Miért metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a díszfák és díszcserjék, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszés stb. következményeire. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját.
v n m

zzzz

GAZDA

MEZO

Czóko Sarolta - Molnár Mária - Bálint János

A növényvédelem ábécéje

Hazikerti kézikönyv
Szerkesztette Lelkes Lajos SB^^flM^^I

Korínéira: Jacobi

Virágoskert, pihenőkert

Kertészkedés balkonon és teraszon

*

Oltás, vetés, dugványozás

Czálca Sarolta - Valló László

A METSZÉS ÁBÉCÉJE

Tizenkettedik kiadás

r r r n

MEZO GAZDA

COCO

125 ábrával MGK 716 355/07 . Felelős kiadó dr.Lektorálta dr. Koronafürt u.88 A/5 ív terjedelemben. 44. Kriszten György dr. 2000 ISBN 978-963-286-336-8 ISSN 1419-4937 A Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest. bocsátotta rendelkezésünkre Megjelent 18. Sipos Béla Tóth Imre Illusztrálta Krasznainé Imre Katalin © Czáka Sarolta-Valló László. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Récsey Antónia Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Környei Anikó sorozatterve alapján készült Tipográfiai terv Faragó István (Tandem Stúdió) munkája A kúpkerekes metszőollót ábrázoló borítófotót a Fiskars Magyarország Kft.

ezért célszerűnek láttuk alaposabb felülvizsgálatát. nyesegetve s a sort alakítva. akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek. ÁBRA Szőlőmetszés egy középkori kódex ábrázolásában. A munkát a Kos jegyében. legföljebb a kacort cserélik föl korszerű ollóra. vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja. április elején végzik. Az ábrák apró javításain túl. a szöveget a mai kívánalmak } 1. eszköze a görbe kés O 5 o . vagyis március végén. Vergilius remek sorai örökérvényűek: amíg lesz szőlőtermesztés. 403-407. 1987-es kiadás óta kissé „elöregedett". II. bizonyára mindig így kezdenek majd a gazdák a metszéshez. Lakatos István fordítása). s görbe kacorjával Sáturnusnak be-bejárják tarlott szölleiket.BEVEZETÉS „Mert amidőn késő levelét a borág veti földre. •j Könyvünk az első." (Vergilius: Georgica.

tájanként másképp vélekedtek. élő fallá vagy szinte szoborszerű alakra.és fajta választásra. a nevelés tennivalóira. elöregszik. Elsősorban esztétikai céllal nyírták a reneszánsz. bokrokat ollóval. Itt-ott rövidítettünk. amikor a szőlejét. Leírjuk metszésük célját. valamint a fenyők visszavágásának legfontosabb tudnivalóit ismertetjük. A metszés mértékéről. a díszfák és díszcserjék. A tudomány és a gyakorlat által ismert valamennyi metszési. a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket szigorú sövényekké. hétvégi telkén szüksége lehet. amire a nem képzett kertészkedőnek kiskertjében. Az angol kertstílus éppen ez ellen lázadt fel a 18. Ezzel meghosszabbítjuk növényeink életét vagy legalábbis a termőidejüket. a faj. fáit és bokrait meg akarja metszeni. és hagyta. a szőlő. hiszen változtak a termesztett fajok és fajták. Ez érthető.szerint változtattuk meg. majd az azt követő termőidőszak után a növény hamar kimerül. összevontunk. A továbbiakban a gyümölcstermő fák és bokrok. fűrésszel alakítani? Metszés nélkül a fiatalkori növekvő-. Ma inkább a mértéktartó. módját. az embernek a növényekről szerzett ismeretei. A szerzők © 6 o . Az első fejezetben a fás növényeket. idejéről koronként. Vajon feltétlenül szükséges-e a fákat. idejét és eszközeit. felépítésüket mutatjuk be. művelési mód ismertetése szintén nem lehetett a célunk. a termesztés körülményei. másutt újdonságokkal bővítettük a metszés alapjait. hogy a növények természetüknek megfelelően nőjenek. módjáról. Nem térünk ki az ültetésre. a természeteshez közelítő metszésmódot követjük. a nyírott sövények. a rózsák. Igyekeztünk röviden összefoglalni és ábrákkal szemléltetni mindazt. A visszavágással a növekedést és a termésérlelést igyekszünk egyensúlyban tartani. század végén.

ALTALÁNOS ISMERETEK írta Czáka Sarolta-Valló László .

EGY KIS NÖVÉNYTAN METSZÉSMÓDOK MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? AZ ESZKÖZÖK .

A metszési ismereteket is az alapoknál kell kezdenünk. és lemetszenek néhányat a korona kényelmesen elérhető. amely a legsűrűbb és leginkább árnyékol. A fának a föld felett többnyire egy tengelye van. hogy fölösleges terheiktől szabadulva fölfrissüljenek: gazdáik gyümölcsben mérik azt a „veszteséget". A külső felületet. belső gallyaiból. Például egy síkban erősen megcsonkítják (letetejezik) a fölfelé törő ágakat. azután csodálkoznak.hitük szerint . bokrok metszésének elméletét és valamelyest a gyakorlatát is. Ismét mások nem félnek a fától. hanem a keletkezett vízhajtások tömegétől koronája még sűrűbb lett. A fogalmakat és ismereteket a tudományos teljesség igénye nélkül vesszük sorra. amelyet . CSERJE. \ Szerencsére szép számmal vannak olyan kertek. Ezzel valójában látványos módon sok kárt tesznek. ez a törzs. természetes formáját. ez hordozza a koro- 2. és felszínes ismeretükben bízva erőteljesen beavatkoznak.EGY KIS NÖVÉNYTAN Tavasszal számos kertben hiába várakoznak az elöregedett koronájú fák és bokrok. Mások előveszik ugyan a metszőollót. hogy a fa nemcsak elveszítette addigi. FÉLCSERJE Könyvünkben a fás szárú növények metszésével foglalkozunk. amely remélhetőleg elegendő ahhoz. felfrissült koronával várják a rügyek fakadását. formája különbözőképpen alakul.egy-egy gally vagy ág kimetszésével idéznek elő. FA. ÁBRA } O 9 o . hogy alapfokon elsajátítsuk a gyümölcs* és díszfák. E növények termete. érintetlenül hagyják. olyan válogatással és egyszerűsítéssel. amelyekben a szemre is tetszetős formájú fák és bokrok megszépült.

illetve törpecserjének nevezzük. A faiskolák számos növényt. különösen. A gyökérnek raktározó szerepe is van. az orgonát. de ennél alacsonyabb is lehet. a rózsát. a díszcseresznyét. Legismertebb kúszó fás növényünk a szőlő. mesterséges támrendszer híján a talaj felszínén terjednek. A cserje föld feletti része tőből elágazik. Gyökérnyakba szemzik a legtöbb gyümölcsfát. fákra csavarodnak. A földtől elágazó fák a bokorfák (2. A gyökér és a föld feletti rész határán van a gyökérnyak.ábra). A fák és a cserjék között nem vonhatunk éles határt. A magról kelt növények erős főgyökeréből ágaznak el az oldalgyökerek. rögzíti a fát. Az ilyeneket törzses fácskának nevezzük (3. a futórózsákat. a klemátiszokat. a bokrot. az ennél alacsonyabbat alacsony. léggyökerekkel vagy kacsokkal kapaszkod- nak. A félcserje ugyancsak tőből elágazó növény. a gyertyánt (Carpinus) nevelik ilyen alakúra. a faiskolai kitermeléskor éppen ezek szakadnak le). Oltványvásárlás- 3 ábra Ribiszkebokor és -fácska O 10 o . A gyümölcstermő növények között is akad ilyen. a keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). A cserjékből pedig gyakran nevelnek kisebb-nagyobb fát. a vesszők nem érnek be. koronába szemzik a ribiszkét. A fa magassága legalább 5-6 méter. A vegetatív úton (dugványozással. A növény táplálkozása szempontjából ezek a legfontosabbak (sajnos. és tovább szállítja. Ilyen gyökérzetük van például a törpegyümölcsfa alanyoknak. a köszmétét. Tavasszal a főhajtásokból megújul. a közönséges kecskerágóból (Euonymus europaea). A legkisebb gyökerek végét el nem ágazó hajszálgyökerek borítják. például a trombitafolyondárt. a másfél métertől 3 méterig terjedőt középtermetűnek. A kúszó díszcserjéket. A díszkertbe ültetett kékajak (Perovskia) és levendula (Lavandula) jellegzetes képviselője e csoportnak. magassága legfeljebb 5-6 méter. Az alanyból törzset nevelve. hanem évről évre visszafagynak. Törzset és koronát alakíthatunk ki például az orgonából (Syringa). a rózsamandulát (Prunus triloba) és még számos díszcserjét. a szőlőnek és a legtöbb díszcserjének. ám ágainak csupán az alapi része fásodik meg. A talajból vizet és tápanyagokat vesz föl. például a liliomfát (Magnólia). gyakori az átmeneti alak. a riszmétét. Fal. ábra). a rózsát. A félcserje átmenet a cserje és az évelő növény között. például a szedet. a díszalmát. A kúszócserjék különleges alakulásúak: ágaik. ha a tövét télire takartuk. A 3 méternél nagyobbra növőt magasnak. bujtással) szaporított növényeken járulékos gyökerek képződnek. vesszőik támasztékot kívánnak. TETŐTŐL TALPIG A gyökér a növény föld alatti része. kerítés.nát. szépségükért ültetjük a kertbe.

ÁBRA \ Fatermetű növényeink koronáját a törzs tartja és köti össze a gyökérzettel. A fa föld feletti része a törzsre és koronára tagolódik. Befolyással van rá az alany is. Nyugalmi állapotban az ágakat. ezek hordozzák a termőrészeket. Az oldalvezérágak csúcsán az oldalvezérvesszők foglalnak helyet. Ezek közvetlenül a talaj felszíne fölött ágaznak el. hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb termőfelületet adják. A korona részeit a természetes alakulású sudaras koronán tanulmányozzuk (5. az oltáshelyen jól összefont legyen! A gyökérnyak. alakját. A korona fő vázát adják. A gyümölcstermő bokrokra és cserjékre a törzs nem jellemző. de gyengébb növekedésű és kevésbé fölfelé törő (konkurensnek is nevezik). A 60 cm-nél alacsonyabb törzs a túlságosan lehajló alsó ágak miatt akadályozza a talajművelést. A vesszők a korona egyéves. Az 5. a riszméte. a málna és a tüskétlen szeder. amely az előbbihez hasonlóan erőteljes növekedésű és fölfelé törő. a gallyak oldalán képződött vesszők az oldalvesszők. A gyümölcsfa tengelyében a fővezérág (sudár) áll. a levelek. egymáshoz való viszonyukkal megszabják a korona küllemét. hanem a növekedési vesszők is a gallyakon foglalnak helyet. Tenyészidőben még a hajtások. illetve közepes törzs. Természetes koronáját a gyümölcsfa magára hagyottan. Az azonos korú és csaknem azonos magasságban elhelyezkedő ágak ágcsoportot (ágemeletet) alkotnak. Rajtuk a korona további növekedését szolgáló hajtás és virágrügyek foglalnak helyet. Ennek formája elsősorban a faj és a fajta örökletes tulajdonságai által meghatározott. illetve a termesztési cél határozza meg. hogy a gyökérnyak ép. Ezek mellett itt is állhat ikervezér. a vesszőket és a rügyeket különböztetjük meg rajta. csúcsán a fővezérvesszővel. Elhelyezkedésükkel. Ismerünk bokortörzset (magassága 40-50 cm). ezek a korona minden irányú növekedését szolgálják. a virágok. ábra). amely gyengíti vagy © 11 o . A fővezérágból vázágak ágaznak el. lomb nélküli részei. A csúcstól távolabb az ágak. oldalvezérágaknak nevezzük. Az ágak a korona hároméves vagy annál idősebb részei. Ezek a koronateret töltik ki. a 120-nál magasabb nehezíti az ápolást és a szüretet. Ez azt jelenti. A szabályosan alakult sudaras korona ágcsoportjai arányosan és maradéktalanul kitöltik a rendelkezésükre álló teret.és a harmadrendű oldalágak. gondozatlanul is kineveli. A fővezérvessző mellett néha ikervessző is előfordul. Ezek alatt található a mellékvezérvessző. Ez tartja a fás növényt (4. ez tulajdonképpen a gyökérnyak és az alsó koronaelágazás közötti rész. azaz a föld fölött kezdődik a növény szára. alacsony (60-70 cm). A korona a törzs folytatását képező ágrendszer. amelyek helyzetüknél fogva a korona oldalirányú növekedését szolgálják. sértetlen. Azonban nem csak a termő-. azokon a gallyakat. a ribiszkefélék. A gallyak kétéves részek.kor ügyeljünk arra. Azokat. a másod. közepes (80-120 cm) és magas törzset (130-200 cm). A fás szár több száz évig is élhet. Ezek ágelágazódásai az elágazás sorrendjében az első-. amely az előzőekkel versengő ugyan. illetve mellékvezér. Ilyen a mogyoró. a köszméte. ábra). majd a termések is a koronában fejlődnek ki. A gyümölcstermesztésben a leggyakoribb és legmegfelelőbb az alacsony. második és harmadik ágemeletbe rendeződnek. a művelésmód. A törzs hosszát a növény örökletes tulajdonságai. •J 4. ábrán bemutatott korona ágcsoportjai ennek alapján első.

A szétterülő korona gyakran kétsudaras. és a sudár (a központi ten- gely) általában uralkodó. amely éppen elérte termő korát erősíti a nemes növekedését. és ettől függően válasszuk meg a koronaformát (művelésmódot). Az öregedő fa mindinkább széthajlik. Rossz termőhelyi feltételek közepette (például sekély termőrétegű vagy szikes talajon.) A növekedést a termőhely is módosítja. A cseresznyére és a körtére ez jellemző. ahol kevés a csapadék) a gyümölcsfa kisebb. A koronaforma függ a fa korától is. hogy a fa a nagy termés súlya alatt a villában széthasadhat. ezen belül elsősorban az éghajlat és a talajviszonyok. A kúp. mint jó körülmények között. amelyeknek hagyománya van a környéken. Mindenekelőtt sajátos igényeik kielégítésére törekedjünk. Az ernyőszerű koronában a sudár a második ágcsoport fölött szétágazik. satnyább. ábra). Ezek bizonyosan kiállták a termőhely próbáját. fajtákat ültessünk. Az adott talajtól idegen vagy az egzotikus növények meghonosításával legyünk óvatosak. birsalanyon viszont gyengén növekszik. Bemutatására az ágcsoportos sudaras koronájú fát választottuk. Kertünkbe lehetőleg olyan fajokat. csaknem egyenrangú elágazásokból áll. Fiatalon fölfelé törő. A kétsudaras korona villás elágazású. ne pedig fordítva. A gömbkoronában a központi tengely nem uralkodik. sudarának uralkodó jellege megszűnik. hamarabb elöregedő koronát nevel.fővezérvessző fővezérág (sudár) oldalvezérvesszők harmadik ágcsoport \ oldalvesszők oldalvezérágak első ágcsoport A gyümölcsfa koronájának főbb részei. O 12 o . A sudaras koronában a sudár (a központi tengely) minden metszési beavatkozás nélkül kialakul és uralkodik. (Például valamely nemes körte vadkörtealanyon erőteljesen. a megnyúlt gömb és a tojás alakú koronaformákban a központi tengely növekedése meghatározó. a piramis. A korona természetes alakulása a fajok és a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága (6. Nagy hátránya. A gyümölcsfák a teljes termőkoit elérve öltik föl jellemző koronaformájukat.

még csak zsenge. ágakat károsodás éri. a levelek hónaljában lévő.a dió és a gesztenye kivételével . A kajszi és némely almafajta jellemző koronaalakulása. megerősödött barna pikkelylevelek takarnak. a ribiszke. sőt fajtánként is némileg különböző. valamint az ágalapon (az ágak tövén. és nem terem egyenletesen minden esztendőben. apró gyümölcsöt nevel. Miközben a vessző megvastagodva gallyá. A magától alakuló. ábra). Az almafa rügyei és egy vegyesrügy keresztmetszete A hajtórügyek az adott évben kihajtanak. Az alvórügyek rendszerint csak akkor hajtanak ki. milyen korúak és hol helyezkednek el (7. színe és csoportosulása az illető fajta jellemző. Eltérés van abban is. természetes korona . ezáltal rejtett rügyekké alakulnak át. gallyak alsó és alapi részén (tövén). ábra). zöld burokkal fedett. A mogyoró. A sudár nélküli koronát azonos erősségű oldalelágazások alkotják. nyári rügyeket szemnek nevezzük. Az alvórügyeket a vesszők. A rügypikkelyek gyakran szőrözöttek. a köszméte koronaformája. A rügyek alakja. mérete. Rügypikkelyek nélküli. fiatal. e rügyeket a megvastagodott kéreg benövi. valamint a környezeti tényezők ismeretében mesterségesen kell alakítanunk a koronát. amelyből hajtás. Elsűrűsödik. hogy mi fejlődik belőlük. gyantásak vagy enyvesek.nem felel meg termesztési céljainknak. A hajtásokon. Ezért be kell avatkoznunk. később a második ágemelet fölött elhajlik. a naspolya. gallyakat. és a gyümölcstermő növény biológiai tulajdonságai. majd ággá alakul. az alvórügyek évekig nyugalomban maradnak. csupasz rügye van például az ostorménfának (Viburnum lantana) (8. amelyeket kifejlett. a vesszőkön találhatók. ha a környezetükben lévő veszszőket.ernyőszerű A természetes korona főbb formái A természetes kombinált koronában a sudár kezdetben meghatározó. A rügy olyan rövid szártagú hajtáskezdemény. illetve virág vagy virágzat fejlődik. az úgynevezett ággyűrűben) találjuk. megszűnik. A tulajdonképpeni rügyek. vagy © 13 o .

oltások helyein is. a meggy és a málna gyökerein keletkeznek ilyenek.és virágrügyek. Fontosak. A vegyes rügyekből előbb rövid szártagú hajtás fejlődik. hegyesek. ezért helyzetük és feladatuk szerint a vesszőkhöz hasonlóan vezér. belőlük mindig hajtások. a meggy. A fiatal hajtás zsenge. de akár az alakító. Az első kettő egyértelmű. illetve termést találunk. Nagyobb számban termőrészeken fordulnak elő. fejletlenek. az almára és a körtére jellemző rügyalakulások. ábra). Természetes módon a korona vázát képező ágak. a birs és a naspolya. alakjuk azonban a virágrügyekéhez hasonló. nélkülük elpusztul a tő. A rügycsoportban lehet csak virágvagy csak hajtórügy. lombleveles része. ábra). oldalrügyek és végálló rügyek lehetnek. amelyek a növekedési vesszők fölső harmadában foglalnak helyet. ha új koronarészt akarunk kinevelni.8. mint a vesszők hajtásrügyeivel.és hajtórügy is előfordul. ÁBRA [ A kőris fedett (bal) és az ostorménfa (jobb) csupasz rügyet ha ifjítás. Minden gyümölcsfajon megtalálhatók. de a gyümölcsfélék nagyobb csoportjából elsősorban a csonthéjasokat (ezek a cseresznye. könynyen kitörhető. az már rügycsoport. a kajszi és az őszibarack). A ribiszke és a tüskét- len szeder is járulékos rügyeiből újul meg. mert a vesszőt vagy a termőrészt középerősen visszametszve belőlük gyenge hajtások képződnek. Ha háromnál több van egy rügyalapon. Hajtás. A termőrész. A fejletlen hajtásrügyek az előzőeknél kisebbek. mint a hajtásrügyek Belőlük csak virág fejlődik. átoltás. a málnának. Képződhetnek sebzések. virágokat. (Almatermésű gyümölcseink: az alma. A hajtás a gyümölcs. illetve tősarj. A korona fás részei hajtásokból alakulnak. sérülékeny. Különösen akkor van szükség rájuk. Nyár közepére (augusztusra) váza már eléggé megszilárdul. A hajtásrügyek megnyúltak. rajta a leveleken kívül szemeket (éretlen rügyeket).és oldalhajtásokat különböztetünk meg. illetve hajtást és virágot is rejthetnek. A virágrügyek gömbölydedek.) Vegyes rügye van a szőlőnek. Az alma és a körte rövid termőrészeinek (dárdáinak) csúcsrügye alatt. a ringló. A rügyalapon többnyire egyesével állnak a magános rügyek. zömökebbek és nagyobbak is. a körte. A rügyek hajtást vagy virágot. az egyes fajok metszésének tárgyalásakor ismerkedünk meg. de egyazon rügyalapon virág. beérik. ha viszont párosával. a szilva.vagy kettős rügy a nevük. például az őszibarackon (10. amelyeknek csúcsán a következő évben rendszerint vegyes rügyek alakulnak ki. ritkító metszés során azokat erősen visszavágjuk. illetve a vessző visszametszésekor e rügyekből gyenge hajtások fejlődnek. majd ezen virág vagy virágzat lesz. félfás állapotúvá válik. gallyak vesz- O 14 o . Lehetnek fejlettek. és lombját lehullatja. A szilva. a fekete ribiszkének és a köszmétének is (9. A fejlett hajtásrügyek általában a fajra és fajtára jellemző oldalrügyek. A vesszőn elfoglalt helyük szerint csúcsrügyek. Rügyből fejlődik. A vezérhajtásoknak a korona magasságés szélességbeli (illetve átmérőbeli) növekedésében van szerepük. majd azokon levelek és újabb rügyek fejlődnek. átmeneti és járulékosak. Az átmeneti rügyek fejlett hajtásrügyek. A visszametszés mértékének függvényében az alvórügyekkel (rejtett rügyekkel) éppúgy számolnunk keli. iker. A belőlük képződött hajtás a gyökérsarj. a végálló pedig a visszametszett vessző legfelső rügye. Ekkor azonban már veszsző a neve. A járulékos rügyek elsősorban különleges keletkezési helyük miatt különböznek a többi hajtásrügytől. valamint vegyes rügyek a vesszők csúcsán és oldalán egyaránt előfordulhatnak. Ősszel hosszanti növekedését befejezve csúcsrügyben zárul. E rügyalakulás az almatermésűekre jellemző.és díszfák koronájának és a bokornak fiatal. valamint a vesszők alapjánál láthatunk ilyeneket.

A mellékvezérhajtás közvetlenül a vezérhajtás alatt növő. növekedési erélye és a vesszők helyzete a leginkább meghatározó.majd rejtett rügyekké válnak). hanem azok elágazódásában vesznek részt (a korona teret töltik ki). az sok tényezőtől függ. azzal versengő erőteljes (konkurens) hajtás. a másikat (vagy a többit) tőből távolítsuk el. Ekkor a kedvezőbb állású mellékvezért hagyjuk meg. villás elágazás fejlődik belőlük. Ezért az ikervezérhajtások közül mindig csak egyet szabad meghagynunk vezérnek. álsudaras metszést végzünk. Ha a mellékvezérhajtások erős növekedésűek.különösen az alakítás első éveiben ezeket hajtás vagy vessző állapotban tőből el kell távolítani. elnyomhatják a fővezérhajtásokat. a metszéssel alakított koronában pedig a végálló rügyekből alakulnak. Hogy mennyi oldalrügy hajt ki. Az oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek. Ha a sudárhajtást vágjuk vissza helyzete vagy gyengébb növekedése miatt előnyösebb mellékvezérre. mert könnyen hasadó. A szőlő vegyes rügyének és vesszejének keresztmetszete szőinek csúcsrügyéből fejlődnek. Jelenlétük nem kívánatos. Az oldalvezérhajtások az oldalvázágak hosszanti (tehát a korona szélességbeli) növekedését szolgálják. amelyek közül a fa kora.és körtefákon gyakoriak. tehát nem a vázágak hosszanti növekedésében. formátlanná tehetik a koronát Ezért .ÁBRA \ ízválasztó (diafragma) főrügy mellékrügy élő kéreg elhalt kéreg fatest bél 9.1 9. hogy a korona továbbnevelése szempontjából előnyösebb helyzetű a mellékvezér. A csúcsrügytől az alap felé haladva mindinkább csökken a hosszuk. Az ikervezérhajtások kettős rügyekből vagy rügycsoportból fejlődnek. a fa magasságbeli növekedését teszi lehetővé. mint a fővezér. Cseresznye. ábra. Előfordul. A sudár vagy fővezérhajtás a törzset neveli tovább. hacsak a vessző helyzete O 15 o . A vesszők alsó harmadában lévő rügyek rendszerint alva maradnak (alvó.

Összefoglalva tehát a rügyből hajtás. mert az ápolást akadályozzák. a mogyoró. A vadhajtások (vagy alanyhajtások).) A vízhajtás (fattyúhajtás) a korona idősebb részeinek rejtett rügyeiből fejlődik. A nagyon hosszú. hosszú ízközű. hogy azokból lesznek a termőrészek. A termőidőszak derekán a mérsékelt növekedés állandósul. Ha ugyanazon tenyészidőben a másodrendű hajtások szemei is kihajtanak. Igen erőteljes növésű. amelynek eredményeként a fa és bokor mennyiségben és minőségben is a legjobb termést adja. Növekedési és termőveszszőket különböztetünk meg. majd egészen lecsökken.a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül. Metszeni szükséges A metszéssel a gyümölcstermő növényt olyan termőegyensúlyi állapotban tartjuk. az alanyból törnek elő. amelyek a szemzés vagy az oltás helye alatti részből. illetve újraszületnek. mert a termőegyensúly . újabb egy év után pedig ággá alakul. A termőegyensúly a növekedési és termésképzési folyamatok összhangja. Tősarjakat nevelnek a ribiszkefélék. Jóllehet a gyümölcsfa termőrészekkel van tele. A termőre fordulás időszakában a korábbi erőteljes növekedés mérséklődik. A sarjhajtás a tőből vagy a gyökérből tör elő. hogy a metszéssel jól avatkozzunk be a korona alakulásába. Ha a levélhónaljukban kialakult szemek még a tenyészidő során kihajtanak. a jövendő termőrészek alapjaival. Ha az ilyen vízhajtást vessző állapotában gyengén visszametsszük. Ahhoz. Bőven hoz sarjhajtást az orgona. Ez a növényi váz pusztulásával ér véget. a kórokozók és a kártevők pusztítása is. A termés csökkenésének szakaszára a növekedés és a termőrészképzés mérséklődése majd megállása jellemző. Sudarának növekedése ekkor a legerőteljesebb. Az ilyen fa dúsan virágzik ugyan.elsősorban a napfény hiánya miatt . A vessző egy esztendő múlva gallyá. Képződését kiválthatja az erős metszés is. sem a harmadrendű hajtások nem teljes értékűek. A hajtás őszre beérik. változásokat is figyelembe kell venni! EGYENSÚLYT KELL TARTANI A gyümölcstermő növények életkora három. ez azonban inkább elvi elkülönítés. leveleit lehullatja. és elvonják a tápanyagot a koronától.vagy a visszametszés ezeket kihajtásra nem kényszeríti. oldalhajtásai megerősödnek. A hajtásokról (vesszőkről) pedig tudjuk. belőlük harmadrendű hajtások képződnek. A vessző rügyeiből tavasszal előtörő hajtások az elsőrendű hajtások. ekkor alakul ki a koronaváz. mert a növekedési vesszők egyúttal termővesszők is és fordítva. ezeket az átalakulásokat.a növekedés visszaesése miatt . másodrendű hajtásokat hoznak. (Különösen kajszin és őszibarackfákon gyakori. miközben mind nagyobb számban képződnek a termőrészek. a jövendő termések alapjai. Ha a mértéktartó fás metszés bő tápanyagellátással párosul. amely gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. ez azonban már nem kívánatos. O 16 o . vesszővé alakul. a hajtásból vessző lesz.megbomlott. de hajlamos erre a meggy és a birs is. benne . A magára hagyott korona elsűrűsödik. ha zsenge korukban tőből kitörjük (vagy kidörzsöljük) valamennyit. a kötődött terméskezdemények nagy része lehullik.és harmadrendű hajtások képződését serkenti. a nem megfelelő időben (túl korán) végzett nyári zöldmetszés. Gyümölcstermő bokraink közül a málna rendszeresen hoz gyökérsarjakat. Törzses fáinkon káros a sarjak jelenléte. Eltávolításuk legbiztosabb módszere. vagy alig hoz termést a fa. ugyancsak sarjhajtások. Ezért növekedésük csökkenése a termőfelület mennyiségi és minőségi visszaeséséhez vezet. Az egyes koronarészek folytonosan változnak: megszűnnek. vastag vízhajtáson (ilyen az őszibarackon gyakori) fejlett oldalhajtások is vannak. Az elsőt az erőteljes növekedés jellemzi. Mindez azért következik be. de kevés virág termékenyül meg (kötődik). és termést adó rügyekkel rakódnak be. Megjelenése a koronarész vagy a korona megifjulási törekvésének a jele. Erre késztetheti a fát a hosszan tartó szárazságot követően hirtelen lehulló csapadék. ez is a másod. a tüskétlen szeder. laza szövetű. a megmaradt gyümölcsök pedig aprók maradnak. viszonylag jól elkülöníthető szakaszra osztható. az erős ifjítás és a túlzott metszés. a szilva. A szemek nyári kihajtását serkenti a lombozat pusztulása. Ebben az időszakban még nem. Sem a másod-.

de különösen a vezérvesszőkön . Ennek következményéként a vízszinteshez képest 30 fokos szögben álló vessző rügyei . Ehhez olyan koronaformát alakítunk ki.és virágrügyek fejletlenek lesznek. de szinte teljes hosszában berakódik termőrészekkel. mert nélküle a munkánk nem lehet tudatos. hanem természetesen a csúcshajtás uralkodását is az oldalhajtások fölött. legerősebb hajtás az újdonsült csúcsrügyből. A vesszőn lefelé (a föld felé) néző rügyek mindig gyengébben hajtanak ki. A gyér hajtásnövekedés (és ezzel a termőfelület gyér megújulása) csak a korona külső peremén folytatódik.mert a hajtásnövekedés csökkenésével megfogyatkozik az asszimiláló felület. A középső harmad rügyei rövid hajtásokat hoznak. A vízszinteshez 45 fokos szögben álló vessző hajtásnövekedése lényegében az előzőhöz hasonló hajtásfejlődést eredményez. Rajtuk a rügyek (hajtás. A csúcs uralma A következőkben azokat az ismereteket. Igaz ez akkor is. annál erőteljesebbek a belőle fejlődő hajtások (11. Az ívelés hatására egy-két erős hajtás fejlődik az alapból.azonos erővel hajtanak ki. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek.mindig a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki legerőteljesebben. nagy termések kényszere miatt a termőegyensúlyi állapot szerepe még fontosabb. a végálló rügyből tör elő. ha a vesszőt visz- szavágjuk. Ugyané céllal metsszük az intenzív koronaformákat is. A 30 fokos szögben álló vesszőn a hajtásnövekedés átmenetet képez a függőleges és a vízszintes helyzetű vesszőből előtört hajtások növekedése között. Ennek megfelelően a vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vessző csúcs-. ahol a fák rövidebb élete és a rendszeres. a vesszőalap táján lévő rügyek pedig többnyire ki sem hajtanak. részint pedig elodázzuk e kedveződen folyamatot. illetve végálló rügyéből. ezekből pedig fejletlen hajtások képződnek. amelynek első. fölfelé néző rügyek. E satnya hajtások képtelenek ellátni a nagyszámú rügyet. Általában véve a csúcsdominancia tehát a fölsőbb helyzetű koronarészek uralmát jelenti az alsóbb helyzetűek fölött. önszabályozó rendjét figyelembe vevő. Az alatta lévőkből egyre gyengébb hajtást kapunk. A metszéssel részint elhárítjuk. azzal a különbséggel. Ez esetben a vesszőn a csúcsdominancia mellett az alapdominancia (az alap uralma) is érvényesül. amikor minden évben rendszeresen. Ez azonban nemcsak a csúcsrügy uralkodását jelenti az oldalrügyek fölött. Az ívben meghajlított vesszőn (ami nem azonos a függőleges leíveléssel) a tápanyagtorlódás miatt egy-két erős hajtás fejlődik az ív csúcsán. Mindezeket metszési beavatkozásaink szempontjából és hatásában nézzük. A fák minden vesszején . a belső térben megáll. amely teljesítményének számottevő csökkenésével és idő előtti elöregedésével jár együtt. amelyben a napfény behatol a korona belsejébe is. így a termőrészek jó teljesítményre és folyamatos megújulásra képesek. a csúcs kihajtása a leggyengébb. A függőlegesen leívelt vesszőn igen gyenge lesz a hajtásnövekedés. Rendszeres ritkítással pedig elejét vesszük a fa fölkopaszodásának. hogy a gyümölcsfa és -bokor életében minél tovább tartson az az állapot. így a kedvezőtlen folyamatok további láncolataként egyre több termőrész gyengül le. növényeink belső. Ez esetben a leghosszabb. A megmaradó kevesebb termőrész a korona külső és belső felületén csaknem azonos arányban foglal helyet. hogy a csúcshajtások mérsékeltebben növekednek.a vessző teljes hosszában . A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől függ. mint az azonos magasságban lévő. amelyek meghatározzák a növény növekedését és termésképzését. Ezt a jelenséget a hajtásnövekedés csúcsi uralmának szakkifejezéssel csúcsdominanciának nevezzük. Célunk. valamint az alatta lévő néhány oldalrügyből törnek elő a legerősebbek.és virágrügyek) fejlettek. kedvezőtlen következménye. illetve a korona csúcsának uralmát az alsóbb zóna fölött. kielégítő mennyiségű és jó minőségű gyümölcsöt terem. In- O 17 o . öszszefüggéseket vesszük sorra. az alsó harmadban lévők már ki sem hajtanak. Minél inkább megközelíti a vessző a függőleges helyzetet. Az alapból rendszerint egy-két erősebb hajtás tör elő. Ez az elvi áttekintés azért szükséges. növényünk termőegyensúlyban van. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások fejlődnek. illetve pusztul el. és egy-két alapi rügy is kihajt. ami az alapi dominancia határozott megnyilvánulása. ábra). hogy a jövő esztendei hajtás. így fölkopaszodik a korona.

Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. és a kihajtás is középerős lesz. gally.) Gyűrűre akkor metszünk.) Metszéskor a fa korát és növekedési erélyét (erőnléti állapotát) szem előtt kell tarta- © 18 o . azaz gyűrűre metszünk. és a vessző csúcsi uralma szinte teljesen megszűnik. azaz mennél erősebben metsszük vissza a vesszőt. a gyűrűre) metszünk. és van hely a termőalap kinevelésére. vagyis a vessző kétharmadára (annak egyharmadát távolítva el). (A gyűrűre metszés nem azonos tehát a tőből való eltávolítással. A visszavágás hatására egy-két rövid termőrészt kapunk. Metszés és hajtásnövekedés A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása egyenes arányú összefüggést mutat. Ha gyengén metszünk. ábra). annál erőteljesebb lesz rajta a hajtásfejlődés (12. vagyis kétharmadát eltávolítjuk. Ekkor a koronarész (vessző. hogy a hajtásnövekedés akkor a leggyengébb. de helyén szükségünk van termőalapra. hogy egészen az alapra (az alapon lévő kéregráncokra. Idősebb fákon a korona belsejében képződött fattyúvesszőket is célszerű így visszavágnunk. Erős metszésnek mondjuk azt. de a dió is szépen megújul így.90 fok 60 fok 45 fok 30 fok függőleges leívelés A különböző szögben álló. ha valamely vesszőt (vagy gallyat) mindenképpen el akarunk távolítani (például rossz irányba nőtt vagy megsérült). (Gyűrűre elsősorban az almatermésűeket metsszük. ág) alapján ülő fejletlen rügyeket vagy a kéregráncokban rejtőző alvórügyeket késztetjük kihajtásra úgy. ha a vesszőt harmadára vágjuk vissza. az gyenge hajtásnövekedést eredményez. ha más célunk nincs vele. Mindebből az is következik. ha egyáltalán nem metsszük vissza a vesszőt Bizonyos esetekben igen erősen. illetve hajlított vesszők rügyeiből előtörő hajtások fejlődése (Bouché-Thomas vázlata nyomán) nen az alap és a vesszőcsúcs felé haladva termőhajtások képződnek.

A beavatkozás során a növény. Ez utóbbi esetben . (A ritkító metszésről még részletesen szólunk. akkor nem.12.csak ritkítjuk a koronát. A gyengébb metszés. mert a fa tápanyagának nagyobbik részét a hajtás vonja el. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük. vagy a metszés elhagyása viszont a termőrészek arányát növeli a növekedési részek rovására. Egyszerűen azért. a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metszszük. O 19 o . Ha az erőteljes hajtásnövekedés a célunk. illetve vesszőnövekedésre nunk. azaz a termőrészek (a termőgallyazat) egy részét távolítjuk el. a korona egészére kell figyelemmel lennünk. Ha gyengíteni akarjuk a hajtások növekedését. mert ezek amúgy is az erőteljes növekedés (vegetatív jelleg) szakaszában vannak.) Hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk. ÁBRA középerős gyenge ággyűrűre metszés A visszametszés mértéke és hatása a hajtás-. Az erős metszés következtében beálló erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. akkor a vesszőket erőteljesen kell visszametszenünk. vagy alig metsszük vissza a vesszőket.a termőegyensúly fenntartása végett . mert ezek a gyengülő növekedés és az erőteljes termésképzés (generatív jelleg) állapotában vannak.

de ezzel a módszerrel tartjuk termőegyensúlyban a csökkenő növekedés (generatív) állapotába jutott termőkorú fákat is. gallyazaton pedig a termőrészek összességét a koronában. A visszametszéssel . hogy ezzel új hajtás. Visszametszéssel leginkább a fiatal fák koronáját alakítjuk.mindig gyengébb vagy erősebb hajtásképződésre serkentjük a fát (13. harmadik év: termőgally.) Az egyértelműség kedvéért bocsátjuk előre.METSZÉSMÓDOK TERMŐRÉSZEK METSZÉSMÓDJA A termőrész két jellemző formája a vessző és a termőgally.) (14. ágat azzal a szándékkal vágunk vissza. a gyakorlatban mégis a már termett vagy virágrüggyel berakódott koronarészt mondjuk termőrésznek. hogy a Gyümölcsfák és bokrok metszése című fejezetben a gallyon minden esetben termőgallyat (termőrészformát) értünk. A ritkítás alkalmával a koronarészből (amely leggyakrabban termőgallyazat) elágazásra visszametszve vagy tőből távolítunk el egy .az alakí- •J 13.almánál dárdák -. Visszametszéskor a koronarészből (ágból. ennek nyomán új termőrész kinevelésére késztessük. ami terem. Amelyről már tudjuk. második év: berakodás termőnyársakkal . (Első év: hajtás illetve vessző. Gallyat és ágat is visszametszhetünk (például átoltás vagy teljes ifjítás céljából). (Természetesen a vesszők tőből való kimetszése is ritkítást jelent.nagyobb egységet. hogy általában és tipikusan három esztendő alatt képződik. Noha a korona minden egyéves növedékét elvileg termőrésznek tekinthetjük. pontosabban termőrészifjító metszést végzünk. Ha gallyat.rendszerint . de szükségessé válhat .ábra). akkor ifjító.ámbár kisebb mértékben . a gyengébbet rövidebbre vágjuk vissza © 20 o . ábra) Leginkább a termőkorú fákat metsszük így. ÁBRA Az erősebb vesszőt általában hosszabbra. gallyból és leggyakrabban a vesszőből) csak egy részt vágunk le.annak mértékétől függően .

hogy mi kopaszítjuk föl mesterségesen a koronát.a rügyterhelés csökkentése céljából . erős. mert takart. akkor annak visszametszése.) Azonban vigyázzunk. könnyen előfordulhat. mint visszametszéskor.célszerű lehet a vesszők kiritkítása a koronában (például meggy esetében). Erős metszéskor sok koronarészt távolítunk el. (A veszsző visszametszésének mértékét és hatását a 12.) Ritkítás és termőrészifjítás tás alatt álló. amelyből majd jó minőségű termőrész fejlődik. A középerős metszés során közepes mértékben távolítunk el termőalapot. Középerős metszéssel az olyan termőkorú gyümölcsfák termőegyensúlyát tartjuk fenn. Általános szabály. árnyékos helyzetükben aligha fejlődik belőlük életerős termőrész. Az erős veszszőket viszont célszerű erősen visszavágni. ágat. Ha a vesszőt nem metsszük. de főképpen pedig ritkítása során mértéktartóan kell eljárnunk. amelyet az Őszibarack metszése című fejezetben ismertetünk. (Az előbbiekből azért. ha meghagyjuk a vesszőket. Különösen gazdag virágrügy-berakódás esetén . Ritkító metszés után sohasem olyan erőteljes a növekedés. Ha a gyümölcsfa természetes alakulása lehetővé teszi (például dió és gesztenye esetén). termőgally fejlődik. hogy a termésképzés szempontjából a három-. négyéves termőgally a legértékesebb termőrésze a fának. termésképzésük pedig a fajtára jellemző és rendszeres.) Leginkább a növekedésben legyengült. A Nagy Sándorféle szabolcsi metszésről pedig az alma metszésének tárgyalásakor írunk. a koronát csak ritkító metszéssel is alakíthatjuk. Attól függően. mert a többiek rovására eluralkodhatnak a vezérágon. mint amelyből majd termőrészek. amelyről már szóltunk. így ismeretes a fattyúvessző hosszú metszése. gallyat. azaz a természetes koronaformát juttatjuk érvényre és tartjuk fönn. A vesszőket Termőgally ritkítása. és majd már mint termőrészekkel (a belőlük képződött termőgallyazattal) szembesülve avatkozunk be. amelyek között több vastagabb gally. hogy az oldalvezérágakon fejlődött fölfelé törő. rajta több és zömökebb (jobb minőségű) termőrész fejlődik. az utóbbiakból meg azért. ábra szemlélteti. illetve ág is van. amelyeknek évenkénti hajtásnövedéke 40-50 centiméter. ágakból pedig alig vágunk ki. vagyis a termőgallyazatot ritkítjuk. A vesszőket többnyire középhosszúra metsszük. hogy a vesszőalaphoz közeli rügyeket kihajtásra késztetve gyengébb növedéket kapjunk. Gyenge metszésben az erősen növekedő. Ilyenkor rendszerint a vesszőket is erősen visszametsszük. a vastagabb gallyakból. bölcsebb. mivel annak sajátja. (A vesszők eredete. fiatal fák koronaritkítása során is. váltása Tudjuk. mert ha túlzásba visszük a vesszőritkítást. hogy a visszametszés és ritkítás milyen mértékű a koronában. Kézenfekvő © 21 o . többnyire fiatal. továbbá a szálveszszős illetve váltócsapos metszés.is csak gyengén metsszük vissza. koronában elfoglalt helye és a választott metszésmód szerint különféleképpen metszhetünk. Gyenge metszéskor csak kevés koronarészt távolítunk el. idős fákat metsszük erősen. Ha bizonytalanok vagyunk a mérték megítélésében. A vessző metszése Ha a vesszőt úgy tekintjük a koronában. ritka koronájú fákat részesítjük. és az ágtest takarása alatt képződött. középerős vagy gyenge metszésben részesíthetjük a fát. Az átlagosan fejlett vesszőt tehát ne metsszük vissza a koronában. lefelé álló vesszők közül válogatunk.

a termőgallyak nagy száma okozza. A termőgallyazat ritkítása csak ezek után következzék. Az ilyen fáknál a folyamatos termőgallyváltás a korona idő előtti. jól elkülöníthető termőgally egészének a vázágról való teljes leválasztását jelenti. Ha a termőgallyazat nehezen újul meg a koronában (például idős fák esetében vagy az említett Jonatán fajtakörben).a termőgally ritkítása helyett . Rendező elvként elfogadhatjuk: a termőgallyat terjedelmében úgy csökkenthetjük. addig a termőgally ifjítása valójában csak a gally visszametszése. az a méretük. Általános tapasztalat. mérsékelt termőgallyifjítás a korona nagyobb és egyenletesebb terhelését teszi lehetővé. Fogas kérdés azt megválaszolni. E módszer előnye. vagy csak elenyésző mértékben újul meg. arányos korona kialakítása. Ilyen esetben az első teendő ezek kimetszése és ezáltal a szabályos. hogy a megmaradó rész közelebb kerüljön a gallyalaphoz (ahol az ághoz ízesül). és miért éppen ott . függetlenül annak életkorától. amellyel sajátosságánál és jelentőségénél fogva külön fejezetben foglalkozunk. napfényes koronaforma érdekében. mert így gyorsabb a metszés és . Jó esetben bírja és lemetszése után a gally újra fejlődik. a vezérágakkal versenyző.még a szakemberek számára is. ahol ennek szükségét látjuk a minden zugában szellős. Előnyös ez azért is.hasonló méretű és értékű termőgallyak maradtak a fán. megvalósítani annál nehezebb.ilyen alapon is sor kerülhet minden termőgally leváltására. A korona elsűrűsödését sokszor nem a termőrészek. akkor a feltűnően legyengült és elöregedett termőgallyakat vesszük ki. hogy a három-. mert ember legyen a talpán. melynek során először . Először is azért. vagy ha túlságosan erős. Ha még ezek után is sűrű a korona. Ezt azonban csak mondani könnyű. hanem hogy túl sok vezérágat hagytunk meg. más akadálya is lehet. Ez esetben a termőgally részleges ifjítása kap fő szerepet . a legnagyobb termőgallyakat távolítsuk el tőből. nem pedig a termőgallyritkítás.elvileg legalábbis . Éppen ezért a termőgallyazat ritkításakor azt az elvet kövessük. Márpedig lombos (zöld) állapotban fontos és bonyolult folyamatok követik egymást a gyümölcsfa életében (például a rügykialakulás. amikor már . hogy az ilyen korú galylyazat legyen mindig többségben. hogy így elsősorban azok a termőgallyak kerülnek ki a koronából.tehát úgy metszeni. mert a növény asszimilációs felületébe avatkozunk be. Annak. Eközben persze a sűrűbb részeibe is belemetszünk. mert így nagyobb a megújulás esélye. akkor a kiritkítandó termőgallyat ne tőből. a jövő évi termés alapjainak megszületése). hogy hol. hogy a termőgally alig. négyéves termőgallyazatot mindig következetesen lemetszszük és így folyamatos termőgallyváltást hajtsunk végre. hogy a jó termőerőben lévő fákon a temőgallyazat mérsékelt visszametszése adja a legjobb eredményt: viszonylagosan a legtöbb termést. hanem gyűrűre metszve távolítsuk el. ami által a fa kiegyensúlyozottabban és bővebben is terem.a termőegyensúly fenntartásában. s ezeket a zöldmetszéssel megzavarhatjuk. ifjítása Míg a termőgally ritkítása a vezérágon lévő.a legterjedelmesebbeket vágjuk ki tő- ből. Alkalmazása a metszési ismeretekben való jártasságot és megfontoltságot igényel mindenekelőtt azért. Ennek során a rendszerint gazdagon elágazódott (sok kis galylyacskát nevelt) termőgallyat vágjuk vissza. azt kiritkítjuk. Megfelelő időben és mér- © 22 o . amelyek a leginkább versenytársai (lehetnek) a vezérágnak és a többi (kedvező helyzetű) termőgallynak. Legvégül pedig.mint említettük . aki kora szerint pontosan el tudja különíteni a termőgallyakat a termőkorú fán. szellősebbé tesszük. Leginkább az. ezeket ritkítsuk ott. mesterséges fölkopaszítását eredményezi. hogy mindig a legterjedelmesebb. hogy bírja-e a fa. ZÖLDMETSZÉS A zöldmetszés a rügyfakadástól lombhullásig terjedő időben (a tenyészidőben) végzett metszési beavatkozás. hogy a rendszeresen végzett. Termőgally visszametszése. Azonban például a Jonatán fajtakör tagjaira az a jellemző. Amiben az egyes termőgalylyak jól láthatóan különböznek egymástól. a szabályos koronaformát megbontó gally vagy gallyak vannak a koronában. általában rejtett rügyből. ezekből válogassunk. Valószínűsíthető az is.legalábbis láthatóan .

téktartóan végezve azonban érdemes élni vele, a fás metszés kiegészítőjeként. Minden zöldmetszési beavatkozással a fa még alakulóban, fejlődőben lévő, vagy már kialakult asszimilációs felületét csökkentjük, ami gyengítő hatású, azaz egyes részeiben vagy egészében visszafogja a növény fejlődését. Viszont kedvezően hat a megmaradt koronarészekre. Mivel a tenyészidőben a dús lombozattól nehezen tekinthető át a korona szerkezete, ezért a zöldmetszést elsősorban azoknak ajánljuk, akik a fásmetszések során már szert tettek némi gyakorlatra, és a lombbal borított koronában is biztonságosan eligazodnak. Az alakító zöldmetszéssel a növény asszimilációs energiáját a koronaalakulásra, termésnevelésre, -érlelésre, hajtásbeérésre kedvezően csoportosítjuk át, amennyiben a vezérhajtásokkal versengő konkurenseket még zsenge korukban eltávolítjuk. A júliusi, augusztusi, szeptemberi hajtásválogatással és visszametszéssel ritkábbá, napfénytől átjárhatóbbá és szellősebbé tesszük a koronát, ahol ezután jól beérik a hajtás, rajta a szemek (rügyek), és színesebb, ízesebb lesz a gyümölcs. Előnye növényvédelmi szempontból is megmutatkozik, mert nyár végén sokkal erőteljesebb a sebgyógyulás, mint a kora tavaszi fásmetszések idején.

csípjük. Ekkor a tenyészőcsúcsot (hajtáscsúcsot) nem sértjük meg, de a levél kurtításával csökkentjük a közvetlen közelében álló levélkék tápanyagellátását. Ennek következtében mintegy két hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd torzulás, görbülés nélkül ismét folytatódik. A vitorla visszacsípésével a vezérvesszőket tartjuk egyensúlyban. Például, ha valamelyik végállő rügyből a többinél jóval erősebb hajtás tör elő, annak növekedését így fogjuk vissza. E beavatkozás ideje májusban, a legerőteljesebb hajtásfejlődés idején van, és ha szükséges, egyszer ismételhető.

A hajtás visszacsípése
Hajtásvisszacsípéskor (pincírozás) hat-nyolc levélre kurtítjuk a hajtásokat, ezáltal a hajtástenyészőcsúcsot is eltávolítjuk (16. ábra). A megmaradó hajtáscsonk vastagodik, a visszamaradt levelek hónaljában lévő szemek (nyári rügyek) pedig megduzzadnak. A júliusi visszametszés hatására a végálló, illetve az alatta lévő egy-két szemből másodrendű hajtásokat kapunk. Az alsóbb helyzetű szemek nagy valószínűséggel termőrügyekké alakulnak. A pincírozott hajtás lemarad a versengésben. A többi, erőteljesebb hajtás le is árnyékolja, de mint asszimilációs felület mégiscsak megmarad. A visszacsípett hajtás környezetében csökken az újabb hajtások képződésének lehetősége. A hajtásvisszacsípés hatását az erőteljes növekedésű és sűrű koronájú fák alakító és

A vitorla visszacsípése
A növekvő hajtás kissé visszagörbülő csúcsi részét nevezzük vitorlának. Levelei kisebbek, és színben is elütnek a hajtás többi (alsóbb) leveleitől. E levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre. A vitorla visszacsípése a legártatlanabb és egyben legkevésbé jelentős metszési beavatkozás (15. ábra), visszacsípéskor a vitorla levéllemezeinek felét körömmel le15. ABRA

A vitorla visszacsípése

©

23 o

termőkori fenntartó metszése során hasznosíthatjuk. A visszacsípés hatására képződött gyenge (másodrendű) hajtásból, illetve vesszőből alakult termőgallyazat kevésbé sűrűsíti el a koronát. Ágemeletek között a fővezérágon (sudáron) vagy az oldalvezérágak legerőteljesebben növő fölső harmadában a legcélszerűbb így kialakítani gyenge, de csak mérsékelt számú termőgallyazatot. Az alakítás alatt álló fiatal fák törzsén megjelenő hajtások a törzs erősítését szolgálják. Ezeket - hajtáscsúcsukat visszacsípve - hagyjuk meg a tenyészidőben. Az ebből képződött vesszőt azonban tavasszal tőből távolítsuk el. Ugyanígy járjunk el a nagy sebek közvetlen közelében képződött, a sebgyógyulást tápláló hajtásokkal is.

ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza (17. ábra). A szemekből jövőre a vízszinteshez közeli, gyenge, termő jellegű hajtások fejlődnek. E beavatkozást augusztusban illetve szeptember elején végezzük.

Hajtásválogatás
Erőteljes zöldmetszési beavatkozás, ilyenkor a fölöslegesnek ítélt hajtást (hajtásokat) tőből eltávolítjuk. A korai koronaalakító hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője lehet. Ezt a hajtások 5-10 centiméteres állapotában végezzük. Ekkor még kézzel is könnyen kitörhetők, helyük gyorsan és szépen beforr. Elvileg ilyenkor is eltávolíthatjuk a fiatal fáink fővezér- és oldavezérhajtásainak összes versenytársát (konkurensét), kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejébe növő, egymást keresztező, sűrűsítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a tavaszi fásmetszés alkalmával is elvégezhetjük. A korai koronaalakító hajtásválogatás azzal a veszéllyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és jövő tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a korai alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert abból később könnyen lehasadó villás elágazás lesz) és néhány kifejezetten kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. A termőkorú fa nyár végi hajtásválogatásának fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, hogy hajtásai (vesszői) jól beérjenek, és ha még gyümölcs is van rajta, az szebben színeződjön, jobban beérjen (18. ábra). A nyár végi hajtásválogatást augusztusban, szeptemberben végezzük, amikor a hajtások már rendszerint félfás állapotban vannak, és a rajtuk lévő szemek már nem hajtanak ki a tenyészidőben. A hajtásválogatás alkalmával elsősorban a beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékben távolítsunk el hajtásokat. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a beavatko-

Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám
17. ABRA

Levélkoszorúra metszés

@ 24 @

\

18. ÁBRA }

A gyengébb termőerőben lévő őszibarackfákon gyakoriak a nagyon hosszú, vastag vízhajtások, melyeken fejlett oldalhajtások is vannak. Ezeket (vagy egy részüket) célszerű a termőfelület növelésére felhasználnunk. Vessző állapotukban gyengén visszametszve oldalhajtásaik megerősödnek, és virágrügyekkel rakódnak be.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK
A metszést kiegészítő eljárások közül a gyümölcsfák hajtásnövekedését szabályozó és termőre fordulásukat siettető lekötözéssel és a kézi gyümölcsritkítással foglalkozunk. Itt említjük a vadalást is.

Hajtás- és vesszőlekötözés
w

Hajtásválogatás

zás igen mértéktartó legyen, mert noha a hajtásválogatás általában kedvezőbbé teszi a megmaradt hajtások fejlődésének körülményeit, a fa növekedését viszont csökkenti. A több alkalommal végzett mérsékelt arányú hajtásválogatás jobb hatású, mint az egyszeri, nagyobb mértékű beavatkozás. Az úgynevezett színező zöldmetszés is a hajtásválogatás (-ritkítás) egyik formája. E beavatkozással a gyümölcsök zsendülése idején célszerű élni annak érdekében, hogy jobban beszíneződjenek. Ilyenkor a terméseket leginkább takaró hajtásokat távolítjuk el a koronából. A színező zöldmetszés előnye a színesebb, piacosabb gyümölcs, hátránya viszont, hogy növekszik - a termésre nézve - a napégés és a jégverés kockázata. Az idősebb koronarészekből kihajtott, erőteljesen fölfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszését fontoljuk meg. A fattyúhajtások nagyszámú megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek elő. Ezért a fattyúhajtásokat inkább íveljük le vagy metsszük levélkoszorúra.

Ha a meredeken fölfelé növő hajtást illetve vesszőt vízszinteshez közeli szögállásban lekötözzük, akkor oldalrügyeiből termő jellegű hajtások illetve termőrészek fejlődnek. Minél közelebb kényszerítjük a vízszinteshez a vesszőt (a koronarészt), annál inkább gyengül a növekedési hajlama, és erősödik a termésképzési jellege. A vesszőlekötözéssel a termőalapok koraibb kialakulását, és ezzel a fák koraibb termőre fordítását idézhetjük elő. A hajtás- illetve vesszőlekötözésnek mindenekelőtt az intenzív koronaformák, közöttük is a termőkaros orsófák és a sövények kialakításában van jelentősége. A lekötözés mértéke (a vessző vízszintessel bezárt szöge) elsősorban a fa növekedési erélyétől függ. Hagyományos koronaformában vízszintes vázkarokat ne neveljünk, mert néhány év alatt elcsökevényesednek, elöregszenek. A gyenge növekedésű fákat ne kössük le, a középerős és erős növekedésűek vesszeit (gallyait, ágait) a vízszinteshez képest 15-30 fokos szögben neveljük. Fontos, hogy a lekötözött karok (vesszők) ne íveljenek, egyenesek legyenek. A gyümölcsfa korosodásával vázágrendszere mindinkább a vízszinteshez közelít, amely egyúttal a termő (generatív) jelleg folyamatos erősödését is jelenti. Kialakulnak rajta az úgynevezett természetes termőívek. Ilyen állapotban már nem a leívelés a célunk, hanem a vázágrendszer szögállásának az emelése, hogy a fa növekedési (vegetatív) jellegét erősítsük a generatív túlsúllyal szemben. Ezt azonban már metszéssel érjük el.

©

25 o

A hajtás illetve a vessző helyzetének megváltoztatására újabb módszerek terjedtek el. Lazán kössük a lehajlítandó koronarészre. 19. Lehetőleg mindig közvetlenül a rügy mellett kössünk. először termő fák gyümölcsritkítására különösen ügyeljünk. hogy ne följebb kössünk. Gyümölcsritkítás Ezzel a munkával elejét vesszük a fa túlterhelésének. Ekkor még rugalmasak. az alsó harmadán (19. mert a fákon mara- Vesszolekötözés huzalhoz (A) és idősebb koronarészhez (B). Ezután rögzítsük a vesszőt (gallyat) kb. gallyak (esetleg ágak) lehajlítására használhatjuk. hogy lekötözés helyett nehezékkel húzatják le a koronarészt. amelynek súlya (leívelő hatása) a nehezéknek belerakott anyag (például homok) mennyiségétől függ (20. karó). miközben máshol rendesen vastagodik. mert akkor a vessző ívben meghajlik. Az idősebb. és különösen íveléskor könnyen eltörhetnek vagy kitörhetnek. a körte és az őszibarack szinte minden évben ritkításra szorul. erősebb koronarészek leívelésére három-négy szálat sodorjunk belőle össze. betonból (például virágcserépformába) öntött súly. Nyirkosán tartva kevésbé szakad szálaira. Műanyag kötözőanyagokkal lehet a nehezen beszerezhető rafiát helyettesíteni. a meghagyott termésekből pedig nagyobb. amikor a hajtások már fásodnak és csúcsrügyben záródnak. a legkevésbé törékenyek. és szükség szerint újítsuk fel vagy szüntessük meg. ahol az a legmegfelelőbb ívet adja. a hajtások lekötéséhez kiváló a rafia. szebb és értékesebb gyümölcs fejlődik. hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. Kedvező még a nyár végi lekötözés (augusztus eleje). Ezek lényege. amikor a nedvkeringés megindul. Az elszorítás tápanyagellátási zavarokat okoz. ami a legkevésbé felel meg céljainknak. és így az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. ÁBRA""} A vékonyabb vesszők. Fontos. A fiatal. némely nagy termésű években a kajszi is. amelyet ott rögzítünk a hajtáson (vesszőn). hogy a huzal ne vágjon be. A zsineget a fölfelé törő. Az alma. ábra). mert a kötözőanyaggal elszorított helyen vékony marad a koronarész. mert így kevésbé csúszhat el a kötés. erősebb vesszők. ha előbb a kötés helyére bőr vagy gumi alátétet rakunk. A kötözőanyagot először a rögzítési alaphoz kössük (ami lehet a törzs. és helyén eltörhet a termőkar. képlékenyek. alsóbb gally vagy ág.A vesszők iekötözésének legmegfelelőbb ideje a tavaszi hajtásnövekedés kezdete. Ezt a célt szolgálja a csipesszel ellátott zacskó vagy kisebb zsák is. A túlterhelés megakadályozza a fát. különben bevághat a növény szövetébe. Fémhuzal is használható a lekötözésre. A ritkítás mértéke több tényezőtől függ. Egyes (bőtermő) években a ringlókat is érdemes megritkítani. A kötözéseket évente ellenőrizzük. Ilyen nehezék például a csipesszel ellátott. A nyugalmi időszakban a vesszők merevek. Fontos. hogy a kötésről ne feledkezzünk el. huzal. erős gallyak és ágak leívelése (C) O 26 o . de csak akkor. Ne legyünk türelmetlenek és mohók. ábra). hogy felkészüljön a következő évi termésre. Általános elv.

A kötődés és a természetes hullás után már meg tudjuk becsülni. A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítani. az alanyból előtörő hajtásokat (vadhajtásokat) távolítjuk el. zsenge korukban távolítsuk el. A túl sűrűn álló. hogy a korona egy-egy gallya túlságosan berakódik gyümölccsel.Hajtáshajlítás csipeszes nehezékkel dó sok gyümölcs jelentős tápanyagot von el a még növekvő. mert sarjképző tulajdonságukat alanyként is megtartják. illetve újabbak képződéséhez vezet. egymáshoz érő gyümölcsök közé nem hatol be a permedé. mert például a vértetű búvóhelyéül szolgálnak. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. éles késsel vagy közepes méretű. Az alanyhajtások károsak. Ezért az első terméseiket mutató gyümölcsfákon 2-3 gyümölcsnél többet ne hagyjunk. A szorosan öszszeérő terméseket . hogy mennyi termésre van kilátásunk. 8-10 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy gyümölcsöt. © 27 o . A legalkalmasabb. Ennél korábban ne fogjunk hozzá. hegyes ollóval vágjuk ki. elvonják a tápanyagot a nemestől. Kb. Vadalás Vadaláskor a szemzés vagy oltás helye alól. Az alma és a körte fölösleges gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű. A gyümölcsritkításnak növényvédelmi haszna is van. azaz átmérője 1. másrészt a talajművelést is akadályozzák. és a gyökértörzsről tőből törjük ki (vagy dörzsöljük ki) valamennyit. Előfordul. ezáltal azt visszavetheti.hasonló okok miatt gyakrabban támadják meg a gyümölcsmolyok hernyói is. A felszínre tört sarjhajtások (vesszők) talajfelszín fölötti visszametszése nem megoldás. A körte birsalanya.) A sarjakat tavasszal. Növényvédelmi szempontból pedig azért veszélyesek. mert ha megerősödnek. számos rózsa. Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. fejlődő fiatal növénytől. A ritkítandó őszibarack és kajszi zöld terméseit kézzel. (Nem célszerű a kertünkben fellelhető meggysarjakat beszemezni.5-2 cm. csavaró mozdulattal válaszszuk le a termőrészről. a köszméte és a riszméte bokorfák aranyribiszke alanya rendszeresen sarjadzik. máshol pedig nincs vagy alig akad termés. a gombás betegségek ott megtelepedhetnek. valamint a ribiszke. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítsuk. mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a helyi többlet. onnan fertőzhetnek. Ugyancsak erősen sarjad a meggy. amikor a gyümölcskezdemény kis dió nagyságú. mert a természetes hullás még nem fejeződött be. Ekkor ritkítsunk. Bontsuk ki a sarjat hozó tövet. orgona. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le. mert ez a megmaradt sarjak további növekedéséhez.

Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember. akkor a készítmény. Télen. aki szőlőt. de még a hajtásnövekedés előtt metszszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. gyümölcsfát. mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet. amikor a hajtások már félfás állapotban vannak. a fagy ne tegyen kárt bennük. A korona szellősebbé tételét. a pusztulás mértéke szemrevételezéssel. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját. májusban és június elején kerítsünk sort. hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtáson és környezetében (a le- O 28 o . A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön.elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként . hogy hol állnak túl sűrűn az ágak. mert minden évszakban akad vele dolga. Ha metszés után permetezünk. A sérülés. metszéskor viseljünk gumikesztyűt. lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók). a vesszők. vagy rügyvizsgálattal Uienany rügy nosszanti atmetszeseveiy anapítható meg. A málna metszése eltér az általánostól.MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? A kert sohasem kész. pontosabban elvirágzás után. a kertész sohasem pihenhet. tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge. más a kérgük színe és repedezettsége. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. A korábbi (téli. A zöldmetszés ideje . Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is. Másrészt. ha a permetezésig végzünk a metszéssel. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbb a kora tavasz. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk. A veszedelmes ágpusztulást. mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban. jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. pirosbimbós állapotukra időzítsük. Egyrészt. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben. Erős növekedés. illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. rózsát és díszcserjét ültet. ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. szivarfa) további növekedését. könnyen eldönthetjük. fagyérzékeny növények vesszőit. Célszerű. az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk. Új sarkít a tenyészidőben ritkítjuk. Ezzel elősegítjük. Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja. húzzunk kesztyűt. A le termett (es namarosan ef is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők. A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. Amennyiben 0 °C alatti hőmérsékleten metszünk. pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. gondoz. Ezek metszését rügyfakadás utánra. a metszést hagyjuk abba. császárfa. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített. mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. Ha a hőmérséklet -5 °C •alá süüyed. Rügyfakadás. hogy a hajtások megfásodjanak. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk.a tenyészidőben van.) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén.

málna) való szaporítás. A célszerű tulajdonságú alanyra (amely lehet például erőteljesen növő vadalany vagy gyenge törpealany) rászemzik a nemest. Az őszibarackot meszes talajra keserű mandula. magról szaporítva ugyanis a gyümölcsfák zöme visszaüt az ősi és a nemes közötti átmeneti formák valamelyikére. A cseresznye és meggy alanyául savanyú talajra a vadcseresznyét. a koronaformára és a művelésmódra. mert ennek jó vagy rossz megválasztása kihat a növény növekedésére és fejlődésére. Az alanyra is legyen gondunk A gyümölcsfák zömét ivartalan úton. A hagyományos koronaformájú középmagas törzsű fák neveléséhez erős növekedésű alanyokra van szükség. a rajtuk lévő nemes sem egyformán fejlődik. azonos marad az anyanövényével (amelyről a szemzőhajtást vették). Az oltványok általában 2-4 évvel hamarabb érik el teljes termőkorukat. hogy a termesztés első és igen fontos munkáját. Talajigényük igen eltérő. A szőlőt és a gyümölcstermő borokat kivétel nélkül ivartalanul szaporítják. és sudara (fővezérvesszeje) is fejlett. illetve ültetvényanyaga. elsősorban a könnyebb kezelhetőség végett). megsérthetjük. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni. mert így nem tehetünk kárt a virágokban. a vadkörte. mint a magról kelt gyümölcsfák. Koronás oltvány és suháng A gyümölcsfák szaporítóanyaga kétféle: koronás oltvány és suháng. ÜLTETÉSKOR Fák.véikoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben. A kajszit homokon vadkajszi. a telepítést. hogy a nemes tulajdonsága nem változik. amelyek télen elpusztulnak. A vadalma alany elsősorban a nyirkos. Nem mindegy tehát. ki kell elégítenünk a növények tenyészterületigényét. gyakorlatilag mindegy. savanyú talajokon díszlik. ribiszke. E szaporítási mód nagy előnye. ép. A szaporítóanyag vásárlásakor gondoljunk az alanyra is. hogy belőle korábban kialakíthatjuk a koronát. Az alanyok a rájuk oltott nemest tartják és táplálják. gyengébb minőségű talajon sokkal jobb körtealany a vadkörte. ábra). a nemes fajtákat aranyribiszke alanyba oltják (80-100 centiméter magasan. alkalmazkodóképességük is különböző.amelynek számottevő a gazdasági haszna is . a kajszi pedig szilvaalanyon kisebb koronát nevel. A korán fakadó. A koronás oltvány előnye. Ilyenek a vadalanyok. kevésbé fejlett oltvány (2. Ivaros úton. sarjak és oltványcsemeték a növények szaporító-. A törzses köszméte-. E koraibb termőre fordulás . Száraz. lombhullás után is metszhetjük. egy szóval: a termesztés sikerére. hogy a törzs magassága már meg- O 29 o . hogyan végezzük el. A ribiszkefélék. mészben szegény vidéken pedig vadőszibarack alanyon telepítsük. a köszméte és a riszméte bokrait ekkor is ritkíthatjuk. mint például a vadcseresznye. és az esetek többségében a nemesnél rosszabb minőségű gyümölcsöt terem. kötött talajon myrobalán vagy szilvaalanyon ültessük. hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének.és riszmétefácskák oltványok. meszesre inkább a sarjmeggyet válasszuk. A SZAPORÍTÓANYAGRÓL. Ha a szaporítóanyag egészséges. A meggy sarjmeggy alanyon.a saját magoncba szemzett fák esetében is megmutatkozik (például a diónál és a gesztenyénél). sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük. hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását. és meg kell metszenünk őket. A suháng elágazás nélküli. bokrok ültetésével évtizedekre határozunk. tisztában kell lennünk a választott művelésmóddal. Hátrányának mondható. mert a zsenge. Közöttük gyakori a fásdugvánnyal (bokorribiszkék) vagy gyökeres sarjjal (mogyoró. Ehhez. a vadalma. A faiskolában vásárolható fiatal bokrok. a szakszerű ültetésen kívül ismernünk kell a szaporítóanyagot (a nemest és az alanyt). A koronás oltványon legalább három fejlett (legkevesebb 30 centiméteres) oldalvessző (oldalvezérvessző) van. oltással (szemzéssel) szaporítják. Fontos. mint a birs. hogy koronás oltványt vagy suhángot veszünk és ültetünk. Az intenzív koronaformák törpealanyain lévő fák fordulnak a legkorábban termőre. a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel. már a második-harmadik évükben.

5x0. jó közérzetét. A támaszt igénylő.5X2 m-re ültessük. úgynevezett intenzív koronaformák térállását az egyes formák tárgyalásakor ismertetjük. hasadt gyökérvégeket vágjuk sima felületűre. az alany-nemes viszony. de arányosan fejlett és egészséges.5x0. A mogyoróbokor tenyészterület-igénye 16 négyzetméter. Ezért fontoljuk meg jól a választást.és 0. Ha valamelyik tényező eleve rossz vagy rosszra fordul. Minden mindennel összefügg. mert ez csak egy része a gyümölcsfák és -bokrok nevelésének és fenntartásának (termesztéstechnológiájának). de például egyes nyári körtefajták koronamérete a cseresznyéét is megközelíti. dús gyökérzetű gyümölcsfa. Csak a roncsolt.a legtöbb esetben . A vadalanyú alma. és megrontja a gyümölcsfa általános. mint például a talajállapot. csökött hajtások fejlődhetnek. ezt a kezdeti szépséghibát jó körülmények közé kerülve bizonyosan kinövi az ép. hogy helyreállítsuk a többnyire nagyon megcsonkolt gyökérzet és az ép föld feletti rész egyensúlyát. de még csak megállítani sem lehet.7. hogy ne legyen nyílós az oltvány. ha az egyéb összetevők. akkor az .4 méteres tőtávolságra telepítsük. hanem gazdasági céljainknak is a legjobban megfelel. termőfelületük csökken. sőt el is pusztulhat a fa. és csak olyan mértékben. A bokrok és gyökeres sarjak erőteljes visszametszésének az az elsődleges célja. ADJUNK ELÉG TERET! Fás növényeinknek gyakran nem adjuk meg azt a teret. A riszméte térigénye a fekete ribiszkéével megegyezik. és a növény mennél több tőhajtást hozzon (bokrosodjék). szabályos koronájú fa nemcsak dísze a kertünknek. fölnyurgulnak.kihat a többire is. Telepítéskor a fák és a bokrok szaporítóanyagának föld feletti részét . E tulajdonságoknál fontosabb. inkább kevesebb növényünk legyen. fölkopaszodnak. Ennek következtében a tenyészidőben gyenge. vadalanyú. KEVÉS SEBZÉSSEL Az arányos felépítésű. Házikertbe is e két faj oltványait ültessük. Ez a bölcsesség áll a gyümölcsfa metszésére is.határozott. a tenyészterület. A támasz nélküli.az összefüggések értelmében . természetes sövényben egymástól 3-4 méterre ültessük. a növényvédelem és a termékenyülési viszonyok. akármilyen szép is a koronája. a tápanyag-ellátottság. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják a fák és a bokrok. úgymond hagyományos koronaformájú.5 méteres sor. szép. A tüskétlen szedret 2. az őszibarack 25-30 négyzetméternyi területet igényel.erősen visszavágjuk. Legkevesebb 30 négyzetméter az igényük. 100-200 négyzetméter fánként. Ültetéskor ne metszegessük a gyökérzetet. A túlságosan visszacsonkolt és ritka oldalgyökérzetű fácskának kisebb az eredési esélye. A sok rügyből előtörő.megszüntetni. nagyszámú hajtást a frissen sebzett és csonka gyökérzet képtelen ellátni. megfelelőek. A visszametszés elmulasztása a frissen ültetett fácska túlterheléséhez vezethet. A gesztenye saját magoncára oltva. azaz a gyökérnyakon lévő oltásforradás kifogástalan legyen. A málnasarjakat sövényszerű művelésben legalább 1. (Választáskor ne röstelljük a szaporítóanyagot alaposan szemügyre venni!) Legalább ilyen fontos a gyökérzet épsége és terjedelme is. Legyen bár kissé fejletlen vagy formátlan a törzs. harmonikus növekedését és fejlődését.7 méter térállásba telepítsük. amely egészséges és harmonikus fejlődésükhöz szükséges. a dió pedig feketedió-alanyon 60-70 négyzetméteres területen is elfér. közepes törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70. a szilva. a fekete ribiszkét 2. A törzses köszméte tenyészterület-igénye 1.3-0. A magról kelt gesztenyének és diónak különösen nagy a térigénye.7 méter. egészséges. még inkább a körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően igen különböző. más szavakkal a gyümölcsfa életkörülményei rendezettek. Az ebből következő kedvezőtlen állapotot vagy folyamatot . a kajszi. Az alakító metszéssel meghatározzuk a © 30 o . Hatása igazán csak akkor érvényesül. hogy a sérült rész kiessen. hogy a törzs magasságát mi határozzuk meg. Mindenekelőtt azért. a meggy. előnye viszont. a mandula. Ezért különösen jól válasszuk meg helyét a kertben. a ringló legalább 30-40. A pirosribiszke-bokrot 2x0.kizárólag metszéssel . illetve a járulékos rügyek kihajtsanak. hogy az alapi rügyek. A suhángból egy évvel tovább kell alakítanunk a koronát. hiszen kapott az elég sebet a kitermelés során.

A jól választott mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre. ami kedvezőtlen a végálló rügyből képződő hajtás fejlődésére. tehát az elágazástól 30-40 cm távolságra fűrészeljünk felülről lefelé. az beszárad vagy éppen a fertőzéseknek nyit kaput. Mindenesetre a túl magas metszés még mindig kevésbé rossz. A vesszők visszametszésekor a megmaradó legfelső. Ahány vágást ejtünk. hogy a vessző tengelyére álló merőlegessel mintegy 30 fokos szöget zárjon be. mint az erősen rügyre vágott. A legkönnyebb megoldást. A rügyhöz. Ezután a bevágás fölött. sok kárt okozhatunk vele a növényben. Lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. Nagyobb ágak levágását legalább három lépésben végezzük. hogy a rügy biztonságosan kihajtson. túl mély metszlap. keresztmetszetének egyharmadáig. illetve az elágazás közelében a legjobb. A metszéshez jó minőségű. hosszanti hajszálrepedések keletkezhetnek. és legyünk tekintettel a növények életritmusára. jó állású koronát nevelni. arányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. A vesszők ilyen szakszerű visszametszésére. a sebfelület ne legyen vízszintes. rendszeresebben teremnek. tehát a végálló rügy a korona belsejével ellentétes irányba. ÁBRA helyes hibás helyes Az ágak visszametszésekor ne hagyjunk csonkot. Különösen jelentős ez a telepítés utáni és az alakító metszések során. amelyre a vesszőt visszametsszük. benne a fő részek számát. a vesszők ízközre metszését azért nem ajánljuk. A hajtást és a vesszőt közvetlenül a rügy (a szárcsomó) fölött. Az életlen olló vagy fűrész roncsol. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot. s később. ezektől távolodva egyre gyengébb. az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le (21. Ha a metszőollónk nem kifogástalan. A sebgyógyulás ugyanis a rügy. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon és kissé kifelé lejtsen úgy. mert a tartóágak kifelé álló rügyeiből lehet levegős. felülete nagyobb. a gallyat és az ágat az elágazásnál. például erősebb szélben. növekedésére és fejlődésére is. a visszamaradó vesszőrészen szemmel alig látható. mert a rügy feletti csonk beszárad. A szőlővessző visszametszésekor viszont hagyjunk a rügy fölött 3-4 cm-es csonkot. néhány milliméterrel a rügy fölött enyhén ferde metszlapot vágjunk © 31 o . víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. így elkerülhetjük a rügy sérülését. annyi sebet okozunk a fán. mint az azonos kerületű ép sebzésé. A vesszőn. Bármilyen helyzetű a visszametszésre váró vessző vagy ág. és megbízhatóan. Először az elágazás fölött 20-30 cm-rel alulról© fűrészeljük be az ágat. jobb minőségű gyümölcsöt hoznak. a metszőollót mindig az ellenkező oldalról és alulról közelítve tegyük. ábra). mint a természetes koronájúak. mert a ráhulló por. éles szerszámot használjunk. erősebb vázágat fejlesztenek.korona formáját. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk. kifelé nézzen. Az első. különösen az alakítás során ügyeljünk. A roncsolt seb nehezen gyógyul. a rügyből előtörő hajtás lehasad. amikor minden végálló rüggyel határozott célunk van a koronában. az alulról történt bevágás meg- 21.

Metszéskor megsértjük a növény szöveteit. hamar gyógyul. ábra). a beforradás. -védő anyaggal. ÁBRA } A nagyobb ágakat nem vághatjuk le egyszerre. ez a hasznosítás legértékesebb módja. amellyel minden kerti hulladék ledarálható. Minél többet vágtunk le a növényből. lehetőleg kacorral vágjuk simára. annál több tápanyagot kell visszaadnunk. A másfél-két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést kezeljük sebkezelő. úgynevezett mulcsozásra is. és minél idősebb részen ejtjük. A seb szélén a kéreg néhány milliméterét is kenjük be. hanem szerves trágyával gyorsítsuk a fa vagy cserje gyógyulását. még a kiskertben sem. hogy éles késsel.vagy többéves fás részeket távolítunk el. majd kissé távolabb fürészeljük be (B). hogy biztosan zárt felületet kapjunk. O 32 o . Ifjítás után például nem elegendő az évente szokásos műtrágyaadag. Ezekben sok a tarta- lék tápanyag. A nyesedéket lehetőleg ne égessük el. Minél nagyobb a seb. növekedését. Az aprítékot használhatjuk a kertben talajtakarásra. A visszavágással egy. amilyen például a vesszők visszavágásakor keletkezik. Az ággyürűtől arasznyi távolságban alulról (A). fejszével) is felapríthatunk. szőlőben már érdemes egy aprítógépet vásárolni. Harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot. ép szélűre a metszlapot. sebeket ejtünk. annál lassabb a kalluszképződés. és kezeljük a sebet (C) akadályozza. Kisebb mennyiséget kézi erővel (ollóval. A nyesedék felaprítva mindenképpen gyorsabban korhad el.-j 22. mert lehasadnak. tehát metszéskor veszteség éri a növényt. hogy az ág lehasadjon. Nagyobb kertben. A kisméretű seb. és szerves anyagát a növények hasznosítják. Az így előkészített nyesedéket komposztálhatjuk. mégpedig az ággyűrű (az ág alapjánál lévő megvastagodás) fölött néhány milliméterrel (22. A kezelés első teendője. A pótlásról feltétlenül gondoskodjunk. végül vágjuk le a csonkot.

Ha hézag van közöttük. Nem árt. sőt ki is próbáltunk valahol. hogy a vágópenge a támasztópengére felütközik. tartós szerszám általában drága.ábra). vagyis olyan eszközt veszünk. az ütköző. akkor minden megtakarított dekagramm számít. Elágazásnál a vékonyabb vágópenge a megmaradó vesszőhöz. Vágáskor a másik kezünkkel segítsünk. ezért sem alkalmas vastagabb fás részek metszésére. a rugó és a zár (25. amilyet már láttunk. A metszés minőségét a penge élességén kívül az határozza meg. hogy milyen szorosan zárnak a pengék.AZ ESZKÖZÖK A szép munkához jó szerszámokra és segédeszközökre van szükségünk. A metszőolló részei: a két nyél. s aki már nyírt órákon át sövényt. balesetmentesen végezhető munka ugyancsak könnyítés. A megbízható. Ma. a támasztó. roncsol a szerszám. Metszéskor úgy tartsuk az ollót. ha utánozunk. ezzel megkönnyítjük az ollót tartó kéz munkáját. nehéz metszőollóval keserves a munka. illetve fölül. kicsorbuló. hogy az olló vagy gép irányítása is éppen elég fárasztó. Éle egyenes. A biztonságos. Alkalmatlan fűrésszel több kárt okozunk. A kétélű ollónak a támasztópengéje is élezett. Szerszámvásárláskor ne csupán az árat. ábra). Az olcsóbb szerszám gyakran nehezebb. A mellévágó ollók általánosan elterjedtek. Ezeknek vágóéle a támasztópenge mellett záródik.5-2 cm átmérőig vághatunk vele hajtásokat. METSZOOLLO A metszés leggyakrabban használt eszköze az olló. mert megéri. a forgástengelyt képező csap a rögzítőanyával. hanem a használhatóságot is vegyük szemügyre. kényelmetlen fogágyú. hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk. vesszőket. ábra). 1. gallyakat.és a vágópenge. A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni. vagy az olló támasztóélének irányába feszítsük a vesszőt (23. s a © 33 o . Ha ezt még annak tömege is tetézi. gallyhoz egészen közel kerüljön. tisztában van vele. rózsaszedésre alkalmas. Életlen. mint amennyi hasznot hajtunk. amikor már egyetlen gyereket sem akarnak a balkezességről „leszoktatni". Két metszőollótípust különböztetünk meg: a rávágó és a mellévágó ollót (24. de ne sajnáljuk rá a pénzt. Jellemzője. inkább virág-.

ifjítására is. majd olajos ronggyal áttörölve tegyük el. tehát műanyag bevonat van rajta (ennek télen. A fák magasan lévő vesszőit hernyózóollóval is visszametszhetjük. A záródó olló könnyen ütközzön (ezért ma már gumibetéteket tesznek az ütközőkre). Ez a szerszám pontos tükörképe a megszokott jobbosnak. nem csípi be a vékony vesszőket. zárása. A kétélű ollónak a támasztóélét is fenjük. E hosszú nyelű szerszámot régen a hernyófészkek leszedésére használták. futórózsa és sövény ritkítására. tartós. hogy a zárat. GALLYVÁGÓ ÉS SÖVÉNYNYÍRÓ A metszőollóhoz hasonló pengével. a rövid nyél feltöri a tenyeret. ha pedig túl hosszú. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. ám 64-80 cm hosszú nyéllel készülő ollókkal gallyakat és vékonyabb ágakat (3 cm átmérői) lehet vágni (26. mielőtt eltennénk. Kétélűek. de ritkábban. mert akkor a fás rész lemetszésén kívül külön erőkifejtés szükséges a záráshoz. Munka után az ollót tisztítsuk meg. töröljük szárazra. amely nyugalmi helyzetben megakadályozza. és bizonyosan nem tör hólyagot rajta. Általában vékony vesszők és még meg nem fásodott hajtások metszésére alkalmas. mint a vágót. a földről dolgozhatnak vele azok. Házi élezésre különböző finomságú fenőköveket (úgynevezett belga követ). ábra). Ezt a vásárláskor könnyedén kipróbálhatjuk. mégpedig a domború oldalát élezzük. Nyele tenyérbe simul. Nagyon fontos. mivel nem csúsznak ki az élek közül. © 34 o . Ennek az az előnye. 30-40 cmes. A jó olló leghasznosabb tulajdonságai: szilárd. Végül fontos az is. éle tartós. nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót. A hosszú nyél nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot. Pengéje cserélhető. A nagyobb gyártók igyekeznek egy-két típussal megkönnyíteni a balkezesek munkáját. A vágópengét rugó nyitja.A karbantartás élezésből. lehetőleg az ollót tartó kézzel (hüvelykujjal) tudjuk kezelni. A nyél legyen elég hosszú. akik nem szívesen állnak létrára. hogy a vágópengéhez tartozó nyél a saját tengelye körül elfordul. A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszők is levághatok. hogy a gallyazóolló könnyű legyen. olajozásból. majd fenőszíjat használjunk. ezért nem szükséges hozzá nagy erőkifejtés. könnyedén. tisztításból áll. vagyis a vágás a penge furatába erősített zsineggel történik. fagyban van jelentősége). rendkívül fontos a bal kézzel használható metszőolló. úgy nyírunk. Kezdő kertész az élezést bízza szakemberre. ha ez a szerszám is könnyű és az ütközése rugalmas. rózsabokrok. Előfordul. A konkurens vesszők levágására különösen alkalmas. szilárd. Nyelük ugyancsak hosszú. Két kézzel fogjuk a két nyelet. hogy a szerszám valóban a tenyérbe simul. hogy az olló szétnyíljon. jól beállított metszőolló nem roncsol. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is hozzáférhetünk. ugyanakkor könnyű. A rugó ne legyen túl kemény. A pengének csakis egyik. Az éles. Sövények kézi nyírására a sövénynyíró ollók valók. népességnek majdnem egytizede balkezes. meleg tapintású. Kényelmesen. Előnyös. E ritkábban használatos eszközöket is éleztessük rendszeresen. tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. tartsuk tisztán és zsírozzuk be. tüskétlen szeder. az élek 20-30 cm hoszszúak. Jól használhatjuk ezt a szerszámot díszcserjék.

gyorsan vághatunk. LÉTRA A fűrészek közül a hagyományos keretes metszéskor nehezen használható. ezért lassú vele a munka. ha a vezetéket öncsévélő dob tartja rugalmasan föltekerve. ábra) lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka. Legjobbak Kardfurészek és fogazásuk @ 35 © . Ügyeljünk arra. legföljebb az. A fogazás többféle lehet. ÁBRA [ Elektromos sövénynyíróval (27. hogy az elektromos vezeték ne kerüljön a vágóéi útjába. Előnyös. gyorsan. Az egyenes fogú fűrésszel oda-vissza. kevés erőkifejtéssel száraz. Legjobb. különben nehéz tartani az amúgy is gyorsan dolgozó. ha könnyű./V Ág. Erre a célra a kardfűrészek. A cápafogú csak egy irányba vág. amelyiknek állítható a pengéje. hernyózóolló (B). közülük is az íves hegyűek a legalkalmasabbak. viszont nehéz az élezése. vastagabb részeket kell eltávolítanunk. egyenes (C) és hullámos éle sövénynyíró olló (D) •J 28.(gally-) vágó (A). FŰRÉSZ. A fűrészszel ugyanis hozzá kell férnünk az ágakhoz. KACOR. tehát pontos kezelést kívánó gépet.

Ezt éles késsel simára. Mindig csak azt az oldalát élezzük. 1 29. a fűrészelés fontos segédeszköze a létra. tehát ne kockáztassunk! © 36 o . csak egy kis gyakorlat szükséges a használatához. A kést vizes fenőkővel és fenőszíjjal szinte borotvaélesre kifenhetjük. Egyágú támasztólétrát soha ne használjunk. gyorsan lehet velük vágni és élezésük is egyszerű (28. nagy erőkifejtéssel dolgozunk. Sokan idegenkednek tőle. a seb szélét épre kell vágnunk. de a legbiztonságosabban a támasztórudas állítható fel. Jobb a kétágú létra.az idunafogazású fűrészek. mert bizonytalan és balesetveszélyes. Éles szerszámokkal. hogy a forradást elősegítsük. kényelmetlen testhelyzetben. durva vágási felületet hagynak vissza. amelyiken a körömhely van. Élét az eredeti mintázatban és hajlásszögben reszeljük.ábra). pedig nem veszélyes szerszám. mert könnyen. ábra). A vágás legcélszerűbb eszköze a kacor. A fűrészek. ha kézbe illő és meleg fogásű. különösen az idunafogazásúak. A metszés. ÁBRA | f O Kacorkéssel vágjuk simára a fürészelt felületet A fűrész nyele akkor jó. a hajlított pengéjű és nyelű kertészkés (29.

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE írta Valló László .

A KORONA ALAKITASA TERMŐKORI METSZÉS IFJÍTÁS NÉHÁNY APRÓ FOGÁS A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE .

a katlankorona és a zárt felületű korona (30. azaz a központi tengelyen (31. Az ágcsoportos sudaras korona előnye. a gyengébben fejlődő. Az ágcsoportos sudaras koronában egymástól meghatározott távolságban. fajtánként különböző lehet. a palmet30. illetve a harmadik ágcsoport fölött távolították el (A). Vázakorona CD). erős növekedésű fák általános koronaformái. Zárt felületű korona (E) AZ ÁGCSOPORTOS SUDARAS KORONA A koronaformák kialakítása a telepítést követő első metszéstől (ez az első év) a termőre fordulásig (a negyedik-ötödik-hatodik évig) tart. a fölsőben pedig három vázágat alakítunk ki. a gömbkorona. Gömbkorona-változatok (B). szórt állású sudaras és kombinált korona (ahol a sudarat a második. A legalsó ágcsoportban négy (esetleg öt). és később éri el teljes termőkorát. szétterülő koronát nevelőkön pedig nagyobb távolságot hagyunk az ágemeletek között. a karcsú orsóval és a szuperorsóval ismerkedünk meg. A hagyományos formák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. Az erőteljesen fölfelé törő koronájú fákon kisebb. Törzsmagassága 100-120 centiméter. Változatai az ágcsoportos sudaras. A hagyományos koronaformák állnak legközelebb a természetes formákhoz. úgynevezett ágcsoportokban (ágemeletekben) helyezkednek el a vázágak a sudáron. Sudár nélküli a vázakorona. a vad alanyra oltott. hogy a teret arányosan kitöltsék. ábra). Az ágcsoportok egymástól való távolságát az alakító metszéskor határozzuk meg. A sudaras korona formái: ágcsoportos sudaras. Ez fajonként. ezen foglalnak helyet a vázágak. A támasz nélküli vagy hagyományos koronaformák sudarasak vagy sudár nélküliek lehetnek. Katlankorona (C). a szórt állású sudaras korona és a kombinált korona. hogy megfelel a gyümölcsfa természetes növekedési törvényszerűségeinek. Ez nehezíti ápolását.A KORONA ALAKITASA A házikertbe ajánlott mesterséges koronaformák két nagy csoportját a hagyományos és az intenzív formák alkotják. A vázágakat úgy neveljük.ábra). © 39 o . Jellemzője az uralkodó központi tengely. növényvédelmét és a szüretet. A mesterséges koronaformák hagyományos változatai. Az ágcsoportos sudaras korona magasba törő. Hátránya. hogy alakító metszése viszonylag hosszú ideig tart. a középsőben négy. a szórt állású sudaras és a kombinált korona. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák közül a termőkaros orsóval. ABRA N / ta vagy ferdekarú sövénnyel. Az ágcsoportos sudaras koronában három ágemeletet nevelünk ki az alakító metszés folyamán. A sudaras koronák közé tartozik az ágcsoportos sudaras korona.

ÁBRA | Ágcsoportos sudaras korona alakítása az első három évben © 40 o .31.

ami a sudár központi növekedését biztosítja. (Például megcsavarodott. Amennyiben suhángot ültettünk. A tenyészidőben is kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. Célszerű figyelnünk arra is. Ez esetben © 41 o . velük versengő (úgynevezett konkurens) vesszőket tőből távolítsuk el. Ne kényszerítsük ettől elütő. Most is ügyeljünk. A másodrendű vesszőket ezúttal is tőből távolítsuk el. sértetlen végálló rügyet hagyjunk. a végálló rügyek pedig kifelé (ne a korona belseje felé) és fölfelé nézzenek. hanem az alatta lévőből. Kedvező körülmények között a tavalyi visszametszés eredményeként a végálló rügyekből és az alatta lévő egy-két oldalrügyből erőteljes (50-70 centiméteres) vesszők fejlődtek. A hozzájuk legközelebb álló (alattuk lévő). Előfordul. Ugyanígy kiválasztjuk a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) is. Ugyanígy tegyünk a törzsmagasság alatt képződött vesszőkkel is.) Ilyenkor a végálló vesszőt távolítjuk el tőből. túlságosan meredeken ível fölfelé vagy rügysérülés. akkor végálló rügynek meredek szögállásút (rügytengelyűt) válaszszunk. Az előtörő másodrendű hajtásokat 4-6 levél fölött csípjük vissza. Második év. akkor tavaly rövidre metszettünk. Ügyeljünk. csökött vesszők fejlődnek. A többit tőből metsszük le. egymástól lehetőleg azonos távolságra a koronakerületen. illetve vesszők lesznek. Ezt elkerülendő. hogy a végálló rügy a tavalyihoz képest éppen ellenkező oldalon legyen. hogy ép. A kiválasztott oldalvezéreket növekedési erélyüknek megfelelően metsszük vissza. a középerőseket vágjuk felére. A sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. Ha sok és erős vesszőt kaptunk. a gyengéket egyelőre hagyjuk metszetlenül. Ennek eredményeként a rügyből előtörő hajtás. Ugyanígy tegyünk a törzsön fejlődött hajtásokkal is. A rügyekből hajtások. A továbbiakban úgy is kezeljük. Előfordul. Ügyeljünk. hogy a sudárvessző végálló rügye az oltás hajlatával ellentétesen álljon. hogy legalább 20-30 centiméterrel magasodjon a visszametszett oldalvesszők síkja fölé. és annak a konkurenseit is tőből eltávolítjuk. úgy vágjuk vissza. Legelőször az oldalvezérvesszőket válaszszuk ki. Az előző évi vesszőmaradék időközben második éves résszé azaz gallyá alakult. A koronás oltvány vesszői közül a kívánt törzsmagasság alattiakat tőből távolítsuk el. hogy a metszfelületek lehetőség szerint egy síkba essenek. A sudár növekedését ne hátráltassuk. hajtássérülés miatt elsatnyult. például ellapított koronaalak felvételére a fát. az előző évi visszametszés eredményétől függ. A rajta képződött vesszők közül a túlságosan (zavaróan) erőteljes növekedésűeket vágjuk ki tőből. ezért adjunk ezeknek elsőbbséget. illetve gyenge vesszők képződtek. Ezúttal is ügyeljünk a végálló rügy helyzetére. Ha ugyanis a fővezérvesszőt mindig azonos oldalon lévő rügyre vágjuk vissza. ha túlságosan széthajlóvá kezd válni a korona. az utóbbiban rövidebbre metsszük a vezérvesszőket. Legjobban tesszük. akkor az előző évi metszés túl hosszúra sikerült. az mindig kifelé és fölfelé álljon. és így huzassuk föl a koronát. az erősebb növésűeket gyengébben. ha az alakítás éveiben a vízszintessel 60 fokos szögben álló vázkarok kinevelésére törekszünk. így. hogy a korona továbbnevelése szempontjából legkedvezőbb helyzetű és erőteljes vessző nem a végálló rügyből fejlődött. Ha pedig kevesebb és gyengébb vessző. A fővezérvesszőt is növekedéséhez mérten metsszük vissza. A többiek hátrányára erősebben növő oldalvezérhajtások vitorláját (nem a csúcsát) csípjük vissza. és a számunkra kedvező konkurenst hagyjuk meg. oldalrügyeit dörzsöljük ki a leendő törzsmagasságig. és e fölött 4—5 rügyet meghagyva vágjuk vissza. a fácska egy év elmúltával koronás oltvánnyá fejlődik. a visszametszések során évenként váltogassuk a sudárvessző csúcsrügyének a helyzetét. 2-4 rügyre is metszhetjük.a természetes koronaalakulás továbbvivői is. Ekkor a metszés erőssége a vesszők hosszától. azaz a gyengébbeket erősebben. Az alsóbb oldalrügyekből kevésbé erős. akkor a vesszőlapok hajlatai mind egy oldalra esnek. A csonthéjasokat és a héjasokat ennél erősebben. A tanulságot érvényesítsük: az előző esetben hosszabbra. hogy a szabályosan metszett koronás oltványból (suhángból) csak gyenge. A végálló rügyből fejlődött vesszők . A megmaradó oldalvesszőkből négyet válasszunk ki (a legfejlettebbekből). nyárs fejlődött.rendes körülmények között . Az oldalvesszőket 5-6 rügyre vágjuk viszsza.Első év. és így a sudár kissé oldalra dől. illetve veszsző az oltás alapjával ellentétesen ível.

Fontos. amely villát alkot). a második ágemelet alakítása ennek alárendelt. gyengén metsszük vissza. de inkább harmadukra. hogy a fejletlen alapi rügyekből gyenge hajtásokat kapjunk. A második ágcsoport veszszőit úgy metsszük meg. mert később a villa a termés súlya alatt gyakran széthasad.már a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. rendezett koronaforma kialakítására törekedjünk. Szükség szerint ritkítsuk meg a középerős és gyenge oldalvesszőket is. és növekedésbeli lemaradását a gyökérzet súlyos sérülése okozta. hogy a fővezérvesszőt ekkor metsszük vissza a második ágemelet magasságában. Arányos. Ha a visszametszés alatt kedvező helyzetű. Válogassuk ki őket. Új vonás. Az oldalvezérek kiválogatása.) Harmadik év. mint a leendő második ágemelet alapjait. ha a fácska talaja rendben van. erőteljes másodéves gallyakat vágjuk vissza rövid termőrészre vagy gyenge vesszőre. mert a megfelelő mértékű visszametszés vastagodásra is © 42 o . (E beavatkozástól csak akkor várhatunk kielégítő eredményt. azaz úgy alakítsuk. azzal a céllal. vagyis éppen azt teszi. hogy az ágcsoportok között termőrészekkel berakott. amelyeknek a termő (generatív) jellege erősebb. ami ellen céltudatos metszéssel éveken át küzdünk.ha növekedése ezt lehetővé teszi . A visszametszés alapja a tavaly beállított forma legyen. vékonyabb termőgallyakat nyerjünk. (A szakmai tájékozatlanság legékesebb és egyben legelrettentőbb bizonyítéka az. A többi oldalvesszőt növekedési erélyétől függően. ábra).ne vegyük figyelembe az új növedéket. amit még nem hevert ki. amikor a „hozzáértő" az ág alapjában és innen kifelé lemetsz minden koronarészt. A fővezérvesszőt (sudárvesszőt) azonban . továbbá. hogy az ágak lehetőleg azonos távolságban legyenek egymástól. vagy hagyjuk metszetlenül. hogy ezzel mesterségesen fölkopaszítja a fát. Negyedik év. de jó teherbíró váza is a termőalapoknak. akkor ezeket úgy kezeljük. Nyilvánvaló. fejletlen gallyakat) metszszük vissza felükre. hogy a meghagyott vesszők (és gallyak). Az oldalvesszőket úgy válogassuk meg és úgy metsszük. hogy az ágak közötti koronateret arányosan kitöltsék. és metsszük vissza növekedési erélyüknek megfelelően. hogy vajon a vezérvesszők rendszeres visszametszése nélkül nem lesz-e ilyen erős az ágrendszer? A válasz: nem lesz. Az ágcsoportok közötti legmegfelelőbb távolság 70-100 centiméter. ha növekedésének erőssége ezt lehetővé teszi. Kialakult és megerősödött mind a három ágemelet. Ezt az első ágcsoport legfölső ágától számítva mérjük föl a tengelyen. A megmaradókat vágjuk vissza igen erősen a vesszőalapra.) Az oldalvezérvesszők (és fővezérvessző) konkurenseit ezúttal is maradéktalanul. hogy arányosan töltsék ki a koronateret. A vízszinteshez közeli gyengébbeket metszetlenül is hagyhatjuk. Az így kialakított korona nemcsak szemre tetszetős. erőteljes vesszők maradtak. A hosszú. mint az elsőéves koronás oltványt. azaz a leendő termőalapok azonos arányban legyenek az ágak külső és belső felületén. tőből távolítsuk el. a másikat tőből vágjuk ki. A legkedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. különben a fa elsűrűsödik. Szükségessé válik az első (legalsó) ágcsoport ritkítása is. visszametszése és konkurenseik eltávolítása a korábbi évek elve és gyakorlata szerint történjék. Fölmerülhet a kérdés. hanem a növekedéssel arányos (32.) A két ágcsoport között a sudárból előtörő oldalvesszőket ugyancsak ritkítsuk meg. hogy hosszuk és kiterjedésük is ágemeletenként nagyjából azonos legyen. Ez esetben a koronaalakítás egy évet késik. Az alakító metszés szempontjai az előző évivel megegyeznek. és ott metsszük vissza a sudárvesszőt. (Ekkor az ágcsoportok közötti távolság meghatározása a fontosabb. A korábbi évek szabályai szerint metsszünk. A megmaradókat gyengén metsszük vissza. Lássuk egyben a koronát. Arra törekedjünk. mert ebben a koronatérben ilyenek maradhatnak. A megmaradókat vagy gyengén metsszük vissza. Kerüljük a villás elágazást (egy rügyalapon két hajtórügyből ikerhajtás fejlődik. Ötödik év. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. a külső harmadban viszont meghagy mindent egy csomóban. tehát a tavalyi volt vesszőket (a mostani kétéves. Legelőször az erőteljesen fölfelé törő vesszőket ritkítsuk meg. azaz a második ágemelet legfölső ágalapjától számítva 80-100 centiméterre. azaz távolítsuk el tőből. vagy hagyjuk metszetlenül. De a visszametszés már ne legyen túl erős. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel.

gyengébb ág. erős vázágrendszert nevel. amelynek következménye a megnyurgult (és mellesleg föl is kopaszodott). amely beavatkozás nélkül is arányos. Az alakító metszés már lényegében befejeződött. A fenntartó metszést (amely ritkítást és termőrészifjítást jelent) úgy végezzük. (A termőkorú fák metszésének tudnivalóit a Termőrészek metszésmódja és a Termőkori metszés című fejezetek tartalmazzák. erőteljesebb és helyzetében is állandóbb lesz.) A hatodik és a további évek. Az alakítás megismert szempontjait tehát érvényesíthetjük és érvényesítenünk is kell a fa későbbi életében. amely a teljes terhelés idején már nagy ívben meghajlik. mint például a dió és a gesztenye. de vastagabb. illetve egyre jelentéktelenebbé válik. és az alsóbb koronarészekre borulva elsűrűsíti a koronát. ami a termőegyensúly kialakítását és fenntartását szolgálja.) O 43 o . Ezzel szemben egyre fontosabbá lesz a fenntartó metszés. (Kivételt képez néhány faj. A nem alakított koronájú fák vezérvesszői évről évre zavartalanul növekednek a csúcsrügyekből. hogy az eredeti koronaforma továbbra is megmaradjon. így valamivel hosszabb idő alatt éri el az ág teljes hosszúságát.metszés után I I a metszés eredménye Ágcsoportos sudaras korona alakítása a negyedik és ötödik évben készteti a vesszőt.

hanem körkörösen elszórva foglalnak helyet a központi tengelyen. További előnye. A korona kikatlanozásával a belső részek megvilágítását javítjuk. a katlankorona. Az idősebb ágcsoportos (vagy szórt állású) sudaras koronájú fáinkból is alakíthatunk kombinált koronát. A vázakorona. Ezekből formáljuk a szórt állású sudaras korona vázágait. a rajta emeletesen kialakított úgynevezett gallérágakkal. azt a törzsmagasság fölött 6-8 rügyet hagyva vág1 33. egymástól 0. illetve fajták ajánlott koronaformája. ÁBRA | KOMBINÁLT KORONA A kombinált korona valójában az ágcsoportos (vagy a szórt állású) sudaras korona és a sudár nélküli katlankorona kombinációja. illetve ezek elágazásai alkotják. a mandula és a dió ajánlott koronaformája. E gallérágak 20-40 fokos szöget zárnak be a vízszintessel és határozottan alárendeltek a vázágaknak. A vázágak 60-70 fokos szögben állnak a vízszinteshez képest (33. Jellemzőjük. Ágcsoportok képzésére nem hajlamos fajok. hogy korlátozzuk vele a gyümölcsfa magasságbeli növekedését. amelyeket egymás fölött és alatt 20-30 centiméterre nevelünk. a zárt felületű korona és a gömbkorona tartozik ide. Ha suhángot telepítünk. a meggy. Amikor azonban elértük a második (vagy a harmadik) ágemeletet. Első év. A vázágakon áganként 3-5 gallérágat alakítunk ki. mint a kajszi. A VÁZAKORONA A vázakorona jellemzője. azaz kikatlanozzuk a koronát. Az első években úgy alakítjuk a fát. mint az ágcsoportos sudaras koronájú fák. hagyományos koronaformák másik nagy csoportját a sudár nélküliek alkotják. A támasz nélküli. mintha ágcsoportos sudaras koronát nevelnénk. ha a sudarat már a második ágemelet fölött eltávolítjuk. A sudarat a második ágemelet fölött távolítsuk el. vázág vezérvesszők © 44 o . Törzsmagassága 80 centiméter-1 méter közötti. a fölfelé törő vázágakat pedig egy-egy oldalelágazásra vágjuk vissza. fölül pedig katlan alakú. E hatás különösen akkor érvényesül. részben létráról (szedőállványról) szüretelhető.5-1 méter távolságban. és a termőfelületet oldalirányban. ehelyett három egymással egyenrangú. és csaknem azonos erősségű oldalvezérágak. így kombinált lesz a korona.SZÓRT ÁLLÁSÚ SUDARAS KORONA A szórt állású sudaras korona abban különbözik az ágcsoportos sudaras koronától. hogy a vázágak nem csoportosan. szélességében növeljük. hogy hiányzik belőlük a sudár. A sudarat legkésőbb a harmadik ágemelet fölött ki kell metszenünk! A kombinált korona elsősorban a fölfelé növő fák ajánlott formája. Elsősorban az erős és középerős alanyon álló fényigényes gyümölcsfajok.és őszibarack. A második-harmadik évtől mindinkább érvényesülni hagyjuk a sudáron szórtan előtörő oldalvezéreket. Több gyümölcsfaj nevelhető ilyenre. (Ilyen például a kajszi.ábra). hogy központi tengelye (sudara) nincs. és viszonylag korábban is terem. e fölött a sudarat eltávolítjuk. Hamarabb nevelhetjük ki. amely alul ágcsoportos. a szilva. így a termés részben a földön állva. a teret arányosan kitöltő vázág (oldalvezérág) alkotja a koronát.) Alakítását az ágcsoportos sudaras korona kinevelésének szabályai szerint kezdjük.

kimetsszük a sudarat. Mert igaz ugyan. Ezek többnyire a korona belsejében lévő. annak az a veszélye. hiszen a vázkorona vázága maga is oldalvezér). Kiválogatjuk a továbbnövekedést szavatoló vázágvezérvesszőket és gyengén visszametsszük. majd a következő évi metszésnél az ellenkező oldalán. (Ha a vázágaknak kiszemelt vesszők nagyon közel vannak egymáshoz. a vízszintessel 10-30 fokos szöget bezáró vesszők a legalkalmasabbak. hogy ezek a vesszők (a leendő vázágak alapjai) ne egy pontból eredjenek. a vesszők csúcsrügyéből nevelve a koronát hamarabb kialakul és gyorsabban is fordul termőre. ilyeneket válasszunk még akkor is. Vannak. hogy szemben állunk az adott vázággal. Erre a vázágakból oldalirányba nőtt.) A második évben a gyengén nőtt vesszőket már metszetlenül hagyjuk. ennek az az előnye. A harmadik és további évek. Ez rendesen a végállórügyből fejlődött veszsző. és rajtuk a gallérágak is túlságosan magasan képződnek. Ez ellen szól viszont. (Az oldalirányt úgy határozzuk meg. 60-70 fokos vázágszögállás. ami azonban kevésbé teherbíró. akik a sudarat két-három-négy évig meghagyva nevelik a koronát azzal az indokkal. rendszerint fölfelé törő erős vesszők. A tavalyi koronás oltványból jó esetben viszont már olyan fácska fejlődött. Ezt követően választjuk ki a gallérág-vezérvesszőt (amit ezúttal nem mondhatunk oldalvezérvesszőnek. amelyekre biztosan nem lesz szükségünk. de ha annak fejlettsége.) A kiválasztott gallérág-vezérvesszőt is célszerű gyengén visszametszeni. jó növekedést feltételezve legelőször a tavaly visszametszett oldalvezéreken kiválasztjuk azt a veszszőt. Erőteljes. Ráadásul később már nem is lehet jól hozzáférni az ágtorokhoz és a sudár csak nagyobb csonk meghagyásával távolítható el. hogy a gallérág kineveléséhez erősebb és fölfelé törő vessző áll csak ren- O 45 o . Nevelhetjük metszetlenül is. a hármas elágazásban [az úgynevezett ágtorok közepén] ejtünk érzékeny sebet. Ezután a korona könnyebb áttekinthetősége érdekében tőből kimetsszük azokat a vesszőket. ha az alakítás végére alakul ki a jellemző. (Az alakítás elején még arra törekedjünk. szögállása nem megfelelő.a legfölső oldalvezér fölött . vagyis a vázágak laposabb szögben nőjenek. azokat is gyengén visszavágjuk. A későbbiekben is ügyeljünk arra. amelyen elkezdhetjük a gallérágak kialakítását. ha kevésbé fejlettek. versenytársát (-társait) tőből eltávolítjuk. amely által tovább növekszik a vázág. hanem laposabb szögben (az sem baj. hogy ezek a vázágveszszők ne nagyon meredeken álljanak a törzsön. lehasadnak. Elegendő. hogy később ággá alakulva nem bírják a terhelést. Ha suhángot telepítettünk és abból jól fejlett koronás oltványt kaptunk. Jó esetben minden vázágon találunk egy-egy ilyen vesszőt. (A sudár kimetszésének időpontjáról megoszlik a szakembere véleménye. hogy a korona lehetőség szerint terüljön szét. mert az ezekből fejlődött vázágak teherbíróbbak és hosszabb életűek is. még a korona belsejében is. konkurenseit tőből eltávolítjuk. (Ugyanezt elmondhatjuk a korona vázágainak kineveléséről is. hogy annak mint konkurensnek a hatására az oldalvezérvesszők jobban oldalra terülnek. Ezt követően a többi vessző tőből eltávolítjuk a koronából.juk vissza. Ezután . és az egészen lehajló oldalvesszők. Célszerű mindegyik vázágnak ugyanazon az oldalon választani. Következésképpen néhányszor visszametszve erősebb lesz a gallérág. egészségesebb ágtengely alakítható ki belőle. akkor azt az imént ismertetetteknek megfelelően kezeljük. akkor választhatjuk valamelyik jobb állású alatta lévőt is. Előfordulhat. hogy az új gallérág lehetőleg ne a meglévő fölé kerüljön. Ha tehetjük. Versenytársait tőből eltávolítjuk. hogy a sudár későbbi kimetszésével éppen a korona legérzékenyebb részén. A kiválasztott három oldalvezérvesszőt gyengén visszametsszük (általában harmadát távolítjuk el). hogy metszetlenül. sőt minél távolabb legyenek egymástól.) Második év. ellenben a tartó vázágak nyurgábbak és kevésbé teherbírók lesznek. attól fél-egy méter távolságban) és azt is gyengén visszametsszük.) A kiválasztott vázágvezérvesszőket ismét gyengén visszavágjuk. hogy egyenesebb. ha majdnem vízszintesek). Fontos az is. Kiválasztjuk a következő gallérágvesszőt (most a tavalyival ellentétes oldalon. Nagyon fontos. Kiválasztjuk a gallérág-vezérvesszőket. Koronás oltvány esetében a törzsmagasság fölött válasszunk ki három olyan oldalvesszőt. amelyek a teret arányosan kitöltik (a kör alapvetületet három arányos részre osztják) és nagyjából egyforma erősségűek.

hogy viszonylag lassan fordul termőre és kevesebbet terem. különben azok leárnyékolják az oldalágak lombozatát. (A gallérágak határozott alárendelésére egyébként nemcsak az alakító. a permetezés. a kajszinál. rajtuk termőrészek vannak.5 méteren. hogy a vázág folytatására (az előző évben) kiválasztott vezérvesszőt egyáltalán nem metsszük vissza abban a reményben. és siettetik a fölkopaszodást. amin rendszerint gyenge másodrendű vesszők vannak. így a metszés. hogy csökkentsük a fa terhelését.5 méteren. Ezt a termőgallyazatot az alakítás éveiben még leginkább metszés nélkül neveljük. így az őszibaracknál 2-2.) A gallérágak kialakítása 4-5 évig tart. A legfölső gallérág kialakításával lényegében befejeződik a korona alakítása. Őszibarackfát gyengébb növekedésű suháng vagy fejlettebb koronás oltvány formában vásárolhatunk. De ha a korona növekedése nem kielégítő. A legfölső gallérágat olyan magasságban alakítsuk ki. a szüret még viszonylag kevés vesződséggel legyen elvégezhető. hanem a termőkori metszések során is ügyelnünk kell. esetleg négy koronavesszőre van szükségünk. mandulánál pedig 3-4. Ebből is indíthatjuk. a szilvánál. a már termőkorba lépett fán megkezdjük a termőgallyak ritkítását és ifjítását a Termőrészek metszésmódja című fejezetben leírtak szerint. akkor az ültetés utáni tavasszal a kívánt törzsmagasság (50-70 centiméter) fölötti részt távolítsuk el. ha szükségesnek látjuk. Ha ilyet vásároltunk. ha a vázágat erre a fölső gallérágra vágjuk vissza (könyököltetjük ki) és ezzel zárjuk le a további növekedését.) A későbbiekben. A katlan belsejébe irányuló elágazásokat nem engedjük megerősödni. De a vázágat lezárhatjuk úgy is. Kialakításának menete a következő: Első év. akkor vágjuk vissza egy gyenge oldalelágazásra. meggynél. hogy a legfontosabb ápolási munkák. de ekkor különösen vigyázzunk. Rendszerint bokortörzsön (50-70 centiméter magasan) áll. hogy a metszéssel határozottan rendeljük alá a vázágak vázágvezérvesszőinek. akkor ezeket a beavatkozásokat már korábban el kell kezdenünk. Hátránya. hogy majd a lomb és méginkább a termés súlya alatt leívelődik. kinevelésüket a már ismertetett módon végezzük. Célszerű. Kedvező növekedési ütem mellett 5-6 év alatt kialakul a vázkorona. v • S lce S Gf f Az őszibarack katlankoronájának kialakítása. A vázágakon lévő termőgallyazatot az ág közelében tartjuk. viszonylag könnyen kezelhető. A suháng minőségű oltvány törzse általában hüvelyknyi vastag. mint a zárt felületű korona.delkezésünkre. A Buda vidékén elterjedt típust 4-6 db. A KATLANKORONA A katlankorona az őszibarack általánosan elterjedt koronaformája. E koronaforma áttekinthető. Ha mégsem ívelődne le. termőgallyazat. a rajta fejlődött gyümölcs jó minőségű. ami már terem. Ekkor az alsó gallérágak már 3-4 évesek. (Legföljebb megfontolt és igen mérsékelt arányú hajtásválogatást végzünk. a gyenge vesszőket pedig vágjuk rövidre (1-2 rügyre). 50-60 fokos szögben álló vázág alkotja (34. A korona megalapozásához három. Visszametszés telepítéskor (A) és a második év tavaszán (B) © 46 o . ábra).

rövidebb veszszőket is találunk. a gyengébbeket hagyjuk metszetlenül.a fajtától függően .köztük. 3 4 — rügyre vágjuk vissza. Konkurenseiket tőből eltávolítjuk. Választásunknak nagy súlya van. A következő esztendő tavaszán e fácskát már koronás oltványnak tekintjük és úgy is metsszük. Ezeket ritkítsuk ki mérsékelt arányban.ha szükséges . A tenyészidőben pedig kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését.egyéb. Ideális esetben a vezérvesszők szögállása megegyezik a majdani vázágak kívánatos szögállásával.különböző lehet. Ezután az erősebbeket gyengén (kétharmadukra) visszavágjuk. ha jól fejlettek (50-60 centiméter hoszszúak) kétharmadukra. A nyár folyamán kiválasztjuk a négy legerősebbet és legjobb állásút. hogy ezek közül kiválasszuk azt. illetve vesszőket kapunk a tavaly visszametszett vesszők csúcsán. Az ilyet dobjuk ki.) A koronában fejlődött oldalvesszők (nem vezérvesszők) közül az erősebbeket metsszük vissza legföljebb 6-8 rügyig. amelyek a leendő vezérágak (vázágak) alapjait adják.) A többi vesszőt . A megmaradók lehetőleg körkörösen. amelyből olyan hajtás (vessző) remélhető. 50-60 fokos szögben kell kinevelnünk a vázágakat az alakításkor. ne kísérletezzük tovább vele. amelyek a teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitöltik. E beavatkozással (zöldmetszéssel) az alakítás további éveiben is éljünk. A koronaalakítás szempontjából kívánatos helyzetű (kedvező növekedési irányú és szögállású) hajtások növekedését . legföljebb kissé megritkítjuk őket. A választás szempontja ezúttal is az. de még inkább a negyedik esztendőben gondot jelenthet a vezérág kívánatos szögben való nevelése. Feladatuk az alakuló vázágak továbbnevelése. amely kiigazítja (korrigálja) a kedvezőtlen vázkarirányt. (A vezérvesszők növekedési iránya ugyanis . A fejlett koronás oltvány . (Ha ilyet nem kapunk. ennél meredekebb. (Ha ezek a vesszők 10 centiméternél rövidebbek.amelyikben legalább három ceruzavastagságú 40-50 centiméter hosszú vessző van . Ezeket erősségüktől függően — felükre vagy kétharmadukra vágjuk vissza. Ha a vessző (vagy vesszők) iránya eltér a kívánatostól. akkor olyan rügyre metsszünk.) Ahhoz. a feltűnően erőseket pedig gyengén visszavágjuk. Második év. Az így kiválasztott vesszőket metsszük vissza fele hosszúra kifelé (tehát nem a korona belseje felé). 60-80 centiméteres vesszők fejlődnek a koronában.tőből távolítsuk el.a csúcsi helyzetű vezérvesszőn kívül . Ezeken nagyszámú és elég erős másodrendű vessző is van. akkor fele hosszúra metsszük vissza. Legelső feladatunk most is az. Ehhez kiválasztjuk azt a négy legerősebbet a törzsmagasság fölött.jó alapja a leendő koronának.a vitorla visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. az ilyen módon legyengített vesszőket természetesen már nem metsszük a tavaszi fás metszés alkalmával. Kedvező körülmények között erőteljes. hanem egymás fölött és alatt. hogy ezek a vesszők ne egy pontban (ne azonos magasságban) álljanak a törzsön. akkor lehetőség szerint olyan végálló rügyet hagyjunk. a sudarat is . az oltvány életképtelen. © 47 o . Fontos.A visszavágott vesszők tövében lévő rügyek erőteljes hajtásokat hoznak. és fölfelé álló rügyre. velük versengő erőteljes vesszőket (konkurenseket) tőből távolítsuk el A kétéves részeken . A kiválasztott oldalvezérvesszőket (vagy ágvezérvesszőket). ha ennél gyengébbek. Harmadik év. mérsékelt nyári zöldmetszéssel korlátoznunk a korona belsejében fejlődő hajtások megerősödését. hogy a fa java termőkorára a 45 fokos vázág-hajlásszög kialakuljon. amelyből az előtörő hajtás (vessző) remélhetőleg tartja az ideális szögállást. akkor inkább suhángot vásároljunk. Célszerűbb azonban már most is. egyenletesen elosztva álljanak a kétéves részeken. Ha a kiválasztott vezérvessző megfelelő szögben áll. lehetőség szerint egyforma erősségű vesszőt. Ideális esetben már az első évben megvethetjük ennek alapjait. Ehhez a tavalyi 4 vezérvessző csúcsán fejlődött erős vesszőkből kiválasztjuk a legkedvezőbb irányút. a 4. hiszen a vesszőkből lesznek majd a kiszemelt leendő vázágak. lehetőleg minél nagyobb távolságban egymástól. a többit visszacsípjük. (Ha gyengébb is van köztük. hogy egymástól lehetőleg azonos távolságban legyenek és a rendelkezésre álló teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitőltsék. akárcsak az alakítás további éveiben. ha van. A közvetlen környezetükben fejlődő. azt erősen. Ha így teszünk.) A koronás oltvány metszésekor legelőször a vesszők között válogatunk. Már a harmadik évben is. Jő esetben a végálló és az alatta lévő rügyekből erőteljes hajtásokat.

elgendő számú termővessző legyen a fán. Ekkor a tavalyi vezérvesszőn meghagyott másodrendű vesszők valamelyikére metszszünk vissza. Ha kedvező állású vezérvesszőnk van. ezért középerősen vagy gyengén vágjuk vissza. Negyedik év. Közeléből pedig minden másodrendű vesszőt tőből vágjunk ki. és erős vesszőket hozzon. mint az elsőrendű. mert akkor a földön állva metszhetünk. A kiválasztott vezérvesszőkön és a térkitöltő oldalelágazások alapjául szolgáló veszszőkön kívül már igen nagyszámú egyéb vesszőt is találunk az őszibarackfán.) A térkitöltő oldalágakat és gallérágakat nem a vázvégi vesszőkből alakítjuk.) A megfelelő szögállású vázágnevelést az előző évihez hasonló módon folytatjuk. akkor két egyenlő értékű vázágfolytatást alapozunk meg. a termőrészeket adják. Ezért arra törekedjünk. A jól fejlett fa koronájában a befelé növő és erőteljesen fölfelé törő vesszőket megritkítjuk. mert azok már a következő évben a termés alapjait. teljes hosszából egyharmadot távolítva el. A vázágak megnövekedtek. (Célunk. legföljebb hosszuk felére vágjuk vissza. a közöttük lévő távolság is nagyobb lett. hogy rajtuk minél több rügy kihajtson.A visszametszett vezérvessző közepe táján található másodrendű vesszők közül egy-két kifelé irányulót hagyjunk meg.) A koronában található gyenge (10 centiméternél rövidebb) vesszőknek különösebb jelentőségük nincs. Feladatunk ezúttal elsősorban a termőfelület növelése. Amennyiben már ezzel sem érünk célt (a vázág ennél magasabbra nyúlik vagy túlságosan oldalra terül). illetve a feltűnően erőseket gyengén visszavágjuk. hogy asszimilációs felületükkel növeljék a fa erőnlétét. a kétéves részen állókból. hogy a vezérvesszőtől minél távolabb legyenek. illetve gyengítő metszésben részesítjük (kétharmadukra visszavágjuk). Ha a vázág végén két azonos erősségű vezérvesszőt hagyunk (Y formában). A tenyészidőben ezek megerősödnek. Ebben az évben már a jól fejlett fa koronájában legnagyobb számban jelenlévő középhosszú vesszők mérsékelt arányú ritkítására is sort kell kerítenünk. mert a következő esztendőben rendszerint mutatkozik az első komolyabb termés. Ezért a vezérveszszőt gyenge másodrendű vesszőre vágjuk vissza. Hatodik és további évek. a növényvédelmet és a gyümölcsritkítást is kényelmesen elvégezhetjük. Mivel a vezér ekkor már rendszerint igen erős. Változatlan feladatunk a vázágak továbbnevelése. illetve legyengítettük a szóban forgó vesszőket. (Ügyeljünk. hogy a korona külső és belső felületén arányosan elosztott. akkor a fás metszésük elmarad. illetve a vázág alatt az úgynevezett gallérágak. Ügyeljünk. akkor azzal folytatjuk a továbbnevelést. megerősödtek. Ötödik év. ügyelve arra is. középerős vesszők feladata. hanem azok alatt. Ha a korona vezérvesszeje meredek szögállású. és jövőre . (Természetesen. hogy az elágaztatás ne közös alapú ikerrügyből induljon. Folytatjuk a továbbnövekedést biztosító alakítást is. kedvező helyzetű és magasságú elágazásra. a szedést. a nyár közepére rendszerint elszáradnak.rájuk is visszametszhetünk. A többit metszetlenül hagyjuk. mert abból könnyen hasadó villás elágazódás lesz!) A négy alapvázággal indított koronában különösen jól kinevelhetők az oldal irányú térkitöltő elágazások. Ettől az évtől kezdve már a termőgallyazat kinevelése igényel nagyobb figyelmet. Minden esetben gyengén vágjuk vissza. (A csúcson álló veszszők közül csak egy vezért hagyunk meg a vázág folytatásában. a többit tőből távolítsuk el. a térkitöltő elágazások eddig megismert elvek szerint történő képzése. A többnyire középhosszú. ha az előző esztendő nyarán végzett zöldmetszéssel már eltávolítottuk. mintegy kiterítjük a koronát. Az elágazások céljára kinevelt vesszőket középerősen. hogy ez a másodrendű vessző ne legyen sokkal gyengébb. amelyet vagy a vázágak számának növelésével. Közülük a legfejlettebbeket (a ceruzavastagságúakat) választjuk ki. mert versenytársai lesznek. akkor a vázág csúcsát vágjuk vissza az ágalaphoz közeli. akkor a rajta fejlődött legkedvezőbb helyzetű másodrendű vesszőre vágjuk vissza. A koronaformát megtartva termőegyensúly-fenntartó © 48 o . Ezzel oldalra visszük. vagy a vázágak térkitöltő elágaztatásával valósítunk meg.ha szükséges . Ekkor már minden fánál szinte kivétel nélkül szükségessé válik az úgynevezett „kiterítés". A vázágak magasságbeli növekedését két méteren célszerű korlátoznunk.

100-120 centiméteres törzsön célszerű kialakítani. hogy az ilyen koronaformájú növények gyorsabban fejlődnek. és kevesebb napfény jut a belső koronarészekig (például egyes meggyfajtáknál). valamint rendszeres metszést. a koronaforma és a művelésmód megválasztásakor vegyük figyelembe.rendszeresen ritkítanunk kell. A mandula. a köszmétét. hagyományos formák között említjük. hanem a koronavázat csaknem egyforma erősségű oldalágak (oldalelágazások) alkotják. egyes cseresznyefajták és a meggy ideális koronaformája.az alany meghatározó. Az intenzív koronaformákban .csakúgy. mint a vadalanyon álló. A természetes gyümölcssövényt is a sudár nélküli. szerényebb tápanyagellátás mellett is kielégítő termést adnak. jó vízgazdálkodású a talaj. A katlanteret így arányosan kitöltjük. A termés terhe alatt a korona szétterül. A második. Az alakító ritkítással az egyre növekvő gömbkorona terét elágazásokkal egyenletesen kitöltjük. kötözést kívánnak. tehát például öntözés nélkül. Az első évben (telepítéskor) úgy metszszünk. és gömb formát vesz föl a korona. öntözést. amelyet legalább három különböző fajta vegyes ültetésével hozunk létre (jobb a termékenyülés). környezeti igényét és élettartamát is. azaz intenzív művelésmódot igényelnek. így viszont hamarabb elöregszenek. szabályos gömb formának megfelelően alakul. Hátránya különösen a középnagy koronájú. de többet is teljesítenek azonos idő alatt.koronaformájuk megőrzésével . Az intenzív szó azt fejezi ki. gyenge ritkításából és a megmaradótok gyenge visszametszéséből áll. erőnlétét. mint a gyengébb növekedésű őszibarackfákon. Külső felülete ugyanis zárt.vagy termőkori metszést végzünk. a szilva. hagyományos koronaformájúak. illetve a nagy termőfelület a jó talajnak (tápanyag. A fölkopaszodás mértéke is lényegesen csekélyebb. széthajtó jellegű és buja (sok hajtást hozó) fáknál nyilvánul meg. A hagyományos koronaformák külterjesebb körülmények között. metszési és művelési feltételeket igényelnek. Sorba ültetett. a dió. Az alanyt mindenekelőtt a talaj. így a belső tér megvilágítása is megfelelő. hogy a koronában a gallérágak és az oldalelágazások mellett a fölfelé növőket is meghagyjuk. Az intenzív formák rendszeres és bőséges tápanyagellátást. Ezáltal megakadályozzuk a fák elsűrűsödését. Ezek egészen más környezeti. A gömbkorona számos gyümölcsfaj és fajta természetes növekedésének megfelelő koronaforma. előbb jutnak termőkorba. területegységre vonatkoztatva többet teremhetnek és rövidebb életűek. Ilyen formába ültetjük a ribiszkét. a gesztenye. A mesterséges gömbkorona előnye. hogy jól alkalmazkodik a gyümölcsfák természetes koronaalakulásához. A későbbiekben csak akkor avatkozunk be a fa életébe. ha növekedése nem a szép. ez pedig nagy terméseket eredményez. Elsősorban a nemes növekedésére hat. illetve a terméshozamban hasznosítjuk. mint a hagyományosakéban . ha tápanyagban gazdag. sőt el is ágaztatjuk. harmadik év után azonban a természetes koronaalakulást hagyjuk érvényesülni. Igényesebbek is. Az intenzív koronaformájú gyümölcsfák gyenge növekedésű. víz) és a hatásos növényvédelemnek köszönhetően egyensúlyba kerül. a katlankorona módosított változata. mint a hagyományosak. @ 49 O . Enélkül nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. (Ezt az Őszibarack alcímű fejezetben ismertetjük részletesen. Az évenkénti metszés a sűrítő vesszők rendszeres. Ekkor már nincs uralkodó sudara a koronának. hogy növekedésük korlátozott. A zárt felületű koronát az Alföldön. amely rendszerint a termőre fordulás idejére ölt határozott jelleget. a belső részek fölkopaszodását. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák elsősorban abban térnek el a hagyományosaktól. Az oltványt csak telepítéskor részesítjük alakító metszésben (az ágcsoportos sudaras korona elsőéves metszése szerint). mintha katlankoronát nevelnénk. illetve enyhe lejtésű dombvidékre telepített erős növésű őszibarackfákra ajánljuk. korábban fordulnak termőre. A termőkorú gömbkoronájú fákat .) A zárt felületű korona ugyancsak sudár nélküli. Jellemzője. úgynevezett törpealanyokon állnak. Természetes sövényforma a mogyoróbokorsor. bokor alakú növényekből álló összefüggő gyümölcsfal ez. A nagy asszimilációs lombfelület. a málnát és a tüskétlen szedret is. E koronaformával az őszibarack erőteljes növekedését a termőfelület növelésében. de befolyásolja annak termőképességét.

megmaradásig. illetve azokat a kiadványokat. a piacon való megjelenésig. Hároméves Jonatán termokaros orsó. palmetta vagy ferdekarú sövény (B) és alma szuperorsó (C) O 50 o . ábra). amelyek behatóan tárgyalják ezeket a művelés- módokat. Azok számára. illetve a termőkarok helyesen lekötözött vesszői alakítás idején (A). akik mélyrehatóbban érdeklődnek az intenzív koronaformák iránt. S mint ilyenek. Márpedig az intenzív művelésmódok tipikusan az üzemszerű termesztés. ha a gyümölcstermesztő kertész piacra megy a termésével. ajánljuk az egyes gyümölcsfajokat részletesen feldolgozó könyveket. A széles körű tájékozottság. ABRA Intenzív koronaformák. ha ettől várja a megélhetését is. az alapos szakmai fölkészültség ma már nélkülözhetetlen minden olyan esetben. a palmetta vagy ferdekarú sövényt. a karcsú orsót és a szuperorsót ismertetjük (35. 35. a piacra termelés eszközei. a metszésükön túl még nagyon sok egyéb ismeretet igényelnek az alanytól és a fajtától kezdve a támberendezés megválasztásán át egészen a szüret szervezéséig. és különösen.INTENZÍV KORONAFORMÁK Az intenzív koronaformák közül a termőkaros orsót.

A harmadik és a további években ismét csak a fővezérvesszőt metsszük. A visszametszés mértékével is szabályozzuk a vázkarok távolságát. Az alakítás éveiben egymástól 60-80 centiméterre hagyjuk meg az oldalvezérvesszőket a sudáron. hogy a magasságbeli növekedést korlátozzuk. és a teret minden irányban arányosan kitöltsék. Az alakuló termőkarokon (oldalágakon) képződött vesszőket csak mérsékelt arányban ritkítsuk meg (a túlságosan erősek. Koronás oltványnál elvileg elegendő. amelynek magasságát 3-4 méteren korlátozzuk. meredeken fölfelé törők közül válogatva). áprilisban esedékes. A szaporítóanyagot az első évben a 60-70 centiméteres törzsmagasságnak megfelelően vágjuk vissza. hogy a lekötözött vesszők ívben ne hajoljanak meg. bő termés hatására a többnyire erősen elágazódott termőgallyak viszonylag korán legyengülnek. az MM 104-es vagy az MM 106-os alany váltja ki.és körtemetszésben terjedt el.) Az oldalvezéreknek szánt vesszőket az első évben célszerű minden esetben visszametszenünk. szám szerint kettőt vagy hármat. kineveléséhez huzalos támberendezés szükséges. A körkörösen elhelyezkedő. Ez a koronaforma az intenzív alma. Egy fa tenyészterület-igénye 15-20 négyzetméter. A vesszők lekötözése a nedvkeringés megindulásakor. A továbbiakban a sudárvesszőt gyengén metsszük vissza. vagy hajlítsuk vízszintesre. elöregszenek. A faj és fajta növekedési sajátosságait egyébként az alakítás során is erősen figyelembe kell venni. és általában öt éven át folytatjuk. Az erőteljesebben fölfelé törőkét vízszintes helyzetben lekötözzük. illetve a túlsá- gosan erős hajtások legyengítését rendszeres és mértéktartó zöldmetszés által is elvégezhetjük. hogy egymástól való távolságuk mintegy 40-50 centiméter legyen. illetve váltásukra különösen ügyeljünk. A sudár visszavágásával egyidejűleg tőből eltávolítjuk a sorközbe növő oldalvesszőket. A központi tengelyen (sudáron) meghagyott vesszők vízszintes helyzetben lekötözve adják majd a termőkarokat (az oldalvezérágakat). Leginkább középerős alanyon álló alma. akkor ezt a jelzett törzsmagasság fölötti 4-6 rügyre vágjuk vissza. A későbbiekben attól függően döntsünk ezek visszametszéséről. (Az oldalágaknak való vesszőket is természetesen ezek közül választjuk ki. ha suháng a kiindulásunk. rajtuk a termőrészekkel. A növény magasságán túl ettől függ ugyanis a vázkarok tényeleges szögállása és a közöttük lévő távolság meghatározása is. illetve a korona sűrűségét. hogy legfejlettebb oldalvesszőik a sor irányába nézzenek. körte. amely viszonylag kevésbé igényes és nem túl sekélyen gyökeresedő. Egy fa tenyészterület-igénye 25-30 négyzetméter. (A jobb és biztonságosabb eredésért azonban célszerű az oldalvezéreket is erősen visszametszeni. hogy milyen a fa növekedési erélye.Termőkaros orsó A termőkaros orsó 60-70 centiméteres törzsmagasságú. illetve annak mértékéről. Ügyeljünk. ha már az első évben is csak a fővezérvesszőt metsszük vissza. E vesszők között úgy válogassunk. a vízszintessel 15-30 fokos szöget bezáró termőkarokat metszéssel. kötözéssel alakítjuk. az átlagosan fejletteket hagyjuk metszetlenül. A kötözőanyagot vagy a fa törzsén. magassága 3-5 méter. vagy földbe vert cöveken rögzítjük. azaz ilyen magasságban alakítsunk ki ágcsoportokat (ágemeleteket).) Amikor a termőkaros orsófa a 3-4 méteres magasságot elérte.) A második évben már csak a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) metsszük vissza a növekedési erélyének megfelelő mértékben. szórt állású sudaras korona. Ezért folyamatos ifjításukra. Az első évben. a termőgallyazattal. Az így kiválasztott vesszők mindegyikét vízszintes helyzetbe kötözzük le. A korai termőre fordulás (a vízszintes helyzetbe kényszerítés) és a rendszeres. Palmetta vagy ferdekarú sövény Lényegében az ágcsoportos sudaras korona egysíkú sövényesített változata. Termőkaros orsóvá csak birsalanyon érdemes a körtét nevelni. A nemes korlátozott növekedését az alma esetében az M 4-es. (A szükséges ritkítást. Az oldalvesszőket metszetlenül hagyjuk. a fajtól és fajtától függően. kajszibarack és meggy nevelhető erre a koronaformára. Törzsmagassága 60-70 centiméter. A vezérvesszőket @ 51 O . Az oltványokat már az ültetéskor úgy helyezzük el. a vezérvesszőt vágjuk vissza egy vízszinteshez közeli gyenge elágazásra. körkörösen helyezkedjenek el végig a sudáron.

Általános jellemzője az emberközeli termőfelület (2-2. és a gyors termőre fordulás. Az alakítás alatt álló korona ritkítását a már ismertetett szempontok szerint végezzük. A közönséges és az álsudaras metszés sémája (C) © 52 o . a gyengékét 35-40 fokos szögben célszerű rögzítenünk. de kisebb termőfelület (gallyazat) alakul ki rajta. miszerint ha metszetlenül hagyjuk a fát. hogy a koronatér elsűrűsödjön. hogy a termőgallyazat leívelődjön. illetve a második év tavaszán. A korona alul széles.(illetve a mögöttük alakuló vázkarokat) attól függő szögben kötözzük a huzalhoz.intenzív koronaformákra általában igaz . A palmetta vagy ferdekarú sövény alakítása és fenntartása során külön kell figyelni arra. A belőlük fejlődött termőgallyakat aztán négy-öt év múlva eltávolítjuk. de ez esetben is fontos. mert beárnyékolja azokat. Jellemző az is. amelyek megtámasztásához feltétlenül kell a karó. ifjítása is. később terem. fölfelé pedig jól láthatóan szűkülő. azaz a vázkarok síkjához képest oldal irányba terüljön (ne pedig a vázágak fölött zsúfolódjon). Az alma egyik legelterjedtebb intenzív koronaformája. akkor nagyobbra nő. vagy a vízszintes alá ívelve rögzítjük. ezeket vízszintes helyzetbe lekötjük. Karcsú orsó alakítása az első két évben. A gyakorlatban a karcsú orsónak több változata is él. Visszametszés telepítéskor (A). hamarabb hoz termést. amely a földről elérhető. Törzsmagassága 40-60 centiméter. mint nagyon gyenge növekedésű ágcsoportos sudaras koronát. hogy a vázágemeletek között előtörő erősebb vesszők közül néhányat meghagyunk. ami után a gallyakat lekötözzük (B). hogy a beavatkozásunk mérsékelt legyen.2 méter magas fa).összefüggést. Sekélyen gyökeresedő. (A karcsú orsót tekinthetjük úgy is. A fenntartó metszés alkalmával ügyeljünk arra. A sudáron szórt állásban alakítják ki a gyengén kiritkított termőkarokat. hogy a sudáron egy ágemeletet alakítanak ki 3-4 vezérággal. Ellenkező esetben pedig ha metsszük a fát. Karcsú orsó Ez az egyik legintenzívebb koronaforma. igen gyenge növekedésű (törpealanyú) oltványokból nevelik. de nagyobb lesz a termőfelülete. hogy milyen a fa növekedési erélye. az kisebb marad. amelyen csak egy ágcsoportot nevelünk.) Metszésének taglalásakor előrebocsátjuk azt az . gallyai ne érjenek annyira egybe. Egy fa tenyészterület-igénye 4-8 négyzetméter. hogy a szomszédos fák ágai. Ennek egyik módja. Az ötödik évtől kezdve rendszerint esedékessé válik a termőgallyazat ritkítása. így az erős növekedésűek vázkarjait 30.

A sudár versenytársát (versenytársait) azonban minden esetben távolítsuk el.átlagosan jó. A karcsú orsó nevelésének fontos kérdése a sudár kialakítása. Érthető. ami- lyen mértékben nem hajtott ki alul (abban a reményben.nem kell lekötözni. A fajták egy részének koronás oltványa (így a Jonatáné. hagyjuk szabadon. hiszen nem mindegy. hogy a sudarat csak elvirágzás után vágják vissza. hogy a metszéskor már látható. hogy hány rügy nem indult meg a sudáron. a fa „kiszalad" a kezeink közül. a termőfelület hamar fölmagasodik. egészséges koronás oltványt telepítsünk. amelynek során nem a sudárvesszőt metszik valamely kiszemelt rügyre. ha kedvező szögállásúak. hogy . hogy a visszametszett 37.a sudarat 50 cm-re metsszük vissza. ezeknek vezérvesszeit csak kötözéssel lehet vízszinteshez közeli helyzetben tartani. hogy a 2 méteres tengelyen milyen termőfelület létesül. fölkopaszodott. azaz a fát mielőbb termőre akarjuk fordítani. ezért ezeknek a vezérvesszőit . ha a koronás oltványon van 3-4. Ennek előnye. (Ezek lesznek a fa majdani oldalvázágai. Némely fajták vesszői pedig (mint a Glosteré. erős növekedést föltételezve . akkor ne metsszük vissza se a kiszemelt oldalvezérvesszőket. Ha ezt elmulasztjuk. lehetőleg egyformán fejlett és a kör alapvetületet arányosan kitöltő vessző (36. Ha „sietünk" a neveléssel. A különféle visszametszési változatok mind azt célozzák. a Goldené. hanem az egész sudarat vágják vissza egy alsóbb helyzetű vesszőre. Nem ritka.általában . Az lesz a sudár folytatása. se a sudarat. a Janagoldé) eleve olyan.) A sudárnevelés egyik módja az álsudárzás. ha meredeken fölfelé törők. A sudár növekedésére legyen gondunk a nyár folyamán is. „üres" szakasz sehol ne legyen. Általános és elfogadható .az a gyakorlat. többször is kössük az oltvány mellett álló karóhoz laza nyolcas kötéssel. Az első évben már kiválaszthatjuk a leendő ágemelet oldalvezérvesszőit. akkor gyengén kurtítsuk meg a sudarat és a vezérvesszőket (ez utóbbiakat fölső állású rügyre). hogy az eddig alvó rügyek ennek hatására kihajtanak. Ezt tudva a sudarat olyan mértékben vágjuk vissza. hogy a sudár minden részen arányosan alakuljanak a termőrészek. ABRA Karcsú orsó alakítása a harmadik évben © 53 o . Elterjedt az a módszer is.A karcsú orsó neveléséhez erős.) Ezeket. akkor kötözzük le 30-35 fokos szögben. Ha nem ennyire „sietős" a dolgunk. hogy oldalvesszői közel állnak a vízszinteshez. a Red deliciusé) kifejezetten fölfelé törőek. ábra). ha kell.

így ki kell vágni a koronából a meredeken fölfélé törő. A meghagyott oldalhajtásokat a nyár végén kötözzük vízszintes alá. Ha fánk erőteljes növekedésű. illetve termőgallyifjítással tartjuk fenn.sudár végálló rügye vegyesrügy és kivirágzik. ha 25-30 centiméter hosszúak. Az oldalvezérvesszőket . A sudárnak hagyott hajtást a nyár folyamán laza nyolcas kötéssel rögzítsük a támkaróhoz. különben az alattuk lévő koronarészek fölkopaszodnak. ami egyben a korona egyetlen vezérága is. A termőgallyazat termőerejét ritkítással (termőgallyváltó metszéssel).megkurtítjuk a vázágvesszőket (az oldalvezérvesszőket). Megjegyezzük. Ezeket akkor válogassuk meg. Általában véve is jól tesszük. az almatermesztésben terjed. A sudár és az oldalelágazások hajtásait folyamatosan kötözzük. A sudarat viszszavágjuk. ábra).ha kell . ne bontsák meg a kúpos formát. mert a lomb által termelt tápanyagokra nagy szüksége van a gyökérzetnek. ha a karcsú orsó kinevelése során az átlagosnál is jobban élünk a zöldmetszéssel. illetve hogy esetenként már az első fakadás évében terhelik a fát. hogy felszínhez közeli gyökérzet alakuljon ki. a vázágak oldal. hogy a korona élettartama mindössze 8-10 esztendő. ha már a hajtások jól kifejlődtek. A magasan oltott fácskák esetében kitör az alany is. ennek alapfeltétele az igen gyenge növekedésű alany. ne metsszük vissza a telepítés évében. A harmadik év alakító metszése az előzőekéhez hasonló (37. Az alma szuperorsó kineveléséhez suhángot vagy koronás oltványt választhatunk. (Azért ne siessünk ezzel. -térfogata igen kicsi (magassága 2 méter). A szuperorsó koronában a harmadik-negyedik évtől már teljes terméssel számolhatunk (ami 3-8 kiló almát jelent fánként). (Az a célunk. hogy a törpealanyt magasan oltják (10-40 centiméterrel a föld fölött) és magasan is ültetik. hogy a konkurensek eltávolítását és a hosszú növedékek lekötözését még az előző év nyarán. hogy ezek gyengék maradjanak. csak a legszebbeket hagyjuk meg. (Természetesen a koronás oltványból előbb kapunk termést. A virágokat távolítsuk el.ha szükségesnek ítéljük . hosszú hajtásokat oly módon. A második évben visszavágjuk a sudarat és .) Ekkor metsszük le a sudáron kifejlődött törzsmagasság alatti hajtásokat is. A fás metszés és a hajtásválogatás során is törekednünk kell a korona kúpos formájának alakítására. a zöldmetszés. hogy az alsó (és egyetlen) ágcsoport fölött is nevelünk vázkarokat. a sudáron képződött hosszú oldalvesszőket pedig kössük vízszintesre. ha a nemesből több hajtás is előtör. Ennek egyik módja. ennek azonban az az ára. A fenntartó metszés során annak mértékét és módját elsősorban is a növekedési erélytől tesszük függővé. Koronamérete. A szuperorsó almafák további metszése a sudárhajtás és az oldalhajtások konkurenseinek rendszeres eltávolításából áll. Lehetőség szerint minden metszési beavatkozást a nyár folyamán végezzünk. mert visszavetik a sudár növekedését. hogy a megmaradók arányosan töltsék ki a koronateret. (Ebből következik. a különösen erőseket metsszük rövidre.kötözzük le 30-35 fokos szögben.) A tenyészidő folyamán. Szuperorsó Ez idő szerint a koronaformák legintenzívebb változata a szuperorsó. elsősorban zöldmetszéssel gyengítsük. illetve közepes erősségű hajtásokkal rakódjon be a fél métertől két méterig terjedő magasságban. valójában csak a sudárból áll. Megtehetjük. hogy a sudár [a vázág] egyenletesen hajtson ki és gyenge.ha túl hosszúnak ítéljük.) A szuperorsó művelésénél a kis koronaméret fenntartása a legfontosabb.és vezérvesszőit gyengén visszametsszük . illetve megőrzésére. vesszők lekötözése. O 54 o . Fölépítését tekintve is a legegyszerűbb. Ezeken a vadalást (az alany vadhajtásainak eltávolítását) szintén csak akkor végezzük. A sudár és az oldalvezérek konkurenseit tőből távolítsuk el.) Ha az elültetett szaporítóanyag 80-100 centiméternél nem magasabb. A gyengítés további módja a hajtások. Ez esetben azonban különösen ügyeljünk arra. a vesszők hajtás állapotában is elvégezhetjük. azaz termést hagynak rajta. így tegyünk az oldalvázágalapokon fejlődött meredeken feltörő hosszú vesszőkkel is. hogy hektáronként háromezer vagy még ennél is több fa ültethető belőle.

TERMŐKORI METSZÉS Ha a termőkorú gyümölcsfa életébe nem avatkozunk be. életerőben hasonlóak). alul és fölül egyaránt azonos (vagy közel azonos) arányban tartalmazzanak termőrészeket. ábra). gyengébb növekedésű és széthajtó koronájú. egyszóval a korona fölkopaszodik. gallyakat.) A termőkori metszés ritkításból és termőrészifjításból áll. és mintegy fölemeljük a koronát. mérsékelt arányú beavatkozással érjük el. A szedéskor megsérült. vagy egymás fölött és alatt elhelyezkedő vázágak koronarészei ne kereszteződjenek. E beavatkozás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos. A termőkorú fák metszésének célja. A belső térben . Általános elv. hogy a szüret befejeztével vizsgáljuk át a koronát. Érvényesüljön ez a metszésben is. hogy e termőrészek mindenütt azonos (vagy közel azonos) minőségűek legyenek (korban. hogy összhangot teremtsünk a növekedő (vegetatív) és termésképző (generatív) részek között. A leívelő ágrészt vágjuk viszsza az ív legfölső pontján álló. termőegyensúlyban tartása idősebb korában sem fog gondot okozni. hogy termő fáink a külső és belső koronatérben. meredeken fölfelé törő koronájú fák vezérágainak magasságbeli növekedését úgy korlátozzuk. hogy gyengén (kétharmadára) visszavágjuk egy-egy kevésbé fölfelé törő oldalelágazásra (38. Ha pedig a fa idősebb. egymásra borulnak. Ez a beavatkozás azonban. a termőgallyazat és a vesszők áttekinthetősége és rendje fennmaradjon. nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőrészeket (csak ifjítsuk). ábra). Beavatkozásunkkal valójában az eredeti koronaformát őrizzük meg és tartjuk fenn. amely az ágak csúcsán halmozódik. (E beavatkozásokat a Termőrészek metszésmódja című fejezetben ismertettük. Abban minden vázág (vezérág) a rajta lévő oldalelágazásokkal és termőgallyazattal önálló egység. terebélyesítjük a koronát. nemcsak a vezérágak növekedési irányának megváltoztatására szolgál. hasadt koronarészeket most távolítsuk el (ne várjunk a jövő tavaszig). akkor éppen ellenkezőleg járjunk el (39. erősen fölfelé és befelé (a korona belseje felé) növő. A még fiatal és erősen növésben lévő. Az ív fölső részén erős vízhajtások képződnek. egészségesig. Ezt az évente végzett rendszeres. hogy először a sűsűsítő. nagy munkát adni. fölfelé törő fattyúvesszőre vagy fölfelé növő oldalelágazásra. az ágak ívben lehajlanak. A sérült részt vágjuk vissza az ép. amelyből a korona fölépül. törött. Különösen a csonthéjasokra vonatkozik. E módszert az oldalvesszőkből fejlődő termőgallyazat metszése során is alkal- © 55 o . Mindezek együtt tovább növelik a korona elsűrűsödését. hiszen a roncsolt. Elérjük továbbá. akkor termőfelülete (termőgallyazata) mindinkább a korona külső részére kerül.a vezérágakhoz képest . hogy az oldal- elágazások. azaz ne veszélyeztessék a vázág szerepét. hogy a szomszédos.mindig alárendelt helyzetben maradjanak. hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. Ezáltal széthúzzuk. elhalt vagy láthatóan beteg (erősen fertőzött) koronarészt is vágjuk ki.) A rendszeres ritkító és termőrészifjító metszéssel elérjük. a sebfelületet pedig kezeljük. vesszőket távolítsuk el. elpusztul. A termés súlya alatt. Legelőször is tekintsük át a koronát. A vázágak viszonyában úgy. hogy az oldalelágazások . sérült. (Ezért fenntartó metszésnek is mondjuk. azaz kiegyenlített minőségű és mennyiségű gyümölcs teremjen az egész koronatérben. amelyet könyököltetésnek is mondanak.a termőrész mind nagyobb számban elsatnyul. A vázágakon belül pedig oly módon. belenövés vagy átnövés ne alakuljon ki. Ezzel együtt a hasadt. így nagyon fontos az is. Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk. keresztező (a másik vázágegységet zavaró) ágakat. azaz a gyümölcsfák termőegyensúlyi állapotát fenntartsuk.mindenekelőtt a kevés napfény miatt . Ha a fa koronáját fiatal korától helyesen alakítjuk és rendszeresen ritkítjuk.

Ennek versenytársait vagy tőből távolítsuk el. ÁBRA A gyenge növekedésű. vagy zöldmetszéssel gyengítsük le. értéktelenebb. hogy a vezérág versenytársává (konkurensévé) válik. nyársra) metsszük vissza. amikor valamelyik termőgally úgy megerősödik. Ha pedig a vezérágak hosszát akarjuk növelni. ami a legtöbb gyümölcsfa esetében a két-. leginkább akkor. aminek eredményeként elegendő számú és minőségű vessző és termőgally álljon mindig rendelkezésünkre. váltása során a legértékesebb részek számát gyarapítsuk. A termőgallyazat (a termőrészek) ifjítása.az oldalágak növekedését. Az oldalágak csúcsán fejlődött vesszők közül rendszeresen egy alsóbb állású. ABRA A fölfelé törő koronájú termőkorú fa oldalirányú terebélyesítése egy kedvező szögű oldalegázasára visszametszve mázzunk. Ez esetben a termőgallyakat egy olyan alsóbb elágazásra (vesszőre. viszont termőrészként szükség van rá a koronában. gyengébbet hagyjunk meg. ami által az megszűnik a vezérág versenytársa lenni. akkor erre az ágvégeken álló vezérvessző- 39. négyéves gally. három-. széthajló koronájú termokorú fa ágrendszerének . A feladat az. Hasonlóképpen korlátozzuk termőkorú fáink vezérágainak növekedését is: a vezérveszszőket visszavágjuk alsóbb állású. rajta a vesszőkkel. annál terméketlenebb.38. gyengébb vesszőre.fölemelése" ritkítással és fölfelé törő fattyúvesszőre metszéssel O 56 o . azaz álsudarasan metszünk. így korlátozzuk .ha szükséges . Általában minél öregebb a koronarész. hogy a korona hamarabb öregedő belső részén is rendszeresen megújítsuk a termőrészeket.

amelyeket az alakító metszés szabályai szerint metszünk meg. vagy hosszabb időn át elhanyagolt.Elsűrüsödött koronájú. (A mesterségesen nem alakított ko- ronák többsége besorolható valamilyen sudaras. fölülnézeti ábrája (az ágalapokra vonatkoztatva) ket használjuk fel. A korábban nem metszett. Az ilyen koronát három-öt év alatt ritkítsuk meg (40. ágat távolítunk el. ábra). termőkorú fák rendbetételének alapja. termő korú fa ritkító metszésének sematikus.) Az ilyen „alakító ritkítás" során azonban tartsunk mértéket. mert ha a ritkításkor egyszerre sok gallyat. váza vagy gömb jellegű koronaformába. © 57 o . rendezett mesterséges koronát alakítsunk ki. hogy a fa természetes koronaalakulásának leginkább megfelelő. elsűrűsödött. az zavart okoz és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát.

Ezért már a beavatkozást megelőző esztendőben bőségesen trágyázzuk meg talaját. szeptember elején vágjuk vissza. vagy (ha nagyobb számban vannak) kétharmadára kurtítjuk (annak felét. A jelenséget kísérő erőteljes vízhajtásképződés a megifjulási igény és erő megnyilvánulása. ha a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodott. mert itt. Gyümölcsfáink között az almatermésűek jól ifjíthatók. minőségéből veszít a termés. Az ágakat lehetőleg oldalelágazásra (gallyra) vágjuk vissza. két év alatt végezzük el.az eredeti koronaformát figyelembe véve . vagy alig találunk gallyat.erősen ritkítjuk a fát. illetve egyharmadát távolítva el). illetve vessző van az ágak alapjain vagy ahhoz közel. vagy a fölnyurgult fák koronamagasságát. Ha az ágalapon (az alsó harmadon) elszórtan találunk fiatalabb koronarészt. Az első két-három évben legyünk mértéktartók az ifjított fa ritkításában. lepusztult koronájú. amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. Hagyjuk erősödni és terebélyesedni a koronát.különösen. Az első évben . idős fák teljes ifjítással. Ezeket augusztus végén. akkor felére. Teljes ifjítás szükségessé válhat akkor is.IFJITAS Az elöregedett fa koronájában gyérül a lombozat. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején pedig különös gondunk legyen az öntö- zésre és a növényvédelemre. Az erőteljes visszacsonkolás következtében a rejtett rügyekből új hajtások képződnek. megifjított fa három-négy év múlva már számottevő termést ad. Az egészséges. elaprósodik. hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk érintetlenül az ifjítást követő egy esztendőben. amelyeket kihajtásra kényszerítünk. E tünetek az elhanyagolt. A második évben valósítjuk meg a tényleges ifjítást: a meghagyott koronaágakat visszavágjuk. Az elöregedett termőalapú. az ág harmadára kell visszavágnunk. A nagy sebfelületek gondos kezelése sem maradhat el! Az ifjítást . ha elhanyagolt a korona — két részletben. majd a ritkító metszés szabályai szerint neveljük ki az új koronát. korhadt törzsű. torzult. Vágjuk ki. hogy mennyi gally. azaz a vázágak ritkításával. Fontos. mindenekelőtt a külső korona térben. a fajtára jellemző termőképességét pedig még évtizedekig is megtarthatja. vagy valamilyen betegség vagy fagykár azt erősen megsanyargatta. Ifjítással csökkenthetjük az eleve magasra törő. Ősszel. és ültessünk helyébe újat. A visszavágás mértéke elsősorban attól függ. Némileg nagyobb kockázattal. amelyekből az alakító. mert a csonthéjasok veszedelmes ágpusztulásának kórokozói ez idő tájt kevésbé fertőzőképesek. ábra). ezért ezt erősen. illetve tavasszal rügyfakadásig végezzük ezt a munkát. (Az elvénült. az elágazásokban („könyökben") van a legtöbb rejtett rügy. Az erősen fölkopaszodott koronában itt nem. © 58 o .) Az ifjításra föl kell készítenünk a fát. metszetlen gyümölcsfákon lényegesen előbb következnek be. illetve erőteljes visszavágásával még megújíthatók (41. növekedni az asszimilációs felületet. Elsősorban a cseresznyefák esetében gondolhatunk erre. de általában eredményesen ifjíthatjuk a csonthéjas gyümölcsűeket és a mandulát is. teljesen fölkopaszodott és vízhajtást is alig hozó fa ifjításával ne kísérletezzünk. de egészséges. tönkretette. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások (fattyúvesszők) fejlődnek.

hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. amilyen vastag a kéreg maga.és körtefákat kezeljük így. Hatása igen drasztikus. Ez több termőrügyképződéssel. elhanyagoltan tengődő fák törzsés ágvastagítására ez a módszer alkalmatlan. hogy az egyes bevágások (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős. amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vastagságban. Itt az első teendő a megfelelő talajkörnyezet kialakítása. A gyűrűzés másik módja. A törzs. illetve elfertőződésének veszélye. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük. hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz. hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C) © 59 o . buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki. Ne felejtsük el azonban. ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni. és persze a rügyet meg ne sértsük. Ekkor a kiszemelt rügy fölött a kérget félhold alakban kivágjuk úgy. A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas. Ügyeljünk. erősödik. Ennek leg- megfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata. és megindul a törzs vastagodása. illetve ág valójában ezáltal vastagodik. és lombhullásig hagyjuk a fán. A három-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. hogy a silány földben. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. A bádoggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl. mondjuk a koronaforma alakítása végett. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. hogy átmetszszük a háncsot egészen a farészig (42. amelyről tudnunk kell. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. különben az egész fa vagy ágrész elpusztul a jövő tavaszra. hogy csak bizonyos rendellenességek tüneti kezelésére valók. a törzserősítő bemetszés vázlata (B). Csak az alma. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük. amikor a fa hajtani kezd. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor. és úgy folytassuk. mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. hogy általa vastagítsuk a vékony törzset vagy vázágat. metszést kiegészítő eljárás. előrebocsátva. Adott körülmények között azonban segítségünkre lehetnek a termesztésben.NEHANY APRO FOGAS A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk. majd rövidesen megindul a seb forradása. a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével. ábra). amenynyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszé- Néhány. A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik. (Például féloldalas a korona). A vessző rügy feletti bemetszése (A). A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban.

© 60 o . és ez váltja ki .lyezteti. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg.szinte vészreakcióként -fajfenntartással összefüggő kényszerű tevékenységét. azaz a talaj tápanyag-harmóniájának megteremtése. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése. Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő. ha bőséges talajnedves- séggel párosul. különösen. A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) legtöbbször a nem harmonikus talajtápláltsággal függ össze. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk.

a körte.A GYÜMÖLCSFÁK ES -BOKROK METSZESE A továbbiakban gyümölcsfajonként vesszük sorra a metszési tudnivalókat. oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak. ezért ezeket nem szabad visszametszeni. Az egészen kicsi.a hosszú termővessző (43.az általános rész ismereteivel összevetve . a sima termőnyárs. Az almatermésűek jellemző termőrészei: a dárda. Ismertetjük a különböző csoportok jellemző termőrészeit.ritkábban . A dárda 4-5 centiméteres vagy ennél rövidebb egyéves termőrész. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül.vagy többéves dárdás termőgally és a termőbog (vagy termőkalács). Belőlük fejlődik a két. ALMATERMESUEK A gyümölcstermő növények e csoportjába az alma. egy tövises termőnyárs középhosszú termővesszők ñ A alma A termővesszők típusai cseresznye W W teljes hiányos őszibarack O 61 o . A birs és a naspolya a termőveszsző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést.ábra). az egyes fajokra jellemző koronaformákat és sajátos vagy különleges metszési igényüket. a birs és a naspolya tartozik. így . csak ritkítani kell. valamint a középhosszú és . A metszést és az ifjítást valamennyien jól bírják.remélhetőleg teljes képet adunk gyümölcstermő növényeink metszéséről. Ezek egyéves termőrészek.

illetve éppen termőkorába lépett fákon található legnagyobb számban. A termőbogon dárdák.) Elsősorban a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődnek. A jó termőhelyi körülmények között élő. Alma Legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk.centiméternyi dárdát gyűrűs dárdának nevezzük. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van. amely általában úgy keletkezik. Húsvéti rozmaring) a metszést kevésbé bírják. sima termőnyársak. amely egyéves részből (termővesszőből) alakult. A termőbog (termőkalács) különös alakulású többéves rövid termőrész. ami a jó termőerő és termékenység jele. megvastagodott virágzati tengelyen lévő virágkocsányokból alakultak. A rövid ízközű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják. E kocsányalapok a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg növekednek. mert az egymáshoz közeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek. oldalrügyei fejlettek. Az almatermésűek középhosszú termővesszőinek csúcsragyei vegyes rügyek. kombinált vagy gömbkoronát neveljünk. Az almafákon az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövises termőnyárs kivételével). A dárdás termőgally többéves termőrész. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras.és kétéves termőbogok a legértékesebbek. rendszeresen. laza szövetű. Hagyományos koronaforma nevelésekor az alakítást az ágcsoportos sudaras koronának megfelelően kezdjük el. ennek megfelelően természetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. (Nem tévesztendő össze a fatytyúvesszővel. sövényt. Rajta elsősorban dárdákat. Ezeket mérsékelt ritkító metszéssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban (44. A hosszú szártagú és vékony vesszőket neve- O 62 o . A középhosszú termővessző 15-40 centiméter. mint a vékony vesszejűek. sokszorosan elágazódva. középhosszú vesszők is képződhetnek. (A sejtburjánzás nyomán bekövetkező laza szövetű megvastagodás alakja emlékeztet a kalácsra. A fiatal. karcsú orsót és szuperorsót is nevelhetünk. Az egy. ábra). termőrügyeket találunk. A hosszú termővessző a 40 centimétert meghaladja. innen ered másik elnevezése: a termőkalács. alanyokon álló oltványokból termőkaros orsót. ame- lyek a módosult. A vastag vesszőt nevelő fajták (Nyári fontos. amely vastagabb.) A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. hogy a rövid termőhajtás vegyes rügyének virágzati tengelye megvastagszik. és húsos állományúvá válik. A sima termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. de nem túlságosan erősen metszett fákon a középhosszú termővesszők nagy száma hosszú időn át megmarad. Intenzív.

Fontos. rendszeresen és mérsékelten metszett fákon hosszú időn át nagy számban találhatók. a Téli esperesen) előfordul tövises termőnyárs is. Mivel az ághasadásra hajlamosabb. A bokrétás termőnyárs a csonthéjasokra jellemző termőrész. mint az almatermésűek. a meggy. Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek és középerős növekedésűek. Elsősorban a cseresznyére. de általában eredményesen ifjíthatók. a ringló. hogy alakító metszése során minél laposabb (vízszinteshez közelibb) szögben álló vesszőket válasszunk ágalapoknak. A középhosszú termővesszők 10-40 centiméteresek. erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. a szilva. amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy és körötte három vagy ennél több virágrügy foglal helyet egy csomóban vagy úgynevezett bokrétában. de előfordul a kajszin. 60-80 centiméteres törzsmagassággal. illetve éppen termőkorába lépett fákon találhatók. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük. az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel. A termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. Az ősszel érők (Vilmos körte. valamint a középhosszú és a hosszú termővessző. elsősorban a Jonatán fajtára. Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. amelynek lényege: alsó vízszintesre. az őszibarackon és néhány szilvafajtán is. mandula és őszibarackfákon található. Néhány fajtán (mint a Hardenpont téli vajkörtén. A birs termesztéséhez a váza koronaformát javasoljuk. amely szilva-. csak ritkítással formáljuk a fát. E csúcsrügyből fejlődő rövid hajtásokon képződik a termés. hogy rügyeik vegyes rügyek. Ez a fa jó termőerejének és termé- Körte Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak. A fajták közül a Nyári Kálmán. a meggyre (a héjasok közül a mandulára) jellemző. mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonatán is) a visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. általában március közepétől végezzük. Serres Olivér) kifejezetten igényesek és gyengébben növekednek. Olyan rövid (4-5 centiméteres vagy rövidebb) termővessző. Termőkorban termőgallyritkító. Vagyis a termőveszszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású elágazásra és hoszszúra (azaz gyengén) metszik. Legnagyobb számban a fiatal. a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak. A jó termőhelyi körülmények között élő. Ennek megfelelően a hagyományos koronaformában ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát alakítsunk ki a körtefán. A nyári. A csonthéjasok jellemző termőrészei: a különböző hosszúságú nyársak. Az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. amelyek legnagyobbrészt a termővesszők csúcsán alakulnak. hosszúra. a kajszi és az őszibarack tartozik ide. a Diel vajkörte. arra a termőegyensúly felbomlásával. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad. a bokrétás termőnyárs. illetve -váltó metszéssel tartsuk egyensúlyban. de termesztési és metszési igényben is különbség van. Birs és naspolya Mindkettő 3-6 méter magasra növő bokor vagy koronás fa. illetve bokrot. hogy a valamennyi csonthéjast . Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőkaros orsót vagy sövényt. mert az erős beavatkozást nem bírják. Nyári Kálmán) kevésbé igényesek és erőteljesen növekednek. fontos.de különösen a kajszit és az őszibarackot . és az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással nevelhetők. illetve az őszi és téli körték között küllemben. szőket visszacsípjük. Ha tehát a vesz- O 63 O . Ennek oka. Hardy vajkörte.súlyosan veszélyeztető ágpusztulásos (gutaütéses) megbetegedés kórokozói ebben az időszakban fertőznek a legkevésbé. Abban is hasonlítanak. kajszi-. A birs jól viseli az ifjítást is. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős. CSONTHÉJASOK A cseresznye. hogy tavaszi fásmetszésüket pirosbimbós állapotukban. Az almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot. mint az alma. azzal együtt az éves termést is eltávolítjuk a koronából.lő. A metszésre érzékenyebbek. A nyáriak (Árpával érő. Az ifjításra is kényesebbek. A téliek (Hardenpont téli vajkörte.

A hiányos termővesszőnek nem minden rügyalapján találunk rügyet (termőrügyet). de általában a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődik. kombinált. Gyakori a gömbkorona. Erőteljes növekedése nem tűri az erős metszést. a gyengébben növő. egymást keresztező. fölfelé törő ágrendszert igyekezzünk kinevelni. E csüngő ágú típusok jellegzetes termőrészei a hosszú.és sövénykorona nevelhető belőle. Az erős növekedésű meggyfán a vesszőket mérsékelten kell visszametszeni. A fogyatékos és teljes termővessző elsősorban az őszibarack termőrésze. hogy a vesszők kizárólag a csúcsrügvből fejlődnek tovább. dörzsölő ágrészeket távolítsuk el. Mindenekelőtt a beteg. A teljes termővessző sajátossága. Ügyeljünk. A csüngő koronájú fákat a termőkor elérése után is ajánlatos erősebben metszeni. sőt azok végén hozzák termésük javát. illetve harmadik ágcsoport kinevelése után fejezzük be a koronaalakítást. nehezítik a koronaalakítást.kenységének a jele. amelyek zavarják. különösen a csonthéjasok esetében. Ügyeljünk továbbá a villás elágazás megszüntetésére is. hároméves részeken. hogy a vezérhajtás szabadon növekedhessen. Viszonylag gyakori az őszibarackon. majd a termőkori ritkítás során is csak mérsékelten avatkozzunk be. Ha a koronaalakítást az ágcsoportos sudaras korona nevelésének szabályai szerint kezdjük. Az erős növekedésű. hogy a vezérvesszők csúcsán egymáshoz közel álló. Belőlük a jövő tavaszi fásmetszés alkalmával válogatunk a következő ágemelet kialakításához. felfelé törő fajta (például a Meteor) a két-. (A hosszú termővessző ceruzavastagságú. hogy szinte valamennyi rügyalapján hármas vegyes rügycsoportot (két virágrügy között hajtásrügyet) találunk. csúcsrügye pedig hajtásrügy.) A cseresznyére jellemző. váza. ezért az alakítás. Ágcsoportos sudaras. amelyek úgy képződnek. ábra). hogy a vezérhajtások erőteljesen fejlődhessenek. amelyeket a rajtuk ülő rügyek számától és minőségétől függően két csoportba sorolunk. nem tévesztendő össze az ennél vastagabb. A hosszú termővessző 40 centiméternél hosszabb. abból több termőrészt Cseresznye Magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. terebélyesítsük az alakítás során. A sudárvessző oldalhajtásait hagyjuk érintetlenül. A koronaalakítás során csak a telepítéskor metsszük erősen vissza az ültetvényanyagot. sérült. E csoport középhosszú termővesszőinek csúcsrügyei általában hajtásrügyek. akkor ha a korona széthajtó és csüngő jelleget ölt. Évente rendszeresen avatkozzunk be. mert így több elágazódást. felkopaszodott vesszők (ostorok). de előfordul a csüngő ágú széles. (Ez a gyakoribb eset. O 64 O .) A második. oldalukon elsősorban virágrügyeket találunk. amely a cseresznyefákon gyakori. Meggy Fajták szerint különböző a természetes koronaalakulás. hogy az egyes ágcsoportok (ágemeletek) ágalapjai ne azonos magasságban legyenek. de csak a legszükségesebb mértékig. erős hajtásokat hoz. mert akkor nagyobb a lehasadás veszélye. Az oldalvezérvesszőkből előtörő többi hajtás csúcsát csípjük vissza. Közöttük lehetőleg arasznyi (20-25 centiméter) távolság maradjon. magasba nyúló. hajtásrügyekkel vegyesen Különösen jellemzőek az őszibarack középhosszú termővesszői. Az alakító ritkítás során a korona oldal irányú széthúzása (terebélyesítése) és egyben magasságbeli korlátozása legyen a célunk. abban az esetben oldal irányban szélesítsük. (Kettős sudarat se neveljünk. Csúcsrügye szintén hajtásrügy. a Cigánymeggy) a vesszőkön. másodrendű elágazásokat fejlesztett fattyúvesszővel. és a magasba törő sudaras forma is. de ha vannak is. csüngő ágú meggyek pedig (mint a Pándy. Ezeket már a májusi hajtásválogatás során célszerű eltávolítani. A termőkori koronaalakítás során is tartsunk mértéket. Ennek megfelelően ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát formáljunk a cseresznyéből. de előfordul a kajszin (és a héjasok közé sorolt mandulán) is. magánosan vagy kettesével állnak.) Ha pedig a fiatal korona mereven fölfelé törő. A második. mert oldalrügyeik rendszerint virágrügyek. harmadik és negyedik esztendőben már csak gyengén metszve alakítsuk a koronát. laza szövetű. A meggy termőkori metszése a fajták termőrésze szerint különül el (45.

többéves elágazásokat kell ritkítanunk. illetve termőrészeit az idősebb részekbe való visszametszéssel ifjítsuk. csüngő ágú fajták vesszeit (az ostor végeit) visszametszenénk. Ültetési anyagából leginkább kombinált korona vagy vázkorona kialakítását javasoljuk. Ezért e fajták koronáját rendszeresen ritkítsuk (az ostorokat is). Az alakítás éveiben az átlagosnál is kisebb mértékben ritkítsuk a koronát. ábra). amelyben a sudár később megszűnik. akkor a csúcson lévő virágrügyeket távolítanánk el. söprűszerű. ezek évenkénti gyenge ritkítással termőegyensúlyban tarthatók. (A fattyűvesszőket hosszúra metszve gyengítsük le. Elsősorban az ágvégeken kialakult vékony. és a természetes gömb- koronához hasonló alakot ölt. Termőkorban viszont fontos. © 65 o . és így csökkentenénk a termést. illetve ifjítanunk. már csak növényvédelmi okok (például a szilvapajzstetű nagyarányú elszaporodása) miatt is. hogy rendszeresen ritkító metszésben részesítsük (46.) Ha a gyengébben növő. A ringlók koronája kevésbé sűrűsödik el. Szilva Magára hagyottan kezdetben ágas-bogas sudaras koronát nevel.Termő meggyfaág ritkítása kapunk.

Termő szilvafaág ritkítása © 66 o .

) A koronaalakítással arányosan elosztott oldalágú és zömökebb (kevésbé széteső. Mindenekelőtt az elsűrűsödött. (Minden esztendőben az éves növedék 70-80 százalékát távolítjuk el átlagosan. széthajtó) fát nevelünk. gondos kezelése különösen fontos. Ezzel az úgymond alakító ritkítással tartják egyensúlyban a fát a későbbiekben is. kombinált korona és zárt felületű korona is nevelhető belőle. Az alakítás során az oldalágakat legalább arasznyi (20-25 centiméter) távolságra neveljük egymástól. A nagyobb sebek szakszerű. vázakoronát és zárt felületű koronát alakíthatunk ki (47. Az őszibarack termőkori (fenntartó) metszésének több változata ismert.a természetes koronaalakulásához leginkább közelálló . illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait. Ültetvényanyagából . kevésbé hasadnak. elöregedett termőgallyazatot. Ezenkívül vázakorona. hogy az oldalvezérek azonos magasságban induljanak. Őszibarack Eredeti alakulása szerint leginkább bokorfa.) A negyedik-ötödik év után célszerű a sudarat a legfölső ág fölött eltávolítani. Alkalmas alanyon intenzív karcsú orsót is nevelhetünk őszibarackból. amelyben a sudár meghatározó szerepe később megszűnik. Ennek bizonyítéka.szórt állású sudaras korona kinevelése a legcélszerűbb. hogy évenként erőteljes beavatkozást igényel. ezért annak továbbnevelését ne is erőszakoljuk. nem pedig a termőgally. egyúttal folyamatosan ifjítsuk és „emeljük" a leívelt. hogy a termőveszsző az uralkodó termőrész. amely néhány fajtán az évenkénti 100-120 centimétert is elérheti. A metszések során az 50-60 centiméter hosszú fattyúvesszőket hagyjuk metszetlenül. az ötödik-hatodik évtől szükséges.) E gyümölcsfaj termőkori metszésére jellemző. de mérsékelten ritkítsuk. Könyvünkben a hagyományos katlan alakú 47. hogy a megújulni akaró korona leggyakrabban az alsó ágak törzshöz közel eső részén (az ágalapokon). ábra). és jobb minőségű gyümölcsöt adnak. A szakemberek egy része azt tartja. így fordítsuk termőre. Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatározottabban a rendszeres metszést. amely ez esetben már gyakorlatilag ritkítást jelent. Ennek megfelelően rendszeres metszési beavatkozás csak a termőre fordulás után. Ekkor . Különösen fontos a metszés ideje a gutaütéses fapusztulás elkerülésére.a természetes módon kialakult vázágszerkezetet alapul véve . A fattyúvesszőknek a kajszi esetében is nagy szerepük van a termőgallyazat. magára hagyottan alakul. Több év átlagában a fa pirosbimbós állapotában a legki- sebb a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzése.kezdődik a korona alakítása. ezért ekkor metsszük. Ültetvényanyagából katlankoronát. Ezzel az alakító metszést be is fejeztük. (Idősebb korában a kajszi mindenképpen elveszti sudarát. Ezért a kajszit már az alakítás idején gyengén metsszük. A kajszi koronáját évente rendszeresen. Az ennél erősebbeket vágjuk hosszúra. alacsony törzsmagasság. A fiatal fákra az igen erős hajtásnövekedés jellemző.) Másik jellemzője. Ezért is indokolt az 50-60 centiméteres. (E koronatípusok kinevelését a hasonló című fejezetekben ismertettük. szabálytalanul (szórtan) elágazó sudaras korona. A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk. hogy a legéletképesebb kajszikorona metszés nélkül. (Elkerülendő. illetve a korona megújulásában.Kajszi A fiatal fa természetes koronaalakulása széthajtó. ÁBRA Termo korú őszibarack alföldi zárt felületű koronája © 67 o . így vázágai teherbíróbbak. lehajlott ágvégeket ritkítsuk meg. mert könnyen lehasadnak.

a vezérveszszőket erősebben vágjuk vissza. Rajtuk 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sűrűn álló vesszőket. középhosszú veszszőket. Az ilyen korú fákon e termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. a rendszerint zárt felületű koronában termesztett őszibarackfákon annyiban módosul. a száraz nyársakat tőből eltávolít- O 68 O . ami nem kívánatos. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt. véko- nyabbak és kevésbé színesek) egészen rövidre. A hiányos termővesszőket (amelyeken inkább csak páros rügyek vannak. szeptember eleji) hajtásválogatása jó kiegészítője (vagy előkészítője) a tavaszi fásmetszésnek. Elsősorban a korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett. Ez utóbbi az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap. A zöldmetszés során a letermett félfás hajtásokat. amelyeken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek. Ritkításkor elsősorban ezek számát csökkentsük. tehát hosszabbra (50. annál gyengébben metsszük. Ekkor az idén gyengébben (hosszabbra) metsszünk. A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. általában középerősen (felényire) visszametsszük. A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja. 2-3 rügyre vágjuk. A legértékesebb (ceruza vagy annál vastagabb) teljes értékű termővesszőket 4—8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk viszsza. Ezekből is. Az egyes vázágakat az oldalelágazásaikkal együtt önálló egységnek tekintjük. hogy a vesszőn 4-8 hármas rügy maradjon. fejlett termőveszszőket. Az ismertetett termőkori metszési mód az Alföldön. Van olyan fajta is. Ilyenkor . A váltócsapos (vagy ugaros) metszés során az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket minden tavasszal. 2-3 rügyre visszavágva. vékony.korona váltócsapos (48. amelyből jövőre várunk erőteljes. Általában minél erősebb növekedésű a fajta. a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak termőrészekkel. amelyen a hármas vegyes rügycsoportok a fejlett veszszők közepén vagy fölső harmadában alakulnak Ezeket is úgy metsszük. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk. A többi vesszőt minőségük szerint metszszük. A fejlett nyársak (10 centiméternél rövidebb vesszők) elsősorban a 10-12 év fölötti fák jó termőrészei. arányosan elosztva a koronában. ábra). ugarcsapot metsszünk. ábra) metszésmódját ismertetjük. hogy elágazódjanak.a tavalyi hibán okulva . Ezek kevésbé értékesek. hogy ott a vezérvesszőket és a termővesszőket gyengébben (hosszabbra) kell metszenünk. hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kapjunk. akkor igen erős vesszőket kapunk. ábra) és szálveszszős (49. Az őszibarack késő nyári (augusztusi.

Az őszibarack szálvesszős metszésének lényege. amelyek majd jövőre a termést adják. A nyári hajtásválogatás elsődleges célja. ÁBRA | Katlankoronájú őszibarackfa termőágának váltócsapos (ugaros) metszése O 69 O . Azok a hajtások maradjanak a legnagyobb számban. legerőteljesebb (lehetőleg) teljes termővesszőket. (A választásnak az az egyedüli szempontja. Ezúttal nem vagyunk tekintettel sem a termőrészek megújulására. hogy a vessző minél több szép gyümölcsöt teremjen. hogy a meghagyott hajtások több napfényhez és tápanyaghoz jutva kifogástalanul beérjenek.) •J 50. Ehhez kiválasztjuk a legalkalmasabb. a sűrűn álló hajtásokat ritkítjuk.49. ABRA juk. sem pedig a fölkopaszodásukra. hogy a legfejlettebb szálvesszőkön termelünk gyümölcsöt.

Koronaalakulásukat. Termőkorban a termőgallyváltó metszéssel éljünk. amelyet legcélszerűbb augusztus közepétől szeptember elejéig elvégezni. Ültetési anyagából váza korona kialakítását javasoljuk azzal a megjegyzéssel. azaz hím. nem lesz elég piacos. vagy gyenge termőképességének egyik nagyon valószínű oka. mert a mandula a rejtett rügyből biztonságosan megújul. mint a többi gyümölcsfaj esetében. Mandula A termőhelytől függően kisebb vagy nagyobb fa. A hosszú fattyúvesszőt ez esetben is hosszúugarra metszve fordítsuk termőre. hogy adott esetben hány szálvesszőt hagyjunk meg. de arányos gömb alakú.A kiválasztott szálvesszőket metszetlenül hagyjuk. hogy kevés vázággal (leginkább hárommal) ritka. ezért fajonként ismertetjük. baktériumokra. Ezért a metszés során ejtett sebfelületeket haladéktalanul zárjuk le sebkezelő készítménnyel. ezért az őszibarack szálvesszőzése (szálvesszős metszése) során fordítsunk nagyobb figyelmet a tafrina elleni védekezésre. amely hamar elsűrűsödik és keveset. Fontos és nem könnyen eldönthető kérdés. Bőségesen nevel tősarjakat.) A mogyoróbokor terméketlenségének. Koronájában a rövid és középhosszú termővesszőket éppúgy megtaláljuk. kora. metszési igényüket tekintve igen különbözőek. Mivel a metszetlen szálvessző gyakrabban fertőződik tafrinával. a cseresznyét és a szilvát is — legjobb rügypattanástól virágzásig (azaz pirosbimbós állapotban) metszeni.de a kajszit.vagy oldalrügyeiben rejtőznek Az elültetett szaporítóanyag (gyökeres kis bokor) 3Hf fejlett sarját hagyjuk meg. Ezeket növekedési erélyüknek megfelelően átlagosan 20-30 centiméterre vágjuk vissza. vagy fa alakú bokor formát ölt. illetve termőnyársak a korona értékes részei. addig a mandulánál a termőgallynak és ezen belül is a bokrétás és a gyűrűs termőnyársnak van elsődleges szerepe a termésképzésben. Szélporozta egylaki. szellős koronát neveljünk. A mandula termőrészei azonosak a csonthéjasokéval. hogy katlan. Metszetlenül hagyva sűrűn és szabálytalanul © 70 o . Termőkorban a mérsékelt. az összes többi vesszőt (és termőgallyat) viszont tőből eltávolítjuk. Jó termésberakódottság mellett általában felére kell kiritkítanunk az egy-egy szálvesszőn képződött terméskezdeményeket a gyümölcsritkítás szabályai szerint (10-15 gyümölcsből 5-8 maradjon). Ennek megfelelően a meghagyható szálvesszők száma tág határok között változik. ábra). Ebben elsősorban a fa erőnléti állapota. a mogyoró. 40-től 120-ig terjedhet (átlagos. a fajta és a termőhely a meghatározó. Termőrészeik is eltérők. elágazó. hogy nem vegyesen ültetik a fajtákat. (Az erősebb bokrokat viszonylag gyengébben. Erre tekintettel az őszibarackot . mint a váltócsapos metszés csapjai. rövid termővesszők. A koronaalakítás során a legfőbb szempont. mint a bokrétás termőnyársat és az őszibarackra jellemző teljes termővesszőt is.) A mogyoróbokrot a termőkor eléréséig évente rendszeresen kell metszeni. hogy nagyon érzékeny a vessző. Emiatt is ajánlott a zöldmetszés. de külön-külön foglalnak helyet Hímvirágai porzós barkákban csoportosulnak (51. (A jól fejlett.és ágpusztulást okozó gombákra. Amíg azonban az őszibarack esetében a termővesszőknek. a meggyet. hogy ültetés után magára hagyták. A szálvesszős metszés fontos kiegészítő eljárása a kézi gyümölcsritkítás. illetve gyenge ritkítást valamennyien bírják és igénylik is.és nővirágai egy növényen.és kombinált korona is nevelhető belőle.) Mogyoró Általában 4-5 méter magasra növő bokor. A szálvesszős metszés után így csak a szálvesszők és a vezérágak maradnak a koronában. Ellenkező esetben a termés apró marad. A fertőzés mértéke függ a metszés időpontjától is. Az őszibarackról fontos tudnunk. így a bokor néhány év alatt elvadul. ezeket ne metsszük vissza és ne is ritkítsuk. A máso- HÉJASOK A mandula. illetve silányabb minőségű gyümölcsöt terem. 40-70 centiméteres szálvesszőhosszúságot feltételezve). a gyengébbeket erősebben metsszük meg. a dió és a gesztenye tartozik e csoportba. Nővirágai a rövid termővessző (oldalvessző) csúcs. (A másik ok. A mandula termőegyensúlyának fenntartásához mérsékeltebb arányú beavatkozásra van szükség. évről évre több sarjat hozva elsűrűsödik.

a száraz ágakat. mint a mogyoró. A termőkorú mogyoróbokrot termőre is metszhetjük.későbbiekben szükség szerint hagyjunk meg belőlük. a talaj tápanyag-ellátottsága és az öntözés tekintetében. hogy a (koronaágakon vagy azok elágazásain fejlődő) vesszőket . A nő virágok a vessző csúcsrügyében (vegyes rügy) rejtőznek. A magról kelt (magonc) dió erőteljesebb. Ekkor a fölösleges tősarjakat. A A dió rövid termovesszeje © 71 o . hogy korábban fordul termőre. hiszen a bokor ezekből újul meg. amikor a sarjhajtások 15-20 centiméternél nem nagyobbak (lombozatuk ekkor még kissé rózsaszínes). E műveletet az első években szükség szerint két-háromszor is meg kell ismételni a tenyészidőben. akkor rendszeresen ritkítanunk is kell. ágakat általában felükre viszszavágva ifjítsuk meg. Az újabb fajtáknak már az oldalrügyében is képződnek nővirágok. A sarjakat mindig tőből távolítsuk el. mint metszetlenül. Az elöregedett. Fontos. mint az oltvány. Ez utóbbinak tenyészterület-szükséglete is kisebb. barkarügy. mint a magonc. De ha a bokrot rendszeresen termőre metsszük. ami a nagyobb termésbiztonságot szolgálja. keresztező oldalágakat távolítsuk el. különben jóval hamarabb elsűrűsödik. termését a rövid vesszőkön hozza (52. Az alakítás során. de a magoncnál igényesebb. Szélporozta növény. felnyurgult gallyakat. Ehhez a bokor vagy fa töve körül húzzuk el a földet. hogy a sarjakat tőből kitéphessük vagy kimetszhessük. a térben arányosan elosztott koronaágat neveljünk. A fölösleges tősarjak eltávolítására különösen az első négy-öt esztendőben ügyeljünk. illetve a termőrészek (rövid termővesszők) száma. Dió Metszetlenül is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevel. hogy elágazódjanak és termőrészekkel rakódjanak be. telepítéskor a jól fejlett suhángot 130-150 centiméteren vágjuk visz52 ÁBRA dik.erősségüknek megfelelően rendszeresen visszametsszük. ábra). elsősorban a termőhely. E munka akkor a legcélszerűbb. Ennek lényege. Az oltványdió előnye. a napfény érje a bokor belsejét. Egyúttal dörzsöljünk le minden látható rügyet is a törzsről. Ha a termőre metszéstől el is tekintünk. hogy a korona belül is szellős. Hímvirágzata (a barka) e vesszők oldalán nőtt ún. Bokronként 6-8. a sűrűsítő. két-három évenként feltétlenül ritkítanunk kell a koronát. harmadik és még a negyedik évben a koronavesszőket (vezérvesszőket) középerősen (felükre) vágjuk vissza. Ennek következtében növekszik az oldalelágazások. nagyobb koronát nevel. világos legyen.

sza. (A továbbiakban az évente képződő vezérvesszőket sem metsszük vissza. amikor a nedvkeringés már szűnőben van. Az alakítás során arra törekedjünk. (Dió esetében a magas törzs választását leginkább a fa ipari értéke indokolja. Ezért. (A dió ugyanis erősen nedvezik könnyezik -.) Tekintve. amelynek szükségszerű következménye lesz a terméscsökkenés. Csak savanyú talajon díszlik igazán . nagyobb ágakat csak augusztus végén. A továbbiakban csak a legszükségesebb. ha csak lehet. hogy három. hogy a dió (és a gesztenye esetében is) igen magas törzset választunk. és majd a következő évben vágjuk koronamagasságba.) Ha gyengén fejlett a suháng. gyenge ritkító metszésben részesítjük a termőkorú fákat. amely a későbbiekben többnyire gömb alakot ölt. Ártó és veszedelmes az a tévhit. Koronanevelése és fenntartó metszése hasonló a diónál leírtakhoz. Gesztenye Természetese gömbkoronája igen terebélyes. különösen a kora tavaszi időszakban. az első évben mégis célszerű beavatkoznunk. kiválogatott koronavesszőket a továbbiakban már ne met1 53. szeptember elején vágjuk ki. négy kedvező helyzetű koronaveszszőt nyerjünk. Ha mégis póznával verjük le a diót. akkor a második esztendőben is igen rövidre (egy-három rügyre) metszszük az összes koronavesszőt (illetve kétéves gallyat). Ennél magasabb törzsön azonban már csökken a korona mérete és vele a termés mennyisége. és a sebhely még a tél beálltáig jórészt beforr. mert a rejtett rügyekből biztonságosan kihajt.) A harmadik-negyedik évtől a legfölső vázág egyik központi helyzetű.ezt fontoljuk meg a telepítéskor. erőteljesen növő és fölső állású vesszőjét meghagyjuk. Ha suhángot ültetünk. A javasolt törzsmagasság mellett még ez a megfontolás érvényesül. magassága 20-30 méter közötti.hagyjuk meg a tenyészidő folyamán.hogy föladatukat betöltsék . Ezzel a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit károsítjuk leginkább. amelyek a törzs erősítését szolgálják. de az élő. A száraz ágakat és a kisebb gallyakat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk. amely majd a sudár szerepét tölti be. így négy-hat esztendő alatt jó termőképességű. a termőrészek kímélésével tegyük. azt óvatosan. inkább rázzuk a fát. akkor erősen visszametsszük. ÁBRA I szük vissza. Az elültetett diósuháng vagy koronás fa növekedése az első tenyészidőben rendszerint erősen visszaesik. A koronás oltvány koronavesszeit az első esztendőben 2-4 rügyre vágjuk vissza. Koronás diófácska telepítéskor © 72 o . laza szerkezetű koronát alapozunk meg. Ezeket . (A kétéves suháng visszavágható kétéves farészre is. A kifolyó nedv akadályozza a seb gyógyulását. Noha az alakító metszést nehezen viseli. miszerint a diófát rúddal jól „megverve" növelhetjük termékenységét. Ha ezt tapasztaljuk. rövid és apró levelű hajtást fejleszt. nyár végén (augusztusban) azonban tőből távolítsuk el valamennyit. Az ágalapoknak megfelelő.) A megfelelő törzsmagasságú koronás oltvány valamennyi koronavesszőjét igen erősen (kéthárom rügyre) vágjuk vissza (53• ábra). A következő években a koronaágak végig berakódnak termőrészekkel. külön figyelmet érdemelnek a kiválasztott vezérvesszők (-hajtások) alatt fejlődött hajtások. Törzse és koronaalakulása is erőteljes. illetve terméssel. s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. ilyenkor csak kevés. azt 130-150 centiméter magasságban metsszük koronába.

A málnát huzalos támberendezés mellett.művelésmódtól. Közülük a gyökérsarjak az értékesebbek. A továbbiakban ezekből neveljük a koronaágakat (a gömbkoronának megfelelően). beteg. A vezérvesszőket már ne metsszük vissza. hogy a három vázág egyenletesen elágazódjék. a köszméte. és ezután válogassunk. Közülük a szamóca metszése csupán az indák eltávolítására korlátozódik. E műveletet késő ősszel a fagyok beálltáig a legcélszerűbb elvégezni. elsősorban a sűrű ágvégeket. a teret arányosan kitöltő koronavesszőt. sövény formában a legcélszerűbb művelni. és a sudár ne alakulhasson ki. A második évben viszont rövid oldalhajtásokat.a termővesszőket 20-30 centiméterrel kurtítsuk meg. A következő évben válasszunk ki három. A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák. illetve gyökérsarjaknak nevezzük. A termés beérése után elhalnak és átadják helyüket az új. A szüret után azonnal metsszük meg.) Ezután az elsőéves (most fásodó) sarjakat. időközben már megfásodott hajtásoknak (54. Miután valamennyi bogyós korán fakad. a riszméte és a tüskétlen szeder tartozik a gyümölcstermő növények e csoportjába. O 73 O . A negyedik évtől már részesítsük előnyben a gyökérsarjakat. A termőkorú fát csak gyengén és a legszükségesebb mértékben ritkítsuk. és e tulajdonsága határozza meg metszését is. a piros és a fekete ribiszke. A hajtásokat aszerint. ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. Málna E félcserje biológiai sajátossága. A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul. amellyel külön nem foglalkozunk. Ezért . azon virágot. ÁBRA \- a letermett kétéves vessző BOGYÓSOK Többek között a málna. a gyökeres sarjat az ültetés idején 15-20 centiméterre metsszük viszsza a jobb eredés és sarjképzés végett. belőlük rövid. kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek. Ültetvényanyagát. az egész korona egyensúlyban maradjon. (Minél tovább a málnásban maradnak. ábra). növekedési erélytől függően . Folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk. fejletlen sarjaktól tisztítsuk meg az ültetvényt. Mindenekelőtt a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. növekedésüket a hajtáscsúcsuk vagy vitorlájuk visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. hogy hajtásrendszere kétévenként megújul. annál veszedelmesebbek. majd gyümölcsöt hoznak.Amennyiben az első tenyészidőben gyenge volt a hajtásfejlődés. illetve ne erősödjön meg. fajtától. mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. Ribiszke A piros és a fekete ribiszke természetes formája a cserjetörzses bokor. hogy tőről vagy gyökérről sarjadnak-e tő-. A koronanevelés további éveiben (a hatodik-hetedik évig) arra ügyeljünk. Mindenekelőtt a sérült. a következő évi termés alapjait ritkítsuk meg. Az elsőéves hajtások (lombhullás után termővesszők) nem teremnek. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek. 1 54. A málna termőegyensúly-fenntartó metszése a rendszeres ritkításból áll. a szamóca. vágjuk vissza ismét erősen a vesszőket.

harmadik és ne- O 74 O . Ekkor négy-öt erőteljes hajtásnál ne hagyjunk meg többet tövenként. illetve csökkenését idézi elő. rövid termőrészek fejlődnek. amelyek közül 4 egyéves sarj (veszsző).) Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk kettő-négy rügyre. (A különböző korú bokorrészek találkozási helyén értékes. Ezáltal növekszik a cserjetörzs. oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek képződnek. Ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. hogy itt a negyedik éves letermett részeket váltjuk le folyamatosan.) Az ötödik évben befejezzük az alakítást. amely több tőhajtás képződését eredményezi.) A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek.a bokor alakhoz képest . A fekete ribiszke fenntartó metszése során ugyanilyen elv szerint járunk el. második és harmadik éves) koronarész alkotja a bokrot. 4 hároméves és 4 négyéves termőgally. Mindkét ribiszkefajt törzses fácska formájában is szaporítják. és helyettük azonos számú tősarjat hagyunk (arányosan elosztva a bokorban). mivel annak termőgallyazata hamarabb elöregszik. egy-négy rügyre metsszük. A kétéves részek. Bokorribiszke szaporítóanyaga. — A fejlett bokrú második éves ribiszke vesszői közül az 50 centiméteres és ennél hosszabb vesszőket hagyjuk metszetlenül. illetve termesztik. A második év nyarán ismét célszerű a hajtásválogatás. illetve a gyökérzet felülete. akkor ezt kezeljük úgy. (Hajtásválogatásra már nincs szükség. mint amilyen mélyen a faiskolában voltak (55. értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk. A telepítéskor mélyebbre ültették. Célszerű. A fekete ribiszke-fácska termőfelület-csökkenése . A további években. Négy fejlett tővesszőnél többet ne hagyjunk meg a második. ami a termőfelület jelentős gyengülését. (Közülük négyet hagyjunk meg. és az a második év tavaszára csak kevés (két-három) és gyenge (20 centiméternél rövidebb) vesszőt hoz. azzal a különbséggel. ha e beavatkozást az ültetés előtt végezzük. a piros ribiszke esetében az ötödik éves termőgallyakat folyamatosan leváltjuk.A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei. 4 kétéves gally. Fontos. Vágjuk vissza vesszőit növekedési erélyüknek megfelelően 2 4 rügyre. évente fiatal sarjakkal váltjuk le. Célszerűen járunk el. Minél gyengébb a vessző. ha az erőteljesen fejlett bokrokban szám szerint 16 koronarészt tartunk fenn. mint amilyen mélyen a faiskolában volt Az ültetést követő tenyészidőben. Hátránya viszont. négy harmadik és négy negyedik éves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. ábra). annál rövidebbre vágjuk. hogy az alakítás és a termőkorú metszés során is tartsunk mértéket. négy második. azaz tőből eltávolítjuk. mintha most lenne elsőéves. Ebből a harmadik év tavaszára négy maradhat. Az egészséges.még jelentősebb. A második év tavaszára legföljebb öt vessző maradhat a bokron. a gallyak csúcsrügyéből hosszú szártagú hajtások. június elején hajtásválogatást is végezhetünk. különböző korú (első. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan háromszor négy. A lényeg az. E formák kétségtelen előnye a növények könynyebb ápolása. Az idősebbek növekedése gyengül. hogy ilyen állapotban nagymértékben csökken a ribiszkék megújulási készsége. Fejlettségüktől függően egy-három. a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő. A bokorribiszke metszése. Az 5 éves részeket folyamatos ritkító metszéssel. amikor is négy egyéves tővesszőt. arányosan elosztva a tövön. Amennyiben gyengébb csemetét ültettünk. és azután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültetjük. hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában. a többit távolítsuk el.

A törzses ribiszke metszése. Fölfelé és kifelé álló vesszőkre (esetleg rügyekre) metszve akadályozzuk meg a bokor szétterülését. mert ápolása és főként a szürete így lényegesen gyorsabb és kényelmesebb. A második évben . Az ágakon lévő elöregedett részeket. harmadával vagy felével kurtítsunk vissza. hogy végálló rügyük kifelé. A bokorköszméte alakításakor a bokor piros ribiszke kinevelése az irányadó. Oldalrügyeiből gyakran rövid termőrészek fejlődnek. rendszeresen ritkítanunk kell. Közülük egyet általában a fölfelé törő és leginkább központi helyzetűt . amikor a gyenge. és nem sűrűsítenek. hogy a termőfelület minél több fényt kapjon. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát. amelyeken a vesszők már igen gyenge növekedésűek. váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. ritkább koronájú fajtákra jó. ÁBRA } letve gallyat hagyjunk meg a koronában. illetve a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat távolítjuk el a koronából. Napjainkban mindinkább a törzses fácska hódít teret.és virágrügyek vegyesen fordulnak elő. a többit tőből távolítsuk el. illetve fölfelé álljon. Általában négy év után a fácska egész termőága elöregszik. Ilyenkor a meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük. egyenletesen elosztva a koronában. A letermett ágakat tőből. (Vagy olyan termőhelyi körülmények között. a talajfelszínhez lehetőleg közel távolítsuk el (56. Ekkor a tövében képződött erős vesszőre visszavágva távolítsuk el. A további években 12 koronarész folyamatos ifjításával. ábra). A termő piros ribiszke-fácska metszése elsősorban ritkításból áll. il\ 56. elsősorban azért. ezeket már ne metsszük vissza. A fekete ribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk. amely a kevésbé erőteljesen növő. amelyek teljes kifejlődésük idején arányosan oszlanak el a koronatérben. A még erősebb növésű vesszőket gyengén visszavágva serkenthetjük az új hajtások képződését. Sudarat ne hagyjunk.) Ennek során a 2-3 koronaveszszős oltvány vesszőit 2-3 rügyre visszavág- Elhanyagolt. A törzses köszméte koronaalakítására két változatot ajánlunk (57. Termőkorban a négy-ötévesnél idősebb gallyakat váltsuk le folyamatosan. Piros ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük viszsza. Az egyik a hagyományos kialakítás. illetve sudárként kezeljük. elsűrűsödött termő ribiszkebokor ritkítása O 75 O . földre ívelését.4-5 veszszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva. illetve megakadályozzuk erős leívelését. Tövises vesszőin a hajtás. ábra). A harmadik évben 8-10 koronavesszőt. fölösleges vesszőket. A ritkításkor a tővesszők közül azokat részesítsük előnyben.gyedik évben. kedvezőtlen helyzetű.központi tengelyként. amellyel majd a korona magasságát növeljük. csúcsrügye azonban rendszerint hajtásrügy. növekedési erélyüktől függően.ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött . Köszméte Eredeti alakulása szerint hazánkban fél-egy méterre növő cserjebokor. Valamennyi vesszőt. ahol a növények nem fejlődhetnek ideálisan.

sűrű koronájú fajtákra ajánljuk. A kiindulási formát (A) a hagyományos elvek szerint (B) vagy rövid sudarat nevelve (C) vágjuk vissza juk. az ifjítást és a koronaalakítást is. (Ha ilyen vessző éppen nincs. A második évben ebből 6-8 vesszőt is kaphatunk. illetve ritkítsunk. A többéves ágakon a koronarész teljes hosszában soklevelű. O 76 O . E formát elsősorban az ideális termőhelyen élő. de vissza már ne metsszünk. A harmadik évben az ezekből fejlődők között válogatunk aszerint. elágazó termőnyársakat nevel. azaz a koronát fölfelé is terítjük. a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. azaz ifjítunk. A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek. Közülük csak minden másodikat hagyjunk meg úgy. de vissza már nem kurtítunk. Akkor metsszünk erősebben. Ezeket folyamatosan leváltjuk az oldalág alapján képződött veszszőkre.ideális körülmények között nyolc-tíz évig is betöltik feladatukat. A megmaradókat felükre visszametsszük. A bokor és a törzses fa alakító és termőegyensúly-fenntartó metszésére a fekete ribiszke nevelésére vonatkozók az irányadók. Ezért a bokor minden helyén több éven át rendszeresen képződik gyümölcs. Ezeket meghagyjuk és felükre visszametsszük. Ezekből a következő évben 4-6 olyan vesszőt kapunk. A másik változat lényege. Általában gyengén metsszünk.) A koronaalapból kiinduló. A harmadik évben az ezekből képződök között válogatunk az ismert elvek szerint. hogy a koronateret arányosan és egyenletesen töltsék ki. termete és a vessző színe is a fekete ribiszkééhez áll közel. hogy a teret lehetőleg arányosan töltsék ki. hogy az alsó lehajló vessző 30-40 centiméternél ne kerüljön közelebb a földhöz.í A törzses köszméte metszése telepítéskor. ha a hajtásnövekedés átlaga már a 10-15 centimétert sem éri el. amely meghaladja a 10 centimétert. azzal könnyen össze is téveszthető. Telepítéskor a 2-3 koronavesszőből csak egyet. illetve túlságos széthajlását fölfelé és kifelé álló vesszőkre metszve akadályozzuk meg. Ezeket csak ilyen időközönként ifjítsuk. az oldalágakat akkor is bátran ki- metszhetjük tőből. buja növekedésű. a függőlegesen fölfelé álló középsőt hagyjuk meg. tehát az ilyeneket tartsuk meg legnagyobb számban. A bokor alakja. a fás részek nem kopaszodnak föl. A korona földre ívelését. A termőkorú törzses köszméte rendszeres metszést igényel. de évente rendszeresen. mert a vágás környezetében bizonyosan képződik új hajtás. Ügyeljünk. ezt metsszük vissza 6-8 rügyre. amely magában foglalja a ritkítást. hogy a koronában rövid sudarat nevelünk. Riszméte A riszméte vagy másik közismert nevén a josta. erőteljes. jó helyzetű gallyak .

ezért metszéssel olyan formára kell alakítani. A szeder csak huzalos támberendezés mellett nevelve kezelhető (58. erodált. hogy ezáltal serkentsük a másodrendű hajtások kifejlődését. ábra). Termőkorban 5-6 éves gallyait váltsuk le folyamatosan. A gyümölcs nagyobb hányada a másodrendű vesszőkön képződik. A hajtáscsúcs a földdel érintkezve legyökeresedik. a telepítés évében a fejlett bokrot 4 rügyre vágjuk vissza. erdőtalajok stb. és egyben eltávolítjuk ezek másodrendű vesszőit.5-3 méteres hosszúságot.5. Termésérés illetve szüret után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával és megsemmisítésével (elégetésével).5 m. a rajta fejlődött másodrendű hajtások hossza 2-3 méteres is lehet. Mivel a bokorfa természetes állapotában elérheti az 5. A fagysérült másodrendű vesszőket is tőből metsszük ki. A jó fajta azért fontos. és azt metsszük vissza az alsóbb két fejlett rügyre.csak két évig él. sőt esetenként a 6 méteres magasságot is.) mindenütt jól tenyészik. terméshozás után elpusztul. 1 méter magas törzsön kialakítva (59. amelyet ültetés után a gyökérnyakon képződött 2-3 (járulékos) rügy fölött metsszünk vissza. Szélsőséges talajok kivételével (futóhomok. Amikor a hajtások elérték a 2.) Noha nálunk még a vadon termő bokrok gyümölcsének a gyűjtése jellemző. Tenyészterület-igénye . Jó esetben ebből két erőteljes hajtást kapunk. A harmadik évben három vesszőt hagyjunk meg terméshozás céljából.és humuszigényes. a tavaszi metszés során a téli fagykárt mindig figyelembe kell vennünk.a málnához hasonlóan . mert ez ad olyan termésminőséget.kielégítő fejlettség esetén . levegőigényes. mert ezek mint fertőzési források veszélyeztetik az ültetvényt. amelyik látható- terítése a támberendezés mellett. A fejlődő tősarjak közül májusban válogatunk. a vesszőket metsszük rövidre. Ültetvényanyaga leginkább konténeres csemete formában kapható. Miután a szeder fagyérzékeny. Május végén. Tüskétlen szeder Félcserje. a többit kitörjük. a csúcsukat visszametsszük. szikes. 58. A tősarj a 4-5 méteres hosszúságot is elérheti. Bodza A feketebodza. 60 centiméteres magasság alatt pedig tőből távolítsuk el valamennyit. illetve azt. Sekélyen gyökeresedik. amely megfelel a nemzetközi és hazai előírásoknak. A másodrendű vesszőket 40-60 centiméterre metsszük vissza. Ha a tő gyenge növekedést mutat.már egy-két termővesszőt meghagyhatunk. Ültetés után csak egy vesszőt hagyjunk meg (nyilván a jobb állásút. 3-5 méter magasra növő bokorfa termésének színanyagtartalma miatt válik egyre jelentősebbé a termesztésben. újabban nemesített fajtákkal ültetvényeket is létesítenek. de nitrogén. Termesztéséhez elsősorban a katlanhoz hasonló alakú koronaformát ajánljuk. ÁBRA mert az azokon fejlődött termés leér a földre és fertőződik. A negyedik évtől termőkori azaz fenntartó metszést végzünk. amely lehetővé teszi a kézi szedést a földön állva. Az oldalhajtások elfagyott végeit lemetszették © 77 o . ez a (hazánkban is) nagy alakgazdaságban előforduló. A gyökértörzs járulékos rügyeiből képződött sarjakkal újul meg. amelynek hajtásrendszere . a fejlettebbet). Tövenként 4-5 tősarjat hagyjunk a legfejlettebbek közül (ezekből lesznek a jövő évi termővesszők). (A szakirodalom festőbodzaként is emlegeti.Miután a fekete ribiszkénél erőteljesebb növekedésű.a fajták növekedési erélyétől függően . ábra). június elején az egyiket (az alsó állásút. A metszéssel egyenletes terméshozásra is késztetjük a fát. A bodza ültetvényanyagának erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van. azokat 150-200 centiméterre visszametszszük. illetve mérsékeljük tősarjképződését.5-6 x 3. Már egynapos vízborítás (belvíz) hatására kipusztul. A második év tavaszán .

ami megkönnyíti a szüretet.négy erős koronavesszőt (oldalvezérveszszőt) kapunk. illetve tőből eltávolítjuk.a harmadik esztendőre .) A harmadik esztendőben . egyenes legyen. (A rejtett rügyből is képződhetnek gyenge hajtások. ezeket is tőből távolítsuk el. Az oldalvesszők ritkítása során a kifelé állók maradjanak meg nagyobb számban. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. Ennek nyomán . (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is. (A tenyészidőben a törzsön képződött hajtásokat nyár végén tőből távolítsuk el. hogy a korona belseje levegős legyen.jó esetben . szép és egyenes vesszőt kapunk. Ezt tavaszszal visszametsszük. A bodza tövén illetve törzsén képződött hajtások (vesszők) rendszeres eltávolítására a termőkorú ültetvényben is ügyelni kell. Az igen hosszú termővesszők (rajtuk a terméssel) azonban leérhetnek a földre. az 2-2. hogy a korona belseje levegős legyen.) A termőkorú bodzaültetvény fenntartó metszése során az őszibarack szálvesszős metszéséhez hasonlóan célszerű eljárnunk. A letermett szálveszszőket (termőgallyakat) a legalsó fejlett vesszőre visszametszve ifjítjuk meg.4-6 rügyre metsszük viszsza az oldalvezérvesszőket. mégpedig 2 rüggyel a kívánt (az 1 méteres) törzsmagasság fölött.a növekedési erélytől függően . a meghagyottat pedig karó mellett neveljük tovább. Rendes körülmények között a termővessző a termés súlya alatt leívelődik. ezért ezeket virágzáskor célszerű mérsékelten visszametszeni. különben a törzses forma átalakul bokorrá. © 78 o .erőteljes. ezeket hagyjuk metszetlenül. Közülük a feltűnően hosszúakat célszerű gyengén visszametszenünk.) A negyedik évben válasszunk ki 6-8 vezérvesszőt a növedékből (miután a koronában nincs sudár.) A második esztendőre . ÁBRA } Bodza katlankoronája termővesszőkkel (szálvesszőkkel) an gyengébben fejlett) tőből eltávolítjuk.] 59. (Az ikerrügyekből gyenge.) A következő évben a vezérvesszők fölső rügyeiből fejlődő erős vesszők közül a külsőket (a koronából kifelé állókat) hagyjuk meg. ami elérheti a 2 méter magasságot is. ezek természetesen mind oldalvezérvesszők).5 méter hosszú termővesszők (szálveszszők) jelzik. lelógó termővesszők képződnek. a belsőket ritkítsuk. hogy a fa termőegyensúlyban van. (Azt. A vezérvesszőkön kívül 10-15 oldalvesszőt (termővesszőt) is hagyjunk a koronában. hogy szép. ezeket szintén 4-6 rügyre metsszük vissza a növekedési erélytől függően. ha van elegendő rejtett rügyből kinőtt új hajtás. Ezekből növényenként 10-15-öt hagyunk meg visszametszés nélkül.

A SZOLO METSZESE írta Valló László .

VÁLTÁSA ZÖLDMUNKÁK MŰVELÉSMÓDOK KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK NÉHÁNY TANÁCS .ALAPISMERETEK METSZÉSMÓDOK A TERMŐALAP IFJÍTÁSA.

A szőlőtőke földbeli része a gyökér a föld fölötti pedig a szár. amely azt célozza. A szabadon. Az eredetileg erdei kúszó lián metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes". Az a mód. megbízhatatlan terméshozással és minőségcsökkenéssel kell számolnunk. a csúcson hajt ki és érlel termést. kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják egymást és a terméseket. illetve hogy az miként maradhat fönn. hogy milyen formát ölt az egész tőke. ÁBRA vessző (hosszú és rövid csap) «1 fattyúvessző (biztosító csap) termőalap • törzs világos rügyek sárszem alapi rügyek A szőlő Moser-féle magasművelésű tőkéjének fás részei © 81 o . persze mindig gyenge minőséget. a másikban meg túl sokat is terem. ahogyan a tőke egyes vesszőit visszavágjuk. Ezzel szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét. hogy a termés kiegyenlítetlenné válik. (Oltványtőkékben az oltásforradás nyoma itt föllelhető. illetve azzal. A szőlőtőke fölbeli és föld feletti részének találkozási helye a gyökérnyak vagy tőkenyak. azaz az egyik esztendőben alig. noha ezt a megjelölést a legritkábban használjuk a gyakorlatban. de ezzel alakítjuk és tartjuk fenn a választott tőkeformát is. gondozható növénye. aminek következtében a fürtök. illetve a bogyók kisebbek lesznek és beltartalmi értékük (cukortartalmuk) is csökken.) A tőkenyak fölötti megvastagodott (szár)részek formája a választott 60. a szőlő művelésmódja. amelyek az egyes művelésmódok hatására képződött száralakulásokat (tőkealakulásokat) jellemzik. szabályok szerint (amelyek persze évszázadok termesztési tapasztalatai alapján kristályosodtak ki). További következmény. a szőlő metszésmódja. A metszéssel eltávolítjuk (visszavágjuk) az éves vesszőhozadék nagy részét meghatározott elvek. Ha tehát a szőlő növekedését nem irányítjuk. Helyette olyan kifejezésekkel élünk. A szőlőtőke persze metszetlenül is terem. Az a metszési beavatkozás pedig. hogy a növény néhány év múltán gondozhatatlanná válik. Ekkor azonban mindig a szár legfölső részein. hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdők fáinak koronájába kúszó és ott termő szőlőt a földközelbe kényszerítve művelésbe vonták.ALAPISMERETEK Évezredek teltek el azóta. pontosabban kezelhető.

az azon fejlődő egyéves része pedig a vessző. a 6-8 rügyesé félszálvessző. amelyek a termőrészeket hordozzák. a ceruzavastagságnál vékonyabbak. A 3-5 rügyes vesszőrész neve hosszú csap. a termőalapok (60. Ezért a világos rügyeket hordozó vesszük a szőlő termőrészei. íznek vagy bütyöknek (nódusznak). © 82 o . Ha a szárat kissé hosszabbra hagyva metsszük vissza évente. A 9 és ennél több rügyet tartalmazó (ennél hosszabb) vessző pedig a szálvessző. a tőke erőnléte és a rügyek épsége. Az oltvány alanya filoxérának ellenálló amerikai eredetű vadszőlő.művelésmódtól függ. amely kötött talajon megvédi a ráoltott nemest e veszedelmes kártevőtől. hajtás pedig elsősorban a vesszők csúcsán állókból fejlődik. A vessző alaphoz közeli részén a sárszemet (sárrügyet) találjuk. (Például a Moser-féle magasművelésű tőke többéves függőleges részét törzsnek. azonban a legtöbb szőlőfajta cseren képződő vesszőn hozza a termésének javát. hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk rajta.) A szőlőtőke azon többéves részei. több év alatt kinevelt jellemző száralakulásokat pedig törzsnek vagy karnak mondjuk. amelyen 1-2 világos rügy van. amely az idősebb részeken (leggyakrabban a cseren) alakul ki. amelyek közül legfontosabb a környezeti adottság. túlságosan buján fejlődik.) Rövid csap az a vessző. Vesszei a ceruzánál vastagabbak. törzsekből) fejlődő vesszőket fattyú vesszőknek nevezzük.) A szőlő vesszeje is rügyből fejlődő egyéves (egy tenyészidős) megfásodott hajtás. (Megjegyezzük. a csomók közötti részt pedig ízköznek (internódiumnak) nevezzük.és művelésmód. hogy szőlőtőkénk évről évre kiegyenlítetten terem. A vesszők ceruzavastagok. Ekkor a terméshozás szempontjából kedvezőtlenebb alapi rügyek és sárszemek is nagyobb arányban kihajtanak. A vessző tövén. ha teljesítőképességéhez mérten kevesebb világos rügyet hagyunk. A terhelés mértéke számos tényezőtől függ. A szőlővessző a világos rügyekkel és a velük együtt előforduló megvastagodásokkal jól tagolható. hosszúságát is megadja. néhány sárszem vagy alapi rügy kíséretében. A megvastagodásokat szárcsomónak. amely már kevésbé fejlett. akkor idővel a tőkenyak bunkószerűen megvastagszik. A vessző legföltűnőbb. A termőalap kétéves része a cser. A tőkét attól függően terheljük. valamint a metszés. számuk a fajtára jellemző. akkor ennek bak vagy szarv a neve. A túlterhelés következményeként számos világos rügy nem hajt ki (alva marad). így például ha a szárat a talajközelben évente visszametsszük (azaz nem engedjük fölfelé növekedni). de jól látható. termőegyensúlyi állapotában tartjuk. A tőke vesszei gyengébbek. így elsősorban az Alföldre való. határozott formájú rügyei a világos rügyek. A tőke sok fattyúhajtást hoz. A szőlő elsősorban a világos rügyekből képződő hajtásokon terem. ábra). Az ennél is hosszabb. hogy noha vessző a csernél idősebb részeken is fejlődhet (fattyúvessző). A szőlőültetvény anyaga oltvány vagy gyökeres európai szőlővessző lehet. E termőrészeket a visszametszett veszszőn lévő világos rügyek száma szerint csoportosítjuk. Az erősebb tőkéket egyazon művelésmódon belül is jobban kell terhelnünk. miközben erőnléte is azonos szinten marad. Alulterheljük a tőkét akkor. fejlettségük. Ezt a képződményt tőkefejnek nevezzük. (A rügyszám egyúttal a metszés mértékét. ahol a filoxéra nem él meg. amely az úgynevezett immúnis homoktalajokra. A gyökeres európai szőlővessző valamely nemes fajta meggyökereztetett vesszeje. és a tőke termőegyensúlyi állapotban marad. vízszintes ágát (ágait) pedig karnak nevezzük. Amennyiben a tőkét várható teljesítőképességének megfelelően terheljük. a fajta metszési igénye. A háromévesnél idősebb részekből (karokból. az idősebb résszel való ízesülés helyén a szabad szemmel olykor alig látható alapi rügyek rejtőznek. Arányos terheléskor valamennyi világos rügy kihajt. Ez abban nyilvánul meg.

Tehát a termőalapon ezúttal is két rügyünk marad. ez pedig a szőlő fölkopaszodásához vezet. amelynek a gyümölcsfák és -bokrok esetében a csúcs uralma felel meg. a legtöbb fajtánál élhetünk. Miután metszéskor a cser egy részét is eltávolítjuk. A termőalapon tehát ismét csak két rügyet hagyunk. hanem a metszett. ÁBRA A rövidcsapos metszés. A harmadik évben ugyanígy járunk el. az alsót két rügyre metsszük (B). már két rügynél hosszabb képleten is megnyilvánul. Az első évben ezúttal is kétrügyes csapot hagyunk. A harmadik esztendő tavaszán a fölső vesszőt ismét a cserrel együtt eltávolítjuk. Az első év tavaszán két világos rügyes csap a kiindulás (A).METSZÉSMÓDOK A metszetlenül hagyott. Az alsó világos rügyek alva maradnak. az alsót pedig két rügyre metsszük. E tulajdonság a polaritás. a termés leromlana. A továbbiakban is ezen elvek szerint járunk el. Ha metszéssel (vagy leíveléssel) nem akadályoznánk meg a fölkopaszodást. az alsót két világos rügyre kurtítjuk. átlagosan jó termőhelyi körülmények között. A rügyekből a második év tavaszára két vesszőt kapunk. Ekkor a fölső vesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. ezért ismét csak kétrügyes rövid csapunk marad (C) O 83 O . ábra). E metszésmód esetében az első év tavaszán egy vagy két világos rügyből álló rövid csapot hagyunk. amellyel azonban. A rövidcsapos metszés lassítja a tőkerészek fölkopaszodását (61. továbbá bőven teremnek. ezért e metszésmódot csercsapos váltómetszésnek is nevezzük. A hosszúcsapos váltómetszés nagyobb tőketerhelést jelent. A polaritás nemcsak a metszetlenül hagyott veszszőn. amelyeknek alsó rügyei is termékenyek. és közepes vagy ennél nagyobb fürtöket hoznak. a tőkék művelhetetlenné válnának. A következő esztendőben a kapott két vesszőből a fölsőt eltávolítjuk. A második év tavaszán a rügyek- \ 61. függőlegesen álló szőlővessző csak a középső és még inkább a fölső harmadában hoz erőteljesebb hajtásokat. Általában azokat a fajtákat metsszük így. A következő esztendőkben a rügyek kihajtása (illetve alva maradása) hasonló módon következik be.

A harmadik évben a letermett hosszú csapot eltávolítjuk. akkor . A harmadik évben a hosszú csapot a rajta fejlődött vesszőkkel és cseralappal együtt eltávolítjuk.vagy kétrügyes rövid csapot (attól függően. Ha kevésbé akarjuk terhelni tőkénket. az alsót rövid csapra (ugarcsapra) metsszük (C) A szálvesszős váltómetszés az első négy évben. az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük (62. hogy a vessző mennyire fejlett). Az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú csapra. hogy általa leváltsuk a letermett hosszú csapot. A metszésmód a negyedik évben.amint látjuk . A fölsőt most négyrügyes hosszú csapra. Kiindulás a kétrügyes csap (A). ábra). A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt szálvesszőre. és megakadályozzuk a különben igen gyors fölkopaszodást. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt négy. az alsót kétrügyes ugarra metsszük. és a szálvesszőt vízszintesre kötözzük (B). E metszésmóddal . A harmadik évi állapot metszés előtt és után (C).a hosszúcsapos váltómetszés szabályai Hosszúcsapos váltómetszés az első három évben.a hoszszú csap alatt mindig hagyunk egy. A negyedik és a további években is hasonlóképpen metszünk. A letermett hosszú csap eltávolítása után ismét egy hosszú és egy rövid csap marad a termőalapon. az alsót rövid csapra kurtítjuk. Miután elsősorban nem termést várunk belőle. Kétrügyes csap a kiindulás (A). beavatkozás előtt és után (D) O 84 O . ezért ugarcsapnak nevezzük. az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú. hanem a jövendő termőalapot a termőveszszővel. E rövid csap elsődleges feladata. az alsót két rügyre metsszük (B).bői két vessző áll rendelkezésünkre.

ÁBRA A szálvesszős leívelés menete. Az ugarcsap alsó vesszőjéből ismételten ugart hagyhatunk (C) © 85 o . ügyelve az irányra (B). és a következőt íveljük le. Az ívelt szálvesszőt letermés után visszavágjuk az alaphoz legközelebbi. majd leíveljük (A). szálvessző minőségű vesszőre. abból ugart hagyunk. Ha az alaphoz legközelebbi vessző gyenge.64. A letermett szálvesszőt eltávolítjuk. és az ugarból neveltet íveljük le.

rövidcsapos váltómetszést végezzünk. A második év tavaszán a fölső vesszőt szálvesszőre (9-12 rügyre) metsszük. A letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. Ügyeljünk. hogy ezt a rügyfakadás előtt végezzük. Mivel a tőkék a szálvesszős metszés mellett kopaszodhatnak föl a leghamarabb. és lombozatuk megvilágítása is kedvezőtlen. amelyből lehetetlen a szálvesszős váltás. A negyedik és a további évek tavaszán is hasonlóképpen metsszünk. amikor a fölkopaszodás ellen nem ugarcsappal. A leívelés a szálvesszős (félszálvesszős) metszés olyan különleges változata. az alsó rövid csap pedig az ugarcsap feladatát tölti be. Ha a szálvesszőt magára hagyjuk. mert később a zsenge hajtások könnyen letörnek. A szálvesszős váltómetszés elve és szabályai a hosszúcsapos váltómetszésével lényegében megegyeznek. a rendezetlenség benyomását keltik. A magára hagyott. amely az ugarcsap szerepét tölti be. hanem a szálvessző lehajlításával védekezünk (64. ábra). Őszre az ugarból két erőteljes vesszőt kapunk.) Ennek következtében az alsóbb helyzetű ugarcsapon gyengén fejlett vesszőket kapunk. a tavalyi ugar fölső vesszejéből szálvesszőt. illetve a tőke gyors fölkopaszodásához vezet. A Moser-féle magasművelésű tőkék gyakori metszésmódja ez.ábra).szerint . Az első év tavaszán kétrügyes rövid csap a kiindulás. akkor a kihajtás idején többnyire a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű. A szálvesszős váltómetszés gyakorlatában fontos. és számos fürtöt hoznak. hogy a szálvesszőt lehetőleg vízszintesre kössük le. ÁBRA helyes helytelen tf \ A szálvessző helyes irányú hajlítása. Az új szálvesszőt az előző évi rövid csap fölső vesszejéből metsszük. E kétrügyes csapból a következő tavaszon két fejlett vessző áll rendelkezésünkre. A harmadik év tavaszán az előző évi letermett szálvesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. ezért különösen fontos. Mindez a termőalap. A szálvesszős (félszálvesszős) váltómetszést mindenekelőtt az apró fürtű fajták metszésére ajánljuk. így nem törik le © 86 o . (Később. az alsóból ismét ugart hagyunk. A szálvesszőt vízszinteshez közeli helyzetben kikötjük. mert a rügyek így jobban fakadnak. az alsó vesszőből ismét rövid csapot (ugarcsapot) hagyunk. A tenyészidőben rügyei kihajtanak. és elsősorban a fölső rügyei fakadnak ki. amelyből majd a termőalapot kialakítjuk. hogy rendszeresen hagyjunk ugarcsapot. úgynevezett lengő szálvesszők többnyire összekuszálódnak. Őszre a szálvessző leterem. A fürtökkel terhelt szálvesszők rögzítés nélkül könnyen ki is törhetnek. az alsót pedig rövid csapra. és időben kötözzük le a szálvesszőt. az ugaron pedig két erőteljes vessző fejlődik. 65. a termés súlya alatt majd leívelődik. illetve amelyek vesszőinek elsősorban a fölső rügyei termékenyek (63. Ekkor természetszerűleg a hosszú csap (a termőcsap) szerepét a fölső helyzetű kétrügyes rövid csap veszi át.

A meghagyott szálvesszőt tavasszal íveljük le, és a kartartó huzal alatti segédhuzalhoz kötjük. Fontos azonban, hogy leívelés előtt ropogtassuk meg a szálvesszőt, ami annyit tesz, hogy két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan megtörjük, miközben lefelé hajlítjuk. így elejét vesszük annak, hogy a szálvessző letörjön. A tenyészidőben rügyei kifakadnak és teremnek. A legerőteljesebb hajtások a szálvessző tövéből függőleges irányban törnek elő. A második év tavaszán a letermett szálvesszőt az alaphoz legközelebb álló, erőteljes vesszőig vágjuk vissza. Ez lesz az új szálvessző, amelyet ismét leívelünk. A harmadik tavaszon és a további években is a letermett részt az alaphoz legköze-

lebb álló, erőteljes vesszőre vágjuk vissza. Ezt az új szálvesszőt pedig íveljük le. Ha gyenge a hajtásfejlődés a szálvesszőn, vagy az alaphoz legközelebb nem képződik megfelelő fejlettségű vessző, akkor a biztonságosabb leváltás végett a leívelt szálvessző mellett is hagyjunk ugarcsapot. A szálvessző leívelése különös figyelmet igényel. Mindig befelé, az alap felé hajlítsuk, ne azzal ellentétesen, különben könynyen kitörik. A cseren lévő vesszőt mindig az ellentétes oldal irányába íveljük, mint amelyiken áll (65. ábra). ívelés közben ropogtassuk meg, azaz két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan törjük meg. Enélkül a szálvessző - különösen a hajlítás fölső pontján - könnyen eltörhet.

O 87 O

A TERMŐALAP IFJÍTÁSA, VÁLTÁSA

A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy ízköznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyúvesszőkre van szükségünk, amelyek e helyeken fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Két év alatt ifjítunk akkor, ha a többéves fás részen képződött fattyúvessző fejlett, és kétrügyes biztosítócsapra metszhető. A metszést követő év tavaszán e csapon két erőteljes vesszőt kapunk. Ekkor a felnyurgult

termőalapot már eltávolítjuk, a tavalyi biztosítócsapból fejlődő két vesszőn pedig váltómetszést végzünk. Három év alatt akkor ifjítunk, ha az előretörő fattyúvessző gyenge, a ceruzavastagságot sem éri el (66. ábra). Ekkor azt egyrügyes biztosítócsapra metsszük. A következő év tavaszára már erőteljes vessző áll a tavalyi egyrügyes csap helyén. Ezt már kétrügyes csapra vágjuk. A fölnyurgult termőalapot (amelyet le akarunk váltani) ekkor még a szokásos módon metsszük. A harmadik esztendő tavaszára a kétrügyes csapból két erőteljes vesszőt kapunk, amelyen váltómetszést végzünk. Ekkor a fölnyurgult termőalapot tőből eltávolítjuk. Karok iQítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biz-

66. ÁBRA

Fölmagasodott, hosszúcsapos váltómetszésü tőkerész ifjítása három év alatt. A kiinduláskor egyrügyes biztosítócsapunk van (A), ebből a következő tavaszra erős vesszőt kapunk, amelyet két rügyre metsszünk. (A termőalapon folytatjuk a váltómetszést - B.) A harmadik tavaszon a két vesszőt a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint vágjuk vissza, fölötte a termőalapot eltávolítjuk (C)

©

88 o

tosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett veszszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra (67. ábra). A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak

(biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényen, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. A sebek szélét oltókéssel vagy kacorral faragjuk simára, és kenjük be sebkezelő készítménnyel.

©

89 o

és nem is törhet le a termés súlya alatt. A karós és huzalos támaszú ültetvényekben később csonkázzunk. hiszen vele a növény tényleges asszimilációs felületét csökkentjük. O 90 O . hogy termőke vagy meddők. és jól válasszuk meg idejét. nehogy az ott felejtett szoros kötözőanyag mélyen bevágjon a növénybe. Itt említjük a metszés kiegészítő munkáját. A támberendezés nélküli úgynevezett gyalogművelésű szőlőtőkéket kell a legkorábban csonkázni. illetve . A hajtásvezetés és -kötözés a zöldmetszés kiegészítő művelete. de némi gyakorlattal a még zsenge hajtást a szárcsomóban kézzel is elpattinthatjuk. különben a hajtások elfekszenek. amikor a törzsről eltávolítjuk azokat a hajtásokat. és a tőkék alakítását. Az bizonyos. Amíg a jó erőben lévő. kisebb-nagyobb mértékben. Termő szőlőben a jövő évi metszés szempontjából fölösleges meddő hajtásokat távolíthatjuk el. Megjegyzendő. mert a szabadon növekedő hajtások beárnyékolják a tőkét. Egyrészt. és gyakoribb lesz a fürtök megbetegedése. Leginkább a tőke alakítása során élünk e módszerrel.a termőhajtások egy részét is. Ha csak hajtásvezetést végzünk. gyérítésük elengedhetetlen. a rothadás. fenntartását. sűrűsítő. művelhetővé tegyük. továbbá hogy könnyebbé és hatásosabbá váljon a növényvédelem. fiatal. termőkorú gyümölcsfák hajtásainak éves növekedése általában 40-60 centiméter. Használhatjuk a metszőollót. A támasz nélküli (gyalogművelésű) és karós támaszú szőlő hajtásainak kötözése elengedhetetlen. Ezért kurtításuk. másrészt pedig.különösen a keskeny sorközű szőlőkben és alacsony művelésmód mellett . mint a szabadon fejlődő. A kései (pontosabban szólva jó időben végzett) csonkázás nyomán növekszik a termés. ja- vul a vesszők télállósága és kevesebb hónaljhajtás képződik. e gondok jelentkezhetnek. szálvessző) kikötését is. a termés szabályozását szolgálja.miként a gyümölcsfák esetében is . zöldmunkának mondjuk. hogy utat nyissunk a fénynek a lombozat belsejébe. és már jól látható a helyzetük és minőségük.a kedvezőtlen helyzetű. nehezebbé válik a növényvédelem. Az idősebb tőkerészek kötéseit évente-kétévente újítsuk meg. Ekkor még kézzel könnyen kitörhetők.) A túlságosan késői csonkázás viszont már e zöldmunka eredeti célját veszélyezteti. ha lehet. Ekkor a hajtásokat kurtítjuk meg. a hajtásvezetés és -kötözés alkotják a zöldmunkák zömét. gyenge és meddő (virágzatilletve fürtkezdeményt nem tartalmazó) hajtásokat legkésőbb 20 centiméteres fejlettségi állapotukban távolítjuk el. kar. (A túl korai beavatkozás értelemszerűen ezek ellenében hat. a hajtásválogatás. A tőke művelése szempontjából mégis előnyös. hogy mértéket tartsunk a csonkázásban. a fás tőkerészek (törzs. addig a szőlőé 2-3 méter. Hajtásválogatásunk is megfontolt és mértéktartó legyen. Valójában kedvezőtlen hatású. hogy rendszeres és egyenletes tőketerhelés. vagyis azt. A csonkázás a leggyakoribb zöldmetszés a szőlőben. illetve a termőkorú tőkék esetében.ZÖLDMUNKÁK A tenyészidőben végzett azon beavatkozást. Ennek következtében rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. A csonkázás. hogy a lombos tőkét kezelhetővé.ha nagy termés várható . Ennek ideje általában június első fele. A szélesebb sortávolságú és magas művelésű szőlőkben kisebb a zöldmunkák jelentősége. továbbá jó tápanyag-ellátottság mellett ritkán szükséges a hajtásválogatás. azaz a hajtástömeget csak a huzalpárok közé igazítjuk.akadályozzák az ápolási munkákat. mert az asszimilációs felületében megkurtított és növekedésében megakasztott hajtás gyengébb lesz. hogy a fürtök és a vesszők jól beérjenek. amelyekre nincs szükség. de a kordonművelésű tőkéken is célszerű. Hajtásválogatáskor . E hosszú hajtások . várjunk vele július második feléig. hogy a helyesen rögzített hajtást nem kuszálhatja össze a szél. Fontos. amely a hajtások kezelésére irányul.

mivel igen kézimunka-igényes. A gyűrűzés fölötti részen torlódik a tápanyag. amelyek úgymond mutatják magukat. ha különleges fürtöt akarnak termeszteni. majd az így képződött gyűrűszerű héjat leszedjük. ezért ezeket 2 4 levélre — csípjük vissza. így a hajtás és a huzal nem érintkezik. mert általa növelhető a termés piaci értéke.kivételes. amelyek igen jó erőben vannak. így a fürtök jobban termékenyülnek. Ezáltal a fürt jobban cukrosodik. A levelezésnek nagy kézimunkaigénye miatt . Gyürűzés.2 méternél nem szélesebb sorközű ültetvényekben (fejművelésben.mindenekelőtt a csemegeszőlő-termesztésben van jelentősége. bakművelésben) a hónaljhajtások túlságosan zsúfolttá teszik a tőkéket. A kötés ne legyen túl erős. de biztonságosan rögzítsen. a levelek hónaljában megbúvó nyári rügyekből (szemekből) törnek elő. levelezéssel gondoskodjunk arról. Lazán. emiatt az megvastagszik. hogy növelik a tövükben elhelyezkedő téli rügy termékenységét. azaz jobban éri a napsugár és a levegő.2 méternél szélesebb sorközű ültetvényekben nincs szükség a hónaljhajtások visszacsípésére. E módszerrel is a csemegeszőlő-ültetvényekben élnek. kevésbé rothad és korábban is érik. Ekkor közvetlenül érés előtt leválasztunk két-három levelet a fürt közelében lévők közül. különleges esetekben élünk illetve élhetünk. Fürtritkítás. Szebb lesz a szőlő (nagyobb fürtű és bogyójú).a gyűrű miatt . és nem következik be a káros kidörzsölés. a többi kevésbé fejlett fürttel együtt.megszakad. (A lombozatból kiálló hónaljhajtásokon végezzük el ezt a beavatkozást. ezért csak azokon a tőkéken végezhető. kivéve a csemegeszőlők esetében. Ezután fölötte kb. Az 1.Rafiával vagy műanyaggal kötözhetünk. nem pedig a hajtásnövekedésre.már csak munkaigényességük miatt is . A gyümölcsfák hajtáskötözésénél ismertetett módon és nyolcas kötéssel rögzítsük a szőlőt. mert a tőke energiája a megtermékenyülésre irányul. ha a hajtások második. rajta a fürtök korábban érnek és nagyobbra nőnek a bogyók is. A gyűrűzés nyomán a gyökerekből a levélzetbe zavartalanul áramlik a táplálék. fél centiméterrel ugyanilyen bemetszést ejtünk az előzővel párhuzamosan. hogy a kinevelt fürtök mindvégig „lássák a napot". Szintén a csemegeszőlő-termesztésben jelentős beavatkozás. A beavatkozás során virágzás előtt körben bevágjuk a hajtás háncsrészét egészen a fás részig. A későbbiekben hajtásigazítással. mert így az jobban „látja a napot". mert a meghagyottak így jobban fejelődnek. A gyümölcstermesztésben használatos színező zöldmetszés megfelelője azzal a különbséggel. Mivel a gyűrűzés gyengíti a növényt. amelyekkel . hogy itt leveleket távolítunk el. Ennek során virágzás idején visszacsípjük a termőhajtások csúcsát. illetve a fürtök cukortartalmát. KÜLÖNLEGES ZÖLDMUNKÁK A zöldmunkák ezen fajtái olyan beavatkozások. A termőhajtás kurtítása.) Az 1. Az olyan fajták esetében. amelyeknek hónaljhajtásain rendszeresen beérnek a másodtermések (Pannónia kincse. Cardinal). a visszaáramlás azonban . szebben színeződik. A hónaljhajtások a szőlő hajtásán lévő. © 91 o . válogassuk meg ezeket a másodterméseket is. ott is akkor. ne vágjon be a hajtásba. Jelentőségük abban áll. A hónaljhajtás visszacsípése. ha sok van belőlük. Levelezés (lelevelezés). esetleg harmadik fürtjét leszedjük.

Ezt.kössük össze. Az átlagosnál több kézi munkát igényel. azonos magasságban. amelyen egy vagy két erős vessző áll. A kedvezőbb termőhelyi viszonyok között lévő. a negyedik tavaszon pedig négy kétrügyes csapot hagyunk (68. A támberendezés nélküli (gyalogművelésű) ültetvényekben általában nincs szükség hajtásválogatásra. A har- madik esztendő tavaszára a tavalyi rövid csapból csercsap lesz. a gyakran alulról nagy számban előtörő gyenge hajtások között válogassunk. E műveletet az erőteljesebben fejlődő tőkéken kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk.júniusban . A hajtásválogatáskor mindig vegyük figyelembe a következő év termőrészeit. A hajtásokat évente általában háromszor a karóhoz kötözzük. cseren álló termőalapokat nem egy időben. FEJMŰVELÉS E művelésmód a szőlő kúszónövény természetének a legkevésbé felel meg. Az alsó kötés mindig lazább. A már kialakított tőkefejből az első évben fattyúhajtás tör elő. illetve váltjuk le. A negyedik évben a letermett termővesszőt a cseralappal együtt tőből eltávolítjuk. ha szükséges. E fejezetben a különböző művelésmódú tőkék kialakítását tekintjük át. a tőke erőbeni állapotától függően terheljük. A huzalos támberendezésű szálvesszős (félszálvesszős) fejművelésben a szálvesszőket a huzalhoz kötözzük. és az ettől eltérő állapotoktól (például a nagyon rossz körülményektől) és annak következményeitől itt általában eltekintünk. Előrebocsátjuk azt is. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. így a fejművelésű tőkén sohasem maradnak a csercsapnál idősebb részek. ábra). hogy valamennyi tőkeművelés között ez a legjobban fedhető. Ennek tudatában a beavatkozások ideális (jellemző) módját és következményeit rögzítjük. a meghagyott hajtásmagasság alatt 20-30 centiméterrel. elsősorban az Alföldön. Az alakító metszés során az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. a fölső szorosabb. szálvesszővel vagy félszálvesszővel terhelhetjük. Tőkeformája többnyire szabálytalan alakú. egymáshoz való viszonya határozza meg. arányosan elosztva a tőkefejen. Zöldmunka.a hajtások fejlettségétől függően két-háromszor is meg kell ismételnünk a tenyészidőben. Szorosan összefügg velük a tenyészterület és a támberendezés is. illetve ezeket fajtától. A második év tavaszán e fattyúvesszőt rövid csapra metsszük. hanem az egymás után következő években folyamatosan neveljük ki. hogy a különböző művelésmódok kialakításának és fenntartásának leírása során átlagosan jó termőhelyi viszonyokat és ebből fakadó jó tőkenövekedést és -fejlődést föltételezünk. Ez kiemeli jelentőségét hazánk téli fagykárokkal gyakorta sújtott területein. A soproni borvidéken ismert hagyományos változata a soproni szálvesszős fejművelés. karós támaszú szőlőkben. Legnagyobb előnye. növekedési erélytől. bunkószerű képződmény. A harmadik évben két kétrügyes. különben a tőke elsűrűsödik (elseprűsödik). A termő tőke metszése vagy termőkori metszés alkalmával a tőkét rövid vagy hosszú csappal. A hajtásokat csak egyszer . A csonkázást . A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzalpár fölött 20-30 centiméterre vágjuk vissza.MŰVELÉSMÓDOK A szőlő művelésének módjait elsősorban a tőke többéves részeinek és hajtásainak elhelyezkedése. mert a tőkék a fejművelésben rendszerint kevés vesszőt hoznak. illetve azok elhelyezkedését is. Az egyes. A hajtásokat csak a huzalpárok közé kell igazítani. A hajtásokat úgy kurtítsuk vissza (úgy csonkázzuk). A @ 92 © . hogy a karó fölött 20-30 centiméter maradjon belőlük. és egymástól arányos távolságban legyen. A hajtásokat 60-80 centiméter magasságban csonkázzuk. A művelésmód többi összetevőjére csak utalunk.

s ezeken négy vesszőt nevelünk. BAKMŰVELÉS A fejműveléshez hasonlóan ez a művelésmód sem felel meg a szőlő kúszónövény jellegének.négy termőalapot feltételezve . Viszonylag sok kézi munkát is kíván. ÁBRA } A fejművelésű tőke metszése.négyszer kettő. a második esztendő tavaszán két rügyre metsszük (69. O 93 O . Telepítéskor az ültetésianyagot egy rügyre metsszük (A). azaz nyolc világos rügyes terhelést jelent. A két rügyből két vesszőt kapunk.\ 68. amelyeknek csúcsain egy-egy csercsap van. Termőkorú tőke rövidés hosszúcsapos (vegyescsapos) metszésekor a cserealapot minden esetben eltávolítjuk. A negyedik évben négyszer kettő. Tőkeformájára jellemző. ha a támberendezés fölött visszahajlanak és akadályozzák a sorközi munkát. amelyet huzal mellett rögzítünk (E) ferdén növőket csak akkor csonkázzuk. amely . A csereken kétrügyes rövid csapok állnak. Alakító metszéskor az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. 30-40 centiméteres. A termőkori metszés idejére a tőkén négy (legföljebb öt) szarvat (bakot) alakítunk ki. azaz nyolc rügy meghagyásával az alakítást befejezzük (D). A negyedik esztendőben az előző évi négy vesszőt ismét kétrügyes csapokra metsszük. a második évben két rügyet (B). A harmadik tavaszon két kétrügyes csapot hagyunk a tőkén. többéves rész. az úgynevezett bak vagy szarv ágazik el. ahol a fagy kevésbé veszélyeztet. és csak fiatal korban fedhető jól. a harmadik tavaszon négy rügyet hagyunk (C). Ezért elsősorban dombvidékre ajánljuk. hogy a törzsből általában négy. ábra). A hosszúcsap helyén szálvessző is állhat. Ez a klasszikus bakművelésű tőke metszésmódja.

hogy a szabályos tőkeformát megőrizzük. Két-három évenként azonban célszerű mérsékelt hajtásritkítást végeznünk. az alsót pedig ismét kétrügyes rövid csapra metszszük.69. A hajtásokat . A második tavaszon kétszer két. így a szarv évente csak csekély mértékben magasodik. A következő évben (években) ugyanezt ismételjük. a harmadikon négyszer kétrügyes csapot hagyunk (C). illetve ifjíthatjuk meg.CB). Telepítéskor a jól fejlett szaporítóanyagot két rügyre metsszük (A). Az erőteljesebb növekedésű bakművelésű tőkéken hosszú csapokat is hagyhatunk. de több év után mégis fölkopaszodik. A 30-40 centiméteres termőalapokat a tövükben nevelt biztosítócsappal válthatjuk le. és e műveletet évente háromszor (négyszer) ismételjük. Kötözni szükséges. A vegyescsapos metszés szemléltetése termőkarú tőkén beavatkozás előtt CE) és után (F) A tőke rövidcsapos metszése során a kétrügyes csapból fejlődő fölső vesszőt a következő év tavaszán eltávolítjuk. Ezt az erőteljesen fejlődő tőkéken két-háromszor ismételjük meg. Zöldmunka. A hajtásokat a karó fölött 20-30 centiméterre csonkázzuk.a karóhoz kötözzük.a fejműveléshez hasonlóan . A már kialakított tőkeformát a negyedik évben klasszikus rövidcsapos metszésben részesítjük CD). A bakművelés esetében különösen @ 94 © . A terhelés így négy 4 rü- gyes hosszú csapot és négy 2 rügyes rövid csapot feltételezve 24 rügy is lehet. Az ilyen tőkét a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint metsszük. ÁBRA A bakművelésű tőke metszése. Ekkor azonban minden hosszú csap alatt kétrügyes rövid csapot (ugarcsapot) is ki kell nevelnünk. A bakművelésű tőkéken általában nincs szükség hajtásválogatásra.

Az alacsony és a középmagas kordon átmenet a fej. egytörzsű és kétkarú (B). hogy az első kötözés laza legyen. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D) O 95 O .és bakművelés. ami által megkönnyítjük és hatékonyabbá tesszük a növényvédelmet is. Fedése viszont nehézkes. Nagyobb teljesítménye a nagyobb tenyészfelületből (lombfelületből) és a támberendezés huzalpárja közé rendezett hajtások jobb megvilágítási viszonyaiból adódik. mint a szőlő kúszónövény-természetének jobban megfelelő formának. Az egyrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszőt (A) két rügyre metsszük (B).elhelyezkedő fürtök hamarabb rothadásnak indulnak. előnye a nagyobb teljesítőképesség és a könnyebb kezelhetőség. KÖZÉPMAGAS KORDON A vízszintes kordonművelésnek alacsony változata is van.vagy a bakművelésű. illetve a közép- magas kordon esetében megoldhatatlan. Kedvező talajkörnyezetben (bő tápanyagellátás. ahol a fagy kipusztulással nem fenyegeti a tőkét. mint a fej. ÁBRA A B C A kordonművelésű tőke formái: egykarú (A). A vízszintes kordonművelésnek. mint a Moser-féle magasművelésben. Az ezekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. kéttörzsű (C) \ 71. és jobb minőséget adhat. (Ezt aggatásnak is mondják. valamint a magas.fontos. hogy az alacsonyan . és ebből a törzset meg a kar felé kialakítjuk (C).) így több fény jut a tőke belsejébe. elegendő talajnedvesség mellett) kétszer annyit is teremhet az így nevelt szőlő. Enyhe lejtésű dombvidéken. van létjogosultsága.földközelben . Hátránya az is.(legalább 120 centiméteres törzsmagasságú) művelési módok között. a középmagasé 50-60 \ 70. ÁBRA } A kordonművelésű tőke kialakítása. A következő tavaszon meghosszabbítjuk a kart. Az alacsony kordonművelésű tőke függőleges törzse 30-40.

ábra). Egy évben 60 centiméternél hosszabb karrészt ne neveljünk. A termőkori metszés alkalmával a kordonkarokon egymástól 20 centiméterre képezzünk termőalapokat.a fajta és a tenyészkörülmények határozzák meg. E művelésmód is átmeneti. A KÖZÉPMAGAS GUYOT-MŰVELÉS A Guyot-művelésnek is ismert az alacsony változata. A következő esztendőben a szálvessző a biztosítócsappal és az ugarcsap helyet cserél (E) O 96 O . de akár félszálvessző is. ábra). egykarú tőke esetében se. A vízszintes karok a sortávolságnak megfelelően 100-120 centiméteresek. A terhelés mértékét .mint általában . A termővessző lehet rövid vagy hosszú csap. azaz 50-60 centiméter (70. Ez egykarú tőkére áll. mert így a kar hamarabb fölkopaszodik. mégpedig a fej. A következő tavaszon a legfölső két vesszőt kétrügyes csapokra metsszük (C). (A középmagas törzset combnak A Guyot-művelés kialakítása. majd óvatosan meghajlítva vízszintesre fektetjük és lekötjük. Jellemzője az alacsony (20-30 centiméteres) vagy középmagas (40-50 centiméteres) függőleges törzs. amelyen két rövid szarv foglal helyet. a kétkarú vagy a kéttörzsű tőke esetében az egyes karok hossza ennek megközelítően a fele. A teljes karhosszat. a másik oldalon egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk (D). Az egyrügyes csapból fejlődő vesszőt (A) 25-50 centiméterre hagyjuk (B). illetve az alacsony és középmagas kordon között. amelyeken váltó- csapos metszést folytatunk. másrészt a fiatal tőkét könynyen túl is terhelhetjük. Egy év múltán az egyik oldalon szálvesszőt és alatt biztosítócsapot. a következő 50-60 centimétert.centiméter magas. A választott törzsmagasság fölött a vesszőt megropogtatva. a jövő évben neveljük ki (71. Egyrészt.és bakművelés.

) Ezúttal is hangsúlyozzuk. © 97 o . illetve a 40-50 centiméteres törzset. hogy a szálvessző helyzetét évente váltogatjuk. E rövid csapból egy vagy két vesszőt nevelünk. hogy végleges megoldást itt is csak a fagynak ellenálló szőlőfajták telepítése ad. Mivel e művelésmódok mellett a hajtások gyakran összezsúfolódnak. Ideális tenyészkörülmények között a tőkék a nagyobb tenyészterületen szépen teremnek. amelyekből majd a rövid szarvakat (a termőalapot) alakítjuk. az alsót kétrügyes ugarcsapra vágjuk. A másik oldalon az ugarcsapból kinőtt fölső vesszőt szálvesszőre. a szellős lombozat kialakítására jobban ügyeljünk.nevezzük. a másikon pedig egy szálvesszőt hagyunk. és a szőlő számára az ideális tenyészkörülmények adottak. A szaporítóanyagot az első évben rövidre (egy vagy két rügyre) metsszük. A szálvesszőt vízszintesre kötözzük. Napjainkban már számottevő választék áll rendelkezésre a fagytűrő fajtákból . A negyedik esztendőtől a csereken szálveszszős váltómetszést folytatunk. azaz a hajtások huzalpárok közé rendezése minden esetben szükséges. Alakításkor a függőleges törzsnek meghagyott vessző oldalrügyeit . az ültetvény jól kézben tartható. A harmadik tavaszon a kétéves cseren (a törzsön) két kétrügyes csapot hagyunk. fagytűrő fajták telepítése igazán biztonságos ilyen művelésben.a szőlő kúszónövény-természetének az eddigieknél jobban megfelel. hogy a Guyot-művelésű tőkék valamivel igényesebbek a termőhely (elsősorban a talaj) iránt. mint az eddig ismertetett művelésmódok.kialakíthatjuk a 20-30.elhatározásunk szerint . hogy lombozata önárnyékoló. Sík vidéken. azután majd ismét azonos oldalra kerül. A termőkori metszés során a tőke egyik szarván egy kétrügyes ugarcsapot. alatta egy-egy ugarcsappal. ábra). A hajtásigazítás. Ilyen területeken csak a télálló. A tőke 120-130 centiméteres függőleges törzsből és 120 centiméteres vízszintes karból áll. (Ha nincs szükségünk rájuk. és földdel takarunk. Hajtásválogatásra elsősorban az alakító metszés során van szükség. és gazdasági előnyük sincs. Nevelhetünk egytörzsű kétkarú vagy kéttörzsű kétkarú tőkéket is. Az alakító metszés az alacsony Guyotművelésű tőke esetében a bakművelésűéhöz hasonlít (72. A Moser-féle magasművelés . A következő évben a szálveszszőt az ellenkező oldalon neveljük ki. Hátránya.mint a magasművelési módok általában .vagy kétrügyes csapra vágjuk. Kézimunkaigénye. fenntartásuk is bonyolultabb. Az alacsony és középmagas kordon. a karok kinevelése idején. másrészt mert lényegesen kevesebb kézi munkát igényel. az alsót egy. ahol a fagy nem.) Előnyei és hátrányai ugyanazok. zöldmunkája is lényegesen kevesebb. így az Alföldön a fagyveszély nagy kockázatot jelent minden magasművelési mód esetében. így a metszést úgy folytatjuk. Elsősorban a dombvidékeken honos. telepítéskori mélyforgatással).távolítsuk el (vakítsuk ki) éles késsel. Lehetőleg rögzítsük is ezeket a huzalhoz.ezekből válasszunk. MOSER-FÉLE MAGASMŰVELÉS A legelterjedtebb szélessoros tőkeművelésmód hazánkban. illetve Guyot-művelés tartozik ide. ezt viszont jobb minőségű terméssel ellensúlyozzák. alatta egy kétrügyes biztosítócsapot (rövid csapot). Ezekkel leválthatjuk a fagykárt szenvedett tőkét. Fagyveszélyes vidéken célszerű lehet a takarható fagycsap (rövid csap) fenntartása a tőke alsó részén. Megfelelő növedék mellett a következő évben már . illetve megteremthetők (bő tápanyagellátással. hogy azokon a termőalapok 20 (esetleg 25) centiméter távolságra legyenek. Középmagas művelésmódok zöldmunkái. azaz kedvezőtlen a lombsátor belsejének megvilágítása. mint a többi átmeneti művelésmódé. vagy kevésbé veszélyeztet. Némi különbség. amikor a tőke mindkét szarván minden évben egy-egy szálvesszőt hagyunk.amelyekre nem lesz szükségünk . a fölső vesszőt tőből eltávolítjuk. Egyrészt mert igen alkalmas a gépesítésre. A következő tavaszon a letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. Az alatta hagyott biztosítócsap fölső vesszőjét tőből lemetszszük. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzal fölött 20-30 centiméterre cson- kázzuk. az alsót biztosítócsapra metsszük. amelyeket télen lehúzunk. Ezek azonban kevésbé tetszetősek. kialakításuk. Ismeretes az úgynevezett kettős Guyotművelés is. így a fagy csapot évente fönntartjuk.

Az ültetvényanyagot a telepítés évében fejlettségtől függően . Ha ezt a vastagságot csak 120-140 centiméterig érik el. Az alakítás első évében 60. a másikat tőből távolítsuk el vagy metsszük rövid csapra (fagycsapra). és belóg a sorközbe C73• ábra). és nem csonkázzuk. a fölsőt két rügyre metsszük (B). tőből távolítsuk el. a többit . és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D). Közülük a legkedvezőbb helyzetűt kiválasztva neveljük majd ki . A leendő törzset 20-30 centiméterenként kössük a karóhoz. mert a termés súlya alatt elgörbül. A következő tavaszon. A 120 centiméteres kart ne neveljük ki egyszerre.a kart. ABRA A Moser-féle magasművelésű tőke kialakítása. amelyek a tenyészidő végére a 2-2.egy vagy két rügyre metsszük. A kétrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszők közül (A) az alsót tőből eltávolítjuk. A karokat mindig azonos irányba vezessük. Ezeket már karó.5 métert is elérhetik. A többi fölösleges. elkezdhetjük a törzs és a kar felének (130+60) kialakítását.két lépésben .15-20 centiméteres korukban . Ez csak karós támasz és huzalos támberendezés mellett lehetséges.Az alakító metszéssel nagyon gondosan kell a törzset kinevelni. akkor a legfölső világos rügyeiből három hajtást hagyjunk. A következő évben meghosszabbítjuk a kart. majd a következő esztendőben ismét 60 centiméterrel gyarapítsuk. mert így tudjuk a legjobban kihasznál- 73. ezeket tőből távolítsuk el. amelyen a jövő esztendőtől váltómetszést folytatunk (E) O 98 O . A rügyekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. ha legalább az egyik vessző 180-200 centiméteren is eléri a ceruzavastagságot. A függőleges törzsből kinövő hajtásokat. a másikat eltávolítjuk (C). akkor az egyik vesszőt a törzs magasságá- ban vágjuk vissza. és ebből a törzset meg a kar felét kialakítjuk. ha azok a 15-20 centimétert elérték.tőből távolítsuk el. illetve huzal mellett vezetjük. E rügyekből egy vagy két esztendő alatt két erőteljes hajtást nevelünk. (Vagy az első tenyészidőben kettő-négy levélre kurtítsuk vissza.) Ha a vesszők egyikét 120-130 centiméteres magasságban vágtuk vissza.

de akkor is csak nagyon mértéktartóan. A hagyományos Moser-féle művelésmód esetében a hajtások három szintben helyezkednek el. (A magasabban fekvő termőfelület esetében kisebb az elfagyás veszélye. félszálvesszős vagy szálvesszős váltómetszést alkalmazzunk. ami növeli a bogyók cukortartalmát. hanem a kifejezetten erre a célra kihúzott segédhuzalon. A tenyészkörülményeknek és a fajtának megfelelően hosszúcsapos. és csak azután hajolnak ki oldalra. (Természetesen csak akkor. illetve igénye a hagyományos Moser-műveléssel azonos. részben ebbe kapaszkodva kúsznak. ami jobb fényviszonyokat teremt. rögzítsük a szálveszszőt.) Jellemzője. Előnye még. A leggyengébbek az alsó huzalpárt sem érik el. vagy kikötik. Ha módunkban áll. A legerősebben fejlettek elérik a fölső huzalpárt. hogy a törzs illetve a kar 150 centiméter magas. A középerős és merevebb hajtások túlnövik az alsó huzalpárt. a szél kevésbé kuszálhatja össze a hajtásokat és nem törheti ki a szálvesszőt. Mivel a szálvesszők magasabbról indulnak. Ezzel együtt csökken a rothadás veszélye. Természetesen mindkét változat esetében szükséges a rendszeres hajtásigazítás illetve a mértéktartó csonkázás. tenyészterülete és minden egyéb tulajdonsága. A tőkealakítás éveiben a már törzsnek meghagyott vesszőn (vagy már idősebb részen) keletkezett hajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen távolítsuk el. a termőrészek és az ugarok jól elkülöníthetők. mert ezek nem törhetnek le a lehajlítás alkalmával amikor a segédhuzalhoz kötjük. ezt lengő szálvesszős művelésnek nevezik. Metszése igen egyszerű. némelykor a hajtásválogatás. és ne is a kartartó huzalon. részben a sorközökbe lógnak. Keskeny lombfala miatt a lombozat megvilágítottsága jobb. Igazításkor a hajtásokat fejlettségüktől függően vezessük a huzalpárok közé. Termő tőkék hajtásválogatása csak túlságosan buja növekedés esetén lehet indokolt. amely egyre inkább terjed. (A hagyományos Moser-művelés esetén két huzalpár fut a kartartó huzal fölött. így például metszéskor egyszerűbb kiszedni a levágott vesszőket a huzalpár közül.) A magasított Moser-művelés támberendezése. amely fölött 40 centiméterrel csak egy huzalpár van a támberendezésen. A nagyon erőteljes hajtásoknak is csak a harmadát távolítsuk el. ahol nagyobb a fagy károsítása. Ha szabadon hagyják. MAGASÍTOTT MOSERMŰVELÉS A hagyományos Moser-művelés változata. Ennek előnye. A Moser-féle magas müvelés zöldmunkái. Ezáltal még jobb lesz a tőke belsejének megvilágítása. sőt ki is törheti a szálvesszőt. A hosszúcsapos metszésű tőkéken is a zöldmunkák csökkentésére törekszünk. A termőkori metszést a karon egymástól 20-25 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. mint a földhöz közelebb. De ne a huzalpárok valamelyikén. legjobb termőfelületet). A csonkázás is mérsékelt legyen. Félszálvesszővel és szálvesszővel szellősebbé tehetjük a tőke lombozatát. hogy a szél így könnyebben összekuszálhatja az egész lombozatot. Ezek mellett más termőrészt (például hosszú csapokat) azért még hagyhatunk. és az ültetvény is így mutat rendezett képet. Szálvesszőnek valót egyébként a lefelé növő vesszők közül válasszunk.ni a rendelkezésre álló teret (kialakítani a lehető leggazdaságosabb.VAGY ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS A kétszálvesszős Guyot-műveléssel rokon. A két szálvessző azonban nem minden esetben ad © 99 o . hogy elmarad a szálvessző lekötözésének munkája. a belőlük kinövő hajtások kevésbé érnek el a földig. A szálvesszős metszésű Moser-művelés esetében a szálvesszőket vagy szabadon hagyják. hogy könnyebben kezelhető. hogy a saját súlyától lehajló hajtástömeg széthúzza a lombozatot. mint a Moser-féle művelésben.) E változat előnye. különösen a fagyveszélyes alföldi területeken. hátránya viszont. amelyet a kartartó huzal alatt 50 centiméterrel feszítünk ki. A szálvesszők lekötözése viszont nem hagyható el. Az esetleges fagykárral számolva a kar tövében is fenntarthatunk egy biztosító rövid csapot. ERNYŐ. ha szabályosan hajlítjuk.

A tavalyi szálvessző oldalán az ugarcsapot a letermett szálvessző tövén hagyjuk szálvesszőnek. de a kartartó huzal alatti segédhuzal feltétlen tartozéka e művelésmódnak. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük (B). A termőkori metszést a továbbiakban a szálvesszős váltócsapos metszés szabályai szerint végezzük. Elsősorban a középnagy fürtű fajták termesztésére ajánlott. és ebből neveljük ki évről évre az újabb ugarcsapot. amelyet leívelünk. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük. az alsókat 15-20 centiméteres korukban eltávolítjuk. ábra). Az ötödik évben mindkét oldalon szálvesszőket hagyunk. Az alakító metszést az első két esztendőben a Moser-féle műveléséhez hasonlóan végezzük. tenyészterülete és törzsmagassága a magasított Moser-féle művelésével megegyezik. Támberendezése. A tenyészidőben a két fölső hajtást érintetlenül hagyjuk.elegendő terhelést. A törzset a harmadik évben alakítjuk ki. A tenyészidőben a kartartó huzal fölötti haj- Az ernyőművelésű tőke alakítása a harmadik évtől. A zöldmunkák sorában első a szálveszszők lekötözése az alsó segédhuzalhoz. azaz az ennek megfelelő vesszőt 140-150 centiméterre visszavágjuk (74. a két fölső hajtást érintetlenül hagyva vezetjük (A). A következő tavaszon a két vessző egyikét szálvesszőre. A meghagyott vesszőt a harmadik évben metsszük törzsmagasságba. E fölött az immár kétéves részt eltávolítjuk (C) © 100 o . Ezt tavasszal még rügyfakadás előtt végezzük. illetve szálvesszőt a törzs mindkét oldalán. Az ugarcsapot mindig a szálvessző tövén hagyjuk meg. Az ötödik évben már mindkét oldalon szálvesszőt hagyunk. A negyedik esztendő tavaszán a meghagyott hajtásokból lett vesszők egyikét szálvesszőre.

összefonódnak. mert azok érettebbek.tásokat a huzalpárok közé igazítjuk. Mivel a lombozatnak támasza nincs. amelyek itt szabadon állnak és kifelé. A karnak való vesszőt azonban kétszer tekerjük át a huzalon. illetve a termés súlya alatt lehajlik. legföljebb teljes hosszuk harmadát távolítva el. Ezért. az alattuk lévők szabadon lógnak. Az egyesfüggöny-művelés zöldmunkájának javát a hajtásigazítás teszi ki. illetve lefelé ívelnek. illetve a huzal viseli. A hajtások közül a támberendezés fölé növőket. Az alakító metszés a Moser-művelésű tőkééhez hasonló. A lombsátor összekuszálódásával ettől függetlenül is számolni kell. és úgy kössük meg. különben a termés súlya alatt leszakadhat. 75. Törzsmagassága 160 centiméter. Különbség csak a szálvesszők helyzetében van. és a karhosszabbító vesszőt a végleges (120 centiméteres) hosszban visszametsszük. ha a sorok az uralkodó szél irányára merőlegesen állnak. hogy a lombozat és a termés súlyát is elsősorban a kar. EGYESFUGGONY-MUVELES Sajátossága és előnye az egyetlen huzalból álló támberendezés (a tőketámasz mellett). A hajtások általában keresztül-kasul nőnek. nem elégséges csak egyszerűen a huzalhoz kötözni. a tápanyagban gazdag talajon pedig a lehajló. A negyedik évben neveljük tovább a kart. A hajtásválogatás különösen erős hajtásnövekedés esetén szükséges. ábra). mivel a vesszők nem kapaszkodhatnak a fölső huzalokba. Hogy a lombsátor több fényt kapjon. hanem a karnak való vesszőt rá is kell arra tekerni. hogy a kar a nagy teher alatt le ne szakadjon. ritka lombozatú fajtákra ajánljuk. E művelésmódot elsősorban a szálvesszős metszést igénylő. meg kell fésülnünk a lombozatot. buja lombozat erősen árnyékolja önmagát. A termőrész és az ugar nem különül el. Nagy gondot jelent. Ezért a tenyészidőben legalább kétszer szét kell válogatnunk. arányosan elosztott szálvesszővel és ugyanannyi ugarcsappal terheljük (75. A szálvesszőt lehetőleg a lombozat külső részén képződött vesszőkből válasszuk. Az idősebb karrészen már két szálvesszőt hagyunk (B) © 101 o . A rövid csapból fejlődő vesszők a lombozat és a termés terhe alatt függönyszerüen lehajlanak (AJ. ezért a saját. A törzsön fejlődött hajtásokat 15-20 centiméteres állapotukban rendszeresen kitörjük. a sorközbe lógókat és a földre hajlókat csonkázzuk. Ebből az is következik. A termőalapokon szálvesszős váltómetszést folytassunk.kettőnégy. A termőkori metszés alkalmával a termő tőkét . Az egyesfüggöny-művelésű tőke formája megegyezik a magasított Moser-féle magasművelésűével. mert akkor a lombozat egy oldalra dől. amely a metszést is megkönnyíti.erősségétől függően . ABRA Az egyesfüggöny-művelésű tőke alakítása a harmadik évtől A tőkén a törzset és a kar felét már kialakítottuk.

Ezeken . Az alsó és felső emeletet adó tőkék váltakozva helyezkednek el. Ha gyengébb a tőke. az alsó karnak való vesszőket pedig a törzstől 60-60 centiméterre. védett pihenőhely kialakítása. ábra). A visszacsípés mértékét meghatározhatjuk úgy is. hogy a sátorszerűen kialakított. Ennél hosszabbat nem célszerű nevelnünk. hosszúcsapnál jobban nem terhelhetjük. A következő tavaszon a függőleges veszszőt a második emelet magasságában vágjuk vissza.vagy fagycsapot a kialakítás ideje alatt fenntartjuk. A kétemeletes változat esetében minden második. a többit eltávolítjuk. Az emeletek között 90 centiméteres távolságot hagyjunk. elsősorban azonban a kordonművelés jegyei jellemzik. akkor először csak az egyik oldalon alakítunk kart.rövid.) Alakjuk szerint leggyakrabban falat vagy tetőt (sátort) alkotnak. ami növeli a fertőzés veszélyét illetve csökkenti a bogyók cukortartalmát. a másik kettőből az első emelet karjait alakítjuk majd. mert különben hamarabb fölkopaszodik. igazodva annak az épületnek. tehát visszavágjuk az első elágazás (az első emelet) magasságában.a tőke erőnlététől és a fajtától függően . zárt lugasok erősen árnyékolják önmagukat. A törzsnek meghagyott vesszőn lévő fölső három hajtást meghagyjuk. O 102 O . vízszintes karú lugas. A tőkét egy függőleges törzs alkotja.rövid csapra metsszük. hogy a hajtáson a legfölső fürt fölött legalább 6-8 kifejlett lomblevél maradjon. A törzsön lévő többi hajtást 15-20 centiméteres korában távolítsuk el. A harmadik év tavaszán a fölső vesszőből már törzset nevelünk. ezért rövid. A termőkori metszést a tőkék karjain egymástól 20 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. Az emeletes. amelyből két irányban is két (vagy három) emeleten karok ágaznak el. amelyen a törzsek.) Miután a lugasoknak nagy a termőfelülete. A Thomery-lugas mindegyik tőkéje kétkarú (egyemeletes) kordon. A legalsó emelet a talajfelszíntől legalább 60 centiméterre legyen. Alkalmanként legföljebb a hajtás harmadát távolítsuk el. Ennél kevesebb lehet. hogy a lugastőkék egymástól való legnagyobb távolsága is 240 centiméter. Az alsó vesszőt tőből eltávolítjuk. (Miután a lugasnak sok termőalapja. Kétemeletes lugasrendszert célszerű ebben a formában is kialakítanunk. (A szakszerűen kinevelt lugas lombtalanul is díszít. Előnye még az előbbihez képest. legföljebb csak a támberendezés ad némi formát az egésznek. illetve a karok magassága (emeletenként) változó.) A Thomery-lugas könnyebben és gyorsabban kialakítható. és ezt a biztosító. A fölső (második) ágemeleten a félkar hosszúságra (60 centiméterre) metsszük vissza a vízszintes vesszőket.ami célszerűbb . (Egyszerre ennél hosszabb vesszőrészt ne hagyjunk karnak. hogy a fölsőbb emeletek csúcsi uralma (polaritása) nem érvényesül az alsók rovására. a háromemeletesnél pedig minden harmadik tőke karjai kerülnek azonos magasságba.csonkázni is kell (legföljebb kétszer a tenyészidőben). és hosszú időt vesz igénybe (76. hanem árnyas. A legfölső a törzs folytatását szolgálja. illetve díszítés is.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk.vagy hosszúcsapos metszésben részesítsük. nagy termőfelülete van. Alakításkor az első két évben rövid csapra metsszük a szőlőt. ellenben az összevissza metszett tőkék lehangoló látványt nyújtanak. Kialakítása kissé bonyolult. vagy .) A hajtásválogatás során a törzs legfölső két (vagy három) hajtását meghagyva a második emelet karjainak kialakítását kezdjük el (illetve a harmadik emelet törzsét). LUGASOK Többféle művelésmódot egyesítenek. Legcélszerűbb a kétemeletes forma. Ebből következik. vízszintes karú lugas igen tetszetős. Ezeket a támberendezés mellett vezetjük és nem csonkázzuk. A meghagyottakat. amelyhez tartoznak. Egyegy kar 120 centiméter. ha túlságosan hosszúra nőttek. Rendeltetésük nemcsak a terméshozás (sokan csemegeszőlőt termesztenek ebben a formában). csonkázzuk. (Megjegyzendő azonban. Egy év elteltével az első (alsó) ágemeleten kineveljük a teljes karhosszúságot. A harmadik emelet kialakítása és fenntartása már nehézkes is. illetve építménynek a jellegéhez. és a legalsó karok már könynyen elcsökevényesedhetnek. Fontos az is. hogy a karokat (emeleteket) legalább 90 centiméterre alakítsuk ki egymástól. mint a többemeletes. mert fölkopaszodnak. különben túlságosan zsúfolt lesz a tőke.

Kétszintes Thomery-lugas egytörzsű kétkarú tőkéből (C) © 103 o . ÁBRA Lugasformák.76. Kétemeletes. Váltott karú lugas egy törzzsel és két karral (redélylugas) (B). vízszintes karú lugas egy törzzsel és négy karral (A).

A kartartó huzalokon az egymással ellentétes irányban vezetett. A hajtások oldalhajtásait 4-6 levélre kurtítsuk vissza. ezért a bajt elkerülendő. amelyből a 60-70 centiméteres. vízszintes karú lugaséval azonos. A törzs magassága 150 centiméter. Mindezek alapján a kettősfüggöny-művelésű tőke . A tőke állapotától és a fajtától függően a termőalapokon rövid. A 120 centiméteres félkar esetében egy tőke teljes karhossza 240 centiméter. amelyekből a karokat ugyanúgy neveljük ki. hogy a karnak szánt hajtást többször tekerjük rá a kartartó huzalra. hogy a kivezető karrész ne legyen merőleges a huzalra. oldalra kivezető karok fölfelé.) A hajtásokat e mellett és ehhez kötözve vezessük ki a kartartó huzalokra. folyamatosan kötözzük a tőketámaszhoz. Mint az egyesfüggöny-művelésnél.az eddigi tőkeformáknál többet és jobbat teremhet. egymás fölött pedig 90 centiméterre neveljük. mint az eddig megismert művelésmódok esetében.A tőkék távolságát ez esetben is a karok hossza határozza meg. ezért jelentősége egyre csökken. fenntartása viszont könnyebb. hanem a hajtásvezetés irányára kissé ferdén álljon. E tőkeforma igen megfelel a szőlő kúszónövény természetének.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. mint a vízszintes kordon esetében. a kartartó huzalpár magasságába (160-180 centimé- ter) emelkednek. mint más művelésmódoké. a karó teteje és a kartartó huzalpár között feszítsünk ki erős zsineget vagy sodrott rafiát. Tőkeformájának lehetnek egytörzsű és kétkarú. egymással párhuzamosan futó lombfalban. illetve ikertőkés telepítésben .(GDC-) MŰVELÉS Ez az úgynevezett kétsíkú művelés legelterjedtebb változata. A két kar közötti távolság 120-140 centiméter. Fontos. egyenként 120 centiméteres karok foglalnak helyet. a lombozat ilyen megosztottsága pedig az eddigieknél jobb fényviszonyokat eredményez (77. hanem támasz mellett neveljük. ha a kivezetőhuzalt már rügyfakadás előtt vagy rögtön azután kikötjük. Jellemzője. Támberendezése és tőkeformája az eddig megismertekétől jelentősen eltér. Az alakító metszést alkalmával az egytörzsű és kétkarú tőke kinevelését ismertetjük (78. Az alakító metszést az emeletes vízszintes karú lugas kinevelésének elvei szerint végezzük. ábra). különben eltörik vagy leszakad a termés súlya alatt. A hajtásokat 20-30 centiméterenként. akkor ki kell vezetnünk őket a kartartó huzalokra. hogy a magas törzsön lévő karok sajátos helyzete révén a lombozat nem egy síkban (egy lombfalat alkotva) helyezkedik el. A gyakorlatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. hanem két. (A kivezetést megkönnyíti. Valamennyi törzs csúcsán két hajtást hagyjunk. Kialakítása ugyan több munkával jár. A huzalokon arra rátekerve (és úgy kötözve) vigyük tovább.elvileg . A képződött két hajtást nem csonkázzuk. A termőkori metszés módja és feltétele a többemeletes. A harmadik év tavaszán az O 104 O . 77.egytörzsű és egykarú változatai. a következő esztendő tavaszán két rügyre metsszük. ábra). A karokat a talajtól 60. Az ültetésianyagot a telepítéskor egy rügyre. ÁBRA [ KETTŐSFÜGGÖNY. Mivel a kivezetés helyzetében a hajtások igen sérülékenyek (eltörhetnek). A törzsnek alkalmas (a visszavágás magasságában legalább 8 milliméter átmérőjű) vesszőt az elágazás magasságáig metsszük vissza. azaz két síkban. kéttörzsű és kétkarú. Amikor elérték a törzs magasságát (a karó tetejét). ez esetben is fontos. Ennek megfelelően a kétemeletes Thomery-lugas tőkéit egymástól 120 centiméterre ültessük.

A harmadik tavaszon a törzs és az egyik karfelét kialakítottuk. (B). A törzs csúcsából képződött erőteljes hajtásból a másik kart neveljük (DJ.a jövendő termőalapokat alakítva . a tavalyi rövid csapokon pedig hosszúcsapos váltómetszést folytatutik (GJ @ 105 © . ÁBRA A GDC-művelésű tőke kialakítása. Az ötödik tavaszra kialakul mindkét kar teljes hosszában (EJ.\ 78. a másik felerészben kialakult. a másik. A tenyészidőben a már meglévő kart meghosszabbítva neveljük tovább. Az előtörő hajtások közül az erőteljesebből már törzset és kart is nevelünk a tenyészidőben. Az idősebb karrészen már.rövid csapokat hagyunk (EJ. Az ültetésianyagot telepítéskor egy (A). A következő tavaszra már az egyik kar teljes egészében. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. gyengébb vesszőt tőből eltávolítjuk (C).

különben a függönyoldalak leárnyékolódnak. és az öszszeakaszkodókat válasszuk (fésüljük) szét. A határozottan befelé növő hajtásokat már 2-3 centiméteres korukban kidörzsölhetjük. Ennél jobban azonban ne vágjuk vissza a lombfüggönyök hajtásait. Erre az elvirágzás után egy hónappal kerítsünk sort. A túlterhelés veszélye miatt az alakítás éveiben is csak rövid csapot hagyjunk. hogy alsó végük a földtől 60 centiméterre legyen. többször gondosan a huzalra tekerve. a sorköz irányába néző termőrészeket hagyunk. másrészt a tőke termőfelülete is nagyobb (kétszerese a Moser-féle magasművelésűének). A kettősfüggönyművelésű tőke törzsén és a kivezetőkarokon ne hagyjunk hajtásokat. Arra következetesen figyeljünk. sem a már kialakított kivezetőkaron nincs szükségünk több hajtásra.ha fejlettsége lehetővé teszi . Ezért metszéskor ügyeljünk. mert a jobb megvilágítottság folytán az alsó rügyek termékenyebbek. Ezt nem csonkázzuk. A termőkorú tőkéken . sőt . illetve a vesszők a termés súlya alatt leívelnek. mint az első kart. Az ötödik év tavaszára a másik kar is teljes hosszában kialakul. A művelésmódból következően a hajtások. hogy a meghagyott termőrészek mindig kifelé (a törzstől el) álljanak. vagy kétrügyes biztosítócsapra (fagycsapra) vágjuk. hogy a két párhuzamos kar közötti hajtások ne erősödjenek meg. hogy a két kar közötti tér szabadon maradjon. akkor csonkázzunk. így a hosszú metszéssel könynyen túlterhelhetjük a tőkét (79. O 106 O . A karon (pontosabban a félkaron) meghagyjuk a hajtásokat. A tenyészidőben arra kell ügyelnünk. azon is megkezdjük a termőalapok képzését. A kettősfüggöny-művelés zöldmunkaigényét nagyban csökkenthetjük. ábra). hogy a legfölső fürt fölött 4-5 kifejlett lomblevél maradjon. Ha a hajtások túlságosan erőteljesek. E fölött viszszametsszük. a másikat csak félkar hosszúságban. mint a többi művelésmódban.hosszúcsapos vagy félszálvesszős váltómetszést végezzünk. A negyedik tavaszon a korábban indított kart teljesen (120 centiméterre) kineveljük. Egyrészt. A teljes karon kétrügyes rövidcsapos metszéssel megkezdjük a termőalapok kialakítását (egymástól 20 centiméterre).erőteljesebb vesszőből törzset. ezeket rügy vagy zsenge állapotukban távolítsuk el. A lefelé csüngő hajtásokat úgy csonkázzuk. emellett sűrűn állnak. és ugyanúgy vezetjük ki a kartartó huzalra. mint általában a többi művelésmódban. ne akaszkodjanak össze. ezért a kezelésük is könnyebb. a tőke erőnlététől függően . A tenyészidőben a kétéves törzs csúcsán fejlődő hajtásból neveljük ki a másik kart. Kivétel csupán a kar meghosszabbítását szolgáló hosszú vesszőrész a tőkén. A másik (gyengébb) vesszőt tőből eltávolítjuk. ami által a termőrészek csüngő. Ha következetesen kifelé metszünk. A nyár folyamán tartsuk szemmel a befelé irányuló hajtásokat. Mivel a GDC-művelésben a hajtások általában gyengébben növekednek. A befelé növőket úgy csípjük vissza. és szétfésülésük sem mérsékli már a belső árnyékolást. A huzalon már az előzővel ellentétes oldalon vezetjük tovább. ha metszéskor kifelé. A termőkorban lévő kettőfüggönyművelésben nevelt tőkéket rövidebbre kell metszeni. ezért ezeket rügy vagy zsenge hajtás állapotukban távolítsuk el. és a kar csúcsából a karhosszabbító hajtást a huzalra tekerve visszük tovább. függöny jelleget öltenek (kettős függöny). E hajtáson kívül sem a törzsön.már 60 centiméteres félkart is meghagyhatunk.a fajtától. akkor erre nem kerül sor.

ábra). és végük a tartóhuzalokon rögzített. a szálvesszőkből pedig egyenként 120 centiméternyit hagyunk (A). A GDCtől abban különbözik. A termőkori metszést a kivezető karok végén lévő termőalapokon folytatjuk. A kétszálvesszős változatot elsősorban a soványabb talajra és az apróbb fürtű fajtákra ajánljuk. O 107 O . ezért a karok közötti belső tér méteres szálvesszőt hagyunk. a kivezetőkar két végén van egy-egy termőalap. Egy termőalapon egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt hagyjunk és minden esetben egy ugarcsapot (81. Itt.A törzset és a kivezetőkarokat tartsuk tisztán. A tőke törzse méreteiben és formájában a GDC-művelésűvel megegyezik. ábra). A továbbiakban itt. DUPLEX MŰVELÉS A kétsíkú művelés egyik változata. A törzs csúcsán meghagyott két vesszőből kineveljük a kivezetőkarokat. a a hajtások szétfésülésével is szellősen és kivezetőkar végén lévő termőalapon szálvesszős napfényesen tartható. ÁBRA [• helyett az azonos formájú tőkén évente nevelt szálvesszőt (félszálvesszőt) tartunk fenn. azaz a hajtásokat zsenge korukban rendszeresen távolítsuk el. A földre csüngő hajváltómetszést folytatunk (B) tásokat ez esetben is csonkázzuk. hogy a kordonkarok -) 80. A következő tavaszon a kivezetőkarok Mivel a duplex művelésű tőkéken kevecsúcsán egy kétrügyes ugarcsapot és egy 120 centisebb a hajtás. Alakító metszése a tőkeforma kineveléséig megegyezik a GDC-művelésű tőkéével. Fajtától. Ebből két kivezetőkar indul. termőhelyi adottságoktól függően kétszálvesszős vagy négy félszálvesszős változatás alakíthatjuk ki (80. kialakítása a harmadik évtől.

de rendszeresen kell őket végezni. mert hatással vannak a tőke erőnléti állapotára.KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK A tőke művelése során adódnak olyan feladatok. A talajjal takart nemesből fejlődő harmatgyökereket ugyancsak tőből vágjuk ki (B). Az ép rügyből hajtás fejlődik. Oltványok alanyából előtörő hajtások eltávolítása. Kötött talajra telepített oltványok esetében előfordul. amelyek nagy munkát általában nem jelentenek. Az alulról (gyökértörzsből) előtörő hajtásokat (vesszőket) tőből távolítsuk el az alany és a gyökeres európai szőlővessző esetében egyaránt (A). a termés mennyiségére és minőségére. amely a talajfel- Kiegészítő munkák. hogy rosszul rügytelenítették (nem vakították ki) őket. A harmatgyökér-képződést az oltvány (az oltási hely) magas ültetésével előzhetjük meg (C) 0 108 © .

ha az alulról (a talajfelszín alól) tört elő. A törzsekből előtörő fattyúhajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen ki kell csípni. ezért kialakulásukat. megerősödésüket rendszeresen akadályozzuk meg. A filoxériának ellenálló homoktalajra telepített. különben a tőke elsöprűsödik. Előzőleg bontsuk ki a tőkét. A törzsből előtörő hajtások (vesszők) eltávolítása.sokszor igen erőteljes hajtások. gyökeres európai vesszőből nevelt szőlőben. Gyökeres európai szőlők alulról előtörő hajtásainak eltávolítása. mert ha csak a talajszinten metsszük el a hajtásokat. A tőkenyakon képződött hajtások. akkor a gyökérnyak kibontása után távolítsuk el tőből a harmatgyökeret (évente rendszeresen!). ábra). Ennek következtében a nemes egyre inkább legyengül. és lehetővé tesszük legyökerezésüket. Ha ezek megerősödnek. a nemes idővel önálló életet él. Termőkorú tőkék esetében ezeket az alanyhajtásokhoz hasonló okból és hasonló módon rendszeresen el kell távolitanunk. Más esetben. A termőkort elérő alanyszőlő pedig élvezhetetlen terméssel „ajándékozza meg" a tulajdonost. Ezeket zsenge hajtáskorukban el kell távolítanunk. legyengül. „lelép" az alanyról. A harmatgyökerezés. Érintetlenül hagyva később le is gyökeresedik. saját gyökerű szőlők ültetvényanyagát nem rügytelenítik. A harmatgyökerek eltávolítását az alulról előtörő hajtások (vesszők) kimetszésével célszerű összekapcsolnunk. sőt el is pusztulhat. mégpedig úgy. hogy a szőlőoltvány oltási helye 10-15 centiméterrel legyen a talajfelszín fölött. Az oltványszőlőn a talajjal érintkező nemesből fejlődnek a harmatgyökerek. Homoktalajon. A harmatgyökerek képződését legegyszerűbben a magas ültetéssel akadályozhatjuk meg. Ezek meghagyása ugyancsak kedvezőtlen a tőke fejlődésére. ha a nemes a talajjal érintkezhet. ezért a gyökértörzsből gyakran törnek elő . E célra egy-két erőteljes fejlődésűt meghagyunk. tőkét ifjítunk). így már a filoxéria is megtámadhatja. a nyakhajtások eltávolítása. és mind erőteljesebben hajt. akkor a legerősebb vesszőt kell meghagynunk a tőkén még akkor is.színre tör és megerősödik. ezzel elágazásra serkentjük őket. Ha azonban törzset nevelünk (törzset. O 109 O . A nyáron újból előtörőket és megfásodókat a következő tavasszal metsszük le. Az alanyból előtörő hajtásokat már a fejlődésük kezdetén távolítsuk el tőből (82. Ezáltal viszont mentesül az alany által nyújtott kedvező tulajdonságoktól. Az elöregedett tőkefej leváltására azonban fölhasználhatjuk az ilyen hajtásokat. különösen az alacsonyművelésű tőkéken gyakori a nyakhajtások megjelenése (a csicskurásodás). Homoktalajon a saját gyökerű szőlők gyökérnyaka alatt szintén képződnek harmatgyökerek.

szálvesszőt) távolítsuk el. ©110® . a fagyott sötétbarna. azaz a meghagyott világos rügyek számának megállapítására végezzünk a metszést előtt rügyvizsgálatot. illetve a termőalapon lévő világos rügyek számát) a ténylegesen kihajtott rügyek mennyisége alapján határozzuk meg. Az élő rész (főrügy vagy mellékrügyek) borsózöld színű. illetve a hozzá igazított terhelés alapján megállapítjuk a rügyszámot az egyes termőalapokra. Ebben fontos szerepe van saját megfigyelésünknek. amennyi a termőrész. A terhelés. félszálvesszővel) növeljük. A metszést. Ekkor már az ép és károsodott rügyek aránya nyilvánvalóvá válik. A terhelést (a termőrészen. vagy több mint fele sérült vagy elpusztult. rügyfakadásig metszeni. különben túlságosan zsúfolt és nehezebben kezelhető lesz a lombozat. Ezért az ilyen fagysérült tőkéről a nyilvánvalóan fölösleges (letermett) részeket már korábban távolítsuk el. Ezért a termőrészeket. erőssége. Ha a fölső. Elsősorban mégis a terhelésnek megfelelő termőrészeket hagyjuk meg. tőből távolítsuk el. hanem kevesebb hosszabbal (szálvesszővel. gyakorlati tapasztalatunknak. ha évről évre figyelemmel kísérjük az egyes tőkék vesszőhozamát. Akkor járunk el helyesen. a 6-8 millimétereseket két rügyre. az ennél vastagabbakat pedig hosszú csapra. zsenge hajtást könnyen kitörhetjük. Néhány vesszőnek a vessző középső részén álló világos rügyét éles késsel vágjuk át hosszában. arányosan terheljük. Amennyiben a vizsgált rügyek fele. és ennek megfelelően. hiszen ugarnak való vessző az idősebb részből is képződhet. A metszésre azonban nagyon ügyeljünk. másrészt alakításkor. Visszametszéskor a legfölső rügy fölött legalább 3 centiméteres csonk maradjon. illetve az ugar. félszálvesszőt. kötözéskor könnyen kitörhetnek. és az ugarnak szánt erős vesszőt metsszük termőre. és biztonságosabbá tegyük. A túlságosan vastag (laza szövetű vesszők) sem termőrésznek (szálvesszőnek). Metszéskor először mindig a letermett részeket (rövid. Lehetőleg minden tőkén annyi ugart hagyjunk. ha az esetleges karhosszabbításokat (ifjításokat) legelőször végezzük el. mert a már kipattant rügyet. Szálvesszőnek (félszálvesszőnek) a közepesen vastag. A vesszőt mindig ferde metszlappal vágjuk vissza úgy. A kordonművelésű tőkék esetében a metszést mindig a karok végétől kezdjük. hogy a jó erőben lévő tőke terhelését ne több rövid termőrésszel. eredetileg termőnek (termőrésznek) hagyott vessző gyenge. Ha tíz vesszőn három-négy. részben vagy teljesen elpusztult világos rügyet találunk. A metszéssel következetesen védekezzünk a termőalapok fölnyurgulása (fölkopaszodása) ellen.és biztosítócsapokat az alsóbb (a törzshöz. Az egyes termőalapokon fölül mindig a termőrész (rövid csaptól a szálvesszőig). akkor a vizsgált tőkén termőrészenként átlagosan egy rüggyel növeljük a terhelést az egészséges (nem fagysérült) tőke terheléséhez mérten. alul pedig az ugarcsap helyezkedjen el.NÉHÁNY TANÁCS A tőkéket legcélszerűbb tavasszal. középerős növekedésű vessző a legalkalmasabb. mert rügyeik kevésbé termékenyek. A 6 milliméternél vékonyabbakat legföljebb egy rügyre metsszük.vagy hosszúcsapot. sem törzsnek vagy karnak nem alkalmasak. Fontos. elpusztíthatja azokat. karhoz közelebbi) helyzetű vesszőkből válasszuk. illetve szálvesszőre hagyhatjuk. Ennek megfelelően a tőke művelésmódja. Ellenkező esetben a könnyezéskor kifolyó nedv a rügyekre csurogva befüllesztheti. hogy a metszést megkönnyítsük. Ezután vegyük szemügyre az egyes termőalapokat. illetve az egész tőkére vonatkoztatva. várjuk meg a metszéssel a rügyfakadást. azok vesszőhozamát és az esetleges ifjítás szükségességét. A metszéshez a vesszők vastagsága is eligazítást ad. hogy a metszlap ne a rügyek síkjára lejtsen. mert jobb. illetve terhelést mindig a tőke erőnléti állapotához igazítsuk.

illetve a tőke teljesítőképességének csökkenéséhez vezetnek. amelyek előbb-utóbb a művelésmód. előre nem látható bonyodalmakkal járhat. A rügyeket éles késsel távolítsuk el (vakítsuk ki). illetve a terhelés megállapításához a telepített szőlőfajta legfontosabb tulajdonságainak ismeretére is szükségünk van. mert akadályozzák annak anyagcsere-forgalmát. különben az alsó rügyei nem fakadnak ki. hogy a vesszőt rügyfakadás előtt kötözzük le. Az áttekinthető. és jellemző tulajdonságuk csak így érvényesül. A kötözés alkalmával ügyeljünk. A törzs és a karok kötéseit évente. valamint a metszésmőd. A tőkeművelésmód helyes megválasztásához. Metszéskor az elhalt részeket. Fogadjuk el. hogy az egyes tőkeművelések tiszta formája hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján alakult ki. nehogy mélyen bevágjanak a növénybe. szellős és napfényes tőkeforma legyen az ideálunk. beszáradjon. Ezek önkényes kombinálása vagy „megújítása" olyan. egyszerű.mert így elkerülhetjük. vastag részek eltávolítása (ifjítása) után maradt nagy sebfelületet sebkezelő anyaggal kenjük be. könnyen kezelhető. hogy a hozzá legközelebb eső világos rügy megsérüljön. O 111 O . Mindig tiszta művelésmód kialakítására és fenntartására törekedjünk. a zsenge hajtásokat ronggyal vagy súrolókefével dörzsöljük le. beszáradt csonkokat is rendszeresen távolítsuk el. Az idősebb. de legalább kétévente újítsuk meg.

virágzási. virágoznak a bokrok. kertbe ültethető növények kezelését tárgyaljuk. elegendő 2-4 évenként beavatkozni. más éghajlatról származik. Példaként említjük a jegenyefenyőket (Abies). Miért szükséges a dísznövényeket is metszenünk? . A csak részben megfásodó. A visszavágás azonban a legtöbb dísznövény számára nem létszükséglet. továbbá. a díszalmák. az ágvégeken elsűrűsödött. koronájától megfosztott. Talán a legismertebbek a díszcseresznyék. elöregedett növények erőteljesebb visszavágásra. évente visszafagyó félcserjéket is ide soroljuk. Nincs szükség a pontos tudományos elnevezésre. A díszfákról szóló fejezetben a törzset és koronát nevelő.és aranyfabokrok. külön fejezetben tárgyaljuk. bár azt már most megjegyezzük. utcai sorfának vagy parkba. Kivétel a nyírott sövény és a kerti rózsák. erre nincs is lehetőség. fejlődési sajátosságok bizonyos mértékű ismeretére szükség van. a liliomfákat (Magnólia). ugyancsak önálló csoportot képeznek. nem is kell olyan rendszeresen metszeni őket. Természetes körülmények között azonban sokkal hosszabb idő alatt és magasabb törzsön fejlesztenek a fák koronát. Nem célunk. A másik véglet is megfi- gyelhető: a szomorú látványt nyújtó. Ám a növekedési. legföljebb 5-6 méter magasra növő. a közönséges boróka. amikor a kertekben. seprűszerűen felkopaszodott fákkal. a japánbirset (Chaenomeles). meghosszabbítjuk az életüket. A rózsák. amelyekből többszázféle díszlik kertjeinkben is. de legalább azt tudjuk. Az örökzöldek többsége. mint a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. a korai juhar. az erdőben is szépen nőnek a fák. Az elhanyagolt. A díszcserjék csoportjában ismertetjük a fáknál alacsonyabb. akár a gyümölcsfákét. sok vesszőt fejlesztett bokrokkal találkozunk. A cserjék többnyire csak szabad állásban vagy az erdő szélén virágoznak szépen.kérdezhetjük joggal. metszőollót soha nem látott. évente kopaszra nyírt gömbakác és zöld juhar.és alakváltozatai. amelyek alakjuk. hogy növényfajok vagy -fajták szerint pontos receptet adjunk. Ez télen. illetve spirea. tőből elágazó örökzöld és lombhullató fás növények visszavágását. növekedési sajátosságaik folytán díszcserjék. O 115 O . Metszéssel kedvünk szerint alakítjuk a növényeket. a fagyai. Végül a fenyők metszésének is szentelünk helyet. Ezt követően már nem szükséges minden évben. díszítő termésűeknek pedig növelhetjük a terméshozamát. Lám. mekkorára nő. Ilyen például a gyertyán. a szép. valamint a megszámlálhatatlanul sok rózsafajta. a fenyők szín.és cserjefajtát választottak ki. lombtalan állapotban a legfeltűnőbb. A fákból és cserjékből egyaránt nevelhető sövények metszését.díszfák es diszcserjek Fás szárú dísznövényeink nagy része erdeinkben honos fa vagy bokor. a sajátos ápolás miatt. ezek alapján tárgyaljuk az egyes növénycsoportok metszését. hogy mikor virágzik. díszalmafát vagy tiszafát kell-e metszenünk. Metsszünk tehát. Mit kell tudnunk a metszés előtt? Először is azt. amelyeket évente legalább egy alkalommal nyesnünk kell. hogy milyen növényünk van (mi a neve). hogy erre a beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor. mint ahogyan például azt a kertben szeretnénk. az utcákon elöregedett. embermagasságig csupasz. valamint számos nagy díszértékű fás növény más földrészről. hogy fagyalt vagy nyáriorgonát. de mértékkel! A szabad gyökérrel (nem földlabdával) telepített fás növényeknek majd' mindegyikét vágjuk viszsza ültetéskor. A növénynemesítők a díszérték alapján sok-sok örökzöld és lombhullató fa. vagyis ahol elegendő fényt kapnak. serkentjük virágzásukat. megsérült. A lombhullató bokrok és díszfák alakító metszése általában 2-5 évig tart. ifjításra szorulnak. pedig senki sem ápolja őket. A dísznövények metszését többnyire elhanyagoljuk.

a szárnyas dió (Pterocarya). Metsszünk tehát rügyre vagy ággyűrűre. és a sebzésen keresztül a kambium is károsodhat. beteg vesszőket vágjuk ki. nyáraknak és tulipánfának. mert beszárad vagy különféle fertőzéseknek nyit kaput. a szömörce (Rhus). Ilyen a vadgesztenye (Aesculus). Sokan ültetnek a házuk elé szépen díszlő fát. Ha visszavágjuk őket. a kőris (Fraxinus). mert olyankor törékeny. elegendő tér áll rendelkezésére. A fákat azért metsszük. Ha nincs útban.és fajtaválasztás hibáját a legszakszerűbb metszéssel sem javíthatjuk ki. Ilyen például a szivarfa (Catalpa). ©116® . E növények koronájából csak a sérült. Ugyancsak kerüljük a kevés elágazást és vastag vesszőket nevelő fák metszését. AMIT NEM METSZÜNK A metszést nem tűrő. nagy gyakorlatot kíván. A földlabda sértetlenül őrzi meg a gyökérzet nagy részét. az aljától ágasan vagy ferde. platánoknak. a fa maradjon egészséges. Az utcai sorfák többsége rossz körülmények között él: talaja száraz. a dió Quglans).TERMESZETES ALAKÚ FAK A kertnek a legfőbb ékessége lehet. a gyertyán (Carpinus). ne neveljünk belőlük „mintagyerekeket".ábra). A kert fáit ne szabjuk egyformára. A díszfákat a nyugalmi időszakban. Ezek nehezen újulnak meg (83. virágos kőrist vagy galagonyát. a füstgázok és a téli sózás mérgezik. díszcseresznyéket. tápanyagban szegény. ha földlabda nélkül ültetjük. Hétvégi telken. Ilyen helyen meghagyhatjuk természetes formájában. legkésőbb kora tavasszal vágjuk vissza. visszavágni. majd kezeljük a sebeket. berkenyéket. A visszavágás során ne hagyjunk csonkot. kényes növényeket földlabdával együtt ássák ki a faiskolában. Metszés nélkül is szépen fejlődik a liliomfa (Magnólia). a tölgy (Quercus). hiányos lesz a koronájuk. Ültessünk inkább kis koronájú díszalmákat. hogy az ültetés után megeredjenek. letörnek. A faj. kisméretű kertben nincs helyük a nagyra növő hársaknak. ezért az ilyen növényt már az ültetéskor se metsszük. Erős fagyban vagy zúzmarás időben ne nyúljunk a fához. az úttest fölé nyúló ágai sérülnek. eseüeg görbe törzzsel is. a nyír (Betula). akkor nem szükséges mindenáron nyesni. Ágaik legyenek teherbírók. a bükk (Fagus). koronájuk megfelelő magasságban alakuljon ki. Az erős csúcsrüggyel rendelkező fákat akkor sem vágjuk vissza. ha helyesen választottunk a különböző magasságúra és szélességűre növő fajok közül. amint azt a bevezetőben írtuk. a berkenye (Sorbus). teljes pompájában kibontakozó fa. Az ültetés és ápolás szakavatott kezet. nem zavarja a forgalmat. arányos és szellős legyen. az utcának életet ad a szabadon fejlődő. A kertben eltelepített fának az alakítás után ugyancsak kevés beavatkozásra van szüksége.

mint az oldalvesszőket. hogy ha megmetszik. Ültetéskor tehát feltétlenül meg kell metszeni a fákat (a felsorolt.ULTETESKOR A LEGFONTOSABB A faiskolai kitermeléskor a növények gyökérzete többé-kevésbé megsérül. vagy ha mégis. mégpe- A korai juhar koronáját az ültetés után metsszük meg: a sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. úgy vélik. konkurenseiket tőből távolítsuk el ©117® . sokára nő meg. akár ki sem hajt („ülve" marad) . Ennek legjobb eszköze az éles kacor vagy metszőolló. Ennek éppen az ellenkezője igaz: metszéssel gyorsítjuk a megeredést és a kezdeti növekedést. és környékén hamarosan megkezdődik az új gyökerek képződése. hanem sima sebzési felület gyorsabban gyógyul. metszést nem tűrő növények kivételével). ezért ha így ültetjük el a fát. A nem roncsolt. E visszavágással egyensúlyt teremtünk a föld alatti és a föld feletti részek között. csak későn ad árnyékot. Nem szükséges mindenáron megrövidíteni. a sértetlen gyökereken is metsszünk friss. ezért a gyökérfejlődés megindulását hamarosan erőteljes kihajtás követi. A koronát ugyancsak az ültetés előtt vághatjuk vissza a legkényelmesebben. a víz. ám a sérült gyökérvégeket az ép részig vágjuk vissza. A csökkent gyökérzet nem tudja eltartani a koronát. Idősebb fa átültetésekor ugyanez a helyzet: a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk a teljes gyökérzettel kiásni a növényt. ezért a koronát erőteljesen vissza kell metszeni. a korona egy része visszaszárad.és tápanyagfelvételben nélkülözhetetlen hajszálgyökerek nagy része leszakad. Az első teendőnk a gyökérzet visszavágása. ép szélű metszlapot. Sokan sajnálják a fát.

A sudár esetleges konkurensét tőből metsszük ki. A rügy fölött vagy az elágazásnál ne hagyjunk csonkot. A korona visszavágásának mértékét nem adhatjuk meg centiméterben. beteg. A korona többi vesszőjét erőteljesebben vágjuk vissza. mint az oldalvessző A suháng oldalelágazásait. A sudár megmaradó legfelső rügye jól fejlett legyen. az erősebbet hosszabbra hagyhatjuk. A vezérvessző arasznyival hosszabb legyen. A törzs folytatását képező tengelyt. keresztben álló vagy befelé növő vesszőket tőből vágjuk ki. kétharmadát valamennyinek eltávolíthatjuk. hogy vastagítsák a törzset 18 @ . ábra). ÁBRA dig az általános metszési elvek szerint (84.két évig hagyjuk meg. hogy a hosszanti tengely folytatását képezze. A sérült. a törzserősítőket egy. Az átellenes rügyállású fiáknak (például a juharoknak. a sudarat vagy vezérvesszőt kisebb mértékben rövidítsük meg: vágjuk le az egyharmadát vagy a felét. Tehát a gyengébb vesszőt rövidebbre. ÁBRA Alacsony törzsű díszcseresznyefa visszavágása ültetés előtt. a kőriseknek) a vezérvessző végálló rügypárjából az egyiket Az átellenes rügyállású fák sudarának (vezérveszszőjének) visszavágásakor a végálló rügypár egyikét törjük ki 86. Metszszünk ággyűrűre és kifelé álló rügyre.\ 85. alkalmas arra. ám valamennyit kurtítsuk vissza. fejlettségüktől függően felét.

A suháng ültetésének az az előnye. szellős lesz. Előfordulhat. a gyenge. amelyek szinte csak egy vékony törzsecskéből állnak. ezek a suhángok. Korona nélkül is forgalmaznak a faiskolák fákat. A törzserősítő- ket a nyár folyamán is visszacsípjük. hogy legalább egy évvel később lesz koronás fánk. hogy nem azok a rügyek hajtanak ki. Csupán az a szerepük. hogy a metszlap alatti rügy kifelé álljon. Hátránya viszont.dörzsöljük le. A suháng törzsén számos rövid vessző lehet. hogy ne nőjenek arasznyinál hosszabbra. ezeket kurtítsuk meg. mégpedig olyan magasan. Még egy-két évig meg kell őket hagyni. a tartóágak kedvező irányban fejlődnek. Az oldalvesszők visszavágásakor ügyeljünk arra. A vezérvesszőt és a tartóágakat vágjuk vissza. hogy a kívánt törzsmagasság fölött maradjon 3-4 rügy. ábra). ABRA Hároméves díszalmafa metszése. Ilyenkor. surűsítő. mielőtt a hajtások 88. a hajtások a korona belseje felé nőnek. ábra). amelyekből majd a korona fejlődik. AZ ALAKITAS EVEI Ha az ültetést követően a fa megeredt. ábra). vagy kedvezőtlen alakulásúak. Csúcsukat az ültetés előtt visszavágjuk. kísérjük figyelemmel az új hajtásokat. Az alacsony törzsű vagy tövétől ágas díszfacsemeték koronáját ugyanígy alakítsuk ki (86. hogy erősítsék a törzset (87. ezáltal a korona természetes. különben villás elágazású lesz a tengely (85. konkurens vesszőket tőből távolítsuk el O 119 O . hogy igényeink szerint határozhatjuk meg a fa törzsének magasságát. amelyeket erre szántunk. hogy a tápanyagforgalmat a törzs vastagodása érdekében szabályozzák.

A sudarat mindig kevésbé. nem bírja még el a koronát. tehát metsszünk rügy fölött vagy ággyűrűre. Az ennél vastagabbakat tőből távolítsuk el. mert akkor a korona idő előtt besűrűsödik. Az előzőekben említettük. A koronás fának is kihajthatnak a törzsön lévő rügyei. erőteljes rügy maradjon. Rendszeresen metsszük. amelyik elérte a ceruzavastagságot. amelyek hegyesszöget zárnak be a másik vesszővel. virágrügyek. amíg a ceruza vastagságot el nem érik. Ezután a fa koronájának a belső része- in is képződnek rövid hajtások. Ha a törzs megerősödött. teherbíró legyen. (Ilyennek tekintjük azokat a vesszőket. a koronaalakításon kívül törődnünk kell a törzserősítőkkel is. Ha az ültetéskor szabályszerűen visszavágtuk a koronavesszőket.) Az alapvető metszési szabályokat az alakításkor is tartsuk be. A ceruzavastagságúakat metsszük le. hosszú hajtásokat fejlesztő fáké túl laza. minden törzserősítőt vágjunk le © 120 o . vagy egyes. az oldalvesszőket erősebben. vágjuk vissza a vesszőt kedvezőbb állású rügyre. vízhajtásképződés a következménye. A koronás fa törzsén fejlődő vesszők erősítik a törzset. Feltétlenül alakítanunk kell azonban a díszalmákat (Malus). Az alakító metszés célja. ezért az ültetés után vágjuk rövidre ezeket. Az első két-három évben még szükség lehet alakító metszésre. hagyjuk meg egy-két évig a törzserősítőket. hogy ha suhángot ültetünk. A tél végi metszéskor arasznyira vágjuk vissza a törzsön lévő vesszőket mindaddig. a lombfakadás előtt vágjuk vissza a vezérvesszőt és a tartőágakat. ábra). s ugyancsak vágjuk le azt. a díszkörtéket (Pyrus). a legtöbb fa további beavatkozás nélkül is szépen fejlődik. Óvakodjunk a túlzott metszéstől is. Legfelül kifelé néző. hogy a korona arányos felépítésű. A fő tartóágaknak és a sudárnak vágjuk ki a konkurenseit tőből. Kora tavasszal. nyáron is csípjük vissza őket.elérnék az ujjnyi hosszúságot. távolítsuk el a sérült. mert annak erős növekedés. az egymást keresztező vesszőket. Ha a törzs gyenge. a juharokat (Acer) és az ostorfát (Celtis). elöregszik. a díszcseresznyéket (Prunus). kétharmadára (88. mégpedig az előző évi növedék felére. Ne hagyjuk el. formátlan lesz. a befelé növő.

hogy segítsük a vezérveszszőt (a sudarat): legyen a törzs minél egyenesebb folytatása. -cseresznyék és -meggyek gyökérnyakából és gyökereiből előtörő vadhajtásokat a gyökérzetet kibontva. például a hársak (Tilia). Ezek azonban nemcsak az erőteljes metszés. ábra). hanem esetleg a törzsön is. A legfontosabb teendőnk továbbra is. A fenntartó metszéssel is várjuk meg a tél végét. akkor helyreállt az egyensúly. felálló vízhajtás képződik nemcsak a koronában. Szedjük le a sebek mellett lévő járulékos rügyeket is.Amikor a törzset elég erősnek ítéljük. hogy az újabb vízhajtások képződésének elejét vegyük. mert az nagyon igénybe veszi a fát. Ne tűrjük meg a konkurenseit. s ha a növekedése gyenge. Nézzük át két-három évenként a koronát. Ilyenkor is mindig jól fejlett rügyre metszszünk. sérült. a rossz irányba növő. a szilek (Ulmus) rendkívül hajlamosak vízhajtás képzésére. -szilvák. és a rajta lévő rügyeket ne engedjük többé kihajtani (89. A gyökérzet ilyenkor is a szokásos mértékben szállítja a tápanyagot és a vizet. különben később könnyen letörnek. viharkár nyomán is előtörhetnek. ezért az egyiket mindig metsszük le. ezért rengeteg erős. tőből vágjuk le O 121 O . amelyből megfelelő folytatás várható. Tőből el kell őket távolítani. Egyes fajok. MIND KEVESEBB METSZES Az ültetést követő harmadik évtől ritkábban van szükség metszésre. vágjuk vissza az előző évi növedék egyharmadát. hanem például sérülés. teljesen tisztítsuk fel. Mindezt addig folytassuk. a folytonos beavatkozástól. Közülük legfonto- Az oltott díszalmák. Óvakodjunk a túlzott metszéstől. Egy-két éves korában az egyiket még csekély sebzéssel levághatjuk. A hegyesszögben növő vesszőpárokból ágvillák fejlődnek. amíg vízhajtást hoz a fa. Ha már nem fejlődik több. elhalt részeket távolítsuk el. A fát mindjobban hagyjuk szabadon nőni. SZEPITO BEAVATKOZASOK A fák törzsének és koronájának kialakításán kívül bizonyos esetekben kiegészítő metszésre is szükség lehet.

sabb a vadalás, vagyis az oltványok alanyhajtásainak eltávolítása. A gyökérnyakba szemzett díszalmák, -szilvák és -cseresznyék alanyai különösen gyakran hajtanak ki a szemzés helye alatt, vagy éppen a gyökérből. Már az ültetés előtt vegyük szemügyre az oltványt, és tőből vágjuk le róla a rendszerint más színű és más rügyállású alanyvesszőket. A megeredt fán is előtörhetnek, ilyenkor bontsuk ki a hívatlan vendég körül a földet, és az eredetnél, tőből vágjuk le a vadhajtást (90. ábra). Nem elég a föld felett vagy a talaj színe alatt találomra elmetszeni, mert rövidesen megsokszorozva hajt ki. A megerősödött vagy túl sok vadhajtás pedig nagyon igénybe veszi a növényt: elszívja a tápanyagot a nemes résztől. Korrekciós metszésre szorulnak a tarka levelű fák, például a korai juhar vagy a zöld juhar fehértarka levelű változatai, amelyeknek a nemes részéből törhetnek elő egyszínű, zöld levelű hajtások. Ezekben több a klorofill, ezért gyorsabban és erőteljesebben növekednek, és elnyomják a tarka levelű vesszőket. Ne engedjük tehát megerősödni, hanem rendszeresen, tőből vágjuk ki a zöld levelű hajtásokat. A különleges alakú fáknak sem árt egy kis szépítő metszés. Az oszlopos növésűek (például a tornyostölgy), a gömbkoronájúak (a gömbjuhar), a csüngő ágú szomorú fák (mint amilyen a szomorú nyír) koronájában rendellenesen kifelé növő, az eredeti alakot zavaró hajtások fejlődhetnek. Ezeket is tőből távolítsuk el.

SZAKSZERŰ IFJÍTÁS
A fák ifjítása szükséges rossz. A kertben, a ház körül nevelteken ilyen súlyos beavatkozásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, például akkor, ha a viharban vagy a hó súlya alatt összetört a koronájuk. Ha azért szeretnénk radikálisan visszavágni a fát, mert túl nagyra nőtt és útban van, akkor jobban tesszük, ha kivágjuk, és kisebb növésűt ültetünk helyette, mert a visszavágással további erős növekedésre serkentenénk. A sérült fa visszavágása előtt döntsük el, hogy van-e értelme a munkának. A legyengült, beteg, már évek óta alig növő, itt-ott száradó koronarészektől, odvas sebektől csúfított fának feltehetően a gyökérzete sincs megfelelő kondícióban ahhoz, hogy

megújítsa a koronát. A végelgyengülésében széltörést szenvedett fa ifjításának tehát nincs sok értelme. Ellenben ha még életerős, lehet remény a megújulásra. A korona teljes eltávolítása, a fa lefejezése már a múlté. Megkisebbítésére akkor lehet szükség, ha a gyökérzet sérült (például talajmunkák következtében), és nem tudja eltartani a teljes koronát, vagy például a törzs károsodott, és nem megfelelő a fa egyensúlya (statikája). Ifjítani a nyugalmi időben kell. A korona külsején kezdjük. Idősebb fákon a külső ágak csüngenek, ezeket vágjuk le. Fűrészeljük le a lefelé hajló ágakat. A felfelé növőket ne háborgassuk (91. ábra). Harmad- és másodrendű ágakat még levághatunk, elsőrendűeket (tehát a legerősebbeket) soha. A vágás technikája szakaszos legyen. A 3-4 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat ne vágjuk azonnal ággyűrűre, hanem az eredetüktől 10 centiméterre először alulról vágjuk be, majd ennél távolabb felülről fűrészeljük, hogy le ne hasadjanak. Végül a csonkot fűrészeljük ággyűrűre (lásd a 22. ábrát). A megmaradó koronarészek egyenletes eloszlásban álljanak, ezért szakaszosan dolgozzunk. Metszés közben többször vegyük szemügyre minden oldalról, hogy mivé lesz a növényünk. A sebeket éles késsel vágjuk simára, majd valamennyit kenjük be fasebkezelő anyaggal. Ezek némelyike nem csak a sebgyógyulást segíti, hanem a vízhajtásképződést is akadályozza. Az ifjítás gyakorlatot igénylő munka. Ha lehet, bízzuk szakemberre. Veszélyes is, mert rendszerint létrán állva, nagy erővel kell fűrészelni, s a leeső ágak útját nehéz kiszámítani. Az ifjítást követő évben a vágáshely körül számos alvórügy kihajt (92. ábra). A szakszerűen visszavágott korona azonban nem hoz sok vízhajtást. Az ágcsonk oldalán és alján növő vesszőket vágjuk le, mert ezek később lehasadnak. Számunkra a legkedvezőbbek a csonk felső oldalán fejlődő veszszők. Közülük is válogassunk, s a megmaradót egyharmadára vagy felére vágjuk vissza. A gyökérzet és a korona egyensúlya akkor kezd helyreállni, amikor már csökken a vízhajtásképződés. Ez négy-öt évig is eltarthat. Addig évente rendszeresen metsszünk a nyugalmi időben, majd válogassuk a hajtásokat a nyár folyamán.

© 122 o

A fa ifjításakor a felfelé álló ágakhoz ne nyúljunk, a lefelé hajlókat távolítsuk el
ABRA

O 123 O

Az ifjítást nem minden fa tűri. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) például a sebzés helyén odvasodik, gombásodik. Jól ifjíthatók a hársak, a kőrisek és a platánok, ezeknek jobb a sebgyógyulásuk. A gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az ezüst juhar (Acer saccharinum)

koronájának teljes csonkázása sokfelé dívik még ma is. Azért lehet ezt büntetlenül csinálni, mert e növényeknek kitűnő a megújuló- (regenerálódó) képességük. A megkopasztás azonban természetellenes és rendkívül csúnya. A fák életének is van határa, ezt metszéssel sem lehet korlátlanul meghosszabbítani.

O 124 O

Gyökérzetük majdnem sértetlen. ritkán elágazó szömörce (Rhus). elágazásig vágjuk vissza. A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. ép részig vágjuk vissza. tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk viszsza. a vadhajtások kez93. nehezen megújuló liliomfát (Magnólia) csak kivételes esetben metsszük. ezért a vesszők hamarosan elszáradnának. Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni. A csipegetés. a boroszlán (Daphne). ULTETESKOR SZUKSEGES A szabad gyökérrel. jó kondíciójú marad. tavasz elején metsszük. hogy tőből elágazzon O 125 O . ÁBRA NEM METSSZÜK Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt. az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben. fokozatosan leváltjuk az idős részeket. például a rózsamandula (Prunus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán. hogy fenntartsuk természetes. leszakadt a nélkülözhetetlen gyökerek egy része. Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. A legtöbb cserjének viszont jót tesz. csupán szabályozzuk kissé. A sérült gyökérzetet az egészséges. ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük. ifjításkor. környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek. ferde metszlappal vágjunk. tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk. a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után. A friss. ha visszafagy vagy megsérül. ép szélű seb hamarabb gyógyul. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. A gyenge cserjét. az oltott orgona. a vesszők végének levagdosása ártalmas. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését. ezáltal a cserje fiatal. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe. Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. például olyankor. A kevéssé elágazó. és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria). például az egyéves gyökeres dugványt a telepítés előtt néhány centiméteresre vágjuk vissza. esetleg a növény is belepusztulhat. valamint a vastag vesszejű. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum). Ezeket ággyűrűre. száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk. tél végén. A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. Különösen kíméljük az örökzöldeket. szép külsejüket és virágzóképességüket. Az oltott díszcserjéknek. A szúrós.A DISZCSERJEK „EGYENISEGEK" A díszbokrok metszésével az a célunk. csak rövid csonkot hagyjunk.

Ennek következtében a talaj közelében. dús elágazású lesz. hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek. a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki. fiatal. A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van. a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág (96. megfosztja magát az ültetést követ vi- rágzás élményétől. törött részeket mindig távolítsuk el. A nagyon gyenge és az öreg vesszőket. 5-15 centiméternél ne maradjon hosszabb (93. O 126 O . ÁBRA Ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és gyenge részeket vágjuk le. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban. elöregszik deményeit tőből vágjuk le. Mások gondolkodás nélkül. akár többször átiskolázott.94. Ilyenkor is az a szabály. radikálisan visszavágják a bokrot. alul hajtanak ki a rügyek. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló. és a bokor tövétől ágas. felkopaszodna és elvénülne a bokor (95. A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. ábra). és egy-két év alatt seprű alakú lenne. még mielőtt elültetnénk az oltványt. hogy ennél idősebb. A megmaradó. amiből ki tudna hajtani. ábra). hogy metsszünk. de mértékkel. nagyobb cserjét ültetünk. ágakat tőből vágjuk ki. Ha nagyon fiatal. keresztbe növőket. vesszői egy-három évesek. a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza 95. hoszszú vesszőknek kétharmad. s ha visszavágja őket. alig elágazó cserjét. például egyéves gyökeres dugványt telepítünk. A sérült. Előfordul. aki sajnálja. ábra). ÁBRA A metszés nélkül hagyott fiatal cserje rövidesen felkopaszodik. a vesszejét vágjuk egészen rövidre. Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét.ábra). alig marad a gyökérnyak fölött valami. háromnegyed részét vágjuk le (94. Van.

a levélhónaljakban vagy rövid hajtásokon. A visszavágással csupán szabályozzuk a növényt.aranyfa (Forsythia). az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt. így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik Ültetés előtt metsszük meg így pl. és ne öregedjen el. Kivételt képeznek a vastag belű. Eszerint nagyjából három csoportot különböztetünk meg. hogy a fajra és a fajtára jellemző küllemét elérje.ezüstös homoktövis (Hippophaë rhamnoides). a nyáriorgonát (Buddleja davidii). ezeken hagyjunk a rügy fölött 1-2 centiméteres csonkot.törpemandula (Prunus nana). Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb. Ennél sokkal fontosabb viszont az úgynevezett fenntartó metszés. tavasszal hozzák. mint a szokásos. A díszcserjéket is rügyre metsszük. CSEKÉLY ALAKÍTÁSSAL Az ültetés előtti visszametszéssel tulajdonképpen meghatároztuk a díszcserjék alakját. segítjük abban. például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszeit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza. Virágaikat az előző évi vesszők hosszában. A gyümölcsfák alakja.A nyáron virágzó cserjék. ennek módjáról az ifjítás során szólunk. . hogy minél inkább megőrizzük természetes alakulásukat. maradjon egészséges.korai nyáriorgona (Buddleja alternifolia). és nagyon különbözhet a természetes formá- tól. A bokor alapi részéből erőteljes hosszú hajtások fejlődnek. a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea). Ilyenkor radikális visszavágás szükséges. növekedjen. japán díszmeggy (Prunus glandulosa). dúsan virágozzék. felépítése a szakszerű metszéssel teljesen megváltozik. Kora tavasszal virágzók. A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb vékony gyökértömeg marad a földben. O 127 O . A díszcserjék metszésekor viszont éppen az a cél. ezek a következő évben virágoznak. mert metszésük gyakorisága. amely a telepítést követő egy-két év múlva veszi kezdetét. Rendszerint a hosszú vesszők alsó és középső része rakódik be gazdagon virágrügyekkel. Ha a díszbokrok metszéséről beszélünk. Ismerjük meg bokrainkat. módja és ideje a virágzásuk módjától is függ. üreges hajtású növények. általában erre a metszési típusra gondolunk. fiatal faiskolai árué. Virágzásuk jellege szerint a következő növények tartoznak ide: . pl. . különben beszáradnak. szilvarózsa (Prunus triloba). téli jázmin (Jasminum nudiflorum). . gyöngyvirágcserje (Deutzia).

. . a hosszú alapi hajtásoknak egyharmadát viszszavágjuk (97. A következő növényeket soroljuk ide: .változékony nyáriorgona (Buddleja davidii). tellmanniana). . hosszú hajtásaiknak legföljebb csak a csúcsát csípjük vissza.kúszó loncok (Lonicera caprifolium. Virágaikat az évi hajtás csúcsán. bodza (Sambucus). ábra). aranyribiszke (Ribes aureum). amerikai trombitafolyondár (Campsis radicans). és ezt a nyugalmi időben.bokor alakú loncok (például a Lonicera fragrantissima). már gyengén virágzó részeket tőből kivágjuk. A késő tavasszal.kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia).kínai kékszakáll (Caryopteris incana).illatos barátcserje (Vitex agnus-castus). Az aranyfa (Forsythia) fenntartó metszése. a visszavágástól nagyon legyengülnek. tél végén elvégezhetjük..jezsámen (Philadelphus). pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). az erősebb visszavágást esetleg ki sem heveri. fagyai (Ligustrum). Közvetlenül az elvirágzás után metsszük meg ezeket a cserjéket. orbáncfű (Hypericum). A gyöngyvirágcserje és a jezsámen bokra alapi részekből nehezen újul meg. .korai tamariska (Tamarix tetrandra).pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). Ez a metszés valójában ifjítás: az elöregedett.nyári tamariska (Tamarix gallica). hogy a bokor minden része berakódjon virágrügyekkel. szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus). S. mert ha már sok az új hajtás rajtuk. Ne késsünk el a metszéssel. csarab (Calluna vulgáris). hóbogyó (Sympboricarpos).korán virágzó gyöngyvesszők (Spiraea arguta.fehér som (Cornus alba). és gyakran a fagyokig tart. Ezeket kevesebb alkalommal ritkítsuk.). Ezek amúgy is csak csekély ritkító metszést kívánnak. A virágnyílás a hajtásfejlődés befejezéseként. nyár elején virító jezsáment és rózsaloncot viszont már nem metszhetjük az elnyílás után anélkül. L. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). .boglárkacserje (Kerria japonica). cserjés pimpó (Potentilla fruticosa). Nyári virágzásúak. a ritkítás © 128 o . . fűz (Salix). Ezáltal helyet adunk az új hajtásoknak és elősegítjük. kínai lila akác (Wisteria sinensis). . . . legkorábban júniusban kezdődik. oldalhajtásain vagy leveleinek hónaljában hozzák.nyári gyöngyvessző (Spiraea billiardii). . . vanhouttei stb. ösztörűs rózsalonc (Weigela florida). A tavaszi virágzású cserjék visszavágására két-három évenként kerülhet sor. hogy ne zavarnánk a hajtásnövekedést. .

például a nyáriorgona. . nehezen újulnak meg. Ne féljünk ettől az erőteljes megrövidítéstől. E növények ugyanis nem bírják a radikális visszavágást. Alig metsszük a két-három éves vagy annál is idősebb fás részeken. . csupán a nyáron virágzó bokrok itt felsorolt csoportját szükséges rendszeresen és teljesen rövid csapra metszeni. mint amilyenek a következők: . kora tavasszal pedig a takaró eltávolítása után erőteljesen vágjuk őket vissza.húsos som (Cornus mas). majd a bokor felkopaszodik. szükség esetén és kíméletesen kerüljön sor.orgona (Syringa). .madárbirs (Cotoneaster). . a boglárkacserjét. ezáltal ugyanis a csapok számos új hajtást hoznak. Ha nem vágjuk vissza. hogy jó megvilágítást kapjon a bokor (99. a bokrok az alsó rügyekből gazdagon kihajtanak és megújulnak. A legtöbb fa és cserje mértékletes metszését ajánljuk.borbolya (Berberís). ábra). kihajtásuk előtt metsszük. Ezért tövüket télire lombbal takarjuk. csekély lesz a növekedés. Ezek közül is van azonban kivétel: a fehér somot. ábra). mert fagyérzékeny. a kékszakáll. a pukkanó dudafürtöt. elvénül. Az idősebb részeket tőből is eltávolíthatjuk. . de erre is csak ritkán.közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum). . . vágjuk ki a száraz részeket. E növényeknek nyugalmi időben ritkítsuk meg bokrát.sárga borsófa (Caragana arborescens). tehát az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6. a tél folyamán többé-kevésbé visszafagynak.labdarózsa (Viburnum opulus Roseum). hanem csak elöregedett vesszőiket metsszük ki tőből. A felsoroltak között vannak félcserjék is.japánbirs (Chaenomeles). Az előző évi növedék.galagonya (Crataegus). kevés és apró a virág.kecskerágó (Euonymus). és a virágok ezeken az új hajtásokon fejlődnek (98. rövid hajtásokon tavasszal virágzó cserjéket. A trombitafolyondárt ne metsszük túl korán. várjuk meg vele közvetlenül kihajtása előtt a jó időt. ezzel együtt sok virágot kapjunk @ 129 © . Vesszőik ősszel nem érnek be. hogy sok hajtást. a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. . .narancsszínű tűztövis (Pyracantha coccínea). A japánbirset inkább az A hajtáson virágzó közönséges nyáriorgonát (Buddleja davidii) minden évben rövidre vágjuk vissza. .E cserjék többségét tél végén. kora tavasszal. a fagyalokat. a sudárzsálya. a bodzát ne vágjuk rövidre.

A fehér somot (Cornus alba) ne metsszük rövidre. hanem csak rikítsuk időnként a bokrot 100. ABRA Mérsékelten ritkítsuk a japánbirs bokrát © 130 o .

hogy a hajtásnövekedésük és a virágzásuk milyen sorrendben követi egymást. Az oltott orgonák erősebb visszametszésétől. éppen fordítva. E növények páros rügyeiből villás elágazású vesszőpárok fejlődnek. hogy az az évi virágzást ne zavarjuk. Ezt a munkát korábban már említettük. Ezzel a metszéssel ugyan kevesebb. Ezeket a bokrokat többnyire nem metsszük. Az oltott mályvarózsákon (Hibiscus) például eltérő a kétféle hajtás leveleinek szeldeltsége. vagyis az egyik megmarad. az elöregedett. ábra). mert ennek hatására sok vadhajtást hoznak. Az orgona és a labdarózsa a keresztben átellenes rügyállásuk folytán sajátos metszést kíván. ifjításától mindenképpen óvakodjunk. A későbbiekben is mindig fordítsunk erre gondot. csúcsukon a virágot is hordozó rügyekkel. Termésük ugyanis nem szép. mint a nyáron nyíló bokroké. KIEGESZITO METSZESEK A díszfákhoz hasonlóan a díszcserjék nevelésekor is szükség lehet a rendszeres metszéseken kívül kisebb. hiszen a visszavágással eltávolítanánk a virágot rejtő csúcsrügyet. gyengén virágzó részek eltávolítására korlátozódjék (100. Az orgonáknak szükségük lehet még egy kis segítségre: elnyílás után vágjuk le a virá- 102. vagyis az elnyílás után ezekből indul a hajtásfejlődés. ABRA Az orgona elnyílott virágzatait vágjuk le. Az ilyen vesszőpár egyikét hagyjuk érintetlenül. A beavatkozás tehát nem szükségszerű. a mogyoró- Az orgona váltómetszése O 131 O . és egyáltalán: mikor nyílnak. hanem a tenyészidőben. E fejezetben nem soroltuk fel a hazai kertekben előforduló valamennyi cserjefajt. A felsorolásból hiányzókról próbáljuk megállapítani. csupán a legismertebbeket. Ennek ismeretében a leírtak szerint metsszük őket. vagyis az oltott cserjék alanyhajtásainak eltávolítása. A visszavágás ideje a tél vége. szépítő igazításokra. Májusban virít az orgona és a labdarózsa. hogy ne érleljenek termést. a leggyakrabban ültetett növényeket. A visszavágás mérsékelt legyen. Virágot hozó rügyeik vegyes rügyek. Az oltványokról az ültetés előtt le kell vágnunk az alany hajtásainak a kezdeményét is. a másikat a villás elágazás fölött 2-3 rügypárra metsszük vissza. vesszőkre. hogy a termésérlelés ne gyengítse a bokrot gok maradványát. A beteg. kifejlesztése fölöslegesen veszi igénybe a növényt (102. elszáradt. Közülük legfontosabb a vadalás. koratavasz. de nagyobb virágbugákat hoznak. A következő évben ezekből fejlődött veszszőket hasonlóan kezeljük. ilyen metszés nélkül is virágoznak a bokrok. ábra). elpusztult részeiket tőből vágjuk ki. ábra). Az alany lombja ugyanis szerencsés esetben különbözik a nemes részétől. abból nyílik virág.elnyílás után metsszük. a másikat pedig visszavágjuk (101. a szilvarózsa (Prunus triloba) alanyának levele kisebb és kevésbé kihegyezett. Rendszerint nem is a nyugalmi időben végzett metszés során figyelhetünk fel a vadhajtásokra.

tehát ha a gyökérnyakból vagy a gyökerekből tör elő. esetleg csak részben tarkák. a fűrész és az ágnyeső olló. A felújítás elterjedt. hibás módja. A tarka levelű cserjék. MEGÚJULÓ VIRÁGZÁS (IFJÍTÁS) A díszcserjék növekedése és virágzása idővel csökkenhet. gyéren virágzik. vagy fél méterrel a föld felett. azonos magasságban lefűrészelik (104. különben túlnövik. amelyeknek a metszését nem ajánlottuk. hogy csak virágzáskor tűnik föl. mint az alanyé. A legöregebb és a száraz ágakat tőből távolítsuk el. Az ilyen hajtásokat az eredetüknél metsszük le. A díszcserjéké valamivel egyszerűbb. alakjuk söprűhöz hasonlít. A cserjéket megújíthatjuk. az előtörő számos vízhajtás pedig megmarad. amelyek jól újulnak.ábra). tehát az elhalt részeket vágjuk le. csupán a legszükségesebb tisztítási munkákat végezzük el rajtuk. hogy a kihajtás ne ismétlődjék. szeldeltsége szintén más. vesszőket. Emiatt annyira megerősödhet. Az alanyhajtást tőből távolítsuk el. de nem sokkal könnyebb.Az oltott cserjék. Azokat viszont. Minél erősebb a vadhajtás. Ha nem vágjuk le sürgősen. nem metszett bok- rokon figyelhető meg. A díszfák ifjításáról megjegyeztük. hogy valamennyi ágat vágjuk le 50-60 cm magasan. Eszköze a metszőolló. elnyomja a nemes részt (103. színe. különben megerősödve ugyancsak elnyomhatják a tarka levelűeket. például a csavart ágú mogyoró (Corylus avellana Tortuosa) alanyából előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le. például a széles levelű aranyfagyai (Ligustmm ovalifolium Areum) vagy a sárga levélszegélyű fekete bodza (Sambucus nigra Marginata) vesszői között olyan hajtások is fejlődhetnek. alapjukból újra nevelhetjük. hogy a bokor valamennyi ágát tövig visszavágják. ábra). Ezek után hozzáférünk a tőhöz. ne is ifjítsuk. Ifjítani azokat a díszcserjéket lehet. amelyeken a levelek egyszínű zöldek. A levágás után dörzsöljük le a környékükön lévő rügyeket is. akkor óvatosan bontsuk ki körülötte a földet. és csonk nélkül vágjuk le a vadat. Az ifjítást úgy kezdjük. Ugyancsak az eredetüknél metsszük le a sűrűsítő és a bokor belsejében lévő ágakat. Nyugalmi időben. így egykét éven belül ugyanott tartanak: a bokor nem nő. elnyomják a nemes részt fajták lombjának alakja. A japánbirsen vagy az oltott orgonán nehezebb észrevenni az alanyhajtást. ne maradjanak 20-30 centiméter- O 132 O . A gyengébb ágakat vágjuk rövidebbre. Ezt követően esetleg magára hagyják. annál több tápanyagot von el. a kés. Ez különösen a sűrűn álló vagy a nem gondozott. nehéz munka. alig virítanak. tehát a lombfakadás előtt végezzük. A növények ilyenkor felkopaszodnak. hogy szakismeretet igénylő.

Az ifjító metszés után egy évvel a már áttelelt vesszőket tovább ritkítjuk úgy. A visszavágás után számos hajtást hoz. felkopaszodott cserjét újítsuk meg. az összesnek legalább az egyharmadát távolítsuk el (105. és szépen virágzik. ábra). és talajukat takarjuk érett komposzttal. A megmaradó vesszőket is vágjuk vissza. Ezért a visszavágást követően adjunk a cserjéknek szerves trágyát. A hajtásválogatást már az első nyáron megkezdhetjük A számos új hajtás közül a kedvezőtlen állásúakat. ÁBRA F- A megöregedett. lassan helyreáll a cserje egyensúlya.A díszcserjék ifjításakor nem elegendő az ágakat azonos magasságban lefűrészelni \ 105. ássuk be a talajba. és neveljük újra. A gondoskodást a növény gyors megújulással hálálja meg. egyharmad. ezeket nyáron vagy a következő tavaszon ritkítsuk. ám a következő években már mind kevésbé metszünk. A ritkítás így folytatódik tovább. ezáltal csökken a túlzott hajtásfejlődés. A fás növények tartalék tápanyagai az idősebb fás részekben raktározódnak. Az ifjításkor e tartalék jelentős részét az ágakkal együtt megsemmisítjük. Száraz tavaszon legalább egy alkalommal alaposan öntözzük meg őket. csak annyit hagyjunk belőlük. amennyiből a bokor újra nevelhető nél hosszabbak. a sűrűn állókat. egynegyed részüket távolítsuk el. így a különböző hosszúságúra hagyott csonkok különbözőképpen hajtanak ki. O 133 O . A nyári virágzásúakat viszont évente rendszeresen. A továbbiakban két-három évenként ritkítsuk a kora tavaszszal nyíló cserjéket. hogy a bokornak a természetes alakjához közelítsünk. erősen vágjuk vissza.

A virágos cserjéket . narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). ép levelű magyalból (Ilex aquifolium) és aranyfából (Forsythia). kerítéspótló sövénynek ne sajnáljuk a helyet. A szélességet többnyire meghatározza a választott növény. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). mint a kertben lévő többi cserjéé.A SŰRŰ SÖVÉNY TITKA A sövény a kert. hogy mekkora helyünk van. keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). szegélyezését szolgálja. áthatolhatatlan falat nevelhetünk tövises gledícsiából (Gleditsia triacanthos). a kíváncsi tekintetektől. A gyertyán (Carpinus) és a puszpáng (Buxus) még ennél keskenyebbre is nyírható. Legalább egy méter széles hely szükséges a közönséges lucfenyőből (Picea abies) nevelt nyírott sövénynek. (Erről az előző fejezetben írtunk bővebben. A jól megújuló fagyai és a tiszafa. az ápolásuk. a rózsákat és a karcsú. Véd a zajtól. Nagyobb kertben másfélkét méter széles. Figyelembe kell vennünk a segédeszközöket és a szabadidőnket is. MÉRETEK ÉS FORMÁK A sövény magasságát az arasznyitól a többméteresig aszerint válasszuk meg. és nem kopaszodik föl. sőt kerítés helyett. Ez a divat már a múlté.) A továbbiakban a rendszeresen nyírott sövények kezeléséről lesz szól. galagonyából (Crataegus). e növény természetes kúp alakja ezt kívánja. magyalt (Ilex). a gyökerét is megmetszették. de lehet árnyékoló és szélvédő is. Egyes madárbirsekből (Cotoneaster dielsianus és C. Ez és a legtöbb örökzöld valóban fölkopaszodik. ha az alját nem hagyjuk szélesebbre (106. ábra). ma alacsony szegélynövénynek alacsony évelőket vagy törpecserjéket: levendulát (Lavandula). gyöngyvirágcserjéket (Deutzia). A sövény formájáról a szakcikkek és a könyvek általában azt írják. madárbirseket (Cotoneaster). 40-60 centiméterest például mezei juharból (Acer campestre). kökényből (Prunus spinosa). így az alját is éri a fény. Telekhatároló. az egyes kertrészek elválasztását. japánbirseket (Chaenomeles) . valamint a legtöbb cserje @ 134 © . egymástól egy méterre telepítjük a növényeket. Amikor a sövény metszéséről szólunk. A rokokó kertekbe a virágágyások. a galagonyáknak (Crataegus). gyepfelületek szegélyezésére legszívesebben a puszpáng törpe változatát (Buxus sempervirens Suffruticosa) ültették. hogy fala ne legyen függőleges. hogy évtizedekig sem nőtt 20 centiméternél magasabbra.spireákat (Spiraea). Ültethetjük kerítés mellé. 80-100 centiméteres élő falat készítsenek. Rendszeres nyírás már alig képzelhető el gép nélkül. a gyertyánnak (Carpinus) és a bükknek (Fagus). hogy milyen célt szolgál. majd újból elültették. A két méter magas sövényfal gondozása komoly felkészültséget és gyakorlatot kíván. a telek határolását. metszésük pedig úgy folyik. hanem időnként kiásták. Félméterestől másfél-két méteres magasságú sövényt a legtöbb cserjéből és néhány fenyőből is nevelhetünk. A madárkedvelők ugyancsak széles. oszlop alakú fenyőket rendszeres nyírás nélkül is szép sövénnyé nevelhetjük. így érték el azt. a nyírott sövényekre gondolunk. alulról felfelé egyméterenként körülbelül 10 centiméterrel keskenyedjen. narancseperfából (Maciura pomifera). a portól. 30-40 cm szükséges legalább a fagyaioknak (Ligustrum). 60-80 cm széles sövényt nevelhetünk tujákból (Thuja) és álciprusokból (Chamaecyparis). babérmeggyet (Laurocerasus)-. A sövénynek való kiválasztásakor tehát gondoljuk át. hanem enyhén befelé dőljön.puszpángot (Buxus). pimpót (Potentilla). A közönséges lucfenyőből nevelt sövényre ez érvényes is. spireákat (Spiraea) ültetünk.az örökzöld bokrokat . orbáncfüvet (Hypericum). Ezt nemcsak sűrűn nyírták. hogy a madarak háborítatlanul fészket rakhassanak benne. multiflorus) pedig rendszeres metszéssel 15-20 cm széles sövény is nevelhető. Ilyenkor ritkábbra.

hogy a szabvány szerinti. A ferde falat sokkal nehezebb metszeni. ABRA A metszés nélkül hagyott sövénycserje alul ritka marad. A felül kiszélesedő. A sövény ápolásának eszközei a bevezetőben bemutatott metszőolló. ha az ültetéskor és az azt követő 3-4 évben nem engedjük a sövényt fölnyurgulni. csak nem fogják most megcsonkítani! A lombhullató sövénycserjék gyökérzetét vágjuk vissza. Úgy gondolkodnak. ha túlságosan sűrű. Fenyőkből mindig trapéz alakút nyírjunk. amely ép élű és nem roncsol. a hosszabb ízközű somoké 5-10 centiméteresek legyenek. a sérült részeket metsszük le róla.az ültetés idején. A sűrű rügyállású fagyai vagy spirea megmaradó csonkjai (a csapok) 2-5 centiméteresek. ritkítsuk meg. ábra). elöregszik. Sokan vissza sem vágják ültetéskor a cserjéket. az ifjításkor pedig az ágvágó olló és a fűrész. Jó éles szerszámot használjunk. méretétől. és a nagyobb gyökerek végén újítsuk meg a vágási felületet. mégpedig az őszi ültetést követő tavaszon vagy tavaszi telepítéskor . szeretné. az erősebbeket 4-5 rügyre vágjuk vissza. A lombhullató cserjékből telepített sövényt ültetéskor egészen rövidre vágjuk vissza. hogy az egész növényt kifizették. Általános szabály. nyírni. A visszavágás mértéke ez esetben is függ a növény fajától. Nincs is erre a formára szükség. ÁBRA [• •J 107. fordított trapéz forma kellő megvilágítás híján felkopaszodik másfél méter magasságig nyugodtan nevelhető függőleges falú sövénynek.•J 106. sövénynyíró olló vagy elektromos gép. téglalap (négyzet) vagy trapéz alakú. később már csak a teljes ifjítás segíthet rajta © 135 o . ugyanis csak az erősen visszavágott cserjé108. Ne kíméljük ilyenkor a növényt. ha a szép sűrű növényzet mihamarabb betöltené feladatát. hogy alul dúsan elágazzon ÜLTETÉSKOR ÉS AZ ELSŐ ÉVBEN Aki sövényt telepít. ÁBRA [• A sövény keresztmetszete lehet alagút. hanem évente 2-3szor nagyon rövidre visszavágjuk. legalább 3 4 ágú sövénycserje vé— konyabb vesszőit 2-3. A föld feletti részt ugyanakkor vágjuk egészen rövidre. legkésőbb április közepéig (107.

A fagyai oly gyorsan nő. sűrű ágú sövényt.bői nevelhetünk tömött. A földlabdával ültetett lombhullató és lombleveles örökzöld sövénycserjék veszszőit is vágjuk vissza hosszúságuk egyharmadára. ahányszor csak tudjuk. még egyszer vágjuk vissza a hajtásokat az egyharmadukra. a kihajtás előtt kezdjük a metszést. Erre különösen a vadjárta helyeken és olyan hétvégi nyaralótelken lehet szükség. s ez gyengíti a növényt. amelyet csak időnként látogat a gazdája. tegyük áthatolhatatlanná (109. évente többször vágjuk le mindaddig. nem védenek. Minden esztendőben március végén. később esetleg már csak az ifjítás segít rajtuk (108. hogy akár évente 4-5-ször is nyírni kell. nem zárnak le és csúfak. mielőtt megfásodnának. Figyeljünk arra. A metszéseket követően maradjon a vessző vagy a hajtás végén látható rügy. a nyíráskor túl nagy a veszteség. A fölül és oldalt kiálló hajtásokat rendszeresen. amíg a sövény ki nem tölti a neki szánt teret. A fenyőket viszont ilyenkor még ne metsszük. ábra). ezt nem tudja kinőni. mert ha már nagyon megnőnek és fásodni kezdenek a hajtások. ábra). akár szabadon hagyjuk nőni. A kerítés helyett ültetett szúrós sövényt akár rendszeresen nyírjuk. A hirtelen fölengedett bokrok viszont alul kopaszok. június elején. A rendszerint tövises cserjéknek (galagonya. lyukasak maradnak. hogy a még laza ágrendszerű nö- vények besűrűsödjenek. az aljától ágas fenyőt ültessünk. FOLYAMATOS ALAKITAS A lombhullató és örökzöld sövényt az ültetést követő 2-3 évben folyamatosan metszenünk kell. mindenképpen. minél több elágazásuk legyen. Az első esztendőben június elején. Ezt ne halasszuk későbbre. mert ha már kezdetben felkopaszodott. Az erőteljesen visszavágott cserjék sűrűn elágaznak. legalább egyszer. A vegetációs időben annyiszor nyírjuk a sövényt. 109. hogy sövénynek csak formás. mert csak abból tud újra kihajtani a növény. ABRA Tövises cserjékből a hosszú vesszők lekötözésével áthatolhatatlan kerítést nevelhetünk O 136 O .

és a fagyokig beérjenek. a sudarat is visszavágjuk. elszáradt részeket pedig vágjuk le. senki és semmi nem jut át rajta. a gyertyán (Carpinus) vagy a tuja (Thuja) kora tavaszi visszavágását a vegetációs időben még egy-három. ugyanis ha idősebb. év 3. A FENNTARTÁS EGYSZERŰ 1. tűztövis. Ezt követően már csak két-háromszor. a kerti spireát (Spiraea van-houttei). legtöbbjük onnan már nem tud megújulni. Az alakítás munkáit befejezhetjük. az június-júliusban legyen. Ilyen például a pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). év 1 TÏ — 4- 2. a fenyőket egyszer nyírjuk évente. A virágzó cserjék közül ugyancsak korán metsszük azokat. • A virágdísz nélkül is mutatós sövények. Másodszor is nyírhatjuk őket. a hibákat javíthatjuk. A következő évben már a magasabban lévő hajtásvégeket is metszeni kell. Végül amikor elérte a szükséges magasságot. Ugyanakkor ne hagyjuk hosz- O 137 O . különben a virágrügyeket is levágnánk. szélsőséges esetben négy-öt nyírás követheti. ugyanis nyáron virágoznak. ha a sövény magassága és szélessége elérte a kívánt méretet. a gyöngyvirágcserjét (Deutzia). de legkésőbb júliusban. Ha csak egyszer van rá lehetőség. Kisebb ifjító metszésre is ilyenkor van lehetőség (erről a következőkben írunk). A hajtáscsúcsokat a sövény képzeletbeli két fala mentén visszavágjuk. év A tömött ágrendszerű fenyőkből ültetett sövényt akkor kezdjük nyírni. a fagyott. az orbáncfű (Hypericum). hogy milyen növényből. A legfontosabb továbbra is a nyugalmi időben végzett metszés. ábra). ABRA 50-100 cm keresztmetszet -I i. A kora tavaszi metszés hatására dúsan hajtanak és virítanak. A fenyők alakító metszése akkor kezdődik. lyukas. majd vízszintesen elvezetve. a madárbirseket (Cotoneaster). A vízszintes szálvesszők rügyeiből erőteljes függőleges hajtások fejlődnek. és így tovább. a japánbirset (Chaenomeles). Minden nyíráskor hagyjunk meg az előző metszést követően fejlődött hajtásokból 1-2 centimétert. így néhány év alatt a sövény teljesen zár. Ezek első metszésével várjuk meg az elnyílást. Az egyenletes magasságot kifeszített zsineggel állítjuk be. narancseper. A metszés és a kötözés munkájához húzzunk bőrkesztyűt. E növényeket később már ne nyírjuk. a két szomszédos bokorhoz kötjük. A fenyők ugyanis évente egyszer hajtanak ki. a pimpó (Potentilla). közvetlenül a kihajtás előtt. lombjavesztett részig levágjuk őket. A következő évben ugyanezt tesszük 30-50 centiméterrel magasabban. amikor alsó ágörvük vagy a hajtásaik elérik a kívánt szélességet és magasságot (110. a nyári tamariska (Tamarix gallica).110. amelyek az az évi hajtáson nyílnak. E növényeket évente csak egyszer metsszük: áprilisban. A viszszavágás mértékére különösen ügyeljünk. hogy a következő évi virágrügyek kifejlődjenek. mely céllal neveltük a sövényt. például a leggyakrabban ültetett fagyai (Ligustrum). • Legkorábban márciusban nyírhatjuk az örökzöldek és a lombhullatók többségét. Ekkor még kissé alakíthatunk. • A tavasszal nyíló cserjék közül szívesen ültetik sövénynek az aranyfát (Forsythia). Az első évi metszés pontos idejét aszerint válasszuk meg. amikor elérte a kívánt méretet vadalma. csúnya lesz a sövény. a jezsáment (Philadelphus). lepényfa vagy gledícsia) először az alsó vesszőiből hagyunk meg egy-egy hosszút metszetlenül. olajfűz. a hibiszkusz (Hibiscus). a loncokat (Lonicera) és az orgonát (Syringa). vadkörte.

Az ifjítás ideje a tél. A csapokból már az első évben számos új hajtás fejlődik. AZ IFJÍTÁS: SZÜKSÉGES ROSSZ A legszigorúbb beavatkozás az elöregedett. A fenyőfélék közül egyedül a tiszafa ifjítható. A tavaszi metszés után folyóméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyát is kiszórhatunk. mert a sövény kiritkulhat. Az alul kopasz sövényt tarra vágjuk: a megmaradó csapok legföljebb arasznyi (20-25 cm) hosszúak legyenek. megfásodjanak.felneveljük a sövényt (111. majd rendszeresen öntözzük a sövényt. ezüstfenyőből. Az ujjnyi vastagságúnál erősebb ágakat ágvágó ollóval vagy fűrésszel vágjuk el. komposzttal. • Áprilisban. lombtalan részekig. közvetlenül a kihajtás előtt és évente csak egyszer nyírjuk az örvös fenyőkből (lucból. A metszés előtt feszítsünk ki zsineget. hogy egyenletesen dolgozzunk. és neveljük fel újra ezekből újból . ahonnan még remény van a megújhodásra. Az elhanyagolt sövényt erőteljesen vágjuk vissza. mert túl erős hajtásfejlődéshez vezethet. annál könnyebb a nyírás. hogy az új hajtásaik beérjenek. különben visszafagyhatnak. A metszés során ne hatoljunk a többéves. ábra). Az ifjításkor érett szerves trágyát szórjunk ki. a többi nem hajt ki az idős fás részekből. A sövény nyírását minden alkalommal további gondoskodás kövesse: öntözzük meg. vörösfenyőből) nevelt sövényt. Később ne háborgassuk e növényeket. és ássuk föl a bokrok körül a földet. mert azokból már nem tudnak megújulni a fenyők. O 138 O . talaját takarjuk teljesen érett szerves trágyával. és a nyesedék is annál gyorsabban komposztálható. törést szenvedett) sövényt olyan magasan vágjuk vissza. A túlzott trágyázástól óvakodjunk. A felső harmadában sérült (például viharkárt. Minél zöldebb. puhább a hajtás. felkopaszodott sövény teljes vagy részleges visszametszése.most már rendszeres nyírással .szúra sem.

s tavasszal rendszerint újra kell metszenie (112. A ferde metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen (113ábra). MIKOR ES MILYEN MÉRTÉKBEN? A rózsákat tél végén metsszük. a rövidebb pedig a rügyet is veszélyezteti. Ez azt jelenti. hogy erejükön fölül növekedjenek. Van. Korán kihajtanak. az elnyílt virágokat vágjuk le és égessük el. háromnegyedét hagyjuk meg. hogy tavasszal legyen miből gazdálkodnunk. s ez gyengíti a tövet. Ősszel tehát ne vágjuk vissza a kívánt mértékig a rózsát. ferde metszlappal vágjuk vissza © 139 o . hogy a földtakaró kibontásakor a vesszők addig takart részei ne szenvedjenek napégést. az azonban jó megfigyeléssel. mert ha a friss hajtások visszafagy- nak. és már ősszel megmetszi rózsáit. miközben a sok vessző levágásával tápanyagtartalékaikat csökkentjük. ezért rendszerint újra kell metszeni rövid A rózsa vesszejét a rügy fölött 5-10 mm-rel.A RÓZSÁK A METSZÉSTŐL MEGSZÉPÜLNEK Metszés nélkül a kerti rózsák legtöbbje hamar elöregszik. Metsszük tehát a rózsákat. ABRA m m A hosszú Mr W: helyes Az ősszel megmetszett rózsato tavaszra visszafagy. felkopaszodik. aki igyekszik. és súlyosan károsodhat. a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. Enyhe télen akár már februárban hozzáláthatunk. Túl erős metszéssel viszont arra kényszerítjük a növényeket. Az ennél hosszabb csonk legalább a rügyig beszárad. késlelteti a virágzást. A frissen sebzett növény ugyanis könnyebben visszafagy. hogy az éves vesszők visszavágásakor a metszési felület mindig egy szem (rügy) fölött 5-10 milliméterrel legyen. A rózsát rügyre metsszük. 113. visszavágáskor nagy veszteség éri a növényeket. A télvégi-tavaszi metszést lehetőleg borús időben végezzük. csökken a virághozama. de mértékkel és ne mindenáron! A visszavágással úgy irányítsuk fejlődésüket. Ne halasszuk a munkát áprilisra. utána betakarja a töveket. mert ha már elkezdődött a hajtásfejlődés (amely mindig a vesszők csúcsán a legerősebb). A vesszőknek legalább kétharmadát. és egyre kisebb a virága. Az erős növekedés ekkor is a virághozamot csökkenti. ábra). újra kell metszeni. némi gyakorlattal elsajátítható. Keményebb télen ne kockáztassuk a korai metszést. de biztonságosabb a március közepe. csak a meg nem fásodott vagy lisztharmatos hajtásvégeket. a rózsatő életét rövidíti. E munkához szükséges egy kevés ismeret. Ez után már nem veszélyeztetik erős fagyok a zsenge hajtásokat. hogy a számunkra kedvező.

Az ültetést követően a föld feletti hajtásrendszert vissza kell vágnunk. A gyökérzetet arasznyira. azzal nincs dolgunk. tavasszal. de a törött. száraz részek vágására az ágfűrész való. az erősebb. a teahibrid és polyantha rózsák vesszőit 3-5 szemre vágjuk vissza @ 140 © . legföljebb a jó hosszú vesszőket vágjuk le. nyers színű bélig vágjuk vissza a vesszőt. A bokrot ültessük olyan ősszel tavasszal Az ültetést követően. Ilyenkor legalább az egészséges. hogy a bél is barnult. vagyis a gyengébb gyökérzet el tudja tartani a vesszőket. A fagyott vessző héja nem zöld. a futórózsák metszésére és ifjítására az ágvágó olló. éretlen vesszőket vágjuk vissza. Ugyancsak tőből vágjuk le a vadhajtásokat (ennek módjára még visszatérünk). a sérült gyökereket az ép részig vágjuk vissza \ 116. egészséges részig vágjuk le a rózsáról 20-25 cm Az idősebb ágakat és a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk ki. Számos faiskola visszavágott vesszejű rózsát árusít. hanem barna. ne hagyjunk csonkot (114. ábra). csupán elültetve takarjuk be földdel. ábra). hogy egyensúlyt teremtsünk. kezünket pedig bőrkesztyűvel védjük. Kettévágva láthatjuk. akkor is. ha kívül esetleg még egy darabon zöld. A rózsát őszi ültetés előtt ne metsszük. A rózsametszés eszköze a metszőolló.A fagyott vesszőket az ép. károsodik. Őszi telepítéskor nem kell föltétlenül rövidre vágni a vesszőket (azzal megvárhatjuk a tavaszt). ÁBRA ÜLTETÉS UTÁN RÖVIDRE A faiskolai kitermeléskor a rózsa gyökérzete is megsérül. az új hajtásokat. a kitakarás után. a többiről csak a hajtásvéget (115. csak a sérült. A gyökereket ne nagyon vágjuk vissza. A föld eltávolítására (például vadaláskor) kapircs szükséges. elszáradt gyökérvégeket távolítsuk el.

vékony. biztos alapok képződnek a további évek szép virágzásához. ábra). növekedésük rendkívül káros a rózsatőre. A virágot a lehető legrövidebb szárral szedjük O 141 O . a tövet elsűrűsítő vesszőket. mert elvonják a tápanyagot. ábra). Ha szép. Ha a rózsa egészségesen. már csak gyenge hajtásokat hozó részeket. illatos. hogy megerősödjön. az ifjítást 3-4 évenként végezzük. mert akkor még dúsabban hajtanak. ilyen erős metszésre a továbbiakban már nemigen lesz szükség. hogy melyik fajtacsoportba tartozik a növény. A kora tavaszi metszéskor ne vágjuk túlzottan vissza őket (119. fagyott hajtásokat tőből távolítsuk el. A felismerést megkönnyíti. Az első évben a túl gyenge. A rózsák visszavágásakor is tartsuk be az aranyszabályt: az erős vesszőket hosszabbra (4-5 rügyre). A kihajtó rügyekből július végére lesz ismét virág. csak így szabadulhatunk meg tőle. a fagyokig folyamatosan nyílnak. így az első évben dús lomb.mélyre. tegyük szabaddá a gyökérnyakat vagy a gyökeret. és hogy vágásra vagy díszként neveljük-e a rózsát. hogy a fagyra és kiszáradásra érzékeny oltáshely 3-4 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. Ugyanezt a célt szolgálja az egészségesen fejlődő rózsák nyári metszése: az első virág elnyílásakor valamennyi hajtásnak vágjuk le az egyharmadát (117. sérült. Jelenlétük. azaz takarjuk be a tövet. amely egyetlen fajtánál. a vízhajtások pedig meddők. semmilyen körülmények között sem hagyható el. Az őszi ültetésűt is tavasszal vágjuk vissza (116. Van azonban néhány tennivaló. hogy a tő közelében. Ez kissé fáradságos munka ugyan. Az erős metszésre vízhajtásképződéssel válaszolnak. de két metszés között is. a rügyállásuk. Minden metszéskor. Ugyancsak tőből vágjuk ki a befelé növő vagy középen eredő. a tápanyag-utánpótlás. A TOVÁBBI ÉVEK A rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ. Ezek elütnek a nemes résztől. A teahibridek a legismertebb kerti és hajtató rózsafajták. különbözik a színük. Ezek után hozzá is láthatunk a különböző típusú rózsák szakszerű fenntartó metszéséhez. és ollóval vagy kacorral tőből vágjuk le. Valamennyi fajtacsoport metszésekor legelőször a beteg. ahonnan ered a vadhajtás. ábra). Augusztusban ismételjük meg ezt a \ 117. hogyan hajtott ki és fejlődött a rózsa az előző metszés után. erős. például a virágszedéskor. levelük általában hét levélkéből áll. visszafagyott és túl gyenge vesszőket vagy ágakat távolítsuk el. a gyengébbeket rövidebbre (2-3 rügyre) metszszük. Tavaszi ültetéskor már megmetszhetjük a rózsákat. sínylődő tövet ne engedjük virágozni. a tüskézettségük. A metszés előtt mérjük fel. figyeljünk az alany hajtásaira. Ilyen a többi között a vadalás. azaz nem hoznak virágot. Viráguk feltűnően nagy. Ne vágjuk le ezeket a hajtásokat a talaj fölött. ÁBRA metszést. dús virágzást szeret- A rózsáról az első virágzás után vágjuk le a vesszők egyharmadát.és az éghajlati viszonyok. jól fejlődik. Ez utóbbit. milyenek a talaj. a földből törnek elő a vadhajtások (118. A fölösleges. Bontsuk ki az alany föld alatti részét. Ezt követően kupacoljuk fel. tartós. Fűrészeljük le az elöregedett. ábra). de megéri.

majd a gyökérnyakról vagy a gyökérről csonk nélkül vágjuk azt le \ 119. ÁBRA A rózsa vadalásakor bontsuk ki a vadhajtás körül a tövet.] 118.ÁBRA O 142 O .

erős vízhajtásokat hoznak. sátorozó bugában egész nyáron nyílnak.) Erős növekedésük folytán hosszabb metszést kívánnak. Elnyílás után azokhoz hasonlóan vágjuk vissza. Tavaszi metszésük során csak az előző évi virágbugákat vágjuk le a felső 2-3 rüggyel együtt (121. A remontáns rózsák fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajták. A kerti díszítésre ültetett remontáns rózsa vesszőit tavasszal 10-15 szemre. Az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik a legszebb virág. Vágottvirág-termesztés céljára rövidebbre metszünk. Az öreg szálvesszőt vágjuk le. 35-40 centiméteres száron 10-15 virág fejlődik. a teahibridekhez hasonlóan. de nagyobb virágot hoznak. Lehajlítva. Többnyire nyár derekán virítanak. dúsan virágoznak. Az elöregedett szálvesszőt egy-két év múlva tőből vágjuk ki. a gyengéket 3-4 szemre vágjuk vissza. Szoliterként (egyesével) vagy kisebb csoportokba. amekkora feltétlenül szükséges. 6-8 szemre visszavágva. A park. Ezek a fajták szálvesszőzésre is alkalmasak. az elnyílt virágokról viszont leszedhetjük a szirmokat. hogy ne érleljenek termést. és kössük karóhoz. Ha a legfelső szem nem hajtott ki. A tövön lévő. A floribunda fajtacsoport a teahibridekhez áll a legközelebb. metszése is azokhoz hasonló. hagyjuk hosszabbra a vesszőket. hosszú vesszőről) csak a felső harmadát-negyedét vágjuk le. mert fölöslegesen gyengítenék a tövet. vágottvirág-termesztésre pedig 6-8 szemre vágjuk vissza. ezért kissé erőteljesebb növésűek. ábra). augusztusra virágot hoznak. mert akkor csak az ív legfelső rügyeiből kapunk megfelelő virágot. de virágzásuk nem folyamatos. így ha ezeket összeszámláljuk. Az elnyílt virágokat azonban vágjuk le. Az áltermést hagyjuk rajta. és ez a rügy hajt ki a leggyakrabban. lehetőleg a legfelső kifejlett szem fölött vágjuk le. helyére erős vesszőből neveljünk újat A vízszintesen lekötött szálvessző rügyei egyszerre hajtanak ki. amelyekről nem kívánunk virágot szedni. A legvastagabbakat 6-8. mert a szálvesszők takaratlanul is áttelelnek. kü- @ 143 © . hogy a virágszárak hosszúak és erősek legyenek. A metszés után két héttel nézzük át a rózsatöveket. A polyantha hibrideket a polyanthák és teahibridek keresztezésével állították elő. Nem szabad e fajtákat rövidre metszeni. Nyáron se metszszük a polyantha rózsákat. nyáron ne metsszük. a közepeseket 5-6. Tehát ha az első virágzás után valamelyik felső rügyre vágjuk vissza a vesszőt. hogy lehetőség szerint ne nagyon csökkentsük a lombot (az asszimilációs felületet).nénk. választ kapunk a metszés mértékére. Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki. kimerülnek és elpusztulnak. A teahibrid rózsákról nyáron. ezekből az év folyamán újabb szálvesszőnek való hajtások fejlődnek. az alatta lévő duzzadó rügyre vágjuk viszsza a csapot. A polyantha rózsák alacsonyak. Egy méternél is hosszabb hajtásaik végén 1-3 virágot hoznak. virágaik a hajtásvégeken. Ulllll A rózsa szálvesszőit megközelítően vízszintesre hajlítsuk le. a vadrózsákat sövénynek is ültetik.és vadrózsák erős növésűek. így jobban telelnek. A szálvesszőről (tövenként egyszerre csak egy vagy két erős. Nyáron az elnyílt virágokat. az alsó rügyeknek van idejük kifejlődni és beérni. (Remontáns = többször virágzó. ám többségük egyszer nyíló rózsa. virágszedéskor csak akkora szárat vágjunk le. A hosszú meddőhajtások. gyenge vagy frissen ültetett bokron 6-10 szem (4-6 csap) maradhat. Erős tövön összesen 14-16 rügy (8-9 csap). Virágágyak beültetésére kiválóan alkalmasak. A parkrózsák közül a hosszú hajtáson egyetlen nagy virágot hozó fajtákat a teahibridekhez hasonlóan metsszük. A meddő vesszőket és a vízhajtásokat tőből vágjuk ki róluk. helyére kötözzünk le újat. maradjon rajta 20-30 szem. A csoportosan ültetett teahibrideket. beérve télen is díszít. mert akkor egyenetlenül és keveset virágoznak. Ügyeljünk arra. kevesebb. a vízszinteshez közeli helyzetben kötözzük huzalhoz vagy karóhoz (120. a szálveszsző melletti vesszőket rövidre vágjuk. ábra). hogy ne görbüljön meg ívesen. A visszavágott vesszőkön (a csapokon) általában a felső 1-2 szem hajt ki. nem illatosak.

a fagyott részt levágjuk róla.A polyantha és polyantha hibrid rózsák tavaszi metszése során a virágmaradványokat vágjuk le a legfelső 2-3 rüggyel együtt lönben felkopaszodnak. viszonylag kevés metszést kívánnak. floribunda vagy minirózsa a nemes korona. le az elöregedett ágakat. Ez a fajtacsoport több metszést kíván. és tavasszal dúsan virítanak (122. ábra). A virágzást követően vágjuk le az elöregedett ágakat. s a többihez hasonlóan. egyszer vagy többször virágzó fajták. ezeket elnyílás után. A rügyekből virágban végződő hajtások fejlődnek. Az egész vessző hosszában kihajtó parkrózsákat nem metsszük. a teahibridekhez hasonlóan. A legfölső rügyek ismét kihajtanak és virágoznak. elfagyott részektől szabadítsuk meg a bokrokat. a helyükre törő fiatal hajtások őszre még beérnek. A rózsafákat (a magas törzsű rózsákat) az alany hosszan meghagyott vesszőjének végén. hogy a bokrok jó megvilágítást kapjanak. Az alapág felkopaszodása esetén alacsonyabban lévő hajtásokat hajlíthatunk le. A teahibrid. a polyantha hibrid és a floribunda rózsák kúszó alakjain a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek a virágban végződő hajtások. a polyantha. Általában teahibricl. apró virágú törperózsák. a termést dísznek rajtahagyjuk. A bugában virágzó parkrózsákat és vadrózsákat alig metsszük. így kialakítottuk a vázágat. el is pusztulhat. Rövid metszéstől a növény kimerül. A kiöregedett részek helyére kössünk fel a támasztékra fiatal vesszőket. tá- maszték nélkül nem fejlődnek szépen. sínylődik. O 144 O . Az oldalhajtásokat 8-10 cm-re vágjuk vissza A remontáló (többször virágzó) kúszórózsákat kora tavasszal ritkítsuk. A kúszó. Tavasszal metsszük le róluk a száraz vesszőket. majd sövénynyíró ollóval az egész bokrot fele magasságáig vágjuk vissza. Gyenge veszszőiket felére. 2 3 levél fölött — visszavágjuk. Az évente egyszer nyíló futórózsákat az elvirágzás után metsszük: vágjuk. Tavasszal a legfejlettebbet lekötjük. az erősebbet kétharmadára metsszük. kössünk a helyükbe újakat. Kialakításuk és fenntartásuk során csak az elöregedett. és a következő évben gyengén virítanak.vagy futórózsák dúsan. szemzéssel alakítják ki a faiskolában. Metszéssel törekedjünk arra. Az ültetés utáni évben erős hajtásokat hoznak. A minirőzsák kis termetű.

a törzs terhelése egyen- 123. a kitakarás után vágjuk vissza. Törekedjünk arra. hogy a korona szabályos.ÁBRA j- A törzses rózsafákat tavasszal. hogy ősszel nem szabad előmetszeni. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra vágjuk vissza (123. Tavasszal az erősebb vesszőket 4-5. hanem az egész koronát lehajlítva takarjuk földdel télire. a megmaradó ágakon a virágot hozó rövid vesszőket vágjuk vissza Metszése az eddigiektől abban különbözik. erosebb vesszőiket 4-5. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra © 145 o .A kúszórózsák idős részeit tőből metsszük ki. ábra).

hogy időnként radikálisabb ifjításra is szükség lehet. A metszéskor legfelül kifelé álló rügyet hagyjunk. mint a fákat vagy a bokrokat. A virágszedést követően is rendszeresen gondoskodjunk tápanyagról és vízről. A levágott idősebb részek voltak ugyanis a rózsatő tápanyagraktárai. Ezek lefűrészelésével helyet adunk az erős vízhajtásoknak (124. elágazás nélküli vesszőkre vágjuk vissza a korona ágait.letes legyen. •j 124. ahogy a nemes rész kívánja. RENDSZERES IFJÍTÁS A rózsákat az évente legalább egyszeri metszéssel nem hagyjuk annyira elöregedni. A vízhajtások nem hoznak virágot. mert súlyos lesz és letörik. Rendszerint az elöregedett részek foglalják el a rózsabokor alapját. Ne engedjük. erre azonban ritkán A rózsák tápanyagigényes növények. mert ha a kis korona besűrűsödik. ábra). A nyári metszést úgy végezzük. csak ha felére visszavágjuk őket. így ezt a hiányt pótolnunk kell. jobb híján oltóviasszal. a fölösleges vízhajtásokat tőből vágjuk ki. A talaj szintje alatt lévő szemzési hely (az oltásforradás) a biztosítékunk: szélső esetben az oltáshely fölött lévő alvórügyekből is megújítható a növény. A dús virágzás. Ugyancsak ifjítanunk kell a törzzsel nevelt rózsafákat. A kúszórózsák szép virágzása csak 3-4 évenkénti ifjítással érhető el. ÁBRA A bokorrózsák ifjításakor az elöregedett ágakat fűrészeljük le. hogy túl sok fejlődjön belőlük. a metszések és az ifjítás utáni trágyázásra feltétlenül szükség van. Ifjítás és metszés után is kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal. az oltáshelyhez legközelebb lévő fiatal vesszőket fejlettségüktől függően vágjuk vissza sa. egy-egy zord tél viszont annyira legyengítheti e növényeket. tehát mint egy teahibridet vagy például floribundát. a metszés vagy a takarás elhanyagolá- van szükség. elveszti könnyedségét. mégpedig a törzs közelében nőtt. Vágjuk ki a befelé növő veszszőket. O 146 O . Ne engedjük elterebélyesedni sem.

Nem érdemes mesterséges formára szabni. rendszerint lucfenyőt ültetnek. hanem oldalhajtásból nevelik. természetellenes. évente egy-egy ágörvöt levágnak alul. Ha egyszer belenyírunk például egy luc-. ha kiugró hajtásaikat visszavágjuk. és csak igen csekély beavatkozást kívánnak.vagy feketefenyőbe. Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol. Az elterülő borókákat is körkörös elágazásra késztethetjük. szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán. tojásdad formájút. (Ha nyírott sövényt nevelünk fenyőből. amíg az ablak magasságát el nem érik. Ekkor elkezdik föltisztítani. A faiskolában. Az így meggyötört fa igen csúnya. a lakást elsötétíti. hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet. de erről a sövények kezelésénél bővebben írtunk. a növény oldalán. a helyén pedig. ÁBRA } M E T S Z É S HELYETT Kisebb beavatkozásokkal segíthetjük azokat a fenyőket. hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt. amelyek erre rászorulnak. A sudaras fenyők visszametszése viszont árthat szép. nyírni őket. Ezt követően számos rügyet képez. a boróka (Juniperus). porított növények java részét nem csúcs-. borókák meghálálják a gyöngéd beavatkozást: tavasszal. A vegetatív úton (dugványozással. kihajtás előtt érdemes javítani. hanem elpusztul.) Az oszlopos növésű tuják. A tömörré nevelt növényt a kertben már nem metsszük. ezért a faiskolában néhány évig alakítani kell őket. természetes alakulásuknak. ahol minden irányba zavartalanul nőhet. hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát. gömb. ha szükséges. bokroknál sokkalta szabályosabb. hogy a visszavágott ág nem tud megújulni. de az is lehet. ha eleve olyan helyre ültetjük. ezért helyesebb. Ilyen módon alacsonyan tartható a növény © 147 o . a jegenyefenyő(Abies) oltványokat. karcsú oszlop alakút és terebélyeset. mindaddig. viszont lombosabb. KIEGYENLÍTÉS Az oszlopos növésű borókákat és tujákat szívesen ültetik sorba. nyírás nélkül is mutatós térhatárolók. örökké éktelenkedik egy lyuk. Lehetőleg hagyjuk meg természetes alakjukat. vagy éppen a földön kúszó bokrot. A magasságuk azonban •j 125. évekig tarthat. alakítani az oldalhajtásaikat. a kék atlaszcédrust (Cédrus atlantica Glauca).A FENYŐKET MÉRTÉKKEL A lomblevelű fáknál. az álciprus (Chamaecyparis) és tuja (Thuja) változatokat fiatal korukban ugyancsak alakítják a faiskolákban. dúsabb lesz a belseje és szép az alakja. amíg kinövi. kissé meg is metszik ezeket. A dugványról nevelt tiszafa (Taxus). hogy sűrűn és minden oldalon hozzanak új hajtásokat. A másfél-két méteres magasság eléréséig például karó mellett neveljük az oltott ezüstfenyőt (Picea pungens Glauca). akkor évente metszeni kell. Néhány év alatt bebizonyosodik. Egyes vidékeken ma is szokás. oltással) szaA törpefenyő (Pinus mugo) hosszú hajtásait visszavághatjuk. ezután kissé lazábban nő tovább. úgy a legszebbek. hogy viszonylag szabályos formát öltsenek. jegenye. félgömb.

Súlyosabb fagykár. Nyár derekáig bőségesen öntözzük. VÁRJUNK T Ü R E L E M M E L ! A lomblevelű fákat és bokrokat az ifjítással gyógyítjuk. ám ez elcsúfítja a fenyőket. Ezért inkább arra törekedjünk. Ha a sudaras fenyő csúcsrügye elfagy vagy megsérül. a tuják. néhány lombos hajtást meg kell hagyni rajtuk. ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. Régebben a faiskolákban télire összekötözték azokat a fenyőket. a felső ágörv hajtásai igyekeznek átvenni a szerepét. A legjobbat. a mamutfenyő és az óriás jegenyefenyő még megújulhat. a Juniperus squamata Meyeri hajtásvégeit évente csípjük vissza. Ekkor várjunk türelemmel egy évet. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyőknél szükséges. ha a fenyő a lombját elveszíti. Az álciprussal és a tujákkal is szerencsénk lehet. Ha a törzse ép maradt. akkor a tiszafa és oszlopos változata. Közülük a legjobb állásút és legerősebbet kössük vendégkaróhoz. boróka. a legerősebbet hagyjuk meg. a kihajtást követően még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le (125. ÁBRA fölfelé törekszik ezután. Évek is beletelhetnek. addig vágjuk ki. Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk. ábra). egy-két növénnyel ezt ma is megtehetnénk. Sajnos a fenyőkről ez nemigen mondható el. segítsük függőleges helyzetbe © 148 o . az álciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják csúcshajtásukat. ábra). kártevők pusztítása után. de még leveles vesszők rügyeiből igen. Ha azt akarjuk hogy a nekik szánt helyet ne nőjék túl. amíg a helyük nem teszi hézagossá a növényt. mire a fiatal növény kihever egy ilyen károsodást. ezekből pedig sűrű hajtások képződnek a következő évben. Az ilyen radikális beavatkozás után várjuk türelemmel az eredményt. ne hagyjunk csonkot még akkor se. mire „föltámad" a növény. vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai. Két-három hajtás is •1 126. Az elpusztult ágat közvetlenül a törzsnél vágjuk le. ám a következő évben az idősebb. a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki (126. Ezután számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen. Ilyenkor. mintha leforrázták volna. mert a nagy tömegű hó szétnyomja e növényeket. a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. amíg a növény magától igyekszik „kijavítani" a hibát. A kiskertben. csak kivételes esetben segít a visszametszés. a törzs körül takarjuk a talajt érett komposzttal. de még ekkor se adjunk műtrágyát. ha így nagyobb sebet ejtünk. mint használ. ám ezeket nem szabad kopaszra metszeni. Az egyik igen értékes borókafajta. hogy a törzs konkurenseit időben. mert a törzsön a seb gyorsabban gyógyul.néhány év alatt különböző lesz. amelyeket veszélyeztetett a hónyomás. Az elfagyott végeket szedjük le. A túl gyorsan és lazán növő álciprusok és tuják csúcsát is visszavághatjuk kissé. hogy sűrűbbek legyenek. álciprus vagy oszlopos tiszafa bokráról. különben féktelenül és aránytalanul kiugrik a koronából egy-egy ág. Nagy havazást követően rázzuk le a havat a többtörzsű tuja. A törpefenyő (Pinus mugo) kerti változatai időnként gyorsabban nőnek a kelleténél. mert a fenyőnek többet árt. kössük vendégkaróhoz. TÖRÉSEK ÉS K Á R O K A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során. esetleg fagysérülés következtében elveszítheti a csúcsrügyét. Akár három-négy év is eltelik.

ifjítása Zöldmetszés A vitorla visszacsípése A hajtás visszacsípése Levélkoszorúra metszés Hajtásválogatás Kiegészítő munkák Hajtás. cserje.és vesszőlekötözés Gyümölcsritkítás Vadalás Mikor és miért metszünk? A szaporítóanyagról. kacor. váltása Termőgally visszametszése. létra 9 9 10 16 16 17 18 20 20 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 29 30 30 33 33 34 35 A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE (Valló László) A korona alakítása Az ágcsoportos sudaras korona Szórt állású sudaras korona 39 39 44 O 149 O . félcserje Tetőtől talpig Egyensúlyt kell tartani Metszeni szükséges A csúcs uralma Metszés és hajtásnövekedés Metszésmódok Termőrészek metszésmódja A vessző metszése Termőgally ritkítása.TARTALOM Bevezetés 5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK (Czáka Sarolta-Valló László) Egy kis növénytan Fa. ültetéskor Az alanyra is legyen gondunk Koronás oltvány és suháng Adjunk elég teret! Kevés sebzéssel Az eszközök Metszőolló Gallyvágó és sövénynyíró Fűrész.

Kombinált korona A vázakorona A katlankorona Intenzív koronaformák Termőkaros orsó Palmetta vagy ferdekarú sövény Karcsú orsó Szuperorsó Termőkori metszés Ifjítás Néhány apró fogás A gyümölcsfák és -bokrok metszése Almatermésűek Alma Körte Birs és naspolya Csonthéjasok Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Héjasok Mandula Mogyoró Dió Gesztenye Bogyósok Málna Ribiszke Köszméte Riszméte Tüskétlen szeder Bodza 44 44 46 50 51 51 52 54 55 58 59 61 61 62 63 63 63 64 64 65 67 67 70 70 70 71 72 73 73 73 75 76 77 77 A SZŐLŐ METSZÉSE (Valló László) Alapismeretek Metszésmódok A termőalap ifjítása. váltása Zöldmunkák Különleges zöldmunkák Művelésmódok Fejművelés Bakművelés Középmagas kordon A középmagas Guyot-művelés Moser-féle magasművelés Magasított Moser-művelés Ernyő.vagy ívelt szálvesszős művelés Egyesfüggöny-művelés Lugasok 81 83 88 90 91 92 92 93 95 96 97 99 99 101 102 © 150 o .

Kettősfüggöny.(GDC-) művelés Duplex művelés Kiegészítő munkák Néhány tanács 104 107 108 110 A DÍSZFÁK ÉS DÍSZCSERJÉK METSZÉSE (Czáka Sarolta) Díszfák és díszcserjék Természetes alakú fák Amit nem metszünk Ültetéskor a legfontosabb Az alakítás évei Mind kevesebb metszés Szépítő beavatkozások Szakszerű ifjítás A díszcserjék „egyéniségek" Nem metsszük Ültetéskor szükséges Csekély alakítással Kiegészítő metszések Megújuló virágzás (ifjítás) A sűrű sövény titka Méretek és formák Ültetéskor és az első évben Folyamatos alakítás A fenntartás egyszerű Az ifjítás: szükséges rossz A rózsák a metszéstől megszépülnek Mikor és milyen mértékben? Ültetés után rövidre A további évek Rendszeres ifjítás A fenyőket mértékkel Metszés helyett Kiegyenlítés Törések és károk Várjunk türelemmel! 115 116 116 117 119 121 121 122 125 125 125 127 131 132 134 134 135 136 137 138 139 139 140 141 146 147 147 147 148 148 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful