Miért metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a díszfák és díszcserjék, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszés stb. következményeire. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját.
v n m

zzzz

GAZDA

MEZO

Czóko Sarolta - Molnár Mária - Bálint János

A növényvédelem ábécéje

Hazikerti kézikönyv
Szerkesztette Lelkes Lajos SB^^flM^^I

Korínéira: Jacobi

Virágoskert, pihenőkert

Kertészkedés balkonon és teraszon

*

Oltás, vetés, dugványozás

Czálca Sarolta - Valló László

A METSZÉS ÁBÉCÉJE

Tizenkettedik kiadás

r r r n

MEZO GAZDA

COCO

44. Felelős kiadó dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Récsey Antónia Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Környei Anikó sorozatterve alapján készült Tipográfiai terv Faragó István (Tandem Stúdió) munkája A kúpkerekes metszőollót ábrázoló borítófotót a Fiskars Magyarország Kft. bocsátotta rendelkezésünkre Megjelent 18. Koronafürt u. Sipos Béla Tóth Imre Illusztrálta Krasznainé Imre Katalin © Czáka Sarolta-Valló László. Kriszten György dr. 125 ábrával MGK 716 355/07 . 2000 ISBN 978-963-286-336-8 ISSN 1419-4937 A Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest.Lektorálta dr.88 A/5 ív terjedelemben.

403-407. 1987-es kiadás óta kissé „elöregedett". •j Könyvünk az első. nyesegetve s a sort alakítva. A munkát a Kos jegyében. legföljebb a kacort cserélik föl korszerű ollóra. vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja. akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek. Az ábrák apró javításain túl." (Vergilius: Georgica. bizonyára mindig így kezdenek majd a gazdák a metszéshez. eszköze a görbe kés O 5 o . Lakatos István fordítása).BEVEZETÉS „Mert amidőn késő levelét a borág veti földre. II. ezért célszerűnek láttuk alaposabb felülvizsgálatát. s görbe kacorjával Sáturnusnak be-bejárják tarlott szölleiket. a szöveget a mai kívánalmak } 1. ÁBRA Szőlőmetszés egy középkori kódex ábrázolásában. vagyis március végén. április elején végzik. Vergilius remek sorai örökérvényűek: amíg lesz szőlőtermesztés.

és fajta választásra. tájanként másképp vélekedtek. Az első fejezetben a fás növényeket. összevontunk. a nevelés tennivalóira. hétvégi telkén szüksége lehet. hogy a növények természetüknek megfelelően nőjenek. a természeteshez közelítő metszésmódot követjük. a nyírott sövények. elöregszik. Ez érthető. az embernek a növényekről szerzett ismeretei. felépítésüket mutatjuk be. amikor a szőlejét. Nem térünk ki az ültetésre. módjáról. A metszés mértékéről. művelési mód ismertetése szintén nem lehetett a célunk.szerint változtattuk meg. Ezzel meghosszabbítjuk növényeink életét vagy legalábbis a termőidejüket. hiszen változtak a termesztett fajok és fajták. fűrésszel alakítani? Metszés nélkül a fiatalkori növekvő-. A visszavágással a növekedést és a termésérlelést igyekszünk egyensúlyban tartani. A továbbiakban a gyümölcstermő fák és bokrok. Az angol kertstílus éppen ez ellen lázadt fel a 18. élő fallá vagy szinte szoborszerű alakra. a termesztés körülményei. Ma inkább a mértéktartó. a faj. amire a nem képzett kertészkedőnek kiskertjében. a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket szigorú sövényekké. másutt újdonságokkal bővítettük a metszés alapjait. fáit és bokrait meg akarja metszeni. Vajon feltétlenül szükséges-e a fákat. Elsősorban esztétikai céllal nyírták a reneszánsz. A szerzők © 6 o . a szőlő. Igyekeztünk röviden összefoglalni és ábrákkal szemléltetni mindazt. majd az azt követő termőidőszak után a növény hamar kimerül. A tudomány és a gyakorlat által ismert valamennyi metszési. a díszfák és díszcserjék. Leírjuk metszésük célját. század végén. és hagyta. bokrokat ollóval. idejét és eszközeit. idejéről koronként. módját. Itt-ott rövidítettünk. valamint a fenyők visszavágásának legfontosabb tudnivalóit ismertetjük. a rózsák.

ALTALÁNOS ISMERETEK írta Czáka Sarolta-Valló László .

EGY KIS NÖVÉNYTAN METSZÉSMÓDOK MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? AZ ESZKÖZÖK .

ÁBRA } O 9 o . ez a törzs.egy-egy gally vagy ág kimetszésével idéznek elő. FA. amely a legsűrűbb és leginkább árnyékol. érintetlenül hagyják. \ Szerencsére szép számmal vannak olyan kertek. A fának a föld felett többnyire egy tengelye van.hitük szerint . Ismét mások nem félnek a fától. és felszínes ismeretükben bízva erőteljesen beavatkoznak. amelyekben a szemre is tetszetős formájú fák és bokrok megszépült. Például egy síkban erősen megcsonkítják (letetejezik) a fölfelé törő ágakat.EGY KIS NÖVÉNYTAN Tavasszal számos kertben hiába várakoznak az elöregedett koronájú fák és bokrok. felfrissült koronával várják a rügyek fakadását. amelyet . bokrok metszésének elméletét és valamelyest a gyakorlatát is. hogy a fa nemcsak elveszítette addigi. Ezzel valójában látványos módon sok kárt tesznek. CSERJE. hogy alapfokon elsajátítsuk a gyümölcs* és díszfák. természetes formáját. azután csodálkoznak. Mások előveszik ugyan a metszőollót. E növények termete. formája különbözőképpen alakul. olyan válogatással és egyszerűsítéssel. ez hordozza a koro- 2. hogy fölösleges terheiktől szabadulva fölfrissüljenek: gazdáik gyümölcsben mérik azt a „veszteséget". FÉLCSERJE Könyvünkben a fás szárú növények metszésével foglalkozunk. A fogalmakat és ismereteket a tudományos teljesség igénye nélkül vesszük sorra. amely remélhetőleg elegendő ahhoz. A metszési ismereteket is az alapoknál kell kezdenünk. és lemetszenek néhányat a korona kényelmesen elérhető. hanem a keletkezett vízhajtások tömegétől koronája még sűrűbb lett. A külső felületet. belső gallyaiból.

vesszőik támasztékot kívánnak. bujtással) szaporított növényeken járulékos gyökerek képződnek. rögzíti a fát. a futórózsákat. a másfél métertől 3 méterig terjedőt középtermetűnek. a faiskolai kitermeléskor éppen ezek szakadnak le). A gyökér és a föld feletti rész határán van a gyökérnyak. a vesszők nem érnek be. Az alanyból törzset nevelve. A növény táplálkozása szempontjából ezek a legfontosabbak (sajnos. illetve törpecserjének nevezzük. A félcserje ugyancsak tőből elágazó növény. a szőlőnek és a legtöbb díszcserjének. a köszmétét. a közönséges kecskerágóból (Euonymus europaea). Az ilyeneket törzses fácskának nevezzük (3. a keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). A legkisebb gyökerek végét el nem ágazó hajszálgyökerek borítják. a klemátiszokat. a díszcseresznyét. hanem évről évre visszafagynak. a rózsát. a díszalmát. például a trombitafolyondárt. A vegetatív úton (dugványozással. szépségükért ültetjük a kertbe. A gyökérnek raktározó szerepe is van. Törzset és koronát alakíthatunk ki például az orgonából (Syringa). az ennél alacsonyabbat alacsony. gyakori az átmeneti alak. A félcserje átmenet a cserje és az évelő növény között.nát. ha a tövét télire takartuk. A kúszó díszcserjéket. Gyökérnyakba szemzik a legtöbb gyümölcsfát. a rózsamandulát (Prunus triloba) és még számos díszcserjét. Fal. A magról kelt növények erős főgyökeréből ágaznak el az oldalgyökerek. Tavasszal a főhajtásokból megújul. például a szedet. de ennél alacsonyabb is lehet. különösen. Oltványvásárlás- 3 ábra Ribiszkebokor és -fácska O 10 o . A faiskolák számos növényt. léggyökerekkel vagy kacsokkal kapaszkod- nak. például a liliomfát (Magnólia). A fa magassága legalább 5-6 méter. A gyümölcstermő növények között is akad ilyen. magassága legfeljebb 5-6 méter. a rózsát. Legismertebb kúszó fás növényünk a szőlő. Ilyen gyökérzetük van például a törpegyümölcsfa alanyoknak. A talajból vizet és tápanyagokat vesz föl. A 3 méternél nagyobbra növőt magasnak. A cserje föld feletti része tőből elágazik. ábra). mesterséges támrendszer híján a talaj felszínén terjednek. kerítés.ábra). A fák és a cserjék között nem vonhatunk éles határt. fákra csavarodnak. és tovább szállítja. a bokrot. a gyertyánt (Carpinus) nevelik ilyen alakúra. ám ágainak csupán az alapi része fásodik meg. az orgonát. A kúszócserjék különleges alakulásúak: ágaik. koronába szemzik a ribiszkét. A díszkertbe ültetett kékajak (Perovskia) és levendula (Lavandula) jellegzetes képviselője e csoportnak. TETŐTŐL TALPIG A gyökér a növény föld alatti része. A cserjékből pedig gyakran nevelnek kisebb-nagyobb fát. A földtől elágazó fák a bokorfák (2. a riszmétét.

amely gyengíti vagy © 11 o . •J 4. Ennek formája elsősorban a faj és a fajta örökletes tulajdonságai által meghatározott. ÁBRA \ Fatermetű növényeink koronáját a törzs tartja és köti össze a gyökérzettel. A gyümölcsfa tengelyében a fővezérág (sudár) áll. Befolyással van rá az alany is.és a harmadrendű oldalágak. azokon a gallyakat. Ismerünk bokortörzset (magassága 40-50 cm). ábra). A gyümölcstermő bokrokra és cserjékre a törzs nem jellemző. Az oldalvezérágak csúcsán az oldalvezérvesszők foglalnak helyet. Ilyen a mogyoró. a málna és a tüskétlen szeder. második és harmadik ágemeletbe rendeződnek. A korona részeit a természetes alakulású sudaras koronán tanulmányozzuk (5. Az ágak a korona hároméves vagy annál idősebb részei. Ez tartja a fás növényt (4. A törzs hosszát a növény örökletes tulajdonságai. Azonban nem csak a termő-. hogy a gyökérnyak ép. a művelésmód. Azokat. a másod. hanem a növekedési vesszők is a gallyakon foglalnak helyet.kor ügyeljünk arra. illetve közepes törzs. oldalvezérágaknak nevezzük. illetve a termesztési cél határozza meg. A fővezérágból vázágak ágaznak el. ezek hordozzák a termőrészeket. az oltáshelyen jól összefont legyen! A gyökérnyak. ábra). Ez azt jelenti. amely az előzőekkel versengő ugyan. A 60 cm-nél alacsonyabb törzs a túlságosan lehajló alsó ágak miatt akadályozza a talajművelést. de gyengébb növekedésű és kevésbé fölfelé törő (konkurensnek is nevezik). A szabályosan alakult sudaras korona ágcsoportjai arányosan és maradéktalanul kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A vesszők a korona egyéves. a levelek. A fás szár több száz évig is élhet. A gallyak kétéves részek. A csúcstól távolabb az ágak. majd a termések is a koronában fejlődnek ki. a vesszőket és a rügyeket különböztetjük meg rajta. gondozatlanul is kineveli. Ezek mellett itt is állhat ikervezér. A gyümölcstermesztésben a leggyakoribb és legmegfelelőbb az alacsony. Az 5. A korona fő vázát adják. amelyek helyzetüknél fogva a korona oldalirányú növekedését szolgálják. közepes (80-120 cm) és magas törzset (130-200 cm). Ezek a koronateret töltik ki. alacsony (60-70 cm). ábrán bemutatott korona ágcsoportjai ennek alapján első. Természetes koronáját a gyümölcsfa magára hagyottan. alakját. Ezek alatt található a mellékvezérvessző. Ezek ágelágazódásai az elágazás sorrendjében az első-. lomb nélküli részei. a ribiszkefélék. sértetlen. a köszméte. azaz a föld fölött kezdődik a növény szára. a gallyak oldalán képződött vesszők az oldalvesszők. ez tulajdonképpen a gyökérnyak és az alsó koronaelágazás közötti rész. a 120-nál magasabb nehezíti az ápolást és a szüretet. a virágok. egymáshoz való viszonyukkal megszabják a korona küllemét. Az azonos korú és csaknem azonos magasságban elhelyezkedő ágak ágcsoportot (ágemeletet) alkotnak. a riszméte. illetve mellékvezér. amely az előbbihez hasonlóan erőteljes növekedésű és fölfelé törő. hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb termőfelületet adják. A korona a törzs folytatását képező ágrendszer. Elhelyezkedésükkel. Nyugalmi állapotban az ágakat. Tenyészidőben még a hajtások. Ezek közvetlenül a talaj felszíne fölött ágaznak el. A fővezérvessző mellett néha ikervessző is előfordul. Rajtuk a korona további növekedését szolgáló hajtás és virágrügyek foglalnak helyet. A fa föld feletti része a törzsre és koronára tagolódik. ezek a korona minden irányú növekedését szolgálják. csúcsán a fővezérvesszővel.

Kertünkbe lehetőleg olyan fajokat. fajtákat ültessünk. Az öregedő fa mindinkább széthajlik. A kúp. A korona természetes alakulása a fajok és a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága (6. Rossz termőhelyi feltételek közepette (például sekély termőrétegű vagy szikes talajon. ezen belül elsősorban az éghajlat és a talajviszonyok. Nagy hátránya. A gömbkoronában a központi tengely nem uralkodik. Az adott talajtól idegen vagy az egzotikus növények meghonosításával legyünk óvatosak. (Például valamely nemes körte vadkörtealanyon erőteljesen. A koronaforma függ a fa korától is. a piramis. a megnyúlt gömb és a tojás alakú koronaformákban a központi tengely növekedése meghatározó. hamarabb elöregedő koronát nevel.) A növekedést a termőhely is módosítja. Mindenekelőtt sajátos igényeik kielégítésére törekedjünk. mint jó körülmények között. Az ernyőszerű koronában a sudár a második ágcsoport fölött szétágazik. A sudaras koronában a sudár (a központi tengely) minden metszési beavatkozás nélkül kialakul és uralkodik. A kétsudaras korona villás elágazású. Fiatalon fölfelé törő. A szétterülő korona gyakran kétsudaras. amely éppen elérte termő korát erősíti a nemes növekedését.fővezérvessző fővezérág (sudár) oldalvezérvesszők harmadik ágcsoport \ oldalvesszők oldalvezérágak első ágcsoport A gyümölcsfa koronájának főbb részei. amelyeknek hagyománya van a környéken. és a sudár (a központi ten- gely) általában uralkodó. csaknem egyenrangú elágazásokból áll. Bemutatására az ágcsoportos sudaras koronájú fát választottuk. ahol kevés a csapadék) a gyümölcsfa kisebb. birsalanyon viszont gyengén növekszik. hogy a fa a nagy termés súlya alatt a villában széthasadhat. Ezek bizonyosan kiállták a termőhely próbáját. A cseresznyére és a körtére ez jellemző. és ettől függően válasszuk meg a koronaformát (művelésmódot). O 12 o . ábra). sudarának uralkodó jellege megszűnik. ne pedig fordítva. satnyább. A gyümölcsfák a teljes termőkoit elérve öltik föl jellemző koronaformájukat.

A hajtásokon. csupasz rügye van például az ostorménfának (Viburnum lantana) (8.a dió és a gesztenye kivételével . megszűnik. A rügypikkelyek gyakran szőrözöttek. Az almafa rügyei és egy vegyesrügy keresztmetszete A hajtórügyek az adott évben kihajtanak. Az alvórügyek rendszerint csak akkor hajtanak ki. milyen korúak és hol helyezkednek el (7. A mogyoró. később a második ágemelet fölött elhajlik. az úgynevezett ággyűrűben) találjuk. valamint az ágalapon (az ágak tövén. A magától alakuló. Eltérés van abban is. Rügypikkelyek nélküli.nem felel meg termesztési céljainknak. amelyből hajtás. ha a környezetükben lévő veszszőket. ágakat károsodás éri. Az alvórügyeket a vesszők. a köszméte koronaformája. az alvórügyek évekig nyugalomban maradnak. A rügy olyan rövid szártagú hajtáskezdemény. ábra). Ezért be kell avatkoznunk. a ribiszke. vagy © 13 o . zöld burokkal fedett. a levelek hónaljában lévő. gallyakat. sőt fajtánként is némileg különböző.ernyőszerű A természetes korona főbb formái A természetes kombinált koronában a sudár kezdetben meghatározó. természetes korona . gyantásak vagy enyvesek. e rügyeket a megvastagodott kéreg benövi. a naspolya. gallyak alsó és alapi részén (tövén). valamint a környezeti tényezők ismeretében mesterségesen kell alakítanunk a koronát. majd ággá alakul. A sudár nélküli koronát azonos erősségű oldalelágazások alkotják. fiatal. A rügyek alakja. apró gyümölcsöt nevel. megerősödött barna pikkelylevelek takarnak. Elsűrűsödik. A kajszi és némely almafajta jellemző koronaalakulása. nyári rügyeket szemnek nevezzük. amelyeket kifejlett. színe és csoportosulása az illető fajta jellemző. még csak zsenge. a vesszőkön találhatók. és a gyümölcstermő növény biológiai tulajdonságai. ábra). Miközben a vessző megvastagodva gallyá. illetve virág vagy virágzat fejlődik. hogy mi fejlődik belőlük. A tulajdonképpeni rügyek. mérete. és nem terem egyenletesen minden esztendőben. ezáltal rejtett rügyekké alakulnak át.

E rügyalakulás az almatermésűekre jellemző. nélkülük elpusztul a tő. a málnának. a meggy. Különösen akkor van szükség rájuk. Rügyből fejlődik. iker. de akár az alakító. ábra). könynyen kitörhető. ezért helyzetük és feladatuk szerint a vesszőkhöz hasonlóan vezér. alakjuk azonban a virágrügyekéhez hasonló. A rügycsoportban lehet csak virágvagy csak hajtórügy. a végálló pedig a visszametszett vessző legfelső rügye. Az első kettő egyértelmű. illetve hajtást és virágot is rejthetnek. ábra). A belőlük képződött hajtás a gyökérsarj. rajta a leveleken kívül szemeket (éretlen rügyeket). illetve termést találunk. Nyár közepére (augusztusra) váza már eléggé megszilárdul.vagy kettős rügy a nevük. amelyeknek csúcsán a következő évben rendszerint vegyes rügyek alakulnak ki. beérik. virágokat. A rügyek hajtást vagy virágot. A vegyes rügyekből előbb rövid szártagú hajtás fejlődik. gallyak vesz- O 14 o . Az átmeneti rügyek fejlett hajtásrügyek. a birs és a naspolya. például az őszibarackon (10. A vesszőn elfoglalt helyük szerint csúcsrügyek. oltások helyein is. Minden gyümölcsfajon megtalálhatók. A termőrész. (Almatermésű gyümölcseink: az alma.8. Nagyobb számban termőrészeken fordulnak elő. ha viszont párosával. Ha háromnál több van egy rügyalapon. valamint vegyes rügyek a vesszők csúcsán és oldalán egyaránt előfordulhatnak. A hajtás a gyümölcs. A vezérhajtásoknak a korona magasságés szélességbeli (illetve átmérőbeli) növekedésében van szerepük.és oldalhajtásokat különböztetünk meg. A visszametszés mértékének függvényében az alvórügyekkel (rejtett rügyekkel) éppúgy számolnunk keli. ha új koronarészt akarunk kinevelni. lombleveles része. oldalrügyek és végálló rügyek lehetnek. majd azokon levelek és újabb rügyek fejlődnek. a ringló. illetve a vessző visszametszésekor e rügyekből gyenge hajtások fejlődnek. átmeneti és járulékosak.és hajtórügy is előfordul. Képződhetnek sebzések. Az alma és a körte rövid termőrészeinek (dárdáinak) csúcsrügye alatt. A hajtásrügyek megnyúltak. ritkító metszés során azokat erősen visszavágjuk. a meggy és a málna gyökerein keletkeznek ilyenek. A virágrügyek gömbölydedek. a kajszi és az őszibarack). a fekete ribiszkének és a köszmétének is (9. Ekkor azonban már veszsző a neve. sérülékeny. az almára és a körtére jellemző rügyalakulások. de a gyümölcsfélék nagyobb csoportjából elsősorban a csonthéjasokat (ezek a cseresznye. de egyazon rügyalapon virág. az egyes fajok metszésének tárgyalásakor ismerkedünk meg. Lehetnek fejlettek. Fontosak. Ősszel hosszanti növekedését befejezve csúcsrügyben zárul. A szilva. amelyek a növekedési vesszők fölső harmadában foglalnak helyet. hegyesek. mint a vesszők hajtásrügyeivel. átoltás. belőlük mindig hajtások. mint a hajtásrügyek Belőlük csak virág fejlődik. az már rügycsoport. A fejletlen hajtásrügyek az előzőeknél kisebbek. A ribiszke és a tüskét- len szeder is járulékos rügyeiből újul meg. majd ezen virág vagy virágzat lesz. A fejlett hajtásrügyek általában a fajra és fajtára jellemző oldalrügyek. zömökebbek és nagyobbak is. A rügyalapon többnyire egyesével állnak a magános rügyek. mert a vesszőt vagy a termőrészt középerősen visszametszve belőlük gyenge hajtások képződnek. félfás állapotúvá válik.és díszfák koronájának és a bokornak fiatal. A korona fás részei hajtásokból alakulnak. A járulékos rügyek elsősorban különleges keletkezési helyük miatt különböznek a többi hajtásrügytől.és virágrügyek. a szilva. illetve tősarj. Hajtás. valamint a vesszők alapjánál láthatunk ilyeneket. fejletlenek.) Vegyes rügye van a szőlőnek. Természetes módon a korona vázát képező ágak. ÁBRA [ A kőris fedett (bal) és az ostorménfa (jobb) csupasz rügyet ha ifjítás. és lombját lehullatja. A fiatal hajtás zsenge. a körte.

növekedési erélye és a vesszők helyzete a leginkább meghatározó. álsudaras metszést végzünk. A szőlő vegyes rügyének és vesszejének keresztmetszete szőinek csúcsrügyéből fejlődnek. Az oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek. amelyek közül a fa kora. hacsak a vessző helyzete O 15 o . Ha a sudárhajtást vágjuk vissza helyzete vagy gyengébb növekedése miatt előnyösebb mellékvezérre. A sudár vagy fővezérhajtás a törzset neveli tovább. Ekkor a kedvezőbb állású mellékvezért hagyjuk meg. a metszéssel alakított koronában pedig a végálló rügyekből alakulnak. Előfordul. formátlanná tehetik a koronát Ezért . elnyomhatják a fővezérhajtásokat. A mellékvezérhajtás közvetlenül a vezérhajtás alatt növő.1 9. a fa magasságbeli növekedését teszi lehetővé. mert könnyen hasadó. A vesszők alsó harmadában lévő rügyek rendszerint alva maradnak (alvó. tehát nem a vázágak hosszanti növekedésében. A csúcsrügytől az alap felé haladva mindinkább csökken a hosszuk. Jelenlétük nem kívánatos. azzal versengő erőteljes (konkurens) hajtás. a másikat (vagy a többit) tőből távolítsuk el. Hogy mennyi oldalrügy hajt ki. Cseresznye.különösen az alakítás első éveiben ezeket hajtás vagy vessző állapotban tőből el kell távolítani. hanem azok elágazódásában vesznek részt (a korona teret töltik ki). Az oldalvezérhajtások az oldalvázágak hosszanti (tehát a korona szélességbeli) növekedését szolgálják. az sok tényezőtől függ. hogy a korona továbbnevelése szempontjából előnyösebb helyzetű a mellékvezér. ábra.majd rejtett rügyekké válnak). villás elágazás fejlődik belőlük. mint a fővezér.és körtefákon gyakoriak. Ha a mellékvezérhajtások erős növekedésűek.ÁBRA \ ízválasztó (diafragma) főrügy mellékrügy élő kéreg elhalt kéreg fatest bél 9. Ezért az ikervezérhajtások közül mindig csak egyet szabad meghagynunk vezérnek. Az ikervezérhajtások kettős rügyekből vagy rügycsoportból fejlődnek.

hosszú ízközű. leveleit lehullatja. A nagyon hosszú.a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül. Gyümölcstermő bokraink közül a málna rendszeresen hoz gyökérsarjakat. az alanyból törnek elő. a jövendő termőrészek alapjaival. Az egyes koronarészek folytonosan változnak: megszűnnek. A hajtásokról (vesszőkről) pedig tudjuk. majd egészen lecsökken. Metszeni szükséges A metszéssel a gyümölcstermő növényt olyan termőegyensúlyi állapotban tartjuk. és elvonják a tápanyagot a koronától. amelyek a szemzés vagy az oltás helye alatti részből. Megjelenése a koronarész vagy a korona megifjulási törekvésének a jele. Ezért növekedésük csökkenése a termőfelület mennyiségi és minőségi visszaeséséhez vezet. a tüskétlen szeder. Jóllehet a gyümölcsfa termőrészekkel van tele. hogy azokból lesznek a termőrészek. Eltávolításuk legbiztosabb módszere. vagy alig hoz termést a fa. Mindez azért következik be. miközben mind nagyobb számban képződnek a termőrészek. a jövendő termések alapjai. a nem megfelelő időben (túl korán) végzett nyári zöldmetszés.megbomlott. Ha az ilyen vízhajtást vessző állapotában gyengén visszametsszük. A szemek nyári kihajtását serkenti a lombozat pusztulása. a hajtásból vessző lesz. A vessző rügyeiből tavasszal előtörő hajtások az elsőrendű hajtások. O 16 o . Ez a növényi váz pusztulásával ér véget. de kevés virág termékenyül meg (kötődik). változásokat is figyelembe kell venni! EGYENSÚLYT KELL TARTANI A gyümölcstermő növények életkora három. ugyancsak sarjhajtások. viszonylag jól elkülöníthető szakaszra osztható. a kötődött terméskezdemények nagy része lehullik. de hajlamos erre a meggy és a birs is. vastag vízhajtáson (ilyen az őszibarackon gyakori) fejlett oldalhajtások is vannak. amelynek eredményeként a fa és bokor mennyiségben és minőségben is a legjobb termést adja. ezeket az átalakulásokat. A termés csökkenésének szakaszára a növekedés és a termőrészképzés mérséklődése majd megállása jellemző. Ebben az időszakban még nem. Bőven hoz sarjhajtást az orgona. a kórokozók és a kártevők pusztítása is. A vessző egy esztendő múlva gallyá. Összefoglalva tehát a rügyből hajtás. ekkor alakul ki a koronaváz. Igen erőteljes növésű. Ahhoz. Törzses fáinkon káros a sarjak jelenléte. Az elsőt az erőteljes növekedés jellemzi. Képződését kiválthatja az erős metszés is.) A vízhajtás (fattyúhajtás) a korona idősebb részeinek rejtett rügyeiből fejlődik. A termőre fordulás időszakában a korábbi erőteljes növekedés mérséklődik. A termőidőszak derekán a mérsékelt növekedés állandósul. ez azonban már nem kívánatos. A magára hagyott korona elsűrűsödik. az erős ifjítás és a túlzott metszés. ez azonban inkább elvi elkülönítés.vagy a visszametszés ezeket kihajtásra nem kényszeríti. Sudarának növekedése ekkor a legerőteljesebb. oldalhajtásai megerősödnek. Növekedési és termőveszszőket különböztetünk meg. A vadhajtások (vagy alanyhajtások). a megmaradt gyümölcsök pedig aprók maradnak. A sarjhajtás a tőből vagy a gyökérből tör elő. Tősarjakat nevelnek a ribiszkefélék. és termést adó rügyekkel rakódnak be. benne . illetve újraszületnek. újabb egy év után pedig ággá alakul. ha zsenge korukban tőből kitörjük (vagy kidörzsöljük) valamennyit. laza szövetű. mert a növekedési vesszők egyúttal termővesszők is és fordítva. mert a termőegyensúly . a mogyoró. Ha ugyanazon tenyészidőben a másodrendű hajtások szemei is kihajtanak. másodrendű hajtásokat hoznak. vesszővé alakul. A hajtás őszre beérik. Az ilyen fa dúsan virágzik ugyan.elsősorban a napfény hiánya miatt .a növekedés visszaesése miatt . amely gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. (Különösen kajszin és őszibarackfákon gyakori. mert az ápolást akadályozzák. Sem a másod-. belőlük harmadrendű hajtások képződnek. ez is a másod. Ha a mértéktartó fás metszés bő tápanyagellátással párosul. A termőegyensúly a növekedési és termésképzési folyamatok összhangja. a szilva.és harmadrendű hajtások képződését serkenti. hogy a metszéssel jól avatkozzunk be a korona alakulásába. sem a harmadrendű hajtások nem teljes értékűek. Erre késztetheti a fát a hosszan tartó szárazságot követően hirtelen lehulló csapadék. Ha a levélhónaljukban kialakult szemek még a tenyészidő során kihajtanak.

és virágrügyek) fejlettek. mert nélküle a munkánk nem lehet tudatos. amely teljesítményének számottevő csökkenésével és idő előtti elöregedésével jár együtt. hogy a jövő esztendei hajtás. a csúcs kihajtása a leggyengébb.a vessző teljes hosszában . Célunk. A csúcs uralma A következőkben azokat az ismereteket. In- O 17 o . A vesszőn lefelé (a föld felé) néző rügyek mindig gyengébben hajtanak ki. A fák minden vesszején . az alsó harmadban lévők már ki sem hajtanak. Igaz ez akkor is. amelyben a napfény behatol a korona belsejébe is. Ennek következményéként a vízszinteshez képest 30 fokos szögben álló vessző rügyei . Ehhez olyan koronaformát alakítunk ki. de szinte teljes hosszában berakódik termőrészekkel. illetve végálló rügyéből. Ez esetben a leghosszabb. növényünk termőegyensúlyban van. A metszéssel részint elhárítjuk.és virágrügyek fejletlenek lesznek. amelynek első. E satnya hajtások képtelenek ellátni a nagyszámú rügyet. Általában véve a csúcsdominancia tehát a fölsőbb helyzetű koronarészek uralmát jelenti az alsóbb helyzetűek fölött. hogy a gyümölcsfa és -bokor életében minél tovább tartson az az állapot. nagy termések kényszere miatt a termőegyensúlyi állapot szerepe még fontosabb. ahol a fák rövidebb élete és a rendszeres. és egy-két alapi rügy is kihajt. Az alatta lévőkből egyre gyengébb hajtást kapunk. ami az alapi dominancia határozott megnyilvánulása. Ugyané céllal metsszük az intenzív koronaformákat is. a végálló rügyből tör elő. kedvezőtlen következménye. ábra). Ennek megfelelően a vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vessző csúcs-. Ezt a jelenséget a hajtásnövekedés csúcsi uralmának szakkifejezéssel csúcsdominanciának nevezzük. illetve a korona csúcsának uralmát az alsóbb zóna fölött. hogy a csúcshajtások mérsékeltebben növekednek. önszabályozó rendjét figyelembe vevő. azzal a különbséggel. A függőlegesen leívelt vesszőn igen gyenge lesz a hajtásnövekedés. fölfelé néző rügyek. A vízszinteshez 45 fokos szögben álló vessző hajtásnövekedése lényegében az előzőhöz hasonló hajtásfejlődést eredményez. Rajtuk a rügyek (hajtás. részint pedig elodázzuk e kedveződen folyamatot. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől függ. Ez azonban nemcsak a csúcsrügy uralkodását jelenti az oldalrügyek fölött. kielégítő mennyiségű és jó minőségű gyümölcsöt terem. A középső harmad rügyei rövid hajtásokat hoznak. hanem természetesen a csúcshajtás uralkodását is az oldalhajtások fölött. növényeink belső. öszszefüggéseket vesszük sorra. Az alapból rendszerint egy-két erősebb hajtás tör elő. Ez az elvi áttekintés azért szükséges.mindig a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki legerőteljesebben. Minél inkább megközelíti a vessző a függőleges helyzetet. ha a vesszőt visz- szavágjuk. így fölkopaszodik a korona. a belső térben megáll. így a termőrészek jó teljesítményre és folyamatos megújulásra képesek. Ez esetben a vesszőn a csúcsdominancia mellett az alapdominancia (az alap uralma) is érvényesül.mert a hajtásnövekedés csökkenésével megfogyatkozik az asszimiláló felület. így a kedvezőtlen folyamatok további láncolataként egyre több termőrész gyengül le. ezekből pedig fejletlen hajtások képződnek. a vesszőalap táján lévő rügyek pedig többnyire ki sem hajtanak. Rendszeres ritkítással pedig elejét vesszük a fa fölkopaszodásának. A gyér hajtásnövekedés (és ezzel a termőfelület gyér megújulása) csak a korona külső peremén folytatódik. amelyek meghatározzák a növény növekedését és termésképzését. illetve pusztul el. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások fejlődnek. legerősebb hajtás az újdonsült csúcsrügyből. Mindezeket metszési beavatkozásaink szempontjából és hatásában nézzük. Az ívelés hatására egy-két erős hajtás fejlődik az alapból. annál erőteljesebbek a belőle fejlődő hajtások (11.de különösen a vezérvesszőkön . A megmaradó kevesebb termőrész a korona külső és belső felületén csaknem azonos arányban foglal helyet. Az ívben meghajlított vesszőn (ami nem azonos a függőleges leíveléssel) a tápanyagtorlódás miatt egy-két erős hajtás fejlődik az ív csúcsán. mint az azonos magasságban lévő. valamint az alatta lévő néhány oldalrügyből törnek elő a legerősebbek. A 30 fokos szögben álló vesszőn a hajtásnövekedés átmenetet képez a függőleges és a vízszintes helyzetű vesszőből előtört hajtások növekedése között. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek.azonos erővel hajtanak ki. amikor minden évben rendszeresen.

de a dió is szépen megújul így. azaz mennél erősebben metsszük vissza a vesszőt. vagyis kétharmadát eltávolítjuk. ábra).) Metszéskor a fa korát és növekedési erélyét (erőnléti állapotát) szem előtt kell tarta- © 18 o . gally. Idősebb fákon a korona belsejében képződött fattyúvesszőket is célszerű így visszavágnunk. ág) alapján ülő fejletlen rügyeket vagy a kéregráncokban rejtőző alvórügyeket késztetjük kihajtásra úgy. Ekkor a koronarész (vessző.) Gyűrűre akkor metszünk. azaz gyűrűre metszünk. ha valamely vesszőt (vagy gallyat) mindenképpen el akarunk távolítani (például rossz irányba nőtt vagy megsérült). de helyén szükségünk van termőalapra. a gyűrűre) metszünk. (A gyűrűre metszés nem azonos tehát a tőből való eltávolítással. ha más célunk nincs vele. és a vessző csúcsi uralma szinte teljesen megszűnik. (Gyűrűre elsősorban az almatermésűeket metsszük. az gyenge hajtásnövekedést eredményez. vagyis a vessző kétharmadára (annak egyharmadát távolítva el). és van hely a termőalap kinevelésére. ha egyáltalán nem metsszük vissza a vesszőt Bizonyos esetekben igen erősen.90 fok 60 fok 45 fok 30 fok függőleges leívelés A különböző szögben álló. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. Erős metszésnek mondjuk azt. Ha gyengén metszünk. illetve hajlított vesszők rügyeiből előtörő hajtások fejlődése (Bouché-Thomas vázlata nyomán) nen az alap és a vesszőcsúcs felé haladva termőhajtások képződnek. Metszés és hajtásnövekedés A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása egyenes arányú összefüggést mutat. annál erőteljesebb lesz rajta a hajtásfejlődés (12. hogy a hajtásnövekedés akkor a leggyengébb. A visszavágás hatására egy-két rövid termőrészt kapunk. hogy egészen az alapra (az alapon lévő kéregráncokra. ha a vesszőt harmadára vágjuk vissza. és a kihajtás is középerős lesz. Mindebből az is következik.

A beavatkozás során a növény. ÁBRA középerős gyenge ággyűrűre metszés A visszametszés mértéke és hatása a hajtás-. mert a fa tápanyagának nagyobbik részét a hajtás vonja el. azaz a termőrészek (a termőgallyazat) egy részét távolítjuk el. mert ezek a gyengülő növekedés és az erőteljes termésképzés (generatív jelleg) állapotában vannak. akkor nem. Ha gyengíteni akarjuk a hajtások növekedését. A gyengébb metszés. vagy alig metsszük vissza a vesszőket.) Hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk. O 19 o . Az erős metszés következtében beálló erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését.12. vagy a metszés elhagyása viszont a termőrészek arányát növeli a növekedési részek rovására. akkor a vesszőket erőteljesen kell visszametszenünk. Egyszerűen azért. illetve vesszőnövekedésre nunk. (A ritkító metszésről még részletesen szólunk. Ha az erőteljes hajtásnövekedés a célunk. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük.a termőegyensúly fenntartása végett . a korona egészére kell figyelemmel lennünk. mert ezek amúgy is az erőteljes növekedés (vegetatív jelleg) szakaszában vannak. a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metszszük.csak ritkítjuk a koronát. Ez utóbbi esetben .

Visszametszéssel leginkább a fiatal fák koronáját alakítjuk. ábra) Leginkább a termőkorú fákat metsszük így. Visszametszéskor a koronarészből (ágból.rendszerint . Ha gallyat. hogy ezzel új hajtás.almánál dárdák -. A visszametszéssel . Amelyről már tudjuk.) (14. gallyazaton pedig a termőrészek összességét a koronában.az alakí- •J 13.ábra). ágat azzal a szándékkal vágunk vissza. hogy a Gyümölcsfák és bokrok metszése című fejezetben a gallyon minden esetben termőgallyat (termőrészformát) értünk. de szükségessé válhat . akkor ifjító. harmadik év: termőgally. ami terem.nagyobb egységet.annak mértékétől függően .mindig gyengébb vagy erősebb hajtásképződésre serkentjük a fát (13.ámbár kisebb mértékben . ennek nyomán új termőrész kinevelésére késztessük. a gyengébbet rövidebbre vágjuk vissza © 20 o . Noha a korona minden egyéves növedékét elvileg termőrésznek tekinthetjük.METSZÉSMÓDOK TERMŐRÉSZEK METSZÉSMÓDJA A termőrész két jellemző formája a vessző és a termőgally. a gyakorlatban mégis a már termett vagy virágrüggyel berakódott koronarészt mondjuk termőrésznek. gallyból és leggyakrabban a vesszőből) csak egy részt vágunk le.) Az egyértelműség kedvéért bocsátjuk előre. (Természetesen a vesszők tőből való kimetszése is ritkítást jelent. (Első év: hajtás illetve vessző. Gallyat és ágat is visszametszhetünk (például átoltás vagy teljes ifjítás céljából). második év: berakodás termőnyársakkal . pontosabban termőrészifjító metszést végzünk. A ritkítás alkalmával a koronarészből (amely leggyakrabban termőgallyazat) elágazásra visszametszve vagy tőből távolítunk el egy . de ezzel a módszerrel tartjuk termőegyensúlyban a csökkenő növekedés (generatív) állapotába jutott termőkorú fákat is. ÁBRA Az erősebb vesszőt általában hosszabbra. hogy általában és tipikusan három esztendő alatt képződik.

is csak gyengén metsszük vissza. középerős vagy gyenge metszésben részesíthetjük a fát. Attól függően. termőgally fejlődik. árnyékos helyzetükben aligha fejlődik belőlük életerős termőrész. Ha a vesszőt nem metsszük. mert takart. amelyeknek évenkénti hajtásnövedéke 40-50 centiméter. (A vesszők eredete.) Leginkább a növekedésben legyengült. többnyire fiatal. fiatal fák koronaritkítása során is. A vessző metszése Ha a vesszőt úgy tekintjük a koronában. (A veszsző visszametszésének mértékét és hatását a 12. A középerős metszés során közepes mértékben távolítunk el termőalapot. Ha a gyümölcsfa természetes alakulása lehetővé teszi (például dió és gesztenye esetén). erős. ábra szemlélteti. azaz a természetes koronaformát juttatjuk érvényre és tartjuk fönn. hogy a vesszőalaphoz közeli rügyeket kihajtásra késztetve gyengébb növedéket kapjunk. amelyek között több vastagabb gally. koronában elfoglalt helye és a választott metszésmód szerint különféleképpen metszhetünk. ágakból pedig alig vágunk ki. Különösen gazdag virágrügy-berakódás esetén . és majd már mint termőrészekkel (a belőlük képződött termőgallyazattal) szembesülve avatkozunk be. Ha bizonytalanok vagyunk a mérték megítélésében. lefelé álló vesszők közül válogatunk. termésképzésük pedig a fajtára jellemző és rendszeres. mert ha túlzásba visszük a vesszőritkítást.célszerű lehet a vesszők kiritkítása a koronában (például meggy esetében). gallyat. így ismeretes a fattyúvessző hosszú metszése. Az erős veszszőket viszont célszerű erősen visszavágni. akkor annak visszametszése. mivel annak sajátja.a rügyterhelés csökkentése céljából . rajta több és zömökebb (jobb minőségű) termőrész fejlődik.) Ritkítás és termőrészifjítás tás alatt álló. az utóbbiakból meg azért. Gyenge metszéskor csak kevés koronarészt távolítunk el. idős fákat metsszük erősen. Általános szabály. mert a többiek rovására eluralkodhatnak a vezérágon. Az átlagosan fejlett vesszőt tehát ne metsszük vissza a koronában. Ritkító metszés után sohasem olyan erőteljes a növekedés. négyéves termőgally a legértékesebb termőrésze a fának. váltása Tudjuk. vagyis a termőgallyazatot ritkítjuk. A Nagy Sándorféle szabolcsi metszésről pedig az alma metszésének tárgyalásakor írunk. A vesszőket Termőgally ritkítása. Kézenfekvő © 21 o . továbbá a szálveszszős illetve váltócsapos metszés. Ilyenkor rendszerint a vesszőket is erősen visszametsszük. Középerős metszéssel az olyan termőkorú gyümölcsfák termőegyensúlyát tartjuk fenn. ha meghagyjuk a vesszőket. hogy az oldalvezérágakon fejlődött fölfelé törő.) Azonban vigyázzunk. amelyből majd jó minőségű termőrész fejlődik. és az ágtest takarása alatt képződött. a vastagabb gallyakból. a koronát csak ritkító metszéssel is alakíthatjuk. mint amelyből majd termőrészek. könnyen előfordulhat. hogy a visszametszés és ritkítás milyen mértékű a koronában. Gyenge metszésben az erősen növekedő. ritka koronájú fákat részesítjük. illetve ág is van. mint visszametszéskor. A vesszőket többnyire középhosszúra metsszük. bölcsebb. amelyet az Őszibarack metszése című fejezetben ismertetünk. Erős metszéskor sok koronarészt távolítunk el. de főképpen pedig ritkítása során mértéktartóan kell eljárnunk. hogy mi kopaszítjuk föl mesterségesen a koronát. hogy a termésképzés szempontjából a három-. (Az előbbiekből azért. ágat. amelyről már szóltunk.

Legvégül pedig. Eközben persze a sűrűbb részeibe is belemetszünk. a legnagyobb termőgallyakat távolítsuk el tőből. Leginkább az. hanem gyűrűre metszve távolítsuk el. hogy bírja-e a fa. ahol ennek szükségét látjuk a minden zugában szellős. ezekből válogassunk. melynek során először . ami által a fa kiegyensúlyozottabban és bővebben is terem. Az ilyen fáknál a folyamatos termőgallyváltás a korona idő előtti. a szabályos koronaformát megbontó gally vagy gallyak vannak a koronában. a jövő évi termés alapjainak megszületése). hogy a termőgally alig. Megfelelő időben és mér- © 22 o . Fogas kérdés azt megválaszolni. hogy az ilyen korú galylyazat legyen mindig többségben. Márpedig lombos (zöld) állapotban fontos és bonyolult folyamatok követik egymást a gyümölcsfa életében (például a rügykialakulás. Ha még ezek után is sűrű a korona.a termőgally ritkítása helyett . Általános tapasztalat. s ezeket a zöldmetszéssel megzavarhatjuk. hogy hol.még a szakemberek számára is. hogy mindig a legterjedelmesebb.tehát úgy metszeni.legalábbis láthatóan . Először is azért. és miért éppen ott .ilyen alapon is sor kerülhet minden termőgally leváltására.elvileg legalábbis . hogy a jó termőerőben lévő fákon a temőgallyazat mérsékelt visszametszése adja a legjobb eredményt: viszonylagosan a legtöbb termést. A termőgallyazat ritkítása csak ezek után következzék. mert így nagyobb a megújulás esélye. vagy csak elenyésző mértékben újul meg. Ez esetben a termőgally részleges ifjítása kap fő szerepet . Jó esetben bírja és lemetszése után a gally újra fejlődik. hogy a rendszeresen végzett. Termőgally visszametszése. aki kora szerint pontosan el tudja különíteni a termőgallyakat a termőkorú fán. Valószínűsíthető az is. Ennek során a rendszerint gazdagon elágazódott (sok kis galylyacskát nevelt) termőgallyat vágjuk vissza. négyéves termőgallyazatot mindig következetesen lemetszszük és így folyamatos termőgallyváltást hajtsunk végre. amelyek a leginkább versenytársai (lehetnek) a vezérágnak és a többi (kedvező helyzetű) termőgallynak. Rendező elvként elfogadhatjuk: a termőgallyat terjedelmében úgy csökkenthetjük. Éppen ezért a termőgallyazat ritkításakor azt az elvet kövessük. akkor a kiritkítandó termőgallyat ne tőből. a vezérágakkal versenyző. hogy a megmaradó rész közelebb kerüljön a gallyalaphoz (ahol az ághoz ízesül). mérsékelt termőgallyifjítás a korona nagyobb és egyenletesebb terhelését teszi lehetővé. hogy a három-. nem pedig a termőgallyritkítás. E módszer előnye. mert a növény asszimilációs felületébe avatkozunk be. vagy ha túlságosan erős. Amiben az egyes termőgalylyak jól láthatóan különböznek egymástól. napfényes koronaforma érdekében. amikor már . A korona elsűrűsödését sokszor nem a termőrészek. ezeket ritkítsuk ott. mesterséges fölkopaszítását eredményezi. addig a termőgally ifjítása valójában csak a gally visszametszése. ifjítása Míg a termőgally ritkítása a vezérágon lévő. jól elkülöníthető termőgally egészének a vázágról való teljes leválasztását jelenti.a legterjedelmesebbeket vágjuk ki tő- ből. mert így gyorsabb a metszés és . Alkalmazása a metszési ismeretekben való jártasságot és megfontoltságot igényel mindenekelőtt azért. megvalósítani annál nehezebb. arányos korona kialakítása. az a méretük. Ilyen esetben az első teendő ezek kimetszése és ezáltal a szabályos. Azonban például a Jonatán fajtakör tagjaira az a jellemző. Ha a termőgallyazat nehezen újul meg a koronában (például idős fák esetében vagy az említett Jonatán fajtakörben). amellyel sajátosságánál és jelentőségénél fogva külön fejezetben foglalkozunk. szellősebbé tesszük. általában rejtett rügyből. ZÖLDMETSZÉS A zöldmetszés a rügyfakadástól lombhullásig terjedő időben (a tenyészidőben) végzett metszési beavatkozás. függetlenül annak életkorától.a termőegyensúly fenntartásában. hogy így elsősorban azok a termőgallyak kerülnek ki a koronából. más akadálya is lehet. hanem hogy túl sok vezérágat hagytunk meg. Előnyös ez azért is. mert ember legyen a talpán. azt kiritkítjuk.hasonló méretű és értékű termőgallyak maradtak a fán. Annak. Ezt azonban csak mondani könnyű. a termőgallyak nagy száma okozza.mint említettük . akkor a feltűnően legyengült és elöregedett termőgallyakat vesszük ki.

téktartóan végezve azonban érdemes élni vele, a fás metszés kiegészítőjeként. Minden zöldmetszési beavatkozással a fa még alakulóban, fejlődőben lévő, vagy már kialakult asszimilációs felületét csökkentjük, ami gyengítő hatású, azaz egyes részeiben vagy egészében visszafogja a növény fejlődését. Viszont kedvezően hat a megmaradt koronarészekre. Mivel a tenyészidőben a dús lombozattól nehezen tekinthető át a korona szerkezete, ezért a zöldmetszést elsősorban azoknak ajánljuk, akik a fásmetszések során már szert tettek némi gyakorlatra, és a lombbal borított koronában is biztonságosan eligazodnak. Az alakító zöldmetszéssel a növény asszimilációs energiáját a koronaalakulásra, termésnevelésre, -érlelésre, hajtásbeérésre kedvezően csoportosítjuk át, amennyiben a vezérhajtásokkal versengő konkurenseket még zsenge korukban eltávolítjuk. A júliusi, augusztusi, szeptemberi hajtásválogatással és visszametszéssel ritkábbá, napfénytől átjárhatóbbá és szellősebbé tesszük a koronát, ahol ezután jól beérik a hajtás, rajta a szemek (rügyek), és színesebb, ízesebb lesz a gyümölcs. Előnye növényvédelmi szempontból is megmutatkozik, mert nyár végén sokkal erőteljesebb a sebgyógyulás, mint a kora tavaszi fásmetszések idején.

csípjük. Ekkor a tenyészőcsúcsot (hajtáscsúcsot) nem sértjük meg, de a levél kurtításával csökkentjük a közvetlen közelében álló levélkék tápanyagellátását. Ennek következtében mintegy két hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd torzulás, görbülés nélkül ismét folytatódik. A vitorla visszacsípésével a vezérvesszőket tartjuk egyensúlyban. Például, ha valamelyik végállő rügyből a többinél jóval erősebb hajtás tör elő, annak növekedését így fogjuk vissza. E beavatkozás ideje májusban, a legerőteljesebb hajtásfejlődés idején van, és ha szükséges, egyszer ismételhető.

A hajtás visszacsípése
Hajtásvisszacsípéskor (pincírozás) hat-nyolc levélre kurtítjuk a hajtásokat, ezáltal a hajtástenyészőcsúcsot is eltávolítjuk (16. ábra). A megmaradó hajtáscsonk vastagodik, a visszamaradt levelek hónaljában lévő szemek (nyári rügyek) pedig megduzzadnak. A júliusi visszametszés hatására a végálló, illetve az alatta lévő egy-két szemből másodrendű hajtásokat kapunk. Az alsóbb helyzetű szemek nagy valószínűséggel termőrügyekké alakulnak. A pincírozott hajtás lemarad a versengésben. A többi, erőteljesebb hajtás le is árnyékolja, de mint asszimilációs felület mégiscsak megmarad. A visszacsípett hajtás környezetében csökken az újabb hajtások képződésének lehetősége. A hajtásvisszacsípés hatását az erőteljes növekedésű és sűrű koronájú fák alakító és

A vitorla visszacsípése
A növekvő hajtás kissé visszagörbülő csúcsi részét nevezzük vitorlának. Levelei kisebbek, és színben is elütnek a hajtás többi (alsóbb) leveleitől. E levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre. A vitorla visszacsípése a legártatlanabb és egyben legkevésbé jelentős metszési beavatkozás (15. ábra), visszacsípéskor a vitorla levéllemezeinek felét körömmel le15. ABRA

A vitorla visszacsípése

©

23 o

termőkori fenntartó metszése során hasznosíthatjuk. A visszacsípés hatására képződött gyenge (másodrendű) hajtásból, illetve vesszőből alakult termőgallyazat kevésbé sűrűsíti el a koronát. Ágemeletek között a fővezérágon (sudáron) vagy az oldalvezérágak legerőteljesebben növő fölső harmadában a legcélszerűbb így kialakítani gyenge, de csak mérsékelt számú termőgallyazatot. Az alakítás alatt álló fiatal fák törzsén megjelenő hajtások a törzs erősítését szolgálják. Ezeket - hajtáscsúcsukat visszacsípve - hagyjuk meg a tenyészidőben. Az ebből képződött vesszőt azonban tavasszal tőből távolítsuk el. Ugyanígy járjunk el a nagy sebek közvetlen közelében képződött, a sebgyógyulást tápláló hajtásokkal is.

ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza (17. ábra). A szemekből jövőre a vízszinteshez közeli, gyenge, termő jellegű hajtások fejlődnek. E beavatkozást augusztusban illetve szeptember elején végezzük.

Hajtásválogatás
Erőteljes zöldmetszési beavatkozás, ilyenkor a fölöslegesnek ítélt hajtást (hajtásokat) tőből eltávolítjuk. A korai koronaalakító hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője lehet. Ezt a hajtások 5-10 centiméteres állapotában végezzük. Ekkor még kézzel is könnyen kitörhetők, helyük gyorsan és szépen beforr. Elvileg ilyenkor is eltávolíthatjuk a fiatal fáink fővezér- és oldavezérhajtásainak összes versenytársát (konkurensét), kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejébe növő, egymást keresztező, sűrűsítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a tavaszi fásmetszés alkalmával is elvégezhetjük. A korai koronaalakító hajtásválogatás azzal a veszéllyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és jövő tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a korai alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert abból később könnyen lehasadó villás elágazás lesz) és néhány kifejezetten kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. A termőkorú fa nyár végi hajtásválogatásának fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, hogy hajtásai (vesszői) jól beérjenek, és ha még gyümölcs is van rajta, az szebben színeződjön, jobban beérjen (18. ábra). A nyár végi hajtásválogatást augusztusban, szeptemberben végezzük, amikor a hajtások már rendszerint félfás állapotban vannak, és a rajtuk lévő szemek már nem hajtanak ki a tenyészidőben. A hajtásválogatás alkalmával elsősorban a beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékben távolítsunk el hajtásokat. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a beavatko-

Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám
17. ABRA

Levélkoszorúra metszés

@ 24 @

\

18. ÁBRA }

A gyengébb termőerőben lévő őszibarackfákon gyakoriak a nagyon hosszú, vastag vízhajtások, melyeken fejlett oldalhajtások is vannak. Ezeket (vagy egy részüket) célszerű a termőfelület növelésére felhasználnunk. Vessző állapotukban gyengén visszametszve oldalhajtásaik megerősödnek, és virágrügyekkel rakódnak be.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK
A metszést kiegészítő eljárások közül a gyümölcsfák hajtásnövekedését szabályozó és termőre fordulásukat siettető lekötözéssel és a kézi gyümölcsritkítással foglalkozunk. Itt említjük a vadalást is.

Hajtás- és vesszőlekötözés
w

Hajtásválogatás

zás igen mértéktartó legyen, mert noha a hajtásválogatás általában kedvezőbbé teszi a megmaradt hajtások fejlődésének körülményeit, a fa növekedését viszont csökkenti. A több alkalommal végzett mérsékelt arányú hajtásválogatás jobb hatású, mint az egyszeri, nagyobb mértékű beavatkozás. Az úgynevezett színező zöldmetszés is a hajtásválogatás (-ritkítás) egyik formája. E beavatkozással a gyümölcsök zsendülése idején célszerű élni annak érdekében, hogy jobban beszíneződjenek. Ilyenkor a terméseket leginkább takaró hajtásokat távolítjuk el a koronából. A színező zöldmetszés előnye a színesebb, piacosabb gyümölcs, hátránya viszont, hogy növekszik - a termésre nézve - a napégés és a jégverés kockázata. Az idősebb koronarészekből kihajtott, erőteljesen fölfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszését fontoljuk meg. A fattyúhajtások nagyszámú megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek elő. Ezért a fattyúhajtásokat inkább íveljük le vagy metsszük levélkoszorúra.

Ha a meredeken fölfelé növő hajtást illetve vesszőt vízszinteshez közeli szögállásban lekötözzük, akkor oldalrügyeiből termő jellegű hajtások illetve termőrészek fejlődnek. Minél közelebb kényszerítjük a vízszinteshez a vesszőt (a koronarészt), annál inkább gyengül a növekedési hajlama, és erősödik a termésképzési jellege. A vesszőlekötözéssel a termőalapok koraibb kialakulását, és ezzel a fák koraibb termőre fordítását idézhetjük elő. A hajtás- illetve vesszőlekötözésnek mindenekelőtt az intenzív koronaformák, közöttük is a termőkaros orsófák és a sövények kialakításában van jelentősége. A lekötözés mértéke (a vessző vízszintessel bezárt szöge) elsősorban a fa növekedési erélyétől függ. Hagyományos koronaformában vízszintes vázkarokat ne neveljünk, mert néhány év alatt elcsökevényesednek, elöregszenek. A gyenge növekedésű fákat ne kössük le, a középerős és erős növekedésűek vesszeit (gallyait, ágait) a vízszinteshez képest 15-30 fokos szögben neveljük. Fontos, hogy a lekötözött karok (vesszők) ne íveljenek, egyenesek legyenek. A gyümölcsfa korosodásával vázágrendszere mindinkább a vízszinteshez közelít, amely egyúttal a termő (generatív) jelleg folyamatos erősödését is jelenti. Kialakulnak rajta az úgynevezett természetes termőívek. Ilyen állapotban már nem a leívelés a célunk, hanem a vázágrendszer szögállásának az emelése, hogy a fa növekedési (vegetatív) jellegét erősítsük a generatív túlsúllyal szemben. Ezt azonban már metszéssel érjük el.

©

25 o

hogy lekötözés helyett nehezékkel húzatják le a koronarészt. Fémhuzal is használható a lekötözésre. A fiatal. és helyén eltörhet a termőkar. Ne legyünk türelmetlenek és mohók. gallyak (esetleg ágak) lehajlítására használhatjuk. ami a legkevésbé felel meg céljainknak. és szükség szerint újítsuk fel vagy szüntessük meg. az alsó harmadán (19. Egyes (bőtermő) években a ringlókat is érdemes megritkítani. Fontos. ábra). Ezután rögzítsük a vesszőt (gallyat) kb. némely nagy termésű években a kajszi is. Az elszorítás tápanyagellátási zavarokat okoz. Az idősebb. Fontos. A kötözőanyagot először a rögzítési alaphoz kössük (ami lehet a törzs. huzal. hogy a huzal ne vágjon be. Lehetőleg mindig közvetlenül a rügy mellett kössünk. karó). 19. ha előbb a kötés helyére bőr vagy gumi alátétet rakunk. erős gallyak és ágak leívelése (C) O 26 o . szebb és értékesebb gyümölcs fejlődik. a legkevésbé törékenyek. amelynek súlya (leívelő hatása) a nehezéknek belerakott anyag (például homok) mennyiségétől függ (20. miközben máshol rendesen vastagodik. A ritkítás mértéke több tényezőtől függ. A hajtás illetve a vessző helyzetének megváltoztatására újabb módszerek terjedtek el. ÁBRA""} A vékonyabb vesszők. mert a fákon mara- Vesszolekötözés huzalhoz (A) és idősebb koronarészhez (B). Kedvező még a nyár végi lekötözés (augusztus eleje). amelyet ott rögzítünk a hajtáson (vesszőn). A zsineget a fölfelé törő. és különösen íveléskor könnyen eltörhetnek vagy kitörhetnek. először termő fák gyümölcsritkítására különösen ügyeljünk. hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. A nyugalmi időszakban a vesszők merevek. Lazán kössük a lehajlítandó koronarészre. ábra). Ezek lényege. Gyümölcsritkítás Ezzel a munkával elejét vesszük a fa túlterhelésének. erősebb vesszők. Általános elv. mert akkor a vessző ívben meghajlik. a körte és az őszibarack szinte minden évben ritkításra szorul. Ilyen nehezék például a csipesszel ellátott. mert a kötözőanyaggal elszorított helyen vékony marad a koronarész. mert így kevésbé csúszhat el a kötés. Ezt a célt szolgálja a csipesszel ellátott zacskó vagy kisebb zsák is. ahol az a legmegfelelőbb ívet adja. A kötözéseket évente ellenőrizzük. és így az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. erősebb koronarészek leívelésére három-négy szálat sodorjunk belőle össze. A túlterhelés megakadályozza a fát. Az alma. különben bevághat a növény szövetébe. amikor a nedvkeringés megindul. képlékenyek. hogy a kötésről ne feledkezzünk el. betonból (például virágcserépformába) öntött súly. hogy ne följebb kössünk. Ekkor még rugalmasak. alsóbb gally vagy ág. de csak akkor. a meghagyott termésekből pedig nagyobb. amikor a hajtások már fásodnak és csúcsrügyben záródnak. a hajtások lekötéséhez kiváló a rafia. Nyirkosán tartva kevésbé szakad szálaira. hogy felkészüljön a következő évi termésre. Műanyag kötözőanyagokkal lehet a nehezen beszerezhető rafiát helyettesíteni.A vesszők iekötözésének legmegfelelőbb ideje a tavaszi hajtásnövekedés kezdete.

(Nem célszerű a kertünkben fellelhető meggysarjakat beszemezni. fejlődő fiatal növénytől. Ennél korábban ne fogjunk hozzá. A szorosan öszszeérő terméseket . A ritkítandó őszibarack és kajszi zöld terméseit kézzel. hegyes ollóval vágjuk ki. A túl sűrűn álló. számos rózsa. éles késsel vagy közepes méretű. mert például a vértetű búvóhelyéül szolgálnak. mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a helyi többlet. elvonják a tápanyagot a nemestől.hasonló okok miatt gyakrabban támadják meg a gyümölcsmolyok hernyói is. Előfordul. zsenge korukban távolítsuk el. a köszméte és a riszméte bokorfák aranyribiszke alanya rendszeresen sarjadzik. A kötődés és a természetes hullás után már meg tudjuk becsülni. Kb. A gyümölcsritkításnak növényvédelmi haszna is van. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le. egymáshoz érő gyümölcsök közé nem hatol be a permedé. máshol pedig nincs vagy alig akad termés. és a gyökértörzsről tőből törjük ki (vagy dörzsöljük ki) valamennyit. onnan fertőzhetnek. A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítani. illetve újabbak képződéséhez vezet.Hajtáshajlítás csipeszes nehezékkel dó sok gyümölcs jelentős tápanyagot von el a még növekvő. másrészt a talajművelést is akadályozzák. A körte birsalanya. ezáltal azt visszavetheti. hogy a korona egy-egy gallya túlságosan berakódik gyümölccsel. A legalkalmasabb. azaz átmérője 1. Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. Vadalás Vadaláskor a szemzés vagy oltás helye alól. Ezért az első terméseiket mutató gyümölcsfákon 2-3 gyümölcsnél többet ne hagyjunk. mert ha megerősödnek. Ekkor ritkítsunk. a gombás betegségek ott megtelepedhetnek. Az alanyhajtások károsak. csavaró mozdulattal válaszszuk le a termőrészről. orgona. Növényvédelmi szempontból pedig azért veszélyesek. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. az alanyból előtörő hajtásokat (vadhajtásokat) távolítjuk el. hogy mennyi termésre van kilátásunk. mert sarjképző tulajdonságukat alanyként is megtartják. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítsuk. valamint a ribiszke. Ugyancsak erősen sarjad a meggy. Az alma és a körte fölösleges gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű. Bontsuk ki a sarjat hozó tövet. 8-10 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy gyümölcsöt. mert ez a megmaradt sarjak további növekedéséhez.5-2 cm. © 27 o . A felszínre tört sarjhajtások (vesszők) talajfelszín fölötti visszametszése nem megoldás.) A sarjakat tavasszal. amikor a gyümölcskezdemény kis dió nagyságú. mert a természetes hullás még nem fejeződött be.

A korábbi (téli. ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. húzzunk kesztyűt. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban. Amennyiben 0 °C alatti hőmérsékleten metszünk. mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet. Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is. a kertész sohasem pihenhet. aki szőlőt. könnyen eldönthetjük.elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként . A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. a vesszők. fagyérzékeny növények vesszőit. a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember. a fagy ne tegyen kárt bennük. a metszést hagyjuk abba. Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja.a tenyészidőben van. Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. ha a permetezésig végzünk a metszéssel. hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtáson és környezetében (a le- O 28 o . szivarfa) további növekedését. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk. tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbb a kora tavasz. vagy rügyvizsgálattal Uienany rügy nosszanti atmetszeseveiy anapítható meg. Ha a hőmérséklet -5 °C •alá süüyed. akkor a készítmény. májusban és június elején kerítsünk sort. gyümölcsfát. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben. amikor a hajtások már félfás állapotban vannak.MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? A kert sohasem kész. metszéskor viseljünk gumikesztyűt. mert minden évszakban akad vele dolga. A málna metszése eltér az általánostól. pirosbimbós állapotukra időzítsük. Erős növekedés. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. Ha metszés után permetezünk. jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. de még a hajtásnövekedés előtt metszszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. Ezzel elősegítjük. illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők. császárfa. A le termett (es namarosan ef is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített. Új sarkít a tenyészidőben ritkítjuk. A korona szellősebbé tételét. hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön. A veszedelmes ágpusztulást. A zöldmetszés ideje .) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén. A sérülés. gondoz. a pusztulás mértéke szemrevételezéssel. közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk. Télen. Egyrészt. Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek. más a kérgük színe és repedezettsége. pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. Másrészt. Rügyfakadás. Célszerű. pontosabban elvirágzás után. hogy a hajtások megfásodjanak. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk. hogy hol állnak túl sűrűn az ágak. A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes. Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge. Ezek metszését rügyfakadás utánra. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók). rózsát és díszcserjét ültet.

oltással (szemzéssel) szaporítják. Közöttük gyakori a fásdugvánnyal (bokorribiszkék) vagy gyökeres sarjjal (mogyoró. Nem mindegy tehát. A szaporítóanyag vásárlásakor gondoljunk az alanyra is. A meggy sarjmeggy alanyon. A ribiszkefélék. sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük. Ehhez. a telepítést. hogy a nemes tulajdonsága nem változik. hogy a termesztés első és igen fontos munkáját. magról szaporítva ugyanis a gyümölcsfák zöme visszaüt az ősi és a nemes közötti átmeneti formák valamelyikére. a vadkörte. gyakorlatilag mindegy. hogy koronás oltványt vagy suhángot veszünk és ültetünk. mészben szegény vidéken pedig vadőszibarack alanyon telepítsük. megsérthetjük. Az intenzív koronaformák törpealanyain lévő fák fordulnak a legkorábban termőre. ribiszke. Az oltványok általában 2-4 évvel hamarabb érik el teljes termőkorukat. A suháng elágazás nélküli. azonos marad az anyanövényével (amelyről a szemzőhajtást vették). ÜLTETÉSKOR Fák. hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének. amelyek télen elpusztulnak. Száraz. és az esetek többségében a nemesnél rosszabb minőségű gyümölcsöt terem. kötött talajon myrobalán vagy szilvaalanyon ültessük. E koraibb termőre fordulás . mint a magról kelt gyümölcsfák. hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását. ép. A cseresznye és meggy alanyául savanyú talajra a vadcseresznyét. a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel. meszesre inkább a sarjmeggyet válasszuk. A kajszit homokon vadkajszi. A szőlőt és a gyümölcstermő borokat kivétel nélkül ivartalanul szaporítják. A faiskolában vásárolható fiatal bokrok. sarjak és oltványcsemeték a növények szaporító-. a koronaformára és a művelésmódra. Koronás oltvány és suháng A gyümölcsfák szaporítóanyaga kétféle: koronás oltvány és suháng. hogy belőle korábban kialakíthatjuk a koronát. A célszerű tulajdonságú alanyra (amely lehet például erőteljesen növő vadalany vagy gyenge törpealany) rászemzik a nemest. A törzses köszméte-. bokrok ültetésével évtizedekre határozunk. már a második-harmadik évükben. a kajszi pedig szilvaalanyon kisebb koronát nevel. Az alanyra is legyen gondunk A gyümölcsfák zömét ivartalan úton. ábra). a szakszerű ültetésen kívül ismernünk kell a szaporítóanyagot (a nemest és az alanyt). elsősorban a könnyebb kezelhetőség végett). és meg kell metszenünk őket. Talajigényük igen eltérő. Hátrányának mondható. mert így nem tehetünk kárt a virágokban. a köszméte és a riszméte bokrait ekkor is ritkíthatjuk.véikoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben. és sudara (fővezérvesszeje) is fejlett. A hagyományos koronaformájú középmagas törzsű fák neveléséhez erős növekedésű alanyokra van szükség. Az őszibarackot meszes talajra keserű mandula. alkalmazkodóképességük is különböző. A koronás oltvány előnye. kevésbé fejlett oltvány (2. Ivaros úton. A korán fakadó. málna) való szaporítás.amelynek számottevő a gazdasági haszna is . mert a zsenge. mert ennek jó vagy rossz megválasztása kihat a növény növekedésére és fejlődésére. tisztában kell lennünk a választott művelésmóddal.és riszmétefácskák oltványok. a vadalma. Fontos. savanyú talajokon díszlik. A vadalma alany elsősorban a nyirkos. hogyan végezzük el.a saját magoncba szemzett fák esetében is megmutatkozik (például a diónál és a gesztenyénél). gyengébb minőségű talajon sokkal jobb körtealany a vadkörte. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni. A SZAPORÍTÓANYAGRÓL. A koronás oltványon legalább három fejlett (legkevesebb 30 centiméteres) oldalvessző (oldalvezérvessző) van. Ha a szaporítóanyag egészséges. egy szóval: a termesztés sikerére. Az alanyok a rájuk oltott nemest tartják és táplálják. Ilyenek a vadalanyok. ki kell elégítenünk a növények tenyészterületigényét. illetve ültetvényanyaga. lombhullás után is metszhetjük. mint például a vadcseresznye. a nemes fajtákat aranyribiszke alanyba oltják (80-100 centiméter magasan. hogy a törzs magassága már meg- O 29 o . mint a birs. E szaporítási mód nagy előnye. a rajtuk lévő nemes sem egyformán fejlődik.

A támaszt igénylő. Az ebből következő kedvezőtlen állapotot vagy folyamatot .erősen visszavágjuk.4 méteres tőtávolságra telepítsük. A magról kelt gesztenyének és diónak különösen nagy a térigénye. E tulajdonságoknál fontosabb. jó közérzetét.7 méter. dús gyökérzetű gyümölcsfa. Ezért különösen jól válasszuk meg helyét a kertben. (Választáskor ne röstelljük a szaporítóanyagot alaposan szemügyre venni!) Legalább ilyen fontos a gyökérzet épsége és terjedelme is. nagyszámú hajtást a frissen sebzett és csonka gyökérzet képtelen ellátni. 100-200 négyzetméter fánként. és megrontja a gyümölcsfa általános. A mogyoróbokor tenyészterület-igénye 16 négyzetméter. de arányosan fejlett és egészséges. fölkopaszodnak. vadalanyú.az összefüggések értelmében . előnye viszont. hanem gazdasági céljainknak is a legjobban megfelel. mert ez csak egy része a gyümölcsfák és -bokrok nevelésének és fenntartásának (termesztéstechnológiájának). és a növény mennél több tőhajtást hozzon (bokrosodjék). A visszametszés elmulasztása a frissen ültetett fácska túlterheléséhez vezethet. úgymond hagyományos koronaformájú. inkább kevesebb növényünk legyen. Ha valamelyik tényező eleve rossz vagy rosszra fordul. Az alakító metszéssel meghatározzuk a © 30 o . a mandula.7. akkor az . A gesztenye saját magoncára oltva. A sok rügyből előtörő. úgynevezett intenzív koronaformák térállását az egyes formák tárgyalásakor ismertetjük. és csak olyan mértékben. A túlságosan visszacsonkolt és ritka oldalgyökérzetű fácskának kisebb az eredési esélye. fölnyurgulnak. A tüskétlen szedret 2. más szavakkal a gyümölcsfa életkörülményei rendezettek. az őszibarack 25-30 négyzetméternyi területet igényel. a tenyészterület. a dió pedig feketedió-alanyon 60-70 négyzetméteres területen is elfér.5x0.kihat a többire is. mint például a talajállapot. amely egészséges és harmonikus fejlődésükhöz szükséges. egészséges. hogy ne legyen nyílós az oltvány. Legyen bár kissé fejletlen vagy formátlan a törzs. A támasz nélküli.a legtöbb esetben . hogy a sérült rész kiessen. a tápanyag-ellátottság.kizárólag metszéssel . Telepítéskor a fák és a bokrok szaporítóanyagának föld feletti részét . a növényvédelem és a termékenyülési viszonyok. A vadalanyú alma. közepes törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70. A málnasarjakat sövényszerű művelésben legalább 1. azaz a gyökérnyakon lévő oltásforradás kifogástalan legyen. Hatása igazán csak akkor érvényesül. Ültetéskor ne metszegessük a gyökérzetet.határozott. még inkább a körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően igen különböző. Legkevesebb 30 négyzetméter az igényük. A bokrok és gyökeres sarjak erőteljes visszametszésének az az elsődleges célja. A törzses köszméte tenyészterület-igénye 1. szabályos koronájú fa nemcsak dísze a kertünknek.és 0. megfelelőek. hogy helyreállítsuk a többnyire nagyon megcsonkolt gyökérzet és az ép föld feletti rész egyensúlyát. Ez a bölcsesség áll a gyümölcsfa metszésére is.3-0. az alany-nemes viszony. A suhángból egy évvel tovább kell alakítanunk a koronát. hogy az alapi rügyek. a ringló legalább 30-40. termőfelületük csökken. a szilva. akármilyen szép is a koronája.5x0. hiszen kapott az elég sebet a kitermelés során. KEVÉS SEBZÉSSEL Az arányos felépítésű. a fekete ribiszkét 2.5 méteres sor. A riszméte térigénye a fekete ribiszkéével megegyezik. a kajszi.5X2 m-re ültessük. hogy a törzs magasságát mi határozzuk meg. hasadt gyökérvégeket vágjuk sima felületűre. Mindenekelőtt azért. sőt el is pusztulhat a fa. Ennek következtében a tenyészidőben gyenge.7 méter térállásba telepítsük. de még csak megállítani sem lehet. csökött hajtások fejlődhetnek. ha az egyéb összetevők. a meggy. Csak a roncsolt. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják a fák és a bokrok. A pirosribiszke-bokrot 2x0. ezt a kezdeti szépséghibát jó körülmények közé kerülve bizonyosan kinövi az ép. illetve a járulékos rügyek kihajtsanak. de például egyes nyári körtefajták koronamérete a cseresznyéét is megközelíti. Minden mindennel összefügg.megszüntetni. Ezért fontoljuk meg jól a választást. harmonikus növekedését és fejlődését. Házikertbe is e két faj oltványait ültessük. ADJUNK ELÉG TERET! Fás növényeinknek gyakran nem adjuk meg azt a teret. szép. természetes sövényben egymástól 3-4 méterre ültessük.

Az első. ÁBRA helyes hibás helyes Az ágak visszametszésekor ne hagyjunk csonkot. A vesszőn. a gallyat és az ágat az elágazásnál. rendszeresebben teremnek. hosszanti hajszálrepedések keletkezhetnek. Mindenesetre a túl magas metszés még mindig kevésbé rossz. víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. amelyre a vesszőt visszametsszük. arányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. A vesszők visszametszésekor a megmaradó legfelső. így elkerülhetjük a rügy sérülését. az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le (21. tehát a végálló rügy a korona belsejével ellentétes irányba. A rügyhöz. ábra). az beszárad vagy éppen a fertőzéseknek nyit kaput. a vesszők ízközre metszését azért nem ajánljuk. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon és kissé kifelé lejtsen úgy. mint az azonos kerületű ép sebzésé. különösen az alakítás során ügyeljünk. mint az erősen rügyre vágott. és legyünk tekintettel a növények életritmusára. A hajtást és a vesszőt közvetlenül a rügy (a szárcsomó) fölött. A roncsolt seb nehezen gyógyul. a visszamaradó vesszőrészen szemmel alig látható. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot. keresztmetszetének egyharmadáig. jobb minőségű gyümölcsöt hoznak. A metszéshez jó minőségű. és megbízhatóan. mert a tartóágak kifelé álló rügyeiből lehet levegős. a metszőollót mindig az ellenkező oldalról és alulról közelítve tegyük. tehát az elágazástól 30-40 cm távolságra fűrészeljünk felülről lefelé. amikor minden végálló rüggyel határozott célunk van a koronában. a rügyből előtörő hajtás lehasad. hogy a rügy biztonságosan kihajtson. Először az elágazás fölött 20-30 cm-rel alulról© fűrészeljük be az ágat. néhány milliméterrel a rügy fölött enyhén ferde metszlapot vágjunk © 31 o . annyi sebet okozunk a fán. Lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. a sebfelület ne legyen vízszintes.korona formáját. Ezután a bevágás fölött. mint a természetes koronájúak. s később. A szőlővessző visszametszésekor viszont hagyjunk a rügy fölött 3-4 cm-es csonkot. ami kedvezőtlen a végálló rügyből képződő hajtás fejlődésére. A sebgyógyulás ugyanis a rügy. ezektől távolodva egyre gyengébb. például erősebb szélben. az alulról történt bevágás meg- 21. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk. Az életlen olló vagy fűrész roncsol. mert a ráhulló por. Nagyobb ágak levágását legalább három lépésben végezzük. Ha a metszőollónk nem kifogástalan. A vesszők ilyen szakszerű visszametszésére. A legkönnyebb megoldást. Különösen jelentős ez a telepítés utáni és az alakító metszések során. mert a rügy feletti csonk beszárad. A jól választott mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre. kifelé nézzen. erősebb vázágat fejlesztenek. Ahány vágást ejtünk. túl mély metszlap. növekedésére és fejlődésére is. éles szerszámot használjunk. jó állású koronát nevelni. felülete nagyobb. illetve az elágazás közelében a legjobb. benne a fő részek számát. hogy a vessző tengelyére álló merőlegessel mintegy 30 fokos szöget zárjon be. Bármilyen helyzetű a visszametszésre váró vessző vagy ág. sok kárt okozhatunk vele a növényben.

A visszavágással egy. hogy éles késsel. ábra).vagy többéves fás részeket távolítunk el. annál több tápanyagot kell visszaadnunk. sebeket ejtünk. Az így előkészített nyesedéket komposztálhatjuk. Metszéskor megsértjük a növény szöveteit.-j 22. Az ággyürűtől arasznyi távolságban alulról (A). Minél többet vágtunk le a növényből. hanem szerves trágyával gyorsítsuk a fa vagy cserje gyógyulását. ez a hasznosítás legértékesebb módja. Az aprítékot használhatjuk a kertben talajtakarásra. A kezelés első teendője. amellyel minden kerti hulladék ledarálható. A pótlásról feltétlenül gondoskodjunk. szőlőben már érdemes egy aprítógépet vásárolni. fejszével) is felapríthatunk. Ezekben sok a tarta- lék tápanyag. A nyesedék felaprítva mindenképpen gyorsabban korhad el. Nagyobb kertben. -védő anyaggal. Kisebb mennyiséget kézi erővel (ollóval. lehetőleg kacorral vágjuk simára. mégpedig az ággyűrű (az ág alapjánál lévő megvastagodás) fölött néhány milliméterrel (22. hogy biztosan zárt felületet kapjunk. a beforradás. O 32 o . és szerves anyagát a növények hasznosítják. és kezeljük a sebet (C) akadályozza. Harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot. növekedését. és minél idősebb részen ejtjük. amilyen például a vesszők visszavágásakor keletkezik. hamar gyógyul. A másfél-két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést kezeljük sebkezelő. hogy az ág lehasadjon. mert lehasadnak. annál lassabb a kalluszképződés. ép szélűre a metszlapot. Ifjítás után például nem elegendő az évente szokásos műtrágyaadag. végül vágjuk le a csonkot. tehát metszéskor veszteség éri a növényt. úgynevezett mulcsozásra is. A nyesedéket lehetőleg ne égessük el. még a kiskertben sem. majd kissé távolabb fürészeljük be (B). A seb szélén a kéreg néhány milliméterét is kenjük be. Minél nagyobb a seb. ÁBRA } A nagyobb ágakat nem vághatjuk le egyszerre. A kisméretű seb.

1. gallyhoz egészen közel kerüljön. Életlen. ezért sem alkalmas vastagabb fás részek metszésére. Két metszőollótípust különböztetünk meg: a rávágó és a mellévágó ollót (24. Ezeknek vágóéle a támasztópenge mellett záródik. hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk. nehéz metszőollóval keserves a munka. balesetmentesen végezhető munka ugyancsak könnyítés. roncsol a szerszám. a forgástengelyt képező csap a rögzítőanyával. A mellévágó ollók általánosan elterjedtek. mint amennyi hasznot hajtunk. az ütköző. rózsaszedésre alkalmas. vagy az olló támasztóélének irányába feszítsük a vesszőt (23.és a vágópenge. Ha hézag van közöttük. mert megéri. A kétélű ollónak a támasztópengéje is élezett. hanem a használhatóságot is vegyük szemügyre. Vágáskor a másik kezünkkel segítsünk. gallyakat. Nem árt. hogy milyen szorosan zárnak a pengék.ábra). kényelmetlen fogágyú. illetve fölül.5-2 cm átmérőig vághatunk vele hajtásokat. Alkalmatlan fűrésszel több kárt okozunk. amikor már egyetlen gyereket sem akarnak a balkezességről „leszoktatni". inkább virág-. A megbízható. tisztában van vele. vagyis olyan eszközt veszünk. akkor minden megtakarított dekagramm számít. a rugó és a zár (25. Elágazásnál a vékonyabb vágópenge a megmaradó vesszőhöz. ezzel megkönnyítjük az ollót tartó kéz munkáját. tartós szerszám általában drága. Éle egyenes. vesszőket. kicsorbuló.AZ ESZKÖZÖK A szép munkához jó szerszámokra és segédeszközökre van szükségünk. s a © 33 o . ábra). a támasztó. Szerszámvásárláskor ne csupán az árat. Az olcsóbb szerszám gyakran nehezebb. Ha ezt még annak tömege is tetézi. Metszéskor úgy tartsuk az ollót. s aki már nyírt órákon át sövényt. Ma. amilyet már láttunk. ábra). A metszőolló részei: a két nyél. A metszés minőségét a penge élességén kívül az határozza meg. A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni. Jellemzője. ha utánozunk. hogy az olló vagy gép irányítása is éppen elég fárasztó. sőt ki is próbáltunk valahol. de ne sajnáljuk rá a pénzt. A biztonságos. METSZOOLLO A metszés leggyakrabban használt eszköze az olló. hogy a vágópenge a támasztópengére felütközik.

vagyis a vágás a penge furatába erősített zsineggel történik. E hosszú nyelű szerszámot régen a hernyófészkek leszedésére használták. mert akkor a fás rész lemetszésén kívül külön erőkifejtés szükséges a záráshoz. Két kézzel fogjuk a két nyelet. Nyelük ugyancsak hosszú. tartós. jól beállított metszőolló nem roncsol. ugyanakkor könnyű. A vágópengét rugó nyitja. A fák magasan lévő vesszőit hernyózóollóval is visszametszhetjük. hogy a szerszám valóban a tenyérbe simul. nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót. hogy a zárat. A kétélű ollónak a támasztóélét is fenjük. úgy nyírunk. ám 64-80 cm hosszú nyéllel készülő ollókkal gallyakat és vékonyabb ágakat (3 cm átmérői) lehet vágni (26. A záródó olló könnyen ütközzön (ezért ma már gumibetéteket tesznek az ütközőkre). rendkívül fontos a bal kézzel használható metszőolló. ha pedig túl hosszú. majd fenőszíjat használjunk. fagyban van jelentősége). Ennek az az előnye. Házi élezésre különböző finomságú fenőköveket (úgynevezett belga követ). A hosszú nyél nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot. meleg tapintású. Nagyon fontos. Pengéje cserélhető. hogy az olló szétnyíljon. töröljük szárazra. Általában vékony vesszők és még meg nem fásodott hajtások metszésére alkalmas. Kényelmesen. A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszők is levághatok. Ez a szerszám pontos tükörképe a megszokott jobbosnak. ha ez a szerszám is könnyű és az ütközése rugalmas. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is hozzáférhetünk. Ezt a vásárláskor könnyedén kipróbálhatjuk. mégpedig a domború oldalát élezzük. könnyedén. mivel nem csúsznak ki az élek közül. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. de ritkábban. éle tartós. Az éles. Jól használhatjuk ezt a szerszámot díszcserjék. lehetőleg az ollót tartó kézzel (hüvelykujjal) tudjuk kezelni. népességnek majdnem egytizede balkezes. Sövények kézi nyírására a sövénynyíró ollók valók. E ritkábban használatos eszközöket is éleztessük rendszeresen. és bizonyosan nem tör hólyagot rajta. szilárd. tehát műanyag bevonat van rajta (ennek télen. A konkurens vesszők levágására különösen alkalmas. ifjítására is. a földről dolgozhatnak vele azok. A nyél legyen elég hosszú. ábra). akik nem szívesen állnak létrára. Előfordul. tisztításból áll. amely nyugalmi helyzetben megakadályozza. Kezdő kertész az élezést bízza szakemberre. tartsuk tisztán és zsírozzuk be. mint a vágót.A karbantartás élezésből. zárása. A pengének csakis egyik. © 34 o . A jó olló leghasznosabb tulajdonságai: szilárd. Kétélűek. hogy a gallyazóolló könnyű legyen. A rugó ne legyen túl kemény. GALLYVÁGÓ ÉS SÖVÉNYNYÍRÓ A metszőollóhoz hasonló pengével. hogy a vágópengéhez tartozó nyél a saját tengelye körül elfordul. ezért nem szükséges hozzá nagy erőkifejtés. Nyele tenyérbe simul. a rövid nyél feltöri a tenyeret. rózsabokrok. az élek 20-30 cm hoszszúak. tüskétlen szeder. majd olajos ronggyal áttörölve tegyük el. Előnyös. nem csípi be a vékony vesszőket. mielőtt eltennénk. olajozásból. Végül fontos az is. tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. A nagyobb gyártók igyekeznek egy-két típussal megkönnyíteni a balkezesek munkáját. futórózsa és sövény ritkítására. 30-40 cmes. Munka után az ollót tisztítsuk meg.

hernyózóolló (B). Az egyenes fogú fűrésszel oda-vissza. gyorsan vághatunk.(gally-) vágó (A). Legjobb. ha könnyű. közülük is az íves hegyűek a legalkalmasabbak. legföljebb az. Legjobbak Kardfurészek és fogazásuk @ 35 © . ÁBRA [ Elektromos sövénynyíróval (27. kevés erőkifejtéssel száraz. amelyiknek állítható a pengéje./V Ág. gyorsan. tehát pontos kezelést kívánó gépet. FŰRÉSZ. Erre a célra a kardfűrészek. viszont nehéz az élezése. különben nehéz tartani az amúgy is gyorsan dolgozó. Előnyös. egyenes (C) és hullámos éle sövénynyíró olló (D) •J 28. Ügyeljünk arra. LÉTRA A fűrészek közül a hagyományos keretes metszéskor nehezen használható. A cápafogú csak egy irányba vág. hogy az elektromos vezeték ne kerüljön a vágóéi útjába. A fűrészszel ugyanis hozzá kell férnünk az ágakhoz. A fogazás többféle lehet. ábra) lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka. ha a vezetéket öncsévélő dob tartja rugalmasan föltekerve. vastagabb részeket kell eltávolítanunk. ezért lassú vele a munka. KACOR.

Jobb a kétágú létra. de a legbiztonságosabban a támasztórudas állítható fel. A fűrészek. Ezt éles késsel simára. különösen az idunafogazásúak. Sokan idegenkednek tőle. Mindig csak azt az oldalát élezzük. pedig nem veszélyes szerszám. a seb szélét épre kell vágnunk. kényelmetlen testhelyzetben. ha kézbe illő és meleg fogásű.ábra). hogy a forradást elősegítsük. 1 29. gyorsan lehet velük vágni és élezésük is egyszerű (28. A kést vizes fenőkővel és fenőszíjjal szinte borotvaélesre kifenhetjük. A metszés. tehát ne kockáztassunk! © 36 o . ÁBRA | f O Kacorkéssel vágjuk simára a fürészelt felületet A fűrész nyele akkor jó. durva vágási felületet hagynak vissza. a fűrészelés fontos segédeszköze a létra. Élét az eredeti mintázatban és hajlásszögben reszeljük. amelyiken a körömhely van. mert bizonytalan és balesetveszélyes. a hajlított pengéjű és nyelű kertészkés (29. ábra).az idunafogazású fűrészek. Egyágú támasztólétrát soha ne használjunk. nagy erőkifejtéssel dolgozunk. mert könnyen. Éles szerszámokkal. csak egy kis gyakorlat szükséges a használatához. A vágás legcélszerűbb eszköze a kacor.

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE írta Valló László .

A KORONA ALAKITASA TERMŐKORI METSZÉS IFJÍTÁS NÉHÁNY APRÓ FOGÁS A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE .

Vázakorona CD). A hagyományos koronaformák állnak legközelebb a természetes formákhoz. hogy alakító metszése viszonylag hosszú ideig tart. illetve a harmadik ágcsoport fölött távolították el (A). Ez nehezíti ápolását. és később éri el teljes termőkorát. Hátránya. hogy megfelel a gyümölcsfa természetes növekedési törvényszerűségeinek. a katlankorona és a zárt felületű korona (30. a karcsú orsóval és a szuperorsóval ismerkedünk meg. a középsőben négy. ABRA N / ta vagy ferdekarú sövénnyel. Zárt felületű korona (E) AZ ÁGCSOPORTOS SUDARAS KORONA A koronaformák kialakítása a telepítést követő első metszéstől (ez az első év) a termőre fordulásig (a negyedik-ötödik-hatodik évig) tart. A mesterséges koronaformák hagyományos változatai. Változatai az ágcsoportos sudaras. Sudár nélküli a vázakorona. Az ágcsoportok egymástól való távolságát az alakító metszéskor határozzuk meg. A legalsó ágcsoportban négy (esetleg öt). szétterülő koronát nevelőkön pedig nagyobb távolságot hagyunk az ágemeletek között. a szórt állású sudaras korona és a kombinált korona. a palmet30. azaz a központi tengelyen (31. a gyengébben fejlődő. Az erőteljesen fölfelé törő koronájú fákon kisebb.ábra). A támasz nélküli vagy hagyományos koronaformák sudarasak vagy sudár nélküliek lehetnek. Katlankorona (C). Ez fajonként. A vázágakat úgy neveljük. Az ágcsoportos sudaras koronában három ágemeletet nevelünk ki az alakító metszés folyamán. © 39 o . a vad alanyra oltott. Jellemzője az uralkodó központi tengely. Gömbkorona-változatok (B). növényvédelmét és a szüretet. Törzsmagassága 100-120 centiméter. ezen foglalnak helyet a vázágak. a fölsőben pedig három vázágat alakítunk ki. Az ágcsoportos sudaras korona előnye. fajtánként különböző lehet. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák közül a termőkaros orsóval. szórt állású sudaras és kombinált korona (ahol a sudarat a második. hogy a teret arányosan kitöltsék. úgynevezett ágcsoportokban (ágemeletekben) helyezkednek el a vázágak a sudáron. ábra). erős növekedésű fák általános koronaformái.A KORONA ALAKITASA A házikertbe ajánlott mesterséges koronaformák két nagy csoportját a hagyományos és az intenzív formák alkotják. a gömbkorona. A sudaras korona formái: ágcsoportos sudaras. Az ágcsoportos sudaras koronában egymástól meghatározott távolságban. A hagyományos formák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. Az ágcsoportos sudaras korona magasba törő. a szórt állású sudaras és a kombinált korona. A sudaras koronák közé tartozik az ágcsoportos sudaras korona.

ÁBRA | Ágcsoportos sudaras korona alakítása az első három évben © 40 o .31.

Az előző évi vesszőmaradék időközben második éves résszé azaz gallyá alakult. a visszametszések során évenként váltogassuk a sudárvessző csúcsrügyének a helyzetét. Ugyanígy tegyünk a törzsön fejlődött hajtásokkal is. akkor tavaly rövidre metszettünk. nyárs fejlődött.rendes körülmények között . A csonthéjasokat és a héjasokat ennél erősebben. A rajta képződött vesszők közül a túlságosan (zavaróan) erőteljes növekedésűeket vágjuk ki tőből. Ha sok és erős vesszőt kaptunk. hogy a metszfelületek lehetőség szerint egy síkba essenek. A tanulságot érvényesítsük: az előző esetben hosszabbra. Most is ügyeljünk. ezért adjunk ezeknek elsőbbséget. az előző évi visszametszés eredményétől függ. A sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. illetve gyenge vesszők képződtek. A többit tőből metsszük le. sértetlen végálló rügyet hagyjunk. Ekkor a metszés erőssége a vesszők hosszától. Célszerű figyelnünk arra is. úgy vágjuk vissza. a gyengéket egyelőre hagyjuk metszetlenül. Ennek eredményeként a rügyből előtörő hajtás. a középerőseket vágjuk felére. Legelőször az oldalvezérvesszőket válaszszuk ki. A megmaradó oldalvesszőkből négyet válasszunk ki (a legfejlettebbekből). Ugyanígy tegyünk a törzsmagasság alatt képződött vesszőkkel is. (Például megcsavarodott. Az alsóbb oldalrügyekből kevésbé erős. ami a sudár központi növekedését biztosítja. akkor a vesszőlapok hajlatai mind egy oldalra esnek. A másodrendű vesszőket ezúttal is tőből távolítsuk el. Ne kényszerítsük ettől elütő. ha túlságosan széthajlóvá kezd válni a korona. hajtássérülés miatt elsatnyult. Amennyiben suhángot ültettünk. Kedvező körülmények között a tavalyi visszametszés eredményeként a végálló rügyekből és az alatta lévő egy-két oldalrügyből erőteljes (50-70 centiméteres) vesszők fejlődtek. illetve vesszők lesznek. hogy a végálló rügy a tavalyihoz képest éppen ellenkező oldalon legyen. A hozzájuk legközelebb álló (alattuk lévő). például ellapított koronaalak felvételére a fát. az utóbbiban rövidebbre metsszük a vezérvesszőket. az erősebb növésűeket gyengébben. az mindig kifelé és fölfelé álljon. Ügyeljünk. A sudár növekedését ne hátráltassuk. hogy a szabályosan metszett koronás oltványból (suhángból) csak gyenge. ha az alakítás éveiben a vízszintessel 60 fokos szögben álló vázkarok kinevelésére törekszünk. és e fölött 4—5 rügyet meghagyva vágjuk vissza. 2-4 rügyre is metszhetjük. A tenyészidőben is kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. hogy a korona továbbnevelése szempontjából legkedvezőbb helyzetű és erőteljes vessző nem a végálló rügyből fejlődött. Az oldalvesszőket 5-6 rügyre vágjuk viszsza. Második év. Ha ugyanis a fővezérvesszőt mindig azonos oldalon lévő rügyre vágjuk vissza. Ha pedig kevesebb és gyengébb vessző. hogy ép. akkor végálló rügynek meredek szögállásút (rügytengelyűt) válaszszunk. A végálló rügyből fejlődött vesszők . Ez esetben © 41 o . Ugyanígy kiválasztjuk a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) is. illetve veszsző az oltás alapjával ellentétesen ível. hogy a sudárvessző végálló rügye az oltás hajlatával ellentétesen álljon. Ezt elkerülendő. hogy legalább 20-30 centiméterrel magasodjon a visszametszett oldalvesszők síkja fölé. Előfordul. és a számunkra kedvező konkurenst hagyjuk meg. oldalrügyeit dörzsöljük ki a leendő törzsmagasságig. hanem az alatta lévőből.a természetes koronaalakulás továbbvivői is. Előfordul. A kiválasztott oldalvezéreket növekedési erélyüknek megfelelően metsszük vissza.Első év. Az előtörő másodrendű hajtásokat 4-6 levél fölött csípjük vissza. a fácska egy év elmúltával koronás oltvánnyá fejlődik. így. A koronás oltvány vesszői közül a kívánt törzsmagasság alattiakat tőből távolítsuk el. egymástól lehetőleg azonos távolságra a koronakerületen. és így huzassuk föl a koronát.) Ilyenkor a végálló vesszőt távolítjuk el tőből. A rügyekből hajtások. és így a sudár kissé oldalra dől. a végálló rügyek pedig kifelé (ne a korona belseje felé) és fölfelé nézzenek. Ezúttal is ügyeljünk a végálló rügy helyzetére. és annak a konkurenseit is tőből eltávolítjuk. Ügyeljünk. A többiek hátrányára erősebben növő oldalvezérhajtások vitorláját (nem a csúcsát) csípjük vissza. A továbbiakban úgy is kezeljük. velük versengő (úgynevezett konkurens) vesszőket tőből távolítsuk el. akkor az előző évi metszés túl hosszúra sikerült. azaz a gyengébbeket erősebben. csökött vesszők fejlődnek. A fővezérvesszőt is növekedéséhez mérten metsszük vissza. túlságosan meredeken ível fölfelé vagy rügysérülés. Legjobban tesszük.

(Ekkor az ágcsoportok közötti távolság meghatározása a fontosabb.már a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. hogy az ágcsoportok között termőrészekkel berakott. A vízszinteshez közeli gyengébbeket metszetlenül is hagyhatjuk. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. hogy az ágak lehetőleg azonos távolságban legyenek egymástól. a külső harmadban viszont meghagy mindent egy csomóban. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. ami ellen céltudatos metszéssel éveken át küzdünk. továbbá. hogy a fővezérvesszőt ekkor metsszük vissza a második ágemelet magasságában. amikor a „hozzáértő" az ág alapjában és innen kifelé lemetsz minden koronarészt. visszametszése és konkurenseik eltávolítása a korábbi évek elve és gyakorlata szerint történjék. A hosszú. azaz a második ágemelet legfölső ágalapjától számítva 80-100 centiméterre. A többi oldalvesszőt növekedési erélyétől függően. Az ágcsoportok közötti legmegfelelőbb távolság 70-100 centiméter. (E beavatkozástól csak akkor várhatunk kielégítő eredményt. és növekedésbeli lemaradását a gyökérzet súlyos sérülése okozta. rendezett koronaforma kialakítására törekedjünk. ha a fácska talaja rendben van. hogy a meghagyott vesszők (és gallyak). Kialakult és megerősödött mind a három ágemelet. A megmaradókat vagy gyengén metsszük vissza. és ott metsszük vissza a sudárvesszőt. mert ebben a koronatérben ilyenek maradhatnak. A fővezérvesszőt (sudárvesszőt) azonban . Negyedik év. vagyis éppen azt teszi. Kerüljük a villás elágazást (egy rügyalapon két hajtórügyből ikerhajtás fejlődik. erőteljes másodéves gallyakat vágjuk vissza rövid termőrészre vagy gyenge vesszőre. azaz a leendő termőalapok azonos arányban legyenek az ágak külső és belső felületén. A korábbi évek szabályai szerint metsszünk. Az oldalvezérek kiválogatása. tőből távolítsuk el. A megmaradókat vágjuk vissza igen erősen a vesszőalapra.ha növekedése ezt lehetővé teszi . hanem a növekedéssel arányos (32. de jó teherbíró váza is a termőalapoknak. Az oldalvesszőket úgy válogassuk meg és úgy metsszük. vékonyabb termőgallyakat nyerjünk. De a visszametszés már ne legyen túl erős. ha növekedésének erőssége ezt lehetővé teszi. Arányos. Ezt az első ágcsoport legfölső ágától számítva mérjük föl a tengelyen. A visszametszés alapja a tavaly beállított forma legyen. tehát a tavalyi volt vesszőket (a mostani kétéves. különben a fa elsűrűsödik. gyengén metsszük vissza. mint az elsőéves koronás oltványt. akkor ezeket úgy kezeljük. Legelőször az erőteljesen fölfelé törő vesszőket ritkítsuk meg. fejletlen gallyakat) metszszük vissza felükre. ábra). (A szakmai tájékozatlanság legékesebb és egyben legelrettentőbb bizonyítéka az. hogy hosszuk és kiterjedésük is ágemeletenként nagyjából azonos legyen. mert a megfelelő mértékű visszametszés vastagodásra is © 42 o . A második ágcsoport veszszőit úgy metsszük meg. amely villát alkot). Nyilvánvaló. Az így kialakított korona nemcsak szemre tetszetős. Arra törekedjünk. hogy a fejletlen alapi rügyekből gyenge hajtásokat kapjunk. Fölmerülhet a kérdés. vagy hagyjuk metszetlenül. amelyeknek a termő (generatív) jellege erősebb. azzal a céllal. Szükségessé válik az első (legalsó) ágcsoport ritkítása is. A megmaradókat gyengén metsszük vissza. azaz úgy alakítsuk. Lássuk egyben a koronát. Az alakító metszés szempontjai az előző évivel megegyeznek.ne vegyük figyelembe az új növedéket.) A két ágcsoport között a sudárból előtörő oldalvesszőket ugyancsak ritkítsuk meg. hogy arányosan töltsék ki a koronateret.) Az oldalvezérvesszők (és fővezérvessző) konkurenseit ezúttal is maradéktalanul. Ez esetben a koronaalakítás egy évet késik. azaz távolítsuk el tőből. de inkább harmadukra. Ötödik év. hogy az ágak közötti koronateret arányosan kitöltsék. Új vonás. a második ágemelet alakítása ennek alárendelt. Szükség szerint ritkítsuk meg a középerős és gyenge oldalvesszőket is. Fontos. mint a leendő második ágemelet alapjait. A legkedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. amit még nem hevert ki. hogy vajon a vezérvesszők rendszeres visszametszése nélkül nem lesz-e ilyen erős az ágrendszer? A válasz: nem lesz. hogy ezzel mesterségesen fölkopaszítja a fát.) Harmadik év. Válogassuk ki őket. Ha a visszametszés alatt kedvező helyzetű. a másikat tőből vágjuk ki. erőteljes vesszők maradtak. és metsszük vissza növekedési erélyüknek megfelelően. mert később a villa a termés súlya alatt gyakran széthasad. vagy hagyjuk metszetlenül.

amelynek következménye a megnyurgult (és mellesleg föl is kopaszodott). mint például a dió és a gesztenye. és az alsóbb koronarészekre borulva elsűrűsíti a koronát. A nem alakított koronájú fák vezérvesszői évről évre zavartalanul növekednek a csúcsrügyekből. erőteljesebb és helyzetében is állandóbb lesz. de vastagabb. ami a termőegyensúly kialakítását és fenntartását szolgálja.metszés után I I a metszés eredménye Ágcsoportos sudaras korona alakítása a negyedik és ötödik évben készteti a vesszőt. gyengébb ág. (A termőkorú fák metszésének tudnivalóit a Termőrészek metszésmódja és a Termőkori metszés című fejezetek tartalmazzák. erős vázágrendszert nevel.) O 43 o . (Kivételt képez néhány faj. hogy az eredeti koronaforma továbbra is megmaradjon. Az alakító metszés már lényegében befejeződött. Ezzel szemben egyre fontosabbá lesz a fenntartó metszés. amely a teljes terhelés idején már nagy ívben meghajlik. Az alakítás megismert szempontjait tehát érvényesíthetjük és érvényesítenünk is kell a fa későbbi életében. illetve egyre jelentéktelenebbé válik. A fenntartó metszést (amely ritkítást és termőrészifjítást jelent) úgy végezzük. amely beavatkozás nélkül is arányos.) A hatodik és a további évek. így valamivel hosszabb idő alatt éri el az ág teljes hosszúságát.

A második-harmadik évtől mindinkább érvényesülni hagyjuk a sudáron szórtan előtörő oldalvezéreket. Törzsmagassága 80 centiméter-1 méter közötti. a meggy. Ha suhángot telepítünk. azt a törzsmagasság fölött 6-8 rügyet hagyva vág1 33. azaz kikatlanozzuk a koronát. a teret arányosan kitöltő vázág (oldalvezérág) alkotja a koronát. Több gyümölcsfaj nevelhető ilyenre. Amikor azonban elértük a második (vagy a harmadik) ágemeletet. hogy hiányzik belőlük a sudár. E hatás különösen akkor érvényesül. hogy a vázágak nem csoportosan. A támasz nélküli. hogy korlátozzuk vele a gyümölcsfa magasságbeli növekedését. További előnye. egymástól 0. a zárt felületű korona és a gömbkorona tartozik ide. részben létráról (szedőállványról) szüretelhető. A VÁZAKORONA A vázakorona jellemzője. ÁBRA | KOMBINÁLT KORONA A kombinált korona valójában az ágcsoportos (vagy a szórt állású) sudaras korona és a sudár nélküli katlankorona kombinációja. ha a sudarat már a második ágemelet fölött eltávolítjuk. Hamarabb nevelhetjük ki. Jellemzőjük. Első év. illetve ezek elágazásai alkotják. mint az ágcsoportos sudaras koronájú fák. A vázágak 60-70 fokos szögben állnak a vízszinteshez képest (33. fölül pedig katlan alakú. mintha ágcsoportos sudaras koronát nevelnénk.) Alakítását az ágcsoportos sudaras korona kinevelésének szabályai szerint kezdjük. a katlankorona. szélességében növeljük. Elsősorban az erős és középerős alanyon álló fényigényes gyümölcsfajok. a fölfelé törő vázágakat pedig egy-egy oldalelágazásra vágjuk vissza. Az első években úgy alakítjuk a fát. így kombinált lesz a korona. és viszonylag korábban is terem.5-1 méter távolságban. (Ilyen például a kajszi.SZÓRT ÁLLÁSÚ SUDARAS KORONA A szórt állású sudaras korona abban különbözik az ágcsoportos sudaras koronától. a szilva. a rajta emeletesen kialakított úgynevezett gallérágakkal. hanem körkörösen elszórva foglalnak helyet a központi tengelyen. A vázakorona. amelyeket egymás fölött és alatt 20-30 centiméterre nevelünk. a mandula és a dió ajánlott koronaformája. A vázágakon áganként 3-5 gallérágat alakítunk ki. ehelyett három egymással egyenrangú. hogy központi tengelye (sudara) nincs. A korona kikatlanozásával a belső részek megvilágítását javítjuk. vázág vezérvesszők © 44 o .és őszibarack. hagyományos koronaformák másik nagy csoportját a sudár nélküliek alkotják. A sudarat a második ágemelet fölött távolítsuk el. így a termés részben a földön állva. mint a kajszi. és a termőfelületet oldalirányban. E gallérágak 20-40 fokos szöget zárnak be a vízszintessel és határozottan alárendeltek a vázágaknak. Az idősebb ágcsoportos (vagy szórt állású) sudaras koronájú fáinkból is alakíthatunk kombinált koronát.ábra). e fölött a sudarat eltávolítjuk. Ezekből formáljuk a szórt állású sudaras korona vázágait. amely alul ágcsoportos. és csaknem azonos erősségű oldalvezérágak. illetve fajták ajánlott koronaformája. Ágcsoportok képzésére nem hajlamos fajok. A sudarat legkésőbb a harmadik ágemelet fölött ki kell metszenünk! A kombinált korona elsősorban a fölfelé növő fák ajánlott formája.

vagyis a vázágak laposabb szögben nőjenek. Jó esetben minden vázágon találunk egy-egy ilyen vesszőt. ilyeneket válasszunk még akkor is. Következésképpen néhányszor visszametszve erősebb lesz a gallérág. a hármas elágazásban [az úgynevezett ágtorok közepén] ejtünk érzékeny sebet. ennek az az előnye. amelyek a teret arányosan kitöltik (a kör alapvetületet három arányos részre osztják) és nagyjából egyforma erősségűek. (Ha a vázágaknak kiszemelt vesszők nagyon közel vannak egymáshoz.a legfölső oldalvezér fölött . akkor azt az imént ismertetetteknek megfelelően kezeljük. hogy a sudár későbbi kimetszésével éppen a korona legérzékenyebb részén. Kiválogatjuk a továbbnövekedést szavatoló vázágvezérvesszőket és gyengén visszametsszük. Ráadásul később már nem is lehet jól hozzáférni az ágtorokhoz és a sudár csak nagyobb csonk meghagyásával távolítható el. hogy a gallérág kineveléséhez erősebb és fölfelé törő vessző áll csak ren- O 45 o . A későbbiekben is ügyeljünk arra. hogy metszetlenül. azokat is gyengén visszavágjuk. attól fél-egy méter távolságban) és azt is gyengén visszametsszük. hogy a korona lehetőség szerint terüljön szét. ha kevésbé fejlettek. Mert igaz ugyan. hiszen a vázkorona vázága maga is oldalvezér). szögállása nem megfelelő. hogy később ággá alakulva nem bírják a terhelést. Ezután a korona könnyebb áttekinthetősége érdekében tőből kimetsszük azokat a vesszőket.) A kiválasztott vázágvezérvesszőket ismét gyengén visszavágjuk. Előfordulhat. hogy szemben állunk az adott vázággal. Ez rendesen a végállórügyből fejlődött veszsző. Vannak. amelyekre biztosan nem lesz szükségünk. A tavalyi koronás oltványból jó esetben viszont már olyan fácska fejlődött. Erre a vázágakból oldalirányba nőtt.) A kiválasztott gallérág-vezérvesszőt is célszerű gyengén visszametszeni. Kiválasztjuk a következő gallérágvesszőt (most a tavalyival ellentétes oldalon. majd a következő évi metszésnél az ellenkező oldalán. Koronás oltvány esetében a törzsmagasság fölött válasszunk ki három olyan oldalvesszőt. Ha tehetjük. Ezután . még a korona belsejében is. Nagyon fontos. amely által tovább növekszik a vázág. Ez ellen szól viszont. és az egészen lehajló oldalvesszők. egészségesebb ágtengely alakítható ki belőle. ellenben a tartó vázágak nyurgábbak és kevésbé teherbírók lesznek. Erőteljes. A kiválasztott három oldalvezérvesszőt gyengén visszametsszük (általában harmadát távolítjuk el). (Ugyanezt elmondhatjuk a korona vázágainak kineveléséről is. sőt minél távolabb legyenek egymástól. lehasadnak. ha majdnem vízszintesek). akkor választhatjuk valamelyik jobb állású alatta lévőt is. (A sudár kimetszésének időpontjáról megoszlik a szakembere véleménye. ha az alakítás végére alakul ki a jellemző. hogy az új gallérág lehetőleg ne a meglévő fölé kerüljön. Elegendő. konkurenseit tőből eltávolítjuk. (Az oldalirányt úgy határozzuk meg. hogy ezek a vázágveszszők ne nagyon meredeken álljanak a törzsön.) A második évben a gyengén nőtt vesszőket már metszetlenül hagyjuk. a vesszők csúcsrügyéből nevelve a koronát hamarabb kialakul és gyorsabban is fordul termőre. (Az alakítás elején még arra törekedjünk. Ezt követően választjuk ki a gallérág-vezérvesszőt (amit ezúttal nem mondhatunk oldalvezérvesszőnek. rendszerint fölfelé törő erős vesszők. annak az a veszélye. a vízszintessel 10-30 fokos szöget bezáró vesszők a legalkalmasabbak. amelyen elkezdhetjük a gallérágak kialakítását. Célszerű mindegyik vázágnak ugyanazon az oldalon választani. A harmadik és további évek. Fontos az is. versenytársát (-társait) tőből eltávolítjuk. Kiválasztjuk a gallérág-vezérvesszőket. és rajtuk a gallérágak is túlságosan magasan képződnek. mert az ezekből fejlődött vázágak teherbíróbbak és hosszabb életűek is. Versenytársait tőből eltávolítjuk. hogy ezek a vesszők (a leendő vázágak alapjai) ne egy pontból eredjenek. Ha suhángot telepítettünk és abból jól fejlett koronás oltványt kaptunk.) Második év. de ha annak fejlettsége.kimetsszük a sudarat. jó növekedést feltételezve legelőször a tavaly visszametszett oldalvezéreken kiválasztjuk azt a veszszőt. Ezek többnyire a korona belsejében lévő. hanem laposabb szögben (az sem baj. hogy egyenesebb. akik a sudarat két-három-négy évig meghagyva nevelik a koronát azzal az indokkal. 60-70 fokos vázágszögállás. Nevelhetjük metszetlenül is. hogy annak mint konkurensnek a hatására az oldalvezérvesszők jobban oldalra terülnek. Ezt követően a többi vessző tőből eltávolítjuk a koronából.juk vissza. ami azonban kevésbé teherbíró.

Kedvező növekedési ütem mellett 5-6 év alatt kialakul a vázkorona. v • S lce S Gf f Az őszibarack katlankoronájának kialakítása.) A gallérágak kialakítása 4-5 évig tart. A korona megalapozásához három. meggynél. A suháng minőségű oltvány törzse általában hüvelyknyi vastag. termőgallyazat. A vázágakon lévő termőgallyazatot az ág közelében tartjuk. viszonylag könnyen kezelhető. Visszametszés telepítéskor (A) és a második év tavaszán (B) © 46 o . hanem a termőkori metszések során is ügyelnünk kell. ha szükségesnek látjuk. a gyenge vesszőket pedig vágjuk rövidre (1-2 rügyre).delkezésünkre. ábra). Hátránya. A Buda vidékén elterjedt típust 4-6 db. A legfölső gallérágat olyan magasságban alakítsuk ki. esetleg négy koronavesszőre van szükségünk. A legfölső gallérág kialakításával lényegében befejeződik a korona alakítása. a rajta fejlődött gyümölcs jó minőségű. (Legföljebb megfontolt és igen mérsékelt arányú hajtásválogatást végzünk. és siettetik a fölkopaszodást.5 méteren. Célszerű. hogy a vázág folytatására (az előző évben) kiválasztott vezérvesszőt egyáltalán nem metsszük vissza abban a reményben.) A későbbiekben. A katlan belsejébe irányuló elágazásokat nem engedjük megerősödni. hogy majd a lomb és méginkább a termés súlya alatt leívelődik. Ha ilyet vásároltunk. E koronaforma áttekinthető. Őszibarackfát gyengébb növekedésű suháng vagy fejlettebb koronás oltvány formában vásárolhatunk. a permetezés. Rendszerint bokortörzsön (50-70 centiméter magasan) áll. akkor az ültetés utáni tavasszal a kívánt törzsmagasság (50-70 centiméter) fölötti részt távolítsuk el. ha a vázágat erre a fölső gallérágra vágjuk vissza (könyököltetjük ki) és ezzel zárjuk le a további növekedését. hogy csökkentsük a fa terhelését. hogy a legfontosabb ápolási munkák. (A gallérágak határozott alárendelésére egyébként nemcsak az alakító. mandulánál pedig 3-4.5 méteren. a szüret még viszonylag kevés vesződséggel legyen elvégezhető. a már termőkorba lépett fán megkezdjük a termőgallyak ritkítását és ifjítását a Termőrészek metszésmódja című fejezetben leírtak szerint. Ha mégsem ívelődne le. Kialakításának menete a következő: Első év. de ekkor különösen vigyázzunk. Ezt a termőgallyazatot az alakítás éveiben még leginkább metszés nélkül neveljük. Ebből is indíthatjuk. amin rendszerint gyenge másodrendű vesszők vannak. a kajszinál. különben azok leárnyékolják az oldalágak lombozatát. ami már terem. így a metszés. hogy viszonylag lassan fordul termőre és kevesebbet terem. így az őszibaracknál 2-2. akkor vágjuk vissza egy gyenge oldalelágazásra. De a vázágat lezárhatjuk úgy is. kinevelésüket a már ismertetett módon végezzük. rajtuk termőrészek vannak. hogy a metszéssel határozottan rendeljük alá a vázágak vázágvezérvesszőinek. akkor ezeket a beavatkozásokat már korábban el kell kezdenünk. A KATLANKORONA A katlankorona az őszibarack általánosan elterjedt koronaformája. Ekkor az alsó gallérágak már 3-4 évesek. mint a zárt felületű korona. De ha a korona növekedése nem kielégítő. 50-60 fokos szögben álló vázág alkotja (34. a szilvánál.

ennél meredekebb. a gyengébbeket hagyjuk metszetlenül.A visszavágott vesszők tövében lévő rügyek erőteljes hajtásokat hoznak. és fölfelé álló rügyre. az ilyen módon legyengített vesszőket természetesen már nem metsszük a tavaszi fás metszés alkalmával. illetve vesszőket kapunk a tavaly visszametszett vesszők csúcsán. Választásunknak nagy súlya van.) Ahhoz. Ideális esetben a vezérvesszők szögállása megegyezik a majdani vázágak kívánatos szögállásával. a feltűnően erőseket pedig gyengén visszavágjuk. az oltvány életképtelen. Fontos. hogy a fa java termőkorára a 45 fokos vázág-hajlásszög kialakuljon. A koronaalakítás szempontjából kívánatos helyzetű (kedvező növekedési irányú és szögállású) hajtások növekedését . A megmaradók lehetőleg körkörösen. Ezeken nagyszámú és elég erős másodrendű vessző is van.ha szükséges . a többit visszacsípjük. mérsékelt nyári zöldmetszéssel korlátoznunk a korona belsejében fejlődő hajtások megerősödését. de még inkább a negyedik esztendőben gondot jelenthet a vezérág kívánatos szögben való nevelése. Ha a kiválasztott vezérvessző megfelelő szögben áll. hiszen a vesszőkből lesznek majd a kiszemelt leendő vázágak. Már a harmadik évben is. 60-80 centiméteres vesszők fejlődnek a koronában.jó alapja a leendő koronának. ha van. Konkurenseiket tőből eltávolítjuk.amelyikben legalább három ceruzavastagságú 40-50 centiméter hosszú vessző van .egyéb. A kiválasztott oldalvezérvesszőket (vagy ágvezérvesszőket). (A vezérvesszők növekedési iránya ugyanis . hogy ezek a vesszők ne egy pontban (ne azonos magasságban) álljanak a törzsön. A nyár folyamán kiválasztjuk a négy legerősebbet és legjobb állásút. Célszerűbb azonban már most is. Az így kiválasztott vesszőket metsszük vissza fele hosszúra kifelé (tehát nem a korona belseje felé). A fejlett koronás oltvány .) A többi vesszőt . amelyből olyan hajtás (vessző) remélhető. amelyek a leendő vezérágak (vázágak) alapjait adják. hanem egymás fölött és alatt. Ha a vessző (vagy vesszők) iránya eltér a kívánatostól. Jő esetben a végálló és az alatta lévő rügyekből erőteljes hajtásokat. A közvetlen környezetükben fejlődő. Ha így teszünk. Legelső feladatunk most is az.különböző lehet. lehetőleg minél nagyobb távolságban egymástól. 3 4 — rügyre vágjuk vissza.köztük. akkor lehetőség szerint olyan végálló rügyet hagyjunk. amely kiigazítja (korrigálja) a kedvezőtlen vázkarirányt. legföljebb kissé megritkítjuk őket. Ehhez kiválasztjuk azt a négy legerősebbet a törzsmagasság fölött. © 47 o . (Ha ezek a vesszők 10 centiméternél rövidebbek. Harmadik év. a sudarat is . azt erősen. Ideális esetben már az első évben megvethetjük ennek alapjait.) A koronában fejlődött oldalvesszők (nem vezérvesszők) közül az erősebbeket metsszük vissza legföljebb 6-8 rügyig. a 4. Kedvező körülmények között erőteljes.a fajtától függően . akárcsak az alakítás további éveiben. lehetőség szerint egyforma erősségű vesszőt. ne kísérletezzük tovább vele. A választás szempontja ezúttal is az. hogy ezek közül kiválasszuk azt. akkor olyan rügyre metsszünk. Ezeket ritkítsuk ki mérsékelt arányban. Ezután az erősebbeket gyengén (kétharmadukra) visszavágjuk. Második év. hogy egymástól lehetőleg azonos távolságban legyenek és a rendelkezésre álló teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitőltsék. akkor fele hosszúra metsszük vissza. rövidebb veszszőket is találunk.tőből távolítsuk el.) A koronás oltvány metszésekor legelőször a vesszők között válogatunk. E beavatkozással (zöldmetszéssel) az alakítás további éveiben is éljünk. Az ilyet dobjuk ki. Ehhez a tavalyi 4 vezérvessző csúcsán fejlődött erős vesszőkből kiválasztjuk a legkedvezőbb irányút. amelyek a teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitöltik. A tenyészidőben pedig kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. akkor inkább suhángot vásároljunk. A következő esztendő tavaszán e fácskát már koronás oltványnak tekintjük és úgy is metsszük. ha ennél gyengébbek.a csúcsi helyzetű vezérvesszőn kívül . Feladatuk az alakuló vázágak továbbnevelése. Ezeket erősségüktől függően — felükre vagy kétharmadukra vágjuk vissza. ha jól fejlettek (50-60 centiméter hoszszúak) kétharmadukra. velük versengő erőteljes vesszőket (konkurenseket) tőből távolítsuk el A kétéves részeken . 50-60 fokos szögben kell kinevelnünk a vázágakat az alakításkor.a vitorla visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. egyenletesen elosztva álljanak a kétéves részeken. amelyből az előtörő hajtás (vessző) remélhetőleg tartja az ideális szögállást. (Ha gyengébb is van köztük. (Ha ilyet nem kapunk.

(Célunk. mintegy kiterítjük a koronát. mert azok már a következő évben a termés alapjait. Minden esetben gyengén vágjuk vissza. Ötödik év. Közeléből pedig minden másodrendű vesszőt tőből vágjunk ki. mert akkor a földön állva metszhetünk. középerős vesszők feladata. a szedést. hanem azok alatt.) A térkitöltő oldalágakat és gallérágakat nem a vázvégi vesszőkből alakítjuk. Változatlan feladatunk a vázágak továbbnevelése. akkor azzal folytatjuk a továbbnevelést. és erős vesszőket hozzon. A többnyire középhosszú. illetve gyengítő metszésben részesítjük (kétharmadukra visszavágjuk). a nyár közepére rendszerint elszáradnak. Ebben az évben már a jól fejlett fa koronájában legnagyobb számban jelenlévő középhosszú vesszők mérsékelt arányú ritkítására is sort kell kerítenünk. A koronaformát megtartva termőegyensúly-fenntartó © 48 o . hogy ez a másodrendű vessző ne legyen sokkal gyengébb. hogy a korona külső és belső felületén arányosan elosztott. Ezért arra törekedjünk. akkor a fás metszésük elmarad. akkor a vázág csúcsát vágjuk vissza az ágalaphoz közeli. a kétéves részen állókból. Ezzel oldalra visszük. Az elágazások céljára kinevelt vesszőket középerősen. és jövőre . mert a következő esztendőben rendszerint mutatkozik az első komolyabb termés. A vázágak magasságbeli növekedését két méteren célszerű korlátoznunk. a termőrészeket adják. amelyet vagy a vázágak számának növelésével. akkor a rajta fejlődött legkedvezőbb helyzetű másodrendű vesszőre vágjuk vissza. legföljebb hosszuk felére vágjuk vissza. Közülük a legfejlettebbeket (a ceruzavastagságúakat) választjuk ki. Ha a korona vezérvesszeje meredek szögállású.) A megfelelő szögállású vázágnevelést az előző évihez hasonló módon folytatjuk. Hatodik és további évek.) A koronában található gyenge (10 centiméternél rövidebb) vesszőknek különösebb jelentőségük nincs.ha szükséges . teljes hosszából egyharmadot távolítva el. (A csúcson álló veszszők közül csak egy vezért hagyunk meg a vázág folytatásában. Amennyiben már ezzel sem érünk célt (a vázág ennél magasabbra nyúlik vagy túlságosan oldalra terül). a többit tőből távolítsuk el. A jól fejlett fa koronájában a befelé növő és erőteljesen fölfelé törő vesszőket megritkítjuk. Ettől az évtől kezdve már a termőgallyazat kinevelése igényel nagyobb figyelmet. ezért középerősen vagy gyengén vágjuk vissza. illetve a vázág alatt az úgynevezett gallérágak. Ügyeljünk. A kiválasztott vezérvesszőkön és a térkitöltő oldalelágazások alapjául szolgáló veszszőkön kívül már igen nagyszámú egyéb vesszőt is találunk az őszibarackfán. Ha a vázág végén két azonos erősségű vezérvesszőt hagyunk (Y formában).rájuk is visszametszhetünk. A többit metszetlenül hagyjuk. hogy a vezérvesszőtől minél távolabb legyenek. mert abból könnyen hasadó villás elágazódás lesz!) A négy alapvázággal indított koronában különösen jól kinevelhetők az oldal irányú térkitöltő elágazások. Ha kedvező állású vezérvesszőnk van.A visszametszett vezérvessző közepe táján található másodrendű vesszők közül egy-két kifelé irányulót hagyjunk meg. akkor két egyenlő értékű vázágfolytatást alapozunk meg. ha az előző esztendő nyarán végzett zöldmetszéssel már eltávolítottuk. (Természetesen. a közöttük lévő távolság is nagyobb lett. elgendő számú termővessző legyen a fán. A tenyészidőben ezek megerősödnek. Ekkor a tavalyi vezérvesszőn meghagyott másodrendű vesszők valamelyikére metszszünk vissza. illetve legyengítettük a szóban forgó vesszőket. ügyelve arra is. a térkitöltő elágazások eddig megismert elvek szerint történő képzése. vagy a vázágak térkitöltő elágaztatásával valósítunk meg. Ezért a vezérveszszőt gyenge másodrendű vesszőre vágjuk vissza. hogy asszimilációs felületükkel növeljék a fa erőnlétét. Mivel a vezér ekkor már rendszerint igen erős. Ekkor már minden fánál szinte kivétel nélkül szükségessé válik az úgynevezett „kiterítés". megerősödtek. illetve a feltűnően erőseket gyengén visszavágjuk. hogy rajtuk minél több rügy kihajtson. Negyedik év. (Ügyeljünk. mint az elsőrendű. Folytatjuk a továbbnövekedést biztosító alakítást is. Feladatunk ezúttal elsősorban a termőfelület növelése. kedvező helyzetű és magasságú elágazásra. mert versenytársai lesznek. a növényvédelmet és a gyümölcsritkítást is kényelmesen elvégezhetjük. hogy az elágaztatás ne közös alapú ikerrügyből induljon. A vázágak megnövekedtek.

víz) és a hatásos növényvédelemnek köszönhetően egyensúlyba kerül. Ezáltal megakadályozzuk a fák elsűrűsödését. úgynevezett törpealanyokon állnak. így a belső tér megvilágítása is megfelelő. Az intenzív koronaformájú gyümölcsfák gyenge növekedésű. metszési és művelési feltételeket igényelnek. hagyományos koronaformájúak. 100-120 centiméteres törzsön célszerű kialakítani. szabályos gömb formának megfelelően alakul. Az alakító ritkítással az egyre növekvő gömbkorona terét elágazásokkal egyenletesen kitöltjük. a szilva. hogy a koronában a gallérágak és az oldalelágazások mellett a fölfelé növőket is meghagyjuk. előbb jutnak termőkorba. Enélkül nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. @ 49 O . így viszont hamarabb elöregszenek. Az első évben (telepítéskor) úgy metszszünk. ha tápanyagban gazdag. (Ezt az Őszibarack alcímű fejezetben ismertetjük részletesen. A későbbiekben csak akkor avatkozunk be a fa életébe. A termés terhe alatt a korona szétterül. szerényebb tápanyagellátás mellett is kielégítő termést adnak. de többet is teljesítenek azonos idő alatt.koronaformájuk megőrzésével . a belső részek fölkopaszodását. illetve a nagy termőfelület a jó talajnak (tápanyag. sőt el is ágaztatjuk. A mesterséges gömbkorona előnye. A zárt felületű koronát az Alföldön. Jellemzője. A fölkopaszodás mértéke is lényegesen csekélyebb. A gömbkorona számos gyümölcsfaj és fajta természetes növekedésének megfelelő koronaforma. Külső felülete ugyanis zárt. Elsősorban a nemes növekedésére hat. azaz intenzív művelésmódot igényelnek. hogy az ilyen koronaformájú növények gyorsabban fejlődnek. Ilyen formába ültetjük a ribiszkét. a koronaforma és a művelésmód megválasztásakor vegyük figyelembe. A hagyományos koronaformák külterjesebb körülmények között. hagyományos formák között említjük. a dió.) A zárt felületű korona ugyancsak sudár nélküli. ha növekedése nem a szép. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák elsősorban abban térnek el a hagyományosaktól. egyes cseresznyefajták és a meggy ideális koronaformája. Az alanyt mindenekelőtt a talaj. A katlanteret így arányosan kitöltjük. E koronaformával az őszibarack erőteljes növekedését a termőfelület növelésében. Ezek egészen más környezeti. a gesztenye. Az oltványt csak telepítéskor részesítjük alakító metszésben (az ágcsoportos sudaras korona elsőéves metszése szerint). Ekkor már nincs uralkodó sudara a koronának. mint a hagyományosakéban . Az intenzív formák rendszeres és bőséges tápanyagellátást. mint a vadalanyon álló. mint a gyengébb növekedésű őszibarackfákon. valamint rendszeres metszést. amelyet legalább három különböző fajta vegyes ültetésével hozunk létre (jobb a termékenyülés).rendszeresen ritkítanunk kell. mintha katlankoronát nevelnénk. és kevesebb napfény jut a belső koronarészekig (például egyes meggyfajtáknál). Az intenzív szó azt fejezi ki. Természetes sövényforma a mogyoróbokorsor. a málnát és a tüskétlen szedret is. A természetes gyümölcssövényt is a sudár nélküli. hogy jól alkalmazkodik a gyümölcsfák természetes koronaalakulásához. Az intenzív koronaformákban . gyenge ritkításából és a megmaradótok gyenge visszametszéséből áll. Sorba ültetett. környezeti igényét és élettartamát is. amely rendszerint a termőre fordulás idejére ölt határozott jelleget. kötözést kívánnak. Az évenkénti metszés a sűrítő vesszők rendszeres. tehát például öntözés nélkül. A második. de befolyásolja annak termőképességét. széthajtó jellegű és buja (sok hajtást hozó) fáknál nyilvánul meg. területegységre vonatkoztatva többet teremhetnek és rövidebb életűek. a katlankorona módosított változata. jó vízgazdálkodású a talaj.vagy termőkori metszést végzünk. Hátránya különösen a középnagy koronájú. illetve enyhe lejtésű dombvidékre telepített erős növésű őszibarackfákra ajánljuk. ez pedig nagy terméseket eredményez. a köszmétét. és gömb formát vesz föl a korona. harmadik év után azonban a természetes koronaalakulást hagyjuk érvényesülni. hanem a koronavázat csaknem egyforma erősségű oldalágak (oldalelágazások) alkotják.csakúgy. A mandula. hogy növekedésük korlátozott. illetve a terméshozamban hasznosítjuk. erőnlétét.az alany meghatározó. A termőkorú gömbkoronájú fákat . A nagy asszimilációs lombfelület. öntözést. Igényesebbek is. bokor alakú növényekből álló összefüggő gyümölcsfal ez. mint a hagyományosak. korábban fordulnak termőre.

illetve azokat a kiadványokat. amelyek behatóan tárgyalják ezeket a művelés- módokat. Azok számára. megmaradásig. ábra). A széles körű tájékozottság. ha ettől várja a megélhetését is. S mint ilyenek. a metszésükön túl még nagyon sok egyéb ismeretet igényelnek az alanytól és a fajtától kezdve a támberendezés megválasztásán át egészen a szüret szervezéséig. palmetta vagy ferdekarú sövény (B) és alma szuperorsó (C) O 50 o . Márpedig az intenzív művelésmódok tipikusan az üzemszerű termesztés. ha a gyümölcstermesztő kertész piacra megy a termésével. és különösen. ajánljuk az egyes gyümölcsfajokat részletesen feldolgozó könyveket. a piacra termelés eszközei. a piacon való megjelenésig. akik mélyrehatóbban érdeklődnek az intenzív koronaformák iránt.INTENZÍV KORONAFORMÁK Az intenzív koronaformák közül a termőkaros orsót. ABRA Intenzív koronaformák. a palmetta vagy ferdekarú sövényt. illetve a termőkarok helyesen lekötözött vesszői alakítás idején (A). Hároméves Jonatán termokaros orsó. az alapos szakmai fölkészültség ma már nélkülözhetetlen minden olyan esetben. 35. a karcsú orsót és a szuperorsót ismertetjük (35.

a termőgallyazattal. Az így kiválasztott vesszők mindegyikét vízszintes helyzetbe kötözzük le. Az erőteljesebben fölfelé törőkét vízszintes helyzetben lekötözzük. a vezérvesszőt vágjuk vissza egy vízszinteshez közeli gyenge elágazásra. A faj és fajta növekedési sajátosságait egyébként az alakítás során is erősen figyelembe kell venni. Ezért folyamatos ifjításukra. A nemes korlátozott növekedését az alma esetében az M 4-es. kineveléséhez huzalos támberendezés szükséges. illetve váltásukra különösen ügyeljünk. hogy legfejlettebb oldalvesszőik a sor irányába nézzenek. illetve a túlsá- gosan erős hajtások legyengítését rendszeres és mértéktartó zöldmetszés által is elvégezhetjük.) Az oldalvezéreknek szánt vesszőket az első évben célszerű minden esetben visszametszenünk.Termőkaros orsó A termőkaros orsó 60-70 centiméteres törzsmagasságú. Az oldalvesszőket metszetlenül hagyjuk. körkörösen helyezkedjenek el végig a sudáron. illetve annak mértékéről. A sudár visszavágásával egyidejűleg tőből eltávolítjuk a sorközbe növő oldalvesszőket. bő termés hatására a többnyire erősen elágazódott termőgallyak viszonylag korán legyengülnek. hogy milyen a fa növekedési erélye. az átlagosan fejletteket hagyjuk metszetlenül. Az alakítás éveiben egymástól 60-80 centiméterre hagyjuk meg az oldalvezérvesszőket a sudáron.és körtemetszésben terjedt el. amely viszonylag kevésbé igényes és nem túl sekélyen gyökeresedő. A későbbiekben attól függően döntsünk ezek visszametszéséről.) A második évben már csak a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) metsszük vissza a növekedési erélyének megfelelő mértékben. (A szükséges ritkítást. hogy a magasságbeli növekedést korlátozzuk. Leginkább középerős alanyon álló alma. hogy a lekötözött vesszők ívben ne hajoljanak meg. Egy fa tenyészterület-igénye 25-30 négyzetméter. (Az oldalágaknak való vesszőket is természetesen ezek közül választjuk ki. Az oltványokat már az ültetéskor úgy helyezzük el. A központi tengelyen (sudáron) meghagyott vesszők vízszintes helyzetben lekötözve adják majd a termőkarokat (az oldalvezérágakat). körte. és a teret minden irányban arányosan kitöltsék. az MM 104-es vagy az MM 106-os alany váltja ki. rajtuk a termőrészekkel. E vesszők között úgy válogassunk. azaz ilyen magasságban alakítsunk ki ágcsoportokat (ágemeleteket). elöregszenek. a fajtól és fajtától függően. Koronás oltványnál elvileg elegendő. akkor ezt a jelzett törzsmagasság fölötti 4-6 rügyre vágjuk vissza. meredeken fölfelé törők közül válogatva). A továbbiakban a sudárvesszőt gyengén metsszük vissza. Ügyeljünk. A növény magasságán túl ettől függ ugyanis a vázkarok tényeleges szögállása és a közöttük lévő távolság meghatározása is. Az alakuló termőkarokon (oldalágakon) képződött vesszőket csak mérsékelt arányban ritkítsuk meg (a túlságosan erősek. szám szerint kettőt vagy hármat. a vízszintessel 15-30 fokos szöget bezáró termőkarokat metszéssel. vagy hajlítsuk vízszintesre. A vesszők lekötözése a nedvkeringés megindulásakor. Palmetta vagy ferdekarú sövény Lényegében az ágcsoportos sudaras korona egysíkú sövényesített változata. kajszibarack és meggy nevelhető erre a koronaformára. Termőkaros orsóvá csak birsalanyon érdemes a körtét nevelni. A kötözőanyagot vagy a fa törzsén. A vezérvesszőket @ 51 O . és általában öt éven át folytatjuk. vagy földbe vert cöveken rögzítjük. hogy egymástól való távolságuk mintegy 40-50 centiméter legyen. illetve a korona sűrűségét. (A jobb és biztonságosabb eredésért azonban célszerű az oldalvezéreket is erősen visszametszeni. A szaporítóanyagot az első évben a 60-70 centiméteres törzsmagasságnak megfelelően vágjuk vissza. szórt állású sudaras korona. ha suháng a kiindulásunk. A visszametszés mértékével is szabályozzuk a vázkarok távolságát. Törzsmagassága 60-70 centiméter.) Amikor a termőkaros orsófa a 3-4 méteres magasságot elérte. Ez a koronaforma az intenzív alma. amelynek magasságát 3-4 méteren korlátozzuk. A korai termőre fordulás (a vízszintes helyzetbe kényszerítés) és a rendszeres. A körkörösen elhelyezkedő. kötözéssel alakítjuk. A harmadik és a további években ismét csak a fővezérvesszőt metsszük. magassága 3-5 méter. áprilisban esedékes. Egy fa tenyészterület-igénye 15-20 négyzetméter. Az első évben. ha már az első évben is csak a fővezérvesszőt metsszük vissza.

amelyek megtámasztásához feltétlenül kell a karó. de kisebb termőfelület (gallyazat) alakul ki rajta. ezeket vízszintes helyzetbe lekötjük. az kisebb marad. mint nagyon gyenge növekedésű ágcsoportos sudaras koronát. miszerint ha metszetlenül hagyjuk a fát. de nagyobb lesz a termőfelülete. később terem. (A karcsú orsót tekinthetjük úgy is. A gyakorlatban a karcsú orsónak több változata is él. mert beárnyékolja azokat. hogy a szomszédos fák ágai. hogy a termőgallyazat leívelődjön. Ellenkező esetben pedig ha metsszük a fát. így az erős növekedésűek vázkarjait 30. A közönséges és az álsudaras metszés sémája (C) © 52 o . hogy milyen a fa növekedési erélye. Általános jellemzője az emberközeli termőfelület (2-2. A palmetta vagy ferdekarú sövény alakítása és fenntartása során külön kell figyelni arra. Visszametszés telepítéskor (A). de ez esetben is fontos. A sudáron szórt állásban alakítják ki a gyengén kiritkított termőkarokat. Ennek egyik módja. ifjítása is.2 méter magas fa). illetve a második év tavaszán. igen gyenge növekedésű (törpealanyú) oltványokból nevelik.) Metszésének taglalásakor előrebocsátjuk azt az .összefüggést. ami után a gallyakat lekötözzük (B). Karcsú orsó alakítása az első két évben. hogy a beavatkozásunk mérsékelt legyen. Az alma egyik legelterjedtebb intenzív koronaformája. és a gyors termőre fordulás. fölfelé pedig jól láthatóan szűkülő. hamarabb hoz termést. Az alakítás alatt álló korona ritkítását a már ismertetett szempontok szerint végezzük. azaz a vázkarok síkjához képest oldal irányba terüljön (ne pedig a vázágak fölött zsúfolódjon).intenzív koronaformákra általában igaz . hogy a koronatér elsűrűsödjön. Egy fa tenyészterület-igénye 4-8 négyzetméter. A korona alul széles. vagy a vízszintes alá ívelve rögzítjük. hogy a vázágemeletek között előtörő erősebb vesszők közül néhányat meghagyunk. a gyengékét 35-40 fokos szögben célszerű rögzítenünk. Jellemző az is. Törzsmagassága 40-60 centiméter. akkor nagyobbra nő. Sekélyen gyökeresedő. Az ötödik évtől kezdve rendszerint esedékessé válik a termőgallyazat ritkítása. hogy a sudáron egy ágemeletet alakítanak ki 3-4 vezérággal.(illetve a mögöttük alakuló vázkarokat) attól függő szögben kötözzük a huzalhoz. Karcsú orsó Ez az egyik legintenzívebb koronaforma. amely a földről elérhető. A fenntartó metszés alkalmával ügyeljünk arra. A belőlük fejlődött termőgallyakat aztán négy-öt év múlva eltávolítjuk. amelyen csak egy ágcsoportot nevelünk. gallyai ne érjenek annyira egybe.

a sudarat 50 cm-re metsszük vissza. ezért ezeknek a vezérvesszőit . egészséges koronás oltványt telepítsünk. Az első évben már kiválaszthatjuk a leendő ágemelet oldalvezérvesszőit. A sudár versenytársát (versenytársait) azonban minden esetben távolítsuk el. Nem ritka. ha kedvező szögállásúak. erős növekedést föltételezve . Az lesz a sudár folytatása. a Janagoldé) eleve olyan. ha a koronás oltványon van 3-4. ha meredeken fölfelé törők. ábra). akkor ne metsszük vissza se a kiszemelt oldalvezérvesszőket. hogy a 2 méteres tengelyen milyen termőfelület létesül. Ha nem ennyire „sietős" a dolgunk. többször is kössük az oltvány mellett álló karóhoz laza nyolcas kötéssel. a Goldené. (Ezek lesznek a fa majdani oldalvázágai. akkor kötözzük le 30-35 fokos szögben. a Red deliciusé) kifejezetten fölfelé törőek. A sudár növekedésére legyen gondunk a nyár folyamán is. ezeknek vezérvesszeit csak kötözéssel lehet vízszinteshez közeli helyzetben tartani. se a sudarat. fölkopaszodott. „üres" szakasz sehol ne legyen. Általános és elfogadható . hogy az eddig alvó rügyek ennek hatására kihajtanak. Elterjedt az a módszer is. Ennek előnye.általában . hiszen nem mindegy. hogy a visszametszett 37. amelynek során nem a sudárvesszőt metszik valamely kiszemelt rügyre. hogy oldalvesszői közel állnak a vízszinteshez. A fajták egy részének koronás oltványa (így a Jonatáné. hanem az egész sudarat vágják vissza egy alsóbb helyzetű vesszőre.átlagosan jó. Ezt tudva a sudarat olyan mértékben vágjuk vissza. hagyjuk szabadon. hogy hány rügy nem indult meg a sudáron. ami- lyen mértékben nem hajtott ki alul (abban a reményben. A karcsú orsó nevelésének fontos kérdése a sudár kialakítása.az a gyakorlat. lehetőleg egyformán fejlett és a kör alapvetületet arányosan kitöltő vessző (36. hogy .) Ezeket. Ha ezt elmulasztjuk. azaz a fát mielőbb termőre akarjuk fordítani. a fa „kiszalad" a kezeink közül. hogy a sudár minden részen arányosan alakuljanak a termőrészek. Érthető. ha kell. ABRA Karcsú orsó alakítása a harmadik évben © 53 o . Némely fajták vesszői pedig (mint a Glosteré.nem kell lekötözni. hogy a metszéskor már látható.) A sudárnevelés egyik módja az álsudárzás. a termőfelület hamar fölmagasodik. A különféle visszametszési változatok mind azt célozzák. Ha „sietünk" a neveléssel. akkor gyengén kurtítsuk meg a sudarat és a vezérvesszőket (ez utóbbiakat fölső állású rügyre).A karcsú orsó neveléséhez erős. hogy a sudarat csak elvirágzás után vágják vissza.

A fenntartó metszés során annak mértékét és módját elsősorban is a növekedési erélytől tesszük függővé. A második évben visszavágjuk a sudarat és . mert visszavetik a sudár növekedését.megkurtítjuk a vázágvesszőket (az oldalvezérvesszőket). Ezeket akkor válogassuk meg. A gyengítés további módja a hajtások. Ez esetben azonban különösen ügyeljünk arra. ami egyben a korona egyetlen vezérága is. Fölépítését tekintve is a legegyszerűbb. A szuperorsó almafák további metszése a sudárhajtás és az oldalhajtások konkurenseinek rendszeres eltávolításából áll. Koronamérete. Lehetőség szerint minden metszési beavatkozást a nyár folyamán végezzünk. így tegyünk az oldalvázágalapokon fejlődött meredeken feltörő hosszú vesszőkkel is. A sudarat viszszavágjuk.) Ha az elültetett szaporítóanyag 80-100 centiméternél nem magasabb. Szuperorsó Ez idő szerint a koronaformák legintenzívebb változata a szuperorsó. hogy a megmaradók arányosan töltsék ki a koronateret. ha már a hajtások jól kifejlődtek. A sudárnak hagyott hajtást a nyár folyamán laza nyolcas kötéssel rögzítsük a támkaróhoz. Általában véve is jól tesszük. A sudár és az oldalvezérek konkurenseit tőből távolítsuk el. ennek alapfeltétele az igen gyenge növekedésű alany.) Ekkor metsszük le a sudáron kifejlődött törzsmagasság alatti hajtásokat is. mert a lomb által termelt tápanyagokra nagy szüksége van a gyökérzetnek. A sudár és az oldalelágazások hajtásait folyamatosan kötözzük. a vázágak oldal. A szuperorsó koronában a harmadik-negyedik évtől már teljes terméssel számolhatunk (ami 3-8 kiló almát jelent fánként). hogy felszínhez közeli gyökérzet alakuljon ki. -térfogata igen kicsi (magassága 2 méter). (Természetesen a koronás oltványból előbb kapunk termést. ha 25-30 centiméter hosszúak.) A tenyészidő folyamán.és vezérvesszőit gyengén visszametsszük .) A szuperorsó művelésénél a kis koronaméret fenntartása a legfontosabb. (Ebből következik. vesszők lekötözése. A virágokat távolítsuk el. ne bontsák meg a kúpos formát. A termőgallyazat termőerejét ritkítással (termőgallyváltó metszéssel). csak a legszebbeket hagyjuk meg. a különösen erőseket metsszük rövidre. illetve termőgallyifjítással tartjuk fenn. illetve közepes erősségű hajtásokkal rakódjon be a fél métertől két méterig terjedő magasságban. különben az alattuk lévő koronarészek fölkopaszodnak. ábra). ha a karcsú orsó kinevelése során az átlagosnál is jobban élünk a zöldmetszéssel. hogy a sudár [a vázág] egyenletesen hajtson ki és gyenge. (Az a célunk. a vesszők hajtás állapotában is elvégezhetjük. hogy hektáronként háromezer vagy még ennél is több fa ültethető belőle. hogy a konkurensek eltávolítását és a hosszú növedékek lekötözését még az előző év nyarán. Ezeken a vadalást (az alany vadhajtásainak eltávolítását) szintén csak akkor végezzük.ha túl hosszúnak ítéljük. hogy a törpealanyt magasan oltják (10-40 centiméterrel a föld fölött) és magasan is ültetik. ne metsszük vissza a telepítés évében. Ennek egyik módja. az almatermesztésben terjed. hogy ezek gyengék maradjanak. Az alma szuperorsó kineveléséhez suhángot vagy koronás oltványt választhatunk. Megtehetjük. A fás metszés és a hajtásválogatás során is törekednünk kell a korona kúpos formájának alakítására. A meghagyott oldalhajtásokat a nyár végén kötözzük vízszintes alá. Megjegyezzük. hogy a korona élettartama mindössze 8-10 esztendő.kötözzük le 30-35 fokos szögben. Ha fánk erőteljes növekedésű.ha szükségesnek ítéljük . a zöldmetszés. azaz termést hagynak rajta. A harmadik év alakító metszése az előzőekéhez hasonló (37. Az oldalvezérvesszőket . hosszú hajtásokat oly módon. a sudáron képződött hosszú oldalvesszőket pedig kössük vízszintesre. hogy az alsó (és egyetlen) ágcsoport fölött is nevelünk vázkarokat. ha a nemesből több hajtás is előtör. O 54 o . ennek azonban az az ára. A magasan oltott fácskák esetében kitör az alany is. (Azért ne siessünk ezzel. így ki kell vágni a koronából a meredeken fölfélé törő. elsősorban zöldmetszéssel gyengítsük.sudár végálló rügye vegyesrügy és kivirágzik. illetve hogy esetenként már az első fakadás évében terhelik a fát.ha kell . illetve megőrzésére. valójában csak a sudárból áll.

hogy az oldalelágazások . elhalt vagy láthatóan beteg (erősen fertőzött) koronarészt is vágjuk ki.a termőrész mind nagyobb számban elsatnyul. hiszen a roncsolt. A belső térben . egyszóval a korona fölkopaszodik. erősen fölfelé és befelé (a korona belseje felé) növő. alul és fölül egyaránt azonos (vagy közel azonos) arányban tartalmazzanak termőrészeket. amely az ágak csúcsán halmozódik. egymásra borulnak. Ezzel együtt a hasadt. Érvényesüljön ez a metszésben is. Ez a beavatkozás azonban. E módszert az oldalvesszőkből fejlődő termőgallyazat metszése során is alkal- © 55 o . Ezáltal széthúzzuk. Az ív fölső részén erős vízhajtások képződnek. azaz ne veszélyeztessék a vázág szerepét. A sérült részt vágjuk vissza az ép. hogy termő fáink a külső és belső koronatérben. hogy az oldal- elágazások. mérsékelt arányú beavatkozással érjük el. ábra). hogy gyengén (kétharmadára) visszavágjuk egy-egy kevésbé fölfelé törő oldalelágazásra (38. E beavatkozás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos. akkor éppen ellenkezőleg járjunk el (39. hogy a szomszédos. (Ezért fenntartó metszésnek is mondjuk. az ágak ívben lehajlanak. hogy e termőrészek mindenütt azonos (vagy közel azonos) minőségűek legyenek (korban. vesszőket távolítsuk el. és mintegy fölemeljük a koronát. fölfelé törő fattyúvesszőre vagy fölfelé növő oldalelágazásra. Különösen a csonthéjasokra vonatkozik.TERMŐKORI METSZÉS Ha a termőkorú gyümölcsfa életébe nem avatkozunk be. A vázágak viszonyában úgy. amelyből a korona fölépül. így nagyon fontos az is.mindenekelőtt a kevés napfény miatt . hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. hogy először a sűsűsítő. A szedéskor megsérült. A vázágakon belül pedig oly módon. egészségesig. Mindezek együtt tovább növelik a korona elsűrűsödését.mindig alárendelt helyzetben maradjanak. termőegyensúlyban tartása idősebb korában sem fog gondot okozni.) A rendszeres ritkító és termőrészifjító metszéssel elérjük. A leívelő ágrészt vágjuk viszsza az ív legfölső pontján álló. belenövés vagy átnövés ne alakuljon ki. Ha a fa koronáját fiatal korától helyesen alakítjuk és rendszeresen ritkítjuk. Elérjük továbbá.a vezérágakhoz képest . nemcsak a vezérágak növekedési irányának megváltoztatására szolgál. meredeken fölfelé törő koronájú fák vezérágainak magasságbeli növekedését úgy korlátozzuk. a termőgallyazat és a vesszők áttekinthetősége és rendje fennmaradjon. nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek. Abban minden vázág (vezérág) a rajta lévő oldalelágazásokkal és termőgallyazattal önálló egység. azaz a gyümölcsfák termőegyensúlyi állapotát fenntartsuk. azaz kiegyenlített minőségű és mennyiségű gyümölcs teremjen az egész koronatérben. vagy egymás fölött és alatt elhelyezkedő vázágak koronarészei ne kereszteződjenek. életerőben hasonlóak). keresztező (a másik vázágegységet zavaró) ágakat. Ezt az évente végzett rendszeres. A termőkorú fák metszésének célja. amelyet könyököltetésnek is mondanak. hogy összhangot teremtsünk a növekedő (vegetatív) és termésképző (generatív) részek között. Legelőször is tekintsük át a koronát. (E beavatkozásokat a Termőrészek metszésmódja című fejezetben ismertettük. ábra). Beavatkozásunkkal valójában az eredeti koronaformát őrizzük meg és tartjuk fenn.) A termőkori metszés ritkításból és termőrészifjításból áll. sérült. Általános elv. hogy a szüret befejeztével vizsgáljuk át a koronát. gyengébb növekedésű és széthajtó koronájú. A termés súlya alatt. a sebfelületet pedig kezeljük. akkor termőfelülete (termőgallyazata) mindinkább a korona külső részére kerül. hasadt koronarészeket most távolítsuk el (ne várjunk a jövő tavaszig). A még fiatal és erősen növésben lévő. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőrészeket (csak ifjítsuk). törött. Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk. Ha pedig a fa idősebb. elpusztul. terebélyesítjük a koronát. gallyakat. nagy munkát adni.

ami a legtöbb gyümölcsfa esetében a két-. így korlátozzuk . nyársra) metsszük vissza.az oldalágak növekedését. ABRA A fölfelé törő koronájú termőkorú fa oldalirányú terebélyesítése egy kedvező szögű oldalegázasára visszametszve mázzunk. hogy a korona hamarabb öregedő belső részén is rendszeresen megújítsuk a termőrészeket. A termőgallyazat (a termőrészek) ifjítása.38. Ennek versenytársait vagy tőből távolítsuk el. Hasonlóképpen korlátozzuk termőkorú fáink vezérágainak növekedését is: a vezérveszszőket visszavágjuk alsóbb állású. Az oldalágak csúcsán fejlődött vesszők közül rendszeresen egy alsóbb állású. azaz álsudarasan metszünk. ami által az megszűnik a vezérág versenytársa lenni. amikor valamelyik termőgally úgy megerősödik. Ez esetben a termőgallyakat egy olyan alsóbb elágazásra (vesszőre.fölemelése" ritkítással és fölfelé törő fattyúvesszőre metszéssel O 56 o . vagy zöldmetszéssel gyengítsük le. széthajló koronájú termokorú fa ágrendszerének . annál terméketlenebb. A feladat az. értéktelenebb. hogy a vezérág versenytársává (konkurensévé) válik. aminek eredményeként elegendő számú és minőségű vessző és termőgally álljon mindig rendelkezésünkre. Általában minél öregebb a koronarész. gyengébb vesszőre. három-. viszont termőrészként szükség van rá a koronában. gyengébbet hagyjunk meg. rajta a vesszőkkel. négyéves gally. váltása során a legértékesebb részek számát gyarapítsuk. ÁBRA A gyenge növekedésű. Ha pedig a vezérágak hosszát akarjuk növelni. leginkább akkor.ha szükséges . akkor erre az ágvégeken álló vezérvessző- 39.

az zavart okoz és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. termő korú fa ritkító metszésének sematikus. elsűrűsödött. mert ha a ritkításkor egyszerre sok gallyat. ágat távolítunk el. ábra). Az ilyen koronát három-öt év alatt ritkítsuk meg (40. rendezett mesterséges koronát alakítsunk ki. váza vagy gömb jellegű koronaformába.Elsűrüsödött koronájú. (A mesterségesen nem alakított ko- ronák többsége besorolható valamilyen sudaras. hogy a fa természetes koronaalakulásának leginkább megfelelő. A korábban nem metszett.) Az ilyen „alakító ritkítás" során azonban tartsunk mértéket. fölülnézeti ábrája (az ágalapokra vonatkoztatva) ket használjuk fel. amelyeket az alakító metszés szabályai szerint metszünk meg. © 57 o . vagy hosszabb időn át elhanyagolt. termőkorú fák rendbetételének alapja.

Az erőteljes visszacsonkolás következtében a rejtett rügyekből új hajtások képződnek. Ezért már a beavatkozást megelőző esztendőben bőségesen trágyázzuk meg talaját. Ifjítással csökkenthetjük az eleve magasra törő. tönkretette. torzult. korhadt törzsű. két év alatt végezzük el. illetve erőteljes visszavágásával még megújíthatók (41. vagy valamilyen betegség vagy fagykár azt erősen megsanyargatta. Az ágakat lehetőleg oldalelágazásra (gallyra) vágjuk vissza. Vágjuk ki. illetve vessző van az ágak alapjain vagy ahhoz közel. ezért ezt erősen. Ha az ágalapon (az alsó harmadon) elszórtan találunk fiatalabb koronarészt. de általában eredményesen ifjíthatjuk a csonthéjas gyümölcsűeket és a mandulát is. ha a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodott. hogy mennyi gally. amelyeket kihajtásra kényszerítünk.különösen. Hagyjuk erősödni és terebélyesedni a koronát. vagy a fölnyurgult fák koronamagasságát.IFJITAS Az elöregedett fa koronájában gyérül a lombozat. minőségéből veszít a termés. az elágazásokban („könyökben") van a legtöbb rejtett rügy. Az első évben . amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. ábra). metszetlen gyümölcsfákon lényegesen előbb következnek be. E tünetek az elhanyagolt. majd a ritkító metszés szabályai szerint neveljük ki az új koronát. mindenekelőtt a külső korona térben. © 58 o . lepusztult koronájú. Gyümölcsfáink között az almatermésűek jól ifjíthatók. akkor felére. Teljes ifjítás szükségessé válhat akkor is. A második évben valósítjuk meg a tényleges ifjítást: a meghagyott koronaágakat visszavágjuk. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások (fattyúvesszők) fejlődnek. Az egészséges. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején pedig különös gondunk legyen az öntö- zésre és a növényvédelemre. idős fák teljes ifjítással. Az elöregedett termőalapú. a fajtára jellemző termőképességét pedig még évtizedekig is megtarthatja. de egészséges. mert itt.az eredeti koronaformát figyelembe véve . Némileg nagyobb kockázattal. teljesen fölkopaszodott és vízhajtást is alig hozó fa ifjításával ne kísérletezzünk. növekedni az asszimilációs felületet. azaz a vázágak ritkításával. A nagy sebfelületek gondos kezelése sem maradhat el! Az ifjítást . (Az elvénült.erősen ritkítjuk a fát. elaprósodik. vagy alig találunk gallyat. hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk érintetlenül az ifjítást követő egy esztendőben. A visszavágás mértéke elsősorban attól függ. Ezeket augusztus végén. vagy (ha nagyobb számban vannak) kétharmadára kurtítjuk (annak felét. szeptember elején vágjuk vissza. Elsősorban a cseresznyefák esetében gondolhatunk erre. az ág harmadára kell visszavágnunk. Az erősen fölkopaszodott koronában itt nem. amelyekből az alakító. illetve tavasszal rügyfakadásig végezzük ezt a munkát. A jelenséget kísérő erőteljes vízhajtásképződés a megifjulási igény és erő megnyilvánulása.) Az ifjításra föl kell készítenünk a fát. illetve egyharmadát távolítva el). Fontos. Ősszel. megifjított fa három-négy év múlva már számottevő termést ad. Az első két-három évben legyünk mértéktartók az ifjított fa ritkításában. és ültessünk helyébe újat. ha elhanyagolt a korona — két részletben. mert a csonthéjasok veszedelmes ágpusztulásának kórokozói ez idő tájt kevésbé fertőzőképesek.

előrebocsátva. illetve elfertőződésének veszélye. hogy általa vastagítsuk a vékony törzset vagy vázágat. ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. és persze a rügyet meg ne sértsük.NEHANY APRO FOGAS A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk. Ekkor a kiszemelt rügy fölött a kérget félhold alakban kivágjuk úgy. amenynyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszé- Néhány. hogy az egyes bevágások (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét. Ne felejtsük el azonban. Ügyeljünk. Ennek leg- megfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata. Itt az első teendő a megfelelő talajkörnyezet kialakítása. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük. illetve ág valójában ezáltal vastagodik. mondjuk a koronaforma alakítása végett. hogy átmetszszük a háncsot egészen a farészig (42. hogy a silány földben. A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik. Adott körülmények között azonban segítségünkre lehetnek a termesztésben. a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C) © 59 o . amikor a fa hajtani kezd. amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vastagságban. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős. buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. A vessző rügy feletti bemetszése (A). hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban. erősödik. Hatása igen drasztikus. a törzserősítő bemetszés vázlata (B). hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. Ez több termőrügyképződéssel. metszést kiegészítő eljárás. hogy csak bizonyos rendellenességek tüneti kezelésére valók. majd rövidesen megindul a seb forradása. elhanyagoltan tengődő fák törzsés ágvastagítására ez a módszer alkalmatlan. A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas. és úgy folytassuk. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. (Például féloldalas a korona). mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. és megindul a törzs vastagodása. különben az egész fa vagy ágrész elpusztul a jövő tavaszra. ábra).és körtefákat kezeljük így. amilyen vastag a kéreg maga. a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével. amelyről tudnunk kell. A gyűrűzés másik módja. és lombhullásig hagyjuk a fán. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor. Csak az alma. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük. A három-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. A törzs. A bádoggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl.

lyezteti.szinte vészreakcióként -fajfenntartással összefüggő kényszerű tevékenységét. azaz a talaj tápanyag-harmóniájának megteremtése. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk. ha bőséges talajnedves- séggel párosul. Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő. A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) legtöbbször a nem harmonikus talajtápláltsággal függ össze. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése. és ez váltja ki . különösen. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg. © 60 o .

az egyes fajokra jellemző koronaformákat és sajátos vagy különleges metszési igényüket. a sima termőnyárs. a körte. A metszést és az ifjítást valamennyien jól bírják. A birs és a naspolya a termőveszsző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést. Belőlük fejlődik a két.az általános rész ismereteivel összevetve . oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak.ábra). Ismertetjük a különböző csoportok jellemző termőrészeit. Ezek egyéves termőrészek. így . ALMATERMESUEK A gyümölcstermő növények e csoportjába az alma.ritkábban . Az almatermésűek jellemző termőrészei: a dárda. egy tövises termőnyárs középhosszú termővesszők ñ A alma A termővesszők típusai cseresznye W W teljes hiányos őszibarack O 61 o . Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül. a birs és a naspolya tartozik. A dárda 4-5 centiméteres vagy ennél rövidebb egyéves termőrész.a hosszú termővessző (43. Az egészen kicsi. valamint a középhosszú és .A GYÜMÖLCSFÁK ES -BOKROK METSZESE A továbbiakban gyümölcsfajonként vesszük sorra a metszési tudnivalókat. csak ritkítani kell.remélhetőleg teljes képet adunk gyümölcstermő növényeink metszéséről. ezért ezeket nem szabad visszametszeni.vagy többéves dárdás termőgally és a termőbog (vagy termőkalács).

hogy a rövid termőhajtás vegyes rügyének virágzati tengelye megvastagszik. Rajta elsősorban dárdákat. karcsú orsót és szuperorsót is nevelhetünk. oldalrügyei fejlettek. és húsos állományúvá válik. Ezeket mérsékelt ritkító metszéssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban (44. (Nem tévesztendő össze a fatytyúvesszővel. A jó termőhelyi körülmények között élő. illetve éppen termőkorába lépett fákon található legnagyobb számban. A termőbog (termőkalács) különös alakulású többéves rövid termőrész. ami a jó termőerő és termékenység jele. Az almatermésűek középhosszú termővesszőinek csúcsragyei vegyes rügyek. Az almafákon az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövises termőnyárs kivételével). A középhosszú termővessző 15-40 centiméter. (A sejtburjánzás nyomán bekövetkező laza szövetű megvastagodás alakja emlékeztet a kalácsra. amely vastagabb. mert az egymáshoz közeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek. sokszorosan elágazódva. kombinált vagy gömbkoronát neveljünk. Intenzív. amely egyéves részből (termővesszőből) alakult. amely általában úgy keletkezik. Az egy.centiméternyi dárdát gyűrűs dárdának nevezzük.) Elsősorban a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődnek.és kétéves termőbogok a legértékesebbek. mint a vékony vesszejűek. A hosszú termővessző a 40 centimétert meghaladja. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van. sövényt. ennek megfelelően természetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras. sima termőnyársak. A dárdás termőgally többéves termőrész. megvastagodott virágzati tengelyen lévő virágkocsányokból alakultak. E kocsányalapok a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg növekednek. laza szövetű. alanyokon álló oltványokból termőkaros orsót. Hagyományos koronaforma nevelésekor az alakítást az ágcsoportos sudaras koronának megfelelően kezdjük el. de nem túlságosan erősen metszett fákon a középhosszú termővesszők nagy száma hosszú időn át megmarad. A termőbogon dárdák. innen ered másik elnevezése: a termőkalács. A vastag vesszőt nevelő fajták (Nyári fontos. A hosszú szártagú és vékony vesszőket neve- O 62 o . középhosszú vesszők is képződhetnek. ábra). ame- lyek a módosult. A fiatal.) A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. termőrügyeket találunk. A rövid ízközű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják. rendszeresen. Alma Legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. A sima termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. Húsvéti rozmaring) a metszést kevésbé bírják.

Az almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős. Nyári Kálmán) kevésbé igényesek és erőteljesen növekednek. Fontos. Termőkorban termőgallyritkító. illetve éppen termőkorába lépett fákon találhatók. A középhosszú termővesszők 10-40 centiméteresek. Az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. a Diel vajkörte. Legnagyobb számban a fiatal. A termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. mint az almatermésűek. de előfordul a kajszin. A csonthéjasok jellemző termőrészei: a különböző hosszúságú nyársak. A téliek (Hardenpont téli vajkörte. A fajták közül a Nyári Kálmán. A nyáriak (Árpával érő. Ennek megfelelően a hagyományos koronaformában ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát alakítsunk ki a körtefán. szőket visszacsípjük. de termesztési és metszési igényben is különbség van.súlyosan veszélyeztető ágpusztulásos (gutaütéses) megbetegedés kórokozói ebben az időszakban fertőznek a legkevésbé. Ez a fa jó termőerejének és termé- Körte Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak.de különösen a kajszit és az őszibarackot . az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel. Néhány fajtán (mint a Hardenpont téli vajkörtén. Az ősszel érők (Vilmos körte. amelyek legnagyobbrészt a termővesszők csúcsán alakulnak. rendszeresen és mérsékelten metszett fákon hosszú időn át nagy számban találhatók. a Téli esperesen) előfordul tövises termőnyárs is. arra a termőegyensúly felbomlásával. Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőkaros orsót vagy sövényt. Az ifjításra is kényesebbek. hogy a valamennyi csonthéjast . Abban is hasonlítanak. Vagyis a termőveszszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású elágazásra és hoszszúra (azaz gyengén) metszik. CSONTHÉJASOK A cseresznye. a kajszi és az őszibarack tartozik ide.lő. Olyan rövid (4-5 centiméteres vagy rövidebb) termővessző. Birs és naspolya Mindkettő 3-6 méter magasra növő bokor vagy koronás fa. hogy alakító metszése során minél laposabb (vízszinteshez közelibb) szögben álló vesszőket válasszunk ágalapoknak. általában március közepétől végezzük. csak ritkítással formáljuk a fát. Elsősorban a cseresznyére. illetve az őszi és téli körték között küllemben. amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy és körötte három vagy ennél több virágrügy foglal helyet egy csomóban vagy úgynevezett bokrétában. 60-80 centiméteres törzsmagassággal. azzal együtt az éves termést is eltávolítjuk a koronából. erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek és középerős növekedésűek. Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. E csúcsrügyből fejlődő rövid hajtásokon képződik a termés. a meggy. A jó termőhelyi körülmények között élő. az őszibarackon és néhány szilvafajtán is. mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonatán is) a visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. a szilva. Ha tehát a vesz- O 63 O . hosszúra. amelynek lényege: alsó vízszintesre. a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak. A metszésre érzékenyebbek. illetve bokrot. amely szilva-. mint az alma. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad. a ringló. A birs jól viseli az ifjítást is. de általában eredményesen ifjíthatók. illetve -váltó metszéssel tartsuk egyensúlyban. a bokrétás termőnyárs. és az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással nevelhetők. hogy tavaszi fásmetszésüket pirosbimbós állapotukban. fontos. mert az erős beavatkozást nem bírják. A nyári. Hardy vajkörte. valamint a középhosszú és a hosszú termővessző. Serres Olivér) kifejezetten igényesek és gyengébben növekednek. mandula és őszibarackfákon található. a meggyre (a héjasok közül a mandulára) jellemző. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük. kajszi-. hogy rügyeik vegyes rügyek. elsősorban a Jonatán fajtára. A bokrétás termőnyárs a csonthéjasokra jellemző termőrész. Ennek oka. A birs termesztéséhez a váza koronaformát javasoljuk. Mivel az ághasadásra hajlamosabb.

mert akkor nagyobb a lehasadás veszélye. oldalukon elsősorban virágrügyeket találunk. sőt azok végén hozzák termésük javát. Az erős növekedésű meggyfán a vesszőket mérsékelten kell visszametszeni. amelyek zavarják.) Ha pedig a fiatal korona mereven fölfelé törő. a gyengébben növő. és a magasba törő sudaras forma is. kombinált. amely a cseresznyefákon gyakori. hogy szinte valamennyi rügyalapján hármas vegyes rügycsoportot (két virágrügy között hajtásrügyet) találunk. hogy a vezérvesszők csúcsán egymáshoz közel álló. (Ez a gyakoribb eset. dörzsölő ágrészeket távolítsuk el. A sudárvessző oldalhajtásait hagyjuk érintetlenül. hogy a vezérhajtás szabadon növekedhessen. Ezeket már a májusi hajtásválogatás során célszerű eltávolítani. E csüngő ágú típusok jellegzetes termőrészei a hosszú. akkor ha a korona széthajtó és csüngő jelleget ölt.kenységének a jele. egymást keresztező. magánosan vagy kettesével állnak. Ennek megfelelően ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát formáljunk a cseresznyéből. Mindenekelőtt a beteg. A meggy termőkori metszése a fajták termőrésze szerint különül el (45. Csúcsrügye szintén hajtásrügy. (Kettős sudarat se neveljünk. különösen a csonthéjasok esetében. hajtásrügyekkel vegyesen Különösen jellemzőek az őszibarack középhosszú termővesszői. Gyakori a gömbkorona.és sövénykorona nevelhető belőle. Ha a koronaalakítást az ágcsoportos sudaras korona nevelésének szabályai szerint kezdjük. A fogyatékos és teljes termővessző elsősorban az őszibarack termőrésze. terebélyesítsük az alakítás során. csúcsrügye pedig hajtásrügy. O 64 O . mert így több elágazódást. A második. Viszonylag gyakori az őszibarackon. Az alakító ritkítás során a korona oldal irányú széthúzása (terebélyesítése) és egyben magasságbeli korlátozása legyen a célunk. hogy a vezérhajtások erőteljesen fejlődhessenek. majd a termőkori ritkítás során is csak mérsékelten avatkozzunk be. illetve harmadik ágcsoport kinevelése után fejezzük be a koronaalakítást. Az oldalvezérvesszőkből előtörő többi hajtás csúcsát csípjük vissza. Évente rendszeresen avatkozzunk be. nehezítik a koronaalakítást. a Cigánymeggy) a vesszőkön. E csoport középhosszú termővesszőinek csúcsrügyei általában hajtásrügyek.) A második. Ügyeljünk. felkopaszodott vesszők (ostorok). abban az esetben oldal irányban szélesítsük. harmadik és negyedik esztendőben már csak gyengén metszve alakítsuk a koronát. magasba nyúló. laza szövetű. hogy a vesszők kizárólag a csúcsrügvből fejlődnek tovább. de általában a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődik. nem tévesztendő össze az ennél vastagabb. váza. amelyek úgy képződnek. Az erős növekedésű. Belőlük a jövő tavaszi fásmetszés alkalmával válogatunk a következő ágemelet kialakításához. sérült. erős hajtásokat hoz. hogy az egyes ágcsoportok (ágemeletek) ágalapjai ne azonos magasságban legyenek. de előfordul a csüngő ágú széles.) A cseresznyére jellemző. Erőteljes növekedése nem tűri az erős metszést. A hosszú termővessző 40 centiméternél hosszabb. Ágcsoportos sudaras. másodrendű elágazásokat fejlesztett fattyúvesszővel. Közöttük lehetőleg arasznyi (20-25 centiméter) távolság maradjon. de előfordul a kajszin (és a héjasok közé sorolt mandulán) is. A hiányos termővesszőnek nem minden rügyalapján találunk rügyet (termőrügyet). ezért az alakítás. amelyeket a rajtuk ülő rügyek számától és minőségétől függően két csoportba sorolunk. felfelé törő fajta (például a Meteor) a két-. (A hosszú termővessző ceruzavastagságú. de ha vannak is. Meggy Fajták szerint különböző a természetes koronaalakulás. hároméves részeken. fölfelé törő ágrendszert igyekezzünk kinevelni. A teljes termővessző sajátossága. A koronaalakítás során csak a telepítéskor metsszük erősen vissza az ültetvényanyagot. Ügyeljünk továbbá a villás elágazás megszüntetésére is. de csak a legszükségesebb mértékig. A csüngő koronájú fákat a termőkor elérése után is ajánlatos erősebben metszeni. A termőkori koronaalakítás során is tartsunk mértéket. csüngő ágú meggyek pedig (mint a Pándy. abból több termőrészt Cseresznye Magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. ábra). mert oldalrügyeik rendszerint virágrügyek.

söprűszerű. illetve termőrészeit az idősebb részekbe való visszametszéssel ifjítsuk. már csak növényvédelmi okok (például a szilvapajzstetű nagyarányú elszaporodása) miatt is.Termő meggyfaág ritkítása kapunk. Ezért e fajták koronáját rendszeresen ritkítsuk (az ostorokat is). akkor a csúcson lévő virágrügyeket távolítanánk el. (A fattyűvesszőket hosszúra metszve gyengítsük le. © 65 o . Elsősorban az ágvégeken kialakult vékony. ezek évenkénti gyenge ritkítással termőegyensúlyban tarthatók. Az alakítás éveiben az átlagosnál is kisebb mértékben ritkítsuk a koronát. amelyben a sudár később megszűnik. és így csökkentenénk a termést. Ültetési anyagából leginkább kombinált korona vagy vázkorona kialakítását javasoljuk. illetve ifjítanunk. ábra). csüngő ágú fajták vesszeit (az ostor végeit) visszametszenénk. többéves elágazásokat kell ritkítanunk.) Ha a gyengébben növő. és a természetes gömb- koronához hasonló alakot ölt. A ringlók koronája kevésbé sűrűsödik el. hogy rendszeresen ritkító metszésben részesítsük (46. Termőkorban viszont fontos. Szilva Magára hagyottan kezdetben ágas-bogas sudaras koronát nevel.

Termő szilvafaág ritkítása © 66 o .

ÁBRA Termo korú őszibarack alföldi zárt felületű koronája © 67 o . így vázágai teherbíróbbak. Az ennél erősebbeket vágjuk hosszúra. amely ez esetben már gyakorlatilag ritkítást jelent. (Minden esztendőben az éves növedék 70-80 százalékát távolítjuk el átlagosan. így fordítsuk termőre. vázakoronát és zárt felületű koronát alakíthatunk ki (47.) A negyedik-ötödik év után célszerű a sudarat a legfölső ág fölött eltávolítani. (Idősebb korában a kajszi mindenképpen elveszti sudarát. Ennek megfelelően rendszeres metszési beavatkozás csak a termőre fordulás után. hogy évenként erőteljes beavatkozást igényel. szabálytalanul (szórtan) elágazó sudaras korona.) E gyümölcsfaj termőkori metszésére jellemző.) Másik jellemzője.kezdődik a korona alakítása. alacsony törzsmagasság. A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk. Mindenekelőtt az elsűrűsödött. Ennek bizonyítéka. és jobb minőségű gyümölcsöt adnak. mert könnyen lehasadnak. hogy a termőveszsző az uralkodó termőrész. illetve a korona megújulásában.a természetes koronaalakulásához leginkább közelálló . hogy a megújulni akaró korona leggyakrabban az alsó ágak törzshöz közel eső részén (az ágalapokon). ábra). Ültetvényanyagából katlankoronát. Ekkor . az ötödik-hatodik évtől szükséges. Több év átlagában a fa pirosbimbós állapotában a legki- sebb a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzése. lehajlott ágvégeket ritkítsuk meg. magára hagyottan alakul. de mérsékelten ritkítsuk. Ezzel az úgymond alakító ritkítással tartják egyensúlyban a fát a későbbiekben is. nem pedig a termőgally. Alkalmas alanyon intenzív karcsú orsót is nevelhetünk őszibarackból. A fiatal fákra az igen erős hajtásnövekedés jellemző. (E koronatípusok kinevelését a hasonló című fejezetekben ismertettük. illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait. A kajszi koronáját évente rendszeresen.Kajszi A fiatal fa természetes koronaalakulása széthajtó. A fattyúvesszőknek a kajszi esetében is nagy szerepük van a termőgallyazat. Őszibarack Eredeti alakulása szerint leginkább bokorfa. Az őszibarack termőkori (fenntartó) metszésének több változata ismert. egyúttal folyamatosan ifjítsuk és „emeljük" a leívelt.) A koronaalakítással arányosan elosztott oldalágú és zömökebb (kevésbé széteső. hogy az oldalvezérek azonos magasságban induljanak. amely néhány fajtán az évenkénti 100-120 centimétert is elérheti. Ezenkívül vázakorona. kevésbé hasadnak. Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatározottabban a rendszeres metszést. elöregedett termőgallyazatot. A nagyobb sebek szakszerű. Ültetvényanyagából . Ezért is indokolt az 50-60 centiméteres. hogy a legéletképesebb kajszikorona metszés nélkül. ezért ekkor metsszük. amelyben a sudár meghatározó szerepe később megszűnik. (Elkerülendő. széthajtó) fát nevelünk. Ezért a kajszit már az alakítás idején gyengén metsszük. gondos kezelése különösen fontos. Az alakítás során az oldalágakat legalább arasznyi (20-25 centiméter) távolságra neveljük egymástól. ezért annak továbbnevelését ne is erőszakoljuk.a természetes módon kialakult vázágszerkezetet alapul véve .szórt állású sudaras korona kinevelése a legcélszerűbb. A szakemberek egy része azt tartja. Különösen fontos a metszés ideje a gutaütéses fapusztulás elkerülésére. Ezzel az alakító metszést be is fejeztük. A metszések során az 50-60 centiméter hosszú fattyúvesszőket hagyjuk metszetlenül. Könyvünkben a hagyományos katlan alakú 47. kombinált korona és zárt felületű korona is nevelhető belőle.

a tavalyi hibán okulva . szeptember eleji) hajtásválogatása jó kiegészítője (vagy előkészítője) a tavaszi fásmetszésnek. amelyeken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek. Az ilyen korú fákon e termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. Ez utóbbi az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap. Rajtuk 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sűrűn álló vesszőket. ugarcsapot metsszünk. középhosszú veszszőket. a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. ami nem kívánatos. abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. amelyen a hármas vegyes rügycsoportok a fejlett veszszők közepén vagy fölső harmadában alakulnak Ezeket is úgy metsszük. Az őszibarack késő nyári (augusztusi. ábra). arányosan elosztva a koronában.a vezérveszszőket erősebben vágjuk vissza. hogy ott a vezérvesszőket és a termővesszőket gyengébben (hosszabbra) kell metszenünk. Ilyenkor . Ekkor az idén gyengébben (hosszabbra) metsszünk. Általában minél erősebb növekedésű a fajta. vékony. Az egyes vázágakat az oldalelágazásaikkal együtt önálló egységnek tekintjük. fejlett termőveszszőket. és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak termőrészekkel. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt. A zöldmetszés során a letermett félfás hajtásokat. ábra) és szálveszszős (49. A legértékesebb (ceruza vagy annál vastagabb) teljes értékű termővesszőket 4—8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk viszsza. általában középerősen (felényire) visszametsszük. amelyből jövőre várunk erőteljes. Elsősorban a korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett. Ritkításkor elsősorban ezek számát csökkentsük.korona váltócsapos (48. A többi vesszőt minőségük szerint metszszük. Ezekből is. annál gyengébben metsszük. A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk. hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kapjunk. a rendszerint zárt felületű koronában termesztett őszibarackfákon annyiban módosul. 2-3 rügyre vágjuk. 2-3 rügyre visszavágva. hogy elágazódjanak. Az ismertetett termőkori metszési mód az Alföldön. A hiányos termővesszőket (amelyeken inkább csak páros rügyek vannak. Van olyan fajta is. akkor igen erős vesszőket kapunk. a száraz nyársakat tőből eltávolít- O 68 O . Ezek kevésbé értékesek. A váltócsapos (vagy ugaros) metszés során az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket minden tavasszal. tehát hosszabbra (50. A fejlett nyársak (10 centiméternél rövidebb vesszők) elsősorban a 10-12 év fölötti fák jó termőrészei. ábra) metszésmódját ismertetjük. A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. véko- nyabbak és kevésbé színesek) egészen rövidre. hogy a vesszőn 4-8 hármas rügy maradjon.

Azok a hajtások maradjanak a legnagyobb számban. hogy a vessző minél több szép gyümölcsöt teremjen. ÁBRA | Katlankoronájú őszibarackfa termőágának váltócsapos (ugaros) metszése O 69 O .49. Ezúttal nem vagyunk tekintettel sem a termőrészek megújulására. legerőteljesebb (lehetőleg) teljes termővesszőket. sem pedig a fölkopaszodásukra.) •J 50. a sűrűn álló hajtásokat ritkítjuk. Ehhez kiválasztjuk a legalkalmasabb. amelyek majd jövőre a termést adják. Az őszibarack szálvesszős metszésének lényege. hogy a meghagyott hajtások több napfényhez és tápanyaghoz jutva kifogástalanul beérjenek. ABRA juk. hogy a legfejlettebb szálvesszőkön termelünk gyümölcsöt. A nyári hajtásválogatás elsődleges célja. (A választásnak az az egyedüli szempontja.

A szálvesszős metszés fontos kiegészítő eljárása a kézi gyümölcsritkítás. amely hamar elsűrűsödik és keveset.) A mogyoróbokor terméketlenségének. A mandula termőegyensúlyának fenntartásához mérsékeltebb arányú beavatkozásra van szükség. 40-70 centiméteres szálvesszőhosszúságot feltételezve). Metszetlenül hagyva sűrűn és szabálytalanul © 70 o . Ezért a metszés során ejtett sebfelületeket haladéktalanul zárjuk le sebkezelő készítménnyel. hogy adott esetben hány szálvesszőt hagyjunk meg. (A jól fejlett. hogy katlan. vagy fa alakú bokor formát ölt. de arányos gömb alakú. hogy nem vegyesen ültetik a fajtákat. Termőkorban a mérsékelt. A máso- HÉJASOK A mandula. mert a mandula a rejtett rügyből biztonságosan megújul. Amíg azonban az őszibarack esetében a termővesszőknek. Mandula A termőhelytől függően kisebb vagy nagyobb fa.de a kajszit. Az őszibarackról fontos tudnunk. Ennek megfelelően a meghagyható szálvesszők száma tág határok között változik. hogy ültetés után magára hagyták. a meggyet. mint a többi gyümölcsfaj esetében. Koronájában a rövid és középhosszú termővesszőket éppúgy megtaláljuk. illetve silányabb minőségű gyümölcsöt terem. a cseresznyét és a szilvát is — legjobb rügypattanástól virágzásig (azaz pirosbimbós állapotban) metszeni. Ültetési anyagából váza korona kialakítását javasoljuk azzal a megjegyzéssel. a gyengébbeket erősebben metsszük meg. Erre tekintettel az őszibarackot . hogy nagyon érzékeny a vessző. 40-től 120-ig terjedhet (átlagos. metszési igényüket tekintve igen különbözőek.vagy oldalrügyeiben rejtőznek Az elültetett szaporítóanyag (gyökeres kis bokor) 3Hf fejlett sarját hagyjuk meg. elágazó. évről évre több sarjat hozva elsűrűsödik. A hosszú fattyúvesszőt ez esetben is hosszúugarra metszve fordítsuk termőre. illetve termőnyársak a korona értékes részei. rövid termővesszők. mint a váltócsapos metszés csapjai. de külön-külön foglalnak helyet Hímvirágai porzós barkákban csoportosulnak (51. a mogyoró.és ágpusztulást okozó gombákra. amelyet legcélszerűbb augusztus közepétől szeptember elejéig elvégezni. Bőségesen nevel tősarjakat. Ebben elsősorban a fa erőnléti állapota.és nővirágai egy növényen. ábra).A kiválasztott szálvesszőket metszetlenül hagyjuk. Nővirágai a rövid termővessző (oldalvessző) csúcs. baktériumokra. ezért fajonként ismertetjük. Ellenkező esetben a termés apró marad. (Az erősebb bokrokat viszonylag gyengébben. (A másik ok.) Mogyoró Általában 4-5 méter magasra növő bokor. vagy gyenge termőképességének egyik nagyon valószínű oka. A koronaalakítás során a legfőbb szempont. A fertőzés mértéke függ a metszés időpontjától is. az összes többi vesszőt (és termőgallyat) viszont tőből eltávolítjuk. Koronaalakulásukat. szellős koronát neveljünk. addig a mandulánál a termőgallynak és ezen belül is a bokrétás és a gyűrűs termőnyársnak van elsődleges szerepe a termésképzésben. Ezeket növekedési erélyüknek megfelelően átlagosan 20-30 centiméterre vágjuk vissza. A mandula termőrészei azonosak a csonthéjasokéval. ezeket ne metsszük vissza és ne is ritkítsuk.és kombinált korona is nevelhető belőle. hogy kevés vázággal (leginkább hárommal) ritka. a fajta és a termőhely a meghatározó. nem lesz elég piacos. Fontos és nem könnyen eldönthető kérdés. mint a bokrétás termőnyársat és az őszibarackra jellemző teljes termővesszőt is. Emiatt is ajánlott a zöldmetszés. A szálvesszős metszés után így csak a szálvesszők és a vezérágak maradnak a koronában. a dió és a gesztenye tartozik e csoportba. Jó termésberakódottság mellett általában felére kell kiritkítanunk az egy-egy szálvesszőn képződött terméskezdeményeket a gyümölcsritkítás szabályai szerint (10-15 gyümölcsből 5-8 maradjon). így a bokor néhány év alatt elvadul. Termőkorban a termőgallyváltó metszéssel éljünk. ezért az őszibarack szálvesszőzése (szálvesszős metszése) során fordítsunk nagyobb figyelmet a tafrina elleni védekezésre. illetve gyenge ritkítást valamennyien bírják és igénylik is.) A mogyoróbokrot a termőkor eléréséig évente rendszeresen kell metszeni. Szélporozta egylaki. Mivel a metszetlen szálvessző gyakrabban fertőződik tafrinával. Termőrészeik is eltérők. azaz hím. kora.

keresztező oldalágakat távolítsuk el. telepítéskor a jól fejlett suhángot 130-150 centiméteren vágjuk visz52 ÁBRA dik. Ehhez a bokor vagy fa töve körül húzzuk el a földet. barkarügy. mint a magonc. De ha a bokrot rendszeresen termőre metsszük. Ennek következtében növekszik az oldalelágazások. hiszen a bokor ezekből újul meg. a sűrűsítő. harmadik és még a negyedik évben a koronavesszőket (vezérvesszőket) középerősen (felükre) vágjuk vissza. hogy elágazódjanak és termőrészekkel rakódjanak be. Hímvirágzata (a barka) e vesszők oldalán nőtt ún. Dió Metszetlenül is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevel. Ennek lényege. de a magoncnál igényesebb. a száraz ágakat. hogy a (koronaágakon vagy azok elágazásain fejlődő) vesszőket . A A dió rövid termovesszeje © 71 o . a napfény érje a bokor belsejét. Az alakítás során. Szélporozta növény. két-három évenként feltétlenül ritkítanunk kell a koronát. hogy a korona belül is szellős. a talaj tápanyag-ellátottsága és az öntözés tekintetében. Fontos. E műveletet az első években szükség szerint két-háromszor is meg kell ismételni a tenyészidőben. a térben arányosan elosztott koronaágat neveljünk. Ez utóbbinak tenyészterület-szükséglete is kisebb. A nő virágok a vessző csúcsrügyében (vegyes rügy) rejtőznek. ágakat általában felükre viszszavágva ifjítsuk meg. mint a mogyoró. Ekkor a fölösleges tősarjakat. termését a rövid vesszőkön hozza (52. amikor a sarjhajtások 15-20 centiméternél nem nagyobbak (lombozatuk ekkor még kissé rózsaszínes). elsősorban a termőhely. Az oltványdió előnye. A termőkorú mogyoróbokrot termőre is metszhetjük. Az újabb fajtáknak már az oldalrügyében is képződnek nővirágok. Bokronként 6-8. A magról kelt (magonc) dió erőteljesebb. A fölösleges tősarjak eltávolítására különösen az első négy-öt esztendőben ügyeljünk. nagyobb koronát nevel. felnyurgult gallyakat. Az elöregedett. mint az oltvány. hogy korábban fordul termőre. akkor rendszeresen ritkítanunk is kell. ami a nagyobb termésbiztonságot szolgálja. világos legyen. A sarjakat mindig tőből távolítsuk el. illetve a termőrészek (rövid termővesszők) száma. különben jóval hamarabb elsűrűsödik.későbbiekben szükség szerint hagyjunk meg belőlük. mint metszetlenül. Egyúttal dörzsöljünk le minden látható rügyet is a törzsről. hogy a sarjakat tőből kitéphessük vagy kimetszhessük. E munka akkor a legcélszerűbb.erősségüknek megfelelően rendszeresen visszametsszük. Ha a termőre metszéstől el is tekintünk. ábra).

A következő években a koronaágak végig berakódnak termőrészekkel.) Ha gyengén fejlett a suháng. így négy-hat esztendő alatt jó termőképességű. nyár végén (augusztusban) azonban tőből távolítsuk el valamennyit. amelyek a törzs erősítését szolgálják.) A megfelelő törzsmagasságú koronás oltvány valamennyi koronavesszőjét igen erősen (kéthárom rügyre) vágjuk vissza (53• ábra). azt 130-150 centiméter magasságban metsszük koronába. hogy a dió (és a gesztenye esetében is) igen magas törzset választunk.) Tekintve. Ha suhángot ültetünk. ÁBRA I szük vissza. Koronás diófácska telepítéskor © 72 o . kiválogatott koronavesszőket a továbbiakban már ne met1 53. hogy három. Ha ezt tapasztaljuk. Ezzel a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit károsítjuk leginkább. akkor a második esztendőben is igen rövidre (egy-három rügyre) metszszük az összes koronavesszőt (illetve kétéves gallyat). (A továbbiakban az évente képződő vezérvesszőket sem metsszük vissza. ilyenkor csak kevés. s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. Ennél magasabb törzsön azonban már csökken a korona mérete és vele a termés mennyisége. rövid és apró levelű hajtást fejleszt. (A dió ugyanis erősen nedvezik könnyezik -. erőteljesen növő és fölső állású vesszőjét meghagyjuk. külön figyelmet érdemelnek a kiválasztott vezérvesszők (-hajtások) alatt fejlődött hajtások. Az alakítás során arra törekedjünk. inkább rázzuk a fát. Csak savanyú talajon díszlik igazán . a termőrészek kímélésével tegyük. azt óvatosan. Ezeket . (A kétéves suháng visszavágható kétéves farészre is. Noha az alakító metszést nehezen viseli. magassága 20-30 méter közötti. amely a későbbiekben többnyire gömb alakot ölt.ezt fontoljuk meg a telepítéskor.sza. gyenge ritkító metszésben részesítjük a termőkorú fákat. négy kedvező helyzetű koronaveszszőt nyerjünk. laza szerkezetű koronát alapozunk meg. ha csak lehet.hagyjuk meg a tenyészidő folyamán. amikor a nedvkeringés már szűnőben van. amely majd a sudár szerepét tölti be. A kifolyó nedv akadályozza a seb gyógyulását. Ezért. Törzse és koronaalakulása is erőteljes. de az élő. Az ágalapoknak megfelelő. Gesztenye Természetese gömbkoronája igen terebélyes. Az elültetett diósuháng vagy koronás fa növekedése az első tenyészidőben rendszerint erősen visszaesik. (Dió esetében a magas törzs választását leginkább a fa ipari értéke indokolja. szeptember elején vágjuk ki.) A harmadik-negyedik évtől a legfölső vázág egyik központi helyzetű. A javasolt törzsmagasság mellett még ez a megfontolás érvényesül. Koronanevelése és fenntartó metszése hasonló a diónál leírtakhoz. és majd a következő évben vágjuk koronamagasságba. amelynek szükségszerű következménye lesz a terméscsökkenés.hogy föladatukat betöltsék . A száraz ágakat és a kisebb gallyakat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk. Ha mégis póznával verjük le a diót. különösen a kora tavaszi időszakban. miszerint a diófát rúddal jól „megverve" növelhetjük termékenységét. A koronás oltvány koronavesszeit az első esztendőben 2-4 rügyre vágjuk vissza. Ártó és veszedelmes az a tévhit. A továbbiakban csak a legszükségesebb. nagyobb ágakat csak augusztus végén. az első évben mégis célszerű beavatkoznunk. mert a rejtett rügyekből biztonságosan kihajt. akkor erősen visszametsszük. illetve terméssel. és a sebhely még a tél beálltáig jórészt beforr.

O 73 O . a teret arányosan kitöltő koronavesszőt. Málna E félcserje biológiai sajátossága. Ezért . A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák. az egész korona egyensúlyban maradjon. hogy hajtásrendszere kétévenként megújul. ábra). belőlük rövid. a piros és a fekete ribiszke. 1 54. ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes.művelésmódtól. Az elsőéves hajtások (lombhullás után termővesszők) nem teremnek. A málna termőegyensúly-fenntartó metszése a rendszeres ritkításból áll. a következő évi termés alapjait ritkítsuk meg. és e tulajdonsága határozza meg metszését is. Közülük a gyökérsarjak az értékesebbek. annál veszedelmesebbek. fajtától. vágjuk vissza ismét erősen a vesszőket. sövény formában a legcélszerűbb művelni.) Ezután az elsőéves (most fásodó) sarjakat. a riszméte és a tüskétlen szeder tartozik a gyümölcstermő növények e csoportjába. hogy tőről vagy gyökérről sarjadnak-e tő-. A termőkorú fát csak gyengén és a legszükségesebb mértékben ritkítsuk. a szamóca. Közülük a szamóca metszése csupán az indák eltávolítására korlátozódik. A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul. Mindenekelőtt a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. Ribiszke A piros és a fekete ribiszke természetes formája a cserjetörzses bokor. Miután valamennyi bogyós korán fakad. kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek.a termővesszőket 20-30 centiméterrel kurtítsuk meg. hogy a három vázág egyenletesen elágazódjék. mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. amellyel külön nem foglalkozunk. ÁBRA \- a letermett kétéves vessző BOGYÓSOK Többek között a málna. A málnát huzalos támberendezés mellett.Amennyiben az első tenyészidőben gyenge volt a hajtásfejlődés. Mindenekelőtt a sérült. A továbbiakban ezekből neveljük a koronaágakat (a gömbkoronának megfelelően). beteg. a gyökeres sarjat az ültetés idején 15-20 centiméterre metsszük viszsza a jobb eredés és sarjképzés végett. illetve gyökérsarjaknak nevezzük. a köszméte. növekedésüket a hajtáscsúcsuk vagy vitorlájuk visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. majd gyümölcsöt hoznak. A második évben viszont rövid oldalhajtásokat. időközben már megfásodott hajtásoknak (54. elsősorban a sűrű ágvégeket. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek. E műveletet késő ősszel a fagyok beálltáig a legcélszerűbb elvégezni. Ültetvényanyagát. (Minél tovább a málnásban maradnak. illetve ne erősödjön meg. A szüret után azonnal metsszük meg. A negyedik évtől már részesítsük előnyben a gyökérsarjakat. fejletlen sarjaktól tisztítsuk meg az ültetvényt. és a sudár ne alakulhasson ki. A következő évben válasszunk ki három. A vezérvesszőket már ne metsszük vissza. növekedési erélytől függően . és ezután válogassunk. Folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk. A koronanevelés további éveiben (a hatodik-hetedik évig) arra ügyeljünk. A hajtásokat aszerint. azon virágot. A termés beérése után elhalnak és átadják helyüket az új.

4 hároméves és 4 négyéves termőgally. június elején hajtásválogatást is végezhetünk. a többit távolítsuk el. fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk. A lényeg az. a piros ribiszke esetében az ötödik éves termőgallyakat folyamatosan leváltjuk. hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan háromszor négy. illetve termesztik. amikor is négy egyéves tővesszőt. illetve a gyökérzet felülete. mint amilyen mélyen a faiskolában voltak (55. (Hajtásválogatásra már nincs szükség. A kétéves részek. Amennyiben gyengébb csemetét ültettünk. oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek képződnek. arányosan elosztva a tövön.) Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk kettő-négy rügyre. akkor ezt kezeljük úgy. E formák kétségtelen előnye a növények könynyebb ápolása. a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő.) Az ötödik évben befejezzük az alakítást. négy második. ami a termőfelület jelentős gyengülését. annál rövidebbre vágjuk. A további években. értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. és azután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültetjük. Ekkor négy-öt erőteljes hajtásnál ne hagyjunk meg többet tövenként. Az idősebbek növekedése gyengül.még jelentősebb. Bokorribiszke szaporítóanyaga. Fontos. rövid termőrészek fejlődnek. A második év tavaszára legföljebb öt vessző maradhat a bokron. azzal a különbséggel. Célszerű. hogy ilyen állapotban nagymértékben csökken a ribiszkék megújulási készsége. A bokorribiszke metszése. illetve csökkenését idézi elő. Ebből a harmadik év tavaszára négy maradhat. Hátránya viszont. Az egészséges. ha e beavatkozást az ültetés előtt végezzük. Célszerűen járunk el. Az 5 éves részeket folyamatos ritkító metszéssel. A fekete ribiszke-fácska termőfelület-csökkenése . Ezáltal növekszik a cserjetörzs.A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei. ha az erőteljesen fejlett bokrokban szám szerint 16 koronarészt tartunk fenn. egy-négy rügyre metsszük. ábra). harmadik és ne- O 74 O . Vágjuk vissza vesszőit növekedési erélyüknek megfelelően 2 4 rügyre. mint amilyen mélyen a faiskolában volt Az ültetést követő tenyészidőben. 4 kétéves gally. Négy fejlett tővesszőnél többet ne hagyjunk meg a második. azaz tőből eltávolítjuk. és helyettük azonos számú tősarjat hagyunk (arányosan elosztva a bokorban). Minél gyengébb a vessző. A második év nyarán ismét célszerű a hajtásválogatás. (A különböző korú bokorrészek találkozási helyén értékes. Ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. Fejlettségüktől függően egy-három. négy harmadik és négy negyedik éves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. második és harmadik éves) koronarész alkotja a bokrot.) A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek. különböző korú (első.a bokor alakhoz képest . hogy az alakítás és a termőkorú metszés során is tartsunk mértéket. Mindkét ribiszkefajt törzses fácska formájában is szaporítják. hogy itt a negyedik éves letermett részeket váltjuk le folyamatosan. amely több tőhajtás képződését eredményezi. évente fiatal sarjakkal váltjuk le. amelyek közül 4 egyéves sarj (veszsző). A fekete ribiszke fenntartó metszése során ugyanilyen elv szerint járunk el. és az a második év tavaszára csak kevés (két-három) és gyenge (20 centiméternél rövidebb) vesszőt hoz. — A fejlett bokrú második éves ribiszke vesszői közül az 50 centiméteres és ennél hosszabb vesszőket hagyjuk metszetlenül. mintha most lenne elsőéves. (Közülük négyet hagyjunk meg. A telepítéskor mélyebbre ültették. a gallyak csúcsrügyéből hosszú szártagú hajtások. mivel annak termőgallyazata hamarabb elöregszik.

A fekete ribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk. Közülük egyet általában a fölfelé törő és leginkább központi helyzetűt . illetve fölfelé álljon. ezeket már ne metsszük vissza. ábra). illetve sudárként kezeljük.központi tengelyként.ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött . A második évben . amelyek teljes kifejlődésük idején arányosan oszlanak el a koronatérben. Valamennyi vesszőt. amikor a gyenge. Ekkor a tövében képződött erős vesszőre visszavágva távolítsuk el.és virágrügyek vegyesen fordulnak elő. A törzses köszméte koronaalakítására két változatot ajánlunk (57. A termő piros ribiszke-fácska metszése elsősorban ritkításból áll.) Ennek során a 2-3 koronaveszszős oltvány vesszőit 2-3 rügyre visszavág- Elhanyagolt. hogy a termőfelület minél több fényt kapjon. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát. (Vagy olyan termőhelyi körülmények között. A ritkításkor a tővesszők közül azokat részesítsük előnyben. rendszeresen ritkítanunk kell. ábra). Oldalrügyeiből gyakran rövid termőrészek fejlődnek.4-5 veszszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva.gyedik évben. A további években 12 koronarész folyamatos ifjításával. hogy végálló rügyük kifelé. csúcsrügye azonban rendszerint hajtásrügy. harmadával vagy felével kurtítsunk vissza. A bokorköszméte alakításakor a bokor piros ribiszke kinevelése az irányadó. il\ 56. Az egyik a hagyományos kialakítás. illetve a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat távolítjuk el a koronából. illetve megakadályozzuk erős leívelését. Köszméte Eredeti alakulása szerint hazánkban fél-egy méterre növő cserjebokor. Általában négy év után a fácska egész termőága elöregszik. Termőkorban a négy-ötévesnél idősebb gallyakat váltsuk le folyamatosan. ahol a növények nem fejlődhetnek ideálisan. elsűrűsödött termő ribiszkebokor ritkítása O 75 O . földre ívelését. amely a kevésbé erőteljesen növő. Fölfelé és kifelé álló vesszőkre (esetleg rügyekre) metszve akadályozzuk meg a bokor szétterülését. Ilyenkor a meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük. Napjainkban mindinkább a törzses fácska hódít teret. A harmadik évben 8-10 koronavesszőt. amelyeken a vesszők már igen gyenge növekedésűek. növekedési erélyüktől függően. a többit tőből távolítsuk el. ÁBRA } letve gallyat hagyjunk meg a koronában. a talajfelszínhez lehetőleg közel távolítsuk el (56. A törzses ribiszke metszése. ritkább koronájú fajtákra jó. Sudarat ne hagyjunk. váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. amellyel majd a korona magasságát növeljük. Tövises vesszőin a hajtás. Az ágakon lévő elöregedett részeket. A még erősebb növésű vesszőket gyengén visszavágva serkenthetjük az új hajtások képződését. fölösleges vesszőket. mert ápolása és főként a szürete így lényegesen gyorsabb és kényelmesebb. elsősorban azért. és nem sűrűsítenek. egyenletesen elosztva a koronában. Piros ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük viszsza. kedvezőtlen helyzetű. A letermett ágakat tőből.

Általában gyengén metsszünk.) A koronaalapból kiinduló.ideális körülmények között nyolc-tíz évig is betöltik feladatukat. jó helyzetű gallyak . sűrű koronájú fajtákra ajánljuk. de évente rendszeresen. Ezeket folyamatosan leváltjuk az oldalág alapján képződött veszszőkre. elágazó termőnyársakat nevel. A többéves ágakon a koronarész teljes hosszában soklevelű. ha a hajtásnövekedés átlaga már a 10-15 centimétert sem éri el. A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek. O 76 O . A korona földre ívelését. A harmadik évben az ezekből képződök között válogatunk az ismert elvek szerint. (Ha ilyen vessző éppen nincs. buja növekedésű. Ezekből a következő évben 4-6 olyan vesszőt kapunk. azaz ifjítunk. ezt metsszük vissza 6-8 rügyre. Ezeket csak ilyen időközönként ifjítsuk. A harmadik évben az ezekből fejlődők között válogatunk aszerint. A megmaradókat felükre visszametsszük. az ifjítást és a koronaalakítást is. azzal könnyen össze is téveszthető. a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. A bokor és a törzses fa alakító és termőegyensúly-fenntartó metszésére a fekete ribiszke nevelésére vonatkozók az irányadók. Akkor metsszünk erősebben.í A törzses köszméte metszése telepítéskor. amely magában foglalja a ritkítást. hogy az alsó lehajló vessző 30-40 centiméternél ne kerüljön közelebb a földhöz. hogy a teret lehetőleg arányosan töltsék ki. mert a vágás környezetében bizonyosan képződik új hajtás. amely meghaladja a 10 centimétert. illetve ritkítsunk. Telepítéskor a 2-3 koronavesszőből csak egyet. termete és a vessző színe is a fekete ribiszkééhez áll közel. de vissza már nem kurtítunk. A második évben ebből 6-8 vesszőt is kaphatunk. erőteljes. azaz a koronát fölfelé is terítjük. Ügyeljünk. E formát elsősorban az ideális termőhelyen élő. a függőlegesen fölfelé álló középsőt hagyjuk meg. hogy a koronában rövid sudarat nevelünk. de vissza már ne metsszünk. tehát az ilyeneket tartsuk meg legnagyobb számban. az oldalágakat akkor is bátran ki- metszhetjük tőből. A termőkorú törzses köszméte rendszeres metszést igényel. Közülük csak minden másodikat hagyjunk meg úgy. hogy a koronateret arányosan és egyenletesen töltsék ki. Riszméte A riszméte vagy másik közismert nevén a josta. illetve túlságos széthajlását fölfelé és kifelé álló vesszőkre metszve akadályozzuk meg. A bokor alakja. Ezért a bokor minden helyén több éven át rendszeresen képződik gyümölcs. A kiindulási formát (A) a hagyományos elvek szerint (B) vagy rövid sudarat nevelve (C) vágjuk vissza juk. Ezeket meghagyjuk és felükre visszametsszük. a fás részek nem kopaszodnak föl. A másik változat lényege.

) Noha nálunk még a vadon termő bokrok gyümölcsének a gyűjtése jellemző. A második év tavaszán . Szélsőséges talajok kivételével (futóhomok. Tövenként 4-5 tősarjat hagyjunk a legfejlettebbek közül (ezekből lesznek a jövő évi termővesszők). újabban nemesített fajtákkal ültetvényeket is létesítenek.a fajták növekedési erélyétől függően . 1 méter magas törzsön kialakítva (59. Május végén. Ha a tő gyenge növekedést mutat. mert ez ad olyan termésminőséget. A tősarj a 4-5 méteres hosszúságot is elérheti.a málnához hasonlóan . hogy ezáltal serkentsük a másodrendű hajtások kifejlődését. sőt esetenként a 6 méteres magasságot is. A harmadik évben három vesszőt hagyjunk meg terméshozás céljából. amelyet ültetés után a gyökérnyakon képződött 2-3 (járulékos) rügy fölött metsszünk vissza. a vesszőket metsszük rövidre. A szeder csak huzalos támberendezés mellett nevelve kezelhető (58.) mindenütt jól tenyészik. A fejlődő tősarjak közül májusban válogatunk. Az oldalhajtások elfagyott végeit lemetszették © 77 o . A gyökértörzs járulékos rügyeiből képződött sarjakkal újul meg. Amikor a hajtások elérték a 2. A bodza ültetvényanyagának erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van. Termesztéséhez elsősorban a katlanhoz hasonló alakú koronaformát ajánljuk. Mivel a bokorfa természetes állapotában elérheti az 5. amely megfelel a nemzetközi és hazai előírásoknak.már egy-két termővesszőt meghagyhatunk. A másodrendű vesszőket 40-60 centiméterre metsszük vissza. Sekélyen gyökeresedik. ábra). amelyik látható- terítése a támberendezés mellett.5. Jó esetben ebből két erőteljes hajtást kapunk. A fagysérült másodrendű vesszőket is tőből metsszük ki.Miután a fekete ribiszkénél erőteljesebb növekedésű. Tenyészterület-igénye . Már egynapos vízborítás (belvíz) hatására kipusztul. mert ezek mint fertőzési források veszélyeztetik az ültetvényt. június elején az egyiket (az alsó állásút.5-6 x 3. a csúcsukat visszametsszük. amely lehetővé teszi a kézi szedést a földön állva. a többit kitörjük. Termésérés illetve szüret után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával és megsemmisítésével (elégetésével). és egyben eltávolítjuk ezek másodrendű vesszőit. és azt metsszük vissza az alsóbb két fejlett rügyre. A jó fajta azért fontos. a tavaszi metszés során a téli fagykárt mindig figyelembe kell vennünk. amelynek hajtásrendszere . ez a (hazánkban is) nagy alakgazdaságban előforduló. 58.csak két évig él. A negyedik évtől termőkori azaz fenntartó metszést végzünk. a rajta fejlődött másodrendű hajtások hossza 2-3 méteres is lehet. A gyümölcs nagyobb hányada a másodrendű vesszőkön képződik. Ültetés után csak egy vesszőt hagyjunk meg (nyilván a jobb állásút. erdőtalajok stb. erodált.5-3 méteres hosszúságot. ÁBRA mert az azokon fejlődött termés leér a földre és fertőződik. Termőkorban 5-6 éves gallyait váltsuk le folyamatosan. Miután a szeder fagyérzékeny. illetve azt. (A szakirodalom festőbodzaként is emlegeti. A hajtáscsúcs a földdel érintkezve legyökeresedik.és humuszigényes. terméshozás után elpusztul. a telepítés évében a fejlett bokrot 4 rügyre vágjuk vissza. Bodza A feketebodza. a fejlettebbet). illetve mérsékeljük tősarjképződését. 3-5 méter magasra növő bokorfa termésének színanyagtartalma miatt válik egyre jelentősebbé a termesztésben. A metszéssel egyenletes terméshozásra is késztetjük a fát.5 m. levegőigényes.kielégítő fejlettség esetén . Tüskétlen szeder Félcserje. de nitrogén. Ültetvényanyaga leginkább konténeres csemete formában kapható. ábra). szikes. azokat 150-200 centiméterre visszametszszük. ezért metszéssel olyan formára kell alakítani. 60 centiméteres magasság alatt pedig tőből távolítsuk el valamennyit.

(A rejtett rügyből is képződhetnek gyenge hajtások. egyenes legyen. ÁBRA } Bodza katlankoronája termővesszőkkel (szálvesszőkkel) an gyengébben fejlett) tőből eltávolítjuk. hogy szép. hogy a korona belseje levegős legyen. hogy a fa termőegyensúlyban van.] 59. (A tenyészidőben a törzsön képződött hajtásokat nyár végén tőből távolítsuk el.) A második esztendőre .) A harmadik esztendőben . ami megkönnyíti a szüretet.jó esetben . mégpedig 2 rüggyel a kívánt (az 1 méteres) törzsmagasság fölött. a meghagyottat pedig karó mellett neveljük tovább. A letermett szálveszszőket (termőgallyakat) a legalsó fejlett vesszőre visszametszve ifjítjuk meg. ezeket szintén 4-6 rügyre metsszük vissza a növekedési erélytől függően. Ezt tavaszszal visszametsszük.) A következő évben a vezérvesszők fölső rügyeiből fejlődő erős vesszők közül a külsőket (a koronából kifelé állókat) hagyjuk meg.a harmadik esztendőre . A bodza tövén illetve törzsén képződött hajtások (vesszők) rendszeres eltávolítására a termőkorú ültetvényben is ügyelni kell. (Azt. illetve tőből eltávolítjuk.5 méter hosszú termővesszők (szálveszszők) jelzik. (Az ikerrügyekből gyenge. ezek természetesen mind oldalvezérvesszők). különben a törzses forma átalakul bokorrá. ezért ezeket virágzáskor célszerű mérsékelten visszametszeni.) A termőkorú bodzaültetvény fenntartó metszése során az őszibarack szálvesszős metszéséhez hasonlóan célszerű eljárnunk.a növekedési erélytől függően . Közülük a feltűnően hosszúakat célszerű gyengén visszametszenünk.négy erős koronavesszőt (oldalvezérveszszőt) kapunk. Ennek nyomán . ezeket hagyjuk metszetlenül. ami elérheti a 2 méter magasságot is. Az igen hosszú termővesszők (rajtuk a terméssel) azonban leérhetnek a földre. A vezérvesszőkön kívül 10-15 oldalvesszőt (termővesszőt) is hagyjunk a koronában.) A negyedik évben válasszunk ki 6-8 vezérvesszőt a növedékből (miután a koronában nincs sudár. hogy a korona belseje levegős legyen.erőteljes. lelógó termővesszők képződnek. az 2-2. a belsőket ritkítsuk. ha van elegendő rejtett rügyből kinőtt új hajtás. Az oldalvesszők ritkítása során a kifelé állók maradjanak meg nagyobb számban. ezeket is tőből távolítsuk el.4-6 rügyre metsszük viszsza az oldalvezérvesszőket. szép és egyenes vesszőt kapunk. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. Ezekből növényenként 10-15-öt hagyunk meg visszametszés nélkül. © 78 o . (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. Rendes körülmények között a termővessző a termés súlya alatt leívelődik.

A SZOLO METSZESE írta Valló László .

ALAPISMERETEK METSZÉSMÓDOK A TERMŐALAP IFJÍTÁSA. VÁLTÁSA ZÖLDMUNKÁK MŰVELÉSMÓDOK KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK NÉHÁNY TANÁCS .

Az eredetileg erdei kúszó lián metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes". illetve azzal. A szőlőtőke fölbeli és föld feletti részének találkozási helye a gyökérnyak vagy tőkenyak.ALAPISMERETEK Évezredek teltek el azóta. ÁBRA vessző (hosszú és rövid csap) «1 fattyúvessző (biztosító csap) termőalap • törzs világos rügyek sárszem alapi rügyek A szőlő Moser-féle magasművelésű tőkéjének fás részei © 81 o . hogy milyen formát ölt az egész tőke. amelyek az egyes művelésmódok hatására képződött száralakulásokat (tőkealakulásokat) jellemzik. a másikban meg túl sokat is terem. szabályok szerint (amelyek persze évszázadok termesztési tapasztalatai alapján kristályosodtak ki). hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdők fáinak koronájába kúszó és ott termő szőlőt a földközelbe kényszerítve művelésbe vonták. a csúcson hajt ki és érlel termést. A szőlőtőke persze metszetlenül is terem. de ezzel alakítjuk és tartjuk fenn a választott tőkeformát is. További következmény.) A tőkenyak fölötti megvastagodott (szár)részek formája a választott 60. (Oltványtőkékben az oltásforradás nyoma itt föllelhető. illetve a bogyók kisebbek lesznek és beltartalmi értékük (cukortartalmuk) is csökken. A szabadon. kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják egymást és a terméseket. hogy a növény néhány év múltán gondozhatatlanná válik. pontosabban kezelhető. megbízhatatlan terméshozással és minőségcsökkenéssel kell számolnunk. Helyette olyan kifejezésekkel élünk. ahogyan a tőke egyes vesszőit visszavágjuk. persze mindig gyenge minőséget. gondozható növénye. azaz az egyik esztendőben alig. Az a metszési beavatkozás pedig. Ezzel szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét. illetve hogy az miként maradhat fönn. hogy a termés kiegyenlítetlenné válik. amely azt célozza. a szőlő művelésmódja. Ekkor azonban mindig a szár legfölső részein. a szőlő metszésmódja. aminek következtében a fürtök. A szőlőtőke földbeli része a gyökér a föld fölötti pedig a szár. Ha tehát a szőlő növekedését nem irányítjuk. noha ezt a megjelölést a legritkábban használjuk a gyakorlatban. Az a mód. A metszéssel eltávolítjuk (visszavágjuk) az éves vesszőhozadék nagy részét meghatározott elvek.

A 3-5 rügyes vesszőrész neve hosszú csap.művelésmódtól függ. Amennyiben a tőkét várható teljesítőképességének megfelelően terheljük. fejlettségük.) Rövid csap az a vessző. a ceruzavastagságnál vékonyabbak. a 6-8 rügyesé félszálvessző. © 82 o . A vessző legföltűnőbb. számuk a fajtára jellemző. ábra).) A szőlő vesszeje is rügyből fejlődő egyéves (egy tenyészidős) megfásodott hajtás. íznek vagy bütyöknek (nódusznak). vízszintes ágát (ágait) pedig karnak nevezzük. hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk rajta. A túlterhelés következményeként számos világos rügy nem hajt ki (alva marad). hosszúságát is megadja. amely már kevésbé fejlett. A tőkét attól függően terheljük. amely az úgynevezett immúnis homoktalajokra. akkor idővel a tőkenyak bunkószerűen megvastagszik. a termőalapok (60. törzsekből) fejlődő vesszőket fattyú vesszőknek nevezzük. több év alatt kinevelt jellemző száralakulásokat pedig törzsnek vagy karnak mondjuk. miközben erőnléte is azonos szinten marad. Alulterheljük a tőkét akkor. Arányos terheléskor valamennyi világos rügy kihajt. (Megjegyezzük. Ha a szárat kissé hosszabbra hagyva metsszük vissza évente. (A rügyszám egyúttal a metszés mértékét. amely kötött talajon megvédi a ráoltott nemest e veszedelmes kártevőtől. E termőrészeket a visszametszett veszszőn lévő világos rügyek száma szerint csoportosítjuk. akkor ennek bak vagy szarv a neve. amelyen 1-2 világos rügy van. A termőalap kétéves része a cser. az azon fejlődő egyéves része pedig a vessző. amelyek a termőrészeket hordozzák.és művelésmód. ha teljesítőképességéhez mérten kevesebb világos rügyet hagyunk. így például ha a szárat a talajközelben évente visszametsszük (azaz nem engedjük fölfelé növekedni). amely az idősebb részeken (leggyakrabban a cseren) alakul ki. néhány sárszem vagy alapi rügy kíséretében. termőegyensúlyi állapotában tartjuk. a fajta metszési igénye. amelyek közül legfontosabb a környezeti adottság. A háromévesnél idősebb részekből (karokból. A szőlővessző a világos rügyekkel és a velük együtt előforduló megvastagodásokkal jól tagolható. A vessző tövén. Az oltvány alanya filoxérának ellenálló amerikai eredetű vadszőlő. hogy szőlőtőkénk évről évre kiegyenlítetten terem. Az erősebb tőkéket egyazon művelésmódon belül is jobban kell terhelnünk. így elsősorban az Alföldre való. azonban a legtöbb szőlőfajta cseren képződő vesszőn hozza a termésének javát. Ezért a világos rügyeket hordozó vesszük a szőlő termőrészei. A szőlő elsősorban a világos rügyekből képződő hajtásokon terem. de jól látható. túlságosan buján fejlődik. valamint a metszés. és a tőke termőegyensúlyi állapotban marad. A megvastagodásokat szárcsomónak. Ez abban nyilvánul meg. A tőke vesszei gyengébbek. Ekkor a terméshozás szempontjából kedvezőtlenebb alapi rügyek és sárszemek is nagyobb arányban kihajtanak. A vessző alaphoz közeli részén a sárszemet (sárrügyet) találjuk. a tőke erőnléte és a rügyek épsége. Vesszei a ceruzánál vastagabbak. A tőke sok fattyúhajtást hoz. A gyökeres európai szőlővessző valamely nemes fajta meggyökereztetett vesszeje. az idősebb résszel való ízesülés helyén a szabad szemmel olykor alig látható alapi rügyek rejtőznek. Ezt a képződményt tőkefejnek nevezzük. A szőlőültetvény anyaga oltvány vagy gyökeres európai szőlővessző lehet. A 9 és ennél több rügyet tartalmazó (ennél hosszabb) vessző pedig a szálvessző. A vesszők ceruzavastagok. (Például a Moser-féle magasművelésű tőke többéves függőleges részét törzsnek. Az ennél is hosszabb. hajtás pedig elsősorban a vesszők csúcsán állókból fejlődik. A terhelés mértéke számos tényezőtől függ. a csomók közötti részt pedig ízköznek (internódiumnak) nevezzük. ahol a filoxéra nem él meg. határozott formájú rügyei a világos rügyek.) A szőlőtőke azon többéves részei. hogy noha vessző a csernél idősebb részeken is fejlődhet (fattyúvessző).

Az alsó világos rügyek alva maradnak. Miután metszéskor a cser egy részét is eltávolítjuk. amelyeknek alsó rügyei is termékenyek. A rügyekből a második év tavaszára két vesszőt kapunk. A következő esztendőben a kapott két vesszőből a fölsőt eltávolítjuk. Tehát a termőalapon ezúttal is két rügyünk marad. ez pedig a szőlő fölkopaszodásához vezet. az alsót két rügyre metsszük (B). ezért e metszésmódot csercsapos váltómetszésnek is nevezzük. továbbá bőven teremnek. a tőkék művelhetetlenné válnának. A rövidcsapos metszés lassítja a tőkerészek fölkopaszodását (61. ábra). A hosszúcsapos váltómetszés nagyobb tőketerhelést jelent.METSZÉSMÓDOK A metszetlenül hagyott. a termés leromlana. A továbbiakban is ezen elvek szerint járunk el. hanem a metszett. ÁBRA A rövidcsapos metszés. átlagosan jó termőhelyi körülmények között. Az első év tavaszán két világos rügyes csap a kiindulás (A). E tulajdonság a polaritás. ezért ismét csak kétrügyes rövid csapunk marad (C) O 83 O . A következő esztendőkben a rügyek kihajtása (illetve alva maradása) hasonló módon következik be. Ekkor a fölső vesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. A polaritás nemcsak a metszetlenül hagyott veszszőn. már két rügynél hosszabb képleten is megnyilvánul. A harmadik esztendő tavaszán a fölső vesszőt ismét a cserrel együtt eltávolítjuk. függőlegesen álló szőlővessző csak a középső és még inkább a fölső harmadában hoz erőteljesebb hajtásokat. amelynek a gyümölcsfák és -bokrok esetében a csúcs uralma felel meg. E metszésmód esetében az első év tavaszán egy vagy két világos rügyből álló rövid csapot hagyunk. amellyel azonban. Az első évben ezúttal is kétrügyes csapot hagyunk. a legtöbb fajtánál élhetünk. Általában azokat a fajtákat metsszük így. A termőalapon tehát ismét csak két rügyet hagyunk. A második év tavaszán a rügyek- \ 61. az alsót két világos rügyre kurtítjuk. A harmadik évben ugyanígy járunk el. Ha metszéssel (vagy leíveléssel) nem akadályoznánk meg a fölkopaszodást. az alsót pedig két rügyre metsszük. és közepes vagy ennél nagyobb fürtöket hoznak.

A harmadik évben a hosszú csapot a rajta fejlődött vesszőkkel és cseralappal együtt eltávolítjuk.vagy kétrügyes rövid csapot (attól függően. hanem a jövendő termőalapot a termőveszszővel. az alsót kétrügyes ugarra metsszük. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt szálvesszőre. beavatkozás előtt és után (D) O 84 O . E metszésmóddal . Ha kevésbé akarjuk terhelni tőkénket. akkor . A harmadik évben a letermett hosszú csapot eltávolítjuk. Miután elsősorban nem termést várunk belőle. Kiindulás a kétrügyes csap (A). ábra). A letermett hosszú csap eltávolítása után ismét egy hosszú és egy rövid csap marad a termőalapon.a hosszúcsapos váltómetszés szabályai Hosszúcsapos váltómetszés az első három évben. az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú. Az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú csapra. az alsót rövid csapra kurtítjuk. az alsót rövid csapra (ugarcsapra) metsszük (C) A szálvesszős váltómetszés az első négy évben. E rövid csap elsődleges feladata. az alsót két rügyre metsszük (B).amint látjuk . A negyedik és a további években is hasonlóképpen metszünk. és a szálvesszőt vízszintesre kötözzük (B). A fölsőt most négyrügyes hosszú csapra.bői két vessző áll rendelkezésünkre. A harmadik évi állapot metszés előtt és után (C). ezért ugarcsapnak nevezzük. Kétrügyes csap a kiindulás (A). hogy a vessző mennyire fejlett). A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt négy. és megakadályozzuk a különben igen gyors fölkopaszodást.a hoszszú csap alatt mindig hagyunk egy. A metszésmód a negyedik évben. az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük (62. hogy általa leváltsuk a letermett hosszú csapot.

ÁBRA A szálvesszős leívelés menete. majd leíveljük (A). szálvessző minőségű vesszőre. Ha az alaphoz legközelebbi vessző gyenge. A letermett szálvesszőt eltávolítjuk. és a következőt íveljük le.64. abból ugart hagyunk. Az ívelt szálvesszőt letermés után visszavágjuk az alaphoz legközelebbi. ügyelve az irányra (B). és az ugarból neveltet íveljük le. Az ugarcsap alsó vesszőjéből ismételten ugart hagyhatunk (C) © 85 o .

A szálvesszőt vízszinteshez közeli helyzetben kikötjük. ábra). Őszre a szálvessző leterem. az alsóból ismét ugart hagyunk. A negyedik és a további évek tavaszán is hasonlóképpen metsszünk. Mindez a termőalap.) Ennek következtében az alsóbb helyzetű ugarcsapon gyengén fejlett vesszőket kapunk. a rendezetlenség benyomását keltik. A szálvesszős váltómetszés elve és szabályai a hosszúcsapos váltómetszésével lényegében megegyeznek. és lombozatuk megvilágítása is kedvezőtlen. Ha a szálvesszőt magára hagyjuk. A második év tavaszán a fölső vesszőt szálvesszőre (9-12 rügyre) metsszük. amikor a fölkopaszodás ellen nem ugarcsappal. (Később. A magára hagyott. A szálvesszős váltómetszés gyakorlatában fontos. A letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. amelyből majd a termőalapot kialakítjuk. az alsót pedig rövid csapra. A szálvesszős (félszálvesszős) váltómetszést mindenekelőtt az apró fürtű fajták metszésére ajánljuk. amely az ugarcsap szerepét tölti be. úgynevezett lengő szálvesszők többnyire összekuszálódnak. Ügyeljünk. ÁBRA helyes helytelen tf \ A szálvessző helyes irányú hajlítása. és számos fürtöt hoznak. E kétrügyes csapból a következő tavaszon két fejlett vessző áll rendelkezésünkre. 65. A leívelés a szálvesszős (félszálvesszős) metszés olyan különleges változata. az alsó vesszőből ismét rövid csapot (ugarcsapot) hagyunk. és időben kötözzük le a szálvesszőt. ezért különösen fontos. illetve a tőke gyors fölkopaszodásához vezet. Ekkor természetszerűleg a hosszú csap (a termőcsap) szerepét a fölső helyzetű kétrügyes rövid csap veszi át. hanem a szálvessző lehajlításával védekezünk (64.rövidcsapos váltómetszést végezzünk. az alsó rövid csap pedig az ugarcsap feladatát tölti be. így nem törik le © 86 o . az ugaron pedig két erőteljes vessző fejlődik.szerint . a termés súlya alatt majd leívelődik. A fürtökkel terhelt szálvesszők rögzítés nélkül könnyen ki is törhetnek. a tavalyi ugar fölső vesszejéből szálvesszőt. mert a rügyek így jobban fakadnak. A harmadik év tavaszán az előző évi letermett szálvesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. illetve amelyek vesszőinek elsősorban a fölső rügyei termékenyek (63. hogy rendszeresen hagyjunk ugarcsapot. akkor a kihajtás idején többnyire a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű. Mivel a tőkék a szálvesszős metszés mellett kopaszodhatnak föl a leghamarabb. hogy ezt a rügyfakadás előtt végezzük. A tenyészidőben rügyei kihajtanak. Az új szálvesszőt az előző évi rövid csap fölső vesszejéből metsszük. A Moser-féle magasművelésű tőkék gyakori metszésmódja ez. hogy a szálvesszőt lehetőleg vízszintesre kössük le.ábra). és elsősorban a fölső rügyei fakadnak ki. amelyből lehetetlen a szálvesszős váltás. mert később a zsenge hajtások könnyen letörnek. Az első év tavaszán kétrügyes rövid csap a kiindulás. Őszre az ugarból két erőteljes vesszőt kapunk.

A meghagyott szálvesszőt tavasszal íveljük le, és a kartartó huzal alatti segédhuzalhoz kötjük. Fontos azonban, hogy leívelés előtt ropogtassuk meg a szálvesszőt, ami annyit tesz, hogy két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan megtörjük, miközben lefelé hajlítjuk. így elejét vesszük annak, hogy a szálvessző letörjön. A tenyészidőben rügyei kifakadnak és teremnek. A legerőteljesebb hajtások a szálvessző tövéből függőleges irányban törnek elő. A második év tavaszán a letermett szálvesszőt az alaphoz legközelebb álló, erőteljes vesszőig vágjuk vissza. Ez lesz az új szálvessző, amelyet ismét leívelünk. A harmadik tavaszon és a további években is a letermett részt az alaphoz legköze-

lebb álló, erőteljes vesszőre vágjuk vissza. Ezt az új szálvesszőt pedig íveljük le. Ha gyenge a hajtásfejlődés a szálvesszőn, vagy az alaphoz legközelebb nem képződik megfelelő fejlettségű vessző, akkor a biztonságosabb leváltás végett a leívelt szálvessző mellett is hagyjunk ugarcsapot. A szálvessző leívelése különös figyelmet igényel. Mindig befelé, az alap felé hajlítsuk, ne azzal ellentétesen, különben könynyen kitörik. A cseren lévő vesszőt mindig az ellentétes oldal irányába íveljük, mint amelyiken áll (65. ábra). ívelés közben ropogtassuk meg, azaz két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan törjük meg. Enélkül a szálvessző - különösen a hajlítás fölső pontján - könnyen eltörhet.

O 87 O

A TERMŐALAP IFJÍTÁSA, VÁLTÁSA

A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy ízköznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyúvesszőkre van szükségünk, amelyek e helyeken fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Két év alatt ifjítunk akkor, ha a többéves fás részen képződött fattyúvessző fejlett, és kétrügyes biztosítócsapra metszhető. A metszést követő év tavaszán e csapon két erőteljes vesszőt kapunk. Ekkor a felnyurgult

termőalapot már eltávolítjuk, a tavalyi biztosítócsapból fejlődő két vesszőn pedig váltómetszést végzünk. Három év alatt akkor ifjítunk, ha az előretörő fattyúvessző gyenge, a ceruzavastagságot sem éri el (66. ábra). Ekkor azt egyrügyes biztosítócsapra metsszük. A következő év tavaszára már erőteljes vessző áll a tavalyi egyrügyes csap helyén. Ezt már kétrügyes csapra vágjuk. A fölnyurgult termőalapot (amelyet le akarunk váltani) ekkor még a szokásos módon metsszük. A harmadik esztendő tavaszára a kétrügyes csapból két erőteljes vesszőt kapunk, amelyen váltómetszést végzünk. Ekkor a fölnyurgult termőalapot tőből eltávolítjuk. Karok iQítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biz-

66. ÁBRA

Fölmagasodott, hosszúcsapos váltómetszésü tőkerész ifjítása három év alatt. A kiinduláskor egyrügyes biztosítócsapunk van (A), ebből a következő tavaszra erős vesszőt kapunk, amelyet két rügyre metsszünk. (A termőalapon folytatjuk a váltómetszést - B.) A harmadik tavaszon a két vesszőt a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint vágjuk vissza, fölötte a termőalapot eltávolítjuk (C)

©

88 o

tosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett veszszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra (67. ábra). A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak

(biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényen, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. A sebek szélét oltókéssel vagy kacorral faragjuk simára, és kenjük be sebkezelő készítménnyel.

©

89 o

mert a szabadon növekedő hajtások beárnyékolják a tőkét. és már jól látható a helyzetük és minőségük. mert az asszimilációs felületében megkurtított és növekedésében megakasztott hajtás gyengébb lesz.ZÖLDMUNKÁK A tenyészidőben végzett azon beavatkozást.a kedvezőtlen helyzetű. Az bizonyos. termőkorú gyümölcsfák hajtásainak éves növekedése általában 40-60 centiméter. O 90 O . hogy rendszeres és egyenletes tőketerhelés. Hajtásválogatáskor . ha lehet. továbbá jó tápanyag-ellátottság mellett ritkán szükséges a hajtásválogatás. és nem is törhet le a termés súlya alatt. Ha csak hajtásvezetést végzünk. hogy termőke vagy meddők. Ennek ideje általában június első fele. e gondok jelentkezhetnek. A csonkázás a leggyakoribb zöldmetszés a szőlőben. amely a hajtások kezelésére irányul. A támberendezés nélküli úgynevezett gyalogművelésű szőlőtőkéket kell a legkorábban csonkázni. kar. zöldmunkának mondjuk.miként a gyümölcsfák esetében is . Valójában kedvezőtlen hatású. a hajtásvezetés és -kötözés alkotják a zöldmunkák zömét. és a tőkék alakítását. A tőke művelése szempontjából mégis előnyös. fiatal. de némi gyakorlattal a még zsenge hajtást a szárcsomóban kézzel is elpattinthatjuk. hogy a lombos tőkét kezelhetővé. Ezért kurtításuk.) A túlságosan késői csonkázás viszont már e zöldmunka eredeti célját veszélyezteti. másrészt pedig. amelyekre nincs szükség. művelhetővé tegyük.ha nagy termés várható . a fás tőkerészek (törzs. szálvessző) kikötését is. és gyakoribb lesz a fürtök megbetegedése. E hosszú hajtások . A csonkázás. hogy a helyesen rögzített hajtást nem kuszálhatja össze a szél. Ennek következtében rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. fenntartását. a hajtásválogatás. Használhatjuk a metszőollót. Megjegyzendő. A szélesebb sortávolságú és magas művelésű szőlőkben kisebb a zöldmunkák jelentősége. kisebb-nagyobb mértékben. hiszen vele a növény tényleges asszimilációs felületét csökkentjük. Hajtásválogatásunk is megfontolt és mértéktartó legyen.különösen a keskeny sorközű szőlőkben és alacsony művelésmód mellett . azaz a hajtástömeget csak a huzalpárok közé igazítjuk. A karós és huzalos támaszú ültetvényekben később csonkázzunk. Az idősebb tőkerészek kötéseit évente-kétévente újítsuk meg. nehezebbé válik a növényvédelem. de a kordonművelésű tőkéken is célszerű. Ekkor még kézzel könnyen kitörhetők. hogy mértéket tartsunk a csonkázásban. Itt említjük a metszés kiegészítő munkáját. addig a szőlőé 2-3 méter. a termés szabályozását szolgálja. mint a szabadon fejlődő. Fontos. ja- vul a vesszők télállósága és kevesebb hónaljhajtás képződik. illetve . Ekkor a hajtásokat kurtítjuk meg. Termő szőlőben a jövő évi metszés szempontjából fölösleges meddő hajtásokat távolíthatjuk el. gyérítésük elengedhetetlen. hogy utat nyissunk a fénynek a lombozat belsejébe.a termőhajtások egy részét is. Leginkább a tőke alakítása során élünk e módszerrel. vagyis azt. gyenge és meddő (virágzatilletve fürtkezdeményt nem tartalmazó) hajtásokat legkésőbb 20 centiméteres fejlettségi állapotukban távolítjuk el. amikor a törzsről eltávolítjuk azokat a hajtásokat. A kései (pontosabban szólva jó időben végzett) csonkázás nyomán növekszik a termés. továbbá hogy könnyebbé és hatásosabbá váljon a növényvédelem. sűrűsítő. Egyrészt. nehogy az ott felejtett szoros kötözőanyag mélyen bevágjon a növénybe.akadályozzák az ápolási munkákat. különben a hajtások elfekszenek. a rothadás. Amíg a jó erőben lévő. illetve a termőkorú tőkék esetében. várjunk vele július második feléig. A támasz nélküli (gyalogművelésű) és karós támaszú szőlő hajtásainak kötözése elengedhetetlen. hogy a fürtök és a vesszők jól beérjenek. A hajtásvezetés és -kötözés a zöldmetszés kiegészítő művelete. és jól válasszuk meg idejét. (A túl korai beavatkozás értelemszerűen ezek ellenében hat.

) Az 1. a levelek hónaljában megbúvó nyári rügyekből (szemekből) törnek elő. KÜLÖNLEGES ZÖLDMUNKÁK A zöldmunkák ezen fajtái olyan beavatkozások. Jelentőségük abban áll. levelezéssel gondoskodjunk arról. kivéve a csemegeszőlők esetében. és nem következik be a káros kidörzsölés. Lazán. hogy a kinevelt fürtök mindvégig „lássák a napot". kevésbé rothad és korábban is érik. amelyeknek hónaljhajtásain rendszeresen beérnek a másodtermések (Pannónia kincse. válogassuk meg ezeket a másodterméseket is. A levelezésnek nagy kézimunkaigénye miatt . A hónaljhajtás visszacsípése.2 méternél nem szélesebb sorközű ültetvényekben (fejművelésben. A termőhajtás kurtítása.kivételes. mert általa növelhető a termés piaci értéke. a többi kevésbé fejlett fürttel együtt. mert a meghagyottak így jobban fejelődnek. ha különleges fürtöt akarnak termeszteni. így a fürtök jobban termékenyülnek. A gyümölcsfák hajtáskötözésénél ismertetett módon és nyolcas kötéssel rögzítsük a szőlőt. de biztonságosan rögzítsen. ezért ezeket 2 4 levélre — csípjük vissza. amelyek úgymond mutatják magukat. Az olyan fajták esetében. (A lombozatból kiálló hónaljhajtásokon végezzük el ezt a beavatkozást. Az 1. szebben színeződik. fél centiméterrel ugyanilyen bemetszést ejtünk az előzővel párhuzamosan. Ekkor közvetlenül érés előtt leválasztunk két-három levelet a fürt közelében lévők közül. amelyekkel . Mivel a gyűrűzés gyengíti a növényt. illetve a fürtök cukortartalmát. ha sok van belőlük. ne vágjon be a hajtásba. ott is akkor.már csak munkaigényességük miatt is . amelyek igen jó erőben vannak. Ezután fölötte kb. majd az így képződött gyűrűszerű héjat leszedjük. E módszerrel is a csemegeszőlő-ültetvényekben élnek. Szintén a csemegeszőlő-termesztésben jelentős beavatkozás. © 91 o . a visszaáramlás azonban . mert így az jobban „látja a napot".mindenekelőtt a csemegeszőlő-termesztésben van jelentősége. A gyűrűzés nyomán a gyökerekből a levélzetbe zavartalanul áramlik a táplálék. ha a hajtások második. A beavatkozás során virágzás előtt körben bevágjuk a hajtás háncsrészét egészen a fás részig.Rafiával vagy műanyaggal kötözhetünk. hogy itt leveleket távolítunk el.a gyűrű miatt . A kötés ne legyen túl erős. esetleg harmadik fürtjét leszedjük. Szebb lesz a szőlő (nagyobb fürtű és bogyójú). A későbbiekben hajtásigazítással. így a hajtás és a huzal nem érintkezik. Cardinal).megszakad. rajta a fürtök korábban érnek és nagyobbra nőnek a bogyók is. hogy növelik a tövükben elhelyezkedő téli rügy termékenységét. különleges esetekben élünk illetve élhetünk. Ennek során virágzás idején visszacsípjük a termőhajtások csúcsát. Gyürűzés. mert a tőke energiája a megtermékenyülésre irányul. A gyűrűzés fölötti részen torlódik a tápanyag. nem pedig a hajtásnövekedésre. azaz jobban éri a napsugár és a levegő. ezért csak azokon a tőkéken végezhető. Ezáltal a fürt jobban cukrosodik. emiatt az megvastagszik. mivel igen kézimunka-igényes. Fürtritkítás. Levelezés (lelevelezés). A gyümölcstermesztésben használatos színező zöldmetszés megfelelője azzal a különbséggel. bakművelésben) a hónaljhajtások túlságosan zsúfolttá teszik a tőkéket. A hónaljhajtások a szőlő hajtásán lévő.2 méternél szélesebb sorközű ültetvényekben nincs szükség a hónaljhajtások visszacsípésére.

Az átlagosnál több kézi munkát igényel. mert a tőkék a fejművelésben rendszerint kevés vesszőt hoznak. a meghagyott hajtásmagasság alatt 20-30 centiméterrel. arányosan elosztva a tőkefejen. A hajtásokat évente általában háromszor a karóhoz kötözzük. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzalpár fölött 20-30 centiméterre vágjuk vissza. elsősorban az Alföldön.kössük össze. a negyedik tavaszon pedig négy kétrügyes csapot hagyunk (68. hogy valamennyi tőkeművelés között ez a legjobban fedhető. szálvesszővel vagy félszálvesszővel terhelhetjük. A második év tavaszán e fattyúvesszőt rövid csapra metsszük. illetve váltjuk le. illetve ezeket fajtától. egymáshoz való viszonya határozza meg. A csonkázást . A hajtásokat 60-80 centiméter magasságban csonkázzuk. Az egyes. Az alakító metszés során az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. így a fejművelésű tőkén sohasem maradnak a csercsapnál idősebb részek. A harmadik évben két kétrügyes. A művelésmód többi összetevőjére csak utalunk. A negyedik évben a letermett termővesszőt a cseralappal együtt tőből eltávolítjuk. A hajtásokat csak a huzalpárok közé kell igazítani. hogy a különböző művelésmódok kialakításának és fenntartásának leírása során átlagosan jó termőhelyi viszonyokat és ebből fakadó jó tőkenövekedést és -fejlődést föltételezünk. ábra). és az ettől eltérő állapotoktól (például a nagyon rossz körülményektől) és annak következményeitől itt általában eltekintünk.júniusban . A már kialakított tőkefejből az első évben fattyúhajtás tör elő. Ennek tudatában a beavatkozások ideális (jellemző) módját és következményeit rögzítjük. Tőkeformája többnyire szabálytalan alakú. a tőke erőbeni állapotától függően terheljük. és egymástól arányos távolságban legyen. A hajtásokat úgy kurtítsuk vissza (úgy csonkázzuk). A hajtásokat csak egyszer . A soproni borvidéken ismert hagyományos változata a soproni szálvesszős fejművelés. Zöldmunka. hanem az egymás után következő években folyamatosan neveljük ki. E fejezetben a különböző művelésmódú tőkék kialakítását tekintjük át. A támberendezés nélküli (gyalogművelésű) ültetvényekben általában nincs szükség hajtásválogatásra. A @ 92 © . Ez kiemeli jelentőségét hazánk téli fagykárokkal gyakorta sújtott területein. ha szükséges. illetve azok elhelyezkedését is. Szorosan összefügg velük a tenyészterület és a támberendezés is. különben a tőke elsűrűsödik (elseprűsödik). Legnagyobb előnye. hogy a karó fölött 20-30 centiméter maradjon belőlük. bunkószerű képződmény. azonos magasságban. E műveletet az erőteljesebben fejlődő tőkéken kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk. FEJMŰVELÉS E művelésmód a szőlő kúszónövény természetének a legkevésbé felel meg. a gyakran alulról nagy számban előtörő gyenge hajtások között válogassunk. A kedvezőbb termőhelyi viszonyok között lévő. karós támaszú szőlőkben. amelyen egy vagy két erős vessző áll. A hajtásválogatáskor mindig vegyük figyelembe a következő év termőrészeit. a következő év tavaszán két rügyre metsszük.a hajtások fejlettségétől függően két-háromszor is meg kell ismételnünk a tenyészidőben. cseren álló termőalapokat nem egy időben. A termő tőke metszése vagy termőkori metszés alkalmával a tőkét rövid vagy hosszú csappal. Az alsó kötés mindig lazább. növekedési erélytől. Ezt. a fölső szorosabb. A huzalos támberendezésű szálvesszős (félszálvesszős) fejművelésben a szálvesszőket a huzalhoz kötözzük.MŰVELÉSMÓDOK A szőlő művelésének módjait elsősorban a tőke többéves részeinek és hajtásainak elhelyezkedése. Előrebocsátjuk azt is. A har- madik esztendő tavaszára a tavalyi rövid csapból csercsap lesz.

hogy a törzsből általában négy. amely . többéves rész. A negyedik esztendőben az előző évi négy vesszőt ismét kétrügyes csapokra metsszük. O 93 O . az úgynevezett bak vagy szarv ágazik el. a második esztendő tavaszán két rügyre metsszük (69.négyszer kettő.négy termőalapot feltételezve . ábra). amelyet huzal mellett rögzítünk (E) ferdén növőket csak akkor csonkázzuk. Alakító metszéskor az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. A negyedik évben négyszer kettő. A hosszúcsap helyén szálvessző is állhat. ha a támberendezés fölött visszahajlanak és akadályozzák a sorközi munkát. A két rügyből két vesszőt kapunk. A harmadik tavaszon két kétrügyes csapot hagyunk a tőkén. a második évben két rügyet (B). BAKMŰVELÉS A fejműveléshez hasonlóan ez a művelésmód sem felel meg a szőlő kúszónövény jellegének. azaz nyolc rügy meghagyásával az alakítást befejezzük (D). Tőkeformájára jellemző. azaz nyolc világos rügyes terhelést jelent. amelyeknek csúcsain egy-egy csercsap van. ÁBRA } A fejművelésű tőke metszése. Ezért elsősorban dombvidékre ajánljuk. A csereken kétrügyes rövid csapok állnak. Termőkorú tőke rövidés hosszúcsapos (vegyescsapos) metszésekor a cserealapot minden esetben eltávolítjuk. 30-40 centiméteres. A termőkori metszés idejére a tőkén négy (legföljebb öt) szarvat (bakot) alakítunk ki. Telepítéskor az ültetésianyagot egy rügyre metsszük (A). a harmadik tavaszon négy rügyet hagyunk (C). Viszonylag sok kézi munkát is kíván. és csak fiatal korban fedhető jól. s ezeken négy vesszőt nevelünk. Ez a klasszikus bakművelésű tőke metszésmódja. ahol a fagy kevésbé veszélyeztet.\ 68.

69. Ekkor azonban minden hosszú csap alatt kétrügyes rövid csapot (ugarcsapot) is ki kell nevelnünk. A terhelés így négy 4 rü- gyes hosszú csapot és négy 2 rügyes rövid csapot feltételezve 24 rügy is lehet. illetve ifjíthatjuk meg. Az ilyen tőkét a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint metsszük. A hajtásokat . A 30-40 centiméteres termőalapokat a tövükben nevelt biztosítócsappal válthatjuk le. Telepítéskor a jól fejlett szaporítóanyagot két rügyre metsszük (A). így a szarv évente csak csekély mértékben magasodik. A már kialakított tőkeformát a negyedik évben klasszikus rövidcsapos metszésben részesítjük CD). Ezt az erőteljesen fejlődő tőkéken két-háromszor ismételjük meg. A következő évben (években) ugyanezt ismételjük. Az erőteljesebb növekedésű bakművelésű tőkéken hosszú csapokat is hagyhatunk.CB). hogy a szabályos tőkeformát megőrizzük.a karóhoz kötözzük. A vegyescsapos metszés szemléltetése termőkarú tőkén beavatkozás előtt CE) és után (F) A tőke rövidcsapos metszése során a kétrügyes csapból fejlődő fölső vesszőt a következő év tavaszán eltávolítjuk. a harmadikon négyszer kétrügyes csapot hagyunk (C). Zöldmunka. A bakművelésű tőkéken általában nincs szükség hajtásválogatásra. az alsót pedig ismét kétrügyes rövid csapra metszszük. és e műveletet évente háromszor (négyszer) ismételjük. A bakművelés esetében különösen @ 94 © . A második tavaszon kétszer két. A hajtásokat a karó fölött 20-30 centiméterre csonkázzuk. Két-három évenként azonban célszerű mérsékelt hajtásritkítást végeznünk. de több év után mégis fölkopaszodik. Kötözni szükséges.a fejműveléshez hasonlóan . ÁBRA A bakművelésű tőke metszése.

kéttörzsű (C) \ 71. Enyhe lejtésű dombvidéken. (Ezt aggatásnak is mondják. a középmagasé 50-60 \ 70. ÁBRA A B C A kordonművelésű tőke formái: egykarú (A).(legalább 120 centiméteres törzsmagasságú) művelési módok között. KÖZÉPMAGAS KORDON A vízszintes kordonművelésnek alacsony változata is van. ahol a fagy kipusztulással nem fenyegeti a tőkét. Az alacsony és a középmagas kordon átmenet a fej. mint a Moser-féle magasművelésben. illetve a közép- magas kordon esetében megoldhatatlan. és jobb minőséget adhat. Kedvező talajkörnyezetben (bő tápanyagellátás.földközelben . hogy az alacsonyan .) így több fény jut a tőke belsejébe. egytörzsű és kétkarú (B). Az alacsony kordonművelésű tőke függőleges törzse 30-40. Az ezekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. és ebből a törzset meg a kar felé kialakítjuk (C). Hátránya az is.vagy a bakművelésű. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D) O 95 O . hogy az első kötözés laza legyen. A vízszintes kordonművelésnek. mint a fej. Fedése viszont nehézkes. A következő tavaszon meghosszabbítjuk a kart. előnye a nagyobb teljesítőképesség és a könnyebb kezelhetőség. ÁBRA } A kordonművelésű tőke kialakítása. Nagyobb teljesítménye a nagyobb tenyészfelületből (lombfelületből) és a támberendezés huzalpárja közé rendezett hajtások jobb megvilágítási viszonyaiból adódik. ami által megkönnyítjük és hatékonyabbá tesszük a növényvédelmet is. mint a szőlő kúszónövény-természetének jobban megfelelő formának.és bakművelés.elhelyezkedő fürtök hamarabb rothadásnak indulnak. valamint a magas. elegendő talajnedvesség mellett) kétszer annyit is teremhet az így nevelt szőlő.fontos. van létjogosultsága. Az egyrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszőt (A) két rügyre metsszük (B).

A választott törzsmagasság fölött a vesszőt megropogtatva. amelyeken váltó- csapos metszést folytatunk. azaz 50-60 centiméter (70.és bakművelés.centiméter magas. A termőkori metszés alkalmával a kordonkarokon egymástól 20 centiméterre képezzünk termőalapokat. (A középmagas törzset combnak A Guyot-művelés kialakítása. A termővessző lehet rövid vagy hosszú csap.a fajta és a tenyészkörülmények határozzák meg. Jellemzője az alacsony (20-30 centiméteres) vagy középmagas (40-50 centiméteres) függőleges törzs. a jövő évben neveljük ki (71. A KÖZÉPMAGAS GUYOT-MŰVELÉS A Guyot-művelésnek is ismert az alacsony változata. Ez egykarú tőkére áll. majd óvatosan meghajlítva vízszintesre fektetjük és lekötjük. A következő tavaszon a legfölső két vesszőt kétrügyes csapokra metsszük (C). A terhelés mértékét . Az egyrügyes csapból fejlődő vesszőt (A) 25-50 centiméterre hagyjuk (B). másrészt a fiatal tőkét könynyen túl is terhelhetjük. A vízszintes karok a sortávolságnak megfelelően 100-120 centiméteresek. a kétkarú vagy a kéttörzsű tőke esetében az egyes karok hossza ennek megközelítően a fele. a másik oldalon egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk (D). Egy évben 60 centiméternél hosszabb karrészt ne neveljünk. A következő esztendőben a szálvessző a biztosítócsappal és az ugarcsap helyet cserél (E) O 96 O . ábra). E művelésmód is átmeneti. mert így a kar hamarabb fölkopaszodik. Egyrészt. egykarú tőke esetében se. mégpedig a fej. A teljes karhosszat. illetve az alacsony és középmagas kordon között. amelyen két rövid szarv foglal helyet. ábra).mint általában . de akár félszálvessző is. Egy év múltán az egyik oldalon szálvesszőt és alatt biztosítócsapot. a következő 50-60 centimétert.

amikor a tőke mindkét szarván minden évben egy-egy szálvesszőt hagyunk.kialakíthatjuk a 20-30. illetve megteremthetők (bő tápanyagellátással. kialakításuk. © 97 o . Mivel e művelésmódok mellett a hajtások gyakran összezsúfolódnak. MOSER-FÉLE MAGASMŰVELÉS A legelterjedtebb szélessoros tőkeművelésmód hazánkban. és a szőlő számára az ideális tenyészkörülmények adottak. Ezekkel leválthatjuk a fagykárt szenvedett tőkét. vagy kevésbé veszélyeztet. és földdel takarunk.a szőlő kúszónövény-természetének az eddigieknél jobban megfelel. Alakításkor a függőleges törzsnek meghagyott vessző oldalrügyeit .) Ezúttal is hangsúlyozzuk. Az alacsony és középmagas kordon. hogy lombozata önárnyékoló. A termőkori metszés során a tőke egyik szarván egy kétrügyes ugarcsapot. A harmadik tavaszon a kétéves cseren (a törzsön) két kétrügyes csapot hagyunk. a fölső vesszőt tőből eltávolítjuk. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzal fölött 20-30 centiméterre cson- kázzuk. Egyrészt mert igen alkalmas a gépesítésre. Lehetőleg rögzítsük is ezeket a huzalhoz. A negyedik esztendőtől a csereken szálveszszős váltómetszést folytatunk. amelyeket télen lehúzunk. alatta egy-egy ugarcsappal. az alsót kétrügyes ugarcsapra vágjuk. mint az eddig ismertetett művelésmódok. Ezek azonban kevésbé tetszetősek.nevezzük. hogy a szálvessző helyzetét évente váltogatjuk. illetve a 40-50 centiméteres törzset. és gazdasági előnyük sincs. Napjainkban már számottevő választék áll rendelkezésre a fagytűrő fajtákból . Megfelelő növedék mellett a következő évben már . A szálvesszőt vízszintesre kötözzük. Sík vidéken. (Ha nincs szükségünk rájuk.amelyekre nem lesz szükségünk . fagytűrő fajták telepítése igazán biztonságos ilyen művelésben. a karok kinevelése idején. amelyekből majd a rövid szarvakat (a termőalapot) alakítjuk. Az alakító metszés az alacsony Guyotművelésű tőke esetében a bakművelésűéhöz hasonlít (72.vagy kétrügyes csapra vágjuk.távolítsuk el (vakítsuk ki) éles késsel. fenntartásuk is bonyolultabb. Ismeretes az úgynevezett kettős Guyotművelés is. azután majd ismét azonos oldalra kerül. A szaporítóanyagot az első évben rövidre (egy vagy két rügyre) metsszük. telepítéskori mélyforgatással). Némi különbség. E rövid csapból egy vagy két vesszőt nevelünk. Nevelhetünk egytörzsű kétkarú vagy kéttörzsű kétkarú tőkéket is. A Moser-féle magasművelés . ahol a fagy nem. azaz a hajtások huzalpárok közé rendezése minden esetben szükséges. a másikon pedig egy szálvesszőt hagyunk. illetve Guyot-művelés tartozik ide.mint a magasművelési módok általában . ábra). Ideális tenyészkörülmények között a tőkék a nagyobb tenyészterületen szépen teremnek. az ültetvény jól kézben tartható. Hajtásválogatásra elsősorban az alakító metszés során van szükség. Elsősorban a dombvidékeken honos. A tőke 120-130 centiméteres függőleges törzsből és 120 centiméteres vízszintes karból áll. az alsót egy. így a metszést úgy folytatjuk. az alsót biztosítócsapra metsszük. Középmagas művelésmódok zöldmunkái. A következő tavaszon a letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. ezt viszont jobb minőségű terméssel ellensúlyozzák.) Előnyei és hátrányai ugyanazok. a szellős lombozat kialakítására jobban ügyeljünk. A hajtásigazítás. azaz kedvezőtlen a lombsátor belsejének megvilágítása. A következő évben a szálveszszőt az ellenkező oldalon neveljük ki. így az Alföldön a fagyveszély nagy kockázatot jelent minden magasművelési mód esetében. A másik oldalon az ugarcsapból kinőtt fölső vesszőt szálvesszőre. másrészt mert lényegesen kevesebb kézi munkát igényel. így a fagy csapot évente fönntartjuk. Az alatta hagyott biztosítócsap fölső vesszőjét tőből lemetszszük. hogy a Guyot-művelésű tőkék valamivel igényesebbek a termőhely (elsősorban a talaj) iránt. Kézimunkaigénye. Ilyen területeken csak a télálló.elhatározásunk szerint . Fagyveszélyes vidéken célszerű lehet a takarható fagycsap (rövid csap) fenntartása a tőke alsó részén. alatta egy kétrügyes biztosítócsapot (rövid csapot). mint a többi átmeneti művelésmódé. Hátránya. zöldmunkája is lényegesen kevesebb.ezekből válasszunk. hogy azokon a termőalapok 20 (esetleg 25) centiméter távolságra legyenek. hogy végleges megoldást itt is csak a fagynak ellenálló szőlőfajták telepítése ad.

és nem csonkázzuk. ha azok a 15-20 centimétert elérték. és ebből a törzset meg a kar felét kialakítjuk. A függőleges törzsből kinövő hajtásokat. A következő évben meghosszabbítjuk a kart. illetve huzal mellett vezetjük. Ez csak karós támasz és huzalos támberendezés mellett lehetséges. A karokat mindig azonos irányba vezessük. E rügyekből egy vagy két esztendő alatt két erőteljes hajtást nevelünk. ha legalább az egyik vessző 180-200 centiméteren is eléri a ceruzavastagságot. A leendő törzset 20-30 centiméterenként kössük a karóhoz. tőből távolítsuk el.15-20 centiméteres korukban . A kétrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszők közül (A) az alsót tőből eltávolítjuk. Ezeket már karó. Közülük a legkedvezőbb helyzetűt kiválasztva neveljük majd ki . A következő tavaszon. akkor a legfölső világos rügyeiből három hajtást hagyjunk. ABRA A Moser-féle magasművelésű tőke kialakítása.Az alakító metszéssel nagyon gondosan kell a törzset kinevelni. a másikat eltávolítjuk (C). akkor az egyik vesszőt a törzs magasságá- ban vágjuk vissza.tőből távolítsuk el. Az alakítás első évében 60.5 métert is elérhetik. A 120 centiméteres kart ne neveljük ki egyszerre. amelyek a tenyészidő végére a 2-2. Az ültetvényanyagot a telepítés évében fejlettségtől függően .a kart. elkezdhetjük a törzs és a kar felének (130+60) kialakítását. amelyen a jövő esztendőtől váltómetszést folytatunk (E) O 98 O .egy vagy két rügyre metsszük. a többit . A rügyekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk.) Ha a vesszők egyikét 120-130 centiméteres magasságban vágtuk vissza. és belóg a sorközbe C73• ábra). mert a termés súlya alatt elgörbül. A többi fölösleges. majd a következő esztendőben ismét 60 centiméterrel gyarapítsuk. ezeket tőből távolítsuk el. mert így tudjuk a legjobban kihasznál- 73.két lépésben . Ha ezt a vastagságot csak 120-140 centiméterig érik el. a másikat tőből távolítsuk el vagy metsszük rövid csapra (fagycsapra). (Vagy az első tenyészidőben kettő-négy levélre kurtítsuk vissza. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D). a fölsőt két rügyre metsszük (B).

Félszálvesszővel és szálvesszővel szellősebbé tehetjük a tőke lombozatát. hogy a törzs illetve a kar 150 centiméter magas. A nagyon erőteljes hajtásoknak is csak a harmadát távolítsuk el. (A magasabban fekvő termőfelület esetében kisebb az elfagyás veszélye. mert ezek nem törhetnek le a lehajlítás alkalmával amikor a segédhuzalhoz kötjük. hogy a szél így könnyebben összekuszálhatja az egész lombozatot. Metszése igen egyszerű. némelykor a hajtásválogatás. legjobb termőfelületet). hanem a kifejezetten erre a célra kihúzott segédhuzalon. A szálvesszők lekötözése viszont nem hagyható el. De ne a huzalpárok valamelyikén. A tenyészkörülményeknek és a fajtának megfelelően hosszúcsapos. ami növeli a bogyók cukortartalmát. A csonkázás is mérsékelt legyen. így például metszéskor egyszerűbb kiszedni a levágott vesszőket a huzalpár közül. Szálvesszőnek valót egyébként a lefelé növő vesszők közül válasszunk. részben a sorközökbe lógnak.) A magasított Moser-művelés támberendezése. és csak azután hajolnak ki oldalra. A hagyományos Moser-féle művelésmód esetében a hajtások három szintben helyezkednek el. ami jobb fényviszonyokat teremt. a termőrészek és az ugarok jól elkülöníthetők. félszálvesszős vagy szálvesszős váltómetszést alkalmazzunk. A termőkori metszést a karon egymástól 20-25 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük.) E változat előnye. tenyészterülete és minden egyéb tulajdonsága. de akkor is csak nagyon mértéktartóan. a szél kevésbé kuszálhatja össze a hajtásokat és nem törheti ki a szálvesszőt. ezt lengő szálvesszős művelésnek nevezik. sőt ki is törheti a szálvesszőt. ahol nagyobb a fagy károsítása. és ne is a kartartó huzalon. Ezzel együtt csökken a rothadás veszélye.VAGY ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS A kétszálvesszős Guyot-műveléssel rokon.ni a rendelkezésre álló teret (kialakítani a lehető leggazdaságosabb. Ha szabadon hagyják.) Jellemzője. rögzítsük a szálveszszőt. Termő tőkék hajtásválogatása csak túlságosan buja növekedés esetén lehet indokolt. hogy elmarad a szálvessző lekötözésének munkája. A szálvesszős metszésű Moser-művelés esetében a szálvesszőket vagy szabadon hagyják. Ha módunkban áll. (A hagyományos Moser-művelés esetén két huzalpár fut a kartartó huzal fölött. hogy a saját súlyától lehajló hajtástömeg széthúzza a lombozatot. vagy kikötik. A középerős és merevebb hajtások túlnövik az alsó huzalpárt. A legerősebben fejlettek elérik a fölső huzalpárt. ERNYŐ. és az ültetvény is így mutat rendezett képet. Igazításkor a hajtásokat fejlettségüktől függően vezessük a huzalpárok közé. A tőkealakítás éveiben a már törzsnek meghagyott vesszőn (vagy már idősebb részen) keletkezett hajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen távolítsuk el. Az esetleges fagykárral számolva a kar tövében is fenntarthatunk egy biztosító rövid csapot. a belőlük kinövő hajtások kevésbé érnek el a földig. Ezek mellett más termőrészt (például hosszú csapokat) azért még hagyhatunk. Ezáltal még jobb lesz a tőke belsejének megvilágítása. A leggyengébbek az alsó huzalpárt sem érik el. Mivel a szálvesszők magasabbról indulnak. részben ebbe kapaszkodva kúsznak. mint a Moser-féle művelésben. A Moser-féle magas müvelés zöldmunkái. Keskeny lombfala miatt a lombozat megvilágítottsága jobb. hogy könnyebben kezelhető. amely fölött 40 centiméterrel csak egy huzalpár van a támberendezésen. illetve igénye a hagyományos Moser-műveléssel azonos. hátránya viszont. amely egyre inkább terjed. A két szálvessző azonban nem minden esetben ad © 99 o . mint a földhöz közelebb. Ennek előnye. Előnye még. amelyet a kartartó huzal alatt 50 centiméterrel feszítünk ki. (Természetesen csak akkor. különösen a fagyveszélyes alföldi területeken. Természetesen mindkét változat esetében szükséges a rendszeres hajtásigazítás illetve a mértéktartó csonkázás. ha szabályosan hajlítjuk. A hosszúcsapos metszésű tőkéken is a zöldmunkák csökkentésére törekszünk. MAGASÍTOTT MOSERMŰVELÉS A hagyományos Moser-művelés változata.

de a kartartó huzal alatti segédhuzal feltétlen tartozéka e művelésmódnak. Az ötödik évben mindkét oldalon szálvesszőket hagyunk. Ezt tavasszal még rügyfakadás előtt végezzük. A tenyészidőben a két fölső hajtást érintetlenül hagyjuk. A következő tavaszon a két vessző egyikét szálvesszőre. Az alakító metszést az első két esztendőben a Moser-féle műveléséhez hasonlóan végezzük. amelyet leívelünk. Az ugarcsapot mindig a szálvessző tövén hagyjuk meg. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük. tenyészterülete és törzsmagassága a magasított Moser-féle művelésével megegyezik. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük (B). A tenyészidőben a kartartó huzal fölötti haj- Az ernyőművelésű tőke alakítása a harmadik évtől. ábra). A zöldmunkák sorában első a szálveszszők lekötözése az alsó segédhuzalhoz. a két fölső hajtást érintetlenül hagyva vezetjük (A). Elsősorban a középnagy fürtű fajták termesztésére ajánlott. azaz az ennek megfelelő vesszőt 140-150 centiméterre visszavágjuk (74. és ebből neveljük ki évről évre az újabb ugarcsapot.elegendő terhelést. illetve szálvesszőt a törzs mindkét oldalán. A negyedik esztendő tavaszán a meghagyott hajtásokból lett vesszők egyikét szálvesszőre. A törzset a harmadik évben alakítjuk ki. A termőkori metszést a továbbiakban a szálvesszős váltócsapos metszés szabályai szerint végezzük. E fölött az immár kétéves részt eltávolítjuk (C) © 100 o . Az ötödik évben már mindkét oldalon szálvesszőt hagyunk. A tavalyi szálvessző oldalán az ugarcsapot a letermett szálvessző tövén hagyjuk szálvesszőnek. az alsókat 15-20 centiméteres korukban eltávolítjuk. A meghagyott vesszőt a harmadik évben metsszük törzsmagasságba. Támberendezése.

75. Az egyesfüggöny-művelés zöldmunkájának javát a hajtásigazítás teszi ki. nem elégséges csak egyszerűen a huzalhoz kötözni. A termőrész és az ugar nem különül el. A törzsön fejlődött hajtásokat 15-20 centiméteres állapotukban rendszeresen kitörjük. Ezért. A hajtások közül a támberendezés fölé növőket. amelyek itt szabadon állnak és kifelé. az alattuk lévők szabadon lógnak. A karnak való vesszőt azonban kétszer tekerjük át a huzalon.erősségétől függően . ábra). és úgy kössük meg. illetve lefelé ívelnek. Hogy a lombsátor több fényt kapjon.kettőnégy. legföljebb teljes hosszuk harmadát távolítva el. A negyedik évben neveljük tovább a kart. a sorközbe lógókat és a földre hajlókat csonkázzuk. A termőkori metszés alkalmával a termő tőkét . A lombsátor összekuszálódásával ettől függetlenül is számolni kell. különben a termés súlya alatt leszakadhat. a tápanyagban gazdag talajon pedig a lehajló. A hajtásválogatás különösen erős hajtásnövekedés esetén szükséges. meg kell fésülnünk a lombozatot. E művelésmódot elsősorban a szálvesszős metszést igénylő. A rövid csapból fejlődő vesszők a lombozat és a termés terhe alatt függönyszerüen lehajlanak (AJ. amely a metszést is megkönnyíti. hanem a karnak való vesszőt rá is kell arra tekerni. Nagy gondot jelent. hogy a kar a nagy teher alatt le ne szakadjon. ritka lombozatú fajtákra ajánljuk. EGYESFUGGONY-MUVELES Sajátossága és előnye az egyetlen huzalból álló támberendezés (a tőketámasz mellett). ezért a saját. Az alakító metszés a Moser-művelésű tőkééhez hasonló. mivel a vesszők nem kapaszkodhatnak a fölső huzalokba. Az idősebb karrészen már két szálvesszőt hagyunk (B) © 101 o . Az egyesfüggöny-művelésű tőke formája megegyezik a magasított Moser-féle magasművelésűével. ha a sorok az uralkodó szél irányára merőlegesen állnak. ABRA Az egyesfüggöny-művelésű tőke alakítása a harmadik évtől A tőkén a törzset és a kar felét már kialakítottuk. buja lombozat erősen árnyékolja önmagát.tásokat a huzalpárok közé igazítjuk. Törzsmagassága 160 centiméter. összefonódnak. mert akkor a lombozat egy oldalra dől. hogy a lombozat és a termés súlyát is elsősorban a kar. Különbség csak a szálvesszők helyzetében van. Mivel a lombozatnak támasza nincs. Ebből az is következik. A szálvesszőt lehetőleg a lombozat külső részén képződött vesszőkből válasszuk. mert azok érettebbek. illetve a huzal viseli. A hajtások általában keresztül-kasul nőnek. Ezért a tenyészidőben legalább kétszer szét kell válogatnunk. A termőalapokon szálvesszős váltómetszést folytassunk. illetve a termés súlya alatt lehajlik. és a karhosszabbító vesszőt a végleges (120 centiméteres) hosszban visszametsszük. arányosan elosztott szálvesszővel és ugyanannyi ugarcsappal terheljük (75.

O 102 O . Az alsó vesszőt tőből eltávolítjuk. Kétemeletes lugasrendszert célszerű ebben a formában is kialakítanunk. Ennél kevesebb lehet. hogy a fölsőbb emeletek csúcsi uralma (polaritása) nem érvényesül az alsók rovására. (A szakszerűen kinevelt lugas lombtalanul is díszít. A következő tavaszon a függőleges veszszőt a második emelet magasságában vágjuk vissza. és ezt a biztosító.csonkázni is kell (legföljebb kétszer a tenyészidőben). ellenben az összevissza metszett tőkék lehangoló látványt nyújtanak. mert fölkopaszodnak.rövid. hogy a sátorszerűen kialakított. vagy . Alkalmanként legföljebb a hajtás harmadát távolítsuk el. vízszintes karú lugas igen tetszetős. Legcélszerűbb a kétemeletes forma. vízszintes karú lugas. A tőkét egy függőleges törzs alkotja. amelyből két irányban is két (vagy három) emeleten karok ágaznak el.) Alakjuk szerint leggyakrabban falat vagy tetőt (sátort) alkotnak. a háromemeletesnél pedig minden harmadik tőke karjai kerülnek azonos magasságba. Alakításkor az első két évben rövid csapra metsszük a szőlőt. különben túlságosan zsúfolt lesz a tőke.) A hajtásválogatás során a törzs legfölső két (vagy három) hajtását meghagyva a második emelet karjainak kialakítását kezdjük el (illetve a harmadik emelet törzsét). igazodva annak az épületnek. hanem árnyas. csonkázzuk. A harmadik év tavaszán a fölső vesszőből már törzset nevelünk. Rendeltetésük nemcsak a terméshozás (sokan csemegeszőlőt termesztenek ebben a formában). illetve építménynek a jellegéhez. a többit eltávolítjuk. A legalsó emelet a talajfelszíntől legalább 60 centiméterre legyen.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. Ebből következik. ezért rövid. A termőkori metszést a tőkék karjain egymástól 20 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. Fontos az is. mint a többemeletes. Kialakítása kissé bonyolult. a másik kettőből az első emelet karjait alakítjuk majd. Ha gyengébb a tőke. hogy a lugastőkék egymástól való legnagyobb távolsága is 240 centiméter. Ezeken .) Miután a lugasoknak nagy a termőfelülete. hogy a karokat (emeleteket) legalább 90 centiméterre alakítsuk ki egymástól. A legfölső a törzs folytatását szolgálja. Egyegy kar 120 centiméter. és hosszú időt vesz igénybe (76. amelyhez tartoznak. (Megjegyzendő azonban. A visszacsípés mértékét meghatározhatjuk úgy is. LUGASOK Többféle művelésmódot egyesítenek. A meghagyottakat. Egy év elteltével az első (alsó) ágemeleten kineveljük a teljes karhosszúságot. mert különben hamarabb fölkopaszodik.) A Thomery-lugas könnyebben és gyorsabban kialakítható. Előnye még az előbbihez képest. ábra). A fölső (második) ágemeleten a félkar hosszúságra (60 centiméterre) metsszük vissza a vízszintes vesszőket.a tőke erőnlététől és a fajtától függően . ami növeli a fertőzés veszélyét illetve csökkenti a bogyók cukortartalmát. Az alsó és felső emeletet adó tőkék váltakozva helyezkednek el. illetve a karok magassága (emeletenként) változó. Ezeket a támberendezés mellett vezetjük és nem csonkázzuk. illetve díszítés is. legföljebb csak a támberendezés ad némi formát az egésznek. védett pihenőhely kialakítása. hosszúcsapnál jobban nem terhelhetjük. akkor először csak az egyik oldalon alakítunk kart. amelyen a törzsek. Az emeletek között 90 centiméteres távolságot hagyjunk. A Thomery-lugas mindegyik tőkéje kétkarú (egyemeletes) kordon. (Miután a lugasnak sok termőalapja.rövid csapra metsszük. nagy termőfelülete van. elsősorban azonban a kordonművelés jegyei jellemzik.vagy fagycsapot a kialakítás ideje alatt fenntartjuk. A törzsnek meghagyott vesszőn lévő fölső három hajtást meghagyjuk. Ennél hosszabbat nem célszerű nevelnünk. A kétemeletes változat esetében minden második. zárt lugasok erősen árnyékolják önmagukat. tehát visszavágjuk az első elágazás (az első emelet) magasságában.vagy hosszúcsapos metszésben részesítsük. ha túlságosan hosszúra nőttek. hogy a hajtáson a legfölső fürt fölött legalább 6-8 kifejlett lomblevél maradjon. Az emeletes. A harmadik emelet kialakítása és fenntartása már nehézkes is. A törzsön lévő többi hajtást 15-20 centiméteres korában távolítsuk el. (Egyszerre ennél hosszabb vesszőrészt ne hagyjunk karnak. az alsó karnak való vesszőket pedig a törzstől 60-60 centiméterre.ami célszerűbb . és a legalsó karok már könynyen elcsökevényesedhetnek.

76. Váltott karú lugas egy törzzsel és két karral (redélylugas) (B). vízszintes karú lugas egy törzzsel és négy karral (A). Kétemeletes. Kétszintes Thomery-lugas egytörzsű kétkarú tőkéből (C) © 103 o . ÁBRA Lugasformák.

Kialakítása ugyan több munkával jár. A hajtásokat 20-30 centiméterenként. akkor ki kell vezetnünk őket a kartartó huzalokra. A tőke állapotától és a fajtától függően a termőalapokon rövid. azaz két síkban. A huzalokon arra rátekerve (és úgy kötözve) vigyük tovább. Ennek megfelelően a kétemeletes Thomery-lugas tőkéit egymástól 120 centiméterre ültessük.az eddigi tőkeformáknál többet és jobbat teremhet. kéttörzsű és kétkarú.egytörzsű és egykarú változatai. Amikor elérték a törzs magasságát (a karó tetejét). egymással párhuzamosan futó lombfalban. A törzsnek alkalmas (a visszavágás magasságában legalább 8 milliméter átmérőjű) vesszőt az elágazás magasságáig metsszük vissza.A tőkék távolságát ez esetben is a karok hossza határozza meg. folyamatosan kötözzük a tőketámaszhoz. ezért a bajt elkerülendő.(GDC-) MŰVELÉS Ez az úgynevezett kétsíkú művelés legelterjedtebb változata. oldalra kivezető karok fölfelé. egymás fölött pedig 90 centiméterre neveljük. mint más művelésmódoké. hanem két. hogy a kivezető karrész ne legyen merőleges a huzalra. A két kar közötti távolság 120-140 centiméter. A harmadik év tavaszán az O 104 O . Jellemzője. mint a vízszintes kordon esetében. A termőkori metszés módja és feltétele a többemeletes. ábra). Valamennyi törzs csúcsán két hajtást hagyjunk. A kartartó huzalokon az egymással ellentétes irányban vezetett. E tőkeforma igen megfelel a szőlő kúszónövény természetének. ábra). ez esetben is fontos. A gyakorlatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A képződött két hajtást nem csonkázzuk. amelyből a 60-70 centiméteres. Tőkeformájának lehetnek egytörzsű és kétkarú. hogy a magas törzsön lévő karok sajátos helyzete révén a lombozat nem egy síkban (egy lombfalat alkotva) helyezkedik el. különben eltörik vagy leszakad a termés súlya alatt. mint az eddig megismert művelésmódok esetében. fenntartása viszont könnyebb. ÁBRA [ KETTŐSFÜGGÖNY. A hajtások oldalhajtásait 4-6 levélre kurtítsuk vissza. (A kivezetést megkönnyíti. Az ültetésianyagot a telepítéskor egy rügyre. A 120 centiméteres félkar esetében egy tőke teljes karhossza 240 centiméter. illetve ikertőkés telepítésben .vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. Fontos. hogy a karnak szánt hajtást többször tekerjük rá a kartartó huzalra. Mint az egyesfüggöny-művelésnél. ha a kivezetőhuzalt már rügyfakadás előtt vagy rögtön azután kikötjük. Mindezek alapján a kettősfüggöny-művelésű tőke . egyenként 120 centiméteres karok foglalnak helyet. A törzs magassága 150 centiméter. Az alakító metszést az emeletes vízszintes karú lugas kinevelésének elvei szerint végezzük. Támberendezése és tőkeformája az eddig megismertekétől jelentősen eltér. vízszintes karú lugaséval azonos. ezért jelentősége egyre csökken.) A hajtásokat e mellett és ehhez kötözve vezessük ki a kartartó huzalokra. amelyekből a karokat ugyanúgy neveljük ki. a lombozat ilyen megosztottsága pedig az eddigieknél jobb fényviszonyokat eredményez (77. Mivel a kivezetés helyzetében a hajtások igen sérülékenyek (eltörhetnek).elvileg . A karokat a talajtól 60. hanem támasz mellett neveljük. a karó teteje és a kartartó huzalpár között feszítsünk ki erős zsineget vagy sodrott rafiát. 77. hanem a hajtásvezetés irányára kissé ferdén álljon. a következő esztendő tavaszán két rügyre metsszük. a kartartó huzalpár magasságába (160-180 centimé- ter) emelkednek. Az alakító metszést alkalmával az egytörzsű és kétkarú tőke kinevelését ismertetjük (78.

\ 78. Az előtörő hajtások közül az erőteljesebből már törzset és kart is nevelünk a tenyészidőben. ÁBRA A GDC-művelésű tőke kialakítása. Az ötödik tavaszra kialakul mindkét kar teljes hosszában (EJ. Az ültetésianyagot telepítéskor egy (A).rövid csapokat hagyunk (EJ. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. a tavalyi rövid csapokon pedig hosszúcsapos váltómetszést folytatutik (GJ @ 105 © . (B). gyengébb vesszőt tőből eltávolítjuk (C). a másik felerészben kialakult. a másik.a jövendő termőalapokat alakítva . A tenyészidőben a már meglévő kart meghosszabbítva neveljük tovább. A következő tavaszra már az egyik kar teljes egészében. A harmadik tavaszon a törzs és az egyik karfelét kialakítottuk. Az idősebb karrészen már. A törzs csúcsából képződött erőteljes hajtásból a másik kart neveljük (DJ.

ha fejlettsége lehetővé teszi . többször gondosan a huzalra tekerve. illetve a vesszők a termés súlya alatt leívelnek. ha metszéskor kifelé.már 60 centiméteres félkart is meghagyhatunk. A karon (pontosabban a félkaron) meghagyjuk a hajtásokat. hogy a meghagyott termőrészek mindig kifelé (a törzstől el) álljanak. A nyár folyamán tartsuk szemmel a befelé irányuló hajtásokat. A huzalon már az előzővel ellentétes oldalon vezetjük tovább. A kettősfüggönyművelésű tőke törzsén és a kivezetőkarokon ne hagyjunk hajtásokat. akkor csonkázzunk. Mivel a GDC-művelésben a hajtások általában gyengébben növekednek. sem a már kialakított kivezetőkaron nincs szükségünk több hajtásra. hogy a legfölső fürt fölött 4-5 kifejlett lomblevél maradjon. a sorköz irányába néző termőrészeket hagyunk. mert a jobb megvilágítottság folytán az alsó rügyek termékenyebbek.erőteljesebb vesszőből törzset.hosszúcsapos vagy félszálvesszős váltómetszést végezzünk. másrészt a tőke termőfelülete is nagyobb (kétszerese a Moser-féle magasművelésűének). E fölött viszszametsszük. ábra). Kivétel csupán a kar meghosszabbítását szolgáló hosszú vesszőrész a tőkén. ezért ezeket rügy vagy zsenge hajtás állapotukban távolítsuk el. sőt . különben a függönyoldalak leárnyékolódnak. emellett sűrűn állnak. A lefelé csüngő hajtásokat úgy csonkázzuk. A művelésmódból következően a hajtások. A tenyészidőben a kétéves törzs csúcsán fejlődő hajtásból neveljük ki a másik kart. A termőkorú tőkéken . Ha a hajtások túlságosan erőteljesek. Egyrészt. Ha következetesen kifelé metszünk. akkor erre nem kerül sor. a tőke erőnlététől függően . azon is megkezdjük a termőalapok képzését. A határozottan befelé növő hajtásokat már 2-3 centiméteres korukban kidörzsölhetjük. Az ötödik év tavaszára a másik kar is teljes hosszában kialakul. így a hosszú metszéssel könynyen túlterhelhetjük a tőkét (79. A másik (gyengébb) vesszőt tőből eltávolítjuk.a fajtától. A negyedik tavaszon a korábban indított kart teljesen (120 centiméterre) kineveljük. és szétfésülésük sem mérsékli már a belső árnyékolást. hogy a két párhuzamos kar közötti hajtások ne erősödjenek meg. ezért a kezelésük is könnyebb. mint az első kart. A termőkorban lévő kettőfüggönyművelésben nevelt tőkéket rövidebbre kell metszeni. és a kar csúcsából a karhosszabbító hajtást a huzalra tekerve visszük tovább. és az öszszeakaszkodókat válasszuk (fésüljük) szét. A teljes karon kétrügyes rövidcsapos metszéssel megkezdjük a termőalapok kialakítását (egymástól 20 centiméterre). ne akaszkodjanak össze. a másikat csak félkar hosszúságban. A kettősfüggöny-művelés zöldmunkaigényét nagyban csökkenthetjük. A túlterhelés veszélye miatt az alakítás éveiben is csak rövid csapot hagyjunk. A befelé növőket úgy csípjük vissza. O 106 O . ami által a termőrészek csüngő. és ugyanúgy vezetjük ki a kartartó huzalra. Ezt nem csonkázzuk. A tenyészidőben arra kell ügyelnünk. vagy kétrügyes biztosítócsapra (fagycsapra) vágjuk. Erre az elvirágzás után egy hónappal kerítsünk sort. hogy alsó végük a földtől 60 centiméterre legyen. függöny jelleget öltenek (kettős függöny). Arra következetesen figyeljünk. E hajtáson kívül sem a törzsön. Ennél jobban azonban ne vágjuk vissza a lombfüggönyök hajtásait. hogy a két kar közötti tér szabadon maradjon. ezeket rügy vagy zsenge állapotukban távolítsuk el. mint általában a többi művelésmódban. mint a többi művelésmódban. Ezért metszéskor ügyeljünk.

kialakítása a harmadik évtől. A törzs csúcsán meghagyott két vesszőből kineveljük a kivezetőkarokat.A törzset és a kivezetőkarokat tartsuk tisztán. Itt. A tőke törzse méreteiben és formájában a GDC-művelésűvel megegyezik. a kivezetőkar két végén van egy-egy termőalap. a szálvesszőkből pedig egyenként 120 centiméternyit hagyunk (A). A továbbiakban itt. A GDCtől abban különbözik. Alakító metszése a tőkeforma kineveléséig megegyezik a GDC-művelésű tőkéével. DUPLEX MŰVELÉS A kétsíkú művelés egyik változata. Fajtától. Egy termőalapon egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt hagyjunk és minden esetben egy ugarcsapot (81. Ebből két kivezetőkar indul. és végük a tartóhuzalokon rögzített. ábra). A földre csüngő hajváltómetszést folytatunk (B) tásokat ez esetben is csonkázzuk. ÁBRA [• helyett az azonos formájú tőkén évente nevelt szálvesszőt (félszálvesszőt) tartunk fenn. A termőkori metszést a kivezető karok végén lévő termőalapokon folytatjuk. A következő tavaszon a kivezetőkarok Mivel a duplex művelésű tőkéken kevecsúcsán egy kétrügyes ugarcsapot és egy 120 centisebb a hajtás. ábra). A kétszálvesszős változatot elsősorban a soványabb talajra és az apróbb fürtű fajtákra ajánljuk. termőhelyi adottságoktól függően kétszálvesszős vagy négy félszálvesszős változatás alakíthatjuk ki (80. O 107 O . hogy a kordonkarok -) 80. ezért a karok közötti belső tér méteres szálvesszőt hagyunk. azaz a hajtásokat zsenge korukban rendszeresen távolítsuk el. a a hajtások szétfésülésével is szellősen és kivezetőkar végén lévő termőalapon szálvesszős napfényesen tartható.

a termés mennyiségére és minőségére. mert hatással vannak a tőke erőnléti állapotára. A harmatgyökér-képződést az oltvány (az oltási hely) magas ültetésével előzhetjük meg (C) 0 108 © . de rendszeresen kell őket végezni. hogy rosszul rügytelenítették (nem vakították ki) őket. Kötött talajra telepített oltványok esetében előfordul. Oltványok alanyából előtörő hajtások eltávolítása. amelyek nagy munkát általában nem jelentenek. Az alulról (gyökértörzsből) előtörő hajtásokat (vesszőket) tőből távolítsuk el az alany és a gyökeres európai szőlővessző esetében egyaránt (A). Az ép rügyből hajtás fejlődik.KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK A tőke művelése során adódnak olyan feladatok. amely a talajfel- Kiegészítő munkák. A talajjal takart nemesből fejlődő harmatgyökereket ugyancsak tőből vágjuk ki (B).

mégpedig úgy. és lehetővé tesszük legyökerezésüket. hogy a szőlőoltvány oltási helye 10-15 centiméterrel legyen a talajfelszín fölött. E célra egy-két erőteljes fejlődésűt meghagyunk. A harmatgyökerek eltávolítását az alulról előtörő hajtások (vesszők) kimetszésével célszerű összekapcsolnunk. ezért a gyökértörzsből gyakran törnek elő . Érintetlenül hagyva később le is gyökeresedik. megerősödésüket rendszeresen akadályozzuk meg. O 109 O . akkor a gyökérnyak kibontása után távolítsuk el tőből a harmatgyökeret (évente rendszeresen!). A törzsből előtörő hajtások (vesszők) eltávolítása. Gyökeres európai szőlők alulról előtörő hajtásainak eltávolítása. Előzőleg bontsuk ki a tőkét. sőt el is pusztulhat. A törzsekből előtörő fattyúhajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen ki kell csípni. különösen az alacsonyművelésű tőkéken gyakori a nyakhajtások megjelenése (a csicskurásodás). „lelép" az alanyról. Ezek meghagyása ugyancsak kedvezőtlen a tőke fejlődésére. Az alanyból előtörő hajtásokat már a fejlődésük kezdetén távolítsuk el tőből (82.színre tör és megerősödik. Ezáltal viszont mentesül az alany által nyújtott kedvező tulajdonságoktól. A harmatgyökerezés. A nyáron újból előtörőket és megfásodókat a következő tavasszal metsszük le. A tőkenyakon képződött hajtások. ha az alulról (a talajfelszín alól) tört elő. Termőkorú tőkék esetében ezeket az alanyhajtásokhoz hasonló okból és hasonló módon rendszeresen el kell távolitanunk. Az elöregedett tőkefej leváltására azonban fölhasználhatjuk az ilyen hajtásokat. legyengül. ezért kialakulásukat. A filoxériának ellenálló homoktalajra telepített. és mind erőteljesebben hajt. így már a filoxéria is megtámadhatja. a nyakhajtások eltávolítása. ezzel elágazásra serkentjük őket. Ha ezek megerősödnek. Más esetben. különben a tőke elsöprűsödik. Ezeket zsenge hajtáskorukban el kell távolítanunk. ábra). Homoktalajon. Ha azonban törzset nevelünk (törzset. A harmatgyökerek képződését legegyszerűbben a magas ültetéssel akadályozhatjuk meg. A termőkort elérő alanyszőlő pedig élvezhetetlen terméssel „ajándékozza meg" a tulajdonost. ha a nemes a talajjal érintkezhet. Az oltványszőlőn a talajjal érintkező nemesből fejlődnek a harmatgyökerek. Ennek következtében a nemes egyre inkább legyengül. gyökeres európai vesszőből nevelt szőlőben.sokszor igen erőteljes hajtások. Homoktalajon a saját gyökerű szőlők gyökérnyaka alatt szintén képződnek harmatgyökerek. tőkét ifjítunk). a nemes idővel önálló életet él. saját gyökerű szőlők ültetvényanyagát nem rügytelenítik. akkor a legerősebb vesszőt kell meghagynunk a tőkén még akkor is. mert ha csak a talajszinten metsszük el a hajtásokat.

félszálvesszőt. Ellenkező esetben a könnyezéskor kifolyó nedv a rügyekre csurogva befüllesztheti. A kordonművelésű tőkék esetében a metszést mindig a karok végétől kezdjük. Akkor járunk el helyesen. A terhelést (a termőrészen. az ennél vastagabbakat pedig hosszú csapra. hogy a metszést megkönnyítsük. akkor a vizsgált tőkén termőrészenként átlagosan egy rüggyel növeljük a terhelést az egészséges (nem fagysérült) tőke terheléséhez mérten. A metszéssel következetesen védekezzünk a termőalapok fölnyurgulása (fölkopaszodása) ellen. illetve a hozzá igazított terhelés alapján megállapítjuk a rügyszámot az egyes termőalapokra. zsenge hajtást könnyen kitörhetjük. eredetileg termőnek (termőrésznek) hagyott vessző gyenge. különben túlságosan zsúfolt és nehezebben kezelhető lesz a lombozat. és ennek megfelelően. Ezért az ilyen fagysérült tőkéről a nyilvánvalóan fölösleges (letermett) részeket már korábban távolítsuk el. kötözéskor könnyen kitörhetnek.NÉHÁNY TANÁCS A tőkéket legcélszerűbb tavasszal. hiszen ugarnak való vessző az idősebb részből is képződhet. ha az esetleges karhosszabbításokat (ifjításokat) legelőször végezzük el. illetve szálvesszőre hagyhatjuk. mert rügyeik kevésbé termékenyek. vagy több mint fele sérült vagy elpusztult. Metszéskor először mindig a letermett részeket (rövid. illetve terhelést mindig a tőke erőnléti állapotához igazítsuk.és biztosítócsapokat az alsóbb (a törzshöz. részben vagy teljesen elpusztult világos rügyet találunk. másrészt alakításkor. azok vesszőhozamát és az esetleges ifjítás szükségességét. Ekkor már az ép és károsodott rügyek aránya nyilvánvalóvá válik. Néhány vesszőnek a vessző középső részén álló világos rügyét éles késsel vágjuk át hosszában. elpusztíthatja azokat. Lehetőleg minden tőkén annyi ugart hagyjunk. A metszést. és az ugarnak szánt erős vesszőt metsszük termőre. rügyfakadásig metszeni. gyakorlati tapasztalatunknak. középerős növekedésű vessző a legalkalmasabb. szálvesszőt) távolítsuk el. Fontos. a 6-8 millimétereseket két rügyre. A vesszőt mindig ferde metszlappal vágjuk vissza úgy. várjuk meg a metszéssel a rügyfakadást. Ezután vegyük szemügyre az egyes termőalapokat. mert a már kipattant rügyet. A túlságosan vastag (laza szövetű vesszők) sem termőrésznek (szálvesszőnek). A 6 milliméternél vékonyabbakat legföljebb egy rügyre metsszük. illetve az ugar. ha évről évre figyelemmel kísérjük az egyes tőkék vesszőhozamát. erőssége. és biztonságosabbá tegyük. A terhelés. alul pedig az ugarcsap helyezkedjen el. félszálvesszővel) növeljük. A metszéshez a vesszők vastagsága is eligazítást ad. azaz a meghagyott világos rügyek számának megállapítására végezzünk a metszést előtt rügyvizsgálatot. a fagyott sötétbarna. Az egyes termőalapokon fölül mindig a termőrész (rövid csaptól a szálvesszőig). hogy a jó erőben lévő tőke terhelését ne több rövid termőrésszel. Visszametszéskor a legfölső rügy fölött legalább 3 centiméteres csonk maradjon. Az élő rész (főrügy vagy mellékrügyek) borsózöld színű. hogy a metszlap ne a rügyek síkjára lejtsen. Elsősorban mégis a terhelésnek megfelelő termőrészeket hagyjuk meg. sem törzsnek vagy karnak nem alkalmasak. Ha a fölső. amennyi a termőrész. Ebben fontos szerepe van saját megfigyelésünknek. ©110® . arányosan terheljük. karhoz közelebbi) helyzetű vesszőkből válasszuk. hanem kevesebb hosszabbal (szálvesszővel. tőből távolítsuk el. Ennek megfelelően a tőke művelésmódja. mert jobb. Amennyiben a vizsgált rügyek fele. Ha tíz vesszőn három-négy.vagy hosszúcsapot. illetve a termőalapon lévő világos rügyek számát) a ténylegesen kihajtott rügyek mennyisége alapján határozzuk meg. illetve az egész tőkére vonatkoztatva. Ezért a termőrészeket. A metszésre azonban nagyon ügyeljünk. Szálvesszőnek (félszálvesszőnek) a közepesen vastag.

Az áttekinthető. illetve a tőke teljesítőképességének csökkenéséhez vezetnek. de legalább kétévente újítsuk meg. beszáradjon. A törzs és a karok kötéseit évente. hogy a vesszőt rügyfakadás előtt kötözzük le. amelyek előbb-utóbb a művelésmód. vastag részek eltávolítása (ifjítása) után maradt nagy sebfelületet sebkezelő anyaggal kenjük be.mert így elkerülhetjük. A tőkeművelésmód helyes megválasztásához. hogy az egyes tőkeművelések tiszta formája hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján alakult ki. egyszerű. A rügyeket éles késsel távolítsuk el (vakítsuk ki). előre nem látható bonyodalmakkal járhat. és jellemző tulajdonságuk csak így érvényesül. A kötözés alkalmával ügyeljünk. a zsenge hajtásokat ronggyal vagy súrolókefével dörzsöljük le. mert akadályozzák annak anyagcsere-forgalmát. Ezek önkényes kombinálása vagy „megújítása" olyan. Metszéskor az elhalt részeket. Fogadjuk el. könnyen kezelhető. hogy a hozzá legközelebb eső világos rügy megsérüljön. különben az alsó rügyei nem fakadnak ki. valamint a metszésmőd. szellős és napfényes tőkeforma legyen az ideálunk. O 111 O . Az idősebb. nehogy mélyen bevágjanak a növénybe. illetve a terhelés megállapításához a telepített szőlőfajta legfontosabb tulajdonságainak ismeretére is szükségünk van. Mindig tiszta művelésmód kialakítására és fenntartására törekedjünk. beszáradt csonkokat is rendszeresen távolítsuk el.

a fagyai. bár azt már most megjegyezzük. a sajátos ápolás miatt. évente kopaszra nyírt gömbakác és zöld juhar. amikor a kertekben. virágzási. A dísznövények metszését többnyire elhanyagoljuk. az utcákon elöregedett. Nincs szükség a pontos tudományos elnevezésre. továbbá. ezek alapján tárgyaljuk az egyes növénycsoportok metszését. valamint a megszámlálhatatlanul sok rózsafajta. amelyekből többszázféle díszlik kertjeinkben is. akár a gyümölcsfákét. más éghajlatról származik. Metsszünk tehát. mekkorára nő. elegendő 2-4 évenként beavatkozni. külön fejezetben tárgyaljuk. A visszavágás azonban a legtöbb dísznövény számára nem létszükséglet. A díszfákról szóló fejezetben a törzset és koronát nevelő. A csak részben megfásodó. Ilyen például a gyertyán. a szép. kertbe ültethető növények kezelését tárgyaljuk. Példaként említjük a jegenyefenyőket (Abies). hogy fagyalt vagy nyáriorgonát. A lombhullató bokrok és díszfák alakító metszése általában 2-5 évig tart.és aranyfabokrok. Ám a növekedési. mint ahogyan például azt a kertben szeretnénk. amelyek alakjuk. a korai juhar. amelyeket évente legalább egy alkalommal nyesnünk kell. Ez télen.és alakváltozatai. meghosszabbítjuk az életüket. seprűszerűen felkopaszodott fákkal. hogy milyen növényünk van (mi a neve). valamint számos nagy díszértékű fás növény más földrészről.és cserjefajtát választottak ki. koronájától megfosztott. legföljebb 5-6 méter magasra növő. hogy mikor virágzik. nem is kell olyan rendszeresen metszeni őket. a japánbirset (Chaenomeles). Az örökzöldek többsége. lombtalan állapotban a legfeltűnőbb. Ezt követően már nem szükséges minden évben. embermagasságig csupasz. A fákból és cserjékből egyaránt nevelhető sövények metszését. Természetes körülmények között azonban sokkal hosszabb idő alatt és magasabb törzsön fejlesztenek a fák koronát. Lám. O 115 O . utcai sorfának vagy parkba. vagyis ahol elegendő fényt kapnak. az erdőben is szépen nőnek a fák. fejlődési sajátosságok bizonyos mértékű ismeretére szükség van. a közönséges boróka. hogy erre a beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor. Nem célunk. az ágvégeken elsűrűsödött.kérdezhetjük joggal. díszítő termésűeknek pedig növelhetjük a terméshozamát. növekedési sajátosságaik folytán díszcserjék. de mértékkel! A szabad gyökérrel (nem földlabdával) telepített fás növényeknek majd' mindegyikét vágjuk viszsza ültetéskor. ifjításra szorulnak. Végül a fenyők metszésének is szentelünk helyet. erre nincs is lehetőség. illetve spirea. a fenyők szín. mint a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. Metszéssel kedvünk szerint alakítjuk a növényeket. hogy növényfajok vagy -fajták szerint pontos receptet adjunk. A rózsák. virágoznak a bokrok. évente visszafagyó félcserjéket is ide soroljuk. Miért szükséges a dísznövényeket is metszenünk? . elöregedett növények erőteljesebb visszavágásra. A másik véglet is megfi- gyelhető: a szomorú látványt nyújtó. A díszcserjék csoportjában ismertetjük a fáknál alacsonyabb. Az elhanyagolt. a díszalmák. metszőollót soha nem látott.díszfák es diszcserjek Fás szárú dísznövényeink nagy része erdeinkben honos fa vagy bokor. sok vesszőt fejlesztett bokrokkal találkozunk. a liliomfákat (Magnólia). tőből elágazó örökzöld és lombhullató fás növények visszavágását. serkentjük virágzásukat. Talán a legismertebbek a díszcseresznyék. megsérült. Kivétel a nyírott sövény és a kerti rózsák. de legalább azt tudjuk. A cserjék többnyire csak szabad állásban vagy az erdő szélén virágoznak szépen. díszalmafát vagy tiszafát kell-e metszenünk. ugyancsak önálló csoportot képeznek. A növénynemesítők a díszérték alapján sok-sok örökzöld és lombhullató fa. Mit kell tudnunk a metszés előtt? Először is azt. pedig senki sem ápolja őket.

eseüeg görbe törzzsel is. Ilyen a vadgesztenye (Aesculus). díszcseresznyéket. Metszés nélkül is szépen fejlődik a liliomfa (Magnólia). ne neveljünk belőlük „mintagyerekeket". amint azt a bevezetőben írtuk. Az ültetés és ápolás szakavatott kezet. nyáraknak és tulipánfának. a szömörce (Rhus). A faj. hiányos lesz a koronájuk. ha földlabda nélkül ültetjük. arányos és szellős legyen. az utcának életet ad a szabadon fejlődő. a szárnyas dió (Pterocarya). Ezek nehezen újulnak meg (83. beteg vesszőket vágjuk ki. koronájuk megfelelő magasságban alakuljon ki. A visszavágás során ne hagyjunk csonkot. ©116® .TERMESZETES ALAKÚ FAK A kertnek a legfőbb ékessége lehet. Ha nincs útban. a tölgy (Quercus). platánoknak. E növények koronájából csak a sérült. a kőris (Fraxinus). a berkenye (Sorbus). A fákat azért metsszük. A földlabda sértetlenül őrzi meg a gyökérzet nagy részét. majd kezeljük a sebeket. hogy az ültetés után megeredjenek. Metsszünk tehát rügyre vagy ággyűrűre. a nyír (Betula).ábra). ha helyesen választottunk a különböző magasságúra és szélességűre növő fajok közül. Az utcai sorfák többsége rossz körülmények között él: talaja száraz. legkésőbb kora tavasszal vágjuk vissza. elegendő tér áll rendelkezésére. Az erős csúcsrüggyel rendelkező fákat akkor sem vágjuk vissza. berkenyéket. Ültessünk inkább kis koronájú díszalmákat. és a sebzésen keresztül a kambium is károsodhat. kényes növényeket földlabdával együtt ássák ki a faiskolában. A díszfákat a nyugalmi időszakban.és fajtaválasztás hibáját a legszakszerűbb metszéssel sem javíthatjuk ki. kisméretű kertben nincs helyük a nagyra növő hársaknak. ezért az ilyen növényt már az ültetéskor se metsszük. az aljától ágasan vagy ferde. a bükk (Fagus). letörnek. Ugyancsak kerüljük a kevés elágazást és vastag vesszőket nevelő fák metszését. a dió Quglans). teljes pompájában kibontakozó fa. mert olyankor törékeny. A kertben eltelepített fának az alakítás után ugyancsak kevés beavatkozásra van szüksége. A kert fáit ne szabjuk egyformára. Sokan ültetnek a házuk elé szépen díszlő fát. a fa maradjon egészséges. mert beszárad vagy különféle fertőzéseknek nyit kaput. virágos kőrist vagy galagonyát. nagy gyakorlatot kíván. az úttest fölé nyúló ágai sérülnek. tápanyagban szegény. AMIT NEM METSZÜNK A metszést nem tűrő. Erős fagyban vagy zúzmarás időben ne nyúljunk a fához. nem zavarja a forgalmat. Ha visszavágjuk őket. visszavágni. Ilyen például a szivarfa (Catalpa). a füstgázok és a téli sózás mérgezik. a gyertyán (Carpinus). Ágaik legyenek teherbírók. akkor nem szükséges mindenáron nyesni. Ilyen helyen meghagyhatjuk természetes formájában. Hétvégi telken.

ezért a gyökérfejlődés megindulását hamarosan erőteljes kihajtás követi. A csökkent gyökérzet nem tudja eltartani a koronát. Idősebb fa átültetésekor ugyanez a helyzet: a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk a teljes gyökérzettel kiásni a növényt. E visszavágással egyensúlyt teremtünk a föld alatti és a föld feletti részek között. Ennek legjobb eszköze az éles kacor vagy metszőolló. a korona egy része visszaszárad. hogy ha megmetszik. ezért ha így ültetjük el a fát. Nem szükséges mindenáron megrövidíteni. a sértetlen gyökereken is metsszünk friss. hanem sima sebzési felület gyorsabban gyógyul. konkurenseiket tőből távolítsuk el ©117® . A nem roncsolt. a víz. akár ki sem hajt („ülve" marad) . Az első teendőnk a gyökérzet visszavágása. mint az oldalvesszőket. Ennek éppen az ellenkezője igaz: metszéssel gyorsítjuk a megeredést és a kezdeti növekedést. vagy ha mégis. ép szélű metszlapot. ezért a koronát erőteljesen vissza kell metszeni. úgy vélik. metszést nem tűrő növények kivételével). és környékén hamarosan megkezdődik az új gyökerek képződése.és tápanyagfelvételben nélkülözhetetlen hajszálgyökerek nagy része leszakad. ám a sérült gyökérvégeket az ép részig vágjuk vissza.ULTETESKOR A LEGFONTOSABB A faiskolai kitermeléskor a növények gyökérzete többé-kevésbé megsérül. Ültetéskor tehát feltétlenül meg kell metszeni a fákat (a felsorolt. csak későn ad árnyékot. sokára nő meg. A koronát ugyancsak az ültetés előtt vághatjuk vissza a legkényelmesebben. Sokan sajnálják a fát. mégpe- A korai juhar koronáját az ültetés után metsszük meg: a sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra.

A vezérvessző arasznyival hosszabb legyen. a sudarat vagy vezérvesszőt kisebb mértékben rövidítsük meg: vágjuk le az egyharmadát vagy a felét. ÁBRA dig az általános metszési elvek szerint (84. hogy vastagítsák a törzset 18 @ . mint az oldalvessző A suháng oldalelágazásait. ám valamennyit kurtítsuk vissza. alkalmas arra. A törzs folytatását képező tengelyt. Tehát a gyengébb vesszőt rövidebbre. A korona többi vesszőjét erőteljesebben vágjuk vissza. A sudár esetleges konkurensét tőből metsszük ki. a kőriseknek) a vezérvessző végálló rügypárjából az egyiket Az átellenes rügyállású fák sudarának (vezérveszszőjének) visszavágásakor a végálló rügypár egyikét törjük ki 86. hogy a hosszanti tengely folytatását képezze. ábra).két évig hagyjuk meg. a törzserősítőket egy. keresztben álló vagy befelé növő vesszőket tőből vágjuk ki. A korona visszavágásának mértékét nem adhatjuk meg centiméterben. kétharmadát valamennyinek eltávolíthatjuk.\ 85. A sérült. beteg. A rügy fölött vagy az elágazásnál ne hagyjunk csonkot. A sudár megmaradó legfelső rügye jól fejlett legyen. Az átellenes rügyállású fiáknak (például a juharoknak. fejlettségüktől függően felét. Metszszünk ággyűrűre és kifelé álló rügyre. ÁBRA Alacsony törzsű díszcseresznyefa visszavágása ültetés előtt. az erősebbet hosszabbra hagyhatjuk.

amelyekből majd a korona fejlődik. ábra). AZ ALAKITAS EVEI Ha az ültetést követően a fa megeredt. hogy igényeink szerint határozhatjuk meg a fa törzsének magasságát. Hátránya viszont. Az alacsony törzsű vagy tövétől ágas díszfacsemeték koronáját ugyanígy alakítsuk ki (86. hogy a kívánt törzsmagasság fölött maradjon 3-4 rügy. amelyeket erre szántunk. A suháng ültetésének az az előnye. ezáltal a korona természetes. A suháng törzsén számos rövid vessző lehet. ábra). hogy erősítsék a törzset (87. ABRA Hároméves díszalmafa metszése. Ilyenkor. szellős lesz. ezeket kurtítsuk meg. Az oldalvesszők visszavágásakor ügyeljünk arra. konkurens vesszőket tőből távolítsuk el O 119 O . amelyek szinte csak egy vékony törzsecskéből állnak. a gyenge. hogy nem azok a rügyek hajtanak ki. Még egy-két évig meg kell őket hagyni. A vezérvesszőt és a tartóágakat vágjuk vissza. a hajtások a korona belseje felé nőnek. kísérjük figyelemmel az új hajtásokat. vagy kedvezőtlen alakulásúak. a tartóágak kedvező irányban fejlődnek. hogy a tápanyagforgalmat a törzs vastagodása érdekében szabályozzák. Csúcsukat az ültetés előtt visszavágjuk. hogy a metszlap alatti rügy kifelé álljon. surűsítő. ábra). mielőtt a hajtások 88.dörzsöljük le. Csupán az a szerepük. ezek a suhángok. hogy legalább egy évvel később lesz koronás fánk. Korona nélkül is forgalmaznak a faiskolák fákat. Előfordulhat. mégpedig olyan magasan. különben villás elágazású lesz a tengely (85. hogy ne nőjenek arasznyinál hosszabbra. A törzserősítő- ket a nyár folyamán is visszacsípjük.

az egymást keresztező vesszőket. elöregszik. Az ennél vastagabbakat tőből távolítsuk el. teherbíró legyen. kétharmadára (88. vízhajtásképződés a következménye. hosszú hajtásokat fejlesztő fáké túl laza. A tél végi metszéskor arasznyira vágjuk vissza a törzsön lévő vesszőket mindaddig. a díszkörtéket (Pyrus). Legfelül kifelé néző. hogy a korona arányos felépítésű. A ceruzavastagságúakat metsszük le. Az előzőekben említettük. hagyjuk meg egy-két évig a törzserősítőket. Kora tavasszal. mert akkor a korona idő előtt besűrűsödik. amelyek hegyesszöget zárnak be a másik vesszővel.) Az alapvető metszési szabályokat az alakításkor is tartsuk be. mert annak erős növekedés. s ugyancsak vágjuk le azt. a befelé növő. tehát metsszünk rügy fölött vagy ággyűrűre. a díszcseresznyéket (Prunus). amelyik elérte a ceruzavastagságot. virágrügyek. a juharokat (Acer) és az ostorfát (Celtis). (Ilyennek tekintjük azokat a vesszőket. amíg a ceruza vastagságot el nem érik. Feltétlenül alakítanunk kell azonban a díszalmákat (Malus). formátlan lesz. Rendszeresen metsszük. hogy ha suhángot ültetünk. távolítsuk el a sérült. a koronaalakításon kívül törődnünk kell a törzserősítőkkel is. a lombfakadás előtt vágjuk vissza a vezérvesszőt és a tartőágakat. nem bírja még el a koronát. A fő tartóágaknak és a sudárnak vágjuk ki a konkurenseit tőből. Az alakító metszés célja. Óvakodjunk a túlzott metszéstől is. erőteljes rügy maradjon. ezért az ültetés után vágjuk rövidre ezeket. Ha a törzs gyenge. nyáron is csípjük vissza őket. ábra). Ezután a fa koronájának a belső része- in is képződnek rövid hajtások. az oldalvesszőket erősebben. mégpedig az előző évi növedék felére. A koronás fa törzsén fejlődő vesszők erősítik a törzset. vagy egyes. Ha az ültetéskor szabályszerűen visszavágtuk a koronavesszőket. vágjuk vissza a vesszőt kedvezőbb állású rügyre. a legtöbb fa további beavatkozás nélkül is szépen fejlődik. Ha a törzs megerősödött.elérnék az ujjnyi hosszúságot. Az első két-három évben még szükség lehet alakító metszésre. minden törzserősítőt vágjunk le © 120 o . A koronás fának is kihajthatnak a törzsön lévő rügyei. Ne hagyjuk el. A sudarat mindig kevésbé.

Nézzük át két-három évenként a koronát. amelyből megfelelő folytatás várható. A legfontosabb teendőnk továbbra is. -cseresznyék és -meggyek gyökérnyakából és gyökereiből előtörő vadhajtásokat a gyökérzetet kibontva. A fát mindjobban hagyjuk szabadon nőni. MIND KEVESEBB METSZES Az ültetést követő harmadik évtől ritkábban van szükség metszésre. -szilvák. A fenntartó metszéssel is várjuk meg a tél végét. Ezek azonban nemcsak az erőteljes metszés. s ha a növekedése gyenge. sérült.Amikor a törzset elég erősnek ítéljük. a szilek (Ulmus) rendkívül hajlamosak vízhajtás képzésére. hogy segítsük a vezérveszszőt (a sudarat): legyen a törzs minél egyenesebb folytatása. ezért rengeteg erős. például a hársak (Tilia). amíg vízhajtást hoz a fa. vágjuk vissza az előző évi növedék egyharmadát. viharkár nyomán is előtörhetnek. Szedjük le a sebek mellett lévő járulékos rügyeket is. Egy-két éves korában az egyiket még csekély sebzéssel levághatjuk. akkor helyreállt az egyensúly. a rossz irányba növő. Ne tűrjük meg a konkurenseit. Ilyenkor is mindig jól fejlett rügyre metszszünk. Ha már nem fejlődik több. mert az nagyon igénybe veszi a fát. A gyökérzet ilyenkor is a szokásos mértékben szállítja a tápanyagot és a vizet. elhalt részeket távolítsuk el. hanem például sérülés. Egyes fajok. különben később könnyen letörnek. felálló vízhajtás képződik nemcsak a koronában. teljesen tisztítsuk fel. Mindezt addig folytassuk. ábra). hanem esetleg a törzsön is. ezért az egyiket mindig metsszük le. és a rajta lévő rügyeket ne engedjük többé kihajtani (89. A hegyesszögben növő vesszőpárokból ágvillák fejlődnek. Tőből el kell őket távolítani. Óvakodjunk a túlzott metszéstől. tőből vágjuk le O 121 O . hogy az újabb vízhajtások képződésének elejét vegyük. a folytonos beavatkozástól. Közülük legfonto- Az oltott díszalmák. SZEPITO BEAVATKOZASOK A fák törzsének és koronájának kialakításán kívül bizonyos esetekben kiegészítő metszésre is szükség lehet.

sabb a vadalás, vagyis az oltványok alanyhajtásainak eltávolítása. A gyökérnyakba szemzett díszalmák, -szilvák és -cseresznyék alanyai különösen gyakran hajtanak ki a szemzés helye alatt, vagy éppen a gyökérből. Már az ültetés előtt vegyük szemügyre az oltványt, és tőből vágjuk le róla a rendszerint más színű és más rügyállású alanyvesszőket. A megeredt fán is előtörhetnek, ilyenkor bontsuk ki a hívatlan vendég körül a földet, és az eredetnél, tőből vágjuk le a vadhajtást (90. ábra). Nem elég a föld felett vagy a talaj színe alatt találomra elmetszeni, mert rövidesen megsokszorozva hajt ki. A megerősödött vagy túl sok vadhajtás pedig nagyon igénybe veszi a növényt: elszívja a tápanyagot a nemes résztől. Korrekciós metszésre szorulnak a tarka levelű fák, például a korai juhar vagy a zöld juhar fehértarka levelű változatai, amelyeknek a nemes részéből törhetnek elő egyszínű, zöld levelű hajtások. Ezekben több a klorofill, ezért gyorsabban és erőteljesebben növekednek, és elnyomják a tarka levelű vesszőket. Ne engedjük tehát megerősödni, hanem rendszeresen, tőből vágjuk ki a zöld levelű hajtásokat. A különleges alakú fáknak sem árt egy kis szépítő metszés. Az oszlopos növésűek (például a tornyostölgy), a gömbkoronájúak (a gömbjuhar), a csüngő ágú szomorú fák (mint amilyen a szomorú nyír) koronájában rendellenesen kifelé növő, az eredeti alakot zavaró hajtások fejlődhetnek. Ezeket is tőből távolítsuk el.

SZAKSZERŰ IFJÍTÁS
A fák ifjítása szükséges rossz. A kertben, a ház körül nevelteken ilyen súlyos beavatkozásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, például akkor, ha a viharban vagy a hó súlya alatt összetört a koronájuk. Ha azért szeretnénk radikálisan visszavágni a fát, mert túl nagyra nőtt és útban van, akkor jobban tesszük, ha kivágjuk, és kisebb növésűt ültetünk helyette, mert a visszavágással további erős növekedésre serkentenénk. A sérült fa visszavágása előtt döntsük el, hogy van-e értelme a munkának. A legyengült, beteg, már évek óta alig növő, itt-ott száradó koronarészektől, odvas sebektől csúfított fának feltehetően a gyökérzete sincs megfelelő kondícióban ahhoz, hogy

megújítsa a koronát. A végelgyengülésében széltörést szenvedett fa ifjításának tehát nincs sok értelme. Ellenben ha még életerős, lehet remény a megújulásra. A korona teljes eltávolítása, a fa lefejezése már a múlté. Megkisebbítésére akkor lehet szükség, ha a gyökérzet sérült (például talajmunkák következtében), és nem tudja eltartani a teljes koronát, vagy például a törzs károsodott, és nem megfelelő a fa egyensúlya (statikája). Ifjítani a nyugalmi időben kell. A korona külsején kezdjük. Idősebb fákon a külső ágak csüngenek, ezeket vágjuk le. Fűrészeljük le a lefelé hajló ágakat. A felfelé növőket ne háborgassuk (91. ábra). Harmad- és másodrendű ágakat még levághatunk, elsőrendűeket (tehát a legerősebbeket) soha. A vágás technikája szakaszos legyen. A 3-4 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat ne vágjuk azonnal ággyűrűre, hanem az eredetüktől 10 centiméterre először alulról vágjuk be, majd ennél távolabb felülről fűrészeljük, hogy le ne hasadjanak. Végül a csonkot fűrészeljük ággyűrűre (lásd a 22. ábrát). A megmaradó koronarészek egyenletes eloszlásban álljanak, ezért szakaszosan dolgozzunk. Metszés közben többször vegyük szemügyre minden oldalról, hogy mivé lesz a növényünk. A sebeket éles késsel vágjuk simára, majd valamennyit kenjük be fasebkezelő anyaggal. Ezek némelyike nem csak a sebgyógyulást segíti, hanem a vízhajtásképződést is akadályozza. Az ifjítás gyakorlatot igénylő munka. Ha lehet, bízzuk szakemberre. Veszélyes is, mert rendszerint létrán állva, nagy erővel kell fűrészelni, s a leeső ágak útját nehéz kiszámítani. Az ifjítást követő évben a vágáshely körül számos alvórügy kihajt (92. ábra). A szakszerűen visszavágott korona azonban nem hoz sok vízhajtást. Az ágcsonk oldalán és alján növő vesszőket vágjuk le, mert ezek később lehasadnak. Számunkra a legkedvezőbbek a csonk felső oldalán fejlődő veszszők. Közülük is válogassunk, s a megmaradót egyharmadára vagy felére vágjuk vissza. A gyökérzet és a korona egyensúlya akkor kezd helyreállni, amikor már csökken a vízhajtásképződés. Ez négy-öt évig is eltarthat. Addig évente rendszeresen metsszünk a nyugalmi időben, majd válogassuk a hajtásokat a nyár folyamán.

© 122 o

A fa ifjításakor a felfelé álló ágakhoz ne nyúljunk, a lefelé hajlókat távolítsuk el
ABRA

O 123 O

Az ifjítást nem minden fa tűri. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) például a sebzés helyén odvasodik, gombásodik. Jól ifjíthatók a hársak, a kőrisek és a platánok, ezeknek jobb a sebgyógyulásuk. A gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az ezüst juhar (Acer saccharinum)

koronájának teljes csonkázása sokfelé dívik még ma is. Azért lehet ezt büntetlenül csinálni, mert e növényeknek kitűnő a megújuló- (regenerálódó) képességük. A megkopasztás azonban természetellenes és rendkívül csúnya. A fák életének is van határa, ezt metszéssel sem lehet korlátlanul meghosszabbítani.

O 124 O

A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. fokozatosan leváltjuk az idős részeket. ezért a vesszők hamarosan elszáradnának. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. A szúrós. ifjításkor. A friss. szép külsejüket és virágzóképességüket. Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. ezáltal a cserje fiatal. például olyankor. száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk. a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria). ha visszafagy vagy megsérül. A legtöbb cserjének viszont jót tesz. ritkán elágazó szömörce (Rhus). ép szélű seb hamarabb gyógyul. csak rövid csonkot hagyjunk. A gyenge cserjét. tél végén. esetleg a növény is belepusztulhat. jó kondíciójú marad. környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek. tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk. nehezen megújuló liliomfát (Magnólia) csak kivételes esetben metsszük. A kevéssé elágazó. ferde metszlappal vágjunk. ép részig vágjuk vissza. tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk viszsza. csupán szabályozzuk kissé. hogy fenntartsuk természetes. a vadhajtások kez93. A csipegetés. tavasz elején metsszük. a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után. elágazásig vágjuk vissza. valamint a vastag vesszejű. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum). ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. például a rózsamandula (Prunus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán. A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe. A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt. Különösen kíméljük az örökzöldeket. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését. A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. hogy tőből elágazzon O 125 O . leszakadt a nélkülözhetetlen gyökerek egy része. a vesszők végének levagdosása ártalmas. Gyökérzetük majdnem sértetlen. ULTETESKOR SZUKSEGES A szabad gyökérrel. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött. és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. Ezeket ággyűrűre. az oltott orgona. ÁBRA NEM METSSZÜK Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. a boroszlán (Daphne). Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni. Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. például az egyéves gyökeres dugványt a telepítés előtt néhány centiméteresre vágjuk vissza. az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. Az oltott díszcserjéknek. A sérült gyökérzetet az egészséges. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük.A DISZCSERJEK „EGYENISEGEK" A díszbokrok metszésével az a célunk.

radikálisan visszavágják a bokrot. A sérült. akár többször átiskolázott. alig marad a gyökérnyak fölött valami. például egyéves gyökeres dugványt telepítünk. O 126 O . A nagyon gyenge és az öreg vesszőket. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló. ábra). alul hajtanak ki a rügyek. ÁBRA A metszés nélkül hagyott fiatal cserje rövidesen felkopaszodik. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban. ÁBRA Ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és gyenge részeket vágjuk le. Van. hogy metsszünk. keresztbe növőket. és egy-két év alatt seprű alakú lenne. még mielőtt elültetnénk az oltványt. elöregszik deményeit tőből vágjuk le. fiatal. hoszszú vesszőknek kétharmad. Ennek következtében a talaj közelében. 5-15 centiméternél ne maradjon hosszabb (93. alig elágazó cserjét. Ha nagyon fiatal. hogy ennél idősebb. ágakat tőből vágjuk ki. a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza 95. megfosztja magát az ültetést követ vi- rágzás élményétől. a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág (96. A megmaradó. hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek. A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. Mások gondolkodás nélkül. aki sajnálja. és a bokor tövétől ágas. ábra). felkopaszodna és elvénülne a bokor (95. törött részeket mindig távolítsuk el. dús elágazású lesz.94. Ilyenkor is az a szabály.ábra). s ha visszavágja őket. Előfordul. háromnegyed részét vágjuk le (94. vesszői egy-három évesek. amiből ki tudna hajtani. a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki. Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét. ábra). nagyobb cserjét ültetünk. de mértékkel. A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van. a vesszejét vágjuk egészen rövidre.

például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszeit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza. . szilvarózsa (Prunus triloba). és nagyon különbözhet a természetes formá- tól. A díszcserjék metszésekor viszont éppen az a cél. ezek a következő évben virágoznak. maradjon egészséges. üreges hajtású növények. növekedjen. Ha a díszbokrok metszéséről beszélünk. módja és ideje a virágzásuk módjától is függ. felépítése a szakszerű metszéssel teljesen megváltozik. Kora tavasszal virágzók. mint a szokásos. így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik Ültetés előtt metsszük meg így pl. CSEKÉLY ALAKÍTÁSSAL Az ültetés előtti visszametszéssel tulajdonképpen meghatároztuk a díszcserjék alakját. a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea). O 127 O .aranyfa (Forsythia). A díszcserjéket is rügyre metsszük. tavasszal hozzák. A gyümölcsfák alakja. téli jázmin (Jasminum nudiflorum). ennek módjáról az ifjítás során szólunk. Ennél sokkal fontosabb viszont az úgynevezett fenntartó metszés. Virágzásuk jellege szerint a következő növények tartoznak ide: . Virágaikat az előző évi vesszők hosszában. . az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt. A visszavágással csupán szabályozzuk a növényt. A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb vékony gyökértömeg marad a földben. ezeken hagyjunk a rügy fölött 1-2 centiméteres csonkot. Ilyenkor radikális visszavágás szükséges. pl.A nyáron virágzó cserjék.ezüstös homoktövis (Hippophaë rhamnoides). gyöngyvirágcserje (Deutzia). Kivételt képeznek a vastag belű. segítjük abban. Eszerint nagyjából három csoportot különböztetünk meg. a nyáriorgonát (Buddleja davidii). Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb. japán díszmeggy (Prunus glandulosa).törpemandula (Prunus nana). és ne öregedjen el. fiatal faiskolai árué. a levélhónaljakban vagy rövid hajtásokon. A bokor alapi részéből erőteljes hosszú hajtások fejlődnek. amely a telepítést követő egy-két év múlva veszi kezdetét. hogy a fajra és a fajtára jellemző küllemét elérje. dúsan virágozzék. hogy minél inkább megőrizzük természetes alakulásukat. Rendszerint a hosszú vesszők alsó és középső része rakódik be gazdagon virágrügyekkel. . különben beszáradnak. mert metszésük gyakorisága.korai nyáriorgona (Buddleja alternifolia). általában erre a metszési típusra gondolunk. Ismerjük meg bokrainkat.

bokor alakú loncok (például a Lonicera fragrantissima). A gyöngyvirágcserje és a jezsámen bokra alapi részekből nehezen újul meg. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). a hosszú alapi hajtásoknak egyharmadát viszszavágjuk (97. fűz (Salix). már gyengén virágzó részeket tőből kivágjuk. A késő tavasszal. Közvetlenül az elvirágzás után metsszük meg ezeket a cserjéket. .korán virágzó gyöngyvesszők (Spiraea arguta. Nyári virágzásúak.változékony nyáriorgona (Buddleja davidii). Az aranyfa (Forsythia) fenntartó metszése. Ezáltal helyet adunk az új hajtásoknak és elősegítjük. . . A virágnyílás a hajtásfejlődés befejezéseként. Ezeket kevesebb alkalommal ritkítsuk.boglárkacserje (Kerria japonica). és ezt a nyugalmi időben. ösztörűs rózsalonc (Weigela florida). tél végén elvégezhetjük.korai tamariska (Tamarix tetrandra).).. fagyai (Ligustrum). oldalhajtásain vagy leveleinek hónaljában hozzák. . Ezek amúgy is csak csekély ritkító metszést kívánnak. . mert ha már sok az új hajtás rajtuk.kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia).jezsámen (Philadelphus). az erősebb visszavágást esetleg ki sem heveri.nyári gyöngyvessző (Spiraea billiardii). S. nyár elején virító jezsáment és rózsaloncot viszont már nem metszhetjük az elnyílás után anélkül. vanhouttei stb. szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus). hogy a bokor minden része berakódjon virágrügyekkel. amerikai trombitafolyondár (Campsis radicans). hóbogyó (Sympboricarpos). Ez a metszés valójában ifjítás: az elöregedett. kínai lila akác (Wisteria sinensis). A tavaszi virágzású cserjék visszavágására két-három évenként kerülhet sor. hogy ne zavarnánk a hajtásnövekedést. tellmanniana).nyári tamariska (Tamarix gallica). . cserjés pimpó (Potentilla fruticosa). pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). Virágaikat az évi hajtás csúcsán. Ne késsünk el a metszéssel. . a visszavágástól nagyon legyengülnek.fehér som (Cornus alba). . . hosszú hajtásaiknak legföljebb csak a csúcsát csípjük vissza.kínai kékszakáll (Caryopteris incana). aranyribiszke (Ribes aureum). ábra).illatos barátcserje (Vitex agnus-castus). .pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). a ritkítás © 128 o . . legkorábban júniusban kezdődik. bodza (Sambucus). és gyakran a fagyokig tart. . L. csarab (Calluna vulgáris). A következő növényeket soroljuk ide: .kúszó loncok (Lonicera caprifolium. orbáncfű (Hypericum).

csekély lesz a növekedés. szükség esetén és kíméletesen kerüljön sor. a fagyalokat. a boglárkacserjét. hogy sok hajtást. kora tavasszal. a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. . . a pukkanó dudafürtöt. . elvénül. majd a bokor felkopaszodik. vágjuk ki a száraz részeket. Alig metsszük a két-három éves vagy annál is idősebb fás részeken. Ezek közül is van azonban kivétel: a fehér somot. Az előző évi növedék. . ezáltal ugyanis a csapok számos új hajtást hoznak. ezzel együtt sok virágot kapjunk @ 129 © . hanem csak elöregedett vesszőiket metsszük ki tőből. . mert fagyérzékeny. . Ezért tövüket télire lombbal takarjuk. a kékszakáll. például a nyáriorgona. mint amilyenek a következők: . Ne féljünk ettől az erőteljes megrövidítéstől. Vesszőik ősszel nem érnek be.madárbirs (Cotoneaster). a tél folyamán többé-kevésbé visszafagynak. . a sudárzsálya. rövid hajtásokon tavasszal virágzó cserjéket. és a virágok ezeken az új hajtásokon fejlődnek (98. Az idősebb részeket tőből is eltávolíthatjuk. ábra). ábra).húsos som (Cornus mas). kora tavasszal pedig a takaró eltávolítása után erőteljesen vágjuk őket vissza. nehezen újulnak meg.labdarózsa (Viburnum opulus Roseum).borbolya (Berberís).kecskerágó (Euonymus).japánbirs (Chaenomeles).orgona (Syringa). a bokrok az alsó rügyekből gazdagon kihajtanak és megújulnak. .galagonya (Crataegus). . kevés és apró a virág.E cserjék többségét tél végén. E növények ugyanis nem bírják a radikális visszavágást.közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum). A legtöbb fa és cserje mértékletes metszését ajánljuk. A japánbirset inkább az A hajtáson virágzó közönséges nyáriorgonát (Buddleja davidii) minden évben rövidre vágjuk vissza. a bodzát ne vágjuk rövidre.sárga borsófa (Caragana arborescens). Ha nem vágjuk vissza. de erre is csak ritkán. A felsoroltak között vannak félcserjék is. csupán a nyáron virágzó bokrok itt felsorolt csoportját szükséges rendszeresen és teljesen rövid csapra metszeni. kihajtásuk előtt metsszük. A trombitafolyondárt ne metsszük túl korán. tehát az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6. várjuk meg vele közvetlenül kihajtása előtt a jó időt. . hogy jó megvilágítást kapjon a bokor (99.narancsszínű tűztövis (Pyracantha coccínea). E növényeknek nyugalmi időben ritkítsuk meg bokrát.

A fehér somot (Cornus alba) ne metsszük rövidre. ABRA Mérsékelten ritkítsuk a japánbirs bokrát © 130 o . hanem csak rikítsuk időnként a bokrot 100.

A felsorolásból hiányzókról próbáljuk megállapítani.elnyílás után metsszük. A következő évben ezekből fejlődött veszszőket hasonlóan kezeljük. Májusban virít az orgona és a labdarózsa. hogy az az évi virágzást ne zavarjuk. Közülük legfontosabb a vadalás. Az orgonáknak szükségük lehet még egy kis segítségre: elnyílás után vágjuk le a virá- 102. csupán a legismertebbeket. ilyen metszés nélkül is virágoznak a bokrok. A visszavágás ideje a tél vége. Az oltott orgonák erősebb visszametszésétől. Ezeket a bokrokat többnyire nem metsszük. Ezt a munkát korábban már említettük. éppen fordítva. vesszőkre. a másikat a villás elágazás fölött 2-3 rügypárra metsszük vissza. abból nyílik virág. Ezzel a metszéssel ugyan kevesebb. vagyis az oltott cserjék alanyhajtásainak eltávolítása. ABRA Az orgona elnyílott virágzatait vágjuk le. hogy a hajtásnövekedésük és a virágzásuk milyen sorrendben követi egymást. csúcsukon a virágot is hordozó rügyekkel. KIEGESZITO METSZESEK A díszfákhoz hasonlóan a díszcserjék nevelésekor is szükség lehet a rendszeres metszéseken kívül kisebb. gyengén virágzó részek eltávolítására korlátozódjék (100. A későbbiekben is mindig fordítsunk erre gondot. ábra). a szilvarózsa (Prunus triloba) alanyának levele kisebb és kevésbé kihegyezett. Az alany lombja ugyanis szerencsés esetben különbözik a nemes részétől. elszáradt. Virágot hozó rügyeik vegyes rügyek. mint a nyáron nyíló bokroké. kifejlesztése fölöslegesen veszi igénybe a növényt (102. Az ilyen vesszőpár egyikét hagyjuk érintetlenül. Termésük ugyanis nem szép. Az orgona és a labdarózsa a keresztben átellenes rügyállásuk folytán sajátos metszést kíván. szépítő igazításokra. vagyis az elnyílás után ezekből indul a hajtásfejlődés. a másikat pedig visszavágjuk (101. E fejezetben nem soroltuk fel a hazai kertekben előforduló valamennyi cserjefajt. hiszen a visszavágással eltávolítanánk a virágot rejtő csúcsrügyet. az elöregedett. A visszavágás mérsékelt legyen. ábra). és egyáltalán: mikor nyílnak. Az oltványokról az ültetés előtt le kell vágnunk az alany hajtásainak a kezdeményét is. E növények páros rügyeiből villás elágazású vesszőpárok fejlődnek. Ennek ismeretében a leírtak szerint metsszük őket. hogy ne érleljenek termést. a mogyoró- Az orgona váltómetszése O 131 O . A beteg. koratavasz. ábra). A beavatkozás tehát nem szükségszerű. ifjításától mindenképpen óvakodjunk. vagyis az egyik megmarad. hanem a tenyészidőben. elpusztult részeiket tőből vágjuk ki. hogy a termésérlelés ne gyengítse a bokrot gok maradványát. mert ennek hatására sok vadhajtást hoznak. a leggyakrabban ültetett növényeket. Az oltott mályvarózsákon (Hibiscus) például eltérő a kétféle hajtás leveleinek szeldeltsége. de nagyobb virágbugákat hoznak. Rendszerint nem is a nyugalmi időben végzett metszés során figyelhetünk fel a vadhajtásokra.

és csonk nélkül vágjuk le a vadat. hogy a kihajtás ne ismétlődjék. Ifjítani azokat a díszcserjéket lehet.Az oltott cserjék. amelyek jól újulnak. akkor óvatosan bontsuk ki körülötte a földet. tehát ha a gyökérnyakból vagy a gyökerekből tör elő. hogy valamennyi ágat vágjuk le 50-60 cm magasan. Eszköze a metszőolló. tehát az elhalt részeket vágjuk le. Nyugalmi időben. ne maradjanak 20-30 centiméter- O 132 O . Emiatt annyira megerősödhet. csupán a legszükségesebb tisztítási munkákat végezzük el rajtuk. azonos magasságban lefűrészelik (104. alapjukból újra nevelhetjük. alig virítanak. annál több tápanyagot von el. A gyengébb ágakat vágjuk rövidebbre. Ezek után hozzáférünk a tőhöz. amelyeken a levelek egyszínű zöldek. nem metszett bok- rokon figyelhető meg. alakjuk söprűhöz hasonlít. tehát a lombfakadás előtt végezzük. például a csavart ágú mogyoró (Corylus avellana Tortuosa) alanyából előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le. Ezt követően esetleg magára hagyják. vesszőket. a fűrész és az ágnyeső olló. gyéren virágzik. A japánbirsen vagy az oltott orgonán nehezebb észrevenni az alanyhajtást. a kés. Az ilyen hajtásokat az eredetüknél metsszük le. A tarka levelű cserjék. hogy a bokor valamennyi ágát tövig visszavágják. Az alanyhajtást tőből távolítsuk el. hogy csak virágzáskor tűnik föl. ne is ifjítsuk. így egykét éven belül ugyanott tartanak: a bokor nem nő. A felújítás elterjedt. különben megerősödve ugyancsak elnyomhatják a tarka levelűeket. de nem sokkal könnyebb. A cserjéket megújíthatjuk. Az ifjítást úgy kezdjük. esetleg csak részben tarkák.ábra). különben túlnövik. Minél erősebb a vadhajtás. nehéz munka. például a széles levelű aranyfagyai (Ligustmm ovalifolium Areum) vagy a sárga levélszegélyű fekete bodza (Sambucus nigra Marginata) vesszői között olyan hajtások is fejlődhetnek. A levágás után dörzsöljük le a környékükön lévő rügyeket is. hibás módja. MEGÚJULÓ VIRÁGZÁS (IFJÍTÁS) A díszcserjék növekedése és virágzása idővel csökkenhet. színe. Ha nem vágjuk le sürgősen. hogy szakismeretet igénylő. vagy fél méterrel a föld felett. az előtörő számos vízhajtás pedig megmarad. Ugyancsak az eredetüknél metsszük le a sűrűsítő és a bokor belsejében lévő ágakat. elnyomják a nemes részt fajták lombjának alakja. A díszfák ifjításáról megjegyeztük. Ez különösen a sűrűn álló vagy a nem gondozott. A díszcserjéké valamivel egyszerűbb. amelyeknek a metszését nem ajánlottuk. elnyomja a nemes részt (103. szeldeltsége szintén más. mint az alanyé. A legöregebb és a száraz ágakat tőből távolítsuk el. A növények ilyenkor felkopaszodnak. Azokat viszont. ábra).

hogy a bokornak a természetes alakjához közelítsünk. és neveljük újra. lassan helyreáll a cserje egyensúlya. csak annyit hagyjunk belőlük.A díszcserjék ifjításakor nem elegendő az ágakat azonos magasságban lefűrészelni \ 105. ÁBRA F- A megöregedett. ezáltal csökken a túlzott hajtásfejlődés. A visszavágás után számos hajtást hoz. A megmaradó vesszőket is vágjuk vissza. Az ifjító metszés után egy évvel a már áttelelt vesszőket tovább ritkítjuk úgy. egynegyed részüket távolítsuk el. A ritkítás így folytatódik tovább. így a különböző hosszúságúra hagyott csonkok különbözőképpen hajtanak ki. A fás növények tartalék tápanyagai az idősebb fás részekben raktározódnak. és talajukat takarjuk érett komposzttal. az összesnek legalább az egyharmadát távolítsuk el (105. A gondoskodást a növény gyors megújulással hálálja meg. felkopaszodott cserjét újítsuk meg. ábra). egyharmad. erősen vágjuk vissza. ám a következő években már mind kevésbé metszünk. a sűrűn állókat. Ezért a visszavágást követően adjunk a cserjéknek szerves trágyát. Az ifjításkor e tartalék jelentős részét az ágakkal együtt megsemmisítjük. amennyiből a bokor újra nevelhető nél hosszabbak. A nyári virágzásúakat viszont évente rendszeresen. O 133 O . és szépen virágzik. ássuk be a talajba. ezeket nyáron vagy a következő tavaszon ritkítsuk. A továbbiakban két-három évenként ritkítsuk a kora tavaszszal nyíló cserjéket. Száraz tavaszon legalább egy alkalommal alaposan öntözzük meg őket. A hajtásválogatást már az első nyáron megkezdhetjük A számos új hajtás közül a kedvezőtlen állásúakat.

Ez és a legtöbb örökzöld valóban fölkopaszodik. egymástól egy méterre telepítjük a növényeket. metszésük pedig úgy folyik. hogy évtizedekig sem nőtt 20 centiméternél magasabbra. hogy mekkora helyünk van. ép levelű magyalból (Ilex aquifolium) és aranyfából (Forsythia). orbáncfüvet (Hypericum). Figyelembe kell vennünk a segédeszközöket és a szabadidőnket is. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). A sövénynek való kiválasztásakor tehát gondoljuk át. Legalább egy méter széles hely szükséges a közönséges lucfenyőből (Picea abies) nevelt nyírott sövénynek. hogy a madarak háborítatlanul fészket rakhassanak benne. pimpót (Potentilla). sőt kerítés helyett. Nagyobb kertben másfélkét méter széles. A szélességet többnyire meghatározza a választott növény. Ezt nemcsak sűrűn nyírták. valamint a legtöbb cserje @ 134 © . Félméterestől másfél-két méteres magasságú sövényt a legtöbb cserjéből és néhány fenyőből is nevelhetünk. Rendszeres nyírás már alig képzelhető el gép nélkül. e növény természetes kúp alakja ezt kívánja. a kíváncsi tekintetektől. ma alacsony szegélynövénynek alacsony évelőket vagy törpecserjéket: levendulát (Lavandula). A virágos cserjéket . babérmeggyet (Laurocerasus)-. hanem időnként kiásták. oszlop alakú fenyőket rendszeres nyírás nélkül is szép sövénnyé nevelhetjük. Véd a zajtól. alulról felfelé egyméterenként körülbelül 10 centiméterrel keskenyedjen. magyalt (Ilex). keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). spireákat (Spiraea) ültetünk. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). a rózsákat és a karcsú. majd újból elültették. áthatolhatatlan falat nevelhetünk tövises gledícsiából (Gleditsia triacanthos). A közönséges lucfenyőből nevelt sövényre ez érvényes is. gyepfelületek szegélyezésére legszívesebben a puszpáng törpe változatát (Buxus sempervirens Suffruticosa) ültették. a nyírott sövényekre gondolunk.) A továbbiakban a rendszeresen nyírott sövények kezeléséről lesz szól. A sövény formájáról a szakcikkek és a könyvek általában azt írják. narancseperfából (Maciura pomifera). galagonyából (Crataegus). és nem kopaszodik föl. hanem enyhén befelé dőljön. Amikor a sövény metszéséről szólunk. mint a kertben lévő többi cserjéé. szegélyezését szolgálja. 30-40 cm szükséges legalább a fagyaioknak (Ligustrum). A rokokó kertekbe a virágágyások. ha az alját nem hagyjuk szélesebbre (106.puszpángot (Buxus).az örökzöld bokrokat . madárbirseket (Cotoneaster). multiflorus) pedig rendszeres metszéssel 15-20 cm széles sövény is nevelhető. Ilyenkor ritkábbra.spireákat (Spiraea). kökényből (Prunus spinosa).A SŰRŰ SÖVÉNY TITKA A sövény a kert. japánbirseket (Chaenomeles) . 60-80 cm széles sövényt nevelhetünk tujákból (Thuja) és álciprusokból (Chamaecyparis). A jól megújuló fagyai és a tiszafa. a gyertyánnak (Carpinus) és a bükknek (Fagus). A két méter magas sövényfal gondozása komoly felkészültséget és gyakorlatot kíván. így az alját is éri a fény. kerítéspótló sövénynek ne sajnáljuk a helyet. 40-60 centiméterest például mezei juharból (Acer campestre). a portól. A gyertyán (Carpinus) és a puszpáng (Buxus) még ennél keskenyebbre is nyírható. így érték el azt. Telekhatároló. az egyes kertrészek elválasztását. gyöngyvirágcserjéket (Deutzia). Ez a divat már a múlté. de lehet árnyékoló és szélvédő is. hogy fala ne legyen függőleges. a galagonyáknak (Crataegus). MÉRETEK ÉS FORMÁK A sövény magasságát az arasznyitól a többméteresig aszerint válasszuk meg. A madárkedvelők ugyancsak széles. hogy milyen célt szolgál. 80-100 centiméteres élő falat készítsenek. Ültethetjük kerítés mellé. Egyes madárbirsekből (Cotoneaster dielsianus és C. (Erről az előző fejezetben írtunk bővebben. az ápolásuk. ábra). a telek határolását. a gyökerét is megmetszették.

ábra). A ferde falat sokkal nehezebb metszeni. hogy alul dúsan elágazzon ÜLTETÉSKOR ÉS AZ ELSŐ ÉVBEN Aki sövényt telepít. sövénynyíró olló vagy elektromos gép. elöregszik. A felül kiszélesedő. csak nem fogják most megcsonkítani! A lombhullató sövénycserjék gyökérzetét vágjuk vissza. A sövény ápolásának eszközei a bevezetőben bemutatott metszőolló. hogy a szabvány szerinti. legalább 3 4 ágú sövénycserje vé— konyabb vesszőit 2-3. A lombhullató cserjékből telepített sövényt ültetéskor egészen rövidre vágjuk vissza. ÁBRA [• •J 107. téglalap (négyzet) vagy trapéz alakú. mégpedig az őszi ültetést követő tavaszon vagy tavaszi telepítéskor . A föld feletti részt ugyanakkor vágjuk egészen rövidre. ha az ültetéskor és az azt követő 3-4 évben nem engedjük a sövényt fölnyurgulni. ha túlságosan sűrű. a hosszabb ízközű somoké 5-10 centiméteresek legyenek. ABRA A metszés nélkül hagyott sövénycserje alul ritka marad. nyírni. A sűrű rügyállású fagyai vagy spirea megmaradó csonkjai (a csapok) 2-5 centiméteresek. legkésőbb április közepéig (107. A visszavágás mértéke ez esetben is függ a növény fajától. Ne kíméljük ilyenkor a növényt. amely ép élű és nem roncsol.•J 106. az erősebbeket 4-5 rügyre vágjuk vissza. és a nagyobb gyökerek végén újítsuk meg a vágási felületet. ritkítsuk meg. Sokan vissza sem vágják ültetéskor a cserjéket. fordított trapéz forma kellő megvilágítás híján felkopaszodik másfél méter magasságig nyugodtan nevelhető függőleges falú sövénynek. Úgy gondolkodnak. hanem évente 2-3szor nagyon rövidre visszavágjuk. a sérült részeket metsszük le róla. szeretné. ha a szép sűrű növényzet mihamarabb betöltené feladatát. később már csak a teljes ifjítás segíthet rajta © 135 o . Fenyőkből mindig trapéz alakút nyírjunk. méretétől. hogy az egész növényt kifizették. ugyanis csak az erősen visszavágott cserjé108. Általános szabály. Jó éles szerszámot használjunk. ÁBRA [• A sövény keresztmetszete lehet alagút. az ifjításkor pedig az ágvágó olló és a fűrész. Nincs is erre a formára szükség.az ültetés idején.

Az erőteljesen visszavágott cserjék sűrűn elágaznak. lyukasak maradnak. mert csak abból tud újra kihajtani a növény. 109. évente többször vágjuk le mindaddig. nem védenek. a nyíráskor túl nagy a veszteség. még egyszer vágjuk vissza a hajtásokat az egyharmadukra. a kihajtás előtt kezdjük a metszést. amíg a sövény ki nem tölti a neki szánt teret. A metszéseket követően maradjon a vessző vagy a hajtás végén látható rügy. minél több elágazásuk legyen. A fenyőket viszont ilyenkor még ne metsszük. ezt nem tudja kinőni. hogy sövénynek csak formás. A fölül és oldalt kiálló hajtásokat rendszeresen. A fagyai oly gyorsan nő. s ez gyengíti a növényt. mert ha már kezdetben felkopaszodott. Az első esztendőben június elején. Figyeljünk arra. ábra). tegyük áthatolhatatlanná (109. A hirtelen fölengedett bokrok viszont alul kopaszok. az aljától ágas fenyőt ültessünk. ahányszor csak tudjuk. ABRA Tövises cserjékből a hosszú vesszők lekötözésével áthatolhatatlan kerítést nevelhetünk O 136 O . legalább egyszer.bői nevelhetünk tömött. mert ha már nagyon megnőnek és fásodni kezdenek a hajtások. akár szabadon hagyjuk nőni. június elején. Ezt ne halasszuk későbbre. sűrű ágú sövényt. nem zárnak le és csúfak. A vegetációs időben annyiszor nyírjuk a sövényt. mindenképpen. hogy akár évente 4-5-ször is nyírni kell. ábra). A kerítés helyett ültetett szúrós sövényt akár rendszeresen nyírjuk. A földlabdával ültetett lombhullató és lombleveles örökzöld sövénycserjék veszszőit is vágjuk vissza hosszúságuk egyharmadára. amelyet csak időnként látogat a gazdája. hogy a még laza ágrendszerű nö- vények besűrűsödjenek. Erre különösen a vadjárta helyeken és olyan hétvégi nyaralótelken lehet szükség. Minden esztendőben március végén. később esetleg már csak az ifjítás segít rajtuk (108. A rendszerint tövises cserjéknek (galagonya. mielőtt megfásodnának. FOLYAMATOS ALAKITAS A lombhullató és örökzöld sövényt az ültetést követő 2-3 évben folyamatosan metszenünk kell.

A kora tavaszi metszés hatására dúsan hajtanak és virítanak. hogy a következő évi virágrügyek kifejlődjenek. a két szomszédos bokorhoz kötjük. amikor elérte a kívánt méretet vadalma. a madárbirseket (Cotoneaster). a pimpó (Potentilla). A FENNTARTÁS EGYSZERŰ 1. A következő évben már a magasabban lévő hajtásvégeket is metszeni kell. az orbáncfű (Hypericum). különben a virágrügyeket is levágnánk. ABRA 50-100 cm keresztmetszet -I i. például a leggyakrabban ültetett fagyai (Ligustrum). szélsőséges esetben négy-öt nyírás követheti. az június-júliusban legyen. Ugyanakkor ne hagyjuk hosz- O 137 O . Ha csak egyszer van rá lehetőség. év A tömött ágrendszerű fenyőkből ültetett sövényt akkor kezdjük nyírni. hogy milyen növényből. a japánbirset (Chaenomeles). vadkörte. a gyöngyvirágcserjét (Deutzia). elszáradt részeket pedig vágjuk le. a loncokat (Lonicera) és az orgonát (Syringa). narancseper. Végül amikor elérte a szükséges magasságot. és a fagyokig beérjenek.110. lyukas. lepényfa vagy gledícsia) először az alsó vesszőiből hagyunk meg egy-egy hosszút metszetlenül. ábra). a hibákat javíthatjuk. a nyári tamariska (Tamarix gallica). Ilyen például a pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). amelyek az az évi hajtáson nyílnak. E növényeket évente csak egyszer metsszük: áprilisban. senki és semmi nem jut át rajta. Minden nyíráskor hagyjunk meg az előző metszést követően fejlődött hajtásokból 1-2 centimétert. a kerti spireát (Spiraea van-houttei). • Legkorábban márciusban nyírhatjuk az örökzöldek és a lombhullatók többségét. mely céllal neveltük a sövényt. A fenyők ugyanis évente egyszer hajtanak ki. így néhány év alatt a sövény teljesen zár. a sudarat is visszavágjuk. de legkésőbb júliusban. ugyanis ha idősebb. Másodszor is nyírhatjuk őket. Ezt követően már csak két-háromszor. amikor alsó ágörvük vagy a hajtásaik elérik a kívánt szélességet és magasságot (110. A fenyők alakító metszése akkor kezdődik. Az első évi metszés pontos idejét aszerint válasszuk meg. tűztövis. ha a sövény magassága és szélessége elérte a kívánt méretet. majd vízszintesen elvezetve. a fagyott. A metszés és a kötözés munkájához húzzunk bőrkesztyűt. • A virágdísz nélkül is mutatós sövények. olajfűz. E növényeket később már ne nyírjuk. A virágzó cserjék közül ugyancsak korán metsszük azokat. Ezek első metszésével várjuk meg az elnyílást. év 3. A hajtáscsúcsokat a sövény képzeletbeli két fala mentén visszavágjuk. és így tovább. A vízszintes szálvesszők rügyeiből erőteljes függőleges hajtások fejlődnek. legtöbbjük onnan már nem tud megújulni. • A tavasszal nyíló cserjék közül szívesen ültetik sövénynek az aranyfát (Forsythia). Az alakítás munkáit befejezhetjük. a gyertyán (Carpinus) vagy a tuja (Thuja) kora tavaszi visszavágását a vegetációs időben még egy-három. közvetlenül a kihajtás előtt. A viszszavágás mértékére különösen ügyeljünk. Ekkor még kissé alakíthatunk. A legfontosabb továbbra is a nyugalmi időben végzett metszés. a hibiszkusz (Hibiscus). Kisebb ifjító metszésre is ilyenkor van lehetőség (erről a következőkben írunk). a jezsáment (Philadelphus). ugyanis nyáron virágoznak. év 1 TÏ — 4- 2. csúnya lesz a sövény. a fenyőket egyszer nyírjuk évente. Az egyenletes magasságot kifeszített zsineggel állítjuk be. lombjavesztett részig levágjuk őket. A következő évben ugyanezt tesszük 30-50 centiméterrel magasabban.

különben visszafagyhatnak. felkopaszodott sövény teljes vagy részleges visszametszése. ahonnan még remény van a megújhodásra. A fenyőfélék közül egyedül a tiszafa ifjítható. Az ujjnyi vastagságúnál erősebb ágakat ágvágó ollóval vagy fűrésszel vágjuk el. Az ifjításkor érett szerves trágyát szórjunk ki. komposzttal. A sövény nyírását minden alkalommal további gondoskodás kövesse: öntözzük meg. Az elhanyagolt sövényt erőteljesen vágjuk vissza. A túlzott trágyázástól óvakodjunk. vörösfenyőből) nevelt sövényt. Az alul kopasz sövényt tarra vágjuk: a megmaradó csapok legföljebb arasznyi (20-25 cm) hosszúak legyenek. törést szenvedett) sövényt olyan magasan vágjuk vissza. mert a sövény kiritkulhat. és a nyesedék is annál gyorsabban komposztálható. és ássuk föl a bokrok körül a földet. megfásodjanak. annál könnyebb a nyírás. O 138 O . A metszés során ne hatoljunk a többéves. A tavaszi metszés után folyóméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyát is kiszórhatunk. Az ifjítás ideje a tél. A metszés előtt feszítsünk ki zsineget.most már rendszeres nyírással . A felső harmadában sérült (például viharkárt. hogy az új hajtásaik beérjenek. A csapokból már az első évben számos új hajtás fejlődik. talaját takarjuk teljesen érett szerves trágyával. • Áprilisban. közvetlenül a kihajtás előtt és évente csak egyszer nyírjuk az örvös fenyőkből (lucból.szúra sem.felneveljük a sövényt (111. a többi nem hajt ki az idős fás részekből. Később ne háborgassuk e növényeket. lombtalan részekig. puhább a hajtás. AZ IFJÍTÁS: SZÜKSÉGES ROSSZ A legszigorúbb beavatkozás az elöregedett. ábra). és neveljük fel újra ezekből újból . mert azokból már nem tudnak megújulni a fenyők. Minél zöldebb. ezüstfenyőből. mert túl erős hajtásfejlődéshez vezethet. majd rendszeresen öntözzük a sövényt. hogy egyenletesen dolgozzunk.

Ősszel tehát ne vágjuk vissza a kívánt mértékig a rózsát. Az erős növekedés ekkor is a virághozamot csökkenti. némi gyakorlattal elsajátítható. késlelteti a virágzást. 113. az azonban jó megfigyeléssel. A vesszőknek legalább kétharmadát. újra kell metszeni. hogy tavasszal legyen miből gazdálkodnunk. MIKOR ES MILYEN MÉRTÉKBEN? A rózsákat tél végén metsszük. Túl erős metszéssel viszont arra kényszerítjük a növényeket. hogy az éves vesszők visszavágásakor a metszési felület mindig egy szem (rügy) fölött 5-10 milliméterrel legyen. és súlyosan károsodhat. aki igyekszik. Az ennél hosszabb csonk legalább a rügyig beszárad. miközben a sok vessző levágásával tápanyagtartalékaikat csökkentjük. és már ősszel megmetszi rózsáit.A RÓZSÁK A METSZÉSTŐL MEGSZÉPÜLNEK Metszés nélkül a kerti rózsák legtöbbje hamar elöregszik. s ez gyengíti a tövet. mert ha a friss hajtások visszafagy- nak. Enyhe télen akár már februárban hozzáláthatunk. utána betakarja a töveket. A télvégi-tavaszi metszést lehetőleg borús időben végezzük. mert ha már elkezdődött a hajtásfejlődés (amely mindig a vesszők csúcsán a legerősebb). a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. hogy a földtakaró kibontásakor a vesszők addig takart részei ne szenvedjenek napégést. felkopaszodik. Ez azt jelenti. ABRA m m A hosszú Mr W: helyes Az ősszel megmetszett rózsato tavaszra visszafagy. háromnegyedét hagyjuk meg. ábra). s tavasszal rendszerint újra kell metszenie (112. és egyre kisebb a virága. Van. csökken a virághozama. A frissen sebzett növény ugyanis könnyebben visszafagy. Metsszük tehát a rózsákat. Ez után már nem veszélyeztetik erős fagyok a zsenge hajtásokat. A ferde metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen (113ábra). Keményebb télen ne kockáztassuk a korai metszést. a rövidebb pedig a rügyet is veszélyezteti. ezért rendszerint újra kell metszeni rövid A rózsa vesszejét a rügy fölött 5-10 mm-rel. de biztonságosabb a március közepe. Korán kihajtanak. E munkához szükséges egy kevés ismeret. a rózsatő életét rövidíti. A rózsát rügyre metsszük. az elnyílt virágokat vágjuk le és égessük el. hogy a számunkra kedvező. hogy erejükön fölül növekedjenek. csak a meg nem fásodott vagy lisztharmatos hajtásvégeket. ferde metszlappal vágjuk vissza © 139 o . visszavágáskor nagy veszteség éri a növényeket. Ne halasszuk a munkát áprilisra. de mértékkel és ne mindenáron! A visszavágással úgy irányítsuk fejlődésüket.

A rózsát őszi ültetés előtt ne metsszük. a sérült gyökereket az ép részig vágjuk vissza \ 116. száraz részek vágására az ágfűrész való. a kitakarás után. de a törött. hanem barna. a futórózsák metszésére és ifjítására az ágvágó olló. Kettévágva láthatjuk. csupán elültetve takarjuk be földdel. tavasszal. kezünket pedig bőrkesztyűvel védjük. A gyökérzetet arasznyira. Ugyancsak tőből vágjuk le a vadhajtásokat (ennek módjára még visszatérünk). A gyökereket ne nagyon vágjuk vissza. azzal nincs dolgunk. hogy a bél is barnult. A fagyott vessző héja nem zöld. a többiről csak a hajtásvéget (115. csak a sérült. ne hagyjunk csonkot (114. Számos faiskola visszavágott vesszejű rózsát árusít. ábra). az erősebb.A fagyott vesszőket az ép. A rózsametszés eszköze a metszőolló. nyers színű bélig vágjuk vissza a vesszőt. A bokrot ültessük olyan ősszel tavasszal Az ültetést követően. Őszi telepítéskor nem kell föltétlenül rövidre vágni a vesszőket (azzal megvárhatjuk a tavaszt). az új hajtásokat. Ilyenkor legalább az egészséges. vagyis a gyengébb gyökérzet el tudja tartani a vesszőket. elszáradt gyökérvégeket távolítsuk el. éretlen vesszőket vágjuk vissza. Az ültetést követően a föld feletti hajtásrendszert vissza kell vágnunk. egészséges részig vágjuk le a rózsáról 20-25 cm Az idősebb ágakat és a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk ki. ábra). hogy egyensúlyt teremtsünk. A föld eltávolítására (például vadaláskor) kapircs szükséges. akkor is. legföljebb a jó hosszú vesszőket vágjuk le. ÁBRA ÜLTETÉS UTÁN RÖVIDRE A faiskolai kitermeléskor a rózsa gyökérzete is megsérül. a teahibrid és polyantha rózsák vesszőit 3-5 szemre vágjuk vissza @ 140 © . károsodik. ha kívül esetleg még egy darabon zöld.

csak így szabadulhatunk meg tőle. így az első évben dús lomb. illatos. például a virágszedéskor. A felismerést megkönnyíti. Jelenlétük. Ezek elütnek a nemes résztől. ábra). Valamennyi fajtacsoport metszésekor legelőször a beteg. hogy a fagyra és kiszáradásra érzékeny oltáshely 3-4 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen.mélyre. már csak gyenge hajtásokat hozó részeket. A fölösleges. Van azonban néhány tennivaló. semmilyen körülmények között sem hagyható el. Ugyancsak tőből vágjuk ki a befelé növő vagy középen eredő. Az őszi ültetésűt is tavasszal vágjuk vissza (116. Ha szép. fagyott hajtásokat tőből távolítsuk el. a vízhajtások pedig meddők. hogy megerősödjön. Minden metszéskor. A kora tavaszi metszéskor ne vágjuk túlzottan vissza őket (119. hogyan hajtott ki és fejlődött a rózsa az előző metszés után. dús virágzást szeret- A rózsáról az első virágzás után vágjuk le a vesszők egyharmadát. tartós. levelük általában hét levélkéből áll. de megéri. a tápanyag-utánpótlás. Tavaszi ültetéskor már megmetszhetjük a rózsákat. A metszés előtt mérjük fel. különbözik a színük. Ezt követően kupacoljuk fel. Ugyanezt a célt szolgálja az egészségesen fejlődő rózsák nyári metszése: az első virág elnyílásakor valamennyi hajtásnak vágjuk le az egyharmadát (117. ilyen erős metszésre a továbbiakban már nemigen lesz szükség. A kihajtó rügyekből július végére lesz ismét virág. mert akkor még dúsabban hajtanak. A rózsák visszavágásakor is tartsuk be az aranyszabályt: az erős vesszőket hosszabbra (4-5 rügyre). azaz takarjuk be a tövet. Ha a rózsa egészségesen. A virágot a lehető legrövidebb szárral szedjük O 141 O . tegyük szabaddá a gyökérnyakat vagy a gyökeret. Az erős metszésre vízhajtásképződéssel válaszolnak. ÁBRA metszést.és az éghajlati viszonyok. mert elvonják a tápanyagot. a földből törnek elő a vadhajtások (118. a gyengébbeket rövidebbre (2-3 rügyre) metszszük. sínylődő tövet ne engedjük virágozni. hogy melyik fajtacsoportba tartozik a növény. azaz nem hoznak virágot. Viráguk feltűnően nagy. de két metszés között is. növekedésük rendkívül káros a rózsatőre. Ezek után hozzá is láthatunk a különböző típusú rózsák szakszerű fenntartó metszéséhez. Ne vágjuk le ezeket a hajtásokat a talaj fölött. Ilyen a többi között a vadalás. a tüskézettségük. ábra). figyeljünk az alany hajtásaira. A teahibridek a legismertebb kerti és hajtató rózsafajták. a fagyokig folyamatosan nyílnak. amely egyetlen fajtánál. sérült. ahonnan ered a vadhajtás. a rügyállásuk. Augusztusban ismételjük meg ezt a \ 117. Ez kissé fáradságos munka ugyan. ábra). az ifjítást 3-4 évenként végezzük. erős. a tövet elsűrűsítő vesszőket. A TOVÁBBI ÉVEK A rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ. Ez utóbbit. vékony. Az első évben a túl gyenge. biztos alapok képződnek a további évek szép virágzásához. ábra). és ollóval vagy kacorral tőből vágjuk le. Bontsuk ki az alany föld alatti részét. hogy a tő közelében. visszafagyott és túl gyenge vesszőket vagy ágakat távolítsuk el. Fűrészeljük le az elöregedett. és hogy vágásra vagy díszként neveljük-e a rózsát. jól fejlődik. milyenek a talaj.

majd a gyökérnyakról vagy a gyökérről csonk nélkül vágjuk azt le \ 119. ÁBRA A rózsa vadalásakor bontsuk ki a vadhajtás körül a tövet.] 118.ÁBRA O 142 O .

A hosszú meddőhajtások. A floribunda fajtacsoport a teahibridekhez áll a legközelebb. Az öreg szálvesszőt vágjuk le. virágszedéskor csak akkora szárat vágjunk le. Az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik a legszebb virág. Egy méternél is hosszabb hajtásaik végén 1-3 virágot hoznak. Erős tövön összesen 14-16 rügy (8-9 csap). az elnyílt virágokról viszont leszedhetjük a szirmokat. A remontáns rózsák fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajták. választ kapunk a metszés mértékére. Nyáron se metszszük a polyantha rózsákat. ábra). mert akkor egyenetlenül és keveset virágoznak. virágaik a hajtásvégeken. hogy lehetőség szerint ne nagyon csökkentsük a lombot (az asszimilációs felületet). A tövön lévő. 35-40 centiméteres száron 10-15 virág fejlődik. vágottvirág-termesztésre pedig 6-8 szemre vágjuk vissza. hagyjuk hosszabbra a vesszőket. a teahibridekhez hasonlóan. a vadrózsákat sövénynek is ültetik. A visszavágott vesszőkön (a csapokon) általában a felső 1-2 szem hajt ki. A meddő vesszőket és a vízhajtásokat tőből vágjuk ki róluk. a szálveszsző melletti vesszőket rövidre vágjuk. hosszú vesszőről) csak a felső harmadát-negyedét vágjuk le. így jobban telelnek. beérve télen is díszít. A teahibrid rózsákról nyáron. helyére kötözzünk le újat. Ulllll A rózsa szálvesszőit megközelítően vízszintesre hajlítsuk le. Szoliterként (egyesével) vagy kisebb csoportokba. A kerti díszítésre ültetett remontáns rózsa vesszőit tavasszal 10-15 szemre. dúsan virágoznak. de nagyobb virágot hoznak. és ez a rügy hajt ki a leggyakrabban. A park. Lehajlítva. metszése is azokhoz hasonló. A parkrózsák közül a hosszú hajtáson egyetlen nagy virágot hozó fajtákat a teahibridekhez hasonlóan metsszük. amekkora feltétlenül szükséges. a gyengéket 3-4 szemre vágjuk vissza. Többnyire nyár derekán virítanak. Az elnyílt virágokat azonban vágjuk le. Nyáron az elnyílt virágokat. Elnyílás után azokhoz hasonlóan vágjuk vissza. ábra). az alsó rügyeknek van idejük kifejlődni és beérni. Ügyeljünk arra. és kössük karóhoz. a vízszinteshez közeli helyzetben kötözzük huzalhoz vagy karóhoz (120. Tavaszi metszésük során csak az előző évi virágbugákat vágjuk le a felső 2-3 rüggyel együtt (121. erős vízhajtásokat hoznak. mert akkor csak az ív legfelső rügyeiből kapunk megfelelő virágot. lehetőleg a legfelső kifejlett szem fölött vágjuk le. Ha a legfelső szem nem hajtott ki. Az elöregedett szálvesszőt egy-két év múlva tőből vágjuk ki. (Remontáns = többször virágzó. hogy ne görbüljön meg ívesen. Az áltermést hagyjuk rajta. Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki. nem illatosak. az alatta lévő duzzadó rügyre vágjuk viszsza a csapot. helyére erős vesszőből neveljünk újat A vízszintesen lekötött szálvessző rügyei egyszerre hajtanak ki. nyáron ne metsszük. kimerülnek és elpusztulnak. Virágágyak beültetésére kiválóan alkalmasak. ezért kissé erőteljesebb növésűek. A metszés után két héttel nézzük át a rózsatöveket.nénk. hogy a virágszárak hosszúak és erősek legyenek. mert fölöslegesen gyengítenék a tövet. A polyantha hibrideket a polyanthák és teahibridek keresztezésével állították elő. kü- @ 143 © . maradjon rajta 20-30 szem. mert a szálvesszők takaratlanul is áttelelnek. Ezek a fajták szálvesszőzésre is alkalmasak. ám többségük egyszer nyíló rózsa. A csoportosan ültetett teahibrideket. amelyekről nem kívánunk virágot szedni. hogy ne érleljenek termést. Vágottvirág-termesztés céljára rövidebbre metszünk. így ha ezeket összeszámláljuk. 6-8 szemre visszavágva. de virágzásuk nem folyamatos. a közepeseket 5-6. kevesebb.és vadrózsák erős növésűek. ezekből az év folyamán újabb szálvesszőnek való hajtások fejlődnek. Tehát ha az első virágzás után valamelyik felső rügyre vágjuk vissza a vesszőt. Nem szabad e fajtákat rövidre metszeni.) Erős növekedésük folytán hosszabb metszést kívánnak. augusztusra virágot hoznak. gyenge vagy frissen ültetett bokron 6-10 szem (4-6 csap) maradhat. sátorozó bugában egész nyáron nyílnak. A polyantha rózsák alacsonyak. A legvastagabbakat 6-8. A szálvesszőről (tövenként egyszerre csak egy vagy két erős.

Tavasszal a legfejlettebbet lekötjük. Ez a fajtacsoport több metszést kíván. Az alapág felkopaszodása esetén alacsonyabban lévő hajtásokat hajlíthatunk le. a helyükre törő fiatal hajtások őszre még beérnek. tá- maszték nélkül nem fejlődnek szépen. A bugában virágzó parkrózsákat és vadrózsákat alig metsszük.A polyantha és polyantha hibrid rózsák tavaszi metszése során a virágmaradványokat vágjuk le a legfelső 2-3 rüggyel együtt lönben felkopaszodnak. Gyenge veszszőiket felére. A kiöregedett részek helyére kössünk fel a támasztékra fiatal vesszőket. A virágzást követően vágjuk le az elöregedett ágakat. és tavasszal dúsan virítanak (122. a termést dísznek rajtahagyjuk. így kialakítottuk a vázágat. Az ültetés utáni évben erős hajtásokat hoznak. Kialakításuk és fenntartásuk során csak az elöregedett. Az oldalhajtásokat 8-10 cm-re vágjuk vissza A remontáló (többször virágzó) kúszórózsákat kora tavasszal ritkítsuk. és a következő évben gyengén virítanak. A teahibrid. A legfölső rügyek ismét kihajtanak és virágoznak. a polyantha. Általában teahibricl. Tavasszal metsszük le róluk a száraz vesszőket. sínylődik. A minirőzsák kis termetű. s a többihez hasonlóan. a fagyott részt levágjuk róla. Az évente egyszer nyíló futórózsákat az elvirágzás után metsszük: vágjuk.vagy futórózsák dúsan. apró virágú törperózsák. Az egész vessző hosszában kihajtó parkrózsákat nem metsszük. A kúszó. a teahibridekhez hasonlóan. elfagyott részektől szabadítsuk meg a bokrokat. el is pusztulhat. a polyantha hibrid és a floribunda rózsák kúszó alakjain a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek a virágban végződő hajtások. Rövid metszéstől a növény kimerül. 2 3 levél fölött — visszavágjuk. az erősebbet kétharmadára metsszük. O 144 O . ezeket elnyílás után. kössünk a helyükbe újakat. szemzéssel alakítják ki a faiskolában. egyszer vagy többször virágzó fajták. viszonylag kevés metszést kívánnak. A rózsafákat (a magas törzsű rózsákat) az alany hosszan meghagyott vesszőjének végén. majd sövénynyíró ollóval az egész bokrot fele magasságáig vágjuk vissza. le az elöregedett ágakat. floribunda vagy minirózsa a nemes korona. hogy a bokrok jó megvilágítást kapjanak. ábra). Metszéssel törekedjünk arra. A rügyekből virágban végződő hajtások fejlődnek.

a törzs terhelése egyen- 123.A kúszórózsák idős részeit tőből metsszük ki. erosebb vesszőiket 4-5. a megmaradó ágakon a virágot hozó rövid vesszőket vágjuk vissza Metszése az eddigiektől abban különbözik. hogy ősszel nem szabad előmetszeni. Tavasszal az erősebb vesszőket 4-5. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra vágjuk vissza (123.ÁBRA j- A törzses rózsafákat tavasszal. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra © 145 o . hanem az egész koronát lehajlítva takarjuk földdel télire. Törekedjünk arra. ábra). hogy a korona szabályos. a kitakarás után vágjuk vissza.

Ezek lefűrészelésével helyet adunk az erős vízhajtásoknak (124. Ugyancsak ifjítanunk kell a törzzsel nevelt rózsafákat. tehát mint egy teahibridet vagy például floribundát. Vágjuk ki a befelé növő veszszőket. A talaj szintje alatt lévő szemzési hely (az oltásforradás) a biztosítékunk: szélső esetben az oltáshely fölött lévő alvórügyekből is megújítható a növény. mert súlyos lesz és letörik. A nyári metszést úgy végezzük. O 146 O . mert ha a kis korona besűrűsödik. mint a fákat vagy a bokrokat. a metszés vagy a takarás elhanyagolá- van szükség. az oltáshelyhez legközelebb lévő fiatal vesszőket fejlettségüktől függően vágjuk vissza sa. A metszéskor legfelül kifelé álló rügyet hagyjunk. •j 124. elveszti könnyedségét. A levágott idősebb részek voltak ugyanis a rózsatő tápanyagraktárai. A vízhajtások nem hoznak virágot. hogy időnként radikálisabb ifjításra is szükség lehet. ÁBRA A bokorrózsák ifjításakor az elöregedett ágakat fűrészeljük le. mégpedig a törzs közelében nőtt. ábra). erre azonban ritkán A rózsák tápanyagigényes növények. hogy túl sok fejlődjön belőlük. Rendszerint az elöregedett részek foglalják el a rózsabokor alapját. Ne engedjük elterebélyesedni sem.letes legyen. ahogy a nemes rész kívánja. jobb híján oltóviasszal. a fölösleges vízhajtásokat tőből vágjuk ki. elágazás nélküli vesszőkre vágjuk vissza a korona ágait. A kúszórózsák szép virágzása csak 3-4 évenkénti ifjítással érhető el. Ifjítás és metszés után is kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal. A virágszedést követően is rendszeresen gondoskodjunk tápanyagról és vízről. a metszések és az ifjítás utáni trágyázásra feltétlenül szükség van. A dús virágzás. csak ha felére visszavágjuk őket. RENDSZERES IFJÍTÁS A rózsákat az évente legalább egyszeri metszéssel nem hagyjuk annyira elöregedni. így ezt a hiányt pótolnunk kell. Ne engedjük. egy-egy zord tél viszont annyira legyengítheti e növényeket.

hogy viszonylag szabályos formát öltsenek. A sudaras fenyők visszametszése viszont árthat szép. ÁBRA } M E T S Z É S HELYETT Kisebb beavatkozásokkal segíthetjük azokat a fenyőket. ezután kissé lazábban nő tovább. porított növények java részét nem csúcs-. kissé meg is metszik ezeket. bokroknál sokkalta szabályosabb. kihajtás előtt érdemes javítani. a helyén pedig. és csak igen csekély beavatkozást kívánnak. Lehetőleg hagyjuk meg természetes alakjukat.A FENYŐKET MÉRTÉKKEL A lomblevelű fáknál. szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán. nyírni őket.vagy feketefenyőbe. hanem oldalhajtásból nevelik. hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát. (Ha nyírott sövényt nevelünk fenyőből. Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol. mindaddig. hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet. a növény oldalán. a kék atlaszcédrust (Cédrus atlantica Glauca). ha kiugró hajtásaikat visszavágjuk. de az is lehet. viszont lombosabb. borókák meghálálják a gyöngéd beavatkozást: tavasszal. hanem elpusztul. amelyek erre rászorulnak. Nem érdemes mesterséges formára szabni.) Az oszlopos növésű tuják. A magasságuk azonban •j 125. évekig tarthat. tojásdad formájút. amíg az ablak magasságát el nem érik. hogy a visszavágott ág nem tud megújulni. hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt. ezért a faiskolában néhány évig alakítani kell őket. Egyes vidékeken ma is szokás. vagy éppen a földön kúszó bokrot. rendszerint lucfenyőt ültetnek. a jegenyefenyő(Abies) oltványokat. A dugványról nevelt tiszafa (Taxus). karcsú oszlop alakút és terebélyeset. Ilyen módon alacsonyan tartható a növény © 147 o . Néhány év alatt bebizonyosodik. KIEGYENLÍTÉS Az oszlopos növésű borókákat és tujákat szívesen ültetik sorba. nyírás nélkül is mutatós térhatárolók. de erről a sövények kezelésénél bővebben írtunk. a boróka (Juniperus). félgömb. Ha egyszer belenyírunk például egy luc-. A másfél-két méteres magasság eléréséig például karó mellett neveljük az oltott ezüstfenyőt (Picea pungens Glauca). ezért helyesebb. az álciprus (Chamaecyparis) és tuja (Thuja) változatokat fiatal korukban ugyancsak alakítják a faiskolákban. hogy sűrűn és minden oldalon hozzanak új hajtásokat. A vegetatív úton (dugványozással. amíg kinövi. Az elterülő borókákat is körkörös elágazásra késztethetjük. alakítani az oldalhajtásaikat. ahol minden irányba zavartalanul nőhet. jegenye. természetellenes. gömb. Ezt követően számos rügyet képez. akkor évente metszeni kell. dúsabb lesz a belseje és szép az alakja. Az így meggyötört fa igen csúnya. ha eleve olyan helyre ültetjük. természetes alakulásuknak. évente egy-egy ágörvöt levágnak alul. A tömörré nevelt növényt a kertben már nem metsszük. oltással) szaA törpefenyő (Pinus mugo) hosszú hajtásait visszavághatjuk. úgy a legszebbek. a lakást elsötétíti. örökké éktelenkedik egy lyuk. A faiskolában. Ekkor elkezdik föltisztítani. ha szükséges.

hogy a törzs konkurenseit időben. de még ekkor se adjunk műtrágyát. Ha azt akarjuk hogy a nekik szánt helyet ne nőjék túl. amíg a helyük nem teszi hézagossá a növényt. Az elfagyott végeket szedjük le. Régebben a faiskolákban télire összekötözték azokat a fenyőket. egy-két növénnyel ezt ma is megtehetnénk. mire a fiatal növény kihever egy ilyen károsodást. amelyeket veszélyeztetett a hónyomás. ám ezeket nem szabad kopaszra metszeni. Két-három hajtás is •1 126. esetleg fagysérülés következtében elveszítheti a csúcsrügyét. mert a fenyőnek többet árt. VÁRJUNK T Ü R E L E M M E L ! A lomblevelű fákat és bokrokat az ifjítással gyógyítjuk. álciprus vagy oszlopos tiszafa bokráról. A legjobbat. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. Akár három-négy év is eltelik. Az ilyen radikális beavatkozás után várjuk türelemmel az eredményt. de még leveles vesszők rügyeiből igen. Ezután számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen. Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk. boróka. akkor a tiszafa és oszlopos változata. a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan. Ezért inkább arra törekedjünk. a tuják. a Juniperus squamata Meyeri hajtásvégeit évente csípjük vissza. Súlyosabb fagykár. mintha leforrázták volna. Az álciprussal és a tujákkal is szerencsénk lehet. a törzs körül takarjuk a talajt érett komposzttal. TÖRÉSEK ÉS K Á R O K A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során. mert a nagy tömegű hó szétnyomja e növényeket. ábra). vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai. segítsük függőleges helyzetbe © 148 o . mert a törzsön a seb gyorsabban gyógyul. ám ez elcsúfítja a fenyőket. ne hagyjunk csonkot még akkor se. a mamutfenyő és az óriás jegenyefenyő még megújulhat. néhány lombos hajtást meg kell hagyni rajtuk. addig vágjuk ki. ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. Évek is beletelhetnek. ábra). Az elpusztult ágat közvetlenül a törzsnél vágjuk le. Ilyenkor. mire „föltámad" a növény. A kiskertben. A túl gyorsan és lazán növő álciprusok és tuják csúcsát is visszavághatjuk kissé. A törpefenyő (Pinus mugo) kerti változatai időnként gyorsabban nőnek a kelleténél. Ha a törzse ép maradt. Közülük a legjobb állásút és legerősebbet kössük vendégkaróhoz. Ekkor várjunk türelemmel egy évet. mint használ. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyőknél szükséges.néhány év alatt különböző lesz. ám a következő évben az idősebb. a legerősebbet hagyjuk meg. ha a fenyő a lombját elveszíti. az álciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják csúcshajtásukat. különben féktelenül és aránytalanul kiugrik a koronából egy-egy ág. amíg a növény magától igyekszik „kijavítani" a hibát. a kihajtást követően még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le (125. ezekből pedig sűrű hajtások képződnek a következő évben. kössük vendégkaróhoz. csak kivételes esetben segít a visszametszés. a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki (126. ha így nagyobb sebet ejtünk. Nyár derekáig bőségesen öntözzük. Ha a sudaras fenyő csúcsrügye elfagy vagy megsérül. Az egyik igen értékes borókafajta. ÁBRA fölfelé törekszik ezután. Nagy havazást követően rázzuk le a havat a többtörzsű tuja. a felső ágörv hajtásai igyekeznek átvenni a szerepét. kártevők pusztítása után. Sajnos a fenyőkről ez nemigen mondható el. hogy sűrűbbek legyenek.

félcserje Tetőtől talpig Egyensúlyt kell tartani Metszeni szükséges A csúcs uralma Metszés és hajtásnövekedés Metszésmódok Termőrészek metszésmódja A vessző metszése Termőgally ritkítása. kacor. cserje. váltása Termőgally visszametszése. ifjítása Zöldmetszés A vitorla visszacsípése A hajtás visszacsípése Levélkoszorúra metszés Hajtásválogatás Kiegészítő munkák Hajtás.és vesszőlekötözés Gyümölcsritkítás Vadalás Mikor és miért metszünk? A szaporítóanyagról. ültetéskor Az alanyra is legyen gondunk Koronás oltvány és suháng Adjunk elég teret! Kevés sebzéssel Az eszközök Metszőolló Gallyvágó és sövénynyíró Fűrész. létra 9 9 10 16 16 17 18 20 20 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 29 30 30 33 33 34 35 A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE (Valló László) A korona alakítása Az ágcsoportos sudaras korona Szórt állású sudaras korona 39 39 44 O 149 O .TARTALOM Bevezetés 5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK (Czáka Sarolta-Valló László) Egy kis növénytan Fa.

vagy ívelt szálvesszős művelés Egyesfüggöny-művelés Lugasok 81 83 88 90 91 92 92 93 95 96 97 99 99 101 102 © 150 o .Kombinált korona A vázakorona A katlankorona Intenzív koronaformák Termőkaros orsó Palmetta vagy ferdekarú sövény Karcsú orsó Szuperorsó Termőkori metszés Ifjítás Néhány apró fogás A gyümölcsfák és -bokrok metszése Almatermésűek Alma Körte Birs és naspolya Csonthéjasok Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Héjasok Mandula Mogyoró Dió Gesztenye Bogyósok Málna Ribiszke Köszméte Riszméte Tüskétlen szeder Bodza 44 44 46 50 51 51 52 54 55 58 59 61 61 62 63 63 63 64 64 65 67 67 70 70 70 71 72 73 73 73 75 76 77 77 A SZŐLŐ METSZÉSE (Valló László) Alapismeretek Metszésmódok A termőalap ifjítása. váltása Zöldmunkák Különleges zöldmunkák Művelésmódok Fejművelés Bakművelés Középmagas kordon A középmagas Guyot-művelés Moser-féle magasművelés Magasított Moser-művelés Ernyő.

(GDC-) művelés Duplex művelés Kiegészítő munkák Néhány tanács 104 107 108 110 A DÍSZFÁK ÉS DÍSZCSERJÉK METSZÉSE (Czáka Sarolta) Díszfák és díszcserjék Természetes alakú fák Amit nem metszünk Ültetéskor a legfontosabb Az alakítás évei Mind kevesebb metszés Szépítő beavatkozások Szakszerű ifjítás A díszcserjék „egyéniségek" Nem metsszük Ültetéskor szükséges Csekély alakítással Kiegészítő metszések Megújuló virágzás (ifjítás) A sűrű sövény titka Méretek és formák Ültetéskor és az első évben Folyamatos alakítás A fenntartás egyszerű Az ifjítás: szükséges rossz A rózsák a metszéstől megszépülnek Mikor és milyen mértékben? Ültetés után rövidre A további évek Rendszeres ifjítás A fenyőket mértékkel Metszés helyett Kiegyenlítés Törések és károk Várjunk türelemmel! 115 116 116 117 119 121 121 122 125 125 125 127 131 132 134 134 135 136 137 138 139 139 140 141 146 147 147 147 148 148 .Kettősfüggöny.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful