Miért metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a díszfák és díszcserjék, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszés stb. következményeire. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját.
v n m

zzzz

GAZDA

MEZO

Czóko Sarolta - Molnár Mária - Bálint János

A növényvédelem ábécéje

Hazikerti kézikönyv
Szerkesztette Lelkes Lajos SB^^flM^^I

Korínéira: Jacobi

Virágoskert, pihenőkert

Kertészkedés balkonon és teraszon

*

Oltás, vetés, dugványozás

Czálca Sarolta - Valló László

A METSZÉS ÁBÉCÉJE

Tizenkettedik kiadás

r r r n

MEZO GAZDA

COCO

bocsátotta rendelkezésünkre Megjelent 18.Lektorálta dr.88 A/5 ív terjedelemben. 44. Sipos Béla Tóth Imre Illusztrálta Krasznainé Imre Katalin © Czáka Sarolta-Valló László. Koronafürt u. 2000 ISBN 978-963-286-336-8 ISSN 1419-4937 A Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest. 125 ábrával MGK 716 355/07 . Felelős kiadó dr. Kriszten György dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Récsey Antónia Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Környei Anikó sorozatterve alapján készült Tipográfiai terv Faragó István (Tandem Stúdió) munkája A kúpkerekes metszőollót ábrázoló borítófotót a Fiskars Magyarország Kft.

ÁBRA Szőlőmetszés egy középkori kódex ábrázolásában. bizonyára mindig így kezdenek majd a gazdák a metszéshez. II. a szöveget a mai kívánalmak } 1. •j Könyvünk az első. Az ábrák apró javításain túl. Lakatos István fordítása). ezért célszerűnek láttuk alaposabb felülvizsgálatát. legföljebb a kacort cserélik föl korszerű ollóra. A munkát a Kos jegyében.BEVEZETÉS „Mert amidőn késő levelét a borág veti földre. eszköze a görbe kés O 5 o . vagyis március végén. s görbe kacorjával Sáturnusnak be-bejárják tarlott szölleiket. 403-407. nyesegetve s a sort alakítva. Vergilius remek sorai örökérvényűek: amíg lesz szőlőtermesztés. akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek. április elején végzik. vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja. 1987-es kiadás óta kissé „elöregedett"." (Vergilius: Georgica.

másutt újdonságokkal bővítettük a metszés alapjait. A visszavágással a növekedést és a termésérlelést igyekszünk egyensúlyban tartani. század végén. tájanként másképp vélekedtek. a termesztés körülményei. Nem térünk ki az ültetésre. A továbbiakban a gyümölcstermő fák és bokrok. hiszen változtak a termesztett fajok és fajták. A szerzők © 6 o . összevontunk. és hagyta. Ezzel meghosszabbítjuk növényeink életét vagy legalábbis a termőidejüket. módját. Ma inkább a mértéktartó. a természeteshez közelítő metszésmódot követjük.szerint változtattuk meg. Az első fejezetben a fás növényeket. élő fallá vagy szinte szoborszerű alakra. bokrokat ollóval.és fajta választásra. Elsősorban esztétikai céllal nyírták a reneszánsz. a faj. a nevelés tennivalóira. a nyírott sövények. művelési mód ismertetése szintén nem lehetett a célunk. a rózsák. amikor a szőlejét. majd az azt követő termőidőszak után a növény hamar kimerül. fűrésszel alakítani? Metszés nélkül a fiatalkori növekvő-. A metszés mértékéről. az embernek a növényekről szerzett ismeretei. hogy a növények természetüknek megfelelően nőjenek. a díszfák és díszcserjék. Ez érthető. Leírjuk metszésük célját. felépítésüket mutatjuk be. módjáról. Igyekeztünk röviden összefoglalni és ábrákkal szemléltetni mindazt. a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket szigorú sövényekké. idejét és eszközeit. Az angol kertstílus éppen ez ellen lázadt fel a 18. elöregszik. valamint a fenyők visszavágásának legfontosabb tudnivalóit ismertetjük. Vajon feltétlenül szükséges-e a fákat. A tudomány és a gyakorlat által ismert valamennyi metszési. amire a nem képzett kertészkedőnek kiskertjében. a szőlő. Itt-ott rövidítettünk. hétvégi telkén szüksége lehet. idejéről koronként. fáit és bokrait meg akarja metszeni.

ALTALÁNOS ISMERETEK írta Czáka Sarolta-Valló László .

EGY KIS NÖVÉNYTAN METSZÉSMÓDOK MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? AZ ESZKÖZÖK .

egy-egy gally vagy ág kimetszésével idéznek elő. ez hordozza a koro- 2. Ismét mások nem félnek a fától. belső gallyaiból. \ Szerencsére szép számmal vannak olyan kertek.hitük szerint . A fának a föld felett többnyire egy tengelye van. ÁBRA } O 9 o . amely remélhetőleg elegendő ahhoz. amelyet . FÉLCSERJE Könyvünkben a fás szárú növények metszésével foglalkozunk. olyan válogatással és egyszerűsítéssel. CSERJE. A fogalmakat és ismereteket a tudományos teljesség igénye nélkül vesszük sorra. és felszínes ismeretükben bízva erőteljesen beavatkoznak. ez a törzs. hogy a fa nemcsak elveszítette addigi. Ezzel valójában látványos módon sok kárt tesznek. hogy fölösleges terheiktől szabadulva fölfrissüljenek: gazdáik gyümölcsben mérik azt a „veszteséget". és lemetszenek néhányat a korona kényelmesen elérhető. azután csodálkoznak. A külső felületet. E növények termete. FA. érintetlenül hagyják. Mások előveszik ugyan a metszőollót.EGY KIS NÖVÉNYTAN Tavasszal számos kertben hiába várakoznak az elöregedett koronájú fák és bokrok. amely a legsűrűbb és leginkább árnyékol. formája különbözőképpen alakul. felfrissült koronával várják a rügyek fakadását. amelyekben a szemre is tetszetős formájú fák és bokrok megszépült. hogy alapfokon elsajátítsuk a gyümölcs* és díszfák. bokrok metszésének elméletét és valamelyest a gyakorlatát is. természetes formáját. Például egy síkban erősen megcsonkítják (letetejezik) a fölfelé törő ágakat. A metszési ismereteket is az alapoknál kell kezdenünk. hanem a keletkezett vízhajtások tömegétől koronája még sűrűbb lett.

A talajból vizet és tápanyagokat vesz föl. Fal. A cserje föld feletti része tőből elágazik. Az alanyból törzset nevelve. fákra csavarodnak. Legismertebb kúszó fás növényünk a szőlő. ábra). a rózsamandulát (Prunus triloba) és még számos díszcserjét. Törzset és koronát alakíthatunk ki például az orgonából (Syringa). A faiskolák számos növényt. A díszkertbe ültetett kékajak (Perovskia) és levendula (Lavandula) jellegzetes képviselője e csoportnak. ha a tövét télire takartuk. A fák és a cserjék között nem vonhatunk éles határt. Gyökérnyakba szemzik a legtöbb gyümölcsfát. léggyökerekkel vagy kacsokkal kapaszkod- nak. A magról kelt növények erős főgyökeréből ágaznak el az oldalgyökerek. a futórózsákat. a díszcseresznyét. A fa magassága legalább 5-6 méter. A félcserje átmenet a cserje és az évelő növény között. Oltványvásárlás- 3 ábra Ribiszkebokor és -fácska O 10 o . az ennél alacsonyabbat alacsony. a másfél métertől 3 méterig terjedőt középtermetűnek. vesszőik támasztékot kívánnak.nát. A legkisebb gyökerek végét el nem ágazó hajszálgyökerek borítják. kerítés. hanem évről évre visszafagynak. az orgonát. a közönséges kecskerágóból (Euonymus europaea). A földtől elágazó fák a bokorfák (2. például a szedet. Ilyen gyökérzetük van például a törpegyümölcsfa alanyoknak. gyakori az átmeneti alak. a faiskolai kitermeléskor éppen ezek szakadnak le). a riszmétét. és tovább szállítja. mesterséges támrendszer híján a talaj felszínén terjednek. illetve törpecserjének nevezzük. a bokrot. a szőlőnek és a legtöbb díszcserjének. a keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). szépségükért ültetjük a kertbe. A kúszócserjék különleges alakulásúak: ágaik. A növény táplálkozása szempontjából ezek a legfontosabbak (sajnos. rögzíti a fát. ám ágainak csupán az alapi része fásodik meg. de ennél alacsonyabb is lehet. a rózsát. a köszmétét. különösen. A 3 méternél nagyobbra növőt magasnak. A kúszó díszcserjéket. koronába szemzik a ribiszkét.ábra). TETŐTŐL TALPIG A gyökér a növény föld alatti része. például a trombitafolyondárt. A vegetatív úton (dugványozással. bujtással) szaporított növényeken járulékos gyökerek képződnek. a díszalmát. a rózsát. a klemátiszokat. A cserjékből pedig gyakran nevelnek kisebb-nagyobb fát. A félcserje ugyancsak tőből elágazó növény. például a liliomfát (Magnólia). A gyümölcstermő növények között is akad ilyen. a vesszők nem érnek be. Tavasszal a főhajtásokból megújul. a gyertyánt (Carpinus) nevelik ilyen alakúra. A gyökérnek raktározó szerepe is van. magassága legfeljebb 5-6 méter. Az ilyeneket törzses fácskának nevezzük (3. A gyökér és a föld feletti rész határán van a gyökérnyak.

amelyek helyzetüknél fogva a korona oldalirányú növekedését szolgálják. A korona fő vázát adják. csúcsán a fővezérvesszővel. Befolyással van rá az alany is. közepes (80-120 cm) és magas törzset (130-200 cm). Ezek alatt található a mellékvezérvessző. A 60 cm-nél alacsonyabb törzs a túlságosan lehajló alsó ágak miatt akadályozza a talajművelést. Ennek formája elsősorban a faj és a fajta örökletes tulajdonságai által meghatározott. A fás szár több száz évig is élhet. ábra). amely az előzőekkel versengő ugyan. A vesszők a korona egyéves. Az 5. ezek a korona minden irányú növekedését szolgálják. hogy a gyökérnyak ép. Rajtuk a korona további növekedését szolgáló hajtás és virágrügyek foglalnak helyet. A korona részeit a természetes alakulású sudaras koronán tanulmányozzuk (5. ábra). A korona a törzs folytatását képező ágrendszer.és a harmadrendű oldalágak. Ezek közvetlenül a talaj felszíne fölött ágaznak el. ez tulajdonképpen a gyökérnyak és az alsó koronaelágazás közötti rész. ÁBRA \ Fatermetű növényeink koronáját a törzs tartja és köti össze a gyökérzettel. sértetlen. a levelek. majd a termések is a koronában fejlődnek ki. illetve a termesztési cél határozza meg. A gyümölcsfa tengelyében a fővezérág (sudár) áll.kor ügyeljünk arra. alakját. Azonban nem csak a termő-. Ismerünk bokortörzset (magassága 40-50 cm). alacsony (60-70 cm). gondozatlanul is kineveli. a művelésmód. A gallyak kétéves részek. azokon a gallyakat. Azokat. egymáshoz való viszonyukkal megszabják a korona küllemét. A törzs hosszát a növény örökletes tulajdonságai. az oltáshelyen jól összefont legyen! A gyökérnyak. Ezek a koronateret töltik ki. oldalvezérágaknak nevezzük. a ribiszkefélék. hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb termőfelületet adják. Ez tartja a fás növényt (4. A gyümölcstermesztésben a leggyakoribb és legmegfelelőbb az alacsony. de gyengébb növekedésű és kevésbé fölfelé törő (konkurensnek is nevezik). a virágok. •J 4. A fa föld feletti része a törzsre és koronára tagolódik. ábrán bemutatott korona ágcsoportjai ennek alapján első. Ezek ágelágazódásai az elágazás sorrendjében az első-. Természetes koronáját a gyümölcsfa magára hagyottan. a másod. A szabályosan alakult sudaras korona ágcsoportjai arányosan és maradéktalanul kitöltik a rendelkezésükre álló teret. a vesszőket és a rügyeket különböztetjük meg rajta. A fővezérvessző mellett néha ikervessző is előfordul. Ez azt jelenti. Az oldalvezérágak csúcsán az oldalvezérvesszők foglalnak helyet. Az azonos korú és csaknem azonos magasságban elhelyezkedő ágak ágcsoportot (ágemeletet) alkotnak. azaz a föld fölött kezdődik a növény szára. Nyugalmi állapotban az ágakat. Tenyészidőben még a hajtások. a gallyak oldalán képződött vesszők az oldalvesszők. illetve közepes törzs. Az ágak a korona hároméves vagy annál idősebb részei. A csúcstól távolabb az ágak. Elhelyezkedésükkel. a köszméte. lomb nélküli részei. a riszméte. a málna és a tüskétlen szeder. illetve mellékvezér. A gyümölcstermő bokrokra és cserjékre a törzs nem jellemző. második és harmadik ágemeletbe rendeződnek. a 120-nál magasabb nehezíti az ápolást és a szüretet. hanem a növekedési vesszők is a gallyakon foglalnak helyet. Ilyen a mogyoró. amely az előbbihez hasonlóan erőteljes növekedésű és fölfelé törő. ezek hordozzák a termőrészeket. amely gyengíti vagy © 11 o . Ezek mellett itt is állhat ikervezér. A fővezérágból vázágak ágaznak el.

Kertünkbe lehetőleg olyan fajokat. O 12 o . fajtákat ültessünk. amelyeknek hagyománya van a környéken. A gyümölcsfák a teljes termőkoit elérve öltik föl jellemző koronaformájukat. amely éppen elérte termő korát erősíti a nemes növekedését. A gömbkoronában a központi tengely nem uralkodik. ne pedig fordítva. ahol kevés a csapadék) a gyümölcsfa kisebb.fővezérvessző fővezérág (sudár) oldalvezérvesszők harmadik ágcsoport \ oldalvesszők oldalvezérágak első ágcsoport A gyümölcsfa koronájának főbb részei. és ettől függően válasszuk meg a koronaformát (művelésmódot). A cseresznyére és a körtére ez jellemző. (Például valamely nemes körte vadkörtealanyon erőteljesen. csaknem egyenrangú elágazásokból áll. A kúp. Fiatalon fölfelé törő. Az öregedő fa mindinkább széthajlik. sudarának uralkodó jellege megszűnik.) A növekedést a termőhely is módosítja. és a sudár (a központi ten- gely) általában uralkodó. A szétterülő korona gyakran kétsudaras. ezen belül elsősorban az éghajlat és a talajviszonyok. A sudaras koronában a sudár (a központi tengely) minden metszési beavatkozás nélkül kialakul és uralkodik. birsalanyon viszont gyengén növekszik. Rossz termőhelyi feltételek közepette (például sekély termőrétegű vagy szikes talajon. Nagy hátránya. Mindenekelőtt sajátos igényeik kielégítésére törekedjünk. a megnyúlt gömb és a tojás alakú koronaformákban a központi tengely növekedése meghatározó. a piramis. A kétsudaras korona villás elágazású. A korona természetes alakulása a fajok és a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága (6. Az ernyőszerű koronában a sudár a második ágcsoport fölött szétágazik. satnyább. hogy a fa a nagy termés súlya alatt a villában széthasadhat. A koronaforma függ a fa korától is. Bemutatására az ágcsoportos sudaras koronájú fát választottuk. Ezek bizonyosan kiállták a termőhely próbáját. hamarabb elöregedő koronát nevel. Az adott talajtól idegen vagy az egzotikus növények meghonosításával legyünk óvatosak. ábra). mint jó körülmények között.

illetve virág vagy virágzat fejlődik. amelyből hajtás. milyen korúak és hol helyezkednek el (7. megszűnik. gallyakat. A hajtásokon. Az almafa rügyei és egy vegyesrügy keresztmetszete A hajtórügyek az adott évben kihajtanak. és nem terem egyenletesen minden esztendőben. vagy © 13 o . Elsűrűsödik. sőt fajtánként is némileg különböző. megerősödött barna pikkelylevelek takarnak. csupasz rügye van például az ostorménfának (Viburnum lantana) (8. A rügypikkelyek gyakran szőrözöttek.ernyőszerű A természetes korona főbb formái A természetes kombinált koronában a sudár kezdetben meghatározó. A rügy olyan rövid szártagú hajtáskezdemény. ágakat károsodás éri.nem felel meg termesztési céljainknak.a dió és a gesztenye kivételével . a köszméte koronaformája. A rügyek alakja. zöld burokkal fedett. ezáltal rejtett rügyekké alakulnak át. ábra). még csak zsenge. a naspolya. hogy mi fejlődik belőlük. a levelek hónaljában lévő. e rügyeket a megvastagodott kéreg benövi. Az alvórügyeket a vesszők. A mogyoró. A magától alakuló. Az alvórügyek rendszerint csak akkor hajtanak ki. és a gyümölcstermő növény biológiai tulajdonságai. később a második ágemelet fölött elhajlik. A kajszi és némely almafajta jellemző koronaalakulása. A tulajdonképpeni rügyek. ábra). az úgynevezett ággyűrűben) találjuk. apró gyümölcsöt nevel. természetes korona . az alvórügyek évekig nyugalomban maradnak. A sudár nélküli koronát azonos erősségű oldalelágazások alkotják. mérete. valamint a környezeti tényezők ismeretében mesterségesen kell alakítanunk a koronát. Rügypikkelyek nélküli. gallyak alsó és alapi részén (tövén). majd ággá alakul. színe és csoportosulása az illető fajta jellemző. amelyeket kifejlett. ha a környezetükben lévő veszszőket. Eltérés van abban is. a vesszőkön találhatók. valamint az ágalapon (az ágak tövén. Miközben a vessző megvastagodva gallyá. a ribiszke. nyári rügyeket szemnek nevezzük. gyantásak vagy enyvesek. fiatal. Ezért be kell avatkoznunk.

belőlük mindig hajtások. Az alma és a körte rövid termőrészeinek (dárdáinak) csúcsrügye alatt. Hajtás. Rügyből fejlődik. A vegyes rügyekből előbb rövid szártagú hajtás fejlődik. iker. A ribiszke és a tüskét- len szeder is járulékos rügyeiből újul meg. A vezérhajtásoknak a korona magasságés szélességbeli (illetve átmérőbeli) növekedésében van szerepük. A fejlett hajtásrügyek általában a fajra és fajtára jellemző oldalrügyek. mint a vesszők hajtásrügyeivel. A hajtás a gyümölcs. ritkító metszés során azokat erősen visszavágjuk. a körte. Nagyobb számban termőrészeken fordulnak elő.és virágrügyek. Fontosak. hegyesek. sérülékeny.vagy kettős rügy a nevük. a végálló pedig a visszametszett vessző legfelső rügye. A hajtásrügyek megnyúltak. és lombját lehullatja. (Almatermésű gyümölcseink: az alma. Különösen akkor van szükség rájuk. A rügyek hajtást vagy virágot. valamint vegyes rügyek a vesszők csúcsán és oldalán egyaránt előfordulhatnak. a meggy. félfás állapotúvá válik. de a gyümölcsfélék nagyobb csoportjából elsősorban a csonthéjasokat (ezek a cseresznye. rajta a leveleken kívül szemeket (éretlen rügyeket). A fiatal hajtás zsenge. majd ezen virág vagy virágzat lesz. oltások helyein is. átmeneti és járulékosak. virágokat. E rügyalakulás az almatermésűekre jellemző. a meggy és a málna gyökerein keletkeznek ilyenek. A visszametszés mértékének függvényében az alvórügyekkel (rejtett rügyekkel) éppúgy számolnunk keli. amelyek a növekedési vesszők fölső harmadában foglalnak helyet.és hajtórügy is előfordul. ábra).és díszfák koronájának és a bokornak fiatal. de akár az alakító. ha viszont párosával. ábra). fejletlenek. A belőlük képződött hajtás a gyökérsarj. a ringló. illetve tősarj. Ha háromnál több van egy rügyalapon. Lehetnek fejlettek. például az őszibarackon (10. amelyeknek csúcsán a következő évben rendszerint vegyes rügyek alakulnak ki. A virágrügyek gömbölydedek. illetve hajtást és virágot is rejthetnek. A vesszőn elfoglalt helyük szerint csúcsrügyek. de egyazon rügyalapon virág. A korona fás részei hajtásokból alakulnak. Ősszel hosszanti növekedését befejezve csúcsrügyben zárul. Minden gyümölcsfajon megtalálhatók. mert a vesszőt vagy a termőrészt középerősen visszametszve belőlük gyenge hajtások képződnek. a málnának. a birs és a naspolya. A szilva. Nyár közepére (augusztusra) váza már eléggé megszilárdul. gallyak vesz- O 14 o . az egyes fajok metszésének tárgyalásakor ismerkedünk meg. a szilva. A járulékos rügyek elsősorban különleges keletkezési helyük miatt különböznek a többi hajtásrügytől. mint a hajtásrügyek Belőlük csak virág fejlődik. illetve termést találunk. átoltás. Ekkor azonban már veszsző a neve. a kajszi és az őszibarack). Természetes módon a korona vázát képező ágak. A fejletlen hajtásrügyek az előzőeknél kisebbek. alakjuk azonban a virágrügyekéhez hasonló.és oldalhajtásokat különböztetünk meg. az almára és a körtére jellemző rügyalakulások. zömökebbek és nagyobbak is. valamint a vesszők alapjánál láthatunk ilyeneket.8. beérik. Képződhetnek sebzések. oldalrügyek és végálló rügyek lehetnek. illetve a vessző visszametszésekor e rügyekből gyenge hajtások fejlődnek. majd azokon levelek és újabb rügyek fejlődnek. nélkülük elpusztul a tő. A rügycsoportban lehet csak virágvagy csak hajtórügy. ezért helyzetük és feladatuk szerint a vesszőkhöz hasonlóan vezér. ÁBRA [ A kőris fedett (bal) és az ostorménfa (jobb) csupasz rügyet ha ifjítás. lombleveles része. Az első kettő egyértelmű. a fekete ribiszkének és a köszmétének is (9.) Vegyes rügye van a szőlőnek. az már rügycsoport. A termőrész. könynyen kitörhető. ha új koronarészt akarunk kinevelni. A rügyalapon többnyire egyesével állnak a magános rügyek. Az átmeneti rügyek fejlett hajtásrügyek.

mert könnyen hasadó. a fa magasságbeli növekedését teszi lehetővé. Az ikervezérhajtások kettős rügyekből vagy rügycsoportból fejlődnek. ábra. A vesszők alsó harmadában lévő rügyek rendszerint alva maradnak (alvó. A mellékvezérhajtás közvetlenül a vezérhajtás alatt növő. A sudár vagy fővezérhajtás a törzset neveli tovább. Ezért az ikervezérhajtások közül mindig csak egyet szabad meghagynunk vezérnek.különösen az alakítás első éveiben ezeket hajtás vagy vessző állapotban tőből el kell távolítani. az sok tényezőtől függ. amelyek közül a fa kora. Cseresznye. növekedési erélye és a vesszők helyzete a leginkább meghatározó. A szőlő vegyes rügyének és vesszejének keresztmetszete szőinek csúcsrügyéből fejlődnek. azzal versengő erőteljes (konkurens) hajtás. hacsak a vessző helyzete O 15 o . Hogy mennyi oldalrügy hajt ki. elnyomhatják a fővezérhajtásokat. Előfordul. formátlanná tehetik a koronát Ezért . a másikat (vagy a többit) tőből távolítsuk el.1 9. a metszéssel alakított koronában pedig a végálló rügyekből alakulnak.ÁBRA \ ízválasztó (diafragma) főrügy mellékrügy élő kéreg elhalt kéreg fatest bél 9. Jelenlétük nem kívánatos.majd rejtett rügyekké válnak). Ha a sudárhajtást vágjuk vissza helyzete vagy gyengébb növekedése miatt előnyösebb mellékvezérre. hogy a korona továbbnevelése szempontjából előnyösebb helyzetű a mellékvezér.és körtefákon gyakoriak. A csúcsrügytől az alap felé haladva mindinkább csökken a hosszuk. álsudaras metszést végzünk. Ha a mellékvezérhajtások erős növekedésűek. tehát nem a vázágak hosszanti növekedésében. hanem azok elágazódásában vesznek részt (a korona teret töltik ki). Ekkor a kedvezőbb állású mellékvezért hagyjuk meg. Az oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek. mint a fővezér. Az oldalvezérhajtások az oldalvázágak hosszanti (tehát a korona szélességbeli) növekedését szolgálják. villás elágazás fejlődik belőlük.

ezeket az átalakulásokat. Ha a levélhónaljukban kialakult szemek még a tenyészidő során kihajtanak. A szemek nyári kihajtását serkenti a lombozat pusztulása. vesszővé alakul. ez azonban inkább elvi elkülönítés. Bőven hoz sarjhajtást az orgona. hosszú ízközű. Ha ugyanazon tenyészidőben a másodrendű hajtások szemei is kihajtanak. Jóllehet a gyümölcsfa termőrészekkel van tele. Sudarának növekedése ekkor a legerőteljesebb. A vessző egy esztendő múlva gallyá. Tősarjakat nevelnek a ribiszkefélék. (Különösen kajszin és őszibarackfákon gyakori. belőlük harmadrendű hajtások képződnek. ha zsenge korukban tőből kitörjük (vagy kidörzsöljük) valamennyit. ugyancsak sarjhajtások. Eltávolításuk legbiztosabb módszere. O 16 o . Sem a másod-. változásokat is figyelembe kell venni! EGYENSÚLYT KELL TARTANI A gyümölcstermő növények életkora három.vagy a visszametszés ezeket kihajtásra nem kényszeríti. amely gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. Képződését kiválthatja az erős metszés is. A vessző rügyeiből tavasszal előtörő hajtások az elsőrendű hajtások. A termőegyensúly a növekedési és termésképzési folyamatok összhangja. mert az ápolást akadályozzák. de kevés virág termékenyül meg (kötődik). A hajtás őszre beérik. Ahhoz. A termőre fordulás időszakában a korábbi erőteljes növekedés mérséklődik. mert a termőegyensúly . miközben mind nagyobb számban képződnek a termőrészek. és termést adó rügyekkel rakódnak be. A vadhajtások (vagy alanyhajtások). amelynek eredményeként a fa és bokor mennyiségben és minőségben is a legjobb termést adja. Igen erőteljes növésű. a kórokozók és a kártevők pusztítása is. A magára hagyott korona elsűrűsödik. hogy a metszéssel jól avatkozzunk be a korona alakulásába. a mogyoró. a kötődött terméskezdemények nagy része lehullik. sem a harmadrendű hajtások nem teljes értékűek. Metszeni szükséges A metszéssel a gyümölcstermő növényt olyan termőegyensúlyi állapotban tartjuk. A termés csökkenésének szakaszára a növekedés és a termőrészképzés mérséklődése majd megállása jellemző. Az elsőt az erőteljes növekedés jellemzi. és elvonják a tápanyagot a koronától. laza szövetű. Ebben az időszakban még nem. illetve újraszületnek. az alanyból törnek elő. de hajlamos erre a meggy és a birs is. ekkor alakul ki a koronaváz. leveleit lehullatja. A termőidőszak derekán a mérsékelt növekedés állandósul. a nem megfelelő időben (túl korán) végzett nyári zöldmetszés. viszonylag jól elkülöníthető szakaszra osztható. Az ilyen fa dúsan virágzik ugyan. Törzses fáinkon káros a sarjak jelenléte. ez azonban már nem kívánatos. vagy alig hoz termést a fa. Gyümölcstermő bokraink közül a málna rendszeresen hoz gyökérsarjakat. másodrendű hajtásokat hoznak. A nagyon hosszú. Ez a növényi váz pusztulásával ér véget. a szilva. a jövendő termések alapjai.a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül. Ha az ilyen vízhajtást vessző állapotában gyengén visszametsszük. Ha a mértéktartó fás metszés bő tápanyagellátással párosul.és harmadrendű hajtások képződését serkenti. A sarjhajtás a tőből vagy a gyökérből tör elő. a jövendő termőrészek alapjaival. A hajtásokról (vesszőkről) pedig tudjuk. Megjelenése a koronarész vagy a korona megifjulási törekvésének a jele.a növekedés visszaesése miatt . hogy azokból lesznek a termőrészek. újabb egy év után pedig ággá alakul. a hajtásból vessző lesz. mert a növekedési vesszők egyúttal termővesszők is és fordítva. benne . Növekedési és termőveszszőket különböztetünk meg.) A vízhajtás (fattyúhajtás) a korona idősebb részeinek rejtett rügyeiből fejlődik. Összefoglalva tehát a rügyből hajtás. ez is a másod. amelyek a szemzés vagy az oltás helye alatti részből. vastag vízhajtáson (ilyen az őszibarackon gyakori) fejlett oldalhajtások is vannak. oldalhajtásai megerősödnek.elsősorban a napfény hiánya miatt . majd egészen lecsökken. Erre késztetheti a fát a hosszan tartó szárazságot követően hirtelen lehulló csapadék. az erős ifjítás és a túlzott metszés. Ezért növekedésük csökkenése a termőfelület mennyiségi és minőségi visszaeséséhez vezet. Az egyes koronarészek folytonosan változnak: megszűnnek.megbomlott. a megmaradt gyümölcsök pedig aprók maradnak. a tüskétlen szeder. Mindez azért következik be.

ábra). A megmaradó kevesebb termőrész a korona külső és belső felületén csaknem azonos arányban foglal helyet. Rendszeres ritkítással pedig elejét vesszük a fa fölkopaszodásának.de különösen a vezérvesszőkön . ahol a fák rövidebb élete és a rendszeres. illetve a korona csúcsának uralmát az alsóbb zóna fölött. hogy a csúcshajtások mérsékeltebben növekednek. így a termőrészek jó teljesítményre és folyamatos megújulásra képesek. de szinte teljes hosszában berakódik termőrészekkel. Ugyané céllal metsszük az intenzív koronaformákat is. ezekből pedig fejletlen hajtások képződnek. így fölkopaszodik a korona. Ehhez olyan koronaformát alakítunk ki. Az alapból rendszerint egy-két erősebb hajtás tör elő. ha a vesszőt visz- szavágjuk. Minél inkább megközelíti a vessző a függőleges helyzetet. illetve végálló rügyéből. Mindezeket metszési beavatkozásaink szempontjából és hatásában nézzük. amelynek első. fölfelé néző rügyek. a belső térben megáll. Rajtuk a rügyek (hajtás.és virágrügyek fejletlenek lesznek. A fák minden vesszején . amelyben a napfény behatol a korona belsejébe is. Általában véve a csúcsdominancia tehát a fölsőbb helyzetű koronarészek uralmát jelenti az alsóbb helyzetűek fölött. Ennek következményéként a vízszinteshez képest 30 fokos szögben álló vessző rügyei . Az ívelés hatására egy-két erős hajtás fejlődik az alapból.mert a hajtásnövekedés csökkenésével megfogyatkozik az asszimiláló felület. A gyér hajtásnövekedés (és ezzel a termőfelület gyér megújulása) csak a korona külső peremén folytatódik. és egy-két alapi rügy is kihajt. a vesszőalap táján lévő rügyek pedig többnyire ki sem hajtanak. hogy a jövő esztendei hajtás. illetve pusztul el. valamint az alatta lévő néhány oldalrügyből törnek elő a legerősebbek. azzal a különbséggel.mindig a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki legerőteljesebben. amely teljesítményének számottevő csökkenésével és idő előtti elöregedésével jár együtt. A vesszőn lefelé (a föld felé) néző rügyek mindig gyengébben hajtanak ki. amikor minden évben rendszeresen. ami az alapi dominancia határozott megnyilvánulása. A metszéssel részint elhárítjuk. részint pedig elodázzuk e kedveződen folyamatot. Célunk. növényünk termőegyensúlyban van.és virágrügyek) fejlettek. E satnya hajtások képtelenek ellátni a nagyszámú rügyet.azonos erővel hajtanak ki. Ez az elvi áttekintés azért szükséges. öszszefüggéseket vesszük sorra. Ez esetben a leghosszabb. Igaz ez akkor is. kedvezőtlen következménye. hogy a gyümölcsfa és -bokor életében minél tovább tartson az az állapot. mint az azonos magasságban lévő. A 30 fokos szögben álló vesszőn a hajtásnövekedés átmenetet képez a függőleges és a vízszintes helyzetű vesszőből előtört hajtások növekedése között. mert nélküle a munkánk nem lehet tudatos. az alsó harmadban lévők már ki sem hajtanak.a vessző teljes hosszában . Ezt a jelenséget a hajtásnövekedés csúcsi uralmának szakkifejezéssel csúcsdominanciának nevezzük. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől függ. növényeink belső. Ez esetben a vesszőn a csúcsdominancia mellett az alapdominancia (az alap uralma) is érvényesül. A vízszinteshez 45 fokos szögben álló vessző hajtásnövekedése lényegében az előzőhöz hasonló hajtásfejlődést eredményez. amelyek meghatározzák a növény növekedését és termésképzését. nagy termések kényszere miatt a termőegyensúlyi állapot szerepe még fontosabb. Az ívben meghajlított vesszőn (ami nem azonos a függőleges leíveléssel) a tápanyagtorlódás miatt egy-két erős hajtás fejlődik az ív csúcsán. In- O 17 o . így a kedvezőtlen folyamatok további láncolataként egyre több termőrész gyengül le. Ennek megfelelően a vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vessző csúcs-. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek. legerősebb hajtás az újdonsült csúcsrügyből. a végálló rügyből tör elő. Ez azonban nemcsak a csúcsrügy uralkodását jelenti az oldalrügyek fölött. A középső harmad rügyei rövid hajtásokat hoznak. a csúcs kihajtása a leggyengébb. önszabályozó rendjét figyelembe vevő. kielégítő mennyiségű és jó minőségű gyümölcsöt terem. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások fejlődnek. hanem természetesen a csúcshajtás uralkodását is az oldalhajtások fölött. Az alatta lévőkből egyre gyengébb hajtást kapunk. A csúcs uralma A következőkben azokat az ismereteket. annál erőteljesebbek a belőle fejlődő hajtások (11. A függőlegesen leívelt vesszőn igen gyenge lesz a hajtásnövekedés.

ha valamely vesszőt (vagy gallyat) mindenképpen el akarunk távolítani (például rossz irányba nőtt vagy megsérült).90 fok 60 fok 45 fok 30 fok függőleges leívelés A különböző szögben álló. Ha gyengén metszünk. és a kihajtás is középerős lesz. illetve hajlított vesszők rügyeiből előtörő hajtások fejlődése (Bouché-Thomas vázlata nyomán) nen az alap és a vesszőcsúcs felé haladva termőhajtások képződnek. de a dió is szépen megújul így. (A gyűrűre metszés nem azonos tehát a tőből való eltávolítással. Idősebb fákon a korona belsejében képződött fattyúvesszőket is célszerű így visszavágnunk. ha más célunk nincs vele. gally.) Gyűrűre akkor metszünk. és van hely a termőalap kinevelésére. vagyis kétharmadát eltávolítjuk. Erős metszésnek mondjuk azt. hogy egészen az alapra (az alapon lévő kéregráncokra. ág) alapján ülő fejletlen rügyeket vagy a kéregráncokban rejtőző alvórügyeket késztetjük kihajtásra úgy. A visszavágás hatására egy-két rövid termőrészt kapunk.) Metszéskor a fa korát és növekedési erélyét (erőnléti állapotát) szem előtt kell tarta- © 18 o . Ekkor a koronarész (vessző. és a vessző csúcsi uralma szinte teljesen megszűnik. de helyén szükségünk van termőalapra. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. Metszés és hajtásnövekedés A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása egyenes arányú összefüggést mutat. annál erőteljesebb lesz rajta a hajtásfejlődés (12. ábra). vagyis a vessző kétharmadára (annak egyharmadát távolítva el). ha egyáltalán nem metsszük vissza a vesszőt Bizonyos esetekben igen erősen. azaz gyűrűre metszünk. a gyűrűre) metszünk. azaz mennél erősebben metsszük vissza a vesszőt. hogy a hajtásnövekedés akkor a leggyengébb. Mindebből az is következik. ha a vesszőt harmadára vágjuk vissza. (Gyűrűre elsősorban az almatermésűeket metsszük. az gyenge hajtásnövekedést eredményez.

a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metszszük. akkor nem. Ez utóbbi esetben .csak ritkítjuk a koronát. Ha gyengíteni akarjuk a hajtások növekedését. Egyszerűen azért. Az erős metszés következtében beálló erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. azaz a termőrészek (a termőgallyazat) egy részét távolítjuk el. mert ezek amúgy is az erőteljes növekedés (vegetatív jelleg) szakaszában vannak. akkor a vesszőket erőteljesen kell visszametszenünk. vagy alig metsszük vissza a vesszőket. O 19 o . ÁBRA középerős gyenge ággyűrűre metszés A visszametszés mértéke és hatása a hajtás-.a termőegyensúly fenntartása végett . (A ritkító metszésről még részletesen szólunk.) Hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk.12. A beavatkozás során a növény. illetve vesszőnövekedésre nunk. mert ezek a gyengülő növekedés és az erőteljes termésképzés (generatív jelleg) állapotában vannak. Ha az erőteljes hajtásnövekedés a célunk. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük. vagy a metszés elhagyása viszont a termőrészek arányát növeli a növekedési részek rovására. mert a fa tápanyagának nagyobbik részét a hajtás vonja el. A gyengébb metszés. a korona egészére kell figyelemmel lennünk.

ábra). pontosabban termőrészifjító metszést végzünk. ennek nyomán új termőrész kinevelésére késztessük. gallyból és leggyakrabban a vesszőből) csak egy részt vágunk le. de szükségessé válhat . (Természetesen a vesszők tőből való kimetszése is ritkítást jelent.) Az egyértelműség kedvéért bocsátjuk előre.mindig gyengébb vagy erősebb hajtásképződésre serkentjük a fát (13. ábra) Leginkább a termőkorú fákat metsszük így.almánál dárdák -. hogy ezzel új hajtás. Visszametszéskor a koronarészből (ágból. Noha a korona minden egyéves növedékét elvileg termőrésznek tekinthetjük. Amelyről már tudjuk. akkor ifjító.) (14. Ha gallyat. ÁBRA Az erősebb vesszőt általában hosszabbra. a gyengébbet rövidebbre vágjuk vissza © 20 o . gallyazaton pedig a termőrészek összességét a koronában. de ezzel a módszerrel tartjuk termőegyensúlyban a csökkenő növekedés (generatív) állapotába jutott termőkorú fákat is. a gyakorlatban mégis a már termett vagy virágrüggyel berakódott koronarészt mondjuk termőrésznek.ámbár kisebb mértékben . (Első év: hajtás illetve vessző. ágat azzal a szándékkal vágunk vissza. ami terem. harmadik év: termőgally. Gallyat és ágat is visszametszhetünk (például átoltás vagy teljes ifjítás céljából). második év: berakodás termőnyársakkal . Visszametszéssel leginkább a fiatal fák koronáját alakítjuk. hogy általában és tipikusan három esztendő alatt képződik.az alakí- •J 13.annak mértékétől függően . hogy a Gyümölcsfák és bokrok metszése című fejezetben a gallyon minden esetben termőgallyat (termőrészformát) értünk.METSZÉSMÓDOK TERMŐRÉSZEK METSZÉSMÓDJA A termőrész két jellemző formája a vessző és a termőgally.rendszerint . A visszametszéssel .nagyobb egységet. A ritkítás alkalmával a koronarészből (amely leggyakrabban termőgallyazat) elágazásra visszametszve vagy tőből távolítunk el egy .

amelyeknek évenkénti hajtásnövedéke 40-50 centiméter. mivel annak sajátja. koronában elfoglalt helye és a választott metszésmód szerint különféleképpen metszhetünk. amelyről már szóltunk.is csak gyengén metsszük vissza. gallyat. rajta több és zömökebb (jobb minőségű) termőrész fejlődik. többnyire fiatal. Az erős veszszőket viszont célszerű erősen visszavágni. ágakból pedig alig vágunk ki. és az ágtest takarása alatt képződött.) Leginkább a növekedésben legyengült. mert ha túlzásba visszük a vesszőritkítást. mert a többiek rovására eluralkodhatnak a vezérágon. mert takart. lefelé álló vesszők közül válogatunk. de főképpen pedig ritkítása során mértéktartóan kell eljárnunk. Attól függően. fiatal fák koronaritkítása során is. Ha bizonytalanok vagyunk a mérték megítélésében. (A vesszők eredete. a koronát csak ritkító metszéssel is alakíthatjuk. így ismeretes a fattyúvessző hosszú metszése. (A veszsző visszametszésének mértékét és hatását a 12. bölcsebb. akkor annak visszametszése. hogy a termésképzés szempontjából a három-. árnyékos helyzetükben aligha fejlődik belőlük életerős termőrész. az utóbbiakból meg azért. továbbá a szálveszszős illetve váltócsapos metszés. könnyen előfordulhat. A vessző metszése Ha a vesszőt úgy tekintjük a koronában. mint amelyből majd termőrészek. Ilyenkor rendszerint a vesszőket is erősen visszametsszük.) Ritkítás és termőrészifjítás tás alatt álló. A vesszőket többnyire középhosszúra metsszük. amelyet az Őszibarack metszése című fejezetben ismertetünk. amelyek között több vastagabb gally. Ha a vesszőt nem metsszük. ritka koronájú fákat részesítjük. erős. Ha a gyümölcsfa természetes alakulása lehetővé teszi (például dió és gesztenye esetén). illetve ág is van. ágat. termésképzésük pedig a fajtára jellemző és rendszeres. Gyenge metszésben az erősen növekedő. hogy a visszametszés és ritkítás milyen mértékű a koronában. ha meghagyjuk a vesszőket. középerős vagy gyenge metszésben részesíthetjük a fát.a rügyterhelés csökkentése céljából . váltása Tudjuk. Gyenge metszéskor csak kevés koronarészt távolítunk el. és majd már mint termőrészekkel (a belőlük képződött termőgallyazattal) szembesülve avatkozunk be. Erős metszéskor sok koronarészt távolítunk el. azaz a természetes koronaformát juttatjuk érvényre és tartjuk fönn. hogy a vesszőalaphoz közeli rügyeket kihajtásra késztetve gyengébb növedéket kapjunk. Különösen gazdag virágrügy-berakódás esetén . Középerős metszéssel az olyan termőkorú gyümölcsfák termőegyensúlyát tartjuk fenn.) Azonban vigyázzunk. Ritkító metszés után sohasem olyan erőteljes a növekedés. négyéves termőgally a legértékesebb termőrésze a fának. A vesszőket Termőgally ritkítása. Általános szabály. A Nagy Sándorféle szabolcsi metszésről pedig az alma metszésének tárgyalásakor írunk. idős fákat metsszük erősen. ábra szemlélteti. amelyből majd jó minőségű termőrész fejlődik. Kézenfekvő © 21 o . (Az előbbiekből azért. hogy mi kopaszítjuk föl mesterségesen a koronát. mint visszametszéskor. vagyis a termőgallyazatot ritkítjuk. hogy az oldalvezérágakon fejlődött fölfelé törő.célszerű lehet a vesszők kiritkítása a koronában (például meggy esetében). a vastagabb gallyakból. A középerős metszés során közepes mértékben távolítunk el termőalapot. Az átlagosan fejlett vesszőt tehát ne metsszük vissza a koronában. termőgally fejlődik.

a termőgally ritkítása helyett . Rendező elvként elfogadhatjuk: a termőgallyat terjedelmében úgy csökkenthetjük. más akadálya is lehet. hanem gyűrűre metszve távolítsuk el. Fogas kérdés azt megválaszolni. hogy a rendszeresen végzett. ezeket ritkítsuk ott. Megfelelő időben és mér- © 22 o . amelyek a leginkább versenytársai (lehetnek) a vezérágnak és a többi (kedvező helyzetű) termőgallynak. mert így nagyobb a megújulás esélye. Először is azért. Általános tapasztalat. függetlenül annak életkorától. Márpedig lombos (zöld) állapotban fontos és bonyolult folyamatok követik egymást a gyümölcsfa életében (például a rügykialakulás. Legvégül pedig. Ennek során a rendszerint gazdagon elágazódott (sok kis galylyacskát nevelt) termőgallyat vágjuk vissza. Annak. hogy a három-. Termőgally visszametszése. hogy bírja-e a fa. amellyel sajátosságánál és jelentőségénél fogva külön fejezetben foglalkozunk. Eközben persze a sűrűbb részeibe is belemetszünk. ahol ennek szükségét látjuk a minden zugában szellős. Alkalmazása a metszési ismeretekben való jártasságot és megfontoltságot igényel mindenekelőtt azért. mert így gyorsabb a metszés és . A korona elsűrűsödését sokszor nem a termőrészek. ifjítása Míg a termőgally ritkítása a vezérágon lévő. hanem hogy túl sok vezérágat hagytunk meg. mérsékelt termőgallyifjítás a korona nagyobb és egyenletesebb terhelését teszi lehetővé. szellősebbé tesszük. a vezérágakkal versenyző.még a szakemberek számára is.elvileg legalábbis . vagy csak elenyésző mértékben újul meg. akkor a kiritkítandó termőgallyat ne tőből. ami által a fa kiegyensúlyozottabban és bővebben is terem.legalábbis láthatóan . a legnagyobb termőgallyakat távolítsuk el tőből. melynek során először . a termőgallyak nagy száma okozza.a legterjedelmesebbeket vágjuk ki tő- ből. napfényes koronaforma érdekében. E módszer előnye. Az ilyen fáknál a folyamatos termőgallyváltás a korona idő előtti. ezekből válogassunk.mint említettük . megvalósítani annál nehezebb. hogy hol. azt kiritkítjuk. Azonban például a Jonatán fajtakör tagjaira az a jellemző. Éppen ezért a termőgallyazat ritkításakor azt az elvet kövessük.tehát úgy metszeni. hogy a megmaradó rész közelebb kerüljön a gallyalaphoz (ahol az ághoz ízesül). Valószínűsíthető az is. mert ember legyen a talpán.hasonló méretű és értékű termőgallyak maradtak a fán. mert a növény asszimilációs felületébe avatkozunk be. Ha a termőgallyazat nehezen újul meg a koronában (például idős fák esetében vagy az említett Jonatán fajtakörben). Ilyen esetben az első teendő ezek kimetszése és ezáltal a szabályos.ilyen alapon is sor kerülhet minden termőgally leváltására. s ezeket a zöldmetszéssel megzavarhatjuk. addig a termőgally ifjítása valójában csak a gally visszametszése. a jövő évi termés alapjainak megszületése). hogy így elsősorban azok a termőgallyak kerülnek ki a koronából. amikor már . négyéves termőgallyazatot mindig következetesen lemetszszük és így folyamatos termőgallyváltást hajtsunk végre. az a méretük. Ez esetben a termőgally részleges ifjítása kap fő szerepet . hogy az ilyen korú galylyazat legyen mindig többségben. ZÖLDMETSZÉS A zöldmetszés a rügyfakadástól lombhullásig terjedő időben (a tenyészidőben) végzett metszési beavatkozás. aki kora szerint pontosan el tudja különíteni a termőgallyakat a termőkorú fán. arányos korona kialakítása. hogy mindig a legterjedelmesebb. akkor a feltűnően legyengült és elöregedett termőgallyakat vesszük ki. vagy ha túlságosan erős. Előnyös ez azért is. Ha még ezek után is sűrű a korona. hogy a termőgally alig. Jó esetben bírja és lemetszése után a gally újra fejlődik. általában rejtett rügyből. Leginkább az. nem pedig a termőgallyritkítás. A termőgallyazat ritkítása csak ezek után következzék. Amiben az egyes termőgalylyak jól láthatóan különböznek egymástól. jól elkülöníthető termőgally egészének a vázágról való teljes leválasztását jelenti. és miért éppen ott . a szabályos koronaformát megbontó gally vagy gallyak vannak a koronában. hogy a jó termőerőben lévő fákon a temőgallyazat mérsékelt visszametszése adja a legjobb eredményt: viszonylagosan a legtöbb termést. mesterséges fölkopaszítását eredményezi. Ezt azonban csak mondani könnyű.a termőegyensúly fenntartásában.

téktartóan végezve azonban érdemes élni vele, a fás metszés kiegészítőjeként. Minden zöldmetszési beavatkozással a fa még alakulóban, fejlődőben lévő, vagy már kialakult asszimilációs felületét csökkentjük, ami gyengítő hatású, azaz egyes részeiben vagy egészében visszafogja a növény fejlődését. Viszont kedvezően hat a megmaradt koronarészekre. Mivel a tenyészidőben a dús lombozattól nehezen tekinthető át a korona szerkezete, ezért a zöldmetszést elsősorban azoknak ajánljuk, akik a fásmetszések során már szert tettek némi gyakorlatra, és a lombbal borított koronában is biztonságosan eligazodnak. Az alakító zöldmetszéssel a növény asszimilációs energiáját a koronaalakulásra, termésnevelésre, -érlelésre, hajtásbeérésre kedvezően csoportosítjuk át, amennyiben a vezérhajtásokkal versengő konkurenseket még zsenge korukban eltávolítjuk. A júliusi, augusztusi, szeptemberi hajtásválogatással és visszametszéssel ritkábbá, napfénytől átjárhatóbbá és szellősebbé tesszük a koronát, ahol ezután jól beérik a hajtás, rajta a szemek (rügyek), és színesebb, ízesebb lesz a gyümölcs. Előnye növényvédelmi szempontból is megmutatkozik, mert nyár végén sokkal erőteljesebb a sebgyógyulás, mint a kora tavaszi fásmetszések idején.

csípjük. Ekkor a tenyészőcsúcsot (hajtáscsúcsot) nem sértjük meg, de a levél kurtításával csökkentjük a közvetlen közelében álló levélkék tápanyagellátását. Ennek következtében mintegy két hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd torzulás, görbülés nélkül ismét folytatódik. A vitorla visszacsípésével a vezérvesszőket tartjuk egyensúlyban. Például, ha valamelyik végállő rügyből a többinél jóval erősebb hajtás tör elő, annak növekedését így fogjuk vissza. E beavatkozás ideje májusban, a legerőteljesebb hajtásfejlődés idején van, és ha szükséges, egyszer ismételhető.

A hajtás visszacsípése
Hajtásvisszacsípéskor (pincírozás) hat-nyolc levélre kurtítjuk a hajtásokat, ezáltal a hajtástenyészőcsúcsot is eltávolítjuk (16. ábra). A megmaradó hajtáscsonk vastagodik, a visszamaradt levelek hónaljában lévő szemek (nyári rügyek) pedig megduzzadnak. A júliusi visszametszés hatására a végálló, illetve az alatta lévő egy-két szemből másodrendű hajtásokat kapunk. Az alsóbb helyzetű szemek nagy valószínűséggel termőrügyekké alakulnak. A pincírozott hajtás lemarad a versengésben. A többi, erőteljesebb hajtás le is árnyékolja, de mint asszimilációs felület mégiscsak megmarad. A visszacsípett hajtás környezetében csökken az újabb hajtások képződésének lehetősége. A hajtásvisszacsípés hatását az erőteljes növekedésű és sűrű koronájú fák alakító és

A vitorla visszacsípése
A növekvő hajtás kissé visszagörbülő csúcsi részét nevezzük vitorlának. Levelei kisebbek, és színben is elütnek a hajtás többi (alsóbb) leveleitől. E levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre. A vitorla visszacsípése a legártatlanabb és egyben legkevésbé jelentős metszési beavatkozás (15. ábra), visszacsípéskor a vitorla levéllemezeinek felét körömmel le15. ABRA

A vitorla visszacsípése

©

23 o

termőkori fenntartó metszése során hasznosíthatjuk. A visszacsípés hatására képződött gyenge (másodrendű) hajtásból, illetve vesszőből alakult termőgallyazat kevésbé sűrűsíti el a koronát. Ágemeletek között a fővezérágon (sudáron) vagy az oldalvezérágak legerőteljesebben növő fölső harmadában a legcélszerűbb így kialakítani gyenge, de csak mérsékelt számú termőgallyazatot. Az alakítás alatt álló fiatal fák törzsén megjelenő hajtások a törzs erősítését szolgálják. Ezeket - hajtáscsúcsukat visszacsípve - hagyjuk meg a tenyészidőben. Az ebből képződött vesszőt azonban tavasszal tőből távolítsuk el. Ugyanígy járjunk el a nagy sebek közvetlen közelében képződött, a sebgyógyulást tápláló hajtásokkal is.

ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza (17. ábra). A szemekből jövőre a vízszinteshez közeli, gyenge, termő jellegű hajtások fejlődnek. E beavatkozást augusztusban illetve szeptember elején végezzük.

Hajtásválogatás
Erőteljes zöldmetszési beavatkozás, ilyenkor a fölöslegesnek ítélt hajtást (hajtásokat) tőből eltávolítjuk. A korai koronaalakító hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője lehet. Ezt a hajtások 5-10 centiméteres állapotában végezzük. Ekkor még kézzel is könnyen kitörhetők, helyük gyorsan és szépen beforr. Elvileg ilyenkor is eltávolíthatjuk a fiatal fáink fővezér- és oldavezérhajtásainak összes versenytársát (konkurensét), kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejébe növő, egymást keresztező, sűrűsítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a tavaszi fásmetszés alkalmával is elvégezhetjük. A korai koronaalakító hajtásválogatás azzal a veszéllyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és jövő tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a korai alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert abból később könnyen lehasadó villás elágazás lesz) és néhány kifejezetten kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. A termőkorú fa nyár végi hajtásválogatásának fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, hogy hajtásai (vesszői) jól beérjenek, és ha még gyümölcs is van rajta, az szebben színeződjön, jobban beérjen (18. ábra). A nyár végi hajtásválogatást augusztusban, szeptemberben végezzük, amikor a hajtások már rendszerint félfás állapotban vannak, és a rajtuk lévő szemek már nem hajtanak ki a tenyészidőben. A hajtásválogatás alkalmával elsősorban a beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékben távolítsunk el hajtásokat. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a beavatko-

Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám
17. ABRA

Levélkoszorúra metszés

@ 24 @

\

18. ÁBRA }

A gyengébb termőerőben lévő őszibarackfákon gyakoriak a nagyon hosszú, vastag vízhajtások, melyeken fejlett oldalhajtások is vannak. Ezeket (vagy egy részüket) célszerű a termőfelület növelésére felhasználnunk. Vessző állapotukban gyengén visszametszve oldalhajtásaik megerősödnek, és virágrügyekkel rakódnak be.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK
A metszést kiegészítő eljárások közül a gyümölcsfák hajtásnövekedését szabályozó és termőre fordulásukat siettető lekötözéssel és a kézi gyümölcsritkítással foglalkozunk. Itt említjük a vadalást is.

Hajtás- és vesszőlekötözés
w

Hajtásválogatás

zás igen mértéktartó legyen, mert noha a hajtásválogatás általában kedvezőbbé teszi a megmaradt hajtások fejlődésének körülményeit, a fa növekedését viszont csökkenti. A több alkalommal végzett mérsékelt arányú hajtásválogatás jobb hatású, mint az egyszeri, nagyobb mértékű beavatkozás. Az úgynevezett színező zöldmetszés is a hajtásválogatás (-ritkítás) egyik formája. E beavatkozással a gyümölcsök zsendülése idején célszerű élni annak érdekében, hogy jobban beszíneződjenek. Ilyenkor a terméseket leginkább takaró hajtásokat távolítjuk el a koronából. A színező zöldmetszés előnye a színesebb, piacosabb gyümölcs, hátránya viszont, hogy növekszik - a termésre nézve - a napégés és a jégverés kockázata. Az idősebb koronarészekből kihajtott, erőteljesen fölfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszését fontoljuk meg. A fattyúhajtások nagyszámú megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek elő. Ezért a fattyúhajtásokat inkább íveljük le vagy metsszük levélkoszorúra.

Ha a meredeken fölfelé növő hajtást illetve vesszőt vízszinteshez közeli szögállásban lekötözzük, akkor oldalrügyeiből termő jellegű hajtások illetve termőrészek fejlődnek. Minél közelebb kényszerítjük a vízszinteshez a vesszőt (a koronarészt), annál inkább gyengül a növekedési hajlama, és erősödik a termésképzési jellege. A vesszőlekötözéssel a termőalapok koraibb kialakulását, és ezzel a fák koraibb termőre fordítását idézhetjük elő. A hajtás- illetve vesszőlekötözésnek mindenekelőtt az intenzív koronaformák, közöttük is a termőkaros orsófák és a sövények kialakításában van jelentősége. A lekötözés mértéke (a vessző vízszintessel bezárt szöge) elsősorban a fa növekedési erélyétől függ. Hagyományos koronaformában vízszintes vázkarokat ne neveljünk, mert néhány év alatt elcsökevényesednek, elöregszenek. A gyenge növekedésű fákat ne kössük le, a középerős és erős növekedésűek vesszeit (gallyait, ágait) a vízszinteshez képest 15-30 fokos szögben neveljük. Fontos, hogy a lekötözött karok (vesszők) ne íveljenek, egyenesek legyenek. A gyümölcsfa korosodásával vázágrendszere mindinkább a vízszinteshez közelít, amely egyúttal a termő (generatív) jelleg folyamatos erősödését is jelenti. Kialakulnak rajta az úgynevezett természetes termőívek. Ilyen állapotban már nem a leívelés a célunk, hanem a vázágrendszer szögállásának az emelése, hogy a fa növekedési (vegetatív) jellegét erősítsük a generatív túlsúllyal szemben. Ezt azonban már metszéssel érjük el.

©

25 o

hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. Ezek lényege. ahol az a legmegfelelőbb ívet adja. Az elszorítás tápanyagellátási zavarokat okoz. és különösen íveléskor könnyen eltörhetnek vagy kitörhetnek. 19. képlékenyek. különben bevághat a növény szövetébe. huzal. miközben máshol rendesen vastagodik. amelynek súlya (leívelő hatása) a nehezéknek belerakott anyag (például homok) mennyiségétől függ (20. erősebb koronarészek leívelésére három-négy szálat sodorjunk belőle össze. ami a legkevésbé felel meg céljainknak. A fiatal. Fontos. betonból (például virágcserépformába) öntött súly. mert a fákon mara- Vesszolekötözés huzalhoz (A) és idősebb koronarészhez (B). az alsó harmadán (19. Ekkor még rugalmasak. mert így kevésbé csúszhat el a kötés. Fémhuzal is használható a lekötözésre. Kedvező még a nyár végi lekötözés (augusztus eleje). a meghagyott termésekből pedig nagyobb. hogy ne följebb kössünk. mert akkor a vessző ívben meghajlik. a hajtások lekötéséhez kiváló a rafia. ÁBRA""} A vékonyabb vesszők. amikor a nedvkeringés megindul. Fontos. hogy a kötésről ne feledkezzünk el. Egyes (bőtermő) években a ringlókat is érdemes megritkítani. és így az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. Lehetőleg mindig közvetlenül a rügy mellett kössünk. Az idősebb. Az alma. A kötözéseket évente ellenőrizzük. Gyümölcsritkítás Ezzel a munkával elejét vesszük a fa túlterhelésének. A kötözőanyagot először a rögzítési alaphoz kössük (ami lehet a törzs. karó). de csak akkor. és helyén eltörhet a termőkar.A vesszők iekötözésének legmegfelelőbb ideje a tavaszi hajtásnövekedés kezdete. és szükség szerint újítsuk fel vagy szüntessük meg. A hajtás illetve a vessző helyzetének megváltoztatására újabb módszerek terjedtek el. ha előbb a kötés helyére bőr vagy gumi alátétet rakunk. Ne legyünk türelmetlenek és mohók. alsóbb gally vagy ág. gallyak (esetleg ágak) lehajlítására használhatjuk. hogy felkészüljön a következő évi termésre. Lazán kössük a lehajlítandó koronarészre. hogy a huzal ne vágjon be. a körte és az őszibarack szinte minden évben ritkításra szorul. szebb és értékesebb gyümölcs fejlődik. amelyet ott rögzítünk a hajtáson (vesszőn). Ilyen nehezék például a csipesszel ellátott. A zsineget a fölfelé törő. Ezután rögzítsük a vesszőt (gallyat) kb. A nyugalmi időszakban a vesszők merevek. Általános elv. Ezt a célt szolgálja a csipesszel ellátott zacskó vagy kisebb zsák is. először termő fák gyümölcsritkítására különösen ügyeljünk. némely nagy termésű években a kajszi is. Műanyag kötözőanyagokkal lehet a nehezen beszerezhető rafiát helyettesíteni. a legkevésbé törékenyek. erősebb vesszők. erős gallyak és ágak leívelése (C) O 26 o . mert a kötözőanyaggal elszorított helyen vékony marad a koronarész. A túlterhelés megakadályozza a fát. A ritkítás mértéke több tényezőtől függ. hogy lekötözés helyett nehezékkel húzatják le a koronarészt. ábra). amikor a hajtások már fásodnak és csúcsrügyben záródnak. Nyirkosán tartva kevésbé szakad szálaira. ábra).

A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítani. Növényvédelmi szempontból pedig azért veszélyesek. egymáshoz érő gyümölcsök közé nem hatol be a permedé. a köszméte és a riszméte bokorfák aranyribiszke alanya rendszeresen sarjadzik. Bontsuk ki a sarjat hozó tövet.Hajtáshajlítás csipeszes nehezékkel dó sok gyümölcs jelentős tápanyagot von el a még növekvő. fejlődő fiatal növénytől. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítsuk. onnan fertőzhetnek. Az alanyhajtások károsak. amikor a gyümölcskezdemény kis dió nagyságú. mert sarjképző tulajdonságukat alanyként is megtartják. illetve újabbak képződéséhez vezet. a gombás betegségek ott megtelepedhetnek. © 27 o . máshol pedig nincs vagy alig akad termés. Kb. hegyes ollóval vágjuk ki. Előfordul. mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a helyi többlet. A ritkítandó őszibarack és kajszi zöld terméseit kézzel. Az alma és a körte fölösleges gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű. A gyümölcsritkításnak növényvédelmi haszna is van. mert ez a megmaradt sarjak további növekedéséhez. A legalkalmasabb. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. és a gyökértörzsről tőből törjük ki (vagy dörzsöljük ki) valamennyit. hogy mennyi termésre van kilátásunk. Ennél korábban ne fogjunk hozzá. 8-10 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy gyümölcsöt. ezáltal azt visszavetheti. A túl sűrűn álló.hasonló okok miatt gyakrabban támadják meg a gyümölcsmolyok hernyói is. A kötődés és a természetes hullás után már meg tudjuk becsülni. Ekkor ritkítsunk. Ugyancsak erősen sarjad a meggy. Ezért az első terméseiket mutató gyümölcsfákon 2-3 gyümölcsnél többet ne hagyjunk. csavaró mozdulattal válaszszuk le a termőrészről. mert ha megerősödnek. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le. A szorosan öszszeérő terméseket . elvonják a tápanyagot a nemestől. (Nem célszerű a kertünkben fellelhető meggysarjakat beszemezni. Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. Vadalás Vadaláskor a szemzés vagy oltás helye alól. hogy a korona egy-egy gallya túlságosan berakódik gyümölccsel. valamint a ribiszke. az alanyból előtörő hajtásokat (vadhajtásokat) távolítjuk el. másrészt a talajművelést is akadályozzák. mert például a vértetű búvóhelyéül szolgálnak. zsenge korukban távolítsuk el. A körte birsalanya. éles késsel vagy közepes méretű. orgona.5-2 cm. számos rózsa. A felszínre tört sarjhajtások (vesszők) talajfelszín fölötti visszametszése nem megoldás. mert a természetes hullás még nem fejeződött be. azaz átmérője 1.) A sarjakat tavasszal.

A le termett (es namarosan ef is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el. fagyérzékeny növények vesszőit. más a kérgük színe és repedezettsége. a pusztulás mértéke szemrevételezéssel. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbb a kora tavasz. ha a permetezésig végzünk a metszéssel. gyümölcsfát. A zöldmetszés ideje . jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. A korona szellősebbé tételét. hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtáson és környezetében (a le- O 28 o . Ezzel elősegítjük. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők. A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. A veszedelmes ágpusztulást. akkor a készítmény. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk. aki szőlőt. tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. metszéskor viseljünk gumikesztyűt. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben. Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). Amennyiben 0 °C alatti hőmérsékleten metszünk. A málna metszése eltér az általánostól. Ha metszés után permetezünk. rózsát és díszcserjét ültet. Másrészt.) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén. mert minden évszakban akad vele dolga. Egyrészt. húzzunk kesztyűt. A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes.elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként . Célszerű. a vesszők. A korábbi (téli. gondoz. illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. Rügyfakadás. lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók). Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge. mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet. amikor a hajtások már félfás állapotban vannak. császárfa. hogy hol állnak túl sűrűn az ágak. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját. a metszést hagyjuk abba. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk. pontosabban elvirágzás után. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk. az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített. a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember. a fagy ne tegyen kárt bennük. szivarfa) további növekedését. hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön. Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja.a tenyészidőben van. pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. vagy rügyvizsgálattal Uienany rügy nosszanti atmetszeseveiy anapítható meg.MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? A kert sohasem kész. Erős növekedés. mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek. májusban és június elején kerítsünk sort. hogy a hajtások megfásodjanak. könnyen eldönthetjük. Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. Új sarkít a tenyészidőben ritkítjuk. Ezek metszését rügyfakadás utánra. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban. a kertész sohasem pihenhet. pirosbimbós állapotukra időzítsük. de még a hajtásnövekedés előtt metszszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. Télen. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is. Ha a hőmérséklet -5 °C •alá süüyed. A sérülés.

A célszerű tulajdonságú alanyra (amely lehet például erőteljesen növő vadalany vagy gyenge törpealany) rászemzik a nemest. Fontos. és az esetek többségében a nemesnél rosszabb minőségű gyümölcsöt terem. hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének. E koraibb termőre fordulás . a vadalma. tisztában kell lennünk a választott művelésmóddal. elsősorban a könnyebb kezelhetőség végett). sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük. kötött talajon myrobalán vagy szilvaalanyon ültessük. Az oltványok általában 2-4 évvel hamarabb érik el teljes termőkorukat. ribiszke. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni. mert így nem tehetünk kárt a virágokban. amelyek télen elpusztulnak. savanyú talajokon díszlik. sarjak és oltványcsemeték a növények szaporító-. málna) való szaporítás. Az őszibarackot meszes talajra keserű mandula. hogyan végezzük el. A cseresznye és meggy alanyául savanyú talajra a vadcseresznyét. a kajszi pedig szilvaalanyon kisebb koronát nevel. A korán fakadó. a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel. a telepítést.véikoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben. és sudara (fővezérvesszeje) is fejlett. A suháng elágazás nélküli. kevésbé fejlett oltvány (2. Az alanyok a rájuk oltott nemest tartják és táplálják. mert ennek jó vagy rossz megválasztása kihat a növény növekedésére és fejlődésére. A törzses köszméte-. a nemes fajtákat aranyribiszke alanyba oltják (80-100 centiméter magasan. Ha a szaporítóanyag egészséges. Hátrányának mondható. a koronaformára és a művelésmódra. Ehhez. azonos marad az anyanövényével (amelyről a szemzőhajtást vették). a rajtuk lévő nemes sem egyformán fejlődik.és riszmétefácskák oltványok. gyakorlatilag mindegy. mészben szegény vidéken pedig vadőszibarack alanyon telepítsük. Koronás oltvány és suháng A gyümölcsfák szaporítóanyaga kétféle: koronás oltvány és suháng. E szaporítási mód nagy előnye. A koronás oltvány előnye. A faiskolában vásárolható fiatal bokrok. már a második-harmadik évükben. hogy a nemes tulajdonsága nem változik. oltással (szemzéssel) szaporítják. hogy koronás oltványt vagy suhángot veszünk és ültetünk. megsérthetjük. A kajszit homokon vadkajszi. A vadalma alany elsősorban a nyirkos. ép. egy szóval: a termesztés sikerére. hogy belőle korábban kialakíthatjuk a koronát. meszesre inkább a sarjmeggyet válasszuk. hogy a törzs magassága már meg- O 29 o . mint például a vadcseresznye. mint a birs. mint a magról kelt gyümölcsfák. A szaporítóanyag vásárlásakor gondoljunk az alanyra is. bokrok ültetésével évtizedekre határozunk. ki kell elégítenünk a növények tenyészterületigényét. A szőlőt és a gyümölcstermő borokat kivétel nélkül ivartalanul szaporítják. A koronás oltványon legalább három fejlett (legkevesebb 30 centiméteres) oldalvessző (oldalvezérvessző) van. Száraz. A ribiszkefélék. ÜLTETÉSKOR Fák. A meggy sarjmeggy alanyon.a saját magoncba szemzett fák esetében is megmutatkozik (például a diónál és a gesztenyénél). Az intenzív koronaformák törpealanyain lévő fák fordulnak a legkorábban termőre. A SZAPORÍTÓANYAGRÓL. illetve ültetvényanyaga. Nem mindegy tehát.amelynek számottevő a gazdasági haszna is . a vadkörte. alkalmazkodóképességük is különböző. a köszméte és a riszméte bokrait ekkor is ritkíthatjuk. ábra). gyengébb minőségű talajon sokkal jobb körtealany a vadkörte. A hagyományos koronaformájú középmagas törzsű fák neveléséhez erős növekedésű alanyokra van szükség. hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását. lombhullás után is metszhetjük. Az alanyra is legyen gondunk A gyümölcsfák zömét ivartalan úton. Közöttük gyakori a fásdugvánnyal (bokorribiszkék) vagy gyökeres sarjjal (mogyoró. Ilyenek a vadalanyok. a szakszerű ültetésen kívül ismernünk kell a szaporítóanyagot (a nemest és az alanyt). magról szaporítva ugyanis a gyümölcsfák zöme visszaüt az ősi és a nemes közötti átmeneti formák valamelyikére. mert a zsenge. és meg kell metszenünk őket. Talajigényük igen eltérő. Ivaros úton. hogy a termesztés első és igen fontos munkáját.

és megrontja a gyümölcsfa általános.5X2 m-re ültessük. sőt el is pusztulhat a fa. közepes törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70. a növényvédelem és a termékenyülési viszonyok.4 méteres tőtávolságra telepítsük. hogy az alapi rügyek. amely egészséges és harmonikus fejlődésükhöz szükséges. termőfelületük csökken. a szilva. harmonikus növekedését és fejlődését.megszüntetni. Az ebből következő kedvezőtlen állapotot vagy folyamatot . egészséges. A riszméte térigénye a fekete ribiszkéével megegyezik. Az alakító metszéssel meghatározzuk a © 30 o . szabályos koronájú fa nemcsak dísze a kertünknek. a meggy. A suhángból egy évvel tovább kell alakítanunk a koronát. (Választáskor ne röstelljük a szaporítóanyagot alaposan szemügyre venni!) Legalább ilyen fontos a gyökérzet épsége és terjedelme is. hogy ne legyen nyílós az oltvány. A támasz nélküli.határozott. mint például a talajállapot. ha az egyéb összetevők.5x0. fölkopaszodnak. nagyszámú hajtást a frissen sebzett és csonka gyökérzet képtelen ellátni. úgymond hagyományos koronaformájú. Ültetéskor ne metszegessük a gyökérzetet. hogy a sérült rész kiessen. KEVÉS SEBZÉSSEL Az arányos felépítésű. A túlságosan visszacsonkolt és ritka oldalgyökérzetű fácskának kisebb az eredési esélye. a dió pedig feketedió-alanyon 60-70 négyzetméteres területen is elfér.7. ezt a kezdeti szépséghibát jó körülmények közé kerülve bizonyosan kinövi az ép. még inkább a körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően igen különböző. az alany-nemes viszony. a tápanyag-ellátottság. Legkevesebb 30 négyzetméter az igényük.7 méter. a ringló legalább 30-40. A tüskétlen szedret 2.a legtöbb esetben .az összefüggések értelmében . inkább kevesebb növényünk legyen. és csak olyan mértékben.kizárólag metszéssel . Hatása igazán csak akkor érvényesül. más szavakkal a gyümölcsfa életkörülményei rendezettek. hanem gazdasági céljainknak is a legjobban megfelel. Telepítéskor a fák és a bokrok szaporítóanyagának föld feletti részét . jó közérzetét. a kajszi. mert ez csak egy része a gyümölcsfák és -bokrok nevelésének és fenntartásának (termesztéstechnológiájának). illetve a járulékos rügyek kihajtsanak. Házikertbe is e két faj oltványait ültessük.és 0. A visszametszés elmulasztása a frissen ültetett fácska túlterheléséhez vezethet. hiszen kapott az elég sebet a kitermelés során. úgynevezett intenzív koronaformák térállását az egyes formák tárgyalásakor ismertetjük. hasadt gyökérvégeket vágjuk sima felületűre. Csak a roncsolt. a fekete ribiszkét 2. vadalanyú. A málnasarjakat sövényszerű művelésben legalább 1. 100-200 négyzetméter fánként. hogy a törzs magasságát mi határozzuk meg. a tenyészterület. A pirosribiszke-bokrot 2x0. azaz a gyökérnyakon lévő oltásforradás kifogástalan legyen.3-0. Legyen bár kissé fejletlen vagy formátlan a törzs. Ezért különösen jól válasszuk meg helyét a kertben.kihat a többire is. és a növény mennél több tőhajtást hozzon (bokrosodjék). fölnyurgulnak. dús gyökérzetű gyümölcsfa. A mogyoróbokor tenyészterület-igénye 16 négyzetméter. Minden mindennel összefügg. akkor az . megfelelőek. természetes sövényben egymástól 3-4 méterre ültessük. de arányosan fejlett és egészséges.7 méter térállásba telepítsük. Ennek következtében a tenyészidőben gyenge. Ez a bölcsesség áll a gyümölcsfa metszésére is. A támaszt igénylő. de még csak megállítani sem lehet. A magról kelt gesztenyének és diónak különösen nagy a térigénye. A törzses köszméte tenyészterület-igénye 1.5x0. A gesztenye saját magoncára oltva. A sok rügyből előtörő. előnye viszont. Mindenekelőtt azért. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják a fák és a bokrok. az őszibarack 25-30 négyzetméternyi területet igényel. a mandula. A bokrok és gyökeres sarjak erőteljes visszametszésének az az elsődleges célja. Ezért fontoljuk meg jól a választást. ADJUNK ELÉG TERET! Fás növényeinknek gyakran nem adjuk meg azt a teret. de például egyes nyári körtefajták koronamérete a cseresznyéét is megközelíti. E tulajdonságoknál fontosabb. csökött hajtások fejlődhetnek.5 méteres sor.erősen visszavágjuk. A vadalanyú alma. Ha valamelyik tényező eleve rossz vagy rosszra fordul. hogy helyreállítsuk a többnyire nagyon megcsonkolt gyökérzet és az ép föld feletti rész egyensúlyát. akármilyen szép is a koronája. szép.

A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon és kissé kifelé lejtsen úgy. tehát a végálló rügy a korona belsejével ellentétes irányba. rendszeresebben teremnek. ami kedvezőtlen a végálló rügyből képződő hajtás fejlődésére. amelyre a vesszőt visszametsszük. túl mély metszlap. jó állású koronát nevelni. illetve az elágazás közelében a legjobb. kifelé nézzen. mint az azonos kerületű ép sebzésé. amikor minden végálló rüggyel határozott célunk van a koronában. tehát az elágazástól 30-40 cm távolságra fűrészeljünk felülről lefelé. ábra). az beszárad vagy éppen a fertőzéseknek nyit kaput. Lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. mint a természetes koronájúak. A legkönnyebb megoldást. Bármilyen helyzetű a visszametszésre váró vessző vagy ág. éles szerszámot használjunk. Először az elágazás fölött 20-30 cm-rel alulról© fűrészeljük be az ágat. sok kárt okozhatunk vele a növényben. felülete nagyobb. Az életlen olló vagy fűrész roncsol. A vesszők ilyen szakszerű visszametszésére. mert a ráhulló por. így elkerülhetjük a rügy sérülését. Ahány vágást ejtünk. benne a fő részek számát. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk. A rügyhöz. A jól választott mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre. a vesszők ízközre metszését azért nem ajánljuk. annyi sebet okozunk a fán. a gallyat és az ágat az elágazásnál. Különösen jelentős ez a telepítés utáni és az alakító metszések során. a metszőollót mindig az ellenkező oldalról és alulról közelítve tegyük. növekedésére és fejlődésére is. Mindenesetre a túl magas metszés még mindig kevésbé rossz. az alulról történt bevágás meg- 21.korona formáját. különösen az alakítás során ügyeljünk. Ha a metszőollónk nem kifogástalan. a sebfelület ne legyen vízszintes. Ezután a bevágás fölött. néhány milliméterrel a rügy fölött enyhén ferde metszlapot vágjunk © 31 o . A metszéshez jó minőségű. a visszamaradó vesszőrészen szemmel alig látható. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot. A vesszőn. A roncsolt seb nehezen gyógyul. mint az erősen rügyre vágott. Az első. ezektől távolodva egyre gyengébb. erősebb vázágat fejlesztenek. ÁBRA helyes hibás helyes Az ágak visszametszésekor ne hagyjunk csonkot. arányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. mert a tartóágak kifelé álló rügyeiből lehet levegős. s később. és megbízhatóan. Nagyobb ágak levágását legalább három lépésben végezzük. hogy a rügy biztonságosan kihajtson. hosszanti hajszálrepedések keletkezhetnek. A hajtást és a vesszőt közvetlenül a rügy (a szárcsomó) fölött. és legyünk tekintettel a növények életritmusára. A sebgyógyulás ugyanis a rügy. az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le (21. a rügyből előtörő hajtás lehasad. jobb minőségű gyümölcsöt hoznak. A szőlővessző visszametszésekor viszont hagyjunk a rügy fölött 3-4 cm-es csonkot. mert a rügy feletti csonk beszárad. hogy a vessző tengelyére álló merőlegessel mintegy 30 fokos szöget zárjon be. például erősebb szélben. víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. A vesszők visszametszésekor a megmaradó legfelső. keresztmetszetének egyharmadáig.

amilyen például a vesszők visszavágásakor keletkezik. Metszéskor megsértjük a növény szöveteit. és kezeljük a sebet (C) akadályozza. úgynevezett mulcsozásra is. növekedését. hanem szerves trágyával gyorsítsuk a fa vagy cserje gyógyulását. Az így előkészített nyesedéket komposztálhatjuk. mert lehasadnak. sebeket ejtünk. Az ággyürűtől arasznyi távolságban alulról (A). mégpedig az ággyűrű (az ág alapjánál lévő megvastagodás) fölött néhány milliméterrel (22. Nagyobb kertben. tehát metszéskor veszteség éri a növényt. hogy éles késsel. A kezelés első teendője. O 32 o . A nyesedék felaprítva mindenképpen gyorsabban korhad el. Minél nagyobb a seb. A kisméretű seb. A nyesedéket lehetőleg ne égessük el. A másfél-két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést kezeljük sebkezelő. hamar gyógyul. még a kiskertben sem. ábra). és minél idősebb részen ejtjük. Kisebb mennyiséget kézi erővel (ollóval. ép szélűre a metszlapot. Minél többet vágtunk le a növényből.-j 22. ez a hasznosítás legértékesebb módja. -védő anyaggal. majd kissé távolabb fürészeljük be (B). Harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot. Ezekben sok a tarta- lék tápanyag. végül vágjuk le a csonkot. A seb szélén a kéreg néhány milliméterét is kenjük be. annál több tápanyagot kell visszaadnunk. a beforradás. annál lassabb a kalluszképződés. fejszével) is felapríthatunk. A visszavágással egy. Ifjítás után például nem elegendő az évente szokásos műtrágyaadag.vagy többéves fás részeket távolítunk el. Az aprítékot használhatjuk a kertben talajtakarásra. hogy az ág lehasadjon. amellyel minden kerti hulladék ledarálható. hogy biztosan zárt felületet kapjunk. és szerves anyagát a növények hasznosítják. lehetőleg kacorral vágjuk simára. szőlőben már érdemes egy aprítógépet vásárolni. A pótlásról feltétlenül gondoskodjunk. ÁBRA } A nagyobb ágakat nem vághatjuk le egyszerre.

a rugó és a zár (25. Nem árt. nehéz metszőollóval keserves a munka. vesszőket. Ezeknek vágóéle a támasztópenge mellett záródik. Életlen. vagyis olyan eszközt veszünk. Két metszőollótípust különböztetünk meg: a rávágó és a mellévágó ollót (24. a támasztó. de ne sajnáljuk rá a pénzt. tisztában van vele. Metszéskor úgy tartsuk az ollót. Éle egyenes. hanem a használhatóságot is vegyük szemügyre. ezért sem alkalmas vastagabb fás részek metszésére. kicsorbuló. tartós szerszám általában drága. sőt ki is próbáltunk valahol. METSZOOLLO A metszés leggyakrabban használt eszköze az olló. hogy az olló vagy gép irányítása is éppen elég fárasztó. amilyet már láttunk. balesetmentesen végezhető munka ugyancsak könnyítés. A mellévágó ollók általánosan elterjedtek. s aki már nyírt órákon át sövényt. A megbízható. hogy milyen szorosan zárnak a pengék. ábra). Szerszámvásárláskor ne csupán az árat. gallyhoz egészen közel kerüljön. mint amennyi hasznot hajtunk. Alkalmatlan fűrésszel több kárt okozunk. illetve fölül. A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni. Jellemzője. A kétélű ollónak a támasztópengéje is élezett. A metszés minőségét a penge élességén kívül az határozza meg. Ha hézag van közöttük. amikor már egyetlen gyereket sem akarnak a balkezességről „leszoktatni". rózsaszedésre alkalmas. mert megéri. akkor minden megtakarított dekagramm számít. Az olcsóbb szerszám gyakran nehezebb. ábra). ezzel megkönnyítjük az ollót tartó kéz munkáját. s a © 33 o . hogy a vágópenge a támasztópengére felütközik. inkább virág-.5-2 cm átmérőig vághatunk vele hajtásokat. ha utánozunk. Ha ezt még annak tömege is tetézi. 1. hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk. vagy az olló támasztóélének irányába feszítsük a vesszőt (23. kényelmetlen fogágyú. a forgástengelyt képező csap a rögzítőanyával. A metszőolló részei: a két nyél. Elágazásnál a vékonyabb vágópenge a megmaradó vesszőhöz. roncsol a szerszám. Vágáskor a másik kezünkkel segítsünk.ábra). az ütköző.és a vágópenge.AZ ESZKÖZÖK A szép munkához jó szerszámokra és segédeszközökre van szükségünk. Ma. gallyakat. A biztonságos.

tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. A kétélű ollónak a támasztóélét is fenjük. rózsabokrok. Ezt a vásárláskor könnyedén kipróbálhatjuk. Előnyös. Előfordul. töröljük szárazra. Nyelük ugyancsak hosszú. A jó olló leghasznosabb tulajdonságai: szilárd. E ritkábban használatos eszközöket is éleztessük rendszeresen. futórózsa és sövény ritkítására.A karbantartás élezésből. Kezdő kertész az élezést bízza szakemberre. tartós. Végül fontos az is. Nagyon fontos. A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszők is levághatok. 30-40 cmes. amely nyugalmi helyzetben megakadályozza. rendkívül fontos a bal kézzel használható metszőolló. Nyele tenyérbe simul. olajozásból. tisztításból áll. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. tehát műanyag bevonat van rajta (ennek télen. mint a vágót. Munka után az ollót tisztítsuk meg. E hosszú nyelű szerszámot régen a hernyófészkek leszedésére használták. de ritkábban. Pengéje cserélhető. A hosszú nyél nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot. A nagyobb gyártók igyekeznek egy-két típussal megkönnyíteni a balkezesek munkáját. akik nem szívesen állnak létrára. Kényelmesen. fagyban van jelentősége). Házi élezésre különböző finomságú fenőköveket (úgynevezett belga követ). jól beállított metszőolló nem roncsol. nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót. népességnek majdnem egytizede balkezes. Általában vékony vesszők és még meg nem fásodott hajtások metszésére alkalmas. A konkurens vesszők levágására különösen alkalmas. ugyanakkor könnyű. lehetőleg az ollót tartó kézzel (hüvelykujjal) tudjuk kezelni. Ez a szerszám pontos tükörképe a megszokott jobbosnak. az élek 20-30 cm hoszszúak. szilárd. hogy az olló szétnyíljon. Két kézzel fogjuk a két nyelet. Kétélűek. hogy a gallyazóolló könnyű legyen. tartsuk tisztán és zsírozzuk be. Sövények kézi nyírására a sövénynyíró ollók valók. ha pedig túl hosszú. ábra). A pengének csakis egyik. ezért nem szükséges hozzá nagy erőkifejtés. meleg tapintású. A fák magasan lévő vesszőit hernyózóollóval is visszametszhetjük. könnyedén. ha ez a szerszám is könnyű és az ütközése rugalmas. a rövid nyél feltöri a tenyeret. nem csípi be a vékony vesszőket. éle tartós. A záródó olló könnyen ütközzön (ezért ma már gumibetéteket tesznek az ütközőkre). ifjítására is. úgy nyírunk. zárása. hogy a zárat. A rugó ne legyen túl kemény. mégpedig a domború oldalát élezzük. hogy a vágópengéhez tartozó nyél a saját tengelye körül elfordul. mert akkor a fás rész lemetszésén kívül külön erőkifejtés szükséges a záráshoz. tüskétlen szeder. és bizonyosan nem tör hólyagot rajta. a földről dolgozhatnak vele azok. GALLYVÁGÓ ÉS SÖVÉNYNYÍRÓ A metszőollóhoz hasonló pengével. A nyél legyen elég hosszú. vagyis a vágás a penge furatába erősített zsineggel történik. Jól használhatjuk ezt a szerszámot díszcserjék. mivel nem csúsznak ki az élek közül. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is hozzáférhetünk. ám 64-80 cm hosszú nyéllel készülő ollókkal gallyakat és vékonyabb ágakat (3 cm átmérői) lehet vágni (26. Ennek az az előnye. © 34 o . Az éles. mielőtt eltennénk. majd fenőszíjat használjunk. hogy a szerszám valóban a tenyérbe simul. A vágópengét rugó nyitja. majd olajos ronggyal áttörölve tegyük el.

(gally-) vágó (A). közülük is az íves hegyűek a legalkalmasabbak. A fűrészszel ugyanis hozzá kell férnünk az ágakhoz. Előnyös. Erre a célra a kardfűrészek. kevés erőkifejtéssel száraz. LÉTRA A fűrészek közül a hagyományos keretes metszéskor nehezen használható. Legjobb. hogy az elektromos vezeték ne kerüljön a vágóéi útjába. ha a vezetéket öncsévélő dob tartja rugalmasan föltekerve. ÁBRA [ Elektromos sövénynyíróval (27. legföljebb az./V Ág. Legjobbak Kardfurészek és fogazásuk @ 35 © . Az egyenes fogú fűrésszel oda-vissza. FŰRÉSZ. ezért lassú vele a munka. amelyiknek állítható a pengéje. különben nehéz tartani az amúgy is gyorsan dolgozó. Ügyeljünk arra. tehát pontos kezelést kívánó gépet. gyorsan. vastagabb részeket kell eltávolítanunk. ábra) lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka. KACOR. ha könnyű. egyenes (C) és hullámos éle sövénynyíró olló (D) •J 28. A cápafogú csak egy irányba vág. A fogazás többféle lehet. hernyózóolló (B). viszont nehéz az élezése. gyorsan vághatunk.

mert könnyen. durva vágási felületet hagynak vissza. ha kézbe illő és meleg fogásű.ábra). ÁBRA | f O Kacorkéssel vágjuk simára a fürészelt felületet A fűrész nyele akkor jó. 1 29. amelyiken a körömhely van. Mindig csak azt az oldalát élezzük. Egyágú támasztólétrát soha ne használjunk. de a legbiztonságosabban a támasztórudas állítható fel. különösen az idunafogazásúak. Éles szerszámokkal. nagy erőkifejtéssel dolgozunk. csak egy kis gyakorlat szükséges a használatához. mert bizonytalan és balesetveszélyes. A fűrészek. a hajlított pengéjű és nyelű kertészkés (29. Jobb a kétágú létra. Élét az eredeti mintázatban és hajlásszögben reszeljük. hogy a forradást elősegítsük. a fűrészelés fontos segédeszköze a létra. A vágás legcélszerűbb eszköze a kacor. ábra). gyorsan lehet velük vágni és élezésük is egyszerű (28. A kést vizes fenőkővel és fenőszíjjal szinte borotvaélesre kifenhetjük.az idunafogazású fűrészek. a seb szélét épre kell vágnunk. A metszés. tehát ne kockáztassunk! © 36 o . Ezt éles késsel simára. kényelmetlen testhelyzetben. Sokan idegenkednek tőle. pedig nem veszélyes szerszám.

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE írta Valló László .

A KORONA ALAKITASA TERMŐKORI METSZÉS IFJÍTÁS NÉHÁNY APRÓ FOGÁS A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE .

a karcsú orsóval és a szuperorsóval ismerkedünk meg. a palmet30. Az ágcsoportos sudaras korona magasba törő. A támasz nélküli vagy hagyományos koronaformák sudarasak vagy sudár nélküliek lehetnek. a szórt állású sudaras korona és a kombinált korona. úgynevezett ágcsoportokban (ágemeletekben) helyezkednek el a vázágak a sudáron. ezen foglalnak helyet a vázágak. © 39 o . és később éri el teljes termőkorát. hogy megfelel a gyümölcsfa természetes növekedési törvényszerűségeinek. illetve a harmadik ágcsoport fölött távolították el (A). a gyengébben fejlődő. Az erőteljesen fölfelé törő koronájú fákon kisebb. Változatai az ágcsoportos sudaras. Hátránya. A hagyományos koronaformák állnak legközelebb a természetes formákhoz. Katlankorona (C). Az ágcsoportok egymástól való távolságát az alakító metszéskor határozzuk meg. a középsőben négy. fajtánként különböző lehet.A KORONA ALAKITASA A házikertbe ajánlott mesterséges koronaformák két nagy csoportját a hagyományos és az intenzív formák alkotják. a vad alanyra oltott. a szórt állású sudaras és a kombinált korona. Ez nehezíti ápolását. erős növekedésű fák általános koronaformái. A mesterséges koronaformák hagyományos változatai. a fölsőben pedig három vázágat alakítunk ki. A legalsó ágcsoportban négy (esetleg öt). Zárt felületű korona (E) AZ ÁGCSOPORTOS SUDARAS KORONA A koronaformák kialakítása a telepítést követő első metszéstől (ez az első év) a termőre fordulásig (a negyedik-ötödik-hatodik évig) tart. A hagyományos formák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák közül a termőkaros orsóval. Az ágcsoportos sudaras koronában egymástól meghatározott távolságban.ábra). ABRA N / ta vagy ferdekarú sövénnyel. Sudár nélküli a vázakorona. Jellemzője az uralkodó központi tengely. növényvédelmét és a szüretet. ábra). Vázakorona CD). A vázágakat úgy neveljük. a katlankorona és a zárt felületű korona (30. azaz a központi tengelyen (31. A sudaras korona formái: ágcsoportos sudaras. Az ágcsoportos sudaras korona előnye. Ez fajonként. Gömbkorona-változatok (B). Törzsmagassága 100-120 centiméter. hogy a teret arányosan kitöltsék. A sudaras koronák közé tartozik az ágcsoportos sudaras korona. hogy alakító metszése viszonylag hosszú ideig tart. Az ágcsoportos sudaras koronában három ágemeletet nevelünk ki az alakító metszés folyamán. a gömbkorona. szórt állású sudaras és kombinált korona (ahol a sudarat a második. szétterülő koronát nevelőkön pedig nagyobb távolságot hagyunk az ágemeletek között.

31. ÁBRA | Ágcsoportos sudaras korona alakítása az első három évben © 40 o .

velük versengő (úgynevezett konkurens) vesszőket tőből távolítsuk el. Amennyiben suhángot ültettünk. Előfordul. A hozzájuk legközelebb álló (alattuk lévő). és így a sudár kissé oldalra dől. A koronás oltvány vesszői közül a kívánt törzsmagasság alattiakat tőből távolítsuk el. és annak a konkurenseit is tőből eltávolítjuk. a középerőseket vágjuk felére. túlságosan meredeken ível fölfelé vagy rügysérülés. A csonthéjasokat és a héjasokat ennél erősebben. Ez esetben © 41 o . illetve gyenge vesszők képződtek. Kedvező körülmények között a tavalyi visszametszés eredményeként a végálló rügyekből és az alatta lévő egy-két oldalrügyből erőteljes (50-70 centiméteres) vesszők fejlődtek. nyárs fejlődött. Ha pedig kevesebb és gyengébb vessző. ezért adjunk ezeknek elsőbbséget. A rajta képződött vesszők közül a túlságosan (zavaróan) erőteljes növekedésűeket vágjuk ki tőből. akkor végálló rügynek meredek szögállásút (rügytengelyűt) válaszszunk. A többiek hátrányára erősebben növő oldalvezérhajtások vitorláját (nem a csúcsát) csípjük vissza. ha túlságosan széthajlóvá kezd válni a korona. így. A sudár növekedését ne hátráltassuk. ha az alakítás éveiben a vízszintessel 60 fokos szögben álló vázkarok kinevelésére törekszünk. Most is ügyeljünk. illetve vesszők lesznek. (Például megcsavarodott. a gyengéket egyelőre hagyjuk metszetlenül. hogy a metszfelületek lehetőség szerint egy síkba essenek. A kiválasztott oldalvezéreket növekedési erélyüknek megfelelően metsszük vissza. az mindig kifelé és fölfelé álljon. a végálló rügyek pedig kifelé (ne a korona belseje felé) és fölfelé nézzenek. illetve veszsző az oltás alapjával ellentétesen ível. akkor tavaly rövidre metszettünk. A sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. a visszametszések során évenként váltogassuk a sudárvessző csúcsrügyének a helyzetét. sértetlen végálló rügyet hagyjunk. Legelőször az oldalvezérvesszőket válaszszuk ki. Ha sok és erős vesszőt kaptunk. Ügyeljünk. A rügyekből hajtások. A megmaradó oldalvesszőkből négyet válasszunk ki (a legfejlettebbekből). A végálló rügyből fejlődött vesszők . hogy a végálló rügy a tavalyihoz képest éppen ellenkező oldalon legyen. Legjobban tesszük. Ugyanígy tegyünk a törzsmagasság alatt képződött vesszőkkel is. azaz a gyengébbeket erősebben. Az oldalvesszőket 5-6 rügyre vágjuk viszsza. akkor a vesszőlapok hajlatai mind egy oldalra esnek. hogy a szabályosan metszett koronás oltványból (suhángból) csak gyenge. az utóbbiban rövidebbre metsszük a vezérvesszőket. Ezt elkerülendő. Ennek eredményeként a rügyből előtörő hajtás. Ha ugyanis a fővezérvesszőt mindig azonos oldalon lévő rügyre vágjuk vissza. A fővezérvesszőt is növekedéséhez mérten metsszük vissza. Az előtörő másodrendű hajtásokat 4-6 levél fölött csípjük vissza. A többit tőből metsszük le. A másodrendű vesszőket ezúttal is tőből távolítsuk el. Ne kényszerítsük ettől elütő. és a számunkra kedvező konkurenst hagyjuk meg. oldalrügyeit dörzsöljük ki a leendő törzsmagasságig. hajtássérülés miatt elsatnyult. csökött vesszők fejlődnek. A tanulságot érvényesítsük: az előző esetben hosszabbra. Az előző évi vesszőmaradék időközben második éves résszé azaz gallyá alakult. a fácska egy év elmúltával koronás oltvánnyá fejlődik. és e fölött 4—5 rügyet meghagyva vágjuk vissza.a természetes koronaalakulás továbbvivői is. Célszerű figyelnünk arra is. 2-4 rügyre is metszhetjük. Előfordul. úgy vágjuk vissza. Ezúttal is ügyeljünk a végálló rügy helyzetére. hogy ép. Ekkor a metszés erőssége a vesszők hosszától.) Ilyenkor a végálló vesszőt távolítjuk el tőből. Ugyanígy tegyünk a törzsön fejlődött hajtásokkal is. hanem az alatta lévőből. az előző évi visszametszés eredményétől függ. hogy a korona továbbnevelése szempontjából legkedvezőbb helyzetű és erőteljes vessző nem a végálló rügyből fejlődött. ami a sudár központi növekedését biztosítja. Második év. hogy legalább 20-30 centiméterrel magasodjon a visszametszett oldalvesszők síkja fölé. és így huzassuk föl a koronát. az erősebb növésűeket gyengébben. A továbbiakban úgy is kezeljük. például ellapított koronaalak felvételére a fát. A tenyészidőben is kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. akkor az előző évi metszés túl hosszúra sikerült. Ügyeljünk. Az alsóbb oldalrügyekből kevésbé erős.Első év. egymástól lehetőleg azonos távolságra a koronakerületen. hogy a sudárvessző végálló rügye az oltás hajlatával ellentétesen álljon.rendes körülmények között . Ugyanígy kiválasztjuk a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) is.

és növekedésbeli lemaradását a gyökérzet súlyos sérülése okozta. A vízszinteshez közeli gyengébbeket metszetlenül is hagyhatjuk. azaz távolítsuk el tőből. A visszametszés alapja a tavaly beállított forma legyen. Fölmerülhet a kérdés.már a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. erőteljes másodéves gallyakat vágjuk vissza rövid termőrészre vagy gyenge vesszőre. mint a leendő második ágemelet alapjait. továbbá. azzal a céllal. de jó teherbíró váza is a termőalapoknak. Szükségessé válik az első (legalsó) ágcsoport ritkítása is. vagy hagyjuk metszetlenül. Arányos. Válogassuk ki őket. Kerüljük a villás elágazást (egy rügyalapon két hajtórügyből ikerhajtás fejlődik. Az így kialakított korona nemcsak szemre tetszetős. A megmaradókat vagy gyengén metsszük vissza. Fontos. hogy az ágcsoportok között termőrészekkel berakott. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. ha növekedésének erőssége ezt lehetővé teszi. A többi oldalvesszőt növekedési erélyétől függően. Az oldalvezérek kiválogatása. mert ebben a koronatérben ilyenek maradhatnak. Az alakító metszés szempontjai az előző évivel megegyeznek. Szükség szerint ritkítsuk meg a középerős és gyenge oldalvesszőket is. ami ellen céltudatos metszéssel éveken át küzdünk. hogy ezzel mesterségesen fölkopaszítja a fát.) Harmadik év. a második ágemelet alakítása ennek alárendelt. erőteljes vesszők maradtak.) A két ágcsoport között a sudárból előtörő oldalvesszőket ugyancsak ritkítsuk meg. A fővezérvesszőt (sudárvesszőt) azonban . (Ekkor az ágcsoportok közötti távolság meghatározása a fontosabb. amikor a „hozzáértő" az ág alapjában és innen kifelé lemetsz minden koronarészt. Ötödik év. vagy hagyjuk metszetlenül. tőből távolítsuk el. mert a megfelelő mértékű visszametszés vastagodásra is © 42 o . Lássuk egyben a koronát. ha a fácska talaja rendben van.ne vegyük figyelembe az új növedéket. vagyis éppen azt teszi. Negyedik év. amelyeknek a termő (generatív) jellege erősebb. hogy hosszuk és kiterjedésük is ágemeletenként nagyjából azonos legyen.) Az oldalvezérvesszők (és fővezérvessző) konkurenseit ezúttal is maradéktalanul. hogy a meghagyott vesszők (és gallyak). tehát a tavalyi volt vesszőket (a mostani kétéves. Kialakult és megerősödött mind a három ágemelet. Ha a visszametszés alatt kedvező helyzetű. azaz a leendő termőalapok azonos arányban legyenek az ágak külső és belső felületén. amely villát alkot). Ez esetben a koronaalakítás egy évet késik. mert később a villa a termés súlya alatt gyakran széthasad. A hosszú. hanem a növekedéssel arányos (32. De a visszametszés már ne legyen túl erős. azaz úgy alakítsuk. A korábbi évek szabályai szerint metsszünk. a külső harmadban viszont meghagy mindent egy csomóban. hogy arányosan töltsék ki a koronateret. a másikat tőből vágjuk ki. hogy a fejletlen alapi rügyekből gyenge hajtásokat kapjunk. fejletlen gallyakat) metszszük vissza felükre. Legelőször az erőteljesen fölfelé törő vesszőket ritkítsuk meg. (E beavatkozástól csak akkor várhatunk kielégítő eredményt. mint az elsőéves koronás oltványt. (A szakmai tájékozatlanság legékesebb és egyben legelrettentőbb bizonyítéka az. vékonyabb termőgallyakat nyerjünk. és metsszük vissza növekedési erélyüknek megfelelően. gyengén metsszük vissza. hogy vajon a vezérvesszők rendszeres visszametszése nélkül nem lesz-e ilyen erős az ágrendszer? A válasz: nem lesz. Ezt az első ágcsoport legfölső ágától számítva mérjük föl a tengelyen. hogy a fővezérvesszőt ekkor metsszük vissza a második ágemelet magasságában. Arra törekedjünk. Az oldalvesszőket úgy válogassuk meg és úgy metsszük. akkor ezeket úgy kezeljük. amit még nem hevert ki. különben a fa elsűrűsödik. és ott metsszük vissza a sudárvesszőt. A legkedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. rendezett koronaforma kialakítására törekedjünk. hogy az ágak közötti koronateret arányosan kitöltsék. Nyilvánvaló.ha növekedése ezt lehetővé teszi . hogy az ágak lehetőleg azonos távolságban legyenek egymástól. A megmaradókat gyengén metsszük vissza. de inkább harmadukra. ábra). hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. A második ágcsoport veszszőit úgy metsszük meg. A megmaradókat vágjuk vissza igen erősen a vesszőalapra. visszametszése és konkurenseik eltávolítása a korábbi évek elve és gyakorlata szerint történjék. azaz a második ágemelet legfölső ágalapjától számítva 80-100 centiméterre. Új vonás. Az ágcsoportok közötti legmegfelelőbb távolság 70-100 centiméter.

Az alakító metszés már lényegében befejeződött. Ezzel szemben egyre fontosabbá lesz a fenntartó metszés. mint például a dió és a gesztenye. amely a teljes terhelés idején már nagy ívben meghajlik. ami a termőegyensúly kialakítását és fenntartását szolgálja. A fenntartó metszést (amely ritkítást és termőrészifjítást jelent) úgy végezzük. erős vázágrendszert nevel. amelynek következménye a megnyurgult (és mellesleg föl is kopaszodott). hogy az eredeti koronaforma továbbra is megmaradjon. amely beavatkozás nélkül is arányos.) A hatodik és a további évek.metszés után I I a metszés eredménye Ágcsoportos sudaras korona alakítása a negyedik és ötödik évben készteti a vesszőt. (A termőkorú fák metszésének tudnivalóit a Termőrészek metszésmódja és a Termőkori metszés című fejezetek tartalmazzák. erőteljesebb és helyzetében is állandóbb lesz. és az alsóbb koronarészekre borulva elsűrűsíti a koronát.) O 43 o . illetve egyre jelentéktelenebbé válik. (Kivételt képez néhány faj. Az alakítás megismert szempontjait tehát érvényesíthetjük és érvényesítenünk is kell a fa későbbi életében. A nem alakított koronájú fák vezérvesszői évről évre zavartalanul növekednek a csúcsrügyekből. de vastagabb. így valamivel hosszabb idő alatt éri el az ág teljes hosszúságát. gyengébb ág.

amely alul ágcsoportos. A vázágak 60-70 fokos szögben állnak a vízszinteshez képest (33. A vázágakon áganként 3-5 gallérágat alakítunk ki. ha a sudarat már a második ágemelet fölött eltávolítjuk. fölül pedig katlan alakú. A VÁZAKORONA A vázakorona jellemzője. (Ilyen például a kajszi. ÁBRA | KOMBINÁLT KORONA A kombinált korona valójában az ágcsoportos (vagy a szórt állású) sudaras korona és a sudár nélküli katlankorona kombinációja. A támasz nélküli. Ágcsoportok képzésére nem hajlamos fajok. A sudarat a második ágemelet fölött távolítsuk el.és őszibarack. A korona kikatlanozásával a belső részek megvilágítását javítjuk. E gallérágak 20-40 fokos szöget zárnak be a vízszintessel és határozottan alárendeltek a vázágaknak. illetve ezek elágazásai alkotják. illetve fajták ajánlott koronaformája.ábra). A sudarat legkésőbb a harmadik ágemelet fölött ki kell metszenünk! A kombinált korona elsősorban a fölfelé növő fák ajánlott formája. a teret arányosan kitöltő vázág (oldalvezérág) alkotja a koronát. mint a kajszi. részben létráról (szedőállványról) szüretelhető.5-1 méter távolságban. További előnye. így kombinált lesz a korona. vázág vezérvesszők © 44 o . és viszonylag korábban is terem. a meggy. mint az ágcsoportos sudaras koronájú fák. ehelyett három egymással egyenrangú. hagyományos koronaformák másik nagy csoportját a sudár nélküliek alkotják. hogy központi tengelye (sudara) nincs. Az első években úgy alakítjuk a fát. Törzsmagassága 80 centiméter-1 méter közötti. a zárt felületű korona és a gömbkorona tartozik ide. így a termés részben a földön állva. azt a törzsmagasság fölött 6-8 rügyet hagyva vág1 33. és a termőfelületet oldalirányban. E hatás különösen akkor érvényesül.SZÓRT ÁLLÁSÚ SUDARAS KORONA A szórt állású sudaras korona abban különbözik az ágcsoportos sudaras koronától. Több gyümölcsfaj nevelhető ilyenre. mintha ágcsoportos sudaras koronát nevelnénk. e fölött a sudarat eltávolítjuk. A második-harmadik évtől mindinkább érvényesülni hagyjuk a sudáron szórtan előtörő oldalvezéreket. Elsősorban az erős és középerős alanyon álló fényigényes gyümölcsfajok. Első év. a mandula és a dió ajánlott koronaformája. A vázakorona.) Alakítását az ágcsoportos sudaras korona kinevelésének szabályai szerint kezdjük. Amikor azonban elértük a második (vagy a harmadik) ágemeletet. hogy hiányzik belőlük a sudár. azaz kikatlanozzuk a koronát. a fölfelé törő vázágakat pedig egy-egy oldalelágazásra vágjuk vissza. egymástól 0. a rajta emeletesen kialakított úgynevezett gallérágakkal. hanem körkörösen elszórva foglalnak helyet a központi tengelyen. hogy korlátozzuk vele a gyümölcsfa magasságbeli növekedését. szélességében növeljük. Ha suhángot telepítünk. Jellemzőjük. és csaknem azonos erősségű oldalvezérágak. Az idősebb ágcsoportos (vagy szórt állású) sudaras koronájú fáinkból is alakíthatunk kombinált koronát. a szilva. Ezekből formáljuk a szórt állású sudaras korona vázágait. Hamarabb nevelhetjük ki. hogy a vázágak nem csoportosan. a katlankorona. amelyeket egymás fölött és alatt 20-30 centiméterre nevelünk.

Elegendő. akik a sudarat két-három-négy évig meghagyva nevelik a koronát azzal az indokkal. Erőteljes. akkor választhatjuk valamelyik jobb állású alatta lévőt is. majd a következő évi metszésnél az ellenkező oldalán. Ha tehetjük. Ez rendesen a végállórügyből fejlődött veszsző. A későbbiekben is ügyeljünk arra. (Az alakítás elején még arra törekedjünk. Ezt követően a többi vessző tőből eltávolítjuk a koronából. Kiválasztjuk a következő gallérágvesszőt (most a tavalyival ellentétes oldalon. Kiválogatjuk a továbbnövekedést szavatoló vázágvezérvesszőket és gyengén visszametsszük. hanem laposabb szögben (az sem baj. Mert igaz ugyan. Előfordulhat. amelyen elkezdhetjük a gallérágak kialakítását. szögállása nem megfelelő. de ha annak fejlettsége. Ezután . hogy a sudár későbbi kimetszésével éppen a korona legérzékenyebb részén.) A kiválasztott vázágvezérvesszőket ismét gyengén visszavágjuk. hogy az új gallérág lehetőleg ne a meglévő fölé kerüljön. A kiválasztott három oldalvezérvesszőt gyengén visszametsszük (általában harmadát távolítjuk el). Ráadásul később már nem is lehet jól hozzáférni az ágtorokhoz és a sudár csak nagyobb csonk meghagyásával távolítható el.kimetsszük a sudarat. Fontos az is. (Ha a vázágaknak kiszemelt vesszők nagyon közel vannak egymáshoz. 60-70 fokos vázágszögállás. konkurenseit tőből eltávolítjuk. jó növekedést feltételezve legelőször a tavaly visszametszett oldalvezéreken kiválasztjuk azt a veszszőt. Nevelhetjük metszetlenül is. vagyis a vázágak laposabb szögben nőjenek. hogy metszetlenül. Következésképpen néhányszor visszametszve erősebb lesz a gallérág. versenytársát (-társait) tőből eltávolítjuk. Nagyon fontos. Erre a vázágakból oldalirányba nőtt. amely által tovább növekszik a vázág. hogy ezek a vázágveszszők ne nagyon meredeken álljanak a törzsön.) A második évben a gyengén nőtt vesszőket már metszetlenül hagyjuk. lehasadnak. sőt minél távolabb legyenek egymástól. a vízszintessel 10-30 fokos szöget bezáró vesszők a legalkalmasabbak. és az egészen lehajló oldalvesszők. ha az alakítás végére alakul ki a jellemző. hogy annak mint konkurensnek a hatására az oldalvezérvesszők jobban oldalra terülnek. és rajtuk a gallérágak is túlságosan magasan képződnek. Célszerű mindegyik vázágnak ugyanazon az oldalon választani.a legfölső oldalvezér fölött . Jó esetben minden vázágon találunk egy-egy ilyen vesszőt. hogy a gallérág kineveléséhez erősebb és fölfelé törő vessző áll csak ren- O 45 o . attól fél-egy méter távolságban) és azt is gyengén visszametsszük. Ezután a korona könnyebb áttekinthetősége érdekében tőből kimetsszük azokat a vesszőket. A tavalyi koronás oltványból jó esetben viszont már olyan fácska fejlődött. Ha suhángot telepítettünk és abból jól fejlett koronás oltványt kaptunk. Versenytársait tőből eltávolítjuk. Ez ellen szól viszont. Ezt követően választjuk ki a gallérág-vezérvesszőt (amit ezúttal nem mondhatunk oldalvezérvesszőnek. azokat is gyengén visszavágjuk. ha majdnem vízszintesek). A harmadik és további évek.juk vissza. mert az ezekből fejlődött vázágak teherbíróbbak és hosszabb életűek is. a hármas elágazásban [az úgynevezett ágtorok közepén] ejtünk érzékeny sebet.) Második év. egészségesebb ágtengely alakítható ki belőle. a vesszők csúcsrügyéből nevelve a koronát hamarabb kialakul és gyorsabban is fordul termőre. hogy a korona lehetőség szerint terüljön szét. hogy később ággá alakulva nem bírják a terhelést. Ezek többnyire a korona belsejében lévő. Koronás oltvány esetében a törzsmagasság fölött válasszunk ki három olyan oldalvesszőt. (Az oldalirányt úgy határozzuk meg. akkor azt az imént ismertetetteknek megfelelően kezeljük.) A kiválasztott gallérág-vezérvesszőt is célszerű gyengén visszametszeni. hogy ezek a vesszők (a leendő vázágak alapjai) ne egy pontból eredjenek. (Ugyanezt elmondhatjuk a korona vázágainak kineveléséről is. rendszerint fölfelé törő erős vesszők. hogy egyenesebb. amelyekre biztosan nem lesz szükségünk. ilyeneket válasszunk még akkor is. (A sudár kimetszésének időpontjáról megoszlik a szakembere véleménye. hiszen a vázkorona vázága maga is oldalvezér). hogy szemben állunk az adott vázággal. annak az a veszélye. ha kevésbé fejlettek. Kiválasztjuk a gallérág-vezérvesszőket. ennek az az előnye. amelyek a teret arányosan kitöltik (a kör alapvetületet három arányos részre osztják) és nagyjából egyforma erősségűek. még a korona belsejében is. Vannak. ellenben a tartó vázágak nyurgábbak és kevésbé teherbírók lesznek. ami azonban kevésbé teherbíró.

a rajta fejlődött gyümölcs jó minőségű. ha szükségesnek látjuk. Célszerű. így a metszés. Kialakításának menete a következő: Első év. akkor az ültetés utáni tavasszal a kívánt törzsmagasság (50-70 centiméter) fölötti részt távolítsuk el.5 méteren. Őszibarackfát gyengébb növekedésű suháng vagy fejlettebb koronás oltvány formában vásárolhatunk. A KATLANKORONA A katlankorona az őszibarack általánosan elterjedt koronaformája. 50-60 fokos szögben álló vázág alkotja (34. hogy a vázág folytatására (az előző évben) kiválasztott vezérvesszőt egyáltalán nem metsszük vissza abban a reményben. hogy viszonylag lassan fordul termőre és kevesebbet terem. A vázágakon lévő termőgallyazatot az ág közelében tartjuk. De ha a korona növekedése nem kielégítő. és siettetik a fölkopaszodást. Ha ilyet vásároltunk. Ekkor az alsó gallérágak már 3-4 évesek. különben azok leárnyékolják az oldalágak lombozatát. de ekkor különösen vigyázzunk. (A gallérágak határozott alárendelésére egyébként nemcsak az alakító. a kajszinál.) A gallérágak kialakítása 4-5 évig tart. Ha mégsem ívelődne le. ha a vázágat erre a fölső gallérágra vágjuk vissza (könyököltetjük ki) és ezzel zárjuk le a további növekedését. hogy a metszéssel határozottan rendeljük alá a vázágak vázágvezérvesszőinek. akkor ezeket a beavatkozásokat már korábban el kell kezdenünk. rajtuk termőrészek vannak. a már termőkorba lépett fán megkezdjük a termőgallyak ritkítását és ifjítását a Termőrészek metszésmódja című fejezetben leírtak szerint. A Buda vidékén elterjedt típust 4-6 db. A suháng minőségű oltvány törzse általában hüvelyknyi vastag. E koronaforma áttekinthető. A katlan belsejébe irányuló elágazásokat nem engedjük megerősödni. mandulánál pedig 3-4.5 méteren. hanem a termőkori metszések során is ügyelnünk kell. amin rendszerint gyenge másodrendű vesszők vannak. termőgallyazat. Kedvező növekedési ütem mellett 5-6 év alatt kialakul a vázkorona. a szilvánál. így az őszibaracknál 2-2. A legfölső gallérág kialakításával lényegében befejeződik a korona alakítása. hogy csökkentsük a fa terhelését. meggynél. viszonylag könnyen kezelhető. De a vázágat lezárhatjuk úgy is.) A későbbiekben. A korona megalapozásához három. v • S lce S Gf f Az őszibarack katlankoronájának kialakítása. Hátránya. kinevelésüket a már ismertetett módon végezzük.delkezésünkre. esetleg négy koronavesszőre van szükségünk. (Legföljebb megfontolt és igen mérsékelt arányú hajtásválogatást végzünk. Ebből is indíthatjuk. hogy majd a lomb és méginkább a termés súlya alatt leívelődik. ábra). a permetezés. a szüret még viszonylag kevés vesződséggel legyen elvégezhető. a gyenge vesszőket pedig vágjuk rövidre (1-2 rügyre). Ezt a termőgallyazatot az alakítás éveiben még leginkább metszés nélkül neveljük. Visszametszés telepítéskor (A) és a második év tavaszán (B) © 46 o . A legfölső gallérágat olyan magasságban alakítsuk ki. Rendszerint bokortörzsön (50-70 centiméter magasan) áll. ami már terem. akkor vágjuk vissza egy gyenge oldalelágazásra. hogy a legfontosabb ápolási munkák. mint a zárt felületű korona.

60-80 centiméteres vesszők fejlődnek a koronában. illetve vesszőket kapunk a tavaly visszametszett vesszők csúcsán. hogy egymástól lehetőleg azonos távolságban legyenek és a rendelkezésre álló teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitőltsék. akkor fele hosszúra metsszük vissza. a feltűnően erőseket pedig gyengén visszavágjuk. hiszen a vesszőkből lesznek majd a kiszemelt leendő vázágak. ennél meredekebb. mérsékelt nyári zöldmetszéssel korlátoznunk a korona belsejében fejlődő hajtások megerősödését. és fölfelé álló rügyre. hanem egymás fölött és alatt. Jő esetben a végálló és az alatta lévő rügyekből erőteljes hajtásokat. A következő esztendő tavaszán e fácskát már koronás oltványnak tekintjük és úgy is metsszük.) A koronában fejlődött oldalvesszők (nem vezérvesszők) közül az erősebbeket metsszük vissza legföljebb 6-8 rügyig. 3 4 — rügyre vágjuk vissza. A választás szempontja ezúttal is az.a vitorla visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. az ilyen módon legyengített vesszőket természetesen már nem metsszük a tavaszi fás metszés alkalmával. A koronaalakítás szempontjából kívánatos helyzetű (kedvező növekedési irányú és szögállású) hajtások növekedését . rövidebb veszszőket is találunk. ha ennél gyengébbek. Az ilyet dobjuk ki.különböző lehet. A megmaradók lehetőleg körkörösen. azt erősen. ha jól fejlettek (50-60 centiméter hoszszúak) kétharmadukra. (A vezérvesszők növekedési iránya ugyanis . E beavatkozással (zöldmetszéssel) az alakítás további éveiben is éljünk. 50-60 fokos szögben kell kinevelnünk a vázágakat az alakításkor. a gyengébbeket hagyjuk metszetlenül. akkor inkább suhángot vásároljunk. velük versengő erőteljes vesszőket (konkurenseket) tőből távolítsuk el A kétéves részeken . Ha így teszünk. Választásunknak nagy súlya van. a 4. Ehhez a tavalyi 4 vezérvessző csúcsán fejlődött erős vesszőkből kiválasztjuk a legkedvezőbb irányút. Második év. A nyár folyamán kiválasztjuk a négy legerősebbet és legjobb állásút. Ehhez kiválasztjuk azt a négy legerősebbet a törzsmagasság fölött. Ezután az erősebbeket gyengén (kétharmadukra) visszavágjuk. Ideális esetben már az első évben megvethetjük ennek alapjait. lehetőleg minél nagyobb távolságban egymástól. A tenyészidőben pedig kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. A kiválasztott oldalvezérvesszőket (vagy ágvezérvesszőket). amely kiigazítja (korrigálja) a kedvezőtlen vázkarirányt. a többit visszacsípjük. az oltvány életképtelen. © 47 o . Ha a kiválasztott vezérvessző megfelelő szögben áll. (Ha ezek a vesszők 10 centiméternél rövidebbek.köztük. Kedvező körülmények között erőteljes. Legelső feladatunk most is az.) A koronás oltvány metszésekor legelőször a vesszők között válogatunk. akárcsak az alakítás további éveiben. lehetőség szerint egyforma erősségű vesszőt.ha szükséges . legföljebb kissé megritkítjuk őket.) Ahhoz. hogy ezek közül kiválasszuk azt. Ezeken nagyszámú és elég erős másodrendű vessző is van.egyéb. a sudarat is .jó alapja a leendő koronának. Ha a vessző (vagy vesszők) iránya eltér a kívánatostól. hogy ezek a vesszők ne egy pontban (ne azonos magasságban) álljanak a törzsön.A visszavágott vesszők tövében lévő rügyek erőteljes hajtásokat hoznak. Célszerűbb azonban már most is.a fajtától függően . ne kísérletezzük tovább vele. amelyek a teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitöltik. amelyből az előtörő hajtás (vessző) remélhetőleg tartja az ideális szögállást. Konkurenseiket tőből eltávolítjuk. Harmadik év. hogy a fa java termőkorára a 45 fokos vázág-hajlásszög kialakuljon. A fejlett koronás oltvány .amelyikben legalább három ceruzavastagságú 40-50 centiméter hosszú vessző van . (Ha gyengébb is van köztük. A közvetlen környezetükben fejlődő. egyenletesen elosztva álljanak a kétéves részeken. amelyek a leendő vezérágak (vázágak) alapjait adják.tőből távolítsuk el. ha van. de még inkább a negyedik esztendőben gondot jelenthet a vezérág kívánatos szögben való nevelése. akkor lehetőség szerint olyan végálló rügyet hagyjunk.) A többi vesszőt . Az így kiválasztott vesszőket metsszük vissza fele hosszúra kifelé (tehát nem a korona belseje felé). akkor olyan rügyre metsszünk. Már a harmadik évben is. Fontos. Ezeket erősségüktől függően — felükre vagy kétharmadukra vágjuk vissza.a csúcsi helyzetű vezérvesszőn kívül . Feladatuk az alakuló vázágak továbbnevelése. Ideális esetben a vezérvesszők szögállása megegyezik a majdani vázágak kívánatos szögállásával. (Ha ilyet nem kapunk. amelyből olyan hajtás (vessző) remélhető. Ezeket ritkítsuk ki mérsékelt arányban.

Mivel a vezér ekkor már rendszerint igen erős. illetve a vázág alatt az úgynevezett gallérágak. a nyár közepére rendszerint elszáradnak. Ha a vázág végén két azonos erősségű vezérvesszőt hagyunk (Y formában). ügyelve arra is. Hatodik és további évek. Ha kedvező állású vezérvesszőnk van. Ettől az évtől kezdve már a termőgallyazat kinevelése igényel nagyobb figyelmet. mintegy kiterítjük a koronát. Ötödik év. mert versenytársai lesznek. akkor a vázág csúcsát vágjuk vissza az ágalaphoz közeli. A kiválasztott vezérvesszőkön és a térkitöltő oldalelágazások alapjául szolgáló veszszőkön kívül már igen nagyszámú egyéb vesszőt is találunk az őszibarackfán. legföljebb hosszuk felére vágjuk vissza. mert azok már a következő évben a termés alapjait. Közeléből pedig minden másodrendű vesszőt tőből vágjunk ki. Közülük a legfejlettebbeket (a ceruzavastagságúakat) választjuk ki.) A koronában található gyenge (10 centiméternél rövidebb) vesszőknek különösebb jelentőségük nincs. a többit tőből távolítsuk el. megerősödtek. (A csúcson álló veszszők közül csak egy vezért hagyunk meg a vázág folytatásában. teljes hosszából egyharmadot távolítva el. hogy rajtuk minél több rügy kihajtson. vagy a vázágak térkitöltő elágaztatásával valósítunk meg. hogy ez a másodrendű vessző ne legyen sokkal gyengébb. ezért középerősen vagy gyengén vágjuk vissza. és erős vesszőket hozzon. akkor a fás metszésük elmarad. hanem azok alatt. mert a következő esztendőben rendszerint mutatkozik az első komolyabb termés. a közöttük lévő távolság is nagyobb lett. hogy a vezérvesszőtől minél távolabb legyenek.) A megfelelő szögállású vázágnevelést az előző évihez hasonló módon folytatjuk.rájuk is visszametszhetünk. és jövőre . ha az előző esztendő nyarán végzett zöldmetszéssel már eltávolítottuk. Ekkor már minden fánál szinte kivétel nélkül szükségessé válik az úgynevezett „kiterítés". akkor két egyenlő értékű vázágfolytatást alapozunk meg. Ezzel oldalra visszük. elgendő számú termővessző legyen a fán. mint az elsőrendű. Folytatjuk a továbbnövekedést biztosító alakítást is. (Célunk. A többit metszetlenül hagyjuk.) A térkitöltő oldalágakat és gallérágakat nem a vázvégi vesszőkből alakítjuk. Az elágazások céljára kinevelt vesszőket középerősen. A tenyészidőben ezek megerősödnek. hogy az elágaztatás ne közös alapú ikerrügyből induljon. A jól fejlett fa koronájában a befelé növő és erőteljesen fölfelé törő vesszőket megritkítjuk. Negyedik év. Minden esetben gyengén vágjuk vissza. (Ügyeljünk. illetve legyengítettük a szóban forgó vesszőket. Ha a korona vezérvesszeje meredek szögállású. amelyet vagy a vázágak számának növelésével. A többnyire középhosszú. Ebben az évben már a jól fejlett fa koronájában legnagyobb számban jelenlévő középhosszú vesszők mérsékelt arányú ritkítására is sort kell kerítenünk. középerős vesszők feladata. a térkitöltő elágazások eddig megismert elvek szerint történő képzése. A vázágak megnövekedtek. Amennyiben már ezzel sem érünk célt (a vázág ennél magasabbra nyúlik vagy túlságosan oldalra terül). illetve gyengítő metszésben részesítjük (kétharmadukra visszavágjuk). (Természetesen.ha szükséges . Ügyeljünk.A visszametszett vezérvessző közepe táján található másodrendű vesszők közül egy-két kifelé irányulót hagyjunk meg. kedvező helyzetű és magasságú elágazásra. A koronaformát megtartva termőegyensúly-fenntartó © 48 o . a termőrészeket adják. akkor azzal folytatjuk a továbbnevelést. a növényvédelmet és a gyümölcsritkítást is kényelmesen elvégezhetjük. a kétéves részen állókból. a szedést. Feladatunk ezúttal elsősorban a termőfelület növelése. Ezért a vezérveszszőt gyenge másodrendű vesszőre vágjuk vissza. Változatlan feladatunk a vázágak továbbnevelése. mert abból könnyen hasadó villás elágazódás lesz!) A négy alapvázággal indított koronában különösen jól kinevelhetők az oldal irányú térkitöltő elágazások. hogy asszimilációs felületükkel növeljék a fa erőnlétét. mert akkor a földön állva metszhetünk. hogy a korona külső és belső felületén arányosan elosztott. illetve a feltűnően erőseket gyengén visszavágjuk. A vázágak magasságbeli növekedését két méteren célszerű korlátoznunk. Ekkor a tavalyi vezérvesszőn meghagyott másodrendű vesszők valamelyikére metszszünk vissza. Ezért arra törekedjünk. akkor a rajta fejlődött legkedvezőbb helyzetű másodrendű vesszőre vágjuk vissza.

hagyományos formák között említjük. a belső részek fölkopaszodását. kötözést kívánnak. Igényesebbek is. (Ezt az Őszibarack alcímű fejezetben ismertetjük részletesen. a dió. és kevesebb napfény jut a belső koronarészekig (például egyes meggyfajtáknál). ez pedig nagy terméseket eredményez.csakúgy. víz) és a hatásos növényvédelemnek köszönhetően egyensúlyba kerül. Az intenzív formák rendszeres és bőséges tápanyagellátást. A mesterséges gömbkorona előnye. és gömb formát vesz föl a korona. hogy a koronában a gallérágak és az oldalelágazások mellett a fölfelé növőket is meghagyjuk. Külső felülete ugyanis zárt. jó vízgazdálkodású a talaj. de többet is teljesítenek azonos idő alatt. amelyet legalább három különböző fajta vegyes ültetésével hozunk létre (jobb a termékenyülés). tehát például öntözés nélkül. Hátránya különösen a középnagy koronájú. a katlankorona módosított változata. Jellemzője. Ilyen formába ültetjük a ribiszkét. hagyományos koronaformájúak. Az intenzív koronaformájú gyümölcsfák gyenge növekedésű. Az intenzív koronaformákban . mint a hagyományosakéban .vagy termőkori metszést végzünk. a gesztenye. Enélkül nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. hogy az ilyen koronaformájú növények gyorsabban fejlődnek. A termőkorú gömbkoronájú fákat . előbb jutnak termőkorba. mint a gyengébb növekedésű őszibarackfákon. hogy növekedésük korlátozott. korábban fordulnak termőre. Az alakító ritkítással az egyre növekvő gömbkorona terét elágazásokkal egyenletesen kitöltjük. Elsősorban a nemes növekedésére hat. mint a vadalanyon álló. ha növekedése nem a szép. úgynevezett törpealanyokon állnak. erőnlétét. Az intenzív szó azt fejezi ki. a szilva. gyenge ritkításából és a megmaradótok gyenge visszametszéséből áll. Ezáltal megakadályozzuk a fák elsűrűsödését. hogy jól alkalmazkodik a gyümölcsfák természetes koronaalakulásához. A hagyományos koronaformák külterjesebb körülmények között. Ezek egészen más környezeti. területegységre vonatkoztatva többet teremhetnek és rövidebb életűek. A termés terhe alatt a korona szétterül. E koronaformával az őszibarack erőteljes növekedését a termőfelület növelésében. Az első évben (telepítéskor) úgy metszszünk. hanem a koronavázat csaknem egyforma erősségű oldalágak (oldalelágazások) alkotják. Sorba ültetett. a köszmétét. mint a hagyományosak. A mandula. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák elsősorban abban térnek el a hagyományosaktól. 100-120 centiméteres törzsön célszerű kialakítani. A nagy asszimilációs lombfelület. illetve a nagy termőfelület a jó talajnak (tápanyag. így viszont hamarabb elöregszenek.az alany meghatározó. A gömbkorona számos gyümölcsfaj és fajta természetes növekedésének megfelelő koronaforma. A zárt felületű koronát az Alföldön.) A zárt felületű korona ugyancsak sudár nélküli.rendszeresen ritkítanunk kell. környezeti igényét és élettartamát is. A fölkopaszodás mértéke is lényegesen csekélyebb. amely rendszerint a termőre fordulás idejére ölt határozott jelleget. szabályos gömb formának megfelelően alakul. de befolyásolja annak termőképességét.koronaformájuk megőrzésével . a koronaforma és a művelésmód megválasztásakor vegyük figyelembe. A természetes gyümölcssövényt is a sudár nélküli. széthajtó jellegű és buja (sok hajtást hozó) fáknál nyilvánul meg. illetve enyhe lejtésű dombvidékre telepített erős növésű őszibarackfákra ajánljuk. Természetes sövényforma a mogyoróbokorsor. Az évenkénti metszés a sűrítő vesszők rendszeres. A második. Az alanyt mindenekelőtt a talaj. harmadik év után azonban a természetes koronaalakulást hagyjuk érvényesülni. mintha katlankoronát nevelnénk. Ekkor már nincs uralkodó sudara a koronának. egyes cseresznyefajták és a meggy ideális koronaformája. A katlanteret így arányosan kitöltjük. sőt el is ágaztatjuk. azaz intenzív művelésmódot igényelnek. ha tápanyagban gazdag. a málnát és a tüskétlen szedret is. szerényebb tápanyagellátás mellett is kielégítő termést adnak. A későbbiekben csak akkor avatkozunk be a fa életébe. metszési és művelési feltételeket igényelnek. valamint rendszeres metszést. Az oltványt csak telepítéskor részesítjük alakító metszésben (az ágcsoportos sudaras korona elsőéves metszése szerint). öntözést. illetve a terméshozamban hasznosítjuk. @ 49 O . így a belső tér megvilágítása is megfelelő. bokor alakú növényekből álló összefüggő gyümölcsfal ez.

ha ettől várja a megélhetését is. akik mélyrehatóbban érdeklődnek az intenzív koronaformák iránt. Azok számára. illetve azokat a kiadványokat. és különösen. illetve a termőkarok helyesen lekötözött vesszői alakítás idején (A). megmaradásig. a piacon való megjelenésig. ABRA Intenzív koronaformák. ábra). Hároméves Jonatán termokaros orsó. a karcsú orsót és a szuperorsót ismertetjük (35. palmetta vagy ferdekarú sövény (B) és alma szuperorsó (C) O 50 o . Márpedig az intenzív művelésmódok tipikusan az üzemszerű termesztés.INTENZÍV KORONAFORMÁK Az intenzív koronaformák közül a termőkaros orsót. ajánljuk az egyes gyümölcsfajokat részletesen feldolgozó könyveket. a metszésükön túl még nagyon sok egyéb ismeretet igényelnek az alanytól és a fajtától kezdve a támberendezés megválasztásán át egészen a szüret szervezéséig. 35. A széles körű tájékozottság. ha a gyümölcstermesztő kertész piacra megy a termésével. amelyek behatóan tárgyalják ezeket a művelés- módokat. az alapos szakmai fölkészültség ma már nélkülözhetetlen minden olyan esetben. S mint ilyenek. a palmetta vagy ferdekarú sövényt. a piacra termelés eszközei.

A központi tengelyen (sudáron) meghagyott vesszők vízszintes helyzetben lekötözve adják majd a termőkarokat (az oldalvezérágakat). az átlagosan fejletteket hagyjuk metszetlenül. ha suháng a kiindulásunk. Palmetta vagy ferdekarú sövény Lényegében az ágcsoportos sudaras korona egysíkú sövényesített változata. (A jobb és biztonságosabb eredésért azonban célszerű az oldalvezéreket is erősen visszametszeni. illetve a túlsá- gosan erős hajtások legyengítését rendszeres és mértéktartó zöldmetszés által is elvégezhetjük. körkörösen helyezkedjenek el végig a sudáron. hogy a lekötözött vesszők ívben ne hajoljanak meg. Az első évben. Ez a koronaforma az intenzív alma. Az erőteljesebben fölfelé törőkét vízszintes helyzetben lekötözzük. a vezérvesszőt vágjuk vissza egy vízszinteshez közeli gyenge elágazásra. A körkörösen elhelyezkedő. a fajtól és fajtától függően. Ügyeljünk. szám szerint kettőt vagy hármat.) Amikor a termőkaros orsófa a 3-4 méteres magasságot elérte. A harmadik és a további években ismét csak a fővezérvesszőt metsszük.) Az oldalvezéreknek szánt vesszőket az első évben célszerű minden esetben visszametszenünk. Termőkaros orsóvá csak birsalanyon érdemes a körtét nevelni. A növény magasságán túl ettől függ ugyanis a vázkarok tényeleges szögállása és a közöttük lévő távolság meghatározása is. A vezérvesszőket @ 51 O . körte. illetve a korona sűrűségét. Az alakuló termőkarokon (oldalágakon) képződött vesszőket csak mérsékelt arányban ritkítsuk meg (a túlságosan erősek. bő termés hatására a többnyire erősen elágazódott termőgallyak viszonylag korán legyengülnek. A sudár visszavágásával egyidejűleg tőből eltávolítjuk a sorközbe növő oldalvesszőket. akkor ezt a jelzett törzsmagasság fölötti 4-6 rügyre vágjuk vissza. A korai termőre fordulás (a vízszintes helyzetbe kényszerítés) és a rendszeres. Az oltványokat már az ültetéskor úgy helyezzük el. hogy a magasságbeli növekedést korlátozzuk. Leginkább középerős alanyon álló alma. hogy milyen a fa növekedési erélye. A nemes korlátozott növekedését az alma esetében az M 4-es. Törzsmagassága 60-70 centiméter. Ezért folyamatos ifjításukra. A későbbiekben attól függően döntsünk ezek visszametszéséről. A kötözőanyagot vagy a fa törzsén. hogy egymástól való távolságuk mintegy 40-50 centiméter legyen. a termőgallyazattal. Koronás oltványnál elvileg elegendő. A vesszők lekötözése a nedvkeringés megindulásakor. Az így kiválasztott vesszők mindegyikét vízszintes helyzetbe kötözzük le. A szaporítóanyagot az első évben a 60-70 centiméteres törzsmagasságnak megfelelően vágjuk vissza. amelynek magasságát 3-4 méteren korlátozzuk. kajszibarack és meggy nevelhető erre a koronaformára. amely viszonylag kevésbé igényes és nem túl sekélyen gyökeresedő.) A második évben már csak a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) metsszük vissza a növekedési erélyének megfelelő mértékben. szórt állású sudaras korona. az MM 104-es vagy az MM 106-os alany váltja ki. Egy fa tenyészterület-igénye 15-20 négyzetméter. ha már az első évben is csak a fővezérvesszőt metsszük vissza. A faj és fajta növekedési sajátosságait egyébként az alakítás során is erősen figyelembe kell venni. (A szükséges ritkítást. vagy földbe vert cöveken rögzítjük. kineveléséhez huzalos támberendezés szükséges. Az alakítás éveiben egymástól 60-80 centiméterre hagyjuk meg az oldalvezérvesszőket a sudáron. E vesszők között úgy válogassunk.és körtemetszésben terjedt el. Az oldalvesszőket metszetlenül hagyjuk. hogy legfejlettebb oldalvesszőik a sor irányába nézzenek. magassága 3-5 méter. azaz ilyen magasságban alakítsunk ki ágcsoportokat (ágemeleteket). illetve annak mértékéről. A továbbiakban a sudárvesszőt gyengén metsszük vissza. elöregszenek. a vízszintessel 15-30 fokos szöget bezáró termőkarokat metszéssel. és a teret minden irányban arányosan kitöltsék. vagy hajlítsuk vízszintesre. Egy fa tenyészterület-igénye 25-30 négyzetméter. (Az oldalágaknak való vesszőket is természetesen ezek közül választjuk ki. kötözéssel alakítjuk. A visszametszés mértékével is szabályozzuk a vázkarok távolságát. rajtuk a termőrészekkel. áprilisban esedékes. és általában öt éven át folytatjuk.Termőkaros orsó A termőkaros orsó 60-70 centiméteres törzsmagasságú. illetve váltásukra különösen ügyeljünk. meredeken fölfelé törők közül válogatva).

hogy a termőgallyazat leívelődjön. akkor nagyobbra nő.(illetve a mögöttük alakuló vázkarokat) attól függő szögben kötözzük a huzalhoz.összefüggést. de nagyobb lesz a termőfelülete. gallyai ne érjenek annyira egybe. A palmetta vagy ferdekarú sövény alakítása és fenntartása során külön kell figyelni arra. Sekélyen gyökeresedő. és a gyors termőre fordulás. igen gyenge növekedésű (törpealanyú) oltványokból nevelik. ifjítása is.) Metszésének taglalásakor előrebocsátjuk azt az . Törzsmagassága 40-60 centiméter. illetve a második év tavaszán. fölfelé pedig jól láthatóan szűkülő. hogy a vázágemeletek között előtörő erősebb vesszők közül néhányat meghagyunk. A belőlük fejlődött termőgallyakat aztán négy-öt év múlva eltávolítjuk. amelyen csak egy ágcsoportot nevelünk. mert beárnyékolja azokat. a gyengékét 35-40 fokos szögben célszerű rögzítenünk. A korona alul széles. A fenntartó metszés alkalmával ügyeljünk arra. hamarabb hoz termést. amelyek megtámasztásához feltétlenül kell a karó. miszerint ha metszetlenül hagyjuk a fát. vagy a vízszintes alá ívelve rögzítjük. hogy a beavatkozásunk mérsékelt legyen. ami után a gallyakat lekötözzük (B). A közönséges és az álsudaras metszés sémája (C) © 52 o . Jellemző az is. (A karcsú orsót tekinthetjük úgy is. Visszametszés telepítéskor (A). Általános jellemzője az emberközeli termőfelület (2-2. az kisebb marad. A sudáron szórt állásban alakítják ki a gyengén kiritkított termőkarokat. azaz a vázkarok síkjához képest oldal irányba terüljön (ne pedig a vázágak fölött zsúfolódjon). Az alakítás alatt álló korona ritkítását a már ismertetett szempontok szerint végezzük. de ez esetben is fontos. Ennek egyik módja.intenzív koronaformákra általában igaz . A gyakorlatban a karcsú orsónak több változata is él. Karcsú orsó Ez az egyik legintenzívebb koronaforma. később terem. mint nagyon gyenge növekedésű ágcsoportos sudaras koronát. Ellenkező esetben pedig ha metsszük a fát. Egy fa tenyészterület-igénye 4-8 négyzetméter. hogy milyen a fa növekedési erélye. hogy a sudáron egy ágemeletet alakítanak ki 3-4 vezérággal.2 méter magas fa). hogy a koronatér elsűrűsödjön. hogy a szomszédos fák ágai. Az ötödik évtől kezdve rendszerint esedékessé válik a termőgallyazat ritkítása. Az alma egyik legelterjedtebb intenzív koronaformája. amely a földről elérhető. de kisebb termőfelület (gallyazat) alakul ki rajta. Karcsú orsó alakítása az első két évben. ezeket vízszintes helyzetbe lekötjük. így az erős növekedésűek vázkarjait 30.

A karcsú orsó neveléséhez erős. a Goldené. A sudár növekedésére legyen gondunk a nyár folyamán is. azaz a fát mielőbb termőre akarjuk fordítani. hogy az eddig alvó rügyek ennek hatására kihajtanak. A sudár versenytársát (versenytársait) azonban minden esetben távolítsuk el. akkor kötözzük le 30-35 fokos szögben. Az első évben már kiválaszthatjuk a leendő ágemelet oldalvezérvesszőit. a Janagoldé) eleve olyan. Nem ritka. hogy hány rügy nem indult meg a sudáron. ábra). ha meredeken fölfelé törők. ami- lyen mértékben nem hajtott ki alul (abban a reményben.) A sudárnevelés egyik módja az álsudárzás. hiszen nem mindegy. egészséges koronás oltványt telepítsünk. hanem az egész sudarat vágják vissza egy alsóbb helyzetű vesszőre. A különféle visszametszési változatok mind azt célozzák. Az lesz a sudár folytatása. a fa „kiszalad" a kezeink közül. (Ezek lesznek a fa majdani oldalvázágai. Ha „sietünk" a neveléssel. hogy oldalvesszői közel állnak a vízszinteshez. ezeknek vezérvesszeit csak kötözéssel lehet vízszinteshez közeli helyzetben tartani. Általános és elfogadható . Ennek előnye.nem kell lekötözni. Ha ezt elmulasztjuk.átlagosan jó. Ha nem ennyire „sietős" a dolgunk.az a gyakorlat. hogy a 2 méteres tengelyen milyen termőfelület létesül. „üres" szakasz sehol ne legyen. akkor ne metsszük vissza se a kiszemelt oldalvezérvesszőket. Némely fajták vesszői pedig (mint a Glosteré.a sudarat 50 cm-re metsszük vissza. ezért ezeknek a vezérvesszőit .általában . Elterjedt az a módszer is. se a sudarat. többször is kössük az oltvány mellett álló karóhoz laza nyolcas kötéssel. hogy . lehetőleg egyformán fejlett és a kör alapvetületet arányosan kitöltő vessző (36. fölkopaszodott. amelynek során nem a sudárvesszőt metszik valamely kiszemelt rügyre. A karcsú orsó nevelésének fontos kérdése a sudár kialakítása. Ezt tudva a sudarat olyan mértékben vágjuk vissza. Érthető. hogy a sudarat csak elvirágzás után vágják vissza. erős növekedést föltételezve . a termőfelület hamar fölmagasodik.) Ezeket. ha a koronás oltványon van 3-4. ha kell. A fajták egy részének koronás oltványa (így a Jonatáné. hogy a visszametszett 37. a Red deliciusé) kifejezetten fölfelé törőek. ABRA Karcsú orsó alakítása a harmadik évben © 53 o . ha kedvező szögállásúak. hagyjuk szabadon. hogy a sudár minden részen arányosan alakuljanak a termőrészek. akkor gyengén kurtítsuk meg a sudarat és a vezérvesszőket (ez utóbbiakat fölső állású rügyre). hogy a metszéskor már látható.

A sudár és az oldalelágazások hajtásait folyamatosan kötözzük. ha a karcsú orsó kinevelése során az átlagosnál is jobban élünk a zöldmetszéssel.kötözzük le 30-35 fokos szögben.) Ekkor metsszük le a sudáron kifejlődött törzsmagasság alatti hajtásokat is. így ki kell vágni a koronából a meredeken fölfélé törő. Koronamérete. O 54 o . A magasan oltott fácskák esetében kitör az alany is. A virágokat távolítsuk el. hogy ezek gyengék maradjanak. Lehetőség szerint minden metszési beavatkozást a nyár folyamán végezzünk.ha túl hosszúnak ítéljük. A meghagyott oldalhajtásokat a nyár végén kötözzük vízszintes alá. (Azért ne siessünk ezzel. Megjegyezzük. a sudáron képződött hosszú oldalvesszőket pedig kössük vízszintesre.ha szükségesnek ítéljük . különben az alattuk lévő koronarészek fölkopaszodnak. hogy a korona élettartama mindössze 8-10 esztendő. ennek alapfeltétele az igen gyenge növekedésű alany. vesszők lekötözése. mert visszavetik a sudár növekedését. Megtehetjük. A szuperorsó koronában a harmadik-negyedik évtől már teljes terméssel számolhatunk (ami 3-8 kiló almát jelent fánként).) A szuperorsó művelésénél a kis koronaméret fenntartása a legfontosabb. (Természetesen a koronás oltványból előbb kapunk termést. A második évben visszavágjuk a sudarat és . illetve közepes erősségű hajtásokkal rakódjon be a fél métertől két méterig terjedő magasságban. valójában csak a sudárból áll. hosszú hajtásokat oly módon.megkurtítjuk a vázágvesszőket (az oldalvezérvesszőket). A sudárnak hagyott hajtást a nyár folyamán laza nyolcas kötéssel rögzítsük a támkaróhoz. A sudarat viszszavágjuk. (Ebből következik. illetve termőgallyifjítással tartjuk fenn. hogy a sudár [a vázág] egyenletesen hajtson ki és gyenge. illetve megőrzésére. csak a legszebbeket hagyjuk meg. hogy a törpealanyt magasan oltják (10-40 centiméterrel a föld fölött) és magasan is ültetik.és vezérvesszőit gyengén visszametsszük . a zöldmetszés. A fenntartó metszés során annak mértékét és módját elsősorban is a növekedési erélytől tesszük függővé. így tegyünk az oldalvázágalapokon fejlődött meredeken feltörő hosszú vesszőkkel is. A harmadik év alakító metszése az előzőekéhez hasonló (37. illetve hogy esetenként már az első fakadás évében terhelik a fát. A szuperorsó almafák további metszése a sudárhajtás és az oldalhajtások konkurenseinek rendszeres eltávolításából áll. hogy a konkurensek eltávolítását és a hosszú növedékek lekötözését még az előző év nyarán.ha kell . hogy felszínhez közeli gyökérzet alakuljon ki. a vázágak oldal. ha 25-30 centiméter hosszúak. Ezeken a vadalást (az alany vadhajtásainak eltávolítását) szintén csak akkor végezzük. elsősorban zöldmetszéssel gyengítsük. A sudár és az oldalvezérek konkurenseit tőből távolítsuk el. A fás metszés és a hajtásválogatás során is törekednünk kell a korona kúpos formájának alakítására. Ha fánk erőteljes növekedésű. Ezeket akkor válogassuk meg. Az alma szuperorsó kineveléséhez suhángot vagy koronás oltványt választhatunk. Ennek egyik módja. Szuperorsó Ez idő szerint a koronaformák legintenzívebb változata a szuperorsó.) Ha az elültetett szaporítóanyag 80-100 centiméternél nem magasabb. Általában véve is jól tesszük. ha a nemesből több hajtás is előtör. a különösen erőseket metsszük rövidre. mert a lomb által termelt tápanyagokra nagy szüksége van a gyökérzetnek. a vesszők hajtás állapotában is elvégezhetjük. Ez esetben azonban különösen ügyeljünk arra.sudár végálló rügye vegyesrügy és kivirágzik. ábra). A gyengítés további módja a hajtások. hogy az alsó (és egyetlen) ágcsoport fölött is nevelünk vázkarokat. hogy a megmaradók arányosan töltsék ki a koronateret. Az oldalvezérvesszőket . ennek azonban az az ára. azaz termést hagynak rajta. az almatermesztésben terjed. -térfogata igen kicsi (magassága 2 méter). ne bontsák meg a kúpos formát. ne metsszük vissza a telepítés évében. A termőgallyazat termőerejét ritkítással (termőgallyváltó metszéssel). ami egyben a korona egyetlen vezérága is. Fölépítését tekintve is a legegyszerűbb.) A tenyészidő folyamán. (Az a célunk. hogy hektáronként háromezer vagy még ennél is több fa ültethető belőle. ha már a hajtások jól kifejlődtek.

A sérült részt vágjuk vissza az ép. keresztező (a másik vázágegységet zavaró) ágakat. Érvényesüljön ez a metszésben is. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőrészeket (csak ifjítsuk).TERMŐKORI METSZÉS Ha a termőkorú gyümölcsfa életébe nem avatkozunk be. akkor éppen ellenkezőleg járjunk el (39. meredeken fölfelé törő koronájú fák vezérágainak magasságbeli növekedését úgy korlátozzuk. A vázágakon belül pedig oly módon. törött. amelyből a korona fölépül. hogy az oldal- elágazások. amely az ágak csúcsán halmozódik. A még fiatal és erősen növésben lévő. hogy termő fáink a külső és belső koronatérben. hogy a szüret befejeztével vizsgáljuk át a koronát. hogy az oldalelágazások . Ezáltal széthúzzuk. hogy először a sűsűsítő. hogy gyengén (kétharmadára) visszavágjuk egy-egy kevésbé fölfelé törő oldalelágazásra (38. gallyakat.mindig alárendelt helyzetben maradjanak. ábra). (Ezért fenntartó metszésnek is mondjuk. Ezzel együtt a hasadt. és mintegy fölemeljük a koronát. Beavatkozásunkkal valójában az eredeti koronaformát őrizzük meg és tartjuk fenn. belenövés vagy átnövés ne alakuljon ki. a termőgallyazat és a vesszők áttekinthetősége és rendje fennmaradjon. hasadt koronarészeket most távolítsuk el (ne várjunk a jövő tavaszig). hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. az ágak ívben lehajlanak. azaz kiegyenlített minőségű és mennyiségű gyümölcs teremjen az egész koronatérben. nagy munkát adni. Abban minden vázág (vezérág) a rajta lévő oldalelágazásokkal és termőgallyazattal önálló egység. hogy összhangot teremtsünk a növekedő (vegetatív) és termésképző (generatív) részek között. A termőkorú fák metszésének célja. gyengébb növekedésű és széthajtó koronájú. Ha a fa koronáját fiatal korától helyesen alakítjuk és rendszeresen ritkítjuk. Elérjük továbbá. A termés súlya alatt. hogy a szomszédos. nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek. A szedéskor megsérült. terebélyesítjük a koronát. Általános elv. hogy e termőrészek mindenütt azonos (vagy közel azonos) minőségűek legyenek (korban.mindenekelőtt a kevés napfény miatt . amelyet könyököltetésnek is mondanak. így nagyon fontos az is. a sebfelületet pedig kezeljük.) A termőkori metszés ritkításból és termőrészifjításból áll. elpusztul. (E beavatkozásokat a Termőrészek metszésmódja című fejezetben ismertettük. E módszert az oldalvesszőkből fejlődő termőgallyazat metszése során is alkal- © 55 o . azaz ne veszélyeztessék a vázág szerepét.a termőrész mind nagyobb számban elsatnyul. A vázágak viszonyában úgy. egyszóval a korona fölkopaszodik. egymásra borulnak. Ezt az évente végzett rendszeres. A belső térben . életerőben hasonlóak). termőegyensúlyban tartása idősebb korában sem fog gondot okozni. vesszőket távolítsuk el. sérült. alul és fölül egyaránt azonos (vagy közel azonos) arányban tartalmazzanak termőrészeket. Különösen a csonthéjasokra vonatkozik. Az ív fölső részén erős vízhajtások képződnek. erősen fölfelé és befelé (a korona belseje felé) növő. nemcsak a vezérágak növekedési irányának megváltoztatására szolgál.a vezérágakhoz képest . fölfelé törő fattyúvesszőre vagy fölfelé növő oldalelágazásra. Ha pedig a fa idősebb. vagy egymás fölött és alatt elhelyezkedő vázágak koronarészei ne kereszteződjenek. egészségesig. elhalt vagy láthatóan beteg (erősen fertőzött) koronarészt is vágjuk ki. hiszen a roncsolt. Mindezek együtt tovább növelik a korona elsűrűsödését. A leívelő ágrészt vágjuk viszsza az ív legfölső pontján álló. akkor termőfelülete (termőgallyazata) mindinkább a korona külső részére kerül. Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk. E beavatkozás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos. Ez a beavatkozás azonban.) A rendszeres ritkító és termőrészifjító metszéssel elérjük. Legelőször is tekintsük át a koronát. ábra). azaz a gyümölcsfák termőegyensúlyi állapotát fenntartsuk. mérsékelt arányú beavatkozással érjük el.

amikor valamelyik termőgally úgy megerősödik.38.az oldalágak növekedését. A termőgallyazat (a termőrészek) ifjítása. gyengébbet hagyjunk meg. Az oldalágak csúcsán fejlődött vesszők közül rendszeresen egy alsóbb állású. Ennek versenytársait vagy tőből távolítsuk el. értéktelenebb. ÁBRA A gyenge növekedésű. nyársra) metsszük vissza. akkor erre az ágvégeken álló vezérvessző- 39. négyéves gally. azaz álsudarasan metszünk. Hasonlóképpen korlátozzuk termőkorú fáink vezérágainak növekedését is: a vezérveszszőket visszavágjuk alsóbb állású. aminek eredményeként elegendő számú és minőségű vessző és termőgally álljon mindig rendelkezésünkre. Ha pedig a vezérágak hosszát akarjuk növelni.fölemelése" ritkítással és fölfelé törő fattyúvesszőre metszéssel O 56 o . viszont termőrészként szükség van rá a koronában.ha szükséges . széthajló koronájú termokorú fa ágrendszerének . vagy zöldmetszéssel gyengítsük le. Általában minél öregebb a koronarész. rajta a vesszőkkel. ami a legtöbb gyümölcsfa esetében a két-. hogy a vezérág versenytársává (konkurensévé) válik. gyengébb vesszőre. váltása során a legértékesebb részek számát gyarapítsuk. ami által az megszűnik a vezérág versenytársa lenni. Ez esetben a termőgallyakat egy olyan alsóbb elágazásra (vesszőre. annál terméketlenebb. hogy a korona hamarabb öregedő belső részén is rendszeresen megújítsuk a termőrészeket. így korlátozzuk . ABRA A fölfelé törő koronájú termőkorú fa oldalirányú terebélyesítése egy kedvező szögű oldalegázasára visszametszve mázzunk. leginkább akkor. három-. A feladat az.

Az ilyen koronát három-öt év alatt ritkítsuk meg (40. rendezett mesterséges koronát alakítsunk ki. ábra).Elsűrüsödött koronájú. A korábban nem metszett. mert ha a ritkításkor egyszerre sok gallyat. fölülnézeti ábrája (az ágalapokra vonatkoztatva) ket használjuk fel. elsűrűsödött. az zavart okoz és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. ágat távolítunk el. amelyeket az alakító metszés szabályai szerint metszünk meg. © 57 o . termőkorú fák rendbetételének alapja. váza vagy gömb jellegű koronaformába.) Az ilyen „alakító ritkítás" során azonban tartsunk mértéket. vagy hosszabb időn át elhanyagolt. termő korú fa ritkító metszésének sematikus. (A mesterségesen nem alakított ko- ronák többsége besorolható valamilyen sudaras. hogy a fa természetes koronaalakulásának leginkább megfelelő.

ha a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodott. Vágjuk ki.erősen ritkítjuk a fát. elaprósodik. az ág harmadára kell visszavágnunk. vagy a fölnyurgult fák koronamagasságát.különösen. Ezért már a beavatkozást megelőző esztendőben bőségesen trágyázzuk meg talaját. A visszavágás mértéke elsősorban attól függ. A jelenséget kísérő erőteljes vízhajtásképződés a megifjulási igény és erő megnyilvánulása. mert a csonthéjasok veszedelmes ágpusztulásának kórokozói ez idő tájt kevésbé fertőzőképesek. A második évben valósítjuk meg a tényleges ifjítást: a meghagyott koronaágakat visszavágjuk. illetve tavasszal rügyfakadásig végezzük ezt a munkát. de egészséges. két év alatt végezzük el. és ültessünk helyébe újat. amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. tönkretette. Az első évben . mindenekelőtt a külső korona térben. Az erősen fölkopaszodott koronában itt nem. majd a ritkító metszés szabályai szerint neveljük ki az új koronát. akkor felére. A nagy sebfelületek gondos kezelése sem maradhat el! Az ifjítást . ábra). vagy (ha nagyobb számban vannak) kétharmadára kurtítjuk (annak felét. illetve vessző van az ágak alapjain vagy ahhoz közel. idős fák teljes ifjítással. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások (fattyúvesszők) fejlődnek. ha elhanyagolt a korona — két részletben. Ha az ágalapon (az alsó harmadon) elszórtan találunk fiatalabb koronarészt. Némileg nagyobb kockázattal. Az első két-három évben legyünk mértéktartók az ifjított fa ritkításában. vagy alig találunk gallyat. azaz a vázágak ritkításával. teljesen fölkopaszodott és vízhajtást is alig hozó fa ifjításával ne kísérletezzünk. © 58 o . hogy mennyi gally. illetve erőteljes visszavágásával még megújíthatók (41. lepusztult koronájú. szeptember elején vágjuk vissza. Teljes ifjítás szükségessé válhat akkor is. Az erőteljes visszacsonkolás következtében a rejtett rügyekből új hajtások képződnek. növekedni az asszimilációs felületet. amelyekből az alakító. az elágazásokban („könyökben") van a legtöbb rejtett rügy. illetve egyharmadát távolítva el). ezért ezt erősen.az eredeti koronaformát figyelembe véve . Hagyjuk erősödni és terebélyesedni a koronát. Ezeket augusztus végén. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején pedig különös gondunk legyen az öntö- zésre és a növényvédelemre. metszetlen gyümölcsfákon lényegesen előbb következnek be. (Az elvénült. megifjított fa három-négy év múlva már számottevő termést ad. mert itt. torzult. Gyümölcsfáink között az almatermésűek jól ifjíthatók. korhadt törzsű. vagy valamilyen betegség vagy fagykár azt erősen megsanyargatta. Elsősorban a cseresznyefák esetében gondolhatunk erre. Ősszel. Ifjítással csökkenthetjük az eleve magasra törő. Az egészséges. amelyeket kihajtásra kényszerítünk. de általában eredményesen ifjíthatjuk a csonthéjas gyümölcsűeket és a mandulát is. Az ágakat lehetőleg oldalelágazásra (gallyra) vágjuk vissza. minőségéből veszít a termés. hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk érintetlenül az ifjítást követő egy esztendőben. a fajtára jellemző termőképességét pedig még évtizedekig is megtarthatja. Fontos. Az elöregedett termőalapú.) Az ifjításra föl kell készítenünk a fát.IFJITAS Az elöregedett fa koronájában gyérül a lombozat. E tünetek az elhanyagolt.

A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának. a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével. előrebocsátva. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét. Ez több termőrügyképződéssel. hogy általa vastagítsuk a vékony törzset vagy vázágat. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. hogy a silány földben. A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. amenynyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszé- Néhány. A vessző rügy feletti bemetszése (A). Ügyeljünk. A bádoggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl. Csak az alma. hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz. Ennek leg- megfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata. (Például féloldalas a korona). illetve elfertőződésének veszélye. Itt az első teendő a megfelelő talajkörnyezet kialakítása. Ekkor a kiszemelt rügy fölött a kérget félhold alakban kivágjuk úgy. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor. ábra). és úgy folytassuk. Adott körülmények között azonban segítségünkre lehetnek a termesztésben. A törzs. amelyről tudnunk kell. A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas. elhanyagoltan tengődő fák törzsés ágvastagítására ez a módszer alkalmatlan. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. illetve ág valójában ezáltal vastagodik. Ne felejtsük el azonban. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük. mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. és lombhullásig hagyjuk a fán. hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vastagságban. hogy az egyes bevágások (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. majd rövidesen megindul a seb forradása. és megindul a törzs vastagodása. a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C) © 59 o . és persze a rügyet meg ne sértsük. A három-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. amikor a fa hajtani kezd. hogy csak bizonyos rendellenességek tüneti kezelésére valók. hogy átmetszszük a háncsot egészen a farészig (42. mondjuk a koronaforma alakítása végett. a törzserősítő bemetszés vázlata (B). A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük. A gyűrűzés másik módja. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki. Hatása igen drasztikus. metszést kiegészítő eljárás.és körtefákat kezeljük így. ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni. erősödik.NEHANY APRO FOGAS A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk. amilyen vastag a kéreg maga. különben az egész fa vagy ágrész elpusztul a jövő tavaszra.

A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) legtöbbször a nem harmonikus talajtápláltsággal függ össze. © 60 o . A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk.szinte vészreakcióként -fajfenntartással összefüggő kényszerű tevékenységét. és ez váltja ki . Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő. ha bőséges talajnedves- séggel párosul.lyezteti. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg. azaz a talaj tápanyag-harmóniájának megteremtése. különösen. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése.

remélhetőleg teljes képet adunk gyümölcstermő növényeink metszéséről. Az almatermésűek jellemző termőrészei: a dárda. ezért ezeket nem szabad visszametszeni. így . A dárda 4-5 centiméteres vagy ennél rövidebb egyéves termőrész. csak ritkítani kell. valamint a középhosszú és . oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak. Ezek egyéves termőrészek.A GYÜMÖLCSFÁK ES -BOKROK METSZESE A továbbiakban gyümölcsfajonként vesszük sorra a metszési tudnivalókat. az egyes fajokra jellemző koronaformákat és sajátos vagy különleges metszési igényüket.vagy többéves dárdás termőgally és a termőbog (vagy termőkalács). Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül. A birs és a naspolya a termőveszsző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést. A metszést és az ifjítást valamennyien jól bírják. a sima termőnyárs. egy tövises termőnyárs középhosszú termővesszők ñ A alma A termővesszők típusai cseresznye W W teljes hiányos őszibarack O 61 o . Az egészen kicsi.ábra). ALMATERMESUEK A gyümölcstermő növények e csoportjába az alma.az általános rész ismereteivel összevetve .a hosszú termővessző (43. Belőlük fejlődik a két. a körte. Ismertetjük a különböző csoportok jellemző termőrészeit.ritkábban . a birs és a naspolya tartozik.

sövényt. Az almafákon az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövises termőnyárs kivételével). Rajta elsősorban dárdákat. rendszeresen. A jó termőhelyi körülmények között élő. oldalrügyei fejlettek. A termőbog (termőkalács) különös alakulású többéves rövid termőrész. ábra). A sima termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. Hagyományos koronaforma nevelésekor az alakítást az ágcsoportos sudaras koronának megfelelően kezdjük el. hogy a rövid termőhajtás vegyes rügyének virágzati tengelye megvastagszik. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van. középhosszú vesszők is képződhetnek. A hosszú termővessző a 40 centimétert meghaladja. A fiatal. kombinált vagy gömbkoronát neveljünk. és húsos állományúvá válik. amely általában úgy keletkezik. innen ered másik elnevezése: a termőkalács. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras. (A sejtburjánzás nyomán bekövetkező laza szövetű megvastagodás alakja emlékeztet a kalácsra.) A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei.centiméternyi dárdát gyűrűs dárdának nevezzük. (Nem tévesztendő össze a fatytyúvesszővel. amely vastagabb. alanyokon álló oltványokból termőkaros orsót. Alma Legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. termőrügyeket találunk. A hosszú szártagú és vékony vesszőket neve- O 62 o .) Elsősorban a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődnek. A dárdás termőgally többéves termőrész. ame- lyek a módosult. Az almatermésűek középhosszú termővesszőinek csúcsragyei vegyes rügyek. ennek megfelelően természetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. E kocsányalapok a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg növekednek. sokszorosan elágazódva. Ezeket mérsékelt ritkító metszéssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban (44. A termőbogon dárdák. megvastagodott virágzati tengelyen lévő virágkocsányokból alakultak.és kétéves termőbogok a legértékesebbek. ami a jó termőerő és termékenység jele. Húsvéti rozmaring) a metszést kevésbé bírják. Az egy. A rövid ízközű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják. A vastag vesszőt nevelő fajták (Nyári fontos. A középhosszú termővessző 15-40 centiméter. mert az egymáshoz közeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek. karcsú orsót és szuperorsót is nevelhetünk. sima termőnyársak. Intenzív. mint a vékony vesszejűek. laza szövetű. amely egyéves részből (termővesszőből) alakult. de nem túlságosan erősen metszett fákon a középhosszú termővesszők nagy száma hosszú időn át megmarad. illetve éppen termőkorába lépett fákon található legnagyobb számban.

E csúcsrügyből fejlődő rövid hajtásokon képződik a termés. Ez a fa jó termőerejének és termé- Körte Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak. a meggy. Olyan rövid (4-5 centiméteres vagy rövidebb) termővessző. amelyek legnagyobbrészt a termővesszők csúcsán alakulnak.lő. Serres Olivér) kifejezetten igényesek és gyengébben növekednek. hogy rügyeik vegyes rügyek. A jó termőhelyi körülmények között élő. Az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. A nyári. mint az alma. hogy a valamennyi csonthéjast . A fajták közül a Nyári Kálmán. Termőkorban termőgallyritkító. általában március közepétől végezzük. 60-80 centiméteres törzsmagassággal. mandula és őszibarackfákon található. Elsősorban a cseresznyére. Hardy vajkörte. Ennek oka. amely szilva-. elsősorban a Jonatán fajtára. rendszeresen és mérsékelten metszett fákon hosszú időn át nagy számban találhatók. szőket visszacsípjük. azzal együtt az éves termést is eltávolítjuk a koronából. A téliek (Hardenpont téli vajkörte. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad. A csonthéjasok jellemző termőrészei: a különböző hosszúságú nyársak. a meggyre (a héjasok közül a mandulára) jellemző. Az almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot. amelynek lényege: alsó vízszintesre. Legnagyobb számban a fiatal. Abban is hasonlítanak. de termesztési és metszési igényben is különbség van. A metszésre érzékenyebbek. Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőkaros orsót vagy sövényt. a Téli esperesen) előfordul tövises termőnyárs is. Ha tehát a vesz- O 63 O . Fontos. amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy és körötte három vagy ennél több virágrügy foglal helyet egy csomóban vagy úgynevezett bokrétában. a szilva. CSONTHÉJASOK A cseresznye. hogy tavaszi fásmetszésüket pirosbimbós állapotukban. mert az erős beavatkozást nem bírják. A birs termesztéséhez a váza koronaformát javasoljuk. Birs és naspolya Mindkettő 3-6 méter magasra növő bokor vagy koronás fa. az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel. mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonatán is) a visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. a ringló. a Diel vajkörte. A nyáriak (Árpával érő. hosszúra. az őszibarackon és néhány szilvafajtán is.súlyosan veszélyeztető ágpusztulásos (gutaütéses) megbetegedés kórokozói ebben az időszakban fertőznek a legkevésbé. Nyári Kálmán) kevésbé igényesek és erőteljesen növekednek. de előfordul a kajszin. mint az almatermésűek. illetve az őszi és téli körték között küllemben. Mivel az ághasadásra hajlamosabb. Ennek megfelelően a hagyományos koronaformában ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát alakítsunk ki a körtefán. A középhosszú termővesszők 10-40 centiméteresek. illetve bokrot. Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. kajszi-. Az ősszel érők (Vilmos körte. Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek és középerős növekedésűek. Vagyis a termőveszszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású elágazásra és hoszszúra (azaz gyengén) metszik. hogy alakító metszése során minél laposabb (vízszinteshez közelibb) szögben álló vesszőket válasszunk ágalapoknak. erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. A bokrétás termőnyárs a csonthéjasokra jellemző termőrész. a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős. A birs jól viseli az ifjítást is. Néhány fajtán (mint a Hardenpont téli vajkörtén. csak ritkítással formáljuk a fát. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük. valamint a középhosszú és a hosszú termővessző. a bokrétás termőnyárs. fontos.de különösen a kajszit és az őszibarackot . de általában eredményesen ifjíthatók. és az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással nevelhetők. arra a termőegyensúly felbomlásával. Az ifjításra is kényesebbek. a kajszi és az őszibarack tartozik ide. illetve -váltó metszéssel tartsuk egyensúlyban. illetve éppen termőkorába lépett fákon találhatók. A termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző.

amelyek úgy képződnek. hogy a vezérhajtások erőteljesen fejlődhessenek. hároméves részeken. terebélyesítsük az alakítás során. Viszonylag gyakori az őszibarackon. másodrendű elágazásokat fejlesztett fattyúvesszővel. hajtásrügyekkel vegyesen Különösen jellemzőek az őszibarack középhosszú termővesszői.) Ha pedig a fiatal korona mereven fölfelé törő. A sudárvessző oldalhajtásait hagyjuk érintetlenül. Ennek megfelelően ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát formáljunk a cseresznyéből. sérült. Meggy Fajták szerint különböző a természetes koronaalakulás. A fogyatékos és teljes termővessző elsősorban az őszibarack termőrésze. de előfordul a csüngő ágú széles. erős hajtásokat hoz. hogy szinte valamennyi rügyalapján hármas vegyes rügycsoportot (két virágrügy között hajtásrügyet) találunk. A hosszú termővessző 40 centiméternél hosszabb. O 64 O .kenységének a jele. Az erős növekedésű. (A hosszú termővessző ceruzavastagságú. amelyek zavarják. Ezeket már a májusi hajtásválogatás során célszerű eltávolítani. A második. Évente rendszeresen avatkozzunk be. Mindenekelőtt a beteg. hogy a vezérhajtás szabadon növekedhessen.és sövénykorona nevelhető belőle. Belőlük a jövő tavaszi fásmetszés alkalmával válogatunk a következő ágemelet kialakításához. (Kettős sudarat se neveljünk. E csoport középhosszú termővesszőinek csúcsrügyei általában hajtásrügyek. Ügyeljünk. nehezítik a koronaalakítást. ábra). abban az esetben oldal irányban szélesítsük. hogy az egyes ágcsoportok (ágemeletek) ágalapjai ne azonos magasságban legyenek. de ha vannak is. Az oldalvezérvesszőkből előtörő többi hajtás csúcsát csípjük vissza. ezért az alakítás. mert így több elágazódást. E csüngő ágú típusok jellegzetes termőrészei a hosszú. csúcsrügye pedig hajtásrügy. (Ez a gyakoribb eset. de csak a legszükségesebb mértékig. Gyakori a gömbkorona. egymást keresztező. Az alakító ritkítás során a korona oldal irányú széthúzása (terebélyesítése) és egyben magasságbeli korlátozása legyen a célunk. sőt azok végén hozzák termésük javát. váza. A termőkori koronaalakítás során is tartsunk mértéket. amely a cseresznyefákon gyakori. fölfelé törő ágrendszert igyekezzünk kinevelni. magánosan vagy kettesével állnak. majd a termőkori ritkítás során is csak mérsékelten avatkozzunk be. harmadik és negyedik esztendőben már csak gyengén metszve alakítsuk a koronát. A hiányos termővesszőnek nem minden rügyalapján találunk rügyet (termőrügyet). de előfordul a kajszin (és a héjasok közé sorolt mandulán) is. Az erős növekedésű meggyfán a vesszőket mérsékelten kell visszametszeni. abból több termőrészt Cseresznye Magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. felfelé törő fajta (például a Meteor) a két-. A csüngő koronájú fákat a termőkor elérése után is ajánlatos erősebben metszeni. nem tévesztendő össze az ennél vastagabb. de általában a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődik. felkopaszodott vesszők (ostorok). dörzsölő ágrészeket távolítsuk el. mert akkor nagyobb a lehasadás veszélye. Ügyeljünk továbbá a villás elágazás megszüntetésére is.) A cseresznyére jellemző. akkor ha a korona széthajtó és csüngő jelleget ölt. Ágcsoportos sudaras. Erőteljes növekedése nem tűri az erős metszést. magasba nyúló. és a magasba törő sudaras forma is. kombinált. A teljes termővessző sajátossága. oldalukon elsősorban virágrügyeket találunk. csüngő ágú meggyek pedig (mint a Pándy. amelyeket a rajtuk ülő rügyek számától és minőségétől függően két csoportba sorolunk. A koronaalakítás során csak a telepítéskor metsszük erősen vissza az ültetvényanyagot. a Cigánymeggy) a vesszőkön. különösen a csonthéjasok esetében. mert oldalrügyeik rendszerint virágrügyek.) A második. hogy a vezérvesszők csúcsán egymáshoz közel álló. A meggy termőkori metszése a fajták termőrésze szerint különül el (45. Ha a koronaalakítást az ágcsoportos sudaras korona nevelésének szabályai szerint kezdjük. a gyengébben növő. Csúcsrügye szintén hajtásrügy. laza szövetű. illetve harmadik ágcsoport kinevelése után fejezzük be a koronaalakítást. Közöttük lehetőleg arasznyi (20-25 centiméter) távolság maradjon. hogy a vesszők kizárólag a csúcsrügvből fejlődnek tovább.

Termő meggyfaág ritkítása kapunk. illetve ifjítanunk. és így csökkentenénk a termést. Az alakítás éveiben az átlagosnál is kisebb mértékben ritkítsuk a koronát. és a természetes gömb- koronához hasonló alakot ölt. csüngő ágú fajták vesszeit (az ostor végeit) visszametszenénk. Ültetési anyagából leginkább kombinált korona vagy vázkorona kialakítását javasoljuk. amelyben a sudár később megszűnik. A ringlók koronája kevésbé sűrűsödik el. már csak növényvédelmi okok (például a szilvapajzstetű nagyarányú elszaporodása) miatt is. illetve termőrészeit az idősebb részekbe való visszametszéssel ifjítsuk. © 65 o . többéves elágazásokat kell ritkítanunk.) Ha a gyengébben növő. Szilva Magára hagyottan kezdetben ágas-bogas sudaras koronát nevel. Ezért e fajták koronáját rendszeresen ritkítsuk (az ostorokat is). Termőkorban viszont fontos. Elsősorban az ágvégeken kialakult vékony. ábra). (A fattyűvesszőket hosszúra metszve gyengítsük le. söprűszerű. ezek évenkénti gyenge ritkítással termőegyensúlyban tarthatók. akkor a csúcson lévő virágrügyeket távolítanánk el. hogy rendszeresen ritkító metszésben részesítsük (46.

Termő szilvafaág ritkítása © 66 o .

hogy a megújulni akaró korona leggyakrabban az alsó ágak törzshöz közel eső részén (az ágalapokon). Ekkor .) Másik jellemzője. Ezenkívül vázakorona. vázakoronát és zárt felületű koronát alakíthatunk ki (47. szabálytalanul (szórtan) elágazó sudaras korona.) A negyedik-ötödik év után célszerű a sudarat a legfölső ág fölött eltávolítani. kombinált korona és zárt felületű korona is nevelhető belőle. A szakemberek egy része azt tartja. illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait. Az őszibarack termőkori (fenntartó) metszésének több változata ismert. amely néhány fajtán az évenkénti 100-120 centimétert is elérheti. Az alakítás során az oldalágakat legalább arasznyi (20-25 centiméter) távolságra neveljük egymástól. amely ez esetben már gyakorlatilag ritkítást jelent. ÁBRA Termo korú őszibarack alföldi zárt felületű koronája © 67 o .) A koronaalakítással arányosan elosztott oldalágú és zömökebb (kevésbé széteső. Ezzel az alakító metszést be is fejeztük.a természetes módon kialakult vázágszerkezetet alapul véve . alacsony törzsmagasság. kevésbé hasadnak. széthajtó) fát nevelünk. Alkalmas alanyon intenzív karcsú orsót is nevelhetünk őszibarackból. Ennek bizonyítéka. Mindenekelőtt az elsűrűsödött. nem pedig a termőgally. Ültetvényanyagából katlankoronát. elöregedett termőgallyazatot. Az ennél erősebbeket vágjuk hosszúra. A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk. Ezért a kajszit már az alakítás idején gyengén metsszük. az ötödik-hatodik évtől szükséges. ábra). hogy évenként erőteljes beavatkozást igényel.szórt állású sudaras korona kinevelése a legcélszerűbb. Különösen fontos a metszés ideje a gutaütéses fapusztulás elkerülésére. A fattyúvesszőknek a kajszi esetében is nagy szerepük van a termőgallyazat. A metszések során az 50-60 centiméter hosszú fattyúvesszőket hagyjuk metszetlenül.Kajszi A fiatal fa természetes koronaalakulása széthajtó. így vázágai teherbíróbbak. Őszibarack Eredeti alakulása szerint leginkább bokorfa. (E koronatípusok kinevelését a hasonló című fejezetekben ismertettük. és jobb minőségű gyümölcsöt adnak. így fordítsuk termőre. Ezzel az úgymond alakító ritkítással tartják egyensúlyban a fát a későbbiekben is.a természetes koronaalakulásához leginkább közelálló . Könyvünkben a hagyományos katlan alakú 47. gondos kezelése különösen fontos.kezdődik a korona alakítása. (Idősebb korában a kajszi mindenképpen elveszti sudarát. A nagyobb sebek szakszerű. A kajszi koronáját évente rendszeresen. de mérsékelten ritkítsuk. mert könnyen lehasadnak.) E gyümölcsfaj termőkori metszésére jellemző. (Elkerülendő. Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatározottabban a rendszeres metszést. hogy a legéletképesebb kajszikorona metszés nélkül. (Minden esztendőben az éves növedék 70-80 százalékát távolítjuk el átlagosan. lehajlott ágvégeket ritkítsuk meg. Több év átlagában a fa pirosbimbós állapotában a legki- sebb a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzése. egyúttal folyamatosan ifjítsuk és „emeljük" a leívelt. hogy a termőveszsző az uralkodó termőrész. A fiatal fákra az igen erős hajtásnövekedés jellemző. illetve a korona megújulásában. Ezért is indokolt az 50-60 centiméteres. ezért ekkor metsszük. Ennek megfelelően rendszeres metszési beavatkozás csak a termőre fordulás után. ezért annak továbbnevelését ne is erőszakoljuk. hogy az oldalvezérek azonos magasságban induljanak. magára hagyottan alakul. Ültetvényanyagából . amelyben a sudár meghatározó szerepe később megszűnik.

Az őszibarack késő nyári (augusztusi. véko- nyabbak és kevésbé színesek) egészen rövidre. arányosan elosztva a koronában. hogy ott a vezérvesszőket és a termővesszőket gyengébben (hosszabbra) kell metszenünk. A hiányos termővesszőket (amelyeken inkább csak páros rügyek vannak. amelyeken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek. középhosszú veszszőket. Ilyenkor . A legértékesebb (ceruza vagy annál vastagabb) teljes értékű termővesszőket 4—8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk viszsza. A zöldmetszés során a letermett félfás hajtásokat. ábra) és szálveszszős (49. Ezekből is. Rajtuk 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sűrűn álló vesszőket. hogy a vesszőn 4-8 hármas rügy maradjon. a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. akkor igen erős vesszőket kapunk. ábra) metszésmódját ismertetjük. annál gyengébben metsszük. 2-3 rügyre visszavágva. fejlett termőveszszőket. Ez utóbbi az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap.korona váltócsapos (48. Ezek kevésbé értékesek. A többi vesszőt minőségük szerint metszszük. Az ismertetett termőkori metszési mód az Alföldön. Általában minél erősebb növekedésű a fajta. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk. abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. tehát hosszabbra (50. általában középerősen (felényire) visszametsszük. Az egyes vázágakat az oldalelágazásaikkal együtt önálló egységnek tekintjük. A váltócsapos (vagy ugaros) metszés során az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket minden tavasszal.a vezérveszszőket erősebben vágjuk vissza. vékony. ábra). A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kapjunk. hogy elágazódjanak. A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja. ugarcsapot metsszünk.a tavalyi hibán okulva . ami nem kívánatos. Van olyan fajta is. 2-3 rügyre vágjuk. szeptember eleji) hajtásválogatása jó kiegészítője (vagy előkészítője) a tavaszi fásmetszésnek. A fejlett nyársak (10 centiméternél rövidebb vesszők) elsősorban a 10-12 év fölötti fák jó termőrészei. Az ilyen korú fákon e termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. Elsősorban a korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett. amelyből jövőre várunk erőteljes. Ritkításkor elsősorban ezek számát csökkentsük. Ekkor az idén gyengébben (hosszabbra) metsszünk. a rendszerint zárt felületű koronában termesztett őszibarackfákon annyiban módosul. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt. és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak termőrészekkel. a száraz nyársakat tőből eltávolít- O 68 O . amelyen a hármas vegyes rügycsoportok a fejlett veszszők közepén vagy fölső harmadában alakulnak Ezeket is úgy metsszük.

hogy a legfejlettebb szálvesszőkön termelünk gyümölcsöt. Az őszibarack szálvesszős metszésének lényege. amelyek majd jövőre a termést adják. legerőteljesebb (lehetőleg) teljes termővesszőket. a sűrűn álló hajtásokat ritkítjuk. ABRA juk. (A választásnak az az egyedüli szempontja. Ehhez kiválasztjuk a legalkalmasabb. hogy a meghagyott hajtások több napfényhez és tápanyaghoz jutva kifogástalanul beérjenek. hogy a vessző minél több szép gyümölcsöt teremjen. A nyári hajtásválogatás elsődleges célja. sem pedig a fölkopaszodásukra. ÁBRA | Katlankoronájú őszibarackfa termőágának váltócsapos (ugaros) metszése O 69 O . Azok a hajtások maradjanak a legnagyobb számban.) •J 50. Ezúttal nem vagyunk tekintettel sem a termőrészek megújulására.49.

Termőkorban a mérsékelt. Mandula A termőhelytől függően kisebb vagy nagyobb fa. Mivel a metszetlen szálvessző gyakrabban fertőződik tafrinával. Ezeket növekedési erélyüknek megfelelően átlagosan 20-30 centiméterre vágjuk vissza. ábra). Ültetési anyagából váza korona kialakítását javasoljuk azzal a megjegyzéssel.de a kajszit. Nővirágai a rövid termővessző (oldalvessző) csúcs. hogy adott esetben hány szálvesszőt hagyjunk meg. nem lesz elég piacos. mint a bokrétás termőnyársat és az őszibarackra jellemző teljes termővesszőt is.és kombinált korona is nevelhető belőle. (A másik ok. így a bokor néhány év alatt elvadul. Koronájában a rövid és középhosszú termővesszőket éppúgy megtaláljuk. Termőkorban a termőgallyváltó metszéssel éljünk. Ellenkező esetben a termés apró marad. de arányos gömb alakú. amely hamar elsűrűsödik és keveset. Fontos és nem könnyen eldönthető kérdés. A fertőzés mértéke függ a metszés időpontjától is. a dió és a gesztenye tartozik e csoportba. Metszetlenül hagyva sűrűn és szabálytalanul © 70 o . A szálvesszős metszés után így csak a szálvesszők és a vezérágak maradnak a koronában. Erre tekintettel az őszibarackot . a cseresznyét és a szilvát is — legjobb rügypattanástól virágzásig (azaz pirosbimbós állapotban) metszeni. Termőrészeik is eltérők.) A mogyoróbokor terméketlenségének. A hosszú fattyúvesszőt ez esetben is hosszúugarra metszve fordítsuk termőre.és ágpusztulást okozó gombákra. illetve silányabb minőségű gyümölcsöt terem. ezeket ne metsszük vissza és ne is ritkítsuk.A kiválasztott szálvesszőket metszetlenül hagyjuk. a fajta és a termőhely a meghatározó. mint a váltócsapos metszés csapjai. hogy kevés vázággal (leginkább hárommal) ritka. a gyengébbeket erősebben metsszük meg. szellős koronát neveljünk. A máso- HÉJASOK A mandula. Szélporozta egylaki. 40-től 120-ig terjedhet (átlagos. évről évre több sarjat hozva elsűrűsödik. hogy ültetés után magára hagyták. hogy nem vegyesen ültetik a fajtákat. az összes többi vesszőt (és termőgallyat) viszont tőből eltávolítjuk. A mandula termőegyensúlyának fenntartásához mérsékeltebb arányú beavatkozásra van szükség. vagy gyenge termőképességének egyik nagyon valószínű oka. metszési igényüket tekintve igen különbözőek. baktériumokra.) A mogyoróbokrot a termőkor eléréséig évente rendszeresen kell metszeni. addig a mandulánál a termőgallynak és ezen belül is a bokrétás és a gyűrűs termőnyársnak van elsődleges szerepe a termésképzésben.vagy oldalrügyeiben rejtőznek Az elültetett szaporítóanyag (gyökeres kis bokor) 3Hf fejlett sarját hagyjuk meg. Ebben elsősorban a fa erőnléti állapota. kora. ezért az őszibarack szálvesszőzése (szálvesszős metszése) során fordítsunk nagyobb figyelmet a tafrina elleni védekezésre. Jó termésberakódottság mellett általában felére kell kiritkítanunk az egy-egy szálvesszőn képződött terméskezdeményeket a gyümölcsritkítás szabályai szerint (10-15 gyümölcsből 5-8 maradjon). (A jól fejlett. A koronaalakítás során a legfőbb szempont. Emiatt is ajánlott a zöldmetszés. a meggyet. illetve termőnyársak a korona értékes részei. vagy fa alakú bokor formát ölt. (Az erősebb bokrokat viszonylag gyengébben. mint a többi gyümölcsfaj esetében. hogy katlan. Bőségesen nevel tősarjakat. Amíg azonban az őszibarack esetében a termővesszőknek. elágazó. a mogyoró. amelyet legcélszerűbb augusztus közepétől szeptember elejéig elvégezni. rövid termővesszők. Ezért a metszés során ejtett sebfelületeket haladéktalanul zárjuk le sebkezelő készítménnyel. Az őszibarackról fontos tudnunk. mert a mandula a rejtett rügyből biztonságosan megújul. Koronaalakulásukat.és nővirágai egy növényen. illetve gyenge ritkítást valamennyien bírják és igénylik is. A mandula termőrészei azonosak a csonthéjasokéval. Ennek megfelelően a meghagyható szálvesszők száma tág határok között változik. A szálvesszős metszés fontos kiegészítő eljárása a kézi gyümölcsritkítás.) Mogyoró Általában 4-5 méter magasra növő bokor. hogy nagyon érzékeny a vessző. ezért fajonként ismertetjük. 40-70 centiméteres szálvesszőhosszúságot feltételezve). azaz hím. de külön-külön foglalnak helyet Hímvirágai porzós barkákban csoportosulnak (51.

A termőkorú mogyoróbokrot termőre is metszhetjük. Hímvirágzata (a barka) e vesszők oldalán nőtt ún. hogy a korona belül is szellős. különben jóval hamarabb elsűrűsödik. mint az oltvány. Ha a termőre metszéstől el is tekintünk. világos legyen. termését a rövid vesszőkön hozza (52. de a magoncnál igényesebb. Bokronként 6-8. harmadik és még a negyedik évben a koronavesszőket (vezérvesszőket) középerősen (felükre) vágjuk vissza. hogy elágazódjanak és termőrészekkel rakódjanak be. barkarügy. mint a magonc. hogy a (koronaágakon vagy azok elágazásain fejlődő) vesszőket . ágakat általában felükre viszszavágva ifjítsuk meg.erősségüknek megfelelően rendszeresen visszametsszük. elsősorban a termőhely. felnyurgult gallyakat. De ha a bokrot rendszeresen termőre metsszük.későbbiekben szükség szerint hagyjunk meg belőlük. A nő virágok a vessző csúcsrügyében (vegyes rügy) rejtőznek. E munka akkor a legcélszerűbb. A sarjakat mindig tőből távolítsuk el. amikor a sarjhajtások 15-20 centiméternél nem nagyobbak (lombozatuk ekkor még kissé rózsaszínes). hogy a sarjakat tőből kitéphessük vagy kimetszhessük. két-három évenként feltétlenül ritkítanunk kell a koronát. mint a mogyoró. Fontos. mint metszetlenül. a napfény érje a bokor belsejét. a sűrűsítő. Az oltványdió előnye. nagyobb koronát nevel. Dió Metszetlenül is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevel. akkor rendszeresen ritkítanunk is kell. telepítéskor a jól fejlett suhángot 130-150 centiméteren vágjuk visz52 ÁBRA dik. hiszen a bokor ezekből újul meg. Az újabb fajtáknak már az oldalrügyében is képződnek nővirágok. Az elöregedett. a száraz ágakat. Ehhez a bokor vagy fa töve körül húzzuk el a földet. Ennek lényege. Ez utóbbinak tenyészterület-szükséglete is kisebb. Ekkor a fölösleges tősarjakat. E műveletet az első években szükség szerint két-háromszor is meg kell ismételni a tenyészidőben. illetve a termőrészek (rövid termővesszők) száma. Egyúttal dörzsöljünk le minden látható rügyet is a törzsről. ami a nagyobb termésbiztonságot szolgálja. A fölösleges tősarjak eltávolítására különösen az első négy-öt esztendőben ügyeljünk. A magról kelt (magonc) dió erőteljesebb. Ennek következtében növekszik az oldalelágazások. ábra). a térben arányosan elosztott koronaágat neveljünk. keresztező oldalágakat távolítsuk el. Az alakítás során. hogy korábban fordul termőre. A A dió rövid termovesszeje © 71 o . Szélporozta növény. a talaj tápanyag-ellátottsága és az öntözés tekintetében.

szeptember elején vágjuk ki. Az alakítás során arra törekedjünk. így négy-hat esztendő alatt jó termőképességű.) Ha gyengén fejlett a suháng. de az élő. amelynek szükségszerű következménye lesz a terméscsökkenés. Ha ezt tapasztaljuk. illetve terméssel. Törzse és koronaalakulása is erőteljes. laza szerkezetű koronát alapozunk meg. Ártó és veszedelmes az a tévhit. hogy három. és a sebhely még a tél beálltáig jórészt beforr. ha csak lehet. nyár végén (augusztusban) azonban tőből távolítsuk el valamennyit. nagyobb ágakat csak augusztus végén.) Tekintve. Ezeket . A koronás oltvány koronavesszeit az első esztendőben 2-4 rügyre vágjuk vissza. amikor a nedvkeringés már szűnőben van. a termőrészek kímélésével tegyük. A javasolt törzsmagasság mellett még ez a megfontolás érvényesül. amely majd a sudár szerepét tölti be. A száraz ágakat és a kisebb gallyakat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk. (Dió esetében a magas törzs választását leginkább a fa ipari értéke indokolja. A továbbiakban csak a legszükségesebb. az első évben mégis célszerű beavatkoznunk. A következő években a koronaágak végig berakódnak termőrészekkel. Gesztenye Természetese gömbkoronája igen terebélyes. Noha az alakító metszést nehezen viseli. és majd a következő évben vágjuk koronamagasságba. ÁBRA I szük vissza. hogy a dió (és a gesztenye esetében is) igen magas törzset választunk. Ezért.hogy föladatukat betöltsék . Az ágalapoknak megfelelő. Ezzel a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit károsítjuk leginkább. s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. magassága 20-30 méter közötti. Koronanevelése és fenntartó metszése hasonló a diónál leírtakhoz. ilyenkor csak kevés. A kifolyó nedv akadályozza a seb gyógyulását.sza. Csak savanyú talajon díszlik igazán . külön figyelmet érdemelnek a kiválasztott vezérvesszők (-hajtások) alatt fejlődött hajtások. gyenge ritkító metszésben részesítjük a termőkorú fákat. négy kedvező helyzetű koronaveszszőt nyerjünk. Ha suhángot ültetünk. azt 130-150 centiméter magasságban metsszük koronába. akkor a második esztendőben is igen rövidre (egy-három rügyre) metszszük az összes koronavesszőt (illetve kétéves gallyat).hagyjuk meg a tenyészidő folyamán. miszerint a diófát rúddal jól „megverve" növelhetjük termékenységét. (A dió ugyanis erősen nedvezik könnyezik -. rövid és apró levelű hajtást fejleszt.) A harmadik-negyedik évtől a legfölső vázág egyik központi helyzetű. (A továbbiakban az évente képződő vezérvesszőket sem metsszük vissza. kiválogatott koronavesszőket a továbbiakban már ne met1 53. erőteljesen növő és fölső állású vesszőjét meghagyjuk. Koronás diófácska telepítéskor © 72 o . (A kétéves suháng visszavágható kétéves farészre is. amelyek a törzs erősítését szolgálják. inkább rázzuk a fát. amely a későbbiekben többnyire gömb alakot ölt. azt óvatosan. Ha mégis póznával verjük le a diót.ezt fontoljuk meg a telepítéskor. különösen a kora tavaszi időszakban. mert a rejtett rügyekből biztonságosan kihajt. Ennél magasabb törzsön azonban már csökken a korona mérete és vele a termés mennyisége. Az elültetett diósuháng vagy koronás fa növekedése az első tenyészidőben rendszerint erősen visszaesik. akkor erősen visszametsszük.) A megfelelő törzsmagasságú koronás oltvány valamennyi koronavesszőjét igen erősen (kéthárom rügyre) vágjuk vissza (53• ábra).

A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul. A málna termőegyensúly-fenntartó metszése a rendszeres ritkításból áll. ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. beteg. A következő évben válasszunk ki három. Ezért . a gyökeres sarjat az ültetés idején 15-20 centiméterre metsszük viszsza a jobb eredés és sarjképzés végett. Ribiszke A piros és a fekete ribiszke természetes formája a cserjetörzses bokor. mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. hogy tőről vagy gyökérről sarjadnak-e tő-. kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek.Amennyiben az első tenyészidőben gyenge volt a hajtásfejlődés. amellyel külön nem foglalkozunk. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek. hogy hajtásrendszere kétévenként megújul. A termés beérése után elhalnak és átadják helyüket az új. elsősorban a sűrű ágvégeket. és a sudár ne alakulhasson ki.) Ezután az elsőéves (most fásodó) sarjakat. a riszméte és a tüskétlen szeder tartozik a gyümölcstermő növények e csoportjába. az egész korona egyensúlyban maradjon. a teret arányosan kitöltő koronavesszőt. A továbbiakban ezekből neveljük a koronaágakat (a gömbkoronának megfelelően). Közülük a gyökérsarjak az értékesebbek. (Minél tovább a málnásban maradnak. Málna E félcserje biológiai sajátossága. azon virágot. A málnát huzalos támberendezés mellett. A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák.a termővesszőket 20-30 centiméterrel kurtítsuk meg. sövény formában a legcélszerűbb művelni. O 73 O . a következő évi termés alapjait ritkítsuk meg. Az elsőéves hajtások (lombhullás után termővesszők) nem teremnek. annál veszedelmesebbek. A vezérvesszőket már ne metsszük vissza. illetve gyökérsarjaknak nevezzük. a piros és a fekete ribiszke.művelésmódtól. a köszméte. ábra). a szamóca. hogy a három vázág egyenletesen elágazódjék. A második évben viszont rövid oldalhajtásokat. Miután valamennyi bogyós korán fakad. ÁBRA \- a letermett kétéves vessző BOGYÓSOK Többek között a málna. Mindenekelőtt a sérült. időközben már megfásodott hajtásoknak (54. A negyedik évtől már részesítsük előnyben a gyökérsarjakat. vágjuk vissza ismét erősen a vesszőket. majd gyümölcsöt hoznak. A szüret után azonnal metsszük meg. A koronanevelés további éveiben (a hatodik-hetedik évig) arra ügyeljünk. A hajtásokat aszerint. és ezután válogassunk. Közülük a szamóca metszése csupán az indák eltávolítására korlátozódik. és e tulajdonsága határozza meg metszését is. Ültetvényanyagát. növekedésüket a hajtáscsúcsuk vagy vitorlájuk visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. belőlük rövid. növekedési erélytől függően . Folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk. E műveletet késő ősszel a fagyok beálltáig a legcélszerűbb elvégezni. fejletlen sarjaktól tisztítsuk meg az ültetvényt. Mindenekelőtt a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. 1 54. illetve ne erősödjön meg. A termőkorú fát csak gyengén és a legszükségesebb mértékben ritkítsuk. fajtától.

A második év nyarán ismét célszerű a hajtásválogatás. június elején hajtásválogatást is végezhetünk. (A különböző korú bokorrészek találkozási helyén értékes. Ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. ami a termőfelület jelentős gyengülését. és helyettük azonos számú tősarjat hagyunk (arányosan elosztva a bokorban). ábra).A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei. harmadik és ne- O 74 O . hogy ilyen állapotban nagymértékben csökken a ribiszkék megújulási készsége. akkor ezt kezeljük úgy. második és harmadik éves) koronarész alkotja a bokrot. mint amilyen mélyen a faiskolában voltak (55. A bokorribiszke metszése. hogy az alakítás és a termőkorú metszés során is tartsunk mértéket. amely több tőhajtás képződését eredményezi. fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk. annál rövidebbre vágjuk. Hátránya viszont. különböző korú (első.) Az ötödik évben befejezzük az alakítást. hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában. amikor is négy egyéves tővesszőt.még jelentősebb. Célszerűen járunk el. és az a második év tavaszára csak kevés (két-három) és gyenge (20 centiméternél rövidebb) vesszőt hoz. A további években. (Közülük négyet hagyjunk meg. a gallyak csúcsrügyéből hosszú szártagú hajtások. 4 kétéves gally. arányosan elosztva a tövön. a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő. mivel annak termőgallyazata hamarabb elöregszik. mintha most lenne elsőéves. Az idősebbek növekedése gyengül. oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek képződnek. E formák kétségtelen előnye a növények könynyebb ápolása. A lényeg az. Az egészséges. Ebből a harmadik év tavaszára négy maradhat. amelyek közül 4 egyéves sarj (veszsző). Amennyiben gyengébb csemetét ültettünk. Fejlettségüktől függően egy-három. Ekkor négy-öt erőteljes hajtásnál ne hagyjunk meg többet tövenként. A fekete ribiszke-fácska termőfelület-csökkenése . — A fejlett bokrú második éves ribiszke vesszői közül az 50 centiméteres és ennél hosszabb vesszőket hagyjuk metszetlenül. Mindkét ribiszkefajt törzses fácska formájában is szaporítják. azaz tőből eltávolítjuk. értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. (Hajtásválogatásra már nincs szükség. Bokorribiszke szaporítóanyaga. mint amilyen mélyen a faiskolában volt Az ültetést követő tenyészidőben. A fekete ribiszke fenntartó metszése során ugyanilyen elv szerint járunk el. és azután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültetjük. évente fiatal sarjakkal váltjuk le.) A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek. illetve csökkenését idézi elő. egy-négy rügyre metsszük. ha az erőteljesen fejlett bokrokban szám szerint 16 koronarészt tartunk fenn. 4 hároméves és 4 négyéves termőgally. rövid termőrészek fejlődnek.a bokor alakhoz képest . illetve a gyökérzet felülete. négy harmadik és négy negyedik éves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. ha e beavatkozást az ültetés előtt végezzük. hogy itt a negyedik éves letermett részeket váltjuk le folyamatosan. Célszerű. A második év tavaszára legföljebb öt vessző maradhat a bokron. Az 5 éves részeket folyamatos ritkító metszéssel. négy második. azzal a különbséggel. Vágjuk vissza vesszőit növekedési erélyüknek megfelelően 2 4 rügyre. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan háromszor négy. Minél gyengébb a vessző. A kétéves részek. Négy fejlett tővesszőnél többet ne hagyjunk meg a második. A telepítéskor mélyebbre ültették. Fontos. illetve termesztik. a többit távolítsuk el.) Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk kettő-négy rügyre. a piros ribiszke esetében az ötödik éves termőgallyakat folyamatosan leváltjuk. Ezáltal növekszik a cserjetörzs.

és virágrügyek vegyesen fordulnak elő. Napjainkban mindinkább a törzses fácska hódít teret. A még erősebb növésű vesszőket gyengén visszavágva serkenthetjük az új hajtások képződését. hogy végálló rügyük kifelé. Ekkor a tövében képződött erős vesszőre visszavágva távolítsuk el. Közülük egyet általában a fölfelé törő és leginkább központi helyzetűt . ezeket már ne metsszük vissza. a talajfelszínhez lehetőleg közel távolítsuk el (56. amelyeken a vesszők már igen gyenge növekedésűek. illetve sudárként kezeljük. fölösleges vesszőket. és nem sűrűsítenek. A törzses köszméte koronaalakítására két változatot ajánlunk (57. mert ápolása és főként a szürete így lényegesen gyorsabb és kényelmesebb. Oldalrügyeiből gyakran rövid termőrészek fejlődnek.4-5 veszszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva. Az egyik a hagyományos kialakítás. a többit tőből távolítsuk el. Tövises vesszőin a hajtás. Az ágakon lévő elöregedett részeket. ábra). harmadával vagy felével kurtítsunk vissza. illetve a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat távolítjuk el a koronából. A harmadik évben 8-10 koronavesszőt. A bokorköszméte alakításakor a bokor piros ribiszke kinevelése az irányadó.központi tengelyként. A fekete ribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk. elsűrűsödött termő ribiszkebokor ritkítása O 75 O . A második évben . rendszeresen ritkítanunk kell. egyenletesen elosztva a koronában. amely a kevésbé erőteljesen növő. kedvezőtlen helyzetű. Sudarat ne hagyjunk. ritkább koronájú fajtákra jó.ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött . A törzses ribiszke metszése. váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. Általában négy év után a fácska egész termőága elöregszik. ábra). (Vagy olyan termőhelyi körülmények között. Piros ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük viszsza. ahol a növények nem fejlődhetnek ideálisan. Valamennyi vesszőt. Ilyenkor a meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük. elsősorban azért.) Ennek során a 2-3 koronaveszszős oltvány vesszőit 2-3 rügyre visszavág- Elhanyagolt. il\ 56. illetve fölfelé álljon. A további években 12 koronarész folyamatos ifjításával. A ritkításkor a tővesszők közül azokat részesítsük előnyben. amikor a gyenge. Fölfelé és kifelé álló vesszőkre (esetleg rügyekre) metszve akadályozzuk meg a bokor szétterülését. illetve megakadályozzuk erős leívelését. csúcsrügye azonban rendszerint hajtásrügy. amelyek teljes kifejlődésük idején arányosan oszlanak el a koronatérben.gyedik évben. Köszméte Eredeti alakulása szerint hazánkban fél-egy méterre növő cserjebokor. ÁBRA } letve gallyat hagyjunk meg a koronában. A letermett ágakat tőből. Termőkorban a négy-ötévesnél idősebb gallyakat váltsuk le folyamatosan. amellyel majd a korona magasságát növeljük. A termő piros ribiszke-fácska metszése elsősorban ritkításból áll. földre ívelését. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát. növekedési erélyüktől függően. hogy a termőfelület minél több fényt kapjon.

sűrű koronájú fajtákra ajánljuk. az oldalágakat akkor is bátran ki- metszhetjük tőből. A harmadik évben az ezekből képződök között válogatunk az ismert elvek szerint. amely meghaladja a 10 centimétert. jó helyzetű gallyak . ezt metsszük vissza 6-8 rügyre. Riszméte A riszméte vagy másik közismert nevén a josta. Ezekből a következő évben 4-6 olyan vesszőt kapunk. Ezért a bokor minden helyén több éven át rendszeresen képződik gyümölcs. mert a vágás környezetében bizonyosan képződik új hajtás. Közülük csak minden másodikat hagyjunk meg úgy. A megmaradókat felükre visszametsszük.ideális körülmények között nyolc-tíz évig is betöltik feladatukat. hogy az alsó lehajló vessző 30-40 centiméternél ne kerüljön közelebb a földhöz. Ezeket meghagyjuk és felükre visszametsszük. de évente rendszeresen. Ezeket folyamatosan leváltjuk az oldalág alapján képződött veszszőkre. amely magában foglalja a ritkítást. illetve ritkítsunk. Ügyeljünk. ha a hajtásnövekedés átlaga már a 10-15 centimétert sem éri el. A többéves ágakon a koronarész teljes hosszában soklevelű. A harmadik évben az ezekből fejlődők között válogatunk aszerint. az ifjítást és a koronaalakítást is. elágazó termőnyársakat nevel. Ezeket csak ilyen időközönként ifjítsuk. O 76 O . A bokor alakja. tehát az ilyeneket tartsuk meg legnagyobb számban. hogy a koronateret arányosan és egyenletesen töltsék ki. a fás részek nem kopaszodnak föl. Akkor metsszünk erősebben. de vissza már nem kurtítunk. A bokor és a törzses fa alakító és termőegyensúly-fenntartó metszésére a fekete ribiszke nevelésére vonatkozók az irányadók. A másik változat lényege. A termőkorú törzses köszméte rendszeres metszést igényel. Telepítéskor a 2-3 koronavesszőből csak egyet. erőteljes. illetve túlságos széthajlását fölfelé és kifelé álló vesszőkre metszve akadályozzuk meg. termete és a vessző színe is a fekete ribiszkééhez áll közel. A korona földre ívelését. buja növekedésű. a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. azaz ifjítunk. hogy a koronában rövid sudarat nevelünk. Általában gyengén metsszünk. de vissza már ne metsszünk. azzal könnyen össze is téveszthető. E formát elsősorban az ideális termőhelyen élő.í A törzses köszméte metszése telepítéskor. (Ha ilyen vessző éppen nincs.) A koronaalapból kiinduló. A második évben ebből 6-8 vesszőt is kaphatunk. A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek. azaz a koronát fölfelé is terítjük. hogy a teret lehetőleg arányosan töltsék ki. A kiindulási formát (A) a hagyományos elvek szerint (B) vagy rövid sudarat nevelve (C) vágjuk vissza juk. a függőlegesen fölfelé álló középsőt hagyjuk meg.

csak két évig él. ez a (hazánkban is) nagy alakgazdaságban előforduló. Az oldalhajtások elfagyott végeit lemetszették © 77 o . és egyben eltávolítjuk ezek másodrendű vesszőit. A gyümölcs nagyobb hányada a másodrendű vesszőkön képződik. ábra). szikes. A gyökértörzs járulékos rügyeiből képződött sarjakkal újul meg.5-6 x 3. Amikor a hajtások elérték a 2. ábra). Ültetés után csak egy vesszőt hagyjunk meg (nyilván a jobb állásút. a vesszőket metsszük rövidre.5-3 méteres hosszúságot. Tenyészterület-igénye .kielégítő fejlettség esetén . 3-5 méter magasra növő bokorfa termésének színanyagtartalma miatt válik egyre jelentősebbé a termesztésben. ezért metszéssel olyan formára kell alakítani. A másodrendű vesszőket 40-60 centiméterre metsszük vissza. Bodza A feketebodza. hogy ezáltal serkentsük a másodrendű hajtások kifejlődését. és azt metsszük vissza az alsóbb két fejlett rügyre. a rajta fejlődött másodrendű hajtások hossza 2-3 méteres is lehet. a csúcsukat visszametsszük.már egy-két termővesszőt meghagyhatunk. Szélsőséges talajok kivételével (futóhomok. illetve mérsékeljük tősarjképződését. Ha a tő gyenge növekedést mutat. illetve azt. azokat 150-200 centiméterre visszametszszük. amely lehetővé teszi a kézi szedést a földön állva. 60 centiméteres magasság alatt pedig tőből távolítsuk el valamennyit. Ültetvényanyaga leginkább konténeres csemete formában kapható. A hajtáscsúcs a földdel érintkezve legyökeresedik. Jó esetben ebből két erőteljes hajtást kapunk. Termesztéséhez elsősorban a katlanhoz hasonló alakú koronaformát ajánljuk. A harmadik évben három vesszőt hagyjunk meg terméshozás céljából. erdőtalajok stb. a többit kitörjük. a fejlettebbet). Termésérés illetve szüret után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával és megsemmisítésével (elégetésével). A tősarj a 4-5 méteres hosszúságot is elérheti. A bodza ültetvényanyagának erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van.5. Termőkorban 5-6 éves gallyait váltsuk le folyamatosan. sőt esetenként a 6 méteres magasságot is.a fajták növekedési erélyétől függően . levegőigényes. amely megfelel a nemzetközi és hazai előírásoknak. Tüskétlen szeder Félcserje. de nitrogén. Május végén.Miután a fekete ribiszkénél erőteljesebb növekedésű. terméshozás után elpusztul. Miután a szeder fagyérzékeny. Tövenként 4-5 tősarjat hagyjunk a legfejlettebbek közül (ezekből lesznek a jövő évi termővesszők). (A szakirodalom festőbodzaként is emlegeti. újabban nemesített fajtákkal ültetvényeket is létesítenek. mert ezek mint fertőzési források veszélyeztetik az ültetvényt. A jó fajta azért fontos. június elején az egyiket (az alsó állásút. A metszéssel egyenletes terméshozásra is késztetjük a fát. A fejlődő tősarjak közül májusban válogatunk. A fagysérült másodrendű vesszőket is tőből metsszük ki. a tavaszi metszés során a téli fagykárt mindig figyelembe kell vennünk. Mivel a bokorfa természetes állapotában elérheti az 5. amelyet ültetés után a gyökérnyakon képződött 2-3 (járulékos) rügy fölött metsszünk vissza. Sekélyen gyökeresedik. Már egynapos vízborítás (belvíz) hatására kipusztul. 1 méter magas törzsön kialakítva (59.a málnához hasonlóan . a telepítés évében a fejlett bokrot 4 rügyre vágjuk vissza. A negyedik évtől termőkori azaz fenntartó metszést végzünk. erodált.5 m. ÁBRA mert az azokon fejlődött termés leér a földre és fertőződik.) Noha nálunk még a vadon termő bokrok gyümölcsének a gyűjtése jellemző. mert ez ad olyan termésminőséget. 58. A második év tavaszán .) mindenütt jól tenyészik. amelynek hajtásrendszere .és humuszigényes. A szeder csak huzalos támberendezés mellett nevelve kezelhető (58. amelyik látható- terítése a támberendezés mellett.

Az oldalvesszők ritkítása során a kifelé állók maradjanak meg nagyobb számban. mégpedig 2 rüggyel a kívánt (az 1 méteres) törzsmagasság fölött. (A rejtett rügyből is képződhetnek gyenge hajtások. hogy a korona belseje levegős legyen. szép és egyenes vesszőt kapunk. Rendes körülmények között a termővessző a termés súlya alatt leívelődik. ÁBRA } Bodza katlankoronája termővesszőkkel (szálvesszőkkel) an gyengébben fejlett) tőből eltávolítjuk. Közülük a feltűnően hosszúakat célszerű gyengén visszametszenünk. a belsőket ritkítsuk. illetve tőből eltávolítjuk. a meghagyottat pedig karó mellett neveljük tovább. Ezekből növényenként 10-15-öt hagyunk meg visszametszés nélkül. ezeket hagyjuk metszetlenül. (Azt. ezeket szintén 4-6 rügyre metsszük vissza a növekedési erélytől függően. A letermett szálveszszőket (termőgallyakat) a legalsó fejlett vesszőre visszametszve ifjítjuk meg. ha van elegendő rejtett rügyből kinőtt új hajtás. hogy a fa termőegyensúlyban van. hogy szép.5 méter hosszú termővesszők (szálveszszők) jelzik.) A második esztendőre .jó esetben .4-6 rügyre metsszük viszsza az oldalvezérvesszőket. (A tenyészidőben a törzsön képződött hajtásokat nyár végén tőből távolítsuk el.) A termőkorú bodzaültetvény fenntartó metszése során az őszibarack szálvesszős metszéséhez hasonlóan célszerű eljárnunk. ami elérheti a 2 méter magasságot is. hogy a korona belseje levegős legyen. Ezt tavaszszal visszametsszük. A vezérvesszőkön kívül 10-15 oldalvesszőt (termővesszőt) is hagyjunk a koronában. © 78 o . A bodza tövén illetve törzsén képződött hajtások (vesszők) rendszeres eltávolítására a termőkorú ültetvényben is ügyelni kell. egyenes legyen. Ennek nyomán .) A következő évben a vezérvesszők fölső rügyeiből fejlődő erős vesszők közül a külsőket (a koronából kifelé állókat) hagyjuk meg.a növekedési erélytől függően .) A negyedik évben válasszunk ki 6-8 vezérvesszőt a növedékből (miután a koronában nincs sudár.erőteljes. az 2-2. különben a törzses forma átalakul bokorrá. (Az ikerrügyekből gyenge.) A harmadik esztendőben . Az igen hosszú termővesszők (rajtuk a terméssel) azonban leérhetnek a földre. ezek természetesen mind oldalvezérvesszők). ami megkönnyíti a szüretet. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. lelógó termővesszők képződnek.négy erős koronavesszőt (oldalvezérveszszőt) kapunk.a harmadik esztendőre . ezért ezeket virágzáskor célszerű mérsékelten visszametszeni. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is.] 59. ezeket is tőből távolítsuk el.

A SZOLO METSZESE írta Valló László .

VÁLTÁSA ZÖLDMUNKÁK MŰVELÉSMÓDOK KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK NÉHÁNY TANÁCS .ALAPISMERETEK METSZÉSMÓDOK A TERMŐALAP IFJÍTÁSA.

illetve hogy az miként maradhat fönn. Helyette olyan kifejezésekkel élünk. gondozható növénye. amelyek az egyes művelésmódok hatására képződött száralakulásokat (tőkealakulásokat) jellemzik. ahogyan a tőke egyes vesszőit visszavágjuk. hogy milyen formát ölt az egész tőke. A metszéssel eltávolítjuk (visszavágjuk) az éves vesszőhozadék nagy részét meghatározott elvek. kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják egymást és a terméseket. hogy a növény néhány év múltán gondozhatatlanná válik. a szőlő metszésmódja. A szőlőtőke persze metszetlenül is terem. hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdők fáinak koronájába kúszó és ott termő szőlőt a földközelbe kényszerítve művelésbe vonták. noha ezt a megjelölést a legritkábban használjuk a gyakorlatban. amely azt célozza. illetve a bogyók kisebbek lesznek és beltartalmi értékük (cukortartalmuk) is csökken. megbízhatatlan terméshozással és minőségcsökkenéssel kell számolnunk. Ha tehát a szőlő növekedését nem irányítjuk. Az a mód.ALAPISMERETEK Évezredek teltek el azóta. Az a metszési beavatkozás pedig. Az eredetileg erdei kúszó lián metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes". A szőlőtőke földbeli része a gyökér a föld fölötti pedig a szár. A szabadon. Ekkor azonban mindig a szár legfölső részein. szabályok szerint (amelyek persze évszázadok termesztési tapasztalatai alapján kristályosodtak ki). de ezzel alakítjuk és tartjuk fenn a választott tőkeformát is. A szőlőtőke fölbeli és föld feletti részének találkozási helye a gyökérnyak vagy tőkenyak. persze mindig gyenge minőséget. ÁBRA vessző (hosszú és rövid csap) «1 fattyúvessző (biztosító csap) termőalap • törzs világos rügyek sárszem alapi rügyek A szőlő Moser-féle magasművelésű tőkéjének fás részei © 81 o . azaz az egyik esztendőben alig. aminek következtében a fürtök. a szőlő művelésmódja. (Oltványtőkékben az oltásforradás nyoma itt föllelhető. Ezzel szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét.) A tőkenyak fölötti megvastagodott (szár)részek formája a választott 60. hogy a termés kiegyenlítetlenné válik. További következmény. a másikban meg túl sokat is terem. illetve azzal. pontosabban kezelhető. a csúcson hajt ki és érlel termést.

termőegyensúlyi állapotában tartjuk.művelésmódtól függ. A vessző legföltűnőbb. Ekkor a terméshozás szempontjából kedvezőtlenebb alapi rügyek és sárszemek is nagyobb arányban kihajtanak. hogy szőlőtőkénk évről évre kiegyenlítetten terem. A 3-5 rügyes vesszőrész neve hosszú csap. a termőalapok (60. A tőke vesszei gyengébbek. de jól látható. miközben erőnléte is azonos szinten marad. amelyen 1-2 világos rügy van. Alulterheljük a tőkét akkor. amely kötött talajon megvédi a ráoltott nemest e veszedelmes kártevőtől. ha teljesítőképességéhez mérten kevesebb világos rügyet hagyunk. törzsekből) fejlődő vesszőket fattyú vesszőknek nevezzük. hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk rajta. a 6-8 rügyesé félszálvessző. Az ennél is hosszabb. A vessző alaphoz közeli részén a sárszemet (sárrügyet) találjuk. a tőke erőnléte és a rügyek épsége. az idősebb résszel való ízesülés helyén a szabad szemmel olykor alig látható alapi rügyek rejtőznek. E termőrészeket a visszametszett veszszőn lévő világos rügyek száma szerint csoportosítjuk. Ezt a képződményt tőkefejnek nevezzük. valamint a metszés. vízszintes ágát (ágait) pedig karnak nevezzük. A vessző tövén. a ceruzavastagságnál vékonyabbak. a fajta metszési igénye. A termőalap kétéves része a cser. Az oltvány alanya filoxérának ellenálló amerikai eredetű vadszőlő. A vesszők ceruzavastagok. a csomók közötti részt pedig ízköznek (internódiumnak) nevezzük. az azon fejlődő egyéves része pedig a vessző. számuk a fajtára jellemző. A tőkét attól függően terheljük. hosszúságát is megadja. A szőlővessző a világos rügyekkel és a velük együtt előforduló megvastagodásokkal jól tagolható.) A szőlőtőke azon többéves részei. © 82 o . ábra). A terhelés mértéke számos tényezőtől függ. (A rügyszám egyúttal a metszés mértékét.) Rövid csap az a vessző. Arányos terheléskor valamennyi világos rügy kihajt. A szőlő elsősorban a világos rügyekből képződő hajtásokon terem. akkor ennek bak vagy szarv a neve. így például ha a szárat a talajközelben évente visszametsszük (azaz nem engedjük fölfelé növekedni). A gyökeres európai szőlővessző valamely nemes fajta meggyökereztetett vesszeje. A 9 és ennél több rügyet tartalmazó (ennél hosszabb) vessző pedig a szálvessző. (Például a Moser-féle magasművelésű tőke többéves függőleges részét törzsnek. hogy noha vessző a csernél idősebb részeken is fejlődhet (fattyúvessző). A szőlőültetvény anyaga oltvány vagy gyökeres európai szőlővessző lehet. így elsősorban az Alföldre való. Vesszei a ceruzánál vastagabbak. A megvastagodásokat szárcsomónak. Az erősebb tőkéket egyazon művelésmódon belül is jobban kell terhelnünk. amely az idősebb részeken (leggyakrabban a cseren) alakul ki. néhány sárszem vagy alapi rügy kíséretében.) A szőlő vesszeje is rügyből fejlődő egyéves (egy tenyészidős) megfásodott hajtás. és a tőke termőegyensúlyi állapotban marad. Ha a szárat kissé hosszabbra hagyva metsszük vissza évente. A túlterhelés következményeként számos világos rügy nem hajt ki (alva marad). Ez abban nyilvánul meg. azonban a legtöbb szőlőfajta cseren képződő vesszőn hozza a termésének javát. (Megjegyezzük. Amennyiben a tőkét várható teljesítőképességének megfelelően terheljük.és művelésmód. túlságosan buján fejlődik. hajtás pedig elsősorban a vesszők csúcsán állókból fejlődik. Ezért a világos rügyeket hordozó vesszük a szőlő termőrészei. amely az úgynevezett immúnis homoktalajokra. ahol a filoxéra nem él meg. amely már kevésbé fejlett. amelyek a termőrészeket hordozzák. A háromévesnél idősebb részekből (karokból. íznek vagy bütyöknek (nódusznak). amelyek közül legfontosabb a környezeti adottság. több év alatt kinevelt jellemző száralakulásokat pedig törzsnek vagy karnak mondjuk. akkor idővel a tőkenyak bunkószerűen megvastagszik. határozott formájú rügyei a világos rügyek. A tőke sok fattyúhajtást hoz. fejlettségük.

A továbbiakban is ezen elvek szerint járunk el. már két rügynél hosszabb képleten is megnyilvánul. Az első évben ezúttal is kétrügyes csapot hagyunk. A rövidcsapos metszés lassítja a tőkerészek fölkopaszodását (61. az alsót pedig két rügyre metsszük. ezért ismét csak kétrügyes rövid csapunk marad (C) O 83 O . ezért e metszésmódot csercsapos váltómetszésnek is nevezzük. A harmadik évben ugyanígy járunk el. A második év tavaszán a rügyek- \ 61. hanem a metszett. A termőalapon tehát ismét csak két rügyet hagyunk. Az első év tavaszán két világos rügyes csap a kiindulás (A). ez pedig a szőlő fölkopaszodásához vezet. Tehát a termőalapon ezúttal is két rügyünk marad. A harmadik esztendő tavaszán a fölső vesszőt ismét a cserrel együtt eltávolítjuk. E tulajdonság a polaritás. ábra). továbbá bőven teremnek. A következő esztendőben a kapott két vesszőből a fölsőt eltávolítjuk. az alsót két világos rügyre kurtítjuk. amellyel azonban. és közepes vagy ennél nagyobb fürtöket hoznak. A polaritás nemcsak a metszetlenül hagyott veszszőn. Ha metszéssel (vagy leíveléssel) nem akadályoznánk meg a fölkopaszodást. E metszésmód esetében az első év tavaszán egy vagy két világos rügyből álló rövid csapot hagyunk. amelynek a gyümölcsfák és -bokrok esetében a csúcs uralma felel meg. amelyeknek alsó rügyei is termékenyek. a legtöbb fajtánál élhetünk. függőlegesen álló szőlővessző csak a középső és még inkább a fölső harmadában hoz erőteljesebb hajtásokat. A hosszúcsapos váltómetszés nagyobb tőketerhelést jelent. átlagosan jó termőhelyi körülmények között. A következő esztendőkben a rügyek kihajtása (illetve alva maradása) hasonló módon következik be. ÁBRA A rövidcsapos metszés. a termés leromlana. A rügyekből a második év tavaszára két vesszőt kapunk. a tőkék művelhetetlenné válnának. Miután metszéskor a cser egy részét is eltávolítjuk. Általában azokat a fajtákat metsszük így. az alsót két rügyre metsszük (B).METSZÉSMÓDOK A metszetlenül hagyott. Ekkor a fölső vesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. Az alsó világos rügyek alva maradnak.

Miután elsősorban nem termést várunk belőle. akkor . A harmadik évi állapot metszés előtt és után (C). az alsót két rügyre metsszük (B).a hoszszú csap alatt mindig hagyunk egy. az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük (62. E rövid csap elsődleges feladata. Kétrügyes csap a kiindulás (A). E metszésmóddal . A harmadik évben a hosszú csapot a rajta fejlődött vesszőkkel és cseralappal együtt eltávolítjuk. az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú.vagy kétrügyes rövid csapot (attól függően. hanem a jövendő termőalapot a termőveszszővel. az alsót rövid csapra (ugarcsapra) metsszük (C) A szálvesszős váltómetszés az első négy évben. és megakadályozzuk a különben igen gyors fölkopaszodást. A metszésmód a negyedik évben.amint látjuk . A letermett hosszú csap eltávolítása után ismét egy hosszú és egy rövid csap marad a termőalapon. és a szálvesszőt vízszintesre kötözzük (B). beavatkozás előtt és után (D) O 84 O . hogy a vessző mennyire fejlett).a hosszúcsapos váltómetszés szabályai Hosszúcsapos váltómetszés az első három évben. A fölsőt most négyrügyes hosszú csapra. az alsót rövid csapra kurtítjuk.bői két vessző áll rendelkezésünkre. Ha kevésbé akarjuk terhelni tőkénket. A negyedik és a további években is hasonlóképpen metszünk. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt négy. Kiindulás a kétrügyes csap (A). az alsót kétrügyes ugarra metsszük. hogy általa leváltsuk a letermett hosszú csapot. ábra). ezért ugarcsapnak nevezzük. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt szálvesszőre. Az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú csapra. A harmadik évben a letermett hosszú csapot eltávolítjuk.

Ha az alaphoz legközelebbi vessző gyenge. Az ugarcsap alsó vesszőjéből ismételten ugart hagyhatunk (C) © 85 o . szálvessző minőségű vesszőre.64. abból ugart hagyunk. és a következőt íveljük le. Az ívelt szálvesszőt letermés után visszavágjuk az alaphoz legközelebbi. és az ugarból neveltet íveljük le. A letermett szálvesszőt eltávolítjuk. ÁBRA A szálvesszős leívelés menete. ügyelve az irányra (B). majd leíveljük (A).

A negyedik és a további évek tavaszán is hasonlóképpen metsszünk.) Ennek következtében az alsóbb helyzetű ugarcsapon gyengén fejlett vesszőket kapunk. az alsó rövid csap pedig az ugarcsap feladatát tölti be. A szálvesszős (félszálvesszős) váltómetszést mindenekelőtt az apró fürtű fajták metszésére ajánljuk. A Moser-féle magasművelésű tőkék gyakori metszésmódja ez. A szálvesszős váltómetszés elve és szabályai a hosszúcsapos váltómetszésével lényegében megegyeznek. és lombozatuk megvilágítása is kedvezőtlen. (Később. így nem törik le © 86 o . mert később a zsenge hajtások könnyen letörnek. és időben kötözzük le a szálvesszőt. Őszre az ugarból két erőteljes vesszőt kapunk. hogy a szálvesszőt lehetőleg vízszintesre kössük le. A magára hagyott. amikor a fölkopaszodás ellen nem ugarcsappal. a termés súlya alatt majd leívelődik. úgynevezett lengő szálvesszők többnyire összekuszálódnak. amelyből lehetetlen a szálvesszős váltás.rövidcsapos váltómetszést végezzünk. és számos fürtöt hoznak. Ha a szálvesszőt magára hagyjuk. a tavalyi ugar fölső vesszejéből szálvesszőt. az alsó vesszőből ismét rövid csapot (ugarcsapot) hagyunk.szerint . Ekkor természetszerűleg a hosszú csap (a termőcsap) szerepét a fölső helyzetű kétrügyes rövid csap veszi át. illetve a tőke gyors fölkopaszodásához vezet. akkor a kihajtás idején többnyire a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű. A szálvesszős váltómetszés gyakorlatában fontos. hogy ezt a rügyfakadás előtt végezzük. ÁBRA helyes helytelen tf \ A szálvessző helyes irányú hajlítása. A harmadik év tavaszán az előző évi letermett szálvesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. Mindez a termőalap. Ügyeljünk. A tenyészidőben rügyei kihajtanak. az alsóból ismét ugart hagyunk. amelyből majd a termőalapot kialakítjuk. E kétrügyes csapból a következő tavaszon két fejlett vessző áll rendelkezésünkre. 65. ezért különösen fontos. Az új szálvesszőt az előző évi rövid csap fölső vesszejéből metsszük.ábra). A letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. az alsót pedig rövid csapra. A leívelés a szálvesszős (félszálvesszős) metszés olyan különleges változata. amely az ugarcsap szerepét tölti be. illetve amelyek vesszőinek elsősorban a fölső rügyei termékenyek (63. ábra). és elsősorban a fölső rügyei fakadnak ki. hanem a szálvessző lehajlításával védekezünk (64. A második év tavaszán a fölső vesszőt szálvesszőre (9-12 rügyre) metsszük. Az első év tavaszán kétrügyes rövid csap a kiindulás. a rendezetlenség benyomását keltik. A szálvesszőt vízszinteshez közeli helyzetben kikötjük. Mivel a tőkék a szálvesszős metszés mellett kopaszodhatnak föl a leghamarabb. az ugaron pedig két erőteljes vessző fejlődik. hogy rendszeresen hagyjunk ugarcsapot. A fürtökkel terhelt szálvesszők rögzítés nélkül könnyen ki is törhetnek. mert a rügyek így jobban fakadnak. Őszre a szálvessző leterem.

A meghagyott szálvesszőt tavasszal íveljük le, és a kartartó huzal alatti segédhuzalhoz kötjük. Fontos azonban, hogy leívelés előtt ropogtassuk meg a szálvesszőt, ami annyit tesz, hogy két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan megtörjük, miközben lefelé hajlítjuk. így elejét vesszük annak, hogy a szálvessző letörjön. A tenyészidőben rügyei kifakadnak és teremnek. A legerőteljesebb hajtások a szálvessző tövéből függőleges irányban törnek elő. A második év tavaszán a letermett szálvesszőt az alaphoz legközelebb álló, erőteljes vesszőig vágjuk vissza. Ez lesz az új szálvessző, amelyet ismét leívelünk. A harmadik tavaszon és a további években is a letermett részt az alaphoz legköze-

lebb álló, erőteljes vesszőre vágjuk vissza. Ezt az új szálvesszőt pedig íveljük le. Ha gyenge a hajtásfejlődés a szálvesszőn, vagy az alaphoz legközelebb nem képződik megfelelő fejlettségű vessző, akkor a biztonságosabb leváltás végett a leívelt szálvessző mellett is hagyjunk ugarcsapot. A szálvessző leívelése különös figyelmet igényel. Mindig befelé, az alap felé hajlítsuk, ne azzal ellentétesen, különben könynyen kitörik. A cseren lévő vesszőt mindig az ellentétes oldal irányába íveljük, mint amelyiken áll (65. ábra). ívelés közben ropogtassuk meg, azaz két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan törjük meg. Enélkül a szálvessző - különösen a hajlítás fölső pontján - könnyen eltörhet.

O 87 O

A TERMŐALAP IFJÍTÁSA, VÁLTÁSA

A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy ízköznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyúvesszőkre van szükségünk, amelyek e helyeken fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Két év alatt ifjítunk akkor, ha a többéves fás részen képződött fattyúvessző fejlett, és kétrügyes biztosítócsapra metszhető. A metszést követő év tavaszán e csapon két erőteljes vesszőt kapunk. Ekkor a felnyurgult

termőalapot már eltávolítjuk, a tavalyi biztosítócsapból fejlődő két vesszőn pedig váltómetszést végzünk. Három év alatt akkor ifjítunk, ha az előretörő fattyúvessző gyenge, a ceruzavastagságot sem éri el (66. ábra). Ekkor azt egyrügyes biztosítócsapra metsszük. A következő év tavaszára már erőteljes vessző áll a tavalyi egyrügyes csap helyén. Ezt már kétrügyes csapra vágjuk. A fölnyurgult termőalapot (amelyet le akarunk váltani) ekkor még a szokásos módon metsszük. A harmadik esztendő tavaszára a kétrügyes csapból két erőteljes vesszőt kapunk, amelyen váltómetszést végzünk. Ekkor a fölnyurgult termőalapot tőből eltávolítjuk. Karok iQítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biz-

66. ÁBRA

Fölmagasodott, hosszúcsapos váltómetszésü tőkerész ifjítása három év alatt. A kiinduláskor egyrügyes biztosítócsapunk van (A), ebből a következő tavaszra erős vesszőt kapunk, amelyet két rügyre metsszünk. (A termőalapon folytatjuk a váltómetszést - B.) A harmadik tavaszon a két vesszőt a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint vágjuk vissza, fölötte a termőalapot eltávolítjuk (C)

©

88 o

tosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett veszszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra (67. ábra). A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak

(biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényen, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. A sebek szélét oltókéssel vagy kacorral faragjuk simára, és kenjük be sebkezelő készítménnyel.

©

89 o

Ekkor a hajtásokat kurtítjuk meg. szálvessző) kikötését is. A kései (pontosabban szólva jó időben végzett) csonkázás nyomán növekszik a termés. nehogy az ott felejtett szoros kötözőanyag mélyen bevágjon a növénybe. mert a szabadon növekedő hajtások beárnyékolják a tőkét. O 90 O . Valójában kedvezőtlen hatású. amelyekre nincs szükség. Ennek ideje általában június első fele. Fontos.ZÖLDMUNKÁK A tenyészidőben végzett azon beavatkozást. de a kordonművelésű tőkéken is célszerű. várjunk vele július második feléig. ja- vul a vesszők télállósága és kevesebb hónaljhajtás képződik. A támberendezés nélküli úgynevezett gyalogművelésű szőlőtőkéket kell a legkorábban csonkázni. E hosszú hajtások . (A túl korai beavatkozás értelemszerűen ezek ellenében hat. fenntartását. hogy rendszeres és egyenletes tőketerhelés. amely a hajtások kezelésére irányul. másrészt pedig. A csonkázás. Hajtásválogatáskor . Az bizonyos. gyérítésük elengedhetetlen. de némi gyakorlattal a még zsenge hajtást a szárcsomóban kézzel is elpattinthatjuk. mint a szabadon fejlődő. A tőke művelése szempontjából mégis előnyös. zöldmunkának mondjuk.miként a gyümölcsfák esetében is . kisebb-nagyobb mértékben. e gondok jelentkezhetnek. Amíg a jó erőben lévő. fiatal. nehezebbé válik a növényvédelem. és a tőkék alakítását. és jól válasszuk meg idejét. Használhatjuk a metszőollót. A szélesebb sortávolságú és magas művelésű szőlőkben kisebb a zöldmunkák jelentősége. azaz a hajtástömeget csak a huzalpárok közé igazítjuk. hogy utat nyissunk a fénynek a lombozat belsejébe. hiszen vele a növény tényleges asszimilációs felületét csökkentjük. hogy termőke vagy meddők. a termés szabályozását szolgálja. A csonkázás a leggyakoribb zöldmetszés a szőlőben. Hajtásválogatásunk is megfontolt és mértéktartó legyen. ha lehet. különben a hajtások elfekszenek.) A túlságosan késői csonkázás viszont már e zöldmunka eredeti célját veszélyezteti. gyenge és meddő (virágzatilletve fürtkezdeményt nem tartalmazó) hajtásokat legkésőbb 20 centiméteres fejlettségi állapotukban távolítjuk el. Az idősebb tőkerészek kötéseit évente-kétévente újítsuk meg. Itt említjük a metszés kiegészítő munkáját. Ezért kurtításuk. A karós és huzalos támaszú ültetvényekben később csonkázzunk. és gyakoribb lesz a fürtök megbetegedése.a kedvezőtlen helyzetű. termőkorú gyümölcsfák hajtásainak éves növekedése általában 40-60 centiméter. Megjegyzendő. Ha csak hajtásvezetést végzünk.a termőhajtások egy részét is. Ekkor még kézzel könnyen kitörhetők. illetve . mert az asszimilációs felületében megkurtított és növekedésében megakasztott hajtás gyengébb lesz. illetve a termőkorú tőkék esetében. Termő szőlőben a jövő évi metszés szempontjából fölösleges meddő hajtásokat távolíthatjuk el. kar. amikor a törzsről eltávolítjuk azokat a hajtásokat. a rothadás. Leginkább a tőke alakítása során élünk e módszerrel. vagyis azt. továbbá hogy könnyebbé és hatásosabbá váljon a növényvédelem.ha nagy termés várható . a hajtásválogatás. a fás tőkerészek (törzs. sűrűsítő. hogy a fürtök és a vesszők jól beérjenek. Egyrészt. Ennek következtében rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. és nem is törhet le a termés súlya alatt. hogy a lombos tőkét kezelhetővé. és már jól látható a helyzetük és minőségük. hogy a helyesen rögzített hajtást nem kuszálhatja össze a szél.akadályozzák az ápolási munkákat.különösen a keskeny sorközű szőlőkben és alacsony művelésmód mellett . művelhetővé tegyük. A hajtásvezetés és -kötözés a zöldmetszés kiegészítő művelete. addig a szőlőé 2-3 méter. továbbá jó tápanyag-ellátottság mellett ritkán szükséges a hajtásválogatás. a hajtásvezetés és -kötözés alkotják a zöldmunkák zömét. hogy mértéket tartsunk a csonkázásban. A támasz nélküli (gyalogművelésű) és karós támaszú szőlő hajtásainak kötözése elengedhetetlen.

amelyeknek hónaljhajtásain rendszeresen beérnek a másodtermések (Pannónia kincse. Levelezés (lelevelezés). ha a hajtások második. hogy a kinevelt fürtök mindvégig „lássák a napot". Ezáltal a fürt jobban cukrosodik. A beavatkozás során virágzás előtt körben bevágjuk a hajtás háncsrészét egészen a fás részig.mindenekelőtt a csemegeszőlő-termesztésben van jelentősége.már csak munkaigényességük miatt is . rajta a fürtök korábban érnek és nagyobbra nőnek a bogyók is. Ennek során virágzás idején visszacsípjük a termőhajtások csúcsát. fél centiméterrel ugyanilyen bemetszést ejtünk az előzővel párhuzamosan. Mivel a gyűrűzés gyengíti a növényt. Jelentőségük abban áll. mert a meghagyottak így jobban fejelődnek.2 méternél szélesebb sorközű ültetvényekben nincs szükség a hónaljhajtások visszacsípésére. A kötés ne legyen túl erős. A gyümölcsfák hajtáskötözésénél ismertetett módon és nyolcas kötéssel rögzítsük a szőlőt. válogassuk meg ezeket a másodterméseket is. nem pedig a hajtásnövekedésre. A gyűrűzés nyomán a gyökerekből a levélzetbe zavartalanul áramlik a táplálék. hogy növelik a tövükben elhelyezkedő téli rügy termékenységét. amelyek úgymond mutatják magukat. így a hajtás és a huzal nem érintkezik. Fürtritkítás. hogy itt leveleket távolítunk el. illetve a fürtök cukortartalmát. esetleg harmadik fürtjét leszedjük. mert általa növelhető a termés piaci értéke. különleges esetekben élünk illetve élhetünk. (A lombozatból kiálló hónaljhajtásokon végezzük el ezt a beavatkozást. mert a tőke energiája a megtermékenyülésre irányul. kevésbé rothad és korábban is érik. és nem következik be a káros kidörzsölés. A levelezésnek nagy kézimunkaigénye miatt . levelezéssel gondoskodjunk arról. a többi kevésbé fejlett fürttel együtt. amelyekkel . ezért ezeket 2 4 levélre — csípjük vissza.) Az 1. azaz jobban éri a napsugár és a levegő. Szintén a csemegeszőlő-termesztésben jelentős beavatkozás. ha sok van belőlük. Ezután fölötte kb. Gyürűzés. bakművelésben) a hónaljhajtások túlságosan zsúfolttá teszik a tőkéket.2 méternél nem szélesebb sorközű ültetvényekben (fejművelésben. ott is akkor. Ekkor közvetlenül érés előtt leválasztunk két-három levelet a fürt közelében lévők közül. KÜLÖNLEGES ZÖLDMUNKÁK A zöldmunkák ezen fajtái olyan beavatkozások. kivéve a csemegeszőlők esetében. emiatt az megvastagszik. © 91 o . így a fürtök jobban termékenyülnek.kivételes. Szebb lesz a szőlő (nagyobb fürtű és bogyójú). szebben színeződik. mivel igen kézimunka-igényes. Lazán. ezért csak azokon a tőkéken végezhető. A hónaljhajtások a szőlő hajtásán lévő. A hónaljhajtás visszacsípése.a gyűrű miatt . amelyek igen jó erőben vannak.Rafiával vagy műanyaggal kötözhetünk. A gyümölcstermesztésben használatos színező zöldmetszés megfelelője azzal a különbséggel. de biztonságosan rögzítsen. E módszerrel is a csemegeszőlő-ültetvényekben élnek. mert így az jobban „látja a napot". A termőhajtás kurtítása. Cardinal).megszakad. a visszaáramlás azonban . A gyűrűzés fölötti részen torlódik a tápanyag. Az olyan fajták esetében. a levelek hónaljában megbúvó nyári rügyekből (szemekből) törnek elő. Az 1. A későbbiekben hajtásigazítással. ha különleges fürtöt akarnak termeszteni. ne vágjon be a hajtásba. majd az így képződött gyűrűszerű héjat leszedjük.

mert a tőkék a fejművelésben rendszerint kevés vesszőt hoznak. A hajtásválogatáskor mindig vegyük figyelembe a következő év termőrészeit. a tőke erőbeni állapotától függően terheljük. növekedési erélytől. A kedvezőbb termőhelyi viszonyok között lévő. amelyen egy vagy két erős vessző áll. hogy valamennyi tőkeművelés között ez a legjobban fedhető. bunkószerű képződmény. A támberendezés nélküli (gyalogművelésű) ültetvényekben általában nincs szükség hajtásválogatásra. Előrebocsátjuk azt is. Az alsó kötés mindig lazább. A hajtásokat 60-80 centiméter magasságban csonkázzuk. ha szükséges. E fejezetben a különböző művelésmódú tőkék kialakítását tekintjük át. illetve azok elhelyezkedését is. Az egyes. E műveletet az erőteljesebben fejlődő tőkéken kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk. és egymástól arányos távolságban legyen. A művelésmód többi összetevőjére csak utalunk. A har- madik esztendő tavaszára a tavalyi rövid csapból csercsap lesz. A @ 92 © . és az ettől eltérő állapotoktól (például a nagyon rossz körülményektől) és annak következményeitől itt általában eltekintünk. különben a tőke elsűrűsödik (elseprűsödik). cseren álló termőalapokat nem egy időben. a meghagyott hajtásmagasság alatt 20-30 centiméterrel.kössük össze. FEJMŰVELÉS E művelésmód a szőlő kúszónövény természetének a legkevésbé felel meg. hanem az egymás után következő években folyamatosan neveljük ki.júniusban . azonos magasságban. Ezt. A hajtásokat csak egyszer . A második év tavaszán e fattyúvesszőt rövid csapra metsszük. Legnagyobb előnye. így a fejművelésű tőkén sohasem maradnak a csercsapnál idősebb részek. Az alakító metszés során az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. A hajtásokat évente általában háromszor a karóhoz kötözzük. Zöldmunka. a fölső szorosabb. A harmadik évben két kétrügyes. szálvesszővel vagy félszálvesszővel terhelhetjük. A már kialakított tőkefejből az első évben fattyúhajtás tör elő. A soproni borvidéken ismert hagyományos változata a soproni szálvesszős fejművelés. arányosan elosztva a tőkefejen. Szorosan összefügg velük a tenyészterület és a támberendezés is. A hajtásokat csak a huzalpárok közé kell igazítani. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzalpár fölött 20-30 centiméterre vágjuk vissza.MŰVELÉSMÓDOK A szőlő művelésének módjait elsősorban a tőke többéves részeinek és hajtásainak elhelyezkedése. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. Az átlagosnál több kézi munkát igényel. A hajtásokat úgy kurtítsuk vissza (úgy csonkázzuk). egymáshoz való viszonya határozza meg.a hajtások fejlettségétől függően két-háromszor is meg kell ismételnünk a tenyészidőben. A termő tőke metszése vagy termőkori metszés alkalmával a tőkét rövid vagy hosszú csappal. illetve ezeket fajtától. ábra). A negyedik évben a letermett termővesszőt a cseralappal együtt tőből eltávolítjuk. karós támaszú szőlőkben. a negyedik tavaszon pedig négy kétrügyes csapot hagyunk (68. a gyakran alulról nagy számban előtörő gyenge hajtások között válogassunk. elsősorban az Alföldön. hogy a karó fölött 20-30 centiméter maradjon belőlük. hogy a különböző művelésmódok kialakításának és fenntartásának leírása során átlagosan jó termőhelyi viszonyokat és ebből fakadó jó tőkenövekedést és -fejlődést föltételezünk. A huzalos támberendezésű szálvesszős (félszálvesszős) fejművelésben a szálvesszőket a huzalhoz kötözzük. illetve váltjuk le. Tőkeformája többnyire szabálytalan alakú. A csonkázást . Ennek tudatában a beavatkozások ideális (jellemző) módját és következményeit rögzítjük. Ez kiemeli jelentőségét hazánk téli fagykárokkal gyakorta sújtott területein.

\ 68. többéves rész. a második évben két rügyet (B).négyszer kettő. A negyedik évben négyszer kettő. amely .négy termőalapot feltételezve . amelyeknek csúcsain egy-egy csercsap van. Ezért elsősorban dombvidékre ajánljuk. azaz nyolc világos rügyes terhelést jelent. A termőkori metszés idejére a tőkén négy (legföljebb öt) szarvat (bakot) alakítunk ki. 30-40 centiméteres. Termőkorú tőke rövidés hosszúcsapos (vegyescsapos) metszésekor a cserealapot minden esetben eltávolítjuk. O 93 O . A csereken kétrügyes rövid csapok állnak. és csak fiatal korban fedhető jól. A harmadik tavaszon két kétrügyes csapot hagyunk a tőkén. Alakító metszéskor az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. az úgynevezett bak vagy szarv ágazik el. a második esztendő tavaszán két rügyre metsszük (69. hogy a törzsből általában négy. ahol a fagy kevésbé veszélyeztet. Viszonylag sok kézi munkát is kíván. Ez a klasszikus bakművelésű tőke metszésmódja. A két rügyből két vesszőt kapunk. amelyet huzal mellett rögzítünk (E) ferdén növőket csak akkor csonkázzuk. ábra). ha a támberendezés fölött visszahajlanak és akadályozzák a sorközi munkát. BAKMŰVELÉS A fejműveléshez hasonlóan ez a művelésmód sem felel meg a szőlő kúszónövény jellegének. A hosszúcsap helyén szálvessző is állhat. A negyedik esztendőben az előző évi négy vesszőt ismét kétrügyes csapokra metsszük. Telepítéskor az ültetésianyagot egy rügyre metsszük (A). a harmadik tavaszon négy rügyet hagyunk (C). ÁBRA } A fejművelésű tőke metszése. s ezeken négy vesszőt nevelünk. Tőkeformájára jellemző. azaz nyolc rügy meghagyásával az alakítást befejezzük (D).

CB). A hajtásokat a karó fölött 20-30 centiméterre csonkázzuk. Zöldmunka. A bakművelésű tőkéken általában nincs szükség hajtásválogatásra. hogy a szabályos tőkeformát megőrizzük. Az ilyen tőkét a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint metsszük. A 30-40 centiméteres termőalapokat a tövükben nevelt biztosítócsappal válthatjuk le. de több év után mégis fölkopaszodik. a harmadikon négyszer kétrügyes csapot hagyunk (C). A hajtásokat . és e műveletet évente háromszor (négyszer) ismételjük. A vegyescsapos metszés szemléltetése termőkarú tőkén beavatkozás előtt CE) és után (F) A tőke rövidcsapos metszése során a kétrügyes csapból fejlődő fölső vesszőt a következő év tavaszán eltávolítjuk. A második tavaszon kétszer két. Két-három évenként azonban célszerű mérsékelt hajtásritkítást végeznünk. A terhelés így négy 4 rü- gyes hosszú csapot és négy 2 rügyes rövid csapot feltételezve 24 rügy is lehet. Ezt az erőteljesen fejlődő tőkéken két-háromszor ismételjük meg. Ekkor azonban minden hosszú csap alatt kétrügyes rövid csapot (ugarcsapot) is ki kell nevelnünk. Kötözni szükséges.a karóhoz kötözzük. ÁBRA A bakművelésű tőke metszése. A már kialakított tőkeformát a negyedik évben klasszikus rövidcsapos metszésben részesítjük CD).69.a fejműveléshez hasonlóan . Az erőteljesebb növekedésű bakművelésű tőkéken hosszú csapokat is hagyhatunk. így a szarv évente csak csekély mértékben magasodik. Telepítéskor a jól fejlett szaporítóanyagot két rügyre metsszük (A). A bakművelés esetében különösen @ 94 © . az alsót pedig ismét kétrügyes rövid csapra metszszük. illetve ifjíthatjuk meg. A következő évben (években) ugyanezt ismételjük.

(legalább 120 centiméteres törzsmagasságú) művelési módok között.elhelyezkedő fürtök hamarabb rothadásnak indulnak. kéttörzsű (C) \ 71.vagy a bakművelésű. ÁBRA A B C A kordonművelésű tőke formái: egykarú (A). A következő tavaszon meghosszabbítjuk a kart. van létjogosultsága. Nagyobb teljesítménye a nagyobb tenyészfelületből (lombfelületből) és a támberendezés huzalpárja közé rendezett hajtások jobb megvilágítási viszonyaiból adódik. hogy az első kötözés laza legyen.és bakművelés. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D) O 95 O . Az alacsony kordonművelésű tőke függőleges törzse 30-40. KÖZÉPMAGAS KORDON A vízszintes kordonművelésnek alacsony változata is van.földközelben . Enyhe lejtésű dombvidéken. Kedvező talajkörnyezetben (bő tápanyagellátás. egytörzsű és kétkarú (B). előnye a nagyobb teljesítőképesség és a könnyebb kezelhetőség. Az egyrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszőt (A) két rügyre metsszük (B). Fedése viszont nehézkes. mint a szőlő kúszónövény-természetének jobban megfelelő formának. illetve a közép- magas kordon esetében megoldhatatlan.fontos. mint a Moser-féle magasművelésben. ÁBRA } A kordonművelésű tőke kialakítása. elegendő talajnedvesség mellett) kétszer annyit is teremhet az így nevelt szőlő. hogy az alacsonyan . Az ezekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. Hátránya az is.) így több fény jut a tőke belsejébe. (Ezt aggatásnak is mondják. és ebből a törzset meg a kar felé kialakítjuk (C). ahol a fagy kipusztulással nem fenyegeti a tőkét. és jobb minőséget adhat. valamint a magas. Az alacsony és a középmagas kordon átmenet a fej. mint a fej. A vízszintes kordonművelésnek. a középmagasé 50-60 \ 70. ami által megkönnyítjük és hatékonyabbá tesszük a növényvédelmet is.

mégpedig a fej. A teljes karhosszat. azaz 50-60 centiméter (70. de akár félszálvessző is. A következő tavaszon a legfölső két vesszőt kétrügyes csapokra metsszük (C). A következő esztendőben a szálvessző a biztosítócsappal és az ugarcsap helyet cserél (E) O 96 O . (A középmagas törzset combnak A Guyot-művelés kialakítása. A választott törzsmagasság fölött a vesszőt megropogtatva. egykarú tőke esetében se. mert így a kar hamarabb fölkopaszodik. ábra). Ez egykarú tőkére áll. Egy év múltán az egyik oldalon szálvesszőt és alatt biztosítócsapot. A termővessző lehet rövid vagy hosszú csap.a fajta és a tenyészkörülmények határozzák meg. E művelésmód is átmeneti. A terhelés mértékét . a következő 50-60 centimétert. ábra). Egyrészt. a másik oldalon egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk (D). másrészt a fiatal tőkét könynyen túl is terhelhetjük. illetve az alacsony és középmagas kordon között. majd óvatosan meghajlítva vízszintesre fektetjük és lekötjük. A KÖZÉPMAGAS GUYOT-MŰVELÉS A Guyot-művelésnek is ismert az alacsony változata. a kétkarú vagy a kéttörzsű tőke esetében az egyes karok hossza ennek megközelítően a fele. A termőkori metszés alkalmával a kordonkarokon egymástól 20 centiméterre képezzünk termőalapokat. Egy évben 60 centiméternél hosszabb karrészt ne neveljünk. A vízszintes karok a sortávolságnak megfelelően 100-120 centiméteresek.centiméter magas. a jövő évben neveljük ki (71.mint általában . amelyeken váltó- csapos metszést folytatunk. Az egyrügyes csapból fejlődő vesszőt (A) 25-50 centiméterre hagyjuk (B).és bakművelés. amelyen két rövid szarv foglal helyet. Jellemzője az alacsony (20-30 centiméteres) vagy középmagas (40-50 centiméteres) függőleges törzs.

Ezek azonban kevésbé tetszetősek. és földdel takarunk.nevezzük. A harmadik tavaszon a kétéves cseren (a törzsön) két kétrügyes csapot hagyunk. Mivel e művelésmódok mellett a hajtások gyakran összezsúfolódnak.elhatározásunk szerint . a szellős lombozat kialakítására jobban ügyeljünk. A hajtásigazítás. A másik oldalon az ugarcsapból kinőtt fölső vesszőt szálvesszőre. A következő évben a szálveszszőt az ellenkező oldalon neveljük ki.mint a magasművelési módok általában . ezt viszont jobb minőségű terméssel ellensúlyozzák. Középmagas művelésmódok zöldmunkái. azaz a hajtások huzalpárok közé rendezése minden esetben szükséges. illetve megteremthetők (bő tápanyagellátással.vagy kétrügyes csapra vágjuk. az ültetvény jól kézben tartható. Nevelhetünk egytörzsű kétkarú vagy kéttörzsű kétkarú tőkéket is.távolítsuk el (vakítsuk ki) éles késsel. az alsót biztosítócsapra metsszük. Hátránya. Az alakító metszés az alacsony Guyotművelésű tőke esetében a bakművelésűéhöz hasonlít (72. Az alacsony és középmagas kordon. Sík vidéken. Egyrészt mert igen alkalmas a gépesítésre. Elsősorban a dombvidékeken honos. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzal fölött 20-30 centiméterre cson- kázzuk. Ideális tenyészkörülmények között a tőkék a nagyobb tenyészterületen szépen teremnek. azaz kedvezőtlen a lombsátor belsejének megvilágítása. Kézimunkaigénye. így az Alföldön a fagyveszély nagy kockázatot jelent minden magasművelési mód esetében. azután majd ismét azonos oldalra kerül. A tőke 120-130 centiméteres függőleges törzsből és 120 centiméteres vízszintes karból áll. hogy végleges megoldást itt is csak a fagynak ellenálló szőlőfajták telepítése ad. A Moser-féle magasművelés . Alakításkor a függőleges törzsnek meghagyott vessző oldalrügyeit . alatta egy-egy ugarcsappal. és a szőlő számára az ideális tenyészkörülmények adottak. másrészt mert lényegesen kevesebb kézi munkát igényel. ahol a fagy nem. A szálvesszőt vízszintesre kötözzük. kialakításuk. vagy kevésbé veszélyeztet. A szaporítóanyagot az első évben rövidre (egy vagy két rügyre) metsszük. hogy a szálvessző helyzetét évente váltogatjuk. az alsót kétrügyes ugarcsapra vágjuk.ezekből válasszunk. hogy azokon a termőalapok 20 (esetleg 25) centiméter távolságra legyenek. Az alatta hagyott biztosítócsap fölső vesszőjét tőből lemetszszük. fenntartásuk is bonyolultabb. Hajtásválogatásra elsősorban az alakító metszés során van szükség. fagytűrő fajták telepítése igazán biztonságos ilyen művelésben. (Ha nincs szükségünk rájuk. amikor a tőke mindkét szarván minden évben egy-egy szálvesszőt hagyunk. A termőkori metszés során a tőke egyik szarván egy kétrügyes ugarcsapot.a szőlő kúszónövény-természetének az eddigieknél jobban megfelel. és gazdasági előnyük sincs. Megfelelő növedék mellett a következő évben már . Napjainkban már számottevő választék áll rendelkezésre a fagytűrő fajtákból . amelyeket télen lehúzunk. mint a többi átmeneti művelésmódé. mint az eddig ismertetett művelésmódok. illetve a 40-50 centiméteres törzset.kialakíthatjuk a 20-30. így a metszést úgy folytatjuk. az alsót egy. ábra). hogy a Guyot-művelésű tőkék valamivel igényesebbek a termőhely (elsősorban a talaj) iránt. © 97 o . Lehetőleg rögzítsük is ezeket a huzalhoz. Ismeretes az úgynevezett kettős Guyotművelés is. E rövid csapból egy vagy két vesszőt nevelünk. illetve Guyot-művelés tartozik ide.) Előnyei és hátrányai ugyanazok. a fölső vesszőt tőből eltávolítjuk. zöldmunkája is lényegesen kevesebb. A következő tavaszon a letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. Némi különbség.) Ezúttal is hangsúlyozzuk. Ilyen területeken csak a télálló. így a fagy csapot évente fönntartjuk. amelyekből majd a rövid szarvakat (a termőalapot) alakítjuk. a másikon pedig egy szálvesszőt hagyunk.amelyekre nem lesz szükségünk . a karok kinevelése idején. Fagyveszélyes vidéken célszerű lehet a takarható fagycsap (rövid csap) fenntartása a tőke alsó részén. MOSER-FÉLE MAGASMŰVELÉS A legelterjedtebb szélessoros tőkeművelésmód hazánkban. alatta egy kétrügyes biztosítócsapot (rövid csapot). Ezekkel leválthatjuk a fagykárt szenvedett tőkét. telepítéskori mélyforgatással). A negyedik esztendőtől a csereken szálveszszős váltómetszést folytatunk. hogy lombozata önárnyékoló.

akkor az egyik vesszőt a törzs magasságá- ban vágjuk vissza.egy vagy két rügyre metsszük.15-20 centiméteres korukban . A leendő törzset 20-30 centiméterenként kössük a karóhoz. ha azok a 15-20 centimétert elérték. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D). tőből távolítsuk el. A rügyekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. ABRA A Moser-féle magasművelésű tőke kialakítása. Az ültetvényanyagot a telepítés évében fejlettségtől függően . a másikat eltávolítjuk (C).Az alakító metszéssel nagyon gondosan kell a törzset kinevelni. amelyen a jövő esztendőtől váltómetszést folytatunk (E) O 98 O . amelyek a tenyészidő végére a 2-2. (Vagy az első tenyészidőben kettő-négy levélre kurtítsuk vissza. mert a termés súlya alatt elgörbül. A 120 centiméteres kart ne neveljük ki egyszerre. Az alakítás első évében 60. Ez csak karós támasz és huzalos támberendezés mellett lehetséges. és nem csonkázzuk. A kétrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszők közül (A) az alsót tőből eltávolítjuk. A karokat mindig azonos irányba vezessük. ha legalább az egyik vessző 180-200 centiméteren is eléri a ceruzavastagságot. a többit . és ebből a törzset meg a kar felét kialakítjuk.5 métert is elérhetik. A következő évben meghosszabbítjuk a kart. Közülük a legkedvezőbb helyzetűt kiválasztva neveljük majd ki . mert így tudjuk a legjobban kihasznál- 73. Ezeket már karó.a kart. A többi fölösleges. akkor a legfölső világos rügyeiből három hajtást hagyjunk. illetve huzal mellett vezetjük. ezeket tőből távolítsuk el. majd a következő esztendőben ismét 60 centiméterrel gyarapítsuk. Ha ezt a vastagságot csak 120-140 centiméterig érik el.tőből távolítsuk el. a fölsőt két rügyre metsszük (B). A következő tavaszon.két lépésben . és belóg a sorközbe C73• ábra). A függőleges törzsből kinövő hajtásokat. elkezdhetjük a törzs és a kar felének (130+60) kialakítását.) Ha a vesszők egyikét 120-130 centiméteres magasságban vágtuk vissza. a másikat tőből távolítsuk el vagy metsszük rövid csapra (fagycsapra). E rügyekből egy vagy két esztendő alatt két erőteljes hajtást nevelünk.

amelyet a kartartó huzal alatt 50 centiméterrel feszítünk ki. Ezek mellett más termőrészt (például hosszú csapokat) azért még hagyhatunk. A termőkori metszést a karon egymástól 20-25 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. A hosszúcsapos metszésű tőkéken is a zöldmunkák csökkentésére törekszünk. A csonkázás is mérsékelt legyen. (A hagyományos Moser-művelés esetén két huzalpár fut a kartartó huzal fölött.) Jellemzője. A Moser-féle magas müvelés zöldmunkái. A leggyengébbek az alsó huzalpárt sem érik el. ami növeli a bogyók cukortartalmát. ezt lengő szálvesszős művelésnek nevezik. hátránya viszont. és csak azután hajolnak ki oldalra. ERNYŐ. így például metszéskor egyszerűbb kiszedni a levágott vesszőket a huzalpár közül. a szél kevésbé kuszálhatja össze a hajtásokat és nem törheti ki a szálvesszőt. (A magasabban fekvő termőfelület esetében kisebb az elfagyás veszélye. ha szabályosan hajlítjuk. a belőlük kinövő hajtások kevésbé érnek el a földig. A tenyészkörülményeknek és a fajtának megfelelően hosszúcsapos.ni a rendelkezésre álló teret (kialakítani a lehető leggazdaságosabb. rögzítsük a szálveszszőt. A legerősebben fejlettek elérik a fölső huzalpárt. Ezáltal még jobb lesz a tőke belsejének megvilágítása. A szálvesszők lekötözése viszont nem hagyható el. hogy a törzs illetve a kar 150 centiméter magas. Mivel a szálvesszők magasabbról indulnak. Ha szabadon hagyják. hogy a saját súlyától lehajló hajtástömeg széthúzza a lombozatot. részben ebbe kapaszkodva kúsznak. a termőrészek és az ugarok jól elkülöníthetők. MAGASÍTOTT MOSERMŰVELÉS A hagyományos Moser-művelés változata. A két szálvessző azonban nem minden esetben ad © 99 o .VAGY ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS A kétszálvesszős Guyot-műveléssel rokon. A középerős és merevebb hajtások túlnövik az alsó huzalpárt. különösen a fagyveszélyes alföldi területeken. vagy kikötik. hogy elmarad a szálvessző lekötözésének munkája.) E változat előnye. tenyészterülete és minden egyéb tulajdonsága. amely egyre inkább terjed. Keskeny lombfala miatt a lombozat megvilágítottsága jobb. Előnye még. Ezzel együtt csökken a rothadás veszélye. A hagyományos Moser-féle művelésmód esetében a hajtások három szintben helyezkednek el. amely fölött 40 centiméterrel csak egy huzalpár van a támberendezésen. némelykor a hajtásválogatás. de akkor is csak nagyon mértéktartóan. A tőkealakítás éveiben a már törzsnek meghagyott vesszőn (vagy már idősebb részen) keletkezett hajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen távolítsuk el. illetve igénye a hagyományos Moser-műveléssel azonos. Félszálvesszővel és szálvesszővel szellősebbé tehetjük a tőke lombozatát. Igazításkor a hajtásokat fejlettségüktől függően vezessük a huzalpárok közé. (Természetesen csak akkor. mert ezek nem törhetnek le a lehajlítás alkalmával amikor a segédhuzalhoz kötjük. hanem a kifejezetten erre a célra kihúzott segédhuzalon. Metszése igen egyszerű. félszálvesszős vagy szálvesszős váltómetszést alkalmazzunk. A szálvesszős metszésű Moser-művelés esetében a szálvesszőket vagy szabadon hagyják. és ne is a kartartó huzalon. Ennek előnye. mint a Moser-féle művelésben. ami jobb fényviszonyokat teremt. Az esetleges fagykárral számolva a kar tövében is fenntarthatunk egy biztosító rövid csapot. hogy a szél így könnyebben összekuszálhatja az egész lombozatot. sőt ki is törheti a szálvesszőt. és az ültetvény is így mutat rendezett képet. hogy könnyebben kezelhető. Természetesen mindkét változat esetében szükséges a rendszeres hajtásigazítás illetve a mértéktartó csonkázás.) A magasított Moser-művelés támberendezése. A nagyon erőteljes hajtásoknak is csak a harmadát távolítsuk el. mint a földhöz közelebb. Termő tőkék hajtásválogatása csak túlságosan buja növekedés esetén lehet indokolt. De ne a huzalpárok valamelyikén. Ha módunkban áll. Szálvesszőnek valót egyébként a lefelé növő vesszők közül válasszunk. részben a sorközökbe lógnak. ahol nagyobb a fagy károsítása. legjobb termőfelületet).

Támberendezése. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük. Az ötödik évben mindkét oldalon szálvesszőket hagyunk. Az alakító metszést az első két esztendőben a Moser-féle műveléséhez hasonlóan végezzük. Az ötödik évben már mindkét oldalon szálvesszőt hagyunk. A következő tavaszon a két vessző egyikét szálvesszőre. ábra). illetve szálvesszőt a törzs mindkét oldalán. de a kartartó huzal alatti segédhuzal feltétlen tartozéka e művelésmódnak. A termőkori metszést a továbbiakban a szálvesszős váltócsapos metszés szabályai szerint végezzük. A meghagyott vesszőt a harmadik évben metsszük törzsmagasságba. tenyészterülete és törzsmagassága a magasított Moser-féle művelésével megegyezik. az alsókat 15-20 centiméteres korukban eltávolítjuk.elegendő terhelést. A negyedik esztendő tavaszán a meghagyott hajtásokból lett vesszők egyikét szálvesszőre. azaz az ennek megfelelő vesszőt 140-150 centiméterre visszavágjuk (74. A zöldmunkák sorában első a szálveszszők lekötözése az alsó segédhuzalhoz. E fölött az immár kétéves részt eltávolítjuk (C) © 100 o . A tenyészidőben a kartartó huzal fölötti haj- Az ernyőművelésű tőke alakítása a harmadik évtől. Elsősorban a középnagy fürtű fajták termesztésére ajánlott. amelyet leívelünk. és ebből neveljük ki évről évre az újabb ugarcsapot. A tavalyi szálvessző oldalán az ugarcsapot a letermett szálvessző tövén hagyjuk szálvesszőnek. Az ugarcsapot mindig a szálvessző tövén hagyjuk meg. Ezt tavasszal még rügyfakadás előtt végezzük. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük (B). A tenyészidőben a két fölső hajtást érintetlenül hagyjuk. a két fölső hajtást érintetlenül hagyva vezetjük (A). A törzset a harmadik évben alakítjuk ki.

összefonódnak. Az egyesfüggöny-művelés zöldmunkájának javát a hajtásigazítás teszi ki. a tápanyagban gazdag talajon pedig a lehajló. A hajtások közül a támberendezés fölé növőket. A szálvesszőt lehetőleg a lombozat külső részén képződött vesszőkből válasszuk. ábra).kettőnégy. Az idősebb karrészen már két szálvesszőt hagyunk (B) © 101 o . ha a sorok az uralkodó szél irányára merőlegesen állnak. Ezért a tenyészidőben legalább kétszer szét kell válogatnunk. Nagy gondot jelent. A rövid csapból fejlődő vesszők a lombozat és a termés terhe alatt függönyszerüen lehajlanak (AJ. nem elégséges csak egyszerűen a huzalhoz kötözni. buja lombozat erősen árnyékolja önmagát. A lombsátor összekuszálódásával ettől függetlenül is számolni kell. mivel a vesszők nem kapaszkodhatnak a fölső huzalokba. hogy a lombozat és a termés súlyát is elsősorban a kar.tásokat a huzalpárok közé igazítjuk. és a karhosszabbító vesszőt a végleges (120 centiméteres) hosszban visszametsszük. EGYESFUGGONY-MUVELES Sajátossága és előnye az egyetlen huzalból álló támberendezés (a tőketámasz mellett). illetve lefelé ívelnek. amelyek itt szabadon állnak és kifelé. legföljebb teljes hosszuk harmadát távolítva el.erősségétől függően . A termőalapokon szálvesszős váltómetszést folytassunk. illetve a termés súlya alatt lehajlik. és úgy kössük meg. ezért a saját. a sorközbe lógókat és a földre hajlókat csonkázzuk. Ebből az is következik. A termőrész és az ugar nem különül el. A termőkori metszés alkalmával a termő tőkét . E művelésmódot elsősorban a szálvesszős metszést igénylő. A törzsön fejlődött hajtásokat 15-20 centiméteres állapotukban rendszeresen kitörjük. arányosan elosztott szálvesszővel és ugyanannyi ugarcsappal terheljük (75. az alattuk lévők szabadon lógnak. különben a termés súlya alatt leszakadhat. illetve a huzal viseli. Törzsmagassága 160 centiméter. Mivel a lombozatnak támasza nincs. Hogy a lombsátor több fényt kapjon. Az alakító metszés a Moser-művelésű tőkééhez hasonló. A hajtások általában keresztül-kasul nőnek. meg kell fésülnünk a lombozatot. hanem a karnak való vesszőt rá is kell arra tekerni. mert akkor a lombozat egy oldalra dől. A negyedik évben neveljük tovább a kart. amely a metszést is megkönnyíti. A karnak való vesszőt azonban kétszer tekerjük át a huzalon. A hajtásválogatás különösen erős hajtásnövekedés esetén szükséges. hogy a kar a nagy teher alatt le ne szakadjon. Az egyesfüggöny-művelésű tőke formája megegyezik a magasított Moser-féle magasművelésűével. mert azok érettebbek. ritka lombozatú fajtákra ajánljuk. 75. ABRA Az egyesfüggöny-művelésű tőke alakítása a harmadik évtől A tőkén a törzset és a kar felét már kialakítottuk. Különbség csak a szálvesszők helyzetében van. Ezért.

akkor először csak az egyik oldalon alakítunk kart. A legalsó emelet a talajfelszíntől legalább 60 centiméterre legyen. A Thomery-lugas mindegyik tőkéje kétkarú (egyemeletes) kordon. zárt lugasok erősen árnyékolják önmagukat. Ha gyengébb a tőke. Egyegy kar 120 centiméter. Fontos az is. amelyen a törzsek. A termőkori metszést a tőkék karjain egymástól 20 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. A harmadik emelet kialakítása és fenntartása már nehézkes is.) Miután a lugasoknak nagy a termőfelülete. A tőkét egy függőleges törzs alkotja. Ennél hosszabbat nem célszerű nevelnünk. A meghagyottakat. tehát visszavágjuk az első elágazás (az első emelet) magasságában. Az alsó és felső emeletet adó tőkék váltakozva helyezkednek el. mert fölkopaszodnak.) A Thomery-lugas könnyebben és gyorsabban kialakítható. csonkázzuk. Az alsó vesszőt tőből eltávolítjuk. (A szakszerűen kinevelt lugas lombtalanul is díszít. a többit eltávolítjuk. A harmadik év tavaszán a fölső vesszőből már törzset nevelünk. Ennél kevesebb lehet. mert különben hamarabb fölkopaszodik. ha túlságosan hosszúra nőttek. hogy a karokat (emeleteket) legalább 90 centiméterre alakítsuk ki egymástól. A kétemeletes változat esetében minden második.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. vízszintes karú lugas. illetve építménynek a jellegéhez. Alakításkor az első két évben rövid csapra metsszük a szőlőt. amelyből két irányban is két (vagy három) emeleten karok ágaznak el. Egy év elteltével az első (alsó) ágemeleten kineveljük a teljes karhosszúságot.rövid csapra metsszük. vízszintes karú lugas igen tetszetős.vagy fagycsapot a kialakítás ideje alatt fenntartjuk. Ezeken .) A hajtásválogatás során a törzs legfölső két (vagy három) hajtását meghagyva a második emelet karjainak kialakítását kezdjük el (illetve a harmadik emelet törzsét). A legfölső a törzs folytatását szolgálja. illetve díszítés is. hanem árnyas. igazodva annak az épületnek.vagy hosszúcsapos metszésben részesítsük.a tőke erőnlététől és a fajtától függően . LUGASOK Többféle művelésmódot egyesítenek. különben túlságosan zsúfolt lesz a tőke. hogy a lugastőkék egymástól való legnagyobb távolsága is 240 centiméter. védett pihenőhely kialakítása. Rendeltetésük nemcsak a terméshozás (sokan csemegeszőlőt termesztenek ebben a formában). Az emeletek között 90 centiméteres távolságot hagyjunk. A következő tavaszon a függőleges veszszőt a második emelet magasságában vágjuk vissza.ami célszerűbb . hogy a sátorszerűen kialakított. az alsó karnak való vesszőket pedig a törzstől 60-60 centiméterre. A törzsön lévő többi hajtást 15-20 centiméteres korában távolítsuk el. (Egyszerre ennél hosszabb vesszőrészt ne hagyjunk karnak. Kétemeletes lugasrendszert célszerű ebben a formában is kialakítanunk.) Alakjuk szerint leggyakrabban falat vagy tetőt (sátort) alkotnak. nagy termőfelülete van. Ezeket a támberendezés mellett vezetjük és nem csonkázzuk. A törzsnek meghagyott vesszőn lévő fölső három hajtást meghagyjuk. elsősorban azonban a kordonművelés jegyei jellemzik. ábra). Előnye még az előbbihez képest. Legcélszerűbb a kétemeletes forma. O 102 O . amelyhez tartoznak. és ezt a biztosító. vagy .csonkázni is kell (legföljebb kétszer a tenyészidőben).rövid. a háromemeletesnél pedig minden harmadik tőke karjai kerülnek azonos magasságba. és a legalsó karok már könynyen elcsökevényesedhetnek. mint a többemeletes. hosszúcsapnál jobban nem terhelhetjük. Az emeletes. Alkalmanként legföljebb a hajtás harmadát távolítsuk el. ezért rövid. hogy a fölsőbb emeletek csúcsi uralma (polaritása) nem érvényesül az alsók rovására. illetve a karok magassága (emeletenként) változó. hogy a hajtáson a legfölső fürt fölött legalább 6-8 kifejlett lomblevél maradjon. Ebből következik. ellenben az összevissza metszett tőkék lehangoló látványt nyújtanak. (Miután a lugasnak sok termőalapja. ami növeli a fertőzés veszélyét illetve csökkenti a bogyók cukortartalmát. A fölső (második) ágemeleten a félkar hosszúságra (60 centiméterre) metsszük vissza a vízszintes vesszőket. és hosszú időt vesz igénybe (76. legföljebb csak a támberendezés ad némi formát az egésznek. Kialakítása kissé bonyolult. (Megjegyzendő azonban. a másik kettőből az első emelet karjait alakítjuk majd. A visszacsípés mértékét meghatározhatjuk úgy is.

Váltott karú lugas egy törzzsel és két karral (redélylugas) (B). ÁBRA Lugasformák. Kétszintes Thomery-lugas egytörzsű kétkarú tőkéből (C) © 103 o . vízszintes karú lugas egy törzzsel és négy karral (A).76. Kétemeletes.

illetve ikertőkés telepítésben .A tőkék távolságát ez esetben is a karok hossza határozza meg. a következő esztendő tavaszán két rügyre metsszük. folyamatosan kötözzük a tőketámaszhoz. akkor ki kell vezetnünk őket a kartartó huzalokra. különben eltörik vagy leszakad a termés súlya alatt. A törzs magassága 150 centiméter. A hajtásokat 20-30 centiméterenként. egyenként 120 centiméteres karok foglalnak helyet. A 120 centiméteres félkar esetében egy tőke teljes karhossza 240 centiméter. kéttörzsű és kétkarú. Mint az egyesfüggöny-művelésnél. Amikor elérték a törzs magasságát (a karó tetejét). hogy a karnak szánt hajtást többször tekerjük rá a kartartó huzalra. ezért jelentősége egyre csökken. mint az eddig megismert művelésmódok esetében. A termőkori metszés módja és feltétele a többemeletes. ÁBRA [ KETTŐSFÜGGÖNY. egymás fölött pedig 90 centiméterre neveljük. Mivel a kivezetés helyzetében a hajtások igen sérülékenyek (eltörhetnek). Fontos. mint más művelésmódoké.az eddigi tőkeformáknál többet és jobbat teremhet. a karó teteje és a kartartó huzalpár között feszítsünk ki erős zsineget vagy sodrott rafiát.) A hajtásokat e mellett és ehhez kötözve vezessük ki a kartartó huzalokra. ezért a bajt elkerülendő. egymással párhuzamosan futó lombfalban. Kialakítása ugyan több munkával jár. azaz két síkban. hanem a hajtásvezetés irányára kissé ferdén álljon. Az alakító metszést az emeletes vízszintes karú lugas kinevelésének elvei szerint végezzük. A karokat a talajtól 60. oldalra kivezető karok fölfelé. Az ültetésianyagot a telepítéskor egy rügyre. Jellemzője. Mindezek alapján a kettősfüggöny-művelésű tőke . ábra). A kartartó huzalokon az egymással ellentétes irányban vezetett. A két kar közötti távolság 120-140 centiméter. hogy a magas törzsön lévő karok sajátos helyzete révén a lombozat nem egy síkban (egy lombfalat alkotva) helyezkedik el. E tőkeforma igen megfelel a szőlő kúszónövény természetének. Tőkeformájának lehetnek egytörzsű és kétkarú. amelyekből a karokat ugyanúgy neveljük ki. vízszintes karú lugaséval azonos. fenntartása viszont könnyebb.egytörzsű és egykarú változatai. Valamennyi törzs csúcsán két hajtást hagyjunk. Az alakító metszést alkalmával az egytörzsű és kétkarú tőke kinevelését ismertetjük (78. mint a vízszintes kordon esetében. hanem két. A harmadik év tavaszán az O 104 O . amelyből a 60-70 centiméteres. A hajtások oldalhajtásait 4-6 levélre kurtítsuk vissza.(GDC-) MŰVELÉS Ez az úgynevezett kétsíkú művelés legelterjedtebb változata.elvileg . A tőke állapotától és a fajtától függően a termőalapokon rövid. Támberendezése és tőkeformája az eddig megismertekétől jelentősen eltér. hogy a kivezető karrész ne legyen merőleges a huzalra. (A kivezetést megkönnyíti. 77. A törzsnek alkalmas (a visszavágás magasságában legalább 8 milliméter átmérőjű) vesszőt az elágazás magasságáig metsszük vissza. ez esetben is fontos. ha a kivezetőhuzalt már rügyfakadás előtt vagy rögtön azután kikötjük. A képződött két hajtást nem csonkázzuk.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. hanem támasz mellett neveljük. ábra). a kartartó huzalpár magasságába (160-180 centimé- ter) emelkednek. Ennek megfelelően a kétemeletes Thomery-lugas tőkéit egymástól 120 centiméterre ültessük. A huzalokon arra rátekerve (és úgy kötözve) vigyük tovább. A gyakorlatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. a lombozat ilyen megosztottsága pedig az eddigieknél jobb fényviszonyokat eredményez (77.

a másik. (B). ÁBRA A GDC-művelésű tőke kialakítása. A törzs csúcsából képződött erőteljes hajtásból a másik kart neveljük (DJ. Az ültetésianyagot telepítéskor egy (A).a jövendő termőalapokat alakítva .rövid csapokat hagyunk (EJ. A harmadik tavaszon a törzs és az egyik karfelét kialakítottuk. Az idősebb karrészen már. gyengébb vesszőt tőből eltávolítjuk (C). a következő év tavaszán két rügyre metsszük.\ 78. Az ötödik tavaszra kialakul mindkét kar teljes hosszában (EJ. a tavalyi rövid csapokon pedig hosszúcsapos váltómetszést folytatutik (GJ @ 105 © . A tenyészidőben a már meglévő kart meghosszabbítva neveljük tovább. Az előtörő hajtások közül az erőteljesebből már törzset és kart is nevelünk a tenyészidőben. A következő tavaszra már az egyik kar teljes egészében. a másik felerészben kialakult.

ne akaszkodjanak össze. akkor erre nem kerül sor. hogy a két kar közötti tér szabadon maradjon. A termőkorú tőkéken . Arra következetesen figyeljünk. A tenyészidőben arra kell ügyelnünk. ezeket rügy vagy zsenge állapotukban távolítsuk el. ami által a termőrészek csüngő. másrészt a tőke termőfelülete is nagyobb (kétszerese a Moser-féle magasművelésűének). A teljes karon kétrügyes rövidcsapos metszéssel megkezdjük a termőalapok kialakítását (egymástól 20 centiméterre). A befelé növőket úgy csípjük vissza. Kivétel csupán a kar meghosszabbítását szolgáló hosszú vesszőrész a tőkén. Erre az elvirágzás után egy hónappal kerítsünk sort. így a hosszú metszéssel könynyen túlterhelhetjük a tőkét (79. A huzalon már az előzővel ellentétes oldalon vezetjük tovább.már 60 centiméteres félkart is meghagyhatunk. mert a jobb megvilágítottság folytán az alsó rügyek termékenyebbek. emellett sűrűn állnak. A művelésmódból következően a hajtások. mint a többi művelésmódban.hosszúcsapos vagy félszálvesszős váltómetszést végezzünk. a tőke erőnlététől függően . ábra). A karon (pontosabban a félkaron) meghagyjuk a hajtásokat. többször gondosan a huzalra tekerve. Az ötödik év tavaszára a másik kar is teljes hosszában kialakul. illetve a vesszők a termés súlya alatt leívelnek. O 106 O . sem a már kialakított kivezetőkaron nincs szükségünk több hajtásra. a másikat csak félkar hosszúságban. ha metszéskor kifelé. A másik (gyengébb) vesszőt tőből eltávolítjuk. E hajtáson kívül sem a törzsön. A kettősfüggönyművelésű tőke törzsén és a kivezetőkarokon ne hagyjunk hajtásokat. és a kar csúcsából a karhosszabbító hajtást a huzalra tekerve visszük tovább. A nyár folyamán tartsuk szemmel a befelé irányuló hajtásokat. hogy a két párhuzamos kar közötti hajtások ne erősödjenek meg. A határozottan befelé növő hajtásokat már 2-3 centiméteres korukban kidörzsölhetjük. sőt . hogy alsó végük a földtől 60 centiméterre legyen. Ha a hajtások túlságosan erőteljesek.ha fejlettsége lehetővé teszi . A termőkorban lévő kettőfüggönyművelésben nevelt tőkéket rövidebbre kell metszeni. akkor csonkázzunk.erőteljesebb vesszőből törzset. A tenyészidőben a kétéves törzs csúcsán fejlődő hajtásból neveljük ki a másik kart.a fajtától. A kettősfüggöny-művelés zöldmunkaigényét nagyban csökkenthetjük. hogy a meghagyott termőrészek mindig kifelé (a törzstől el) álljanak. Mivel a GDC-művelésben a hajtások általában gyengébben növekednek. és szétfésülésük sem mérsékli már a belső árnyékolást. Ezt nem csonkázzuk. Ezért metszéskor ügyeljünk. ezért ezeket rügy vagy zsenge hajtás állapotukban távolítsuk el. és ugyanúgy vezetjük ki a kartartó huzalra. azon is megkezdjük a termőalapok képzését. Ha következetesen kifelé metszünk. E fölött viszszametsszük. ezért a kezelésük is könnyebb. A negyedik tavaszon a korábban indított kart teljesen (120 centiméterre) kineveljük. Ennél jobban azonban ne vágjuk vissza a lombfüggönyök hajtásait. függöny jelleget öltenek (kettős függöny). különben a függönyoldalak leárnyékolódnak. a sorköz irányába néző termőrészeket hagyunk. hogy a legfölső fürt fölött 4-5 kifejlett lomblevél maradjon. mint az első kart. A lefelé csüngő hajtásokat úgy csonkázzuk. és az öszszeakaszkodókat válasszuk (fésüljük) szét. mint általában a többi művelésmódban. vagy kétrügyes biztosítócsapra (fagycsapra) vágjuk. Egyrészt. A túlterhelés veszélye miatt az alakítás éveiben is csak rövid csapot hagyjunk.

A tőke törzse méreteiben és formájában a GDC-művelésűvel megegyezik. és végük a tartóhuzalokon rögzített. ezért a karok közötti belső tér méteres szálvesszőt hagyunk. A termőkori metszést a kivezető karok végén lévő termőalapokon folytatjuk. a a hajtások szétfésülésével is szellősen és kivezetőkar végén lévő termőalapon szálvesszős napfényesen tartható. A kétszálvesszős változatot elsősorban a soványabb talajra és az apróbb fürtű fajtákra ajánljuk. Alakító metszése a tőkeforma kineveléséig megegyezik a GDC-művelésű tőkéével. O 107 O . Fajtától. azaz a hajtásokat zsenge korukban rendszeresen távolítsuk el. A következő tavaszon a kivezetőkarok Mivel a duplex művelésű tőkéken kevecsúcsán egy kétrügyes ugarcsapot és egy 120 centisebb a hajtás. termőhelyi adottságoktól függően kétszálvesszős vagy négy félszálvesszős változatás alakíthatjuk ki (80. Itt. A továbbiakban itt. Ebből két kivezetőkar indul. hogy a kordonkarok -) 80. ábra). A földre csüngő hajváltómetszést folytatunk (B) tásokat ez esetben is csonkázzuk. a szálvesszőkből pedig egyenként 120 centiméternyit hagyunk (A). A GDCtől abban különbözik.A törzset és a kivezetőkarokat tartsuk tisztán. Egy termőalapon egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt hagyjunk és minden esetben egy ugarcsapot (81. ábra). A törzs csúcsán meghagyott két vesszőből kineveljük a kivezetőkarokat. kialakítása a harmadik évtől. a kivezetőkar két végén van egy-egy termőalap. ÁBRA [• helyett az azonos formájú tőkén évente nevelt szálvesszőt (félszálvesszőt) tartunk fenn. DUPLEX MŰVELÉS A kétsíkú művelés egyik változata.

a termés mennyiségére és minőségére. Az alulról (gyökértörzsből) előtörő hajtásokat (vesszőket) tőből távolítsuk el az alany és a gyökeres európai szőlővessző esetében egyaránt (A). Oltványok alanyából előtörő hajtások eltávolítása. hogy rosszul rügytelenítették (nem vakították ki) őket. de rendszeresen kell őket végezni. mert hatással vannak a tőke erőnléti állapotára. amely a talajfel- Kiegészítő munkák. amelyek nagy munkát általában nem jelentenek. Az ép rügyből hajtás fejlődik. A harmatgyökér-képződést az oltvány (az oltási hely) magas ültetésével előzhetjük meg (C) 0 108 © . A talajjal takart nemesből fejlődő harmatgyökereket ugyancsak tőből vágjuk ki (B).KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK A tőke művelése során adódnak olyan feladatok. Kötött talajra telepített oltványok esetében előfordul.

sőt el is pusztulhat. akkor a gyökérnyak kibontása után távolítsuk el tőből a harmatgyökeret (évente rendszeresen!). Az elöregedett tőkefej leváltására azonban fölhasználhatjuk az ilyen hajtásokat. mégpedig úgy. A harmatgyökerezés. O 109 O . Gyökeres európai szőlők alulról előtörő hajtásainak eltávolítása. megerősödésüket rendszeresen akadályozzuk meg. gyökeres európai vesszőből nevelt szőlőben. különben a tőke elsöprűsödik. Termőkorú tőkék esetében ezeket az alanyhajtásokhoz hasonló okból és hasonló módon rendszeresen el kell távolitanunk. A törzsekből előtörő fattyúhajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen ki kell csípni. Homoktalajon a saját gyökerű szőlők gyökérnyaka alatt szintén képződnek harmatgyökerek. Ha azonban törzset nevelünk (törzset. ezért a gyökértörzsből gyakran törnek elő . Ha ezek megerősödnek. Más esetben. különösen az alacsonyművelésű tőkéken gyakori a nyakhajtások megjelenése (a csicskurásodás). saját gyökerű szőlők ültetvényanyagát nem rügytelenítik.színre tör és megerősödik. Érintetlenül hagyva később le is gyökeresedik. a nemes idővel önálló életet él. ezzel elágazásra serkentjük őket. ha a nemes a talajjal érintkezhet. Ezeket zsenge hajtáskorukban el kell távolítanunk. A harmatgyökerek eltávolítását az alulról előtörő hajtások (vesszők) kimetszésével célszerű összekapcsolnunk. mert ha csak a talajszinten metsszük el a hajtásokat. Ezek meghagyása ugyancsak kedvezőtlen a tőke fejlődésére. Ezáltal viszont mentesül az alany által nyújtott kedvező tulajdonságoktól. és mind erőteljesebben hajt. ha az alulról (a talajfelszín alól) tört elő. és lehetővé tesszük legyökerezésüket. a nyakhajtások eltávolítása. E célra egy-két erőteljes fejlődésűt meghagyunk.sokszor igen erőteljes hajtások. Homoktalajon. A nyáron újból előtörőket és megfásodókat a következő tavasszal metsszük le. legyengül. A harmatgyökerek képződését legegyszerűbben a magas ültetéssel akadályozhatjuk meg. A termőkort elérő alanyszőlő pedig élvezhetetlen terméssel „ajándékozza meg" a tulajdonost. A tőkenyakon képződött hajtások. Ennek következtében a nemes egyre inkább legyengül. A törzsből előtörő hajtások (vesszők) eltávolítása. akkor a legerősebb vesszőt kell meghagynunk a tőkén még akkor is. Az alanyból előtörő hajtásokat már a fejlődésük kezdetén távolítsuk el tőből (82. ezért kialakulásukat. Előzőleg bontsuk ki a tőkét. ábra). A filoxériának ellenálló homoktalajra telepített. „lelép" az alanyról. tőkét ifjítunk). hogy a szőlőoltvány oltási helye 10-15 centiméterrel legyen a talajfelszín fölött. így már a filoxéria is megtámadhatja. Az oltványszőlőn a talajjal érintkező nemesből fejlődnek a harmatgyökerek.

hiszen ugarnak való vessző az idősebb részből is képződhet. Elsősorban mégis a terhelésnek megfelelő termőrészeket hagyjuk meg. gyakorlati tapasztalatunknak. mert rügyeik kevésbé termékenyek. hogy a jó erőben lévő tőke terhelését ne több rövid termőrésszel. különben túlságosan zsúfolt és nehezebben kezelhető lesz a lombozat. Ekkor már az ép és károsodott rügyek aránya nyilvánvalóvá válik. és az ugarnak szánt erős vesszőt metsszük termőre. Ezután vegyük szemügyre az egyes termőalapokat. A metszést. Szálvesszőnek (félszálvesszőnek) a közepesen vastag. A túlságosan vastag (laza szövetű vesszők) sem termőrésznek (szálvesszőnek). Ha a fölső. és ennek megfelelően. részben vagy teljesen elpusztult világos rügyet találunk. Amennyiben a vizsgált rügyek fele. félszálvesszőt. A 6 milliméternél vékonyabbakat legföljebb egy rügyre metsszük. akkor a vizsgált tőkén termőrészenként átlagosan egy rüggyel növeljük a terhelést az egészséges (nem fagysérült) tőke terheléséhez mérten.vagy hosszúcsapot. hanem kevesebb hosszabbal (szálvesszővel. középerős növekedésű vessző a legalkalmasabb. Az egyes termőalapokon fölül mindig a termőrész (rövid csaptól a szálvesszőig). Ellenkező esetben a könnyezéskor kifolyó nedv a rügyekre csurogva befüllesztheti. A metszéssel következetesen védekezzünk a termőalapok fölnyurgulása (fölkopaszodása) ellen. Lehetőleg minden tőkén annyi ugart hagyjunk. zsenge hajtást könnyen kitörhetjük.NÉHÁNY TANÁCS A tőkéket legcélszerűbb tavasszal. alul pedig az ugarcsap helyezkedjen el. hogy a metszést megkönnyítsük. mert jobb. karhoz közelebbi) helyzetű vesszőkből válasszuk. illetve az ugar. Akkor járunk el helyesen. félszálvesszővel) növeljük. illetve a hozzá igazított terhelés alapján megállapítjuk a rügyszámot az egyes termőalapokra. A kordonművelésű tőkék esetében a metszést mindig a karok végétől kezdjük. Ezért az ilyen fagysérült tőkéről a nyilvánvalóan fölösleges (letermett) részeket már korábban távolítsuk el. amennyi a termőrész. Ennek megfelelően a tőke művelésmódja. Ebben fontos szerepe van saját megfigyelésünknek. sem törzsnek vagy karnak nem alkalmasak. elpusztíthatja azokat. Néhány vesszőnek a vessző középső részén álló világos rügyét éles késsel vágjuk át hosszában. az ennél vastagabbakat pedig hosszú csapra. Az élő rész (főrügy vagy mellékrügyek) borsózöld színű. A terhelést (a termőrészen. Visszametszéskor a legfölső rügy fölött legalább 3 centiméteres csonk maradjon. a 6-8 millimétereseket két rügyre. azaz a meghagyott világos rügyek számának megállapítására végezzünk a metszést előtt rügyvizsgálatot. Fontos. másrészt alakításkor. hogy a metszlap ne a rügyek síkjára lejtsen. várjuk meg a metszéssel a rügyfakadást. azok vesszőhozamát és az esetleges ifjítás szükségességét. Metszéskor először mindig a letermett részeket (rövid. illetve terhelést mindig a tőke erőnléti állapotához igazítsuk. A terhelés. vagy több mint fele sérült vagy elpusztult. ©110® . kötözéskor könnyen kitörhetnek. Ezért a termőrészeket.és biztosítócsapokat az alsóbb (a törzshöz. Ha tíz vesszőn három-négy. A vesszőt mindig ferde metszlappal vágjuk vissza úgy. mert a már kipattant rügyet. illetve a termőalapon lévő világos rügyek számát) a ténylegesen kihajtott rügyek mennyisége alapján határozzuk meg. ha az esetleges karhosszabbításokat (ifjításokat) legelőször végezzük el. illetve az egész tőkére vonatkoztatva. A metszésre azonban nagyon ügyeljünk. a fagyott sötétbarna. és biztonságosabbá tegyük. szálvesszőt) távolítsuk el. tőből távolítsuk el. erőssége. illetve szálvesszőre hagyhatjuk. eredetileg termőnek (termőrésznek) hagyott vessző gyenge. A metszéshez a vesszők vastagsága is eligazítást ad. rügyfakadásig metszeni. arányosan terheljük. ha évről évre figyelemmel kísérjük az egyes tőkék vesszőhozamát.

a zsenge hajtásokat ronggyal vagy súrolókefével dörzsöljük le. beszáradt csonkokat is rendszeresen távolítsuk el. Mindig tiszta művelésmód kialakítására és fenntartására törekedjünk. A kötözés alkalmával ügyeljünk. hogy a vesszőt rügyfakadás előtt kötözzük le. Az áttekinthető. hogy az egyes tőkeművelések tiszta formája hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján alakult ki. szellős és napfényes tőkeforma legyen az ideálunk. illetve a terhelés megállapításához a telepített szőlőfajta legfontosabb tulajdonságainak ismeretére is szükségünk van.mert így elkerülhetjük. Az idősebb. beszáradjon. A törzs és a karok kötéseit évente. de legalább kétévente újítsuk meg. illetve a tőke teljesítőképességének csökkenéséhez vezetnek. A rügyeket éles késsel távolítsuk el (vakítsuk ki). egyszerű. Fogadjuk el. Ezek önkényes kombinálása vagy „megújítása" olyan. amelyek előbb-utóbb a művelésmód. nehogy mélyen bevágjanak a növénybe. előre nem látható bonyodalmakkal járhat. könnyen kezelhető. valamint a metszésmőd. A tőkeművelésmód helyes megválasztásához. vastag részek eltávolítása (ifjítása) után maradt nagy sebfelületet sebkezelő anyaggal kenjük be. különben az alsó rügyei nem fakadnak ki. mert akadályozzák annak anyagcsere-forgalmát. és jellemző tulajdonságuk csak így érvényesül. hogy a hozzá legközelebb eső világos rügy megsérüljön. Metszéskor az elhalt részeket. O 111 O .

amikor a kertekben. fejlődési sajátosságok bizonyos mértékű ismeretére szükség van. amelyekből többszázféle díszlik kertjeinkben is. a közönséges boróka. amelyeket évente legalább egy alkalommal nyesnünk kell. lombtalan állapotban a legfeltűnőbb. metszőollót soha nem látott. Nem célunk. O 115 O . A másik véglet is megfi- gyelhető: a szomorú látványt nyújtó. A rózsák. mint a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. A növénynemesítők a díszérték alapján sok-sok örökzöld és lombhullató fa. vagyis ahol elegendő fényt kapnak. díszítő termésűeknek pedig növelhetjük a terméshozamát. továbbá. Ám a növekedési. hogy mikor virágzik. illetve spirea. Ez télen.és alakváltozatai. valamint számos nagy díszértékű fás növény más földrészről. Ilyen például a gyertyán.és cserjefajtát választottak ki. Az örökzöldek többsége. tőből elágazó örökzöld és lombhullató fás növények visszavágását. A dísznövények metszését többnyire elhanyagoljuk. a liliomfákat (Magnólia). az erdőben is szépen nőnek a fák. elegendő 2-4 évenként beavatkozni. évente visszafagyó félcserjéket is ide soroljuk. kertbe ültethető növények kezelését tárgyaljuk. Példaként említjük a jegenyefenyőket (Abies). hogy növényfajok vagy -fajták szerint pontos receptet adjunk. a fagyai. akár a gyümölcsfákét. más éghajlatról származik. az ágvégeken elsűrűsödött. Végül a fenyők metszésének is szentelünk helyet. Talán a legismertebbek a díszcseresznyék. a szép. a sajátos ápolás miatt. A díszfákról szóló fejezetben a törzset és koronát nevelő. a japánbirset (Chaenomeles). megsérült. hogy erre a beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor. mint ahogyan például azt a kertben szeretnénk. Az elhanyagolt. ugyancsak önálló csoportot képeznek. ezek alapján tárgyaljuk az egyes növénycsoportok metszését. meghosszabbítjuk az életüket. az utcákon elöregedett.és aranyfabokrok. Metsszünk tehát. Kivétel a nyírott sövény és a kerti rózsák. Miért szükséges a dísznövényeket is metszenünk? . A lombhullató bokrok és díszfák alakító metszése általában 2-5 évig tart. külön fejezetben tárgyaljuk. Lám. serkentjük virágzásukat. elöregedett növények erőteljesebb visszavágásra. a díszalmák. utcai sorfának vagy parkba. Mit kell tudnunk a metszés előtt? Először is azt. embermagasságig csupasz. díszalmafát vagy tiszafát kell-e metszenünk. A cserjék többnyire csak szabad állásban vagy az erdő szélén virágoznak szépen. seprűszerűen felkopaszodott fákkal. Nincs szükség a pontos tudományos elnevezésre. bár azt már most megjegyezzük. évente kopaszra nyírt gömbakác és zöld juhar. Természetes körülmények között azonban sokkal hosszabb idő alatt és magasabb törzsön fejlesztenek a fák koronát. növekedési sajátosságaik folytán díszcserjék. nem is kell olyan rendszeresen metszeni őket. Metszéssel kedvünk szerint alakítjuk a növényeket. ifjításra szorulnak.kérdezhetjük joggal. pedig senki sem ápolja őket. de legalább azt tudjuk. erre nincs is lehetőség. a fenyők szín. amelyek alakjuk. A fákból és cserjékből egyaránt nevelhető sövények metszését. legföljebb 5-6 méter magasra növő. virágzási. A díszcserjék csoportjában ismertetjük a fáknál alacsonyabb. de mértékkel! A szabad gyökérrel (nem földlabdával) telepített fás növényeknek majd' mindegyikét vágjuk viszsza ültetéskor.díszfák es diszcserjek Fás szárú dísznövényeink nagy része erdeinkben honos fa vagy bokor. valamint a megszámlálhatatlanul sok rózsafajta. sok vesszőt fejlesztett bokrokkal találkozunk. Ezt követően már nem szükséges minden évben. A csak részben megfásodó. a korai juhar. virágoznak a bokrok. hogy milyen növényünk van (mi a neve). koronájától megfosztott. hogy fagyalt vagy nyáriorgonát. A visszavágás azonban a legtöbb dísznövény számára nem létszükséglet. mekkorára nő.

A földlabda sértetlenül őrzi meg a gyökérzet nagy részét. Ágaik legyenek teherbírók. Sokan ültetnek a házuk elé szépen díszlő fát. Ilyen helyen meghagyhatjuk természetes formájában. a fa maradjon egészséges. ©116® . hiányos lesz a koronájuk. berkenyéket. majd kezeljük a sebeket. Erős fagyban vagy zúzmarás időben ne nyúljunk a fához. Az erős csúcsrüggyel rendelkező fákat akkor sem vágjuk vissza. nagy gyakorlatot kíván. A faj. legkésőbb kora tavasszal vágjuk vissza. a berkenye (Sorbus). A díszfákat a nyugalmi időszakban. ha földlabda nélkül ültetjük. Metszés nélkül is szépen fejlődik a liliomfa (Magnólia). A kertben eltelepített fának az alakítás után ugyancsak kevés beavatkozásra van szüksége. a szárnyas dió (Pterocarya). ha helyesen választottunk a különböző magasságúra és szélességűre növő fajok közül. kisméretű kertben nincs helyük a nagyra növő hársaknak. a gyertyán (Carpinus). Ha visszavágjuk őket.TERMESZETES ALAKÚ FAK A kertnek a legfőbb ékessége lehet. koronájuk megfelelő magasságban alakuljon ki. a tölgy (Quercus). Hétvégi telken. platánoknak. Ugyancsak kerüljük a kevés elágazást és vastag vesszőket nevelő fák metszését. A visszavágás során ne hagyjunk csonkot.és fajtaválasztás hibáját a legszakszerűbb metszéssel sem javíthatjuk ki. elegendő tér áll rendelkezésére. az úttest fölé nyúló ágai sérülnek. az aljától ágasan vagy ferde. tápanyagban szegény. A kert fáit ne szabjuk egyformára. hogy az ültetés után megeredjenek. A fákat azért metsszük. Ilyen a vadgesztenye (Aesculus). a szömörce (Rhus). díszcseresznyéket. ne neveljünk belőlük „mintagyerekeket". a füstgázok és a téli sózás mérgezik. mert beszárad vagy különféle fertőzéseknek nyit kaput. visszavágni. eseüeg görbe törzzsel is. virágos kőrist vagy galagonyát. nyáraknak és tulipánfának. a kőris (Fraxinus). Ha nincs útban. E növények koronájából csak a sérült.ábra). beteg vesszőket vágjuk ki. akkor nem szükséges mindenáron nyesni. teljes pompájában kibontakozó fa. ezért az ilyen növényt már az ültetéskor se metsszük. Az ültetés és ápolás szakavatott kezet. nem zavarja a forgalmat. mert olyankor törékeny. Az utcai sorfák többsége rossz körülmények között él: talaja száraz. amint azt a bevezetőben írtuk. Ezek nehezen újulnak meg (83. arányos és szellős legyen. Ültessünk inkább kis koronájú díszalmákat. a bükk (Fagus). Metsszünk tehát rügyre vagy ággyűrűre. és a sebzésen keresztül a kambium is károsodhat. kényes növényeket földlabdával együtt ássák ki a faiskolában. az utcának életet ad a szabadon fejlődő. a nyír (Betula). letörnek. Ilyen például a szivarfa (Catalpa). AMIT NEM METSZÜNK A metszést nem tűrő. a dió Quglans).

Ennek éppen az ellenkezője igaz: metszéssel gyorsítjuk a megeredést és a kezdeti növekedést. Ennek legjobb eszköze az éles kacor vagy metszőolló. akár ki sem hajt („ülve" marad) . a víz. Az első teendőnk a gyökérzet visszavágása. A koronát ugyancsak az ültetés előtt vághatjuk vissza a legkényelmesebben. ezért a koronát erőteljesen vissza kell metszeni. csak későn ad árnyékot.ULTETESKOR A LEGFONTOSABB A faiskolai kitermeléskor a növények gyökérzete többé-kevésbé megsérül. a sértetlen gyökereken is metsszünk friss. ép szélű metszlapot. ám a sérült gyökérvégeket az ép részig vágjuk vissza. mint az oldalvesszőket. E visszavágással egyensúlyt teremtünk a föld alatti és a föld feletti részek között. és környékén hamarosan megkezdődik az új gyökerek képződése. hogy ha megmetszik. konkurenseiket tőből távolítsuk el ©117® . sokára nő meg. Nem szükséges mindenáron megrövidíteni. Sokan sajnálják a fát. vagy ha mégis. hanem sima sebzési felület gyorsabban gyógyul. ezért a gyökérfejlődés megindulását hamarosan erőteljes kihajtás követi. A csökkent gyökérzet nem tudja eltartani a koronát. mégpe- A korai juhar koronáját az ültetés után metsszük meg: a sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. A nem roncsolt. Idősebb fa átültetésekor ugyanez a helyzet: a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk a teljes gyökérzettel kiásni a növényt. metszést nem tűrő növények kivételével). ezért ha így ültetjük el a fát. a korona egy része visszaszárad. úgy vélik. Ültetéskor tehát feltétlenül meg kell metszeni a fákat (a felsorolt.és tápanyagfelvételben nélkülözhetetlen hajszálgyökerek nagy része leszakad.

ÁBRA dig az általános metszési elvek szerint (84. A korona visszavágásának mértékét nem adhatjuk meg centiméterben. A törzs folytatását képező tengelyt. fejlettségüktől függően felét. Az átellenes rügyállású fiáknak (például a juharoknak. A korona többi vesszőjét erőteljesebben vágjuk vissza. ám valamennyit kurtítsuk vissza. Metszszünk ággyűrűre és kifelé álló rügyre. A sérült.két évig hagyjuk meg. hogy vastagítsák a törzset 18 @ . Tehát a gyengébb vesszőt rövidebbre. hogy a hosszanti tengely folytatását képezze. ábra). az erősebbet hosszabbra hagyhatjuk. a törzserősítőket egy. a kőriseknek) a vezérvessző végálló rügypárjából az egyiket Az átellenes rügyállású fák sudarának (vezérveszszőjének) visszavágásakor a végálló rügypár egyikét törjük ki 86. a sudarat vagy vezérvesszőt kisebb mértékben rövidítsük meg: vágjuk le az egyharmadát vagy a felét. ÁBRA Alacsony törzsű díszcseresznyefa visszavágása ültetés előtt. beteg. A rügy fölött vagy az elágazásnál ne hagyjunk csonkot. alkalmas arra. A vezérvessző arasznyival hosszabb legyen. A sudár esetleges konkurensét tőből metsszük ki. A sudár megmaradó legfelső rügye jól fejlett legyen.\ 85. keresztben álló vagy befelé növő vesszőket tőből vágjuk ki. mint az oldalvessző A suháng oldalelágazásait. kétharmadát valamennyinek eltávolíthatjuk.

hogy erősítsék a törzset (87. surűsítő.dörzsöljük le. Az alacsony törzsű vagy tövétől ágas díszfacsemeték koronáját ugyanígy alakítsuk ki (86. mielőtt a hajtások 88. konkurens vesszőket tőből távolítsuk el O 119 O . A suháng ültetésének az az előnye. Csupán az a szerepük. hogy ne nőjenek arasznyinál hosszabbra. ábra). hogy legalább egy évvel később lesz koronás fánk. Ilyenkor. Hátránya viszont. Korona nélkül is forgalmaznak a faiskolák fákat. mégpedig olyan magasan. Előfordulhat. hogy igényeink szerint határozhatjuk meg a fa törzsének magasságát. a gyenge. vagy kedvezőtlen alakulásúak. ábra). kísérjük figyelemmel az új hajtásokat. Az oldalvesszők visszavágásakor ügyeljünk arra. Csúcsukat az ültetés előtt visszavágjuk. Még egy-két évig meg kell őket hagyni. A suháng törzsén számos rövid vessző lehet. amelyek szinte csak egy vékony törzsecskéből állnak. a hajtások a korona belseje felé nőnek. A vezérvesszőt és a tartóágakat vágjuk vissza. hogy nem azok a rügyek hajtanak ki. amelyeket erre szántunk. hogy a kívánt törzsmagasság fölött maradjon 3-4 rügy. A törzserősítő- ket a nyár folyamán is visszacsípjük. ezeket kurtítsuk meg. amelyekből majd a korona fejlődik. szellős lesz. hogy a metszlap alatti rügy kifelé álljon. ábra). ezáltal a korona természetes. különben villás elágazású lesz a tengely (85. ezek a suhángok. ABRA Hároméves díszalmafa metszése. hogy a tápanyagforgalmat a törzs vastagodása érdekében szabályozzák. AZ ALAKITAS EVEI Ha az ültetést követően a fa megeredt. a tartóágak kedvező irányban fejlődnek.

távolítsuk el a sérült. a lombfakadás előtt vágjuk vissza a vezérvesszőt és a tartőágakat. Kora tavasszal. Ha az ültetéskor szabályszerűen visszavágtuk a koronavesszőket. s ugyancsak vágjuk le azt. vágjuk vissza a vesszőt kedvezőbb állású rügyre. A sudarat mindig kevésbé. amelyik elérte a ceruzavastagságot. Legfelül kifelé néző. erőteljes rügy maradjon. Az előzőekben említettük. a koronaalakításon kívül törődnünk kell a törzserősítőkkel is. nyáron is csípjük vissza őket. formátlan lesz. vízhajtásképződés a következménye. A koronás fának is kihajthatnak a törzsön lévő rügyei.elérnék az ujjnyi hosszúságot. A ceruzavastagságúakat metsszük le. minden törzserősítőt vágjunk le © 120 o . ábra). nem bírja még el a koronát. vagy egyes. amelyek hegyesszöget zárnak be a másik vesszővel. A koronás fa törzsén fejlődő vesszők erősítik a törzset. hosszú hajtásokat fejlesztő fáké túl laza. ezért az ültetés után vágjuk rövidre ezeket.) Az alapvető metszési szabályokat az alakításkor is tartsuk be. a legtöbb fa további beavatkozás nélkül is szépen fejlődik. mert akkor a korona idő előtt besűrűsödik. az oldalvesszőket erősebben. hogy a korona arányos felépítésű. a befelé növő. Az alakító metszés célja. A fő tartóágaknak és a sudárnak vágjuk ki a konkurenseit tőből. Ezután a fa koronájának a belső része- in is képződnek rövid hajtások. Feltétlenül alakítanunk kell azonban a díszalmákat (Malus). (Ilyennek tekintjük azokat a vesszőket. kétharmadára (88. A tél végi metszéskor arasznyira vágjuk vissza a törzsön lévő vesszőket mindaddig. az egymást keresztező vesszőket. a díszcseresznyéket (Prunus). hagyjuk meg egy-két évig a törzserősítőket. amíg a ceruza vastagságot el nem érik. hogy ha suhángot ültetünk. a juharokat (Acer) és az ostorfát (Celtis). teherbíró legyen. tehát metsszünk rügy fölött vagy ággyűrűre. Rendszeresen metsszük. mert annak erős növekedés. Az ennél vastagabbakat tőből távolítsuk el. Óvakodjunk a túlzott metszéstől is. Ha a törzs gyenge. mégpedig az előző évi növedék felére. virágrügyek. Az első két-három évben még szükség lehet alakító metszésre. Ha a törzs megerősödött. elöregszik. a díszkörtéket (Pyrus). Ne hagyjuk el.

ezért rengeteg erős. Közülük legfonto- Az oltott díszalmák. különben később könnyen letörnek. Szedjük le a sebek mellett lévő járulékos rügyeket is. ábra). akkor helyreállt az egyensúly. Tőből el kell őket távolítani. Ha már nem fejlődik több. Ezek azonban nemcsak az erőteljes metszés. mert az nagyon igénybe veszi a fát. SZEPITO BEAVATKOZASOK A fák törzsének és koronájának kialakításán kívül bizonyos esetekben kiegészítő metszésre is szükség lehet. amelyből megfelelő folytatás várható. -cseresznyék és -meggyek gyökérnyakából és gyökereiből előtörő vadhajtásokat a gyökérzetet kibontva. Mindezt addig folytassuk. Nézzük át két-három évenként a koronát. vágjuk vissza az előző évi növedék egyharmadát. tőből vágjuk le O 121 O . viharkár nyomán is előtörhetnek. például a hársak (Tilia). Egy-két éves korában az egyiket még csekély sebzéssel levághatjuk. ezért az egyiket mindig metsszük le. MIND KEVESEBB METSZES Az ültetést követő harmadik évtől ritkábban van szükség metszésre. A gyökérzet ilyenkor is a szokásos mértékben szállítja a tápanyagot és a vizet. Egyes fajok. hogy az újabb vízhajtások képződésének elejét vegyük. a folytonos beavatkozástól. A hegyesszögben növő vesszőpárokból ágvillák fejlődnek. felálló vízhajtás képződik nemcsak a koronában. teljesen tisztítsuk fel. amíg vízhajtást hoz a fa. hanem esetleg a törzsön is. és a rajta lévő rügyeket ne engedjük többé kihajtani (89. A fát mindjobban hagyjuk szabadon nőni. -szilvák. a rossz irányba növő. A fenntartó metszéssel is várjuk meg a tél végét. elhalt részeket távolítsuk el. hogy segítsük a vezérveszszőt (a sudarat): legyen a törzs minél egyenesebb folytatása. hanem például sérülés. Ilyenkor is mindig jól fejlett rügyre metszszünk. a szilek (Ulmus) rendkívül hajlamosak vízhajtás képzésére. s ha a növekedése gyenge. A legfontosabb teendőnk továbbra is. Ne tűrjük meg a konkurenseit. Óvakodjunk a túlzott metszéstől. sérült.Amikor a törzset elég erősnek ítéljük.

sabb a vadalás, vagyis az oltványok alanyhajtásainak eltávolítása. A gyökérnyakba szemzett díszalmák, -szilvák és -cseresznyék alanyai különösen gyakran hajtanak ki a szemzés helye alatt, vagy éppen a gyökérből. Már az ültetés előtt vegyük szemügyre az oltványt, és tőből vágjuk le róla a rendszerint más színű és más rügyállású alanyvesszőket. A megeredt fán is előtörhetnek, ilyenkor bontsuk ki a hívatlan vendég körül a földet, és az eredetnél, tőből vágjuk le a vadhajtást (90. ábra). Nem elég a föld felett vagy a talaj színe alatt találomra elmetszeni, mert rövidesen megsokszorozva hajt ki. A megerősödött vagy túl sok vadhajtás pedig nagyon igénybe veszi a növényt: elszívja a tápanyagot a nemes résztől. Korrekciós metszésre szorulnak a tarka levelű fák, például a korai juhar vagy a zöld juhar fehértarka levelű változatai, amelyeknek a nemes részéből törhetnek elő egyszínű, zöld levelű hajtások. Ezekben több a klorofill, ezért gyorsabban és erőteljesebben növekednek, és elnyomják a tarka levelű vesszőket. Ne engedjük tehát megerősödni, hanem rendszeresen, tőből vágjuk ki a zöld levelű hajtásokat. A különleges alakú fáknak sem árt egy kis szépítő metszés. Az oszlopos növésűek (például a tornyostölgy), a gömbkoronájúak (a gömbjuhar), a csüngő ágú szomorú fák (mint amilyen a szomorú nyír) koronájában rendellenesen kifelé növő, az eredeti alakot zavaró hajtások fejlődhetnek. Ezeket is tőből távolítsuk el.

SZAKSZERŰ IFJÍTÁS
A fák ifjítása szükséges rossz. A kertben, a ház körül nevelteken ilyen súlyos beavatkozásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, például akkor, ha a viharban vagy a hó súlya alatt összetört a koronájuk. Ha azért szeretnénk radikálisan visszavágni a fát, mert túl nagyra nőtt és útban van, akkor jobban tesszük, ha kivágjuk, és kisebb növésűt ültetünk helyette, mert a visszavágással további erős növekedésre serkentenénk. A sérült fa visszavágása előtt döntsük el, hogy van-e értelme a munkának. A legyengült, beteg, már évek óta alig növő, itt-ott száradó koronarészektől, odvas sebektől csúfított fának feltehetően a gyökérzete sincs megfelelő kondícióban ahhoz, hogy

megújítsa a koronát. A végelgyengülésében széltörést szenvedett fa ifjításának tehát nincs sok értelme. Ellenben ha még életerős, lehet remény a megújulásra. A korona teljes eltávolítása, a fa lefejezése már a múlté. Megkisebbítésére akkor lehet szükség, ha a gyökérzet sérült (például talajmunkák következtében), és nem tudja eltartani a teljes koronát, vagy például a törzs károsodott, és nem megfelelő a fa egyensúlya (statikája). Ifjítani a nyugalmi időben kell. A korona külsején kezdjük. Idősebb fákon a külső ágak csüngenek, ezeket vágjuk le. Fűrészeljük le a lefelé hajló ágakat. A felfelé növőket ne háborgassuk (91. ábra). Harmad- és másodrendű ágakat még levághatunk, elsőrendűeket (tehát a legerősebbeket) soha. A vágás technikája szakaszos legyen. A 3-4 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat ne vágjuk azonnal ággyűrűre, hanem az eredetüktől 10 centiméterre először alulról vágjuk be, majd ennél távolabb felülről fűrészeljük, hogy le ne hasadjanak. Végül a csonkot fűrészeljük ággyűrűre (lásd a 22. ábrát). A megmaradó koronarészek egyenletes eloszlásban álljanak, ezért szakaszosan dolgozzunk. Metszés közben többször vegyük szemügyre minden oldalról, hogy mivé lesz a növényünk. A sebeket éles késsel vágjuk simára, majd valamennyit kenjük be fasebkezelő anyaggal. Ezek némelyike nem csak a sebgyógyulást segíti, hanem a vízhajtásképződést is akadályozza. Az ifjítás gyakorlatot igénylő munka. Ha lehet, bízzuk szakemberre. Veszélyes is, mert rendszerint létrán állva, nagy erővel kell fűrészelni, s a leeső ágak útját nehéz kiszámítani. Az ifjítást követő évben a vágáshely körül számos alvórügy kihajt (92. ábra). A szakszerűen visszavágott korona azonban nem hoz sok vízhajtást. Az ágcsonk oldalán és alján növő vesszőket vágjuk le, mert ezek később lehasadnak. Számunkra a legkedvezőbbek a csonk felső oldalán fejlődő veszszők. Közülük is válogassunk, s a megmaradót egyharmadára vagy felére vágjuk vissza. A gyökérzet és a korona egyensúlya akkor kezd helyreállni, amikor már csökken a vízhajtásképződés. Ez négy-öt évig is eltarthat. Addig évente rendszeresen metsszünk a nyugalmi időben, majd válogassuk a hajtásokat a nyár folyamán.

© 122 o

A fa ifjításakor a felfelé álló ágakhoz ne nyúljunk, a lefelé hajlókat távolítsuk el
ABRA

O 123 O

Az ifjítást nem minden fa tűri. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) például a sebzés helyén odvasodik, gombásodik. Jól ifjíthatók a hársak, a kőrisek és a platánok, ezeknek jobb a sebgyógyulásuk. A gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az ezüst juhar (Acer saccharinum)

koronájának teljes csonkázása sokfelé dívik még ma is. Azért lehet ezt büntetlenül csinálni, mert e növényeknek kitűnő a megújuló- (regenerálódó) képességük. A megkopasztás azonban természetellenes és rendkívül csúnya. A fák életének is van határa, ezt metszéssel sem lehet korlátlanul meghosszabbítani.

O 124 O

A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött. A sérült gyökérzetet az egészséges. Gyökérzetük majdnem sértetlen. ULTETESKOR SZUKSEGES A szabad gyökérrel. jó kondíciójú marad. ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. valamint a vastag vesszejű. az oltott orgona. például az egyéves gyökeres dugványt a telepítés előtt néhány centiméteresre vágjuk vissza. ritkán elágazó szömörce (Rhus). nehezen megújuló liliomfát (Magnólia) csak kivételes esetben metsszük. csupán szabályozzuk kissé. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe. esetleg a növény is belepusztulhat. A friss. Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. ezáltal a cserje fiatal. a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után. és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. a vadhajtások kez93. például olyankor. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. A gyenge cserjét.A DISZCSERJEK „EGYENISEGEK" A díszbokrok metszésével az a célunk. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. ha visszafagy vagy megsérül. környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek. tavasz elején metsszük. Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni. csak rövid csonkot hagyjunk. ezért a vesszők hamarosan elszáradnának. a vesszők végének levagdosása ártalmas. tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk viszsza. A csipegetés. Különösen kíméljük az örökzöldeket. A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. tél végén. A szúrós. ÁBRA NEM METSSZÜK Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum). Ezeket ággyűrűre. ferde metszlappal vágjunk. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük. Az oltott díszcserjéknek. leszakadt a nélkülözhetetlen gyökerek egy része. A legtöbb cserjének viszont jót tesz. például a rózsamandula (Prunus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán. ifjításkor. elágazásig vágjuk vissza. tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk. A kevéssé elágazó. a boroszlán (Daphne). hogy fenntartsuk természetes. A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. fokozatosan leváltjuk az idős részeket. a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria). ép részig vágjuk vissza. ép szélű seb hamarabb gyógyul. hogy tőből elágazzon O 125 O . Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben. az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. szép külsejüket és virágzóképességüket. száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk.

és a bokor tövétől ágas. megfosztja magát az ültetést követ vi- rágzás élményétől. ábra). ÁBRA A metszés nélkül hagyott fiatal cserje rövidesen felkopaszodik. a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág (96.ábra). Ilyenkor is az a szabály. nagyobb cserjét ültetünk. még mielőtt elültetnénk az oltványt. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló. hogy ennél idősebb. amiből ki tudna hajtani. A nagyon gyenge és az öreg vesszőket. Van. A megmaradó. a vesszejét vágjuk egészen rövidre. hoszszú vesszőknek kétharmad. vesszői egy-három évesek. Előfordul. s ha visszavágja őket.94. A sérült. és egy-két év alatt seprű alakú lenne. radikálisan visszavágják a bokrot. O 126 O . alig elágazó cserjét. dús elágazású lesz. alul hajtanak ki a rügyek. ábra). 5-15 centiméternél ne maradjon hosszabb (93. fiatal. felkopaszodna és elvénülne a bokor (95. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban. hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek. Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét. ágakat tőből vágjuk ki. aki sajnálja. A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van. akár többször átiskolázott. elöregszik deményeit tőből vágjuk le. háromnegyed részét vágjuk le (94. Ha nagyon fiatal. például egyéves gyökeres dugványt telepítünk. a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza 95. A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. keresztbe növőket. hogy metsszünk. alig marad a gyökérnyak fölött valami. ÁBRA Ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és gyenge részeket vágjuk le. Mások gondolkodás nélkül. törött részeket mindig távolítsuk el. de mértékkel. Ennek következtében a talaj közelében. a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki. ábra).

különben beszáradnak. Virágaikat az előző évi vesszők hosszában. Ismerjük meg bokrainkat.A nyáron virágzó cserjék. fiatal faiskolai árué. az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt. Kora tavasszal virágzók. . a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea). üreges hajtású növények. Rendszerint a hosszú vesszők alsó és középső része rakódik be gazdagon virágrügyekkel. és nagyon különbözhet a természetes formá- tól. téli jázmin (Jasminum nudiflorum). . gyöngyvirágcserje (Deutzia). A díszcserjéket is rügyre metsszük. CSEKÉLY ALAKÍTÁSSAL Az ültetés előtti visszametszéssel tulajdonképpen meghatároztuk a díszcserjék alakját. növekedjen. .korai nyáriorgona (Buddleja alternifolia). amely a telepítést követő egy-két év múlva veszi kezdetét. segítjük abban. így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik Ültetés előtt metsszük meg így pl.ezüstös homoktövis (Hippophaë rhamnoides). a levélhónaljakban vagy rövid hajtásokon. A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb vékony gyökértömeg marad a földben. tavasszal hozzák. Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb. Virágzásuk jellege szerint a következő növények tartoznak ide: . hogy a fajra és a fajtára jellemző küllemét elérje. például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszeit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza. A gyümölcsfák alakja. módja és ideje a virágzásuk módjától is függ. ennek módjáról az ifjítás során szólunk.törpemandula (Prunus nana).aranyfa (Forsythia). ezeken hagyjunk a rügy fölött 1-2 centiméteres csonkot. pl. felépítése a szakszerű metszéssel teljesen megváltozik. japán díszmeggy (Prunus glandulosa). O 127 O . Ilyenkor radikális visszavágás szükséges. mint a szokásos. A visszavágással csupán szabályozzuk a növényt. általában erre a metszési típusra gondolunk. Eszerint nagyjából három csoportot különböztetünk meg. maradjon egészséges. a nyáriorgonát (Buddleja davidii). Ennél sokkal fontosabb viszont az úgynevezett fenntartó metszés. dúsan virágozzék. hogy minél inkább megőrizzük természetes alakulásukat. A bokor alapi részéből erőteljes hosszú hajtások fejlődnek. és ne öregedjen el. ezek a következő évben virágoznak. Kivételt képeznek a vastag belű. szilvarózsa (Prunus triloba). mert metszésük gyakorisága. Ha a díszbokrok metszéséről beszélünk. A díszcserjék metszésekor viszont éppen az a cél.

szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus). Nyári virágzásúak.pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). . amerikai trombitafolyondár (Campsis radicans). fagyai (Ligustrum). a ritkítás © 128 o . A gyöngyvirágcserje és a jezsámen bokra alapi részekből nehezen újul meg. L. A következő növényeket soroljuk ide: . . vanhouttei stb. .illatos barátcserje (Vitex agnus-castus).). . a hosszú alapi hajtásoknak egyharmadát viszszavágjuk (97.kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia). Ezáltal helyet adunk az új hajtásoknak és elősegítjük. Közvetlenül az elvirágzás után metsszük meg ezeket a cserjéket. . cserjés pimpó (Potentilla fruticosa). A virágnyílás a hajtásfejlődés befejezéseként. már gyengén virágzó részeket tőből kivágjuk. hosszú hajtásaiknak legföljebb csak a csúcsát csípjük vissza.korai tamariska (Tamarix tetrandra). Ne késsünk el a metszéssel. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). .. tellmanniana). kínai lila akác (Wisteria sinensis). pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). az erősebb visszavágást esetleg ki sem heveri. Virágaikat az évi hajtás csúcsán. A késő tavasszal. és gyakran a fagyokig tart.jezsámen (Philadelphus). A tavaszi virágzású cserjék visszavágására két-három évenként kerülhet sor. ösztörűs rózsalonc (Weigela florida). ábra).kínai kékszakáll (Caryopteris incana). S. hogy a bokor minden része berakódjon virágrügyekkel.nyári gyöngyvessző (Spiraea billiardii). mert ha már sok az új hajtás rajtuk. . . hogy ne zavarnánk a hajtásnövekedést.nyári tamariska (Tamarix gallica). . csarab (Calluna vulgáris). tél végén elvégezhetjük. bodza (Sambucus). a visszavágástól nagyon legyengülnek.változékony nyáriorgona (Buddleja davidii). fűz (Salix). oldalhajtásain vagy leveleinek hónaljában hozzák. Ezek amúgy is csak csekély ritkító metszést kívánnak. aranyribiszke (Ribes aureum). . nyár elején virító jezsáment és rózsaloncot viszont már nem metszhetjük az elnyílás után anélkül. .fehér som (Cornus alba).korán virágzó gyöngyvesszők (Spiraea arguta. Az aranyfa (Forsythia) fenntartó metszése. legkorábban júniusban kezdődik. . Ez a metszés valójában ifjítás: az elöregedett. orbáncfű (Hypericum).boglárkacserje (Kerria japonica).kúszó loncok (Lonicera caprifolium. Ezeket kevesebb alkalommal ritkítsuk.bokor alakú loncok (például a Lonicera fragrantissima). és ezt a nyugalmi időben. hóbogyó (Sympboricarpos).

. a fagyalokat. . E növények ugyanis nem bírják a radikális visszavágást.borbolya (Berberís). csekély lesz a növekedés. E növényeknek nyugalmi időben ritkítsuk meg bokrát. ezáltal ugyanis a csapok számos új hajtást hoznak. várjuk meg vele közvetlenül kihajtása előtt a jó időt. . ezzel együtt sok virágot kapjunk @ 129 © . hogy sok hajtást. . hogy jó megvilágítást kapjon a bokor (99. hanem csak elöregedett vesszőiket metsszük ki tőből. ábra). mint amilyenek a következők: . rövid hajtásokon tavasszal virágzó cserjéket. a tél folyamán többé-kevésbé visszafagynak. A trombitafolyondárt ne metsszük túl korán. vágjuk ki a száraz részeket. . . Ezért tövüket télire lombbal takarjuk.E cserjék többségét tél végén. a boglárkacserjét. ábra). kora tavasszal.japánbirs (Chaenomeles). kihajtásuk előtt metsszük.galagonya (Crataegus). a kékszakáll. például a nyáriorgona. . A felsoroltak között vannak félcserjék is.közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum). A japánbirset inkább az A hajtáson virágzó közönséges nyáriorgonát (Buddleja davidii) minden évben rövidre vágjuk vissza. csupán a nyáron virágzó bokrok itt felsorolt csoportját szükséges rendszeresen és teljesen rövid csapra metszeni. Az előző évi növedék. tehát az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6.orgona (Syringa). a bokrok az alsó rügyekből gazdagon kihajtanak és megújulnak. Alig metsszük a két-három éves vagy annál is idősebb fás részeken. Az idősebb részeket tőből is eltávolíthatjuk. .madárbirs (Cotoneaster).sárga borsófa (Caragana arborescens). és a virágok ezeken az új hajtásokon fejlődnek (98. a sudárzsálya. kevés és apró a virág. mert fagyérzékeny. . Ha nem vágjuk vissza.labdarózsa (Viburnum opulus Roseum). elvénül. szükség esetén és kíméletesen kerüljön sor. A legtöbb fa és cserje mértékletes metszését ajánljuk. de erre is csak ritkán. a bodzát ne vágjuk rövidre. a pukkanó dudafürtöt. . Ezek közül is van azonban kivétel: a fehér somot. Vesszőik ősszel nem érnek be.húsos som (Cornus mas). a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. majd a bokor felkopaszodik.narancsszínű tűztövis (Pyracantha coccínea). nehezen újulnak meg. Ne féljünk ettől az erőteljes megrövidítéstől.kecskerágó (Euonymus). kora tavasszal pedig a takaró eltávolítása után erőteljesen vágjuk őket vissza.

ABRA Mérsékelten ritkítsuk a japánbirs bokrát © 130 o .A fehér somot (Cornus alba) ne metsszük rövidre. hanem csak rikítsuk időnként a bokrot 100.

a másikat a villás elágazás fölött 2-3 rügypárra metsszük vissza. A következő évben ezekből fejlődött veszszőket hasonlóan kezeljük. ifjításától mindenképpen óvakodjunk. az elöregedett. Ezzel a metszéssel ugyan kevesebb. vagyis az egyik megmarad. Közülük legfontosabb a vadalás. Az ilyen vesszőpár egyikét hagyjuk érintetlenül. Májusban virít az orgona és a labdarózsa. elpusztult részeiket tőből vágjuk ki. Az oltványokról az ültetés előtt le kell vágnunk az alany hajtásainak a kezdeményét is. és egyáltalán: mikor nyílnak. Termésük ugyanis nem szép. A beavatkozás tehát nem szükségszerű. Az alany lombja ugyanis szerencsés esetben különbözik a nemes részétől. szépítő igazításokra. Ennek ismeretében a leírtak szerint metsszük őket. koratavasz. de nagyobb virágbugákat hoznak. a leggyakrabban ültetett növényeket. Rendszerint nem is a nyugalmi időben végzett metszés során figyelhetünk fel a vadhajtásokra. E fejezetben nem soroltuk fel a hazai kertekben előforduló valamennyi cserjefajt. vesszőkre. hogy ne érleljenek termést. ábra). csupán a legismertebbeket. A visszavágás ideje a tél vége. éppen fordítva. ilyen metszés nélkül is virágoznak a bokrok. Az orgona és a labdarózsa a keresztben átellenes rügyállásuk folytán sajátos metszést kíván. A későbbiekben is mindig fordítsunk erre gondot. A visszavágás mérsékelt legyen. hanem a tenyészidőben. hiszen a visszavágással eltávolítanánk a virágot rejtő csúcsrügyet. mert ennek hatására sok vadhajtást hoznak. mint a nyáron nyíló bokroké. abból nyílik virág. A felsorolásból hiányzókról próbáljuk megállapítani. Ezt a munkát korábban már említettük. a mogyoró- Az orgona váltómetszése O 131 O . A beteg. KIEGESZITO METSZESEK A díszfákhoz hasonlóan a díszcserjék nevelésekor is szükség lehet a rendszeres metszéseken kívül kisebb. a másikat pedig visszavágjuk (101.elnyílás után metsszük. hogy a hajtásnövekedésük és a virágzásuk milyen sorrendben követi egymást. E növények páros rügyeiből villás elágazású vesszőpárok fejlődnek. elszáradt. vagyis az oltott cserjék alanyhajtásainak eltávolítása. ábra). Virágot hozó rügyeik vegyes rügyek. kifejlesztése fölöslegesen veszi igénybe a növényt (102. ABRA Az orgona elnyílott virágzatait vágjuk le. ábra). hogy a termésérlelés ne gyengítse a bokrot gok maradványát. vagyis az elnyílás után ezekből indul a hajtásfejlődés. Az oltott orgonák erősebb visszametszésétől. hogy az az évi virágzást ne zavarjuk. csúcsukon a virágot is hordozó rügyekkel. gyengén virágzó részek eltávolítására korlátozódjék (100. Az oltott mályvarózsákon (Hibiscus) például eltérő a kétféle hajtás leveleinek szeldeltsége. Ezeket a bokrokat többnyire nem metsszük. Az orgonáknak szükségük lehet még egy kis segítségre: elnyílás után vágjuk le a virá- 102. a szilvarózsa (Prunus triloba) alanyának levele kisebb és kevésbé kihegyezett.

Emiatt annyira megerősödhet. Ifjítani azokat a díszcserjéket lehet. Ugyancsak az eredetüknél metsszük le a sűrűsítő és a bokor belsejében lévő ágakat. vesszőket. vagy fél méterrel a föld felett. színe. tehát az elhalt részeket vágjuk le. gyéren virágzik. A felújítás elterjedt. a fűrész és az ágnyeső olló. csupán a legszükségesebb tisztítási munkákat végezzük el rajtuk. elnyomja a nemes részt (103. amelyeknek a metszését nem ajánlottuk. hibás módja. mint az alanyé. Ezt követően esetleg magára hagyják. amelyeken a levelek egyszínű zöldek. A legöregebb és a száraz ágakat tőből távolítsuk el. A gyengébb ágakat vágjuk rövidebbre. Ez különösen a sűrűn álló vagy a nem gondozott. A tarka levelű cserjék. ne is ifjítsuk. akkor óvatosan bontsuk ki körülötte a földet. MEGÚJULÓ VIRÁGZÁS (IFJÍTÁS) A díszcserjék növekedése és virágzása idővel csökkenhet. Ezek után hozzáférünk a tőhöz. különben túlnövik. A díszcserjéké valamivel egyszerűbb. nehéz munka. A cserjéket megújíthatjuk. hogy valamennyi ágat vágjuk le 50-60 cm magasan. de nem sokkal könnyebb. például a csavart ágú mogyoró (Corylus avellana Tortuosa) alanyából előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le.Az oltott cserjék. Azokat viszont. és csonk nélkül vágjuk le a vadat. annál több tápanyagot von el. Az alanyhajtást tőből távolítsuk el. A növények ilyenkor felkopaszodnak. hogy szakismeretet igénylő. esetleg csak részben tarkák. különben megerősödve ugyancsak elnyomhatják a tarka levelűeket. így egykét éven belül ugyanott tartanak: a bokor nem nő. ábra). azonos magasságban lefűrészelik (104. amelyek jól újulnak. a kés.ábra). ne maradjanak 20-30 centiméter- O 132 O . szeldeltsége szintén más. alig virítanak. Minél erősebb a vadhajtás. Az ifjítást úgy kezdjük. A japánbirsen vagy az oltott orgonán nehezebb észrevenni az alanyhajtást. hogy csak virágzáskor tűnik föl. A díszfák ifjításáról megjegyeztük. elnyomják a nemes részt fajták lombjának alakja. tehát ha a gyökérnyakból vagy a gyökerekből tör elő. A levágás után dörzsöljük le a környékükön lévő rügyeket is. Nyugalmi időben. Az ilyen hajtásokat az eredetüknél metsszük le. Ha nem vágjuk le sürgősen. az előtörő számos vízhajtás pedig megmarad. alakjuk söprűhöz hasonlít. hogy a kihajtás ne ismétlődjék. például a széles levelű aranyfagyai (Ligustmm ovalifolium Areum) vagy a sárga levélszegélyű fekete bodza (Sambucus nigra Marginata) vesszői között olyan hajtások is fejlődhetnek. alapjukból újra nevelhetjük. tehát a lombfakadás előtt végezzük. hogy a bokor valamennyi ágát tövig visszavágják. Eszköze a metszőolló. nem metszett bok- rokon figyelhető meg.

A nyári virágzásúakat viszont évente rendszeresen. A gondoskodást a növény gyors megújulással hálálja meg. erősen vágjuk vissza. ezeket nyáron vagy a következő tavaszon ritkítsuk. Az ifjító metszés után egy évvel a már áttelelt vesszőket tovább ritkítjuk úgy. ÁBRA F- A megöregedett. egyharmad. Ezért a visszavágást követően adjunk a cserjéknek szerves trágyát. és talajukat takarjuk érett komposzttal. lassan helyreáll a cserje egyensúlya. A hajtásválogatást már az első nyáron megkezdhetjük A számos új hajtás közül a kedvezőtlen állásúakat. ássuk be a talajba. hogy a bokornak a természetes alakjához közelítsünk. és szépen virágzik. az összesnek legalább az egyharmadát távolítsuk el (105. A ritkítás így folytatódik tovább. Az ifjításkor e tartalék jelentős részét az ágakkal együtt megsemmisítjük. egynegyed részüket távolítsuk el. ábra). A megmaradó vesszőket is vágjuk vissza. ezáltal csökken a túlzott hajtásfejlődés. amennyiből a bokor újra nevelhető nél hosszabbak. ám a következő években már mind kevésbé metszünk. A továbbiakban két-három évenként ritkítsuk a kora tavaszszal nyíló cserjéket. csak annyit hagyjunk belőlük. és neveljük újra. Száraz tavaszon legalább egy alkalommal alaposan öntözzük meg őket. így a különböző hosszúságúra hagyott csonkok különbözőképpen hajtanak ki.A díszcserjék ifjításakor nem elegendő az ágakat azonos magasságban lefűrészelni \ 105. a sűrűn állókat. felkopaszodott cserjét újítsuk meg. O 133 O . A fás növények tartalék tápanyagai az idősebb fás részekben raktározódnak. A visszavágás után számos hajtást hoz.

a telek határolását. Rendszeres nyírás már alig képzelhető el gép nélkül.puszpángot (Buxus). A jól megújuló fagyai és a tiszafa. japánbirseket (Chaenomeles) .A SŰRŰ SÖVÉNY TITKA A sövény a kert. Nagyobb kertben másfélkét méter széles. gyöngyvirágcserjéket (Deutzia). A rokokó kertekbe a virágágyások. a galagonyáknak (Crataegus). így érték el azt. majd újból elültették. ép levelű magyalból (Ilex aquifolium) és aranyfából (Forsythia). a portól. Amikor a sövény metszéséről szólunk. spireákat (Spiraea) ültetünk. a rózsákat és a karcsú. hogy a madarak háborítatlanul fészket rakhassanak benne. hogy fala ne legyen függőleges. hanem enyhén befelé dőljön. Ezt nemcsak sűrűn nyírták.) A továbbiakban a rendszeresen nyírott sövények kezeléséről lesz szól. ha az alját nem hagyjuk szélesebbre (106. A sövénynek való kiválasztásakor tehát gondoljuk át.spireákat (Spiraea). A két méter magas sövényfal gondozása komoly felkészültséget és gyakorlatot kíván. galagonyából (Crataegus). kökényből (Prunus spinosa). 60-80 cm széles sövényt nevelhetünk tujákból (Thuja) és álciprusokból (Chamaecyparis). Véd a zajtól. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). 80-100 centiméteres élő falat készítsenek. ma alacsony szegélynövénynek alacsony évelőket vagy törpecserjéket: levendulát (Lavandula). multiflorus) pedig rendszeres metszéssel 15-20 cm széles sövény is nevelhető. Egyes madárbirsekből (Cotoneaster dielsianus és C. szegélyezését szolgálja. (Erről az előző fejezetben írtunk bővebben. metszésük pedig úgy folyik. gyepfelületek szegélyezésére legszívesebben a puszpáng törpe változatát (Buxus sempervirens Suffruticosa) ültették. Ilyenkor ritkábbra. A sövény formájáról a szakcikkek és a könyvek általában azt írják. a gyertyánnak (Carpinus) és a bükknek (Fagus). így az alját is éri a fény. hanem időnként kiásták. keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). az egyes kertrészek elválasztását. a gyökerét is megmetszették. kerítéspótló sövénynek ne sajnáljuk a helyet. alulról felfelé egyméterenként körülbelül 10 centiméterrel keskenyedjen. de lehet árnyékoló és szélvédő is. Ez és a legtöbb örökzöld valóban fölkopaszodik. Ültethetjük kerítés mellé. Figyelembe kell vennünk a segédeszközöket és a szabadidőnket is. A virágos cserjéket . az ápolásuk. mint a kertben lévő többi cserjéé. hogy milyen célt szolgál. A szélességet többnyire meghatározza a választott növény. madárbirseket (Cotoneaster). babérmeggyet (Laurocerasus)-. e növény természetes kúp alakja ezt kívánja. A közönséges lucfenyőből nevelt sövényre ez érvényes is. a nyírott sövényekre gondolunk. orbáncfüvet (Hypericum). Legalább egy méter széles hely szükséges a közönséges lucfenyőből (Picea abies) nevelt nyírott sövénynek. A gyertyán (Carpinus) és a puszpáng (Buxus) még ennél keskenyebbre is nyírható. hogy évtizedekig sem nőtt 20 centiméternél magasabbra. egymástól egy méterre telepítjük a növényeket. hogy mekkora helyünk van. a kíváncsi tekintetektől. pimpót (Potentilla). ábra). 40-60 centiméterest például mezei juharból (Acer campestre). A madárkedvelők ugyancsak széles. valamint a legtöbb cserje @ 134 © . narancseperfából (Maciura pomifera). oszlop alakú fenyőket rendszeres nyírás nélkül is szép sövénnyé nevelhetjük. áthatolhatatlan falat nevelhetünk tövises gledícsiából (Gleditsia triacanthos). magyalt (Ilex). és nem kopaszodik föl. Félméterestől másfél-két méteres magasságú sövényt a legtöbb cserjéből és néhány fenyőből is nevelhetünk. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea).az örökzöld bokrokat . sőt kerítés helyett. Telekhatároló. 30-40 cm szükséges legalább a fagyaioknak (Ligustrum). MÉRETEK ÉS FORMÁK A sövény magasságát az arasznyitól a többméteresig aszerint válasszuk meg. Ez a divat már a múlté.

ábra). ritkítsuk meg. téglalap (négyzet) vagy trapéz alakú. ha a szép sűrű növényzet mihamarabb betöltené feladatát. az erősebbeket 4-5 rügyre vágjuk vissza.az ültetés idején. A sövény ápolásának eszközei a bevezetőben bemutatott metszőolló. legalább 3 4 ágú sövénycserje vé— konyabb vesszőit 2-3. az ifjításkor pedig az ágvágó olló és a fűrész. csak nem fogják most megcsonkítani! A lombhullató sövénycserjék gyökérzetét vágjuk vissza. szeretné. ÁBRA [• A sövény keresztmetszete lehet alagút. nyírni. Sokan vissza sem vágják ültetéskor a cserjéket. méretétől. a sérült részeket metsszük le róla. A felül kiszélesedő. hogy az egész növényt kifizették. A lombhullató cserjékből telepített sövényt ültetéskor egészen rövidre vágjuk vissza. Úgy gondolkodnak. Nincs is erre a formára szükség. ÁBRA [• •J 107. fordított trapéz forma kellő megvilágítás híján felkopaszodik másfél méter magasságig nyugodtan nevelhető függőleges falú sövénynek. Jó éles szerszámot használjunk. amely ép élű és nem roncsol. A visszavágás mértéke ez esetben is függ a növény fajától. hogy alul dúsan elágazzon ÜLTETÉSKOR ÉS AZ ELSŐ ÉVBEN Aki sövényt telepít. hanem évente 2-3szor nagyon rövidre visszavágjuk. Fenyőkből mindig trapéz alakút nyírjunk. ha túlságosan sűrű.•J 106. és a nagyobb gyökerek végén újítsuk meg a vágási felületet. ha az ültetéskor és az azt követő 3-4 évben nem engedjük a sövényt fölnyurgulni. sövénynyíró olló vagy elektromos gép. később már csak a teljes ifjítás segíthet rajta © 135 o . ABRA A metszés nélkül hagyott sövénycserje alul ritka marad. a hosszabb ízközű somoké 5-10 centiméteresek legyenek. mégpedig az őszi ültetést követő tavaszon vagy tavaszi telepítéskor . Általános szabály. hogy a szabvány szerinti. A föld feletti részt ugyanakkor vágjuk egészen rövidre. A ferde falat sokkal nehezebb metszeni. A sűrű rügyállású fagyai vagy spirea megmaradó csonkjai (a csapok) 2-5 centiméteresek. elöregszik. legkésőbb április közepéig (107. Ne kíméljük ilyenkor a növényt. ugyanis csak az erősen visszavágott cserjé108.

A rendszerint tövises cserjéknek (galagonya. A földlabdával ültetett lombhullató és lombleveles örökzöld sövénycserjék veszszőit is vágjuk vissza hosszúságuk egyharmadára. mielőtt megfásodnának. június elején. később esetleg már csak az ifjítás segít rajtuk (108. ahányszor csak tudjuk. A hirtelen fölengedett bokrok viszont alul kopaszok. hogy akár évente 4-5-ször is nyírni kell. nem zárnak le és csúfak. FOLYAMATOS ALAKITAS A lombhullató és örökzöld sövényt az ültetést követő 2-3 évben folyamatosan metszenünk kell. Az erőteljesen visszavágott cserjék sűrűn elágaznak. hogy a még laza ágrendszerű nö- vények besűrűsödjenek. hogy sövénynek csak formás. akár szabadon hagyjuk nőni. amíg a sövény ki nem tölti a neki szánt teret.bői nevelhetünk tömött. ABRA Tövises cserjékből a hosszú vesszők lekötözésével áthatolhatatlan kerítést nevelhetünk O 136 O . ezt nem tudja kinőni. A fölül és oldalt kiálló hajtásokat rendszeresen. Az első esztendőben június elején. ábra). nem védenek. legalább egyszer. 109. minél több elágazásuk legyen. Figyeljünk arra. sűrű ágú sövényt. Erre különösen a vadjárta helyeken és olyan hétvégi nyaralótelken lehet szükség. mert ha már kezdetben felkopaszodott. az aljától ágas fenyőt ültessünk. a nyíráskor túl nagy a veszteség. évente többször vágjuk le mindaddig. Minden esztendőben március végén. A kerítés helyett ültetett szúrós sövényt akár rendszeresen nyírjuk. még egyszer vágjuk vissza a hajtásokat az egyharmadukra. A fenyőket viszont ilyenkor még ne metsszük. mert csak abból tud újra kihajtani a növény. lyukasak maradnak. A vegetációs időben annyiszor nyírjuk a sövényt. mindenképpen. s ez gyengíti a növényt. A metszéseket követően maradjon a vessző vagy a hajtás végén látható rügy. a kihajtás előtt kezdjük a metszést. ábra). mert ha már nagyon megnőnek és fásodni kezdenek a hajtások. A fagyai oly gyorsan nő. tegyük áthatolhatatlanná (109. Ezt ne halasszuk későbbre. amelyet csak időnként látogat a gazdája.

110. lepényfa vagy gledícsia) először az alsó vesszőiből hagyunk meg egy-egy hosszút metszetlenül. az június-júliusban legyen. ABRA 50-100 cm keresztmetszet -I i. a japánbirset (Chaenomeles). A legfontosabb továbbra is a nyugalmi időben végzett metszés. lombjavesztett részig levágjuk őket. a hibiszkusz (Hibiscus). E növényeket később már ne nyírjuk. a két szomszédos bokorhoz kötjük. a madárbirseket (Cotoneaster). szélsőséges esetben négy-öt nyírás követheti. Az alakítás munkáit befejezhetjük. különben a virágrügyeket is levágnánk. senki és semmi nem jut át rajta. év 3. Ilyen például a pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). A FENNTARTÁS EGYSZERŰ 1. Ha csak egyszer van rá lehetőség. Ezek első metszésével várjuk meg az elnyílást. lyukas. Ekkor még kissé alakíthatunk. narancseper. majd vízszintesen elvezetve. mely céllal neveltük a sövényt. vadkörte. A fenyők ugyanis évente egyszer hajtanak ki. év 1 TÏ — 4- 2. E növényeket évente csak egyszer metsszük: áprilisban. Kisebb ifjító metszésre is ilyenkor van lehetőség (erről a következőkben írunk). az orbáncfű (Hypericum). A hajtáscsúcsokat a sövény képzeletbeli két fala mentén visszavágjuk. amelyek az az évi hajtáson nyílnak. A virágzó cserjék közül ugyancsak korán metsszük azokat. A viszszavágás mértékére különösen ügyeljünk. amikor alsó ágörvük vagy a hajtásaik elérik a kívánt szélességet és magasságot (110. A következő évben már a magasabban lévő hajtásvégeket is metszeni kell. a pimpó (Potentilla). A következő évben ugyanezt tesszük 30-50 centiméterrel magasabban. így néhány év alatt a sövény teljesen zár. a hibákat javíthatjuk. • Legkorábban márciusban nyírhatjuk az örökzöldek és a lombhullatók többségét. amikor elérte a kívánt méretet vadalma. például a leggyakrabban ültetett fagyai (Ligustrum). ha a sövény magassága és szélessége elérte a kívánt méretet. a gyertyán (Carpinus) vagy a tuja (Thuja) kora tavaszi visszavágását a vegetációs időben még egy-három. A vízszintes szálvesszők rügyeiből erőteljes függőleges hajtások fejlődnek. Ezt követően már csak két-háromszor. a fagyott. a nyári tamariska (Tamarix gallica). és így tovább. a jezsáment (Philadelphus). év A tömött ágrendszerű fenyőkből ültetett sövényt akkor kezdjük nyírni. Az első évi metszés pontos idejét aszerint válasszuk meg. a fenyőket egyszer nyírjuk évente. ugyanis nyáron virágoznak. Az egyenletes magasságot kifeszített zsineggel állítjuk be. ábra). A metszés és a kötözés munkájához húzzunk bőrkesztyűt. csúnya lesz a sövény. ugyanis ha idősebb. a gyöngyvirágcserjét (Deutzia). és a fagyokig beérjenek. tűztövis. olajfűz. hogy milyen növényből. hogy a következő évi virágrügyek kifejlődjenek. a sudarat is visszavágjuk. legtöbbjük onnan már nem tud megújulni. • A virágdísz nélkül is mutatós sövények. közvetlenül a kihajtás előtt. a loncokat (Lonicera) és az orgonát (Syringa). Minden nyíráskor hagyjunk meg az előző metszést követően fejlődött hajtásokból 1-2 centimétert. de legkésőbb júliusban. a kerti spireát (Spiraea van-houttei). Ugyanakkor ne hagyjuk hosz- O 137 O . elszáradt részeket pedig vágjuk le. Másodszor is nyírhatjuk őket. Végül amikor elérte a szükséges magasságot. A fenyők alakító metszése akkor kezdődik. • A tavasszal nyíló cserjék közül szívesen ültetik sövénynek az aranyfát (Forsythia). A kora tavaszi metszés hatására dúsan hajtanak és virítanak.

szúra sem. annál könnyebb a nyírás. majd rendszeresen öntözzük a sövényt.most már rendszeres nyírással . megfásodjanak. Az ifjításkor érett szerves trágyát szórjunk ki. AZ IFJÍTÁS: SZÜKSÉGES ROSSZ A legszigorúbb beavatkozás az elöregedett. törést szenvedett) sövényt olyan magasan vágjuk vissza. mert a sövény kiritkulhat. hogy egyenletesen dolgozzunk. lombtalan részekig. vörösfenyőből) nevelt sövényt. A felső harmadában sérült (például viharkárt. A metszés során ne hatoljunk a többéves. Később ne háborgassuk e növényeket. különben visszafagyhatnak. A fenyőfélék közül egyedül a tiszafa ifjítható. és ássuk föl a bokrok körül a földet. komposzttal. ahonnan még remény van a megújhodásra. A túlzott trágyázástól óvakodjunk. hogy az új hajtásaik beérjenek. Az elhanyagolt sövényt erőteljesen vágjuk vissza. A csapokból már az első évben számos új hajtás fejlődik. • Áprilisban. A sövény nyírását minden alkalommal további gondoskodás kövesse: öntözzük meg. O 138 O . ezüstfenyőből. és neveljük fel újra ezekből újból . mert azokból már nem tudnak megújulni a fenyők. a többi nem hajt ki az idős fás részekből. és a nyesedék is annál gyorsabban komposztálható. Az ifjítás ideje a tél. talaját takarjuk teljesen érett szerves trágyával. Az ujjnyi vastagságúnál erősebb ágakat ágvágó ollóval vagy fűrésszel vágjuk el.felneveljük a sövényt (111. A tavaszi metszés után folyóméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyát is kiszórhatunk. mert túl erős hajtásfejlődéshez vezethet. Az alul kopasz sövényt tarra vágjuk: a megmaradó csapok legföljebb arasznyi (20-25 cm) hosszúak legyenek. felkopaszodott sövény teljes vagy részleges visszametszése. Minél zöldebb. puhább a hajtás. A metszés előtt feszítsünk ki zsineget. közvetlenül a kihajtás előtt és évente csak egyszer nyírjuk az örvös fenyőkből (lucból. ábra).

hogy erejükön fölül növekedjenek. Ez után már nem veszélyeztetik erős fagyok a zsenge hajtásokat. 113. A frissen sebzett növény ugyanis könnyebben visszafagy. a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. utána betakarja a töveket. MIKOR ES MILYEN MÉRTÉKBEN? A rózsákat tél végén metsszük. E munkához szükséges egy kevés ismeret. Van. aki igyekszik. Korán kihajtanak. miközben a sok vessző levágásával tápanyagtartalékaikat csökkentjük. az elnyílt virágokat vágjuk le és égessük el. A vesszőknek legalább kétharmadát. s tavasszal rendszerint újra kell metszenie (112. újra kell metszeni. ABRA m m A hosszú Mr W: helyes Az ősszel megmetszett rózsato tavaszra visszafagy. visszavágáskor nagy veszteség éri a növényeket. hogy a számunkra kedvező. Túl erős metszéssel viszont arra kényszerítjük a növényeket. és már ősszel megmetszi rózsáit. Az ennél hosszabb csonk legalább a rügyig beszárad. Az erős növekedés ekkor is a virághozamot csökkenti. mert ha a friss hajtások visszafagy- nak. de biztonságosabb a március közepe. ferde metszlappal vágjuk vissza © 139 o . A télvégi-tavaszi metszést lehetőleg borús időben végezzük. és súlyosan károsodhat. késlelteti a virágzást. csak a meg nem fásodott vagy lisztharmatos hajtásvégeket. A ferde metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen (113ábra). Metsszük tehát a rózsákat. ábra). a rózsatő életét rövidíti. hogy a földtakaró kibontásakor a vesszők addig takart részei ne szenvedjenek napégést. háromnegyedét hagyjuk meg. hogy tavasszal legyen miből gazdálkodnunk. Ősszel tehát ne vágjuk vissza a kívánt mértékig a rózsát. a rövidebb pedig a rügyet is veszélyezteti. felkopaszodik. hogy az éves vesszők visszavágásakor a metszési felület mindig egy szem (rügy) fölött 5-10 milliméterrel legyen. A rózsát rügyre metsszük.A RÓZSÁK A METSZÉSTŐL MEGSZÉPÜLNEK Metszés nélkül a kerti rózsák legtöbbje hamar elöregszik. ezért rendszerint újra kell metszeni rövid A rózsa vesszejét a rügy fölött 5-10 mm-rel. Enyhe télen akár már februárban hozzáláthatunk. Keményebb télen ne kockáztassuk a korai metszést. és egyre kisebb a virága. csökken a virághozama. némi gyakorlattal elsajátítható. s ez gyengíti a tövet. mert ha már elkezdődött a hajtásfejlődés (amely mindig a vesszők csúcsán a legerősebb). de mértékkel és ne mindenáron! A visszavágással úgy irányítsuk fejlődésüket. Ez azt jelenti. az azonban jó megfigyeléssel. Ne halasszuk a munkát áprilisra.

károsodik. de a törött. azzal nincs dolgunk. csak a sérült. akkor is. nyers színű bélig vágjuk vissza a vesszőt. száraz részek vágására az ágfűrész való. kezünket pedig bőrkesztyűvel védjük. a futórózsák metszésére és ifjítására az ágvágó olló. A rózsát őszi ültetés előtt ne metsszük. legföljebb a jó hosszú vesszőket vágjuk le. a kitakarás után. a sérült gyökereket az ép részig vágjuk vissza \ 116. Ilyenkor legalább az egészséges. ábra). hanem barna. A gyökérzetet arasznyira. A rózsametszés eszköze a metszőolló. Az ültetést követően a föld feletti hajtásrendszert vissza kell vágnunk. az erősebb. hogy egyensúlyt teremtsünk.A fagyott vesszőket az ép. ha kívül esetleg még egy darabon zöld. A fagyott vessző héja nem zöld. az új hajtásokat. A föld eltávolítására (például vadaláskor) kapircs szükséges. tavasszal. A gyökereket ne nagyon vágjuk vissza. csupán elültetve takarjuk be földdel. Őszi telepítéskor nem kell föltétlenül rövidre vágni a vesszőket (azzal megvárhatjuk a tavaszt). vagyis a gyengébb gyökérzet el tudja tartani a vesszőket. a teahibrid és polyantha rózsák vesszőit 3-5 szemre vágjuk vissza @ 140 © . Kettévágva láthatjuk. ne hagyjunk csonkot (114. hogy a bél is barnult. Ugyancsak tőből vágjuk le a vadhajtásokat (ennek módjára még visszatérünk). ÁBRA ÜLTETÉS UTÁN RÖVIDRE A faiskolai kitermeléskor a rózsa gyökérzete is megsérül. egészséges részig vágjuk le a rózsáról 20-25 cm Az idősebb ágakat és a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk ki. ábra). Számos faiskola visszavágott vesszejű rózsát árusít. a többiről csak a hajtásvéget (115. elszáradt gyökérvégeket távolítsuk el. éretlen vesszőket vágjuk vissza. A bokrot ültessük olyan ősszel tavasszal Az ültetést követően.

A felismerést megkönnyíti. hogy melyik fajtacsoportba tartozik a növény. és hogy vágásra vagy díszként neveljük-e a rózsát. hogy megerősödjön. Tavaszi ültetéskor már megmetszhetjük a rózsákat. ábra). A kihajtó rügyekből július végére lesz ismét virág. a gyengébbeket rövidebbre (2-3 rügyre) metszszük. Ha szép. Ez kissé fáradságos munka ugyan. ilyen erős metszésre a továbbiakban már nemigen lesz szükség. a tüskézettségük. semmilyen körülmények között sem hagyható el. Fűrészeljük le az elöregedett. milyenek a talaj. ábra). a tápanyag-utánpótlás. de megéri. dús virágzást szeret- A rózsáról az első virágzás után vágjuk le a vesszők egyharmadát. visszafagyott és túl gyenge vesszőket vagy ágakat távolítsuk el. a földből törnek elő a vadhajtások (118. jól fejlődik. Ezt követően kupacoljuk fel. A kora tavaszi metszéskor ne vágjuk túlzottan vissza őket (119. Ez utóbbit. ábra). Jelenlétük. Bontsuk ki az alany föld alatti részét. ahonnan ered a vadhajtás. Ne vágjuk le ezeket a hajtásokat a talaj fölött. Ugyancsak tőből vágjuk ki a befelé növő vagy középen eredő. levelük általában hét levélkéből áll. az ifjítást 3-4 évenként végezzük. Ha a rózsa egészségesen. de két metszés között is. A fölösleges. Van azonban néhány tennivaló. A TOVÁBBI ÉVEK A rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ. amely egyetlen fajtánál. a rügyállásuk. illatos. tegyük szabaddá a gyökérnyakat vagy a gyökeret. A metszés előtt mérjük fel. A virágot a lehető legrövidebb szárral szedjük O 141 O . Valamennyi fajtacsoport metszésekor legelőször a beteg. sérült. A teahibridek a legismertebb kerti és hajtató rózsafajták. Az erős metszésre vízhajtásképződéssel válaszolnak. ÁBRA metszést. azaz takarjuk be a tövet. ábra).mélyre. csak így szabadulhatunk meg tőle.és az éghajlati viszonyok. különbözik a színük. tartós. mert elvonják a tápanyagot. Viráguk feltűnően nagy. azaz nem hoznak virágot. például a virágszedéskor. a tövet elsűrűsítő vesszőket. Ezek után hozzá is láthatunk a különböző típusú rózsák szakszerű fenntartó metszéséhez. hogy a tő közelében. Ilyen a többi között a vadalás. Az első évben a túl gyenge. hogy a fagyra és kiszáradásra érzékeny oltáshely 3-4 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. már csak gyenge hajtásokat hozó részeket. Ezek elütnek a nemes résztől. Az őszi ültetésűt is tavasszal vágjuk vissza (116. biztos alapok képződnek a további évek szép virágzásához. a fagyokig folyamatosan nyílnak. és ollóval vagy kacorral tőből vágjuk le. mert akkor még dúsabban hajtanak. sínylődő tövet ne engedjük virágozni. erős. Ugyanezt a célt szolgálja az egészségesen fejlődő rózsák nyári metszése: az első virág elnyílásakor valamennyi hajtásnak vágjuk le az egyharmadát (117. vékony. fagyott hajtásokat tőből távolítsuk el. növekedésük rendkívül káros a rózsatőre. hogyan hajtott ki és fejlődött a rózsa az előző metszés után. Minden metszéskor. A rózsák visszavágásakor is tartsuk be az aranyszabályt: az erős vesszőket hosszabbra (4-5 rügyre). figyeljünk az alany hajtásaira. Augusztusban ismételjük meg ezt a \ 117. a vízhajtások pedig meddők. így az első évben dús lomb.

ÁBRA A rózsa vadalásakor bontsuk ki a vadhajtás körül a tövet.] 118. majd a gyökérnyakról vagy a gyökérről csonk nélkül vágjuk azt le \ 119.ÁBRA O 142 O .

amelyekről nem kívánunk virágot szedni. a vízszinteshez közeli helyzetben kötözzük huzalhoz vagy karóhoz (120. A metszés után két héttel nézzük át a rózsatöveket. mert a szálvesszők takaratlanul is áttelelnek. virágszedéskor csak akkora szárat vágjunk le. A remontáns rózsák fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajták. Virágágyak beültetésére kiválóan alkalmasak. beérve télen is díszít. A teahibrid rózsákról nyáron. lehetőleg a legfelső kifejlett szem fölött vágjuk le. az alatta lévő duzzadó rügyre vágjuk viszsza a csapot. hogy ne görbüljön meg ívesen. A park. augusztusra virágot hoznak. Nem szabad e fajtákat rövidre metszeni. kü- @ 143 © . Tehát ha az első virágzás után valamelyik felső rügyre vágjuk vissza a vesszőt. Egy méternél is hosszabb hajtásaik végén 1-3 virágot hoznak. 35-40 centiméteres száron 10-15 virág fejlődik. kimerülnek és elpusztulnak. ezért kissé erőteljesebb növésűek. a szálveszsző melletti vesszőket rövidre vágjuk. metszése is azokhoz hasonló. helyére erős vesszőből neveljünk újat A vízszintesen lekötött szálvessző rügyei egyszerre hajtanak ki. Vágottvirág-termesztés céljára rövidebbre metszünk. választ kapunk a metszés mértékére. az elnyílt virágokról viszont leszedhetjük a szirmokat. A szálvesszőről (tövenként egyszerre csak egy vagy két erős.nénk. hogy a virágszárak hosszúak és erősek legyenek. mert akkor egyenetlenül és keveset virágoznak. ábra). Szoliterként (egyesével) vagy kisebb csoportokba. ezekből az év folyamán újabb szálvesszőnek való hajtások fejlődnek. a gyengéket 3-4 szemre vágjuk vissza. ábra). Nyáron se metszszük a polyantha rózsákat. A polyantha hibrideket a polyanthák és teahibridek keresztezésével állították elő. A legvastagabbakat 6-8. A floribunda fajtacsoport a teahibridekhez áll a legközelebb. gyenge vagy frissen ültetett bokron 6-10 szem (4-6 csap) maradhat. Az áltermést hagyjuk rajta. A hosszú meddőhajtások. Ulllll A rózsa szálvesszőit megközelítően vízszintesre hajlítsuk le. Ezek a fajták szálvesszőzésre is alkalmasak. hagyjuk hosszabbra a vesszőket. Lehajlítva. A parkrózsák közül a hosszú hajtáson egyetlen nagy virágot hozó fajtákat a teahibridekhez hasonlóan metsszük. A visszavágott vesszőkön (a csapokon) általában a felső 1-2 szem hajt ki. kevesebb. amekkora feltétlenül szükséges. vágottvirág-termesztésre pedig 6-8 szemre vágjuk vissza. és ez a rügy hajt ki a leggyakrabban. maradjon rajta 20-30 szem. Erős tövön összesen 14-16 rügy (8-9 csap). Az elnyílt virágokat azonban vágjuk le. mert fölöslegesen gyengítenék a tövet. Az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik a legszebb virág. de nagyobb virágot hoznak. Többnyire nyár derekán virítanak. A meddő vesszőket és a vízhajtásokat tőből vágjuk ki róluk. A tövön lévő. de virágzásuk nem folyamatos. helyére kötözzünk le újat. sátorozó bugában egész nyáron nyílnak. Az elöregedett szálvesszőt egy-két év múlva tőből vágjuk ki. erős vízhajtásokat hoznak. így jobban telelnek. virágaik a hajtásvégeken.és vadrózsák erős növésűek. és kössük karóhoz.) Erős növekedésük folytán hosszabb metszést kívánnak. nyáron ne metsszük. a teahibridekhez hasonlóan. Az öreg szálvesszőt vágjuk le. A polyantha rózsák alacsonyak. Tavaszi metszésük során csak az előző évi virágbugákat vágjuk le a felső 2-3 rüggyel együtt (121. hosszú vesszőről) csak a felső harmadát-negyedét vágjuk le. így ha ezeket összeszámláljuk. Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki. Nyáron az elnyílt virágokat. (Remontáns = többször virágzó. Ha a legfelső szem nem hajtott ki. Ügyeljünk arra. mert akkor csak az ív legfelső rügyeiből kapunk megfelelő virágot. A csoportosan ültetett teahibrideket. hogy lehetőség szerint ne nagyon csökkentsük a lombot (az asszimilációs felületet). ám többségük egyszer nyíló rózsa. Elnyílás után azokhoz hasonlóan vágjuk vissza. az alsó rügyeknek van idejük kifejlődni és beérni. A kerti díszítésre ültetett remontáns rózsa vesszőit tavasszal 10-15 szemre. a vadrózsákat sövénynek is ültetik. a közepeseket 5-6. hogy ne érleljenek termést. nem illatosak. dúsan virágoznak. 6-8 szemre visszavágva.

O 144 O . a polyantha hibrid és a floribunda rózsák kúszó alakjain a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek a virágban végződő hajtások. A rügyekből virágban végződő hajtások fejlődnek. Az alapág felkopaszodása esetén alacsonyabban lévő hajtásokat hajlíthatunk le. A legfölső rügyek ismét kihajtanak és virágoznak. majd sövénynyíró ollóval az egész bokrot fele magasságáig vágjuk vissza. és a következő évben gyengén virítanak. hogy a bokrok jó megvilágítást kapjanak. egyszer vagy többször virágzó fajták. kössünk a helyükbe újakat. a fagyott részt levágjuk róla. A rózsafákat (a magas törzsű rózsákat) az alany hosszan meghagyott vesszőjének végén. Ez a fajtacsoport több metszést kíván.A polyantha és polyantha hibrid rózsák tavaszi metszése során a virágmaradványokat vágjuk le a legfelső 2-3 rüggyel együtt lönben felkopaszodnak. a teahibridekhez hasonlóan. A bugában virágzó parkrózsákat és vadrózsákat alig metsszük. szemzéssel alakítják ki a faiskolában. ezeket elnyílás után. ábra). a termést dísznek rajtahagyjuk. A teahibrid. és tavasszal dúsan virítanak (122. elfagyott részektől szabadítsuk meg a bokrokat. Kialakításuk és fenntartásuk során csak az elöregedett. Tavasszal a legfejlettebbet lekötjük. Az egész vessző hosszában kihajtó parkrózsákat nem metsszük. viszonylag kevés metszést kívánnak.vagy futórózsák dúsan. Rövid metszéstől a növény kimerül. Általában teahibricl. Az évente egyszer nyíló futórózsákat az elvirágzás után metsszük: vágjuk. a helyükre törő fiatal hajtások őszre még beérnek. Az ültetés utáni évben erős hajtásokat hoznak. el is pusztulhat. le az elöregedett ágakat. A kúszó. apró virágú törperózsák. Az oldalhajtásokat 8-10 cm-re vágjuk vissza A remontáló (többször virágzó) kúszórózsákat kora tavasszal ritkítsuk. a polyantha. Tavasszal metsszük le róluk a száraz vesszőket. s a többihez hasonlóan. Metszéssel törekedjünk arra. Gyenge veszszőiket felére. A kiöregedett részek helyére kössünk fel a támasztékra fiatal vesszőket. floribunda vagy minirózsa a nemes korona. sínylődik. az erősebbet kétharmadára metsszük. tá- maszték nélkül nem fejlődnek szépen. A minirőzsák kis termetű. A virágzást követően vágjuk le az elöregedett ágakat. 2 3 levél fölött — visszavágjuk. így kialakítottuk a vázágat.

ábra). a kitakarás után vágjuk vissza. Tavasszal az erősebb vesszőket 4-5. a törzs terhelése egyen- 123.A kúszórózsák idős részeit tőből metsszük ki.ÁBRA j- A törzses rózsafákat tavasszal. a megmaradó ágakon a virágot hozó rövid vesszőket vágjuk vissza Metszése az eddigiektől abban különbözik. hogy ősszel nem szabad előmetszeni. hanem az egész koronát lehajlítva takarjuk földdel télire. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra vágjuk vissza (123. hogy a korona szabályos. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra © 145 o . Törekedjünk arra. erosebb vesszőiket 4-5.

mert ha a kis korona besűrűsödik. Ne engedjük elterebélyesedni sem.letes legyen. O 146 O . mint a fákat vagy a bokrokat. mégpedig a törzs közelében nőtt. A metszéskor legfelül kifelé álló rügyet hagyjunk. RENDSZERES IFJÍTÁS A rózsákat az évente legalább egyszeri metszéssel nem hagyjuk annyira elöregedni. A virágszedést követően is rendszeresen gondoskodjunk tápanyagról és vízről. erre azonban ritkán A rózsák tápanyagigényes növények. ÁBRA A bokorrózsák ifjításakor az elöregedett ágakat fűrészeljük le. a metszés vagy a takarás elhanyagolá- van szükség. Ugyancsak ifjítanunk kell a törzzsel nevelt rózsafákat. elágazás nélküli vesszőkre vágjuk vissza a korona ágait. így ezt a hiányt pótolnunk kell. A levágott idősebb részek voltak ugyanis a rózsatő tápanyagraktárai. A dús virágzás. csak ha felére visszavágjuk őket. elveszti könnyedségét. hogy időnként radikálisabb ifjításra is szükség lehet. Ifjítás és metszés után is kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal. Vágjuk ki a befelé növő veszszőket. mert súlyos lesz és letörik. ábra). a fölösleges vízhajtásokat tőből vágjuk ki. a metszések és az ifjítás utáni trágyázásra feltétlenül szükség van. Ezek lefűrészelésével helyet adunk az erős vízhajtásoknak (124. tehát mint egy teahibridet vagy például floribundát. hogy túl sok fejlődjön belőlük. •j 124. A talaj szintje alatt lévő szemzési hely (az oltásforradás) a biztosítékunk: szélső esetben az oltáshely fölött lévő alvórügyekből is megújítható a növény. ahogy a nemes rész kívánja. az oltáshelyhez legközelebb lévő fiatal vesszőket fejlettségüktől függően vágjuk vissza sa. A kúszórózsák szép virágzása csak 3-4 évenkénti ifjítással érhető el. Ne engedjük. jobb híján oltóviasszal. Rendszerint az elöregedett részek foglalják el a rózsabokor alapját. egy-egy zord tél viszont annyira legyengítheti e növényeket. A nyári metszést úgy végezzük. A vízhajtások nem hoznak virágot.

hanem elpusztul. Egyes vidékeken ma is szokás. ezért a faiskolában néhány évig alakítani kell őket. borókák meghálálják a gyöngéd beavatkozást: tavasszal. évente egy-egy ágörvöt levágnak alul. amíg az ablak magasságát el nem érik. szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán. nyírni őket. porított növények java részét nem csúcs-. Az elterülő borókákat is körkörös elágazásra késztethetjük. tojásdad formájút. hogy sűrűn és minden oldalon hozzanak új hajtásokat. Lehetőleg hagyjuk meg természetes alakjukat. amíg kinövi. a helyén pedig. vagy éppen a földön kúszó bokrot. ÁBRA } M E T S Z É S HELYETT Kisebb beavatkozásokkal segíthetjük azokat a fenyőket. természetellenes. gömb. KIEGYENLÍTÉS Az oszlopos növésű borókákat és tujákat szívesen ültetik sorba. ezután kissé lazábban nő tovább. Néhány év alatt bebizonyosodik. az álciprus (Chamaecyparis) és tuja (Thuja) változatokat fiatal korukban ugyancsak alakítják a faiskolákban. A másfél-két méteres magasság eléréséig például karó mellett neveljük az oltott ezüstfenyőt (Picea pungens Glauca). oltással) szaA törpefenyő (Pinus mugo) hosszú hajtásait visszavághatjuk. kissé meg is metszik ezeket. A dugványról nevelt tiszafa (Taxus). Ilyen módon alacsonyan tartható a növény © 147 o . rendszerint lucfenyőt ültetnek. örökké éktelenkedik egy lyuk. alakítani az oldalhajtásaikat. akkor évente metszeni kell. hogy a visszavágott ág nem tud megújulni. Nem érdemes mesterséges formára szabni. hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt. ezért helyesebb. Az így meggyötört fa igen csúnya. de az is lehet. a boróka (Juniperus). a növény oldalán. A sudaras fenyők visszametszése viszont árthat szép. természetes alakulásuknak. és csak igen csekély beavatkozást kívánnak. (Ha nyírott sövényt nevelünk fenyőből. A tömörré nevelt növényt a kertben már nem metsszük. nyírás nélkül is mutatós térhatárolók. A vegetatív úton (dugványozással. a lakást elsötétíti. hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet. A faiskolában. évekig tarthat. bokroknál sokkalta szabályosabb. úgy a legszebbek. Ekkor elkezdik föltisztítani.A FENYŐKET MÉRTÉKKEL A lomblevelű fáknál. viszont lombosabb. hanem oldalhajtásból nevelik. Ezt követően számos rügyet képez. a kék atlaszcédrust (Cédrus atlantica Glauca). félgömb. kihajtás előtt érdemes javítani. ha szükséges. amelyek erre rászorulnak. karcsú oszlop alakút és terebélyeset. jegenye. ha eleve olyan helyre ültetjük. ha kiugró hajtásaikat visszavágjuk. A magasságuk azonban •j 125. Ha egyszer belenyírunk például egy luc-. a jegenyefenyő(Abies) oltványokat.) Az oszlopos növésű tuják. hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát. de erről a sövények kezelésénél bővebben írtunk. ahol minden irányba zavartalanul nőhet. dúsabb lesz a belseje és szép az alakja. mindaddig.vagy feketefenyőbe. hogy viszonylag szabályos formát öltsenek. Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol.

Az álciprussal és a tujákkal is szerencsénk lehet. ábra). VÁRJUNK T Ü R E L E M M E L ! A lomblevelű fákat és bokrokat az ifjítással gyógyítjuk. a legerősebbet hagyjuk meg. mint használ. A legjobbat. A túl gyorsan és lazán növő álciprusok és tuják csúcsát is visszavághatjuk kissé. ne hagyjunk csonkot még akkor se. Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk. Ezért inkább arra törekedjünk. Az elfagyott végeket szedjük le. Nagy havazást követően rázzuk le a havat a többtörzsű tuja. Közülük a legjobb állásút és legerősebbet kössük vendégkaróhoz. Régebben a faiskolákban télire összekötözték azokat a fenyőket. a tuják. amelyeket veszélyeztetett a hónyomás. Ekkor várjunk türelemmel egy évet. egy-két növénnyel ezt ma is megtehetnénk. Ha azt akarjuk hogy a nekik szánt helyet ne nőjék túl. Két-három hajtás is •1 126. Az egyik igen értékes borókafajta. a felső ágörv hajtásai igyekeznek átvenni a szerepét. a Juniperus squamata Meyeri hajtásvégeit évente csípjük vissza. különben féktelenül és aránytalanul kiugrik a koronából egy-egy ág. mert a törzsön a seb gyorsabban gyógyul. ha így nagyobb sebet ejtünk. ám ez elcsúfítja a fenyőket. ezekből pedig sűrű hajtások képződnek a következő évben. mintha leforrázták volna. kössük vendégkaróhoz. Ha a sudaras fenyő csúcsrügye elfagy vagy megsérül. ha a fenyő a lombját elveszíti. vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai. de még leveles vesszők rügyeiből igen. hogy sűrűbbek legyenek. ám a következő évben az idősebb. mert a nagy tömegű hó szétnyomja e növényeket. mert a fenyőnek többet árt. ÁBRA fölfelé törekszik ezután. Ha a törzse ép maradt. Súlyosabb fagykár. A törpefenyő (Pinus mugo) kerti változatai időnként gyorsabban nőnek a kelleténél. kártevők pusztítása után. Az elpusztult ágat közvetlenül a törzsnél vágjuk le. TÖRÉSEK ÉS K Á R O K A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyőknél szükséges. Nyár derekáig bőségesen öntözzük.néhány év alatt különböző lesz. Évek is beletelhetnek. csak kivételes esetben segít a visszametszés. de még ekkor se adjunk műtrágyát. amíg a helyük nem teszi hézagossá a növényt. ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. álciprus vagy oszlopos tiszafa bokráról. a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki (126. amíg a növény magától igyekszik „kijavítani" a hibát. segítsük függőleges helyzetbe © 148 o . Akár három-négy év is eltelik. a kihajtást követően még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le (125. néhány lombos hajtást meg kell hagyni rajtuk. Az ilyen radikális beavatkozás után várjuk türelemmel az eredményt. ám ezeket nem szabad kopaszra metszeni. a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan. A kiskertben. Sajnos a fenyőkről ez nemigen mondható el. mire „föltámad" a növény. a törzs körül takarjuk a talajt érett komposzttal. Ezután számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen. ábra). boróka. esetleg fagysérülés következtében elveszítheti a csúcsrügyét. addig vágjuk ki. hogy a törzs konkurenseit időben. a mamutfenyő és az óriás jegenyefenyő még megújulhat. akkor a tiszafa és oszlopos változata. mire a fiatal növény kihever egy ilyen károsodást. az álciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják csúcshajtásukat. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. Ilyenkor.

kacor. cserje.TARTALOM Bevezetés 5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK (Czáka Sarolta-Valló László) Egy kis növénytan Fa. létra 9 9 10 16 16 17 18 20 20 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 29 30 30 33 33 34 35 A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE (Valló László) A korona alakítása Az ágcsoportos sudaras korona Szórt állású sudaras korona 39 39 44 O 149 O .és vesszőlekötözés Gyümölcsritkítás Vadalás Mikor és miért metszünk? A szaporítóanyagról. váltása Termőgally visszametszése. félcserje Tetőtől talpig Egyensúlyt kell tartani Metszeni szükséges A csúcs uralma Metszés és hajtásnövekedés Metszésmódok Termőrészek metszésmódja A vessző metszése Termőgally ritkítása. ültetéskor Az alanyra is legyen gondunk Koronás oltvány és suháng Adjunk elég teret! Kevés sebzéssel Az eszközök Metszőolló Gallyvágó és sövénynyíró Fűrész. ifjítása Zöldmetszés A vitorla visszacsípése A hajtás visszacsípése Levélkoszorúra metszés Hajtásválogatás Kiegészítő munkák Hajtás.

váltása Zöldmunkák Különleges zöldmunkák Művelésmódok Fejművelés Bakművelés Középmagas kordon A középmagas Guyot-művelés Moser-féle magasművelés Magasított Moser-művelés Ernyő.Kombinált korona A vázakorona A katlankorona Intenzív koronaformák Termőkaros orsó Palmetta vagy ferdekarú sövény Karcsú orsó Szuperorsó Termőkori metszés Ifjítás Néhány apró fogás A gyümölcsfák és -bokrok metszése Almatermésűek Alma Körte Birs és naspolya Csonthéjasok Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Héjasok Mandula Mogyoró Dió Gesztenye Bogyósok Málna Ribiszke Köszméte Riszméte Tüskétlen szeder Bodza 44 44 46 50 51 51 52 54 55 58 59 61 61 62 63 63 63 64 64 65 67 67 70 70 70 71 72 73 73 73 75 76 77 77 A SZŐLŐ METSZÉSE (Valló László) Alapismeretek Metszésmódok A termőalap ifjítása.vagy ívelt szálvesszős művelés Egyesfüggöny-művelés Lugasok 81 83 88 90 91 92 92 93 95 96 97 99 99 101 102 © 150 o .

Kettősfüggöny.(GDC-) művelés Duplex művelés Kiegészítő munkák Néhány tanács 104 107 108 110 A DÍSZFÁK ÉS DÍSZCSERJÉK METSZÉSE (Czáka Sarolta) Díszfák és díszcserjék Természetes alakú fák Amit nem metszünk Ültetéskor a legfontosabb Az alakítás évei Mind kevesebb metszés Szépítő beavatkozások Szakszerű ifjítás A díszcserjék „egyéniségek" Nem metsszük Ültetéskor szükséges Csekély alakítással Kiegészítő metszések Megújuló virágzás (ifjítás) A sűrű sövény titka Méretek és formák Ültetéskor és az első évben Folyamatos alakítás A fenntartás egyszerű Az ifjítás: szükséges rossz A rózsák a metszéstől megszépülnek Mikor és milyen mértékben? Ültetés után rövidre A további évek Rendszeres ifjítás A fenyőket mértékkel Metszés helyett Kiegyenlítés Törések és károk Várjunk türelemmel! 115 116 116 117 119 121 121 122 125 125 125 127 131 132 134 134 135 136 137 138 139 139 140 141 146 147 147 147 148 148 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful