P. 1
A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája

A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája

|Views: 545|Likes:

More info:

Published by: Koncsievics Zalán Andor on Jun 10, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/30/2013

pdf

text

original

MURÁNYI-KOVÁCS ENDRÉNÉ - KABAINÉ HUSZKA ANTÓNIA

A GYERMEKKORI ÉS A SERDÜLŐKORI SZEMÉLYISÉGZAVAROK PSZICHOLÓGIÁJA

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

5

Tartalomjegyzék

Bevezetés.................................................................................................

9

I. Szocializáció, szocializálódás (Murányi-Kovács Endréné)............ 15 A családi (elsődleges) szocializáció funkciói és diszfunkciói .... 20 A szereptanulás ........................................................................ 22 A leválás ................................................................................... 23 A „kettős kötöttség" (double bind) .......................................... 24 A kortársi (másodlagos) szocializáció funkciói és diszfunkciói ..26 Önismereti érzékenység - értékújítás ...................................... 26 A szimmetrikus kommunikáció elsajátítása ............................ 27 A belsőkontroll-attitűd.............................................................. 27 A nemi szerep (gender role)..................................................... 28 Az énazonosság (személyi identitás) és a társadalmi azonosságtudat (szociális identitás) ......................................... 29 Az intézetekben - csecsemőotthonokban, nevelőotthonokban, speciális intézetekben - élő gyermekek szocializálódása............ 31 II. A csecsemő- és a kisgyermekkor (A születéstől az iskolakezdésig) (Kabainé Huszka Antónia) .............................................................. 37 A szenzitív (kritikus) szakaszok .................................................. 39 Életkori jellemzők 0-2 éves korban, a születéstől beszéd kezdetéig .......................................................................... 43 A sírás ....................................................................................... 43 A nézegetés............................................................................... 45 A mosoly................................................................................... 46 A hangadás, a gügyögés, a beszéd kezdete.............................. 47 Az utánzás ................................................................................ 49 A gyermek jelző és tájékozódó viselkedésére ható tényezők ... 50 Kötődés az emberekhez ........................................................... 52 Félelem az idegen személytől................................................... 54 Szeparációs szorongás.............................................................. 55 Az interperszonális kötődés eredete ........................................ 57 Életkori jellemzők 2-6 éves korig, a beszéd kialakulásától az iskolakezdésig ......................................................................... 59 Az éntudat kialakulása.............................................................. 60 A kortárskapcsolat ................................................................... 62 A testvérhelyzet ....................................................................... 65 Eltérések a csecsemők és a kisgyermekek egyedi fejlődésében ..68 Temperamentumbeli eltérések ................................................. 68 Nemi különbözőségek............................................................... 70

a

9

................................................... 140 A gyermekkori kényszerek.......szociális izoláció.......... 110 Neurotikus megnyilvánulások ................................... 185 10 .............. 149 Pótcselekvések ..................... 151 Hajkitépés....................................................................... A gyermekkor az iskolakezdéstől a prepubertásig (Murányi-Kovács Endréné) ....................................................... 83 Életkori jellemzők 6-12 éves korban ........ 87 A családi környezeti ártalmak....................................................................... 171 A neurotikus struktúraképződés kezdetei ... 151 Az ujjszopás ... 153 Az éjszakai ágyba vizelés (enurezis nocturna)........................................................... 122 A depresszív magatartás........144...................................... 148 A lopás .. 71 A gyermekgondozási gyakorlat rövid és hosszú távú hatása ................................................................................................... 159 A táplálkozási zavarok....................................... A serdülők és az ifjúkorúak inadaptációja (Murányi-Kovács Endréné) ......................................................................................................................................... 180 A depresszív neurózisok............................................................. 145 A hazudozás.......................... 169 Az ifjúkori válság ............................. 109 Fejlődési retardációk.......................... 160 A tic...................... 74 Kísérletek a hospitalizáció............................................................................................................................... a fej falbaverése 152 Az onánia ...................................................................................... Disszociális tünetek...................................................................... ujjak tördelése......................... 95 A nevelőotthoni környezeti ártalmak................................................................................................................................................... 114 A szorongás ............................................................................ 152 A pszichogén funkciózavarok ............................... 161 A minimális cerebrális diszfunkció (MCD) ........................ 148 A csavargás .................................................................................................................. 153 Beszékelés (enkoprezis).................. 85 A személyiségfejlődést akadályozó hatások ... 161 A pszichoszomatikus megbetegedések ............................................................................................................. 77 III..................................... szájharapdálás...................... a szociális izoláció kiküszöbölésére az intézeti nevelésben .............................................................................................. 145 Az agresszivitás ..................... 151 A körömrágás ............................................................ 87 Az iskolai környezeti ártalmak ............... 100 A pszichikus károsodás tünetei 6-12 éves korban...................................... 73 Hospitalizáció ............................ 158 Az alvászavarok..... 167 Életkori jellemzők ............................................................................... 183 A kényszerneurózis .......................................Az agresszió .................................................. 163 IV....

...................................................... Reszocializáló intézetek ...................................................................................................................A skizoid jellegű neurózis............................................................................................ Az öngyilkosság......... A hiszteroid neurózis ................................................................ 186 187 190 195 196 199 201 202 203 11 ............................................ A kábítószer-szenvedély (narkománia) .................................................................................................................................................... Az alkoholizálás.......... Az anorexia nervosa ... Törvényszegő állami gondozottak ......... A bűnözés......................

) A következőkben rátérünk munkánk néhány . Állami és társadalmi szervek megbízásából egyéni és csoportos prevenciós foglalkozásokat vezetnek veszélyeztetett gyermekeknek és fiatalkorúaknak. A pszichopedagógiai tevékenységre társadalmunk egyre több intézménye tart igényt.és ifjúságvédő intézetekben. több évtizedes felsőoktatási és klinikai pszichológiai (gyermek. neurotikus és disszociális növendékek otthonaiban. hogy a szakmai gyakorlatban nélkülözhetetlen ismeretek átadásán túl. szemléletük kreatív kialakítására motiválhatjuk. hogy az olvasó mélyrehatóan megismerkedjék az állami gondozásba vétel által okozott inadaptációs magatartásformákkal. Amint a fentiekből kitűnik. interperszonális és intraperszonális konfliktusairól. 12 . Fontosnak tartottuk. hogy közreműködjenek a hosszabb kezelésre szoruló gyermekek pszichikus állapotának stabilizálásában. Viszonylag nagy teret szenteltünk a pszichológia különböző irányzatai. leggyakrabban az alábbi munkakörökben. a személyiségzavarokat döntően befolyásoló tényezőknek a kiválasztása.és kommunikációs sémákkal. hogy az inadaptáció komplex összefüggéseit elemezzük. A szerteágazó témakörök tekintélyes hányadát még érintőlegesen sem tudtuk bemutatni. A tanácsi apparátusban gyermekvédelmi előadói funkcióban tevékenykednek. elsősorban a freudi teória és a belőle leágazó újabb pszichoanalitikus indíttatású elméletek felvázolásának. Ily módon törekedtünk megkönnyíteni az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. nagy odaadást és szakértelmet kívánó feladatok várják. illetve veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozik. Ennek érdekében a hazai és a külföldi vonatkozó irodalom feldolgozása mellett. de gyakorlati útmutatást. az intézetekben kialakuló sajátos kapcsolat. általános iskolás és ifjúsági nevelőotthonokban. és megértse a nevelőotthonokban megteremtendő „terápiás légkör" jelentőségét. Családgondozóként foglalkoztatják őket a nevelési tanácsadók és a családsegítő központok keretében. A javítóintézetekből és a börtönből elbocsátottak segítésére utógondozói és pártfogói teendőket látnak el. saját. gondot okozott az ismeretrendszer kiemelkedő pontjainak. a fiatalkorúak fogházában és börtönében. Nyomós okunk volt tehát arra. hogy könyvünk majd minden fejezetében külön anyagrészt szenteljünk e populáció specifikus problémáinak. segítséget is adjon a pályakezdő pszi.Bevezetés Könyvünk elsődleges célja. Úgy véljük. a pályakezdő fiatalokat jelentős. a pszichopedagógusok többsége a családjuktól elszakadt. hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pszichopedagógia szakos hallgatói részére áttekintést nyújtson a szociális környezetükbe nehezen beilleszkedő gyermekek és fiatalok pszichikus folyamatairól. vagy esetismertetésekkel illusztráljuk.feltehetően magyarázatot igénylő . illetve eredmények választékának bemutatásával a hallgatókat önálló gondolkodásra. Arra törekedtünk.chopedagógusoknak feladataik megoldásához. hogy a tananyag elsajátítása biztonságos eszközrendszert juttat a pszichopedagógus birtokába. javítóintézetekben.szerkezeti és terminológiai problémájára. (De nem áltatjuk magunkat azzal. Egyre több pszichopedagógust alkalmaznak gyermekklinikákon és gyermekkórházakban. Gyermekvédelmi felügyelök lehetnek a nevelőszülői hálózatban.és serdülőkori terápiai) gyakorlatunk tapasztalataiból merítettünk. intézetekben élő. hogy munkánk ne csak az elméleti alapvetésre és a szemléletformálásra irányuljon. a gyorsan cserélődő tudományos hipotézisek. Csoportnevelőként dolgoznak óvodás. gyermek.

hogy a főiskola hallgatói szakosodásukat megelőzően megimerkedtek a fejlődéspszichológia tananyagával.Habár tudatában vagyunk annak.az óvodai csoport. egyedivé.) A későbbi mikrokörnyezetek . megjelölések nem alkalmasak arra. az „óvodás". hogy az ontogenezisnek azokat a jelenségeit. amelyekhez gyakorta személyiségzavarok kapcsolódnak.nyásáig. mert egyedi élettörténetük és „mikrokörnyezetük" van. amelyektől való nagymértékű eltérés a zavarok körébe tartozik. Készségei fejlődnek vagy elapadnak. a „kisiskolás" stb. integrálódnak vagy széthullanak. Felmerülhet az olvasóban az a kérdés is. A kutatások jelenlegi állása szerint feltételezhető. valamint a kielégítésükre ösztönző pszichikus mechanizmusok minden állatfajban .) így elkerültük azt a hibás feltevést sugalló látszatot. (Családi o mikrokörnyezetük sem tekinthető azonosnak. hogy a másodlagos. miszerint az egyik nevelési intézményből a másikba való átlépés egyúttal minden gyermek személyiségfejlődésében egyformán jelentős határállomás. hogy a leglényegesebb énfejlődési ugrópontokat és az ezekkel összefüggő nehézségeket . Az egyén és környezete között kibontakozó kölcsönhatások során a személyiség szüntelenül formálódik és válik egyúttal ' egyszerivé. Nem vitás. hanem összetett készenléti 13 . vagyis a pszichoszociális szükségletek is részben veleszületettek. e helyütt felidézzük. és a fejezeteken belül alcímek segítségével fogalmaztuk meg a döntő érési fordulatokat. A primer létfenntartási és fajfenntartási szükségletek. mégsem tudtunk eltekinteni attól. kilencéves kor körül az „átpártolást" a családtól a kortársi csoporthoz. mint bármely állatfajé. az iskolai osztály. a tevékenység és a szabadság (az önkifejtés) szükséglete. (Például egy-két éves korban a beszédkezdetet. nézetünk szerint azonban a „bölcsődés".a fajtára jellegzetes viselkedést determinálják. egészen az élet kihu. hatéves korban a „leválást" mint az iskolai közösség elfogadásának feltételét. aszerint.s az emberben is . és az elsődleges szükségletekhez hasonló intenzitással működő késztetésekként hatnak. (A külföldi szakirodalom számos művében.szintén jelentős változásokat hoznak létre a személyiség organizációjában.kiemeljék. Még az egypetéjű ikrekre is vonatkozik ez . hogy a fenti felosztás a nevelési intézményrendszerhez fűződik. hazánkban pedig MÉREI FERENC munkáiban szintén nem az intézményrendszerhez kötött életkori beosztást találjuk. hogy fejezeteinkben a fejlődésmenet nagyobb egységeit vontuk össze. Ezért tárgyaljuk az első fejezetben a szocializálódás menetét. Az emberi egyednek az ontogenezis folyamán kell megtanulnia legtöbb fiziológiai és pszichoszociális szükségletének kielégítésére szolgáló viselkedésfajtát. Az egyén idegrendszeri és egyéb veleszületett adottságait élettörténete szakadatlanul befolyásolja. az értékelés szükséglete. Nem egy-egy helyzethez tartozó magatartást. a felnőttkori maga alapította család .ha együtt' nevelődnek is -. 10-14. mert a szülők különbözőképpen viszonyulnak minden gyermekükhöz. a szomszédok. 6-10. 1418 évekre terjedő szakaszokra bontásától. hogyan éli át ezeket.munkánk tárgyát . hogy mi okból tértünk el a hazai fejlődéspszichológiai irodalomban általánosan használt életkori beosztástól. Az ember biológiai viselkedésstruktúrája viszonylag rögzítetlen: ösztönös cselekvéseinek repertoárja kisebb. hogy természeti és társadalmi környezetéből milyen ingerek érik. Azt a megoldást választottuk. az egyedfejlődésnek 0-3. míg a következő fejezetekben „életkori jellemzők" címszó alatt röviden felvázoljuk azokat a fejlődési ismertetőjegyeket. 3-6. Legismertebb formáik: az emberi kapcsolatok. és miféle válaszreakciókra képes.) Szólnunk kell a személyiség és a személyiségzavar fogalmaira vonatkozó koncepciónkról. a modell. A személyiség az ontogenezis folyamán alakul ki. ikrek esetében is. a munkahelyi kiscsoportok. a barátok.

táplálkozási elégtelensége. A személyiségfejlődést akadályozó pszichoszociális hatások sokrétűek. Végezetül indokolni kívánjuk az idegen nyelvekből átvett inadaptált és inadaptáció fogalmak használatát. ki benne. de más és más aspektust hangsúlyozó „nehezen nevelhető" 14 . A súlyos. eredetüket tekintve. amelyek rögződő konfliktusok forrásaivá válnak.állapotokat. kiterjedt idegrendszeri sérülések miatt fellépő mozgászavarok. A biológiai környezeti ártalmak. Perinatális (születés közben keletkezett) ártalmak lehetnek a koraszülés. A hetvenes évektől kezdve a nemzetközi szakirodalomban e károsodások következményeit . sem a felnőttek nem tudják megérteni. Intrauterin (méhen belül keletkezett) ártalmak: az anyának terhessége alatt lefolyt vírusos betegségei. de az átlagtól lényegesen eltérő tempójú és igen hiányos.a gyermeknél és a fiatalnál bizonyos fokig természetes. határozott. epilepszia és még sokféle kóros állapot a gyógypedagógia más ágai. amelyeket gyermekkori személyiségzavarok esetében az anamnézis és speciális tesztek valószínűsítenek. nem tekinthető egyértelműen „abnormális" fejlődési tünetnek. A személyiségfejlődést akadályozó hatások .ami a felnőttnél a kiegyensúlyozatlanság jele . másfelől hibás irányú szükségleteket alakíthat. Az egészséges személyiségfejlődést jellemzi.minimális cerebrális diszfunkciónak. disszociális állapotban és pszichikus eredetű szomatikus zavarokban. akiknek fejlődése és a környezet normáihoz való igazodása nemcsak konfliktusos. a nehéz. Pszichikus állapotaikat sem a hasonló életkornak. Az ártalmakat előidéző környezet az esetek többségében nem elégíti ki a gyermek életkori szükségleteit. neurotikus tünetekben. rövidítésben MCD -szindrómának nevezik.és oxigénellátási zavarai. A gyermekkel csak igen ritkán és szűkkörűen lehet kommunikálni. csecsemőkori éhezés. beállítottságokat tanul. Az elmúlt években a magyar pszichológiai és pedagógiai szaknyelv e terminust befogadta és a hasonló tünetegyüttesre utaló. szabadságot. három csoportba sorolhatók. ezekkel cselekedeteinek kisebb-nagyobb csoportjait irányíthatja. szifilisze. a gyermek megnyilvánulásainak eddigi tapasztalataiktól és élményeiktől eltérő jelentése van. Vannak viszont olyan gyermekek és serdülők. gyógyszerszedés által okozott vegyi ártalmak stb. gyors organizált adaptációra való beállítottságot biztosít az egyénnek. oxigénhiánya. kiszáradás. hogy még a viszonylag tartós szociális konfliktushelyzet . agyvérzése stb. agyvelőgyulladás. E könyvben tárgyaljuk azokat a terhességi és szülési ártalmak által okozott. Bizonyos tünetek és tünetcsoportok fellépésén túlmenően ez az összbenyomás utal a személyiségfejlődési zavarra. Posztnatális (születés utáni) ártalmak jöhetnek létre agyhártyagyulladás. A gyermeki személyiségzavar diagnosztizálására még megbízhatóan funkcionáló módszereink nincsenek. gyakori betegeskedés következtében. anyagcsere-betegségei.a környezeti ártalmak . illetve a gyermekpszichiátria körébe tartoznak. agyrázkódás.két nagy osztályát: a biológiai és a pszichoszociális ártalmakat különböztethetjük meg. A gyermek és környezetének konfliktusai számtalan variáció szerint oldódhatnak meg vagy éleződhetnek ki. A gyermekben az adaptáció indítékainak csökkenése a normálistól eltérő (deviáló) kóros személyiségalakulást eredményez. s a szakirodalomban általánosan elfogadott nézet. az elhúzódó.az agyi funkciók kisebb összerendezetlenségét . rendszerint többféle károsító tényező egymást erősítve hat. érzékszervi és értelmi fogyatékosságok. neurológiai tünetekben meg nem nyilvánuló minimális agyi károsodásokat. hogy nagy rugalmasságot. attitűdöket. a fogós szüléseknél az újszülött vér. Ez a folyamat megnyilvánulhat retardációban.

A szerzők 15 . hogy a gyermek. Pszichoterápiás foglalkozások segítségével az önértékelési és a kapcsolati konfliktusok általában oldódnak. a megbélyegzést és az ennek megfelelő jövendő életutat. Különböző okokból és különböző módokon nem tud beilleszkedni sem szűkebb. amikor valamilyen deviáns csoportba „illeszkednek be". pszichológiai kategóriaként sem konkrét elnevezéseket. hogy a peremhelyzetű növendékek egyenrangú kortársi kapcsolatok vagy pedagógusi segítség révén támaszt kapjanak. elfogadják a társadalmi közvélemény negatív minősítését. „problémás gyermek" megjelölés helyett alkalmazza. csökkennek. Az inadaptált gyermekek többsége azonban sajnos nem részesülhet terápiában. Iskolai közösségeink tradíciói sem könnyítik meg. Mi sem kívánjuk feleleveníteni a régebbi pontatlan. s interperszonális konfliktusai természetszerűleg együtt járnak az intraperszonális konfliktusokkal. sem tágabb környezetébe. többnyire negatív értékítéletet sugalló.„érzelmi és akarati sérült". illetve a fiatal társas kapcsolatai romlottak meg. Sorsuk kedvezőtlen fordulópontja. Az „inadaptáció" kifejezés egyértelműen jelzi. mivel hazánkban elenyésző számú rendelőintézetben van erre lehetőség.

amely biológiai eredetű. ha két korai definíció felidézése után rámutatunk egy új. A kiváltó szignál. ellenszenveket. vagy amelynek tagjaivá szeretnének válni" . légzés. vagy amelyhez funkcionálisan hozzátartozik".indulati hatásokat. A szocializáció az egyén társadalmivá válásának elvárásokkal és ideálokkal átszőtt világából. s bár meghatározásaik sok részletben megegyeznek. érdekeket. 1980. a tekintet. „A szocializáció jelentése elsősorban új szemléletmódhoz kapcsolódik. hogy . a gesztusok. amelynek során az emberek szelektíven elsajátítják azokat az értékeket. általánosítható mozzanatait felvázoljuk.szociológusok. az emberi arc négy alapvető pontjának megfelelő geometriai alakzat. 1. jelentősebb. hogy létrejött egy közös emberi mimikai kód. b) Az érzelmi-indulati hatások fő közvetítője a metakommunikáció. amelyben az egyén annak a közösségnek normáihoz alkalmazkodik. vérkeringés stb. E hatások mélyen bevésődnek a képlékeny kisgyermekkori pszichikus organizációba.többek között alátámasztja az a tény. HARTLEY ÉS HARTLEY 1955-ÖS meghatározása szerint „A szocializálódás az a folyamat. alapvető elméleti tanulmány ide vonatkozó megállapítására. a vegetatív és a hormonális forrásokból eredő jelzések (izomtónus. E feltételezést . „Szocializáció az a folyamat.a szocializációs folyamatnak az utóbbi évtizedek vizsgálódásaiban feltárt. szocializálódás Az inadaptáció gyökerét a gyermek szocializálódásának hiányában. nemi. amelyben született. primer értékeket (lásd II.definíció helyett . pszichológusok. Kitűnik a fogalom tartalmának jelentős bővülése. magát a valóságos folyamatot jelöli meg" (461-462. A következőkben arra törekszünk. a) A szocializáció folyamatában az egyed. A harmincas évektől kezdődően szerte a világon számos tudományág művelői .I. K. pszichiáterek . . A személyiségfejlődés döntő tényezője a szocializálódási folyamat: a környezeti hatásoknak az egyed születésétől a haláláig tartó. nagyrészt ösztönös. Szocializáció.). képességeket és ismereteket . vonzódásokat.röviden kultúrát -. fejezet). amelyben a valóságos és a kívánatos összemosódik. In: MILTÉNYI. ahová tartoznak. a mimika. a fogalom jelentése még ma sem rögzített. szerepeket.. K.írja MERTON. 32. amely a hang. illetve zavaraiban kell keresnünk. a szájat ábrázoló maszkkal is kiváltható a fiatal (2-3 hónapos) csecsemő mosolyválasza. egyre differenciáltabbá. idézi: SZŐNYI G. az orrot. Az ötvenes évek egysíkú és normatív szocializációfogalmától eltérően ILLYÉS SÁNDOR (1986) az alábbiak szerint foglal állást. A verbális kommunikáció mindig együtt jár metakommunikatív magatartással. melyek azokban a csoportokban érvényesek. 1.) tudattalan vagy csak kismértékben tudatosuló összjátéka. társadalmi viselkedésmódokat.. Ennek révén egyidejűleg bevezetjük az olvasót az inadaptációs tünetek keletkezésének pszichikus mechanizmusaiba.. Feltételezik. amely a feltétlen reflex szabályai szerint mosolyt kelt. újszülöttkorától kezdődően. hogy a szemeket. (1957. Bizonyos mértékben „beprogramozzák" a későbbi életkori.kutatják a szocializáció kérdéskörét. R.). tudattalanul veszi át a környezete által nagyrészt nem tudatosan nyújtott érzelmi. s ez utóbbi általában mélyebben érinti a gyermeket. Például a csecsemő első mosolyválaszának alapja egy velünk született szignálérzékenység. viselkedéseket. mint a verbális tartalom. tudattalan feldolgozása. komplexebbé válik.

a modellkövetés a serdülő személyiségébe hasonlóan mélyen vésődnek be. Egész gyermek. a társakkal. Ha a függés természetes lazulása (a leválás) nem következik be. „bevetíti" önmagába. mint a verbális közléseket. A motivált cselekvésben alakulnak ki a gyermeki kognitív struktúrák és a felnőttekkel. életének körülbelül harmada. A csökkent aktivitáskésztetés személyiségfejlődési zavarra utal. f) Etológiai kutatások adalékai szerint a felsőbbrendű állatfajok ösztönprogramját módosíthatja az egyed élete folyamán szerzett információk. vállalkozási és kutató kedvét. A gyermek inkompetensnek érzi magát. esetleg pszichózisra hajlamos fiatallá. az a permanens élmény. így a megismerő tevékenységben is megmutatkoznak: az adaptációs-asszimilációs egyensúly c) 17 . Az identifikáció útján alakulnak ki a gyermekben az azonnali ösztönkiélést korlátozó pszichikus szerkezetek. és a felettes én.kognitiv-szociális organizációt alakít ki. serkenti aktivitását. és így a modelltől átvett érzelmeket. s a későbbiekben sodródásra. illetve negatív vagy ambivalens metakommunikációt észlel. „A gyermek biztonságot szerez motoros késztetéseinek akaratlagos irányításában . Az állandó gondozóval való szeretetkapcsolat indukálja. az én szándékának és a külvilág működésének megkülönböztetését" (NEMES L„ 1974. értékeket és szabályokat is oly módon éli át. akik nem a társadalom által elfogadott szociokulturális normákat képviselik.).. Ha a gyermek felé nem irányul pozitív metakommunikáció. mert bizonyítottan új érzelmi.és kisgyermekkori szoros függés. pontosabban érti meg a metakommunikációt. arra szolgál. Ebben az időszakban a gyermek „érzelmi lény". s e két. a kompetenciának kialakulását. egyre intenzívebbé váló motívum alakítja ki benne a modellel való azonosulást. bűnöző. amikor a gyermek olyan szülőkkel vagy szülőpótlókkal identifikálódik. tapasztalatok hatása: a tanulás. hogy másoktól különálló testi-lelki valóság. úgy ez a pszichés állapot akadályozza a következő életkori szakaszokban az egyén szociális hatékonyságának.és serdülőkora. a neurotikus vagy pszichopata struktúrájú családok. 1. nézeteket. Az ember lassan fejlődő lény. g) A tudatos én strukturálódásának egyik kritériuma az óvodáskortól kezdve a gyermek egyre lendületesebbé váló autonóm tevékenységé. magatartást. kezdeményezéseit. ej A szocializálódás akkor is lefolyik. mintha azok őbenne keletkeznének. E folyamatot másodlagos szocializáció kifejezéssel jelöli a szakirodalom. a dependencia a személyiség fejlődése során nagymértékben csökken. érdeklődését. 20.. A reális tárgyi akadályok csak tovább növelik az aktivitását. gondolkodását.dik. a „másikkal" való együttműködés gyakorlata. aki biztosabban. munkakerülő .A szocializáció kitüntetett korszaka a születéstől a hetedik évig terjedő szakasz. amelyek individualizációját és társadalmi beilleszkedését egyaránt megalapozzák. rögződik. ami nagyrészt tudattalanul irányítja normatartó magatartását. A modell teljes személyiségét befogadja. ha valamilyen okból a 0-3 évesekre jellemző erős dependencia fennmarad. A negatív értékorientációjú szubkultúrákban történő szocializálódás eredményeképpen gyakran a gyermek is többé-kevésbé deviánssá válik. a döntési lehetőség kibontakozását. elsősorban az én (ego). A serdülőkor ebből a szempontból az emberi élet kiemelkedően fontos periódusa: az érzelmi-indulati hatások. h) A szülőktől való csecsemő. az elmaradt civilizációs körülmények között élő rétegek. úgy pszichikus fejlődése retardáló. illetve felnőtté válik. őbelőle indulnának ki. hogy tanuljon. más kifejezéssel az identifikációt. társadalomellenességre.csoportok. Ilyenek például a deviáns alkoholista. d) A kisgyermek a pozitív metakommunikációval feléje forduló modellel szemben utánzást késztetést és empátiát (beleélést) érez. hanem eltérő értékorientációjú csoportok szabályrendszeréhez igazodnak. aminek következményei minden területen. az akarat. Lehetővé teszik a szabad választás. mint az első hat év történései. azaz szocializálódjék. vagyis azokat a készségeket.

aki nem képes belső erőire támaszkodni. A szocializáció fogalmának főbb tartalmi jegyeit és lefolyásának általános módozatait a továbbiakban kiegészítjük az elsődleges és a másodlagos szocializáció specifikus jellemzőivel. 1945) károsodik. 29.(PIAGET.. érzelmileg ki van szolgáltatva mindenkori környezetének. az események alakulásában külső tényezőknek. 18 . J. a történéseket hatékonyan befoyásoló személyt belső. az önértékelés és az önszabályozás irreális és labilis lesz. Távolabbi következménye olyan felnőttkori személyiség.kontroli-attitűddel jellemezhetjük. 1. Ezzel együtt jár. A „kompetens.írja KULCSÁR ZSUZSANNA (1975. kortársi kapcsolataiban kudarcok érik. hogy az énkép. míg az inkompetens személy úgynevezett külsőkontroll-attitűddel él. illetve a véletlennek tulajdonít meghatározó szerepet" .).

A családi (elsődleges) szocializáció funkciói és diszfunkciói Minden történelmi korban és társadalmi rendszerben valamilyen fajta családi kapcsolatban éli le a gyermek első éveit. de jelentős eltérések jöhetnek létre . halál stb. a szülői és a gyermeki csoport..társaskapcsolati kibontakozásának (lásd II. Szocializációs feladataikat a családok nem látják el egyforma attitűdökkel. A család szocializációs funkciói a következők: . (Szerepek.elvégzi a gyermek életbenmaradásához és fejlődéséhez szükséges gondozást. fejezet). az előző generációk öregedése. értékeket. 1967. vagyis a családtagoknak lényeges változása az egész rendszer változását vonja maga után: a rendszer fennmarad. és más. úgy ők is a család egyik alrendszereként működnek (SATIR.rejtett és kimondott . érzelmek kifejezése.a családok struktúrája. a rétegspecifikus hagyományok. V.különösen a fejlett civilizációkban . . családi. s főképpen a családtagok emocionális tulajdonságai.. konfliktusfeldolgozási módok stb. Családdinamika. társadalmi lénnyé válásához szükséges alapokat e mikrokörnyezetben kell megszereznie. amelyek a családban érvényes egyedi szabályrendszerré válnak.a szülő és a gyermek intim kapcsolata létrehozza a személyiségfejlődés érzelmi alapjait. Bár a házastársi és a szülői alcsoport tagjai egyaránt az anya és az apa.szabályok azt hivatottak szolgálni. viszonylagos énidentitása. Ha a család körében élnek a nagyszülők. .. A család emocionális egységét és a gyermekek „szereptanulását" elősegíti. S. 1974). N. képességekkel.a családban kell elsajátítania az alapvető szociokulturális szokásokat. . nemi szerepei és társadalmi szerepeinek feltételei. D.a családtagokhoz való viszonyulásban alapozódnak meg a fejlődő egyén életkori. de más szerepük van. 1957. énideálja.kialakul énképe. A családstruktúra. E pszichoszociális mechanizmus révén a családok a kezdeti állapottól már messze eltávolodva mégis ugyanazok a családok maradnak (JACKSON. W. pályaválasztásuk.homeosztázisa". 1958). amikor gyermekeikhez szülőkként viszonyulnak és cselekszenek. A biológiából átvett szakkifejezés ez esetben azt jelenti.) mellett is fennmaradjon a családnak mint rendszernek dinamikus egyensúlya. hogy bár a rendszer bármely egységének. MINUCHIN. A jól strukturált családokban az alcsoportok körülhatároltak. A család szocializációs feladatainak fenti felsorolásából kitűnik.. tudatában vannak eltérő 19 . amikor egymás közötti kapcsolatukat élik. . áldozatkészséggel és eredményességgel. . a későbbi családi élmények szintén meghatározó elemei az egyén harmonikus vagy diszharmonikus fejlődésének. A társadalmi normák közül szelektálja azokat.. válások. hogy a múló évek folyamán fellépő természetes változások (gyermekek születése. felnövekedése. . kévésbé jól vagy rosszul működő önszabályozó rendszer (ACKERMAN.) E családi . A különbség okai nemcsak a társadalmi viszonyokban és egyéb külső körülményekben rejlenek. házasságok. betegségek. ha a családon belüli alcsoportok szilárdak és jól viszonyulnak egymáshoz. A fejlett ipari országokban egyre inkább terjedő „nukleáris" (kétgenerációs) család alcsoportjai: a házastársi. hogy bár a korai anya-gyermek kötődés döntő feltétele a személyiség érzelmi-kognitív. Minden család jól.). D.a családi interakciókban tanulja meg a gyermek a verbális és a metakommunikációt. pszichikus egyensúlyuk változatai révén. viselkedési sémákat.

szerepeiknek, ugyanakkor a más-más alcsoportokba tartozó családtagok kommunikálnak egymással, közös problémáik is vannak, képesek jól együttműködni. A strukturálatlan családokat két ellentétes típus jeleníti meg: 1. Az alcsoportok gyakorlatilag nem léteznek, minden családtag tud a többiek életének legapróbb mozzanatáról, egymás dolgaiba rendszeresen beleszólnak ; 2. a családtagok, illetve az alcsoportok elszigetelődnek, elzárkóznak egymástól, csak konvencionálisan és alig kommunikálnak. A strukturálatlan család nem tudja szocializációs feladatait teljesíteni, a családtagok előbb-utóbb kilépnek a családból, esetleg deviálnak vagy megbetegszenek. A rosszul strukturált családokra jellemző, hogy egyes családtagok nem illeszkednek be természetes alcsoportjukba, hanem arra kényszerülnek, hogy valamely másik alcsoport szabályai szerint éljenek. Például az egyik házasfelet, aki passzív és dependens, a domináns házastárs gyermeki szerepkörbe kényszeríti : alá kell rendelődnie, a döntésekben nem vehet részt egyenrangúan. Nem ritkán az is megfigyelhető, hogy egy gyermekre, rendszerint a legidősebbre, olyan szociális-pszichikus terheket rónak, amelyeket a szülői alcsoportnak kellene viselnie, a gyermek bevonása nélkül. A családstruktúra színvonalát meghatározó fontos tényező a házastársi alcsoport emocionális kohéziója, egymás iránti őszinte vonzódása, bizalma, empátiája, egymás értékelése és segítése. A család jó hatásfokú szocializációs működésének ez a kiindulópontja. A rossz házastársi kapcsolat károsítja az apa és a gyermek, az anya és a gyermek, valamint a testvérek közötti kötődések hálózatát. Mind a nyílt, mind a titkolt ellentétek a gyermekben rendkívül nagy szorongásokat és a szülőkkel szemben ambivalenciát keltenek. A részükre érthetetlen vagy hiányosan, tévesen értelmezett házastársi interakciók miatt nélkülözni kénytelenek a szülőkkel való örömteli intimitást, az identifikáció folyamata megakad vagy taszító „ellenidentifikációvá", azaz patogén kapcsolattá válhat. Nem szolgálják tehát a gyermek érdekét, ha az egymástól elhidegült házasfelek halogatják a válást, fenntartják az elviselhetetlennek érzett házasságot. Széles körű kutatások adatai alapján úgy tűnik, hogy az elvált szülők gyermekei kedvezőbb szocializálódási körülmények között élnek, mint az egymástól elhidegült, nem elvált szülők gyermekei (BROWN, E. M„ 1976). A jó házastársi kapcsolat azonban csak alapja, nem pedig egyedüli kritériuma. biztosítéka a család egészséges, a gyermekeket fejlesztő érzelmi légkörének. Nemkülönben fontos körülmény, hogy „nyitott" vagy „zárt" családban él-e a gyermek. A zárt családokban a szabályrendszer lényeges pontja, hogy mindennél előbbrevaló az egymással töltött idő, egymás érdekeinek szolgálata. Felületes és kevés az ismerősökkel, a szomszédokkal, a munkatársakkal való érintkezés, a szülök baráti kapcsolatai szegényesek, gyermekeik kortársi kapcsolatait is erősen korlátozzák. A zártság a társadalmi hatások befogadására is vonatkozik : közömbösek a családon kívül megnyilvánuló új jelenségek, a világnézeti, politikai, kulturális áramlatok iránt. Az apa és az anya saját szüleinek értékeit beépítve, azokhoz szilárdan ragaszkodik, és szülői szerepükben arra törekszenek, hogy gyermekeiknek változatlanul továbbadják a család hagyományos értékorientációit. A nyitott család sűrűn kommunikál környezetével, gyermekeit barátkozás- ra ösztönzi, a szociális és kulturális változások iránt érdeklődik. A család és szűkebb-tágabb környezete között folyamatos kölcsönhatás létezik. A családok nyitottságának mértéke két szempontból is jelentős következményekkel jár.

20

Szociálpszichológiai kutatás tárgya - írja HUNYADY GYÖRGY (1973, 16. 1.), hogy „...a kisebbnagyobb társadalmi csoportok ideologikusan megfogalmazott vagy kimondatlanul rejtőző értékrendszere milyen módon hatol be az egyén érzelmeinek és gondolatainak világába". Ehhez kapcsolódva döntőnek tartjuk, hogy az elsődleges, családi szocializáció ily módon előmozdíthatja vagy hátráltathatja a gyermek és a serdülő másodlagos szocializációját. 2. A család nyitott vagy zárt rendszerétől függ, hogy a szülők képesek-e elviselni, illetve megkönnyíteni a fejlődő gyermek és fiatal ismételten megjelenő „leválási kríziseit", amelyek mindkét félnek pszichikus megrázkódtatást jelentenek, és elkerülhetetlenné teszik a családon belüli viszonylatok átstrukturálódását.
1.

A szereptanulás A szerep szociálpszichológiai fogalma nem azonos a köznyelv „szerep" fogalmával. Nem jelent mesterkélt szerepjátszást, hanem szinte ellenkező értelmű jelentéstartalmat hordoz. A szerep a beépült szociokulturális normák és az emberi viszonylatok által meghatározott, spontánul megnyilatkozó, globális magatartás. Rugalmas határok között mozgó, mégis jól körvonalazott viselkedésegyüttes, amelyet társadalmi elvárások, feladatrendszerek vagy szokásokban rögződött szabályok - esetleg törvények - írnak elő. Az egyénnek egyidejűleg számos szerepe van, például a férfiúi, a felnőtti, a házastársi, a szülői, a munkaköri, a sportolói, a baráti szerepe. Mint említettük, e szerepek elfogadását, illetve betöltését a családi kapcsolatok alapozzák meg. De míg a primitív társadalmakban az egész életre irányt szabó szerepeket kizárólagosan a családi és a törzsi hagyományok átvétele révén tanulják meg a gyermekek és a fiatalok, addig az egyre bonyolultabbá váló civilizációkban csak „szerepkezdemények"' alakulnak ki a családban. Igen korai életkorban már szükséges, hogy a gyermek más környezetben (intézményekben), más kapcsolatokban (addig ismeretlen emberek között) szembesüljön a társadalom változatosabb követelményeivel, énképét újabb szociális visszajelentésekkel és kommunikációcserékkel gazdagítsa. Az én kiteljesedésének lehetősége úgy válik valósággá, ha a gyermek - szimbolikusan szólva - ki tud lépni családjából, ha életkori szerepeiben helyet kap növekvő önállósága, fokozatos leválása a szülőkről. A leválás Szóltunk már a kisgyermekkori dependencia fokozatos lazulásáról a személyiségfejlődés folyamán. A kötelékek lazulása azonban nem jelenti a függőség megszűnését. A dependenciaigénv átíveli az egész gyermek- és serdülőkort, ugyanakkor ellentétes irányban is tartós késztetés működik a felnövekvő egyénben, csökkenteni szeretné függését, vágyik arra, hogy kiszabaduljon a szülők hatalmából, birtoklási törekvéseiből, hogy minél nagyobb önállóságra tegyen szert. A fejlődés e dinamikája elkerülhetetlenül kiváltja a leválási kríziseket. A függési és a függetlenedési óhajok ambivalenciája mind a gyermekben, mind a szülőben váratlan feszültségeket, sőt gyakorta a méltánytalanság, a kiúttalanság kínos érzéseit kelti. Kognitív síkon pedig az „érthetetlennek", a „megmagyarázhatatlannak" minősülő jelenségek megingatják az addig szilárdnak hitt ismereteket önmagukról és egymásról.

21

A kisgyermekkorban lezajló első leválási próbálkozásokat, amelyek lényegükben különböznek a későbbiektől, a következő fejezetben tárgyaljuk. E helyütt a hatéves kortól az ifjúkorig terjedő „elszakadások" problémáiról szólunk röviden. A szülök és gyermekeik kapcsolatai korunk társadalmaiban egyre bonyolódnak. A történelmi korszakváltás természetes következménye ez. A múlthoz, sőt a közelmúlthoz képest is megsokszorozódott ingerbőség zúdul ránk, és talán ezzel összefüggésben, az egyénnel szemben támasztott követelmények, valamint a közösségi normák megszokhatatlan gyorsasággal módosulnak, változnak. A ma élő ember időnként többé-kevésbé elbizonytalanodik, a családi szabályrendszerek nem szilárdak, szorongáskeltő események zajlanak le a családok többségében. (Indulati cselekedetek, elhidegülés, kiábrándultság, bűnbakkeresés, válás stb.) Ilyen körülmények között a gyermek részére megnehezül a szülőkkel való azonosulás: a szorongó vagy indulatos szülővel csak traumák és konfliktusok árán tud azonosulni. Ez a légkör egyben indítéka lehet annak, hogy a gyermekek és a fiatalok intenzíven keresik a családon kívüli modelleket és a kompetenciaélményeket. A külvilág ingereinek sokfélesége, valamint a mai generációt jellemző fiziológiás és pszichikus akceleráció is motiválhatja mind a gyermeket, mind a serdülőt a „szülőktől való menekülés" és a „szülőkbe való kapaszkodás" olyannyira gyakori váltogatására. E feltevést látszik alátámasztani az a tapasztalat, hogy a szülő-gyermek kapcsolat ingadozásai előre nem látható időpontokban következnek be. Nem csupán a fiziológiai és biológiai érési-fejlődési szakaszváltások, hozzávetőlegesen a 6; 9; 12; 15 évek idején erősödnek fel a dependencia-autonómia konfliktusok, hanem a gyermek életének egyéb fordulatai, mint például új tevékenység, új környezet (lakóhely, iskola), új barátság, családihelyzet-változás, eddig ismeretlen kortársi vagy felnőtt csoportokkal való találkozás - és még számos más élmény is - alkalmat adhat a gyermek és a szülő lappangó, egymással szembeni elégedetlenségének felszínre törésére. A szülők, saját életük gondjaival terhelten, csak kivételes esetekben követik empátiával gyermekeik oldás-kötés játszmáit. Általában nem sejtik, hogy eltávolodásuk egy-egy új szerep tanulásával függ össze. Valamilyen új közösségben, új sikerekért, elismerésért küzdenek. Nem beszélnek szüleiknek házon kívüli céljaikról, mert nem tudják verbalizálni tudattalan motivációjukat: a szerepkísérletezést. Mindez a gyermekben neurotikus vagy antiszociális állapotokat és esetleg a házastársak kapcsolatának megromlását is okozhatja. Felmerülhet a család pszichoterápiás kezelésének szükségessége. Ha mód nyílik a család belső problémáinak feltárására, a szülők és a gyermekek önismeretének, egymás megismerésének elmélyítésére, akkor tartós pszichikus sérülések nélkül múlnak el a leválási krízisek, érlelve a gyermekek és a szülők személyiségét. a felnőtt gyermekkel szemben is érvényesül. A jelenség régen ismert, de csak az utóbbi évtizedekben mutatták ki, hogy e szülői attitűd következtében jelentős pszichikus sérülések, regresszió, az énfejlődés zavarai, deviancia, pszichózis keletkezhet (BATESON, G. et alii, 1956, BUDA B„ 1965, 1978; HALEY, J., 1980, FERREIRA, A. J„ 1980, SLUZKI, C. E.-VERON, E., 1980). Mint minden környezeti ártalom, a kettős kötöttség is kisgyermekkorban fejti ki legmaradandóbban károsító hatását. Először az e korszakban folyó anya-gyermek interakciókra figyeltek fel: az anya szavakban kifejezett, jóindulatú, szeretetteljes közlései ellentmondásban vannak metakommunikációjában megnyilvánuló elutasító magatartásával, amelyről - ha azt egyáltalán tudatosítja - reméli, hogy a gyermek nem veszi észre. A kétéves gyermek anyja például azt mondja: „szívecském, menj oda szép kisjátékaidhoz, már várnak rád", s e szavakat erőteljes, barátságtalan taszigálás kíséri. A gyermek megérti, hogy el akarják távolítani, dacosan ellenkezik, sír. Az anya felháborodottan néz rá. haragszik, mert elvárja, hogy

22

ma nagy részüket a „double bind" körébe soroljuk. A hatvanas években végzett megfigyelések alapot adtak a kettős kötés fogalmának kiterjesztéséhez: a fenti verbális és metakommunikációs paradoxonon túlmenően.) a kettős kötésről.tudja csak csökkenteni érzelmi kiszolgáltatottságát. mert következményük az. hogy a gyermekben feloldhatatlan szorongás keletkezik egyik vagy másik vagy mindkét szülő szeretetének elvesztésétől. amikor összeegyeztethetetlenek (ellentétesek) az anya és az apa által a gyermek részére kijelölt célok. feladatok. hanem azok elpalástolására. patogén szülői attitűdként kialakulhat logikai ellentmondásosság a szóbeli kommunikációkon belül is. Ha nagyon fontos. De erre a kisgyermek nyilvánvalóan nem képes. „Az említett kommunikációs ellentmondás talaján a szülő-gyermek viszonylatban sajátos paradoxon jöhet létre. minél fontosabb az „áldozat" részére az érzelmi kapcsolat. Hasonló interakciós manipuláció. ha viszont szeretetteljesen közeledik a szülőkhöz. félelme attól. 140. hogy nem szeretik. nem érti az ellentmondásos helyzetet: fokozódik alapvető bizonytalansága. a „jó anya" szerepére reagáljon. magára hagyják. mintegy büntetik szeretetlenségéért. normák.esetleg deviancia vagy betegség árán . az önkéntelen elutasítás jelzései váltanak ki sérelmeket benne" . 1. akkor igen nehezen . Régebben „következetlen nevelésnek" címkéztük az ilyen eljárásokat. 23 . A kettős kötöttség romboló hatása annál erősebb. Például: a gyermeknek fogat kell mosnia. de önszántából. A gyermeki személyiség minden oldalról kellemetlen élményeket kap: ha a szülők elutasító magatartásának megfelelően reagál.gyermeke ne indulataira.írja BUDA BÉLA (1978.

mint amit a család nyújtott a gyermeknek. az új modell.. életviteleket. Az együttlétek időtartama is igen tekintélyes: a minta tagjain 69%-a heti átlagban 4 óra 8 percet tölt el a társas együttléttel" (PATAKI F. A „viszonyítási" (referencia) csoportok véleménye. s ezért viharos gyorsasággal fogadnak el és dobnak el egymásnak ellentmondó nézeteket. a nemi szerep vállalásának konfliktusai. E viszonylatok közül egyik legjelentősebb az alá-. értékelése feltétlenül mérvadó. amelyek végül is a felnőttkori személyiséget megalapozzák. fölérendeltségi. e minták által képviselt értékrendszerekkel. normákat. A kortárscsoportokban feltűnnek a fiatalok azonosulási modelljei. Gyermekkori szerepeik és krízisek között kiformálódott énképük szétesik. betöltve az űrt. hogy milyen felnőttek lesznek. a mélyebb és a felületesebb társas kapcsolatokat. Az előző nemzedékeknél oly jelentős páros barátságok és az egymást idealizáló „első szerelmek" korunk fiataljainál e tág. 1. de nem tudják. hogy „. A pubertás és az adoleszcencia nyugtalan szakaszának fontos mozzanata."barfbevetített szülői es más felnőttmintákkal. viszonylag laza társulási keretekben kapnak helyet. mind a metakommunikáció nemcsak tartalmakat. 1975. hogy mind a szóbeli. az énazonosság megteremtésének hullámzásai nélkülözhetetlenné teszik számára a vele egykorúakkal való állandó és széles körű csoportéletet. időnként szélsőségesen fontos a csoporttagnak. különböző időpontokban és egymással kölcsönhatásban jelennek meg azok a pszichikus „szerzemények". hanem a kommunikálók egymás közötti viszonylatait is kifejezi. illetve milyenek szeretnének lenni.).. s valamilyen rangot kap a csoportban. a védelem élményét nyújtja a fiatalnak. A másodlagos szocializáció komplex módon összefonódó funkcióit nehéz lenne kronologikus vagy hierarchikus szempontok szerint felsorolni. . Már nem gyermekek. Az informális kortárscsoport. 344. hogy a serdülő érdeklődésének homlokterébe kerülnek saját tulajdonságai és pszichikus állapotai.A kortársi (másodlagos) szocializáció funkciói és diszfunkciói Önismereti érzékenység-értékújítás A szerepkísérletezés a kamaszkorban felgyorsul. A minősítés önminősítéssé válik. amelyet a gyermekkori azonosulások tagadása hagyott. A prepubertás. és realisztikusabb formákban jelennek meg. Erőteljesen szembefordulnak a gyermekkor. Áz önismereti érzékenység. Tükröt tartanak elé.és kompetenciakeresés. ezért nevezhetjük másodlagos szocializálódásnak a kortársi csoportokban lezajló társaséletet. A szimmetrikus kommunikáció elsajátítása Köztudott. Az alábbiakban részletezett mozzanatokat tehát az egymás mellé rendeltség mintázatában kell értelmezni. a pubertás kibontakozása és az adoleszcencia idején a fiatalok egyre inkább el akarnak különülni a szülök generációjától.. specifikus normáival és az énközeli társak körében kivívott szociális szerep révén ugyanúgy az összetartozás. beépül az átstrukturálódó személyiségbe. új. minősítik. A középiskolások körében végzett szociológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják.a vizsgálati minta tagjainak közel a fele naponként vagy hetenként többször összejár társaival. Egyénenként változóan. más szóval az aszimmetrikus viszonyulás. a hosszú együttléteket.

. sőt fellázadt a felnőttek társadalma ellen. akik felnőtt korukban. hogy meg tudja védeni érzelmeit.amint ez ismeretes . nem egyöntetűen ugyan. kreatív állapota és a csoportélet kedvező feltételeket nyújt. A felnőtt kapcsolatok viszont .a nemi identitás . jutalmazzák a fiúgyereket.megindul a nemi szerep . „1980 végétől láthatóvá vált. A belsőkontroll-attitűd A belső autonómia nem szerveződik meg minden emberben. érzelmeinek metakommunikatív . Az ifjúsági szövetség szervezetei azonban . a kudarctűrés optimális mértékét. az az illúzió. csalódások.formálódása. hogy az elsődleges szocializáció során a gyermek utánozza a családban érvényesülő nemi szerepek mintáit. Ezt a kezdeti fázist azonban meg kell haladnia oly módon.ha ráépül a családtól való erős függésre . A szimmetrikus társas kapcsolatok segítik a fiatalokat abban. és esztelen céljaik szolgálatába állítani. legendák) alatt meghúzódó mélyebb pszichikus rétegeket is el kell sajátítania. hogy a családok általában helyeslik e tendenciákat: dicsérik.A felnőtt. amikor a szülő „barátként" beszélget gyermekével: a szülő az irányító. hogy a csoportnormák szembeszökő felülete (öltözködés. illetve a közösség részére hasznos formában feldolgozzák (elaborálják). gondolatait éles vitákban is. de társadalmilag érvényes módon bizalmatlanság bontakozott ki a formalizált ifjúsági mozgalommal szemben. ha „fiúsan". hogy az egyetemeken. gyakorta fájdalmas kudarcok érik. a leányt.fontos szerepe lehetett volna a fiatalok ilyen irányú személyiségfejlesztésében. például a „másikra" figyelést.de kontrollált . önbizalomvesztések árán a kortársak csoportjában tanulja meg. A serdülő. az eredeti családi mintától erősen eltérhet.megsemmisítheti az autonómiára törekvést. hogy diffúzagresszív késztetéseiket szociális intelligenciával féken tartsák. a fejlett ipari társadalmakban. A nemi szerep (gender role) Említettük. életük végéig környezetük konvenciói által irányított gyermeteg egyének maradnak. ha „kislányként" viselkedik. sértődések. az előzőktől eltérő. Rivalizálások.ki nem mondott szabályok szerint .például hazánkban a KISZ-nek . amíg végül a személyiség 25 .jelzéseit stb. Hozzátehetjük. vagyis a pszichológiai tulajdonságokban és magatartási stílusjegyekben megmutatkozó nemi szerep más szociális és kulturális mezőben. Az autokrata társadalmak „vezérei" így tudják az ifjúság nagy részét hatalmukban tartani. főiskolákon nem egyformán. Az ifjúsági mozgalmaknak . így a gyermekkorban szinte észrevétlenül . Ez a szerepviselkedés korunkban. Az új nemzedékek körében a „nőiesség" és a „férfiasság".és ifjúkor folyamán fokozatosan. de miután nem ismeri a rejtett szabályokat.gyermek kapcsolat a valóságadta helyzet következtében mindig aszimmetrikus. új konkrét jellegzetességeket nyer. az empátiát.betölti a csoporthoz való tartozás jó érzése. Kérdések és kételyek kaptak hangot. hogy elkülönült. Ezt a szimmetriát mindkét fél az egymással folyó kommunikációban árnyalt „alkudozásokkal" építi ki. E belsőkontroll-attitűd kialakítására a serdülök es az adoleszcensek fellazult. A gyermekkorból kilépő serdülő nagy lendülettel veti bele magát az annyira óhajtott egyenrangú kapcsolatok próbálkozásaiba. rítusok. A csoporttól való függés . hogy ne féljen a csoporttal szemben ellenvéleményt formálni. a gyermek az irányított. A serdülő tudatát .eltekintve a kivételektől . még akkor is.nagyrészt szimmetrikusak.nem feleltek meg e feladatuknak. hosszú évek során csiszolódik. Vannak. differenciálódik.

kitérve a legjelentősebb felismerésekre. pop-. az életkori. nemzedékek közötti konfliktus forrása. Ha az ifjúkorúakat . a „kísérlet-házasságokban" született gyermekek szocializálódásának károsodása. kétértelműség élménye a szexuális életben fellépő neurotikus tünetek egyik forrásává vált. a foglalkozási és a társadalmi szerepekbe. szoros összefüggést mutat az egyén felnőttkori szexuális. számos. PATAKI FERENC szavaival: „Korunkat számos jel szerint ámbár némi feltételességgel .egyik alapvonásává válik. illetve tudatosítása.változásoknak lesz majd elindítója.) A nemi szerep a szexualitás emberi specifikumai közé tartozik. az önismeret. az önértékelés (autonómia. s ezen belül a személyes és a társadalmi identitás kapcsolata. antiszociális fejlődés vagy pszichotikus állapotok esetén . e tudat szerveződése sok esetben . 26 . hipotézisekre és elméletekre. Az ebből fakadó bizonytalanság.akár az »identitásvesztők« és az »ídentitáskeresők« időszakának is nevezhetnénk" (uo. A sok korai házasságkötés.gazdasági és morális . PATAKI FERENC jelentős monográfiája (1982) e témakörben nagyívű áttekintést nyújt. Jelenkorunk fontos előrelépése a nemi szerep kialakulásának megkönnyítése azáltal. (Vö. Bármilyen természetesnek tűnik azonban a személyiség időbeli folytonosságának észlelése. 23. a családi. még korántsem élhetik át e szakaszt társadalmi konfliktusok nélkül. hogy a hazugság értékként épült he a nemi szerepbe.rétegnek vagy szubkultúrának tekintjük. hogy az egyén múltja. a beat-.hiányosan vagy egyáltalán nem történik meg. az énkép. „boldogságával". Az utóbbi évtizedek fejlett ipari társadalmainak új jelensége. késve szilárdul meg. jelene és jövőorientációi összekapcsolódnak az időbeli folytonosság és az azonosság átélésében. a szerepek. lassan. hogy az európai és észak-amerikai kultúrkörhöz tartozó társadalmak közvéleménye már nem minősíti elmarasztalással a házasság előtti és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat.sikereivel. (Ez a folyamat a kortársi szocializációnak a felnőtt társadalom által leginkább figyelemmel kísért és többnyire negatívan minősített funkciója.) A nemi szerepek belejátszanak minden más szerepbe. illetve társadalmi válságok által hátráltatva. mint az előző nemzedékeké volt. 1. családi . kiegyensúlyozott életvitelével.egyes szociológiai elméleteket követve .és azok révén társadalmi . peremhelyzet. Az előző nemzedékek életében nagyrészt különvált a szerelem tárgya és a szexuális partner: ez mindkét nemű fiatal részére azt jelentette. a „szociális én" részévé válnak. Az énidentitás kialakulásának részfolyamatait az előzőkben már érintettük. tapasztalnunk kell. Többnyire egyéni.). rockegyüttesek dalszövegeiben erőteljesen kifejezett nonkonform értékeket és a koncerteken résztvevők szenvedélyektől fűtött magatartását. a válási és a válás utáni krízisek. kompetencia) fogalmak rövid ismertetésekor. hogy korunk fiatal és felnőtt nemzedékeinek azonosságélménye ingatagabb. hogy e réteg által kialakított nemi szerepek értékorientációi jelentős hatással vannak a fiatalok társadalmi azonosságtudatára. feltehetően újabb . Bár ma a fiatalok lehetőségei nemi szerepük formálódására kedvezőbbek. neurotikus. Az énazonosság (személyi identitás) és a társadalmi azonosságtudat (szociális identitás) A pszichológiának viszonylag új kutatási területe az identitás problémája.például környezeti ártalmak. Az énidentitás formálódása mindezeket az elemeket oly módon strukturálja. Ilyenkor a személyi azonosságtudat zavarához társul a szociális azonosságtudat bizonytalansága. válás.

amelyben az egyén gyermekkorában szocializálódott. A felnőttkor szakasza: alkotóképesség a stagnálással szemben. 1. a pszichikus megterhelés állapotában él: az önmeghatározás és önértékelés dilemmáival küszködik" írja PATAKI FERENC (UO. 1. hogy az egyén miképpen éli át helyzetét a társadalom viszonyrendszerében. 1980. 42. 3. amelyet egy adott fejlődésben lévő gyermek akár ebben a szakaszban.A szociális azonosságtudat azt tükrözi. hogy ha a közösség. Az eriksoni nyolcszakaszos fejlődésmenetet röviden a következőkben foglalhatjuk össze: 1.). A pubertás és az adoleszcencia szakasza: identitás a szerepdiffúzióval szemben. és DR. Csoportidentitásuk tartalmilag kiürült. H. amely a későbbiek során komplex érzéssé válik: hogy »rendben vagyunk«. 7. az adott kultúra életstílusának kipróbált keretei között. 5. és rezervátumokban kellett élniök. 8. 2. SZAKÁCS F. akkor a felnövekvő fiatal nehezen vagy semmiképpen sem tudja kidolgozni identitását. 175. akár a későbbi szakaszok során ne lenne képes elviselni. Az első szakaszra vonatkozó teóriáját az alábbiakban idézett néhány sor jól érzékelteti: . Bizalom az ősbizalmatlansággal szemben Úgy vélem. vagyis a világos társadalmi identitását nélkülöző személyiség szüntelenül a zaklatott feszültség. 1.az identitásdiffúziót és a korai zárást a serdülőkori személyiségzavarok fejezetében fogjuk tárgyalni. nagymértékben károsodott személyi identitásuk is. és hogy megfelelünk a környezet bizalmának. A korai felnőttkor szakasza: intimitás az izolációval szemben. 6. 1980. amennyiben olyanná válunk. Az orál-szenzoros szakasz: bizalom az ősbizalmatlansággal szemben. 4. Példának hozza fel az amerikai indiántörzsek konfliktusait. mint amilyennek elvárnak bennünket.). ERIKSON az énidentitás-élmény kialakulására vonatkozóan új elméletet dolgozott ki. „A társadalmi kötelékeiből kiszakadt és azonosulási kereteiről levált én. Az azonosságtudat zavarait . hogy rendelkezünk magunkkal (Selbst). ERIKSON (1968) nevéhez fűződik az a hipotézis. hogy az anya a gyermekben a bizalomnak azt az érzését oly gondozással kelti fel. 27 . addig ERIKSON szerint már a csecsemőben olyan érzelmi reakciók keletkeznek. KULCSÁR ZS. így jön létre az identitásérzés alapja. „kritikus változásokat él át". A genitális-lokomóciós szakasz: kezdeményezés a bűntudattal szemben. hiszen e kudarcok hozzájárulnak az egyre növekvő magabiztosság és az erősbödő kontinuitás élményéhez abban a fejlődési menetben. amely végül is integrálja az individuális életfolyamatot az értelmes és intenzív valahová tartozás érzésével" (in: DR. SZAKÁCS F. a csoport tagjai apatikusakká váltak..). 1957). A latencia szakasza: teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben. Az anál-muszkuláris szakasz: autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben. kevés olyan kudarc akad. Eltekintve a gyermeknevelésnek a már megnevezett »muszáj« előírásaitól.. 162. Míg előtte számos pszichológus a 2-3 éves korban megjelenő éntudattal párhuzamosan fellépő mozzanatnak véli az énidentitás első megnyilatkozását.. amelyek döntő módon befolyásolhatják az identitás alakulását (ERIKSON. E. amely a gyermek individuális szükségletkielégülése iránti beleérzéssel egyidejűleg minőségében közvetíti a személyes megbízhatóság iránti erőteljes érzést is. Az érettség szakasza: énintegritás a kétségbeeséssel szemben (in: DR. és DR. KULCSÁR ZS. amelyek kénytelenek voltak felhagyni a szabad bölényvadászatra alapozott életmódjukkal.

és Ifjúságvédő Intézetek (GyIVI). a fiatal nem képes arra. hogy az örökbefogadások célkitűzései minden esetben megvalósuljanak.. 30.. kreatív cselekvéseik és emberi kapcsolataik viszonylagos önbizalomhoz. Jelenleg ugyanis lényegesen több gyermektelen házaspár szeretne bölcsődés vagy óvodás korú gyermeket örökbe fogadni. hogy sem a gyermek. mint ahány ilyen korú kisgyermek törvényeink szerint örökbe adható. amit a saját gyermek és a saját szülő egymás iránt érez. nevelőotthonokban. .vagy csak kivételesen . mint a családban nevelkedők : a családi intim mikrokörnyezet hatása helyett a nagycsoportos. VIII. hogy énje és felettes énje nem vált eléggé hatékonnyá.és a serdülőkori szocializálódást és ezáltal az egyén felnőttkori személyiségét is. hogy változatos.Az intézetekben . Az intézetekben egész gyermek. Előfordul sajnos. hivatalos lefolytatását. a társadalmi normáknak. speciális intézetekben élő gyermekek szocializálódása Az előzőkben igyekeztünk bemutatni. hogy függő helyzetükből kilépve dependenciaigénvüket csökkenteni tudják. sem az örökbe fogadó szülő nem ismeri meg az összetartozás emocionális biztonságát.többé-kevésbé személytelennevelési feltételek válnak eisíkikges élményükké. Az intézeti kisgyermekben nem bontakozik ki olyan erős identifikációs mechanizmus. őket örökbe fogadó szülőkhöz kerülhetnének. Magától értetődik hogy a családjukból kirekesztett vagy kiemelt és intézetbe helyezett gyermekek másképpen szocializálódnak.csecsemőotthonokban.abban a viszonylatban. az 28 .* Törvényeink és rendeleteink előírásai jogilag teljes mértékben biztosítják az örökbe fogadott gyermek részére a vér szerinti gyermekétől el nem térő családi otthont (BACSÓ J. indulati reakciói kiszámíthatatlanok.ki . sz. pedagógiai és pszichológiai aspektusait Magyarországon ma a Családjogi Törvény.és serdülőkorukat leélő állami gondozottak tekintélyes részének nem kellene elszenvednie a közismert intézeti ártalmakat. mert az identifikáció nem alakulhat. (E tényezők összességét elnagyoltan „biztonsághiánynak" szokták nevezni. hogy folyamatosan alakítani tudják önmagukat. Életvitelüket az intézet elhagyása után még néhány évig figyelemmel kellene kísérni. ha az elhagyott kisgyermekek örökbefogadását korszerűbben .a gyermekek érdekeit jobban szem előtt tartva . ami a családban élő gyermekekben megalapozza az én és a felettes-én formálódását. rendelet) és az állami gondozott gyermekekre vonatkozóan még ezeken felül a Gyermek. Jogrendszerünk utasításai azonban önmagukban még nem szavatolhatják azt. amelyből hiányzik az állandóság. érzelmei szegényesek. Ilyen sorsú gyermekeknek az intézetekben különlegesen preferált körülmények között kellene élniök. hogy ösztönkésztetéseit.) Serdülőkorban az intezetekben nevelődött gyermek magatartásában egyre gyakrabban tapasztalható. hogy énfejlődése infantilis fokon reked meg. A szülőkhöz és a testvérekhez tartozás érzelmeinek gazdag változatosságát nem pótolhatja a nevelökhöz és a társakhoz fűződő alkalomszerű szeretetkapcsolat. uniformizált. Kaphassanak irányítást és támaszt ahhoz. a Gyer (Gyámhatósági eljárást újonnan szabályozó 6/1969. családba. illetve az örökbeadás jogszabályait. de a felmerülő problémákat az óvoda. Az örökbefogadást. inadekvátak. szociális. 1968). a folyamatosság. Személyisége úgy épült fel. hogy a családi stimulusok döntő módon befolyásolják a gyermek. beilleszkedéshez segítsék őket. a csecsemőotthonok és a nevelőotthonok rendtartásai részletezik. csecsemőkortól a felnőttség küszöbéig intézetekben nevelkedők esetében. megbízhatóan alárendelje környezete reális elvárásainak. a kapcsolat prespektivikussága.főként a. MM.országosan megszerveznék. és autonóm felnőttekké válhassanak. A sikeres és a sikertelen örökbefogadások arányáról statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre.

az örökbefogadás néhány hónapos korban történhetne. Nem ritka..annak a vér szerinti anyának. hogy a neki szóló félreérthetetlen öröm és ragaszkodás. Ha az anya a szülés előtt vagy közvetlenül utána le is mond nem kívánt gyermekéről. nem viselkednek egyértelműen: hol túlságosan kapaszkodók. Ekkor kezdődhet meg a várakozási listán szereplő. ugyanis az első félév alakul. kit visznek haza. deviáns magatartásuk miatt és az „örökbefogadott" visszakerül valamelyik nevelőotthonba vagy speciális intézetbe (GÁTI F. Hangsúlyoznunk kell azonban. Az optimális idő az újszülött kortól hat hónapos korig terjed. (Törvényeink talán túlzott jogvédelmet biztosítanak . Mindez ismét néhány hónapot vesz igénybe. A legkedvezőbb lenne. anyaszükséglete. amikor az adoptálni szándékozó házaspár kontaktust akar velük létesíteni.átélő szülőknek és gyermekeknek azonban el kell válniok egymástól. hogy a már nem egészen fiatal házaspár nem vállalkozik csecsemő vagy kisgyermek gondozására. A nehézségek az idő múlásával és a szakszerű családgondozás segítségével túlnyomórészt megoldódnak. és az örökbe adhatók. akivel szociális kontaktusba lép először életében.lést. akire már hatottak az intézeti élet ártalmai. a kisgyermek dependenciája. július l-jén életbelépett új Családjogi Törvény módosította. és csak ha fenntartja lemondását. akkor lehet „örökbeadhatónak" nyilvánítani. a gyermeknek rövidebb-hosszabb időre történő hazavitele).az elhidegü.. hogy kétéves lesz az örökbe adható csecsemő. dacosak. amíg az állami gondozott gyermek a csecsemőotthonból az örökbe fogadó családba helyezhető: megtörténik. LUKÁCSNÉ MEZEI É. akiket senki sem látogat. majd a jövendő szülők pszichológiai és pedagógiai felkészítése. akinek életvitele nem alkalmas gyermeke felnevelésére. hogy kit látogatnak.. Az anya oldaláról nézve. Ez a „bevésődő" érzelem köti majd az adoptáló anyához. 1982).a gyermek kárára . A nagyobbacska állami gondozott gyermekek általában már figyelik.rendszerint csak hosszas keresés után található meg -. A végleges kudarcokat . vagy egy évig nem látogatja csecsemőjét. hogy ha az adoptáló anya ennek meg tud felelni. olyan értelemben. a kisgyermekkel való megismerkedésük (többszöri csecsemőotthoni látogatás. mikor viszik őket haza. aki nem törődik gyermeke sorsával. gyermeket örökbefogadni szándékozó házaspárok közül az alkalmasak kiválasztása. a pszichológus sokféle módon segíteni tud 29 . hogy az “optimális kor" elmúltával történt örökbefogadás is a legtöbbször sikeresnek bizonyul. a pedagógus. A beszédkezdet előtti gyermeki metakommunikáció annyira kifejező. úgy igazi anya-gyermek kapcsolat alakul ki. A gondozónő. ha . Az örökbefogadást a bíróság felbonthatja . A sikertelen örökbefogadások döntő okának azt tartjuk. izgatottan lesik. szintén azt látjuk. mert arra számít. tehát kétéves kor előtt jön létre. a gyermekpszichológiai rendelők és a nevelési tanácsadók tapasztalják. hogy a nevelésre alkalmatlan szülők gyermekeit már csecsemőkorban örökbe lehessen adni. s csak azért nem mond le általa elhagyott csecsemőjéről. amit a csecsemő gondozása közben tapasztal. ki a csecsemőben a differenciált. mély és tartós anyai reakciókat vált ki belőle. egy személyhez kötődés. amire a hivatalos ügyintézés befejeződik. S mégis. bonyolult és hosszadalmas eljárások nélkül. SZILÁGYINÉ ILLÉS M. az ellenségeskedést . hogy mikor jönnek majd az ő szüleik. hol gátoltak vagy visszautasítok. s a csecsemőből járni és beszélni kezdő kisgyermek lesz. 1969. ha a kisgyermek beszédének kezdete.) Az alábbiakban leírt erősen elmarasztaló örökbeadási gyakorlatot az 1987. hogy gyakran túlságosan hosszú idő telik el.iskola. aki jelzéseire figyel és válaszol. hogy a felnövekedett gyermeket majd anyagilag kihasználhatja. három év körüli gyermeket szeretne örökbe fogadni. és az identifikációnak nincs akadálya. úgy három hónap elmúltával újra meg kell kérdezni . 1980. hízelgők.ez többnyire serdülők esetében fordul elő. védelemigénye még olyan erős.

és gyakran csak látszólag sikerül meggyőzni őket arról. Az örökbefogadás sikeressége szempontjából nem közömbös. hogy megerősödik az örökbe fogadó szülőknek igen mély vágya.. mint ahogy az a családban nevelkedett többi gyermeknél tapasztalható. és felhívni a figyelmüket különféle. amikor az adoptált kicsi nem felel meg az örökbefogadókban kirajzolódott gyermekideálnak. hogy a „kiválasztott" gyermek és az örökbefogadni kívánó felnőttek között a szeretetkapcsolat létrejöjjön. Ez a védelmet nyújtó körülmény feltehetően odahat. a gyermek pedig. Meg kell értetni a jövendő szülőkkel. hogy a vér szerinti anya vagy apa egy későbbi időpontban zaklassa az adoptálót. mert ottho. szorongást. annál több időt vesz igénybe a leválás. illetve ambivalens érzelmeket tartósító problémájára: az örökbefogadási titok kérdésére. ők ott ismerték meg. de siettetniök nem szabad a gyermek hazavitelét. hogy az örökbefogadók őszintesége alapvető feltétele az adoptált gyermek bizalmának és ragaszkodásának. és szülőkként való elfogadásuk.a gyermek utáni vágytól motiválva . pszichológiai szakvélemény segítségével tájékozódjanak. étkezési módjai. meg lehet neki mutatni a 30 . Hangsúlyozni kell tehát. hogy mit várnak az örökbefogadók a gyermektől. hogy a gyermek részére még „idegenek". Ha az örökbefogadók egyévesnél idősebb gyermeket adoptálnak. súlyos traumákat. és alkalmasak is erre. Maguk a szülők is gyakran érzik a titkolózás. kríziseket. tehát soha többé nem bízhat bennük. hogy e trauma következtében csavarogni kezd. nemcsak a gyermekben. de még jobban elkeseríti az a mély csalódás. akiktől származik. kik fogadták örökbe gyermeküket. és az őt szülőként felnevelők iránti szeretete esetleg gyűlöletbe csap át. ahogy elvárják. amíg a kicsi leválik eddigi környezetéről. hogy az ő gyermekük legyen. türelemmel kell lenniök. majd a bizalom. Az örökbefogadást előkészítő beszélgetésekben általában felszínre kerül erre irányuló kívánságuk. a szülő csalódik. mert éveken át . és feldúlja a gyermek érzelmi életét. ha új játékaival nem úgy bánik. konfliktusokat okozhat a családban. a mindennapok rendjét elég ügyesen megtanulni.abban. Ha nem tudja az új otthon szokásait. A csecsemőotthonban megszeretett gyermek iránti vonzalom néha váratlanul csökken. -. a „titok". Jogszabályaink előírják az örökbefogadási iratok titkos kezelését. ha az intézmények az örökbe adható gyermekek rokonságával felveszik a kapcsolatot. Bár a legtöbb csecsemő-. Traumatizálja. Közbevetőleg megjegyezzük. szülők testvéreit stb. a család többi tagjával való viselkedése más formát ölt. hogy a gyermek előtt elhallgatott tények. alkalmanként megfelelő megoldásokra (D. Lehet viszont jelezni az adoptáló házaspárnak ezeknek esetleges felmerülését. A pubertásos krízis idején pedig felerősödhetnek a becsapott fiatal deviáns reakciói.nál már nem tekinti otthonának. s felkutatnak olyan családtagokat nagyszülőket. a szeretet feltámadása az „új" felnőttek iránt. TÓTH L. hogy örökbe fogadott. megfigyelések. 1980). hogy szülei kicsi korában beadták a csecsemőotthonba. hogy az adoptálni kívánó házaspárok nevelési alkalmasságáról sorozatos beszélgetések. aki igen ritka kivételtől eltekintve valamikor tudomást szerez arról. mindamellett nem lehet kizárni az új helyzetben keletkező konfliktusokat. hogy képes lesz a „legjobban nevelni" gyermekét (MEZEI £. illetve óvodásotthonban komoly erőfeszítéseket tesznek. 1983). hogy nem ismerheti meg „édes" szüleit. akik vállalják a gyermek felnevelését..abban az illúzióban ringatta magát. Minél érdelem gazdagabb a gyermek. hanem önmagában is. megszerették és elhozták. gondozónőiről (OSOHÁNÉ. így elhárul annak a veszélye. Végezetül rá kell térnünk az örökbe fogadó szülők gyakran évekig elhúzódó. Az érzelmi katasztrófa lerombolja személyi és társadalmi identitását. a hazugság súlyát. 1984). becsapottságát katasztrofális élményként szenvedi el. hogy a gyermek őket igazi szüleinek higgye. hogy igen jó eredménnyel kecsegtet. hogy a természetes szülők ne tudhassák meg. Nem ritka. Minél hamarább meg kell beszélni vele. hogy a szüleinek tartott felnőttek éveken át hazudtak neki.

31 . A fenti élethelyzeteken kívül még számos egyéb traumát élhettek át. gyakorlati megfontolásokból megkíséreljük a családokból a nevelőotthonokba beutalt növendékeket tipikus élettörténeti szituációk szerint néhány csoportba besorolni. lehetőségeit meghatározzák korábbi életkörülményeik. összehangolt szemléletű. (Feltűnő a fiúk nagyobb aránya. disszociális állapotaik nem csökkennek.széthullott családban. ezért a szocializációs céloknak és módszereknek tulajdonképpen minden gyermeknél egyedi formát kellene ölteniük. amikor a családból kiszakadva nevelőotthonba kerültek.csecsemőotthoni fényképeket. Pszichológiailag megalapozott. terapikus légkört teremtő pedagóguskollektíva működik a nevelőotthonban.rosszul strukturált és strukturálatlan családban. konfliktusait. A szakképzett. a szülők ellenségeskedése miatt neurotizáltan. . a mód. de érzelmi és szociális fejlődésre való képességét is! Belső dinamikájának megértésére alapozva . ' . Az életkori jellemzőkkel kapcsolatos szocializációs kérdésekre a következő fejezetekben részletesen kitérünk. brutális bánásmódtól traumatizálva.és iskolásotthonokban kisebb számban élnek a csecsemőkoruktól intézetben nevelkedett gyermekek. nem adhatnak egymásnak kortársi. A nagy létszámú nevelőotthoni csoportokban a különböző ártalmaktól sérült gyermekek nem válhatnak közösséggé. ahogyan azokra emocionálisan reagáltak.korrektív emocionális élményt" nyújthat a sérült gyermeknek. hogy tudjon múltjáról. családdá kovácsolja őket. őszinte kommunikáció összefűzi az új szülőket az adoptált gyermekkel. nem gyógyulnak. családjukkal és a társadalommal szembefordulva. Az óvodás. Miután azonban az intézeti körülmények között ez kivihetetlen. Az állami gondozásba vett gyermekek zöme az alábbi szociokulturális feltételek között élt: . de nem elégséges feltétele az intézeti gyermekek megfelelő szocializációjának. s ha vannak emlékei az ott töltött időről. neurotikus tüneteik.ingerszegény családi környezetben. sikerek elérésében. érezze személyének folyamatosságát.) E gyerekek intézeti szocializációjának feladatait. Ha növendéke modellnek fogadja el őt. elhanyagoltan. pszichoszomatikus fejlődésében retardáltan. patogén kapcsolatok és jelentős nevelési hibák miatt elmagányosodva. baráti támaszt. ha jói együttműködő. . Míg a titoktartás feszültsége gyanakvást és bizalmatlanságot kelt. a nevelőnek az alkalmakat spontánul (kreatívan) megragadva kell közelítenie az inadaptált gyermekhez. mint a nevelésre alkalmatlan családokból hároméves koruk után állami gondozásba vett fiúk és lányok. magányosságának fokozatos csökkenését. például az „örökbefogadók"-tól kerültek intézetbe vagy a széthullott család egyúttal deviáns család is. Mindez azonban csak szükséges. úgy interakcióik során a gyermek átéli indulatainak. fel lehet azokat eleveníteni. Amíg retardációik. E tényezők számtalan variációban fordulhatnak elő. Elsősorbart meg kell ismernie minden növendéke előéletét. többnyire a kezdeti jó légkör után. és nem utolsósorban az életkor. tehetséges nevelők is csak akkor érhetnek el eredményeket.deviáns családban.. addig a nyílt. bízik „lemaradásának" megszűnésében. általánosítható pedagógiai módszerek e nagycsoportos kereteken belül nem alakíthatók ki.

A kora gyermekkori szakasz jelentőségét az teszi hangsúlyozottá. még ha csak egy-két hétre kerül is el anyjától az intézetbe. ez érzelmileg erősen megviseli. a tapasztalatok különböző hatást váltanak ki. orosz vagy kínai kortársáéval. a kisgyermekben és az iskolás gyermekben a környezeti történések.és a kisgyermekkor (A születéstől az iskolakezdésig) A csecsemőben. A szenzitív (kritikus) szakaszok A szenzitív. HEBB 32 . Nézzünk két példát: egy hathónapos magyar csecsemő gügyögése. és mindinkább háttérbe szorulnak azok a hangok. Ugyanarra a történésre más-más életkori szakaszban másként érzékeny az ember. Egy másik példa: az iskolás gyermekek közül soknak van honvágya. hogy a_kora gyermekkorban kialakult kapcsolatminták prototípusává válnak a későbbi életkor szociális viselkedésének és attitűdjének. Az etológus LORENZ (1933). élmények milyen mértékben és hogyan hatnak a későbbi személyiség formálódására. ha elkerül családjától kollégiumba. hogy erre épülnek a későbbi életkori szakaszok. és ha e környezeti ingerek elmaradnak. aki felhívta a figyelmet arra. de ez nem okoz náluk tartós érzelmi zavart. és ennek az időszaknak jellemzőit megtartva és átadva alakul ki az új. Különösen az anya-gyermek kapcsolatnak tulajdonított hangsúlyos szerepet. a bevésődött kötődés jelenségét a fészekhagyó madaraknál. A csecsemő. mikor feltárta az imprinting. hogy a csecsemő. beszédhangja már jelentősen eltér egymástól. Már a század eleje óta foglalkoztatta az orvostudományt és a pszichológiát.II. vokalizációjának hanganyaga azonos angol. ugyancsak a korai tapasztalatok döntő jelentőségére mutatott rá. Az anyanyelv hangjai felerősödnek. Ha ugyanez az esemény a másfél éves gyermekkel történik. amelyeket anyanyelve nem használ. Egy évvel később ezeknek a gyermekeknek hangadása. SIGMUND FREUD 1905-ÖS könyvében az elsők között volt. a körülöttük beszélő környezet hangjai kerülnek előtérbe. károsodás lép fel.és kisgyermekkorban megszerzett tapasztalatok. egyes szerzők szerint kritikusnak nevezett szakaszokban bizonyos környezeti hatások jelentősége igen nagy.

élmények. aki teljes mértékben környezetének függvénye. elfogad és visszautasít. A kísérletek másik csoportjánál a részleges ingerszegénység vagy éppen az ingerekkel gazdagított feltétel voltjellemző. Ezt a nézetet tükrözi WATSON (1928) sokat idézett mondása: „Adjatok nekem egy tucat egészséges csecsemőt. nemcsak befogadja a környezeti hatásokat. Nem volt ugyanis lehetőségük arra.a korai élmények és tapasztalatok hatásának széles körű. amelyet szórványos tapasztalati adalékokkal támasztottak alá. a magzat . és az elmaradt tapasztalatokat pótolni nem lehet. explorálják környezetüket. befogadó. de információkat ad önmagáról. a rendszerezettebb vizsgálatok nyomán mind több információt kaptunk erről a „néma" korszakról.viselkedésének vizsgálata is. a csecsemőt táplálkozó-üritő lénynek tekintette. Születésétől kezdve nemcsak befogad információkat. ahogy a libák anyjukat követik. Az ötvenes években azonban elkezdődött . rendszerezett vizsgálata. Többször és többféle fészekhagyó madárnál ismételték meg ezt a vizsgálatot. hogy bármelyikükből tetszésem szerinti specialistát nevelek. passzív lény. amikor a meghatározott élmény hiánya deformációhoz vezet. az emocionalitás és a szociális kapcsolatok vonatkozásában.(1958) a tanulás és a kognitív fejlődés vonatkozásában tartotta jelentősnek a korai tapasztalatokat és élményeket. a szociális interakcióra mégis „felkészült". A csecsemőt ma már úgy jellemezhetjük.újabban a méhen belüli élet. A korai élmények és tapasztalatok vizsgálatai alapvetően két kérdésre keresnek választ: 1. mint a későbbi életszakaszok tapasztalatai? 2. Egészen az ötvenes évekig mindez inkább csak elmélet. vagy amikor fokozottabb fogékonyság mutatkozik a tapasztalatok megszerzésére? A korai életszakasz tapasztalatának jellegét és jelentőségét elsősorban állatokkal végzett kísérletekben tanulmányozták. feltételezés volt. kompetens szociális lényt. s én garantálom. hogy megfosztották a természetes ingerektől. aki állandó interakcióban van környezetével. mint aktív. zárjuk őket az általam kialakított. és ettől kezdve őt követte úgy. A vizsgálatok harmadik nagy csoportja a szociális izoláltság vagy minden szociális élménytől deprivált (megfosztott) helyzet hatását kutatta. SCOTT (1963) kutyákkal végzett izolációs kísérletet. Van-e olyan kritikusnak minősíthető időszak. bizonytalanul. amikor felnőtt egyeddé váltak. Az izoláltan nevelt kölyökállatok. A harmincas években LORENZ(1935) a korai szociális tanulás egy sajátságos formáját figyelte meg egy vadlibánál. izolálták az állatokat. hogy a különböző fajtájú állatoknál valóban létezik a tapasztalatok számára „kritikus periódus". Azok a tapasztalatok. A behaviorizmus szemlélete hosszú évtizedekig tartotta magát. gyökeres szemléleti változást idéztek elő a kora gyermekkorra vonatkozó kutatások. amelyeket először szerez meg a gyermek. hogy a korai időszakban felmérjék. A korai élmények későbbi hatását úgy vizsgálták. de ő maga is rányomja bélyegét környezetére. rosszul tájékozódtak. 33 . Ezeknek eredményei alapján a kritikus periódust három fejlődési területen állapította meg: az intellektus. neveljük fel őket ott." Az utóbbi évtizedekben azonban megváltozott a csecsemő világáról alkotott képünk. kevés lehetőséget adtak tapasztalatok szerzésére. Hiányuk torzult szerveződést eredményez. minden új inger szélsőséges izgalmat váltott ki belőlük. A hatvanas években kialakított új kísérleti módszerek. kommunikál. sőt a hatvanas években megindult az újszülöttek és csecsemők . Az eredmények azt mutatták. S bár motoros készségének éretlensége és testi fejletlensége miatt kiszolgáltatott környezetének és percepciós készsége is korlátozott. amely őt látta meg elsőként a tojásból való kikelés után. meghatározóbbak-e a fejlődés szempontjából.elsősorban különböző fajú állatokkal . sajátos világba.

az átlagosnál agresszívebb. 2. Ez arra mutatott. kölyök-kölyök. sőt fennáll annak a veszélye. hogy a kölyökállat a táplálékot nyújtó pótanyánál csak annyi ideig tartózkodott. amelyben az állatot ismeretlen környezetbe helyezték. A táplálék megszerzésére és a kapaszkodásra lehetőséget adott a ketrecben elhelyezett két mesterséges anya. HARLOW és munkatársai (1965) leírták ezeknek az izoláltan felnevelt majmoknak anyai magatartását a következőkben: Mind az öt anyamajom teljesen tehetetlen anya volt. Az izoláltan nevelt állatok felnőtt korukban nem mutattak anyai érzéseket kölykeikkel szemben. a szociális depnváció hatása mutatkozott meg akkor is. 34 . hanem a fejlettebb emlősállatoknál is létezik. hogy létezik a majmoknál is egy kritikus szakasz: az első életév 3-6. a kölykök nem maradtak volna életben. hogy a táplálék mellett alapvető szükségletként jelent meg az érintkezés szükséglete. csecsemő-anya rendszer. míg három dühösen. Két anya teljesen közömbös volt. A másik. és a drótváz lehetőséget adott a kapaszkodásra is. hogy a kölykök melyik anyát részesitik előnyben. hónapja. a kölyök szociálisan izolált. passzív volt a viselkedésük. ha az első napokban nem táplálták volna őket mesterségesen. vagyis a kortárs rendszer. és figyelték viselkedésüket. Ezeknek a kísérleti eredményeknek összegzéseként állította fel HARLOW (1958) a majmok affekcionális rendszerének elméletét: 1. felnőtt hím-nőstény vagy heteroszexuális rendszer. Az izolált majmok nem tudtak játszani. amely a gondoskodást jelenti a fiókák számára. amelyet megpillantanak. és kezdtek orientálódni az ismeretlen helyzetben. csak nem ilyen mereven. Ennek védelmében oldódott félelmük. hasonlóan kiképzett laboratóriumi anyát puha. de táplálék nem volt rászerelve.fokozottabb félelmet váltottak ki belőlük. Azt tapasztalták. kegyetlenül viselkedett kölykével. illetve riadt. A kölyök a természetes anya jellegének jobban megfelelő pótanyával épített ki kapcsolatot. és minden esetben a textil pótanyához menekültek. amikor az elkülönítés után az állatokat velük egykorú társaik közé helyezték. követik az első mozgó tárgyat. mint a korábbi kutatások erre fényt derítettek. A bevésődési mechanizmus.A továbbiakban kiderítették. SCOTT kutyákkal végzett ilyen irányú kísérleteket. hol tartózkodnak többet. Ha az anyai gondozás ebben az időszakban hiányzik. Ezt az eredményt megerősítette a második kísérletsorozat is. ezen volt elhelyezve a táplálékot adó tejesüveg. kötődésképtelen lesz. akkor nagy nehézséget jelent a csoportba való beilleszkedése. kapcsolatot teremteni a többi társsal. nemcsak a madaraknál. míg HARLOW és ZIMMERMANN (1959) majomkölykökkel végzett egész kisérletsorozatot. az ismeretlen tárgyak . minél hosszabb volt a szociális izoláltság. de gyakran még a táplálék elfogyasztása közben is lábával a textilanyába kapaszkodott. Az első mozgó tárgy természetes körülmények között a tojásokat kikeltő anyamadár. amíg evett. A kísérlet ideje alatt figyelték. Az idegen hely. hogy a fészekhagyó madaraknál egy beépített biológiai mechanizmus eredményeként e madarak a tojásból kikelve. A majomkölyköket ketrecben nevelték anyjuktól és más majmoktól egyaránt elkülönítve. Az izolált kölykök beilleszkedése a „normál" csoportba annál nehezebben ment. Az egyik laboratóriumi anya drótból készült.mivel a kölykök kevés tapasztalatot szereztek . Az anyai gondozás hiánya. bolyhos szövettel fedték be. 3. HARLOW ezeknek a kísérleteknek alapján arra a következtetésre jutott. hogy a kísérletnek alávetett majom érett felnőtt korában is érzelmileg zavart.

A fejlődés folyamatában a gyermek önmaga is fontos és meghatározó szerepet tölt be. gazdagítva vagy korlátozva kibontakozását.\ '' nyék kihatnak a személyiség formálódására. Ugyanakkor másik törekvése az. 35 . szemkontaktus-tartással). így nem lehet előállítani izolációs zárt környezetet vagy deprivációs helyzetet. a fajtájára jellemző készségszintben elmaradást mutat. minél később érő faj egyedeiről van szó. amelyek feltételezhetően károsítóak. hiszen magára hagyva elpusztulna. A csecsemő a lehető legszorosabb kapcsolatot kívánja kiépíteni a környezetével. a szülői kettéválasztása). emberrel természetesen nem végeznek. de rendkívül sok tényező kölcsönhatását kell figyelembe venni ahhoz. A csecsemő és a kisgyermek viselkedését két alapvető motiváció irányítja: a kötődés és a kompetenciára való törekvés. de a gyermek is hat a felnőttre. hogy a későbbi deviáns viselkedésre vagy esetleges neurózisra predikciót adhassunk.és a kisgyermekkor időszakában is más és más jelentőségű. amelyek megfosztják a gyermeket a tapasztalatoktól olyan szigorú feltételek között. Az interakciók nagy része még a felnőttnél sem tudatos. idegen helyzetek fokozott izgalmi állapotot váltanak ki. hogy a deprivált állat nem tud megfelelően alkalmazkodni a különböző feltételekhez. és torzul szociális készsége is. helyes értelmezése a fejlődésből adódó konfliktusok megoldásához ad támpontot. mert olyan kísérleteket. a nemverbális kommunikáció szintjén történik. Adódnak azonban a természetes életkörülmények között is olyan helyzetek. a heteroszexuális kapcsolat sem alakul normálisan. változtatja a felnőttek viselkedését. ahogy az állatokkal végezték a vizsgálatokat. 5. apa-gyermek vagy apai rendszer. s ha bármelyikben zavar van. az kihat a következőre. intézetbe helyezett gyermekekre. mosollyal. A károsító tényezőketprediszpozíciónak tekinthetjük. Ha rossz a kölyök-anya kapcsolat.anya-gyermek vagy anyai rendszer. A majmokra vonatkoztatva ez a rendszer megalapozott. ami az egészséges fejlődés biztosítéka. 4. Igazoló adatokat erről nehéz összegyűjteni. zavart a kortárs kapcsolat is. hiszen az ember fejlődése lényegében más. aki gondozza és legtöbbet foglalkozik vele). A két törekvés időnként összeütközésbe kerül egymással. amennyiben azok megtanulják a gyermek egyedi jelzéseit. Gondoljunk itt elsősorban az ingerszegény környezetben élő. Mindkettő veleszületett hajtóerő: A létfennmaradást biztosítja. kulturálisan deprivált vagy az anyai gondozástól deprivált. hogy megismerje környezetét. A gyermek és a környezete közötti folyamatos és változatos interakció minősége az. A kötődés és a kompetenciára való törekvés még a csecsemő. Igyekszik kiváltani és fenntartani a gondozást (ezt jelzi sírással. Az affekcionális rendszerek egymásra épülnek (a 4-5. elsősorban az anyjával (illetve azzal a személlyel. amelyek bizonyos fokú izoláltságot vagy deprivációt tartalmaznak a gyermek részére. A kompetenciához pedig az első hatékony cselekvéstől a tárgyak uralmán keresztül a szociális kompetenciáig vezet az út. mindegyik a következő alapját jelenti. így nehezen értelmezhető. a felnőtt hat a gyermekre. módosítja. A szoros testi kontaktus igényét felváltják a függőség különböző formái. Ennek felismerése. a lényeget összefoglalóan kimondhatjuk. A szocializációban a hatás kétirányú. Ezekre a kérdésekre még a későbbiekben visszatérünk. kevéssé ellenőrizhető. Az állatkísérletek eredményeit analóg módon nem lehet alkalmazni az emberre. hogy az első életévekben szerzett tapasztalatok és élmé. Ez a hatás abban jelentkezik. A korai élményekre vonatkozó állatkísérletek eddigi eredményeit a következőkben összegezik: a korai életszakasz deprivációja annál erőteljesebb zavart vált ki. de megtanulható. egy rendszer. mint a többi élőlényé. Ha nem megfelelő a kortárs kapcsolat. birtokba vegye a világot: törekszik az önállóságra. hangadással.

Az anyák már a gyermek születése után 2-3 nappal meg tudják különböztetni saját csecsemőjük sírását a többi csecsemőétől. azt. továbbá olyan örömet adó viselkedési forma. 36 . a nézelődés.A következőkben a kötődés és a függetlenedés kialakulását és fejlődését ismertetjük. Ez a szükséglet nem csupán a táplálkozás vagy a kényelmetlen helyzetből való megszabadulás igényét jelenti. sírás mind ritmusban. Életkori jellemzők 0-2 éves korban. mind hangadásban eltér az előbbiektől. még ha nem is kísérli meg a síró helyzet azonnali megoldását. amely nemcsak az emberi csecsemőt. hogy a gondozó figyelmét magára irányítsa. a második hónap végétől változatosabbá válik a formája. hogy mi érdekli. Magas fekvésű. Kutatók kórházban és otthoni környezetben figyeltek meg csecsemőket. Azt tapasztalták. Részletesen tárgyaljuk a csecsemő és a kisgyermek nemverbális jelzéseit feltáró vizsgálatok eredményeit. beszéljenek hozzá. nyöszörgőbb hang jellemzi. ritmikus magas hang. amelyet a szülő ösztönöz. és eredményeik azt mutatták. A dühös sírást érdesebb. melyet elsősorban a kölcsönösség jellemez. mind a szülő részt vesz benne. valamint azokat a tényezőket. hogy a sírás megszűnik nemcsak a táplálékra. gügyögés. Tájékozódik a világban. utánzás. Jellemzi az éles. de ritmusa megegyezik az előbbivel. a csitító hangra is. Elsődleges célja az. mert a sírást hosszú ideig nem tudja a szülő figyelmen kívül hagyni. a születéstől a beszéd kezdetéig A csecsemőnél az első élethónapokban nagyszámú kifejező mozgás különíthető el. hogy az újszülöttnél már az első napokban jól elkülöníthető a sírás három formája: az „alap" sírás. de a kézbevételre. az utánzás olyan viselkedési forma. Az általános jellemzők mellett jól észrevehető egyedi eltérések is mutatkoznak. hogy a csecsemők az első három hónapban átlag hét percet sírnak óránként és ez a harmadik hónap végére fokozatosan óránként négy percre csökken. A sírás A sírás a szükségletek jelzésének első formája. amely az első hónapokban a leggyakrabban előforduló aktivitás. de minden emlősállat kölykét jellemzi. A fájdalmas. és rögzítették sírásukat. a biztonság iránti igényt. s kiváltják inadaptív viselkedését. Közvetlenül a születés utántól megjelenik. Az alapsírást éhségsírásnak is jelölték. Vizsgálták a csecsemők sírásának gyakoriságát is. Bizonyítja ezt. hogy felvegyék. A felnőtteket arra készteti. Ennek ellenére a sírás az. Az etológusok a gondozási helyzetet előhívó viselkedésnek minősítik a sírást. tartalmazza a szociális igényt is. előbb-utóbb odamegy a gyermekhez. sőt gyakran indulatot vált ki a szülőből. a gügyögés. nézelődés (ez egyúttal tájékozódás is). jelzi szükségleteit és azt is. Szociális kontaktust a csecsemő öt főbb viselkedési formán keresztül tart fenn: sírás. szaggatott hangadás jellemzi. kölcsönösség sincs benne. hogy a csecsemő szükségleteit kielégítsék. mosoly. míg a mosoly. addig a sírás nem ad örömet. Ez meg is történik. a „dühös" sírás és a „fájdalmas" sírás. A sírás a korai szociális viselkedés többi formáitól két fontos vonatkozásban különbözik. mind a gyermek. amelyet kisebb szünetek szakítanak meg. amelyek a felnőtt és a gyermek kapcsolatát megzavarják.

a tekintet elkerülése a kapcsolat megszakítását vagy elutasítását közli. kevesebbet sír. hogy a párórás csecsemő is követi tekintetével a mozgó tárgyat. emberi arc: 2. FANTZ (1964) már klasszikusnak minősíthető vizsgálataiban bizonyította. mozgó. ötnapostól hat hónapos korú csecsemőkkel végzett vizsgálatokban azt találta. mint a felnőtt. hogy különböző állatfajoknál különböző genetikus program van arra. amikor nemcsak nézi az emberi arcot. amikor már nem akarja folytatni a kapcsolatot.A sírás kérdése azért is foglalkoztatta a pszichológusokat. hogy minden életkori szakaszban az emberi arcot előnyben részesítették. hanem indulatokat kap a szülőtől. A szülő inkompetensnek érzi magát. A különböző kutatások igazolták. hogy a más személlyel való kapcsolatát ellenőrizze. Az etológusok megfigyelték. A csecsemő behunyja szemét vagy elnéz. de az anyák is arról számolnak be. és az anya szívesebben. Igénye is a nézegetés. nehezen beilleszkedő gyermek nem biztonságot. amikor tekintetük összekapcsolódott. a sírás intenzitása és gyakorisága csökken. Amíg a nézés. így még bizonytalanabbá válik. mint régebben feltételezték. Érdeklődése és aktivitása erőteljesebb. hogy az újszülött többet észlel a világból. s már itt elkezdődhet az ördögi kör: a bizonytalan. A tekintetek összekapcsolása. ha látóterében színes. mert a szülőgyermek közötti kapcsolat zavarainak egyik kiváltó oka lehet a sírás. mint egy színtelen lapot. és szívesebben nézeget egy mintás felületet. a szülői tűrőképességet próbára teszik. hogy nézik vagy elkerülik tekintetét. 3-4 hónapos. Általában. Csak a hatvanas években fedezték fel. emberi arc elemei összevissza elhelyezve. A csecsemőt észlelésének ez a teljesítménye segíti tájékozódni a körülötte lévő világban. a nehezen beilleszkedő gyermekek általában többet sírnak. mint a tárgyat. A nézegetés A világban való tájékozódást elősegítő viselkedési forma a nézegetés. Ez egyúttal egy új és speciális fajtája a kapcsolatteremtésnek. sikertelensége agressziót vált ki. többet foglalkozik a gyermekkel. A visszautasított és a súlyosan bántalmazott gyermekek anamnesztikus adatai között a „sírós csecsemő" jellemzése gyakran előfordul. hogy az emberi arc vázlatán a szemnek van különös jelentősége. ekkor az anya arcát előnyben részesíti minden más arccal szemben. 3. mint az egyszerűbbet részesítik előnyben már az újszülöttek is. hogy csecsemőjüket igazán emberszámba akkor vették. Az első hét végére tehető az az időpont. hogy minden ábra közül előnyben részesíti az emberi arcot ábrázoló rajzokat. Ez mind azt támasztotta alá. hogy szívesebben nézi az emberi arcot. amikor perceptuális megkülönböztetése még finomabbá válik. Emellett különböző minták közül inkább az összetettebbet. így 37 . A sírás mennyisége egyéni eltéréseket mutat. Az ember vonatkozásában ilyen „előprogram" feltehetőleg a vizuális ingerek bizonyos fajtájára vonatkozik. Kiderült az is. Ezt az alapkísérletet számos több variációjú kísérlet követte. A szociális kapcsolat elősegítése mellett a nézés lehetőséget ad a csecsemőnek arra is. különösen a szemet. Ez az érzelmeket erősíti. mozgó tárgyakat helyeznek el. de fixálja is. FANTZ vizsgálatában egy köralakon háromféle vázlatos rajzot alkalmazott: 1. a szemkontaktus a kapcsolatteremtés lehetőségét jelenti. a körön csak a haj szerepelt. hogy milyen típusú érzékszervi ingerre reagálnak. színes tárgyak hosszú ideig lekötik érdeklődését. mert kifáradt. a „szemkontaktus" nemcsak a gyermek számára jelent fontos élményt. még többet sír. ha az első hetekben gyorsan és gyengéden reagálnak a gyermek sírásjelzésére. Már a négyhetes csecsemőnél tapasztalható. A sokat síró csecsemő ellenségessé teszi a szülőt. hogy mennyire fejlett az újszülött vizuális kapacitása. A három hónapos csecsemő éppen úgy reagál arra. ha van mit néznie.

mosolyára élénkebben reagál. mimikával.mint azt már előzőleg említettük a szemre is. az emberi arc. különösen. Egyedi eltéréseket is megfigyeltek a mosoly gyakoriságában és kifejezési formájában. De megjelenik a mosoly . a beszéd kezdete A csecsemő sír. ha az bólogat is. mégpedig megkülönböztetett módon a különböző emberi beszédre. Az újszülött mosolyát kiváltja a magas női hang. A hangadás. Erre mutatnak azok a kutatások. a csecsemő ily módon is kapcsolatot teremt. Ez a mosolyforma rövid ideig tart. minden barátságos szociális közelítést egyaránt elfogad. és alátámasztja az is. nyöszörög. a fájdalomra az élet első heteiben. aki a mosoly természetét széleskörűen kutatta. előhívja a csecsemő mosolyát. a kéz és a láb erőteljes kalimpálása. Ebben az időszakban a csecsemő még nem tesz különbséget a családtagok és az idegenek között. a síró csecsemő a hangra elhallgat. vele foglalkozó családtagokra is észrevehetően másként mosolyog. elutasítást.mérsékli és határozza meg ő maga is.. pihenni. már a reflex jellegű mosoly megjelenésében több szociális elemet talált. mikor kíván „félre vonulni". Hasonlóan a szociális mosoly megjelenéséhez. hogy két ember beszélgetésében a . a mosoly kifejeződése és a mosolyt kiváltó tényezők erőteljesen változnak. magára fordítja a körülötte lévő emberek figyelmét. A mosolygó csecsemő több gyöngédséget vált ki környezetéből. de visszahúzódást. 'A 4-6. mint az idegen személyekre. Anyja tekintetére. Csecsemőkkel végzett hasonló filmelemző vizsgálatuknál 38 . hogy a vak csecsemők is mosolyognak. mikromozdulatokkal. Ezt a periódust követi az. hozzá hajoló arcra. a nem szelektív szociális mosoly és a szelektív szociális mosoly. Filmelemzéssel kimutatták. s így jobbak a feltételei ahhoz.nem beszélő" partner aktívan részt vesz. Különösen a női hang az. A felélénkülési reakció összetett mozgásforma: csillogó szem. hét között. gügyögő hangok megjelenése. életben maradását segíti elő. hogy már az újszülött is reagál. A harmadik hónap után kezd szelektálni. A reflex jellegű mosoly elsősorban a csecsemő jó közérzetének jelzése. a felé forduló. amely a gyermek szociális alkalmazkodását. amely azt igazolta. hogy meddig kívánja a vele való foglalkozást. a gügyögés. hogy a későbbi időszakban is harmonikus kapcsolata legyen a környezetével. A rajzolt emberi arc és szem már kevésbé váltja ki. amikor a hetedik hónap körül az idegen személyre nem hogy nem mosolyog. CONDON és munkatársai 1974-ben közöltek egy rendkívül érdekes vizsgálati eredményt. Csillogó szem és széles mosoly a jellemzője a még nem szelektív szociális mosolynak. „testbeszéddel". AHRENS (1953). amely érdeklődését már korán kiváltja. amelyek a magzati élet hetedik hónapjában a mosoly megjelenését észlelték. a második hónapban a hangadás is már szociális jellegű. hogy kapcsolatba akar lépni. de az ötödik hónapban már a körülötte élő. Eredetileg a vizsgálatok a felnőttek metakommunikációjára terjedtek ki. míg az élő emberi arc. gyakran csak féloldalas. „beszélgetni" kíván. amellyel a felnőtt jelenlétére reagál. Már a második hónapban kifejlődik a csecsemőknél az úgynevezett felélénkülési reakció. A mosoly A mosoly kialakulásánál három szakasz különböztethető meg: a reflex jellegű mosoly. beszédre készteti a felnőttet. az újszülött gyakran mosolyog. amikor alszik. a csecsemő kezd válaszolni az emberi hangra. nyafog. így reagál a kellemetlen helyzetekre. majd várakozó magatartás jelzi. A mosoly öröklött viselkedési forma. gyakran félelmet mutat. 4-6 hetes korban kezdődik a gőgicsélés.

hogy könnyíteni akarnak a gyermek kényelmetlen helyzetén. A születéssel megkezdődött az anya és a csecsemő közötti folyamatos interakció sajátságos kommunikációs rendszerré válik. Az anya és a gyermek között kialakult meghitt társalgás egyúttal társul a szoros fizikai kötődés oldá- 39 . hogy sírásuk. azt.höz vagy egy nagyobb gyermekhez beszél. amikor kifejezetten a csecsemőhöz szól a felnőtt. Az eltúlzott ritmusú vokalizáció tartalmazza az anya viselkedésének jellemzőjét. amikor az újszülött. A kiterjedt intonáció ugyancsak segíti. és így a gyermek eljut saját hangjának örömteli ellenőrzéséhez. nőkét és férfiakét egyaránt. gügyögő hangot használnak!) Ezt a sajátságos beszédformát a csecsemő megerősíti. A genetikus tényezőknek kisebb a szerepük. négyéves korában. dallamban és ritmusban az anya beszédében akkor is. A csecsemők élénken figyeltek a felnőttek beszédére és kapcsolatot teremtettek nemcsak azzal. leereszkedő. A kutatók megállapításai szerint rendkívül nagy a különbség mind tónusban. hogy a csecsemők nemcsak hogy különbséget tesznek az óra ketyegése. a gyermekkel együtt élő és a gyermek iránt őszinte érdeklődést mutató felnőttek is hasonló módon . „testbeszéddel". hogy a gyermek az individuális hang és a közlés érzelmi tartalmát megértse. a gyermekkel foglalkozó különböző személyeknél. s szociális megerősítésként támogatja a csecsemőt abban. és mennyiben a szülők határozzák meg a gyermek hangadásának minőségét és mennyiségét. szemkontaktussal jelezték részvételüket a „beszélgetésben". A vizsgálatokat megismételték a gyermekek két-. hogy kommunikációs készsége is fejlett. ugyanolyan mikromozgással. hogy célzott módon befolyásolja anyja viselkedését. A szülő magas képzettsége és értelmi képessége még nem jelenti azt. ahogy azt a felnőttkísérletnél tapasztalták. a mozgás szinkronitása jellemző volt. hogy ismételje a hangzókat.ót. a csecsemők láthatóan „zavarba" jöttek. az intonáció is más. három-. Örökbe fogadott gyermekek és az örökbe fogadó szülők kommunikációs rendszerét vizsgálták egyéves gyermekeknél. Ez a kölcsönösség az.ha nem is olyan mértékben. Például a gagyogás váltakozása a csecsemő és gondozója között fokozza a csecsemő gagyogását. Egyes jelzések rituálissá válnak. nyugtalanságuk abbamaradt. nyugtalanná váltak. hogy a szülő képzettségi szintje. hogy az első életév kommunikációs fejlődésének legfontosabb tényezője a „beszélgetés egy érdekes felnőttel". „anyai" formában. hogy affektáló. ezzel a gyermek kommunikációs kompetenciáját erősíti. de mozgásukkal. hogy a csecsemő kommunikációs készségének fejlődésében mennyire van szerepe az örökletes tényezőknek. beleértve az arckifejezést és a vokalizáci. Nemcsak az anya. Erre utalnak azok a vizsgálatok is. hogy a közlés nagyon gyakran a segítő szándékot fejezte ki. intelligenciája önmagában nem meghatározó.kiderült. Feltehetőleg ez szükséges formája a kommunikációnak az anya és gyermeke között. folyamatosan válaszol. amelyekben arra a kérdésre kerestek választ. A fejlődésnek ebben a folyamatában a gyermek képes lesz arra. mint az anya beszélnek a gyermekhez. hanem például felolvasott egy írott szöveget. Az anya hangjára a felélénkülési reakció. szabályozza a gyermek figyelmét és szociális érzékenységét. Mindez alátámasztja azt a hipotézist. Ha az anya érdeklődést mutat és figyel a gyermek hangadására. ami a csecsemő és a kisgyermek kommunikációs kompetenciáját általában erősíti. ugyanis a hangsúly. ha az anya azonban nem a csecsemőjéhez beszélt. hanem mozgásuk a felnőtt beszédét követi. figyelembe véve az otthoni környezetet. Az újszülöttekhez szóló beszéd jellemzőit vizsgálták egy kórház újszülöttosztályán. Az adatok azt mutatják. a zene és az emberi beszéd között. (Ez nem azt jelenti. akik a kórházhoz tartoznak. sajátságos szerepet töltenek be az anya és gyermeke közötti kommunikációban. visszajelez. Azt tapasztalták.

sával. BOWLBY. A gyermek nemcsak hangokat. Ennek az értelmezésnek az a lényege. TIZARD). Vizsgálati adatok és megfigyelések utalnak arra. K. A hetvenes évek végén megjelent közlemények az újszülöttkori (néhány napos) utánzásról nagy izgalmat váltottak ki. történéseket tartalmazó beszéd. JACOBSON 1979. Szókincsük kisebb terjedelmű. de más és más egyedi kombinációt jelent. hogy az arc bizonyos mozdulatait . Több kutató számol be arról. A felnőttek beszédében lényegesen magasabb arányban fordultak elő az információt tartalmazó mondatok.. Mikor a gyermek verbálisan képes kifejezni kívánságait. szüleivel nagyobb fizikai távolságot tart. homlokráncolást . amelyek az intézetben nevelkedő gyermekek beszédének fejlődéséről számolnak be (SPITZ. hogy a neveléshez jó feltételeket nyújtó csecsemőotthonban a felnőtt beszédnek nem a mennyisége. MOOR M. Az utánzás kognitív koncepciója alapján ez nehezen képzelhető el. hogy az emberi agy nagyon sok tevékenységre már előre be van programozva. MELTZOFF A.nyelvnyújtást. a beszéd.az ujj. A vizsgálatok azt mutatták. egymást megértő funkciója van. hogy a csecsemő a beszédet a személyekkel párosítja. és nem a dolgokkal. mint a családban nevelkedők. Ez azt jelenti. ami a gyermekek beszédfejlődésében megmutatkozott. hogy nemcsak a cselekvést veszik tudomásul. Az artikuláció elmosódottabb. társalogni tud. A három különböző koncepció lényegileg nem mond egymásnak ellent. és a beszélő felnőtt is többnyire a gyermek látóterében helyezkedik el. N. hogy a néhány órás csecsemő már képes erre. A korai szakaszban az érzelmi osztozás a jellemző.és kézmozgásokat az újszülött utánozza (GARDNER 1970. mint az érzelmeket. Már a hangutánzás példái is arra mutatnak. hiszen az esetek többségében a gyermek a hang irányába fordul. Ehhez kapcsolódik még a Ci vizuális benyomás is. RHEINGOLD (1968) a szülőkapcsolat kialakítása mellett a kölcsönös vokali. 1977). és ezt a mozgásmintázatot ő maga is leképezze. inkább a minősége volt az. hogy később lényeges különbséget tegyen a személyi és a tárgyi világ között. hogy 8-10 hónapos korban jelenik meg amikor a gyermek már képes arra. hogy a hangadás. és beszédüknek nincs személyes jellege. azt jelenti. így a gyermek különbséget tesz az egyes felnőttek között. hogy az utánzás funkciója az érzelmi osztozás az együttesség élményében. ez alapozza meg azt. érzelmeit. Az intézetben nevelkedő gyermekek ugyanis általában később kezdenek beszélni. és a fejlődés különböző szintjeit jelöli. s így egy állandó kölcsönösség alakul ki a modell és a modelláló között. de van az utánzásnak más koncepciója is. neki adja vissza újból a gyermek. amelyről azt tételezték fel. a kialakult kötődésnek fontos megnyilvánulásai." UZGIRIS (1979) az utánzás értelmezésénél az interperszonális interakciót helyezi előtérbe. torz a szavak kiejtése. és elsősorban a felnőtt az. és gyakran hibás. ami a kötődés fenntartásában jelentős. de az egymás közötti hasonlóságot is. hogy a gyermek elsősorban a hozzá közel álló 40 . Az utánzás Egyike a legfontosabb viselkedési formáknak. hanem autonómiája is. Ezt a feltételezést alátámasztják azok a tanulmányok. szájkerekítést. hogy megfigyeljen egy mozgást. például a genetikus CSÁNYI (1977) véleménye: „Az a tény. és ennek kapcsolaterősítő. aki a csecsemőt utánozza. nemcsak a készségei növekszenek. Minden beszélő felnőtt hallási stimulus számára.záció jelentőségét abban is látja. viselkedési mintákat is utánoz. Az utánzás mint általános válaszadási forma az első életév végére kezd erőteljessé válni. Az utánzás különböző formáira ad magyarázatot.

MONTAGNER (1984) a csecsemők és kisgyermekek szociális viselkedésének jellemzőit vizsgálva úgy találta. YARROW és munkatársai (1975) 5-6 hónapos gyermekek és az anyák viselkedését figyelték meg otthonukban. hiszen kiváltja a környezet ápoló.viselkedése között szoros kapcsolatot talált. ha jelzéseire nem kap megfelelő választ a csecsemő. hogy az anyák azonnal válaszoltak-e a gyermek viselkedésére. amíg újabb viselkedési eszközöket nem tanul meg. Ahol a szülők túlértékelik a szavakat. Például. hogy a megnyugtatási szándékot. agresszív szülő viselkedési elemeit átvéve. Ebben rendkívül fontos szerepe van a testtartásnak. Néhány teoretikus . Ellenpélda: az ingerlékeny. és ezeknek a viselkedési formáknak létfenntartó értéke nyilvánvaló. A vokalizáció gazdagságát és gyakoriságát 41 . Tény azonban az. annál nagyobb a valószínűsége annak. MONTAGNER vizsgálatában a gyermek társas viselkedési eszköztára és a szülők . ha a vele foglalkozó felnőttek mosolyognak rá. csökken a mosolygás és a gőgicsélés is. a második a kéz kinyitása. gondozó magatartását. ha az anya kérő mozdulatot tesz. a mimikának. A gyermek jelző és tájékozódó viselkedésére ható tényezők A sírás. simogatják. elfogadó. a gügyögés és az utánzás természetes események abban az értelemben. nagymértékű azonosságot mutat a különböző kultúrákban élő emberek gesztusrendszerével. és nem válnak árnyaltabbá. megerősítenek. amelyeket a kulturális nevelési hatások módosítanak. amelyek a létfenntartás célját szolgálják.a jelző és tájékozódó viselkedést olyan ösztönös viselkedési formának tekintik. A csecsemők jelző és tájékozódó viselkedésükkel felkeltik környezetük figyelmét. a gesztusoknak. BOWLBY véleménye szerint az embernek is rendelkeznie kell olyan viselkedési eszköztárral. Természetesen túlságosan leegyszerűsített így az utánzási folyamat. a gyermek hasonlóképpen kísérli megoldani a társas interakciókat. A gyengéd anya gyengéd mozdulatait a gyermek lemásolja. a mimikának. amely a születésétől kezdve segíti létfenntartását addig is. hanem szakaszosan alakulnak ki. és lebecsülik a gesztusok erejét. Egyúttal újabb és újabb kifejezési formákat nyújtva gazdagítja a kialakított kommunikációs rendszert. hogy az anya mennyit beszél körülötte. Az utánzó viselkedés felkelti a szülő érdeklődését. sokkal inkább számíthat a kisgyermek együttműködésére. például az ajándékozás három fázisban. a testtartásnak rendkívül fontos szerepe van a kommunikációban. beszélnek hozzá. gyakran éppen a gesztusok hiánya miatt nem tudnak eléggé szót érteni gyermekeikkel. felemelik. és ezzel eredményesen tud kommunikálni társaival. hogy spontán kerülnek felszínre. Vagyis feltételezhetően a vigaszt nyújtó.akik elsősorban BOWLBY munkásságára támaszkodnak . amellyel a gyermek kommunikál környezetével. Ezek a bonyolult gesztusok nem egyszerre. Kétségtelen azonban az is. kifejezettebbé. ajándékozást vagy kérést kifejező viselkedés már 7-12 hónapos csecsemőknél megjelenik. Minéi gazdagabb eszköztárral rendelkezik a szülő.elsősorban az anya . hogy ha ezekkel a viselkedési formákkal nem ér el eredményt. és így közvetlenül meg is erősíti a gyermek viselkedését. hogy különösen a beszéd előtti időszakban a gesztusnak. Azt találták.személyeket utánozza. vagy éppen háttérbe szorítanak. a nézegetés. csökken a jelzések száma. Ha mindezt nélkülözi. Az első fázis a kéz kinyújtása. a mosoly. A csecsemő többet mosolyog. végül a tárgy átadása vagy leejtése. hogy a gyermek kommunikációs eszköztára is széles körű lesz. ajándékozó vagy éppen a támadó viselkedési elemek genetikai meghatározottságúak. hogy a csecsemők szociális érzékenységét nagymértékben befolyásolta. mert nem tanult hozzájuk újabb elemeket. A mimika és a gesztus. mint amíg csak szóval kéri. A gyermek vokalizációja kevésbé függött attól.

hogy a szükséglet kielégítésére adott válaszunkkal megerősítjük a csecsemő követelődző magatartását. Az ilyen abnormális fejlődésmenetekről. aktivitása. hogy „kényeztetett" csecsemőből elrontott gyermek lesz. hogy azok a kicsik. és nem mutattak érdeklődést társaik iránt. A szociális izolációnak ez a súlyos hatása megmaradt a felnőttkorra is. egyedül nevelkedtek. komoly és irreverzíbilis károsodást okozhatnak szociális fejlődésében. aktívabban vizsgálja környezetét. Az eddigiek alapján úgy tűnik. mind többet kívánja azt. és nem akkor. Szerencsére ilyen körülmények között viszonylag kevés gyermek él. mennyi legyen a tiltás. de azt is. keveset beszélnek hozzájuk. Amikor azonban SPITZ első vizsgálatai feltárták. hogy érdeklődőbb legyen. bár kétségtelenül a nem megfelelő intézeti nevelés körülményei között vagy az olyan családokban. akiknek minden szükségletét kielégítik. nem alakul ki a differenciált. szelektáló és több irányú kölcsönösség az emberi kapcsolatokban. többnyire egy sarokban. amikor éhes. ahol elhanyagolok. így például a fiatal majmokban. amely harmonikus fejlődését elősegíti. akiket ritkán dédelgetnek. Mindezek az eredmények arra mutattak. aki nemcsak gondozza gyermekét. Ezt a véleményt WATSON alapozta meg azzal a tételével. Nehéz lenne meghatározni. fejlődésében milyen eltérések. ritkán mosolyognak rájuk. A kora gyermekkorban végzett vizsgálati adatok mind azt mutatják. A szülőnek kell kialakítania az egyensúlyt a korlátozás és az önállóság bátorítása között. A csecsemő kapcsolata a világgal azonban nem ilyen gépies inger-reakció alapján történik. összehúzódva feküdtek. hogy számos egyéb kapcsolat is van az anya stimuláló viselkedése és a gyermek szociális fogékonysága. hogy felvegyék. hogy az anya. és csak így biztosítható a gyermek egészséges fejlődése. hogy a gyermeknek szociális fejlődéséhez szüksége van szociális stimulációra. hallhatták társaikat. Azoknál a gyermekeknél. hogy a szociális depriváció milyen hatással van a fejlődésre. hogy milyen mértékben célszerű a követelményállítás. zavarok mutatkoznak a családban felnövekvő gyermekekhez viszonyítva. minden gyermeknél egyedileg lehet csak megítélni a szabályozás módszereit. hogy az anya nélkül. Ugyanis ebben az életkorban a hozzá beszélő felnőttnek csak rövid idő elteltével kezd el a gyermek mintegy válaszként gügyögni. így nem rontjuk el. hogy az anya közvetlenül a gyermekhez beszélt. válaszol jelzéseire.inkább az határozta meg. HARLOW és munkatársai a már előzőleg említett majomkísérletek végzésével vizsgálták. sőt kegyetlenek a gyermekkel. A nevelési gyakorlatban is sokan úgy vélik. nem alakult ki a szociális válasz készsége.a későbbiekben még tárgyalunk. de érzelmileg kapcsolódik hozzá. manipulációja között. önmagukat átkarolva görgő mozgásokat végeztek. Ezek a vizsgálatok rámutattak a korai szociális kapcsolatok fejlődésének főbb jellemzőire. Ha egy év elkülönítés után más majmokkal közös ketrecbe helyezték őket. a •csecsemő aktív résztvevője saját történésének. WATSON véleménye szerint szigorú napirendi táblázat alapján szabad csak gondozni a gyermeket. ahol láthatták. nem játszottak velük. 42 . Mint már az előbbiekben tárgyaltuk. tűrőképességétől. amelyet az inger-reakció elmélet alapján állított fel. YARROW és munkatársai azt találták. mintha a gyermek „kényeztetése" lenne az az alapvető nevelési elv. Függ ez a gyermek egyedi jellemzőitől. a gyermeknek nemcsak szociális fogékonyságát erősíti. ételt csak a megszabott időben kaphat. A síró gyermek karbavétele követelődzővé teszi a gyermeket. de fizikális kontaktusba nem kerültek velük. külön ketrecben. Ugyanakkor gyakran hangoztatott vélemény az. intézetben nevelkedő gyermekek személyiségében. és várt a gyermek válaszára. Szociális deprivációval kapcsolatos kísérletek etikai okokból nem végezhetők el gyermekekkel. követelődzőek és engedetlenek lesznek. amelyek úgy ismeretesek mint a szociális izoláció szindrómái . A kötődés. a bizalom kialakítása alapszükséglete. amelyek elzártan.

amelyek a differenciált kötődés eredményeként lépnek fel. a gagyogás a nem szelektív kötődés kifejeződésének eszköze. hogy az idő mint tényező kisebb hatást vált ki. ha a gondozás megoszlik a szülők és a gondozónők között. hogy a differenciált kötődési viselkedés a csecsemőknél a 6-8. rokonok részesei annak a kötődésnek. Azt vizsgálták. Testvérek. fészkelődtek. hogy ha a szülő figyelmes és szociálisan érzékeny. és válaszolnak figyelmet felkeltő viselkedésére. ha sírtak. hogy a korai csecsemőkorban a mosoly. nagyszülők. aki az ő szociális jelzéseire a legtöbbször válaszolt. akikhez a csecsemő kötődik. Az első kötődés kialakulását gyorsan követi más ismerős személyekhez való érzelmi kapcsolatok sora. 8-24 hónap között fontos és kritikus szerepet töltenek be a gyermeki személyiség fejlődésében. és rövid ideig viselték csak el a kézben tartást. nyugtalanok voltak. hónap között jelenik meg. hogy játsszék velük. Az esetek többségében ez a személy az anya. AINSWORTH. A kötődést . nem kell tartania attól. több pszichológus véleménye. illetve hetes bölcsődéinkhez hasonlítható intézményes nevelés van). A gyermekek gondozását zömében egy gondozónő látta el. Az eredmények azt támasztották alá. amellyel a felnőtt figyelmét magára irányítja. elismerését elnyerje. A gyermekek a szülőkhöz kötődtek. jelző viselkedési formákhoz . akire hét gyermek volt bízva.mőkorban fokozott figyelemmel gondozott. akik szociális kapcsolatot teremtenek a csecsemővel. Az eredmények arra utalnak. s így kevés ideje maradt arra. bölcsődei feltételek között nevelkedő gyermekekkel (Izraelben a kibucokban a mi bölcsődéinkhez. ha a szülő stimulálja a gyermeket. amikor elsősorban az apához kötődik a gyermek. hogy a bölcsődei élet megzavarja a gyermekkel való meghitt kapcsolatát.hasonlóan a kifejező. amikor a gyermekek naponta csak egy-két órát és a hétvégét töltik a szülővel. A gyermek kimutatja kötődését azzal. Azok a személyek. ha magára hagyják. szeretettel válaszol jelzéseire. 43 . hogy azok a csecsemők. akikkel anyjuk az első hónapokban türelmetlen.Kötődés az emberekhez Amint egy gyermek jelző és orientációs viselkedése szelektívvé válik. hogy mennyire befolyásolja a kötődés kialakulását és erejét. hogy időben a gondozónővel voltak többet együtt. megnyugtatta őket. különösen sírására az első hetekben. válaszolt a jelzéseire. Különböző vizsgálatokat végeztek el kibucokban. amelyek a kötődés kialakulását elősegítik. át kell tekintenünk azokat a tényezőket. törekszik arra. hogy környezete tagjainak figyelmét. A kötődés viselkedési formáját világszerte kutatták és kutatják még napjainkban is. például olyan esetekben. Ez magában foglalja a szeretetet és a függőséget. BELL és STAYTON (1972) beszámol arról. a nézelődés. hozzásimultak. akiket az anya újszülöttés kiscsecse. Viszont azok a gyermekek. Az első életév vége és a 18 hónapos kor közötti időszakban a csecsemő érzelmi kötődést mutat a hozzá közelálló ismerős személyekhez is. mint az együttlét intenzitása. amikor a csecsemő elsősorban egy személyhez kötődik. a kapcsolatrendszer tagjává válnak. felvette. Kialakul a kötődés sajátságos hierarchiája. hogy keresi a szoros közelséget. de kutatások viszonylag nagy arányban beszámolnak arról is.elsősorban az segíti. Mint említettük. és nyugtalanná válik. és azt a két viselkedési formát. ha 9-12 hónapos korukban felvették őket. A szülő az együttlét ideje alatt minden figyelmét a gyermekre fordította. A szülő és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat kulcsa a szülői gondozás minősége és nem a mennyisége. amelyet a kölcsönösség jellemez. értik a csecsemő jelzéseit. kezd kialakulni sajátságos kötődése környezetének tagjaihoz. Ezek: a félelem az idegen személyektől és a szeparációs félelem. 9-12 hónapos korukban már kimutatták gyengédségüket: ha az anya felvette őket. figyelmetlen volt. annak ellenére. Mindazok. A kutatások alapján ma már ismeretes. Hogy a kötődés fejlődését jobban megértsük. játszott vele. és ez az a személy.

Félelem az idegen személytől A kialakult kötődés egyik mutatója. jellemző minden népcsoportban. A vizsgálat minden esetben a gyermekek számára idegen környezetben. a csecsemőotthoni gyermekeknél azonban ez csak 14-16 hónap között mutatkozott. megvárja. riadtságot nem mutatott. tekintete érdeklődést. a gyermek visszautasította az idegen személy kezdeményezését. haragot mutatott. hanggal akarja a gyermek figyelmét magára irányítani. Különösen figyelni kell a közelítés formáira az orvosi rendelőben az orvosnak. amíg a gyermek is mosolyogni kezd. fejét nem fordította el. Nehéz a gyermek félelmét feloldani akkor is. és ez fokozatosan csökken. Aktív elfogadásnál a gyermek azonnal felvette a kapcsolatot az ismeretlen személlyel. a csecsemőotthoni gyermekekre 12 hónapos korig. Elhárító magatartás. Ha az idegen fokozatosan közelít. Az idegen személy közeledésére adott félelmi reakciót a gyermekek temperamentuma és a nevelési körülmények is befolyásolják. amelyeket 3-24 hónapos korú gyermekekkel végeztek. Ez a jelenség közismert. halkan beszél. a gyermek kiabál. Azokban a vizsgálatokban (KABAINÉ. 5-8 hónapos korban a legtöbb gyermeknél először a bizalmatlanság jelei mutatkoznak az ismeretlen személy közelítésére. félelmet. Aktív visszautasításnál a gyermek a közeledő idegen személy felé kezével elhárító mozdulatot tett. A következő magatartási formákat találták. Az elhárító magatartás enyhébb formája volt a bizalmatlan várakozás. és nem kapaszkodott görcsösebben az őt tartó megszokott személyhez. de tartott még akkor is (24 hó). a gyermek félelme feloldódik. így az ismerkedés első szakaszában az anyának vagy más. esetleg hangosan sírni kezdett. vagy meg is érinti a gyermeket. vagy részben ő maga kezdeményezett kapcsolatot. ahogy a gyermek mind több tapasztalatot szerez idegen személyekkel való kapcsolatában. a fokozottabb félelmi reakció akkor lép fel. és ha az idegen szociális kontaktust akar felvenni. gondozónővel találkozás). Ez a magatartás jellemző volt a családban élő gyermekekre négyhónapos korig. a gyermek által jól ismert és elfogadott személynek kell a gyermeket kézben tartani. homlokát ráncolta és a szemkontaktust hosszú ideig elkerülte az ismeretlennel. hogy a gyermek az idegen személy közelítésére félelemmel reagál. vágy riadtságot. elhúzódik. felélénküléssel reagált az ismeretlen közelítésére. 1967). és fokozatosan érinti meg a gyermeket. — Elfogadó magatartás. görcsösen kapaszkodott az ismert személybe. Az idegen személytől való félelem csúcspontját a csecsemők többsége 8-9 hónapos korára éri el. Az erőteljes visszautasítás. Mozgása nem változott. amikor a családban élő gyermeknél már elmúlt. Öthónapos kor után a családban nevelkedő gyermekek többsége várakozó figyelemmel nézett az ismeretlen személyre. ha az anya sem fogadja szívesen az idegent (orvossal. kíváncsiságot fejezett ki. a bölcsődében a gondozónőnek. túl nagy aktivitással. amely során a gyermek testtartása feszültebb lett. A családban élő gyermekeknél 7-8 hónapos kor körül már megjelentek az elutasítás különböző formái. ha a közelítő idegen figyelmetlen. vagyis az idegen személytől való félelem később jelent meg. fejét elfordította. összehasonlították a csecsemőotthonban és a családban nevelkedő gyermekek reagálását az idegen személy megjelenésére és közelítésére. Azok a 44 . a nővérnek. tárgy közvetítésével veszi fel a kapcsolatot. A közvetlen védelem hiánya is fokozza a félelmet. de az ismerős személy közelségében történt (karon vagy ölben tartották a gyermekeket). és kapcsolatba lép. a csecsemő vidám vagy érdeklődő kíváncsisággal fogadta az ismeretlen személyt. mosolyog.

közömbös. HARLOW vizsgálataiban a kölyökmajmok is hasonló viselkedést mutattak. a kismajmok láthatták és hallhatták anyjukat. Szeparációs szorongás Közvetlenül az idegen személytől való félelem kialakulása után egy újabb fajta szorongás lép fel. hogy a gyermek beilleszkedett. Többnyire a gyermek már önállóan jár. a szeparációs szorongás. úgy. belekapaszkodik. elhagyja a gyermeket. J. mielőtt visszaállt normális viselkedésük. ölbe kéredzkedtek. esetleg egy hétre eltávoznak. izgatottan körbejárták a ketrecüket. akiknél kialakul egy szorongásos kötődési forma az új környezetben lévő más személyhez. Kezdetben a gyermek erősen tiltakozik az elválás ellen. anyjukra is már csak néha figyeltek. abbahagyták a sírást. 1952. Ezt a típusú viselkedési formát más kutatók is megfigyelték. hogy a számára fontos személy el akar menni. és általában kétéves korra ez már csökken. többször körülnéztek a szobában. amikor anyjuk rövid időre eltávozott. fellép az apátia. hozzásimul (BOWLBY. az ajtóhoz mentek vagy másztak. fel-alá ugráltak. sír. hogy az anya együtt játszott a gyermekkel. és amikor visszatér az. HARLOW hosszabb időre (3 hét) különítette el a kölyköket anyjuktól. akik ugyancsak játékhelyzetben végezték vizsgálataikat 10-18 hónapos gyermekekkel. így ha látja. keresi az eltávozó szülőket. kevésbé szoronganak. J 1973). hogy az egyéves gyermekek. és újból visszatért. Hasonló viselkedési formák jelennek meg akkor is. akihez a gyermek kötődik. hosszú időn keresztül intenzíven kapaszkodtak belé. mert a szeparációs szorongás csak akkor lép fel. Ezt az izgatott viselkedést 3 hét elteltével a „reménytelenség" követte. akihez kötődik. A szeparáció kezdeti időszakában a kölykök visítottak. Vannak gyermekek. Ezt a passzivitást gyakran félreértik a kórházakban és az intézetekbe kerülő gyermekeknél. ha a szülők néhány napra. Amikor anyjuk újból visszatért. nem érdeklődtek a játékok után. sírtak.csecsemők. ingerlékeny lesz. akihez kötődik. speciális helyzetben. úgy értékelik. Inaktívak lettek. kiabál. aktív törekvése az anya visszatartása. a szülőktől „leválik". és közben állandóan az anyjukat figyelték. akiknek sok pozitív tapasztalatuk volt a szülőkkel és a családhoz tartozó felnőttekkel. 1952). Az első napokban sír. Azt találták. A távozásnál utána megy. amikor a szeparációs szorongás fellép. hiszen a gyermek ebben az életkori szakaszban nem képes felmérni az időtartamot. A szeparációra adott reagálási módokat vizsgálta BELL ÉS AINSWORTH (1972). követi. mintegy keresve az anyát. ROUDINESCO és mts. a gyermek magatartása ilyenkor visszahúzódó. Végül a gyermek érdektelenné válik. Az anyák és a kölykök külön ketrecben voltak. „Pótanyát" keres és visszahúzódik. Az aktív tiltakozást követi a reménytelenség szakasza. ROBERTSON és BOWLBY szerint ez a leválás az előzménye az érzelem nélküli pszichopátiás személyiség kialakulásának. nem is tevékenykedtek. belecsimpaszkodtak. mozgásával is kifejezi ellenállását és boldogtalanságát. majd végül apatikus. Ez akkor jelenik meg. Amikor gyermekét elhagyja a szülő néhány órára vagy napra. Amikor az anya visszatért. A szeparációs szorongás csúcspontját 13-18 hónapos kor körül éri el a gyermek.. A kötődés és a szeparációs szorongás között szoros összefüggés van. majd elment.. ha a szülő vagy más olyan személy. és visszaesés 45 . A kétévesnél fiatalabb gyermekek viselkedését hosszabb ideig tartó szeparációnál több kutató is vizsgálta (ROBERTSON. és BOWLBY. tiltakozik. de fizikai kontaktusba nem kerülhettek velük. akiknél a bázisbizalom kialakult. a gyermek életkorától függően hasonló reagálást tapasztalhatunk. társaikkal sem játszottak. ha olyan személy távozik. J. számára minden távollét örökkévalóságnak tűnik. később engedetlen. Inaktív lesz a játékban. sír.

Szerencsére ez az ambivalens időszak nem tart sokáig. A pszichoanalitikusok szerint azért kezd szeretetet érezni a gyermek az anyja iránt. SCHAFFER hangsúlyozza. hogy a gyermek nem ismeri fel a szülőket. Az egyik csoport kevés ingert kapott ugyan. sír. amelyben kötődik környezetének minden tagjához. A gyermek ilyen módon bünteti a visszatérő szülőt azért. mert elhagyta.mutatkozik a már kialakult készségek szintjén is. amit a szopás jelent (FREUD. hogy a már járni tudó gyermekük újból csak mászik. amikor táplálja. 2. 1974). ha a gyermek családi környezetben. ahhoz. hogy a differenciálatlan kötődés fontos előszakasza a specifikus kötődés kialakulásának. Csökkenthető a szeparációs szorongás. A tradicionális pszichodinamikus iskola és a szociális tanulás elmélete szerint biológiai szükségletek kielégítésének következményeként alakul ki a szociális érdeklődés. mint ha idegen személyt bíznak meg felügyeletével. dacos és nehezen kezelhető. Közelítésükre eltávolodik. Ezt illusztrálja azzal a vizsgálattal. hogy környezetének minden tagjától megkapja az ingereket. és a gyermek újból magára talál. hogy mennyire fontos számára az a személy. és a szobatiszta gyermek nem tartja vissza vizeletét. a gondozónőktől sok ingert kaptak. a differenciálatlan kötődés szakasza. 3. amelyben az intézetben nevelkedő csecsemők két csoportját hasonlította össze. jobb ha a gyermek az apával vagy a megszokott.nehezebben alakították ki viszatéré. megszokott személlyel marad együtt a szülők távollétének időszakában (BOWLBY. Néhány óra vagy nap múlva (ez függ a szeparációs idő hosszúságától is) a gyermek ambivalens érzelmeket mutat. Azok a gyermekek. L. ha az anyjától szeparálják. ha az anya kórházba megy szülni. A szociális tanulás elmélete másodlagos ösztönkielégítésnek tartja ezt: az anya kielégíti a gyermek szükségletét. Az interperszonális kötődés eredete Bár a kora gyermekkorral foglalkozó kutatók megegyeznek abban. ismerős személyekkel otthon marad. amely során egy személyhez kötődik legjobban. aki kielégíti szükségleteit. 1973. mint az ismeretlenekkel. aki kielégíti szükségletét. a tisztán evő maszatol.sükkor a 46 . A rövid szeparációnál a gyermek viselkedése azt mutatja. YARROW.. néhány órás szeparációra reagál olyan érzelmi kitöréssel. ha testvére is van. Természetesen még jobban megkönnyíti a gyermek helyzetét az. a miértre már különböző választ adnak. mert őt asszociálja azokhoz a kellemes tapasztalatokhoz. Ennek az elméletnek értelmében a szociális érdeklődés generalizálódik. és a közös tevékenykedés mindegyik szorongását oldja. elfogadja az idegen személyt. azt tapasztalják. mint az említett vizsgálatban a majomkölyök. de anyjuk időnként látogatta őket. a specifikus kötődés szakasza. A gyermek csak a rövid ideig tartó. A másik csoport tuberkulotikus gyermekek intézetében volt. SCHAFFER és EMERSON (1964) a szociális érzékenység fejlődésében három szakaszt állít fel: 1. J. a gyermek úgy érzi. A szeretet és a dependencia egyszerre alakul ki. Alátámasztja ezt az is. Mindegyik gyermek nyolc hónapos kora előtt visszatért anyjához. és ő másodlagos ösztönkésztetéssel szorosan kapcsolódik az anyához. más személyekre is kiterjed. és kimozdítják megszokott környezetéből. 1915).bár anyjuk látogatta őket . S. és úgy viselkedik velük. hogy hogyan és mikor kezd kötődni a gyermek. sokat foglalkoztak velük. ugyanakkor követelődző. J. egy-két hét.. tiltakozik a kapcsolatfelvétel ellen. Újból keresi a közelséget. azzal osztozik az élményben.. de anyjuk nem látogatta őket. A hosszabb ideig tartó szeparáció után úgy tűnik. aki elhagyta. hogy a gyermek hét hónapos kora előtt nem tiltakozik. kapaszkodik beléjük. Amikor a szülők visszatérnek. akik kevés ingert kaptak . így például.

akik ugyan nem találkoztak anyjukkal. (1957) a szopást. és napjainkban „targykapcsolatról" és örökölt „tárgykeresésről" beszélnek. hogy fenntartsa a szoros kapcsolatot anyjával. a felnőtt szociális válasza az. A családban nevelkedő gyermekek ugyanis képesek voltak már különbséget tenni saját anyjuk és az idegen személy között. mint a családban nevelkedők. de sok ingert kaptak más személyektől. mint a szociális tanulás elmélete. hogy ha létezik kritikus időszaka az imprintingnek. ami körvonalazza az interperszonális kötődést. A dinamikus pszichológia és a szociális tanuláselméleti irányzat is nagyrészt elfogadta BOWLBY elméletét. A tanulási elméletek szerint azért. Ezeknek az elméleteknek alapján a pszichológia hosszú éveken át különbséget telt a csecsemő viselkedésében az elsődleges (biológiai) és a másodlagos (szociális) hajtóerő között. mert kevesebb megerősítést kap az intézetben nevelkedő. RHEINGOLD (1968) azt találta. amely szerint a kötődés elsődleges hajtóerő. több időt is töltöttek el velük. Hasonló véleményt találunk SCOTTNÁL is (1963). akire általában visszamosolyognak. a kapaszkodásra lehetőséget adó pótanyával épített ki kapcsolatot. hónap között helyezi el. így felmerült az a kérdés. P H. mint a családban nevelkedő. mint a családban nevelkedőnél. Az intézetben nevelkedő csecsemőnek nehéz különbséget tenni az ismerős és az idegen személy között. 1958) a mosoly egyenértékű a mozgásos követéssel. a kapaszkodást. A családban és az intézetben nevelkedő gyermekek szociális érzékenységének különbözőségét a szociális depriváció fogalma alapján jobban megérthetjük. hét és a 6. mégis a kötődés a szülőkkel alakult ki. mert több személy egymást váltva elégíti ki igényeit. és így a fontosságuk is időszakonként változik. 47 . A sírás és a mosoly az anya gondozói viselkedését váltja ki.specifikus kötődést. Az etológiai vélemény szerint (GRAY. hanem a fizikális kontaktusra. A hatvanas évektől kezdődően új elmélet alakult ki az etológia hatására. BOWLBY J. így távoltartották magukat az idegen személytől. mert velük intenzív szociális kapcsolatban voltak . Az interperszonális kötődés a gyermek jelző és tájékozódó viselkedéséből ered.lyök nem a tápláló. gondozást más személyektől kapott. és kritikusnak tartja a szociális kapcsolatok kialakulásában. amikor a kibucokban a gyermek táplálékot. hogy a 3-4 hónapos intézeti csecsemők sokkal barátságosabbak voltak az idegen személlyel. A csecsemő kötődését a kutatók az imprintinggel egyenértékűnek tartják. Azok a vizsgálatok. Vagyis a specifikus mosoly megjelenésétől kezdve az ismeretlen személytől való félelem megjelenéséig. Minden pozitív inger az anyához kapcsolódott. a követést a gyermekkel született ösztönös tevékenységnek tartja. amelynek alapvető célja az. úgy ez nyilván az emberi csecsemő kötődésénél is megtalálható. és ritkább az intézeti gyermeknél. HARLOW majomkísérlet-sorozatában is hasonlót tapasztaltak: a majomkö.a fenti elmélet szerint jól értelmezhetőek. A kötődésnek ez a fajta értelmezése jobb magyarázatot ad a gyermek viselkedésére. Ezek a nem tanult viselkedési formák az első életév folyamán különböző időszakokban érnek be. A szelektív szociális mosoly is később jelenik meg. GRAY (1965) a kritikus időszakot a 6. amit a biológiai szükségletekkel azonosnak tartanak. aki ezt az időszakot az „elsődleges szocializáció időszakának minősíti". mint azok a gyermekek.

játékszerek dobálása. ügyesebben bánnak a tárgyakkal. 48 . Megfigyelték a szülők. amikor a gyermek még erősen kötődött hozzá. Ahogy az első életévben az a normális. de el kell fogadnia a fejlődésnek ezt az újabb állomását. a pohár feldöntése. akiket úgy határozhatunk meg mint biztonságban lévőket. az önállósulás időszaka. fel tudják mérni. A szülő rendkívül fontos szerepet játszik a gyermek bizalomérzésének kialakulásában. a kommunikáció új formája sok örömet jelent szülőnek és gyermeknek egyaránt. Az ideális anya örömmel fogadta. mind a kisebb mozgásokban finomodik készségük. Első beállítódását ERIKSON (1957) a bizalom érzésének nevezi. A bizonytalan gyermekek kapaszkodnak anyjukba. A beszéd megjelenése. gazdagodik ujabb kapcsolatokkal. és csökken szeparációs szorongása is. a második életév után az ilyenfajta kötődés már tünete lehet a későbbi érzelmi problémáknak. amikor öltöztetni akarja. a kompetencia megszerzéséhez. többnyire aláveti magát a felnőttnek. A gyermek „kinövi" félelmét az idegen személyektől. 2. forgolódás pelenkázás közben. a negativizmus sokszor zavarja a szülőt. a környezetet is kevéssé explorálják. A szoros fizikai közelséget már kevésbé igényli. A éves. ha a csecsemő erősen kötődik anyjához. Az új motoros készségek ébredező felismerése rávezeti a gyermeket függetlenedésének aktív bizonyítására. a szembehelyezkedés. elfut. a rövid szeparáció ideje alatt explorálják környezetüket. kezdi a „visszafizetést". elsősorban az anyák reagálását a gyermek első önállósulási törekvésére. érdeklődése más személyekre is kiterjed. az összeütközésekre. de konfliktusforrás is. örült a gyermek minden új teljesítményének és kialakuló önbizalmának. A biztonságban lévő gyermek tudja. nem büntetni akarja az anyát. tiltásokra dühkitöréssel válaszol. mint például az étel kiköpése. önmaguk is sok mindent képesek egyedül megoldani. Ha a gyermeknél a második életév után nem lép fel a lázadás. ez azt jelenti. Ha időnként nosztalgiával gondolt is vissza arra az időre. hogy ha szüksége van rá. megértik. Kétéves kor után a gyermek kötődése veszít erejéből. Az első életévben a gyermek még nagyon kedves. amikor a gyermek megtanulja a „nem”-et mondani. mind a nagy. játék az ennivalóval. és nincs kapcsolatban az anya iránti érzelmekkel. provokálják a figyelmet. Frusztrálja és provokálja anyját. az önállósulás igénye. A fejlődésnek ez a változása egyengeti a gyermek útját a függetlenedéshez. A szembehelyezkedés. A gyermek szociális világa kiszélesedik. hogy viselkedésük hogyan hat a szülőkre. az érzelmi függőség lép. helyébe a dependencia. megrázkódtatás nélkül elviselik a szülő távozását. A szülőnek való ellenállás saját függetlenedését erősíti. A túlkötődés gátolja agyermek érzelmi fejlődését. alkalmilag fordul elő. kiegyensúlyozott gyermek már jól elviseli a szülők 1-2 hetes távollétét. hogy nem képes az anyával való szimbiózist felszámolni. Azok a gyermekek. Elkezdődik a leválás. és a legrövidebb szeparációs helyzetet sem képesek elviselni. hogy a gyermek kezd önállóvá válni. a beszéd kialakulásától az iskolakezdésig A második életévre kezd kialakulni a gyermek általános magatartása a környezete iránt. A második életévben két új fontos dolog következik be: 1. és ezt sűrűn hangoztatja. Bármilyen rosszalkodás.Életkori jellemzők 2-6 éves korig. a szülő jön és kielégíti kívánságát. és hogy milyen eszközökkel érhetik el a szülők viselkedésének megváltoztatását. „bízik" a szülőben.

amíg a gyerek teljesen az ő függvénye volt. 1946). A gyermeknek ezt a reakcióformáját több kutató fajspecifikus kötődési formaként értelmezi. az anyák eltávolodtak a gyermektől. amely az egyéves kor körül kulmináló szeparációs félelmi reakciókban jut elsősorban kifejezésre. érdeklődő bizalommal közelít egyre táguló személyi környezete felé.. Már érdekli a gyermeket a vele hasonló helyzetben lévő kortársa is. az éntudat kialakulását. hogy ő maga individuum.a kölyök tendenciája. Már a csecsemő fokozatosan realizálja. bár hosszabb ideig nem vesz fel kapcsolatot vele. Mindinkább tudatosul benne. éntudata kialakul. és a szimbiózis megszűnt. hogy ő különálló személyiség." Ennek a szerveződési szakasznak a végén a csecsemő már nem általában az emberekhez kötődik. akiket már elkülönít az idegenektől. mozgásáról. a gyerek kialakítja saját attitűdjét.. mert lába. érzelmi . többnyire szültek egy újabb gyermeket. 1970).-BINET Á. hónap végére kialakuló differenciáltabb kötődési forma zár le. 49 . De az „én-magam" felismeréséhez hosszú út vezet. K. Kialakul a testsémája (MÉREI F. Az újszülöttkorban az én és a külvilág amorf egységet alkot. személyiségének egy része lenne. úgy szolgálta. hogy fajtájának tagjaival a közelséget keresse.. Ezt szinte minden lélektani irányzat kiindulópontnak tekinti.a kommunikációs eszközök révén megnyilvánuló . R. Amikor a gyermek részéről az egyedivé válás elkezdődött. az énértékelést nagyban elősegíti. de már szorongás nélkül fogadja az idegent. A szakasz végén. Nyitott. eredményes helyzetmegoldásra.Az anyák másik része nagyon jól ellátta feladatát. A közvetlen fizikai közelség igényét felváltja a közvetett. a fokozott félelem minden idegen személy megjelenésére. keze. cselekvéseinek formáját és módját. Míg félelmet mutat az idegen személyre vagy szokatlan helyzetre. vagy a gyermek nevelését teljesen rábízták az intézményekre. Mivel eltávolodni. Amíg a gyermek csecsemő volt. például SCHAFFER és EMERSON (1964) szerint: „. akkor részben összegezzük a gyermek szociális fejlődésének jelentősebb szerveződési fázisait. A követező szerveződési fázist a kapcsolatok további differenciálódása jellemzi. Ezáltal csökken félelme. Ez a családtagokhoz való erőteljes kötődés jellemzi a gyermeket a második életév feléig. 1. A „másik" reagálása. menekülni is tud. A szociális mosoly megjelenésével (0-2 hó körül) kezdődik az első szociális organizáció. amelyet a 7. Az énfejlődés előtörténetében a következő szervezési fázisokat találhatjuk (KABAINÉ. dependens az anyával és a közeli családtagokkal. Amikor az énfejlődés előtörténetéről beszélünk. boldogan gondozta a gyermeket csecsemőkorban. amikor az függetlenedni akart.. Megjelenik a „nyolc hónaposok szorongása" (SPITZ. önállósulási igénnyel lépett fel. Elsősorban azt tanulja meg. és WOLF. hanem elsősorban a családtagokhoz. ha fenntartással is. de elvesztette érdeklődését a gyermek iránt. WALLON (1958) ezt az időszakot nevezi a fiziológiai szimbiózis korának. amely az én elkülönülését. a járás kialakulásával a helyzetváltoztatás lehetősége képessé teszi az önálló. Az éntudat kialakulása 2-6 éves kor között kikristályosodnak a gyermekben az individuális minták. A. mintha saját testének. új érzelmi kielégülést kerestek. és a kötődés ereje is gyengül. hogy testrésze az övé.dependencia. Szoros összefüggés van a gyermek szociális fejlődése és az éntudat kialakulása között. a másikkal folytatott interakció az. teste mozgását kontrollálja. belső vázlatot alakít ki saját testéről. Az éntudat kialakulásában azonban döntő szerepe van az interperszonális kapcsolatoknak. 2. 1977).

hogy a gyermek könnyen beleéli magát más személy érzelmeibe. hogy a gyermek nemcsak átvesz énmintákat. hogy mennyire bízik önmagában. 3. és nem fordítva.A verbális kommunikáció kialakulásával új szerveződés indul meg. Az interperszonális relációk és a helyzetek uralkodnak a gyermeken. A gyermeki én megnyilvánulásai a vele kapcsolatot létesítő személyek szerint változnak. 1971). és fontossá válnak a társak. hanem kiterjeszti önmagát másokra. hogy ezek a vizsgálatok csak az alkalomszerűen kialakított gyermekcsoportokra vonatkoztak. 4. Énérvé. „egyedül" típusú kifejezésekben nyilvánul meg. hogy az individuális törekvéseket háttérbe szorítják. kontrollált. személyi környezetéből egyre élesebben emelkednek ki a sajátságos szerepjellemzőket hordozó személyek. H:. A „választóvonal" bizonytalanságára utal az. Ezeket a mintákat beépíti saját magatartásába. mert „zavarja" a csoport életét. ettől kezdve szilárdul meg az egyes szám első személy használata. ez verbálisan az „énmagam". de fontossá válnak más felnőttek. így kezdi kialakítani saját énjét. akiknek önértékelése jó. vagy túlértékeli önmagát és ez állandó kielégítetlenség vagy zavar forrásává válhat. viselkedéséről. Ennek az életkornak jellemzője az én tudatossá válása. Vagy aláértékeli. Az „én" ekkor azonban még nem különül el világosan és határozottan a „másiktól". hogy azok a gyerekek. de ezen belül szabad lehetőséget biztosítanak a gyermeknek. abban. kevésbé tudják felmérni teljesítményüket. nem mutatnak határozott struktúrákat. ugyanakkor önmagáról harmadik személyben beszél. átveszi gesztusait.nyesítési törekvéseit is gyakran leállítják. Kiszélesedik a gyermek kapcsolatköre. a gyerek időnkénti kiemelése a csoportból. akik magabiztosak. A gyermek kevésbé kap visszajelzést teljesítményéről. Bölcsődében vagy csecsemőotthonban. A hideg elutasító vagy a túlvédő. korlátozó szülők megakadályozzák a gyermeket abban. rendkívül nagy szerepet játszik közvetlen környezete. akihez érzelmileg leginkább kötődik. a saját szociális pozíciót védő magatartásmódok megtanulása teremti meg a feltételeket a gyermek számára a kooperatív. A kortárskapcsolat Az éntudat kialakulásával megváltozik a gyermeknek az első két évre jellemző szoros kötődése az anyához és a család tagjaihoz. Úgy találták. A fokozottabb egyedi nevelési módszerek. Igaz. az egyéni bánásmód az. Erőteljessé válik a közvetlen és a késleltetett utánzás. A szülők felállítanak bizonyos korlátokat. Bár még az első helyei foglalják el az anyához fűződő érzelmek és az apával egyre mélyebben kialakított kapcsolat. A harmadik életév elején kezdődő új fázisra jellemző. akikkel együtt él. hogy reális képet alakítson ki önmagáról. ha valamit helytelenül cselekszik. A gyermek felül kíván kerekedni a helyzeteken. A gyermek önértékelésében. képességeiben. Az intézetekben nevelkedő gyermekek még nehezebb helyzetben vannak. azok a meleg elfogadó családi környezetből kerültek ki. erős én kialakulásához. így az intézeti gyermekek többségénél bizonytalan az önmagukról kialakított kép. Különböző tanulmányok arról számolnak be. A harmadik életév végére az én határainak felismerése. hatalmát kívánja gyakorolni mások felett. ami segíthet ezen. agresszívvé válik társaival szemben is (WALLON. A csoportos nevelés következménye. ahol nap mint nap 50 . értékelik és bátorítják önálló törekvéseit. akikhez szorosabban kapcsolódik. többnyire csak azokban az esetekben. hogy egyik csecsemő a másikról csak 4-5 hónapos korban vesz tudomást. A gyermek az eredményes helyzetmegoldáshoz már felhasználja a mások által nyújtott mintákat. viselkedésük reális értékét. A felnőttek közül azzal helyezkedik szembe. milyennek tartja önmagát.

A felnőtt jelenléte kétségtelenül elvonja a társról a figyelmet. hogy mit lehet velük csinálni. A magányos játék sokszor elkülönülést jelent. csak a saját tevékenysége köti le: 2. vagy különösen ha kacag az egyik. 6-8 hónapos gyermekeknél megfigyelték. inkább úgy. érdekli az egyik gyermeket. mint PARTÉN eredményei. viszont ha felnőtt is jelen van. 4. Ezt a fajta elkülönülést a többiek rendszerint tiszteletben tartják. az egyik gyermek játéktevékenysége magára vonja a másik gyermek érdeklődését. Az utóbbi években végzett vizsgálatok némileg mást mutatnak. de mosolyognak egymásra. elvétve fordul csak elő. Érintik. mert a tárgy körül birtoklásért folyó harc alakul ki. Több hónapon keresztül kísérték figyelemmel a gyermekek egész 51 . mint mozgó játéktárgyaikra. A hároméveseknél a párhuzamos játék volt a legjellemzőbb. de egymás közelében. Vagyis a felnőtt jelenlétének hiánya és a társak állandó jelenléte a szociális érzelmi folyamatokat más irányba tereli. akkor kevésbé reagálnak egymásra. A hempergőben figyelik a másik. Az együttjátszás kétéves kor után kerül mindinkább előtérbe. 9-13 hónapos kor körül tapasztalható az aktív kutató játék időszaka. többször vesznek fel kapcsolatot egymással. fogdossák társaikat. 18 hónapos kor körül a gyermekek már fokozottabban érdeklődnek egymás iránt. ha nem is igazán ösztönző. PARTÉN vizsgálatában (2-5 éves korú gyermekeket figyelt meg) a következő kor szerinti megoszlást találta: A kétévesnél alig idősebb gyermekek általában magányosan játszanak. hogy mit csinál a másik. a másik érdeklődését is felkelti. párhuzamos játék: a társ közelében játszik. A hetvenes években Angliában több etológiai megközelítésű vizsgálatsorozatot végeztek 2-5 éves korú gyermekcsoportban. A kisebb gyermekek elkülönülnek ha elfáradnak. az a másikat is magával ragadja. amikor már a földön csúszkálnak. egyedül játszik. Rendszerint dühös sírás a kapcsolat vége. de ritkán kezdeményeznek. de ha nincs a közelükben felnőtt. az. hogy az idő egy részében félrevonulva.szervezetten" játszik egy-két gyermek irányítása mellett. félrehúzódva pihennek. ahogy a játéktárgyakat vagy ahogy saját magukat. korábban reagálnak egymásra. de nem játszanak. hogy ha rövid ideig is. de nem tervezik közösen a játékot. kapcsolódó játék: a gyermekek gyakorlatilag még külön játszanak. A magányos játék nem a szociális éretlenség jellemzője. Másfél éves kor után a társ jelenléte már nem zavaró. odakúszik. a többiektől függetlenül. A csecsemőotthonban ebben az életkorban. Gyakori a szociálisan érett és társaival jól együttműködő gyermeknél is. félrehúzódik egy sarokba. és csak négyéves kor után tapasztalt együttműködő játékot is. A szociális kapcsolatok és a játékformák alakulása közötti összefüggést és egymásutániságot vizsgálta és osztályozta PARTEN (1932): 1. hogy az elkülönülő gyermekjátékát valamelyik másik gyermek megzavarja. Érdeklődnek ugyan már a többi gyermek után. Többet játszanak egymással. mint a felnőttel. A társ a másik nevetésére. együttműködő játék: amelyben több gyermek együttesen . Figyelnek egymásra. a gyermek hátat fordít a csoportnak. ha mosolyog. A társ jelenléte többnyire zavaró. de nem úgy. utánozzák is egymást. de attól még elkülönülve. a tárgyakon próbálgatja saját viselkedésének eredményességét. 3. figyelmére még aktívabb játékba kezd. megragadják egymást. a gyermek érdeklődésének központjában a tárgyak vannak. ha valami érdekeset csinál. magányos játék: a gyermek nem figyel a társakra. és megragadja ő is azt a játékot. játékot cserélnek. kezükben tartanak egy-egy játékot. helyüket változtatják. ahogy a felnőttekre.ugyanazok" a gyermekek vannak együtt.mozgását. aktívabb kapcsolatteremtés észlelhető. vagy mosolyogva nézi társát. és ott többnyire valami kirakós vagy építőjátékkal foglalja el magát. és a másik is ugyanazt akarja megszerezni. hiszen most.

tehát itt is jelentkezett a nemek közötti eltérés. Ugyanakkor azt is megfigyelték. amikor a másik közeledésében nem volt erőszak. Emellett gyakran előfordult. hogy a vaduló játéknak sírás volt a vége. aki a vigaszt nyújtotta. mint a lányok.) Elsősorban a fiúk játékát jellemzi az. közelítése barátságos. Úgy találták. hogy ez a szabálytalan „vaduló" játék alakul át később a szabályozott harci szerepjáték különböző formáivá. hogy kialakul a csoportbeli rangsor. Csakhogy közben a gyermekek nevettek. sőt gyakran a sértő fél volt az. Ritkábban játszották szobában. Általában rosszul értelmezték társaik viselkedését. akit társai követnek. és a játékos harc közben fájdalmat okoztak egymásnak. A gyermek szociális érzékenysége kisebb mértékű. BLURTON (1972) vizsgálatának egyik legfontosabb eredménye a „vaduló" játékkal kapcsolatos. (Ezt a játékformát HARLOW ÉS ZIMMERMANN (1959) írta le a majmok társas viselkedésével kapcsolatosan. amikor az anya kevés empátiával nevelt. az üldöző és az üldözött is. azonban ennél sokkal jelentősebb szerepe van annak. mint az agresszív közelítés. és kiderült az is. ötletes. akire hallgatnak. A csoportba újonnan bekerülő gyermekekkel a kislányok többnyire „anyáskodni" kezdtek. Abban az értelemben. ha kezdeményezőkészség és ötlet is társult hozzá. hogy gyakoribb a barátságos. a külső szemlélő számára az egész valamilyen agresszív kötekedésnek tűnik. Az igazán agresszív gyermekek érdekes módon kevésbé vettek részt a „vaduló" játékban. A vizsgálatok alapján valószínűnek látszik. játékot vittek nekik. Gesztusrendszere és mimikája gazdag. a gyermekek el is fogadják és tiszteletben tartják ezt a rangsort. hogy lökdösik egymást. a fiúk is elkerülték az új gyermekekkel szemben az agresszív megnyilvánulásokat. és mind a két fél. hogy már ebben az életkori szakaszban is fontos szerepet játszik a fiúknál a testi erő. Lányoknál ezt a játékformát csak elvétve találták.napi tevékenységét. amire előzőleg a kutatók nem figyeltek fel eléggé. ami gyakran párosul fejlettebb testfelépítéssel. és több olyan jellemzőt találtak. hogy milyen minőségű volt kapcsolata szüleivel. Ezeknél a gyermekeknél az is feltűnő volt. Ha két gyermek között kialakult ilyen játék. de az csak akkor volt előny. és nem alakította ki gyermekével a biztonságos kötődést. Mindezeknek a jegyeknek a kialakulásában természetesen közrejátszanak a veleszületett jellemzők: a gyermek temperamentumbeli sajátosságai. amikor a gyermekek katonásdit vagy indiánosdit játszanak. hogy a csoporton belül a fiúk másként oldják meg a különböző társas helyzeteket. de az anyával sem teremtettek igazán kapcsolatot. akit mellőznek. Az anya jelenlétében az anyához húzódtak. Az együttműködő játék elemei már kétéves kor után jelentkeznek. nem tudtak együttműködni. az üldözőből üldözött lett és fordítva. hogy agressziónak vélték azt is. akik egymással jó barátságban voltak. ki az. a verekedést inkább csak mímelték. hanem valódi csoportokká szerveződnek. egyaránt élvezte ezt a fajta játékot. gyakran szerepet is cseréltek. minden konfliktusnál a felnőtt segítségét kérték. Úgy találták. Többnyire olyan gyermekeknél tapasztalták ezt a játékot. önálló. mert még nem elég ügyesek. A kibékülés ilyen játékok után gyorsan bekövetkezett. Ezek a gyermekek nehezen tudtak kapcsolatot teremteni társaikkal. Egyébként ezek az „álagressziv" (etológiai terminológiában kváziagonisztikus) játékformák mércéül szolgáltak a társas rangsor kialakulásában is. magabiztos. inkább a szabadban fordult elő. több tényezőtől is függ. A „vezető" gyermek. ahol elegendő tér állt rendelkezésükre a mozgáshoz. és ki az. de szemlélők maradtak. A csoporton belül elfoglalt hely. akkor a többiek általában nem kapcsolódtak bele. hogy az anya mennyire érzéketlen volt 52 . hogy a gyermekcsoportok már ebben a korai életszakaszban sem laza szerkezetű együttesek. együttműködésre kész közelítés a társakhoz. gyakori volt. Nem igazán bántották egymást. üldözés-menekülés folyik. hogy melyik gyermek népszerű vagy kevésbé népszerű.

élő játékot. 53 . és ez a bizonytalanság rendszerint átsugárzik a gyerekre is. nem is verseng vele. Nagyon sok tényező hat a testvérek egymás közötti kapcsolatára. és gyakran megváltozik a nevelési módszer is. amikor a kicsi már megnőtt. hogy a szülők kirekesztik őt valamiből. A testvérhelyzet A szülők mellett fontos szerepet játszanak a gyerek szociális fejlődésében a testvérek is. A kis korkülönbségek ugyanúgy nehezíthetik is és könnyíthetik is a jó testvérkapcsolat kialakulását. Nem is igazán féltékenység ez. A különböző nemű testvérek jó kapcsolata később segíthet nekik a másneműekkel való emberi kapcsolatok kialakításában. A féltékenység. A későbbiek során sem a csecsemőre. Általában akár a testvér. szoronganak. hogy a szülők természetes módon tekintsék és kezeljék a testvérkapcsolatokat (a rivalizációt is!). A nagyobb család előnye. hanem szerkezetében változik meg a család. Ugyanakkor a szülők az első gyereknél még járatlanok a nevelésben. A testvérek születése nemcsak egyszerűen azt jelenti. hogy valamit elmulasztottak vagy éppen elmulasztanak. Amíg egy gyereknek nincs testvére. hogy mit jelent egy gyerek számára az. és ezért ezeknél a gyerekeknél hamarabb bontakozhatnak ki az érettebb viselkedési formák. hogy (energia hiányában) a szülők általában kevésbé korlátozzák gyermekeik önállóságát. akkor ugyanis a gyerek is természetesnek fogja felfogni a helyzetet. irigység akkor kezdődik.akár a legnagyobb. és próbálja észrevétetni magát.gyermekének jelzéseire . ami számukra fontos. ha a szülők nem szolgáltatnak okot a rivalizálásra. Nem mindegy a gyerekek kapcsolatának szempontjából a nem szerinti megoszlás sem. akár másvalaki vagy valami köti le a felnőtt figyelmét olyan mértékben. hogy jobban lehetővé teszi a különböző alkalmazkodási helyzetek elsajátítását. ugyanúgy ezek a helyzetek előnyöket is jelenthetnek.többnyire más gyermekekre figyelt és hogy a gyermek is mennyire ritkán kezdeményezett kommunikációt anyjával. míg a nagyobbak általában a felnőttekhez akarnak csatlakozni. az érzelmek megoszlása. a testvérre lesz féltékeny a gyerek. gondozásban. nem védik túlzottan a gyerekeket. amivel sok időt töltenek el. Számos vizsgálatot végeztek és végeznek arra vonatkozóan. mint a nagy korkülönbségek. valamit nem jól csinálnak. önállósulni kezd. nem törődik vele. erőszakoskodik velük. Jó családi környezetben a testvérkapcsolat mindenképpen előnyös a gyerekek számára. hogy őt nem veszi észre. addig a szülők minden nevelési ambíciója. hogy egy személlyel bővült a családi kör. Ha másképpen nem ér célt. hiszen számára egyértelmű saját fölénye. amelyekkel a kortárskapcsolatokban majd boldogulni tudnak. De ezekben a „harcokban" sajátítják el a gyerekek azokat a társas viselkedési formákat. akkor „rosszasággal". akkor a gyerek akcióba lép. És ahogy minden helyzet lehet hátrányos . Ehhez azonban az kell. pozícióharc. és részt kívánnak venni a gondozásban. és elveszi az idősebbek játékait. A testvér érkezése megzavarja a már kialakult szülő-gyermek kapcsolatrendszert. hanem inkább rivalizáció. figyelme és aggodalma az egyszem gyerekre irányul. igazságosan és méltányosan kezelik mindegyik gyereket. Az újszülöttre általában még nem féltékeny a gyerek. a középső vagy a legkisebb a testvérsorban -. tiszteletben tartják egyéniségüket. nem kivételeznek. megváltozik az érzelmi légkör. A kisebb gyerekek megcsodálják a mozgó. hogy egy adott helyet foglal el a testvérsorban. hanem azt nehezményezi. A nagyobb családnak az is előnye.

kapcsolatot teremteni akar környezetével. Még az ikreknek sem volna szabad egyforma tárgyakat vagy akár egyforma ruhát kapni. Ha több gyerek van a családban. számolni kell az egyedi eltérésekkel a gyerekek között. Ha nem erőszakolják a szülők a szeretetet. ha túlértékelik a nehézségeit. a kompetenciára is. amit a másik kapott. hogy azt nem kapja meg. hogy mire lehet szüksége a babának. A sajnálat nem viszi előre a helyzetet a megoldás felé. Sokáig fennállhat a se vele. de nem túl szoros szülői kötelékben élő gyerekeknél. A testvér szeretete ugyanúgy jelen van a testvérkapcsolatokban. nem szabad az első gyereknél bevált nevelési módszert „ráhúzni" a többiekre is. „mert akkor nincs veszekedés. és törekszik ugyanakkor az önállóságra. hogy akiről azt mondták. megtanulnak győzni és veszíteni. Ha úgy kapja a testvért mint valami ajándékot. hogy a szülők bevonják a nagyobb testvért is a „gyermeknyelv" megtanulásába. hogy a testvérféltékenység kiküszöbölése érdekében a kicsit szinte „kiszolgáltatják" a nagyobb gyereknek. bedobálja neki saját játékszereit. szociálisnak nevezhető kapcsolat akkor kezd a testvérek között kialakulni. hogyan lehet a különféle konfliktusokat rendezni. a nagyobb viszont nem él vissza hatalmával. csak azért. akkor a gyerek. A kicsi rendszerint elfogadja a nagyobb irányítását.A jó. Eközben. A nagyobbik gyerekkel közösen kell próbálni megfejteni. Helytelen tehát az a gyakorlat. viszont ha dühös. irigység". most már az újabb gyereknél. azonos a fejlődés motivációs bázisa is. megtanulják. amikor kedves akar lenni a babához. mert a mama nem vele foglalkozik. a gyakori felcsattanás. ha túlságosan sajnálják. hogy az egyes jelzések mit jelenthetnek. sőt büntetik is miatta. ha a felnőttek nem avatkoznak bele. Fontos. A kicsivel való foglalkozás közben a nagyobb testvér szívesen hall arról az időről. de meg kell tanulnia eltűrni. de igen nagy különbség mutatkozik 54 . kedves kisbaba nemcsak a felnőtteket bűvöli el. Igazi együttműködés. Mint a vizsgálatok kimutatták. egész sor viselkedési formát gyakorolnak be. amikor már az egyik elérte az iskoláskort. amit sok szülő folytat. hogy mindenből egyformán kapnak a gyerekek. akkor magától kialakul. Ezzel erősödik tűrőképessége. az nem az övé. hogy az övé. Eltérések a csecsemők és a kisgyermekek egyedi fejlődésében Minden egészséges csecsemő és kisgyermek azonos életkori szakaszban megközelítőleg azonos fejlettségi szintet mutat. hogy utána kibékülhessenek. nem „kötelező" az érzelmi sérülés a testvér megjelenésekor. mint a féltékenység. Nem jó az a módszer sem. hogy a gyerek eleinte azt a játékot követeli majd. Zavaros helyzetet teremt körülötte. megsértődés vagy odacsapás. meg kell kísérelni megmagyarázni a nagyobb testvérnek. egyediségét. se nélküle állapot. ha okoz is számukra nehézséget az. És nem jelent segítséget a gyerek számára. bár kisebb mértékű időbeli eltérés lehetséges. hogy hozzá kell szokniuk egy megváltozott helyzethez. akkor megüti vagy beleharap. Vagyis a csecsemő és a kisgyermek viselkedésének motivációja és tartalma megegyezik. Lehet. együttesen kell próbálni értelmezni a baba jelzéseit. Ezek a helyzetek egymás között rendszerint igazságosan oldódnak meg. hanem a kicsivel. amit akar. amikor még ő is ilyen kicsi volt. Hangsúlyozni is kell a gyerekek különbözőségét. hanem a nagyobb testvért is. azzal nem csinálhat azt. Hiszen a mosolygó. Minden gyermek kötődni.

derűsek. szeretetüket kimutatják. például a bőr érintésére. hogy a nem simulékony csecsemők motoros készsége jobban fejlődött. Többek között SCHAFFER és EMERSON (1964) végzett vizsgálatokat ezen a területen. Ezek a veleszületett „személyiségvonások" ismeretesek mindazok előtt. „simulékony" és „nem simulékony" közötti különbség nem az anya bánásmódjából adódott . Azok a csecsemők.a cselekvés formájában. étkezési. A viselkedési stílust nem annyira a szülői bánásmód. Vannak újszülöttek. mennyire érdeklődik a tárgyak iránt. és keveset foglalkoznak nyugodtan a gyermekkel. a nehezen kezelhető és a lassan felengedő gyermekek csoportját. akik újszülött koruktól kezdve nehezen kezelhetők. ölbevevésre. A „nem simulékony" gyermekek általában mindenkivel kerülik a szoros testi kontaktust. A viselkedés nyolc különböző elemét figyelték meg a csecsemőknél és a kisgyermekeknél: a mozgásritmust. akik frusztrálódnak. Az eredmények azt mutatták. kevésbé simulékonyak. hogy nemcsak a szülő hat a gyermekre. „hasfájósak". becézést. a temperamentumbeli különbségek nyilvánultak meg abban. és vannak. akik hangosak. az anya ölelése is csak rövid ideig kellemes számukra. A vizsgált csecsemők legnagyobb csoportja könnyen kezelhető volt. a reagálás erősségét és formáját. alvási ritmusuk gyorsan kialakult. ingerlékenyek. Úgy találták. felemelést. például aktivitási szintjükben.mind a két csoportnál az anyai bánásmód megközelítőleg azonos volt -. a szülők kompetenciáját erősítik. Étkezési. cirógatásra. simogatást. milyen módon játszik a tárgyakkal. és kevesebb érdeklődést mutattak a puha textiljátékok iránt. pozitív volt. mint inkább a temperamentumbeli és a nemi különbözőség határozza meg. becézés. ezért türelmetlenebbé. hogy a gyermekek viselkedési stílusa alapján három nagy csoportot lehet elkülöníteni: a könnyen kezelhető. a közelítés és a visszahúzódás módját. A temperamentumbeli különbségnek a magatartási stílusban megnyilvánuló eltérését találták CHESS és THOMAS (1973) egy széles körű vizsgálatsorozat alapján. Figyelték. 55 . viselkedése nagymértékben befolyásolja a szülő vele kapcsolatos magatartását. gyorsan megnyugtathatok. akik kevésbé követelődzőek. Temperamentumbeli eltérések Már az újszülöttek is nagymértékben különböznek egymástól. szabályos volt. nehéz őket megnyugtatni. Megvizsgálták.re. az alkalmazkodási készséget. gondozásuk sokszor kudarcérzést vált ki a szülőkből. ölelést. gyorsan fejlődnek. A legújabb vizsgálatok rámutattak arra. bizalmatlanabbá válnak. hogyan reagál a csecsemő a szülői ölelésre. A simulékony csecsemő örömmel fogad minden fizikai kontaktust.dés küszöbértékének szintjét és végül a figyelem állandóságát. akik újszülöttekkel foglalkoznak. alvási adottságaikban és abban is. hogy mennyire érzékenyek a különböző ingerekre. mint a „simulékonvaké". keveset mosolyognak. kedvesek. jól alkalmazkodtak a változáshoz. Másrészt vannak csecsemők. Ez azonban visszahat a bánásmódra is. sokat sírnak. „jutalmazzák" a felnőtt gondoskodását. akiket nagyon könnyű kielégíteni. új helyzetekhez érdeklődéssel közeledtek. A két csoport. hanem már a születés pillanatától kezdve a gyermek is hat a szülőre. kevesebb volt náluk az ujjszopás. viselkedésük általában kiegyensúlyozott. saját testük fogdosása. meghatározásuk szerint vannak „simulékony" és „nem simulékony" csecsemők. a figyelemelterelő. ahogyan a szeretetre reagáltak.

játékaik nyugodtabbak voltak. A lányoknál csecsemőkorban a mosolygó arcra és a gügyögésre sokkal inkább kiváltható a visszagügyögés. CHESS és THOMAS véleménye szerint ezeknél a gyermekeknél gyakran előforduló érzelmi kiegyensúlyozatlanságnak nemcsak a saját temperamentumuk az oka. A vizsgálatok arra mutatnak. Hiszen nyilvánvaló. bizonyos mértékig változnak a fenti jellemzők. Az enyhébb frusztrációs helyzetre is sírással. gondozás. mint a fiúkból. étkezésük rendszertelen volt. a szabályozott. gyakran nehezen fogadták el az ételt. a vokalizáció. rendszeres napirend vagy a kissé változó környezet. Hogy jó-e a gyermeknek. Ez a különbség feltehetőleg abból adódik. mint fiaikkal.A gyermekek egy kis csoportjához tartoztak a nehezen kezelhetők. a játéktárgy közelítésével. Bármilyen gyermekgondozási gyakorlat (például etetés. majd megismételték a vizsgálatokat a csecsemők nyolc hónapos korában. hogy a jól válaszoló gyermekhez többet beszélnek a szülők is. dühvel reagáltak. ha a szülők tudatosan megkísérlik a gyermeket a nehézségeken átsegíteni. ha sokat felveszik és simogatják. visszautasították. A nehezen kezelhető gyermek visszautasító viselkedése zavarja a szülőket. de erőteljesebb tiltakozás nélkül és többszöri próbálkozás után elfogadták az ételt. az új ízeket nehezen szokták meg. és az új játékszerekkel is lassan kezdtek el ismerkedni. mint a fiúk. Étkezésnél az új ízeket először kiköpték. hogy simulékony vagy nem simulékony. Az új dolgokat hosszabb ideig csak szemlélték. A 56 . A gyermek interperszonális helyzete mind nehezebbé válik. hogy mennyire van szüksége új benyomásra. Nincs egyetlen vagy legjobb módszer a nevelésre. Úgy találták. támogatni önállósági erőfeszítéseit) csak akkor vezethet eredményre. az függ attól. ahogy a szülők reagálnak a gyermek viselkedésére. hogy a nevelésre felkészült értelmiségi anyák is sokkal többet „beszélgetnek" és több hangutánzó játékot játszanak lányaikkal. hogy könnyebb a lányokból a választ kiváltani. A kontaktustartás a nem simulékony gyermekkel kedvezőbb a kedveskedő hanggal. Egy széles körű kutatásban 400 csecsemőt vizsgáltak meg közvetlenül a születés után. hogy mi jobb. A lányok sokkal dependensebbek yoltak. mint a fiúknál. az ismeretlen személyek közelítését. Amikor máiidősebb. Más területeken is különböző értelmezésekkel találkozhatunk a fiúk viselkedésének eltérésére vonatkozóan. A harmonikus személyiségfejlődés kulcsa a gyermek temperamentumának figyelembevételére alapozott nevelési módszer. ez is alapvetően attól függ. ismeretlen személyek között. nagymértékben hozzájárul az. hogy a lányokra általában jellemző volt. amelyben eltérés mutatkozik a fiúk és a lányok között. Az. E különbözőséget a kutatók nem értelmezik egyöntetűen. tapasztalatra. Nemi különbözőségek A lányok és a fiúk között a viselkedési különbség már a születéstől kezdve megfigyelhető. és nagyobb mértékben lehet következtetni értelmi fejlődésükre is. különösen akkor. hogy szociálisan és emocionálisan érettebbek. A lassan felengedő gyermekek is nehezen fogadták el az új helyzetet. játszani. Alvásuk. mint a fiúk esetében. a változást. ha számolunk a gyermek alapvető temperamentumbeli sajátosságaival. Egyik jellemző viselkedési forma. mint a fiukéi. fegyelmezés) vagy bármilyen nevelési cél (segíteni a gyermek érzelmi biztonságát. A tizenhárom hónapos fiúk és lányok között úgyszintén különbséget találtak. kevesebbet exploráltak. Kényelmetlenül érezték magukat minden új helyzetben. hogy könnyen kezelhető-e vagy lassan felengedő a gyermek.

harap. a félelem. Amikor a gyermekgondozás minőségét vizsgáljuk. Ezek a különbözőségek részben azzal magyarázhatók. A kortárs barátok keresése során a gyermek átéli azt is. 4—6 éves és 6 és 1/2. ha a gyermeknek valamilyen kellemes tevékenysége hirtelen megszakad. a csecsemőkorban megjelenik. visszahúzódó viselkedését figyelték meg idegen személy közelítésére 10-15 hónapos korban. az én érvényesítésének lehetőségei korlátozottak. hogy minden érzelmi kapcsolat egyben függést jelent. A 57 . Nyilvánvaló a különbségeJiúk. üvölt... hogy az önállóságnak. mint a fiúknál. a rombolás az agresszivitás jelenlétét is mutatja. Az első nagyobb dühkitörések tizennyolc hónapos kor körül jelennek meg. tárgyakat. úgy találták. lélegzete fennakad. A már járni tudó gyermek gyakran a földre veti magát. A dührohamnak e látványos formája csökkenő tendenciát mutat kétéves kor után. az én érvényesítéséért újabb korlátokkal fizet. akik a gyermekek tartózkodó. az aktívabb exploráció volt jellemző. Az agresszió Az éntudat kialakulásával együtt jár a gyermek igénye. fokozottabb volt mozgásigényük. és bármennyire is vissza akarják utasítani a kötődést. üt-ver. Személyiségének gazdagodásáért. nem képesek a szülőtől elszakadni. elsősorban a korlátozásra vagy akkor. mert a valóságban kiderül. függetlenné váljék. Az érzelmi-akarati válság gyakran dühkitörésben nyilvánul meg. hogy örökölt jellegük ma már nemigen vitatott. hogy a közelében álló embernek. vagy ha erőszakkal avatkoznak tevékenységébe. hogy új kapcsolatait.ütögették a játékokat. de az anya is különbséget tesz a fiú. Mindamellett az agresszió definícióját még eddig nem sikerült pontosan körülhatárolni. reszelős hangon sírni kezd. Ekkor áll be rendszerint a válság. hogy önállóvá. és a lányok között a szociális érzelmek területén. arca kivörösödik. se nem lát. mint bármely más gyermeki viselkedési formával. önmagát csapja a földhöz. sír. gyermeknek vagy társnak ront. szemét összehúzza. se nem hall. amelyek közül sokat saját maga állít fel önmagának azért. és így olyan környezetet alakít ki maga számára. A gyermeki agresszióval több tanulmány foglalkozik. az emberi pszichikus folyamatoknak olyan általános összetevői. élénkebben játszottak játékszereikkel.és a lánygyermek között. Ha nem teljesítik kívánságát. hogy a visszahúzódás és a bizalmatlanság állandóbb jellegű a lányoknál. amelyben megvalósíthatja törekvéseit. ha nem értik meg többször közölt igényeit. az elhárítás. mindig azt kell figyelembe venni. A dührohamban előforduló viselkedési elemek tartalmaznak elutasítást vagy elhárítást. Azok a kutatók. de nem ritka az sem.fiúkra a nagyobb függetlenség. ami szorongásra és félelemre utal. gyakran dobálták. majd megismételve a vizsgálatokat 2-3 és 1/2. társaival az együttműködést ne veszélyeztesse. Mindezek a viselkedési elemek. Vagyis a gyermek viselkedése előhívhat bizonyosfajta anyai viselkedési mintát. és szabályozza a szülők bánásmódját is. hogy ebben a korai életszakaszban különbözőképpen válaszolnak a csecsemők az anya viselkedésére. 8 és 1/2 éves korban. üt. A csecsemő ilyenkor érdes. de erejük és kifejezési formájuk a környezet hatásától függ. dobál. hogy az interakció hogyan hat a gyermek személyiségére. kaszáló mozdulatokat végez. fejét a földre ütögeti. Az indulati válaszok mintái közül a düh már meglehetősen korai időszakban. az agresszió. A gyermek „mintázza" az anya viselkedését. és következtetni lehet belőle a későbbi életkorra. ez már a korai életszakaszban megmutatkozik. vagy teljesen ledermed. könny ritkábban kíséri. szája legörbül.

A változásban közrejátszik a nevelés: a szocializáció folyamatában másként kezelik a lányok. Az állatfajoknál is szocializálódik az agresszió. piszkálódásban. a frusztrációra kialakult válasz (FESHBACH.. romboló princípium. hogy a szülők szabadon engedik indulataikat. hogy ne verekedjen társaival. az agresszív fantáziálásban és az agresszív látvány keresésében. Több elmélettel kísérelték meg értelmezni az agresszió eredetét. mert a társas helyzetekben ő is ezzel próbálkozik. kis mozdulatú gesztusokban nyilvánítják ki agressziójukat. A túl érzékeny felnőtt. a szülői elfogadás vagy visszautasítás az agresszív megnyilvánulások kiiktatója. olyan képet nyújthat. hogy a kulturális szokásformáknak az agressziót lecsendesítő funkciójuk van. mintha valóban agresszió történt volna. valójában részét képezi az ösztönök életfontosságú organizációjának.legtöbb szerző meg is kerüli az agresz. ilyenek például az egyénnel veleszületett személyiségvonás (LORENZ. amikor otthon azt látja. hogy a női nevelők számára DZ intézményekben . és nem tudnak megfelelő viselkedési módokat nyújtani számukra. se nem jó. A lányoknak több lehetőségük van arra. hogy nem kell szocializálni. De nem ellenszere az agressziónak az sem. A fiúknál látványosabb és túlnyomóan fizikai formája van az agressziónak. és egy-egy viselkedési formát jelöl „agresszív viselkedésnek".szió meghatározását. Ha viszont a szülő elfogadja az agresszív cselekményeket. pusztítást okozhat. ritualizált formái alakulnak ki. R. Azonban nemcsak a meghatározások pontatlanok vagy éppen hiányosak. 1973). hogy milyen körülmény váltja ki. és másként a fiúk agresszióját. vagy szigorúan büntetik. az érzelmek területére. A korai gyermekkorban az agresszív viselkedés gyakoriságában és formájában is változik.. K. Bár néha rosszul funkcionálhat. vita folyik jelenleg arról is. átirányítója vagy éppen megerősítője. hogy hogyan kezelje indulatait. de gyakorlatilag ez így van bármely rendszer bármely funkcionális részével.idegen a fiúk vad mozdulata. azok akkor sem csökkennek. és WALTERS. csúfolódásban. Gyakran minősítik agresszívnek a hevesen tiltakozó „nehéz" gyermeket is. mig a lányok szociálisan jobban elfogadott formában. LORENZ írja. hogy az agresszió távolról sem sátáni. a dinamikusabb érzelmi és indulati életű gyermek agresszívebb lesz. mintha agresszív lenne. A büntetés ugyan leállítja a közvetlen agressziót. Az agresszióval számolni kell. és abban is. ami újabb indulatokat okoz. verbálisan. Az agresszió önmagában se nem rossz. az agresszív viselkedés feloldódik részben a vaduló játék keretei között. A fiúkat általában gátolják. A szülői minta. a társas helyzetekben. aki nehezen viseli el az agressziót. hogy a szociálisan jobban elfogadott kifejezési formáikat alkalmazva érvényesítsék akaratukat. Nehéz elvárni a gyermektől. de ez nem azt jelenti. Az agresszív megnyilvánulás és az általános aktivitási szint között szoros kapcsolat van. ha verik a gyermeket. mimikában. megjelenik a játékban. de nem ad eszközt a gyermeknek arra. 58 . 1970) vagy a szülői és más modell mintája (BANDU. amellyel a gyermek akaratlanul kárt okoz. sőt fokozódnak. részben áttevődik a gondolatok. azonnal úgy reagál és büntet. Mint már utaltunk rá. LORENZ rámutat.különösen kisgyermekés óvodáskorban . A. 1963). gúnyolódásban. hogy mi az oka vagy eredete az agressziónak. 1966). Mind a három elmélet tartalmaz igazságot. Gyakran nehéz elkülöníteni az agresszív viselkedést más viselkedési formáktól: a dinamikus versengés vagy a kapkodó ügyetlenkedés. és minden ilyen jellegű önérvényesítési kísérletet leállítanak. Vizsgálat utal arra is (VÉRTES É. megsért valakit.RA.-KABAINÉ.

A temperamentum jellegzetessége a gyermek aktivitási szintjén tartósnak mutatkozott: a passzív gyermek többnyire dependens felnőtt lesz. hogy ezek kihatnak az élet későbbi szakaszaira is. a későbbi pozitív tapasztalatok alapján esetleg biztonságosabban érzik magukat. A szociális izoláció tünetei nemcsak az intézményes nevelés következtében lépnek fel (hospitalizmus) vagy az anyától való hosszabb-rövidebb ideig tartó elszakadás hatására (anyai depriváció). ahol a biztonságérzet egyáltalán nem alakult ki. a beszéd vagy a gondolkodás. A korai tapasztalatok tárgyalásánál utaltunk arra. az időről időre történt megfigyeléssorozatok alapján végül összegezni lehet a nevelési hatásokat. ha későbbi tapasztalatai is pozitívek. arra kevés a jól megalapozott adat. arra mutatnak. A visszaemlékezések azonban szubjektívek. A kétéves gyermek. Általában megmaradnak az alap-személyi. de előfordulhat a családban az anyával együtt élő. Néhány kutatás arra mutat rá. mint a mozgás. Hogy hogyan és milyen módon. akiknél a bizalomérzés nem alakult ki ugyan teljesen. hogy a gyengéd. Nem lehet teljes kontinuitással számolni csecsemőkortól kezdődően. hogy hogyan hat a gyermekre a szülő és a gyermek közötti interakció csecsemő. Előfordulhat olyan helyzet.ségvonások. ha a gyermek stabil körülmények között nő fel. A szociális izoláció tünetei általában akkor lépnek fel. A későbbi tapasztalatok az attitűdöt átformálhatják. jó vagy rossz irányban egyaránt. hogy az anya elbeszélésére. módosíthatják. amit szerettek volna. az inadaptációnak. figyelmes. mint a SPITZ által bevezetetthospitalizmus vagy BOWLBY meghatározása szerint az anyai depriváció fogalma: mindkét ártalmat magában foglalja. amikor a vizsgáló közvetlenül megfigyeli és rögzíti a gyermek-szülő interakciót. A temperamentum folytonossága elsősorban olyan területen mutatkozik meg.és kisgyermekkorban is akadályozza a mentális és emocionális fejlődést. nevelkedő gyermeknél is az 59 . Azoknál a gyermekeknél. A fejlődés folyamán. visszaemlékezésére épít. a történések keretében. aki bizalommal fogadja a világot. Csak a megfigyelésen alapuló kutatások adhatnak pontos információt. A lassan felengedő gyermeknél már nagyobb eltérések tapasztalhatók a későbbi tapasztalatok hatására. Illusztráltuk. és nem a valóságos történésre. A könnyen kezelhető gyermeknél ritkán következik be nagy változás.A gyermekgondozási gyakorlat rövid és hosszú távú hatása Eddig elsősorban arról tárgyaltunk. amelyek a korai tapasztalatok és élmények hatásának körét vizsgálják. vagy amire akarnak emlékezni. optimista felnőtté válik. gondozást környezetétől. hogy a szociális izoláció nemcsak kockázati tényezője a későbbi életszakaszok személyiségzavarainak.szociális izoláció Azok a kutatások. hogy a szülői nevelési gyakorlat hatására a korai gyermekkori temperamentumbeli jellemzők a későbbi időszakban változhatnak. azoknál viszont. vagyis a rövid távú nevelési hatás került előtérbe. a kikérdezettek arra emlékeznek. szerető anyai magatartás hatására a gyermek biztonságban érzi magát a világban. ha a gyermek nem kap elég szeretetet. különösen akkor. bizonytalanok maradnak.és kisgyermekkorban. A legtöbb tanulmány hibája az. de már csecsemő. Hospitalizáció . azok a későbbi tapasztalatok hatására sem változnak meg. mérséklődhetnek. amelyben az ingerszegénység hatására kialakult zavarok már kevéssé rendezhetők. A szociális izoláció tágabb értelemben használt kifejezés.

A szakképzett gondozónők csak irányították az anyák tevékenységét . Ismeretes. gondozta őket. amikor a gondozónő gyorsan elvégezte a gondozási feladatokat. egykedvűen. A négykézlábra ereszkedő gyermek örül új teljesítményének. kereső mozdulatokat tesz az anya melle irányába. A halálozási arány a csecsemőotthonokban lényegesen nagyobb volt. A század elején a német csecsemőotthonokban a halálozási arány elérte a 71. hogy látták a körülöttük lévő felnőtteket. örömtelen passzivitásba süllyedt gyermekekről. sikoltással reagáltak. Az egészséges csecsemő is görgeti a fejét. A kutatók leírták. Az általános lemaradás mellett az idegen személyre adott szélsőséges reagálást is megfigyelték az intézeti gyermekeknél: vagy túlzottan barátságosan viselkedtek. A csecsemőotthonban nevelkedő. de ezt vagy éhes mohósággal vagy játékosan. majd 7-8 hónapos kor körül egy matracra helyezték őket. Az első széles körű vizsgálatot SPITZ végezte el. hosszú időn keresztül ringatták magukat. hogy az intézetben nevelkedő gyermekeknél milyen riasztóan nagy arányban fordult elő az érzelmi személyiségzavar. és csak rövid ideig. Az egyik olyan intézmény volt. több kutató véleménye szerint azért. csillogó szemmel végzi. Emellett feltűnő volt. sem kedves. mert az ágyakat lepedővel vették körül. SPITZ rendkívül megrázó képet adott a szellemi fejlődésben visszamaradt. Ezek a viselkedési formák az egészséges gyermekek fejlődése során is megjelennek. a hospitalizáció tüneteit. hogy fokozottan fogékonyak voltak a 60 .5%-ot az első életévben. Az észlelt pszichés zavarokért két tényezőt tartottak felelősnek: az ingerek hiányát és az anyai deprivációt. de 10-12 hónapos korban ezek a gyermekek többnyire még mindig a hátukon feküdtek. hogy II. Az elhagyott gyermekek intézetében kevés volt a játékszer. A két intézményben nevelkedő gyermekek eredményeit összehasonlítva jelentős eltérést talált. görgették vagy az ágyhoz verdesték fejüket. foglalkozott velük. mosolygó arcot nem láttak. Összehasonlította két különböző jellegű intézetben nevelkedő. mint a családban nevelkedő gyermekeknél. Az intézeti gyermekeknél mindez sztereotip cselekvéssé alakul. vagy páni félelemmel. Ugyanakkor a börtönbeli intézményben nevelkedő gyermekek eredménye megfelelt az átlagos családban nevelkedő gyermekek eredményeinek. a világból is keveset láttak. és mindegyik csecsemő meghalt egyéves kora előtt. amelyet elhagyott gyermekek részére létesítettek. szociálisan steril ingerszegény környezetben is. a másik intézmény egy csecsemőotthon volt. Frigyes német császár intézetben. anya nélkül neveltetett csecsemőket. de ebben az időszakban újabb probléma került előtérbe. A csecsemők hátukon feküdtek az ágyukban. ahol egy börtön területén a büntetési idejüket letöltő fiatal lányok voltak csecsemőikkel. mert sem becézést nem kaptak. Azonban még ma sem tisztázott teljesen. Önmagukat ingerlik. és játékos jókedvvel ringatja is magát.elhanyagoló. SPITZ a HETZER-féle babv-teszt alapján végezte el a mentális fejlettségi vizsgálatokat. a neuromuszkuláris éréshez kapcsolódnak. ő írta le először részletesen a szociális izoláció. A harmincas évektől kezdve a halálozási statisztika kedvezőbben alakult. Homályos tekintettel. Kapcsolatuk emberekkel csak az étkezési időszakban volt. A börtön otthonában a csecsemőknek voltak játékszereik. egy éven aluli csecsemők adatait. úgy helyezkedtek el ágyukban. amely nagymértékben károsító. kapaszkodtak az idegenbe. mert a környezet nem nyújt számukra elegendő stimulust. amíg a célt eléri. BAKWIN (1949) munkájában áttekintést ad a hosszabb ideig szociálisan izolált csecsemőkről. gyakorol egy újonnan felfedezett mozgást. hogy milyen mértékű és milyen jellegű szeparáció az. amikor már oldalt fordultak. Anyjuk táplálta.gyermekek az első életév végére nagy mertek ben elmaradt a k az átlaghoz viszonyítva.

ugyancsak azt hangsúlyozzák. a csecsemőkorban intézetben nevelkedett gyermekek között több volt az érzelmileg kiegyensúlyozatlan. agresszívek voltak. amelyek retrospektív tanulmányok voltak. akik hároméves kor után hagyták el az intézetet. Népszerűtlenek voltak társaik között. így szorosan kötődtek gyermekeikhez. társaikkal interakciókba kerülhettek. mint az átlagpopulációban. Összehasonlította azoknak a gyermekeknek adatait. hogy ellensúlyozza biológiai szorongását. hogy a kora gyermekkori elszakadás az anyától irreverzíbilis károsodást von maga után. BOWLBY (1958) az intézeti nevelés káros hatását elsősorban az „anyai depriváció" következményének tartja. a gondozónő felügyelt rájuk. egyéves kor után a károsodás már irreverzíbilis. Véleménye szerint az újszülöttnek alapvető szükséglete a pszichológiai értelemben vett anyával a szoros és folyamatos kapcsolat. ami ebben 61 . 13-18 hónapos korukban végezte el SPITZ az újabb vizsgálatot. az ellenségeskedés. 1949) több közleményben számol be az intézetben nevelkedés késői hatásáról. A gyermekek senkivel sem kerülnek szoros fizikai kapcsolatba. hogy fejlődési szintjük életkoruknak megfelelő volt. hasonló eredményt tapasztalt. a fertőzésre.megbetegedésre. Azoknál a gyermekeknél. vagyis a szoros személyes kapcsolat kialakítására képtelenek voltak. A vizsgált gyermekek mindegyike kilenc hónapos kora előtt szakadt el az anyjától. hiányzik az individuális gondozás. és azt találta. Az anyáknak is kevés más emberi kapcsolatra volt lehetőségük. hogy az intézetben az egészségügyi feltételek rendkívül jók voltak. és utána kerültek nevelőszülőkhöz. és a negativizmus nagyobb arányban fordult elő az intézetben nevelkedő gyermekeknél. A börtönbeli intézetet a gyermekek egyéves korukban elhagyták. RIBBLE (1944) tanulmánya is erre utal. addigra a csecsemőotthonban jelentős változás történt. a hyperaktivitás. akik egyéves korukban kerültek ki az intézetből nevelőszülőkhöz. hogy ha a gyermekek csecsemőkorukban intézeti körülmények között nevelődnek. akik hároméves korukig intézetben nevelkedtek. szobatisztaságuk. annak ellenére. ahol szegényesek az interperszonális kapcsolatok. mint a családban nevelkedő gyermekek között. hogy azokban az intézményekben. aluszékonyak. vagy rendkívül izgatottak. Figyelmük szétszórt volt. 21 gyermeket figyelt meg. hogy kinek jobban ápolt. mint SPITZ az intézetben nevelkedő gyermekeknél. Mindenekelőtt az emberi kapcsolatok nélkülözése volt az. még akkor is. A börtön intézetében a gyermekek állandó kapcsolatban voltak anyjukkal. közöttük tartózkodott. GOLDFARB (1945. beszédfejlettségük és önállósági szintjük. A legyengült gyermekek szélsőséges reakciókat adtak. fejlettebb a gyermeke. a hospitalizáció okát a kutató az általános ingerhiányra vezette vissza. szociálisan éretlenek. Az anyai gondozást nélkülöző gyermekeknél általános legyengülést tapasztalt. GOLDFARB véleménye az volt. hogy a változás ellenére retardált volt fizikai fejlettségük. hogy a korai elszakadás hatása a későbbi életkori szakaszokban is megmutatkozik. ha hároméves kor után örökbe fogadták ezeket a gyermekeket. A vizsgálat idején a gyermekek már 10-14 évesek voltak. A hospitalizációnak fenti meghatározó hatását nemcsak SPITZ állapította meg. Kétségtelen megegyezés mutatkozik azonban abban. azoknak a gyermekeknek adataival. a gyermekek szabadon mozoghattak. Két évvel később SPITZ folytatta a vizsgálatokat. játszottak csecsemőikkel. ami károsította a gyermekek fejlődését. A súlyos hospitalizációs ártalmak nem eléggé megbízhatóan dokumentáltak még napjainkban sem. A későbbi munkák. Egymással versengtek. Az intézet hatását. és nevelőszülőknél éltek. Erre alapozta azt a véleményét. negativisztikusak voltak vagy szokatlanul csendesek. ott a gyermekek szociális érzékenysége gyenge. és úgy találta. a beszédfejlődésben elmaradnak. sokat foglalkoztak. iskolai teljesítményük gyenge.

A gondozási helyzetekre több időt és figyelmet fordított a gondozónő. fokozott aktivitást és túláradó szeretetet mutattak. SPITZ is azt tapasztalta. személyes jellegű kapcsolatot alakítanak ki a csecsemővel. ha figyelmes. szabad mozgást biztosítottak. hogy a hospitalizációs tünetek előidézője nagyobb mértékben a szenzoros depriváció: a gyermekeknek nincs tapasztalatuk a tárgyakról. ami az intézetben nevelkedő gyermekeknél felmerül. Félrevezető lenne azonban. A „szenzoros depriváció" jelentőségét az is bizonyítja. érdeklődővé váltak. hogy amint ezeket az érzelmileg és tapasztalatokban korlátozott gyermekeket megfelelő körülmények közé helyezték.úgy vélték. fejlődésük megindult. ANNA FREUD és DANN (1951) tanulmányában beszámol hat árva gyermekről akik hosszabb ideig koncentrációs táborban éltek. Kísérletek a hospitalizáció. hogy a csecsemőnek nem volt közvetlen és meghitt kapcsolata. élményt nyújtottak. ahol a gyermekek egyedi nevelését is biztosították. Előzetes felmérésében azt találta. hogy a családban nevelkedő és az intézetben nevelkedő csecsemők között az eltérés elsősorban abban jelentkezik. játékszereket. nem féltékenykedtek és nem versenyeztek egymással. szorosan kapcsolódtak egymáshoz. mentális fejlődésük megfelelt a családban nevelkedő. Kevésbé mutatkoztak az intézeti ártalmak azoknál a gyermekeknél. hároméves korukban helyezték őket egy angliai intézetbe. a hospitalizmus minden tünetét az anyai gondozás hiánya következményeként fognánk fel. már nem is rendezhetőek. RHEINGOLD olyan kísérleti helyzetet teremtett. és bőségesen ellátták őket játékszerekkel. A társak közötti erős érzelmi kapcsolat a későbbi életszakaszban is megmaradt. amely nagymértékben eltért az általános intézeti gyakorlattól. gyakran átcsaptak az ellenkező végletbe. foglalkoztak velük. A korai életszakaszban nem alakulhat ki az imprinting. ahol a gyermek testi gondozását. szerető volt. ellátását ítélték csak fontosnak. hogy kevesebb érdeklődést és figyelmet fordítanak a felnőttekre. RHEINGOLD (1968) intézetben végzett vizsgálatai azt mutatták. Ez a körülmény nagyrészt jellemző volt világszerte az intézeti nevelésre. a személyes kötődés. A csecsemőket ölbe vették. nem alakulhatott ki csecsemőkorukban a kötődés. Feltűnő volt a gyermekek egymás iránti érzelme. kevésbé képesek megkülönböztetni az arckifejezéseket és a hangtónus váltását.mint utaltunk is rá . dédelgették és „beszélgettek" 62 . hogy napjuk nagy részét ágyban töltik. és csak rövid időt töltöttek családjuktól távol. ha a gyermekkel személyes jellegű kapcsolatot alakít ki a gondozónő. azt jelzi. ha minden problémát. Több tanulmány azonban arról számol be. steril a környezetük. Mindemellett a tapasztalati kör tágulása önmagában nem oldja meg a gyermek érzelmi és szociális fejlődésének problémáit. hogy amikor a gyermekek számára több tapasztalati lehetőséget. ahol a gondozás figyelmes. Az „anyai depriváció" szakkifejezés általánosabb értelemben használható. A jól felszerelt intézményekben. kevés élményben részesülnek. hasonló korú gyermekek átlagának. környezetük egyhangú. kevés a játékszerük. a szociális izoláció kiküszöbölésére az intézeti nevelésben Egyes szerzők . hogy ha a hospitalizációs tünetek kialakulnak. és a gondozási helyzeteken kívüli játékokat is beiktatták. A szociális izoláltság tünetei megelőzhetőek intézeti körülmények között is.az életkorban rendkívül fontos. A gyermekeknek előzőleg nem volt lehetőségük személyes kapcsolatot kialakítani. Sok szakértőnek az a véleménye. figyelmet fordítottak rájuk. a gyermekek jobban fejlődtek. hogy nem jelentkezik károsodás a gyermek fejlődésében. de a szoros kötődés egy emberhez nem alakult ki. akik az intézetbe kerülés előtt otthon nevelkedtek.

Nyolc héten át folytatták ezeket az interakciókat. A csoportokon belül még alcsoportok is keletkeznek. mint az ugyanabban az intézetben nevelkedő többi. A „saját" gyermek azonban nem jelenti azt. Kialakult a „beszélgetés". bizalommal közelítettek a felnőtthöz és mindig el tudták érni. Ezért alapvető fontosságú. hogy megközelítette a családban élő gyermekek szintjét. Eredményeik azt mutatták. hogy a gyermeknek kevés számú felnőtthöz fűződő. nevelési módszerének alapja. a gyermek önálló aktivitása feltételeinek megteremtését. érdeklődő kapcsolatot a csecsemővel azonban csak az a gondozónő tudja megteremteni. akikkel a gyermek kapcsolata kialakult. A felnőttek közvetlenül ne avatkozzanak be a gyermekek játékaiba. heti öt alkalommal. hogy vállalkozzanak egyre bonyolultabb tevékenységekre. mikor a gondozónők feladata az volt. A kísérletben részt vett csecsemők a foglalkozás hatására érdeklődőbbekké. akik előzőleg külön foglalkozást kaptak. a figyelmes és érzelmileg telitett gondozási helyzetek megteremtését. 63 . Nemcsak beszédfejlettségük. A hospitalizáció súlyos tünetei ma már nem tapasztalhatóak. és érzelmileg is kiegyensúlyozottabbak voltak. és ezért fejlesztési programokat dolgozott ki a csecsemők részére. Élénken gesztikuláltak. PIKLER EMMI (1951) volt az első. hasonló korú gyermeké. ami a csecsemő érdeklődését felkelti. hogy a felnőtt figyeljen rájuk. hogy a csoportjába tartozó többi gyermeket elhanyagolja. Tanulmányaiban hangsúlyozta a gondozónő és a gyermek személyes kapcsolatának fontosságát. A gondozónők azután a gügyögés hosszabb szakaszait ismételgették a gyermekek előtt. kívánságaiknak eleget tegyen. mivel ez az első. hogy egy-egy csoportot mindig ugyanazok a gondozónők lássanak el amíg csak a gyermekek az intézetben tartózkodnak. hogy azok a gyermekek. A legeredményesebbnek az mutatkozott. Utánozták a gőgicsélő hangokat. amit egy csecsemőnek közvetlenül a felnőttől kell elsajátítania. stabil kapcsolata legyen. viselkedésükről. aktív tevékenysége és mozgásszabadsága biztosításának intézeti feladatait. Az elmúlt negyven év alatt hazánkban is megváltoztak a csecsemőotthoni körülmények. Egy év múlva. meghitt. A meghitt kapcsolat kialakítására alkalmat ad a gondozási helyzet.amikor nincsen gondozás vagy etetés .biztosítani kell a gyermeknek a feltételeket az aktív tevékenységhez. de egész magatartásuk. azt tapasztalták. Megvárták. hogy intézetükben a gyermekek fejlődése mind szomatikus. hogy vokális játékokat játsszanak a csecsemőkkel. akikkel nem foglalkoztak külön. és tervszerűen meg tudja tanítani mindarra. amikor a vizsgálatot megismételték. A figyelmes. egyegy gondozónő 2-3 kisgyermek fejlődésére különös figyelmet fordít. a feltételek megteremtésével ösztönözzék őket arra. PIKLER EMMI és munkatársai részletesen kidolgozták a csecsemők és a kisgyermekek önálló. akmek munkássága oda vezetett. 1971) a tanulás szempontjából az első életéveket kritikusnak minősítette. beszámol állapotukról. vezeti fejlődési naplójukat. Gondozási. aki tartósan foglalkozik ugyanazzal a gyermekkel. mint a kontrollcsoporthoz tartozó gyermekek. HUNT (1961. szociálisan érzékenyebbekké váltak. készségeik is érettebbek voltak. hogy hazánkban a merev egészségügyi korlátok megszűntek. azaz az intézeti tartózkodás ideje alatt a csecsemőt lehetőleg folyamatosan azok a gondozónők gondozzák.velük. Kétéves korukban a kísérleti gyermekcsoport oly mértékben fejlődött. de közvetett formában. fejlődésükben előbbre tartottak. Másik lényeges elve. utánozva a kicsik hangadását. kifejező arcjátékkal kísérték játékukat. amíg a csecsemők visszagügyögtek. RHEINGOLD megfogalmazásában csak stimuláló személyként szerepeltek. Munkatársaival bevezették a felmenő rendszert. amikor a gyermek kettesben van gondozónőjével. és erre ismét válaszoltak. akik erre válaszoltak. mind pszichikus vonatkozásban megfelelőnek bizonyult. hogy az ébrenléti időben .

1973). A csecsemőotthoni nevelés feladata a károsodás megelőzésében további sajátos. megkülönböztessen egy olyan személyt. amelyekhez ebben az életkorban a gyermeknek alkalmazkodnia kell. és feltehetően hosszú évekig intézetben nevelkednek. állandó patronálók nyújtják a privilegizált személyes kapcsolat élményét. Az anya-gyermek kapcsolat több elemből összetett kapcsolatstruktúra. Az intézet személyi és tárgyi feltételei eltérőek a család életétől. A külső kapcsolatok lehetőséget nyújtanak arra is. (A már említett ANNA FREUD. A gondozónőgyermek kapcsolat néhány rendkívül fontos elemét hordozza ennek a struktúrának: biztonságot és szeretetteljes védelmet nyújt a gyermeknek. kompetenciájának átélését.-KABAINÉ. Az egyedi jelzések számontartása. érzelmeit gazdagítja. A kísérlet célja az volt. Azoknál a gyermekeknél.féle vizsgálat is azt mutatta. A különböző gondozónők „kollektív anyaképpé" válnak a gyermek számára. Az emberi kapcsolatok bővítése előmozdítja. sem intenzitásukban nem tudja a csecsemő számára azt nyújtani. hogy a gyermek kifejezési eszköztára sokoldalúbbá és árnyaltabbá váljék. az őt érő hatások fokozzák énerejének. építsen ki kapcsolatokat. Egy-egy csecsemő gondozásában felváltva 3-4 gondozónő vesz részt. 64 . Ismereteket közöl és élményeket ad. hogy a gyermek megismerjen családi otthonokat. hogy kiemeljen. emocionálisan hangsúlyosabbak lesznek. A gondozónő sem a kontaktusok gyakoriságában. így a gyermeknek nincs lehetősége arra. a világról való gyakorlati. ezeket az eltéréseket tekintetbe kell venni. a hozzájuk kötődés nem olyan mély és körvonalazott. Az intézeti nevelést viszonyítani lehet . amikor erre mód van. a különbségek észrevételén alapuló kommunikációs rendszer kialakítása az intézeti gondozás során nem oldható meg maradéktalanul. hogy a kisgyermekek erős érzelmekkel kötődhetnek társaikhoz. akiknél ez nem valósítható meg.A csecsemőotthonban nevelkedő gyermekek optimális fejlődésének biztosítása azonban még jelenleg sem megoldott. hogy a gyermek ne csak intézeten belül ismerjen meg embereket. a testvér jellegű kapcsolatnak kialakítására történtek kísérletek (HELLER GY. ahogy nevelési hatásosságánál fogva megérdemelte volna. a kutatások tovább folynak. Közvetíti a gondozónő a társadalmi normákat és elvárásokat is. akihez jobban kötődik. mint a csecsemő és anyja közötti kapcsolat. A családi helyzet egy fontos elemének. az együttes élmények hatására.) A kutatók szerint ezzel a tényezővel nem számoltak az eddigiekben olyan mértékben. minden esetben. s az emberi viszonylatokon túl.kívánjuk beépíteni a gyermek életébe. tárgyi ismereteinek körét is gazdagítsa. Hamis úton járunk ugyanis. pszichológiaipedagógiai módszerek feltárása és az erre épülő nevelési programok kidolgozása. A gyermek a legtöbb esetben megmarad a három hónapos csecsemőt jellemző „mindenkihez kötődés" szintjén. és az adott keretek között szükséges megteremteni az egészséges fejlődést biztosító feltételeket. hogy a gyermek kortárskapcsolatainak erősítését segítse elő. amit az anya nyújt csecsemőjének.a család légköre nélkül . Intézeti feltételek között az anyai intim kapcsolat szükségletének kielégítése jelenti a legtöbb problémát. vegyes életkorú csoport kialakításával. amelyekkel a gyermek tudását. Elsősorban családja tagjaival biztosíthatunk számára találkozásokat.sőt kell is . Lehetőséget kell teremteni arra. Kapcsolatai közvetlenebbek. az egyedi.a családi neveléshez. Később kialakulhat a személyes színezetű kapcsolat a tudatos nevelési módszerek. ha a családi nevelési mintákat . de nem lehet azt másolni. segítséget a helyzetek megoldásához.

1. A gondozónő magatartása mintául szolgált az idősebb gyermekeknek.az azonos életkorú gyermekek egy csoportba sorolását . amelyekben a bölcsődés és a csecsemőotthoni gyermekek társas interakcióit vizsgálták. intinűtás természetesen jelentkezett más tartalommal a fiatalabbaknál is. természetesnek vették. így valamennyi gondozási egységben azonos fejlettségű vagy legalábbis mozgásfejlettségű csecsemők. Utánozták a hanglejtését. hogy a nagyok nem féltékenykedtek. A gyermekkor az iskolakezdéstől a prepubertásig Életkori jellemzők 6-12 éves korban A gyermekkornak ez a szakasza . igénybe vették segítségüket. Megmutatkozott ez a játékformában. illetve kisdedek nevelkedtek együtt. Az idősebb gyermekek cselekvésre ösztönözték a fiatalabbakat. Számontartották egymást és viselkedésüket. A vegyes életkorú csoportban a társas kapcsolatok. a kicsik dédelgetésére több idejük maradt. a viselkedését. Az idősebbekkel megtárgyalták a teendőket. mintha csak azonos korú társaival lenne egy közösségben. irányították őket. és a gondozónők feladatköre is azonos fejlettségű gyermekek neveléséből és gondozásából állt. 1 és 1/2 stb. alátámasztották az előző vizsgálat eredményeit.és a felső határt. ami fokozottabb késztetést jelentett számára.a harmonikus. 1-2 és 2-3 év közötti életkor. a gyermekek közötti interakciók száma jelentős mértékben emelkedett. sőt szerepjáték is. kiegyensúlyozott fejlődés ideje. alkalmassá válik az iskolai 65 . A hatodik és a hetedik életévben a gyermek személyiségének szerveződésében igen jelentős változások történnek. örültek az eredménynek. Felgyorsul szomatikus és pszichikus érése. a kisebbek közötti játékkonfliktusokat többnyire a nagyobbak oldották meg a gondozónői magatartást követve. sőt igen gyakran ők hívták fel a gondozónő figyelmét arra. Ez az egyediség. hanem idősebb társaitól is elismerést kapott. A kicsi elfogadta a segítséget. Differenciáltabbá vált követelményrendszerük. A vegyes életkorú csoport a csecsemőotthoni gyermekek számára jobb életfeltételeket biztosít. Ennek a hagyományos beosztásnak előnye az volt. hanem az ezeknek az életkoroknak megfelelő mozgásfejlettség. hogy a kicsi milyen ügyes. mozgásukat összhangba hozták társukéval.és ehelyett vegyes életkorú csoportokat szerveztek. ezzel erősítették kompetenciájukat. Az újabb vizsgálatok. Ezekben a csoportokban nem annyira a tényleges életkor képezi az alsó. Szembetűnő volt. Az idősebb és a fiatalabb gyermekek között kialakultak a testvérkapcsolatokhoz hasonló intenzitású kötődések.Az intézményekben a szokásos csoporttagozódás 0-1. Az említett kísérletben megváltoztatták a megszokott csoporttagozódást . ahol további 1/2. A vegyes csoport természetesen hatott a gondozónők tevékenységére is. Csökkent az agresszív viselkedések száma. hogy a kicsi több egyedi foglalkozást kap. Sőt voltak olyan intézmények. gondozási formájuk.kedvező körülmények között . és említésre érdemes. több intimitás volt kapcsolatukban. A nagyoknak feladatokat adtak. A fiatalabb nemcsak a gondozónőtől. hogy idősebb és fiatalabb gyermekek között gyakorlatilag nem mutatkozott agresszió. életkori csoportosítást alkalmaztak. ahol nagy számban volt kooperatív. III. hogy egy-egy adott csoportban viszonylag szűk korosztályra kellett szabni minden berendezést és felszerelést. amelyeket számon kértek.

következtetési képessége erősen fejlődik. A játékban és az életkorának megfelelő munkában az eddiginél hosszabb ideig képes figyelmét összpontosítani. hogy „alkotását" befejezze. főként szembetűnő ez azoknál a gyermekeknél.. világképe reálissá alakul át. nemcsak magát a játékfolyamatot. Természetes. hogy a gyermek érdeklődése döntően az öt körülvevő valóság felé fordul. barangolásokban. melyeket éppen olyan hirtelen hagynak abba.társas kapcsolatokat teremteni. hogy kíváncsisága a születés problémájára és a nemi életre is kiterjed. A kisgyermekkor ösztönös „kapaszkodás-függetlenedés" konfliktusai után a 6-7 éves gyermek már tudatosan törekszik az önállóságra. (A legtöbb országban ebben a korban kezdenek a gyermekek iskolába járni. A gyermekek kisiskoláskorban sosem tétlenek. ugrik. az arc középső és alsó része is fokozott fejlődésnek indul. Élményeit. játszó és sportoló csoportokban. szüleitől való dependenci. hogy az iskolai rajz.oktatásban való részvételre a vele egykorúak csoportjában. a gyermek arckifejezése megváltozik. az okozati viszonyokat törekszik felfedni. interperszonális kapcsolatait teremti újjá szerep. biztonságosabbá válnak. Szinte állandóan mozogna. és ezáltal fejlődéséhez ösztönzéseket.osztályközösségben.és íráskövetelményeknek eleget tudjon tenni. hogy a mozgásain jobban tudjon uralkodni. Az iskolakezdéssel egyidejűleg lazul a gyermek családi kötöttsége. mint a medence. A mozgások általában lendületesek. gyermekmozgalomban . akiknek környezete odafigyel a gyermek újonnan formálódó készségeire. Tevékenységei napról napra összetettebbekké válnak. amíg a tanítási óra befejeződik. A hat év körüli gyermek építőkövekkel. és törekszik arra. örül új játékainak. baráti körben. minden dicséret vagy egyéb jutalom hiányában is kielégíti. Az első iskolaévek jellemző sajátossága. A feladattudat kialakulásának kezdeteit már nagycsoportos óvodásoknál megfigyelhetjük. A mozgásos érettség bizonyos szintje szükséges ahhoz. A mozgásszervek erősödése. sőt durvák is lehetnek. mint ahogy elkezdték azokat. Számfogalma kialakul.a mozgásos játékok kora. ezáltal a homlok aránylag kisebb lesz.egészen a pubertásig . El tudja például halasztani mozgásvágyának kielégítését. Ez a kor . gyurmával. gátolatlanok. hogy nem érkezik haza a megbeszélt időben: a gyerekek többsége pontatlan lesz. stimulusokat nyújt.és szabályjátékaiban. Ujabb és újabb játékokba fognak. hanem annak eredményét is élvezi. igyekszik minél töb gyermekcsoportban . verekszik. Az idegrendszer érése lehetővé teszi. 66 . A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek. A gyermek izomzata és izomereje folyamatosan növekszik. és közömbösen viseli el az ezért járó büntetést. Fokozatosan nagyobb és nagyobb nehézségeket tud leküzdeni a feladatteljesítés öröméért. hanem folyamatos és ötletszerű változás. Fut. A 6-7 éves gyermek játékszükséglete a korábbi évekhez viszonyítva nem csökken. a végtagok meghosszabbodása következtében a mozgásformák gazdagodnak. sem céltudatos következetesség. ugrál. csúszkál. Jó megfigyelővé válik. mert a váll szélesebbé fejlődik. Elkezdődik a felnőttektől a kortársakhoz való „átpártolás" folyamata (MÉREI F. homokkal a valósághoz hasonló dolgokat igyekszik létrehozni.ájának csökkentésére.) Hat év körül esik át a gyermek az első alakváltozáson. A következő években egyre fokozódó mértékben „leválik" szüleiről. s eközben megtanulja és begyakorolja a szabályokhoz való alkalmazkodást. ami 9-10 éves korban teljesedik ki. izmaik erősebben kirajzolódnak. a gyermek újfajta cselekvésekre lesz képes. A játék vagy a munka céljának elérése. de cselekvéseikben nincs állandóság. mászik. Gyakran annyira elmerül a csoportos játékokban. a törzs henger alakú formája megszűnik. A mozgásszükséglettel együtt jár a cselekvésszükséglet. de a játszás tartalma és módja megváltozik. minél több tárgyi és személyi összefüggést megismerni. 1948).

kísérletezők. itt szilárdul meg benne a feladatokhoz. Az újonnan megjelenő készségek működtetése a gyermek elsőrendű szükséglete. ahol meghatározott célokat. rendszerezze. elérkezik a sportolás kora. Sok gyermek ilyenkor gyűjt különböző tárgyakat.) A kilencedik és a tizedik év ismét fordulópont a gyermek fejlődésében. rendezett. 1948). ha iskolába jár. A vitalitás élvezésének. ekkor már céltudatos. hogy a dolgokat osztályozza. mind a lányoknál. Ehhez az igényhez kapcsolódik társas élete. együttélési formákat. Erős emóciókkal kötődik olyan szervezett gyermekközösségekhez. mint az életkori jellemzők. Civilizációnk jelenlegi fokán az iskolaérett gyermek tehát csak akkor nem marad el fejlődésében. a hangokat és zörejeket. s ezáltal is jobban megismerje. az elismerés. Itt részesül a nagy „szociális élményben".. hogy ebben a korban a gyermekek személyiségének differenciálódása következtében az egyénre jellemző sajátosságok szerepe gyakorta feltűnőbben érvényesül a gyermek magatartásában és életvitelében. hogy a felnőtt társadalom újonnan megfigyelt organizációját. nem érzi kicsinységét. a jelentőség. nem nehezedik rá a felnőttek oktatgatása. Ebben az életkori váltófázisban a gyermek pszichikus szükséglete. organizált csoportjában teljesértékűnek érzi magát. s egyéb szubkultúrák gyermekei. az erő mutogatásának szükséglete. A birtoklás egyúttal kompetenciaszükséglete kielégítését is célozza. tradíciókat és egyénekre szabott szerepeket talál. birtokba vegye őket. A nagyfokú eltéríthetőség körülbelül kilencéves korban szűnik meg. Óriási örömet okoz maga a lármázás. Az egykorúak csoportjában jelenik meg először a gyermekben az érzelmileg erősen motivált kötelességtudat. eredményesebbek. 67 . a tekintély. Cselekvéseikben gyorsak. a szabályokhoz és a különböző helyzetekhez való tudatos alkalmazkodás készsége. kitartó cselekvésekre képesek. lábukat és mindenféle tárgyat felhasználnak zaj keltésére. Kilenc-tízéves kortól kezdve a mozgások szabályosabbak. a testi vetélkedés a normális fejlődés jele mind a fiúknál. Kezüket. egyéniségével hat a gyermekközösségre.Élvezik az élénk színeket és fényhatásokat. megjegyezve. személyi és intézményes hierarchiáját utánozza (MÉREI F. a felnőttek számára elviselhetetlen hangok nekik valóságos gyönyört jelentenek. a társak vonzalmának megszerzéséért. Önérvényesítési szükségletei kiéléséhez teremt szociális közeget a gyermekcsoport. Versenyez a hatáskör. gyakorlatiasak. hogy véleményével. A gyermek a vele egykorúak tartós. késztetést érez. (Hátrányos helyzetűekké válnak az iskolába későn kerülő cigánygyerekek. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legáltalánosabb és leglényegesebb életkori jellemzőket. amit a családnak és az iskolának kell kielégítenie. amely referencia-csoporttá válik: megtörténik az „átpártolás".

A szülők legtöbbször tagadják környezetük és önmaguk előtt is. Ezzel indokolják a gyermek eltiltását a játéktól. Ezek a gyermekek nem képesek beilleszkedni a közösségbe. szeszélyes. magasabb síkon . kegyetlen. gyűlölködő. hogy nem szeretik gyermekeiket. a dührohamos. megalázását. szigorú szülők.Nem ritka. sok közöttük a enureti. Az alkalmazkodás nehézségeit nem tudják elviselni. különböző pót. mikor fordulnak feléje.). Magányossá. csóktól. nem mer játszani. hogy olyan módon becézett valaha is. vagy ahogyan velem a nagyanyám tette. hogy a gyermek „rosszasága" az ő ellenséges magatartásuk következménye.) önéletrajzában olvashatjuk: „Nem emlékszem rá. az ismeretszerzésben elmarad. állandóan figyeli szüleit. A szülői szeretet megtagadása nem nyilvánul meg mindig világosan és egyértelműen a gyermek elhanyagolásában. kérdezget. alkotásban . a jutalmaktól. fenyegetését. szidását. féltékeny. ellenszegül. merev.A személyiségfejlődést akadályozó hatások A családi környezeti ártalmak A legsúlyosabb környezeti ártalom ebben az életszakaszban a rossz családi légkör. érdeklődése a világ iránt leszűkül. a játék közben feltámadó saját agresszivitásától. .bosszút áll. mindezt azért. az ajándékoktól. a mozgásos és értelmi fejlődés terén retardálódik. Érzelmeinek visszautasítása. akkor szidják.magára irányítani. hogy a gyermek megijed saját ellenséges indulataitól-szorong. de vegyék tudomásul. jelenetezik.1. védelmező szülővel való azonosulás lehetőségétől (lásd I. megfosztják az elismeréstől.Kétségbeesett kísérleteket tehet a nélkülözött szeretet megnyerésére: közeledni próbál. fejezet).kus. a viszálykodó.és elfojtja haragját. az állandó készenléti állapot teljesen lefoglalja. bohóckodik. Tovább adja a kapott agressziót.se: foglalkozzanak vele. beszélgetéstől. a következetlen. A szeretettel együtt megfosztják az értelmi és az erkölcsi fejlődés bázisától: az elfogadó. irigy. „szublimálják".munkában. körömrágás stb. Másra nem tud figyelni.Gyakori pszichikus reakció. Rossz bánásmódjukat a gyermek hibáival és az azok elleni „küzdelemmel" magyarázzák. azt. Nem ismerik fel a valóságnak megfelelő összefüggést. hogyan tudna megkapaszkodni bennük? Ez az érzelmi feszültség. NAGY LAJOS (1949. nem kapcsolódnak társaikhoz.bármi áron . . önző. simogatástól. hanem öntudatlan érzelmi reakcióként .és biztonságszükségletét elutasítják. gyermekekkel és felnőttekkel szemben erőszakos. dekoncentrált. hogy a gyermek törekszik a figyelmet .Súlyos reakció a viszonzott (továbbadott) ellenségeskedés. hogy ezért szülei nem fogják szeretni . a kudarcoktól.nem tudatosan. A gyermek az elszenvedett sérelmekért . gátlásossá. büntessék. makacskodik. alkoholista apa _vagy anya. a csalódások különböző pszichikus mechanizmusokat válthatnak ki a gyermekből. ha másként nem. Nagy írók gyermekkori visszaemlékezéseiben fel-feltűnnek az apai vagy anyai szeretet hiányára vonatkozó részletek. mert fél az esetleges visszautasítástól. Kivételes esetekben a gyermekkori frusztrációs feszültségeket a tehetséges emberek később. hogy kikényszerít.dolgozzák fel. Nem 68 .és kényszercselekvései is kialakulhatnak (onánia. . tic. durván megvonják tőle szeretetüket. Nyugtalanul tevékenykedik. himbálás. . Háttérbe szorítják a testvérek között. bántani és rombolni törekszik. félelemkeltő. hogy van. Retteg minden új helyzettől^ kerüli a gyermektársaságot. így azonban szorongása állandósul és széles körűvé válik. durva. érzelmileg labilisak. depresszívvé válik.95. verését. akik a gyermek emocionális kötődés. pszichikus teherbírásuk rendkívül alacsony. mint más gyereket szokott az anyja.

ak -. érzelmi konfliktusokon esnek át. Ha a szülők elválnak. és a későbbiek folyamán . Az elhidegülés valóban félreértésből származott. mi viszont haláláig azt hittük.nem mindig tudatosan . ügy énképe ennek megfelelően alakul. ne szégyenítse meg.." KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL (1945.ez határozza meg önmagával szembeni alapbeállítódását. a szülőknek egymáshoz és gyermekükhöz való érzelmi viszonyulása teljesen megváltozik. aki legtöbbször eszeveszett gyűlölettel nézett rám.-HERMANN A. Hol az egyiknek.. Az egymástól elhidegült házastársak viszálykodását átélve a gyermek érzelmi világában valóságos katasztrófák zajlanak le. hol a másiknak ad igazat. szép gyerek vagyok. 121-122." (Mindhárom önéletrajzi idézet in: HERMANN I.. hogy sohasem hiszem el: engem szeretni is lehet. há megfosztják a pozitív szociális szereptől. hogy ajándékot kapjak tőle (apjától). Rendkívül keveset beszéltünk egymáshoz.) jegyzi fel apjára vonatkozóan : „.. hanem tanulmányi eredményeiben és társaival való szociális kapcsolataiban is erősen hanyatlik. Ha a gyermek az énfejlődés e szakaszában sok elmarasztalást és kevés elismerést kap.s ezek igen nagyszámú. hanem az. indulatos féltékenységgé. ellenségeskedő. Azt várja magától. egyszerre rendül meg bizalma a szülőkben és önmagában is. Olyan gyermekek is erősen traumatizálódnak. A tekintetéből mindig valami aggódást. a gyermek erkölcsi normarendszerének bázisa meglapozódott. szerették és foglalkoztak vele. töpreng életükön. nevelésüket mindegyik a másikra akarja hárítani. mintegy állandó szemrehányást éreztem. az előtte ismeretlen összefüggéseken és magyarázatokon. hogy dekoncentrálttá. Magatartása és teljesítménye értékelésével. egymást gátlás nélkül becsmérlő. jóformán semmit. 1965). A szüntelen redreutasítások következtében azt éli meg.) néhány sora: „Nem is a születésnap volt nekem fontos. Napjainkban a válások és a válás előtti időkben viszálykodó.1. de néhány év elteltével a családi „klíma". hogy nem szeret. Az ilyen családokban élő gyermekek súlyos megrázkódtatásokon. depressziós vagy agresszív lesz. ide-oda pártol.simogatott. hogy nem tudja a követelményeket teljesíteni.az a rettenetes félreértés ami elszakított tőle. A gyermek ugyanis önmaga nem tudja megállapítani.átviszi a házastársával szemben érzett gyűlöletét. ridegen viselkedtem vele szemben. hiszen érzelmi igénybevétele. megbántottsággá válik. hogy félt engem minden bajtól. éreznem kellett. Ebben az életkorban különösen fontos. nem becézett. és különösen szerencsétlen az a gyermek..1. hogy kedves. minden egyéb iránt érdektelenné válik (LANTOSYNÉ. 1959). hogy a környezet ne élezze ki a gyermek hibáit. sohasem mondta rólam. Iskoláskorban és serdülőkorban azért kritikusak e traumák. Én valahogyan sértődötten. a barátkozástól. Tőle. Bár látnom. Külön figyelmet kell fordítani azokra az esetekre .. Majd ismét feltámad ragaszkodása az egyik vagy másik vagy váltakozva mindkét szülője iránt. vergődik közöttük. hogy mire képes és mire nem. és a javamat akarja. jóságot és csókot. akik eszközül szolgálnak a szülőknek egymás zsarolására.. a titkolt családi élmények annyira megterhelik. a felnőttek gazdagítják a gyermek autonómiáját. és ez fájt nekem. apánk szeretett. elromlik. a sikerélményektől. amikor a gyermek iskoláskoráig jó családi légkörben élt. kreativitását és kompetenciáját. A traumatizált gyermek nemcsak magatartásában. amit a felnőtt vár tőle. a gyermekek esetleg egyik szülőnek sem kellenek. „pozitív megerősítéssel". sőt testileg is bántalmazó házastársak száma egyre növekvő arányokat ölt.. S innen talán. mindvégig nem oszlott el.. s végül állami gondozásba jutnak.még felnőtt korában is . Ezeknél az áldozatgyerekeknél reaktív neurózisok vagy neurotikus 69 .13. Szülei iránti bizalma és szeretete haraggá. akire egyik szülője . Kétségbeesetten igyekszik újra szeretni őket. morális tekintélyük. mert a gyermekben már kialakult az érzelmi azonosulás mindkét szülővel." A legpregnánsabb talán GELLÉRI ANDOR ENDRE (1957. Alkati adottságaitól függően szorongó.

Javasoljuk a neurotikus gyermekek részére szervezett otthonba való elhelyezését. Az anya a munkaadó tájékoztatása szerint jóindulatú. nem viszi haza. alkoholista. immorális.) irja: „A leszármazott nemcsak biológiai tehertételként hozza magával az eseteknél vázolt labilis idegrendszert.három évvel ezelőtt . hajlott hát és vegetatív labilitásra utaló tünetek állapíthatóak meg.. fokozott ingerlékenységgel és fáradékonysággal. de az is gyakori. sem az anyagi életfeltételeket. irányíthatatlansága erősen romboló hatással van a közösségre. Feltűnően gyakran szökik az intézetből. mostani nehéz élethelyzetében még kevésbé. válópert indított. csavargás. deviáns szülők minden vonatkozásban elhanyagolják gyermekeiket. Anyja igyekszik magát távoltartani a gyermektől (nem látogatja. amiért intézetbe adták. Jó pedagógiai atmoszférájú nevelőotthonban. képtelenné teszi a beilleszkedésre. 8. 94. Apja gépkocsivezető.személyiségstruktúrák kezdetei jelentkezhetnek. ahol egy felnőttel tartós érzelmi kapcsolatot létesíthet. A neurológiai vizsgálat szerint hasizomgyengeség. A kislány kitaszítottnak érzi magát. 7. aki elfogadná jelenlegi fejlettségi fokán. Érzelmi elhagyatottsága elől dacba menekülő. figyelmetlen. Világszerte. hazavágyódik. Javítóintézeti beutalását javasolja jelenlegi nevelőotthona. de nem kizárható.. apja börtönben van. 13 éves fiú. s a legkisebb intézeti sérelemre hazaszökéssel reagál. nyugtalanságban tartják a gyermekeket. fegyelmezetlensége. indulatos vagy depressziós magatartásukkal állandó feszültségben.intézetben helyezték el. Erősen rágja a körmét. hogy a gyermek rombolásban. A jelenlegi nevelőotthonból való kiemelésének eldöntése céljából végzett orvosi és pszichológiai vizsgálat alapján a következőket állapítottuk meg. de még kapcsolatképes kislány. A deviáns család kívül áll a társadalmon: nem tudja biztosítani a gyermek számára az ebben a korban szükséges társadalmi stabilitást. Értelmi fejlettsége kora átlagának gyengén megfelel. illetve kínozzák. K. magányos. álmodozó. Ennek ellenére a gyermek görcsösen ragaszkodik a családhoz. de haragszik is szüleire. iskolakerülés miatt. ahol tartozna valakihez. viszont a zárt intézeti (javítóintézeti) elhelyezés siettetheti elzüllését.1. . rosszul kapcsolódó. Klára jelenleg erős lázadásban van. csökkenne a veszélyeztetettsége. E tünetek illusztrálására közlünk kivonatokat két nevelőotthoni növendék pszichológiai vizsgálati leletéből. hanem nevelői atmoszférája is a legdurvább és legtöményebb ártalmakat tartalmazza: félelemkeltő brutalitást mint csaknem állandó 70 .F. agresszivitásban reagálja le szorongását. Tanulmányi eredménye lezuhant (4 egész feletti átlag után. Nem tekinthető disszociálisnak. 13 éves leány. amellyel tiltakozik anyja elzárkózásának bizonyossága ellen.H. osztályos. Hazaadása a családi helyzet rendezetlensége és anyjának ebből következő rossz állapota miatt nem ajánlatos. s hazánkban is számos pszichológiai és szociológiai kutatómunka foglalkozik az alkoholista családból származó gyermekek fejlődési károsodásaival. Szuicidiumot kísérelt meg. és az antiszociális személyiségfejlődés útjára sodródik." Az idegbeteg. leveleire nem válaszol). Szülei válásukkor . anyja mosodavezető. Dekoncentrált. mint azelőtt. bántalmazzák őket. becsületes ember. M. Apja néhány hónappal ezelőtt elköltözött hazulról. de gyermekeinek felügyeletét biztosítani nem tudja. A kislány másfél éve van állami gondozásban. hogy azzá válik. intézetbe helyezése óta harmadszor ismétel). magatartási rendellenességei súlyosbodnak. A szakorvos véleménye szerint neurológiai eltérés nem mutatható ki. A lázadás. A szülők kiszámíthatatlan. osztályos." . GYÖRGY JÚLIA (1967.

Az örökléstani és pszichiátriai adatok. itt kell beválni. a pedagógushoz kerülnek át a „felségjelvények". ha az azonosulás mégis megtörténik mint lelki infekció. 71 . hogy ezek a gyermekek mutatják a legsúlyosabb személyiségzavarokat. Az alkoholista szülőktől elszenvedett traumákhoz szinte törvényszerűen csatlakoznak a gyermeket a szélesebb társadalmi környezetben érő sérelmek. visszahúzódóvá és tartja maximálisan szorongó állapotban. addig a külvilággal való jó kapcsolata mellett érzelmileg még egészen szorosan a családhoz tartozik. kiszámíthatatlan hangulatú emberré válik ebben a légkörben. pajtásokkal. Más esetekben. Mivel a fejlődő szervezet igen nagy mértékben alkoholérzékeny. sőt apja sem óhajtja hallani ezeket a „túlzásokat". sőt többnyire nehezítik azok leküzdését. esetleg „rá se nézett". Az is előfordul. Ismeretes. Amikor otthon rajongva dicséri a tanító néni szépségét. és mint már fentebb hangsúlyoztam. a fejlődő gyermek szükséglete olyan „nyitott család". sikereket szerezni. a narkománia (alkohol) irányába történik a fejlődés. de általában jelentősnek tartják. támaszkeresés csak egy ideig és részben ellensúlyozza ezt. A gyermeket is előkészítik erre.lan életmód mellett a pszichés feszültség dinamikájának változékonysága miatt szenved a legjobban. A szülőket váratlanul éri ez a pszichikus történés: nem tudják a gyereket a belső akadályokon átsegíteni. de a család biztonságot nyújtó védelmére még szüksége van. fejezetben a pszichopata szülőre jellemző „kettős kötést"). hogy a család életében fontos esemény a gyermek iskolába lépése. szociális rangjuk nagyon alacsony. Az iskolába lépéskor ez az irányultság az iskolai interakciók következtében átfordul: az új közösséghez. oly módon. kötelességeid lesznek. ha nem is egyértelműen. túlzottan dédelgeti. A józan szülő felé való kapaszkodás. inkább a külsődleges történéseket veszik figyelembe a szülők. a szabályok alkotása. Rövidebb-hosszabb ideig tartó konfliktusok után végül tisztázódik. kedvességét. mert összeszidta. Az alkoholista hol gyengéd. érdemeket. a reá vonatkozó családi „minősítés"-ek a mérvadóak. A viszonylag jó családi struktúrában is keletkezhetnek súlyos környezeti ártalmak. 616-617. részére a családi nézetek. nem játszhatsz mindig!" De számos tapasztalat amellett szól. ha a szülők a gyermek önállósodási. ahonnan kapuk nyílnak kifelé. a kortárs csoport joga az értékelés." HÓDOSI REZSŐ (1964. hogy alkoholos állapotban a szülők a gyermeket is itatják.élményt. A gyermek hamarabb éli át és érti meg új társas helyzetét. hogy az iskolás gyerekké válásnak csak néhány aspektusát. meg lehet ismerkedni számos felnőttel és gyerekkel. dühös. illetve leválási törekvéseit akadályozzák. hol a legnagyobb durvasággal. az osztályhoz. a családi szabályokat vetítette be. Rendszerint a józan házastárs is változó. hogy figyelmeztetik már hónapokkal előbb „nemsokára iskolás leszel. rövidzárlat-cselekményekkel teszi gyermekét bizalmatlanná. esetleg kegyetlenséggel. Mint már említettük. 1.) tanulmányában olvashatjuk: „Az alkoholista családba születő gyermeknél az alkoholos génkárosodás feltételezhető. A talaj vesztett családok gyermekeit a gyermekközösség általában visszautasítja. Holott. kommmunikálni a szomszédokkal. gyakran elsődlegesen ridegebb személyiség" (lásd az I. érthető. így az ideál kialakulásának súlyos veszélyeztetettségét. vagy sír. Az anya idegállapotának leromlása pedig a gyermekek talajvesztettségének betetőzését. mint a szülők többsége. beoszthatat. édesanyja féltékeny lesz. További rendellenes személyiségfejlődésüket ez a tény is döntően befolyásolja. A krónikus alkoholista gyermeke az anyagilag rendszertelen. lazul. szeretetet kapni. s a gazdasági helyzet leromlásával együtt a kriminalitás irányába való fejlődést okozhatja. és a családi közösséghez való kapcsolata változik. hogy egy új környezethez fog tartozni. a gyerek számára ennek a változásnak a legjelentősebb mozzanata. Amíg a gyermek óvodás. hogy a gyermek mindkét közösséghez érzelmileg kapcsolódik: önállóbbá vált.

nem irányítják tevékenységeit. amit a szülők gyakran nem is tudatosítanak. magatartási zavaroknak.ne foglalják le a valóság felé forduló érdeklődést és a kornak megfelelő kapcsolatokat. mint a vele egykorúak. szorongások és az elhárításuk ellen folyó küzdelem . hogy regresszív folyamatok . hogy a legjellegzetesebbeket. A következményekről részint az I. a kisóvodásoknak kijáró gyengédséggel erősítik az emocionális kötelékeket.túlzott érzelmi kötődés. Az előző korszak lezárásának tehát az a kritériuma. Az alább idézett néhány sor ezeket a feladatokat összegezi röviden. a közösségi beilleszkedés alapjait rakja le" (39. amely a társas kontaktust. bár ezek is tartós és súlyos következményekkel járhatnak. Az erős testvérféltékenységet minden esetben neurotizáló tényezőként kell számontartanunk. Elvonják gyereküket pajtásaitól. amikor új életkori szerepeit kell kialakítania. amelyekkel a gyermek szembekerül. amikor a szülői szeretet teljes megvonását. többet foglalkoznak vele.szól az egyik utasítás.vagy talán elsősorban azt -. bár érzelmileg a gyermek mellett állnak. és túlzott szeretet-megnyilvánulásokkal jutalmazzák. A maguk útját járják. részint kitérünk majd ezekre a serdülőkori devianciák tárgyalásakor. amely a szülőktől való leváláshoz vezet. féltik a gyereket az iskolai légkörtől és az erőfeszítésektől. illetve a sajátos koherens „rendszerekbe" csoportosíthatóakat soroljuk fel. Példaként egy tipikus. hogy már előzőleg bejárja a fejlődésnek azt az útját. Érzelmi zsarolással és megfélemlítéssel büntetik az új szerepkísérletezéseket.erőteljes manipulációk alkalmazásával folyik. túlzottan segítenek a leckék elkészítésében. hogy képessé válik a kötelesség teljesítésére. anyja ágya mellé ül.). nem törődnek eléggé életvitelével. De létezik az elhanyagoló nevelésnek olyan formája is. Másrészt a szülők többnyire még évekig tiltják a gyermek önállósodási törekvéseit.rendszerint neurotikus szülők vagy patologikus családstruktúra esetében . neurotikus és pszichoszomatikus állapotoknak. hogy a gyermek be tudjon illeszkedni az egykorúak közé. hogy ki tud alakítani kezdetben pajtási. amit inkább nevelési apátiának vagy túlságosan passzív nevelésnek nevezhetünk. Az elhanyagoló nevelés legsúlyosabb formáiról már szóltunk. a gyermek érzelmi szükségleteinek semmibevevését írtuk le. A pedagógust elmarasztaló hangnemben emlegetik. hogy érzelmileg éretlenebb. A patogén családok kettős kötése ilyenkor már teljesen kibontakozik. A látenciakor tehát olyan fordulópontja a fejlődésnek. „Fontos. míg el nem alszik. itt csak arra szorítkozunk. később baráti kapcsolatokat. 72 . A nevelési hibák igen sokfélék lehetnek. Ez az ártalom nem kevésbé súlyos. Különösen a 9-10 éves korral kezdődő szakaszban okozhat a gyermekben mély nyomokat hagyó traumákat a szülőkhöz való túlzott kötődés. nem figyelik. fejezetben szóltunk. Ilyenkor a szülők. túlságosan nagy szabadságot kap. „nem mehetsz focizni a haverjaiddal. de a gyermek kínlódik ebben a helyzetben. mint az előzőkben felsoroltak: kiindulópontja lehet a pszichogén tünetképződésnek. 1. és a gyermek is a maga útját járja. ha igyekszik lemondani az „átpártolásról". A szocializáció nemcsak azt jelenti. hanem azt is . A tárgyalt legmélyebb családi környezeti ártalmaktól el kell különíteni a nevelési hibák okozta miliőártalmakat. s hogy helyet tud foglalni az iskolai közösség rangsorában. Az elhanyagoló nevelés körébe sorolhatjuk a gyermek háttérbe szorítását a testvérei között. csak rosszat tanulsz tőlük!" hangzik az ellentétes parancs.A leválás elszánt akadályozása . barátságtalan az osztályban!" . ölbe veszik. közismert módját említhetjük: „ne légy olyan idétlen. NEMES LÍVIA (1974) lényeglátóan írja le az e korszakban felmerülő nehézségeket. A leválásban akadályozott gyermeket ugyanis a felnőttektől elkülönülő kortárs csoport nem fogadja be: tapasztalják.

jelentéktelen dolgok miatt túlságosan dicsérik. Az is jellemző a túl szigorú szülőre. öntudatos és önálló tevékenységét nem tűrik el. A gyermekkori teljes bizonytalanság miatt keletkezett szorongások tartósan tovább működnek. E két 73 . ellenőrzik. és a továbbiak során korán önállósodó. hogy a szülő mindenáron arra törekszik. és újra visszasüllyed nevelési passzivitásába. elismerésben alig részesítik. A túl szigorú és az elkényeztető nevelés egyaránt a gyermek önállóságát.hiperaktivitás. hogy a szülők nem kívánják meg a gyermektői. feltűnni vágyás. úgynevezett „kihasználással" és „hálátlansággal" reagálnak rá. határozatlan énképet. és vagy túl szigorú követelményekkel lép fel. hogy a gyermek féljen tőlük. és e vitákról a gyermek is tudomást szerez. A következetlen nevelés körébe kell sorolni azokat az eseteket is. Valamennyi felsorolt hibás nevelési forma az egészséges személyiségfejlődést akadályozza. A következetlenül nevelt gyermekek nagyrésze azonban egész életében nem tudja kiheverni személyiségstruktúrájában elszenvedett károkat. Ennek fő jellegzetessége a követelmények labilitása. és amikor elfojtott bűntudata már túlságosan szorongatja. A leggyakoribb káros nevelési forma a következetlen nevelés. a gyermek kisebb-nagyobb mértékű elhanyagolásába. A legkárosabb azonban a következetlen nevelés. A gyermekek általában rosszul viselik el a szülők érzelmi kitöréseit. amikor a két szülő egymástól túlzottan eltérő és hibás nevelési módszereket alkalmaz. aki munkával. elkényeztetett gyermek is megállhat a lábán később. hogy a túl szigorúan nevelt gyermek eredeti agressziós és lázadó tendenciáin túllépve. 133-139. hogy a gyermek „tisztelje őket" és „tekintélyük legyen". hogy korának és képességének megfelelő feladatokat lásson el a családban. többnyire neurotikus reakciók formájában. a gyermek hibáit hangsúlyozzák. . 1. mind az elkényeztető nevelésből tartalmazhat elemeket. Az elhanyagoló nevelés hiszteroid reakciókat. irreális követelményeket állítanak. A büntetésekben többnyire szerepet kap a testi bántalmazás. kritikáját. szigorúan megtorolják. RANSCHBURG JENŐ (1973. önbizalomhiányt. amelyben erre objektív indok nincsen. az elmarasztalás. alkotásokkal szabadul fel a szülői nyomás alól. Sőt a túlvédett. A gyermek ellenkezését. amelyek a gyermeket aktuálisan a leginkább érintik. nem engedik el maguktól. Lényege. Az elismerés. Meg kell említeni a szülői vágyálmokra irányuló nevelést. Arra törekszenek. befolyásolhatóságot. és védik olyan helyzetekben. „a gyermek testi-lelki mozgási szabadsága" és „a nevelő emocionális viselkedése" mentén differenciálja a felnőttek nevelési magatartásait. a gyengédség és a visszautasítás a szülő pillanatnyi hangulatától függ. a kényeztető és az elhanyagoló nevelés közötti ingadozás. vagy pedig túlzott gyengédségi rohamaiban a gyermek minden indokolatlan kívánságát teljesíti. szeszélyes váltogatása.A túlzottan szigorú nevelési módszer fő ismérveit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: A szülők a gyermek elé teljesíthetetlen. hogy az elhanyagolt gyermek a közvetlen reakciói . megvalósítsa az ő el nem ért céljait. ideáljait. segítenek neki. sodródást eredményezhet. „igazságra" és „tökéletességre" törő serdülővé válik. lopás stb. Féltik. Ugyancsak előfordulhat. szünet nélkül utasítgatják. hogy igen nagy energiával kutatja fel azokat a büntetési módokat. Mindent elvégeznek helyette. amely mind a szigorú. nem engedik barátkozni. Megtörténhet ugyanis. Ilyenkor általában éles viták folynak a szülők között a nevelési elvekről. sok büntetést alkalmaznak. Az elkényeztető nevelést jellemzi. Majdnem minden esetben megfigyelhető a túl szigorú.sikertelenségei után beletörődik helyzetébe. A szülő elsődleges nevelési módja általában a gyermek elhanyagolása. bár ezt úgy fogalmazzák. a realitáshoz való alkalmazkodását csorbítja. valódi sikerélményeket kereső. hibáira szemet hunynak. hogy a gyermek mint életének folytatása és kiteljesedése.) két dimenzió. akkor hirtelen minden figyelmével a gyermek felé fordul. depresszív állapotokat. erős egyéniséggé válik. rossz tanulás. hajó képességekkel rendelkezik. Ekkor a szülő igazolva látja magát.

az egyéni bánásmód elvét messzemenően figyelembe vevő alkalmazása . a meleg-korlátozót és a hideg-korlátozót. megszégyenítik őket. ORMAI VERA (1969) 233 általános iskolai osztályban végzett . közömbös magatartási reakcióikat. „Számukra a helyesen irányított közösségi tevékenység. visszafordítsa. és amennyiben a pedagógus és a pszichológus együttműködik. a túl szigorú nevelés a hideg-korlátozó.) A nehezen nevelhető gyermekek többsége nem súlyosan problémás. az egész életre rögzülő személyiségzavarok kifejlődése.e területen úttörő .mint már említettük .3%-át minősítették nehezen nevelhetőnek. de az életkor növekedésével párhuzamosan a tünetek súlyossága és komplexitása növekszik. nyugtalan. Igen sok esetben megelőzhető lenne a kóros. Vagy ha meg is látja az összefüggéseket. hoy a gyermek fegyelmezetlen. kirekesztik. hasonlóan sérült gyermekekhez csatlakozik. míg a következetlen szülők a különböző attitűdöket váltogatják. akárcsak kisgyermekkorban. tovább mélyiti a családi környezeti ártalmakat.agressziós. a reális világ iránti érdeklődésük is csökken. korrigálja. hatalmi vágyaikat kielégítő kalandok és krimik . és a gyermekkori és ifjúkori bűnözés szempontjából veszélyeztetetté válik. hogy mind a pedagógusok.5 tanulót jelent. s a „rossz kör" (circulus vitiosus) bezárul: az elmagányosodott gyermek a társadalommal szembenálló.felmérés alapján.dimenzió szélső értékeinek kombinációi négyféle attitűdöt eredményeznek: a meleg-engedékenyt.1. az általánosan használt nevelési és oktatási módszerek sajátos. nem szorulnak speciális gondozásra. nem rendezi.az új környezetbe is átviszik a rendellenes. „közömbössége". Következménye. (Ez átlagosan osztályonként 2. Ez az osztályozás árnyaltabbá teszi és egyszersmind kiemeli az előzőkben már tárgyalt nevelési ártalmak legpregnánsabb vonásait. Az első kettő az agresszió. a hideg-engedékenyt. értékes adatokkal és elemzésekkel közelíti meg a kérdést. amikor a családjukban hospitalizált vagy traumatizált gyermekeknél az iskola nem ellensúlyozza. nem tartja nevelői munkája körébe eső feladatnak. ha az iskolától való viszolygásukat felváltaná kellemes közérzetük a gyermekközösségben. Az iskolai környezeti ártalmak közül a leggyakoribb az. Adatai szerint az alsó és a felső tagozatban körülbelül egyforma arányban találhatók nehezen nevelhető tanulók. érzelmileg elhanyagolt gyermekek . A gyermek személyiségének kibontakozása és autonómmá válása szempontjából a melegengedékeny attitűd az optimális. mind a gyermekek elmarasztalják. hanem. ha az inadaptált gyermekek az iskolában a pedagógusokkal és társaikkal jó kapcsolatba kerülnének. Tanulmányi teljesítményeik romlanak. gátolt. Az iskolai környezeti ártalmak A családjukban kisgyermekkorban sérült. szorongó.) . A „szociálisan inadaptált" kategóriába tartoznak. úgy rendeződhet a gyermek magatartása. a kényeztető nevelés a meleg-korlátozó attitűdnek felel meg. silány tanulmányi munkája nem rosszindulatból fakad. Ilyen esetekben a pedagógus nem ismeri fel.megfelelő pedagógiai és pszichológiai felkészültséggel rendelkező nevelő kezében elégségesnek bizonyulna" (1089.népesítik be tudatukat. de most más tartalmú fantáziák . bizalmatlan.gatnak. hogy a torzulásnak induló személyiségfejlődést megállítsa. Számos ilyen eset kerül a pszichológiai rendelésekre. irányíthatatlan viselkedése. 74 .állapítja meg a szerző számos hazai és külföldi kutatóval egyetértően. Az elhanyagoló nevelés a hideg-engedékeny. Fantáziál. Az osztályvezetők a felmérésben szereplő 7859 tanuló 7. agresszív. az utóbbi kettő a szorongás irányában befolyásolja a személyiség alakulását. E megtorlások viszont akadályozzák szociális kapcsolataikat. hanem érzelmi problémáinak következménye. büntetik.

Becslések szerint a hatvanas évek végén lezárt vizsgálat óta eltelt időben növekedett az iskolákban az inadaptált gyermekek száma. A nyolcvanas évek elején a pedagógusok átlagosan 8-10 nehezen nevelhető, sőt „kezelhetetlen" gyereket tartanak számon egy-egy osztályban. Iskolai ártalom gyakran családi előzmény nélkül is keletkezik. Egyik gyakori fajtája, hogy az első osztályba lépő gyermek iskolaéretlen. Ha ezt nem veszik figyelembe, s a gyermek kialakulatlan készségeinek meg nem felelő magas követelményekkel lépnek fel vele szemben, az elmaradás egyre súlyosbodik, állandó beilleszkedési problémákat, osztályismétléseket, túlkorosságot eredményez. Ismertetünk egy tipikus esetet: A. A. 14 éves. az általános iskola negyedik osztályába járó fiú. Panasz: a tanulás iránt teljes érdektelenséget tanúsít, csavarog, galerihez tartozik. Beteges csecsemő volt. gyakori középfülgyulladással. Beszédfejlődése kissé késedelmes, egyébként normális fejlődésmenet, jó csaladi légkör. Bölcsődében, óvodában panaszmentes. Az első osztályban a balkezes gyermeket átszoktatták jobbkézre. Olvasási nehézségek miatt ismételte az első osztályt, kétszer ismételte a második osztályt, és a negyedikben ismét megbuktatták. A pszichológiai vizsgálat eredménye szerint: értelmi színvonala átlagos, igen szorongó, kisebbségi érzésektől szenvedő gyermek. Jól számol, de olvasása és írása a második osztálynak megfelelő fokon van. Az olvasási nehézségek magyarázatául több kedvezőtlen körülmény együtt járása szolgálhat. Ezek: a késői beszédfejlődés, az akusztikus analizálás gyakorlatlansága (a nyolcéves koráig tartó fülpanaszok miatt), az átszoktatott balkezesség, a túlérzékeny, szorongásra hajlamos idegrendszeri alkat, aminek következtében a sorozatos kudarcélményekre gátlással, cselekvési „rövidzárlattal" reagált. A pszichológiai foglakozások során sikerült az olvasással és írással szembeni gátlásait feloldani, és e készségeit fejleszteni. A disszociális tünetek megszűntek, a fiú közepes tanulóvá vált. Feltehető, hogy ha már az első és a második osztályban szakpszichológusi útmutatás alapján bántak volna a gyermekkel, nem került volna sor ilyen nagymérvű elmaradására, és nem sodródott volna deviáns cselekedetekbe. Az iskolaéretlenül első osztályba kerülők között sok a hiperaktív vagy az átlagosnál lassúbb gyermek. A pedagógus viszont nem fogadja el a gyermekek egyéni tempóját. Mind a lassú, mind a hiperaktív gyermekeket rövid idő alatt rá akarja szoktatni az átlagos tempóra. Az idegrendszeri sajátosságok azonban ilyen módszerekkel nem befolyásolhatók, a gyermek neurotikussá válik, a tanulásban lemarad. Ezeket a növendékeket gyakran indokolatlanul az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolába telepítik át, s ez a megbélyegzés inadaptációhoz vezethet. Az úgynevezett „túlkorosság" - az életkornál több évvel alacsonyabb osztály végzése - többnyire komplex, családi és iskolai ártalmak következménye, ugyanakkor újabb iskolai ártalmak forrása. A gyermek már amúgyis rosszul érzi magát a nála sokkal fiatalabbak között, és a pedagógus is kényelmetlen helyzetben van. Sokat kell foglalkoznia a túlkoros gyermekkel, már csak az állandó súrlódások miatt is, amelyek közötte és az osztály között keletkeznek. A pedagógus nyugtalankodik amiatt is, hgy az idősebb gyerek esetleg „rossz hatással" van a kisebbekre, vagy hogy bántalmazza őket. Állandóan „rajta van a szeme", s ez növelheti a gyermek kudarcélményeit, elszigetelődését. Nem ritka a túlérzékeny, szorongó, gátolt gyermeket érő iskolai ártalom. Ha ilyen gyermekek kemény, hangos szavú, sokat büntető pedagógushoz kerülnek, nem bírják elviselni azt a fegyelmezési rendszert, amihez az osztály zöme még képes alkalmazkodni. Eluralkodik rajtuk az állandó rettegés, a

75

pánikhangulat, ami a legkülönfélébb kóros pszichoszomatikus, intellektuális és magatartási tünetekben nyilvánul meg. A pszichológiai rendeléseken sűrűn fordulnak meg azok a gyermekek - még 5. és 6. osztályosok is -, akik rengeteget sírnak, ha felelésre kerül a sor, bizonyos pedagógusoknál nem bírnak megszólalni, egész gyermekkorukat elrontja a félelem a kudarcoktól és a megszégyenüléstől. A pedagógiai módszerként használt „elrettentés" nemcsak a szorongó gyermekeket teszi depresszióra hajlamosakká, de igen rosszul hat a nagyon értelmes és az etikai kérdések iránt érdeklődő, általában nyugtalan, izgága gyermekekre is. Ők az „igazság bajnokai", akik mindenkit szenvedélyesen bírálnak - a nevelőt is és ha ezért következetesen büntetésekben, ledorongo- lásban részesülnek, csalódásuk miatt szembefordulnak az iskolával, sőt gyakran az egész felnőtt társadalommal és annak értékrendszerével is. A nagyon magas tanulmányi és magatartási követelmények felállítása gyakran nem fejt ki ösztönző hatást, hanem éppen ellentétes következményekre vezet. Mind a szülők, mind a pedagógusok - általában a gyermek értelmi képességeire hivatkozva - azt várják, hogy kitűnően fog tanulni. A gyermek azonban csak a közepes vagy a gyenge szintet tudja elérni. (Kitartáshiány, fáradékonyság, dekoncentráltság stb miatt.) Rendszerint nemcsak a szülő, de a pedagógus is hiúságában érzi magát sértve, és a gyermek mindkét környezetben haragot, meg nem értést tapasztal. Helyzete mindenütt megrendül, bizonytalanná válik, és még jobban hanyatlik a tanulásban. Ugyanezt a folyamatot végigkísérhetjük a magatartási követelmények terén is. A nevelők a megbízható, jó tanulót valamilyen iskolai csíny, mulasztás vagy szókimondó magatartása miatt hirtelen mellőzik, cselekményét „jellemhibának" minősítik, nem veszik tekintetbe, hogy a legjobb irányban fejlődő gyermek sem kialakult jellem még, hanem a pillanat hatása alatt cselekszik. Meg kell említeni azokat az iskolai ártalmakat, amelyeket az állami gondozásban nevelkedő gyermekek szenvedhetnek el azoktól a pedagógusoktól, akik eleve elfogultak, gyanakvók e gyermekekkel szemben. Valóban igaz, hogy többségükben kiegyensúlyozatlanabbak, mint a családban nevelkedők, ugyanakkor a pedagógussal való jó kapcsolat számukra igen fontos. Minden cselekedetük, egész magatartásuk háttere az az eredendő kudarcélmény, hogy mások, mint a többiek. S ha az iskolai nevelő alátámasztja ezt az érzést azzal, hogy különbséget tesz állami gondozott és „családi" gyermek között, úgy a hátrányos helyzetű, kisebbrendűségi konfliktusoktól megzavart gyermekben ez maradandó nyomokat hagy. Emberi fejlődésükre az hatna kedvezően, ha nemcsak egymás között barátkoznának, hanem a szüleiknél nevelkedő gyermekekkel is baráti kapcsolataik lennének. Egy-egy szociometriai felmérés azonban arról tanúskodik, hogy alig akad kölcsönös barátválasztás az „intézeti" és a „családi" gyermekek között. Az iskolában tudatosuló elszigeteltségük, kiszolgáltatottságuk krízisállapotot idézhet elő a gyengébb idegzetű állami gondozott gyerekeknél. Ilyen esetet ismertetünk az alábbiakban. T. M. 8 éves leány egyéves kora óta állami gondozott, 2. osztályba jár. Iskolás korára már a harmadik nevelőszülőhöz került, a jelenlegihez, ahol végre szeretettel nevelik. De talán éppen ezért erősen féltékenykedik az „édes" gyermekre. A 2. osztályban már szeptemberben, valami egészen jelentéktelen fegyelmezetlenség miatt intő került az értesítőjébe. A túlérzékeny kislány elkeseredésében az iskola pincéjébe szaladt. Ott találtak rá: sírt és köpenyének öve nyakára volt tekerve. Elvitték a Gyermek-ideggondozó rendelésére, ahol folyamatos pszichoterápiás kezelésben részesült. Az iskola azonban „nem vállalt feleiősséget érte", s teljesen ellentétben a pszichológiai javaslattal, rábeszélték a nevelőszülőket - szerencsére eredménytelenül -. hogy vigyék vissza a kislányt a Gyermekvédő
76

Intézetbe. A pszichológus a gyermeket másik iskolába helyeztette át. ahol tanulmányi eredménye és magatartása is rendeződött. A gyermeknek időben történő jó légkörű, neveléscentrikus iskolába való áthelyezése még súlyos tünetek esetén is a gyermek teljes gyógyulásához vezethet. GÁTI FERENC (1975) beszámol ilyen irányú tapasztalatairól. S végül rá kell térnünk azokra az általános körülményekre, amelyek az utolsó évtizedekben iskoláinkban kialakultak. Társadalmunk az iskolától azt várná, hogy egyrészt minden gyermek részére megteremtse az esélyegyenlőséget a magas műveltségi színvonal és a felsőoktatásban való részvétel elérésére, másrészt arra kellene nevelnie, hogy a korszerű ismeretanyag elsajátításán túlmenően, önállóan gondolkodó, alkotókedvű, együttműködésre képes fiatal generáció tudjon majd helytállni a tudományostechnikai haladás új feladatainak megoldásában. A gyakorlatban azonban egyre csökken a pedagógiai munka hatékonysága iskoláinkban. Az akadályokat tárgyi és személyi tényezők halmozták fel. Társadalmunk feladataival nem tudott lépést tartani iskolahálózatunk fejlesztése. A szükségesnél kevesebb iskola, illetve tanterem épült, kevés iskolaépület felel meg a fenti célok eléréséhez szükséges korszerű követelményeknek (udvar, tornaterem, sportolási lehetőség, zsibongó, a szemet kímélő világítás, jó szellőztetés, a növekedésnek és az egészséges testtartásnak megfelelő székek, asztalok stb.). Rohamosan nőtt a: iskolák és a tantermek zsúfoltsága: 1000-2000 tanulólétszámú „mammut" iskoláinkban állandó erős zajongás, a szük folyosókon számos osztály tanulóinak ide-oda rohangálása, lökdösődése, verekedése tapasztalható. Az egész tanévben, nap-nap után ismétlődő, igen fárasztó környezet a gyermekekben ingerültséget, agresszív feszültséget, zaklatottságot, dekoncentráltságot okoz. Az általános iskolás gyermekek nagy hányada napközis vagy tanulószobás, tehát 8-10 órát töltenek el tömegben, előírt, irányított foglalkozással, ugyanazon a helyen. Ez a „napirend" - még ha jó esetben egy-két órára meg is szakítja az udvaron vagy a játszótéren a szokványos futkározás megfosztja a gyermekeket a pihentető és személyiségfejlesztő igazi jó játéktól. (Etológiai és szociálpszichológiai megfigyelésekből ismeretes, hogy minél nagyobb az élőlények sűrűsége egy adott területen, annál erősebb agresszív vagy önpusztító magatartást tanúsítanak az egyedek.) A felsorolt körülmények következtében az iskolába járás - és ennek révén a tanulás - a gyermekek részére nem vonzó. A nehezen elviselhető tárgyi környezet azonban nem egyedül felelős az iskolához való „negatív" érzelmi viszonyulásért. A felületes társas kapcsolatok, a „referenciacsoport" egyre lazább szövedéke leginkább a személytelen pedagógiai légkörnek tulajdonítható. Viszonylag sok iskolában a hideg-korlátozó, autokratikus nevelői attitűd az uralkodó, ami időnként váltakozik a hideg-engedékeny (szemet hunyó) pedagógiai beállítódással, s ez hátrányosan befolyásolja a másodlagos szocializációt. Ahhoz, hogy társadalmi céljainkat szolgáló neveléscentrikus, demokratikus légkörű iskolahálózat szerveződjék, javítani kellene pedagógusaink munkafeltételein és presztízsén, társadalmi rangján. A pedagógusok gyakran adnak hangot csalódottságuknak, amit a hivatásuk gyakorlásától remélt szociális és morális elismerés hiánya okoz (FERGE ZS., 1971, 1973). Azt tartják, hogy a társadalom kevésre értékeli munkájukat, ennek következtében csökkenő önértékelésük újabb kudarcélmények forrásává válik. Holott a pedagógus a családi ártalmak okozta inadaptációt nemcsak felismerheti, hanem bizonyos esetekben korrigálhatja is. Az ehhez szükséges motiváció azonban a pedagógusok nagy részében jelenleg még nem eléggé erős. KÓSÁNÉ ORMAI VERA (1981, 16. 1.) írja: „A nevelési nehézségek a pedagógiai tevékenység során jelentkeznek, esetleg itt is jönnek létre. A nevelési

77

Hiába vannak napi 2-3 órát szabadban. megszégyenítik. szorongó. azt a „személyhez szóló" gyengédséget. Ez az indulati feszültség az iskoláskorban sem szűnik meg. büntetik. kialakulásuk több tényező együttes hatásának eredménye. indokolja. bohóckodó vagy ellenszegülő lesz.és kisgyermekkorral foglalkozó fejezetben az intézeti hatások problémái közül csak a csecsemőotthoni ártalmakra tértünk ki. a csecsemőotthonban vagy a családban szerzett deformációk. elismerést. a gyakorlás hiánya miatt a finomabb manipulációkban e gyerekek többsége elmarad kora átlagos színvonalától: bizonytalanabbul mozognak. a szófogadás elérése céljából. Bár az óvodásotthonokban rendszeres testnevelés folyik. mindenki kedvében járó.A. mégis megtörténik. A rajzolás. Főbb típusaik: -a felületesen kötődlő. A legtöbb gyermek igényli. állnak. a 20-25 gyermek rivalizálása az óvónő és a dajka szeretetéért. esetleg makacsul dacol. A pedagógusok módszereiben gyakran tapasztalható büntetés a „szeretetmegvonás". hogy azok a gyermekek. nyűgösködő gyermek. Megszilárdulnak a régebbi. ott sem fejlődnek kielégítően. hanem tovább retardálódnak az alapvető készségek terén. . .gátolt túlérzékeny. Az óvodásotthonok nevelőmunkájának e fejezetben kell helyet kapnia. szélsőséges hangulatváltozásoknak alávetett. .az ingerlékeny. mint a családban: zavart. becézést." A nevelőotthoni környezeti ártalmak A csecsemő. agresszív. testtartásuk és kézmozdulataik ügyetlenebbek. hogy a gyermekek nem kaphatják meg azt az intenzív érzelmi kapcsolatot. a kisgyermekek még a kertben vagy a mezőn is egy helyben ülnek. mesét és sikerélményt. a papírhajtogatás. Az iskolának kell megteremtenie a lehetőséget. az agyagozás vagy más kézi munka terén nem érik el a szokásos teljesítményeket. mert az állami gondozott gyermekek hatéves korukban általában még nem iskolaérettek. képességeik és érzelmi életük optimális kibontakozásához segítené őket. félénk. Bonyolítja a helyzetet a gyermekek „testvérféltékenysége". gátlás nélküli gyermek. fenyegetik. hogy 78 . feszült érzelmi állapotba kerül. intim játékot a felnőttel. S a gyermek a nevelőotthonban erre ugyanúgy reagál. A gyors alkalmazkodás. Az indítékhiány okozta mozgás és társas kapcsolat elmaradást meg kell különböztetnünk a gyermekek időnkénti normális és szükséges magányos játékától. féktelen indulatokkal. s így az óvodásotthonokban számos érzelmileg retardált gyermek nő fel. Az óvodásotthonokban élő gyermekek specifikus környezeti ártalmai közül első helyen kell megemlítenünk.. mind az általános iskolába járó gyermekek otthonainak szocializációs nehézségeit. szerepelni vágyó. hogy mindkét tipusú nevelőotthonban fellépő károsodásokat ehelyütt elemezzük. másrészt az a tény. Ebben a fejezetben tárgyaljuk mind az óvodásotthonok. ami teljes emocionális biztonságot nyújtana nekik. S bár a mozgásfejlődés az élettani fejlődésre épül. de rejtettebben és áttételesebben él tovább. hogy a gyermek adaptálódjék. rendszerint még tovább maradnak az óvodásotthonokban és csak hetedik vagy nyolcadik életévükben helyezik át őket az iskolásgyermekek otthonaiba. gyakori dühkitörésekkel küszködő. koordinálatlanabbak. elbabrálgatnak egy-egy virággal vagy faággal. Egyrészt ez a gyakorlat. sokat síró. hogy az óvodásotthoni szocializációs deficit szorosan összefügg a gyermek iskoláséveiben fellépő konfliktusokkal. még fegyelmezetlenebb.folyamat más jelenségeihez hasonlóan. jelentéktelen fegyelmezetlenségek megtorlásaként eltiltják a gyermeket a játéktól. beszélgetést. akik a csecsemőotthonból vagy a családból mozgásfejlődési elmaradással kerültek a nevelőotthonba..

sőt a felnőtt személyiségére is kihat: lendület. akkor újabb környezeti ártalmak csatlakoznak az eddig elszenvedettekhez. Minden gyermeknek azonos szokásai vannak. a „komoly játék" hiánya a későbbi iskolás gyermek. Amikor egyenként megkérdezték a gyermekektől: „mit csinálsz. az óvodásotthonban sem ösztönzik. hogy helytelen lenne ezt a „felszívódást" a közösségi nevelés előnyének és eredményének tekinteni! A társadalom nem uniformizált személyiségű embereket igényel. mint a családban élő óvodások játéka. selypít stb. a döntés gyér lehetősége (ételben. A „játszani nem tudás" mint nevelőotthoni tünet a külvilágtól való elzártság. A valódi. Ilyen tünetek hosszú ideig elhúzódhatnak. A szerző figyelmeztet. választhasson.) Az óvodásotthonban nem tudnak részleteket a kisgyermek múltjából. ha az óvodásotthonban nincs a gyermekeknek saját játékuk és saját helyük. egyre passzívabbak. mint a családban . esetleg közömbösekké válnak.ha éppen ellenkezőleg. a jó. egymásra várással.a gyermek ne érezze azt. serkentik sok-sok.). bevizel. Nyilvánvaló. egyórás csoportos torna nem elégítheti ki ennek a korosztálynak a mozgásszükségletét. céltalan. ahol ezeket a játékokat tartják. Sajátos formát ölt a nevelőotthoni gyermekeknél a dackorszak: miután a gyermek élete a közösség szoros napirendjének keretében zajlik le. a nevelőotthoni gyermekek szerepjátéka is szegényesebb. kevésbé ötletes és lendületes. Hasonlóan a mozgásos játékokhoz.mondta. Ha azokat a gyermekeket.összegyűlt energiáikat időnként kirobbanó „hisztériás" jelenetekben vezetik le.és aktivitáscsökkenést. az érzelmi bizonytalanság jele. egyhangúbb.) részletezi azokat az óvodásotthoni általános életrendi körülményeket. (E körülmények megváltoztatására a cikkben konkrét pedagógiai útmutatásokat nyújt. A dackorszak néhány hónapjának többletíaradozása meghozza a gyümölcsét: a későbbi kiegyensúlyozott személyiségű gyermek sokkal kevesebb nevelési problémát okoz majd. hogy nem szabad akarnia! Az óvónőnek minden lehetőséget meg kell ragadnia. A másik az énfejlődés szempontjából igen kedvezőtlen helyzet: a tudatos választás. Van olyan gyermek is.az erősebb ösztönéletűek . HERMANN ALICE (1970.ugyanúgy. Más alkati típusú gyermekek . agresszíven vagy gátoltan és sokszor jóval fiatalabb életkornak megfelelő módon játszik. gyakran abbahagyja. amelyek veszélyeztethetik az állami gondozott gyermekek éntudatának kialakuláséit. mint a megértő szülők körében felnövő gyermek. 1. ha fáradt vagy?". Ez szükséges ahhoz. az élményszegénység. hogy a nevelőotthonban . a serdülő.időnként „elvonulhasson". ide-oda kapkod. hogy a napirendbe iktatott fél-. önállótlanabbak. aki a passzív dacreakció állapotába kerül: makacsul hallgat. a régi énje mintha meg is szűnt volna. nem mindig közösségben játsszék. a munkaöröm. helyhez kötötten eltölteniök -. és egyedül. perspektívátlan állapotokat okozhat. 79 . az egyes gyermek felszívódik a csoportban. kevés alkalma nyílik arra hogy kipróbálja akaratának keresztülvitelét. hogy a gyermek fel tudja dolgozni az őt ért hatásokat. A gyermekek zöme nem merül el a játékban. kitér a feladatok elől. játékban stb. ruhában. „lefekszünk" . hosszú időt kell sorbanállással. hogy a napirend és a szabályok rugalmas alkalmazásával minden kisgyermek kezdeményezhessen. Jelentős miliőártalmat okoz. ezért nem alakulhat ki a gyermek egyéni ízlése. A gyermekek egy részében ezért az önálló cselekvésre mozgósító. akkor válaszában majd mindegyik többesszámot használt: „eszünk". nyugtalanul. Az éntudat kialakulásához hozzá tartozik a személyi tulajdon tapasztalata is. pszichikus energia fokozatosan csökken. 121-123. akiket első életéveikben a mozgásigényről „leszoktattak". és így az többé nem hallja emlegetni elmúlt életének eseményeit. hajlama. ha éhes vagy?". a munkakedv hiányát. „mit csinálsz. és még ellenkezhessen is annyira. Igen lényeges. intenzív mozgásos játékra .

ha értelmileg felfogja. szorongóvá teszik őket. osztályt ismételnek. pszhichikus szükségletük a környezet stabilitása. Ha a csoportnevelők évente vagy még gyakrabban változnak. A gyermekek tehát az iskolában sorozatos kudarcélményeket élnek át. hogy szüleik „eldobták őket".való nevelődését. nevelöszülőnél . önbizalmuk alacsony fokú. a gyermek gyökértelen. A személyiség regresz. vagy ha a gyermeket helyezik át egyik intézetből a másikba.vagy anyagi körülmények. hiszen emlékeiben őrzi régebbi érzelmi kötődéseinek fájdalmas megtörését. Befejezésül hangsúlyozzuk az óvodás korú állami gondozott gyermekek legsúlyosabb károsodását: a gyermek ide-oda helyezgetését. kezdeményező kedvük. Az átmeneti időben az intézeti élet pozitívumait . Tanulmányi lemaradásuk egyik oka az első osztályos korukban átélt emocionális trauma. A váltakozó nevelők nem válnak részére belső mintává.) Sorsukat eltörölhetetlen kudarcélményként rejtegetik magukban. 80 .elnyomja annak a tragikus élménynek a hatása. a művelődés. Ez az élmény átmenetileg súlyosbítja szembenállását a felnőtt társadalommal és fokozza rossz pszichikus állapotát. hogy ez az intézkedés az ő érdekében történt . infantilis. amint említettük. „hányattatását".még abban az esetben is. önállóságuk. csecsemőotthonban. a tanulás. A gyermek azzal védekezik a csalódások és a frusztrációk ellen. szüleik iránti érzelmeik tisztázatlansága. a sport kedvező lehetőségeit. hogy ő a többi gyermekkel szemben megkülönböztetett és szabadságától megfosztott. Károsodásuk fő oka az állami gondozásukat szükségessé tévő szociális státuszuk: a züllött vagy beteg vagy széthullott család. a szülők nevelési képtelensége.érzelmileg újabb súlyos megrázkódtatáson esik át. Az iskolás korú gyermeknél ez a megrázkódtatás párosul azzal a tudattal. hogy az óvodai szokások felbomlása és az új iskolai szokások kialakulása között valamiféle szokásrendszer nélküli állapotba kerülnek. önmaguk leértékelését. teljesítményorientáltságukban és bizonyos konformizmusigényükben. A vele szemben támasztott követelmények hirtelen nagymértékben megnövekszenek.Nem kevés veszélyes nevelőotthoni ártalmat sorakoztattunk fel az előző lapokon. alapkészségeik kialakulatlanok. emiatt nemcsak az első osztályban. ingerszegény környezet stb.vér szerinti szülőnél. Ezek a több ízben áthelyezett gyerekek átélik az érzelmi kapcsolatok brutális megszakadásait. igen rossz lakás. Alkalmazkodni szeretnének a felnőtt elvárásaihoz. s ezek elbizonytalanítják. az iskolakezdet is megterhelést jelent számára. a szabálykeresésben. de később is gyakran bukdácsolnak. ambivalenciája fokozza kiegyensúlyozatlanságukat. több helyen . úgy minden megszakadt személyi kapcsolat csökkenti a későbbi személyi kapcsolatok létrejöttének esélyeit. hogy a gyermek új nevelőotthoni környezetbe kerül. A környezetváltozások szinte felmérhetetlen hatású traumákat és frusztrációt jelentenek ebben az életkorban. Az állami gondozásba vételkor a gyermek . A bizonytalanság érzését fokozza. erkölcsileg labilis marad. önbizalomhiányukat. s így túlkorosakká lesznek. (Ezt gyakran úgy fejezik ki. esztétikus környezetet. Az iskoláskorúak nevelőotthonaiban élő gyermekek jelentős hányada személyiségfejlődésében már korábban megzavart gyermek.sziója vagy jobb esetben a fejlődés stagnálása tapasztalható még hosszú évekkel az áthelyezésük után is.az egészséges. A legerősebb krízis az óvodásotthonból az iskolásotthonba való áthelyezéskor következik be. rendszeres életvitelt. a nevelők által nyújtott erkölcsi és érzelmi támaszt . a szabályok érthetetlen megváltozásait. megmutatkozik ez játékaikban. Amellett. A kisgyermekeknek. Holott ezeknek a gyermekeknek feladattudata még hiányos. hogy szüleik nem tudtak vagy nem akartak róluk gondoskodni. az életrend. hogy nem kötődik mélyebben senkihez. Nem kezdődhet meg a felettes-én alakulása. a kulturált.

mint a családban. erkölcsi normái. mozog. hogy egymáshoz tartoznak (nem magányosak). illetve a „csoportnormákhoz" való önkéntes alkalmazkodás elve érvényesül. (Természetesen az egészségügyi átlagos normákat és a társadalmi kereteket figyelembe véve. egymást védik minden veszély ellen. a személyiség kibontakozását (JÁRÓ M. A nevelőotthonnak azonban vállalkoznia kell arra. ad a) Az igazi családi otthon ismérveit nem lehet pusztán racionálisan megfogalmazott tételekben felsorolni. Az otthon érzelmi értékeit és gyakorlati útravalóit a maguk valószerűségében csak nagy költők és írók tudják ábrázolni. tartós személyes kapcsolatokat. erős kohéziójú. ahol egymással intim személyes kapcsolatban lévő emberek „kiscsoportban" élnek együtt. a sokoldalú érzelmi.) Az együttélés szokásrendszere kényszer nélkül kialakul.. Jelenleg még többé-kevésbé tapasztalhatóak a nevelőotthoni életmód legfőbb ártalmai: az egyöntetűség és a bezártság. pihen és tevékenykedik. A felnőttek segítik egymást és a gyereket a külvilág felé ágazó kapcsolatrendszer megteremtésében. a munkában. hogy . emberi mintaképei és a serdülőkorban életcéljainak. A család közvetítő az egyén és a társadalom között.határozottan érzik.-NÉ. amennyi fiziológiás szükségletei kielégítéséhez kell.az elkerülhetetlen súrlódások és nézeteltérések ellenére . Mindenki megközelítően annyit alszik. mint ha a nevelésükre alkalmatlan családjukban maradtak volna. a tanulásban.az azonosulási folyamat során kialakulnak alapvető érzelmi viszonyulásai. E feladatok megvalósításának útja: a) megközelíteni a családi otthon néhány lényeges funkciójának ellátását. amelyeket pszichológiai terminológia segítségével meg tudunk határozni. hogy a gyermek számára a maga eszközeivel biztosítsa a védettséget. b) alkalmazni az érzelmi nevelés változatos módszereit.A nevelőotthoni nevelés feladata. amibe beletartozik a nevelőotthon demokratikus. Ez természetellenes lenne. a szilárd ismeretek megszerzését. szabadsága. aktív gyermekközösségének kialakítása. hogy kifejlessze a gyermek érzelmi kötődési képességét. a differenciált nevelőmunka segítse a szokásrendszer hiányainak pótlását. Az alábbiakban kizárólag azokat a leglényegesebb és általánosítható funkcióit igyekszünk megragadni. eszik. eszményeinek. hogy a családtagok követhessék érdeklődésüket. a világ tárgyi és személyi relációiban való tájékozódást. Az együttélők . Az „otthon" olyan tér. Az „otthon"-ban tehát az egyéni életmód bizonyos fokú kötetlensége.amint már érintettük . az emberi kapcsolatokban. Az „otthon"-ban az életmód a családtagok individuális bioritmusához igazodik (KONTRA GY. 81 . teremtse meg számára a biztonságérzetet. A gyermek találjon magának az intézet felnőtt kollektívájában meító példaképeket. úgy alapvető szükségleteik kielégítésében továbbra is frusztrálódnak. Az elméletben rögzített elveket azonban a nevelőotthoni pedagógia mind ez ideig nem tudta a gyakorlatban érvényesíteni. a nevelőotthoni közösséghez tartozásának biztonságát. Az „otthon" lehetővé teszi. észrevétlenül és fokozatosan. értelmi készségei. Ha a nevelőotthon nem nyújtja növendékeinek ezeket az életfeltételeket. kialakítsa önbizalmát. Az „otthon"-ban tanulja meg a gyermek. hajlamaikat. az otthonban valamiféle biztonságot élveznek. A jó családi közösség elfogadja az egyén pszichoszociális szükségleteit is. az alkotó tevékenységre ösztönző motívumokat. hogy a gyermek számára a jó családi életet annak másolásával pótolja. hasonló módon és mértékben. világnézetének kezdeti irányvonalai. azáltal. hiszen a gyermek a nevelőotthonban más nevelői szituációban él. és ez tulajdonképpen funkciója is. A nevelőotthon arra természetesen nem vállalkozhat. és kibontakoztassa egyéni képességeit. 1971). a szórakozásban. 1970).

szüleivel vagy egyedül . eljár különórákra. egyéni hajlamainak megfelelően tegyen valamit. memóriáját. ad b) Az érzelmi nevelés leghatékonyabb eszköze a felnőtt pozitív érzelme a gyermek iránt.Az egyöntetű. a részletek rögződnek. közlekedik a lakóterületén. belsőleg motivált rokonszenvet érezni iránta. E feszültségek következtében intellektuális teljesítőképességük csökken. mint a családban élő gyermek ? Az elszigeteltség azonban nemcsak tájékozottságuk és ismereteik rovására megy. Az egymáshoz való folytonos alkalmazkodás szétforgácsolja idejüket. A családban élő gyermek naponta legalább 2-3 órát tölt el az iskolán és a családon kívüli „világban"! Bevásárol. sétálni. A legproblémásabb. A nevelőotthoni gyermekek a körzeti iskolába minden nap azonos útvonalon. a társadalmi dinamikának megfigyelése. az érdeklődéshiány és a figyelemösszpontosítás zavarai miatt osztályt ismételnek. ha nem tudja harag nélkül elfogadni esetleges züllöttségének jeleit. aktívan szembeszegülnék az intézeti renddel. de megfosztja őket azoknak az érintkezési formáknak és beállítódásoknak bő repertoárjától is. uniformizált élet nem alkalmas a növendékek fiziológiai és pszichikus szükségleteinek kielégítésére. „hátha valahol bírnak vele". Szinte minden percük be van osztva. Ahogy a gyermek a serdülőkorhoz közeledik. hogy a gyermek egyedül. általában az óraközi szüneteket is egymással töltik el. két óra felügyelet alatti játékfoglalkozás. Személyi tulajdonuk megőrzésére sincs megfelelő helyük. Pótolhatja-e ezt az információmennyiséget a havi egyszeri néhány órás kimenő? Vajon az intézetben élő gyermek és serdülő. és így ezek . a nevelő szervezésében. gondolkodását. az előírt tervek szerint. Ezeket az információkat kiegészítik a családtagok egymás közötti beszélgetései. barátokhoz. akkor még türelmes bánásmódja és 82 . Többek között talán ennek is tulajdonítható. amelyekből megismeri . Öt órán át tanulnak az iskolában. sportolni. nyugtalansága. mind kevésbé tűri az uniformizált életet. Nincs nyugodt helyük.a külső valóság sok tényezőjét. deviánssá válik. kirándulni. érzelmeit. s egyre több gyermeknél robbannak ki nevelési nehézségek. szórakozni. ellátogat . tehát a legtöbb támogatásra szoruló gyermekeket egyik intézetből a másikba küldik. Némileg csökkenti a nevelőotthoni bezártságot a hetvenes években bevezetett „külső" iskolákban való oktatás. A züllött családok gyermekeinek azonban nem engedhetik meg. csavarognak. aki ezektől a tájékozódási lehetőségektől elesik. szöknek. a nevelőkkel. éppen olyan személyiségfejlődésen esik-e át. az észlelt jelenségek és történések tovább foglalkoztatják. A hányódás következtében azonban a gyermek irányíthatatlanná. feszültsége növekszik. Mindig szem előtt vannak.ha patronálójuk nincsen gyakorlatilag sohasem kerülhetnek ki az intézeti környezetből. a külvilággal való laza és rendszertelen kapcsolat a szakemberek véleménye szerint még az egészséges személyiségű gyermek fejlődésében is jelentős retardációkat és torzulásokat idézhet elő. de ez nem tekinthető teljes értékű megoldásnak.ha mozaikszerűen is . Néhány intézetben még mindig „belső" iskola működik.ismerősökhöz. ilyenkor a gyermek néhány órát tölt családjában vagy patronáló családjában. fejlesztik fantáziáját. Eközben roppant mennyiségű új dolgot észlel és figyel meg. írhatnak vagy rajzolgathatnak. hogy az intézetből kilépő fiatalok munkahelyükön rosszul alkalmazkodnak: ismeretlen világgal állnak szemben. Érése és beilleszkedése szempontjából a legjelentősebb az emberek közötti kapcsolatok megszámlálhatatlan változatainak. és külön padsorban ülnek. ahol olvashatnak. alig van rá mód. Egyszer egy hónapban van „kimenő". három órán át készülnek a másnapi leckéből. hogy családjukat látogassák. ami segíti a családban nevelődő gyermekeket. tehát a növendékek még felszínesen sem kerülnek kapcsolatba a családban élő gyermekekkel. Az intézeti zártság. hogy új helyzetekre és új emberi relációkra reagálni tudjanak. kettesben beszélgethetnek. zárt csoportban mennek és jönnek. Ha a nevelő a gyermek hibáinak tudatában nem tud igazi.

A pszichológiai vizsgálat során kiderült. tehát nincs oka kilépni disszociális magatartásából. hogy igazolódjék: szakadék tátong közte és a felnőttek között. amelyeket áthat az örömöknek. A gyermek állapota néhány hónapon belül rendeződött.érzelmi beleélése a gyermek személyébe . a kimenős napokon vigye el magához. fékezhetetlen. korrektív emocionális élményhez kelt segítenie a társas kapcsolatok terén. a bánatoknak. sem a tanulásba.záló élmények megsemmisítették a „szülőpótlóval" való azonosulás lehetőségét. agresszív vele szemben. rombol. hogy értékes. hogy két évvel előbb anyja. mint például az alábbi esetben: Sz. A gyermek . eltávozott a lakásból. A gyermek iránt érzett rokonszenvnek olyan teherbírónak kell lennie. Jó tapasztalatokhoz. jóindulatú. anyjának számtalan levelet írt. A „valakihez tartozás" tudatát növeli az egykorú társakkal való együttműködés is. mert a pedagógusok részére megoldhatatlan nevelési problémát jelentett. hogy akkor se csökkenjen. Sajnálatos. hogy antiszociális magatartását az váltotta ki. A pszichológus megkereste a gyermek anyját. minden foglalkozást felborít. amikor a gyermek kifejezetten a nevelő ellen fordul: dacos. Ott első dolga volt. mert empátiája . Az azonosulás ugyanis időben elhúzódó folyamat. Agressziója egyre súlyosabb büntetéseket és kirekesztést vont maga után. trágár. Fenti esetben halmozott nevelőotthoni ártalmak hatottak a gyermekre. nem szereti senki. A problémás gyermek nevelőjének meg kell törnie a „rossz kört". hogy ellene fordul-e ő is. s a büntetések tovább fokozták agresszióját.pedagógiai szakértelme sem eredményezhet mélyreható változásokat a gyermek személyiségfejlődésében. Mindennap 2-3 órát töltött a pszichológiai rendelőben. hogy egy régi nevelőjének telefonáljon. mint a többiek? Várja. mert a gyermek minden új kapcsolata az előző kapcsolatok mintáira alakul. ahol megvolt a kis saját sarka: ott nyugodtan foglalatoskodott. hogy látogassa rendszeresen. Leghatékonyabb keretei a 6-10 gyermekből álló kiscsoportok. elvadult. A továbbiakban is feltűnő kötődési vágyról. Az Átmeneti Otthonban is fenti módon viselkedett. játszott. akihez mélyen ragaszkodott. A nevelők empátiahiánya mellett döntőnek kell tartanunk. érdeklődő volt. semmilyen eszközzel sem fegyelmezhető. hogy hét alkalommal emelték ki környezetéből és helyezték új nevelőotthonba. J. amelynek a nevelő is tagja. hogy gyakran ennek az ellenkezője történik. Egy hét elmúltával az iskolai foglalkozásokba is bekapcsolódott. s ezért vizsgálatra és pszichoterápiára küldték az otthonban működő pszichológiai rendelőbe. tanult. hanem az egész társadalomnak. Ezek a megnyilvánulások törvényszerűen bekövetkeznek. hogy papírt és ceruzát kért. erőszakos. A kiscsoportokban barátságok keletkeznek. a törekvéseknek és a hangulatoknak az az együttrezgése. piszkos. Magatartása aktív. 9 éves állami gondozott fiút két év óta a különböző nevelőotthonok már hétszer küldték vissza a Gyermek. Teljesen elmagányosodott. és igen gondosan rajzolt hozzá egy képet. akik azóta sem látták anyjukat. az apa állami gondozásba adta a gyermekeket. Reakciói nem kifejezetten a nevelőnek szólnak. rávette.„próbára teszi" a nevelőt. verekedő. 83 .hiányos. kapaszkodásról tett tanúságot. Ezek a traumati. éreztetnie kell a gyermekkel. Mindenkinek ajándékot készített. gátlástalanul hazudik. válaszoljon leveleire.és Ifjúságvédő Intézet Átmeneti Otthonába. ő nem kell senkinek. figyelt. őszinte. ellenséges. ami ilyen körülmények között nem jöhetett létre. törekedett jó jegyeket szerezni. A csoportos játékoktól azonban még makacsul visszahúzódott. nem kapcsolódott be sem a játékba. A jellemzések szerint: durva. bevizel. ami az igazi otthon légkörének a sajátja.tudattalan indulati késztetésektől hajtva . anyjának levelet írt. Az igen érzékeny János erre a megrázkódtatásra agresszióval felelt. majd engedélyt kapott. becsapja.

sajátmagával szemben is csak a nevelöktől minduntalan hallott igényei vannak. Sehol sem tudtam megmaradni. és ez a kórház lett. hasonló hatása lehet. kavicsot több kilót. Ez a fél év elég volt ahhoz. A konvencionalitás és az alkalmazkodási vágy az állami gondozásból kikerülő fiatalok többségénél azonban a gyakorlati életben nem vezet jö beilleszkedésre. hogy hogyan kell kórházba jutni. A kórház felé minden ajtó megnyílt. mert a kórházban jobb volt. „önhittségnek" (vagányságnak) fog fel.. hogy ezután sehol se érezzem jól magam. hogy ilyen döntésekre kevés lehetőséget nyújt az intézeti élet. hogy súlyos személyiségtorzulásokhoz. Nyitogattam is őket szorgalmasan..A szökés mint védekezés itt primitívnek bizonyult. és ez ellen nem emelhettek rácsot a felnőttek. melegítőstül a zuhany alá dugtak.. Fél év múlva is úgy tudtak visszavinni. vagyis olyan dicséreteknek.matikus elfogadása. hogy tőlük különféle kedvezményeket vontak meg miattam. Megcsúfítottak (levágták a hajam kopaszra). A növendékek többsége nem igényli. A személyiség kreatív tulajdonságainak fejlődéséhez elengedhetetlen. 84 . hogy nemcsak a büntetések és az alacsony nevelői elvárások következménye lehet a gyermek becsvágyszintjének és önértékelésének csökkenése." Meg kell jegyeznünk. Itt nagyon jó volt. A személyiségükbe beépült merevség. általában az állami gondozottak eredendően negatív énképét erősíti az intézeti életvitel. amit a pszichológiai ismeretekben járatlan felnőtt túlzott önbizalomnak. amit egy 12 éves gyerek tehet. papírt és ami jött. hogy becsaptak. tanulni se kellett. kezelhetetlensége fokozódik. füzetkapcsokat. és ugyanakkor önmaga lenézésének tekinti: szembenállása. Kezdetben hidegvízzel reagáltak rá. így kerültem Bajára az elmeosztályra. A gyermekek alacsony önértékelése pedig gyakran olyan kompenzációs magatartásban jut kifejezésre. a felnőttek nézeteinek autó. Az álsikereknek. Mást kellett kitalálnom. és úgy fújtam a füstöt. A gyermek hamar átlát a kegyes csaláson. hogy a gyermeket életkörülményei igazi döntések gyakorlására kényszerítsék. Kegyetlenül megtorolták még a kísérletét is. hogy szűkebb vagy tágabb környezetén valamit változtasson.A pozitív és reális énkép kialakítása az érzelmi nevelés egyik legbonyolultabb feladata. Ezek olyan nagy mértékben ártanak a gyermek önértékelésének. Minden jel arra mutat. Tudtam már. Az „igazi" döntések pedig a motívumok erős harcában jelentékeny feszültségekben születnek meg. illetve pszichopátiás karakter kialakulásához vezethetnek. Több volt a koszt. hogy felnőttként helytálljanak. A nevelőotthonokban erre kevés példát találunk. amelyek a disszociális gyermekeket a nevelőotthonban érik a halmozott büntetésekben kifejezésre jutó megbélyegzés formájában. amelyek mögött nincs reális teljesítmény. Amikor felakasztottam magam. felpofoztak. úgy ahogy voltam. az alkotóképesség. Éjszakákon át feküdtem félmeztelenül a mosdó kövén még csak nem is köhögtem. amit egy ma már felnőtt. Vegyünk szemügyre egy példát. önállótlanság és az erkölcsi autonómia hiánya nehézzé teszi számukra. Ettem csikket marékszám. neurotikus. volt állami gondozott levélrészlete illusztrál: „. nem ordítottak. akár egy felnőtt. a teremtőkedv kibontatkoztatásán át vezet. Fokozatosan jutottam el az idegbetegségig. Mindenre képes voltam.. Nevelőotthoni ártalomként kell elkönyvelni. lenézi ezt a pedagógiai fogást. A pozitív önértékelés kiformálódásának útja a „kreativitás". úgy látszik komolyan vették a dolgot. hogy nem ritkák azok a miliőártalmak. Az intézetben nevelkedő gyermekek emocionális fejlődésének egyik jellegzetessége: az átlagosnál nagyobb konvencionalitás. sőt társaimmal is megverettek úgy. rongyot.

írja BRUNECKER GYÖRGYI . Fejlődési retardációk A hospitalizáció egyik jellegzetes tüneteként tárgyaltuk a csecsemő szomatikus retardációját: a lassú növekedést. a beszédritmus zavarai (dadogás. hadarás) és a késedelmes beszédfejlődésszámos esetben a gyermek motoros (mozgásszervi) fejletlenségéből erednek. gyermekkorban . gyakran együtt járnak neurotikus megnyilvánulásokkal. A gyermek idegrendszeri tulajdonságai. akadozás. Számos érzelmileg elhanyagolt. eredetük. selypesség. soványak. illetve azoknak összefüggő tünetrendszerével viszonylag kis százalékban találkozunk.vizsgálat eredménye bizonyítja. A pubertásig inkább csak egyes. Hatéves korukra rajz. Óvodás. A beszédzavarok. a kényszeres vagy a szorongásos neurózisokkal. 1. azaz a kiejtés zavarai (pöszeség.és iskoláskorban továbbra is alacsony növésüek. Minimális cerebrális diszfunkció (MCD).. s ezért ezeket nem neurózisoknak. 85 . akiknél a mozgásos fejletlenség esete nem áll fenn.elsősorban pösze. szorongó. ezért az utóbbiak differenciálása különösen hangsúlyos feladat" (BÖSZÖRMÉNYI Z. A következő oldalakon a környezeti ártalmak okozta személyiségfejlődési zavarok tüneteivel foglalkozunk az alábbi csoportosításban: Fejlődési retardációk. testmozgásuk és manipulációjuk ügyetlen.írja MÉREI FERENCNÉ (1970. 37. Mozgásuk vontatott. mint mások . melyek gyakrabban fordulnak elő. 254. izolált tünetek lépnek fel. vagy ellenkezőleg.nem mutatható ki. és azonos ártalmak különféle tüneteket hozhatnak létre. hogy általános mozgásfejlettségük elmarad az életkornak megfelelő szinttől" . Sőt. A gyermekkorban a jól körvonalazott. túlságosan gyors. szomatikus állapota. depresszív gyermeknél e tünetek a kisgyermekkoron túl is fennmaradnak. nyilvánvaló tehát. Számos . hogy meghatározott miliőártalmak minden esetben meghatározott tüneteket hívnak elő. Neurotikus megnyilvánulások. E gyermekek általában gyenge izomerővel rendelkeznek. mint a valódi neurózisok.-BRU. „.. „Tudjuk.és íráskészségük nem éri el az iskolába lépéshez szükséges átlagszínvonalat. bonyolult.A pszichikus károsodás tünetei 6-12 éves korban A személyiségzavar tünetei és az őket előidéző okok között egyértelmű. hogy a legkülönfélébb biológiai és környezeti ártalmak azonos tünetekben nyilvánulhatnak meg. hogy a mozgás tökéletlensége más téren is megnyilvánul. specifikus összefüggés a hospitalizációt kivéve .. lassú. 1. élettörténete. de kapkodó.). A beszédzavarok megjelenési formái igen különbözőek. de nem állítható. „klasszikus" neurózis-kórformákkal mint például a hisztériás. hogy a beszéd a leghnomabban összerendezett mozgás. Az átlagosnál később pubertálnak. hadaró és dadogó gyerekeken végzett .például az éjszakai bevizelést okozó ártalmak között igen nagy százalékban találjuk meg a testvérféltékenységet -. fáradékonyak. Környezeti ártalmak következtében beszédhiba keletkezhet azoknál a gyermekeknél is.). 1979. s emiatt iskolaéretlenek. hátterük összetett. Jóllehet vannak olyan kapcsolódások. az elégtelen súlygyarapodást és a mozgáskoordinációnak az életkorhoz viszonyított fejletlenségét.NECKER GY. hanem neurotikus megnyilvánulásoknak nevezzük. sápadtak. széles körű tapasztalatok bizonyítják. életkora és aktuális pszichoszociális helyzete együttesen alakítja ki a kóros pszichikus reakciókat.a neurotikus magatartásreakciók viszonylag sokkal gyakoribbak. célszerűtlen. koordinálatlan. raccsolás).

Etiológiájuk. Javasoljuk. emiatt nem végez el sok beszédteljesítményhez kötött feladatot. A pszichológiai vizsgálat szerint a gyermek viselkedésmódja korához viszonyítva nagyon infantilis. GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ KATALIN és LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES (1968) vizsgálati eredményei szerint: „. az interperszonális kapcsolatokban átélt megaláztatások és az erősebbekkel szembeni kiszolgáltatott helyzete a gyermek önértékelését és önbizalmát egyre csökkenti: e frusztrációkra adott védekező reakciója a regresszió. Konstrukciós készsége viszont jó. Neurológiailag kóros eltérés nincs. az alkati görcshajlam mellett az ijedtségélmény is szerepet játszhat. A magatartási infantilizmus többnyire másodlagos jelenség: a testi fejlődésben visszamaradt gyermek negatív élményeiből fakad. Ugyanezekre a pszichikus sérülésekre más gyermekek disszociális reakciókkal válaszolnak. . Szökéseit éretlensége s a pillanatnyi vágyak fékezésének képtelensége motiválja. siker esetén a teljesítményei erősen javulnak. megtalálhatók az alacsony növésű. Az idegszakorvosi vizsgálat szerint gyengén fejlett és táplált. az ijedtségélmény dadogásban manifesztálódhat" (101. Jelenleg nem bűnöző. A bűncselekményeket elkövető fiatalkorú galeritagok között. hogy nevelőszülőkhöz helyezzék ki. A pszichológiai vizsgálatot a nevelőotthon a gyerek sorozatos szökései és lopásai miatt kérte. új feladatok előtt megtorpan. de nem értelmi fogyatékos.pillanatokra bár . Az orvosi vizsgálat szerint gyengén fejlett. 86 . 6. gyenge testalkatú. J. Belszervi lelet negatív.) A dadogás kialakulásában például az emocionális bizonytalanság. Amikor a vizsgálatok során . A szomatikus retardációk illusztrálására két állami gondozott gyermek pszichológiai vizsgálati leletéből közlünk példákat. a szorongás. 1. osztályos fiú. Nagyon infantilis. a logopédiának tárgya. a rendkívüli testi erejükkel imponáló fiúk mellett. fejlődésében elmaradott gyerek.ez valószínűleg régebbi beszédhiba időnkénti visszatérése. Új helyzetben. Az elszenvedett teljesítménykudarcok. tünettanuk. F. Vegetatív labilitás. 1. hétéves. igen gátlásos. a másodlagos nemi jellegek kialakulása még nem indult meg. hogy a szomatikus retardáció együtt jár az értelmi fejlődés kisebb-nagyobb retardációjával. A pszichológiai vizsgálat alapján értelmileg kissé retardált. Időnként akadozva beszél. Értelmi színvonala igen gyenge. anvapótló kötődéssel rendezhető leginkább a gyermek igen súlyos gátlásossága." „Cs. félénk. organikus neurológiai eltérés nem észlelhető. Nem ritka. Zárkózott. ahol különösen a beszédállapot vonalán familiárisán már eleve kimutatható bizonyos biológiai eltérés. hanem cselekedeteit és a következményeket mérlegelni nem tudó. Négyéves kora óta állami gondozott. Feltehetően egy személyhez való nagyon szoros érzelmi.de feloldódott. de legalábbis infantilis viselkedési formákkal. c-cs tévesztés . fejletlen serdülők is. osztályos. a mellőzöttség érzése. terápiájuk a gyógypedagógia speciális ágának. kapcsolatra éhes gyerek. Időszakos pöszeség: s-sz.. koránál két évvel fiatalabbnak látszó gyermek.azoknál a gyermekeknél. negativisztikus. Kötődési-érzelmi igényeiben is infantilis. Családtagjai közül nagyanyjához kötődik a legerősebben. „B.14 éves fiú.). a sikerekre rövid ideig tartó örömmel reagált. (A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a logopédiának nagy hagyományokkal rendelkező tanszéke van.

mind értelmi és érzelmi fejlődésben nagyon infantilis. A figyelem csapongása. Minden esetben „figyelmetlen" az a gyermek. s az ebből fakadó tudásszomj. hanem olyan intézetben. ami általában jellemző e gyermekekre. A figyelemösszpontosítás ugyanis sok energiát fogyasztó erőteljes készenléti állapot. különféle okokból eredhet.és kisgyermekkorából hozza magával a sérült gyermek. hogy tévesen értelmi fogyatékosnak ítélik őket. de a spontán figyelmi készség is kialakulatlan. hiányzik belőlük az ismeretszerzés legerősebb motivációja: a kíváncsiság. összefüggések felfogását. 1970) el kell határolni az értelmi fogyatékosságtól: nem agyi sérülés. A gyermek érdeklődésének szűk köre és gyengesége a retardáció legbiztosabb jele. mert az aktivitás és a kísérletezés fő indítékát." Az értelmi fejlődés retardációját (retardatio mentalis). Nehezítheti a gyors fáradékonyság is. eleven szeretetet. hanem környezeti ártalom következménye.Mivel mind testi. 87 . és ha nem sikerül óvodáskorában az elmélyült. a szándékos figyelemösszpontosítás képességének csak igen rövid időtartamra való korlátozottsága. de a nem nyugtalan gyermekeknél is fennállhat mint a figyelmet zavaró tényező.analízist. Ha új környezete nem nyújt intenzív.) A figyelemösszpontosítás képességének normális fejlődésmenetét akadályozhatja a gyermek általános nyugtalansága. következtetést stb. kedvező esetben „visszafordítható" folyamat. . (1967) óvódásotthonokban folytatott figyelemre méltó vizsgálata is alátámasztja a reverzibilitás hipotézisét. ami természetszerűleg maga után vonja a laza figyelmet. illetve korlátozottságához vezetnek. ahol gyermekéletet élhetne. Az érzelmi sivárság és az érdeklődéshiány összefonódott személyiségjegyek.többszöri osztályismétlés után. (Ez esetben nemcsak a szándékos. Az iskolai tanulmányokban annyira elmaradhatnak és a pszichológiai vizsgálat esetleg olyan alacsony intelligenciahányadost állapít meg. Egyik oka lehet a fent tárgyalt érdeklődéshiány. az iskola elől menekülve . Ha a gyermek feltételezetten bármely életkorban . szintézist. akinek érzelmi konfliktusai vannak: befelé figyel. HERMANN A. Az állami gondozott gyermekek belső érdeklődéshiánya talán nevelésük legnehezebb problémája.általában csak konkrét cselekvési helyzetekben tudnak elvégezni. s így a számtan. rendezést. E gyerekek 14-15 éves korukban . ajánlatos lenne. A figyelem és az érdeklődés fejlődési zavarai természetszerűleg a logikai funkciók kialakulásának retardációjához.gyakran disszociális csoportokhoz csatlakoznak. Elvont fogalmakkal tehát nem tudnak dolgozni. „komoly" játékba bevonni. a lassúbb pszichés fejlődést (SZABÓ P. Az érdektelenséget rendszerint már csecsemő. a hipermotilis (hiperaktív) gyermek rosszul működő gátlásrendszere.az értelmi fejlődés és mindenféle teljesítmény alapjait ingatja meg. mint más gyermekek. Nem igyekeznek tájékozódni a világ dolgaiban olyan mértékben.az érdeklődéshiányhoz hasonlóan . és ennek következtében értelmi fejlődése erősen felgyorsul. a nyelvtan fogalomrendszerét alig értik.kötődik egy vagy több személyhez.. apatikus-közömbös magatartása megszűnik. Az érzelmi sérült gyermekek nagy százalékának intelligenciája kora átlagánál alacsonyabb szintű. úgy érdeklődési köre fokozatosan kitágul. E gyermekek később kényszeredetten és kinlódva tanulnak. ha a közösségben kialakulnak jó interperszonális kapcsolatai. ha nem túlkoros otthonban nyerne elhelyezést. A figyelemösszpontosítás zavara (dekoncentráltság) . a felfedezés örömét csak igen haloványan élik át. absztrakcióra ritkán képesek. Logikai műveleteket . úgy érdeklődése a világ iránt könyörtelen szabályszerűséggel tovább csökken: elsődleges fiziológiás ösztönszükségletein kívül eső jelenségek nem felszólító jellegűek számára.

M. a beszédmozgásos tagolási készség fejletlenségét (gyakran beszédhiba miatt). nem igényli. Társaival kapcsolatot kíván felvenni. Az e témával foglalkozó szakemberek speciális olvasástanítási módszereket dolgoztak ki. a hetvenes évek elején oktatásügyünk irányítói elrendelték. képes a csoportban önállóan dolgozni. számfogalmai vannak a hatos számkörön belül. A szociális iskolaérettség megnyilvánulását jelzi. A számfogalom kialakulatlansága viszonylag sokszor tapasztalható azoknál a gyermekeknél. amelyek közül a leglényegesebbek az alábbiak. fogalomfejlettsége és memóriája olyan fokon van. segítségükkel e készséghiányok. nem fél tőlük. Az iskolaérettségnek objektíven. tudja követni más felnőttek utasításait. nagyságot. vagyis erőfeszítéseket vállal a teljesítmény eléréséért. mert a szokványos módszerű gyakoroltatás eredménytelenül fárasztja a gyermeket. komplex iskola. Kérdésessé válik. kitartóan tud alkalmazkodni a szabályokhoz. nem viselkedik támadóan vagy nyugtalanul. jó szándék-rossz szándék) tartalmának elsajátítására. FROSTIG. utasításokhoz. mielőtt az első osztályba lépnek. esetleg egy évig is. hogy a vizsgálat idejére el tud szakadni családtagjaitól. bátorság-gyávaság.-JUSTNÉ. Az értelmi fejlettség ismérvei: a gyermek körülbelül 15 percig szándékos figyelemösszpontosításra képes. 1967. akik nem jártak óvodába. világosan meghatározható és tesztek segítségével mérhető ismérvei vannak. Kedvező esetben a fejlődési retardáció problémája már az iskolába lépés idején felvetődik a gyermek családi és óvodai környezetében. irányt differenciáltan észlel.részleges fejlődési retardációnak tekinthető. van feladattudata.még jó értelmi színvonal esetén is . de több vonatkozásban az életkoránál fiatalabbak jellegzetességeit mutató gyermek elkezdheti-e az iskolai életet? Az óvodában jól beilleszkedett gyermeket nem érik-e majd tanulmányi és társas kapcsolati kudarcok az iskolában? A szakszerű döntés érdekében. hogy a pszichológiai vizsgálat közben be tud illeszkedni a csoportmunkába. Az olvasástanulásban nehezen haladó gyermekeknek már az első osztály folyamán részesülniük kell e speciális foglalkozásban.. hogy formát. hogy egyénileg foglalkozzanak vele. Az olvasási gyengeség (diszlexia) . több-kevesebb. A rossz helyesírás gyakran az olvasási gyengeség következménye. verbális készsége. az illetékes nevelési tanácsadók rendelésén. és kialakuló kisebbrendűségi érzése .. Okaira vonatkozóan többféle elmélet létezik. Az érzelmi és az akarati érettséget mutatja.érettségi vizsgálaton vegyenek részt. hogy ha fenti vonatkozásban kételyek merülnek fel. felette-alatta. LIGETI R. hogy az iskoláskort elért. az alaktagolás gyengeségét. napszak.A fenti retardációk általában kiváltják az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos rendellenes magatartást: a tanulási kedv hiányát vagy a tanulás elleni erős ellenszenvet. 1964). bal-jobb. 1967. Ha ugyanis az 5-6 éves gyermek nem kap ösztönzéseket a számképek megértésére.akadályozhatja intellektuális teljesítményeit. a számlálásra és a részére felfogható elvont fogalmak (például szín. úgy a magatartásbeli rendellenességeken kívül a leggyakrabban olvasási. úgy eltarthat néhány hónapig. illetve retardációk korrigáihatók (MEIXNER I. úgy a tanköteles korú gyermekek. Ha az iskolaérettségtől nagymértékben (félévnél többel) elmaradt gyermeket felveszik az első osztályba. számolási és írási gyengeségekkel kell számolnunk. a tudatos észlelésben olyan szintet ér el. a túlzott félelmet a feleléstől. az analízis-szintézis logikai funkciójának retardációját stb. egyszerű cselekedeteket tervszerűen tud végrehajtani. hogy néhány mondatból álló történetet megközelítő pontossággal el tud ismételni. amíg az első 88 . Feltételezik a térfelfogás zavarát (esetleg balkezesség következtében).amennyiben nem veleszületett agyi károsodás következménye . és ingerszegény környezetben nőttek fel. a dolgozatoktól.

epilepsziás eredetű.. amelyekkel a velük egykorú átlagos gyermekek már a képzetek síkján is boldogulnak. hogy: „A neurózis az idegrendszer működésében változást okoz. lendületes. hogy csak tárgyakon vagy az ujjukon tudják elvégezni azokat az egyszerű számolási műveleteket." A szerző továbbiakban megállapítja. 1962). A számfogalmak terén retardált gyermek esetében le kell választani a konkrét tárgyakról a mennyiség fogalmát. úgynevezett „enyhe" tünetek erős megrázkódtatások kifejeződései. illetve a realitáshoz való hibás alkalmazkodásában és vegetatív jelenségekben nyilvánulnak meg. az írás-előgyakorlatok huzamos és gondos végeztetése vagy súlyos esetben az iskolába lépés elhalasztása (JUSTNÉ. a neurózisok jól felismerhető testi és lelki tünetekkel jellemzett funkcionális idegbetegségek. mint a kisebbek. hogy e tünetek úgynevezett „súlyossága" vagy „enyhesége" nem határozza meg a személyiségzavar fokát. mint a gyermekkori hazugság és lopás. 5. A zavar mint elhúzódó. hogy igen látványos tünetek csak átmeneti.sának befejezetlensége miatt. mert egész iskolai pályafutása során rossz számoló maradhat. és a felsőbb osztályokban többszörös osztályismétlővé válhat.osztályban a „mennyiség" elvont fogalma tudatában kialakul. 89 . 1. A nagyon nehezen vagy nagyon csúnyán író gyermekek csontjai és izmai még az átlagosnál is fejletlenebbek. hogy azonos szimptómák mögött sokféle patologikus struktúra húzódhat meg. Megtörténik. Az alig feltűnő zárkózottság például néha nehezebben rendezhető személyiségzavarjele. mint az apró. a gyermekkori neurotikus tünetek lényegében ugyanezekkel az ismérvekkel rendelkeznek: e tünetek az idegrendszer funkcionális (müködésbeli) megbetegedésének tünetei. Ebben a korban ugyanis a nagyobb izmok gyorsabban fejlődnek. Az iskolaérettséget el nem ért gyermeket átmenetileg fel kell menteni a szokásos osztálytermi oktatásban való részvétel alól. lehet neurotikus regresszió vagy neurotikus disszocialitás tünete.) Bár ez a meghatározás a felnőttkori neurózisra vonatkozik. 1965. Ha erre az első osztály folyamán nem nyílik lehetőség. tehát a gyermekek könnyebben végzik a nagy. Nem helyes kockáztatni. amelyek a gyermeknek a környezetéhez. Ez ismét csak speciális foglalkozás keretében biztat eredménnyel (JUSTNÉ. 1963). Az írástanulás nehézségeit a mozgásfejlődés elmaradása okozza." ( PERTORINI R. Ez a funkcionális változás elsősorban a pszichés adaptációban mutatkozik meg és a pszichés adaptációt kísérő vegetatív jelenségekben. Az íráskészség megszerzéséhez vezető út ilyen esetben: a kézfej tomáztatása. és 6. pontos mozgásokat.. Jellemző ezekre a gyermekekre. A neurotikus ember reakciómintái sokszor fokozatosan fejlődnek ki. így a csavargás lehet enkefalopátiás. Az első osztályosoknak általában nehezükre esik az írás. és kezdeti kialakulásuk már a gyermekkorban megkezdődik. apróbb ügyességi játékok. és minden számjelet mennyiségképzetté kell alakítani. amelyek hátterében nem áll patoanatómiailag kimutatható idegrendszeri elváltozás. fokozott vagy bonyolult reakció jelentkezik. az ujjpercek csontosodá. úgy meg kell ismételtetni a gyermekkel az első osztályt. hogy kialakulatlan számfogalommal lépjen a második osztályba. viszont a környezet által észre sem vett. tehát nem indokolt.. hogy ezekkel a gyermekekkel szemben kényszerítő. büntető eszközöket alkalmazzunk. A szakirodalomban általánosan elfogadott tétel. csuklójuk fáradékony a kéz kis izmainak fejletlensége és a csukló. Az is ismeretes. de lehet az egészséges személyiségű gyermek indokolt menekülési kísérlete elviselhetetlen környezetéből. felületi reakcióknak bizonyulnak. Neurotikus megnyilvánulások PERTORINI DEZSŐ meghatározásában „.

A pszichikus működés freudi koncepciója mély hatást gyakorolt a kor irodalmára és művészetére: számos kiváló író hőseinek életvitelében konkrétan megjelennek a pszichoanalízis által felfedezett motivációk.) Az elhárító mechanizmusok közül SIGMUND FREUD a legnagyobb jelentőséget az elfojtcisnak tulajdonította. de nem érinti etiológiájának problémáit. Lényege. többször említette. szorongással kísért képzetek. kongresszusokon. Európa számos fővárosában és az Egyesült Államokban pszichoanalitikus társaságok szerveződtek. Az orvosok évszázadokon át sikertelenül igyekeztek felderíteni a neurózisok kialakulásának mechanizmusát. hogy a tudatból kiszorulnak a kellemetlen. Az ösztön-én a filogenezis során kialakult ösztönök és késztetések . amelyet szintén a szocializáció formál ki. ellenségesen is támadták Freudot. fejezetben. az elfojtott. a külvilághoz. megelőzze a neurózis létrejöttét. hogy az ösztön-én és a felettes-én között közvetítve fenntartsa a belső élményharmóniát. az ént és a felettes-ént. de a beteg személyiség elfojtása nem eredményes. vágyak itt léteznek tovább. vállalt cselekedeteit vezérli. a tan összes részei összefüggnek vele. Ezt elsősorban az énvédő.a külvilághoz való alkalmazkodás mellett -. bővebben azonban leánya és követője. amelyben a bécsi pszichiáter teljesen új oldalról közelítette meg az emberi pszichikum működését. E jelentős pszichikai dinamizmust a későbbiekben. komplexebbé váló elméletét. Nagyszámú tanulmányt és könyvet írt. Ezek közé tartozik az a felismerés. Követőinek egy része idővel szintén szembekerült a mester valamelyik logikai konstrukciójával. valamint a neurotikus betegben. a személyiség szándékos. A freudi felfogás szerint e három működési egység között fellépő nagy intenzitású feszültségekből . Az én feladata .konfliktusokból ered a neurózis. de . A szülők személyiségével való gyermekkori azonosulás útján jön létre.) A felettes-én erkölcsi normákat és társadalmi tilalmakat tartalmazó organizáció. ANNA FREUD (1895-1982) dolgozta ki az elhárítás változatait (1936). hogy az elfojtás a pszichoanalitikus elméletnek mintegy középpontja. előadókörutakon fejtette ki egyre gazdagodó. gondolatok különböző tünetek formájában felszínre törnek.elsősorban a szexualitás tartománya. tagjaik továbbfejlesztették és terjesztették a freudi elméletet. ezen belül a neurózisok keletkezését és gyógyításuk módszerét.tudattalan.A PERTORINI REZSŐTŐL idézett rövid definíció leírja a neurózis általános jellemzőit. és maguk is gyógyító gyakorlatot folytattak. Az 1910. (Lásd „énidentitás" az I. Az egészséges fejlődés során az elfojtás segíti az én alakulását. hogy a pszichikus struktúrában három működési egységet (instanciát) kell megkülönböztetni: az ösztön-ént. az elfojtott lelki tartalmak. Lelkes és tehetséges követőivel folyamatos kapcsolatot tartott. Az én az egyén szocializálódásának terméke. (Az elhárító mechanizmusoknak e célra való irányultsága az én-ben nem tudatos. az egyén ezeket „elfelejti".es és 1920-as években munkásságát sikerek és tanainak rohamos terjedése jellemezte. Igen nagy visszhangot keltett tehát SIGMUND FREUD (18561939) pszichoanalitikus elmélete. elhárító mechanizmusok bevetésével tudja teljesíteni. „iskolákat" szerveztek. társadalmilag elfogadhatatlan képzettartalmak. Az elfojtás egyaránt működik az egészséges felnőttben és a gyermekben. SIGMUND FREUD alapvető felfedezései azonban ma is érvényesek. új irányzatokat. híres képzőművészeti alkotások szinte illusztrációként szolgálhatnak egy-egy analitikus tézis ábrázolására. SIGMUND FREUD a neurotikus kórformák elemzésekor számos más elhárító működéssel is foglalkozott. működése tudattalan. Természetesen éles kritikákkal. ami szorosan kapcsolódott korszakalkotó elméleti felfedezéseihez.ellentétben az én-nel . Közel negyven évig folytatott terápiás orvosi gyakorlatot. s ezáltal a tágabb szociokulturáiis környezet normáit is magába foglalja. pszichoanalitikus folyóiratot alapított. a realitáshoz való alkalmazkodás nagyrészt tudatos központja. a mélylélektani irányzatokhoz 90 .

Gyermekeknél egy fiatalabb életkorra jellemző. állandó játszótársai voltak. Az én. de még a tesztvizsgálatok közben is előfordul. Az izoláció a kínos tudattartalmakat indulattalanítja. már elhagyott szokás ismétlődése . hogy nem lenne szabad tudnia.a viselkedés szintjén . A regresszió valamely pszichés funkciónak vagy a személyiség globális magatartásának visszaesése a fejlődés egy alacsonyabb szintjére. veszteség. hogy alig emlékszik a falura. az én legjelentősebb feszültségelhárító működését. esetén is az én érzelmi egyensúlyát az elfojtás védi. felelőtlenségben. Az alábbiakban röviden ismertetjük e mechanizmusok főbb típusait. . azonosítva magukat . s erős indulattal reagál olyan helyzetekben . hogy senkire sem emlékszik onnét. 1. 1970. főként a fiatal gyermeknél. úgy kell neki.selypítés. szakmai vitákon amikor tárgyilagosan kellene érvelnie. indulatait más személynek vagy személyeknek . Mivel a nagyapa halálát titokként tudta meg.tulajdonítja. a képre asszociálva. ujjszopás. 1971).). BÍNÉT Á. például a gyermekkori szexualitás élményeire a felnőtt igen ritkán és csak töredékesen tud visszaemlékezni. de a kisfiúnak kellett volna vigyázni. Visszaérkezése után néhány hónappal a nagyapja meghalt. aki 91 . hozzátartozó halála stb. most kitöri a nyakát!" A vizsgált kisfiút . ideges nevetés fogja el.identitás kialakulásával azonban fokozatosan a magasabb szintű elhárítások lépnek a helyére. közömbös módon (gyűlölet nélkül). bevizelés stb. fentebb említettük. ahol egy évvel azelőtt a nyarat töltötte. Sok embert megismert a faluban. Egy gyermeklélektani rendelésen például a Rinet-Si. irrealitásban. vágyait. „Ki ez a bácsi?" .-V. Gyermekeknél a terápia során gyakran tapasztaljuk ezt az elhárító mechanizmust például a szerepjátékok.. Valóban őszintén mondta. A vizsgálat közben. a gyerek leválasztotta haragját apjáról.) A projekció olyan tudattalan pszichikus folyamat. A testvérféltékenység erőszakosabb formáit hárítják el. Gyermekkorban a projekció természetes képzetáramlás. s ahogy az irracionális értelmezés mutatja: azt maga ellen fordította.akit depressziós tünetek miatt hoztak a rendelésre . a bácsi nem nézett maga elé. akik kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.kérdezte.néha az egész környezetének . Az elfojtást.. a nevét sem tudja: nem emlékszik az ottani gyerekekre. 110.mon vizsgálat közben egy nyolcéves gyermektől a következő választ kaptuk a második képnél: „a kisfiú elesik.csalódás. Az elmondottakhoz hozzá kell tennünk. Ekkor a gyerek megtalálta egy fiókban nagyapja képét. Nem ismert rá. De más traumati.a „betolakodott" csecsemővel. A hat éven aluli gyermekeknél gyakran figyelhető meg a regresszió kistestvér születésekor.például baráti társaságban. (A rosszul sikerült izoláció elősegítette a depressziós tünetképződést. amellyel az én saját érzelmeit. a külső megjelenés elhanyagoltságában vagy az intellektuális működés elszegényesedésében nyilvánul meg. aki őt nagyon megbántotta. „Egy hétéves kislány egy nyarat falun töltött a nagyapjánál az egyik szomszédos országban. nyaralásának csupán néhány tárgyi élményét tudja felidézni. A gyereknek nem mondták meg. de természetesen hallotta: azt is érezte. s működési módjaikat a személyiségvizsgálatokban is hasznosították (MÉREI F. Ha temetői szertartáson vesz részt. aki még nem tudja biztonsággal elválasztani a valóságot az erős érzelmekkel kísért képzeleti képektől. a bábjáték során. mint kínos tudást elfelejtette: elfojtotta a többi vele kapcsolatos emlékképét is" (MÉREI F.tartozó pszichiáterek és pszichológusok tovább kutatták. Szeretett ott lenni. Újabb félév múlt el.néhány héttel előbb súlyos trauma érte: ittas apja ledobta a szénásszekérről feleségét és gyermekeit. Többször eszébe jut a sértő fél halála. Az ebből kiinduló beszélgetés során kiderült. Az egyén például hevesen kívánja a halálát annak. Az a felnőtt.tapasztalható. A felnőtteknél kritikátlanságban. s az eredeti esemény (trauma) által kiváltott indulatot más tárgyhoz kapcsojja.kus élmények . hogy gyermekkorban ez a funkció általánosnak mondható. Meggyőző példát említ erre MÉREI FERENC.

Ezekben jelennek meg élményei." . hogy amikor az apa részeg. egy kislány pedig kisebbrendűségi érzésének kivédésére gyakran játszotta a varázslójátékot. akik később férjeikkel. A meg nem történtté tevés. gyűlöletei és vágyai. rajzainak tartalmai igen gyakran szimbólumok.a gyermek. hogy az elhárított indulattal ellentétes szokás. megtudtuk. szeretett személyekhez. a személyiség formálódását. 1971. a meg nem történtté tevéshez. úgy ez a nem adekvát elhárítási forma jelzi. az előzőkhöz hasonlóan. hogy egy kisfiú szorongását harcias játékokkal hárította el. konvenciók. Lényege. TAT). aki a pszichológiai rendelésen kesztyűbábokkal azt a történetet játszotta le. S nem utolsósorban gátlóan hatnak rá a családi tilalmak. hogy sértik. aki gúnyosan beszélt magáról. A neurotikus felnőttek vizsgálatában is használnak különféle projekciós teszteket (Rorschach.. például az eltört játékot összeilleszteni. 173. A mágikus gondolkodás ismert mechanizmusával van dolgunk: a történések visszafordíthatok.mességgé válik. hogy bizonyos neurózisokat szilárd kapcsolatok fűznek bizonyos elhárító technikákhoz. a jelen hat a múltra.az élményfeldolgozásnak e primitív. a kisgyermeki elhárítás egy formája: a gyermek utólag szeretné eltörölni a megtörtént eseményt. A pszichológiai diagnosztika és a pszichoterápia az érzelmek és az indulatok kivetítésének. A serdülőknél . 1971. és mint várható volt. bábozásainak* meséinek. amelyeket nem tudna másképpen elmondani. ANNA FREUD említi egy fiatal nőbeteg esetét. és létrejön az értelmezhető projekció. önkényes módja mellett kitart. üldözik.írja ANNA FREUD (in: BUDA B. megbocsájtanak az ijedtségtől majdnem szörnyethaló királynak. állandó összeütközésbe kerül környezetével. azaz a projekció mechanizmusának révén mélyre tud hatolni a neurózisokat kiváltó körülmények ok-okozati összefüggéseiben. Gyermeknél például az exhibíciós késztetés túlzott szemér. A kötődés a biztonságot nyújtó. úgy érzi.térdenállva hogy nem fog többé inni.). Ha a gyermekkori mágikus „mindenhatóság" érzése a felnőttben tovább él. naponta folytatódó vágyteljesítő történetszövésben.és a felnőttkor között . a család és az iskola korlátozásai miatt érzett harag féktelen bohóckodásban lel kiutat. 1. a kényszerneurózist az elszigeteléshez. Gyermekanalízisei során tapasztalta. Meg kell azonban említenünk elhárító mechanizmus minőségében is. amikor gyengéd vágyakozó vagy szorongó érzelmek uralkodtak benne. a realitáshoz való rossz alkalmazkodásban érhető tetten. szorongásai. szorongó.). hogy viszonylag súlyos kényszerneurotikus türretképződés jöhet létre. 92 . E játék után igyekeztünk az édesanyától bővebb tájékoztatást kapni férjére vonatkozóan. hogy eladja. amelyek indirekt módon mozgósítják a vizsgált személyben a konfliktusaira vonatkozó asszociációkat. hogy a részeges király eladja lányait. De az elmélyült játékban és az „alkotásban" az emóciók elsöprik a szociális normák gátjait. befolyásolva az énidentitás. 1. a szomszéd hercegekkel visszatérnek. A gyermek szerepjátékainak. amelyben egy mozdulatával megváltoztatta a világot (in: BUDA B. 169. mintha az ezáltal újra egésszé válna. például a hisztériát az elfojtáshoz. Illusztrációként szolgálhat egy kilencéves. szokások. s az megígéri . „Tudjuk. E tartalmak ugyanis nagyrészt nem tudatosak. akkor azzal fenyegeti a kislányt. Az azonosulásról mint a szocializáció alapvető feltételéről már az előzőkben szóltunk. szerk. a félelem és a szorongás elhárításának primer módja feszültségcsökkentővé válik.a „meg nem történtté tevés" kitartó álmodozásban. illetve magatartás alakul ki. de még a tudatos élmények megfogalmazásához sem eléggé fejlett a gyermek verbális készsége. oldják a terápiával szemben tanúsított kezdeti ellenállását. szerk. de tovább kísérheti a serdülőt és a felnőttet is. A reakcióképződés szintén a gyermekkorban kezdődő folyamat. kommunikációra nem bírható kislány esete.

jó irányú személyiségfejlődés esetén.az ellenazonosulás . Kisebb mértékben ugyan. intellektuális vagy szociális képességeit is fejleszti. szorongásoktói . barátokkal. viszont igen nagy jelentőséget tulajdonít e folyamatnak A. az életkornak megfelelő. ADLER. kreatív tevékenységgel csökkenti. jó esetben. aki elfordulva mesterétől. A pszichoanalitikus mozgalomnak az 1910-es években kibontakozó rendkívüli sikerei után Freudnak nagy csalódásokat kellett elviselnie. az egyén mindennapi munkája során átlagon felüli segítséget. Az azonosulási képesség hiánya. FREUD ragaszkodott elméleti rendszerének megbonthatatlan egységéhez (bár később ő maga többször kiigazította régebbi hipotéziseit). de a későbbi életszakaszban is folytatódik az azonosulás feszültségcsökkentő működése. Ezt. egykori követője. akkor kisebbrendűségi komplexusa patológiás útra terelődik. a normák elfogadását könnyíti meg. a családért. Az indulatok roppant energiája az egész emberiség részére értékes. elkerülve így a bűntudati szorongást. ápolónő. Steckel és Jung teóriái. ADLER egyik központi gondolata. Viták és ellentétek robbantak ki követői táborában.gátlásoktól. A kompenzáció az egyénre hátrányos. Másrészt a freudi elmélet szerint .neurotikus. az életcélokért vállalt áldozatok az elaboráció számtalan lehetőségét nyújtják. az autonómiára. Az elaboráció a legmagasabb szintű elhárító működés: a pszichikus tartalmak feszültseget értékes. szerelmi partnerrel azonosul. s ezzel saját érzelmi. az élményháttérrel bíró képi ábrázolások (GERŐ Zs. amikor példaképet követ. Megtartva a freudizmusból a pszichés működés hármas tagozódását és a tudattalan koncepcióját. Ilyenek az elmélyült. kitartó játékok. Felnőttkorban az elaboráció keretei egyre bővülnek. egyedi produktumok hajtóerejévé válik. . a személyi és a társadalmi identitás kialakítása. pszichológus stb. kiemelkedő. többen nem értettek egyet a pszichoanalitikus elmélet egyes részeivel. a döntési helyzetek normákhoz közelítő megoldása. de ha kudarcot vall. az önszabályozásra. empátiát biztosíthat embertársainak: ez is a hatékony elaboráció egyik formája. támaszt. kiteljesíti.A gyermek szerepjátéka például a követelmények. a gyermekekért.gyakorlása közben. ezek közül a legelterjedtebbekké váltak Adler.. A munkavégzés. a szublimációval. az érdeklődés széleskörűsége. örömteli cselekvések tekinthetők sikerült elaborációnak. változatossága. Némely hivatás . vagy eszmények megvalósításáért küzd a fiatal és a felnőtt. Gyermekkorban.orvos. amely a tudományos és a művészi alkotásokban valósul meg. konfliktust okozó tudattartalmakat ellensúlyozza valamilyen. változtatásokat javasoltak. a kortársi kapcsolatok dinamikus alakítása. SiGMUND FREUD ezt az elhárító mechanizmust nem említi. hangsúlyozták irányzataik eltéréseit az eredeti pszichoanalízistől.a büntető és fenyegető szigorú apa elleni védekezésül a gyermek „azonosul az agresszorral". pedagógus. illetve pszichopátiás személyiségfejlődésre utal. az átlagosnál magasab teljesítménnyel. a kommunikációra való törekvés. mint gyermekkorban. A harmincas években Amerikába emigrált „neofreudisták" közül számosan elfogadták ezt az elméletet. Traumák vagy konfliktusok miatt a pszichikumban létrejött zavaroktól . Hamarosan szakadár irányzatok keletkeztek. vagy az azonosulással való permanens szembenállás . Munkáikat ma a „mélylélektani iskolák" gyűjtőfogalma alá sorolják. fenti módon képes kompenzálni. hogy a környezetén uralkodni nem tudó egyénben (ma úgy mondanánk inkompetens egyénben) kisebbrendűségi érzés keletkezik. megalkotta az individuálpszichológiai irányzatot. 1974). a kompetencia megszerzésére való irányulás. és beépítették saját teóriájukba.az elaborációval (feldolgozással) oly módon szabadul meg az egyén. hogy társadalmi szempontól értékes dolgot valósít meg. aktív. SIGMUND FREUD sokat foglalkozott az elaboráció speciális fajtájával. 93 .

és ellenséges magatartást tanúsított Freuddal szemben. ami szorongást kelt.FERENCZI SÁNDOR (1873-1933). s ott publikálta híres szociálpszichológiai műveit. a „korrektív emocionális élmény" hatásmechanizmusát. kisebbségi érzéseinek csökkentése. a politikai történések. Elmélete erős befolyást gyakorolt a pedagógiára. században kirajzolódó társadalmi problémák pszichikus vetületét. különböző úgynevezett „neofreudista" elméleteket dolgoztak ki. Az emberiség fejlődésében két ellentétes pszichikus tendenciát lát érvényesülni: a szabadságra való törekvést és az emberi kötelékek iránti szükségletet. BÁLINT MIHÁLY (1896-1970). ERICH FROMM (1900-1982) munkásságának visszhangja messze a szakmai körökön túl terjedt. Vezetőik lenézéssel és gyűlölettel ítélkeztek a pszichoanalízisről. hanem az egyén felnövekedése során szerzett motivációk frusztrációjának tulajdonított nagyobb szerepet. Frommot ugyanis mélyen érdekelték a társadalmi rendszerek. Intenzíven foglalkozott egyes belgyógyászati betegségek pszichikus eredetével. illetve „komplex pszichológia" néven. és ezzel megalapozta a már kiterjedt pszichoszomatikus orvostudományt. hogy az alábbiakban rövid áttekintést nyújtsunk mind a szakadár mélylélektani irányzatok. és kifejtette e terápia módszerbeli jellemzőit. de 1913 után önálló iskolát alapított. „analitikus pszichológia". Berlinből emigrált Amerikába. HERMANN IMRE (1895-1982) és mások. Az amerikai neofreudista iskolák közös jellemzője. szükségesnek véljük. és továbbfejlesztették gyógyításuk módszereit. a társadalmi folyamatok. akár itthon működtek. hogy elméleti koncepciók részévé tették a XX. Tekintettel arra. Az ő terápiás módszeréről ágazott le 94 . A nevelők felismerték. akár külföldön. Például az önmegvalósítás vagy a hatalomvágy frusztrációjának. E jól képzett. Komoly problémákat okoz az „elidegenedés". KARÉN HORNEY (1885-1952) a neurózisok kialakulásában nem az ösztönkonfliktusoknak. Rövidebb úton. Nézete szerint az egészséges társadalmaknak az önmagukat kormányzó kis közösségekből kell felépülniök. hogy a gyermek kudarcainak.A harmincas években Európában döbbenetes gyorsasággal bontakoztak ki a fasiszta ideológián alapuló politikai mozgalmak. Misztikus színezetű karakterelméletet alakított ki. A korunkban elterjedt „rövid terápiák" első teoretikusának tekinthető. Jelen korunkban a tömegek inkább hajlamosak szabadságukat korlátozni és az erős emberi kapcsolatokat biztosító politikai áramlatokhoz csatlakozni. a „kollektív tudattalan" fogalmát vezette be. Fromm müvei hatást gyakoroltak az 1968as diákmozgalmakra is.más hátterét írta le. A terápiás technikában nagyjelentőségű újításként alkalmazta a rövidített célzott pszichoterápiát. tehetséges szakemberek a már ott működő pszichiáterekhez csatlakozva. mind a neofreudista iskolák lényegesebb tételeiről. WILHELM STECKEL (1870-1940) nem értett egyet a hosszú ideig tartó terápiás fegyelemmel. A magyar pszichoanalitkusok . s a szorongás vagy elhárításának kísérlete okozza a neurózist. akik közül számosan emigráltak az Egyesült Államokba. Az orvosi vizsgálatok alapján kimutatott belgyógyászati kóros folyamatok pszichotrau. a kompenzálás lehetőségének megteremtése pedagógiai sikereket hoz. CARL JUNG (1875-1961) svájci pszichiáter kezdetben szintén Freud köréhez tartozott. s hatalomra jutva betiltották az analitikusok működését. hogy az amerikai iskolák értékes felismerésekkel gazdagították a neurózisok elméletét. FRANZ ALEXANDER (1891-1967) nézete szerint a neurotikus betegségek kialakulásában szerepet játszanak a társadalmi ellentmondások. sokoldalúan alkalmazták és bővítették a freudi tanokat. az „aktuális konfliktusokat" dolgozta fel a terápia során betegeivel. gyorsabban igyekezett eljutni a neurotikus személy tudattalan indítékaihoz és ezáltal gyógyításához. Az egyén és a társadalom konfliktusait elemezte. ALFRÉD ADLER (1870-1937) individuálpszichológiai irányzatáról már az előzőekben szóltunk.

az egyedülléttől 4-5 éves koráig nem csökken. A félelmek felerősödnek. mert ilyenkor úgy érzi. 95 . tapasztalatlanságának velejárója. amelyektől megijedt. döntően befolyásolja a személyiség strukturálódásának és irányultságának későbbi alakulását is. a depresszív állapotokat. a letöbb esetben külső okai vannak. félhet a mesékben szereplő. E. ERIKSON (1907—) pszichoanalitikus indíttatású identitáselméletéről és az identitásfejlődés zavaraiból eredő neurózisokról az I.„ A szeparációs (elszakadási) szorongás. A mélylélektani iskolák a neurotikus szorongások eredetének és egyszersmind modelljének a megoldatlan. Ha azonban a gyermek félelme a sötétségtől. fejezetben szóltunk röviden. aki bejön". Ez a reakció nem tekinthető gyávaságnak. ha egyedül van a sötétben. tehát nem neurotikus állapot. eredeti formájában . feldolgozatlan szeparációs szorongást tartják. amelyben az empátia a fő gyógyító tényező. csak alkalmanként tudatosodó szorongás lappang. természetes. A szorongás Szinte valamennyi neurotikus tünet hátterében elfojtott. a pszichogén funkciózavarokat és a pszichoszomatikus megbetegedéseket. A szorongás az én mély rétegeiből tör fel.C. R. H. változatos feszültségek és elhárító mechanizmusok leírásával érthetőbbé kívántuk tenni a neurotikus megnyilvánulások sokszínűségét. illetve funkciótorzulásos tüneteket. ROGERS (1902-1987) igen nagy jelentőségű „kliens központú" (client-centered) „nem direktív" terápiás eljárása. nehezen definiálható jelenség. tartós. mégis a szorongás . hogy szinte állandóan fél. *** Az előző oldalakon kitértünk az analitikus és egyéb dinamikus pszichológiai irányzatoknak az énfejlődésre vonatkozó néhány teóriájára. erős rettegéssé fokozódik. ördögtől. amely körülbelül tíz hónapos korbanjelenik meg. A gyermek fél a fájdalomtól. biológiailag megalapozott. rablóktól. hanem ellenkezőleg. A gyermekben felgyűlő nagy erejű. hogy az ismeretlen veszélyeknek kiszolgáltatott. fél bizonyos állatoktól. A következőkben a neurotikus megnyilvánulások köréből tárgyalni fogjuk a szorongásokat.a fejlődés menetébe beilleszkedő fiziológiás. tárgyatlan félelmi állapot. sem kóros megnyilvánulásnak: a gyermek kicsinységének. a pótcselekvéseket.okaiban. védtelen. képzeletében megelevenedő boszorkánytól. Lényegét tekintve: generalizálódott. A szorongó gyermek vagy felnőtt úgy érzi. HARRY STACK SULLIVAN (1892-1949) az elmebetegek kórházi pszichoterápiás gyógyításában alkalmazta a pszichoanalízist. következményeiben és főként jelentőségében . A kora gyermekkori énfejlődésben az individualizációt segítő szerepe van. a disszociális magatartásokat. az egymástól igencsak különböző magatartási. ezért sokrétű. veszélyt jelző reakció. úgy ez a magatartás már belső konfliktusokból táplálkozó neurotikus szorongásra utal. Elméleti munkáiban a kommunikációs viselkedés megfigyelésével a pszichoanalízis tételeinek és a szociálpszichológiának összeegyeztetésével foglalkozott.mint ahogyan azt a második fejezetben tárgyaltuk . A félelem: az ontogenetikus fejlődéssel együtt járó.minőségileg erősen különbözik a félelemtől. rögzült. és körülbelül a második életév végéig tart. a kényszereket. hogy fél. Alkalmunk lesz visszatérni e jelentős elméletalkotóra a serdülőkori személyiségzavarok tárgyalásakor is. vagy „valakitől.

. 96 . 1. a szeretet biztonságának elvesztésére. illetve a gyermek önminősítéséből fakad.okoznak.amelynek jelentőségét a modern kísérleti pszichológia 20 évvel később (HARLOW.vagy azzal együttjárva . A kisgyermekkorból áthúzódó vagy később kialakuló neurotikus szorongcis egyik típusa tehát a szeparációs szorongásra. a biológiai tartományból fakadó szorongás azt fejezi ki. a szeparációs szorongáson kívül . hozzátéve az . de szorongásuk másodlagos tüneteket hoz létre. Ritkább.szorongásos alapélményként még kialakulhat a szociális inkompetenciától való szorongás és a bűntudati szorongás is. a szeretett személynek vagy a szeretetnek magának elvesztése. Nem késztetik erőfeszítésekre. halál . de az embercsecsemő. hogy a gyermek fejlődésének korai szakaszában. hogy ezek az elsődleges tünetek nem manifesztálódnak. első ízben 1936-ban. fonalgombolyagot gurított a függöny mögé. nem játszanak szívesen. kényszercselekvéseket. az emberi test elszőrtelenedése miatt nem tud valóságosan anyjába kapaszkodni. hogy bekövetkezhet . A neurotikus szorongás fenti leggyakoribb típusa mellett klinikai gyakorlatunkban találkoztunk olyan súlyosan szorongó gyermekekkel. A megkapaszkodási szükséglet tehát átalakult: az anya testébe való kapaszkodás helyett a csecsemő és a kisgyermek az ösztön erejével kapaszkodik a védelem biztonságát jelentő anyai jelenlétbe. és terápiájuk során sem kerültek felszínre az elszakadási trauma elhárított maradványai. megfosztják az önálló cselekvések sikereitől. akiknek anamnézisében nem volt utalás a szeparációs szorongás továbbélésére. a „szeparációtól".Hermann szavai szerint „. alig érdeklődnek környezetük iránt. de nem kivételes az ezzel szélsőségesen ellentétes családi légkör: a szülők szorongásos határozatlansága gyermekükkel szemben. az elmagányosodásra vezethető vissza. amelyek szintén determinálhatják a későbbi szorongásos neurózisokat. Előfordul. E szorongásos gyermekek többnyire szomorúak. örömtől sugárzó arccal. kísérleteivel) alátámasztotta tárgyalja a szeparációs szorongás biológiai és szociális vonatkozásait. HERMANN I. szótlanok. a felnőttek negatív minősítéséből. A szociális inkompetenciától való szorongás alapélményét rendszerint a szülők egyikének vagy mindkettőnek merev követelményei. viszont egyéb szorongásos alapélmények bukkantak fel. a lehetetlenség a hozzá való menekülésre és az ebből adódó elszigeteltség" (HERMANN I. A majomcsecsemő hosszú ideig anyja szőrzetébe kapaszkodva él. bántalmazása.. fl. mert viselkedésének mércéjét igen alacsonyra állítják. SIGMUND FREUD (1920) leírja megfigyelését egy másfél éves kisfiúról. amit a családi környezeti ártalmak. a gyermekkori személyiségzavarok bármely csoportjába tartozó állapotokat: tanulási retardációt. F. csak egyes kéz. vagy csak alig észrevehetően. betegség. De míg a szeparációs szorongás biológiai meghatározottságú.el" szót jelentő hangzót. 1984. Ez a játék az elszakadási szorongás szimbolikus feldolgozása volt.. és a bűnösség (a „rosszaság") képzetéből eredő szorongás a szabályokhoz való viszonyulás nehézségeiből. rettegve a kapaszkodás lazulásától. illetve serdülőkkel.). Ez a minden kisgyermeknél fellépő. a kettős kötés vagy traumatizáló élmények ..chogén funkciózavart vagy pszichoszomatikus megbetegedést. pszi. riadtan menekülnek az új helyzetekből. E tapasztalatokra támaszkodva feltételezzük. A megkapaszkodási ösztön eredetileg az anyához való szoros.A szeparációs szorongás leküzdéséhez az anyai kötődés bizonyossága mellett a gyermekjátéka nyújt segítséget. aki midőn anyja elment hazulról. a gyermek érzelmi elhanyagolása. német nyelven megjelent megkapaszkodási elmélete .és lábmozdulataiban őrzi a kapaszkodási reflex nyomait. taszítása. magas. De kezében tartotta a fonal végét és a gombolyagot mmdig visszahúzogatta. a gyermek által tökéletesen sohasem teljesíthető elvárásai hozzák létre. disszociális viselkedést. 179.a szeretett személytől való elszakadás.a szülők viszálykodása. passzívak. biológiai jellegű hozzátapadást szolgálta. addig az inkompetenciából.

de saját ellenséges indulataitól való félelme bűntudatot kelt benne. az illedelmes viselkedésen át. „lemondó" szülők gyermeke a képzeletbeli kudarcoktól retteg. fantáziálgatások segítségével sérelmeit irreálisan felnagyítja. gátlásosságát támadó. Egyikben is és a másikban is kialakul a teljesítményszorongásos szindróma: az új helyzetektől. de kezelés híján a kialakuló szorongásos neurózis depressziós személyiségfejlődésbe torkollhat.forrása a bűntudati szorongásnak a „meleg-korlátozó" szülői attitűd keretében alkalmazott érzelmi zsarolás. Nem próbálkozik sikereket elérni. nehogy elveszítse anyja szeretetét.a már említett szocializálódási helyzeteken kívül tapasztalhatjuk azoknál a gyermekeknél is. Kialakulhat az elvált és újra házasodok gyermekeiben. Ilyenkor fel-felmerülnek benne a szülők viszálykodásainak vagy türelmetlen. Előfordul.pánikba esik. hogy egyéb konfliktusos helyzetek is kiváltják a bűntudati szorongást. A leggyakoribb . vádaskodó viselkedéssel igyekszik legyőzni.Mindkét típusú szülői attitűd lerombolja a gyermek önbizalmát. és bár ezt leplezi. a szorongó. A teljesítményszorongás óvodáskorban még csak gátlásos. ha veleszületett jó adottságai esetleg kiváló teljesítmények lehetőségét rejtik magukban! Az inkompetenciától való szorongást . passzív viselkedésben. és gyakran tapasztalható a nagyszülők vagy a nevelőszülők általt nevelt és a nevelőotthonokban élő gyermekeknél. A gyermekkori pszichogén teljesítményzavarok kezdeti fázisukban. tehát szeretné. A kisgyermek. az új feladatoktól való visszariadás. hogy „bárcsak ne élne!". Még akkor is. Kezdve a tisztaságra szoktatástól. s „biztosan tudja". S ha a gyerek nem tudja 97 . az evésen. lehangolt állapotainak emlékei. iskoláskorban azonban már súlyosabb következményekkel terhes inadaptációs tüneteket okoz. mert ők nehezen alkalmazkodnak az új családtag ismeretlen. hogy az emberben biológiailag determinált alapja van az ösztöngátlásnak és az erre épülő bűntudatnak. esetleg kimerült. a felelés és a dolgozatírás alkalmával leküzdhetetlen fiziológiásán is észlelhető . inkompetenciája szilárd bizonyossággá válik környezete és önmaga számára. a játéktól és a pajtásoktól való visszahúzódásban jelenik meg. kitartó pszichoterápiás foglalkozás segítségével megszüntethetők. akiknek szülei csak önmagukra figyelnek. Mivel ebben az életkorban a fantáziaképeknek mágikus jellegük van. anyja időnkénti távozása miatt megharagszik rá. Bűntudati szorongás szerveződése figyelhető meg a túlérzékeny. megtennie. A gyermek úgy érzi. hogy szülei előnyben részesítik vele szemben kisebb vagy nagyobb testvérét. de a hasonló korúakkal való kapcsolatában is. A bűntudati szorongást az analitikus indíttatású irányzatok teoretikusai a szeparációs szorongással törvényszerűen együtt járó jelenségnek tekintik.) A gyermekkori neurotikus állapotok pszichoterápiája felderítette. Érdeklődése beszűkül. a gyereknek mindent a szülő kedvéért kell elsajátítania. alváson. A gyermek iskolai eredményei erősen alulmaradnak képességein és ismeretein. a szülőkhöz dependensen kötődő gyermekeknél a szülök válása vagy betegsége esetén. A rivalizálásról való lemondás igazolására. Egyre inkább kirekesztődik a kortársi közösségből. a kudarc elkerülésére állítódik be. menekülés. szokatlan elvárásaihoz. hogy kívánsága megöli testvérét. gyermekük felé irányuló empátiájuk igen csekély. s nyomasztó bűntudatos feszültségben él. egészen a jó tanulásig. a gyermek szorong. üldöztetési képzetei vannak. ha ez a testvér nem lenne a családban. A túl szigorú normák korlátai között nevelkedő gyermeket a sűrűn ismétlődő valóságos kudarcok nyomasztják. értéktudatát. nemcsak a tanulásban. játszáson.de a közvélemény által legkevésbé számontartott . (SIGMUND FREUD feltételezte. A testvérféltékenység például egyik legismertebb okozója. a természetes gyermeki kreativitást monoton tevékenységek váltják fel. hogy annakidején az ő viselkedése is hozzájárult e baljós előzményekhez. és sokszor azt gondolja. hogy a serdülőkorban a kompenzációs elhárítás „tünetváltást": antiszociális magatartást hív elő.

»hamar fárad«. Sokszor kiemelik a teljesítményszorongást.) „A gyermekek érzelmi kötődési képessége nem sérült olyan mértékben. Ez többek között abban is megnyilvánult. hogy szükségszerűen a szorongás. hogy az ismertetett szorongások nem formálódnak ki minden gyermekben. az önleértékelés. hogy az intenzív. vagy „ezt érdemeltem tőled!". A gyerekek egy része hipermotilis. hogy a gyermekkori inadaptáció egyik jelentős tényezője a genetikus meghatározottságú alkati prediszpozíeió: a szenzitív idegrendszer. Az elhárító mechanizmusok. mind a vizsgálatokból kitűnt érzelmi kapcsolataik ambivalens színezete. a bűntudat és az agresszív ösztönkiélés állapotába kerültek. vagy egyenesen szembehelyezkedik ezekkel. mint a hospitalizált gyermekeké. ha nem azt hallja.teljesíteni a szülői követelményeket. E gyermekek nagy része állandó kötődési válságban él. a lányok még 16-17 éves korban is . Illusztrációul az alábbiakban közlünk néhány vizsgálati részletet (MURÁNYI-KOVÁCS E. »verekszik«. de gyakran kapcsolódik az inkompetenciától való szorongáshoz is. mások lassú. Kimondhatjuk tehát. Másrészt ismeretes. 253-261. helyzeteket. Túlnyomó többségük . teátrális szomorúsággal vagy döbbenettel mondja: „ezt tudtad nekem megtenni !". hacsak a gyerek a pubertás vagy az adoleszcencia szakaszában fájdalmas lázadással le nem töri a méltatlan manipuláció bilincseit.a fiúk tíz éven alul. emóciókat éli át. félszeg mozgásúak. például »hisztizik. egymással keveredve jelentkeznek egy-egy gyermekben. Tudnak kapcsolódni szüleikhez. a bűntudati szorongás az egész életre kihatóan rögződik. Mások problémái iránt nem érdektelenek. az erőteljesen fejlődő én vagy a családon kívüli környezetből érkező.egyre súlyosabb állapothoz vezet. amihez hasonlót eddig még nem kívántak tőlük.« Az iskolaérettségi vizsgálatok során szintén feltűnt a sikertelenségre adott indulati reakciók gyakorisága és a szorongás. lemond a reményről. a kudarctűrés alacsony fokát. A tárgyalt szorongásformák nem mindig különíthetőek el a gyakorlatban. akkor azt legtöbben 98 . kéztördelés. neurotikus szorongás korai megjelenése a szomatikus és a szocializációs tényezők halmozódásának terméke. hogy ha olyan típusú feladatot kellett megoldaniok. gátolt. enurezis gyakori. A prepubertástól kezdődően feltűnnek a pszichoszomatikus tünetek.kölcsönhatásuk folytán elmélyülve . hogy a gyermek a szorongás elleni spontán küzdelmében alulmarad. Ismerve. 1. az eseményekre érzelmileg reagálnak.sokat sír. Az állami gondozott gyermekek személyiségfejlődését jellemzi. Szembeötlő azonban. Ezek a megismétlődő vádak elkerülhetetlenül önvádlásokhoz vezetnek. hogy munkája igen szép. A család széthullása. a kisebbekhez. aki a fent leírt vagy az azokhoz hasonló viszonyulásokat. a szülő a szeretetkapocs hiányára utaló szemrehányásokat tesz. A nevelőotthonokban lefolytatott vizsgálatokból fény derült erre. Az első osztályosok nevelőinek jellemzéseiből a síráson kívül a feszültségnek és az indulatkiélésnek más magatartási formáiról is értesülünk: »irigy«. »hízeleg«. hogy mindhárom tipusú szorongás . társaikhoz. »bohóckodik«.-NÉ 1972. a sűrűn ismétlődő intézeti áthelyezgetések a frusztrációk olyan tömegét zúdították a gyermekekre. A bűntudati szorongás például nemcsak a szeparációs szorongással járhat együtt. tic. sőt nem kivételes. hogy támasz és segítség nélkül küszködnek kuszán összemosódott „alapszorongásaikkal" és azok következményeivel. hogy le tudja győzni e kínos állapotot.) (A vizsgálatokban nem vettek részt az anamnézisük alapján feltehetően hospitalizált gyermekek. nevelőikhez. Mind az explorációkból. Szájharapdálás. ellentétes irányú hatások megsemmisíthetik a szorongásos reakciókat. »figyelmetlen«. Kötődésük módja azonban eltér a családokban felnövő kiegyensúlyozott gyermekek érzelmi viszonyulásaitól. Az emocionális kiegyensúlyozatlanság mozgásos és vegetatív jelei szembetűnőek.

börtön. Én is ilyen vagyok. Az előző évben az óvodába járást abba kellett hagyni. ha észreveszem. aki mindenkit megevett«. 99 . hogy keresse meg a lányát. Ezért nem segíthettem neki. harag... átkot mond. csalódás.«" A következőkben két neurotikusán szorongó gyermek tüneteit és pszichoterápiás foglalkozások során elért gyógyulását szemléltetjük. Egy 14 éves lány: »Édesanyám a szülési fájdalmaktól lett idegbeteg. magány. K. illetve szorongását (?) azzal fejezi ki. (Feltehetően pszichoszomatikus háttérrel. hogy nyolcra beérjenek. pihenés. nehezen barátkozik. idősebb felemelt kézzel előtte áll) 12 éves lány a következőket írja: »Egy meghalt férfire. Például: A 12 M képre (fiatal férfi az ágyon alszik. amikor engem szült. kínzás. menekülés. agressziós projekciókat. és az ember bekötötte a szemét. részegség. tudomány. kommunizmusért. és semmi érdeklődést nem mutattak a megoldás keresésére. jött a nagymama. Verik. Családi körülmények Az apa 31 éves betanított munkás. szépség. A serdülők okolták magukat hozzátartozóik betegségéért. Mikor lerántotta az asztalkendőt. emlékek. az elválasztás idején nyűgös. békéért való önfeláldozás. Későn kezd beszélni. kötelességteljesítés. 20%-ban szerepelnek pozitív érzelmi árnyalású témák (szeretet. bűntudatos. 6 hónapig szoptatja. bosszú.« A TAT-képekre asszociált történetekről a következőket állapítottuk meg: A témák 78%-a frusztrációkat vagy agressziókat tartalmazó téma (szülők elvesztése. betegség.visszautasítóan fogadták. és főbelőtte magát. 2% semleges téma. mert különböző betegségeket produkált. nem halt volna meg. gazdagság. Az explorációs beszélgetésekben feltört a különben eléggé vidám magatartású gyermekek szorongása. ker. Ilyen korú. de nem bírta a szidást. Például »Egy bácsi kijön és azt mondja a fiúnak: tűnjél el. egy ember. családban nevelődő gyermekeknél ezt csak súlyos környezeti ártalom esetén tapasztaltuk. tehát öt órakor kell felkelniök. négyéves fiút az SZTK utalta be a VI.« Egy 15 éves fiú öngyilkos barátjáról mondja: »Ha a legkisebb jó történt vele. és azt mondta. És a falon van egy kép. illetve haláláért. A Binet-Simon vizsgálat képleírás próbájában gyakran kaptunk megdöbbentően szorongásos. nagy tettek. a testvér születésekor kiéleződő dackorszak. abban egy vén banya. és jól elverte az anyukát. hogy készül valamire. akinek joga van hozzá. kétéves leánytestvére van. halál. becsület). háború. az anya 30 éves adminisztrátor. akkor már volt akaratereje.« Egy 15 éves fiú: »Apám kiküldött a szobából. jól fejlődik. nevelöszülőknél él. szerelmi intrika. Kezelés Szeptember 1-től október 26-ig. Anamnézis: normális terhesség és szülés. siker.« A 13 B képre (kisfiú ül a küszöbön) 17 éves fiú értelmezése: »A háborúban elvesztette apját. Az apai nagyanyával élnek együtt egy másfél szobás lakásban. Nevelési Tanácsadó rendelésére* óvodai beilleszkedési nehézségek miatt. anya otthon van. nyomor. gyilkosság. csecsemőkorában panaszmentes. hogy háromszor kell reggel kakilnia. anyját. sebesülés. Ha nem megyek ki. éheztetik. ahol ez a reakció nem szokványos. Gyakori a szélsőségesen erős szorongásos feszültségek projekciója olyan képeknél. vallatás. vágyak. nem vagy az én fiam!« »Volt egyszer egy ember. rendőrség. passzív szembehelyezkedése mindmáig nem csökkent. Z. Kézmodulata még jobban kifejezi az átok jogosságát. szerelem. rémület). művészet. és ott egy ház. egy kislány és egy anyuka.) Jelenleg az óvodával való szembenállását.

és sötét kamrába dugják. Karcsi bejön egyedül. úgy véli. hogy a pszichológust is erősen ütlegeli. és a pszichológust dirigálja. a gyerek már üt. hogy mivel játszott. mert „hirtelen haragú". szorongó anyát. November 2.gyurma. utána valami csendes játékba . A szülőkkel közli. kiderül. November 16. November 16. azok megtámadják a bábokat. A pszichológus véleménye szerint Karcsi már nem fél egyedül bemenni: az ajándékért zsarolja a tehetetlen. A bábtörténetek lényege mindig ugyanaz: kiválaszt egy figurát. Kedvenc játéka a vonat és a Világtesztből az állatok. hogy ma is van-e ajándékígéret. A pszichológus megbeszéli a gyerekkel. amit a gyerek akart. még egy szót sem tud szólni. végül mindig az történik. és mindenkit megesznek. hogy a gyerek látens erős agressziókat hárít el. hogy veszélybe kerülnek. ezt meg kell kísérelni. megvernek. aki mindenkit megver. Karcsi behívja.desik. Karcsi közli. megeszik. hogy legközelebb csak akkor jöjjön el. legyőz. Ezt igen sokszor el kell játszani. Katonásdival kezd. Az anya Karcsi hisztizéseit. Közben kiderült. aki ezt szótlanul tűri. verekedését tűri. Amikor az agyonvert békát a pszichológus leejti kezéből. s ragaszkodik ahhoz. hogy mit építsen. mert egyiket sem akarja. A pszichológus elmondja az anyának a gyerek agressziós játékait. Végül az anya megy be a pszichológushoz. víz. Roppant nagy agresszióval elkezd bábozni. hogy ajándékot kap. Az ülés végén katonákkal kezdett játszani. egyszer kakilni. A pszichológus megbeszéli Karcsival.tói február 22~ig.kezd. itt nem történt különösebb. ha egyedül megy be. K arcsi hetente jön. többször kiszalad anyjához. amit formálgatni lehet). semmi különös nem történik. és elkezd bábozni. hogy az ajtót csukjuk be. A nagymamába időnként minden ok nélkül belerúg. óriási örömmel megkérdezi: elájult? No akkor meg is esszük! Mind a 20 bábbal eljátssza ugyanezt. kiszínezve mesélte a katonákkal való játszást. Bár két hónap alatt a problémák valamelyest oldódnak. majd lelkesen. November 8. Mindig szorosan egymás mellé teszi az állatkölyköket. a pszichológus mégsem látja egyszerűnek az esetet. indiános . Aztán válogatott kínzások következnek. és azt játssza. A váróban verni kezdi az anyját. hogy bábozzanak. vagy hazamennek. Nehezen lehet vele kontaktusba kerülni. A bábozáshoz előszedi a Világteszt állatait is. Anya és apa együtt a gyerekkel. hogy csak az anyjával megy be. először azt mondta. aki megkérdezte tőle. Az apa ingerülten reagál. a gyerek beilleszkedik az óvodába. azután a rókát mindig elfogják a baromfiak. hogy érzése szerint csak négyszemközt tud a gyerekkel igazi kapcsolatba kerülni. Pável Judit pszichológus anyagából Az apának. Az óra végén ő kérdezte. a szúnyogok összecsip. borzasztó erővel kell verekedni. Éppen csak hogy felkerül az új bábu a pszichológus kezére. A pszichológus megpróbálja a „sarazást" (nagy tepsiben homok. hogy elfelejtette. agyonüt. hogy szól anyjának emiatt. A pszichológus kimegy közben a szobából. majd elhúzódik. 100 . Nincs. Karcsi addig kint marad a váróban az apával. szinte fut a szobába. Olyan agressziótömeg szabadul fel. A pszichológus megkérdezi. A bábozás körülbelül fél óráig tart. hogy mikor jöhet legközelebb. rettentő undorral nyúl a sárhoz.Foglalkozások egyszer egy héten. testvérét gyakran elveri. Csak szülővel hajlandó bejönni. Hatalmas hisztibe kezd. A róka mindig elrabol egy kakast. hogy még otthonra is marad az agresszióból. néhány alkalom után hajlandó szóba állni a pszichológussal. ha egyedül is bejön hozzá. Október 26. Két lehetőséget ajánlanak: vagy egyedüljön. nagy püfölések vannak.

hogy barátkozzon. A szülőkkel folytatott megbeszéléseken az anyát rávezette. A rossz eredményeket gátlásosságának tulajdonították .* A pedagógus írásban közli a következőket: „A 3. A terápia közös megegyezéssel befejeződött.rűen ír. A szülőket a terapeuta rávezette a kongruens szülői magatartás módjaira. Súlyos szorongása és önértékelési zavarai is megjelentek a pro. amely szerint Karcsi érezheti az anya és a nagymama közötti feszültséget. Első és második osztályban is voltak olvasási és írási nehézségei. hogy a nagymama minden nap megiszik 2 dl pálinkát. különösen az anyán látszik a szorongás. írása állandóan romlik és lassúbbodik. Murányi-Kovács E. ha felelésre szólítják elsápad. Ebben az évben gátlásai fokozottabbak.-né anyagából 101 . A pszichológus fel akarja deríteni. Határozott elvárásaival és érzelmeinek őszinte kifejezésével viszont segíthetné Karcsit.ezért kettes osztályzattal átengedték a harmadik osztályba. Az apa . I. Karcsi egyik szülőjével sem tudott identifikálódni.értelmes gyereknek tűnt . Az ismertetett eset példa arra. Feltehetően diszlexiás. másrészt. a családi környezet patogén jellege megszűnt. a kapaszkodást. hibásan.A Rorschach-próba alátámasztotta a gyerek ambivalens viszonyulását anyjához: a biztonságigényt. Fokozatosan csökkent érdeklődése és izgalma a pszichológiai foglalkozásokon. visszafogott. hogyan gyűlik fel a gyermekben egyik hétről a másikra ennyi agresszió. négy-négy ülésben. többet kell tudnia a családtagok kapcsolatairól. Megbeszéli a szülőkkel.jekciós tesztben. burkoltan erősödhet meg az elhúzódó szeparációs szorongás és vele párhuzamosan az inkompetenciától való szorongás. igen lassan. biztatásra sem tud megszólalni. Karcsi édesanyja anyai szerepében bizonytalan. Február 27-től április 25-ig. hogy legközelebb a gyerek nélkül együtt jöjjenek el. mit tud tenni? Az apa jói-rosszul sikerült tréfálkozással üti el a dolgot. hogy támadó magatartással könnyít szorongásain. egyrészt. nyolc és fél éves fiút az iskola kérésére vitte el édesanyja a pszichológushoz szeptember közepén. Elmondja. de ő megérti.visszatekintve eddigi szerepére megértette. hogy az anya és anyósa rossz viszonyban vannak. az anya azonban otthon igyekszik ellenérzéseit eltitkolni. hogy „felnőjön" életkorához. ahelyett. osztályba járó gyerek nem tud olvasni. mert alkatilag szorongó. D. hogy anyja a család minden tagjával szemben erőtlen. Az anya szerepkonfliktusa a gyereket kettős kötésben tartja. hogy több ártalom együtthatására szinte rejtve. Végül valamennyire elfogadták a pszichológus értelmezését. ha Karcsi tapasztalja. A beszélgetés során kirajzolódik. az osztálymunkában nem vesz részt. merjen sikerekre törekedni. már nem bábozik az eddigi indulattal. A terápiában a gyerek elfojtott agressziója az indulatáttételben nyíltan manifesztálódott s ez csökkentette szorongásait és agresszióját. ugyanakkor az ellene irányuló agresszivitását. de valamivel jobban megfelelt a követelményeknek. firkasze. A pszichológus felváltva külön foglalkozik a szülőkkel és a gyermekkel. A szülők feszengve ülnek le. Február 27. Karcsi óvodai problémái ebben az időszakban megszűntek. mert házasságának stabilitását veszélyezteti anyósával való rossz kapcsolata és fia inadaptált viselkedése. hogy a családi konfliktusok megoldásában következetesebben kellene résztvennie. hogy a gyermek elszakadási szorongását időben elnyújtja és fokozza.

10 hónapos korától jelezte kis és nagy szükségletét." Családi környezet. speciális vizsgálatra küldték. különböző panaszok miatt (ízületi bántalmak. Aggódik. házasságával elégedetlen. a lelet mindig negatív volt. de szinte dicsekedve mondja. A gyerek 3 éves koráig az anya otthon volt a könnyen kezelhető.pedig ő tudja. fejfájás. például a diszlexia. 15 hónapos korától éjjel és nappal szobatiszta. de fél. Egyik anyai nagynéni vak. Az anya 30 éves telefonközponti dolgozó. erőszakos tanítónő miatt. 8 hónapra született. aki a válás után meghalt. hogy nem tudja majd elvégezni a nyolc általánost . hogy nem buta gyerek -. szívpanaszok). Hangulata általában deprimált. csendes. Az édesanya szerint a goromba.gyakran sírt. Az óvónők szerint minden ok nélkül sokszor elesett. A második osztályban egy másik pedagógusnál sem javult a teljesítménye. hogy valami szervi rendellenessége van. együtt jönnek be. Csecsemőkorában jól fejlődött. a háztartás és a kisfiúval való szüntelen foglalkozás kényszere.Anyja közlése szerint a néhány soros házi feladattal egész délután elkínlódik: újra és újra le kell írnia az elrontott mondatokat. Kétségbeesett. hogy nem foglalkozik a fiával. de „túlságosan komoly" volt a többiekhez képest. szeptember 17-én jön el a gyerek édesanyjával. betanított munkás. az óvodában játszott. iskolai végzettsége 6 általános. durva. 1 hétig volt a Heim Pál kórházban. Erre nyáron nem kerülhetett sor. idegesíti a sok gond. egyedül az anya nővérének családjával találkoznak alkalomszerűen.és bélpanaszok. Anyja elmondása szerint strumája miatt az orvos nem ajánlja a második gyermeket. Besárgult. gyomor. pszichés légkör Az apa 34 éves. mindvégig nehezen ment el . 5 éves korában egy eséskor agyrázkódást szenvedett. néha megfázás. ijedt tekintetű kisfiú. Az anyai nagyapa összeférhetetlen. megfogja anyja kezét. kérdéseinkre 102 . elvált a nagyanyától. nem nyúl a játékokhoz.60 kg súllyal. Vizsgálat és terápia Az első alkalommal. megveri. azután bárányhimlő. férje sem kívánja. Beteg nem volt óvodáskoráig. 15 éves kora óta keményen dolgozik. sápadt. hogy maradhasson otthon -. és a fáradtságtól nem tud vacsorázni. 5 hónapos koráig szopott. mert nagyon sajnálja. általános iskolát végzett. akkor már nem haladt megfelelően. retteg a jövőtől. ezért háromszor is elvitték EEG vizsgálatra. Erősen nyugtalanítják fia tanulmányi kudarcai és szorongásos tünetei. neki is ilyen problémái voltak gyermekkorában. estére sír. 2. lakatos. Az anyát kifárasztja munkája. 1 éves korában elindult. s jelenleg pszichológiai kivizsgálást kértek. A szülőknek baráti vagy rokoni társasága nincsen. Mindkét szülő viszonylag gyakran jár a körzeti orvosi rendelőbe. egyedül is eljátszogató kisfiúval. az iskolától való félelméért. nem lát kiutat. tehetetlen. hogy diszlexiája miatt folyamatos korrekciós foglalkozásra szorul. Feltűnően sovány. Anamnézis D. Óvodába járt 3-6 éves koráig. és ha nem engedelmeskedik első szóra. Ő nem bünteti soha. amiért ideküldték. ahol megállapították. a betegség és az orvosi kezelések hiányosságai a családban állandó beszédtémák. csak a második félévben. Másfél szobás lakótelepi lakásban laknak. Dénes egyetlen gyerek. Halkan mondja: „ugye anyu is velem lesz a néninél". hogy őreá hasonlít. átlagos anyagi körülmények között. Az első 10 percben hallgat. Az iskolában már az első héten feltűnt lassúságával. 12 éves korában árván maradt. 2 évesként folyékonyan beszélt. életének „értelme" és középpontja a gyerek. karikás szemű. de egyébként nem volt rá panasz. A pedagógusokat hibáztatja Dénes olvasási és írási nehézségeiért. 15 hónapos korától szavakat mondott. kanyaró. amit Dénes nevelése okoz. Férjére panaszkodik.

hogy semmi okot nem lát az organikus sérülés gyanújára. középen egy kis búvárt a tengerben. Szép . Újra fest. Felnéz." Kérdésünkre közli. Az anya az anamnézis felvételénél ezt nem említette. hogy heti egy alkalommal jön foglalkozásra. Vidám és felveszi a verbális kapcsolatot. fekete ágakkal. dob. . és lassan. A bábok mozgatásától ugyanúgy retteg. Alkotása: egy nagy zöld hegy lábánál kisméretű emberek sokasága. szótlanul elé teszi a két képet. halványan. diszlexiás tünetei rendkívül nagy szorongásának tulajdoníthatók.mondja .mondja. leül mellé és festeget. mikor első osztályba járt. mert ilyen rossz. de ezúttal az anyamedve fejét oldalra fordítva. majd ceruzával halványan egy kis jegesmedvét.és mindenki elpusztul. mozgásai koordináltak. Dénes méltatlankodik. Megkérdezi." „Szegények!" Mire ő: „Akkor engem is tessék sajnálni. hogy a gyermek értelmi színvonala erősen meghaladja az átlagost. leül az asztalhoz. maga elé nézve mondogatja. Dénes a fehér rajzlapra fehér temperával hómezőt és jéghegyet fest . pajzsmirigytúltengése miatt. A pszichológus előveszi a temperafestéket. megfullad. Nem bábozunk és a Ro-táblákat is eltesszük. nyoma sincs botlásnak. hogy milyen a műve. A pszichológus megnyugtatja az anyát. rajzlapokat. szájában kölykével. „Kitört a tűzhányó" . vastag. Jövő félévben foglalkozunk majd iskolai teljesítményeivel. majd mértani ábrákat.mondja a terapeuta . Kimennek az udvarra fogócskázni. mert rosszul tanultam. mert elvitték kórházba. azután szürkét keverve a fehérbe egy lépdelő jegesmedvét fest. de végül is érdeklődéssel vesz részt a próbában és 130-as IQ-t produkál. Megállapodnak. amelyre ismét a két jegesmedvét festi az „Északi sarkon". olyan betegsége volt. majd az egész lapot betöltő hullámvonallal jelzett tengert. hogy körülbelül 3 hétig tartó kivizsgálás után megbeszéljük majd a vizsgálat eredményét és a tennivalókat. hogy mit csinál -. de meggyógyult. mert apukám néha olyan. elesésnek.és megkérdezi. Egy gyerek puskával céloz a fészekre." . könnyedén.vékony ecsetet kér ehhez a hegy csúcsából tüzes lángok ágaznak szerte. Hasznára volna. Zokog. Magyarázatok: a kismacskát menti anyukája a tűzhányó helyéről. Dénes mindent némán visszautasít. mozdulatlanul tartja a kezére húzott bábot. A pedagógussal telefonon közöljük. A terapeuta megkérdezi: ki az a gyerek? Sírva fakad: ő az. mint egy tűzhányó. Anyja elmegy bevásárolni. fekete pálcikaemberek . Október 15-én és 22-én két ülésben próbálkozunk a Rorschach-próba felvételével és bábozással. D. nem hallgatja meg a 103 . ő is elkezd festéket keverni. sormintákat fest. Október l-jén ismét festeni akar. és kórházba kellett vinni. és írásbeli feladataira sem kapna rossz jegyet. Szemét és kilógó nyelvét pirosra festi. mint az írástól és az olvasástól: feszült testtartással és mimikával. amely anyja mögött megy. festeni akar. ha ebben a félévben nem kellene hangosan olvasnia." Azonnal másik két képet rajzol ceruzával. nagyon sok időre. az ágak között zöld madárfészek tojásokkal.„Senki. meglepően ügyes mozgással. (!) Egy későbbi beszélgetésben ő is megerősítette.Ki mondta ezt neked? . Október 8-án a Raven-féle intelligenciateszttel kezdjük a foglalkozást. Először egy macskát.biccent vagy nemet int. A kisfiú minden nap sírt utána. hogy akkor.„Amikor miattam beteg lett anyu. Kopasz fa. akadozva mondja: „anyukám majdnem megfulladt. és elővesz egy másik rajzlapot. Jól fut.Mikor volt rossz? . amikor Dénes elkezdett iskolába járni. anyját a hegyekbe vitték kórházba. hogy nem leselkedik-e veszély a medvebocsra? Fejét ingatja. de én tudom". mint ahogy kellett volna. a búvárnak elszakadt a légzőszerkezete. a gyerek nagyot sóhajt. biztosak. ezért hamarabb hazajött.„hátranéz a nagy medve" . ugrál.halkan. hogy valóban a Kékesen volt szanatóriumban. Szeptember 24-én a gyerek vidáman lép be. . kéri a festéket és a rajzlapokat. ceruzával rajzolja meg. Telefonon közöljük a pedagógussal. Az anya is megdicséri. Megérkezik az anyuka. egy óra múlva majd érte jön.

mutatja az első képet. kap egy példányt. hogy róluk szólt a film. s jól megverték. hogy mi rosszat csinálhat. az egyik mögött a medvebocs segít húzni a kötelet. utána elmehettek moziba. Mikor bevitték a kórházba az apjához. Ezért a mamájuk mindig meg szokta dicsérni őket. A mama azt mondta. A mentő bevitte. azért. hogy ilyen ügyes meseíró vagy . A kicsi felvitte a spárgát. Változtatás nélkül diktálja be a gépbe. hol nem volt egy buta kismackó. A mama azt mondta. Finom disznóhús volt a tálban. hogy a CAT-re adott projekciók segítségével oldódik szorongása.Miért? . ilyenkor azonban metakommunikációja szorongóbb." 7. hogy ilyen szép nagy tortát sütött. mert a mamájuk mondta. Mire kijött a mentő. Erre így a gyerek meg tudott lógni. azért én is betartottam. Szívesen és folyamatosan meséli az alábbi történetet. és a papa is beült a mentőkocsiba. éppen a három jó kis csibét adták elő. kezében lobogtatva a papírlapot. ha figyelmeztetik őket a jóra. de minél több képhez szeretne történetet mondani. hogy sírtam!" . November 5~től december 17-ig hét ülésben mind a kilenc hátralévő képre szívesen „talál ki" meséket. Mikor a mama meggyógyult. hogy vigye haza.mondjuk jó lenne írógéppel leírni. CAT-kép: (Pálmafán kapaszkodó kis majom." Milyen jó. Elkezdtek tanakodni. hogy többé ilyet nem csinál. 2. hogy ezentúl egyedül jön. és egyedül megy haza. A kórházból pedig telefonált a rendőrségre a papa. S mindig megköszönték. Ez mindig meg szokott lógni. És azt mondta a mama: mert ti betartottátok a szavatokat. És akkor a férjét elküldte. Először apukája mászott fel. Gazdag képzelőerővel. egy nagy habostorta volt ez. amikor figyelmeztetjük. majd ő diktálja. „Nem akarom. Kéri. És utána még egy nagy torta várta őket. hogy ha máskor is ilyen jók lesztek. hogy fogják meg a gyereket. vad tigris közeledik. mert meglátták a dombtetőn. mint a kitalált mesék diktálásakor. mert lefeküdtetek aludni.) „Volt egyszer. Meg is bocsátottak neki. Nem hasonlítanak az első történetre a „három jó kis csibéről". s azt mondta a férje. hogy mit csináljanak. mikor az egyiknek névnapja volt. és mindig azon törte a fejét. Festeni már nem akar. nagy ambícióval fogalmaz. figyelmeztették egymást. akkor is fogok sütni. CAT-kép: (Két medve kötélhúzása. És így nem tudták. mikor futott le. Indulatosan kifakad. Mikor egyiknek névnapja volt. El is mentek. s otthon elmesélték a mamájuknak. (1. Felszabadult hangulatban telnek el az ülések. de kevés hibával olvas. és gyorsan lefutott. támadó mozdulatú. A kész mesét elolvastatjuk vele: lassan. Boldogan fut az utcán. bocsánatot kért a bocs. hogy tudja.vigasztalást. amint evéshez készülődnek. nagyon finom ebéd várt rájuk. CAT-kép. és leküldte a kicsit egy spárgáért. és egyből meg is fogták.) „A három jó kis csibe mielőtt leült ebédelni.« Ebéd után lefeküdtek. sütött is egy nagy tortát. depresszív bűntudatos és agresszív elemek. hogy a pszichológus írja le. és valamelyikőtöknek névnapja lesz. ha megtartják úgy jó. abbahagyja a sírást. addigra már a mama elájult. akkor elesett. Mielőtt anyja érte jönne. Asszociációiban dominálnak a szorongások. a három csibét az asztal mellett. hogy fussunk utána. Az alábbiakban idézünk néhány jellegzetes történetet. Október 29-én a pszichológus előveszi a CAT-tesztet. A mama be is tartotta a szavát. A közmondás is így mondja: »ígéret szép szó. még ott is megverte az apja. megmossa arcát a fürdőszobában.) 104 . nehezen megy el. hogy menjenek kezet mosni. nem fárasztja anyukáját. A rendőrség hamar kiment keresni. jó verbális készséggel. hogy vége az órának. de csak azért. S megköszönték a mamájuknak. és felhúzta az anyját. Néhány iskolai vagy otthoni eseményről is beszámol. Úgy tűnik. És anyukája és apukája egyszer megfogták. hatalmas. De a mama közben. láthatóan örül jó teljesítményének. hogy telefonáljon a mentőnek.„Mert talán megint beteg lenne!" Megbeszéljük.

úgy imbolygott. A gyereknek nagyon megtetszik a játékos. amihez Dénes ragaszkodik. különféle kifogásokkal tér ki a beszélgetés elől. Nagyokat kacag. és azt mondta. mert egyedül hagyták a szülei. és mind a húsz nyulat megsütötték. néninek? Nekem nagyon rossz volt. Dénest ez az érzés bénítja meg az iskolában (iskolafóbia). A pszichológus külön foglalkozik az anyával.„A Dzsungel zöldellő tájában egy nagy párviadalnak voltam szemtanúja. érthetővé teszi számára. lendületesen. ha sportolna. ugrándozik. hogy az első beszélgetéskor említette tehetetlenségét. aki a vadász barátait meghívta vadászni. hogy hol tartanak. Kiderül. ötöse van testnevelésből. és a földre pottyant. Mindegyik vadász megcélzott egy nyulat. nem tett jót neki.úgy tűnt ." 9. és a nagy lakmározás után jóllakottan visszatért az ösvénybe.) Január 7-én. egy domb mögé bebújtak. tudja. marokkóval. Felidézi." Úgy látszik. A tigris akkor ráugrott a kis jószágra. annyi nyulat lőttek le. Olyan nagy lakomát csaptak. Ezt álmodta: volt egy erdész. rajzos írástanulás. A kis majom ijedtében elengedte a fát. A tigris meglapulva. elszakadási szorongása fokozódott. három hétig csak köröket kell rajzolnia. sötét szobában. (Az apával nem lehet találkozni. ez motiválja majd iskolai aktivitásának fokozására. hogy mikor hazament az egyik vadász. barátkozik az osztálytársakkal (főként lányokkal). így történt. Az anya sokkal nyugodtabb. ezért nem tud ott olvasi és írni. éppen akkor futott el egy nyúlcsapat. hogy nagyon szereti a tornaórát. azután a körökbe betűk kerülnek. hogy a húsz nyulat megették a vadászok. A vad tigris alattomosan sétálgatott az erdőben. mindenki ki van szolgáltatva váratlan szerencsétlenségeknek. Megállapodunk abban is. Megbeszéljük. de nem volt rá ideje. színes ceruzával. írása azonban sajnos elégtelen. Nagy büszkén az erdész házába vitték a nyulakat. hogy a kisfiú sokat változott. hogy olvasásórán követi szemével a hangosan olvasott szövegeket. hogy a kis majom lóg a fán szórakozásból. hogy nem panaszkodnak a gyerek előtt betegségre vagy fájdalomra (fejfájás. Bólint. hogy anyukája is jobb kedvű lenne. Az anya . szorongásainak leküzdésére. és mert nagyon szomorút álmodott. észrevétlenül egy óvatlan pillanatban a kis majomnak ugrott. A téli szünet után első alkalommal jön el a gyerek." A katasztrófaasszociációkkal párhuzamosan a gyermek egyre derűsebb. és helyesen mondja el az olvasmányok tartalmát. hogy írásnehézségeivel foglalkozzunk. rendszeresen elviszi Dénest a közeli tanuszodába. hogy fia erős szorongásának fő oka. Meglepően gyorsan jön a 105 . A Justné-féle módszert alkalmazzuk. Januártól február végéig minden ülésen fél órát az írásra és az olvasásra fordítunk. fél óra marad a történetek „kitalálására". s mikor beértek a házba. Beszámol „jó dolgokról": fia mostanában rendesen eszik és alszik. hogy nem jöhettem. Egyszer egy kis majom nagy játékba merülve ugrált a fákon. hogy nekiment a falnak.) „A kis nyuszi felébredt.megértette. hogy érzi. hogy itt az ideje. és az udvaron labdázunk. Ismét lehangolt és szótlan. mintha most lépne iskolába. hízott egy kilót. és érzelmileg közelíteni egymáshoz az apát és fiát. és egyszer megjegyzi. Játszunk rejtvényekkel. az első lépésektől kezdve. hogy kísérelje meg jobban megérteni férje „nehéz természetét". szomorú. CAT-kép: (Kis fehér nyúl ül egy gyerekágyban. a tanító néni meglátogatta őket. Kérdezi: „Nem hiányoztam Zs. majd a második hónapban rövid szavakból álló rövid mondatokat írhat a szokásos iskolai füzetbe. négyese „matekból és környezetből". mint az első hetekben. megbízatásait lelkiismeretesen teljesíti. hogy félti anyját a betegségtől (haláltól). gyomorfájás). hogy a gyereknek előbb a családban kell megismerkednie az öröm. hogy a karácsonyi szünetben vidéki rokonokhoz küldi egy-két hétre. Az anya megígéri. gyorsan begyújtottak a tűzhelybe. mikor észrevette. az ajtó tárva. Tanácsoljuk. hogy falun volt 10 napig. tehetetlen. Kimentek az erdőbe. és úgy veszi észre. és sorra mind ahányan voltak a vadászok. a siker lehetőségeivei. már többször gondolt erre.

amikor unatkoztak. Olvas. fest. előveszünk néhány TAT-képet. áprilisra csak annyi maradt belőle. és a kismajmot majdnem elkapta. aki már nem szokott értejönni . A búcsúzáskor azt mondja: „ha igazán azt tetszik hinni. miért akar meglógni? „Félek a szégyentől" . hogy ha felszólítják. és nagyon legyengült. hogy az anyuka és a kis maci fog nyerni. ott szállást kértek és ennivalót. egy órát késett otthon.március 4-én este kétségbeesetten telefonál. megint megcsúszott az autó kereke. akkor most új meséket fogok ezekhez a képekhez mondani. Telefonon kapcsolatot tartunk anyjával és a pedagógussal. képre a következőket mondja: „Egyik nap nyugodtan autózott egy ember a hegyek között a családjával együtt. Betértek egy fogadóba. 2. hogy a gyerek nem jött haza időre. annál volt a kis maci. majd bemegyünk beszélgetni. aki következett." 7. A harmadik osztályosok futóversenyében ő lett az első.) „Volt egyszer egy medvecsalád. A osztályban már nem „peremgyerek". A kilencéves fiúk életkori sajátosságaira hivatkozunk. hogy én vagyok a kengurucska és a kismackó és a majomgyerek. az a kismackó (2. hogy sétálgatott. s Dénes azzal kezdi.mondja könnyekkel a szemében. verset tanulunk.siker: könnyed kézzel. kettes és hármas jegyeket szerez. és éppen ez miatt az apuka nyerte meg. verekszik is. Amikor kérdőre vonják. Az iskolai felmérő dolgozatok már nem elégtelenek. hanem zsupsz! beleestek. sokat szeretne tudni. Egy idő után abbahagyja a sírást. A terapeuta szótlanul leül mellé. CAT). CAT). Dénes tervezi meg az órát. Egyszer csak egy szakadékhoz értek. iskolai szorongása szűnőben. az önértékelés és az aktivitási késztetés növekedését. hogy ezt nem lehet és nagyon kikapna érte. úgy látszott. Most az anyukánál volt. ezt már nem vészelték át. Negyedórát célba dobunk. részint az először látott TAT-képekre. lecsúszott egy kicsit az autó kereke. amelyekre szintén szorongásos asszociációkkal reagál. és átugrott egy másik fára. hogy az iskolából mindig szeretne meglógni. de tudja. Megjegyezzük. beszélgetünk. de az pofán rúgta. hogy sorba. s ez már többször előfordult a tanítás végén is. és készülődik hazafelé. megint a szakadékhoz értek. új történeteket talál ki. De nem bírta az anyuka. és jó jegyei is vannak. A gyerek tanulmányi teljesítményei folyamatosan javulnak. elsápad és csak egy kis szünet után szólal meg. Ledobja magát a földre. akik mind meg akartak lógni otthonról az ő történeteiben? Előbb elcsodálkozik. hogy „nagyon messzire el merek menni és nem félek. de hibátlanul. fejét karjai közé rejti. szabályosan formált betűket ír. Március 11-én Dénes kéri." Március 18-tól április 29-ig változatos foglalkozásokkal telnek el az ülések. hogy a gyereknek valóban szüksége van a „levegőzésre" és erre az önálló ténykedésre. Az alábbiakban az e szakaszban elmondott történetekből néhány példát közlünk.) „A majomtársaság felmérgesítette a tigrist. Ragyogó arccal közli: elmúlt rólam a félelem az írástól. Éppen ezért hétvégén. kötelet húztak. Közben kifogytak a CAT-képek. és egyre jobban zokog. azt mondja. A pszichológus megkérdi. hogy fél órát." Édesanyja. A tigris nagyon dühös lett. kissé lassabban a kelleténél." 106 . Úgy csinálták. de még átvészelték. „levegőzött" egy kicsit. Nagyon feszült volt a helyzet. mert éppen terhes volt. hogy a „történetek" helyett játszani szeretne az udvaron. részint a régi képekre. „elcsavargott". hogy ugye nem ő az a kengurucska (4. CAT) és az a majomgyerek (8. Legkedvesebb szórakozásuk a kötélhúzás volt. CAT (A medvecsalád kötélhúzásának új változata. Másnap indultak visszafelé. Festményei és történetei tükrözik az énfunkciók erősödését. diktálásra ír. azután közli. például a 11. CAT (A dzsungel kép új változata. nagyon szerettek hétvégeken szórakozni. köré gyűltek és ordibáltak. kíváncsi és okos. hogy eltévedek".

Azt kiabálták. Dénes csak kéthetenként jött ebben a hónapban. hogy ne érezzen ellentmondást vagy nagyfokú eltérést az apa és az anya elvárásai között? Teherbíróbbá vált-e a köztük lévő kapcsolat? Erre nem válaszoltak. Múltjuk olyan jelentős eseményei tárultak fel. és segítőkész.gondolta és amint gondolta. A gyermekkel kapcsolatos problémáikat.telésüket a másik fél ellentétes nevelési nézetei és gyakorlata miatt hevesen. őszintén. Az apa is hajlandónak mutatkozott eljönni. amelyekről a másik fél ez ideig nem tudott. Néha elfelejtkezett magáról. Dénes iskolai éve hármas és négyes jegyekkel zárult. focizó. Mindenki felriadt.megnyilvánuló riasztó. Nagy múlatás közben a majomnagyapa képét lelökte a falról a kis gyerekmajom. az iskolai teljesítményekben . Dénes látványosan „átpártolt" a kortársi közösségekhez. amiről ő még nem tudott. csak ma ilyen napja volt. Mikor már elelmélkedett. Mikor hazament. mert ő rendes volt. elindult haza. ifjúkori mély csalódásaikat. és az új helyzet könnyített szorongásain. társaskapcsolati nehézségeiket. hogy leesett a kép.) Az utolsó beszélgetés alkalmával felvetettük: képesek lesznek-e Dénest úgy nevelni. majd anyutól megkérdezem . A két szülővel együtt akartunk beszélgetni. Jó lenne egyet csónakázni. De ő nincs itthon. a társas kapcsolatokban. hogy az iskolaév végén le lehet zárni a terápiás foglalkozásokat. végignézett a folyóparton. ne menj az örvényes helyre! így hát elment csónakázni. biztonság. manifeszt szorongásos tünetekkel. Kezdetben a pszichológushoz fordultak közléseikkel (látszólag). illetve szélsőséges nyerseséggel fogalmazták meg. meg is tette. most menj aludni!" A kis majom elment az ágyába és lefeküdt. a pszichológus iránt ellenségesen távoztak. később már csak egymással beszéltek. Az anyukája mondta neki. Döntőbírónak szerették volna bevonni a pszichológust. Jól beilleszkedett a nagy lakótelep térségein játszó. A majomanyuka megszidta a kis majmot. de meg kellett érezniök. amit őszinteségük és szülői felelősségük jelének ítéltünk meg. hogy a helyes konklúzióra csak ők. mi volt ez?" És mikor felnéztek. (Ez természetesen közelebb hozta őket egymáshoz. hirtelen fordulattal egymásrautaltságuk. „jaj.) „A majomanyuka és a majomapuka meghívták a barátaikat. nehez.CAT (A majomcsalád új változata. leromlott egészségi 107 . hogy a természet nagyon sok mindent rejt magában. a 12 BG (táj." Úgy láttuk. csónakkal) „A természet szép mondta Zoltán." S végül egy újonnan mutatott TAT-kép. A pszichikusán még labilis anyának így kevesebbet kellett a gyermekkel foglalkoznia. Májusban három alkalommal foglalkoztunk a házaspárral. 8. miután telefonon egyeztettük vele az időpontot. Mire a szünidő elérkezett. És hogy mit mondott? Azt mondta neki „vigyázz magadra kisfiam. és hogy a beszélgetésekben elhangzottak ehhez hozzásegítik őket. akkor látták csak. s miután ezek felszínre kerültek. D. szinte minden élettevékenységében . a szülők jöhetnek rá. ha a szülők képesek lesznek támasztnyújtóan viszonyulni Déneshez.és elismerésszükségletük nyert kifejezést. és örökre megmaradt benne az a friss levegő és az egész természet. egymással baráti vagy ellenséges kapcsolatban lévő gyermekcsoportokba. Házassági konfliktusaikat előbb sértődött kifakadásokban tették szóvá. és megfigyelte. elmehetsz. hogy jól van. Dehát aputól meg kellene kérdezni. Összefoglalás I. A szülök elmondták gyermekkori sérelmeiket. Nem baj. de nagyon vigyázz.a játékban. pedig nagyon aranyos volt. mert nagyon rendetlen voltál ma. Feldúltan.

roppant nagy igyekezettel küzdött szorongásának verbális kifejezéséért. állandósult szorongásos neurózishoz. a fagyvilágban anyja mögött kullogó kis jegesmedve érzelmi bizonytalanságáról szól. figyelem.a diszlexia specifikus módszerrel történő gyógyítását. A színek. mégsem lehetett vele terápiás kapcsolatot teremteni a kisgyermekeknél szokásos bábozással. rideg. Dénes kezelésében a korrektív emocionális élmény (ALEXANDER. Tárgyiasult szorongásaival így szembe tudott nézni. teljes passzivitásba vonul vissza. lerombolja gátlásaikat. Az anamnézis az új helyzetekre ismételten kiújuló korai traumákat. A verbális önkifejezés ugyanis teljesítményjellegű alkotás volt. a szorongó anyával való azonosulást. a formák manipulálásának emocionális élménye oldja a cselekvéstől való félelmüket. Ez a traumatikus élmény nemcsak a tanuláshoz szükséges intellektuális készségeit . de akadályozta az új közösséghez való alkalmazkodását is: nem az anyáról való leválás irányába hatott. pedagógus) negatív minősítésének hatására görcsösen megmerevedik.. Az iskolai kudarcok kiindulópontja Dénes anyjának kórházba kerülése volt. halálfélelmét a tűzhányó kitörésével és a tenger mélyén fuldokló búvárral jelzi. 1946) terápiás eljárást alkalmaztuk.és TAT-tesztek mozgósították a gyerek verbális készségét.párhuzamosan a pro. bűntudatos azonosulását félreérthetetlenül ábrázolja a madárfészekre puskával célzó alak.jekciós technikákkal .) Dénes kilépett passzivitásából: kreatív fantáziamunkával. lemondásba. Dénes első képeiben drámai megjelenítésben tudatta kínjait: az Északisarkon. s így ő maga szerezte meg magának a korrektív emocionális élményeket. T. a teljesítménymotiváció.petenciától való és a bűntudat okozta szorongás. M. Énképébe beépült az önbizalom. a nyolc és féléves korban is fennálló infantilis dependenciát. s ha ráhangolódnak erre a tevékenységre. Ezek a külső és belső történések vezettek az igen intenzív. F. hanem ellenkezőleg. emocionális kötődést a távollévőhöz. a projektív CAT.-FRENCH. Bekövetkezett a kedvező fordulat. apja vele szemben visszautasító. (A verbális pszichoterápiák hatékonyságának alapja. Történetszövéseinek első sorozata is már ebbe a folyamatba illeszkedett be. a beszéddel szembeni ellenállása megszűnt. E jelentős belső történésre és a pozitív indulatáttételre támaszkodva. képesekké válnak szimbolikusan közölni feszültségeiket. A neurózis terápiás feldolgozása az eset súlyosságához viszonyítva gyors eredményeket hozott. emlékezet bénította meg. és a jól sikerült megoldások egy magasabb szintű elhárításhoz.érdeklődés. A hasonló korú szorongásos gyermekeknél többnyire bevált módszernek bizonyult a művészeti terápia. Túlfütöttek és ellazultak egyszerre. az elaborációhoz segítették. s a kompetenciaélmény fellazította a gyerek eddigi nyomasztó inkompetens állapotát. Bár Dénes vezető elhárító mechanizmusa a regresszió. a beteg belső világából átköltözik a külvilágba. Életkorának 108 . azaz festés-rajzolás-agyagozás egyénileg vagy 2-3 gyerekből álló csoportban. akkor a régen nélkülözött „siker" és „alkotás" elragadja őket. amit szavakba foglal. Megindult az önállósodási folyamat. az agresszorral való ambivalens. ami a felnőttek (apa. és ez meghozta a verbális önkifejeződés lehetőségét is. annak részévé válik. megkezdhettük . Depresszió felé közeledő regressziós folyamat látszott kibontakozni.állapotban került a pszichológushoz. erősítette a kapaszkodó. Családi környezete nyomott hangulatú. veleszületett alkati szenzibilitást és alacsony frusztrációs toleranciát derített fel. A gyerek nem tudja feldolgozni iskolai kudarchelyzetét. hogy a szavak oldják fel a legdinamikusabb formában a neurotikus ember elszigeteltségét: a trauma. anya. az interperszonális kapcsolatokra való törekvés. lehetőséget találnak konfliktusaik. amelyben összefonódott a szeparációs. szorongásaik kivetítésére. Dénes történeteinek „non-direktív" értelmezése új szakaszt nyitott meg a terápiában: a régebbi katasztrófatörténetek helyett szerencsés kimenetelű új történeteket asszociált a már ismert képekhez. az inkom.

nehézkes. Szomatikus tünetek: alvászavar. Rendszerint puha. Indítékszegénység. A depressziós személyiségfejlődés mélyen gyökerező. A reaktív depresszív állapotnak a depressziós személyiségfejlődéstől való differenciáldiagnosztikája nem elsősorban a tünetek különbözőségére épül. A gyermek részére a világnak nincsen „felhívó jellege". A pszichoreaktiv depressziós tüneteket mutató gyermekek képesek személyi kapcsolatokat kötni. mert nem tudják vele megosztani érzelmeiket. néha sztereotip foglalkozásokkal tölti idejét. Depresszívvé válhat a gyermek. Tartós csavargásba. fejezet) szinte egyenes folytatása. próbálja az egészséges személyiségű gyermekeket utánozni vagy alkalmazkodni hozzájuk. Az alaphangulat nyomott. akik részt veszne! mások bánataiban. az anaklitikus depressziónak (lásd II. az enyhébben károsodott depresszív gyermek azonban. és együtt jár a családtagok elvesztésével vagy a bennük való súlyos csalódással. ha olyan családban nő fel.egyidejűleg állnak fenn. a gyermek rendkívül veszélyeztetett helyzetbe kerül. tragikus életsors vagy rendkívül mély szorongásos állapot következményei. megismerő és cselekvő aktivitása már kora gyermekkorban gátlás alá került. A felnőttek depressziójára . szomorú. a gyermek passzivitásba süllyed. hogy a gyermek csecsemőkorában sérült-e. egyedül lézeng. A hasonló életkorú gyermekek nem kapcsolódnak hozzá. ami megnyilvánulhat érzelemmentes.kisebb-nagyobb mértékben . A szakirodalom különbséget tesz a depressziós személyiségfejlődésű és a reaktív depresszióval küszködő gyermek között. étvágytalanság. mosolyog. szétszórtság tapasztalható. időnként játszik. panaszkodó viselkedésben. ahol a felnőttek nyomott hangulatúak és a gyermek azonosul velük. mint inkább annak a felderítésére. gondolkodási és szomatikus zavarok jellemzőek.megfelelően le tudott válni anyjáról. A világ tárgyai nyugtalanítóak vagy közömbösek számára. Tüneteik tragikus élmények. Ha a depresszív reakció 9-10 éves korban vagy még későbben alakul ki. érdeklődéshiány. nem tudják bevonni cselekvéseikbe. infantilis függése megszűnt. hogy jelenlegi állapota az „anaklitikus 109 .hasonló tünetegyüttes jellemző. ezért is nem tud játszani. közömbös magatartásban vagy ellenkezőleg. esetleg öngyilkosságot kísérel meg. ha a fenti tünetek . unatkozik. a felnőttől eltérően. Ötletei nincsenek. A házastársak megtanultak őszintébben kommunikálni egymással. ráhangolódtak a köztük felmerülő és a gyermekükkel kapcsolatos problémák empátiásabb megközelítésére. tónuscsökkenés. Dekoncentráltság. érdeklődésüket. mindenütt veszélyt gyanító. érzelemgazdag gyermekek. súlyveszteség. cselekvési. A gondolkodás lassú. nehezen gyógyítható folyamat: a hospitalizációs ártalom egyik következményének. nyugtalan. A lappangó belső konfliktusok elaborációja és intenzitásuk fokozatos csökkenése megmutatkozott az iskolai közösséghez való alkalmazkodásában és értelmi képességeivel arányos teljesítményeiben.egyéb zavarokkal társulva . A foglalkozásokat követően lassan megváltozott a családi légkör. Gyermekkori depresszív magatartást (illetve személyiséget) akkor diagnosztizálhatunk. monoton. narkotikumok által szerzett „csodákba" menekül. A depresszív magatartás A gyermekkori depresszív állapotra sajátos érzelmi. bágyadt mozgás gátolja a cselekvést. A terápia lezárása előtt intenzíven foglalkoztunk a szülőkkel.

ők hatéves korában adták vissza a Gyermekvédő Intézetbe. szív felett zörej. Agyidegek. enyhe tremor.) Kapcsolata édesanyjával nagyon rossz. pszichoterápia megkísérelendő. (Az intézet nevelői szerint anyai ágon családi terheltség áll fenn. leányanya. Az alábbiakban a depresszív gyermekek eltérő típusainak magatartási jellegzetességeit szemléltetjük. Sajnos senkihez sem kötődik. tizenkél éves fiú. Érzelmi és társas magatartásában erős hospitalizációs jegyek mutatkoznak. de emellett hideg magatartású. kapcsolatnélkülisége állandóan foglalkoztatja. Értelmi fejlettségének fokát így pontosan megállapítani nem lehetett. Egyéni bánásmódot. riadt. játéknak tekinti tanszereit is." Az idegorvosi vizsgálat szerint: gyengén táplált és fejlett. nem pubertál. először nem volt hajlandó csak igennel és nemmel válaszolni. 5. Miliőártalom neurotikus tünetekkel. osztályos A nevelőotthon „speciális" intézeti elhelyezését javasolta. Zs.: Testi fejlődésben. mégis. Egy bátyja gyógypedagógiai intézetben van. illetve viszi ki magához.depresszió" következménye-e. óvodás. mindenki és minden iránt közömbös. Dg. pszichoterápiás foglalkozással feltehetően enyhíteni lehetne szorongásain és magányosságán. Tudomásunk szerint anyjával egyszer találkozott. Étvágytalan. szeret egyedül lenni. A csoportvezető véleménye: „Gyenge képességű. nem tud alkalmazkodni. azóta 3 nevelőszülőnél és 4 intézetben nevelődött. vagy pedig későbbi életkorban érte az a trauma. Erős dermografizmus. semmi sem érdekli. amelynek pszichikus feldolgozása feltételezhetően még folyamatban van. osztályos. infantilis. A projekciós tesztek perszeverációt. Halmozottan fordulnak elő suicidképzetek. hogy teljes árvasága. A pszichológiai vizsgálat szerint: Egynapos kora óta állami gondozott. Sokszor céltalanul bolyong. Rendetlen. de ezekről is könnyen leválik.. suttogott. nehezen alszik el. A nevelői jellemzés szerint: „Dacossága és gátoltsága miatt nagyon problémás gyermek. nem ír neki levelet. törődést igényel. Nagyanyja is csak bátyját látogatja. tenyerek nedvesek. Rokonai közül senki sem látogatja." Pszichoreaktív depresszív állapotú gyermekek: „S. Egyik nevelőszülőpárra sokat gondol. sivárságot tárnak fel. egész testében remegett. Látszólag inkább személytelen vagy irreális kapcsolatokhoz való ragaszkodás jellemzi. reflexkör rendben. A pubertás folyamán esetleg még kötődésre képes. Az összkép depressziós személyiségfejlődésre utal.felszínre került. anyja után vágyódik. Enyhén hipermotilis. 110 . nevelőotthonokban készült pszichológiai leletekkel. de ezekkel sem tud kapcsolatot teremteni." „N. egykedvű. testvérét nem szereti.) Depressziós személyiségfejlődésü gyermekek: „M. fél karját elvesztette." Pszichológiai vélemény: csecsemőkora óta állami gondozott. Valójában egészen magányos. sok türelmet igényel. (Az intézetekben sok depresszív gyermek él. becslésünk szerint közepes szintű. tizenkét éves leány. érésben elmaradt. Értelmileg a tízéves gyermekek szintjének felel meg. Bár az exploráció során zárkózott. Válaszait alig lehetett megérteni. Családi körülményei rendezetlenek: anyját baleset érte. M. hatéves fiú. ha lehetőség van rá. Nagyon nehezen oldódik. 5. A tesztvizsgálatokban nagymértékű szorongást árult el. Nyugtalan. I.

Nagyon erősen fantáziál. Az idegorvosi vizsgálat lelete: inreflexek nehezen kiválthatók. Pszichoterápiára szorul reaktív depressziója miatt. Számfogalmai a hármas számkörre terjednek ki. indítékszegény. csak a vizsgálatvezetővel együtt játszott. Képolvasásra a 4-5 éves kornak megfelelően képes. Performációs vizsgálatokon sok az iránytévesztés. társai testi épségét veszélyezteti. otthon nem talált senkit. nyugtalan. A gyerek elmondja. erősen szorongó. vonalvezetése reszketősen bizonytalan. Érzékenysége miatt fokozottabban sínylette meg az őt. a vonalak kapcsolódási helyei nem megtartottak. 1. osztályos. de igen nehezen alkalmazkodott a feladathelyzethez. sodorható. elnyomott traumatikus veszteségélményt." V. Nehezen alszik el. Egy év óta állami gondozott. felfokozott érzékenység és elzárkózó magatartás jellemezték. Ezalatt két nevelőszülőnél és két nevelőotthonban volt. Fontos. Bábozásnál a bábukat nem beszélteti. sokszor zokogott. és segítsék a gyász feldolgozását. bemászott az ablakon és három napig nem evett semmit. Fáradékony. hogy a csoportéletbe csak fokozatosan. hogy a gyermek környezete és a gyógyító intézmények felismerjék a többnyire elfedett. és késő este tér vissza az intézetbe. Kissé beszédhibás. amit a gyermek szülőjének vagy közeli hozzátartozójának halála vált ki. Különösen a korai árvaság és a felnőttek reaktív depressziója közt találnak kapcsolatot" (107.Jó értelmi képességű. VIKÁR saját esetei alapján feltételezi. Tremor közepes. érő miliő. A. Viselkedése infantilis. még a csoporttevékenységtől való visszahúzódását is el kell nézni ennek érdekében. Étvágytalan. Hangulata nyomott. irreális. Szüleivel való kapcsolatát támogatni kell. teljes elhanyagolás). erőltetés nélkül kapcsolódjon be. hogy egyes pszichiátriai vizsgálatok a későbbi depressziósok anamnézisében feltűnő nagy számban (41%) találták az egyik szülő korai halálát. Mozgása lassú. A gyermeki gyászreakció miatt viszonylag kis számban kerülnek pszichológiai és pszichiátriai rendelésre a páciensek. VIKÁR GYÖRGY (1984) jelentős tanulmányában mélyrehatóan elemzi a szakirodalomnak e témára vonatkozó elméleteit és kezelt eseteit. A pszichológiai vizsgálaton csupán hosszas foglalkozás után szólalt meg. Az intelligenciavizsgálatok szerint a normális intellektus alsó határán mozog. rosszul alszik! A pszichológiai vizsgálat lelete: értelmileg retardált. támasz nélküli. visszahúzódó. hogy késő este. ingerlékeny. Órákon feláll és kimegy. hogy reggel elmegy. Kívánatos. Gátlásossága miatt erősen romlik teljesítménye. csak a negyedik alkalommal volt vizsgálható állapotban. félszeg. Előfordul. a sarokban kuporodva találták meg. A személyiségvizsgálat adatai szerint súlyos miliőártalmakra és emocionális traumákra kibontakozott pszichoreaktív depresszív állapotban van. Élénk hasi reflexek. pedig fontos lenne. Ha dührohama van. nagyon étvágytalan. Tettei következményeit nem tudja felmérni. Egy év óta állami gondozott csavargás miatt. A csoportjában sohasem játszik.és nevelési ártalmakat (alkoholista szülők. hogy a gyermek gyászát a freudi „ismétlési kényszer" segítségével fantáziaszövögetésekben dolgozza fel.írja a szerző -. a pincében bújt el két napig." Specifikus reaktív depressziónak tekinthető a gyászreakció. Az első intézetben két hétig alig szólalt meg. igen érzékeny gyerek. „A kérdésnek különös hangsúlyt ad . de nem értelmi fogyatékos. a veszteség patogén 111 . fantáziáiban nagyrészt félelmek és az ezek következtében kialakuló agressziók szerepelnek.). (Ha ez nem történik meg. megdermedve. Gyanakvó. tenyerek nedvesek. hogy először az óvónőhöz kötődjön. amikor nem mert hazamenni. dekoncentrált volt. 5. tizenhárom éves leány. A nevelői vélemény szerint: decemberben szökésben volt.

s a veszélyt rejtő realitáson ezekkel úrrá lehet. átmeneti mozzanatai : nappali álmodozások. akit hároméves korától egy csúnya. amíg a ház lakói a halott asszony mellett fekvő eszméletlen fiúra rá nem találnak. sőt még azt sem állíthatjuk. okos. és ezek után a pszichoterápiában a traumatikus élmény tudatosítható és elaborál. majd összefüggővé válnak. hogy kórházba viszik.nevelt fel. a reális élethelyzet által nem indokolt. mindig egyformán. ugyanúgy mint a gyermeki fejlődés egyéb.ható. hogy azok akaratától függetlenek. agóniájában felnőtt módon kell támaszt nyújtania. azután a gyermek fantáziájában felbukkannak a trauma egyes részletei. A legtöbb felnőtt vissza is emlékszik gyermekkorának ilyen jelenségeire. A gyermekkorban mutatkozó kényszergondolatokat és kényszercselekvéseket nem tekinthetjük kényszerneurózisnak. a gyermekek egy része még nem hagyta teljesen maga mögött a kisgyermekkori mágikus gondolkodást. talán anyahelyettes). amelyek elmúltak. különben baj éri őt vagy egyik családtagját. egy meggyilkolt arab prostituált gyermeke. bármilyen rémületet keltő is. . Három hétig az oszladozó hulla mellett marad. A fiú nem bírja elhagyni. hogy a kényszergondolatok ijesztőek. üvegszámra önti rá a kölnivizet. Róza mama haldoklik. hogy a későbbi kényszeres karakter előjelei. Előfordul azonban. és nagyon szenved. hármat fordulni. vagy valamit meg kell tennie meghatározott időben. 2. mielőtt bemegy az ajtón stb. EMILÉ AJARD francia író híres regénye „La vie devant soi" (Előttem az élet. A gyermekkori kényszerek ugyanis fejlődéslélektani folyamatokhoz kapcsolódnak: 1. hogy a szépirodalmi ábrázolás meg tudja ragadni a pszichikus folyamatok lényeges elemeit. DÜHRSSEN (1962) idézi egy gyermek szavait: „Mindig arra kell 112 . furcsa. Momo. érzelemgazdag fiúvá serdül. A regény végén a patológiás gyászreakció. aki talpraesetten tájékozódik a párizsi szubkultúra dzsungeljében. Ismét egy példa arra. A magával tehetetlen Róza mamának szenvedéseiben. Momo egyedül Róza mamát szerette. amelyekről a kényszeres gyermek úgy érzi.jelleget ölthet: a különböző neurotikus tünetek rögződnek. „Muszáj" valamire gondolnia (esetleg szavakat magában mondogatnia).) művészi erővel ábrázolja a 14 éves Momo tragikus gyászát. később az apaimagóban való brutális csalódását. ahol az orvosok meghosszabbítják szenvedését. beteg öregasszony . akinek gyermekei egy látogatásakor megalázzák. érzelmi történések. A gyerek egészséges.kiöregedett prostituált . Kisgyermekkorában átélte az anyjától való elszakadás traumáját. arcát újra és újra bekeni pirosítóval és púderrel. többnyire szorongással összekapcsolt gondolatok. hogy a gondolat és a kívánság mindenható. a varázsmondatok. de hisz még abban. és rettenetesen fél. A gyermekkori kényszerek A kényszeres tünetek olyan állandóan ismétlődő. Momo egy éjjel letámogatja a pincében berendezett titkos kis szobájába. a gyerek egész valójában ki van nekik szolgáltatva. nem tűnik érthetetlennek. ambivalensen ugyan. serdülő korában egy szép fiatal színésznő pártfogolja (Momo talán szerelmes belé. .) az „izoláció" elhárító mechanizmusaként csökkentik bűntudati vagy teljesítményszorongásait.) A gyászmunka folyamatában szabályszerű időbeli egymásutániság tapasztalható: először jelentkezik az elhárítás. és nagyon sokszor csalódott rövid életében. a ceremóniák vagy a játéknak is felfogható bizarr cselekvések (meghatározott kövekre lépni az utcán. ahol hamarosan békésen meghal. cselekvési késztetések.

és a környezeti hatások megváltoztatásával. hogy előjöhetnek a bogarak. addig a disszociális magatartásokat mind a gyermek. habár a gyermekek homályosan érzik fenyegetettségüket. kényszeres magatartásokat és motivációit a gyermek énidegennek.kus fantáziák). hogy nincsenek bogarak. így keletkeznek a rögződött kényszergondolatok (mágikus. akkor feltehető. durván becsmérel gyermeket. Ha túl sok büntetés és dresszúra éri a motoros funkciók gyakorlása. frusztrációk és konfliktusok következményekéntjön létre. és a kényszercselekvések (rendcsinálási. DÜHRSSEN . tisztogatási stb. És akkor félek. A disszociális neurotikus tüneteknek esetleges későbbi. hogy más neurotikus megnyilvánulásokhoz hasonlóan. hogy valódi kényszerneurózissal kell számolnunk. gúnyolódik. depresszív. akaratának kibontakozása. Tudom jól.és más freudi iskolák . hogy minden frusztrációnak törvényszerű következménye az agresszió . nehéz élethelyzetekben gyenge énmüködése felmondja a szolgálatot: a gyermek spontánul feltörő tudattartalmait úgy éli meg. Ugyancsak változó a különböző szituációkban. leküzdhetetlen indulataikat. mint tőle idegen kényszert. akaratától függetlennk érzi. Az ilyen gyermek részére a világnak túlhangsúlyozott .gondolnom.elmélete szerint a kényszerneurózis a gyermek második és harmadik életévében bekövetkezett károsodások utóhatása. mosakodási. valódi antiszociális állapotba való átfordulását ebben az életkorban még nem lehet prognosztizálni. ellenséges viselkedés már a gyermekkorban is igen széles skálájú: az agresszív gyermek bosszantja társait. rágalmaz. ami megbontja a személyiség egyensúlyát.már megismerkedtünk a 113 . Később. aminek orvoslása csak pszichoterápiás kezelés keretében történhet. alattomosan. A klinikai pszihológia általában neurotikus tünetként értelmezi a gyermekkori disszocialitást. váratlanul és ok nélkül csípi. akit éppen lehet. Károsodást szenved nemcsak önálló gondolkodása. és a korlátozások ellen feltámadt agresszív tendenciáit is el kell nyomnia. az expanzió miatt. Disszociális tünetek Míg a szorongásos. de mégis állandóan ilyen furcsa elképzeléseim vannak. cselekvése. kínozza azt. a cselekvés. dühösen és kegyetlenül verekszik. Bár a legújabb kísérletek megcáfolták azt a hipotézist. illetve pszichoterápiával gyógyítható." Ha a pubertásig elhúzódóan. sztereotip tevékenységek). A szenvedés előidézését célzó. alkatú és élettörténetű gyermekeknél. de saját tudati folyamatainak aktív irányítása is. Az agresszív magatartás különbözőképpen jelentkezik a különböző életkorú. felnőttet. A motoros funkciók intenzív érlelődésének korszakában a gyermek szenvedélyesen kívánja a mozgást és a tárgyi cselekvést. rúgja. felszólító jellege" van. mert a környezet a gyermeket állandóan kötelezettségekkel és szabályokkal veszi körül. mind környezete többnyire szándékosnak tartja. fokozódó intenzitással jelentkeznek a fentihez hasonló tünetek. A motiváció ezúttal is rejtett. tekintve. szitkozódik. „öncélúan" pusztít és rombol. akkor a látszólagos alkalmazkodás hátterében feszültség és izgalmi állapot húzódik meg. Az agresszivitás A gyermekkori disszocialitás legáltalánosabban tapasztalt megnyilvánulása az agresszív magatartás. agresszív vagy mazochiszti.

Az agresszív ösztönöknek éppúgy van született. gúnyolódások. A gyermekek agresszivitásának legjelentősebb forrásai az alábbiak: . a felnőttek félelemkeltő bánásmódját kell megszüntetni és a gyermek szorongásait csökkenteni. ha magában foglalja a határozott követelményeket.frusztrációk két másik következményével: a regresszióval és a szorongással kétségtelen azonban. ez egyrészt levezeti belső feszültségét. a kirekesztettség. „megsemmisítésére" ösztönösen megtalálja a támadást mint kiutat. szeretetet. közvetlen lereagálása nem csökkenti az újabb és újabb támadó törekvések valószínűségét. hanem minden életkorban kiválthatja a gyermek agresszivitását és annak megtapadását a személyiségdinamikában. Beváltak a fizikai erőfeszítést igénylő munkák. agressziók és a gyermekben ennek nyomán feltámadt érzelmi reakciók: a dac. társai iránt rosszindulatú (rágalmazó. az egyént az élet folyamán érő külső ártalmak jellegétől és tömegétől függ annak későbbi telítettsége.).a fejlődés folyamán összegeződnek. szeretetmegvonással folyamatosan akadályozzák a kisgyermek önálló akarati törekvéseit. Közismert. megszabadítja magányosságától.impulzív cselekvésekhez. támaszt előlegezzen. illetve a nevelő az agresszív gyermeknek is bizalmat. így azok is elégtelenné válnak. gondozása.szív magatartás. a szervezési megbízatások.írja a szerző (125. A támasz nem jelent kényeztetést.A gyermek kínzó szorongásai leküzdésére. karaktervonásává válhat. egy becsmérlő arckifejezés vagy lekicsinylő legyintés éppen olyan erős bántást jelenthet. mely ha magas szintet ér el. Ezért szükséges.) Az erőszakos gyermeket feladatokkal kell ellátni.). továbbá az intelligenciának stb. . Az érzelmi élet e zavarainak korrekcióját csak az agressziót kiváltó okok feltárása alapján lehet megtervezni. árulkodó) gyermekek nagy többsége a családban elszenvedett agressziókat és frusztrációkat torolja meg a gyermekközösségben. sértések. s ugyanazon okból az énfékek fejlődése is zavart szenved. kísérletezését. hogy a felgyűlt agressziók pozitív érzelmek enyhítő hatása s az énfékek korlátozása nélkül . hogy a frusztrációkra adott leggyakoribb válasz az agresz. mint a pofon. az ingerküszöböt leszállítja. és ez a választípus rögződhet. a gyűlölet. tapasztalatszerzését. féktelen »acting-out«-hoz jussanak" . a következetes irányítást. tehát az egész belső miliő alkalmassá válik arra. erőszakos magatartása nemcsak a dackorszakban. 1. úgy az ismétlődő frusztrációkra a gyermek egyre erősbödő agresszív reakciókkal válaszol.Az agresszív személyiségfejlődés egyik kiindulópontja lehet a szülők (intézetben nevelkedő gyermekeknél a nevelők) indulatos-agresszív magatartása a dackorszakban lévő gyermekkel szemben.cialitás és az agresszió kapcsolatát. 114 . bűnözésben törnek utat. GYÖRGY JÚLIA (1967) monografikus müvében sokoldalúan elemzi a disszo.kedvezőtlen körülmények között . . a bosszúvágy . (Az agressziók szabadon engedése. azonban a körülményektől. A szavakban kifejezett támadások. melyek az agressziót ily magas belső'szintre emelik. a kisebbek védelme. az érzelmi disszociációt is előidézik. s később társadalom ellenes cselekvésekben. potenciális komponense. Ha büntetésekkel. Másrészt ilyen esetekben ugyanazon traumás élmények. mint minden más struktúrának (más ösztönnek. hogy a szülő. „Az agresszió forrásait illető szétágazó vitában álláspontunkat a következőkben foglalhatom össze. Figyelembe kell venni a következő alapelveket: Elsősorban az agresszió állandó forrásait. másrészt bekapcsolja a közösségbe. kegyetlen. verésekkel. belső feszültségi foka.Az érzelmi frusztrációk és a környezet durva. tartós életérzéssé válnak. Az átélt szorongások. hogy a verekedő. A szülők és más felnőttek agressziója nem csak a verésben és a büntetésekben kaphat formát. „énélményének" gyakorlását.

Stressz helyzetben irreális magatartás. büntetett előéletű. és egy ízben agyrázkódás szerepel. ha a gyermek környezetében gyakran tapasztalja a konvencionális hazugságokat. társaival szexuális játékokat folytat. 9 éves leány. Testi fejletlensége ellenére szexuálisan túlfűtött. osztályos „Három éve állami gondozott.kényeztesse. A projekciós tesztekben az agresszióra utaló válaszok hangsúlyosak. babusgassa. . 12 éves fiú. A hazugság indítéka ilyenkor rendszerint jól megérthető. magányos. erős agresszív feszültséggel. Enuretikus. Kötődési igénye erős. „hatalmas" lett.ami a jól megkonstruált szélhámosságig fokozódhat . Indulatilag fékezhetetlen. (Utóbbi főként akkor lép fel." A hazudozás Nem nevezhető neurotikus.indulatkitörésekkel újabb mintát nyújtson az agresszióhoz. S. mert a felnőttek fölé kerekedett. gyengeséget. a pubertásnak testileg még nincs nyoma. I. de teljesítményét igen nagymértékben rontja ingadozó figyelme. Nevelőapja a gyermek édesanyját elhagyta. és ott újabb nevelői ártalmak érik. jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. nem képes belőlük kilépni. amit György Júlia „züllöttségi alaphangulatnak" nevez. lehangolt . a kapcsolatokat azonban nem képes megvalósítani gátlásai. a „szolidaritási" vagy az „utánzásos" hazugságok körébe. Apja alkoholista. Gondolatvilágát ezek a tartalmak uralják. . A tesztek bűntudati feszültséget és a szexualitással összefüggő szorongást is jeleznek. időnként zárlatos viselkedés. vissza-vissza térnek. Személyisége. Kriminalitásba való sodródása nem zárható ki. Valószínűleg édesanyja is iszákos. vézna gyermek. kapkodása. életkorához mérten infantilis. az elvont fogalmak 115 . s többször komoly összegeket lopott. visszafojtott ingerültséggel bánjon a gyermekkel. szinte kényszerítő erővel. és ezáltal támaszvesztést). agresszív kirobbanásai miatt. a „félelmi". Lényeglátása. hamarosan kialakulhat az az állapot. és a hazugság maga könnyen besorolható a gyermeki hazugságok valamelyik ismert kategóriájába. 6. osztályos Az iskola hazudozásai miatt küldte a gyermekpszichológiai rendelésre. T.Feltétlenül elkerülendő.csendes. kórházi ápolás. Otthon sokat és erősen verték. hogy a felnőtt . Az orvosi vizsgálat szerint gyengén fejlett.s kárpótlást talál a hazudozásban. Anamnézisében sok baleset. huzamos időre szökik. A pszichológiai vizsgálat szerint értelmi fejlettsége kora átlagának megfelel. Ilyenkor jól érzi magát. Normális reflexkör.szembefordulást jelent a felnőttekkel. akik nem elégítik ki a gyermek érzelmi szükségleteit. sem prekriminális tünetnek. Ha a gyermeket agresszív. ha a gyermek egyszer-egyszer hazudik. Bizalmatlan mindenkivel szemben. „O. 3. A pszichológiai vizsgálat lelete: Értelmileg kora átlagának megfelelő szinten áll. negativisztikus magatartása miatt nevelőotthonba helyezték.) A kóros hazudozás . a „fantázia vagy dicsekvési hazugság". Érzelmi életére viszonylag gyenge ingerekre adott maximális (inadekvát) reakció jellemző. következetlenséget tanúsítson (ez csalódást jelent a felnőtt irányító tekintélyében. A nevelőotthonból kapott tájékoztatás szerint a gyerek sokszor.

Az intézeti elhelyezés ritkán vezet eredményre. napközit kerül. félelmei feldolgozásában nincs támasza. Viselkedése derűs. szórakozás céljából: 2. Magányos. hogy a valóságot vágyainak megfelelően átszínezze. Szeretetteljes bánásmóddal. dacos. mert a csavargó gyermekek kriminálisán veszélyeztettek. A neurotikus lopás körébe tartozik viszont az úgynevezett kárpótlásos lopás.8%-a intézetből szökött meg.) A csavargási szindrómák közös vonása.gyakran reális okoktól független . típusnál . sértődékeny. A több napon át tartó. (Gyakori az örökbefogadott gyermekeknél. és egyedül vagy csoportosan csavarog. amikor a gyermek érzelmi kapcsolatai legszűkebb környezetében . ismétlődő .a családban vagy a nevelőotthonban . szorongással. Az is megtörténik. és az így adódó „hazugságait" feltehetően maga is elhiszi. amely érzelmi-indulati feszültségekkel. szorongó. és egyben bosszúállás is. A gyermekkori csavargás tünetét társadalmi szempontok miatt is igen komolyan kell venni. A csavargás Rendkívül elterjedt és sokértelmű tünet. hogy prepubertásos gyermekek kalandvágytól hajtva szöknek el ingerszegény.kényszeres jellegű. A szökés-csavargás enyhe alakját.és Gyermekvédelmi Osztályán vizsgált 3338 csavargó gyermek 59. Indokolt tehát . rendszerint túlfegyelmező környezetével szembehelyezkedve.a pszichoterápiás foglalkozás. hogy társainak ajándékot adjon. Az infantilis dac és a „jónak lenni" törekvés dilemmáját éli át. csavargás okait. Indulatait nehezen fékezi. amikor megtudják származásukat. amikor a gyermek igényét ki nem elégítő.főképpen a 2. Megkülönbözteti: 1. szeretetet vásároljon magának. és ezzel barátokat. ennek is nagy szerepe van hazugságaiban. „a magány és az érzelmi -indulati dekomponált állapot". 116 . kreativitása kibontakoztatásával jó irányban fejleszthető. játék. neurotikus csavargást. Ez kárpótlás az elvesztett kapcsolatért. agresszióval és pánikállapottal jár együtt. Lehet epilepsziás szimptóma. és talajtvesztett. gyűlölködő állapotában rendszeresen meglopja környezetét. de lehet egészséges személyiségű gyermek egészséges reakciója is elviselhetetlenül nehéz életkörülményeire. bár a munkájukkal elfoglalt szülők keveset törődnek vele. neurózis. Hajlamos rra. Valamilyen súlyos trauma hatására kialakult. kevés élményt nyújtó környezetükből. hogy „az 1968-ban a Budapesti Rendőrfőkapitányság Fiatalkorú. 3.kialakulása korának megfelelő. Az alapkészségek közül számolásban marad el kissé. és a 3." A lopás Nem tartozik a súlyos tünetek közé . sőt súlyosbítja. iskolát. enkefalopátia. Az érzelmi konfliktusokat a csavargás nem oldja meg.felbomlanak. reaktív depresszív állapotban bekövetkező elszökést és kóborlást. érzelemgazdag.de figyelmeztet a gyermek érzelmi konfliktusaira ha időnként pénzt vagy valamilyen más értéket visz el otthonról. Kiemelkedő muzikalitású kislány! Kapcsolatkész. pszichopátiás fejlődés tünete. fő típusait és pszichikus mechanizmusait. érdeklődő. GYÖRGY JÚLIA (1965) behatóan vizsgálta a gyermekkori szökés. hogy a régebbi érzelmi konfliktusok talaján aktuálisan bekövetkezik a családtól való érzelmi elszakadás. FARKAS LAJOS (1970) közli. kapcsolatkereső volt.

6. Az explorációban nem titkolt keserűséggel beszél anyjáról. Jól megfigyelhettük a tünet sorozatos ismétlődését. és ez egyre nehezebbé válik. sőt miatta büntetéssel sújtják az egész csoportot. szinte rendszeresen. A vsz. ahová nem szökött volna. hatásvadász. úgy a nevelőnek kell kialakítania a tartós. jó felfogású. A traumát a családi problémák és főleg az anya érdektelensége okozták. Javaslat: helyes lenne a szülőkkel való kapcsolatát rendezni." Különösképpen a nevelőotthonokból szökő-csavargó gyermekek egyéni. megbélyegzetté válik. Gazdag. A feladatokat gyorsan megérti. A terápia első szakaszában érzelmileg determinált élményanyag nem került felszínre. differenciált bánásmódját lenne szükséges kutató-kísérletező munkával kialakítani. havonta. hogy ezek a gyermekek fokozatosan kötődni tudjanak nevelőikhez. s félti tőle második házasságából született gyermekeit. „A szökések rendszeres ismétlődése azt bizonyítja. hogy az intézeti keretek közé való harmonikus beilleszkedést a szökés ténye súlyosan megnehezíti. becsapja. vagyis a kisgyermekkorban kielégítetlen anyai intim kapcsolatnak. A. és a családban elhelyezni. MAR. és részben a szülök érdeklődésének állandó „ébrentartása" motiválja magatartását. Hónapokig tartó pszichoterápiás foglalkozás során bontakozott ki előttünk a gyermek személyiségdinamikája. Nagy igyekezettel. 12 éves fiú. van amikor el is adja. türelmetlen." A kényszeres jellegű neurotikus csavargás egyik oka lehet a tudattalan anyakeresés. munkájában látszatra dolgozik. igen magányos. szakszerű megoldása érdekében alig történik valami. Ilyenkor szökik. akinek ő nem kell. örvényszerű fokozódását. A gyermek életkorából adódó énvédő elhárító mechanizmusok voltak előtérben. hogy a visszaszállított gyerek problémája távolról sem oldódik meg. Hanyagságra hajlamos. A vszszel kapcsolatos magatartási panaszok időben egybeesnek a válással (ekkor volt 4 éves). Azokat meglopja. sőt súlyosbodik. illetve a második házasságkötéssel. és így családja megszakítja vele a kapcsolatot. (1976) e csoportba tartozó esettanulmányából idézünk néhány részletet. 117 . amelybe tartozott. „Prepubertásos (12 és fél éves) fiúgyermek pénzlopással társuló csavargások miatt került rendelésünkre. biztonságot adó kapcsolatot a gyerekkel. Jó intellektusa ellenére gyenge realitásérzékkel rendelkezik. Nincs olyan rokona az országban. Rendkívül romantikus hajlamú. Agresszivitás és a mesevilágba menekülés sajátos keveredése jellemzi. a biztonságszükségletnek felújulása a gyermek aktuális élethelyzetében. büntetéseket kap. alakoskodik.J. az intézethez. Ezek után nyilvánvaló. Kerékpárokat lop. A gyermek csavargásának alapmotívuma az anyakeresés volt. Részben ezek az okok. Amennyiben ez az út nem járható. A kezelés során a csavargás mutatkozott a vezető tünetnek. a pénzlopás nagyrészt ennek racionalizálása volt. Az anamnézis szerint a szülők jó anyagi körülmények között élnek. A fel nem ismert indulatokból származó intenzív szorongás vezetett a tünetek kényszeres ismétléséhez. Kalandokba menekül. El kellene érni. Elváltak. figyelmesen dolgozik. tartalmilag a mesevilághoz közelálló fantáziája van. A szökés körülményeinek tisztázása és humánus. POPPER PÉTER (1970) ide vonatkozó megállapításai megvilágítják a jelenlegi kedvezőtlen és társadalmilag veszélyes helyzetet. Pszichoterápia és a pszichológiai vizsgálat későbbi időpontban történő megismétlése szükséges. társaikhoz. Csak a terápia második szakaszában jutottunk el a kóros viselkedés értelmezéséhez" (401. és ennek kiélésére keresi a lehetőségeket.CSEKNÉ KLANICZAY S. majd mindkét szülő új házasságot kötött. teljesítménynívója jó. osztályos Az intézet igazgatója az alábbiakat közölte: „Értelmes. 1). A pszichológiai vizsgálat eredménye: intelligenciája életkorának megfelelő. változékony hangulatú.

Ezért nem helytálló. Az ujjszopás Örömszerző. Ezért van szüksége e kisgyermekkori örömforrásra. nyugtató tevékenység. a fej falbaverése. hogy még a serdülőkor előtt rendeződjék pszichikus állapota. vagy esetleg az értékelést. Kisgyermekkorukban erős mozgástilalmakkal korlátozott gyermekek hajlanak e tevékenységre. Pótcselekvéseknek nevezzük e tüneteket. mégsem képes akarati aktussal tartósan felhagyni vele. az ujjak tördelése. A körömrágás A körömrágás igen elterjedt pótcselekvés. inadekvát ténykedések. ő ebből kimaradt. édesanyja utáni vágyódása. ha a gyermek környezete pusztán rossz szokásnak minősíti a fenti szimptómákat. 1. Ha a 118 .az ujjszopás. A tünet a gyermek izgalmi vagy félelmi állapotában erősödik.agresszió révén. hogy kistestvére dédelgetésekor úgy érzi. hogy a gyermeknek csak egy-egy testrésze vonódik be a reakcióba. prekriminális gyermek érzelmileg elsivárosodik. addig a körömrágás a kemény szigorú szülők és nevelők elleni elfojtott aktuális agresszió jele. és bűnöző fiatallá válhat. és nem lehet eredményes. addig ennél idősebb gyermeknél azt jelenti. mert az egész személyiséget érintő neurotikus (disszociális) tünetek helyébe lépnek. konfliktusai hívnak elő.1." (400. Azt is elmondja. mert ellenkező esetben a neurotikus. ha büntetéssel.ságában ehhez a békés kárpótláshoz fordul. és egyúttal ennek az agressziós késztetésnek levezetésére is szolgál a saját maga ellen fordított önbüntető . oly módon. amíg működnek e cselekvéseket motiváló. Pótcselekvések A pótcselekvések . amelyeket a gyermek tudattalan szorongásai. könnyebben elviselhetőnek mutatkozik. Míg az ujjszopás főként a szülők gyengédségének hiányából ered.olyan ismétlődő.lás. hogy .). „A terápia eredményeképpen nagymértékben csökkent az intenzív szorongás. A gyermekkori disszociális tünetek jelentkezésekor minél hamarább pszichológiai foglalkozást. a hajkitépés. A pozitív anyai érzések felkeltésében döntő szerepet játszott a terapeutával való kapcsolat" (401. hogy vele igazságtalanság történt. mely a gyermeket a deviáns viselkedés állandó ismétlésére késztette. Az anya belátásának kialakítása a terápia fontos kiegészítő mozzanata volt. a szájharapdá. Míg 2-3 éves korig teljesen „normális" jelenség. A gyermekek egyharmada-fele rágja a körmét. Közös jellemzőjük. hogy a gyermek nem kap elég melegséget.„Az anyakeresésre vonatkozó értelmezést a gyermek feltűnő módon fogadja: az óra folyamán többször bukkannak fel kisgyermekkori emlékek. a nagymamánál töltött évek traumái. a gyermek felelősnek érzi magát érte. mind környezete részére jelentéktelenebbnek. érzelmi kötődési lehetőséget és valamilyen közösséghez tartozás élményét kell a gyermeknek nyújtani. jutalmazással vagy meggyőzéssel kísérelik meg „leszoktatni" a gyermeket a pótcselekvésekről. nem tudatosult pszichés állapotok. a körömrágás. A gyógyulás azonban a szülők segítsége nélkül kétséges lett volna. az onánia .eltérően a kényszermozgásoktól maga a tevékenység végzése tudatos. az aktivitási lehetőséget és a sikerélményt nélkülözi. magányos. Igen fontos.). s ezáltal mind a gyermek.

Néha azonban olyan mélyen automatizálódik a mozgás. A környezet szigorát. akkor a tünet többnyire megszűnik vagy csökken. (Egy-egy újabb „hullám" jelentkezik 35 éves kor között. DÜHRSSEN (1962) emliti egy 14 éves leány közlését: „Mindig fagyosnak. Fantáziaképei túlságosan igénybeveszik. mint a körömrágás. E cselekvések még intenzívebb agresszióról tanúskodnak.) A későbbi életkorokra is rögződött neurotikus tünetként fellépő onániát jellemzi. dörzsölgetése kellemes érzések kiváltása céljából. mind a leány csecsemőknél megfigyelhető természetes. szájharapdálás. (Sok felnőtt ís körömrágó. Az onánia A nemi szervek fogdosása.) A kikényszerített „önfegyelmezés" általában nem tartós. szinte halottnak érzem magam. majd a serdülés kezdetén. csökken a világ iránti édeklődése. A gyermek a benne dúló indulatokat és kitörni kész dühét csak a fájdalmat okozó. nem tudatos megnyilvánulását tapasztaljuk. érzem. 119 ." Ezt a kislányt durva apa és kemény nagyszülők nevelik: a hiányzó gyengédség (fagyos állapot) és áz elnyomott dühkitörések érzelmi-indulati állapota objektiválódik a hajkitépésben. önmaga ellen fordított támadással tudja levezetni. merevségét. Ha a hajamat tépem. hogy élek. átnyúlik a serdülőkorba. Csak tartós és teherbíró személyi kapcsolatok. Hospitalizált. hogy még a megváltozott körülmények mellett is fennmarad.és kontaktusgátolt gyermek. és a gyermek agressziójának feldolgozását pszichoterápiával segíteni. Az onánia tiltása. dekoncentrálttá válik. Kedvetlen. Ez a „játékos onánia" néhány hónapon belül megszűnik. a felfedező-kísérletező-élvező tevékenységébe beletartozik a nemi szerveível való játék is. a gyermek játékformáinak és társas kapcsolatainak bővülésével. A rendszeresen nappal is onanizáló gyermek játék. a nehézségek leküzdésére irányuló akarata. nehezen leküzdhető. szorongáskeltő légkörét kell megszüntetni. A kisgyermek egyenként fedezi fel testrészeit.károsan hat a gyermek személyiségfejlődésére. a fej falbaverése Amikor a gyermek ilyen túlmozgásos cselekvésekkel önmagának okoz fájdalmat. nem kóros jelenség. ujjak tördelése. mind a fiú. a játék és a reális világ iránti érdeklődés felkeltése vezethet e neurotikus tünet megszűnéséhez. az azokkal való játéklehetőséget. feszült vagy általános nyugtalansági és izgalmi állapotában örömet és oldódást keres ezzel a cselekvésével. rögzíti a tünetet. hanem környezeti ártalmak következménye .gányosodott gyermekeknél szabályszerűen megjelenik. unatkozó. A neurotikus onánia . Hajkitépés. a gyermek megszégyenítése társai előtt többnyire erősíti. büntetése. nevelőotthonokban elma. hogy a gyermek igen gyakran és gátlástalanul mások előtt is onanizál.gyermek és környezete között a viszony megjavul. amikor már szexuális fantáziák kísérik. Rejtett szorongása és bűntudata eltávolítja társaitól.amely tehát nem „rossz hajlamok". akkor ismét csak az agresszió kiélésének nem akaratlagos. Ez a tevékenység helyettesíti és kiszorítja az egyéb játékokat.

Az éjszakai bevizelést előidéző okok nem specifikusak. Az éjszakai ágybavizelés (enurezis nocturna) Az egyik leggyakrabban előforduló funkciózavar. a lábak lógázása. 1979. figyelemgyengülés is vegetatív zavar tünete lehet. L). az enuretikus gyermekek túlnyomó többségénél azonban e vizsgálatokkal kizárhatók az organikus okok. Nem nevezhető enuretikusnak az a gyermek. aminek nincsen organikus oka. az enuretikus gyermek hólyagfal-érzékenysége is kórosan megnövekedett. néha obstipatio. orvosi kezelésre is szoruló pszichoszomatikus betegségektől. A csökkent terhelhetőség. Ezzel magyarázható az ismert jelenség. a zavar kialakulása pszichikus tényezőknek tulajdonítható. addig a bevizelő gyermeknél már egészen kis mennyiségű vizelet is kiváltja az ingert. Az enuretikus gyermekek igen sűrűn. E rendellenes beidegzésen túl. az úgynevezett vegetatív disztoniához. hogy míg normális esetben alvás közben a hólyagfal tónusának lazasága miatt a hólyag vizelési inger fellépése nélkül nagyobb mennyiségű folyadékot tárolhat. Normális fejlődés esetén. A hazai gyermekpszichiátriai szakirodalom (BÖSZÖRMÉNYI Z. Tekintve. hogy sok gyermek egy éjjel többször is bevizel. . mi azonban indokoltnak véljük.) „Vegetatív tünetcsoportok" fejezetben foglalkozik e zavarokkal. hogy szervi megbetegedések is okozhatnak enurezist. szervi érintettséget eredményező. Ez azt jelenti. mint ébrenlétkor. amelyek az alvás megszakítását idézik elő. ha külön foglalkozunk a gyermekkorban sűrűn előforduló.A pszichogén funkciózavarok Pszichogén funkciózavar valamilyen szervnek olyan hibás működése.írják a szerzők (109. tachycardia.. Gyógymódjainak kutatásával világszerte számos szakember foglalkozik. .akár személyiségadottságokból. extrasystolia. túl gyors fáradás . vagyis a vizelési inger. akinél csak időnként és rendszerint megállapítható okok miatt túlságosan izgalmas napi események. az elalvás nehezítettsége vagy gyakori éjszakai felriadások. átmenetifunkciózavarokkal. Bármilyen neurózist kiváltó ok szeretethiány. izzadás. gyakori hasmenések. a köldöktájra lokalizált fájdalmak.szervi bántalom nélkül fejfájás. amely abban nyilvánul meg. Rohamszerűen ismétlődő. . két-két és féléves koron túl. A bevizelő gyermekeknél azonban a hólyag tónusnövekedése. járkálás. Egyes szerzők e működési zavarokat a pszichoszomatikus megbetegedések keretében tárgyalják. „Vegetatív zavarok . hogy a hólyag kiürítését a tanult feltételes reflex helyett a csecsemőkorra jellemző feltétlen reflexműködés indítja el. fáradtság vagy lázas állapot alkalmával fordul elő az ágybavizelés. A pszichikus eredetű ágybavizelés a hólyag funkcionális zavara. környezetváltozás. BRUNECKER GY. az ágyba vizelő gyermeket elsősorban orvosi kivizsgálásban kell részesíteni. elhatárolva ezeket a súlyosabb formában megnyilvánuló. rendszerint tartósabb. túlzott korlátozás stb. A kisiskolásoknál gyakori mozgásnyugtalanság. légzési ritmuszavarok stb. fel-felállás. akár betegségfolyamatokból származzanak könnyen vezethetnek idültté váló dekompenzációhoz. felszínes szunnyadás szintén a vegetatív túlingerlékenység jelzéseiként értékelhetők" . hasonló eredetűek lehetnek. ide-oda csúszkálás. elhanyagolás. Az viszont megállapítást 120 . sokan minden éjszaka bevizelnek. a gyermek az alvás közben fellépő hólyagfalfeszültséget ébresztőingerként éli át.kiválthatja e tünetet. hanem közvetlenül a záróizmokat szabályozó idegi központok felé. nem az agykéreg azon pontjai felé terjed. szédülés.

a pelenka. vagyis tulajdonképpen alvás közben történik. hogy megértsd az ilyen orvosi dolgokat. ha szülei és nevelői magatartásában bizalmat és biztatást érez. Az érzelmi kapcsolatok és a támasznyújtás mellett gondot kell fordítani a megfelelő tárgyi és életmódi feltételek megteremtésére is.) A gyógyszeres kezelés és a diétázás előírása orvosi feladat. úgy a gyógyulást elsősorban a gyermek konfliktusainak megoldása mozdíthatja elő. hogy a gyermek akaraterejét is sorompóba állítja. és hogy „rászoktassák" a gyermeket a „kimenésre". sőt az ágybavizelés tünete többnyire megerősödik. hogy a már régebben „ágytiszta" gyermek az első osztályba lépéskor ágybavizelővé válik. majd teljesen megszűnik e tünet.és alsó tagozatos általános iskolás nevelőotthonokban is rendkívül gyakori. szakadt hálóing. a guminadrág. hogy te miért vizelsz éjszaka az ágyba.formája. mert a hólyag kiürítése félálomban. ha erőszakosan és többnyire durván. Ha a gyermek környezetétől az eddiginél több gyengédséget kap. fokozatosan kevesebb lesz az ágybavizelések száma. akik ugyanakkor szorongók. akkor szorongása csökken. tehát ne olvasson izgalmas könyveket. értelmi szintjéhez mérten magyarázatot ad a hólyag működéséről. a nagy önérvényesítési vággyal rendelkezők. A célzott feltételes reflex kialakítása azonban ezzel a módszerrel igen ritkán sikerül.nem tudatos . vizeltetése igen elterjedt módszer. A gyermek rendszeres éjszakai felkeltése'és. hogy több támogatást. „Most meg fogom magyarázni. A terápiás eljárás lényege. hogy miként működik a 121 . szeretetet kapjanak. ne szidják meg este. (Ellenkező esetben ugyanis akaratlanul is érezteti ezt a gyermekkel. mint régebben volt. hogy bevizel. a kényelmes.-NÉ. nehogy a vizeletszag beivódjék a bőrébe.együttműködő családi környezet esetén viszonylag rövid idő alatt jó gyógyulási arányt értünk el. hogy az enuretikus gyermekek között nagy számban találhatók az igen ambiciózusak. Nyilvánvaló. azt az érzést kelti a gyermekben. Az enurezis szintén a meghátrálás egyik . a piszkos. védelmet. nevelőotthoni pedagógusok is általában ehhez a gyakorlathoz folyamodnak a célból. Óvodás. amit az érzékeny enuretikus indulattal és bűntudattal fogad. megzavarják alvását. „mer felnőni". Számos orvos javasolja. tehát nem is kell. A „felébresztés" módszere csak abban az esetben ajánlható. Az alábbiakban ismertetett autoszuggesztiós módszerrel . 1968). kiegyensúlyozott lelki állapotban feküdjön le aludni. (KABAINÉ HUSZKA A.. az elmagányosodásra ezzel a tünettel reagál. és meghátrálnak a követelmények előtt. Úgyszintén szokásos tünete ez a testvérféltékenységnek. ne nézzen soká televíziót.nyert. ne beszéljenek előtte félelmet vagy ingerültséget keltő témákról stb. a szeretetlen. hogy a rendszeresen felébresztett gyermek enurezise még makacsabb. nem is érdemes vigyáznia! Az enuretikus gyermeknek minden reggel és minden este fürödnie kell. hogy amennyiben pszichikus feszültségek okozzák a bevizelést.ség újabb jelének tekinti. hogy a gyermek nyugodt. mint az ágybavizeléskor. vállalja a növekedéssel járó kötelezettségeket. hogy az ágyneműt és a matracot kíméljék. ha maga a gyermek is akarja. tehát lényegileg ugyanabban a szituációban. Koruknál gyermekesebb magatartást vesznek fel. aki már szabadulni szeretne tünetétől. Gyakran fordul elő például. vagyis a tiszta ágynemű. Elsőrendű fontosságú m ágy és az alvás higiénéje. Fontos. A gyermeket aktívan bekapcsolja a gyógyulásba. A rongyok. 1958). erre itt nem térhetünk ki. A módszert leghatékonyabban 8-12 éves gyermeknél alkalmazhatjuk. ami kistestvére születésekor váratlan hevességgel tör a nagyobb gyermekre. csinos hálóruha. Ez ellen azonban a legtöbb gyermek tiltakozik: sérelemnek. ingerülten „felrázzák". amikor nem ébresztették fel. hogy környezete természetesnek veszi. hiszen már elég nagy fiú (lány) vagy ahhoz. Sok érzékeny gyermek a környezetváltozás okozta szorongásokra. Csak a gyermek teljes felébresztése esetén küszöbölhető ki a hibás kondicionálás. a feltételes reflex kialakulásáról. (MURÁNYI-KOVÁCS E. például azt. Megtörténik. és ha a felnőttnek sem jelent nagy áldozatot az ébresztés.

a büntetést. Ha elég erősen fogsz erre gondolni. amikor ébren vagy. Ha a nevelési eljárásokból nem sikerül száműzni az erőszakot. jó? És utána a többi estéken is. elfelejtkeztek munkájukról. Hiszen tudod. ha a gyermek körülményeit. az őrök lusták voltak. hogy a gyermek elkerült abból a környezetből. Éjszaka az idegsejtek alszanak. De hamarosan menni fog. játékos hangulatban végezze el az autoszuggesztiót. Ha te megparancsolod neki. Amikor a gyermek még egészen kicsi .írja KABAINÉ (1968). az idegsejtecske-őrzőknek. Megpróbálod már ma este. „Gyakran maga az a tény. szemmel stb. hogy hányszor kellene kimenned nappal is. erősebb elhatározásra serkenti. hogy az agyadban az egyik idegsejtecske kiadja a parancsot: lábat felemelni. De nem alszanak valamennyien. Ugyanakkor az „őrök" is megszokják azt. akkor megteszi. 122 . na ugye.a gyermek megcsinálja -. akkor nem hajlik be! Ugyanezt a nyelvvel. ez biztos!" Egy négysoros mondóka megtanításával biztosítjuk. hogy mikor nem vizelt az ágyba. és amikor nem lehet. hogy akkor miért vizelsz be az ágyba? Ez is egyszerű. Őröket hagynak . Ilyenkor a gyermek már rendszerint megilletődött figyelemmel várja a folytatást. hogy be akarod hajlítani a kisujjadat . hogy nappal a bilit kérje. Ezen segíteni fogunk: este mielőtt elalszol. hogy éjszaka kényelmesen kinyissa a kis rugót. hogy a kórházba enurézis problémával bekerülő gyermekek közül sokan a kórházi környezetben nem vizelnek be" . és felemeli a lábadat. ha a tábor alszik és ezek az őrök vigyáznak. akkor minden terápiás eljárás ellenére súlyosbodhat a gyermek állapota. és nem működnek. Általában gyors kezdeti sikerek keletkeznek. „Tudod. Lehet. megértik és bíznak benne. és amikor ahhoz az izomhoz ér. No. amelyik a lábadat mozgatja. arra fogsz gondolni. bármilyen tele is van. akkor az őrök éjszaka. hogyan mozgatod a lábad? Úgy. akkor nem engedi ki. mint a többi izom. álmodban is kiadják az utasítást „nem szabad kinyitni". és így megszokta a hólyagod. hogy ne engedjék az izomrugót kinyílni. ha a vizelet kezd összegyűlni benne.úgy. fantáziájára. mint a hadsereg éjjel. hogy kinyíljon és kiengedje a vizeletet. a megszégyenítést. mint az áram a telefondróton -. Látod. hogy nem minden este fog sikerülni. „Őröcskék jól vigyázzatok! Éjjel el ne aludjatok! A csapocska zárva legyen! A lepedő száraz legyen!" A módszer újszerűségével is hatást gyakorol a gyermek érdeklődésére. és ha megparancsolod.úgy. hogy zárva maradjon. hogy a hólyagot elzáró kis rugó éjjel se engedje ki a vizeletet. hogy nem szabad éjjel bevizelni.szervezeted" -mondja a terapeuta a gyermeknek. és ez a parancs végigfut az idegszálon . és beszélünk a záróizom működéséről. amikor kicsi voltál. A pszichoterápia többnyire csak akkor vezet eredményre. hogy nem hajlítod be. hogy be tudod hajlítani! Most gondold azt. hogy minden rendben menjen a szervezetben. majd folytatjuk a magyarázatot: „Tudod hol van a vizelet a testben?" Megmutatjuk egy ábrán a hólyag sematikus rajzát. „Ez az izom éppen úgy az agyban levő idegsejttől kapja a parancsot.heti két-három alkalommal folyik a szokásos pszichoterápia: a gyermek konfliktusainak felderítése és pszichoterápiás feldolgozása. próbáljuk meg!" Ezután egy kis játék következik: gondold. amely károsítólag hatott rá. Párhuzamosan . Nagyon sokáig így szokta meg a szervezeted. hogy vigyázzanak arra.2-3 éves akkor rászokik. és akkor nem fogsz bevizelni. Nálad. nem lehet erről egyszerre leszokni. kíváncsiságára. hogy őt most „nagy" gyermekként kezelik. Kiadod a parancsot még este. Ez az egyik oka annak. megszünteti a bevizelést. Maga az a tény. élethelyzetét is rendezni lehet. akkor az izom engedelmeskedik. Azt kérdezed. nem hibáztatják. nem vizelsz be a nadrágba. játékosan végezzük. hogy a gyermek elég intenzíven és mégis szorongásmentes. ez nem baj. A gyermek egy kis titkos jegyzetfüzetbe maga jegyzi be piros pontokkal.

Nyugtalansága miatt sedati. füzetei összevissza vannak firkálva és szaggatva. Gyermekbetegségek. élénk reflexekkel. A család jól együttműködött a testvérféltékenység csökkentése és a gyermek megrendült önbizalmának visszaállítása érdekében. Zavartalan terhesség és szülés. nyugodt. a tisztaságra szoktatás könnyen ment körülbelül 2-2 és 1/2 év körül. Időnként neurotikus alapon légzési nehézségek. N. A negyedik foglalkozás után mindennapi bevizelése heti egy alkalomra csökken. Az orvosi vizsgálat lelete szerint rosszul táplált. félénk és zárkózott. Tisztaságra szokott nappal 18 hónapos korában.vumot kapott. A szorongás mélyén az a félelem rejtőzött. kétéves korában beszélt. családi terheltség nincs. szorongással töltik el. érdeklődést nem mutat. nyolcéves fiú. panasz nem volt rá. nyolcéves három hónapos fiií. zárkózott. dekoncentrált. nyílt. hogy az erős testvérféltékenység. az írásbeli feladatok terén azonban lemaradása van: olvashatatlan minden feladata. Miután sikerül leállítani az apa 123 . Az intelligenciavizsgálat eredménye szerint értelmi színvonala kora átlagát meghaladja. Feltehető. tápszerrel jól fejlődött. 14 hónapos korában járt. A gyermek IQ-ja 120%. jó fantáziát és alkalmazkodóképességet árul el. Az első osztályban még kitűnő rendű. éjjeli bevizelés nem szűnt meg a kezelés kezdetéig. Kiderül. Reggelenként hányingere van. Az anamnézis adatai: fogós és asphyxiás. a tanítást lehetetlenné teszi. Első gyermek. N. elválasztása három hónapos korában simán folyt le. Az enurezis az első foglalkozás után csökkent. A pszichológiai foglalkozás alkalmával könnyen megközelíthető. H. aki társait állandóan piszkálja. Pszichikus fejlődése. 3 kg-mal kevesebb az átlagsúlynál. kis sikertelenségek nagy megrázkódtatát jelentenek számára. nehezen megközelíthető. Diftéria kivételével minden gyermekbetegségen és tonsillektomián is keresztülesett. jó étvágyú csecsemő. Lustán szopott. okozta az enurezist mint regressziós tünetet. Egyéves korától kezdve nyugtalan. 1958). Az enurezis a második kistestvér születése óta áll fenn (a páciens hétéves kora óta).rendelésre való behozatalkor . tonsillektomia. a másodiknál elmaradt. nem figyel. két kisebb húga 18. Az orvosi lelet szerint: turricephal koponyaalkat. és hat hétig tartó pszichoterápiás foglalkozás folyamán többé nem jelentkezett. A családi környezet és a nevelés módja igen kedvező volt. ekkor gyomorszájszűkület lépett fel. élénk reflexekkel. jól fejlett. illetve nyolc hónapos korában fejlődési rendellenességben meghalt. mióta a kicsi meghalt. iskolában és otthon. A terápia kezdeti szakaszában ellenállást tanúsít. hogy az iskolai teljesítményeknek túlméretezett fontosságot tulajdonít. Hat hónapos korában simán elválasztódott. mely húga születése óta fennállt. G. arithmiás pulzus. öt és fél éves korában toxikus grippe. A harmadik osztályba jár.Két esettel illusztráljuk az ismertetett enurezisterápiát (MURÁNYI-KOVÁCS E. tanítónője szerint az osztály legizgágább gyermeke. a gyermek tűrhetetlenül dacos. három napig tartó szülés. a túlzott érzékenyégen és sírási hajlamon kívül az iskoláskorig semmi rendelleneset nem mutat. négyhetes koráig jól fejlődött.erős tanulmányi hanyatlás észlelhető. nyugtalan. fegyelmezetlen. Az egy és a két év múlva végzett kontroll szerint az enurezis és a többi neurotikus tünet megszűnt. hatéves húga van.-NÉ. Normális fejlődés. lassú reakciójú és szorongó lesz. a másodikban . jól táplált gyermek. egyéves korában jár és beszél. Óvodába hároméves korától járt. Az iskolába lépés óta az érzékenység fokozódik. hogy iskolai kudarca esetén kistestvére kiszoríthatja őt a szülők szeretetéből. Igen játékos. Egyetlen gyermek. Szülei egészségesek. fennálló synkinéziákkal (együttmozgások). melyet nyolchetes korában megoperáltak. és három hónapja. A szülők egészségesek. családi terheltség nincs. de emellett nagy ambíciót és önérvényesítési törekvést mutat. élénk.

hogy iskolai magatartása javult. jutalom vagy meggyőzési kísérletek nem vezethetnek eredményre. A gyermek nem szabályozza székletürítését akaratlagosan.a szülők közlése szerint a gyermek nyugodt. Tekintettel arra. első osztályos A nevelőotthon a gyermek vizsgálatát a naponta ismétlődő beszékelése miatt kérte. majd további nyolc héten át kéthetenként egyszer. Cs. anya nélkül. Az alvászavarok Különböző formákban és fokban nyilvánulhatnak meg: nehéz elalvásban. agresszivitása mérséklődött. amelyek szorongást és sok esetben alvászavart vonnak maguk után. A terápia hetenként egyszer tíz hétig folyik. és az apa is igyekezett több türelemmel foglalkozni a gyermekkel. Ezenfelül még a környezet elleni agresszív indulatok. hogy az anyának speciális hozzáállása van a gyermekhez: nem ellenséges vele szemben. 9 éves fiú. még nem heverte ki a tőle való elszakadást. A kisgyermek részére ezek az élmények olyan fenyegetést jelentenek. az iskolai rendbe beilleszkedett. de mégsem tudja teljesen elfogadni anyaságát. Ez időnként abban nyilvánul meg. A pszichológiai vizsgálat adataiból megállapítható. közlékenyebb. A terápia befejezése után tizenegy hónappal történt kontroll alkalmával . hogy nem tudatosított beidegzési zavar forog fenn. az enurezis teljesen megszűnt. más kötelességekre. A bántalmazások ellenére erősen kötődött apjához. hogy bár a gyermek igen mostoha körülmények között. A pszichoterápia feltétlenül indikált. az ebből eredő szorongásoknak. a beszékelés többnyire nappal következik be. Az enkoprezist általában az enurezisnél súlyosabb neurotikus tünetnek tartják. bizonytalanságot és súlyosabb esetekben durva fenyegetéseket éltek át. E tünet mögött szinte mindig nagyfokú szorongás és elmagányosodás van. értelmi fejlettsége kora átlagát meghaladja. sem a kiürítés folyamatát nem észleli: tudattalan figyelemelvonás történik. nyugtalan.túl szigorú nevelési módszereit. jól tanul. büntetés. bosszúvágy és ugyanakkor önmaga felé irányított agresszió is. Beszékelése neurotikus tünet. A szülőkkel és a nagyszülőkkel külön-külön foglalkoztunk. A terápiás tapasztalat azt bizonyítja. hogy hirtelen elhárítja a szoros kapcsolatot. sem neurológiai eltérés nem észlelhető. például hivatásbeliekre hivatkozva. ami elhanyagoltságának. 124 . Sikerült az anyát rábírni. hogy a túlzottan hozzá kapcsolódó gyermek leválását elősegítse. Az orvosi vizsgálat szerint sem belszervi. apjától gyakran napokig teljesen magára hagyva nevelkedett. halálfélelmeit is elárulja. A beszékelés ugyanis szégyent jelent nemcsak a családnak. értékelte. Ebben a fázisban szorongása már csökkent. Általában tartós nyugtalanságot. hogy az alvászavarokkal küszködő gyermekeknél a küszöbalatti folyamatos izgalmi állapot zavarja az alvást. akinek „kitaszítottság-érzése" e kínos helyzet következtében még fokozódik. sem az ingert. és megszűnt az éjjeli bevizelés. Beszékelés (enkoprezis) Szemben az éjszakai bevizeléssel. enurezis a kezelés befejezése óta nem fordult elő. szomnambulizmusban és éjszakai felriadásban (pavor nocturnusban). Kisebb gyermekeknél gyakran tapasztalták. a gyermek jobban megközelíthető. Igen sok gyengédséggel kell kezelni és sürgősen pszichoterápiás foglalkozásban részesíteni. J. hanem a gyermeknek is. apja durva veréseitől való félelmének tudható be. többek között a verést is. felületes vagy kevés alvásban.

A konfliktus egyrészt saját akaratának érvényesítése. konfliktusok okozzák. A nehéz. értelmetlen kiáltásokat hallat. A gyermek alvásából hirtelen felriad. hogy amikor a gyermek rájön. Ha keményen és erőszakosan evésre kényszerítik őket. például gyengédséghiányra. mozgáskorlátozásra.ha az orvosi vizsgálat organikus okot nem mutat ki . osztályos 125 . „T. ide-oda sétálgat a lakásban . de nem ébred fel teljesen. szeszélyes bánásmódra. Érzékeny gyermekek mindenféle miliőártalomra. gyakori hányással reagálhatnak. a viszonylag kis eredmények elfárasztják őket. és még ezután is enne.az érzelmi élet kiegyensúlyozatlanságának jelei. hogy többet ehessen. akiknek anamnézisében ellenük elkövetett gyilkossági kísérletek vagy elhallgatott. Gyermekkorban is tapasztalhatók azonban kisebb-nagyobb táplálkozási zavarok. Pszichikus ok esetén a gyermek belső feszültségét az örömszerző állandó evéssel igyekszik oldani. amelyek .többnyire dacol is a felnőttel és ezek a körülmények tovább csökkentik étvágyát. a rohamos fogyás (anorexia nervosa) főképpen serdülőkorban lép fel. és reggel nem emlékszik a történtekre. Ennek a tünetnek éppen úgy lehet agyi károsodásból származó organikus.A nevelőotthonokban dolgozó pedagógusoknál is előfordul ez az egyenlőtlen érzelmileg ingadozó magatartás. másrészt az alkalmazkodás vágya között állandó feszültségben tartja a gyermeket. Összefüggéstelen. így ezt a tünetet a IV. de megfosztódnak a REM-fázisokban képződő álmok feszültségcsökkentő. Az egyes ételektől való undorodás hasonló pszichikus funkciózavar. s ilyenkor a tünet megszűnése csak az érzelmi élet rendeződésétől remélhető. A pavoros gyermekek közül sokan nappal igen jól viselkednek. fejezetben tárgyaljuk. Aggasztóan hat a környezetre a gyermek aránytalanul nagy étvágya (buli. kudarcokra étvágytalansággal. másoknál csak több hónapos időközökben egyszer-egyszer jelentkezik. regeneráló szaka rövidül meg. Rémülten hózódik el. édes szülei „kitették" vagy elhagyták.). A gyermek szorongása. a harag. izgatottan dobálja magát vagy összekuporodik. A néhány percig tartó roham után elalszik. nem eléggé értékelt munka. és időnként küzdeniük kell a „szituációból való kilépés" kísértésével. konfliktusokat elaboráló hatásaitól is" . az indulat. A pavor nocturnus némely gyermeknél igen sűrűn. Lopáshoz is folyamodik. agresszivitásukat elfojtják. Mindenképpen súlyos szorongás megnyilvánulása.szintén a nappali feszültségek. ha közelednek hozzá vagy ha megérintik. 5. hosszan tartó. A leggyakrabban a szigorú nevelési módszerek. Az alvászavarok tünetei közül a legriasztóbb a környezet számára az éjszakai jelviadásos rémálom (pavor nocturnus). Az sem ritka. hogy felébredne. 12 éves fiú. mint pszichikus eredete.amikor a gyermek alvás közben elhagyja ágyát és anélkül. nem javuló alvászavarokkal küszködő gyermekek között nagy számban találhatók azok. A táplálkozási zavarok A legsúlyosabb pszichogén táplálkozási zavar az étel visszautasítása. hogy nevelőszülei nem szülei. B. A szomnambulizmust . a megakadályozott dacreakciók következményeként lép fel.mia). A legsúlyosabb. akkor jelentkeznek a súlyos alvászavarok. A gyermek az átlagos adag többszörösét képes elfogyasztani. a tünet súlyosbodik.írja DEMCSÁKNÉ KELEN ILONA (1982. rossz érzelmi állapota fokozódik . de a gyermek által mégis megtudott súlyos családi tragédiák zajlottak le. nyugtalan. nem ismeri meg hozzátartozóit.115 1. a fenyegetés. „A pavor nocturnusban és a szomnambulizmusban szenvedőknek nemcsak a lassú alvás pihentető.

ALEXANDER az 1930-as években kezdett el behatóan foglalkozni belgyógyászati osztályokon ápolt olyan betegekkel. láb-. 1959). és súlyosabb neurotikus megbetegedések egyik kezdeti megjelenési formája lehet. MOHRS. ALEXANDER tervszerű vizsgálatait megelőzően. tanáraival szemben agresszív. F. az asztma.) Az anya közlése szerint a kisfiúnál organikus betegséget nem állapítottak meg. A pszichoszomatikus megbetegedések A pszichoszomatikus betegség egyértelmű meghatározása még nem alakult ki. hogy emotivitásra és indulatosságra való öröklött hajlam és a csecsemőkortól ható károsító környezet együttes hatásának következményeként alakul ki. aki az ő születése előtt hagyta ott a családot. A tic többnyire más tünetekkel . görcsös fej-. hogy milyen mechanizmusok döntőek a betegség kialakulásában. BODA FIORE.társul. krákogásban. HEYER.. anyja gyenge idegzetű. a magas vérnyomás. 1927. dadogással . azonban ALEXANDER nevéhez fűződik a „pszichoszomatika" szakkifejezés. 2. SCHINDLER.enurezissel. hogy egyes belgyógyászati betegségek. ingerlékeny. agresszív gyermeket nevelni. nyugtalan természetű tanuló. pislogásban. hogy emocionális megterhelésre létrejövő krónikus szervi funkciózavarok szervi megbetegedésre vezethetnek. Gyakran a pubertásban lép fel. ami igen sok formában nyilvánulhat meg: fintorban. Ezeket a betegségeket tehát az orvosi és a pszichikus terápiák kombinálásával kell kezelni.tapasztalataik alapján -. 1925. 1925. (Zárójelentés nincs az iratai között. Javaslat: pszichoterápiás kezelés és tevékeny életmód mellett feltételezhetően beilleszkedik a nevelőotthoni közösségbe. hogy az epekiválasztást az emóciók befolyásolják (LANGENREICH. komplex terápia indokolt. nem tudta az iskolában és a napköziben nyugtalan viselkedésű. Iskolai magatartási panaszok miatt került 4. duzzog. a húszas években néhány orvos és klinikai pszichológus közölte . Társaival. Hétéves kor előtt nem szokott jelentkezni. például a gyomorfekély. Hibáit nem ismeri be. 1928. de vita folyik arról. 1922.rángás. akik organikus betegségüket megelőzően emocionális traumákon estek át. in: MESTERNÉ DR. ALEXANDER szerint a specifikus konfliktus specifikus beteséget vált ki. Morog. valamint annak az általánosított princípiumnak a kimondása. 1951). pajtásai ezért gúnyolják. Vizsgálatainak eredményeit és ezekre épülő pszichoszomatikus orvostudományi elméletét több publikációban ismertette (ALEXANDER. Agresszivitása és indulatossága óvodás kora óta fennáll. Állandóan éhes. A gyermek nem ismeri apját. amikor a felgyülemlett agressziók már nem reagálhatok le a megszokott módon. DEMCSÁKNÉ KELEN ILONA (1968) tanulmányában leszögezi. WITTKOVER. a betegségnek tehát szimbolikus jelentése van. a pajzsmirigytúltengés pszichikus eredetű betegségek. és kézmozdulatokban stb. A közösségbe nem tud beilleszkedni. Ez a hipotézis azonban 126 . rendszertelen jellegű kényszermozgás.vagy test. Megállapította. E kényszermozgás esetén gyermekpszichiátriai vizsgálat és speciális." A tic Az izomzat akaratlan és gyors összehúzódásából keletkező arc. osztályban állami gondozásba.A nevelőotthoni jellemzés szerint: gyenge idegrendszerű. osztályban az iskolaorvos a Hárshegyi Gyermekidegosztályra vitette megfigyelésre. az epekiválasztás zavarai. Bár a pszichikus és a szomatikus működések kölcsönhatása évtizedek óta sokoldalúan igazolt tény (ezt a legpregnánsabban a csecsemőkori hospitalizmus révén mutatták ki). Sokszor verekszik.

nem igazolt. KELEN ILONA (1982) feltételezi, hogy a pszichoszomatikus megbetegedés alapjául organikus prediszpozíció szolgál. Más kutatók úgy vélik, hogy a pszichoszomatikus betegek anamnézisében kimutatható a patogén csa- ládstruktúra (MESTERNÉ BODA F., 1959: HERMANN E. BERLIN I., 1981) vagy a kisgyermekkori anya-gyermek kapcsolat frusztrációja (VIRÁG T.-KISMARTONI B. „ 1975). Az egész gyermekkor pszichodinamikus történéseit tartják relevánsnak DÜHRSSEN (1962), valamint NEMES (1974). Számos betegüknél a gyermek frusztrált gyengédségigényét, illetve az ambiciózus szülők túlzott követeléseit derítették fel a megbetegedés kiindulópontjának. A gyermekgyógyászati és gyermekpszichológiai rendeléseken, valamint a kórházak és klinikák gyermekosztályain megjelent beteg gyermekek nyilvántartásaiból megállapítható, hogy az iskoláskorban fellépő pszichoszomatikus betegségek közül leggyakoribbak: a tartós, intenzív fejfájás, az asztma, az allergia, a neurotikus jellegű gyomor-, bél- és szívpanaszok. Nagyszámú szakirodalmi esetismertetés alapján úgy tűnik, hogy bár bizonyos szervi hajlam valószínűsége fennáll, a betegséget kiváltó döntő mozzanat mindig megtalálható a gyermekeket tartósan és intenzíven károsító kapcsolati történésekben, illetve pszichikus élményekben. Egyre inkább elfogadott nézet az is, hogy pszichikus tényezők szerepet játszanak a gyermek gyakori meghűléses, illetve bakteriális és vírusos megbetegedéseiben. NEMES L. 1974
NEMES L. elemezve a latenciakorú gyermekek pszichoszomatikus tüneteit, a következőket írja: „A latencia tilalmai közé tartozik azonban már az is, hogy a gyermeknek »kisgyermekes« tüneteket sem szabad produkálnia. Ezért most már nemcsak a konfliktusokat, hanem az arra épülő neurotikus kompromisz- szumképződéseket is el kell fojtania. A tünetek sem nyilvánulhatnak már meg a magatartás síkján, hanem mind eltoltabb formát kell ölteniök, és mind távolabb kell kerülniök az eredeti konfliktusoktól. A szomatikus (vegetatív) tünetek »előnye« a pszichés tünetekkel szemben énidegenségükben rejlik. A pszichés tüneteket (enuresis, tik stb.) még lehet „rosszaságnak" vagy „rossz szokásnak" ítélni. A szomatikus tünetképzésből fokozatosan eltűnik a felelősség, a bűntudat érzése. A gyermek szenved, és gyógyítását átengedi az orvosnak, illetve másodlagos nyereségként gondozását átengedi a jó anyának" (93. 1.). PANETH G. (1985) teóriája szerint "... a korai éndefektus következtében csökevényesen alakulnak ki a fejlett elhárító mechanizmusok (mint amilyen például az elfojtás), helyettük archaikus munkamódok szervműködési reflexek - szükségesek ahhoz, hogy az emocionális egyensúly fönnmaradhasson" (54. 1.). Klinikai pszichológiai vizsgálat során értelmezhetőkké válnak a tünetek, amelyeknek gyógyításához nem mellőzhető a pszichoterápiás segítség.

A minimális cerebrális diszfunkció (MCD) Pszichológusok és pedagógusok már néhány évtizede felfigyeltek olyan óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek nagyfokú viselkedési, illetve tanulási nehézségeire, akiknek intelligenciahányadosa a normál zónába esett, és aktuális környezeti ártalmak sem indokolták a felmerült problémákat. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején nemzetközi vizsgálatok számoltak be erről a jelenségről, amelynek etiológiájára vonakozóan feltételezik a pre-, a peri- és a posztnatális minimális agyi károsodásokat. A feltételezett sérülések olyan enyhe fokúak, hogy nem okoznak sem érzékszervi, sem értelmi fogyatékosságot és neurológiai tünetekben sem jelennek meg. A magatartási és teljesítményzavarok tünetegyüttesét az „enkephalopathia" terminussal jelölték (BAKWIN, H.-BAK- WIN,
127

R. M,» 1958; É. KOVÁCS I., 1966/a; FROSTIG, M.. 1964; KUN M„ 1959; MOUSSONG-KOVÁCS E., 1962; N. SOMOGYI TÓTH ZS.-ORMAI V., 1965). A tanulmányok nagy része kitér arra, hogy bár az enkephalopathiás gyermek anamnézisében felmerül a minimális agyi károsodásra utaló történés (terhességi ártalmak, koraszülés, csecsemőkori éhezés, betegeskedés stb.), e biológiai károsodások okozta magatartási tünetek előbb-utóbb kiváltják a környezet türelmetlen reakcióit, ami megerősíti, rögzíti az enkephalopathiás gyermek in- adaptációját. Ezért nehezen lehet elkülöníteni, hogy a gyermek tanulási sikertelenségében és magatartási rendellenességeiben - nyugtalanság, ügyetlenség, dekoncentráltság, szorongás, indulatosság - mennyi része van az organikus, illetve a szocializációs károsodásnak. A kutatások tovább folytak, s bár igen nagy arányban volt kimutatható a viselkedési és tanulási nehézségekkel jellemzett gyermekek körében az enyhe agyi sérülés, mégsem nyert egyértelmű bizonyítást a sérülés és a tünetek közötti okozati összefüggés. Ugyanis számos, jó környezeti feltételek között élő agysérült gyermek tünetmentes volt, míg organikusan nem érintett gyermekeknél gyakran léptek fel tipikus enkephalopathiás tünetek. Ennek következtében a hetvenes években és napjainkban végzett vizsgálatok és elemzések a fent leírt szindróma kialakulását nem minimális agyi sérülésre, hanem minimális cerebrális diszfunkcióra vezetik vissza (PORKOLÁBNÉ BALOGH K., 1985; KIRK, S. A., 1963; CLEMENTS, S. D., 1966; CRUIEKSHANK. W., 1967). Az MCD-szindrómás gyermeknél agyi elváltozás nem mutatható ki, a tünetek kialakulásában feltehetően a központi idegrendszer hibás működése szerepel a viselkedési és a kognitív zavarok okozójaként. Csecsemőkorban csak kivételesen indokolt az MCD-szindróma diagnózisa. Még abban az esetben is csak feltételezhető e működési zavar, ha a csecsemő, illetve a kisgyermek az átlagosnál ingerlékenyebb, nehezen megnyugtatható, túlaktív. Alkalmazkodási nehézségei lehetnek temperamentumbeli sajátosságok, de a nem megfelelő bánásmód számlájára is írhatók. Rendszerint 2-3 éves korban válik feltűnővé az a jellegzetes tünetegyüttes, amely valószínűsíti a cerebrális diszfunkciói. A gyermek számára nehéz mozgásának koordinációja és kontrollja. Ügyetlen, suta a nagymozgásokban: későn kezd ülni, állni, járni, ugrani. Alacsony a frusztrációs toleranciája, nehezen tűri a követelményeket, ezekre izgatottan, impulzíven reagál. Általában szélsőségesen gyorsan és nem adekvátan válaszol az ingerekre. Jellemző e gyermekekre, hogy rendkívül gyakran változtatják helyüket, feszültek,/elcsigázottak, szertelenek, nekimennek az embernek és a tárgyaknak, kellemetlenül viselkednek. Hiperaktivitásnak nevezi a szakirodalom céltalan izgés-mozgásukat, ami szinte állandósul, mert semmilyen játékban vagy munkában nem tudnak elmerülni. Nemcsak futkosnak, kapkodnak, de megfigyelhető, hogy egész testüket, fejüket, végtagjaikat dobálják, rázzák, izmaik célszerűtlenül működnek. Alvásuk felszínes, és általában kevesebbet alszanak, mint kortársaik. Koncentrációs készségük rendkívül korlátozott, rövid ideig tudnak csak figyelni (SAFER, D. J., 1976). Az állandóan nyugtalan, szertelen gyermek próbára teszi a szülők türelmét. Nagy erőfeszítésre van szükségük, hogy elérjék, hogy a gyerek öltözzön, egyen, lefeküdjön aludni, e mindennapos rutincselekedetekre sem lehet rászoktatni. Viselkedése kiszámíthatatlan, időnként váratlan dühkitöréseit, zokogásait görcsös nevetés válthatja fel. A fenti viselkedési problémák mellett megfigyelhetők perceptuális, kognitív fejlődési elmaradások is. Gyenge a kéz-szem koordinációja, a távolság felmérése, emlékezete, hallása, verbális készsége. Nehezen tanulja meg a jobb-bal megkülönböztetését, még iskolás korában is elvéti. Perceptuális, motoros elmaradottsága minden tevékenységében kiütközik. Ügyetlen a kirakós és a konstrukciós játékokban, nehezen kapja el a feléje dobott labdát. Hézagosan emlékszik a vele történt

128

eseményekre, tévesen idézi fel azokat. Az átlagosnál nehezebben különböztet meg hangokat, beszéde rosszul artikulált. Bizonyára sikeresebb lehetne az MCD-szindrómás gyermekek iskolai pályafutása, ha mind a család, mind az óvoda el nem hanyagolható fontos feladatának tartaná, hogy e gyermekek alapkészségeit szakszerű eljárásokkal - ezek ma már hazánkban is kidolgozottak - következetesen és szervezetten fejlessze! A fejlődési retardációk tárgyalásakor említettünk olyan tüneteket, amelyek miatt az életkoruk alapján iskolaköteles gyermekek iskolaéretleneknek minősülnek, s el kell halasztani az iskolai oktatásban való részvételüket. Hasonló tünetek tapasztalhatóak azoknál az iskolás korú gyermekeknél, akiknél MCD feltételezhető. Az ő viselkedési és tanulási nehézségeik azonban nem oldódnak meg azzal, ha még egy évig az óvodában maradnak. Óvodáskorukban észlelt percepciós és motoros deficitjük általában még néhány évig fennmarad, azaz az ő esetükben alapvető probléma „a különböző percepciós és motoros rendszerek hiányos integrációja" (PORKOLÁBNÉ BALOGH K., 1984; 463. 1.) E hiányos integráció következményei az írás és az olvasás elsajátításának akadályai, buktatói, ennek lehet betudni túlzott mozgékonyságukat és hiperaktivitásukat, ami ellenszenvet, illetve gúnyolódást vált ki társaikból. (így tanulmányi kudarcaikhoz igen gyorsan kapcsolódnak szociális szerepekben átélt kudarcaik.) Az MCD-s gyereknek rendszerint egész életére kiható tanulmányi lemaradását okozza, hogy első és második osztályban nem tanul meg írni és olvasni. FROSTIG (1964) elmélete szerint elsősorban a vizuális percepció fogyatékosságai (az alaklátás gátoltsága, az iránytévesztés, a térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága) és emellett a hallás- és a beszédfunkciók gyengesége felelősek a rendkívül nehézkes és lassú írás- és olvasástanulásért. Súlyosbítja helyzetüket a kudarcok és a megbélyegzés miatt kialakult szorongásuk, érzelmi labilitásuk, figyelemösszpontosítási képességük alacsony színtje, fáradékonyságuk és nem utolsósorban a tanulási motiváció hiánya, ami összefügg önértékelésük folyamatos csökkenésével. Az MCD-szindromás gyermekeket speciális fejlesztő eljárásokkal át lehet segíteni a tanulási akadályokon, részben az iskoláskor előtt beiktatott játékos eljárásokkal, amelyek alapkészségeik működését stimulálják, részben az első iskolai években szervezett külön foglalkozásokkal, amelyek során forma- és térpercepcióik kialakulnak, finommozgásaik koordinálódnak. Emlékezetük is fejleszthető, nem a szokásos ismételt szövegmondásokkal, hanem a látott, hallott események bevésésére irányuló szándékos aktivitásukra való motiválással. Figyelmük szelekciós működéséhez is segítséget kell nyújtani (FROSTIG, M.-MASLOW, P.-LEFEVER, W.-WHITTLESEY, J., 1964). Az MCD-szindrómás gyermek életének következetesen betartott napirend keretében kell folynia. A fizikai munka és a sport igen előnyös számára, mert kiélheti mozgási késztetéseit és ugyanakkor megszerezheti a mozgása és magatartása feletti uralmat, szükségszerűen gyakorolja az önfegyelmet. Kilenc-tízéves kor körül a gyermek mozgékonysága csökkenhet, de belső nyugtalansága, pszichikus változékonysága, állhatatlansága nem szűnik meg. A sport és a fizikai munkák tágítják életterét, az iskolától elkülönült csoportokba illeszkedhet be, s ha nem is kaphat rangos szerepet, de akadnak barátai, ő is leválhat a családról, „átpártolhat" a kortársi referenciacsoportokhoz.

129

IV. A serdülők és az ifjúkorúak inadaptációja .

esetenként patológiásabb formákban nyilvánul meg. úgy nem adhatnánk reális.és az ifjúkori inadaptációt. az alkoholizmus. és a fiatal egyénnek nemcsak aktuális. a jelenségeket jól leképező ismertetést az e szakaszban fellépő személyiségzavarokról. A gyermekkor elmúltával az ínadaptáciő komplexebb . pszichopátia). illetve korlátozásokkal-' a deviancia gyűjtőfogalma alá sorolja a serdülő. de jövőbeli társadalmi beilleszkedését is veszélyezteti. a narkománia.bizonyos fenntartásokkal. 169 . az öngyilkosság és a nem organikus mentális betegségek (neurózisok. amelynek fő típusai: a bűnözés. A nemzetközi szakirodalom .Ha a 13-16 éves serdülők és a 16-20 éves adoleszcensek inadaptációs tüneteit a gyermekkori tünetekhez hasonló csoportosításban kísérelnénk meg taglalni. mint az előző életkori szakaszokban. E fogalom tartalma a társadalmi normáktól való eltérő viselkedés.

ritka kivételtől eltekintve . A serdülő és ifjúkori devianciák pszichikus mechanizmusai nem azonosak a felnőttek devianciájának indítékaival és folyamataival. a távolinak tűnő felnőttség új. a szokásos. illetve azokat az életviteli módokat. amelyhez képest az eltérés észlelhető. a szaknyelvben és a köznyelvben a deviancia mégis negatív minősítést nyert: e fogalom ugyanis a társadalmi szempontból diszfunkcionális (működését akadályozó) magatartásokat jelölik. amelyek nem felelnek meg az elfogadott. s .Bár a „deviancia" kifejezés magyarra fordítva csupán eltérést jelent. addig ismeretlen 170 . és nem tartalmazza sem a viszonyítási alapot. A gyermekkor hirtelen eltűnése. A devianciafogalom meghatározását elsődlegesen a felnőtt korúakra alakították ki.nem bírnak a felnőttkorra vonatkozó prognosztikai értékkel. sem annak pozitív vagy negatív irányát. a kívánt társadalmi szerepeknek.

emóciókat. 171 . feszültségeket.érzékeléseket. s e forrongás alkalomadtán átmeneti deviáns magatartásként jelenik meg. Életkori jellemzők A serdülés és az adolescencia pszichés részmozzanataiból az alábbiakban felsorolunk néhány jelentősebbet. Nagy részük tudattalan történés. ösztönöket. gondolatokat hoz felszínre.

Szorongás. 1.leválás krízise. 3. Agressziós késztetések élednek fel a gyermekkori traumák emléknyomaiból. Az infantilis ösztöntörekvések fellángolnak. a bűntudat megélése. összeütköznek az új ösztönformációkkal. 5. Bekövetkezik. 6. A nernLszerep vállalásának problémái veszélyeztetik a kapcsolatokat és a szerepkísérletezéseket a kortárscsoportokban. az egész személyiséget megingató konfliktusa. 2... a dependenciaés az autonómiaszükségletnek ismétlődő. 4. A gyermekkorban megszilárdult énkép széttöredezik. az identifikációs zavar. a.szülőkről való — az eddigieknél intenzívebb 172 . a csalódások. depresszió szövi át a banális történéseket is.

11. az „acting out"-ra való beállítottság alapmagatartássá válik. 9. Új modelleket kell keresni és a kompetenciáért küzdeni különböző csoportokban. a konvenciók elleni permanens lázongásnak. A 173 . 10.frusztrációtürés küszöbe tartósan csökken. (Részint a hormonális hatások. Az individualizációs folyamat kibontakozása utat nyit az egyénieskedés. traumákat okoz. részint a pszichés struktúra labilitása következtében. A társas és párkapcsolati kudarcok a magány élményével ismertetik meg a fiatalt. A szülők megváltozott magatartása és a környezet időnkénti negatív minősítése sérüléseket. az „originalitás" keresésének.nek.) 8. 7. az indulati elöntöttség.

12. 174 . és a megoldhatatlannak tűnő konfliktusokból súlyosabb devianciákba (alkoholizmus. perspektíváját.a szorongásos és az agresszív tendenciák mellett az értékbizonytalanság állapotát tükrözik. Ha ez a specifikus fejlődés tartósan elakad vagy megtörik.tásnak. vállalnia kell a társadalmi együttélésben elfoglalt helyét. énidenti. a serdülő krízishelyzetbe kerül. neurózis. a fiatalnak ekkor fokozatosan integrálnia kell múltját. jelenét és jövőjét. E pszichikus részfolyamatok .Az adoleszcencia az énidentitás megteremtésének kitüntetett szakasza lévén. új énképnek. „énideálnak" kell kiformálódnia. öngyilkosság. bűnözés) menekül. viszonylag szilárd értékeknek. A nem patologikus pubertásos válság szakaszában és az azt követő évek folyamán új.amelyeknek repertoárját korántsem merítettük ki .

A szülők és a nevelők empátiája. hogy a felnőtté érés konfliktusai és kudarcai között a serdülő. és az esetek többségében feltárható. hogy a fiatal fiú vagy leány meghökkentő viselkedését mikor tekinthetjük a serdülés természetes velejárójának. agresszív állapotait. az ifjúsággal foglalkozó pszichológusok és orvosok tapasztalatai. szorongó. az adoleszcens énfunkciói erősödnek-e. a válságokban való vergődést . a széteső ént. a rövidebb-hosszabb ideig tartó pszichológiai foglalkozások eloszlathatják a kételyeket. körülbelül egy évtizedre terjedő szakasza magában foglalja a fiatalok bizonytalan. és mikor kell a „pubertásos krízis"-ről vagy az „ifjúkori válság"-ról mint kóros folyamatról beszélnünk.Miután a gyermekből felnőtté válás hosszú.igen nehéz megállapítani. 175 . vagy pedig későbbi kóros pszichikus processzusok kezdetei léptek-e fel.

A jól strukturált családokban a pubertásos konfliktusok kisebb aránya tapasztalható. A szociális rétegeződés szempontjából a serdülők két polárisán ellentétes csoportjával kell számolnunk: a kedvezményezettekével és a hátrányos helyzetűekkel. szabályok nyílt megtagadása) öngyilkossági kísérlet depresszió. VIKÁR GY. szívdobogás. További foglalkozás során újabb problémák derültek ki. ösztönzői és fékjei felmondják a szolgálatot. környezetéhez fűződő megváltozott viszonya. vizsgadrukk) beilleszkedési zavar (társasági és szexuális gátlás) pszichoneurotikus tünetképzés (ideges rosszullétek." A különböző társadalmi rétegekben és a különböző struktúrájú családokban egymástól esetleg szélsőségesen eltérő . a depresszió szinte rászakad a fiatalra. Saját problémáikkal birkózva. öngyilkossági kísérlet nélkül pubertáskrízis-szindróma 12% 20% 15% 10% 15% 16% 6% 6% 100% Majd hozzáfűzi: „ezek a tünetcsoportok nem diagnózist jelentenek. szinte kitaszítják a családból a serdülőt. indulatos bírálgatásukat. kényszerképzetek stb. „elveszett"-nek érzi magát. Következetes nevelés keretében addig gyakoroltatják e I176 .megértő vagy elmarasztaló megítélést nyer a pubertáló és adoleszcens korú fiatal originalitást kereső labilis magatartása. talán súlyosabbak az eredetinél. Betegnek. a tanulási és pályakezdési csődök.ahogy Bálint Mihály mondja . hogy a pillanatnyi kellemetlenséget elviseljék a jövőbeli előnyökért.»felkínált« problémát.) közli. a társaskapcsolati és szexuális kudarcok okozta elkeseredés. hogy ideges gyomor-bél panaszokkal küzd. 1. Serkentik gyermekeik képességét. disszocialitás (tekintély elleni lázadás. 158. A szülők szocializálási módszerei differenciáltak.) autoritáskrízis. A kedvezményezett adoleszcencia főként a magas iskolázottsági! szülők. A fordítottjával is találkoztunk. A társasági gátlásokkal küzdő kamaszról például kiderült. verejtékezés. Karakterváltozása vagy pszichoszomatikus megbetegedése ijedtséget és szenvedést okoz neki és környezetének. hogy a Fővárosi Tanács Gyermekpszichológiai Szakrendelő Intézetében 1969 és 1977 között megvizsgált és pszichoterápiával kezelt 13-21 éves korú 100 fiú és leány az alábbiakban részletezett panaszokkal jelentkezett a rendelésen: teljesítménygátlás (tanulási nehézség. közvetettek. A neurotikus panaszok mögül disszociális magatartás bújt elő.Az ifjúkori válság Az ifjúkori válság szindrómát a krízisek sorozata és összefonódása jellemzi : a kiélezett családi konfliktusok. illetve kezelés kezdetén .) vegetatív neurotikus tünetek (fejfájás. (1980. az „álarc nélküliség" követelését a felnőttektől. szívszúrás stb. nem képes önmagát irányítani. A strukturálatlan és a rosszul strukturált családokban a szülők igen nehezen viselik el felnövekvő gyermekeik „értékújítását". vagy a pillanatnyi csábítást elkerüljék a később bekövetkező kellemetlenségek miatt. hanem a vizsgálat.gyermekeit jellemzi. fóbiák. szédülés.

Ezt mutatják VIKÁR által közölt. Két hasonló korú. ha súlyos ifjúkori válságba kerül. a pszichoterápia még segítheti a fiatalt pszichikus egyensúlya zavarainak leküzdésében. A. a teljesítményre törekvést.A hátrányos helyzetű fiatalok nagyrésze viszont. munkakerülő. októberben került pszichológiai vizsgálatra. a szükségletek közvetlen kielégüléséről való lemondást. hangulataikat. az előzőekben idézett adatok is.magatartást gyermekükkel. Attila két évvel fiatalabb húga a gimnázium első osztályának tanulója. jutalmazzák: a becsvágyat. azonosulásaik meghatározó tényezőivé válnak önminősítésüknek és társadalmi identitásuknak. A hátrányos helyzetű serdülők csoportja az alacsony iskolázottságú és jövedelmű. Ezek a fiatalok nem bíznak semmit a véletlenre. A szülők elmondása szerint a gyermekek nevelésével mind ez ideig probléma nem merült fel. a súrlódásmentes kapcsolatokat másokkal. emócióikat. a gimnázium III. 16 éves fiú. Nem kóros pubertásos krízis 6%-ban és disszocialitás 15%-ban szerepel. hogy megosszák egymással tulajdonukat. törvényszegő szülők veszélyeztetett gyermekeiből tevődik össze. a gyermekek magatartása. a szakrendelőkben. elnyomják spontaneitásukat. amelyek szerint a Gyermekpszichológiai Szakrendelő Intézetben jelentkezett. tanulmányi eredményeik kifogástalanok voltak. Az apa és az anya egyetemi végzettséggel rendelkezik. a csoporttörténések adják életük valódi tartalmát. a disszociális. Ezt azonban nem lehet ügy érvényesíteni. Az iskola státuszversengés színtere lesz. válságban lévő fiatalok 79%-a szenvedett neurotikus zavarokban (összevonva a különböző rovatokban szereplő neurotikus tüneteket). Tapasztalataink szerint az ijjúkori válság lefolyása és kimenetele gyakorta a fiatal szociális réteghelyzetének függvénye. agresszivitásuk megnyilvánulásának szabad folyást engednek. társas kapcsolataik. A kedvezményezett helyzet megmutatkozik az életcél és a pályaválasztás kialakításában: a fiatalok magasabb művelődési igényre és olyan szabadidőtevékenységre motiválódnak. Az iskolában a pedagógusok a kedvezményezett helyzetű serdülők tulajdonságait értékelik. 177 . hogy az összehasonlításkor ne sérüljön a hátrányos helyzetűek önértékelése. csövezés). Előzőleg a szülők keresték meg a pszichológust kétségbeesetten és tanácstalanul. amíg stabil belső ellenőrző rendszere kialakul. ami a későbbiekben is növeli kulturális igényeiket. A csoportélet (galeri. A kortársi csoportok tagjai készen állnak arra. hogy segítsenek egymáson. túllépve a kezdeti neurotikus fázison. hogy a gyógyulást keresők a kedvezményezett réteghez tartoztak. a válságnak abban a szakaszában. mindkét gyermeknek külön szobája van. deviáns identitása fokozatosan megszilárdul. Tágas.* M. gondozott lakásban laknak.segítség hiányában. mint a jövő veszélyei és reményei. a racionális gondolkodást. Ezeknek a fiataloknak nézeteiben és tevékenységében a jelen gondjai nagyobb ösztönzést jelentenek. a szétesett családok gyermekeiből és a nagyvárosok szubkultúráiban élő alkoholista. amelyek a kedvezményezetteket jellemzik. magas pozícióban dolgoznak. Az esetismertetésekből kitűnik. A pedagógusok igyekeznek a hátrányos helyzetű serdülőkben is kialakítani azokat a tulajdonságokat.. Indulataik. osztályába jár. a családi légkör zavartalanul jó volt. . majd antiszociális informálódás irányába sodródik. a csoportban keletkezett érzelmi kapcsolataik. amikor a pszichológiai foglalkozások. fontosnak tartják a fizikai erőszak kontrollját. A jó szociális helyzetű serdülőkkel általában találkozhatunk a pszichológusoknál. az ifjúkori válság szakaszában deviáns útra terelődött fiú rövid esetismertetésével kíséreljük meg a fentieket szemléltetni.

Murányi-Kovács E. Ebben az esetben úgy véltük . De ne számítsunk arra. de „nem tört meg": hidegen kikérte magának. A szülők Attila fegyelmezetlenségeit és alap nélküli félelmeit emlegették. mit kell tennie: kitanul egy jó szakmát. „lelkére beszéltek". Szülei másnap kérdőre vonták. Attila panaszokat hangoztatott. Egy este követték az ide-oda csellengő fiút. Attila ordítozva emlékeztette apját egy. hirtelenül feltámadt gyűlölete. A dermedt hangulatú első három ülés általánosságokban mozgó. Magába zárkózott. gyereknek minősítette. hogy pszichológus foglalkozzon a fiúval. hogy szülei nem engedik haza. és otthagyta a hozzá szólót. hogy nagy az orra és kifejezéstelen a szeme! Most már mindig így fognak vele bánni a nők? Apja válaszképpen kinevette. mindig akad. Nem próbálta megérteni. hogy nem akarja folytatni tanulmányait. A következő éjszakai kimaradásakor szülei nem engedték be a lakásba. hogy ha húga átlépi a szobája küszöbét. Tíz ülésben állapodtunk meg a szülőkkel. aki azt tanácsolta. mindegyik visszautasítja. nem tudott úgy hízelegni. és többször nem aludt otthon. Különösen aggasztotta szüleit a húga iránti. nem volt hajlandó a családdal együtt reggelizni vagy vacsorázni. éles konyhakést tett. a külseje vagy más? Tudja. jókedvűen. hogy bizalommal lesz hozzánk. Attila érthetetlenül megváltozott. hogy ő mennyire szenved! Öngyilkos akart lenni. hangosan nevetve. mert . gesztikulálva beszélgetett. lányukkal és velük együttesen kívánunk foglalkozni. ha kérdezték mi baja.amint a konyha ajtajára felfüggesztett cédulán olvasható volt . Szülei természetesen megszidták „szeszélyes.) Az ülések anyagát az alábbiakban összefoglalóan közöljük. ő pedig nem kívánja a csöves életet. amikor elmondta apjának. a nyaralásuk idején történt vitájukra. Az iskolaévet ingerülten kezdte. mit kell ilyenkor tenni? Mi az oka ennek? Mi olyan taszító benne. A negyedik ülésen feltört a fiú agresszív indulata apjával szemben. hogy mennyire bántja. Tanácsot kért. nem viselkedett „nagyfiútól elvárható módon".Ez év augusztusában. nem lesz „professzor". valószínűleg a csövesek tanyáin éjszakázott. hogy elzüllik.-né anyagából Az egyetemi tanár apa a gimnázium igazgatójával konzultált. egymásnak kölcsönösen odavetett szemrehányásokat tartalmazott. nem tanult. leszúrja.ségéért". A kislány egyszer az ajtórésen át belesett hozzá. és anyjának azt mondta. Nem érezte. hogy szülein azzal áll bosszút. Egy idő múlva a szülők észrevették. senkivel sem beszélt. és nem vették szívesen. és csak késő éjjel tért haza. akik nehezen tudtak „időt szakítani". És azóta végre nem „dobják" a lányok. hogy szeretik. hogy a lányoknál nincs sikere. Megtiltotta. otthagyja. visszamenően egészen kisgyermekkoráig. két hét után kijelentette. amelyek így nélküle zajlottak le. dühösen felmordult. mert attól félt. Folyamatosan lopott pénzt otthonról. Akármelyiknek akar udvarolni. de délután eltávozott. aki járni akar vele. nem szeret éhezni és fázni. hogy bemenjen a szobájába. mint Éva. (Éva végül is nem akart részt venni az üléseken. Ezután még többet csavargott. a nyaralásból hazatérve. de sok pénzt fog keresni! 178 . Fütyül a kedves papa és a kedves mama vele kapcsolatos ábrándjaira! Most már tudja. aki szerinte mindkét szülő kedvence volt.a családterápiától lehet a leginkább eredményt várni. máskor meg otthon maradt. aki végül is az aluljáróban csoportosuló fiatalok között kötött ki. Voltak napok. hogy fiukkal. eredménytelenül. hogy beleavatkozzanak életébe. hogy csak azért jött el. Hosszasan időzött velük. Attila az első alkalommal elmondta. amikor rendesen bement az iskolába. meg is szidta.„undorodom Évától". hogy pénzt visz el otthonról és a nagyszülőktől. attól kezdve íróasztalára egy hegyes. de azután elhatározta.

A szülők csendben, döbbent, feszült arccal hallgatták fiukat. Látszott, hogy a kommunikáció tartalma meglepetésként hatott, megingatta „jó szülő" szerepük biztonságát. Az anya szólalt meg először: úgy vélte, hogy az a kis nyári „beszélgetés" nem lehet olyan jelentős, hogy Attila jelenlegi ellenséges érzéseit indokolhatná. A következő üléseken az adoleszcens egyre nyíltabban és konkrétabban fogalmazta meg az évek folyamán a szülei és közte kialakuló kölcsönösen ambivalens kapcsolatot. A szülőknek szembesülniük kellett eddig a „szőnyeg alá söpört" érzelmeikkel, konfliktusaikkal. Feltámadt bizonyos fokú empátiájuk is fiuk élményei, traumái iránt. A terápia folyamán Attila deviáns tünetei, nemiszerepzavarai megszűntek, személyi és társadalmi identitásának formálódása arra engedett következtetni, hogy túljutott az ifjúkori válság csúcspontján. S. J. 16 éves elítélt pszichológiai vizsgálatát a Fiatalkorúak Börtönében nevelőtisztje kérte „értékelhetetlen" magatartása miatt. Időnként letört, közömbös, minden kontaktustól elhúzódó állapotba esik, amiből sem fegyelmi büntetés, sem nevelői ráhatás nem tudja kimozdítani. A műhelyben álldogál a gép mellett, nem dolgozik; amikor a munka megtagadásáért több napi magánzárkára ítélték, ezt közönyösen vette tudomásul, kiengedése után nem változtatott viselkedésén. Az orvosi vizsgálat szomatikus kórokot nem állapított meg, a diagnózis szerint nagymértékű alultápláltsága (igen keveset eszik) és alvászavarai depresszív neurózisra utalnak. Szükségesnek látszik az elitélt pszichológiai vizsgálata annak eldöntéséhez, hogy kórházba utalasa mdokolt-e. S. József a fent leírtaknál kedvezőbb, csak enyhén depresszív állapotban került pszichológiai kivizsgálásra. Sikerült anamnézisét felvenni és explorálni. A Rorschach- és a Szondi-vizsgálatok alkalmával érdeklődést mutatott, és igyekezett „megfelelni". Vizsgálati anyagából kiderült, hogy súlyos ifjúkori válságszakaszban követte el bűncselekményeit. Véleményezésünkben kifejtettük, hogy két évi szabadságvesztésre ítélése és bűntudata következtében jelenleg is krízisállapotban van, de elmeosztályi beutalása aktuálisan nem lenne indokolt, a börtön pszichológiai laboratóriumában lefolytatható rövid pszichoterápia állapotának javulását és beilleszkedését eredményezheti. S. József börtönbüntetésének előzményei - röviden összefoglalva - a következők : Többgyermekes munkásszülők legkisebb gyermekeként nyolcéves koráig anyai nagyszüleinél nevelkedett vidéken, meleg, engedékeny légkörben. Szülei az első osztály elvégzése után hozták fel magukhoz, a főváros egy peremkerületében lévő, szük, túlzsúfolt lakásukba. A pubertásig sem magatartására, sem tanulására panasz nem volt. Az általános iskola nyolcadik osztályában kezdett el csavarogni, iskolát kerülni a vele egykorú és idősebb serdülőkkel. Mikor ez kiderült, apja durván elverte, és szigorú büntetéseket szabott ki rá. Ugyanekkor édesanyja siránkozások közepette e tudomására hozta, hogy kilencéves korában, amikor magas lázzal kórházba kellett vinni, agyhártyagyulladással kezelték néhány hétig, és a kórházi zárójelentésben szerepelt, hogy „agyhártyagyulladás következményképpen jellemgyengeség kialakulása következhet be". Ez a közlés aláásta a pubertásos krízisben lévő serdülő önbizalmát, fokozta befolyásolhatóságát, sodorhatóságát. Nagyszüleinek megértő, önállóságot engedélyező bánásmódja után a szigorú apa utasításait és kényszerítő módszereit kellett elviselnie. A szorongó, befelé forduló, de ugyanakkor indulatos fiú nem mert kíméletlen apjával nyíltan szembeszállni. Elhatározta, hogy elköltözik otthonról, ehhez akart pénzt szerezni sorozatos lopásaival és csoportosan elkövetett betörésekkel. József pszichológiai tesztekkel mért értelmi képességei átlagon felüliek, józan ítélőképességét mégis megsemmisítették alkalmazkodási konfliktusai, szüleihez fűződő ellentétes emóciói (függőségi
179

érzés és elszakadási törekvés). A börtönben kifejlődött depresszív neurózisa fenti, fel nem dolgozott konfliktusaiból ered. A több hétig tartó pszichológiai foglalkozás során neurotikus állapota javult, a börtön nyomdájában dolgozik, készül a segédmesteri vizsgára. Szülei szabadságvesztése óta mellette állnak, segítik. Látogatják, levelet és csomagot küldenek, ahányszor ez megengedett. Szabadulása után - úgy tervezi - hazaköltözik, nyomdában akar dolgozni, és levelező tagozaton elvégzi a technikumot. M. Attila és S. József hasonló jellegű, autoritáskrízisből kiinduló, disszocialitásba torkolló, igen erős indulatokat mozgósító, gyermekkori traumákat felelevenítő ifjúkori válságot éltek át. A különböző szociális réteghez való tartozásuk meghatározta átmeneti deviáns életvitelük következményeit. Hangsúlyozzuk, hogy mindkét serdülő lényegében neurotikus állapotban követte el alkalmi törvényszegéseit. Amíg a kedvezményezett helyzetű Attila krízise a három hónapig tartó pszichoterápia és a család együttműködésének segítségével csökkent, s megindult az adaptációját fejlesztő, identitását kialakító folyamat, addig a rossz pszichoszociális körülmények között felnövekedett József ifjúkori életútját kétévi börtönbüntetés törte meg, és nem látható előre, hogy „megbélyegzett- ség"-ének tudata mennyire károsítja majd felnőttkori személyiségét, társadalmi beilleszkedését, sorsát. Az autoritáskrízis az adoleszcensek igen heves leválási krízisének látványos megnyilvánulása. Tapasztalataink alapján feltételezzük, hogy a leválási krízis - másképpen szólva a dependencia- és az autonómiaszükséglet közötti ingadozás - nagymértékben felerősödik a tehetséges fiataloknál, sőt számos kreatív felnőtt sem tudja ezt a konfliktust feldolgozni. Elsőrendű fontosságot tulajdonít külső és belső függetlenségének, de szenvedélyesen ragaszkodik ahhoz is, hogy elkerülhetetlen kétkedési rohamaiban szorosan mellette álljon valaki, aki gyötrődései és küzdelmei idején maradéktalanul azonosul vele. Alkotók életrajzaiban sok utalást találunk erre. SIGMUND FREUD például azt vallotta: „Rettenetesen vágyódom a függetlenségre, hogy saját elgondolásaim szerint élhessek." Ugyanakkor makacs kitartással, szokatlan függőséggel négy évig várt jegyesére, későbbi feleségére, aki feltétel nélküli érzelmi támaszt nyújtott neki. Szólnunk kell ehelyütt ERIKSON (1968) identitáselméletének egyik fontos részletéről, amely figyelmeztet, hogy az identitásválságnak a XX. század második felében új változatai keletkeztek. A mai társadalmi feltételek között a fiatalok viszonylag nagy hányada túlságosan hosszú ideig - a késői adoleszcenciában, sőt fiatal felnőttként is - az identitáskeresés helyzetében vesztegel. ERIKSON ezt a pszichikus alapszituációt identitásdiffúziónak nevezi, és a személyiség regressziójának tartja. A személyi és a társadalmi azonosságtudat kialakítását korunk robbanásszerű tudományostechnikai forradalma nehezíti, mert szinte naponta új távlatokat, esélyeket, változatos új szerepeket kínál a felnövekvőknek, vagy éppen az esélytelenség érzését váltja ki belőlük. Talán ennek tudható be, hogy az iparilag fejlett társadalmakban pszichoszociális moratóriumot - döntés-előkészítési haladékot - nyújtanak az új generáció számos csoportjának. A regresszióban lévő fiatalok azonban vég nélkül meg szeretnék hosszabbítani ezt a haladékot. Elhárítják a felelősség vállalását, az elkötelezettséget, laza, korlátozásoktól mentes életmódot folytatnak, gyakran a szülők anyagi segítségére támaszkodva. Nem tesznek erőfeszítéseket társadalmi identitásuk kivívására, élettervük kiinun- kálására. Hazai körülményeink között is felbukkan ez a jelenség. MÉREI ZSUZSA (1980) a kallódó fiatalok egy csoportjával foglalkozott. Az Interjúk, a fiatalok életrajzai és azok elemzése bepillantást enged e sajátos világba. „Létezik egy olyan társas-társadalmi tartomány, amely a szabályosság és a deviancia között helyezkedik el. E társadalmi sávba tartozó személyek lényegében a társadalom formális hálózatához
180

tartoznak, otthon élnek, de életterük mégis inkább a társadalom által kevésbé kontrollált mező: terek, parkok, olyan kulturális vagy művészeti intézmények margója, amelyek a résztvevőktől nem kívánnak sem anyagi hozzájárulást, sem rendszeres, aktív részvételt, mégis valamilyen módon elfogadják őket (például kultúrházak, diszkók, zenei klubok). Ebben a csoportban a szabálytalan és nem deviáns személyek sajátos légkört alakítottak ki. Értékrendjükben az önállóság magas értékű volt, s így még az irreális hátterű önállóság is lényegesen magasabb értéket képviselt, mint a reális függő helyzet" (1. 1.) - olvassuk a tanulmányban. A szerző a kallódást olyan állapotnak határozza meg, amelyből a fiatal elindulhat a szabályosság, a deviancia vagy a kreatív megvalósulás felé. De az is lehetséges, hogy megmarad kallódónak. Megjegyezzük, hogy a kallódó fiatalok csoportosulásaiban egyaránt részt vesznek a hátrányos helyzetű és a kedvezményezett serdülők és adoleszcensek. Az utóbbiak általában családi és társadalmi frusztrációik miatt igyekeznek „egyformák lenni" a peremhelyzetűekkel. Ugyanakkor a magasabb szociális rétegből származóknak megvan az a biztonságérzetük, hogy bármikor abbahagyhatják a bolyongást, visszatérhetnek a családjukban szokásos életvitelhez. A homogénnek tűnő csoport valójában nem homogén: családi szocializálódá- suk különbségei - az igényszint, az értékorientáció terén - lappangva, de kemény magként fennmaradnak. Ezért egy bizonyos idő elteltével, húszéves kor körül, fokozatosan felbomlik az együttes, kilépnek belőle azok a fiatalok, akik „szabályos" társas mezők felé, a felnőtt életmód irányába vezető útra indulnak (felsőoktatás, munkavállalás, perspektivikus párválasztás stb.). A hátrányos helyzetűek - például az állami gondozottak - nem találnak ilyen kiutat, ismét csalódnak az „egymáshoz tartozásban", elmagányosodnak, letörnek. Az identitásdiffúzió legpregnánsabb megnyilvánulása a hatvanas évek hippimozgalma volt, amely igen nagy tömegeket ragadott magával Európában és Amerikában. A „hippi" jellegének érzékeltetésére idézünk néhány részletet SÜKÖSD MIHÁLY (1985)) kötetéből : „A mozgalom az ifjúság nemzetközi lázadássorozatának egyik fontos, jellegzetes tünete a hatvanas években. A hippi megtagadja, elhárítja a késő kapitalista társadalom- és államszerkezetet, annak összes hatásterületein, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában, a mindennapi életben. A hippi elutasítja mindazt, amit a világ felkínál a szerkezetébe idomulni hajlandónak: az egyezményes státussal és anyagi csereértékkel jutalmazott munkát, a teljesítményt, a tulajdont, az intézményes értéklétrákat, a létrák sikeres megmászásának lehetőségét, a részleges hatalmat, bármilyen hatalmat. A hippitiltakozást az ifjúsági lázadás egyéb proíesfrnozgalmaitól elkülöníti viszont, hogy béke- és szereteteszményük jegyében csak elhárítani törekszenek, rombolni soha" (18. 1.). „Kétségtelen, a hippi valamelyest dolgozik. Annyi munkát vállal és végez, amennyi juttatásra az ellenséges külvilágtól bekerített hippiközösségnek az elemi létfenntartásra szüksége lehet. Ez az önfenntartásra szorítkozó munka a hippiközösség önálló földművelése, konyhakertészete, állattenyésztése is lehet, amint néhány film - a Zabriskie Point, a Szelíd motorosok, az Eper és vér hippibetétjeiben a magyar néző is láthatta. De ez többnyire segédmunka, alkalmi munka..." (19. 1.). „Szeretni egymást, a jól ismert és szeretetre vágyó csoporttársakat; szeretni a (még) vakon tévelygő világot; röviden ennyi a hippikódex" (20. 1.). Az identitásdiffúzióval ellentétes identitászavar ERIKSON fogalomalkotása szerint: a korai zárcts. A serdülő túlságosan gyorsan dönt felnőttkori életére vonatkozó kérdésekben mint például a pályaválasztás, a párválasztás, az anyagi és a kulturális célok kitűzése. Választásai, elhatározásai az
181

amelyben sokféle szocializációs tendencia érvényesül. hogy a felnőtté válás szegényes emocionális és szociális tapasztalatok között zajlik le. összehaverkodtam egy pár fickóval a Blahán. nem támogatják őket a jelenüket és jövendőjüket szétziláló identitásdiffúzió leküzdésében. Ha nekem van lóvém.). akinek senkije nincsen. A korai zárás hátránya. én is meghivom őket. dependenciáját elfogadva. tablettázás. eszményeik. magabiztosan elválik a tévelygő kortársaktól. „Feljöttem Pestre. De ha találkozok velük akárhol. a csoportlétben feloldódott egyéniség autonómiájának és integritásának kialakulása és végül a csoport működési elveinek képviselete és megújítása . hogy ilyenkor a pubertásos válságállapot csak igen enyhe formában észlelhető. ahol beilleszkedése csupán az alkalmazkodás szintjéig jut el. mint mással. az azonosulás. amikor a csoportok szocializáló vonzása eltérő erősségű.a szocializáció általános menetét írják le. mint azok a felnőttek. Az eriksoni elmélet kiegészítésére idézzük ILLYÉS SÁNDOR (1986) tanulmányának azt a részletét. és az egyén változásai e tendenciák kölcsönhatásaitól függnek. ivászat. a belső átalakulást elindító érzelmi kötődés. amelyet az egyénnek többé-kevésbé végig kell járnia ahhoz. A városban nem tartoznak senkihez. hogy akármikor kimegyek. E folyamatot VIDRA SZABÓ F. Az a jó. A hétvégeket mozi. Egyes esetekben. Vidékről szakmunkás-tanulóként a nagyvárosokba került adoleszcensek szintén hátrányos helyzetűek. Lesz olyan csoport. amelyben a szerző a különböző csoportokba való beilleszkedés feltételeit és e folyamat szakaszosságát írja le. Jobban erzem magam velük. Az összetartás végett is. amikor fent vagyunk nála vagy húszan.a távolságtartó alkalmazkodás. Csöves csaj. semmittevés tölti ki. Reggel én megyek suliba. minden. E sorok egyúttal feltárják az identitás kialakulásának változatos. és abból legalább tizenkettő nő. az egyén később nehezen alkalmazkodik az új helyzetekhez. azokban biztonsággal mozgó és önmagát megvalósítani tudó csoporttaggá váljon" (462. meg ami az övéké. Van egy öreg. És ezért ott lehet nála aludni.. és ekkor belsőleg kell feloldania a többféle azonosulás nehézségeit." A rosszul szervezett bentlakásos szakmunkásképző intézmények nem segítenek a fiataloknak a felnőtté válás problémáinak megoldásában. hogy a csoportlét minden szegmentumát ismerő. akik az adoleszcencia idején hasznosították a szociális moratóriumot. közösségnek is tagja. a réteghelyzetből fakadó szükségletek és társadalmi minták az irányszabók. meghívnak. Más esetekben az egyén teljesen beilleszkedik több különböző életformájú és eszmevilágú csoportba. sokkal kevésbé nyitott és toleráns másokkal szemben. rideg légkörét. 182 . mindig találok ismerőst.esetek többségében külső tekintélyek nyomására történnek meg. lődörgés. A falusi kis közösségben töltött gyermekévek után igen nehezen szokják meg a nagyváros. Minden van. és jóformán a csövesek tartják el. Szocializációs erőtér alakul ki. azt az élet „rendjének" tekintve. míg más csoportokban a teljes szocializációs folyamat megvalósul. s ezért sokan közülük az aluljárókban lézengő csövesekhez csapódnak. értékeik azonosságának és eltérésének megfelelően azonos. „Az ember egy időben több csoportnak. illetve eltérő szocializációs hatást gyakorolnak a velük érintkező vagy bennük élő személyekre. és átváltottam csövesre. 1. (1980) tanulmányának alábbi interjúrészlete illusztrálhatja. A korán kialakult identitás ezért merev. a munkahelyi ismeretlen nehézségeket. És akkor mindjárt jobban elmegy az idő. A szülők elvárásai. szex. előre nem látható történéseit. a külsődleges elsajátítást biztosító ismeretszerzés és eltanulás. az az enyém is. A beilleszkedés áttekintett lépései . Van. a serdülő.. és azon belül a kollégium személytelen. A csoportok életformáik. ők meg a Blahára vagy moziba. A korai zárást az is tükrözi. az egyén szocializáltsági szintje a különböző csoportokban eltérővé válik.

Megjegyezzük. e jelenségcsoportra vonatkozóan egymásról nagymértékben eltérő. hogy a jól átvészelt serdülő. sőt ellentétes elméleteket alkottak. illetve pszichoanalitikus tézisét a neurózisok magyarázatára vonatkoztatva. ahol eldőlhet. Az ifjúkori válságot mint átmeneti. fennáll a patogén mikrokörnyezet és az interperszonális kapcsolatok megváltozásának esélye és főképpen: a neurotikus struktúra rögződését megakadályozhatja valamilyen nagy intenzitású pozitív emocionális élmény. majd a neofreudisták (lásd 120 1. ha magukat a kamaszokat kérdezzük meg. a különböző irányzatok koncepcióinak keretében. SIGMUND FREUD különböző műveiben más-más megvilágításba helyezte ugyanazt a felfedezését.és fiatalkori neurózisok etiológiájának kérdéseiben. A neurotikus struktúrák viszont. Attól kezdődően. enyhén kóros lefolyású krízisállapotot jellemeztük. 183 .) a mester által felvetett vagy csak mellékesen említett hipotézisek és elmélettöredékek kiterjedt birodalmában új utakra indulva. ha ebben a korban kezdenek szerveződni. elterjedtsége. hogy a fenti kategóriákba sorolás követi a klasszikus pszichiátriának a felnőttkorra vonatkozó neurózistanában használatos terminológiát. hogy a krízisfolyamat különbözik a normális serdüléstől és adoleszcenciától). elégséges.. súlyosabb előzményektől és következményektől terhesek. mintha létezne nagyobb ütközések nélkül. a felnőttkort megelőző szakaszban ezek a kórképek általában kedvezőbben alakulnak. számos tünetváltás történhet. amelyeket gyógyító munkájuk hatékonysága alapján bizonyítottnak tekintettek. és a tünetek nem szerveződnek a felnőttkori neurózisokhoz hasonló kórképekbe. „simán" lezajló pubertás és adoleszcenceia.terjedelmes tanulmányban lenne elvégezhető. tünettana. mintha a neurózisra vonatkozó kutatások még ma is csak kezdeti stádiumban lennének: a pszichiátria és a pszichológia rangos művelői ugyanis. ragyogó és kínzó epizódokban bővelkedő utazáshoz hasonlítható. az „ifjúkori válság" szakaszán vagy a neurotikus strukturálódás buktatóin halad-e tovább. Úgy tűnik. mégis. e problémakör tárgyalása csak egy különálló .bekövetkezik.és adoleszcenciakorban fellépő kezdeti neurotikus struktúrákat depresszív. de a tünetek izoláltak. hiszteroid és skizoid jellegű szindrómákba szokták csoportosítani. E munka keretében nem mélyedhetünk el a serdülő. A félreértések elkerülése érdekében ismételten hangsúlyozzuk. sőt dominálnak a neurotikus megnyilvánulások (ezeknek mennyisége és intenzitása jelzi. hogy az ifjúkori válságban is megjelennek. A serdülő.kiegészítő .de életkor specifikusan . A fiataloknál ugyanis a betegség még csak kezdeti fázisban van. Bár néha úgy tűnik. tovább bonyolították a neurózisok etiológiájának problémáját. ami a fiatalok életében látszólag váratlanul .és ifjúkorban is elérkezik a fiatal olyan keresztutakra. hogy a .A neurotikus struktúraképződés kezdetei A gyermek felnőtté válása felejthetetlen élményekben. megbizonyosodhatunk arról. egyre rejtélyesebbé vált e jelenség kóroki háttere. hogy a hármas elágazás közül melyiken folytatja útját: a „normális" ösvényen.szakadárok". kényszeres. hogy a neurózisokat a pszichiátriában és a pszichológiában betegségként ismerték fel és kezelték. Érdekes ebből a szempontból megvizsgálni a freudi tanulmányokat. Tegyük hozzá. vagy szembesülünk saját emlékeinkkel. hatása a társadalmi folyamatokra és gyógyításuk lehetőségei.

művelt polgárság szerepüket kereső tagjainak specifikus neurotikus állapotait kezelték. a rendszerszemléletű és a strukturális teóriák .a „régmúltba" száműzték azt a történelmi korszakot. Francia.Az ötvenes és a hatvanas években született legújabb koncepciók . és ezekből az analízisekből merítették elméleti axiómáikat.a tudattalan motivációk szerepét a pszichikus működésben. a kommunikációt. olasz. Freud nagy felfedezéseit . E „mozgaloméhoz csatlakozó terapeutáknak az országhatárokat áthidaló nemzetközi tapasztalatcseréje folyamatos és hasonlóan intenzív.a tranzakciónál is analízis.en .és ötletgazdagsághoz kapcsolódtak. például a családi homeosztázist. valójában szenvedélyesen tudott reagálni természetesen a saját eszmerendszerébe beilleszkedő. ACKERMANN és követői kutatási és terápiás központokat létesítettek. hogy éleslátásának egy. mint a pszichoanalitikus mozgalomé volt az 1910-es és 1920-as években. másrészt megalkották a „családi neurózis" igen gyümölcsözőnek bizonyuló fogalmát. és milyen mértékben fog sikerülni az. s a jól definiált alapfogalmak közé tartozik a pszichoanalízis nagy viharokat kavart számos megállapítása. Pszichoterápiás kezeléseikből kiindulva elemezték a családi szocializáció részmozzanatainak a neurózisok kialakulására gyakorolt rendkívül nagy hatását. a következő: vajon sikerül-e. a kommunikációs. a szexuális fejlődés energiaviszonyaiból származó megoldatlan konfliktussorozataiban és ezek elfojtásában kell keresni. Megdőlt ugyanis az a tétel. s később más gyermekterapeuták követték ezt a gyakorlatot. hogy a neuro tikus gyermeket anyjával együtt kell kezelni. napjainkban vészesen aktuális példáját ne idézzük.) Az 1970-es évektől kezdve Európában is tért hódítottak ezek az eszmék. FREUD. német. megszületett a pszichoanalitikus teória. a leválási folyamatok kudarcait. Nem szabad azonban elhallgatni. s ezáltal a freudi kutatások általánosítható. akit gyakran vádoltak „történelmietlenséggel". hogy a civilizáció fejlődése folyamán az ember úrrá legyen az együttélésnek azokon a zavarain. amikor a Habsburg Monarchiában. a kettős kötést. ahol egyrészt bizonyos társadalmi történéseknek . hogy ANNA FREUD a negyvenes években elsőként győződött meg arról. angol szerzők esetleírásokat és elméleti cikkeket publikáltak a családterápiás módszerek terjesztésére alakult folyóiratokban. éles támadások közepette is értékes eredményeket felmutatva.valamint az ezekre épülő csoport. (Meg kell említenünk.munkahelyi és társaskapcsolati frusztrációknak. egzisztenciális bizonytalanságnak. az énnek és a felettes-énnek. A pragmatikus beállítódottságú amerikai terapeuták kísérletezni kezdtek az aktuális társadalmi konfliktusok által kiváltott neurózisok gyógyításával.képletesen szólva . reménytelenségnek stb.és családterápiákban megismert pszichikus dinamizmusok a freudi neurózistan etiológai magyarázó elveivel összeütközésbe kerültek.patogén szerepével foglalkoztak. a második világháború és az utána következő évek .a történelmi-társadalmi folyamatokra. hogy a neurózisok keletkezésének kizárólagos okait az ösztön-énnek. melyek agressziós és önmegsemmisítési ösztönéből fakadnak? Ebben a vonatkozásban 184 . el nem évülő eredményeinek értékelését megszilárdítják. munkanélküliségnek. A freudi iskolán nevelkedett következő terapeuta generációnak viszont szembe kellett néznie a háború utáni új korszakban a megváltozott gazdaságikulturális és interperszonális viszonyok között élő. az elfojtást. lelki egyensúlyukat más okok miatt elvesztett emberek problémáival. a családi mítoszokat. Sőt e fogalmak már átkerültek a köztudatba és a köznyelvbe Európában és Amerikában.az új irányzatok képviselői munkájukban hasznosítják. Nyolcvan év elmúltával az emberrel és a társadalommal foglalkozó tudományok minden ágában polgárjogot nyert. SIGMUND FREUD és tanítványai a jómódú. úgy látom. hogy e radikálisan elkülönült. a szorongások jelentőségét valamennyi neurózisban . . Nem mulaszthatjuk el. „Az emberi faj sorskérdése. új pszichoterápiái irányzatok a freudi gondolat. A harmincas évek eseményei.

ma már közhasználatú terminus: a szeretett személynek. izzadás. Szüleiben való csalódását „tárgyvesztésként" éli meg. a sérelmes élményekhez. hogy a két „égi hatalom" másika.a gyermekeknél is megtalálhatóak. emiatt a sardülő krónikus krízishelyzetben él. Változtatni nem tud.. 1. és elszigetelődik a családtól. hogy változtassa meg magatartását. elvárásuk. a magányosság érzésének kínzó feszültsége. illetve egymást kigészítő hipotézisek merülnek fel. Ilyenek a nyomott alaphangulat. A depresszív neurózisok A felnőttkori depressziós neurózisoknak kiterjedt irodalma van. a gondolkodás és képzetáramlás és specifikus szomatikus tünetek. izom. S. Jellegzetes tünet a félelem a szexuális élettől. az indítékszegénység. frusztrációkhoz gondolatban való állandó visszatérés.átfogó mű nem jelent meg.és adoleszcenskori depressziós szindrómákról . Ez utóbbi . 1959. A gyermekkori depressziónál már említett szomatikus tünetek mellett megjelenhetnek még: tremor.a 185 . hogy segítségével könnyen kiirthatják egymást az utolsó szálig. eszmének a halál vagy csalódások miatti elvesztését jelenti.az aktuális élethelyzetre adott reakció . pesszimista életszemlélet.és végtagfájdalmak. illetve antiszociális tendenciái. 694. akiknek családjában interperszonális kapcsolati zavarok keletkeztek. az impotencia (KIELHOLZ. És most azt várjuk.szió tünetei közül . Ebben a szakaszban is el kell különíteni a fokozatosan . saját hibáinak túlértékelése. egymástól eltérő. a serdülő. a serdülőkori és ifjúkori neurózisoknak csak fenomenológiai (jelenségleíró) ismertetésére vállalkozhatunk. Az etiológia kérdéskörében egyedül az a jelentős tény nem vitatott. mert a depressziót elfedik a súlyosnak tetsző szomatikus panaszok vagy a fiatal hipochondriás viselkedése. szívmüködési és emésztőszervi panaszok. 190-191. Ennek tudatában vannak. melyek a felnőttkori depresz. A reaktív depresszió.enyhébb formában . és nagyrészt ebből ered jelenlegi nyugtalanságuk. az örök Erósz új erőre kapjon. A depresszió kezdeti szakaszában esetenként (szórványosan) agresszív dührohamok és antiszociális magatartás is tapasztalható. hogy megmérkőzzék éppoly halhatatlan ellenfelével.éppen a jelen kor különös érdeklődésre tarthat számot. mert a feszültségrendszer . szerencsétlenségük. (A tárgyvesztés a pszichoanalízisből származó. de bonyolult előzményei fellelhetők a tartósodott traumákban és frusztrációkban. szorongáshangulatuk. A gyermekkori depresszív megnyilvánulások tárgyalásakor rámutattunk azokra a magatartási és tudati jellegzetességekre. A serdülő. Az emberek a természeti erők feletti uralmukat oly messzire terjesztették ki. De ki látná előre ennek a küzdelemnek sikerét és kimenetelét?" (FREUD. a klinikai pszichiátriai és pszichológiai vizsgálatok tanúsága szerint a serdülőknél jön létre. szorongásos rohamok. A depressziós állapot néha csak későn ismerhető fel. bűnösségi téveseszmék. Ezeknek tárgyalására nem térhetünk ki.a gyakoribb. ideálnak.).) A stressz-szituációktól körülzárt fiatal bánatát növeli a mikromiliő elítélő magatartása.és adoleszcenskori depresszióban a fentiek mellé egyéb tünetek sorakoznak: a személyiség beszűkülése. in: JONES. 1968). P. 1. tartós fejfájás. anorexia nervosa.a kora gyermekkortól kezdődően kifejlődött neurotikus depressziótól a psziehoreaktív depressziót. a frigiditás. *** A neurózisok etiológiájára vonatkozóan folyamatosan új. E„ 1973. hogy a gyermekkori fejlődés során elszenvedett traumáknak és szorongásoknak felújidása belejátszik a neurotikus struktúrák kialakulásába.tudomásunk szerint ..

nem találja otthon. s néhány hét múlva találkozót kér a fiútól." Bemutatja anyjának. JUTKA 16 éves. elmegy a fiúhoz is. elhatározza. kikészíti maga elé. E. hogy öngyilkos lesz. kiegyensúlyozott életmódot folytat. nem képes felkelni. Azonnal kijelenti. elfogadta értékrendszerüket . összeszedi az otthon fellelhető altatókat. ezért az interperszonális kapcsolatok terén éretlen. Felvételét depressziós állapota. órákig csavarog. aki munkában van. hogy szakítson vele. A családtagok konfliktusai állandósulnak.. megszégyenüléseket kell elszenvednie.és Elmegyógyászati Intézet Pszichiátriai Osztályára. kialakul a reaktív depressziósállapot-kép. Sem viselkedésében. semmiféle problémáját otthon senkivel megbeszélni nem tudja. 3. már nem tud segíteni a helyzeten. a 18 és fél éves leány.* Szenvedő alanya.DOBOS EMŐKE (1976) egyik esetismertetését. a szülők kérésére kerül felvételre az Országos Ideg. Jutkáéval ellentétes. Jutka felvételre kerül Osztályunkra. megszégyenítik. Jutka nem tudta véghezvinni adoleszcenskorban az identitás kialakításához nélkülözhetetlen „utolsó" leválást a szülőkről. Este lefekvéskor egy nejlonzsinórt köt a nyakára. amikor összetalálkozik egy fiúval. Azonban megbánja a szakítást. Hogy milyen roppant nagy krízist jelenthet a felnőtté érés folyamatában a leválás. jó tanuló.kivonatosan . A szülők elfoglalt emberek. azt röviden vázoljuk az alábbi esettel. illetve újratermelődnek. kényeztető családi légkörben nőtt fel. A találkozón derül ki. hogy a fiú „nem Jutkához való". Jutka belefárad. elzavarja az iskolába. mert gyermekkorában kielégítetlen függőségi szükséglete igen erős maradt. botrányos jelenet alakul. anyja még dolgozik. szakít a fiúval. akivel „végre mindenről beszélhetett. gyakorta szuicidiumba. Az iskolában jól alkalmazkodik. Mikor rájön erre. meghátrált. Jutka magányos gyerekként nőtt fel egy nagy családban. 2. Szemléltetésül közöljük . reménytelennek látja az életet. aki a levelet kitépi a kezéből. felnőtt nővérei vannak. aki megállapítja.mikroszociális krízis ~a család életvitelében. manipulálják. s az előzőkben szereplő adoleszcensnél súlyosabb depresszióba esett. Harmadik gyerek.szüleit. amikor döntenie kellett szerelme és szülei között. rosszul érzi magát. Búcsúlevelet ír. hogy Jutka kettős tárgyvesztést élt meg: szerelmén kívül . A fiú elvesztése súlyos tárgyvesztést jelent a számára. Első gimnáziumba jár. Jutka kétségbeesik. nyolc általánost végzett. hogy közben a fiú elkezdett „együtt járni egy másik lánnyal". Órákig fekszik így az ágyban. végül leoldja a zsinórt és elalszik. és nem akar továbbtanulni. gimnáziumi tanuló Körzeti orvosi beutalóval. és azt követelték tőle. tartalmas. A mikromiliő tagjai autokratikus módon avatkoznak be életébe. és újabb súlyos kudarcokat.de már azt megelőzően . melyet nem képes elviselni. Késő délután ér haza. Ekkor érkezik haza anyja. 1964) gyökerezik. Egy éven át folyik a harc az anyával. amikor lenézték választottját. Családi mikromiliőben magányosan élő leány. fejfájás.feltehetően. Anyja agresszíven lép fel. Jutka nem megy be. hogy a fiú segedmunkás. gyógyszereket. a zsinór másik végét az ablakkilincshez rögzíti. s e kiúttalan helyzet taszítja a fiatalt depresszióba. A lány kitart a fiú mellett. álmatlanság és öngyilkossági késztetések indokolták. 186 . Családjában azonban mindvégig magányos. azaz szülőideáljait is elvesztette. Az ismertetett eset kiegészítéseként megjegyezzük. Reggel betegnek érzi magát. sem értékképzésben nincs mintája. „játszmáiban" (BERNE. étvágytalanság. Az öngyilkossági kísérlet és a kialakuló depressziós állapot előzményei: 1.

Gyakorta görcsös igazságkereső. hogy erre nem elkalmas. hogy azokhoz egyre inkább alkalmazkodnia kell. a gyermekkori függőség elvesztésétől való szeparációs szorongás és az ezekhez csatlakozó bűntudati szorongás. mert bármilyen kinosak is számukra. hogy pszichológiai rendeléseken. éretlen személyiségjellemzője. Egyik éjjel szobájában minden tárgyat földhöz vágott. amikor szülei szokatlanul durván szidalmazták. pedig a gyermek apja kérte. Rosszul osztotta el affektív tőkéjét.viszonyt folytatott. Ennnek során sikerült Katalinnal és családjával megértetni. el kellett fogadnia. bár felimeri. a személyes tárgyak meghatározott sorrendben való elhelyezését. sem akarati aktusokkal nem tud ezektől elszakadni. be kell tartani a „belső hang" által előírt napirendet vagy egyéb ismételendő teendőket. A gyermekkori mágikus képzeletvilág ideje azonban elmúlt! A serdülő nem hisz már igazán a ceremóniák hatásában. Mikor ezt anyjával közölte. E kórképbe beletartozik az állandó kétkedés. környezetétől megköveteli a törvények. az „izoláció". Hol túlzottan alárendelődik. trágár szavakkal támadt. mégsem akarnak feltétlenül megszabadulni tőlük. szerfelett ritkán jelennek meg kényszeres serdülők és adolesz. ahol diagnosztikai és terápiai munka folyik. a „reakcióképződés" és ezek 'fixálódása következtében kényszerneurózisa fokozatosan kiteljesedik.-né anyagából Katalin konzervatív erkölcsű. „zárt család" egyetlen gyermekeként nevelkedett. S ekkor lépnek elő a gyermekkori emlékekből a minden bajtól megvédő mágikus szertartások: ismét pontosan kell elvégezni a sűrű kézmosásokat. Az adoleszcensnek szembesülnie kellett a társadalom követelményeivel. akivel .censek. hogy szakittassa meg terhességét. Apja próbálta lefogni. máskor pedig kriminális késztetéseivel küszködik. s nagy erővel támad fel benne az imkompetenciától való szorongás. „nem tudja ezt megtenni szüleivel". és költözzenek az ő szüleihez. Szerelme és várt gyermeke elvesztése után az addig kiegyensúlyozottnak tünö fiatal lány hirtelen megváltozott. Az érettségi után adminisztrátorként helyezkedett el. Infantilis elhárító mechanizmusai: a „meg nem történtté tevés". De úgy képzeli. ha elköltözik otthonról. bútorait eltörte. hogy a fiatalok titkolni igyekeznek kényszeres tüneteiket. szülei körülrajongod „kislánya" volt. ilyen jellegű késztetésekhez viszonyítva mélyebb és tartósabb személyiségzavar jelei. tombolt. A fiatalok kényszerneurózisa a realitásfunkcio zavara. alig táplálkozott. A kórházból való elbocsátása után még hosszú ideig pszichoterápiás támaszra szorult. 187 . ami többnyire az infantilis. de érzése szerint nem tudna nélkülük biztonságban élni. túlértékeli emocionális élményeinek egyes részleteit. A kényszerneurózis Az ismétlések elkerülése céljából a kórkép definíciója helyett visszautalunk a gyermekkori kényszeres tünetek leírására. a tárgyi és személyi világra vonatkozó ambivalencia.Murányi-Kovács E. otthon bezárkózott szobájába. hogy gyógyulása csak akkor remélhető. Munkahelyén ismerkedett meg szerelmével. Elhagyta munkahelyét. senkivel nem beszélt. mégis alávetette magát az abortusznak. a mondatok ismételgetését. Katalin előbb ellenkezett.szülei tudta nélkül . az anya követelte. hogy házasodjanak össze. barátja ekkor szakított vele. és hozzáfűzzük. éjjel virrasztott. hol makacsul ellenáll. Katalin úgy érezte. Katalin verekedett vele. de sem logikai érveléssel. A kórházi idegosztályon reaktív depresszió diagnózissal több hónapig kezelték. Feltűnő adat. hogy a serdülés utánra áthúzódó vagy akkor kialakuló kényszergondolatok és kényszercselekvések a gyermeki. és önálló életet él. amelyben az egyén. az álmukból felriadt szülőkre sértő. A szakkörök feltételezése szerint ennek okát abban kereshetjük. azután. Neurózisuk tükrözi azt a pszichés állapotot. a morális előírások betartását. hogy kényszerképzetei és ceremóniái abszurdak. terhes lett.

Eleven emberi kapcsolatok helyett szabályok sora tartja össze a családot. Megtörténik. A skizoid jellegű neurózis a legeredményesebben kórházi osztályon gyógyítható. kirívóan különböznek más szindrómák tüneteitől és viszonylag gyakran keverednek paranoid tünetekkel. örömtelenül. elbizonytalanodik.) munkájából. „téveszmék" és nem utolsósorban a serdülő gyermekkori személyiségétől idegen gátoltsága gyakran ijesztő. szertartásos rend lépett. aki nagyon tanulságosan rajzolja meg a későbbi kényszerbeteg családi légkörét. több elméleti irányból közelítettek.rendszerint az apa . az alapos kivizsgálás és a terápiás foglalkozás levezetése után kizárható mind a processzus. 1. A skizoid jellegű neurózis a személyiség egységének a zavara. mintha skizoid neurózis strukturálódását. 1972). (1984.amint ezt a neurózisokra vonatkozóan általában megállapíthattuk . patológiás formákat ölt. az ezzel kapcsolatos képzelgések. kiszolgáltatottan vergődnek." A skizoid jellegű neurózis Az ifjúkori válság idején az előző korszakban kiformálódott énkép széttöredezése. beszéd. Kiemelünk egy értékes. feltűnő bizarr. az érdektelenség. Helyükbe merev. váratlan hangulati és gondolati szökellések. 159. és szemben ülő anyja mutatja.A kényszerneurózisok etiológiájának problémájához . Egyik betegének első emléke: kávéját kavargatja. a gátoltság és az intencionális félelem (a célos aktivitástól való félelem) jellemzi. hogy a fiatal intenzív ifjúkori válságban van. Az esetek többségében azonban kiderül.és cselekvéskorlátozó családról tett megállapításaival.niök a család különc életét. A vezető tünetek egyénenként változóak. mimika. A hiszteroid neurózis E neurózisban szenvedő serdülő jellemző tünetei: érzelmeiben és magatartásában szélsőségesen szertelen. sőt hiperprotektíven nevelt gyermek érzelmileg elszigetelődik. és a külvilághoz való alkalmazkodást is csak szabályok merev betartásával tudja elképzelni (RAJKA. Ebben a légkörben a sokszor gondosan.befolyására. Régebbi események következtében a családi kapcsolatok érzelmi tartalma kihűlt. az érzelmek összemosódottsága. titokként kell kezel. . „Hermann nyomán indult el kutatásaiban RAJKA. s ezért az alábbiakban rangsorolás nélkül közöljük a jellegzetes szimptómákat.számos feltevéssel. hogy az egész család neurotikussá válik a domináns beteg családtag . Ilyenek: a projekciók (e neurózisforma kitüntetett elhárító mechanizmusai) átszövik az érzelmi és az intellektuális működést. a szocializálódás során lefolyó történéssorra vonatkozó hipotézist VIKÁR GY. a család paranoid-skizoid légkörében nevelkednek. és azt a látszatot kelti. esetleg skizofrén processzus kezdeteit kellene gyanítani.a beteg életvezetését a közömbösség. változékony. Ha a serdülő gyermekek a világtól elzárva. 188 . mind a skizoid neurózis diagnózisa. Inceszt kapcsolatokra is sor kerülhet. hogy ellenkező irányba forgassa a kanalat. Ezek a megfigyelések összecsengenek Quintnek a mozgás. modoros mozgás. a nemi szerep elutasítása. Tünetei sokrétűek.

megmagyarázhatatlannak tűnő „nagyjeleneteket" rendez. Most előzetes letartóztatásban van. úgy véljük. Az András bácsi meg leütött. Idegbeteg anyámat nem tudta megnevelni. ami feltehetően az elfojtott ösztönkésztetések és a motoros izgalmak összekapcsolódásának eredménye. „rövidzárlati" cselekedetei gyakoriak. a szomszédok kihívták a rendőrséget. a javítóintézetben még jobban el vagdostam. razzia során különböző helyekről hozza be őket a rendőrség. ezek hasonlítanak a gyermekkori tomboló dacreakciókhoz. Szoktam balhézni. Tünde. hátha a fülébe jut. az sikítani kezdett. az elalszik egy időre. a kapcsolatok intimitását nem ismeri. mire az kinyitotta az ajtót. Nem tartom velük a kapcsolatot. Hát azt hallottad Lami (Tünde csöves neve). mert narkós voltam. antiszociális indulatkitörései. aki másfél óráig nem tért magához. hogy rendőr a faterom. Ha valakinek nagy erővel elszorítják a tarkóját vagy a szívét. Nevelő: Miféle szörnyűséges játék ez? Tünde: Még nem tetszett hallani? Pedig minden intézetben csinálják.súlyosabb és kevésbé súlyos pszichoszomatikus megbetegedések lépnek fel. Megérkezik Rozi néni. . A rendőrségen mindig elmondom. Végig folyt a vérem a folyosón. hogy tudja meg. mint a családban nevelkedő serdülőknél. . Csak tavaly október óta vagyok állami gondozott. a rendőrök idehoztak. és nem akartam levetkőzni. „S. felületes örömök szerzésével helyettesíti. hogy eltörtünk egy kólás üveget. az Erzsike néni meg sipítozott . Gyakran megfordulnak itt. Ágnes mindkét csuklóján kötés. Tünde: Tetszik ismerni az Sz. hogy nem vállal értem felelősséget. Ágnes: A múltkor úgy szöktünk meg a Dominikával. 16 éves. részegen megverte a nőjét. Nevelő: Mi van a kezeddel? Ágnes: Kint voltam a haverjaimmal. viselkedésében a „mintha olyan lennék" teátrális szerepalkalmazkodás dominál. így csak engem vittek el.senkivel sem tud identifikálódni. Mivel kijelentette. az érzelmi kötődést „szalmalángszerü". 15 éves. Ágnes. Az egyik. szinte önkívületben ordít. nem érdekel. azt a nevelő nyakához tette a Domi. hogy az „Ideiglenes Szálláson" magnóra rögzített alábbi beszélgetéssel jól illusztrálhatjuk e serdülők felfokozott hiszteroid állapotát. Mivel az állami gondozott serdülők körében a depressziós neurózis mellett a hiszteroid neurózis szignifikánsan gyakrabban fordul elő. még nem alusztok? 189 .. javítóintézetből szökött fiatalok. az éjszakás ügyeletes: Mi az. Nevelő: Szökéskor nem szoktál hazamenni? Ágnes: Nem. Nevelő: Hogy mondhatsz ilyet? Ágnes: Igaz Lami. Nevelő: És téged? Nem tudott vagy nem akart? Ágnes: Nem is akart.ő volt az éjszakás ott sipítozott. Akkor hoztak be először ide. hogy nem fogad. zokog. . hogy a Fecó bácsi milyen? Tünde: Az Ágit megverte múltkor. A faterom rendőr. Ágnes: A fogdán véresre vert a gumibottal. Feri.saját késztetéseivel sem mer azonosulni. agresszív. Szépen leléptünk. cselekszik. hogy Fecó bácsi kórházban van? Levágták a lábát hálaistennek. alkoholista lett. Ok hárman be voltak jelentve. A kezemet a rendőrségen vágtam el. B. a zárton. Ildikót? Őt is gyakran hozzák ide. Játékból elszorított egy lányt.

Nevelő: De talán nem tudod. átlagos keresetű fiatalok. Mi meg nem hátrálunk! Nevelő: És ki elől? Ágnes: A rendőrök elől. az majd elaltat benneteket. a Rozinak. és őt idegesítem vele. ami neurotikus állapotuk javulását eredményezte. Nevelő: És te mit akarsz? Ágnes: A két utóbbit. Ágnes. jól dolgozó. három célom lehet. Ágnes: Mert a hatalmat akarta! És ez így van. Rozi néni: Majd felhívom az András bácsit. ha valakinek szüksége van valamire. és ezért gázkamrába küldte a zsidókat. és jól ismered magad. Amikor a nevelő visszajátszotta a lányoknak a magnón felvett szöveget. Nevelő: Őszinte vagy. Nevelő: (leül Tünde ágyára). Nevelő: Nem volna jobb másként élni? Tünde: Nem tudom. Ez a mi jelszavunk Heil Hitler. Mi volt ez. Mert a zárt intézet igazgatója nagy párttag. heil Hitler. Tünde: Tudok még egy nótát! Énekel: Heil Hitler. ideges nevetés és sírás közben hallgatták. Rozi néni: Úgy látom. Nagy lárma. És mit gondolsz Hitlerről? Ágnes: Szadista volt. Tünde folytatják az éneket: Minden zsidó várva vár A lágernek füstje száll. A zsidó kampanyonnak énekeltük. mit írtál a karodra? Ágnes: Ráírtam Adolf Hitlert. hogy mit jelent a fasizmus! Tünde: Tudom hát! Hitlernek kellett a hatalom. Agi. Nevelő. óriási nevetés a hálóteremben. *** 190 . Később többedmagukkal félévig tartó pszichodráma csoportterápiában vettek részt. azt a mások rovására szerzi meg. nem jó. és nem volt normális. Én a legszívesebben terrorista lennék.Ágnes és Tünde énekelnek. pelyhes hó. heil Hitler. Meg akarok halni. A lányok összevissza ordítanak. ma nagyon el vagytok engedve. A vállalattól nyert tájékoztatás szerint beilleszkedtek. Nagykorúságuk elérése után gyári munkásként helyezkedtek el. Nevelő: És a kezed miért vagdosod? Ágnes: Ha az ereimet felvágom. Lerohan. Tünde: Nekem most. amit énekeltetek? Tünde: A fasizmusról szól. Jöjj el kedves Gestapo. Nevelő: Én is így gondolom. Hull a véres. ahogy vagyok. zsarolni akarok vele vagy idegesíteni akarom vele a környezetemet.

a kudarctűrés alacsony foka .nem tértünk ki részletesen azokra a széles körben elterjedt.a „Gátolt és a saját személyre irányított agresz. hogy az egyén erős agresszív feszültség alatt álljon.szió" címet viselő részben kiemelt helyet kap a freudi teória. 1974.intézményekben.. hogy valaki az agresszív késztetéseit saját személye ellen fordítja. mint azt az alábbi táblázat mutatja.s mindez hozzájárul ahhoz. azonban ne legyen lehetősége arra. Az öngyilkosság A felnőtté érlelődés hosszú szakaszában .a serdülő. Sok megfigyelés. hogy jogosultnak érezte egyfajta »preszuicidális szindrómáról« beszélni. Olyannyira.). 1. az erről való fantáziálás azonban depressziós tünet. maradéktalanul megerősítették ezt a tételt. hogy az ifjúkorban elkövetett öngyilkossági kísérletek és a halállal végződő öngyilkosságok az „önmaga ellen fordított agresszió" specifikus esetei. a haladásnak elkötelezett laikusnak is rendkívül nagy gondot okoz. a szuicidiumkísérletek száma igen magas.-CSEHSZOMBATHY L.a fiatalok nagy részét időnként foglalkoztatja a halál gondolata és ezzel együtt az öngyilkosság képzete is. amelyek az ifjúkori válság és a neurotikus struktúráik bámelyikének tüneteként felléphetnek. köztük a szerzőé is. . hogy e korosztályban. RINGEL tanulmányában . RINGEL (1969) „1949-ben a bécsi pszichiátriai klinikán 745 megmentett öngyilkost vizsgált meg.írja ILLYÉS SÁNDOR (1984. amely beszűkülésből. gyors. Az agresszió ilyenfajta visszafordulásának az a feltétele. devianciagerjesztő hatásokat . Az öngyilkossággal való sűrű vagy állandó foglalkozás. gátolt és a saját személyiség ellen fordított agresszióból és öngyilkossági fantáziákból áll" (In: ANDORKA R. hogy közvetve és közvetlenül tisztázza lelkiállapotukat az öngyilkossági cselekmény előtt.-BUDA B. E. 367. (Megjegyezzük. „Freud sok zseniális felismerésének egyike volt .) Az öngyilkossági kísérletet elkövetők megoszlása Magyarországon életkor szerint 1967-ben 191 .a külső és a belső konfliktusok között hányódva . hogy agresszióját kifelé vezesse le.írja a szerző . Megelőzésük és gyógyításuk igen sok szakembernek és a társadalmi folyamatokra figyelő. az egyént és a társadalmat mélységesen romboló deviáns folyamatokra. . E devianciák: az öngyilkosság.-BUDA B.. a meggondolatlan. hogy az öngyilkosságok alakulása Magyarországon.-CSEH-SZOMBATHY L. Nem vitatható. 1974. rendeléseken és kórházakban bevezetett speciális foglalkozások eddig nem sok sikert hoztak: a fiatalkorúaknak e kategóriákba sorolható deviáns viselkedései. A pedagógiai. hogy lehetetlennek látszik az öngyilkossághoz vezető folyamatot az agresszió visszafordulásának tekintetbevétele nélkül magyarázni.Az előző oldalakon .hogy az öngyilkosság annak a következtében jön létre. a kábítószerélvezés és a bűnözés. Az agresszió e végzetes megnyilvánulásában szerepet játszanak az életkori sajátosságok . 1. klubokban. főleg azzal a céllal. a statisztikai adatok tanúsága szerint. 375.és az ifjúkori inadaptáció jellegzetességeinek tárgyalásakor . nem mutatnak csökkenő tendenciát. Eközben az esetek túlnyomó többségében bizonyos tények annyira azonos módon jelentkeztek. 274. a világranglistán mindig az első helyek egyikén szerepelt. „Az élettörténet megszokott semleges körülményei és eseményei is rejthetnek jelenleg még nem felismert.). 1. a statisztikai kimutatások szerint. a pszichológiai és az orvosi erőfeszítések . rövidzárlati cselekvésre való hajlam.szív potenciálok kialakulása és környezetükkel szembeni lereagálásuk erőteljes gátlása jelenti tehát az első döntő lépést az öngyilkosság előtti lelkiállapothoz és ezzel a presztuicidális szindrómához" (RINGEL. In: ANDORKA R. az alkoholizmus. Szokatlanul intenzív agresz.a szélsőséges hangulati ingadozás.). és utal az elkövetés veszélyére.

..........9 25-29 12...........28 A szenzitív (kritikus) szakaszok.....................................élő gyermekek szocializálódása...................................................... nevelőotthonokban... a gügyögés........................25 A nemi szerep (gender role)................................................................38 A hangadás..................8 11......................................41 Kötődés az emberekhez.................................................8 20.............24 Önismereti érzékenység-értékújítás.2 45........................6 49.. a beszéd kezdete........................................................................0 30...........................................21 A leválás........................................................36 A nézegetés.........................25 Az énazonosság (személyi identitás) és a társadalmi azonosságtudat (szociális identitás).....43 192 ............12 A családi (elsődleges) szocializáció funkciói és diszfunkciói..............................................................................................24 A belsőkontroll-attitűd...............................32 Életkori jellemzők 0-2 éves korban............................38 Az utánzás.........................................................9 Bevezetés................................................................9 Összesen % 2.............................37 A mosoly.............3 30...................................0 38.................9 Tartalomjegyzék...............................7 100................21 A kortársi (másodlagos) szocializáció funkciói és diszfunkciói.....4 23.........................8 Összesen 10-24 Férfi % Nő % 3................................................................8 15................36 A sírás.........................7 100..................1 15.....24 A szimmetrikus kommunikáció elsajátítása............................................9 100.....40 A gyermek jelző és tájékozódó viselkedésére ható tényezők...............................................................................................7 11.19 A szereptanulás.......................................................................2 20-24 15..........................................Korcsoport 10-14 1............... speciális intézetekben .. a születéstől a beszéd kezdetéig.........................................................0 42...........csecsemőotthonokban................26 Az intézetekben ....56.............................................................................8 15-19 13...................

......... E devianciák: az öngyilkosság................................................. a haladásnak elkötelezett laikusnak is rendkívül nagy gondot okoz......85 Neurotikus megnyilvánulások.................................................62 Életkori jellemzők 6-12 éves korban........Félelem az idegen személytől.....intézményekben..........................................................................................................48 Az éntudat kialakulása....................................................a serdülő.....46 Életkori jellemzők 2-6 éves korig........................................... amelyek az ifjúkori válság és a neurotikus struktúráik bámelyikének tüneteként felléphetnek...................................56 Az agresszió...............................................54 Temperamentumbeli eltérések ..187 A skizoid jellegű neurózis...............................................127 Életkori jellemzők...............................................85 Fejlődési retardációk.................................................................................................. A pedagógiai..................................................................................................................57 A gyermekgondozási gyakorlat rövid és hosszú távú hatása.......................................................78 A pszichikus károsodás tünetei 6-12 éves korban.......................... rendeléseken és kórházakban bevezetett speciális foglalkozások eddig nem sok sikert hoztak: a fiatalkorúaknak e kategóriákba sorolható deviáns viselkedései............................................188 Az előző oldalakon ............59 Kísérletek a hospitalizáció.........nem tértünk ki részletesen azokra a széles körben elterjedt........................... klubokban........................................................................ az egyént és a társadalmat mélységesen romboló deviáns folyamatokra........................................ Megelőzésük és gyógyításuk igen sok szakembernek és a társadalmi folyamatokra figyelő......................... a kábítószerélvezés és a bűnözés.................................188 A hiszteroid neurózis.............................................................és az ifjúkori inadaptáció jellegzetességeinek tárgyalásakor ...89 A minimális cerebrális diszfunkció (MCD)..................................... a beszéd kialakulásától az iskolakezdésig.................................................................. a statisztikai adatok 193 .................................171 Az ifjúkori válság................................................................................................................176 A neurotikus struktúraképződés kezdetei.........................................................................................74 A nevelőotthoni környezeti ártalmak........................................49 A kortárskapcsolat............. a pszichológiai és az orvosi erőfeszítések ..........................55 Nemi különbözőségek..................................................... a szociális izoláció kiküszöbölésére az intézeti nevelésben..........45 Az interperszonális kötődés eredete................................................................................................................................................... az alkoholizmus.....................................44 Szeparációs szorongás.......183 A kényszerneurózis....................50 A testvérhelyzet......................65 Az iskolai környezeti ártalmak..................53 Eltérések a csecsemők és a kisgyermekek egyedi fejlődésében..

....................................................................... „Az élettörténet megszokott semleges körülményei és eseményei is rejthetnek jelenleg még nem felismert................ 274......................................................... amit a Korányi Kórház Baleseti Belosztályán 1971 februártól decemberig folytatott vizsgálat az alábbi táblázat szerint kimutat (DARVAS A............................................................. ...........204 Különösen súlyos a helyzet Budapesten............................................................199 A kábítószer-szenvedély (narkománia)..................191 Az anorexia nervosa............................................. devianciagerjesztő hatásokat .............................................203 Reszocializáló intézetek............ 1976..............202 A bűnözés......... 194 ...........................203 Törvényszegő állami gondozottak. 1...........................................).............írja Illyés Sándor (1984..........191 Az öngyilkosság.....................................)....................................... .......................tanúsága szerint..............................................198 Az alkoholizálás........................................................................................................... nem mutatnak csökkenő tendenciát............................................ ......

írja VIKÁR (1980.5 11. A felnőttek nem bírják elviselni. ].2 18. hogy a felmenők között is szerepelnek öngyilkosok. 678.1 11. „Talán helyesebb lenne .Mindazok a gyermekek vagy fiatalkorúak.0 13. E feszültséghez csatlakoznak a személyiséget túlterhelő párkapcsolati.8 50 14. a szűkebb és tágabb közösségekben elszenvedett kudarcaiban vagy szerepkonfliktusaiban rejlenek. Nem veszik figyelembe a támogató emberi kapcsolat keresését. amilyen például a szomatikus betegségek közül a gyomorfekélynél fellépő átfúródás. A közvélemény általában ingerülten elítéli a szuicidiumot megkísérlő fiatalokat. hogy elképzeléseik szerint az életörömet megtestesítő fiatalok szuicidálnak: ez kiélezi saját haláluktól való szorongásukat. Az öngyilkos fiatalok nagyrésze széthullott vagy patológiás struktúrájú családból származik. amikor orvoshoz.bizonyítják.0 11.írja LIEBERMANN L.negatív beállítódással felelnek" . A pszichológiai vizsgálatok . .. akik öngyilkossági kísérletet követnek el. illetve depressziós állapot.hibáztatják a fiatalt „indokolatlan" tettéért. kortárskapcsolati és iskolai kudarcok. Feltehetően ezért nem reagálnak az öngyilkossági kísérlet előtti burkolt „segélykiáltás"-ra (cry for help).) -.0 100.0 14.2 15. és mtsai (1963.6 30-39 11." *** 195 .2 Összesen 100. Önmagukban .de nyíltan is .0 20-24 23.8 17-19 23. és az életnek úgyszólván minden megnyilvánulására .0 A fiatalkorú öngyilkosoknak a statisztikában szereplő magas arányát azonban hiba lenne döntően az életkori sajátosságok szerepének tulajdonítani. Megtörténik. hogy a valódi okok a serdülők mély érzelmi megrázkódtatásaiban. Elhárító mechanizmusok lépnek működésbe a szülőkben. pszichológushoz kellene fordulniok gyermekük érdekében. 194. a társadalmi követelmények elutasításáért. amelynek elsődleges kiváltó oka a leggyakrabban a szülőkkel való konfliktus.500 megkérdezett százalékos megoszlása nem és korcsoport szerint Korcsoport Férfi Nő Összesen % % % 14-16 8. Az e témában folyó nemzetközi kutatások főbb eredményei megegyeznek: minden öngyilkosságot megelőz és előkészít egy súlyos szorongásos.6 22.4 6. ha az öngyilkosságot úgy tekintenénk mint egy súlyos tünetet.és a nemzetközi kutatások .1 19.2 40-49 8.4 12.).2 14. Nem ritka.1 8. támasztvesztettek.0 100.legalábbis az öngyilkossági kísérlet időpontjában .4 25-29 12. személyiségük minden manifesztációjában károsodtak. különböző lelki betegségek és pszichés fejlődési folyamatok válságos állapotaiban bekövetkező komplikációnak. a krízishelyzetre való félénk célozgatást. akik szuggesztív példaként hatnak a fiatalra.1. hogy az ismételt öngyilkossági kísérletet sem akadályozzák meg.2 21.

Azokra a szuicidogén tényezőkre kívánunk rámutatni. ahol véglegesen befogadják a gyereket. a nehezen nevelhetők intézeteibe való áthelyezéshez vezet.a merev előírások. Viszont mindegyik nevelési típus patogén tényező.Köztudott. veszteségérzetét erősíti a társadalmi diszkrimináció. mint a családban élő gyermekeknél. mert a nevelőotthonban élők agressziókiélése nagymértékben akadályozott: . 2. hogy az állami gondozottak többsége fejlődésüket súlyosan károsító deviáns családokból.a személyiségfejlődés későbbi fázisaiban az éngyengeség. A serdülőkori leválási krízis a nevelőotthonokban kiélezettebb. Márpedig az állami gondozottaknak ez az élethelyzete és az életérzése.is szegényesek. Nevelőotthoni tapasztalat. De nincs hová csatlakoznia. aki valamennyire szülőpótló volt. A preszuicidális szindróma szempontjából az állami gondozott gyermekek hátrányosabb helyzetben vannak az átlagpopulációnál. szabályok. nem alkalmasak a normális agressziókiélésre. akkor nem ismétlik meg a „segélykérő" kísérletet. és le kell válnia a vér szerinti szülőkhöz vagy a nevelőszülőkhöz való tartozásnak eddig titkon táplált illúziójáról is. 4.céljuk: a kórházba kerülés által néhány napos változatosabb életmód megszerzése. esetleg az őket „eldobó" szülőknek vagy a kortársi csoportnak. A kutatás adatai szerint az egészséges szocializáció bármilyen környezetben megtörténhet. A javítóintézetekben és a fiatalkorúak börtönében a többrendbeli törvényszegést elkövetők között számos olyan fiatal van.a barátkozások . amelyek facilitáló tényezők a szuicidium szempontjából. 3.sérletektől eltekintünk. és azzal természetesen együttjár az emocionális odafordulás. hogy mennyire fontosak a nevelőknek. amikor a fenyegetés. a közelgő magányosság.amint már szóltunk róla . 196 .a kortársi kapcsolatok . amelyben peremhelyzetben vannak. a peremhelyzet. tekintélyes része pedig csecsemőotthonokból került a nevelőotthonokba. nem tartozik szorosan kortársi csoporthoz. A továbbiakban ezekről a „demonstratív" szuicidiumkí. hogy a 14-16 évesek csoportjában több a szuicidiumkisérlet. mint a családban. azaz a családi támasznélküliség és a nevelőotthoni környezeti károsodások következtében adottak. a frusztrációtűrés alacsony foka. Az is közismert. PERTORINI és munkatársai (1974) kutatása szerint szignifikánsan több későbbi neurotikus került gyermekkorában instabil körülmények közé. sőt az ismételt szuicidiumkisérlet antiszocialitásnak minősül. amelyek az állami gondozott fiatalok élettörténetében és személyiségstruktúrájában specifikusak. a segélykérés nem vezet eredményre: az érzelmi kapcsolatok nem lesznek intenzívebbek. ha a gyerek ott csak ideiglenesen megtűrt személy. akiknek anamnézisében a korai szuicidiumkisérlet szerepel. a nevelőotthonból való eltávolításhoz. Később. Az interperszonális kapcsolatok kudarca. Ennek következménye . Ebben a megkapaszkodás lehetősége nélküli helyzetben kell leválnia a nevelőről. holott az országos populációban a korosztályi megoszlás forditott arányú. a környezet manipulálása vagy bravúroskodás és feltűnéskeltés által kivívott kompetenciaélmény. az inkompetencia megélése. baráthoz. Próbálkozás. a nevelőotthoni életből fakadó hiányos szereptanulás miatt gyakoribb. 1. a mélyebben motivált kísérleteket elemezzük. Ezekben az esetekben a fiatalok valójában nem akarnak meghalni . tehát viszonylag számosan kísérelnek meg öngyilkosságot. hanem a kriminalitás felé fejlődnek.viszonylag ártalmatlan eszközökkel történik a szuicidiumkísérlet . hogy a nevelőotthonokban élő serdülők időnként egymást utánzó vagy csoportos demonstratív öngyilkossági kísérletsorozatokat követnek el. fegyelem miatt. . mint a 17-20 évesek között. Hipotézisünk szerint a serdülés első fázisában a fiatalok öngyilkossági kísérlete az ismert segélykérés a környezettől. A serdülő rádöbben nehéz helyzetére. a hiányzó érzelmi kapcsolatok kialakulásának reményében.

és úgy kezelték őket. szeme láttára megölték apjának szüleit." . normakövetési törekvései között keletkezik.„Meguntam a táncot. ahonnan különben 15 év letöltése után szabadultak. . az „identitásdiffúzió" állapotában van.22 éves volt állami gondozott elbeszélése képet adhat azoknak a súlyos. B. Sajátos . B. hogy segítse.a nevelőotthoni gyermekek egy része állandóan a szülőhiányra gondol. mozgó serdülőknél. ami agresz. B. nagyon rosszul érezte ott magát. Sokszor beszélgetnek a halálról. Az állami gondozott fiatalnak 16-18 éves korától kezdve vállalnia kellene a felnőttkori felelősséget . vágyteljesítő fantáziák (kompenzáció) lépnek működésbe. anyja szakácsnőként helyezkedett el.Hogyan képzeled a jövődet?" 197 . de ő nem tudja megenni. Anyja akkor jött ki a börtönből. amikor a nevelőotthon belső és külső zártságával fokozza a serdülő dependenciáját és az inkompetenciaérzés által kiváltott agressziót. Az elaborációt a növendékek verbális gyengesége is akadályozza..a merev képzettársítást . és ugyanabban a községben levő nevelőotthonban helyezték el őket. főként a csecsemőkoruk óta intézetben nevelkedetteknél. hogy anyja szokott neki küldeni disznótoros kóstolót.erős pszichikus feszültség a nevelőotthonban nevelkedő serdülőben az a konfliktus. amelyek elvezetnek ringeli preszuicidális szindrómához. Egyszer volt csak otthon. mint a világban szabadon élő. Amikor R. meglátogatta szüleit a börtönben. ahol az anyai nagyszülők éltek. a tanulást. .. ugyanakkor. Nevelőik és társaik gyakran emlegették a szülők bűncselekményét. A nagyszülők egészen idős emberek voltak. miután szüleiket életfogytiglani börtönre ítélték. amely megelőzi a szuicidiumkísérleteket. elmondja. villanyvarrógépet. nem vágyódom sehová.az érték beszűkülést (nincs jelentőségük a dolgoknak). a mozit.„Most hogyan élsz?" . Apja tehetetlen betegként tért haza. kiheverhetetlen traumáknak halmozódásáról. R. mint gyilkosok gyermekeit. . a tévét.sziós színezetű indulati állapotai és beilleszkedési.ismét csak helyzetükből következően . Akkor testvérével együtt az anyai nagyszülőkhöz került. amikor mint fonónő három évig az NDK-ban dolgozott. a színházat.esetenként öngyilkossági kísérletet kiváltó .az affektív tapadást a megszokott állapothoz (fél kimenni a nevelőotthonból). Ide sorolja RINGEL .sokkal gyakoribb. regresszió. a felnőtté válásra ösztönzik a növendékeket. ami helyett primitívebb elhárítási mechanizmusok: elfojtás. . ő az NDK-ból küldött neki ruhákat.annak szüksége van arra. Az iskolában is minden gyermek és minden tanító „úgy" nézett rájuk. öteves volt.nincs szociális moratóriuma pedig még egészen tapasztalatlan és infantilis. összesen 18 csomagot küldött. R. 6. Csak egyedül érzem magam jól. A pedagógusok gyakran kiélezik ezt a konfliktust azáltal. és ami az állami gondozott növendékeknél .az elaboráció hiányát. Egy év múlva állami gondozásba vették.5. Egy ismétlődően szuicidáló kislány például azt emlegeti öngyilkossága okának: „nem akarom érezni az életet nincs benne semmi jó!" A következőkben röviden összefoglalt élettörténet . hogy verbálisan és metakommunikatlv módon intenzíven a szocializációra. Naponta többször hallották a nagyszülők erre vonatkozó megjegyzéseit. Legszívesebben nagyanyjához megy a szociális otthonba . S végül utalok a RINGEL (1969) által kifejtett dinamikus beszűkülésre (a személyiség egy irányba fejlődik). amikor szülei. 16 éves lett. Segítette szüleit is. projekció.

Feltételezhető. hogy az anorexiás fiatal lányok testsúlyuk 50%-át is elveszthetik. a szexualitástól. az anore.. amelynek folyamán és az azt követő elemzés során feltárult az élettörténeti adatokból. „szerv-nyelven" azaz pszichoszomatikus tünetekkel fejezik ki magukat. 1." Az állami gondozottak lassan elhúzódó depressziós fejlődéséhez hasonlóan. ALEXANDER megállapítása szerint valamennyi pszichoszomatikus betegség oka „a frusztrált és ellentétes előjelű érzelmekből és ösztönkésztetésekből származó tartós feszültség áttétele a humorális és vegetatív szabályozórendszerre. konfliktusokból. 46. hogy MINUCHIN és munkatársai (1978) a philadelphiai gyermekklinikán 53 anorexia nervosában szenvedő beteg esetében családterápiát folytattak. ami öngyilkossági motivációhoz vezet.„Sehogyan sem képzelem. amely az öngyilkosság bekövetkezésének pillanattól fogva. a táplálkozás visszautasítása. a fiatal családján belül magányosan él. s a betegek 86%-a hat hónap alatt gyógyult. önérzeti sérelmek. 45. Tapasztalataik szerint a családterápia általában sikeresebb. DÜHRSSEN (1962. 1. teljesítménykudarcok válthatják ki ezt a súlyos neurotikus szindrómát. tudattalanul. sokéves pszichiátriai kezelés sem hoz minden esetben teljes és tartós gyógyulást. Tünetei: teljes étvágytalanság. ezután még nehezebb lesz..1. 253. Az orvosi gyakorlatban világszerte alapvetőnek tartják a beteg kiemelését az otthoni környezetből. súlyos kategorizációs válságból és az ezek nyomán keletkező intrapszichés működési módokból.). egységes folyamatként determinálta az öngyilkosságot. apránként szétroncsoló . Ugyanakkor empátiájuk hiányosságai miatt gyermekükkel való kommunikációjuk felszínes. hogy ezekben a családokban a serdülők és adoleszcensek. A szülők rossz házassága. (1981. az anyai példakép hiánya. 1982.és adoleszcenskorú lányoknál a depressziós folyamat specifikus megnyilvánulásaként jelentkezik.) teóriája szerint az anorexia nervosában szenvedő lányok félnek a női szereptől. normákból s értékekből ötvöződő személyiségdinamikai folyamat. tanulmányukban (1981.látványos kríziseket nélkülöző . a halálozás 5-20%. 1. 95. Az el nem múló migréneket.sajátszerű depressziós állapot. az anyával való azonosulás lehetetlensége. KELETI J.) árnyaltan elemzett esetismertetésében írja: „A búcsúlevélből kiindulva indítottam el tehát a beszélgetéssorozatot.mint a KELETI által bemutatott családban is ." Bizonyos családtípusokban . eseményekből. Eddig is sok minden nehézség volt az életemben. valamint az orvos és a pszichológus együttműködését a kezelésben. A szokásos. de nem tudom most hol van.CSÁKNÉ KELEN I. kóros lesoványodás. 198 .xia nervosát bizonyos esetekben a frusztrált helyzetéből menekülő fiatal öngyilkossági kísérletét megelőző „segélykiáltásnak" kell értelmeznünk. Közlik.a szülők meg vannak győződve árról. a szívritmuszavarokat. HERMANN E. a menses elmaradása.) leírják. kialakulhat a látszólag „normális" családban élő szenzíbilis fiatalban is az életkedvét látensen. hogy gyermekeik érdeke számukra mindennél előbbre való. Az anorexia nervosa Pubertás.-BERLIN I. a gyomorfekélyt. visszamenő érvénnyel. Egy barátnőm volt. E rendszerek izgalmi állapota hozza létre a pszichoszomatikus zavart" (DEM. nem akarnak felnőtté válni.

KISS J. hogy „a szocializációs hibákat. aki a gyermekkori családi problémákban látja az alkoholistáknál talált személyiségfejlődési hibák gyökerét. és G. 1974) | két egymástól eltérő szociálpszichológiai nézetet közöl a személyiség adottságai és az alkoholizálás összefüggéseire vonatkozóan. szinte valamennyi deviáns magatartás gyökerénél megtaláljuk. 199 .). Idézi JESSOR szavait: „. hogy a felnőtt társadalom ivási szokásai és a szeszes italhoz vafó könnyű hozzáférhetőség zöld utat nyit az inadaptált fiatalok későbbi rendszeres alkoholizálásának. amelyeket az alkoholizmus kialakulásában alapvetőnek tartunk.. 1..-Cseh-Szombathy L. hanem általában devianciára hajlamosító tényezőknek tekinthetők" (351. ami a tapasztalatok szerint 25-30 éves kor körül alkoholbetegséghez. Eltérőnek. a személyiséglélektan eddig kevéssé tudott hozzájárulni az olyan bonyolult társadalmi viselkedés megértéséhez. A középiskolások 28%-a. rendszerint engedéllyel. Később pedig hivatkozik JoNESra. Egyetértünk azonban HEGEDŰS I. világviszonylatban elöl járunk a szeszesital fogyasztásában.-Buda B. Ez is egyik oka annak. az alkoholtól való függőség kialakulásához vezet. a felnőttekkel való együttlét során. A fenti adatok alátámasztják. nem alkoholizmusra. mert a „gyermekkori családi problémák" mint jelentős személyiségfejlődési tényezők nem rekeszthetők ki a személyiséglélektan témáinak keretéből. sőt ellentéteseknek tartjuk e nézeteket.. ANDORKA RUDOLF (in: Andorka R. tehát nem specifikusak. amilyennek az alkoholizmus tekinthető" (292. az általános iskolások 16%-a ismeri a részegség élményét. a 12-13 évesek 100%-a fogyasztott már alkoholt.Az alkoholizálás Magyarországon az alkoholizmus igen elterjedt. 1.). hogy a fiatalok gyorsan növekvő arányban alkoholizálnak. A Központi Statisztikai Hivatalnak a hetvenes években végzett 300 fiatalra terjedő budapesti felmérésének eredményei szerint a 11-12 évesek 85%-a. (1974) megállapításával.

barátait. Orvosi Hetilap. hogy hazánk kiterjedt szőlőtermeléssel rendelkező ország lévén a nagy mennyiségű szeszfogyasztás történelmi hagyományokkal rendelkezik. zúzhatnak. Viszont az alkoholizmus napjainkban tapasztalható gyors terjedésének. betegségét. válását. az önmegvalósítás szerepkörének megvédését jelenti. a magány. A sokat ivók táborának növekedésében döntő szerepet játszik az alkohol nagyarányú kereskedelmi kínálata. Az Egészségügyi Világszervezet számos. A szociálpszichológiai tényezők közül igen jelentősnek bizonyul. ha tisztában van vele. S végül nagyon rontja reszocializálódásuk esélyeit.Az alkoholizálok gyermekkorában valóban azokat a családi szocializációs ártalmakat lehet fellelni. hogy „bírják az italt".előbb alkalomszerűen. a munkahelyen. a brutális veréseket. hogy a fiatalok alig vonhatják ki magukat az italozásból. az együtt csavargó. parkokban éjszakázó. a gyermekek és a fiatalok is bevonódnak a „mindennapinak". az értelmi és érzelmi leépülés. A függőség előtti állapot is igen nagy veszélyeket rejthet: a sokat ivó. majd rendszeresen .az ésszerű mértéken felüli mennyiséget inni.lépnek fel. de az alkoholról még lemondani képes fiatalok is törhetnek. aluljárókban. sőt egyre emeli azt. MTA Demográfiai Bizottság Közleményei stb. de a csöves társas kapcsolatok. a családi devianciát stb. Ha az alkoholfüggőségben élő ember nem jut szeszhez. rohamosan sodródnak az alkoholizmusba. beidegzett megszokásként. intézetek) való hányódást. A hazai és a külföldi kutatások adalékai szerint a családi hibás szocializációban rejlő okok mellett az egyén későbbi életének specifikus eseményei vezetnek el a fokozatosan kifejlődő alkoholbetegséghez. a szülők halálát. ha . hogy eljusson a részegséghez még akkor is. a perspektívátlanság. ez hozzátartozott a férfiszerephez. az egészségügyi szervek. Az alkoholbetegséget az alkoholtól való függőség jelzi a legpontosabban. „reflexként" lép működésbe. bűncselekményeket követhetnek el alkoholos hatás alatt. A kormányok. Mindig is elvárták a „legényektől". erősen italozó és drogélvező fiatalok táguló köre kriminális veszélyeztetettségükre figyelmeztet. „természetesnek" tartott szituációba. A kortárs csoportokban történő másodlagos szocializáció sorári szinte kötelező a rendszeres lerészegedés. ki kell dolgozni e betegség gyógyításának és megelőzésének eredményes módszereit. Sokuknál már megmutatkoznak az alkoholista személyiség jellemző jegyei: a menetkész indulati feszültség. s miután életkoruknál fogva pszichikusán sérülékenyebbek.) megjelent tanulmányok és cikkek folyamatosan közlik az új felmérések és kutatások eredményeit és nyitott. Hazánkban Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság által kiadott folyóiratban. otthonukból napokig távolmaradó. az Alkohológiai Kiskönyvtár sorozatban és más szakfolyóiratokban (Ideggyógyászati Szemle.remegés. a függőség felé. „elvonási tünetek" . hogy tovább kell lépni az alkoholbetegség egyéni és társadalmi feltételeinek vizsgálatában. hogy általános egészségi és pszichés állapotuk leromlása miatt életük irányítására és erőfeszítésekre képtelenek. az Alkohológiában. Demográfia. az idegen környezetben (rokonok. kutatásra váró kérdéseket vetnek fel. az alkoholizmussal foglalkozó kutatást támogat. agresszivitás. a baráti körben egyre több felnőtt kezd el . pusztító járványhoz hasonlítható rombolásának nem vethet gátat a „nem specifikus" ártalmak feltárása. elveszíti munkáját. Ezért nem képes lemondani napi adagjáról. A szubkultúrákban élő fiatalok problémáit elmélyíti. Egészségi és pszichés károsító hatásait ma még nem tudjuk megbízhatóan felmérni. durvaság. amelyek a neurotikus vagy a kriminális fiatalok élettörténetét általában is jellemzik: a szülő-gyermek kapcsolatok hidegségét. a tudományos fórumok részére világos. A családokban. Gyermekgyógyászat. óriási fájdalmakkal járó halálos betegségeknek néz elébe. A belső feszültségektől való szabadulás „könnyű" módja az italozás. ami társadalmunk széles rétegeinek új ivási szokásait bontakoztatta ki. súlyos rosszullét . ami a csoportkonvenciókhoz való csatlakozást és ugyanakkor a kompetencia. Ma egyre több fiatalra terjed ki ez a társadalmi nyomás. hogy saját és családja sorsát tönkreteszi. s bizonyos jelek arra mutatnak.

halvaszülött. a szomatikus rendelleneségeket. nem tartózkodik a megszokott szeszfogyasztástól. Az előfordulás gyakoriságát tekintve. Az elvonókezelés gyakorta eredménytelen. hogy terhes. 42. A hazai kutatók egyik megdöbbentő adata. 1. „A hetvenes évek terato. minden családra és az ifjúsággal foglalkozó minden intézményre azt a kiemelkedően fontos feladatot róják.) a magzati alkoholszindróma. CZEIZEL E. annál is inkább. antiszociális személyiség rögződéséhez vezet. a funkcionális neurológiai (idegi-pszichikus) tünetek és a testsúly visszamaradása 90% gyakoriság körül mozog. 226. A fenti . Tudomásul kell venni. ami a magzat fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja. a MASZ tüneteit és gyakoriságát.környezetük és a tágabb társadalmi közvélemény véglegesen alkoholistáknak minősíti őket. úgy véljük. táblázatban részletezi (uo.röviden összefoglalt . illetve „veleszületett rendelleneséggel" (kongenitális anomáliával) terhelt utódokat hoznak világra. 1.mégis egyre több nő sorolható a „szeszfogyasztók" közé. A kutatók annak idején ezt az alkohol indirekt hatásának tulajdonították. Ezt a minősítést előbb-utóbb elfogadják. Ez az adat arra figyelmeztet.). azaz az alkoholizáló nők egészségi károsodottságának. a támaszt nyújtó élettárs feladatainak betöltésére . hogy a fiatal nők italozása nem csak társadalmi szerepeikben való helyt nem állásukat eredményezi. 49. az értelmi visszamaradás. a kisfejüség. tehát ha a gyermek érdekében meg is tudná tenni. szórakozóhelyeken. de a szokásukká vált ivással leendő gyermekeik életét és egészségét ijesztő mértékben kockáztatják. .hiszen nyilvánvalóan alkalmatlanok társadalmi szerepeik: a gyermeknevelés. 1981). otthoni „bulikon" és a kallódások. Míg századunk első felében az alkoholbetegséget még „férfibetegségként" tartották számon (az alkoholisták 90%-a férfi volt). vissza-visszaeső alkoholbetegekként élnek a társadalom peremén. hogy a tizenévesek alkoholizálásának gyors megszüntetését megoldják.tudományosan bizonyított tények. vagy koraszülött. csövezések alkalmával. S bár a közvélemény felháborodással ítéli el a nők alkoholizálását . hogy az iszákos szülők gyermekeinek egészségkárosodása és a korai halálozásának aránya többszöröse a nem italozó szülőktől származó utódokéhoz viszonyítva.lógiai szakirodalmának kétségtelenül legnagyobb feltűnést keltő eseménye a magzati alkoholszindróma létének tudatosulása volt" . hete közötti szakasz . az önsorsrontáson át a pszichopata. 1978-as külföldi és hazai adatok alapján. A szerző. és sorsszerű szerepként élik meg. s főként a nagyvárosi környezetben a fiatal lányok a fiúkkal együtt és hasonló mennyiséget isznak. A táblázat felsorolja a központi idegrendszeri. roppant nagy csapás. szerk. Nagy valószínűséggel elvetélnek.az alkohol ekkor fejti ki leginkább közvetlen toxikus hatását a magzatra -. az arcon és egyéb testrészeken és belső szerveken mutatkozó „minor" és „major" anomáliákat. a többi tünet körülbelül 30-70% gyakorisággal fordul elő. hogy az adoleszcens korú lányok ma szokásos italozása a jövő generációt fenyegető. A múlt és a jelen traumái és konfliktusai elől az ivásba menekülő fiatal útja a neurózison.írja CZEIZEL ENDRE (1981. és 8.1. de az anya ilyenkor általában még nem tudja.). addig napjainkban a rendszeresen italozók között a fiatal nők aránya állandóan növekszik. mert a MASZ létrejöttére legérzékenyebb időpont a terhesség 2. az otthon gondozása. A századforduló éveiben már sok tapasztalati tény és célzott megfigyelés tanúskodott arról. Az anya alkoholizálásának a magzatra gyakorolt hatására vonatkozóan a tudományos álláspont 1973-ban jelentősen módosult. A városi. hogy „a MASZ szindrómás utódot világra hozó 25 nő közül 15 már húszéves kora előtt iszákossá vagy nagyivóvá vált" (uo. A hatvanas években korszerű vizsgálati módszerekkel folytatott kutatások eredményeképpen kimutatható volt az alkoholbeteg nők terhességeiben a magzati fejlődészavar: a nagyobb arányú halálozás és a súlynövekedés visszamaradása (DR..

hasis szívásának vagy tabletták. Több ilyen hatású gyógyszer vált ismertté. A narkománia tehát viszonylag sok áldozatot szed ma is az ifjúság körében. éngyenge fiúk és lányok között. A narkotikumról nem akarnak lemondani. a „lebegés". Nincs szakképzettségük. receptblokkokat lopnak. intézetekben. illúziókat. 1973tól kezdve azonban a ragasztózás elterjedt. A személyiségvizsgálat alapján többségüknél valószínűsíthető volt a pre. Az alkoholizálást kísérő újabb deviáns szindróma is a szubkultúrában hódít rohamosan tért.gáért és tehetetlenségükért.) belélegezve (inhalálva) kábítja magát. Sajnos azonban meg kell állapítani. Már 1968-ban egyes iskolákban és nevelőotthonokban.2 éven át. kábítószeres gócok keletkeztek bizonyos kerületekben. az utóbbi években mégis aggasztóan elterjedt a narkománia hazánkban is. E filmek hozzánk is eljutottak. azt a fejükre húzva lélegezték be. örömteli állapotokat keltenek. hogy sorsukon javítsanak. „csodálatos álmaim vannak. 1973 óta cikkek és tanulmányok foglalkoznak a kábítószerrel élők egészségügyi. felszabadult. marihuana.mindent elkövetnek. színes képek és kellemes hangok. a vakmerő tettek illúziói még a kijózanodás után is kárpótolják őket a realitás nyomorúsá. amelyekre ráhamisítják a gyógyszerrendelést. ami több esetben fulladásos halálhoz vezetett. alacsony frusztrációtürésü. a halállal való állandó foglalkozás. a szép. injekció formájában való fogyasztásának hatásait. holdon sétálok". számtalan szökés és csavargás után kerültek a félzárt intézetbe. Az alkoholizáló adoleszcensek rájöttek. hogy a nyugati társadalmak ifjúságát sújtó borzasztó járvány a szocialista országokat..szuicidális szindróma: a beszűkülés. 5-6 különböző nevelőotthonban nevelődtek. 1977) kimutatta. tehát csak a deviáns szubkultúra jelentős csökkenése esetén remélhető. átlagban 7. de gyorsabban jelentkezik és intenzívebb. „nem érzem. Például betörnek az orvosi rendelőkbe. menthetetlen fiúk és lányok tántorgása. és az iszonyatosan leromlott. nem tartozik senkihez.A kábítószer-szenvedély (narkománia) Az ötvenes évek vége felé. A narkotikum hatása alatt a valóság eltűnik. Palma. céltalanul sodródik. Egy félzárt intézetben mélyinterjúval és projekciós tesztekkel végzett pszichológiai vizsgálat (GREMINGER ZS. A rendszeresen inhalálok függővé váltak e narkotikumtól. Valóban.a narkománia megelőzésére és gyógyítására nem találták még meg a megfelelő eszközöket. hogy . narkózist érnek el. főként az alkoholista. illetve félzárt és zárt intézetekben tapasztalták. Hatásuk némileg hasonlít az alkoholéhoz. pszichológiai és szociológiai problémáival. A ragasztózók nejlonzacskóba tették a kábító anyagot. A narkomán fiatalok túlnyomó többsége erős szorongásoktól gyötörve. depressziós. vagyis az üzletekben olcsón beszerezhető vagy az építkezések területén szabadon heverő. megszűnik minden". Technokol stb. E drogként használt ragasztók a központi idegrendszerre hatnak. hogy nem terjed tovább. s hallucinációkat. A nyolcvanas években a ragasztózás mellett újabb kábítószerezési módok terjedtek el. „űrhajós vagyok. de főként a hatvanas években a nyugati filmipar kiemelkedő témája volt a fiatalok kábítószer-élvezése. önkívületi állapota láttán úgy véltük. hogy a visszaeső kábítószer-élvező fiúk valamennyien állami gondozottak. jégmező fölött repülök". a fenti kábítószerek használatát sokáig sikerült hátráltatni. helyzetüket értéktelennek és kilátástalannak tartják. hogy szomorú vagyok". hogy ha alkoholos állapotban bizonyos gyógyszereket szednek. nagyjából egyforma motivációkra utalva: „narkósan nem emlékszem semmire. s így bennünket is el fog kerülni. az erős agressziós feszültség. és arra törekedtek. Bemutatták az új nemzedéket aggasztóan pusztító LSD. hogy két-három növendék „ragasztózik". ezek megszerzéséért jelenleg is . hogy minél több társukat bevonják a „csodálatos álomvilágba".akárcsak az alkoholbetegek esetében . iskolákban. amit . szerves oldószert tartalmazó ragasztóanyagokat (Kale. Az elszórt esetek nem okoztak nagy gondot (egyénileg foglalkoztak a serdülőkkel). liliomok.

mint a többi utógondozottnál" (56.bár a kettő elválaszthatatlanul összefonódik és egymást kölcsönösen felerősíti . csak megemlítjük a jelentősebbeket. E szökések szinte megszokottá válnak. 1979-ben ez az arány 75%-ra emelkedett. . 2421 szökéssel (MÉSZÁROS J. a szociológusoknak is van lényeges kutatni. de a gyermek érzelmi szükségleteit hiányosan kielégítő családban felnőtt serdülőkből adódik. hogy nem bírja tovább a mindennapok taposómalmát. antiszociális tüneteire a napjainkban ismét fellendült galeritevékenység hívta fel a társadalom figyelmét. Az inadaptált állami gondozottak agresziv. s ha úgy érzi. családban élő adoleszcensekhez viszonyítva.. rombolással. ennek áldozatául esik a családi otthon egyik legfontosabb szocializációs funkciója: a meleg. pozitív érzelmekkel. hogy az állami gondozottak 68%-a már állami gondozottként követte el a törvényszegést (61. igen magas.nem tudnak egészséges módon . ahol a fiataloknak nincs lehetőségük. e családokban a társadalmi normák nem épülhettek be a gyermekekbe. hogy szabad idejüket családtagjaikkal vagy barátaikkal eltölthessék.szubkultúrák. a túlzsúfolt lakások. amit családjukban és a pedagógusoknál hiányolnak. 1. 1981).a rejtetten vagy nyíltan deviáns .évek óta körülbelül 20% körül mozog a Budapesten lakó elkövetőkből az állami gondozottak aránya. KÁDÁR JÓZSEFNÉ (1979) budapesti hivatásos pártfogómunkájáról beszámolva írja: „.kommunikációval. .-NÉ. 1. Kitér arra is. A bűnözés A serdülő. emelkedő arányú és egyre fiatalabb gyermekeket érintő szökéseknek.). a gyermeket stimuláló. Az ifjúság deviáns viselkedése nemcsak a pszichológia területére tartozik. Ezekre . 1980-ban már 4436 csavargó intézeti.. A galerikbe tagolódás. 1980). a bűncselekmények egyenes következményei a nevelőotthonokból és intézetekből történő. illetve állami gondozott fiatalt állítottak elő (VABRIK L. lelép. . A bűncselekményeket elkövető fiatalok másik csoportja a normatartó.. . munkakerülő.alkoholista. az agresz. Az állami gondozottak viszonylag tetemes hányada kitartóan irtózik az állandó nevelőotthoni tartózkodástól. s azt. vagy több hónapos csavargásoknak.. hogy a közbiztonságot garázdasággal. mert bizonyos szociológiai tényezők döntően determinálják a pszichikus mechanizmusokat. Törvényszegő állami gondozottak Becslések szerint a legtöbb bűnöző fiatal kisgyermekkorban állami gondozásba került. 1969-ben a csavargó fiatalok 40-50%-a (körülbelül 800 fő) volt állami gondozott (MURÁNYI-KOVÁCS E. betöréssel veszélyeztető fiatalkorúak között az állami gondozottak száma. kompetenciáját kialakító légkör. Ilyen tényezők: . a felnőttek tudomásul veszik a csövező kortársi referenciacsoportok vonzását. a bünismétlő. A rendőrségi adatokból kiderül. és az utóbbi években hazánkban is észleljük a fiatalkorúak kriminalitásának terjedését. hogy a fiatalok itt találják meg kommunikációs és metakommunikációs mintáikat. elaborációval lereagálni. bűnöző .a szülők generációjának értékrangsorában első helyre került az anyagi javak és a társadalmi státusz megszerzése.és adoleszcens korúak bűncselekményeinek száma a második világháború óta a fejlett ipari országokban növekvő tendenciájú. több hetes.a városokban évtizedek óta fennálló lakáshiány.jóval több az állami gondozottak közül a visszaeső. A fiatal törvényszegők tekintélyes része deviáns családban nevelkedett.és mondanivalójuk e jelenség társadalmi okairól. illetve nevelőintézeti ártalmaktól károsodott..szivitás szokásos és legitim volt. a „megértést".). . A gyermekek kicsi koruktól kezdve a deviáns szülőkkel identifikálódtak.nem térünk ki bővebben. 1969). az azonos korosztályú. hospitalizálódott vagy huzamos nevelőotthoni.

mint az intézetben alszom egész nap! Van lemezjátszó. a gátlástalan szexuális kicsapongást. törvényszegő fiatalok végül is a félzárt és a zárt intézetekben („javítóintézetekben") kötnek ki. A fennálló organizáció keretében ugyanis az a célkitűzésük. de nem adják ki. később . majd 12 napon belül „visszaszállítják" oda. esetleg ötvenszer is viszontlátnak. még szakképesítéssel rendelkező nevelők és pszichológusok team-működése esetén sem. mert „sehol sem éreztem magam jól. Az intézményben dolgozó pedagógusok nem lepődnek meg. a deviáns csoportnormák igazolására szolgáló „racionálék". 12 éven át 2-3 havonta szökött és csavargott. a gyermek sorsát drámaivá alakító eljárásokra. a kalandokat. A növendékek által ott leírt „életrajzokból" egész gyermekvédelmünket súlyosan elmarasztaló. A disszociális kortárscsoportok az inadaptált fiataloknak a társadalmi kirekesztettség nyomasztó érzésétől való felszabadulást „ajánlják fel": a csoportos alkoholizálást. elérni. a menetkész pusztító indulat és a diffúz hiányérzet (mondhatnánk szociális éhség). a könyvtár zárva. teamet alkotva a nevelőintézetekben dolgozó pszichológusokkal és az egyéb munkaköröket ellátó személyzettel" . A speciális intézetek (antiszociális serdülőkkel és adoleszcensekkel foglalkozó úgymond „félzárt". ambivalens megnyilvánulásait: a stressz és a depresszió. miért szökök? Folyton ezt kérdezik. Nem akarok én csavarogni. ha nem kényszerű szerepet játszik. Reszocializáló intézetek GORDOSNÉ SZABÓ ANNA (1981) foglalkozik az antiszociális fiatalok nevelőintézeteinek a jelenlegi feltételek mellett is ellátható feladataival. Megfigyelheti a zilált személyiségű adoleszcensek szélsőséges. közben 9 nevelőotthont megjárt. de inkább az utcán vagyok. A csavargó. valós jelzéseket kaphat a csövesek emocionális. mert testvéreivel szeretett volna találkozni. „elszállítják" az Ideiglenes Szállásra. hogy egy helyen nevelődjenek. „Az ertelmi fogyatékos-antiszociális fiatalok gyógyító nevelésére a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oligofrénpedagógia plusz pszichopedagógia kétszakos képzésben részesült gyógypedagógusok. intellektuális és értékelő ítéleteiről. az ép értelmű antiszociális fiatalok átnevelésére (reszocializációjára) pedig a pszichopedagógia szakos gyógypedagógusok vagy kriminálpedagógusok hivatottak. Megadják az összetartozás élményét.). zárt javítóintézetek azonban.A csavargó gyermeket. hogy a rácsos ablakok mögött a velük együtt élő nevelő. az elemi életerő és az önsajnálat. rohamosan károsodó szomatopszichikus állapotban. de még nincs elintézve. Az Ideiglenes Szállásnak rendkívül sok törzsvendége van. mulasztásokra derül fény. jelenlegi szervezeti és tárgyi feltételeik mellett nem alkalmasak arra. hát mit csináljak?" (A 16 éves leány a fővároshoz közelfekvő. ahonnan megszökött. emberi hitelességgel kommunikál a bezártakkal. Az egyik 18 éves leány például leírja.már azért ment el. akit néhány éven belül húszszor. Karácsony óta intézik a munkába állásomat. és nem tehetnek semmi érdemlegeset a züllésnek induló fiatal ügyében. mítoszok és az értékbizonytalanság együttes fennállását. ha rendőrkézre kerül. hibás elméleti koncepcióval indul. csöves. Erre utal ezeknek az intézményeknek több . a drogélvezést. senkit sem szerettem. agresszióik és a társadalom elleni bosszúakciók kiélésének lehetőségeit. valójában azonban zárt intézmények) és a börtön jellegű. hogy reszocializációs feladatokat eredményesen oldjanak meg.írja a szerző (127. Eleinte azért szökött.amikor ez nem sikerült ." Idézünk egy másik leány írásából: „Miért szökök.) A csövező fiataloknak az Ideiglenes Szálláson való néhány napos tartózkodása kedvező alkalomnak tekinthető abból a szempontból. hogy 6 éves korában vették állami gondozásba három öccsével együtt. hogy a deviáns fiatalok társadalmi beilleszkedési zavarait megszüntessék. nézetünk szerint. úgynevezett „normál" nevelőotthonból távozott el. de kongruensen. Ezek az ellentétes pszichikus állapotok a percek töredéke alatt átcsapnak egymásba. 1.

amikor az antiszociális állapot kezdeteiről a következőket írja: „. hogy a beutalt fiatalok 60-80%-a még nem kialakult antiszociális személyiség (B. Az otthon kifejezés magában foglalja. a döntési felelősségről való lemondás. hogy katasztrófák . több száz férőhelyes zárt intézetekbe beutalt deviáns fiatalok nagy csoportokban történő „nevelése" szocializálódásukat eredményezheti. ACZÉL A. korszerűen felszerelt.vagy szakmunkásképző iskolába. szakközép. A narkotikumokhoz való fordulás. devianciájukhoz ingadozóan viszonyuló fiatallal találkozhatunk. a homoszexuális és szadista cselekmények következtében annyira túlfűtött hangulat keletkezik. esztétikusan berendezett. Az informális „vezetők" erős szankcionáló hatalommal rendelkeznek. Nagyszámú. A zaklatott. hogy szelekció nélkül..). ez még a szabadulás utáni reszocializálódást is nehezíti. az önmaga felett való rendelkezés megvonásának természetes következménye a pszeudoalkalmazkodás. be kell íratni valamilyen általános.évtizedes fennállásuk óta sorozatosan megismétlődő és fokozódó kudarca: a fiatalok antiszocialitása intézeti tartózkodásuk során rögződik. nézetünk szerint. megszilárdul.A félzárt és zárt intézetekben a hasonlóan minősített kortársak egymásnak referenciaszemélyként és referenciacsoportként szolgálnak. 1.az érzelmi traumatizált. A domináns antiszociális egyéniségeket az alacsony önértékelésű neurotikusok modellként követik. hogy a fiatalok részére olyan életkörülményeket kell teremteni. a túlaktivált. Egyeseknél tehát még nem kezdődött el a deviáns identitás interiorizációja (véletlenszerűnek ítélik törvényszegésüket).ság. a becsempészett narkotikumok és alkohol fogyasztása. narkomán és bűncselekményeket elkövetett serdülőket kis létszámú (25-50 férőhelyes). másoknál már a végkifejletnél tart. akik nem rendelkeznek életkoruknak megfelelő iskolai végzettséggel. . hogy a fiatal milyen súlyosságú személyiségtorzulást szenvedett. Mindezek figyelembevételével. . aminek főbb vonásait a következőkben jelölhetjük meg: a) Azokat a növendékeket. alkoholizáló. . amely meghaladja a neurotikus mechanizmusokkal való kompenzáció lehetőségeit" (id. a szerepbizonytalanság szinte általánossá válik. 112. a törvényszegések mennyiségének és súlyosságának csökkentése érdekében első lépésként meg kellene szabadulni attól a teljesen téves előfeltevéstől. és a két pólus között számos átmeneti állapotú. A deviáns identitás beépülését előmozdító tényezők közül a legintenzívebben károsítóak az alábbiak: .. Az ifjúkori bűnözésnek mint össztársadalmi problémának hatékony kezelése.ressziós állapot. POPPER PÉTER is hasonlóan vélekedik. 1984). speciális otthon. mű. zárt intézetben történt személyiségvizsgálat alapján megállapítható. A speciális jelleget az ott folyó intenzív személyiségfejlesztés adja meg. A félzárt és zárt intézetekben időszakonként az összezártság.tömeges szuicidiumkísérletek.A zártsággal való elkülönítésnek. illetve szubdep. emberölési kísérletek . Feltevéseink szerint a reszocializálandó fiatalok deviáns viselkedésének motivációs bázisa nagymértékben eltérő. s az intézet elhagyása után visszaesőként követnek el bűncselekményeket. Alkalmi vagy sodródásszerű deviáns cselekedetek esetén ajánlott a nyitott. és hogy milyen típusú intézményben remélhető reszocializálódása. hogy hányattatásuk és deviáns minősítésük következtében retardált érzelmi fejlődésük meginduljon. amelyek lehetővé teszik.ság generális jellegű és olyan intenzitású agresszivitást szül. sokoldalú aktivitásra stimuláló reszocializáló otthonokba kellene elhelyezni.történnek. a normális kommunikációra való képtelenség. tehát a beutalás előtt hosszabb megfigyelésnek és személyiségvizsgálatnak kell megállapítania. A problémakört elmélyülten tanulmányozó szakemberek megállapításai szerint ezeknek az intézeteknek meg kellene szűnniök. a drogdependencia terjed. az alábbi reszocializáló otthontípusokat lehetne kialakítani. és a csavargó életvitelű.

színjátszás.mákat. például vitaköröket. technikai kísérletek.aktivitások. Az otthonnak nem feladata az eredmények számonkérése jutalmazás-büntetés eszközével. Mind a tanulás. esztétikus bútorzat. filmezés.ha nem kívánnak tovább tanulni . természetessé és hagyományossá válik. valamelyik nevelőhöz vagy a pszichológushoz segítségért. hogy a növendék és a nevelők között olyan emberi kapcsolatok alakuljanak ki. személyiségük bizonyos fokú átstrukturálódása után a korlátozott szabadságú. Demokratikus önkormányzati rendszerre alapozott. változatos foglalkozásokat kell szervezni. grafikai munka. szimmetrikus pozícióban részt is vennének. az eredmények értékelését (zsűri. Ezeknek megszervezésében a nevelőknek nagyobb szerep jutna.a felnőtt kollektíva már nehezen tudatosítja e „természetes képződmény" részleteit. Végül meg kell jegyeznünk. megnyugtató nevelői légkör kialakítása és egyéni. Számos országban létesítettek ilyen típusú otthonokat. ahol a deviáns fiatal termelőmunkát végez. hogy a növendék az otthonon kívüli nehézségei esetén önként forduljon a vezetőhöz. és kisebb-nagyobb hullámzások után stabilizálódik. majd erősödik. akiknél ennek indikációja fennáll. Franciaországban 1950 óta kétszáznál több családias jellegű. s a társadalmi normák fokozatos bevetítését. amelyeknek viszonylag igen jó eredményeiről bárki meggyőződhet. jó keresetük.) nagyrészt a növendékek végezzék. A pszichológus feladata. önirányításra nem képes fiatalokat. modern zenekarok. szociodrá. 20-30 deviáns fiatalt fogadó és reszocializáló otthon alakult meg.olyan munkához kell segíteni. illetve csoportpszicho. korlátozott szabadságú és nyitott. a belső feszültségek kivetítésére alkalmat adó foglalkozásokat is lehet szervezni. terápiás hatású tágas elhelyezés. amelyhez hajlamot éreznek. A kezdeményezést. kreatív. A zárt részlegbe veszik fel átmenetileg az önkontrollra. A gyógyító légkör az interperszonális kapcsolatok árnyalataiban. vita stb. labdarúgás. cselgáncs.egymástól lényegesen különböző reszocializáló otthonban az ott dolgozó felnőttekkel szemben alapvető elvárás a terápiás légkör kialakítása. hogy kialakulhassanak a terápiás hatású személyi viszonylatok és a terápiás hatású csoportélet. A 16. A deviáns fiatalok nagy tömegeit befogadó. karate. akik később. Például a fotózás. Súlyos. amelyben területileg és pedagógiailag összetartozó három szabadságfokozatú részleg működik: zárt. A fent leírt tárgyi és szervezeti körülmények. pantomim. kerámia. aktivitási lehetőségek. ami elősegítené.Ilyenkor . hogy a fiatalok utánozzák őket és bevetítsék a nevelői modelleket. a vázlatosan említett tevékenységek teszik lehetővé. Később sajátos. önismereti csoportokat. aki e témában tájékozódni kíván. hogy mindhárom . a kivitelezést. s amely munkában eredményes helytállásuk. minél kevesebb nevelői segítséggel vagy irányítással. nem tartozik az utópia birodalmába. de feladata. a különböző közösségekben eltérő módon megvalósuló interakciókban kezd formálódni.és el kell érni. és pszichiátriai gondozása is lehetséges. működési hibáktól torzult jelenlegi intézményrendszerről való áttérés a fentiekben vázolt korszerűbb szocializációs módszerekre. neurotikus deviancia esetén a fiatalokat olyan otthonba helyeznék el.többé-kevésbé motiváltan rendszeresen folytassák e tanulmányokat. illetve a nyitott részlegbe kerülnének át.divatos . a fiatalságot aktuálisan érdeklő . az adoleszcens kornak megfelelő élettel. antiszociális pszihopátia esetén zárt otthonban való elhelyezés indokolt. tevékenységekkel kell megtölteni. munkatársi kapcsolataik segítik a társadalmi normáknak megfelelő szereptanulásukat. mind a termelőmunka az otthonon kívül történik. Rögzült. évet betöltött fiatalokat . hogy egyéni vagy csoportos pszichoterápiában részesítse azokat a fiatalokat. b) Az iskolai és a termelőmunkán túl fennmaradó időt az otthonban változatos.és ez az optimális . Bontakozhassanak ki az otthonban új és új.terápia bevezetése szükséges. hogy a családban élő gyermekekhez hasonlóan . Mindhárom részlegben a már említett. A Párizs melletti Vitry sur Seine-ben működő otthon .

kapus nincs. egy mosónő. Az otthon az úgynevezett „korlátozott szabadságú" kategóriába tartozik. akihez a nap bármely órájában felmehetnek a meredek falépcsőn a második emeletre a fiúk. először operatőr tanította be a nevelőket és a fiúkat. az Igazságügyi tárea utalja ki az évi fenntartási költséget.a fiúk zsargonjában a „gyógyíthatatlanok" . Mindez élénk. A „korlátozott szabadságú" otthon itt . és hanglemezekre. A fiúk az iskolából és a munkából általában sietnek haza. illetve munkahelyekre. amikor akarnak és amilyent akarnak.) A fiúk 13 évestől 21 éves korig tartózkodhatnak az otthonban. és erősen rivalizálnak. A klubokban.hárman laknak egy szobában . teljesítményeiket. és mtsai. egy karbantartó. (Nagyrészük jelmondatok. A csoport élesen kritizál. meglepetések. A főépületekben vannak a fiúk hálószobái . földszintesek vagy egyemeletesek. A nevelőcsoport többi tagja . egyéniek vagy csoportosak. ami az otthon felszerelésének és a fiatalok tevékenységeinek igen magas színvonalon tartásához szükséges. tudják. cselekedeteiket. és a fiatalok is hozzájárulnak munkabérükből.a nevelőkre és a nevelési módszerekre vonatkozóan is -. Utóbbiakra gyakran mondanak rá monológokat.a kertben kis melléképületek vannak. azokat illusztrálják vagy megzenésítik. hogy ha elfogadták. filmezés. és ha nem tartózkodik éppen az épület egy másik részében. mert nagyon fontos nekik. vitatkozik. problémák humoros feldolgozása . magnókazettákra veszik fel őket. A régi. hogy a kortárs csoport és a felnőtt kollektíva figyelemmel kíséri magatartásukat. ruházkodását. A legfontosabbakat említjük csak meg az alábbiakban: Rajzok. ha valamilyen ügyben beszélni kívánnak vele. harcolnak az önkifejtésért. többnyire plakátok.nyitott otthont jelent. kétemeletes házban a helyiségek meglepő összevisszaságban épültek.és ilyen típusú reszocializáló otthonokban máshol is . mindenfelé kuckók.négy teljes munkaidős pedagógus.körülményeivel és munkájának néhány jellemző részletével szemléltetjük a hasonló érdekes kísérleteket (TOMKIEWICZ S. a konyha. egymás kigúnyolása stb. életkoruknak megfelelően teljes energiabedobással támadnak. 1979). elmehetnek látogatóba. a dolgozók fizetését és az ezenfelül felmerülő minden költséget. minden beszámolási kötelezettség nélkül. védenek. (A „korlátozott szabadság" nyilván azt jelenti. amelyeket maguk a fiúk építettek. néhány gyakornok és egy vezető pedagógusnő. senki sem ellenőrzi a fiúk jövését-menését. a házvezetőnő és két szakácsnő. hogy teljesítményeik minél színvonalasabbak. esetleg csak vonaton elérhető iskolákba. a vágószoba. tervek szerint vagy rögtönözve. Önként választják az őket érdeklő foglalkozásokat. sőt agresszív. a másik az igazgatóé.egyszóval olyan szabadok. csak saját használatra. a vetítőterem. belső használatra és a látogatóknak információképpen. sporteseményekre. sajátos vitry-i modorban.amelyek még a múlt századból valók . amiből az igazgatónak kell kigazdálkodnia a 22-26 fiú étkezését. a mosoda és két lakás. az Igazságügyi és az Egészségügyi Minisztérium közös felügyelete alatt működik. egy társadalmi egyesület alapította. sarkok. a nyersanyagra a pénzt valahogy összehozza az otthon.) Verseket írnak. akkor számolniok kell a közösség érdekével. Ezekben van elhelyezve a fotóklub. az elektronikus klub és egy zeneszoba zongorával. hogy itt éljenek egy meghatározatlan ideig .) Fotózás (színesben is). akik rendszeresen kijárnak az otthont körülvevő lakótelep iskoláiba vagy távolabb fekvő. az ott élő fiatalok száma szerinti „napidíjat". a vitakörökben folynak a különféle alkotómunkák. emlékként őrzik ezeket (talán a régenvolt „napló" funkcióját töltik be). A két főépület mellett . minél egyénibbek legyenek. lányokkal . hogy részt vegyenek az otthon tevékenységeiben. a kompetenciáért. A személyzet: egy raktáros. Egy pszichiáter és egy pszichológus járnak be az otthonba.saját döntésük alapján -. Itt él és igazgat 1950 óta az a pszichológus vezető. Ugyancsak. programok. Az egyik a házvezetőnőé. (a fiúk egyedül vagy csoportban készíthetnek filmeket. mert az otthon kapuja állandóan nyitva van. mindegyik kétszer egy héten egy-egy napot tölt ott el.a fürdőszobák. mintha családban élnének. találkozhatnak régi vagy új ismerősökkel. . most már egymást tanítják.

aki szerepelni akar. amit esetleg magukban sem tudatosítanak. amíg meg tudtak állni a lábukon. Ilyenek például a háztartási ismeretek. az életre felkészítő. előadás közben bontakozik ki. kozmetikát tanító foglalkozások. erejüket fokozza az intenzív sportolás. amelyben a deviáns adoleszcensek átélik a minden ember számára legfontosabb viszonylatot: a kölcsönös bizalmat. ACZÉL ANNA pszichológus .1986-ban az Egyesült Államokban tett tanulmányútja alkalmával . gondozottságuk fejlődésére. a kapcsolatok átrendeződését. Az igény. stabil dolgozó emberekké nem váltak. A nézőközönség: azok a fiúk. változatos aktivitás. a szempontváltást. Akkor kerül sor az ilyen. a szerzők szerint (TOMKIEWICZ. a nevelők és az iskolában dolgozó tanárok vele tárgyalják meg a csoportban előforduló problémákat. Minden néző kötelezhető arra. toleranciáját és önértékelésük formálódását. gondozott külsővel rendelkeznek. A leány-javítóintézet. elmehetett. E tevékenységek elsőrendű célja a kulturális és az esztétikai igény megteremtése. A vitry-i otthon egyik sajátos. hiszen aki nem akart itt élni. a „másság" élményétől. fantáziák kerülnek felszínre. akkor történik a feszültségek lereagálása. praktikus. A nevelők a témát kifüggesztik a közös helyiség falára. amikor az otthonnak valamilyen konfliktusos. de próba nincsen. azt szerepeikben képesek lejátszani. az ízléses öltözködés óhajára és ezáltal természetes módon tudnak mozogni az otthonon kívüli világban. a különböző ismeretek és a gyakorlat megszerzése melléktermékként jelentkezik. és nem utolsósorban a pedagógusok és a fiatalok közötti szoros személyi kapcsolat. de kifejeződik a realitásérzék is. vidám hangulatot. Az Igazságügyi Minisztérium utalja be a lányokat az intézetbe. nagy önbizalmat ébreszt bennük. Az ottani kísérleti módszer lényege szintén a kiscsoportos életforma. a becsvágy kibontakozása a deviáns fiatalokat igen nagymértékben szocializálja: kihat testi higiéniájuk. akik között lehetnek a minisztériumok és az intézményt támogató egyesületek képviselői. A növendékek életkora 10 évestől . B. megszabadulnak a diszkriminációtól. Testi és lelki épségüket. A szereplők a kitűzött előadás előtt megbeszélik szerepeik jellegét (hogy milyen álláspontot vagy érzelmet akarnak kifejezni). amelynek fenntartását pénzzel és társadalmi munkával magánegyesületek segítik. az egész közösséget dinamizáló aktivitása: a szociodráma. hogy az előadás utáni vitában hozzászóljon. a korszerű higiéniát. Amit a fiúk nem mondanak el senkinek. odaírja nevét és hogy milyen szerepet kíván játszani. a fiúk meghívottai. valamennyi felnőtt dolgozó és külső személyek. a többi pavilonban iskolai oktatás és különféle. a lányok gyakran vesznek részt sportversenyeken. sok óráig. pszichológusok. verbalizálni. s ez derűs. az összecsapás. az életkori jellemzőkre alapozott érdekes.A kulturális tevékenységek színvonalának mértéke a kreativitás és a kivitelezés minősége. Egy pavilonban 8-10 főből álló csoport él. projekciók. öltözködést. és mtsai 1979) kitűnően szolgálja a csoport kohézióját. Ezek száma elenyészően kicsi volt. Szökések nem fordultak elő. egy nagy park területén elszórt pavilonokban nyert elhelyezést. pszichiáterek. aktuális ügye van. Fennállásának 27 éve alatt a vitry-i otthon 260 bűncselekményt elkövetett fiatalnak nyújtott perspektivikus. erősen terapikus hatású. amelynek munkájával Indianapolisban megismerkedett. Jelentős helyet foglal el a napi programban a sportolás. Többnyire néhány nevelő és a pszichológus is feliratkozik. más otthonok dolgozói. a negatív minősítéstől.a kísérleti szempontok szerint összeválogatott fiatalok kerülnek egy csoportba -. A szociodráma módszere. Indulatok. a szociodráma rögtönzéses műfaj. S. hét csoport van az intézetben . amit az egész csoport bevonásával. jövőre irányuló életfeltételeket. esetleg több napon át folytatódó „előadásra". akik nem szerepelnek.a franciaországi modellhez bizonyos vonatkozásokban hasonló reszocializáló módszerekkel ismerkedett meg. a katarzis. Ezeknek eredményeképpen a fiatal lányok jól öltözött. elősegíti a fiúk és a felnőttek empátiáját. Addig maradhattak az otthonban. a szerepekben lejátsszák az önuralmat. orvosok. szakkörszerű foglalkozás folyik. nyíltan meg akarnak vitatni. A 8-10 fős csoportot egy terapeuta vezeti. amire minden lehetőséget megkapnak.

egy ideig az 1. mert hol az egyikben. amely mindig az aktuális helyzethez kötött. A 15-18 éves ifjúkorűak személyisége még alakulóban van. (Amikor bekerülnek az intézetbe. számú „befogadó". az iskolai ismeretanyagban való lemaradásuk pótlása és a munka. Az intézet belső iskolájában az oktatás délelőtt 8 órától 11-ig és délután 2 órától 4 óráig folyik. sem az intézetből való elbocsátás után nem tapasztalható. Az intézet vezetősége erősen törekszik arra. Mindamellett mi jelentősebbeknek tartunk egyéb. A növendékeket nem életkoruk.lyásolás". legnehezebben szocializálható lányok intézeti tartózkodása is. rendszerint már hosszabb csavargás. hogy jogalkotásunk és rendeleteink alapján. üzemek részére „bedolgozóként" könnyű és egyhangú részletműveleteket végez. egyebek között. Az utógondozásra igen nagy figyelmet fordítanak. a szituatív viselkedésbefolyásolás elég gyarló módszer. monotonok. A tanulás és a munka reszocializáló eredménye sem az intézményekben. s ez nem is történhet másképpen. Tévesnek tartjuk a kiinduló koncepciót a külvilágtól elzárt tömegben történő „nevelést". míg a munkára nevelés fő akadályának a növendékek fegyelmezetlenségét. Az intézetben általában hat hónaptól másfél évig nevelik a beutaltakat. a munkás élet lebecsülését említik. A deviáns minősítést állandósítja a pedagógusoknak a növendékek felé áramló autokratikus viszonyulása. a kudarcokat.18 éves korig terjed. A lányok „szabadulásáról" bizottság dönt. hogy minél rövidebb idő után el lehessen bocsátani a fiatalokat. hol a másikban van valami elfoglaltságuk. Ellenkezőleg: a motiváltság és sikerélmény nélküli. megjegyezzük. amelyek a fiatalok tanulási és munkamotivációját rombolják. és számításon kívül hagyja az elvárásokkal. a büntetés-jutalmazás kodifikált rendszerével történő „szituatív viselkedésbefo. itt is kis csoportokban. megértésében.) Napi programjukba tartozik a vezetővel való. Visszatérve hazai javítóintézeteinkre. hogy normatartó. önmagában kevés tartós . hogy a deviáns fiatalok eddigi tanulmányi kudarcai végleg elvették kedvüket a tanulástól. Ezt előmozdítandó. A javítóintézetek vezetői és pedagógusai a tanulás és a munkavégzés nehézségeinek magyarázatára több okot is szoktak megjelölni: úgy vélik. feladatuk nem a deviáns fiatalok büntetése. rövid idő alatt elsajátítható szakmával.lése. ezért az intézetek célkitűzése: visszavezetni őket a társadalomba. az intézetek növendékeinek alapvető tevékenysége a tanulás. a csoportélet kialakításában. számú zárt pavilonban élő. hanem ismereteik színvonala alapján csoportosítva tanítják. de a pavilonok között szabadon közlekednek. törvényszegések. többségük azonban gyárak. mélyebben fekvő okokat. E körülményekre jól alkalmazhatók BUDA BÉLA (1974/a) sorai: „.. tanultsági szintjüket. ACZÉL ANNA jelenleg készülő fordítása révén. amely erősíti az antiszociális tendenciákat. A lányok engedély nélkül nem távozhatnak az intézetből. kemény kábítószerfogyasztás után kerülnek ide. a tanárok és a vezető megtárgyalják az eredményeket. de még átmeneti elfogadásuk problémáit is. Ebbe az időbe belefér a 7. ebben a vezetőn. 'Terjedelmes kézikönyv segíti a pedagógusokat a deviáns fiatalok személyiségének megismerésében..) Minden csoportban a hetenként kétszer megtartott teammegbeszélésen a nevelők. (A kézikönyv magyar nyelvű kiadásban hozzáférhető lesz B. a megoldandó problémákat. ott állapítják meg. kényszerként végzett tevékenység fokozza a növendékek szembenállását.és nehezményezik hogy a növendékek részére megszerezhető munkák érdektelenek. a szigorúan megkövetelt formális fegyelem. ellenszegülését. ahol tanfolyami keretekben ismerkedhetnek meg egy-egy. az értékekkel való azonosulást. fárasztóak. Minden javítóintézetben van néhány műhely. a reszocializáló légkör megteremtésében. a perspektívátlanságot. azaz elősegíteni. a pedagóguson kívül részt vesznek a szülők és a fiatalkorúak bírója. a társadalmi szerepeket megfelelően betöltő felnőttekké formálódjanak. De azt is elismerik . diagnosztikus csoportban élnek. hanem átneve. problémaorientált terapikus beszélgetés is.

Hasonló folyamatok zajlanak le a serdülők és adoleszcensek kreatív foglalkozásai során. Egyszerű lenne azt mondani. az agresszív késztetések a mindenkori környezettel szemben. mintha mindegyikük azonos típusú „műszerfal" lenne. de e negatív meghatározásnál az intézeti reszocializáció e legalapvetőbb feltételének talán több jellemzőjét is fel lehetne sorolni. az alkalmazkodás személyiségváltozást nem követel meg. képesnek kell lennie erre! (A reszocializáló pedagógiának az érési tendenciák kibontakoztatását kell céloznia. hogy az ellenállás legitim formák között . az érzelmi kapcsolatok gyengesége. ha a fiatalt igen keservesen érinti deviáns múltjának felhánytor. és biztatás. hogy a terápiás légkör éppen az ellentéte a növendékek elzárkózását. s így anyagot adnak a gyermeki konfliktusok megértéséhez és kezeléséhez. mert befogadták.) teszik lehetővé a pedagóguskollektíva interperszonális magatartásában és tevékenységében rejlő személyi tényezők érvényesülését. Ismeretes.) A nem direktív segítség egyik hatásos formája a kreatív produkciók lehetőségének felkínálása. 1. mit tudatosít problémáiból.pszichotraumák. S valóban az intézeti növendékek legnagyobb próbatétele. lemérheti.véleménynyilvánítás.vagy esetleg félreismert . A terápiás légkör fontos alkotóeleme a nem direktív pedagógiai eljárások ismerete és meggyőződéses alkalmazása. értékelő viszonyulása megnyugtatóan állandó. Ha viszont 8-10 tagú csoportért felelős. Leginkább egy jól strukturált. A javítóintézetekben dolgozó pedagógusok tanulmányaik során elméletileg elsajátítják. hogy érzelmi-indulati fejlődésében hol tart. Közvetett módon felszínre kerülnek a másképpen meg nem ismerhető . az etikai struktúrák fejletlensége stb.nem jöhet létre. nyitott ajtók. ez teszi lehetővé elfogadó. terápiás hatású magatartását az egész csoport irányában. amelyiken kapcsolók jelzik a fenti személyiségjegyeket. úgy bánik növendékeivel. és ha a pedagógus feléje fordulása.). még akkor sem. az Én megtanulja könnyen. báboznak. agyagoznak. Mint mondottuk. hogy a fiatal helyett ne a pedagógus oldja meg a problémákat. de ez az érzése fokozatosan kialakul. akkor többnyire gépiesen alkalmazza a tanultakat. Csak a már ismertetett tárgyi. A nevelői segítség formája: a növendék empátiás meghallgatása. Ha a pedagógusnak nagy létszámú csoportot kell vezetnie. A terápiás légkör pszichikus hatásmechanizmusa különbözik az egyéni vagy a csoport pszichoterápiák pszichikus történéseitől. . akkor egyénenként ismerkedik meg csoportja minden tagjával. nehézségeinek tárgyilagos kommunikációkkal való „visszatükrözése". ezek a foglalkozások a diagnózis és a terápia eszköztárának részei. pszeudoalkalmazkodását kiváltó autokratikus légkörnek. A „non direktivitás" lényege.eredményre vezet. Ez természetesen óriási tévedésekre vezet. figyelme. a realitásérzés csökkenése. az alkotásokban. projekciók formájában megjelennek a játékokban. tágas berendezés.gatása. mivel nem akar szembenézni.jól felszerelt szakköri helyiségek. A terápiás légkör tárgyi és személyi elemei összefonódott egységben hatnak. nem hullámzó. az Én esetleg nagy belső ellenállást termel ki magában" (92. amikor a csoport nyitott életébe beilleszkedett. elszegényedése. Természetesen ez így van. hogy a kisgyermekek és a pubertás előtti korosztályokhoz tartozók a pszichológiai rendelőkben és a nevelési tanácsadókban szívesen játszanak szerepjátékokat. esztétikus. sportpályák stb. és neki bizonyos fogantyúk működtetésével kell elhárítania a baleseteket. festenek. Ha az alkalmazkodást főleg kényszer termeli ki. Befejezésül röviden rátérünk az előzőkben gyakran emlegetett terápiás légkör kérdésére. Növendékeinek mélyebb megismerése ötleteket és lendületet ad bonyolult munkájához. A szorongások és más emóciók. Az újonnan érkezett leány vagy fiú kezdetben ugyan nem érezheti azonnal a biztonságot nyújtó összetartozást. hogy az antiszociális személyiségjegyei: a menetkész indulatok. vita . neurotikus állapotok. egymás vonzáskörében toleránsán és egyszersmind dinamikusan élő család légköréhez hasonlítható. a személyiség infantilis fokra való regressziója. hogy döntsön önállóan. illetve szervezeti feltételek (kis létszámú csoportok együttélése.

sőt váratlan fordulatoktól függ. c) az együttesen tervezett és kivitelezett munkák közös érdekeket teremtenek. hogy nehéz a deviáns fiatalokkal terápiás kapcsolatot felvenni. szembeszegülő vagy megmagyarázhatatlan okokból regresszióba menekülő növendékekkel szemben.ressziós késztetések. KOHUT hangsúlyozza. fokozatosan teremthet kapcsolatot a növendékekkel. a harag. AICHORN szerint indulatáttétel csak hosszas előszakaszok után alakul ki. például dinamizmussal. 1925. az ide vonatkozó kutatások kezdeti szakaszban vannak. .. Annyit azonban megállapíthatunk. hogy újabb típusú foglalkozásokat vezessenek be. akiknek életvitele és pszichikus állapota kiegyensúlyozott. A. Az időtartamot. CHRIST. hogy a pedagógus ötvözni tudja a pszichológiai és a pedagógiai hatásokat. igényli-e már a kapcsolat felvételét. akik szembesülnek gyermekkori és aktuális konfliktusaikkal. A terápiás légkör egyik jellemzője. Utóbbinak összetevői igen sokrétűek. KOHUT. H„ 1979) rámutatott. A javítóintézetekben azok a felnőttek tudnak sikeresen dolgozni.A belső motivációkból fakadó kreatív tevékenység eredményei több vonatkozásban is nyereségesek: a) a pedagógus természetes módon. 1973. A terápiás légkörnek az előbbiekben felsoroltaknál nem kevésbé jelentős tényezője a pedagógusok önismerete és egészséges személyisége. az ag. bekövetkezhet a nagy csalódás: a felnőtt nem tudja nyújtani a remélt intenzív. a gyűlölet átváltoztatha. szimbólumokként. A reszocializáló munka sikerének alapja a pedagógusok fejlődéspszichológiai. kiegyensúlyozott személyiségnek még számos fontos alapadottsággal is kell rendelkeznie. A pedagógusnak mindenképpen csak igen óvatosan tanácsos közelíteni a növendékekhez. kanalizálják a csoporttagok közötti konfliktusokat. intuícióval. hogy hirtelenül kapaszkodik bele az adoleszcens a nevelőbe. illetve a csoportterápiák légkörének és az intézeti terápiás légkörnek egyformán jellemzője. és a fiatal nem tud kevesebbel megelégedni. b) a produktumok.. változzanak a témák és az eszközök. empátiával és megingathatatlan humánus eszmerendszerrel. hogy kézben tudják tartani időnként feltámadó haragjukat. hanem képes a csoporttal mint organikus egységgel olyan kapcsolatot kialakítani. az ágáló. művészi fogékonysággal. Ezek a megállapítások részben érvényesek a javítóintézeti reszocializációs helyzetre is. egészséges rivalizálássá. elaborációként működnek. élethelyzetektől.tóságát kompetenciatörekvéssé. klinikai és szociálpszichológiai tájékozottsága mellett motiváltságuk és személyi rátermettségük. képzelőerővel. kizárólagos. hogy a gyógyítandó fiatalban a társadalmat képviselő felnőtthöz való pozitív viszonyulást erős belső ellenállás akadályozza. Az ellenállás lebomlását nem szabad siettetni. a kiúttalanság gyötrelmeit gyógyítják. a „sikerorientáltságra" való ösztönzés. „örökre szóló" kötődést. Azaz nemcsak az egyénekkel és azok sajátos problémáival törődik. Több szerző (AICHORN. hogy a fiatalban megmozdulnak-e az érzelmi szférák. a „lépéseket" nem lehet megtervezni. eleinte bizonyos távolságot kell tartania. Ez szükséges ahhoz. H. hogy a korai csalódások és visszautasítások a bűnözőknél betemették az idealizált példaképek utáni vágyat. Kerülendő a konformizmusra. Veszélyes lehet az is. A terápiás légkör fenntartásához fontos. hogy e hivatás gyakorlásához a fent említett egészséges. az egymás iránti jóindulatot. Az egyéni. hogy a csoport közvéleménye elfogadja az általa képviselt értékeket: a felnőtt szerepek tanulását és az ehhez kötődő reális perspektívákat. Az intézeti reformok mellett nem halasztható tovább a pártfogói és az utógondozói tevékenység korszerűsítése. a kallódó és a törvényszegő fiatalok eddiginél hatékonyabb segítése legfőbb problémáikban: a családi életbe és a munkába való beilleszkedésükben. derűvel. indulataikat.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->