt. A misztikus először megfosztatik az egótól. ha teljes személyiségét feladja . mert ha bármelyik hiányzik. majd az Önvalóval való eksztatikus emocionális egységétől. Ha a tudatosságot nem készítjük fel előre . amikor az érzékek elcsendesed- tek és a külvilág messze került. amiről azt hitte. Tudás és bátorság: mindkettőre szükség van ebben a helyzetben. Ettől természetesen még jobban ragaszkodik saját személyiségéhez. ha minden tanítvány visszaretten ettől a feladattól? A tanítványok megrémülve rettennek vissza a nagy üresség koncepciójától. az öt érzék által . Mindezektől elfordulunk. amely nem hagy meg számukra semmit. Minden benyomás. Vállalnia kell ezt az ugrást az ismeretlenbe. s úrrá lesz felette minden alkalommal. se emberit. legyen az bármi is. tiszta. amibe kapaszkodhatnának.sének és mindentől való teljes elszakadásának" nevezett. minden megtörtént vagy elképzelt tapasztalat kiürül az elméből. oly közel jut Isten állapotához.mindazt. Ezt csak úgy érheti el. Az Isten mint ELME tölti meg ezt az Ürességet.

hogy elfogadják az igazságot.ahogy Sankara mondta*.nem nyújthat segítő kezet. nem segít- het rajta éppúgy. hogy ez az egyik legnehezebb dolog a világon hirtelen megért- jük.Bármi olyannal találkozunk. Egy idő után visszatérsz. ami nem az Abszolút. Tudni fogja. más ember lesz. de a meditációs gyakorlata- ink szempontjából nyugodtan tekinthetjük a végsőnek. akinek személyisége van. Tudni fogja. legmegfoghatóbb tapasztalat. formája. Ennek a létezésnek nincs alakja. legyen az bármi is . hanem Isten maga. ahogy semmilyen hang . senki. Nem ez az utolsó próba. Ezt dnyána jógának hívják.kivéve azt. Minden gondolatot és dolgot el kell távolítanunk az elméből... mint inkább kaland formáját ölti. A boldogság hihetetlen erővel tör rád. neti" (nem az. Mennyire meg fognak rettenni akkor hát magától a tapasztalattól. amíg a nagy Üresség nem vesz körbe minket. ami „nem az". Habár ez még nem a végső. Mondhatni. Visszatérsz. ha végig akarnak haladni az ultramisztikus ösvényen. . és ekkor a gondolatok nagyon-nagyon lassan fognak jönni. Mindaddig kell folytatnunk ezt a negatív keresést. Ekkor és csak ekkor jelenthetjük ki végül: „EZ az!". ami nem a végső. kivéve annak a gon- dolatát. ami- kor végül át kellene esniük rajta! Ám ezen át kell esni. amivel meg kell birkózniuk ezen az ösvényen.se istenit. azonnal észre kell vennünk s . s nem lehet semmiképpen sem elkerülni. amely hang nélkül beszél hozzá . akik elhatározták. Mert ekkor megtaláltuk az Önvalót. csak a létezés marad.s ennek megfelelően intellektuálisan már megértették az anyag és személyiség ürességét ez a tapasztalat nem annyira próba. hogy ez nem valamiféle mentális absztrakció. együtt létezik a végtelen űrrel. hanem a legigazibb. hogy próbálunk eltávolítani mindent. s mikor visszatérsz.neti" (nem az) felkiáltással el kell engednünk . nem az) .. „Neti. hogy minden bizalmát. Nem álom. Miután átesett a nagy Üresség megtapasztalásán. ami nem az. nem tudsz túl sokáig ebben az állapotban megmaradni. A világ megszűnik. hogy semmi.s fel fogjuk ismerni. s minden gondolatnak hatalmas jelentő- • Régi szanszkrit tanítások szerint kutatni kell az elmében s el kell utasítani mindazt. majd a személyes éned eltűnik. visszatér az intellektuális gondolkodás. mely azonban titokzatos módon nem Üresség lesz szá- mára ezen túl. hanem valami teljesen valós. Ha koncentráci- ónk megfeszítésével sikerül kitartóan megmaradni ebben az Ürességben . s létezésed legmagasabb célját véled benne megtalálni. összes reményét és teljes szívét most és mindörökké feltételek nélkül fel kell ajánlania ennek az Ürességnek. bár azoknak a tanít- ványoknak. aminek alakja. amíg mindent eltávolítunk.a fordító.

vagy legalábbis annak tűnő gondolat. vagy bármi más kérdés.mindez megoldhatatlan rejtély marad. sem pusztán mély . Mind a csata. különben a legcsekélyebb esély sincs a győzelemre. legyen az bármilyen erényes. melyek időről időre pozitív hajtóerőt biztosítanak. így hát csak ilyen körülmények között támadhatjuk meg az egót. Ebben a csendben a gondolatok és az érzelmek is meghalnak. Csak itt történhet meg az utolsó nagy csata.legyenek bármily odaadók . ami megzavarja mentális csendünket ebben a kritikus fázisban. Csak minden gondolat elmúltával.eltűnik. s nem is alszunk. Mikor ezt megtapasztalod. Telve leszel élettel és ihlettel.sége lesz. „spirituális". Ám ez a tapasztalat paradox. a puszta semmiben találod magad. hatalmas ereje. s egy ideig ennek a csodálatos tapasztalatnak az emlékéből fogsz élni. magasröptű.érzé- sek által nem következhet be. a gondol- kodási folyamat teljes kioltásával lehet fenntartani ezt a csendet . mert a teljes semmiség érzése ellenére nem vagyunk sem halottak. akkor érhe- tünk el sikert. Nagyon nagy örömet érzel majd. de hogy ez mi vagy hogyan léte- zik. mind az eredmény beteljesülése ebben a csendben történhet csak meg. Bármi. szépsége és valósága. amit feltehetnénk róla . nem vagyunk öntudatlanok. A csata nem másról szól. és itt valósulhat meg az első nagy eredmény. Amikor minden gondolat kihunyt. s tudni fogod. hogy transzcendentális tapasztalatban volt részed. Ám ennek a láthatatlan drámának az utolsó felvonását mindig az Önvaló játssza. ám olyan emlékek ezek. Valami van. Még a szemé- lyes identitás adta biztonságérzet sincs meg.hogy próbálunk úrrá lenni a gondolatok felett . akkor megkezdődhet a nagy csata az egóval. azon- nal elutasítandó. Az efféle tapasztalatok nem jönnek túl gyakran. mint az egóra mért végső csapásról. Csak mikor a belőle származó kegyelem elkezd áradni. s kioltja ezt az utolsó gondolatot.s éppen ez a feladatunk ekkor: benső csendünket fenntartani mindenáron. Sem pusztán intellektuális erőfeszítés.miután az ego elpusztult. ennek eredménye pedig az egyesülés az Önvalóval . . amikor az utolsó gondolat is . amikor még a keresésnek a gondolata is eltű- nik. s ekkor az ego elveszíti legerősebb szövetségeseit.

a porba hullnak. hanem az. mely az egónak erőt ad. amikor ez a csodálatos csend elragadja lelkünket. Az az alapgondolat. mert felismerte. de intellektuális eszmék irányába is teljesen megszűnik. az előrejutás. nevetségessé válnak s az értéktelen kacatok közé kerülnek. Minden. a karrier . Titokban és spirituálisán lemond minden személyes tulajdonról. amit sajátjának mondhatna. amire vágytunk. Az apró kis téglácskák. hogy más lényektől különbözünk s tőlük különállók vagyunk. hogy az egyetlen. melyekből felépítettük szemé- lyes életünket. tértől. S a birtoklás szemlélete nem csak fizikai dolgok. hogy a valóság teljesen anyagtalan. legkoncentráltabb belső erőfeszítésre és mély meglátásra van szükség. amiért dolgoztunk.Elválasztjuk a saját létezésünk gondolatát minden egyéb gondolattól. Abban a szent pillanatban. Ezután a felismerés után pedig már sem saját személyiségében. időtől és alaktól mentes. A tettre kész ambí- ció. soha többé nem lesz képes bár- mit vagy bárkit a sajátjának tartani. sem a világban nem marad számára más. Ez azért következik be. nem az.innentől fogva csak harmadrendű színdarabnak tűnik. . s melyet meg kell semmisítenünk. Aki átesik az Üresség eme mélyebb fázisain. majd megtámadjuk és megsemmisítjük ezt az utolsó gondolatot is .ám ehhez a legmé- lyebb. megszűnünk létezni. végtelen életerőtől állunk külön.

mélyebb megértésre törekszenek. A fiatal lelkek boldogságot keresnek. nyugodtabb. A spirituális keresők azonban messzebb merészkednek. Ráadásul számos vágya még saját tudatossága előtt is . csak részlegesen. A kamaszkorba lépett brahminokat. Ezek a feszültségek az egóból származnak. mint a kezdő misztikus első eksztázisai vagy a vallásos szent személyes öröme. nem emberinek vagy megvalósítha- tatlannak tart. Miért? Mert segíti az önkontroll megteremtését. A filozófia tanulói számára természetesen abszolút szükséges a nyugodtság. Ez az a tulajdonság.Szabadulj meg a ragaszkodástól - Keresd a mélyebb csendet Az Önvaló mindig ugyanaz marad. s ennek keresése az. A BENNED REJLŐ BÉKE légy nyugodt . Egyedülálló békesség ez. A nyugalom gyakorlásának fontossága jól ismert Indiában. A békesség azt jelenti. s így arra vágynak. hogy felismerjük intuitív megérzéseinket és ideáinkat. összeszedett- ség. sosem változik. ezt értjük az „elme békessége" alatt. s meg- akadályozzák. hogy megszabadultunk minden vágytól .olyan állapot. s megkapták a szent fonatot. hogy elérjék a vágytalanságot - igaz. az idősebbek békét. amire az emberek éheznek. miután felavatták saját kasztjukba. sokkal kifinomultabb. Ez a békesség sokkal mélyebb. s e nélkül csak a feszültségek gyülemlenének fel bennünk. a szerencse és egészség forgandóságát látva. melyet a hétköznapi ember nevetségesnek. legelőször arra tanítják. csendesebb. ami az embereket az Önvaló felé vezeti. nyugalmat és egyen- súlyt. hogy a legfontosabb elérendő tulajdonság a nyugalom. és belső nyugalom megvalósítása.

és nem is lehetsé- ges. Nem szabad aggodalommal és félelemmel tekinteni a jövőbe. ha a sikerre bármiféle esélyt szeretnénk látni. Amikor nem érezzük az ént. Gyakorlati tapasztalatként azt jelenti. A Brahman megismerésének előfeltétele. Az előbbit egyetlen csapás darabokra zúzza.teljesen mentes a vágytól. hogy a magasra jutott tanítvány nem fog szenvedni egy szenvedő világban? Ez aligha igaz. Az előbbi a pénz. Csak miután ez bekövetkezett. akkor kezdhetjük meg a keresést. Miután a napi kijelölt időszakokban elértük a belső nyugalmat. mert a hatalmas koncentráló erővel kialakított teljes tudati ürességét kitöltötte az Önvaló. még akkor sem. Sorsunk alakulá- sát teljesen át kell adnunk egy magasabb erőnek. Az utóbbi nem külsőleges tulaj- donból fakad. hogy gondolatait kellő ellenőrzés alá . Vitathatatlan. akkor az ahhoz kapcsolódó minden problémát és nehézséget sem érezzük. Ha az elme nincs egyensúlyban. Ez a belső nyugalom állapota. gyorsan nyugodalmat lel. hanem belsőből. béke. hogy az elmét a nyugalom. pozíció tulajdonlásából vagy ragaszkodásból fakad. hogy az olyan ember. s ez az.s ez alatt nem a szentet értem . hogy bármiféle ragaszkodás ettől eltérítsen. aki valóban bízik a magasabb erőben. nem érhetjük el a Brahmant. Az „elme békéje" kifejezés vajon azt jelenti-e. Semmiféle mulandó. Csak a bölcs . rövid. ha életünk alatt ezerszer következik is be. vagyontárgyak. Létezik világi és spirituális nyugalom. kiegyensúlyozottság állapotában kell tartanunk. meg kell tanul- nunk. Nem szabad. csendes- ség.rejtve marad. amire a filozó- fia törekszik. az utóbbi azonban a csapások után hamarosan helyreáll. érzéki örömért nem érdemes a nyugalmat és békét feladni. hogyan terjesszük ezt ki mindennapi életünkre.

valós nézőponthoz képest. amit kedvelünk . teljes megnyugvást adó békességet. s ez azt jelenti. elutasítja a zavaró tényezőket. Ám ez az állapot csak időleges. A következő lépés a megtapasztaltak alkalmazása.s ezt csak személyes tapasztalat által lehetséges megta- nulni. hogy legyünk e világban.eléggé emberiek maradunk ahhoz. könyvekből nem az nem más. hogy ezeket a tulaj- donságainkat nem veszítjük el de tudni fogjuk. Soha ne váljunk fagyossá. s megértjük. s olyan sem. mindennapi életünkben. de ne e világból valók. amit nem szeretünk. mert utána mindenképpen vissza kell térni a világba. miközben a világban is hatékonyan végezzük munkánkat. Ne keverjük össze a belső ragaszkodásmentességet az érzéketlen egykedvű- séggel! Ne akarjunk lehetetlen eredményeket. amit a miszticizmus hirdet. legyenek azok bármilyen emelkedettek is. a nirvikalpa szamádhi állapotá- ban mind az egonélküliséget. ez nem lehet helyes cél. és ezt a csodálatos. s fenn tudja tartani nyugalmát. hogy mindez csak másodrendű fontossággal bír egy igazságos. mind az örömteli békességet meg lehet tapasztalni. mint a világ irányába tanúsított közöny. Nem arról van szó. hogy ezt az állapotot elérve a keresés még nem fejeződik be. Ez a szorgos aktivitás és bensőnkből fakadó békesség egyesülése.vonta. hogy megszabaduljon a mély emberi érzésektől. A mindé nek mögött álló szent csend válik központjává. hogy nem lesz olyan dolog. amit a filozófia gyakorol. Emberi lény számára nem lehet elérendő cél. kiegyensúlyozott. Az indiai jógik legmélyebb kontemplációjában. hogy belső nyugalmunkat megzavarják. szent középpontunk felé forduló állapot- ban. Amit meg kell tanulni . a gyakorlatban kell megjelenítenünk az egomentes nem ragaszkodást. . hogy saját vonzódásaink és taszításaink nem szabad. mint hogy miképpen maradhatunk meg ebben a csodálatos. Ezt értette Jézus az alatt. nem ugyanaz. A világhoz való nem ragaszkodás.

Akkor is megtalálhatod az Önvalót. A béke rövid órája után a vihar hosszú hónapjai következnek: annak tisztasága ellen vad erők feszülnek. Nem csak mások szemlélőivé válunk. Próbáld új feladataidat belső békével és teljes erőddel. Bármit is teszel azonban. mint néhány modern amerikai szekta és hitrendszer tanítása. hogy akkor megtaláltuk őket.előbb ez nem lehetséges. fényét pedig beárnyékolja a világ sötétsége. Ritkán lehet látni ilyen mértékű nem ragaszkodást az egóhoz. Nem külső hangokra. amely csak a növekedésre. a háttérben azonban mindig emlékeznünk kell arra.A Buddha megpróbálta megtanítani az embereket. pusztulásra és halálra irányítsák figyelmüket. saját magunkra is mintegy kívülről tekin- tünk. Ezt a harmóniát azonban csak akkor tudjuk megvalósítani. Igaz. de ennek oka csak az. hogy nem is sokan próbálják elérni. Ám a világi nyüzsgésben és örömökben csak módjával vehetsz részt. ami túl van minden változáson és átmeneten . hanem saját belső útmutatásodra hallgatva kell eldöntened. . hogy ezek mind csak átmeneti megnyilvánulásai annak. tökéletes hatékonysággal elvégezni. szépségre és örömre koncentrál. ha egész napodat a megélhetésed megkere- sésével töltöd.s legmélyebb énünket mi is annak szenteljük. melyet látomásainkban megpillan- tottunk. meddig maradsz részese a világ forgatagának. próbáld meg minden pillanatban tudatossá- god hátterében fenntartani az emlékezést az Önvalóra: ez egyszerre egy jógaút és védelmező erő is. kifejletlen állapotban léteztek. de még csak látens. Ez önmagában éppoly kiegyensúlyozatlan és igazságtalan. melyek szintén jellemzők a fizikai síkon való létezésre. s meditációinkban megéreztünk. Gondolkodásunk előterében a gyakorlati dolgokkal való gyakorlatias foglala- tosság marad. A min- dennapi tapasztalás változatos történései közepette kell visszaküzdenünk magunkat ahhoz a békéhez és tisztasághoz. ha jógakoncentrációnk tökéletessé és a filozófiai tudásunk teljessé vált . hogy csak a fizikai síkon tör- ténő létezésre jellemző romlásra.

Nem legjobb részünk ez a két tulajdon- ság: az egóból származnak. Vajon hány ember tudná feladni boldogtalanságát. Erre a gyakori önmagunkba fordulásra nem csak a spirituális fejlődés okán. hogy nem érdekel min- ket. hogy az elme akkor legboldogabb. ha megadtad. amikor meditációban eléri a teljes üresség állapotát. és nyuga- lommal haladhatsz utadon. hogy legtöbb szomorúsága csak elmeállapot. s nem másról szól. az nem engedi. hogy elzárjuk magunkat a másokból folytonosan áradó befo- lyásoló erőktől. átadtad magad az Önvalónak. hogy ez vagy az nagy boldogságot ad majd nekünk. Élhetünk úgy is. hanem önvédelmi jelleggel is szükség van. és fel kell készülni bármi váratlanra. De a kivált- ságos kevesek tudják. a másodikban alacsonyabb ren- dűre támaszkodunk." Azt gondoljuk. holnap gondoskodni fog rólad. akkor azonnal elcsendesítjük a durva gon- dolatokat és fájó érzéseket. hogy a mások iránt érzett jóakaratunk és jóindulatunk csökkenjen. de ennek nem kell azzal járnia. hogy bensőnkben elszakadunk a világtól. ha megértené. Ha fennmarad beléhelyezett bizalmad. amikor disszonáns emberek társaságába kerülünk. mozdíthatatlan nyugalomban tartja. Az első esetben egy magasabb erőben bízunk. aki „mindennapi kenyerünket megadja nékünk. anélkül hogy elvesztenénk emberségünket. Minden és mindenki. Valójában ő az Atya. akkor valóban aggódni kell. mint elmeállapot. . Ám ha nem. Az öröm és bánat végeredményben nem más. Ne aggódj a jövő terveit illetően. Aki elmé- jét kontroll alá helyezi. hogy ezek a bitorlók beléphessenek. soha nem csal meg.A világhoz való nem ragaszkodás nem jelent egyet azzal. mint a hamis elme Önsajnálatáról? Feladhatjuk ragaszkodásunkat. komoly hatással van elménkre. Ha elménket azonnal a bennünk lévő istenire irányítjuk. Ha ma megbízol az Önvalóban. mi zajlik a világban. s ez a legjobb módszer. ami és aki körülvesz minket.

és mindenről elfeledkezve energiáikat és éveiket a világi tulajdon felhalmozására és világi vágyaik kiélésére pazarol- ják." Legyen nekünk elég a világi dolgok visszafogott élvezete. hogy szükséges módosítani vagy változtatni raj- tuk belső intuitív iránymutatásunknak megfelelően. mint egy gondolatsor. házasság. de nem szabad. hogy minden tapasztalatunkat a személyes egóval kötjük össze. ami a földhöz láncol minket. s a csendességben való elmélyülésre. hogy bármelyik is az inkarnációnk mögötti magasabb és végső célt keresztezze. a házasság. hogy érzel- mileg túlságosan kötődjünk környezetünk történéseihez. nincs szükség arra. erőnk s gondolatunk maradjon a nagy tanítások tanulmányo- zására. családi.éppúgy. hogy mindent feladjunk. akkor nekünk megálljt kell parancsolni ösztöneinknek s azt kell mondani: „Eddig. S végeredményben mi más is ez a vágyakozás. hogy elég időnk. akkor legbelsőbb lényünket mindig távol kell tartanunk a világ forgatagától. A ragaszkodásmentesség magunkon kívülre helyez. s nem szabad. mint mások -. hanem a dolgok. a vagyon. Csak egyetlen lényeges kikötés van mindezekkel kapcsolatban: egyik sem lehet önmagáért való. Szerethetjük a szép és jó dol- gokat . Nem a fizikai dolgok. szakmai. A művészet élvezetéről vagy műveléséről sem kell lemondanunk éppúgy. mentális képek sorozata? Akkor érjük el a nem ragaszkodást. nem engedhetjük meg. a teljességtől elszakadó. amikor megszabadulunk attól az általános jelenségtől. vagyon és otthon iránti vágy. Valóban használnunk kell a világi dolgokat. Üzleti.Az emberi létezéshez tartozó minden világi cselekedet megmaradhat. az otthonunk az. ahogy intellektuális és kulturális életünkről sem. nem kell lemondani róluk. . Amikor másokat elragad az örvény. s megóv attól. Azaz egyetlen másodperc alatt hajlandónak kell lennünk feladni bármit. hogy az bármi- kor is elérhesse középpontunkat. Ha meg akarjuk tartani belső békénket. bár lehet. társadalmi érdeklődésünket nem kell feladnunk. s ne tovább. de nem szabad ragaszkodni hozzájuk. hogy ez a szeretet gúzsba kötő lánccá váljon.

bizalommal. s a magasabb erőkre bíznia a döntést. akkor megadta magát a magasabb énnek. . a problémához való kötődést. amit fel kell adni. s hagyta volna. Forduljon hát ilyen helyzetben az imához. amely nagyrészt saját belső gondolatainkon és érzéseinken alapszik. Olyan boldogságot érhetünk el. nincs helyük a hittel. mivel az jellemzően rajtunk kívül álló személyeken és dolgokon alapszik. hogy az Önvaló úgy alakítja sorsát. Az a boldogság. Ez a belenyugvás kihúzza belőle a tüskét. s teljes erejét latba vetette. hogy nincs egye- dül. s belső békéjét töretlenül megőrizheti. mert nem szükséges. s el kell fogadnia. Még ha kételkedik is a kedvező végkimenetben. amelyek elől lehetetlen elmene- külni. nem ilyen jellegű. Arra is emlékeznie kell. habár ezt az előbbi fajta boldogságot is magában foglalhatja és semmiképpen sem zárja ki. mert ha valódi tanítvány. és az isteni akaratba való türelmes belenyugvást gyakorolja. bizalmát a magasabb útmutatásba helyezve. így fejezvén ki csendes belenyugvását a dolgokba. Ekkor nem vehet erőt rajta a frusztráltság érzése. hogy az Önvaló cipelje. csakis az igazság belső felismerésétől. Ám amikor idáig eljutott. Nem szabad elfogadnia semmiféle aggodalmat és depressziót. olyan dolgokon. vagy megváltoztatjuk gondolkodásmódunkat s megtanuljuk a leckét. s mindezek mulandók. aki a vonatra felszállván is a saját vállán cipelte csomagjait. Hinnie kell benne. az Ö kezébe helyezve jövőjét. s emlékeze- tünkbe idézzük annak az embernek a történetét. hogy az vigye magával. vagy pedig feladjuk a problémát. Ezek ugyanis az egóhoz tartoznak. engedelmességgel jellemezhető keresés folytatásában. Isteni védelem alatt áll. melyek maradandók. hogy az aggodalom súlya a mi vállainkat nyomja. s függetlenül attól. amit a Bhagavad-gítá tanácsol: a végső eredményt a sors vagy Isten kezébe kell helyeznie.Annak a boldogságnak az elérése. ami viszont elérhető. Mindent meg kell tenni ennek érdekében. ami emberileg lehetséges. hogy az adott pillanatban ez az Önvaló akarata. A sors gyakran olyan nehézségek elé állít. ahelyett hogy lerakta volna a vonat padlójára.kedvező vagy kedvezőtlen mindig cl tudja fogadni. így hát legjobb minden aggodalmát feladnia. legyen bármi is az eredmény . így aztán. hogy az végül valóban a legjobb legyen. hogy mennyi energiát és időt fordított erre. és meg tudja tartani elméjének békességét. nem lehetséges. akár sikeres. akkor is bele kell nyugodnia helyzetébe. Tegyük hát mi is le „csomagjainkat" és hagyjuk. amit az emberek a Földön keresnek. De aminek végül mindenképpen be kell következnie. A tanítvány nyugalmának rendületlennek kell maradnia. azt kell tennie. az kétféleképpen történhet meg. akár sikertelen bármiféle vállalkozásában. Ez a nyugalom ugyanis nem függhet efféle külső dolgoktól.

ha mi magunk nem rendelkezünk azzal. a sors szeszélyének kitett világi javaival és többet a saját maga által uralt belső értékekkel. de tudnunk kell. amely a melankolikus lemondással jellemezhető. anyagi dolgok. „Ez a világ a boldogoké!" . amivel egyi- künk sem rendelkezik. hogy az ember kevésbé foglalkozik az örökös vál- tozásnak alávetett. hogy megtalálja a valódi boldogságot. egyre nő az esélye. semmi és senki nem tudja elvenni ezt tőle. amely alapján önmagát „az Öröm tudományának pro- fesszora" címmel ruházta fel. központunkból származik. vagy akár teljesen megsemmisíti őket. hogy mindenféle örömöt aszkéta módjára el kell utasítanunk. bárhová is sodorja őt a világ vihara. sokkal vonzóbb. hogy az igazságot fejében és Isten békességét szívében hordja. míg a boldogság forrása nem anyagi. amikor Fortuna szeszélye felkavarja. Röviden. Az a romantikus vágy.legyen az bár pénz. addig a legnagyobb értékei mindig vele lesznek. Ekkor aztán történjen bármi. Ha nem ragaszkodik tulajdonához . hogy egy másik személyben találjuk meg azt. s melyek a boldogság forrásai. ezért izgalmasabbnak. s így független maradhat a világ folytonos.jelentette ki. Csak elidegeníthetetlen tulajdonait. akkor nyugodt maradhat.Senki sem adhat nekünk boldogságot. míg a boldogság csak rajtunk áll. Emerson világnézete. Amíg képes arra. for- tyogó változásaitól. Az öröm rajtunk kívül álló dolgokból vagy emberekből fakad. kimondta a létezés hiábavalóságát s kétségbeesést terjesztett. Amikor ezt felismeri. . élénkebbnek és élesebbnek is érzékeljük. melyeket valóban mi teremtünk. sohasem teljesülhet be. megfogha- tatlan. hogy ezek esetében mindig függeni fogunk valamely rajtunk kívül álló dologtól vagy személytől. Attól a pillanattól kezdve. a boldogság azonban lényünk legmélyéből. hogy legvégső erőforrásait mélyen szívében őrizze. emberi ragaszkodás vagy társadalmi helyzet hanem magán kívül állónak tudja eze- ket. mint a bennünk rejlő szétszórt gondolatokat és érzé- seket. és elfogadta a keleti bölcsesség más gyöngyszemeit. az őröm a testhez tartozik. Ebből nem következik. a bölcsességet és az erényt hordozza szívében. Mivel az örömöt öt érzékszervünkön keresztül szerezzük. onnantól kezdve megtanulja. bárhogyan is alakuljanak az események. mint Schopenhaueré. Emerson elutasította a széles körben elterjedt keleti tanítást. aki az élet értelmetlenségét tanította.

Gautama azon kijelentése. Az ember. fel kell. miszerint „az élet borzasztó". akik tudatukat a »Hatalmas« felé fordítják. A csend minden emberi lény isteni része. még ha oly ritkán is fordul felé figyelmünk. Vajon helyes-e az emberi létezés fájdalmairól és nehézségeiről beszélni. így minden változást békességgel tud fogadni. „Szomorkodástól. Ha keresi. Két világban él ő nagyjából egy időben. mert ez üresség: egyszerűen semmi sincs ott! Semmiféle dolog. le kell alacsonyítania. Aki nem keresi. az nyugal- mát és derűjét örökké megtartja. még mentális dolgok. „A szomorúság nem illik a bölcshöz" . mint a déli nap - mindenkit megvilágít s mindenkit felvidít. amelyek kibillenthetnék egyensúlyából. miszerint „az élet szenvedés". mind a görög bölcs pusztán az egóban eltöltött létezésről. hogy kiaknázza önmaga legnagyobb lehetőségeit. Létezik a tudatlanságból és a tudásból . anél- kül hogy a létezésünket körülölelő rejtélyről ne beszélnénk ugyanakkor? Hiszen ez is jelen van. tökéletes nyugalom van. az mindig is kockáztatni fogja és bármikor elveszítheti azt. azaz gondolatok sem. csak ők képesek erre. az elszalasztja az alkalmat. az intellektus képtelen rá.eredő csend. Ám mind az indiai. hogy nincsenek emberi érzései. helyére kell raknia. hogy lényének középpontjában. hasonlatos Szókratész kijelentéséhez. . s nem is arról. az egóban való életről beszélt. hogy tel- jessé váljon és rendeltetését betöltse. aggódástól mentes az ilyen ember. Olyan. de nem találja. Ehhez azonban az egót össze kell törnie. Aki csak Önvalójára támaszkodik. s abszolút közöny mindenféle olyan dol- gokkal szemben. hogy nem törődik az évek múlásával. hanem arról.a misztikus tudásból . hogy emelkedjen az Önvalóhoz. Erre nem minden ember képes.mondja egy ősi konfuciánus szöveg. csak azok. Ennek helyes megértése csak az intuíció segítségével lehetséges. melyet immáron elér. Aki magán kívül eső dolgokhoz köti boldogságát. Mert a »Hatalmas« egyik attribútuma az öröm. az azért van. abban kell élnie." Nem arról van szó.

mivel ez az ihletett cselekvést. Ha a filozó- fiai miszticizmus útján járunk. a csodálatos szépség eltűnik. s ez egyre nagyobb hatással lesz végül arra is. a rosszindulattal szembeni haragunkat megfegyelmezzük. Ha elsajátítottuk a csend művészetét. hogy világi dolgainkat hogyan kezeljük. ami gondot okoz . miközben mi magunk a csendes középpontba térünk meg. nem bátortalanodunk el a sikertelenség láttán. akkor mindig ez lesz az eredmény. akkor egyben a belső erőt is megkapjuk. nem könnyű leírni egy olyan tudattartalmat. habár a filozófiai képzettség nélküli misztikus esetében az is lehet. Ez nem gyáva menekülés vagy ostoba önámítás. Továbbá. sőt ilyen esetekben gyakran az is. Ha felfedem. Amikor ugyanis visszatérünk a belső csendből és ismét szembenézünk problémáinkkal. s nem az ihletett álmodozást tűzi ki célként. Nem könnyű lefordítani ezt a szent csendet érthető formában. A türelmetlenség és osto- baság eltűnik. hogy tudatosul bennük a Brahman jelenléte. hogy szóban vagy írásban bármit mondjak róla. Mindenféle mozgás és rezgés megszűnik. Ahogy középpontunk lényünk egyre mélyebb rétegeibe ereszkedik. ahová min- dig fordulhatunk. ahol nincs alak és forma. A csendben elrejtőzve búvik meg az igazság. amely mélyebb. világi vagy spirituális van egy biztos menedék. Bármi is legyen a probléma. ha . ahol a gondoktól mentes nyugalomban lakozunk. akkor elménk szélére tolhatjuk a problémákat.fizikai vagy mentális. akik képesek elmerülni a csendben. az elme békessége egyre jellemzőbb útitársunk lesz. személyes vagy társadalmi. A csend egyszerre megértés. hogy bátran és bölcsen forduljunk szembe vele. és még súlyos nyomás alatt is nyu- godtak maradunk. és mindezekről érthető.A szellem (Brahman) NEM a csend.de meg kell próbálnom. Ez utóbbi csupán az ő emberi reakciójuk arra. de azok az emberek találják meg. nem könnyű olyan mélységből visszatérni a világba. a hamisság támadja meg. sőt közérthető nyelven beszélni . az elme mély meglátása és a létezés megtapaszta- lása. Nincs szükség rá. mint ahová Atlantisz süly- lyedt.

melyek a probléma megoldásában segédkezni fognak . ez a kimondhatatlan béke mindent elsöpör. Ha panaszkodsz. az az oka. hogy nem kapsz választ s nincs eredménye a csendben való elmerülésednek. az titokzatos erőket állít csatasorba. hanem a keresztény vallás szerinti Szent Lélek. annak isteni magányával és csendjével. Bármilyen sötét és fájdalmas a múlt. szószékről prédikálhatják vagy kinyomtathatják. Amikor a személyes ego gondolatait és vágyait eltüntetjük. másrészt nem vártál eleget. hogy ez az embert magát éri el. bajt. hogy kegyelmezzen bűnös lelkének. nem emlékszünk bűnökre. miközben szeretetteljesen keressük azt. mert itt az üzenet az ember legmélyebb lényének szól.függetlenül saját tudá- sunktól és kitartó erőfeszítésünktől. s amelyben végül ismét leszünk.kapcsolatba kerülünk elménk mélyével. Erőfeszítéseinket arra kell irányítanunk. Amikor időlegesen elérjük ezt az emelkedett állapotot. Az igazságot leírhatják vagy elmondhatják. hogy hatása elérjen. nem érzünk szenvedést. hogy megtaláljuk a belső csendet a szív titkos mélységeiben. aki halálbüntetést mér az elítéltre s azt kéri az Úrtól. forma és képek nélküli beavatás végül sok- kal hatásosabb. belső. hogy elérd az intuitív szintet. Annak. mert elménket eltölti a mennyei békesség. mintegy „tartozékait" érinti csupán. amiről a bíró beszél. Az elme és a szív hatalmas megtisztuláson esik át. hogy a csendes. az két dolgot jelez: egyrészt nem merültél el eléggé mélyen. de legmaradandóbb kifejezése és továbbadása a legmélyebb csendben történik. bármilyen szörnyű bonyodalmakba keveredtünk a jelenben. Angyali ölelésében nem ismerünk hibát. alak. akkor gondolkodásunk megszűnik. amit nevezhetünk léleknek. s amit én Önvalónak hívok. amelyben kezdetben voltunk. míg minden más módszer csak testeit. Ekkor csak az Önvaló vagyunk. érzékszerveit. az ember isteni . akkor abba az álla- potba kerülünk. Ez azonban nem az a lélek.

s nem ismeri. Ebben a mély csendben. Amikor ezt valaki először tapasztalja. de az ember örömmel keresi az újabb alkalmat erre a tapasz- talatra. A halált itt nem fizikai. csak ez.része. akit eddig úgy ismertünk. a keserű emlékek okozta sebei begyógyulnak. sebezhetetlen középpontot épített ki önmagában. aki kellő gyakorlással elérte. amit sem a világ örömei. az ősi miszté- riumokban is ez történt a beavatások során. Semmi más cél nem lebeghet szemünk előtt. akaratból és intuícióból álló egész pszichénk felolvad benne. és meg is lehet találni. hanem mentális értelemben kell érteni. Ott feloldottam magam az Élet Vizében. Az alatt is érezni lehet. akkor a félelem nemhogy eltűnik. sor kerül az ego valódi keresztre feszítésére. hogy gondolatokból. mely az örökkévalóságban lakozik. a lélek kertjét. hogy képes belépni a csendbe. Csak az képes saját gondolatait gondolni . A nyugati hagyományban ezt valóban a kis én halálának. Aki ezt a csodálatos nyugalmat eléri. Amikor annyira elmerülünk ebben a kontemplációban. Amikor azonban többször ismétlődik s hozzászokik az ember. a keletiben pedig az önmagunktól való eltávolodásnak nevezik. . az megszabadul a beteljesületlen vágyak miatti szenvedéstől. Minél közelebb tudunk hozzá jutni. még ennek valamilyen szimbóluma sem. sem fájdalmai el nem érhet- nek. hogy ez maga a halál. Titkos. új lénnyé válunk. annál nagyobb lesz belső békességünk. akkor egyszer csak hirtelen és váratlanul tudatosságunk áthelyeződhet. s megsza- badul a földi küzdelmek súlyától. bár ezek a gondolatok szükségszerűen igen emelkedettek lesznek. Szó szerint kilépünk abból. Megtalálta az elme érzékelésen túli „egy"-ségét. Ekkor figyelmünket kizárólag a rejtett lélekre koncentrálhatjuk. s ez történt Jézussal is. és új dimenzióba kerülünk.mások befolyása nélkül -. Ez a valódi megfeszítés. érzésekből. hogy „én". akkor megijed. ahol képessé válik túljutni minden gondolaton. ahol a személyes én minden nyoma feloldódott. mert az alantasabb gon- dolatok képtelenek ebben az állapotban megjelenni. mialatt a gondolatok még mindig jelen vannak az elmében.

akkor elérheti a valódi boldogságot. Aki eléri ezt a tudást. Ha az elme képes olyan állapotba kerülni. habár állandóan keresi. hogy a boldogságot a legtöbb ember sosem éri el. hanem önmaguktól is el tudnak szakadni. és izgatott transzállapotba tud kerülni. emelkedett magányban találja magát. Ám azok. a Tökéletes Jót. kik nem csak az egóval keresnek. amely az embert felszabadítja minden illúziótól és minden rabság alól. ha a szánalom mélyről fakadó ereje megmozdul benne s erre a cselekedetre ösztönzi. nem eshetnek ebbe a bűnbe. akik mégis megtalálják. hanem lehetővé tették magasabb énüknek. ahol megszabadul saját ideáltól. rájöhetsz. A néhány szerencsés és sikeres ember. csak örökké tartó békét és elégedettséget. Emiatt élnek olyan nagy és állandó békességben. hogy a keresés önmagukban folytatódjon. Csak ők találhatják meg a hibák nélküli és hiány- talan boldogságot. akik képesek belépni az Ürességbe . s el kell érni a szív vidámságát. csak saját lényed legmélyén lehet kapcsolatba kerülni. Nem elegendő megvalósítani az elme békességét. hogy megvilágosítsa embertársait. hogy fel tudja éleszteni saját áhítatos érzéseit. Azzal az igazsággal. Azonban valószínűleg képtelen lesz annyira és abból a célból maga mögött hagyni ezt a tapasztalatot. hogy megtaláljuk a középpontját. akik sajnos saját sötétségükhöz vannak hozzászokva s abban érzik jól magukat . Még mélyebben kell az Egyet- len Valóba elmélyedni. ahol minden más embertől elszakadtál. mely nem okoz fájdalmat és szomorúságot. Nemcsak érzelmeiktől. Ha elég mélyen és elég alaposan vizsgálod meg a témát. Ha már valamennyire sikerül csendesen és üresen tartani az elmét.azaz képesek legmélyebb lényük- kel kapcsolatba kerülni -.Az ember könnyen a hiúság bűnébe eshet ama a képessége miatt. azok. akkor a következő lépés. . teremtményeitől és vágyaitól.kivéve.

amikor az elme felismeri. ám olyan tudatosságként. amelyet meg kell tapasztalnunk. amely felé minden emberi lény tart. hogy valójában mi is. Ez az a végső magány. ami- kor minden mozgás megáll.ez az állapot az. melynek nincsen tárgya . .Csodálatos állapot ez. s csak maga a tudatosság marad meg.

Akire mi fölné- zünk. még magasabb szintre emeljük. Az isteni követ jelenlétének érzése mindeközben folyamatosan megmarad. A tudatosság. hogy lényegileg mi is ő valójában . hogy minden egyes fizikai testben létezik egy elkülönült magasabb személyi- ség. szintén felnéz egy másik. a lényéhez kirendelt isteni követ. Egyesülésük csak akkor lehetséges. az univerzum lelkével. a tudatosság végső határáig. akkor bele- olvadunk a forrásba. abban gyökerezik.Maradandó megvilágosodás - Szentek és bölcsek Az ember lelke. magasabb lényre. ám annak tudása. VILÁGELME AZ EGYÉNI ELMÉBEN Találkozásuk és kapcsolatuk . Ez a kapcsolódási pont a saját magasabb énje. Az egyesülés az Önvalóval nem a végső. Ám ha az áhítatot vagy meditációt még tovább. Ennek a kifejezésére helyes meghatározás a magasabb személyiség. aki látta arcomat!" így végül vissza kell térni a földi tuda- tosságba. s a földi elvárásoknak megfelelően kell élnie. hogy kapcsolatba kerül az uni- verzális létezővel. érezhető. a Világelmével. az Önvaló.megmarad. amely rendszerint a testtel . . a Világelmével áll kapcsolat- ban. az Önvaló.azaz az egóval . Ebben a pillanatban az ember egyenlő saját forrásával. Nem arról van szó. A magasabb személyiség tanítását helyesen kell érteni.azonosítja magát. eljuthat addig a pontig a legmélyebb befelé fordult meditációban vagy az ég felé irányított legmagasabb áhítatban. A véges emberi és a végtelen Világelme közötti szakadék konvencionális módon áthidalhatatlan. ha az előbbi beleolvad és eltűnik az utóbbiban. hanem az azelőtti cél. Ám „Senki nem élhet.

Az az elme. A filozófia elutasítja a védántaisták panteisztikus elméleteit. amelyből az előbbi származik . arról van szó csupán.mintegy megsemmisüljön -. töké- letesen érezhetjük a szent jelenlétet magunkon belül. Vannak bizonyos különbségek magasabb személyiségünk és az Univerzális Végtelen között. és a nyugati miszti- kusok naiv elképzeléseit. Ezt az őrültséget fel kell ismerni. hogy egyesek istennek tartják magukat. Kijelenthetjük. ha az egyéni én valóban eltűnik az isteni tudatosságban. S ez a különbség még a legmagasabb misztikus állapotban is meg- marad.Ha valóban teljes és tökéletes egyesülésről van szó. amely nem jelenti a személyiség teljes eltüntetését és megsemmisítését. számos változáson megy keresztül. változatlanul. Csupán az alacsonyabb. A misztikus ösvényen is megvan annak a veszélye. Minden pillanatban teljesen a Végtelen Elmétől függünk. miközben megtartja egyediségét. míg a Világelme önismerete mindig is megvolt és meglesz. a perzsa „Isten vagyok" és az európai „egyesü- lés Istennel" kifejezésekben megtestesülő vélemények az igazság eltúlzásából erednek.avagy mi rejlünk Istenben. Nem. hogy milyen veszélyes. melyek szerint az Isten és az ember egy. és maga- . hogy végül tökéletesen egyesüljön forrásával . be kell látni. személyes én az. aki megtapasztalja az egye- sülést? Nem. időtle- nül .minden folyamat és erőfeszítés felett áll. Isten mintegy bennünk rejlik . mert csak így óvhatjuk meg magunkat tőle.Mi csak lassú fej- lődés eredményeként ismerhetjük meg az idő és tér nélküli isteni végtelenséget. amely kiválik az elméből és hosszú fejlődésen. hanem azért. ami eltűnik. Az ember és Isten találkozhat és összeolvadhat a legmagasabb emelkedettség pillanataiban. hogy saját akaratunk egybeolvad az univerzális akarattal. hogy az indiai „az vagy te". de ettől még nem tudjuk eltüntetni az összes közöttünk lévő akadályt és különbséget. hogy tudatos harmóniába kerüljön forrásával. nem erről van szó. s így jutunk a lehető legközelebb az univerzális lényhez. nem azért teszi ezt. akkor ki az az én.mondjanak a Védantisták bármit is. a magasabb spirituális személyiség megmarad.

Megérthetetlen. Valójában azonban nem Istent. A misztikus valóban úgy érezheti. S mégis hány misztikus állította. akkor néhány zavaró tényre figyelhetünk fel. mindenható? Ezek ugyanis Isten tulajdonságai. akkor az puszta alaptalan feltételezés. hanem magasabb énünket érjük el. dinamikus állapotában . mint „egyesülés Istennel". Ez az.vagy sokkal inkább bennünk élő sugara. hogy egy Istennel. s ekkor azt hiszi. visszaadása igen ritka . Melyik misztikus volt valaha mindentudó. hanem hogy tudatosságuk is egy. Amikor azonban az ilyesfajta feltételezéseket mélyebb kritikai vizsgálatnak vetjük alá. Halandó nem hatolhat a mindenek felett álló elme rejtélyeibe megszokott álla- potában . mindenhol jelen lévő. Az Istenség nem csak az emberi elképzelésen. sőt a vele való együttlét. az isteni nap emberben visszatükröződő sugarát. hogy elragadtatott állapotában Istennel olvad eggyé.a fordító.azaz a Világelme . illetve annak ebben a formában való leírása. befolyásolhatják a személyi- ség prekoncepciói. de Isten mindig Is Elérhetetlen. hogy Istent magát találta meg. Megérinthetetlen marad. Éppen ezért ha nem csak azt állítja.Isten ugyanis örökké a megértésünkön túl marad. hogy egy Istennel! Vajon nem a józan ész megcsúfolása-e minden ilyen állítás? S mégis minden indiai „paramahansza" ezt állítja.azaz statikus. . ezért nem Jele- nik meg keresztény szenteknek Buddha és krisnás meditálóknak Mohamed próféta. amit a misztikus tapasz- talt.sabb énünk elérése révén hasonlatossá válunk Istenhez. ám mindennek ellenére még nem osztozik a teljes isteni tudásban. akkor a (szükségszerűen felmerülő)* értelmezési problémák nem vonnak le értékéből. az Önvaló azonban elérhető az emberi érzékelés számára. aktív. A misztikus jelenségek. a halhatatlan lelket . Ha valódi misztikus tapasztalatról van szó. Ám az elme saját. s emiatt a valóban torzítatlan. Ezt az állapotot nem kisebb névvel szokták illetni. Még az igen emelkedett misztikus élményeket is jelentősen eltorzíthatják. tiszta misztikus élmény. hanem a misztikus érzékelésen is túl van. inaktív létezőként. vagy akár az egyesülés is lehetséges. tapasztalatok mindig a befogadó elmétől (is) függenek.

megszűnne Istennek lenni. A megváltás és tanítás a feladata. s ez. Ha az alacsonyabb ént kiiktatjuk.Isten. Időről időre szü- letik valaki. hogy ők is emberek. mindent tud az örökkévaló jelenben. Életben marad. hogy egyesült Istennel. mint mások. Ennek ellenére a legtöbb misztikus azt állította. akkor egyértelműen nem teljes. használjanak bármiféle erőket vagy legyenek bármilyen isteni ihletésűek is. a Végtelen Elme emberi testbe szállása metafizikailag nem létezik. Ilyen totális tudást soha- sem próbált. ugyanis ha képes lenne így korlátozni önmagát. Elképzelhetetlen tökéletlenné. akiket szintén az Önvaló inspirált. Hogyan is válhatna a Tökéletes. hanem valami istenszerűvel. s ezért azt állítja. hogy mások is elérhetik azt az emelkedett állapotot. hogy nem magával Istennel. Ősi és gyakori tévedés ez misztikusok körében. Az ilyen emberek nem állít- ják. ám helytelen azt mondani. hanem csak részleges lehetett egyesülésük. hogy „Én és Isten egyek vagyunk". Olyan magokat kell ültetnie. hogy ha az alacsonyabb ént kiiktatjuk. Isten emberi alakban való megjelenése. Ám ez a különbség vagy felsőbb- rendűség még nem változtat azon. hogy magasabb rendűek. isteni jellegűvel egyesültek: saját lelkükkel. sőt világosan elmagyarázzák. elképzelhetővé? Ugyanakkor van ezeknek a tanításoknak valóságalapjuk. és az univerzális intelli- gencia olyan különleges erőkkel ruházza fel. Ebben az értelemben különböznek. Mohamed . melyek terebélyes fákká nőnek szép lassan. magasabb rendűek másoknál. de a magasabb énnek szigorúan alávetve létezik ezután. ha úgy tetszik. hogy valami istenszerű van bennem. Helyes az a kijelentés. akkor azonnal a végtelen és abszolút Istenség tölti meg az így támadt űrt. nem vehet fel emberi alakot. A filozófia szereti a pontosságot. melyek lehetővé teszik. akinek az a feladata. felfogha- tóvá. Isten nem szállhat alá a fizikai világba. a keresztények inkarnációs és a hinduk avatáratanításában. Ha ez így volt. sohasem mert egyetlen misztikus sem önmagáról feltételezni. s milliónyi . Ezt a hibás tanítást fellelhetjük a bahá'ík manifesz- tációs tanításában. amelyben ők vannak. Ez a magasabb én az ember lelke. a Világelme. Tévedés azt képzelni. a Felfoghatatlan.embert fognak táplálni. az nem szűnik meg létezni.akkor még meg sem született . A virág illata ugyanis nem egyenlő a virággal magával. hogy spirituális impulzust adjon egy népnek. hogy ezeket a feladatait elvégezze. régiónak vagy kornak. és gyakran az önistenítéshez vezet. nem az isteni világelv tölti be a fentebb említett űrt. az Önvaló.

a különbség csak annyi.a filozófia szintjén már nem elfogadható ez a tanítás. Nem valódi tisztelet. s számos vallás központi elemévé vált. hogy elfogadták volna a megteste- sülés. szent vagy megmentő sem jogosult arra. S az egész dolog iróniája az.legyen bármilyen jóakaratú is. nem más. s ez a fokozat csak bevezető jellegű. Azt a gondolatot.amely az emberimádatnak mindig a nyomában jár . A primitív tudatlanság jele az. egyesülésed tökéletesebb lesz bármely emberi egyesülésnél. amikor piedesztálra helyezik vagy istenként imádják őket. hanem tudatlan istenkáromlás. hogy az elérhetetlen Végső alászállt az emberi testbe . Ám mindez csak a vallásos fokozaton igaz. kezdőknek való . a köz- nép kedvéért találták ki. amely a Végtelen Ős-elvet falai közé tudná fogadni. Az ilyen tanításokkal kapcsolatos problémák és romlottság pedig . hogy valaha is a megismerhetetlen elvvel azonosítsa magát. Azok. akik valóban képzett elmével rendelkeznek. mint az igazság félreértése. Idővel a magasabb énnel való kapcsolatod bensőségesebbé válik. Ez a tanítás nagyban segítette az emberek mentális és gyakorlati életét is. Ám mégis . sohasem teljes összeolvadás.mindig csak viszony marad ez. de nem eggyé válás. Sem a hús. amit csak a Láthatatlan érdemel.csak ennek a téveszmének a hamisságát bizonyítja. amikor Isten Szellemként való imáda- tát felváltja egy Ember Istenként való imádata. azok a pokolba kerülnek. mint ti . és meg- lehetősen érthetetlen lett volna a nép számára. képesek voltak ezt úgy interpretálni a misztika vagy metafizika nyelvére. akiket beavattak a magasabb tanításokba. hogy azt kapja. Közelség. Csak az igazság metafizikájában képzetlen elmék fogadhatnak el efféle tanításokat. sem az emberi intelligencia nem jogo- sult arra. Minden hit akkor lép a romlás útjára. Ők soha nem alacsonyították volna le gondolatban az Istenséget azáltal. inkarnáció vagy avatáraság intézményét. akik . hogy azokat. aki valaha is a mindenek felett álló Istenség inkarnációja tudna lenni. Az a tanítás." A tizedik szikh guru pedig kijelentette: „Akik a Legfelsőbb Úrnak neveznek. hogy Isten emberként meg tud jelenni. ha valaki azt hiszi.többször is elmondta: „Én éppúgy emberi lény vagyok. Az ilyen tanítások széles körű elterjedtsége csak azt bizonyítja. mint akár a legjobb barátodhoz fűződő viszonyod. Nincs olyan halandó. hogy az jóval közelebb állt az isteni valósághoz. Egyetlen próféta. hogy az Úr nekem bizonyos dolgokat felfedett. misze- rint az Istenség saját akaratából kifolyólag alászállhat egy emberi testbe." Nincs olyan emberi templom. hogy mily keve- sen vannak. amikor ezeknek az embereknek az emberlétét nem ismerik fel vagy tagadják. aki ezt terjeszti.

áhítat. hogy bárki is magának tulajdoníthatná azt a jogot. dicsőséghez. Az abszolút létezés nem jelenhet meg emberi formában emberi személyiségként. akkor elérjük a valódi fivanmukta állapotot. hitünket megszerezhetnék vagy Istennel való kapcsolatunkat felvehetnénk. de mindeközben tudjuk. Nem azonosíthatjuk csontokkal. minden pillanatban. és mély tiszteletünket és engedelmességünket egyedül a tiszta isteni Lényre irányítsuk. Az az elképzelés. Az egyet ekkor kettőként tapasztaljuk. A végte- len elmét nem lehet egyetlen helyhez kötni. ahol megszületik és él. legyen az az ember bármilyen emelkedett és magasrendű is. s ebből következően azt is. istenkáromló- nak nevezik. Minél mélyebb metafizikai megértésre teszünk szert. Nem azonosíthatjuk egy történelmi személlyel. amely az Istenséget emberként szeretné láttatni a milliónyi apró emberke és milliárdnyi még alacsonyabb rendű lény között élve arra utal. habár ez felfogha- tatlan az érzékek és gondolatok számára. annak elfogadása. habár az mindenben jelen van. Ha korlátokat szabunk neki. hogy az idő és tér leszűkített keretei között meg tudna nyilvánulni. izommal és bőrrel. mert ekkor már a Tanítást magát tekintjük a lényegnek. amikor a végtelen Istenséget a véges világban megnyilvánuló aktív szereplővé alacsonyítják le. annál kevésbé keresünk emberi tanítót. Ha másként vélekedünk. Eljött az idő. a materia- lizmus mocsarába zuhanunk. Az örök- kévaló Istenséget nem azonosíthatjuk egy hús-vér alakkal. Tagadnunk kell. ranghoz és személyekhez: tökéletes bizonyosság az igazságban. az istenkáromlás. Pedig a valódi istenkáromlás az.ezt a tanítást megpróbálják kijavítani s az igazságot elmondani. idegekkel. hogy az emberimádatnak mindezeket az ostoba formáit eltöröl- jük. hogy kevés bennünk a valódi tisztelet. Senki sem személyesítheti meg. minden lénynek és eseménynek . s nem az azt átadó személyt. és még kevesebb a kritikus intelligencia. mennyei békesség min- den rossz és nehézség közepette. habár minden ember magában hordja kisugárzását. A megvilágosodás hatásai többek között: rendíthetetlen és tökéletes ragaszko- dásmentesség külső vagyontárgyakhoz. Semmi sem képes magába fogadni az isteni őselvet. A kifürkészhetetlen Valóságnak nincs neve és címe. ame- lyen keresztül imádatunkat kifejezhetnénk. El kell ismernünk az Abszolút elme örökkévaló létezését. gondtalan. hogy az valójában egy. hogy ő az egyedüli csatorna. hogy bármikor is megmutatkozhatna emberi alakban. Amikor a kettősséget önmagunkon belül összeolvasztjuk az egységgel. Tagadnunk kell. hogy az univerzumban minden helyesen történik.

S ha mentális szemeid egyszer is meglátják az igazságot. a látnokság.szerepe van a nagy színjátékban. s megérted. és a kozmogónia. Ám az esetek legnagyobb részében „csak" annyi történik. s ebből követ- kezően a keresők által átélt felvillanások és a misztikusok leírásai is eltérők tapasztalataikról.aki nem függ semmiféle állapottól. Senki sem kürtöli szét a világnak. Nincsenek fanfárok és trombiták. Az igazság nem olyasvalami. Azaz látnokká is válhat és egy teljes világeredet-elmélet. amit minden évben folyton tökéletesíteni kell. Ha valaki meg- világosodik. Sőt életed legcsendesebb pillanata lesz ez. amiért meg lehet dolgozni. bármennyire is kielégítő az a tapasz- taló számára . nem lesz kitörő eksztázisban részed. soha többet nem lehet becsukni őket. Legjobb esetben is csak belső látomása lesz az élet és a természet működéséről. A spirituális megvilágosodásnak különböző fokozatai vannak. Amikor valóban meglátod az igazságot. csak ritkán Jár együtt ezzel. Sok tanítvány fejében elég nagy zavar van ezzel kapcsolatban. Különbséget kell tennünk a misztikus részleges eredményei . Az ő emelkedett nézőpontjából minden ilyen állapot szükségszerűen illuzórikus. Tökéletes csendben fedezed fel.önmaga felett aratott . hogy passzívan élvezi az eksztatikus állapotokat . de az utóbbi . Minden megvilágosodás és felvillanás megszabadítja az embert negatív tulajdonságaitól és alacsonyabb természetétől.mivel csak átmeneti állapot s így nem is lehet a végső cél. amit gon- dolunk. hogy az igazság mindig benned s a valóság mindig körülötted volt. nem lesznek asztrális tapasztalataid. az embert és életét irányító magasabb tör- vényekről. és azt gondoljuk. kozmogónia kerülhet szemei elé. ami erőfeszítéseid által növekedett s kifejlődött.aki megáll ott. Nem olyasvalami. melyek az ember . Nem olyasvalami. amit mondunk. ha megvilágosodik.legnagyobb győzelmét hir- detnék. hanem állandóan a feltételek nél- küli Önvaló végtelen békéjében lakozik. akkor nem lesznek okkult vízióid.és a bölcs tökéletes eredménye között . s kemény erőfeszítéssel lehet megszerezni. hogy eléri valaki a megvilágosodást. tökéletes őszinteség: azt mondjuk. nem lesz mindentudó.

hibák. A következő. mintha egy teljesen por- ral. örömet érzünk és megkülönböztetjük az egyik dolgot a másik- tól. legalacsonyabb fokozat eredménye. piszokkal fedett ablakot annyira megtisztítanának. hogy ne térjünk vissza a világhoz. magasabb fokozaton olyan. A negyedik fokozatban az ablak tökéletesen tiszta. A második fokozatban még jobban elmélyülünk magunkban.lévén az intellektuson túli . a második fokozatban a tanú tanúivá leszünk. teljes. a legmagasabb fokozatban viszont csak létezünk. az utóbbiban viszont legbelsőbb lényünknek érezzük. mintha még jobban megtisztítanák az ablakot. Az előbbi időleges megtapasztalása. s maga a gondolkodás folyamata is teljesen lelassul. s habár a gondolatok ekkor még megmaradnak. A közbenső és végső állapot közötti különbség: előbbiben az Önvalót magunk- tól különálló lénynek érezzük. s a gondolko- dás. mert Ők már képtelenek visszaesni az illúziók. A harmadik és negyedik fokozat eredményeképpen pedig tökéletesen képte- lenné válunk a haragra. . de csak nagyon lassan jönnek elő. Az első fokozatban tanúkká válunk.mely az ilyesfajta nem ragaszko- dás velejárója. Itt már nem jelentkeznek zavaró gondolatok a látó és látott között. irigység és érzé- kiség csapdájába. hogy a mögötte rejlő csodálatos kertet immár megpillanthatjuk rajta keresztül. s ennek eredményeképpen a boldogság is fennmarad . Mindezek következtében a kereső belelát saját. A mentális békesség már az első. s ekkor ez az egyetlen valós tapasztalat marad: a tudatosság. egynek önmagunkkal. az agyi jelenségek teljesen eltűnnek. Végül ugyanis a tudat feladja a tanút. Az első fokozat esetén olyan ez. Ekkor már semmiféle eksztatikus állapotról sem lehet szó. Csak akik elérték ezt a fokozatot. mely . A harmadik fokozatban már megkülön- böztetés sincsen. Ekkor még mindig gondolkodunk. magasabb énjébe.esetben ez csak ideiglenes. csak kiegyensúlyozott boldog- ság marad. Ám mindeközben a kon- centráció elég erős marad ahhoz. az utóbbi viszont tartós egyesülés vele. tekinthetők „megmentettnek". s még jobban látnánk a kert szépségeit. bűnök. tökéletes nyugodtság.nem leírható intellektuális fogalmak által.

olyan dolgokat érint meg. azaz egy- szerre jelenés is. végre találtunk egy szabad * Brunton szóhasználatában a bölcs (sage) a legmagasabb. itt van valaki. Íme. aki megtalálta valódi énjét. Aki eléri ezt a fokozatot. Végül. A második és harmadik fokozat között valójában még két „alfokozat" is van. mély tiszteletünk. . tér és okság illúzióitól. amiről nem szabad szólni sem. amelyet a legnagyobb rejtélyek öveznek. végtelen örökkévalóságban. aki felszabadult az ego hatalma alól? Ha ilyet találunk. mivel az átlagos misztikus vagy jógi ritkán találkozik ezekkel. sem írni az arra fel nem készülteknek. az ember számára elér- hető legtökéletesebb szentély. Ott. térdre kell borulnunk előtte. amiről nem lehet sem beszélni.a for- dító. legbelső magját. kigyomlálja az utolsó illúziókat és az egoiz- mus utolsó csíráit is. Ezek eltűnnek. csodálattal vegyes elismerésünk és alázatunk jeléül. A jógik megérintik az ürességet. Hol van olyan ember. Ez a két fokozat tisztító jellegű. amíg a benne lévő fény állandóvá nem vált. ember által elérhető állapot . s nem tekinthetjük bölcsnek*. Minél mélyebben merülünk el az ürességben. Ebből következően még soha senki sem próbálta elmagyarázni és elmesélni azt. Hisz íme. de középpontjába nem jutnak el. Megmagyarázza az univerzum természetét. annál jobban megtisztulunk a sze- mélyiség. örömmel. amíg ez a fény teljessé és tökéletessé nem válik. Mindkettő olyan fokozat. A nagyon ritkán bekövetkező teljes megvilágosodás nem csak az elsőtől az utolsó fokozatig ível. Mert ez a szentek szentje. Erről itt többet nem mondhatunk. abban a szent ragyogásban csak isteni énünkkel törődünk. a szkep- tikusoknak. anyag. s soha többé nem térhetnek vissza. akkor tudatunk egy része megmarad a mozdulatlan. hanem a kozmikus rend képét is megvilágítja. szeretettel kapcsolódva hozzá. változatlan. ellenállhatatla- nul. amely még mélyebben visz el minket az ürességbe. elérte személyes függetlenségét. amikor az Önvalóval való egyesülés teljes és tökéletes.Nem tekinthetünk senkit addig mesternek. a személyiség létezésének belső jelentőségét. s a kettő közötti rejtett kapcsolatot.

aki valós értéket talált a hazugságokkal teli világban. az álom és az ébrenlét. álomtalan alvás. s nem szükséges hozzá transz. Létezik ugyanis egy másik állapot: a szahadzs szamádhi. A filozófia által leírt „negyedik állapot"* ugyan- akkor töretlenül fennmarad még akkor is. a halhatatlan rész marad meg. Személyiségedből a megronthatatlan. Gonosz gondolatok vagy állati vágyak nem lehetnek többé úrrá rajtad. A negyedik állapot túlmutat ezeken. ha dolgunkat végezzük a sürgő-forgó világban. Ekkortól már nem leszel saját érzé- keid és vágyaid rabja. amelyről azonban csak néhány kevéssé ismert írás szól. egy igazán őszinte ember. alacsonyabb természeted utolsó darabjai is eltűnnek . s mindegyiken áthúzódik. Emberi életed tovább folyik. Emberi éned a lélek tökéletesen engedelmes instrumentuma lesz. Indiában a vallásos emberek általános véleménye az. inspirálja és felszabadítja az Önvaló. Ezt azért tartják nagyobbra. Ám az nem lesz többé olyan.az ego elpusztul. így aggodalom nélkül. A halál megfoszthat kisebb dolgoktól. Amikor az átváltozás tökéletesen lezajlott. Elmédet megvilágosítja. hanem állandó. tökéletes megnyugvással várhatod a végzetet. hogy az ember által egyelőre ismert végső valóság megismerésé- hez vezet. s nem az állati természet vagy a hideg intellek- tus vezérli pusztán. A legmaga- sabb indiai filozófia azonban ezzel nem ért egyet. hogy a szahadzs a végső valóság megismerését eredményezi: csak annyit állítok. a tudat hátterében folyamatosan fennmarad -a fordító.embert. hogy a megvilágosodás legmagasabb formáját a transzállapotban (szamádhi) lehet elérni. A „klasszi- kus" szamádhi alacsonyabb rendű. Mivel szívedben már feladtad a mulandó dolgokat. Íme itt egy valódi nagyság. mert időszakos és a transzállapotba való belépés nélkül nem érhető el. Nem állítom. s amely magasabb rendű. nem vakítanak meg saját gondolataid és tudatlanságod. * A három klasszikus tudatállapot a mély. . de a legnagyobb boldogságot hozótól nem. emberi éned meg fog maradni az isteni Önvalóban létezve is. mint régebben. mert nem átmeneti állapot.

részben. s egyik lábát már a kengyelbe is rakta. Gyakran persze folytatják ezt a tevékenységüket. amely mindig vele maradt. Aki megvalósítja a szahadzs állapotot. végső célja. Ahogy fel akart emelkedni. hogy valaki végül bölccsé válhasson. Úgy marad fenn a hétköznapokban. már nem kell. mint a nem megvilágosodott - az őt körülvevő tárgyakat és lényeket -. Ugyanakkor az igaz. mivel a szahadzs magát a tudatosságot. és nem kell hozzá különleges erőfeszítés. Jó példa erre a híres indiai király. s átvetni másik lábát is a nyergen. Nincs olyan külső jel. Egy nap fel akart pattanni a lovára. különben a legegyszerűbb feladatokat sem tudná elvégezni. s melyek nem segítik elő annak megértését. ami alapján kívülről beazonosíthatna bárki egy sza- hadzstudatos személyt. Nem sok hasznuk van az olyan magyarázatoknak. S ez annak ellenére is így van. Hirtelen. ha egy szahadzstudatos személyt a meditáció pózában látunk. előrehaladás. s ő láthatóan ezzel el akar érni valamit. hogy semmiféle formát nem lát.Amikor megértjük. s nem a tudat által felvett állapotokat reprezentálja. s örömmel végzik ezt a tevékenységet. Ha azt mondjuk egy nyugati olvasónak. hogy mindenről elfeledkezett. Ám mivel a szahadzs állandó állapot. részben a múltban kialakult szokásaik miatt. amelyek elködösítik az igaz- ságot. Azonnal mély transzállapotba került. így valójában egyáltalán nincs szükség a meditációra. nem lassú folyamat. amit pedig minden embernek meg kell tenni. hogy az ilyen embernek már vérévé vált a bölcsesség. minden előjel nélkül egyszerre való- sul meg. hanem ismeri belső valóságukat is. hogy nem zavarja a mindennapi cselekedeteinket. hogy másokon segítsenek. A tény azonban az. hogy milyen sokféle tapasztalaton kell átesni számos inkarná- ció alatt. mennyi mindennek kell történni. azaz a világot sem. akkor azon azt ért- heti. s nem folytatta tovább a mozdulatsort . Ettől a naptól fogva a szahadzs szamádhi állapo- tában élt. hogy a megvilágosodott ugyanazt a világot látja. Janaka. A szahadzst szokták villámfénynek is nevezni. a „villámfény" átjárta tudatát. fejlődés útján. A szahadzs szamádhi állandó. s ez a filozófia legnagyobb. hogy meditáljon vagy jógázzon. Mindkét esetben nagyon kellemes élmény. akkor azt is megértjük. megtörni.olyan mély volt kontemplációja. nem lehet időszakokra bontani. Nyugodt békesség és teljes belső csend ez. hogy a megvilágosodott nem csak a korlátozott fizikai megjelenési for- májukban látja a dolgokat. hogy a megvilágosodott csak a Brahmant látja. .

Ezt az átlagos kereső nem tudja megtenni. ott marad. hanem olyan ideálként. hogy mit jelent a Mabel Collins által írt Fény az Ösvényen című csodálatos kis könyvecskében az alábbi mondat: „Benned van a világ vilá- gossága. A SZENT: sikeresen folytatott aszketikus gyakorlatokat. Beléphetsz a fénybe." Ennek a titokzatos mondatnak a jelentése. Csak az olyan ember merészel ilyen hatalmas áldozatot vállalni. A PRÓFÉTA: meghallotta Isten hangját. mint ha transzban vagy. s vissza tud vonulni tudata legmélyére. hiába keresnéd bárhol is. amit az előző három.tiszta. Ha cselekszel. a vak engedelmesség és ostoba imádat tárgyaként tekint a célba ért emberre. Azt kérdezték tőlem. továbbá megismerte a végtelen és örökkévaló valóságot. tetteit s mondásait . mert állandóan eltűnik. hogy egóját a kimondhatatlan Abszolúttal. s mindezt tökéletes egyensúlyba hozta. egyre jobban közelít egy egyenest. hogy a bölcs végül nem hajlandó a végső eggyé válásra . önsanyargatást. az egyetlen fény. akkor egyben el is veszíted magad. A FILOZÓFUS: olyan bölcs. aki mások spirituális oktatását is végzi. Az adeptus ugyanakkor a cselekvés során sem veszíti el a szahadzs állapotot. és segíti másoknak is elérni ezt a küszöböt. A MISZTIKUS: közelről megtapasztalta Isten jelenlétét mély kontemplációba merülve. aki valóban . s azt tovább is adta. önálló intellektussal saját magunk elemezhetjük. Megáll a nirvána küszöbén. Elérhetetlen. A BÖLCS: elérte azt. jóslatát. a nirvánával összeolvassza. S ez igaz a kezdőre és az adeptusra is.tiszteletteljesen bár. Altruisztikus tevékenysége. meditatív erői és intellektuális mélysége révén folyamatosan kivívja a jogot.vallásos célok érdekében. meg- tisztította önmagát . de . ám soha nem éri azt el. de a lángot el nem érheted. A filozófia nem istenként. az nem ugyanaz. Ha magadban nem találod. és akinek viselkedését. mert amikor eléred. vagy a legmélyebb meditációban feltárult előtte az isteni világ- rend. Matematikailag az aszlmptotával fejezhetnénk ki ezt a különleges viszonyt . Túlmutat rajtad. figyelmeztetését vagy tanácsát. mert nem akarja magára hagyni az árva emberiséget. Isten üzenetét.amihez pedig joga lenne -. amely világíthat Neked Utadon. akit valóban csodálhatunk. ám szenvedésekkel teli önfeláldozó viselkedés miatt valójában soha nem teszi meg a végső lépést.az aszimptota folytonosan.

akkor azt azért teszi.különösen az ilyen ügyekben tévesen tájékoztatott nép körében. mondásaikat. Valójában a megvilágosodott ember gyakorolhatja a meditációt vagy nem. kis eldugott kunyhójában vagy barlangjában kell élnie . s bebizonyítja. hogy ilyen nagy lelkek jelenlétében tartózkodhatunk a Földön.együtt érez másokkal. s ezeknek a tendenciáknak a megvalósítása elégedettséggel tölti el. hogy egy megvilágosodott embernek hogyan kell élnie. Nevük említése személyes ösztönzést ad. Indiában. akik nem tudják megkülönböztetni a vallást a miszticizmustól. E ritkán látott jóságra szüksége van erőszakhoz. Ha meditál. Fel tudja adni ennek gyakorlását. jól példázza a spirituálisán elérhető eredmé- nyeket. Megnyugtat és bátorít. míg a megvilágosulatlan ember gyakran ki van téve saját karmikus tendenciái és személyiségjegyei kénye-kedvének. csak ő áldozhatja fel azt a végtelen békét. nagyszerűbb s nemesebb az ilyen másokat segítő. hanem mélységes hódolatunkat is megérdemlik.folytonos meditációban. ha szükséges. hogy szabadon tevékenykedhet a világ- ban . ám mégsem szükséges számára a meditáció: meg tud lenni e nélkül is. ami jelenlegi életében is vissza- köszön. melyek az örök csendből érkeznek. Nem túl elfogadott az. s a miszticizmust a filozó- fiától. Mennyivel bőkezűbb. és magától szórja majd sugarait. s még áldot- tabbak. Különösen Keleten hiszik azt. s ez karmikus tendenciákat kelt. E ritkán látott békesség éles ellentmondásban van hétköznapi életünk nyűgeivel és aggodalmaival. atrocitá- . hogy korábbi inkarnációiban a visszavonult meditálás lehetett életformája. ha ezt tudjuk. mint a tunya meditatív elvonultság! Gyújtsd meg a lámpást. hogy „saját elégedettsége céljából". ha személyesen is találkozhatunk velük. az azt jelenti. hogy asrámban. de részben Nyugaton is elég komoly félreértés van akörül. hogy találkozzunk egy ilyen mesterrel. és írásaikat pedig úgy közelít- jük meg. Ám ha nem is vagyunk olyan szerencsések. Áldottak vagyunk mi. az nem növelhető tovább újabb meditációkkal. Nem pusztán tiszteletünket.saját elégedett- sége vagy energiáinak visszaszerzése céljából vagy hogy másokon segítsen telepatikus erőivel. Amikor azt mondom. állandóan aktív szolgálat. amit pedig már elnyert. hogy teljesen visszavonuljon a világtól rövidebb időszakokra . hogy nem függ ettől. hogy e keresés nem holmi délibáb. hiszen megvilágosodása tökéletes lévén. hogy ilyen emberek léteznek és élnek. már annak tudata is. s az ilyen embereket az emberiség ékköveinek tartjuk majd. de egyértelmű. mint olyan üzeneteket.

Valójában nem is akar tanítóként feltűnni. Csak akkor oktathatná sikeresen az igazságot. ruházata vagy viselkedése különcségeivel. Ennek számos oka van. Azok a dolgok. hanem jógi. így hát ingyen is kell adnia . nem kíván egy új szekta. hogy átadja magát magasabb énjének. tudását gyengeségeikhez igazítania. és nem kér senkit arra. Habár hatalmas spirituális erőkkel bír. láthatóan nem nagyon van ennek tudatában. akkor minden alkalom- mal. hogy bármilyen különleges képessége lenne. A másik ok. A bölcs nem osztja a világot anyagra és lélekre: csak az egyetlen élet létezik szá- mára. ezzel csak alátámasztja azt. azok szép lassan elkezdenék magára hagyni. Ezek közül csak párat említek. a személy- hez tartoznak ugyanis. tanítá- sai. Erőit mások céljai érdekében. mivel ezzel épp eme erő és tudás forrásával való kapcsolatát vesztené el. másoknak megfelelően kellene használnia. Ha a vásárlóknak kellene megfelelnie. vallás vagy irányzat vezetője lenni. Először is. s nem is nagyon jelzi. szörnyűségekhez. hogy valaki valóban megtalálta-e az igazságot. el kellene torzítania a valót. amelyek szerelmet. innentől nem lenne képes beszélni a tiszta igazságról. hogy magának ártana ezzel. amelyek alapján eldönthetjük. hogy világi javakért elkezdené kiárusítani ezt a titkos tudást és erőket. Bárki. hogy a világ nem valós. amikor másnak adja el „portékáját". a megrendelők előítéleteihez és ízléséhez igazítva .ez a törvény szabá- lyozza a tanítást.különben azok nem fogadnák el. Ennek megfelelően nem pózol és nem játszik szerepet sem. nem keres követőket. mely annyira jellemző modern korunk új megváltóira. Nem kívánja magára vonni a figyelmet beszéde. hogy elvesztené különleges pozícióját. hanem azáltal bírja őket. aki nem így tesz. gyűlöletet vagy . gyűlölethez és őrültségekhez szokott korunknak. bestialitáshoz. át kellene alakítania mondanivalóját. akkor az az ember nem bölcs. tisztán ragyogó igazsággal. Komoly különbségek vannak a valódi megvilágosodott és a hamis megvilágo- sodás között. A valódi adeptus nem árusítja ki titkos tudását és erőit. ha azt mondja. Ha valaki csak transzban tudja megtalálni a valóságot. hogy ő maga nem rendelkezik a tökéletesen. s ennek megfelelően nem is kívánja magára vonni a média és a társadalom figyelmét.sokhoz. amelyek ellenállhatatlanul befolyásolhatják életed. ha ezáltal az igazságtól önmaga elfordulna. A legfontosabb. Ezek az erők nem hozzá. Az igazságot ingyen kapta. hogy kövesse őt. Abban a pillanatban.

aki felismeri ezt az igazságot. mégis érezzük.vad érzéseket váltanak ki másokból. nyomtatásban közölje vagy háztetőre állva kürtölje szét. többek között azzal. hogy rejtély lengi körül. s a Végső létezésének nagyszerű tényét másokkal közölni. ha maguk is eléggé fejlettek és eléggé érzékenyek . a legtökéletesebb bejelentés. Nem kell. mint mások. hogy az adott inkarnációra meg- . A lélek végtelensége oly csodás. Mégis. Akik rosszindulatú támadásokkal akadályozzák az olyan embert és munkáját. láthatóan nem hatnak rá éppúgy. akin keresztül az isteni erők működnek az emberiség megvilágosítása céljából. Nem tudjuk elkerülni azt a benyomást. és ez képes a tudatalattira hatni. korlátozott lehetőségein túl eme szent forrásból végtelen erőt meríthet. Ám mindezt a saját mód- ján teszi meg. hogy a lélek hatását és a lélekből származó ihletet a világon bárhol elérhetővé tegye azok számára. a körülményeknek és személyiségének megfelelően. akik kívülről szemlélik. Ez a maga idején hatalmas erővel csap le rájuk. hogy beszédet tartson. Testi jelenléte vagy a vele való találkozás mindehhez nem szükséges. Bárki. A lélek a valódi énünk. szörnyűséges karmát szabadítanak magukra. Aggódó gondolatok és csábító vágyak . akik hisznek benne és alázatosan felé fordulnak.a benned rejlő legrosszabbat is cselekvésre készteti. ahogy a természetet sem érdekli. a vágy és érzelmek korlátaitól mentes embert láthatunk benn.amikor véget ér . Az adeptus a megfelelő módszerekkel természetesen megpróbálja óvni saját munkáját tőlük. hogy éppen dicsérjük a napsütésért vagy szidjuk a viha- rért. ezért mi magunk képtelen vagyunk őt magát s tetteit tökéletesen megérteni. a megvilágosodottnak kötelessége csodálatos felfedezését elmesélni. kivéve. s szerénységgel és har- móniával telve passzívan átadja magát a spirituális adeptus hatalmának. akkor egyben arra is képessé válik. hogy hétköznapi tudatát azonosítsa vele. óriási segítséget kap: a saját. hogy mivel jóval mélyebben megismerte az életet. Az ilyen emberekkel való együttlét vagy fizikai közelség nem csak a legjobbat hozza ki belőled. hanem . Bár egyszerűen és természetesen él.melyek más emberek szívét mérgezik - nem hatnak rá.de ilyenek kevesen vannak. Belső állapotát nem nagyon érthetik meg. Egy szabad. hogy ha valaki képes arra. Élete teljessége a legjobb közlési mód.

hogy a másik ember hol tart a fejlődésben. mint amennyire elsőre tűnik.mindez nem hat . hogy ha úgy tölti életét teljes belső csendben. akik állítólag csendes egyedüllétben töltik napjaikat s telepatikusan segítik az embe- riséget. hogy a világtól elvonult jógik a legtöbb esetben még maguk is tanítványok. ahová csak tetszik. Sok téveszme él a tanítványokban ezekkel a jógikkal kapcsolatban. hanem tanítani fog. s a végső célt még el nem érte. Az adeptus passzív állapotba kerül a másik ember egója felé fordulva. hogy segíti másoknak meglátni és megérteni azt. amit korábban nem láttak és nem értet- tek. s nem kíván másokon segíteni.elméje szabadon vándorolhat. gyakran előfordul. Ha egy misztikus valóban emberbaráti célokból használja erőit. hogy egy hegyi barlangban a világtól elbújva él . önmagába merülését szándékosan mások felemelése és az emberiség megsegítése érdekében használja fel. hogy meditációját. Az adeptus nem próbál meg másokat befolyásolni. átlátja jelle- mét. akkor miért is nem a világtól teljesen visszavonult remete képviseli az ember számára elérhető csúcsot. hogy csak magá- nak keresi a belső békét. S még azon ritka esetekben is. hogy ha a gondolatátvitel lehetséges. és még kevésbé szán- dékozik mások felett uralkodni. Olyan képként értelmezi ezt. Nos. s megismeri. beszélgetés.bár lehet. amíg haláluk pillanata el nem jön. s ebben az esetben tisztelettel adózunk előtte. Ezért nem téríteni. és önmaguk tökéletesítésén dolgoznak. és látomásban tűnik fel előttük. ha valóban segít máso- kat telepatikus úton.vonja szeretetét tőlük . ami csak az adeptusnak áll rendelkezésére. amikor a jógi tökéletessé fejlesztette meditációját. akkor még túl énközpontú. akkor túljutott a szokásos misztikusok szintjén. mindent megbocsátva. Csak a filozófus-jógi esetében van arról szó. írás és példamutatás útján teszi. hogy másokra nem gondol. Az én válaszom az. és hogy akkor talán mégsem annyira antiszociális. Az ilyen szolgálat abból áll. Az igazság az. Ekkor ismét teljes szeretetével feléjük fordul. mennyire szim- patizál ezzel az emberrel vagy mennyire negatívak a saját lényében ezzel az emberrel kapcsolatban felbukkanó érzések és gondolatok . másrészt még csak nem is kell mindehhez elvonulni az emberektől. áldást és nyugalmat sugározva. Mindegy. amely megmutatja. amellyel az adott ember azonosítja magát. Az adeptus ezt nem csak a megszokott módszerekkel. Hiszen . de egyben a hamis énként is. amely saját tudatában érzékeny filmre vetített fényképként rögzül. így segítvén másokat a megvilágosodás felé.egészen addig. egyrészt nem csak jógik töltik ezzel magányban leélt napjaikat. gondolatait és érzéseit egyetlen röpke pillanat alatt. hanem sokkal inkább azzal az egészen különleges módszerrel. és misztikus gyakorlatai révén hatalmas erőkkel rendelkezik. Megkérdezték tőlem.

Mindazok elméjében visszhangozni fognak. a gyengeségektől és a sötétségtől.mivel az igazságban él. elméjéből kitörli azokat. de végül tudatossá válnak. erősen. de szavak. ha olyan ember fordul az adeptushoz. mikor ennek a terü- letnek a küszöbét átlépjük. éppen ezért .rá. Az adeptus elfordítja fejét a kereső jelenlegi állapotától. még ennél is mélyebbre hatolhat. s tudjuk. hogy időnek kell eltelnie. Még ha évekig tart is mindez. sőt gondolatok nélkül. s itt megérintheti a másik ember leg- belső magját. Azért lehet ez így. Ám amikor végül az adeptus visszatér a szokásos állapotba. hatalmas erejük van. Ennek a belső munkának a hatása néha azonnal megnyilvánul a kereső tudatában. mert ő már túljutott azokon a vágyakon és illúziókon. és odafordul a kereső valódi. amelyet az adeptus el tud érni meditációban vagy transzban. amint nyugodtan áll a fényben. így elsőre észre sem lehet venni. s mágikus erővel vannak felruházva. és a gondolkodás folyamata újraindul. majd eltörli az egész képet. egótól és az ego vágyaitól mentesen. tele- patikus úton. olyan dinamikus intenzi- tással. mint amikor egy magot ültetünk el a fogékony ember tudatalattijában. hogy közvetlenül is lehetséges ez. gyengéd. Habár ez a folyamat igen lassú lehet. hogy az egyik elme képes befolyásolni a másikat az írás vagy beszéd közvetítőeszközén keresztül. Ez a tudományos tény az alapja a középkori Európában és a jelenlegi Ázsiában népszerű hitnek. miszerint az adeptus áldásának és beavatásának nagyon nagy ereje van. Ezek után elképzeli a keresőt. Lényünk legbelsejében titokzatos üresség van. aki tanácsra éhesen a bölcses- ségét keresi vagy emelkedettségét látva ihletért fordul felé. mielőtt hatása a tudatalattiból a tudatos rétegekbe kerül. akkor az adeptus először felismeri az emberben lévő hiányosságokat. Tudjuk. legbelső állapota felé. Itt a lélek beszél a lélekhez. s helyére az adott személy igaz énjét. előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezik. a szen- vedéstől. Mindez a munka a gondolatok és érzések szintjén nyilvánul meg. egoisztikus létezésé- vel. majd a fel- színre. Kitöröl minden gondolatot. akkor ezeknek az első gon- dolatoknak különös. A gondolatok hatása a megfelelő és arra fogékony emberek elméjében nagyon mély és finom. melyek a másik ember elméjében még mindig uralkodnak. a tudatos elmébe tör. Így. majd azonnal elfelejti. lelki énjét teszi. A következő lépés- ként meglátja és megláttatja. Csendben megtartja ezt a gondolatot és képet. s ez a mag áthatol a tudatalattin. ahol az Önvalóval egyesülve látja. Minden gondolat eltűnik. s helyére valódi. melyeket korábban meglátott. amire csak ő képes. megerősítve annak létezését. bölcsen és tisztán . amelyek kapcsolatban állnak a másik személy tökéletlen. az isteni Önvalót helyezi. akikre az adeptus tudatosan ráirá- nyítja figyelmét. de valószínűbb. Ám az adeptus nem csak ezen a szinten tud működni. hogy ez az én saját értéktelen és végeredményben pusztulásra ítélt létezéséért aggódik. Az adeptus valódi hatása olyan. Elmerülhet lénye legmélyébe.

de ugyanaz a Lélek. erre nincs is szükség. időnként feléje irányítanak. Nem más történik. különböző képességek kifejlődésében. amin tanítója járt.VILÁGELME AZ EGYÉNI ELMÉBEN 403 nagyon hatékony. kevesebb fájdalommal elviselni . hogy az egész emberiségnek nyújtja szeretetét. És különbség van a cselekedetekben is. a ki cselekszi mindezt mindenkiben. A mester örökébe lépőnek saját útját kell járnia. elutasíthatja az anyagi ellentételezést ezért a szolgálatért. aki arról beszél. hogy ő. A misztikus. ennek hatása többféleképpen mutatkozik meg. és így fel sem merül az az elképzelés. nyújtja ezt a szeretetet. A beérkezett nem hagy egyenesági spirituális leszármazottakat. amit azok. A szolgálatokban is különbség van. A forrás mindig ugyanaz. Aki életét mások filozofikus megvilágosítására fordítja. ahogy az adeptus felismerte azt. Más adeptusnál más képességek fejlőd- nek ki. fejlődése révén lépésről lépésre fogja a kereső felismerni a saját belső lényét és külső életét illető igazságot éppúgy. az ego. de ugyanaz az Isten. Valójában arra gondol. Ellenkezőleg: mindig mindegyikük pontosan olyan erőkkel rendelkezik. amelyek összhangban vannak korábbi fejlődésük- kel és irányultságukkal. de ugyanaz az Úr. A spirituális öröklés nem létezik. a Dnyání viszont minden ember- ben önmagát ismeri fel. A karma gondoskodik róla. sokkal tartósabb. nem örö- kölheti meg ugyanazt az utat. akiknek segített. az őszinte tiszteletet és szeretetet. ennek megfelelően különleges intellektuális erőkkel rendelkezik. A beérkezett bölcs. mivel teljes mértékben felismerte (érdek) egyezőségüket. mint hogy átkerülünk az ego nézőpontjából egy magasabb nézőpontba. Hibás az az elképzelés. mint a szokásos módjai a gondolatok átadá- sának és másokra való hatásgyakorlásnak. Így saját növekedése. hogy szeretetét feléjük nyújtsa." Amikor az Önvaló akti- válja az új adeptus pszichéjét. békésebben. Például aki elsősorban intellektuális oldalról közelítette meg a keresést. Egyoldalú önátadás nem létezik. Szent Pál a korinthusbeliekhez írt első levele jól megfogalmazza ezt: „A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van. miszerint minden misztikus adeptus ugyanazokkal a különleges erőkkel rendelkezik. Az ilyen láthatatlan jutalmak segí- tenek jóvátenni és könnyebben. hogy ilyen ne lehessen. még mindig nem érte el az Igazságot. ám nem utasíthatja el a jóakarat- tal feléje irányított gondolatokat. de az eredmény különböző.

Ő már megszerezte a jogot. és elsődlegesen mindig az Önvaló céljait és az általa mutatott utat követi. ahogy az adott helyzetben magasabb énje parancsolja.időlegesen be is fogadhat. amely sok tanítványban zavart és meg nem értést okoz. amelynek folyamatosan tudatában van. amelyek megnyilvánultak benne. Valami jelen van benne.azokat a stratégiai hibákat. hogy szavakkal ki lehetne fejezni. de nem ezek az elsődleges dolgok számára. túl vannak minden tapasztalatodon. Ha ennek ellenére meghozza a legnagyobb áldozatot. ame- lyet egy másik ember felé irányíthatunk. aki állandóan a láthatatlan. . A mások iránt tanúsított jóakarata és szimpátiája . hogy a békességben időzzön. Amit ekkor érzünk. ha azok eltűnnek. Az Önvaló paran- csát követi minden egyes esetben. s amelyet ez a másik ember érezhet és . hogy önmagában megtapasztalja a lényüket. Azt a helyet ugyanis másnak tartogatja: hogy kifejezze és elvégezze magasabb énjének akaratát. hogy csendes. ha mindketten jelen vannak fizikailag. valamiféle erő. akkor a beszéd is eltűnik. E két kérdésre is figyelmet fordít. Ugyanakkor nem üres ez a csend. s nem is utasítja el az egoizmust mint a legértéktelenebbet. és azokat a taktikai hiányossá- gokat. szerény áldásod küldd az ilyen embernek. s amelynek teljesen alávetette magát. egoisztikusan vagy altruistán. ha elengedett és befogadó állapotban van. hogy ne vesszen kárba. az valóban túl mély ahhoz. Ám magasabb énje iránti hűsége képessé teszi arra. hogy a természet gondoskodik róla. akkor a gondolatok lecsen- desednek. Az efféle kommunikáció akkor a leghatékonyabb. ám azok. Az élet a legtöbb ember számára nehéz küzdelem. Mivel a gondolatok nyelvi formában fejeződnek ki. teljes csendben és mozdulatlanságban. és nem teszi ezt meg. A bölcs nem az altruizmust tartja az élet legnagyobb értékének.képessé teszi a bölcset. akkor ez csakis érted és a hozzád hasonlókért történik. és emlékezz rá. Ha elmerülsz saját lényed csendes középpontjába.vagy még inkább empá- tiája .képességeinek megfelelően . Ez az a kérdéskör. melyeket elkövetett. sötét erők gyűlölt célpontja. Ne habozz hát. akikkel ő harcol. ő már legyőzte az ellent. hogy az egész esemény hátterében eltörölhetetlenül megtartsa saját személyiségét. akivel önmagadban harcolsz. de nem is az emberiség jóléte érdekli. és még inkább az annak. azaz meditációban. A bölcset elsősorban nem saját jóléte. vagy időlegesen akár teljesen el is tűnnek.

úgy befolyásolni. A bölcsben nincs belső megosztottság. mely soha nem ér véget. hogy „az univerzum az én ideám". mint a tudatlanok számára sem. s ennek az együttérzésnek folytonos.Minden pszichikus ismerete és személyes eredménye ellenére a bölcs soha nem veszti el azt az érzést. Egy olyan univerzális.éppúgy. melyet a keresés kezdeti szakaszaiban fenn kell tartani. hogy elviseljék ezt az igazságot. amíg akaratereje és idegei eléggé erőssé vál- nak. Olyan csali. mint egy folyamatos kozmikus változás. Isten az.éppúgy. Éles francia intelligenciája átlátta a világillúziót és meg- értette. mert túlságosan nagy benne az együttérzés. A bölcs megismeri AZT. önfeláldozó szolgálatban kell megnyilvánulnia. mint hogy „az univerzum egy idea". mint hogy még életében önmagában felismeri az igazságot. nincs konfliktus. Világképét a híres tizenkilen- cedik századi agnosztikus. ezen a Földön zajlik ez a folyamat. míg az magába foglalta az egész univerzumot. vagyis örökké. hogy önhitt közömbösségbe vonuljon. s a kereső elé kell lógatni. Bergsonnak igaza volt. Ám számára sem állhat meg a folyamat . az nem mondhat mást. a születések örök láncától való meg- szabadulás csali. de paradox módon mégis állandóan megtartja saját tiszta valóságát. . Hogyan reagál a bölcs a kozmoszra? Ez a reakció nagyon eltér attól a tudatlan emberétől. Ismét és ismét testi valót kell öltenie . és így már kimondhatja. s mindannyiunk feladata. amelynek indítórugóját és utolsó mozzanatát soha nem fogjuk megismerni. hogy egy kicsit kevesebb legyen a szenvedés és a tudatlanság. hogy legalább a Föld apró szögletét megpróbáljuk úgy alakítani. Nem menekülhet el a világtól. hogy nem más ez. hogy a létezés legmélyén csodálatos mély rejtély rejlik. Aki ezt még nem érte el. aki soha nem tette fel a kérdést. ameddig ez a folyamat tart. Nincs másfelé menekülés. és ezért elképzelhetetlen. Addig tágította énje határait. Valójában hozzáállása változik meg. ami látszólag állandóan változik. ám nem próbál meg az újjászületések végtelen ciklusától megszabadulni. mint érkezésünk előtt volt". melynek hosszúsága végtelen. hogy „Mi vagyok én?" és aki a jógi nyugodt arcára tekintve fagyos-meredt tekintetet iát. A nirvánába való menekülés a bölcs számára nem jelent mást. csak befelé. mint mindenki másnak is -. Azért mondhatja ki e különös mondatot. S itt. nem valami mitikus mennyországban vagy délibábos pokolban. A bölcs túlságosan együttérző ahhoz. A menekülés. a vallásosok által egykor retteget Thomas Huxley jól leírta: „Szenvedéssel és tudatlansággal teli világban élünk. mert annyira elmélyítette az elméről szóló tudását. mindenre kiterjedő folyamat. mint egy magányos jógi.

s túl megértő ahhoz. Az emberek szenvedésének. Csak így érheti el a halhatatlanságot. . melyet folyama- tosan ismétlődve. mint hogy válaszol a hívásra. saját életével válaszol. hogy segítse és vezethesse a többieket. ha akarná. S így örökké elszenvedi a folytonos újjászületések fájdalmait. hogy örökre belemenekül a Nagy Öntudatlanságba . nem úgy. újabb és újabb inkarnációkban áldoz fel mások javára a test keresztjén megfeszítve.noha megtehetné. a szenvedések gyökerét képző tudatlanságnak akarva-akaratlanul állandóan tudatában van. Mi mást tehetne. hogy saját csodálatos eredményeit magának megtartva visszavonuljon a világtól.

hogy a kozmoszban uralkodó rend hihetetlenül. melyektől az univerzum rendje és har- móniája függ. az ember harmóniába kerülhet Forrásával. hogy az univerzum megteremtődjön. akik erősebben. mert számomra Isten a Világelme. kik gyengébben hogy kell lennie Istennek és kell lennie valamilyen oknak. hiszen aki ezt mondja. A VILAGIDEA Az univerzum isteni rendje . s a mai napig is újra és újra felismerhető. melyet már az első kultúrák. törvényeit és elveit kihagyjuk belőle. s egy illuzó- rikus ént kell használnia. ha helyesen alkalmazzuk s lényünk részévé válik. Ősi felismerés. emberi értelemmel nézve érthetetlenül intelligens és titokzatos. akkor elkerülhe- tetlenül az a benyomásunk támad.vannak. Ha azzal próbáljuk meg elkerülni ezt a kérdéskört. Ezzel a tudással. annak továbbra is éppen ebben az illuzórikus világban s illuzórikus testben kell élnie. ha a kozmogónia tényeit. akkor ostoba és haszontalan dolgot cselekszünk.legyen bár mikroszkopikus nagyságú sejt vagy egy hatalmas csillag-. a legtöbb ember érzi . ellentétek és egymást kiegészítő dolgok az univerzumban - Az ember valódi ideája Akárhogy is nevezzük. Minden spirituális tanulmány hiányos marad. hogy ez úgyis csak a látszatvilághoz tartozik. akkor szenvedéssel kell ezért fizetnünk. amiért Isten megengedte. s elgondolkozunk felőle . Izgalmas koncepció ez. Az univerzum okszerűsége egy megértő elméről árulkodik . hogy egy végtelen intelligencia uralja ezt a csodálatos kozmoszt. S ha megpróbáljuk megszegni a törvényeket. s ez a felismerés azóta is minden kultúrában feltűnt. Nem válunk érzelgőssé.ha árulkodik bármiről. Ezt az okot Világideának nevezem. . ha elfogadjuk. vannak. igaz- ságait. Ha mélyen elmerülünk egy tárgy vizsgálatában.Az örökké tartó változás - Kettősség. az első fontosabb civilizációk megkaptak. melyet pedig épp ezek a törvények irányítanak.

nehézkesen megismerje a Világidea apró darabkáit. Minden ember. hanem az Isteni Akarat által megszabott végső formák. hogy egyszerre szigorú minta és ezen a mintán belül végtelen előre meghatározatlan és meghatározhatatlan lehetőség forrása. Egyszerűen csak elfogadjuk. mint amelyet korlátozott érzékelésünkkel megfigyelhetünk. hogy életében egyet- lenegyszer megtapasztalja a Kozmikus Látomást*. de a Világidea nem is lehetne az isteni rend lelke. a szí- vet és az akaratot .az elmét.a fordító. A Világidea nagy paradoxonja. A kozmoszt egyre inkább a Legfelsőbb Lény megnyilvánulásának fogod látni. ha pusztán mechanikus lenne. Ezek magukba foglalják. sejt és atom középpontjában tökéletes csend ural- kodik. és önmagában lévő. Néhány embernek pedig az a sorsa. A Világideában minden létező dolog titkos.sőt az isteni szentség ragyog rajta keresztül. S ebből következően magadtól. akkor sem tudunk semmit hozzátenni. A Világidea tökéletes. de az intuícióval a nagyobb minták és mélyebb. s amely folyamán a látomásban egy pillanatra bepil- lantást nyer a Világidea grandiózus és mindent átölelö működésébe . s ha együttműködünk. láthatatlan mintája benne rejlik. hiszen Isten Ideája? Ha nem vagyunk hajlandók együttműködni vele. növény. önmagában létező. attól még ugyanúgy tökéletes marad. állat. ám mégis benne rejlik az adott dolog vagy lény mögött rejlő isteni energia és mennyei idea. Ez lehetetlennek tűnik az emberi elme számára. . de egyben meg is haladják a fizikai síkot. érzelmen és érzékelésen. Brunton beszámolt egyik közeli barátjának arról. Hogy is lehetne ez másképp.egyre inkább harmóniába hozni ezzel a nézőponttal. amely nagyon ritka. Ezek nem feltétlenül ugyanazok a formák. hogy Chicagóban egy hotelszobában élte át a Kozmikus Látomást. önmagának elegendő. a testet. hogy AZ. Látszólag üres ez a csend. Az intellektus maximum arra képes. túl van értelmen. AMI VAN. mögöttes jelentések is feltárhatók. hogy lassan. önként fogod önmagad .

de a teremtésnek sohasem volt kezdete és nem lesz vége sem: örökkévaló. A Világidea a kezdetektől elrendeltetett. Egy fazekas valóban így dolgozik. amit anyagnak (vagy újabb. de a valóság nem telje- sen az. Sőt ezek az univerzumok egymástól végtelenül különbözők. Röviden. A legnagyobb ilyenfajta tévedés a világ teremtésével kapcsolatos. majd ezután az isteni akarat hat valamire.alapvetően semmi közük nincs egymáshoz. de az ő elméje és erői nem transzcendentálisak. mintha a cél a vég- telen önkifejezés lenne. és ezért nem puszta illúzió. ez a lényege annak. Először is: a külvilág. Két dolgot tökéletesen meg kell érteni. s így nincs személyes választási lehe- tőségünk. Nevezhetjük a folyamatot evolúciónak. habár ezeknek . Az emberi kapcsolatok kezelése. Az univerzum mintegy rávezettetik a Világidea követésére. S nem is érhet véget (habár ritmikusan szünetek vannak benne). .lévén. a természet nem valamiféle hirtelen teremtéssel tűnt elő a semmiből. a társadalmi értékek és az emberi képességek megnyilvánulási formái alapvetően meghatározzák az isteni létezéssel kapcso- latos ideákat és hiteket. ami történik. Sőt a megnyilvánuló univerzumok száma is végtelen lehet. Az elmélet szerint az Isteni Elméből kibontakozik egy nagyszabású terv vagy kép. hanem az isteni valóság közvetett megnyilvánulása. egységben éljünk az Élettel. maguknak a gondolatoknak a megjelenése egyben teremt is. Ugyanakkor a szabad akaratnak mégis van egy megnyilvánulási formája. mert a Végtelen Lény soha nem fejezheti magát teljesen ki véges számú kifejezési formán keresztül. ha úgy tetszik. az időzítés nem. hogy tudatosan egyesüljünk. és ez az akarat kialakítja a világot és lakóit. hogy milyen hamar teljesül be a végső cél. Az isteni elme ettől eltérően működik: saját maga az anyag és az energia is. meg is nyilvánul az idea. Az emberi értelem visszahőkölhet ez előtt az idea előtt. először megszületik a gondolat. hogy teljesen különböző és transzcendentális érzékelési síkhoz tartoznak . Másodszor: a világ az iste- niben gyökerezik. Az irány elrendeltetett.Az élet célja. majd fokozatosan megvalósul. fejlettebb tudásunk szerint energiának nevezünk).

amely szerint az isteni őselv saját céljai érdekében . az emberi lény tudatalattijára vonatkoznak. hanem mindenre. amint örökkön örökké kinyilvánítja a végtelen Világelme jelenlétét. Tökéletes. hiszen az összes lény fejlődése a primitív amőbától a tökéletes spirituális tudatosságig az evolúciós fejlődés révén bizto- sítva van. Mi más az univerzum. s nem hajlandó válaszolni az őt meggyalázók kérdéseire. hogy megismerje önmagát. így semmire nincs szüksége. De erre nincs is szükség. s nem az isteni őselv érdekében áll.Elutasítunk minden olyan elméletet. mint Isten hatalmas szimbóluma? Végtelen változatos- sága utal az Abszolút tökéletes végtelenségére. Nem csak az ember teremtetett Isten képmására. saját érdekükben. Jung archetípusai. hogy az ember öntudatlanul is Istent keresi. Nem csak saját magunk megismerésén keresztül fedezhetjük fel a mélyen a szívünkben rejlő isteni életet. vagy hogy szabaduljon magá- nyosságától . hogy az Isten pedig az embert keresi. hanem a természet csendjét hallgatva is felfedez- hetjük. ez a megértés nem feltétlenül túl mély). Nem igaz azonban. Az igazság az. amennyire megértettem munkásságát (s mivel nem vagyok követője vagy tanítványa.például. A Világidea archetípusai (nevezhetjük így is. kegyesen megnyílik s tökéletes válaszokat ad azok- nak. hogy létezzenek. s a benne rejlő lények evolúciója azt a célt szolgálja. hanem az egész univerzum. A magasabb énnek azonban nincsenek vágyai és érzései. s így nem mondhatjuk. hogy bármit is keresne. akik csendes. ha kedvünk tartja) azonban nem csak az emberi lényekre vonatkoznak s nem csak egy tudatszintre. harmonikus és együttműködő egóval fordulnak hozzá. A kozmosz önmagából.teremti meg a kozmoszt. Igaz az. hogy minél inkább megnyilvánuljon bennük és általuk az isteni. hogy az univerzum isteni ideája alapján az élő sejtek evolúciós fejlődése szép lassan az isteni tudatosság szintjére emeli Őket. Bár a természet kérlelhetetlenül csendben marad. . az Önmagában rejlő szükségszerűségekből következően keletkezik. vagy még inkább saját magasabb énjét.

ahogy Buddha mondta. akiket nem ugyanazok a fizikai törvények kormányoznak. mert ott jobban otthon tudják érezni magukat. intelligens lények. Másrészről viszont az úttörők. akik a tömegek elé kerültek s nem találnak megfelelő feltételeket a további fejlődésük- höz. olyan bolygóra jutnak. Miért ne lennének nálunk sokkal magasabb rendű létformák. akár egy hegy felszínéről legyen szó. egy magasabb szintű bolygóra kerülnek. minden mulandó. hogy a következő fokozatba kerülhessenek. akik nem tudnak átjutni a következő boly- góra. Ez a kozmikus sugár- zás az. A létezés minden területén felfedezhetjük ezt. ami „anyaggá" válik. hanem az állatokra. ahol a feltételek alacsonyabb szintűek. legfeljebb a látszata. sőt növényekre is. S ez nem csak az emberi lakókra igaz. . Az energia folytonos hullámok vagy folytonosság nélküli részecskék formájában sugárzik. Akár egy ember szerencsé- jéről. „pillanatról pillanatra".Az emberek túl sokat foglalkoznak magukkal. Minden bolygó lakói az evolúciós fejlődés különböző fokához tartoznak. saját jelentőségükkel a kozmikus rendben. Az evo- lúció bizonyos fázisaiban hullámokban települnek át egyik bolygóról a másikra. tisztább jellemmel. ebben a hármasság- ban nyilvánul meg a Világidea. tudatos. mint az embereket. A vonzás. Csak az elmúlás üteme kérdéses. Ennek megfelelően a lemaradók. taszítás és pihenés: e három kozmikus erőben. magasabb mentalitással. Az istenek egyszerre szimbólumai bizonyos erőknek és eközben magasabb síkon lakozó lények is. tökéletesebb spirituális tudással. maga a tény nem. Sehol sem létezik állandóság. vagy ahol a legnagyobb segítséget kapják. ahol az akkori fejlődési fokuk legjobb kifejezésére van lehetőségük. Az emberek számára jellemzően láthatatlanok. Istenek ők. s hatalmasabb erőkkel és technikával? Vannak olyan lények.

Minden a létesülés állapotában van. és különösen a tudatos lényeknek. hogy egy új lehetőség bukkan fel. hogy tapasztalatokat kell gyűjteniük a . s miért nem egyenesen haladnak előre? A válasz az. ám csak az Istenek élnek a létezés síkján. a tiszta tudatosság nem. hogy tudatosan oldódjon fel egy magasabb tudatosságba. akkor azt látjuk. ahogy Buddha mondta. Minden dolog felbomlik végül. Amikor azonban a legutóbbiról beszélünk. Olyan országban élt. bár meglátogathatjuk e síkot. majd ez a feszültség időlegesen fenntartja a tárgy alakját. Az élőlények vajon miért a spiráljellegű kétirányú utat választják. olyan. Habár az univerzumot nem valamilyen cél érdekében hozta létre a Világelme. hogy a meditációt tegyék életükké. s akár hosszabb időre is ott maradhatunk. Mi emberek. igenis van célja és küldetése. hogy a témáról beszéljen. s azt mondta. amelyet a végsőkig ritualizáltak s megtöltötték babonákkal. hogy ezen túl nincs semmi. egyszerűen csak nem volt hajlandó erről a lehetőségről beszélni. A felvillanások során felismerjük ezt a tényt. vagy Krisnamurti (a második) sza- vaival: a valóság a változásban. állatokra és az emberekre is.Az emberi tökéletesség eszményképe egy statikus eredményt. amely a természet alacso- nyabb rendű lényeivel nem eshet meg. mint az embernek. felfelé és lefelé haladó szakaszokkal. az emberek számára igenis jól definiált célok léteznek. formáját. és ugyanez az erő van jelen. hogy térjünk. ez a végső. egy beérkezett állapotot jelentene. ahol az érzelmek elvesztek a vallásban. de a létezés. előre és hátra. A létesülés és a mozgás folyamatok. A létezés túl van a létesülésen. Valamiféle feszültség tartja egyensúlyban a dolgokat. a benne lévő élőlényeknek. amikor felbomlik az adott dolog. de a természetben nincs ilyen állapot. végül vissza kell. sokkal inkább kanyargós. Krisnamurti viszont meg is állt itt. ám csak az ember képes arra. mozgásban van. A misztikusok azzal a lehetetlen feladattal voltak elfoglalva. Ez egyként igaz az ásványokra. Habár a Világelme számára nem létezik elérendő cél. hogy a létesülésen túl lenne valami más. növé- nyekre. teremtményei. eredménytelen elméletekbe merült. mint sok egymásba csavarodó spirál. ám a természet megtiltotta ezt és visszahúzta őket. gyakorlatiatlan. Buddha soha nem tagadta. miközben összeállnak. ahol az értelmi- ség értelmetlen. A különböző élőlények által követen lassú fejlődési útvonal nem egyenes. hogy Buddha miért utasította el. Jó oka volt annak.

Ha megértjük.és kilélegzés. melyet pirka- datnak nevezünk. E nélkül nem létezhetne megtapasztalható világ. hogy az élet miért egy nagy paradoxon. . A tapasztalat arra tanítja az emberi lényeket. hogy cl tudja fogadni. hogy az életet a kettősség kor- mányozza. árnyalatokat hordoz magában. A születés és halál. be. amely nemcsak. s látszólag az egész önellentmondásokkal tűzdelt. Az elmének tehát meg kell találnia saját egyensúlyát. Éppúgy. akkor az adott lény minden oldala fejlődhet. fejlődés és romlás. ahogy a nappal és éjszaka pozitív és negatív oldalai ugyanannak a dolognak. ahol a nappal találkozik az éjszakával. hogy az ellentmondások egyben egymás kiegészítőiként. Előbb-utóbb mindenki eléri ezt a békességet. hogy meg tudjuk érteni. Amit a hindu szövegekből tanultam. hogy lehetővé teszi az univerzális létezést. miszerint Brahma ritmikusan kilélegzi magából az univerzumot. akkor azt is megérthet- jük. A válasz egy szóval: paradoxon. az ellentétek egymás elválaszthatatlan és nél- külözhetetlen párjaiként is szolgálnak. Ez az állandó átváltozás az. hanem valóságosan is rámutat a változás pillanatról pillanatra tartó természetére. majd visszaszívja magába. így adva annak fizikai létezést. nemcsak az univerzum időnkénti újjászületéseire utal szimbolikus formában. Ez a szó magában rejti és összefoglalja a világot. befelé és kifelé fordulás. különbségeire. s ha ez a tapasztalat teljesen különböző jellegű feltételrendszerek- ből áll. nem lennének tapasztalatok. Azért van szükség egy kiegyensúlyozott elmére.a természetben pedig egyensúlya. az életet és az embert. minden látens tulajdonsága szárba szökkenhet. A igazság paradox jellege a legtöbb ember számára túl mély ahhoz.fejlődéshez. De ahogy van egy pont. amelyek fejlődésre serkentenek. ellentéteire. s így megtalálja békéjét is. hogy a természethez hasonlóan ellentéteket. egy pont. éppúgy saját emberi tapasztalatunkban is van az örömöknek és a fájdalomnak egy semleges zónája . az öröm és a szenvedés is. hogy mindent a kettősség kormányoz. öröm és szenvedés. fia- talság és öregkor. nem lenne térben és időben megnyilvánuló tudatosság. különbözőségeket. hanem fenntartja az uni- verzális egyensúlyt. pusztán szellemi és teljesen testi lét ellentétpárjai között tud tökéletesen beteljesedni.

a Világidea ilyen. Mi. ezért ez meghaladja az intellektust. s nincsenek gondolatok. azaz a végső nézőpont pedig azt mondja számunkra. Ezt a kettősséget jelöli a kínaiaknál a jin és a jang. Az előző. A kettősség uralja a világot. Olyanok. Végtelen böl- csesség eredménye ez. s a Bhagavad-gítá „ellentétpárok" kifejezése is. Ez egyáltalán nincs így. A kettősség tény. csak ez kettősség nél- küli. Csak az érinthetetlen valóság áll kívül ezen. mindenhol jelen van.amely egyben kiegészítője is . az láthatóan azért kell. de az egységben marad eközben. nincs megfigyelő sem megfigyelt. hogy a filozófia a kettősséget használja a hétköznapokban. gömb alakú égitestei is a saját ellentétükben. együtt kell létezniük vagy együtt pusztulnak. Egyszerre létezik ugyanis egy végső és egy hétköznapi hasz- nálatra szánt nézőpont. akik nem csak intellektuálisan kutatják az igazságot. hogy nem is lehetne másképp. és szeretnénk. De egy- ben illúzió is. így egyeztetve össze e kettőt. miközben folyamatosan az igaz- ságban gyökerezünk. az a kettős nézőpont. Bármire is van szükségünk a létezés során. s az ennek ellentmondó igazság . Azaz azt mondja meg. hanem szeretnék azt is tudni. hogy miképp tekintsünk a világi dolgokra. s hogyan bánjunk velük.bár nagyon különbözik egymástól - harcol egymás ellen. Mivel ez a végsőről szól. mert szükség van ellentétpárjára is. hogy egyensúlyt kell találnunk a kettő között. hogy ez a két erő . Még az univerzum határozott. ám számunkra a fontos feladat az. hogy az megfeleljen ennek az igazságnak. ahol az idő és a tér eltűnik. de Isten gondolata.a kettősségnélküliség. valójában egymás kiegészítőinek kell tartanunk őket. s így bízhatunk abban s elfogadhatjuk azt. ha árnyék nélkül létezne a fény. az alak nélküli űrben léteznek. hogyan élhetnek a világban úgy. amivel a filozófia hozzájárul azok kereséséhez. fájdalom nélkül az öröm. Az utóbbi azt mutatja meg. Az egyik nagy segítség. A természetben minden az ellentétek világában létezik. mintha a világ teljesen valódi és a végső volna. a gyakorlati dolgokban. hogy nem szeretjük ezt a törvényt. hogy úgy cselekedjünk. nem tehetünk ellene. Elválaszthatatlanok egymástól. Ezért kijelenthetjük. hogy mindenre csak egyféleképp tekinthetünk.Hiba lenne azt hinni. Nem kell örülnünk létezésünk illuzórikus természeté- . mint az elektromosság pozitív és negatív pólusa. Mindenhol jelen van a kettősség: az élettel együtt jár a halál s a fénnyel a sö- tétség. nincs kivétel ez alól. emberek lehet. s minden egyes embert is. mivel csak egyetlen valóság van.

hiszen az ember szívében hordozza az istenit. egy alapvető ősidea. nyugodt és észrevehetetlen. egyszerre abszurd és alaptalan. ugyanakkor mind a tapasztalat. Az evolúció minden korábbi lépcsőjében a tudatosság teljesen elrejtezik saját megnyilvánulási formáiban. mind a filozófia alátámasztja azt a tényt. teljessé és befejezetté teszi azt a végső való.kiteljesedik. Mindkettő alapját. Mi is az. amely az embert a létezés csúcsára helyezné. elősegítheti a tudást és a tudatlanságot is. mert mély igazság magva rejlik benne. A Világidea Önálló létező. Az. s visszatükröződik az emberben. Az időben . melyben minden emberi elme gyökerezik. s jelentést ad az emberi létezésnek. Csak az embernél kezdődik el az egyéni öntudat kialakulása. Ám nem véletlen az az arro- gancia. hogy az öntudatosságot először az emberben éri el az élet. Az az elképzelés. s nem mi vagyunk az egyetlen öntudatos élőlények a végtelen univerzumban. saját egónk az. Más bolygókon létezhetnek végtele- nül intelligensebb és szeretetre méltóbb lények. mivel kiegészíti.nek. amely a Világelmében létezik s örökké benne él. a gondolatteremtő erő egy rejtett forrásból. hogy mit kezdünk ezzel az erővel. . használ- hatjuk jól és rosszul. Az Isten képmására teremtett ember nem a fizikai testben létező vagy a vágyak- kal telített. de nem is kell elvesznünk benne. Habár teljesen sajátunknak tűnik. és soha nem válik öntudatossá. aminek tudatába kerülünk. akik az advaita védánta irányából érkeznek a filozófiához. mintegy mintáját képezi. az Univerzális Elméből táplálkozik. minden egyes ember saját dolga. Azok a tanulók. hanem az. Az univerzum alapja. Az ember ideája. hogy az isteni lélek elveszítvén saját maga tudatosságát. azt a hitet hozzák magukkal. vagy a gondolatok sokaságát magában hordozó ember.és idővel . emberközpontú elképze- lés. miszerint Isten ezt a világszínpadot pusztán az emberi lények kedvéért teremtette. aki mindezek mögött lakozik: csendes. aminek a tudatában vagyunk? Saját magunk.

amely tuda- tosan isteni. A félreértés. de rejtett lényéből ered. A második kérdés már nehezebben megválaszolható. ami ebből a lélekből ered. Mi a haszna az emberi lélek evolúciójának. ám a helyzet más. ám ezt soha nem tudta. hogy a reinkarnáció során nem az isteni lélek kerül a test fogságába. s később éppilyen lassan ismeri fel s egyesül végtelen forrásával. hogy ha ez lenne a helyzet. A tapasztalatszerzés. amelyből előbb-utóbb kialakul az ego. Az az életmorzsa. mindig tudva és nyugodtan figyelve. Az ego saját előrehaladása a célja ennek az evolúciónak. ami ezekhez a kérdésekhez vezet. Amikor elér- kezik a keresés ideje. de talán elég. Az ego isteni jellege alapvető. Az a hosszú és fáradságos evolúció. hogy az ego ugyanarról a szintről . a legegyszerűbb tudatosságként indul útjára. s ezért gyakran felteszik a kérdést. akkor a kritika jogos lenne. amelynek folya- mán ismét és ismét fizikai formát kell öltenie. érintetlen marad. Végül a legteljesebb emberi tudatossággá válik. ám önmaga nem reinkarnálódik. kérdezik sokan. A valóság azonban az. ami alatt az életszikra az egyszerű sejtlétből eljut az érett emberi létig. azaz az evolúciós folyamat célja éppen az. individualitása még a számunkra elérhető legistenibb álla- potban is megmarad. s másrészt mi a haszna az én hosszú evolúciós ciklusokon keresztüli kialakításának. az Önvaló feltárja magát . az az élet- szikra. Az Önvaló magában foglalja ezt a reinkarnálódó egót. Nem ugyanabban az állapotban ér véget útja.származik és ugyanott is ér véget. A legmélyebb emberi szerelem mentális és fizikai tapasztalata jó hason- lattal szolgál.először alig érezhetően és csak részletekben de később a bújócska szerető egyesülésben ér véget. egyszerű sejtként tűnve fel a mi síkunkon. hanem forrása. hanem valami.most ismét öntudatossá szeretne válni. amely magába foglalja a spirituálist és intellektuálist is. hogy ugyanoda érkezik vissza. amiből ered. amely az Önvalóból kiáramlik. alapvetően abból a hibából ered. ha csak annyi tör- ténik. lassan alakul ki a véges tudatosság a tökéletesen végtelen öntudatlanságból. valójában a tudatosság evolúciója. nagy különbség van ugyanis a kiindulási és megérkezési állapot között. hogy kicsit jobban megérthessük ezt a rejtélyt. ez a tudás kialakuljon. komoly céljai vannak eme fáradságos utazásnak. de lényét tekintve különálló marad. ahonnan kiindult. Ö a szülő. Sohasem az ego az. Épp ellenkezőleg. az Önvaló. amely szerint az isteni lélek esik át a reinkarnációk hosszú zarándokútján. Azt feltételezik. Az ego lassan születik meg. ha végül beol- vad és feloldódik az éntelen Abszolútba? Nem abszurd és haszontalan ez az egész? A válasz az. hogy ez a tudatosság. hogy miért is tesz meg egy ilyen hosszú és szükségtelen utat? A kérdés azonban téves feltételezésen alapul. ha kijelentjük. . Az a forrás azonban. az ego pedig csak gyermeke. és nem az esik tudatlanságba újra és újra.az isteni szintről . Minőségileg egyenlővé válik. hogy az ember egyénisége. mint ahogy elin- dult.

Az Önvaló soha nem zuhan a mélybe vagy emelkedik fel. hanem az egóé. amennyire korábban harcban állt azzal. nem tér vissza az Egészbe minden nyom nélkül. hogy a lélek levettetik a testbe. küz- delmei eredménytelenek s keresése értéktelen. Nem az Önvalót csalja tévutakra a tudatlanság és a vágy. Ha ez lenne az igazság. az ego. és az evolúcióval járó fájdalom nem céltalan. Nem az Önvaló intelligenciája és tudatossága fejlődik szép lassan. Valójában az evolúció új spirálján indul egy istenibb létezés és magasabb tudatosság felé. az téved. életszikrává válik. vagy hogy a szellemet az anyagba zárják. az önzés és a kifelé fordu- lás. hanem spirálban zajlik. melynek során éppoly har- monikusan fog együttműködni az univerzális létezéssel.Bárki. Az „én" az elme végtelen óceánjá- ból vált ki s lett egyéniséggé hosszú. Utunk nem kör- ben. Minden képzeletet felülmúló. míg egyes buddhisták az ego teljes megsemmisülésében. amikor kiválik az isteni őserőből addig. s nem marad más alternatívája. akkor az egész terv értelmetlen lenne. s később ebből lesz az összetett emberi ego. ha ugyanoda jutnánk vissza. az az Önvalóból való valamiféle kiáradás. nem oldódik fel. mint hogy onnan visszamász- szon az elveszett csúcsra.ezt nyugodtan elhihetjük. soha nem veszti el saját fenséges tudatosságát. de egyben ostoba kaland. Nem az Önvaló szenved és küzd e hosszú folyamat alatt. amely ugyanoda visz vissza. Az evolúció nem ugyanolyan állapotban visz minket vissza a kiindulási pontra. Ha az ember útja csak körben járást jelentene attól a pilla- nattól fogva. nem tűnik el. S ekkor az ember már nem választja külön saját jólétét az általános jóléttől. Néhány hindu szekta az ego Önvalóval történő összeolvadásában hisz. Valami tehát kiválik. az univerzum létezésének van értelme. hanem gyermeke. a természet számos királyságán átvezető fejlődés után. . Miután megértette. ahonnan kiindultunk. ami kifejlődött. Habár a kozmosz kereke örökkön örökké forog. nyil- vánvalóan nem lenne értelme. aki azt gondolja. S részben ebben rejlik a válasz a kérdésre: Mi is a végső célja az emberi kalandoknak ebben a világban? Az élet igenis számít. hanem egy sokkal jobb valóság felé vezet . ahol ráléptünk a fájdalmak útjára. ha a felismerés után végül ezt a tudást sutba is kellene dobni. akkor az emberi faj története értelmetlen lenne. s ennek megfelelően látens módon ebben a valamiben megvan az Önvaló ereje és képességei. amíg vissza nem tér oda. ám ezek a nézetek nem egyeztethetők össze a filozófiai nézőponttal. az haszontalan és hiábavaló utazás lenne. és először egyszerű életegységgé. Akivel mindez történik. kiszakad az Önvaló végtelenségéből. Az az öntudatosság. hogy valójában kicsoda és micsoda is. Ennél jóval több rejlik azonban a történetben: egyes elméletgyár- tók gondolatain kívül ugyanis egyszerűen nem így zajlanak az események. hanem az egót. Ha az evolúció csak egy ránk kényszerített folyamat lenne. ez a mozgás nem cél nélküli.

S ez a fejlődés nem a védánta által hirde- tett egyesülésben vagy a buddhisták által elfogadott kihunyásban ér véget. mint a másodpercről másodpercre való fennma- radás. Ez a valódi Énünk. mivel itt az egyéniség kifejlődéséről beszélünk. S így a legmagasabb már a legalacsonyabban is benne rejtezik. valójában kibontakozás. Hatalmas és változatos univerzumban él. Ebből következik. mintha ez a differenciálódás ebből a kifejeződésből következne. de mind- egyikben van . hogy mindennapi tudatosságunkban ezt a képet valósítsuk meg. mely látszólag emelkedés. mely megkülönbözteti a többiektől. hogy a megvalósuló lehetőségek mindig is benne rejlettek az evolúciónak alávetett lényekben. de ez kívül esik megértésén . Nem hal meg. a lehetőségek megvalósulása. mint Darwin materialisztikus megközelítése. Sőt tovább is mehetünk: az emberi test is meghalhat és széteshet. Ez a valódi idea. pusztán ösztönös életétől komoly fejlődés vezet az ember tudatos gondolkodásáig. A filozófusok definíciója mentalisztikus megközelítésből ered. s nem is érdekli más. szétes- het. látható alkotásokon vagy két kezének teremtményeivel ki nem fejezi azokat. hogy ezt az ideát valósítsuk meg. Ezek az ideák azonban ettől még nem vesznek el. hogy az evolúció változatosságot teremt. ameddig csele- kedeteken. tudatos és tudatalatti lényének állandó részévé válnak. elégethetik. ahol automatikusan eltárolódnak éppúgy. Isten meg nem nyilvánult képe ez. Az élet egy. s nem ugyanaz. s éppígy a kozmosz is teljesen megszűnhet. mint saját lelkében.bár ezek a lehetősé- gek az egóban már lappangva benne rejlenek. Az ember emlékeinek és jellemének. mint az őt közvetlenül körülvevő világot. ám a Világelmében tovább fog élni a teremtő idea. a zene a mesterlemezen rajta marad. beszéden. S ez nem is eshet meg. Végtelen egyed van. kifejeződési formái különböznek. intelligens erőfeszítése. s feladatunk az. de az azt megteremtő idea fennmarad a Világelmében. Bár a bakelitlemezt eltörhetik. Számunkra ez egyszerűen az a küzdelem.valami egyedi. de megjelenési. viselkedésben. Az állatok vak.a hasonlóságok ellenére . Az evolúció folyamán a növények ösztönös. amely a felemelkedés és bukás ritmikus körforgásán keresztül az egyéni tudatosság egyre teljesebb kifejeződéséhez vezet . a mi tökéletes Énünk. melynek mására az ember készült. vak küzdelmét az életben maradásért átveszi az ember öntudatos. Az állatvilág egyetlen lakója sem ismer mást. Mindenhol azt látjuk. s folytonosan arra törekszünk. ezt realizáljuk. ahogy a mes- terlemezen rajta van a zene. hogy az egész folyamat. Az ember elméjében lévő ideák rejtve és titokban maradnak. ezt a képet fejezzük ki. Az evolúció folyamata feltételezi.

és az életerő önmaga tudatába kerül. hogyan maradhatsz meg benne. míg a hindu bölcsek majának. jelentéssel bíróvá válik. akkor csak idő kérdése. megállásra képtelen elmeállapot megszűnését. akkor beteljesítjük feladatunkat a földön.s az idő előbb- utóbb úgyis eljön. habár egy adott pillanatban mindig van. fejet kell. Tanulmányozzuk. Nem más az. öntudata kifej- lődik. tisztább intelligenciát kell kifejlesztenie mind konkrét. Csak ekkor válhat lehetségessé és nyilvánvalóvá egy magasabb cél. s ragaszkodni kell hozzá saját megsza- badulásunk. hogy mi nem. Az ősi egyiptomi papok Ízisz fellebbenthetetlen fátylával szimbolizálták ezt. mi rejlik a nagy rejtély mélyén. s a bizonytalan. Emberek vagyunk mindannyian. azt azonban lehet tudni. semmiféle választásunk nincs. Az intellektust kötik a formális logika szabályai. Hiábavaló itt a vita. amikor a fejlődő lény eléri az emberi fokozatot. s meg kell e kettő között teremtenie az egyensúlyt. Ha az emberek nem hajlandók ezt most megtenni. térj hozzá vissza minden egyes nap. egyéniséggé válik. mint ez az igaz üzenet: „Keresd tenmagadban az istenit. hogy hajtson az ember korlátai előtt. A végső célt. van bennünk valami isteni. a végeredményt tekintve. nem számít ki is ő. állandóan zavaros. hogy mikor lesznek rákényszerítve . Ekkor az élet jelentősebbé. s ezt meg kell találnunk. Az egész emberi fajnak végig kell járnia a szá- mára kijelölt utat. a nagy német atomfizikusnak a felfedezései vezettek a határozatlansági törvényhez." . A tudatosságnak eme hiánya csak akkor tűnik el. egyetlen lehetséges megváltásunk érdekében. Ám mégis. Lehetetlen megtudni. nem istenek. megmagyarázhatat- lannak nevezték. Minden ember. az okoskodás. ok-okozati kapcso- latra kondicionáltatott. Heisenbergnek. amely mégoly apró mivoltában is ne tükrözné a végtelen kozmosz mintáját. legyen bár a legnagyobb tudású kutató vagy a legmélyebb filozófus. mind absztrakt irányban. s végül légy azzá. pihenésre. tökéletesebb. Ez a valódi igazság az agnoszticizmus mögött. magasabb érzéseket. az ismeretek rendszerezése. s csak ebben az esetben találhatjuk meg az elme valódi békéjét. hogy boly- gónk legnagyobbjai mit adtak nekünk. s itt olyan helyre próbál merészkedni. Ha ezt megtesszük.és érdeklődési körén is. Egyetlen sejt sincs testünkben. ahol ezekkel nem boldogul. a tények rendezgetése és kutatása. arányait és funkcióit. tanuld meg.

minden mással együtt . teremtő elme .egy mérhetetlenül hatal- masabb tudatosságon. Az advaita védánta koncepciója . megismételhetetlen. Beszélhetünk bár folyton a kettősségnélküliségről*. hogy az egész univerzum s benne minden . S nemcsak hogy ez igaz.Isten mint szoláris logosz Minden tudományos bizonyíték arra utal.az Ő csendjében. kiegészítenék. de végül minden igehirdetőnek szerényen fejet kell hajtania a végtelen Lény előtt. kiegyensú- lyoznák s teljessé tennék e nézetüket azáltal. Mindeme tanulmányok közepette újra és újra vissza kell térnünk a legfontosabb elvhez. s minden vallásos misztikus tapasztalat. akik ezt vallják. hogy Isten egyenlő a szeretettel. de eközben én éppígy . Számunkra egyenlő Istennel. a Világelmén belül vagyok. hogy létezik egyetlen erő. amely uralkodik az egész univerzum felett. Ez az erő az. hogy ez az erő az univerzum fenntartó ereje. mással össze nem mérhető. Gyakran mondják nekünk misztikus és vallásos körökből. VILÁGELME Isten mint a Legfensőbb Egyén .a for- dító. . valamint a filozofikus belső meglátás is megerősíti ezt. hogy elvesznek a csendben .Isten mint a működésben lévő. amíg annyira semmivé nem válnak. Miszerint én és Isten vagy az Atman és a Brahman egy. a Világelme valóban létezik. amit én Világelmének nevezek. ha azok.tárgyak és élő lények . intelligenciája külön- leges. s kapcsolatban állunk vele imán. Minden tapasztalásom tárgya a saját tudatosságomban van. odaadáson. Helyes lenne. akik fi