Miért metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a díszfák és díszcserjék, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszés stb. következményeire. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját.
v n m

zzzz

GAZDA

MEZO

Czóko Sarolta - Molnár Mária - Bálint János

A növényvédelem ábécéje

Hazikerti kézikönyv
Szerkesztette Lelkes Lajos SB^^flM^^I

Korínéira: Jacobi

Virágoskert, pihenőkert

Kertészkedés balkonon és teraszon

*

Oltás, vetés, dugványozás

Czálca Sarolta - Valló László

A METSZÉS ÁBÉCÉJE

Tizenkettedik kiadás

r r r n

MEZO GAZDA

COCO

125 ábrával MGK 716 355/07 .88 A/5 ív terjedelemben. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Récsey Antónia Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Környei Anikó sorozatterve alapján készült Tipográfiai terv Faragó István (Tandem Stúdió) munkája A kúpkerekes metszőollót ábrázoló borítófotót a Fiskars Magyarország Kft. Koronafürt u.Lektorálta dr. Felelős kiadó dr. 44. bocsátotta rendelkezésünkre Megjelent 18. Sipos Béla Tóth Imre Illusztrálta Krasznainé Imre Katalin © Czáka Sarolta-Valló László. 2000 ISBN 978-963-286-336-8 ISSN 1419-4937 A Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest. Kriszten György dr.

a szöveget a mai kívánalmak } 1. akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek. legföljebb a kacort cserélik föl korszerű ollóra. II. 403-407. •j Könyvünk az első. bizonyára mindig így kezdenek majd a gazdák a metszéshez. Lakatos István fordítása). nyesegetve s a sort alakítva. A munkát a Kos jegyében." (Vergilius: Georgica. s görbe kacorjával Sáturnusnak be-bejárják tarlott szölleiket. vagyis március végén. eszköze a görbe kés O 5 o . Az ábrák apró javításain túl.BEVEZETÉS „Mert amidőn késő levelét a borág veti földre. 1987-es kiadás óta kissé „elöregedett". vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja. április elején végzik. Vergilius remek sorai örökérvényűek: amíg lesz szőlőtermesztés. ÁBRA Szőlőmetszés egy középkori kódex ábrázolásában. ezért célszerűnek láttuk alaposabb felülvizsgálatát.

a díszfák és díszcserjék. A továbbiakban a gyümölcstermő fák és bokrok. valamint a fenyők visszavágásának legfontosabb tudnivalóit ismertetjük. Itt-ott rövidítettünk. majd az azt követő termőidőszak után a növény hamar kimerül. Az első fejezetben a fás növényeket. A metszés mértékéről. hétvégi telkén szüksége lehet. módját. bokrokat ollóval. század végén. idejéről koronként. idejét és eszközeit. és hagyta. az embernek a növényekről szerzett ismeretei. Ma inkább a mértéktartó. felépítésüket mutatjuk be. összevontunk. a természeteshez közelítő metszésmódot követjük. a rózsák. tájanként másképp vélekedtek.és fajta választásra. fűrésszel alakítani? Metszés nélkül a fiatalkori növekvő-. a szőlő. a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket szigorú sövényekké. A szerzők © 6 o . elöregszik. A visszavágással a növekedést és a termésérlelést igyekszünk egyensúlyban tartani. Vajon feltétlenül szükséges-e a fákat. Nem térünk ki az ültetésre. fáit és bokrait meg akarja metszeni. a nyírott sövények. módjáról.szerint változtattuk meg. hogy a növények természetüknek megfelelően nőjenek. élő fallá vagy szinte szoborszerű alakra. a faj. Ez érthető. Ezzel meghosszabbítjuk növényeink életét vagy legalábbis a termőidejüket. Igyekeztünk röviden összefoglalni és ábrákkal szemléltetni mindazt. hiszen változtak a termesztett fajok és fajták. Az angol kertstílus éppen ez ellen lázadt fel a 18. a termesztés körülményei. A tudomány és a gyakorlat által ismert valamennyi metszési. a nevelés tennivalóira. másutt újdonságokkal bővítettük a metszés alapjait. művelési mód ismertetése szintén nem lehetett a célunk. amikor a szőlejét. Leírjuk metszésük célját. Elsősorban esztétikai céllal nyírták a reneszánsz. amire a nem képzett kertészkedőnek kiskertjében.

ALTALÁNOS ISMERETEK írta Czáka Sarolta-Valló László .

EGY KIS NÖVÉNYTAN METSZÉSMÓDOK MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? AZ ESZKÖZÖK .

A metszési ismereteket is az alapoknál kell kezdenünk. formája különbözőképpen alakul. amely remélhetőleg elegendő ahhoz. Ismét mások nem félnek a fától. A fogalmakat és ismereteket a tudományos teljesség igénye nélkül vesszük sorra. bokrok metszésének elméletét és valamelyest a gyakorlatát is. természetes formáját. \ Szerencsére szép számmal vannak olyan kertek. CSERJE. Mások előveszik ugyan a metszőollót. és felszínes ismeretükben bízva erőteljesen beavatkoznak. hogy fölösleges terheiktől szabadulva fölfrissüljenek: gazdáik gyümölcsben mérik azt a „veszteséget". azután csodálkoznak. amelyet . Például egy síkban erősen megcsonkítják (letetejezik) a fölfelé törő ágakat. hogy alapfokon elsajátítsuk a gyümölcs* és díszfák. A külső felületet. hanem a keletkezett vízhajtások tömegétől koronája még sűrűbb lett. FÉLCSERJE Könyvünkben a fás szárú növények metszésével foglalkozunk. és lemetszenek néhányat a korona kényelmesen elérhető. belső gallyaiból. hogy a fa nemcsak elveszítette addigi. Ezzel valójában látványos módon sok kárt tesznek. FA. E növények termete. ez hordozza a koro- 2. ez a törzs. amely a legsűrűbb és leginkább árnyékol. érintetlenül hagyják. felfrissült koronával várják a rügyek fakadását. amelyekben a szemre is tetszetős formájú fák és bokrok megszépült. ÁBRA } O 9 o .EGY KIS NÖVÉNYTAN Tavasszal számos kertben hiába várakoznak az elöregedett koronájú fák és bokrok. olyan válogatással és egyszerűsítéssel.egy-egy gally vagy ág kimetszésével idéznek elő. A fának a föld felett többnyire egy tengelye van.hitük szerint .

TETŐTŐL TALPIG A gyökér a növény föld alatti része. a rózsamandulát (Prunus triloba) és még számos díszcserjét. például a trombitafolyondárt. például a szedet. az ennél alacsonyabbat alacsony. a vesszők nem érnek be. a faiskolai kitermeléskor éppen ezek szakadnak le).ábra). A gyökérnek raktározó szerepe is van. a közönséges kecskerágóból (Euonymus europaea). Gyökérnyakba szemzik a legtöbb gyümölcsfát. hanem évről évre visszafagynak. A talajból vizet és tápanyagokat vesz föl. Az alanyból törzset nevelve. és tovább szállítja. az orgonát. A félcserje ugyancsak tőből elágazó növény. A magról kelt növények erős főgyökeréből ágaznak el az oldalgyökerek.nát. vesszőik támasztékot kívánnak. A cserjékből pedig gyakran nevelnek kisebb-nagyobb fát. ha a tövét télire takartuk. gyakori az átmeneti alak. de ennél alacsonyabb is lehet. illetve törpecserjének nevezzük. a gyertyánt (Carpinus) nevelik ilyen alakúra. A félcserje átmenet a cserje és az évelő növény között. A fák és a cserjék között nem vonhatunk éles határt. a keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). ám ágainak csupán az alapi része fásodik meg. A gyökér és a föld feletti rész határán van a gyökérnyak. magassága legfeljebb 5-6 méter. A gyümölcstermő növények között is akad ilyen. a bokrot. A faiskolák számos növényt. ábra). Oltványvásárlás- 3 ábra Ribiszkebokor és -fácska O 10 o . bujtással) szaporított növényeken járulékos gyökerek képződnek. Ilyen gyökérzetük van például a törpegyümölcsfa alanyoknak. különösen. Törzset és koronát alakíthatunk ki például az orgonából (Syringa). a másfél métertől 3 méterig terjedőt középtermetűnek. A 3 méternél nagyobbra növőt magasnak. A földtől elágazó fák a bokorfák (2. a rózsát. Az ilyeneket törzses fácskának nevezzük (3. léggyökerekkel vagy kacsokkal kapaszkod- nak. fákra csavarodnak. A fa magassága legalább 5-6 méter. a riszmétét. például a liliomfát (Magnólia). koronába szemzik a ribiszkét. A legkisebb gyökerek végét el nem ágazó hajszálgyökerek borítják. a klemátiszokat. a szőlőnek és a legtöbb díszcserjének. rögzíti a fát. a díszalmát. A növény táplálkozása szempontjából ezek a legfontosabbak (sajnos. A vegetatív úton (dugványozással. kerítés. A kúszócserjék különleges alakulásúak: ágaik. A díszkertbe ültetett kékajak (Perovskia) és levendula (Lavandula) jellegzetes képviselője e csoportnak. a rózsát. a köszmétét. Fal. a futórózsákat. szépségükért ültetjük a kertbe. Legismertebb kúszó fás növényünk a szőlő. A kúszó díszcserjéket. a díszcseresznyét. mesterséges támrendszer híján a talaj felszínén terjednek. A cserje föld feletti része tőből elágazik. Tavasszal a főhajtásokból megújul.

a gallyak oldalán képződött vesszők az oldalvesszők. hogy a gyökérnyak ép. ezek hordozzák a termőrészeket. azokon a gallyakat. A fővezérvessző mellett néha ikervessző is előfordul. Az oldalvezérágak csúcsán az oldalvezérvesszők foglalnak helyet. A gyümölcsfa tengelyében a fővezérág (sudár) áll. Az azonos korú és csaknem azonos magasságban elhelyezkedő ágak ágcsoportot (ágemeletet) alkotnak. de gyengébb növekedésű és kevésbé fölfelé törő (konkurensnek is nevezik). Befolyással van rá az alany is. A korona részeit a természetes alakulású sudaras koronán tanulmányozzuk (5. közepes (80-120 cm) és magas törzset (130-200 cm). illetve közepes törzs. ezek a korona minden irányú növekedését szolgálják. Ilyen a mogyoró. egymáshoz való viszonyukkal megszabják a korona küllemét. Ennek formája elsősorban a faj és a fajta örökletes tulajdonságai által meghatározott. majd a termések is a koronában fejlődnek ki. Elhelyezkedésükkel. A fás szár több száz évig is élhet. azaz a föld fölött kezdődik a növény szára. a virágok. lomb nélküli részei. A törzs hosszát a növény örökletes tulajdonságai. Ez tartja a fás növényt (4. alakját. Ezek mellett itt is állhat ikervezér.kor ügyeljünk arra. A gyümölcstermő bokrokra és cserjékre a törzs nem jellemző. Az 5. ÁBRA \ Fatermetű növényeink koronáját a törzs tartja és köti össze a gyökérzettel. Ismerünk bokortörzset (magassága 40-50 cm).és a harmadrendű oldalágak. a köszméte. A gyümölcstermesztésben a leggyakoribb és legmegfelelőbb az alacsony. alacsony (60-70 cm). A gallyak kétéves részek. az oltáshelyen jól összefont legyen! A gyökérnyak. A fővezérágból vázágak ágaznak el. Nyugalmi állapotban az ágakat. amelyek helyzetüknél fogva a korona oldalirányú növekedését szolgálják. csúcsán a fővezérvesszővel. •J 4. a málna és a tüskétlen szeder. Tenyészidőben még a hajtások. illetve a termesztési cél határozza meg. Az ágak a korona hároméves vagy annál idősebb részei. A fa föld feletti része a törzsre és koronára tagolódik. ábrán bemutatott korona ágcsoportjai ennek alapján első. Ez azt jelenti. hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb termőfelületet adják. a vesszőket és a rügyeket különböztetjük meg rajta. a riszméte. sértetlen. ábra). A korona a törzs folytatását képező ágrendszer. gondozatlanul is kineveli. A szabályosan alakult sudaras korona ágcsoportjai arányosan és maradéktalanul kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Azonban nem csak a termő-. Azokat. második és harmadik ágemeletbe rendeződnek. oldalvezérágaknak nevezzük. a ribiszkefélék. a másod. Ezek a koronateret töltik ki. A csúcstól távolabb az ágak. A vesszők a korona egyéves. Természetes koronáját a gyümölcsfa magára hagyottan. amely gyengíti vagy © 11 o . a művelésmód. illetve mellékvezér. A 60 cm-nél alacsonyabb törzs a túlságosan lehajló alsó ágak miatt akadályozza a talajművelést. amely az előzőekkel versengő ugyan. hanem a növekedési vesszők is a gallyakon foglalnak helyet. A korona fő vázát adják. Ezek alatt található a mellékvezérvessző. a levelek. a 120-nál magasabb nehezíti az ápolást és a szüretet. Ezek ágelágazódásai az elágazás sorrendjében az első-. Rajtuk a korona további növekedését szolgáló hajtás és virágrügyek foglalnak helyet. amely az előbbihez hasonlóan erőteljes növekedésű és fölfelé törő. ábra). ez tulajdonképpen a gyökérnyak és az alsó koronaelágazás közötti rész. Ezek közvetlenül a talaj felszíne fölött ágaznak el.

ne pedig fordítva.) A növekedést a termőhely is módosítja. ahol kevés a csapadék) a gyümölcsfa kisebb. Kertünkbe lehetőleg olyan fajokat. hogy a fa a nagy termés súlya alatt a villában széthasadhat. amely éppen elérte termő korát erősíti a nemes növekedését. Nagy hátránya. ábra). ezen belül elsősorban az éghajlat és a talajviszonyok. mint jó körülmények között. fajtákat ültessünk. A kétsudaras korona villás elágazású. a piramis. Rossz termőhelyi feltételek közepette (például sekély termőrétegű vagy szikes talajon. és ettől függően válasszuk meg a koronaformát (művelésmódot). Az adott talajtól idegen vagy az egzotikus növények meghonosításával legyünk óvatosak. A kúp. (Például valamely nemes körte vadkörtealanyon erőteljesen. A koronaforma függ a fa korától is. és a sudár (a központi ten- gely) általában uralkodó. Az ernyőszerű koronában a sudár a második ágcsoport fölött szétágazik. A gömbkoronában a központi tengely nem uralkodik. A sudaras koronában a sudár (a központi tengely) minden metszési beavatkozás nélkül kialakul és uralkodik. birsalanyon viszont gyengén növekszik. A szétterülő korona gyakran kétsudaras. Mindenekelőtt sajátos igényeik kielégítésére törekedjünk.fővezérvessző fővezérág (sudár) oldalvezérvesszők harmadik ágcsoport \ oldalvesszők oldalvezérágak első ágcsoport A gyümölcsfa koronájának főbb részei. Fiatalon fölfelé törő. csaknem egyenrangú elágazásokból áll. amelyeknek hagyománya van a környéken. Bemutatására az ágcsoportos sudaras koronájú fát választottuk. hamarabb elöregedő koronát nevel. a megnyúlt gömb és a tojás alakú koronaformákban a központi tengely növekedése meghatározó. A korona természetes alakulása a fajok és a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága (6. Az öregedő fa mindinkább széthajlik. Ezek bizonyosan kiállták a termőhely próbáját. satnyább. O 12 o . A cseresznyére és a körtére ez jellemző. A gyümölcsfák a teljes termőkoit elérve öltik föl jellemző koronaformájukat. sudarának uralkodó jellege megszűnik.

ábra). A tulajdonképpeni rügyek. A magától alakuló. A rügy olyan rövid szártagú hajtáskezdemény. a ribiszke. apró gyümölcsöt nevel. amelyeket kifejlett. hogy mi fejlődik belőlük. Ezért be kell avatkoznunk. a naspolya. A hajtásokon. ezáltal rejtett rügyekké alakulnak át. zöld burokkal fedett. színe és csoportosulása az illető fajta jellemző. ábra). milyen korúak és hol helyezkednek el (7. Az alvórügyek rendszerint csak akkor hajtanak ki. Az almafa rügyei és egy vegyesrügy keresztmetszete A hajtórügyek az adott évben kihajtanak. az úgynevezett ággyűrűben) találjuk. Eltérés van abban is. megerősödött barna pikkelylevelek takarnak. Az alvórügyeket a vesszők. ha a környezetükben lévő veszszőket. gallyakat. valamint a környezeti tényezők ismeretében mesterségesen kell alakítanunk a koronát. fiatal. a levelek hónaljában lévő. az alvórügyek évekig nyugalomban maradnak. e rügyeket a megvastagodott kéreg benövi. Miközben a vessző megvastagodva gallyá.ernyőszerű A természetes korona főbb formái A természetes kombinált koronában a sudár kezdetben meghatározó. később a második ágemelet fölött elhajlik. sőt fajtánként is némileg különböző. majd ággá alakul. és a gyümölcstermő növény biológiai tulajdonságai.nem felel meg termesztési céljainknak. csupasz rügye van például az ostorménfának (Viburnum lantana) (8.a dió és a gesztenye kivételével . a köszméte koronaformája. Rügypikkelyek nélküli. valamint az ágalapon (az ágak tövén. és nem terem egyenletesen minden esztendőben. a vesszőkön találhatók. nyári rügyeket szemnek nevezzük. gyantásak vagy enyvesek. megszűnik. amelyből hajtás. vagy © 13 o . A kajszi és némely almafajta jellemző koronaalakulása. ágakat károsodás éri. A rügypikkelyek gyakran szőrözöttek. természetes korona . A mogyoró. Elsűrűsödik. A rügyek alakja. gallyak alsó és alapi részén (tövén). mérete. illetve virág vagy virágzat fejlődik. A sudár nélküli koronát azonos erősségű oldalelágazások alkotják. még csak zsenge.

ezért helyzetük és feladatuk szerint a vesszőkhöz hasonlóan vezér. A járulékos rügyek elsősorban különleges keletkezési helyük miatt különböznek a többi hajtásrügytől. ha viszont párosával. Rügyből fejlődik. illetve hajtást és virágot is rejthetnek. oltások helyein is. A korona fás részei hajtásokból alakulnak. Az alma és a körte rövid termőrészeinek (dárdáinak) csúcsrügye alatt. könynyen kitörhető. A fejletlen hajtásrügyek az előzőeknél kisebbek. alakjuk azonban a virágrügyekéhez hasonló. a ringló. a végálló pedig a visszametszett vessző legfelső rügye. A szilva. Ősszel hosszanti növekedését befejezve csúcsrügyben zárul. A visszametszés mértékének függvényében az alvórügyekkel (rejtett rügyekkel) éppúgy számolnunk keli. rajta a leveleken kívül szemeket (éretlen rügyeket). A rügycsoportban lehet csak virágvagy csak hajtórügy. Képződhetnek sebzések. Hajtás. A fejlett hajtásrügyek általában a fajra és fajtára jellemző oldalrügyek. lombleveles része. valamint a vesszők alapjánál láthatunk ilyeneket. az már rügycsoport. Az átmeneti rügyek fejlett hajtásrügyek. Minden gyümölcsfajon megtalálhatók. Lehetnek fejlettek. A vezérhajtásoknak a korona magasságés szélességbeli (illetve átmérőbeli) növekedésében van szerepük. az egyes fajok metszésének tárgyalásakor ismerkedünk meg. amelyek a növekedési vesszők fölső harmadában foglalnak helyet.és virágrügyek. és lombját lehullatja. a birs és a naspolya.és díszfák koronájának és a bokornak fiatal. a körte. illetve termést találunk. a meggy és a málna gyökerein keletkeznek ilyenek. sérülékeny. a szilva. A virágrügyek gömbölydedek. Nagyobb számban termőrészeken fordulnak elő. zömökebbek és nagyobbak is. A hajtás a gyümölcs. A vegyes rügyekből előbb rövid szártagú hajtás fejlődik. fejletlenek. beérik. a kajszi és az őszibarack). például az őszibarackon (10. mint a vesszők hajtásrügyeivel. ritkító metszés során azokat erősen visszavágjuk. iker. majd ezen virág vagy virágzat lesz. a meggy. A rügyek hajtást vagy virágot. illetve tősarj. Különösen akkor van szükség rájuk. amelyeknek csúcsán a következő évben rendszerint vegyes rügyek alakulnak ki. oldalrügyek és végálló rügyek lehetnek. A ribiszke és a tüskét- len szeder is járulékos rügyeiből újul meg.) Vegyes rügye van a szőlőnek. Ekkor azonban már veszsző a neve. de akár az alakító. (Almatermésű gyümölcseink: az alma. majd azokon levelek és újabb rügyek fejlődnek. illetve a vessző visszametszésekor e rügyekből gyenge hajtások fejlődnek. valamint vegyes rügyek a vesszők csúcsán és oldalán egyaránt előfordulhatnak. de a gyümölcsfélék nagyobb csoportjából elsősorban a csonthéjasokat (ezek a cseresznye. A rügyalapon többnyire egyesével állnak a magános rügyek. mert a vesszőt vagy a termőrészt középerősen visszametszve belőlük gyenge hajtások képződnek. ÁBRA [ A kőris fedett (bal) és az ostorménfa (jobb) csupasz rügyet ha ifjítás. nélkülük elpusztul a tő. átmeneti és járulékosak.és oldalhajtásokat különböztetünk meg. A vesszőn elfoglalt helyük szerint csúcsrügyek. virágokat. a fekete ribiszkének és a köszmétének is (9. félfás állapotúvá válik. A belőlük képződött hajtás a gyökérsarj. Az első kettő egyértelmű. gallyak vesz- O 14 o . Nyár közepére (augusztusra) váza már eléggé megszilárdul. Fontosak. ábra). E rügyalakulás az almatermésűekre jellemző. ábra).8.vagy kettős rügy a nevük. a málnának. mint a hajtásrügyek Belőlük csak virág fejlődik. A hajtásrügyek megnyúltak. A fiatal hajtás zsenge.és hajtórügy is előfordul. de egyazon rügyalapon virág. belőlük mindig hajtások. Ha háromnál több van egy rügyalapon. hegyesek. A termőrész. ha új koronarészt akarunk kinevelni. az almára és a körtére jellemző rügyalakulások. Természetes módon a korona vázát képező ágak. átoltás.

az sok tényezőtől függ.1 9. Előfordul. formátlanná tehetik a koronát Ezért . A vesszők alsó harmadában lévő rügyek rendszerint alva maradnak (alvó. A mellékvezérhajtás közvetlenül a vezérhajtás alatt növő. A csúcsrügytől az alap felé haladva mindinkább csökken a hosszuk. Az oldalvezérhajtások az oldalvázágak hosszanti (tehát a korona szélességbeli) növekedését szolgálják. mint a fővezér. a másikat (vagy a többit) tőből távolítsuk el. Ekkor a kedvezőbb állású mellékvezért hagyjuk meg. Jelenlétük nem kívánatos. villás elágazás fejlődik belőlük. a fa magasságbeli növekedését teszi lehetővé. hanem azok elágazódásában vesznek részt (a korona teret töltik ki). ábra. Az oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek. a metszéssel alakított koronában pedig a végálló rügyekből alakulnak. Ha a sudárhajtást vágjuk vissza helyzete vagy gyengébb növekedése miatt előnyösebb mellékvezérre.majd rejtett rügyekké válnak).ÁBRA \ ízválasztó (diafragma) főrügy mellékrügy élő kéreg elhalt kéreg fatest bél 9. növekedési erélye és a vesszők helyzete a leginkább meghatározó.és körtefákon gyakoriak. álsudaras metszést végzünk. tehát nem a vázágak hosszanti növekedésében. hogy a korona továbbnevelése szempontjából előnyösebb helyzetű a mellékvezér.különösen az alakítás első éveiben ezeket hajtás vagy vessző állapotban tőből el kell távolítani. Hogy mennyi oldalrügy hajt ki. hacsak a vessző helyzete O 15 o . Cseresznye. Az ikervezérhajtások kettős rügyekből vagy rügycsoportból fejlődnek. A szőlő vegyes rügyének és vesszejének keresztmetszete szőinek csúcsrügyéből fejlődnek. azzal versengő erőteljes (konkurens) hajtás. Ha a mellékvezérhajtások erős növekedésűek. amelyek közül a fa kora. elnyomhatják a fővezérhajtásokat. Ezért az ikervezérhajtások közül mindig csak egyet szabad meghagynunk vezérnek. mert könnyen hasadó. A sudár vagy fővezérhajtás a törzset neveli tovább.

ezeket az átalakulásokat. hogy azokból lesznek a termőrészek. vagy alig hoz termést a fa. Sem a másod-. a hajtásból vessző lesz. hogy a metszéssel jól avatkozzunk be a korona alakulásába. Eltávolításuk legbiztosabb módszere. ez azonban inkább elvi elkülönítés. Növekedési és termőveszszőket különböztetünk meg. Ha az ilyen vízhajtást vessző állapotában gyengén visszametsszük. Ahhoz. A szemek nyári kihajtását serkenti a lombozat pusztulása. Metszeni szükséges A metszéssel a gyümölcstermő növényt olyan termőegyensúlyi állapotban tartjuk. viszonylag jól elkülöníthető szakaszra osztható. Az elsőt az erőteljes növekedés jellemzi. belőlük harmadrendű hajtások képződnek. majd egészen lecsökken. de kevés virág termékenyül meg (kötődik). Az egyes koronarészek folytonosan változnak: megszűnnek. sem a harmadrendű hajtások nem teljes értékűek. hosszú ízközű. A vessző egy esztendő múlva gallyá. újabb egy év után pedig ággá alakul. A termőidőszak derekán a mérsékelt növekedés állandósul. amelyek a szemzés vagy az oltás helye alatti részből. Képződését kiválthatja az erős metszés is. a nem megfelelő időben (túl korán) végzett nyári zöldmetszés. változásokat is figyelembe kell venni! EGYENSÚLYT KELL TARTANI A gyümölcstermő növények életkora három. mert a növekedési vesszők egyúttal termővesszők is és fordítva. amelynek eredményeként a fa és bokor mennyiségben és minőségben is a legjobb termést adja. A magára hagyott korona elsűrűsödik. Ha ugyanazon tenyészidőben a másodrendű hajtások szemei is kihajtanak. miközben mind nagyobb számban képződnek a termőrészek. A vadhajtások (vagy alanyhajtások). O 16 o .a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül. de hajlamos erre a meggy és a birs is. A termés csökkenésének szakaszára a növekedés és a termőrészképzés mérséklődése majd megállása jellemző. az alanyból törnek elő.és harmadrendű hajtások képződését serkenti. Tősarjakat nevelnek a ribiszkefélék.megbomlott. a tüskétlen szeder. Törzses fáinkon káros a sarjak jelenléte. a kötődött terméskezdemények nagy része lehullik. Ezért növekedésük csökkenése a termőfelület mennyiségi és minőségi visszaeséséhez vezet. Megjelenése a koronarész vagy a korona megifjulási törekvésének a jele. Ez a növényi váz pusztulásával ér véget. Gyümölcstermő bokraink közül a málna rendszeresen hoz gyökérsarjakat. Igen erőteljes növésű. ha zsenge korukban tőből kitörjük (vagy kidörzsöljük) valamennyit. a megmaradt gyümölcsök pedig aprók maradnak. Bőven hoz sarjhajtást az orgona. Erre késztetheti a fát a hosszan tartó szárazságot követően hirtelen lehulló csapadék. Jóllehet a gyümölcsfa termőrészekkel van tele. ekkor alakul ki a koronaváz. az erős ifjítás és a túlzott metszés. Mindez azért következik be. Az ilyen fa dúsan virágzik ugyan.vagy a visszametszés ezeket kihajtásra nem kényszeríti. a jövendő termések alapjai. benne . laza szövetű. vesszővé alakul. a mogyoró. leveleit lehullatja. A termőre fordulás időszakában a korábbi erőteljes növekedés mérséklődik. A hajtásokról (vesszőkről) pedig tudjuk. A nagyon hosszú. ez azonban már nem kívánatos. Ebben az időszakban még nem. Ha a mértéktartó fás metszés bő tápanyagellátással párosul. és elvonják a tápanyagot a koronától. Sudarának növekedése ekkor a legerőteljesebb. Ha a levélhónaljukban kialakult szemek még a tenyészidő során kihajtanak. amely gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. A termőegyensúly a növekedési és termésképzési folyamatok összhangja.elsősorban a napfény hiánya miatt . A hajtás őszre beérik. és termést adó rügyekkel rakódnak be. mert a termőegyensúly . ez is a másod. a kórokozók és a kártevők pusztítása is. ugyancsak sarjhajtások. vastag vízhajtáson (ilyen az őszibarackon gyakori) fejlett oldalhajtások is vannak. A vessző rügyeiből tavasszal előtörő hajtások az elsőrendű hajtások. illetve újraszületnek. másodrendű hajtásokat hoznak. a szilva. mert az ápolást akadályozzák. a jövendő termőrészek alapjaival. (Különösen kajszin és őszibarackfákon gyakori.a növekedés visszaesése miatt . Összefoglalva tehát a rügyből hajtás.) A vízhajtás (fattyúhajtás) a korona idősebb részeinek rejtett rügyeiből fejlődik. A sarjhajtás a tőből vagy a gyökérből tör elő. oldalhajtásai megerősödnek.

így a kedvezőtlen folyamatok további láncolataként egyre több termőrész gyengül le. In- O 17 o . A csúcs uralma A következőkben azokat az ismereteket.de különösen a vezérvesszőkön . öszszefüggéseket vesszük sorra. A fák minden vesszején . kielégítő mennyiségű és jó minőségű gyümölcsöt terem. Ez esetben a leghosszabb. A középső harmad rügyei rövid hajtásokat hoznak. Ennek következményéként a vízszinteshez képest 30 fokos szögben álló vessző rügyei . részint pedig elodázzuk e kedveződen folyamatot. Mindezeket metszési beavatkozásaink szempontjából és hatásában nézzük. de szinte teljes hosszában berakódik termőrészekkel. növényeink belső. A vesszőn lefelé (a föld felé) néző rügyek mindig gyengébben hajtanak ki. amikor minden évben rendszeresen. a belső térben megáll. Ezt a jelenséget a hajtásnövekedés csúcsi uralmának szakkifejezéssel csúcsdominanciának nevezzük. A megmaradó kevesebb termőrész a korona külső és belső felületén csaknem azonos arányban foglal helyet. Az alapból rendszerint egy-két erősebb hajtás tör elő. Általában véve a csúcsdominancia tehát a fölsőbb helyzetű koronarészek uralmát jelenti az alsóbb helyzetűek fölött. azzal a különbséggel. és egy-két alapi rügy is kihajt. hanem természetesen a csúcshajtás uralkodását is az oldalhajtások fölött. így fölkopaszodik a korona.mindig a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki legerőteljesebben. Ugyané céllal metsszük az intenzív koronaformákat is. Rendszeres ritkítással pedig elejét vesszük a fa fölkopaszodásának. E satnya hajtások képtelenek ellátni a nagyszámú rügyet. mint az azonos magasságban lévő.és virágrügyek fejletlenek lesznek. hogy a csúcshajtások mérsékeltebben növekednek. illetve végálló rügyéből. Célunk.a vessző teljes hosszában . ezekből pedig fejletlen hajtások képződnek. fölfelé néző rügyek. legerősebb hajtás az újdonsült csúcsrügyből. amelyek meghatározzák a növény növekedését és termésképzését. önszabályozó rendjét figyelembe vevő. a vesszőalap táján lévő rügyek pedig többnyire ki sem hajtanak. valamint az alatta lévő néhány oldalrügyből törnek elő a legerősebbek. Ez az elvi áttekintés azért szükséges. illetve pusztul el. illetve a korona csúcsának uralmát az alsóbb zóna fölött. A gyér hajtásnövekedés (és ezzel a termőfelület gyér megújulása) csak a korona külső peremén folytatódik. Az ívben meghajlított vesszőn (ami nem azonos a függőleges leíveléssel) a tápanyagtorlódás miatt egy-két erős hajtás fejlődik az ív csúcsán. növényünk termőegyensúlyban van. Igaz ez akkor is. A metszéssel részint elhárítjuk. Az ívelés hatására egy-két erős hajtás fejlődik az alapból. így a termőrészek jó teljesítményre és folyamatos megújulásra képesek. ha a vesszőt visz- szavágjuk. Rajtuk a rügyek (hajtás. mert nélküle a munkánk nem lehet tudatos. ahol a fák rövidebb élete és a rendszeres. annál erőteljesebbek a belőle fejlődő hajtások (11. amelyben a napfény behatol a korona belsejébe is. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek. A vízszinteshez 45 fokos szögben álló vessző hajtásnövekedése lényegében az előzőhöz hasonló hajtásfejlődést eredményez. nagy termések kényszere miatt a termőegyensúlyi állapot szerepe még fontosabb. a csúcs kihajtása a leggyengébb. Ehhez olyan koronaformát alakítunk ki. hogy a jövő esztendei hajtás. Az alatta lévőkből egyre gyengébb hajtást kapunk. kedvezőtlen következménye. hogy a gyümölcsfa és -bokor életében minél tovább tartson az az állapot. A 30 fokos szögben álló vesszőn a hajtásnövekedés átmenetet képez a függőleges és a vízszintes helyzetű vesszőből előtört hajtások növekedése között. amelynek első.mert a hajtásnövekedés csökkenésével megfogyatkozik az asszimiláló felület. ábra). Minél inkább megközelíti a vessző a függőleges helyzetet. ami az alapi dominancia határozott megnyilvánulása. Ennek megfelelően a vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vessző csúcs-. a végálló rügyből tör elő. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől függ.azonos erővel hajtanak ki. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszőn igen gyenge lesz a hajtásnövekedés. Ez azonban nemcsak a csúcsrügy uralkodását jelenti az oldalrügyek fölött.és virágrügyek) fejlettek. Ez esetben a vesszőn a csúcsdominancia mellett az alapdominancia (az alap uralma) is érvényesül. amely teljesítményének számottevő csökkenésével és idő előtti elöregedésével jár együtt. az alsó harmadban lévők már ki sem hajtanak.

azaz mennél erősebben metsszük vissza a vesszőt. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. de helyén szükségünk van termőalapra. Ekkor a koronarész (vessző. A visszavágás hatására egy-két rövid termőrészt kapunk. Idősebb fákon a korona belsejében képződött fattyúvesszőket is célszerű így visszavágnunk. ha valamely vesszőt (vagy gallyat) mindenképpen el akarunk távolítani (például rossz irányba nőtt vagy megsérült). ha a vesszőt harmadára vágjuk vissza. és van hely a termőalap kinevelésére. az gyenge hajtásnövekedést eredményez. és a kihajtás is középerős lesz. ha más célunk nincs vele. ág) alapján ülő fejletlen rügyeket vagy a kéregráncokban rejtőző alvórügyeket késztetjük kihajtásra úgy. vagyis kétharmadát eltávolítjuk.90 fok 60 fok 45 fok 30 fok függőleges leívelés A különböző szögben álló. (A gyűrűre metszés nem azonos tehát a tőből való eltávolítással. Erős metszésnek mondjuk azt.) Metszéskor a fa korát és növekedési erélyét (erőnléti állapotát) szem előtt kell tarta- © 18 o . Metszés és hajtásnövekedés A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása egyenes arányú összefüggést mutat. de a dió is szépen megújul így. illetve hajlított vesszők rügyeiből előtörő hajtások fejlődése (Bouché-Thomas vázlata nyomán) nen az alap és a vesszőcsúcs felé haladva termőhajtások képződnek. gally.) Gyűrűre akkor metszünk. azaz gyűrűre metszünk. hogy a hajtásnövekedés akkor a leggyengébb. Mindebből az is következik. vagyis a vessző kétharmadára (annak egyharmadát távolítva el). annál erőteljesebb lesz rajta a hajtásfejlődés (12. ha egyáltalán nem metsszük vissza a vesszőt Bizonyos esetekben igen erősen. Ha gyengén metszünk. ábra). és a vessző csúcsi uralma szinte teljesen megszűnik. a gyűrűre) metszünk. hogy egészen az alapra (az alapon lévő kéregráncokra. (Gyűrűre elsősorban az almatermésűeket metsszük.

a korona egészére kell figyelemmel lennünk. akkor a vesszőket erőteljesen kell visszametszenünk. Ha gyengíteni akarjuk a hajtások növekedését. Ha az erőteljes hajtásnövekedés a célunk. vagy a metszés elhagyása viszont a termőrészek arányát növeli a növekedési részek rovására. Egyszerűen azért. azaz a termőrészek (a termőgallyazat) egy részét távolítjuk el. A gyengébb metszés. Ez utóbbi esetben . A beavatkozás során a növény. Az erős metszés következtében beálló erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. ÁBRA középerős gyenge ággyűrűre metszés A visszametszés mértéke és hatása a hajtás-.csak ritkítjuk a koronát.) Hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk. O 19 o . a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metszszük.12. (A ritkító metszésről még részletesen szólunk. illetve vesszőnövekedésre nunk. mert ezek amúgy is az erőteljes növekedés (vegetatív jelleg) szakaszában vannak.a termőegyensúly fenntartása végett . mert a fa tápanyagának nagyobbik részét a hajtás vonja el. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük. mert ezek a gyengülő növekedés és az erőteljes termésképzés (generatív jelleg) állapotában vannak. vagy alig metsszük vissza a vesszőket. akkor nem.

Visszametszéssel leginkább a fiatal fák koronáját alakítjuk. Ha gallyat. (Első év: hajtás illetve vessző. pontosabban termőrészifjító metszést végzünk. a gyakorlatban mégis a már termett vagy virágrüggyel berakódott koronarészt mondjuk termőrésznek. második év: berakodás termőnyársakkal .annak mértékétől függően . ÁBRA Az erősebb vesszőt általában hosszabbra.nagyobb egységet. de ezzel a módszerrel tartjuk termőegyensúlyban a csökkenő növekedés (generatív) állapotába jutott termőkorú fákat is.mindig gyengébb vagy erősebb hajtásképződésre serkentjük a fát (13.almánál dárdák -. gallyazaton pedig a termőrészek összességét a koronában. ábra) Leginkább a termőkorú fákat metsszük így. a gyengébbet rövidebbre vágjuk vissza © 20 o . A ritkítás alkalmával a koronarészből (amely leggyakrabban termőgallyazat) elágazásra visszametszve vagy tőből távolítunk el egy . ágat azzal a szándékkal vágunk vissza. Amelyről már tudjuk. hogy általában és tipikusan három esztendő alatt képződik.rendszerint .ábra). Gallyat és ágat is visszametszhetünk (például átoltás vagy teljes ifjítás céljából). hogy a Gyümölcsfák és bokrok metszése című fejezetben a gallyon minden esetben termőgallyat (termőrészformát) értünk. gallyból és leggyakrabban a vesszőből) csak egy részt vágunk le. akkor ifjító. A visszametszéssel .az alakí- •J 13. (Természetesen a vesszők tőből való kimetszése is ritkítást jelent.ámbár kisebb mértékben .METSZÉSMÓDOK TERMŐRÉSZEK METSZÉSMÓDJA A termőrész két jellemző formája a vessző és a termőgally. hogy ezzel új hajtás. de szükségessé válhat .) Az egyértelműség kedvéért bocsátjuk előre. ami terem. harmadik év: termőgally. Visszametszéskor a koronarészből (ágból.) (14. ennek nyomán új termőrész kinevelésére késztessük. Noha a korona minden egyéves növedékét elvileg termőrésznek tekinthetjük.

hogy a termésképzés szempontjából a három-. Ha a vesszőt nem metsszük. ritka koronájú fákat részesítjük. amelyek között több vastagabb gally. négyéves termőgally a legértékesebb termőrésze a fának.célszerű lehet a vesszők kiritkítása a koronában (például meggy esetében). mert ha túlzásba visszük a vesszőritkítást. Ha a gyümölcsfa természetes alakulása lehetővé teszi (például dió és gesztenye esetén). (Az előbbiekből azért. árnyékos helyzetükben aligha fejlődik belőlük életerős termőrész. Általános szabály. így ismeretes a fattyúvessző hosszú metszése. könnyen előfordulhat. amelyet az Őszibarack metszése című fejezetben ismertetünk. vagyis a termőgallyazatot ritkítjuk. Attól függően. a koronát csak ritkító metszéssel is alakíthatjuk. középerős vagy gyenge metszésben részesíthetjük a fát. akkor annak visszametszése. (A veszsző visszametszésének mértékét és hatását a 12. bölcsebb. hogy mi kopaszítjuk föl mesterségesen a koronát. A vessző metszése Ha a vesszőt úgy tekintjük a koronában.is csak gyengén metsszük vissza. mivel annak sajátja. ágat. mint amelyből majd termőrészek. A középerős metszés során közepes mértékben távolítunk el termőalapot. (A vesszők eredete. mint visszametszéskor. Erős metszéskor sok koronarészt távolítunk el. koronában elfoglalt helye és a választott metszésmód szerint különféleképpen metszhetünk.) Ritkítás és termőrészifjítás tás alatt álló. Az erős veszszőket viszont célszerű erősen visszavágni. fiatal fák koronaritkítása során is. az utóbbiakból meg azért. hogy az oldalvezérágakon fejlődött fölfelé törő. Ritkító metszés után sohasem olyan erőteljes a növekedés. és majd már mint termőrészekkel (a belőlük képződött termőgallyazattal) szembesülve avatkozunk be. mert a többiek rovására eluralkodhatnak a vezérágon. hogy a vesszőalaphoz közeli rügyeket kihajtásra késztetve gyengébb növedéket kapjunk. Az átlagosan fejlett vesszőt tehát ne metsszük vissza a koronában. hogy a visszametszés és ritkítás milyen mértékű a koronában. Középerős metszéssel az olyan termőkorú gyümölcsfák termőegyensúlyát tartjuk fenn. de főképpen pedig ritkítása során mértéktartóan kell eljárnunk. amelyeknek évenkénti hajtásnövedéke 40-50 centiméter. mert takart. A vesszőket Termőgally ritkítása. Gyenge metszéskor csak kevés koronarészt távolítunk el. amelyről már szóltunk. Ilyenkor rendszerint a vesszőket is erősen visszametsszük. Különösen gazdag virágrügy-berakódás esetén .) Azonban vigyázzunk. erős. többnyire fiatal. ha meghagyjuk a vesszőket.) Leginkább a növekedésben legyengült. lefelé álló vesszők közül válogatunk. Gyenge metszésben az erősen növekedő. ábra szemlélteti. ágakból pedig alig vágunk ki. illetve ág is van. A Nagy Sándorféle szabolcsi metszésről pedig az alma metszésének tárgyalásakor írunk. a vastagabb gallyakból. rajta több és zömökebb (jobb minőségű) termőrész fejlődik. továbbá a szálveszszős illetve váltócsapos metszés. idős fákat metsszük erősen. termésképzésük pedig a fajtára jellemző és rendszeres. Ha bizonytalanok vagyunk a mérték megítélésében. és az ágtest takarása alatt képződött. Kézenfekvő © 21 o . termőgally fejlődik. amelyből majd jó minőségű termőrész fejlődik. váltása Tudjuk. azaz a természetes koronaformát juttatjuk érvényre és tartjuk fönn. gallyat. A vesszőket többnyire középhosszúra metsszük.a rügyterhelés csökkentése céljából .

jól elkülöníthető termőgally egészének a vázágról való teljes leválasztását jelenti. amikor már . hanem gyűrűre metszve távolítsuk el. Amiben az egyes termőgalylyak jól láthatóan különböznek egymástól. Márpedig lombos (zöld) állapotban fontos és bonyolult folyamatok követik egymást a gyümölcsfa életében (például a rügykialakulás. ahol ennek szükségét látjuk a minden zugában szellős. Legvégül pedig. E módszer előnye. Alkalmazása a metszési ismeretekben való jártasságot és megfontoltságot igényel mindenekelőtt azért. más akadálya is lehet. Jó esetben bírja és lemetszése után a gally újra fejlődik. a szabályos koronaformát megbontó gally vagy gallyak vannak a koronában. mérsékelt termőgallyifjítás a korona nagyobb és egyenletesebb terhelését teszi lehetővé. Előnyös ez azért is. hogy a jó termőerőben lévő fákon a temőgallyazat mérsékelt visszametszése adja a legjobb eredményt: viszonylagosan a legtöbb termést. a termőgallyak nagy száma okozza.még a szakemberek számára is. Ez esetben a termőgally részleges ifjítása kap fő szerepet . hogy így elsősorban azok a termőgallyak kerülnek ki a koronából.elvileg legalábbis . Azonban például a Jonatán fajtakör tagjaira az a jellemző. Termőgally visszametszése. addig a termőgally ifjítása valójában csak a gally visszametszése. Éppen ezért a termőgallyazat ritkításakor azt az elvet kövessük. azt kiritkítjuk. a vezérágakkal versenyző. Megfelelő időben és mér- © 22 o .a termőegyensúly fenntartásában. ezekből válogassunk. Általános tapasztalat. A termőgallyazat ritkítása csak ezek után következzék. amellyel sajátosságánál és jelentőségénél fogva külön fejezetben foglalkozunk. Ennek során a rendszerint gazdagon elágazódott (sok kis galylyacskát nevelt) termőgallyat vágjuk vissza. amelyek a leginkább versenytársai (lehetnek) a vezérágnak és a többi (kedvező helyzetű) termőgallynak. hanem hogy túl sok vezérágat hagytunk meg. az a méretük. Ezt azonban csak mondani könnyű. aki kora szerint pontosan el tudja különíteni a termőgallyakat a termőkorú fán. hogy az ilyen korú galylyazat legyen mindig többségben. ZÖLDMETSZÉS A zöldmetszés a rügyfakadástól lombhullásig terjedő időben (a tenyészidőben) végzett metszési beavatkozás. négyéves termőgallyazatot mindig következetesen lemetszszük és így folyamatos termőgallyváltást hajtsunk végre. Ha a termőgallyazat nehezen újul meg a koronában (például idős fák esetében vagy az említett Jonatán fajtakörben).legalábbis láthatóan . melynek során először . mert így nagyobb a megújulás esélye. hogy bírja-e a fa. Először is azért.a termőgally ritkítása helyett . mert a növény asszimilációs felületébe avatkozunk be. akkor a feltűnően legyengült és elöregedett termőgallyakat vesszük ki. Annak.hasonló méretű és értékű termőgallyak maradtak a fán. hogy mindig a legterjedelmesebb. hogy hol. ifjítása Míg a termőgally ritkítása a vezérágon lévő. Az ilyen fáknál a folyamatos termőgallyváltás a korona idő előtti. vagy ha túlságosan erős. a jövő évi termés alapjainak megszületése). Ilyen esetben az első teendő ezek kimetszése és ezáltal a szabályos. hogy a megmaradó rész közelebb kerüljön a gallyalaphoz (ahol az ághoz ízesül). Fogas kérdés azt megválaszolni. napfényes koronaforma érdekében.a legterjedelmesebbeket vágjuk ki tő- ből. akkor a kiritkítandó termőgallyat ne tőből. mesterséges fölkopaszítását eredményezi. a legnagyobb termőgallyakat távolítsuk el tőből. nem pedig a termőgallyritkítás. megvalósítani annál nehezebb. mert így gyorsabb a metszés és .tehát úgy metszeni. hogy a rendszeresen végzett. szellősebbé tesszük. ezeket ritkítsuk ott. ami által a fa kiegyensúlyozottabban és bővebben is terem. hogy a termőgally alig. Rendező elvként elfogadhatjuk: a termőgallyat terjedelmében úgy csökkenthetjük. Eközben persze a sűrűbb részeibe is belemetszünk. általában rejtett rügyből. mert ember legyen a talpán. Valószínűsíthető az is. hogy a három-. és miért éppen ott .mint említettük . Leginkább az.ilyen alapon is sor kerülhet minden termőgally leváltására. arányos korona kialakítása. vagy csak elenyésző mértékben újul meg. Ha még ezek után is sűrű a korona. s ezeket a zöldmetszéssel megzavarhatjuk. A korona elsűrűsödését sokszor nem a termőrészek. függetlenül annak életkorától.

téktartóan végezve azonban érdemes élni vele, a fás metszés kiegészítőjeként. Minden zöldmetszési beavatkozással a fa még alakulóban, fejlődőben lévő, vagy már kialakult asszimilációs felületét csökkentjük, ami gyengítő hatású, azaz egyes részeiben vagy egészében visszafogja a növény fejlődését. Viszont kedvezően hat a megmaradt koronarészekre. Mivel a tenyészidőben a dús lombozattól nehezen tekinthető át a korona szerkezete, ezért a zöldmetszést elsősorban azoknak ajánljuk, akik a fásmetszések során már szert tettek némi gyakorlatra, és a lombbal borított koronában is biztonságosan eligazodnak. Az alakító zöldmetszéssel a növény asszimilációs energiáját a koronaalakulásra, termésnevelésre, -érlelésre, hajtásbeérésre kedvezően csoportosítjuk át, amennyiben a vezérhajtásokkal versengő konkurenseket még zsenge korukban eltávolítjuk. A júliusi, augusztusi, szeptemberi hajtásválogatással és visszametszéssel ritkábbá, napfénytől átjárhatóbbá és szellősebbé tesszük a koronát, ahol ezután jól beérik a hajtás, rajta a szemek (rügyek), és színesebb, ízesebb lesz a gyümölcs. Előnye növényvédelmi szempontból is megmutatkozik, mert nyár végén sokkal erőteljesebb a sebgyógyulás, mint a kora tavaszi fásmetszések idején.

csípjük. Ekkor a tenyészőcsúcsot (hajtáscsúcsot) nem sértjük meg, de a levél kurtításával csökkentjük a közvetlen közelében álló levélkék tápanyagellátását. Ennek következtében mintegy két hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd torzulás, görbülés nélkül ismét folytatódik. A vitorla visszacsípésével a vezérvesszőket tartjuk egyensúlyban. Például, ha valamelyik végállő rügyből a többinél jóval erősebb hajtás tör elő, annak növekedését így fogjuk vissza. E beavatkozás ideje májusban, a legerőteljesebb hajtásfejlődés idején van, és ha szükséges, egyszer ismételhető.

A hajtás visszacsípése
Hajtásvisszacsípéskor (pincírozás) hat-nyolc levélre kurtítjuk a hajtásokat, ezáltal a hajtástenyészőcsúcsot is eltávolítjuk (16. ábra). A megmaradó hajtáscsonk vastagodik, a visszamaradt levelek hónaljában lévő szemek (nyári rügyek) pedig megduzzadnak. A júliusi visszametszés hatására a végálló, illetve az alatta lévő egy-két szemből másodrendű hajtásokat kapunk. Az alsóbb helyzetű szemek nagy valószínűséggel termőrügyekké alakulnak. A pincírozott hajtás lemarad a versengésben. A többi, erőteljesebb hajtás le is árnyékolja, de mint asszimilációs felület mégiscsak megmarad. A visszacsípett hajtás környezetében csökken az újabb hajtások képződésének lehetősége. A hajtásvisszacsípés hatását az erőteljes növekedésű és sűrű koronájú fák alakító és

A vitorla visszacsípése
A növekvő hajtás kissé visszagörbülő csúcsi részét nevezzük vitorlának. Levelei kisebbek, és színben is elütnek a hajtás többi (alsóbb) leveleitől. E levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre. A vitorla visszacsípése a legártatlanabb és egyben legkevésbé jelentős metszési beavatkozás (15. ábra), visszacsípéskor a vitorla levéllemezeinek felét körömmel le15. ABRA

A vitorla visszacsípése

©

23 o

termőkori fenntartó metszése során hasznosíthatjuk. A visszacsípés hatására képződött gyenge (másodrendű) hajtásból, illetve vesszőből alakult termőgallyazat kevésbé sűrűsíti el a koronát. Ágemeletek között a fővezérágon (sudáron) vagy az oldalvezérágak legerőteljesebben növő fölső harmadában a legcélszerűbb így kialakítani gyenge, de csak mérsékelt számú termőgallyazatot. Az alakítás alatt álló fiatal fák törzsén megjelenő hajtások a törzs erősítését szolgálják. Ezeket - hajtáscsúcsukat visszacsípve - hagyjuk meg a tenyészidőben. Az ebből képződött vesszőt azonban tavasszal tőből távolítsuk el. Ugyanígy járjunk el a nagy sebek közvetlen közelében képződött, a sebgyógyulást tápláló hajtásokkal is.

ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza (17. ábra). A szemekből jövőre a vízszinteshez közeli, gyenge, termő jellegű hajtások fejlődnek. E beavatkozást augusztusban illetve szeptember elején végezzük.

Hajtásválogatás
Erőteljes zöldmetszési beavatkozás, ilyenkor a fölöslegesnek ítélt hajtást (hajtásokat) tőből eltávolítjuk. A korai koronaalakító hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője lehet. Ezt a hajtások 5-10 centiméteres állapotában végezzük. Ekkor még kézzel is könnyen kitörhetők, helyük gyorsan és szépen beforr. Elvileg ilyenkor is eltávolíthatjuk a fiatal fáink fővezér- és oldavezérhajtásainak összes versenytársát (konkurensét), kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejébe növő, egymást keresztező, sűrűsítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a tavaszi fásmetszés alkalmával is elvégezhetjük. A korai koronaalakító hajtásválogatás azzal a veszéllyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és jövő tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a korai alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert abból később könnyen lehasadó villás elágazás lesz) és néhány kifejezetten kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. A termőkorú fa nyár végi hajtásválogatásának fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, hogy hajtásai (vesszői) jól beérjenek, és ha még gyümölcs is van rajta, az szebben színeződjön, jobban beérjen (18. ábra). A nyár végi hajtásválogatást augusztusban, szeptemberben végezzük, amikor a hajtások már rendszerint félfás állapotban vannak, és a rajtuk lévő szemek már nem hajtanak ki a tenyészidőben. A hajtásválogatás alkalmával elsősorban a beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékben távolítsunk el hajtásokat. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a beavatko-

Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám
17. ABRA

Levélkoszorúra metszés

@ 24 @

\

18. ÁBRA }

A gyengébb termőerőben lévő őszibarackfákon gyakoriak a nagyon hosszú, vastag vízhajtások, melyeken fejlett oldalhajtások is vannak. Ezeket (vagy egy részüket) célszerű a termőfelület növelésére felhasználnunk. Vessző állapotukban gyengén visszametszve oldalhajtásaik megerősödnek, és virágrügyekkel rakódnak be.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK
A metszést kiegészítő eljárások közül a gyümölcsfák hajtásnövekedését szabályozó és termőre fordulásukat siettető lekötözéssel és a kézi gyümölcsritkítással foglalkozunk. Itt említjük a vadalást is.

Hajtás- és vesszőlekötözés
w

Hajtásválogatás

zás igen mértéktartó legyen, mert noha a hajtásválogatás általában kedvezőbbé teszi a megmaradt hajtások fejlődésének körülményeit, a fa növekedését viszont csökkenti. A több alkalommal végzett mérsékelt arányú hajtásválogatás jobb hatású, mint az egyszeri, nagyobb mértékű beavatkozás. Az úgynevezett színező zöldmetszés is a hajtásválogatás (-ritkítás) egyik formája. E beavatkozással a gyümölcsök zsendülése idején célszerű élni annak érdekében, hogy jobban beszíneződjenek. Ilyenkor a terméseket leginkább takaró hajtásokat távolítjuk el a koronából. A színező zöldmetszés előnye a színesebb, piacosabb gyümölcs, hátránya viszont, hogy növekszik - a termésre nézve - a napégés és a jégverés kockázata. Az idősebb koronarészekből kihajtott, erőteljesen fölfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszését fontoljuk meg. A fattyúhajtások nagyszámú megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek elő. Ezért a fattyúhajtásokat inkább íveljük le vagy metsszük levélkoszorúra.

Ha a meredeken fölfelé növő hajtást illetve vesszőt vízszinteshez közeli szögállásban lekötözzük, akkor oldalrügyeiből termő jellegű hajtások illetve termőrészek fejlődnek. Minél közelebb kényszerítjük a vízszinteshez a vesszőt (a koronarészt), annál inkább gyengül a növekedési hajlama, és erősödik a termésképzési jellege. A vesszőlekötözéssel a termőalapok koraibb kialakulását, és ezzel a fák koraibb termőre fordítását idézhetjük elő. A hajtás- illetve vesszőlekötözésnek mindenekelőtt az intenzív koronaformák, közöttük is a termőkaros orsófák és a sövények kialakításában van jelentősége. A lekötözés mértéke (a vessző vízszintessel bezárt szöge) elsősorban a fa növekedési erélyétől függ. Hagyományos koronaformában vízszintes vázkarokat ne neveljünk, mert néhány év alatt elcsökevényesednek, elöregszenek. A gyenge növekedésű fákat ne kössük le, a középerős és erős növekedésűek vesszeit (gallyait, ágait) a vízszinteshez képest 15-30 fokos szögben neveljük. Fontos, hogy a lekötözött karok (vesszők) ne íveljenek, egyenesek legyenek. A gyümölcsfa korosodásával vázágrendszere mindinkább a vízszinteshez közelít, amely egyúttal a termő (generatív) jelleg folyamatos erősödését is jelenti. Kialakulnak rajta az úgynevezett természetes termőívek. Ilyen állapotban már nem a leívelés a célunk, hanem a vázágrendszer szögállásának az emelése, hogy a fa növekedési (vegetatív) jellegét erősítsük a generatív túlsúllyal szemben. Ezt azonban már metszéssel érjük el.

©

25 o

gallyak (esetleg ágak) lehajlítására használhatjuk. huzal. Lehetőleg mindig közvetlenül a rügy mellett kössünk. amelyet ott rögzítünk a hajtáson (vesszőn).A vesszők iekötözésének legmegfelelőbb ideje a tavaszi hajtásnövekedés kezdete. amelynek súlya (leívelő hatása) a nehezéknek belerakott anyag (például homok) mennyiségétől függ (20. Az idősebb. hogy ne följebb kössünk. ha előbb a kötés helyére bőr vagy gumi alátétet rakunk. ami a legkevésbé felel meg céljainknak. A hajtás illetve a vessző helyzetének megváltoztatására újabb módszerek terjedtek el. Fontos. Ne legyünk türelmetlenek és mohók. az alsó harmadán (19. mert a fákon mara- Vesszolekötözés huzalhoz (A) és idősebb koronarészhez (B). A túlterhelés megakadályozza a fát. mert akkor a vessző ívben meghajlik. erős gallyak és ágak leívelése (C) O 26 o . Nyirkosán tartva kevésbé szakad szálaira. 19. és szükség szerint újítsuk fel vagy szüntessük meg. Ilyen nehezék például a csipesszel ellátott. betonból (például virágcserépformába) öntött súly. Ezek lényege. A nyugalmi időszakban a vesszők merevek. különben bevághat a növény szövetébe. Fontos. A ritkítás mértéke több tényezőtől függ. alsóbb gally vagy ág. ahol az a legmegfelelőbb ívet adja. Ezt a célt szolgálja a csipesszel ellátott zacskó vagy kisebb zsák is. és helyén eltörhet a termőkar. ábra). Fémhuzal is használható a lekötözésre. szebb és értékesebb gyümölcs fejlődik. és így az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. ÁBRA""} A vékonyabb vesszők. Általános elv. erősebb vesszők. ábra). Ezután rögzítsük a vesszőt (gallyat) kb. karó). amikor a hajtások már fásodnak és csúcsrügyben záródnak. hogy a huzal ne vágjon be. némely nagy termésű években a kajszi is. Gyümölcsritkítás Ezzel a munkával elejét vesszük a fa túlterhelésének. Az elszorítás tápanyagellátási zavarokat okoz. Ekkor még rugalmasak. Lazán kössük a lehajlítandó koronarészre. a körte és az őszibarack szinte minden évben ritkításra szorul. erősebb koronarészek leívelésére három-négy szálat sodorjunk belőle össze. mert a kötözőanyaggal elszorított helyen vékony marad a koronarész. először termő fák gyümölcsritkítására különösen ügyeljünk. és különösen íveléskor könnyen eltörhetnek vagy kitörhetnek. hogy lekötözés helyett nehezékkel húzatják le a koronarészt. A fiatal. Műanyag kötözőanyagokkal lehet a nehezen beszerezhető rafiát helyettesíteni. Az alma. A zsineget a fölfelé törő. A kötözőanyagot először a rögzítési alaphoz kössük (ami lehet a törzs. hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. miközben máshol rendesen vastagodik. A kötözéseket évente ellenőrizzük. mert így kevésbé csúszhat el a kötés. hogy a kötésről ne feledkezzünk el. a legkevésbé törékenyek. amikor a nedvkeringés megindul. a meghagyott termésekből pedig nagyobb. a hajtások lekötéséhez kiváló a rafia. de csak akkor. képlékenyek. Kedvező még a nyár végi lekötözés (augusztus eleje). hogy felkészüljön a következő évi termésre. Egyes (bőtermő) években a ringlókat is érdemes megritkítani.

Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. az alanyból előtörő hajtásokat (vadhajtásokat) távolítjuk el. Vadalás Vadaláskor a szemzés vagy oltás helye alól. Ennél korábban ne fogjunk hozzá. A felszínre tört sarjhajtások (vesszők) talajfelszín fölötti visszametszése nem megoldás. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítsuk. amikor a gyümölcskezdemény kis dió nagyságú. A gyümölcsritkításnak növényvédelmi haszna is van. © 27 o . Kb. Ezért az első terméseiket mutató gyümölcsfákon 2-3 gyümölcsnél többet ne hagyjunk. a köszméte és a riszméte bokorfák aranyribiszke alanya rendszeresen sarjadzik. hogy a korona egy-egy gallya túlságosan berakódik gyümölccsel. A szorosan öszszeérő terméseket . számos rózsa. Az alma és a körte fölösleges gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű. A túl sűrűn álló. (Nem célszerű a kertünkben fellelhető meggysarjakat beszemezni. A kötődés és a természetes hullás után már meg tudjuk becsülni. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. hogy mennyi termésre van kilátásunk. Ekkor ritkítsunk.Hajtáshajlítás csipeszes nehezékkel dó sok gyümölcs jelentős tápanyagot von el a még növekvő. mert a természetes hullás még nem fejeződött be. onnan fertőzhetnek. Bontsuk ki a sarjat hozó tövet. zsenge korukban távolítsuk el.hasonló okok miatt gyakrabban támadják meg a gyümölcsmolyok hernyói is. Növényvédelmi szempontból pedig azért veszélyesek. valamint a ribiszke.5-2 cm. Ugyancsak erősen sarjad a meggy. ezáltal azt visszavetheti. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le. orgona. A ritkítandó őszibarack és kajszi zöld terméseit kézzel. A körte birsalanya. a gombás betegségek ott megtelepedhetnek. mert például a vértetű búvóhelyéül szolgálnak. csavaró mozdulattal válaszszuk le a termőrészről. másrészt a talajművelést is akadályozzák. elvonják a tápanyagot a nemestől. Az alanyhajtások károsak.) A sarjakat tavasszal. fejlődő fiatal növénytől. azaz átmérője 1. hegyes ollóval vágjuk ki. mert ez a megmaradt sarjak további növekedéséhez. máshol pedig nincs vagy alig akad termés. mert sarjképző tulajdonságukat alanyként is megtartják. egymáshoz érő gyümölcsök közé nem hatol be a permedé. illetve újabbak képződéséhez vezet. Előfordul. 8-10 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy gyümölcsöt. és a gyökértörzsről tőből törjük ki (vagy dörzsöljük ki) valamennyit. mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a helyi többlet. mert ha megerősödnek. A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítani. A legalkalmasabb. éles késsel vagy közepes méretű.

lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók). Ezek metszését rügyfakadás utánra.) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén. a fagy ne tegyen kárt bennük. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját. húzzunk kesztyűt. aki szőlőt. a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember. illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. májusban és június elején kerítsünk sort. mert minden évszakban akad vele dolga. pontosabban elvirágzás után. Célszerű. könnyen eldönthetjük. Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. a vesszők. császárfa. amikor a hajtások már félfás állapotban vannak. közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk. Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). szivarfa) további növekedését. gondoz. metszéskor viseljünk gumikesztyűt. hogy a hajtások megfásodjanak. A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes. gyümölcsfát. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. de még a hajtásnövekedés előtt metszszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. Erős növekedés. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbb a kora tavasz. Új sarkít a tenyészidőben ritkítjuk. Másrészt. az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. a pusztulás mértéke szemrevételezéssel. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők. A sérülés. a metszést hagyjuk abba. Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. A korona szellősebbé tételét. akkor a készítmény. Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is. mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. A málna metszése eltér az általánostól. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk. fagyérzékeny növények vesszőit. rózsát és díszcserjét ültet. Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban. a kertész sohasem pihenhet. Ezzel elősegítjük. A veszedelmes ágpusztulást. Amennyiben 0 °C alatti hőmérsékleten metszünk. hogy hol állnak túl sűrűn az ágak. ha a permetezésig végzünk a metszéssel. ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. Egyrészt. mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek.a tenyészidőben van. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített. A korábbi (téli. mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet. más a kérgük színe és repedezettsége. pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. A le termett (es namarosan ef is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el. pirosbimbós állapotukra időzítsük. tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. Ha a hőmérséklet -5 °C •alá süüyed. A zöldmetszés ideje .elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként .MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? A kert sohasem kész. jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtáson és környezetében (a le- O 28 o . Rügyfakadás. hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön. vagy rügyvizsgálattal Uienany rügy nosszanti atmetszeseveiy anapítható meg. Télen. Ha metszés után permetezünk.

A hagyományos koronaformájú középmagas törzsű fák neveléséhez erős növekedésű alanyokra van szükség. gyakorlatilag mindegy. E koraibb termőre fordulás . már a második-harmadik évükben. Az intenzív koronaformák törpealanyain lévő fák fordulnak a legkorábban termőre. egy szóval: a termesztés sikerére. mint a magról kelt gyümölcsfák. magról szaporítva ugyanis a gyümölcsfák zöme visszaüt az ősi és a nemes közötti átmeneti formák valamelyikére. kevésbé fejlett oltvány (2. és sudara (fővezérvesszeje) is fejlett. a koronaformára és a művelésmódra. mert így nem tehetünk kárt a virágokban. savanyú talajokon díszlik. kötött talajon myrobalán vagy szilvaalanyon ültessük. A koronás oltványon legalább három fejlett (legkevesebb 30 centiméteres) oldalvessző (oldalvezérvessző) van. meszesre inkább a sarjmeggyet válasszuk. ÜLTETÉSKOR Fák. A vadalma alany elsősorban a nyirkos. Ilyenek a vadalanyok. alkalmazkodóképességük is különböző. mint például a vadcseresznye.amelynek számottevő a gazdasági haszna is .és riszmétefácskák oltványok. ábra). málna) való szaporítás. A ribiszkefélék. Az alanyok a rájuk oltott nemest tartják és táplálják. mint a birs. A kajszit homokon vadkajszi. oltással (szemzéssel) szaporítják. A meggy sarjmeggy alanyon. hogy belőle korábban kialakíthatjuk a koronát. A faiskolában vásárolható fiatal bokrok. Az őszibarackot meszes talajra keserű mandula. Száraz. hogy koronás oltványt vagy suhángot veszünk és ültetünk.a saját magoncba szemzett fák esetében is megmutatkozik (például a diónál és a gesztenyénél). a nemes fajtákat aranyribiszke alanyba oltják (80-100 centiméter magasan. ribiszke. a telepítést. A suháng elágazás nélküli. Az oltványok általában 2-4 évvel hamarabb érik el teljes termőkorukat. hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének. hogy a termesztés első és igen fontos munkáját. Koronás oltvány és suháng A gyümölcsfák szaporítóanyaga kétféle: koronás oltvány és suháng. hogy a törzs magassága már meg- O 29 o . ép. a rajtuk lévő nemes sem egyformán fejlődik. sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük. A célszerű tulajdonságú alanyra (amely lehet például erőteljesen növő vadalany vagy gyenge törpealany) rászemzik a nemest. amelyek télen elpusztulnak. sarjak és oltványcsemeték a növények szaporító-. hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását. Ehhez. mert ennek jó vagy rossz megválasztása kihat a növény növekedésére és fejlődésére. Hátrányának mondható. E szaporítási mód nagy előnye. gyengébb minőségű talajon sokkal jobb körtealany a vadkörte. és meg kell metszenünk őket. A koronás oltvány előnye. A cseresznye és meggy alanyául savanyú talajra a vadcseresznyét. és az esetek többségében a nemesnél rosszabb minőségű gyümölcsöt terem. mert a zsenge. hogyan végezzük el. A korán fakadó. lombhullás után is metszhetjük. ki kell elégítenünk a növények tenyészterületigényét. Az alanyra is legyen gondunk A gyümölcsfák zömét ivartalan úton. Talajigényük igen eltérő. A SZAPORÍTÓANYAGRÓL. Fontos. A törzses köszméte-. a köszméte és a riszméte bokrait ekkor is ritkíthatjuk. elsősorban a könnyebb kezelhetőség végett). Közöttük gyakori a fásdugvánnyal (bokorribiszkék) vagy gyökeres sarjjal (mogyoró.véikoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni. azonos marad az anyanövényével (amelyről a szemzőhajtást vették). a vadalma. Nem mindegy tehát. illetve ültetvényanyaga. mészben szegény vidéken pedig vadőszibarack alanyon telepítsük. megsérthetjük. A szőlőt és a gyümölcstermő borokat kivétel nélkül ivartalanul szaporítják. tisztában kell lennünk a választott művelésmóddal. a kajszi pedig szilvaalanyon kisebb koronát nevel. bokrok ültetésével évtizedekre határozunk. a vadkörte. a szakszerű ültetésen kívül ismernünk kell a szaporítóanyagot (a nemest és az alanyt). Ha a szaporítóanyag egészséges. hogy a nemes tulajdonsága nem változik. a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel. Ivaros úton. A szaporítóanyag vásárlásakor gondoljunk az alanyra is.

Legkevesebb 30 négyzetméter az igényük.határozott. az alany-nemes viszony. A sok rügyből előtörő. A málnasarjakat sövényszerű művelésben legalább 1. amely egészséges és harmonikus fejlődésükhöz szükséges. jó közérzetét. a fekete ribiszkét 2. A gesztenye saját magoncára oltva. Az ebből következő kedvezőtlen állapotot vagy folyamatot . A visszametszés elmulasztása a frissen ültetett fácska túlterheléséhez vezethet. illetve a járulékos rügyek kihajtsanak. a kajszi. dús gyökérzetű gyümölcsfa. úgymond hagyományos koronaformájú. és csak olyan mértékben.4 méteres tőtávolságra telepítsük. termőfelületük csökken. Az alakító metszéssel meghatározzuk a © 30 o . A tüskétlen szedret 2. A törzses köszméte tenyészterület-igénye 1. megfelelőek. de arányosan fejlett és egészséges. a tenyészterület. A túlságosan visszacsonkolt és ritka oldalgyökérzetű fácskának kisebb az eredési esélye. sőt el is pusztulhat a fa. inkább kevesebb növényünk legyen. Ez a bölcsesség áll a gyümölcsfa metszésére is.kizárólag metszéssel .5x0. csökött hajtások fejlődhetnek. közepes törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70. Mindenekelőtt azért. más szavakkal a gyümölcsfa életkörülményei rendezettek. hogy a törzs magasságát mi határozzuk meg. a tápanyag-ellátottság. hogy az alapi rügyek. (Választáskor ne röstelljük a szaporítóanyagot alaposan szemügyre venni!) Legalább ilyen fontos a gyökérzet épsége és terjedelme is. harmonikus növekedését és fejlődését. ha az egyéb összetevők. még inkább a körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően igen különböző. hogy a sérült rész kiessen.és 0. a szilva. azaz a gyökérnyakon lévő oltásforradás kifogástalan legyen. Minden mindennel összefügg.5 méteres sor. de még csak megállítani sem lehet. hogy ne legyen nyílós az oltvány. hasadt gyökérvégeket vágjuk sima felületűre. A suhángból egy évvel tovább kell alakítanunk a koronát. a ringló legalább 30-40. vadalanyú.7 méter. A vadalanyú alma. Telepítéskor a fák és a bokrok szaporítóanyagának föld feletti részét . nagyszámú hajtást a frissen sebzett és csonka gyökérzet képtelen ellátni. Ezért fontoljuk meg jól a választást. az őszibarack 25-30 négyzetméternyi területet igényel. a mandula. A riszméte térigénye a fekete ribiszkéével megegyezik. szabályos koronájú fa nemcsak dísze a kertünknek.az összefüggések értelmében . hogy helyreállítsuk a többnyire nagyon megcsonkolt gyökérzet és az ép föld feletti rész egyensúlyát.7 méter térállásba telepítsük. fölnyurgulnak. E tulajdonságoknál fontosabb. ezt a kezdeti szépséghibát jó körülmények közé kerülve bizonyosan kinövi az ép.kihat a többire is. ADJUNK ELÉG TERET! Fás növényeinknek gyakran nem adjuk meg azt a teret. és a növény mennél több tőhajtást hozzon (bokrosodjék). és megrontja a gyümölcsfa általános. Házikertbe is e két faj oltványait ültessük. úgynevezett intenzív koronaformák térállását az egyes formák tárgyalásakor ismertetjük. szép. A mogyoróbokor tenyészterület-igénye 16 négyzetméter. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják a fák és a bokrok. Ezért különösen jól válasszuk meg helyét a kertben.megszüntetni. 100-200 négyzetméter fánként. előnye viszont. akkor az . a dió pedig feketedió-alanyon 60-70 négyzetméteres területen is elfér. A bokrok és gyökeres sarjak erőteljes visszametszésének az az elsődleges célja. mert ez csak egy része a gyümölcsfák és -bokrok nevelésének és fenntartásának (termesztéstechnológiájának). de például egyes nyári körtefajták koronamérete a cseresznyéét is megközelíti.5X2 m-re ültessük. A támaszt igénylő. Ültetéskor ne metszegessük a gyökérzetet. Ennek következtében a tenyészidőben gyenge.a legtöbb esetben . Hatása igazán csak akkor érvényesül. a meggy. KEVÉS SEBZÉSSEL Az arányos felépítésű. hiszen kapott az elég sebet a kitermelés során.erősen visszavágjuk. hanem gazdasági céljainknak is a legjobban megfelel. Legyen bár kissé fejletlen vagy formátlan a törzs. Csak a roncsolt.3-0. A támasz nélküli. Ha valamelyik tényező eleve rossz vagy rosszra fordul. akármilyen szép is a koronája. A pirosribiszke-bokrot 2x0.7. a növényvédelem és a termékenyülési viszonyok. A magról kelt gesztenyének és diónak különösen nagy a térigénye. mint például a talajállapot.5x0. egészséges. természetes sövényben egymástól 3-4 méterre ültessük. fölkopaszodnak.

tehát a végálló rügy a korona belsejével ellentétes irányba. erősebb vázágat fejlesztenek. Ha a metszőollónk nem kifogástalan. ÁBRA helyes hibás helyes Az ágak visszametszésekor ne hagyjunk csonkot. az alulról történt bevágás meg- 21. Különösen jelentős ez a telepítés utáni és az alakító metszések során. Először az elágazás fölött 20-30 cm-rel alulról© fűrészeljük be az ágat. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot. ami kedvezőtlen a végálló rügyből képződő hajtás fejlődésére. mint az erősen rügyre vágott. amelyre a vesszőt visszametsszük. növekedésére és fejlődésére is. A roncsolt seb nehezen gyógyul. a gallyat és az ágat az elágazásnál. Mindenesetre a túl magas metszés még mindig kevésbé rossz. A jól választott mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre. kifelé nézzen. A sebgyógyulás ugyanis a rügy. például erősebb szélben. mint az azonos kerületű ép sebzésé. különösen az alakítás során ügyeljünk. A metszéshez jó minőségű. éles szerszámot használjunk. mert a tartóágak kifelé álló rügyeiből lehet levegős. mert a rügy feletti csonk beszárad. az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le (21. keresztmetszetének egyharmadáig. hogy a vessző tengelyére álló merőlegessel mintegy 30 fokos szöget zárjon be. mert a ráhulló por. túl mély metszlap. hogy a rügy biztonságosan kihajtson. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk. A rügyhöz. a visszamaradó vesszőrészen szemmel alig látható. így elkerülhetjük a rügy sérülését. a sebfelület ne legyen vízszintes. annyi sebet okozunk a fán. mint a természetes koronájúak. A hajtást és a vesszőt közvetlenül a rügy (a szárcsomó) fölött. Lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. és megbízhatóan. arányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. és legyünk tekintettel a növények életritmusára. ábra). illetve az elágazás közelében a legjobb. A vesszők ilyen szakszerű visszametszésére. amikor minden végálló rüggyel határozott célunk van a koronában. benne a fő részek számát. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon és kissé kifelé lejtsen úgy. A vesszőn. Bármilyen helyzetű a visszametszésre váró vessző vagy ág. rendszeresebben teremnek. az beszárad vagy éppen a fertőzéseknek nyit kaput. néhány milliméterrel a rügy fölött enyhén ferde metszlapot vágjunk © 31 o . A szőlővessző visszametszésekor viszont hagyjunk a rügy fölött 3-4 cm-es csonkot. A vesszők visszametszésekor a megmaradó legfelső. Az első. Ahány vágást ejtünk. Az életlen olló vagy fűrész roncsol. jobb minőségű gyümölcsöt hoznak. tehát az elágazástól 30-40 cm távolságra fűrészeljünk felülről lefelé. felülete nagyobb. hosszanti hajszálrepedések keletkezhetnek. A legkönnyebb megoldást. a vesszők ízközre metszését azért nem ajánljuk. sok kárt okozhatunk vele a növényben. s később.korona formáját. ezektől távolodva egyre gyengébb. Ezután a bevágás fölött. jó állású koronát nevelni. a metszőollót mindig az ellenkező oldalról és alulról közelítve tegyük. víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. Nagyobb ágak levágását legalább három lépésben végezzük. a rügyből előtörő hajtás lehasad.

úgynevezett mulcsozásra is. ép szélűre a metszlapot. ÁBRA } A nagyobb ágakat nem vághatjuk le egyszerre. amellyel minden kerti hulladék ledarálható. A pótlásról feltétlenül gondoskodjunk. és minél idősebb részen ejtjük. A nyesedéket lehetőleg ne égessük el. Minél nagyobb a seb. Az ággyürűtől arasznyi távolságban alulról (A).vagy többéves fás részeket távolítunk el. végül vágjuk le a csonkot. hanem szerves trágyával gyorsítsuk a fa vagy cserje gyógyulását. Metszéskor megsértjük a növény szöveteit. Harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot. annál több tápanyagot kell visszaadnunk. hogy az ág lehasadjon. amilyen például a vesszők visszavágásakor keletkezik. ez a hasznosítás legértékesebb módja. sebeket ejtünk. ábra). majd kissé távolabb fürészeljük be (B). annál lassabb a kalluszképződés. hamar gyógyul. és szerves anyagát a növények hasznosítják. A visszavágással egy. Az így előkészített nyesedéket komposztálhatjuk. mert lehasadnak. növekedését. szőlőben már érdemes egy aprítógépet vásárolni. Az aprítékot használhatjuk a kertben talajtakarásra. A kezelés első teendője.-j 22. lehetőleg kacorral vágjuk simára. mégpedig az ággyűrű (az ág alapjánál lévő megvastagodás) fölött néhány milliméterrel (22. Ifjítás után például nem elegendő az évente szokásos műtrágyaadag. és kezeljük a sebet (C) akadályozza. O 32 o . tehát metszéskor veszteség éri a növényt. A másfél-két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést kezeljük sebkezelő. Kisebb mennyiséget kézi erővel (ollóval. hogy éles késsel. -védő anyaggal. A nyesedék felaprítva mindenképpen gyorsabban korhad el. Minél többet vágtunk le a növényből. A seb szélén a kéreg néhány milliméterét is kenjük be. A kisméretű seb. Nagyobb kertben. a beforradás. Ezekben sok a tarta- lék tápanyag. még a kiskertben sem. fejszével) is felapríthatunk. hogy biztosan zárt felületet kapjunk.

ábra). mint amennyi hasznot hajtunk. A biztonságos. Ha ezt még annak tömege is tetézi. 1. Két metszőollótípust különböztetünk meg: a rávágó és a mellévágó ollót (24. Szerszámvásárláskor ne csupán az árat. a forgástengelyt képező csap a rögzítőanyával. tartós szerszám általában drága. A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni. METSZOOLLO A metszés leggyakrabban használt eszköze az olló. a rugó és a zár (25. amikor már egyetlen gyereket sem akarnak a balkezességről „leszoktatni". hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk. s aki már nyírt órákon át sövényt. nehéz metszőollóval keserves a munka. sőt ki is próbáltunk valahol. hogy milyen szorosan zárnak a pengék. gallyakat. ezzel megkönnyítjük az ollót tartó kéz munkáját.AZ ESZKÖZÖK A szép munkához jó szerszámokra és segédeszközökre van szükségünk. kicsorbuló. illetve fölül. az ütköző. a támasztó. Jellemzője. A kétélű ollónak a támasztópengéje is élezett. ábra). amilyet már láttunk. Metszéskor úgy tartsuk az ollót. Ezeknek vágóéle a támasztópenge mellett záródik. de ne sajnáljuk rá a pénzt. A megbízható.5-2 cm átmérőig vághatunk vele hajtásokat. roncsol a szerszám. Ma. ha utánozunk. vagy az olló támasztóélének irányába feszítsük a vesszőt (23. mert megéri. s a © 33 o . Nem árt. Éle egyenes. balesetmentesen végezhető munka ugyancsak könnyítés. A metszés minőségét a penge élességén kívül az határozza meg. tisztában van vele. kényelmetlen fogágyú. A metszőolló részei: a két nyél. Elágazásnál a vékonyabb vágópenge a megmaradó vesszőhöz. rózsaszedésre alkalmas.ábra).és a vágópenge. vagyis olyan eszközt veszünk. Életlen. Az olcsóbb szerszám gyakran nehezebb. Ha hézag van közöttük. Alkalmatlan fűrésszel több kárt okozunk. vesszőket. akkor minden megtakarított dekagramm számít. hogy a vágópenge a támasztópengére felütközik. hogy az olló vagy gép irányítása is éppen elég fárasztó. inkább virág-. hanem a használhatóságot is vegyük szemügyre. Vágáskor a másik kezünkkel segítsünk. gallyhoz egészen közel kerüljön. A mellévágó ollók általánosan elterjedtek. ezért sem alkalmas vastagabb fás részek metszésére.

rózsabokrok. töröljük szárazra. ha pedig túl hosszú. de ritkábban. futórózsa és sövény ritkítására. rendkívül fontos a bal kézzel használható metszőolló. A pengének csakis egyik. Nagyon fontos. Az éles. mert akkor a fás rész lemetszésén kívül külön erőkifejtés szükséges a záráshoz. Általában vékony vesszők és még meg nem fásodott hajtások metszésére alkalmas. lehetőleg az ollót tartó kézzel (hüvelykujjal) tudjuk kezelni. majd olajos ronggyal áttörölve tegyük el. GALLYVÁGÓ ÉS SÖVÉNYNYÍRÓ A metszőollóhoz hasonló pengével. Előfordul. A nyél legyen elég hosszú. A jó olló leghasznosabb tulajdonságai: szilárd. mivel nem csúsznak ki az élek közül. Pengéje cserélhető. A fák magasan lévő vesszőit hernyózóollóval is visszametszhetjük. majd fenőszíjat használjunk. Végül fontos az is. akik nem szívesen állnak létrára. A záródó olló könnyen ütközzön (ezért ma már gumibetéteket tesznek az ütközőkre). 30-40 cmes. nem csípi be a vékony vesszőket. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is hozzáférhetünk. Két kézzel fogjuk a két nyelet. tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. Kétélűek. és bizonyosan nem tör hólyagot rajta. Nyele tenyérbe simul. ugyanakkor könnyű. hogy a vágópengéhez tartozó nyél a saját tengelye körül elfordul. hogy a zárat. ezért nem szükséges hozzá nagy erőkifejtés. Házi élezésre különböző finomságú fenőköveket (úgynevezett belga követ). hogy az olló szétnyíljon. tüskétlen szeder. © 34 o . Munka után az ollót tisztítsuk meg. mint a vágót. A hosszú nyél nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot. Ezt a vásárláskor könnyedén kipróbálhatjuk. E ritkábban használatos eszközöket is éleztessük rendszeresen. A konkurens vesszők levágására különösen alkalmas.A karbantartás élezésből. az élek 20-30 cm hoszszúak. jól beállított metszőolló nem roncsol. E hosszú nyelű szerszámot régen a hernyófészkek leszedésére használták. hogy a szerszám valóban a tenyérbe simul. éle tartós. Ennek az az előnye. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. A nagyobb gyártók igyekeznek egy-két típussal megkönnyíteni a balkezesek munkáját. fagyban van jelentősége). hogy a gallyazóolló könnyű legyen. könnyedén. ha ez a szerszám is könnyű és az ütközése rugalmas. A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszők is levághatok. szilárd. nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót. A kétélű ollónak a támasztóélét is fenjük. ábra). ifjítására is. tehát műanyag bevonat van rajta (ennek télen. Kezdő kertész az élezést bízza szakemberre. meleg tapintású. Nyelük ugyancsak hosszú. Ez a szerszám pontos tükörképe a megszokott jobbosnak. Sövények kézi nyírására a sövénynyíró ollók valók. Előnyös. a földről dolgozhatnak vele azok. Jól használhatjuk ezt a szerszámot díszcserjék. mégpedig a domború oldalát élezzük. népességnek majdnem egytizede balkezes. A vágópengét rugó nyitja. Kényelmesen. ám 64-80 cm hosszú nyéllel készülő ollókkal gallyakat és vékonyabb ágakat (3 cm átmérői) lehet vágni (26. tartsuk tisztán és zsírozzuk be. tisztításból áll. a rövid nyél feltöri a tenyeret. amely nyugalmi helyzetben megakadályozza. A rugó ne legyen túl kemény. mielőtt eltennénk. tartós. úgy nyírunk. zárása. olajozásból. vagyis a vágás a penge furatába erősített zsineggel történik.

Legjobbak Kardfurészek és fogazásuk @ 35 © . ÁBRA [ Elektromos sövénynyíróval (27. tehát pontos kezelést kívánó gépet. viszont nehéz az élezése. A cápafogú csak egy irányba vág. ha a vezetéket öncsévélő dob tartja rugalmasan föltekerve./V Ág. legföljebb az. Legjobb. kevés erőkifejtéssel száraz. gyorsan vághatunk. KACOR.(gally-) vágó (A). A fűrészszel ugyanis hozzá kell férnünk az ágakhoz. Ügyeljünk arra. közülük is az íves hegyűek a legalkalmasabbak. Előnyös. egyenes (C) és hullámos éle sövénynyíró olló (D) •J 28. ezért lassú vele a munka. LÉTRA A fűrészek közül a hagyományos keretes metszéskor nehezen használható. Az egyenes fogú fűrésszel oda-vissza. gyorsan. ábra) lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka. ha könnyű. vastagabb részeket kell eltávolítanunk. hernyózóolló (B). amelyiknek állítható a pengéje. A fogazás többféle lehet. hogy az elektromos vezeték ne kerüljön a vágóéi útjába. különben nehéz tartani az amúgy is gyorsan dolgozó. Erre a célra a kardfűrészek. FŰRÉSZ.

kényelmetlen testhelyzetben. Ezt éles késsel simára. mert bizonytalan és balesetveszélyes. gyorsan lehet velük vágni és élezésük is egyszerű (28. hogy a forradást elősegítsük. ha kézbe illő és meleg fogásű. Élét az eredeti mintázatban és hajlásszögben reszeljük. pedig nem veszélyes szerszám. durva vágási felületet hagynak vissza. amelyiken a körömhely van. a seb szélét épre kell vágnunk. de a legbiztonságosabban a támasztórudas állítható fel. A fűrészek. a fűrészelés fontos segédeszköze a létra. Egyágú támasztólétrát soha ne használjunk. csak egy kis gyakorlat szükséges a használatához. 1 29. különösen az idunafogazásúak. ábra). Sokan idegenkednek tőle.az idunafogazású fűrészek. nagy erőkifejtéssel dolgozunk. Jobb a kétágú létra. A kést vizes fenőkővel és fenőszíjjal szinte borotvaélesre kifenhetjük. A metszés. Mindig csak azt az oldalát élezzük. tehát ne kockáztassunk! © 36 o . a hajlított pengéjű és nyelű kertészkés (29. ÁBRA | f O Kacorkéssel vágjuk simára a fürészelt felületet A fűrész nyele akkor jó. A vágás legcélszerűbb eszköze a kacor.ábra). Éles szerszámokkal. mert könnyen.

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE írta Valló László .

A KORONA ALAKITASA TERMŐKORI METSZÉS IFJÍTÁS NÉHÁNY APRÓ FOGÁS A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE .

fajtánként különböző lehet. szórt állású sudaras és kombinált korona (ahol a sudarat a második. A legalsó ágcsoportban négy (esetleg öt). A sudaras korona formái: ágcsoportos sudaras. Ez nehezíti ápolását. Zárt felületű korona (E) AZ ÁGCSOPORTOS SUDARAS KORONA A koronaformák kialakítása a telepítést követő első metszéstől (ez az első év) a termőre fordulásig (a negyedik-ötödik-hatodik évig) tart. A hagyományos formák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. Katlankorona (C). Az ágcsoportos sudaras koronában egymástól meghatározott távolságban. illetve a harmadik ágcsoport fölött távolították el (A). növényvédelmét és a szüretet. a középsőben négy. Jellemzője az uralkodó központi tengely. A sudaras koronák közé tartozik az ágcsoportos sudaras korona. A támasz nélküli vagy hagyományos koronaformák sudarasak vagy sudár nélküliek lehetnek. a gyengébben fejlődő. Vázakorona CD). hogy alakító metszése viszonylag hosszú ideig tart. hogy a teret arányosan kitöltsék. Az erőteljesen fölfelé törő koronájú fákon kisebb. Az ágcsoportos sudaras korona magasba törő. a palmet30. úgynevezett ágcsoportokban (ágemeletekben) helyezkednek el a vázágak a sudáron. erős növekedésű fák általános koronaformái. Az ágcsoportos sudaras koronában három ágemeletet nevelünk ki az alakító metszés folyamán. Változatai az ágcsoportos sudaras. A mesterséges koronaformák hagyományos változatai. Az ágcsoportos sudaras korona előnye. Hátránya. ábra). hogy megfelel a gyümölcsfa természetes növekedési törvényszerűségeinek. a vad alanyra oltott. és később éri el teljes termőkorát. a karcsú orsóval és a szuperorsóval ismerkedünk meg. Az ágcsoportok egymástól való távolságát az alakító metszéskor határozzuk meg. azaz a központi tengelyen (31. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák közül a termőkaros orsóval. A hagyományos koronaformák állnak legközelebb a természetes formákhoz. A vázágakat úgy neveljük. ezen foglalnak helyet a vázágak. a szórt állású sudaras és a kombinált korona. © 39 o . szétterülő koronát nevelőkön pedig nagyobb távolságot hagyunk az ágemeletek között. Sudár nélküli a vázakorona. Gömbkorona-változatok (B). a katlankorona és a zárt felületű korona (30.ábra). a fölsőben pedig három vázágat alakítunk ki. Ez fajonként. a gömbkorona. ABRA N / ta vagy ferdekarú sövénnyel.A KORONA ALAKITASA A házikertbe ajánlott mesterséges koronaformák két nagy csoportját a hagyományos és az intenzív formák alkotják. Törzsmagassága 100-120 centiméter. a szórt állású sudaras korona és a kombinált korona.

31. ÁBRA | Ágcsoportos sudaras korona alakítása az első három évben © 40 o .

így. Ezúttal is ügyeljünk a végálló rügy helyzetére. illetve veszsző az oltás alapjával ellentétesen ível. A kiválasztott oldalvezéreket növekedési erélyüknek megfelelően metsszük vissza. Az alsóbb oldalrügyekből kevésbé erős. és így huzassuk föl a koronát. hogy a szabályosan metszett koronás oltványból (suhángból) csak gyenge. Célszerű figyelnünk arra is. Legjobban tesszük. A többit tőből metsszük le. és annak a konkurenseit is tőből eltávolítjuk. az erősebb növésűeket gyengébben. a középerőseket vágjuk felére. illetve gyenge vesszők képződtek. akkor az előző évi metszés túl hosszúra sikerült. akkor tavaly rövidre metszettünk. és a számunkra kedvező konkurenst hagyjuk meg. és így a sudár kissé oldalra dől. az utóbbiban rövidebbre metsszük a vezérvesszőket. hogy a végálló rügy a tavalyihoz képest éppen ellenkező oldalon legyen. A csonthéjasokat és a héjasokat ennél erősebben. A végálló rügyből fejlődött vesszők . Legelőször az oldalvezérvesszőket válaszszuk ki. és e fölött 4—5 rügyet meghagyva vágjuk vissza. hogy a sudárvessző végálló rügye az oltás hajlatával ellentétesen álljon. ezért adjunk ezeknek elsőbbséget. A rügyekből hajtások. például ellapított koronaalak felvételére a fát.a természetes koronaalakulás továbbvivői is. A rajta képződött vesszők közül a túlságosan (zavaróan) erőteljes növekedésűeket vágjuk ki tőből. 2-4 rügyre is metszhetjük. úgy vágjuk vissza. Ugyanígy kiválasztjuk a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) is. Ez esetben © 41 o . oldalrügyeit dörzsöljük ki a leendő törzsmagasságig. Ha ugyanis a fővezérvesszőt mindig azonos oldalon lévő rügyre vágjuk vissza. A továbbiakban úgy is kezeljük. túlságosan meredeken ível fölfelé vagy rügysérülés. Második év.rendes körülmények között . ha az alakítás éveiben a vízszintessel 60 fokos szögben álló vázkarok kinevelésére törekszünk. Amennyiben suhángot ültettünk. A hozzájuk legközelebb álló (alattuk lévő). Ügyeljünk. a végálló rügyek pedig kifelé (ne a korona belseje felé) és fölfelé nézzenek. az mindig kifelé és fölfelé álljon. A többiek hátrányára erősebben növő oldalvezérhajtások vitorláját (nem a csúcsát) csípjük vissza. (Például megcsavarodott. ami a sudár központi növekedését biztosítja. akkor a vesszőlapok hajlatai mind egy oldalra esnek. A tanulságot érvényesítsük: az előző esetben hosszabbra. Ezt elkerülendő.) Ilyenkor a végálló vesszőt távolítjuk el tőből. Ha sok és erős vesszőt kaptunk. A koronás oltvány vesszői közül a kívánt törzsmagasság alattiakat tőből távolítsuk el. a gyengéket egyelőre hagyjuk metszetlenül. Az oldalvesszőket 5-6 rügyre vágjuk viszsza. A másodrendű vesszőket ezúttal is tőből távolítsuk el. akkor végálló rügynek meredek szögállásút (rügytengelyűt) válaszszunk. Ha pedig kevesebb és gyengébb vessző. Ekkor a metszés erőssége a vesszők hosszától. sértetlen végálló rügyet hagyjunk.Első év. hogy a metszfelületek lehetőség szerint egy síkba essenek. velük versengő (úgynevezett konkurens) vesszőket tőből távolítsuk el. Az előtörő másodrendű hajtásokat 4-6 levél fölött csípjük vissza. Ugyanígy tegyünk a törzsmagasság alatt képződött vesszőkkel is. Kedvező körülmények között a tavalyi visszametszés eredményeként a végálló rügyekből és az alatta lévő egy-két oldalrügyből erőteljes (50-70 centiméteres) vesszők fejlődtek. Ne kényszerítsük ettől elütő. nyárs fejlődött. Előfordul. A megmaradó oldalvesszőkből négyet válasszunk ki (a legfejlettebbekből). Az előző évi vesszőmaradék időközben második éves résszé azaz gallyá alakult. hajtássérülés miatt elsatnyult. a visszametszések során évenként váltogassuk a sudárvessző csúcsrügyének a helyzetét. hogy legalább 20-30 centiméterrel magasodjon a visszametszett oldalvesszők síkja fölé. illetve vesszők lesznek. Előfordul. a fácska egy év elmúltával koronás oltvánnyá fejlődik. Most is ügyeljünk. ha túlságosan széthajlóvá kezd válni a korona. Ennek eredményeként a rügyből előtörő hajtás. azaz a gyengébbeket erősebben. hanem az alatta lévőből. az előző évi visszametszés eredményétől függ. Ugyanígy tegyünk a törzsön fejlődött hajtásokkal is. csökött vesszők fejlődnek. A tenyészidőben is kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. A fővezérvesszőt is növekedéséhez mérten metsszük vissza. hogy a korona továbbnevelése szempontjából legkedvezőbb helyzetű és erőteljes vessző nem a végálló rügyből fejlődött. A sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. Ügyeljünk. A sudár növekedését ne hátráltassuk. hogy ép. egymástól lehetőleg azonos távolságra a koronakerületen.

mint az elsőéves koronás oltványt. A hosszú. azaz úgy alakítsuk. Kerüljük a villás elágazást (egy rügyalapon két hajtórügyből ikerhajtás fejlődik. hogy a fővezérvesszőt ekkor metsszük vissza a második ágemelet magasságában. mint a leendő második ágemelet alapjait. vagy hagyjuk metszetlenül. hogy az ágcsoportok között termőrészekkel berakott. tehát a tavalyi volt vesszőket (a mostani kétéves. Negyedik év.már a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. Új vonás. Arra törekedjünk. amely villát alkot). vagy hagyjuk metszetlenül. ha a fácska talaja rendben van. de jó teherbíró váza is a termőalapoknak. továbbá. azaz távolítsuk el tőből. A megmaradókat vagy gyengén metsszük vissza. és növekedésbeli lemaradását a gyökérzet súlyos sérülése okozta. Szükség szerint ritkítsuk meg a középerős és gyenge oldalvesszőket is. és metsszük vissza növekedési erélyüknek megfelelően. vékonyabb termőgallyakat nyerjünk. amelyeknek a termő (generatív) jellege erősebb. A vízszinteshez közeli gyengébbeket metszetlenül is hagyhatjuk. erőteljes másodéves gallyakat vágjuk vissza rövid termőrészre vagy gyenge vesszőre.) Harmadik év. Lássuk egyben a koronát. A második ágcsoport veszszőit úgy metsszük meg. De a visszametszés már ne legyen túl erős. hogy a fejletlen alapi rügyekből gyenge hajtásokat kapjunk. mert a megfelelő mértékű visszametszés vastagodásra is © 42 o . de inkább harmadukra. A korábbi évek szabályai szerint metsszünk. ha növekedésének erőssége ezt lehetővé teszi. gyengén metsszük vissza. Arányos. Ez esetben a koronaalakítás egy évet késik. A többi oldalvesszőt növekedési erélyétől függően. akkor ezeket úgy kezeljük. hanem a növekedéssel arányos (32. (A szakmai tájékozatlanság legékesebb és egyben legelrettentőbb bizonyítéka az. Ha a visszametszés alatt kedvező helyzetű. azzal a céllal.) A két ágcsoport között a sudárból előtörő oldalvesszőket ugyancsak ritkítsuk meg. és ott metsszük vissza a sudárvesszőt. A visszametszés alapja a tavaly beállított forma legyen. hogy arányosan töltsék ki a koronateret. különben a fa elsűrűsödik. Az oldalvesszőket úgy válogassuk meg és úgy metsszük.) Az oldalvezérvesszők (és fővezérvessző) konkurenseit ezúttal is maradéktalanul. amit még nem hevert ki. Az oldalvezérek kiválogatása. Fontos. Az alakító metszés szempontjai az előző évivel megegyeznek. A megmaradókat vágjuk vissza igen erősen a vesszőalapra. Szükségessé válik az első (legalsó) ágcsoport ritkítása is. Kialakult és megerősödött mind a három ágemelet. azaz a leendő termőalapok azonos arányban legyenek az ágak külső és belső felületén. (Ekkor az ágcsoportok közötti távolság meghatározása a fontosabb. mert később a villa a termés súlya alatt gyakran széthasad. Válogassuk ki őket. Az ágcsoportok közötti legmegfelelőbb távolság 70-100 centiméter. vagyis éppen azt teszi.ne vegyük figyelembe az új növedéket. hogy az ágak közötti koronateret arányosan kitöltsék. hogy az ágak lehetőleg azonos távolságban legyenek egymástól. azaz a második ágemelet legfölső ágalapjától számítva 80-100 centiméterre. Legelőször az erőteljesen fölfelé törő vesszőket ritkítsuk meg. a második ágemelet alakítása ennek alárendelt. hogy a meghagyott vesszők (és gallyak). ábra). a másikat tőből vágjuk ki. hogy ezzel mesterségesen fölkopaszítja a fát. A megmaradókat gyengén metsszük vissza. Ezt az első ágcsoport legfölső ágától számítva mérjük föl a tengelyen. visszametszése és konkurenseik eltávolítása a korábbi évek elve és gyakorlata szerint történjék. ami ellen céltudatos metszéssel éveken át küzdünk. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. hogy vajon a vezérvesszők rendszeres visszametszése nélkül nem lesz-e ilyen erős az ágrendszer? A válasz: nem lesz. a külső harmadban viszont meghagy mindent egy csomóban. erőteljes vesszők maradtak. Fölmerülhet a kérdés. hogy hosszuk és kiterjedésük is ágemeletenként nagyjából azonos legyen. Nyilvánvaló. (E beavatkozástól csak akkor várhatunk kielégítő eredményt. A legkedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. Ötödik év. rendezett koronaforma kialakítására törekedjünk. A fővezérvesszőt (sudárvesszőt) azonban . Az így kialakított korona nemcsak szemre tetszetős. tőből távolítsuk el. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. mert ebben a koronatérben ilyenek maradhatnak. amikor a „hozzáértő" az ág alapjában és innen kifelé lemetsz minden koronarészt.ha növekedése ezt lehetővé teszi . fejletlen gallyakat) metszszük vissza felükre.

illetve egyre jelentéktelenebbé válik. így valamivel hosszabb idő alatt éri el az ág teljes hosszúságát. gyengébb ág. amely a teljes terhelés idején már nagy ívben meghajlik. mint például a dió és a gesztenye. ami a termőegyensúly kialakítását és fenntartását szolgálja. de vastagabb. amely beavatkozás nélkül is arányos. A fenntartó metszést (amely ritkítást és termőrészifjítást jelent) úgy végezzük. Az alakítás megismert szempontjait tehát érvényesíthetjük és érvényesítenünk is kell a fa későbbi életében.) A hatodik és a további évek. amelynek következménye a megnyurgult (és mellesleg föl is kopaszodott). erős vázágrendszert nevel. erőteljesebb és helyzetében is állandóbb lesz. (Kivételt képez néhány faj. A nem alakított koronájú fák vezérvesszői évről évre zavartalanul növekednek a csúcsrügyekből. hogy az eredeti koronaforma továbbra is megmaradjon.metszés után I I a metszés eredménye Ágcsoportos sudaras korona alakítása a negyedik és ötödik évben készteti a vesszőt. (A termőkorú fák metszésének tudnivalóit a Termőrészek metszésmódja és a Termőkori metszés című fejezetek tartalmazzák. Ezzel szemben egyre fontosabbá lesz a fenntartó metszés.) O 43 o . Az alakító metszés már lényegében befejeződött. és az alsóbb koronarészekre borulva elsűrűsíti a koronát.

e fölött a sudarat eltávolítjuk. ehelyett három egymással egyenrangú. a rajta emeletesen kialakított úgynevezett gallérágakkal. Ha suhángot telepítünk. hogy korlátozzuk vele a gyümölcsfa magasságbeli növekedését. illetve fajták ajánlott koronaformája. Az idősebb ágcsoportos (vagy szórt állású) sudaras koronájú fáinkból is alakíthatunk kombinált koronát. mint a kajszi. Elsősorban az erős és középerős alanyon álló fényigényes gyümölcsfajok. így kombinált lesz a korona. Jellemzőjük.5-1 méter távolságban. Ezekből formáljuk a szórt állású sudaras korona vázágait. a teret arányosan kitöltő vázág (oldalvezérág) alkotja a koronát.SZÓRT ÁLLÁSÚ SUDARAS KORONA A szórt állású sudaras korona abban különbözik az ágcsoportos sudaras koronától. E hatás különösen akkor érvényesül. (Ilyen például a kajszi. szélességében növeljük. egymástól 0. Az első években úgy alakítjuk a fát. A VÁZAKORONA A vázakorona jellemzője. ha a sudarat már a második ágemelet fölött eltávolítjuk. és viszonylag korábban is terem. hogy a vázágak nem csoportosan. Hamarabb nevelhetjük ki. mint az ágcsoportos sudaras koronájú fák.) Alakítását az ágcsoportos sudaras korona kinevelésének szabályai szerint kezdjük. vázág vezérvesszők © 44 o . hanem körkörösen elszórva foglalnak helyet a központi tengelyen. hogy hiányzik belőlük a sudár. a mandula és a dió ajánlott koronaformája. amely alul ágcsoportos. ÁBRA | KOMBINÁLT KORONA A kombinált korona valójában az ágcsoportos (vagy a szórt állású) sudaras korona és a sudár nélküli katlankorona kombinációja. a fölfelé törő vázágakat pedig egy-egy oldalelágazásra vágjuk vissza. A második-harmadik évtől mindinkább érvényesülni hagyjuk a sudáron szórtan előtörő oldalvezéreket. A korona kikatlanozásával a belső részek megvilágítását javítjuk. azt a törzsmagasság fölött 6-8 rügyet hagyva vág1 33. a katlankorona. és csaknem azonos erősségű oldalvezérágak. A vázágakon áganként 3-5 gallérágat alakítunk ki. Törzsmagassága 80 centiméter-1 méter közötti. Első év. A sudarat legkésőbb a harmadik ágemelet fölött ki kell metszenünk! A kombinált korona elsősorban a fölfelé növő fák ajánlott formája. és a termőfelületet oldalirányban. hagyományos koronaformák másik nagy csoportját a sudár nélküliek alkotják. A vázágak 60-70 fokos szögben állnak a vízszinteshez képest (33. mintha ágcsoportos sudaras koronát nevelnénk.ábra). fölül pedig katlan alakú. További előnye. a szilva. a meggy. Amikor azonban elértük a második (vagy a harmadik) ágemeletet.és őszibarack. azaz kikatlanozzuk a koronát. Ágcsoportok képzésére nem hajlamos fajok. A vázakorona. E gallérágak 20-40 fokos szöget zárnak be a vízszintessel és határozottan alárendeltek a vázágaknak. A támasz nélküli. a zárt felületű korona és a gömbkorona tartozik ide. így a termés részben a földön állva. amelyeket egymás fölött és alatt 20-30 centiméterre nevelünk. részben létráról (szedőállványról) szüretelhető. illetve ezek elágazásai alkotják. A sudarat a második ágemelet fölött távolítsuk el. Több gyümölcsfaj nevelhető ilyenre. hogy központi tengelye (sudara) nincs.

majd a következő évi metszésnél az ellenkező oldalán. hogy ezek a vázágveszszők ne nagyon meredeken álljanak a törzsön. azokat is gyengén visszavágjuk. A tavalyi koronás oltványból jó esetben viszont már olyan fácska fejlődött. ennek az az előnye. Kiválasztjuk a következő gallérágvesszőt (most a tavalyival ellentétes oldalon. hogy egyenesebb. Következésképpen néhányszor visszametszve erősebb lesz a gallérág. de ha annak fejlettsége. Erre a vázágakból oldalirányba nőtt. lehasadnak. és az egészen lehajló oldalvesszők. A későbbiekben is ügyeljünk arra. Elegendő. Ezt követően a többi vessző tőből eltávolítjuk a koronából.juk vissza. mert az ezekből fejlődött vázágak teherbíróbbak és hosszabb életűek is. Előfordulhat. egészségesebb ágtengely alakítható ki belőle. amelyekre biztosan nem lesz szükségünk. hogy a korona lehetőség szerint terüljön szét. jó növekedést feltételezve legelőször a tavaly visszametszett oldalvezéreken kiválasztjuk azt a veszszőt. Fontos az is. akkor azt az imént ismertetetteknek megfelelően kezeljük. A harmadik és további évek. akkor választhatjuk valamelyik jobb állású alatta lévőt is. ellenben a tartó vázágak nyurgábbak és kevésbé teherbírók lesznek. hogy ezek a vesszők (a leendő vázágak alapjai) ne egy pontból eredjenek. ha kevésbé fejlettek. amely által tovább növekszik a vázág. Ráadásul később már nem is lehet jól hozzáférni az ágtorokhoz és a sudár csak nagyobb csonk meghagyásával távolítható el. hogy szemben állunk az adott vázággal. (A sudár kimetszésének időpontjáról megoszlik a szakembere véleménye.) A kiválasztott vázágvezérvesszőket ismét gyengén visszavágjuk. szögállása nem megfelelő. annak az a veszélye. hogy később ággá alakulva nem bírják a terhelést. hiszen a vázkorona vázága maga is oldalvezér). a vesszők csúcsrügyéből nevelve a koronát hamarabb kialakul és gyorsabban is fordul termőre. versenytársát (-társait) tőből eltávolítjuk. hogy annak mint konkurensnek a hatására az oldalvezérvesszők jobban oldalra terülnek.kimetsszük a sudarat. ilyeneket válasszunk még akkor is. amelyen elkezdhetjük a gallérágak kialakítását. attól fél-egy méter távolságban) és azt is gyengén visszametsszük. rendszerint fölfelé törő erős vesszők. amelyek a teret arányosan kitöltik (a kör alapvetületet három arányos részre osztják) és nagyjából egyforma erősségűek. hogy a sudár későbbi kimetszésével éppen a korona legérzékenyebb részén. 60-70 fokos vázágszögállás. Kiválasztjuk a gallérág-vezérvesszőket. (Ugyanezt elmondhatjuk a korona vázágainak kineveléséről is. Ha tehetjük. Nevelhetjük metszetlenül is. Ez ellen szól viszont.) A második évben a gyengén nőtt vesszőket már metszetlenül hagyjuk. hanem laposabb szögben (az sem baj. Ezt követően választjuk ki a gallérág-vezérvesszőt (amit ezúttal nem mondhatunk oldalvezérvesszőnek. Nagyon fontos. Mert igaz ugyan. (Ha a vázágaknak kiszemelt vesszők nagyon közel vannak egymáshoz. ami azonban kevésbé teherbíró. sőt minél távolabb legyenek egymástól. akik a sudarat két-három-négy évig meghagyva nevelik a koronát azzal az indokkal. ha majdnem vízszintesek). Erőteljes. a vízszintessel 10-30 fokos szöget bezáró vesszők a legalkalmasabbak. ha az alakítás végére alakul ki a jellemző. A kiválasztott három oldalvezérvesszőt gyengén visszametsszük (általában harmadát távolítjuk el). Versenytársait tőből eltávolítjuk. és rajtuk a gallérágak is túlságosan magasan képződnek.a legfölső oldalvezér fölött . hogy metszetlenül. vagyis a vázágak laposabb szögben nőjenek. (Az alakítás elején még arra törekedjünk. hogy a gallérág kineveléséhez erősebb és fölfelé törő vessző áll csak ren- O 45 o . Ezután . Vannak. Ez rendesen a végállórügyből fejlődött veszsző. Jó esetben minden vázágon találunk egy-egy ilyen vesszőt.) Második év. Célszerű mindegyik vázágnak ugyanazon az oldalon választani. (Az oldalirányt úgy határozzuk meg. Ha suhángot telepítettünk és abból jól fejlett koronás oltványt kaptunk. a hármas elágazásban [az úgynevezett ágtorok közepén] ejtünk érzékeny sebet. Ezek többnyire a korona belsejében lévő. konkurenseit tőből eltávolítjuk. hogy az új gallérág lehetőleg ne a meglévő fölé kerüljön. még a korona belsejében is. Ezután a korona könnyebb áttekinthetősége érdekében tőből kimetsszük azokat a vesszőket. Koronás oltvány esetében a törzsmagasság fölött válasszunk ki három olyan oldalvesszőt. Kiválogatjuk a továbbnövekedést szavatoló vázágvezérvesszőket és gyengén visszametsszük.) A kiválasztott gallérág-vezérvesszőt is célszerű gyengén visszametszeni.

(Legföljebb megfontolt és igen mérsékelt arányú hajtásválogatást végzünk. a szüret még viszonylag kevés vesződséggel legyen elvégezhető. Ha ilyet vásároltunk. A Buda vidékén elterjedt típust 4-6 db. akkor az ültetés utáni tavasszal a kívánt törzsmagasság (50-70 centiméter) fölötti részt távolítsuk el. a rajta fejlődött gyümölcs jó minőségű. a szilvánál. a permetezés. Célszerű. A legfölső gallérág kialakításával lényegében befejeződik a korona alakítása.5 méteren. Kedvező növekedési ütem mellett 5-6 év alatt kialakul a vázkorona.delkezésünkre. rajtuk termőrészek vannak. hanem a termőkori metszések során is ügyelnünk kell. A katlan belsejébe irányuló elágazásokat nem engedjük megerősödni. (A gallérágak határozott alárendelésére egyébként nemcsak az alakító. hogy csökkentsük a fa terhelését. ami már terem. ha a vázágat erre a fölső gallérágra vágjuk vissza (könyököltetjük ki) és ezzel zárjuk le a további növekedését. Visszametszés telepítéskor (A) és a második év tavaszán (B) © 46 o . hogy a legfontosabb ápolási munkák. így a metszés. hogy majd a lomb és méginkább a termés súlya alatt leívelődik. viszonylag könnyen kezelhető. Ha mégsem ívelődne le. hogy a metszéssel határozottan rendeljük alá a vázágak vázágvezérvesszőinek. amin rendszerint gyenge másodrendű vesszők vannak. mint a zárt felületű korona. Őszibarackfát gyengébb növekedésű suháng vagy fejlettebb koronás oltvány formában vásárolhatunk. 50-60 fokos szögben álló vázág alkotja (34.) A gallérágak kialakítása 4-5 évig tart.) A későbbiekben. hogy viszonylag lassan fordul termőre és kevesebbet terem. így az őszibaracknál 2-2. Rendszerint bokortörzsön (50-70 centiméter magasan) áll. a gyenge vesszőket pedig vágjuk rövidre (1-2 rügyre). Ezt a termőgallyazatot az alakítás éveiben még leginkább metszés nélkül neveljük. és siettetik a fölkopaszodást. Kialakításának menete a következő: Első év. Hátránya. Ekkor az alsó gallérágak már 3-4 évesek. de ekkor különösen vigyázzunk. akkor ezeket a beavatkozásokat már korábban el kell kezdenünk. v • S lce S Gf f Az őszibarack katlankoronájának kialakítása. hogy a vázág folytatására (az előző évben) kiválasztott vezérvesszőt egyáltalán nem metsszük vissza abban a reményben. Ebből is indíthatjuk. E koronaforma áttekinthető. mandulánál pedig 3-4. kinevelésüket a már ismertetett módon végezzük. De a vázágat lezárhatjuk úgy is. meggynél. termőgallyazat. akkor vágjuk vissza egy gyenge oldalelágazásra.5 méteren. a kajszinál. A korona megalapozásához három. a már termőkorba lépett fán megkezdjük a termőgallyak ritkítását és ifjítását a Termőrészek metszésmódja című fejezetben leírtak szerint. De ha a korona növekedése nem kielégítő. A vázágakon lévő termőgallyazatot az ág közelében tartjuk. ábra). A legfölső gallérágat olyan magasságban alakítsuk ki. ha szükségesnek látjuk. A suháng minőségű oltvány törzse általában hüvelyknyi vastag. esetleg négy koronavesszőre van szükségünk. A KATLANKORONA A katlankorona az őszibarack általánosan elterjedt koronaformája. különben azok leárnyékolják az oldalágak lombozatát.

) A többi vesszőt . akkor lehetőség szerint olyan végálló rügyet hagyjunk. Feladatuk az alakuló vázágak továbbnevelése. amelyek a leendő vezérágak (vázágak) alapjait adják. (Ha gyengébb is van köztük. hogy egymástól lehetőleg azonos távolságban legyenek és a rendelkezésre álló teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitőltsék.a csúcsi helyzetű vezérvesszőn kívül . Ezután az erősebbeket gyengén (kétharmadukra) visszavágjuk.köztük. (Ha ilyet nem kapunk. © 47 o . A kiválasztott oldalvezérvesszőket (vagy ágvezérvesszőket). hogy a fa java termőkorára a 45 fokos vázág-hajlásszög kialakuljon. ha van. hogy ezek közül kiválasszuk azt. A koronaalakítás szempontjából kívánatos helyzetű (kedvező növekedési irányú és szögállású) hajtások növekedését .a fajtától függően . Második év. velük versengő erőteljes vesszőket (konkurenseket) tőből távolítsuk el A kétéves részeken . amelyek a teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitöltik. 50-60 fokos szögben kell kinevelnünk a vázágakat az alakításkor.) Ahhoz. hiszen a vesszőkből lesznek majd a kiszemelt leendő vázágak. (A vezérvesszők növekedési iránya ugyanis . hanem egymás fölött és alatt. Fontos. lehetőleg minél nagyobb távolságban egymástól. Ideális esetben már az első évben megvethetjük ennek alapjait. Konkurenseiket tőből eltávolítjuk. Ideális esetben a vezérvesszők szögállása megegyezik a majdani vázágak kívánatos szögállásával. akkor fele hosszúra metsszük vissza. Harmadik év. A választás szempontja ezúttal is az. illetve vesszőket kapunk a tavaly visszametszett vesszők csúcsán.) A koronás oltvány metszésekor legelőször a vesszők között válogatunk. amelyből az előtörő hajtás (vessző) remélhetőleg tartja az ideális szögállást.A visszavágott vesszők tövében lévő rügyek erőteljes hajtásokat hoznak. és fölfelé álló rügyre. Ezeket ritkítsuk ki mérsékelt arányban.) A koronában fejlődött oldalvesszők (nem vezérvesszők) közül az erősebbeket metsszük vissza legföljebb 6-8 rügyig. a feltűnően erőseket pedig gyengén visszavágjuk. A következő esztendő tavaszán e fácskát már koronás oltványnak tekintjük és úgy is metsszük.amelyikben legalább három ceruzavastagságú 40-50 centiméter hosszú vessző van . a gyengébbeket hagyjuk metszetlenül.a vitorla visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. ne kísérletezzük tovább vele. ha jól fejlettek (50-60 centiméter hoszszúak) kétharmadukra.egyéb.tőből távolítsuk el. A nyár folyamán kiválasztjuk a négy legerősebbet és legjobb állásút. ha ennél gyengébbek. a 4. amelyből olyan hajtás (vessző) remélhető. Ehhez a tavalyi 4 vezérvessző csúcsán fejlődött erős vesszőkből kiválasztjuk a legkedvezőbb irányút. A közvetlen környezetükben fejlődő. A megmaradók lehetőleg körkörösen. mérsékelt nyári zöldmetszéssel korlátoznunk a korona belsejében fejlődő hajtások megerősödését. Választásunknak nagy súlya van. az ilyen módon legyengített vesszőket természetesen már nem metsszük a tavaszi fás metszés alkalmával. ennél meredekebb. 60-80 centiméteres vesszők fejlődnek a koronában. rövidebb veszszőket is találunk.különböző lehet. Ezeket erősségüktől függően — felükre vagy kétharmadukra vágjuk vissza. A tenyészidőben pedig kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. azt erősen.ha szükséges . Kedvező körülmények között erőteljes. akkor inkább suhángot vásároljunk. E beavatkozással (zöldmetszéssel) az alakítás további éveiben is éljünk. Célszerűbb azonban már most is.jó alapja a leendő koronának. legföljebb kissé megritkítjuk őket. de még inkább a negyedik esztendőben gondot jelenthet a vezérág kívánatos szögben való nevelése. A fejlett koronás oltvány . Ha így teszünk. a sudarat is . hogy ezek a vesszők ne egy pontban (ne azonos magasságban) álljanak a törzsön. Ha a vessző (vagy vesszők) iránya eltér a kívánatostól. amely kiigazítja (korrigálja) a kedvezőtlen vázkarirányt. 3 4 — rügyre vágjuk vissza. akkor olyan rügyre metsszünk. Ezeken nagyszámú és elég erős másodrendű vessző is van. Ha a kiválasztott vezérvessző megfelelő szögben áll. Az így kiválasztott vesszőket metsszük vissza fele hosszúra kifelé (tehát nem a korona belseje felé). az oltvány életképtelen. egyenletesen elosztva álljanak a kétéves részeken. Az ilyet dobjuk ki. Ehhez kiválasztjuk azt a négy legerősebbet a törzsmagasság fölött. Legelső feladatunk most is az. Már a harmadik évben is. akárcsak az alakítás további éveiben. lehetőség szerint egyforma erősségű vesszőt. (Ha ezek a vesszők 10 centiméternél rövidebbek. Jő esetben a végálló és az alatta lévő rügyekből erőteljes hajtásokat. a többit visszacsípjük.

a közöttük lévő távolság is nagyobb lett. Mivel a vezér ekkor már rendszerint igen erős. akkor a rajta fejlődött legkedvezőbb helyzetű másodrendű vesszőre vágjuk vissza. illetve legyengítettük a szóban forgó vesszőket. hogy asszimilációs felületükkel növeljék a fa erőnlétét. Amennyiben már ezzel sem érünk célt (a vázág ennél magasabbra nyúlik vagy túlságosan oldalra terül). (Célunk. hogy a vezérvesszőtől minél távolabb legyenek. hogy a korona külső és belső felületén arányosan elosztott. Ötödik év. akkor azzal folytatjuk a továbbnevelést. megerősödtek. Ezért arra törekedjünk. hogy rajtuk minél több rügy kihajtson. A többit metszetlenül hagyjuk. és jövőre . Negyedik év. A vázágak megnövekedtek. teljes hosszából egyharmadot távolítva el. ha az előző esztendő nyarán végzett zöldmetszéssel már eltávolítottuk. Ezért a vezérveszszőt gyenge másodrendű vesszőre vágjuk vissza. mintegy kiterítjük a koronát.rájuk is visszametszhetünk. A koronaformát megtartva termőegyensúly-fenntartó © 48 o . A jól fejlett fa koronájában a befelé növő és erőteljesen fölfelé törő vesszőket megritkítjuk. hogy ez a másodrendű vessző ne legyen sokkal gyengébb. ezért középerősen vagy gyengén vágjuk vissza. Folytatjuk a továbbnövekedést biztosító alakítást is. (Ügyeljünk. a többit tőből távolítsuk el. Ettől az évtől kezdve már a termőgallyazat kinevelése igényel nagyobb figyelmet. (Természetesen. Ekkor már minden fánál szinte kivétel nélkül szükségessé válik az úgynevezett „kiterítés".) A koronában található gyenge (10 centiméternél rövidebb) vesszőknek különösebb jelentőségük nincs.A visszametszett vezérvessző közepe táján található másodrendű vesszők közül egy-két kifelé irányulót hagyjunk meg. és erős vesszőket hozzon. mert versenytársai lesznek. hogy az elágaztatás ne közös alapú ikerrügyből induljon. Ezzel oldalra visszük. Minden esetben gyengén vágjuk vissza. legföljebb hosszuk felére vágjuk vissza. a térkitöltő elágazások eddig megismert elvek szerint történő képzése. (A csúcson álló veszszők közül csak egy vezért hagyunk meg a vázág folytatásában. akkor a vázág csúcsát vágjuk vissza az ágalaphoz közeli. Ha a vázág végén két azonos erősségű vezérvesszőt hagyunk (Y formában). ügyelve arra is. A többnyire középhosszú. a növényvédelmet és a gyümölcsritkítást is kényelmesen elvégezhetjük. a szedést. mert azok már a következő évben a termés alapjait. illetve a vázág alatt az úgynevezett gallérágak. Ha kedvező állású vezérvesszőnk van. a nyár közepére rendszerint elszáradnak. mert abból könnyen hasadó villás elágazódás lesz!) A négy alapvázággal indított koronában különösen jól kinevelhetők az oldal irányú térkitöltő elágazások. illetve gyengítő metszésben részesítjük (kétharmadukra visszavágjuk). mert akkor a földön állva metszhetünk. a kétéves részen állókból. A kiválasztott vezérvesszőkön és a térkitöltő oldalelágazások alapjául szolgáló veszszőkön kívül már igen nagyszámú egyéb vesszőt is találunk az őszibarackfán. A tenyészidőben ezek megerősödnek. mert a következő esztendőben rendszerint mutatkozik az első komolyabb termés. Az elágazások céljára kinevelt vesszőket középerősen. akkor két egyenlő értékű vázágfolytatást alapozunk meg. Ebben az évben már a jól fejlett fa koronájában legnagyobb számban jelenlévő középhosszú vesszők mérsékelt arányú ritkítására is sort kell kerítenünk. akkor a fás metszésük elmarad.ha szükséges . kedvező helyzetű és magasságú elágazásra. amelyet vagy a vázágak számának növelésével. illetve a feltűnően erőseket gyengén visszavágjuk. Feladatunk ezúttal elsősorban a termőfelület növelése. elgendő számú termővessző legyen a fán. Közeléből pedig minden másodrendű vesszőt tőből vágjunk ki. Változatlan feladatunk a vázágak továbbnevelése. a termőrészeket adják. A vázágak magasságbeli növekedését két méteren célszerű korlátoznunk. mint az elsőrendű. Hatodik és további évek. Ügyeljünk. Közülük a legfejlettebbeket (a ceruzavastagságúakat) választjuk ki. hanem azok alatt. vagy a vázágak térkitöltő elágaztatásával valósítunk meg. középerős vesszők feladata.) A térkitöltő oldalágakat és gallérágakat nem a vázvégi vesszőkből alakítjuk.) A megfelelő szögállású vázágnevelést az előző évihez hasonló módon folytatjuk. Ha a korona vezérvesszeje meredek szögállású. Ekkor a tavalyi vezérvesszőn meghagyott másodrendű vesszők valamelyikére metszszünk vissza.

a köszmétét. egyes cseresznyefajták és a meggy ideális koronaformája. Az intenzív szó azt fejezi ki. a málnát és a tüskétlen szedret is. illetve a nagy termőfelület a jó talajnak (tápanyag. A hagyományos koronaformák külterjesebb körülmények között. harmadik év után azonban a természetes koronaalakulást hagyjuk érvényesülni. mint a gyengébb növekedésű őszibarackfákon.az alany meghatározó. kötözést kívánnak. metszési és művelési feltételeket igényelnek. Sorba ültetett. így viszont hamarabb elöregszenek. A nagy asszimilációs lombfelület. jó vízgazdálkodású a talaj. azaz intenzív művelésmódot igényelnek. Az intenzív formák rendszeres és bőséges tápanyagellátást. illetve enyhe lejtésű dombvidékre telepített erős növésű őszibarackfákra ajánljuk. úgynevezett törpealanyokon állnak. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák elsősorban abban térnek el a hagyományosaktól. korábban fordulnak termőre. sőt el is ágaztatjuk. a szilva. Az intenzív koronaformájú gyümölcsfák gyenge növekedésű. környezeti igényét és élettartamát is. valamint rendszeres metszést. hagyományos koronaformájúak. ha növekedése nem a szép. ha tápanyagban gazdag. A mesterséges gömbkorona előnye. mint a hagyományosak. amelyet legalább három különböző fajta vegyes ültetésével hozunk létre (jobb a termékenyülés). a katlankorona módosított változata. Ezáltal megakadályozzuk a fák elsűrűsödését. szerényebb tápanyagellátás mellett is kielégítő termést adnak. hogy növekedésük korlátozott. Jellemzője. A termés terhe alatt a korona szétterül. a koronaforma és a művelésmód megválasztásakor vegyük figyelembe. Ekkor már nincs uralkodó sudara a koronának. mintha katlankoronát nevelnénk. de befolyásolja annak termőképességét. Az intenzív koronaformákban . széthajtó jellegű és buja (sok hajtást hozó) fáknál nyilvánul meg. hagyományos formák között említjük. a gesztenye. Az alakító ritkítással az egyre növekvő gömbkorona terét elágazásokkal egyenletesen kitöltjük. Az évenkénti metszés a sűrítő vesszők rendszeres. Hátránya különösen a középnagy koronájú. Külső felülete ugyanis zárt. A második.rendszeresen ritkítanunk kell. A későbbiekben csak akkor avatkozunk be a fa életébe. illetve a terméshozamban hasznosítjuk. Természetes sövényforma a mogyoróbokorsor. A gömbkorona számos gyümölcsfaj és fajta természetes növekedésének megfelelő koronaforma. a belső részek fölkopaszodását. amely rendszerint a termőre fordulás idejére ölt határozott jelleget. hogy jól alkalmazkodik a gyümölcsfák természetes koronaalakulásához.koronaformájuk megőrzésével . ez pedig nagy terméseket eredményez. és gömb formát vesz föl a korona. így a belső tér megvilágítása is megfelelő. Enélkül nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Az első évben (telepítéskor) úgy metszszünk. a dió. A zárt felületű koronát az Alföldön. E koronaformával az őszibarack erőteljes növekedését a termőfelület növelésében. @ 49 O . mint a hagyományosakéban . A fölkopaszodás mértéke is lényegesen csekélyebb. előbb jutnak termőkorba. de többet is teljesítenek azonos idő alatt. (Ezt az Őszibarack alcímű fejezetben ismertetjük részletesen. A termőkorú gömbkoronájú fákat . A természetes gyümölcssövényt is a sudár nélküli. gyenge ritkításából és a megmaradótok gyenge visszametszéséből áll. öntözést. Igényesebbek is.vagy termőkori metszést végzünk. mint a vadalanyon álló. A mandula. hanem a koronavázat csaknem egyforma erősségű oldalágak (oldalelágazások) alkotják. szabályos gömb formának megfelelően alakul.) A zárt felületű korona ugyancsak sudár nélküli. A katlanteret így arányosan kitöltjük. területegységre vonatkoztatva többet teremhetnek és rövidebb életűek. Az alanyt mindenekelőtt a talaj. hogy a koronában a gallérágak és az oldalelágazások mellett a fölfelé növőket is meghagyjuk. bokor alakú növényekből álló összefüggő gyümölcsfal ez. víz) és a hatásos növényvédelemnek köszönhetően egyensúlyba kerül. tehát például öntözés nélkül. Az oltványt csak telepítéskor részesítjük alakító metszésben (az ágcsoportos sudaras korona elsőéves metszése szerint). Ezek egészen más környezeti. erőnlétét. hogy az ilyen koronaformájú növények gyorsabban fejlődnek. 100-120 centiméteres törzsön célszerű kialakítani. Ilyen formába ültetjük a ribiszkét. Elsősorban a nemes növekedésére hat. és kevesebb napfény jut a belső koronarészekig (például egyes meggyfajtáknál).csakúgy.

illetve azokat a kiadványokat. és különösen. a karcsú orsót és a szuperorsót ismertetjük (35. az alapos szakmai fölkészültség ma már nélkülözhetetlen minden olyan esetben. amelyek behatóan tárgyalják ezeket a művelés- módokat. a metszésükön túl még nagyon sok egyéb ismeretet igényelnek az alanytól és a fajtától kezdve a támberendezés megválasztásán át egészen a szüret szervezéséig. a palmetta vagy ferdekarú sövényt. a piacra termelés eszközei.INTENZÍV KORONAFORMÁK Az intenzív koronaformák közül a termőkaros orsót. S mint ilyenek. ajánljuk az egyes gyümölcsfajokat részletesen feldolgozó könyveket. A széles körű tájékozottság. Márpedig az intenzív művelésmódok tipikusan az üzemszerű termesztés. palmetta vagy ferdekarú sövény (B) és alma szuperorsó (C) O 50 o . Azok számára. 35. ábra). megmaradásig. ha a gyümölcstermesztő kertész piacra megy a termésével. ABRA Intenzív koronaformák. Hároméves Jonatán termokaros orsó. illetve a termőkarok helyesen lekötözött vesszői alakítás idején (A). a piacon való megjelenésig. ha ettől várja a megélhetését is. akik mélyrehatóbban érdeklődnek az intenzív koronaformák iránt.

ha már az első évben is csak a fővezérvesszőt metsszük vissza. A nemes korlátozott növekedését az alma esetében az M 4-es. körkörösen helyezkedjenek el végig a sudáron. magassága 3-5 méter. E vesszők között úgy válogassunk. Palmetta vagy ferdekarú sövény Lényegében az ágcsoportos sudaras korona egysíkú sövényesített változata. A kötözőanyagot vagy a fa törzsén. a fajtól és fajtától függően. hogy egymástól való távolságuk mintegy 40-50 centiméter legyen. rajtuk a termőrészekkel. azaz ilyen magasságban alakítsunk ki ágcsoportokat (ágemeleteket). hogy milyen a fa növekedési erélye. (A szükséges ritkítást. A sudár visszavágásával egyidejűleg tőből eltávolítjuk a sorközbe növő oldalvesszőket. amelynek magasságát 3-4 méteren korlátozzuk. Koronás oltványnál elvileg elegendő. az átlagosan fejletteket hagyjuk metszetlenül. (A jobb és biztonságosabb eredésért azonban célszerű az oldalvezéreket is erősen visszametszeni. Az oltványokat már az ültetéskor úgy helyezzük el. Az oldalvesszőket metszetlenül hagyjuk. Leginkább középerős alanyon álló alma. elöregszenek.) Amikor a termőkaros orsófa a 3-4 méteres magasságot elérte. Egy fa tenyészterület-igénye 15-20 négyzetméter. Ez a koronaforma az intenzív alma. az MM 104-es vagy az MM 106-os alany váltja ki. Az erőteljesebben fölfelé törőkét vízszintes helyzetben lekötözzük. hogy legfejlettebb oldalvesszőik a sor irányába nézzenek. A központi tengelyen (sudáron) meghagyott vesszők vízszintes helyzetben lekötözve adják majd a termőkarokat (az oldalvezérágakat). és a teret minden irányban arányosan kitöltsék. vagy földbe vert cöveken rögzítjük.és körtemetszésben terjedt el. Ügyeljünk. A faj és fajta növekedési sajátosságait egyébként az alakítás során is erősen figyelembe kell venni. illetve annak mértékéről. A körkörösen elhelyezkedő. A szaporítóanyagot az első évben a 60-70 centiméteres törzsmagasságnak megfelelően vágjuk vissza.) A második évben már csak a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) metsszük vissza a növekedési erélyének megfelelő mértékben. és általában öt éven át folytatjuk. kötözéssel alakítjuk.) Az oldalvezéreknek szánt vesszőket az első évben célszerű minden esetben visszametszenünk. Egy fa tenyészterület-igénye 25-30 négyzetméter. áprilisban esedékes. szórt állású sudaras korona. vagy hajlítsuk vízszintesre. a termőgallyazattal. a vezérvesszőt vágjuk vissza egy vízszinteshez közeli gyenge elágazásra. A vezérvesszőket @ 51 O . Az így kiválasztott vesszők mindegyikét vízszintes helyzetbe kötözzük le. körte. akkor ezt a jelzett törzsmagasság fölötti 4-6 rügyre vágjuk vissza. hogy a lekötözött vesszők ívben ne hajoljanak meg. A harmadik és a további években ismét csak a fővezérvesszőt metsszük. amely viszonylag kevésbé igényes és nem túl sekélyen gyökeresedő. Az első évben. A továbbiakban a sudárvesszőt gyengén metsszük vissza. A korai termőre fordulás (a vízszintes helyzetbe kényszerítés) és a rendszeres. Az alakuló termőkarokon (oldalágakon) képződött vesszőket csak mérsékelt arányban ritkítsuk meg (a túlságosan erősek. ha suháng a kiindulásunk. meredeken fölfelé törők közül válogatva). Törzsmagassága 60-70 centiméter. illetve váltásukra különösen ügyeljünk. A vesszők lekötözése a nedvkeringés megindulásakor. a vízszintessel 15-30 fokos szöget bezáró termőkarokat metszéssel. A visszametszés mértékével is szabályozzuk a vázkarok távolságát. A növény magasságán túl ettől függ ugyanis a vázkarok tényeleges szögállása és a közöttük lévő távolság meghatározása is. illetve a korona sűrűségét. kineveléséhez huzalos támberendezés szükséges. Ezért folyamatos ifjításukra. kajszibarack és meggy nevelhető erre a koronaformára. bő termés hatására a többnyire erősen elágazódott termőgallyak viszonylag korán legyengülnek. A későbbiekben attól függően döntsünk ezek visszametszéséről. Az alakítás éveiben egymástól 60-80 centiméterre hagyjuk meg az oldalvezérvesszőket a sudáron. hogy a magasságbeli növekedést korlátozzuk. szám szerint kettőt vagy hármat. (Az oldalágaknak való vesszőket is természetesen ezek közül választjuk ki.Termőkaros orsó A termőkaros orsó 60-70 centiméteres törzsmagasságú. Termőkaros orsóvá csak birsalanyon érdemes a körtét nevelni. illetve a túlsá- gosan erős hajtások legyengítését rendszeres és mértéktartó zöldmetszés által is elvégezhetjük.

így az erős növekedésűek vázkarjait 30. A palmetta vagy ferdekarú sövény alakítása és fenntartása során külön kell figyelni arra. A korona alul széles. később terem. Törzsmagassága 40-60 centiméter. akkor nagyobbra nő. Jellemző az is.2 méter magas fa). de kisebb termőfelület (gallyazat) alakul ki rajta. miszerint ha metszetlenül hagyjuk a fát. amely a földről elérhető.összefüggést. hogy a sudáron egy ágemeletet alakítanak ki 3-4 vezérággal. A sudáron szórt állásban alakítják ki a gyengén kiritkított termőkarokat. de ez esetben is fontos. de nagyobb lesz a termőfelülete. fölfelé pedig jól láthatóan szűkülő. hogy a termőgallyazat leívelődjön. hogy a beavatkozásunk mérsékelt legyen. amelyek megtámasztásához feltétlenül kell a karó.intenzív koronaformákra általában igaz . hogy a vázágemeletek között előtörő erősebb vesszők közül néhányat meghagyunk. ifjítása is. a gyengékét 35-40 fokos szögben célszerű rögzítenünk. A közönséges és az álsudaras metszés sémája (C) © 52 o . az kisebb marad. A gyakorlatban a karcsú orsónak több változata is él. Az alakítás alatt álló korona ritkítását a már ismertetett szempontok szerint végezzük. mint nagyon gyenge növekedésű ágcsoportos sudaras koronát. hamarabb hoz termést. igen gyenge növekedésű (törpealanyú) oltványokból nevelik. vagy a vízszintes alá ívelve rögzítjük. hogy a koronatér elsűrűsödjön. Ellenkező esetben pedig ha metsszük a fát. hogy a szomszédos fák ágai. Az ötödik évtől kezdve rendszerint esedékessé válik a termőgallyazat ritkítása. A fenntartó metszés alkalmával ügyeljünk arra. Az alma egyik legelterjedtebb intenzív koronaformája. amelyen csak egy ágcsoportot nevelünk. ami után a gallyakat lekötözzük (B). és a gyors termőre fordulás. Sekélyen gyökeresedő. A belőlük fejlődött termőgallyakat aztán négy-öt év múlva eltávolítjuk. Egy fa tenyészterület-igénye 4-8 négyzetméter.) Metszésének taglalásakor előrebocsátjuk azt az . gallyai ne érjenek annyira egybe. (A karcsú orsót tekinthetjük úgy is. Karcsú orsó alakítása az első két évben. Visszametszés telepítéskor (A). illetve a második év tavaszán. Általános jellemzője az emberközeli termőfelület (2-2. ezeket vízszintes helyzetbe lekötjük. hogy milyen a fa növekedési erélye. azaz a vázkarok síkjához képest oldal irányba terüljön (ne pedig a vázágak fölött zsúfolódjon). mert beárnyékolja azokat. Ennek egyik módja. Karcsú orsó Ez az egyik legintenzívebb koronaforma.(illetve a mögöttük alakuló vázkarokat) attól függő szögben kötözzük a huzalhoz.

) A sudárnevelés egyik módja az álsudárzás. erős növekedést föltételezve . hogy . Az lesz a sudár folytatása. se a sudarat. hogy a sudarat csak elvirágzás után vágják vissza. Érthető. a termőfelület hamar fölmagasodik. ami- lyen mértékben nem hajtott ki alul (abban a reményben. hogy a visszametszett 37. amelynek során nem a sudárvesszőt metszik valamely kiszemelt rügyre. egészséges koronás oltványt telepítsünk.nem kell lekötözni. Ha ezt elmulasztjuk. ha meredeken fölfelé törők. a Goldené. ezeknek vezérvesszeit csak kötözéssel lehet vízszinteshez közeli helyzetben tartani. A különféle visszametszési változatok mind azt célozzák.az a gyakorlat. Elterjedt az a módszer is. többször is kössük az oltvány mellett álló karóhoz laza nyolcas kötéssel. hagyjuk szabadon. hiszen nem mindegy. hogy a sudár minden részen arányosan alakuljanak a termőrészek. (Ezek lesznek a fa majdani oldalvázágai.) Ezeket. ABRA Karcsú orsó alakítása a harmadik évben © 53 o . a Janagoldé) eleve olyan. Nem ritka. ezért ezeknek a vezérvesszőit . A sudár versenytársát (versenytársait) azonban minden esetben távolítsuk el. hogy hány rügy nem indult meg a sudáron. hanem az egész sudarat vágják vissza egy alsóbb helyzetű vesszőre. ábra). akkor gyengén kurtítsuk meg a sudarat és a vezérvesszőket (ez utóbbiakat fölső állású rügyre). fölkopaszodott.a sudarat 50 cm-re metsszük vissza. a fa „kiszalad" a kezeink közül. „üres" szakasz sehol ne legyen. Általános és elfogadható . A karcsú orsó nevelésének fontos kérdése a sudár kialakítása.átlagosan jó.általában . A sudár növekedésére legyen gondunk a nyár folyamán is. hogy oldalvesszői közel állnak a vízszinteshez. akkor kötözzük le 30-35 fokos szögben. A fajták egy részének koronás oltványa (így a Jonatáné. akkor ne metsszük vissza se a kiszemelt oldalvezérvesszőket. hogy a metszéskor már látható. Az első évben már kiválaszthatjuk a leendő ágemelet oldalvezérvesszőit. a Red deliciusé) kifejezetten fölfelé törőek. ha a koronás oltványon van 3-4. Ha nem ennyire „sietős" a dolgunk. hogy a 2 méteres tengelyen milyen termőfelület létesül. Ennek előnye.A karcsú orsó neveléséhez erős. ha kedvező szögállásúak. Ezt tudva a sudarat olyan mértékben vágjuk vissza. Némely fajták vesszői pedig (mint a Glosteré. ha kell. Ha „sietünk" a neveléssel. lehetőleg egyformán fejlett és a kör alapvetületet arányosan kitöltő vessző (36. azaz a fát mielőbb termőre akarjuk fordítani. hogy az eddig alvó rügyek ennek hatására kihajtanak.

Szuperorsó Ez idő szerint a koronaformák legintenzívebb változata a szuperorsó. a különösen erőseket metsszük rövidre. O 54 o . ennek alapfeltétele az igen gyenge növekedésű alany. Ezeken a vadalást (az alany vadhajtásainak eltávolítását) szintén csak akkor végezzük.sudár végálló rügye vegyesrügy és kivirágzik. elsősorban zöldmetszéssel gyengítsük. A termőgallyazat termőerejét ritkítással (termőgallyváltó metszéssel). A szuperorsó koronában a harmadik-negyedik évtől már teljes terméssel számolhatunk (ami 3-8 kiló almát jelent fánként).ha kell . (Természetesen a koronás oltványból előbb kapunk termést. Az oldalvezérvesszőket . hogy hektáronként háromezer vagy még ennél is több fa ültethető belőle.megkurtítjuk a vázágvesszőket (az oldalvezérvesszőket). A fenntartó metszés során annak mértékét és módját elsősorban is a növekedési erélytől tesszük függővé. így ki kell vágni a koronából a meredeken fölfélé törő. a zöldmetszés. A harmadik év alakító metszése az előzőekéhez hasonló (37. Koronamérete. A sudár és az oldalelágazások hajtásait folyamatosan kötözzük. illetve közepes erősségű hajtásokkal rakódjon be a fél métertől két méterig terjedő magasságban. ha a karcsú orsó kinevelése során az átlagosnál is jobban élünk a zöldmetszéssel. A sudarat viszszavágjuk.ha túl hosszúnak ítéljük. hogy a konkurensek eltávolítását és a hosszú növedékek lekötözését még az előző év nyarán. Megjegyezzük. mert a lomb által termelt tápanyagokra nagy szüksége van a gyökérzetnek. ne bontsák meg a kúpos formát. illetve termőgallyifjítással tartjuk fenn. azaz termést hagynak rajta. ha a nemesből több hajtás is előtör. az almatermesztésben terjed. Az alma szuperorsó kineveléséhez suhángot vagy koronás oltványt választhatunk. mert visszavetik a sudár növekedését. hogy a korona élettartama mindössze 8-10 esztendő. ennek azonban az az ára. illetve hogy esetenként már az első fakadás évében terhelik a fát. A meghagyott oldalhajtásokat a nyár végén kötözzük vízszintes alá. Általában véve is jól tesszük. ha már a hajtások jól kifejlődtek. valójában csak a sudárból áll.) A tenyészidő folyamán. A második évben visszavágjuk a sudarat és . Ennek egyik módja. vesszők lekötözése. Lehetőség szerint minden metszési beavatkozást a nyár folyamán végezzünk. A magasan oltott fácskák esetében kitör az alany is. Ha fánk erőteljes növekedésű. A gyengítés további módja a hajtások. Ezeket akkor válogassuk meg. A sudár és az oldalvezérek konkurenseit tőből távolítsuk el. csak a legszebbeket hagyjuk meg.kötözzük le 30-35 fokos szögben. hogy a törpealanyt magasan oltják (10-40 centiméterrel a föld fölött) és magasan is ültetik. hogy a megmaradók arányosan töltsék ki a koronateret.és vezérvesszőit gyengén visszametsszük . Fölépítését tekintve is a legegyszerűbb. (Ebből következik.) Ha az elültetett szaporítóanyag 80-100 centiméternél nem magasabb. a sudáron képződött hosszú oldalvesszőket pedig kössük vízszintesre. ami egyben a korona egyetlen vezérága is. a vázágak oldal. illetve megőrzésére. (Azért ne siessünk ezzel. hogy a sudár [a vázág] egyenletesen hajtson ki és gyenge. hogy felszínhez közeli gyökérzet alakuljon ki. A szuperorsó almafák további metszése a sudárhajtás és az oldalhajtások konkurenseinek rendszeres eltávolításából áll. Megtehetjük. hogy ezek gyengék maradjanak. különben az alattuk lévő koronarészek fölkopaszodnak.) Ekkor metsszük le a sudáron kifejlődött törzsmagasság alatti hajtásokat is. Ez esetben azonban különösen ügyeljünk arra. A virágokat távolítsuk el. (Az a célunk. ábra). hosszú hajtásokat oly módon. A sudárnak hagyott hajtást a nyár folyamán laza nyolcas kötéssel rögzítsük a támkaróhoz. A fás metszés és a hajtásválogatás során is törekednünk kell a korona kúpos formájának alakítására.ha szükségesnek ítéljük . hogy az alsó (és egyetlen) ágcsoport fölött is nevelünk vázkarokat. -térfogata igen kicsi (magassága 2 méter). a vesszők hajtás állapotában is elvégezhetjük. ne metsszük vissza a telepítés évében. ha 25-30 centiméter hosszúak. így tegyünk az oldalvázágalapokon fejlődött meredeken feltörő hosszú vesszőkkel is.) A szuperorsó művelésénél a kis koronaméret fenntartása a legfontosabb.

hogy e termőrészek mindenütt azonos (vagy közel azonos) minőségűek legyenek (korban. életerőben hasonlóak). A leívelő ágrészt vágjuk viszsza az ív legfölső pontján álló.a vezérágakhoz képest . meredeken fölfelé törő koronájú fák vezérágainak magasságbeli növekedését úgy korlátozzuk. E beavatkozás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos. az ágak ívben lehajlanak. Érvényesüljön ez a metszésben is. Ha pedig a fa idősebb. hogy gyengén (kétharmadára) visszavágjuk egy-egy kevésbé fölfelé törő oldalelágazásra (38. E módszert az oldalvesszőkből fejlődő termőgallyazat metszése során is alkal- © 55 o . azaz kiegyenlített minőségű és mennyiségű gyümölcs teremjen az egész koronatérben. akkor termőfelülete (termőgallyazata) mindinkább a korona külső részére kerül. sérült. vesszőket távolítsuk el. Ha a fa koronáját fiatal korától helyesen alakítjuk és rendszeresen ritkítjuk. így nagyon fontos az is. (E beavatkozásokat a Termőrészek metszésmódja című fejezetben ismertettük. hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. akkor éppen ellenkezőleg járjunk el (39. Ezáltal széthúzzuk. a termőgallyazat és a vesszők áttekinthetősége és rendje fennmaradjon. ábra). A vázágakon belül pedig oly módon. azaz ne veszélyeztessék a vázág szerepét. elpusztul.mindig alárendelt helyzetben maradjanak. vagy egymás fölött és alatt elhelyezkedő vázágak koronarészei ne kereszteződjenek. egyszóval a korona fölkopaszodik. Beavatkozásunkkal valójában az eredeti koronaformát őrizzük meg és tartjuk fenn. hogy a szomszédos. mérsékelt arányú beavatkozással érjük el. Ezzel együtt a hasadt. A szedéskor megsérült. Ezt az évente végzett rendszeres. egymásra borulnak. Különösen a csonthéjasokra vonatkozik. hogy a szüret befejeztével vizsgáljuk át a koronát. (Ezért fenntartó metszésnek is mondjuk. és mintegy fölemeljük a koronát. A belső térben . Abban minden vázág (vezérág) a rajta lévő oldalelágazásokkal és termőgallyazattal önálló egység. hasadt koronarészeket most távolítsuk el (ne várjunk a jövő tavaszig). ábra). amelyből a korona fölépül.mindenekelőtt a kevés napfény miatt . hogy az oldal- elágazások. fölfelé törő fattyúvesszőre vagy fölfelé növő oldalelágazásra. alul és fölül egyaránt azonos (vagy közel azonos) arányban tartalmazzanak termőrészeket. a sebfelületet pedig kezeljük. terebélyesítjük a koronát. Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk.) A rendszeres ritkító és termőrészifjító metszéssel elérjük. A vázágak viszonyában úgy. Az ív fölső részén erős vízhajtások képződnek. hogy az oldalelágazások . A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőrészeket (csak ifjítsuk).TERMŐKORI METSZÉS Ha a termőkorú gyümölcsfa életébe nem avatkozunk be. egészségesig.) A termőkori metszés ritkításból és termőrészifjításból áll. gallyakat. A sérült részt vágjuk vissza az ép. hiszen a roncsolt. termőegyensúlyban tartása idősebb korában sem fog gondot okozni. hogy először a sűsűsítő. A termés súlya alatt. Elérjük továbbá. belenövés vagy átnövés ne alakuljon ki. amelyet könyököltetésnek is mondanak. Általános elv. hogy termő fáink a külső és belső koronatérben. hogy összhangot teremtsünk a növekedő (vegetatív) és termésképző (generatív) részek között. Legelőször is tekintsük át a koronát. elhalt vagy láthatóan beteg (erősen fertőzött) koronarészt is vágjuk ki. erősen fölfelé és befelé (a korona belseje felé) növő. Mindezek együtt tovább növelik a korona elsűrűsödését. A termőkorú fák metszésének célja. törött. amely az ágak csúcsán halmozódik. nemcsak a vezérágak növekedési irányának megváltoztatására szolgál. Ez a beavatkozás azonban. nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek. gyengébb növekedésű és széthajtó koronájú.a termőrész mind nagyobb számban elsatnyul. keresztező (a másik vázágegységet zavaró) ágakat. A még fiatal és erősen növésben lévő. nagy munkát adni. azaz a gyümölcsfák termőegyensúlyi állapotát fenntartsuk.

értéktelenebb.fölemelése" ritkítással és fölfelé törő fattyúvesszőre metszéssel O 56 o . gyengébbet hagyjunk meg. leginkább akkor. Általában minél öregebb a koronarész. ÁBRA A gyenge növekedésű. Hasonlóképpen korlátozzuk termőkorú fáink vezérágainak növekedését is: a vezérveszszőket visszavágjuk alsóbb állású. széthajló koronájú termokorú fa ágrendszerének . Ha pedig a vezérágak hosszát akarjuk növelni. annál terméketlenebb. négyéves gally. nyársra) metsszük vissza. gyengébb vesszőre. három-.38. ami által az megszűnik a vezérág versenytársa lenni. így korlátozzuk . aminek eredményeként elegendő számú és minőségű vessző és termőgally álljon mindig rendelkezésünkre. Az oldalágak csúcsán fejlődött vesszők közül rendszeresen egy alsóbb állású. ABRA A fölfelé törő koronájú termőkorú fa oldalirányú terebélyesítése egy kedvező szögű oldalegázasára visszametszve mázzunk. A termőgallyazat (a termőrészek) ifjítása. amikor valamelyik termőgally úgy megerősödik. hogy a vezérág versenytársává (konkurensévé) válik. vagy zöldmetszéssel gyengítsük le. Ez esetben a termőgallyakat egy olyan alsóbb elágazásra (vesszőre. váltása során a legértékesebb részek számát gyarapítsuk. viszont termőrészként szükség van rá a koronában.az oldalágak növekedését. ami a legtöbb gyümölcsfa esetében a két-. Ennek versenytársait vagy tőből távolítsuk el. akkor erre az ágvégeken álló vezérvessző- 39. A feladat az. rajta a vesszőkkel. hogy a korona hamarabb öregedő belső részén is rendszeresen megújítsuk a termőrészeket.ha szükséges . azaz álsudarasan metszünk.

vagy hosszabb időn át elhanyagolt. fölülnézeti ábrája (az ágalapokra vonatkoztatva) ket használjuk fel. © 57 o . termőkorú fák rendbetételének alapja. váza vagy gömb jellegű koronaformába.Elsűrüsödött koronájú. elsűrűsödött. termő korú fa ritkító metszésének sematikus. mert ha a ritkításkor egyszerre sok gallyat. ágat távolítunk el. ábra).) Az ilyen „alakító ritkítás" során azonban tartsunk mértéket. az zavart okoz és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. Az ilyen koronát három-öt év alatt ritkítsuk meg (40. A korábban nem metszett. (A mesterségesen nem alakított ko- ronák többsége besorolható valamilyen sudaras. amelyeket az alakító metszés szabályai szerint metszünk meg. hogy a fa természetes koronaalakulásának leginkább megfelelő. rendezett mesterséges koronát alakítsunk ki.

Ezért már a beavatkozást megelőző esztendőben bőségesen trágyázzuk meg talaját. majd a ritkító metszés szabályai szerint neveljük ki az új koronát. Ezeket augusztus végén. lepusztult koronájú. vagy (ha nagyobb számban vannak) kétharmadára kurtítjuk (annak felét. vagy a fölnyurgult fák koronamagasságát. de egészséges.erősen ritkítjuk a fát. megifjított fa három-négy év múlva már számottevő termést ad. E tünetek az elhanyagolt. vagy alig találunk gallyat. és ültessünk helyébe újat. korhadt törzsű. ha a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodott. © 58 o . növekedni az asszimilációs felületet. Az ágakat lehetőleg oldalelágazásra (gallyra) vágjuk vissza. torzult. hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk érintetlenül az ifjítást követő egy esztendőben. Vágjuk ki. Az erősen fölkopaszodott koronában itt nem. mert a csonthéjasok veszedelmes ágpusztulásának kórokozói ez idő tájt kevésbé fertőzőképesek. két év alatt végezzük el. Elsősorban a cseresznyefák esetében gondolhatunk erre. ábra). illetve erőteljes visszavágásával még megújíthatók (41. akkor felére. Ha az ágalapon (az alsó harmadon) elszórtan találunk fiatalabb koronarészt. ha elhanyagolt a korona — két részletben. tönkretette. vagy valamilyen betegség vagy fagykár azt erősen megsanyargatta. Az egészséges. hogy mennyi gally. Ősszel. illetve vessző van az ágak alapjain vagy ahhoz közel. Teljes ifjítás szükségessé válhat akkor is.IFJITAS Az elöregedett fa koronájában gyérül a lombozat. Fontos. Ifjítással csökkenthetjük az eleve magasra törő. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején pedig különös gondunk legyen az öntö- zésre és a növényvédelemre. mert itt. (Az elvénült.) Az ifjításra föl kell készítenünk a fát. A jelenséget kísérő erőteljes vízhajtásképződés a megifjulási igény és erő megnyilvánulása. az elágazásokban („könyökben") van a legtöbb rejtett rügy. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások (fattyúvesszők) fejlődnek. a fajtára jellemző termőképességét pedig még évtizedekig is megtarthatja. ezért ezt erősen.az eredeti koronaformát figyelembe véve . idős fák teljes ifjítással. Az elöregedett termőalapú. teljesen fölkopaszodott és vízhajtást is alig hozó fa ifjításával ne kísérletezzünk. Gyümölcsfáink között az almatermésűek jól ifjíthatók. Az erőteljes visszacsonkolás következtében a rejtett rügyekből új hajtások képződnek. A nagy sebfelületek gondos kezelése sem maradhat el! Az ifjítást . szeptember elején vágjuk vissza. Némileg nagyobb kockázattal. amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. illetve egyharmadát távolítva el). elaprósodik. Az első évben .különösen. Az első két-három évben legyünk mértéktartók az ifjított fa ritkításában. amelyekből az alakító. az ág harmadára kell visszavágnunk. A második évben valósítjuk meg a tényleges ifjítást: a meghagyott koronaágakat visszavágjuk. minőségéből veszít a termés. mindenekelőtt a külső korona térben. illetve tavasszal rügyfakadásig végezzük ezt a munkát. de általában eredményesen ifjíthatjuk a csonthéjas gyümölcsűeket és a mandulát is. amelyeket kihajtásra kényszerítünk. azaz a vázágak ritkításával. Hagyjuk erősödni és terebélyesedni a koronát. A visszavágás mértéke elsősorban attól függ. metszetlen gyümölcsfákon lényegesen előbb következnek be.

a törzserősítő bemetszés vázlata (B). hogy az egyes bevágások (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. elhanyagoltan tengődő fák törzsés ágvastagítására ez a módszer alkalmatlan. Ennek leg- megfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata. Adott körülmények között azonban segítségünkre lehetnek a termesztésben. a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C) © 59 o . A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas. ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor. előrebocsátva. (Például féloldalas a korona). metszést kiegészítő eljárás. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük. amikor a fa hajtani kezd. és úgy folytassuk. amilyen vastag a kéreg maga.NEHANY APRO FOGAS A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk. és persze a rügyet meg ne sértsük. Ekkor a kiszemelt rügy fölött a kérget félhold alakban kivágjuk úgy. hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz. Ez több termőrügyképződéssel. a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük. Itt az első teendő a megfelelő talajkörnyezet kialakítása. A vessző rügy feletti bemetszése (A). A törzs. amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vastagságban. Csak az alma. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős. hogy átmetszszük a háncsot egészen a farészig (42. A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. majd rövidesen megindul a seb forradása.és körtefákat kezeljük így. hogy általa vastagítsuk a vékony törzset vagy vázágat. amelyről tudnunk kell. erősödik. mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. hogy csak bizonyos rendellenességek tüneti kezelésére valók. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. Ügyeljünk. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban. hogy a silány földben. ábra). illetve elfertőződésének veszélye. illetve ág valójában ezáltal vastagodik. különben az egész fa vagy ágrész elpusztul a jövő tavaszra. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét. A bádoggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl. amenynyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszé- Néhány. mondjuk a koronaforma alakítása végett. Ne felejtsük el azonban. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának. hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. és megindul a törzs vastagodása. és lombhullásig hagyjuk a fán. A három-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. A gyűrűzés másik módja. Hatása igen drasztikus. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki.

ha bőséges talajnedves- séggel párosul. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk.lyezteti. © 60 o . A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése. azaz a talaj tápanyag-harmóniájának megteremtése. A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) legtöbbször a nem harmonikus talajtápláltsággal függ össze. különösen.szinte vészreakcióként -fajfenntartással összefüggő kényszerű tevékenységét. Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő. és ez váltja ki .

Az almatermésűek jellemző termőrészei: a dárda. oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak.remélhetőleg teljes képet adunk gyümölcstermő növényeink metszéséről.vagy többéves dárdás termőgally és a termőbog (vagy termőkalács). A birs és a naspolya a termőveszsző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül. a sima termőnyárs.ritkábban .A GYÜMÖLCSFÁK ES -BOKROK METSZESE A továbbiakban gyümölcsfajonként vesszük sorra a metszési tudnivalókat. Ismertetjük a különböző csoportok jellemző termőrészeit. valamint a középhosszú és . csak ritkítani kell. így .ábra). az egyes fajokra jellemző koronaformákat és sajátos vagy különleges metszési igényüket. ALMATERMESUEK A gyümölcstermő növények e csoportjába az alma. A dárda 4-5 centiméteres vagy ennél rövidebb egyéves termőrész. Ezek egyéves termőrészek. Az egészen kicsi. ezért ezeket nem szabad visszametszeni.a hosszú termővessző (43. A metszést és az ifjítást valamennyien jól bírják. egy tövises termőnyárs középhosszú termővesszők ñ A alma A termővesszők típusai cseresznye W W teljes hiányos őszibarack O 61 o .az általános rész ismereteivel összevetve . a birs és a naspolya tartozik. a körte. Belőlük fejlődik a két.

Ezeket mérsékelt ritkító metszéssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban (44. karcsú orsót és szuperorsót is nevelhetünk. ennek megfelelően természetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. A hosszú szártagú és vékony vesszőket neve- O 62 o . amely vastagabb. Rajta elsősorban dárdákat. A fiatal. mert az egymáshoz közeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek. alanyokon álló oltványokból termőkaros orsót. E kocsányalapok a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg növekednek. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras. A rövid ízközű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják. megvastagodott virágzati tengelyen lévő virágkocsányokból alakultak. középhosszú vesszők is képződhetnek. ábra). A középhosszú termővessző 15-40 centiméter. ami a jó termőerő és termékenység jele. Húsvéti rozmaring) a metszést kevésbé bírják. illetve éppen termőkorába lépett fákon található legnagyobb számban. termőrügyeket találunk. A sima termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. laza szövetű. (A sejtburjánzás nyomán bekövetkező laza szövetű megvastagodás alakja emlékeztet a kalácsra. A dárdás termőgally többéves termőrész. A termőbogon dárdák. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van. oldalrügyei fejlettek. Alma Legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. kombinált vagy gömbkoronát neveljünk.) A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. A jó termőhelyi körülmények között élő. amely általában úgy keletkezik.) Elsősorban a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődnek. mint a vékony vesszejűek. A vastag vesszőt nevelő fajták (Nyári fontos. Az almafákon az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövises termőnyárs kivételével). A termőbog (termőkalács) különös alakulású többéves rövid termőrész. hogy a rövid termőhajtás vegyes rügyének virágzati tengelye megvastagszik. Az egy. és húsos állományúvá válik. ame- lyek a módosult. sima termőnyársak. sokszorosan elágazódva. Intenzív. A hosszú termővessző a 40 centimétert meghaladja. (Nem tévesztendő össze a fatytyúvesszővel.centiméternyi dárdát gyűrűs dárdának nevezzük. rendszeresen. Hagyományos koronaforma nevelésekor az alakítást az ágcsoportos sudaras koronának megfelelően kezdjük el. sövényt.és kétéves termőbogok a legértékesebbek. amely egyéves részből (termővesszőből) alakult. Az almatermésűek középhosszú termővesszőinek csúcsragyei vegyes rügyek. de nem túlságosan erősen metszett fákon a középhosszú termővesszők nagy száma hosszú időn át megmarad. innen ered másik elnevezése: a termőkalács.

a Téli esperesen) előfordul tövises termőnyárs is. Abban is hasonlítanak. A metszésre érzékenyebbek. amelynek lényege: alsó vízszintesre. a meggyre (a héjasok közül a mandulára) jellemző. arra a termőegyensúly felbomlásával. A téliek (Hardenpont téli vajkörte. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad. a kajszi és az őszibarack tartozik ide. illetve az őszi és téli körték között küllemben. általában március közepétől végezzük. A nyáriak (Árpával érő. szőket visszacsípjük. a meggy. Néhány fajtán (mint a Hardenpont téli vajkörtén. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük. Termőkorban termőgallyritkító. A csonthéjasok jellemző termőrészei: a különböző hosszúságú nyársak. amely szilva-. mint az alma. illetve -váltó metszéssel tartsuk egyensúlyban. A középhosszú termővesszők 10-40 centiméteresek. az őszibarackon és néhány szilvafajtán is. Legnagyobb számban a fiatal. Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. Ennek oka. Az almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot. hogy tavaszi fásmetszésüket pirosbimbós állapotukban. Vagyis a termőveszszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású elágazásra és hoszszúra (azaz gyengén) metszik. A fajták közül a Nyári Kálmán. mandula és őszibarackfákon található. a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak. azzal együtt az éves termést is eltávolítjuk a koronából. Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőkaros orsót vagy sövényt. Fontos. hogy alakító metszése során minél laposabb (vízszinteshez közelibb) szögben álló vesszőket válasszunk ágalapoknak. mint az almatermésűek. amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy és körötte három vagy ennél több virágrügy foglal helyet egy csomóban vagy úgynevezett bokrétában. Mivel az ághasadásra hajlamosabb. csak ritkítással formáljuk a fát. CSONTHÉJASOK A cseresznye. A birs termesztéséhez a váza koronaformát javasoljuk. valamint a középhosszú és a hosszú termővessző. Ha tehát a vesz- O 63 O . Hardy vajkörte. Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek és középerős növekedésűek. rendszeresen és mérsékelten metszett fákon hosszú időn át nagy számban találhatók. kajszi-. a bokrétás termőnyárs. illetve bokrot. Ez a fa jó termőerejének és termé- Körte Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak. A birs jól viseli az ifjítást is. és az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással nevelhetők. A bokrétás termőnyárs a csonthéjasokra jellemző termőrész. Ennek megfelelően a hagyományos koronaformában ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát alakítsunk ki a körtefán. Az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. A nyári. Nyári Kálmán) kevésbé igényesek és erőteljesen növekednek. Az ifjításra is kényesebbek. a ringló. Az ősszel érők (Vilmos körte. mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonatán is) a visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. hogy a valamennyi csonthéjast . hosszúra. elsősorban a Jonatán fajtára. A termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. hogy rügyeik vegyes rügyek. az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel. a Diel vajkörte. de termesztési és metszési igényben is különbség van. E csúcsrügyből fejlődő rövid hajtásokon képződik a termés. Olyan rövid (4-5 centiméteres vagy rövidebb) termővessző. a szilva. illetve éppen termőkorába lépett fákon találhatók. 60-80 centiméteres törzsmagassággal. fontos. Elsősorban a cseresznyére.súlyosan veszélyeztető ágpusztulásos (gutaütéses) megbetegedés kórokozói ebben az időszakban fertőznek a legkevésbé. A jó termőhelyi körülmények között élő. Serres Olivér) kifejezetten igényesek és gyengébben növekednek. de általában eredményesen ifjíthatók. amelyek legnagyobbrészt a termővesszők csúcsán alakulnak. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős.lő. Birs és naspolya Mindkettő 3-6 méter magasra növő bokor vagy koronás fa.de különösen a kajszit és az őszibarackot . mert az erős beavatkozást nem bírják. de előfordul a kajszin.

csüngő ágú meggyek pedig (mint a Pándy. majd a termőkori ritkítás során is csak mérsékelten avatkozzunk be. laza szövetű. akkor ha a korona széthajtó és csüngő jelleget ölt. magánosan vagy kettesével állnak. de ha vannak is. A termőkori koronaalakítás során is tartsunk mértéket. hogy a vezérhajtás szabadon növekedhessen. de általában a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődik. amely a cseresznyefákon gyakori. Évente rendszeresen avatkozzunk be. hogy a vezérvesszők csúcsán egymáshoz közel álló. Közöttük lehetőleg arasznyi (20-25 centiméter) távolság maradjon. hároméves részeken. sőt azok végén hozzák termésük javát. Ezeket már a májusi hajtásválogatás során célszerű eltávolítani. abban az esetben oldal irányban szélesítsük. Ha a koronaalakítást az ágcsoportos sudaras korona nevelésének szabályai szerint kezdjük. abból több termőrészt Cseresznye Magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. de előfordul a kajszin (és a héjasok közé sorolt mandulán) is. Ágcsoportos sudaras. mert oldalrügyeik rendszerint virágrügyek. Csúcsrügye szintén hajtásrügy. ezért az alakítás. Erőteljes növekedése nem tűri az erős metszést. E csüngő ágú típusok jellegzetes termőrészei a hosszú. A teljes termővessző sajátossága. A csüngő koronájú fákat a termőkor elérése után is ajánlatos erősebben metszeni. nem tévesztendő össze az ennél vastagabb.) A cseresznyére jellemző. Gyakori a gömbkorona. A hiányos termővesszőnek nem minden rügyalapján találunk rügyet (termőrügyet). A meggy termőkori metszése a fajták termőrésze szerint különül el (45. felfelé törő fajta (például a Meteor) a két-. kombinált. A második. A sudárvessző oldalhajtásait hagyjuk érintetlenül. amelyek úgy képződnek. fölfelé törő ágrendszert igyekezzünk kinevelni. csúcsrügye pedig hajtásrügy. Ügyeljünk továbbá a villás elágazás megszüntetésére is. (Ez a gyakoribb eset. Mindenekelőtt a beteg. hogy a vesszők kizárólag a csúcsrügvből fejlődnek tovább. Az oldalvezérvesszőkből előtörő többi hajtás csúcsát csípjük vissza. mert így több elágazódást. nehezítik a koronaalakítást. felkopaszodott vesszők (ostorok). A koronaalakítás során csak a telepítéskor metsszük erősen vissza az ültetvényanyagot. váza. oldalukon elsősorban virágrügyeket találunk. és a magasba törő sudaras forma is. E csoport középhosszú termővesszőinek csúcsrügyei általában hajtásrügyek.) Ha pedig a fiatal korona mereven fölfelé törő. hajtásrügyekkel vegyesen Különösen jellemzőek az őszibarack középhosszú termővesszői. a Cigánymeggy) a vesszőkön. Viszonylag gyakori az őszibarackon. de előfordul a csüngő ágú széles. O 64 O . A fogyatékos és teljes termővessző elsősorban az őszibarack termőrésze. amelyeket a rajtuk ülő rügyek számától és minőségétől függően két csoportba sorolunk. a gyengébben növő. másodrendű elágazásokat fejlesztett fattyúvesszővel. hogy a vezérhajtások erőteljesen fejlődhessenek. Ügyeljünk. hogy az egyes ágcsoportok (ágemeletek) ágalapjai ne azonos magasságban legyenek. illetve harmadik ágcsoport kinevelése után fejezzük be a koronaalakítást. mert akkor nagyobb a lehasadás veszélye. erős hajtásokat hoz. Belőlük a jövő tavaszi fásmetszés alkalmával válogatunk a következő ágemelet kialakításához.és sövénykorona nevelhető belőle. A hosszú termővessző 40 centiméternél hosszabb. terebélyesítsük az alakítás során. ábra).kenységének a jele. Meggy Fajták szerint különböző a természetes koronaalakulás. de csak a legszükségesebb mértékig. amelyek zavarják. magasba nyúló. (Kettős sudarat se neveljünk.) A második. Az erős növekedésű meggyfán a vesszőket mérsékelten kell visszametszeni. Ennek megfelelően ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát formáljunk a cseresznyéből. Az erős növekedésű. Az alakító ritkítás során a korona oldal irányú széthúzása (terebélyesítése) és egyben magasságbeli korlátozása legyen a célunk. különösen a csonthéjasok esetében. harmadik és negyedik esztendőben már csak gyengén metszve alakítsuk a koronát. egymást keresztező. sérült. dörzsölő ágrészeket távolítsuk el. hogy szinte valamennyi rügyalapján hármas vegyes rügycsoportot (két virágrügy között hajtásrügyet) találunk. (A hosszú termővessző ceruzavastagságú.

Elsősorban az ágvégeken kialakult vékony. söprűszerű. és így csökkentenénk a termést.) Ha a gyengébben növő. A ringlók koronája kevésbé sűrűsödik el. illetve termőrészeit az idősebb részekbe való visszametszéssel ifjítsuk. többéves elágazásokat kell ritkítanunk. Ezért e fajták koronáját rendszeresen ritkítsuk (az ostorokat is). ábra). hogy rendszeresen ritkító metszésben részesítsük (46. ezek évenkénti gyenge ritkítással termőegyensúlyban tarthatók.Termő meggyfaág ritkítása kapunk. © 65 o . Az alakítás éveiben az átlagosnál is kisebb mértékben ritkítsuk a koronát. és a természetes gömb- koronához hasonló alakot ölt. már csak növényvédelmi okok (például a szilvapajzstetű nagyarányú elszaporodása) miatt is. Szilva Magára hagyottan kezdetben ágas-bogas sudaras koronát nevel. Termőkorban viszont fontos. csüngő ágú fajták vesszeit (az ostor végeit) visszametszenénk. (A fattyűvesszőket hosszúra metszve gyengítsük le. amelyben a sudár később megszűnik. illetve ifjítanunk. Ültetési anyagából leginkább kombinált korona vagy vázkorona kialakítását javasoljuk. akkor a csúcson lévő virágrügyeket távolítanánk el.

Termő szilvafaág ritkítása © 66 o .

egyúttal folyamatosan ifjítsuk és „emeljük" a leívelt. Ekkor . Ezenkívül vázakorona. A kajszi koronáját évente rendszeresen. A metszések során az 50-60 centiméter hosszú fattyúvesszőket hagyjuk metszetlenül. kombinált korona és zárt felületű korona is nevelhető belőle. hogy a termőveszsző az uralkodó termőrész. gondos kezelése különösen fontos. így fordítsuk termőre. ábra). lehajlott ágvégeket ritkítsuk meg. Ennek megfelelően rendszeres metszési beavatkozás csak a termőre fordulás után. amelyben a sudár meghatározó szerepe később megszűnik. (Minden esztendőben az éves növedék 70-80 százalékát távolítjuk el átlagosan.) Másik jellemzője. Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatározottabban a rendszeres metszést. de mérsékelten ritkítsuk. Ezzel az alakító metszést be is fejeztük. (E koronatípusok kinevelését a hasonló című fejezetekben ismertettük. Ezzel az úgymond alakító ritkítással tartják egyensúlyban a fát a későbbiekben is. amely ez esetben már gyakorlatilag ritkítást jelent. hogy a megújulni akaró korona leggyakrabban az alsó ágak törzshöz közel eső részén (az ágalapokon). Az alakítás során az oldalágakat legalább arasznyi (20-25 centiméter) távolságra neveljük egymástól. Alkalmas alanyon intenzív karcsú orsót is nevelhetünk őszibarackból. ezért annak továbbnevelését ne is erőszakoljuk. A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk.) A negyedik-ötödik év után célszerű a sudarat a legfölső ág fölött eltávolítani. magára hagyottan alakul. (Idősebb korában a kajszi mindenképpen elveszti sudarát. A fattyúvesszőknek a kajszi esetében is nagy szerepük van a termőgallyazat. A fiatal fákra az igen erős hajtásnövekedés jellemző. ezért ekkor metsszük. Több év átlagában a fa pirosbimbós állapotában a legki- sebb a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzése. kevésbé hasadnak. A nagyobb sebek szakszerű. alacsony törzsmagasság. elöregedett termőgallyazatot. széthajtó) fát nevelünk. amely néhány fajtán az évenkénti 100-120 centimétert is elérheti. (Elkerülendő. Ültetvényanyagából . Különösen fontos a metszés ideje a gutaütéses fapusztulás elkerülésére. illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait.kezdődik a korona alakítása.) E gyümölcsfaj termőkori metszésére jellemző. hogy évenként erőteljes beavatkozást igényel. Ezért a kajszit már az alakítás idején gyengén metsszük. Ültetvényanyagából katlankoronát. A szakemberek egy része azt tartja. Az ennél erősebbeket vágjuk hosszúra. hogy a legéletképesebb kajszikorona metszés nélkül. Könyvünkben a hagyományos katlan alakú 47. vázakoronát és zárt felületű koronát alakíthatunk ki (47.a természetes koronaalakulásához leginkább közelálló . ÁBRA Termo korú őszibarack alföldi zárt felületű koronája © 67 o . mert könnyen lehasadnak.Kajszi A fiatal fa természetes koronaalakulása széthajtó. szabálytalanul (szórtan) elágazó sudaras korona. illetve a korona megújulásában.a természetes módon kialakult vázágszerkezetet alapul véve . hogy az oldalvezérek azonos magasságban induljanak. az ötödik-hatodik évtől szükséges. Az őszibarack termőkori (fenntartó) metszésének több változata ismert. Őszibarack Eredeti alakulása szerint leginkább bokorfa. így vázágai teherbíróbbak. Ennek bizonyítéka. Ezért is indokolt az 50-60 centiméteres.) A koronaalakítással arányosan elosztott oldalágú és zömökebb (kevésbé széteső. és jobb minőségű gyümölcsöt adnak.szórt állású sudaras korona kinevelése a legcélszerűbb. Mindenekelőtt az elsűrűsödött. nem pedig a termőgally.

ami nem kívánatos. ugarcsapot metsszünk. ábra) és szálveszszős (49. akkor igen erős vesszőket kapunk. amelyeken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek. hogy ott a vezérvesszőket és a termővesszőket gyengébben (hosszabbra) kell metszenünk. abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. Ilyenkor . Ezekből is. A legértékesebb (ceruza vagy annál vastagabb) teljes értékű termővesszőket 4—8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk viszsza. általában középerősen (felényire) visszametsszük. A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. amelyből jövőre várunk erőteljes. Ezek kevésbé értékesek. ábra) metszésmódját ismertetjük. véko- nyabbak és kevésbé színesek) egészen rövidre. Ekkor az idén gyengébben (hosszabbra) metsszünk. tehát hosszabbra (50. arányosan elosztva a koronában. szeptember eleji) hajtásválogatása jó kiegészítője (vagy előkészítője) a tavaszi fásmetszésnek. Van olyan fajta is.korona váltócsapos (48. fejlett termőveszszőket. ábra). hogy elágazódjanak. és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak termőrészekkel. középhosszú veszszőket. Az őszibarack késő nyári (augusztusi. A többi vesszőt minőségük szerint metszszük. hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kapjunk. Elsősorban a korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett. Ritkításkor elsősorban ezek számát csökkentsük. Általában minél erősebb növekedésű a fajta. a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. A hiányos termővesszőket (amelyeken inkább csak páros rügyek vannak.a vezérveszszőket erősebben vágjuk vissza. Rajtuk 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sűrűn álló vesszőket. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt. Az ilyen korú fákon e termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. annál gyengébben metsszük. 2-3 rügyre visszavágva. A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja. A váltócsapos (vagy ugaros) metszés során az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket minden tavasszal. A zöldmetszés során a letermett félfás hajtásokat. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk. vékony. A fejlett nyársak (10 centiméternél rövidebb vesszők) elsősorban a 10-12 év fölötti fák jó termőrészei. amelyen a hármas vegyes rügycsoportok a fejlett veszszők közepén vagy fölső harmadában alakulnak Ezeket is úgy metsszük. hogy a vesszőn 4-8 hármas rügy maradjon. Az egyes vázágakat az oldalelágazásaikkal együtt önálló egységnek tekintjük. Ez utóbbi az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap.a tavalyi hibán okulva . 2-3 rügyre vágjuk. Az ismertetett termőkori metszési mód az Alföldön. a rendszerint zárt felületű koronában termesztett őszibarackfákon annyiban módosul. a száraz nyársakat tőből eltávolít- O 68 O .

legerőteljesebb (lehetőleg) teljes termővesszőket. (A választásnak az az egyedüli szempontja. sem pedig a fölkopaszodásukra. A nyári hajtásválogatás elsődleges célja.) •J 50. amelyek majd jövőre a termést adják. a sűrűn álló hajtásokat ritkítjuk. ABRA juk. Az őszibarack szálvesszős metszésének lényege. hogy a meghagyott hajtások több napfényhez és tápanyaghoz jutva kifogástalanul beérjenek.49. hogy a legfejlettebb szálvesszőkön termelünk gyümölcsöt. Ehhez kiválasztjuk a legalkalmasabb. Azok a hajtások maradjanak a legnagyobb számban. ÁBRA | Katlankoronájú őszibarackfa termőágának váltócsapos (ugaros) metszése O 69 O . hogy a vessző minél több szép gyümölcsöt teremjen. Ezúttal nem vagyunk tekintettel sem a termőrészek megújulására.

amelyet legcélszerűbb augusztus közepétől szeptember elejéig elvégezni. Termőrészeik is eltérők. Ellenkező esetben a termés apró marad. így a bokor néhány év alatt elvadul. ezért fajonként ismertetjük. Szélporozta egylaki. kora. vagy fa alakú bokor formát ölt. A koronaalakítás során a legfőbb szempont. baktériumokra. hogy ültetés után magára hagyták. elágazó. de külön-külön foglalnak helyet Hímvirágai porzós barkákban csoportosulnak (51. ezeket ne metsszük vissza és ne is ritkítsuk. a dió és a gesztenye tartozik e csoportba. A mandula termőrészei azonosak a csonthéjasokéval. a fajta és a termőhely a meghatározó. a mogyoró. nem lesz elég piacos. évről évre több sarjat hozva elsűrűsödik. rövid termővesszők.) Mogyoró Általában 4-5 méter magasra növő bokor. Emiatt is ajánlott a zöldmetszés.de a kajszit. mint a váltócsapos metszés csapjai. hogy kevés vázággal (leginkább hárommal) ritka. vagy gyenge termőképességének egyik nagyon valószínű oka. Koronájában a rövid és középhosszú termővesszőket éppúgy megtaláljuk. Ennek megfelelően a meghagyható szálvesszők száma tág határok között változik. Termőkorban a mérsékelt. Koronaalakulásukat. Mivel a metszetlen szálvessző gyakrabban fertőződik tafrinával. Az őszibarackról fontos tudnunk. illetve silányabb minőségű gyümölcsöt terem. hogy adott esetben hány szálvesszőt hagyjunk meg. azaz hím. a gyengébbeket erősebben metsszük meg. Fontos és nem könnyen eldönthető kérdés. 40-70 centiméteres szálvesszőhosszúságot feltételezve). hogy nem vegyesen ültetik a fajtákat.A kiválasztott szálvesszőket metszetlenül hagyjuk. addig a mandulánál a termőgallynak és ezen belül is a bokrétás és a gyűrűs termőnyársnak van elsődleges szerepe a termésképzésben. mert a mandula a rejtett rügyből biztonságosan megújul. Mandula A termőhelytől függően kisebb vagy nagyobb fa. Ebben elsősorban a fa erőnléti állapota. amely hamar elsűrűsödik és keveset. Jó termésberakódottság mellett általában felére kell kiritkítanunk az egy-egy szálvesszőn képződött terméskezdeményeket a gyümölcsritkítás szabályai szerint (10-15 gyümölcsből 5-8 maradjon). a meggyet. Ezeket növekedési erélyüknek megfelelően átlagosan 20-30 centiméterre vágjuk vissza. hogy nagyon érzékeny a vessző. 40-től 120-ig terjedhet (átlagos. Metszetlenül hagyva sűrűn és szabálytalanul © 70 o . Erre tekintettel az őszibarackot . A fertőzés mértéke függ a metszés időpontjától is. az összes többi vesszőt (és termőgallyat) viszont tőből eltávolítjuk. a cseresznyét és a szilvát is — legjobb rügypattanástól virágzásig (azaz pirosbimbós állapotban) metszeni. Ezért a metszés során ejtett sebfelületeket haladéktalanul zárjuk le sebkezelő készítménnyel. illetve gyenge ritkítást valamennyien bírják és igénylik is. A máso- HÉJASOK A mandula.vagy oldalrügyeiben rejtőznek Az elültetett szaporítóanyag (gyökeres kis bokor) 3Hf fejlett sarját hagyjuk meg. szellős koronát neveljünk. Bőségesen nevel tősarjakat.) A mogyoróbokrot a termőkor eléréséig évente rendszeresen kell metszeni. mint a bokrétás termőnyársat és az őszibarackra jellemző teljes termővesszőt is. ábra). Ültetési anyagából váza korona kialakítását javasoljuk azzal a megjegyzéssel.és kombinált korona is nevelhető belőle. Amíg azonban az őszibarack esetében a termővesszőknek. mint a többi gyümölcsfaj esetében. (Az erősebb bokrokat viszonylag gyengébben.és ágpusztulást okozó gombákra. illetve termőnyársak a korona értékes részei.) A mogyoróbokor terméketlenségének. A szálvesszős metszés után így csak a szálvesszők és a vezérágak maradnak a koronában.és nővirágai egy növényen. metszési igényüket tekintve igen különbözőek. (A jól fejlett. hogy katlan. Termőkorban a termőgallyváltó metszéssel éljünk. A szálvesszős metszés fontos kiegészítő eljárása a kézi gyümölcsritkítás. A mandula termőegyensúlyának fenntartásához mérsékeltebb arányú beavatkozásra van szükség. (A másik ok. ezért az őszibarack szálvesszőzése (szálvesszős metszése) során fordítsunk nagyobb figyelmet a tafrina elleni védekezésre. A hosszú fattyúvesszőt ez esetben is hosszúugarra metszve fordítsuk termőre. de arányos gömb alakú. Nővirágai a rövid termővessző (oldalvessző) csúcs.

a napfény érje a bokor belsejét. illetve a termőrészek (rövid termővesszők) száma. a száraz ágakat. ami a nagyobb termésbiztonságot szolgálja.későbbiekben szükség szerint hagyjunk meg belőlük. Hímvirágzata (a barka) e vesszők oldalán nőtt ún. telepítéskor a jól fejlett suhángot 130-150 centiméteren vágjuk visz52 ÁBRA dik. Ekkor a fölösleges tősarjakat. A sarjakat mindig tőből távolítsuk el. Ennek lényege. Egyúttal dörzsöljünk le minden látható rügyet is a törzsről. A termőkorú mogyoróbokrot termőre is metszhetjük. felnyurgult gallyakat. hogy a korona belül is szellős. ágakat általában felükre viszszavágva ifjítsuk meg. Bokronként 6-8. Ehhez a bokor vagy fa töve körül húzzuk el a földet. A nő virágok a vessző csúcsrügyében (vegyes rügy) rejtőznek. Ez utóbbinak tenyészterület-szükséglete is kisebb. hogy a (koronaágakon vagy azok elágazásain fejlődő) vesszőket . Az oltványdió előnye. világos legyen. mint a mogyoró.erősségüknek megfelelően rendszeresen visszametsszük. elsősorban a termőhely. A magról kelt (magonc) dió erőteljesebb. mint az oltvány. harmadik és még a negyedik évben a koronavesszőket (vezérvesszőket) középerősen (felükre) vágjuk vissza. Fontos. barkarügy. a talaj tápanyag-ellátottsága és az öntözés tekintetében. mint a magonc. A fölösleges tősarjak eltávolítására különösen az első négy-öt esztendőben ügyeljünk. De ha a bokrot rendszeresen termőre metsszük. Ha a termőre metszéstől el is tekintünk. Dió Metszetlenül is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevel. ábra). Ennek következtében növekszik az oldalelágazások. Szélporozta növény. E munka akkor a legcélszerűbb. hiszen a bokor ezekből újul meg. nagyobb koronát nevel. mint metszetlenül. Az újabb fajtáknak már az oldalrügyében is képződnek nővirágok. a sűrűsítő. E műveletet az első években szükség szerint két-háromszor is meg kell ismételni a tenyészidőben. keresztező oldalágakat távolítsuk el. A A dió rövid termovesszeje © 71 o . termését a rövid vesszőkön hozza (52. hogy elágazódjanak és termőrészekkel rakódjanak be. hogy a sarjakat tőből kitéphessük vagy kimetszhessük. hogy korábban fordul termőre. de a magoncnál igényesebb. különben jóval hamarabb elsűrűsödik. két-három évenként feltétlenül ritkítanunk kell a koronát. a térben arányosan elosztott koronaágat neveljünk. akkor rendszeresen ritkítanunk is kell. Az alakítás során. amikor a sarjhajtások 15-20 centiméternél nem nagyobbak (lombozatuk ekkor még kissé rózsaszínes). Az elöregedett.

kiválogatott koronavesszőket a továbbiakban már ne met1 53. A száraz ágakat és a kisebb gallyakat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk. négy kedvező helyzetű koronaveszszőt nyerjünk. Ezért. Ha ezt tapasztaljuk. Törzse és koronaalakulása is erőteljes. azt óvatosan. magassága 20-30 méter közötti. Az ágalapoknak megfelelő. nyár végén (augusztusban) azonban tőből távolítsuk el valamennyit. Csak savanyú talajon díszlik igazán . (A kétéves suháng visszavágható kétéves farészre is. A kifolyó nedv akadályozza a seb gyógyulását. illetve terméssel. ilyenkor csak kevés. rövid és apró levelű hajtást fejleszt.) Ha gyengén fejlett a suháng. A következő években a koronaágak végig berakódnak termőrészekkel. (A dió ugyanis erősen nedvezik könnyezik -. Ezeket . de az élő. a termőrészek kímélésével tegyük. (A továbbiakban az évente képződő vezérvesszőket sem metsszük vissza. Gesztenye Természetese gömbkoronája igen terebélyes. Noha az alakító metszést nehezen viseli.) Tekintve. erőteljesen növő és fölső állású vesszőjét meghagyjuk. A továbbiakban csak a legszükségesebb. s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. az első évben mégis célszerű beavatkoznunk. akkor a második esztendőben is igen rövidre (egy-három rügyre) metszszük az összes koronavesszőt (illetve kétéves gallyat). szeptember elején vágjuk ki. akkor erősen visszametsszük. Ártó és veszedelmes az a tévhit. hogy a dió (és a gesztenye esetében is) igen magas törzset választunk. A javasolt törzsmagasság mellett még ez a megfontolás érvényesül. gyenge ritkító metszésben részesítjük a termőkorú fákat. amely majd a sudár szerepét tölti be. azt 130-150 centiméter magasságban metsszük koronába. Ennél magasabb törzsön azonban már csökken a korona mérete és vele a termés mennyisége. Ha mégis póznával verjük le a diót. mert a rejtett rügyekből biztonságosan kihajt. ÁBRA I szük vissza. amelynek szükségszerű következménye lesz a terméscsökkenés.) A harmadik-negyedik évtől a legfölső vázág egyik központi helyzetű. amelyek a törzs erősítését szolgálják. amely a későbbiekben többnyire gömb alakot ölt. így négy-hat esztendő alatt jó termőképességű. különösen a kora tavaszi időszakban.hagyjuk meg a tenyészidő folyamán. (Dió esetében a magas törzs választását leginkább a fa ipari értéke indokolja. külön figyelmet érdemelnek a kiválasztott vezérvesszők (-hajtások) alatt fejlődött hajtások. Ha suhángot ültetünk. miszerint a diófát rúddal jól „megverve" növelhetjük termékenységét. és a sebhely még a tél beálltáig jórészt beforr. nagyobb ágakat csak augusztus végén. Az alakítás során arra törekedjünk. hogy három. A koronás oltvány koronavesszeit az első esztendőben 2-4 rügyre vágjuk vissza. és majd a következő évben vágjuk koronamagasságba. Koronanevelése és fenntartó metszése hasonló a diónál leírtakhoz. laza szerkezetű koronát alapozunk meg.hogy föladatukat betöltsék . amikor a nedvkeringés már szűnőben van. Koronás diófácska telepítéskor © 72 o .sza.ezt fontoljuk meg a telepítéskor. Az elültetett diósuháng vagy koronás fa növekedése az első tenyészidőben rendszerint erősen visszaesik. ha csak lehet. Ezzel a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit károsítjuk leginkább.) A megfelelő törzsmagasságú koronás oltvány valamennyi koronavesszőjét igen erősen (kéthárom rügyre) vágjuk vissza (53• ábra). inkább rázzuk a fát.

és a sudár ne alakulhasson ki. Málna E félcserje biológiai sajátossága. a teret arányosan kitöltő koronavesszőt. időközben már megfásodott hajtásoknak (54. Ribiszke A piros és a fekete ribiszke természetes formája a cserjetörzses bokor.) Ezután az elsőéves (most fásodó) sarjakat. A továbbiakban ezekből neveljük a koronaágakat (a gömbkoronának megfelelően). illetve ne erősödjön meg.Amennyiben az első tenyészidőben gyenge volt a hajtásfejlődés. ábra). majd gyümölcsöt hoznak. hogy hajtásrendszere kétévenként megújul. a következő évi termés alapjait ritkítsuk meg. 1 54. Közülük a szamóca metszése csupán az indák eltávolítására korlátozódik. Folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk. sövény formában a legcélszerűbb művelni. mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. az egész korona egyensúlyban maradjon. a szamóca. A második évben viszont rövid oldalhajtásokat. a köszméte. A következő évben válasszunk ki három. Ezért . azon virágot. a gyökeres sarjat az ültetés idején 15-20 centiméterre metsszük viszsza a jobb eredés és sarjképzés végett. O 73 O . hogy a három vázág egyenletesen elágazódjék. Miután valamennyi bogyós korán fakad. növekedésüket a hajtáscsúcsuk vagy vitorlájuk visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. belőlük rövid. a riszméte és a tüskétlen szeder tartozik a gyümölcstermő növények e csoportjába. A szüret után azonnal metsszük meg. Ültetvényanyagát. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek. annál veszedelmesebbek. A hajtásokat aszerint. vágjuk vissza ismét erősen a vesszőket. Mindenekelőtt a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. elsősorban a sűrű ágvégeket. A termés beérése után elhalnak és átadják helyüket az új. amellyel külön nem foglalkozunk. A málnát huzalos támberendezés mellett.a termővesszőket 20-30 centiméterrel kurtítsuk meg. A vezérvesszőket már ne metsszük vissza.művelésmódtól. beteg. ÁBRA \- a letermett kétéves vessző BOGYÓSOK Többek között a málna. és ezután válogassunk. fejletlen sarjaktól tisztítsuk meg az ültetvényt. a piros és a fekete ribiszke. A koronanevelés további éveiben (a hatodik-hetedik évig) arra ügyeljünk. Az elsőéves hajtások (lombhullás után termővesszők) nem teremnek. Mindenekelőtt a sérült. A negyedik évtől már részesítsük előnyben a gyökérsarjakat. A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul. hogy tőről vagy gyökérről sarjadnak-e tő-. (Minél tovább a málnásban maradnak. A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák. és e tulajdonsága határozza meg metszését is. kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek. fajtától. növekedési erélytől függően . Közülük a gyökérsarjak az értékesebbek. illetve gyökérsarjaknak nevezzük. A málna termőegyensúly-fenntartó metszése a rendszeres ritkításból áll. A termőkorú fát csak gyengén és a legszükségesebb mértékben ritkítsuk. E műveletet késő ősszel a fagyok beálltáig a legcélszerűbb elvégezni.

) Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk kettő-négy rügyre. illetve termesztik. Hátránya viszont. mintha most lenne elsőéves. a többit távolítsuk el. (A különböző korú bokorrészek találkozási helyén értékes. 4 hároméves és 4 négyéves termőgally. hogy az alakítás és a termőkorú metszés során is tartsunk mértéket. A lényeg az. Ezáltal növekszik a cserjetörzs. arányosan elosztva a tövön. A második év nyarán ismét célszerű a hajtásválogatás.a bokor alakhoz képest . Vágjuk vissza vesszőit növekedési erélyüknek megfelelően 2 4 rügyre. A fekete ribiszke fenntartó metszése során ugyanilyen elv szerint járunk el. Fejlettségüktől függően egy-három. értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. A telepítéskor mélyebbre ültették. különböző korú (első. amelyek közül 4 egyéves sarj (veszsző). (Közülük négyet hagyjunk meg. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan háromszor négy. Fontos. ha e beavatkozást az ültetés előtt végezzük. mivel annak termőgallyazata hamarabb elöregszik. E formák kétségtelen előnye a növények könynyebb ápolása. Mindkét ribiszkefajt törzses fácska formájában is szaporítják. Az 5 éves részeket folyamatos ritkító metszéssel.A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei. négy harmadik és négy negyedik éves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. ábra). hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában. A további években. Minél gyengébb a vessző. A bokorribiszke metszése. harmadik és ne- O 74 O . (Hajtásválogatásra már nincs szükség. a gallyak csúcsrügyéből hosszú szártagú hajtások. fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk. A kétéves részek. amikor is négy egyéves tővesszőt. második és harmadik éves) koronarész alkotja a bokrot. annál rövidebbre vágjuk. A második év tavaszára legföljebb öt vessző maradhat a bokron. és az a második év tavaszára csak kevés (két-három) és gyenge (20 centiméternél rövidebb) vesszőt hoz. mint amilyen mélyen a faiskolában volt Az ültetést követő tenyészidőben. Célszerűen járunk el. azaz tőből eltávolítjuk. oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek képződnek. akkor ezt kezeljük úgy. Ekkor négy-öt erőteljes hajtásnál ne hagyjunk meg többet tövenként. és helyettük azonos számú tősarjat hagyunk (arányosan elosztva a bokorban). a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő.) A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek.még jelentősebb. ami a termőfelület jelentős gyengülését. — A fejlett bokrú második éves ribiszke vesszői közül az 50 centiméteres és ennél hosszabb vesszőket hagyjuk metszetlenül. Célszerű. azzal a különbséggel. évente fiatal sarjakkal váltjuk le. a piros ribiszke esetében az ötödik éves termőgallyakat folyamatosan leváltjuk. mint amilyen mélyen a faiskolában voltak (55. Ebből a harmadik év tavaszára négy maradhat. egy-négy rügyre metsszük. Bokorribiszke szaporítóanyaga. hogy ilyen állapotban nagymértékben csökken a ribiszkék megújulási készsége. Az egészséges. Az idősebbek növekedése gyengül. amely több tőhajtás képződését eredményezi. négy második. illetve csökkenését idézi elő. rövid termőrészek fejlődnek. 4 kétéves gally. Amennyiben gyengébb csemetét ültettünk. és azután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültetjük. Ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. A fekete ribiszke-fácska termőfelület-csökkenése .) Az ötödik évben befejezzük az alakítást. ha az erőteljesen fejlett bokrokban szám szerint 16 koronarészt tartunk fenn. Négy fejlett tővesszőnél többet ne hagyjunk meg a második. illetve a gyökérzet felülete. június elején hajtásválogatást is végezhetünk. hogy itt a negyedik éves letermett részeket váltjuk le folyamatosan.

A második évben . ábra). (Vagy olyan termőhelyi körülmények között. A további években 12 koronarész folyamatos ifjításával.4-5 veszszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva.) Ennek során a 2-3 koronaveszszős oltvány vesszőit 2-3 rügyre visszavág- Elhanyagolt. a talajfelszínhez lehetőleg közel távolítsuk el (56. ezeket már ne metsszük vissza. Ilyenkor a meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük. harmadával vagy felével kurtítsunk vissza. amelyek teljes kifejlődésük idején arányosan oszlanak el a koronatérben. elsűrűsödött termő ribiszkebokor ritkítása O 75 O . és nem sűrűsítenek. A még erősebb növésű vesszőket gyengén visszavágva serkenthetjük az új hajtások képződését. amikor a gyenge. Tövises vesszőin a hajtás.gyedik évben. Napjainkban mindinkább a törzses fácska hódít teret. mert ápolása és főként a szürete így lényegesen gyorsabb és kényelmesebb. kedvezőtlen helyzetű. A letermett ágakat tőből. földre ívelését. növekedési erélyüktől függően. A törzses ribiszke metszése. illetve megakadályozzuk erős leívelését. ábra). ahol a növények nem fejlődhetnek ideálisan. illetve sudárként kezeljük. elsősorban azért. A harmadik évben 8-10 koronavesszőt. Köszméte Eredeti alakulása szerint hazánkban fél-egy méterre növő cserjebokor. Az ágakon lévő elöregedett részeket.ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött . rendszeresen ritkítanunk kell. A termő piros ribiszke-fácska metszése elsősorban ritkításból áll. il\ 56. A bokorköszméte alakításakor a bokor piros ribiszke kinevelése az irányadó. ritkább koronájú fajtákra jó. Közülük egyet általában a fölfelé törő és leginkább központi helyzetűt . ÁBRA } letve gallyat hagyjunk meg a koronában. Ekkor a tövében képződött erős vesszőre visszavágva távolítsuk el. Általában négy év után a fácska egész termőága elöregszik. váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. hogy a termőfelület minél több fényt kapjon. Piros ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük viszsza. Termőkorban a négy-ötévesnél idősebb gallyakat váltsuk le folyamatosan. csúcsrügye azonban rendszerint hajtásrügy. Az egyik a hagyományos kialakítás. A ritkításkor a tővesszők közül azokat részesítsük előnyben. Fölfelé és kifelé álló vesszőkre (esetleg rügyekre) metszve akadályozzuk meg a bokor szétterülését. a többit tőből távolítsuk el. amelyeken a vesszők már igen gyenge növekedésűek. hogy végálló rügyük kifelé. Sudarat ne hagyjunk.központi tengelyként. illetve fölfelé álljon. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát. Oldalrügyeiből gyakran rövid termőrészek fejlődnek. egyenletesen elosztva a koronában. A törzses köszméte koronaalakítására két változatot ajánlunk (57. A fekete ribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk. illetve a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat távolítjuk el a koronából. amely a kevésbé erőteljesen növő.és virágrügyek vegyesen fordulnak elő. fölösleges vesszőket. amellyel majd a korona magasságát növeljük. Valamennyi vesszőt.

ideális körülmények között nyolc-tíz évig is betöltik feladatukat. Ezeket folyamatosan leváltjuk az oldalág alapján képződött veszszőkre. azzal könnyen össze is téveszthető. amely meghaladja a 10 centimétert. tehát az ilyeneket tartsuk meg legnagyobb számban. Ezeket meghagyjuk és felükre visszametsszük. Akkor metsszünk erősebben. A bokor és a törzses fa alakító és termőegyensúly-fenntartó metszésére a fekete ribiszke nevelésére vonatkozók az irányadók. Ezekből a következő évben 4-6 olyan vesszőt kapunk. A második évben ebből 6-8 vesszőt is kaphatunk. erőteljes. A harmadik évben az ezekből fejlődők között válogatunk aszerint. sűrű koronájú fajtákra ajánljuk. amely magában foglalja a ritkítást. de vissza már nem kurtítunk. buja növekedésű. O 76 O . Riszméte A riszméte vagy másik közismert nevén a josta. ha a hajtásnövekedés átlaga már a 10-15 centimétert sem éri el. A másik változat lényege. E formát elsősorban az ideális termőhelyen élő. termete és a vessző színe is a fekete ribiszkééhez áll közel. az ifjítást és a koronaalakítást is. Ezeket csak ilyen időközönként ifjítsuk. a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. A korona földre ívelését. de vissza már ne metsszünk. elágazó termőnyársakat nevel. a függőlegesen fölfelé álló középsőt hagyjuk meg.í A törzses köszméte metszése telepítéskor. Általában gyengén metsszünk. hogy a teret lehetőleg arányosan töltsék ki. illetve ritkítsunk. (Ha ilyen vessző éppen nincs. de évente rendszeresen. hogy az alsó lehajló vessző 30-40 centiméternél ne kerüljön közelebb a földhöz. illetve túlságos széthajlását fölfelé és kifelé álló vesszőkre metszve akadályozzuk meg. Ügyeljünk. A harmadik évben az ezekből képződök között válogatunk az ismert elvek szerint. azaz a koronát fölfelé is terítjük. hogy a koronában rövid sudarat nevelünk. A bokor alakja. jó helyzetű gallyak . Telepítéskor a 2-3 koronavesszőből csak egyet. A többéves ágakon a koronarész teljes hosszában soklevelű. azaz ifjítunk. az oldalágakat akkor is bátran ki- metszhetjük tőből. A megmaradókat felükre visszametsszük. Közülük csak minden másodikat hagyjunk meg úgy. A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek. A termőkorú törzses köszméte rendszeres metszést igényel. ezt metsszük vissza 6-8 rügyre. hogy a koronateret arányosan és egyenletesen töltsék ki. A kiindulási formát (A) a hagyományos elvek szerint (B) vagy rövid sudarat nevelve (C) vágjuk vissza juk.) A koronaalapból kiinduló. a fás részek nem kopaszodnak föl. Ezért a bokor minden helyén több éven át rendszeresen képződik gyümölcs. mert a vágás környezetében bizonyosan képződik új hajtás.

csak két évig él. erodált. Mivel a bokorfa természetes állapotában elérheti az 5.kielégítő fejlettség esetén . a telepítés évében a fejlett bokrot 4 rügyre vágjuk vissza. de nitrogén. amelyet ültetés után a gyökérnyakon képződött 2-3 (járulékos) rügy fölött metsszünk vissza. Már egynapos vízborítás (belvíz) hatására kipusztul. mert ez ad olyan termésminőséget. Jó esetben ebből két erőteljes hajtást kapunk. szikes. illetve azt. azokat 150-200 centiméterre visszametszszük. 3-5 méter magasra növő bokorfa termésének színanyagtartalma miatt válik egyre jelentősebbé a termesztésben.5-6 x 3. Bodza A feketebodza. A fagysérült másodrendű vesszőket is tőből metsszük ki. A negyedik évtől termőkori azaz fenntartó metszést végzünk. ábra).és humuszigényes. mert ezek mint fertőzési források veszélyeztetik az ültetvényt. amelynek hajtásrendszere . A fejlődő tősarjak közül májusban válogatunk. A hajtáscsúcs a földdel érintkezve legyökeresedik. Miután a szeder fagyérzékeny. ÁBRA mert az azokon fejlődött termés leér a földre és fertőződik. a fejlettebbet). erdőtalajok stb. amely lehetővé teszi a kézi szedést a földön állva. Ültetvényanyaga leginkább konténeres csemete formában kapható. Termőkorban 5-6 éves gallyait váltsuk le folyamatosan.) Noha nálunk még a vadon termő bokrok gyümölcsének a gyűjtése jellemző. ezért metszéssel olyan formára kell alakítani. a többit kitörjük.5-3 méteres hosszúságot. a tavaszi metszés során a téli fagykárt mindig figyelembe kell vennünk. A másodrendű vesszőket 40-60 centiméterre metsszük vissza.a fajták növekedési erélyétől függően . 58. ez a (hazánkban is) nagy alakgazdaságban előforduló. 60 centiméteres magasság alatt pedig tőből távolítsuk el valamennyit.) mindenütt jól tenyészik.a málnához hasonlóan . A harmadik évben három vesszőt hagyjunk meg terméshozás céljából. A bodza ültetvényanyagának erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van. a rajta fejlődött másodrendű hajtások hossza 2-3 méteres is lehet. terméshozás után elpusztul. A tősarj a 4-5 méteres hosszúságot is elérheti.5 m. Tövenként 4-5 tősarjat hagyjunk a legfejlettebbek közül (ezekből lesznek a jövő évi termővesszők). A szeder csak huzalos támberendezés mellett nevelve kezelhető (58. Szélsőséges talajok kivételével (futóhomok. A metszéssel egyenletes terméshozásra is késztetjük a fát.Miután a fekete ribiszkénél erőteljesebb növekedésű. Az oldalhajtások elfagyott végeit lemetszették © 77 o . ábra). Tenyészterület-igénye . sőt esetenként a 6 méteres magasságot is.5. Tüskétlen szeder Félcserje. és egyben eltávolítjuk ezek másodrendű vesszőit. június elején az egyiket (az alsó állásút. Ha a tő gyenge növekedést mutat. és azt metsszük vissza az alsóbb két fejlett rügyre. hogy ezáltal serkentsük a másodrendű hajtások kifejlődését. amely megfelel a nemzetközi és hazai előírásoknak. Sekélyen gyökeresedik. A második év tavaszán . A jó fajta azért fontos. illetve mérsékeljük tősarjképződését. a csúcsukat visszametsszük.már egy-két termővesszőt meghagyhatunk. Termésérés illetve szüret után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával és megsemmisítésével (elégetésével). (A szakirodalom festőbodzaként is emlegeti. amelyik látható- terítése a támberendezés mellett. Termesztéséhez elsősorban a katlanhoz hasonló alakú koronaformát ajánljuk. Május végén. levegőigényes. Amikor a hajtások elérték a 2. A gyümölcs nagyobb hányada a másodrendű vesszőkön képződik. a vesszőket metsszük rövidre. 1 méter magas törzsön kialakítva (59. A gyökértörzs járulékos rügyeiből képződött sarjakkal újul meg. Ültetés után csak egy vesszőt hagyjunk meg (nyilván a jobb állásút. újabban nemesített fajtákkal ültetvényeket is létesítenek.

négy erős koronavesszőt (oldalvezérveszszőt) kapunk. Ennek nyomán . ami megkönnyíti a szüretet. (Az ikerrügyekből gyenge. hogy szép.4-6 rügyre metsszük viszsza az oldalvezérvesszőket. © 78 o . különben a törzses forma átalakul bokorrá. hogy a korona belseje levegős legyen. ezeket is tőből távolítsuk el. a meghagyottat pedig karó mellett neveljük tovább. A letermett szálveszszőket (termőgallyakat) a legalsó fejlett vesszőre visszametszve ifjítjuk meg. szép és egyenes vesszőt kapunk. (Azt. A vezérvesszőkön kívül 10-15 oldalvesszőt (termővesszőt) is hagyjunk a koronában. ezek természetesen mind oldalvezérvesszők). ÁBRA } Bodza katlankoronája termővesszőkkel (szálvesszőkkel) an gyengébben fejlett) tőből eltávolítjuk. ezeket hagyjuk metszetlenül.a növekedési erélytől függően . Az igen hosszú termővesszők (rajtuk a terméssel) azonban leérhetnek a földre. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is.) A termőkorú bodzaültetvény fenntartó metszése során az őszibarack szálvesszős metszéséhez hasonlóan célszerű eljárnunk. hogy a fa termőegyensúlyban van. hogy a korona belseje levegős legyen. az 2-2. Közülük a feltűnően hosszúakat célszerű gyengén visszametszenünk. ezért ezeket virágzáskor célszerű mérsékelten visszametszeni.5 méter hosszú termővesszők (szálveszszők) jelzik. lelógó termővesszők képződnek. Ezt tavaszszal visszametsszük. ami elérheti a 2 méter magasságot is. Az oldalvesszők ritkítása során a kifelé állók maradjanak meg nagyobb számban. a belsőket ritkítsuk. (A rejtett rügyből is képződhetnek gyenge hajtások. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. mégpedig 2 rüggyel a kívánt (az 1 méteres) törzsmagasság fölött.jó esetben . A bodza tövén illetve törzsén képződött hajtások (vesszők) rendszeres eltávolítására a termőkorú ültetvényben is ügyelni kell. illetve tőből eltávolítjuk. ezeket szintén 4-6 rügyre metsszük vissza a növekedési erélytől függően.) A következő évben a vezérvesszők fölső rügyeiből fejlődő erős vesszők közül a külsőket (a koronából kifelé állókat) hagyjuk meg.a harmadik esztendőre . Ezekből növényenként 10-15-öt hagyunk meg visszametszés nélkül.) A második esztendőre . (A tenyészidőben a törzsön képződött hajtásokat nyár végén tőből távolítsuk el.erőteljes. egyenes legyen.] 59.) A negyedik évben válasszunk ki 6-8 vezérvesszőt a növedékből (miután a koronában nincs sudár. Rendes körülmények között a termővessző a termés súlya alatt leívelődik.) A harmadik esztendőben . ha van elegendő rejtett rügyből kinőtt új hajtás.

A SZOLO METSZESE írta Valló László .

ALAPISMERETEK METSZÉSMÓDOK A TERMŐALAP IFJÍTÁSA. VÁLTÁSA ZÖLDMUNKÁK MŰVELÉSMÓDOK KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK NÉHÁNY TANÁCS .

A szabadon. hogy a termés kiegyenlítetlenné válik. a szőlő metszésmódja. amelyek az egyes művelésmódok hatására képződött száralakulásokat (tőkealakulásokat) jellemzik. amely azt célozza. Ekkor azonban mindig a szár legfölső részein. illetve azzal. Az a metszési beavatkozás pedig. illetve a bogyók kisebbek lesznek és beltartalmi értékük (cukortartalmuk) is csökken. persze mindig gyenge minőséget. kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják egymást és a terméseket. hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdők fáinak koronájába kúszó és ott termő szőlőt a földközelbe kényszerítve művelésbe vonták. hogy a növény néhány év múltán gondozhatatlanná válik. A szőlőtőke földbeli része a gyökér a föld fölötti pedig a szár. gondozható növénye. A metszéssel eltávolítjuk (visszavágjuk) az éves vesszőhozadék nagy részét meghatározott elvek. a szőlő művelésmódja. Ezzel szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét. a csúcson hajt ki és érlel termést. A szőlőtőke persze metszetlenül is terem. illetve hogy az miként maradhat fönn. pontosabban kezelhető. További következmény. A szőlőtőke fölbeli és föld feletti részének találkozási helye a gyökérnyak vagy tőkenyak. azaz az egyik esztendőben alig. megbízhatatlan terméshozással és minőségcsökkenéssel kell számolnunk. szabályok szerint (amelyek persze évszázadok termesztési tapasztalatai alapján kristályosodtak ki).) A tőkenyak fölötti megvastagodott (szár)részek formája a választott 60. hogy milyen formát ölt az egész tőke. ÁBRA vessző (hosszú és rövid csap) «1 fattyúvessző (biztosító csap) termőalap • törzs világos rügyek sárszem alapi rügyek A szőlő Moser-féle magasművelésű tőkéjének fás részei © 81 o .ALAPISMERETEK Évezredek teltek el azóta. de ezzel alakítjuk és tartjuk fenn a választott tőkeformát is. a másikban meg túl sokat is terem. (Oltványtőkékben az oltásforradás nyoma itt föllelhető. aminek következtében a fürtök. noha ezt a megjelölést a legritkábban használjuk a gyakorlatban. Az a mód. Az eredetileg erdei kúszó lián metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes". ahogyan a tőke egyes vesszőit visszavágjuk. Helyette olyan kifejezésekkel élünk. Ha tehát a szőlő növekedését nem irányítjuk.

hosszúságát is megadja. valamint a metszés. A vessző legföltűnőbb.és művelésmód. számuk a fajtára jellemző. (Megjegyezzük. az azon fejlődő egyéves része pedig a vessző. néhány sárszem vagy alapi rügy kíséretében. Ezt a képződményt tőkefejnek nevezzük. vízszintes ágát (ágait) pedig karnak nevezzük. Alulterheljük a tőkét akkor. így például ha a szárat a talajközelben évente visszametsszük (azaz nem engedjük fölfelé növekedni). A vesszők ceruzavastagok. © 82 o . ahol a filoxéra nem él meg. Az ennél is hosszabb. A szőlő elsősorban a világos rügyekből képződő hajtásokon terem. a ceruzavastagságnál vékonyabbak. akkor idővel a tőkenyak bunkószerűen megvastagszik. Amennyiben a tőkét várható teljesítőképességének megfelelően terheljük. ábra). Arányos terheléskor valamennyi világos rügy kihajt.) A szőlő vesszeje is rügyből fejlődő egyéves (egy tenyészidős) megfásodott hajtás. miközben erőnléte is azonos szinten marad. hogy noha vessző a csernél idősebb részeken is fejlődhet (fattyúvessző). (Például a Moser-féle magasművelésű tőke többéves függőleges részét törzsnek. termőegyensúlyi állapotában tartjuk. E termőrészeket a visszametszett veszszőn lévő világos rügyek száma szerint csoportosítjuk. A 9 és ennél több rügyet tartalmazó (ennél hosszabb) vessző pedig a szálvessző. íznek vagy bütyöknek (nódusznak). a csomók közötti részt pedig ízköznek (internódiumnak) nevezzük. a fajta metszési igénye. Ha a szárat kissé hosszabbra hagyva metsszük vissza évente. A vessző tövén. több év alatt kinevelt jellemző száralakulásokat pedig törzsnek vagy karnak mondjuk. ha teljesítőképességéhez mérten kevesebb világos rügyet hagyunk. A szőlővessző a világos rügyekkel és a velük együtt előforduló megvastagodásokkal jól tagolható. (A rügyszám egyúttal a metszés mértékét. akkor ennek bak vagy szarv a neve. A tőkét attól függően terheljük. a termőalapok (60. Ez abban nyilvánul meg.művelésmódtól függ. határozott formájú rügyei a világos rügyek. hogy szőlőtőkénk évről évre kiegyenlítetten terem. Az erősebb tőkéket egyazon művelésmódon belül is jobban kell terhelnünk. amelyek közül legfontosabb a környezeti adottság. A gyökeres európai szőlővessző valamely nemes fajta meggyökereztetett vesszeje. fejlettségük. A tőke vesszei gyengébbek. a tőke erőnléte és a rügyek épsége. A terhelés mértéke számos tényezőtől függ. amely már kevésbé fejlett. Ezért a világos rügyeket hordozó vesszük a szőlő termőrészei. amelyen 1-2 világos rügy van. az idősebb résszel való ízesülés helyén a szabad szemmel olykor alig látható alapi rügyek rejtőznek. de jól látható. amely az úgynevezett immúnis homoktalajokra. Vesszei a ceruzánál vastagabbak. A tőke sok fattyúhajtást hoz. A vessző alaphoz közeli részén a sárszemet (sárrügyet) találjuk. amely az idősebb részeken (leggyakrabban a cseren) alakul ki.) A szőlőtőke azon többéves részei. a 6-8 rügyesé félszálvessző. A szőlőültetvény anyaga oltvány vagy gyökeres európai szőlővessző lehet. A 3-5 rügyes vesszőrész neve hosszú csap. amelyek a termőrészeket hordozzák. A termőalap kétéves része a cser. és a tőke termőegyensúlyi állapotban marad. túlságosan buján fejlődik. így elsősorban az Alföldre való. amely kötött talajon megvédi a ráoltott nemest e veszedelmes kártevőtől. A túlterhelés következményeként számos világos rügy nem hajt ki (alva marad). hajtás pedig elsősorban a vesszők csúcsán állókból fejlődik. törzsekből) fejlődő vesszőket fattyú vesszőknek nevezzük. A háromévesnél idősebb részekből (karokból.) Rövid csap az a vessző. hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk rajta. A megvastagodásokat szárcsomónak. Az oltvány alanya filoxérának ellenálló amerikai eredetű vadszőlő. azonban a legtöbb szőlőfajta cseren képződő vesszőn hozza a termésének javát. Ekkor a terméshozás szempontjából kedvezőtlenebb alapi rügyek és sárszemek is nagyobb arányban kihajtanak.

A továbbiakban is ezen elvek szerint járunk el. A harmadik esztendő tavaszán a fölső vesszőt ismét a cserrel együtt eltávolítjuk. amelyeknek alsó rügyei is termékenyek. függőlegesen álló szőlővessző csak a középső és még inkább a fölső harmadában hoz erőteljesebb hajtásokat.METSZÉSMÓDOK A metszetlenül hagyott. a legtöbb fajtánál élhetünk. Ha metszéssel (vagy leíveléssel) nem akadályoznánk meg a fölkopaszodást. Az első év tavaszán két világos rügyes csap a kiindulás (A). az alsót két rügyre metsszük (B). Az első évben ezúttal is kétrügyes csapot hagyunk. E metszésmód esetében az első év tavaszán egy vagy két világos rügyből álló rövid csapot hagyunk. ezért e metszésmódot csercsapos váltómetszésnek is nevezzük. továbbá bőven teremnek. ábra). A hosszúcsapos váltómetszés nagyobb tőketerhelést jelent. A következő esztendőben a kapott két vesszőből a fölsőt eltávolítjuk. és közepes vagy ennél nagyobb fürtöket hoznak. amelynek a gyümölcsfák és -bokrok esetében a csúcs uralma felel meg. Miután metszéskor a cser egy részét is eltávolítjuk. A rügyekből a második év tavaszára két vesszőt kapunk. Ekkor a fölső vesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. az alsót két világos rügyre kurtítjuk. hanem a metszett. ez pedig a szőlő fölkopaszodásához vezet. A termőalapon tehát ismét csak két rügyet hagyunk. A polaritás nemcsak a metszetlenül hagyott veszszőn. A rövidcsapos metszés lassítja a tőkerészek fölkopaszodását (61. már két rügynél hosszabb képleten is megnyilvánul. A harmadik évben ugyanígy járunk el. Az alsó világos rügyek alva maradnak. A következő esztendőkben a rügyek kihajtása (illetve alva maradása) hasonló módon következik be. átlagosan jó termőhelyi körülmények között. Általában azokat a fajtákat metsszük így. az alsót pedig két rügyre metsszük. a tőkék művelhetetlenné válnának. ÁBRA A rövidcsapos metszés. amellyel azonban. ezért ismét csak kétrügyes rövid csapunk marad (C) O 83 O . A második év tavaszán a rügyek- \ 61. Tehát a termőalapon ezúttal is két rügyünk marad. a termés leromlana. E tulajdonság a polaritás.

vagy kétrügyes rövid csapot (attól függően. E rövid csap elsődleges feladata. A metszésmód a negyedik évben. Kiindulás a kétrügyes csap (A). beavatkozás előtt és után (D) O 84 O . A fölsőt most négyrügyes hosszú csapra. az alsót kétrügyes ugarra metsszük. ezért ugarcsapnak nevezzük. hogy a vessző mennyire fejlett). hogy általa leváltsuk a letermett hosszú csapot. Kétrügyes csap a kiindulás (A).bői két vessző áll rendelkezésünkre.a hosszúcsapos váltómetszés szabályai Hosszúcsapos váltómetszés az első három évben. és megakadályozzuk a különben igen gyors fölkopaszodást. az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük (62. Az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú csapra. A harmadik évi állapot metszés előtt és után (C). az alsót rövid csapra (ugarcsapra) metsszük (C) A szálvesszős váltómetszés az első négy évben. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt négy. Miután elsősorban nem termést várunk belőle. E metszésmóddal .a hoszszú csap alatt mindig hagyunk egy. A harmadik évben a letermett hosszú csapot eltávolítjuk. akkor . az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú. A letermett hosszú csap eltávolítása után ismét egy hosszú és egy rövid csap marad a termőalapon. Ha kevésbé akarjuk terhelni tőkénket. A negyedik és a további években is hasonlóképpen metszünk.amint látjuk . hanem a jövendő termőalapot a termőveszszővel. az alsót rövid csapra kurtítjuk. ábra). A harmadik évben a hosszú csapot a rajta fejlődött vesszőkkel és cseralappal együtt eltávolítjuk. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt szálvesszőre. az alsót két rügyre metsszük (B). és a szálvesszőt vízszintesre kötözzük (B).

ügyelve az irányra (B). Az ívelt szálvesszőt letermés után visszavágjuk az alaphoz legközelebbi. abból ugart hagyunk. Az ugarcsap alsó vesszőjéből ismételten ugart hagyhatunk (C) © 85 o . szálvessző minőségű vesszőre.64. A letermett szálvesszőt eltávolítjuk. Ha az alaphoz legközelebbi vessző gyenge. majd leíveljük (A). és az ugarból neveltet íveljük le. és a következőt íveljük le. ÁBRA A szálvesszős leívelés menete.

A magára hagyott. amikor a fölkopaszodás ellen nem ugarcsappal. A szálvesszős váltómetszés elve és szabályai a hosszúcsapos váltómetszésével lényegében megegyeznek. hogy ezt a rügyfakadás előtt végezzük. Őszre a szálvessző leterem.) Ennek következtében az alsóbb helyzetű ugarcsapon gyengén fejlett vesszőket kapunk. illetve amelyek vesszőinek elsősorban a fölső rügyei termékenyek (63. hogy a szálvesszőt lehetőleg vízszintesre kössük le. Őszre az ugarból két erőteljes vesszőt kapunk. A fürtökkel terhelt szálvesszők rögzítés nélkül könnyen ki is törhetnek. Az új szálvesszőt az előző évi rövid csap fölső vesszejéből metsszük. úgynevezett lengő szálvesszők többnyire összekuszálódnak. és számos fürtöt hoznak. Mivel a tőkék a szálvesszős metszés mellett kopaszodhatnak föl a leghamarabb. az ugaron pedig két erőteljes vessző fejlődik. mert a rügyek így jobban fakadnak.szerint . A negyedik és a további évek tavaszán is hasonlóképpen metsszünk. a termés súlya alatt majd leívelődik. A szálvesszőt vízszinteshez közeli helyzetben kikötjük. akkor a kihajtás idején többnyire a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű. 65. A szálvesszős váltómetszés gyakorlatában fontos. amelyből majd a termőalapot kialakítjuk. A szálvesszős (félszálvesszős) váltómetszést mindenekelőtt az apró fürtű fajták metszésére ajánljuk. ÁBRA helyes helytelen tf \ A szálvessző helyes irányú hajlítása. mert később a zsenge hajtások könnyen letörnek. az alsóból ismét ugart hagyunk. hanem a szálvessző lehajlításával védekezünk (64. és elsősorban a fölső rügyei fakadnak ki. az alsót pedig rövid csapra. amelyből lehetetlen a szálvesszős váltás. Az első év tavaszán kétrügyes rövid csap a kiindulás. és lombozatuk megvilágítása is kedvezőtlen. Ha a szálvesszőt magára hagyjuk. a rendezetlenség benyomását keltik. ábra). A leívelés a szálvesszős (félszálvesszős) metszés olyan különleges változata. A harmadik év tavaszán az előző évi letermett szálvesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. illetve a tőke gyors fölkopaszodásához vezet. A letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. az alsó vesszőből ismét rövid csapot (ugarcsapot) hagyunk. A második év tavaszán a fölső vesszőt szálvesszőre (9-12 rügyre) metsszük. ezért különösen fontos. így nem törik le © 86 o . A tenyészidőben rügyei kihajtanak.ábra). Ekkor természetszerűleg a hosszú csap (a termőcsap) szerepét a fölső helyzetű kétrügyes rövid csap veszi át. hogy rendszeresen hagyjunk ugarcsapot.rövidcsapos váltómetszést végezzünk. A Moser-féle magasművelésű tőkék gyakori metszésmódja ez. az alsó rövid csap pedig az ugarcsap feladatát tölti be. a tavalyi ugar fölső vesszejéből szálvesszőt. amely az ugarcsap szerepét tölti be. és időben kötözzük le a szálvesszőt. Ügyeljünk. E kétrügyes csapból a következő tavaszon két fejlett vessző áll rendelkezésünkre. Mindez a termőalap. (Később.

A meghagyott szálvesszőt tavasszal íveljük le, és a kartartó huzal alatti segédhuzalhoz kötjük. Fontos azonban, hogy leívelés előtt ropogtassuk meg a szálvesszőt, ami annyit tesz, hogy két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan megtörjük, miközben lefelé hajlítjuk. így elejét vesszük annak, hogy a szálvessző letörjön. A tenyészidőben rügyei kifakadnak és teremnek. A legerőteljesebb hajtások a szálvessző tövéből függőleges irányban törnek elő. A második év tavaszán a letermett szálvesszőt az alaphoz legközelebb álló, erőteljes vesszőig vágjuk vissza. Ez lesz az új szálvessző, amelyet ismét leívelünk. A harmadik tavaszon és a további években is a letermett részt az alaphoz legköze-

lebb álló, erőteljes vesszőre vágjuk vissza. Ezt az új szálvesszőt pedig íveljük le. Ha gyenge a hajtásfejlődés a szálvesszőn, vagy az alaphoz legközelebb nem képződik megfelelő fejlettségű vessző, akkor a biztonságosabb leváltás végett a leívelt szálvessző mellett is hagyjunk ugarcsapot. A szálvessző leívelése különös figyelmet igényel. Mindig befelé, az alap felé hajlítsuk, ne azzal ellentétesen, különben könynyen kitörik. A cseren lévő vesszőt mindig az ellentétes oldal irányába íveljük, mint amelyiken áll (65. ábra). ívelés közben ropogtassuk meg, azaz két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan törjük meg. Enélkül a szálvessző - különösen a hajlítás fölső pontján - könnyen eltörhet.

O 87 O

A TERMŐALAP IFJÍTÁSA, VÁLTÁSA

A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy ízköznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyúvesszőkre van szükségünk, amelyek e helyeken fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Két év alatt ifjítunk akkor, ha a többéves fás részen képződött fattyúvessző fejlett, és kétrügyes biztosítócsapra metszhető. A metszést követő év tavaszán e csapon két erőteljes vesszőt kapunk. Ekkor a felnyurgult

termőalapot már eltávolítjuk, a tavalyi biztosítócsapból fejlődő két vesszőn pedig váltómetszést végzünk. Három év alatt akkor ifjítunk, ha az előretörő fattyúvessző gyenge, a ceruzavastagságot sem éri el (66. ábra). Ekkor azt egyrügyes biztosítócsapra metsszük. A következő év tavaszára már erőteljes vessző áll a tavalyi egyrügyes csap helyén. Ezt már kétrügyes csapra vágjuk. A fölnyurgult termőalapot (amelyet le akarunk váltani) ekkor még a szokásos módon metsszük. A harmadik esztendő tavaszára a kétrügyes csapból két erőteljes vesszőt kapunk, amelyen váltómetszést végzünk. Ekkor a fölnyurgult termőalapot tőből eltávolítjuk. Karok iQítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biz-

66. ÁBRA

Fölmagasodott, hosszúcsapos váltómetszésü tőkerész ifjítása három év alatt. A kiinduláskor egyrügyes biztosítócsapunk van (A), ebből a következő tavaszra erős vesszőt kapunk, amelyet két rügyre metsszünk. (A termőalapon folytatjuk a váltómetszést - B.) A harmadik tavaszon a két vesszőt a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint vágjuk vissza, fölötte a termőalapot eltávolítjuk (C)

©

88 o

tosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett veszszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra (67. ábra). A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak

(biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényen, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. A sebek szélét oltókéssel vagy kacorral faragjuk simára, és kenjük be sebkezelő készítménnyel.

©

89 o

amelyekre nincs szükség. termőkorú gyümölcsfák hajtásainak éves növekedése általában 40-60 centiméter. a termés szabályozását szolgálja. Hajtásválogatáskor .miként a gyümölcsfák esetében is . Ha csak hajtásvezetést végzünk. illetve . továbbá hogy könnyebbé és hatásosabbá váljon a növényvédelem. a rothadás. a fás tőkerészek (törzs. Megjegyzendő. A támasz nélküli (gyalogművelésű) és karós támaszú szőlő hajtásainak kötözése elengedhetetlen. a hajtásválogatás. A csonkázás a leggyakoribb zöldmetszés a szőlőben. e gondok jelentkezhetnek. Használhatjuk a metszőollót. ha lehet. Egyrészt. kar. (A túl korai beavatkozás értelemszerűen ezek ellenében hat. azaz a hajtástömeget csak a huzalpárok közé igazítjuk. ja- vul a vesszők télállósága és kevesebb hónaljhajtás képződik. hogy a fürtök és a vesszők jól beérjenek. Valójában kedvezőtlen hatású. és már jól látható a helyzetük és minőségük.a kedvezőtlen helyzetű. hogy mértéket tartsunk a csonkázásban. A hajtásvezetés és -kötözés a zöldmetszés kiegészítő művelete. a hajtásvezetés és -kötözés alkotják a zöldmunkák zömét. és nem is törhet le a termés súlya alatt. hogy utat nyissunk a fénynek a lombozat belsejébe. Ekkor még kézzel könnyen kitörhetők. E hosszú hajtások . de a kordonművelésű tőkéken is célszerű. fenntartását. Amíg a jó erőben lévő. zöldmunkának mondjuk. Leginkább a tőke alakítása során élünk e módszerrel. A tőke művelése szempontjából mégis előnyös. gyérítésük elengedhetetlen. illetve a termőkorú tőkék esetében. Hajtásválogatásunk is megfontolt és mértéktartó legyen. kisebb-nagyobb mértékben. másrészt pedig. hogy a helyesen rögzített hajtást nem kuszálhatja össze a szél. A karós és huzalos támaszú ültetvényekben később csonkázzunk. A támberendezés nélküli úgynevezett gyalogművelésű szőlőtőkéket kell a legkorábban csonkázni. amikor a törzsről eltávolítjuk azokat a hajtásokat. A csonkázás. Az idősebb tőkerészek kötéseit évente-kétévente újítsuk meg. Itt említjük a metszés kiegészítő munkáját. hogy a lombos tőkét kezelhetővé. Ennek ideje általában június első fele. Ezért kurtításuk. Az bizonyos. és a tőkék alakítását.ha nagy termés várható . Ekkor a hajtásokat kurtítjuk meg.a termőhajtások egy részét is. Fontos.) A túlságosan késői csonkázás viszont már e zöldmunka eredeti célját veszélyezteti. amely a hajtások kezelésére irányul. nehogy az ott felejtett szoros kötözőanyag mélyen bevágjon a növénybe. és gyakoribb lesz a fürtök megbetegedése. fiatal. nehezebbé válik a növényvédelem. hogy rendszeres és egyenletes tőketerhelés. vagyis azt. továbbá jó tápanyag-ellátottság mellett ritkán szükséges a hajtásválogatás. A szélesebb sortávolságú és magas művelésű szőlőkben kisebb a zöldmunkák jelentősége. A kései (pontosabban szólva jó időben végzett) csonkázás nyomán növekszik a termés. hogy termőke vagy meddők.ZÖLDMUNKÁK A tenyészidőben végzett azon beavatkozást. Ennek következtében rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. különben a hajtások elfekszenek. szálvessző) kikötését is. addig a szőlőé 2-3 méter. mint a szabadon fejlődő. mert az asszimilációs felületében megkurtított és növekedésében megakasztott hajtás gyengébb lesz. hiszen vele a növény tényleges asszimilációs felületét csökkentjük. de némi gyakorlattal a még zsenge hajtást a szárcsomóban kézzel is elpattinthatjuk. várjunk vele július második feléig. O 90 O . és jól válasszuk meg idejét. gyenge és meddő (virágzatilletve fürtkezdeményt nem tartalmazó) hajtásokat legkésőbb 20 centiméteres fejlettségi állapotukban távolítjuk el. Termő szőlőben a jövő évi metszés szempontjából fölösleges meddő hajtásokat távolíthatjuk el. sűrűsítő.akadályozzák az ápolási munkákat.különösen a keskeny sorközű szőlőkben és alacsony művelésmód mellett . mert a szabadon növekedő hajtások beárnyékolják a tőkét. művelhetővé tegyük.

Cardinal). Ekkor közvetlenül érés előtt leválasztunk két-három levelet a fürt közelében lévők közül. illetve a fürtök cukortartalmát. ha a hajtások második. válogassuk meg ezeket a másodterméseket is. Szebb lesz a szőlő (nagyobb fürtű és bogyójú). hogy a kinevelt fürtök mindvégig „lássák a napot". amelyek úgymond mutatják magukat. A beavatkozás során virágzás előtt körben bevágjuk a hajtás háncsrészét egészen a fás részig. Fürtritkítás. mert általa növelhető a termés piaci értéke.Rafiával vagy műanyaggal kötözhetünk. fél centiméterrel ugyanilyen bemetszést ejtünk az előzővel párhuzamosan. A gyümölcsfák hajtáskötözésénél ismertetett módon és nyolcas kötéssel rögzítsük a szőlőt. Jelentőségük abban áll. levelezéssel gondoskodjunk arról. Ezáltal a fürt jobban cukrosodik. rajta a fürtök korábban érnek és nagyobbra nőnek a bogyók is. A gyűrűzés fölötti részen torlódik a tápanyag. KÜLÖNLEGES ZÖLDMUNKÁK A zöldmunkák ezen fajtái olyan beavatkozások.2 méternél szélesebb sorközű ültetvényekben nincs szükség a hónaljhajtások visszacsípésére. E módszerrel is a csemegeszőlő-ültetvényekben élnek. amelyek igen jó erőben vannak. A gyümölcstermesztésben használatos színező zöldmetszés megfelelője azzal a különbséggel. mert a meghagyottak így jobban fejelődnek. Ezután fölötte kb. majd az így képződött gyűrűszerű héjat leszedjük. esetleg harmadik fürtjét leszedjük. A levelezésnek nagy kézimunkaigénye miatt . ne vágjon be a hajtásba. hogy itt leveleket távolítunk el. ezért ezeket 2 4 levélre — csípjük vissza. Az olyan fajták esetében. így a fürtök jobban termékenyülnek. A hónaljhajtások a szőlő hajtásán lévő.mindenekelőtt a csemegeszőlő-termesztésben van jelentősége. de biztonságosan rögzítsen. (A lombozatból kiálló hónaljhajtásokon végezzük el ezt a beavatkozást. bakművelésben) a hónaljhajtások túlságosan zsúfolttá teszik a tőkéket. azaz jobban éri a napsugár és a levegő. A kötés ne legyen túl erős.kivételes. Mivel a gyűrűzés gyengíti a növényt. © 91 o . amelyeknek hónaljhajtásain rendszeresen beérnek a másodtermések (Pannónia kincse. mert így az jobban „látja a napot". mert a tőke energiája a megtermékenyülésre irányul. Ennek során virágzás idején visszacsípjük a termőhajtások csúcsát. emiatt az megvastagszik. ezért csak azokon a tőkéken végezhető. nem pedig a hajtásnövekedésre. A gyűrűzés nyomán a gyökerekből a levélzetbe zavartalanul áramlik a táplálék. A termőhajtás kurtítása. kevésbé rothad és korábban is érik. mivel igen kézimunka-igényes. ha különleges fürtöt akarnak termeszteni. hogy növelik a tövükben elhelyezkedő téli rügy termékenységét. Az 1. a többi kevésbé fejlett fürttel együtt.a gyűrű miatt . Gyürűzés. Levelezés (lelevelezés). amelyekkel . ott is akkor. A későbbiekben hajtásigazítással. a levelek hónaljában megbúvó nyári rügyekből (szemekből) törnek elő. A hónaljhajtás visszacsípése. kivéve a csemegeszőlők esetében. és nem következik be a káros kidörzsölés.megszakad.már csak munkaigényességük miatt is . Szintén a csemegeszőlő-termesztésben jelentős beavatkozás. különleges esetekben élünk illetve élhetünk. a visszaáramlás azonban . így a hajtás és a huzal nem érintkezik. szebben színeződik. ha sok van belőlük. Lazán.2 méternél nem szélesebb sorközű ültetvényekben (fejművelésben.) Az 1.

a következő év tavaszán két rügyre metsszük. arányosan elosztva a tőkefejen. A hajtásokat csak egyszer . szálvesszővel vagy félszálvesszővel terhelhetjük. hanem az egymás után következő években folyamatosan neveljük ki. A har- madik esztendő tavaszára a tavalyi rövid csapból csercsap lesz. E fejezetben a különböző művelésmódú tőkék kialakítását tekintjük át. Zöldmunka. a gyakran alulról nagy számban előtörő gyenge hajtások között válogassunk. A hajtásokat 60-80 centiméter magasságban csonkázzuk. A negyedik évben a letermett termővesszőt a cseralappal együtt tőből eltávolítjuk. így a fejművelésű tőkén sohasem maradnak a csercsapnál idősebb részek. A hajtásokat csak a huzalpárok közé kell igazítani. a negyedik tavaszon pedig négy kétrügyes csapot hagyunk (68. illetve ezeket fajtától. Az átlagosnál több kézi munkát igényel. bunkószerű képződmény. A harmadik évben két kétrügyes. mert a tőkék a fejművelésben rendszerint kevés vesszőt hoznak. cseren álló termőalapokat nem egy időben. elsősorban az Alföldön. Az egyes. amelyen egy vagy két erős vessző áll. illetve azok elhelyezkedését is.a hajtások fejlettségétől függően két-háromszor is meg kell ismételnünk a tenyészidőben. különben a tőke elsűrűsödik (elseprűsödik). Az alakító metszés során az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. A hajtásokat évente általában háromszor a karóhoz kötözzük. Legnagyobb előnye. Ez kiemeli jelentőségét hazánk téli fagykárokkal gyakorta sújtott területein. a tőke erőbeni állapotától függően terheljük. ha szükséges. és egymástól arányos távolságban legyen. A csonkázást . A huzalos támberendezésű szálvesszős (félszálvesszős) fejművelésben a szálvesszőket a huzalhoz kötözzük. Szorosan összefügg velük a tenyészterület és a támberendezés is. FEJMŰVELÉS E művelésmód a szőlő kúszónövény természetének a legkevésbé felel meg. illetve váltjuk le. A második év tavaszán e fattyúvesszőt rövid csapra metsszük. és az ettől eltérő állapotoktól (például a nagyon rossz körülményektől) és annak következményeitől itt általában eltekintünk. Az alsó kötés mindig lazább. A termő tőke metszése vagy termőkori metszés alkalmával a tőkét rövid vagy hosszú csappal.kössük össze. E műveletet az erőteljesebben fejlődő tőkéken kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzalpár fölött 20-30 centiméterre vágjuk vissza. a meghagyott hajtásmagasság alatt 20-30 centiméterrel. A támberendezés nélküli (gyalogművelésű) ültetvényekben általában nincs szükség hajtásválogatásra. A már kialakított tőkefejből az első évben fattyúhajtás tör elő. hogy valamennyi tőkeművelés között ez a legjobban fedhető. hogy a karó fölött 20-30 centiméter maradjon belőlük.MŰVELÉSMÓDOK A szőlő művelésének módjait elsősorban a tőke többéves részeinek és hajtásainak elhelyezkedése. a fölső szorosabb. Ezt. egymáshoz való viszonya határozza meg. növekedési erélytől. A kedvezőbb termőhelyi viszonyok között lévő.júniusban . ábra). A hajtásválogatáskor mindig vegyük figyelembe a következő év termőrészeit. hogy a különböző művelésmódok kialakításának és fenntartásának leírása során átlagosan jó termőhelyi viszonyokat és ebből fakadó jó tőkenövekedést és -fejlődést föltételezünk. A soproni borvidéken ismert hagyományos változata a soproni szálvesszős fejművelés. A hajtásokat úgy kurtítsuk vissza (úgy csonkázzuk). Előrebocsátjuk azt is. Ennek tudatában a beavatkozások ideális (jellemző) módját és következményeit rögzítjük. azonos magasságban. A @ 92 © . karós támaszú szőlőkben. Tőkeformája többnyire szabálytalan alakú. A művelésmód többi összetevőjére csak utalunk.

és csak fiatal korban fedhető jól.négy termőalapot feltételezve . A negyedik évben négyszer kettő. amelyeknek csúcsain egy-egy csercsap van. Viszonylag sok kézi munkát is kíván. A hosszúcsap helyén szálvessző is állhat. a második évben két rügyet (B). a harmadik tavaszon négy rügyet hagyunk (C). a második esztendő tavaszán két rügyre metsszük (69. A negyedik esztendőben az előző évi négy vesszőt ismét kétrügyes csapokra metsszük. az úgynevezett bak vagy szarv ágazik el. Ez a klasszikus bakművelésű tőke metszésmódja. Telepítéskor az ültetésianyagot egy rügyre metsszük (A). A harmadik tavaszon két kétrügyes csapot hagyunk a tőkén. s ezeken négy vesszőt nevelünk. többéves rész. hogy a törzsből általában négy. Alakító metszéskor az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. O 93 O .\ 68. amely . amelyet huzal mellett rögzítünk (E) ferdén növőket csak akkor csonkázzuk. ábra). azaz nyolc rügy meghagyásával az alakítást befejezzük (D). A csereken kétrügyes rövid csapok állnak. azaz nyolc világos rügyes terhelést jelent. A termőkori metszés idejére a tőkén négy (legföljebb öt) szarvat (bakot) alakítunk ki. ÁBRA } A fejművelésű tőke metszése. BAKMŰVELÉS A fejműveléshez hasonlóan ez a művelésmód sem felel meg a szőlő kúszónövény jellegének. Tőkeformájára jellemző. Termőkorú tőke rövidés hosszúcsapos (vegyescsapos) metszésekor a cserealapot minden esetben eltávolítjuk.négyszer kettő. 30-40 centiméteres. A két rügyből két vesszőt kapunk. Ezért elsősorban dombvidékre ajánljuk. ha a támberendezés fölött visszahajlanak és akadályozzák a sorközi munkát. ahol a fagy kevésbé veszélyeztet.

A bakművelésű tőkéken általában nincs szükség hajtásválogatásra.a karóhoz kötözzük. Az erőteljesebb növekedésű bakművelésű tőkéken hosszú csapokat is hagyhatunk. A második tavaszon kétszer két. A terhelés így négy 4 rü- gyes hosszú csapot és négy 2 rügyes rövid csapot feltételezve 24 rügy is lehet. Kötözni szükséges. így a szarv évente csak csekély mértékben magasodik. A következő évben (években) ugyanezt ismételjük.69. hogy a szabályos tőkeformát megőrizzük. de több év után mégis fölkopaszodik. A hajtásokat . A bakművelés esetében különösen @ 94 © . illetve ifjíthatjuk meg. Telepítéskor a jól fejlett szaporítóanyagot két rügyre metsszük (A). Két-három évenként azonban célszerű mérsékelt hajtásritkítást végeznünk. Ezt az erőteljesen fejlődő tőkéken két-háromszor ismételjük meg. Az ilyen tőkét a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint metsszük. A már kialakított tőkeformát a negyedik évben klasszikus rövidcsapos metszésben részesítjük CD). Zöldmunka. A 30-40 centiméteres termőalapokat a tövükben nevelt biztosítócsappal válthatjuk le.CB).a fejműveléshez hasonlóan . Ekkor azonban minden hosszú csap alatt kétrügyes rövid csapot (ugarcsapot) is ki kell nevelnünk. A hajtásokat a karó fölött 20-30 centiméterre csonkázzuk. az alsót pedig ismét kétrügyes rövid csapra metszszük. A vegyescsapos metszés szemléltetése termőkarú tőkén beavatkozás előtt CE) és után (F) A tőke rövidcsapos metszése során a kétrügyes csapból fejlődő fölső vesszőt a következő év tavaszán eltávolítjuk. ÁBRA A bakművelésű tőke metszése. és e műveletet évente háromszor (négyszer) ismételjük. a harmadikon négyszer kétrügyes csapot hagyunk (C).

(legalább 120 centiméteres törzsmagasságú) művelési módok között. Hátránya az is. valamint a magas.és bakművelés. mint a szőlő kúszónövény-természetének jobban megfelelő formának. Nagyobb teljesítménye a nagyobb tenyészfelületből (lombfelületből) és a támberendezés huzalpárja közé rendezett hajtások jobb megvilágítási viszonyaiból adódik. ÁBRA } A kordonművelésű tőke kialakítása. ami által megkönnyítjük és hatékonyabbá tesszük a növényvédelmet is. és ebből a törzset meg a kar felé kialakítjuk (C). hogy az alacsonyan . előnye a nagyobb teljesítőképesség és a könnyebb kezelhetőség.) így több fény jut a tőke belsejébe.vagy a bakművelésű. hogy az első kötözés laza legyen. a középmagasé 50-60 \ 70. és jobb minőséget adhat. egytörzsű és kétkarú (B). (Ezt aggatásnak is mondják. Az alacsony és a középmagas kordon átmenet a fej. Az egyrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszőt (A) két rügyre metsszük (B). és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D) O 95 O .elhelyezkedő fürtök hamarabb rothadásnak indulnak. elegendő talajnedvesség mellett) kétszer annyit is teremhet az így nevelt szőlő. illetve a közép- magas kordon esetében megoldhatatlan. Kedvező talajkörnyezetben (bő tápanyagellátás. A vízszintes kordonművelésnek. van létjogosultsága. Fedése viszont nehézkes. Enyhe lejtésű dombvidéken. kéttörzsű (C) \ 71.fontos. mint a fej. ÁBRA A B C A kordonművelésű tőke formái: egykarú (A). Az ezekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. Az alacsony kordonművelésű tőke függőleges törzse 30-40. A következő tavaszon meghosszabbítjuk a kart. ahol a fagy kipusztulással nem fenyegeti a tőkét. mint a Moser-féle magasművelésben.földközelben . KÖZÉPMAGAS KORDON A vízszintes kordonművelésnek alacsony változata is van.

a fajta és a tenyészkörülmények határozzák meg. a következő 50-60 centimétert. de akár félszálvessző is. Egy év múltán az egyik oldalon szálvesszőt és alatt biztosítócsapot. A választott törzsmagasság fölött a vesszőt megropogtatva. a másik oldalon egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk (D). Ez egykarú tőkére áll. A termőkori metszés alkalmával a kordonkarokon egymástól 20 centiméterre képezzünk termőalapokat. ábra). a kétkarú vagy a kéttörzsű tőke esetében az egyes karok hossza ennek megközelítően a fele. amelyen két rövid szarv foglal helyet. Az egyrügyes csapból fejlődő vesszőt (A) 25-50 centiméterre hagyjuk (B). A következő tavaszon a legfölső két vesszőt kétrügyes csapokra metsszük (C). E művelésmód is átmeneti. (A középmagas törzset combnak A Guyot-művelés kialakítása. egykarú tőke esetében se. A termővessző lehet rövid vagy hosszú csap. majd óvatosan meghajlítva vízszintesre fektetjük és lekötjük. azaz 50-60 centiméter (70. mert így a kar hamarabb fölkopaszodik.centiméter magas.és bakművelés. Jellemzője az alacsony (20-30 centiméteres) vagy középmagas (40-50 centiméteres) függőleges törzs. amelyeken váltó- csapos metszést folytatunk. A teljes karhosszat. a jövő évben neveljük ki (71. A következő esztendőben a szálvessző a biztosítócsappal és az ugarcsap helyet cserél (E) O 96 O .mint általában . A terhelés mértékét . Egy évben 60 centiméternél hosszabb karrészt ne neveljünk. A KÖZÉPMAGAS GUYOT-MŰVELÉS A Guyot-művelésnek is ismert az alacsony változata. másrészt a fiatal tőkét könynyen túl is terhelhetjük. illetve az alacsony és középmagas kordon között. A vízszintes karok a sortávolságnak megfelelően 100-120 centiméteresek. ábra). Egyrészt. mégpedig a fej.

és a szőlő számára az ideális tenyészkörülmények adottak. hogy végleges megoldást itt is csak a fagynak ellenálló szőlőfajták telepítése ad. Ezekkel leválthatjuk a fagykárt szenvedett tőkét. vagy kevésbé veszélyeztet. azaz kedvezőtlen a lombsátor belsejének megvilágítása. A negyedik esztendőtől a csereken szálveszszős váltómetszést folytatunk. Fagyveszélyes vidéken célszerű lehet a takarható fagycsap (rövid csap) fenntartása a tőke alsó részén. Hátránya. A szálvesszőt vízszintesre kötözzük. így az Alföldön a fagyveszély nagy kockázatot jelent minden magasművelési mód esetében. fenntartásuk is bonyolultabb. © 97 o . Mivel e művelésmódok mellett a hajtások gyakran összezsúfolódnak. Ideális tenyészkörülmények között a tőkék a nagyobb tenyészterületen szépen teremnek. az alsót egy. mint az eddig ismertetett művelésmódok. illetve Guyot-művelés tartozik ide. az alsót biztosítócsapra metsszük. az ültetvény jól kézben tartható. amelyeket télen lehúzunk. Az alacsony és középmagas kordon. alatta egy kétrügyes biztosítócsapot (rövid csapot). A hajtásigazítás. fagytűrő fajták telepítése igazán biztonságos ilyen művelésben. MOSER-FÉLE MAGASMŰVELÉS A legelterjedtebb szélessoros tőkeművelésmód hazánkban. Elsősorban a dombvidékeken honos. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzal fölött 20-30 centiméterre cson- kázzuk. (Ha nincs szükségünk rájuk. hogy azokon a termőalapok 20 (esetleg 25) centiméter távolságra legyenek. Ismeretes az úgynevezett kettős Guyotművelés is. az alsót kétrügyes ugarcsapra vágjuk. a másikon pedig egy szálvesszőt hagyunk. Ezek azonban kevésbé tetszetősek.nevezzük. A harmadik tavaszon a kétéves cseren (a törzsön) két kétrügyes csapot hagyunk. Napjainkban már számottevő választék áll rendelkezésre a fagytűrő fajtákból . Alakításkor a függőleges törzsnek meghagyott vessző oldalrügyeit . a karok kinevelése idején. így a fagy csapot évente fönntartjuk. Középmagas művelésmódok zöldmunkái. Ilyen területeken csak a télálló. ezt viszont jobb minőségű terméssel ellensúlyozzák. kialakításuk. A következő évben a szálveszszőt az ellenkező oldalon neveljük ki. zöldmunkája is lényegesen kevesebb. ábra). azaz a hajtások huzalpárok közé rendezése minden esetben szükséges. A tőke 120-130 centiméteres függőleges törzsből és 120 centiméteres vízszintes karból áll.mint a magasművelési módok általában . Hajtásválogatásra elsősorban az alakító metszés során van szükség. Egyrészt mert igen alkalmas a gépesítésre. Sík vidéken. és gazdasági előnyük sincs. mint a többi átmeneti művelésmódé. Az alakító metszés az alacsony Guyotművelésű tőke esetében a bakművelésűéhöz hasonlít (72. illetve megteremthetők (bő tápanyagellátással. így a metszést úgy folytatjuk. azután majd ismét azonos oldalra kerül. a fölső vesszőt tőből eltávolítjuk. A termőkori metszés során a tőke egyik szarván egy kétrügyes ugarcsapot. Kézimunkaigénye. Az alatta hagyott biztosítócsap fölső vesszőjét tőből lemetszszük. telepítéskori mélyforgatással).elhatározásunk szerint . Némi különbség.távolítsuk el (vakítsuk ki) éles késsel. hogy a szálvessző helyzetét évente váltogatjuk. amelyekből majd a rövid szarvakat (a termőalapot) alakítjuk. E rövid csapból egy vagy két vesszőt nevelünk. amikor a tőke mindkét szarván minden évben egy-egy szálvesszőt hagyunk.) Ezúttal is hangsúlyozzuk. hogy a Guyot-művelésű tőkék valamivel igényesebbek a termőhely (elsősorban a talaj) iránt. A szaporítóanyagot az első évben rövidre (egy vagy két rügyre) metsszük. alatta egy-egy ugarcsappal. ahol a fagy nem.kialakíthatjuk a 20-30. A következő tavaszon a letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. A Moser-féle magasművelés . Lehetőleg rögzítsük is ezeket a huzalhoz. illetve a 40-50 centiméteres törzset. másrészt mert lényegesen kevesebb kézi munkát igényel.) Előnyei és hátrányai ugyanazok.ezekből válasszunk.a szőlő kúszónövény-természetének az eddigieknél jobban megfelel.amelyekre nem lesz szükségünk . A másik oldalon az ugarcsapból kinőtt fölső vesszőt szálvesszőre. és földdel takarunk. Nevelhetünk egytörzsű kétkarú vagy kéttörzsű kétkarú tőkéket is. hogy lombozata önárnyékoló. a szellős lombozat kialakítására jobban ügyeljünk.vagy kétrügyes csapra vágjuk. Megfelelő növedék mellett a következő évben már .

A következő évben meghosszabbítjuk a kart. a másikat tőből távolítsuk el vagy metsszük rövid csapra (fagycsapra). (Vagy az első tenyészidőben kettő-négy levélre kurtítsuk vissza. Az alakítás első évében 60. és nem csonkázzuk.egy vagy két rügyre metsszük. ezeket tőből távolítsuk el.5 métert is elérhetik. ha legalább az egyik vessző 180-200 centiméteren is eléri a ceruzavastagságot. Ezeket már karó. E rügyekből egy vagy két esztendő alatt két erőteljes hajtást nevelünk. Az ültetvényanyagot a telepítés évében fejlettségtől függően . illetve huzal mellett vezetjük. a fölsőt két rügyre metsszük (B).a kart.Az alakító metszéssel nagyon gondosan kell a törzset kinevelni. és ebből a törzset meg a kar felét kialakítjuk. mert a termés súlya alatt elgörbül. A karokat mindig azonos irányba vezessük. amelyek a tenyészidő végére a 2-2. A 120 centiméteres kart ne neveljük ki egyszerre.15-20 centiméteres korukban . A leendő törzset 20-30 centiméterenként kössük a karóhoz. A rügyekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. Ez csak karós támasz és huzalos támberendezés mellett lehetséges. a másikat eltávolítjuk (C). A kétrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszők közül (A) az alsót tőből eltávolítjuk. amelyen a jövő esztendőtől váltómetszést folytatunk (E) O 98 O . a többit . mert így tudjuk a legjobban kihasznál- 73. Közülük a legkedvezőbb helyzetűt kiválasztva neveljük majd ki . akkor az egyik vesszőt a törzs magasságá- ban vágjuk vissza.két lépésben . és belóg a sorközbe C73• ábra). A függőleges törzsből kinövő hajtásokat. A következő tavaszon.) Ha a vesszők egyikét 120-130 centiméteres magasságban vágtuk vissza. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D). ha azok a 15-20 centimétert elérték. Ha ezt a vastagságot csak 120-140 centiméterig érik el. majd a következő esztendőben ismét 60 centiméterrel gyarapítsuk. akkor a legfölső világos rügyeiből három hajtást hagyjunk. A többi fölösleges. elkezdhetjük a törzs és a kar felének (130+60) kialakítását. tőből távolítsuk el. ABRA A Moser-féle magasművelésű tőke kialakítása.tőből távolítsuk el.

ni a rendelkezésre álló teret (kialakítani a lehető leggazdaságosabb. Keskeny lombfala miatt a lombozat megvilágítottsága jobb. félszálvesszős vagy szálvesszős váltómetszést alkalmazzunk. A szálvesszők lekötözése viszont nem hagyható el. Igazításkor a hajtásokat fejlettségüktől függően vezessük a huzalpárok közé. illetve igénye a hagyományos Moser-műveléssel azonos.) A magasított Moser-művelés támberendezése. Ezáltal még jobb lesz a tőke belsejének megvilágítása. MAGASÍTOTT MOSERMŰVELÉS A hagyományos Moser-művelés változata. Előnye még. és ne is a kartartó huzalon. A legerősebben fejlettek elérik a fölső huzalpárt. különösen a fagyveszélyes alföldi területeken. A hosszúcsapos metszésű tőkéken is a zöldmunkák csökkentésére törekszünk. hogy könnyebben kezelhető. Természetesen mindkét változat esetében szükséges a rendszeres hajtásigazítás illetve a mértéktartó csonkázás. Félszálvesszővel és szálvesszővel szellősebbé tehetjük a tőke lombozatát. Az esetleges fagykárral számolva a kar tövében is fenntarthatunk egy biztosító rövid csapot. amelyet a kartartó huzal alatt 50 centiméterrel feszítünk ki. De ne a huzalpárok valamelyikén. A hagyományos Moser-féle művelésmód esetében a hajtások három szintben helyezkednek el. sőt ki is törheti a szálvesszőt. Mivel a szálvesszők magasabbról indulnak. és az ültetvény is így mutat rendezett képet. A két szálvessző azonban nem minden esetben ad © 99 o . A tőkealakítás éveiben a már törzsnek meghagyott vesszőn (vagy már idősebb részen) keletkezett hajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen távolítsuk el. amely fölött 40 centiméterrel csak egy huzalpár van a támberendezésen. tenyészterülete és minden egyéb tulajdonsága. Ha módunkban áll. Ezek mellett más termőrészt (például hosszú csapokat) azért még hagyhatunk. Metszése igen egyszerű. hogy a törzs illetve a kar 150 centiméter magas. A középerős és merevebb hajtások túlnövik az alsó huzalpárt. Ezzel együtt csökken a rothadás veszélye. és csak azután hajolnak ki oldalra. részben a sorközökbe lógnak. ezt lengő szálvesszős művelésnek nevezik. ha szabályosan hajlítjuk. A nagyon erőteljes hajtásoknak is csak a harmadát távolítsuk el. amely egyre inkább terjed. ERNYŐ. rögzítsük a szálveszszőt. A Moser-féle magas müvelés zöldmunkái. mint a Moser-féle művelésben. így például metszéskor egyszerűbb kiszedni a levágott vesszőket a huzalpár közül. hogy elmarad a szálvessző lekötözésének munkája. mint a földhöz közelebb. hogy a szél így könnyebben összekuszálhatja az egész lombozatot.) Jellemzője. a termőrészek és az ugarok jól elkülöníthetők. ahol nagyobb a fagy károsítása. (Természetesen csak akkor. legjobb termőfelületet). A csonkázás is mérsékelt legyen. hogy a saját súlyától lehajló hajtástömeg széthúzza a lombozatot. mert ezek nem törhetnek le a lehajlítás alkalmával amikor a segédhuzalhoz kötjük. hanem a kifejezetten erre a célra kihúzott segédhuzalon. ami jobb fényviszonyokat teremt. A termőkori metszést a karon egymástól 20-25 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. a belőlük kinövő hajtások kevésbé érnek el a földig. A tenyészkörülményeknek és a fajtának megfelelően hosszúcsapos. Ha szabadon hagyják. hátránya viszont. részben ebbe kapaszkodva kúsznak.VAGY ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS A kétszálvesszős Guyot-műveléssel rokon. Termő tőkék hajtásválogatása csak túlságosan buja növekedés esetén lehet indokolt. A szálvesszős metszésű Moser-művelés esetében a szálvesszőket vagy szabadon hagyják. (A magasabban fekvő termőfelület esetében kisebb az elfagyás veszélye. A leggyengébbek az alsó huzalpárt sem érik el. Ennek előnye. némelykor a hajtásválogatás. (A hagyományos Moser-művelés esetén két huzalpár fut a kartartó huzal fölött. de akkor is csak nagyon mértéktartóan. a szél kevésbé kuszálhatja össze a hajtásokat és nem törheti ki a szálvesszőt.) E változat előnye. ami növeli a bogyók cukortartalmát. Szálvesszőnek valót egyébként a lefelé növő vesszők közül válasszunk. vagy kikötik.

Az alakító metszést az első két esztendőben a Moser-féle műveléséhez hasonlóan végezzük. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük (B). Az ötödik évben már mindkét oldalon szálvesszőt hagyunk. A negyedik esztendő tavaszán a meghagyott hajtásokból lett vesszők egyikét szálvesszőre. illetve szálvesszőt a törzs mindkét oldalán. A meghagyott vesszőt a harmadik évben metsszük törzsmagasságba. Elsősorban a középnagy fürtű fajták termesztésére ajánlott. tenyészterülete és törzsmagassága a magasított Moser-féle művelésével megegyezik. A következő tavaszon a két vessző egyikét szálvesszőre. ábra). A termőkori metszést a továbbiakban a szálvesszős váltócsapos metszés szabályai szerint végezzük. A tenyészidőben a két fölső hajtást érintetlenül hagyjuk. Az ugarcsapot mindig a szálvessző tövén hagyjuk meg. azaz az ennek megfelelő vesszőt 140-150 centiméterre visszavágjuk (74. Támberendezése. a két fölső hajtást érintetlenül hagyva vezetjük (A). a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük. A zöldmunkák sorában első a szálveszszők lekötözése az alsó segédhuzalhoz. az alsókat 15-20 centiméteres korukban eltávolítjuk. Ezt tavasszal még rügyfakadás előtt végezzük. Az ötödik évben mindkét oldalon szálvesszőket hagyunk. A tenyészidőben a kartartó huzal fölötti haj- Az ernyőművelésű tőke alakítása a harmadik évtől. de a kartartó huzal alatti segédhuzal feltétlen tartozéka e művelésmódnak. és ebből neveljük ki évről évre az újabb ugarcsapot.elegendő terhelést. amelyet leívelünk. A tavalyi szálvessző oldalán az ugarcsapot a letermett szálvessző tövén hagyjuk szálvesszőnek. E fölött az immár kétéves részt eltávolítjuk (C) © 100 o . A törzset a harmadik évben alakítjuk ki.

és a karhosszabbító vesszőt a végleges (120 centiméteres) hosszban visszametsszük. az alattuk lévők szabadon lógnak. illetve a termés súlya alatt lehajlik. A termőkori metszés alkalmával a termő tőkét . E művelésmódot elsősorban a szálvesszős metszést igénylő. amely a metszést is megkönnyíti. A hajtások közül a támberendezés fölé növőket. Az egyesfüggöny-művelésű tőke formája megegyezik a magasított Moser-féle magasművelésűével.erősségétől függően . illetve lefelé ívelnek. Törzsmagassága 160 centiméter. összefonódnak. mert akkor a lombozat egy oldalra dől. A hajtások általában keresztül-kasul nőnek. ritka lombozatú fajtákra ajánljuk. amelyek itt szabadon állnak és kifelé.kettőnégy. A törzsön fejlődött hajtásokat 15-20 centiméteres állapotukban rendszeresen kitörjük. A szálvesszőt lehetőleg a lombozat külső részén képződött vesszőkből válasszuk. Az egyesfüggöny-művelés zöldmunkájának javát a hajtásigazítás teszi ki. Különbség csak a szálvesszők helyzetében van. A termőrész és az ugar nem különül el. A lombsátor összekuszálódásával ettől függetlenül is számolni kell. A termőalapokon szálvesszős váltómetszést folytassunk. Nagy gondot jelent. hogy a lombozat és a termés súlyát is elsősorban a kar. A hajtásválogatás különösen erős hajtásnövekedés esetén szükséges. Az alakító metszés a Moser-művelésű tőkééhez hasonló. nem elégséges csak egyszerűen a huzalhoz kötözni. különben a termés súlya alatt leszakadhat. hogy a kar a nagy teher alatt le ne szakadjon. a tápanyagban gazdag talajon pedig a lehajló. EGYESFUGGONY-MUVELES Sajátossága és előnye az egyetlen huzalból álló támberendezés (a tőketámasz mellett). buja lombozat erősen árnyékolja önmagát. hanem a karnak való vesszőt rá is kell arra tekerni. illetve a huzal viseli. arányosan elosztott szálvesszővel és ugyanannyi ugarcsappal terheljük (75. A negyedik évben neveljük tovább a kart. ezért a saját. legföljebb teljes hosszuk harmadát távolítva el. ABRA Az egyesfüggöny-művelésű tőke alakítása a harmadik évtől A tőkén a törzset és a kar felét már kialakítottuk. A rövid csapból fejlődő vesszők a lombozat és a termés terhe alatt függönyszerüen lehajlanak (AJ. a sorközbe lógókat és a földre hajlókat csonkázzuk. és úgy kössük meg. Ezért. 75. ha a sorok az uralkodó szél irányára merőlegesen állnak. Ezért a tenyészidőben legalább kétszer szét kell válogatnunk. meg kell fésülnünk a lombozatot. Ebből az is következik. Hogy a lombsátor több fényt kapjon.tásokat a huzalpárok közé igazítjuk. A karnak való vesszőt azonban kétszer tekerjük át a huzalon. Mivel a lombozatnak támasza nincs. ábra). Az idősebb karrészen már két szálvesszőt hagyunk (B) © 101 o . mert azok érettebbek. mivel a vesszők nem kapaszkodhatnak a fölső huzalokba.

ami célszerűbb .vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. Előnye még az előbbihez képest. Alkalmanként legföljebb a hajtás harmadát távolítsuk el.) A Thomery-lugas könnyebben és gyorsabban kialakítható. ábra). Ennél kevesebb lehet. Az alsó és felső emeletet adó tőkék váltakozva helyezkednek el. amelyhez tartoznak.vagy hosszúcsapos metszésben részesítsük. ellenben az összevissza metszett tőkék lehangoló látványt nyújtanak.) A hajtásválogatás során a törzs legfölső két (vagy három) hajtását meghagyva a második emelet karjainak kialakítását kezdjük el (illetve a harmadik emelet törzsét).vagy fagycsapot a kialakítás ideje alatt fenntartjuk. Ebből következik. akkor először csak az egyik oldalon alakítunk kart. Ennél hosszabbat nem célszerű nevelnünk. Ezeket a támberendezés mellett vezetjük és nem csonkázzuk. Kétemeletes lugasrendszert célszerű ebben a formában is kialakítanunk.rövid csapra metsszük. A tőkét egy függőleges törzs alkotja. (Miután a lugasnak sok termőalapja. A legfölső a törzs folytatását szolgálja. mert fölkopaszodnak. vagy . A harmadik emelet kialakítása és fenntartása már nehézkes is. illetve díszítés is. A meghagyottakat. hogy a sátorszerűen kialakított. a másik kettőből az első emelet karjait alakítjuk majd. A törzsnek meghagyott vesszőn lévő fölső három hajtást meghagyjuk. Alakításkor az első két évben rövid csapra metsszük a szőlőt. a többit eltávolítjuk. tehát visszavágjuk az első elágazás (az első emelet) magasságában. hogy a karokat (emeleteket) legalább 90 centiméterre alakítsuk ki egymástól. hogy a hajtáson a legfölső fürt fölött legalább 6-8 kifejlett lomblevél maradjon. A következő tavaszon a függőleges veszszőt a második emelet magasságában vágjuk vissza.a tőke erőnlététől és a fajtától függően . A fölső (második) ágemeleten a félkar hosszúságra (60 centiméterre) metsszük vissza a vízszintes vesszőket. A visszacsípés mértékét meghatározhatjuk úgy is. mint a többemeletes. zárt lugasok erősen árnyékolják önmagukat. illetve a karok magassága (emeletenként) változó. LUGASOK Többféle művelésmódot egyesítenek. amelyen a törzsek. nagy termőfelülete van. A termőkori metszést a tőkék karjain egymástól 20 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. Az alsó vesszőt tőből eltávolítjuk. és hosszú időt vesz igénybe (76. elsősorban azonban a kordonművelés jegyei jellemzik. A Thomery-lugas mindegyik tőkéje kétkarú (egyemeletes) kordon. a háromemeletesnél pedig minden harmadik tőke karjai kerülnek azonos magasságba. A harmadik év tavaszán a fölső vesszőből már törzset nevelünk. és a legalsó karok már könynyen elcsökevényesedhetnek. (Egyszerre ennél hosszabb vesszőrészt ne hagyjunk karnak. Ha gyengébb a tőke.) Alakjuk szerint leggyakrabban falat vagy tetőt (sátort) alkotnak. vízszintes karú lugas. Kialakítása kissé bonyolult.rövid. az alsó karnak való vesszőket pedig a törzstől 60-60 centiméterre.) Miután a lugasoknak nagy a termőfelülete. csonkázzuk. védett pihenőhely kialakítása. Legcélszerűbb a kétemeletes forma. ezért rövid. Egyegy kar 120 centiméter. (Megjegyzendő azonban. A kétemeletes változat esetében minden második. (A szakszerűen kinevelt lugas lombtalanul is díszít. vízszintes karú lugas igen tetszetős. A legalsó emelet a talajfelszíntől legalább 60 centiméterre legyen. ami növeli a fertőzés veszélyét illetve csökkenti a bogyók cukortartalmát. Az emeletek között 90 centiméteres távolságot hagyjunk. O 102 O . különben túlságosan zsúfolt lesz a tőke. hosszúcsapnál jobban nem terhelhetjük. hanem árnyas. legföljebb csak a támberendezés ad némi formát az egésznek. ha túlságosan hosszúra nőttek. amelyből két irányban is két (vagy három) emeleten karok ágaznak el. mert különben hamarabb fölkopaszodik. Az emeletes. Fontos az is. Ezeken . és ezt a biztosító. illetve építménynek a jellegéhez. hogy a fölsőbb emeletek csúcsi uralma (polaritása) nem érvényesül az alsók rovására. A törzsön lévő többi hajtást 15-20 centiméteres korában távolítsuk el.csonkázni is kell (legföljebb kétszer a tenyészidőben). Egy év elteltével az első (alsó) ágemeleten kineveljük a teljes karhosszúságot. Rendeltetésük nemcsak a terméshozás (sokan csemegeszőlőt termesztenek ebben a formában). igazodva annak az épületnek. hogy a lugastőkék egymástól való legnagyobb távolsága is 240 centiméter.

Váltott karú lugas egy törzzsel és két karral (redélylugas) (B). ÁBRA Lugasformák. Kétemeletes.76. vízszintes karú lugas egy törzzsel és négy karral (A). Kétszintes Thomery-lugas egytörzsű kétkarú tőkéből (C) © 103 o .

a kartartó huzalpár magasságába (160-180 centimé- ter) emelkednek. 77. mint a vízszintes kordon esetében. A 120 centiméteres félkar esetében egy tőke teljes karhossza 240 centiméter. A harmadik év tavaszán az O 104 O . amelyekből a karokat ugyanúgy neveljük ki. hanem a hajtásvezetés irányára kissé ferdén álljon. Amikor elérték a törzs magasságát (a karó tetejét). Valamennyi törzs csúcsán két hajtást hagyjunk. A tőke állapotától és a fajtától függően a termőalapokon rövid.elvileg .(GDC-) MŰVELÉS Ez az úgynevezett kétsíkú művelés legelterjedtebb változata. A törzsnek alkalmas (a visszavágás magasságában legalább 8 milliméter átmérőjű) vesszőt az elágazás magasságáig metsszük vissza. illetve ikertőkés telepítésben . Mivel a kivezetés helyzetében a hajtások igen sérülékenyek (eltörhetnek). A két kar közötti távolság 120-140 centiméter. A gyakorlatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (A kivezetést megkönnyíti. ábra). E tőkeforma igen megfelel a szőlő kúszónövény természetének. Támberendezése és tőkeformája az eddig megismertekétől jelentősen eltér. a lombozat ilyen megosztottsága pedig az eddigieknél jobb fényviszonyokat eredményez (77. amelyből a 60-70 centiméteres. hanem két. Az alakító metszést az emeletes vízszintes karú lugas kinevelésének elvei szerint végezzük. a következő esztendő tavaszán két rügyre metsszük. ha a kivezetőhuzalt már rügyfakadás előtt vagy rögtön azután kikötjük. Kialakítása ugyan több munkával jár. fenntartása viszont könnyebb. Tőkeformájának lehetnek egytörzsű és kétkarú. Az ültetésianyagot a telepítéskor egy rügyre. egymással párhuzamosan futó lombfalban. a karó teteje és a kartartó huzalpár között feszítsünk ki erős zsineget vagy sodrott rafiát. oldalra kivezető karok fölfelé. A hajtások oldalhajtásait 4-6 levélre kurtítsuk vissza. egyenként 120 centiméteres karok foglalnak helyet. mint más művelésmódoké. hanem támasz mellett neveljük. A képződött két hajtást nem csonkázzuk. ez esetben is fontos. A karokat a talajtól 60. Mint az egyesfüggöny-művelésnél. ezért jelentősége egyre csökken. ábra). Ennek megfelelően a kétemeletes Thomery-lugas tőkéit egymástól 120 centiméterre ültessük. ezért a bajt elkerülendő. A huzalokon arra rátekerve (és úgy kötözve) vigyük tovább. A hajtásokat 20-30 centiméterenként. vízszintes karú lugaséval azonos.A tőkék távolságát ez esetben is a karok hossza határozza meg. hogy a magas törzsön lévő karok sajátos helyzete révén a lombozat nem egy síkban (egy lombfalat alkotva) helyezkedik el. folyamatosan kötözzük a tőketámaszhoz. Az alakító metszést alkalmával az egytörzsű és kétkarú tőke kinevelését ismertetjük (78. hogy a kivezető karrész ne legyen merőleges a huzalra. A termőkori metszés módja és feltétele a többemeletes. Mindezek alapján a kettősfüggöny-művelésű tőke .az eddigi tőkeformáknál többet és jobbat teremhet. kéttörzsű és kétkarú. azaz két síkban.) A hajtásokat e mellett és ehhez kötözve vezessük ki a kartartó huzalokra. hogy a karnak szánt hajtást többször tekerjük rá a kartartó huzalra. akkor ki kell vezetnünk őket a kartartó huzalokra. A törzs magassága 150 centiméter. ÁBRA [ KETTŐSFÜGGÖNY. Fontos. Jellemzője. egymás fölött pedig 90 centiméterre neveljük. A kartartó huzalokon az egymással ellentétes irányban vezetett.egytörzsű és egykarú változatai.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. mint az eddig megismert művelésmódok esetében. különben eltörik vagy leszakad a termés súlya alatt.

a jövendő termőalapokat alakítva .\ 78. Az előtörő hajtások közül az erőteljesebből már törzset és kart is nevelünk a tenyészidőben. Az idősebb karrészen már. Az ötödik tavaszra kialakul mindkét kar teljes hosszában (EJ. A törzs csúcsából képződött erőteljes hajtásból a másik kart neveljük (DJ. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. Az ültetésianyagot telepítéskor egy (A). gyengébb vesszőt tőből eltávolítjuk (C). a másik felerészben kialakult. ÁBRA A GDC-művelésű tőke kialakítása. a másik. A harmadik tavaszon a törzs és az egyik karfelét kialakítottuk. A következő tavaszra már az egyik kar teljes egészében. A tenyészidőben a már meglévő kart meghosszabbítva neveljük tovább. (B).rövid csapokat hagyunk (EJ. a tavalyi rövid csapokon pedig hosszúcsapos váltómetszést folytatutik (GJ @ 105 © .

Az ötödik év tavaszára a másik kar is teljes hosszában kialakul. hogy a meghagyott termőrészek mindig kifelé (a törzstől el) álljanak. A másik (gyengébb) vesszőt tőből eltávolítjuk.a fajtától. A teljes karon kétrügyes rövidcsapos metszéssel megkezdjük a termőalapok kialakítását (egymástól 20 centiméterre). Mivel a GDC-művelésben a hajtások általában gyengébben növekednek. E hajtáson kívül sem a törzsön. különben a függönyoldalak leárnyékolódnak. A túlterhelés veszélye miatt az alakítás éveiben is csak rövid csapot hagyjunk. A befelé növőket úgy csípjük vissza. Ha a hajtások túlságosan erőteljesek. a sorköz irányába néző termőrészeket hagyunk. Ennél jobban azonban ne vágjuk vissza a lombfüggönyök hajtásait. és szétfésülésük sem mérsékli már a belső árnyékolást. A határozottan befelé növő hajtásokat már 2-3 centiméteres korukban kidörzsölhetjük. A kettősfüggönyművelésű tőke törzsén és a kivezetőkarokon ne hagyjunk hajtásokat. A kettősfüggöny-művelés zöldmunkaigényét nagyban csökkenthetjük. Ha következetesen kifelé metszünk. másrészt a tőke termőfelülete is nagyobb (kétszerese a Moser-féle magasművelésűének). és ugyanúgy vezetjük ki a kartartó huzalra. hogy a két kar közötti tér szabadon maradjon. és az öszszeakaszkodókat válasszuk (fésüljük) szét. A karon (pontosabban a félkaron) meghagyjuk a hajtásokat. A huzalon már az előzővel ellentétes oldalon vezetjük tovább. Ezt nem csonkázzuk. O 106 O . és a kar csúcsából a karhosszabbító hajtást a huzalra tekerve visszük tovább. a tőke erőnlététől függően .ha fejlettsége lehetővé teszi . illetve a vesszők a termés súlya alatt leívelnek. mint a többi művelésmódban. ha metszéskor kifelé. akkor erre nem kerül sor. A negyedik tavaszon a korábban indított kart teljesen (120 centiméterre) kineveljük. a másikat csak félkar hosszúságban. Arra következetesen figyeljünk. ezeket rügy vagy zsenge állapotukban távolítsuk el. Kivétel csupán a kar meghosszabbítását szolgáló hosszú vesszőrész a tőkén. Ezért metszéskor ügyeljünk. ábra). vagy kétrügyes biztosítócsapra (fagycsapra) vágjuk.már 60 centiméteres félkart is meghagyhatunk. függöny jelleget öltenek (kettős függöny). sőt . A művelésmódból következően a hajtások. E fölött viszszametsszük. Egyrészt.hosszúcsapos vagy félszálvesszős váltómetszést végezzünk. azon is megkezdjük a termőalapok képzését. hogy alsó végük a földtől 60 centiméterre legyen. hogy a két párhuzamos kar közötti hajtások ne erősödjenek meg. hogy a legfölső fürt fölött 4-5 kifejlett lomblevél maradjon. A lefelé csüngő hajtásokat úgy csonkázzuk. mint általában a többi művelésmódban. A termőkorban lévő kettőfüggönyművelésben nevelt tőkéket rövidebbre kell metszeni. akkor csonkázzunk. így a hosszú metszéssel könynyen túlterhelhetjük a tőkét (79. A termőkorú tőkéken . A tenyészidőben arra kell ügyelnünk. ne akaszkodjanak össze. emellett sűrűn állnak. A nyár folyamán tartsuk szemmel a befelé irányuló hajtásokat. ezért ezeket rügy vagy zsenge hajtás állapotukban távolítsuk el. Erre az elvirágzás után egy hónappal kerítsünk sort. ezért a kezelésük is könnyebb. ami által a termőrészek csüngő.erőteljesebb vesszőből törzset. sem a már kialakított kivezetőkaron nincs szükségünk több hajtásra. többször gondosan a huzalra tekerve. mint az első kart. mert a jobb megvilágítottság folytán az alsó rügyek termékenyebbek. A tenyészidőben a kétéves törzs csúcsán fejlődő hajtásból neveljük ki a másik kart.

azaz a hajtásokat zsenge korukban rendszeresen távolítsuk el. Alakító metszése a tőkeforma kineveléséig megegyezik a GDC-művelésű tőkéével. és végük a tartóhuzalokon rögzített. a kivezetőkar két végén van egy-egy termőalap. O 107 O .A törzset és a kivezetőkarokat tartsuk tisztán. Ebből két kivezetőkar indul. Itt. ábra). ezért a karok közötti belső tér méteres szálvesszőt hagyunk. ÁBRA [• helyett az azonos formájú tőkén évente nevelt szálvesszőt (félszálvesszőt) tartunk fenn. termőhelyi adottságoktól függően kétszálvesszős vagy négy félszálvesszős változatás alakíthatjuk ki (80. A tőke törzse méreteiben és formájában a GDC-művelésűvel megegyezik. Fajtától. A kétszálvesszős változatot elsősorban a soványabb talajra és az apróbb fürtű fajtákra ajánljuk. A termőkori metszést a kivezető karok végén lévő termőalapokon folytatjuk. a szálvesszőkből pedig egyenként 120 centiméternyit hagyunk (A). A földre csüngő hajváltómetszést folytatunk (B) tásokat ez esetben is csonkázzuk. A törzs csúcsán meghagyott két vesszőből kineveljük a kivezetőkarokat. DUPLEX MŰVELÉS A kétsíkú művelés egyik változata. A következő tavaszon a kivezetőkarok Mivel a duplex művelésű tőkéken kevecsúcsán egy kétrügyes ugarcsapot és egy 120 centisebb a hajtás. Egy termőalapon egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt hagyjunk és minden esetben egy ugarcsapot (81. A továbbiakban itt. hogy a kordonkarok -) 80. a a hajtások szétfésülésével is szellősen és kivezetőkar végén lévő termőalapon szálvesszős napfényesen tartható. A GDCtől abban különbözik. kialakítása a harmadik évtől. ábra).

Oltványok alanyából előtörő hajtások eltávolítása. de rendszeresen kell őket végezni. hogy rosszul rügytelenítették (nem vakították ki) őket. Az ép rügyből hajtás fejlődik. Az alulról (gyökértörzsből) előtörő hajtásokat (vesszőket) tőből távolítsuk el az alany és a gyökeres európai szőlővessző esetében egyaránt (A). amelyek nagy munkát általában nem jelentenek. mert hatással vannak a tőke erőnléti állapotára. amely a talajfel- Kiegészítő munkák. Kötött talajra telepített oltványok esetében előfordul. a termés mennyiségére és minőségére. A harmatgyökér-képződést az oltvány (az oltási hely) magas ültetésével előzhetjük meg (C) 0 108 © .KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK A tőke művelése során adódnak olyan feladatok. A talajjal takart nemesből fejlődő harmatgyökereket ugyancsak tőből vágjuk ki (B).

megerősödésüket rendszeresen akadályozzuk meg. Gyökeres európai szőlők alulról előtörő hajtásainak eltávolítása. Előzőleg bontsuk ki a tőkét. Ezek meghagyása ugyancsak kedvezőtlen a tőke fejlődésére. így már a filoxéria is megtámadhatja. Termőkorú tőkék esetében ezeket az alanyhajtásokhoz hasonló okból és hasonló módon rendszeresen el kell távolitanunk. „lelép" az alanyról. Homoktalajon. Homoktalajon a saját gyökerű szőlők gyökérnyaka alatt szintén képződnek harmatgyökerek. ezért kialakulásukat. hogy a szőlőoltvány oltási helye 10-15 centiméterrel legyen a talajfelszín fölött. Érintetlenül hagyva később le is gyökeresedik.színre tör és megerősödik. Ha ezek megerősödnek. ezért a gyökértörzsből gyakran törnek elő . A harmatgyökerek képződését legegyszerűbben a magas ültetéssel akadályozhatjuk meg. ábra). és lehetővé tesszük legyökerezésüket. A törzsből előtörő hajtások (vesszők) eltávolítása. E célra egy-két erőteljes fejlődésűt meghagyunk. A törzsekből előtörő fattyúhajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen ki kell csípni. a nemes idővel önálló életet él. Ennek következtében a nemes egyre inkább legyengül. a nyakhajtások eltávolítása. ezzel elágazásra serkentjük őket. O 109 O . tőkét ifjítunk). A nyáron újból előtörőket és megfásodókat a következő tavasszal metsszük le. különben a tőke elsöprűsödik. Az alanyból előtörő hajtásokat már a fejlődésük kezdetén távolítsuk el tőből (82. legyengül. Az elöregedett tőkefej leváltására azonban fölhasználhatjuk az ilyen hajtásokat. Ezeket zsenge hajtáskorukban el kell távolítanunk. mégpedig úgy. akkor a gyökérnyak kibontása után távolítsuk el tőből a harmatgyökeret (évente rendszeresen!). A termőkort elérő alanyszőlő pedig élvezhetetlen terméssel „ajándékozza meg" a tulajdonost. gyökeres európai vesszőből nevelt szőlőben. A harmatgyökerezés. akkor a legerősebb vesszőt kell meghagynunk a tőkén még akkor is. ha az alulról (a talajfelszín alól) tört elő. és mind erőteljesebben hajt. Más esetben. A filoxériának ellenálló homoktalajra telepített. sőt el is pusztulhat. ha a nemes a talajjal érintkezhet. különösen az alacsonyművelésű tőkéken gyakori a nyakhajtások megjelenése (a csicskurásodás). Az oltványszőlőn a talajjal érintkező nemesből fejlődnek a harmatgyökerek. Ezáltal viszont mentesül az alany által nyújtott kedvező tulajdonságoktól. saját gyökerű szőlők ültetvényanyagát nem rügytelenítik. A harmatgyökerek eltávolítását az alulról előtörő hajtások (vesszők) kimetszésével célszerű összekapcsolnunk. mert ha csak a talajszinten metsszük el a hajtásokat. Ha azonban törzset nevelünk (törzset. A tőkenyakon képződött hajtások.sokszor igen erőteljes hajtások.

Ebben fontos szerepe van saját megfigyelésünknek. gyakorlati tapasztalatunknak. illetve terhelést mindig a tőke erőnléti állapotához igazítsuk. Az egyes termőalapokon fölül mindig a termőrész (rövid csaptól a szálvesszőig). félszálvesszővel) növeljük. elpusztíthatja azokat. karhoz közelebbi) helyzetű vesszőkből válasszuk.vagy hosszúcsapot. A 6 milliméternél vékonyabbakat legföljebb egy rügyre metsszük. zsenge hajtást könnyen kitörhetjük. és ennek megfelelően. hogy a metszést megkönnyítsük. a fagyott sötétbarna. A terhelést (a termőrészen. A túlságosan vastag (laza szövetű vesszők) sem termőrésznek (szálvesszőnek). A metszéssel következetesen védekezzünk a termőalapok fölnyurgulása (fölkopaszodása) ellen. amennyi a termőrész. rügyfakadásig metszeni. Ha tíz vesszőn három-négy. Néhány vesszőnek a vessző középső részén álló világos rügyét éles késsel vágjuk át hosszában. hiszen ugarnak való vessző az idősebb részből is képződhet. Az élő rész (főrügy vagy mellékrügyek) borsózöld színű. szálvesszőt) távolítsuk el. hanem kevesebb hosszabbal (szálvesszővel. A kordonművelésű tőkék esetében a metszést mindig a karok végétől kezdjük. másrészt alakításkor. illetve a hozzá igazított terhelés alapján megállapítjuk a rügyszámot az egyes termőalapokra. A terhelés. A metszést. eredetileg termőnek (termőrésznek) hagyott vessző gyenge. A vesszőt mindig ferde metszlappal vágjuk vissza úgy.és biztosítócsapokat az alsóbb (a törzshöz. vagy több mint fele sérült vagy elpusztult. Elsősorban mégis a terhelésnek megfelelő termőrészeket hagyjuk meg. alul pedig az ugarcsap helyezkedjen el. kötözéskor könnyen kitörhetnek. azok vesszőhozamát és az esetleges ifjítás szükségességét. az ennél vastagabbakat pedig hosszú csapra. mert a már kipattant rügyet. A metszéshez a vesszők vastagsága is eligazítást ad. és biztonságosabbá tegyük. a 6-8 millimétereseket két rügyre. illetve szálvesszőre hagyhatjuk. Ha a fölső. azaz a meghagyott világos rügyek számának megállapítására végezzünk a metszést előtt rügyvizsgálatot. középerős növekedésű vessző a legalkalmasabb. illetve a termőalapon lévő világos rügyek számát) a ténylegesen kihajtott rügyek mennyisége alapján határozzuk meg. hogy a metszlap ne a rügyek síkjára lejtsen. részben vagy teljesen elpusztult világos rügyet találunk. félszálvesszőt. Szálvesszőnek (félszálvesszőnek) a közepesen vastag. Metszéskor először mindig a letermett részeket (rövid. Akkor járunk el helyesen. A metszésre azonban nagyon ügyeljünk. Ekkor már az ép és károsodott rügyek aránya nyilvánvalóvá válik. Ezért a termőrészeket. hogy a jó erőben lévő tőke terhelését ne több rövid termőrésszel. erőssége. Fontos. Ellenkező esetben a könnyezéskor kifolyó nedv a rügyekre csurogva befüllesztheti. ©110® . illetve az egész tőkére vonatkoztatva. várjuk meg a metszéssel a rügyfakadást. és az ugarnak szánt erős vesszőt metsszük termőre.NÉHÁNY TANÁCS A tőkéket legcélszerűbb tavasszal. tőből távolítsuk el. sem törzsnek vagy karnak nem alkalmasak. ha az esetleges karhosszabbításokat (ifjításokat) legelőször végezzük el. ha évről évre figyelemmel kísérjük az egyes tőkék vesszőhozamát. akkor a vizsgált tőkén termőrészenként átlagosan egy rüggyel növeljük a terhelést az egészséges (nem fagysérült) tőke terheléséhez mérten. Lehetőleg minden tőkén annyi ugart hagyjunk. illetve az ugar. mert jobb. Amennyiben a vizsgált rügyek fele. arányosan terheljük. Ennek megfelelően a tőke művelésmódja. Ezután vegyük szemügyre az egyes termőalapokat. mert rügyeik kevésbé termékenyek. különben túlságosan zsúfolt és nehezebben kezelhető lesz a lombozat. Visszametszéskor a legfölső rügy fölött legalább 3 centiméteres csonk maradjon. Ezért az ilyen fagysérült tőkéről a nyilvánvalóan fölösleges (letermett) részeket már korábban távolítsuk el.

egyszerű. hogy a vesszőt rügyfakadás előtt kötözzük le. illetve a terhelés megállapításához a telepített szőlőfajta legfontosabb tulajdonságainak ismeretére is szükségünk van. A törzs és a karok kötéseit évente. valamint a metszésmőd. a zsenge hajtásokat ronggyal vagy súrolókefével dörzsöljük le. előre nem látható bonyodalmakkal járhat. A rügyeket éles késsel távolítsuk el (vakítsuk ki). nehogy mélyen bevágjanak a növénybe. Fogadjuk el. könnyen kezelhető. illetve a tőke teljesítőképességének csökkenéséhez vezetnek. A kötözés alkalmával ügyeljünk.mert így elkerülhetjük. beszáradjon. de legalább kétévente újítsuk meg. szellős és napfényes tőkeforma legyen az ideálunk. beszáradt csonkokat is rendszeresen távolítsuk el. O 111 O . vastag részek eltávolítása (ifjítása) után maradt nagy sebfelületet sebkezelő anyaggal kenjük be. mert akadályozzák annak anyagcsere-forgalmát. Az idősebb. Mindig tiszta művelésmód kialakítására és fenntartására törekedjünk. hogy a hozzá legközelebb eső világos rügy megsérüljön. Ezek önkényes kombinálása vagy „megújítása" olyan. és jellemző tulajdonságuk csak így érvényesül. A tőkeművelésmód helyes megválasztásához. különben az alsó rügyei nem fakadnak ki. Metszéskor az elhalt részeket. amelyek előbb-utóbb a művelésmód. Az áttekinthető. hogy az egyes tőkeművelések tiszta formája hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján alakult ki.

A másik véglet is megfi- gyelhető: a szomorú látványt nyújtó. A cserjék többnyire csak szabad állásban vagy az erdő szélén virágoznak szépen. nem is kell olyan rendszeresen metszeni őket. a sajátos ápolás miatt.és alakváltozatai. seprűszerűen felkopaszodott fákkal. legföljebb 5-6 méter magasra növő. lombtalan állapotban a legfeltűnőbb. Nem célunk.és cserjefajtát választottak ki. díszítő termésűeknek pedig növelhetjük a terméshozamát. Ilyen például a gyertyán. a liliomfákat (Magnólia). embermagasságig csupasz.díszfák es diszcserjek Fás szárú dísznövényeink nagy része erdeinkben honos fa vagy bokor. megsérült. Példaként említjük a jegenyefenyőket (Abies). Metszéssel kedvünk szerint alakítjuk a növényeket. meghosszabbítjuk az életüket. tőből elágazó örökzöld és lombhullató fás növények visszavágását. A díszfákról szóló fejezetben a törzset és koronát nevelő. Kivétel a nyírott sövény és a kerti rózsák. hogy növényfajok vagy -fajták szerint pontos receptet adjunk. Az örökzöldek többsége. A növénynemesítők a díszérték alapján sok-sok örökzöld és lombhullató fa. ifjításra szorulnak. A rózsák. Nincs szükség a pontos tudományos elnevezésre. az erdőben is szépen nőnek a fák. virágoznak a bokrok. bár azt már most megjegyezzük. ezek alapján tárgyaljuk az egyes növénycsoportok metszését. a fagyai. kertbe ültethető növények kezelését tárgyaljuk. továbbá. amelyeket évente legalább egy alkalommal nyesnünk kell. pedig senki sem ápolja őket. növekedési sajátosságaik folytán díszcserjék. Végül a fenyők metszésének is szentelünk helyet. hogy mikor virágzik. valamint számos nagy díszértékű fás növény más földrészről. koronájától megfosztott. virágzási. elöregedett növények erőteljesebb visszavágásra. ugyancsak önálló csoportot képeznek. A fákból és cserjékből egyaránt nevelhető sövények metszését. Lám. amikor a kertekben. amelyekből többszázféle díszlik kertjeinkben is. illetve spirea. külön fejezetben tárgyaljuk. serkentjük virágzásukat. a korai juhar. A csak részben megfásodó. erre nincs is lehetőség. fejlődési sajátosságok bizonyos mértékű ismeretére szükség van. az utcákon elöregedett. A lombhullató bokrok és díszfák alakító metszése általában 2-5 évig tart. Ez télen. évente kopaszra nyírt gömbakác és zöld juhar.kérdezhetjük joggal.és aranyfabokrok. Ezt követően már nem szükséges minden évben. Az elhanyagolt. sok vesszőt fejlesztett bokrokkal találkozunk. Miért szükséges a dísznövényeket is metszenünk? . metszőollót soha nem látott. Természetes körülmények között azonban sokkal hosszabb idő alatt és magasabb törzsön fejlesztenek a fák koronát. valamint a megszámlálhatatlanul sok rózsafajta. de mértékkel! A szabad gyökérrel (nem földlabdával) telepített fás növényeknek majd' mindegyikét vágjuk viszsza ültetéskor. mint ahogyan például azt a kertben szeretnénk. A dísznövények metszését többnyire elhanyagoljuk. utcai sorfának vagy parkba. Talán a legismertebbek a díszcseresznyék. akár a gyümölcsfákét. amelyek alakjuk. hogy milyen növényünk van (mi a neve). hogy erre a beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor. díszalmafát vagy tiszafát kell-e metszenünk. az ágvégeken elsűrűsödött. mekkorára nő. Mit kell tudnunk a metszés előtt? Először is azt. évente visszafagyó félcserjéket is ide soroljuk. más éghajlatról származik. mint a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. O 115 O . vagyis ahol elegendő fényt kapnak. a fenyők szín. a díszalmák. Ám a növekedési. a szép. de legalább azt tudjuk. A díszcserjék csoportjában ismertetjük a fáknál alacsonyabb. A visszavágás azonban a legtöbb dísznövény számára nem létszükséglet. elegendő 2-4 évenként beavatkozni. a közönséges boróka. a japánbirset (Chaenomeles). Metsszünk tehát. hogy fagyalt vagy nyáriorgonát.

tápanyagban szegény. ha helyesen választottunk a különböző magasságúra és szélességűre növő fajok közül. teljes pompájában kibontakozó fa. ezért az ilyen növényt már az ültetéskor se metsszük. mert beszárad vagy különféle fertőzéseknek nyit kaput. A kertben eltelepített fának az alakítás után ugyancsak kevés beavatkozásra van szüksége. A faj. E növények koronájából csak a sérült. Metszés nélkül is szépen fejlődik a liliomfa (Magnólia). a füstgázok és a téli sózás mérgezik. beteg vesszőket vágjuk ki. platánoknak. Hétvégi telken. letörnek. A visszavágás során ne hagyjunk csonkot. a bükk (Fagus). Ágaik legyenek teherbírók. amint azt a bevezetőben írtuk. az utcának életet ad a szabadon fejlődő. Ugyancsak kerüljük a kevés elágazást és vastag vesszőket nevelő fák metszését. az úttest fölé nyúló ágai sérülnek. Az utcai sorfák többsége rossz körülmények között él: talaja száraz. Ha nincs útban. kényes növényeket földlabdával együtt ássák ki a faiskolában. kisméretű kertben nincs helyük a nagyra növő hársaknak. visszavágni. Sokan ültetnek a házuk elé szépen díszlő fát. díszcseresznyéket. AMIT NEM METSZÜNK A metszést nem tűrő. eseüeg görbe törzzsel is. ne neveljünk belőlük „mintagyerekeket". virágos kőrist vagy galagonyát. Ilyen a vadgesztenye (Aesculus). arányos és szellős legyen. A földlabda sértetlenül őrzi meg a gyökérzet nagy részét. a kőris (Fraxinus). nyáraknak és tulipánfának. mert olyankor törékeny. akkor nem szükséges mindenáron nyesni. legkésőbb kora tavasszal vágjuk vissza. Metsszünk tehát rügyre vagy ággyűrűre. hogy az ültetés után megeredjenek. Ezek nehezen újulnak meg (83. az aljától ágasan vagy ferde. berkenyéket. Erős fagyban vagy zúzmarás időben ne nyúljunk a fához. Az erős csúcsrüggyel rendelkező fákat akkor sem vágjuk vissza. Ha visszavágjuk őket. ha földlabda nélkül ültetjük. a dió Quglans). A díszfákat a nyugalmi időszakban. a szárnyas dió (Pterocarya). a berkenye (Sorbus). A fákat azért metsszük. A kert fáit ne szabjuk egyformára.és fajtaválasztás hibáját a legszakszerűbb metszéssel sem javíthatjuk ki. nem zavarja a forgalmat. koronájuk megfelelő magasságban alakuljon ki. elegendő tér áll rendelkezésére. majd kezeljük a sebeket. a tölgy (Quercus). hiányos lesz a koronájuk. Ilyen helyen meghagyhatjuk természetes formájában. a szömörce (Rhus). a nyír (Betula). a fa maradjon egészséges.ábra). Ilyen például a szivarfa (Catalpa). és a sebzésen keresztül a kambium is károsodhat.TERMESZETES ALAKÚ FAK A kertnek a legfőbb ékessége lehet. a gyertyán (Carpinus). Ültessünk inkább kis koronájú díszalmákat. Az ültetés és ápolás szakavatott kezet. nagy gyakorlatot kíván. ©116® .

Idősebb fa átültetésekor ugyanez a helyzet: a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk a teljes gyökérzettel kiásni a növényt. A csökkent gyökérzet nem tudja eltartani a koronát.ULTETESKOR A LEGFONTOSABB A faiskolai kitermeléskor a növények gyökérzete többé-kevésbé megsérül. Nem szükséges mindenáron megrövidíteni. úgy vélik. ezért ha így ültetjük el a fát. ezért a gyökérfejlődés megindulását hamarosan erőteljes kihajtás követi. Ennek legjobb eszköze az éles kacor vagy metszőolló. mint az oldalvesszőket. metszést nem tűrő növények kivételével). hogy ha megmetszik. hanem sima sebzési felület gyorsabban gyógyul. ép szélű metszlapot. Ültetéskor tehát feltétlenül meg kell metszeni a fákat (a felsorolt. vagy ha mégis. E visszavágással egyensúlyt teremtünk a föld alatti és a föld feletti részek között. Sokan sajnálják a fát. akár ki sem hajt („ülve" marad) . Az első teendőnk a gyökérzet visszavágása. A koronát ugyancsak az ültetés előtt vághatjuk vissza a legkényelmesebben. a víz. csak későn ad árnyékot. ám a sérült gyökérvégeket az ép részig vágjuk vissza. sokára nő meg. a korona egy része visszaszárad. a sértetlen gyökereken is metsszünk friss.és tápanyagfelvételben nélkülözhetetlen hajszálgyökerek nagy része leszakad. konkurenseiket tőből távolítsuk el ©117® . Ennek éppen az ellenkezője igaz: metszéssel gyorsítjuk a megeredést és a kezdeti növekedést. és környékén hamarosan megkezdődik az új gyökerek képződése. mégpe- A korai juhar koronáját az ültetés után metsszük meg: a sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. ezért a koronát erőteljesen vissza kell metszeni. A nem roncsolt.

Az átellenes rügyállású fiáknak (például a juharoknak. a törzserősítőket egy.\ 85. mint az oldalvessző A suháng oldalelágazásait. beteg. hogy a hosszanti tengely folytatását képezze.két évig hagyjuk meg. A sudár esetleges konkurensét tőből metsszük ki. A sérült. ÁBRA dig az általános metszési elvek szerint (84. A sudár megmaradó legfelső rügye jól fejlett legyen. hogy vastagítsák a törzset 18 @ . Tehát a gyengébb vesszőt rövidebbre. ám valamennyit kurtítsuk vissza. A vezérvessző arasznyival hosszabb legyen. Metszszünk ággyűrűre és kifelé álló rügyre. A korona visszavágásának mértékét nem adhatjuk meg centiméterben. keresztben álló vagy befelé növő vesszőket tőből vágjuk ki. ÁBRA Alacsony törzsű díszcseresznyefa visszavágása ültetés előtt. a sudarat vagy vezérvesszőt kisebb mértékben rövidítsük meg: vágjuk le az egyharmadát vagy a felét. alkalmas arra. fejlettségüktől függően felét. az erősebbet hosszabbra hagyhatjuk. A törzs folytatását képező tengelyt. ábra). kétharmadát valamennyinek eltávolíthatjuk. A rügy fölött vagy az elágazásnál ne hagyjunk csonkot. A korona többi vesszőjét erőteljesebben vágjuk vissza. a kőriseknek) a vezérvessző végálló rügypárjából az egyiket Az átellenes rügyállású fák sudarának (vezérveszszőjének) visszavágásakor a végálló rügypár egyikét törjük ki 86.

a hajtások a korona belseje felé nőnek. hogy legalább egy évvel később lesz koronás fánk. Ilyenkor. amelyek szinte csak egy vékony törzsecskéből állnak. A vezérvesszőt és a tartóágakat vágjuk vissza. ABRA Hároméves díszalmafa metszése. amelyekből majd a korona fejlődik. Csupán az a szerepük. surűsítő. amelyeket erre szántunk. ábra). hogy ne nőjenek arasznyinál hosszabbra. A törzserősítő- ket a nyár folyamán is visszacsípjük. hogy a tápanyagforgalmat a törzs vastagodása érdekében szabályozzák. vagy kedvezőtlen alakulásúak. Az alacsony törzsű vagy tövétől ágas díszfacsemeték koronáját ugyanígy alakítsuk ki (86. hogy erősítsék a törzset (87. konkurens vesszőket tőből távolítsuk el O 119 O . a tartóágak kedvező irányban fejlődnek. hogy igényeink szerint határozhatjuk meg a fa törzsének magasságát. kísérjük figyelemmel az új hajtásokat. Az oldalvesszők visszavágásakor ügyeljünk arra. a gyenge. különben villás elágazású lesz a tengely (85. Korona nélkül is forgalmaznak a faiskolák fákat. hogy a kívánt törzsmagasság fölött maradjon 3-4 rügy. mégpedig olyan magasan. A suháng ültetésének az az előnye. ábra). Még egy-két évig meg kell őket hagyni. Előfordulhat. hogy nem azok a rügyek hajtanak ki. ezeket kurtítsuk meg. ezek a suhángok. ezáltal a korona természetes. mielőtt a hajtások 88. Hátránya viszont. AZ ALAKITAS EVEI Ha az ültetést követően a fa megeredt. szellős lesz.dörzsöljük le. A suháng törzsén számos rövid vessző lehet. ábra). hogy a metszlap alatti rügy kifelé álljon. Csúcsukat az ültetés előtt visszavágjuk.

Legfelül kifelé néző. a koronaalakításon kívül törődnünk kell a törzserősítőkkel is. A sudarat mindig kevésbé. erőteljes rügy maradjon. Ha a törzs gyenge. Feltétlenül alakítanunk kell azonban a díszalmákat (Malus). vágjuk vissza a vesszőt kedvezőbb állású rügyre. formátlan lesz. Óvakodjunk a túlzott metszéstől is. az oldalvesszőket erősebben. A fő tartóágaknak és a sudárnak vágjuk ki a konkurenseit tőből. a díszcseresznyéket (Prunus). távolítsuk el a sérült. a díszkörtéket (Pyrus). Ne hagyjuk el. Az ennél vastagabbakat tőből távolítsuk el. a befelé növő. minden törzserősítőt vágjunk le © 120 o .elérnék az ujjnyi hosszúságot. mert annak erős növekedés. kétharmadára (88. vagy egyes. vízhajtásképződés a következménye. Ha az ültetéskor szabályszerűen visszavágtuk a koronavesszőket. Az előzőekben említettük. amelyik elérte a ceruzavastagságot. a legtöbb fa további beavatkozás nélkül is szépen fejlődik. A koronás fa törzsén fejlődő vesszők erősítik a törzset. Ezután a fa koronájának a belső része- in is képződnek rövid hajtások. Kora tavasszal. a juharokat (Acer) és az ostorfát (Celtis). nem bírja még el a koronát. (Ilyennek tekintjük azokat a vesszőket. a lombfakadás előtt vágjuk vissza a vezérvesszőt és a tartőágakat. nyáron is csípjük vissza őket. tehát metsszünk rügy fölött vagy ággyűrűre. elöregszik. teherbíró legyen. hogy ha suhángot ültetünk. mert akkor a korona idő előtt besűrűsödik. amíg a ceruza vastagságot el nem érik. Ha a törzs megerősödött. amelyek hegyesszöget zárnak be a másik vesszővel. virágrügyek.) Az alapvető metszési szabályokat az alakításkor is tartsuk be. A koronás fának is kihajthatnak a törzsön lévő rügyei. mégpedig az előző évi növedék felére. az egymást keresztező vesszőket. s ugyancsak vágjuk le azt. Az alakító metszés célja. A tél végi metszéskor arasznyira vágjuk vissza a törzsön lévő vesszőket mindaddig. hosszú hajtásokat fejlesztő fáké túl laza. ezért az ültetés után vágjuk rövidre ezeket. A ceruzavastagságúakat metsszük le. Rendszeresen metsszük. hogy a korona arányos felépítésű. Az első két-három évben még szükség lehet alakító metszésre. ábra). hagyjuk meg egy-két évig a törzserősítőket.

hanem például sérülés. akkor helyreállt az egyensúly. felálló vízhajtás képződik nemcsak a koronában. a szilek (Ulmus) rendkívül hajlamosak vízhajtás képzésére. Szedjük le a sebek mellett lévő járulékos rügyeket is. például a hársak (Tilia). SZEPITO BEAVATKOZASOK A fák törzsének és koronájának kialakításán kívül bizonyos esetekben kiegészítő metszésre is szükség lehet. ábra). vágjuk vissza az előző évi növedék egyharmadát. sérült. Ezek azonban nemcsak az erőteljes metszés. tőből vágjuk le O 121 O . Egy-két éves korában az egyiket még csekély sebzéssel levághatjuk. Mindezt addig folytassuk. hanem esetleg a törzsön is. hogy segítsük a vezérveszszőt (a sudarat): legyen a törzs minél egyenesebb folytatása. Nézzük át két-három évenként a koronát. Egyes fajok. elhalt részeket távolítsuk el. a rossz irányba növő. mert az nagyon igénybe veszi a fát. amelyből megfelelő folytatás várható. A fát mindjobban hagyjuk szabadon nőni. különben később könnyen letörnek. Ne tűrjük meg a konkurenseit. A gyökérzet ilyenkor is a szokásos mértékben szállítja a tápanyagot és a vizet. Ha már nem fejlődik több. Közülük legfonto- Az oltott díszalmák. és a rajta lévő rügyeket ne engedjük többé kihajtani (89. A hegyesszögben növő vesszőpárokból ágvillák fejlődnek. s ha a növekedése gyenge. a folytonos beavatkozástól. A legfontosabb teendőnk továbbra is. hogy az újabb vízhajtások képződésének elejét vegyük. amíg vízhajtást hoz a fa. A fenntartó metszéssel is várjuk meg a tél végét. Tőből el kell őket távolítani. ezért rengeteg erős. viharkár nyomán is előtörhetnek. teljesen tisztítsuk fel. Óvakodjunk a túlzott metszéstől. Ilyenkor is mindig jól fejlett rügyre metszszünk.Amikor a törzset elég erősnek ítéljük. -cseresznyék és -meggyek gyökérnyakából és gyökereiből előtörő vadhajtásokat a gyökérzetet kibontva. -szilvák. MIND KEVESEBB METSZES Az ültetést követő harmadik évtől ritkábban van szükség metszésre. ezért az egyiket mindig metsszük le.

sabb a vadalás, vagyis az oltványok alanyhajtásainak eltávolítása. A gyökérnyakba szemzett díszalmák, -szilvák és -cseresznyék alanyai különösen gyakran hajtanak ki a szemzés helye alatt, vagy éppen a gyökérből. Már az ültetés előtt vegyük szemügyre az oltványt, és tőből vágjuk le róla a rendszerint más színű és más rügyállású alanyvesszőket. A megeredt fán is előtörhetnek, ilyenkor bontsuk ki a hívatlan vendég körül a földet, és az eredetnél, tőből vágjuk le a vadhajtást (90. ábra). Nem elég a föld felett vagy a talaj színe alatt találomra elmetszeni, mert rövidesen megsokszorozva hajt ki. A megerősödött vagy túl sok vadhajtás pedig nagyon igénybe veszi a növényt: elszívja a tápanyagot a nemes résztől. Korrekciós metszésre szorulnak a tarka levelű fák, például a korai juhar vagy a zöld juhar fehértarka levelű változatai, amelyeknek a nemes részéből törhetnek elő egyszínű, zöld levelű hajtások. Ezekben több a klorofill, ezért gyorsabban és erőteljesebben növekednek, és elnyomják a tarka levelű vesszőket. Ne engedjük tehát megerősödni, hanem rendszeresen, tőből vágjuk ki a zöld levelű hajtásokat. A különleges alakú fáknak sem árt egy kis szépítő metszés. Az oszlopos növésűek (például a tornyostölgy), a gömbkoronájúak (a gömbjuhar), a csüngő ágú szomorú fák (mint amilyen a szomorú nyír) koronájában rendellenesen kifelé növő, az eredeti alakot zavaró hajtások fejlődhetnek. Ezeket is tőből távolítsuk el.

SZAKSZERŰ IFJÍTÁS
A fák ifjítása szükséges rossz. A kertben, a ház körül nevelteken ilyen súlyos beavatkozásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, például akkor, ha a viharban vagy a hó súlya alatt összetört a koronájuk. Ha azért szeretnénk radikálisan visszavágni a fát, mert túl nagyra nőtt és útban van, akkor jobban tesszük, ha kivágjuk, és kisebb növésűt ültetünk helyette, mert a visszavágással további erős növekedésre serkentenénk. A sérült fa visszavágása előtt döntsük el, hogy van-e értelme a munkának. A legyengült, beteg, már évek óta alig növő, itt-ott száradó koronarészektől, odvas sebektől csúfított fának feltehetően a gyökérzete sincs megfelelő kondícióban ahhoz, hogy

megújítsa a koronát. A végelgyengülésében széltörést szenvedett fa ifjításának tehát nincs sok értelme. Ellenben ha még életerős, lehet remény a megújulásra. A korona teljes eltávolítása, a fa lefejezése már a múlté. Megkisebbítésére akkor lehet szükség, ha a gyökérzet sérült (például talajmunkák következtében), és nem tudja eltartani a teljes koronát, vagy például a törzs károsodott, és nem megfelelő a fa egyensúlya (statikája). Ifjítani a nyugalmi időben kell. A korona külsején kezdjük. Idősebb fákon a külső ágak csüngenek, ezeket vágjuk le. Fűrészeljük le a lefelé hajló ágakat. A felfelé növőket ne háborgassuk (91. ábra). Harmad- és másodrendű ágakat még levághatunk, elsőrendűeket (tehát a legerősebbeket) soha. A vágás technikája szakaszos legyen. A 3-4 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat ne vágjuk azonnal ággyűrűre, hanem az eredetüktől 10 centiméterre először alulról vágjuk be, majd ennél távolabb felülről fűrészeljük, hogy le ne hasadjanak. Végül a csonkot fűrészeljük ággyűrűre (lásd a 22. ábrát). A megmaradó koronarészek egyenletes eloszlásban álljanak, ezért szakaszosan dolgozzunk. Metszés közben többször vegyük szemügyre minden oldalról, hogy mivé lesz a növényünk. A sebeket éles késsel vágjuk simára, majd valamennyit kenjük be fasebkezelő anyaggal. Ezek némelyike nem csak a sebgyógyulást segíti, hanem a vízhajtásképződést is akadályozza. Az ifjítás gyakorlatot igénylő munka. Ha lehet, bízzuk szakemberre. Veszélyes is, mert rendszerint létrán állva, nagy erővel kell fűrészelni, s a leeső ágak útját nehéz kiszámítani. Az ifjítást követő évben a vágáshely körül számos alvórügy kihajt (92. ábra). A szakszerűen visszavágott korona azonban nem hoz sok vízhajtást. Az ágcsonk oldalán és alján növő vesszőket vágjuk le, mert ezek később lehasadnak. Számunkra a legkedvezőbbek a csonk felső oldalán fejlődő veszszők. Közülük is válogassunk, s a megmaradót egyharmadára vagy felére vágjuk vissza. A gyökérzet és a korona egyensúlya akkor kezd helyreállni, amikor már csökken a vízhajtásképződés. Ez négy-öt évig is eltarthat. Addig évente rendszeresen metsszünk a nyugalmi időben, majd válogassuk a hajtásokat a nyár folyamán.

© 122 o

A fa ifjításakor a felfelé álló ágakhoz ne nyúljunk, a lefelé hajlókat távolítsuk el
ABRA

O 123 O

Az ifjítást nem minden fa tűri. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) például a sebzés helyén odvasodik, gombásodik. Jól ifjíthatók a hársak, a kőrisek és a platánok, ezeknek jobb a sebgyógyulásuk. A gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az ezüst juhar (Acer saccharinum)

koronájának teljes csonkázása sokfelé dívik még ma is. Azért lehet ezt büntetlenül csinálni, mert e növényeknek kitűnő a megújuló- (regenerálódó) képességük. A megkopasztás azonban természetellenes és rendkívül csúnya. A fák életének is van határa, ezt metszéssel sem lehet korlátlanul meghosszabbítani.

O 124 O

A gyenge cserjét. ép szélű seb hamarabb gyógyul. Gyökérzetük majdnem sértetlen. Az oltott díszcserjéknek. csupán szabályozzuk kissé. fokozatosan leváltjuk az idős részeket. környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek. valamint a vastag vesszejű. leszakadt a nélkülözhetetlen gyökerek egy része. és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. nehezen megújuló liliomfát (Magnólia) csak kivételes esetben metsszük. ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük. ifjításkor.A DISZCSERJEK „EGYENISEGEK" A díszbokrok metszésével az a célunk. a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után. ferde metszlappal vágjunk. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését. A szúrós. tavasz elején metsszük. például a rózsamandula (Prunus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán. ha visszafagy vagy megsérül. A legtöbb cserjének viszont jót tesz. Különösen kíméljük az örökzöldeket. Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk viszsza. A sérült gyökérzetet az egészséges. hogy tőből elágazzon O 125 O . A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. A friss. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött. például olyankor. a vadhajtások kez93. száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk. ULTETESKOR SZUKSEGES A szabad gyökérrel. ÁBRA NEM METSSZÜK Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. jó kondíciójú marad. a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria). a vesszők végének levagdosása ártalmas. Ezeket ággyűrűre. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe. ép részig vágjuk vissza. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum). Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. elágazásig vágjuk vissza. tél végén. szép külsejüket és virágzóképességüket. az oltott orgona. Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. ezért a vesszők hamarosan elszáradnának. a boroszlán (Daphne). az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. ezáltal a cserje fiatal. A kevéssé elágazó. hogy fenntartsuk természetes. A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt. A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben. ritkán elágazó szömörce (Rhus). A csipegetés. például az egyéves gyökeres dugványt a telepítés előtt néhány centiméteresre vágjuk vissza. csak rövid csonkot hagyjunk. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. esetleg a növény is belepusztulhat.

megfosztja magát az ültetést követ vi- rágzás élményétől. vesszői egy-három évesek. O 126 O . ÁBRA A metszés nélkül hagyott fiatal cserje rövidesen felkopaszodik. Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét. hogy ennél idősebb. nagyobb cserjét ültetünk. ábra). Ha nagyon fiatal. Van. a vesszejét vágjuk egészen rövidre. ábra). a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza 95. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló. A sérült. 5-15 centiméternél ne maradjon hosszabb (93. a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág (96.94. Előfordul. hogy metsszünk. A nagyon gyenge és az öreg vesszőket. s ha visszavágja őket. ábra). fiatal. A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van. Ilyenkor is az a szabály. a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki. akár többször átiskolázott. elöregszik deményeit tőből vágjuk le. még mielőtt elültetnénk az oltványt. háromnegyed részét vágjuk le (94. de mértékkel. aki sajnálja. felkopaszodna és elvénülne a bokor (95. hoszszú vesszőknek kétharmad. ÁBRA Ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és gyenge részeket vágjuk le. A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. keresztbe növőket. törött részeket mindig távolítsuk el.ábra). Ennek következtében a talaj közelében. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban. és a bokor tövétől ágas. alul hajtanak ki a rügyek. amiből ki tudna hajtani. A megmaradó. alig marad a gyökérnyak fölött valami. dús elágazású lesz. radikálisan visszavágják a bokrot. ágakat tőből vágjuk ki. hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek. alig elágazó cserjét. Mások gondolkodás nélkül. és egy-két év alatt seprű alakú lenne. például egyéves gyökeres dugványt telepítünk.

Ha a díszbokrok metszéséről beszélünk. gyöngyvirágcserje (Deutzia). mint a szokásos. pl. ezeken hagyjunk a rügy fölött 1-2 centiméteres csonkot. ezek a következő évben virágoznak. amely a telepítést követő egy-két év múlva veszi kezdetét. Kora tavasszal virágzók. A díszcserjék metszésekor viszont éppen az a cél. a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea). Ismerjük meg bokrainkat.korai nyáriorgona (Buddleja alternifolia). japán díszmeggy (Prunus glandulosa). . a nyáriorgonát (Buddleja davidii). maradjon egészséges. Ilyenkor radikális visszavágás szükséges. Kivételt képeznek a vastag belű. A visszavágással csupán szabályozzuk a növényt. a levélhónaljakban vagy rövid hajtásokon. A bokor alapi részéből erőteljes hosszú hajtások fejlődnek. téli jázmin (Jasminum nudiflorum).ezüstös homoktövis (Hippophaë rhamnoides). CSEKÉLY ALAKÍTÁSSAL Az ültetés előtti visszametszéssel tulajdonképpen meghatároztuk a díszcserjék alakját. és nagyon különbözhet a természetes formá- tól. A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb vékony gyökértömeg marad a földben. dúsan virágozzék. különben beszáradnak. általában erre a metszési típusra gondolunk. Eszerint nagyjából három csoportot különböztetünk meg. szilvarózsa (Prunus triloba). növekedjen. A gyümölcsfák alakja. Virágzásuk jellege szerint a következő növények tartoznak ide: . ennek módjáról az ifjítás során szólunk.A nyáron virágzó cserjék. tavasszal hozzák. és ne öregedjen el. fiatal faiskolai árué. A díszcserjéket is rügyre metsszük.törpemandula (Prunus nana). módja és ideje a virágzásuk módjától is függ. az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt. például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszeit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza. segítjük abban. .aranyfa (Forsythia). üreges hajtású növények. . Rendszerint a hosszú vesszők alsó és középső része rakódik be gazdagon virágrügyekkel. Ennél sokkal fontosabb viszont az úgynevezett fenntartó metszés. O 127 O . Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb. felépítése a szakszerű metszéssel teljesen megváltozik. mert metszésük gyakorisága. hogy a fajra és a fajtára jellemző küllemét elérje. így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik Ültetés előtt metsszük meg így pl. hogy minél inkább megőrizzük természetes alakulásukat. Virágaikat az előző évi vesszők hosszában.

ösztörűs rózsalonc (Weigela florida). .).fehér som (Cornus alba). cserjés pimpó (Potentilla fruticosa). mert ha már sok az új hajtás rajtuk. A következő növényeket soroljuk ide: .illatos barátcserje (Vitex agnus-castus). .nyári tamariska (Tamarix gallica). A késő tavasszal. fagyai (Ligustrum). legkorábban júniusban kezdődik. amerikai trombitafolyondár (Campsis radicans). . . Ezáltal helyet adunk az új hajtásoknak és elősegítjük. kínai lila akác (Wisteria sinensis).pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). hogy a bokor minden része berakódjon virágrügyekkel.kúszó loncok (Lonicera caprifolium. tél végén elvégezhetjük. a ritkítás © 128 o . . ábra). oldalhajtásain vagy leveleinek hónaljában hozzák.nyári gyöngyvessző (Spiraea billiardii). a hosszú alapi hajtásoknak egyharmadát viszszavágjuk (97.. a visszavágástól nagyon legyengülnek. Ezeket kevesebb alkalommal ritkítsuk. . hóbogyó (Sympboricarpos). Ne késsünk el a metszéssel. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). hosszú hajtásaiknak legföljebb csak a csúcsát csípjük vissza. . tellmanniana). .jezsámen (Philadelphus). Ezek amúgy is csak csekély ritkító metszést kívánnak. fűz (Salix). aranyribiszke (Ribes aureum). Ez a metszés valójában ifjítás: az elöregedett.korán virágzó gyöngyvesszők (Spiraea arguta. nyár elején virító jezsáment és rózsaloncot viszont már nem metszhetjük az elnyílás után anélkül.kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia). orbáncfű (Hypericum). S. hogy ne zavarnánk a hajtásnövekedést.kínai kékszakáll (Caryopteris incana).korai tamariska (Tamarix tetrandra). . Az aranyfa (Forsythia) fenntartó metszése. Virágaikat az évi hajtás csúcsán.bokor alakú loncok (például a Lonicera fragrantissima). már gyengén virágzó részeket tőből kivágjuk.változékony nyáriorgona (Buddleja davidii). A tavaszi virágzású cserjék visszavágására két-három évenként kerülhet sor. az erősebb visszavágást esetleg ki sem heveri. vanhouttei stb. pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). és gyakran a fagyokig tart. . A gyöngyvirágcserje és a jezsámen bokra alapi részekből nehezen újul meg. bodza (Sambucus). Közvetlenül az elvirágzás után metsszük meg ezeket a cserjéket. szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus). Nyári virágzásúak.boglárkacserje (Kerria japonica). . A virágnyílás a hajtásfejlődés befejezéseként. és ezt a nyugalmi időben. . L. csarab (Calluna vulgáris).

csupán a nyáron virágzó bokrok itt felsorolt csoportját szükséges rendszeresen és teljesen rövid csapra metszeni. várjuk meg vele közvetlenül kihajtása előtt a jó időt. A legtöbb fa és cserje mértékletes metszését ajánljuk. E növényeknek nyugalmi időben ritkítsuk meg bokrát.orgona (Syringa).labdarózsa (Viburnum opulus Roseum). . a boglárkacserjét.közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum). A felsoroltak között vannak félcserjék is. . . .sárga borsófa (Caragana arborescens). a tél folyamán többé-kevésbé visszafagynak.húsos som (Cornus mas). elvénül. hanem csak elöregedett vesszőiket metsszük ki tőből. E növények ugyanis nem bírják a radikális visszavágást. szükség esetén és kíméletesen kerüljön sor. és a virágok ezeken az új hajtásokon fejlődnek (98. . ezáltal ugyanis a csapok számos új hajtást hoznak. Vesszőik ősszel nem érnek be. a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. Ha nem vágjuk vissza. Ezek közül is van azonban kivétel: a fehér somot. a kékszakáll.madárbirs (Cotoneaster). mert fagyérzékeny.borbolya (Berberís). a bokrok az alsó rügyekből gazdagon kihajtanak és megújulnak. tehát az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6. kora tavasszal pedig a takaró eltávolítása után erőteljesen vágjuk őket vissza. A japánbirset inkább az A hajtáson virágzó közönséges nyáriorgonát (Buddleja davidii) minden évben rövidre vágjuk vissza.japánbirs (Chaenomeles). .narancsszínű tűztövis (Pyracantha coccínea). . a sudárzsálya. kevés és apró a virág. ábra). a bodzát ne vágjuk rövidre. kihajtásuk előtt metsszük. Az idősebb részeket tőből is eltávolíthatjuk. ezzel együtt sok virágot kapjunk @ 129 © .kecskerágó (Euonymus). kora tavasszal. . például a nyáriorgona. vágjuk ki a száraz részeket. a pukkanó dudafürtöt. ábra). mint amilyenek a következők: . Alig metsszük a két-három éves vagy annál is idősebb fás részeken. A trombitafolyondárt ne metsszük túl korán. nehezen újulnak meg. . a fagyalokat. rövid hajtásokon tavasszal virágzó cserjéket. hogy jó megvilágítást kapjon a bokor (99. majd a bokor felkopaszodik. . Ezért tövüket télire lombbal takarjuk. Az előző évi növedék. Ne féljünk ettől az erőteljes megrövidítéstől.galagonya (Crataegus).E cserjék többségét tél végén. csekély lesz a növekedés. hogy sok hajtást. de erre is csak ritkán.

A fehér somot (Cornus alba) ne metsszük rövidre. ABRA Mérsékelten ritkítsuk a japánbirs bokrát © 130 o . hanem csak rikítsuk időnként a bokrot 100.

és egyáltalán: mikor nyílnak.elnyílás után metsszük. vesszőkre. éppen fordítva. gyengén virágzó részek eltávolítására korlátozódjék (100. hogy a termésérlelés ne gyengítse a bokrot gok maradványát. mint a nyáron nyíló bokroké. Az alany lombja ugyanis szerencsés esetben különbözik a nemes részétől. Az oltványokról az ültetés előtt le kell vágnunk az alany hajtásainak a kezdeményét is. Ezzel a metszéssel ugyan kevesebb. a szilvarózsa (Prunus triloba) alanyának levele kisebb és kevésbé kihegyezett. Ezt a munkát korábban már említettük. KIEGESZITO METSZESEK A díszfákhoz hasonlóan a díszcserjék nevelésekor is szükség lehet a rendszeres metszéseken kívül kisebb. Az orgona és a labdarózsa a keresztben átellenes rügyállásuk folytán sajátos metszést kíván. hogy az az évi virágzást ne zavarjuk. vagyis az oltott cserjék alanyhajtásainak eltávolítása. Közülük legfontosabb a vadalás. hogy ne érleljenek termést. A következő évben ezekből fejlődött veszszőket hasonlóan kezeljük. vagyis az egyik megmarad. Virágot hozó rügyeik vegyes rügyek. A visszavágás ideje a tél vége. Rendszerint nem is a nyugalmi időben végzett metszés során figyelhetünk fel a vadhajtásokra. vagyis az elnyílás után ezekből indul a hajtásfejlődés. elszáradt. Az orgonáknak szükségük lehet még egy kis segítségre: elnyílás után vágjuk le a virá- 102. koratavasz. a másikat pedig visszavágjuk (101. A visszavágás mérsékelt legyen. a másikat a villás elágazás fölött 2-3 rügypárra metsszük vissza. kifejlesztése fölöslegesen veszi igénybe a növényt (102. Ezeket a bokrokat többnyire nem metsszük. ilyen metszés nélkül is virágoznak a bokrok. E növények páros rügyeiből villás elágazású vesszőpárok fejlődnek. A beavatkozás tehát nem szükségszerű. abból nyílik virág. csupán a legismertebbeket. Ennek ismeretében a leírtak szerint metsszük őket. ábra). de nagyobb virágbugákat hoznak. A felsorolásból hiányzókról próbáljuk megállapítani. az elöregedett. mert ennek hatására sok vadhajtást hoznak. Az ilyen vesszőpár egyikét hagyjuk érintetlenül. Májusban virít az orgona és a labdarózsa. Az oltott orgonák erősebb visszametszésétől. a mogyoró- Az orgona váltómetszése O 131 O . szépítő igazításokra. A későbbiekben is mindig fordítsunk erre gondot. hiszen a visszavágással eltávolítanánk a virágot rejtő csúcsrügyet. ábra). hogy a hajtásnövekedésük és a virágzásuk milyen sorrendben követi egymást. Az oltott mályvarózsákon (Hibiscus) például eltérő a kétféle hajtás leveleinek szeldeltsége. ábra). elpusztult részeiket tőből vágjuk ki. A beteg. ifjításától mindenképpen óvakodjunk. csúcsukon a virágot is hordozó rügyekkel. hanem a tenyészidőben. ABRA Az orgona elnyílott virágzatait vágjuk le. a leggyakrabban ültetett növényeket. E fejezetben nem soroltuk fel a hazai kertekben előforduló valamennyi cserjefajt. Termésük ugyanis nem szép.

hogy a kihajtás ne ismétlődjék. A növények ilyenkor felkopaszodnak. Ifjítani azokat a díszcserjéket lehet. Minél erősebb a vadhajtás. szeldeltsége szintén más. A japánbirsen vagy az oltott orgonán nehezebb észrevenni az alanyhajtást. Ugyancsak az eredetüknél metsszük le a sűrűsítő és a bokor belsejében lévő ágakat. Ez különösen a sűrűn álló vagy a nem gondozott. A díszfák ifjításáról megjegyeztük. hogy csak virágzáskor tűnik föl. amelyeken a levelek egyszínű zöldek. akkor óvatosan bontsuk ki körülötte a földet. Nyugalmi időben. Ezek után hozzáférünk a tőhöz. így egykét éven belül ugyanott tartanak: a bokor nem nő. hogy szakismeretet igénylő. tehát ha a gyökérnyakból vagy a gyökerekből tör elő. például a széles levelű aranyfagyai (Ligustmm ovalifolium Areum) vagy a sárga levélszegélyű fekete bodza (Sambucus nigra Marginata) vesszői között olyan hajtások is fejlődhetnek. A gyengébb ágakat vágjuk rövidebbre. Azokat viszont. Az alanyhajtást tőből távolítsuk el. különben túlnövik. A legöregebb és a száraz ágakat tőből távolítsuk el. a fűrész és az ágnyeső olló. amelyek jól újulnak. A cserjéket megújíthatjuk. MEGÚJULÓ VIRÁGZÁS (IFJÍTÁS) A díszcserjék növekedése és virágzása idővel csökkenhet. amelyeknek a metszését nem ajánlottuk. ábra). a kés. Ezt követően esetleg magára hagyják. alakjuk söprűhöz hasonlít. A levágás után dörzsöljük le a környékükön lévő rügyeket is. mint az alanyé. gyéren virágzik. Az ilyen hajtásokat az eredetüknél metsszük le. annál több tápanyagot von el.ábra). csupán a legszükségesebb tisztítási munkákat végezzük el rajtuk. azonos magasságban lefűrészelik (104. esetleg csak részben tarkák. ne is ifjítsuk.Az oltott cserjék. A díszcserjéké valamivel egyszerűbb. hogy valamennyi ágat vágjuk le 50-60 cm magasan. nem metszett bok- rokon figyelhető meg. hogy a bokor valamennyi ágát tövig visszavágják. nehéz munka. például a csavart ágú mogyoró (Corylus avellana Tortuosa) alanyából előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le. ne maradjanak 20-30 centiméter- O 132 O . elnyomja a nemes részt (103. Eszköze a metszőolló. vagy fél méterrel a föld felett. elnyomják a nemes részt fajták lombjának alakja. Az ifjítást úgy kezdjük. A tarka levelű cserjék. különben megerősödve ugyancsak elnyomhatják a tarka levelűeket. de nem sokkal könnyebb. Ha nem vágjuk le sürgősen. A felújítás elterjedt. színe. hibás módja. vesszőket. tehát az elhalt részeket vágjuk le. az előtörő számos vízhajtás pedig megmarad. Emiatt annyira megerősödhet. alig virítanak. és csonk nélkül vágjuk le a vadat. alapjukból újra nevelhetjük. tehát a lombfakadás előtt végezzük.

és neveljük újra. és talajukat takarjuk érett komposzttal. amennyiből a bokor újra nevelhető nél hosszabbak. egynegyed részüket távolítsuk el. felkopaszodott cserjét újítsuk meg. erősen vágjuk vissza. Ezért a visszavágást követően adjunk a cserjéknek szerves trágyát. ássuk be a talajba. lassan helyreáll a cserje egyensúlya. ám a következő években már mind kevésbé metszünk.A díszcserjék ifjításakor nem elegendő az ágakat azonos magasságban lefűrészelni \ 105. O 133 O . csak annyit hagyjunk belőlük. A gondoskodást a növény gyors megújulással hálálja meg. Az ifjításkor e tartalék jelentős részét az ágakkal együtt megsemmisítjük. hogy a bokornak a természetes alakjához közelítsünk. A megmaradó vesszőket is vágjuk vissza. A hajtásválogatást már az első nyáron megkezdhetjük A számos új hajtás közül a kedvezőtlen állásúakat. ezeket nyáron vagy a következő tavaszon ritkítsuk. így a különböző hosszúságúra hagyott csonkok különbözőképpen hajtanak ki. az összesnek legalább az egyharmadát távolítsuk el (105. A fás növények tartalék tápanyagai az idősebb fás részekben raktározódnak. Az ifjító metszés után egy évvel a már áttelelt vesszőket tovább ritkítjuk úgy. ábra). A továbbiakban két-három évenként ritkítsuk a kora tavaszszal nyíló cserjéket. A ritkítás így folytatódik tovább. ezáltal csökken a túlzott hajtásfejlődés. ÁBRA F- A megöregedett. A nyári virágzásúakat viszont évente rendszeresen. A visszavágás után számos hajtást hoz. és szépen virágzik. egyharmad. Száraz tavaszon legalább egy alkalommal alaposan öntözzük meg őket. a sűrűn állókat.

a gyertyánnak (Carpinus) és a bükknek (Fagus). a kíváncsi tekintetektől. madárbirseket (Cotoneaster). a nyírott sövényekre gondolunk. ha az alját nem hagyjuk szélesebbre (106. a rózsákat és a karcsú.spireákat (Spiraea). a portól. narancseperfából (Maciura pomifera). A madárkedvelők ugyancsak széles. az ápolásuk. Rendszeres nyírás már alig képzelhető el gép nélkül. spireákat (Spiraea) ültetünk. Ez a divat már a múlté.puszpángot (Buxus). (Erről az előző fejezetben írtunk bővebben. MÉRETEK ÉS FORMÁK A sövény magasságát az arasznyitól a többméteresig aszerint válasszuk meg. 60-80 cm széles sövényt nevelhetünk tujákból (Thuja) és álciprusokból (Chamaecyparis). mint a kertben lévő többi cserjéé. pimpót (Potentilla). A két méter magas sövényfal gondozása komoly felkészültséget és gyakorlatot kíván. majd újból elültették. A rokokó kertekbe a virágágyások. Amikor a sövény metszéséről szólunk. 80-100 centiméteres élő falat készítsenek. hogy a madarak háborítatlanul fészket rakhassanak benne. egymástól egy méterre telepítjük a növényeket. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). az egyes kertrészek elválasztását. a telek határolását. alulról felfelé egyméterenként körülbelül 10 centiméterrel keskenyedjen. hogy mekkora helyünk van. Véd a zajtól.az örökzöld bokrokat . Ültethetjük kerítés mellé. Figyelembe kell vennünk a segédeszközöket és a szabadidőnket is. hogy fala ne legyen függőleges. magyalt (Ilex). Ez és a legtöbb örökzöld valóban fölkopaszodik. gyepfelületek szegélyezésére legszívesebben a puszpáng törpe változatát (Buxus sempervirens Suffruticosa) ültették. A sövény formájáról a szakcikkek és a könyvek általában azt írják. hanem enyhén befelé dőljön. ábra). így az alját is éri a fény. a gyökerét is megmetszették. Egyes madárbirsekből (Cotoneaster dielsianus és C. ép levelű magyalból (Ilex aquifolium) és aranyfából (Forsythia). A szélességet többnyire meghatározza a választott növény. Legalább egy méter széles hely szükséges a közönséges lucfenyőből (Picea abies) nevelt nyírott sövénynek. Ezt nemcsak sűrűn nyírták. Nagyobb kertben másfélkét méter széles. sőt kerítés helyett. áthatolhatatlan falat nevelhetünk tövises gledícsiából (Gleditsia triacanthos). így érték el azt. valamint a legtöbb cserje @ 134 © . A jól megújuló fagyai és a tiszafa. hogy milyen célt szolgál. A sövénynek való kiválasztásakor tehát gondoljuk át. 40-60 centiméterest például mezei juharból (Acer campestre). a galagonyáknak (Crataegus). oszlop alakú fenyőket rendszeres nyírás nélkül is szép sövénnyé nevelhetjük. hanem időnként kiásták. A gyertyán (Carpinus) és a puszpáng (Buxus) még ennél keskenyebbre is nyírható.A SŰRŰ SÖVÉNY TITKA A sövény a kert. kerítéspótló sövénynek ne sajnáljuk a helyet. és nem kopaszodik föl. hogy évtizedekig sem nőtt 20 centiméternél magasabbra. orbáncfüvet (Hypericum). A közönséges lucfenyőből nevelt sövényre ez érvényes is. Ilyenkor ritkábbra. japánbirseket (Chaenomeles) . Telekhatároló.) A továbbiakban a rendszeresen nyírott sövények kezeléséről lesz szól. szegélyezését szolgálja. keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). babérmeggyet (Laurocerasus)-. ma alacsony szegélynövénynek alacsony évelőket vagy törpecserjéket: levendulát (Lavandula). metszésük pedig úgy folyik. gyöngyvirágcserjéket (Deutzia). narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). 30-40 cm szükséges legalább a fagyaioknak (Ligustrum). A virágos cserjéket . kökényből (Prunus spinosa). e növény természetes kúp alakja ezt kívánja. multiflorus) pedig rendszeres metszéssel 15-20 cm széles sövény is nevelhető. de lehet árnyékoló és szélvédő is. galagonyából (Crataegus). Félméterestől másfél-két méteres magasságú sövényt a legtöbb cserjéből és néhány fenyőből is nevelhetünk.

legkésőbb április közepéig (107. ha túlságosan sűrű. A ferde falat sokkal nehezebb metszeni. ÁBRA [• •J 107. A sövény ápolásának eszközei a bevezetőben bemutatott metszőolló. ÁBRA [• A sövény keresztmetszete lehet alagút. Ne kíméljük ilyenkor a növényt. sövénynyíró olló vagy elektromos gép. csak nem fogják most megcsonkítani! A lombhullató sövénycserjék gyökérzetét vágjuk vissza. hanem évente 2-3szor nagyon rövidre visszavágjuk. a sérült részeket metsszük le róla. méretétől. ritkítsuk meg. téglalap (négyzet) vagy trapéz alakú. ha az ültetéskor és az azt követő 3-4 évben nem engedjük a sövényt fölnyurgulni. A lombhullató cserjékből telepített sövényt ültetéskor egészen rövidre vágjuk vissza. fordított trapéz forma kellő megvilágítás híján felkopaszodik másfél méter magasságig nyugodtan nevelhető függőleges falú sövénynek. az ifjításkor pedig az ágvágó olló és a fűrész.•J 106. amely ép élű és nem roncsol. Sokan vissza sem vágják ültetéskor a cserjéket.az ültetés idején. hogy az egész növényt kifizették. mégpedig az őszi ültetést követő tavaszon vagy tavaszi telepítéskor . A felül kiszélesedő. Jó éles szerszámot használjunk. a hosszabb ízközű somoké 5-10 centiméteresek legyenek. legalább 3 4 ágú sövénycserje vé— konyabb vesszőit 2-3. Általános szabály. A sűrű rügyállású fagyai vagy spirea megmaradó csonkjai (a csapok) 2-5 centiméteresek. szeretné. Úgy gondolkodnak. az erősebbeket 4-5 rügyre vágjuk vissza. ha a szép sűrű növényzet mihamarabb betöltené feladatát. később már csak a teljes ifjítás segíthet rajta © 135 o . ábra). A visszavágás mértéke ez esetben is függ a növény fajától. hogy alul dúsan elágazzon ÜLTETÉSKOR ÉS AZ ELSŐ ÉVBEN Aki sövényt telepít. ugyanis csak az erősen visszavágott cserjé108. ABRA A metszés nélkül hagyott sövénycserje alul ritka marad. hogy a szabvány szerinti. Nincs is erre a formára szükség. elöregszik. A föld feletti részt ugyanakkor vágjuk egészen rövidre. nyírni. és a nagyobb gyökerek végén újítsuk meg a vágási felületet. Fenyőkből mindig trapéz alakút nyírjunk.

legalább egyszer. Az első esztendőben június elején. mert ha már kezdetben felkopaszodott. ezt nem tudja kinőni. A fölül és oldalt kiálló hajtásokat rendszeresen. A fagyai oly gyorsan nő. ábra). a kihajtás előtt kezdjük a metszést. mielőtt megfásodnának. még egyszer vágjuk vissza a hajtásokat az egyharmadukra. Ezt ne halasszuk későbbre. mert csak abból tud újra kihajtani a növény. minél több elágazásuk legyen. tegyük áthatolhatatlanná (109. hogy sövénynek csak formás. a nyíráskor túl nagy a veszteség. ahányszor csak tudjuk. Az erőteljesen visszavágott cserjék sűrűn elágaznak. akár szabadon hagyjuk nőni. A fenyőket viszont ilyenkor még ne metsszük. A földlabdával ültetett lombhullató és lombleveles örökzöld sövénycserjék veszszőit is vágjuk vissza hosszúságuk egyharmadára. 109. FOLYAMATOS ALAKITAS A lombhullató és örökzöld sövényt az ültetést követő 2-3 évben folyamatosan metszenünk kell. Figyeljünk arra. A rendszerint tövises cserjéknek (galagonya. mindenképpen. sűrű ágú sövényt. s ez gyengíti a növényt. később esetleg már csak az ifjítás segít rajtuk (108. nem védenek. A kerítés helyett ültetett szúrós sövényt akár rendszeresen nyírjuk. hogy a még laza ágrendszerű nö- vények besűrűsödjenek. A metszéseket követően maradjon a vessző vagy a hajtás végén látható rügy.bői nevelhetünk tömött. Minden esztendőben március végén. mert ha már nagyon megnőnek és fásodni kezdenek a hajtások. ABRA Tövises cserjékből a hosszú vesszők lekötözésével áthatolhatatlan kerítést nevelhetünk O 136 O . Erre különösen a vadjárta helyeken és olyan hétvégi nyaralótelken lehet szükség. évente többször vágjuk le mindaddig. nem zárnak le és csúfak. A vegetációs időben annyiszor nyírjuk a sövényt. ábra). június elején. hogy akár évente 4-5-ször is nyírni kell. amíg a sövény ki nem tölti a neki szánt teret. lyukasak maradnak. amelyet csak időnként látogat a gazdája. az aljától ágas fenyőt ültessünk. A hirtelen fölengedett bokrok viszont alul kopaszok.

például a leggyakrabban ültetett fagyai (Ligustrum). szélsőséges esetben négy-öt nyírás követheti. Az alakítás munkáit befejezhetjük. lepényfa vagy gledícsia) először az alsó vesszőiből hagyunk meg egy-egy hosszút metszetlenül. az orbáncfű (Hypericum). és a fagyokig beérjenek. csúnya lesz a sövény. és így tovább. • A virágdísz nélkül is mutatós sövények. ábra). a hibiszkusz (Hibiscus). A fenyők alakító metszése akkor kezdődik. Ezt követően már csak két-háromszor. az június-júliusban legyen. A következő évben ugyanezt tesszük 30-50 centiméterrel magasabban. Ilyen például a pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). A viszszavágás mértékére különösen ügyeljünk. elszáradt részeket pedig vágjuk le. Ekkor még kissé alakíthatunk. a sudarat is visszavágjuk. olajfűz. Másodszor is nyírhatjuk őket. A hajtáscsúcsokat a sövény képzeletbeli két fala mentén visszavágjuk. a loncokat (Lonicera) és az orgonát (Syringa). különben a virágrügyeket is levágnánk. A legfontosabb továbbra is a nyugalmi időben végzett metszés. Az egyenletes magasságot kifeszített zsineggel állítjuk be. a fagyott. hogy milyen növényből. E növényeket évente csak egyszer metsszük: áprilisban. senki és semmi nem jut át rajta. Az első évi metszés pontos idejét aszerint válasszuk meg. év 3.110. a gyöngyvirágcserjét (Deutzia). így néhány év alatt a sövény teljesen zár. A fenyők ugyanis évente egyszer hajtanak ki. ABRA 50-100 cm keresztmetszet -I i. a fenyőket egyszer nyírjuk évente. tűztövis. a japánbirset (Chaenomeles). közvetlenül a kihajtás előtt. amikor alsó ágörvük vagy a hajtásaik elérik a kívánt szélességet és magasságot (110. lyukas. Ha csak egyszer van rá lehetőség. a gyertyán (Carpinus) vagy a tuja (Thuja) kora tavaszi visszavágását a vegetációs időben még egy-három. Ezek első metszésével várjuk meg az elnyílást. Végül amikor elérte a szükséges magasságot. a jezsáment (Philadelphus). a pimpó (Potentilla). a kerti spireát (Spiraea van-houttei). A virágzó cserjék közül ugyancsak korán metsszük azokat. a nyári tamariska (Tamarix gallica). vadkörte. ugyanis nyáron virágoznak. év 1 TÏ — 4- 2. ha a sövény magassága és szélessége elérte a kívánt méretet. de legkésőbb júliusban. narancseper. Kisebb ifjító metszésre is ilyenkor van lehetőség (erről a következőkben írunk). amelyek az az évi hajtáson nyílnak. a hibákat javíthatjuk. A vízszintes szálvesszők rügyeiből erőteljes függőleges hajtások fejlődnek. • A tavasszal nyíló cserjék közül szívesen ültetik sövénynek az aranyfát (Forsythia). ugyanis ha idősebb. A következő évben már a magasabban lévő hajtásvégeket is metszeni kell. A kora tavaszi metszés hatására dúsan hajtanak és virítanak. hogy a következő évi virágrügyek kifejlődjenek. A FENNTARTÁS EGYSZERŰ 1. lombjavesztett részig levágjuk őket. a két szomszédos bokorhoz kötjük. Minden nyíráskor hagyjunk meg az előző metszést követően fejlődött hajtásokból 1-2 centimétert. év A tömött ágrendszerű fenyőkből ültetett sövényt akkor kezdjük nyírni. Ugyanakkor ne hagyjuk hosz- O 137 O . • Legkorábban márciusban nyírhatjuk az örökzöldek és a lombhullatók többségét. a madárbirseket (Cotoneaster). legtöbbjük onnan már nem tud megújulni. A metszés és a kötözés munkájához húzzunk bőrkesztyűt. amikor elérte a kívánt méretet vadalma. majd vízszintesen elvezetve. E növényeket később már ne nyírjuk. mely céllal neveltük a sövényt.

mert a sövény kiritkulhat. AZ IFJÍTÁS: SZÜKSÉGES ROSSZ A legszigorúbb beavatkozás az elöregedett. közvetlenül a kihajtás előtt és évente csak egyszer nyírjuk az örvös fenyőkből (lucból. A metszés előtt feszítsünk ki zsineget. Az ifjítás ideje a tél. különben visszafagyhatnak. Később ne háborgassuk e növényeket. ezüstfenyőből.szúra sem. Az ujjnyi vastagságúnál erősebb ágakat ágvágó ollóval vagy fűrésszel vágjuk el. lombtalan részekig. felkopaszodott sövény teljes vagy részleges visszametszése. A tavaszi metszés után folyóméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyát is kiszórhatunk.felneveljük a sövényt (111. A fenyőfélék közül egyedül a tiszafa ifjítható. és neveljük fel újra ezekből újból . A túlzott trágyázástól óvakodjunk. puhább a hajtás. megfásodjanak. és a nyesedék is annál gyorsabban komposztálható. Az alul kopasz sövényt tarra vágjuk: a megmaradó csapok legföljebb arasznyi (20-25 cm) hosszúak legyenek. vörösfenyőből) nevelt sövényt. A metszés során ne hatoljunk a többéves. majd rendszeresen öntözzük a sövényt. komposzttal. Az ifjításkor érett szerves trágyát szórjunk ki. ábra). hogy az új hajtásaik beérjenek. A sövény nyírását minden alkalommal további gondoskodás kövesse: öntözzük meg. A csapokból már az első évben számos új hajtás fejlődik.most már rendszeres nyírással . a többi nem hajt ki az idős fás részekből. talaját takarjuk teljesen érett szerves trágyával. mert túl erős hajtásfejlődéshez vezethet. Az elhanyagolt sövényt erőteljesen vágjuk vissza. törést szenvedett) sövényt olyan magasan vágjuk vissza. Minél zöldebb. hogy egyenletesen dolgozzunk. és ássuk föl a bokrok körül a földet. • Áprilisban. A felső harmadában sérült (például viharkárt. O 138 O . mert azokból már nem tudnak megújulni a fenyők. annál könnyebb a nyírás. ahonnan még remény van a megújhodásra.

Enyhe télen akár már februárban hozzáláthatunk. csökken a virághozama.A RÓZSÁK A METSZÉSTŐL MEGSZÉPÜLNEK Metszés nélkül a kerti rózsák legtöbbje hamar elöregszik. némi gyakorlattal elsajátítható. a rózsatő életét rövidíti. az elnyílt virágokat vágjuk le és égessük el. Metsszük tehát a rózsákat. Ne halasszuk a munkát áprilisra. Keményebb télen ne kockáztassuk a korai metszést. a rövidebb pedig a rügyet is veszélyezteti. A rózsát rügyre metsszük. visszavágáskor nagy veszteség éri a növényeket. MIKOR ES MILYEN MÉRTÉKBEN? A rózsákat tél végén metsszük. hogy az éves vesszők visszavágásakor a metszési felület mindig egy szem (rügy) fölött 5-10 milliméterrel legyen. Ez azt jelenti. késlelteti a virágzást. utána betakarja a töveket. felkopaszodik. A frissen sebzett növény ugyanis könnyebben visszafagy. hogy erejükön fölül növekedjenek. és súlyosan károsodhat. de biztonságosabb a március közepe. háromnegyedét hagyjuk meg. s tavasszal rendszerint újra kell metszenie (112. 113. hogy tavasszal legyen miből gazdálkodnunk. E munkához szükséges egy kevés ismeret. A ferde metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen (113ábra). ferde metszlappal vágjuk vissza © 139 o . s ez gyengíti a tövet. csak a meg nem fásodott vagy lisztharmatos hajtásvégeket. és már ősszel megmetszi rózsáit. ABRA m m A hosszú Mr W: helyes Az ősszel megmetszett rózsato tavaszra visszafagy. hogy a számunkra kedvező. miközben a sok vessző levágásával tápanyagtartalékaikat csökkentjük. A vesszőknek legalább kétharmadát. Van. újra kell metszeni. a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. az azonban jó megfigyeléssel. hogy a földtakaró kibontásakor a vesszők addig takart részei ne szenvedjenek napégést. és egyre kisebb a virága. mert ha a friss hajtások visszafagy- nak. ezért rendszerint újra kell metszeni rövid A rózsa vesszejét a rügy fölött 5-10 mm-rel. Korán kihajtanak. Az erős növekedés ekkor is a virághozamot csökkenti. Ősszel tehát ne vágjuk vissza a kívánt mértékig a rózsát. Az ennél hosszabb csonk legalább a rügyig beszárad. ábra). mert ha már elkezdődött a hajtásfejlődés (amely mindig a vesszők csúcsán a legerősebb). Ez után már nem veszélyeztetik erős fagyok a zsenge hajtásokat. Túl erős metszéssel viszont arra kényszerítjük a növényeket. A télvégi-tavaszi metszést lehetőleg borús időben végezzük. de mértékkel és ne mindenáron! A visszavágással úgy irányítsuk fejlődésüket. aki igyekszik.

nyers színű bélig vágjuk vissza a vesszőt. a sérült gyökereket az ép részig vágjuk vissza \ 116. az erősebb. A rózsametszés eszköze a metszőolló. az új hajtásokat. hogy egyensúlyt teremtsünk. Őszi telepítéskor nem kell föltétlenül rövidre vágni a vesszőket (azzal megvárhatjuk a tavaszt). Ugyancsak tőből vágjuk le a vadhajtásokat (ennek módjára még visszatérünk). ne hagyjunk csonkot (114. Kettévágva láthatjuk. száraz részek vágására az ágfűrész való. kezünket pedig bőrkesztyűvel védjük. A gyökérzetet arasznyira. ÁBRA ÜLTETÉS UTÁN RÖVIDRE A faiskolai kitermeléskor a rózsa gyökérzete is megsérül.A fagyott vesszőket az ép. de a törött. hanem barna. tavasszal. ábra). azzal nincs dolgunk. egészséges részig vágjuk le a rózsáról 20-25 cm Az idősebb ágakat és a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk ki. A bokrot ültessük olyan ősszel tavasszal Az ültetést követően. károsodik. a többiről csak a hajtásvéget (115. A föld eltávolítására (például vadaláskor) kapircs szükséges. A gyökereket ne nagyon vágjuk vissza. vagyis a gyengébb gyökérzet el tudja tartani a vesszőket. a futórózsák metszésére és ifjítására az ágvágó olló. csak a sérült. a kitakarás után. hogy a bél is barnult. A rózsát őszi ültetés előtt ne metsszük. csupán elültetve takarjuk be földdel. legföljebb a jó hosszú vesszőket vágjuk le. akkor is. ábra). éretlen vesszőket vágjuk vissza. a teahibrid és polyantha rózsák vesszőit 3-5 szemre vágjuk vissza @ 140 © . Számos faiskola visszavágott vesszejű rózsát árusít. elszáradt gyökérvégeket távolítsuk el. A fagyott vessző héja nem zöld. ha kívül esetleg még egy darabon zöld. Ilyenkor legalább az egészséges. Az ültetést követően a föld feletti hajtásrendszert vissza kell vágnunk.

azaz nem hoznak virágot. de két metszés között is. A virágot a lehető legrövidebb szárral szedjük O 141 O . a földből törnek elő a vadhajtások (118. és ollóval vagy kacorral tőből vágjuk le. például a virágszedéskor. ábra). erős. Az őszi ültetésűt is tavasszal vágjuk vissza (116. Ez kissé fáradságos munka ugyan. csak így szabadulhatunk meg tőle. A rózsák visszavágásakor is tartsuk be az aranyszabályt: az erős vesszőket hosszabbra (4-5 rügyre). visszafagyott és túl gyenge vesszőket vagy ágakat távolítsuk el. illatos. Ezek elütnek a nemes résztől. amely egyetlen fajtánál. a tüskézettségük. Fűrészeljük le az elöregedett. növekedésük rendkívül káros a rózsatőre. Tavaszi ültetéskor már megmetszhetjük a rózsákat. fagyott hajtásokat tőből távolítsuk el. jól fejlődik. hogy a fagyra és kiszáradásra érzékeny oltáshely 3-4 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. az ifjítást 3-4 évenként végezzük. hogy megerősödjön. Ugyancsak tőből vágjuk ki a befelé növő vagy középen eredő. A felismerést megkönnyíti. Ilyen a többi között a vadalás. a gyengébbeket rövidebbre (2-3 rügyre) metszszük. hogyan hajtott ki és fejlődött a rózsa az előző metszés után. már csak gyenge hajtásokat hozó részeket. Az első évben a túl gyenge. a tápanyag-utánpótlás. mert elvonják a tápanyagot. Ezt követően kupacoljuk fel. a rügyállásuk. ahonnan ered a vadhajtás. a tövet elsűrűsítő vesszőket. levelük általában hét levélkéből áll. tegyük szabaddá a gyökérnyakat vagy a gyökeret. ábra). sínylődő tövet ne engedjük virágozni. A kora tavaszi metszéskor ne vágjuk túlzottan vissza őket (119. de megéri. A metszés előtt mérjük fel. Viráguk feltűnően nagy. figyeljünk az alany hajtásaira. A TOVÁBBI ÉVEK A rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ. Ugyanezt a célt szolgálja az egészségesen fejlődő rózsák nyári metszése: az első virág elnyílásakor valamennyi hajtásnak vágjuk le az egyharmadát (117. Augusztusban ismételjük meg ezt a \ 117. Valamennyi fajtacsoport metszésekor legelőször a beteg. semmilyen körülmények között sem hagyható el. mert akkor még dúsabban hajtanak. A teahibridek a legismertebb kerti és hajtató rózsafajták. vékony. A kihajtó rügyekből július végére lesz ismét virág. tartós. A fölösleges. különbözik a színük. hogy melyik fajtacsoportba tartozik a növény. Az erős metszésre vízhajtásképződéssel válaszolnak. ábra).mélyre. Ha szép. milyenek a talaj. Jelenlétük. sérült. és hogy vágásra vagy díszként neveljük-e a rózsát. a fagyokig folyamatosan nyílnak. ilyen erős metszésre a továbbiakban már nemigen lesz szükség. a vízhajtások pedig meddők.és az éghajlati viszonyok. Ha a rózsa egészségesen. dús virágzást szeret- A rózsáról az első virágzás után vágjuk le a vesszők egyharmadát. ÁBRA metszést. Ne vágjuk le ezeket a hajtásokat a talaj fölött. Van azonban néhány tennivaló. azaz takarjuk be a tövet. biztos alapok képződnek a további évek szép virágzásához. így az első évben dús lomb. Minden metszéskor. Bontsuk ki az alany föld alatti részét. Ez utóbbit. ábra). hogy a tő közelében. Ezek után hozzá is láthatunk a különböző típusú rózsák szakszerű fenntartó metszéséhez.

] 118.ÁBRA O 142 O . majd a gyökérnyakról vagy a gyökérről csonk nélkül vágjuk azt le \ 119. ÁBRA A rózsa vadalásakor bontsuk ki a vadhajtás körül a tövet.

Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki. A polyantha rózsák alacsonyak. az alatta lévő duzzadó rügyre vágjuk viszsza a csapot. az alsó rügyeknek van idejük kifejlődni és beérni. augusztusra virágot hoznak. hogy ne érleljenek termést. A park. Többnyire nyár derekán virítanak. 35-40 centiméteres száron 10-15 virág fejlődik. Elnyílás után azokhoz hasonlóan vágjuk vissza. a vadrózsákat sövénynek is ültetik.) Erős növekedésük folytán hosszabb metszést kívánnak. hogy ne görbüljön meg ívesen. Az elnyílt virágokat azonban vágjuk le. Szoliterként (egyesével) vagy kisebb csoportokba. A hosszú meddőhajtások. Ulllll A rózsa szálvesszőit megközelítően vízszintesre hajlítsuk le. mert akkor csak az ív legfelső rügyeiből kapunk megfelelő virágot. Az öreg szálvesszőt vágjuk le. Tehát ha az első virágzás után valamelyik felső rügyre vágjuk vissza a vesszőt. de nagyobb virágot hoznak. Egy méternél is hosszabb hajtásaik végén 1-3 virágot hoznak. nyáron ne metsszük. helyére kötözzünk le újat. kü- @ 143 © . (Remontáns = többször virágzó. dúsan virágoznak. nem illatosak. Nem szabad e fajtákat rövidre metszeni. választ kapunk a metszés mértékére. hagyjuk hosszabbra a vesszőket. Nyáron az elnyílt virágokat. így ha ezeket összeszámláljuk. Erős tövön összesen 14-16 rügy (8-9 csap). a teahibridekhez hasonlóan.nénk. sátorozó bugában egész nyáron nyílnak. és ez a rügy hajt ki a leggyakrabban. a szálveszsző melletti vesszőket rövidre vágjuk. virágszedéskor csak akkora szárat vágjunk le. beérve télen is díszít. a vízszinteshez közeli helyzetben kötözzük huzalhoz vagy karóhoz (120. Tavaszi metszésük során csak az előző évi virágbugákat vágjuk le a felső 2-3 rüggyel együtt (121. Az elöregedett szálvesszőt egy-két év múlva tőből vágjuk ki. gyenge vagy frissen ültetett bokron 6-10 szem (4-6 csap) maradhat. hosszú vesszőről) csak a felső harmadát-negyedét vágjuk le. Lehajlítva. ábra). Nyáron se metszszük a polyantha rózsákat.és vadrózsák erős növésűek. mert fölöslegesen gyengítenék a tövet. mert akkor egyenetlenül és keveset virágoznak. amekkora feltétlenül szükséges. kevesebb. Az áltermést hagyjuk rajta. ezért kissé erőteljesebb növésűek. Vágottvirág-termesztés céljára rövidebbre metszünk. A parkrózsák közül a hosszú hajtáson egyetlen nagy virágot hozó fajtákat a teahibridekhez hasonlóan metsszük. hogy lehetőség szerint ne nagyon csökkentsük a lombot (az asszimilációs felületet). A tövön lévő. A csoportosan ültetett teahibrideket. A legvastagabbakat 6-8. Ügyeljünk arra. kimerülnek és elpusztulnak. metszése is azokhoz hasonló. maradjon rajta 20-30 szem. lehetőleg a legfelső kifejlett szem fölött vágjuk le. 6-8 szemre visszavágva. Ezek a fajták szálvesszőzésre is alkalmasak. A visszavágott vesszőkön (a csapokon) általában a felső 1-2 szem hajt ki. A floribunda fajtacsoport a teahibridekhez áll a legközelebb. erős vízhajtásokat hoznak. mert a szálvesszők takaratlanul is áttelelnek. vágottvirág-termesztésre pedig 6-8 szemre vágjuk vissza. A polyantha hibrideket a polyanthák és teahibridek keresztezésével állították elő. így jobban telelnek. az elnyílt virágokról viszont leszedhetjük a szirmokat. ábra). Ha a legfelső szem nem hajtott ki. a gyengéket 3-4 szemre vágjuk vissza. A remontáns rózsák fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajták. ám többségük egyszer nyíló rózsa. Virágágyak beültetésére kiválóan alkalmasak. a közepeseket 5-6. A szálvesszőről (tövenként egyszerre csak egy vagy két erős. hogy a virágszárak hosszúak és erősek legyenek. amelyekről nem kívánunk virágot szedni. A meddő vesszőket és a vízhajtásokat tőből vágjuk ki róluk. és kössük karóhoz. ezekből az év folyamán újabb szálvesszőnek való hajtások fejlődnek. helyére erős vesszőből neveljünk újat A vízszintesen lekötött szálvessző rügyei egyszerre hajtanak ki. virágaik a hajtásvégeken. A metszés után két héttel nézzük át a rózsatöveket. de virágzásuk nem folyamatos. Az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik a legszebb virág. A teahibrid rózsákról nyáron. A kerti díszítésre ültetett remontáns rózsa vesszőit tavasszal 10-15 szemre.

Általában teahibricl. viszonylag kevés metszést kívánnak. apró virágú törperózsák. hogy a bokrok jó megvilágítást kapjanak. a teahibridekhez hasonlóan. a polyantha hibrid és a floribunda rózsák kúszó alakjain a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek a virágban végződő hajtások. A teahibrid. egyszer vagy többször virágzó fajták. A minirőzsák kis termetű. a fagyott részt levágjuk róla. Az oldalhajtásokat 8-10 cm-re vágjuk vissza A remontáló (többször virágzó) kúszórózsákat kora tavasszal ritkítsuk. majd sövénynyíró ollóval az egész bokrot fele magasságáig vágjuk vissza. A bugában virágzó parkrózsákat és vadrózsákat alig metsszük. elfagyott részektől szabadítsuk meg a bokrokat. a termést dísznek rajtahagyjuk. sínylődik. Ez a fajtacsoport több metszést kíván. így kialakítottuk a vázágat. ezeket elnyílás után. ábra). A rügyekből virágban végződő hajtások fejlődnek. és a következő évben gyengén virítanak. s a többihez hasonlóan. Kialakításuk és fenntartásuk során csak az elöregedett. 2 3 levél fölött — visszavágjuk. Tavasszal a legfejlettebbet lekötjük. kössünk a helyükbe újakat. O 144 O . Metszéssel törekedjünk arra. szemzéssel alakítják ki a faiskolában. A kúszó. a helyükre törő fiatal hajtások őszre még beérnek. Tavasszal metsszük le róluk a száraz vesszőket. Az ültetés utáni évben erős hajtásokat hoznak. el is pusztulhat. Rövid metszéstől a növény kimerül. A rózsafákat (a magas törzsű rózsákat) az alany hosszan meghagyott vesszőjének végén. a polyantha. és tavasszal dúsan virítanak (122.vagy futórózsák dúsan.A polyantha és polyantha hibrid rózsák tavaszi metszése során a virágmaradványokat vágjuk le a legfelső 2-3 rüggyel együtt lönben felkopaszodnak. A virágzást követően vágjuk le az elöregedett ágakat. Az alapág felkopaszodása esetén alacsonyabban lévő hajtásokat hajlíthatunk le. Az egész vessző hosszában kihajtó parkrózsákat nem metsszük. le az elöregedett ágakat. A kiöregedett részek helyére kössünk fel a támasztékra fiatal vesszőket. az erősebbet kétharmadára metsszük. tá- maszték nélkül nem fejlődnek szépen. Gyenge veszszőiket felére. A legfölső rügyek ismét kihajtanak és virágoznak. floribunda vagy minirózsa a nemes korona. Az évente egyszer nyíló futórózsákat az elvirágzás után metsszük: vágjuk.

a megmaradó ágakon a virágot hozó rövid vesszőket vágjuk vissza Metszése az eddigiektől abban különbözik.A kúszórózsák idős részeit tőből metsszük ki. hogy ősszel nem szabad előmetszeni. erosebb vesszőiket 4-5. Tavasszal az erősebb vesszőket 4-5. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra © 145 o . Törekedjünk arra. a kitakarás után vágjuk vissza. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra vágjuk vissza (123. a törzs terhelése egyen- 123.ÁBRA j- A törzses rózsafákat tavasszal. hanem az egész koronát lehajlítva takarjuk földdel télire. ábra). hogy a korona szabályos.

A virágszedést követően is rendszeresen gondoskodjunk tápanyagról és vízről. elveszti könnyedségét. Vágjuk ki a befelé növő veszszőket. hogy időnként radikálisabb ifjításra is szükség lehet. RENDSZERES IFJÍTÁS A rózsákat az évente legalább egyszeri metszéssel nem hagyjuk annyira elöregedni. mert ha a kis korona besűrűsödik. mégpedig a törzs közelében nőtt.letes legyen. egy-egy zord tél viszont annyira legyengítheti e növényeket. ábra). ÁBRA A bokorrózsák ifjításakor az elöregedett ágakat fűrészeljük le. •j 124. Ezek lefűrészelésével helyet adunk az erős vízhajtásoknak (124. hogy túl sok fejlődjön belőlük. elágazás nélküli vesszőkre vágjuk vissza a korona ágait. A levágott idősebb részek voltak ugyanis a rózsatő tápanyagraktárai. Ifjítás és metszés után is kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal. így ezt a hiányt pótolnunk kell. Ne engedjük elterebélyesedni sem. Rendszerint az elöregedett részek foglalják el a rózsabokor alapját. csak ha felére visszavágjuk őket. A dús virágzás. mint a fákat vagy a bokrokat. tehát mint egy teahibridet vagy például floribundát. O 146 O . a fölösleges vízhajtásokat tőből vágjuk ki. A talaj szintje alatt lévő szemzési hely (az oltásforradás) a biztosítékunk: szélső esetben az oltáshely fölött lévő alvórügyekből is megújítható a növény. Ne engedjük. A vízhajtások nem hoznak virágot. A nyári metszést úgy végezzük. A metszéskor legfelül kifelé álló rügyet hagyjunk. erre azonban ritkán A rózsák tápanyagigényes növények. jobb híján oltóviasszal. A kúszórózsák szép virágzása csak 3-4 évenkénti ifjítással érhető el. a metszés vagy a takarás elhanyagolá- van szükség. mert súlyos lesz és letörik. Ugyancsak ifjítanunk kell a törzzsel nevelt rózsafákat. a metszések és az ifjítás utáni trágyázásra feltétlenül szükség van. az oltáshelyhez legközelebb lévő fiatal vesszőket fejlettségüktől függően vágjuk vissza sa. ahogy a nemes rész kívánja.

nyírás nélkül is mutatós térhatárolók. vagy éppen a földön kúszó bokrot. borókák meghálálják a gyöngéd beavatkozást: tavasszal. ha kiugró hajtásaikat visszavágjuk. amíg kinövi. A dugványról nevelt tiszafa (Taxus). természetes alakulásuknak. porított növények java részét nem csúcs-. kissé meg is metszik ezeket. bokroknál sokkalta szabályosabb. a helyén pedig. (Ha nyírott sövényt nevelünk fenyőből.vagy feketefenyőbe. Ezt követően számos rügyet képez. hogy sűrűn és minden oldalon hozzanak új hajtásokat. hanem elpusztul. rendszerint lucfenyőt ültetnek.A FENYŐKET MÉRTÉKKEL A lomblevelű fáknál. hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt. ezért a faiskolában néhány évig alakítani kell őket. a növény oldalán. a lakást elsötétíti. KIEGYENLÍTÉS Az oszlopos növésű borókákat és tujákat szívesen ültetik sorba. oltással) szaA törpefenyő (Pinus mugo) hosszú hajtásait visszavághatjuk. A magasságuk azonban •j 125. ezután kissé lazábban nő tovább. amelyek erre rászorulnak. Ha egyszer belenyírunk például egy luc-. a boróka (Juniperus). karcsú oszlop alakút és terebélyeset. A tömörré nevelt növényt a kertben már nem metsszük. amíg az ablak magasságát el nem érik. ÁBRA } M E T S Z É S HELYETT Kisebb beavatkozásokkal segíthetjük azokat a fenyőket. Ilyen módon alacsonyan tartható a növény © 147 o . akkor évente metszeni kell. Az így meggyötört fa igen csúnya. Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol. alakítani az oldalhajtásaikat. a jegenyefenyő(Abies) oltványokat. ezért helyesebb. Egyes vidékeken ma is szokás. úgy a legszebbek. hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát. de erről a sövények kezelésénél bővebben írtunk. örökké éktelenkedik egy lyuk. A másfél-két méteres magasság eléréséig például karó mellett neveljük az oltott ezüstfenyőt (Picea pungens Glauca). Lehetőleg hagyjuk meg természetes alakjukat. viszont lombosabb. A sudaras fenyők visszametszése viszont árthat szép. ahol minden irányba zavartalanul nőhet. Ekkor elkezdik föltisztítani. évekig tarthat. Néhány év alatt bebizonyosodik. kihajtás előtt érdemes javítani. Az elterülő borókákat is körkörös elágazásra késztethetjük. Nem érdemes mesterséges formára szabni. tojásdad formájút. nyírni őket. A faiskolában. dúsabb lesz a belseje és szép az alakja. hogy a visszavágott ág nem tud megújulni. szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán. ha szükséges. hogy viszonylag szabályos formát öltsenek. jegenye.) Az oszlopos növésű tuják. gömb. a kék atlaszcédrust (Cédrus atlantica Glauca). de az is lehet. az álciprus (Chamaecyparis) és tuja (Thuja) változatokat fiatal korukban ugyancsak alakítják a faiskolákban. ha eleve olyan helyre ültetjük. A vegetatív úton (dugványozással. természetellenes. és csak igen csekély beavatkozást kívánnak. félgömb. mindaddig. hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet. hanem oldalhajtásból nevelik. évente egy-egy ágörvöt levágnak alul.

segítsük függőleges helyzetbe © 148 o . a mamutfenyő és az óriás jegenyefenyő még megújulhat. a legerősebbet hagyjuk meg. ám a következő évben az idősebb.néhány év alatt különböző lesz. ha így nagyobb sebet ejtünk. Ha a sudaras fenyő csúcsrügye elfagy vagy megsérül. A kiskertben. Nyár derekáig bőségesen öntözzük. esetleg fagysérülés következtében elveszítheti a csúcsrügyét. vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai. ezekből pedig sűrű hajtások képződnek a következő évben. A túl gyorsan és lazán növő álciprusok és tuják csúcsát is visszavághatjuk kissé. mint használ. Nagy havazást követően rázzuk le a havat a többtörzsű tuja. a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan. VÁRJUNK T Ü R E L E M M E L ! A lomblevelű fákat és bokrokat az ifjítással gyógyítjuk. mintha leforrázták volna. a tuják. mert a nagy tömegű hó szétnyomja e növényeket. A törpefenyő (Pinus mugo) kerti változatai időnként gyorsabban nőnek a kelleténél. Ha azt akarjuk hogy a nekik szánt helyet ne nőjék túl. Akár három-négy év is eltelik. hogy a törzs konkurenseit időben. ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. egy-két növénnyel ezt ma is megtehetnénk. Ezután számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyőknél szükséges. a felső ágörv hajtásai igyekeznek átvenni a szerepét. ám ezeket nem szabad kopaszra metszeni. a törzs körül takarjuk a talajt érett komposzttal. amíg a növény magától igyekszik „kijavítani" a hibát. a kihajtást követően még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le (125. de még leveles vesszők rügyeiből igen. Az egyik igen értékes borókafajta. kártevők pusztítása után. akkor a tiszafa és oszlopos változata. TÖRÉSEK ÉS K Á R O K A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során. Sajnos a fenyőkről ez nemigen mondható el. Közülük a legjobb állásút és legerősebbet kössük vendégkaróhoz. hogy sűrűbbek legyenek. de még ekkor se adjunk műtrágyát. amelyeket veszélyeztetett a hónyomás. ábra). ÁBRA fölfelé törekszik ezután. amíg a helyük nem teszi hézagossá a növényt. különben féktelenül és aránytalanul kiugrik a koronából egy-egy ág. Régebben a faiskolákban télire összekötözték azokat a fenyőket. mert a törzsön a seb gyorsabban gyógyul. a Juniperus squamata Meyeri hajtásvégeit évente csípjük vissza. Ezért inkább arra törekedjünk. Két-három hajtás is •1 126. A legjobbat. kössük vendégkaróhoz. néhány lombos hajtást meg kell hagyni rajtuk. addig vágjuk ki. mire „föltámad" a növény. a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki (126. mire a fiatal növény kihever egy ilyen károsodást. Ilyenkor. Évek is beletelhetnek. ám ez elcsúfítja a fenyőket. az álciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják csúcshajtásukat. Az elfagyott végeket szedjük le. Az ilyen radikális beavatkozás után várjuk türelemmel az eredményt. csak kivételes esetben segít a visszametszés. ha a fenyő a lombját elveszíti. Súlyosabb fagykár. Ekkor várjunk türelemmel egy évet. Az elpusztult ágat közvetlenül a törzsnél vágjuk le. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. Az álciprussal és a tujákkal is szerencsénk lehet. ne hagyjunk csonkot még akkor se. Ha a törzse ép maradt. mert a fenyőnek többet árt. ábra). Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk. boróka. álciprus vagy oszlopos tiszafa bokráról.

váltása Termőgally visszametszése. ifjítása Zöldmetszés A vitorla visszacsípése A hajtás visszacsípése Levélkoszorúra metszés Hajtásválogatás Kiegészítő munkák Hajtás. félcserje Tetőtől talpig Egyensúlyt kell tartani Metszeni szükséges A csúcs uralma Metszés és hajtásnövekedés Metszésmódok Termőrészek metszésmódja A vessző metszése Termőgally ritkítása. kacor. létra 9 9 10 16 16 17 18 20 20 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 29 30 30 33 33 34 35 A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE (Valló László) A korona alakítása Az ágcsoportos sudaras korona Szórt állású sudaras korona 39 39 44 O 149 O . cserje.TARTALOM Bevezetés 5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK (Czáka Sarolta-Valló László) Egy kis növénytan Fa. ültetéskor Az alanyra is legyen gondunk Koronás oltvány és suháng Adjunk elég teret! Kevés sebzéssel Az eszközök Metszőolló Gallyvágó és sövénynyíró Fűrész.és vesszőlekötözés Gyümölcsritkítás Vadalás Mikor és miért metszünk? A szaporítóanyagról.

váltása Zöldmunkák Különleges zöldmunkák Művelésmódok Fejművelés Bakművelés Középmagas kordon A középmagas Guyot-művelés Moser-féle magasművelés Magasított Moser-művelés Ernyő.vagy ívelt szálvesszős művelés Egyesfüggöny-művelés Lugasok 81 83 88 90 91 92 92 93 95 96 97 99 99 101 102 © 150 o .Kombinált korona A vázakorona A katlankorona Intenzív koronaformák Termőkaros orsó Palmetta vagy ferdekarú sövény Karcsú orsó Szuperorsó Termőkori metszés Ifjítás Néhány apró fogás A gyümölcsfák és -bokrok metszése Almatermésűek Alma Körte Birs és naspolya Csonthéjasok Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Héjasok Mandula Mogyoró Dió Gesztenye Bogyósok Málna Ribiszke Köszméte Riszméte Tüskétlen szeder Bodza 44 44 46 50 51 51 52 54 55 58 59 61 61 62 63 63 63 64 64 65 67 67 70 70 70 71 72 73 73 73 75 76 77 77 A SZŐLŐ METSZÉSE (Valló László) Alapismeretek Metszésmódok A termőalap ifjítása.

(GDC-) művelés Duplex művelés Kiegészítő munkák Néhány tanács 104 107 108 110 A DÍSZFÁK ÉS DÍSZCSERJÉK METSZÉSE (Czáka Sarolta) Díszfák és díszcserjék Természetes alakú fák Amit nem metszünk Ültetéskor a legfontosabb Az alakítás évei Mind kevesebb metszés Szépítő beavatkozások Szakszerű ifjítás A díszcserjék „egyéniségek" Nem metsszük Ültetéskor szükséges Csekély alakítással Kiegészítő metszések Megújuló virágzás (ifjítás) A sűrű sövény titka Méretek és formák Ültetéskor és az első évben Folyamatos alakítás A fenntartás egyszerű Az ifjítás: szükséges rossz A rózsák a metszéstől megszépülnek Mikor és milyen mértékben? Ültetés után rövidre A további évek Rendszeres ifjítás A fenyőket mértékkel Metszés helyett Kiegyenlítés Törések és károk Várjunk türelemmel! 115 116 116 117 119 121 121 122 125 125 125 127 131 132 134 134 135 136 137 138 139 139 140 141 146 147 147 147 148 148 .Kettősfüggöny.