Miért metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv. A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcsfák és -bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a díszfák és díszcserjék, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszés stb. következményeire. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját.
v n m

zzzz

GAZDA

MEZO

Czóko Sarolta - Molnár Mária - Bálint János

A növényvédelem ábécéje

Hazikerti kézikönyv
Szerkesztette Lelkes Lajos SB^^flM^^I

Korínéira: Jacobi

Virágoskert, pihenőkert

Kertészkedés balkonon és teraszon

*

Oltás, vetés, dugványozás

Czálca Sarolta - Valló László

A METSZÉS ÁBÉCÉJE

Tizenkettedik kiadás

r r r n

MEZO GAZDA

COCO

2000 ISBN 978-963-286-336-8 ISSN 1419-4937 A Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest. bocsátotta rendelkezésünkre Megjelent 18. 44. Koronafürt u. Kriszten György dr.88 A/5 ív terjedelemben. Felelős kiadó dr. 125 ábrával MGK 716 355/07 . Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Récsey Antónia Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Környei Anikó sorozatterve alapján készült Tipográfiai terv Faragó István (Tandem Stúdió) munkája A kúpkerekes metszőollót ábrázoló borítófotót a Fiskars Magyarország Kft.Lektorálta dr. Sipos Béla Tóth Imre Illusztrálta Krasznainé Imre Katalin © Czáka Sarolta-Valló László.

II. vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja. s görbe kacorjával Sáturnusnak be-bejárják tarlott szölleiket. ezért célszerűnek láttuk alaposabb felülvizsgálatát. Vergilius remek sorai örökérvényűek: amíg lesz szőlőtermesztés. Az ábrák apró javításain túl. vagyis március végén. 1987-es kiadás óta kissé „elöregedett". Lakatos István fordítása). 403-407. ÁBRA Szőlőmetszés egy középkori kódex ábrázolásában.BEVEZETÉS „Mert amidőn késő levelét a borág veti földre. •j Könyvünk az első. legföljebb a kacort cserélik föl korszerű ollóra. A munkát a Kos jegyében. eszköze a görbe kés O 5 o ." (Vergilius: Georgica. április elején végzik. bizonyára mindig így kezdenek majd a gazdák a metszéshez. a szöveget a mai kívánalmak } 1. nyesegetve s a sort alakítva. akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek.

A továbbiakban a gyümölcstermő fák és bokrok. művelési mód ismertetése szintén nem lehetett a célunk. Vajon feltétlenül szükséges-e a fákat. Ma inkább a mértéktartó. A tudomány és a gyakorlat által ismert valamennyi metszési. bokrokat ollóval. idejéről koronként. A metszés mértékéről. az embernek a növényekről szerzett ismeretei. fűrésszel alakítani? Metszés nélkül a fiatalkori növekvő-. hogy a növények természetüknek megfelelően nőjenek. Az első fejezetben a fás növényeket. század végén.és fajta választásra. összevontunk. Nem térünk ki az ültetésre. elöregszik. valamint a fenyők visszavágásának legfontosabb tudnivalóit ismertetjük. a termesztés körülményei. Leírjuk metszésük célját. Igyekeztünk röviden összefoglalni és ábrákkal szemléltetni mindazt. másutt újdonságokkal bővítettük a metszés alapjait. és hagyta. felépítésüket mutatjuk be. a rózsák. a szőlő. amikor a szőlejét. amire a nem képzett kertészkedőnek kiskertjében. a nyírott sövények. a nevelés tennivalóira. A szerzők © 6 o . Elsősorban esztétikai céllal nyírták a reneszánsz. a természeteshez közelítő metszésmódot követjük. hiszen változtak a termesztett fajok és fajták.szerint változtattuk meg. A visszavágással a növekedést és a termésérlelést igyekszünk egyensúlyban tartani. a díszfák és díszcserjék. majd az azt követő termőidőszak után a növény hamar kimerül. a faj. Az angol kertstílus éppen ez ellen lázadt fel a 18. módjáról. fáit és bokrait meg akarja metszeni. Ezzel meghosszabbítjuk növényeink életét vagy legalábbis a termőidejüket. a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket szigorú sövényekké. Itt-ott rövidítettünk. Ez érthető. élő fallá vagy szinte szoborszerű alakra. módját. hétvégi telkén szüksége lehet. tájanként másképp vélekedtek. idejét és eszközeit.

ALTALÁNOS ISMERETEK írta Czáka Sarolta-Valló László .

EGY KIS NÖVÉNYTAN METSZÉSMÓDOK MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? AZ ESZKÖZÖK .

hogy a fa nemcsak elveszítette addigi. hogy alapfokon elsajátítsuk a gyümölcs* és díszfák.hitük szerint . és lemetszenek néhányat a korona kényelmesen elérhető. ez a törzs.egy-egy gally vagy ág kimetszésével idéznek elő. hogy fölösleges terheiktől szabadulva fölfrissüljenek: gazdáik gyümölcsben mérik azt a „veszteséget". ez hordozza a koro- 2. CSERJE. A fának a föld felett többnyire egy tengelye van.EGY KIS NÖVÉNYTAN Tavasszal számos kertben hiába várakoznak az elöregedett koronájú fák és bokrok. érintetlenül hagyják. amely remélhetőleg elegendő ahhoz. amely a legsűrűbb és leginkább árnyékol. FÉLCSERJE Könyvünkben a fás szárú növények metszésével foglalkozunk. \ Szerencsére szép számmal vannak olyan kertek. belső gallyaiból. formája különbözőképpen alakul. A fogalmakat és ismereteket a tudományos teljesség igénye nélkül vesszük sorra. felfrissült koronával várják a rügyek fakadását. amelyekben a szemre is tetszetős formájú fák és bokrok megszépült. Ezzel valójában látványos módon sok kárt tesznek. azután csodálkoznak. olyan válogatással és egyszerűsítéssel. FA. A metszési ismereteket is az alapoknál kell kezdenünk. és felszínes ismeretükben bízva erőteljesen beavatkoznak. A külső felületet. Mások előveszik ugyan a metszőollót. Például egy síkban erősen megcsonkítják (letetejezik) a fölfelé törő ágakat. ÁBRA } O 9 o . Ismét mások nem félnek a fától. hanem a keletkezett vízhajtások tömegétől koronája még sűrűbb lett. E növények termete. amelyet . bokrok metszésének elméletét és valamelyest a gyakorlatát is. természetes formáját.

A félcserje ugyancsak tőből elágazó növény. ha a tövét télire takartuk. A gyökér és a föld feletti rész határán van a gyökérnyak. Az ilyeneket törzses fácskának nevezzük (3. a gyertyánt (Carpinus) nevelik ilyen alakúra. A talajból vizet és tápanyagokat vesz föl. fákra csavarodnak. Oltványvásárlás- 3 ábra Ribiszkebokor és -fácska O 10 o . A kúszó díszcserjéket. a faiskolai kitermeléskor éppen ezek szakadnak le). bujtással) szaporított növényeken járulékos gyökerek képződnek. illetve törpecserjének nevezzük. A 3 méternél nagyobbra növőt magasnak. mesterséges támrendszer híján a talaj felszínén terjednek. A fa magassága legalább 5-6 méter. A faiskolák számos növényt. a díszalmát. például a liliomfát (Magnólia). a köszmétét. A gyökérnek raktározó szerepe is van. A fák és a cserjék között nem vonhatunk éles határt. az orgonát. a díszcseresznyét. a másfél métertől 3 méterig terjedőt középtermetűnek. A növény táplálkozása szempontjából ezek a legfontosabbak (sajnos. A legkisebb gyökerek végét el nem ágazó hajszálgyökerek borítják. Legismertebb kúszó fás növényünk a szőlő. például a szedet. A magról kelt növények erős főgyökeréből ágaznak el az oldalgyökerek. a közönséges kecskerágóból (Euonymus europaea). A kúszócserjék különleges alakulásúak: ágaik. magassága legfeljebb 5-6 méter. léggyökerekkel vagy kacsokkal kapaszkod- nak. a rózsát. ám ágainak csupán az alapi része fásodik meg. A díszkertbe ültetett kékajak (Perovskia) és levendula (Lavandula) jellegzetes képviselője e csoportnak. a vesszők nem érnek be. ábra). a rózsamandulát (Prunus triloba) és még számos díszcserjét. a riszmétét. A cserjékből pedig gyakran nevelnek kisebb-nagyobb fát. az ennél alacsonyabbat alacsony. A gyümölcstermő növények között is akad ilyen. kerítés. a bokrot. a futórózsákat. vesszőik támasztékot kívánnak. koronába szemzik a ribiszkét. Az alanyból törzset nevelve. hanem évről évre visszafagynak. szépségükért ültetjük a kertbe. A cserje föld feletti része tőből elágazik. TETŐTŐL TALPIG A gyökér a növény föld alatti része. de ennél alacsonyabb is lehet. gyakori az átmeneti alak. rögzíti a fát. Tavasszal a főhajtásokból megújul. A vegetatív úton (dugványozással. a szőlőnek és a legtöbb díszcserjének. Ilyen gyökérzetük van például a törpegyümölcsfa alanyoknak. a klemátiszokat. A földtől elágazó fák a bokorfák (2.ábra). A félcserje átmenet a cserje és az évelő növény között. például a trombitafolyondárt.nát. Fal. különösen. Gyökérnyakba szemzik a legtöbb gyümölcsfát. és tovább szállítja. a rózsát. a keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). Törzset és koronát alakíthatunk ki például az orgonából (Syringa).

Az oldalvezérágak csúcsán az oldalvezérvesszők foglalnak helyet. A korona fő vázát adják. sértetlen. hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb termőfelületet adják. Azokat. Befolyással van rá az alany is. Ezek alatt található a mellékvezérvessző. a málna és a tüskétlen szeder. A csúcstól távolabb az ágak. Ezek ágelágazódásai az elágazás sorrendjében az első-. Ezek a koronateret töltik ki. Az 5. ábrán bemutatott korona ágcsoportjai ennek alapján első. hanem a növekedési vesszők is a gallyakon foglalnak helyet. Ennek formája elsősorban a faj és a fajta örökletes tulajdonságai által meghatározott. amely az előzőekkel versengő ugyan. A fővezérvessző mellett néha ikervessző is előfordul. A fővezérágból vázágak ágaznak el. a riszméte. a művelésmód. Természetes koronáját a gyümölcsfa magára hagyottan. •J 4. csúcsán a fővezérvesszővel. ez tulajdonképpen a gyökérnyak és az alsó koronaelágazás közötti rész. ezek a korona minden irányú növekedését szolgálják. a 120-nál magasabb nehezíti az ápolást és a szüretet. A 60 cm-nél alacsonyabb törzs a túlságosan lehajló alsó ágak miatt akadályozza a talajművelést. majd a termések is a koronában fejlődnek ki. Ezek közvetlenül a talaj felszíne fölött ágaznak el. illetve közepes törzs. a köszméte. amelyek helyzetüknél fogva a korona oldalirányú növekedését szolgálják. közepes (80-120 cm) és magas törzset (130-200 cm). alacsony (60-70 cm). a ribiszkefélék. Nyugalmi állapotban az ágakat. Ismerünk bokortörzset (magassága 40-50 cm). A gyümölcstermesztésben a leggyakoribb és legmegfelelőbb az alacsony. azokon a gallyakat. A korona a törzs folytatását képező ágrendszer. a vesszőket és a rügyeket különböztetjük meg rajta. Rajtuk a korona további növekedését szolgáló hajtás és virágrügyek foglalnak helyet. Ez azt jelenti. alakját. A törzs hosszát a növény örökletes tulajdonságai. Ezek mellett itt is állhat ikervezér. A fás szár több száz évig is élhet. illetve mellékvezér.és a harmadrendű oldalágak. Ilyen a mogyoró. Azonban nem csak a termő-. gondozatlanul is kineveli. A gyümölcsfa tengelyében a fővezérág (sudár) áll. Tenyészidőben még a hajtások. Elhelyezkedésükkel. ábra). a másod. ezek hordozzák a termőrészeket. de gyengébb növekedésű és kevésbé fölfelé törő (konkurensnek is nevezik). amely gyengíti vagy © 11 o . A szabályosan alakult sudaras korona ágcsoportjai arányosan és maradéktalanul kitöltik a rendelkezésükre álló teret. oldalvezérágaknak nevezzük. Az ágak a korona hároméves vagy annál idősebb részei. ÁBRA \ Fatermetű növényeink koronáját a törzs tartja és köti össze a gyökérzettel. lomb nélküli részei. Ez tartja a fás növényt (4. az oltáshelyen jól összefont legyen! A gyökérnyak. a levelek. azaz a föld fölött kezdődik a növény szára. A gyümölcstermő bokrokra és cserjékre a törzs nem jellemző. Az azonos korú és csaknem azonos magasságban elhelyezkedő ágak ágcsoportot (ágemeletet) alkotnak. A korona részeit a természetes alakulású sudaras koronán tanulmányozzuk (5. ábra). A fa föld feletti része a törzsre és koronára tagolódik.kor ügyeljünk arra. hogy a gyökérnyak ép. illetve a termesztési cél határozza meg. amely az előbbihez hasonlóan erőteljes növekedésű és fölfelé törő. A gallyak kétéves részek. a gallyak oldalán képződött vesszők az oldalvesszők. második és harmadik ágemeletbe rendeződnek. egymáshoz való viszonyukkal megszabják a korona küllemét. a virágok. A vesszők a korona egyéves.

a megnyúlt gömb és a tojás alakú koronaformákban a központi tengely növekedése meghatározó. Az öregedő fa mindinkább széthajlik. A szétterülő korona gyakran kétsudaras. a piramis. Nagy hátránya. mint jó körülmények között. sudarának uralkodó jellege megszűnik. satnyább. Mindenekelőtt sajátos igényeik kielégítésére törekedjünk. és ettől függően válasszuk meg a koronaformát (művelésmódot). O 12 o . A gyümölcsfák a teljes termőkoit elérve öltik föl jellemző koronaformájukat. csaknem egyenrangú elágazásokból áll. Kertünkbe lehetőleg olyan fajokat. birsalanyon viszont gyengén növekszik. (Például valamely nemes körte vadkörtealanyon erőteljesen. A sudaras koronában a sudár (a központi tengely) minden metszési beavatkozás nélkül kialakul és uralkodik. Fiatalon fölfelé törő. és a sudár (a központi ten- gely) általában uralkodó. A korona természetes alakulása a fajok és a fajták egyik legjellemzőbb tulajdonsága (6. A gömbkoronában a központi tengely nem uralkodik. Rossz termőhelyi feltételek közepette (például sekély termőrétegű vagy szikes talajon. A kúp. A kétsudaras korona villás elágazású.fővezérvessző fővezérág (sudár) oldalvezérvesszők harmadik ágcsoport \ oldalvesszők oldalvezérágak első ágcsoport A gyümölcsfa koronájának főbb részei. Az ernyőszerű koronában a sudár a második ágcsoport fölött szétágazik. fajtákat ültessünk. ábra). Bemutatására az ágcsoportos sudaras koronájú fát választottuk. ne pedig fordítva. Ezek bizonyosan kiállták a termőhely próbáját. ahol kevés a csapadék) a gyümölcsfa kisebb. A koronaforma függ a fa korától is. amelyeknek hagyománya van a környéken. hogy a fa a nagy termés súlya alatt a villában széthasadhat.) A növekedést a termőhely is módosítja. amely éppen elérte termő korát erősíti a nemes növekedését. hamarabb elöregedő koronát nevel. A cseresznyére és a körtére ez jellemző. Az adott talajtól idegen vagy az egzotikus növények meghonosításával legyünk óvatosak. ezen belül elsősorban az éghajlat és a talajviszonyok.

a vesszőkön találhatók. hogy mi fejlődik belőlük. később a második ágemelet fölött elhajlik. az úgynevezett ággyűrűben) találjuk. megszűnik. természetes korona . és a gyümölcstermő növény biológiai tulajdonságai. gyantásak vagy enyvesek.ernyőszerű A természetes korona főbb formái A természetes kombinált koronában a sudár kezdetben meghatározó. valamint az ágalapon (az ágak tövén. A mogyoró. e rügyeket a megvastagodott kéreg benövi. majd ággá alakul. zöld burokkal fedett. az alvórügyek évekig nyugalomban maradnak.a dió és a gesztenye kivételével . Elsűrűsödik. ha a környezetükben lévő veszszőket. A rügyek alakja. ábra).nem felel meg termesztési céljainknak. A hajtásokon. ezáltal rejtett rügyekké alakulnak át. A rügypikkelyek gyakran szőrözöttek. ábra). milyen korúak és hol helyezkednek el (7. Az almafa rügyei és egy vegyesrügy keresztmetszete A hajtórügyek az adott évben kihajtanak. apró gyümölcsöt nevel. a köszméte koronaformája. megerősödött barna pikkelylevelek takarnak. még csak zsenge. gallyakat. illetve virág vagy virágzat fejlődik. sőt fajtánként is némileg különböző. Az alvórügyek rendszerint csak akkor hajtanak ki. valamint a környezeti tényezők ismeretében mesterségesen kell alakítanunk a koronát. A magától alakuló. A sudár nélküli koronát azonos erősségű oldalelágazások alkotják. csupasz rügye van például az ostorménfának (Viburnum lantana) (8. amelyeket kifejlett. ágakat károsodás éri. gallyak alsó és alapi részén (tövén). mérete. Rügypikkelyek nélküli. A rügy olyan rövid szártagú hajtáskezdemény. a naspolya. és nem terem egyenletesen minden esztendőben. A tulajdonképpeni rügyek. a ribiszke. fiatal. Az alvórügyeket a vesszők. Eltérés van abban is. Ezért be kell avatkoznunk. amelyből hajtás. vagy © 13 o . nyári rügyeket szemnek nevezzük. A kajszi és némely almafajta jellemző koronaalakulása. a levelek hónaljában lévő. színe és csoportosulása az illető fajta jellemző. Miközben a vessző megvastagodva gallyá.

vagy kettős rügy a nevük. (Almatermésű gyümölcseink: az alma. a málnának. A virágrügyek gömbölydedek. Természetes módon a korona vázát képező ágak. belőlük mindig hajtások. A ribiszke és a tüskét- len szeder is járulékos rügyeiből újul meg. A járulékos rügyek elsősorban különleges keletkezési helyük miatt különböznek a többi hajtásrügytől. a meggy és a málna gyökerein keletkeznek ilyenek. A hajtás a gyümölcs. mint a vesszők hajtásrügyeivel. de akár az alakító. ÁBRA [ A kőris fedett (bal) és az ostorménfa (jobb) csupasz rügyet ha ifjítás. amelyek a növekedési vesszők fölső harmadában foglalnak helyet. A korona fás részei hajtásokból alakulnak. beérik. A rügycsoportban lehet csak virágvagy csak hajtórügy. de egyazon rügyalapon virág. a körte. a szilva. illetve termést találunk. illetve tősarj.és hajtórügy is előfordul. a fekete ribiszkének és a köszmétének is (9. A vegyes rügyekből előbb rövid szártagú hajtás fejlődik. rajta a leveleken kívül szemeket (éretlen rügyeket). A hajtásrügyek megnyúltak. Képződhetnek sebzések. Az átmeneti rügyek fejlett hajtásrügyek. Különösen akkor van szükség rájuk. illetve a vessző visszametszésekor e rügyekből gyenge hajtások fejlődnek. ábra). ezért helyzetük és feladatuk szerint a vesszőkhöz hasonlóan vezér. A fiatal hajtás zsenge. Nyár közepére (augusztusra) váza már eléggé megszilárdul. valamint a vesszők alapjánál láthatunk ilyeneket. A rügyalapon többnyire egyesével állnak a magános rügyek. Ekkor azonban már veszsző a neve. nélkülük elpusztul a tő. A vezérhajtásoknak a korona magasságés szélességbeli (illetve átmérőbeli) növekedésében van szerepük. a ringló. A rügyek hajtást vagy virágot. az almára és a körtére jellemző rügyalakulások. A visszametszés mértékének függvényében az alvórügyekkel (rejtett rügyekkel) éppúgy számolnunk keli. valamint vegyes rügyek a vesszők csúcsán és oldalán egyaránt előfordulhatnak. virágokat. átmeneti és járulékosak. ha viszont párosával. Nagyobb számban termőrészeken fordulnak elő. gallyak vesz- O 14 o . hegyesek. az egyes fajok metszésének tárgyalásakor ismerkedünk meg. ábra). Minden gyümölcsfajon megtalálhatók.) Vegyes rügye van a szőlőnek. Fontosak. majd azokon levelek és újabb rügyek fejlődnek. A termőrész. A vesszőn elfoglalt helyük szerint csúcsrügyek. iker. Az alma és a körte rövid termőrészeinek (dárdáinak) csúcsrügye alatt. oldalrügyek és végálló rügyek lehetnek. illetve hajtást és virágot is rejthetnek. ritkító metszés során azokat erősen visszavágjuk. Lehetnek fejlettek. fejletlenek. E rügyalakulás az almatermésűekre jellemző. sérülékeny. a birs és a naspolya.8. és lombját lehullatja. a kajszi és az őszibarack). amelyeknek csúcsán a következő évben rendszerint vegyes rügyek alakulnak ki. A fejletlen hajtásrügyek az előzőeknél kisebbek. Rügyből fejlődik. A szilva. könynyen kitörhető. oltások helyein is. A belőlük képződött hajtás a gyökérsarj. lombleveles része. majd ezen virág vagy virágzat lesz. mert a vesszőt vagy a termőrészt középerősen visszametszve belőlük gyenge hajtások képződnek. de a gyümölcsfélék nagyobb csoportjából elsősorban a csonthéjasokat (ezek a cseresznye. Hajtás. a végálló pedig a visszametszett vessző legfelső rügye. Az első kettő egyértelmű. Ha háromnál több van egy rügyalapon. az már rügycsoport. a meggy. átoltás. félfás állapotúvá válik. A fejlett hajtásrügyek általában a fajra és fajtára jellemző oldalrügyek.és díszfák koronájának és a bokornak fiatal. zömökebbek és nagyobbak is. Ősszel hosszanti növekedését befejezve csúcsrügyben zárul.és virágrügyek.és oldalhajtásokat különböztetünk meg. ha új koronarészt akarunk kinevelni. például az őszibarackon (10. alakjuk azonban a virágrügyekéhez hasonló. mint a hajtásrügyek Belőlük csak virág fejlődik.

Ha a mellékvezérhajtások erős növekedésűek. hogy a korona továbbnevelése szempontjából előnyösebb helyzetű a mellékvezér. Előfordul. mert könnyen hasadó. A sudár vagy fővezérhajtás a törzset neveli tovább. az sok tényezőtől függ. Jelenlétük nem kívánatos. formátlanná tehetik a koronát Ezért . mint a fővezér. Hogy mennyi oldalrügy hajt ki. hacsak a vessző helyzete O 15 o . Ha a sudárhajtást vágjuk vissza helyzete vagy gyengébb növekedése miatt előnyösebb mellékvezérre. A szőlő vegyes rügyének és vesszejének keresztmetszete szőinek csúcsrügyéből fejlődnek. Az oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek. tehát nem a vázágak hosszanti növekedésében. A csúcsrügytől az alap felé haladva mindinkább csökken a hosszuk. azzal versengő erőteljes (konkurens) hajtás. a metszéssel alakított koronában pedig a végálló rügyekből alakulnak. A mellékvezérhajtás közvetlenül a vezérhajtás alatt növő.majd rejtett rügyekké válnak). Cseresznye. Ezért az ikervezérhajtások közül mindig csak egyet szabad meghagynunk vezérnek. amelyek közül a fa kora. Ekkor a kedvezőbb állású mellékvezért hagyjuk meg. a fa magasságbeli növekedését teszi lehetővé. villás elágazás fejlődik belőlük. a másikat (vagy a többit) tőből távolítsuk el. Az oldalvezérhajtások az oldalvázágak hosszanti (tehát a korona szélességbeli) növekedését szolgálják. A vesszők alsó harmadában lévő rügyek rendszerint alva maradnak (alvó.különösen az alakítás első éveiben ezeket hajtás vagy vessző állapotban tőből el kell távolítani. Az ikervezérhajtások kettős rügyekből vagy rügycsoportból fejlődnek.és körtefákon gyakoriak. növekedési erélye és a vesszők helyzete a leginkább meghatározó. hanem azok elágazódásában vesznek részt (a korona teret töltik ki). álsudaras metszést végzünk.1 9.ÁBRA \ ízválasztó (diafragma) főrügy mellékrügy élő kéreg elhalt kéreg fatest bél 9. ábra. elnyomhatják a fővezérhajtásokat.

Erre késztetheti a fát a hosszan tartó szárazságot követően hirtelen lehulló csapadék. hosszú ízközű. vesszővé alakul. A hajtás őszre beérik. Ha a mértéktartó fás metszés bő tápanyagellátással párosul. a mogyoró. hogy azokból lesznek a termőrészek. amelynek eredményeként a fa és bokor mennyiségben és minőségben is a legjobb termést adja. benne . Mindez azért következik be. az erős ifjítás és a túlzott metszés. Képződését kiválthatja az erős metszés is. Ha az ilyen vízhajtást vessző állapotában gyengén visszametsszük. A termőre fordulás időszakában a korábbi erőteljes növekedés mérséklődik. leveleit lehullatja. vastag vízhajtáson (ilyen az őszibarackon gyakori) fejlett oldalhajtások is vannak.elsősorban a napfény hiánya miatt . A vessző rügyeiből tavasszal előtörő hajtások az elsőrendű hajtások.vagy a visszametszés ezeket kihajtásra nem kényszeríti. ezeket az átalakulásokat. majd egészen lecsökken. a tüskétlen szeder. Bőven hoz sarjhajtást az orgona. illetve újraszületnek. és elvonják a tápanyagot a koronától. ha zsenge korukban tőből kitörjük (vagy kidörzsöljük) valamennyit.megbomlott. mert a növekedési vesszők egyúttal termővesszők is és fordítva. A termés csökkenésének szakaszára a növekedés és a termőrészképzés mérséklődése majd megállása jellemző. mert a termőegyensúly . a kötődött terméskezdemények nagy része lehullik. miközben mind nagyobb számban képződnek a termőrészek. Ez a növényi váz pusztulásával ér véget. változásokat is figyelembe kell venni! EGYENSÚLYT KELL TARTANI A gyümölcstermő növények életkora három. hogy a metszéssel jól avatkozzunk be a korona alakulásába. Összefoglalva tehát a rügyből hajtás. A magára hagyott korona elsűrűsödik. a nem megfelelő időben (túl korán) végzett nyári zöldmetszés. másodrendű hajtásokat hoznak. a szilva. Ezért növekedésük csökkenése a termőfelület mennyiségi és minőségi visszaeséséhez vezet. a megmaradt gyümölcsök pedig aprók maradnak. Növekedési és termőveszszőket különböztetünk meg. a kórokozók és a kártevők pusztítása is. (Különösen kajszin és őszibarackfákon gyakori. A nagyon hosszú. A sarjhajtás a tőből vagy a gyökérből tör elő. A vessző egy esztendő múlva gallyá. Ahhoz. Az egyes koronarészek folytonosan változnak: megszűnnek. Sem a másod-. de kevés virág termékenyül meg (kötődik). ekkor alakul ki a koronaváz.a növekedés visszaesése miatt . ez azonban inkább elvi elkülönítés. és termést adó rügyekkel rakódnak be. A termőegyensúly a növekedési és termésképzési folyamatok összhangja. a jövendő termőrészek alapjaival. A szemek nyári kihajtását serkenti a lombozat pusztulása.a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül. Megjelenése a koronarész vagy a korona megifjulási törekvésének a jele. Sudarának növekedése ekkor a legerőteljesebb. amely gazdálkodói célunknak leginkább megfelel. amelyek a szemzés vagy az oltás helye alatti részből. Tősarjakat nevelnek a ribiszkefélék. Az elsőt az erőteljes növekedés jellemzi. de hajlamos erre a meggy és a birs is. Ha ugyanazon tenyészidőben a másodrendű hajtások szemei is kihajtanak. ugyancsak sarjhajtások. az alanyból törnek elő. belőlük harmadrendű hajtások képződnek. viszonylag jól elkülöníthető szakaszra osztható.és harmadrendű hajtások képződését serkenti. Az ilyen fa dúsan virágzik ugyan. Ha a levélhónaljukban kialakult szemek még a tenyészidő során kihajtanak. laza szövetű. ez is a másod. O 16 o . újabb egy év után pedig ággá alakul. Jóllehet a gyümölcsfa termőrészekkel van tele. Ebben az időszakban még nem. Metszeni szükséges A metszéssel a gyümölcstermő növényt olyan termőegyensúlyi állapotban tartjuk. sem a harmadrendű hajtások nem teljes értékűek. A termőidőszak derekán a mérsékelt növekedés állandósul. Eltávolításuk legbiztosabb módszere. oldalhajtásai megerősödnek. a jövendő termések alapjai. vagy alig hoz termést a fa. A hajtásokról (vesszőkről) pedig tudjuk. Igen erőteljes növésű. ez azonban már nem kívánatos. Gyümölcstermő bokraink közül a málna rendszeresen hoz gyökérsarjakat. mert az ápolást akadályozzák.) A vízhajtás (fattyúhajtás) a korona idősebb részeinek rejtett rügyeiből fejlődik. A vadhajtások (vagy alanyhajtások). a hajtásból vessző lesz. Törzses fáinkon káros a sarjak jelenléte.

A függőlegesen leívelt vesszőn igen gyenge lesz a hajtásnövekedés. a vesszőalap táján lévő rügyek pedig többnyire ki sem hajtanak. legerősebb hajtás az újdonsült csúcsrügyből. amelyben a napfény behatol a korona belsejébe is. amikor minden évben rendszeresen. annál erőteljesebbek a belőle fejlődő hajtások (11. amelyek meghatározzák a növény növekedését és termésképzését.de különösen a vezérvesszőkön . A metszéssel részint elhárítjuk. kedvezőtlen következménye. így a kedvezőtlen folyamatok további láncolataként egyre több termőrész gyengül le. növényeink belső. Minél inkább megközelíti a vessző a függőleges helyzetet.és virágrügyek fejletlenek lesznek. hogy a gyümölcsfa és -bokor életében minél tovább tartson az az állapot. Rajtuk a rügyek (hajtás. A vesszőn lefelé (a föld felé) néző rügyek mindig gyengébben hajtanak ki. A csúcs uralma A következőkben azokat az ismereteket. Általában véve a csúcsdominancia tehát a fölsőbb helyzetű koronarészek uralmát jelenti az alsóbb helyzetűek fölött. a belső térben megáll. Rendszeres ritkítással pedig elejét vesszük a fa fölkopaszodásának.és virágrügyek) fejlettek. fölfelé néző rügyek. hanem természetesen a csúcshajtás uralkodását is az oldalhajtások fölött. részint pedig elodázzuk e kedveződen folyamatot. In- O 17 o . ami az alapi dominancia határozott megnyilvánulása. Ez esetben a vesszőn a csúcsdominancia mellett az alapdominancia (az alap uralma) is érvényesül. Ennek megfelelően a vízszintessel 90 fokos szöget bezáró vessző csúcs-. így a termőrészek jó teljesítményre és folyamatos megújulásra képesek. mint az azonos magasságban lévő. A fák minden vesszején .mert a hajtásnövekedés csökkenésével megfogyatkozik az asszimiláló felület.a vessző teljes hosszában . Az alapból rendszerint egy-két erősebb hajtás tör elő. önszabályozó rendjét figyelembe vevő. ábra). kielégítő mennyiségű és jó minőségű gyümölcsöt terem. mert nélküle a munkánk nem lehet tudatos. és egy-két alapi rügy is kihajt. A gyér hajtásnövekedés (és ezzel a termőfelület gyér megújulása) csak a korona külső peremén folytatódik. ahol a fák rövidebb élete és a rendszeres. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől függ. Ehhez olyan koronaformát alakítunk ki. amely teljesítményének számottevő csökkenésével és idő előtti elöregedésével jár együtt. azzal a különbséggel.azonos erővel hajtanak ki. Célunk. a végálló rügyből tör elő. Igaz ez akkor is. növényünk termőegyensúlyban van. Az ívelés hatására egy-két erős hajtás fejlődik az alapból. ezekből pedig fejletlen hajtások képződnek. amelynek első. Az alatta lévőkből egyre gyengébb hajtást kapunk. hogy a jövő esztendei hajtás. a csúcs kihajtása a leggyengébb. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások fejlődnek. Ez esetben a leghosszabb. Ugyané céllal metsszük az intenzív koronaformákat is. de szinte teljes hosszában berakódik termőrészekkel. A középső harmad rügyei rövid hajtásokat hoznak. Ez azonban nemcsak a csúcsrügy uralkodását jelenti az oldalrügyek fölött. Ez az elvi áttekintés azért szükséges. nagy termések kényszere miatt a termőegyensúlyi állapot szerepe még fontosabb. hogy a csúcshajtások mérsékeltebben növekednek. Ezt a jelenséget a hajtásnövekedés csúcsi uralmának szakkifejezéssel csúcsdominanciának nevezzük. E satnya hajtások képtelenek ellátni a nagyszámú rügyet. illetve pusztul el. illetve a korona csúcsának uralmát az alsóbb zóna fölött. A megmaradó kevesebb termőrész a korona külső és belső felületén csaknem azonos arányban foglal helyet.mindig a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki legerőteljesebben. így fölkopaszodik a korona. illetve végálló rügyéből. valamint az alatta lévő néhány oldalrügyből törnek elő a legerősebbek. az alsó harmadban lévők már ki sem hajtanak. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek. öszszefüggéseket vesszük sorra. A 30 fokos szögben álló vesszőn a hajtásnövekedés átmenetet képez a függőleges és a vízszintes helyzetű vesszőből előtört hajtások növekedése között. A vízszinteshez 45 fokos szögben álló vessző hajtásnövekedése lényegében az előzőhöz hasonló hajtásfejlődést eredményez. Mindezeket metszési beavatkozásaink szempontjából és hatásában nézzük. ha a vesszőt visz- szavágjuk. Az ívben meghajlított vesszőn (ami nem azonos a függőleges leíveléssel) a tápanyagtorlódás miatt egy-két erős hajtás fejlődik az ív csúcsán. Ennek következményéként a vízszinteshez képest 30 fokos szögben álló vessző rügyei .

) Gyűrűre akkor metszünk. Ha gyengén metszünk. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. de a dió is szépen megújul így. gally.) Metszéskor a fa korát és növekedési erélyét (erőnléti állapotát) szem előtt kell tarta- © 18 o . ha valamely vesszőt (vagy gallyat) mindenképpen el akarunk távolítani (például rossz irányba nőtt vagy megsérült). hogy a hajtásnövekedés akkor a leggyengébb. (A gyűrűre metszés nem azonos tehát a tőből való eltávolítással. hogy egészen az alapra (az alapon lévő kéregráncokra. ha a vesszőt harmadára vágjuk vissza. azaz gyűrűre metszünk. Mindebből az is következik. a gyűrűre) metszünk. az gyenge hajtásnövekedést eredményez.90 fok 60 fok 45 fok 30 fok függőleges leívelés A különböző szögben álló. (Gyűrűre elsősorban az almatermésűeket metsszük. azaz mennél erősebben metsszük vissza a vesszőt. ág) alapján ülő fejletlen rügyeket vagy a kéregráncokban rejtőző alvórügyeket késztetjük kihajtásra úgy. Erős metszésnek mondjuk azt. illetve hajlított vesszők rügyeiből előtörő hajtások fejlődése (Bouché-Thomas vázlata nyomán) nen az alap és a vesszőcsúcs felé haladva termőhajtások képződnek. és van hely a termőalap kinevelésére. Idősebb fákon a korona belsejében képződött fattyúvesszőket is célszerű így visszavágnunk. A visszavágás hatására egy-két rövid termőrészt kapunk. vagyis a vessző kétharmadára (annak egyharmadát távolítva el). Ekkor a koronarész (vessző. de helyén szükségünk van termőalapra. Metszés és hajtásnövekedés A metszés hajtásnövekedésre gyakorolt hatása egyenes arányú összefüggést mutat. ha egyáltalán nem metsszük vissza a vesszőt Bizonyos esetekben igen erősen. ha más célunk nincs vele. és a kihajtás is középerős lesz. annál erőteljesebb lesz rajta a hajtásfejlődés (12. vagyis kétharmadát eltávolítjuk. és a vessző csúcsi uralma szinte teljesen megszűnik. ábra).

mert ezek a gyengülő növekedés és az erőteljes termésképzés (generatív jelleg) állapotában vannak. illetve vesszőnövekedésre nunk.csak ritkítjuk a koronát. Egyszerűen azért. mert ezek amúgy is az erőteljes növekedés (vegetatív jelleg) szakaszában vannak. vagy alig metsszük vissza a vesszőket. Az erős metszés következtében beálló erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. azaz a termőrészek (a termőgallyazat) egy részét távolítjuk el.a termőegyensúly fenntartása végett . Ha az erőteljes hajtásnövekedés a célunk. a korona egészére kell figyelemmel lennünk.) Hogy a termőegyensúlyt fenntartsuk. ÁBRA középerős gyenge ággyűrűre metszés A visszametszés mértéke és hatása a hajtás-. A beavatkozás során a növény.12. vagy a metszés elhagyása viszont a termőrészek arányát növeli a növekedési részek rovására. (A ritkító metszésről még részletesen szólunk. Ha gyengíteni akarjuk a hajtások növekedését. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük. mert a fa tápanyagának nagyobbik részét a hajtás vonja el. akkor a vesszőket erőteljesen kell visszametszenünk. Ez utóbbi esetben . akkor nem. O 19 o . a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metszszük. A gyengébb metszés.

A visszametszéssel . a gyakorlatban mégis a már termett vagy virágrüggyel berakódott koronarészt mondjuk termőrésznek. gallyból és leggyakrabban a vesszőből) csak egy részt vágunk le. Visszametszéskor a koronarészből (ágból.) (14. de ezzel a módszerrel tartjuk termőegyensúlyban a csökkenő növekedés (generatív) állapotába jutott termőkorú fákat is.almánál dárdák -. hogy általában és tipikusan három esztendő alatt képződik.annak mértékétől függően . ami terem. Visszametszéssel leginkább a fiatal fák koronáját alakítjuk. a gyengébbet rövidebbre vágjuk vissza © 20 o .rendszerint .METSZÉSMÓDOK TERMŐRÉSZEK METSZÉSMÓDJA A termőrész két jellemző formája a vessző és a termőgally. (Első év: hajtás illetve vessző. gallyazaton pedig a termőrészek összességét a koronában. ábra) Leginkább a termőkorú fákat metsszük így. de szükségessé válhat . ágat azzal a szándékkal vágunk vissza.) Az egyértelműség kedvéért bocsátjuk előre. Gallyat és ágat is visszametszhetünk (például átoltás vagy teljes ifjítás céljából).ámbár kisebb mértékben . ennek nyomán új termőrész kinevelésére késztessük.mindig gyengébb vagy erősebb hajtásképződésre serkentjük a fát (13. pontosabban termőrészifjító metszést végzünk. Ha gallyat. Noha a korona minden egyéves növedékét elvileg termőrésznek tekinthetjük. (Természetesen a vesszők tőből való kimetszése is ritkítást jelent. ÁBRA Az erősebb vesszőt általában hosszabbra.az alakí- •J 13.ábra). hogy a Gyümölcsfák és bokrok metszése című fejezetben a gallyon minden esetben termőgallyat (termőrészformát) értünk. harmadik év: termőgally.nagyobb egységet. második év: berakodás termőnyársakkal . Amelyről már tudjuk. akkor ifjító. hogy ezzel új hajtás. A ritkítás alkalmával a koronarészből (amely leggyakrabban termőgallyazat) elágazásra visszametszve vagy tőből távolítunk el egy .

Ha a gyümölcsfa természetes alakulása lehetővé teszi (például dió és gesztenye esetén). Különösen gazdag virágrügy-berakódás esetén . hogy a visszametszés és ritkítás milyen mértékű a koronában. mint visszametszéskor. azaz a természetes koronaformát juttatjuk érvényre és tartjuk fönn. váltása Tudjuk. (Az előbbiekből azért. Kézenfekvő © 21 o . koronában elfoglalt helye és a választott metszésmód szerint különféleképpen metszhetünk. termőgally fejlődik.a rügyterhelés csökkentése céljából . Általános szabály. ágat. amelyről már szóltunk. hogy a vesszőalaphoz közeli rügyeket kihajtásra késztetve gyengébb növedéket kapjunk.) Azonban vigyázzunk. Gyenge metszésben az erősen növekedő. de főképpen pedig ritkítása során mértéktartóan kell eljárnunk. hogy a termésképzés szempontjából a három-. ágakból pedig alig vágunk ki. amelyet az Őszibarack metszése című fejezetben ismertetünk. ritka koronájú fákat részesítjük. A Nagy Sándorféle szabolcsi metszésről pedig az alma metszésének tárgyalásakor írunk.célszerű lehet a vesszők kiritkítása a koronában (például meggy esetében). Attól függően. illetve ág is van. a vastagabb gallyakból. és majd már mint termőrészekkel (a belőlük képződött termőgallyazattal) szembesülve avatkozunk be. gallyat. lefelé álló vesszők közül válogatunk. fiatal fák koronaritkítása során is. hogy mi kopaszítjuk föl mesterségesen a koronát. Ilyenkor rendszerint a vesszőket is erősen visszametsszük. idős fákat metsszük erősen. amelyek között több vastagabb gally. A középerős metszés során közepes mértékben távolítunk el termőalapot. Erős metszéskor sok koronarészt távolítunk el. így ismeretes a fattyúvessző hosszú metszése. rajta több és zömökebb (jobb minőségű) termőrész fejlődik. (A veszsző visszametszésének mértékét és hatását a 12. többnyire fiatal. és az ágtest takarása alatt képződött. könnyen előfordulhat. négyéves termőgally a legértékesebb termőrésze a fának. Középerős metszéssel az olyan termőkorú gyümölcsfák termőegyensúlyát tartjuk fenn. a koronát csak ritkító metszéssel is alakíthatjuk. mert a többiek rovására eluralkodhatnak a vezérágon. Ha bizonytalanok vagyunk a mérték megítélésében. amelyeknek évenkénti hajtásnövedéke 40-50 centiméter. mert takart. akkor annak visszametszése. mint amelyből majd termőrészek. ha meghagyjuk a vesszőket. erős. továbbá a szálveszszős illetve váltócsapos metszés. középerős vagy gyenge metszésben részesíthetjük a fát. hogy az oldalvezérágakon fejlődött fölfelé törő. vagyis a termőgallyazatot ritkítjuk. bölcsebb. termésképzésük pedig a fajtára jellemző és rendszeres.) Leginkább a növekedésben legyengült. Gyenge metszéskor csak kevés koronarészt távolítunk el. A vessző metszése Ha a vesszőt úgy tekintjük a koronában. amelyből majd jó minőségű termőrész fejlődik. ábra szemlélteti. mivel annak sajátja. mert ha túlzásba visszük a vesszőritkítást. Az átlagosan fejlett vesszőt tehát ne metsszük vissza a koronában. árnyékos helyzetükben aligha fejlődik belőlük életerős termőrész.is csak gyengén metsszük vissza. Ha a vesszőt nem metsszük. Ritkító metszés után sohasem olyan erőteljes a növekedés. (A vesszők eredete. az utóbbiakból meg azért.) Ritkítás és termőrészifjítás tás alatt álló. A vesszőket többnyire középhosszúra metsszük. Az erős veszszőket viszont célszerű erősen visszavágni. A vesszőket Termőgally ritkítása.

az a méretük. napfényes koronaforma érdekében. megvalósítani annál nehezebb. Megfelelő időben és mér- © 22 o . mert így nagyobb a megújulás esélye. A korona elsűrűsödését sokszor nem a termőrészek. A termőgallyazat ritkítása csak ezek után következzék. aki kora szerint pontosan el tudja különíteni a termőgallyakat a termőkorú fán.elvileg legalábbis . ezeket ritkítsuk ott. Az ilyen fáknál a folyamatos termőgallyváltás a korona idő előtti. ezekből válogassunk. Előnyös ez azért is. a szabályos koronaformát megbontó gally vagy gallyak vannak a koronában. általában rejtett rügyből. Ilyen esetben az első teendő ezek kimetszése és ezáltal a szabályos. Annak. hogy az ilyen korú galylyazat legyen mindig többségben. hogy a rendszeresen végzett. E módszer előnye.a termőgally ritkítása helyett .mint említettük . amelyek a leginkább versenytársai (lehetnek) a vezérágnak és a többi (kedvező helyzetű) termőgallynak. Legvégül pedig. Általános tapasztalat.ilyen alapon is sor kerülhet minden termőgally leváltására. Márpedig lombos (zöld) állapotban fontos és bonyolult folyamatok követik egymást a gyümölcsfa életében (például a rügykialakulás.még a szakemberek számára is.hasonló méretű és értékű termőgallyak maradtak a fán. nem pedig a termőgallyritkítás. Eközben persze a sűrűbb részeibe is belemetszünk. mert a növény asszimilációs felületébe avatkozunk be. ahol ennek szükségét látjuk a minden zugában szellős. hogy bírja-e a fa. a vezérágakkal versenyző. akkor a feltűnően legyengült és elöregedett termőgallyakat vesszük ki. Jó esetben bírja és lemetszése után a gally újra fejlődik. hogy a jó termőerőben lévő fákon a temőgallyazat mérsékelt visszametszése adja a legjobb eredményt: viszonylagosan a legtöbb termést. hogy a megmaradó rész közelebb kerüljön a gallyalaphoz (ahol az ághoz ízesül). amikor már . Amiben az egyes termőgalylyak jól láthatóan különböznek egymástól. melynek során először . hogy a termőgally alig. akkor a kiritkítandó termőgallyat ne tőből. ZÖLDMETSZÉS A zöldmetszés a rügyfakadástól lombhullásig terjedő időben (a tenyészidőben) végzett metszési beavatkozás. mesterséges fölkopaszítását eredményezi.tehát úgy metszeni. a legnagyobb termőgallyakat távolítsuk el tőből. mérsékelt termőgallyifjítás a korona nagyobb és egyenletesebb terhelését teszi lehetővé. hogy mindig a legterjedelmesebb. hogy hol. arányos korona kialakítása. Azonban például a Jonatán fajtakör tagjaira az a jellemző. hanem hogy túl sok vezérágat hagytunk meg. vagy csak elenyésző mértékben újul meg. vagy ha túlságosan erős. Ezt azonban csak mondani könnyű. hogy így elsősorban azok a termőgallyak kerülnek ki a koronából. hanem gyűrűre metszve távolítsuk el. ami által a fa kiegyensúlyozottabban és bővebben is terem. Termőgally visszametszése. Ez esetben a termőgally részleges ifjítása kap fő szerepet . Ennek során a rendszerint gazdagon elágazódott (sok kis galylyacskát nevelt) termőgallyat vágjuk vissza. s ezeket a zöldmetszéssel megzavarhatjuk. Ha a termőgallyazat nehezen újul meg a koronában (például idős fák esetében vagy az említett Jonatán fajtakörben). más akadálya is lehet. és miért éppen ott . jól elkülöníthető termőgally egészének a vázágról való teljes leválasztását jelenti. ifjítása Míg a termőgally ritkítása a vezérágon lévő. a termőgallyak nagy száma okozza. Alkalmazása a metszési ismeretekben való jártasságot és megfontoltságot igényel mindenekelőtt azért. szellősebbé tesszük. Valószínűsíthető az is. négyéves termőgallyazatot mindig következetesen lemetszszük és így folyamatos termőgallyváltást hajtsunk végre. Éppen ezért a termőgallyazat ritkításakor azt az elvet kövessük. Először is azért.a legterjedelmesebbeket vágjuk ki tő- ből.legalábbis láthatóan . mert így gyorsabb a metszés és . Fogas kérdés azt megválaszolni. mert ember legyen a talpán.a termőegyensúly fenntartásában. addig a termőgally ifjítása valójában csak a gally visszametszése. Ha még ezek után is sűrű a korona. hogy a három-. Leginkább az. a jövő évi termés alapjainak megszületése). függetlenül annak életkorától. azt kiritkítjuk. Rendező elvként elfogadhatjuk: a termőgallyat terjedelmében úgy csökkenthetjük. amellyel sajátosságánál és jelentőségénél fogva külön fejezetben foglalkozunk.

téktartóan végezve azonban érdemes élni vele, a fás metszés kiegészítőjeként. Minden zöldmetszési beavatkozással a fa még alakulóban, fejlődőben lévő, vagy már kialakult asszimilációs felületét csökkentjük, ami gyengítő hatású, azaz egyes részeiben vagy egészében visszafogja a növény fejlődését. Viszont kedvezően hat a megmaradt koronarészekre. Mivel a tenyészidőben a dús lombozattól nehezen tekinthető át a korona szerkezete, ezért a zöldmetszést elsősorban azoknak ajánljuk, akik a fásmetszések során már szert tettek némi gyakorlatra, és a lombbal borított koronában is biztonságosan eligazodnak. Az alakító zöldmetszéssel a növény asszimilációs energiáját a koronaalakulásra, termésnevelésre, -érlelésre, hajtásbeérésre kedvezően csoportosítjuk át, amennyiben a vezérhajtásokkal versengő konkurenseket még zsenge korukban eltávolítjuk. A júliusi, augusztusi, szeptemberi hajtásválogatással és visszametszéssel ritkábbá, napfénytől átjárhatóbbá és szellősebbé tesszük a koronát, ahol ezután jól beérik a hajtás, rajta a szemek (rügyek), és színesebb, ízesebb lesz a gyümölcs. Előnye növényvédelmi szempontból is megmutatkozik, mert nyár végén sokkal erőteljesebb a sebgyógyulás, mint a kora tavaszi fásmetszések idején.

csípjük. Ekkor a tenyészőcsúcsot (hajtáscsúcsot) nem sértjük meg, de a levél kurtításával csökkentjük a közvetlen közelében álló levélkék tápanyagellátását. Ennek következtében mintegy két hétig szünetel a hajtásnövekedés, majd torzulás, görbülés nélkül ismét folytatódik. A vitorla visszacsípésével a vezérvesszőket tartjuk egyensúlyban. Például, ha valamelyik végállő rügyből a többinél jóval erősebb hajtás tör elő, annak növekedését így fogjuk vissza. E beavatkozás ideje májusban, a legerőteljesebb hajtásfejlődés idején van, és ha szükséges, egyszer ismételhető.

A hajtás visszacsípése
Hajtásvisszacsípéskor (pincírozás) hat-nyolc levélre kurtítjuk a hajtásokat, ezáltal a hajtástenyészőcsúcsot is eltávolítjuk (16. ábra). A megmaradó hajtáscsonk vastagodik, a visszamaradt levelek hónaljában lévő szemek (nyári rügyek) pedig megduzzadnak. A júliusi visszametszés hatására a végálló, illetve az alatta lévő egy-két szemből másodrendű hajtásokat kapunk. Az alsóbb helyzetű szemek nagy valószínűséggel termőrügyekké alakulnak. A pincírozott hajtás lemarad a versengésben. A többi, erőteljesebb hajtás le is árnyékolja, de mint asszimilációs felület mégiscsak megmarad. A visszacsípett hajtás környezetében csökken az újabb hajtások képződésének lehetősége. A hajtásvisszacsípés hatását az erőteljes növekedésű és sűrű koronájú fák alakító és

A vitorla visszacsípése
A növekvő hajtás kissé visszagörbülő csúcsi részét nevezzük vitorlának. Levelei kisebbek, és színben is elütnek a hajtás többi (alsóbb) leveleitől. E levélkék a hajtás tenyészőcsúcsát fogják közre. A vitorla visszacsípése a legártatlanabb és egyben legkevésbé jelentős metszési beavatkozás (15. ábra), visszacsípéskor a vitorla levéllemezeinek felét körömmel le15. ABRA

A vitorla visszacsípése

©

23 o

termőkori fenntartó metszése során hasznosíthatjuk. A visszacsípés hatására képződött gyenge (másodrendű) hajtásból, illetve vesszőből alakult termőgallyazat kevésbé sűrűsíti el a koronát. Ágemeletek között a fővezérágon (sudáron) vagy az oldalvezérágak legerőteljesebben növő fölső harmadában a legcélszerűbb így kialakítani gyenge, de csak mérsékelt számú termőgallyazatot. Az alakítás alatt álló fiatal fák törzsén megjelenő hajtások a törzs erősítését szolgálják. Ezeket - hajtáscsúcsukat visszacsípve - hagyjuk meg a tenyészidőben. Az ebből képződött vesszőt azonban tavasszal tőből távolítsuk el. Ugyanígy járjunk el a nagy sebek közvetlen közelében képződött, a sebgyógyulást tápláló hajtásokkal is.

ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza (17. ábra). A szemekből jövőre a vízszinteshez közeli, gyenge, termő jellegű hajtások fejlődnek. E beavatkozást augusztusban illetve szeptember elején végezzük.

Hajtásválogatás
Erőteljes zöldmetszési beavatkozás, ilyenkor a fölöslegesnek ítélt hajtást (hajtásokat) tőből eltávolítjuk. A korai koronaalakító hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője lehet. Ezt a hajtások 5-10 centiméteres állapotában végezzük. Ekkor még kézzel is könnyen kitörhetők, helyük gyorsan és szépen beforr. Elvileg ilyenkor is eltávolíthatjuk a fiatal fáink fővezér- és oldavezérhajtásainak összes versenytársát (konkurensét), kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejébe növő, egymást keresztező, sűrűsítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a tavaszi fásmetszés alkalmával is elvégezhetjük. A korai koronaalakító hajtásválogatás azzal a veszéllyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és jövő tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a korai alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert abból később könnyen lehasadó villás elágazás lesz) és néhány kifejezetten kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. A termőkorú fa nyár végi hajtásválogatásának fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, hogy hajtásai (vesszői) jól beérjenek, és ha még gyümölcs is van rajta, az szebben színeződjön, jobban beérjen (18. ábra). A nyár végi hajtásválogatást augusztusban, szeptemberben végezzük, amikor a hajtások már rendszerint félfás állapotban vannak, és a rajtuk lévő szemek már nem hajtanak ki a tenyészidőben. A hajtásválogatás alkalmával elsősorban a beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű, egymást keresztező és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékben távolítsunk el hajtásokat. Az is nagyon megszívlelendő, hogy a beavatko-

Levélkoszorúra metszés
Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám
17. ABRA

Levélkoszorúra metszés

@ 24 @

\

18. ÁBRA }

A gyengébb termőerőben lévő őszibarackfákon gyakoriak a nagyon hosszú, vastag vízhajtások, melyeken fejlett oldalhajtások is vannak. Ezeket (vagy egy részüket) célszerű a termőfelület növelésére felhasználnunk. Vessző állapotukban gyengén visszametszve oldalhajtásaik megerősödnek, és virágrügyekkel rakódnak be.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK
A metszést kiegészítő eljárások közül a gyümölcsfák hajtásnövekedését szabályozó és termőre fordulásukat siettető lekötözéssel és a kézi gyümölcsritkítással foglalkozunk. Itt említjük a vadalást is.

Hajtás- és vesszőlekötözés
w

Hajtásválogatás

zás igen mértéktartó legyen, mert noha a hajtásválogatás általában kedvezőbbé teszi a megmaradt hajtások fejlődésének körülményeit, a fa növekedését viszont csökkenti. A több alkalommal végzett mérsékelt arányú hajtásválogatás jobb hatású, mint az egyszeri, nagyobb mértékű beavatkozás. Az úgynevezett színező zöldmetszés is a hajtásválogatás (-ritkítás) egyik formája. E beavatkozással a gyümölcsök zsendülése idején célszerű élni annak érdekében, hogy jobban beszíneződjenek. Ilyenkor a terméseket leginkább takaró hajtásokat távolítjuk el a koronából. A színező zöldmetszés előnye a színesebb, piacosabb gyümölcs, hátránya viszont, hogy növekszik - a termésre nézve - a napégés és a jégverés kockázata. Az idősebb koronarészekből kihajtott, erőteljesen fölfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszését fontoljuk meg. A fattyúhajtások nagyszámú megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek elő. Ezért a fattyúhajtásokat inkább íveljük le vagy metsszük levélkoszorúra.

Ha a meredeken fölfelé növő hajtást illetve vesszőt vízszinteshez közeli szögállásban lekötözzük, akkor oldalrügyeiből termő jellegű hajtások illetve termőrészek fejlődnek. Minél közelebb kényszerítjük a vízszinteshez a vesszőt (a koronarészt), annál inkább gyengül a növekedési hajlama, és erősödik a termésképzési jellege. A vesszőlekötözéssel a termőalapok koraibb kialakulását, és ezzel a fák koraibb termőre fordítását idézhetjük elő. A hajtás- illetve vesszőlekötözésnek mindenekelőtt az intenzív koronaformák, közöttük is a termőkaros orsófák és a sövények kialakításában van jelentősége. A lekötözés mértéke (a vessző vízszintessel bezárt szöge) elsősorban a fa növekedési erélyétől függ. Hagyományos koronaformában vízszintes vázkarokat ne neveljünk, mert néhány év alatt elcsökevényesednek, elöregszenek. A gyenge növekedésű fákat ne kössük le, a középerős és erős növekedésűek vesszeit (gallyait, ágait) a vízszinteshez képest 15-30 fokos szögben neveljük. Fontos, hogy a lekötözött karok (vesszők) ne íveljenek, egyenesek legyenek. A gyümölcsfa korosodásával vázágrendszere mindinkább a vízszinteshez közelít, amely egyúttal a termő (generatív) jelleg folyamatos erősödését is jelenti. Kialakulnak rajta az úgynevezett természetes termőívek. Ilyen állapotban már nem a leívelés a célunk, hanem a vázágrendszer szögállásának az emelése, hogy a fa növekedési (vegetatív) jellegét erősítsük a generatív túlsúllyal szemben. Ezt azonban már metszéssel érjük el.

©

25 o

Gyümölcsritkítás Ezzel a munkával elejét vesszük a fa túlterhelésének. és szükség szerint újítsuk fel vagy szüntessük meg. Általános elv. mert akkor a vessző ívben meghajlik. Fontos. hogy ne följebb kössünk. Ezek lényege. és helyén eltörhet a termőkar. 19. Egyes (bőtermő) években a ringlókat is érdemes megritkítani. amelyet ott rögzítünk a hajtáson (vesszőn). Az elszorítás tápanyagellátási zavarokat okoz.A vesszők iekötözésének legmegfelelőbb ideje a tavaszi hajtásnövekedés kezdete. de csak akkor. betonból (például virágcserépformába) öntött súly. hogy a huzal ne vágjon be. ami a legkevésbé felel meg céljainknak. Ilyen nehezék például a csipesszel ellátott. különben bevághat a növény szövetébe. amelynek súlya (leívelő hatása) a nehezéknek belerakott anyag (például homok) mennyiségétől függ (20. amikor a hajtások már fásodnak és csúcsrügyben záródnak. erősebb vesszők. Lazán kössük a lehajlítandó koronarészre. Ekkor még rugalmasak. amikor a nedvkeringés megindul. ábra). A túlterhelés megakadályozza a fát. gallyak (esetleg ágak) lehajlítására használhatjuk. Fontos. mert a fákon mara- Vesszolekötözés huzalhoz (A) és idősebb koronarészhez (B). a körte és az őszibarack szinte minden évben ritkításra szorul. először termő fák gyümölcsritkítására különösen ügyeljünk. ahol az a legmegfelelőbb ívet adja. Ezután rögzítsük a vesszőt (gallyat) kb. Ezt a célt szolgálja a csipesszel ellátott zacskó vagy kisebb zsák is. Az alma. hogy a meghagyott két gyümölcs között elférjen egy kifejlett harmadik. alsóbb gally vagy ág. Az idősebb. és így az idei esztendő túlságosan nagy hozamának jövőre lesz meg a böjtje. karó). képlékenyek. A ritkítás mértéke több tényezőtől függ. Fémhuzal is használható a lekötözésre. ábra). A zsineget a fölfelé törő. A kötözőanyagot először a rögzítési alaphoz kössük (ami lehet a törzs. A nyugalmi időszakban a vesszők merevek. a legkevésbé törékenyek. erős gallyak és ágak leívelése (C) O 26 o . ha előbb a kötés helyére bőr vagy gumi alátétet rakunk. erősebb koronarészek leívelésére három-négy szálat sodorjunk belőle össze. a meghagyott termésekből pedig nagyobb. szebb és értékesebb gyümölcs fejlődik. némely nagy termésű években a kajszi is. hogy felkészüljön a következő évi termésre. A hajtás illetve a vessző helyzetének megváltoztatására újabb módszerek terjedtek el. hogy a kötésről ne feledkezzünk el. A kötözéseket évente ellenőrizzük. Lehetőleg mindig közvetlenül a rügy mellett kössünk. a hajtások lekötéséhez kiváló a rafia. Műanyag kötözőanyagokkal lehet a nehezen beszerezhető rafiát helyettesíteni. hogy lekötözés helyett nehezékkel húzatják le a koronarészt. mert a kötözőanyaggal elszorított helyen vékony marad a koronarész. huzal. mert így kevésbé csúszhat el a kötés. az alsó harmadán (19. Kedvező még a nyár végi lekötözés (augusztus eleje). és különösen íveléskor könnyen eltörhetnek vagy kitörhetnek. Nyirkosán tartva kevésbé szakad szálaira. miközben máshol rendesen vastagodik. Ne legyünk türelmetlenek és mohók. A fiatal. ÁBRA""} A vékonyabb vesszők.

A legalkalmasabb. onnan fertőzhetnek. A szorosan öszszeérő terméseket . mert például a vértetű búvóhelyéül szolgálnak. 8-10 centiméterenként hagyjunk meg egy-egy gyümölcsöt. csavaró mozdulattal válaszszuk le a termőrészről. orgona. mert ez a megmaradt sarjak további növekedéséhez. illetve újabbak képződéséhez vezet. (Nem célszerű a kertünkben fellelhető meggysarjakat beszemezni.) A sarjakat tavasszal. Ennél korábban ne fogjunk hozzá. máshol pedig nincs vagy alig akad termés. A túl sűrűn álló. Növényvédelmi szempontból pedig azért veszélyesek. hogy a korona egy-egy gallya túlságosan berakódik gyümölccsel. amikor a gyümölcskezdemény kis dió nagyságú. valamint a ribiszke. Ugyancsak erősen sarjad a meggy. © 27 o . Ezért az első terméseiket mutató gyümölcsfákon 2-3 gyümölcsnél többet ne hagyjunk. A gyümölcsritkításnak növényvédelmi haszna is van. Bontsuk ki a sarjat hozó tövet.hasonló okok miatt gyakrabban támadják meg a gyümölcsmolyok hernyói is. Az alanyhajtások károsak. A felszínre tört sarjhajtások (vesszők) talajfelszín fölötti visszametszése nem megoldás. A túlságosan berakódott részeket ez esetben is meg kell ritkítani. mert a természetes hullás még nem fejeződött be. és a gyökértörzsről tőből törjük ki (vagy dörzsöljük ki) valamennyit. a gombás betegségek ott megtelepedhetnek. fejlődő fiatal növénytől. zsenge korukban távolítsuk el. A fölös kezdeményeket kocsányuk közepén vágjuk le. A körte birsalanya. Ekkor ritkítsunk. A kötődés és a természetes hullás után már meg tudjuk becsülni. mert a többi koronarész hiányos termését nem ellensúlyozza ez a helyi többlet. Előfordul. egymáshoz érő gyümölcsök közé nem hatol be a permedé. másrészt a talajművelést is akadályozzák.Hajtáshajlítás csipeszes nehezékkel dó sok gyümölcs jelentős tápanyagot von el a még növekvő. A terméscsoportból egy vagy két gyümölcsöt hagyjunk meg. A ritkítandó őszibarack és kajszi zöld terméseit kézzel. számos rózsa. Az őszibarack ritkításának idejét a gyümölcskezdemény méretéhez igazítsuk. hegyes ollóval vágjuk ki. elvonják a tápanyagot a nemestől. mert ha megerősödnek. a köszméte és a riszméte bokorfák aranyribiszke alanya rendszeresen sarjadzik. Kb. hogy mennyi termésre van kilátásunk. Az almát és a körtét a júniusi hullás után ritkítsuk. mert sarjképző tulajdonságukat alanyként is megtartják. ezáltal azt visszavetheti. éles késsel vagy közepes méretű. az alanyból előtörő hajtásokat (vadhajtásokat) távolítjuk el. azaz átmérője 1. Az alma és a körte fölösleges gyümölcskezdeményeit keskeny pengéjű.5-2 cm. Vadalás Vadaláskor a szemzés vagy oltás helye alól.

illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. májusban és június elején kerítsünk sort.a tenyészidőben van. A málna metszése eltér az általánostól. amikor a hajtások már félfás állapotban vannak. Másrészt. jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. rózsát és díszcserjét ültet. aki szőlőt. Ha metszés után permetezünk. Ezzel elősegítjük. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját. gondoz. Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is.elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként . Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. császárfa. gyümölcsfát. lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók). más a kérgük színe és repedezettsége. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben. könnyen eldönthetjük. tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet. pontosabban elvirágzás után. ha a permetezésig végzünk a metszéssel. mert minden évszakban akad vele dolga. húzzunk kesztyűt. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. a pusztulás mértéke szemrevételezéssel. pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk. Egyrészt. fagyérzékeny növények vesszőit. hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtáson és környezetében (a le- O 28 o . a metszést hagyjuk abba. Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja. vagy rügyvizsgálattal Uienany rügy nosszanti atmetszeseveiy anapítható meg. hogy hol állnak túl sűrűn az ágak. mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. A korona szellősebbé tételét. A veszedelmes ágpusztulást. pirosbimbós állapotukra időzítsük. Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge. A sérülés. Ha a hőmérséklet -5 °C •alá süüyed. az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. Új sarkít a tenyészidőben ritkítjuk. közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk. a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember. A zöldmetszés ideje . metszéskor viseljünk gumikesztyűt.MIKOR ÉS MIÉRT METSZÜNK? A kert sohasem kész. hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön. a vesszők. mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített. a kertész sohasem pihenhet. Erős növekedés. Célszerű. akkor a készítmény. A korábbi (téli. A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban.) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk. A le termett (es namarosan ef is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők. a fagy ne tegyen kárt bennük. A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. Rügyfakadás. Télen. ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. Ezek metszését rügyfakadás utánra. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). Amennyiben 0 °C alatti hőmérsékleten metszünk. de még a hajtásnövekedés előtt metszszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbb a kora tavasz. hogy a hajtások megfásodjanak. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. szivarfa) további növekedését.

hogy belőle korábban kialakíthatjuk a koronát. alkalmazkodóképességük is különböző. ki kell elégítenünk a növények tenyészterületigényét. hogy a nemes tulajdonsága nem változik. meszesre inkább a sarjmeggyet válasszuk. ÜLTETÉSKOR Fák. Ivaros úton. elsősorban a könnyebb kezelhetőség végett). gyengébb minőségű talajon sokkal jobb körtealany a vadkörte. mert ennek jó vagy rossz megválasztása kihat a növény növekedésére és fejlődésére. mert így nem tehetünk kárt a virágokban. Ha a szaporítóanyag egészséges. Az alanyra is legyen gondunk A gyümölcsfák zömét ivartalan úton. Az őszibarackot meszes talajra keserű mandula. hogy a törzs magassága már meg- O 29 o . a vadalma. már a második-harmadik évükben. a koronaformára és a művelésmódra. ábra). A koronás oltvány előnye. Hátrányának mondható. ép. A cseresznye és meggy alanyául savanyú talajra a vadcseresznyét. és az esetek többségében a nemesnél rosszabb minőségű gyümölcsöt terem. sarjak és oltványcsemeték a növények szaporító-. A célszerű tulajdonságú alanyra (amely lehet például erőteljesen növő vadalany vagy gyenge törpealany) rászemzik a nemest. Az oltványok általában 2-4 évvel hamarabb érik el teljes termőkorukat. mint a magról kelt gyümölcsfák. és meg kell metszenünk őket. lombhullás után is metszhetjük. bokrok ültetésével évtizedekre határozunk. Közöttük gyakori a fásdugvánnyal (bokorribiszkék) vagy gyökeres sarjjal (mogyoró. A suháng elágazás nélküli.a saját magoncba szemzett fák esetében is megmutatkozik (például a diónál és a gesztenyénél). Talajigényük igen eltérő. A meggy sarjmeggy alanyon. a kajszi pedig szilvaalanyon kisebb koronát nevel. A koronás oltványon legalább három fejlett (legkevesebb 30 centiméteres) oldalvessző (oldalvezérvessző) van. Az intenzív koronaformák törpealanyain lévő fák fordulnak a legkorábban termőre. a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel. a köszméte és a riszméte bokrait ekkor is ritkíthatjuk. illetve ültetvényanyaga. E koraibb termőre fordulás . A kajszit homokon vadkajszi. Koronás oltvány és suháng A gyümölcsfák szaporítóanyaga kétféle: koronás oltvány és suháng.amelynek számottevő a gazdasági haszna is . Fontos. megsérthetjük. hogy koronás oltványt vagy suhángot veszünk és ültetünk. a telepítést. málna) való szaporítás. gyakorlatilag mindegy. Nem mindegy tehát. tisztában kell lennünk a választott művelésmóddal. a vadkörte.véikoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben. E szaporítási mód nagy előnye. A szőlőt és a gyümölcstermő borokat kivétel nélkül ivartalanul szaporítják. A SZAPORÍTÓANYAGRÓL. A vadalma alany elsősorban a nyirkos. savanyú talajokon díszlik. A hagyományos koronaformájú középmagas törzsű fák neveléséhez erős növekedésű alanyokra van szükség. mert a zsenge. Ehhez. a rajtuk lévő nemes sem egyformán fejlődik. a szakszerű ültetésen kívül ismernünk kell a szaporítóanyagot (a nemest és az alanyt). sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük. Ilyenek a vadalanyok. A ribiszkefélék. oltással (szemzéssel) szaporítják.és riszmétefácskák oltványok. mint a birs. egy szóval: a termesztés sikerére. A törzses köszméte-. A szaporítóanyag vásárlásakor gondoljunk az alanyra is. ribiszke. kevésbé fejlett oltvány (2. Száraz. a nemes fajtákat aranyribiszke alanyba oltják (80-100 centiméter magasan. hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását. amelyek télen elpusztulnak. hogy a termesztés első és igen fontos munkáját. A faiskolában vásárolható fiatal bokrok. hogyan végezzük el. mint például a vadcseresznye. azonos marad az anyanövényével (amelyről a szemzőhajtást vették). magról szaporítva ugyanis a gyümölcsfák zöme visszaüt az ősi és a nemes közötti átmeneti formák valamelyikére. Az alanyok a rájuk oltott nemest tartják és táplálják. A korán fakadó. kötött talajon myrobalán vagy szilvaalanyon ültessük. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni. hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének. és sudara (fővezérvesszeje) is fejlett. mészben szegény vidéken pedig vadőszibarack alanyon telepítsük.

A túlságosan visszacsonkolt és ritka oldalgyökérzetű fácskának kisebb az eredési esélye. (Választáskor ne röstelljük a szaporítóanyagot alaposan szemügyre venni!) Legalább ilyen fontos a gyökérzet épsége és terjedelme is. Hatása igazán csak akkor érvényesül. de még csak megállítani sem lehet. mint például a talajállapot. ezt a kezdeti szépséghibát jó körülmények közé kerülve bizonyosan kinövi az ép. Ennek következtében a tenyészidőben gyenge.az összefüggések értelmében .és 0. A gesztenye saját magoncára oltva. KEVÉS SEBZÉSSEL Az arányos felépítésű.5X2 m-re ültessük. szabályos koronájú fa nemcsak dísze a kertünknek. a tenyészterület. A riszméte térigénye a fekete ribiszkéével megegyezik. a fekete ribiszkét 2. közepes törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják a fák és a bokrok. harmonikus növekedését és fejlődését. Legyen bár kissé fejletlen vagy formátlan a törzs. hogy helyreállítsuk a többnyire nagyon megcsonkolt gyökérzet és az ép föld feletti rész egyensúlyát.határozott. Mindenekelőtt azért. az őszibarack 25-30 négyzetméternyi területet igényel. A támasz nélküli. úgynevezett intenzív koronaformák térállását az egyes formák tárgyalásakor ismertetjük. fölnyurgulnak.3-0. a növényvédelem és a termékenyülési viszonyok. Ha valamelyik tényező eleve rossz vagy rosszra fordul. és megrontja a gyümölcsfa általános. Csak a roncsolt. A pirosribiszke-bokrot 2x0. hasadt gyökérvégeket vágjuk sima felületűre. Házikertbe is e két faj oltványait ültessük. Ezért különösen jól válasszuk meg helyét a kertben. Az alakító metszéssel meghatározzuk a © 30 o .4 méteres tőtávolságra telepítsük. fölkopaszodnak. vadalanyú. hiszen kapott az elég sebet a kitermelés során. természetes sövényben egymástól 3-4 méterre ültessük.7 méter térállásba telepítsük. akkor az .5x0. A támaszt igénylő. illetve a járulékos rügyek kihajtsanak. más szavakkal a gyümölcsfa életkörülményei rendezettek. csökött hajtások fejlődhetnek. Telepítéskor a fák és a bokrok szaporítóanyagának föld feletti részét . hogy a törzs magasságát mi határozzuk meg. egészséges. szép. a mandula. Minden mindennel összefügg. akármilyen szép is a koronája. Ez a bölcsesség áll a gyümölcsfa metszésére is. 100-200 négyzetméter fánként. megfelelőek. Ültetéskor ne metszegessük a gyökérzetet. A bokrok és gyökeres sarjak erőteljes visszametszésének az az elsődleges célja.7. és a növény mennél több tőhajtást hozzon (bokrosodjék). azaz a gyökérnyakon lévő oltásforradás kifogástalan legyen. a dió pedig feketedió-alanyon 60-70 négyzetméteres területen is elfér.kihat a többire is. az alany-nemes viszony.megszüntetni. a kajszi. a meggy. A törzses köszméte tenyészterület-igénye 1. Ezért fontoljuk meg jól a választást. Az ebből következő kedvezőtlen állapotot vagy folyamatot .kizárólag metszéssel . a ringló legalább 30-40. inkább kevesebb növényünk legyen. A vadalanyú alma. termőfelületük csökken. a szilva. dús gyökérzetű gyümölcsfa. úgymond hagyományos koronaformájú. Legkevesebb 30 négyzetméter az igényük. hogy ne legyen nyílós az oltvány. nagyszámú hajtást a frissen sebzett és csonka gyökérzet képtelen ellátni. ADJUNK ELÉG TERET! Fás növényeinknek gyakran nem adjuk meg azt a teret.7 méter. A sok rügyből előtörő. a tápanyag-ellátottság. hogy a sérült rész kiessen.erősen visszavágjuk. hogy az alapi rügyek. A tüskétlen szedret 2. de például egyes nyári körtefajták koronamérete a cseresznyéét is megközelíti. A magról kelt gesztenyének és diónak különösen nagy a térigénye. mert ez csak egy része a gyümölcsfák és -bokrok nevelésének és fenntartásának (termesztéstechnológiájának). sőt el is pusztulhat a fa. A málnasarjakat sövényszerű művelésben legalább 1.5 méteres sor. jó közérzetét.5x0. még inkább a körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően igen különböző. és csak olyan mértékben. A visszametszés elmulasztása a frissen ültetett fácska túlterheléséhez vezethet.a legtöbb esetben . de arányosan fejlett és egészséges. amely egészséges és harmonikus fejlődésükhöz szükséges. hanem gazdasági céljainknak is a legjobban megfelel. E tulajdonságoknál fontosabb. előnye viszont. A suhángból egy évvel tovább kell alakítanunk a koronát. ha az egyéb összetevők. A mogyoróbokor tenyészterület-igénye 16 négyzetméter.

A jól választott mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre. A vesszők ilyen szakszerű visszametszésére. a sebfelület ne legyen vízszintes. Lehetőleg minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk. A vesszőn. Ahány vágást ejtünk. A sebgyógyulás ugyanis a rügy. sok kárt okozhatunk vele a növényben. néhány milliméterrel a rügy fölött enyhén ferde metszlapot vágjunk © 31 o . A rügyhöz. felülete nagyobb. A vesszők visszametszésekor a megmaradó legfelső. benne a fő részek számát. tehát az elágazástól 30-40 cm távolságra fűrészeljünk felülről lefelé. annyi sebet okozunk a fán. jó állású koronát nevelni. túl mély metszlap. Az életlen olló vagy fűrész roncsol. Különösen jelentős ez a telepítés utáni és az alakító metszések során. keresztmetszetének egyharmadáig. ami kedvezőtlen a végálló rügyből képződő hajtás fejlődésére. Az első. mert a rügy feletti csonk beszárad. különösen az alakítás során ügyeljünk. rendszeresebben teremnek. Először az elágazás fölött 20-30 cm-rel alulról© fűrészeljük be az ágat. víz miatt nagyobb a fertőzés veszélye. mint az azonos kerületű ép sebzésé. mint az erősen rügyre vágott. illetve az elágazás közelében a legjobb. hosszanti hajszálrepedések keletkezhetnek. a gallyat és az ágat az elágazásnál. éles szerszámot használjunk. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon és kissé kifelé lejtsen úgy. növekedésére és fejlődésére is. A roncsolt seb nehezen gyógyul. s később. az beszárad vagy éppen a fertőzéseknek nyit kaput. erősebb vázágat fejlesztenek. hogy a vessző tengelyére álló merőlegessel mintegy 30 fokos szöget zárjon be. Ezután a bevágás fölött. amikor minden végálló rüggyel határozott célunk van a koronában. A metszéshez jó minőségű. az alulról történt bevágás meg- 21.korona formáját. A hajtást és a vesszőt közvetlenül a rügy (a szárcsomó) fölött. ezektől távolodva egyre gyengébb. tehát a végálló rügy a korona belsejével ellentétes irányba. a metszőollót mindig az ellenkező oldalról és alulról közelítve tegyük. ábra). és legyünk tekintettel a növények életritmusára. jobb minőségű gyümölcsöt hoznak. a visszamaradó vesszőrészen szemmel alig látható. amelyre a vesszőt visszametsszük. mert a tartóágak kifelé álló rügyeiből lehet levegős. Ha a metszőollónk nem kifogástalan. a rügyből előtörő hajtás lehasad. hogy a rügy biztonságosan kihajtson. mint a természetes koronájúak. így elkerülhetjük a rügy sérülését. mert a ráhulló por. Mindenesetre a túl magas metszés még mindig kevésbé rossz. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk. Bármilyen helyzetű a visszametszésre váró vessző vagy ág. arányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot. és megbízhatóan. a vesszők ízközre metszését azért nem ajánljuk. kifelé nézzen. A legkönnyebb megoldást. az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le (21. ÁBRA helyes hibás helyes Az ágak visszametszésekor ne hagyjunk csonkot. például erősebb szélben. Nagyobb ágak levágását legalább három lépésben végezzük. A szőlővessző visszametszésekor viszont hagyjunk a rügy fölött 3-4 cm-es csonkot.

úgynevezett mulcsozásra is. A nyesedéket lehetőleg ne égessük el. Kisebb mennyiséget kézi erővel (ollóval. Nagyobb kertben. hamar gyógyul. ez a hasznosítás legértékesebb módja. A nyesedék felaprítva mindenképpen gyorsabban korhad el. Az ággyürűtől arasznyi távolságban alulról (A). mert lehasadnak. Minél többet vágtunk le a növényből. Ifjítás után például nem elegendő az évente szokásos műtrágyaadag. A visszavágással egy. végül vágjuk le a csonkot.vagy többéves fás részeket távolítunk el. A kisméretű seb. amellyel minden kerti hulladék ledarálható. O 32 o . Minél nagyobb a seb. és szerves anyagát a növények hasznosítják. hogy biztosan zárt felületet kapjunk. ép szélűre a metszlapot. annál több tápanyagot kell visszaadnunk. még a kiskertben sem. majd kissé távolabb fürészeljük be (B). szőlőben már érdemes egy aprítógépet vásárolni. a beforradás. fejszével) is felapríthatunk. növekedését. Ezekben sok a tarta- lék tápanyag. A seb szélén a kéreg néhány milliméterét is kenjük be. A pótlásról feltétlenül gondoskodjunk. tehát metszéskor veszteség éri a növényt. Metszéskor megsértjük a növény szöveteit. hogy éles késsel. Harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot. amilyen például a vesszők visszavágásakor keletkezik. ÁBRA } A nagyobb ágakat nem vághatjuk le egyszerre. sebeket ejtünk. annál lassabb a kalluszképződés. hogy az ág lehasadjon. -védő anyaggal. ábra). Az aprítékot használhatjuk a kertben talajtakarásra. és kezeljük a sebet (C) akadályozza. hanem szerves trágyával gyorsítsuk a fa vagy cserje gyógyulását. A kezelés első teendője.-j 22. és minél idősebb részen ejtjük. lehetőleg kacorral vágjuk simára. Az így előkészített nyesedéket komposztálhatjuk. mégpedig az ággyűrű (az ág alapjánál lévő megvastagodás) fölött néhány milliméterrel (22. A másfél-két cm-nél nagyobb átmérőjű sebzést kezeljük sebkezelő.

hogy a vágópenge a támasztópengére felütközik. Elágazásnál a vékonyabb vágópenge a megmaradó vesszőhöz. A metszőolló részei: a két nyél. Alkalmatlan fűrésszel több kárt okozunk. Vágáskor a másik kezünkkel segítsünk. a támasztó. A metszés minőségét a penge élességén kívül az határozza meg. de ne sajnáljuk rá a pénzt. sőt ki is próbáltunk valahol. A mellévágó ollók általánosan elterjedtek. A rávágó ollóval nem lehet csonk nélkül metszeni. amikor már egyetlen gyereket sem akarnak a balkezességről „leszoktatni".5-2 cm átmérőig vághatunk vele hajtásokat. hanem a használhatóságot is vegyük szemügyre. ábra). Ma.AZ ESZKÖZÖK A szép munkához jó szerszámokra és segédeszközökre van szükségünk. Éle egyenes. Két metszőollótípust különböztetünk meg: a rávágó és a mellévágó ollót (24. a rugó és a zár (25. tartós szerszám általában drága. balesetmentesen végezhető munka ugyancsak könnyítés. az ütköző. Életlen. ábra). vagy az olló támasztóélének irányába feszítsük a vesszőt (23. illetve fölül. vesszőket. Nem árt. rózsaszedésre alkalmas. A biztonságos. Ezeknek vágóéle a támasztópenge mellett záródik. Ha ezt még annak tömege is tetézi. METSZOOLLO A metszés leggyakrabban használt eszköze az olló. A kétélű ollónak a támasztópengéje is élezett. ezért sem alkalmas vastagabb fás részek metszésére. Metszéskor úgy tartsuk az ollót. gallyakat. Szerszámvásárláskor ne csupán az árat. inkább virág-. s a © 33 o . s aki már nyírt órákon át sövényt. nehéz metszőollóval keserves a munka. kényelmetlen fogágyú. A megbízható. Az olcsóbb szerszám gyakran nehezebb. gallyhoz egészen közel kerüljön. roncsol a szerszám. hogy a vágópenge legyen közelebb hozzánk. hogy az olló vagy gép irányítása is éppen elég fárasztó. hogy milyen szorosan zárnak a pengék. tisztában van vele. akkor minden megtakarított dekagramm számít. kicsorbuló. 1. Jellemzője. mint amennyi hasznot hajtunk. mert megéri. amilyet már láttunk.és a vágópenge. vagyis olyan eszközt veszünk. ha utánozunk.ábra). Ha hézag van közöttük. ezzel megkönnyítjük az ollót tartó kéz munkáját. a forgástengelyt képező csap a rögzítőanyával.

rózsabokrok. A hosszú nyél nyolc-tízszeresére növeli a forgatónyomatékot. tüskétlen szeder. majd olajos ronggyal áttörölve tegyük el. Jól használhatjuk ezt a szerszámot díszcserjék. ám 64-80 cm hosszú nyéllel készülő ollókkal gallyakat és vékonyabb ágakat (3 cm átmérői) lehet vágni (26. Két kézzel fogjuk a két nyelet. nem csípi be a vékony vesszőket. akik nem szívesen állnak létrára.A karbantartás élezésből. Kezdő kertész az élezést bízza szakemberre. éle tartós. úgy nyírunk. Sövények kézi nyírására a sövénynyíró ollók valók. olajozásból. mivel nem csúsznak ki az élek közül. A nagyobb gyártók igyekeznek egy-két típussal megkönnyíteni a balkezesek munkáját. Pengéje cserélhető. A vágópengét rugó nyitja. lehetőleg az ollót tartó kézzel (hüvelykujjal) tudjuk kezelni. Előfordul. ha pedig túl hosszú. tartsuk tisztán és zsírozzuk be. E ritkábban használatos eszközöket is éleztessük rendszeresen. tartós élű acélpengéjét pedig cserélni tudjuk. a földről dolgozhatnak vele azok. Végül fontos az is. A konkurens vesszők levágására különösen alkalmas. rendkívül fontos a bal kézzel használható metszőolló. 30-40 cmes. A jó olló leghasznosabb tulajdonságai: szilárd. hogy a gallyazóolló könnyű legyen. zárása. A záródó olló könnyen ütközzön (ezért ma már gumibetéteket tesznek az ütközőkre). hogy a zárat. mint a vágót. és bizonyosan nem tör hólyagot rajta. Házi élezésre különböző finomságú fenőköveket (úgynevezett belga követ). hogy a vágópengéhez tartozó nyél a saját tengelye körül elfordul. A fák magasan lévő vesszőit hernyózóollóval is visszametszhetjük. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. Munka után az ollót tisztítsuk meg. A pengének csakis egyik. tisztításból áll. mégpedig a domború oldalát élezzük. vagyis a vágás a penge furatába erősített zsineggel történik. amely nyugalmi helyzetben megakadályozza. nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót. szilárd. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is hozzáférhetünk. ezért nem szükséges hozzá nagy erőkifejtés. Ez a szerszám pontos tükörképe a megszokott jobbosnak. mielőtt eltennénk. E hosszú nyelű szerszámot régen a hernyófészkek leszedésére használták. futórózsa és sövény ritkítására. népességnek majdnem egytizede balkezes. ifjítására is. Nagyon fontos. A hullámos élű sövénynyíró ollóval ujjnyi vastag vesszők is levághatok. Előnyös. könnyedén. Ezt a vásárláskor könnyedén kipróbálhatjuk. tehát műanyag bevonat van rajta (ennek télen. hogy az olló szétnyíljon. A kétélű ollónak a támasztóélét is fenjük. A nyél legyen elég hosszú. Általában vékony vesszők és még meg nem fásodott hajtások metszésére alkalmas. meleg tapintású. hogy a szerszám valóban a tenyérbe simul. Nyelük ugyancsak hosszú. ha ez a szerszám is könnyű és az ütközése rugalmas. ábra). a rövid nyél feltöri a tenyeret. Kényelmesen. © 34 o . tartós. majd fenőszíjat használjunk. Kétélűek. töröljük szárazra. GALLYVÁGÓ ÉS SÖVÉNYNYÍRÓ A metszőollóhoz hasonló pengével. az élek 20-30 cm hoszszúak. mert akkor a fás rész lemetszésén kívül külön erőkifejtés szükséges a záráshoz. fagyban van jelentősége). jól beállított metszőolló nem roncsol. de ritkábban. A rugó ne legyen túl kemény. Az éles. Ennek az az előnye. ugyanakkor könnyű. Nyele tenyérbe simul.

kevés erőkifejtéssel száraz. FŰRÉSZ. amelyiknek állítható a pengéje. hernyózóolló (B). LÉTRA A fűrészek közül a hagyományos keretes metszéskor nehezen használható. KACOR. gyorsan vághatunk. viszont nehéz az élezése. közülük is az íves hegyűek a legalkalmasabbak. ábra) lényegesen könnyebb és gyorsabb a munka. ezért lassú vele a munka. ÁBRA [ Elektromos sövénynyíróval (27. Az egyenes fogú fűrésszel oda-vissza. Legjobbak Kardfurészek és fogazásuk @ 35 © . egyenes (C) és hullámos éle sövénynyíró olló (D) •J 28. Ügyeljünk arra. Előnyös.(gally-) vágó (A). ha könnyű./V Ág. A fűrészszel ugyanis hozzá kell férnünk az ágakhoz. vastagabb részeket kell eltávolítanunk. különben nehéz tartani az amúgy is gyorsan dolgozó. Erre a célra a kardfűrészek. A cápafogú csak egy irányba vág. hogy az elektromos vezeték ne kerüljön a vágóéi útjába. legföljebb az. A fogazás többféle lehet. Legjobb. ha a vezetéket öncsévélő dob tartja rugalmasan föltekerve. gyorsan. tehát pontos kezelést kívánó gépet.

Mindig csak azt az oldalát élezzük. amelyiken a körömhely van. mert bizonytalan és balesetveszélyes. A kést vizes fenőkővel és fenőszíjjal szinte borotvaélesre kifenhetjük. a fűrészelés fontos segédeszköze a létra. ha kézbe illő és meleg fogásű. ábra). Élét az eredeti mintázatban és hajlásszögben reszeljük. pedig nem veszélyes szerszám. csak egy kis gyakorlat szükséges a használatához. Sokan idegenkednek tőle.ábra). A metszés. mert könnyen. a seb szélét épre kell vágnunk. A fűrészek. Éles szerszámokkal. ÁBRA | f O Kacorkéssel vágjuk simára a fürészelt felületet A fűrész nyele akkor jó. tehát ne kockáztassunk! © 36 o . Ezt éles késsel simára. hogy a forradást elősegítsük. Egyágú támasztólétrát soha ne használjunk. a hajlított pengéjű és nyelű kertészkés (29.az idunafogazású fűrészek. Jobb a kétágú létra. 1 29. gyorsan lehet velük vágni és élezésük is egyszerű (28. A vágás legcélszerűbb eszköze a kacor. durva vágási felületet hagynak vissza. különösen az idunafogazásúak. kényelmetlen testhelyzetben. nagy erőkifejtéssel dolgozunk. de a legbiztonságosabban a támasztórudas állítható fel.

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE írta Valló László .

A KORONA ALAKITASA TERMŐKORI METSZÉS IFJÍTÁS NÉHÁNY APRÓ FOGÁS A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE .

hogy a teret arányosan kitöltsék. Ez fajonként. A mesterséges koronaformák hagyományos változatai. fajtánként különböző lehet. és később éri el teljes termőkorát. A vázágakat úgy neveljük. hogy alakító metszése viszonylag hosszú ideig tart. a középsőben négy.ábra). Ez nehezíti ápolását. a palmet30. A hagyományos formák közül a sudaras korona a legelterjedtebb. növényvédelmét és a szüretet. szétterülő koronát nevelőkön pedig nagyobb távolságot hagyunk az ágemeletek között. Törzsmagassága 100-120 centiméter. ABRA N / ta vagy ferdekarú sövénnyel. Katlankorona (C). Az erőteljesen fölfelé törő koronájú fákon kisebb. a szórt állású sudaras és a kombinált korona. A sudaras korona formái: ágcsoportos sudaras. a gömbkorona. Az ágcsoportos sudaras korona előnye. Az ágcsoportos sudaras korona magasba törő. azaz a központi tengelyen (31. © 39 o . ábra). Hátránya. Vázakorona CD). Az ágcsoportos sudaras koronában egymástól meghatározott távolságban. Sudár nélküli a vázakorona. Változatai az ágcsoportos sudaras. a szórt állású sudaras korona és a kombinált korona. Zárt felületű korona (E) AZ ÁGCSOPORTOS SUDARAS KORONA A koronaformák kialakítása a telepítést követő első metszéstől (ez az első év) a termőre fordulásig (a negyedik-ötödik-hatodik évig) tart. A legalsó ágcsoportban négy (esetleg öt). erős növekedésű fák általános koronaformái. a katlankorona és a zárt felületű korona (30. Az ágcsoportok egymástól való távolságát az alakító metszéskor határozzuk meg. úgynevezett ágcsoportokban (ágemeletekben) helyezkednek el a vázágak a sudáron. ezen foglalnak helyet a vázágak. Jellemzője az uralkodó központi tengely. a vad alanyra oltott. szórt állású sudaras és kombinált korona (ahol a sudarat a második. A hagyományos koronaformák állnak legközelebb a természetes formákhoz. a fölsőben pedig három vázágat alakítunk ki. Gömbkorona-változatok (B). hogy megfelel a gyümölcsfa természetes növekedési törvényszerűségeinek. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák közül a termőkaros orsóval. Az ágcsoportos sudaras koronában három ágemeletet nevelünk ki az alakító metszés folyamán. A sudaras koronák közé tartozik az ágcsoportos sudaras korona. A támasz nélküli vagy hagyományos koronaformák sudarasak vagy sudár nélküliek lehetnek.A KORONA ALAKITASA A házikertbe ajánlott mesterséges koronaformák két nagy csoportját a hagyományos és az intenzív formák alkotják. a gyengébben fejlődő. illetve a harmadik ágcsoport fölött távolították el (A). a karcsú orsóval és a szuperorsóval ismerkedünk meg.

31. ÁBRA | Ágcsoportos sudaras korona alakítása az első három évben © 40 o .

sértetlen végálló rügyet hagyjunk. illetve gyenge vesszők képződtek. Előfordul. Második év. az előző évi visszametszés eredményétől függ. hanem az alatta lévőből. Az előző évi vesszőmaradék időközben második éves résszé azaz gallyá alakult. úgy vágjuk vissza.Első év. nyárs fejlődött. azaz a gyengébbeket erősebben. A rügyekből hajtások. A továbbiakban úgy is kezeljük. (Például megcsavarodott. oldalrügyeit dörzsöljük ki a leendő törzsmagasságig. Most is ügyeljünk. A csonthéjasokat és a héjasokat ennél erősebben. és így a sudár kissé oldalra dől. Ezt elkerülendő. Amennyiben suhángot ültettünk. akkor végálló rügynek meredek szögállásút (rügytengelyűt) válaszszunk. Ekkor a metszés erőssége a vesszők hosszától. az erősebb növésűeket gyengébben. Legelőször az oldalvezérvesszőket válaszszuk ki. A hozzájuk legközelebb álló (alattuk lévő). és annak a konkurenseit is tőből eltávolítjuk. illetve vesszők lesznek. Legjobban tesszük. túlságosan meredeken ível fölfelé vagy rügysérülés. hogy a szabályosan metszett koronás oltványból (suhángból) csak gyenge. A rajta képződött vesszők közül a túlságosan (zavaróan) erőteljes növekedésűeket vágjuk ki tőből. például ellapított koronaalak felvételére a fát. A tanulságot érvényesítsük: az előző esetben hosszabbra. a gyengéket egyelőre hagyjuk metszetlenül. hogy legalább 20-30 centiméterrel magasodjon a visszametszett oldalvesszők síkja fölé. A másodrendű vesszőket ezúttal is tőből távolítsuk el. hogy a sudárvessző végálló rügye az oltás hajlatával ellentétesen álljon. A megmaradó oldalvesszőkből négyet válasszunk ki (a legfejlettebbekből). Ez esetben © 41 o . és így huzassuk föl a koronát. Ha sok és erős vesszőt kaptunk. Ugyanígy kiválasztjuk a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) is. Előfordul. A sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra.rendes körülmények között . A tenyészidőben is kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. Célszerű figyelnünk arra is. ha túlságosan széthajlóvá kezd válni a korona. az mindig kifelé és fölfelé álljon. Ugyanígy tegyünk a törzsmagasság alatt képződött vesszőkkel is. Ha ugyanis a fővezérvesszőt mindig azonos oldalon lévő rügyre vágjuk vissza. hajtássérülés miatt elsatnyult. a középerőseket vágjuk felére. hogy a végálló rügy a tavalyihoz képest éppen ellenkező oldalon legyen. illetve veszsző az oltás alapjával ellentétesen ível. és e fölött 4—5 rügyet meghagyva vágjuk vissza. Kedvező körülmények között a tavalyi visszametszés eredményeként a végálló rügyekből és az alatta lévő egy-két oldalrügyből erőteljes (50-70 centiméteres) vesszők fejlődtek. csökött vesszők fejlődnek. egymástól lehetőleg azonos távolságra a koronakerületen. Ne kényszerítsük ettől elütő. így. Az alsóbb oldalrügyekből kevésbé erős. hogy a metszfelületek lehetőség szerint egy síkba essenek. velük versengő (úgynevezett konkurens) vesszőket tőből távolítsuk el. A fővezérvesszőt is növekedéséhez mérten metsszük vissza. hogy a korona továbbnevelése szempontjából legkedvezőbb helyzetű és erőteljes vessző nem a végálló rügyből fejlődött. és a számunkra kedvező konkurenst hagyjuk meg. Ügyeljünk.a természetes koronaalakulás továbbvivői is.) Ilyenkor a végálló vesszőt távolítjuk el tőből. A sudár növekedését ne hátráltassuk. A többit tőből metsszük le. akkor tavaly rövidre metszettünk. A többiek hátrányára erősebben növő oldalvezérhajtások vitorláját (nem a csúcsát) csípjük vissza. ezért adjunk ezeknek elsőbbséget. ami a sudár központi növekedését biztosítja. A kiválasztott oldalvezéreket növekedési erélyüknek megfelelően metsszük vissza. Ezúttal is ügyeljünk a végálló rügy helyzetére. A végálló rügyből fejlődött vesszők . Az oldalvesszőket 5-6 rügyre vágjuk viszsza. akkor a vesszőlapok hajlatai mind egy oldalra esnek. ha az alakítás éveiben a vízszintessel 60 fokos szögben álló vázkarok kinevelésére törekszünk. Ennek eredményeként a rügyből előtörő hajtás. a visszametszések során évenként váltogassuk a sudárvessző csúcsrügyének a helyzetét. akkor az előző évi metszés túl hosszúra sikerült. 2-4 rügyre is metszhetjük. a végálló rügyek pedig kifelé (ne a korona belseje felé) és fölfelé nézzenek. hogy ép. a fácska egy év elmúltával koronás oltvánnyá fejlődik. Ugyanígy tegyünk a törzsön fejlődött hajtásokkal is. Ha pedig kevesebb és gyengébb vessző. Ügyeljünk. Az előtörő másodrendű hajtásokat 4-6 levél fölött csípjük vissza. az utóbbiban rövidebbre metsszük a vezérvesszőket. A koronás oltvány vesszői közül a kívánt törzsmagasság alattiakat tőből távolítsuk el.

A megmaradókat gyengén metsszük vissza. a külső harmadban viszont meghagy mindent egy csomóban. (Ekkor az ágcsoportok közötti távolság meghatározása a fontosabb. fejletlen gallyakat) metszszük vissza felükre. azaz távolítsuk el tőből. tehát a tavalyi volt vesszőket (a mostani kétéves. (A szakmai tájékozatlanság legékesebb és egyben legelrettentőbb bizonyítéka az. a másikat tőből vágjuk ki. A korábbi évek szabályai szerint metsszünk. erőteljes vesszők maradtak. tőből távolítsuk el. Szükségessé válik az első (legalsó) ágcsoport ritkítása is. mert később a villa a termés súlya alatt gyakran széthasad. amikor a „hozzáértő" az ág alapjában és innen kifelé lemetsz minden koronarészt. hogy a fővezérvesszőt ekkor metsszük vissza a második ágemelet magasságában. hogy vajon a vezérvesszők rendszeres visszametszése nélkül nem lesz-e ilyen erős az ágrendszer? A válasz: nem lesz. Kialakult és megerősödött mind a három ágemelet. Az alakító metszés szempontjai az előző évivel megegyeznek. Az ágcsoportok közötti legmegfelelőbb távolság 70-100 centiméter. Nyilvánvaló. Lássuk egyben a koronát. A megmaradókat vágjuk vissza igen erősen a vesszőalapra. Fontos. vékonyabb termőgallyakat nyerjünk. mint a leendő második ágemelet alapjait. Negyedik év. hogy az ágak lehetőleg azonos távolságban legyenek egymástól. amit még nem hevert ki. azaz a leendő termőalapok azonos arányban legyenek az ágak külső és belső felületén. Ötödik év. amelyeknek a termő (generatív) jellege erősebb. A vízszinteshez közeli gyengébbeket metszetlenül is hagyhatjuk. de inkább harmadukra. Ezt az első ágcsoport legfölső ágától számítva mérjük föl a tengelyen. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. amely villát alkot). Fölmerülhet a kérdés. azaz úgy alakítsuk. hogy ezzel mesterségesen fölkopaszítja a fát. Legelőször az erőteljesen fölfelé törő vesszőket ritkítsuk meg. vagy hagyjuk metszetlenül. A legkedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. vagy hagyjuk metszetlenül. Arra törekedjünk. és növekedésbeli lemaradását a gyökérzet súlyos sérülése okozta. Válogassuk ki őket. akkor ezeket úgy kezeljük. rendezett koronaforma kialakítására törekedjünk. ha a fácska talaja rendben van. A többi oldalvesszőt növekedési erélyétől függően. hogy az ágcsoportok között termőrészekkel berakott. A megmaradókat vagy gyengén metsszük vissza. ábra).) Harmadik év.ha növekedése ezt lehetővé teszi . ami ellen céltudatos metszéssel éveken át küzdünk. visszametszése és konkurenseik eltávolítása a korábbi évek elve és gyakorlata szerint történjék. (E beavatkozástól csak akkor várhatunk kielégítő eredményt. A második ágcsoport veszszőit úgy metsszük meg. hogy mielőbb berakódjanak termőrészekkel. mert a megfelelő mértékű visszametszés vastagodásra is © 42 o . hanem a növekedéssel arányos (32. mert ebben a koronatérben ilyenek maradhatnak. A visszametszés alapja a tavaly beállított forma legyen. azzal a céllal. De a visszametszés már ne legyen túl erős. és ott metsszük vissza a sudárvesszőt. továbbá. a második ágemelet alakítása ennek alárendelt. mint az elsőéves koronás oltványt. hogy arányosan töltsék ki a koronateret. gyengén metsszük vissza. hogy a fejletlen alapi rügyekből gyenge hajtásokat kapjunk. és metsszük vissza növekedési erélyüknek megfelelően. erőteljes másodéves gallyakat vágjuk vissza rövid termőrészre vagy gyenge vesszőre. Szükség szerint ritkítsuk meg a középerős és gyenge oldalvesszőket is. Ha a visszametszés alatt kedvező helyzetű.ne vegyük figyelembe az új növedéket.már a harmadik ágcsoport magasságában vágjuk vissza. különben a fa elsűrűsödik. Ez esetben a koronaalakítás egy évet késik. azaz a második ágemelet legfölső ágalapjától számítva 80-100 centiméterre. hogy hosszuk és kiterjedésük is ágemeletenként nagyjából azonos legyen.) Az oldalvezérvesszők (és fővezérvessző) konkurenseit ezúttal is maradéktalanul. Új vonás. Az oldalvesszőket úgy válogassuk meg és úgy metsszük. hogy az ágak közötti koronateret arányosan kitöltsék. A hosszú. Arányos. de jó teherbíró váza is a termőalapoknak. Az így kialakított korona nemcsak szemre tetszetős. hogy a meghagyott vesszők (és gallyak). ha növekedésének erőssége ezt lehetővé teszi. A fővezérvesszőt (sudárvesszőt) azonban . Az oldalvezérek kiválogatása. vagyis éppen azt teszi.) A két ágcsoport között a sudárból előtörő oldalvesszőket ugyancsak ritkítsuk meg. Kerüljük a villás elágazást (egy rügyalapon két hajtórügyből ikerhajtás fejlődik.

A fenntartó metszést (amely ritkítást és termőrészifjítást jelent) úgy végezzük. (A termőkorú fák metszésének tudnivalóit a Termőrészek metszésmódja és a Termőkori metszés című fejezetek tartalmazzák. erős vázágrendszert nevel. (Kivételt képez néhány faj. Ezzel szemben egyre fontosabbá lesz a fenntartó metszés. Az alakító metszés már lényegében befejeződött. illetve egyre jelentéktelenebbé válik. amelynek következménye a megnyurgult (és mellesleg föl is kopaszodott). de vastagabb. erőteljesebb és helyzetében is állandóbb lesz.) O 43 o . mint például a dió és a gesztenye. amely beavatkozás nélkül is arányos. így valamivel hosszabb idő alatt éri el az ág teljes hosszúságát. ami a termőegyensúly kialakítását és fenntartását szolgálja. gyengébb ág.) A hatodik és a további évek. amely a teljes terhelés idején már nagy ívben meghajlik. Az alakítás megismert szempontjait tehát érvényesíthetjük és érvényesítenünk is kell a fa későbbi életében. hogy az eredeti koronaforma továbbra is megmaradjon.metszés után I I a metszés eredménye Ágcsoportos sudaras korona alakítása a negyedik és ötödik évben készteti a vesszőt. A nem alakított koronájú fák vezérvesszői évről évre zavartalanul növekednek a csúcsrügyekből. és az alsóbb koronarészekre borulva elsűrűsíti a koronát.

és őszibarack. a teret arányosan kitöltő vázág (oldalvezérág) alkotja a koronát. hanem körkörösen elszórva foglalnak helyet a központi tengelyen. vázág vezérvesszők © 44 o . e fölött a sudarat eltávolítjuk. hogy a vázágak nem csoportosan. Ezekből formáljuk a szórt állású sudaras korona vázágait. ha a sudarat már a második ágemelet fölött eltávolítjuk. és a termőfelületet oldalirányban. A támasz nélküli. illetve ezek elágazásai alkotják. a zárt felületű korona és a gömbkorona tartozik ide. amely alul ágcsoportos. mint az ágcsoportos sudaras koronájú fák. ehelyett három egymással egyenrangú. Törzsmagassága 80 centiméter-1 méter közötti. hogy hiányzik belőlük a sudár.SZÓRT ÁLLÁSÚ SUDARAS KORONA A szórt állású sudaras korona abban különbözik az ágcsoportos sudaras koronától. a fölfelé törő vázágakat pedig egy-egy oldalelágazásra vágjuk vissza. Az idősebb ágcsoportos (vagy szórt állású) sudaras koronájú fáinkból is alakíthatunk kombinált koronát. azt a törzsmagasság fölött 6-8 rügyet hagyva vág1 33. illetve fajták ajánlott koronaformája. Hamarabb nevelhetjük ki. részben létráról (szedőállványról) szüretelhető. A vázakorona. Első év.) Alakítását az ágcsoportos sudaras korona kinevelésének szabályai szerint kezdjük. mint a kajszi. a mandula és a dió ajánlott koronaformája. így kombinált lesz a korona. mintha ágcsoportos sudaras koronát nevelnénk. amelyeket egymás fölött és alatt 20-30 centiméterre nevelünk. Ágcsoportok képzésére nem hajlamos fajok. E gallérágak 20-40 fokos szöget zárnak be a vízszintessel és határozottan alárendeltek a vázágaknak. A korona kikatlanozásával a belső részek megvilágítását javítjuk. egymástól 0. Elsősorban az erős és középerős alanyon álló fényigényes gyümölcsfajok. A sudarat legkésőbb a harmadik ágemelet fölött ki kell metszenünk! A kombinált korona elsősorban a fölfelé növő fák ajánlott formája. szélességében növeljük. fölül pedig katlan alakú. A vázágak 60-70 fokos szögben állnak a vízszinteshez képest (33. a szilva. hagyományos koronaformák másik nagy csoportját a sudár nélküliek alkotják. hogy korlátozzuk vele a gyümölcsfa magasságbeli növekedését. és viszonylag korábban is terem. a meggy. További előnye. ÁBRA | KOMBINÁLT KORONA A kombinált korona valójában az ágcsoportos (vagy a szórt állású) sudaras korona és a sudár nélküli katlankorona kombinációja. és csaknem azonos erősségű oldalvezérágak. Több gyümölcsfaj nevelhető ilyenre. Az első években úgy alakítjuk a fát. hogy központi tengelye (sudara) nincs. a katlankorona. Ha suhángot telepítünk. A VÁZAKORONA A vázakorona jellemzője. E hatás különösen akkor érvényesül. Jellemzőjük. azaz kikatlanozzuk a koronát.5-1 méter távolságban. a rajta emeletesen kialakított úgynevezett gallérágakkal. így a termés részben a földön állva. A vázágakon áganként 3-5 gallérágat alakítunk ki. Amikor azonban elértük a második (vagy a harmadik) ágemeletet. A sudarat a második ágemelet fölött távolítsuk el.ábra). A második-harmadik évtől mindinkább érvényesülni hagyjuk a sudáron szórtan előtörő oldalvezéreket. (Ilyen például a kajszi.

Mert igaz ugyan.a legfölső oldalvezér fölött . hogy annak mint konkurensnek a hatására az oldalvezérvesszők jobban oldalra terülnek. egészségesebb ágtengely alakítható ki belőle. akik a sudarat két-három-négy évig meghagyva nevelik a koronát azzal az indokkal. Ezután . annak az a veszélye. hogy az új gallérág lehetőleg ne a meglévő fölé kerüljön. amelyek a teret arányosan kitöltik (a kör alapvetületet három arányos részre osztják) és nagyjából egyforma erősségűek. jó növekedést feltételezve legelőször a tavaly visszametszett oldalvezéreken kiválasztjuk azt a veszszőt. Versenytársait tőből eltávolítjuk. Ezt követően a többi vessző tőből eltávolítjuk a koronából. hogy ezek a vesszők (a leendő vázágak alapjai) ne egy pontból eredjenek. Ezek többnyire a korona belsejében lévő. A harmadik és további évek. A kiválasztott három oldalvezérvesszőt gyengén visszametsszük (általában harmadát távolítjuk el).) A második évben a gyengén nőtt vesszőket már metszetlenül hagyjuk. akkor azt az imént ismertetetteknek megfelelően kezeljük. Ez rendesen a végállórügyből fejlődött veszsző. Kiválogatjuk a továbbnövekedést szavatoló vázágvezérvesszőket és gyengén visszametsszük. hogy a sudár későbbi kimetszésével éppen a korona legérzékenyebb részén. azokat is gyengén visszavágjuk. amelyekre biztosan nem lesz szükségünk. vagyis a vázágak laposabb szögben nőjenek. (Az alakítás elején még arra törekedjünk. Jó esetben minden vázágon találunk egy-egy ilyen vesszőt. (Ugyanezt elmondhatjuk a korona vázágainak kineveléséről is. Nagyon fontos. a hármas elágazásban [az úgynevezett ágtorok közepén] ejtünk érzékeny sebet. hogy egyenesebb. hogy szemben állunk az adott vázággal. Ez ellen szól viszont. amelyen elkezdhetjük a gallérágak kialakítását. attól fél-egy méter távolságban) és azt is gyengén visszametsszük. A későbbiekben is ügyeljünk arra. Kiválasztjuk a gallérág-vezérvesszőket. Elegendő. akkor választhatjuk valamelyik jobb állású alatta lévőt is. sőt minél távolabb legyenek egymástól. Ezután a korona könnyebb áttekinthetősége érdekében tőből kimetsszük azokat a vesszőket. a vízszintessel 10-30 fokos szöget bezáró vesszők a legalkalmasabbak. hiszen a vázkorona vázága maga is oldalvezér). versenytársát (-társait) tőből eltávolítjuk. és rajtuk a gallérágak is túlságosan magasan képződnek. ha majdnem vízszintesek).) Második év. Ha suhángot telepítettünk és abból jól fejlett koronás oltványt kaptunk. hogy a gallérág kineveléséhez erősebb és fölfelé törő vessző áll csak ren- O 45 o . Erre a vázágakból oldalirányba nőtt. Nevelhetjük metszetlenül is. ilyeneket válasszunk még akkor is.kimetsszük a sudarat. hogy metszetlenül. Kiválasztjuk a következő gallérágvesszőt (most a tavalyival ellentétes oldalon. Célszerű mindegyik vázágnak ugyanazon az oldalon választani. Következésképpen néhányszor visszametszve erősebb lesz a gallérág. lehasadnak. Fontos az is. és az egészen lehajló oldalvesszők. (Ha a vázágaknak kiszemelt vesszők nagyon közel vannak egymáshoz. Erőteljes. mert az ezekből fejlődött vázágak teherbíróbbak és hosszabb életűek is. de ha annak fejlettsége. (A sudár kimetszésének időpontjáról megoszlik a szakembere véleménye. ellenben a tartó vázágak nyurgábbak és kevésbé teherbírók lesznek. (Az oldalirányt úgy határozzuk meg. Ezt követően választjuk ki a gallérág-vezérvesszőt (amit ezúttal nem mondhatunk oldalvezérvesszőnek. ha kevésbé fejlettek. Ráadásul később már nem is lehet jól hozzáférni az ágtorokhoz és a sudár csak nagyobb csonk meghagyásával távolítható el. hogy ezek a vázágveszszők ne nagyon meredeken álljanak a törzsön. rendszerint fölfelé törő erős vesszők. ami azonban kevésbé teherbíró. ha az alakítás végére alakul ki a jellemző. a vesszők csúcsrügyéből nevelve a koronát hamarabb kialakul és gyorsabban is fordul termőre. A tavalyi koronás oltványból jó esetben viszont már olyan fácska fejlődött. hanem laposabb szögben (az sem baj.) A kiválasztott vázágvezérvesszőket ismét gyengén visszavágjuk. Ha tehetjük. konkurenseit tőből eltávolítjuk. Vannak. még a korona belsejében is. Koronás oltvány esetében a törzsmagasság fölött válasszunk ki három olyan oldalvesszőt. hogy a korona lehetőség szerint terüljön szét. ennek az az előnye. amely által tovább növekszik a vázág. hogy később ággá alakulva nem bírják a terhelést. 60-70 fokos vázágszögállás. majd a következő évi metszésnél az ellenkező oldalán. Előfordulhat.) A kiválasztott gallérág-vezérvesszőt is célszerű gyengén visszametszeni. szögállása nem megfelelő.juk vissza.

Célszerű. akkor az ültetés utáni tavasszal a kívánt törzsmagasság (50-70 centiméter) fölötti részt távolítsuk el. mandulánál pedig 3-4. de ekkor különösen vigyázzunk. A Buda vidékén elterjedt típust 4-6 db. Ebből is indíthatjuk. A suháng minőségű oltvány törzse általában hüvelyknyi vastag. Visszametszés telepítéskor (A) és a második év tavaszán (B) © 46 o . ha a vázágat erre a fölső gallérágra vágjuk vissza (könyököltetjük ki) és ezzel zárjuk le a további növekedését. Ha ilyet vásároltunk. hogy a legfontosabb ápolási munkák.5 méteren. hogy csökkentsük a fa terhelését.) A későbbiekben. Őszibarackfát gyengébb növekedésű suháng vagy fejlettebb koronás oltvány formában vásárolhatunk. De a vázágat lezárhatjuk úgy is. A vázágakon lévő termőgallyazatot az ág közelében tartjuk. Kedvező növekedési ütem mellett 5-6 év alatt kialakul a vázkorona. E koronaforma áttekinthető. meggynél. A KATLANKORONA A katlankorona az őszibarack általánosan elterjedt koronaformája. rajtuk termőrészek vannak. amin rendszerint gyenge másodrendű vesszők vannak. hogy majd a lomb és méginkább a termés súlya alatt leívelődik. Ekkor az alsó gallérágak már 3-4 évesek. esetleg négy koronavesszőre van szükségünk. és siettetik a fölkopaszodást. akkor ezeket a beavatkozásokat már korábban el kell kezdenünk. 50-60 fokos szögben álló vázág alkotja (34. A korona megalapozásához három.5 méteren. ha szükségesnek látjuk.) A gallérágak kialakítása 4-5 évig tart. A katlan belsejébe irányuló elágazásokat nem engedjük megerősödni. így az őszibaracknál 2-2. (A gallérágak határozott alárendelésére egyébként nemcsak az alakító. Ha mégsem ívelődne le. Rendszerint bokortörzsön (50-70 centiméter magasan) áll. hanem a termőkori metszések során is ügyelnünk kell. akkor vágjuk vissza egy gyenge oldalelágazásra. a gyenge vesszőket pedig vágjuk rövidre (1-2 rügyre). Kialakításának menete a következő: Első év. kinevelésüket a már ismertetett módon végezzük. A legfölső gallérágat olyan magasságban alakítsuk ki. ami már terem. hogy a vázág folytatására (az előző évben) kiválasztott vezérvesszőt egyáltalán nem metsszük vissza abban a reményben. különben azok leárnyékolják az oldalágak lombozatát. a szüret még viszonylag kevés vesződséggel legyen elvégezhető. A legfölső gallérág kialakításával lényegében befejeződik a korona alakítása. termőgallyazat. De ha a korona növekedése nem kielégítő. Hátránya. a már termőkorba lépett fán megkezdjük a termőgallyak ritkítását és ifjítását a Termőrészek metszésmódja című fejezetben leírtak szerint. a kajszinál. Ezt a termőgallyazatot az alakítás éveiben még leginkább metszés nélkül neveljük. a szilvánál. ábra). v • S lce S Gf f Az őszibarack katlankoronájának kialakítása. a rajta fejlődött gyümölcs jó minőségű. így a metszés. (Legföljebb megfontolt és igen mérsékelt arányú hajtásválogatást végzünk. mint a zárt felületű korona.delkezésünkre. hogy a metszéssel határozottan rendeljük alá a vázágak vázágvezérvesszőinek. hogy viszonylag lassan fordul termőre és kevesebbet terem. a permetezés. viszonylag könnyen kezelhető.

hiszen a vesszőkből lesznek majd a kiszemelt leendő vázágak.tőből távolítsuk el. A megmaradók lehetőleg körkörösen. Jő esetben a végálló és az alatta lévő rügyekből erőteljes hajtásokat. az ilyen módon legyengített vesszőket természetesen már nem metsszük a tavaszi fás metszés alkalmával. hogy a fa java termőkorára a 45 fokos vázág-hajlásszög kialakuljon. Ehhez kiválasztjuk azt a négy legerősebbet a törzsmagasság fölött. azt erősen. mérsékelt nyári zöldmetszéssel korlátoznunk a korona belsejében fejlődő hajtások megerősödését. Ezeket erősségüktől függően — felükre vagy kétharmadukra vágjuk vissza. © 47 o . amelyek a teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitöltik. legföljebb kissé megritkítjuk őket. Már a harmadik évben is. amely kiigazítja (korrigálja) a kedvezőtlen vázkarirányt. amelyből olyan hajtás (vessző) remélhető. E beavatkozással (zöldmetszéssel) az alakítás további éveiben is éljünk. A közvetlen környezetükben fejlődő. hogy ezek közül kiválasszuk azt. Ideális esetben a vezérvesszők szögállása megegyezik a majdani vázágak kívánatos szögállásával. Ehhez a tavalyi 4 vezérvessző csúcsán fejlődött erős vesszőkből kiválasztjuk a legkedvezőbb irányút. a feltűnően erőseket pedig gyengén visszavágjuk. A kiválasztott oldalvezérvesszőket (vagy ágvezérvesszőket). Ha így teszünk. (Ha ezek a vesszők 10 centiméternél rövidebbek. Választásunknak nagy súlya van.különböző lehet.a vitorla visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. Ha a vessző (vagy vesszők) iránya eltér a kívánatostól. A következő esztendő tavaszán e fácskát már koronás oltványnak tekintjük és úgy is metsszük. A tenyészidőben pedig kísérjük figyelemmel a hajtások fejlődését. az oltvány életképtelen. hogy ezek a vesszők ne egy pontban (ne azonos magasságban) álljanak a törzsön. 50-60 fokos szögben kell kinevelnünk a vázágakat az alakításkor.jó alapja a leendő koronának. (Ha gyengébb is van köztük. lehetőleg minél nagyobb távolságban egymástól.ha szükséges . a sudarat is .amelyikben legalább három ceruzavastagságú 40-50 centiméter hosszú vessző van . a többit visszacsípjük.köztük. Legelső feladatunk most is az. Második év.) A koronában fejlődött oldalvesszők (nem vezérvesszők) közül az erősebbeket metsszük vissza legföljebb 6-8 rügyig. Fontos. amelyből az előtörő hajtás (vessző) remélhetőleg tartja az ideális szögállást. (A vezérvesszők növekedési iránya ugyanis . Kedvező körülmények között erőteljes. akkor lehetőség szerint olyan végálló rügyet hagyjunk. akárcsak az alakítás további éveiben.) A többi vesszőt .egyéb. lehetőség szerint egyforma erősségű vesszőt. Harmadik év. Ideális esetben már az első évben megvethetjük ennek alapjait. Célszerűbb azonban már most is. akkor inkább suhángot vásároljunk. A fejlett koronás oltvány . A nyár folyamán kiválasztjuk a négy legerősebbet és legjobb állásút. Ezután az erősebbeket gyengén (kétharmadukra) visszavágjuk. A koronaalakítás szempontjából kívánatos helyzetű (kedvező növekedési irányú és szögállású) hajtások növekedését . Feladatuk az alakuló vázágak továbbnevelése.) Ahhoz. hanem egymás fölött és alatt. 3 4 — rügyre vágjuk vissza. ha jól fejlettek (50-60 centiméter hoszszúak) kétharmadukra. egyenletesen elosztva álljanak a kétéves részeken. ha van. velük versengő erőteljes vesszőket (konkurenseket) tőből távolítsuk el A kétéves részeken . amelyek a leendő vezérágak (vázágak) alapjait adják. ennél meredekebb.a csúcsi helyzetű vezérvesszőn kívül . Ezeket ritkítsuk ki mérsékelt arányban. a 4. hogy egymástól lehetőleg azonos távolságban legyenek és a rendelkezésre álló teret (fölülnézetben a kör alapvetületet) arányosan kitőltsék. ne kísérletezzük tovább vele.) A koronás oltvány metszésekor legelőször a vesszők között válogatunk. Az így kiválasztott vesszőket metsszük vissza fele hosszúra kifelé (tehát nem a korona belseje felé). Ezeken nagyszámú és elég erős másodrendű vessző is van. akkor fele hosszúra metsszük vissza. ha ennél gyengébbek. illetve vesszőket kapunk a tavaly visszametszett vesszők csúcsán. és fölfelé álló rügyre. rövidebb veszszőket is találunk.a fajtától függően . de még inkább a negyedik esztendőben gondot jelenthet a vezérág kívánatos szögben való nevelése. A választás szempontja ezúttal is az. akkor olyan rügyre metsszünk. a gyengébbeket hagyjuk metszetlenül. Az ilyet dobjuk ki. Ha a kiválasztott vezérvessző megfelelő szögben áll.A visszavágott vesszők tövében lévő rügyek erőteljes hajtásokat hoznak. (Ha ilyet nem kapunk. Konkurenseiket tőből eltávolítjuk. 60-80 centiméteres vesszők fejlődnek a koronában.

akkor a rajta fejlődött legkedvezőbb helyzetű másodrendű vesszőre vágjuk vissza. A többnyire középhosszú. ügyelve arra is. a termőrészeket adják. mert azok már a következő évben a termés alapjait. akkor két egyenlő értékű vázágfolytatást alapozunk meg. legföljebb hosszuk felére vágjuk vissza. mintegy kiterítjük a koronát.rájuk is visszametszhetünk. Ekkor a tavalyi vezérvesszőn meghagyott másodrendű vesszők valamelyikére metszszünk vissza. Feladatunk ezúttal elsősorban a termőfelület növelése. A jól fejlett fa koronájában a befelé növő és erőteljesen fölfelé törő vesszőket megritkítjuk.A visszametszett vezérvessző közepe táján található másodrendű vesszők közül egy-két kifelé irányulót hagyjunk meg. hogy ez a másodrendű vessző ne legyen sokkal gyengébb. A vázágak magasságbeli növekedését két méteren célszerű korlátoznunk. hogy asszimilációs felületükkel növeljék a fa erőnlétét. középerős vesszők feladata.) A térkitöltő oldalágakat és gallérágakat nem a vázvégi vesszőkből alakítjuk. A koronaformát megtartva termőegyensúly-fenntartó © 48 o . A tenyészidőben ezek megerősödnek. és erős vesszőket hozzon. A vázágak megnövekedtek.) A koronában található gyenge (10 centiméternél rövidebb) vesszőknek különösebb jelentőségük nincs. akkor azzal folytatjuk a továbbnevelést. elgendő számú termővessző legyen a fán. illetve a vázág alatt az úgynevezett gallérágak. mert akkor a földön állva metszhetünk. A kiválasztott vezérvesszőkön és a térkitöltő oldalelágazások alapjául szolgáló veszszőkön kívül már igen nagyszámú egyéb vesszőt is találunk az őszibarackfán. a többit tőből távolítsuk el. (Természetesen. mert versenytársai lesznek. ha az előző esztendő nyarán végzett zöldmetszéssel már eltávolítottuk.) A megfelelő szögállású vázágnevelést az előző évihez hasonló módon folytatjuk. a közöttük lévő távolság is nagyobb lett. akkor a fás metszésük elmarad. Az elágazások céljára kinevelt vesszőket középerősen. Ha kedvező állású vezérvesszőnk van. Ekkor már minden fánál szinte kivétel nélkül szükségessé válik az úgynevezett „kiterítés". mert a következő esztendőben rendszerint mutatkozik az első komolyabb termés. kedvező helyzetű és magasságú elágazásra. illetve legyengítettük a szóban forgó vesszőket. Ebben az évben már a jól fejlett fa koronájában legnagyobb számban jelenlévő középhosszú vesszők mérsékelt arányú ritkítására is sort kell kerítenünk. hanem azok alatt. hogy rajtuk minél több rügy kihajtson. a szedést. mert abból könnyen hasadó villás elágazódás lesz!) A négy alapvázággal indított koronában különösen jól kinevelhetők az oldal irányú térkitöltő elágazások. illetve a feltűnően erőseket gyengén visszavágjuk. Ezért arra törekedjünk. Ha a vázág végén két azonos erősségű vezérvesszőt hagyunk (Y formában). Negyedik év. Ettől az évtől kezdve már a termőgallyazat kinevelése igényel nagyobb figyelmet. Amennyiben már ezzel sem érünk célt (a vázág ennél magasabbra nyúlik vagy túlságosan oldalra terül). hogy az elágaztatás ne közös alapú ikerrügyből induljon. (A csúcson álló veszszők közül csak egy vezért hagyunk meg a vázág folytatásában. teljes hosszából egyharmadot távolítva el. akkor a vázág csúcsát vágjuk vissza az ágalaphoz közeli. mint az elsőrendű. vagy a vázágak térkitöltő elágaztatásával valósítunk meg. Ötödik év. a nyár közepére rendszerint elszáradnak. hogy a korona külső és belső felületén arányosan elosztott. ezért középerősen vagy gyengén vágjuk vissza. megerősödtek. Változatlan feladatunk a vázágak továbbnevelése. és jövőre . Közeléből pedig minden másodrendű vesszőt tőből vágjunk ki. hogy a vezérvesszőtől minél távolabb legyenek. Hatodik és további évek. Ezért a vezérveszszőt gyenge másodrendű vesszőre vágjuk vissza. a növényvédelmet és a gyümölcsritkítást is kényelmesen elvégezhetjük. Közülük a legfejlettebbeket (a ceruzavastagságúakat) választjuk ki.ha szükséges . (Ügyeljünk. (Célunk. amelyet vagy a vázágak számának növelésével. A többit metszetlenül hagyjuk. Ha a korona vezérvesszeje meredek szögállású. Ezzel oldalra visszük. a térkitöltő elágazások eddig megismert elvek szerint történő képzése. Ügyeljünk. a kétéves részen állókból. Minden esetben gyengén vágjuk vissza. illetve gyengítő metszésben részesítjük (kétharmadukra visszavágjuk). Folytatjuk a továbbnövekedést biztosító alakítást is. Mivel a vezér ekkor már rendszerint igen erős.

széthajtó jellegű és buja (sok hajtást hozó) fáknál nyilvánul meg. a dió. szerényebb tápanyagellátás mellett is kielégítő termést adnak. ez pedig nagy terméseket eredményez. Az intenzív koronaformákban .koronaformájuk megőrzésével . hagyományos formák között említjük. A nagy asszimilációs lombfelület.vagy termőkori metszést végzünk. A későbbiekben csak akkor avatkozunk be a fa életébe. Ilyen formába ültetjük a ribiszkét. amelyet legalább három különböző fajta vegyes ültetésével hozunk létre (jobb a termékenyülés). ha tápanyagban gazdag. hagyományos koronaformájúak. illetve a terméshozamban hasznosítjuk. Hátránya különösen a középnagy koronájú. Ekkor már nincs uralkodó sudara a koronának. Az oltványt csak telepítéskor részesítjük alakító metszésben (az ágcsoportos sudaras korona elsőéves metszése szerint). A természetes gyümölcssövényt is a sudár nélküli. előbb jutnak termőkorba. Ezek egészen más környezeti. A termőkorú gömbkoronájú fákat . kötözést kívánnak. a szilva.csakúgy. E koronaformával az őszibarack erőteljes növekedését a termőfelület növelésében. A mesterséges gömbkorona előnye. területegységre vonatkoztatva többet teremhetnek és rövidebb életűek. A mandula. (Ezt az Őszibarack alcímű fejezetben ismertetjük részletesen.az alany meghatározó. jó vízgazdálkodású a talaj. amely rendszerint a termőre fordulás idejére ölt határozott jelleget. valamint rendszeres metszést. de többet is teljesítenek azonos idő alatt. A gömbkorona számos gyümölcsfaj és fajta természetes növekedésének megfelelő koronaforma. azaz intenzív művelésmódot igényelnek. sőt el is ágaztatjuk. a katlankorona módosított változata. hogy jól alkalmazkodik a gyümölcsfák természetes koronaalakulásához. A katlanteret így arányosan kitöltjük. Természetes sövényforma a mogyoróbokorsor. és gömb formát vesz föl a korona. illetve a nagy termőfelület a jó talajnak (tápanyag. Igényesebbek is. bokor alakú növényekből álló összefüggő gyümölcsfal ez. tehát például öntözés nélkül.) A zárt felületű korona ugyancsak sudár nélküli. mint a hagyományosak. Ezáltal megakadályozzuk a fák elsűrűsödését. mint a hagyományosakéban . a koronaforma és a művelésmód megválasztásakor vegyük figyelembe. A termés terhe alatt a korona szétterül. Az alakító ritkítással az egyre növekvő gömbkorona terét elágazásokkal egyenletesen kitöltjük. erőnlétét. Az intenzív szó azt fejezi ki. gyenge ritkításából és a megmaradótok gyenge visszametszéséből áll. Elsősorban a nemes növekedésére hat. de befolyásolja annak termőképességét. mint a vadalanyon álló. a köszmétét. szabályos gömb formának megfelelően alakul. A második. A hagyományos koronaformák külterjesebb körülmények között. A támaszt igénylő vagy intenzív koronaformák elsősorban abban térnek el a hagyományosaktól. illetve enyhe lejtésű dombvidékre telepített erős növésű őszibarackfákra ajánljuk. 100-120 centiméteres törzsön célszerű kialakítani. A zárt felületű koronát az Alföldön.rendszeresen ritkítanunk kell. mint a gyengébb növekedésű őszibarackfákon. korábban fordulnak termőre. egyes cseresznyefajták és a meggy ideális koronaformája. környezeti igényét és élettartamát is. metszési és művelési feltételeket igényelnek. Az intenzív koronaformájú gyümölcsfák gyenge növekedésű. hanem a koronavázat csaknem egyforma erősségű oldalágak (oldalelágazások) alkotják. mintha katlankoronát nevelnénk. ha növekedése nem a szép. Külső felülete ugyanis zárt. a málnát és a tüskétlen szedret is. Az első évben (telepítéskor) úgy metszszünk. hogy a koronában a gallérágak és az oldalelágazások mellett a fölfelé növőket is meghagyjuk. Az alanyt mindenekelőtt a talaj. öntözést. hogy az ilyen koronaformájú növények gyorsabban fejlődnek. @ 49 O . a gesztenye. harmadik év után azonban a természetes koronaalakulást hagyjuk érvényesülni. és kevesebb napfény jut a belső koronarészekig (például egyes meggyfajtáknál). Jellemzője. így viszont hamarabb elöregszenek. hogy növekedésük korlátozott. Az évenkénti metszés a sűrítő vesszők rendszeres. így a belső tér megvilágítása is megfelelő. úgynevezett törpealanyokon állnak. A fölkopaszodás mértéke is lényegesen csekélyebb. Sorba ültetett. víz) és a hatásos növényvédelemnek köszönhetően egyensúlyba kerül. Az intenzív formák rendszeres és bőséges tápanyagellátást. Enélkül nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. a belső részek fölkopaszodását.

palmetta vagy ferdekarú sövény (B) és alma szuperorsó (C) O 50 o . ábra). megmaradásig. a piacra termelés eszközei. Márpedig az intenzív művelésmódok tipikusan az üzemszerű termesztés. ha ettől várja a megélhetését is. és különösen. Azok számára. illetve a termőkarok helyesen lekötözött vesszői alakítás idején (A). a metszésükön túl még nagyon sok egyéb ismeretet igényelnek az alanytól és a fajtától kezdve a támberendezés megválasztásán át egészen a szüret szervezéséig. a piacon való megjelenésig. amelyek behatóan tárgyalják ezeket a művelés- módokat. S mint ilyenek. ha a gyümölcstermesztő kertész piacra megy a termésével. ABRA Intenzív koronaformák. Hároméves Jonatán termokaros orsó. az alapos szakmai fölkészültség ma már nélkülözhetetlen minden olyan esetben. 35. A széles körű tájékozottság. akik mélyrehatóbban érdeklődnek az intenzív koronaformák iránt. a palmetta vagy ferdekarú sövényt.INTENZÍV KORONAFORMÁK Az intenzív koronaformák közül a termőkaros orsót. illetve azokat a kiadványokat. ajánljuk az egyes gyümölcsfajokat részletesen feldolgozó könyveket. a karcsú orsót és a szuperorsót ismertetjük (35.

(Az oldalágaknak való vesszőket is természetesen ezek közül választjuk ki. Az így kiválasztott vesszők mindegyikét vízszintes helyzetbe kötözzük le. Koronás oltványnál elvileg elegendő. A továbbiakban a sudárvesszőt gyengén metsszük vissza. kajszibarack és meggy nevelhető erre a koronaformára. Termőkaros orsóvá csak birsalanyon érdemes a körtét nevelni. rajtuk a termőrészekkel. az MM 104-es vagy az MM 106-os alany váltja ki. Ez a koronaforma az intenzív alma. ha suháng a kiindulásunk. Ügyeljünk. Törzsmagassága 60-70 centiméter. Egy fa tenyészterület-igénye 15-20 négyzetméter. szám szerint kettőt vagy hármat. Az alakuló termőkarokon (oldalágakon) képződött vesszőket csak mérsékelt arányban ritkítsuk meg (a túlságosan erősek. Leginkább középerős alanyon álló alma. E vesszők között úgy válogassunk. hogy a lekötözött vesszők ívben ne hajoljanak meg. (A jobb és biztonságosabb eredésért azonban célszerű az oldalvezéreket is erősen visszametszeni. a vízszintessel 15-30 fokos szöget bezáró termőkarokat metszéssel. körkörösen helyezkedjenek el végig a sudáron. magassága 3-5 méter. illetve a túlsá- gosan erős hajtások legyengítését rendszeres és mértéktartó zöldmetszés által is elvégezhetjük. kötözéssel alakítjuk. azaz ilyen magasságban alakítsunk ki ágcsoportokat (ágemeleteket). A nemes korlátozott növekedését az alma esetében az M 4-es. A vezérvesszőket @ 51 O . akkor ezt a jelzett törzsmagasság fölötti 4-6 rügyre vágjuk vissza.Termőkaros orsó A termőkaros orsó 60-70 centiméteres törzsmagasságú. A korai termőre fordulás (a vízszintes helyzetbe kényszerítés) és a rendszeres. ha már az első évben is csak a fővezérvesszőt metsszük vissza. A növény magasságán túl ettől függ ugyanis a vázkarok tényeleges szögállása és a közöttük lévő távolság meghatározása is. Palmetta vagy ferdekarú sövény Lényegében az ágcsoportos sudaras korona egysíkú sövényesített változata. amely viszonylag kevésbé igényes és nem túl sekélyen gyökeresedő. illetve váltásukra különösen ügyeljünk. Az erőteljesebben fölfelé törőkét vízszintes helyzetben lekötözzük. Egy fa tenyészterület-igénye 25-30 négyzetméter. szórt állású sudaras korona. bő termés hatására a többnyire erősen elágazódott termőgallyak viszonylag korán legyengülnek. Az alakítás éveiben egymástól 60-80 centiméterre hagyjuk meg az oldalvezérvesszőket a sudáron. Ezért folyamatos ifjításukra. A harmadik és a további években ismét csak a fővezérvesszőt metsszük. elöregszenek. hogy legfejlettebb oldalvesszőik a sor irányába nézzenek. Az oltványokat már az ültetéskor úgy helyezzük el. vagy hajlítsuk vízszintesre. illetve annak mértékéről. és általában öt éven át folytatjuk. A körkörösen elhelyezkedő. amelynek magasságát 3-4 méteren korlátozzuk. áprilisban esedékes.és körtemetszésben terjedt el. A szaporítóanyagot az első évben a 60-70 centiméteres törzsmagasságnak megfelelően vágjuk vissza. A faj és fajta növekedési sajátosságait egyébként az alakítás során is erősen figyelembe kell venni. A visszametszés mértékével is szabályozzuk a vázkarok távolságát. hogy a magasságbeli növekedést korlátozzuk. az átlagosan fejletteket hagyjuk metszetlenül. A központi tengelyen (sudáron) meghagyott vesszők vízszintes helyzetben lekötözve adják majd a termőkarokat (az oldalvezérágakat). (A szükséges ritkítást. A sudár visszavágásával egyidejűleg tőből eltávolítjuk a sorközbe növő oldalvesszőket. A vesszők lekötözése a nedvkeringés megindulásakor. hogy milyen a fa növekedési erélye. a vezérvesszőt vágjuk vissza egy vízszinteshez közeli gyenge elágazásra.) Amikor a termőkaros orsófa a 3-4 méteres magasságot elérte.) A második évben már csak a fővezérvesszőt (a sudárvesszőt) metsszük vissza a növekedési erélyének megfelelő mértékben. vagy földbe vert cöveken rögzítjük. a termőgallyazattal. körte.) Az oldalvezéreknek szánt vesszőket az első évben célszerű minden esetben visszametszenünk. Az első évben. meredeken fölfelé törők közül válogatva). illetve a korona sűrűségét. és a teret minden irányban arányosan kitöltsék. hogy egymástól való távolságuk mintegy 40-50 centiméter legyen. Az oldalvesszőket metszetlenül hagyjuk. kineveléséhez huzalos támberendezés szükséges. A kötözőanyagot vagy a fa törzsén. A későbbiekben attól függően döntsünk ezek visszametszéséről. a fajtól és fajtától függően.

igen gyenge növekedésű (törpealanyú) oltványokból nevelik. Törzsmagassága 40-60 centiméter. gallyai ne érjenek annyira egybe. A gyakorlatban a karcsú orsónak több változata is él.2 méter magas fa). Sekélyen gyökeresedő. később terem. illetve a második év tavaszán. Ennek egyik módja. Karcsú orsó Ez az egyik legintenzívebb koronaforma. mert beárnyékolja azokat. az kisebb marad. amelyen csak egy ágcsoportot nevelünk. Az ötödik évtől kezdve rendszerint esedékessé válik a termőgallyazat ritkítása. hogy a beavatkozásunk mérsékelt legyen. Egy fa tenyészterület-igénye 4-8 négyzetméter.) Metszésének taglalásakor előrebocsátjuk azt az . így az erős növekedésűek vázkarjait 30. hogy a koronatér elsűrűsödjön. Az alakítás alatt álló korona ritkítását a már ismertetett szempontok szerint végezzük.intenzív koronaformákra általában igaz . hogy a vázágemeletek között előtörő erősebb vesszők közül néhányat meghagyunk. A sudáron szórt állásban alakítják ki a gyengén kiritkított termőkarokat. A fenntartó metszés alkalmával ügyeljünk arra. amely a földről elérhető. hamarabb hoz termést. Általános jellemzője az emberközeli termőfelület (2-2. mint nagyon gyenge növekedésű ágcsoportos sudaras koronát.összefüggést. azaz a vázkarok síkjához képest oldal irányba terüljön (ne pedig a vázágak fölött zsúfolódjon). A korona alul széles. ami után a gallyakat lekötözzük (B). Ellenkező esetben pedig ha metsszük a fát. és a gyors termőre fordulás. hogy a szomszédos fák ágai. A palmetta vagy ferdekarú sövény alakítása és fenntartása során külön kell figyelni arra.(illetve a mögöttük alakuló vázkarokat) attól függő szögben kötözzük a huzalhoz. Jellemző az is. de kisebb termőfelület (gallyazat) alakul ki rajta. a gyengékét 35-40 fokos szögben célszerű rögzítenünk. de nagyobb lesz a termőfelülete. Az alma egyik legelterjedtebb intenzív koronaformája. de ez esetben is fontos. ezeket vízszintes helyzetbe lekötjük. A belőlük fejlődött termőgallyakat aztán négy-öt év múlva eltávolítjuk. fölfelé pedig jól láthatóan szűkülő. hogy milyen a fa növekedési erélye. Karcsú orsó alakítása az első két évben. miszerint ha metszetlenül hagyjuk a fát. hogy a sudáron egy ágemeletet alakítanak ki 3-4 vezérággal. vagy a vízszintes alá ívelve rögzítjük. hogy a termőgallyazat leívelődjön. amelyek megtámasztásához feltétlenül kell a karó. (A karcsú orsót tekinthetjük úgy is. Visszametszés telepítéskor (A). akkor nagyobbra nő. A közönséges és az álsudaras metszés sémája (C) © 52 o . ifjítása is.

ezeknek vezérvesszeit csak kötözéssel lehet vízszinteshez közeli helyzetben tartani. Ha ezt elmulasztjuk. hiszen nem mindegy. többször is kössük az oltvány mellett álló karóhoz laza nyolcas kötéssel.általában . hogy hány rügy nem indult meg a sudáron. akkor kötözzük le 30-35 fokos szögben.nem kell lekötözni. (Ezek lesznek a fa majdani oldalvázágai. A fajták egy részének koronás oltványa (így a Jonatáné. akkor gyengén kurtítsuk meg a sudarat és a vezérvesszőket (ez utóbbiakat fölső állású rügyre). azaz a fát mielőbb termőre akarjuk fordítani.a sudarat 50 cm-re metsszük vissza.) Ezeket. hogy az eddig alvó rügyek ennek hatására kihajtanak.) A sudárnevelés egyik módja az álsudárzás. a Red deliciusé) kifejezetten fölfelé törőek. hanem az egész sudarat vágják vissza egy alsóbb helyzetű vesszőre. ha a koronás oltványon van 3-4. se a sudarat. Érthető. hagyjuk szabadon.átlagosan jó. amelynek során nem a sudárvesszőt metszik valamely kiszemelt rügyre. A karcsú orsó nevelésének fontos kérdése a sudár kialakítása. ábra). Ha „sietünk" a neveléssel. „üres" szakasz sehol ne legyen. ha kell.A karcsú orsó neveléséhez erős. hogy a 2 méteres tengelyen milyen termőfelület létesül. ABRA Karcsú orsó alakítása a harmadik évben © 53 o . Nem ritka. fölkopaszodott. Az első évben már kiválaszthatjuk a leendő ágemelet oldalvezérvesszőit. Némely fajták vesszői pedig (mint a Glosteré. hogy a sudarat csak elvirágzás után vágják vissza. akkor ne metsszük vissza se a kiszemelt oldalvezérvesszőket. lehetőleg egyformán fejlett és a kör alapvetületet arányosan kitöltő vessző (36. erős növekedést föltételezve . Elterjedt az a módszer is. A sudár versenytársát (versenytársait) azonban minden esetben távolítsuk el. hogy oldalvesszői közel állnak a vízszinteshez. Ha nem ennyire „sietős" a dolgunk. hogy a sudár minden részen arányosan alakuljanak a termőrészek. ami- lyen mértékben nem hajtott ki alul (abban a reményben. ha kedvező szögállásúak. a Goldené. ezért ezeknek a vezérvesszőit . ha meredeken fölfelé törők. a termőfelület hamar fölmagasodik. hogy a visszametszett 37. Általános és elfogadható . A különféle visszametszési változatok mind azt célozzák. Ennek előnye. Ezt tudva a sudarat olyan mértékben vágjuk vissza.az a gyakorlat. A sudár növekedésére legyen gondunk a nyár folyamán is. a fa „kiszalad" a kezeink közül. a Janagoldé) eleve olyan. Az lesz a sudár folytatása. hogy a metszéskor már látható. egészséges koronás oltványt telepítsünk. hogy .

A szuperorsó koronában a harmadik-negyedik évtől már teljes terméssel számolhatunk (ami 3-8 kiló almát jelent fánként). hogy a megmaradók arányosan töltsék ki a koronateret. A virágokat távolítsuk el. így ki kell vágni a koronából a meredeken fölfélé törő. mert visszavetik a sudár növekedését.) A szuperorsó művelésénél a kis koronaméret fenntartása a legfontosabb. A szuperorsó almafák további metszése a sudárhajtás és az oldalhajtások konkurenseinek rendszeres eltávolításából áll. Szuperorsó Ez idő szerint a koronaformák legintenzívebb változata a szuperorsó. hogy a törpealanyt magasan oltják (10-40 centiméterrel a föld fölött) és magasan is ültetik. A sudár és az oldalvezérek konkurenseit tőből távolítsuk el. Megtehetjük.) Ha az elültetett szaporítóanyag 80-100 centiméternél nem magasabb.) A tenyészidő folyamán. ne metsszük vissza a telepítés évében. hogy a konkurensek eltávolítását és a hosszú növedékek lekötözését még az előző év nyarán. Ezeken a vadalást (az alany vadhajtásainak eltávolítását) szintén csak akkor végezzük. A harmadik év alakító metszése az előzőekéhez hasonló (37.ha szükségesnek ítéljük . ábra). valójában csak a sudárból áll. hogy felszínhez közeli gyökérzet alakuljon ki. Fölépítését tekintve is a legegyszerűbb. (Természetesen a koronás oltványból előbb kapunk termést. A sudarat viszszavágjuk. különben az alattuk lévő koronarészek fölkopaszodnak. O 54 o .ha kell .kötözzük le 30-35 fokos szögben. A gyengítés további módja a hajtások. csak a legszebbeket hagyjuk meg. -térfogata igen kicsi (magassága 2 méter). illetve közepes erősségű hajtásokkal rakódjon be a fél métertől két méterig terjedő magasságban. hogy az alsó (és egyetlen) ágcsoport fölött is nevelünk vázkarokat. a zöldmetszés.) Ekkor metsszük le a sudáron kifejlődött törzsmagasság alatti hajtásokat is. így tegyünk az oldalvázágalapokon fejlődött meredeken feltörő hosszú vesszőkkel is. A fás metszés és a hajtásválogatás során is törekednünk kell a korona kúpos formájának alakítására. ne bontsák meg a kúpos formát. Lehetőség szerint minden metszési beavatkozást a nyár folyamán végezzünk. Ezeket akkor válogassuk meg. A második évben visszavágjuk a sudarat és . A magasan oltott fácskák esetében kitör az alany is. Ha fánk erőteljes növekedésű. Az oldalvezérvesszőket . Általában véve is jól tesszük. vesszők lekötözése. Az alma szuperorsó kineveléséhez suhángot vagy koronás oltványt választhatunk. elsősorban zöldmetszéssel gyengítsük.megkurtítjuk a vázágvesszőket (az oldalvezérvesszőket). Ez esetben azonban különösen ügyeljünk arra.és vezérvesszőit gyengén visszametsszük . azaz termést hagynak rajta. a vázágak oldal.sudár végálló rügye vegyesrügy és kivirágzik. a sudáron képződött hosszú oldalvesszőket pedig kössük vízszintesre.ha túl hosszúnak ítéljük. hosszú hajtásokat oly módon. ha a nemesből több hajtás is előtör. A fenntartó metszés során annak mértékét és módját elsősorban is a növekedési erélytől tesszük függővé. ha a karcsú orsó kinevelése során az átlagosnál is jobban élünk a zöldmetszéssel. ha 25-30 centiméter hosszúak. ennek alapfeltétele az igen gyenge növekedésű alany. (Ebből következik. mert a lomb által termelt tápanyagokra nagy szüksége van a gyökérzetnek. (Azért ne siessünk ezzel. illetve termőgallyifjítással tartjuk fenn. illetve hogy esetenként már az első fakadás évében terhelik a fát. hogy ezek gyengék maradjanak. ami egyben a korona egyetlen vezérága is. hogy a korona élettartama mindössze 8-10 esztendő. Ennek egyik módja. (Az a célunk. a vesszők hajtás állapotában is elvégezhetjük. A meghagyott oldalhajtásokat a nyár végén kötözzük vízszintes alá. Koronamérete. A sudárnak hagyott hajtást a nyár folyamán laza nyolcas kötéssel rögzítsük a támkaróhoz. A sudár és az oldalelágazások hajtásait folyamatosan kötözzük. hogy hektáronként háromezer vagy még ennél is több fa ültethető belőle. az almatermesztésben terjed. A termőgallyazat termőerejét ritkítással (termőgallyváltó metszéssel). ha már a hajtások jól kifejlődtek. a különösen erőseket metsszük rövidre. Megjegyezzük. ennek azonban az az ára. illetve megőrzésére. hogy a sudár [a vázág] egyenletesen hajtson ki és gyenge.

Ha pedig a fa idősebb. Legelőször is tekintsük át a koronát. amelyet könyököltetésnek is mondanak. vagy egymás fölött és alatt elhelyezkedő vázágak koronarészei ne kereszteződjenek.a termőrész mind nagyobb számban elsatnyul. akkor termőfelülete (termőgallyazata) mindinkább a korona külső részére kerül. a termőgallyazat és a vesszők áttekinthetősége és rendje fennmaradjon.) A rendszeres ritkító és termőrészifjító metszéssel elérjük. hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. hogy az oldalelágazások . Beavatkozásunkkal valójában az eredeti koronaformát őrizzük meg és tartjuk fenn. terebélyesítjük a koronát. Különösen a csonthéjasokra vonatkozik. Érvényesüljön ez a metszésben is. ábra). erősen fölfelé és befelé (a korona belseje felé) növő. azaz kiegyenlített minőségű és mennyiségű gyümölcs teremjen az egész koronatérben. nagy munkát adni. Ezt az évente végzett rendszeres. A belső térben . Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk. termőegyensúlyban tartása idősebb korában sem fog gondot okozni. hogy összhangot teremtsünk a növekedő (vegetatív) és termésképző (generatív) részek között. meredeken fölfelé törő koronájú fák vezérágainak magasságbeli növekedését úgy korlátozzuk. A vázágak viszonyában úgy. a sebfelületet pedig kezeljük. Általános elv. E beavatkozás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos. Ez a beavatkozás azonban. hogy termő fáink a külső és belső koronatérben. egészségesig. belenövés vagy átnövés ne alakuljon ki. hogy e termőrészek mindenütt azonos (vagy közel azonos) minőségűek legyenek (korban.mindenekelőtt a kevés napfény miatt . mérsékelt arányú beavatkozással érjük el. hogy először a sűsűsítő. hogy az oldal- elágazások. A termőkorú fák metszésének célja. Ezáltal széthúzzuk. Ha a fa koronáját fiatal korától helyesen alakítjuk és rendszeresen ritkítjuk. hogy a szüret befejeztével vizsgáljuk át a koronát. és mintegy fölemeljük a koronát. azaz a gyümölcsfák termőegyensúlyi állapotát fenntartsuk.TERMŐKORI METSZÉS Ha a termőkorú gyümölcsfa életébe nem avatkozunk be. Mindezek együtt tovább növelik a korona elsűrűsödését. A sérült részt vágjuk vissza az ép. gyengébb növekedésű és széthajtó koronájú. amely az ágak csúcsán halmozódik. A termés súlya alatt. egyszóval a korona fölkopaszodik. elhalt vagy láthatóan beteg (erősen fertőzött) koronarészt is vágjuk ki. A szedéskor megsérült. hogy a szomszédos. (Ezért fenntartó metszésnek is mondjuk. azaz ne veszélyeztessék a vázág szerepét. hogy gyengén (kétharmadára) visszavágjuk egy-egy kevésbé fölfelé törő oldalelágazásra (38. ábra).mindig alárendelt helyzetben maradjanak. hiszen a roncsolt. (E beavatkozásokat a Termőrészek metszésmódja című fejezetben ismertettük. Abban minden vázág (vezérág) a rajta lévő oldalelágazásokkal és termőgallyazattal önálló egység. elpusztul. Ezzel együtt a hasadt. így nagyon fontos az is. nemcsak a vezérágak növekedési irányának megváltoztatására szolgál. akkor éppen ellenkezőleg járjunk el (39. Elérjük továbbá. törött. nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek. E módszert az oldalvesszőkből fejlődő termőgallyazat metszése során is alkal- © 55 o . vesszőket távolítsuk el. fölfelé törő fattyúvesszőre vagy fölfelé növő oldalelágazásra. sérült.) A termőkori metszés ritkításból és termőrészifjításból áll. az ágak ívben lehajlanak. gallyakat. alul és fölül egyaránt azonos (vagy közel azonos) arányban tartalmazzanak termőrészeket. amelyből a korona fölépül. életerőben hasonlóak).a vezérágakhoz képest . egymásra borulnak. A vázágakon belül pedig oly módon. Az ív fölső részén erős vízhajtások képződnek. A leívelő ágrészt vágjuk viszsza az ív legfölső pontján álló. hasadt koronarészeket most távolítsuk el (ne várjunk a jövő tavaszig). keresztező (a másik vázágegységet zavaró) ágakat. A még fiatal és erősen növésben lévő. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőrészeket (csak ifjítsuk).

ABRA A fölfelé törő koronájú termőkorú fa oldalirányú terebélyesítése egy kedvező szögű oldalegázasára visszametszve mázzunk. azaz álsudarasan metszünk. Általában minél öregebb a koronarész. Ennek versenytársait vagy tőből távolítsuk el. hogy a vezérág versenytársává (konkurensévé) válik. értéktelenebb. négyéves gally. A termőgallyazat (a termőrészek) ifjítása. viszont termőrészként szükség van rá a koronában.fölemelése" ritkítással és fölfelé törő fattyúvesszőre metszéssel O 56 o . Ha pedig a vezérágak hosszát akarjuk növelni. három-. akkor erre az ágvégeken álló vezérvessző- 39. Hasonlóképpen korlátozzuk termőkorú fáink vezérágainak növekedését is: a vezérveszszőket visszavágjuk alsóbb állású. annál terméketlenebb. gyengébbet hagyjunk meg. amikor valamelyik termőgally úgy megerősödik.ha szükséges .38. váltása során a legértékesebb részek számát gyarapítsuk. így korlátozzuk . hogy a korona hamarabb öregedő belső részén is rendszeresen megújítsuk a termőrészeket. nyársra) metsszük vissza. széthajló koronájú termokorú fa ágrendszerének . rajta a vesszőkkel. ami által az megszűnik a vezérág versenytársa lenni. aminek eredményeként elegendő számú és minőségű vessző és termőgally álljon mindig rendelkezésünkre.az oldalágak növekedését. ami a legtöbb gyümölcsfa esetében a két-. ÁBRA A gyenge növekedésű. Az oldalágak csúcsán fejlődött vesszők közül rendszeresen egy alsóbb állású. A feladat az. gyengébb vesszőre. leginkább akkor. Ez esetben a termőgallyakat egy olyan alsóbb elágazásra (vesszőre. vagy zöldmetszéssel gyengítsük le.

rendezett mesterséges koronát alakítsunk ki. © 57 o . fölülnézeti ábrája (az ágalapokra vonatkoztatva) ket használjuk fel. az zavart okoz és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. vagy hosszabb időn át elhanyagolt. Az ilyen koronát három-öt év alatt ritkítsuk meg (40. amelyeket az alakító metszés szabályai szerint metszünk meg. elsűrűsödött. hogy a fa természetes koronaalakulásának leginkább megfelelő. termő korú fa ritkító metszésének sematikus. ágat távolítunk el. mert ha a ritkításkor egyszerre sok gallyat.) Az ilyen „alakító ritkítás" során azonban tartsunk mértéket.Elsűrüsödött koronájú. A korábban nem metszett. (A mesterségesen nem alakított ko- ronák többsége besorolható valamilyen sudaras. váza vagy gömb jellegű koronaformába. ábra). termőkorú fák rendbetételének alapja.

különösen. ábra). megifjított fa három-négy év múlva már számottevő termést ad. azaz a vázágak ritkításával.IFJITAS Az elöregedett fa koronájában gyérül a lombozat. Az erősen fölkopaszodott koronában itt nem. de általában eredményesen ifjíthatjuk a csonthéjas gyümölcsűeket és a mandulát is. akkor felére. metszetlen gyümölcsfákon lényegesen előbb következnek be. ha a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodott. teljesen fölkopaszodott és vízhajtást is alig hozó fa ifjításával ne kísérletezzünk. vagy a fölnyurgult fák koronamagasságát. Teljes ifjítás szükségessé válhat akkor is. illetve tavasszal rügyfakadásig végezzük ezt a munkát. hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt hagyjuk érintetlenül az ifjítást követő egy esztendőben. Az ifjítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások (fattyúvesszők) fejlődnek.az eredeti koronaformát figyelembe véve . amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. E tünetek az elhanyagolt. mert a csonthéjasok veszedelmes ágpusztulásának kórokozói ez idő tájt kevésbé fertőzőképesek. vagy (ha nagyobb számban vannak) kétharmadára kurtítjuk (annak felét. torzult. Az ágakat lehetőleg oldalelágazásra (gallyra) vágjuk vissza. Vágjuk ki. mindenekelőtt a külső korona térben. Az erőteljes visszacsonkolás következtében a rejtett rügyekből új hajtások képződnek. idős fák teljes ifjítással. az elágazásokban („könyökben") van a legtöbb rejtett rügy. Ősszel. két év alatt végezzük el. korhadt törzsű. szeptember elején vágjuk vissza. de egészséges. Ha az ágalapon (az alsó harmadon) elszórtan találunk fiatalabb koronarészt. Az egészséges. A visszavágás mértéke elsősorban attól függ. amelyeket kihajtásra kényszerítünk. amelyekből az alakító. A jelenséget kísérő erőteljes vízhajtásképződés a megifjulási igény és erő megnyilvánulása. a fajtára jellemző termőképességét pedig még évtizedekig is megtarthatja. minőségéből veszít a termés. Ezért már a beavatkozást megelőző esztendőben bőségesen trágyázzuk meg talaját. növekedni az asszimilációs felületet. A nagy sebfelületek gondos kezelése sem maradhat el! Az ifjítást . az ág harmadára kell visszavágnunk. Ezeket augusztus végén. Az első évben . Hagyjuk erősödni és terebélyesedni a koronát. Elsősorban a cseresznyefák esetében gondolhatunk erre. Gyümölcsfáink között az almatermésűek jól ifjíthatók. lepusztult koronájú. tönkretette. ha elhanyagolt a korona — két részletben. A második évben valósítjuk meg a tényleges ifjítást: a meghagyott koronaágakat visszavágjuk. illetve vessző van az ágak alapjain vagy ahhoz közel. Az elöregedett termőalapú.) Az ifjításra föl kell készítenünk a fát. elaprósodik. illetve erőteljes visszavágásával még megújíthatók (41.erősen ritkítjuk a fát. © 58 o . Fontos. Némileg nagyobb kockázattal. Az első két-három évben legyünk mértéktartók az ifjított fa ritkításában. és ültessünk helyébe újat. hogy mennyi gally. vagy alig találunk gallyat. ezért ezt erősen. mert itt. Az ifjított fa hajtásfejlődése idején pedig különös gondunk legyen az öntö- zésre és a növényvédelemre. (Az elvénült. vagy valamilyen betegség vagy fagykár azt erősen megsanyargatta. illetve egyharmadát távolítva el). majd a ritkító metszés szabályai szerint neveljük ki az új koronát. Ifjítással csökkenthetjük az eleve magasra törő.

(Például féloldalas a korona). és megindul a törzs vastagodása. a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C) © 59 o . a törzserősítő bemetszés vázlata (B). illetve ág valójában ezáltal vastagodik. több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. és lombhullásig hagyjuk a fán. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük. metszést kiegészítő eljárás. hogy általa vastagítsuk a vékony törzset vagy vázágat. hogy a silány földben. Ennek leg- megfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor.NEHANY APRO FOGAS A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk. amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vastagságban. Ekkor a kiszemelt rügy fölött a kérget félhold alakban kivágjuk úgy. mondjuk a koronaforma alakítása végett. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. és persze a rügyet meg ne sértsük. hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz. A három-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsére. amilyen vastag a kéreg maga. ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni. amelyről tudnunk kell. hogy az egyes bevágások (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. amenynyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszé- Néhány. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. Ügyeljünk. Hatása igen drasztikus. A vessző rügy feletti bemetszése (A). A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik. Csak az alma. amikor a fa hajtani kezd. hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. A gyűrűzés másik módja. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét. elhanyagoltan tengődő fák törzsés ágvastagítására ez a módszer alkalmatlan. előrebocsátva. hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. Ez több termőrügyképződéssel. buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki. A törzs. Adott körülmények között azonban segítségünkre lehetnek a termesztésben. hogy csak bizonyos rendellenességek tüneti kezelésére valók. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével. A bádoggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl. A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas. hogy átmetszszük a háncsot egészen a farészig (42. ábra). A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük. Ne felejtsük el azonban. és úgy folytassuk. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban. különben az egész fa vagy ágrész elpusztul a jövő tavaszra. majd rövidesen megindul a seb forradása.és körtefákat kezeljük így. illetve elfertőződésének veszélye. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős. Itt az első teendő a megfelelő talajkörnyezet kialakítása. erősödik.

© 60 o . különösen. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg.szinte vészreakcióként -fajfenntartással összefüggő kényszerű tevékenységét. ha bőséges talajnedves- séggel párosul. és ez váltja ki . Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogéntartalma idézi elő.lyezteti. azaz a talaj tápanyag-harmóniájának megteremtése. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése. A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) legtöbbször a nem harmonikus talajtápláltsággal függ össze. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk.

ritkábban . ezért ezeket nem szabad visszametszeni.a hosszú termővessző (43. a birs és a naspolya tartozik.az általános rész ismereteivel összevetve . a sima termőnyárs. így . valamint a középhosszú és .ábra). Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy ül. A birs és a naspolya a termőveszsző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést. Az almatermésűek jellemző termőrészei: a dárda. a körte. csak ritkítani kell. ALMATERMESUEK A gyümölcstermő növények e csoportjába az alma. Az egészen kicsi.remélhetőleg teljes képet adunk gyümölcstermő növényeink metszéséről. Belőlük fejlődik a két. egy tövises termőnyárs középhosszú termővesszők ñ A alma A termővesszők típusai cseresznye W W teljes hiányos őszibarack O 61 o . A dárda 4-5 centiméteres vagy ennél rövidebb egyéves termőrész. oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak.vagy többéves dárdás termőgally és a termőbog (vagy termőkalács). Ezek egyéves termőrészek.A GYÜMÖLCSFÁK ES -BOKROK METSZESE A továbbiakban gyümölcsfajonként vesszük sorra a metszési tudnivalókat. Ismertetjük a különböző csoportok jellemző termőrészeit. A metszést és az ifjítást valamennyien jól bírják. az egyes fajokra jellemző koronaformákat és sajátos vagy különleges metszési igényüket.

Az almatermésűek középhosszú termővesszőinek csúcsragyei vegyes rügyek. A középhosszú termővessző 15-40 centiméter. Hagyományos koronaforma nevelésekor az alakítást az ágcsoportos sudaras koronának megfelelően kezdjük el. amely egyéves részből (termővesszőből) alakult. E kocsányalapok a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg növekednek. sövényt. A dárdás termőgally többéves termőrész. A hosszú termővessző a 40 centimétert meghaladja. A hosszú szártagú és vékony vesszőket neve- O 62 o . innen ered másik elnevezése: a termőkalács. A vastag vesszőt nevelő fajták (Nyári fontos. amely vastagabb. A termőbog (termőkalács) különös alakulású többéves rövid termőrész. (Nem tévesztendő össze a fatytyúvesszővel. Alma Legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. amely általában úgy keletkezik.) A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. alanyokon álló oltványokból termőkaros orsót. Rajta elsősorban dárdákat. karcsú orsót és szuperorsót is nevelhetünk. Csúcsán vegyes vagy átmeneti rügy van. rendszeresen. A sima termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. megvastagodott virágzati tengelyen lévő virágkocsányokból alakultak. középhosszú vesszők is képződhetnek. (A sejtburjánzás nyomán bekövetkező laza szövetű megvastagodás alakja emlékeztet a kalácsra. és húsos állományúvá válik.centiméternyi dárdát gyűrűs dárdának nevezzük. ame- lyek a módosult. A rövid ízközű vesszőket hozó fajták (mint az előbb fölsoroltak is) a visszametszést a legkevésbé bírják. illetve éppen termőkorába lépett fákon található legnagyobb számban. Az almafákon az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk (a tövises termőnyárs kivételével). Az egy. Ezeket mérsékelt ritkító metszéssel alakítsuk és tartsuk termőegyensúlyban (44. termőrügyeket találunk. mert az egymáshoz közeli oldalrügyek kihajtása révén elsűrűsödnek. ami a jó termőerő és termékenység jele. oldalrügyei fejlettek. A termőbogon dárdák. laza szövetű.és kétéves termőbogok a legértékesebbek. Intenzív. sima termőnyársak. hogy a rövid termőhajtás vegyes rügyének virágzati tengelye megvastagszik. kombinált vagy gömbkoronát neveljünk. A későbbiekben a növekedés jellegétől függően sudaras. A jó termőhelyi körülmények között élő. A fiatal. ennek megfelelően természetes koronaalakulása is szinte kimeríti a lehetséges formákat. de nem túlságosan erősen metszett fákon a középhosszú termővesszők nagy száma hosszú időn át megmarad. sokszorosan elágazódva.) Elsősorban a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődnek. ábra). Húsvéti rozmaring) a metszést kevésbé bírják. mint a vékony vesszejűek.

lő. mint az alma. Ezt Nagy Sándor-féle metszésnek nevezzük. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős. A jó termőhelyi körülmények között élő. és az őszibarack kivételével kisebb mértékű beavatkozással nevelhetők. Ez a fa jó termőerejének és termé- Körte Természetes koronaformája a fölfelé törő kúp alak. Nyári Kálmán) kevésbé igényesek és erőteljesen növekednek. mandula és őszibarackfákon található. hogy rügyeik vegyes rügyek. Elsősorban a cseresznyére. mérsékelt növekedésű fajták (mint a Jonatán is) a visszametszést és ritkítást jól bírják és igénylik is. a Diel vajkörte. A metszésre érzékenyebbek. A nyáriak (Árpával érő. Néhány fajtán (mint a Hardenpont téli vajkörtén. Legnagyobb számban a fiatal. csak ritkítással formáljuk a fát. azzal együtt az éves termést is eltávolítjuk a koronából. a ringló. de általában eredményesen ifjíthatók. Mivel az ághasadásra hajlamosabb. A csonthéjasok jellemző termőrészei: a különböző hosszúságú nyársak. Birs és naspolya Mindkettő 3-6 méter magasra növő bokor vagy koronás fa. szőket visszacsípjük. Ha tehát a vesz- O 63 O . Az ifjításra is kényesebbek. de előfordul a kajszin. Fontos. A bokrétás termőnyárs a csonthéjasokra jellemző termőrész. a meggyre (a héjasok közül a mandulára) jellemző. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad. erős vízhajtásképzéssel válaszolnak. a bokrétás termőnyárs. amelyek legnagyobbrészt a termővesszők csúcsán alakulnak. amelynek csúcsán fejlett hajtásrügy és körötte három vagy ennél több virágrügy foglal helyet egy csomóban vagy úgynevezett bokrétában. A fajták közül a Nyári Kálmán. a meggy. hosszúra. Hardy vajkörte. elsősorban a Jonatán fajtára.súlyosan veszélyeztető ágpusztulásos (gutaütéses) megbetegedés kórokozói ebben az időszakban fertőznek a legkevésbé. Abban is hasonlítanak. kajszi-. hogy alakító metszése során minél laposabb (vízszinteshez közelibb) szögben álló vesszőket válasszunk ágalapoknak. fontos. az erősen növő Starking csak gyenge metszést igényel.de különösen a kajszit és az őszibarackot . Olyan rövid (4-5 centiméteres vagy rövidebb) termővessző. Az almatermésűekre jellemző valamennyi termőrészt megtaláljuk a körtefákon is. mint az almatermésűek. E csúcsrügyből fejlődő rövid hajtásokon képződik a termés. a Papkörte és a Vilmos körte metszésekor legyünk mértéktartóak. a szilva. Ennek oka. Az ősszel érők (Vilmos körte. a Téli esperesen) előfordul tövises termőnyárs is. Vagyis a termőveszszőket és gallyakat rendszeresen alsóbb helyzetű vízszintes állású elágazásra és hoszszúra (azaz gyengén) metszik. mert az erős beavatkozást nem bírják. illetve bokrot. A középhosszú termővesszők 10-40 centiméteresek. a kajszi és az őszibarack tartozik ide. A birs jól viseli az ifjítást is. illetve éppen termőkorába lépett fákon találhatók. Termőkorban termőgallyritkító. Serres Olivér) kifejezetten igényesek és gyengébben növekednek. A nyári. Az almatermesztők kialakítottak egy termőkori (termőre metszési) módot. hogy a valamennyi csonthéjast . 60-80 centiméteres törzsmagassággal. de termesztési és metszési igényben is különbség van. Elsősorban a gyenge növekedésű birs alanyon álló fajtákból nevelhetünk termőkaros orsót vagy sövényt. Az almafajták túlnyomó többségét egyébként a középerős növekedési erély jellemzi. A téliek (Hardenpont téli vajkörte. hogy tavaszi fásmetszésüket pirosbimbós állapotukban. rendszeresen és mérsékelten metszett fákon hosszú időn át nagy számban találhatók. általában március közepétől végezzük. illetve -váltó metszéssel tartsuk egyensúlyban. Bosc kobak) többnyire mérsékelten igényesek és középerős növekedésűek. valamint a középhosszú és a hosszú termővessző. az őszibarackon és néhány szilvafajtán is. Ennek megfelelően a hagyományos koronaformában ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát alakítsunk ki a körtefán. A termőnyárs 5-15 centiméteres termővessző. arra a termőegyensúly felbomlásával. A birs termesztéséhez a váza koronaformát javasoljuk. amelynek lényege: alsó vízszintesre. CSONTHÉJASOK A cseresznye. illetve az őszi és téli körték között küllemben. amely szilva-.

majd a termőkori ritkítás során is csak mérsékelten avatkozzunk be. Közöttük lehetőleg arasznyi (20-25 centiméter) távolság maradjon. Ezeket már a májusi hajtásválogatás során célszerű eltávolítani. A termőkori koronaalakítás során is tartsunk mértéket. A teljes termővessző sajátossága. ábra). Csúcsrügye szintén hajtásrügy. kombinált. Ügyeljünk. hajtásrügyekkel vegyesen Különösen jellemzőek az őszibarack középhosszú termővesszői. Belőlük a jövő tavaszi fásmetszés alkalmával válogatunk a következő ágemelet kialakításához. de ha vannak is. A sudárvessző oldalhajtásait hagyjuk érintetlenül. hogy a vezérhajtások erőteljesen fejlődhessenek. de előfordul a kajszin (és a héjasok közé sorolt mandulán) is. Gyakori a gömbkorona. nehezítik a koronaalakítást. Az erős növekedésű. A hosszú termővessző 40 centiméternél hosszabb. A második. abból több termőrészt Cseresznye Magára hagyva is viszonylag szabályos sudaras koronát nevel. fölfelé törő ágrendszert igyekezzünk kinevelni. E csoport középhosszú termővesszőinek csúcsrügyei általában hajtásrügyek. nem tévesztendő össze az ennél vastagabb. erős hajtásokat hoz. terebélyesítsük az alakítás során. de előfordul a csüngő ágú széles. váza.és sövénykorona nevelhető belőle. hogy az egyes ágcsoportok (ágemeletek) ágalapjai ne azonos magasságban legyenek. abban az esetben oldal irányban szélesítsük. mert így több elágazódást. illetve harmadik ágcsoport kinevelése után fejezzük be a koronaalakítást. amelyeket a rajtuk ülő rügyek számától és minőségétől függően két csoportba sorolunk. különösen a csonthéjasok esetében. laza szövetű. Az oldalvezérvesszőkből előtörő többi hajtás csúcsát csípjük vissza. A fogyatékos és teljes termővessző elsősorban az őszibarack termőrésze. magasba nyúló. Erőteljes növekedése nem tűri az erős metszést. E csüngő ágú típusok jellegzetes termőrészei a hosszú.) A második. Viszonylag gyakori az őszibarackon. Ha a koronaalakítást az ágcsoportos sudaras korona nevelésének szabályai szerint kezdjük. O 64 O . a gyengébben növő. Mindenekelőtt a beteg. hogy szinte valamennyi rügyalapján hármas vegyes rügycsoportot (két virágrügy között hajtásrügyet) találunk. sérült. akkor ha a korona széthajtó és csüngő jelleget ölt. harmadik és negyedik esztendőben már csak gyengén metszve alakítsuk a koronát. amelyek zavarják.kenységének a jele. hogy a vezérhajtás szabadon növekedhessen. A koronaalakítás során csak a telepítéskor metsszük erősen vissza az ültetvényanyagot. Évente rendszeresen avatkozzunk be. amely a cseresznyefákon gyakori. de csak a legszükségesebb mértékig. hogy a vesszők kizárólag a csúcsrügvből fejlődnek tovább. A meggy termőkori metszése a fajták termőrésze szerint különül el (45. ezért az alakítás. egymást keresztező. Ügyeljünk továbbá a villás elágazás megszüntetésére is. Az alakító ritkítás során a korona oldal irányú széthúzása (terebélyesítése) és egyben magasságbeli korlátozása legyen a célunk. hogy a vezérvesszők csúcsán egymáshoz közel álló. felkopaszodott vesszők (ostorok). (A hosszú termővessző ceruzavastagságú. csüngő ágú meggyek pedig (mint a Pándy. Meggy Fajták szerint különböző a természetes koronaalakulás. oldalukon elsősorban virágrügyeket találunk. csúcsrügye pedig hajtásrügy. sőt azok végén hozzák termésük javát. mert akkor nagyobb a lehasadás veszélye. A csüngő koronájú fákat a termőkor elérése után is ajánlatos erősebben metszeni.) A cseresznyére jellemző. (Kettős sudarat se neveljünk. Ennek megfelelően ágcsoportos sudaras vagy kombinált koronát formáljunk a cseresznyéből. dörzsölő ágrészeket távolítsuk el. Az erős növekedésű meggyfán a vesszőket mérsékelten kell visszametszeni. a Cigánymeggy) a vesszőkön. mert oldalrügyeik rendszerint virágrügyek. másodrendű elágazásokat fejlesztett fattyúvesszővel. A hiányos termővesszőnek nem minden rügyalapján találunk rügyet (termőrügyet). de általában a megifjított vagy erősebben metszett fákon fejlődik. és a magasba törő sudaras forma is.) Ha pedig a fiatal korona mereven fölfelé törő. felfelé törő fajta (például a Meteor) a két-. Ágcsoportos sudaras. (Ez a gyakoribb eset. amelyek úgy képződnek. hároméves részeken. magánosan vagy kettesével állnak.

többéves elágazásokat kell ritkítanunk. hogy rendszeresen ritkító metszésben részesítsük (46.) Ha a gyengébben növő. csüngő ágú fajták vesszeit (az ostor végeit) visszametszenénk. és így csökkentenénk a termést. és a természetes gömb- koronához hasonló alakot ölt.Termő meggyfaág ritkítása kapunk. illetve ifjítanunk. Ültetési anyagából leginkább kombinált korona vagy vázkorona kialakítását javasoljuk. amelyben a sudár később megszűnik. ábra). akkor a csúcson lévő virágrügyeket távolítanánk el. illetve termőrészeit az idősebb részekbe való visszametszéssel ifjítsuk. Szilva Magára hagyottan kezdetben ágas-bogas sudaras koronát nevel. söprűszerű. Az alakítás éveiben az átlagosnál is kisebb mértékben ritkítsuk a koronát. már csak növényvédelmi okok (például a szilvapajzstetű nagyarányú elszaporodása) miatt is. Ezért e fajták koronáját rendszeresen ritkítsuk (az ostorokat is). A ringlók koronája kevésbé sűrűsödik el. ezek évenkénti gyenge ritkítással termőegyensúlyban tarthatók. (A fattyűvesszőket hosszúra metszve gyengítsük le. © 65 o . Termőkorban viszont fontos. Elsősorban az ágvégeken kialakult vékony.

Termő szilvafaág ritkítása © 66 o .

Mindenekelőtt az elsűrűsödött. mert könnyen lehasadnak.a természetes módon kialakult vázágszerkezetet alapul véve . A szakemberek egy része azt tartja. Ezzel az alakító metszést be is fejeztük. de mérsékelten ritkítsuk. hogy a megújulni akaró korona leggyakrabban az alsó ágak törzshöz közel eső részén (az ágalapokon). Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatározottabban a rendszeres metszést. és jobb minőségű gyümölcsöt adnak. Ültetvényanyagából katlankoronát. Könyvünkben a hagyományos katlan alakú 47. amely ez esetben már gyakorlatilag ritkítást jelent. lehajlott ágvégeket ritkítsuk meg. szabálytalanul (szórtan) elágazó sudaras korona.kezdődik a korona alakítása.) A negyedik-ötödik év után célszerű a sudarat a legfölső ág fölött eltávolítani.) Másik jellemzője. elöregedett termőgallyazatot. Őszibarack Eredeti alakulása szerint leginkább bokorfa. A fiatal fákra az igen erős hajtásnövekedés jellemző.) A koronaalakítással arányosan elosztott oldalágú és zömökebb (kevésbé széteső. Ezért is indokolt az 50-60 centiméteres. nem pedig a termőgally. így vázágai teherbíróbbak. A fattyúvesszőknek a kajszi esetében is nagy szerepük van a termőgallyazat. ezért ekkor metsszük. Az őszibarack termőkori (fenntartó) metszésének több változata ismert. amely néhány fajtán az évenkénti 100-120 centimétert is elérheti. egyúttal folyamatosan ifjítsuk és „emeljük" a leívelt. amelyben a sudár meghatározó szerepe később megszűnik. Az alakítás során az oldalágakat legalább arasznyi (20-25 centiméter) távolságra neveljük egymástól.a természetes koronaalakulásához leginkább közelálló . Ekkor . (Minden esztendőben az éves növedék 70-80 százalékát távolítjuk el átlagosan. Ennek megfelelően rendszeres metszési beavatkozás csak a termőre fordulás után. Különösen fontos a metszés ideje a gutaütéses fapusztulás elkerülésére. Alkalmas alanyon intenzív karcsú orsót is nevelhetünk őszibarackból. A nagyobb sebek szakszerű. hogy a termőveszsző az uralkodó termőrész. Több év átlagában a fa pirosbimbós állapotában a legki- sebb a gutaütést kiváltó kórokozók fertőzése. kombinált korona és zárt felületű korona is nevelhető belőle. így fordítsuk termőre. kevésbé hasadnak. az ötödik-hatodik évtől szükséges. (Idősebb korában a kajszi mindenképpen elveszti sudarát. Ezért a kajszit már az alakítás idején gyengén metsszük. széthajtó) fát nevelünk.) E gyümölcsfaj termőkori metszésére jellemző. illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait. magára hagyottan alakul. illetve a korona megújulásában. Ezenkívül vázakorona. ezért annak továbbnevelését ne is erőszakoljuk. Ültetvényanyagából . Ezzel az úgymond alakító ritkítással tartják egyensúlyban a fát a későbbiekben is.Kajszi A fiatal fa természetes koronaalakulása széthajtó. Ennek bizonyítéka. Az ennél erősebbeket vágjuk hosszúra. (Elkerülendő. hogy a legéletképesebb kajszikorona metszés nélkül. gondos kezelése különösen fontos. A metszések során az 50-60 centiméter hosszú fattyúvesszőket hagyjuk metszetlenül. ábra). hogy az oldalvezérek azonos magasságban induljanak. A kajszi koronáját évente rendszeresen. hogy évenként erőteljes beavatkozást igényel. ÁBRA Termo korú őszibarack alföldi zárt felületű koronája © 67 o . (E koronatípusok kinevelését a hasonló című fejezetekben ismertettük. vázakoronát és zárt felületű koronát alakíthatunk ki (47. A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk.szórt állású sudaras korona kinevelése a legcélszerűbb. alacsony törzsmagasság.

ábra). Általában minél erősebb növekedésű a fajta. fejlett termőveszszőket. 2-3 rügyre visszavágva. tehát hosszabbra (50. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk. ami nem kívánatos. Ezek kevésbé értékesek. Van olyan fajta is. ábra) metszésmódját ismertetjük. 2-3 rügyre vágjuk. vékony. arányosan elosztva a koronában. Rajtuk 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sűrűn álló vesszőket. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt. ugarcsapot metsszünk. hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kapjunk. hogy a vesszőn 4-8 hármas rügy maradjon.korona váltócsapos (48. abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. amelyből jövőre várunk erőteljes. akkor igen erős vesszőket kapunk. Az ismertetett termőkori metszési mód az Alföldön.a vezérveszszőket erősebben vágjuk vissza. véko- nyabbak és kevésbé színesek) egészen rövidre. A hiányos termővesszőket (amelyeken inkább csak páros rügyek vannak. amelyeken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek. A többi vesszőt minőségük szerint metszszük. A zöldmetszés során a letermett félfás hajtásokat. Az egyes vázágakat az oldalelágazásaikkal együtt önálló egységnek tekintjük. Ilyenkor . Ekkor az idén gyengébben (hosszabbra) metsszünk. Elsősorban a korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett. annál gyengébben metsszük. Ez utóbbi az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap. és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak termőrészekkel. hogy elágazódjanak. A legértékesebb (ceruza vagy annál vastagabb) teljes értékű termővesszőket 4—8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk viszsza. szeptember eleji) hajtásválogatása jó kiegészítője (vagy előkészítője) a tavaszi fásmetszésnek. amelyen a hármas vegyes rügycsoportok a fejlett veszszők közepén vagy fölső harmadában alakulnak Ezeket is úgy metsszük. Ezekből is. a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. A fejlett nyársak (10 centiméternél rövidebb vesszők) elsősorban a 10-12 év fölötti fák jó termőrészei. ábra) és szálveszszős (49. A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. A váltócsapos (vagy ugaros) metszés során az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket minden tavasszal. hogy ott a vezérvesszőket és a termővesszőket gyengébben (hosszabbra) kell metszenünk. a rendszerint zárt felületű koronában termesztett őszibarackfákon annyiban módosul. általában középerősen (felényire) visszametsszük. a száraz nyársakat tőből eltávolít- O 68 O . Ritkításkor elsősorban ezek számát csökkentsük. Az ilyen korú fákon e termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. Az őszibarack késő nyári (augusztusi. középhosszú veszszőket.a tavalyi hibán okulva . A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja.

Ehhez kiválasztjuk a legalkalmasabb. amelyek majd jövőre a termést adják. Az őszibarack szálvesszős metszésének lényege. legerőteljesebb (lehetőleg) teljes termővesszőket. sem pedig a fölkopaszodásukra. a sűrűn álló hajtásokat ritkítjuk. hogy a vessző minél több szép gyümölcsöt teremjen. Ezúttal nem vagyunk tekintettel sem a termőrészek megújulására.) •J 50. hogy a legfejlettebb szálvesszőkön termelünk gyümölcsöt. Azok a hajtások maradjanak a legnagyobb számban. A nyári hajtásválogatás elsődleges célja. ÁBRA | Katlankoronájú őszibarackfa termőágának váltócsapos (ugaros) metszése O 69 O . (A választásnak az az egyedüli szempontja. hogy a meghagyott hajtások több napfényhez és tápanyaghoz jutva kifogástalanul beérjenek. ABRA juk.49.

) Mogyoró Általában 4-5 méter magasra növő bokor. A fertőzés mértéke függ a metszés időpontjától is. hogy adott esetben hány szálvesszőt hagyjunk meg. évről évre több sarjat hozva elsűrűsödik. ezért fajonként ismertetjük. ezeket ne metsszük vissza és ne is ritkítsuk. elágazó. A mandula termőrészei azonosak a csonthéjasokéval. vagy fa alakú bokor formát ölt. illetve silányabb minőségű gyümölcsöt terem. 40-től 120-ig terjedhet (átlagos. azaz hím. Koronájában a rövid és középhosszú termővesszőket éppúgy megtaláljuk. hogy ültetés után magára hagyták. (A másik ok. a meggyet. mint a váltócsapos metszés csapjai. szellős koronát neveljünk. mint a többi gyümölcsfaj esetében. hogy nagyon érzékeny a vessző. mert a mandula a rejtett rügyből biztonságosan megújul. Fontos és nem könnyen eldönthető kérdés. Mandula A termőhelytől függően kisebb vagy nagyobb fa. Bőségesen nevel tősarjakat. A máso- HÉJASOK A mandula. Koronaalakulásukat. Amíg azonban az őszibarack esetében a termővesszőknek. a mogyoró. (A jól fejlett. illetve termőnyársak a korona értékes részei. a fajta és a termőhely a meghatározó. A szálvesszős metszés fontos kiegészítő eljárása a kézi gyümölcsritkítás.és ágpusztulást okozó gombákra. Mivel a metszetlen szálvessző gyakrabban fertőződik tafrinával.és kombinált korona is nevelhető belőle. de külön-külön foglalnak helyet Hímvirágai porzós barkákban csoportosulnak (51. A hosszú fattyúvesszőt ez esetben is hosszúugarra metszve fordítsuk termőre. Termőkorban a mérsékelt. Szélporozta egylaki.A kiválasztott szálvesszőket metszetlenül hagyjuk. Termőkorban a termőgallyváltó metszéssel éljünk. addig a mandulánál a termőgallynak és ezen belül is a bokrétás és a gyűrűs termőnyársnak van elsődleges szerepe a termésképzésben. rövid termővesszők. Az őszibarackról fontos tudnunk. ábra). Ültetési anyagából váza korona kialakítását javasoljuk azzal a megjegyzéssel. így a bokor néhány év alatt elvadul. a gyengébbeket erősebben metsszük meg. Termőrészeik is eltérők. Erre tekintettel az őszibarackot . mint a bokrétás termőnyársat és az őszibarackra jellemző teljes termővesszőt is. a dió és a gesztenye tartozik e csoportba.) A mogyoróbokrot a termőkor eléréséig évente rendszeresen kell metszeni. a cseresznyét és a szilvát is — legjobb rügypattanástól virágzásig (azaz pirosbimbós állapotban) metszeni. hogy katlan. Metszetlenül hagyva sűrűn és szabálytalanul © 70 o . A szálvesszős metszés után így csak a szálvesszők és a vezérágak maradnak a koronában. Jó termésberakódottság mellett általában felére kell kiritkítanunk az egy-egy szálvesszőn képződött terméskezdeményeket a gyümölcsritkítás szabályai szerint (10-15 gyümölcsből 5-8 maradjon). 40-70 centiméteres szálvesszőhosszúságot feltételezve). Ebben elsősorban a fa erőnléti állapota. (Az erősebb bokrokat viszonylag gyengébben. az összes többi vesszőt (és termőgallyat) viszont tőből eltávolítjuk. Ezért a metszés során ejtett sebfelületeket haladéktalanul zárjuk le sebkezelő készítménnyel. illetve gyenge ritkítást valamennyien bírják és igénylik is. amely hamar elsűrűsödik és keveset. nem lesz elég piacos. baktériumokra. Nővirágai a rövid termővessző (oldalvessző) csúcs. A koronaalakítás során a legfőbb szempont. kora. Emiatt is ajánlott a zöldmetszés. Ennek megfelelően a meghagyható szálvesszők száma tág határok között változik. Ellenkező esetben a termés apró marad.) A mogyoróbokor terméketlenségének. hogy kevés vázággal (leginkább hárommal) ritka. A mandula termőegyensúlyának fenntartásához mérsékeltebb arányú beavatkozásra van szükség. amelyet legcélszerűbb augusztus közepétől szeptember elejéig elvégezni. Ezeket növekedési erélyüknek megfelelően átlagosan 20-30 centiméterre vágjuk vissza. ezért az őszibarack szálvesszőzése (szálvesszős metszése) során fordítsunk nagyobb figyelmet a tafrina elleni védekezésre. vagy gyenge termőképességének egyik nagyon valószínű oka. hogy nem vegyesen ültetik a fajtákat.de a kajszit. de arányos gömb alakú.és nővirágai egy növényen.vagy oldalrügyeiben rejtőznek Az elültetett szaporítóanyag (gyökeres kis bokor) 3Hf fejlett sarját hagyjuk meg. metszési igényüket tekintve igen különbözőek.

a talaj tápanyag-ellátottsága és az öntözés tekintetében. De ha a bokrot rendszeresen termőre metsszük. mint metszetlenül.erősségüknek megfelelően rendszeresen visszametsszük. Egyúttal dörzsöljünk le minden látható rügyet is a törzsről. nagyobb koronát nevel. hogy a (koronaágakon vagy azok elágazásain fejlődő) vesszőket . Ha a termőre metszéstől el is tekintünk. Ekkor a fölösleges tősarjakat. Dió Metszetlenül is szabályos kúp alakú vagy gömbkoronát nevel. Szélporozta növény. Az oltványdió előnye. E munka akkor a legcélszerűbb. A fölösleges tősarjak eltávolítására különösen az első négy-öt esztendőben ügyeljünk. ábra). Az elöregedett. E műveletet az első években szükség szerint két-háromszor is meg kell ismételni a tenyészidőben. a sűrűsítő. felnyurgult gallyakat. A A dió rövid termovesszeje © 71 o . a napfény érje a bokor belsejét. A magról kelt (magonc) dió erőteljesebb. Ehhez a bokor vagy fa töve körül húzzuk el a földet. barkarügy. hiszen a bokor ezekből újul meg. elsősorban a termőhely. hogy elágazódjanak és termőrészekkel rakódjanak be. mint a mogyoró. telepítéskor a jól fejlett suhángot 130-150 centiméteren vágjuk visz52 ÁBRA dik. különben jóval hamarabb elsűrűsödik. Bokronként 6-8.későbbiekben szükség szerint hagyjunk meg belőlük. A sarjakat mindig tőből távolítsuk el. A termőkorú mogyoróbokrot termőre is metszhetjük. világos legyen. keresztező oldalágakat távolítsuk el. termését a rövid vesszőkön hozza (52. ágakat általában felükre viszszavágva ifjítsuk meg. hogy korábban fordul termőre. akkor rendszeresen ritkítanunk is kell. a száraz ágakat. Az újabb fajtáknak már az oldalrügyében is képződnek nővirágok. harmadik és még a negyedik évben a koronavesszőket (vezérvesszőket) középerősen (felükre) vágjuk vissza. hogy a sarjakat tőből kitéphessük vagy kimetszhessük. Ennek lényege. de a magoncnál igényesebb. Ennek következtében növekszik az oldalelágazások. Az alakítás során. a térben arányosan elosztott koronaágat neveljünk. Fontos. illetve a termőrészek (rövid termővesszők) száma. hogy a korona belül is szellős. két-három évenként feltétlenül ritkítanunk kell a koronát. Ez utóbbinak tenyészterület-szükséglete is kisebb. Hímvirágzata (a barka) e vesszők oldalán nőtt ún. amikor a sarjhajtások 15-20 centiméternél nem nagyobbak (lombozatuk ekkor még kissé rózsaszínes). mint az oltvány. mint a magonc. ami a nagyobb termésbiztonságot szolgálja. A nő virágok a vessző csúcsrügyében (vegyes rügy) rejtőznek.

nagyobb ágakat csak augusztus végén. és majd a következő évben vágjuk koronamagasságba.sza.) Ha gyengén fejlett a suháng. az első évben mégis célszerű beavatkoznunk. azt 130-150 centiméter magasságban metsszük koronába. rövid és apró levelű hajtást fejleszt.hogy föladatukat betöltsék . miszerint a diófát rúddal jól „megverve" növelhetjük termékenységét. Koronás diófácska telepítéskor © 72 o . Ha ezt tapasztaljuk. Gesztenye Természetese gömbkoronája igen terebélyes. akkor erősen visszametsszük. amely majd a sudár szerepét tölti be. magassága 20-30 méter közötti. külön figyelmet érdemelnek a kiválasztott vezérvesszők (-hajtások) alatt fejlődött hajtások. így négy-hat esztendő alatt jó termőképességű.hagyjuk meg a tenyészidő folyamán. akkor a második esztendőben is igen rövidre (egy-három rügyre) metszszük az összes koronavesszőt (illetve kétéves gallyat). Ha suhángot ültetünk. (A dió ugyanis erősen nedvezik könnyezik -. Az ágalapoknak megfelelő. hogy három. s ezek legalább 80-100 centiméteresek legyenek. Ezeket . amely a későbbiekben többnyire gömb alakot ölt. A koronás oltvány koronavesszeit az első esztendőben 2-4 rügyre vágjuk vissza.) A harmadik-negyedik évtől a legfölső vázág egyik központi helyzetű. négy kedvező helyzetű koronaveszszőt nyerjünk. Ezzel a növény érzékeny és sérülékeny rövid termőrészeit károsítjuk leginkább. A továbbiakban csak a legszükségesebb. amikor a nedvkeringés már szűnőben van. Az alakítás során arra törekedjünk. A száraz ágakat és a kisebb gallyakat az év bármely szakaszában eltávolíthatjuk. Az elültetett diósuháng vagy koronás fa növekedése az első tenyészidőben rendszerint erősen visszaesik. Ha mégis póznával verjük le a diót. A javasolt törzsmagasság mellett még ez a megfontolás érvényesül. A kifolyó nedv akadályozza a seb gyógyulását. erőteljesen növő és fölső állású vesszőjét meghagyjuk.ezt fontoljuk meg a telepítéskor. Csak savanyú talajon díszlik igazán .) Tekintve. különösen a kora tavaszi időszakban. ilyenkor csak kevés. szeptember elején vágjuk ki. hogy a dió (és a gesztenye esetében is) igen magas törzset választunk. Ennél magasabb törzsön azonban már csökken a korona mérete és vele a termés mennyisége. ha csak lehet. Koronanevelése és fenntartó metszése hasonló a diónál leírtakhoz. inkább rázzuk a fát. (A továbbiakban az évente képződő vezérvesszőket sem metsszük vissza. gyenge ritkító metszésben részesítjük a termőkorú fákat. amelyek a törzs erősítését szolgálják.) A megfelelő törzsmagasságú koronás oltvány valamennyi koronavesszőjét igen erősen (kéthárom rügyre) vágjuk vissza (53• ábra). (A kétéves suháng visszavágható kétéves farészre is. azt óvatosan. (Dió esetében a magas törzs választását leginkább a fa ipari értéke indokolja. és a sebhely még a tél beálltáig jórészt beforr. Ártó és veszedelmes az a tévhit. mert a rejtett rügyekből biztonságosan kihajt. nyár végén (augusztusban) azonban tőből távolítsuk el valamennyit. de az élő. A következő években a koronaágak végig berakódnak termőrészekkel. amelynek szükségszerű következménye lesz a terméscsökkenés. laza szerkezetű koronát alapozunk meg. Noha az alakító metszést nehezen viseli. ÁBRA I szük vissza. Törzse és koronaalakulása is erőteljes. a termőrészek kímélésével tegyük. Ezért. illetve terméssel. kiválogatott koronavesszőket a továbbiakban már ne met1 53.

vágjuk vissza ismét erősen a vesszőket. Közülük a gyökérsarjak az értékesebbek. A következő évben válasszunk ki három. A termőkorú fát csak gyengén és a legszükségesebb mértékben ritkítsuk. A legszebb gyümölcsöt a középső harmadban lévő rügyekből fejlődő hajtások hozzák. fejletlen sarjaktól tisztítsuk meg az ültetvényt. A málnát huzalos támberendezés mellett. és ezután válogassunk. növekedésüket a hajtáscsúcsuk vagy vitorlájuk visszacsípésével tartsuk egyensúlyban. Mindenekelőtt a sérült. Ribiszke A piros és a fekete ribiszke természetes formája a cserjetörzses bokor. 1 54. a riszméte és a tüskétlen szeder tartozik a gyümölcstermő növények e csoportjába. A továbbiakban ezekből neveljük a koronaágakat (a gömbkoronának megfelelően). A málna termőegyensúly-fenntartó metszése a rendszeres ritkításból áll. belőlük rövid. illetve ne erősödjön meg. a piros és a fekete ribiszke. illetve gyökérsarjaknak nevezzük. Mindenekelőtt a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. A vezérvesszőket már ne metsszük vissza. Folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk. A negyedik évtől már részesítsük előnyben a gyökérsarjakat. A cserjetörzsből igen bőségesen és rendszeresen megújul. E műveletet késő ősszel a fagyok beálltáig a legcélszerűbb elvégezni. a teret arányosan kitöltő koronavesszőt. Közülük a szamóca metszése csupán az indák eltávolítására korlátozódik. és a sudár ne alakulhasson ki. A termővesszők csúcsi harmadában rendszerint fejletlenebbek a termőrügyek. a szamóca. és e tulajdonsága határozza meg metszését is. A termés beérése után elhalnak és átadják helyüket az új. a következő évi termés alapjait ritkítsuk meg. növekedési erélytől függően . hogy tőről vagy gyökérről sarjadnak-e tő-. A koronanevelés további éveiben (a hatodik-hetedik évig) arra ügyeljünk. Ültetvényanyagát. hogy hajtásrendszere kétévenként megújul. a köszméte. A hajtásokat aszerint. annál veszedelmesebbek. mert a fertőző kórokozók búvóhelyei lesznek. a gyökeres sarjat az ültetés idején 15-20 centiméterre metsszük viszsza a jobb eredés és sarjképzés végett. Miután valamennyi bogyós korán fakad. Ezért . Az elsőéves hajtások (lombhullás után termővesszők) nem teremnek. ezért fásmetszésük szüret után vagy kora ősszel esedékes. fajtától. kevesebb termést hozó termőhajtások fejlődnek. A második évben viszont rövid oldalhajtásokat. időközben már megfásodott hajtásoknak (54. (Minél tovább a málnásban maradnak.művelésmódtól. hogy a három vázág egyenletesen elágazódjék. elsősorban a sűrű ágvégeket. sövény formában a legcélszerűbb művelni. amellyel külön nem foglalkozunk. ÁBRA \- a letermett kétéves vessző BOGYÓSOK Többek között a málna. A szüret után azonnal metsszük meg. majd gyümölcsöt hoznak. azon virágot. beteg.) Ezután az elsőéves (most fásodó) sarjakat.a termővesszőket 20-30 centiméterrel kurtítsuk meg. az egész korona egyensúlyban maradjon.Amennyiben az első tenyészidőben gyenge volt a hajtásfejlődés. ábra). O 73 O . Málna E félcserje biológiai sajátossága.

A kétéves részek. (A különböző korú bokorrészek találkozási helyén értékes.) Az ötödik évben befejezzük az alakítást. fejlett csemetéken négy-hat hajtást hagyjunk. Célszerű. — A fejlett bokrú második éves ribiszke vesszői közül az 50 centiméteres és ennél hosszabb vesszőket hagyjuk metszetlenül. évente fiatal sarjakkal váltjuk le. egy-négy rügyre metsszük. ha az erőteljesen fejlett bokrokban szám szerint 16 koronarészt tartunk fenn. Ültetéskor metsszük vissza a szaporítóanyagot. Fejlettségüktől függően egy-három. arányosan elosztva a tövön. A második év nyarán ismét célszerű a hajtásválogatás. amikor is négy egyéves tővesszőt. amelyek közül 4 egyéves sarj (veszsző). mivel annak termőgallyazata hamarabb elöregszik. 4 kétéves gally. azaz tőből eltávolítjuk. a vesszők közvetlenül a törzsből törnek elő.) A ribiszkefélék ágai négy-öt évig termőképesek. hogy a különböző korú koronarészek mindig lehetőleg azonos arányban és arányosan elosztva legyenek a koronában. illetve termesztik. és azután a megmetszett csemetéket kissé mélyebbre is ültetjük. amely több tőhajtás képződését eredményezi.) Az ennél gyöngébbeket kurtítsuk kettő-négy rügyre. Amennyiben gyengébb csemetét ültettünk. Az 5 éves részeket folyamatos ritkító metszéssel. (Közülük négyet hagyjunk meg.a bokor alakhoz képest . a gallyak csúcsrügyéből hosszú szártagú hajtások. különböző korú (első. Mindkét ribiszkefajt törzses fácska formájában is szaporítják. értéktelenebb gyümölcsöt hoznak. A bokorribiszke metszése. és az a második év tavaszára csak kevés (két-három) és gyenge (20 centiméternél rövidebb) vesszőt hoz. hogy ilyen állapotban nagymértékben csökken a ribiszkék megújulási készsége. Ezáltal növekszik a cserjetörzs. A további években. Bokorribiszke szaporítóanyaga.még jelentősebb. mint amilyen mélyen a faiskolában voltak (55. június elején hajtásválogatást is végezhetünk. rövid termőrészek fejlődnek. a piros ribiszke esetében az ötödik éves termőgallyakat folyamatosan leváltjuk. Minél gyengébb a vessző. Vágjuk vissza vesszőit növekedési erélyüknek megfelelően 2 4 rügyre. ábra). A fekete ribiszke-fácska termőfelület-csökkenése . illetve a gyökérzet felülete. A lényeg az. Ekkor négy-öt erőteljes hajtásnál ne hagyjunk meg többet tövenként. Hátránya viszont. Célszerűen járunk el. négy harmadik és négy negyedik éves termőgallyat célszerű hagyni a bokorban. a többit távolítsuk el. Ideális esetben a negyedik évben átlagosan háromszor négy. Az egészséges. mintha most lenne elsőéves. annál rövidebbre vágjuk.A bokrok legfiatalabb (egyéves) részei. Az idősebbek növekedése gyengül. és helyettük azonos számú tősarjat hagyunk (arányosan elosztva a bokorban). (Hajtásválogatásra már nincs szükség. mint amilyen mélyen a faiskolában volt Az ültetést követő tenyészidőben. második és harmadik éves) koronarész alkotja a bokrot. illetve csökkenését idézi elő. ami a termőfelület jelentős gyengülését. Ebből a harmadik év tavaszára négy maradhat. négy második. A fekete ribiszke fenntartó metszése során ugyanilyen elv szerint járunk el. akkor ezt kezeljük úgy. A második év tavaszára legföljebb öt vessző maradhat a bokron. 4 hároméves és 4 négyéves termőgally. azzal a különbséggel. hogy itt a negyedik éves letermett részeket váltjuk le folyamatosan. ha e beavatkozást az ültetés előtt végezzük. A telepítéskor mélyebbre ültették. harmadik és ne- O 74 O . E formák kétségtelen előnye a növények könynyebb ápolása. Négy fejlett tővesszőnél többet ne hagyjunk meg a második. Fontos. oldalrügyeiből pedig rövid szártagú termőrészek képződnek. hogy az alakítás és a termőkorú metszés során is tartsunk mértéket.

csúcsrügye azonban rendszerint hajtásrügy.4-5 veszszőt hagyjunk meg egyenletesen elosztva. Az egyik a hagyományos kialakítás. (Vagy olyan termőhelyi körülmények között. A még erősebb növésű vesszőket gyengén visszavágva serkenthetjük az új hajtások képződését. ahol a növények nem fejlődhetnek ideálisan.ha a korona erőteljesen és egészségesen fejlődött . ábra).központi tengelyként. Napjainkban mindinkább a törzses fácska hódít teret. a talajfelszínhez lehetőleg közel távolítsuk el (56. A ritkításkor a tővesszők közül azokat részesítsük előnyben. Ezzel terebélyesítjük a kis koronát. Általában négy év után a fácska egész termőága elöregszik. A termő piros ribiszke-fácska metszése elsősorban ritkításból áll. amelyeken a vesszők már igen gyenge növekedésűek. Oldalrügyeiből gyakran rövid termőrészek fejlődnek.gyedik évben. il\ 56. amellyel majd a korona magasságát növeljük. ezeket már ne metsszük vissza. mert ápolása és főként a szürete így lényegesen gyorsabb és kényelmesebb. Ekkor a tövében képződött erős vesszőre visszavágva távolítsuk el. A bokorköszméte alakításakor a bokor piros ribiszke kinevelése az irányadó. illetve a 4-5 évesnél idősebb termőgallyakat távolítjuk el a koronából.) Ennek során a 2-3 koronaveszszős oltvány vesszőit 2-3 rügyre visszavág- Elhanyagolt. hogy végálló rügyük kifelé. Köszméte Eredeti alakulása szerint hazánkban fél-egy méterre növő cserjebokor. és nem sűrűsítenek. amikor a gyenge. fölösleges vesszőket.és virágrügyek vegyesen fordulnak elő. Piros ribiszke telepítésekor a fiatal korona valamennyi vesszőjét 2-4 rügyre metsszük viszsza. Tövises vesszőin a hajtás. A törzses köszméte koronaalakítására két változatot ajánlunk (57. A fekete ribiszke-fácska alakítása során 4-5 ágat neveljünk. elsűrűsödött termő ribiszkebokor ritkítása O 75 O . ÁBRA } letve gallyat hagyjunk meg a koronában. illetve fölfelé álljon. illetve sudárként kezeljük. illetve megakadályozzuk erős leívelését. elsősorban azért. harmadával vagy felével kurtítsunk vissza. Közülük egyet általában a fölfelé törő és leginkább központi helyzetűt . ábra). ritkább koronájú fajtákra jó. Sudarat ne hagyjunk. rendszeresen ritkítanunk kell. Fölfelé és kifelé álló vesszőkre (esetleg rügyekre) metszve akadályozzuk meg a bokor szétterülését. hogy a termőfelület minél több fényt kapjon. Ilyenkor a meghagyott vesszőket gyengén visszametsszük. kedvezőtlen helyzetű. A további években 12 koronarész folyamatos ifjításával. A harmadik évben 8-10 koronavesszőt. Termőkorban a négy-ötévesnél idősebb gallyakat váltsuk le folyamatosan. A második évben . földre ívelését. Valamennyi vesszőt. Az ágakon lévő elöregedett részeket. A törzses ribiszke metszése. amelyek teljes kifejlődésük idején arányosan oszlanak el a koronatérben. egyenletesen elosztva a koronában. A letermett ágakat tőből. amely a kevésbé erőteljesen növő. a többit tőből távolítsuk el. váltásával tartsuk egyensúlyban a termőfelületet. növekedési erélyüktől függően.

A bokor és a törzses fa alakító és termőegyensúly-fenntartó metszésére a fekete ribiszke nevelésére vonatkozók az irányadók. mert a vágás környezetében bizonyosan képződik új hajtás.) A koronaalapból kiinduló. A többéves ágakon a koronarész teljes hosszában soklevelű. A másik változat lényege. hogy a koronateret arányosan és egyenletesen töltsék ki. Közülük csak minden másodikat hagyjunk meg úgy. A termőkorú törzses köszméte rendszeres metszést igényel. Akkor metsszünk erősebben. a fás részek nem kopaszodnak föl. ezt metsszük vissza 6-8 rügyre. A bokor alakja. A megmaradókat felükre visszametsszük. Telepítéskor a 2-3 koronavesszőből csak egyet. az oldalágakat akkor is bátran ki- metszhetjük tőből. azzal könnyen össze is téveszthető. hogy a koronában rövid sudarat nevelünk. A második évben ebből 6-8 vesszőt is kaphatunk.ideális körülmények között nyolc-tíz évig is betöltik feladatukat. (Ha ilyen vessző éppen nincs. erőteljes. amely magában foglalja a ritkítást. Általában gyengén metsszünk. sűrű koronájú fajtákra ajánljuk. hogy az alsó lehajló vessző 30-40 centiméternél ne kerüljön közelebb a földhöz. Ezeket csak ilyen időközönként ifjítsuk. O 76 O . ha a hajtásnövekedés átlaga már a 10-15 centimétert sem éri el. azaz ifjítunk. Ezekből a következő évben 4-6 olyan vesszőt kapunk. de vissza már ne metsszünk. illetve túlságos széthajlását fölfelé és kifelé álló vesszőkre metszve akadályozzuk meg. tehát az ilyeneket tartsuk meg legnagyobb számban. A korona földre ívelését. Ezért a bokor minden helyén több éven át rendszeresen képződik gyümölcs. A kiindulási formát (A) a hagyományos elvek szerint (B) vagy rövid sudarat nevelve (C) vágjuk vissza juk. jó helyzetű gallyak . A korona 2-3 éves gallyai a legtermékenyebbek.í A törzses köszméte metszése telepítéskor. az ifjítást és a koronaalakítást is. E formát elsősorban az ideális termőhelyen élő. de évente rendszeresen. A harmadik évben az ezekből képződök között válogatunk az ismert elvek szerint. illetve ritkítsunk. a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. de vissza már nem kurtítunk. Ezeket meghagyjuk és felükre visszametsszük. elágazó termőnyársakat nevel. Ezeket folyamatosan leváltjuk az oldalág alapján képződött veszszőkre. azaz a koronát fölfelé is terítjük. termete és a vessző színe is a fekete ribiszkééhez áll közel. A harmadik évben az ezekből fejlődők között válogatunk aszerint. a függőlegesen fölfelé álló középsőt hagyjuk meg. buja növekedésű. Ügyeljünk. amely meghaladja a 10 centimétert. hogy a teret lehetőleg arányosan töltsék ki. Riszméte A riszméte vagy másik közismert nevén a josta.

ez a (hazánkban is) nagy alakgazdaságban előforduló. amelynek hajtásrendszere . a tavaszi metszés során a téli fagykárt mindig figyelembe kell vennünk. és egyben eltávolítjuk ezek másodrendű vesszőit. a többit kitörjük. A gyökértörzs járulékos rügyeiből képződött sarjakkal újul meg.) Noha nálunk még a vadon termő bokrok gyümölcsének a gyűjtése jellemző. (A szakirodalom festőbodzaként is emlegeti. Ültetvényanyaga leginkább konténeres csemete formában kapható. Termőkorban 5-6 éves gallyait váltsuk le folyamatosan. A fejlődő tősarjak közül májusban válogatunk. és azt metsszük vissza az alsóbb két fejlett rügyre. amely megfelel a nemzetközi és hazai előírásoknak. Termesztéséhez elsősorban a katlanhoz hasonló alakú koronaformát ajánljuk. szikes. de nitrogén. A harmadik évben három vesszőt hagyjunk meg terméshozás céljából. 60 centiméteres magasság alatt pedig tőből távolítsuk el valamennyit. amelyet ültetés után a gyökérnyakon képződött 2-3 (járulékos) rügy fölött metsszünk vissza. Sekélyen gyökeresedik. A hajtáscsúcs a földdel érintkezve legyökeresedik. erdőtalajok stb. A gyümölcs nagyobb hányada a másodrendű vesszőkön képződik.) mindenütt jól tenyészik.csak két évig él.5-3 méteres hosszúságot. Szélsőséges talajok kivételével (futóhomok. Bodza A feketebodza. illetve mérsékeljük tősarjképződését. Május végén. hogy ezáltal serkentsük a másodrendű hajtások kifejlődését. ezért metszéssel olyan formára kell alakítani. A fagysérült másodrendű vesszőket is tőből metsszük ki. A másodrendű vesszőket 40-60 centiméterre metsszük vissza.a málnához hasonlóan . 1 méter magas törzsön kialakítva (59. A jó fajta azért fontos.kielégítő fejlettség esetén . A metszéssel egyenletes terméshozásra is késztetjük a fát. Mivel a bokorfa természetes állapotában elérheti az 5. Tüskétlen szeder Félcserje. Ültetés után csak egy vesszőt hagyjunk meg (nyilván a jobb állásút. ábra). Tövenként 4-5 tősarjat hagyjunk a legfejlettebbek közül (ezekből lesznek a jövő évi termővesszők). amelyik látható- terítése a támberendezés mellett. A negyedik évtől termőkori azaz fenntartó metszést végzünk.5 m. Jó esetben ebből két erőteljes hajtást kapunk. a fejlettebbet). A tősarj a 4-5 méteres hosszúságot is elérheti. Miután a szeder fagyérzékeny. Már egynapos vízborítás (belvíz) hatására kipusztul.Miután a fekete ribiszkénél erőteljesebb növekedésű. 58. 3-5 méter magasra növő bokorfa termésének színanyagtartalma miatt válik egyre jelentősebbé a termesztésben. Termésérés illetve szüret után ne késlekedjünk a letermett vesszők eltávolításával és megsemmisítésével (elégetésével). mert ezek mint fertőzési források veszélyeztetik az ültetvényt. Tenyészterület-igénye . A bodza ültetvényanyagának erős gyökérzete és egy vagy két erős vesszeje van.a fajták növekedési erélyétől függően . Amikor a hajtások elérték a 2. újabban nemesített fajtákkal ültetvényeket is létesítenek.és humuszigényes. levegőigényes. a telepítés évében a fejlett bokrot 4 rügyre vágjuk vissza. A szeder csak huzalos támberendezés mellett nevelve kezelhető (58. június elején az egyiket (az alsó állásút. sőt esetenként a 6 méteres magasságot is. A második év tavaszán . ÁBRA mert az azokon fejlődött termés leér a földre és fertőződik.már egy-két termővesszőt meghagyhatunk.5. amely lehetővé teszi a kézi szedést a földön állva.5-6 x 3. terméshozás után elpusztul. a vesszőket metsszük rövidre. azokat 150-200 centiméterre visszametszszük. a csúcsukat visszametsszük. erodált. ábra). mert ez ad olyan termésminőséget. Ha a tő gyenge növekedést mutat. Az oldalhajtások elfagyott végeit lemetszették © 77 o . illetve azt. a rajta fejlődött másodrendű hajtások hossza 2-3 méteres is lehet.

ezért ezeket virágzáskor célszerű mérsékelten visszametszeni. mégpedig 2 rüggyel a kívánt (az 1 méteres) törzsmagasság fölött.a harmadik esztendőre . illetve tőből eltávolítjuk. A letermett szálveszszőket (termőgallyakat) a legalsó fejlett vesszőre visszametszve ifjítjuk meg.] 59. Közülük a feltűnően hosszúakat célszerű gyengén visszametszenünk. hogy a korona belseje levegős legyen. © 78 o .) A következő évben a vezérvesszők fölső rügyeiből fejlődő erős vesszők közül a külsőket (a koronából kifelé állókat) hagyjuk meg. A bodza tövén illetve törzsén képződött hajtások (vesszők) rendszeres eltávolítására a termőkorú ültetvényben is ügyelni kell. a belsőket ritkítsuk. ha van elegendő rejtett rügyből kinőtt új hajtás. hogy a korona belseje levegős legyen. Az oldalvesszők ritkítása során a kifelé állók maradjanak meg nagyobb számban. szép és egyenes vesszőt kapunk. Ezekből növényenként 10-15-öt hagyunk meg visszametszés nélkül. ami elérheti a 2 méter magasságot is. ezeket hagyjuk metszetlenül. Az igen hosszú termővesszők (rajtuk a terméssel) azonban leérhetnek a földre.erőteljes. ezek természetesen mind oldalvezérvesszők). hogy szép. az 2-2. (Az ikerrügyekből gyenge. egyenes legyen. ezeket is tőből távolítsuk el. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is.4-6 rügyre metsszük viszsza az oldalvezérvesszőket. ami megkönnyíti a szüretet. ÁBRA } Bodza katlankoronája termővesszőkkel (szálvesszőkkel) an gyengébben fejlett) tőből eltávolítjuk. Ezt tavaszszal visszametsszük.) A második esztendőre . Ennek nyomán . hogy a fa termőegyensúlyban van. (A rejtett rügyből is képződhetnek gyenge hajtások. ezeket szintén 4-6 rügyre metsszük vissza a növekedési erélytől függően. különben a törzses forma átalakul bokorrá. A vezérvesszőkön kívül 10-15 oldalvesszőt (termővesszőt) is hagyjunk a koronában.) A termőkorú bodzaültetvény fenntartó metszése során az őszibarack szálvesszős metszéséhez hasonlóan célszerű eljárnunk. (Azt.) A negyedik évben válasszunk ki 6-8 vezérvesszőt a növedékből (miután a koronában nincs sudár.a növekedési erélytől függően .) A harmadik esztendőben . a meghagyottat pedig karó mellett neveljük tovább.négy erős koronavesszőt (oldalvezérveszszőt) kapunk.jó esetben . Rendes körülmények között a termővessző a termés súlya alatt leívelődik. lelógó termővesszők képződnek.5 méter hosszú termővesszők (szálveszszők) jelzik. (A tenyészidőben a törzsön képződött hajtásokat nyár végén tőből távolítsuk el. (Egyúttal távolítsuk el a törzserősítőnek meghagyott vesszőket is.

A SZOLO METSZESE írta Valló László .

VÁLTÁSA ZÖLDMUNKÁK MŰVELÉSMÓDOK KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK NÉHÁNY TANÁCS .ALAPISMERETEK METSZÉSMÓDOK A TERMŐALAP IFJÍTÁSA.

ÁBRA vessző (hosszú és rövid csap) «1 fattyúvessző (biztosító csap) termőalap • törzs világos rügyek sárszem alapi rügyek A szőlő Moser-féle magasművelésű tőkéjének fás részei © 81 o . hogy a termés kiegyenlítetlenné válik. amelyek az egyes művelésmódok hatására képződött száralakulásokat (tőkealakulásokat) jellemzik. illetve hogy az miként maradhat fönn. aminek következtében a fürtök. A metszéssel eltávolítjuk (visszavágjuk) az éves vesszőhozadék nagy részét meghatározott elvek. Helyette olyan kifejezésekkel élünk. noha ezt a megjelölést a legritkábban használjuk a gyakorlatban. pontosabban kezelhető. A szőlőtőke fölbeli és föld feletti részének találkozási helye a gyökérnyak vagy tőkenyak. a másikban meg túl sokat is terem. illetve azzal. illetve a bogyók kisebbek lesznek és beltartalmi értékük (cukortartalmuk) is csökken. amely azt célozza. a szőlő művelésmódja. szabályok szerint (amelyek persze évszázadok termesztési tapasztalatai alapján kristályosodtak ki).) A tőkenyak fölötti megvastagodott (szár)részek formája a választott 60. a csúcson hajt ki és érlel termést. A szőlőtőke persze metszetlenül is terem. Az a mód. de ezzel alakítjuk és tartjuk fenn a választott tőkeformát is. a szőlő metszésmódja. További következmény. hogy a növény néhány év múltán gondozhatatlanná válik. Ezzel szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét. azaz az egyik esztendőben alig. A szőlőtőke földbeli része a gyökér a föld fölötti pedig a szár. Ekkor azonban mindig a szár legfölső részein. kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják egymást és a terméseket. (Oltványtőkékben az oltásforradás nyoma itt föllelhető. persze mindig gyenge minőséget. Az eredetileg erdei kúszó lián metszéssel szelídült az emberhez és lett „kezes". hogy milyen formát ölt az egész tőke. gondozható növénye. megbízhatatlan terméshozással és minőségcsökkenéssel kell számolnunk. hogy a Kaukázuson túli vidék lakói a ligeterdők fáinak koronájába kúszó és ott termő szőlőt a földközelbe kényszerítve művelésbe vonták. Ha tehát a szőlő növekedését nem irányítjuk.ALAPISMERETEK Évezredek teltek el azóta. A szabadon. Az a metszési beavatkozás pedig. ahogyan a tőke egyes vesszőit visszavágjuk.

a 6-8 rügyesé félszálvessző. amely az idősebb részeken (leggyakrabban a cseren) alakul ki. Ez abban nyilvánul meg. amely már kevésbé fejlett. hosszúságát is megadja. így elsősorban az Alföldre való. (Megjegyezzük. Ekkor a terméshozás szempontjából kedvezőtlenebb alapi rügyek és sárszemek is nagyobb arányban kihajtanak. Az ennél is hosszabb. az azon fejlődő egyéves része pedig a vessző. A szőlővessző a világos rügyekkel és a velük együtt előforduló megvastagodásokkal jól tagolható. azonban a legtöbb szőlőfajta cseren képződő vesszőn hozza a termésének javát. A tőke vesszei gyengébbek. ahol a filoxéra nem él meg. akkor idővel a tőkenyak bunkószerűen megvastagszik. termőegyensúlyi állapotában tartjuk. Az erősebb tőkéket egyazon művelésmódon belül is jobban kell terhelnünk. a csomók közötti részt pedig ízköznek (internódiumnak) nevezzük. A 3-5 rügyes vesszőrész neve hosszú csap. Vesszei a ceruzánál vastagabbak. Ezt a képződményt tőkefejnek nevezzük. valamint a metszés. © 82 o . így például ha a szárat a talajközelben évente visszametsszük (azaz nem engedjük fölfelé növekedni). Ha a szárat kissé hosszabbra hagyva metsszük vissza évente. Az oltvány alanya filoxérának ellenálló amerikai eredetű vadszőlő. túlságosan buján fejlődik. miközben erőnléte is azonos szinten marad. (Például a Moser-féle magasművelésű tőke többéves függőleges részét törzsnek. A termőalap kétéves része a cser. E termőrészeket a visszametszett veszszőn lévő világos rügyek száma szerint csoportosítjuk. íznek vagy bütyöknek (nódusznak). A vessző tövén. A gyökeres európai szőlővessző valamely nemes fajta meggyökereztetett vesszeje. Ezért a világos rügyeket hordozó vesszük a szőlő termőrészei. amelyen 1-2 világos rügy van. fejlettségük. A háromévesnél idősebb részekből (karokból. amely az úgynevezett immúnis homoktalajokra. A tőke sok fattyúhajtást hoz.és művelésmód. a ceruzavastagságnál vékonyabbak. ha teljesítőképességéhez mérten kevesebb világos rügyet hagyunk. hogy szőlőtőkénk évről évre kiegyenlítetten terem. A megvastagodásokat szárcsomónak. A szőlőültetvény anyaga oltvány vagy gyökeres európai szőlővessző lehet. hogy noha vessző a csernél idősebb részeken is fejlődhet (fattyúvessző). és a tőke termőegyensúlyi állapotban marad. akkor ennek bak vagy szarv a neve. több év alatt kinevelt jellemző száralakulásokat pedig törzsnek vagy karnak mondjuk. a fajta metszési igénye. amelyek a termőrészeket hordozzák. hajtás pedig elsősorban a vesszők csúcsán állókból fejlődik. de jól látható. A szőlő elsősorban a világos rügyekből képződő hajtásokon terem. A vessző legföltűnőbb. a tőke erőnléte és a rügyek épsége. vízszintes ágát (ágait) pedig karnak nevezzük.) Rövid csap az a vessző. számuk a fajtára jellemző. határozott formájú rügyei a világos rügyek. Alulterheljük a tőkét akkor. amely kötött talajon megvédi a ráoltott nemest e veszedelmes kártevőtől. Amennyiben a tőkét várható teljesítőképességének megfelelően terheljük. A vessző alaphoz közeli részén a sárszemet (sárrügyet) találjuk.művelésmódtól függ.) A szőlőtőke azon többéves részei. Arányos terheléskor valamennyi világos rügy kihajt.) A szőlő vesszeje is rügyből fejlődő egyéves (egy tenyészidős) megfásodott hajtás. hogy metszéskor hány világos rügyet hagyunk rajta. a termőalapok (60. A 9 és ennél több rügyet tartalmazó (ennél hosszabb) vessző pedig a szálvessző. néhány sárszem vagy alapi rügy kíséretében. A tőkét attól függően terheljük. A túlterhelés következményeként számos világos rügy nem hajt ki (alva marad). amelyek közül legfontosabb a környezeti adottság. törzsekből) fejlődő vesszőket fattyú vesszőknek nevezzük. (A rügyszám egyúttal a metszés mértékét. az idősebb résszel való ízesülés helyén a szabad szemmel olykor alig látható alapi rügyek rejtőznek. ábra). A terhelés mértéke számos tényezőtől függ. A vesszők ceruzavastagok.

ezért ismét csak kétrügyes rövid csapunk marad (C) O 83 O . hanem a metszett. Általában azokat a fajtákat metsszük így. A rügyekből a második év tavaszára két vesszőt kapunk. ezért e metszésmódot csercsapos váltómetszésnek is nevezzük. Az első év tavaszán két világos rügyes csap a kiindulás (A). a tőkék művelhetetlenné válnának. a termés leromlana.METSZÉSMÓDOK A metszetlenül hagyott. Miután metszéskor a cser egy részét is eltávolítjuk. továbbá bőven teremnek. A továbbiakban is ezen elvek szerint járunk el. A harmadik évben ugyanígy járunk el. A harmadik esztendő tavaszán a fölső vesszőt ismét a cserrel együtt eltávolítjuk. a legtöbb fajtánál élhetünk. az alsót pedig két rügyre metsszük. amelynek a gyümölcsfák és -bokrok esetében a csúcs uralma felel meg. A második év tavaszán a rügyek- \ 61. ábra). Ekkor a fölső vesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. A rövidcsapos metszés lassítja a tőkerészek fölkopaszodását (61. A hosszúcsapos váltómetszés nagyobb tőketerhelést jelent. az alsót két világos rügyre kurtítjuk. A következő esztendőben a kapott két vesszőből a fölsőt eltávolítjuk. és közepes vagy ennél nagyobb fürtöket hoznak. amelyeknek alsó rügyei is termékenyek. átlagosan jó termőhelyi körülmények között. már két rügynél hosszabb képleten is megnyilvánul. A polaritás nemcsak a metszetlenül hagyott veszszőn. E metszésmód esetében az első év tavaszán egy vagy két világos rügyből álló rövid csapot hagyunk. Tehát a termőalapon ezúttal is két rügyünk marad. E tulajdonság a polaritás. függőlegesen álló szőlővessző csak a középső és még inkább a fölső harmadában hoz erőteljesebb hajtásokat. A termőalapon tehát ismét csak két rügyet hagyunk. Ha metszéssel (vagy leíveléssel) nem akadályoznánk meg a fölkopaszodást. az alsót két rügyre metsszük (B). Az első évben ezúttal is kétrügyes csapot hagyunk. Az alsó világos rügyek alva maradnak. amellyel azonban. ÁBRA A rövidcsapos metszés. ez pedig a szőlő fölkopaszodásához vezet. A következő esztendőkben a rügyek kihajtása (illetve alva maradása) hasonló módon következik be.

Miután elsősorban nem termést várunk belőle. E rövid csap elsődleges feladata. Ha kevésbé akarjuk terhelni tőkénket. A harmadik évben a hosszú csapot a rajta fejlődött vesszőkkel és cseralappal együtt eltávolítjuk. Az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú csapra.a hosszúcsapos váltómetszés szabályai Hosszúcsapos váltómetszés az első három évben. Kiindulás a kétrügyes csap (A). A negyedik és a további években is hasonlóképpen metszünk.a hoszszú csap alatt mindig hagyunk egy. hogy általa leváltsuk a letermett hosszú csapot. hogy a vessző mennyire fejlett). Kétrügyes csap a kiindulás (A). az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük (62.amint látjuk . A metszésmód a negyedik évben. A harmadik évben a letermett hosszú csapot eltávolítjuk. beavatkozás előtt és után (D) O 84 O . az alsót két rügyre metsszük (B).vagy kétrügyes rövid csapot (attól függően. az alsót kétrügyes ugarra metsszük. A harmadik évi állapot metszés előtt és után (C). akkor . A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt szálvesszőre. ábra). hanem a jövendő termőalapot a termőveszszővel. A fölsőt most négyrügyes hosszú csapra.bői két vessző áll rendelkezésünkre. A letermett hosszú csap eltávolítása után ismét egy hosszú és egy rövid csap marad a termőalapon. az alsót rövid csapra kurtítjuk. A második év tavaszán a rügyekből nyert vesszők közül a fölsőt négy. E metszésmóddal . az előző évi rövid csap fölső vesszejét hosszú. ezért ugarcsapnak nevezzük. az alsót rövid csapra (ugarcsapra) metsszük (C) A szálvesszős váltómetszés az első négy évben. és a szálvesszőt vízszintesre kötözzük (B). és megakadályozzuk a különben igen gyors fölkopaszodást.

szálvessző minőségű vesszőre. Ha az alaphoz legközelebbi vessző gyenge. abból ugart hagyunk. ÁBRA A szálvesszős leívelés menete. és a következőt íveljük le. Az ívelt szálvesszőt letermés után visszavágjuk az alaphoz legközelebbi. és az ugarból neveltet íveljük le.64. Az ugarcsap alsó vesszőjéből ismételten ugart hagyhatunk (C) © 85 o . ügyelve az irányra (B). A letermett szálvesszőt eltávolítjuk. majd leíveljük (A).

hogy ezt a rügyfakadás előtt végezzük. és időben kötözzük le a szálvesszőt. A szálvesszőt vízszinteshez közeli helyzetben kikötjük. A második év tavaszán a fölső vesszőt szálvesszőre (9-12 rügyre) metsszük. a tavalyi ugar fölső vesszejéből szálvesszőt. amelyből majd a termőalapot kialakítjuk. az alsóból ismét ugart hagyunk. Mivel a tőkék a szálvesszős metszés mellett kopaszodhatnak föl a leghamarabb. akkor a kihajtás idején többnyire a függőleges vagy ahhoz közeli helyzetű. hanem a szálvessző lehajlításával védekezünk (64. Őszre a szálvessző leterem. az alsó rövid csap pedig az ugarcsap feladatát tölti be. Ha a szálvesszőt magára hagyjuk. amelyből lehetetlen a szálvesszős váltás. A szálvesszős (félszálvesszős) váltómetszést mindenekelőtt az apró fürtű fajták metszésére ajánljuk. A harmadik év tavaszán az előző évi letermett szálvesszőt a cseralappal együtt eltávolítjuk. Ügyeljünk. A fürtökkel terhelt szálvesszők rögzítés nélkül könnyen ki is törhetnek. E kétrügyes csapból a következő tavaszon két fejlett vessző áll rendelkezésünkre. A magára hagyott. és elsősorban a fölső rügyei fakadnak ki.szerint . Ekkor természetszerűleg a hosszú csap (a termőcsap) szerepét a fölső helyzetű kétrügyes rövid csap veszi át. hogy rendszeresen hagyjunk ugarcsapot. illetve amelyek vesszőinek elsősorban a fölső rügyei termékenyek (63. 65. a rendezetlenség benyomását keltik. mert később a zsenge hajtások könnyen letörnek. mert a rügyek így jobban fakadnak. A szálvesszős váltómetszés gyakorlatában fontos. A leívelés a szálvesszős (félszálvesszős) metszés olyan különleges változata. a termés súlya alatt majd leívelődik.) Ennek következtében az alsóbb helyzetű ugarcsapon gyengén fejlett vesszőket kapunk. (Később. és lombozatuk megvilágítása is kedvezőtlen. Az első év tavaszán kétrügyes rövid csap a kiindulás. A letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. A Moser-féle magasművelésű tőkék gyakori metszésmódja ez. ábra). A negyedik és a további évek tavaszán is hasonlóképpen metsszünk. amely az ugarcsap szerepét tölti be. A szálvesszős váltómetszés elve és szabályai a hosszúcsapos váltómetszésével lényegében megegyeznek. és számos fürtöt hoznak. hogy a szálvesszőt lehetőleg vízszintesre kössük le. A tenyészidőben rügyei kihajtanak.ábra). Őszre az ugarból két erőteljes vesszőt kapunk. az alsót pedig rövid csapra. így nem törik le © 86 o . amikor a fölkopaszodás ellen nem ugarcsappal.rövidcsapos váltómetszést végezzünk. úgynevezett lengő szálvesszők többnyire összekuszálódnak. az ugaron pedig két erőteljes vessző fejlődik. az alsó vesszőből ismét rövid csapot (ugarcsapot) hagyunk. Az új szálvesszőt az előző évi rövid csap fölső vesszejéből metsszük. ezért különösen fontos. illetve a tőke gyors fölkopaszodásához vezet. ÁBRA helyes helytelen tf \ A szálvessző helyes irányú hajlítása. Mindez a termőalap.

A meghagyott szálvesszőt tavasszal íveljük le, és a kartartó huzal alatti segédhuzalhoz kötjük. Fontos azonban, hogy leívelés előtt ropogtassuk meg a szálvesszőt, ami annyit tesz, hogy két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan megtörjük, miközben lefelé hajlítjuk. így elejét vesszük annak, hogy a szálvessző letörjön. A tenyészidőben rügyei kifakadnak és teremnek. A legerőteljesebb hajtások a szálvessző tövéből függőleges irányban törnek elő. A második év tavaszán a letermett szálvesszőt az alaphoz legközelebb álló, erőteljes vesszőig vágjuk vissza. Ez lesz az új szálvessző, amelyet ismét leívelünk. A harmadik tavaszon és a további években is a letermett részt az alaphoz legköze-

lebb álló, erőteljes vesszőre vágjuk vissza. Ezt az új szálvesszőt pedig íveljük le. Ha gyenge a hajtásfejlődés a szálvesszőn, vagy az alaphoz legközelebb nem képződik megfelelő fejlettségű vessző, akkor a biztonságosabb leváltás végett a leívelt szálvessző mellett is hagyjunk ugarcsapot. A szálvessző leívelése különös figyelmet igényel. Mindig befelé, az alap felé hajlítsuk, ne azzal ellentétesen, különben könynyen kitörik. A cseren lévő vesszőt mindig az ellentétes oldal irányába íveljük, mint amelyiken áll (65. ábra). ívelés közben ropogtassuk meg, azaz két kezünkbe fogva ízközről ízközre haladva óvatosan törjük meg. Enélkül a szálvessző - különösen a hajlítás fölső pontján - könnyen eltörhet.

O 87 O

A TERMŐALAP IFJÍTÁSA, VÁLTÁSA

A tőkerész fölkopaszodása bármelyik metszési mód mellett előbb-utóbb bekövetkezik. A rövidcsapos metszés és a váltómetszés ugyan jelentősen mérsékli ezt, ám ha csak egy ízköznyivel is, de a termőalapok évente magasodnak. A fölkopaszodott termőalap helyébe két vagy három év alatt nevelhetünk újat. Az új termőalapot a törzsön vagy a karon, vagy ahhoz lehetőleg minél közelebb alakítsuk ki. Az ifjításhoz olyan fattyúvesszőkre van szükségünk, amelyek e helyeken fejlődtek. Ezekből rövid csapot, úgynevezett biztosítócsapot vágva neveljük ki az új termőalapot. Aszerint, hogy a biztosítócsapoknak való fattyúvessző mennyire fejlett, az ifjítás két vagy három évet vesz igénybe. Két év alatt ifjítunk akkor, ha a többéves fás részen képződött fattyúvessző fejlett, és kétrügyes biztosítócsapra metszhető. A metszést követő év tavaszán e csapon két erőteljes vesszőt kapunk. Ekkor a felnyurgult

termőalapot már eltávolítjuk, a tavalyi biztosítócsapból fejlődő két vesszőn pedig váltómetszést végzünk. Három év alatt akkor ifjítunk, ha az előretörő fattyúvessző gyenge, a ceruzavastagságot sem éri el (66. ábra). Ekkor azt egyrügyes biztosítócsapra metsszük. A következő év tavaszára már erőteljes vessző áll a tavalyi egyrügyes csap helyén. Ezt már kétrügyes csapra vágjuk. A fölnyurgult termőalapot (amelyet le akarunk váltani) ekkor még a szokásos módon metsszük. A harmadik esztendő tavaszára a kétrügyes csapból két erőteljes vesszőt kapunk, amelyen váltómetszést végzünk. Ekkor a fölnyurgult termőalapot tőből eltávolítjuk. Karok iQítása. Idővel a termőkarok termőalapjai a karok végére kerülnek, a kar elején és közepén megritkulnak, legyengülnek. Szükségessé válik az egész kar leváltása, amelyhez - első lépésben - a tövén biz-

66. ÁBRA

Fölmagasodott, hosszúcsapos váltómetszésü tőkerész ifjítása három év alatt. A kiinduláskor egyrügyes biztosítócsapunk van (A), ebből a következő tavaszra erős vesszőt kapunk, amelyet két rügyre metsszünk. (A termőalapon folytatjuk a váltómetszést - B.) A harmadik tavaszon a két vesszőt a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint vágjuk vissza, fölötte a termőalapot eltávolítjuk (C)

©

88 o

tosítócsapot hagyunk. Középerős növekedés esetén a 60 centiméteres kart a csapból fejlődő, azonos hosszúságra metszett veszszővel váltjuk le. A 120 centiméteres kart viszont két részletben, 60 centiméterenként neveljük újra (67. ábra). A törzs ifjítása, váltása. Elsősorban a fagyveszélyes vidékek takaratlan kordonművelésű tőkéi vannak kitéve a teljes tőkepusztulásnak. Ilyen körülmények között nagy jelentősége lehet a törzs alsó részén vagy a tövén évente fenntartott fagycsapnak

(biztosítócsapnak), amely télen földdel takarható és szükség esetén belőle az egész tőke megújítható. (A csapon évente egy rügyet hagyunk. A belőle fejlődő hajtást a törzs mellett vezetjük, a karó fölött csonkázzuk. Tavasszal visszavágjuk.) Ifjításkor nagy sebet ejtünk a növényen, amely magára hagyva beszáradhat, fertőződhet. Ezért fordítsunk nagy gondot a sebkezelésre. A sebek szélét oltókéssel vagy kacorral faragjuk simára, és kenjük be sebkezelő készítménnyel.

©

89 o

addig a szőlőé 2-3 méter. Használhatjuk a metszőollót. továbbá hogy könnyebbé és hatásosabbá váljon a növényvédelem. ha lehet.ZÖLDMUNKÁK A tenyészidőben végzett azon beavatkozást. fiatal. művelhetővé tegyük. Ennek ideje általában június első fele. A hajtásvezetés és -kötözés a zöldmetszés kiegészítő művelete. mert a szabadon növekedő hajtások beárnyékolják a tőkét. hogy mértéket tartsunk a csonkázásban. Termő szőlőben a jövő évi metszés szempontjából fölösleges meddő hajtásokat távolíthatjuk el. (A túl korai beavatkozás értelemszerűen ezek ellenében hat. Valójában kedvezőtlen hatású. A kései (pontosabban szólva jó időben végzett) csonkázás nyomán növekszik a termés. A karós és huzalos támaszú ültetvényekben később csonkázzunk. amely a hajtások kezelésére irányul. Hajtásválogatáskor . ja- vul a vesszők télállósága és kevesebb hónaljhajtás képződik. különben a hajtások elfekszenek. O 90 O . e gondok jelentkezhetnek. a termés szabályozását szolgálja. A csonkázás. A csonkázás a leggyakoribb zöldmetszés a szőlőben. kisebb-nagyobb mértékben. zöldmunkának mondjuk. gyenge és meddő (virágzatilletve fürtkezdeményt nem tartalmazó) hajtásokat legkésőbb 20 centiméteres fejlettségi állapotukban távolítjuk el. A támberendezés nélküli úgynevezett gyalogművelésű szőlőtőkéket kell a legkorábban csonkázni. illetve . szálvessző) kikötését is.akadályozzák az ápolási munkákat. de némi gyakorlattal a még zsenge hajtást a szárcsomóban kézzel is elpattinthatjuk. sűrűsítő. Az bizonyos. Leginkább a tőke alakítása során élünk e módszerrel. és a tőkék alakítását. Ha csak hajtásvezetést végzünk. másrészt pedig. Amíg a jó erőben lévő. termőkorú gyümölcsfák hajtásainak éves növekedése általában 40-60 centiméter. Az idősebb tőkerészek kötéseit évente-kétévente újítsuk meg. Ennek következtében rosszabbul érnek be a fürtök és a vesszők. E hosszú hajtások . Ekkor még kézzel könnyen kitörhetők. nehezebbé válik a növényvédelem. A tőke művelése szempontjából mégis előnyös.ha nagy termés várható . és jól válasszuk meg idejét. fenntartását. hogy utat nyissunk a fénynek a lombozat belsejébe. de a kordonművelésű tőkéken is célszerű. a rothadás. hogy a lombos tőkét kezelhetővé.a termőhajtások egy részét is. a fás tőkerészek (törzs. vagyis azt. hogy rendszeres és egyenletes tőketerhelés. Fontos. hogy a fürtök és a vesszők jól beérjenek. mert az asszimilációs felületében megkurtított és növekedésében megakasztott hajtás gyengébb lesz. Megjegyzendő. kar. Ekkor a hajtásokat kurtítjuk meg. hiszen vele a növény tényleges asszimilációs felületét csökkentjük. nehogy az ott felejtett szoros kötözőanyag mélyen bevágjon a növénybe. illetve a termőkorú tőkék esetében. a hajtásvezetés és -kötözés alkotják a zöldmunkák zömét.a kedvezőtlen helyzetű. azaz a hajtástömeget csak a huzalpárok közé igazítjuk. Hajtásválogatásunk is megfontolt és mértéktartó legyen. Ezért kurtításuk. A támasz nélküli (gyalogművelésű) és karós támaszú szőlő hajtásainak kötözése elengedhetetlen. A szélesebb sortávolságú és magas művelésű szőlőkben kisebb a zöldmunkák jelentősége. amelyekre nincs szükség.miként a gyümölcsfák esetében is . amikor a törzsről eltávolítjuk azokat a hajtásokat. várjunk vele július második feléig. Itt említjük a metszés kiegészítő munkáját. hogy termőke vagy meddők. mint a szabadon fejlődő.) A túlságosan késői csonkázás viszont már e zöldmunka eredeti célját veszélyezteti. hogy a helyesen rögzített hajtást nem kuszálhatja össze a szél. és nem is törhet le a termés súlya alatt. továbbá jó tápanyag-ellátottság mellett ritkán szükséges a hajtásválogatás. és már jól látható a helyzetük és minőségük. Egyrészt. a hajtásválogatás. és gyakoribb lesz a fürtök megbetegedése. gyérítésük elengedhetetlen.különösen a keskeny sorközű szőlőkben és alacsony művelésmód mellett .

már csak munkaigényességük miatt is . rajta a fürtök korábban érnek és nagyobbra nőnek a bogyók is. A hónaljhajtások a szőlő hajtásán lévő. emiatt az megvastagszik. majd az így képződött gyűrűszerű héjat leszedjük. a levelek hónaljában megbúvó nyári rügyekből (szemekből) törnek elő. így a fürtök jobban termékenyülnek. kevésbé rothad és korábban is érik. hogy itt leveleket távolítunk el. mert így az jobban „látja a napot". de biztonságosan rögzítsen.2 méternél szélesebb sorközű ültetvényekben nincs szükség a hónaljhajtások visszacsípésére. fél centiméterrel ugyanilyen bemetszést ejtünk az előzővel párhuzamosan. ha sok van belőlük. A későbbiekben hajtásigazítással. mert általa növelhető a termés piaci értéke. így a hajtás és a huzal nem érintkezik. válogassuk meg ezeket a másodterméseket is. Fürtritkítás. A gyűrűzés fölötti részen torlódik a tápanyag. Lazán. ott is akkor. esetleg harmadik fürtjét leszedjük. A gyűrűzés nyomán a gyökerekből a levélzetbe zavartalanul áramlik a táplálék. E módszerrel is a csemegeszőlő-ültetvényekben élnek. Az 1.) Az 1. amelyekkel . amelyeknek hónaljhajtásain rendszeresen beérnek a másodtermések (Pannónia kincse.megszakad. ne vágjon be a hajtásba.a gyűrű miatt .mindenekelőtt a csemegeszőlő-termesztésben van jelentősége. a többi kevésbé fejlett fürttel együtt. hogy növelik a tövükben elhelyezkedő téli rügy termékenységét. amelyek úgymond mutatják magukat. amelyek igen jó erőben vannak. Szintén a csemegeszőlő-termesztésben jelentős beavatkozás. ha különleges fürtöt akarnak termeszteni. illetve a fürtök cukortartalmát. Mivel a gyűrűzés gyengíti a növényt. Ekkor közvetlenül érés előtt leválasztunk két-három levelet a fürt közelében lévők közül.2 méternél nem szélesebb sorközű ültetvényekben (fejművelésben. Levelezés (lelevelezés). A kötés ne legyen túl erős. Az olyan fajták esetében. ezért csak azokon a tőkéken végezhető. KÜLÖNLEGES ZÖLDMUNKÁK A zöldmunkák ezen fajtái olyan beavatkozások. A termőhajtás kurtítása. Ezután fölötte kb. © 91 o . (A lombozatból kiálló hónaljhajtásokon végezzük el ezt a beavatkozást. hogy a kinevelt fürtök mindvégig „lássák a napot". mert a tőke energiája a megtermékenyülésre irányul. A gyümölcsfák hajtáskötözésénél ismertetett módon és nyolcas kötéssel rögzítsük a szőlőt. és nem következik be a káros kidörzsölés. ezért ezeket 2 4 levélre — csípjük vissza. mert a meghagyottak így jobban fejelődnek. szebben színeződik. A levelezésnek nagy kézimunkaigénye miatt .kivételes. nem pedig a hajtásnövekedésre. a visszaáramlás azonban . Jelentőségük abban áll. Szebb lesz a szőlő (nagyobb fürtű és bogyójú). A gyümölcstermesztésben használatos színező zöldmetszés megfelelője azzal a különbséggel. Ezáltal a fürt jobban cukrosodik. A beavatkozás során virágzás előtt körben bevágjuk a hajtás háncsrészét egészen a fás részig. azaz jobban éri a napsugár és a levegő.Rafiával vagy műanyaggal kötözhetünk. kivéve a csemegeszőlők esetében. különleges esetekben élünk illetve élhetünk. Gyürűzés. levelezéssel gondoskodjunk arról. Ennek során virágzás idején visszacsípjük a termőhajtások csúcsát. ha a hajtások második. Cardinal). A hónaljhajtás visszacsípése. mivel igen kézimunka-igényes. bakművelésben) a hónaljhajtások túlságosan zsúfolttá teszik a tőkéket.

a tőke erőbeni állapotától függően terheljük. és egymástól arányos távolságban legyen. mert a tőkék a fejművelésben rendszerint kevés vesszőt hoznak. Az alsó kötés mindig lazább. hogy a különböző művelésmódok kialakításának és fenntartásának leírása során átlagosan jó termőhelyi viszonyokat és ebből fakadó jó tőkenövekedést és -fejlődést föltételezünk. illetve ezeket fajtától. A második év tavaszán e fattyúvesszőt rövid csapra metsszük. illetve azok elhelyezkedését is. E fejezetben a különböző művelésmódú tőkék kialakítását tekintjük át. azonos magasságban. A hajtásokat csak a huzalpárok közé kell igazítani. a negyedik tavaszon pedig négy kétrügyes csapot hagyunk (68. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzalpár fölött 20-30 centiméterre vágjuk vissza. E műveletet az erőteljesebben fejlődő tőkéken kétszer-háromszor is meg kell ismételnünk. növekedési erélytől. A művelésmód többi összetevőjére csak utalunk. a fölső szorosabb. A soproni borvidéken ismert hagyományos változata a soproni szálvesszős fejművelés. FEJMŰVELÉS E művelésmód a szőlő kúszónövény természetének a legkevésbé felel meg. és az ettől eltérő állapotoktól (például a nagyon rossz körülményektől) és annak következményeitől itt általában eltekintünk. Az alakító metszés során az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. amelyen egy vagy két erős vessző áll.a hajtások fejlettségétől függően két-háromszor is meg kell ismételnünk a tenyészidőben. A termő tőke metszése vagy termőkori metszés alkalmával a tőkét rövid vagy hosszú csappal. A harmadik évben két kétrügyes. hogy a karó fölött 20-30 centiméter maradjon belőlük. A hajtásokat úgy kurtítsuk vissza (úgy csonkázzuk). illetve váltjuk le. A csonkázást . A @ 92 © . A támberendezés nélküli (gyalogművelésű) ültetvényekben általában nincs szükség hajtásválogatásra. Tőkeformája többnyire szabálytalan alakú. bunkószerű képződmény. a meghagyott hajtásmagasság alatt 20-30 centiméterrel. Előrebocsátjuk azt is. elsősorban az Alföldön. ha szükséges. szálvesszővel vagy félszálvesszővel terhelhetjük. A már kialakított tőkefejből az első évben fattyúhajtás tör elő. Ezt. Legnagyobb előnye. a következő év tavaszán két rügyre metsszük. Ez kiemeli jelentőségét hazánk téli fagykárokkal gyakorta sújtott területein. a gyakran alulról nagy számban előtörő gyenge hajtások között válogassunk. hogy valamennyi tőkeművelés között ez a legjobban fedhető. A kedvezőbb termőhelyi viszonyok között lévő. arányosan elosztva a tőkefejen. Az átlagosnál több kézi munkát igényel. különben a tőke elsűrűsödik (elseprűsödik). cseren álló termőalapokat nem egy időben. Zöldmunka. A hajtásokat 60-80 centiméter magasságban csonkázzuk. A hajtásokat csak egyszer . Az egyes. ábra). hanem az egymás után következő években folyamatosan neveljük ki. karós támaszú szőlőkben. A hajtásokat évente általában háromszor a karóhoz kötözzük. így a fejművelésű tőkén sohasem maradnak a csercsapnál idősebb részek. A negyedik évben a letermett termővesszőt a cseralappal együtt tőből eltávolítjuk.júniusban .MŰVELÉSMÓDOK A szőlő művelésének módjait elsősorban a tőke többéves részeinek és hajtásainak elhelyezkedése. A har- madik esztendő tavaszára a tavalyi rövid csapból csercsap lesz. egymáshoz való viszonya határozza meg. A hajtásválogatáskor mindig vegyük figyelembe a következő év termőrészeit.kössük össze. Szorosan összefügg velük a tenyészterület és a támberendezés is. A huzalos támberendezésű szálvesszős (félszálvesszős) fejművelésben a szálvesszőket a huzalhoz kötözzük. Ennek tudatában a beavatkozások ideális (jellemző) módját és következményeit rögzítjük.

Telepítéskor az ültetésianyagot egy rügyre metsszük (A).négyszer kettő. azaz nyolc rügy meghagyásával az alakítást befejezzük (D). ahol a fagy kevésbé veszélyeztet. ábra). amelyet huzal mellett rögzítünk (E) ferdén növőket csak akkor csonkázzuk. Alakító metszéskor az ültetvényanyagot a telepítés évében egy rügyre. A hosszúcsap helyén szálvessző is állhat. a második évben két rügyet (B). az úgynevezett bak vagy szarv ágazik el. Ezért elsősorban dombvidékre ajánljuk. a harmadik tavaszon négy rügyet hagyunk (C). amely . Termőkorú tőke rövidés hosszúcsapos (vegyescsapos) metszésekor a cserealapot minden esetben eltávolítjuk. ha a támberendezés fölött visszahajlanak és akadályozzák a sorközi munkát. BAKMŰVELÉS A fejműveléshez hasonlóan ez a művelésmód sem felel meg a szőlő kúszónövény jellegének. A negyedik évben négyszer kettő. és csak fiatal korban fedhető jól. A harmadik tavaszon két kétrügyes csapot hagyunk a tőkén. Viszonylag sok kézi munkát is kíván. A termőkori metszés idejére a tőkén négy (legföljebb öt) szarvat (bakot) alakítunk ki. A két rügyből két vesszőt kapunk. többéves rész.\ 68. Tőkeformájára jellemző. amelyeknek csúcsain egy-egy csercsap van. 30-40 centiméteres. A csereken kétrügyes rövid csapok állnak. hogy a törzsből általában négy.négy termőalapot feltételezve . ÁBRA } A fejművelésű tőke metszése. Ez a klasszikus bakművelésű tőke metszésmódja. A negyedik esztendőben az előző évi négy vesszőt ismét kétrügyes csapokra metsszük. a második esztendő tavaszán két rügyre metsszük (69. O 93 O . azaz nyolc világos rügyes terhelést jelent. s ezeken négy vesszőt nevelünk.

A vegyescsapos metszés szemléltetése termőkarú tőkén beavatkozás előtt CE) és után (F) A tőke rövidcsapos metszése során a kétrügyes csapból fejlődő fölső vesszőt a következő év tavaszán eltávolítjuk. A következő évben (években) ugyanezt ismételjük. Ekkor azonban minden hosszú csap alatt kétrügyes rövid csapot (ugarcsapot) is ki kell nevelnünk. így a szarv évente csak csekély mértékben magasodik. A hajtásokat . A terhelés így négy 4 rü- gyes hosszú csapot és négy 2 rügyes rövid csapot feltételezve 24 rügy is lehet. Zöldmunka. hogy a szabályos tőkeformát megőrizzük.a fejműveléshez hasonlóan . A második tavaszon kétszer két. a harmadikon négyszer kétrügyes csapot hagyunk (C). Telepítéskor a jól fejlett szaporítóanyagot két rügyre metsszük (A). A bakművelésű tőkéken általában nincs szükség hajtásválogatásra.CB).69. Ezt az erőteljesen fejlődő tőkéken két-háromszor ismételjük meg. ÁBRA A bakművelésű tőke metszése. de több év után mégis fölkopaszodik. A hajtásokat a karó fölött 20-30 centiméterre csonkázzuk. illetve ifjíthatjuk meg. A már kialakított tőkeformát a negyedik évben klasszikus rövidcsapos metszésben részesítjük CD). A bakművelés esetében különösen @ 94 © . Két-három évenként azonban célszerű mérsékelt hajtásritkítást végeznünk. A 30-40 centiméteres termőalapokat a tövükben nevelt biztosítócsappal válthatjuk le. Az erőteljesebb növekedésű bakművelésű tőkéken hosszú csapokat is hagyhatunk. és e műveletet évente háromszor (négyszer) ismételjük. Kötözni szükséges. Az ilyen tőkét a hosszúcsapos váltómetszés szabályai szerint metsszük. az alsót pedig ismét kétrügyes rövid csapra metszszük.a karóhoz kötözzük.

Hátránya az is. Enyhe lejtésű dombvidéken. A vízszintes kordonművelésnek. van létjogosultsága. ÁBRA A B C A kordonművelésű tőke formái: egykarú (A). Fedése viszont nehézkes. Kedvező talajkörnyezetben (bő tápanyagellátás. (Ezt aggatásnak is mondják.és bakművelés. ahol a fagy kipusztulással nem fenyegeti a tőkét. valamint a magas.vagy a bakművelésű. KÖZÉPMAGAS KORDON A vízszintes kordonművelésnek alacsony változata is van. egytörzsű és kétkarú (B). ÁBRA } A kordonművelésű tőke kialakítása. mint a fej. Az ezekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk.(legalább 120 centiméteres törzsmagasságú) művelési módok között. illetve a közép- magas kordon esetében megoldhatatlan.elhelyezkedő fürtök hamarabb rothadásnak indulnak. és ebből a törzset meg a kar felé kialakítjuk (C).) így több fény jut a tőke belsejébe. mint a szőlő kúszónövény-természetének jobban megfelelő formának. Az alacsony és a középmagas kordon átmenet a fej. hogy az alacsonyan . és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D) O 95 O . hogy az első kötözés laza legyen. kéttörzsű (C) \ 71. és jobb minőséget adhat. a középmagasé 50-60 \ 70. Nagyobb teljesítménye a nagyobb tenyészfelületből (lombfelületből) és a támberendezés huzalpárja közé rendezett hajtások jobb megvilágítási viszonyaiból adódik. A következő tavaszon meghosszabbítjuk a kart. elegendő talajnedvesség mellett) kétszer annyit is teremhet az így nevelt szőlő. Az alacsony kordonművelésű tőke függőleges törzse 30-40. Az egyrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszőt (A) két rügyre metsszük (B).fontos. mint a Moser-féle magasművelésben. előnye a nagyobb teljesítőképesség és a könnyebb kezelhetőség.földközelben . ami által megkönnyítjük és hatékonyabbá tesszük a növényvédelmet is.

A termővessző lehet rövid vagy hosszú csap. ábra). A teljes karhosszat. A terhelés mértékét . illetve az alacsony és középmagas kordon között. amelyeken váltó- csapos metszést folytatunk. Egy évben 60 centiméternél hosszabb karrészt ne neveljünk. a jövő évben neveljük ki (71. ábra). A választott törzsmagasság fölött a vesszőt megropogtatva.a fajta és a tenyészkörülmények határozzák meg. Jellemzője az alacsony (20-30 centiméteres) vagy középmagas (40-50 centiméteres) függőleges törzs. amelyen két rövid szarv foglal helyet. a kétkarú vagy a kéttörzsű tőke esetében az egyes karok hossza ennek megközelítően a fele. (A középmagas törzset combnak A Guyot-művelés kialakítása. egykarú tőke esetében se. a másik oldalon egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk (D). E művelésmód is átmeneti. Az egyrügyes csapból fejlődő vesszőt (A) 25-50 centiméterre hagyjuk (B). Egyrészt.centiméter magas. de akár félszálvessző is. a következő 50-60 centimétert. majd óvatosan meghajlítva vízszintesre fektetjük és lekötjük. mert így a kar hamarabb fölkopaszodik.mint általában . A következő tavaszon a legfölső két vesszőt kétrügyes csapokra metsszük (C). mégpedig a fej. Egy év múltán az egyik oldalon szálvesszőt és alatt biztosítócsapot. A következő esztendőben a szálvessző a biztosítócsappal és az ugarcsap helyet cserél (E) O 96 O . A termőkori metszés alkalmával a kordonkarokon egymástól 20 centiméterre képezzünk termőalapokat.és bakművelés. A vízszintes karok a sortávolságnak megfelelően 100-120 centiméteresek. másrészt a fiatal tőkét könynyen túl is terhelhetjük. azaz 50-60 centiméter (70. Ez egykarú tőkére áll. A KÖZÉPMAGAS GUYOT-MŰVELÉS A Guyot-művelésnek is ismert az alacsony változata.

a karok kinevelése idején. Ilyen területeken csak a télálló. az alsót biztosítócsapra metsszük. A szaporítóanyagot az első évben rövidre (egy vagy két rügyre) metsszük. A másik oldalon az ugarcsapból kinőtt fölső vesszőt szálvesszőre. Középmagas művelésmódok zöldmunkái. Megfelelő növedék mellett a következő évben már . Alakításkor a függőleges törzsnek meghagyott vessző oldalrügyeit . amikor a tőke mindkét szarván minden évben egy-egy szálvesszőt hagyunk. és a szőlő számára az ideális tenyészkörülmények adottak. Némi különbség. © 97 o . hogy a szálvessző helyzetét évente váltogatjuk. ábra). Az alatta hagyott biztosítócsap fölső vesszőjét tőből lemetszszük. zöldmunkája is lényegesen kevesebb. Ezekkel leválthatjuk a fagykárt szenvedett tőkét. azaz kedvezőtlen a lombsátor belsejének megvilágítása. hogy azokon a termőalapok 20 (esetleg 25) centiméter távolságra legyenek. illetve Guyot-művelés tartozik ide. Sík vidéken. Ismeretes az úgynevezett kettős Guyotművelés is. alatta egy kétrügyes biztosítócsapot (rövid csapot).kialakíthatjuk a 20-30. A tőke 120-130 centiméteres függőleges törzsből és 120 centiméteres vízszintes karból áll. Ideális tenyészkörülmények között a tőkék a nagyobb tenyészterületen szépen teremnek. A Moser-féle magasművelés . vagy kevésbé veszélyeztet. hogy a Guyot-művelésű tőkék valamivel igényesebbek a termőhely (elsősorban a talaj) iránt. másrészt mert lényegesen kevesebb kézi munkát igényel. az alsót egy. amelyekből majd a rövid szarvakat (a termőalapot) alakítjuk.nevezzük. Nevelhetünk egytörzsű kétkarú vagy kéttörzsű kétkarú tőkéket is. Hátránya. mint a többi átmeneti művelésmódé. A hajtásigazítás. telepítéskori mélyforgatással).a szőlő kúszónövény-természetének az eddigieknél jobban megfelel. a szellős lombozat kialakítására jobban ügyeljünk.távolítsuk el (vakítsuk ki) éles késsel. Hajtásválogatásra elsősorban az alakító metszés során van szükség. illetve a 40-50 centiméteres törzset. A függőlegesen növő hajtásokat a legfölső huzal fölött 20-30 centiméterre cson- kázzuk.) Előnyei és hátrányai ugyanazok. ezt viszont jobb minőségű terméssel ellensúlyozzák. és gazdasági előnyük sincs. E rövid csapból egy vagy két vesszőt nevelünk. hogy lombozata önárnyékoló.) Ezúttal is hangsúlyozzuk. a fölső vesszőt tőből eltávolítjuk. Napjainkban már számottevő választék áll rendelkezésre a fagytűrő fajtákból . illetve megteremthetők (bő tápanyagellátással. A harmadik tavaszon a kétéves cseren (a törzsön) két kétrügyes csapot hagyunk. fenntartásuk is bonyolultabb. alatta egy-egy ugarcsappal. hogy végleges megoldást itt is csak a fagynak ellenálló szőlőfajták telepítése ad. amelyeket télen lehúzunk. kialakításuk. Az alacsony és középmagas kordon.mint a magasművelési módok általában . Mivel e művelésmódok mellett a hajtások gyakran összezsúfolódnak. ahol a fagy nem. MOSER-FÉLE MAGASMŰVELÉS A legelterjedtebb szélessoros tőkeművelésmód hazánkban. Ezek azonban kevésbé tetszetősek. azaz a hajtások huzalpárok közé rendezése minden esetben szükséges.elhatározásunk szerint . Elsősorban a dombvidékeken honos. Lehetőleg rögzítsük is ezeket a huzalhoz. A következő tavaszon a letermett szálvesszőt tőből eltávolítjuk. A negyedik esztendőtől a csereken szálveszszős váltómetszést folytatunk. Fagyveszélyes vidéken célszerű lehet a takarható fagycsap (rövid csap) fenntartása a tőke alsó részén. Egyrészt mert igen alkalmas a gépesítésre. A termőkori metszés során a tőke egyik szarván egy kétrügyes ugarcsapot. így a metszést úgy folytatjuk.vagy kétrügyes csapra vágjuk. fagytűrő fajták telepítése igazán biztonságos ilyen művelésben. A következő évben a szálveszszőt az ellenkező oldalon neveljük ki. azután majd ismét azonos oldalra kerül. A szálvesszőt vízszintesre kötözzük. mint az eddig ismertetett művelésmódok. és földdel takarunk. a másikon pedig egy szálvesszőt hagyunk. (Ha nincs szükségünk rájuk. Az alakító metszés az alacsony Guyotművelésű tőke esetében a bakművelésűéhöz hasonlít (72.ezekből válasszunk. Kézimunkaigénye. az ültetvény jól kézben tartható. így a fagy csapot évente fönntartjuk. így az Alföldön a fagyveszély nagy kockázatot jelent minden magasművelési mód esetében. az alsót kétrügyes ugarcsapra vágjuk.amelyekre nem lesz szükségünk .

A következő tavaszon. A 120 centiméteres kart ne neveljük ki egyszerre.Az alakító metszéssel nagyon gondosan kell a törzset kinevelni. a fölsőt két rügyre metsszük (B). ha azok a 15-20 centimétert elérték. és nem csonkázzuk. A karokat mindig azonos irányba vezessük. Ezeket már karó. akkor az egyik vesszőt a törzs magasságá- ban vágjuk vissza. ABRA A Moser-féle magasművelésű tőke kialakítása. Az alakítás első évében 60. illetve huzal mellett vezetjük. és belóg a sorközbe C73• ábra). A leendő törzset 20-30 centiméterenként kössük a karóhoz. Az ültetvényanyagot a telepítés évében fejlettségtől függően .15-20 centiméteres korukban .tőből távolítsuk el. Közülük a legkedvezőbb helyzetűt kiválasztva neveljük majd ki .két lépésben . mert a termés súlya alatt elgörbül. E rügyekből egy vagy két esztendő alatt két erőteljes hajtást nevelünk. A kétrügyes szaporítóanyagból fejlődő vesszők közül (A) az alsót tőből eltávolítjuk. mert így tudjuk a legjobban kihasznál- 73. amelyen a jövő esztendőtől váltómetszést folytatunk (E) O 98 O . a többit . ha legalább az egyik vessző 180-200 centiméteren is eléri a ceruzavastagságot. A többi fölösleges. A következő évben meghosszabbítjuk a kart. tőből távolítsuk el. (Vagy az első tenyészidőben kettő-négy levélre kurtítsuk vissza. A rügyekből előtörő vesszők közül az erősebbet meghagyjuk. amelyek a tenyészidő végére a 2-2. elkezdhetjük a törzs és a kar felének (130+60) kialakítását. Ez csak karós támasz és huzalos támberendezés mellett lehetséges. a másikat eltávolítjuk (C).) Ha a vesszők egyikét 120-130 centiméteres magasságban vágtuk vissza.5 métert is elérhetik. akkor a legfölső világos rügyeiből három hajtást hagyjunk.a kart. a másikat tőből távolítsuk el vagy metsszük rövid csapra (fagycsapra).egy vagy két rügyre metsszük. ezeket tőből távolítsuk el. és rövid csapokkal elkezdjük a termőalapok kialakítását (D). majd a következő esztendőben ismét 60 centiméterrel gyarapítsuk. és ebből a törzset meg a kar felét kialakítjuk. Ha ezt a vastagságot csak 120-140 centiméterig érik el. A függőleges törzsből kinövő hajtásokat.

illetve igénye a hagyományos Moser-műveléssel azonos. Ezáltal még jobb lesz a tőke belsejének megvilágítása. (A magasabban fekvő termőfelület esetében kisebb az elfagyás veszélye. félszálvesszős vagy szálvesszős váltómetszést alkalmazzunk. vagy kikötik. ha szabályosan hajlítjuk. különösen a fagyveszélyes alföldi területeken. Szálvesszőnek valót egyébként a lefelé növő vesszők közül válasszunk. A tőkealakítás éveiben a már törzsnek meghagyott vesszőn (vagy már idősebb részen) keletkezett hajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen távolítsuk el. A legerősebben fejlettek elérik a fölső huzalpárt. de akkor is csak nagyon mértéktartóan. amely egyre inkább terjed. MAGASÍTOTT MOSERMŰVELÉS A hagyományos Moser-művelés változata. Ennek előnye. mint a Moser-féle művelésben. Ezek mellett más termőrészt (például hosszú csapokat) azért még hagyhatunk. A két szálvessző azonban nem minden esetben ad © 99 o . ezt lengő szálvesszős művelésnek nevezik. A szálvesszős metszésű Moser-művelés esetében a szálvesszőket vagy szabadon hagyják. hanem a kifejezetten erre a célra kihúzott segédhuzalon.ni a rendelkezésre álló teret (kialakítani a lehető leggazdaságosabb. a termőrészek és az ugarok jól elkülöníthetők. ami növeli a bogyók cukortartalmát. részben a sorközökbe lógnak. így például metszéskor egyszerűbb kiszedni a levágott vesszőket a huzalpár közül. De ne a huzalpárok valamelyikén.VAGY ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS A kétszálvesszős Guyot-műveléssel rokon. hogy elmarad a szálvessző lekötözésének munkája. hogy a törzs illetve a kar 150 centiméter magas. Metszése igen egyszerű. némelykor a hajtásválogatás. részben ebbe kapaszkodva kúsznak. és csak azután hajolnak ki oldalra. hogy a szél így könnyebben összekuszálhatja az egész lombozatot. Ha módunkban áll. (A hagyományos Moser-művelés esetén két huzalpár fut a kartartó huzal fölött. sőt ki is törheti a szálvesszőt. tenyészterülete és minden egyéb tulajdonsága. mert ezek nem törhetnek le a lehajlítás alkalmával amikor a segédhuzalhoz kötjük. legjobb termőfelületet). ahol nagyobb a fagy károsítása.) A magasított Moser-művelés támberendezése. A szálvesszők lekötözése viszont nem hagyható el. Mivel a szálvesszők magasabbról indulnak. Ha szabadon hagyják. Természetesen mindkét változat esetében szükséges a rendszeres hajtásigazítás illetve a mértéktartó csonkázás.) E változat előnye. A csonkázás is mérsékelt legyen. A hagyományos Moser-féle művelésmód esetében a hajtások három szintben helyezkednek el. Keskeny lombfala miatt a lombozat megvilágítottsága jobb. A termőkori metszést a karon egymástól 20-25 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. és ne is a kartartó huzalon. ami jobb fényviszonyokat teremt. A tenyészkörülményeknek és a fajtának megfelelően hosszúcsapos. A hosszúcsapos metszésű tőkéken is a zöldmunkák csökkentésére törekszünk. ERNYŐ. Igazításkor a hajtásokat fejlettségüktől függően vezessük a huzalpárok közé. rögzítsük a szálveszszőt. mint a földhöz közelebb. A középerős és merevebb hajtások túlnövik az alsó huzalpárt. amely fölött 40 centiméterrel csak egy huzalpár van a támberendezésen. Előnye még. a szél kevésbé kuszálhatja össze a hajtásokat és nem törheti ki a szálvesszőt. a belőlük kinövő hajtások kevésbé érnek el a földig. (Természetesen csak akkor. és az ültetvény is így mutat rendezett képet. Ezzel együtt csökken a rothadás veszélye. A nagyon erőteljes hajtásoknak is csak a harmadát távolítsuk el. hátránya viszont. hogy a saját súlyától lehajló hajtástömeg széthúzza a lombozatot. Félszálvesszővel és szálvesszővel szellősebbé tehetjük a tőke lombozatát. Az esetleges fagykárral számolva a kar tövében is fenntarthatunk egy biztosító rövid csapot. amelyet a kartartó huzal alatt 50 centiméterrel feszítünk ki. A Moser-féle magas müvelés zöldmunkái. A leggyengébbek az alsó huzalpárt sem érik el.) Jellemzője. Termő tőkék hajtásválogatása csak túlságosan buja növekedés esetén lehet indokolt. hogy könnyebben kezelhető.

Az alakító metszést az első két esztendőben a Moser-féle műveléséhez hasonlóan végezzük. tenyészterülete és törzsmagassága a magasított Moser-féle művelésével megegyezik. A törzset a harmadik évben alakítjuk ki. amelyet leívelünk. A zöldmunkák sorában első a szálveszszők lekötözése az alsó segédhuzalhoz. az alsókat 15-20 centiméteres korukban eltávolítjuk. A negyedik esztendő tavaszán a meghagyott hajtásokból lett vesszők egyikét szálvesszőre. Az ötödik évben már mindkét oldalon szálvesszőt hagyunk. A tenyészidőben a kartartó huzal fölötti haj- Az ernyőművelésű tőke alakítása a harmadik évtől. E fölött az immár kétéves részt eltávolítjuk (C) © 100 o . a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük. ábra). azaz az ennek megfelelő vesszőt 140-150 centiméterre visszavágjuk (74. Az ötödik évben mindkét oldalon szálvesszőket hagyunk. illetve szálvesszőt a törzs mindkét oldalán. és ebből neveljük ki évről évre az újabb ugarcsapot. A következő tavaszon a két vessző egyikét szálvesszőre.elegendő terhelést. a másikat kétrügyes ugarcsapra metsszük (B). de a kartartó huzal alatti segédhuzal feltétlen tartozéka e művelésmódnak. A meghagyott vesszőt a harmadik évben metsszük törzsmagasságba. a két fölső hajtást érintetlenül hagyva vezetjük (A). Az ugarcsapot mindig a szálvessző tövén hagyjuk meg. Ezt tavasszal még rügyfakadás előtt végezzük. Elsősorban a középnagy fürtű fajták termesztésére ajánlott. A tenyészidőben a két fölső hajtást érintetlenül hagyjuk. A tavalyi szálvessző oldalán az ugarcsapot a letermett szálvessző tövén hagyjuk szálvesszőnek. A termőkori metszést a továbbiakban a szálvesszős váltócsapos metszés szabályai szerint végezzük. Támberendezése.

legföljebb teljes hosszuk harmadát távolítva el. hanem a karnak való vesszőt rá is kell arra tekerni. ábra). A termőalapokon szálvesszős váltómetszést folytassunk. A rövid csapból fejlődő vesszők a lombozat és a termés terhe alatt függönyszerüen lehajlanak (AJ. illetve lefelé ívelnek. amely a metszést is megkönnyíti. Ezért. illetve a termés súlya alatt lehajlik. ritka lombozatú fajtákra ajánljuk. Mivel a lombozatnak támasza nincs. Nagy gondot jelent. arányosan elosztott szálvesszővel és ugyanannyi ugarcsappal terheljük (75. Az alakító metszés a Moser-művelésű tőkééhez hasonló. A törzsön fejlődött hajtásokat 15-20 centiméteres állapotukban rendszeresen kitörjük. összefonódnak. ezért a saját. különben a termés súlya alatt leszakadhat. A termőkori metszés alkalmával a termő tőkét . a sorközbe lógókat és a földre hajlókat csonkázzuk. A termőrész és az ugar nem különül el. Különbség csak a szálvesszők helyzetében van. Ebből az is következik.kettőnégy. az alattuk lévők szabadon lógnak. A szálvesszőt lehetőleg a lombozat külső részén képződött vesszőkből válasszuk. meg kell fésülnünk a lombozatot. mert akkor a lombozat egy oldalra dől. A hajtásválogatás különösen erős hajtásnövekedés esetén szükséges.tásokat a huzalpárok közé igazítjuk. ABRA Az egyesfüggöny-művelésű tőke alakítása a harmadik évtől A tőkén a törzset és a kar felét már kialakítottuk. Az egyesfüggöny-művelésű tőke formája megegyezik a magasított Moser-féle magasművelésűével. Az egyesfüggöny-művelés zöldmunkájának javát a hajtásigazítás teszi ki. Hogy a lombsátor több fényt kapjon. buja lombozat erősen árnyékolja önmagát. A karnak való vesszőt azonban kétszer tekerjük át a huzalon. a tápanyagban gazdag talajon pedig a lehajló. nem elégséges csak egyszerűen a huzalhoz kötözni. mivel a vesszők nem kapaszkodhatnak a fölső huzalokba. hogy a lombozat és a termés súlyát is elsősorban a kar. és a karhosszabbító vesszőt a végleges (120 centiméteres) hosszban visszametsszük.erősségétől függően . és úgy kössük meg. Ezért a tenyészidőben legalább kétszer szét kell válogatnunk. mert azok érettebbek. E művelésmódot elsősorban a szálvesszős metszést igénylő. ha a sorok az uralkodó szél irányára merőlegesen állnak. A hajtások közül a támberendezés fölé növőket. illetve a huzal viseli. Törzsmagassága 160 centiméter. EGYESFUGGONY-MUVELES Sajátossága és előnye az egyetlen huzalból álló támberendezés (a tőketámasz mellett). A negyedik évben neveljük tovább a kart. hogy a kar a nagy teher alatt le ne szakadjon. amelyek itt szabadon állnak és kifelé. Az idősebb karrészen már két szálvesszőt hagyunk (B) © 101 o . A lombsátor összekuszálódásával ettől függetlenül is számolni kell. A hajtások általában keresztül-kasul nőnek. 75.

Alkalmanként legföljebb a hajtás harmadát távolítsuk el. ami növeli a fertőzés veszélyét illetve csökkenti a bogyók cukortartalmát. hogy a karokat (emeleteket) legalább 90 centiméterre alakítsuk ki egymástól. legföljebb csak a támberendezés ad némi formát az egésznek. védett pihenőhely kialakítása. Rendeltetésük nemcsak a terméshozás (sokan csemegeszőlőt termesztenek ebben a formában). Az emeletek között 90 centiméteres távolságot hagyjunk. A meghagyottakat. A törzsnek meghagyott vesszőn lévő fölső három hajtást meghagyjuk. Ezeket a támberendezés mellett vezetjük és nem csonkázzuk. vagy . ha túlságosan hosszúra nőttek. Egyegy kar 120 centiméter. akkor először csak az egyik oldalon alakítunk kart. (Egyszerre ennél hosszabb vesszőrészt ne hagyjunk karnak. Kétemeletes lugasrendszert célszerű ebben a formában is kialakítanunk.) A hajtásválogatás során a törzs legfölső két (vagy három) hajtását meghagyva a második emelet karjainak kialakítását kezdjük el (illetve a harmadik emelet törzsét). Ezeken . Fontos az is.csonkázni is kell (legföljebb kétszer a tenyészidőben). vízszintes karú lugas. A Thomery-lugas mindegyik tőkéje kétkarú (egyemeletes) kordon. elsősorban azonban a kordonművelés jegyei jellemzik. Az alsó és felső emeletet adó tőkék váltakozva helyezkednek el.vagy hosszúcsapos metszésben részesítsük. és hosszú időt vesz igénybe (76. amelyen a törzsek. A harmadik emelet kialakítása és fenntartása már nehézkes is. Kialakítása kissé bonyolult.ami célszerűbb . Legcélszerűbb a kétemeletes forma. amelyből két irányban is két (vagy három) emeleten karok ágaznak el. A tőkét egy függőleges törzs alkotja. Ennél kevesebb lehet. zárt lugasok erősen árnyékolják önmagukat. (Miután a lugasnak sok termőalapja. A kétemeletes változat esetében minden második.rövid csapra metsszük. hogy a fölsőbb emeletek csúcsi uralma (polaritása) nem érvényesül az alsók rovására. a háromemeletesnél pedig minden harmadik tőke karjai kerülnek azonos magasságba. nagy termőfelülete van. (Megjegyzendő azonban. A harmadik év tavaszán a fölső vesszőből már törzset nevelünk. és ezt a biztosító.) Alakjuk szerint leggyakrabban falat vagy tetőt (sátort) alkotnak. ellenben az összevissza metszett tőkék lehangoló látványt nyújtanak. vízszintes karú lugas igen tetszetős.) A Thomery-lugas könnyebben és gyorsabban kialakítható. A visszacsípés mértékét meghatározhatjuk úgy is. (A szakszerűen kinevelt lugas lombtalanul is díszít. amelyhez tartoznak. ezért rövid.vagy fagycsapot a kialakítás ideje alatt fenntartjuk.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. A következő tavaszon a függőleges veszszőt a második emelet magasságában vágjuk vissza. mert fölkopaszodnak. Előnye még az előbbihez képest. az alsó karnak való vesszőket pedig a törzstől 60-60 centiméterre. a többit eltávolítjuk.rövid.a tőke erőnlététől és a fajtától függően . és a legalsó karok már könynyen elcsökevényesedhetnek. Egy év elteltével az első (alsó) ágemeleten kineveljük a teljes karhosszúságot. a másik kettőből az első emelet karjait alakítjuk majd. hogy a sátorszerűen kialakított. Ennél hosszabbat nem célszerű nevelnünk. A termőkori metszést a tőkék karjain egymástól 20 centiméterre kialakított termőalapokon végezzük. különben túlságosan zsúfolt lesz a tőke. tehát visszavágjuk az első elágazás (az első emelet) magasságában. Az alsó vesszőt tőből eltávolítjuk.) Miután a lugasoknak nagy a termőfelülete. illetve a karok magassága (emeletenként) változó. A legfölső a törzs folytatását szolgálja. csonkázzuk. A törzsön lévő többi hajtást 15-20 centiméteres korában távolítsuk el. O 102 O . A legalsó emelet a talajfelszíntől legalább 60 centiméterre legyen. A fölső (második) ágemeleten a félkar hosszúságra (60 centiméterre) metsszük vissza a vízszintes vesszőket. illetve díszítés is. Ebből következik. igazodva annak az épületnek. hanem árnyas. Ha gyengébb a tőke. hogy a hajtáson a legfölső fürt fölött legalább 6-8 kifejlett lomblevél maradjon. hogy a lugastőkék egymástól való legnagyobb távolsága is 240 centiméter. mint a többemeletes. ábra). mert különben hamarabb fölkopaszodik. Alakításkor az első két évben rövid csapra metsszük a szőlőt. LUGASOK Többféle művelésmódot egyesítenek. Az emeletes. hosszúcsapnál jobban nem terhelhetjük. illetve építménynek a jellegéhez.

Kétszintes Thomery-lugas egytörzsű kétkarú tőkéből (C) © 103 o . Váltott karú lugas egy törzzsel és két karral (redélylugas) (B). Kétemeletes. vízszintes karú lugas egy törzzsel és négy karral (A). ÁBRA Lugasformák.76.

(A kivezetést megkönnyíti. Tőkeformájának lehetnek egytörzsű és kétkarú. ezért a bajt elkerülendő.az eddigi tőkeformáknál többet és jobbat teremhet. a kartartó huzalpár magasságába (160-180 centimé- ter) emelkednek. ÁBRA [ KETTŐSFÜGGÖNY. amelyekből a karokat ugyanúgy neveljük ki. ez esetben is fontos. mint az eddig megismert művelésmódok esetében.) A hajtásokat e mellett és ehhez kötözve vezessük ki a kartartó huzalokra. kéttörzsű és kétkarú. ezért jelentősége egyre csökken. Mint az egyesfüggöny-művelésnél. Mindezek alapján a kettősfüggöny-művelésű tőke . Amikor elérték a törzs magasságát (a karó tetejét). egymás fölött pedig 90 centiméterre neveljük. fenntartása viszont könnyebb.egytörzsű és egykarú változatai. hogy a magas törzsön lévő karok sajátos helyzete révén a lombozat nem egy síkban (egy lombfalat alkotva) helyezkedik el.A tőkék távolságát ez esetben is a karok hossza határozza meg. ábra). a következő esztendő tavaszán két rügyre metsszük.vagy hosszúcsapos váltómetszést folytassunk. A törzs magassága 150 centiméter. 77. akkor ki kell vezetnünk őket a kartartó huzalokra. különben eltörik vagy leszakad a termés súlya alatt. hogy a kivezető karrész ne legyen merőleges a huzalra. illetve ikertőkés telepítésben . Jellemzője. ábra). amelyből a 60-70 centiméteres. A harmadik év tavaszán az O 104 O . A huzalokon arra rátekerve (és úgy kötözve) vigyük tovább. Fontos. A karokat a talajtól 60. A képződött két hajtást nem csonkázzuk. Támberendezése és tőkeformája az eddig megismertekétől jelentősen eltér. Az alakító metszést az emeletes vízszintes karú lugas kinevelésének elvei szerint végezzük. ha a kivezetőhuzalt már rügyfakadás előtt vagy rögtön azután kikötjük. Ennek megfelelően a kétemeletes Thomery-lugas tőkéit egymástól 120 centiméterre ültessük. a lombozat ilyen megosztottsága pedig az eddigieknél jobb fényviszonyokat eredményez (77. folyamatosan kötözzük a tőketámaszhoz. egyenként 120 centiméteres karok foglalnak helyet. Kialakítása ugyan több munkával jár. a karó teteje és a kartartó huzalpár között feszítsünk ki erős zsineget vagy sodrott rafiát. egymással párhuzamosan futó lombfalban. Mivel a kivezetés helyzetében a hajtások igen sérülékenyek (eltörhetnek). A törzsnek alkalmas (a visszavágás magasságában legalább 8 milliméter átmérőjű) vesszőt az elágazás magasságáig metsszük vissza. A két kar közötti távolság 120-140 centiméter. hogy a karnak szánt hajtást többször tekerjük rá a kartartó huzalra. Az ültetésianyagot a telepítéskor egy rügyre. A gyakorlatban azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A hajtások oldalhajtásait 4-6 levélre kurtítsuk vissza.elvileg . azaz két síkban.(GDC-) MŰVELÉS Ez az úgynevezett kétsíkú művelés legelterjedtebb változata. oldalra kivezető karok fölfelé. mint más művelésmódoké. A hajtásokat 20-30 centiméterenként. mint a vízszintes kordon esetében. A termőkori metszés módja és feltétele a többemeletes. Az alakító metszést alkalmával az egytörzsű és kétkarú tőke kinevelését ismertetjük (78. vízszintes karú lugaséval azonos. hanem a hajtásvezetés irányára kissé ferdén álljon. A 120 centiméteres félkar esetében egy tőke teljes karhossza 240 centiméter. hanem két. A kartartó huzalokon az egymással ellentétes irányban vezetett. Valamennyi törzs csúcsán két hajtást hagyjunk. A tőke állapotától és a fajtától függően a termőalapokon rövid. E tőkeforma igen megfelel a szőlő kúszónövény természetének. hanem támasz mellett neveljük.

\ 78. a tavalyi rövid csapokon pedig hosszúcsapos váltómetszést folytatutik (GJ @ 105 © . A harmadik tavaszon a törzs és az egyik karfelét kialakítottuk. Az idősebb karrészen már. A törzs csúcsából képződött erőteljes hajtásból a másik kart neveljük (DJ. A következő tavaszra már az egyik kar teljes egészében.a jövendő termőalapokat alakítva . Az ültetésianyagot telepítéskor egy (A). a másik. ÁBRA A GDC-művelésű tőke kialakítása. a másik felerészben kialakult. (B). a következő év tavaszán két rügyre metsszük. gyengébb vesszőt tőből eltávolítjuk (C).rövid csapokat hagyunk (EJ. A tenyészidőben a már meglévő kart meghosszabbítva neveljük tovább. Az előtörő hajtások közül az erőteljesebből már törzset és kart is nevelünk a tenyészidőben. Az ötödik tavaszra kialakul mindkét kar teljes hosszában (EJ.

A termőkorú tőkéken . A másik (gyengébb) vesszőt tőből eltávolítjuk. Arra következetesen figyeljünk. mint a többi művelésmódban. mint az első kart. A lefelé csüngő hajtásokat úgy csonkázzuk. E fölött viszszametsszük. A tenyészidőben a kétéves törzs csúcsán fejlődő hajtásból neveljük ki a másik kart. akkor erre nem kerül sor. Az ötödik év tavaszára a másik kar is teljes hosszában kialakul. A termőkorban lévő kettőfüggönyművelésben nevelt tőkéket rövidebbre kell metszeni. ezeket rügy vagy zsenge állapotukban távolítsuk el. emellett sűrűn állnak. sem a már kialakított kivezetőkaron nincs szükségünk több hajtásra. különben a függönyoldalak leárnyékolódnak. Ha következetesen kifelé metszünk. Ezért metszéskor ügyeljünk.erőteljesebb vesszőből törzset. Mivel a GDC-művelésben a hajtások általában gyengébben növekednek. A határozottan befelé növő hajtásokat már 2-3 centiméteres korukban kidörzsölhetjük. Ha a hajtások túlságosan erőteljesek. és az öszszeakaszkodókat válasszuk (fésüljük) szét.már 60 centiméteres félkart is meghagyhatunk. így a hosszú metszéssel könynyen túlterhelhetjük a tőkét (79. A túlterhelés veszélye miatt az alakítás éveiben is csak rövid csapot hagyjunk. Ezt nem csonkázzuk. illetve a vesszők a termés súlya alatt leívelnek. A kettősfüggönyművelésű tőke törzsén és a kivezetőkarokon ne hagyjunk hajtásokat. akkor csonkázzunk. a sorköz irányába néző termőrészeket hagyunk. A művelésmódból következően a hajtások. E hajtáson kívül sem a törzsön.ha fejlettsége lehetővé teszi .hosszúcsapos vagy félszálvesszős váltómetszést végezzünk. mert a jobb megvilágítottság folytán az alsó rügyek termékenyebbek.a fajtától. hogy a két kar közötti tér szabadon maradjon. A karon (pontosabban a félkaron) meghagyjuk a hajtásokat. Egyrészt. és a kar csúcsából a karhosszabbító hajtást a huzalra tekerve visszük tovább. A teljes karon kétrügyes rövidcsapos metszéssel megkezdjük a termőalapok kialakítását (egymástól 20 centiméterre). A befelé növőket úgy csípjük vissza. Erre az elvirágzás után egy hónappal kerítsünk sort. a másikat csak félkar hosszúságban. hogy a két párhuzamos kar közötti hajtások ne erősödjenek meg. Kivétel csupán a kar meghosszabbítását szolgáló hosszú vesszőrész a tőkén. A negyedik tavaszon a korábban indított kart teljesen (120 centiméterre) kineveljük. A nyár folyamán tartsuk szemmel a befelé irányuló hajtásokat. ezért ezeket rügy vagy zsenge hajtás állapotukban távolítsuk el. ami által a termőrészek csüngő. O 106 O . hogy a meghagyott termőrészek mindig kifelé (a törzstől el) álljanak. azon is megkezdjük a termőalapok képzését. ezért a kezelésük is könnyebb. hogy a legfölső fürt fölött 4-5 kifejlett lomblevél maradjon. ábra). Ennél jobban azonban ne vágjuk vissza a lombfüggönyök hajtásait. vagy kétrügyes biztosítócsapra (fagycsapra) vágjuk. mint általában a többi művelésmódban. A huzalon már az előzővel ellentétes oldalon vezetjük tovább. függöny jelleget öltenek (kettős függöny). a tőke erőnlététől függően . és szétfésülésük sem mérsékli már a belső árnyékolást. A tenyészidőben arra kell ügyelnünk. A kettősfüggöny-művelés zöldmunkaigényét nagyban csökkenthetjük. hogy alsó végük a földtől 60 centiméterre legyen. ha metszéskor kifelé. ne akaszkodjanak össze. másrészt a tőke termőfelülete is nagyobb (kétszerese a Moser-féle magasművelésűének). sőt . és ugyanúgy vezetjük ki a kartartó huzalra. többször gondosan a huzalra tekerve.

Itt. Alakító metszése a tőkeforma kineveléséig megegyezik a GDC-művelésű tőkéével. Ebből két kivezetőkar indul. ábra). A termőkori metszést a kivezető karok végén lévő termőalapokon folytatjuk. Egy termőalapon egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt hagyjunk és minden esetben egy ugarcsapot (81. A továbbiakban itt. A földre csüngő hajváltómetszést folytatunk (B) tásokat ez esetben is csonkázzuk. a kivezetőkar két végén van egy-egy termőalap. A kétszálvesszős változatot elsősorban a soványabb talajra és az apróbb fürtű fajtákra ajánljuk. A törzs csúcsán meghagyott két vesszőből kineveljük a kivezetőkarokat. A GDCtől abban különbözik. és végük a tartóhuzalokon rögzített. kialakítása a harmadik évtől. A következő tavaszon a kivezetőkarok Mivel a duplex művelésű tőkéken kevecsúcsán egy kétrügyes ugarcsapot és egy 120 centisebb a hajtás. azaz a hajtásokat zsenge korukban rendszeresen távolítsuk el. a szálvesszőkből pedig egyenként 120 centiméternyit hagyunk (A). DUPLEX MŰVELÉS A kétsíkú művelés egyik változata. Fajtától. termőhelyi adottságoktól függően kétszálvesszős vagy négy félszálvesszős változatás alakíthatjuk ki (80. ábra). A tőke törzse méreteiben és formájában a GDC-művelésűvel megegyezik.A törzset és a kivezetőkarokat tartsuk tisztán. ÁBRA [• helyett az azonos formájú tőkén évente nevelt szálvesszőt (félszálvesszőt) tartunk fenn. hogy a kordonkarok -) 80. a a hajtások szétfésülésével is szellősen és kivezetőkar végén lévő termőalapon szálvesszős napfényesen tartható. O 107 O . ezért a karok közötti belső tér méteres szálvesszőt hagyunk.

Kötött talajra telepített oltványok esetében előfordul. mert hatással vannak a tőke erőnléti állapotára. Az alulról (gyökértörzsből) előtörő hajtásokat (vesszőket) tőből távolítsuk el az alany és a gyökeres európai szőlővessző esetében egyaránt (A). amelyek nagy munkát általában nem jelentenek. hogy rosszul rügytelenítették (nem vakították ki) őket. Az ép rügyből hajtás fejlődik. A harmatgyökér-képződést az oltvány (az oltási hely) magas ültetésével előzhetjük meg (C) 0 108 © . Oltványok alanyából előtörő hajtások eltávolítása.KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK A tőke művelése során adódnak olyan feladatok. de rendszeresen kell őket végezni. amely a talajfel- Kiegészítő munkák. A talajjal takart nemesből fejlődő harmatgyökereket ugyancsak tőből vágjuk ki (B). a termés mennyiségére és minőségére.

ábra). különösen az alacsonyművelésű tőkéken gyakori a nyakhajtások megjelenése (a csicskurásodás). Az elöregedett tőkefej leváltására azonban fölhasználhatjuk az ilyen hajtásokat. Előzőleg bontsuk ki a tőkét. ezért a gyökértörzsből gyakran törnek elő . mégpedig úgy. a nyakhajtások eltávolítása. különben a tőke elsöprűsödik. saját gyökerű szőlők ültetvényanyagát nem rügytelenítik. Az alanyból előtörő hajtásokat már a fejlődésük kezdetén távolítsuk el tőből (82.sokszor igen erőteljes hajtások. A harmatgyökerezés. Ezeket zsenge hajtáskorukban el kell távolítanunk. Az oltványszőlőn a talajjal érintkező nemesből fejlődnek a harmatgyökerek. Ha azonban törzset nevelünk (törzset. és mind erőteljesebben hajt. hogy a szőlőoltvány oltási helye 10-15 centiméterrel legyen a talajfelszín fölött. akkor a legerősebb vesszőt kell meghagynunk a tőkén még akkor is. Homoktalajon. így már a filoxéria is megtámadhatja. A harmatgyökerek képződését legegyszerűbben a magas ültetéssel akadályozhatjuk meg. és lehetővé tesszük legyökerezésüket. „lelép" az alanyról. gyökeres európai vesszőből nevelt szőlőben. A törzsből előtörő hajtások (vesszők) eltávolítása.színre tör és megerősödik. A termőkort elérő alanyszőlő pedig élvezhetetlen terméssel „ajándékozza meg" a tulajdonost. Ezáltal viszont mentesül az alany által nyújtott kedvező tulajdonságoktól. A harmatgyökerek eltávolítását az alulról előtörő hajtások (vesszők) kimetszésével célszerű összekapcsolnunk. Érintetlenül hagyva később le is gyökeresedik. Ennek következtében a nemes egyre inkább legyengül. a nemes idővel önálló életet él. Homoktalajon a saját gyökerű szőlők gyökérnyaka alatt szintén képződnek harmatgyökerek. A tőkenyakon képződött hajtások. Ezek meghagyása ugyancsak kedvezőtlen a tőke fejlődésére. mert ha csak a talajszinten metsszük el a hajtásokat. Termőkorú tőkék esetében ezeket az alanyhajtásokhoz hasonló okból és hasonló módon rendszeresen el kell távolitanunk. sőt el is pusztulhat. akkor a gyökérnyak kibontása után távolítsuk el tőből a harmatgyökeret (évente rendszeresen!). megerősödésüket rendszeresen akadályozzuk meg. O 109 O . legyengül. ha a nemes a talajjal érintkezhet. ezzel elágazásra serkentjük őket. tőkét ifjítunk). ezért kialakulásukat. Ha ezek megerősödnek. E célra egy-két erőteljes fejlődésűt meghagyunk. Gyökeres európai szőlők alulról előtörő hajtásainak eltávolítása. Más esetben. A filoxériának ellenálló homoktalajra telepített. ha az alulról (a talajfelszín alól) tört elő. A nyáron újból előtörőket és megfásodókat a következő tavasszal metsszük le. A törzsekből előtörő fattyúhajtásokat 15-20 centiméteres korukban rendszeresen ki kell csípni.

A kordonművelésű tőkék esetében a metszést mindig a karok végétől kezdjük. Akkor járunk el helyesen. tőből távolítsuk el. elpusztíthatja azokat. az ennél vastagabbakat pedig hosszú csapra. hogy a jó erőben lévő tőke terhelését ne több rövid termőrésszel. ha évről évre figyelemmel kísérjük az egyes tőkék vesszőhozamát. A terhelés. hiszen ugarnak való vessző az idősebb részből is képződhet. A 6 milliméternél vékonyabbakat legföljebb egy rügyre metsszük. rügyfakadásig metszeni. mert a már kipattant rügyet. illetve az egész tőkére vonatkoztatva. Az élő rész (főrügy vagy mellékrügyek) borsózöld színű. eredetileg termőnek (termőrésznek) hagyott vessző gyenge. félszálvesszővel) növeljük. Ha tíz vesszőn három-négy. illetve a termőalapon lévő világos rügyek számát) a ténylegesen kihajtott rügyek mennyisége alapján határozzuk meg. Lehetőleg minden tőkén annyi ugart hagyjunk. illetve a hozzá igazított terhelés alapján megállapítjuk a rügyszámot az egyes termőalapokra. Elsősorban mégis a terhelésnek megfelelő termőrészeket hagyjuk meg. ©110® . kötözéskor könnyen kitörhetnek. illetve szálvesszőre hagyhatjuk. Ekkor már az ép és károsodott rügyek aránya nyilvánvalóvá válik. szálvesszőt) távolítsuk el. alul pedig az ugarcsap helyezkedjen el. a 6-8 millimétereseket két rügyre. A terhelést (a termőrészen. mert jobb. hogy a metszlap ne a rügyek síkjára lejtsen. Ezért az ilyen fagysérült tőkéről a nyilvánvalóan fölösleges (letermett) részeket már korábban távolítsuk el. Metszéskor először mindig a letermett részeket (rövid. amennyi a termőrész. erőssége. vagy több mint fele sérült vagy elpusztult. zsenge hajtást könnyen kitörhetjük. karhoz közelebbi) helyzetű vesszőkből válasszuk. Ennek megfelelően a tőke művelésmódja. Visszametszéskor a legfölső rügy fölött legalább 3 centiméteres csonk maradjon. várjuk meg a metszéssel a rügyfakadást. Ebben fontos szerepe van saját megfigyelésünknek. és az ugarnak szánt erős vesszőt metsszük termőre. A vesszőt mindig ferde metszlappal vágjuk vissza úgy. hogy a metszést megkönnyítsük. és biztonságosabbá tegyük. hanem kevesebb hosszabbal (szálvesszővel. Ellenkező esetben a könnyezéskor kifolyó nedv a rügyekre csurogva befüllesztheti. részben vagy teljesen elpusztult világos rügyet találunk. Amennyiben a vizsgált rügyek fele. illetve az ugar. akkor a vizsgált tőkén termőrészenként átlagosan egy rüggyel növeljük a terhelést az egészséges (nem fagysérült) tőke terheléséhez mérten. illetve terhelést mindig a tőke erőnléti állapotához igazítsuk.és biztosítócsapokat az alsóbb (a törzshöz. és ennek megfelelően. Szálvesszőnek (félszálvesszőnek) a közepesen vastag. Fontos. azok vesszőhozamát és az esetleges ifjítás szükségességét. Ha a fölső. ha az esetleges karhosszabbításokat (ifjításokat) legelőször végezzük el. különben túlságosan zsúfolt és nehezebben kezelhető lesz a lombozat. Ezért a termőrészeket. középerős növekedésű vessző a legalkalmasabb. A metszésre azonban nagyon ügyeljünk. sem törzsnek vagy karnak nem alkalmasak. mert rügyeik kevésbé termékenyek. Néhány vesszőnek a vessző középső részén álló világos rügyét éles késsel vágjuk át hosszában.NÉHÁNY TANÁCS A tőkéket legcélszerűbb tavasszal. A metszést. gyakorlati tapasztalatunknak. A metszéssel következetesen védekezzünk a termőalapok fölnyurgulása (fölkopaszodása) ellen. Ezután vegyük szemügyre az egyes termőalapokat. azaz a meghagyott világos rügyek számának megállapítására végezzünk a metszést előtt rügyvizsgálatot. A metszéshez a vesszők vastagsága is eligazítást ad.vagy hosszúcsapot. félszálvesszőt. Az egyes termőalapokon fölül mindig a termőrész (rövid csaptól a szálvesszőig). a fagyott sötétbarna. arányosan terheljük. A túlságosan vastag (laza szövetű vesszők) sem termőrésznek (szálvesszőnek). másrészt alakításkor.

egyszerű. előre nem látható bonyodalmakkal járhat. Ezek önkényes kombinálása vagy „megújítása" olyan. O 111 O . A kötözés alkalmával ügyeljünk. könnyen kezelhető. nehogy mélyen bevágjanak a növénybe. beszáradt csonkokat is rendszeresen távolítsuk el. amelyek előbb-utóbb a művelésmód. mert akadályozzák annak anyagcsere-forgalmát.mert így elkerülhetjük. Mindig tiszta művelésmód kialakítására és fenntartására törekedjünk. Fogadjuk el. hogy az egyes tőkeművelések tiszta formája hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján alakult ki. Metszéskor az elhalt részeket. A törzs és a karok kötéseit évente. de legalább kétévente újítsuk meg. hogy a vesszőt rügyfakadás előtt kötözzük le. vastag részek eltávolítása (ifjítása) után maradt nagy sebfelületet sebkezelő anyaggal kenjük be. illetve a tőke teljesítőképességének csökkenéséhez vezetnek. Az áttekinthető. szellős és napfényes tőkeforma legyen az ideálunk. különben az alsó rügyei nem fakadnak ki. beszáradjon. és jellemző tulajdonságuk csak így érvényesül. A tőkeművelésmód helyes megválasztásához. A rügyeket éles késsel távolítsuk el (vakítsuk ki). Az idősebb. a zsenge hajtásokat ronggyal vagy súrolókefével dörzsöljük le. hogy a hozzá legközelebb eső világos rügy megsérüljön. valamint a metszésmőd. illetve a terhelés megállapításához a telepített szőlőfajta legfontosabb tulajdonságainak ismeretére is szükségünk van.

illetve spirea. díszalmafát vagy tiszafát kell-e metszenünk. virágoznak a bokrok. külön fejezetben tárgyaljuk. a fenyők szín. a díszalmák. A lombhullató bokrok és díszfák alakító metszése általában 2-5 évig tart. A díszcserjék csoportjában ismertetjük a fáknál alacsonyabb. Ám a növekedési. ugyancsak önálló csoportot képeznek. díszítő termésűeknek pedig növelhetjük a terméshozamát. kertbe ültethető növények kezelését tárgyaljuk. Nincs szükség a pontos tudományos elnevezésre. A díszfákról szóló fejezetben a törzset és koronát nevelő. pedig senki sem ápolja őket. az utcákon elöregedett. A dísznövények metszését többnyire elhanyagoljuk. Metszéssel kedvünk szerint alakítjuk a növényeket. mint ahogyan például azt a kertben szeretnénk. Kivétel a nyírott sövény és a kerti rózsák. Talán a legismertebbek a díszcseresznyék.díszfák es diszcserjek Fás szárú dísznövényeink nagy része erdeinkben honos fa vagy bokor. Az elhanyagolt. a korai juhar. valamint számos nagy díszértékű fás növény más földrészről. lombtalan állapotban a legfeltűnőbb. az erdőben is szépen nőnek a fák. Lám. nem is kell olyan rendszeresen metszeni őket. Példaként említjük a jegenyefenyőket (Abies). fejlődési sajátosságok bizonyos mértékű ismeretére szükség van. A cserjék többnyire csak szabad állásban vagy az erdő szélén virágoznak szépen. A visszavágás azonban a legtöbb dísznövény számára nem létszükséglet. a liliomfákat (Magnólia). hogy növényfajok vagy -fajták szerint pontos receptet adjunk. a japánbirset (Chaenomeles). sok vesszőt fejlesztett bokrokkal találkozunk. utcai sorfának vagy parkba. de legalább azt tudjuk. évente kopaszra nyírt gömbakác és zöld juhar. de mértékkel! A szabad gyökérrel (nem földlabdával) telepített fás növényeknek majd' mindegyikét vágjuk viszsza ültetéskor.és cserjefajtát választottak ki. amelyeket évente legalább egy alkalommal nyesnünk kell. ezek alapján tárgyaljuk az egyes növénycsoportok metszését. A növénynemesítők a díszérték alapján sok-sok örökzöld és lombhullató fa. a fagyai. meghosszabbítjuk az életüket. Miért szükséges a dísznövényeket is metszenünk? . más éghajlatról származik. bár azt már most megjegyezzük. elöregedett növények erőteljesebb visszavágásra. Ilyen például a gyertyán. mint a szőlőt vagy a gyümölcsfákat. Mit kell tudnunk a metszés előtt? Először is azt. továbbá. évente visszafagyó félcserjéket is ide soroljuk. serkentjük virágzásukat. O 115 O . mekkorára nő. valamint a megszámlálhatatlanul sok rózsafajta. tőből elágazó örökzöld és lombhullató fás növények visszavágását. koronájától megfosztott. Ez télen. a sajátos ápolás miatt.és aranyfabokrok. A másik véglet is megfi- gyelhető: a szomorú látványt nyújtó. embermagasságig csupasz. megsérült. erre nincs is lehetőség. amelyek alakjuk. elegendő 2-4 évenként beavatkozni. vagyis ahol elegendő fényt kapnak. növekedési sajátosságaik folytán díszcserjék. amelyekből többszázféle díszlik kertjeinkben is. hogy fagyalt vagy nyáriorgonát. az ágvégeken elsűrűsödött. hogy milyen növényünk van (mi a neve). seprűszerűen felkopaszodott fákkal. metszőollót soha nem látott. a közönséges boróka. Természetes körülmények között azonban sokkal hosszabb idő alatt és magasabb törzsön fejlesztenek a fák koronát. virágzási. Az örökzöldek többsége. akár a gyümölcsfákét.kérdezhetjük joggal. hogy erre a beavatkozásra csak kivételes esetekben kerül sor. Végül a fenyők metszésének is szentelünk helyet. Nem célunk. hogy mikor virágzik. amikor a kertekben. ifjításra szorulnak. A fákból és cserjékből egyaránt nevelhető sövények metszését. a szép. A csak részben megfásodó.és alakváltozatai. Ezt követően már nem szükséges minden évben. A rózsák. Metsszünk tehát. legföljebb 5-6 méter magasra növő.

TERMESZETES ALAKÚ FAK A kertnek a legfőbb ékessége lehet. A visszavágás során ne hagyjunk csonkot. hiányos lesz a koronájuk. az úttest fölé nyúló ágai sérülnek. A faj. és a sebzésen keresztül a kambium is károsodhat. kényes növényeket földlabdával együtt ássák ki a faiskolában. A fákat azért metsszük. letörnek. E növények koronájából csak a sérült. majd kezeljük a sebeket. a bükk (Fagus). Sokan ültetnek a házuk elé szépen díszlő fát. ha helyesen választottunk a különböző magasságúra és szélességűre növő fajok közül. a kőris (Fraxinus). akkor nem szükséges mindenáron nyesni. Ezek nehezen újulnak meg (83. nem zavarja a forgalmat. Hétvégi telken. A kert fáit ne szabjuk egyformára. a fa maradjon egészséges.és fajtaválasztás hibáját a legszakszerűbb metszéssel sem javíthatjuk ki. mert beszárad vagy különféle fertőzéseknek nyit kaput. a szárnyas dió (Pterocarya). ©116® . A földlabda sértetlenül őrzi meg a gyökérzet nagy részét. AMIT NEM METSZÜNK A metszést nem tűrő. visszavágni. tápanyagban szegény. amint azt a bevezetőben írtuk. az utcának életet ad a szabadon fejlődő. legkésőbb kora tavasszal vágjuk vissza. Erős fagyban vagy zúzmarás időben ne nyúljunk a fához.ábra). a nyír (Betula). berkenyéket. arányos és szellős legyen. virágos kőrist vagy galagonyát. hogy az ültetés után megeredjenek. a dió Quglans). elegendő tér áll rendelkezésére. Az ültetés és ápolás szakavatott kezet. Ilyen helyen meghagyhatjuk természetes formájában. Metszés nélkül is szépen fejlődik a liliomfa (Magnólia). teljes pompájában kibontakozó fa. Ilyen a vadgesztenye (Aesculus). mert olyankor törékeny. Ilyen például a szivarfa (Catalpa). díszcseresznyéket. nyáraknak és tulipánfának. beteg vesszőket vágjuk ki. a berkenye (Sorbus). Metsszünk tehát rügyre vagy ággyűrűre. A díszfákat a nyugalmi időszakban. Ültessünk inkább kis koronájú díszalmákat. kisméretű kertben nincs helyük a nagyra növő hársaknak. koronájuk megfelelő magasságban alakuljon ki. nagy gyakorlatot kíván. Az erős csúcsrüggyel rendelkező fákat akkor sem vágjuk vissza. a tölgy (Quercus). az aljától ágasan vagy ferde. eseüeg görbe törzzsel is. platánoknak. Ha nincs útban. ne neveljünk belőlük „mintagyerekeket". Ha visszavágjuk őket. a szömörce (Rhus). ha földlabda nélkül ültetjük. A kertben eltelepített fának az alakítás után ugyancsak kevés beavatkozásra van szüksége. a füstgázok és a téli sózás mérgezik. Ágaik legyenek teherbírók. ezért az ilyen növényt már az ültetéskor se metsszük. Az utcai sorfák többsége rossz körülmények között él: talaja száraz. a gyertyán (Carpinus). Ugyancsak kerüljük a kevés elágazást és vastag vesszőket nevelő fák metszését.

sokára nő meg. E visszavágással egyensúlyt teremtünk a föld alatti és a föld feletti részek között. hogy ha megmetszik. ezért a koronát erőteljesen vissza kell metszeni. metszést nem tűrő növények kivételével). úgy vélik. hanem sima sebzési felület gyorsabban gyógyul. A nem roncsolt. a korona egy része visszaszárad. a víz. ám a sérült gyökérvégeket az ép részig vágjuk vissza. Ültetéskor tehát feltétlenül meg kell metszeni a fákat (a felsorolt. csak későn ad árnyékot. mégpe- A korai juhar koronáját az ültetés után metsszük meg: a sudárvesszőt hagyjuk hosszabbra. a sértetlen gyökereken is metsszünk friss. Sokan sajnálják a fát. A csökkent gyökérzet nem tudja eltartani a koronát. Idősebb fa átültetésekor ugyanez a helyzet: a legnagyobb igyekezettel sem tudjuk a teljes gyökérzettel kiásni a növényt. ép szélű metszlapot.ULTETESKOR A LEGFONTOSABB A faiskolai kitermeléskor a növények gyökérzete többé-kevésbé megsérül. Ennek éppen az ellenkezője igaz: metszéssel gyorsítjuk a megeredést és a kezdeti növekedést. ezért ha így ültetjük el a fát. vagy ha mégis. konkurenseiket tőből távolítsuk el ©117® .és tápanyagfelvételben nélkülözhetetlen hajszálgyökerek nagy része leszakad. Ennek legjobb eszköze az éles kacor vagy metszőolló. Nem szükséges mindenáron megrövidíteni. mint az oldalvesszőket. akár ki sem hajt („ülve" marad) . ezért a gyökérfejlődés megindulását hamarosan erőteljes kihajtás követi. Az első teendőnk a gyökérzet visszavágása. és környékén hamarosan megkezdődik az új gyökerek képződése. A koronát ugyancsak az ültetés előtt vághatjuk vissza a legkényelmesebben.

az erősebbet hosszabbra hagyhatjuk. A korona visszavágásának mértékét nem adhatjuk meg centiméterben. A törzs folytatását képező tengelyt. ÁBRA dig az általános metszési elvek szerint (84. A sudár megmaradó legfelső rügye jól fejlett legyen. mint az oldalvessző A suháng oldalelágazásait.\ 85.két évig hagyjuk meg. ábra). ám valamennyit kurtítsuk vissza. a kőriseknek) a vezérvessző végálló rügypárjából az egyiket Az átellenes rügyállású fák sudarának (vezérveszszőjének) visszavágásakor a végálló rügypár egyikét törjük ki 86. A vezérvessző arasznyival hosszabb legyen. a törzserősítőket egy. hogy a hosszanti tengely folytatását képezze. Metszszünk ággyűrűre és kifelé álló rügyre. alkalmas arra. a sudarat vagy vezérvesszőt kisebb mértékben rövidítsük meg: vágjuk le az egyharmadát vagy a felét. A sérült. A rügy fölött vagy az elágazásnál ne hagyjunk csonkot. keresztben álló vagy befelé növő vesszőket tőből vágjuk ki. hogy vastagítsák a törzset 18 @ . Az átellenes rügyállású fiáknak (például a juharoknak. A sudár esetleges konkurensét tőből metsszük ki. fejlettségüktől függően felét. A korona többi vesszőjét erőteljesebben vágjuk vissza. beteg. ÁBRA Alacsony törzsű díszcseresznyefa visszavágása ültetés előtt. Tehát a gyengébb vesszőt rövidebbre. kétharmadát valamennyinek eltávolíthatjuk.

amelyekből majd a korona fejlődik. a tartóágak kedvező irányban fejlődnek. hogy igényeink szerint határozhatjuk meg a fa törzsének magasságát. Hátránya viszont. a hajtások a korona belseje felé nőnek. Csúcsukat az ültetés előtt visszavágjuk. Csupán az a szerepük. A suháng ültetésének az az előnye. hogy nem azok a rügyek hajtanak ki. mégpedig olyan magasan. ezeket kurtítsuk meg. ABRA Hároméves díszalmafa metszése. hogy erősítsék a törzset (87. Ilyenkor. Az oldalvesszők visszavágásakor ügyeljünk arra. hogy a tápanyagforgalmat a törzs vastagodása érdekében szabályozzák. vagy kedvezőtlen alakulásúak. a gyenge. ábra). ezek a suhángok. ábra). szellős lesz. konkurens vesszőket tőből távolítsuk el O 119 O . hogy ne nőjenek arasznyinál hosszabbra. különben villás elágazású lesz a tengely (85. ezáltal a korona természetes. A vezérvesszőt és a tartóágakat vágjuk vissza. ábra). hogy legalább egy évvel később lesz koronás fánk. surűsítő.dörzsöljük le. Az alacsony törzsű vagy tövétől ágas díszfacsemeték koronáját ugyanígy alakítsuk ki (86. A törzserősítő- ket a nyár folyamán is visszacsípjük. hogy a metszlap alatti rügy kifelé álljon. mielőtt a hajtások 88. kísérjük figyelemmel az új hajtásokat. hogy a kívánt törzsmagasság fölött maradjon 3-4 rügy. Előfordulhat. amelyeket erre szántunk. amelyek szinte csak egy vékony törzsecskéből állnak. AZ ALAKITAS EVEI Ha az ültetést követően a fa megeredt. A suháng törzsén számos rövid vessző lehet. Még egy-két évig meg kell őket hagyni. Korona nélkül is forgalmaznak a faiskolák fákat.

nyáron is csípjük vissza őket. amíg a ceruza vastagságot el nem érik. teherbíró legyen. Ha az ültetéskor szabályszerűen visszavágtuk a koronavesszőket. vágjuk vissza a vesszőt kedvezőbb állású rügyre. az egymást keresztező vesszőket. A koronás fának is kihajthatnak a törzsön lévő rügyei. erőteljes rügy maradjon. Rendszeresen metsszük. a díszcseresznyéket (Prunus). formátlan lesz. az oldalvesszőket erősebben. a legtöbb fa további beavatkozás nélkül is szépen fejlődik. távolítsuk el a sérült. Óvakodjunk a túlzott metszéstől is. hogy a korona arányos felépítésű. Az ennél vastagabbakat tőből távolítsuk el. a juharokat (Acer) és az ostorfát (Celtis). mert annak erős növekedés. Kora tavasszal. elöregszik. A tél végi metszéskor arasznyira vágjuk vissza a törzsön lévő vesszőket mindaddig. tehát metsszünk rügy fölött vagy ággyűrűre. ábra). Az előzőekben említettük. mégpedig az előző évi növedék felére. Feltétlenül alakítanunk kell azonban a díszalmákat (Malus). virágrügyek. a befelé növő. Ne hagyjuk el. minden törzserősítőt vágjunk le © 120 o .) Az alapvető metszési szabályokat az alakításkor is tartsuk be. kétharmadára (88. hagyjuk meg egy-két évig a törzserősítőket. Ezután a fa koronájának a belső része- in is képződnek rövid hajtások. Legfelül kifelé néző. amelyik elérte a ceruzavastagságot. Ha a törzs gyenge. hosszú hajtásokat fejlesztő fáké túl laza. mert akkor a korona idő előtt besűrűsödik. Az alakító metszés célja. a koronaalakításon kívül törődnünk kell a törzserősítőkkel is. hogy ha suhángot ültetünk. a lombfakadás előtt vágjuk vissza a vezérvesszőt és a tartőágakat. A fő tartóágaknak és a sudárnak vágjuk ki a konkurenseit tőből. a díszkörtéket (Pyrus). (Ilyennek tekintjük azokat a vesszőket. Ha a törzs megerősödött. A ceruzavastagságúakat metsszük le. A sudarat mindig kevésbé. amelyek hegyesszöget zárnak be a másik vesszővel. vízhajtásképződés a következménye. nem bírja még el a koronát. A koronás fa törzsén fejlődő vesszők erősítik a törzset.elérnék az ujjnyi hosszúságot. Az első két-három évben még szükség lehet alakító metszésre. vagy egyes. s ugyancsak vágjuk le azt. ezért az ültetés után vágjuk rövidre ezeket.

-cseresznyék és -meggyek gyökérnyakából és gyökereiből előtörő vadhajtásokat a gyökérzetet kibontva. és a rajta lévő rügyeket ne engedjük többé kihajtani (89. hogy segítsük a vezérveszszőt (a sudarat): legyen a törzs minél egyenesebb folytatása. -szilvák. teljesen tisztítsuk fel. felálló vízhajtás képződik nemcsak a koronában. a folytonos beavatkozástól. ezért az egyiket mindig metsszük le. akkor helyreállt az egyensúly. viharkár nyomán is előtörhetnek. A fát mindjobban hagyjuk szabadon nőni. a rossz irányba növő. Ezek azonban nemcsak az erőteljes metszés. a szilek (Ulmus) rendkívül hajlamosak vízhajtás képzésére. Szedjük le a sebek mellett lévő járulékos rügyeket is. A hegyesszögben növő vesszőpárokból ágvillák fejlődnek. hogy az újabb vízhajtások képződésének elejét vegyük. amelyből megfelelő folytatás várható. Óvakodjunk a túlzott metszéstől. MIND KEVESEBB METSZES Az ültetést követő harmadik évtől ritkábban van szükség metszésre. Tőből el kell őket távolítani. Nézzük át két-három évenként a koronát. például a hársak (Tilia). hanem például sérülés. hanem esetleg a törzsön is. tőből vágjuk le O 121 O . A fenntartó metszéssel is várjuk meg a tél végét. ezért rengeteg erős. vágjuk vissza az előző évi növedék egyharmadát. Egyes fajok. amíg vízhajtást hoz a fa. Ha már nem fejlődik több. sérült. s ha a növekedése gyenge. különben később könnyen letörnek. Egy-két éves korában az egyiket még csekély sebzéssel levághatjuk. Közülük legfonto- Az oltott díszalmák. Mindezt addig folytassuk. mert az nagyon igénybe veszi a fát. Ne tűrjük meg a konkurenseit. Ilyenkor is mindig jól fejlett rügyre metszszünk. SZEPITO BEAVATKOZASOK A fák törzsének és koronájának kialakításán kívül bizonyos esetekben kiegészítő metszésre is szükség lehet. elhalt részeket távolítsuk el. A gyökérzet ilyenkor is a szokásos mértékben szállítja a tápanyagot és a vizet. ábra). A legfontosabb teendőnk továbbra is.Amikor a törzset elég erősnek ítéljük.

sabb a vadalás, vagyis az oltványok alanyhajtásainak eltávolítása. A gyökérnyakba szemzett díszalmák, -szilvák és -cseresznyék alanyai különösen gyakran hajtanak ki a szemzés helye alatt, vagy éppen a gyökérből. Már az ültetés előtt vegyük szemügyre az oltványt, és tőből vágjuk le róla a rendszerint más színű és más rügyállású alanyvesszőket. A megeredt fán is előtörhetnek, ilyenkor bontsuk ki a hívatlan vendég körül a földet, és az eredetnél, tőből vágjuk le a vadhajtást (90. ábra). Nem elég a föld felett vagy a talaj színe alatt találomra elmetszeni, mert rövidesen megsokszorozva hajt ki. A megerősödött vagy túl sok vadhajtás pedig nagyon igénybe veszi a növényt: elszívja a tápanyagot a nemes résztől. Korrekciós metszésre szorulnak a tarka levelű fák, például a korai juhar vagy a zöld juhar fehértarka levelű változatai, amelyeknek a nemes részéből törhetnek elő egyszínű, zöld levelű hajtások. Ezekben több a klorofill, ezért gyorsabban és erőteljesebben növekednek, és elnyomják a tarka levelű vesszőket. Ne engedjük tehát megerősödni, hanem rendszeresen, tőből vágjuk ki a zöld levelű hajtásokat. A különleges alakú fáknak sem árt egy kis szépítő metszés. Az oszlopos növésűek (például a tornyostölgy), a gömbkoronájúak (a gömbjuhar), a csüngő ágú szomorú fák (mint amilyen a szomorú nyír) koronájában rendellenesen kifelé növő, az eredeti alakot zavaró hajtások fejlődhetnek. Ezeket is tőből távolítsuk el.

SZAKSZERŰ IFJÍTÁS
A fák ifjítása szükséges rossz. A kertben, a ház körül nevelteken ilyen súlyos beavatkozásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor, például akkor, ha a viharban vagy a hó súlya alatt összetört a koronájuk. Ha azért szeretnénk radikálisan visszavágni a fát, mert túl nagyra nőtt és útban van, akkor jobban tesszük, ha kivágjuk, és kisebb növésűt ültetünk helyette, mert a visszavágással további erős növekedésre serkentenénk. A sérült fa visszavágása előtt döntsük el, hogy van-e értelme a munkának. A legyengült, beteg, már évek óta alig növő, itt-ott száradó koronarészektől, odvas sebektől csúfított fának feltehetően a gyökérzete sincs megfelelő kondícióban ahhoz, hogy

megújítsa a koronát. A végelgyengülésében széltörést szenvedett fa ifjításának tehát nincs sok értelme. Ellenben ha még életerős, lehet remény a megújulásra. A korona teljes eltávolítása, a fa lefejezése már a múlté. Megkisebbítésére akkor lehet szükség, ha a gyökérzet sérült (például talajmunkák következtében), és nem tudja eltartani a teljes koronát, vagy például a törzs károsodott, és nem megfelelő a fa egyensúlya (statikája). Ifjítani a nyugalmi időben kell. A korona külsején kezdjük. Idősebb fákon a külső ágak csüngenek, ezeket vágjuk le. Fűrészeljük le a lefelé hajló ágakat. A felfelé növőket ne háborgassuk (91. ábra). Harmad- és másodrendű ágakat még levághatunk, elsőrendűeket (tehát a legerősebbeket) soha. A vágás technikája szakaszos legyen. A 3-4 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat ne vágjuk azonnal ággyűrűre, hanem az eredetüktől 10 centiméterre először alulról vágjuk be, majd ennél távolabb felülről fűrészeljük, hogy le ne hasadjanak. Végül a csonkot fűrészeljük ággyűrűre (lásd a 22. ábrát). A megmaradó koronarészek egyenletes eloszlásban álljanak, ezért szakaszosan dolgozzunk. Metszés közben többször vegyük szemügyre minden oldalról, hogy mivé lesz a növényünk. A sebeket éles késsel vágjuk simára, majd valamennyit kenjük be fasebkezelő anyaggal. Ezek némelyike nem csak a sebgyógyulást segíti, hanem a vízhajtásképződést is akadályozza. Az ifjítás gyakorlatot igénylő munka. Ha lehet, bízzuk szakemberre. Veszélyes is, mert rendszerint létrán állva, nagy erővel kell fűrészelni, s a leeső ágak útját nehéz kiszámítani. Az ifjítást követő évben a vágáshely körül számos alvórügy kihajt (92. ábra). A szakszerűen visszavágott korona azonban nem hoz sok vízhajtást. Az ágcsonk oldalán és alján növő vesszőket vágjuk le, mert ezek később lehasadnak. Számunkra a legkedvezőbbek a csonk felső oldalán fejlődő veszszők. Közülük is válogassunk, s a megmaradót egyharmadára vagy felére vágjuk vissza. A gyökérzet és a korona egyensúlya akkor kezd helyreállni, amikor már csökken a vízhajtásképződés. Ez négy-öt évig is eltarthat. Addig évente rendszeresen metsszünk a nyugalmi időben, majd válogassuk a hajtásokat a nyár folyamán.

© 122 o

A fa ifjításakor a felfelé álló ágakhoz ne nyúljunk, a lefelé hajlókat távolítsuk el
ABRA

O 123 O

Az ifjítást nem minden fa tűri. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) például a sebzés helyén odvasodik, gombásodik. Jól ifjíthatók a hársak, a kőrisek és a platánok, ezeknek jobb a sebgyógyulásuk. A gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), a zöld juhar (Acer negundo) vagy az ezüst juhar (Acer saccharinum)

koronájának teljes csonkázása sokfelé dívik még ma is. Azért lehet ezt büntetlenül csinálni, mert e növényeknek kitűnő a megújuló- (regenerálódó) képességük. A megkopasztás azonban természetellenes és rendkívül csúnya. A fák életének is van határa, ezt metszéssel sem lehet korlátlanul meghosszabbítani.

O 124 O

hogy tőből elágazzon O 125 O . szép külsejüket és virágzóképességüket. tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk. a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után. A sérült gyökérzetet az egészséges. A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben. a boroszlán (Daphne). Ezeket ággyűrűre. leszakadt a nélkülözhetetlen gyökerek egy része. Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria). elágazásig vágjuk vissza. csupán szabályozzuk kissé. Gyökérzetük majdnem sértetlen. tél végén. ezáltal a cserje fiatal. A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. ritkán elágazó szömörce (Rhus). A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. hogy fenntartsuk természetes. Az oltott díszcserjéknek. az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. A kevéssé elágazó. nehezen megújuló liliomfát (Magnólia) csak kivételes esetben metsszük. Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt. A gyenge cserjét. például az egyéves gyökeres dugványt a telepítés előtt néhány centiméteresre vágjuk vissza. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. ferde metszlappal vágjunk. az oltott orgona. tavasz elején metsszük. ha visszafagy vagy megsérül. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését. jó kondíciójú marad. A legtöbb cserjének viszont jót tesz. ép szélű seb hamarabb gyógyul. ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum). A csipegetés. valamint a vastag vesszejű. Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni. tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk viszsza. és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. például olyankor. csak rövid csonkot hagyjunk. például a rózsamandula (Prunus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán. ULTETESKOR SZUKSEGES A szabad gyökérrel. a vesszők végének levagdosása ártalmas. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük. fokozatosan leváltjuk az idős részeket. ezért a vesszők hamarosan elszáradnának. esetleg a növény is belepusztulhat. környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek. ifjításkor. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe. Különösen kíméljük az örökzöldeket. A szúrós. a vadhajtások kez93. A friss. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött. ÁBRA NEM METSSZÜK Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. ép részig vágjuk vissza. száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk.A DISZCSERJEK „EGYENISEGEK" A díszbokrok metszésével az a célunk.

ÁBRA A metszés nélkül hagyott fiatal cserje rövidesen felkopaszodik. felkopaszodna és elvénülne a bokor (95. alul hajtanak ki a rügyek. dús elágazású lesz. Ilyenkor is az a szabály. amiből ki tudna hajtani. hoszszú vesszőknek kétharmad.ábra). O 126 O . ábra). ÁBRA Ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és gyenge részeket vágjuk le. A nagyon gyenge és az öreg vesszőket. Ha nagyon fiatal. ábra). A megmaradó. például egyéves gyökeres dugványt telepítünk.94. a vesszejét vágjuk egészen rövidre. elöregszik deményeit tőből vágjuk le. alig elágazó cserjét. aki sajnálja. még mielőtt elültetnénk az oltványt. a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza 95. fiatal. ábra). vesszői egy-három évesek. A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. nagyobb cserjét ültetünk. a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki. Mások gondolkodás nélkül. megfosztja magát az ültetést követ vi- rágzás élményétől. hogy ennél idősebb. 5-15 centiméternél ne maradjon hosszabb (93. hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek. s ha visszavágja őket. Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét. háromnegyed részét vágjuk le (94. törött részeket mindig távolítsuk el. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban. Van. és a bokor tövétől ágas. és egy-két év alatt seprű alakú lenne. Előfordul. a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág (96. akár többször átiskolázott. A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van. radikálisan visszavágják a bokrot. keresztbe növőket. ágakat tőből vágjuk ki. de mértékkel. Ennek következtében a talaj közelében. A sérült. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló. hogy metsszünk. alig marad a gyökérnyak fölött valami.

dúsan virágozzék. pl.korai nyáriorgona (Buddleja alternifolia). felépítése a szakszerű metszéssel teljesen megváltozik. maradjon egészséges.törpemandula (Prunus nana). ennek módjáról az ifjítás során szólunk.A nyáron virágzó cserjék.aranyfa (Forsythia). így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik Ültetés előtt metsszük meg így pl. hogy a fajra és a fajtára jellemző küllemét elérje. növekedjen. a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea). segítjük abban. mert metszésük gyakorisága. ezek a következő évben virágoznak. Eszerint nagyjából három csoportot különböztetünk meg. japán díszmeggy (Prunus glandulosa). hogy minél inkább megőrizzük természetes alakulásukat. üreges hajtású növények. tavasszal hozzák. Kora tavasszal virágzók. Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb. Ennél sokkal fontosabb viszont az úgynevezett fenntartó metszés. módja és ideje a virágzásuk módjától is függ. Virágaikat az előző évi vesszők hosszában. téli jázmin (Jasminum nudiflorum). CSEKÉLY ALAKÍTÁSSAL Az ültetés előtti visszametszéssel tulajdonképpen meghatároztuk a díszcserjék alakját. általában erre a metszési típusra gondolunk. A díszcserjék metszésekor viszont éppen az a cél. az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt. ezeken hagyjunk a rügy fölött 1-2 centiméteres csonkot. Kivételt képeznek a vastag belű. Virágzásuk jellege szerint a következő növények tartoznak ide: . Rendszerint a hosszú vesszők alsó és középső része rakódik be gazdagon virágrügyekkel. O 127 O . . például a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszeit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza. és nagyon különbözhet a természetes formá- tól. A bokor alapi részéből erőteljes hosszú hajtások fejlődnek.ezüstös homoktövis (Hippophaë rhamnoides). gyöngyvirágcserje (Deutzia). a levélhónaljakban vagy rövid hajtásokon. A gyümölcsfák alakja. mint a szokásos. Ismerjük meg bokrainkat. A visszavágással csupán szabályozzuk a növényt. szilvarózsa (Prunus triloba). Ha a díszbokrok metszéséről beszélünk. a nyáriorgonát (Buddleja davidii). . A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb vékony gyökértömeg marad a földben. különben beszáradnak. . Ilyenkor radikális visszavágás szükséges. és ne öregedjen el. amely a telepítést követő egy-két év múlva veszi kezdetét. fiatal faiskolai árué. A díszcserjéket is rügyre metsszük.

. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). amerikai trombitafolyondár (Campsis radicans).. oldalhajtásain vagy leveleinek hónaljában hozzák. Ne késsünk el a metszéssel. pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda).kúszó loncok (Lonicera caprifolium.jezsámen (Philadelphus). tellmanniana). . csarab (Calluna vulgáris). .pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). vanhouttei stb. cserjés pimpó (Potentilla fruticosa). az erősebb visszavágást esetleg ki sem heveri. fűz (Salix). tél végén elvégezhetjük. ábra). . Ezáltal helyet adunk az új hajtásoknak és elősegítjük.változékony nyáriorgona (Buddleja davidii).illatos barátcserje (Vitex agnus-castus). a visszavágástól nagyon legyengülnek. a hosszú alapi hajtásoknak egyharmadát viszszavágjuk (97. legkorábban júniusban kezdődik. . ösztörűs rózsalonc (Weigela florida). aranyribiszke (Ribes aureum).boglárkacserje (Kerria japonica). S. orbáncfű (Hypericum). A tavaszi virágzású cserjék visszavágására két-három évenként kerülhet sor. Ez a metszés valójában ifjítás: az elöregedett. kínai lila akác (Wisteria sinensis). hogy a bokor minden része berakódjon virágrügyekkel. Ezeket kevesebb alkalommal ritkítsuk.bokor alakú loncok (például a Lonicera fragrantissima). fagyai (Ligustrum). Nyári virágzásúak.korán virágzó gyöngyvesszők (Spiraea arguta. . és gyakran a fagyokig tart. .kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia). a ritkítás © 128 o . Közvetlenül az elvirágzás után metsszük meg ezeket a cserjéket. szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus).kínai kékszakáll (Caryopteris incana). . L. A következő növényeket soroljuk ide: .). A késő tavasszal. Az aranyfa (Forsythia) fenntartó metszése. már gyengén virágzó részeket tőből kivágjuk. hosszú hajtásaiknak legföljebb csak a csúcsát csípjük vissza. .nyári tamariska (Tamarix gallica). A gyöngyvirágcserje és a jezsámen bokra alapi részekből nehezen újul meg. és ezt a nyugalmi időben.korai tamariska (Tamarix tetrandra). mert ha már sok az új hajtás rajtuk. hóbogyó (Sympboricarpos). hogy ne zavarnánk a hajtásnövekedést. A virágnyílás a hajtásfejlődés befejezéseként. nyár elején virító jezsáment és rózsaloncot viszont már nem metszhetjük az elnyílás után anélkül.fehér som (Cornus alba). Virágaikat az évi hajtás csúcsán. . .nyári gyöngyvessző (Spiraea billiardii). bodza (Sambucus). Ezek amúgy is csak csekély ritkító metszést kívánnak. .

. . ezáltal ugyanis a csapok számos új hajtást hoznak. hogy sok hajtást. nehezen újulnak meg. .madárbirs (Cotoneaster). Az előző évi növedék. csekély lesz a növekedés. hanem csak elöregedett vesszőiket metsszük ki tőből. E növényeknek nyugalmi időben ritkítsuk meg bokrát. de erre is csak ritkán. várjuk meg vele közvetlenül kihajtása előtt a jó időt. Az idősebb részeket tőből is eltávolíthatjuk. a boglárkacserjét. a kékszakáll. . vágjuk ki a száraz részeket. a fagyalokat. a bokrok az alsó rügyekből gazdagon kihajtanak és megújulnak. a tél folyamán többé-kevésbé visszafagynak. tehát az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6.orgona (Syringa). kihajtásuk előtt metsszük.közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum). Alig metsszük a két-három éves vagy annál is idősebb fás részeken. ábra). és a virágok ezeken az új hajtásokon fejlődnek (98. Ne féljünk ettől az erőteljes megrövidítéstől. E növények ugyanis nem bírják a radikális visszavágást. mint amilyenek a következők: . elvénül. ezzel együtt sok virágot kapjunk @ 129 © .galagonya (Crataegus). rövid hajtásokon tavasszal virágzó cserjéket. csupán a nyáron virágzó bokrok itt felsorolt csoportját szükséges rendszeresen és teljesen rövid csapra metszeni. szükség esetén és kíméletesen kerüljön sor. . . például a nyáriorgona. kevés és apró a virág. hogy jó megvilágítást kapjon a bokor (99.labdarózsa (Viburnum opulus Roseum).húsos som (Cornus mas). Ha nem vágjuk vissza. A japánbirset inkább az A hajtáson virágzó közönséges nyáriorgonát (Buddleja davidii) minden évben rövidre vágjuk vissza. Ezek közül is van azonban kivétel: a fehér somot. .borbolya (Berberís).sárga borsófa (Caragana arborescens). A trombitafolyondárt ne metsszük túl korán. A felsoroltak között vannak félcserjék is. A legtöbb fa és cserje mértékletes metszését ajánljuk. a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. kora tavasszal pedig a takaró eltávolítása után erőteljesen vágjuk őket vissza. . majd a bokor felkopaszodik. . a bodzát ne vágjuk rövidre. a sudárzsálya. a pukkanó dudafürtöt.narancsszínű tűztövis (Pyracantha coccínea).E cserjék többségét tél végén. Vesszőik ősszel nem érnek be.japánbirs (Chaenomeles). ábra).kecskerágó (Euonymus). . kora tavasszal. mert fagyérzékeny. Ezért tövüket télire lombbal takarjuk.

ABRA Mérsékelten ritkítsuk a japánbirs bokrát © 130 o .A fehér somot (Cornus alba) ne metsszük rövidre. hanem csak rikítsuk időnként a bokrot 100.

gyengén virágzó részek eltávolítására korlátozódjék (100. Az oltványokról az ültetés előtt le kell vágnunk az alany hajtásainak a kezdeményét is. ábra). ábra). Ezzel a metszéssel ugyan kevesebb. a leggyakrabban ültetett növényeket. Közülük legfontosabb a vadalás. ABRA Az orgona elnyílott virágzatait vágjuk le. Ennek ismeretében a leírtak szerint metsszük őket. A felsorolásból hiányzókról próbáljuk megállapítani. hiszen a visszavágással eltávolítanánk a virágot rejtő csúcsrügyet. szépítő igazításokra. A visszavágás mérsékelt legyen. vagyis az egyik megmarad. csupán a legismertebbeket. A későbbiekben is mindig fordítsunk erre gondot. a másikat a villás elágazás fölött 2-3 rügypárra metsszük vissza. mert ennek hatására sok vadhajtást hoznak. Ezeket a bokrokat többnyire nem metsszük. mint a nyáron nyíló bokroké. az elöregedett. ifjításától mindenképpen óvakodjunk. hogy ne érleljenek termést. E fejezetben nem soroltuk fel a hazai kertekben előforduló valamennyi cserjefajt. és egyáltalán: mikor nyílnak. csúcsukon a virágot is hordozó rügyekkel. hanem a tenyészidőben. a mogyoró- Az orgona váltómetszése O 131 O . ilyen metszés nélkül is virágoznak a bokrok. Az ilyen vesszőpár egyikét hagyjuk érintetlenül. vesszőkre. éppen fordítva. A következő évben ezekből fejlődött veszszőket hasonlóan kezeljük. a másikat pedig visszavágjuk (101. Rendszerint nem is a nyugalmi időben végzett metszés során figyelhetünk fel a vadhajtásokra. Az alany lombja ugyanis szerencsés esetben különbözik a nemes részétől. elszáradt.elnyílás után metsszük. Virágot hozó rügyeik vegyes rügyek. de nagyobb virágbugákat hoznak. Ezt a munkát korábban már említettük. A beavatkozás tehát nem szükségszerű. koratavasz. Termésük ugyanis nem szép. E növények páros rügyeiből villás elágazású vesszőpárok fejlődnek. ábra). Az orgonáknak szükségük lehet még egy kis segítségre: elnyílás után vágjuk le a virá- 102. vagyis az oltott cserjék alanyhajtásainak eltávolítása. hogy a hajtásnövekedésük és a virágzásuk milyen sorrendben követi egymást. Az orgona és a labdarózsa a keresztben átellenes rügyállásuk folytán sajátos metszést kíván. KIEGESZITO METSZESEK A díszfákhoz hasonlóan a díszcserjék nevelésekor is szükség lehet a rendszeres metszéseken kívül kisebb. kifejlesztése fölöslegesen veszi igénybe a növényt (102. A beteg. elpusztult részeiket tőből vágjuk ki. a szilvarózsa (Prunus triloba) alanyának levele kisebb és kevésbé kihegyezett. Az oltott mályvarózsákon (Hibiscus) például eltérő a kétféle hajtás leveleinek szeldeltsége. vagyis az elnyílás után ezekből indul a hajtásfejlődés. abból nyílik virág. Az oltott orgonák erősebb visszametszésétől. hogy az az évi virágzást ne zavarjuk. hogy a termésérlelés ne gyengítse a bokrot gok maradványát. Májusban virít az orgona és a labdarózsa. A visszavágás ideje a tél vége.

A tarka levelű cserjék. Azokat viszont. ne maradjanak 20-30 centiméter- O 132 O . különben túlnövik. a kés. például a széles levelű aranyfagyai (Ligustmm ovalifolium Areum) vagy a sárga levélszegélyű fekete bodza (Sambucus nigra Marginata) vesszői között olyan hajtások is fejlődhetnek. Emiatt annyira megerősödhet. színe. különben megerősödve ugyancsak elnyomhatják a tarka levelűeket. elnyomják a nemes részt fajták lombjának alakja. amelyek jól újulnak. hogy szakismeretet igénylő. Minél erősebb a vadhajtás. elnyomja a nemes részt (103. amelyeken a levelek egyszínű zöldek. MEGÚJULÓ VIRÁGZÁS (IFJÍTÁS) A díszcserjék növekedése és virágzása idővel csökkenhet. szeldeltsége szintén más. mint az alanyé. tehát ha a gyökérnyakból vagy a gyökerekből tör elő. Nyugalmi időben. A japánbirsen vagy az oltott orgonán nehezebb észrevenni az alanyhajtást. annál több tápanyagot von el. Ezt követően esetleg magára hagyják. csupán a legszükségesebb tisztítási munkákat végezzük el rajtuk. Ez különösen a sűrűn álló vagy a nem gondozott. vagy fél méterrel a föld felett. hogy a kihajtás ne ismétlődjék. nem metszett bok- rokon figyelhető meg. Ezek után hozzáférünk a tőhöz. Ifjítani azokat a díszcserjéket lehet. Ugyancsak az eredetüknél metsszük le a sűrűsítő és a bokor belsejében lévő ágakat.ábra). esetleg csak részben tarkák. hogy valamennyi ágat vágjuk le 50-60 cm magasan. A gyengébb ágakat vágjuk rövidebbre. például a csavart ágú mogyoró (Corylus avellana Tortuosa) alanyából előtörő vadhajtásokat tőből vágjuk le. A felújítás elterjedt. hogy a bokor valamennyi ágát tövig visszavágják. hogy csak virágzáskor tűnik föl. azonos magasságban lefűrészelik (104. Az ilyen hajtásokat az eredetüknél metsszük le.Az oltott cserjék. ábra). gyéren virágzik. A növények ilyenkor felkopaszodnak. akkor óvatosan bontsuk ki körülötte a földet. A legöregebb és a száraz ágakat tőből távolítsuk el. Ha nem vágjuk le sürgősen. alig virítanak. A díszcserjéké valamivel egyszerűbb. Az ifjítást úgy kezdjük. az előtörő számos vízhajtás pedig megmarad. alapjukból újra nevelhetjük. Eszköze a metszőolló. A díszfák ifjításáról megjegyeztük. A levágás után dörzsöljük le a környékükön lévő rügyeket is. de nem sokkal könnyebb. vesszőket. A cserjéket megújíthatjuk. tehát az elhalt részeket vágjuk le. a fűrész és az ágnyeső olló. tehát a lombfakadás előtt végezzük. Az alanyhajtást tőből távolítsuk el. így egykét éven belül ugyanott tartanak: a bokor nem nő. alakjuk söprűhöz hasonlít. és csonk nélkül vágjuk le a vadat. ne is ifjítsuk. nehéz munka. hibás módja. amelyeknek a metszését nem ajánlottuk.

A továbbiakban két-három évenként ritkítsuk a kora tavaszszal nyíló cserjéket. így a különböző hosszúságúra hagyott csonkok különbözőképpen hajtanak ki. A nyári virágzásúakat viszont évente rendszeresen. ezeket nyáron vagy a következő tavaszon ritkítsuk. egyharmad. ezáltal csökken a túlzott hajtásfejlődés. A visszavágás után számos hajtást hoz. egynegyed részüket távolítsuk el.A díszcserjék ifjításakor nem elegendő az ágakat azonos magasságban lefűrészelni \ 105. Az ifjításkor e tartalék jelentős részét az ágakkal együtt megsemmisítjük. A hajtásválogatást már az első nyáron megkezdhetjük A számos új hajtás közül a kedvezőtlen állásúakat. és talajukat takarjuk érett komposzttal. és neveljük újra. felkopaszodott cserjét újítsuk meg. lassan helyreáll a cserje egyensúlya. ám a következő években már mind kevésbé metszünk. ássuk be a talajba. ábra). csak annyit hagyjunk belőlük. Száraz tavaszon legalább egy alkalommal alaposan öntözzük meg őket. A fás növények tartalék tápanyagai az idősebb fás részekben raktározódnak. A megmaradó vesszőket is vágjuk vissza. amennyiből a bokor újra nevelhető nél hosszabbak. hogy a bokornak a természetes alakjához közelítsünk. Az ifjító metszés után egy évvel a már áttelelt vesszőket tovább ritkítjuk úgy. ÁBRA F- A megöregedett. és szépen virágzik. Ezért a visszavágást követően adjunk a cserjéknek szerves trágyát. A gondoskodást a növény gyors megújulással hálálja meg. erősen vágjuk vissza. az összesnek legalább az egyharmadát távolítsuk el (105. A ritkítás így folytatódik tovább. a sűrűn állókat. O 133 O .

a nyírott sövényekre gondolunk. narancseperfából (Maciura pomifera). de lehet árnyékoló és szélvédő is. kerítéspótló sövénynek ne sajnáljuk a helyet. Ez és a legtöbb örökzöld valóban fölkopaszodik.puszpángot (Buxus). hogy mekkora helyünk van. és nem kopaszodik föl. a gyökerét is megmetszették. Ültethetjük kerítés mellé. Nagyobb kertben másfélkét méter széles. ép levelű magyalból (Ilex aquifolium) és aranyfából (Forsythia). sőt kerítés helyett. hogy fala ne legyen függőleges. galagonyából (Crataegus). így érték el azt. A gyertyán (Carpinus) és a puszpáng (Buxus) még ennél keskenyebbre is nyírható. 80-100 centiméteres élő falat készítsenek. hogy milyen célt szolgál. A madárkedvelők ugyancsak széles. narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). ha az alját nem hagyjuk szélesebbre (106. A szélességet többnyire meghatározza a választott növény. Véd a zajtól. Telekhatároló. a kíváncsi tekintetektől. 60-80 cm széles sövényt nevelhetünk tujákból (Thuja) és álciprusokból (Chamaecyparis). 40-60 centiméterest például mezei juharból (Acer campestre). gyöngyvirágcserjéket (Deutzia). hanem időnként kiásták. Félméterestől másfél-két méteres magasságú sövényt a legtöbb cserjéből és néhány fenyőből is nevelhetünk. spireákat (Spiraea) ültetünk. gyepfelületek szegélyezésére legszívesebben a puszpáng törpe változatát (Buxus sempervirens Suffruticosa) ültették. A sövény formájáról a szakcikkek és a könyvek általában azt írják. A két méter magas sövényfal gondozása komoly felkészültséget és gyakorlatot kíván. Amikor a sövény metszéséről szólunk. egymástól egy méterre telepítjük a növényeket. mint a kertben lévő többi cserjéé. a gyertyánnak (Carpinus) és a bükknek (Fagus). madárbirseket (Cotoneaster). MÉRETEK ÉS FORMÁK A sövény magasságát az arasznyitól a többméteresig aszerint válasszuk meg. valamint a legtöbb cserje @ 134 © . Figyelembe kell vennünk a segédeszközöket és a szabadidőnket is. babérmeggyet (Laurocerasus)-. a telek határolását. A rokokó kertekbe a virágágyások. Ez a divat már a múlté. metszésük pedig úgy folyik. Legalább egy méter széles hely szükséges a közönséges lucfenyőből (Picea abies) nevelt nyírott sövénynek. A virágos cserjéket . az ápolásuk. így az alját is éri a fény. hogy évtizedekig sem nőtt 20 centiméternél magasabbra. az egyes kertrészek elválasztását.az örökzöld bokrokat . Rendszeres nyírás már alig képzelhető el gép nélkül. A közönséges lucfenyőből nevelt sövényre ez érvényes is. a rózsákat és a karcsú. ábra). Egyes madárbirsekből (Cotoneaster dielsianus és C. majd újból elültették. hogy a madarak háborítatlanul fészket rakhassanak benne. A sövénynek való kiválasztásakor tehát gondoljuk át. alulról felfelé egyméterenként körülbelül 10 centiméterrel keskenyedjen. orbáncfüvet (Hypericum). kökényből (Prunus spinosa). multiflorus) pedig rendszeres metszéssel 15-20 cm széles sövény is nevelhető. pimpót (Potentilla). Ezt nemcsak sűrűn nyírták. a galagonyáknak (Crataegus). a portól. áthatolhatatlan falat nevelhetünk tövises gledícsiából (Gleditsia triacanthos). narancsszínű tűztövisből (Pyracantha coccinea). Ilyenkor ritkábbra. oszlop alakú fenyőket rendszeres nyírás nélkül is szép sövénnyé nevelhetjük. ma alacsony szegélynövénynek alacsony évelőket vagy törpecserjéket: levendulát (Lavandula). magyalt (Ilex). A jól megújuló fagyai és a tiszafa.) A továbbiakban a rendszeresen nyírott sövények kezeléséről lesz szól. szegélyezését szolgálja. e növény természetes kúp alakja ezt kívánja.spireákat (Spiraea). japánbirseket (Chaenomeles) . (Erről az előző fejezetben írtunk bővebben. 30-40 cm szükséges legalább a fagyaioknak (Ligustrum). keleti ezüstfából (Elaeagnus angustifolia). hanem enyhén befelé dőljön.A SŰRŰ SÖVÉNY TITKA A sövény a kert.

a hosszabb ízközű somoké 5-10 centiméteresek legyenek. Úgy gondolkodnak.az ültetés idején. mégpedig az őszi ültetést követő tavaszon vagy tavaszi telepítéskor . A sűrű rügyállású fagyai vagy spirea megmaradó csonkjai (a csapok) 2-5 centiméteresek. és a nagyobb gyökerek végén újítsuk meg a vágási felületet. csak nem fogják most megcsonkítani! A lombhullató sövénycserjék gyökérzetét vágjuk vissza. ritkítsuk meg. A föld feletti részt ugyanakkor vágjuk egészen rövidre. ABRA A metszés nélkül hagyott sövénycserje alul ritka marad. Jó éles szerszámot használjunk. A visszavágás mértéke ez esetben is függ a növény fajától. hogy a szabvány szerinti. hogy az egész növényt kifizették. Sokan vissza sem vágják ültetéskor a cserjéket. hanem évente 2-3szor nagyon rövidre visszavágjuk. legkésőbb április közepéig (107. a sérült részeket metsszük le róla. A lombhullató cserjékből telepített sövényt ültetéskor egészen rövidre vágjuk vissza. Általános szabály. elöregszik. sövénynyíró olló vagy elektromos gép. szeretné. az ifjításkor pedig az ágvágó olló és a fűrész. fordított trapéz forma kellő megvilágítás híján felkopaszodik másfél méter magasságig nyugodtan nevelhető függőleges falú sövénynek. az erősebbeket 4-5 rügyre vágjuk vissza. legalább 3 4 ágú sövénycserje vé— konyabb vesszőit 2-3. ha az ültetéskor és az azt követő 3-4 évben nem engedjük a sövényt fölnyurgulni. téglalap (négyzet) vagy trapéz alakú. ÁBRA [• •J 107. Ne kíméljük ilyenkor a növényt. Fenyőkből mindig trapéz alakút nyírjunk. A felül kiszélesedő. ha a szép sűrű növényzet mihamarabb betöltené feladatát. ha túlságosan sűrű. A sövény ápolásának eszközei a bevezetőben bemutatott metszőolló. méretétől.•J 106. ábra). nyírni. Nincs is erre a formára szükség. amely ép élű és nem roncsol. ÁBRA [• A sövény keresztmetszete lehet alagút. hogy alul dúsan elágazzon ÜLTETÉSKOR ÉS AZ ELSŐ ÉVBEN Aki sövényt telepít. ugyanis csak az erősen visszavágott cserjé108. A ferde falat sokkal nehezebb metszeni. később már csak a teljes ifjítás segíthet rajta © 135 o .

mert ha már nagyon megnőnek és fásodni kezdenek a hajtások. Az első esztendőben június elején. mielőtt megfásodnának. hogy akár évente 4-5-ször is nyírni kell. ábra). június elején. mindenképpen. A rendszerint tövises cserjéknek (galagonya. tegyük áthatolhatatlanná (109. hogy sövénynek csak formás. lyukasak maradnak. A metszéseket követően maradjon a vessző vagy a hajtás végén látható rügy. Erre különösen a vadjárta helyeken és olyan hétvégi nyaralótelken lehet szükség. ábra). A kerítés helyett ültetett szúrós sövényt akár rendszeresen nyírjuk. A fölül és oldalt kiálló hajtásokat rendszeresen. nem védenek. s ez gyengíti a növényt. a nyíráskor túl nagy a veszteség.bői nevelhetünk tömött. amíg a sövény ki nem tölti a neki szánt teret. legalább egyszer. a kihajtás előtt kezdjük a metszést. A földlabdával ültetett lombhullató és lombleveles örökzöld sövénycserjék veszszőit is vágjuk vissza hosszúságuk egyharmadára. 109. mert csak abból tud újra kihajtani a növény. hogy a még laza ágrendszerű nö- vények besűrűsödjenek. az aljától ágas fenyőt ültessünk. amelyet csak időnként látogat a gazdája. FOLYAMATOS ALAKITAS A lombhullató és örökzöld sövényt az ültetést követő 2-3 évben folyamatosan metszenünk kell. még egyszer vágjuk vissza a hajtásokat az egyharmadukra. ahányszor csak tudjuk. sűrű ágú sövényt. A hirtelen fölengedett bokrok viszont alul kopaszok. A fagyai oly gyorsan nő. mert ha már kezdetben felkopaszodott. Minden esztendőben március végén. A vegetációs időben annyiszor nyírjuk a sövényt. később esetleg már csak az ifjítás segít rajtuk (108. ezt nem tudja kinőni. évente többször vágjuk le mindaddig. akár szabadon hagyjuk nőni. minél több elágazásuk legyen. Figyeljünk arra. A fenyőket viszont ilyenkor még ne metsszük. ABRA Tövises cserjékből a hosszú vesszők lekötözésével áthatolhatatlan kerítést nevelhetünk O 136 O . Ezt ne halasszuk későbbre. nem zárnak le és csúfak. Az erőteljesen visszavágott cserjék sűrűn elágaznak.

a loncokat (Lonicera) és az orgonát (Syringa). vadkörte. ábra). Végül amikor elérte a szükséges magasságot. A hajtáscsúcsokat a sövény képzeletbeli két fala mentén visszavágjuk. A metszés és a kötözés munkájához húzzunk bőrkesztyűt. a pimpó (Potentilla). a fagyott. olajfűz. lyukas. például a leggyakrabban ültetett fagyai (Ligustrum). a kerti spireát (Spiraea van-houttei). • Legkorábban márciusban nyírhatjuk az örökzöldek és a lombhullatók többségét. Ezek első metszésével várjuk meg az elnyílást. a jezsáment (Philadelphus). közvetlenül a kihajtás előtt. ugyanis nyáron virágoznak. a nyári tamariska (Tamarix gallica). Kisebb ifjító metszésre is ilyenkor van lehetőség (erről a következőkben írunk). elszáradt részeket pedig vágjuk le. Ekkor még kissé alakíthatunk. amelyek az az évi hajtáson nyílnak. Az első évi metszés pontos idejét aszerint válasszuk meg. A FENNTARTÁS EGYSZERŰ 1. a fenyőket egyszer nyírjuk évente. ha a sövény magassága és szélessége elérte a kívánt méretet. a hibákat javíthatjuk. senki és semmi nem jut át rajta. az június-júliusban legyen. A következő évben ugyanezt tesszük 30-50 centiméterrel magasabban. év 1 TÏ — 4- 2. A fenyők ugyanis évente egyszer hajtanak ki. az orbáncfű (Hypericum). Ezt követően már csak két-háromszor. Az alakítás munkáit befejezhetjük. a madárbirseket (Cotoneaster). ugyanis ha idősebb. a hibiszkusz (Hibiscus). Ugyanakkor ne hagyjuk hosz- O 137 O . A virágzó cserjék közül ugyancsak korán metsszük azokat. Az egyenletes magasságot kifeszített zsineggel állítjuk be. A vízszintes szálvesszők rügyeiből erőteljes függőleges hajtások fejlődnek. de legkésőbb júliusban. a japánbirset (Chaenomeles). Ilyen például a pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda). különben a virágrügyeket is levágnánk. lepényfa vagy gledícsia) először az alsó vesszőiből hagyunk meg egy-egy hosszút metszetlenül. A fenyők alakító metszése akkor kezdődik. és a fagyokig beérjenek. A viszszavágás mértékére különösen ügyeljünk. A legfontosabb továbbra is a nyugalmi időben végzett metszés. majd vízszintesen elvezetve. és így tovább. legtöbbjük onnan már nem tud megújulni. a gyertyán (Carpinus) vagy a tuja (Thuja) kora tavaszi visszavágását a vegetációs időben még egy-három. amikor alsó ágörvük vagy a hajtásaik elérik a kívánt szélességet és magasságot (110.110. tűztövis. Ha csak egyszer van rá lehetőség. A kora tavaszi metszés hatására dúsan hajtanak és virítanak. E növényeket később már ne nyírjuk. a sudarat is visszavágjuk. • A tavasszal nyíló cserjék közül szívesen ültetik sövénynek az aranyfát (Forsythia). mely céllal neveltük a sövényt. E növényeket évente csak egyszer metsszük: áprilisban. amikor elérte a kívánt méretet vadalma. év A tömött ágrendszerű fenyőkből ültetett sövényt akkor kezdjük nyírni. hogy a következő évi virágrügyek kifejlődjenek. csúnya lesz a sövény. Minden nyíráskor hagyjunk meg az előző metszést követően fejlődött hajtásokból 1-2 centimétert. A következő évben már a magasabban lévő hajtásvégeket is metszeni kell. év 3. szélsőséges esetben négy-öt nyírás követheti. • A virágdísz nélkül is mutatós sövények. lombjavesztett részig levágjuk őket. a gyöngyvirágcserjét (Deutzia). Másodszor is nyírhatjuk őket. a két szomszédos bokorhoz kötjük. narancseper. így néhány év alatt a sövény teljesen zár. hogy milyen növényből. ABRA 50-100 cm keresztmetszet -I i.

és ássuk föl a bokrok körül a földet. ezüstfenyőből. talaját takarjuk teljesen érett szerves trágyával.felneveljük a sövényt (111. annál könnyebb a nyírás. a többi nem hajt ki az idős fás részekből. Később ne háborgassuk e növényeket. mert a sövény kiritkulhat. A metszés előtt feszítsünk ki zsineget. A fenyőfélék közül egyedül a tiszafa ifjítható. felkopaszodott sövény teljes vagy részleges visszametszése. A tavaszi metszés után folyóméterenként 2-3 dkg nitrogénműtrágyát is kiszórhatunk.szúra sem. Az alul kopasz sövényt tarra vágjuk: a megmaradó csapok legföljebb arasznyi (20-25 cm) hosszúak legyenek. és neveljük fel újra ezekből újból . mert azokból már nem tudnak megújulni a fenyők. A csapokból már az első évben számos új hajtás fejlődik. Minél zöldebb. hogy egyenletesen dolgozzunk. különben visszafagyhatnak. és a nyesedék is annál gyorsabban komposztálható. ábra). megfásodjanak. • Áprilisban. Az ujjnyi vastagságúnál erősebb ágakat ágvágó ollóval vagy fűrésszel vágjuk el. közvetlenül a kihajtás előtt és évente csak egyszer nyírjuk az örvös fenyőkből (lucból.most már rendszeres nyírással . törést szenvedett) sövényt olyan magasan vágjuk vissza. A sövény nyírását minden alkalommal további gondoskodás kövesse: öntözzük meg. ahonnan még remény van a megújhodásra. Az ifjításkor érett szerves trágyát szórjunk ki. A metszés során ne hatoljunk a többéves. AZ IFJÍTÁS: SZÜKSÉGES ROSSZ A legszigorúbb beavatkozás az elöregedett. Az ifjítás ideje a tél. hogy az új hajtásaik beérjenek. mert túl erős hajtásfejlődéshez vezethet. A felső harmadában sérült (például viharkárt. puhább a hajtás. O 138 O . A túlzott trágyázástól óvakodjunk. lombtalan részekig. vörösfenyőből) nevelt sövényt. komposzttal. majd rendszeresen öntözzük a sövényt. Az elhanyagolt sövényt erőteljesen vágjuk vissza.

Korán kihajtanak. hogy erejükön fölül növekedjenek. a rózsatő életét rövidíti. 113. újra kell metszeni. az elnyílt virágokat vágjuk le és égessük el. Az ennél hosszabb csonk legalább a rügyig beszárad. E munkához szükséges egy kevés ismeret. és egyre kisebb a virága. A télvégi-tavaszi metszést lehetőleg borús időben végezzük. Ez azt jelenti. Túl erős metszéssel viszont arra kényszerítjük a növényeket. némi gyakorlattal elsajátítható. s ez gyengíti a tövet.A RÓZSÁK A METSZÉSTŐL MEGSZÉPÜLNEK Metszés nélkül a kerti rózsák legtöbbje hamar elöregszik. és már ősszel megmetszi rózsáit. Ez után már nem veszélyeztetik erős fagyok a zsenge hajtásokat. A rózsát rügyre metsszük. a rövidebb pedig a rügyet is veszélyezteti. hogy az éves vesszők visszavágásakor a metszési felület mindig egy szem (rügy) fölött 5-10 milliméterrel legyen. háromnegyedét hagyjuk meg. Van. de mértékkel és ne mindenáron! A visszavágással úgy irányítsuk fejlődésüket. hogy a földtakaró kibontásakor a vesszők addig takart részei ne szenvedjenek napégést. ABRA m m A hosszú Mr W: helyes Az ősszel megmetszett rózsato tavaszra visszafagy. A vesszőknek legalább kétharmadát. Metsszük tehát a rózsákat. MIKOR ES MILYEN MÉRTÉKBEN? A rózsákat tél végén metsszük. de biztonságosabb a március közepe. ábra). Az erős növekedés ekkor is a virághozamot csökkenti. s tavasszal rendszerint újra kell metszenie (112. késlelteti a virágzást. Ne halasszuk a munkát áprilisra. ezért rendszerint újra kell metszeni rövid A rózsa vesszejét a rügy fölött 5-10 mm-rel. mert ha a friss hajtások visszafagy- nak. felkopaszodik. Keményebb télen ne kockáztassuk a korai metszést. A frissen sebzett növény ugyanis könnyebben visszafagy. mert ha már elkezdődött a hajtásfejlődés (amely mindig a vesszők csúcsán a legerősebb). Enyhe télen akár már februárban hozzáláthatunk. a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. miközben a sok vessző levágásával tápanyagtartalékaikat csökkentjük. A ferde metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen (113ábra). csökken a virághozama. visszavágáskor nagy veszteség éri a növényeket. csak a meg nem fásodott vagy lisztharmatos hajtásvégeket. az azonban jó megfigyeléssel. és súlyosan károsodhat. utána betakarja a töveket. Ősszel tehát ne vágjuk vissza a kívánt mértékig a rózsát. hogy a számunkra kedvező. hogy tavasszal legyen miből gazdálkodnunk. aki igyekszik. ferde metszlappal vágjuk vissza © 139 o .

ábra). A gyökérzetet arasznyira. egészséges részig vágjuk le a rózsáról 20-25 cm Az idősebb ágakat és a gyenge vagy elfagyott vesszőket tőből vágjuk ki. az erősebb. A föld eltávolítására (például vadaláskor) kapircs szükséges. a kitakarás után. a futórózsák metszésére és ifjítására az ágvágó olló. hogy a bél is barnult. károsodik. éretlen vesszőket vágjuk vissza. a sérült gyökereket az ép részig vágjuk vissza \ 116. az új hajtásokat. Kettévágva láthatjuk. vagyis a gyengébb gyökérzet el tudja tartani a vesszőket. de a törött. ne hagyjunk csonkot (114.A fagyott vesszőket az ép. hanem barna. Őszi telepítéskor nem kell föltétlenül rövidre vágni a vesszőket (azzal megvárhatjuk a tavaszt). tavasszal. a többiről csak a hajtásvéget (115. elszáradt gyökérvégeket távolítsuk el. Az ültetést követően a föld feletti hajtásrendszert vissza kell vágnunk. A rózsametszés eszköze a metszőolló. ÁBRA ÜLTETÉS UTÁN RÖVIDRE A faiskolai kitermeléskor a rózsa gyökérzete is megsérül. a teahibrid és polyantha rózsák vesszőit 3-5 szemre vágjuk vissza @ 140 © . Ugyancsak tőből vágjuk le a vadhajtásokat (ennek módjára még visszatérünk). azzal nincs dolgunk. ha kívül esetleg még egy darabon zöld. kezünket pedig bőrkesztyűvel védjük. csak a sérült. A gyökereket ne nagyon vágjuk vissza. Ilyenkor legalább az egészséges. Számos faiskola visszavágott vesszejű rózsát árusít. ábra). A fagyott vessző héja nem zöld. akkor is. A bokrot ültessük olyan ősszel tavasszal Az ültetést követően. száraz részek vágására az ágfűrész való. A rózsát őszi ültetés előtt ne metsszük. csupán elültetve takarjuk be földdel. nyers színű bélig vágjuk vissza a vesszőt. hogy egyensúlyt teremtsünk. legföljebb a jó hosszú vesszőket vágjuk le.

de két metszés között is. illatos. a gyengébbeket rövidebbre (2-3 rügyre) metszszük. Ne vágjuk le ezeket a hajtásokat a talaj fölött. a tövet elsűrűsítő vesszőket. Ezt követően kupacoljuk fel. Valamennyi fajtacsoport metszésekor legelőször a beteg. A teahibridek a legismertebb kerti és hajtató rózsafajták. a fagyokig folyamatosan nyílnak. Fűrészeljük le az elöregedett. ahonnan ered a vadhajtás. ilyen erős metszésre a továbbiakban már nemigen lesz szükség. a földből törnek elő a vadhajtások (118. Van azonban néhány tennivaló. milyenek a talaj. mert akkor még dúsabban hajtanak. amely egyetlen fajtánál. ÁBRA metszést. Ilyen a többi között a vadalás. Viráguk feltűnően nagy. Ez utóbbit. figyeljünk az alany hajtásaira. Ha a rózsa egészségesen. Ugyanezt a célt szolgálja az egészségesen fejlődő rózsák nyári metszése: az első virág elnyílásakor valamennyi hajtásnak vágjuk le az egyharmadát (117. Tavaszi ültetéskor már megmetszhetjük a rózsákat. hogy melyik fajtacsoportba tartozik a növény. azaz takarjuk be a tövet. tegyük szabaddá a gyökérnyakat vagy a gyökeret. A TOVÁBBI ÉVEK A rózsabokrok és rózsafák fenntartó metszése attól függ. tartós. az ifjítást 3-4 évenként végezzük. sérült. hogy a tő közelében. Augusztusban ismételjük meg ezt a \ 117. hogy a fagyra és kiszáradásra érzékeny oltáshely 3-4 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen.és az éghajlati viszonyok. Ugyancsak tőből vágjuk ki a befelé növő vagy középen eredő. A kora tavaszi metszéskor ne vágjuk túlzottan vissza őket (119. Ezek elütnek a nemes résztől. erős. különbözik a színük. A felismerést megkönnyíti. Bontsuk ki az alany föld alatti részét. Az első évben a túl gyenge. már csak gyenge hajtásokat hozó részeket. növekedésük rendkívül káros a rózsatőre. azaz nem hoznak virágot. ábra). vékony. hogy megerősödjön. így az első évben dús lomb. jól fejlődik. biztos alapok képződnek a további évek szép virágzásához. Az őszi ültetésűt is tavasszal vágjuk vissza (116. hogyan hajtott ki és fejlődött a rózsa az előző metszés után. levelük általában hét levélkéből áll. Minden metszéskor. Ha szép. és hogy vágásra vagy díszként neveljük-e a rózsát. semmilyen körülmények között sem hagyható el. ábra). fagyott hajtásokat tőből távolítsuk el. A rózsák visszavágásakor is tartsuk be az aranyszabályt: az erős vesszőket hosszabbra (4-5 rügyre). például a virágszedéskor. visszafagyott és túl gyenge vesszőket vagy ágakat távolítsuk el. A fölösleges. csak így szabadulhatunk meg tőle. A metszés előtt mérjük fel. de megéri. Jelenlétük. a vízhajtások pedig meddők. a tüskézettségük. A kihajtó rügyekből július végére lesz ismét virág. a rügyállásuk. a tápanyag-utánpótlás. Ezek után hozzá is láthatunk a különböző típusú rózsák szakszerű fenntartó metszéséhez. Az erős metszésre vízhajtásképződéssel válaszolnak.mélyre. mert elvonják a tápanyagot. ábra). Ez kissé fáradságos munka ugyan. és ollóval vagy kacorral tőből vágjuk le. A virágot a lehető legrövidebb szárral szedjük O 141 O . ábra). dús virágzást szeret- A rózsáról az első virágzás után vágjuk le a vesszők egyharmadát. sínylődő tövet ne engedjük virágozni.

ÁBRA O 142 O . ÁBRA A rózsa vadalásakor bontsuk ki a vadhajtás körül a tövet.] 118. majd a gyökérnyakról vagy a gyökérről csonk nélkül vágjuk azt le \ 119.

A legvastagabbakat 6-8. A kerti díszítésre ültetett remontáns rózsa vesszőit tavasszal 10-15 szemre. és ez a rügy hajt ki a leggyakrabban. de virágzásuk nem folyamatos. ám többségük egyszer nyíló rózsa. Legkésőbb az alsó rügyek hajtanak ki. a gyengéket 3-4 szemre vágjuk vissza. Nyáron se metszszük a polyantha rózsákat. kevesebb. mert fölöslegesen gyengítenék a tövet. (Remontáns = többször virágzó. mert akkor egyenetlenül és keveset virágoznak.és vadrózsák erős növésűek. A metszés után két héttel nézzük át a rózsatöveket. így jobban telelnek.nénk. Az elnyílt virág alatti második-harmadik szemből fejlődik a legszebb virág. gyenge vagy frissen ültetett bokron 6-10 szem (4-6 csap) maradhat. Erős tövön összesen 14-16 rügy (8-9 csap). Tehát ha az első virágzás után valamelyik felső rügyre vágjuk vissza a vesszőt. Az öreg szálvesszőt vágjuk le. nyáron ne metsszük. A meddő vesszőket és a vízhajtásokat tőből vágjuk ki róluk. Ügyeljünk arra. A hosszú meddőhajtások. beérve télen is díszít. helyére erős vesszőből neveljünk újat A vízszintesen lekötött szálvessző rügyei egyszerre hajtanak ki. Tavaszi metszésük során csak az előző évi virágbugákat vágjuk le a felső 2-3 rüggyel együtt (121. kimerülnek és elpusztulnak. A teahibrid rózsákról nyáron. a teahibridekhez hasonlóan. A floribunda fajtacsoport a teahibridekhez áll a legközelebb. így ha ezeket összeszámláljuk. A szálvesszőről (tövenként egyszerre csak egy vagy két erős. mert akkor csak az ív legfelső rügyeiből kapunk megfelelő virágot. 6-8 szemre visszavágva. az elnyílt virágokról viszont leszedhetjük a szirmokat. amekkora feltétlenül szükséges. hogy a virágszárak hosszúak és erősek legyenek. Elnyílás után azokhoz hasonlóan vágjuk vissza. augusztusra virágot hoznak. A remontáns rózsák fagytűrő és betegségeknek ellenálló fajták. mert a szálvesszők takaratlanul is áttelelnek. A visszavágott vesszőkön (a csapokon) általában a felső 1-2 szem hajt ki. virágaik a hajtásvégeken. ábra). A park. de nagyobb virágot hoznak. Az elöregedett szálvesszőt egy-két év múlva tőből vágjuk ki. Vágottvirág-termesztés céljára rövidebbre metszünk. dúsan virágoznak. A polyantha rózsák alacsonyak. A csoportosan ültetett teahibrideket. metszése is azokhoz hasonló. helyére kötözzünk le újat. Ha a legfelső szem nem hajtott ki. vágottvirág-termesztésre pedig 6-8 szemre vágjuk vissza. Az elnyílt virágokat azonban vágjuk le. lehetőleg a legfelső kifejlett szem fölött vágjuk le. a vadrózsákat sövénynek is ültetik. a vízszinteshez közeli helyzetben kötözzük huzalhoz vagy karóhoz (120. Nem szabad e fajtákat rövidre metszeni. választ kapunk a metszés mértékére. és kössük karóhoz. Ezek a fajták szálvesszőzésre is alkalmasak. hogy ne görbüljön meg ívesen. 35-40 centiméteres száron 10-15 virág fejlődik. az alatta lévő duzzadó rügyre vágjuk viszsza a csapot. a közepeseket 5-6. Az áltermést hagyjuk rajta.) Erős növekedésük folytán hosszabb metszést kívánnak. A parkrózsák közül a hosszú hajtáson egyetlen nagy virágot hozó fajtákat a teahibridekhez hasonlóan metsszük. hagyjuk hosszabbra a vesszőket. sátorozó bugában egész nyáron nyílnak. nem illatosak. Lehajlítva. erős vízhajtásokat hoznak. A tövön lévő. Nyáron az elnyílt virágokat. hosszú vesszőről) csak a felső harmadát-negyedét vágjuk le. Szoliterként (egyesével) vagy kisebb csoportokba. A polyantha hibrideket a polyanthák és teahibridek keresztezésével állították elő. Virágágyak beültetésére kiválóan alkalmasak. kü- @ 143 © . az alsó rügyeknek van idejük kifejlődni és beérni. ezért kissé erőteljesebb növésűek. amelyekről nem kívánunk virágot szedni. a szálveszsző melletti vesszőket rövidre vágjuk. ezekből az év folyamán újabb szálvesszőnek való hajtások fejlődnek. hogy lehetőség szerint ne nagyon csökkentsük a lombot (az asszimilációs felületet). Többnyire nyár derekán virítanak. virágszedéskor csak akkora szárat vágjunk le. ábra). Egy méternél is hosszabb hajtásaik végén 1-3 virágot hoznak. hogy ne érleljenek termést. Ulllll A rózsa szálvesszőit megközelítően vízszintesre hajlítsuk le. maradjon rajta 20-30 szem.

majd sövénynyíró ollóval az egész bokrot fele magasságáig vágjuk vissza. le az elöregedett ágakat. Az ültetés utáni évben erős hajtásokat hoznak. sínylődik. a polyantha hibrid és a floribunda rózsák kúszó alakjain a vesszők oldalrügyeiből fejlődnek a virágban végződő hajtások. Az alapág felkopaszodása esetén alacsonyabban lévő hajtásokat hajlíthatunk le. így kialakítottuk a vázágat. a fagyott részt levágjuk róla. a helyükre törő fiatal hajtások őszre még beérnek. tá- maszték nélkül nem fejlődnek szépen.vagy futórózsák dúsan. el is pusztulhat. Gyenge veszszőiket felére. egyszer vagy többször virágzó fajták. Kialakításuk és fenntartásuk során csak az elöregedett. O 144 O . apró virágú törperózsák. A minirőzsák kis termetű. A kúszó. a polyantha. A teahibrid. Ez a fajtacsoport több metszést kíván. ezeket elnyílás után. Metszéssel törekedjünk arra. a termést dísznek rajtahagyjuk. elfagyott részektől szabadítsuk meg a bokrokat. hogy a bokrok jó megvilágítást kapjanak. Az oldalhajtásokat 8-10 cm-re vágjuk vissza A remontáló (többször virágzó) kúszórózsákat kora tavasszal ritkítsuk. Tavasszal metsszük le róluk a száraz vesszőket. ábra). Az évente egyszer nyíló futórózsákat az elvirágzás után metsszük: vágjuk. 2 3 levél fölött — visszavágjuk. A bugában virágzó parkrózsákat és vadrózsákat alig metsszük. s a többihez hasonlóan. A virágzást követően vágjuk le az elöregedett ágakat.A polyantha és polyantha hibrid rózsák tavaszi metszése során a virágmaradványokat vágjuk le a legfelső 2-3 rüggyel együtt lönben felkopaszodnak. Rövid metszéstől a növény kimerül. az erősebbet kétharmadára metsszük. A legfölső rügyek ismét kihajtanak és virágoznak. szemzéssel alakítják ki a faiskolában. a teahibridekhez hasonlóan. viszonylag kevés metszést kívánnak. Az egész vessző hosszában kihajtó parkrózsákat nem metsszük. és tavasszal dúsan virítanak (122. és a következő évben gyengén virítanak. floribunda vagy minirózsa a nemes korona. A rózsafákat (a magas törzsű rózsákat) az alany hosszan meghagyott vesszőjének végén. Tavasszal a legfejlettebbet lekötjük. A kiöregedett részek helyére kössünk fel a támasztékra fiatal vesszőket. kössünk a helyükbe újakat. Általában teahibricl. A rügyekből virágban végződő hajtások fejlődnek.

a kitakarás után vágjuk vissza. Törekedjünk arra. a törzs terhelése egyen- 123. erosebb vesszőiket 4-5. hogy a korona szabályos. ábra). a megmaradó ágakon a virágot hozó rövid vesszőket vágjuk vissza Metszése az eddigiektől abban különbözik.ÁBRA j- A törzses rózsafákat tavasszal.A kúszórózsák idős részeit tőből metsszük ki. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra vágjuk vissza (123. Tavasszal az erősebb vesszőket 4-5. a gyengébbeket 2-3 rügyes csapokra © 145 o . hanem az egész koronát lehajlítva takarjuk földdel télire. hogy ősszel nem szabad előmetszeni.

így ezt a hiányt pótolnunk kell. mégpedig a törzs közelében nőtt. A kúszórózsák szép virágzása csak 3-4 évenkénti ifjítással érhető el. Ezek lefűrészelésével helyet adunk az erős vízhajtásoknak (124. jobb híján oltóviasszal. erre azonban ritkán A rózsák tápanyagigényes növények. elágazás nélküli vesszőkre vágjuk vissza a korona ágait. mert ha a kis korona besűrűsödik. RENDSZERES IFJÍTÁS A rózsákat az évente legalább egyszeri metszéssel nem hagyjuk annyira elöregedni. Ne engedjük. A nyári metszést úgy végezzük. •j 124. A talaj szintje alatt lévő szemzési hely (az oltásforradás) a biztosítékunk: szélső esetben az oltáshely fölött lévő alvórügyekből is megújítható a növény. az oltáshelyhez legközelebb lévő fiatal vesszőket fejlettségüktől függően vágjuk vissza sa. a metszések és az ifjítás utáni trágyázásra feltétlenül szükség van. egy-egy zord tél viszont annyira legyengítheti e növényeket.letes legyen. tehát mint egy teahibridet vagy például floribundát. Vágjuk ki a befelé növő veszszőket. Rendszerint az elöregedett részek foglalják el a rózsabokor alapját. Ne engedjük elterebélyesedni sem. A dús virágzás. A vízhajtások nem hoznak virágot. mert súlyos lesz és letörik. elveszti könnyedségét. hogy túl sok fejlődjön belőlük. O 146 O . a fölösleges vízhajtásokat tőből vágjuk ki. A levágott idősebb részek voltak ugyanis a rózsatő tápanyagraktárai. Ifjítás és metszés után is kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal. ÁBRA A bokorrózsák ifjításakor az elöregedett ágakat fűrészeljük le. a metszés vagy a takarás elhanyagolá- van szükség. A virágszedést követően is rendszeresen gondoskodjunk tápanyagról és vízről. ábra). ahogy a nemes rész kívánja. A metszéskor legfelül kifelé álló rügyet hagyjunk. Ugyancsak ifjítanunk kell a törzzsel nevelt rózsafákat. mint a fákat vagy a bokrokat. hogy időnként radikálisabb ifjításra is szükség lehet. csak ha felére visszavágjuk őket.

) Az oszlopos növésű tuják. karcsú oszlop alakút és terebélyeset. Egyes vidékeken ma is szokás. a boróka (Juniperus). ahol minden irányba zavartalanul nőhet. kissé meg is metszik ezeket. Ilyen módon alacsonyan tartható a növény © 147 o . Lehetőleg hagyjuk meg természetes alakjukat. de az is lehet. évente egy-egy ágörvöt levágnak alul. amíg kinövi. hogy sűrűn és minden oldalon hozzanak új hajtásokat. Néhány év alatt bebizonyosodik. A dugványról nevelt tiszafa (Taxus). a jegenyefenyő(Abies) oltványokat. természetellenes.A FENYŐKET MÉRTÉKKEL A lomblevelű fáknál. rendszerint lucfenyőt ültetnek. A tömörré nevelt növényt a kertben már nem metsszük. kihajtás előtt érdemes javítani. A vegetatív úton (dugványozással. ezért a faiskolában néhány évig alakítani kell őket. Ezt követően számos rügyet képez. a növény oldalán. dúsabb lesz a belseje és szép az alakja. ÁBRA } M E T S Z É S HELYETT Kisebb beavatkozásokkal segíthetjük azokat a fenyőket. évekig tarthat. az álciprus (Chamaecyparis) és tuja (Thuja) változatokat fiatal korukban ugyancsak alakítják a faiskolákban. alakítani az oldalhajtásaikat. Ekkor elkezdik föltisztítani. a helyén pedig. félgömb. ha kiugró hajtásaikat visszavágjuk. hogy a ház és éppen az ablak elé fenyőfát. amíg az ablak magasságát el nem érik. a kék atlaszcédrust (Cédrus atlantica Glauca). Ekkor már „csupán" az erős törzs árnyékol. porított növények java részét nem csúcs-. mindaddig. ha eleve olyan helyre ültetjük. hanem elpusztul. vagy éppen a földön kúszó bokrot. Ha egyszer belenyírunk például egy luc-. hiszen e rendkívül formagazdag növények közül bárki választhat óriásit és törpe növésűt. de erről a sövények kezelésénél bővebben írtunk. KIEGYENLÍTÉS Az oszlopos növésű borókákat és tujákat szívesen ültetik sorba.vagy feketefenyőbe. bokroknál sokkalta szabályosabb. A magasságuk azonban •j 125. A másfél-két méteres magasság eléréséig például karó mellett neveljük az oltott ezüstfenyőt (Picea pungens Glauca). A sudaras fenyők visszametszése viszont árthat szép. A faiskolában. a lakást elsötétíti. jegenye. hogy viszonylag szabályos formát öltsenek. és csak igen csekély beavatkozást kívánnak. akkor évente metszeni kell. hogy a visszavágott ág nem tud megújulni. hanem oldalhajtásból nevelik. nyírni őket. oltással) szaA törpefenyő (Pinus mugo) hosszú hajtásait visszavághatjuk. viszont lombosabb. nyírás nélkül is mutatós térhatárolók. ezután kissé lazábban nő tovább. (Ha nyírott sövényt nevelünk fenyőből. amelyek erre rászorulnak. természetes alakulásuknak. Nem érdemes mesterséges formára szabni. hogy az örökzöld lomb télen is erős árnyékot vet. örökké éktelenkedik egy lyuk. szimmetrikusabb felépítésű fenyők ritkán. ezért helyesebb. tojásdad formájút. Az elterülő borókákat is körkörös elágazásra késztethetjük. gömb. borókák meghálálják a gyöngéd beavatkozást: tavasszal. ha szükséges. Az így meggyötört fa igen csúnya. úgy a legszebbek.

mintha leforrázták volna. a törzs körül takarjuk a talajt érett komposzttal. Ekkor várjunk türelemmel egy évet. mire „föltámad" a növény. Évek is beletelhetnek. mert a törzsön a seb gyorsabban gyógyul. ám ezeket nem szabad kopaszra metszeni. de még leveles vesszők rügyeiből igen. amelyeket veszélyeztetett a hónyomás. ekkor a magasabbak csúcsát és fölső hajtásait megrövidíthetjük. A túl gyorsan és lazán növő álciprusok és tuják csúcsát is visszavághatjuk kissé. mert a nagy tömegű hó szétnyomja e növényeket. Ilyenkor. ábra). ezekből pedig sűrű hajtások képződnek a következő évben. addig vágjuk ki. a konkurenseket pedig tőből vágjuk ki (126. a Juniperus squamata Meyeri hajtásvégeit évente csípjük vissza. ám ez elcsúfítja a fenyőket. mint használ. Ha a törzse ép maradt. A törpefenyő (Pinus mugo) kerti változatai időnként gyorsabban nőnek a kelleténél. ne hagyjunk csonkot még akkor se. amíg a helyük nem teszi hézagossá a növényt. mire a fiatal növény kihever egy ilyen károsodást. Közülük a legjobb állásút és legerősebbet kössük vendégkaróhoz. A kiskertben. ám a következő évben az idősebb. néhány lombos hajtást meg kell hagyni rajtuk. a barna hajtásokkal a fenyőfa olyan. álciprus vagy oszlopos tiszafa bokráról. boróka. de még ekkor se adjunk műtrágyát. segítsük függőleges helyzetbe © 148 o . kössük vendégkaróhoz. Az elfagyott végeket szedjük le. hogy sűrűbbek legyenek. A legjobbat. kártevők pusztítása után. ha a fenyő a lombját elveszíti. csak kivételes esetben segít a visszametszés. amíg a növény magától igyekszik „kijavítani" a hibát. a legerősebbet hagyjuk meg. akkor a tiszafa és oszlopos változata. a tuják.néhány év alatt különböző lesz. VÁRJUNK T Ü R E L E M M E L ! A lomblevelű fákat és bokrokat az ifjítással gyógyítjuk. Ezután számos oldalrügy fejlődik a hajtásvégen. hogy a törzs konkurenseit időben. Ez a beavatkozás csak a sudaras-örvös fenyőknél szükséges. Az újabb kihajtásra már nem számíthatunk. a felső ágörv hajtásai igyekeznek átvenni a szerepét. mert a fenyőnek többet árt. Az elpusztult ágat közvetlenül a törzsnél vágjuk le. a mamutfenyő és az óriás jegenyefenyő még megújulhat. Ha azt akarjuk hogy a nekik szánt helyet ne nőjék túl. különben féktelenül és aránytalanul kiugrik a koronából egy-egy ág. Két-három hajtás is •1 126. Nagy havazást követően rázzuk le a havat a többtörzsű tuja. Az ilyen radikális beavatkozás után várjuk türelemmel az eredményt. TÖRÉSEK ÉS K Á R O K A frissen vásárolt fenyőfa szállítása során. Akár három-négy év is eltelik. az álciprusok és a borókák segítség nélkül is megújítják csúcshajtásukat. ha így nagyobb sebet ejtünk. a kihajtást követően még zsenge „gyertyák" hosszának felét vágjuk le (125. egy-két növénnyel ezt ma is megtehetnénk. Ezért inkább arra törekedjünk. Nyár derekáig bőségesen öntözzük. A májusi fagyok az éppen induló hajtásokat egy éjszaka elpusztíthatják. Az egyik igen értékes borókafajta. Az álciprussal és a tujákkal is szerencsénk lehet. ábra). Sajnos a fenyőkről ez nemigen mondható el. Ha a sudaras fenyő csúcsrügye elfagy vagy megsérül. ÁBRA fölfelé törekszik ezután. esetleg fagysérülés következtében elveszítheti a csúcsrügyét. vagy a már évek óta nevelt fa mechanikai. Régebben a faiskolákban télire összekötözték azokat a fenyőket. Súlyosabb fagykár.

kacor.TARTALOM Bevezetés 5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK (Czáka Sarolta-Valló László) Egy kis növénytan Fa.és vesszőlekötözés Gyümölcsritkítás Vadalás Mikor és miért metszünk? A szaporítóanyagról. ültetéskor Az alanyra is legyen gondunk Koronás oltvány és suháng Adjunk elég teret! Kevés sebzéssel Az eszközök Metszőolló Gallyvágó és sövénynyíró Fűrész. ifjítása Zöldmetszés A vitorla visszacsípése A hajtás visszacsípése Levélkoszorúra metszés Hajtásválogatás Kiegészítő munkák Hajtás. félcserje Tetőtől talpig Egyensúlyt kell tartani Metszeni szükséges A csúcs uralma Metszés és hajtásnövekedés Metszésmódok Termőrészek metszésmódja A vessző metszése Termőgally ritkítása. létra 9 9 10 16 16 17 18 20 20 21 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 29 30 30 33 33 34 35 A GYÜMÖLCSFÁK ÉS -BOKROK METSZÉSE (Valló László) A korona alakítása Az ágcsoportos sudaras korona Szórt állású sudaras korona 39 39 44 O 149 O . cserje. váltása Termőgally visszametszése.

váltása Zöldmunkák Különleges zöldmunkák Művelésmódok Fejművelés Bakművelés Középmagas kordon A középmagas Guyot-művelés Moser-féle magasművelés Magasított Moser-művelés Ernyő.vagy ívelt szálvesszős művelés Egyesfüggöny-művelés Lugasok 81 83 88 90 91 92 92 93 95 96 97 99 99 101 102 © 150 o .Kombinált korona A vázakorona A katlankorona Intenzív koronaformák Termőkaros orsó Palmetta vagy ferdekarú sövény Karcsú orsó Szuperorsó Termőkori metszés Ifjítás Néhány apró fogás A gyümölcsfák és -bokrok metszése Almatermésűek Alma Körte Birs és naspolya Csonthéjasok Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Héjasok Mandula Mogyoró Dió Gesztenye Bogyósok Málna Ribiszke Köszméte Riszméte Tüskétlen szeder Bodza 44 44 46 50 51 51 52 54 55 58 59 61 61 62 63 63 63 64 64 65 67 67 70 70 70 71 72 73 73 73 75 76 77 77 A SZŐLŐ METSZÉSE (Valló László) Alapismeretek Metszésmódok A termőalap ifjítása.

(GDC-) művelés Duplex művelés Kiegészítő munkák Néhány tanács 104 107 108 110 A DÍSZFÁK ÉS DÍSZCSERJÉK METSZÉSE (Czáka Sarolta) Díszfák és díszcserjék Természetes alakú fák Amit nem metszünk Ültetéskor a legfontosabb Az alakítás évei Mind kevesebb metszés Szépítő beavatkozások Szakszerű ifjítás A díszcserjék „egyéniségek" Nem metsszük Ültetéskor szükséges Csekély alakítással Kiegészítő metszések Megújuló virágzás (ifjítás) A sűrű sövény titka Méretek és formák Ültetéskor és az első évben Folyamatos alakítás A fenntartás egyszerű Az ifjítás: szükséges rossz A rózsák a metszéstől megszépülnek Mikor és milyen mértékben? Ültetés után rövidre A további évek Rendszeres ifjítás A fenyőket mértékkel Metszés helyett Kiegyenlítés Törések és károk Várjunk türelemmel! 115 116 116 117 119 121 121 122 125 125 125 127 131 132 134 134 135 136 137 138 139 139 140 141 146 147 147 147 148 148 .Kettősfüggöny.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful