Miért metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a díszfák és díszcserjék, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszés stb. következményeire. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját.
v n m

zzzz

GAZDA

MEZO

Czóko Sarolta - Molnár Mária - Bálint János

A növényvédelem ábécéje

Hazikerti kézikönyv
Szerkesztette Lelkes Lajos SB^^flM^^I

Korínéira: Jacobi

Virágoskert, pihenőkert

Kertészkedés balkonon és teraszon

*

Oltás, vetés, dugványozás

Czálca Sarolta - Valló László

A METSZÉS ÁBÉCÉJE

Tizenkettedik kiadás

r r r n

MEZO GAZDA

COCO

bocsátotta rendelkezésünkre Megjelent 18. Koronafürt u. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Récsey Antónia Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Környei Anikó sorozatterve alapján készült Tipográfiai terv Faragó István (Tandem Stúdió) munkája A kúpkerekes metszőollót ábrázoló borítófotót a Fiskars Magyarország Kft. 2000 ISBN 978-963-286-336-8 ISSN 1419-4937 A Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest.Lektorálta dr. Sipos Béla Tóth Imre Illusztrálta Krasznainé Imre Katalin © Czáka Sarolta-Valló László. 125 ábrával MGK 716 355/07 . 44.88 A/5 ív terjedelemben. Kriszten György dr. Felelős kiadó dr.

ÁBRA Szőlőmetszés egy középkori kódex ábrázolásában. ezért célszerűnek láttuk alaposabb felülvizsgálatát. Lakatos István fordítása). vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja. a szöveget a mai kívánalmak } 1." (Vergilius: Georgica. vagyis március végén. s görbe kacorjával Sáturnusnak be-bejárják tarlott szölleiket. 403-407.BEVEZETÉS „Mert amidőn késő levelét a borág veti földre. legföljebb a kacort cserélik föl korszerű ollóra. akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek. eszköze a görbe kés O 5 o . bizonyára mindig így kezdenek majd a gazdák a metszéshez. nyesegetve s a sort alakítva. A munkát a Kos jegyében. II. 1987-es kiadás óta kissé „elöregedett". •j Könyvünk az első. Vergilius remek sorai örökérvényűek: amíg lesz szőlőtermesztés. Az ábrák apró javításain túl. április elején végzik.

hétvégi telkén szüksége lehet. a rózsák. bokrokat ollóval. összevontunk. idejét és eszközeit. élő fallá vagy szinte szoborszerű alakra. a nyírott sövények. a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket szigorú sövényekké. amikor a szőlejét. Igyekeztünk röviden összefoglalni és ábrákkal szemléltetni mindazt.szerint változtattuk meg. Elsősorban esztétikai céllal nyírták a reneszánsz. Vajon feltétlenül szükséges-e a fákat. hiszen változtak a termesztett fajok és fajták. felépítésüket mutatjuk be. módját. fáit és bokrait meg akarja metszeni. amire a nem képzett kertészkedőnek kiskertjében. a szőlő. a nevelés tennivalóira. tájanként másképp vélekedtek. A visszavágással a növekedést és a termésérlelést igyekszünk egyensúlyban tartani. Ez érthető. Leírjuk metszésük célját. másutt újdonságokkal bővítettük a metszés alapjait. idejéről koronként. majd az azt követő termőidőszak után a növény hamar kimerül. A metszés mértékéről. Ezzel meghosszabbítjuk növényeink életét vagy legalábbis a termőidejüket. A tudomány és a gyakorlat által ismert valamennyi metszési. és hagyta. Az angol kertstílus éppen ez ellen lázadt fel a 18. a termesztés körülményei. Itt-ott rövidítettünk. művelési mód ismertetése szintén nem lehetett a célunk. a természeteshez közelítő metszésmódot követjük. valamint a fenyők visszavágásának legfontosabb tudnivalóit ismertetjük.és fajta választásra. A továbbiakban a gyümölcstermő fák és bokrok. Nem térünk ki az ültetésre. a faj. század végén. Ma inkább a mértéktartó. fűrésszel alakítani? Metszés nélkül a fiatalkori növekvő-. módjáról. elöregszik. A szerzők © 6 o . hogy a növények természetüknek megfelelően nőjenek. Az első fejezetben a fás növényeket. az embernek a növényekről szerzett ismeretei. a díszfák és díszcserjék.

ALTALÁNOS ISMERETEK írta Czáka Sarolta-Valló László .

EGY KIS NÖVÉNYTAN METSZÉSMÓDOK MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? AZ ESZKÖZÖK .

EGY KIS NÖVÉNYTAN Tavasszal számos kertben hiába várakoznak az elöregedett koronájú fák és bokrok. és lemetszenek néhányat a korona kényelmesen elérhető.egy-egy gally vagy ág kimetszésével idéznek elő. hogy a fa nemcsak elveszítette addigi. A külső felületet. Például egy síkban erősen megcsonkítják (letetejezik) a fölfelé törő ágakat. FA. Ezzel valójában látványos módon sok kárt tesznek. hogy alapfokon elsajátítsuk a gyümölcs* és díszfák. ez hordozza a koro- 2. amely remélhetőleg elegendő ahhoz. hogy fölösleges terheiktől szabadulva fölfrissüljenek: gazdáik gyümölcsben mérik azt a „veszteséget". formája különbözőképpen alakul. amelyekben a szemre is tetszetős formájú fák és bokrok megszépült. amelyet .hitük szerint . azután csodálkoznak. Ismét mások nem félnek a fától. E növények termete. CSERJE. érintetlenül hagyják. A metszési ismereteket is az alapoknál kell kezdenünk. amely a legsűrűbb és leginkább árnyékol. felfrissült koronával várják a rügyek fakadását. természetes formáját. ez a törzs. A fogalmakat és ismereteket a tudományos teljesség igénye nélkül vesszük sorra. FÉLCSERJE Könyvünkben a fás szárú növények metszésével foglalkozunk. bokrok metszésének elméletét és valamelyest a gyakorlatát is. \ Szerencsére szép számmal vannak olyan kertek. olyan válogatással és egyszerűsítéssel. ÁBRA } O 9 o . hanem a keletkezett vízhajtások tömegétől koronája még sűrűbb lett. A fának a föld felett többnyire egy tengelye van. Mások előveszik ugyan a metszőollót. belső gallyaiból. és felszínes ismeretükben bízva erőteljesen beavatkoznak.

illetve törpecserjének nevezzük. Ilyen gyökérzetük van például a törpegyümölcsfa alanyoknak. kerítés. A cserjékből pedig gyakran nevelnek kisebb-nagyobb fát. Az ilyeneket törzses fácskának nevezzük (3. ábra). a vesszők nem érnek be. Fal.ábra). a bokrot. a gyertyánt (Carpinus) nevelik ilyen alakúra. TETŐTŐL TALPIG A gyökér a növény föld alatti része. például a szedet. ha a tövét télire takartuk. mesterséges támrendszer híján a talaj felszínén terjednek. az ennél alacsonyabbat alacsony. A földtől elágazó fák a bokorfák (2. bujtással) szaporított növényeken járulékos gyökerek képződnek. A gyümölcstermő növények között is akad ilyen. a riszmétét. A gyökérnek raktározó szerepe is van. a szőlőnek és a legtöbb díszcserjének. a rózsát. de ennél alacsonyabb is lehet. például a trombitafolyondárt. a köszmétét. a faiskolai kitermeléskor éppen ezek szakadnak le). A cserje föld feletti része tőből elágazik. különösen. A talajból vizet és tápanyagokat vesz föl. A vegetatív úton (dugványozással. Tavasszal a főhajtásokból megújul. gyakori az átmeneti alak. Oltványvásárlás- 3 ábra Ribiszkebokor és -fácska O 10 o . szépségükért ültetjük a kertbe. Törzset és koronát alakíthatunk ki például az orgonából (Syringa). a klemátiszokat. A díszkertbe ültetett kékajak (Perovskia) és levendula (Lavandula) jellegzetes képviselője e csoportnak. léggyökerekkel vagy kacsokkal kapaszkod- nak. Az alanyból törzset nevelve. a díszalmát.nát. vesszőik támasztékot kívánnak. a keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). A legkisebb gyökerek végét el nem ágazó hajszálgyökerek borítják. Legismertebb kúszó fás növényünk a szőlő. A faiskolák számos növényt. a közönséges kecskerágóból (Euonymus europaea). A fa magassága legalább 5-6 méter. koronába szemzik a ribiszkét. a rózsát. ám ágainak csupán az alapi része fásodik meg. A 3 méternél nagyobbra növőt magasnak. A fák és a cserjék között nem vonhatunk éles határt. Gyökérnyakba szemzik a legtöbb gyümölcsfát. a futórózsákat. a díszcseresznyét. rögzíti a fát. hanem évről évre visszafagynak. magassága legfeljebb 5-6 méter. a másfél métertől 3 méterig terjedőt középtermetűnek. A félcserje átmenet a cserje és az évelő növény között. az orgonát. A félcserje ugyancsak tőből elágazó növény. A magról kelt növények erős főgyökeréből ágaznak el az oldalgyökerek. és tovább szállítja. például a liliomfát (Magnólia). A kúszócserjék különleges alakulásúak: ágaik. A növény táplálkozása szempontjából ezek a legfontosabbak (sajnos. a rózsamandulát (Prunus triloba) és még számos díszcserjét. A kúszó díszcserjéket. fákra csavarodnak. A gyökér és a föld feletti rész határán van a gyökérnyak.

alakját. alacsony (60-70 cm). A 60 cm-nél alacsonyabb törzs a túlságosan lehajló alsó ágak miatt akadályozza a talajművelést. a riszméte. A gyümölcstermő bokrokra és cserjékre a törzs nem jellemző.kor ügyeljünk arra. ezek hordozzák a termőrészeket. ábra). A törzs hosszát a növény örökletes tulajdonságai. Azonban nem csak a termő-. lomb nélküli részei. egymáshoz való viszonyukkal megszabják a korona küllemét. Ez tartja a fás növényt (4. amelyek helyzetüknél fogva a korona oldalirányú növekedését szolgálják. az oltáshelyen jól összefont legyen! A gyökérnyak. ábrán bemutatott korona ágcsoportjai ennek alapján első. de gyengébb növekedésű és kevésbé fölfelé törő (konkurensnek is nevezik). A gallyak kétéves részek. a 120-nál magasabb nehezíti az ápolást és a szüretet. a vesszőket és a rügyeket különböztetjük meg rajta. azaz a föld fölött kezdődik a növény szára. Ezek a koronateret töltik ki. a ribiszkefélék. illetve közepes törzs. A fővezérvessző mellett néha ikervessző is előfordul. amely az előbbihez hasonlóan erőteljes növekedésű és fölfelé törő. A gyümölcsfa tengelyében a fővezérág (sudár) áll. ezek a korona minden irányú növekedését szolgálják. Elhelyezkedésükkel. Ismerünk bokortörzset (magassága 40-50 cm). a virágok. Befolyással van rá az alany is. azokon a gallyakat. Ilyen a mogyoró. hanem a növekedési vesszők is a gallyakon foglalnak helyet. ÁBRA \ Fatermetű növényeink koronáját a törzs tartja és köti össze a gyökérzettel. A szabályosan alakult sudaras korona ágcsoportjai arányosan és maradéktalanul kitöltik a rendelkezésükre álló teret.és a harmadrendű oldalágak. A fás szár több száz évig is élhet. amely gyengíti vagy © 11 o . hogy a gyökérnyak ép. Ezek közvetlenül a talaj felszíne fölött ágaznak el. a másod. Nyugalmi állapotban az ágakat. Tenyészidőben még a hajtások. oldalvezérágaknak nevezzük. közepes (80-120 cm) és magas törzset (130-200 cm). a művelésmód. illetve a termesztési cél határozza meg. ábra). sértetlen. A korona részeit a természetes alakulású sudaras koronán tanulmányozzuk (5. Ezek alatt található a mellékvezérvessző. Ezek mellett itt is állhat ikervezér. Ennek formája elsősorban a faj és a fajta örökletes tulajdonságai által meghatározott. A gyümölcstermesztésben a leggyakoribb és legmegfelelőbb az alacsony. Ezek ágelágazódásai az elágazás sorrendjében az első-. a levelek. gondozatlanul is kineveli. a gallyak oldalán képződött vesszők az oldalvesszők. A csúcstól távolabb az ágak. A korona a törzs folytatását képező ágrendszer. Ez azt jelenti. Az 5. A fa föld feletti része a törzsre és koronára tagolódik. A korona fő vázát adják. Az oldalvezérágak csúcsán az oldalvezérvesszők foglalnak helyet. amely az előzőekkel versengő ugyan. Azokat. •J 4. a málna és a tüskétlen szeder. Az azonos korú és csaknem azonos magasságban elhelyezkedő ágak ágcsoportot (ágemeletet) alkotnak. A fővezérágból vázágak ágaznak el. Rajtuk a korona további növekedését szolgáló hajtás és virágrügyek foglalnak helyet. Természetes koronáját a gyümölcsfa magára hagyottan. ez tulajdonképpen a gyökérnyak és az alsó koronaelágazás közötti rész. második és harmadik ágemeletbe rendeződnek. majd a termések is a koronában fejlődnek ki. csúcsán a fővezérvesszővel. Az ágak a korona hároméves vagy annál idősebb részei. a köszméte. A vesszők a korona egyéves. illetve mellékvezér. hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb termőfelületet adják.

és a sudár (a központi ten- gely) általában uralkodó. a piramis.) A növekedést a termőhely is módosítja. Mindenekelőtt sajátos igényeik kielégítésére törekedjünk. ahol kevés a csapadék) a gyümölcsfa kisebb. (Például valamely nemes körte vadkörtealanyon erőteljesen. A sudaras koronában a sudár (a központi tengely) minden metszési beavatkozás nélkül kialakul és uralkodik. és ettől függően válasszuk meg a koronaformát (művelésmódot). hamarabb elöregedő koronát nevel. Kertünkbe lehetőleg olyan fajokat. A gyümölcsfák a teljes termőkoit elérve öltik föl jellemző koronaformájukat. A szétterülő korona gyakran kétsudaras. Bemutatására az ágcsoportos sudaras koronájú fát választottuk. mint jó körülmények között. Az adott talajtól idegen vagy az egzotikus növények meghonosításával legyünk óvatosak. A kúp. amelyeknek hagyománya van a környéken. A cseresznyére és a körtére ez jellemző. A kétsudaras korona villás elágazású. csaknem egyenrangú elágazásokból áll. hogy a fa a nagy termés súlya alatt a villában széthasadhat. fajtákat ültessünk. amely éppen elérte termő korát erősíti a nemes növekedését. Rossz termőhelyi feltételek közepette (például sekély termőrétegű vagy szikes talajon. Ezek bizonyosan kiállták a termőhely próbáját. Nagy hátránya. A koronaforma függ a fa korától is. Az öregedő fa mindinkább széthajlik. sudarának uralkodó jellege megszűnik. A korona természetes alakulása a fajok és a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága (6. Az ernyőszerű koronában a sudár a második ágcsoport fölött szétágazik. ne pedig fordítva. birsalanyon viszont gyengén növekszik. ezen belül elsősorban az éghajlat és a talajviszonyok. a megnyúlt gömb és a tojás alakú koronaformákban a központi tengely növekedése meghatározó. ábra). O 12 o . Fiatalon fölfelé törő. satnyább.fővezérvessző fővezérág (sudár) oldalvezérvesszők harmadik ágcsoport \ oldalvesszők oldalvezérágak első ágcsoport A gyümölcsfa koronájának főbb részei. A gömbkoronában a központi tengely nem uralkodik.

természetes korona . fiatal. amelyből hajtás.a dió és a gesztenye kivételével . amelyeket kifejlett. nyári rügyeket szemnek nevezzük. ábra). A tulajdonképpeni rügyek. a ribiszke. hogy mi fejlődik belőlük.ernyőszerű A természetes korona főbb formái A természetes kombinált koronában a sudár kezdetben meghatározó. Rügypikkelyek nélküli. A sudár nélküli koronát azonos erősségű oldalelágazások alkotják. Eltérés van abban is. mérete. még csak zsenge. Miközben a vessző megvastagodva gallyá. csupasz rügye van például az ostorménfának (Viburnum lantana) (8. az úgynevezett ággyűrűben) találjuk. apró gyümölcsöt nevel. Ezért be kell avatkoznunk. színe és csoportosulása az illető fajta jellemző. Elsűrűsödik. ágakat károsodás éri. Az alvórügyeket a vesszők. a levelek hónaljában lévő. zöld burokkal fedett. az alvórügyek évekig nyugalomban maradnak. A rügy olyan rövid szártagú hajtáskezdemény. gallyak alsó és alapi részén (tövén). gyantásak vagy enyvesek. valamint a környezeti tényezők ismeretében mesterségesen kell alakítanunk a koronát. a vesszőkön találhatók. és a gyümölcstermő növény biológiai tulajdonságai. A mogyoró. A kajszi és némely almafajta jellemző koronaalakulása. a naspolya. ábra). Az almafa rügyei és egy vegyesrügy keresztmetszete A hajtórügyek az adott évben kihajtanak. A rügyek alakja. vagy © 13 o . és nem terem egyenletesen minden esztendőben. megerősödött barna pikkelylevelek takarnak. később a második ágemelet fölött elhajlik. e rügyeket a megvastagodott kéreg benövi. A magától alakuló. majd ággá alakul.nem felel meg termesztési céljainknak. milyen korúak és hol helyezkednek el (7. Az alvórügyek rendszerint csak akkor hajtanak ki. ezáltal rejtett rügyekké alakulnak át. A hajtásokon. illetve virág vagy virágzat fejlődik. ha a környezetükben lévő veszszőket. A rügypikkelyek gyakran szőrözöttek. megszűnik. sőt fajtánként is némileg különböző. a köszméte koronaformája. gallyakat. valamint az ágalapon (az ágak tövén.

ábra). félfás állapotúvá válik. majd azokon levelek és újabb rügyek fejlődnek. zömökebbek és nagyobbak is. virágokat. Nagyobb számban termőrészeken fordulnak elő. ha viszont párosával. A hajtásrügyek megnyúltak. ábra).és díszfák koronájának és a bokornak fiatal. sérülékeny. valamint a vesszők alapjánál láthatunk ilyeneket. A fiatal hajtás zsenge. A belőlük képződött hajtás a gyökérsarj. átmeneti és járulékosak. A virágrügyek gömbölydedek. ha új koronarészt akarunk kinevelni. illetve hajtást és virágot is rejthetnek. A járulékos rügyek elsősorban különleges keletkezési helyük miatt különböznek a többi hajtásrügytől. A hajtás a gyümölcs. A termőrész.8. az almára és a körtére jellemző rügyalakulások. nélkülük elpusztul a tő. oltások helyein is. belőlük mindig hajtások. Hajtás. A rügyek hajtást vagy virágot. illetve termést találunk. gallyak vesz- O 14 o . valamint vegyes rügyek a vesszők csúcsán és oldalán egyaránt előfordulhatnak. lombleveles része. A korona fás részei hajtásokból alakulnak. Nyár közepére (augusztusra) váza már eléggé megszilárdul. E rügyalakulás az almatermésűekre jellemző.) Vegyes rügye van a szőlőnek. fejletlenek. Ősszel hosszanti növekedését befejezve csúcsrügyben zárul. a birs és a naspolya. a körte. (Almatermésű gyümölcseink: az alma. iker. illetve a vessző visszametszésekor e rügyekből gyenge hajtások fejlődnek. illetve tősarj. például az őszibarackon (10.és oldalhajtásokat különböztetünk meg. A vesszőn elfoglalt helyük szerint csúcsrügyek. a szilva. Lehetnek fejlettek. Ha háromnál több van egy rügyalapon. A fejlett hajtásrügyek általában a fajra és fajtára jellemző oldalrügyek. A szilva. Képződhetnek sebzések.és virágrügyek. ritkító metszés során azokat erősen visszavágjuk. A ribiszke és a tüskét- len szeder is járulékos rügyeiből újul meg. mint a vesszők hajtásrügyeivel. Az első kettő egyértelmű.vagy kettős rügy a nevük. a kajszi és az őszibarack). beérik. a meggy. de a gyümölcsfélék nagyobb csoportjából elsősorban a csonthéjasokat (ezek a cseresznye. az egyes fajok metszésének tárgyalásakor ismerkedünk meg. ÁBRA [ A kőris fedett (bal) és az ostorménfa (jobb) csupasz rügyet ha ifjítás. könynyen kitörhető. A rügyalapon többnyire egyesével állnak a magános rügyek. a málnának. a meggy és a málna gyökerein keletkeznek ilyenek. Természetes módon a korona vázát képező ágak. de egyazon rügyalapon virág. amelyeknek csúcsán a következő évben rendszerint vegyes rügyek alakulnak ki. de akár az alakító. majd ezen virág vagy virágzat lesz. Minden gyümölcsfajon megtalálhatók. az már rügycsoport. átoltás. rajta a leveleken kívül szemeket (éretlen rügyeket). Különösen akkor van szükség rájuk. A fejletlen hajtásrügyek az előzőeknél kisebbek. A visszametszés mértékének függvényében az alvórügyekkel (rejtett rügyekkel) éppúgy számolnunk keli. mert a vesszőt vagy a termőrészt középerősen visszametszve belőlük gyenge hajtások képződnek.és hajtórügy is előfordul. Rügyből fejlődik. A vezérhajtásoknak a korona magasságés szélességbeli (illetve átmérőbeli) növekedésében van szerepük. Fontosak. Az alma és a körte rövid termőrészeinek (dárdáinak) csúcsrügye alatt. a fekete ribiszkének és a köszmétének is (9. a ringló. amelyek a növekedési vesszők fölső harmadában foglalnak helyet. A vegyes rügyekből előbb rövid szártagú hajtás fejlődik. A rügycsoportban lehet csak virágvagy csak hajtórügy. Ekkor azonban már veszsző a neve. oldalrügyek és végálló rügyek lehetnek. ezért helyzetük és feladatuk szerint a vesszőkhöz hasonlóan vezér. mint a hajtásrügyek Belőlük csak virág fejlődik. Az átmeneti rügyek fejlett hajtásrügyek. a végálló pedig a visszametszett vessző legfelső rügye. hegyesek. és lombját lehullatja. alakjuk azonban a virágrügyekéhez hasonló.

A csúcsrügytől az alap felé haladva mindinkább csökken a hosszuk. Az ikervezérhajtások kettős rügyekből vagy rügycsoportból fejlődnek.és körtefákon gyakoriak. amelyek közül a fa kora. mint a fővezér. azzal versengő erőteljes (konkurens) hajtás. A mellékvezérhajtás közvetlenül a vezérhajtás alatt növő. elnyomhatják a fővezérhajtásokat. hanem azok elágazódásában vesznek részt (a korona teret töltik ki). mert könnyen hasadó. álsudaras metszést végzünk. villás elágazás fejlődik belőlük. Ha a mellékvezérhajtások erős növekedésűek. Ekkor a kedvezőbb állású mellékvezért hagyjuk meg. Ezért az ikervezérhajtások közül mindig csak egyet szabad meghagynunk vezérnek. A sudár vagy fővezérhajtás a törzset neveli tovább. növekedési erélye és a vesszők helyzete a leginkább meghatározó. Előfordul. A szőlő vegyes rügyének és vesszejének keresztmetszete szőinek csúcsrügyéből fejlődnek.1 9. A vesszők alsó harmadában lévő rügyek rendszerint alva maradnak (alvó. Az oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek. Jelenlétük nem kívánatos. formátlanná tehetik a koronát Ezért . a fa magasságbeli növekedését teszi lehetővé. a másikat (vagy a többit) tőből távolítsuk el.majd rejtett rügyekké válnak). hacsak a vessző helyzete O 15 o .különösen az alakítás első éveiben ezeket hajtás vagy vessző állapotban tőből el kell távolítani. az sok tényezőtől függ. Ha a sudárhajtást vágjuk vissza helyzete vagy gyengébb növekedése miatt előnyösebb mellékvezérre. Hogy mennyi oldalrügy hajt ki. Cseresznye. a metszéssel alakított koronában pedig a végálló rügyekből alakulnak. tehát nem a vázágak hosszanti növekedésében. ábra. hogy a korona továbbnevelése szempontjából előnyösebb helyzetű a mellékvezér.ÁBRA \ ízválasztó (diafragma) főrügy mellékrügy élő kéreg elhalt kéreg fatest bél 9. Az oldalvezérhajtások az oldalvázágak hosszanti (tehát a korona szélességbeli) növekedését szolgálják.

Növekedési és termőveszszőket különböztetünk meg. sem a harmadrendű hajtások nem teljes értékűek. de hajlamos erre a meggy és a birs is. O 16 o . amely gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. az alanyból törnek elő. Ha az ilyen vízhajtást vessző állapotában gyengén visszametsszük. ez is a másod. Ezért növekedésük csökkenése a termőfelület mennyiségi és minőségi visszaeséséhez vezet. Az ilyen fa dúsan virágzik ugyan. Metszeni szükséges A metszéssel a gyümölcstermő növényt olyan termőegyensúlyi állapotban tartjuk.elsősorban a napfény hiánya miatt . az erős ifjítás és a túlzott metszés. Jóllehet a gyümölcsfa termőrészekkel van tele. laza szövetű. a kórokozók és a kártevők pusztítása is. oldalhajtásai megerősödnek. hogy a metszéssel jól avatkozzunk be a korona alakulásába. A vessző rügyeiből tavasszal előtörő hajtások az elsőrendű hajtások. ha zsenge korukban tőből kitörjük (vagy kidörzsöljük) valamennyit.a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül. ez azonban inkább elvi elkülönítés. Összefoglalva tehát a rügyből hajtás.megbomlott. A szemek nyári kihajtását serkenti a lombozat pusztulása. másodrendű hajtásokat hoznak. Igen erőteljes növésű. A nagyon hosszú. A termőre fordulás időszakában a korábbi erőteljes növekedés mérséklődik. de kevés virág termékenyül meg (kötődik). Ha a levélhónaljukban kialakult szemek még a tenyészidő során kihajtanak. a jövendő termések alapjai. A sarjhajtás a tőből vagy a gyökérből tör elő. Ebben az időszakban még nem. (Különösen kajszin és őszibarackfákon gyakori.a növekedés visszaesése miatt . hogy azokból lesznek a termőrészek. a hajtásból vessző lesz. Gyümölcstermő bokraink közül a málna rendszeresen hoz gyökérsarjakat. Az egyes koronarészek folytonosan változnak: megszűnnek. vagy alig hoz termést a fa. Erre késztetheti a fát a hosszan tartó szárazságot követően hirtelen lehulló csapadék. a nem megfelelő időben (túl korán) végzett nyári zöldmetszés. Az elsőt az erőteljes növekedés jellemzi. A magára hagyott korona elsűrűsödik. Ez a növényi váz pusztulásával ér véget. és elvonják a tápanyagot a koronától. mert az ápolást akadályozzák. benne . ugyancsak sarjhajtások. változásokat is figyelembe kell venni! EGYENSÚLYT KELL TARTANI A gyümölcstermő növények életkora három. ezeket az átalakulásokat. Törzses fáinkon káros a sarjak jelenléte. vastag vízhajtáson (ilyen az őszibarackon gyakori) fejlett oldalhajtások is vannak. viszonylag jól elkülöníthető szakaszra osztható. vesszővé alakul. Megjelenése a koronarész vagy a korona megifjulási törekvésének a jele. Ha a mértéktartó fás metszés bő tápanyagellátással párosul.vagy a visszametszés ezeket kihajtásra nem kényszeríti. a kötődött terméskezdemények nagy része lehullik. a szilva. A hajtásokról (vesszőkről) pedig tudjuk.és harmadrendű hajtások képződését serkenti. A termés csökkenésének szakaszára a növekedés és a termőrészképzés mérséklődése majd megállása jellemző. a mogyoró. amelyek a szemzés vagy az oltás helye alatti részből. ez azonban már nem kívánatos. a megmaradt gyümölcsök pedig aprók maradnak. Eltávolításuk legbiztosabb módszere. Ha ugyanazon tenyészidőben a másodrendű hajtások szemei is kihajtanak.) A vízhajtás (fattyúhajtás) a korona idősebb részeinek rejtett rügyeiből fejlődik. a jövendő termőrészek alapjaival. Sem a másod-. A termőidőszak derekán a mérsékelt növekedés állandósul. A vadhajtások (vagy alanyhajtások). Bőven hoz sarjhajtást az orgona. mert a termőegyensúly . Tősarjakat nevelnek a ribiszkefélék. Képződését kiválthatja az erős metszés is. illetve újraszületnek. leveleit lehullatja. ekkor alakul ki a koronaváz. belőlük harmadrendű hajtások képződnek. a tüskétlen szeder. újabb egy év után pedig ággá alakul. Sudarának növekedése ekkor a legerőteljesebb. mert a növekedési vesszők egyúttal termővesszők is és fordítva. amelynek eredményeként a fa és bokor mennyiségben és minőségben is a legjobb termést adja. A hajtás őszre beérik. majd egészen lecsökken. hosszú ízközű. Mindez azért következik be. A vessző egy esztendő múlva gallyá. A termőegyensúly a növekedési és termésképzési folyamatok összhangja. Ahhoz. és termést adó rügyekkel rakódnak be. miközben mind nagyobb számban képződnek a termőrészek.

Igaz ez akkor is. A gyér hajtásnövekedés (és ezzel a termőfelület gyér megújulása) csak a korona külső peremén folytatódik. illetve pusztul el.azonos erővel hajtanak ki. Ehhez olyan koronaformát alakítunk ki.de különösen a vezérvesszőkön . hogy a csúcshajtások mérsékeltebben növekednek. Általában véve a csúcsdominancia tehát a fölsőbb helyzetű koronarészek uralmát jelenti az alsóbb helyzetűek fölött. de szinte teljes hosszában berakódik termőrészekkel. Célunk. A csúcs uralma A következőkben azokat az ismereteket. kedvezőtlen következménye. ezekből pedig fejletlen hajtások képződnek. amikor minden évben rendszeresen. Mindezeket metszési beavatkozásaink szempontjából és hatásában nézzük. legerősebb hajtás az újdonsült csúcsrügyből. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek.mert a hajtásnövekedés csökkenésével megfogyatkozik az asszimiláló felület. valamint az alatta lévő néhány oldalrügyből törnek elő a legerősebbek. ha a vesszőt visz- szavágjuk.a vessző teljes hosszában . öszszefüggéseket vesszük sorra. így a termőrészek jó teljesítményre és folyamatos megújulásra képesek. Ezt a jelenséget a hajtásnövekedés csúcsi uralmának szakkifejezéssel csúcsdominanciának nevezzük. részint pedig elodázzuk e kedveződen folyamatot.és virágrügyek) fejlettek. Ugyané céllal metsszük az intenzív koronaformákat is. illetve végálló rügyéből. nagy termések kényszere miatt a termőegyensúlyi állapot szerepe még fontosabb. amelynek első. Az ívben meghajlított vesszőn (ami nem azonos a függőleges leíveléssel) a tápanyagtorlódás miatt egy-két erős hajtás fejlődik az ív csúcsán. A vízszinteshez 45 fokos szögben álló vessző hajtásnövekedése lényegében az előzőhöz hasonló hajtásfejlődést eredményez. Ez az elvi áttekintés azért szükséges. E satnya hajtások képtelenek ellátni a nagyszámú rügyet. amelyben a napfény behatol a korona belsejébe is. Ennek következményéként a vízszinteshez képest 30 fokos szögben álló vessző rügyei . A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások fejlődnek. annál erőteljesebbek a belőle fejlődő hajtások (11. önszabályozó rendjét figyelembe vevő. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől függ. a végálló rügyből tör elő. A megmaradó kevesebb termőrész a korona külső és belső felületén csaknem azonos arányban foglal helyet. a vesszőalap táján lévő rügyek pedig többnyire ki sem hajtanak.és virágrügyek fejletlenek lesznek. növényeink belső. A vesszőn lefelé (a föld felé) néző rügyek mindig gyengébben hajtanak ki. hogy a gyümölcsfa és -bokor életében minél tovább tartson az az állapot. ábra).mindig a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki legerőteljesebben. növényünk termőegyensúlyban van. In- O 17 o . hogy a jövő esztendei hajtás. Az alapból rendszerint egy-két erősebb hajtás tör elő. így fölkopaszodik a korona. A középső harmad rügyei rövid hajtásokat hoznak. mert nélküle a munkánk nem lehet tudatos. Az ívelés hatására egy-két erős hajtás fejlődik az alapból. kielégítő mennyiségű és jó minőségű gyümölcsöt terem. az alsó harmadban lévők már ki sem hajtanak. hanem természetesen a csúcshajtás uralkodását is az oldalhajtások fölött. azzal a különbséggel. ahol a fák rövidebb élete és a rendszeres. mint az azonos magasságban lévő. fölfelé néző rügyek. ami az alapi dominancia határozott megnyilvánulása. Minél inkább megközelíti a vessző a függőleges helyzetet. a belső térben megáll. így a kedvezőtlen folyamatok további láncolataként egyre több termőrész gyengül le. a csúcs kihajtása a leggyengébb. illetve a korona csúcsának uralmát az alsóbb zóna fölött. Rajtuk a rügyek (hajtás. A függőlegesen leívelt vesszőn igen gyenge lesz a hajtásnövekedés. amelyek meghatározzák a növény növekedését és termésképzését. amely teljesítményének számottevő csökkenésével és idő előtti elöregedésével jár együtt. Ennek megfelelően a vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vessző csúcs-. Ez esetben a vesszőn a csúcsdominancia mellett az alapdominancia (az alap uralma) is érvényesül. Ez esetben a leghosszabb. A metszéssel részint elhárítjuk. Az alatta lévőkből egyre gyengébb hajtást kapunk. és egy-két alapi rügy is kihajt. A fák minden vesszején . Ez azonban nemcsak a csúcsrügy uralkodását jelenti az oldalrügyek fölött. A 30 fokos szögben álló vesszőn a hajtásnövekedés átmenetet képez a függőleges és a vízszintes helyzetű vesszőből előtört hajtások növekedése között. Rendszeres ritkítással pedig elejét vesszük a fa fölkopaszodásának.

és a kihajtás is középerős lesz.90 fok 60 fok 45 fok 30 fok függőleges leívelés A különböző szögben álló. ábra). ha más célunk nincs vele. Idősebb fákon a korona belsejében képződött fattyúvesszőket is célszerű így visszavágnunk. azaz mennél erősebben metsszük vissza a vesszőt. hogy egészen az alapra (az alapon lévő kéregráncokra. (Gyűrűre elsősorban az almatermésűeket metsszük. és a vessző csúcsi uralma szinte teljesen megszűnik. (A gyűrűre metszés nem azonos tehát a tőből való eltávolítással. ha egyáltalán nem metsszük vissza a vesszőt Bizonyos esetekben igen erősen. A visszavágás hatására egy-két rövid termőrészt kapunk. Ekkor a koronarész (vessző. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. Metszés és hajtásnövekedés A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása egyenes arányú összefüggést mutat. és van hely a termőalap kinevelésére. vagyis kétharmadát eltávolítjuk. illetve hajlított vesszők rügyeiből előtörő hajtások fejlődése (Bouché-Thomas vázlata nyomán) nen az alap és a vesszőcsúcs felé haladva termőhajtások képződnek. az gyenge hajtásnövekedést eredményez.) Metszéskor a fa korát és növekedési erélyét (erőnléti állapotát) szem előtt kell tarta- © 18 o . vagyis a vessző kétharmadára (annak egyharmadát távolítva el). ha a vesszőt harmadára vágjuk vissza. annál erőteljesebb lesz rajta a hajtásfejlődés (12. Erős metszésnek mondjuk azt. de a dió is szépen megújul így. Ha gyengén metszünk. ág) alapján ülő fejletlen rügyeket vagy a kéregráncokban rejtőző alvórügyeket késztetjük kihajtásra úgy. hogy a hajtásnövekedés akkor a leggyengébb. Mindebből az is következik. gally. a gyűrűre) metszünk. azaz gyűrűre metszünk. de helyén szükségünk van termőalapra. ha valamely vesszőt (vagy gallyat) mindenképpen el akarunk távolítani (például rossz irányba nőtt vagy megsérült).) Gyűrűre akkor metszünk.

mert ezek amúgy is az erőteljes növekedés (vegetatív jelleg) szakaszában vannak. O 19 o .) Hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk. Ha gyengíteni akarjuk a hajtások növekedését. A gyengébb metszés. Egyszerűen azért. mert a fa tápanyagának nagyobbik részét a hajtás vonja el.a termőegyensúly fenntartása végett .12. a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metszszük. azaz a termőrészek (a termőgallyazat) egy részét távolítjuk el. akkor a vesszőket erőteljesen kell visszametszenünk. akkor nem. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük. a korona egészére kell figyelemmel lennünk. mert ezek a gyengülő növekedés és az erőteljes termésképzés (generatív jelleg) állapotában vannak. ÁBRA középerős gyenge ággyűrűre metszés A visszametszés mértéke és hatása a hajtás-. (A ritkító metszésről még részletesen szólunk. Ez utóbbi esetben . vagy alig metsszük vissza a vesszőket. vagy a metszés elhagyása viszont a termőrészek arányát növeli a növekedési részek rovására. Ha az erőteljes hajtásnövekedés a célunk. A beavatkozás során a növény. Az erős metszés következtében beálló erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. illetve vesszőnövekedésre nunk.csak ritkítjuk a koronát.

(Természetesen a vesszők tőből való kimetszése is ritkítást jelent.rendszerint . ágat azzal a szándékkal vágunk vissza.nagyobb egységet.) (14. de ezzel a módszerrel tartjuk termőegyensúlyban a csökkenő növekedés (generatív) állapotába jutott termőkorú fákat is. gallyból és leggyakrabban a vesszőből) csak egy részt vágunk le.METSZÉSMÓDOK TERMŐRÉSZEK METSZÉSMÓDJA A termőrész két jellemző formája a vessző és a termőgally. második év: berakodás termőnyársakkal . ennek nyomán új termőrész kinevelésére késztessük. A ritkítás alkalmával a koronarészből (amely leggyakrabban termőgallyazat) elágazásra visszametszve vagy tőből távolítunk el egy . A visszametszéssel . harmadik év: termőgally. a gyengébbet rövidebbre vágjuk vissza © 20 o . Amelyről már tudjuk.annak mértékétől függően . hogy ezzel új hajtás. ami terem. pontosabban termőrészifjító metszést végzünk. Visszametszéssel leginkább a fiatal fák koronáját alakítjuk.az alakí- •J 13. ÁBRA Az erősebb vesszőt általában hosszabbra. (Első év: hajtás illetve vessző. akkor ifjító. de szükségessé válhat .ámbár kisebb mértékben .mindig gyengébb vagy erősebb hajtásképződésre serkentjük a fát (13.almánál dárdák -. hogy általában és tipikusan három esztendő alatt képződik.ábra).) Az egyértelműség kedvéért bocsátjuk előre. Visszametszéskor a koronarészből (ágból. Noha a korona minden egyéves növedékét elvileg termőrésznek tekinthetjük. hogy a Gyümölcsfák és bokrok metszése című fejezetben a gallyon minden esetben termőgallyat (termőrészformát) értünk. Ha gallyat. ábra) Leginkább a termőkorú fákat metsszük így. Gallyat és ágat is visszametszhetünk (például átoltás vagy teljes ifjítás céljából). gallyazaton pedig a termőrészek összességét a koronában. a gyakorlatban mégis a már termett vagy virágrüggyel berakódott koronarészt mondjuk termőrésznek.

a rügyterhelés csökkentése céljából . Az erős veszszőket viszont célszerű erősen visszavágni. ha meghagyjuk a vesszőket. ágat. amelyről már szóltunk. négyéves termőgally a legértékesebb termőrésze a fának.is csak gyengén metsszük vissza. amelyeknek évenkénti hajtásnövedéke 40-50 centiméter. hogy a vesszőalaphoz közeli rügyeket kihajtásra késztetve gyengébb növedéket kapjunk. erős. Középerős metszéssel az olyan termőkorú gyümölcsfák termőegyensúlyát tartjuk fenn. azaz a természetes koronaformát juttatjuk érvényre és tartjuk fönn.) Azonban vigyázzunk. mint visszametszéskor. többnyire fiatal. váltása Tudjuk. mert takart. könnyen előfordulhat. az utóbbiakból meg azért. de főképpen pedig ritkítása során mértéktartóan kell eljárnunk. árnyékos helyzetükben aligha fejlődik belőlük életerős termőrész. ábra szemlélteti. bölcsebb. Ha bizonytalanok vagyunk a mérték megítélésében. Ha a gyümölcsfa természetes alakulása lehetővé teszi (például dió és gesztenye esetén). és majd már mint termőrészekkel (a belőlük képződött termőgallyazattal) szembesülve avatkozunk be. amelyből majd jó minőségű termőrész fejlődik.célszerű lehet a vesszők kiritkítása a koronában (például meggy esetében). ágakból pedig alig vágunk ki. a vastagabb gallyakból. A vesszőket többnyire középhosszúra metsszük. A Nagy Sándorféle szabolcsi metszésről pedig az alma metszésének tárgyalásakor írunk. Ilyenkor rendszerint a vesszőket is erősen visszametsszük. ritka koronájú fákat részesítjük. Az átlagosan fejlett vesszőt tehát ne metsszük vissza a koronában. fiatal fák koronaritkítása során is. A középerős metszés során közepes mértékben távolítunk el termőalapot.) Leginkább a növekedésben legyengült. mint amelyből majd termőrészek. hogy a termésképzés szempontjából a három-. Attól függően. mert ha túlzásba visszük a vesszőritkítást. hogy a visszametszés és ritkítás milyen mértékű a koronában. és az ágtest takarása alatt képződött. termőgally fejlődik. koronában elfoglalt helye és a választott metszésmód szerint különféleképpen metszhetünk. Általános szabály. Gyenge metszésben az erősen növekedő. Kézenfekvő © 21 o . amelyek között több vastagabb gally. (A vesszők eredete. a koronát csak ritkító metszéssel is alakíthatjuk. hogy az oldalvezérágakon fejlődött fölfelé törő. (Az előbbiekből azért. Különösen gazdag virágrügy-berakódás esetén . gallyat. továbbá a szálveszszős illetve váltócsapos metszés. (A veszsző visszametszésének mértékét és hatását a 12. vagyis a termőgallyazatot ritkítjuk. idős fákat metsszük erősen. hogy mi kopaszítjuk föl mesterségesen a koronát. Erős metszéskor sok koronarészt távolítunk el. termésképzésük pedig a fajtára jellemző és rendszeres. amelyet az Őszibarack metszése című fejezetben ismertetünk. rajta több és zömökebb (jobb minőségű) termőrész fejlődik. így ismeretes a fattyúvessző hosszú metszése. akkor annak visszametszése.) Ritkítás és termőrészifjítás tás alatt álló. A vesszőket Termőgally ritkítása. mivel annak sajátja. Gyenge metszéskor csak kevés koronarészt távolítunk el. illetve ág is van. Ritkító metszés után sohasem olyan erőteljes a növekedés. A vessző metszése Ha a vesszőt úgy tekintjük a koronában. Ha a vesszőt nem metsszük. középerős vagy gyenge metszésben részesíthetjük a fát. lefelé álló vesszők közül válogatunk. mert a többiek rovására eluralkodhatnak a vezérágon.

Először is azért. szellősebbé tesszük. azt kiritkítjuk. amikor már . ifjítása Míg a termőgally ritkítása a vezérágon lévő. ahol ennek szükségét látjuk a minden zugában szellős. Fogas kérdés azt megválaszolni. hanem gyűrűre metszve távolítsuk el. amelyek a leginkább versenytársai (lehetnek) a vezérágnak és a többi (kedvező helyzetű) termőgallynak. a legnagyobb termőgallyakat távolítsuk el tőből. hogy bírja-e a fa. hanem hogy túl sok vezérágat hagytunk meg. Ha a termőgallyazat nehezen újul meg a koronában (például idős fák esetében vagy az említett Jonatán fajtakörben). vagy ha túlságosan erős.ilyen alapon is sor kerülhet minden termőgally leváltására. hogy hol. hogy a megmaradó rész közelebb kerüljön a gallyalaphoz (ahol az ághoz ízesül). a jövő évi termés alapjainak megszületése). E módszer előnye.tehát úgy metszeni. hogy mindig a legterjedelmesebb. mert ember legyen a talpán.elvileg legalábbis . ami által a fa kiegyensúlyozottabban és bővebben is terem. mert így gyorsabb a metszés és . Valószínűsíthető az is. mérsékelt termőgallyifjítás a korona nagyobb és egyenletesebb terhelését teszi lehetővé.hasonló méretű és értékű termőgallyak maradtak a fán. Éppen ezért a termőgallyazat ritkításakor azt az elvet kövessük. hogy a termőgally alig. vagy csak elenyésző mértékben újul meg. hogy az ilyen korú galylyazat legyen mindig többségben. amellyel sajátosságánál és jelentőségénél fogva külön fejezetben foglalkozunk. ezeket ritkítsuk ott. Ez esetben a termőgally részleges ifjítása kap fő szerepet . napfényes koronaforma érdekében. Eközben persze a sűrűbb részeibe is belemetszünk. függetlenül annak életkorától. megvalósítani annál nehezebb. Jó esetben bírja és lemetszése után a gally újra fejlődik. Márpedig lombos (zöld) állapotban fontos és bonyolult folyamatok követik egymást a gyümölcsfa életében (például a rügykialakulás. Megfelelő időben és mér- © 22 o . Előnyös ez azért is. és miért éppen ott . Alkalmazása a metszési ismeretekben való jártasságot és megfontoltságot igényel mindenekelőtt azért. Ezt azonban csak mondani könnyű. ZÖLDMETSZÉS A zöldmetszés a rügyfakadástól lombhullásig terjedő időben (a tenyészidőben) végzett metszési beavatkozás. melynek során először . Ennek során a rendszerint gazdagon elágazódott (sok kis galylyacskát nevelt) termőgallyat vágjuk vissza. Termőgally visszametszése. Ha még ezek után is sűrű a korona. négyéves termőgallyazatot mindig következetesen lemetszszük és így folyamatos termőgallyváltást hajtsunk végre. Azonban például a Jonatán fajtakör tagjaira az a jellemző. más akadálya is lehet. Annak. aki kora szerint pontosan el tudja különíteni a termőgallyakat a termőkorú fán. mesterséges fölkopaszítását eredményezi. a termőgallyak nagy száma okozza. a szabályos koronaformát megbontó gally vagy gallyak vannak a koronában. hogy a rendszeresen végzett. akkor a feltűnően legyengült és elöregedett termőgallyakat vesszük ki. A korona elsűrűsödését sokszor nem a termőrészek. nem pedig a termőgallyritkítás. hogy a jó termőerőben lévő fákon a temőgallyazat mérsékelt visszametszése adja a legjobb eredményt: viszonylagosan a legtöbb termést. ezekből válogassunk. addig a termőgally ifjítása valójában csak a gally visszametszése. mert a növény asszimilációs felületébe avatkozunk be.legalábbis láthatóan .a legterjedelmesebbeket vágjuk ki tő- ből. általában rejtett rügyből. a vezérágakkal versenyző. az a méretük. s ezeket a zöldmetszéssel megzavarhatjuk. mert így nagyobb a megújulás esélye. akkor a kiritkítandó termőgallyat ne tőből.még a szakemberek számára is. Rendező elvként elfogadhatjuk: a termőgallyat terjedelmében úgy csökkenthetjük. arányos korona kialakítása.mint említettük . Általános tapasztalat. Az ilyen fáknál a folyamatos termőgallyváltás a korona idő előtti. hogy a három-.a termőegyensúly fenntartásában. Leginkább az. hogy így elsősorban azok a termőgallyak kerülnek ki a koronából. Ilyen esetben az első teendő ezek kimetszése és ezáltal a szabályos. A termőgallyazat ritkítása csak ezek után következzék. Legvégül pedig.a termőgally ritkítása helyett . jól elkülöníthető termőgally egészének a vázágról való teljes leválasztását jelenti. Amiben az egyes termőgalylyak jól láthatóan különböznek egymástól.

téktartóan végezve azonban érdemes élni vele, a fás metszés kiegészítőjeként. Minden zöldmetszési beavatkozással a fa még alakulóban, fejlődőben lévő, vagy már kialakult asszimilációs felületét csökkentjük, ami gyengítő hatású, azaz egyes részeiben vagy egészében visszafogja a növény fejlődését. Viszont kedvezően hat a megmaradt koronarészekre. Mivel a tenyészidőben a dús lombozattól nehezen tekinthető át a korona szerkezete, ezért a zöldmetszést elsősorban azoknak ajánljuk, akik a fásmetszések során már szert tettek némi gyakorlatra, és a lombbal borított koronában is biztonságosan eligazodnak. Az alakító zöldmetszéssel a növény asszimilációs energiáját a koronaalakulásra, termésnevelésre, -érlelésre, hajtásbeérésre kedvezően csoportosítjuk át, amennyiben a vezérhajtásokkal versengő konkurenseket még zsenge korukban eltávolítjuk. A júliusi, augusztusi, szeptemberi hajtásválogatással és visszametszéssel ritkábbá, napfénytől átjárhatóbbá és szellősebbé tesszük a koronát, ahol ezután jól beérik a hajtás, rajta a szemek (rügyek), és színesebb, ízesebb lesz a gyümölcs. Előnye növényvédelmi szempontból is megmutatkozik, mert nyár végén sokkal erőteljesebb a sebgyógyulás, mint a kora tavaszi fásmetszések idején.

csípjük. Ekkor a tenyészőcsúcsot (hajtáscsúcsot) nem sértjük meg, de a levél kurtításával csökkentjük a közvetlen közelében álló levélkék tápanyagellátását. Ennek következtében mintegy két hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd torzulás, görbülés nélkül ismét folytatódik. A vitorla visszacsípésével a vezérvesszőket tartjuk egyensúlyban. Például, ha valamelyik végállő rügyből a többinél jóval erősebb hajtás tör elő, annak növekedését így fogjuk vissza. E beavatkozás ideje májusban, a legerőteljesebb hajtásfejlődés idején van, és ha szükséges, egyszer ismételhető.

A hajtás visszacsípése
Hajtásvisszacsípéskor (pincírozás) hat-nyolc levélre kurtítjuk a hajtásokat, ezáltal a hajtástenyészőcsúcsot is eltávolítjuk (16. ábra). A megmaradó hajtáscsonk vastagodik, a visszamaradt levelek hónaljában lévő szemek (nyári rügyek) pedig megduzzadnak. A júliusi visszametszés hatására a végálló, illetve az alatta lévő egy-két szemből másodrendű hajtásokat kapunk. Az alsóbb helyzetű szemek nagy valószínűséggel termőrügyekké alakulnak. A pincírozott hajtás lemarad a versengésben. A többi, erőteljesebb hajtás le is árnyékolja, de mint asszimilációs felület mégiscsak megmarad. A visszacsípett hajtás környezetében csökken az újabb hajtások képződésének lehetősége. A hajtásvisszacsípés hatását az erőteljes növekedésű és sűrű koronájú fák alakító és

A vitorla visszacsípése
A növekvő hajtás kissé visszagörbülő csúcsi részét nevezzük vitorlának. Levelei kisebbek, és színben is elütnek a hajtás többi (alsóbb) leveleitől. E levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre. A vitorla visszacsípése a legártatlanabb és egyben legkevésbé jelentős metszési beavatkozás (15. ábra), visszacsípéskor a vitorla levéllemezeinek felét körömmel le15. ABRA

A vitorla visszacsípése

©

23 o

termőkori fenntartó metszése során hasznosíthatjuk. A visszacsípés hatására képződött gyenge (másodrendű) hajtásból, illetve vesszőből alakult termőgallyazat kevésbé sűrűsíti el a koronát. Ágemeletek között a fővezérágon (sudáron) vagy az oldalvezérágak legerőteljesebben növő fölső harmadában a legcélszerűbb így kialakítani gyenge, de csak mérsékelt számú termőgallyazatot. Az alakítás alatt álló fiatal fák törzsén megjelenő hajtások a törzs erősítését szolgálják. Ezeket - hajtáscsúcsukat visszacsípve - hagyjuk meg a tenyészidőben. Az ebből képződött vesszőt azonban tavasszal tőből távolítsuk el. Ugyanígy járjunk el a nagy sebek közvetlen közelében képződött, a sebgyógyulást tápláló hajtásokkal is.

ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza (17. ábra). A szemekből jövőre a vízszinteshez közeli, gyenge, termő jellegű hajtások fejlődnek. E beavatkozást augusztusban illetve szeptember elején végezzük.

Hajtásválogatás
Erőteljes zöldmetszési beavatkozás, ilyenkor a fölöslegesnek ítélt hajtást (hajtásokat) tőből eltávolítjuk. A korai koronaalakító hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője lehet. Ezt a hajtások 5-10 centiméteres állapotában végezzük. Ekkor még kézzel is könnyen kitörhetők, helyük gyorsan és szépen beforr. Elvileg ilyenkor is eltávolíthatjuk a fiatal fáink fővezér- és oldavezérhajtásainak összes versenytársát (konkurensét), kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejébe növő, egymást keresztező, sűrűsítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a tavaszi fásmetszés alkalmával is elvégezhetjük. A korai koronaalakító hajtásválogatás azzal a veszéllyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és jövő tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a korai alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert abból később könnyen lehasadó villás elágazás lesz) és néhány kifejezetten kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. A termőkorú fa nyár végi hajtásválogatásának fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, hogy hajtásai (vesszői) jól beérjenek, és ha még gyümölcs is van rajta, az szebben színeződjön, jobban beérjen (18. ábra). A nyár végi hajtásválogatást augusztusban, szeptemberben végezzük, amikor a hajtások már rendszerint félfás állapotban vannak, és a rajtuk lévő szemek már nem hajtanak ki a tenyészidőben. A hajtásválogatás alkalmával elsősorban a beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékben távolítsunk el hajtásokat. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a beavatko-

Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám
17. ABRA

Levélkoszorúra metszés

@ 24 @

\

18. ÁBRA }

A gyengébb termőerőben lévő őszibarackfákon gyakoriak a nagyon hosszú, vastag vízhajtások, melyeken fejlett oldalhajtások is vannak. Ezeket (vagy egy részüket) célszerű a termőfelület növelésére felhasználnunk. Vessző állapotukban gyengén visszametszve oldalhajtásaik megerősödnek, és virágrügyekkel rakódnak be.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK
A metszést kiegészítő eljárások közül a gyümölcsfák hajtásnövekedését szabályozó és termőre fordulásukat siettető lekötözéssel és a kézi gyümölcsritkítással foglalkozunk. Itt említjük a vadalást is.

Hajtás- és vesszőlekötözés
w

Hajtásválogatás

zás igen mértéktartó legyen, mert noha a hajtásválogatás általában kedvezőbbé teszi a megmaradt hajtások fejlődésének körülményeit, a fa növekedését viszont csökkenti. A több alkalommal végzett mérsékelt arányú hajtásválogatás jobb hatású, mint az egyszeri, nagyobb mértékű beavatkozás. Az úgynevezett színező zöldmetszés is a hajtásválogatás (-ritkítás) egyik formája. E beavatkozással a gyümölcsök zsendülése idején célszerű élni annak érdekében, hogy jobban beszíneződjenek. Ilyenkor a terméseket leginkább takaró hajtásokat távolítjuk el a koronából. A színező zöldmetszés előnye a színesebb, piacosabb gyümölcs, hátránya viszont, hogy növekszik - a termésre nézve - a napégés és a jégverés kockázata. Az idősebb koronarészekből kihajtott, erőteljesen fölfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszését fontoljuk meg. A fattyúhajtások nagyszámú megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek elő. Ezért a fattyúhajtásokat inkább íveljük le vagy metsszük levélkoszorúra.

Ha a meredeken fölfelé növő hajtást illetve vesszőt vízszinteshez közeli szögállásban lekötözzük, akkor oldalrügyeiből termő jellegű hajtások illetve termőrészek fejlődnek. Minél közelebb kényszerítjük a vízszinteshez a vesszőt (a koronarészt), annál inkább gyengül a növekedési hajlama, és erősödik a termésképzési jellege. A vesszőlekötözéssel a termőalapok koraibb kialakulását, és ezzel a fák koraibb termőre fordítását idézhetjük elő. A hajtás- illetve vesszőlekötözésnek mindenekelőtt az intenzív koronaformák, közöttük is a termőkaros orsófák és a sövények kialakításában van jelentősége. A lekötözés mértéke (a vessző vízszintessel bezárt szöge) elsősorban a fa növekedési erélyétől függ. Hagyományos koronaformában vízszintes vázkarokat ne neveljünk, mert néhány év alatt elcsökevényesednek, elöregszenek. A gyenge növekedésű fákat ne kössük le, a középerős és erős növekedésűek vesszeit (gallyait, ágait) a vízszinteshez képest 15-30 fokos szögben neveljük. Fontos, hogy a lekötözött karok (vesszők) ne íveljenek, egyenesek legyenek. A gyümölcsfa korosodásával vázágrendszere mindinkább a vízszinteshez közelít, amely egyúttal a termő (generatív) jelleg folyamatos erősödését is jelenti. Kialakulnak rajta az úgynevezett természetes termőívek. Ilyen állapotban már nem a leívelés a célunk, hanem a vázágrendszer szögállásának az emelése, hogy a fa növekedési (vegetatív) jellegét erősítsük a generatív túlsúllyal szemben. Ezt azonban már metszéssel érjük el.

©

25 o

amelynek súlya (leívelő hatása) a nehezéknek belerakott anyag (például homok) mennyiségétől függ (20. némely nagy termésű években a kajszi is. de csak akkor. az alsó harmadán (19. a meghagyott termésekből pedig nagyobb. Általános elv. betonból (például virágcserépformába) öntött súly. és így az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. miközben máshol rendesen vastagodik. különben bevághat a növény szövetébe. ÁBRA""} A vékonyabb vesszők. Az alma. hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. Az idősebb. Fontos. a körte és az őszibarack szinte minden évben ritkításra szorul. Az elszorítás tápanyagellátási zavarokat okoz. hogy a huzal ne vágjon be. szebb és értékesebb gyümölcs fejlődik. Műanyag kötözőanyagokkal lehet a nehezen beszerezhető rafiát helyettesíteni. először termő fák gyümölcsritkítására különösen ügyeljünk. Fémhuzal is használható a lekötözésre. Nyirkosán tartva kevésbé szakad szálaira. a legkevésbé törékenyek. erősebb vesszők. A zsineget a fölfelé törő. Ezek lényege. Ne legyünk türelmetlenek és mohók. amikor a nedvkeringés megindul. A hajtás illetve a vessző helyzetének megváltoztatására újabb módszerek terjedtek el. mert így kevésbé csúszhat el a kötés. 19. hogy a kötésről ne feledkezzünk el. Ekkor még rugalmasak. mert a fákon mara- Vesszolekötözés huzalhoz (A) és idősebb koronarészhez (B). A ritkítás mértéke több tényezőtől függ. és szükség szerint újítsuk fel vagy szüntessük meg. Lehetőleg mindig közvetlenül a rügy mellett kössünk. amelyet ott rögzítünk a hajtáson (vesszőn). ábra). Lazán kössük a lehajlítandó koronarészre. A fiatal. képlékenyek. karó). hogy felkészüljön a következő évi termésre. A nyugalmi időszakban a vesszők merevek. A kötözéseket évente ellenőrizzük. mert akkor a vessző ívben meghajlik. Ezután rögzítsük a vesszőt (gallyat) kb. erős gallyak és ágak leívelése (C) O 26 o .A vesszők iekötözésének legmegfelelőbb ideje a tavaszi hajtásnövekedés kezdete. Gyümölcsritkítás Ezzel a munkával elejét vesszük a fa túlterhelésének. hogy ne följebb kössünk. Egyes (bőtermő) években a ringlókat is érdemes megritkítani. a hajtások lekötéséhez kiváló a rafia. huzal. Fontos. ha előbb a kötés helyére bőr vagy gumi alátétet rakunk. A kötözőanyagot először a rögzítési alaphoz kössük (ami lehet a törzs. A túlterhelés megakadályozza a fát. gallyak (esetleg ágak) lehajlítására használhatjuk. és különösen íveléskor könnyen eltörhetnek vagy kitörhetnek. erősebb koronarészek leívelésére három-négy szálat sodorjunk belőle össze. ábra). amikor a hajtások már fásodnak és csúcsrügyben záródnak. ahol az a legmegfelelőbb ívet adja. és helyén eltörhet a termőkar. ami a legkevésbé felel meg céljainknak. Ezt a célt szolgálja a csipesszel ellátott zacskó vagy kisebb zsák is. alsóbb gally vagy ág. mert a kötözőanyaggal elszorított helyen vékony marad a koronarész. Kedvező még a nyár végi lekötözés (augusztus eleje). hogy lekötözés helyett nehezékkel húzatják le a koronarészt. Ilyen nehezék például a csipesszel ellátott.

orgona. Ugyancsak erősen sarjad a meggy. számos rózsa. zsenge korukban távolítsuk el. Az alma és a körte fölösleges gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű. Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. azaz átmérője 1. A legalkalmasabb. A gyümölcsritkításnak növényvédelmi haszna is van. elvonják a tápanyagot a nemestől. A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítani. és a gyökértörzsről tőből törjük ki (vagy dörzsöljük ki) valamennyit. Előfordul. mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a helyi többlet. mert például a vértetű búvóhelyéül szolgálnak. mert ez a megmaradt sarjak további növekedéséhez. A ritkítandó őszibarack és kajszi zöld terméseit kézzel. hegyes ollóval vágjuk ki. a köszméte és a riszméte bokorfák aranyribiszke alanya rendszeresen sarjadzik. Az alanyhajtások károsak.5-2 cm. éles késsel vagy közepes méretű. Ennél korábban ne fogjunk hozzá. A kötődés és a természetes hullás után már meg tudjuk becsülni. Ezért az első terméseiket mutató gyümölcsfákon 2-3 gyümölcsnél többet ne hagyjunk. Kb.) A sarjakat tavasszal. onnan fertőzhetnek.Hajtáshajlítás csipeszes nehezékkel dó sok gyümölcs jelentős tápanyagot von el a még növekvő. Bontsuk ki a sarjat hozó tövet. A körte birsalanya. Ekkor ritkítsunk. máshol pedig nincs vagy alig akad termés. egymáshoz érő gyümölcsök közé nem hatol be a permedé. A felszínre tört sarjhajtások (vesszők) talajfelszín fölötti visszametszése nem megoldás. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le. másrészt a talajművelést is akadályozzák. a gombás betegségek ott megtelepedhetnek. valamint a ribiszke. A túl sűrűn álló. mert sarjképző tulajdonságukat alanyként is megtartják. Növényvédelmi szempontból pedig azért veszélyesek. (Nem célszerű a kertünkben fellelhető meggysarjakat beszemezni. © 27 o . A szorosan öszszeérő terméseket . amikor a gyümölcskezdemény kis dió nagyságú. Vadalás Vadaláskor a szemzés vagy oltás helye alól. csavaró mozdulattal válaszszuk le a termőrészről. ezáltal azt visszavetheti. fejlődő fiatal növénytől. illetve újabbak képződéséhez vezet. mert a természetes hullás még nem fejeződött be. mert ha megerősödnek. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. az alanyból előtörő hajtásokat (vadhajtásokat) távolítjuk el.hasonló okok miatt gyakrabban támadják meg a gyümölcsmolyok hernyói is. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítsuk. hogy a korona egy-egy gallya túlságosan berakódik gyümölccsel. 8-10 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy gyümölcsöt. hogy mennyi termésre van kilátásunk.

A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes. hogy hol állnak túl sűrűn az ágak. mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek. aki szőlőt. Erős növekedés. mert minden évszakban akad vele dolga. a vesszők. amikor a hajtások már félfás állapotban vannak. lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók). tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját.MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? A kert sohasem kész. metszéskor viseljünk gumikesztyűt. Ezek metszését rügyfakadás utánra. vagy rügyvizsgálattal Uienany rügy nosszanti atmetszeseveiy anapítható meg. a metszést hagyjuk abba. pirosbimbós állapotukra időzítsük. jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. a pusztulás mértéke szemrevételezéssel. rózsát és díszcserjét ültet. Új sarkít a tenyészidőben ritkítjuk. a fagy ne tegyen kárt bennük. A málna metszése eltér az általánostól. Másrészt. A le termett (es namarosan ef is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban. illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. Ha metszés után permetezünk. A korábbi (téli. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbb a kora tavasz. Rügyfakadás. Amennyiben 0 °C alatti hőmérsékleten metszünk. gyümölcsfát. Télen. Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk. pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. a kertész sohasem pihenhet. az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. fagyérzékeny növények vesszőit. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők. akkor a készítmény. májusban és június elején kerítsünk sort. hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtáson és környezetében (a le- O 28 o . Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is. Ezzel elősegítjük. ha a permetezésig végzünk a metszéssel. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített. A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. könnyen eldönthetjük. A zöldmetszés ideje . más a kérgük színe és repedezettsége. hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön.elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként . hogy a hajtások megfásodjanak. Célszerű. Egyrészt. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk. a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. de még a hajtásnövekedés előtt metszszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. húzzunk kesztyűt.) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén. ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. császárfa. szivarfa) további növekedését.a tenyészidőben van. Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). pontosabban elvirágzás után. Ha a hőmérséklet -5 °C •alá süüyed. mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet. A veszedelmes ágpusztulást. mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. gondoz. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. A sérülés. közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk. A korona szellősebbé tételét.

azonos marad az anyanövényével (amelyről a szemzőhajtást vették). A SZAPORÍTÓANYAGRÓL.véikoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben. A szaporítóanyag vásárlásakor gondoljunk az alanyra is. a kajszi pedig szilvaalanyon kisebb koronát nevel. hogy a termesztés első és igen fontos munkáját. oltással (szemzéssel) szaporítják. Az alanyra is legyen gondunk A gyümölcsfák zömét ivartalan úton. hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének. Nem mindegy tehát. a koronaformára és a művelésmódra. A hagyományos koronaformájú középmagas törzsű fák neveléséhez erős növekedésű alanyokra van szükség. A suháng elágazás nélküli. és sudara (fővezérvesszeje) is fejlett. málna) való szaporítás.a saját magoncba szemzett fák esetében is megmutatkozik (például a diónál és a gesztenyénél). Ha a szaporítóanyag egészséges. E szaporítási mód nagy előnye. sarjak és oltványcsemeték a növények szaporító-. mint a magról kelt gyümölcsfák. hogy koronás oltványt vagy suhángot veszünk és ültetünk. gyengébb minőségű talajon sokkal jobb körtealany a vadkörte. A kajszit homokon vadkajszi. hogyan végezzük el. mert így nem tehetünk kárt a virágokban. mert ennek jó vagy rossz megválasztása kihat a növény növekedésére és fejlődésére. és meg kell metszenünk őket.és riszmétefácskák oltványok. tisztában kell lennünk a választott művelésmóddal. elsősorban a könnyebb kezelhetőség végett). savanyú talajokon díszlik. meszesre inkább a sarjmeggyet válasszuk. hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását. Száraz. Hátrányának mondható. A ribiszkefélék. lombhullás után is metszhetjük. ábra). A korán fakadó. mint a birs. A koronás oltványon legalább három fejlett (legkevesebb 30 centiméteres) oldalvessző (oldalvezérvessző) van. ép. megsérthetjük. hogy belőle korábban kialakíthatjuk a koronát. egy szóval: a termesztés sikerére. Az oltványok általában 2-4 évvel hamarabb érik el teljes termőkorukat. A vadalma alany elsősorban a nyirkos. mint például a vadcseresznye. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni. a nemes fajtákat aranyribiszke alanyba oltják (80-100 centiméter magasan. Az intenzív koronaformák törpealanyain lévő fák fordulnak a legkorábban termőre. Ilyenek a vadalanyok. kevésbé fejlett oltvány (2. Talajigényük igen eltérő. Koronás oltvány és suháng A gyümölcsfák szaporítóanyaga kétféle: koronás oltvány és suháng. ki kell elégítenünk a növények tenyészterületigényét. ÜLTETÉSKOR Fák. a köszméte és a riszméte bokrait ekkor is ritkíthatjuk. A célszerű tulajdonságú alanyra (amely lehet például erőteljesen növő vadalany vagy gyenge törpealany) rászemzik a nemest. Ivaros úton. a szakszerű ültetésen kívül ismernünk kell a szaporítóanyagot (a nemest és az alanyt). A cseresznye és meggy alanyául savanyú talajra a vadcseresznyét. A törzses köszméte-. illetve ültetvényanyaga. mészben szegény vidéken pedig vadőszibarack alanyon telepítsük. Fontos. hogy a nemes tulajdonsága nem változik. a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel. E koraibb termőre fordulás . amelyek télen elpusztulnak. mert a zsenge. alkalmazkodóképességük is különböző. már a második-harmadik évükben. magról szaporítva ugyanis a gyümölcsfák zöme visszaüt az ősi és a nemes közötti átmeneti formák valamelyikére. a rajtuk lévő nemes sem egyformán fejlődik. A koronás oltvány előnye. a vadkörte. sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük. a telepítést. Az őszibarackot meszes talajra keserű mandula. Az alanyok a rájuk oltott nemest tartják és táplálják. gyakorlatilag mindegy. A szőlőt és a gyümölcstermő borokat kivétel nélkül ivartalanul szaporítják. A meggy sarjmeggy alanyon. kötött talajon myrobalán vagy szilvaalanyon ültessük. ribiszke.amelynek számottevő a gazdasági haszna is . és az esetek többségében a nemesnél rosszabb minőségű gyümölcsöt terem. A faiskolában vásárolható fiatal bokrok. bokrok ültetésével évtizedekre határozunk. Ehhez. Közöttük gyakori a fásdugvánnyal (bokorribiszkék) vagy gyökeres sarjjal (mogyoró. hogy a törzs magassága már meg- O 29 o . a vadalma.

hogy a törzs magasságát mi határozzuk meg.kizárólag metszéssel . A túlságosan visszacsonkolt és ritka oldalgyökérzetű fácskának kisebb az eredési esélye. ADJUNK ELÉG TERET! Fás növényeinknek gyakran nem adjuk meg azt a teret.és 0.a legtöbb esetben . az őszibarack 25-30 négyzetméternyi területet igényel. előnye viszont. A törzses köszméte tenyészterület-igénye 1. mint például a talajállapot.határozott. a tenyészterület. hanem gazdasági céljainknak is a legjobban megfelel. Az ebből következő kedvezőtlen állapotot vagy folyamatot . A mogyoróbokor tenyészterület-igénye 16 négyzetméter. hogy a sérült rész kiessen.az összefüggések értelmében . Az alakító metszéssel meghatározzuk a © 30 o . a szilva. E tulajdonságoknál fontosabb. a fekete ribiszkét 2. A bokrok és gyökeres sarjak erőteljes visszametszésének az az elsődleges célja. A málnasarjakat sövényszerű művelésben legalább 1.7 méter. a dió pedig feketedió-alanyon 60-70 négyzetméteres területen is elfér.7. akármilyen szép is a koronája. akkor az . megfelelőek. ezt a kezdeti szépséghibát jó körülmények közé kerülve bizonyosan kinövi az ép. mert ez csak egy része a gyümölcsfák és -bokrok nevelésének és fenntartásának (termesztéstechnológiájának).erősen visszavágjuk. A visszametszés elmulasztása a frissen ültetett fácska túlterheléséhez vezethet.4 méteres tőtávolságra telepítsük. a növényvédelem és a termékenyülési viszonyok. nagyszámú hajtást a frissen sebzett és csonka gyökérzet képtelen ellátni. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják a fák és a bokrok. de még csak megállítani sem lehet.5x0. Minden mindennel összefügg. szabályos koronájú fa nemcsak dísze a kertünknek. úgymond hagyományos koronaformájú. de arányosan fejlett és egészséges. termőfelületük csökken. Ültetéskor ne metszegessük a gyökérzetet. A gesztenye saját magoncára oltva. más szavakkal a gyümölcsfa életkörülményei rendezettek. a mandula.3-0. szép.5X2 m-re ültessük. még inkább a körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően igen különböző. Mindenekelőtt azért. harmonikus növekedését és fejlődését. fölkopaszodnak. csökött hajtások fejlődhetnek. hiszen kapott az elég sebet a kitermelés során. Ez a bölcsesség áll a gyümölcsfa metszésére is.7 méter térállásba telepítsük. és megrontja a gyümölcsfa általános. Ha valamelyik tényező eleve rossz vagy rosszra fordul. közepes törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70.5x0. illetve a járulékos rügyek kihajtsanak. A támasz nélküli. ha az egyéb összetevők. Ezért különösen jól válasszuk meg helyét a kertben. a meggy. A támaszt igénylő. (Választáskor ne röstelljük a szaporítóanyagot alaposan szemügyre venni!) Legalább ilyen fontos a gyökérzet épsége és terjedelme is. az alany-nemes viszony. Hatása igazán csak akkor érvényesül. Házikertbe is e két faj oltványait ültessük. A tüskétlen szedret 2. fölnyurgulnak. sőt el is pusztulhat a fa. A pirosribiszke-bokrot 2x0. inkább kevesebb növényünk legyen. A sok rügyből előtörő. de például egyes nyári körtefajták koronamérete a cseresznyéét is megközelíti. hogy az alapi rügyek. a tápanyag-ellátottság. hogy ne legyen nyílós az oltvány. hogy helyreállítsuk a többnyire nagyon megcsonkolt gyökérzet és az ép föld feletti rész egyensúlyát. és a növény mennél több tőhajtást hozzon (bokrosodjék). dús gyökérzetű gyümölcsfa. Telepítéskor a fák és a bokrok szaporítóanyagának föld feletti részét . és csak olyan mértékben. azaz a gyökérnyakon lévő oltásforradás kifogástalan legyen. Ezért fontoljuk meg jól a választást. hasadt gyökérvégeket vágjuk sima felületűre. Legyen bár kissé fejletlen vagy formátlan a törzs. Csak a roncsolt. természetes sövényben egymástól 3-4 méterre ültessük.megszüntetni. egészséges. vadalanyú. A riszméte térigénye a fekete ribiszkéével megegyezik.kihat a többire is. Legkevesebb 30 négyzetméter az igényük. a kajszi. úgynevezett intenzív koronaformák térállását az egyes formák tárgyalásakor ismertetjük. A magról kelt gesztenyének és diónak különösen nagy a térigénye. amely egészséges és harmonikus fejlődésükhöz szükséges. jó közérzetét. A suhángból egy évvel tovább kell alakítanunk a koronát.5 méteres sor. A vadalanyú alma. Ennek következtében a tenyészidőben gyenge. a ringló legalább 30-40. KEVÉS SEBZÉSSEL Az arányos felépítésű. 100-200 négyzetméter fánként.

a sebfelület ne legyen vízszintes. A hajtást és a vesszőt közvetlenül a rügy (a szárcsomó) fölött. s később. ezektől távolodva egyre gyengébb. mint az erősen rügyre vágott. A rügyhöz. A szőlővessző visszametszésekor viszont hagyjunk a rügy fölött 3-4 cm-es csonkot. kifelé nézzen. sok kárt okozhatunk vele a növényben. Az első. például erősebb szélben. mint az azonos kerületű ép sebzésé. a visszamaradó vesszőrészen szemmel alig látható. az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le (21. ÁBRA helyes hibás helyes Az ágak visszametszésekor ne hagyjunk csonkot. és legyünk tekintettel a növények életritmusára. A metszéshez jó minőségű. hogy a vessző tengelyére álló merőlegessel mintegy 30 fokos szöget zárjon be. mint a természetes koronájúak. a gallyat és az ágat az elágazásnál. A vesszők visszametszésekor a megmaradó legfelső. túl mély metszlap. Ezután a bevágás fölött. Ahány vágást ejtünk. Először az elágazás fölött 20-30 cm-rel alulról© fűrészeljük be az ágat. felülete nagyobb. arányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. a rügyből előtörő hajtás lehasad. Különösen jelentős ez a telepítés utáni és az alakító metszések során. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot. hogy a rügy biztonságosan kihajtson. A jól választott mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre. benne a fő részek számát. éles szerszámot használjunk. A vesszők ilyen szakszerű visszametszésére. rendszeresebben teremnek. erősebb vázágat fejlesztenek. Bármilyen helyzetű a visszametszésre váró vessző vagy ág. A vesszőn. néhány milliméterrel a rügy fölött enyhén ferde metszlapot vágjunk © 31 o . növekedésére és fejlődésére is. az alulról történt bevágás meg- 21. ami kedvezőtlen a végálló rügyből képződő hajtás fejlődésére. A legkönnyebb megoldást. mert a ráhulló por. tehát a végálló rügy a korona belsejével ellentétes irányba. Nagyobb ágak levágását legalább három lépésben végezzük. keresztmetszetének egyharmadáig. mert a tartóágak kifelé álló rügyeiből lehet levegős. tehát az elágazástól 30-40 cm távolságra fűrészeljünk felülről lefelé. a vesszők ízközre metszését azért nem ajánljuk. Az életlen olló vagy fűrész roncsol. amelyre a vesszőt visszametsszük. A roncsolt seb nehezen gyógyul. Mindenesetre a túl magas metszés még mindig kevésbé rossz. Ha a metszőollónk nem kifogástalan. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk. A sebgyógyulás ugyanis a rügy. mert a rügy feletti csonk beszárad. amikor minden végálló rüggyel határozott célunk van a koronában. ábra).korona formáját. az beszárad vagy éppen a fertőzéseknek nyit kaput. Lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. annyi sebet okozunk a fán. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon és kissé kifelé lejtsen úgy. a metszőollót mindig az ellenkező oldalról és alulról közelítve tegyük. különösen az alakítás során ügyeljünk. és megbízhatóan. hosszanti hajszálrepedések keletkezhetnek. illetve az elágazás közelében a legjobb. így elkerülhetjük a rügy sérülését. víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. jobb minőségű gyümölcsöt hoznak. jó állású koronát nevelni.

Kisebb mennyiséget kézi erővel (ollóval. Metszéskor megsértjük a növény szöveteit. hogy éles késsel. Az ággyürűtől arasznyi távolságban alulról (A). növekedését. O 32 o .vagy többéves fás részeket távolítunk el. Minél nagyobb a seb. hamar gyógyul. A seb szélén a kéreg néhány milliméterét is kenjük be. ép szélűre a metszlapot. A nyesedék felaprítva mindenképpen gyorsabban korhad el. mert lehasadnak. A pótlásról feltétlenül gondoskodjunk. A visszavágással egy. úgynevezett mulcsozásra is. Az így előkészített nyesedéket komposztálhatjuk. Az aprítékot használhatjuk a kertben talajtakarásra. szőlőben már érdemes egy aprítógépet vásárolni. és minél idősebb részen ejtjük. Minél többet vágtunk le a növényből. -védő anyaggal. annál több tápanyagot kell visszaadnunk. hanem szerves trágyával gyorsítsuk a fa vagy cserje gyógyulását. A másfél-két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést kezeljük sebkezelő. amellyel minden kerti hulladék ledarálható. sebeket ejtünk. majd kissé távolabb fürészeljük be (B). a beforradás. végül vágjuk le a csonkot. ÁBRA } A nagyobb ágakat nem vághatjuk le egyszerre. amilyen például a vesszők visszavágásakor keletkezik. annál lassabb a kalluszképződés. hogy az ág lehasadjon. Nagyobb kertben. A nyesedéket lehetőleg ne égessük el. és szerves anyagát a növények hasznosítják. még a kiskertben sem. Ezekben sok a tarta- lék tápanyag. A kezelés első teendője. és kezeljük a sebet (C) akadályozza. A kisméretű seb.-j 22. hogy biztosan zárt felületet kapjunk. ábra). fejszével) is felapríthatunk. Ifjítás után például nem elegendő az évente szokásos műtrágyaadag. lehetőleg kacorral vágjuk simára. tehát metszéskor veszteség éri a növényt. Harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot. ez a hasznosítás legértékesebb módja. mégpedig az ággyűrű (az ág alapjánál lévő megvastagodás) fölött néhány milliméterrel (22.

roncsol a szerszám. Éle egyenes. ábra). A kétélű ollónak a támasztópengéje is élezett. hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk. s a © 33 o . ha utánozunk. hanem a használhatóságot is vegyük szemügyre. vagyis olyan eszközt veszünk. Ma. Az olcsóbb szerszám gyakran nehezebb. amikor már egyetlen gyereket sem akarnak a balkezességről „leszoktatni". ábra).AZ ESZKÖZÖK A szép munkához jó szerszámokra és segédeszközökre van szükségünk. kicsorbuló. a rugó és a zár (25. Vágáskor a másik kezünkkel segítsünk. Ezeknek vágóéle a támasztópenge mellett záródik. a forgástengelyt képező csap a rögzítőanyával. Ha ezt még annak tömege is tetézi. ezzel megkönnyítjük az ollót tartó kéz munkáját.és a vágópenge. akkor minden megtakarított dekagramm számít. tartós szerszám általában drága. hogy az olló vagy gép irányítása is éppen elég fárasztó. Nem árt. hogy a vágópenge a támasztópengére felütközik. A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni. 1. amilyet már láttunk. gallyakat. mint amennyi hasznot hajtunk. ezért sem alkalmas vastagabb fás részek metszésére. rózsaszedésre alkalmas. Ha hézag van közöttük.5-2 cm átmérőig vághatunk vele hajtásokat. sőt ki is próbáltunk valahol. az ütköző. A megbízható. illetve fölül. Metszéskor úgy tartsuk az ollót. s aki már nyírt órákon át sövényt. balesetmentesen végezhető munka ugyancsak könnyítés. A metszőolló részei: a két nyél. a támasztó. gallyhoz egészen közel kerüljön. A mellévágó ollók általánosan elterjedtek. tisztában van vele. A metszés minőségét a penge élességén kívül az határozza meg. A biztonságos. kényelmetlen fogágyú. mert megéri. inkább virág-. de ne sajnáljuk rá a pénzt. METSZOOLLO A metszés leggyakrabban használt eszköze az olló. vagy az olló támasztóélének irányába feszítsük a vesszőt (23. Életlen. Elágazásnál a vékonyabb vágópenge a megmaradó vesszőhöz. Két metszőollótípust különböztetünk meg: a rávágó és a mellévágó ollót (24.ábra). Alkalmatlan fűrésszel több kárt okozunk. Jellemzője. nehéz metszőollóval keserves a munka. Szerszámvásárláskor ne csupán az árat. hogy milyen szorosan zárnak a pengék. vesszőket.

Az éles. akik nem szívesen állnak létrára. hogy az olló szétnyíljon. Jól használhatjuk ezt a szerszámot díszcserjék. Házi élezésre különböző finomságú fenőköveket (úgynevezett belga követ). majd olajos ronggyal áttörölve tegyük el. A kétélű ollónak a támasztóélét is fenjük. mégpedig a domború oldalát élezzük. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. mivel nem csúsznak ki az élek közül. mert akkor a fás rész lemetszésén kívül külön erőkifejtés szükséges a záráshoz. szilárd. hogy a zárat. amely nyugalmi helyzetben megakadályozza. Nagyon fontos. A fák magasan lévő vesszőit hernyózóollóval is visszametszhetjük. A pengének csakis egyik. A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszők is levághatok. Előnyös. a földről dolgozhatnak vele azok. tartós. tehát műanyag bevonat van rajta (ennek télen. hogy a gallyazóolló könnyű legyen. Kezdő kertész az élezést bízza szakemberre. zárása.A karbantartás élezésből. futórózsa és sövény ritkítására. ugyanakkor könnyű. ha ez a szerszám is könnyű és az ütközése rugalmas. éle tartós. ám 64-80 cm hosszú nyéllel készülő ollókkal gallyakat és vékonyabb ágakat (3 cm átmérői) lehet vágni (26. népességnek majdnem egytizede balkezes. rózsabokrok. tartsuk tisztán és zsírozzuk be. könnyedén. majd fenőszíjat használjunk. hogy a vágópengéhez tartozó nyél a saját tengelye körül elfordul. a rövid nyél feltöri a tenyeret. ezért nem szükséges hozzá nagy erőkifejtés. A vágópengét rugó nyitja. Nyele tenyérbe simul. ha pedig túl hosszú. fagyban van jelentősége). © 34 o . A nyél legyen elég hosszú. 30-40 cmes. Ennek az az előnye. tüskétlen szeder. A konkurens vesszők levágására különösen alkalmas. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is hozzáférhetünk. és bizonyosan nem tör hólyagot rajta. mielőtt eltennénk. de ritkábban. A nagyobb gyártók igyekeznek egy-két típussal megkönnyíteni a balkezesek munkáját. tisztításból áll. nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót. A rugó ne legyen túl kemény. A jó olló leghasznosabb tulajdonságai: szilárd. mint a vágót. Általában vékony vesszők és még meg nem fásodott hajtások metszésére alkalmas. Nyelük ugyancsak hosszú. E ritkábban használatos eszközöket is éleztessük rendszeresen. Kényelmesen. rendkívül fontos a bal kézzel használható metszőolló. vagyis a vágás a penge furatába erősített zsineggel történik. Előfordul. Két kézzel fogjuk a két nyelet. tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. Pengéje cserélhető. lehetőleg az ollót tartó kézzel (hüvelykujjal) tudjuk kezelni. Végül fontos az is. GALLYVÁGÓ ÉS SÖVÉNYNYÍRÓ A metszőollóhoz hasonló pengével. hogy a szerszám valóban a tenyérbe simul. Munka után az ollót tisztítsuk meg. Sövények kézi nyírására a sövénynyíró ollók valók. Ezt a vásárláskor könnyedén kipróbálhatjuk. töröljük szárazra. nem csípi be a vékony vesszőket. ábra). Ez a szerszám pontos tükörképe a megszokott jobbosnak. A záródó olló könnyen ütközzön (ezért ma már gumibetéteket tesznek az ütközőkre). úgy nyírunk. az élek 20-30 cm hoszszúak. A hosszú nyél nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot. meleg tapintású. ifjítására is. Kétélűek. jól beállított metszőolló nem roncsol. olajozásból. E hosszú nyelű szerszámot régen a hernyófészkek leszedésére használták.

/V Ág. gyorsan. különben nehéz tartani az amúgy is gyorsan dolgozó. vastagabb részeket kell eltávolítanunk. KACOR. Legjobb. egyenes (C) és hullámos éle sövénynyíró olló (D) •J 28. ha a vezetéket öncsévélő dob tartja rugalmasan föltekerve. viszont nehéz az élezése. Ügyeljünk arra. A fűrészszel ugyanis hozzá kell férnünk az ágakhoz. hogy az elektromos vezeték ne kerüljön a vágóéi útjába. LÉTRA A fűrészek közül a hagyományos keretes metszéskor nehezen használható. közülük is az íves hegyűek a legalkalmasabbak. FŰRÉSZ. legföljebb az. Erre a célra a kardfűrészek. amelyiknek állítható a pengéje. Az egyenes fogú fűrésszel oda-vissza. Legjobbak Kardfurészek és fogazásuk @ 35 © . kevés erőkifejtéssel száraz. Előnyös. ábra) lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka. gyorsan vághatunk.(gally-) vágó (A). ezért lassú vele a munka. A cápafogú csak egy irányba vág. ÁBRA [ Elektromos sövénynyíróval (27. tehát pontos kezelést kívánó gépet. ha könnyű. A fogazás többféle lehet. hernyózóolló (B).

pedig nem veszélyes szerszám. kényelmetlen testhelyzetben. a seb szélét épre kell vágnunk. A vágás legcélszerűbb eszköze a kacor. amelyiken a körömhely van. A kést vizes fenőkővel és fenőszíjjal szinte borotvaélesre kifenhetjük. hogy a forradást elősegítsük. nagy erőkifejtéssel dolgozunk. a fűrészelés fontos segédeszköze a létra. mert könnyen. mert bizonytalan és balesetveszélyes. durva vágási felületet hagynak vissza. gyorsan lehet velük vágni és élezésük is egyszerű (28. Mindig csak azt az oldalát élezzük. a hajlított pengéjű és nyelű kertészkés (29. Élét az eredeti mintázatban és hajlásszögben reszeljük. Ezt éles késsel simára. A metszés. különösen az idunafogazásúak. ha kézbe illő és meleg fogásű.ábra). ábra). ÁBRA | f O Kacorkéssel vágjuk simára a fürészelt felületet A fűrész nyele akkor jó. Egyágú támasztólétrát soha ne használjunk. A fűrészek. csak egy kis gyakorlat szükséges a használatához. tehát ne kockáztassunk! © 36 o . Sokan idegenkednek tőle. Jobb a kétágú létra. 1 29. de a legbiztonságosabban a támasztórudas állítható fel. Éles szerszámokkal.az idunafogazású fűrészek.

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE írta Valló László .

A KORONA ALAKITASA TERMŐKORI METSZÉS IFJÍTÁS NÉHÁNY APRÓ FOGÁS A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE .

Ez fajonként. a középsőben négy. Az erőteljesen fölfelé törő koronájú fákon kisebb. Jellemzője az uralkodó központi tengely. a szórt állású sudaras korona és a kombinált korona. Katlankorona (C). erős növekedésű fák általános koronaformái. növényvédelmét és a szüretet. A legalsó ágcsoportban négy (esetleg öt). hogy alakító metszése viszonylag hosszú ideig tart.A KORONA ALAKITASA A házikertbe ajánlott mesterséges koronaformák két nagy csoportját a hagyományos és az intenzív formák alkotják. Az ágcsoportos sudaras korona magasba törő. a karcsú orsóval és a szuperorsóval ismerkedünk meg. A támasz nélküli vagy hagyományos koronaformák sudarasak vagy sudár nélküliek lehetnek. a szórt állású sudaras és a kombinált korona. A sudaras koronák közé tartozik az ágcsoportos sudaras korona. hogy a teret arányosan kitöltsék. Törzsmagassága 100-120 centiméter. a gyengébben fejlődő. Zárt felületű korona (E) AZ ÁGCSOPORTOS SUDARAS KORONA A koronaformák kialakítása a telepítést követő első metszéstől (ez az első év) a termőre fordulásig (a negyedik-ötödik-hatodik évig) tart. ABRA N / ta vagy ferdekarú sövénnyel. a katlankorona és a zárt felületű korona (30. A hagyományos formák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. A vázágakat úgy neveljük. a vad alanyra oltott. © 39 o . A sudaras korona formái: ágcsoportos sudaras. hogy megfelel a gyümölcsfa természetes növekedési törvényszerűségeinek. Gömbkorona-változatok (B). Sudár nélküli a vázakorona. Változatai az ágcsoportos sudaras. A hagyományos koronaformák állnak legközelebb a természetes formákhoz. a gömbkorona. és később éri el teljes termőkorát. Ez nehezíti ápolását. Az ágcsoportos sudaras korona előnye. úgynevezett ágcsoportokban (ágemeletekben) helyezkednek el a vázágak a sudáron. Vázakorona CD). Az ágcsoportos sudaras koronában három ágemeletet nevelünk ki az alakító metszés folyamán. azaz a központi tengelyen (31. Az ágcsoportok egymástól való távolságát az alakító metszéskor határozzuk meg. a fölsőben pedig három vázágat alakítunk ki. Hátránya.ábra). ábra). illetve a harmadik ágcsoport fölött távolították el (A). ezen foglalnak helyet a vázágak. szórt állású sudaras és kombinált korona (ahol a sudarat a második. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák közül a termőkaros orsóval. Az ágcsoportos sudaras koronában egymástól meghatározott távolságban. A mesterséges koronaformák hagyományos változatai. szétterülő koronát nevelőkön pedig nagyobb távolságot hagyunk az ágemeletek között. fajtánként különböző lehet. a palmet30.

31. ÁBRA | Ágcsoportos sudaras korona alakítása az első három évben © 40 o .

akkor végálló rügynek meredek szögállásút (rügytengelyűt) válaszszunk. ezért adjunk ezeknek elsőbbséget. A csonthéjasokat és a héjasokat ennél erősebben. A sudár növekedését ne hátráltassuk. illetve veszsző az oltás alapjával ellentétesen ível. Második év. akkor az előző évi metszés túl hosszúra sikerült. Ugyanígy kiválasztjuk a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) is. és e fölött 4—5 rügyet meghagyva vágjuk vissza. az erősebb növésűeket gyengébben.) Ilyenkor a végálló vesszőt távolítjuk el tőből. A kiválasztott oldalvezéreket növekedési erélyüknek megfelelően metsszük vissza. hogy legalább 20-30 centiméterrel magasodjon a visszametszett oldalvesszők síkja fölé. A megmaradó oldalvesszőkből négyet válasszunk ki (a legfejlettebbekből). oldalrügyeit dörzsöljük ki a leendő törzsmagasságig. A tenyészidőben is kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését.Első év. Az oldalvesszőket 5-6 rügyre vágjuk viszsza. így. sértetlen végálló rügyet hagyjunk. Az előző évi vesszőmaradék időközben második éves résszé azaz gallyá alakult. például ellapított koronaalak felvételére a fát. Ennek eredményeként a rügyből előtörő hajtás. A fővezérvesszőt is növekedéséhez mérten metsszük vissza. egymástól lehetőleg azonos távolságra a koronakerületen. A koronás oltvány vesszői közül a kívánt törzsmagasság alattiakat tőből távolítsuk el. Ez esetben © 41 o . a végálló rügyek pedig kifelé (ne a korona belseje felé) és fölfelé nézzenek. A végálló rügyből fejlődött vesszők . Kedvező körülmények között a tavalyi visszametszés eredményeként a végálló rügyekből és az alatta lévő egy-két oldalrügyből erőteljes (50-70 centiméteres) vesszők fejlődtek. Ha ugyanis a fővezérvesszőt mindig azonos oldalon lévő rügyre vágjuk vissza. Ha pedig kevesebb és gyengébb vessző. hogy a metszfelületek lehetőség szerint egy síkba essenek. Most is ügyeljünk. és a számunkra kedvező konkurenst hagyjuk meg. a gyengéket egyelőre hagyjuk metszetlenül. ha az alakítás éveiben a vízszintessel 60 fokos szögben álló vázkarok kinevelésére törekszünk. Ekkor a metszés erőssége a vesszők hosszától. illetve vesszők lesznek. a középerőseket vágjuk felére. Amennyiben suhángot ültettünk. hajtássérülés miatt elsatnyult. Az alsóbb oldalrügyekből kevésbé erős. A többit tőből metsszük le. az előző évi visszametszés eredményétől függ. illetve gyenge vesszők képződtek. úgy vágjuk vissza. és annak a konkurenseit is tőből eltávolítjuk. hogy a korona továbbnevelése szempontjából legkedvezőbb helyzetű és erőteljes vessző nem a végálló rügyből fejlődött. a fácska egy év elmúltával koronás oltvánnyá fejlődik. Célszerű figyelnünk arra is. A rajta képződött vesszők közül a túlságosan (zavaróan) erőteljes növekedésűeket vágjuk ki tőből. ami a sudár központi növekedését biztosítja. azaz a gyengébbeket erősebben. Ne kényszerítsük ettől elütő. és így a sudár kissé oldalra dől. 2-4 rügyre is metszhetjük. A tanulságot érvényesítsük: az előző esetben hosszabbra. Ezúttal is ügyeljünk a végálló rügy helyzetére. Előfordul. akkor tavaly rövidre metszettünk. Legelőször az oldalvezérvesszőket válaszszuk ki. A többiek hátrányára erősebben növő oldalvezérhajtások vitorláját (nem a csúcsát) csípjük vissza. nyárs fejlődött. Ügyeljünk. az mindig kifelé és fölfelé álljon. Előfordul. A sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra.a természetes koronaalakulás továbbvivői is. A rügyekből hajtások.rendes körülmények között . az utóbbiban rövidebbre metsszük a vezérvesszőket. és így huzassuk föl a koronát. Ha sok és erős vesszőt kaptunk. A másodrendű vesszőket ezúttal is tőből távolítsuk el. Ezt elkerülendő. hogy ép. a visszametszések során évenként váltogassuk a sudárvessző csúcsrügyének a helyzetét. túlságosan meredeken ível fölfelé vagy rügysérülés. ha túlságosan széthajlóvá kezd válni a korona. Ugyanígy tegyünk a törzsön fejlődött hajtásokkal is. hogy a végálló rügy a tavalyihoz képest éppen ellenkező oldalon legyen. hanem az alatta lévőből. hogy a sudárvessző végálló rügye az oltás hajlatával ellentétesen álljon. csökött vesszők fejlődnek. Ugyanígy tegyünk a törzsmagasság alatt képződött vesszőkkel is. akkor a vesszőlapok hajlatai mind egy oldalra esnek. Legjobban tesszük. Ügyeljünk. A hozzájuk legközelebb álló (alattuk lévő). hogy a szabályosan metszett koronás oltványból (suhángból) csak gyenge. velük versengő (úgynevezett konkurens) vesszőket tőből távolítsuk el. A továbbiakban úgy is kezeljük. (Például megcsavarodott. Az előtörő másodrendű hajtásokat 4-6 levél fölött csípjük vissza.

) Az oldalvezérvesszők (és fővezérvessző) konkurenseit ezúttal is maradéktalanul. tehát a tavalyi volt vesszőket (a mostani kétéves. Az oldalvesszőket úgy válogassuk meg és úgy metsszük. mint az elsőéves koronás oltványt. A visszametszés alapja a tavaly beállított forma legyen. visszametszése és konkurenseik eltávolítása a korábbi évek elve és gyakorlata szerint történjék. A legkedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. azaz távolítsuk el tőből. mert ebben a koronatérben ilyenek maradhatnak. hogy hosszuk és kiterjedésük is ágemeletenként nagyjából azonos legyen. a második ágemelet alakítása ennek alárendelt. vagy hagyjuk metszetlenül. azaz a második ágemelet legfölső ágalapjától számítva 80-100 centiméterre. a másikat tőből vágjuk ki. A korábbi évek szabályai szerint metsszünk. és metsszük vissza növekedési erélyüknek megfelelően. Válogassuk ki őket. Az alakító metszés szempontjai az előző évivel megegyeznek.ne vegyük figyelembe az új növedéket. (E beavatkozástól csak akkor várhatunk kielégítő eredményt. Kialakult és megerősödött mind a három ágemelet. Kerüljük a villás elágazást (egy rügyalapon két hajtórügyből ikerhajtás fejlődik. Szükség szerint ritkítsuk meg a középerős és gyenge oldalvesszőket is. amely villát alkot). A vízszinteshez közeli gyengébbeket metszetlenül is hagyhatjuk. Ez esetben a koronaalakítás egy évet késik. mert később a villa a termés súlya alatt gyakran széthasad. amit még nem hevert ki. Legelőször az erőteljesen fölfelé törő vesszőket ritkítsuk meg. A második ágcsoport veszszőit úgy metsszük meg. (A szakmai tájékozatlanság legékesebb és egyben legelrettentőbb bizonyítéka az. Az ágcsoportok közötti legmegfelelőbb távolság 70-100 centiméter. de inkább harmadukra. és ott metsszük vissza a sudárvesszőt. különben a fa elsűrűsödik. mint a leendő második ágemelet alapjait. A megmaradókat vágjuk vissza igen erősen a vesszőalapra. amelyeknek a termő (generatív) jellege erősebb. hogy ezzel mesterségesen fölkopaszítja a fát. Ha a visszametszés alatt kedvező helyzetű. A fővezérvesszőt (sudárvesszőt) azonban . hogy az ágcsoportok között termőrészekkel berakott. a külső harmadban viszont meghagy mindent egy csomóban. hogy a fővezérvesszőt ekkor metsszük vissza a második ágemelet magasságában. hanem a növekedéssel arányos (32. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. ha a fácska talaja rendben van. vagy hagyjuk metszetlenül. A megmaradókat gyengén metsszük vissza. hogy arányosan töltsék ki a koronateret. Ezt az első ágcsoport legfölső ágától számítva mérjük föl a tengelyen. A megmaradókat vagy gyengén metsszük vissza. azaz a leendő termőalapok azonos arányban legyenek az ágak külső és belső felületén. Nyilvánvaló. ha növekedésének erőssége ezt lehetővé teszi. továbbá.) Harmadik év.már a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. azzal a céllal. De a visszametszés már ne legyen túl erős. fejletlen gallyakat) metszszük vissza felükre. Fölmerülhet a kérdés. Negyedik év. hogy a meghagyott vesszők (és gallyak). Fontos. ami ellen céltudatos metszéssel éveken át küzdünk. rendezett koronaforma kialakítására törekedjünk.) A két ágcsoport között a sudárból előtörő oldalvesszőket ugyancsak ritkítsuk meg. és növekedésbeli lemaradását a gyökérzet súlyos sérülése okozta. A hosszú. akkor ezeket úgy kezeljük. amikor a „hozzáértő" az ág alapjában és innen kifelé lemetsz minden koronarészt.ha növekedése ezt lehetővé teszi . Az így kialakított korona nemcsak szemre tetszetős. hogy az ágak lehetőleg azonos távolságban legyenek egymástól. tőből távolítsuk el. A többi oldalvesszőt növekedési erélyétől függően. gyengén metsszük vissza. erőteljes vesszők maradtak. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. ábra). mert a megfelelő mértékű visszametszés vastagodásra is © 42 o . Új vonás. Az oldalvezérek kiválogatása. hogy vajon a vezérvesszők rendszeres visszametszése nélkül nem lesz-e ilyen erős az ágrendszer? A válasz: nem lesz. (Ekkor az ágcsoportok közötti távolság meghatározása a fontosabb. de jó teherbíró váza is a termőalapoknak. vékonyabb termőgallyakat nyerjünk. Szükségessé válik az első (legalsó) ágcsoport ritkítása is. vagyis éppen azt teszi. erőteljes másodéves gallyakat vágjuk vissza rövid termőrészre vagy gyenge vesszőre. Arra törekedjünk. Ötödik év. azaz úgy alakítsuk. Arányos. hogy a fejletlen alapi rügyekből gyenge hajtásokat kapjunk. Lássuk egyben a koronát. hogy az ágak közötti koronateret arányosan kitöltsék.

hogy az eredeti koronaforma továbbra is megmaradjon. amely beavatkozás nélkül is arányos. ami a termőegyensúly kialakítását és fenntartását szolgálja.) O 43 o . erőteljesebb és helyzetében is állandóbb lesz. erős vázágrendszert nevel. Az alakító metszés már lényegében befejeződött. A nem alakított koronájú fák vezérvesszői évről évre zavartalanul növekednek a csúcsrügyekből.metszés után I I a metszés eredménye Ágcsoportos sudaras korona alakítása a negyedik és ötödik évben készteti a vesszőt.) A hatodik és a további évek. (Kivételt képez néhány faj. A fenntartó metszést (amely ritkítást és termőrészifjítást jelent) úgy végezzük. és az alsóbb koronarészekre borulva elsűrűsíti a koronát. de vastagabb. gyengébb ág. így valamivel hosszabb idő alatt éri el az ág teljes hosszúságát. amelynek következménye a megnyurgult (és mellesleg föl is kopaszodott). Az alakítás megismert szempontjait tehát érvényesíthetjük és érvényesítenünk is kell a fa későbbi életében. mint például a dió és a gesztenye. Ezzel szemben egyre fontosabbá lesz a fenntartó metszés. amely a teljes terhelés idején már nagy ívben meghajlik. (A termőkorú fák metszésének tudnivalóit a Termőrészek metszésmódja és a Termőkori metszés című fejezetek tartalmazzák. illetve egyre jelentéktelenebbé válik.

A második-harmadik évtől mindinkább érvényesülni hagyjuk a sudáron szórtan előtörő oldalvezéreket. azaz kikatlanozzuk a koronát. (Ilyen például a kajszi. a szilva. illetve ezek elágazásai alkotják. hogy korlátozzuk vele a gyümölcsfa magasságbeli növekedését. egymástól 0.és őszibarack. amely alul ágcsoportos. Törzsmagassága 80 centiméter-1 méter közötti. Ágcsoportok képzésére nem hajlamos fajok. a katlankorona. azt a törzsmagasság fölött 6-8 rügyet hagyva vág1 33.ábra). Amikor azonban elértük a második (vagy a harmadik) ágemeletet. Az első években úgy alakítjuk a fát. hanem körkörösen elszórva foglalnak helyet a központi tengelyen. illetve fajták ajánlott koronaformája. a rajta emeletesen kialakított úgynevezett gallérágakkal. hogy hiányzik belőlük a sudár. hogy a vázágak nem csoportosan. Jellemzőjük. ehelyett három egymással egyenrangú. hagyományos koronaformák másik nagy csoportját a sudár nélküliek alkotják. és a termőfelületet oldalirányban. a teret arányosan kitöltő vázág (oldalvezérág) alkotja a koronát. A sudarat a második ágemelet fölött távolítsuk el.) Alakítását az ágcsoportos sudaras korona kinevelésének szabályai szerint kezdjük. További előnye. Hamarabb nevelhetjük ki. A támasz nélküli. E gallérágak 20-40 fokos szöget zárnak be a vízszintessel és határozottan alárendeltek a vázágaknak. és csaknem azonos erősségű oldalvezérágak. így kombinált lesz a korona. hogy központi tengelye (sudara) nincs. amelyeket egymás fölött és alatt 20-30 centiméterre nevelünk. Első év. mint az ágcsoportos sudaras koronájú fák. e fölött a sudarat eltávolítjuk. ÁBRA | KOMBINÁLT KORONA A kombinált korona valójában az ágcsoportos (vagy a szórt állású) sudaras korona és a sudár nélküli katlankorona kombinációja. Ha suhángot telepítünk. Az idősebb ágcsoportos (vagy szórt állású) sudaras koronájú fáinkból is alakíthatunk kombinált koronát. mintha ágcsoportos sudaras koronát nevelnénk. A vázakorona. és viszonylag korábban is terem. részben létráról (szedőállványról) szüretelhető. A korona kikatlanozásával a belső részek megvilágítását javítjuk. a mandula és a dió ajánlott koronaformája. a fölfelé törő vázágakat pedig egy-egy oldalelágazásra vágjuk vissza. így a termés részben a földön állva. ha a sudarat már a második ágemelet fölött eltávolítjuk.5-1 méter távolságban. Elsősorban az erős és középerős alanyon álló fényigényes gyümölcsfajok. fölül pedig katlan alakú. A sudarat legkésőbb a harmadik ágemelet fölött ki kell metszenünk! A kombinált korona elsősorban a fölfelé növő fák ajánlott formája. mint a kajszi. Ezekből formáljuk a szórt állású sudaras korona vázágait. a meggy. a zárt felületű korona és a gömbkorona tartozik ide. szélességében növeljük. E hatás különösen akkor érvényesül. A vázágak 60-70 fokos szögben állnak a vízszinteshez képest (33.SZÓRT ÁLLÁSÚ SUDARAS KORONA A szórt állású sudaras korona abban különbözik az ágcsoportos sudaras koronától. A VÁZAKORONA A vázakorona jellemzője. Több gyümölcsfaj nevelhető ilyenre. A vázágakon áganként 3-5 gallérágat alakítunk ki. vázág vezérvesszők © 44 o .

versenytársát (-társait) tőből eltávolítjuk. szögállása nem megfelelő. attól fél-egy méter távolságban) és azt is gyengén visszametsszük. mert az ezekből fejlődött vázágak teherbíróbbak és hosszabb életűek is. annak az a veszélye. ami azonban kevésbé teherbíró. hogy metszetlenül. hogy később ággá alakulva nem bírják a terhelést.) A kiválasztott vázágvezérvesszőket ismét gyengén visszavágjuk. ilyeneket válasszunk még akkor is. hiszen a vázkorona vázága maga is oldalvezér). Jó esetben minden vázágon találunk egy-egy ilyen vesszőt. Vannak. Nevelhetjük metszetlenül is. sőt minél távolabb legyenek egymástól. és rajtuk a gallérágak is túlságosan magasan képződnek. hogy a sudár későbbi kimetszésével éppen a korona legérzékenyebb részén. de ha annak fejlettsége. amely által tovább növekszik a vázág. amelyek a teret arányosan kitöltik (a kör alapvetületet három arányos részre osztják) és nagyjából egyforma erősségűek. akkor azt az imént ismertetetteknek megfelelően kezeljük. lehasadnak. 60-70 fokos vázágszögállás.a legfölső oldalvezér fölött . még a korona belsejében is. Következésképpen néhányszor visszametszve erősebb lesz a gallérág. ha majdnem vízszintesek). hogy az új gallérág lehetőleg ne a meglévő fölé kerüljön. Erre a vázágakból oldalirányba nőtt. azokat is gyengén visszavágjuk. amelyekre biztosan nem lesz szükségünk. Elegendő. A későbbiekben is ügyeljünk arra. hogy annak mint konkurensnek a hatására az oldalvezérvesszők jobban oldalra terülnek. Ez ellen szól viszont.juk vissza. hogy ezek a vázágveszszők ne nagyon meredeken álljanak a törzsön. A kiválasztott három oldalvezérvesszőt gyengén visszametsszük (általában harmadát távolítjuk el). hogy ezek a vesszők (a leendő vázágak alapjai) ne egy pontból eredjenek. a vízszintessel 10-30 fokos szöget bezáró vesszők a legalkalmasabbak.kimetsszük a sudarat. Kiválasztjuk a következő gallérágvesszőt (most a tavalyival ellentétes oldalon. akkor választhatjuk valamelyik jobb állású alatta lévőt is. Kiválogatjuk a továbbnövekedést szavatoló vázágvezérvesszőket és gyengén visszametsszük. konkurenseit tőből eltávolítjuk. ennek az az előnye. a hármas elágazásban [az úgynevezett ágtorok közepén] ejtünk érzékeny sebet. hogy a gallérág kineveléséhez erősebb és fölfelé törő vessző áll csak ren- O 45 o .) A kiválasztott gallérág-vezérvesszőt is célszerű gyengén visszametszeni. hanem laposabb szögben (az sem baj. Ráadásul később már nem is lehet jól hozzáférni az ágtorokhoz és a sudár csak nagyobb csonk meghagyásával távolítható el. Nagyon fontos. (Az alakítás elején még arra törekedjünk. Ezt követően a többi vessző tőből eltávolítjuk a koronából. Ha suhángot telepítettünk és abból jól fejlett koronás oltványt kaptunk. Ezt követően választjuk ki a gallérág-vezérvesszőt (amit ezúttal nem mondhatunk oldalvezérvesszőnek. ha kevésbé fejlettek. Célszerű mindegyik vázágnak ugyanazon az oldalon választani. rendszerint fölfelé törő erős vesszők. (A sudár kimetszésének időpontjáról megoszlik a szakembere véleménye. ha az alakítás végére alakul ki a jellemző. hogy egyenesebb. hogy szemben állunk az adott vázággal. Előfordulhat. Ez rendesen a végállórügyből fejlődött veszsző. (Az oldalirányt úgy határozzuk meg. hogy a korona lehetőség szerint terüljön szét. Fontos az is. Versenytársait tőből eltávolítjuk. Mert igaz ugyan.) Második év. Ha tehetjük. (Ugyanezt elmondhatjuk a korona vázágainak kineveléséről is. ellenben a tartó vázágak nyurgábbak és kevésbé teherbírók lesznek. Erőteljes. Ezután . A harmadik és további évek. a vesszők csúcsrügyéből nevelve a koronát hamarabb kialakul és gyorsabban is fordul termőre. majd a következő évi metszésnél az ellenkező oldalán. Kiválasztjuk a gallérág-vezérvesszőket. Koronás oltvány esetében a törzsmagasság fölött válasszunk ki három olyan oldalvesszőt. (Ha a vázágaknak kiszemelt vesszők nagyon közel vannak egymáshoz. Ezek többnyire a korona belsejében lévő. egészségesebb ágtengely alakítható ki belőle. és az egészen lehajló oldalvesszők. jó növekedést feltételezve legelőször a tavaly visszametszett oldalvezéreken kiválasztjuk azt a veszszőt. vagyis a vázágak laposabb szögben nőjenek. akik a sudarat két-három-négy évig meghagyva nevelik a koronát azzal az indokkal. A tavalyi koronás oltványból jó esetben viszont már olyan fácska fejlődött. amelyen elkezdhetjük a gallérágak kialakítását. Ezután a korona könnyebb áttekinthetősége érdekében tőből kimetsszük azokat a vesszőket.) A második évben a gyengén nőtt vesszőket már metszetlenül hagyjuk.

kinevelésüket a már ismertetett módon végezzük. amin rendszerint gyenge másodrendű vesszők vannak. rajtuk termőrészek vannak. ami már terem. hogy a metszéssel határozottan rendeljük alá a vázágak vázágvezérvesszőinek. A KATLANKORONA A katlankorona az őszibarack általánosan elterjedt koronaformája. a már termőkorba lépett fán megkezdjük a termőgallyak ritkítását és ifjítását a Termőrészek metszésmódja című fejezetben leírtak szerint. Kialakításának menete a következő: Első év. akkor az ültetés utáni tavasszal a kívánt törzsmagasság (50-70 centiméter) fölötti részt távolítsuk el. a permetezés. A suháng minőségű oltvány törzse általában hüvelyknyi vastag. (Legföljebb megfontolt és igen mérsékelt arányú hajtásválogatást végzünk. A korona megalapozásához három. és siettetik a fölkopaszodást. a rajta fejlődött gyümölcs jó minőségű. Hátránya. v • S lce S Gf f Az őszibarack katlankoronájának kialakítása. Visszametszés telepítéskor (A) és a második év tavaszán (B) © 46 o . különben azok leárnyékolják az oldalágak lombozatát. termőgallyazat. A vázágakon lévő termőgallyazatot az ág közelében tartjuk. meggynél. így a metszés. hanem a termőkori metszések során is ügyelnünk kell. a kajszinál. a gyenge vesszőket pedig vágjuk rövidre (1-2 rügyre). Célszerű. a szilvánál.) A későbbiekben. Őszibarackfát gyengébb növekedésű suháng vagy fejlettebb koronás oltvány formában vásárolhatunk. Kedvező növekedési ütem mellett 5-6 év alatt kialakul a vázkorona. hogy csökkentsük a fa terhelését. A legfölső gallérágat olyan magasságban alakítsuk ki. akkor ezeket a beavatkozásokat már korábban el kell kezdenünk. Ekkor az alsó gallérágak már 3-4 évesek. esetleg négy koronavesszőre van szükségünk. A legfölső gallérág kialakításával lényegében befejeződik a korona alakítása. viszonylag könnyen kezelhető. Rendszerint bokortörzsön (50-70 centiméter magasan) áll. A katlan belsejébe irányuló elágazásokat nem engedjük megerősödni. mandulánál pedig 3-4. Ebből is indíthatjuk.5 méteren. E koronaforma áttekinthető. hogy a legfontosabb ápolási munkák. mint a zárt felületű korona. ha szükségesnek látjuk. de ekkor különösen vigyázzunk. hogy a vázág folytatására (az előző évben) kiválasztott vezérvesszőt egyáltalán nem metsszük vissza abban a reményben. ábra). akkor vágjuk vissza egy gyenge oldalelágazásra. a szüret még viszonylag kevés vesződséggel legyen elvégezhető. ha a vázágat erre a fölső gallérágra vágjuk vissza (könyököltetjük ki) és ezzel zárjuk le a további növekedését. Ha mégsem ívelődne le.5 méteren. A Buda vidékén elterjedt típust 4-6 db.delkezésünkre.) A gallérágak kialakítása 4-5 évig tart. De a vázágat lezárhatjuk úgy is. Ezt a termőgallyazatot az alakítás éveiben még leginkább metszés nélkül neveljük. (A gallérágak határozott alárendelésére egyébként nemcsak az alakító. Ha ilyet vásároltunk. De ha a korona növekedése nem kielégítő. 50-60 fokos szögben álló vázág alkotja (34. hogy viszonylag lassan fordul termőre és kevesebbet terem. így az őszibaracknál 2-2. hogy majd a lomb és méginkább a termés súlya alatt leívelődik.

azt erősen. a feltűnően erőseket pedig gyengén visszavágjuk. amelyek a teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitöltik. A kiválasztott oldalvezérvesszőket (vagy ágvezérvesszőket). ha ennél gyengébbek.köztük. Harmadik év. Ideális esetben a vezérvesszők szögállása megegyezik a majdani vázágak kívánatos szögállásával. (Ha ilyet nem kapunk. egyenletesen elosztva álljanak a kétéves részeken. velük versengő erőteljes vesszőket (konkurenseket) tőből távolítsuk el A kétéves részeken . amelyből az előtörő hajtás (vessző) remélhetőleg tartja az ideális szögállást. lehetőleg minél nagyobb távolságban egymástól. A közvetlen környezetükben fejlődő. hogy ezek a vesszők ne egy pontban (ne azonos magasságban) álljanak a törzsön.egyéb. Az ilyet dobjuk ki. © 47 o . Legelső feladatunk most is az. hogy a fa java termőkorára a 45 fokos vázág-hajlásszög kialakuljon. (Ha gyengébb is van köztük. de még inkább a negyedik esztendőben gondot jelenthet a vezérág kívánatos szögben való nevelése. ha jól fejlettek (50-60 centiméter hoszszúak) kétharmadukra. Ezeken nagyszámú és elég erős másodrendű vessző is van. Ehhez a tavalyi 4 vezérvessző csúcsán fejlődött erős vesszőkből kiválasztjuk a legkedvezőbb irányút. Feladatuk az alakuló vázágak továbbnevelése. Ideális esetben már az első évben megvethetjük ennek alapjait. akkor olyan rügyre metsszünk.) Ahhoz. az ilyen módon legyengített vesszőket természetesen már nem metsszük a tavaszi fás metszés alkalmával. Ha a vessző (vagy vesszők) iránya eltér a kívánatostól. A választás szempontja ezúttal is az. Választásunknak nagy súlya van. amelyek a leendő vezérágak (vázágak) alapjait adják. Ezeket erősségüktől függően — felükre vagy kétharmadukra vágjuk vissza.amelyikben legalább három ceruzavastagságú 40-50 centiméter hosszú vessző van . Ha így teszünk. akárcsak az alakítás további éveiben. a 4. (Ha ezek a vesszők 10 centiméternél rövidebbek. E beavatkozással (zöldmetszéssel) az alakítás további éveiben is éljünk. legföljebb kissé megritkítjuk őket. 50-60 fokos szögben kell kinevelnünk a vázágakat az alakításkor. hanem egymás fölött és alatt. akkor fele hosszúra metsszük vissza. (A vezérvesszők növekedési iránya ugyanis . A koronaalakítás szempontjából kívánatos helyzetű (kedvező növekedési irányú és szögállású) hajtások növekedését . A következő esztendő tavaszán e fácskát már koronás oltványnak tekintjük és úgy is metsszük. Ha a kiválasztott vezérvessző megfelelő szögben áll.különböző lehet. amely kiigazítja (korrigálja) a kedvezőtlen vázkarirányt. hogy egymástól lehetőleg azonos távolságban legyenek és a rendelkezésre álló teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitőltsék.ha szükséges . ennél meredekebb. Ehhez kiválasztjuk azt a négy legerősebbet a törzsmagasság fölött. Fontos. a gyengébbeket hagyjuk metszetlenül. hiszen a vesszőkből lesznek majd a kiszemelt leendő vázágak. ha van. a sudarat is . hogy ezek közül kiválasszuk azt. Konkurenseiket tőből eltávolítjuk. illetve vesszőket kapunk a tavaly visszametszett vesszők csúcsán. 3 4 — rügyre vágjuk vissza. a többit visszacsípjük. amelyből olyan hajtás (vessző) remélhető. A megmaradók lehetőleg körkörösen.a vitorla visszacsípésével tartsuk egyensúlyban.) A koronás oltvány metszésekor legelőször a vesszők között válogatunk.a csúcsi helyzetű vezérvesszőn kívül . ne kísérletezzük tovább vele. Ezután az erősebbeket gyengén (kétharmadukra) visszavágjuk. Kedvező körülmények között erőteljes. A tenyészidőben pedig kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. Ezeket ritkítsuk ki mérsékelt arányban.A visszavágott vesszők tövében lévő rügyek erőteljes hajtásokat hoznak. és fölfelé álló rügyre. 60-80 centiméteres vesszők fejlődnek a koronában. lehetőség szerint egyforma erősségű vesszőt. akkor inkább suhángot vásároljunk. az oltvány életképtelen. Az így kiválasztott vesszőket metsszük vissza fele hosszúra kifelé (tehát nem a korona belseje felé). Második év. akkor lehetőség szerint olyan végálló rügyet hagyjunk. A fejlett koronás oltvány .jó alapja a leendő koronának.tőből távolítsuk el. Célszerűbb azonban már most is. Jő esetben a végálló és az alatta lévő rügyekből erőteljes hajtásokat. rövidebb veszszőket is találunk. Már a harmadik évben is.) A többi vesszőt .a fajtától függően . mérsékelt nyári zöldmetszéssel korlátoznunk a korona belsejében fejlődő hajtások megerősödését.) A koronában fejlődött oldalvesszők (nem vezérvesszők) közül az erősebbeket metsszük vissza legföljebb 6-8 rügyig. A nyár folyamán kiválasztjuk a négy legerősebbet és legjobb állásút.

ha az előző esztendő nyarán végzett zöldmetszéssel már eltávolítottuk. Közülük a legfejlettebbeket (a ceruzavastagságúakat) választjuk ki. akkor a vázág csúcsát vágjuk vissza az ágalaphoz közeli.) A koronában található gyenge (10 centiméternél rövidebb) vesszőknek különösebb jelentőségük nincs. hogy a vezérvesszőtől minél távolabb legyenek. hogy ez a másodrendű vessző ne legyen sokkal gyengébb. teljes hosszából egyharmadot távolítva el. Feladatunk ezúttal elsősorban a termőfelület növelése. Közeléből pedig minden másodrendű vesszőt tőből vágjunk ki. (A csúcson álló veszszők közül csak egy vezért hagyunk meg a vázág folytatásában. a nyár közepére rendszerint elszáradnak. és erős vesszőket hozzon. Változatlan feladatunk a vázágak továbbnevelése. a szedést. hogy a korona külső és belső felületén arányosan elosztott. Ezzel oldalra visszük. A tenyészidőben ezek megerősödnek. illetve a feltűnően erőseket gyengén visszavágjuk. akkor a fás metszésük elmarad. mert azok már a következő évben a termés alapjait. a többit tőből távolítsuk el. legföljebb hosszuk felére vágjuk vissza. (Ügyeljünk. Ekkor a tavalyi vezérvesszőn meghagyott másodrendű vesszők valamelyikére metszszünk vissza. A koronaformát megtartva termőegyensúly-fenntartó © 48 o . Minden esetben gyengén vágjuk vissza. hogy az elágaztatás ne közös alapú ikerrügyből induljon. Ha a korona vezérvesszeje meredek szögállású. akkor a rajta fejlődött legkedvezőbb helyzetű másodrendű vesszőre vágjuk vissza. illetve gyengítő metszésben részesítjük (kétharmadukra visszavágjuk). hanem azok alatt. A többnyire középhosszú. mint az elsőrendű. Folytatjuk a továbbnövekedést biztosító alakítást is. Amennyiben már ezzel sem érünk célt (a vázág ennél magasabbra nyúlik vagy túlságosan oldalra terül). Ha a vázág végén két azonos erősségű vezérvesszőt hagyunk (Y formában). illetve a vázág alatt az úgynevezett gallérágak. Ettől az évtől kezdve már a termőgallyazat kinevelése igényel nagyobb figyelmet. illetve legyengítettük a szóban forgó vesszőket. Ekkor már minden fánál szinte kivétel nélkül szükségessé válik az úgynevezett „kiterítés". (Természetesen. vagy a vázágak térkitöltő elágaztatásával valósítunk meg. a növényvédelmet és a gyümölcsritkítást is kényelmesen elvégezhetjük. A vázágak magasságbeli növekedését két méteren célszerű korlátoznunk. megerősödtek. a termőrészeket adják. akkor azzal folytatjuk a továbbnevelést. (Célunk. akkor két egyenlő értékű vázágfolytatást alapozunk meg. középerős vesszők feladata. a térkitöltő elágazások eddig megismert elvek szerint történő képzése. Ezért arra törekedjünk.ha szükséges . a közöttük lévő távolság is nagyobb lett. és jövőre . Ha kedvező állású vezérvesszőnk van. elgendő számú termővessző legyen a fán. kedvező helyzetű és magasságú elágazásra. hogy rajtuk minél több rügy kihajtson. Ügyeljünk. mert abból könnyen hasadó villás elágazódás lesz!) A négy alapvázággal indított koronában különösen jól kinevelhetők az oldal irányú térkitöltő elágazások. Ötödik év. hogy asszimilációs felületükkel növeljék a fa erőnlétét. mert akkor a földön állva metszhetünk. ezért középerősen vagy gyengén vágjuk vissza. A többit metszetlenül hagyjuk. Ebben az évben már a jól fejlett fa koronájában legnagyobb számban jelenlévő középhosszú vesszők mérsékelt arányú ritkítására is sort kell kerítenünk. mert versenytársai lesznek. Hatodik és további évek. amelyet vagy a vázágak számának növelésével. Negyedik év.A visszametszett vezérvessző közepe táján található másodrendű vesszők közül egy-két kifelé irányulót hagyjunk meg. mintegy kiterítjük a koronát.) A megfelelő szögállású vázágnevelést az előző évihez hasonló módon folytatjuk. A vázágak megnövekedtek. A kiválasztott vezérvesszőkön és a térkitöltő oldalelágazások alapjául szolgáló veszszőkön kívül már igen nagyszámú egyéb vesszőt is találunk az őszibarackfán. a kétéves részen állókból. Az elágazások céljára kinevelt vesszőket középerősen. ügyelve arra is. mert a következő esztendőben rendszerint mutatkozik az első komolyabb termés.) A térkitöltő oldalágakat és gallérágakat nem a vázvégi vesszőkből alakítjuk.rájuk is visszametszhetünk. A jól fejlett fa koronájában a befelé növő és erőteljesen fölfelé törő vesszőket megritkítjuk. Ezért a vezérveszszőt gyenge másodrendű vesszőre vágjuk vissza. Mivel a vezér ekkor már rendszerint igen erős.

mint a vadalanyon álló. a gesztenye. Ezek egészen más környezeti. ha növekedése nem a szép. A természetes gyümölcssövényt is a sudár nélküli. mint a hagyományosakéban . szabályos gömb formának megfelelően alakul. de befolyásolja annak termőképességét. de többet is teljesítenek azonos idő alatt. öntözést.csakúgy. 100-120 centiméteres törzsön célszerű kialakítani. a belső részek fölkopaszodását. valamint rendszeres metszést. hogy a koronában a gallérágak és az oldalelágazások mellett a fölfelé növőket is meghagyjuk. kötözést kívánnak. Az alakító ritkítással az egyre növekvő gömbkorona terét elágazásokkal egyenletesen kitöltjük. Enélkül nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Az intenzív szó azt fejezi ki. víz) és a hatásos növényvédelemnek köszönhetően egyensúlyba kerül. ez pedig nagy terméseket eredményez. Külső felülete ugyanis zárt. amely rendszerint a termőre fordulás idejére ölt határozott jelleget. tehát például öntözés nélkül. mint a gyengébb növekedésű őszibarackfákon. Hátránya különösen a középnagy koronájú. Ilyen formába ültetjük a ribiszkét. E koronaformával az őszibarack erőteljes növekedését a termőfelület növelésében. Igényesebbek is. A második. jó vízgazdálkodású a talaj. A hagyományos koronaformák külterjesebb körülmények között. a katlankorona módosított változata. a málnát és a tüskétlen szedret is. hagyományos formák között említjük. Az intenzív koronaformákban . széthajtó jellegű és buja (sok hajtást hozó) fáknál nyilvánul meg. A későbbiekben csak akkor avatkozunk be a fa életébe.vagy termőkori metszést végzünk. hanem a koronavázat csaknem egyforma erősségű oldalágak (oldalelágazások) alkotják. sőt el is ágaztatjuk. @ 49 O . illetve a nagy termőfelület a jó talajnak (tápanyag. illetve enyhe lejtésű dombvidékre telepített erős növésű őszibarackfákra ajánljuk. a koronaforma és a művelésmód megválasztásakor vegyük figyelembe. a köszmétét. korábban fordulnak termőre. azaz intenzív művelésmódot igényelnek. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák elsősorban abban térnek el a hagyományosaktól. Elsősorban a nemes növekedésére hat. mint a hagyományosak. amelyet legalább három különböző fajta vegyes ültetésével hozunk létre (jobb a termékenyülés). a dió. A mesterséges gömbkorona előnye. bokor alakú növényekből álló összefüggő gyümölcsfal ez. és gömb formát vesz föl a korona. hagyományos koronaformájúak. Az első évben (telepítéskor) úgy metszszünk. illetve a terméshozamban hasznosítjuk. A fölkopaszodás mértéke is lényegesen csekélyebb. A termőkorú gömbkoronájú fákat . A nagy asszimilációs lombfelület. és kevesebb napfény jut a belső koronarészekig (például egyes meggyfajtáknál). Az oltványt csak telepítéskor részesítjük alakító metszésben (az ágcsoportos sudaras korona elsőéves metszése szerint). Természetes sövényforma a mogyoróbokorsor. így a belső tér megvilágítása is megfelelő.rendszeresen ritkítanunk kell. (Ezt az Őszibarack alcímű fejezetben ismertetjük részletesen. hogy az ilyen koronaformájú növények gyorsabban fejlődnek. A zárt felületű koronát az Alföldön. területegységre vonatkoztatva többet teremhetnek és rövidebb életűek. gyenge ritkításából és a megmaradótok gyenge visszametszéséből áll. A termés terhe alatt a korona szétterül. metszési és művelési feltételeket igényelnek. környezeti igényét és élettartamát is. előbb jutnak termőkorba. A katlanteret így arányosan kitöltjük. Ekkor már nincs uralkodó sudara a koronának. mintha katlankoronát nevelnénk. Ezáltal megakadályozzuk a fák elsűrűsödését.) A zárt felületű korona ugyancsak sudár nélküli. szerényebb tápanyagellátás mellett is kielégítő termést adnak. A mandula. így viszont hamarabb elöregszenek. hogy növekedésük korlátozott. Az évenkénti metszés a sűrítő vesszők rendszeres. a szilva.az alany meghatározó. Jellemzője. A gömbkorona számos gyümölcsfaj és fajta természetes növekedésének megfelelő koronaforma. Sorba ültetett. hogy jól alkalmazkodik a gyümölcsfák természetes koronaalakulásához. Az intenzív koronaformájú gyümölcsfák gyenge növekedésű. Az alanyt mindenekelőtt a talaj. Az intenzív formák rendszeres és bőséges tápanyagellátást. erőnlétét. harmadik év után azonban a természetes koronaalakulást hagyjuk érvényesülni. egyes cseresznyefajták és a meggy ideális koronaformája. úgynevezett törpealanyokon állnak.koronaformájuk megőrzésével . ha tápanyagban gazdag.

Hároméves Jonatán termokaros orsó. A széles körű tájékozottság. és különösen. ha ettől várja a megélhetését is. a metszésükön túl még nagyon sok egyéb ismeretet igényelnek az alanytól és a fajtától kezdve a támberendezés megválasztásán át egészen a szüret szervezéséig. ajánljuk az egyes gyümölcsfajokat részletesen feldolgozó könyveket. a palmetta vagy ferdekarú sövényt. az alapos szakmai fölkészültség ma már nélkülözhetetlen minden olyan esetben. S mint ilyenek. ábra). akik mélyrehatóbban érdeklődnek az intenzív koronaformák iránt. illetve a termőkarok helyesen lekötözött vesszői alakítás idején (A). palmetta vagy ferdekarú sövény (B) és alma szuperorsó (C) O 50 o . Azok számára.INTENZÍV KORONAFORMÁK Az intenzív koronaformák közül a termőkaros orsót. 35. megmaradásig. a piacra termelés eszközei. ha a gyümölcstermesztő kertész piacra megy a termésével. amelyek behatóan tárgyalják ezeket a művelés- módokat. a piacon való megjelenésig. a karcsú orsót és a szuperorsót ismertetjük (35. Márpedig az intenzív művelésmódok tipikusan az üzemszerű termesztés. illetve azokat a kiadványokat. ABRA Intenzív koronaformák.

szám szerint kettőt vagy hármat. amelynek magasságát 3-4 méteren korlátozzuk. A sudár visszavágásával egyidejűleg tőből eltávolítjuk a sorközbe növő oldalvesszőket. illetve a túlsá- gosan erős hajtások legyengítését rendszeres és mértéktartó zöldmetszés által is elvégezhetjük. A vezérvesszőket @ 51 O . kajszibarack és meggy nevelhető erre a koronaformára. amely viszonylag kevésbé igényes és nem túl sekélyen gyökeresedő. (A szükséges ritkítást. Az alakuló termőkarokon (oldalágakon) képződött vesszőket csak mérsékelt arányban ritkítsuk meg (a túlságosan erősek. Az első évben. vagy hajlítsuk vízszintesre. a fajtól és fajtától függően. kineveléséhez huzalos támberendezés szükséges. Koronás oltványnál elvileg elegendő. akkor ezt a jelzett törzsmagasság fölötti 4-6 rügyre vágjuk vissza. Leginkább középerős alanyon álló alma. ha már az első évben is csak a fővezérvesszőt metsszük vissza. szórt állású sudaras korona. az átlagosan fejletteket hagyjuk metszetlenül. és általában öt éven át folytatjuk. körte.) Amikor a termőkaros orsófa a 3-4 méteres magasságot elérte. Ez a koronaforma az intenzív alma. E vesszők között úgy válogassunk. A későbbiekben attól függően döntsünk ezek visszametszéséről. A továbbiakban a sudárvesszőt gyengén metsszük vissza. bő termés hatására a többnyire erősen elágazódott termőgallyak viszonylag korán legyengülnek. Az oldalvesszőket metszetlenül hagyjuk. a vezérvesszőt vágjuk vissza egy vízszinteshez közeli gyenge elágazásra. hogy milyen a fa növekedési erélye.Termőkaros orsó A termőkaros orsó 60-70 centiméteres törzsmagasságú. Egy fa tenyészterület-igénye 15-20 négyzetméter. A korai termőre fordulás (a vízszintes helyzetbe kényszerítés) és a rendszeres. A visszametszés mértékével is szabályozzuk a vázkarok távolságát. kötözéssel alakítjuk. Az alakítás éveiben egymástól 60-80 centiméterre hagyjuk meg az oldalvezérvesszőket a sudáron.) Az oldalvezéreknek szánt vesszőket az első évben célszerű minden esetben visszametszenünk. hogy legfejlettebb oldalvesszőik a sor irányába nézzenek. (Az oldalágaknak való vesszőket is természetesen ezek közül választjuk ki. vagy földbe vert cöveken rögzítjük. A növény magasságán túl ettől függ ugyanis a vázkarok tényeleges szögállása és a közöttük lévő távolság meghatározása is. illetve a korona sűrűségét. az MM 104-es vagy az MM 106-os alany váltja ki. körkörösen helyezkedjenek el végig a sudáron. elöregszenek. hogy a magasságbeli növekedést korlátozzuk. Törzsmagassága 60-70 centiméter. Az erőteljesebben fölfelé törőkét vízszintes helyzetben lekötözzük. meredeken fölfelé törők közül válogatva).) A második évben már csak a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) metsszük vissza a növekedési erélyének megfelelő mértékben. hogy egymástól való távolságuk mintegy 40-50 centiméter legyen. A kötözőanyagot vagy a fa törzsén. magassága 3-5 méter. A központi tengelyen (sudáron) meghagyott vesszők vízszintes helyzetben lekötözve adják majd a termőkarokat (az oldalvezérágakat). Az így kiválasztott vesszők mindegyikét vízszintes helyzetbe kötözzük le. A faj és fajta növekedési sajátosságait egyébként az alakítás során is erősen figyelembe kell venni. Egy fa tenyészterület-igénye 25-30 négyzetméter.és körtemetszésben terjedt el. A nemes korlátozott növekedését az alma esetében az M 4-es. illetve annak mértékéről. (A jobb és biztonságosabb eredésért azonban célszerű az oldalvezéreket is erősen visszametszeni. áprilisban esedékes. Ezért folyamatos ifjításukra. hogy a lekötözött vesszők ívben ne hajoljanak meg. rajtuk a termőrészekkel. és a teret minden irányban arányosan kitöltsék. A körkörösen elhelyezkedő. Az oltványokat már az ültetéskor úgy helyezzük el. ha suháng a kiindulásunk. Palmetta vagy ferdekarú sövény Lényegében az ágcsoportos sudaras korona egysíkú sövényesített változata. A harmadik és a további években ismét csak a fővezérvesszőt metsszük. Ügyeljünk. azaz ilyen magasságban alakítsunk ki ágcsoportokat (ágemeleteket). A vesszők lekötözése a nedvkeringés megindulásakor. a termőgallyazattal. Termőkaros orsóvá csak birsalanyon érdemes a körtét nevelni. A szaporítóanyagot az első évben a 60-70 centiméteres törzsmagasságnak megfelelően vágjuk vissza. a vízszintessel 15-30 fokos szöget bezáró termőkarokat metszéssel. illetve váltásukra különösen ügyeljünk.

fölfelé pedig jól láthatóan szűkülő. hogy a koronatér elsűrűsödjön. a gyengékét 35-40 fokos szögben célszerű rögzítenünk. de ez esetben is fontos.intenzív koronaformákra általában igaz . hogy milyen a fa növekedési erélye. mint nagyon gyenge növekedésű ágcsoportos sudaras koronát.) Metszésének taglalásakor előrebocsátjuk azt az . mert beárnyékolja azokat. vagy a vízszintes alá ívelve rögzítjük. később terem. Az alakítás alatt álló korona ritkítását a már ismertetett szempontok szerint végezzük. illetve a második év tavaszán. A korona alul széles. A közönséges és az álsudaras metszés sémája (C) © 52 o . az kisebb marad. A gyakorlatban a karcsú orsónak több változata is él. A sudáron szórt állásban alakítják ki a gyengén kiritkított termőkarokat. Karcsú orsó alakítása az első két évben. A belőlük fejlődött termőgallyakat aztán négy-öt év múlva eltávolítjuk. így az erős növekedésűek vázkarjait 30. azaz a vázkarok síkjához képest oldal irányba terüljön (ne pedig a vázágak fölött zsúfolódjon). ami után a gallyakat lekötözzük (B). de kisebb termőfelület (gallyazat) alakul ki rajta. hogy a beavatkozásunk mérsékelt legyen. hogy a termőgallyazat leívelődjön. Karcsú orsó Ez az egyik legintenzívebb koronaforma. hogy a sudáron egy ágemeletet alakítanak ki 3-4 vezérággal. hogy a szomszédos fák ágai.(illetve a mögöttük alakuló vázkarokat) attól függő szögben kötözzük a huzalhoz.2 méter magas fa). Általános jellemzője az emberközeli termőfelület (2-2. amely a földről elérhető. Törzsmagassága 40-60 centiméter. de nagyobb lesz a termőfelülete. Egy fa tenyészterület-igénye 4-8 négyzetméter. gallyai ne érjenek annyira egybe. hogy a vázágemeletek között előtörő erősebb vesszők közül néhányat meghagyunk. ezeket vízszintes helyzetbe lekötjük. amelyen csak egy ágcsoportot nevelünk. ifjítása is. Sekélyen gyökeresedő. (A karcsú orsót tekinthetjük úgy is. Ennek egyik módja. igen gyenge növekedésű (törpealanyú) oltványokból nevelik.összefüggést. akkor nagyobbra nő. Ellenkező esetben pedig ha metsszük a fát. Az ötödik évtől kezdve rendszerint esedékessé válik a termőgallyazat ritkítása. amelyek megtámasztásához feltétlenül kell a karó. miszerint ha metszetlenül hagyjuk a fát. hamarabb hoz termést. és a gyors termőre fordulás. Visszametszés telepítéskor (A). Jellemző az is. A fenntartó metszés alkalmával ügyeljünk arra. Az alma egyik legelterjedtebb intenzív koronaformája. A palmetta vagy ferdekarú sövény alakítása és fenntartása során külön kell figyelni arra.

nem kell lekötözni. (Ezek lesznek a fa majdani oldalvázágai. Ennek előnye. Elterjedt az a módszer is. a Janagoldé) eleve olyan. ami- lyen mértékben nem hajtott ki alul (abban a reményben. hiszen nem mindegy. erős növekedést föltételezve . lehetőleg egyformán fejlett és a kör alapvetületet arányosan kitöltő vessző (36.általában . A fajták egy részének koronás oltványa (így a Jonatáné.a sudarat 50 cm-re metsszük vissza. hogy a sudarat csak elvirágzás után vágják vissza. hogy az eddig alvó rügyek ennek hatására kihajtanak. Általános és elfogadható .az a gyakorlat. Némely fajták vesszői pedig (mint a Glosteré. ABRA Karcsú orsó alakítása a harmadik évben © 53 o .A karcsú orsó neveléséhez erős. hogy hány rügy nem indult meg a sudáron. a fa „kiszalad" a kezeink közül. „üres" szakasz sehol ne legyen. többször is kössük az oltvány mellett álló karóhoz laza nyolcas kötéssel. hogy a metszéskor már látható. Nem ritka. A sudár versenytársát (versenytársait) azonban minden esetben távolítsuk el. hogy a sudár minden részen arányosan alakuljanak a termőrészek. A sudár növekedésére legyen gondunk a nyár folyamán is. A különféle visszametszési változatok mind azt célozzák. ha kell. Ezt tudva a sudarat olyan mértékben vágjuk vissza. fölkopaszodott. hogy oldalvesszői közel állnak a vízszinteshez. ábra). Ha nem ennyire „sietős" a dolgunk.) Ezeket. ezért ezeknek a vezérvesszőit . hanem az egész sudarat vágják vissza egy alsóbb helyzetű vesszőre. Ha „sietünk" a neveléssel. egészséges koronás oltványt telepítsünk. a termőfelület hamar fölmagasodik. Az lesz a sudár folytatása.átlagosan jó. akkor ne metsszük vissza se a kiszemelt oldalvezérvesszőket. Érthető. Az első évben már kiválaszthatjuk a leendő ágemelet oldalvezérvesszőit. A karcsú orsó nevelésének fontos kérdése a sudár kialakítása. amelynek során nem a sudárvesszőt metszik valamely kiszemelt rügyre. ha kedvező szögállásúak. ha a koronás oltványon van 3-4. ezeknek vezérvesszeit csak kötözéssel lehet vízszinteshez közeli helyzetben tartani. se a sudarat. hogy a visszametszett 37. a Red deliciusé) kifejezetten fölfelé törőek. hogy a 2 méteres tengelyen milyen termőfelület létesül. hagyjuk szabadon. Ha ezt elmulasztjuk. akkor kötözzük le 30-35 fokos szögben.) A sudárnevelés egyik módja az álsudárzás. akkor gyengén kurtítsuk meg a sudarat és a vezérvesszőket (ez utóbbiakat fölső állású rügyre). a Goldené. azaz a fát mielőbb termőre akarjuk fordítani. ha meredeken fölfelé törők. hogy .

A harmadik év alakító metszése az előzőekéhez hasonló (37. A második évben visszavágjuk a sudarat és . a vesszők hajtás állapotában is elvégezhetjük. A sudárnak hagyott hajtást a nyár folyamán laza nyolcas kötéssel rögzítsük a támkaróhoz. vesszők lekötözése. hogy a sudár [a vázág] egyenletesen hajtson ki és gyenge.) A tenyészidő folyamán. illetve termőgallyifjítással tartjuk fenn. hogy ezek gyengék maradjanak. hosszú hajtásokat oly módon.) Ekkor metsszük le a sudáron kifejlődött törzsmagasság alatti hajtásokat is. (Azért ne siessünk ezzel. (Ebből következik. Fölépítését tekintve is a legegyszerűbb. A szuperorsó koronában a harmadik-negyedik évtől már teljes terméssel számolhatunk (ami 3-8 kiló almát jelent fánként). hogy az alsó (és egyetlen) ágcsoport fölött is nevelünk vázkarokat. A sudár és az oldalelágazások hajtásait folyamatosan kötözzük. Ezeket akkor válogassuk meg.ha kell . Lehetőség szerint minden metszési beavatkozást a nyár folyamán végezzünk. A sudarat viszszavágjuk. ha a karcsú orsó kinevelése során az átlagosnál is jobban élünk a zöldmetszéssel. A fenntartó metszés során annak mértékét és módját elsősorban is a növekedési erélytől tesszük függővé. a vázágak oldal.sudár végálló rügye vegyesrügy és kivirágzik. Az alma szuperorsó kineveléséhez suhángot vagy koronás oltványt választhatunk. csak a legszebbeket hagyjuk meg. hogy a törpealanyt magasan oltják (10-40 centiméterrel a föld fölött) és magasan is ültetik. Ha fánk erőteljes növekedésű. ennek alapfeltétele az igen gyenge növekedésű alany. A sudár és az oldalvezérek konkurenseit tőből távolítsuk el. a zöldmetszés. Ez esetben azonban különösen ügyeljünk arra. illetve hogy esetenként már az első fakadás évében terhelik a fát. különben az alattuk lévő koronarészek fölkopaszodnak. A szuperorsó almafák további metszése a sudárhajtás és az oldalhajtások konkurenseinek rendszeres eltávolításából áll. ha már a hajtások jól kifejlődtek. így ki kell vágni a koronából a meredeken fölfélé törő. az almatermesztésben terjed.kötözzük le 30-35 fokos szögben. ne bontsák meg a kúpos formát.ha túl hosszúnak ítéljük. ábra). (Az a célunk. A termőgallyazat termőerejét ritkítással (termőgallyváltó metszéssel).) A szuperorsó művelésénél a kis koronaméret fenntartása a legfontosabb. valójában csak a sudárból áll. A fás metszés és a hajtásválogatás során is törekednünk kell a korona kúpos formájának alakítására. A meghagyott oldalhajtásokat a nyár végén kötözzük vízszintes alá. Szuperorsó Ez idő szerint a koronaformák legintenzívebb változata a szuperorsó. azaz termést hagynak rajta. hogy a korona élettartama mindössze 8-10 esztendő. A virágokat távolítsuk el. Az oldalvezérvesszőket . -térfogata igen kicsi (magassága 2 méter). O 54 o . ha 25-30 centiméter hosszúak.ha szükségesnek ítéljük . a különösen erőseket metsszük rövidre.és vezérvesszőit gyengén visszametsszük . ami egyben a korona egyetlen vezérága is. A gyengítés további módja a hajtások. így tegyünk az oldalvázágalapokon fejlődött meredeken feltörő hosszú vesszőkkel is. Ezeken a vadalást (az alany vadhajtásainak eltávolítását) szintén csak akkor végezzük. a sudáron képződött hosszú oldalvesszőket pedig kössük vízszintesre. hogy felszínhez közeli gyökérzet alakuljon ki. hogy a megmaradók arányosan töltsék ki a koronateret. illetve megőrzésére. Általában véve is jól tesszük. Megtehetjük. Ennek egyik módja. elsősorban zöldmetszéssel gyengítsük. hogy a konkurensek eltávolítását és a hosszú növedékek lekötözését még az előző év nyarán. A magasan oltott fácskák esetében kitör az alany is. ennek azonban az az ára. mert a lomb által termelt tápanyagokra nagy szüksége van a gyökérzetnek. hogy hektáronként háromezer vagy még ennél is több fa ültethető belőle. Koronamérete. ha a nemesből több hajtás is előtör. (Természetesen a koronás oltványból előbb kapunk termést. ne metsszük vissza a telepítés évében. mert visszavetik a sudár növekedését.megkurtítjuk a vázágvesszőket (az oldalvezérvesszőket). Megjegyezzük.) Ha az elültetett szaporítóanyag 80-100 centiméternél nem magasabb. illetve közepes erősségű hajtásokkal rakódjon be a fél métertől két méterig terjedő magasságban.

A leívelő ágrészt vágjuk viszsza az ív legfölső pontján álló. hogy a szüret befejeztével vizsgáljuk át a koronát. Legelőször is tekintsük át a koronát. gallyakat. erősen fölfelé és befelé (a korona belseje felé) növő.TERMŐKORI METSZÉS Ha a termőkorú gyümölcsfa életébe nem avatkozunk be. Általános elv. egymásra borulnak. hogy e termőrészek mindenütt azonos (vagy közel azonos) minőségűek legyenek (korban. akkor éppen ellenkezőleg járjunk el (39. így nagyon fontos az is. A termés súlya alatt. A termőkorú fák metszésének célja. hogy az oldalelágazások . E módszert az oldalvesszőkből fejlődő termőgallyazat metszése során is alkal- © 55 o . vagy egymás fölött és alatt elhelyezkedő vázágak koronarészei ne kereszteződjenek. elhalt vagy láthatóan beteg (erősen fertőzött) koronarészt is vágjuk ki. azaz kiegyenlített minőségű és mennyiségű gyümölcs teremjen az egész koronatérben. hogy összhangot teremtsünk a növekedő (vegetatív) és termésképző (generatív) részek között. akkor termőfelülete (termőgallyazata) mindinkább a korona külső részére kerül. hogy termő fáink a külső és belső koronatérben. Ezzel együtt a hasadt. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőrészeket (csak ifjítsuk). életerőben hasonlóak). A sérült részt vágjuk vissza az ép. azaz ne veszélyeztessék a vázág szerepét. hogy először a sűsűsítő. elpusztul. hiszen a roncsolt. egészségesig. azaz a gyümölcsfák termőegyensúlyi állapotát fenntartsuk. hasadt koronarészeket most távolítsuk el (ne várjunk a jövő tavaszig). amelyet könyököltetésnek is mondanak. Elérjük továbbá. A vázágakon belül pedig oly módon. A szedéskor megsérült. egyszóval a korona fölkopaszodik. Ha pedig a fa idősebb. hogy gyengén (kétharmadára) visszavágjuk egy-egy kevésbé fölfelé törő oldalelágazásra (38. hogy az oldal- elágazások. nagy munkát adni. gyengébb növekedésű és széthajtó koronájú. Beavatkozásunkkal valójában az eredeti koronaformát őrizzük meg és tartjuk fenn. amelyből a korona fölépül. meredeken fölfelé törő koronájú fák vezérágainak magasságbeli növekedését úgy korlátozzuk. Ezt az évente végzett rendszeres. Érvényesüljön ez a metszésben is.a vezérágakhoz képest . Ha a fa koronáját fiatal korától helyesen alakítjuk és rendszeresen ritkítjuk. nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek. terebélyesítjük a koronát.) A termőkori metszés ritkításból és termőrészifjításból áll. Az ív fölső részén erős vízhajtások képződnek. Különösen a csonthéjasokra vonatkozik. ábra). Mindezek együtt tovább növelik a korona elsűrűsödését. alul és fölül egyaránt azonos (vagy közel azonos) arányban tartalmazzanak termőrészeket. vesszőket távolítsuk el. Ez a beavatkozás azonban. a sebfelületet pedig kezeljük. fölfelé törő fattyúvesszőre vagy fölfelé növő oldalelágazásra. és mintegy fölemeljük a koronát.) A rendszeres ritkító és termőrészifjító metszéssel elérjük. az ágak ívben lehajlanak. sérült. a termőgallyazat és a vesszők áttekinthetősége és rendje fennmaradjon. termőegyensúlyban tartása idősebb korában sem fog gondot okozni. A belső térben . (E beavatkozásokat a Termőrészek metszésmódja című fejezetben ismertettük. A még fiatal és erősen növésben lévő. Ezáltal széthúzzuk. ábra). keresztező (a másik vázágegységet zavaró) ágakat. (Ezért fenntartó metszésnek is mondjuk. E beavatkozás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos.mindig alárendelt helyzetben maradjanak. mérsékelt arányú beavatkozással érjük el. törött. hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. nemcsak a vezérágak növekedési irányának megváltoztatására szolgál. hogy a szomszédos. Abban minden vázág (vezérág) a rajta lévő oldalelágazásokkal és termőgallyazattal önálló egység. A vázágak viszonyában úgy.mindenekelőtt a kevés napfény miatt . belenövés vagy átnövés ne alakuljon ki. Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk.a termőrész mind nagyobb számban elsatnyul. amely az ágak csúcsán halmozódik.

Hasonlóképpen korlátozzuk termőkorú fáink vezérágainak növekedését is: a vezérveszszőket visszavágjuk alsóbb állású. annál terméketlenebb. viszont termőrészként szükség van rá a koronában. A feladat az.fölemelése" ritkítással és fölfelé törő fattyúvesszőre metszéssel O 56 o . négyéves gally. ami által az megszűnik a vezérág versenytársa lenni. Ez esetben a termőgallyakat egy olyan alsóbb elágazásra (vesszőre.38. hogy a korona hamarabb öregedő belső részén is rendszeresen megújítsuk a termőrészeket. hogy a vezérág versenytársává (konkurensévé) válik.az oldalágak növekedését.ha szükséges . Ennek versenytársait vagy tőből távolítsuk el. A termőgallyazat (a termőrészek) ifjítása. Ha pedig a vezérágak hosszát akarjuk növelni. vagy zöldmetszéssel gyengítsük le. azaz álsudarasan metszünk. értéktelenebb. széthajló koronájú termokorú fa ágrendszerének . ÁBRA A gyenge növekedésű. aminek eredményeként elegendő számú és minőségű vessző és termőgally álljon mindig rendelkezésünkre. amikor valamelyik termőgally úgy megerősödik. gyengébbet hagyjunk meg. Általában minél öregebb a koronarész. váltása során a legértékesebb részek számát gyarapítsuk. leginkább akkor. így korlátozzuk . gyengébb vesszőre. nyársra) metsszük vissza. rajta a vesszőkkel. Az oldalágak csúcsán fejlődött vesszők közül rendszeresen egy alsóbb állású. akkor erre az ágvégeken álló vezérvessző- 39. ABRA A fölfelé törő koronájú termőkorú fa oldalirányú terebélyesítése egy kedvező szögű oldalegázasára visszametszve mázzunk. három-. ami a legtöbb gyümölcsfa esetében a két-.

elsűrűsödött. (A mesterségesen nem alakított ko- ronák többsége besorolható valamilyen sudaras. © 57 o . ábra). mert ha a ritkításkor egyszerre sok gallyat. amelyeket az alakító metszés szabályai szerint metszünk meg. hogy a fa természetes koronaalakulásának leginkább megfelelő. Az ilyen koronát három-öt év alatt ritkítsuk meg (40. az zavart okoz és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. ágat távolítunk el. fölülnézeti ábrája (az ágalapokra vonatkoztatva) ket használjuk fel. rendezett mesterséges koronát alakítsunk ki. vagy hosszabb időn át elhanyagolt. termő korú fa ritkító metszésének sematikus.) Az ilyen „alakító ritkítás" során azonban tartsunk mértéket. A korábban nem metszett. termőkorú fák rendbetételének alapja. váza vagy gömb jellegű koronaformába.Elsűrüsödött koronájú.

ha elhanyagolt a korona — két részletben. ezért ezt erősen. idős fák teljes ifjítással. A nagy sebfelületek gondos kezelése sem maradhat el! Az ifjítást . Teljes ifjítás szükségessé válhat akkor is. Ősszel. amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. mert a csonthéjasok veszedelmes ágpusztulásának kórokozói ez idő tájt kevésbé fertőzőképesek.az eredeti koronaformát figyelembe véve . Gyümölcsfáink között az almatermésűek jól ifjíthatók. A jelenséget kísérő erőteljes vízhajtásképződés a megifjulási igény és erő megnyilvánulása. akkor felére.IFJITAS Az elöregedett fa koronájában gyérül a lombozat. két év alatt végezzük el. elaprósodik. az ág harmadára kell visszavágnunk. amelyekből az alakító. Az első két-három évben legyünk mértéktartók az ifjított fa ritkításában. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején pedig különös gondunk legyen az öntö- zésre és a növényvédelemre. metszetlen gyümölcsfákon lényegesen előbb következnek be. Az ágakat lehetőleg oldalelágazásra (gallyra) vágjuk vissza. Az erősen fölkopaszodott koronában itt nem. minőségéből veszít a termés. szeptember elején vágjuk vissza. E tünetek az elhanyagolt. de egészséges. Némileg nagyobb kockázattal. a fajtára jellemző termőképességét pedig még évtizedekig is megtarthatja. © 58 o . Az első évben . Hagyjuk erősödni és terebélyesedni a koronát. de általában eredményesen ifjíthatjuk a csonthéjas gyümölcsűeket és a mandulát is. Vágjuk ki. vagy (ha nagyobb számban vannak) kétharmadára kurtítjuk (annak felét. illetve egyharmadát távolítva el). Ifjítással csökkenthetjük az eleve magasra törő. A második évben valósítjuk meg a tényleges ifjítást: a meghagyott koronaágakat visszavágjuk. vagy a fölnyurgult fák koronamagasságát. A visszavágás mértéke elsősorban attól függ. mert itt. hogy mennyi gally.) Az ifjításra föl kell készítenünk a fát. megifjított fa három-négy év múlva már számottevő termést ad. növekedni az asszimilációs felületet. Elsősorban a cseresznyefák esetében gondolhatunk erre. vagy valamilyen betegség vagy fagykár azt erősen megsanyargatta. torzult. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások (fattyúvesszők) fejlődnek. Az erőteljes visszacsonkolás következtében a rejtett rügyekből új hajtások képződnek. vagy alig találunk gallyat. teljesen fölkopaszodott és vízhajtást is alig hozó fa ifjításával ne kísérletezzünk. Az egészséges. Ha az ágalapon (az alsó harmadon) elszórtan találunk fiatalabb koronarészt. illetve erőteljes visszavágásával még megújíthatók (41. Az elöregedett termőalapú. hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk érintetlenül az ifjítást követő egy esztendőben.erősen ritkítjuk a fát. Ezeket augusztus végén. illetve vessző van az ágak alapjain vagy ahhoz közel. korhadt törzsű. Fontos. amelyeket kihajtásra kényszerítünk. ha a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodott. (Az elvénült. tönkretette. azaz a vázágak ritkításával. ábra). illetve tavasszal rügyfakadásig végezzük ezt a munkát. lepusztult koronájú. mindenekelőtt a külső korona térben. majd a ritkító metszés szabályai szerint neveljük ki az új koronát. és ültessünk helyébe újat.különösen. Ezért már a beavatkozást megelőző esztendőben bőségesen trágyázzuk meg talaját. az elágazásokban („könyökben") van a legtöbb rejtett rügy.

a törzserősítő bemetszés vázlata (B). hogy átmetszszük a háncsot egészen a farészig (42. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős.és körtefákat kezeljük így. erősödik. A törzs. a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. hogy csak bizonyos rendellenességek tüneti kezelésére valók. amilyen vastag a kéreg maga. Csak az alma. hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz. A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor. amikor a fa hajtani kezd. a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C) © 59 o . amenynyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszé- Néhány. és megindul a törzs vastagodása. és lombhullásig hagyjuk a fán. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük. hogy általa vastagítsuk a vékony törzset vagy vázágat. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. Ekkor a kiszemelt rügy fölött a kérget félhold alakban kivágjuk úgy. buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki.NEHANY APRO FOGAS A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk. hogy a silány földben. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét. előrebocsátva. Ez több termőrügyképződéssel. A három-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. (Például féloldalas a korona). Ne felejtsük el azonban. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. metszést kiegészítő eljárás. illetve ág valójában ezáltal vastagodik. elhanyagoltan tengődő fák törzsés ágvastagítására ez a módszer alkalmatlan. Adott körülmények között azonban segítségünkre lehetnek a termesztésben. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük. A gyűrűzés másik módja. és persze a rügyet meg ne sértsük. amelyről tudnunk kell. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának. Itt az első teendő a megfelelő talajkörnyezet kialakítása. A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas. Ügyeljünk. ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni. majd rövidesen megindul a seb forradása. A bádoggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. hogy az egyes bevágások (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. különben az egész fa vagy ágrész elpusztul a jövő tavaszra. illetve elfertőződésének veszélye. Hatása igen drasztikus. ábra). A vessző rügy feletti bemetszése (A). hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. mondjuk a koronaforma alakítása végett. és úgy folytassuk. amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vastagságban. hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. Ennek leg- megfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata.

ha bőséges talajnedves- séggel párosul. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése. © 60 o . különösen.szinte vészreakcióként -fajfenntartással összefüggő kényszerű tevékenységét.lyezteti. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg. A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) legtöbbször a nem harmonikus talajtápláltsággal függ össze. és ez váltja ki . azaz a talaj tápanyag-harmóniájának megteremtése. Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk.

a sima termőnyárs. Ismertetjük a különböző csoportok jellemző termőrészeit. az egyes fajokra jellemző koronaformákat és sajátos vagy különleges metszési igényüket. csak ritkítani kell.remélhetőleg teljes képet adunk gyümölcstermő növényeink metszéséről. így . valamint a középhosszú és .ábra).a hosszú termővessző (43. ALMATERMESUEK A gyümölcstermő növények e csoportjába az alma. Belőlük fejlődik a két. a körte. ezért ezeket nem szabad visszametszeni.A GYÜMÖLCSFÁK ES -BOKROK METSZESE A továbbiakban gyümölcsfajonként vesszük sorra a metszési tudnivalókat. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül. Ezek egyéves termőrészek. Az egészen kicsi. Az almatermésűek jellemző termőrészei: a dárda.vagy többéves dárdás termőgally és a termőbog (vagy termőkalács). a birs és a naspolya tartozik.ritkábban . egy tövises termőnyárs középhosszú termővesszők ñ A alma A termővesszők típusai cseresznye W W teljes hiányos őszibarack O 61 o .az általános rész ismereteivel összevetve . A metszést és az ifjítást valamennyien jól bírják. oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak. A dárda 4-5 centiméteres vagy ennél rövidebb egyéves termőrész. A birs és a naspolya a termőveszsző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést.

centiméternyi dárdát gyűrűs dárdának nevezzük. Rajta elsősorban dárdákat. Az almafákon az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövises termőnyárs kivételével). Hagyományos koronaforma nevelésekor az alakítást az ágcsoportos sudaras koronának megfelelően kezdjük el. A rövid ízközű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras. megvastagodott virágzati tengelyen lévő virágkocsányokból alakultak. A termőbogon dárdák. A fiatal. ami a jó termőerő és termékenység jele. innen ered másik elnevezése: a termőkalács. alanyokon álló oltványokból termőkaros orsót. A vastag vesszőt nevelő fajták (Nyári fontos. kombinált vagy gömbkoronát neveljünk. E kocsányalapok a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg növekednek. A középhosszú termővessző 15-40 centiméter. laza szövetű. sokszorosan elágazódva. Alma Legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. (Nem tévesztendő össze a fatytyúvesszővel. A sima termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. rendszeresen. karcsú orsót és szuperorsót is nevelhetünk.és kétéves termőbogok a legértékesebbek.) A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. Húsvéti rozmaring) a metszést kevésbé bírják. amely egyéves részből (termővesszőből) alakult. (A sejtburjánzás nyomán bekövetkező laza szövetű megvastagodás alakja emlékeztet a kalácsra. ábra). amely vastagabb. oldalrügyei fejlettek. és húsos állományúvá válik. illetve éppen termőkorába lépett fákon található legnagyobb számban. sövényt. de nem túlságosan erősen metszett fákon a középhosszú termővesszők nagy száma hosszú időn át megmarad. Az almatermésűek középhosszú termővesszőinek csúcsragyei vegyes rügyek. A hosszú szártagú és vékony vesszőket neve- O 62 o . mint a vékony vesszejűek. középhosszú vesszők is képződhetnek. termőrügyeket találunk. amely általában úgy keletkezik. ennek megfelelően természetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. ame- lyek a módosult. A jó termőhelyi körülmények között élő. mert az egymáshoz közeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek.) Elsősorban a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődnek. Ezeket mérsékelt ritkító metszéssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban (44. Intenzív. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van. A dárdás termőgally többéves termőrész. Az egy. A hosszú termővessző a 40 centimétert meghaladja. hogy a rövid termőhajtás vegyes rügyének virágzati tengelye megvastagszik. sima termőnyársak. A termőbog (termőkalács) különös alakulású többéves rövid termőrész.

CSONTHÉJASOK A cseresznye. a meggy. a kajszi és az őszibarack tartozik ide. mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonatán is) a visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad. A bokrétás termőnyárs a csonthéjasokra jellemző termőrész. de előfordul a kajszin. a meggyre (a héjasok közül a mandulára) jellemző. A nyáriak (Árpával érő. A nyári.súlyosan veszélyeztető ágpusztulásos (gutaütéses) megbetegedés kórokozói ebben az időszakban fertőznek a legkevésbé. A csonthéjasok jellemző termőrészei: a különböző hosszúságú nyársak. Az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. elsősorban a Jonatán fajtára. Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek és középerős növekedésűek. de általában eredményesen ifjíthatók. A középhosszú termővesszők 10-40 centiméteresek. mandula és őszibarackfákon található. illetve -váltó metszéssel tartsuk egyensúlyban. amelynek lényege: alsó vízszintesre. erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. arra a termőegyensúly felbomlásával. Néhány fajtán (mint a Hardenpont téli vajkörtén. és az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással nevelhetők. illetve az őszi és téli körték között küllemben. a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak. amelyek legnagyobbrészt a termővesszők csúcsán alakulnak. Ennek megfelelően a hagyományos koronaformában ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát alakítsunk ki a körtefán. Abban is hasonlítanak. Ha tehát a vesz- O 63 O . hogy alakító metszése során minél laposabb (vízszinteshez közelibb) szögben álló vesszőket válasszunk ágalapoknak. a Diel vajkörte. E csúcsrügyből fejlődő rövid hajtásokon képződik a termés. Hardy vajkörte. Nyári Kálmán) kevésbé igényesek és erőteljesen növekednek. hosszúra. Ennek oka. általában március közepétől végezzük. azzal együtt az éves termést is eltávolítjuk a koronából. Mivel az ághasadásra hajlamosabb. az őszibarackon és néhány szilvafajtán is. A metszésre érzékenyebbek. Ez a fa jó termőerejének és termé- Körte Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak. A fajták közül a Nyári Kálmán. Az almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot. A téliek (Hardenpont téli vajkörte. mint az alma. mert az erős beavatkozást nem bírják. Legnagyobb számban a fiatal. mint az almatermésűek. A birs termesztéséhez a váza koronaformát javasoljuk. A termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. hogy a valamennyi csonthéjast . Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. de termesztési és metszési igényben is különbség van. hogy rügyeik vegyes rügyek. Az ősszel érők (Vilmos körte. Az ifjításra is kényesebbek. szőket visszacsípjük. illetve bokrot. amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy és körötte három vagy ennél több virágrügy foglal helyet egy csomóban vagy úgynevezett bokrétában. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős. Serres Olivér) kifejezetten igényesek és gyengébben növekednek. csak ritkítással formáljuk a fát. valamint a középhosszú és a hosszú termővessző. kajszi-. a szilva. hogy tavaszi fásmetszésüket pirosbimbós állapotukban. Termőkorban termőgallyritkító. illetve éppen termőkorába lépett fákon találhatók. Vagyis a termőveszszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású elágazásra és hoszszúra (azaz gyengén) metszik. amely szilva-. Birs és naspolya Mindkettő 3-6 méter magasra növő bokor vagy koronás fa. a bokrétás termőnyárs. Elsősorban a cseresznyére. Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőkaros orsót vagy sövényt. Olyan rövid (4-5 centiméteres vagy rövidebb) termővessző. rendszeresen és mérsékelten metszett fákon hosszú időn át nagy számban találhatók. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük. 60-80 centiméteres törzsmagassággal.de különösen a kajszit és az őszibarackot . Fontos. az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel. A birs jól viseli az ifjítást is.lő. a Téli esperesen) előfordul tövises termőnyárs is. a ringló. fontos. A jó termőhelyi körülmények között élő.

A teljes termővessző sajátossága. mert így több elágazódást. Ennek megfelelően ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát formáljunk a cseresznyéből. A sudárvessző oldalhajtásait hagyjuk érintetlenül. Gyakori a gömbkorona.) Ha pedig a fiatal korona mereven fölfelé törő. Ezeket már a májusi hajtásválogatás során célszerű eltávolítani.) A második. különösen a csonthéjasok esetében. mert oldalrügyeik rendszerint virágrügyek. csúcsrügye pedig hajtásrügy. amelyeket a rajtuk ülő rügyek számától és minőségétől függően két csoportba sorolunk. felfelé törő fajta (például a Meteor) a két-. E csoport középhosszú termővesszőinek csúcsrügyei általában hajtásrügyek. illetve harmadik ágcsoport kinevelése után fejezzük be a koronaalakítást. A koronaalakítás során csak a telepítéskor metsszük erősen vissza az ültetvényanyagot.) A cseresznyére jellemző. erős hajtásokat hoz. mert akkor nagyobb a lehasadás veszélye. Az erős növekedésű meggyfán a vesszőket mérsékelten kell visszametszeni. hogy szinte valamennyi rügyalapján hármas vegyes rügycsoportot (két virágrügy között hajtásrügyet) találunk. A hosszú termővessző 40 centiméternél hosszabb. sérült. amelyek úgy képződnek.és sövénykorona nevelhető belőle. O 64 O . abból több termőrészt Cseresznye Magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. hogy a vezérvesszők csúcsán egymáshoz közel álló. Mindenekelőtt a beteg. a gyengébben növő. oldalukon elsősorban virágrügyeket találunk. A meggy termőkori metszése a fajták termőrésze szerint különül el (45. sőt azok végén hozzák termésük javát. de csak a legszükségesebb mértékig. (A hosszú termővessző ceruzavastagságú. Évente rendszeresen avatkozzunk be. de előfordul a kajszin (és a héjasok közé sorolt mandulán) is. akkor ha a korona széthajtó és csüngő jelleget ölt. magasba nyúló. Az erős növekedésű. amely a cseresznyefákon gyakori. másodrendű elágazásokat fejlesztett fattyúvesszővel. hogy a vesszők kizárólag a csúcsrügvből fejlődnek tovább. Az alakító ritkítás során a korona oldal irányú széthúzása (terebélyesítése) és egyben magasságbeli korlátozása legyen a célunk.kenységének a jele. hároméves részeken. amelyek zavarják. abban az esetben oldal irányban szélesítsük. felkopaszodott vesszők (ostorok). hogy a vezérhajtások erőteljesen fejlődhessenek. A fogyatékos és teljes termővessző elsősorban az őszibarack termőrésze. Közöttük lehetőleg arasznyi (20-25 centiméter) távolság maradjon. nehezítik a koronaalakítást. majd a termőkori ritkítás során is csak mérsékelten avatkozzunk be. ezért az alakítás. Meggy Fajták szerint különböző a természetes koronaalakulás. dörzsölő ágrészeket távolítsuk el. Ha a koronaalakítást az ágcsoportos sudaras korona nevelésének szabályai szerint kezdjük. ábra). magánosan vagy kettesével állnak. Az oldalvezérvesszőkből előtörő többi hajtás csúcsát csípjük vissza. laza szövetű. Csúcsrügye szintén hajtásrügy. nem tévesztendő össze az ennél vastagabb. Belőlük a jövő tavaszi fásmetszés alkalmával válogatunk a következő ágemelet kialakításához. terebélyesítsük az alakítás során. de ha vannak is. váza. egymást keresztező. A termőkori koronaalakítás során is tartsunk mértéket. csüngő ágú meggyek pedig (mint a Pándy. harmadik és negyedik esztendőben már csak gyengén metszve alakítsuk a koronát. A második. A hiányos termővesszőnek nem minden rügyalapján találunk rügyet (termőrügyet). de előfordul a csüngő ágú széles. és a magasba törő sudaras forma is. hajtásrügyekkel vegyesen Különösen jellemzőek az őszibarack középhosszú termővesszői. kombinált. Viszonylag gyakori az őszibarackon. E csüngő ágú típusok jellegzetes termőrészei a hosszú. Ágcsoportos sudaras. fölfelé törő ágrendszert igyekezzünk kinevelni. hogy a vezérhajtás szabadon növekedhessen. de általában a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődik. a Cigánymeggy) a vesszőkön. (Kettős sudarat se neveljünk. hogy az egyes ágcsoportok (ágemeletek) ágalapjai ne azonos magasságban legyenek. Erőteljes növekedése nem tűri az erős metszést. (Ez a gyakoribb eset. Ügyeljünk továbbá a villás elágazás megszüntetésére is. A csüngő koronájú fákat a termőkor elérése után is ajánlatos erősebben metszeni. Ügyeljünk.

Elsősorban az ágvégeken kialakult vékony. Szilva Magára hagyottan kezdetben ágas-bogas sudaras koronát nevel. már csak növényvédelmi okok (például a szilvapajzstetű nagyarányú elszaporodása) miatt is. Termőkorban viszont fontos. és a természetes gömb- koronához hasonló alakot ölt. hogy rendszeresen ritkító metszésben részesítsük (46. és így csökkentenénk a termést. amelyben a sudár később megszűnik.) Ha a gyengébben növő. Ültetési anyagából leginkább kombinált korona vagy vázkorona kialakítását javasoljuk. söprűszerű. illetve termőrészeit az idősebb részekbe való visszametszéssel ifjítsuk. ábra). akkor a csúcson lévő virágrügyeket távolítanánk el. Ezért e fajták koronáját rendszeresen ritkítsuk (az ostorokat is). illetve ifjítanunk. © 65 o .Termő meggyfaág ritkítása kapunk. csüngő ágú fajták vesszeit (az ostor végeit) visszametszenénk. (A fattyűvesszőket hosszúra metszve gyengítsük le. ezek évenkénti gyenge ritkítással termőegyensúlyban tarthatók. A ringlók koronája kevésbé sűrűsödik el. Az alakítás éveiben az átlagosnál is kisebb mértékben ritkítsuk a koronát. többéves elágazásokat kell ritkítanunk.

Termő szilvafaág ritkítása © 66 o .

ÁBRA Termo korú őszibarack alföldi zárt felületű koronája © 67 o . A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk. így fordítsuk termőre. Ekkor . (Elkerülendő. amely ez esetben már gyakorlatilag ritkítást jelent. lehajlott ágvégeket ritkítsuk meg. egyúttal folyamatosan ifjítsuk és „emeljük" a leívelt.szórt állású sudaras korona kinevelése a legcélszerűbb. A kajszi koronáját évente rendszeresen. Az alakítás során az oldalágakat legalább arasznyi (20-25 centiméter) távolságra neveljük egymástól. Ezenkívül vázakorona. Alkalmas alanyon intenzív karcsú orsót is nevelhetünk őszibarackból. Ültetvényanyagából katlankoronát.a természetes módon kialakult vázágszerkezetet alapul véve .) A negyedik-ötödik év után célszerű a sudarat a legfölső ág fölött eltávolítani.) A koronaalakítással arányosan elosztott oldalágú és zömökebb (kevésbé széteső. Az ennél erősebbeket vágjuk hosszúra. illetve a korona megújulásában. de mérsékelten ritkítsuk. ábra). A fattyúvesszőknek a kajszi esetében is nagy szerepük van a termőgallyazat. Ezért a kajszit már az alakítás idején gyengén metsszük. Ezért is indokolt az 50-60 centiméteres. A nagyobb sebek szakszerű. Több év átlagában a fa pirosbimbós állapotában a legki- sebb a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzése. ezért annak továbbnevelését ne is erőszakoljuk. nem pedig a termőgally.a természetes koronaalakulásához leginkább közelálló . széthajtó) fát nevelünk. amelyben a sudár meghatározó szerepe később megszűnik. Ültetvényanyagából . Különösen fontos a metszés ideje a gutaütéses fapusztulás elkerülésére. (E koronatípusok kinevelését a hasonló című fejezetekben ismertettük. A fiatal fákra az igen erős hajtásnövekedés jellemző.kezdődik a korona alakítása. kombinált korona és zárt felületű korona is nevelhető belőle. ezért ekkor metsszük.) Másik jellemzője. alacsony törzsmagasság. hogy a legéletképesebb kajszikorona metszés nélkül. Az őszibarack termőkori (fenntartó) metszésének több változata ismert. mert könnyen lehasadnak. amely néhány fajtán az évenkénti 100-120 centimétert is elérheti. A metszések során az 50-60 centiméter hosszú fattyúvesszőket hagyjuk metszetlenül. A szakemberek egy része azt tartja. és jobb minőségű gyümölcsöt adnak. (Minden esztendőben az éves növedék 70-80 százalékát távolítjuk el átlagosan.Kajszi A fiatal fa természetes koronaalakulása széthajtó. illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait. hogy évenként erőteljes beavatkozást igényel. Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatározottabban a rendszeres metszést. az ötödik-hatodik évtől szükséges. Ezzel az alakító metszést be is fejeztük. Könyvünkben a hagyományos katlan alakú 47. magára hagyottan alakul.) E gyümölcsfaj termőkori metszésére jellemző. vázakoronát és zárt felületű koronát alakíthatunk ki (47. Ennek megfelelően rendszeres metszési beavatkozás csak a termőre fordulás után. Mindenekelőtt az elsűrűsödött. szabálytalanul (szórtan) elágazó sudaras korona. Ezzel az úgymond alakító ritkítással tartják egyensúlyban a fát a későbbiekben is. kevésbé hasadnak. így vázágai teherbíróbbak. hogy a termőveszsző az uralkodó termőrész. hogy az oldalvezérek azonos magasságban induljanak. gondos kezelése különösen fontos. Ennek bizonyítéka. elöregedett termőgallyazatot. Őszibarack Eredeti alakulása szerint leginkább bokorfa. hogy a megújulni akaró korona leggyakrabban az alsó ágak törzshöz közel eső részén (az ágalapokon). (Idősebb korában a kajszi mindenképpen elveszti sudarát.

hogy elágazódjanak. tehát hosszabbra (50. A zöldmetszés során a letermett félfás hajtásokat. ábra) és szálveszszős (49. 2-3 rügyre vágjuk. általában középerősen (felényire) visszametsszük. véko- nyabbak és kevésbé színesek) egészen rövidre. A váltócsapos (vagy ugaros) metszés során az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket minden tavasszal. ami nem kívánatos. és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak termőrészekkel. Az őszibarack késő nyári (augusztusi. Ritkításkor elsősorban ezek számát csökkentsük. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt. Ez utóbbi az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap. a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. Ekkor az idén gyengébben (hosszabbra) metsszünk. A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja. vékony. Ezekből is. Az egyes vázágakat az oldalelágazásaikkal együtt önálló egységnek tekintjük. Általában minél erősebb növekedésű a fajta.korona váltócsapos (48. a száraz nyársakat tőből eltávolít- O 68 O . Az ismertetett termőkori metszési mód az Alföldön. A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. ugarcsapot metsszünk. akkor igen erős vesszőket kapunk. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk. Elsősorban a korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett. ábra). A többi vesszőt minőségük szerint metszszük. annál gyengébben metsszük. hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kapjunk. Az ilyen korú fákon e termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. A fejlett nyársak (10 centiméternél rövidebb vesszők) elsősorban a 10-12 év fölötti fák jó termőrészei. szeptember eleji) hajtásválogatása jó kiegészítője (vagy előkészítője) a tavaszi fásmetszésnek. A legértékesebb (ceruza vagy annál vastagabb) teljes értékű termővesszőket 4—8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk viszsza. ábra) metszésmódját ismertetjük. hogy ott a vezérvesszőket és a termővesszőket gyengébben (hosszabbra) kell metszenünk. 2-3 rügyre visszavágva. a rendszerint zárt felületű koronában termesztett őszibarackfákon annyiban módosul. A hiányos termővesszőket (amelyeken inkább csak páros rügyek vannak. Ezek kevésbé értékesek. amelyeken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek.a tavalyi hibán okulva . abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. középhosszú veszszőket. amelyen a hármas vegyes rügycsoportok a fejlett veszszők közepén vagy fölső harmadában alakulnak Ezeket is úgy metsszük. Ilyenkor . hogy a vesszőn 4-8 hármas rügy maradjon.a vezérveszszőket erősebben vágjuk vissza. fejlett termőveszszőket. Rajtuk 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sűrűn álló vesszőket. Van olyan fajta is. arányosan elosztva a koronában. amelyből jövőre várunk erőteljes.

legerőteljesebb (lehetőleg) teljes termővesszőket. Azok a hajtások maradjanak a legnagyobb számban. hogy a vessző minél több szép gyümölcsöt teremjen. Ezúttal nem vagyunk tekintettel sem a termőrészek megújulására. hogy a meghagyott hajtások több napfényhez és tápanyaghoz jutva kifogástalanul beérjenek. ÁBRA | Katlankoronájú őszibarackfa termőágának váltócsapos (ugaros) metszése O 69 O . a sűrűn álló hajtásokat ritkítjuk.) •J 50. amelyek majd jövőre a termést adják. A nyári hajtásválogatás elsődleges célja. ABRA juk.49. hogy a legfejlettebb szálvesszőkön termelünk gyümölcsöt. sem pedig a fölkopaszodásukra. Az őszibarack szálvesszős metszésének lényege. (A választásnak az az egyedüli szempontja. Ehhez kiválasztjuk a legalkalmasabb.

Ezeket növekedési erélyüknek megfelelően átlagosan 20-30 centiméterre vágjuk vissza. hogy nem vegyesen ültetik a fajtákat.vagy oldalrügyeiben rejtőznek Az elültetett szaporítóanyag (gyökeres kis bokor) 3Hf fejlett sarját hagyjuk meg. A szálvesszős metszés után így csak a szálvesszők és a vezérágak maradnak a koronában.de a kajszit. a fajta és a termőhely a meghatározó. Szélporozta egylaki. mint a váltócsapos metszés csapjai. mert a mandula a rejtett rügyből biztonságosan megújul. illetve termőnyársak a korona értékes részei. hogy katlan.) A mogyoróbokrot a termőkor eléréséig évente rendszeresen kell metszeni. nem lesz elég piacos. de arányos gömb alakú. a dió és a gesztenye tartozik e csoportba. 40-70 centiméteres szálvesszőhosszúságot feltételezve). azaz hím. (A másik ok. ezeket ne metsszük vissza és ne is ritkítsuk.A kiválasztott szálvesszőket metszetlenül hagyjuk. Emiatt is ajánlott a zöldmetszés. A mandula termőegyensúlyának fenntartásához mérsékeltebb arányú beavatkozásra van szükség. így a bokor néhány év alatt elvadul. amelyet legcélszerűbb augusztus közepétől szeptember elejéig elvégezni. Az őszibarackról fontos tudnunk. rövid termővesszők. Jó termésberakódottság mellett általában felére kell kiritkítanunk az egy-egy szálvesszőn képződött terméskezdeményeket a gyümölcsritkítás szabályai szerint (10-15 gyümölcsből 5-8 maradjon). Termőrészeik is eltérők. ezért az őszibarack szálvesszőzése (szálvesszős metszése) során fordítsunk nagyobb figyelmet a tafrina elleni védekezésre. Ezért a metszés során ejtett sebfelületeket haladéktalanul zárjuk le sebkezelő készítménnyel. a mogyoró. Mivel a metszetlen szálvessző gyakrabban fertőződik tafrinával. illetve gyenge ritkítást valamennyien bírják és igénylik is. szellős koronát neveljünk.) Mogyoró Általában 4-5 méter magasra növő bokor.és kombinált korona is nevelhető belőle.és nővirágai egy növényen. Erre tekintettel az őszibarackot . A szálvesszős metszés fontos kiegészítő eljárása a kézi gyümölcsritkítás. Amíg azonban az őszibarack esetében a termővesszőknek. illetve silányabb minőségű gyümölcsöt terem. Metszetlenül hagyva sűrűn és szabálytalanul © 70 o . Ebben elsősorban a fa erőnléti állapota. hogy adott esetben hány szálvesszőt hagyjunk meg. Termőkorban a mérsékelt. A koronaalakítás során a legfőbb szempont. Ennek megfelelően a meghagyható szálvesszők száma tág határok között változik.és ágpusztulást okozó gombákra. addig a mandulánál a termőgallynak és ezen belül is a bokrétás és a gyűrűs termőnyársnak van elsődleges szerepe a termésképzésben.) A mogyoróbokor terméketlenségének. ábra). baktériumokra. de külön-külön foglalnak helyet Hímvirágai porzós barkákban csoportosulnak (51. A fertőzés mértéke függ a metszés időpontjától is. Termőkorban a termőgallyváltó metszéssel éljünk. A máso- HÉJASOK A mandula. kora. a cseresznyét és a szilvát is — legjobb rügypattanástól virágzásig (azaz pirosbimbós állapotban) metszeni. mint a többi gyümölcsfaj esetében. mint a bokrétás termőnyársat és az őszibarackra jellemző teljes termővesszőt is. 40-től 120-ig terjedhet (átlagos. (Az erősebb bokrokat viszonylag gyengébben. az összes többi vesszőt (és termőgallyat) viszont tőből eltávolítjuk. Koronaalakulásukat. vagy fa alakú bokor formát ölt. ezért fajonként ismertetjük. amely hamar elsűrűsödik és keveset. Koronájában a rövid és középhosszú termővesszőket éppúgy megtaláljuk. Ellenkező esetben a termés apró marad. hogy ültetés után magára hagyták. Mandula A termőhelytől függően kisebb vagy nagyobb fa. A hosszú fattyúvesszőt ez esetben is hosszúugarra metszve fordítsuk termőre. Bőségesen nevel tősarjakat. Ültetési anyagából váza korona kialakítását javasoljuk azzal a megjegyzéssel. vagy gyenge termőképességének egyik nagyon valószínű oka. a gyengébbeket erősebben metsszük meg. a meggyet. Nővirágai a rövid termővessző (oldalvessző) csúcs. (A jól fejlett. A mandula termőrészei azonosak a csonthéjasokéval. Fontos és nem könnyen eldönthető kérdés. hogy nagyon érzékeny a vessző. évről évre több sarjat hozva elsűrűsödik. hogy kevés vázággal (leginkább hárommal) ritka. metszési igényüket tekintve igen különbözőek. elágazó.

Az elöregedett. De ha a bokrot rendszeresen termőre metsszük. Ez utóbbinak tenyészterület-szükséglete is kisebb. nagyobb koronát nevel. E műveletet az első években szükség szerint két-háromszor is meg kell ismételni a tenyészidőben. telepítéskor a jól fejlett suhángot 130-150 centiméteren vágjuk visz52 ÁBRA dik. Hímvirágzata (a barka) e vesszők oldalán nőtt ún. ábra). amikor a sarjhajtások 15-20 centiméternél nem nagyobbak (lombozatuk ekkor még kissé rózsaszínes). a napfény érje a bokor belsejét. a talaj tápanyag-ellátottsága és az öntözés tekintetében. A sarjakat mindig tőből távolítsuk el. Fontos. különben jóval hamarabb elsűrűsödik. ágakat általában felükre viszszavágva ifjítsuk meg. felnyurgult gallyakat. E munka akkor a legcélszerűbb. barkarügy. mint a mogyoró. hiszen a bokor ezekből újul meg. mint metszetlenül. hogy a korona belül is szellős. Ennek következtében növekszik az oldalelágazások. illetve a termőrészek (rövid termővesszők) száma. termését a rövid vesszőkön hozza (52. hogy a (koronaágakon vagy azok elágazásain fejlődő) vesszőket . a térben arányosan elosztott koronaágat neveljünk. hogy a sarjakat tőből kitéphessük vagy kimetszhessük. keresztező oldalágakat távolítsuk el. Ekkor a fölösleges tősarjakat. hogy elágazódjanak és termőrészekkel rakódjanak be. Ha a termőre metszéstől el is tekintünk.erősségüknek megfelelően rendszeresen visszametsszük. Dió Metszetlenül is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevel. a száraz ágakat. Az oltványdió előnye.későbbiekben szükség szerint hagyjunk meg belőlük. hogy korábban fordul termőre. mint az oltvány. két-három évenként feltétlenül ritkítanunk kell a koronát. harmadik és még a negyedik évben a koronavesszőket (vezérvesszőket) középerősen (felükre) vágjuk vissza. Egyúttal dörzsöljünk le minden látható rügyet is a törzsről. Bokronként 6-8. Az újabb fajtáknak már az oldalrügyében is képződnek nővirágok. A fölösleges tősarjak eltávolítására különösen az első négy-öt esztendőben ügyeljünk. A nő virágok a vessző csúcsrügyében (vegyes rügy) rejtőznek. de a magoncnál igényesebb. A magról kelt (magonc) dió erőteljesebb. Szélporozta növény. akkor rendszeresen ritkítanunk is kell. elsősorban a termőhely. a sűrűsítő. ami a nagyobb termésbiztonságot szolgálja. A A dió rövid termovesszeje © 71 o . mint a magonc. Az alakítás során. Ehhez a bokor vagy fa töve körül húzzuk el a földet. világos legyen. Ennek lényege. A termőkorú mogyoróbokrot termőre is metszhetjük.

Ha ezt tapasztaljuk. a termőrészek kímélésével tegyük. erőteljesen növő és fölső állású vesszőjét meghagyjuk. A következő években a koronaágak végig berakódnak termőrészekkel. hogy a dió (és a gesztenye esetében is) igen magas törzset választunk. rövid és apró levelű hajtást fejleszt. azt óvatosan. A kifolyó nedv akadályozza a seb gyógyulását.ezt fontoljuk meg a telepítéskor. nagyobb ágakat csak augusztus végén. Ártó és veszedelmes az a tévhit. Ha suhángot ültetünk.) A megfelelő törzsmagasságú koronás oltvány valamennyi koronavesszőjét igen erősen (kéthárom rügyre) vágjuk vissza (53• ábra). Noha az alakító metszést nehezen viseli.hogy föladatukat betöltsék . Koronás diófácska telepítéskor © 72 o . akkor a második esztendőben is igen rövidre (egy-három rügyre) metszszük az összes koronavesszőt (illetve kétéves gallyat). miszerint a diófát rúddal jól „megverve" növelhetjük termékenységét. A javasolt törzsmagasság mellett még ez a megfontolás érvényesül.) Ha gyengén fejlett a suháng. mert a rejtett rügyekből biztonságosan kihajt.) Tekintve. Az alakítás során arra törekedjünk. és majd a következő évben vágjuk koronamagasságba. amelyek a törzs erősítését szolgálják.sza. szeptember elején vágjuk ki. azt 130-150 centiméter magasságban metsszük koronába. Az elültetett diósuháng vagy koronás fa növekedése az első tenyészidőben rendszerint erősen visszaesik. kiválogatott koronavesszőket a továbbiakban már ne met1 53. (A dió ugyanis erősen nedvezik könnyezik -. A koronás oltvány koronavesszeit az első esztendőben 2-4 rügyre vágjuk vissza. (Dió esetében a magas törzs választását leginkább a fa ipari értéke indokolja. és a sebhely még a tél beálltáig jórészt beforr.hagyjuk meg a tenyészidő folyamán. ha csak lehet. Gesztenye Természetese gömbkoronája igen terebélyes. az első évben mégis célszerű beavatkoznunk. de az élő. akkor erősen visszametsszük. illetve terméssel. különösen a kora tavaszi időszakban. külön figyelmet érdemelnek a kiválasztott vezérvesszők (-hajtások) alatt fejlődött hajtások. amelynek szükségszerű következménye lesz a terméscsökkenés. Ezért. hogy három. amely a későbbiekben többnyire gömb alakot ölt. Törzse és koronaalakulása is erőteljes. nyár végén (augusztusban) azonban tőből távolítsuk el valamennyit. Ezeket . laza szerkezetű koronát alapozunk meg. ÁBRA I szük vissza. Ennél magasabb törzsön azonban már csökken a korona mérete és vele a termés mennyisége. ilyenkor csak kevés. A továbbiakban csak a legszükségesebb. Koronanevelése és fenntartó metszése hasonló a diónál leírtakhoz. inkább rázzuk a fát. Ha mégis póznával verjük le a diót. s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. (A kétéves suháng visszavágható kétéves farészre is. amely majd a sudár szerepét tölti be. A száraz ágakat és a kisebb gallyakat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk.) A harmadik-negyedik évtől a legfölső vázág egyik központi helyzetű. Az ágalapoknak megfelelő. négy kedvező helyzetű koronaveszszőt nyerjünk. Ezzel a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit károsítjuk leginkább. magassága 20-30 méter közötti. Csak savanyú talajon díszlik igazán . így négy-hat esztendő alatt jó termőképességű. (A továbbiakban az évente képződő vezérvesszőket sem metsszük vissza. gyenge ritkító metszésben részesítjük a termőkorú fákat. amikor a nedvkeringés már szűnőben van.

belőlük rövid. elsősorban a sűrű ágvégeket. beteg. A koronanevelés további éveiben (a hatodik-hetedik évig) arra ügyeljünk. A termőkorú fát csak gyengén és a legszükségesebb mértékben ritkítsuk. annál veszedelmesebbek. Közülük a gyökérsarjak az értékesebbek. Ültetvényanyagát. A szüret után azonnal metsszük meg. A hajtásokat aszerint. a következő évi termés alapjait ritkítsuk meg. illetve ne erősödjön meg. Miután valamennyi bogyós korán fakad. ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. az egész korona egyensúlyban maradjon. majd gyümölcsöt hoznak. és ezután válogassunk. fejletlen sarjaktól tisztítsuk meg az ültetvényt. A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák. Folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk. 1 54. azon virágot. hogy a három vázág egyenletesen elágazódjék. Közülük a szamóca metszése csupán az indák eltávolítására korlátozódik. növekedésüket a hajtáscsúcsuk vagy vitorlájuk visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek. kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek. Ezért . a szamóca. A vezérvesszőket már ne metsszük vissza. A negyedik évtől már részesítsük előnyben a gyökérsarjakat. A termés beérése után elhalnak és átadják helyüket az új. és a sudár ne alakulhasson ki. a piros és a fekete ribiszke. amellyel külön nem foglalkozunk. A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul.a termővesszőket 20-30 centiméterrel kurtítsuk meg. Mindenekelőtt a sérült. vágjuk vissza ismét erősen a vesszőket.Amennyiben az első tenyészidőben gyenge volt a hajtásfejlődés. hogy hajtásrendszere kétévenként megújul. A továbbiakban ezekből neveljük a koronaágakat (a gömbkoronának megfelelően). (Minél tovább a málnásban maradnak. a riszméte és a tüskétlen szeder tartozik a gyümölcstermő növények e csoportjába.) Ezután az elsőéves (most fásodó) sarjakat. ábra). A második évben viszont rövid oldalhajtásokat. E műveletet késő ősszel a fagyok beálltáig a legcélszerűbb elvégezni. hogy tőről vagy gyökérről sarjadnak-e tő-. Ribiszke A piros és a fekete ribiszke természetes formája a cserjetörzses bokor. Mindenekelőtt a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. O 73 O . a köszméte. fajtától. sövény formában a legcélszerűbb művelni. a gyökeres sarjat az ültetés idején 15-20 centiméterre metsszük viszsza a jobb eredés és sarjképzés végett. és e tulajdonsága határozza meg metszését is. mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. illetve gyökérsarjaknak nevezzük. A málna termőegyensúly-fenntartó metszése a rendszeres ritkításból áll. ÁBRA \- a letermett kétéves vessző BOGYÓSOK Többek között a málna. Az elsőéves hajtások (lombhullás után termővesszők) nem teremnek. időközben már megfásodott hajtásoknak (54. Málna E félcserje biológiai sajátossága. A következő évben válasszunk ki három. a teret arányosan kitöltő koronavesszőt.művelésmódtól. növekedési erélytől függően . A málnát huzalos támberendezés mellett.

rövid termőrészek fejlődnek. Minél gyengébb a vessző. Mindkét ribiszkefajt törzses fácska formájában is szaporítják. (Hajtásválogatásra már nincs szükség. Ebből a harmadik év tavaszára négy maradhat. A második év tavaszára legföljebb öt vessző maradhat a bokron.még jelentősebb.) Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk kettő-négy rügyre. ha az erőteljesen fejlett bokrokban szám szerint 16 koronarészt tartunk fenn. mivel annak termőgallyazata hamarabb elöregszik.A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei. A második év nyarán ismét célszerű a hajtásválogatás. hogy itt a negyedik éves letermett részeket váltjuk le folyamatosan. Ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. annál rövidebbre vágjuk. (A különböző korú bokorrészek találkozási helyén értékes. harmadik és ne- O 74 O . A fekete ribiszke fenntartó metszése során ugyanilyen elv szerint járunk el. mint amilyen mélyen a faiskolában voltak (55. Fejlettségüktől függően egy-három. és azután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültetjük. Az 5 éves részeket folyamatos ritkító metszéssel. egy-négy rügyre metsszük. a piros ribiszke esetében az ötödik éves termőgallyakat folyamatosan leváltjuk. illetve termesztik. A telepítéskor mélyebbre ültették. (Közülük négyet hagyjunk meg. évente fiatal sarjakkal váltjuk le. Négy fejlett tővesszőnél többet ne hagyjunk meg a második. A bokorribiszke metszése. négy harmadik és négy negyedik éves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. — A fejlett bokrú második éves ribiszke vesszői közül az 50 centiméteres és ennél hosszabb vesszőket hagyjuk metszetlenül. ami a termőfelület jelentős gyengülését.a bokor alakhoz képest . amelyek közül 4 egyéves sarj (veszsző). illetve a gyökérzet felülete. Célszerűen járunk el.) A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek. 4 kétéves gally. arányosan elosztva a tövön. hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában.) Az ötödik évben befejezzük az alakítást. E formák kétségtelen előnye a növények könynyebb ápolása. a gallyak csúcsrügyéből hosszú szártagú hajtások. Hátránya viszont. 4 hároméves és 4 négyéves termőgally. és az a második év tavaszára csak kevés (két-három) és gyenge (20 centiméternél rövidebb) vesszőt hoz. ha e beavatkozást az ültetés előtt végezzük. fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk. ábra). értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. mintha most lenne elsőéves. mint amilyen mélyen a faiskolában volt Az ültetést követő tenyészidőben. hogy az alakítás és a termőkorú metszés során is tartsunk mértéket. hogy ilyen állapotban nagymértékben csökken a ribiszkék megújulási készsége. Az idősebbek növekedése gyengül. június elején hajtásválogatást is végezhetünk. amikor is négy egyéves tővesszőt. azzal a különbséggel. Ekkor négy-öt erőteljes hajtásnál ne hagyjunk meg többet tövenként. Fontos. illetve csökkenését idézi elő. azaz tőből eltávolítjuk. Amennyiben gyengébb csemetét ültettünk. A lényeg az. négy második. A kétéves részek. Vágjuk vissza vesszőit növekedési erélyüknek megfelelően 2 4 rügyre. Célszerű. a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő. A további években. Bokorribiszke szaporítóanyaga. oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek képződnek. akkor ezt kezeljük úgy. amely több tőhajtás képződését eredményezi. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan háromszor négy. a többit távolítsuk el. különböző korú (első. Ezáltal növekszik a cserjetörzs. Az egészséges. második és harmadik éves) koronarész alkotja a bokrot. és helyettük azonos számú tősarjat hagyunk (arányosan elosztva a bokorban). A fekete ribiszke-fácska termőfelület-csökkenése .

a többit tőből távolítsuk el. Ekkor a tövében képződött erős vesszőre visszavágva távolítsuk el. ezeket már ne metsszük vissza. A további években 12 koronarész folyamatos ifjításával. csúcsrügye azonban rendszerint hajtásrügy. amellyel majd a korona magasságát növeljük. A fekete ribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk. illetve fölfelé álljon. Általában négy év után a fácska egész termőága elöregszik.központi tengelyként. váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. A törzses köszméte koronaalakítására két változatot ajánlunk (57. il\ 56. ÁBRA } letve gallyat hagyjunk meg a koronában. ritkább koronájú fajtákra jó. Ilyenkor a meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük. Az egyik a hagyományos kialakítás. amelyek teljes kifejlődésük idején arányosan oszlanak el a koronatérben. Termőkorban a négy-ötévesnél idősebb gallyakat váltsuk le folyamatosan. elsűrűsödött termő ribiszkebokor ritkítása O 75 O . amelyeken a vesszők már igen gyenge növekedésűek. rendszeresen ritkítanunk kell. Fölfelé és kifelé álló vesszőkre (esetleg rügyekre) metszve akadályozzuk meg a bokor szétterülését. Oldalrügyeiből gyakran rövid termőrészek fejlődnek. Tövises vesszőin a hajtás. ábra). A letermett ágakat tőből. A bokorköszméte alakításakor a bokor piros ribiszke kinevelése az irányadó.és virágrügyek vegyesen fordulnak elő. harmadával vagy felével kurtítsunk vissza. Sudarat ne hagyjunk. Napjainkban mindinkább a törzses fácska hódít teret. mert ápolása és főként a szürete így lényegesen gyorsabb és kényelmesebb. A ritkításkor a tővesszők közül azokat részesítsük előnyben. és nem sűrűsítenek. Piros ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük viszsza. növekedési erélyüktől függően. fölösleges vesszőket. A termő piros ribiszke-fácska metszése elsősorban ritkításból áll. A második évben . (Vagy olyan termőhelyi körülmények között. amely a kevésbé erőteljesen növő. illetve megakadályozzuk erős leívelését. egyenletesen elosztva a koronában. illetve a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat távolítjuk el a koronából. Az ágakon lévő elöregedett részeket.ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött .4-5 veszszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva. a talajfelszínhez lehetőleg közel távolítsuk el (56. elsősorban azért. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát.gyedik évben.) Ennek során a 2-3 koronaveszszős oltvány vesszőit 2-3 rügyre visszavág- Elhanyagolt. Közülük egyet általában a fölfelé törő és leginkább központi helyzetűt . Valamennyi vesszőt. A törzses ribiszke metszése. földre ívelését. hogy végálló rügyük kifelé. amikor a gyenge. A harmadik évben 8-10 koronavesszőt. ahol a növények nem fejlődhetnek ideálisan. illetve sudárként kezeljük. ábra). Köszméte Eredeti alakulása szerint hazánkban fél-egy méterre növő cserjebokor. kedvezőtlen helyzetű. hogy a termőfelület minél több fényt kapjon. A még erősebb növésű vesszőket gyengén visszavágva serkenthetjük az új hajtások képződését.

a fás részek nem kopaszodnak föl. O 76 O . ezt metsszük vissza 6-8 rügyre. A harmadik évben az ezekből képződök között válogatunk az ismert elvek szerint. Akkor metsszünk erősebben. Telepítéskor a 2-3 koronavesszőből csak egyet. Riszméte A riszméte vagy másik közismert nevén a josta. de évente rendszeresen. Ügyeljünk. A kiindulási formát (A) a hagyományos elvek szerint (B) vagy rövid sudarat nevelve (C) vágjuk vissza juk. de vissza már nem kurtítunk. A második évben ebből 6-8 vesszőt is kaphatunk. erőteljes. azaz ifjítunk.í A törzses köszméte metszése telepítéskor. illetve ritkítsunk. jó helyzetű gallyak . A bokor alakja. E formát elsősorban az ideális termőhelyen élő. A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek. az oldalágakat akkor is bátran ki- metszhetjük tőből. A harmadik évben az ezekből fejlődők között válogatunk aszerint. azaz a koronát fölfelé is terítjük. Ezeket folyamatosan leváltjuk az oldalág alapján képződött veszszőkre. A többéves ágakon a koronarész teljes hosszában soklevelű. Általában gyengén metsszünk. A másik változat lényege. hogy a teret lehetőleg arányosan töltsék ki. tehát az ilyeneket tartsuk meg legnagyobb számban. a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. buja növekedésű. A bokor és a törzses fa alakító és termőegyensúly-fenntartó metszésére a fekete ribiszke nevelésére vonatkozók az irányadók. (Ha ilyen vessző éppen nincs. termete és a vessző színe is a fekete ribiszkééhez áll közel. A termőkorú törzses köszméte rendszeres metszést igényel.ideális körülmények között nyolc-tíz évig is betöltik feladatukat. Ezeket csak ilyen időközönként ifjítsuk. az ifjítást és a koronaalakítást is. azzal könnyen össze is téveszthető. hogy a koronateret arányosan és egyenletesen töltsék ki. de vissza már ne metsszünk. Ezeket meghagyjuk és felükre visszametsszük. mert a vágás környezetében bizonyosan képződik új hajtás. A korona földre ívelését. amely meghaladja a 10 centimétert. Ezért a bokor minden helyén több éven át rendszeresen képződik gyümölcs. illetve túlságos széthajlását fölfelé és kifelé álló vesszőkre metszve akadályozzuk meg. hogy a koronában rövid sudarat nevelünk. A megmaradókat felükre visszametsszük. hogy az alsó lehajló vessző 30-40 centiméternél ne kerüljön közelebb a földhöz. ha a hajtásnövekedés átlaga már a 10-15 centimétert sem éri el. a függőlegesen fölfelé álló középsőt hagyjuk meg. elágazó termőnyársakat nevel. Ezekből a következő évben 4-6 olyan vesszőt kapunk. sűrű koronájú fajtákra ajánljuk. Közülük csak minden másodikat hagyjunk meg úgy. amely magában foglalja a ritkítást.) A koronaalapból kiinduló.

A jó fajta azért fontos. Az oldalhajtások elfagyott végeit lemetszették © 77 o .5. Mivel a bokorfa természetes állapotában elérheti az 5. mert ez ad olyan termésminőséget. ez a (hazánkban is) nagy alakgazdaságban előforduló. amely megfelel a nemzetközi és hazai előírásoknak. de nitrogén.5-6 x 3. (A szakirodalom festőbodzaként is emlegeti. a tavaszi metszés során a téli fagykárt mindig figyelembe kell vennünk.5-3 méteres hosszúságot. A metszéssel egyenletes terméshozásra is késztetjük a fát. Termesztéséhez elsősorban a katlanhoz hasonló alakú koronaformát ajánljuk. a többit kitörjük. 60 centiméteres magasság alatt pedig tőből távolítsuk el valamennyit. hogy ezáltal serkentsük a másodrendű hajtások kifejlődését. A hajtáscsúcs a földdel érintkezve legyökeresedik. Sekélyen gyökeresedik. a vesszőket metsszük rövidre. a fejlettebbet). a csúcsukat visszametsszük. Termőkorban 5-6 éves gallyait váltsuk le folyamatosan. ezért metszéssel olyan formára kell alakítani. A szeder csak huzalos támberendezés mellett nevelve kezelhető (58. és azt metsszük vissza az alsóbb két fejlett rügyre. Tenyészterület-igénye .) mindenütt jól tenyészik. Már egynapos vízborítás (belvíz) hatására kipusztul. Tövenként 4-5 tősarjat hagyjunk a legfejlettebbek közül (ezekből lesznek a jövő évi termővesszők).) Noha nálunk még a vadon termő bokrok gyümölcsének a gyűjtése jellemző. mert ezek mint fertőzési források veszélyeztetik az ültetvényt. illetve mérsékeljük tősarjképződését.már egy-két termővesszőt meghagyhatunk.5 m.és humuszigényes. Tüskétlen szeder Félcserje. a rajta fejlődött másodrendű hajtások hossza 2-3 méteres is lehet.a málnához hasonlóan . A negyedik évtől termőkori azaz fenntartó metszést végzünk. A másodrendű vesszőket 40-60 centiméterre metsszük vissza. Május végén. erodált. szikes. A gyökértörzs járulékos rügyeiből képződött sarjakkal újul meg. Szélsőséges talajok kivételével (futóhomok. újabban nemesített fajtákkal ültetvényeket is létesítenek. terméshozás után elpusztul. Termésérés illetve szüret után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával és megsemmisítésével (elégetésével). A bodza ültetvényanyagának erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van. illetve azt. 3-5 méter magasra növő bokorfa termésének színanyagtartalma miatt válik egyre jelentősebbé a termesztésben. ábra). ábra). 58. amelyet ültetés után a gyökérnyakon képződött 2-3 (járulékos) rügy fölött metsszünk vissza. amely lehetővé teszi a kézi szedést a földön állva. amelynek hajtásrendszere . A harmadik évben három vesszőt hagyjunk meg terméshozás céljából. A második év tavaszán . 1 méter magas törzsön kialakítva (59.a fajták növekedési erélyétől függően . június elején az egyiket (az alsó állásút. Jó esetben ebből két erőteljes hajtást kapunk. ÁBRA mert az azokon fejlődött termés leér a földre és fertőződik. és egyben eltávolítjuk ezek másodrendű vesszőit. Ültetés után csak egy vesszőt hagyjunk meg (nyilván a jobb állásút.csak két évig él.kielégítő fejlettség esetén .Miután a fekete ribiszkénél erőteljesebb növekedésű. A tősarj a 4-5 méteres hosszúságot is elérheti. A fejlődő tősarjak közül májusban válogatunk. Ha a tő gyenge növekedést mutat. Bodza A feketebodza. Miután a szeder fagyérzékeny. erdőtalajok stb. sőt esetenként a 6 méteres magasságot is. A fagysérült másodrendű vesszőket is tőből metsszük ki. azokat 150-200 centiméterre visszametszszük. Amikor a hajtások elérték a 2. Ültetvényanyaga leginkább konténeres csemete formában kapható. a telepítés évében a fejlett bokrot 4 rügyre vágjuk vissza. A gyümölcs nagyobb hányada a másodrendű vesszőkön képződik. levegőigényes. amelyik látható- terítése a támberendezés mellett.

Ezt tavaszszal visszametsszük. hogy a korona belseje levegős legyen. ami elérheti a 2 méter magasságot is. © 78 o .jó esetben . A bodza tövén illetve törzsén képződött hajtások (vesszők) rendszeres eltávolítására a termőkorú ültetvényben is ügyelni kell. Ezekből növényenként 10-15-öt hagyunk meg visszametszés nélkül.] 59. A vezérvesszőkön kívül 10-15 oldalvesszőt (termővesszőt) is hagyjunk a koronában. ezért ezeket virágzáskor célszerű mérsékelten visszametszeni. (A rejtett rügyből is képződhetnek gyenge hajtások. illetve tőből eltávolítjuk. Az igen hosszú termővesszők (rajtuk a terméssel) azonban leérhetnek a földre.erőteljes. ezek természetesen mind oldalvezérvesszők). Rendes körülmények között a termővessző a termés súlya alatt leívelődik.) A termőkorú bodzaültetvény fenntartó metszése során az őszibarack szálvesszős metszéséhez hasonlóan célszerű eljárnunk. az 2-2. egyenes legyen. ezeket is tőből távolítsuk el.4-6 rügyre metsszük viszsza az oldalvezérvesszőket. a meghagyottat pedig karó mellett neveljük tovább.5 méter hosszú termővesszők (szálveszszők) jelzik. hogy szép. szép és egyenes vesszőt kapunk. A letermett szálveszszőket (termőgallyakat) a legalsó fejlett vesszőre visszametszve ifjítjuk meg. (Azt. különben a törzses forma átalakul bokorrá. Közülük a feltűnően hosszúakat célszerű gyengén visszametszenünk.a növekedési erélytől függően . a belsőket ritkítsuk. lelógó termővesszők képződnek. (Az ikerrügyekből gyenge. hogy a fa termőegyensúlyban van. (A tenyészidőben a törzsön képződött hajtásokat nyár végén tőből távolítsuk el. ezeket hagyjuk metszetlenül.) A következő évben a vezérvesszők fölső rügyeiből fejlődő erős vesszők közül a külsőket (a koronából kifelé állókat) hagyjuk meg.a harmadik esztendőre .) A harmadik esztendőben .négy erős koronavesszőt (oldalvezérveszszőt) kapunk. mégpedig 2 rüggyel a kívánt (az 1 méteres) törzsmagasság fölött. hogy a korona belseje levegős legyen. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is.) A negyedik évben válasszunk ki 6-8 vezérvesszőt a növedékből (miután a koronában nincs sudár.) A második esztendőre . ÁBRA } Bodza katlankoronája termővesszőkkel (szálvesszőkkel) an gyengébben fejlett) tőből eltávolítjuk. Az oldalvesszők ritkítása során a kifelé állók maradjanak meg nagyobb számban. ezeket szintén 4-6 rügyre metsszük vissza a növekedési erélytől függően. Ennek nyomán . ami megkönnyíti a szüretet. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. ha van elegendő rejtett rügyből kinőtt új hajtás.

A SZOLO METSZESE írta Valló László .

ALAPISMERETEK METSZÉSMÓDOK A TERMŐALAP IFJÍTÁSA. VÁLTÁSA ZÖLDMUNKÁK MŰVELÉSMÓDOK KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK NÉHÁNY TANÁCS .

További következmény. Ekkor azonban mindig a szár legfölső részein. Az a metszési beavatkozás pedig. illetve a bogyók kisebbek lesznek és beltartalmi értékük (cukortartalmuk) is csökken. hogy a növény néhány év múltán gondozhatatlanná válik.ALAPISMERETEK Évezredek teltek el azóta. megbízhatatlan terméshozással és minőségcsökkenéssel kell számolnunk. Az eredetileg erdei kúszó lián metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes". a szőlő metszésmódja. gondozható növénye. hogy milyen formát ölt az egész tőke. ahogyan a tőke egyes vesszőit visszavágjuk. A szőlőtőke persze metszetlenül is terem. (Oltványtőkékben az oltásforradás nyoma itt föllelhető. amelyek az egyes művelésmódok hatására képződött száralakulásokat (tőkealakulásokat) jellemzik. szabályok szerint (amelyek persze évszázadok termesztési tapasztalatai alapján kristályosodtak ki). Ezzel szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét. de ezzel alakítjuk és tartjuk fenn a választott tőkeformát is. ÁBRA vessző (hosszú és rövid csap) «1 fattyúvessző (biztosító csap) termőalap • törzs világos rügyek sárszem alapi rügyek A szőlő Moser-féle magasművelésű tőkéjének fás részei © 81 o . A szőlőtőke földbeli része a gyökér a föld fölötti pedig a szár. a másikban meg túl sokat is terem. amely azt célozza.) A tőkenyak fölötti megvastagodott (szár)részek formája a választott 60. illetve hogy az miként maradhat fönn. a szőlő művelésmódja. A szabadon. aminek következtében a fürtök. kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják egymást és a terméseket. illetve azzal. A metszéssel eltávolítjuk (visszavágjuk) az éves vesszőhozadék nagy részét meghatározott elvek. azaz az egyik esztendőben alig. Az a mód. hogy a termés kiegyenlítetlenné válik. Helyette olyan kifejezésekkel élünk. Ha tehát a szőlő növekedését nem irányítjuk. persze mindig gyenge minőséget. a csúcson hajt ki és érlel termést. pontosabban kezelhető. A szőlőtőke fölbeli és föld feletti részének találkozási helye a gyökérnyak vagy tőkenyak. noha ezt a megjelölést a legritkábban használjuk a gyakorlatban. hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdők fáinak koronájába kúszó és ott termő szőlőt a földközelbe kényszerítve művelésbe vonták.

hajtás pedig elsősorban a vesszők csúcsán állókból fejlődik. így elsősorban az Alföldre való. A tőke vesszei gyengébbek. Amennyiben a tőkét várható teljesítőképességének megfelelően terheljük. (Például a Moser-féle magasművelésű tőke többéves függőleges részét törzsnek.) Rövid csap az a vessző. Ez abban nyilvánul meg. a termőalapok (60. A 3-5 rügyes vesszőrész neve hosszú csap. amelyen 1-2 világos rügy van. A túlterhelés következményeként számos világos rügy nem hajt ki (alva marad). a 6-8 rügyesé félszálvessző. az azon fejlődő egyéves része pedig a vessző. Arányos terheléskor valamennyi világos rügy kihajt. határozott formájú rügyei a világos rügyek. amely az úgynevezett immúnis homoktalajokra. Az oltvány alanya filoxérának ellenálló amerikai eredetű vadszőlő. Ha a szárat kissé hosszabbra hagyva metsszük vissza évente. számuk a fajtára jellemző. A háromévesnél idősebb részekből (karokból. A gyökeres európai szőlővessző valamely nemes fajta meggyökereztetett vesszeje. Ekkor a terméshozás szempontjából kedvezőtlenebb alapi rügyek és sárszemek is nagyobb arányban kihajtanak. íznek vagy bütyöknek (nódusznak). túlságosan buján fejlődik. E termőrészeket a visszametszett veszszőn lévő világos rügyek száma szerint csoportosítjuk. Alulterheljük a tőkét akkor. miközben erőnléte is azonos szinten marad. amely az idősebb részeken (leggyakrabban a cseren) alakul ki. Vesszei a ceruzánál vastagabbak. akkor idővel a tőkenyak bunkószerűen megvastagszik. fejlettségük. a csomók közötti részt pedig ízköznek (internódiumnak) nevezzük. A terhelés mértéke számos tényezőtől függ.és művelésmód. A szőlő elsősorban a világos rügyekből képződő hajtásokon terem.) A szőlő vesszeje is rügyből fejlődő egyéves (egy tenyészidős) megfásodott hajtás. (Megjegyezzük. (A rügyszám egyúttal a metszés mértékét. és a tőke termőegyensúlyi állapotban marad. A szőlőültetvény anyaga oltvány vagy gyökeres európai szőlővessző lehet. amely kötött talajon megvédi a ráoltott nemest e veszedelmes kártevőtől. hosszúságát is megadja. A termőalap kétéves része a cser. A vesszők ceruzavastagok. hogy noha vessző a csernél idősebb részeken is fejlődhet (fattyúvessző). a tőke erőnléte és a rügyek épsége. néhány sárszem vagy alapi rügy kíséretében. több év alatt kinevelt jellemző száralakulásokat pedig törzsnek vagy karnak mondjuk. A 9 és ennél több rügyet tartalmazó (ennél hosszabb) vessző pedig a szálvessző. A vessző alaphoz közeli részén a sárszemet (sárrügyet) találjuk. akkor ennek bak vagy szarv a neve. A megvastagodásokat szárcsomónak. ábra). így például ha a szárat a talajközelben évente visszametsszük (azaz nem engedjük fölfelé növekedni).művelésmódtól függ. A vessző tövén. Ezt a képződményt tőkefejnek nevezzük. ahol a filoxéra nem él meg. törzsekből) fejlődő vesszőket fattyú vesszőknek nevezzük. A vessző legföltűnőbb. Ezért a világos rügyeket hordozó vesszük a szőlő termőrészei. termőegyensúlyi állapotában tartjuk. az idősebb résszel való ízesülés helyén a szabad szemmel olykor alig látható alapi rügyek rejtőznek. vízszintes ágát (ágait) pedig karnak nevezzük. amelyek a termőrészeket hordozzák. Az erősebb tőkéket egyazon művelésmódon belül is jobban kell terhelnünk. a ceruzavastagságnál vékonyabbak. ha teljesítőképességéhez mérten kevesebb világos rügyet hagyunk. amelyek közül legfontosabb a környezeti adottság. valamint a metszés. amely már kevésbé fejlett. A tőke sok fattyúhajtást hoz. © 82 o . A tőkét attól függően terheljük. de jól látható.) A szőlőtőke azon többéves részei. A szőlővessző a világos rügyekkel és a velük együtt előforduló megvastagodásokkal jól tagolható. azonban a legtöbb szőlőfajta cseren képződő vesszőn hozza a termésének javát. hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk rajta. Az ennél is hosszabb. a fajta metszési igénye. hogy szőlőtőkénk évről évre kiegyenlítetten terem.

A második év tavaszán a rügyek- \ 61. Általában azokat a fajtákat metsszük így. A polaritás nemcsak a metszetlenül hagyott veszszőn. A termőalapon tehát ismét csak két rügyet hagyunk. ÁBRA A rövidcsapos metszés. A rövidcsapos metszés lassítja a tőkerészek fölkopaszodását (61. és közepes vagy ennél nagyobb fürtöket hoznak. A harmadik évben ugyanígy járunk el. E metszésmód esetében az első év tavaszán egy vagy két világos rügyből álló rövid csapot hagyunk. Miután metszéskor a cser egy részét is eltávolítjuk. amelynek a gyümölcsfák és -bokrok esetében a csúcs uralma felel meg. Az első évben ezúttal is kétrügyes csapot hagyunk. a termés leromlana. az alsót két rügyre metsszük (B). Tehát a termőalapon ezúttal is két rügyünk marad. amelyeknek alsó rügyei is termékenyek. már két rügynél hosszabb képleten is megnyilvánul. Ekkor a fölső vesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. amellyel azonban. az alsót két világos rügyre kurtítjuk. A továbbiakban is ezen elvek szerint járunk el. ezért ismét csak kétrügyes rövid csapunk marad (C) O 83 O . A hosszúcsapos váltómetszés nagyobb tőketerhelést jelent. a tőkék művelhetetlenné válnának.METSZÉSMÓDOK A metszetlenül hagyott. Az alsó világos rügyek alva maradnak. ez pedig a szőlő fölkopaszodásához vezet. Az első év tavaszán két világos rügyes csap a kiindulás (A). hanem a metszett. átlagosan jó termőhelyi körülmények között. A harmadik esztendő tavaszán a fölső vesszőt ismét a cserrel együtt eltávolítjuk. A rügyekből a második év tavaszára két vesszőt kapunk. E tulajdonság a polaritás. függőlegesen álló szőlővessző csak a középső és még inkább a fölső harmadában hoz erőteljesebb hajtásokat. ezért e metszésmódot csercsapos váltómetszésnek is nevezzük. Ha metszéssel (vagy leíveléssel) nem akadályoznánk meg a fölkopaszodást. A következő esztendőkben a rügyek kihajtása (illetve alva maradása) hasonló módon következik be. továbbá bőven teremnek. ábra). a legtöbb fajtánál élhetünk. A következő esztendőben a kapott két vesszőből a fölsőt eltávolítjuk. az alsót pedig két rügyre metsszük.

az alsót rövid csapra (ugarcsapra) metsszük (C) A szálvesszős váltómetszés az első négy évben. az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú. akkor . és a szálvesszőt vízszintesre kötözzük (B).a hosszúcsapos váltómetszés szabályai Hosszúcsapos váltómetszés az első három évben. A fölsőt most négyrügyes hosszú csapra. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt négy. ezért ugarcsapnak nevezzük. Az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú csapra. az alsót kétrügyes ugarra metsszük. hanem a jövendő termőalapot a termőveszszővel. A negyedik és a további években is hasonlóképpen metszünk. beavatkozás előtt és után (D) O 84 O . E rövid csap elsődleges feladata. A harmadik évi állapot metszés előtt és után (C). hogy általa leváltsuk a letermett hosszú csapot. ábra). E metszésmóddal . Kiindulás a kétrügyes csap (A).bői két vessző áll rendelkezésünkre. az alsót rövid csapra kurtítjuk.vagy kétrügyes rövid csapot (attól függően.a hoszszú csap alatt mindig hagyunk egy. az alsót két rügyre metsszük (B). A letermett hosszú csap eltávolítása után ismét egy hosszú és egy rövid csap marad a termőalapon. hogy a vessző mennyire fejlett). A harmadik évben a letermett hosszú csapot eltávolítjuk. A metszésmód a negyedik évben. Ha kevésbé akarjuk terhelni tőkénket. az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük (62. és megakadályozzuk a különben igen gyors fölkopaszodást. A harmadik évben a hosszú csapot a rajta fejlődött vesszőkkel és cseralappal együtt eltávolítjuk. Kétrügyes csap a kiindulás (A).amint látjuk . A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt szálvesszőre. Miután elsősorban nem termést várunk belőle.

és az ugarból neveltet íveljük le. A letermett szálvesszőt eltávolítjuk. ügyelve az irányra (B). abból ugart hagyunk. Az ívelt szálvesszőt letermés után visszavágjuk az alaphoz legközelebbi. és a következőt íveljük le. majd leíveljük (A). ÁBRA A szálvesszős leívelés menete. szálvessző minőségű vesszőre. Ha az alaphoz legközelebbi vessző gyenge.64. Az ugarcsap alsó vesszőjéből ismételten ugart hagyhatunk (C) © 85 o .

Az első év tavaszán kétrügyes rövid csap a kiindulás. Őszre az ugarból két erőteljes vesszőt kapunk. a termés súlya alatt majd leívelődik. és elsősorban a fölső rügyei fakadnak ki. A harmadik év tavaszán az előző évi letermett szálvesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. a tavalyi ugar fölső vesszejéből szálvesszőt. illetve amelyek vesszőinek elsősorban a fölső rügyei termékenyek (63. ábra). A második év tavaszán a fölső vesszőt szálvesszőre (9-12 rügyre) metsszük. illetve a tőke gyors fölkopaszodásához vezet. A szálvesszős (félszálvesszős) váltómetszést mindenekelőtt az apró fürtű fajták metszésére ajánljuk. A magára hagyott. A szálvesszős váltómetszés elve és szabályai a hosszúcsapos váltómetszésével lényegében megegyeznek. az alsó rövid csap pedig az ugarcsap feladatát tölti be. mert később a zsenge hajtások könnyen letörnek. Ügyeljünk. ÁBRA helyes helytelen tf \ A szálvessző helyes irányú hajlítása. így nem törik le © 86 o . amely az ugarcsap szerepét tölti be. ezért különösen fontos. az alsó vesszőből ismét rövid csapot (ugarcsapot) hagyunk.rövidcsapos váltómetszést végezzünk. E kétrügyes csapból a következő tavaszon két fejlett vessző áll rendelkezésünkre. amelyből majd a termőalapot kialakítjuk. (Később. az alsót pedig rövid csapra. A letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. úgynevezett lengő szálvesszők többnyire összekuszálódnak. hanem a szálvessző lehajlításával védekezünk (64. és lombozatuk megvilágítása is kedvezőtlen. 65. A tenyészidőben rügyei kihajtanak. A szálvesszős váltómetszés gyakorlatában fontos. A szálvesszőt vízszinteshez közeli helyzetben kikötjük. hogy ezt a rügyfakadás előtt végezzük. A Moser-féle magasművelésű tőkék gyakori metszésmódja ez. hogy a szálvesszőt lehetőleg vízszintesre kössük le. az alsóból ismét ugart hagyunk. és számos fürtöt hoznak.ábra). A leívelés a szálvesszős (félszálvesszős) metszés olyan különleges változata. amikor a fölkopaszodás ellen nem ugarcsappal. az ugaron pedig két erőteljes vessző fejlődik. Ekkor természetszerűleg a hosszú csap (a termőcsap) szerepét a fölső helyzetű kétrügyes rövid csap veszi át. Ha a szálvesszőt magára hagyjuk.szerint . mert a rügyek így jobban fakadnak. Mindez a termőalap. amelyből lehetetlen a szálvesszős váltás. akkor a kihajtás idején többnyire a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű. Őszre a szálvessző leterem. és időben kötözzük le a szálvesszőt. A negyedik és a további évek tavaszán is hasonlóképpen metsszünk. A fürtökkel terhelt szálvesszők rögzítés nélkül könnyen ki is törhetnek.) Ennek következtében az alsóbb helyzetű ugarcsapon gyengén fejlett vesszőket kapunk. hogy rendszeresen hagyjunk ugarcsapot. Az új szálvesszőt az előző évi rövid csap fölső vesszejéből metsszük. Mivel a tőkék a szálvesszős metszés mellett kopaszodhatnak föl a leghamarabb. a rendezetlenség benyomását keltik.

A meghagyott szálvesszőt tavasszal íveljük le, és a kartartó huzal alatti segédhuzalhoz kötjük. Fontos azonban, hogy leívelés előtt ropogtassuk meg a szálvesszőt, ami annyit tesz, hogy két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan megtörjük, miközben lefelé hajlítjuk. így elejét vesszük annak, hogy a szálvessző letörjön. A tenyészidőben rügyei kifakadnak és teremnek. A legerőteljesebb hajtások a szálvessző tövéből függőleges irányban törnek elő. A második év tavaszán a letermett szálvesszőt az alaphoz legközelebb álló, erőteljes vesszőig vágjuk vissza. Ez lesz az új szálvessző, amelyet ismét leívelünk. A harmadik tavaszon és a további években is a letermett részt az alaphoz legköze-

lebb álló, erőteljes vesszőre vágjuk vissza. Ezt az új szálvesszőt pedig íveljük le. Ha gyenge a hajtásfejlődés a szálvesszőn, vagy az alaphoz legközelebb nem képződik megfelelő fejlettségű vessző, akkor a biztonságosabb leváltás végett a leívelt szálvessző mellett is hagyjunk ugarcsapot. A szálvessző leívelése különös figyelmet igényel. Mindig befelé, az alap felé hajlítsuk, ne azzal ellentétesen, különben könynyen kitörik. A cseren lévő vesszőt mindig az ellentétes oldal irányába íveljük, mint amelyiken áll (65. ábra). ívelés közben ropogtassuk meg, azaz két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan törjük meg. Enélkül a szálvessző - különösen a hajlítás fölső pontján - könnyen eltörhet.

O 87 O

A TERMŐALAP IFJÍTÁSA, VÁLTÁSA

A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy ízköznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyúvesszőkre van szükségünk, amelyek e helyeken fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Két év alatt ifjítunk akkor, ha a többéves fás részen képződött fattyúvessző fejlett, és kétrügyes biztosítócsapra metszhető. A metszést követő év tavaszán e csapon két erőteljes vesszőt kapunk. Ekkor a felnyurgult

termőalapot már eltávolítjuk, a tavalyi biztosítócsapból fejlődő két vesszőn pedig váltómetszést végzünk. Három év alatt akkor ifjítunk, ha az előretörő fattyúvessző gyenge, a ceruzavastagságot sem éri el (66. ábra). Ekkor azt egyrügyes biztosítócsapra metsszük. A következő év tavaszára már erőteljes vessző áll a tavalyi egyrügyes csap helyén. Ezt már kétrügyes csapra vágjuk. A fölnyurgult termőalapot (amelyet le akarunk váltani) ekkor még a szokásos módon metsszük. A harmadik esztendő tavaszára a kétrügyes csapból két erőteljes vesszőt kapunk, amelyen váltómetszést végzünk. Ekkor a fölnyurgult termőalapot tőből eltávolítjuk. Karok iQítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biz-

66. ÁBRA

Fölmagasodott, hosszúcsapos váltómetszésü tőkerész ifjítása három év alatt. A kiinduláskor egyrügyes biztosítócsapunk van (A), ebből a következő tavaszra erős vesszőt kapunk, amelyet két rügyre metsszünk. (A termőalapon folytatjuk a váltómetszést - B.) A harmadik tavaszon a két vesszőt a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint vágjuk vissza, fölötte a termőalapot eltávolítjuk (C)

©

88 o

tosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett veszszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra (67. ábra). A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak

(biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényen, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. A sebek szélét oltókéssel vagy kacorral faragjuk simára, és kenjük be sebkezelő készítménnyel.

©

89 o

Amíg a jó erőben lévő. és nem is törhet le a termés súlya alatt.) A túlságosan késői csonkázás viszont már e zöldmunka eredeti célját veszélyezteti. Megjegyzendő. hogy rendszeres és egyenletes tőketerhelés. de némi gyakorlattal a még zsenge hajtást a szárcsomóban kézzel is elpattinthatjuk. gyenge és meddő (virágzatilletve fürtkezdeményt nem tartalmazó) hajtásokat legkésőbb 20 centiméteres fejlettségi állapotukban távolítjuk el.különösen a keskeny sorközű szőlőkben és alacsony művelésmód mellett . A kései (pontosabban szólva jó időben végzett) csonkázás nyomán növekszik a termés.a kedvezőtlen helyzetű. addig a szőlőé 2-3 méter. (A túl korai beavatkozás értelemszerűen ezek ellenében hat.ha nagy termés várható . Ekkor a hajtásokat kurtítjuk meg. A csonkázás a leggyakoribb zöldmetszés a szőlőben. Egyrészt. Ezért kurtításuk. a hajtásvezetés és -kötözés alkotják a zöldmunkák zömét. sűrűsítő. hogy utat nyissunk a fénynek a lombozat belsejébe. amely a hajtások kezelésére irányul. E hosszú hajtások . illetve a termőkorú tőkék esetében. hiszen vele a növény tényleges asszimilációs felületét csökkentjük. amelyekre nincs szükség. O 90 O . különben a hajtások elfekszenek. A karós és huzalos támaszú ültetvényekben később csonkázzunk. mert az asszimilációs felületében megkurtított és növekedésében megakasztott hajtás gyengébb lesz. vagyis azt. A csonkázás. hogy termőke vagy meddők. nehezebbé válik a növényvédelem. hogy a fürtök és a vesszők jól beérjenek. ha lehet. másrészt pedig. gyérítésük elengedhetetlen. és már jól látható a helyzetük és minőségük. Ennek következtében rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. mert a szabadon növekedő hajtások beárnyékolják a tőkét. művelhetővé tegyük. Hajtásválogatásunk is megfontolt és mértéktartó legyen. Termő szőlőben a jövő évi metszés szempontjából fölösleges meddő hajtásokat távolíthatjuk el.akadályozzák az ápolási munkákat. hogy a lombos tőkét kezelhetővé.a termőhajtások egy részét is. amikor a törzsről eltávolítjuk azokat a hajtásokat. várjunk vele július második feléig. szálvessző) kikötését is. hogy mértéket tartsunk a csonkázásban. kar. a fás tőkerészek (törzs. termőkorú gyümölcsfák hajtásainak éves növekedése általában 40-60 centiméter. Hajtásválogatáskor . A támberendezés nélküli úgynevezett gyalogművelésű szőlőtőkéket kell a legkorábban csonkázni. A tőke művelése szempontjából mégis előnyös. A támasz nélküli (gyalogművelésű) és karós támaszú szőlő hajtásainak kötözése elengedhetetlen. Használhatjuk a metszőollót. hogy a helyesen rögzített hajtást nem kuszálhatja össze a szél. továbbá hogy könnyebbé és hatásosabbá váljon a növényvédelem. zöldmunkának mondjuk. fenntartását. azaz a hajtástömeget csak a huzalpárok közé igazítjuk. és a tőkék alakítását. fiatal. Az bizonyos. Itt említjük a metszés kiegészítő munkáját. A hajtásvezetés és -kötözés a zöldmetszés kiegészítő művelete. illetve . a rothadás. de a kordonművelésű tőkéken is célszerű. mint a szabadon fejlődő. Valójában kedvezőtlen hatású.miként a gyümölcsfák esetében is .ZÖLDMUNKÁK A tenyészidőben végzett azon beavatkozást. továbbá jó tápanyag-ellátottság mellett ritkán szükséges a hajtásválogatás. e gondok jelentkezhetnek. Ekkor még kézzel könnyen kitörhetők. nehogy az ott felejtett szoros kötözőanyag mélyen bevágjon a növénybe. kisebb-nagyobb mértékben. és gyakoribb lesz a fürtök megbetegedése. a hajtásválogatás. Fontos. Ennek ideje általában június első fele. a termés szabályozását szolgálja. Ha csak hajtásvezetést végzünk. Leginkább a tőke alakítása során élünk e módszerrel. ja- vul a vesszők télállósága és kevesebb hónaljhajtás képződik. és jól válasszuk meg idejét. A szélesebb sortávolságú és magas művelésű szőlőkben kisebb a zöldmunkák jelentősége. Az idősebb tőkerészek kötéseit évente-kétévente újítsuk meg.

ott is akkor. esetleg harmadik fürtjét leszedjük. Levelezés (lelevelezés). E módszerrel is a csemegeszőlő-ültetvényekben élnek. hogy a kinevelt fürtök mindvégig „lássák a napot". A gyümölcstermesztésben használatos színező zöldmetszés megfelelője azzal a különbséggel. amelyekkel . ha sok van belőlük. kivéve a csemegeszőlők esetében.kivételes. A levelezésnek nagy kézimunkaigénye miatt . mert a tőke energiája a megtermékenyülésre irányul. kevésbé rothad és korábban is érik. A gyűrűzés fölötti részen torlódik a tápanyag. © 91 o . nem pedig a hajtásnövekedésre. Lazán. és nem következik be a káros kidörzsölés. (A lombozatból kiálló hónaljhajtásokon végezzük el ezt a beavatkozást. Az 1. szebben színeződik. mert általa növelhető a termés piaci értéke. a visszaáramlás azonban . Ekkor közvetlenül érés előtt leválasztunk két-három levelet a fürt közelében lévők közül. A kötés ne legyen túl erős. Ezután fölötte kb. ezért ezeket 2 4 levélre — csípjük vissza. mert a meghagyottak így jobban fejelődnek.a gyűrű miatt . fél centiméterrel ugyanilyen bemetszést ejtünk az előzővel párhuzamosan. azaz jobban éri a napsugár és a levegő. A beavatkozás során virágzás előtt körben bevágjuk a hajtás háncsrészét egészen a fás részig. illetve a fürtök cukortartalmát. Fürtritkítás. mert így az jobban „látja a napot". amelyek úgymond mutatják magukat. Szintén a csemegeszőlő-termesztésben jelentős beavatkozás. majd az így képződött gyűrűszerű héjat leszedjük. rajta a fürtök korábban érnek és nagyobbra nőnek a bogyók is. a többi kevésbé fejlett fürttel együtt. de biztonságosan rögzítsen. amelyeknek hónaljhajtásain rendszeresen beérnek a másodtermések (Pannónia kincse. A gyümölcsfák hajtáskötözésénél ismertetett módon és nyolcas kötéssel rögzítsük a szőlőt. hogy növelik a tövükben elhelyezkedő téli rügy termékenységét.2 méternél szélesebb sorközű ültetvényekben nincs szükség a hónaljhajtások visszacsípésére. Gyürűzés. így a fürtök jobban termékenyülnek. Jelentőségük abban áll.mindenekelőtt a csemegeszőlő-termesztésben van jelentősége. ha a hajtások második. A hónaljhajtás visszacsípése. A termőhajtás kurtítása. KÜLÖNLEGES ZÖLDMUNKÁK A zöldmunkák ezen fajtái olyan beavatkozások. levelezéssel gondoskodjunk arról. Ezáltal a fürt jobban cukrosodik. Mivel a gyűrűzés gyengíti a növényt. amelyek igen jó erőben vannak. ezért csak azokon a tőkéken végezhető. bakművelésben) a hónaljhajtások túlságosan zsúfolttá teszik a tőkéket.) Az 1. Cardinal).már csak munkaigényességük miatt is .Rafiával vagy műanyaggal kötözhetünk. így a hajtás és a huzal nem érintkezik. emiatt az megvastagszik. hogy itt leveleket távolítunk el. A későbbiekben hajtásigazítással.2 méternél nem szélesebb sorközű ültetvényekben (fejművelésben.megszakad. A gyűrűzés nyomán a gyökerekből a levélzetbe zavartalanul áramlik a táplálék. a levelek hónaljában megbúvó nyári rügyekből (szemekből) törnek elő. A hónaljhajtások a szőlő hajtásán lévő. válogassuk meg ezeket a másodterméseket is. mivel igen kézimunka-igényes. Ennek során virágzás idején visszacsípjük a termőhajtások csúcsát. Szebb lesz a szőlő (nagyobb fürtű és bogyójú). ha különleges fürtöt akarnak termeszteni. ne vágjon be a hajtásba. Az olyan fajták esetében. különleges esetekben élünk illetve élhetünk.

a következő év tavaszán két rügyre metsszük. és az ettől eltérő állapotoktól (például a nagyon rossz körülményektől) és annak következményeitől itt általában eltekintünk. Tőkeformája többnyire szabálytalan alakú. A csonkázást .kössük össze. E műveletet az erőteljesebben fejlődő tőkéken kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk. a fölső szorosabb. karós támaszú szőlőkben. szálvesszővel vagy félszálvesszővel terhelhetjük. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzalpár fölött 20-30 centiméterre vágjuk vissza. A kedvezőbb termőhelyi viszonyok között lévő. A második év tavaszán e fattyúvesszőt rövid csapra metsszük. növekedési erélytől. Ez kiemeli jelentőségét hazánk téli fagykárokkal gyakorta sújtott területein. hanem az egymás után következő években folyamatosan neveljük ki. Zöldmunka. A hajtásokat évente általában háromszor a karóhoz kötözzük. A hajtásokat 60-80 centiméter magasságban csonkázzuk. Előrebocsátjuk azt is. Az alsó kötés mindig lazább. amelyen egy vagy két erős vessző áll. azonos magasságban. elsősorban az Alföldön. bunkószerű képződmény. ábra).a hajtások fejlettségétől függően két-háromszor is meg kell ismételnünk a tenyészidőben. A negyedik évben a letermett termővesszőt a cseralappal együtt tőből eltávolítjuk. Legnagyobb előnye. hogy a különböző művelésmódok kialakításának és fenntartásának leírása során átlagosan jó termőhelyi viszonyokat és ebből fakadó jó tőkenövekedést és -fejlődést föltételezünk. A hajtásokat úgy kurtítsuk vissza (úgy csonkázzuk). hogy valamennyi tőkeművelés között ez a legjobban fedhető. mert a tőkék a fejművelésben rendszerint kevés vesszőt hoznak. A @ 92 © . illetve váltjuk le. illetve azok elhelyezkedését is. cseren álló termőalapokat nem egy időben. A támberendezés nélküli (gyalogművelésű) ültetvényekben általában nincs szükség hajtásválogatásra. A már kialakított tőkefejből az első évben fattyúhajtás tör elő. A hajtásválogatáskor mindig vegyük figyelembe a következő év termőrészeit. Ezt. Ennek tudatában a beavatkozások ideális (jellemző) módját és következményeit rögzítjük. egymáshoz való viszonya határozza meg. A soproni borvidéken ismert hagyományos változata a soproni szálvesszős fejművelés.júniusban . arányosan elosztva a tőkefejen. A har- madik esztendő tavaszára a tavalyi rövid csapból csercsap lesz. Az alakító metszés során az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. Az egyes. A harmadik évben két kétrügyes. A huzalos támberendezésű szálvesszős (félszálvesszős) fejművelésben a szálvesszőket a huzalhoz kötözzük. hogy a karó fölött 20-30 centiméter maradjon belőlük. A termő tőke metszése vagy termőkori metszés alkalmával a tőkét rövid vagy hosszú csappal. Az átlagosnál több kézi munkát igényel. a meghagyott hajtásmagasság alatt 20-30 centiméterrel. FEJMŰVELÉS E művelésmód a szőlő kúszónövény természetének a legkevésbé felel meg. különben a tőke elsűrűsödik (elseprűsödik). illetve ezeket fajtától. A hajtásokat csak egyszer . E fejezetben a különböző művelésmódú tőkék kialakítását tekintjük át. és egymástól arányos távolságban legyen. ha szükséges. így a fejművelésű tőkén sohasem maradnak a csercsapnál idősebb részek. a negyedik tavaszon pedig négy kétrügyes csapot hagyunk (68.MŰVELÉSMÓDOK A szőlő művelésének módjait elsősorban a tőke többéves részeinek és hajtásainak elhelyezkedése. Szorosan összefügg velük a tenyészterület és a támberendezés is. A művelésmód többi összetevőjére csak utalunk. a tőke erőbeni állapotától függően terheljük. A hajtásokat csak a huzalpárok közé kell igazítani. a gyakran alulról nagy számban előtörő gyenge hajtások között válogassunk.

A termőkori metszés idejére a tőkén négy (legföljebb öt) szarvat (bakot) alakítunk ki. többéves rész.négy termőalapot feltételezve . A hosszúcsap helyén szálvessző is állhat. ahol a fagy kevésbé veszélyeztet. azaz nyolc világos rügyes terhelést jelent. azaz nyolc rügy meghagyásával az alakítást befejezzük (D). ábra).négyszer kettő. A csereken kétrügyes rövid csapok állnak. BAKMŰVELÉS A fejműveléshez hasonlóan ez a művelésmód sem felel meg a szőlő kúszónövény jellegének. Telepítéskor az ültetésianyagot egy rügyre metsszük (A). Ez a klasszikus bakművelésű tőke metszésmódja. ha a támberendezés fölött visszahajlanak és akadályozzák a sorközi munkát. a harmadik tavaszon négy rügyet hagyunk (C).\ 68. O 93 O . A negyedik évben négyszer kettő. és csak fiatal korban fedhető jól. A harmadik tavaszon két kétrügyes csapot hagyunk a tőkén. Termőkorú tőke rövidés hosszúcsapos (vegyescsapos) metszésekor a cserealapot minden esetben eltávolítjuk. Viszonylag sok kézi munkát is kíván. 30-40 centiméteres. az úgynevezett bak vagy szarv ágazik el. A negyedik esztendőben az előző évi négy vesszőt ismét kétrügyes csapokra metsszük. s ezeken négy vesszőt nevelünk. A két rügyből két vesszőt kapunk. a második évben két rügyet (B). Ezért elsősorban dombvidékre ajánljuk. amelyeknek csúcsain egy-egy csercsap van. a második esztendő tavaszán két rügyre metsszük (69. Alakító metszéskor az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. amelyet huzal mellett rögzítünk (E) ferdén növőket csak akkor csonkázzuk. ÁBRA } A fejművelésű tőke metszése. Tőkeformájára jellemző. amely . hogy a törzsből általában négy.

CB). A terhelés így négy 4 rü- gyes hosszú csapot és négy 2 rügyes rövid csapot feltételezve 24 rügy is lehet. A következő évben (években) ugyanezt ismételjük. A második tavaszon kétszer két. az alsót pedig ismét kétrügyes rövid csapra metszszük. hogy a szabályos tőkeformát megőrizzük. A bakművelésű tőkéken általában nincs szükség hajtásválogatásra.a karóhoz kötözzük. és e műveletet évente háromszor (négyszer) ismételjük. Az erőteljesebb növekedésű bakművelésű tőkéken hosszú csapokat is hagyhatunk. Zöldmunka. a harmadikon négyszer kétrügyes csapot hagyunk (C). Kötözni szükséges. Az ilyen tőkét a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint metsszük.a fejműveléshez hasonlóan . A bakművelés esetében különösen @ 94 © . A hajtásokat . A 30-40 centiméteres termőalapokat a tövükben nevelt biztosítócsappal válthatjuk le. A hajtásokat a karó fölött 20-30 centiméterre csonkázzuk. Ekkor azonban minden hosszú csap alatt kétrügyes rövid csapot (ugarcsapot) is ki kell nevelnünk. Két-három évenként azonban célszerű mérsékelt hajtásritkítást végeznünk.69. Ezt az erőteljesen fejlődő tőkéken két-háromszor ismételjük meg. A vegyescsapos metszés szemléltetése termőkarú tőkén beavatkozás előtt CE) és után (F) A tőke rövidcsapos metszése során a kétrügyes csapból fejlődő fölső vesszőt a következő év tavaszán eltávolítjuk. ÁBRA A bakművelésű tőke metszése. Telepítéskor a jól fejlett szaporítóanyagot két rügyre metsszük (A). A már kialakított tőkeformát a negyedik évben klasszikus rövidcsapos metszésben részesítjük CD). illetve ifjíthatjuk meg. de több év után mégis fölkopaszodik. így a szarv évente csak csekély mértékben magasodik.

Az egyrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszőt (A) két rügyre metsszük (B). Enyhe lejtésű dombvidéken. illetve a közép- magas kordon esetében megoldhatatlan. ÁBRA } A kordonművelésű tőke kialakítása. Az alacsony és a középmagas kordon átmenet a fej. Hátránya az is. A következő tavaszon meghosszabbítjuk a kart. Az alacsony kordonművelésű tőke függőleges törzse 30-40.földközelben . és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D) O 95 O .elhelyezkedő fürtök hamarabb rothadásnak indulnak. Az ezekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. mint a szőlő kúszónövény-természetének jobban megfelelő formának. ami által megkönnyítjük és hatékonyabbá tesszük a növényvédelmet is.) így több fény jut a tőke belsejébe. hogy az első kötözés laza legyen. és jobb minőséget adhat. előnye a nagyobb teljesítőképesség és a könnyebb kezelhetőség. KÖZÉPMAGAS KORDON A vízszintes kordonművelésnek alacsony változata is van. elegendő talajnedvesség mellett) kétszer annyit is teremhet az így nevelt szőlő.(legalább 120 centiméteres törzsmagasságú) művelési módok között. egytörzsű és kétkarú (B).fontos. a középmagasé 50-60 \ 70. ÁBRA A B C A kordonművelésű tőke formái: egykarú (A). Kedvező talajkörnyezetben (bő tápanyagellátás. Fedése viszont nehézkes. kéttörzsű (C) \ 71. mint a fej. hogy az alacsonyan . ahol a fagy kipusztulással nem fenyegeti a tőkét.vagy a bakművelésű. és ebből a törzset meg a kar felé kialakítjuk (C). (Ezt aggatásnak is mondják.és bakművelés. Nagyobb teljesítménye a nagyobb tenyészfelületből (lombfelületből) és a támberendezés huzalpárja közé rendezett hajtások jobb megvilágítási viszonyaiból adódik. mint a Moser-féle magasművelésben. van létjogosultsága. A vízszintes kordonművelésnek. valamint a magas.

majd óvatosan meghajlítva vízszintesre fektetjük és lekötjük. amelyeken váltó- csapos metszést folytatunk. Az egyrügyes csapból fejlődő vesszőt (A) 25-50 centiméterre hagyjuk (B). Egyrészt. ábra). A termővessző lehet rövid vagy hosszú csap.és bakművelés. A választott törzsmagasság fölött a vesszőt megropogtatva. Egy év múltán az egyik oldalon szálvesszőt és alatt biztosítócsapot. a következő 50-60 centimétert. (A középmagas törzset combnak A Guyot-művelés kialakítása. A terhelés mértékét . másrészt a fiatal tőkét könynyen túl is terhelhetjük. de akár félszálvessző is. E művelésmód is átmeneti. ábra). A következő tavaszon a legfölső két vesszőt kétrügyes csapokra metsszük (C). Egy évben 60 centiméternél hosszabb karrészt ne neveljünk. Jellemzője az alacsony (20-30 centiméteres) vagy középmagas (40-50 centiméteres) függőleges törzs. a másik oldalon egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk (D). egykarú tőke esetében se. A következő esztendőben a szálvessző a biztosítócsappal és az ugarcsap helyet cserél (E) O 96 O . mégpedig a fej.centiméter magas. A KÖZÉPMAGAS GUYOT-MŰVELÉS A Guyot-művelésnek is ismert az alacsony változata. amelyen két rövid szarv foglal helyet. A termőkori metszés alkalmával a kordonkarokon egymástól 20 centiméterre képezzünk termőalapokat. Ez egykarú tőkére áll.a fajta és a tenyészkörülmények határozzák meg. azaz 50-60 centiméter (70. a jövő évben neveljük ki (71. A vízszintes karok a sortávolságnak megfelelően 100-120 centiméteresek. mert így a kar hamarabb fölkopaszodik. illetve az alacsony és középmagas kordon között. a kétkarú vagy a kéttörzsű tőke esetében az egyes karok hossza ennek megközelítően a fele.mint általában . A teljes karhosszat.

az alsót biztosítócsapra metsszük. Az alacsony és középmagas kordon. Megfelelő növedék mellett a következő évben már . így az Alföldön a fagyveszély nagy kockázatot jelent minden magasművelési mód esetében. Az alakító metszés az alacsony Guyotművelésű tőke esetében a bakművelésűéhöz hasonlít (72. Sík vidéken.távolítsuk el (vakítsuk ki) éles késsel. Hajtásválogatásra elsősorban az alakító metszés során van szükség. azaz a hajtások huzalpárok közé rendezése minden esetben szükséges. Ideális tenyészkörülmények között a tőkék a nagyobb tenyészterületen szépen teremnek. Kézimunkaigénye. Elsősorban a dombvidékeken honos. Ezek azonban kevésbé tetszetősek. ahol a fagy nem. így a metszést úgy folytatjuk. másrészt mert lényegesen kevesebb kézi munkát igényel. E rövid csapból egy vagy két vesszőt nevelünk. Egyrészt mert igen alkalmas a gépesítésre. MOSER-FÉLE MAGASMŰVELÉS A legelterjedtebb szélessoros tőkeművelésmód hazánkban. (Ha nincs szükségünk rájuk. hogy azokon a termőalapok 20 (esetleg 25) centiméter távolságra legyenek. azaz kedvezőtlen a lombsátor belsejének megvilágítása. ezt viszont jobb minőségű terméssel ellensúlyozzák. A következő tavaszon a letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. fagytűrő fajták telepítése igazán biztonságos ilyen művelésben. amelyekből majd a rövid szarvakat (a termőalapot) alakítjuk. és gazdasági előnyük sincs. hogy a Guyot-művelésű tőkék valamivel igényesebbek a termőhely (elsősorban a talaj) iránt. az alsót egy. Ezekkel leválthatjuk a fagykárt szenvedett tőkét. A tőke 120-130 centiméteres függőleges törzsből és 120 centiméteres vízszintes karból áll. © 97 o . A harmadik tavaszon a kétéves cseren (a törzsön) két kétrügyes csapot hagyunk. az alsót kétrügyes ugarcsapra vágjuk. és földdel takarunk. Mivel e művelésmódok mellett a hajtások gyakran összezsúfolódnak. hogy végleges megoldást itt is csak a fagynak ellenálló szőlőfajták telepítése ad. illetve megteremthetők (bő tápanyagellátással.a szőlő kúszónövény-természetének az eddigieknél jobban megfelel. vagy kevésbé veszélyeztet. zöldmunkája is lényegesen kevesebb. A szaporítóanyagot az első évben rövidre (egy vagy két rügyre) metsszük.amelyekre nem lesz szükségünk . így a fagy csapot évente fönntartjuk. telepítéskori mélyforgatással).kialakíthatjuk a 20-30. amikor a tőke mindkét szarván minden évben egy-egy szálvesszőt hagyunk. Napjainkban már számottevő választék áll rendelkezésre a fagytűrő fajtákból . a fölső vesszőt tőből eltávolítjuk.nevezzük. és a szőlő számára az ideális tenyészkörülmények adottak. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzal fölött 20-30 centiméterre cson- kázzuk. A hajtásigazítás.vagy kétrügyes csapra vágjuk. kialakításuk. Lehetőleg rögzítsük is ezeket a huzalhoz. hogy lombozata önárnyékoló. Hátránya. A következő évben a szálveszszőt az ellenkező oldalon neveljük ki. Némi különbség. hogy a szálvessző helyzetét évente váltogatjuk. Ilyen területeken csak a télálló. A másik oldalon az ugarcsapból kinőtt fölső vesszőt szálvesszőre. ábra). fenntartásuk is bonyolultabb.mint a magasművelési módok általában . amelyeket télen lehúzunk.) Ezúttal is hangsúlyozzuk.) Előnyei és hátrányai ugyanazok. az ültetvény jól kézben tartható. Középmagas művelésmódok zöldmunkái. a másikon pedig egy szálvesszőt hagyunk. mint az eddig ismertetett művelésmódok.elhatározásunk szerint . illetve a 40-50 centiméteres törzset. alatta egy-egy ugarcsappal. A szálvesszőt vízszintesre kötözzük. Ismeretes az úgynevezett kettős Guyotművelés is. a szellős lombozat kialakítására jobban ügyeljünk.ezekből válasszunk. A negyedik esztendőtől a csereken szálveszszős váltómetszést folytatunk. A termőkori metszés során a tőke egyik szarván egy kétrügyes ugarcsapot. a karok kinevelése idején. Nevelhetünk egytörzsű kétkarú vagy kéttörzsű kétkarú tőkéket is. Alakításkor a függőleges törzsnek meghagyott vessző oldalrügyeit . mint a többi átmeneti művelésmódé. alatta egy kétrügyes biztosítócsapot (rövid csapot). Fagyveszélyes vidéken célszerű lehet a takarható fagycsap (rövid csap) fenntartása a tőke alsó részén. A Moser-féle magasművelés . azután majd ismét azonos oldalra kerül. illetve Guyot-művelés tartozik ide. Az alatta hagyott biztosítócsap fölső vesszőjét tőből lemetszszük.

Ez csak karós támasz és huzalos támberendezés mellett lehetséges.két lépésben . A karokat mindig azonos irányba vezessük.egy vagy két rügyre metsszük. a többit . és nem csonkázzuk.) Ha a vesszők egyikét 120-130 centiméteres magasságban vágtuk vissza. Ha ezt a vastagságot csak 120-140 centiméterig érik el. ha legalább az egyik vessző 180-200 centiméteren is eléri a ceruzavastagságot. és belóg a sorközbe C73• ábra). mert a termés súlya alatt elgörbül.tőből távolítsuk el. A többi fölösleges.15-20 centiméteres korukban . E rügyekből egy vagy két esztendő alatt két erőteljes hajtást nevelünk. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D). majd a következő esztendőben ismét 60 centiméterrel gyarapítsuk. Ezeket már karó.Az alakító metszéssel nagyon gondosan kell a törzset kinevelni. mert így tudjuk a legjobban kihasznál- 73.a kart. a fölsőt két rügyre metsszük (B). amelyek a tenyészidő végére a 2-2. akkor a legfölső világos rügyeiből három hajtást hagyjunk. amelyen a jövő esztendőtől váltómetszést folytatunk (E) O 98 O . A leendő törzset 20-30 centiméterenként kössük a karóhoz. a másikat eltávolítjuk (C). akkor az egyik vesszőt a törzs magasságá- ban vágjuk vissza. A rügyekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. illetve huzal mellett vezetjük. ha azok a 15-20 centimétert elérték. a másikat tőből távolítsuk el vagy metsszük rövid csapra (fagycsapra). Az ültetvényanyagot a telepítés évében fejlettségtől függően .5 métert is elérhetik. A függőleges törzsből kinövő hajtásokat. Közülük a legkedvezőbb helyzetűt kiválasztva neveljük majd ki . ezeket tőből távolítsuk el. A kétrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszők közül (A) az alsót tőből eltávolítjuk. A következő évben meghosszabbítjuk a kart. A következő tavaszon. tőből távolítsuk el. ABRA A Moser-féle magasművelésű tőke kialakítása. (Vagy az első tenyészidőben kettő-négy levélre kurtítsuk vissza. elkezdhetjük a törzs és a kar felének (130+60) kialakítását. és ebből a törzset meg a kar felét kialakítjuk. A 120 centiméteres kart ne neveljük ki egyszerre. Az alakítás első évében 60.

A két szálvessző azonban nem minden esetben ad © 99 o . hogy a törzs illetve a kar 150 centiméter magas. hanem a kifejezetten erre a célra kihúzott segédhuzalon. A szálvesszős metszésű Moser-művelés esetében a szálvesszőket vagy szabadon hagyják.ni a rendelkezésre álló teret (kialakítani a lehető leggazdaságosabb. A leggyengébbek az alsó huzalpárt sem érik el. tenyészterülete és minden egyéb tulajdonsága. Mivel a szálvesszők magasabbról indulnak. A középerős és merevebb hajtások túlnövik az alsó huzalpárt. Ezek mellett más termőrészt (például hosszú csapokat) azért még hagyhatunk. és ne is a kartartó huzalon. Előnye még. illetve igénye a hagyományos Moser-műveléssel azonos. a szél kevésbé kuszálhatja össze a hajtásokat és nem törheti ki a szálvesszőt. ahol nagyobb a fagy károsítása. hogy könnyebben kezelhető. Félszálvesszővel és szálvesszővel szellősebbé tehetjük a tőke lombozatát. sőt ki is törheti a szálvesszőt. különösen a fagyveszélyes alföldi területeken. A tenyészkörülményeknek és a fajtának megfelelően hosszúcsapos. Keskeny lombfala miatt a lombozat megvilágítottsága jobb. Ezzel együtt csökken a rothadás veszélye. de akkor is csak nagyon mértéktartóan. ha szabályosan hajlítjuk. és az ültetvény is így mutat rendezett képet. (A magasabban fekvő termőfelület esetében kisebb az elfagyás veszélye.) E változat előnye. ami jobb fényviszonyokat teremt. és csak azután hajolnak ki oldalra. De ne a huzalpárok valamelyikén. hátránya viszont. hogy a saját súlyától lehajló hajtástömeg széthúzza a lombozatot. amely egyre inkább terjed. Ezáltal még jobb lesz a tőke belsejének megvilágítása. A tőkealakítás éveiben a már törzsnek meghagyott vesszőn (vagy már idősebb részen) keletkezett hajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen távolítsuk el. Ha módunkban áll. (A hagyományos Moser-művelés esetén két huzalpár fut a kartartó huzal fölött. A csonkázás is mérsékelt legyen. amelyet a kartartó huzal alatt 50 centiméterrel feszítünk ki. amely fölött 40 centiméterrel csak egy huzalpár van a támberendezésen. vagy kikötik. A nagyon erőteljes hajtásoknak is csak a harmadát távolítsuk el. Szálvesszőnek valót egyébként a lefelé növő vesszők közül válasszunk. a belőlük kinövő hajtások kevésbé érnek el a földig. ami növeli a bogyók cukortartalmát. A termőkori metszést a karon egymástól 20-25 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük.) Jellemzője. Az esetleges fagykárral számolva a kar tövében is fenntarthatunk egy biztosító rövid csapot.) A magasított Moser-művelés támberendezése. részben ebbe kapaszkodva kúsznak. mint a Moser-féle művelésben. Ha szabadon hagyják. a termőrészek és az ugarok jól elkülöníthetők. legjobb termőfelületet). hogy elmarad a szálvessző lekötözésének munkája.VAGY ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS A kétszálvesszős Guyot-műveléssel rokon. Metszése igen egyszerű. (Természetesen csak akkor. A hosszúcsapos metszésű tőkéken is a zöldmunkák csökkentésére törekszünk. így például metszéskor egyszerűbb kiszedni a levágott vesszőket a huzalpár közül. A Moser-féle magas müvelés zöldmunkái. Ennek előnye. részben a sorközökbe lógnak. MAGASÍTOTT MOSERMŰVELÉS A hagyományos Moser-művelés változata. Természetesen mindkét változat esetében szükséges a rendszeres hajtásigazítás illetve a mértéktartó csonkázás. félszálvesszős vagy szálvesszős váltómetszést alkalmazzunk. rögzítsük a szálveszszőt. némelykor a hajtásválogatás. A szálvesszők lekötözése viszont nem hagyható el. mert ezek nem törhetnek le a lehajlítás alkalmával amikor a segédhuzalhoz kötjük. ezt lengő szálvesszős művelésnek nevezik. hogy a szél így könnyebben összekuszálhatja az egész lombozatot. mint a földhöz közelebb. Termő tőkék hajtásválogatása csak túlságosan buja növekedés esetén lehet indokolt. A legerősebben fejlettek elérik a fölső huzalpárt. ERNYŐ. Igazításkor a hajtásokat fejlettségüktől függően vezessük a huzalpárok közé. A hagyományos Moser-féle művelésmód esetében a hajtások három szintben helyezkednek el.

A következő tavaszon a két vessző egyikét szálvesszőre. A tenyészidőben a kartartó huzal fölötti haj- Az ernyőművelésű tőke alakítása a harmadik évtől. amelyet leívelünk. de a kartartó huzal alatti segédhuzal feltétlen tartozéka e művelésmódnak. az alsókat 15-20 centiméteres korukban eltávolítjuk. A meghagyott vesszőt a harmadik évben metsszük törzsmagasságba. tenyészterülete és törzsmagassága a magasított Moser-féle művelésével megegyezik. Elsősorban a középnagy fürtű fajták termesztésére ajánlott. Ezt tavasszal még rügyfakadás előtt végezzük. Az ötödik évben már mindkét oldalon szálvesszőt hagyunk. és ebből neveljük ki évről évre az újabb ugarcsapot. Az ugarcsapot mindig a szálvessző tövén hagyjuk meg. A negyedik esztendő tavaszán a meghagyott hajtásokból lett vesszők egyikét szálvesszőre.elegendő terhelést. A törzset a harmadik évben alakítjuk ki. Támberendezése. azaz az ennek megfelelő vesszőt 140-150 centiméterre visszavágjuk (74. ábra). Az ötödik évben mindkét oldalon szálvesszőket hagyunk. A tenyészidőben a két fölső hajtást érintetlenül hagyjuk. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük (B). a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük. E fölött az immár kétéves részt eltávolítjuk (C) © 100 o . A zöldmunkák sorában első a szálveszszők lekötözése az alsó segédhuzalhoz. A termőkori metszést a továbbiakban a szálvesszős váltócsapos metszés szabályai szerint végezzük. a két fölső hajtást érintetlenül hagyva vezetjük (A). illetve szálvesszőt a törzs mindkét oldalán. A tavalyi szálvessző oldalán az ugarcsapot a letermett szálvessző tövén hagyjuk szálvesszőnek. Az alakító metszést az első két esztendőben a Moser-féle műveléséhez hasonlóan végezzük.

kettőnégy. és úgy kössük meg. A hajtásválogatás különösen erős hajtásnövekedés esetén szükséges. Különbség csak a szálvesszők helyzetében van. A törzsön fejlődött hajtásokat 15-20 centiméteres állapotukban rendszeresen kitörjük. az alattuk lévők szabadon lógnak.tásokat a huzalpárok közé igazítjuk. különben a termés súlya alatt leszakadhat. A rövid csapból fejlődő vesszők a lombozat és a termés terhe alatt függönyszerüen lehajlanak (AJ. Ebből az is következik. hogy a lombozat és a termés súlyát is elsősorban a kar. A termőalapokon szálvesszős váltómetszést folytassunk. hanem a karnak való vesszőt rá is kell arra tekerni. Az idősebb karrészen már két szálvesszőt hagyunk (B) © 101 o . mert azok érettebbek. Törzsmagassága 160 centiméter. a tápanyagban gazdag talajon pedig a lehajló. Ezért a tenyészidőben legalább kétszer szét kell válogatnunk. ha a sorok az uralkodó szél irányára merőlegesen állnak. A termőrész és az ugar nem különül el. Az alakító metszés a Moser-művelésű tőkééhez hasonló. meg kell fésülnünk a lombozatot. Ezért. A hajtások általában keresztül-kasul nőnek. ezért a saját. EGYESFUGGONY-MUVELES Sajátossága és előnye az egyetlen huzalból álló támberendezés (a tőketámasz mellett). nem elégséges csak egyszerűen a huzalhoz kötözni. illetve a huzal viseli. E művelésmódot elsősorban a szálvesszős metszést igénylő. Mivel a lombozatnak támasza nincs. mivel a vesszők nem kapaszkodhatnak a fölső huzalokba. illetve a termés súlya alatt lehajlik. és a karhosszabbító vesszőt a végleges (120 centiméteres) hosszban visszametsszük. arányosan elosztott szálvesszővel és ugyanannyi ugarcsappal terheljük (75. legföljebb teljes hosszuk harmadát távolítva el. mert akkor a lombozat egy oldalra dől. A termőkori metszés alkalmával a termő tőkét . amelyek itt szabadon állnak és kifelé. A negyedik évben neveljük tovább a kart. Hogy a lombsátor több fényt kapjon. ritka lombozatú fajtákra ajánljuk.erősségétől függően . illetve lefelé ívelnek. A szálvesszőt lehetőleg a lombozat külső részén képződött vesszőkből válasszuk. Az egyesfüggöny-művelés zöldmunkájának javát a hajtásigazítás teszi ki. amely a metszést is megkönnyíti. A lombsátor összekuszálódásával ettől függetlenül is számolni kell. a sorközbe lógókat és a földre hajlókat csonkázzuk. hogy a kar a nagy teher alatt le ne szakadjon. ABRA Az egyesfüggöny-művelésű tőke alakítása a harmadik évtől A tőkén a törzset és a kar felét már kialakítottuk. Nagy gondot jelent. ábra). A hajtások közül a támberendezés fölé növőket. összefonódnak. 75. buja lombozat erősen árnyékolja önmagát. Az egyesfüggöny-művelésű tőke formája megegyezik a magasított Moser-féle magasművelésűével. A karnak való vesszőt azonban kétszer tekerjük át a huzalon.

Ha gyengébb a tőke. hanem árnyas. mint a többemeletes.) A hajtásválogatás során a törzs legfölső két (vagy három) hajtását meghagyva a második emelet karjainak kialakítását kezdjük el (illetve a harmadik emelet törzsét). védett pihenőhely kialakítása. Legcélszerűbb a kétemeletes forma. (Miután a lugasnak sok termőalapja. A fölső (második) ágemeleten a félkar hosszúságra (60 centiméterre) metsszük vissza a vízszintes vesszőket. amelyhez tartoznak. ami növeli a fertőzés veszélyét illetve csökkenti a bogyók cukortartalmát. elsősorban azonban a kordonművelés jegyei jellemzik. legföljebb csak a támberendezés ad némi formát az egésznek.) Miután a lugasoknak nagy a termőfelülete. LUGASOK Többféle művelésmódot egyesítenek. tehát visszavágjuk az első elágazás (az első emelet) magasságában. A legfölső a törzs folytatását szolgálja. A Thomery-lugas mindegyik tőkéje kétkarú (egyemeletes) kordon. hogy a fölsőbb emeletek csúcsi uralma (polaritása) nem érvényesül az alsók rovására.rövid csapra metsszük. Ebből következik. Az alsó vesszőt tőből eltávolítjuk. nagy termőfelülete van.vagy fagycsapot a kialakítás ideje alatt fenntartjuk. és ezt a biztosító. különben túlságosan zsúfolt lesz a tőke. mert fölkopaszodnak. Rendeltetésük nemcsak a terméshozás (sokan csemegeszőlőt termesztenek ebben a formában). hogy a hajtáson a legfölső fürt fölött legalább 6-8 kifejlett lomblevél maradjon. illetve a karok magassága (emeletenként) változó.a tőke erőnlététől és a fajtától függően . Az alsó és felső emeletet adó tőkék váltakozva helyezkednek el.csonkázni is kell (legföljebb kétszer a tenyészidőben). A meghagyottakat.rövid. vízszintes karú lugas. A tőkét egy függőleges törzs alkotja. Ennél kevesebb lehet. illetve építménynek a jellegéhez. A kétemeletes változat esetében minden második. Az emeletes. ha túlságosan hosszúra nőttek. A törzsön lévő többi hajtást 15-20 centiméteres korában távolítsuk el. mert különben hamarabb fölkopaszodik. Kialakítása kissé bonyolult.vagy hosszúcsapos metszésben részesítsük. A termőkori metszést a tőkék karjain egymástól 20 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. Alkalmanként legföljebb a hajtás harmadát távolítsuk el. a másik kettőből az első emelet karjait alakítjuk majd. A harmadik emelet kialakítása és fenntartása már nehézkes is. ezért rövid. Egyegy kar 120 centiméter.) A Thomery-lugas könnyebben és gyorsabban kialakítható. Ezeken . Ezeket a támberendezés mellett vezetjük és nem csonkázzuk. (A szakszerűen kinevelt lugas lombtalanul is díszít. a többit eltávolítjuk. (Egyszerre ennél hosszabb vesszőrészt ne hagyjunk karnak. Fontos az is. ellenben az összevissza metszett tőkék lehangoló látványt nyújtanak. Ennél hosszabbat nem célszerű nevelnünk.) Alakjuk szerint leggyakrabban falat vagy tetőt (sátort) alkotnak. Alakításkor az első két évben rövid csapra metsszük a szőlőt. amelyből két irányban is két (vagy három) emeleten karok ágaznak el. hosszúcsapnál jobban nem terhelhetjük. vízszintes karú lugas igen tetszetős.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk.ami célszerűbb . csonkázzuk. A harmadik év tavaszán a fölső vesszőből már törzset nevelünk. A törzsnek meghagyott vesszőn lévő fölső három hajtást meghagyjuk. és hosszú időt vesz igénybe (76. vagy . hogy a sátorszerűen kialakított. akkor először csak az egyik oldalon alakítunk kart. A visszacsípés mértékét meghatározhatjuk úgy is. Az emeletek között 90 centiméteres távolságot hagyjunk. hogy a karokat (emeleteket) legalább 90 centiméterre alakítsuk ki egymástól. hogy a lugastőkék egymástól való legnagyobb távolsága is 240 centiméter. Egy év elteltével az első (alsó) ágemeleten kineveljük a teljes karhosszúságot. illetve díszítés is. Előnye még az előbbihez képest. A legalsó emelet a talajfelszíntől legalább 60 centiméterre legyen. igazodva annak az épületnek. O 102 O . ábra). és a legalsó karok már könynyen elcsökevényesedhetnek. Kétemeletes lugasrendszert célszerű ebben a formában is kialakítanunk. (Megjegyzendő azonban. az alsó karnak való vesszőket pedig a törzstől 60-60 centiméterre. amelyen a törzsek. a háromemeletesnél pedig minden harmadik tőke karjai kerülnek azonos magasságba. A következő tavaszon a függőleges veszszőt a második emelet magasságában vágjuk vissza. zárt lugasok erősen árnyékolják önmagukat.

Váltott karú lugas egy törzzsel és két karral (redélylugas) (B). Kétemeletes. ÁBRA Lugasformák. Kétszintes Thomery-lugas egytörzsű kétkarú tőkéből (C) © 103 o . vízszintes karú lugas egy törzzsel és négy karral (A).76.

Az alakító metszést az emeletes vízszintes karú lugas kinevelésének elvei szerint végezzük. hanem két. fenntartása viszont könnyebb. hogy a magas törzsön lévő karok sajátos helyzete révén a lombozat nem egy síkban (egy lombfalat alkotva) helyezkedik el. Támberendezése és tőkeformája az eddig megismertekétől jelentősen eltér. a kartartó huzalpár magasságába (160-180 centimé- ter) emelkednek. vízszintes karú lugaséval azonos. oldalra kivezető karok fölfelé. A termőkori metszés módja és feltétele a többemeletes. a következő esztendő tavaszán két rügyre metsszük. kéttörzsű és kétkarú. A 120 centiméteres félkar esetében egy tőke teljes karhossza 240 centiméter. mint a vízszintes kordon esetében. A hajtásokat 20-30 centiméterenként. Az alakító metszést alkalmával az egytörzsű és kétkarú tőke kinevelését ismertetjük (78. hogy a karnak szánt hajtást többször tekerjük rá a kartartó huzalra. Mivel a kivezetés helyzetében a hajtások igen sérülékenyek (eltörhetnek). ábra). 77. A karokat a talajtól 60. A huzalokon arra rátekerve (és úgy kötözve) vigyük tovább. Kialakítása ugyan több munkával jár. A tőke állapotától és a fajtától függően a termőalapokon rövid. E tőkeforma igen megfelel a szőlő kúszónövény természetének. Ennek megfelelően a kétemeletes Thomery-lugas tőkéit egymástól 120 centiméterre ültessük. Amikor elérték a törzs magasságát (a karó tetejét). mint az eddig megismert művelésmódok esetében. A törzs magassága 150 centiméter. különben eltörik vagy leszakad a termés súlya alatt. egymással párhuzamosan futó lombfalban.A tőkék távolságát ez esetben is a karok hossza határozza meg. Jellemzője. a karó teteje és a kartartó huzalpár között feszítsünk ki erős zsineget vagy sodrott rafiát. A képződött két hajtást nem csonkázzuk. Mindezek alapján a kettősfüggöny-művelésű tőke . A hajtások oldalhajtásait 4-6 levélre kurtítsuk vissza.az eddigi tőkeformáknál többet és jobbat teremhet. amelyekből a karokat ugyanúgy neveljük ki. a lombozat ilyen megosztottsága pedig az eddigieknél jobb fényviszonyokat eredményez (77. A harmadik év tavaszán az O 104 O .egytörzsű és egykarú változatai. ezért jelentősége egyre csökken. ha a kivezetőhuzalt már rügyfakadás előtt vagy rögtön azután kikötjük. ez esetben is fontos. mint más művelésmódoké. Mint az egyesfüggöny-művelésnél. ábra). Az ültetésianyagot a telepítéskor egy rügyre. egyenként 120 centiméteres karok foglalnak helyet.(GDC-) MŰVELÉS Ez az úgynevezett kétsíkú művelés legelterjedtebb változata. folyamatosan kötözzük a tőketámaszhoz. A kartartó huzalokon az egymással ellentétes irányban vezetett. A két kar közötti távolság 120-140 centiméter. A törzsnek alkalmas (a visszavágás magasságában legalább 8 milliméter átmérőjű) vesszőt az elágazás magasságáig metsszük vissza. amelyből a 60-70 centiméteres. hanem támasz mellett neveljük. azaz két síkban.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. ezért a bajt elkerülendő. Fontos. ÁBRA [ KETTŐSFÜGGÖNY.elvileg .) A hajtásokat e mellett és ehhez kötözve vezessük ki a kartartó huzalokra. illetve ikertőkés telepítésben . Valamennyi törzs csúcsán két hajtást hagyjunk. hogy a kivezető karrész ne legyen merőleges a huzalra. Tőkeformájának lehetnek egytörzsű és kétkarú. egymás fölött pedig 90 centiméterre neveljük. akkor ki kell vezetnünk őket a kartartó huzalokra. hanem a hajtásvezetés irányára kissé ferdén álljon. (A kivezetést megkönnyíti. A gyakorlatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

(B). a másik felerészben kialakult.rövid csapokat hagyunk (EJ.\ 78. ÁBRA A GDC-művelésű tőke kialakítása. Az idősebb karrészen már. A tenyészidőben a már meglévő kart meghosszabbítva neveljük tovább. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. a másik. Az ültetésianyagot telepítéskor egy (A). A következő tavaszra már az egyik kar teljes egészében. Az ötödik tavaszra kialakul mindkét kar teljes hosszában (EJ.a jövendő termőalapokat alakítva . A harmadik tavaszon a törzs és az egyik karfelét kialakítottuk. Az előtörő hajtások közül az erőteljesebből már törzset és kart is nevelünk a tenyészidőben. A törzs csúcsából képződött erőteljes hajtásból a másik kart neveljük (DJ. a tavalyi rövid csapokon pedig hosszúcsapos váltómetszést folytatutik (GJ @ 105 © . gyengébb vesszőt tőből eltávolítjuk (C).

másrészt a tőke termőfelülete is nagyobb (kétszerese a Moser-féle magasművelésűének). A kettősfüggönyművelésű tőke törzsén és a kivezetőkarokon ne hagyjunk hajtásokat. Ezt nem csonkázzuk.hosszúcsapos vagy félszálvesszős váltómetszést végezzünk. A másik (gyengébb) vesszőt tőből eltávolítjuk. Ha a hajtások túlságosan erőteljesek. A negyedik tavaszon a korábban indított kart teljesen (120 centiméterre) kineveljük. és szétfésülésük sem mérsékli már a belső árnyékolást. többször gondosan a huzalra tekerve. ábra). illetve a vesszők a termés súlya alatt leívelnek. Ha következetesen kifelé metszünk. és az öszszeakaszkodókat válasszuk (fésüljük) szét. sem a már kialakított kivezetőkaron nincs szükségünk több hajtásra. A befelé növőket úgy csípjük vissza. Ezért metszéskor ügyeljünk. hogy a meghagyott termőrészek mindig kifelé (a törzstől el) álljanak. A kettősfüggöny-művelés zöldmunkaigényét nagyban csökkenthetjük. vagy kétrügyes biztosítócsapra (fagycsapra) vágjuk. A karon (pontosabban a félkaron) meghagyjuk a hajtásokat. Kivétel csupán a kar meghosszabbítását szolgáló hosszú vesszőrész a tőkén. ezért ezeket rügy vagy zsenge hajtás állapotukban távolítsuk el. Egyrészt. A tenyészidőben arra kell ügyelnünk. A határozottan befelé növő hajtásokat már 2-3 centiméteres korukban kidörzsölhetjük.ha fejlettsége lehetővé teszi . sőt . E hajtáson kívül sem a törzsön. A túlterhelés veszélye miatt az alakítás éveiben is csak rövid csapot hagyjunk. ezeket rügy vagy zsenge állapotukban távolítsuk el. emellett sűrűn állnak. A teljes karon kétrügyes rövidcsapos metszéssel megkezdjük a termőalapok kialakítását (egymástól 20 centiméterre). a tőke erőnlététől függően . és a kar csúcsából a karhosszabbító hajtást a huzalra tekerve visszük tovább. hogy alsó végük a földtől 60 centiméterre legyen. ami által a termőrészek csüngő. mint általában a többi művelésmódban. függöny jelleget öltenek (kettős függöny). hogy a két párhuzamos kar közötti hajtások ne erősödjenek meg. A nyár folyamán tartsuk szemmel a befelé irányuló hajtásokat. A lefelé csüngő hajtásokat úgy csonkázzuk. Ennél jobban azonban ne vágjuk vissza a lombfüggönyök hajtásait.erőteljesebb vesszőből törzset. Az ötödik év tavaszára a másik kar is teljes hosszában kialakul. hogy a legfölső fürt fölött 4-5 kifejlett lomblevél maradjon. A művelésmódból következően a hajtások. E fölött viszszametsszük. O 106 O . mint az első kart. a másikat csak félkar hosszúságban. így a hosszú metszéssel könynyen túlterhelhetjük a tőkét (79. A huzalon már az előzővel ellentétes oldalon vezetjük tovább. ezért a kezelésük is könnyebb. Erre az elvirágzás után egy hónappal kerítsünk sort. mert a jobb megvilágítottság folytán az alsó rügyek termékenyebbek.már 60 centiméteres félkart is meghagyhatunk. ne akaszkodjanak össze. mint a többi művelésmódban. ha metszéskor kifelé. Arra következetesen figyeljünk. és ugyanúgy vezetjük ki a kartartó huzalra. azon is megkezdjük a termőalapok képzését. akkor csonkázzunk.a fajtától. A termőkorban lévő kettőfüggönyművelésben nevelt tőkéket rövidebbre kell metszeni. akkor erre nem kerül sor. hogy a két kar közötti tér szabadon maradjon. a sorköz irányába néző termőrészeket hagyunk. különben a függönyoldalak leárnyékolódnak. A termőkorú tőkéken . Mivel a GDC-művelésben a hajtások általában gyengébben növekednek. A tenyészidőben a kétéves törzs csúcsán fejlődő hajtásból neveljük ki a másik kart.

és végük a tartóhuzalokon rögzített. A földre csüngő hajváltómetszést folytatunk (B) tásokat ez esetben is csonkázzuk. Alakító metszése a tőkeforma kineveléséig megegyezik a GDC-művelésű tőkéével. a a hajtások szétfésülésével is szellősen és kivezetőkar végén lévő termőalapon szálvesszős napfényesen tartható. Itt. hogy a kordonkarok -) 80. O 107 O . Fajtától. A törzs csúcsán meghagyott két vesszőből kineveljük a kivezetőkarokat. termőhelyi adottságoktól függően kétszálvesszős vagy négy félszálvesszős változatás alakíthatjuk ki (80. A termőkori metszést a kivezető karok végén lévő termőalapokon folytatjuk. A tőke törzse méreteiben és formájában a GDC-művelésűvel megegyezik. ábra). ezért a karok közötti belső tér méteres szálvesszőt hagyunk. ÁBRA [• helyett az azonos formájú tőkén évente nevelt szálvesszőt (félszálvesszőt) tartunk fenn. azaz a hajtásokat zsenge korukban rendszeresen távolítsuk el. Egy termőalapon egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt hagyjunk és minden esetben egy ugarcsapot (81. a kivezetőkar két végén van egy-egy termőalap. A következő tavaszon a kivezetőkarok Mivel a duplex művelésű tőkéken kevecsúcsán egy kétrügyes ugarcsapot és egy 120 centisebb a hajtás. Ebből két kivezetőkar indul. kialakítása a harmadik évtől. DUPLEX MŰVELÉS A kétsíkú művelés egyik változata.A törzset és a kivezetőkarokat tartsuk tisztán. A továbbiakban itt. a szálvesszőkből pedig egyenként 120 centiméternyit hagyunk (A). A GDCtől abban különbözik. A kétszálvesszős változatot elsősorban a soványabb talajra és az apróbb fürtű fajtákra ajánljuk. ábra).

Az alulról (gyökértörzsből) előtörő hajtásokat (vesszőket) tőből távolítsuk el az alany és a gyökeres európai szőlővessző esetében egyaránt (A). mert hatással vannak a tőke erőnléti állapotára. amelyek nagy munkát általában nem jelentenek. amely a talajfel- Kiegészítő munkák. Kötött talajra telepített oltványok esetében előfordul. hogy rosszul rügytelenítették (nem vakították ki) őket. Az ép rügyből hajtás fejlődik. A harmatgyökér-képződést az oltvány (az oltási hely) magas ültetésével előzhetjük meg (C) 0 108 © . Oltványok alanyából előtörő hajtások eltávolítása.KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK A tőke művelése során adódnak olyan feladatok. de rendszeresen kell őket végezni. a termés mennyiségére és minőségére. A talajjal takart nemesből fejlődő harmatgyökereket ugyancsak tőből vágjuk ki (B).

akkor a gyökérnyak kibontása után távolítsuk el tőből a harmatgyökeret (évente rendszeresen!). Előzőleg bontsuk ki a tőkét. a nyakhajtások eltávolítása. legyengül. Ezeket zsenge hajtáskorukban el kell távolítanunk. különösen az alacsonyművelésű tőkéken gyakori a nyakhajtások megjelenése (a csicskurásodás). A harmatgyökerek eltávolítását az alulról előtörő hajtások (vesszők) kimetszésével célszerű összekapcsolnunk. A termőkort elérő alanyszőlő pedig élvezhetetlen terméssel „ajándékozza meg" a tulajdonost. a nemes idővel önálló életet él. Érintetlenül hagyva később le is gyökeresedik. Homoktalajon. Az elöregedett tőkefej leváltására azonban fölhasználhatjuk az ilyen hajtásokat. különben a tőke elsöprűsödik. A filoxériának ellenálló homoktalajra telepített. mert ha csak a talajszinten metsszük el a hajtásokat. Ha azonban törzset nevelünk (törzset. Ha ezek megerősödnek. Az alanyból előtörő hajtásokat már a fejlődésük kezdetén távolítsuk el tőből (82. Más esetben. ezzel elágazásra serkentjük őket. így már a filoxéria is megtámadhatja.színre tör és megerősödik.sokszor igen erőteljes hajtások. ábra). és lehetővé tesszük legyökerezésüket. O 109 O . A harmatgyökerek képződését legegyszerűbben a magas ültetéssel akadályozhatjuk meg. Ezáltal viszont mentesül az alany által nyújtott kedvező tulajdonságoktól. ha a nemes a talajjal érintkezhet. ezért kialakulásukat. Ezek meghagyása ugyancsak kedvezőtlen a tőke fejlődésére. Gyökeres európai szőlők alulról előtörő hajtásainak eltávolítása. A nyáron újból előtörőket és megfásodókat a következő tavasszal metsszük le. tőkét ifjítunk). Ennek következtében a nemes egyre inkább legyengül. gyökeres európai vesszőből nevelt szőlőben. ezért a gyökértörzsből gyakran törnek elő . E célra egy-két erőteljes fejlődésűt meghagyunk. ha az alulról (a talajfelszín alól) tört elő. A tőkenyakon képződött hajtások. sőt el is pusztulhat. Az oltványszőlőn a talajjal érintkező nemesből fejlődnek a harmatgyökerek. megerősödésüket rendszeresen akadályozzuk meg. mégpedig úgy. A törzsből előtörő hajtások (vesszők) eltávolítása. A törzsekből előtörő fattyúhajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen ki kell csípni. saját gyökerű szőlők ültetvényanyagát nem rügytelenítik. és mind erőteljesebben hajt. akkor a legerősebb vesszőt kell meghagynunk a tőkén még akkor is. Termőkorú tőkék esetében ezeket az alanyhajtásokhoz hasonló okból és hasonló módon rendszeresen el kell távolitanunk. Homoktalajon a saját gyökerű szőlők gyökérnyaka alatt szintén képződnek harmatgyökerek. „lelép" az alanyról. hogy a szőlőoltvány oltási helye 10-15 centiméterrel legyen a talajfelszín fölött. A harmatgyökerezés.

és biztonságosabbá tegyük. az ennél vastagabbakat pedig hosszú csapra. A metszést. arányosan terheljük. mert rügyeik kevésbé termékenyek. A metszésre azonban nagyon ügyeljünk. szálvesszőt) távolítsuk el. A terhelést (a termőrészen. Amennyiben a vizsgált rügyek fele. azaz a meghagyott világos rügyek számának megállapítására végezzünk a metszést előtt rügyvizsgálatot. Ellenkező esetben a könnyezéskor kifolyó nedv a rügyekre csurogva befüllesztheti. Ennek megfelelően a tőke művelésmódja. Ezért a termőrészeket. kötözéskor könnyen kitörhetnek.vagy hosszúcsapot. Az élő rész (főrügy vagy mellékrügyek) borsózöld színű. félszálvesszőt. illetve terhelést mindig a tőke erőnléti állapotához igazítsuk. hogy a jó erőben lévő tőke terhelését ne több rövid termőrésszel. illetve a hozzá igazított terhelés alapján megállapítjuk a rügyszámot az egyes termőalapokra. A 6 milliméternél vékonyabbakat legföljebb egy rügyre metsszük. Ebben fontos szerepe van saját megfigyelésünknek. a fagyott sötétbarna. eredetileg termőnek (termőrésznek) hagyott vessző gyenge.és biztosítócsapokat az alsóbb (a törzshöz. félszálvesszővel) növeljük. ©110® . rügyfakadásig metszeni. Ekkor már az ép és károsodott rügyek aránya nyilvánvalóvá válik. másrészt alakításkor. a 6-8 millimétereseket két rügyre. karhoz közelebbi) helyzetű vesszőkből válasszuk. mert jobb. Akkor járunk el helyesen. és ennek megfelelően. akkor a vizsgált tőkén termőrészenként átlagosan egy rüggyel növeljük a terhelést az egészséges (nem fagysérült) tőke terheléséhez mérten. Néhány vesszőnek a vessző középső részén álló világos rügyét éles késsel vágjuk át hosszában. erőssége. Lehetőleg minden tőkén annyi ugart hagyjunk. A metszéshez a vesszők vastagsága is eligazítást ad. Szálvesszőnek (félszálvesszőnek) a közepesen vastag. illetve a termőalapon lévő világos rügyek számát) a ténylegesen kihajtott rügyek mennyisége alapján határozzuk meg. Az egyes termőalapokon fölül mindig a termőrész (rövid csaptól a szálvesszőig). A vesszőt mindig ferde metszlappal vágjuk vissza úgy. A terhelés. várjuk meg a metszéssel a rügyfakadást. illetve az ugar. középerős növekedésű vessző a legalkalmasabb. Metszéskor először mindig a letermett részeket (rövid. gyakorlati tapasztalatunknak. mert a már kipattant rügyet. és az ugarnak szánt erős vesszőt metsszük termőre. alul pedig az ugarcsap helyezkedjen el. tőből távolítsuk el. Ezért az ilyen fagysérült tőkéről a nyilvánvalóan fölösleges (letermett) részeket már korábban távolítsuk el. Fontos. Elsősorban mégis a terhelésnek megfelelő termőrészeket hagyjuk meg. A metszéssel következetesen védekezzünk a termőalapok fölnyurgulása (fölkopaszodása) ellen. hogy a metszést megkönnyítsük. ha az esetleges karhosszabbításokat (ifjításokat) legelőször végezzük el. azok vesszőhozamát és az esetleges ifjítás szükségességét. elpusztíthatja azokat. Ha a fölső. Ha tíz vesszőn három-négy. zsenge hajtást könnyen kitörhetjük. A túlságosan vastag (laza szövetű vesszők) sem termőrésznek (szálvesszőnek). Ezután vegyük szemügyre az egyes termőalapokat.NÉHÁNY TANÁCS A tőkéket legcélszerűbb tavasszal. sem törzsnek vagy karnak nem alkalmasak. hanem kevesebb hosszabbal (szálvesszővel. részben vagy teljesen elpusztult világos rügyet találunk. vagy több mint fele sérült vagy elpusztult. amennyi a termőrész. A kordonművelésű tőkék esetében a metszést mindig a karok végétől kezdjük. hiszen ugarnak való vessző az idősebb részből is képződhet. hogy a metszlap ne a rügyek síkjára lejtsen. különben túlságosan zsúfolt és nehezebben kezelhető lesz a lombozat. Visszametszéskor a legfölső rügy fölött legalább 3 centiméteres csonk maradjon. ha évről évre figyelemmel kísérjük az egyes tőkék vesszőhozamát. illetve szálvesszőre hagyhatjuk. illetve az egész tőkére vonatkoztatva.

beszáradt csonkokat is rendszeresen távolítsuk el. egyszerű. Ezek önkényes kombinálása vagy „megújítása" olyan. Metszéskor az elhalt részeket. Fogadjuk el. mert akadályozzák annak anyagcsere-forgalmát. nehogy mélyen bevágjanak a növénybe. könnyen kezelhető. O 111 O . hogy a hozzá legközelebb eső világos rügy megsérüljön. illetve a tőke teljesítőképességének csökkenéséhez vezetnek. valamint a metszésmőd. és jellemző tulajdonságuk csak így érvényesül. hogy az egyes tőkeművelések tiszta formája hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján alakult ki. de legalább kétévente újítsuk meg. A törzs és a karok kötéseit évente. A rügyeket éles késsel távolítsuk el (vakítsuk ki). hogy a vesszőt rügyfakadás előtt kötözzük le. előre nem látható bonyodalmakkal járhat. amelyek előbb-utóbb a művelésmód. különben az alsó rügyei nem fakadnak ki. A tőkeművelésmód helyes megválasztásához. Az idősebb. A kötözés alkalmával ügyeljünk.mert így elkerülhetjük. illetve a terhelés megállapításához a telepített szőlőfajta legfontosabb tulajdonságainak ismeretére is szükségünk van. a zsenge hajtásokat ronggyal vagy súrolókefével dörzsöljük le. szellős és napfényes tőkeforma legyen az ideálunk. Az áttekinthető. beszáradjon. vastag részek eltávolítása (ifjítása) után maradt nagy sebfelületet sebkezelő anyaggal kenjük be. Mindig tiszta művelésmód kialakítására és fenntartására törekedjünk.

fejlődési sajátosságok bizonyos mértékű ismeretére szükség van. vagyis ahol elegendő fényt kapnak. A csak részben megfásodó. évente visszafagyó félcserjéket is ide soroljuk. de mértékkel! A szabad gyökérrel (nem földlabdával) telepített fás növényeknek majd' mindegyikét vágjuk viszsza ültetéskor. A díszcserjék csoportjában ismertetjük a fáknál alacsonyabb. Ez télen.kérdezhetjük joggal. a fenyők szín. koronájától megfosztott. Ilyen például a gyertyán. díszalmafát vagy tiszafát kell-e metszenünk. Lám. külön fejezetben tárgyaljuk. bár azt már most megjegyezzük. Az örökzöldek többsége. amelyekből többszázféle díszlik kertjeinkben is. Miért szükséges a dísznövényeket is metszenünk? . lombtalan állapotban a legfeltűnőbb. A visszavágás azonban a legtöbb dísznövény számára nem létszükséglet. hogy mikor virágzik. amelyek alakjuk. mekkorára nő. Végül a fenyők metszésének is szentelünk helyet. utcai sorfának vagy parkba. tőből elágazó örökzöld és lombhullató fás növények visszavágását. embermagasságig csupasz. az ágvégeken elsűrűsödött. A cserjék többnyire csak szabad állásban vagy az erdő szélén virágoznak szépen. Az elhanyagolt. metszőollót soha nem látott. ezek alapján tárgyaljuk az egyes növénycsoportok metszését. ifjításra szorulnak. mint a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. Ezt követően már nem szükséges minden évben. seprűszerűen felkopaszodott fákkal. a szép. amikor a kertekben. A rózsák. más éghajlatról származik. Metszéssel kedvünk szerint alakítjuk a növényeket. a korai juhar. meghosszabbítjuk az életüket. pedig senki sem ápolja őket. A fákból és cserjékből egyaránt nevelhető sövények metszését. Nincs szükség a pontos tudományos elnevezésre.és aranyfabokrok. A díszfákról szóló fejezetben a törzset és koronát nevelő. Ám a növekedési. díszítő termésűeknek pedig növelhetjük a terméshozamát. az utcákon elöregedett. Példaként említjük a jegenyefenyőket (Abies). elegendő 2-4 évenként beavatkozni. O 115 O . továbbá. mint ahogyan például azt a kertben szeretnénk. Mit kell tudnunk a metszés előtt? Először is azt. a sajátos ápolás miatt. évente kopaszra nyírt gömbakác és zöld juhar. hogy erre a beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor. ugyancsak önálló csoportot képeznek.díszfák es diszcserjek Fás szárú dísznövényeink nagy része erdeinkben honos fa vagy bokor. a díszalmák. a közönséges boróka. a japánbirset (Chaenomeles). nem is kell olyan rendszeresen metszeni őket. serkentjük virágzásukat. növekedési sajátosságaik folytán díszcserjék. Nem célunk.és cserjefajtát választottak ki. hogy milyen növényünk van (mi a neve).és alakváltozatai. Metsszünk tehát. A dísznövények metszését többnyire elhanyagoljuk. megsérült. illetve spirea. virágzási. Talán a legismertebbek a díszcseresznyék. valamint a megszámlálhatatlanul sok rózsafajta. A másik véglet is megfi- gyelhető: a szomorú látványt nyújtó. A lombhullató bokrok és díszfák alakító metszése általában 2-5 évig tart. hogy növényfajok vagy -fajták szerint pontos receptet adjunk. A növénynemesítők a díszérték alapján sok-sok örökzöld és lombhullató fa. akár a gyümölcsfákét. a fagyai. kertbe ültethető növények kezelését tárgyaljuk. elöregedett növények erőteljesebb visszavágásra. virágoznak a bokrok. Kivétel a nyírott sövény és a kerti rózsák. erre nincs is lehetőség. legföljebb 5-6 méter magasra növő. Természetes körülmények között azonban sokkal hosszabb idő alatt és magasabb törzsön fejlesztenek a fák koronát. de legalább azt tudjuk. valamint számos nagy díszértékű fás növény más földrészről. a liliomfákat (Magnólia). sok vesszőt fejlesztett bokrokkal találkozunk. az erdőben is szépen nőnek a fák. amelyeket évente legalább egy alkalommal nyesnünk kell. hogy fagyalt vagy nyáriorgonát.

a fa maradjon egészséges.és fajtaválasztás hibáját a legszakszerűbb metszéssel sem javíthatjuk ki. letörnek. mert olyankor törékeny. ne neveljünk belőlük „mintagyerekeket". Az erős csúcsrüggyel rendelkező fákat akkor sem vágjuk vissza.ábra). Ezek nehezen újulnak meg (83. A kert fáit ne szabjuk egyformára. Ugyancsak kerüljük a kevés elágazást és vastag vesszőket nevelő fák metszését. a gyertyán (Carpinus). arányos és szellős legyen. a szárnyas dió (Pterocarya). és a sebzésen keresztül a kambium is károsodhat. A díszfákat a nyugalmi időszakban. beteg vesszőket vágjuk ki. A kertben eltelepített fának az alakítás után ugyancsak kevés beavatkozásra van szüksége. kényes növényeket földlabdával együtt ássák ki a faiskolában.TERMESZETES ALAKÚ FAK A kertnek a legfőbb ékessége lehet. ezért az ilyen növényt már az ültetéskor se metsszük. a berkenye (Sorbus). Ilyen helyen meghagyhatjuk természetes formájában. Erős fagyban vagy zúzmarás időben ne nyúljunk a fához. AMIT NEM METSZÜNK A metszést nem tűrő. Sokan ültetnek a házuk elé szépen díszlő fát. Ha visszavágjuk őket. díszcseresznyéket. koronájuk megfelelő magasságban alakuljon ki. ha helyesen választottunk a különböző magasságúra és szélességűre növő fajok közül. Ha nincs útban. A faj. amint azt a bevezetőben írtuk. kisméretű kertben nincs helyük a nagyra növő hársaknak. platánoknak. az aljától ágasan vagy ferde. Metsszünk tehát rügyre vagy ággyűrűre. a nyír (Betula). az utcának életet ad a szabadon fejlődő. A visszavágás során ne hagyjunk csonkot. ha földlabda nélkül ültetjük. a kőris (Fraxinus). a dió Quglans). a szömörce (Rhus). Ültessünk inkább kis koronájú díszalmákat. Ilyen például a szivarfa (Catalpa). E növények koronájából csak a sérült. teljes pompájában kibontakozó fa. Az utcai sorfák többsége rossz körülmények között él: talaja száraz. nagy gyakorlatot kíván. akkor nem szükséges mindenáron nyesni. ©116® . mert beszárad vagy különféle fertőzéseknek nyit kaput. Ilyen a vadgesztenye (Aesculus). Ágaik legyenek teherbírók. Metszés nélkül is szépen fejlődik a liliomfa (Magnólia). visszavágni. az úttest fölé nyúló ágai sérülnek. virágos kőrist vagy galagonyát. majd kezeljük a sebeket. Az ültetés és ápolás szakavatott kezet. hogy az ültetés után megeredjenek. nyáraknak és tulipánfának. hiányos lesz a koronájuk. a füstgázok és a téli sózás mérgezik. Hétvégi telken. nem zavarja a forgalmat. berkenyéket. a bükk (Fagus). a tölgy (Quercus). eseüeg görbe törzzsel is. elegendő tér áll rendelkezésére. legkésőbb kora tavasszal vágjuk vissza. tápanyagban szegény. A fákat azért metsszük. A földlabda sértetlenül őrzi meg a gyökérzet nagy részét.

mint az oldalvesszőket. hogy ha megmetszik. Ültetéskor tehát feltétlenül meg kell metszeni a fákat (a felsorolt. ezért a gyökérfejlődés megindulását hamarosan erőteljes kihajtás követi. a korona egy része visszaszárad. A koronát ugyancsak az ültetés előtt vághatjuk vissza a legkényelmesebben. csak későn ad árnyékot. mégpe- A korai juhar koronáját az ültetés után metsszük meg: a sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. metszést nem tűrő növények kivételével). ép szélű metszlapot. és környékén hamarosan megkezdődik az új gyökerek képződése. Ennek legjobb eszköze az éles kacor vagy metszőolló. Idősebb fa átültetésekor ugyanez a helyzet: a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk a teljes gyökérzettel kiásni a növényt. A csökkent gyökérzet nem tudja eltartani a koronát. akár ki sem hajt („ülve" marad) . E visszavágással egyensúlyt teremtünk a föld alatti és a föld feletti részek között. Ennek éppen az ellenkezője igaz: metszéssel gyorsítjuk a megeredést és a kezdeti növekedést. ezért ha így ültetjük el a fát.ULTETESKOR A LEGFONTOSABB A faiskolai kitermeléskor a növények gyökérzete többé-kevésbé megsérül. konkurenseiket tőből távolítsuk el ©117® . Nem szükséges mindenáron megrövidíteni. sokára nő meg. Sokan sajnálják a fát. a víz. Az első teendőnk a gyökérzet visszavágása. A nem roncsolt. ám a sérült gyökérvégeket az ép részig vágjuk vissza.és tápanyagfelvételben nélkülözhetetlen hajszálgyökerek nagy része leszakad. vagy ha mégis. úgy vélik. a sértetlen gyökereken is metsszünk friss. ezért a koronát erőteljesen vissza kell metszeni. hanem sima sebzési felület gyorsabban gyógyul.

fejlettségüktől függően felét. A rügy fölött vagy az elágazásnál ne hagyjunk csonkot. keresztben álló vagy befelé növő vesszőket tőből vágjuk ki. beteg. kétharmadát valamennyinek eltávolíthatjuk. Metszszünk ággyűrűre és kifelé álló rügyre. a kőriseknek) a vezérvessző végálló rügypárjából az egyiket Az átellenes rügyállású fák sudarának (vezérveszszőjének) visszavágásakor a végálló rügypár egyikét törjük ki 86. A sudár esetleges konkurensét tőből metsszük ki. Az átellenes rügyállású fiáknak (például a juharoknak. A korona visszavágásának mértékét nem adhatjuk meg centiméterben. alkalmas arra. A korona többi vesszőjét erőteljesebben vágjuk vissza. ÁBRA dig az általános metszési elvek szerint (84. az erősebbet hosszabbra hagyhatjuk. mint az oldalvessző A suháng oldalelágazásait. a törzserősítőket egy.\ 85. ám valamennyit kurtítsuk vissza. hogy vastagítsák a törzset 18 @ . hogy a hosszanti tengely folytatását képezze. A sérült. A vezérvessző arasznyival hosszabb legyen. ÁBRA Alacsony törzsű díszcseresznyefa visszavágása ültetés előtt. A sudár megmaradó legfelső rügye jól fejlett legyen. A törzs folytatását képező tengelyt. ábra). Tehát a gyengébb vesszőt rövidebbre.két évig hagyjuk meg. a sudarat vagy vezérvesszőt kisebb mértékben rövidítsük meg: vágjuk le az egyharmadát vagy a felét.

a tartóágak kedvező irányban fejlődnek.dörzsöljük le. hogy a tápanyagforgalmat a törzs vastagodása érdekében szabályozzák. amelyek szinte csak egy vékony törzsecskéből állnak. a hajtások a korona belseje felé nőnek. amelyekből majd a korona fejlődik. AZ ALAKITAS EVEI Ha az ültetést követően a fa megeredt. A vezérvesszőt és a tartóágakat vágjuk vissza. A suháng ültetésének az az előnye. hogy nem azok a rügyek hajtanak ki. Előfordulhat. Még egy-két évig meg kell őket hagyni. ábra). A suháng törzsén számos rövid vessző lehet. Ilyenkor. amelyeket erre szántunk. kísérjük figyelemmel az új hajtásokat. hogy a kívánt törzsmagasság fölött maradjon 3-4 rügy. A törzserősítő- ket a nyár folyamán is visszacsípjük. hogy a metszlap alatti rügy kifelé álljon. mégpedig olyan magasan. Hátránya viszont. Az oldalvesszők visszavágásakor ügyeljünk arra. ábra). vagy kedvezőtlen alakulásúak. a gyenge. szellős lesz. hogy legalább egy évvel később lesz koronás fánk. mielőtt a hajtások 88. surűsítő. hogy ne nőjenek arasznyinál hosszabbra. ezáltal a korona természetes. Az alacsony törzsű vagy tövétől ágas díszfacsemeték koronáját ugyanígy alakítsuk ki (86. különben villás elágazású lesz a tengely (85. Csupán az a szerepük. konkurens vesszőket tőből távolítsuk el O 119 O . ezek a suhángok. Csúcsukat az ültetés előtt visszavágjuk. hogy igényeink szerint határozhatjuk meg a fa törzsének magasságát. hogy erősítsék a törzset (87. ábra). ABRA Hároméves díszalmafa metszése. Korona nélkül is forgalmaznak a faiskolák fákat. ezeket kurtítsuk meg.

Kora tavasszal. a díszkörtéket (Pyrus).elérnék az ujjnyi hosszúságot. hogy ha suhángot ültetünk. nyáron is csípjük vissza őket. a legtöbb fa további beavatkozás nélkül is szépen fejlődik. Az alakító metszés célja. formátlan lesz. minden törzserősítőt vágjunk le © 120 o . amíg a ceruza vastagságot el nem érik. A tél végi metszéskor arasznyira vágjuk vissza a törzsön lévő vesszőket mindaddig. a juharokat (Acer) és az ostorfát (Celtis). A koronás fának is kihajthatnak a törzsön lévő rügyei. virágrügyek. ezért az ültetés után vágjuk rövidre ezeket. Az előzőekben említettük. hagyjuk meg egy-két évig a törzserősítőket. mert annak erős növekedés. Az ennél vastagabbakat tőből távolítsuk el. erőteljes rügy maradjon. Óvakodjunk a túlzott metszéstől is. mert akkor a korona idő előtt besűrűsödik.) Az alapvető metszési szabályokat az alakításkor is tartsuk be. Ezután a fa koronájának a belső része- in is képződnek rövid hajtások. Ne hagyjuk el. a lombfakadás előtt vágjuk vissza a vezérvesszőt és a tartőágakat. elöregszik. vagy egyes. az egymást keresztező vesszőket. az oldalvesszőket erősebben. amelyik elérte a ceruzavastagságot. (Ilyennek tekintjük azokat a vesszőket. hosszú hajtásokat fejlesztő fáké túl laza. a koronaalakításon kívül törődnünk kell a törzserősítőkkel is. Ha az ültetéskor szabályszerűen visszavágtuk a koronavesszőket. s ugyancsak vágjuk le azt. Az első két-három évben még szükség lehet alakító metszésre. teherbíró legyen. ábra). A sudarat mindig kevésbé. Rendszeresen metsszük. a befelé növő. Ha a törzs gyenge. A fő tartóágaknak és a sudárnak vágjuk ki a konkurenseit tőből. Ha a törzs megerősödött. A ceruzavastagságúakat metsszük le. nem bírja még el a koronát. távolítsuk el a sérült. a díszcseresznyéket (Prunus). kétharmadára (88. amelyek hegyesszöget zárnak be a másik vesszővel. vágjuk vissza a vesszőt kedvezőbb állású rügyre. Legfelül kifelé néző. A koronás fa törzsén fejlődő vesszők erősítik a törzset. mégpedig az előző évi növedék felére. Feltétlenül alakítanunk kell azonban a díszalmákat (Malus). vízhajtásképződés a következménye. hogy a korona arányos felépítésű. tehát metsszünk rügy fölött vagy ággyűrűre.

hanem esetleg a törzsön is. Mindezt addig folytassuk. akkor helyreállt az egyensúly. A fát mindjobban hagyjuk szabadon nőni. például a hársak (Tilia). vágjuk vissza az előző évi növedék egyharmadát. mert az nagyon igénybe veszi a fát. különben később könnyen letörnek. Tőből el kell őket távolítani. ezért az egyiket mindig metsszük le. a rossz irányba növő. hogy segítsük a vezérveszszőt (a sudarat): legyen a törzs minél egyenesebb folytatása. Ne tűrjük meg a konkurenseit. A hegyesszögben növő vesszőpárokból ágvillák fejlődnek. viharkár nyomán is előtörhetnek. A legfontosabb teendőnk továbbra is. ábra). Ha már nem fejlődik több. amíg vízhajtást hoz a fa. Szedjük le a sebek mellett lévő járulékos rügyeket is. sérült. Ilyenkor is mindig jól fejlett rügyre metszszünk. Egyes fajok. felálló vízhajtás képződik nemcsak a koronában.Amikor a törzset elég erősnek ítéljük. -szilvák. hogy az újabb vízhajtások képződésének elejét vegyük. MIND KEVESEBB METSZES Az ültetést követő harmadik évtől ritkábban van szükség metszésre. Nézzük át két-három évenként a koronát. Ezek azonban nemcsak az erőteljes metszés. hanem például sérülés. -cseresznyék és -meggyek gyökérnyakából és gyökereiből előtörő vadhajtásokat a gyökérzetet kibontva. a szilek (Ulmus) rendkívül hajlamosak vízhajtás képzésére. amelyből megfelelő folytatás várható. A gyökérzet ilyenkor is a szokásos mértékben szállítja a tápanyagot és a vizet. elhalt részeket távolítsuk el. a folytonos beavatkozástól. teljesen tisztítsuk fel. és a rajta lévő rügyeket ne engedjük többé kihajtani (89. s ha a növekedése gyenge. Közülük legfonto- Az oltott díszalmák. ezért rengeteg erős. SZEPITO BEAVATKOZASOK A fák törzsének és koronájának kialakításán kívül bizonyos esetekben kiegészítő metszésre is szükség lehet. A fenntartó metszéssel is várjuk meg a tél végét. tőből vágjuk le O 121 O . Óvakodjunk a túlzott metszéstől. Egy-két éves korában az egyiket még csekély sebzéssel levághatjuk.

sabb a vadalás, vagyis az oltványok alanyhajtásainak eltávolítása. A gyökérnyakba szemzett díszalmák, -szilvák és -cseresznyék alanyai különösen gyakran hajtanak ki a szemzés helye alatt, vagy éppen a gyökérből. Már az ültetés előtt vegyük szemügyre az oltványt, és tőből vágjuk le róla a rendszerint más színű és más rügyállású alanyvesszőket. A megeredt fán is előtörhetnek, ilyenkor bontsuk ki a hívatlan vendég körül a földet, és az eredetnél, tőből vágjuk le a vadhajtást (90. ábra). Nem elég a föld felett vagy a talaj színe alatt találomra elmetszeni, mert rövidesen megsokszorozva hajt ki. A megerősödött vagy túl sok vadhajtás pedig nagyon igénybe veszi a növényt: elszívja a tápanyagot a nemes résztől. Korrekciós metszésre szorulnak a tarka levelű fák, például a korai juhar vagy a zöld juhar fehértarka levelű változatai, amelyeknek a nemes részéből törhetnek elő egyszínű, zöld levelű hajtások. Ezekben több a klorofill, ezért gyorsabban és erőteljesebben növekednek, és elnyomják a tarka levelű vesszőket. Ne engedjük tehát megerősödni, hanem rendszeresen, tőből vágjuk ki a zöld levelű hajtásokat. A különleges alakú fáknak sem árt egy kis szépítő metszés. Az oszlopos növésűek (például a tornyostölgy), a gömbkoronájúak (a gömbjuhar), a csüngő ágú szomorú fák (mint amilyen a szomorú nyír) koronájában rendellenesen kifelé növő, az eredeti alakot zavaró hajtások fejlődhetnek. Ezeket is tőből távolítsuk el.

SZAKSZERŰ IFJÍTÁS
A fák ifjítása szükséges rossz. A kertben, a ház körül nevelteken ilyen súlyos beavatkozásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, például akkor, ha a viharban vagy a hó súlya alatt összetört a koronájuk. Ha azért szeretnénk radikálisan visszavágni a fát, mert túl nagyra nőtt és útban van, akkor jobban tesszük, ha kivágjuk, és kisebb növésűt ültetünk helyette, mert a visszavágással további erős növekedésre serkentenénk. A sérült fa visszavágása előtt döntsük el, hogy van-e értelme a munkának. A legyengült, beteg, már évek óta alig növő, itt-ott száradó koronarészektől, odvas sebektől csúfított fának feltehetően a gyökérzete sincs megfelelő kondícióban ahhoz, hogy

megújítsa a koronát. A végelgyengülésében széltörést szenvedett fa ifjításának tehát nincs sok értelme. Ellenben ha még életerős, lehet remény a megújulásra. A korona teljes eltávolítása, a fa lefejezése már a múlté. Megkisebbítésére akkor lehet szükség, ha a gyökérzet sérült (például talajmunkák következtében), és nem tudja eltartani a teljes koronát, vagy például a törzs károsodott, és nem megfelelő a fa egyensúlya (statikája). Ifjítani a nyugalmi időben kell. A korona külsején kezdjük. Idősebb fákon a külső ágak csüngenek, ezeket vágjuk le. Fűrészeljük le a lefelé hajló ágakat. A felfelé növőket ne háborgassuk (91. ábra). Harmad- és másodrendű ágakat még levághatunk, elsőrendűeket (tehát a legerősebbeket) soha. A vágás technikája szakaszos legyen. A 3-4 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat ne vágjuk azonnal ággyűrűre, hanem az eredetüktől 10 centiméterre először alulról vágjuk be, majd ennél távolabb felülről fűrészeljük, hogy le ne hasadjanak. Végül a csonkot fűrészeljük ággyűrűre (lásd a 22. ábrát). A megmaradó koronarészek egyenletes eloszlásban álljanak, ezért szakaszosan dolgozzunk. Metszés közben többször vegyük szemügyre minden oldalról, hogy mivé lesz a növényünk. A sebeket éles késsel vágjuk simára, majd valamennyit kenjük be fasebkezelő anyaggal. Ezek némelyike nem csak a sebgyógyulást segíti, hanem a vízhajtásképződést is akadályozza. Az ifjítás gyakorlatot igénylő munka. Ha lehet, bízzuk szakemberre. Veszélyes is, mert rendszerint létrán állva, nagy erővel kell fűrészelni, s a leeső ágak útját nehéz kiszámítani. Az ifjítást követő évben a vágáshely körül számos alvórügy kihajt (92. ábra). A szakszerűen visszavágott korona azonban nem hoz sok vízhajtást. Az ágcsonk oldalán és alján növő vesszőket vágjuk le, mert ezek később lehasadnak. Számunkra a legkedvezőbbek a csonk felső oldalán fejlődő veszszők. Közülük is válogassunk, s a megmaradót egyharmadára vagy felére vágjuk vissza. A gyökérzet és a korona egyensúlya akkor kezd helyreállni, amikor már csökken a vízhajtásképződés. Ez négy-öt évig is eltarthat. Addig évente rendszeresen metsszünk a nyugalmi időben, majd válogassuk a hajtásokat a nyár folyamán.

© 122 o

A fa ifjításakor a felfelé álló ágakhoz ne nyúljunk, a lefelé hajlókat távolítsuk el
ABRA

O 123 O

Az ifjítást nem minden fa tűri. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) például a sebzés helyén odvasodik, gombásodik. Jól ifjíthatók a hársak, a kőrisek és a platánok, ezeknek jobb a sebgyógyulásuk. A gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az ezüst juhar (Acer saccharinum)

koronájának teljes csonkázása sokfelé dívik még ma is. Azért lehet ezt büntetlenül csinálni, mert e növényeknek kitűnő a megújuló- (regenerálódó) képességük. A megkopasztás azonban természetellenes és rendkívül csúnya. A fák életének is van határa, ezt metszéssel sem lehet korlátlanul meghosszabbítani.

O 124 O

a vesszők végének levagdosása ártalmas. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. ezért a vesszők hamarosan elszáradnának. a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria). A sérült gyökérzetet az egészséges. hogy fenntartsuk természetes. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. csupán szabályozzuk kissé. A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. A legtöbb cserjének viszont jót tesz. Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. esetleg a növény is belepusztulhat. például a rózsamandula (Prunus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán. a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum). Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni. tél végén. nehezen megújuló liliomfát (Magnólia) csak kivételes esetben metsszük. a vadhajtások kez93. ezáltal a cserje fiatal. ÁBRA NEM METSSZÜK Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. például olyankor. csak rövid csonkot hagyjunk. A friss. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését. valamint a vastag vesszejű. tavasz elején metsszük. az oltott orgona. hogy tőből elágazzon O 125 O . ritkán elágazó szömörce (Rhus). A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. fokozatosan leváltjuk az idős részeket. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük. A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt. szép külsejüket és virágzóképességüket. Különösen kíméljük az örökzöldeket. ép szélű seb hamarabb gyógyul. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe. A csipegetés. leszakadt a nélkülözhetetlen gyökerek egy része. elágazásig vágjuk vissza. A gyenge cserjét. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött. Ezeket ággyűrűre. a boroszlán (Daphne). ifjításkor. Az oltott díszcserjéknek. Gyökérzetük majdnem sértetlen. A kevéssé elágazó.A DISZCSERJEK „EGYENISEGEK" A díszbokrok metszésével az a célunk. ép részig vágjuk vissza. jó kondíciójú marad. például az egyéves gyökeres dugványt a telepítés előtt néhány centiméteresre vágjuk vissza. ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. ULTETESKOR SZUKSEGES A szabad gyökérrel. száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk. A szúrós. ferde metszlappal vágjunk. és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek. az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. ha visszafagy vagy megsérül. A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben. tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk viszsza. tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk.

Előfordul. A nagyon gyenge és az öreg vesszőket. keresztbe növőket. Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét. ábra).94. felkopaszodna és elvénülne a bokor (95. Mások gondolkodás nélkül. Ha nagyon fiatal. törött részeket mindig távolítsuk el. Ilyenkor is az a szabály. alig elágazó cserjét.ábra). amiből ki tudna hajtani. O 126 O . ábra). nagyobb cserjét ültetünk. A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. Van. és egy-két év alatt seprű alakú lenne. A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van. ÁBRA A metszés nélkül hagyott fiatal cserje rövidesen felkopaszodik. fiatal. radikálisan visszavágják a bokrot. és a bokor tövétől ágas. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló. a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág (96. dús elágazású lesz. a vesszejét vágjuk egészen rövidre. hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek. de mértékkel. 5-15 centiméternél ne maradjon hosszabb (93. A sérült. háromnegyed részét vágjuk le (94. például egyéves gyökeres dugványt telepítünk. megfosztja magát az ültetést követ vi- rágzás élményétől. A megmaradó. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban. vesszői egy-három évesek. alul hajtanak ki a rügyek. akár többször átiskolázott. elöregszik deményeit tőből vágjuk le. még mielőtt elültetnénk az oltványt. alig marad a gyökérnyak fölött valami. ágakat tőből vágjuk ki. hogy ennél idősebb. a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza 95. hoszszú vesszőknek kétharmad. ábra). a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki. aki sajnálja. Ennek következtében a talaj közelében. s ha visszavágja őket. ÁBRA Ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és gyenge részeket vágjuk le. hogy metsszünk.

üreges hajtású növények. Kora tavasszal virágzók. felépítése a szakszerű metszéssel teljesen megváltozik. ezeken hagyjunk a rügy fölött 1-2 centiméteres csonkot. Eszerint nagyjából három csoportot különböztetünk meg. szilvarózsa (Prunus triloba). maradjon egészséges. és ne öregedjen el. . mint a szokásos. A visszavágással csupán szabályozzuk a növényt. a nyáriorgonát (Buddleja davidii). a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea).A nyáron virágzó cserjék. Rendszerint a hosszú vesszők alsó és középső része rakódik be gazdagon virágrügyekkel. A bokor alapi részéből erőteljes hosszú hajtások fejlődnek. Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb. A gyümölcsfák alakja. módja és ideje a virágzásuk módjától is függ. a levélhónaljakban vagy rövid hajtásokon. téli jázmin (Jasminum nudiflorum). például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszeit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza. általában erre a metszési típusra gondolunk. Virágaikat az előző évi vesszők hosszában. A díszcserjéket is rügyre metsszük. és nagyon különbözhet a természetes formá- tól.aranyfa (Forsythia). növekedjen. Virágzásuk jellege szerint a következő növények tartoznak ide: . segítjük abban. Ilyenkor radikális visszavágás szükséges. A díszcserjék metszésekor viszont éppen az a cél. mert metszésük gyakorisága. különben beszáradnak. O 127 O .törpemandula (Prunus nana). tavasszal hozzák. ennek módjáról az ifjítás során szólunk. Ennél sokkal fontosabb viszont az úgynevezett fenntartó metszés. dúsan virágozzék. CSEKÉLY ALAKÍTÁSSAL Az ültetés előtti visszametszéssel tulajdonképpen meghatároztuk a díszcserjék alakját.ezüstös homoktövis (Hippophaë rhamnoides). gyöngyvirágcserje (Deutzia). az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt. ezek a következő évben virágoznak. Kivételt képeznek a vastag belű. így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik Ültetés előtt metsszük meg így pl. amely a telepítést követő egy-két év múlva veszi kezdetét. . Ha a díszbokrok metszéséről beszélünk.korai nyáriorgona (Buddleja alternifolia). Ismerjük meg bokrainkat. hogy minél inkább megőrizzük természetes alakulásukat. hogy a fajra és a fajtára jellemző küllemét elérje. . A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb vékony gyökértömeg marad a földben. japán díszmeggy (Prunus glandulosa). fiatal faiskolai árué. pl.

fehér som (Cornus alba). .). A késő tavasszal. . A tavaszi virágzású cserjék visszavágására két-három évenként kerülhet sor. már gyengén virágzó részeket tőből kivágjuk. cserjés pimpó (Potentilla fruticosa). és ezt a nyugalmi időben. tél végén elvégezhetjük. A virágnyílás a hajtásfejlődés befejezéseként. és gyakran a fagyokig tart. aranyribiszke (Ribes aureum). hogy ne zavarnánk a hajtásnövekedést. Ezeket kevesebb alkalommal ritkítsuk. pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). A gyöngyvirágcserje és a jezsámen bokra alapi részekből nehezen újul meg. az erősebb visszavágást esetleg ki sem heveri. A következő növényeket soroljuk ide: .nyári tamariska (Tamarix gallica). Ezek amúgy is csak csekély ritkító metszést kívánnak. . szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus). hosszú hajtásaiknak legföljebb csak a csúcsát csípjük vissza. . Ez a metszés valójában ifjítás: az elöregedett. kínai lila akác (Wisteria sinensis).boglárkacserje (Kerria japonica).. vanhouttei stb.változékony nyáriorgona (Buddleja davidii).illatos barátcserje (Vitex agnus-castus). hóbogyó (Sympboricarpos). orbáncfű (Hypericum). . oldalhajtásain vagy leveleinek hónaljában hozzák.jezsámen (Philadelphus). .nyári gyöngyvessző (Spiraea billiardii). ábra). S. . nyár elején virító jezsáment és rózsaloncot viszont már nem metszhetjük az elnyílás után anélkül. . .kúszó loncok (Lonicera caprifolium. Közvetlenül az elvirágzás után metsszük meg ezeket a cserjéket. a hosszú alapi hajtásoknak egyharmadát viszszavágjuk (97. a visszavágástól nagyon legyengülnek.korán virágzó gyöngyvesszők (Spiraea arguta.pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). a ritkítás © 128 o .korai tamariska (Tamarix tetrandra). amerikai trombitafolyondár (Campsis radicans). L. ösztörűs rózsalonc (Weigela florida). Ne késsünk el a metszéssel. Az aranyfa (Forsythia) fenntartó metszése. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). bodza (Sambucus). Ezáltal helyet adunk az új hajtásoknak és elősegítjük.bokor alakú loncok (például a Lonicera fragrantissima). . Nyári virágzásúak.kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia). hogy a bokor minden része berakódjon virágrügyekkel. tellmanniana). mert ha már sok az új hajtás rajtuk. fagyai (Ligustrum). csarab (Calluna vulgáris). . legkorábban júniusban kezdődik. Virágaikat az évi hajtás csúcsán. fűz (Salix).kínai kékszakáll (Caryopteris incana). .

kihajtásuk előtt metsszük. A legtöbb fa és cserje mértékletes metszését ajánljuk. Az idősebb részeket tőből is eltávolíthatjuk.japánbirs (Chaenomeles).narancsszínű tűztövis (Pyracantha coccínea). rövid hajtásokon tavasszal virágzó cserjéket.húsos som (Cornus mas). Ezek közül is van azonban kivétel: a fehér somot. hogy sok hajtást. A trombitafolyondárt ne metsszük túl korán. hanem csak elöregedett vesszőiket metsszük ki tőből. . . hogy jó megvilágítást kapjon a bokor (99. . mint amilyenek a következők: .madárbirs (Cotoneaster). Ha nem vágjuk vissza.közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum). a sudárzsálya. Vesszőik ősszel nem érnek be. például a nyáriorgona. . kora tavasszal pedig a takaró eltávolítása után erőteljesen vágjuk őket vissza. . a bodzát ne vágjuk rövidre.galagonya (Crataegus).labdarózsa (Viburnum opulus Roseum). A japánbirset inkább az A hajtáson virágzó közönséges nyáriorgonát (Buddleja davidii) minden évben rövidre vágjuk vissza. . a tél folyamán többé-kevésbé visszafagynak. . ábra). Ne féljünk ettől az erőteljes megrövidítéstől.kecskerágó (Euonymus). ezzel együtt sok virágot kapjunk @ 129 © . tehát az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6. a bokrok az alsó rügyekből gazdagon kihajtanak és megújulnak. E növényeknek nyugalmi időben ritkítsuk meg bokrát. szükség esetén és kíméletesen kerüljön sor. majd a bokor felkopaszodik. a fagyalokat. kora tavasszal. nehezen újulnak meg. elvénül. kevés és apró a virág. várjuk meg vele közvetlenül kihajtása előtt a jó időt. . de erre is csak ritkán. csupán a nyáron virágzó bokrok itt felsorolt csoportját szükséges rendszeresen és teljesen rövid csapra metszeni. a kékszakáll.orgona (Syringa).E cserjék többségét tél végén. Ezért tövüket télire lombbal takarjuk. E növények ugyanis nem bírják a radikális visszavágást. . Alig metsszük a két-három éves vagy annál is idősebb fás részeken. . vágjuk ki a száraz részeket. csekély lesz a növekedés.sárga borsófa (Caragana arborescens). és a virágok ezeken az új hajtásokon fejlődnek (98. a boglárkacserjét. Az előző évi növedék.borbolya (Berberís). ábra). mert fagyérzékeny. ezáltal ugyanis a csapok számos új hajtást hoznak. a pukkanó dudafürtöt. a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. A felsoroltak között vannak félcserjék is.

hanem csak rikítsuk időnként a bokrot 100. ABRA Mérsékelten ritkítsuk a japánbirs bokrát © 130 o .A fehér somot (Cornus alba) ne metsszük rövidre.

Ezeket a bokrokat többnyire nem metsszük. az elöregedett. ABRA Az orgona elnyílott virágzatait vágjuk le. A beavatkozás tehát nem szükségszerű. a szilvarózsa (Prunus triloba) alanyának levele kisebb és kevésbé kihegyezett. de nagyobb virágbugákat hoznak. ábra). ilyen metszés nélkül is virágoznak a bokrok. és egyáltalán: mikor nyílnak. Közülük legfontosabb a vadalás. hogy a termésérlelés ne gyengítse a bokrot gok maradványát. Ezzel a metszéssel ugyan kevesebb. mint a nyáron nyíló bokroké. hanem a tenyészidőben.elnyílás után metsszük. a leggyakrabban ültetett növényeket. ábra). vesszőkre. Az orgonáknak szükségük lehet még egy kis segítségre: elnyílás után vágjuk le a virá- 102. a másikat a villás elágazás fölött 2-3 rügypárra metsszük vissza. A következő évben ezekből fejlődött veszszőket hasonlóan kezeljük. csupán a legismertebbeket. Termésük ugyanis nem szép. Az ilyen vesszőpár egyikét hagyjuk érintetlenül. ábra). Az oltott orgonák erősebb visszametszésétől. vagyis az oltott cserjék alanyhajtásainak eltávolítása. E növények páros rügyeiből villás elágazású vesszőpárok fejlődnek. Az oltott mályvarózsákon (Hibiscus) például eltérő a kétféle hajtás leveleinek szeldeltsége. kifejlesztése fölöslegesen veszi igénybe a növényt (102. a másikat pedig visszavágjuk (101. Rendszerint nem is a nyugalmi időben végzett metszés során figyelhetünk fel a vadhajtásokra. elpusztult részeiket tőből vágjuk ki. KIEGESZITO METSZESEK A díszfákhoz hasonlóan a díszcserjék nevelésekor is szükség lehet a rendszeres metszéseken kívül kisebb. hogy a hajtásnövekedésük és a virágzásuk milyen sorrendben követi egymást. hogy az az évi virágzást ne zavarjuk. Virágot hozó rügyeik vegyes rügyek. A későbbiekben is mindig fordítsunk erre gondot. éppen fordítva. A visszavágás mérsékelt legyen. gyengén virágzó részek eltávolítására korlátozódjék (100. vagyis az elnyílás után ezekből indul a hajtásfejlődés. koratavasz. Az oltványokról az ültetés előtt le kell vágnunk az alany hajtásainak a kezdeményét is. a mogyoró- Az orgona váltómetszése O 131 O . abból nyílik virág. hogy ne érleljenek termést. A visszavágás ideje a tél vége. Ennek ismeretében a leírtak szerint metsszük őket. E fejezetben nem soroltuk fel a hazai kertekben előforduló valamennyi cserjefajt. Az alany lombja ugyanis szerencsés esetben különbözik a nemes részétől. elszáradt. Májusban virít az orgona és a labdarózsa. A felsorolásból hiányzókról próbáljuk megállapítani. vagyis az egyik megmarad. Az orgona és a labdarózsa a keresztben átellenes rügyállásuk folytán sajátos metszést kíván. csúcsukon a virágot is hordozó rügyekkel. hiszen a visszavágással eltávolítanánk a virágot rejtő csúcsrügyet. szépítő igazításokra. A beteg. Ezt a munkát korábban már említettük. mert ennek hatására sok vadhajtást hoznak. ifjításától mindenképpen óvakodjunk.

a kés. ne is ifjítsuk. Eszköze a metszőolló. Ezt követően esetleg magára hagyják. A cserjéket megújíthatjuk. esetleg csak részben tarkák. MEGÚJULÓ VIRÁGZÁS (IFJÍTÁS) A díszcserjék növekedése és virágzása idővel csökkenhet. amelyeknek a metszését nem ajánlottuk. amelyeken a levelek egyszínű zöldek. hogy szakismeretet igénylő. vagy fél méterrel a föld felett. színe. ne maradjanak 20-30 centiméter- O 132 O . A felújítás elterjedt. hogy valamennyi ágat vágjuk le 50-60 cm magasan. és csonk nélkül vágjuk le a vadat. ábra). elnyomja a nemes részt (103. különben túlnövik. A tarka levelű cserjék. elnyomják a nemes részt fajták lombjának alakja. Ugyancsak az eredetüknél metsszük le a sűrűsítő és a bokor belsejében lévő ágakat. akkor óvatosan bontsuk ki körülötte a földet. amelyek jól újulnak. az előtörő számos vízhajtás pedig megmarad. A levágás után dörzsöljük le a környékükön lévő rügyeket is. A díszcserjéké valamivel egyszerűbb. Azokat viszont. Az alanyhajtást tőből távolítsuk el. de nem sokkal könnyebb. csupán a legszükségesebb tisztítási munkákat végezzük el rajtuk. A díszfák ifjításáról megjegyeztük. Az ifjítást úgy kezdjük. például a csavart ágú mogyoró (Corylus avellana Tortuosa) alanyából előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le. a fűrész és az ágnyeső olló. így egykét éven belül ugyanott tartanak: a bokor nem nő. mint az alanyé.ábra). nem metszett bok- rokon figyelhető meg. például a széles levelű aranyfagyai (Ligustmm ovalifolium Areum) vagy a sárga levélszegélyű fekete bodza (Sambucus nigra Marginata) vesszői között olyan hajtások is fejlődhetnek. Ha nem vágjuk le sürgősen. Ifjítani azokat a díszcserjéket lehet. hogy csak virágzáskor tűnik föl. tehát ha a gyökérnyakból vagy a gyökerekből tör elő. A japánbirsen vagy az oltott orgonán nehezebb észrevenni az alanyhajtást. hogy a bokor valamennyi ágát tövig visszavágják. Ez különösen a sűrűn álló vagy a nem gondozott. alakjuk söprűhöz hasonlít. A legöregebb és a száraz ágakat tőből távolítsuk el. Az ilyen hajtásokat az eredetüknél metsszük le. Minél erősebb a vadhajtás. A növények ilyenkor felkopaszodnak. vesszőket. gyéren virágzik. hogy a kihajtás ne ismétlődjék. hibás módja. Nyugalmi időben. annál több tápanyagot von el. alapjukból újra nevelhetjük. A gyengébb ágakat vágjuk rövidebbre. nehéz munka. tehát az elhalt részeket vágjuk le. azonos magasságban lefűrészelik (104. alig virítanak. szeldeltsége szintén más. Ezek után hozzáférünk a tőhöz. Emiatt annyira megerősödhet. tehát a lombfakadás előtt végezzük. különben megerősödve ugyancsak elnyomhatják a tarka levelűeket.Az oltott cserjék.

erősen vágjuk vissza. O 133 O . egyharmad. Száraz tavaszon legalább egy alkalommal alaposan öntözzük meg őket. amennyiből a bokor újra nevelhető nél hosszabbak. A továbbiakban két-három évenként ritkítsuk a kora tavaszszal nyíló cserjéket. ezáltal csökken a túlzott hajtásfejlődés. így a különböző hosszúságúra hagyott csonkok különbözőképpen hajtanak ki. lassan helyreáll a cserje egyensúlya. és neveljük újra. Az ifjító metszés után egy évvel a már áttelelt vesszőket tovább ritkítjuk úgy. ássuk be a talajba. A gondoskodást a növény gyors megújulással hálálja meg. és szépen virágzik. egynegyed részüket távolítsuk el. az összesnek legalább az egyharmadát távolítsuk el (105. A nyári virágzásúakat viszont évente rendszeresen. csak annyit hagyjunk belőlük. A megmaradó vesszőket is vágjuk vissza. Ezért a visszavágást követően adjunk a cserjéknek szerves trágyát. a sűrűn állókat. ÁBRA F- A megöregedett. ám a következő években már mind kevésbé metszünk. és talajukat takarjuk érett komposzttal. A ritkítás így folytatódik tovább. A fás növények tartalék tápanyagai az idősebb fás részekben raktározódnak. Az ifjításkor e tartalék jelentős részét az ágakkal együtt megsemmisítjük.A díszcserjék ifjításakor nem elegendő az ágakat azonos magasságban lefűrészelni \ 105. A visszavágás után számos hajtást hoz. ezeket nyáron vagy a következő tavaszon ritkítsuk. A hajtásválogatást már az első nyáron megkezdhetjük A számos új hajtás közül a kedvezőtlen állásúakat. ábra). hogy a bokornak a természetes alakjához közelítsünk. felkopaszodott cserjét újítsuk meg.

A rokokó kertekbe a virágágyások. A sövénynek való kiválasztásakor tehát gondoljuk át. a galagonyáknak (Crataegus). ha az alját nem hagyjuk szélesebbre (106. galagonyából (Crataegus). így az alját is éri a fény. babérmeggyet (Laurocerasus)-. így érték el azt. a gyökerét is megmetszették. a kíváncsi tekintetektől. Rendszeres nyírás már alig képzelhető el gép nélkül. 60-80 cm széles sövényt nevelhetünk tujákból (Thuja) és álciprusokból (Chamaecyparis). Ez és a legtöbb örökzöld valóban fölkopaszodik. és nem kopaszodik föl. A virágos cserjéket .spireákat (Spiraea). 30-40 cm szükséges legalább a fagyaioknak (Ligustrum). hogy milyen célt szolgál. alulról felfelé egyméterenként körülbelül 10 centiméterrel keskenyedjen. hogy a madarak háborítatlanul fészket rakhassanak benne. ma alacsony szegélynövénynek alacsony évelőket vagy törpecserjéket: levendulát (Lavandula). Ez a divat már a múlté. ábra). Ültethetjük kerítés mellé. A gyertyán (Carpinus) és a puszpáng (Buxus) még ennél keskenyebbre is nyírható. metszésük pedig úgy folyik. (Erről az előző fejezetben írtunk bővebben. madárbirseket (Cotoneaster).) A továbbiakban a rendszeresen nyírott sövények kezeléséről lesz szól. hogy mekkora helyünk van. Figyelembe kell vennünk a segédeszközöket és a szabadidőnket is. szegélyezését szolgálja. Ezt nemcsak sűrűn nyírták. A közönséges lucfenyőből nevelt sövényre ez érvényes is. e növény természetes kúp alakja ezt kívánja.puszpángot (Buxus). A két méter magas sövényfal gondozása komoly felkészültséget és gyakorlatot kíván. japánbirseket (Chaenomeles) . majd újból elültették. pimpót (Potentilla). orbáncfüvet (Hypericum).A SŰRŰ SÖVÉNY TITKA A sövény a kert. a gyertyánnak (Carpinus) és a bükknek (Fagus). a portól. sőt kerítés helyett. Egyes madárbirsekből (Cotoneaster dielsianus és C. hanem időnként kiásták. narancseperfából (Maciura pomifera). Véd a zajtól. hogy fala ne legyen függőleges. A jól megújuló fagyai és a tiszafa. a telek határolását. spireákat (Spiraea) ültetünk. Telekhatároló. egymástól egy méterre telepítjük a növényeket. A szélességet többnyire meghatározza a választott növény. gyöngyvirágcserjéket (Deutzia). de lehet árnyékoló és szélvédő is. A sövény formájáról a szakcikkek és a könyvek általában azt írják. mint a kertben lévő többi cserjéé. gyepfelületek szegélyezésére legszívesebben a puszpáng törpe változatát (Buxus sempervirens Suffruticosa) ültették. hogy évtizedekig sem nőtt 20 centiméternél magasabbra. Ilyenkor ritkábbra. a nyírott sövényekre gondolunk. Amikor a sövény metszéséről szólunk. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). 80-100 centiméteres élő falat készítsenek. ép levelű magyalból (Ilex aquifolium) és aranyfából (Forsythia). kökényből (Prunus spinosa). Legalább egy méter széles hely szükséges a közönséges lucfenyőből (Picea abies) nevelt nyírott sövénynek. hanem enyhén befelé dőljön. keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). MÉRETEK ÉS FORMÁK A sövény magasságát az arasznyitól a többméteresig aszerint válasszuk meg. Nagyobb kertben másfélkét méter széles. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea).az örökzöld bokrokat . kerítéspótló sövénynek ne sajnáljuk a helyet. magyalt (Ilex). A madárkedvelők ugyancsak széles. a rózsákat és a karcsú. áthatolhatatlan falat nevelhetünk tövises gledícsiából (Gleditsia triacanthos). az egyes kertrészek elválasztását. az ápolásuk. oszlop alakú fenyőket rendszeres nyírás nélkül is szép sövénnyé nevelhetjük. 40-60 centiméterest például mezei juharból (Acer campestre). multiflorus) pedig rendszeres metszéssel 15-20 cm széles sövény is nevelhető. valamint a legtöbb cserje @ 134 © . Félméterestől másfél-két méteres magasságú sövényt a legtöbb cserjéből és néhány fenyőből is nevelhetünk.

az erősebbeket 4-5 rügyre vágjuk vissza. hogy alul dúsan elágazzon ÜLTETÉSKOR ÉS AZ ELSŐ ÉVBEN Aki sövényt telepít. mégpedig az őszi ültetést követő tavaszon vagy tavaszi telepítéskor . hogy az egész növényt kifizették. Sokan vissza sem vágják ültetéskor a cserjéket. A felül kiszélesedő. ÁBRA [• •J 107. Ne kíméljük ilyenkor a növényt. csak nem fogják most megcsonkítani! A lombhullató sövénycserjék gyökérzetét vágjuk vissza. legalább 3 4 ágú sövénycserje vé— konyabb vesszőit 2-3. sövénynyíró olló vagy elektromos gép. az ifjításkor pedig az ágvágó olló és a fűrész.az ültetés idején. a sérült részeket metsszük le róla. A sűrű rügyállású fagyai vagy spirea megmaradó csonkjai (a csapok) 2-5 centiméteresek. A lombhullató cserjékből telepített sövényt ültetéskor egészen rövidre vágjuk vissza. A visszavágás mértéke ez esetben is függ a növény fajától. a hosszabb ízközű somoké 5-10 centiméteresek legyenek. ABRA A metszés nélkül hagyott sövénycserje alul ritka marad. Általános szabály. szeretné. fordított trapéz forma kellő megvilágítás híján felkopaszodik másfél méter magasságig nyugodtan nevelhető függőleges falú sövénynek. téglalap (négyzet) vagy trapéz alakú.•J 106. Nincs is erre a formára szükség. ha túlságosan sűrű. később már csak a teljes ifjítás segíthet rajta © 135 o . méretétől. Fenyőkből mindig trapéz alakút nyírjunk. ritkítsuk meg. és a nagyobb gyökerek végén újítsuk meg a vágási felületet. A sövény ápolásának eszközei a bevezetőben bemutatott metszőolló. nyírni. hogy a szabvány szerinti. hanem évente 2-3szor nagyon rövidre visszavágjuk. legkésőbb április közepéig (107. ÁBRA [• A sövény keresztmetszete lehet alagút. ha az ültetéskor és az azt követő 3-4 évben nem engedjük a sövényt fölnyurgulni. elöregszik. A ferde falat sokkal nehezebb metszeni. Úgy gondolkodnak. ha a szép sűrű növényzet mihamarabb betöltené feladatát. A föld feletti részt ugyanakkor vágjuk egészen rövidre. amely ép élű és nem roncsol. ábra). Jó éles szerszámot használjunk. ugyanis csak az erősen visszavágott cserjé108.

a nyíráskor túl nagy a veszteség. amelyet csak időnként látogat a gazdája. Minden esztendőben március végén. mert ha már nagyon megnőnek és fásodni kezdenek a hajtások. hogy a még laza ágrendszerű nö- vények besűrűsödjenek. A fagyai oly gyorsan nő. Figyeljünk arra. A metszéseket követően maradjon a vessző vagy a hajtás végén látható rügy. s ez gyengíti a növényt. tegyük áthatolhatatlanná (109. ábra). ahányszor csak tudjuk. mindenképpen. minél több elágazásuk legyen. sűrű ágú sövényt. A fenyőket viszont ilyenkor még ne metsszük. ábra). legalább egyszer. A rendszerint tövises cserjéknek (galagonya. mielőtt megfásodnának. később esetleg már csak az ifjítás segít rajtuk (108. nem zárnak le és csúfak. A vegetációs időben annyiszor nyírjuk a sövényt. amíg a sövény ki nem tölti a neki szánt teret. A hirtelen fölengedett bokrok viszont alul kopaszok. A fölül és oldalt kiálló hajtásokat rendszeresen. mert ha már kezdetben felkopaszodott.bői nevelhetünk tömött. Ezt ne halasszuk későbbre. lyukasak maradnak. évente többször vágjuk le mindaddig. FOLYAMATOS ALAKITAS A lombhullató és örökzöld sövényt az ültetést követő 2-3 évben folyamatosan metszenünk kell. a kihajtás előtt kezdjük a metszést. ABRA Tövises cserjékből a hosszú vesszők lekötözésével áthatolhatatlan kerítést nevelhetünk O 136 O . mert csak abból tud újra kihajtani a növény. hogy akár évente 4-5-ször is nyírni kell. Az első esztendőben június elején. az aljától ágas fenyőt ültessünk. Az erőteljesen visszavágott cserjék sűrűn elágaznak. 109. ezt nem tudja kinőni. hogy sövénynek csak formás. még egyszer vágjuk vissza a hajtásokat az egyharmadukra. akár szabadon hagyjuk nőni. A kerítés helyett ültetett szúrós sövényt akár rendszeresen nyírjuk. Erre különösen a vadjárta helyeken és olyan hétvégi nyaralótelken lehet szükség. A földlabdával ültetett lombhullató és lombleveles örökzöld sövénycserjék veszszőit is vágjuk vissza hosszúságuk egyharmadára. nem védenek. június elején.

a hibákat javíthatjuk. A fenyők alakító metszése akkor kezdődik. A viszszavágás mértékére különösen ügyeljünk. az június-júliusban legyen. különben a virágrügyeket is levágnánk. év A tömött ágrendszerű fenyőkből ültetett sövényt akkor kezdjük nyírni. A FENNTARTÁS EGYSZERŰ 1. • Legkorábban márciusban nyírhatjuk az örökzöldek és a lombhullatók többségét. a nyári tamariska (Tamarix gallica). és a fagyokig beérjenek. ha a sövény magassága és szélessége elérte a kívánt méretet. év 1 TÏ — 4- 2. Ezek első metszésével várjuk meg az elnyílást. Végül amikor elérte a szükséges magasságot. • A tavasszal nyíló cserjék közül szívesen ültetik sövénynek az aranyfát (Forsythia). A legfontosabb továbbra is a nyugalmi időben végzett metszés. mely céllal neveltük a sövényt. a fenyőket egyszer nyírjuk évente. E növényeket évente csak egyszer metsszük: áprilisban. a japánbirset (Chaenomeles). szélsőséges esetben négy-öt nyírás követheti. Ekkor még kissé alakíthatunk. A metszés és a kötözés munkájához húzzunk bőrkesztyűt. ábra). • A virágdísz nélkül is mutatós sövények. tűztövis. lombjavesztett részig levágjuk őket. a loncokat (Lonicera) és az orgonát (Syringa). az orbáncfű (Hypericum). olajfűz. hogy milyen növényből. például a leggyakrabban ültetett fagyai (Ligustrum). amikor alsó ágörvük vagy a hajtásaik elérik a kívánt szélességet és magasságot (110. így néhány év alatt a sövény teljesen zár. Kisebb ifjító metszésre is ilyenkor van lehetőség (erről a következőkben írunk). A kora tavaszi metszés hatására dúsan hajtanak és virítanak. ABRA 50-100 cm keresztmetszet -I i. elszáradt részeket pedig vágjuk le. A vízszintes szálvesszők rügyeiből erőteljes függőleges hajtások fejlődnek. vadkörte. a gyöngyvirágcserjét (Deutzia). amelyek az az évi hajtáson nyílnak. Ilyen például a pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). amikor elérte a kívánt méretet vadalma. A következő évben már a magasabban lévő hajtásvégeket is metszeni kell. Ha csak egyszer van rá lehetőség. a pimpó (Potentilla). a fagyott. ugyanis ha idősebb. és így tovább. Az első évi metszés pontos idejét aszerint válasszuk meg. de legkésőbb júliusban. a sudarat is visszavágjuk. Másodszor is nyírhatjuk őket. a jezsáment (Philadelphus). a gyertyán (Carpinus) vagy a tuja (Thuja) kora tavaszi visszavágását a vegetációs időben még egy-három. majd vízszintesen elvezetve. E növényeket később már ne nyírjuk. A fenyők ugyanis évente egyszer hajtanak ki. Az egyenletes magasságot kifeszített zsineggel állítjuk be. a két szomszédos bokorhoz kötjük. a hibiszkusz (Hibiscus). csúnya lesz a sövény. A hajtáscsúcsokat a sövény képzeletbeli két fala mentén visszavágjuk. év 3. Ugyanakkor ne hagyjuk hosz- O 137 O . közvetlenül a kihajtás előtt. A következő évben ugyanezt tesszük 30-50 centiméterrel magasabban. legtöbbjük onnan már nem tud megújulni. Minden nyíráskor hagyjunk meg az előző metszést követően fejlődött hajtásokból 1-2 centimétert. lepényfa vagy gledícsia) először az alsó vesszőiből hagyunk meg egy-egy hosszút metszetlenül.110. narancseper. Az alakítás munkáit befejezhetjük. ugyanis nyáron virágoznak. senki és semmi nem jut át rajta. Ezt követően már csak két-háromszor. a madárbirseket (Cotoneaster). hogy a következő évi virágrügyek kifejlődjenek. A virágzó cserjék közül ugyancsak korán metsszük azokat. a kerti spireát (Spiraea van-houttei). lyukas.

Később ne háborgassuk e növényeket. hogy az új hajtásaik beérjenek. ahonnan még remény van a megújhodásra. AZ IFJÍTÁS: SZÜKSÉGES ROSSZ A legszigorúbb beavatkozás az elöregedett. A túlzott trágyázástól óvakodjunk. mert azokból már nem tudnak megújulni a fenyők. és a nyesedék is annál gyorsabban komposztálható. mert túl erős hajtásfejlődéshez vezethet. A metszés során ne hatoljunk a többéves. A sövény nyírását minden alkalommal további gondoskodás kövesse: öntözzük meg. és neveljük fel újra ezekből újból . A tavaszi metszés után folyóméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyát is kiszórhatunk. Az ifjításkor érett szerves trágyát szórjunk ki. Az ujjnyi vastagságúnál erősebb ágakat ágvágó ollóval vagy fűrésszel vágjuk el. ábra). vörösfenyőből) nevelt sövényt. A fenyőfélék közül egyedül a tiszafa ifjítható.most már rendszeres nyírással . mert a sövény kiritkulhat. és ássuk föl a bokrok körül a földet. Az elhanyagolt sövényt erőteljesen vágjuk vissza. A csapokból már az első évben számos új hajtás fejlődik. majd rendszeresen öntözzük a sövényt. megfásodjanak. közvetlenül a kihajtás előtt és évente csak egyszer nyírjuk az örvös fenyőkből (lucból. lombtalan részekig. a többi nem hajt ki az idős fás részekből. O 138 O . Minél zöldebb. ezüstfenyőből. Az alul kopasz sövényt tarra vágjuk: a megmaradó csapok legföljebb arasznyi (20-25 cm) hosszúak legyenek. puhább a hajtás. komposzttal. Az ifjítás ideje a tél. annál könnyebb a nyírás. A felső harmadában sérült (például viharkárt. • Áprilisban. talaját takarjuk teljesen érett szerves trágyával. hogy egyenletesen dolgozzunk. törést szenvedett) sövényt olyan magasan vágjuk vissza. különben visszafagyhatnak.felneveljük a sövényt (111.szúra sem. A metszés előtt feszítsünk ki zsineget. felkopaszodott sövény teljes vagy részleges visszametszése.

Metsszük tehát a rózsákat. A vesszőknek legalább kétharmadát. hogy erejükön fölül növekedjenek. és egyre kisebb a virága. aki igyekszik. a rövidebb pedig a rügyet is veszélyezteti. A rózsát rügyre metsszük. ezért rendszerint újra kell metszeni rövid A rózsa vesszejét a rügy fölött 5-10 mm-rel. késlelteti a virágzást. felkopaszodik. miközben a sok vessző levágásával tápanyagtartalékaikat csökkentjük. az elnyílt virágokat vágjuk le és égessük el. s ez gyengíti a tövet. hogy az éves vesszők visszavágásakor a metszési felület mindig egy szem (rügy) fölött 5-10 milliméterrel legyen. utána betakarja a töveket. csak a meg nem fásodott vagy lisztharmatos hajtásvégeket. MIKOR ES MILYEN MÉRTÉKBEN? A rózsákat tél végén metsszük. E munkához szükséges egy kevés ismeret. háromnegyedét hagyjuk meg. némi gyakorlattal elsajátítható. de biztonságosabb a március közepe. A ferde metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen (113ábra). A télvégi-tavaszi metszést lehetőleg borús időben végezzük. újra kell metszeni. a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. mert ha a friss hajtások visszafagy- nak. Az ennél hosszabb csonk legalább a rügyig beszárad. Ez azt jelenti. Keményebb télen ne kockáztassuk a korai metszést. mert ha már elkezdődött a hajtásfejlődés (amely mindig a vesszők csúcsán a legerősebb). és már ősszel megmetszi rózsáit. Enyhe télen akár már februárban hozzáláthatunk. Van. ábra). hogy a számunkra kedvező. ABRA m m A hosszú Mr W: helyes Az ősszel megmetszett rózsato tavaszra visszafagy. Túl erős metszéssel viszont arra kényszerítjük a növényeket. és súlyosan károsodhat. ferde metszlappal vágjuk vissza © 139 o . hogy a földtakaró kibontásakor a vesszők addig takart részei ne szenvedjenek napégést. visszavágáskor nagy veszteség éri a növényeket. csökken a virághozama. Ne halasszuk a munkát áprilisra. de mértékkel és ne mindenáron! A visszavágással úgy irányítsuk fejlődésüket. az azonban jó megfigyeléssel. A frissen sebzett növény ugyanis könnyebben visszafagy. Ez után már nem veszélyeztetik erős fagyok a zsenge hajtásokat. Az erős növekedés ekkor is a virághozamot csökkenti. hogy tavasszal legyen miből gazdálkodnunk. a rózsatő életét rövidíti. s tavasszal rendszerint újra kell metszenie (112. 113. Korán kihajtanak.A RÓZSÁK A METSZÉSTŐL MEGSZÉPÜLNEK Metszés nélkül a kerti rózsák legtöbbje hamar elöregszik. Ősszel tehát ne vágjuk vissza a kívánt mértékig a rózsát.

A föld eltávolítására (például vadaláskor) kapircs szükséges. a futórózsák metszésére és ifjítására az ágvágó olló. száraz részek vágására az ágfűrész való. legföljebb a jó hosszú vesszőket vágjuk le. Számos faiskola visszavágott vesszejű rózsát árusít. az erősebb. Ilyenkor legalább az egészséges. azzal nincs dolgunk. A bokrot ültessük olyan ősszel tavasszal Az ültetést követően. Őszi telepítéskor nem kell föltétlenül rövidre vágni a vesszőket (azzal megvárhatjuk a tavaszt). hogy egyensúlyt teremtsünk. Ugyancsak tőből vágjuk le a vadhajtásokat (ennek módjára még visszatérünk). hanem barna. ha kívül esetleg még egy darabon zöld. A fagyott vessző héja nem zöld. vagyis a gyengébb gyökérzet el tudja tartani a vesszőket. az új hajtásokat. kezünket pedig bőrkesztyűvel védjük. a kitakarás után. A rózsametszés eszköze a metszőolló. csak a sérült. ÁBRA ÜLTETÉS UTÁN RÖVIDRE A faiskolai kitermeléskor a rózsa gyökérzete is megsérül. ábra). A gyökereket ne nagyon vágjuk vissza. a többiről csak a hajtásvéget (115. a sérült gyökereket az ép részig vágjuk vissza \ 116. ne hagyjunk csonkot (114. de a törött. hogy a bél is barnult. Kettévágva láthatjuk. A rózsát őszi ültetés előtt ne metsszük. éretlen vesszőket vágjuk vissza. egészséges részig vágjuk le a rózsáról 20-25 cm Az idősebb ágakat és a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk ki. csupán elültetve takarjuk be földdel. elszáradt gyökérvégeket távolítsuk el. akkor is. Az ültetést követően a föld feletti hajtásrendszert vissza kell vágnunk.A fagyott vesszőket az ép. A gyökérzetet arasznyira. ábra). tavasszal. károsodik. nyers színű bélig vágjuk vissza a vesszőt. a teahibrid és polyantha rózsák vesszőit 3-5 szemre vágjuk vissza @ 140 © .

növekedésük rendkívül káros a rózsatőre. különbözik a színük. a földből törnek elő a vadhajtások (118. ÁBRA metszést. Viráguk feltűnően nagy. az ifjítást 3-4 évenként végezzük. ábra). A TOVÁBBI ÉVEK A rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ. Ezek után hozzá is láthatunk a különböző típusú rózsák szakszerű fenntartó metszéséhez. mert akkor még dúsabban hajtanak. A fölösleges. Az első évben a túl gyenge. A rózsák visszavágásakor is tartsuk be az aranyszabályt: az erős vesszőket hosszabbra (4-5 rügyre). csak így szabadulhatunk meg tőle. A virágot a lehető legrövidebb szárral szedjük O 141 O . és hogy vágásra vagy díszként neveljük-e a rózsát. a rügyállásuk. Ezt követően kupacoljuk fel. Ezek elütnek a nemes résztől. Ne vágjuk le ezeket a hajtásokat a talaj fölött. vékony. levelük általában hét levélkéből áll. erős. sérült. azaz nem hoznak virágot. a gyengébbeket rövidebbre (2-3 rügyre) metszszük. Ez kissé fáradságos munka ugyan. ábra). figyeljünk az alany hajtásaira. Jelenlétük. dús virágzást szeret- A rózsáról az első virágzás után vágjuk le a vesszők egyharmadát. fagyott hajtásokat tőből távolítsuk el. például a virágszedéskor. Bontsuk ki az alany föld alatti részét. Ez utóbbit. hogy melyik fajtacsoportba tartozik a növény. azaz takarjuk be a tövet. ábra). hogy megerősödjön. Az erős metszésre vízhajtásképződéssel válaszolnak. Ha szép. a fagyokig folyamatosan nyílnak. sínylődő tövet ne engedjük virágozni. A metszés előtt mérjük fel. a tövet elsűrűsítő vesszőket. tegyük szabaddá a gyökérnyakat vagy a gyökeret. már csak gyenge hajtásokat hozó részeket. ahonnan ered a vadhajtás. így az első évben dús lomb. de két metszés között is. Van azonban néhány tennivaló. Augusztusban ismételjük meg ezt a \ 117. ábra). a tüskézettségük. biztos alapok képződnek a további évek szép virágzásához. Ilyen a többi között a vadalás. semmilyen körülmények között sem hagyható el. Ha a rózsa egészségesen. Ugyancsak tőből vágjuk ki a befelé növő vagy középen eredő. milyenek a talaj. ilyen erős metszésre a továbbiakban már nemigen lesz szükség. illatos. hogy a fagyra és kiszáradásra érzékeny oltáshely 3-4 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. Fűrészeljük le az elöregedett. mert elvonják a tápanyagot. Minden metszéskor. a tápanyag-utánpótlás. jól fejlődik. Ugyanezt a célt szolgálja az egészségesen fejlődő rózsák nyári metszése: az első virág elnyílásakor valamennyi hajtásnak vágjuk le az egyharmadát (117. hogyan hajtott ki és fejlődött a rózsa az előző metszés után. hogy a tő közelében. de megéri.és az éghajlati viszonyok. Tavaszi ültetéskor már megmetszhetjük a rózsákat. amely egyetlen fajtánál. A kora tavaszi metszéskor ne vágjuk túlzottan vissza őket (119. A felismerést megkönnyíti. és ollóval vagy kacorral tőből vágjuk le. A kihajtó rügyekből július végére lesz ismét virág. A teahibridek a legismertebb kerti és hajtató rózsafajták. Az őszi ültetésűt is tavasszal vágjuk vissza (116. visszafagyott és túl gyenge vesszőket vagy ágakat távolítsuk el. tartós.mélyre. a vízhajtások pedig meddők. Valamennyi fajtacsoport metszésekor legelőször a beteg.

majd a gyökérnyakról vagy a gyökérről csonk nélkül vágjuk azt le \ 119.ÁBRA O 142 O . ÁBRA A rózsa vadalásakor bontsuk ki a vadhajtás körül a tövet.] 118.

de virágzásuk nem folyamatos. hogy ne érleljenek termést. a gyengéket 3-4 szemre vágjuk vissza. a vízszinteshez közeli helyzetben kötözzük huzalhoz vagy karóhoz (120. amelyekről nem kívánunk virágot szedni. a vadrózsákat sövénynek is ültetik. beérve télen is díszít. hogy ne görbüljön meg ívesen. a teahibridekhez hasonlóan. Az áltermést hagyjuk rajta. gyenge vagy frissen ültetett bokron 6-10 szem (4-6 csap) maradhat. ezért kissé erőteljesebb növésűek. ám többségük egyszer nyíló rózsa. kü- @ 143 © . Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki. virágaik a hajtásvégeken. amekkora feltétlenül szükséges. A remontáns rózsák fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajták. ábra). virágszedéskor csak akkora szárat vágjunk le. hogy a virágszárak hosszúak és erősek legyenek. Tehát ha az első virágzás után valamelyik felső rügyre vágjuk vissza a vesszőt. mert akkor egyenetlenül és keveset virágoznak. lehetőleg a legfelső kifejlett szem fölött vágjuk le. dúsan virágoznak. Elnyílás után azokhoz hasonlóan vágjuk vissza. A legvastagabbakat 6-8. Nyáron az elnyílt virágokat. Szoliterként (egyesével) vagy kisebb csoportokba. A teahibrid rózsákról nyáron.nénk. mert fölöslegesen gyengítenék a tövet. nem illatosak. nyáron ne metsszük. A szálvesszőről (tövenként egyszerre csak egy vagy két erős.és vadrózsák erős növésűek. Az elöregedett szálvesszőt egy-két év múlva tőből vágjuk ki. mert akkor csak az ív legfelső rügyeiből kapunk megfelelő virágot. A park. A polyantha hibrideket a polyanthák és teahibridek keresztezésével állították elő. A parkrózsák közül a hosszú hajtáson egyetlen nagy virágot hozó fajtákat a teahibridekhez hasonlóan metsszük. A visszavágott vesszőkön (a csapokon) általában a felső 1-2 szem hajt ki. Ulllll A rózsa szálvesszőit megközelítően vízszintesre hajlítsuk le. A csoportosan ültetett teahibrideket. A metszés után két héttel nézzük át a rózsatöveket. A floribunda fajtacsoport a teahibridekhez áll a legközelebb. Ügyeljünk arra. 35-40 centiméteres száron 10-15 virág fejlődik. Az öreg szálvesszőt vágjuk le. mert a szálvesszők takaratlanul is áttelelnek. Nem szabad e fajtákat rövidre metszeni. így ha ezeket összeszámláljuk. és ez a rügy hajt ki a leggyakrabban. Ezek a fajták szálvesszőzésre is alkalmasak. helyére erős vesszőből neveljünk újat A vízszintesen lekötött szálvessző rügyei egyszerre hajtanak ki. az elnyílt virágokról viszont leszedhetjük a szirmokat. metszése is azokhoz hasonló. Erős tövön összesen 14-16 rügy (8-9 csap). Vágottvirág-termesztés céljára rövidebbre metszünk. A tövön lévő. kevesebb. Az elnyílt virágokat azonban vágjuk le. hagyjuk hosszabbra a vesszőket. a közepeseket 5-6. hosszú vesszőről) csak a felső harmadát-negyedét vágjuk le. de nagyobb virágot hoznak. augusztusra virágot hoznak. sátorozó bugában egész nyáron nyílnak. Többnyire nyár derekán virítanak. erős vízhajtásokat hoznak. így jobban telelnek. ezekből az év folyamán újabb szálvesszőnek való hajtások fejlődnek. és kössük karóhoz. (Remontáns = többször virágzó. maradjon rajta 20-30 szem.) Erős növekedésük folytán hosszabb metszést kívánnak. Az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik a legszebb virág. kimerülnek és elpusztulnak. 6-8 szemre visszavágva. A meddő vesszőket és a vízhajtásokat tőből vágjuk ki róluk. a szálveszsző melletti vesszőket rövidre vágjuk. vágottvirág-termesztésre pedig 6-8 szemre vágjuk vissza. A hosszú meddőhajtások. Virágágyak beültetésére kiválóan alkalmasak. az alsó rügyeknek van idejük kifejlődni és beérni. Tavaszi metszésük során csak az előző évi virágbugákat vágjuk le a felső 2-3 rüggyel együtt (121. helyére kötözzünk le újat. választ kapunk a metszés mértékére. ábra). Nyáron se metszszük a polyantha rózsákat. Lehajlítva. Egy méternél is hosszabb hajtásaik végén 1-3 virágot hoznak. A polyantha rózsák alacsonyak. hogy lehetőség szerint ne nagyon csökkentsük a lombot (az asszimilációs felületet). Ha a legfelső szem nem hajtott ki. az alatta lévő duzzadó rügyre vágjuk viszsza a csapot. A kerti díszítésre ültetett remontáns rózsa vesszőit tavasszal 10-15 szemre.

Az oldalhajtásokat 8-10 cm-re vágjuk vissza A remontáló (többször virágzó) kúszórózsákat kora tavasszal ritkítsuk. a helyükre törő fiatal hajtások őszre még beérnek.vagy futórózsák dúsan. Általában teahibricl. és a következő évben gyengén virítanak. egyszer vagy többször virágzó fajták. így kialakítottuk a vázágat. A legfölső rügyek ismét kihajtanak és virágoznak. floribunda vagy minirózsa a nemes korona. elfagyott részektől szabadítsuk meg a bokrokat. és tavasszal dúsan virítanak (122. Ez a fajtacsoport több metszést kíván. el is pusztulhat. O 144 O . ábra). A rózsafákat (a magas törzsű rózsákat) az alany hosszan meghagyott vesszőjének végén. Az évente egyszer nyíló futórózsákat az elvirágzás után metsszük: vágjuk. Az egész vessző hosszában kihajtó parkrózsákat nem metsszük. kössünk a helyükbe újakat. s a többihez hasonlóan. a fagyott részt levágjuk róla. apró virágú törperózsák. A bugában virágzó parkrózsákat és vadrózsákat alig metsszük. A kúszó. Gyenge veszszőiket felére. A rügyekből virágban végződő hajtások fejlődnek. viszonylag kevés metszést kívánnak. Kialakításuk és fenntartásuk során csak az elöregedett. Az alapág felkopaszodása esetén alacsonyabban lévő hajtásokat hajlíthatunk le. 2 3 levél fölött — visszavágjuk. A teahibrid. a polyantha. ezeket elnyílás után. az erősebbet kétharmadára metsszük. A minirőzsák kis termetű. hogy a bokrok jó megvilágítást kapjanak. a polyantha hibrid és a floribunda rózsák kúszó alakjain a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek a virágban végződő hajtások. Tavasszal metsszük le róluk a száraz vesszőket. le az elöregedett ágakat. majd sövénynyíró ollóval az egész bokrot fele magasságáig vágjuk vissza. szemzéssel alakítják ki a faiskolában. Az ültetés utáni évben erős hajtásokat hoznak. sínylődik. tá- maszték nélkül nem fejlődnek szépen. a teahibridekhez hasonlóan. Tavasszal a legfejlettebbet lekötjük. a termést dísznek rajtahagyjuk. A kiöregedett részek helyére kössünk fel a támasztékra fiatal vesszőket. A virágzást követően vágjuk le az elöregedett ágakat.A polyantha és polyantha hibrid rózsák tavaszi metszése során a virágmaradványokat vágjuk le a legfelső 2-3 rüggyel együtt lönben felkopaszodnak. Rövid metszéstől a növény kimerül. Metszéssel törekedjünk arra.

a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra vágjuk vissza (123. hogy ősszel nem szabad előmetszeni. ábra). a törzs terhelése egyen- 123. Tavasszal az erősebb vesszőket 4-5. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra © 145 o . erosebb vesszőiket 4-5.A kúszórózsák idős részeit tőből metsszük ki.ÁBRA j- A törzses rózsafákat tavasszal. a megmaradó ágakon a virágot hozó rövid vesszőket vágjuk vissza Metszése az eddigiektől abban különbözik. Törekedjünk arra. hogy a korona szabályos. a kitakarás után vágjuk vissza. hanem az egész koronát lehajlítva takarjuk földdel télire.

•j 124. A talaj szintje alatt lévő szemzési hely (az oltásforradás) a biztosítékunk: szélső esetben az oltáshely fölött lévő alvórügyekből is megújítható a növény. mégpedig a törzs közelében nőtt. a metszések és az ifjítás utáni trágyázásra feltétlenül szükség van. jobb híján oltóviasszal. Ne engedjük. csak ha felére visszavágjuk őket. mert ha a kis korona besűrűsödik. Ne engedjük elterebélyesedni sem. ÁBRA A bokorrózsák ifjításakor az elöregedett ágakat fűrészeljük le. A levágott idősebb részek voltak ugyanis a rózsatő tápanyagraktárai. RENDSZERES IFJÍTÁS A rózsákat az évente legalább egyszeri metszéssel nem hagyjuk annyira elöregedni. A nyári metszést úgy végezzük. A kúszórózsák szép virágzása csak 3-4 évenkénti ifjítással érhető el. a metszés vagy a takarás elhanyagolá- van szükség. Rendszerint az elöregedett részek foglalják el a rózsabokor alapját. A metszéskor legfelül kifelé álló rügyet hagyjunk. mert súlyos lesz és letörik. tehát mint egy teahibridet vagy például floribundát. elágazás nélküli vesszőkre vágjuk vissza a korona ágait. hogy túl sok fejlődjön belőlük. Vágjuk ki a befelé növő veszszőket. a fölösleges vízhajtásokat tőből vágjuk ki. mint a fákat vagy a bokrokat. Ugyancsak ifjítanunk kell a törzzsel nevelt rózsafákat. ahogy a nemes rész kívánja. Ifjítás és metszés után is kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal. A vízhajtások nem hoznak virágot. O 146 O .letes legyen. erre azonban ritkán A rózsák tápanyagigényes növények. így ezt a hiányt pótolnunk kell. Ezek lefűrészelésével helyet adunk az erős vízhajtásoknak (124. A virágszedést követően is rendszeresen gondoskodjunk tápanyagról és vízről. egy-egy zord tél viszont annyira legyengítheti e növényeket. elveszti könnyedségét. hogy időnként radikálisabb ifjításra is szükség lehet. A dús virágzás. ábra). az oltáshelyhez legközelebb lévő fiatal vesszőket fejlettségüktől függően vágjuk vissza sa.

nyírni őket. hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet. ha kiugró hajtásaikat visszavágjuk. Ilyen módon alacsonyan tartható a növény © 147 o . évekig tarthat. Ezt követően számos rügyet képez. ahol minden irányba zavartalanul nőhet.A FENYŐKET MÉRTÉKKEL A lomblevelű fáknál. évente egy-egy ágörvöt levágnak alul. A sudaras fenyők visszametszése viszont árthat szép. Ha egyszer belenyírunk például egy luc-. Lehetőleg hagyjuk meg természetes alakjukat. Egyes vidékeken ma is szokás. gömb. vagy éppen a földön kúszó bokrot. a növény oldalán. A dugványról nevelt tiszafa (Taxus). akkor évente metszeni kell. rendszerint lucfenyőt ültetnek. oltással) szaA törpefenyő (Pinus mugo) hosszú hajtásait visszavághatjuk. a boróka (Juniperus). amelyek erre rászorulnak. természetellenes. természetes alakulásuknak. amíg kinövi. a helyén pedig. kihajtás előtt érdemes javítani. tojásdad formájút. alakítani az oldalhajtásaikat. kissé meg is metszik ezeket. dúsabb lesz a belseje és szép az alakja. ezért a faiskolában néhány évig alakítani kell őket. a kék atlaszcédrust (Cédrus atlantica Glauca). ezután kissé lazábban nő tovább. A magasságuk azonban •j 125. karcsú oszlop alakút és terebélyeset. hogy a visszavágott ág nem tud megújulni. hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát. borókák meghálálják a gyöngéd beavatkozást: tavasszal. viszont lombosabb. hogy viszonylag szabályos formát öltsenek. A másfél-két méteres magasság eléréséig például karó mellett neveljük az oltott ezüstfenyőt (Picea pungens Glauca). de az is lehet. bokroknál sokkalta szabályosabb. de erről a sövények kezelésénél bővebben írtunk. A tömörré nevelt növényt a kertben már nem metsszük. ha szükséges. hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt. jegenye. porított növények java részét nem csúcs-. és csak igen csekély beavatkozást kívánnak. úgy a legszebbek. hogy sűrűn és minden oldalon hozzanak új hajtásokat. Az elterülő borókákat is körkörös elágazásra késztethetjük. Ekkor elkezdik föltisztítani. hanem elpusztul. Az így meggyötört fa igen csúnya.) Az oszlopos növésű tuják. hanem oldalhajtásból nevelik. örökké éktelenkedik egy lyuk. Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol. (Ha nyírott sövényt nevelünk fenyőből. ezért helyesebb. szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán. az álciprus (Chamaecyparis) és tuja (Thuja) változatokat fiatal korukban ugyancsak alakítják a faiskolákban. amíg az ablak magasságát el nem érik. KIEGYENLÍTÉS Az oszlopos növésű borókákat és tujákat szívesen ültetik sorba. a jegenyefenyő(Abies) oltványokat. A vegetatív úton (dugványozással.vagy feketefenyőbe. nyírás nélkül is mutatós térhatárolók. mindaddig. Nem érdemes mesterséges formára szabni. ha eleve olyan helyre ültetjük. a lakást elsötétíti. Néhány év alatt bebizonyosodik. ÁBRA } M E T S Z É S HELYETT Kisebb beavatkozásokkal segíthetjük azokat a fenyőket. A faiskolában. félgömb.

néhány év alatt különböző lesz. Régebben a faiskolákban télire összekötözték azokat a fenyőket. kössük vendégkaróhoz. a mamutfenyő és az óriás jegenyefenyő még megújulhat. Évek is beletelhetnek. ábra). különben féktelenül és aránytalanul kiugrik a koronából egy-egy ág. TÖRÉSEK ÉS K Á R O K A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során. Nyár derekáig bőségesen öntözzük. Nagy havazást követően rázzuk le a havat a többtörzsű tuja. Közülük a legjobb állásút és legerősebbet kössük vendégkaróhoz. Az egyik igen értékes borókafajta. Két-három hajtás is •1 126. a legerősebbet hagyjuk meg. ne hagyjunk csonkot még akkor se. addig vágjuk ki. VÁRJUNK T Ü R E L E M M E L ! A lomblevelű fákat és bokrokat az ifjítással gyógyítjuk. ábra). esetleg fagysérülés következtében elveszítheti a csúcsrügyét. akkor a tiszafa és oszlopos változata. a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan. amelyeket veszélyeztetett a hónyomás. A törpefenyő (Pinus mugo) kerti változatai időnként gyorsabban nőnek a kelleténél. Az elpusztult ágat közvetlenül a törzsnél vágjuk le. Akár három-négy év is eltelik. a Juniperus squamata Meyeri hajtásvégeit évente csípjük vissza. csak kivételes esetben segít a visszametszés. kártevők pusztítása után. álciprus vagy oszlopos tiszafa bokráról. A kiskertben. ám a következő évben az idősebb. Az ilyen radikális beavatkozás után várjuk türelemmel az eredményt. hogy a törzs konkurenseit időben. de még leveles vesszők rügyeiből igen. egy-két növénnyel ezt ma is megtehetnénk. a tuják. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyőknél szükséges. mert a nagy tömegű hó szétnyomja e növényeket. Ezért inkább arra törekedjünk. mint használ. a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki (126. A túl gyorsan és lazán növő álciprusok és tuják csúcsát is visszavághatjuk kissé. vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai. ám ez elcsúfítja a fenyőket. amíg a helyük nem teszi hézagossá a növényt. Ha a sudaras fenyő csúcsrügye elfagy vagy megsérül. Az álciprussal és a tujákkal is szerencsénk lehet. néhány lombos hajtást meg kell hagyni rajtuk. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. ezekből pedig sűrű hajtások képződnek a következő évben. Sajnos a fenyőkről ez nemigen mondható el. hogy sűrűbbek legyenek. Súlyosabb fagykár. mire „föltámad" a növény. ha a fenyő a lombját elveszíti. a kihajtást követően még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le (125. segítsük függőleges helyzetbe © 148 o . ha így nagyobb sebet ejtünk. A legjobbat. boróka. Ekkor várjunk türelemmel egy évet. Ilyenkor. a törzs körül takarjuk a talajt érett komposzttal. az álciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják csúcshajtásukat. Ha azt akarjuk hogy a nekik szánt helyet ne nőjék túl. amíg a növény magától igyekszik „kijavítani" a hibát. mert a fenyőnek többet árt. a felső ágörv hajtásai igyekeznek átvenni a szerepét. mert a törzsön a seb gyorsabban gyógyul. mire a fiatal növény kihever egy ilyen károsodást. Az elfagyott végeket szedjük le. Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk. mintha leforrázták volna. ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. de még ekkor se adjunk műtrágyát. ám ezeket nem szabad kopaszra metszeni. Ezután számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen. Ha a törzse ép maradt. ÁBRA fölfelé törekszik ezután.

és vesszőlekötözés Gyümölcsritkítás Vadalás Mikor és miért metszünk? A szaporítóanyagról.TARTALOM Bevezetés 5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK (Czáka Sarolta-Valló László) Egy kis növénytan Fa. cserje. létra 9 9 10 16 16 17 18 20 20 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 29 30 30 33 33 34 35 A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE (Valló László) A korona alakítása Az ágcsoportos sudaras korona Szórt állású sudaras korona 39 39 44 O 149 O . váltása Termőgally visszametszése. ifjítása Zöldmetszés A vitorla visszacsípése A hajtás visszacsípése Levélkoszorúra metszés Hajtásválogatás Kiegészítő munkák Hajtás. kacor. ültetéskor Az alanyra is legyen gondunk Koronás oltvány és suháng Adjunk elég teret! Kevés sebzéssel Az eszközök Metszőolló Gallyvágó és sövénynyíró Fűrész. félcserje Tetőtől talpig Egyensúlyt kell tartani Metszeni szükséges A csúcs uralma Metszés és hajtásnövekedés Metszésmódok Termőrészek metszésmódja A vessző metszése Termőgally ritkítása.

vagy ívelt szálvesszős művelés Egyesfüggöny-művelés Lugasok 81 83 88 90 91 92 92 93 95 96 97 99 99 101 102 © 150 o .Kombinált korona A vázakorona A katlankorona Intenzív koronaformák Termőkaros orsó Palmetta vagy ferdekarú sövény Karcsú orsó Szuperorsó Termőkori metszés Ifjítás Néhány apró fogás A gyümölcsfák és -bokrok metszése Almatermésűek Alma Körte Birs és naspolya Csonthéjasok Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Héjasok Mandula Mogyoró Dió Gesztenye Bogyósok Málna Ribiszke Köszméte Riszméte Tüskétlen szeder Bodza 44 44 46 50 51 51 52 54 55 58 59 61 61 62 63 63 63 64 64 65 67 67 70 70 70 71 72 73 73 73 75 76 77 77 A SZŐLŐ METSZÉSE (Valló László) Alapismeretek Metszésmódok A termőalap ifjítása. váltása Zöldmunkák Különleges zöldmunkák Művelésmódok Fejművelés Bakművelés Középmagas kordon A középmagas Guyot-művelés Moser-féle magasművelés Magasított Moser-művelés Ernyő.

Kettősfüggöny.(GDC-) művelés Duplex művelés Kiegészítő munkák Néhány tanács 104 107 108 110 A DÍSZFÁK ÉS DÍSZCSERJÉK METSZÉSE (Czáka Sarolta) Díszfák és díszcserjék Természetes alakú fák Amit nem metszünk Ültetéskor a legfontosabb Az alakítás évei Mind kevesebb metszés Szépítő beavatkozások Szakszerű ifjítás A díszcserjék „egyéniségek" Nem metsszük Ültetéskor szükséges Csekély alakítással Kiegészítő metszések Megújuló virágzás (ifjítás) A sűrű sövény titka Méretek és formák Ültetéskor és az első évben Folyamatos alakítás A fenntartás egyszerű Az ifjítás: szükséges rossz A rózsák a metszéstől megszépülnek Mikor és milyen mértékben? Ültetés után rövidre A további évek Rendszeres ifjítás A fenyőket mértékkel Metszés helyett Kiegyenlítés Törések és károk Várjunk türelemmel! 115 116 116 117 119 121 121 122 125 125 125 127 131 132 134 134 135 136 137 138 139 139 140 141 146 147 147 147 148 148 .