Pszichopatológia

1

TARTALOM JEGYZÉK KOGNITÍV MODELL ......................................................................................................................6 HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL................................................................7 GESTALT---TERÁPIÁK ...................................................................................................................7 PSZICHODINAMIKUS MODELL..................................................................................................8 A NORMALITÁS FOGALMA ........................................................................................................10 ORGANIKUS ZAVAROK..................................................................................................................11 DELÍRIUM .........................................................................................................................................11 DEMENCIA.........................................................................................................................................12 ALHEIMER-KÓR...............................................................................................................................13 PICK-FÉLE BETEGSÉG...................................................................................................................13 CREUTZFELDT-JAKOB-BETEGSÉG.............................................................................................13 SZENILIS DEMENCIA......................................................................................................................13 EGYÉB OKÚ DEGENERATÍV BETEGSÉGEKHEZ TÁRSULÓ DEMENCIA............................14 AMNESZTIKUS SZINDRÓMA........................................................................................................14 ORGANIKUS HALLUCINÓZIS........................................................................................................14 ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA .....................................................................................14 ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS ......................................................................................14 ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR............................................................................................15 HISZTÉRIA ......................................................................................................................................15 KONVERZIÓS HISZTÉRIA...........................................................................................................15 DISSZCIATÍV HISZTÉRIA..............................................................................................................16

2

AMNÉZIA ...........................................................................................................................................18 AMNÉZIA- személyiség zavarban ....................................................................................................18 AMNÉZIA- pszichóziban....................................................................................................................18 DEPERSZONALIZÁCIÓ..................................................................................................................19 PSZICHÓZIS.......................................................................................................................................19 DEREALIZÁCIÓ................................................................................................................................19 IDENTITÁS ZAVAR..........................................................................................................................19 IDENTITÁSVÁLTOZÁS ...................................................................................................................20 DEPRESSZIÓ----- MÁNIA---- CIKLOTÍMIA..................................................................................22 PMD....................................................................................................................................................23 MÁNIA.................................................................................................................................................23 PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS...........................................................................................................24 PMD—cirkuláris típus .......................................................................................................................25 PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ...................................................................................25 NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ..........................................................................................................25 INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ, MELANKÓLIA.............................................................................27 KRÍZIS – koncepció............................................................................................................................27 PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK...........................................................................................29 LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK.....................................................................................................30 Asztma bronchiale................................................................................................................................30 Köhögés—öklendezés..........................................................................................................................31 Az ideges légzés szindróma..................................................................................................................31 Hiperventillációs szindróma.................................................................................................................31 Tüdőtuberkolózis..................................................................................................................................32 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI MEG BETEGEDÉSEK.......................................................................32 Koszorúér betegségek...........................................................................................................................32 Esszenciális hipertónia..........................................................................................................................33 Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás...........................................................33 GASZTROINTESTINÁLIS BETEGSÉGEK..................................................................................33 Gyomor—és nyombélfekélyek ............................................................................................................33 Székrekedés .........................................................................................................................................34 Irritábilis vastagbél szindróma..............................................................................................................34 Colitis ulcerosa. ...................................................................................................................................34 BŐRBETEGSÉGEK..........................................................................................................................35 Urtikaria –csalánkiütés.........................................................................................................................35 Viszketegség.........................................................................................................................................35 Lokalizált bőrviszketés.........................................................................................................................35 Rozacea. ...............................................................................................................................................35 Neurodermatitis....................................................................................................................................36 Pszoriázis—pikkelysömör....................................................................................................................36 FEJFÁJÁSOK....................................................................................................................................36 Migrén típusú keringési fájdalom.........................................................................................................36 Izom—összehúzódásos fejfájás. ..........................................................................................................36 TÁMASZTÓ ÉS MOZGATÓ SZERVRENDSZER ZAVARAI...................................................36 Gerincbántalmak. .................................................................................................................................36 PARANOID KÓRKÉPEK..................................................................................................................37 NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK ............................40 Fóbiák ..................................................................................................................................................40 ALVÁSZAVAROK...............................................................................................................................42

3

...................44 GYERMEK.............................................................................................................................................................................................................................................................................................80 4 ...............................................................................................................................................................................................................................................59 Hajtépegetés (trichotillománia) .................................................55 Test-dysmorphiás zavar............. testképzavar................voyeurizmus............................................................................. hebegés.................71 PSZICHOAKTÍV SZEREKKEL KAPCSOLATOS ZAVAROK.................. Briquet-szindróma) ................................................................60 EVÉSZAVAROK ..................................................................................................................................................................................................................................................................................59 Oniománia (kényszeres vásárlás) .................61 Anorexia nervosa (súlyfóbia..............................78 Kokain.............................................53 SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK ........................ selypítés) .......................... Münchhausen szindróma) ...................................................79 Amfetamin (vagy amfetaminszerű anyagok)..................................................................59 Kleptománia (lopkodási kényszer) ...........................................................................................47 Ujjszopás........55 Szomatizáció (neurosis hysterica.79 Hallucinogén anyagok........................................................................................................................................ amenorrea) ...................................................................................................................64 Szexuális identitás zavar....................................................................................50 Elektív Mutizmus.................62 Obesitas.......79 Cannabis..72 Opiátok.......................................70 Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma ....................................................................................58 IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI ......49 Dadogás................................................................................................................pedofilia.....................................................................................................................................................................................70 Értelmi fogyatékosság ...................................................................................59 Kóros játékszenvedély .................................................................................................63 A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI .........................................................61 Bulimia nervosa (falásrohamok........................................................................................................................... súlycsökkentő mechanizmusok...................................................................................................................................................................................................................................................60 Pirománia ( gyújtogatási kényszer) ..............................................................................................................................................................................................................................................................................................................exhibicionizmus.........................................................................................................................ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK .....................................................64 Parafiliák (fetisizmus................................................................................................................................................................................ testképzavar) ............................................................ enkoprézis .............71 Enurézis..................55 Hipochondriázis .......................................................................52 Disszociatív (pszichogén) amnézia .....49 Tic-betegség ....65 Pszichoszexuális diszfunkciók........................................................................................................................................................................44 Beszédzavarok (dadogás.......................51 DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK .....................................70 A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI ...............................52 Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) .................................................................................................64 Gyerekkori szexuális identitás zavar..........................................................................................................................................................................47 Önringatás............................................................................................................. súlyhiány............................................................................................................................frotteurizmus.......................................................52 Disszociatív fuga (poriomania) ............57 Konverziós zavar....................................................................................................................................47 Beszédés kommunikációs zavarok.............................................................................72 Alkohol................................................................63 Pica.................................................................................56 Pszichogén fájdalom-szindróma ..............................................64 Pszichoszexuális zavarok.....................................................................................................................................................................64 Transszexualizmus...................................................................................56 Szomatizációs zavar........................................................................................................................MENTÁLIS RETARDÁCIÓ ...........................68 Egyéb pszichoszexuális zavar....................................49 Autizmus .............................56 Aggraváció (fakticiózus....................................................................................... ............................szado-mazochizmus)............................................................................................. hadarás ..........................................................................................................................................................47 Tanulás zavarai...........................

....................95 Dissztressz.........................................................................................................................................................................................................109 Nárcisztikus személyiségzavar..................95 Stressz.............................................................85 Rövid pszihotikus zavar..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................88 Cyclothymia...........................88 Bipoláris zavar..........................................................123 5 ........................................................................................................................................................................................................... altatók.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................88 Major depressziós zavar.................................................................................................................................................................118 A NŐI REPRODUKTÍV KOR ZAVARAI..............................................104 Schizotyp személiségzavar...............................................................................84 Sch Szimplex........................................................88 Bipolária affektív zavar..................................104 Schizoid személyiségzavar...102 Személyes szándékos önsértés SZÖS.....................................................................................................................................................................................93 Pánik betegség....................................................................................................106 Paranoid személyiségzavar .........................................104 Elkerülő személyiségzavar.........................................96 Poszttraumás sressz-zavar..........................................................................................................................................................................................................................84 Paranoid típus..................................................................................................................................................................85 Nem differenciált típus.....................................................................................................98 Gyász....................................................108 Szkizotip személyiségzavar.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................85 Sch Latens................................................................................................................................................................................................96 Napi élet stresszorai.......................................................................................................................................................................................................................................................................96 Akut sressz-zavar..........................................81 Szkizofrénia....................................................................................................................................................................81 Egyéb oldószerek.............108 Szizoid személyiségzavar..........................................................................................104 Diszociális személyiségzavar..104 Antiszociális személyiségzavar..88 Dysthymiás zavar.................................................90 SZORONGÁSOS ZAVAROK....................................................................................................................98 Kényszerneurózis.......................102 SZEMÉLYISÉGZAVAROK.........................................................................................................................................................................113 ÉRZELMI ZAVAROK...................................................................................86 HANGULATZAVAROK.................85 Reziduális típus.88 Unipoláris zavar ...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................86 A típusos pszichózis.......90 Generalizált szorongásos zavar..........................................85 Szkizoaffektív zavar...........Nyugtatók................................................................................................................................................104 Hisztrionikus személyiségzavar....................................................................................104 Dependens személyiségzavar......................................................................81 SZKIZOFRÉNIA ÉS EGYÉB PSZICHOTIKUS ZAVAROK..................................................................................86 Sch gyermekkori típusa........................111 Anankasztikus személyiségzavar..81 Hebefrénia......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................112 Kényszeres személyiségzavar................................................... egyszeri epizód...............................116 PSZICHIÁTRIAI ZAVAROK.........................................................104 Paranoid személyiségzavar.............................................................................103 Borderline személyiségzavar.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................96 Alkalmazkodási reakció............... szorongásoldók.................................................................................................................................................................................110 Passzív-agressziv személyiségzavar............................................

. amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. „ Egyfajta metanyelv......... vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését.. amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti............................ hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján..... 6 .. hogy a pszichopatológia....127 KUNDALINI ENERGIA. Ezekből következik. 3.......... A diszciplina megteremtőinek az USAban WITMERT.... Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX...................... mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria................... akik azt hangsúlyozzák........ A patológiapszichológiáját. érettség foka......... Vannak szerzők ...... 2.. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása..... vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” ......... öröklött vonások........ Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX..........A SPIRITUÁLIS VÁLSÁG....... a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg............................124 FUNKCIONÁLIS ZAVAROK IDŐSKORBAN................... Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti... franciországban PIERRE JANET. 1............... élettani és kórtani körülmények és élettörténet.................. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni................... amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve.....129 Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között? A legtöbb szerző egyet ért abban................ hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát. avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása. „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról..és a pszichiátria egészével azonosítják. vagyis szerinte nem más............ század végére nyúlnak vissza................................

alkohol. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki. és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. mindezek értelmének. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez. a diabetes mellitus. Ilyen pl. Alap kiindulásuk . barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. szerkezetének és kialakulásának feltérképezése. amely nem más. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. szisztémás rendellenesség. Több féle megközelítés létezik. a legfőbb három irányzat az. parfüm illat. ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre. az ezeket motiváló konfliktusok. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja. amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. organogenetikus. amire pl. az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. és a pszichogenetikai modell. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. regisztrálni. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól. lehet ún. valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. új adaptív viselkedést elsajátítani. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó . Az operáns kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. akár patológiás. Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. milyen körülmények között alakult ki. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. 7 . A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel. illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között.egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. elemezni. tanult viselkedés. hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik. akár nem helyénvaló a magatartása. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni.. mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele. és a környezeti tényezőkkel összevetni. megtanulja másképp kezelni . és lehet traumatikus hátterű. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte. szociogenetikai. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. pl. pl. vagyis akár helyénvaló. vagy közlekedési eszközt. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. akár normális. úgymint infekció következménye. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható. hogyan tanulta meg. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők. és hogyan lehetne új tanulással. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--.

emlékezési. itt depresszió alakulhat ki. --. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. új értelmezésekre. a gyerekek agresszív filmet néznek. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. hogy szembe mer-e néni létezésével. autentikus életet kell élniük. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. kooperációra. elővételezési.A modellkövetés olyan tanulási forma. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. pl. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult.gondolkodási. konstruktivitásra termettek.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. a jóságra. 8 . Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. ALBERT ELLIS. pl. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. pl. szerintük az emberek barátságosak. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. ahogy azt szereténk. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az 1950. Két megalapítója AARON BECK. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. --. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. olykor azonban ellene fordulnak. intellektuális képességekkel. modellt nyújtva páciensének. így minden problematikus helyzetben automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. adekvát és eredményes. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. és csakis rajta múlik. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. nagyon szerencsétlen vagyok. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. személyes növekedésre való törekvés vezérli.

önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. az emberi viselkedést. önmagukat nem képesek elfogadni. depressziótól átitatott lesz. Így önértékelésük sérül. Az irányzat megalapítójának S. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetűek--.ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. 9 . Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. a drive-ok. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. tudattalanul szintén kielégülést keres. értékekkel teli autentikus életre. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. hogy ők maguk azok. hogy a terapeuta támogató. gondolkodását. és ezáltal képessé válhat arra. manipulál másokat. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. de ennek ára van. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. Kiegyensúlyozottak. tisztán. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. de ezt aláveti a valóságelvnek. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. amelyet úgy ír le. amely az id-en kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. az életük üres. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. A terhek elől az emberek. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. Freudot tartják. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. megfelelő empátiát. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. Különböző játékok és gyakorlatok Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. és a kongruenciát. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. torzul. ismerjék fel. GESTALT---TERÁPIÁK Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. sőt a kéréseit. Az ösztönös szükségletek. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. hogy a terapeutája elfogadja. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. A klies központú terápia lényege. ami az ego vezető iránya. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. amin az őszinteséget.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális dimenziói vannak. személytelen.csecsemő éhség anyamell. annak a fel nem ismerését. élvezetek szoptatásból. és lerázzák magukról a felelősséget. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. érzéseit. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. szükségleteikkel. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. akik értelmet adhatnának az életüknek. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan. amelybe beépültek a környezetünkből. orális. Freud alkotta meg a libidó fogalmát. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. hitelességet értik. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. szorongástól frusztrációtól. céljaikkal. értékeikkel. mint „ az izgalom forrongó katlana”. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. pl. amely minden esetben kielégülést keres. ami az id-ből alakul ki. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. Az id irányító elve az örömelv. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést.mivel aaz örömszerzés. és érzelmi terheik. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. azaz miközben felismerik értékeiket. egyértelműnek látják önmagukat. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. Az egó. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. amit önmagával szemben eddig táplált. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--.

szégyenkeznek a 10 . A fallikus szakasz a 3. mivel ez méri fel az új helyzeteket. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet.--. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. táplálékot adó anya elvesztése. vagy helytelen. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz.fiúknál a péniszre. Bizonyos hatásokra az id. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális szükségleteiken. túlkontrolláló felnőtté válhat. tevékenység.komplexusnak. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. készségek intellektus irányába fordul. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. amikor szüleinktől megtanuljuk. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. lassan kialakul a szuperego. azt a személyt állítja elénk. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. hogy valamely viselkedés. gondolat helyes. fukar. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. a libidinális energiák új területekre kerülnek. büntetését. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek.Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. és amelyek segítségével elkerülhető. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. Az ilyen összeütközések az id. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. itt veszik észre. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. A libidinális kielégülés a széklet. de kiválthatja önmagunk elítélését. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. melyek követelményeket állitanak elé. Év után kezdődik. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. Mind a lányok. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. A második szakasz az anális szakasz. megreked. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. Ezt nevezik Elektra --.-4. az anyamell. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. ami mindig tudatja velünk. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. illetve nem működik elég hatékonyan. erős önbecsülést. Létre hozhat büszkeséget. ellenmondásra hajlamos. de ha az id. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással konfliktusban. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat.komplexusnak. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. A szuprego az egoból keletkezik. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. alat. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. a biztonságot. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. hogy nem rendelkeznek pénisszel--péniszirigység---. apjukkal pedig rivalizálnak. tudattalanul magunkba fogadjuk. érzés. anális karakter alakul ki : makacsság. A latencia a 6. szexuális fejlődésük sérülhet. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. közben anyjukkal rivalizálnak. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. lányoknál a klitoriszra. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. azonos nemű barátokat keresnek. önszeretet. akivé lenni szeretnénk. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. gondolataink. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. kóros elváltozások alakulhatnak ki.

A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. divat a pánik . A tünet jelként funciónál. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. A tünet nem más. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. stb. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. Indulatátéttel--. vagyis mindig van társadalmi oldala is. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. Az én működése áll az elfojtás hátterében. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír.a társadalmi kötelék hiánya. a tünet ismeretén alapul. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. A NORMALITÁS FOGALMA 11 . egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. ezzel magyarázható. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. és ez rádöbbenti. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. amelyet a szakember értelmezni tud. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. nem tud elérni valamilyen célt. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. a másik oldalon pedig a közösségre utal. A tünetek alakulása a különböző korokban. vékony. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. / maradj fiatal. mivel a test jelentősége megnőtt. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. bőrbetegségek. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. egy rejtély alakját ölti. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. rámutatnak arra. izmos szőrtelen. illetve egybeesés volt.indulatátéttel Álom fejtés. A tünet tehát két arcú . a tünet nyereséget jelent azáltal. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. És több tényezős okság fogalomra épül. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. benne a megfejtésre váró üzenettel. A tünet. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. eredeti jelentése véletlen./ pl. hogy elkerüli a konfliktust. A lényeg az . A tünet megfejtése annyit jelent.szexuális megnyilvánulásaik miatt.viszont. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. és csökkenti a pszichés feszültséget. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre.szexualitás. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll.” A tünet ellenállása azt fejezi ki.

törvényeket. megfelelés a változó követelményeknek. képes szeretni másokat. hatékony gondolkodási képesség. normaszegőnek tart. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. játszik és éli családi életét. fizikai adottságainakmegfelelően 2. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. értékrendet. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. 4. 6. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. aggodás másokért. lelkiismeret. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. 5. önuralom. mi az amit az adott közeg még elbír. önismereti funkciók. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. vagy valami. mi az etalon. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. viselkedés. félelem. örömképesség. hagyományt. megfelelő szintű tudatosság. Szociális attitűdök önzetlenség. ítélőképesség. milyen rendben. erkölcsi érzék. örül. közösségi gondolkodás. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. hogy az egyén képes: 1. mint annak a hatékonysága. alkotó módon 5. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. elfogadja a többi embert. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. 3. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. a valóság érzékelés megtartott.önállóan élni. képességeit kibontakoztatva. tiszteli önmagát és bízik önmagában. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. bátorság. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. becsületesség. képes felelőséget vállalni. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. milliőt. 2. minimális konfliktus. Élvezés. képes segíteni. és mi az amit már kórosnak. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. 2. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. bizalmasság. munkatevékenységnek a kedvelése. társadalmi közeget. nem túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. Allport úgy véli. probléma megoldó képesség. szorongásokkal bánni tudás. gondolkodik . magabiztosan és lelkesen. azt jelenti. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. stresszel szemben ellenálló képesség. fejlődési elakadástól. a környezetből származó nehézségekkel való megbirkózás. Intellektuális képességek: pontos észlelés. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. 4. anélkül hogy mások terhére lenne. Az emberek sokaságának viselkedése. a tapasztalatoknak a megértése. mihez képest normális valaki. deviánsnak.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. megfelelő énerő. akire az jellemző. boldogságot. nem vesztegeti idejét arra. a társadalmi. szexuális örömképesség. szeretetet. célokat vállalva éli az életét.Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. megfelelő logikai funkciók.. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. A normalitás definíciója több problémát vet fel. hogy normális. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. más emberekkel együtt működve 3. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. szokásrendet. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. 3. képes intím 12 . Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. örömet. ellenségeskedés között dolgozik. él. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. velük azonos emberi méltóságot.

gondolkodása töredezetté válik. a logikus gondolkodás felbomlik. 1. Autonómia: érzelmi függetlenség. empátia. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb.---. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. 8. vagy nap alatt. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . a figyelem nehezen felkelthető. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. elfogadja önmagát. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. ennek oka az öregedés kitolódása. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. boldog. önbizalom. egységes életszemlélet. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. 9. 4. kreativitás. ugyanis a feledékenység sok kórképben előfordulhat. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. képes szembe nézni konfliktusaival. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése.kapcsolatokra. 4. szarkasztikus. rögzíthető. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. amit a beteg még meg is élhet. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. leggyakrabban vizuális. 2. érthetetlenül mormol. vagy gyorsul. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. musszitáló delírium. átélés. úgymint az alkohol. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. Többszőr megismétli a feltett kérdést. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. egyensúlyi állapot. Diagnosztikus kritériumok. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. különösen súlyos az ún. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. meg tudja o9ldani azokat. 3. Lassan. Energiáit és konfliktusait. jelentős hullámzást mutatnak . míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar.--. bizonytalan. 2. a drogg. Általában korai tünet. az álom valóság elhatárolása probléma. Kedvező énkép: tudja. A pszichomotoros aktivitás nö. identitás. Integráltság: önmegvalósítás. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. 10. néhány óra. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. 3. hallucináció jelentkezik. a tudat éberségi szintje csökken. A beszéd időszakosan inkoherens. tárgyilagosság. Percepció amely téves interpretáció. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. a beteg a takaróját gyűrögeti. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. hogy képes megbirkózni feladataival.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. környezetével kapcsolatot nem teremt.A memória zavar mindig kimutatható. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. beleélés képessége. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. 7. becsmérlő megjegyzéseket tesz. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. nincs kisebbségi érzése. 5. a célképzetet könnyen elveszíti. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. vagy illúzió. tétován válaszol. szorongani kezd és dühössé válik. vagy csökken. míg a 13 . befolyásolhatatlan. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul.

a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat.---. apraxia.régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. szociális. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. Az intellektuális leépülés rohamos. 14 . 4. ----. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad.Legalább két tünet az alábbiakból. Alzheimer-kór • 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. hibás ----. ----jobb-bal tévesztés. gyakori a nem tudom válasz. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. a fő tünet a memória zavar. a klinikai szindróma szerint. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. ----Absztrakt gondolkodás zavara. 2. minőségi változás jelentkezik a premorbid személyiséghez képest. általában ún.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. Kezdetben memória zavar.--. ujjagnózia Doxazma képzés. depresszió gyakori lehet. és a Pick. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. gyerekes konfabulációk. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. ----. 3. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. A kezelhetőség alapján. Pszichomotoros nyugtalanság.Személyiség változás észlelhető. ----apraxia ----számolási nehézség. 1. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. / normális nyomású hidrocefalus/. etikai színvonala csökken. depressziós tünetek. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. a tesztekben hullámzás tapasztalható. a betegségbelátás hamar elvész. ami sokféle módon nyilvánulhat meg.féle betegség. zavartság. ---. ----. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás.Ítélő készség károsodása mutatható ki. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. illetve a mentális tevékenység meglassulása. morális. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. de akár több is megjelenhet. agnózia a leggyakoribbak.az új feladat végrehajtása lassan megy. kritikai készség csökkenése. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. hibásakká válnak.

memória zavar az első tünet. neurológiai tünetek a szótalálási nehézség. inkontinens. hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak. 4. a betegség belátás hiányzik.kórtól. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. agnózia. globális jellegű. A pszichés tünetek. barbiturátok. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban. a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia. epilepsziás rohamok. A szociális. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak. enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 15 .kór diffúzan érinti az agyat. Három fajta kórkép különíthető el.etikai. A hangulati fekvés euforiássá válik.3. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. mint szorongás. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. hasonló szövettani képpel. EEG súlyos dezorganizációja. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év.morális viselkedés csökken. konstruktív apraxia. Vizsgálati leletek. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . később konfabuláció. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. depresszió. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. un. Alzheimer-kór 2. gyógyszer.. Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog. akár évtizedekig is eltarthat. Vegetatív szintre süllyed a beteg. Általában gyors lefolyású. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer-kórhoz. jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. 3. 1. átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. Csökken a késztetés. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok. a Pick-betegségben főként a frontális. Szenilis plakkok mutathatok ki. illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. csak a késői stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká .5 millió lakosra jut évente egy új beteg. szedatívumokstb. A személyiség magja ép szokott maradni. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. apraxia. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek.m téves felismerés. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. hogy az Alzheimer. Gyorsan progrediál. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. jellegzetes ballon szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. az eltérés abból fakadhat. 4o-6o év között kezdődik. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el. nagyon gyors lefolyású.

ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás.hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma. vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció. vagy anyagcserezavar. AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid. hypo/hyperthyreosis. min a hosszú távú. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. apátia. alkoholos encephalopathiák. bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. A XIX. mint a férfiak. idült alkoholizmus. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. indítékhiány. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. Carter szerint a nők. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. ----Alkohol megvonás. 16 . hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. látás. középvonali struktúrák károsodása alapvető. vagy visszatérően jelentkező hallucináció. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme.----metabolikus és endokrin betegségek pl. Fontos a delírium kizárása. ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet. Tudatzavar. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. ez minden érzékszervre kiterjedhet. legalább két tünet megállapítható. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki. vagy depressziós epizód. társtünet enyhe fokú kognitív károsodás. diabetes mellitus. mint a férfiak. konfabuláció. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. az érzelmi labilitás mértéke. azért hajlamosabbak a hisztériára. hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek. vagy mániás. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák. különösen a nagyobb szexuális késztetéssel rendelkezők. Több féle oka lehet. de az ok többnyire toxikus ártalom. betegség belátás hiánya. megváltozhat a viselkedés HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza.

A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. szexuális fájdalmak. szenzoros. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. A páciens nem veszti el az eszméletét. 17 .től származik. lehet egyoldali és kétoldali. hallás kisebb. choreiform tickek. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. ez ma is érvényes megállapítás. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. vagyis a hisztériás bénulás. Perley és Guze 1962. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. vakság. a beteg elképzeléseit követi. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. a logika. szcénikus jellegűek. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. ------. a lábakon. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. ritmikus tremor a fejen. A hisztériás kognició impresszionisztikus. női genitális. olyan gondolatokon alapulnak. Az én és a külvilág. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. hogy nem a stigmák a fontosak. excentrikus. erős nagy mozgások. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. míg a bal félteke a verbális emlékezet. vagy nem vesz róla tudomást. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. Érzékszervi zavarok: látás. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. gastrointestinális.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat. bénulás. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. mint pl. a pontos részletek. keringési. amelyek el vannak különítve. amik az egész testre kiterjedhetnek. Így a hisztéria leírható. illetve bal félteke diszfunkció. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. a szenzoros információk szintézisének képessége csökken. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. a részletek pontosságának hiányossága.nagyobb fokban.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. kihívó. nagyrohamok. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. az összemosásra törekszenek. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. --------. vigyáz magára roham közben. érzékszervi és mozgászavarokat. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. mint jobb féltekedominancia. komplex jelenetek. légzési zavarok. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. nem sérül meg. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. álságos.Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. a kézen. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. a linearitás a jellemző. hogy sokkal kevésbé meghatározottak.

feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. vagyis fokozott generalizált gátlás. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. verbalizáló attitűdöt eredményez. érzelemteleníti az élményeit. már több mint 1oo. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. reaktív /ellenálláson alapuló. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. valódi traumás emléket. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. átmenetiek. gyakran felesleges orvosi beavatkozások. ezért a kortikális feed-back ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. A bal félteke uralma aktív. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. bal féltekei diszfunkciós zavar. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 2. visszaható/. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. elhidegül a valóságtól. így az információ fokozott szűrése. bár a viselkedését meghatározzák. intuitív. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. melyek a traumákhoz. felszínesek. eseményt értette. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. hőfoktalanítja az érzelmeit. a szociális kapcsolatai ziláltak. miközben elsivárosódik. ugyan a fogalom. így a disszociatív hisztéria. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata.A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. eseményekhez kapcsolódnak. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. mozgásos szinten gondolkodó. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. míg a jobb félteke befogadó. Az érzelmi kapcsolatok devalválódnak. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. kiszorul a saját élményeiből. jobb félteke – domináns lény volna. elhárítás alakul ki. A másodlagosak azok az ideák. azt feltételezi. elemző. A hisztériás elsősorban érzékszervi. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. de a szűrés generalizáltan működik. ezért az alapos szomatikus. intellektuális. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. 18 . valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. műtétek történnek. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. Éves. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. amelynek az egyén nincs tudatában. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. 1. elfojtás. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál.

A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori szexuális. mint egy folyamatot. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. a környezetében levő tárgyak. vagy erős stressz esetén adaptív. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. szorongásos állapotban. ismétlődő. A disszociáció akut trauma. az un. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. érzések. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. 2. amely egy kontinumon foglal helyet. amin azt értette. étkezési zavarok. 3. 6o% extrém elhanyagolásról. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. szexuális erőszaknál. természeti katasztrófáknál. hogy az állapot. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. némely fóbiás. mint többszörös személyiség. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. a változás fenyegető. patológiás a disszociáció. idegen ismeretlen. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. amelyek vásárlására nem emlékszik. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája.A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. 5. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. szomatizációs zavarok. vagy tárgyakról számol be. 19 . mintha máshoz tartozna a keze. nem tud bizonyos tetteiről. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. következő zavarokat különítik el. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. a helyzet megváltozott. ezáltal képes arra. border-line zavaroknál. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy tudatában. és természetesen a disszociatív állapotokban. hogy tovább funkcionáljon. ezekből némely bekerül a tudatba .lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. amit környezete neki tulajdonít. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. hisztériás pszichózis esetén. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. főkén hosszan tartó abúzusnak. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. különösen korai abúzusnak. posszttraumás stressz zavarokban. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. ha ---. 4. mintha nem is az övé lenne. raboknál. kényszerbetegeknél. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. mások pedig nem. mindez rendkívül. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. elfelejt fontos személyes információkat. Flashback. A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. az emlékezet zavara. 1. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. vagy amnézia. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői.

Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. 1. nem talál magánál dolgokat. 5. --------mintha álomban lettem volna 20 . megváltozik a realitással a kapcsolata.2. pánikhoz kapcsolódnak. vagy alkohol indítja be. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. . hogy az valaki máshoz tartozik. vagy tartja fenn. kommentáló hangokat a fejükben. amik pl. hogy tudná. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. pl. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a válaszadésban. 3. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. Nem drog. 2. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. racionalizálás. 5. mintha valaki más lett volna belül. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. akkor enyhe. amnéziára. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. más irányította volna a viselkedésüket. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. sem korábban. vagy fokozatosan. és megfelelő a realitás tesztelése. amikor az amnézia szóba jön. nem jelenik meg ellenállás. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. 6. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. Interjú helyzetben. Interjú helyzetben. amik ismeretlen környezetben találja magát. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. Személyiség zavar. azt követően megszűnik. 6. Leír fuga állapotokat. vagy tagadás. ha megjelenik az amnézia. legfeljebb bizonytalan. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. 7. Nincsenek tiszta fuga állapotok. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. vagy zavaros leírások. bár jó raportot képes kialakítani. amelyek a következőek lehetnek: . különösen gyerekkori trauma esetén.személyiség zavarban 1. nincs fúga állapot. anélkül. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. 2. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről.nem érez. Amnézia.Gyakran hallanak vitatkozó. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. ami dühvel. alkoholhoz. esetleg disszociálni kezd. de nincsen idő elvesztése. 4. pl. de bizonyos helyzetben. öncsonkító viselkedésekre. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről számol be. 5. szorongónak tűnik. Ezek a hangok nem tűnnek el neuroleptikum hatására. 2. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést.mintha ködben lettem volna.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. vagy teljesen hiányoznak. visszahúzódik. hanem legtöbbször ijesztőnek. ----. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. rekonstruálni kell az élettörténetet. Elfordul. de úgy érezték. de azokat nem sajátjuknak élik meg. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. amitől a kérdező jön zavarba. racionalizálni kezd. pl. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. Nincsen időegység elvesztése. 3. amikkel nem tud elszámolni. ---. haraggal társul. AMNÉZIA. AMNÉZIA. hogy került oda.testen kívüliség élményei. -------. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. öncsonkításos viselkedésre. 4. gyakran spontán hoz fel példákat.pszichóziban 1. sem máskor nem említ amnéziát. Nem kell rekonstruálni a múltat. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre.

vagy röviddel utána írnak le. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. mintha megszállta volna őket valaki. különböző belső részek irányítják őket. ---. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. konstruktív és destruktív részek között. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. Pszichózis. szociális kapcsolataik. mindig máshoz alkalmazkodnának. átélhetik a testtudat megváltozását. ki is ő valójában.elmondják .gyakran átélnek korregresszió . Ismerős. ----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. ---. úgy élik meg az identitás zavart. 21 . ---. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. különösnek tűnik. koruk. kontrollálják viselkedésüket.--------mintha gépek robotok lettek volna. mikor más részük uralja a viselkedést. 3. mintha a korábbi elkövető lenne. pl. képességeik. idegen dolgokat találnak maguk körül. A belső harc a self két része között zajlik. bizonytalanság. de a részeket ego-szintonnak éli meg önmagához tartozónak. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. még akkor is ha. öltözetük. PSZICHÓZIS Deperszonalizációt a pszichózis alatt. sokkal bizonytalanabbul írják le. Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. Személyiség zavar. legfeljebb pszichotikus epizódokban. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. neme. Derealizációt ritkán írnak le.más a nevük. mintha különböző szerepeket játszanának. vagy transzszerű állapotokat. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. úgy élik meg. vagy röviddel a pszichotikus. nem ismernek fel hozzátartozókat. teljes emlékezet kiesést észlelnek.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. A szerepek---.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. 2.állandó belső harc. fiatalabb alter személyiség esetén. amelyeknek más lehet a kora. bizonytalan lesz. vagy családtag ismeretlennek. mintha távolban lenne. mintha nem lenne saját identitásuk. vagy mániás epizód után észleltek. Nincsenek akusztikus hallucinációk. de az epizód után a hangok eltűntek. ha megjelenik deperszonalizációval társul. Partnert úgy éli meg. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról.

Nincse külön nevük. de a szerepet ego. manapság. szuperego. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. szív szorítás. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. mivel megmarad annak tiltó. az egyént. ego. omnipotensen vágyik rá. hanem a saját ideáljait. öltözetük.id. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. --.vagyis az apára--. az ödipális szinten történt elakadás. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. A tünet fenntartásában az ún. ha eredményét a külső kapcsolatok. dinamikák. olyan kompromisszumot. legfeljebb jó. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. vagyis nem a maga valóságában.kevésbé kielégül. lelki okai vannak a szívbajomnak”. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. hasmenés. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül.---. Vágyik önmagát a férfinak. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. amelyben mindhárom pszichés instancia. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. jellemzik. együttérzést kaphat. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. szexuális zavarai. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. egocentrikus.. és nem amnéziás . vagy falásrohamoknál. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben.szintonnak éli meg. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. A század elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. Az ösztön feszültség csökken. az életre való rátermettség redukálódott. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. segítséget. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. dependencia igénye.előfordul az életükben különböző neveket használnak.rossz részre hasadt self. realitásában. mivel a tünetben autoerotikusan többé.odaadni. zakatolás. más folyamatok. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. alapvetően nagyobb a függőségi. ---agresszív rész lehasadásakor. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. inceszt jellege. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. de a pszichodinamika ugyanaz. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. Pl. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. ha kívánja a férfit. akire az ödipális vágyak vetülnek---. dependencia. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. hamis érzelmek. illetve a konverziós tünetek „light-os „ módon nyilvánulnak meg. vagyis minden 22 . hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. A hisztériás személyiségnek.kielégül. de ez ütközik azzal a vággyal. Nem jelenek meg alter személyiség részek. dramatizáló viselkedésű. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. így megerősödnek a hisztériás tünetek. sokszor a páciens így is jelentkezik be. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus. infantilis. több figyelmet. a személyiségben levő ellentmondásos tendenciákról. hasgörcs. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. az élmény lehetőségek beszűkültek. a kapcsolatok tartósan zavartak. hisz érdemessé válik fenntartani. koruk. szuggesztivitás. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat. Személyiség zavar.A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. stb.----.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. pánikos tüneteket hoz a páciens.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. de csak éjjel 2 és –3 között. de bizonyos kielégüléshez is juttatja.

Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. a fallikus. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. Ennek a félelemnek van még egy forrása. de főleg önmagát másnak élje meg. pénisz irigysége feladását jelentené. a traumás neurózisoknál. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. Érthetően előbb. orális. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. mint amilyen valójában. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. mint a genitális— szexuális késztetés. pl. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. Feladja a rivalizálást az apjával. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. A tudattalanul létrehozott szcénák. az odaadás azonos számára a kasztrációval. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. 4. grandiózitást vár el tőle. ennek eredménye a potencia zavar. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. a testi beszéd szimbolikája. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. ilyen pl. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. a Don Juan típusú férfi. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. Az a tény. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. 2. kényszerek. amíg a pénisz irigység fennmarad.narcisztikus szervezettség. nem elég értékesnek ahhoz. bizonyítéka annak. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. amit hisztériásként észlelünk. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. amit újra és újra meg kell erősíteni. hanem agresszív. Az ok. A kasztrációs szorongását.utóbb csalódik. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. hogy szerethessék. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. 5.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás 23 . Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. nárcisztikus. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. 1. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. orális. Fenichel szerint nemcsak genitális. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. akkor kialakulhat az un. pánikszindrómánál. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. Arra irányulnak. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. A konverziós tünet pl. mert a felettes-énben erre tilalmak vannak. homoszexuális beállítódás.tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. depressziónál. a dramatizálás. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. Különböző „geológiai” rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. hogy a személy mások. 3.

1. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. szenvedés. kellemetlennek. Romlanak az intellektuális képességeik. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. éretlenebbnek. „faarc”. sebességben. A mániás beteget fellazultság. 5.felhangoltság. Külsőleg csúnyának. az érzelmi. ingerlékenység. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. akikkel senki nem akar szóba állni. Ebből következik negatív jövőképe van. Fajtái unipoláris depresszió. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. kellemetlen mellkasi szorítás. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. sem passzív módon kipihenni. monoton. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. vagy túl evés. felfokozott beszéd. nagyon mozdulatlan. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. hanem motivációs eredetű. időnként dühöngenek. és ő sem képes senkit szerertni. megnövekedett aktivítás jellemzi. és a szomatikus funkcióknál. A beszédük halk. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. a motivációs.MÁNIA---. élnek át. pszeudoprogresszív. motoros és mentális lelassulás. nem szereti őt senki. inadekvátnak. mint valójában. alvás zavarok széles spektruma. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. undorítónak tartják magukat. a kognitív. 1. „sótlanok. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. gyakori sírásrohamokat élnek át. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. alacsonyabb rendűnek . Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. néha nyugtalanság és félelem. érzelmi gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. gyakran szorong. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. olyan erőt. nem képes jól koncentrálni. 3. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. színtelenek. szomorúságot.-----disszociáció. legfontosabb területén jelentkezhetnek. betegség. 2. szemkontaktust kerülik. Etiológia. Szomatikus tünetek: fejfájás. úgyse fog semmi sikerülni. érettséget. ha legalább egy mániás és egy depressziós fázist azonosítani tudtunk. PMD csak akkor diagnosztizálunk. visszataszítónak. csökken az emlékezete. szédülés. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. minőségben. ezért mindent halogatnak. segítségre szorulónak mutattja magát . merev. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. relative magasabb arányban a nőknél. elutasítottságot. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. zárt. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. emésztési zavar. mindig a legrosszabbra készülnek. általános energia hiányban szenvednek. míg a depresszió idősebb korban. egyáltalán alkalmatlan az életre. nem képes magát sem aktív. elvesztik a humorérzéküket. Gyakori az étvágytalanság.”. DEPRESSZIÓ----. a viselkedési. 35-60 év. Örökletesség valószínű. ürességet. kapcsolatba kerülni. 4. aggódalmakodás jellemzi. mimikájuk szegényes. lelassulás. passzivítás segítségével gyengébbnek. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. Semmiben nem találnak örömet. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. de ez nem intellektuális deficit következménye. székrekedés.énnel szemben. 2. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. örökös fáradtság. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. 24 .

így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. hallucinációk. majd másik pillanatban nevet az egészen. Zavartság. jókedvűen humorosan és vég nélkül. beszédkényszer. munka. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. Önértékelési infláció. hangulattal nem kongruens téveszmék. nem képes kooperálni. kontrollálhatatlanná. SCH. inkoherens. de saját érdekeiket is semmibe veszik. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. 3. Remisszióban van a beteg. aminek nem ismeri fel káros voltát. C. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. 6. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben.. de szükségleteikkel sem. 1. minden helyzetben nonkonformak. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. 1. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. Ha nem figyelnek rá. 5. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. Gondolat rohanás. gyakoriak a szleng kifejezések. kötelességeikkel. haverkodnak. cselekvési kedv. Bizarr viselkedés. kritikátlan szexuális viselkedés. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. vakmerő autózás. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. SCH-id. 2. D. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. Egyik tevékenységből a másikba csap át. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. vagy heves düh kitörése lesz. E. folyton humorizál. Gyakoriak a hallucinációk. asszociatív leágazásokkal. de jelenleg tünetmentes. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. téveszmék. figyelemzavar 7.Endokrin rendszer zavara. paranoid kórformák kizárhatók. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. B. . beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. Szokásosnál több beszéd. egzaltáltak. befejezetlen gondolatok. esztelen üzleti szerződések. szexuális. vagy csak 2. általában semmi nem állíthatja meg őket. Diagnosztikai kritériumok: A. impulzívvá.nek jelen kell lennie.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. nem kételkednek önmagukban. túl tolakodóvá. Időtartama legalább egy hét. de nem odaillően. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. mulatozás. nincsenek tisztában jogaikkal. Előfordulhat. idétlenkednek. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. paranoia. könnyen elsírja magát. viccelödő. ez fokozatosan is kifejlődhet. túl személyeskedő. de hirtelen is kialakulhat. esetleg téveszme. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. bár felületessek. vagy nyugtalanság. bár összefolyhat depressziós hangulattal. de a legextrémebb formában. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. 4. ebből fakadóan megszűnnek a határok. ingerlékennyé válik. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3.megnövekedett motoros aktivítás. Csökkent alvásigény. beszéde fellazult. A páciens teljesen kontaktus képtelen. élénkség. 2. jókedv jellemzi őket. felületes. grandiozitás érzése.. öltözködésükben „ csupa fux. társasági. hatalmas erőfeszítésekre képesek. elfelejtett . de nem fejez be semmit sem. túl intim. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. A hipomán könnyen beszél. 25 . MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. váltogatja a gondolatokat. pénz költés. növekvő aktivítás. gyakran tartalmatlan. gyakori az italozás. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység.

Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. Csupa rossznak érzi magát. árad belőle a kínlódás. azt is nagyon szúk szavúan. D. energiátlanság. bizarr viselkedés figyelhető meg. Gondolkodási. ksérletek. koncentrációs nehézségek. csökkent érdeklődés. örömtelenség.48. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. csak a családja terhére van.de akár hónapokon keresztül is tarthat. Nincsen spontaneitás.Pszichotikus jellegű állapot. 7. ha a realitásérzék láthatóan sérült. Rémálmai vannak. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. ha a múltban voltak ilyen tünetei. rossz hangulat. kedvtelenség.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. a következő szimptómák közül legalább 4. 6. 2 álmatlanság. hogy a családban más tagoknál is előfordult. ingerlékenység. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. bizarr viselkedés. diszforikus hangulat. utal is a szuicidumra.pszichomotoros gátoltság. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. Sokféle szorongásról. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. gusztustalannak érzi magát. csak kérdésekre válaszol. komly szándék. nem tud aludni. szomorúság. A páciens kedvtelennek látszik. hallucinációk. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. de anélkül is kialakulhat. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. Remisszióban van a beteg. bizarr viselkedés állapítható meg. étvágytalanság. halkan. de másokat is megtámadhat. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. erős őnvádlások alakulnak ki. nem tudnak kikapcsolódni. De nem tűnik dezorientáltnak. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. étvágytalanság—súlyveszteség.depresszív hangulat. de jelenleg nem állnak fenn. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. mintha fájna a beszéd. A. csökkent szexuális vágy. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet. hallucinációk. B. A halál visszatérő képzete. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. ---nehézségek a gondolkodásban. mozgása lassú. Az akut mánia --. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 4. döntésképtelenség. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. téveszmék. aluszékonyság 3. letörtség.óra --. 26 . Értéktelenség érzése. sötét gondolatok. kárt tesz magában. nincs intellektuális defektusa. félelemről számolhat be. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. nem váltogatják egymást. örömtelenség az élet minden területén. visszamenőleg is és a jelenben is. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. legalább két hétig tartó időszak. 5. csökkent érdeklődés. 1. mint mikor lefeküdt. hallucinációk. Nyomott.. Fáradtság. öngyilkossági gondolatok. gyakori. depresszív stupor. téveszmék. elesettség. önvádlás.. a munka végző képességük jelentősen csökken. legalábbis fantáziában. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. meglassúbbodottan beszél. székrekedés. reménytelenség. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. 8. közbülső tiszta periódusok nélkül. --. nehezen beszél. Reménytelennek éli meg az életet. társul. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. de ez valós veszély is. határozatlanság. Nincsen étvágya.

A magára maradt. annál nagyobb az esélye annak. bűntudat érzés. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. Önmagát elutasítottnak. 2. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval.toxikus delíriumnál. 4. az el nem fogadás. bánat. majd önleértékelés alakul ki. levertség. de nem sérül a realitáskontroll. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. Igen ritkán fordul elő.pszichomotoros epilepsziánál. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. 3. 1. csúnyának. pl szeretett személy elvesztése. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. Diagnosztikus kritériumok 1. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. --. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. a korai fejlődés patológiás. inadekvátság érzéséről. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. szeretetre nem méltónak. vagyis nincs pszichotikus tünet Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. fertőzések után. ügyetlennek. pl. SCH is indulhat hangulat zavarral.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. frusztráló. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. családi környezet nyomasztó. szemben az összes többivel. bűnösségi érzésekről.Differenciáldiagnózis. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus depresszió szintjét. felnőttkori tárgyvesztés esetén. bűnösség érzéssel.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. Az utóbbi két évben. csökkentértékűség érzése kialakuljon. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. A depresszív szindróma--. a realitás kontroll elvesztésével. 3. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság.s nem. alkalmatlanság. --. míg az SCH. az SCH-s nem visszafogottabb.ben leírtakkal. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. az irreális felettesén. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. önleértékelést.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. reménytelenség érzése mellett 27 . depresszív hangulattal. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. 2. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMD. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. hogy az inadekvátság.intrakraniális lézióknál --. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. rigiditás.

önsajnálat. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. 28 . A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. vagy hiányzik. 4. szorongással.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. alvászavarral jellemző kórkép. szokásosnál kevésbé beszédes. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. illetve a tünetek általában enyhébbek. Kezdetben kedvtelenség. halál. érdektelenség. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. szexuális vágy csökkenése. pesszimisztikus jővőkép. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. ---6. ---10. esetleg mindennel leszámolt. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. intelligencia deficit mutatható ki. szórakozás hiánya. ---3. ---11. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. élvezőképesség. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat.örömszerzésre. estére jobban érzi magát. produktivitás. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. amire oda kell figyelni: --. étvágytalanság. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. megszűnése. beilleszkedést tesz lehetővé. ---13. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. figyelem. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. de korahajnalban. ffi 60-65. Gyerek elköltözése. szuicid gondolatok merülnek fel. passzív dependens és agresszív karakterek. ---4.depresszió mélysége. dührohamok ---8. energiátlanság. álmatlanság. ---2. a depresszióját rejteni igyekszik. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. pszichotikus jegyek hiánya. könnyezés. ezért fokozott mértékben kompenzál. Tétlenség. csökkent érdeklődés. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. ---7. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. reménytelenség. tevékeny.csökkent érdelkődés szinte minden iránt. vagy aluszékonyság. reggel a legrosszabb. teljesítmény csökkenés. ---1. gyakori sírás. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. Elvesztett hozzátartozó. ingerlékenység. álmatlanság. ---5. örömtelenség. A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. csökkentértékűség. önvád. koncentráció zavar. öngyilkosság visszatérő gondolata. valóságkontrolljuk. reakcióidő csökkenése./ kezdődő aggódással. visszamenőleges önelítélésbe. Körül felébred és nem tud visszaaludni. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. hárít. ---9. ---12. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. krónikus fáradtság. Differenciál diagnózis. az életében ez mindig jelen volt. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. semmi sem sikerült. csak most erősebben. szorongásos feszültség. Magány. 2-3. alkalmatlanság érzése.

acting out szintű cselekvés. Bizonyos kockázati események. segítségnélküliség átélése. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. 3. A neurózis nem az involúció időszakában indul. 8. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. általában rövid ideig tart. hogy más halt meg és nem ő. 2. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. ellenséges reakció. mindenkinek könnyebb. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. 6. / kamasz. stb. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. a krízis elmélet 1942. 3. szorongás gyakori jelenség. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. mert itt hagyta. fájdalmas csüggedés vagy levertség. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. nem minden érintettnél alakul ki krízis. nagyon mély. amelyben az egyén találja magát. az ellenséges. normális gyászreakciót. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés.paranoid / . új örömforrást. bűntudat 4. 9. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. 5. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. 29 . 3. állandóan ezzel foglalkozik. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. ambivalens érzés. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. 2. akkor tapasztaljuk. amely az érintett. A klinikai tapasztalat. Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. 1. Dühös lehet a világra. hanem egy deliberált. elfordulás azoktól a tevékenységektől. hogy elfogadjon más. néhány esetben késleltetett. fájdalmas állapotként határozta meg.apa konf / 4. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. Ha voltak előtte halál kívánságai. segítség nélkül maradt. A szinróma lehet típusos és atípusos. Normál gyászmunka jellegzetességei. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. Lindemann az akut gyászreakciót. keresi a hibát.-re nyúlik vissza. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. Megkülönböztet: 1. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . annak a képességnek az elvesztése. patológiás gyászreakciót. Érzelem nélküliség. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoid. amelyben mind a jobb. az átélt indulat. hanem gyerekkorban. 7. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. szomatikus problémák. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. mert meghalt. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. A bűntudat legfontosabb forrása. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. az orvosokra és mindenkire. 2. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . ez lehet az első reakció. mit csinált rosszul. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. Bűntudat jelenléte. másoknál túlzó formában jelentkezik. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. amelyek depresszív jellegűek.nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. erősítheti a bűntudat érzését. öngyilkosság. arra a kockázatos szituációra utal. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. 2. tagadás. regresszív reakció: komoly depresszíó. KRÍZIS – koncepció. Ez még több bűntudatot mobilizál. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia.

A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések.a lélek befolyásolja a testet. PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. dühös vita zajlott. fájdalmas érzéseket elviselni.5. Specifikus pszichés--. 3. 5. az egyén adaptációs képessége. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. ha a páciens képtelen szorongás. a személy kiemeli a tárgyat.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. átélésének elkerülésére. 4. még nem tudjuk miféle szervi prediszpozicíció miatt. viselkedési minták elvesztése. Descartes --.szomatikus összeköttetéseket feltételez. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. alacsony fájdalom tűrés 2. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. hogy a halott személy él. Interakcionizmus--. váratlan vagy hirtelen halál. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. ellenségesség ---. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. akkor a személy szorongással válaszol. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. a szellem felfog és akar. 5. egy specifikus pszichológiai ingert. anyagtalan. vagy menekült. 30 . amik befolyásolják a belső szerveket. és a test befolyásolja a lelket. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1.jelenik meg a személy számára. ha az elhunyt balesetben halt meg. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. a test pedig olyan mint egy gép. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történő szembesülést. 6. Bizonyos konfliktus. az én állapota. A halál módja. depresszió. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. Általános tényezők hangsúlyozása. végül patológiához vezet. 2. a halott túlidealizálása. 1.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat.

magas vérnyomáshoz. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. keményen dolgozó. ettől a válasz inadekvát. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. az orrnyálkahártya vérbősége. 31 . hiányosságot talál önmagában. nem tud megbírkózni. és az egész élettörténetétől. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. pl. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. irritabilitás. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. szorongással. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. nem képes ezeket megváltoztatni. Pl. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. kolitist.A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. nem tehet semmit. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. hanem inkább a betegtől. küszködés állandó érzése. aki ezeket az érzéseket éli át. vagy artritiszhez vezethet. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. vagy mint patológia. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. a kialakított reakciómintától. koncentrálási képtelenség. nem próbál személyiség típusokat. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. nyugtalanság. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. vagy patofiziológiai oka van. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. ami a működési hatékonyságot zavarja. múlhatatlan aggódás. és tartós és hosszan tartó. Diagnosztikus kritériumok: 1. az abíciozus. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. hajszolt ember. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. a tartós változás patológiát eredményez. ami az orr bedugulásával járhat. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. 2. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. asztmát eredményezhet. mint hibás fiziológiai funkcionálás. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. Rémület és zavarodottság. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. ami gyomor fekélyhez vezethet. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. tünetei feszültség.

Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. A légzés és az autonómia kapcsolata. akiknek jellemzői a paranoid vonások. ilyen esetben a roham csakis a beteg által a virágnak tulajdonított jelentés. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet elkülöníteni: 1. A pszichoszomatikus medicina. elfojtott ellenségességgel. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. A légzés az önkifejezés eszköze is.-. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. Minden életkorban jelentkezhet. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. olyan általános irányulságot képvisel. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. konverziós szimptómák. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül.a kilégzés zavara. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. infantilisek. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. Szexuális csábítások. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. 2. infekciózus. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására.3. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. a roham a tüdő bömbölő jelenete. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. Pszichodinamika 1. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. 3. „ A szorongás. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek.-. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. 32 . feszültség.-. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. Az instrintic forma magában foglalja az ún. Asztma bronchiale--. Fuchs és Weizsacker .tartalom miatt váltódik ki. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. funkcionális szindrómát. Leírtak respirátoros személyiséget. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. A sírás elnyomásának magyarázatát. 4. Légzőszervi betegségek. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. „összeolvadni”. dependensen kötődnek. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. pszichoszomatózisokat. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. szerv. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. a születés után az első légvétellel indul.neurózisok.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. A beteg konfliktusát a befogadás. Mások orális személyiséget írtak le. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. 2.-.---védekezés egy túl korai. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. hogy a roham zokogás közben megszűnhet.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. 3. lefolyásában. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. versengő érzések. mivel megtorló visszavonástól. amely asztmás rohammá alakul. Ez értelmezés mellett szól. fantáziák emocionális feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. és különösen azok kezelésében. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás—intrinsic asztma bronchiale között. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között.

amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. viszonylag tudatközeli lehet. A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg. az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye.Köhögés—öklendezés. infekciós oka van a köhögésnek. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. Személyiségkép: már 1826. viszont elnyomják. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. individuális ellenes nevelésben részesültek. a tehetetlenség érzése miatt. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni. Az ideges légzés szindróma. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani. az egyénnek a stresszel való viszonyától. a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. de frusztráló szülők miatt. ha nem eredményeznek szervi leleteket. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. csalódás. erősen szabálytisztelő. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. mély. légzési fűzőt. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg. így tiltakozó köhögésről beszélnek. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a köhögése közötti összefüggésre. állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. tartós félelem. és ilyenkor tehermentesítést jelent. de a gátoltságnak is kifejezője. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. A köhögés arra szolgál. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. mint a sóhajtozó légzés. Emellett a tiltakozás. Az a célja lehet. . Szív. a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. ez függhet az immunrendszertől. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb. a hiperventillációt és az ún. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza. számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. erősen gátoltak. és a személyiségétől.. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. agresszív késztetéseiket képtelenek meg. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. a szomorú. legtöbbször bizonyos emberekre irányul. a mellkas beszűkültsége. Rendkívül normatartók.depresszív. így ördögi kör alakul ki. bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására. Saját igényeiket rendszerint visszatartják. vagy azért mert szorong az őt szinte bénító. takaros. akkor belső feszültségre utal. ha nem organikus. Főleg olyan családokból származnak. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő.ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka. ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. mivel. idegesség kifejezőjeként tartják számon. önmagát erősítő folyamat. akkor funkcionális szívbántalmakról 33 . amelyekben a gondoskodó. másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem.és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. mély légzési kényszer áll elő. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük.és kiélni. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. mert létük fenyegetéseként élik meg. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus. légszomj. hosszú ideig tartó szenvedés. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki. érzékeny. főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban. az életkor előre haladtával ritkul. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától. kötelességtudó. Szorongásos egyének. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Tüdőtuberkolózis.

a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. remegés. az engedékenység. szorongás. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. ennek körülményei változatosak. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora. létre jön. depresszív betegek alkotják ezt a csoportot. ritkán éreznek szorongást. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája. hogy letagadják a konfliktusaikat. fájdalom. rövid arritmia. . a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. a passzivitás. 2. sokk. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. Pszichodinamikailag: általános apátia. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. gyengének érzik magukat. farkasétvágy. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben. azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban. Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. hogy szívbénulásban meghalnak. 34 . Tachicardia. munkára törekszenek. mint személyes—családi környezetben.beszélünk. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. Petzold ezt azzal magyaarázza. elmerülnek a határidőkben. Alexander írta le. sokkal heterogénebb. hogy semmi másra nem marad ideje. paresztéziák. akár valós. ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1. a konfliktuskerülés. B csoport. légzészavarok. erősen hipochondriás. a betegek hajlanak arra. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. szédülés. erőteljes beszédstílus. és mindig valamilyen típusú veszély. szinte a munkadüh megszállotjai. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. küzdésre. A keringés előkészület az akcióra. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. akár fantáziált.csoport. Viselkedés szinten állandó készenlét. A betegek állandóan túl erőltetik magukat. legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Gasztrointesztinális betegségek. agresszívek. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. attól félnek. türelmetlenek. fokozott pulzus szám. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős. vagy szorongása ellen. A gyomor. leizzadás.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. de nem követi akció. sürgetettség. és pubertás korukban váltak visszafogottá. nagyon körülírt csoportot képeznek. támogatásra szorulók. szívgörcs. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai. A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el. szívdobogás. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. a teljesítmény orientáltság. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. feszült arcizomzat. nyugtalanok. csökken a teljesítő képességük. Esszenciális hipertónia. általában a félelem a fő komponens. ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak. azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. folyton orvosi segítséget keresnek. a szívneurózis fóbiás alanyai. becsvágyók. A.

6. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. alkoholisták.hányás. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. nyelési bántalmak. mégsem támaszkodik ezekre. fantáziaszegény. 1. foghús tünetek. túlterhelő. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. 3. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. 3. colon irritabile. semmiféle rizikót nem vállalnak.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek. motilitása. hányinger. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. a jutalmazás után. lefogyás. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről.fájdalmak.vágy az elfogadás. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban. 7. míg a szorongás meglassítják. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". erősen konformista. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. passzív. nem tud valamit lenyelni--. depresszív gondolati folyamatok. ánkorlátozottságot mutató.valamit elakar taszítani--. illetve a dac és lázadás konfliktusa.függő betegek extrém tárgy igényekkel. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. visszautasít valamit--. 5. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. 4. környezeti konfliktusaikat. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor—bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. 2.evészavarok. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. függőség iránt meghiúsulnak. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. hogy védettek legyenek. Életstratégiájuk lényege. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. véráramlása. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók.étvágytalanság.somatitis. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. 5.idült hasmenés. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. viharos fekély-tüneteket produkálnak. 2. akinél az ulkusz rosszabbodása. ami állandó feszültséget tart fenn. fekély. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. nem tud valamit többé feláldozni--. 4. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. hogy táplálásban részesüljön. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. másokban is csak saját magukat látják. mechanisztikus életmódban és tárgykapcsolatban léteznek. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. A szorongás.idült székrekedés. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. ez indulatkitörésekre.gyomor fájdalmak.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. megragadási nehézségek--. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy.depresszió vonásokkal rendelkeznek. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. így folytonosan frusztrálják. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. akkor következik be. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. Agresszív környezet. paranoid viselkedésre hajlamosít. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. 1. émelyeg. magáévá tesz--. merev. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. 35 . colitis. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit.

alkotó. Emellett érzékszerv. erős. elpirulás. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. ----elpirulás . vállalom a vezetést. de belsőleg feszült. Colitis ulcerosa. de az egész gyomoremésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. magamra veszem a felelőséget. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. és fukarságról. nem specifikus gyulladás. váltakozó hasmenés és székrekedés. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. vastag bőr van a képén. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. önérzetük gyenge. izzadás. erős hasi fájdalmak. Képes arra. ég a pofám . A bőr. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. mindenkinek csak adok. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. véres hasmenés. A bőr határ szerv. görcsök. nem tud kibújni a bőréből. fontos a pszicodinamikában az adás—kapás. pl. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. sorompó a saját és a külső világ között. pulzus labilitás. Freud az önfejűség. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. A betegek személyiség képe nem egységes. A Crohn betegségnél krónikus. kapcsolatokban szegényes. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. az intoleranciáról. mint a bőr. Bőrbetegségek. érzelmekről keveset beszélnek. Másoknál a székrekedés. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. túlérzékenyek a kudarcokra. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. takaros. haspuffadás. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. a haj érintettek lehetnek. a tevékenység utáni sóvárgással. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. rendszeretet. Emellett fokozott izzadás. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra.receptív irányultságot. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. mint a központi idegrendszer ektodermális része. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. viszketés. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. elsápadás. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. és az agressziógátlást. de mindent együtt kell tartanom. önálló vagyok. főleg a terminális ileumban. Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. a nárcizmust. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás.Alexander szerint eltaszítják az orális. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. és perifériás érösszehúzódás. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. külsőleg ugyan nyugodt. 36 . mivel azok nem férnek össze a függetlenség. a depressziós reakciókészséget. ami az enyém”. segítem barátaimat. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. lúdbőrözés. fekélyek. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. pedantériáról.

és a személyiség zavarok. ambiciózus. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. csalódások és bonyolult. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. állandó félelem a figyeléstől. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. A másik részük panaszkodok. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. vagy provokatív viselkedés mögött. vétkességérzés. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. fertőzések. 3. Általánosabb nőknél. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. gátoltak az agresszív viselkedésükben.Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. Rozacea. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. Viszketegség. kényszeres tetszés igény. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. befolyásolható. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. túl sok vagy túl kevés napfény. 30-40 éves korban jelenik meg. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. ahogy mondani is szoktuk. biztonságának. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. a keringési típust. bosszúállók. Lokalizált bőrviszketés. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. két típusát szokták elkülöníteni. az arcpír és a mellek területén. fűszeres ételekre. harcias megjelenést mutatnak. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. 2. göbképződés. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. nagy szorongási készség. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. amikor a beteg eléri a képességei határát. Súlyosabb lelki feszültség. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. amelyek szégyenkezést keltenek. csekély toleranciával. . Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. ami általában 37 . A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. fontosak az emocionális stresszek. csődök. Szexuális nyugtalanság. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. a támogatás iránti igény egy alárendelő. 4. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. szorongó függőség mások jó véleményétől. megnövekedett véreresség. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . nyirkosság. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. a figyelem. ínség. hogy tolerálja elfojtott haragját. Néhány beteg esetében a szeretet. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. viszketek tőle. hidegség és emocionális stresszek.

jellemző rájuk a perfekcionizmus. főleg azoknál. vagy hirtelen. abnormálisan függővé válnak. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak. Én. súlyos szorongást mutatnak. vagy féltékenységi téveseszmék. amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. vagy férfiassággal kapcsolatos. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. Bármelyik életkorban indulhat. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. gátolt. ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. vagy vonatkoztatásos téveseszmék. PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása. Gerincbántalmak. sokszor infantilis dependencia alakul ki. étvágy elvesztésével. általában okosak. étvágytalansággal. kveruláns. gyengeség hatására az ember magába roskad. Gyakori kísérő tünet a sértettség. legyen hivatásbeli. A betegség kezdődhet lappangva. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. rigiditás. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. kétség. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. Előfordulás. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. krónikus fáradtsággal. Izom—összehúzódásos fejfájás.. Gyász. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. gyenge én-struktúrát mutatnak. Tiltott ellenséges. vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai.szerveződés : éretlen. 38 . módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. A fájdalom általában bilaterális. reggeli merevség a végtagokban. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. ha valaki konok. vagy agresszív érzések. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. affektív torzulás jöhet létre. a hozzátartozók csak gyanakvó. Migrén típusú keringési fájdalom. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. nagyzásos gondolatok. konformista. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. magányosság. keringési tünetek. viselkedés különcségek. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. az elfojtott harag. émelygéssel hányással. jóval ritkábban kérnek segítséget. a szociális elszigetelődés. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van.tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. ami nem fejezhető ki szavakban. összeférhetetlen. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. a düh. a személyiség érintetlen marad. különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja.

amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével.Általános tünet a gyanakvás. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. hónapnál nem hosszabb. közismert személyek köré szövődik. mint akiknél előzőleg járt. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. próféta témája. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. ideje nagy részét betegségének szenteli. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. ez arra ösztönzi. vagy valakik üldözik. eltávolodik barátaitól. amit kivetítenek az ellenségre. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. alkoholizmus. nem élhet ki szerelmét. de rövidesen fokozottan térnek vissza. fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. nyomoznak. depressziónál. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású. és azt a saját testi énjén rögzíti. Pontos előfordulás nem ismeretes. süketség. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. pont olyan tájékozatlan. amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. hogy abbahagyja a munkáját. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. az életére törnek. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. Általában híres. miatt nem közölheti. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. feltaláló. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. az omnipotencia és grandiózitás. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. ami más kórképeknél is előfordul. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. méd akkor is ha a betegség krónikus. közli az orvos nem ért semmihez. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. mint az üldözéses téveseszmék. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. SCH. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. megfigyelik őket. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. kényszeres és fóbiás kórképekben. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. amely a megcsalatás körül forog. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. ritkán hanyatlik. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. organikus zavarok. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. Komplikáció általában nincs. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg. ahol a beteggel valamilyen sérelem. megvetik. kielégítetlen jogi esemény történt. affektív pszichózisok. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. A betegség általában lappangva fejlődik ki. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. perekkel fenyegetőzik. azonban rajta kívül álló okok. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki.a beteg rendszerint dühöng. további jogi procedurákat 39 . hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. kivándorlás. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik. előfordulhat SCH-ban.

öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. Leggyakoribb nővéreknél. mint a férfiaké. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. Aparanoid tartalmak részben közösek. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. rögzült paranoid téveseszmékkel. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. A dühroham eredménye rendszerint az. Ha túl éli a rohamot. hogy vagy embert öl. A bizalom hiánya 40 .A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. baráttal tartanak kapcsolatot. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. vagy súlyos halláskárosodás. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. pánik. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg.kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. és ezért meg kell halnia. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. 40%-ban kimutatható a közepes. amíg együtt él vele. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid téveseszme rendszer. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. és a nők aránya 7-szer gyakoribb.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. Az egymással szoros kötelékben. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós elhárítás abba a formába. de anya—gyerek relációban sem ritka. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. Zavart. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. hogy „nem én vagyok az. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. esetleg mindkettő bekövetkezik. affektív zavarral. . kevés rokonnal. PUERTO RICO. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. vagy a SCH regresszió sajátos változata. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. aki gyűlöli őt. VOODOO halál Ausztráliában. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. rendszerint lappangva bontakozik ki. elemezte a paranoid kórképeket. feltételezte . teljesen amnéziás a támadásra. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. ami annak eredményeként alakul ki. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet. hallucinációkkal. szörnyű rettegés.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. vagy őt ölik meg. aki érzése szerint gyűlöli őt. időnként katatoniás állapot lép fel. amelyet szélsőséges izgatottság. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő.

Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. 6. elgyengülés. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. adaptációs nehézségek. fokozott elvárások a gyerekkorban. hogy állandóan rágodhasson. élőlénytől. 7. amely valójában nem veszélyes és ezzel a paciens is tisztában van. szociális elszigetelődés. helyzettől.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. Olyan helyzetekben voltak. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. észre veszi valami nem OK. csábító. ha fokozógik az a helyzet. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. szadisztikus bántalmazás. az apa távolságtartó. hogy másban lássa a saját hibáit. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. követelőző. olyan helyzetek amik fokozzák. Egyéb mechanizmusok. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. kimerültség 41 . elszigetelődés. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. Ha csökken az önbecsülés. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. irtózás. tárgyaktól retteg. 3. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. ahol súlyosan bántalmazták. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. Az anya gyakran túlszabáluozó. merev. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektől Klinikai kép Intenzív félelem (szorongás. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. undorodás) valamely tárgytól. azonban nem tudja megmagyarázni . hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. 2. 5.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. palpitáció. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. Ha a gyerek nem bízhat abban. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. illetve erősen moralizáló.Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. NEURÓTIKUS STRESSZHEZ TÁRSULÓ SZOMATOFORM ZAVAROK FÓBIÁK FÓBIA (PHOBIA) Az egyén olyan helyzetektől. 1. 4. inkompetens. a tagadást. Nem tűti a kritikát. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. szadisztikus vagy gyenge. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. perfekcionista szüleik voltak. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy tűrőképességét . ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetőséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés) A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni A korábbi valódi. visszautasító. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. bár maga könnyen bírál másokat. A paranoid elriasztja a többi embert. túlérzékennyé válik. magányosság. akkor olyan attitűdöt vesz fel.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. A tünetek lehetnek: ájulás.

hogy a gyermek minden későbbi kapcsolatai is szorongásossá. Megjelenési formák A már ismertetett tünetekre jellemző. stb. Mindezeket három fő csoportba szokás összefoglalni: agorafóbia. hogy a beteg pl. más pszichiátriai kórformákba tartozó betegek. Mindenesetre a szabad asszociációk és álmok – fantáziák elemzése gyakran vezetnek arra az eredményre. A nehéz helyzetet bármely praecipitáló tényező (pl. amelyek a korábbi (gyermeki) fejlődési szakaszban büntetéssel. hogy egyik is. későbbiek során pedig az anya szeretete. szinte zsarolja őt. de a betegséget már Hippokrates is leírta. Keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. A legegyszerűbbnek látszó tanuláselméleti elv (a kondicionálás) nem mindig alkalmazható. Nem megválaszolt kérdés. A fóbiás személyt óvó környezet maga is gyakran erősíti a rossz kört: a beteg fokozott dependencia . Alábbi fóbia – formákat szokás elkülöníteni (latinosan írva): • • • • • • • • • • • Acrophobia Agoraphobia Ailurophobia Aquaphobia Claustrophobia Cynophobia Mysophobia Pyrophobia Xenophobia Zoophobia Sociophobia = = = = = = = = = = = félelem a mélységtől félelem a nyílt helyektől félelem a macskától félelem a víztől félelem a bezárt helyektől félelem a kutyától félelem a piszoktól. mint az észleltek száma. Maga a fóbia kifejezés Westphaltól (1872) származik. hiperventilláció. Maga a szorongás szimpatikus hiperaktivitással járhat: remegést. bizonytalanná válhat. stb. Gyakori. A fóbiás tünetek előfordulási gyakorisága – enyhébb formákban – valószínűleg nagyobb. aki eredetileg szorongásos hisztériának tekintette ezt a neurózisformát. iskola. diarét. sőt egészséges személyek is észlelnek (pl. ilyen esetben a fóbiás tünetek súlyosbodhatnak. Ez azonban nem tudatos és nem szándékos. anyját állandóan maga mellett akarja tudni. ha félnek is tőle az első találkozáskor. esetleg pánik reakció. A pszichodinamikus modellben gondolkodók. vagy túlzott mértékű depriváció lehet az ára. (elválasztja férjétől) tudattalan oidipális impulzusoknak téve eleget. kapcsolat – konfliktus) tovább súlyosbíthatja. hogy környezete (jó anyaként) elfogadja betegségét. hogy célra irányulóak és másodlagos haszonnal járnak.és szeretet igénye úgy elégül ki. stb. hogy a fóbia valamely tudattalan tárgyról való indulatáttolás révén jött létre. Előfordulhat. azt feltételezik. szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. pánikreakciókhoz vezethetnek. ezért állapota számára érthetővé. hogy a fóbiás milyen alapon „választ” tárgyat. gyors légzést. undort. a szorongás oly mértékűvé fokozódik. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálhatják a gondolkodást és a viselkedést. tehát a beteg ezért felelősségre nem vonható (nem munkakerülő és nem táppénzcsaló!). A pszichodinamikus elképzelést Freud (1909) fogalmazta meg. Budapesti beteg esetén pedig gyakran fellelhető az utazási céllal (munkahely. hogy a szexuális és agressziós törekvéseket szigorúan büntető szülői magatartás vezet a fóbiás szorongások kialakulásához. másik is magyarázat lehet. A veszélyek elkerülése érdekében a személy szorongáselhárító mechanizmusokat működtet: elfojtással. Falusi környezetben élőknél pl. elvesztése miatt érzett félelem. eredményezhet. mivel kisebb – nagyobb irracionális félelmeket. hogy vágyai teljesülése esetén elveszítheti a szeretett személyt. Ha a tanácstalanná. Ez utóbbi sok esetben sikertelen (a véletlenszerű előfordulás miatt). szituációhoz) köti a személy. Az áttolás révén az ismeretlen eredetű szorongást (tudattalanul) ismert tárgyhoz (eseményhez. közlekedéstől. való heves irtózást). a gyermek fokozottan dependenssé és visszahúzódóvá válik attól való félelmében. kígyótól. szociofóbia és (egyszerű) fóbia. reménytelenné vált gyermeket nem segíti megértő – támogató nevelés. a pszichoanalitikus szimbolizációs értelmezés pedig sok esetben hat erőltetett magyarázatnak. így elviselhetővé is válik és lehetősége nyílik a szorongás forrásának elkerülésére.) szembeni ellenállás. áttolással.érzés. A szorongás ősforrása a születési trauma. Mivel a félelemtől eltérően a szorongás forrása nem felismerhető. való félelmek). baktériumoktól félelem a tűztől félelem az idegenektől félelem az állatoktól félelem a társaságtól (Ezenkívül előfordulnak még: repüléstől. vagy szeretet elvesztéssel fenyegettek. gondoskodása. A kora gyermekkori szorongás kihat a későbbi kapcsolatokra is. póktól. hányinger. felbukkanhatnak az addig nem tudatos szex – vagy agressziós törekvések. Diagnosztikai kritériumok (DSM-III) Agorafóbia 42 . hányást. nincs metró – fóbia. fokozott szívműködést („szívdobogás”).

ha a beteg szembesül azzal. felismeri. 3. szkizoform kórképre. kényszer. nem vezethető vissza kényszeres. hogy: „külső okok miatt nem lehetek az. vagy gyógyszerek révén) 2. ha deszenzitizációs kezelésben lévő betegek számára szerveződik. félelem nyilvános helyeken. Fóbiás áttolás és paranoid projekció: mindkét esetben belső szükségletek. szkizofrénia). nyílt területen. illetve magyarázni próbálja a helyzeteket. A kezelés prognózisa (idült eseteket leszámítva) általában jó: viszonylag rövid időn belül gyógyulnak a betegek. Azok a tünetek azonban. naivak és kritikátlanul hiszékenyek minden olyan módszerrel kapcsolatban. amelyek racionalitását nem látják át. A tárgyak gyakran állatok. hogy a beteg belássa: a szorongást keltő tárgy (szituáció) semmilyen veszélyt nem jelent. a szisztematikus deszenzitizációs terápia. specifikus) A. eltávolíthatók. mások (bárki) fürkésző. a szituációk gyakran mélységgel. Gyógyszeres (minor tranquilláns!) kezeléssel elsősorban a szorongás csökkentése érhető el. hogy nem fél tőle. ha sikerül a beteg környezetével jól együttműködni. szorongásos neurózis. ha sikerül a koragyermekkori szorongás körülményét feltárni. stb. amelyek már nem szolgálnak elhárításként. 43 . Gyakran segít az is. a normál aktivitás egyre inkább beszűkül. Wolpe a következő három műveleti szakaszt különíti el: 1. helyzettől. elkerülő viselkedés bizonyos (előbbiekbe nem tartozó) tárgyakkal. de a fóbiás megtartja „realitástesztelő” képességét. közlekedési eszközön. Eltávolítása ezért nemcsak felesleges (hisz az alapbaj megmarad). kényszeres. Fóbiás tünetek más megbetegedéseknél is előfordulnak. A szimptomatikus kezelés. regresszív jellegűek) követik. amíg ellátja elhárító funkcióját. környezeti tárgyaktól függetlenül.mint szindróma). kudarcról is. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a tünet addig áll fenn. B. ezért önmagukban nem elégséges kritériumai a diagnózisnak (ld. Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. hanem betegnek. hídon. Az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás. elkerülés. attól való irracionális félelem. paranoid. hogy kiszolgáltatottá válhat. de a fóbiás nem üldözöttnek érzi magát. hogy betegségével milyen másodlagos előnyökhöz jut. kritériumok). Szuggesztióval. hogy érzései irreálisak. Fóbiánál a szorongás tárgyakkal – szituációkkal kapcsolatos. paranoid kórformákra. szociofóbia) C. relaxáció (autogén tréning. hanem káros is lehet. konverziós hisztéria: a szorongásos neurózisban diffúz és nem specifikus szorongást él meg a beteg. hipnózis. Terápia: Szinte minden eljárást (és mindezek kombinációit) kipróbáltak és mindegyik esetében beszámoltak sikerről is. vagy („elkerülő”) személyiségzavarra Fóbia (szimplex. tudatosítani a relaxált beteggel. fóbiás neurózis (. A csoportterápia különösen akkor jó hatású. hanem puszta szokásként rögzültek. Mindkét esetben eljut a beteg ahhoz a felismeréshez. A pszichoanalitikus kezelés célja a fóbiás tünet és a mögöttes (tudattalan) konfliktus összefüggésének feltárása a célból. perzisztens és irracionális félelem. Elhárító mechanizmusok: elfojtás. elkerülni. moziban. zártsággal kapcsolatosak B. impulzusok torzítják a valóságot. mivel az irracionális félelem dominálja a beteg életét. vagy olyan helyeken. C. hipnózissal is jó eredmények érhetők el. (szimbolizáció). nem szorong. Ennek legjobb módja. Szociofóbia A. hogy ezek az érzései túlméretezettek és ésszerűtlenek C. mert rendszerint „rosszabbak” (debilizáló. nem vezethető vissza depressziós. de akut dezorganizáltság állapotában rövid major-tranquilláns kúra is indikálható. szkizoform kórképre Differenciál diagnózis Fóbiás neurózis. a leggyengébbtől a legerősebb felé haladva exponálni az ingert. a szorongást okozó inger hierarchikus rendezése.A. irracionálisak és szenved ettől. (pl. vagy nincs nyilvánvaló közelségben segítő személy (utcán. mivel egyes fóbiás betegek extrém mértékben szuggesztibilisek. amelynek lényege az inger és szorongás között kialakult kapcsolat megbontása. Nem vezethető vissza depresszív. jellegzetes distressz élmény attól a felismeréstől. DSM-III. (ld. elkerülő viselkedéssel jár. Fóbia (mint szimptóma). esetleg ártó szándékú viselkedése számára. Általában jó hatással van. paranoiditás. ahonnan nehéz eltávozni. aki vagyok”.) B. helyzetekkel szemben. áttolás.

Ezután középmély alvási. kritériumai: 1. szubjektív szenvedést okoznak. Az éjszakai alvás periódusokra. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. állandó panaszt okoz. fokozott esékenység. 2. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. és a munkában. alkohol. mint mások. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. Kísérletesen meg tudták állapítani. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. A REM. ciklusokra osztódik. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. és deprimáltabbak. elalvási rohamok. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés.szakaszban élünk át álmokat. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. 2. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. vagy délután 13-16-ig. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. figyelem zavar. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. nemcsak alvásvédelmező. Elégtelen alvás. vagyis a REM. mind másoknak. Egész nappali működésük szintje csökken. életmód. 44 . teljesítmény zavar. vagy lerövidül. vagy az ébredés elhúzódása.szakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. gyógyszerek. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. Az életkor előre haladtával ez csökken. a test rendkívül ellazult. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. 3. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. Ugyanakkor a REM. szemünk állandóan mozog. miközben az alvás mélysége egyre csökken. rossz minőségú alvás.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. de óvja a lelki egészséget. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. emocionális problémák. 3. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. amelyek egymással nem cserélődnek fel. a nappali álmosság. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak.ALVÁSZAVAROK ALVÁS ZAVAROK Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. mint egyéb alváshoz hasonló. életünk egyharmadát átalusszuk. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás. hajnal 1-4-ig.szakaszban vagyunk. ha a korábbi feszültsége már elhasználódott. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. életvitelben nehézségeket hoz létre. ezekben változik az alvás mélysége. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. 4. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje nyúlik meg. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. szorongóbbak. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. A rákövetekző. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek.

Az oligofrénia típusos formái és az épelméjűség közötti folyamatos átmenetet jelentő közti formák. 45 . Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Mentális retardáció: az összes típusos oligofréniák és az enyhébb átmeneti formák egésze. pszichiátriai alvászavarok. időskorban néha előfordul. a szorongásos. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. vagy sorscsapások. A mentális retardáció létrejöttének okai három fő csoportba oszthatóak. a szokatlan élmények. Elsősorban értelmi fogyatékosság és szociális inkompetencia jellemzi. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. összrendezett cselekvéseket hajt végre. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. Éjjelente ébren tépelődnek. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. mely már a fejlődés időszakában észlelhető. Mentális retardáció definició: szignifikánsan átlag alatti általános intellektuális működés. az anamnézisben nincsenek specifikus kórfolyamatra utaló adatok. előfordulhat. paraszomniák. epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. a leküzdhetetlen konfliktusokon. Az alvajáró nincs ébren. emiatt riadhatnak fel.. A genetikai eredetű mentális retardáltak között el lehet különíteni a familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportját. majd hirtelen megnyitása. de gyakrabban mechanikus. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. járkál. éjszaka izzadnak. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. Poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható. különböző súlyossági fokai vannak.szindrómával jár együtt /obesitás. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. neurotikus talajon. Ritka felnőtt korban. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. orvosi. a felelősség. ami ágyszorongássá fokozódhat. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. hipertóniás. teljesítmény. Gyakori. A beteg többnyire kövér. általában 5-30 percig tart. és a szülők. Szomatikus tünetek náluk komplex genetikai. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. 1. helyzetétől kezd szorongani a páciens. EEG döntő. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. testvérek között legalább egy mentálisan retardált egyén fellelhető. El kel különíteni az epilepsziától. az egyén átlagos intelligenciaszintje az enyhén elmaradott vagy debil kategóriába sorolható. arca kifejezéstelen. A disszomniák. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. Az intelligenciaszintet poligén rendszer határozza meg a környezeti tényezők mellett. tartós fennállása kognitív zavarokat okozhat. A súlyossági fokozatok megállapítása az intelligenciaszint és a szociális adaptív funkció felmérésével történik. antropológiai vizsgálattal nem találhatók. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. utólag nem emlékszik semmire. az adaptív magatartás hiányosságaival társulva. mind a REMfázisban felléphetnek. munka túltrheltés. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. erőteljes horkolással. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. nehezen ébreszthető. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól.Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. éjszaka alvás közben felkel. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. hánykolódnak. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. hogy már magától az alvástól. Disszomnia olyan alvás zavar.

Gyakori. fertőzések (rubeola. A BNO-10 felosztása: Alapján 4. Jellemzi a különböző készségek és az intelligencia minden területén megfigyelhető károsodás. fulladás. II. Ha stimuláló környezetbe kerülnek.alkoholfogyasztás. elégtelen prenatális gondozás. hogy a főbb etiológiai tényezők együtt. amely figyelmet vagy kezelést érdemel F7x8 – más magatartási rendellenesség F7x9 – meg nem határozott. herpesz és más infekciók. A genetikai kórok monogén ártalom vagy kromoszóma rendellenesség lehet. agysérülés. Turner szindróma. környezeti toxinok. vagy minimális a magatartási rendellenesség F7x. Edwards szindróma. hypothyreoidismus – a pajzsmirigy alulműködése). posztimmunizációs encephalopathia. szülési sérülés. Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések. drog. A monogén ártalmak az anyagcsere veleszületett rendellenességei. Szociokulturális kórokok. a pszichoszociális depriváció. extrém alultápláltság. hatásukban összegződve vezetnek mentális retardációt előidéző agykárosodáshoz.2.0 – nincs. Kromoszóma rendellenességek esetén a gyengeelméjűség általában nem egyetlen tünete ezeknek a jól körülhatárolt szindrómáknak. Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség. Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség (toxaemia – baktérium által okozott mérgezési állapot. Autoszómális kromoszóma anomáliák: Down szindróma. Antiszociális viselkedés és más viselkedészavar észlelhető. 46 . phenylketonuria. a táplálás elégtelensége. Szex-kromoszóma anomáliák: Klinefelter szindróma. (azaz negyedik) jelet használunk a mag. III. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció. a recesszív öröklésmenetet mutató különböző enzimopátiák. anoxia. higany. 2.tart károsodás mértékének meghatározására. Ha a mentális retardáció oka ismert. ólom. hanem testi kórjelenségekkel társul. Elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. status epilepticus. galactosaemia (recesszív). pl. ezek az egyébként átlagos adottságú gyermekek gyorsan fejlődnek. A mentális retardáció felosztása A mentális retardáció a szellemi működés lelassulásából vagy inkomplett fejlődéséből kialakult állapot. neurofibromatosis (domináns). amely a fejlődési időszak alatt manifesztálódik. vízbesüllyedés. Gén abnormalitások: tuberosus sclerosis. mentálisan retardált egyéneken az elmebetegségek prevalenciája három-négyszer nagyobb. Az alkalmazkodó viselkedés mindig károsodott. endokrin abnormalitások. Környezeti fizikai kórokok. ha ez nem más betegség következménye: F7x. 1.vagy testi betegségekkel vagy anélkül. 3. szexuális transzmisszióval közvetített betegségek). mint a normál populációban. Jelentkezhet más elme.1 – jelentős magatartási rendellenesség. hypothyreosis. Az autoszómák rendellenességei általában gyengeelméjűséggel járnak. más kódot is használni kell.

A mérsékelten retardált személy nyelvi és értelmi fejlődése lassú. neurológiai és testi hátrányos állapot is gyakori. magatartászavar vagy hátrányos testi állapot gyakran társul. Felnőttként egyszerű. bár fejlődése sokkal lassúbb a normálisnál. aktívak. A betegek többsége motorosan károsodott. de eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget. akik egyszerű társalgásra is képesek. számoláshoz szükséges ismeretek elsajátítására. Az írás és az olvasás gondot okoz. a többség képességének megfelelő szintű szociális fejlődést mutat. mint a közepesen és súlyosan retardáltakéhoz. érzelmi és szociális nehézségei és az állapotából következő kezelés és támogatás közelebb áll a normál intelligenciájú emberekéhez. akik csak az alapvető szükségleteket fejezik ki. • Organikus etiológiai tényező ritkán (bár növekvő arányban) diagnosztizálható. szellemit kevésbé. és a pszichometriai tesztekben nyújtott teljesítményt. Szintén standardizált szociális érettségi és adaptációs skálákat is érdemes felvenni. Ha a betegség észrevehető érzelmi és szociális éretlenséggel párosul. gyakorlati munkavégzésre képesek. Az enyhén retardált személy késéssel kezd beszélni. ami jelentős központi idegrendszeri károsodásra vagy fejlődési rendellenességre utal. A specifikusan a hiányosságok kompenzálására fejlesztett képzés sokat segíthet. és az ezeken a területeken elérhető szintje behatárolt. Az IQ-t standardizált. de ezeket külön kell kódolni. Egyesek jobb vizuális-térbeli és rosszabb nyelvi képességekkel rendelkeznek. akik nem tanulnak meg beszélni. megkísérel kapcsolatot teremteni másokkal. Teljesen önálló életvitelre nagyon ritkán képesek. Mérsékelt mentális retardáció (35-49 közötti IQ) – (F71) • • • • • • Súlyos mentális retardáció (20-34 közötti IQ) – (F72) • Nagyon hasonlít a mérsékelt mentális retardációhoz. Eléri a teljes függetlenséget az önellátásban. epilepszia. sokan egész életükön át felügyeletre szorulnak. nyilvánvalóvá válik. bár néhányan képesek az olvasáshoz. nem szabad mereven alkalmazni őket. A többségnél organikus etiológia kimutatható. A képzési programok náluk is fontosak. A képességek profilja eltéréseket mutat. Vannak. vagy más deficitje is van. Gyakorlati munkát képes elvégezni. A megadott IQ szintek útmutatók. beleértve a klinikai eredményeket. és vannak. a gyakorlati és háztartás körüli készségekben. amelyeket a helyi kulturális normákhoz adaptáltak. de élvezik a szociális interakciót. Más pszichiátriai betegségeket a nehéz beszédkészség miatt nehéz diagnosztizálni. az adaptív magatartást. mások ügyetlenek. • Enyhe mentális retardáció (50-69 közötti IQ) – (F70) • • • • • Magatartási. Ide tartozik a súlyos mentális szubnormalitás és a súlyos oligofrénia.• A különböző készségek fejlődésében nagy különbségek lehetnek. • Nagyon súlyos mentális retardáció (20 alatti IQ) – (F73) 47 . általában mozgékonyak. egyénileg alkalmazott intelligenciatesztekkel kell meghatározni. vannak. ha a rendelkezésre áll szülő vagy gondozó. Az intellektuális szint meghatározásának az összes elérhető információn kell alapulnia. Autizmus. de a többség képes segítség nélkül járni. Gyermekkori autizmus vagy más pervazív fejlődési zavar jelen lehet. Önellátási és mozgáskészségük visszamaradott. ha feladatuk pontosan meghatározott és irányítást kapnak. más fejlődési rendellenesség. Epilepszia. íráshoz. Az iskolai munkában behatárolt az előrehaladásuk.

Fontos a szülők nevelési attitűdjének alakítása. hogyha szorongásos állapotban van a gyermek. De van. hogy a fenti kategóriákba besoroljuk. • A mentális retardáció fennáll. A csecsemő néhány hetes korában megtalálja kezével a száját. vagy egészségügyi gyermekotthonokban. tehát ezt semmiképpen nem nevezném normálisnak. képességeknek megfelelő munkavégzés.5 éves korig ez teljesen „normális” jelenség. Ez súlyos zavarra utal. 1. könnyen megtanulható munkát. az adaptációs készségek beszűkülésével. aki 6 évesen iskolába kerül. és az ujjszopást rendszeres napi tevékenységformái közé sorolja. ekkor a legtöbb gyerek magától abbahagyja. a nevelési problémák megoldásának segítése. hogy ennek a tevékenységnek a lényege a szopómozgás.szopják az ujjukat. habilitációja és rehabilitációja A rehabilitáció során a károsodott kognitív funkciók miatt számolni kell az emocionális élet differenciálatlanságával. Középsúlyos szellemi fogyatékosok bentlakásos intézetekben végezhetnek egyénre szabott. hogy ez meddig normális. Gyógypedagógia és kreatív foglalkozásokat is biztosítanak számukra. A legegyszerűbb vizuális és térbeli készségeket elsajátíthatják. az önálló életvitel lehetőségének csökkenésével. kiválasztja a hüvelykujját. A speciális kisegítő-iskolai oktatás 16 éves korig történik. aki 30 éves és családapa és még esténként szopja az ujját. A gyermek az ujjszopás segítségével igyekszik megteremteni az egyensúlyt önmaga és a külvilág ingerállapota” között.• • • A beteg komolyan korlátozott értelmi készséggel bír. elfogadó környezet biztosítása. vagy ha erősen szoronganak. Az organikus etiológia a legtöbb esetben kimutatható.5 éves korig ez teljesen általános jelenség. azok általában lefekvés után teszik ezt. A legtöbb gyerek. kevés utasítást ért meg. Súlyos szellemi fogyatékosok családban élnek. Alapvető szükségleteik kielégítésére alig vagy egyáltalán nem képesek. Igazából az ingerszegény állapotokban erőteljes az ujjszopás. lehetnek dísznövénytermesztők. 48 . egy kicsit részt tudnak venni a gyakorlati munkában. aki még 6 évesen is cumizik. A korai fejlesztő programok 3 éves kortól alkalmazhatóak. Akik 2 éves kor után – akár még 6 éves korban is . amikor a csecsemő számára a száj. illetve a szájjal végzett cselekvés az öröm és a kielégülés fő forrása. Jó képességű értelmi fogyatékosok ipari tanuló iskolába járhatnak. Ez bizonyítja. A szellemi fogyatékosság prognózisa. 1. Az élet első másfél éve a fejlődés orális periódusa. már csak a szégyen miatt is. a csecsemőnek eszébe sem jut az ujját szopni. ezért itt felmerül a kérdés. A habilitáció célja: közösségbe való integrálás. gazdasszonyok. állattenyésztők. ez egy orális fixáció) Tehát 6 évesen. inkontinens. és csak a nonverbális kommunikációs formák legalapvetőbb szintjére képes. atípusos autizmus gyakoriak. Legtöbbjük mozgásképtelen vagy mozgásában súlyosan korlátozott. állandó segítségre és felügyeletre szorulnak. Amikor a szülő foglalkozik vele. vagy ha betegek. de abbahagyja. de nincs elég információ ahhoz. ez még normális. Súlyos neurológiai vagy más testi fogyatékosságok. vagy éjszakára korlátozódik. biztonságos. (van egy ismerősöm. Az ujjszopás cumizással is kiváltható. Az ujjszopásnak ez a módja semmiképpen sem akadályozza a gyereket az egészséges életvitelben. GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK Ujjszopás Az ujjszopás az élet első 18-20 hónapjában teljesen szokványos mindennapos jelenség.

Ha nem segítünk időben. értelmi fogyatékosság). Az önringatás úgy történik. 2. Ha 1 éves kor után is megmarad. hogy sztereotip módon. A felnőttek számára a hintaszék is ugyanúgy a feszültséget oldja. a karok szárnyszerű csapkodása. addig hiába próbálunk a gyereknek segíteni. bizonyos mentális zavarok tünetei lehetnek (autizmus. de nem feltétlenül az. A pontosabb definíciója ennek. hogy mennyire más a viselkedése. de szándékosan.) A tanulási zavarban szenvedő gyerekeknél az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezése gyakran pontatlan. gyermek megállás nélkül futkározik.) A viselkedés 3 fő területén jelenik meg. tehát egyre többször szükségszerűen abbahagyja a cumizást. A gyereknek szüksége van segítségre. mint a többinek. akadályokat. (Már az óvodában fel kell fedezni. hogy a diagnózis felállítható legyen a motorium területén legalább 2 tünetnek kell regisztrálhatónak lennie az alábbiak közül: 1. A tanulás zavarai Tanulási zavarról abban az esetben beszélünk.) A fejlesztő foglalkozások a percepciós és kognitív képességeknek a fejlesztésére épülnek. de én azt gondolom. A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepció zavara. (Az. A játszótéri hinta is erről szól. Ha gyerek elég intelligens. a cumit azt le lehet tenni hamarabb. A mérték a lényeg. Motoros működési zavarok: hiperaktivitás. (A legelterjettebb a diszlexia. hibás. mert igazából ez az óvodában nem jön ki. hogy 4-5x több fiú hiperaktiv. hogy a gyermek a két kezére és a térdére nehezedve. és a számolás elsajátításának folyamatában jelentenek problémát. bizonyos tantárgyból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek. kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek. ez a diagnózis megnyugtatja. a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt. 2. Egy bizonyos. még belefér. a kár egyre súlyosabbá válik. ugyanakkor örömforrás is. akkor lesz nagyon látványos ez a probléma. hogy nem jó a cumi.) Az ilyen mozgások az élet első évében nagyon gyakoriak. folyamatosan ringatja a testét. Amikor iskolába kerülnek. A szülő nem bír megbirkózni a problémával. rendszeresen ismételt gyermeki mozgás. akkor egyre gyakrabban szüksége van a kezére. ezért a kedvenc játszószerük. hogy amikor a gyerek elkezd 2 éves korától egyre többet játszani. az ujjunk viszont ott van kéznél.Cumi. hogy a gyerekkel van a baj és nem vele. Még ilyen sztereotip mozgás a fejlengetés. nem tekinthetők rendellenesnek. de amíg a szülő nem változtat. hogy mennyire függünk ettől. hosszan. mert mindkettő a belső feszültséget csökkenti. (Ilyen még pl. Nos. ezek a következők: a) b) c) motorium impulzivitás figyelem Ahhoz. ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező. mint lány. így az ujjszopás már egyre többször az esti órákra korlátozódik. hogy tudjon manipulálni a kezével. Ez a viselkedési zavar olyan összetett és nehezen diagnosztizálható. vagy ütögetése. Az iskolai teljesítmény zavarai közül talán a leglátványosabb és a legtöbbet vizsgált probléma a hiperaktivitás. A percepciónak ezek a zavarai az olvasás. Percepció zavarai: diszlexia. hogy mekkora az előfordulási gyakorisága. 1. akkor az intellektusával tudja is javítani. a fej lengetése vagy ütögetése. Rendszerint 5-6 éves kortól diagnosztizálható. vagy ujjszopás? Fogászati hátrányra hivatkozva mondták. 3. diszgráfia diszkalkulia. ezért sokszor nem is veszik észre. akkor kezdik figyelni a gyereket. a bútorokon „mászókázik” képtelen egy helyben ülni még ülőhelyzetben is izeg-mozog 49 . hogy nem lehet megmondani biztonsággal. hogy egy gyerek kicsit más. hogy már a hüvelykujjtól is el tud deformálódni a fog. Az ujjszopásnak az az előnye. írás. Önringatás Az önringatás és az ujjszopás funkcióját tekintve rokon jelenség.

4. vagy normális mértékű lesz. a másiknál nem. (Ez arról szól. hogy agyi sérüléshez semmi köze sincs. Ugyanis számukra a stimuláló szereknek nyugtató hatásuk van. hogy a közvetlen környezet toleranciája. Sok kutató azzal magyarázza a hiperaktivitást. és fájdalmak érik a viselkedése miatt. hogy a háttérben agyi károsodás húzódik meg. van akinél kizárólag az iskolában jelentkezik. alvás közben is sokat mozog olyan. Ilyen terápia pl. Eszerint a hiperaktivitás egyfajta ingerkereső magatartás. Szó volt már róla. 5. és valószínűleg ez váltja ki belőle az agresszivitást. (ezért szituatív). a csoportban nehezen tudja kivárni. Az egyik kutató abból indult ki. akkor könnyebb az eset. hogy a szervezet általános izgalmi. gyakran előbb cselekszik. az agressziójuk által. tehát kicsi kortól folyamatosan nincs elfogadva. A szakirodalom ellentmondásos annak megítélésében. intoleranciája milyen szerepet játszik ennek a zavarnak a kialakulásában. tehát vagy öröklött. ott veszélyes. A beszéd és a kommunikáció zavarai 50 . Ha nincs agresszió. 3. van akinél kizárólag otthon. és a hivatalos „hiperaktivitás” diagnózis gyakran megnyugtatja a türelmetlensége miatt bűntudatot érző szülőt. ill. mert előbb-utóbb túl lesz rajta. vagy a terhesség. Azonban számos vizsgálat bizonyította. Ez úgy történik. 2. figyelemzavarai csak meghatározott helyzetben jelentkeznek.) Kétféle hiperaktivitás van. 2. egy játékszerrel. vagy szülői intolerancia húzódik meg. 4. illetve a szülés komplikációiból ered. vagy tulajdonságokból adódó hiperaktivitásnak nevezik. hogy „nem figyel oda” figyelme könnyen elterelhető képtelen koncentrálni folyamatos figyelmet igénylő feladatokra nem tud tartósan játszani egy játékot. amit elkezdett gyakran észrevehető. ill. mintha „fel lenne húzva” Az impulzivitás regisztrálásához 3 tünet meglétére van szükség az alábbiakból: 1. helyhez kötött. Innentől kezdve megjósolhatatlan. mert ők lesznek azok. csapong életkorához viszonyítottan túl sok ellenőrzést igényel játékokban. és túlzott mozgékonysága. készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb. hogy hogyan viselkedjen bizonyos helyzetekben. Egy modell segítségével megtanítják a gyereket arra. A „szituatív” kategóriába tartozó gyermek a tüneteket jóval enyhébb fokon produkálja. hogy általában kamaszkor után ez megszűnik. akik mindenféle deviáns társaságokhoz fognak csatlakozni. hogy mi lesz az ő jövője.4. az egyiknél társul agresszióval. de akinél agresszióval is társul. gyakran nem tudja befejezni. amikor a gyerek saját viselkedését próbálja meg irányítani. hogy a hiperaktív gyerekek a nyugtatóktól izgatottabbakká válnak. hogy a szülői intolerancia a gyermek természetes mozgékonyságát. 5. amikor igen. és eleve nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. és hosszú ideig feltételezték. Ennek oka pedig a dopamin hiányos működése. Az a tapasztalat. Feltételezik. Két típusát tartják nyilván. hogy a hiperaktivitás mögött veleszületett temperamentumproblémát kell keresnünk. Mi okozza a hiperaktív magatartást? Nagyon sok kutatást végeztek ez ügyben. aktivitását „betegesnek” minősíti. az egyiket „szituatív”. amíg sorra kerül A figyelem zavara legalább 3 tünetből állapítható meg. és a stimulánsok hatására nyugszanak meg. enyhe depressziót. A másik típus esetén általában a háttérben nevelői. 3. 5. ezért antidepresszánsokat is adnak mellé. mint ahogy gondolkodnék feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikba feladatait képtelen megszervezni. Csak a „valódi” hiperaktivitás minősíthető klinikailag is hiperaktivitásnak. a RITALIN) Ugyanakkor ezek a stimulánsok gyakran hangulatromlást is eredményeznek. (pl. Úgy is mondhatnánk: állandó ingeréhség. és ez a veszélyesebb is. a másikat „valódi”. Ez a meg nem értettségtől alakulhat ki. A hiperaktivitás kezelésénél mindenekelőtt a gyógyszereket kell említeni. a következők közül: 1. A pszichológusok általában viselkedésterápiai módszerekkel próbálnak javítani ezen gyerekek állapotán. Ez az elmélet meg tudja magyarázni a hiperaktív gyerekek paradox gyógyszerreakcióját. hogy a hiperaktív gyerekek többségénél az idegrendszeri probléma veleszületett. Az a gyakoribb. az öninstrukció.

Ha tudatosítjuk az ilyen tudattalan folyamatokat. A gyermek általában 1-2 éves kora között mondja ki az első szavakat. ha a fent említett tünet 1 évnél hosszabb ideig fennmarad. szorongásmentes helyzetben csökken. hogy a szövegkörnyezethez nem tartozó. A beszédfejlődés befejező mozzanata az „expresszív nyelv” kibontakozása. meghatározott izomcsoportjának gyors.2-15 éves kor között jelentkezik először. amikor az egyik vagy mindkét szemhéj hirtelen. Azt jelenti. Ide tartoznak a halláskárosodottak. az a megszűnését gátolja. 2. Súlyossági foka alapján két típust különböztetünk meg a) tónusos dadogásról beszélünk akkor.A motoros rándulások általában a felsőtesten vagy a fejen jelentkeznek (pl. hogy még nem tud beszélni. sokáig tartották magukat. Azok a feltételezések. majd hirtelen leáll. 1. hogy naponta meghatározott ideig szándékosan tickeljen – azaz végezze azokat a mozgásokat. hogy a szülő következetesen korlátozza a gyermeket motoros tevékenységeiben. ill. de ez napjainkra változott. mint nő. a beszéd. melynek segítségével a gyermek már képes arra. Az óvodáskorban még nagyon sok gyerek küszködik artikulációs zavarokkal. A dadogás A dadogással kiemelten kell foglalkozni. vállrángatás). „belső nyelv” alakulásával indul. (Ezek az emberek fogékonyak. a vállát rángatja. Ez a hang rendszerint a szókezdő mássalhangzó. magától elmúlik egyszer csak. átmeneti tic általában spontán gyógyul. Ezek azonban logopédus segítségével általában gyorsan rendeződnek Tic A tic a vázizomzat. és ezért erősödik az a felfogás. Ennek a hátterében mindig súlyos agyi károsodás mutatható ki. A beszédfejlődés zavarának. miszerint a tic környezeti hatásokra fellépő rendellenesség következménye. ahol a beszéd folyamatossága sérül.A gyermek jóval előbb tanul meg kommunikálni. sem pedig expresszív szinten nem mutatja a beszéd jeleit. A dadogó ember valamilyen belső blokk következtében egy-egy szótag vagy hang megismétlésére kényszerül. A 3-4 éves gyermek sem belső. ha pl. intelligensek. Általában a lányok valamivel előbb kezdenek el beszélni. Fontos. akiket baleset következtében neurológiai károsodás ér. Általában ide tartoznak a súlyos személyiségzavarban szenvedők. feszült helyzetben nő. mint kortársaié. hogy a szülő ne figyelmeztesse a gyereket. az enyhén vagy középszinten értelmi fogyatékosok és a tanulási zavarral küzdők is. de sokkal alacsonyabb szintű. melyekhez úgynevezett vokális tic társul. Mivel ezek egymásra épülő. 2. amikor a gyerek bizonyos korig egészségesen fejlődik a beszédben. A beszéd fejlődése az ún. Ezen a szinten már szavakká formálja gondolatait. Három típusa van: 1. a kommunikáció zavara annál súlyosabb. átmeneti tic . hogy az illető egy-egy szótagot többször is megismétel 51 . Ezt követi a „receptív nyelv” elsajátítása. Ez egy ritka betegség. három típusa írható le. Kb. mint beszélni. melyek a ticjét jellemzik. 4 x annyi férfi dadog. negatív gyakorlás a legismertebb módszer.) Evvel elég jó hatékonyságot érnek el. minél korábban keletkezik a sérülés. szerzett beszédzavar tartozik. azok. hogy a fiúk között 3-szor akkora eséllyel fordul elő. ismétlődő. A harmadik típusba az ún. A gyermek rendelkezik bizonyos szintű nyelvi készséggel. ezek között is az ún. Rendszertelenül jelentkezik. Nem gyógyítható. amit mondanak neki. súlyosságától függően. mielőtt azt másokkal közölni tudná. drámai visszaesés következik be. ill. La Tourette. többször egymás után összerándul. Leggyakoribb formája a szemhéj ticje. melyek általában trágár.szindróma . de már érti. mint a fiúk. hangsorok. Mivel a nyelv a kapcsolat létesítésének legfőbb eszköze. sem receptív. Ez azt jelenti. Az enyhe. Enyhe. mely szerint a tic-et valamilyen idegrendszeri sérülés okozza. Krónikus tic . A beszéd késése 3 éves korig nem számít kórosnak. 3. egymást feltételező fejlődési fázisok. befogadóak. Biztosat nem tudnak. ezért a beszéd zavara a további fejlődésnek komoly akadálya lehet. 3. önkéntelenül kiejtett szavak. A krónikus tic esetén leginkább a viselkedésterápiát alkalmazzák. Az viszont tény. mint a lányoknál.Akkor nevezzük így. ill. (Tehát. akkor ezt szándékosan csinálja. amikor a dadogás abban nyilvánul meg. Ez azt jelenti. hogy megértse saját tapasztalatait. hogy a tickelő személyt megkérik. obszcén kifejezések.) Margaret Mahler szerint a tic oka az. cél és szándék nélküli mozgása.

egy intim. Tapasztalatok szerint azonban neurotikus viselkedésforma. rajzoláshoz. akiknél az élet korai periódusában nem dől el egyértelműen. Mivel éneklés vagy suttogás esetén sohasem fordul elő. Feltételezzük. Akár oka a dadogásnak. (Ez Bloodstein álláspontja is. Általában elérhető. a hisztizésre. Mivel eredete ismeretlen. se száma az elméleteknek. hogy a felnőtt környezet folytonosan javítja. Ugyanakkor meg kell indítani a verbális kommunikációt is. 52 . A dadogásnak van viselkedés-lélektani magyarázata is. Van több olyan elmélet is. tartózkodóak. amikor az álláspontom igazát mindenképpen bizonyítani akarom. Ez azt jelenti. hogy a dadogó elővételezi (anticipálja) a kudarcot. hogy talán nem is a gyermek gyors gyógyulása a cél. hanem a kommunikáció zavara. Otthon viszont hajlamosak az indulatkitörésre. és 11 éves kor után jóformán soha. beszélőkedvének a megőrzése. azaz a nyelv elakadása. más szituációban nem hajlandó megszólalni. hanem önérzetének.b) klónusos dadogás. ezért feltételezik. hogy a dadogásnak kétségtelenül van genetikai komponense. hogy beszélni nehéz. Mivel a gyerek félénksége. és a fokozatosan határozottabbá vált gyermeknek ezt a suttogó kommunikációt kell megzöngésítenie. Oka pedig az. határozottabb fellépésű legyen. de igazán nem tudják meghatározni. de a lányoknál jóval gyakoribb. hogy a szülő jóindulatú beavatkozása. hogy a magatartás irányításában az agykéreg jobb vagy bal féltekéje veszi át a vezető szerepet. hogy ezekben a helyzetekben a dadogás valóban felerősödik. (Ugye nagyon sok gyereknél van az. (Előbb jönnek a gondolatok. a másik. mert a beszélő visszariad a saját agressziójától. hogy a fizikailag teljesen egészséges. . Ez szintén a konfliktusokkal teli szülő-gyermek kapcsolatot tartja a legfontosabb kiváltó oknak. amikor görcsös erőfeszítéseket tesz egy-egy hang kimondása érdekében A dadogók általában átlagos vagy átlag feletti értelmi képességűek. hogy jobb. amit „helyhez kötött hallónémaságnak” lehet nevezni. Gyakorlatilag nem tudjuk. mert a beszélő attól fél. Ennek megfelelően a dadogás tulajdonképpen parapraxis. hogy direkt dadogtatják a pacienst. amit gyorsan akar kimondani. és akkor nem tud dadogni) A klasszikus pszichoanalizis a dadogást (mint szinte valamennyi mentális zavart) kóros védekezésként értelmezi. Valószínűnek látszik.) Jóval inspiratívabbak a dadogás örökletességére vonatkozó kutatások eredményei. melyek a dadogást alkati rendellenesség következményeinek tartják. Kétségtelen. hogy a dadogásra azok a gyerekek veszélyeztetettek. hiszen célja a szorongás elleni védekezés. figyelmeztetése olyan beszédszorongást vált ki a gyerekben. (Úgy is gyógyítják. hogy valamilyen közönséges kifejezés fog kicsúszni a száján. nem ennek a betegségnek az okát kell mindenek előtt földeríteni. idegesek. kritizálja a gyermek beszédét. ép értelmű elektív mutista gyermek. amelyben a kommunikáció során az indulat különösen erős a partner iránt: az egyik az. a szorongás minden dadogó gyermek karakterisztikus jegye. Ezek általában a féltekei dominanciák problémáiból indulnak ki. Ez azt jelenti. A nyelve azért akad el. ezért a beszédtevékenységhez erős szorongás kapcsolódik. helyreigazítja. eltérő okok is létrehozhatják. és az ebből eredő feszültség valóban megakaszthatja a beszédet. vagy balkezes. a gyerek azt tanulja meg. amely a múlandó élettani dadogást valódi problémává alakítja. Az ilyen gyerekek idegen környezetben félénkek. csak intim családi környezetben hajlandó beszélni. „fülbesúgó” kapcsolatba kerüljön. hogy a gyerek a szeretett óvónővel. hanem abban kell segíteni. Ezekből azt a következtetést vonhatjuk le. Bloodstein szerint a dadogás anticipációs küzdelem. tehát a háttérben elfojtott konfliktust feltételez. ami meggátolja benne. hogy mi okozza ezt a rendellenességet. Éppen ezért a terápiája elég hosszadalmas és összetett feladat. A felnőtt környezetnek sosem szabad elfelejtenie. A dadogás okára vonatkozóan jóformán se szeri. és a véletlennél jóval többször elsőszülöttek.vagy a pszichológussal . Általában 2-7 év közötti korban jelenik meg. ezért hivatalosan nem sorolják a neurózisok közé. mindkettőt használja evéshez. parancsoló személy. de ott a blokk. bátortalanok. 2-3 éves kor táján nagyon sok gyereknél megjelenik a tónusos szótagismétlés – tehát dadogás -.) Két szituáció van (az analízis szerint). tömegesen.) A terápia során a legfontosabb feladat a szorongás kezelése. hogy a dadogás nem a beszéd. amely a legtöbb esetben rövid idő alatt elmúlik. Elektív mutizmus Ez az egyik legrejtélyesebb kommunikációs zavar. amikor a beszélgetőtársam autoriter. Úgy vélik. akár következménye. hogy a dadogást egymástól független. hogy kortárs kapcsolataiban bátrabb. hogy nem lehet eldönteni. bátortalansága és hárítási módja között összefüggés van. A gyerekben ez stresszt okoz.

hogy új lakhelyükre költözve új identitást vesznek fel. elkóborlás (latin szó. inkább az. mintha kívülről figyelnék önmagukat. hogy televíziós műsorokban írtak ezekről. érzéseire vagy cselekedeteire. ilyen pl. Többféle disszociatív zavart különböztetünk meg: . amikor az emlékezet bizonyos része disszociálódik. .: Az Éva három arca és a Sybill. Ebben a betegségben szenvedők úgy érzik. hogy ez egy igen gyakori betegség. melyek nem feltétlenül emlékeznek egymás gondolataira. Számos emlékezetes könyv íródott a disszociatív zavarokban szenvedő emberekről.DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK A disszociatív zavarról akkor beszélünk. Azaz leválik az emlékezet többi részéről a páciens. hogy meglehetősen ritka. DSM-IV ebben megtalálható az úgynevezett depreszonalizációs zavar. arra hivatkozva. A klinikai szakemberek véleménye szerint. Ennek a hátterében nem a memória károsodása áll. .disszociatív fuga. előfordul.többszörös személyiség (disszociatív identitás): az ebben szenvedők 2 vagy több egymást váltó elkülönült identitással vagy személyiséggel rendelkeznek. A tudományos társadalom véleménye megoszlik. A klinikai kórképek közül ki kell emelnünk a szomnambulizmust is. vagy a kliens minden fizikai ok nélkül tapasztalja memóriájának jelentős mértékű módosulását. Disszociatív amnézia 53 . menekülés és szökés): ezek a személyek elfelejtik a múltjukat. melyben a személyek érzései egy disszociatív zavar során leválnak saját mentális folyamataikról és a testükről.disszociatív amnézia: vezető tünete a személy számára fontos események és információk előhívásának képtelensége.

A disszociatív amnéziának 4 típusa van. melyek korábban nem voltak jellemzőek rájuk. Szociális kapcsolataik szegényesek maradnak. hogy az ilyen betegek csaknem 97%-át bántalmazták fizikailag ez első néhány életévük során. A részben vagy teljesen elfelejtett időszakot amnéziás epizódnak nevezzük. hogy amint a személyek a múltjuk emlékeinek birtokába jutnak.: anyagi nehézségek vagy a törvénnyel való összeütközés vagy depressziós szakaszok is kiválthatják. néha egészen más munkát keresnek maguknak. a szelektív amnézia. hogy felidézzék életük fontos. 2. és soha többé nem esik vissza állapotába.Ebben a betegségben szenvedő emberek egyik pillanatról a másikra képtelenek lesznek arra. mint egy egyszerű felejtés és nem tulajdonítható semmilyen organikus elváltozásnak. Az egyik alszemélyiségből a másikba való átmenet az átváltás általában hirtelen. Érdekes. a felejtési folyamat a mindenkori aktuális pillanatig fent áll és a beteg nem képes megtartani új vagy éppen zajló eseményeit és emlékeit sem. 54 . új identitásuk nincsen kidolgozva. Az elsődleges vagy gazda személyiségnek nevezett alszemélyiség a többinél általában gyakrabban szokott megjelenni. esetleg céltalanul kószálnak. Sőt. A disszociatív elkóborlás hasonlít a disszociatív amnéziához abban. az elkóborlás is valamilyen stressz esemény. Gyakran új identitást teremtenek maguknak. Ezeket általában stresszesemények indítják be. hogy a szemantikus ismeretek épen maradása mellett kizárólag a múlt epizodikus emlékei károsodnak. akik nem mennek el messzire. háborús esemény. baráti és munkahelyi környezetben találják magukat. Ebben az időszakban az emberek néha zavarodottan és értelmetlenül viselkednek. drámai módon megy végbe. rendszerint traumatikus vagy stresszes élményeit. Disszociatív identitás (többszörös személyiség zavar) A többszörös személyiség zavarban szenvedő embereknek kettő vagy több különböző. viselkedésmóddal. mely tulajdonképpen a személyes élményekre és a magántermészetű intim részletekre vagy önéletrajzi emlékekre terjed ki. Más esetekben azonban meglehetősen szívós. Az emlékezetvesztés jóval kiterjedtebb. gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik. Egyia kölcsönösen amnéziás kapcsolat. A lokalizált vagy körülírt amnézia. Vannak betegek. ha a felejtés egyes esetekben a trauma előtti időszakra is kiterjed. A szelektív amnéziában a disszociatív amnéziák a második leggyakoribb típusában szenvedő emberek. gyakran alszemélyiségnek nevezett személyiségük van. Az esetek nagy részét a serdülőkor végén vagy fiatal felnőtt kor végén diagnosztizálják. Az elkóborlás általában hirtelen ér véget és a múltbéli emlékek visszatérése spontán módon következik be. Mivel a legtöbb disszociális fuga rövid ideig tart a következményeik teljes mértékben helyreállíthatóak. de személyes stressz pl. Az amnéziás epizód közvetlen kiváltó oka igen gyakran valamilyen felzaklató esemény. A genralizált amnéziáról akkor beszélünk. ilyenkor az elkóborlók új. A folytonos amnéziában szenvedő személy. akik hónapokat vagy éveket töltöttek távol és visszatérve megváltozott családi. melyek mindegyike saját személyiségi rendszerrel. A szemantikus emlékezet az absztrakt. Egyes serdülőkori elkóborlások hátterében is disszociatív elkóborlás gyanítható. A fenti disszociatív amnéziák közös vonása. néhány napig tart. Egyszerre csak egy alszemélyiség uralja az illető tudatát és ez az alszemélyiség folytat interakciót a környezettel. hanem gyakran otthonukat is elhagyják. A dissszociatív amnéziához hasonlóan. Egyes esetekben a többszörös személyiségű betegek szüleinél is megfigyelhető valamilyen disszociatív zavar. hogy az amnézia kizárólag az epizodikus emlékezetet érinti. a népesség 0. Ilyen esetben az elkóborlás rövid ideig.2%-át érinti. A többszörös személyiségről kb. 4 évszázaddal ezelőtt tettek először említést. A periódus kezdete rendszerint egy megrázó esemény. de az első tünetek már kisgyermekkorban. vagy természeti katasztrófákat követően. A vizsgálatok arra engednek következtetni. A disszociatív amnézia gyakran fordul elő háborúkat. lexikális vagy kategorikus ismereteket tároló emlékezet érintetlen marad. mint férfiak esetében. Új személyiségjegyeket vesznek fel. A létben vagy teljesen elfelejtett időszakot amnéziás epizódnak nevezzük. Behatárolt időtartalmon belüli eseményen csak néhányat felejtenek el. 5 éves kor előtt is megjelenhetnek. sokan közülük elfelejtik elkóborlásuk időszakának emlékeit. jól integrált identitást választanak. A disszociatív identitási zavar 3-szor olyan gyakran fordul elő nők. esetleg új nevet fesznek fel és bonyolult szociális interakciókat folytatnak. Az alszemélyiségek egymáshoz való viszonya esetről esetre más. 1. vagy természeti katasztrófa után jelentkezik. A lokalizált vagy körülírt amnéziában szenvedő személy csak egy jól körülhatárolt időn belül történtekre nem emlékszik. Azoknak a személyeknek lehetnek beilleszkedési nehézségei. Alapvetően azonban háromféle. 3. a folytonos. Disszociatív fuga Ebben a betegségben szenvedő személyek nemcsak a személyes identitásukat és a múltjuk egyes részleteit felejtik el. Gyakran szexuális visszaélés áldozatai voltak. A disszociatív elkóborlás kb. Az elkóborlást átélt legtöbb személy szinte az összes emlékét visszanyeri. a generalizált. A legtöbb klinikai szakember ritka zavarnak tartja.

így létre jön egy sajátos kettéhasadtság és az élményeket feldolgozó gyakorlati tartalmak között. hogy a disszociáció operáns kondicionálás útján elsajátított válasz. Ők tulajdonképpen csendes megfigyelők. Tehát a disszociatív zavar állapotában jellemző a fogalmi feldolgozás deficitje. 2 másik elmélet. leválasztja a tudatosságról. Az egyirányú amnéziás kapcsolat a leggyakoribb. hogy az információ feldolgozás a pszichofizológiai folyamatban valahol elakad. hogy a disszociatív reakciók kialakulásának körülményei inkább véletlenszerűek. A disszociatív zavar esetében a gyakori a nem tartós.Kölcsönösen amnéziás kapcsolat: a kapcsolatban az alszemlyiségnek nincs tudomása egymásról. Az egymással kölcsönösen tudomással bíró alszemélyiségeket tudatos alszemélyiségtársnak nevezzük. hanem elfojtja. hogy a személy nincs tudatában annak. Az egyik szerint a szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében érkeznek. A behabioristák ezzel szemben azon az állásponton vannak. Ennek a sajátos megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei a következők: a disszociatív amnézia. Disszociatív zavar klinikai kórképe A fokozott elhárítás következtében a páciens az energiagócot nem dolgozza fel. stresszel teli élethelyzeteket és ezekkel kapcsolatos asszociációkat. 55 . vagyis a bal félteke diszfunkciója valahol elakad a bal agyféltekéből a jobba haladó információ. Az egyik az úgynevezett „projekciós rendszer”. A pszichodinamizmus elméletalkotók úgy vélik. a szomnambulizmus. a projekciós és egyaránt a magrendszerből is kap ingerlést. Ez azt jelenti. az egyik ego számára az észlelendő anyag túl veszélyes. Elsivárosodik. gondolatait. vagyis a személyiségét. átmeneti kapcsolatok keresése. akik követik a többi alszemélyiségek cselekedeteit. míg mások képtelenek szót érteni egymással. 1. A disszociatív zavar pszichodinamikus magyarázata Egy elsősorban az elfojtás mechanizmusán alapul. miközben az energiagóc patogén hatásúvá válik. És mindketten úgy gondolják. hogy három viszonylag önálló idegrendszer alkotja az ember központi idegrendszerét. amelyben az egyes alszemélyiségek tudatában vannak másoknak. és a verbalizálás a bal agyféltekének volna a feladata. részben a projekciós rendszerből. Érzelmi minőségükben és maradéktalan információ tartalmukban tapasztalattá alakítani. Természetesen valamiben különbözik. A disszociáció mechanizmusa A disszociáció mechanizmusát azzal jellemezhetjük. még beszélgetnek is egymással. ami a legelterjedtebb. hogy a disszociatív zavarokat traumatus élmények váltják ki. Bizonyos esetekben szorongáscsökkentő az időleges felejtés. Az érzelmi konfliktusokat. 2. és ahogy barátok között szokás megbeszélik a dolgaikat. A másik az úgynevezett „magrendszer”. Ebben az esetben gyakori a frigiditás. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. Az egymást kölcsönösen elismerő: ebben az esetben mindegyik az alszemélyiség ismeri a többit. Azzal érvelnek. elhidegül a valóságtól. hőfoktalanítja az érzelmeit és érzelemteleníti az élményeit. A betegség túlzott szorongás elkerülésének egyik módja. 3. Az állapot és a felidézés közötti összefüggést állapotfüggő tanulásnak nevezzük. És végül a harmadik „kortikális rendszer”. A fokozott elfojtás és érzelemtelenedés devalválja a társas kapcsolatokat. amelyek túlságosan szorongásfokozók. az állapotfüggő tanulás és az önhipnózis. Borzalmas élményeket átélt emberek átmeneti nyugvásra lelnek a figyelmük más dolgok felé irányul. hogy a menekülés elkövetéseként disszociációt alkalmaz. A magrendszer idegsejtjeit kevésbé permeábilisnek tartotta. a többszörös személyiség és a disszociális fuga. de nem lépnek kapcsolatba velük. Alacsonyabb szinten prostitúció. Freud úgy vélte. közvetlenül az érzékszervekből hoz ingerlést. hogy a keményen dolgozó tudattalan helyett pszichomegerősítési folyamatok felelősek ezért. Ennek következtében kiszorul a saját élményeiből. A disszociatív zavarok behabiorista magyarázata számos jellemzőében osztozik a pszichodinamizmus nézőponttal. hogy a zavar célja a felejtés és a személy tudattalanul kezdettől fogva erre törekszik. Egyesek jóban vannak. A pszichodinamizmus és behabioristák által megmagyarázhatatlan kérdés. hogy az élmények nem tudatosulnak és nem integrálódnak. Hallják egymás hangját. Érzékszervi szinten még befogott információ az asszociációkkal való kiegészülése nem történik meg. ezért a tudatosság ellen elfojtással védekezik. Behabiorista nézőpont A behabioristák úgy vélik. részben a belső forrásokból. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. és amelyekre megoldást az én nem tud. ez azonban nem kölcsönös. felületes. Ennek az állapotnak a neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát illetően 1 gondolatmenetet ismertetnék.

vizelési zavar. 5. de ilyen esetben is bizonyos fokú idegrendszeri éretlenségre vagy kimerültségre utal. nyelési nehézségek. hányás.Szinte törvényszerű a pszichopatolizálodó életvezetés. Konverziós. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. végtag. szabálytalan jelentkezés. fájdalom az aktus közben. és nem ritka. hányinger. ez alatt ingerlékenység. kapcsolat zavar. Ez másodpercekig vagy percekig is eltarthat. viszonylag hirtelen kezdődik. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. A felébredést követő bénultságszerű állapot. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. terhesség alatti hányás. hasmenés. ízület. mint amilyen hirtelen kezdődött. vérzések erőssége. ételekkel szembeni túlérzékenység. gyengeség. és stressz hatására indul be. 2. amikor a páciens már nagyjából ébren van. hogy antiszociális életvezetéssel ötvöződik. homályos látás. vagyis transzban van. 1. a hang elvesztése. csak saját bajuk foglalkoztatja. görcsroham. nemi szervek. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. de képtelen a testét megmozdítani. Teljes vagy részletes amnéziával. műtét fordulhat elő. Ez óráktól akár napokig is tarthat. ha nem velük foglalkoznak. És olyan hirtelen múlik el az álomszerű állapotból. multiplex. 3. emlékezetkiesés. magatartásuk énközpontú. veszélyeztetett terhesség. 56 . Ezek álomszerű. 6. örömtelenség az érintésben. A nagyon intenzív elfojtás következtében disszociatív transz állapotok jöhetnek létre. A beteg mégis. úgy érzi komoly baja van. ájulás. nehezményezik. vagy pszeudoneurológiai tünetek. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. Akik hosszú időn keresztül vezetnek az autópályán. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. mint aki a teljes figyelmét valamilyen más belső történetre fordítja. járászavar. Az álomban való sétálás (szomnambulizmus) és az álomban való beszéd normális körülményekben is előfordulhat ugyan. Fájdalmak: medence. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. Ehhez a megbetegedésnél alvással kapcsolatos zavarok is tartoznak. süketség. ezt színesen dramatikusan adja elő. fluktuáló. korán kezdődő és tartós panaszok. illetve pszichogén stupor szerű állapotok. mozdulatlan és olyannak látszik. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. fejfájás. Gyomor. Nagymértékben válaszképtelen ilyenkor a személy. exhibiciónista módon képesek viselkedni. ez az úgynevezett alvásparalízis. ezeknek nincsen organikus háttere. azok is ismerik ezt az állapotot. hangulati nyomottság. 4. SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. Néha olyasmi. kettőslátás. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. mint igen intenzív és tartós figyelemkoncetráció után létrejött állapot az egészséges embereknél.

sajnos a demonstratív. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. környezeti terheléssel. agresszió tódul elő.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. a hipochondriás tünet nem más. PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. Ezek a betegek. vagy ha van is szervi alapja. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. 3. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. Viszonylag ritka kórkép. többnyire számos szomatikus vizsgálat. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. tartós. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. A tünetek legalább 6. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. az aktuálneurózisok közé sorolta. illetve heves agressziót vált. Mások inkább orális zavarnak tekintik. ám színes tünetekkel szemben. 57 . de a személy aggodalma túlzott. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás.Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. 2. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. multiplex. amin persze a beteg sértődik meg. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. 3. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. enyhe fizikális anomália jelen lehet. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. Nem része más kórképnek. de ezt a beteg nem fogadja el. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. a szomatoform zavar lényege a sok. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. stigmatizáltnak érzi magát. A szexuális késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. A tünetek sajátos interpretációja.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. szociális. és előbb-utóbb szimulánsnak. különösen. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. 2. 3. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 4. DSM 1. visszatérő. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. DSM 1. TEST--. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 2. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. a fájdalom mértéke meghaladja azt. éppen ezért nehéz elkülöníteni. anélkül.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. a libidó közvetlen transzformációja.DISMORFIÁS ZAVAR 1. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. 4. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. somatikus panaszok sokasága. vagy pszichológushoz. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. 5.tartja. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. azaz én-védő funkciója van. úgy jön létre. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan megszűnnek. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . munkahelyi romlást okozhat. ezt a beteg nehezen fogadja el. hónapja fennállnak. depressziós kórképekkel. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció .

amikor a beteg hosszú kórelôzményt ad elô vagy látványos betegségtünetet rodukál. vagy kivetített MS ) kórkép eszközei gyakran a gyermekek. Az orvosi terminológia 1951-ben említi elôször a betegséget.). hogy ezúton is felhívják magukra a figyelmet. agresszív és makacs. hogy felesleges gyógyszereket adjanak és szükségtelen vizsgálatokat. A betegséget észrevenni. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. hogy a szimulánsok valamilyen cél érdekében színlelik a betegséget. mert a betegségben szenvedô nô nagyon is gondos és féltô szülôként tûnik fel. 1996-ban már hazánkban is publikáltak olyan esetet. vagy a környezet nem tulajdonít nagy jelentôséget a tüneteknek. 1967-ig csak 59 esetet regisztráltak. valóságos csodálatot vált ki környezetébôl higgadtságával. amely a MS lehetôségét vetette fel (Jermendy. szeretetet. mûtétek nyomai. az orvosokat. majd újraélesztik. 58 . Az ún. de főleg a fájdalom. ahogygyermeke „betegségét tûri” Szomatizációs betegség A szomatizációs betegség súlyos. Magyarországon ismereteim szerint kevés bizonyított MS esetet fedeztek fel. Súlyosabb formában a szülôk megdöbbentô kegyetlenséggel bántalmazzák gyermekeiket – pl. megfojtják. Nem ritka. hogy a Münchausen szindrómások másokat betegítenek meg. A KÓRKÉP A pszichiátriai irodalom szerint a színlelt. pl. A színlelt rendellenességet a pszichiáter könnyen felismeri. kórosan hazudozik. 6. gyomorbélrendszeri panaszok. vagy tudatosan elôidézett fizikai. de valótlan történeteket talált ki társai szórakoztatására. A Münchausen szindróma (a továbbiakban MS) nagyon nehezen felismerhetô betegség. hogy betegség szimptómákat produkáljon a gyermeknél. nem ritka a szuicid veszély. ahol az egyik szülô – többnyire az anya – okozza. Gy. A betegek életkora 19 és 62 év között mozog. aki lenyûgözôen szerencsés. gyakran áll kórházi kezelés alatt. A fájdalom lehetővé teszi. idült kórállapot. szimulált rendellenességeket • Münchausen szindrómát A szimulánsok és a MS-k között az a különbség. amit számos testi tünet jellemez. A szindróma szótár a tünetcsoportot a következôképpen határozza meg: A neurózisnak ritka formája. illetve pszichológiai rendellenességek csoportján belül megkülönböztethetünk: Változatos. átlagosan 39 év. de a család.. Nelson Gyermekgyógyászati tankönyve MS-nak eredetileg azt a helyzetet írja le. A felmérések nemek szerinti megoszlása 1: 3 arányban a férfiak többségét mutatja. nem akarnak dolgozni. ápolókat pedig ezáltal arra kényszeríti. A „megcsalt anyai szeretet”-nek elnevezett (Münchausen by proxy – MBP. mert ezt más módon képtelenek megszerezni. bizonyítani rendkívül nehéz. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. segíti amit egyébként elérni nem tudna. gyengédséget. anyagi juttatást remélnek stb. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. addig a MS-t kizárólag a figyelemfelkeltés motiválja. türelmével. „más által elôidézett” MS-t 1977-ben írták le elôször. beavatkozásokat végezzenek el a gyermeken. bizonyos szereket beadva évekig megmagyarázhatatlan fájdalommal gyötrik. gondoskodást csikarjanak ki a többiektôl. Amerikában végzett kutatások szerint a kórházban kezelt emberek mintegy 1%-a gyanúsítható színlelt rendellenességgel és ezen 1%-ba tartozó emberek csupán 10%-a szenved MS-ban. láthatók a kezelések. Betegségének bizonyítékát gyakran öncsonkítással hozza létre. vagy színleli gyermekénél a betegséget. A kivetített MS enyhébb formában arra készteti a szülôt.5. amikor a betegek meghamisítjáksaját tüneteiket. A „megcsalt anyai szeretet” sokszor elkerüli az egészségügyi ellátó szolgálat figyelmét. szexuális és neurológiai tünetek együttese. A betegek nehezen hozzáférhetőek. ezért lényeges. A gyermeke körül tölti egész napját. hogy legfontosabb jellemzôit ismerjük. Elnevezése Rudolf Eric Raspe író mesehôsének nevébôl származik.

de bármelyik életkorban előfordulhat. Az orvos számos fizikális és műszeres vizsgálatra kényszerül annak tisztázására. Mások manipulálása érdekében öngyilkossággal fenyegetőzhetnek vagy öngyilkossági kísérletet hajthatnak végre. A betegek egy részénél az évek során a depresszió egyre nyilvánvalóbbá válik. Általában kényelmetlenek. főként nőknél. ezért azt várja orvosától. vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek először. hasmenés vagy székrekedés. és a túlzott függés másoktól (függő személyiség). Általában úgy vélik. A gyógyszerek nem sokat használnak. neurológiai vagy más szervi betegség tüneteihez hasonlítanak. Konverziós betegség A konverziós betegségben a testi tünetek. függő. Tünetek A szomatizációs betegeknek számos bizonytalan panaszuk van. amelyeket pszichés konfliktusok okoznak. hasi fájdalmak. A tünetek így egyrészt megakadályozzák az örömszerzést. Kezelésük rendkívül nehéz. A betegség serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. például a felnőttkor felelősségének elkerülését. Gyakran szakorvosokat kell bevonni. Gyakran elégedetlenek az egészségügyi ellátással és orvostól orvosig vándorolnak.rendszerint a kar vagy láb bénulásáról. hányinger vagy hányás. Gyakran öröklődik a családokban. de az egész élet során fennáll. hogy betegsége alapvetően pszichológiai természetű. hogy minden szempontból törődjenek vele. bármilyen hosszabb időre is. a test valamelyik részén érzéskiesésről 59 . A tünetek ereje és tartóssága a betegnek azt az erős vágyát fejezi ki. és gyakran az "elviselhetetlen". hogy nem kapják meg. A diagnózist alátámasztja a panaszkodás drámaisága. még akkor sem. másrészt büntetésként hatnak. ájulás. fokozott érzelmi töltéssel adják elő. és a beteg megóvása a nagyon költséges és esetleg veszélyes kezelésektől. A test bármelyik része érintett lehet. de leggyakrabban fejfájás. ha felismerték annak természetét. A konverziós betegség tüneteit egyértelműen pszichés megterhelés vagy konfliktus okozza. és utalásaik az öngyilkosságra egyre fenyegetőbbek. "leírhatatlan". támogató orvos-beteg kapcsolat. szexuális vágy elvesztése képezik a panaszokat. mint férfiaknál. hogy tényleg van-e szervi betegség a tünetek mögött. hogy nőknél valamivel gyakoribb. fájdalmas menstruációs időszakok. a speciális pszichoterápiás technikák nem biztos. Az öngyilkossági kockázat magas. Ha az orvos megállapítja a betegség pszichológiai természetét. ritka. Ezért az orvosok nem kezelhetik nyíltan pszichológiai problémaként az esetet. ami kisebbségi érzésre és bűntudatra utal. amit a beteg öntudatlanul testi tünetekre fordít át. hogy hatékonyak lennének. Elsősorban testi tünetek jelentkezhetnek. még akkor is. A legjobb kezelési mód rendszerint a nyugodt. és ha úgy érzik. Fokozottan igénylik a segítséget és érzelmi támogatást.A szomatizációs betegség okai nem ismertek. mint az énközpontúság (nárcisztikus személyiség). de szorongás és depresszió szintén előfordulhat. és akadályozzák a beteget kellemes tevékenységek végzésében. Gyakran exhibicionista (magamutogató) és szuggesztív emberekként jellemzik őket. a beteg exhibicionista. hogy a testi tünetek produkálása a segítségkérés és figyelemfelkeltés közlési módja. "az elképzelhető legrosszabb" jelzőkkel. hogy orvosi vizsgálatokat és kezeléseket végezzen el rajta. Tünetek és kórisme A meghatározás szerint a konverziós betegség tünetei olyan tünetekre korlátozódnak. A beteg nő férfi rokonai között gyakori a szociális beilleszkedési zavar és az alkoholizmus. A tünetek teljes megszűnése. a szomatizációs betegség számos tünete és évekig tartó fennmaradása alapján elkülöníthető egyéb pszichiátriai betegségtől. Kórjóslat és kezelés A szomatizációs betegség súlyossága általában ingadozik. A szomatizációs betegek tüneteiket drámaian. Kórisme A szomatizációs betegségben szenvedő nem fogadja el. A szomatizációs betegségben szenvedők hajlamosak a csalódottságra és indulatkitörésekre. illetik azokat. ha pedig a beteg beleegyezne a pszichiátriai konzultációba. kiegyensúlyozott. kimerültség. ha a beteg kapcsolata az orvossal kielégítő. melynek célja a tünetek enyhítése. Úgy tűnik. amelyek valamilyen idegrendszeri betegségre utalnak . ha tüneteik pszichológiai eredetére utalnak. Szélsőséges függési vágy mutatkozik meg a szomatizációs beteg emberi kapcsolataiban.l A tünetek serdülőkorban. A betegségben szenvedők hajlamosak olyan személyiségzavarokra. manipulatív magatartása és öngyilkossági hajlama. fájdalmas közösülés. könnyen dühbe gurulnak. Más célt is szolgálhatnak.

C/ A cselekmény végrehajtás oldja a feszültséget. Nyugalmi 60 . de egyik sem egyértelműen hatásos. hogy a tünetek nem utalnak súlyos betegségre. mint például a relaxációs terápia. hogy ez látható hajveszteséghez vezet. bizonyos esetekben szintén hatékonyak lehetnek. További tünetek lehetnek görcsrohamok utánzása vagy valamelyik érzékelés. a pszichoterápia különösen hatékony lehet. amikor a beteg már teljesen éber. E visekedészavarok lényege a következő:A/ A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak. amelyek rendszerint rövid ideig állnak fenn. annak ellenére. látás vagy hallás kiesése. kleptománia. A betegek 20-25% azonban egy éven belül többször is visszaesik. A diagnózis felállítása kezdetben nehéz. majd megbeszélik azt.van szó. A viselkedést módosító terápiák. vagy néhány epizódja. Egyes esetekben a konverziós tünetek gyakran kiújulnak. kielégülést okoz. kóros játékszenvedély. A beteget hipnotizálják. IMPULZUSKONTROLL ZAVAROK Trichotillománia. Tünetek: A beteg ismétlődően képtelen ellenállni hajszálai kitépkedésének. A tünetek megjelenése általában valamilyen megterhelő szociális vagy pszichológiai eseményhez kapcsolódik. Különböző kezelési módokat próbáltak már ki (némelyik hatásos lehet). átmenetileg örömöt. hogy a beteg félálmot előidéző nyugtatót kap. azonosítják a tünetek pszichológiai gyökerét. a felnőtt betegek négyötöde nő. Másik módszer a narkoanalízis. pirománia. hogy a problémák szervi eredetűek. Ha a kivizsgálás a lehetséges testi betegséget kizárta. Egyik módszer a hipnoterápia. D/ A cselekmény után megbánás. Trichotillománia Epidemológia: Általában 10-14 éves kor között indul. kivéve. ami hasonlít a hipnoterápiához. B/ Az aktus előtt fokozódó feszültésg és aktiválódás észlelhető. késztetésnek. amelynek végrehajtás önmagára vagy másokra veszélyes. általában két héten belül gyógyulnak. Kezelés A orvos iránti bizalom igen fontos a kezelésben. mivel a beteg úgy véli. hogy vajon nem testi betegséggel kapcsolatosak-e a tünetek. A beszélgetés folytatódik a hipnózis után is.Mértéke az alig észrevehető hajhiánytól a teljes kopaszságik vezethet. A betegnek lehet egy. és az orvos biztosította a beteget arról. és akár krónikussá is válhatnak. Amikor pszichológiailag megterhelő helyzet előzi meg a tünetek kialakulását. Ha a konverziós betegek kórházba kerülnek. A betegek iskolai végzettsége az átlagot meghaladja. pl. a páciens közérzete és állapota javulni kezd. és nem akar pszichiáterhez fordulni. bűntudat jelentkezik. Az orvosoknak különösen nagy gondot kell fordítaniuk annak tisztázására.

A késztetésnek nagyon nehezen tudnak ellenállni és több hónapos vagy éves absztinencia után is visszaeshetnek. szemöldököt. Tünetek: A betegség lényege a kockázatmegítélés zavara. transszerű állapotot. anxiolitikumo Pirománia 61 . A hajszál kitépkedés ritualizált cselekvés. Szenvedélyük megnyilvánulásának jellegzetes fázisai vannak: a betegek a játék előtt fokozódó késztetést. akaratlagosan csak bizonyos mértékig kontrollálható. a szerotonin. Leggyakrabban ruhákat. alapfeltétele a megfelelő compliance. és családi halmozódás mutatható ki. feltáételen hit a biztos szisztémában. Gyógyszeresen nagy potenciálú szerotonerg AD és carbamazepinnel. Terápia: Az alkoholbetegekéhez hasonlóan nagyon nehéz. Oniomania – kényszeres vásárlás – Önbecslés. stressz-csökkentés – Hangulatzavarral. A betegek nem antiszociális személyiségek. hogy az elsőfokú rokonok között nagyobb arányban fordul elő trichotillománia valamint ezzel analóg körömrágás. omnipotenciában való hit. ugyanakkor sokban hasonlít az alkohol és drogdependenciához. Maga a lopás örömérzést okoz. noradrenalin. A lopást megelőzően fokozódó feszültséget éreznek. a legtöbb pozitív adat a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatos. antimániás szerek. családi kapcsolataik tönkremennek. A hajszálalkat a betegek több mint a fele megnyalja. Kóros játékszenvedély Epidemológia: Elsősorban a férfiak betegsége. de önmagában is előfordul. valamint affektív betegség társulása esetén litiummal vannak jó tapasztalatok. a kognitív torzulás a játék kontrollálására vonatkozóan. Jellemző a szenvedély abbahagyásának többszöri kísérlete a családi és munkahelyi problémák szaporodása. A vásárolt áru egyharmadát sohasem használják fel. Nyerés közben képtelenek abbahagyni a játékot. vesznek. a szeméremtájék szőrzetét is kitépik. Kleptománia Ezek a betegek ismételten ellenállhatatlan készetetést éreznek apró. képtelenség intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására. opiát rendszer érintettségét egyaránt kimutatták. átmeneti feszültségoldással jár. Terápiásan szerotonerg AD-k és behavior-terápia eredményes lehet. ha vesztésre állnak. a kényszeres vásárlás esetében a beteg ellenállhatatlan késztetést érez a vásárlásra. Férfiaknál jellegzetes formája a szakálltépkedés. a játék alatt örömérzést. mindegyik tisztában van erkölcsi és jogi megítélésével. kazettákat. Leggyakrabban depresszióhoz és kényszerbetegséghez társul. szorongás. Neurobiológiai kutatások a dopamin. végül a veszteség miatt erős bűntudat gyötri őket. depresszóval. cipőket. A játékszenvedélyhez sok rituálé tartozik. A hajszálakon kívül gyakrana a szempillákat. gyakran társul alkohol és drogdependenciával. adósságba verik magukat. Etiológia: Genetikai faktorok szerepére utal. OCD-vel társulhat – Kezdet általában 18 év (20-30 év) – Vásárlás – eredményeként súlyos anyagi problémák – Hitelkártyák • Kezelés: – Szupportív pszichoterápia. amelyet szégyenérzet követ. Másrészt a szerotoninrendszer diszfunkciójára utaló adatok is vannak. veszteségüket mindenképpen visszaakarják szerezni. önmaga ellen fordított agresszió. ill. törekvés egy megváltozott identitásállapot elérésére.Pl. belátás orientált terápiák – Önsegít csoportok: Debtors Anonymus (Névtelen adósok) – Antidepresszánsok. megrrágja vagy megeszi. Pszichoterápiás kezelésük nagyon nagyon nehéz. amely a kényszerbetegségegl mutat rokonságot. izgalmat. érzelmi prbléma. számukra értéktelen dolgok eltulajdonítására.helyzetben intenzívebben jelentkezhet. A pszichológiai tényezők közül a diszharmonikus családi miliő és a patológiaás anya-gyerek kapcsolat emelendő ki. feszültséget éreznek. Etiológia: A különböző pszichológiai elméletek más-más főmotívumot emelnek ki: tudattalan vesztési vágy.

A kórkép lényege, hogy az illető szándékosan, céltudatosan, ismételten gyújtogat, amely számára élvezetet, örömet, kielégülést okoz. A gyújtogatás jelentős anyagi kárt okoz, de nem bosszúból, politikai okból, s nem a csökkent ítélőképesség következménye. A fázisos lefolyás jellegzetesen követhető. A közölt esetek alapján férfiaknál gyakoribb, már gyermekkorban kezdődik. Etiológiáját tekintve a szerotonin-, noradrenalin rendszer érintettségére utaló adatok vannak, valamint egyes teóriák szerint ez a kisebbrendűségi érzés kompenzálásaként értékelhető, ahol a beteg a saját erejét hatalom iránti vágyát éli ki patológiás módon. Az utóbbi időben elterjedt spektrumszemlélet szerint az impulzuskontrollzavarok sok hasonlóságot mutatnak a kényszerbetegséggel, ezért sokan a kényszerbetegség spektrumába sorolják, míg más szempontokat figyelembe véve az addikciókkal mutatnak rokonságot, ezért az addiktív spektrumba is besorolhatók.

EVÉSZAVAROK Táplálkozási zavarok Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is... Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is. Étkezési szokásainkat két mechanizmus irányítja: egyik tisztán élettani reflex, a másik lelki mechanizmus, amit a társadalmi-kulturális környezet befolyásol. Ezek játszanak szerepet az éhségérzet létrejöttekor, az étvágy felkeltésekor és a jóllakottság kialakulásakor. Élettani és lelki mozgatók A táplálkozásnak rövid és hosszú távú szabályozását különböztetjük meg. A rövid távú szabályozás a hipotalamuszban történik, ugyanis itt található a teltség- és az éhségérzet központja. A szabályozás egyéb ingerektől is függ, például a szagló- és ízlelő-, a keringési, a hőfokszabályozási ingerektől. A hosszú távú szabályozás a zsírszövet vastagságával és annak anyagcseréjével függ össze. A zsírszövet tájékoztatja az illetékes agyi központot, amely "bekapcsolja" a "testsúlyszabályozót", vagyis biztosítja a szervezet többé62

kevésbé állandó testtömegét, nagyjából azonos energiabevitel mellett. Táplálkozási zavarok gyakran jelentkeznek társadalmi körülmények függvényeként. Az ősi hagyományok, a társadalmi-kulturális környezet, a helyi szokások vagy a vallási előírások meghatározóak az étkezés szabályozásában (pl. a sertéshús vagy az alkoholfogyasztás tilalma stb.). A táplálkozás megválasztását bizonyos törekvések is irányítják, ilyen például a fejlődő országok tehetős lakossága körében a hízásra való törekvés, amihez egyfajta - rosszul értelmezett - tekintélyt társítanak. Ezzel szemben az ún. jóléti államokban a sportosan karcsú, inkább sovány alak számít ideálisnak, azt sugallva, hogy az illető egy "menő" társadalmi csoport tagja. Nem csak fiataloknál és felnőtteknél, hanem már kisbabáknál is jelentkezhetnek étkezési zavarok. Buknak, hánynak, sőt stressz hatására gyomorkapugörcs is kialakulhat náluk. A gyermekkori túlsúly összefügghet a család táplálkozási szokásaival is, ilyenkor az étrend alapvető megváltoztatása az egész család számára hasznos. A táplálkozási szokásokat befolyásolják a - néha kóros természetű - szülő-gyermek kapcsolatok is. Ha a kisgyermek etetése, elhalmozása édességekkel a szeretetteljes törődést igyekszik pótolni, és nem a valós tápanyagszükségletet elégíti ki, akkor ez a gyermekkori magatartás rögzülhet, és majd felnőttként is a lelkileg nehezen viselhető élethelyzetekben mindig étellel, nassolással fogja "kárpótolni" magát. A szorongó embereknél megfigyelhető rágcsálás, indokolatlan mennyiségű étel elfogyasztása a lelki kiegyensúlyozatlanság tünetei. Az ANOREXIA NERVOSA (AN) Definíció. Az AN jellegzetessége a beteges félelem a kövérségtől, a szándékos súlyvesztés (a testsúly legalább 15%-át), a torzult testséma és az amenorrhoea. A kapcsolódó klinikai jellegzetességek közé tartozik az étellel való állandó foglalkozás (diétázás, gyakran a szénhidrát különleges kerülésével, néha bonyolult ételek készítésével mások számára), a hiperaktivitás (kemény testgyakorlatok a súlyleadás érdekében), a székrekedés, a hidegintolerancia, a szociális izoláció, a saját test alábecsülése, félelem a szexualitástól, depresszív tünetek és kényszeres (gyakran perfekcionista) fenomén. Gyakran észlelhető feszélyezettség nyilvános helyen étkezésnél és még általánosabb a szociális izoláció. A betegek általában vagy a „restriktív” (minimális tápanyagbevitel és testmozgás) vagy a „bulimiás” (epizodikus falásroham hashajtóhasználattal és önhánytatással) alcsoportba tartoznak. Az extrém lesoványodást gyakran sminkkel és buggyos ruhákkal leplezik a betegek. A testi vizsgálat során a bőr általában száraz és sárga, a törzset és az arcot finom „lanugo” szőrzet boríthatja. A bradycardia, a hypotensio, az anaemia és az osteoporosis gyakori. Leukopeniát is gyakran lehet találni. A hypokalaemia, az alkalosis, a foltos zománchiány a fogakon, a parotisduzzanat és a sebhelyek a kézháton az ismétlődő önhánytatások következményei. Az AN férfiakban gyakran szövődik a szexuális orientáció konfliktusával és személyiségzavarral. Epidemiológia. A betegek közt a nők 95%-os túlsúlyban vannak, 85%-uknák a betegség 13 és 20 év között jelentkezik. Az AN férfiak esetében valamivel később kezdődik (tipikusan 17-24 év között). Iskolás és egyetemi hallgató lányok között végzett vizsgálat alapján a teljes prevalencia 1-2%. Magasabb arányt találtak a jobb szociális és anyagi helyzetben lévő rétegekben. Ez azonban az orvoshoz fordulásban fellelhető különbségeket is tükrözheti. Az etiológiai faktorok közé tartozik a szociokulturális és a kortárs csoportok nyomása a diétázásra. Ez magyarázza a magas előfordulási arányt balettnövendékek és modellek között. Genetikus összefüggést jelez az AN magasabb konkordanciája monozigóta (60%), mint dizigóta ikrek között. A betegség velejárója a vágy a szexuális érettség következményeinek elkerülésére. A családi nehézségek (különösen a családtagokat szorosan kötő családszerkezet és a gyenge konfliktusmegoldó képesség) fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, noha inkább az AN okait befolyásolják. A differenciáldiagnózisnál a soványság organikus okai jönnek szóba (pl. diabetes mallitus, Addison-kór, malabsorptio). Ezekkel a betegségekkel általában nem jár együtt a súllyal és az étkezésekkel kapcsolatos kóros attitűd. Az alacsony súly pszichiátriai okai közé tartozik a depresszió (amely AN-val is együtt járhat) és a pszihotikus zavarok (beleértve a skizofréniát), amelyekben lehetnek a táplálék anyagát érintő téveszmék, ill. az alkoholabusus. Fontos átfedés van az AN és a bulimia nervosa között. A kezelés kezdetben az egyéb betegségek kizárását és az esetleges együtt járó kezelhető depresszió felismerését jelenti. Hospitalizáció (néha kényszerintézkedés) szükséges lehet, ha a súlyvesztés gyors, és/vagy 30%-nál nagyobb volt, vagy ha jelentős öngyilkossági veszély áll fent. A beteggel egy célsúlyban és egy súlygyarapodási ütemben kell megállapodni, kezdetben ágynyugalom és ellenőrzött magas kalóriaértékű táplálkozás mellett. A páciensek gyakran szabotálják az ilyen programokat az étel elrejtésével és/vagy titokban végzett hashajtással és önhánytatással. Viselkedésterápiás jutalmazó program és étvágyserkentő gyógyszerek használhatók esetenként 63

az eredményes súlygyarapodás elősegítésére. Ez utóbbiakhoz tartoznak a neurolepticumok, a cyproheptadin és a triciklikus antidepressivumok (amelyek az együttesen előforduló depresszió kezelésében is hatásosak lehetnek). A családterápia segíthet megoldani a behálózó és a konfliktusokat elleplező családi mintákat. A gyomor ürülését gyorsító gyógyszerek (metoclopramid, cisaprid) csökkentik a puffadást és serkentik az újabb táplálékfelvételt. BULIMIA NERVOSA (BN) Definíció. Legfontosabb jellemzője a BN-nak a falásroham (amely akár 20 000 kcal is lehet alkalmanként) a hozzá kapcsolódó kontrollvesztés-érzéssel és a kompenzáló önhánytatással és/vagy hashajtással. A testsúllyal és az alakkal való túlzott foglalkozás szintén alapvető, akárcsak AN-ban. A kapcsolódó klinikai jellegzetességek közé tartozik a normális vagy átlag feletti testsúly (gyakran nagy változásokkal), és a nagy mennyiségű hányásra utaló jelek, melyek általában kifejezettebbek, mint AN-ban. A betegek esetenként a falásroham alatt jelentkező transzszerű állapotról számolnak be. Amenorrhoea 50%-ban fordul elő (normál súly ellenére is). Akárcsak az AN-ban, gyakran fordul elő szigorú diétázás és testmozgás a testsúly kontrollálása céljából. A szervi komplikációk megegyeznek az AN-nál felsoroltakkal. A hypokalaemia arrhythmiához vagy vesekárosodáshoz vezethet, az erőltetett hányás során akut oesophagus repedések keletkezhetnek. A pszichiátriai tünetek közé tartozik az intenzív önmegvetés (különösen falásroham után) és az ehhez kapcsolódó depresszió. A szerfüggőség és a gyenge impulzuskontroll általános. Epidemiológia. A falásroham serdülők között nagyon gyakori. A valódi BN prevalenciája 1-3%, 50:1 arányban gyakoribb a nőknél. Megjelenése az AN-nál valamivel későbbre tehető (általában a tizenéves kor vége, húszas évek eleje) noha a kezdete gyakran a tizenéves kor közepén van. Az etiológiai faktorok közé tartozik az étkezési megszorítás (melyre a nők szociokultúrálisan hajlamosabbak), amely elindít egy falási-éhezési ciklust, mely visszahatva csökkenti a szerotonerg tónus (kifejezettebben a nőknél). A BN-ban szenvedők közvetlen családtagjai között jelentősen magasabb az alkohol és apszichotrop szer fogyasztása és a depresszió, csakúgy, mint maguknál a BN-soknál. A differenciáldiagnózisnak ki kell terjednie az AN-ra és a hangulatzavarokra (a cyclothymiát is beleértve), csakúgy mint az obesitasra. A túlevés specifikus neurológiai okai közé tartozik a Kleine-Levin- (hypersomniával társul) és a Kluver-Blucy- (kényszeres oralitás és hiperszexualitás) szindróma. A kezelés része a szomatikus stabilizáció és a pszichoterápia (általában kognitív viselkedés terápia), melynek célja egy rendszeres étkezési program megalapozása, az étkezési kontroll átalakítása és a háttérben húzódó negatív kogníciók módosítása. Az antidepressivumok hasznosak lehetnek, különösen, ha depresszió is jelen van. A prognózis rossz az AN-ból kifejlődött krónikus esetekben és ahol az impulzuskontroll más területeken is megjelenik, jobb normális súly esetén. A kezelés rövid távú eredményei azonban meglehetősen jól megalapozottak. OBESITAS Az obesitas kritériuma a 30-nál nagyobb testtömegindex [súly(kg)/magasság(m²)]. Prevalenciája kulturálisan változó (nagyon magas az USA-ban). Gyakoribb nőknél és idősebb korban. A fő etiológiai faktorok a családi és kulturális normák, a genetikus és metabolikus eredet aránylag ritka. A kezelés része a viselkedésterápia és edukációs program az ésszerű étkezés megalapozására. Emellett kognitív és/vagy szupportív pszichoterápia a másodlagosan alacsony önértékelés (ami egyébként fenntarthatja a túlevést) javítására. Az étvágycsökkentőknek (pl. fenfluramin) csak rövid távú előnyük van. A sebészeti kezelés (állkapocsdrótozás, gyomorrezekció vagy bypass) csak súlyos refrakter esetekben indikált. Egyre gyakrabban észlelik, hogy a falásroham súlyos restrikciók és önhánytatás nélkül obesitashoz vezet. Az ilyen pácienseknek a BN-sokéval megegyező kezelésre van szükségük. PICA A pica úgy definiálható, mint táplálkozásra nem alkalmas anyagok (mint a szén vagy a föld) folyamatos fogyasztása. Ez normális nagyon fiatal gyerekeknél, enyhe formái gyakran láthatók terhességben. Perzisztálása a

64

hogy ezekben pszichológiai faktornak tulajdonítunk fő etiológiai szerepet.háttérben húzódó alultápláltságra vagy pszichiátriai betegségre. A kezelés a háttérben húzódó állapotok kezeléséből és viselkedésmódosító programból áll. különösen tanulási nehézségre. és nem keverendő össze a gyakoribb nemi szerepelvárásokban érzett elégtelenség élményével (pl. SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI Pszichoszexuális zavarok A cím hangsúlyozza. A szexuális identitás zavarai Lényegük az anatómia szexuális jelleg és a nemi hova tartozás érzése közötti inkongruencia. amelyben másoknak vagy magának tudomására hozza férfiúi ill. nőnek érzi magát. vagy tesz. itt nem szerepelnek. A nemi identitás zavar ritka. még ha van is pszichológiai következményük. Transzszexualizmus 65 . A nemi identitás annak tudata. Organikus eredetű zavarok. bár egyértelműen férfinak ill. női mivoltát. hogy „férfi vagyok” illetve „nő vagyok”. A nemi szerep mindaz. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. szexuálisan nem tud vonzó lenni). A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. de úgy érzi. amit az egyén mond. és fordítva.. ha valaki. autizmusra vagy skizofréniára utalhat. Négy fő csoportra oszlanak.

hogy férfivá fog lenőni (nem csupán szerepében) . Gyakori a depresszió. Csak kétévi folyamatos fennállás esetén diagnosztikájuk. lányoknál az anya távolléte. de a teljes kép az ifjúkorban szokott kialakulni.hogy biológiailag képtelen lesz teherbe esni . szuicidium. vagy annak állítása. gyakrabban azonban semmi. 66 . Lefolyásban aszexuális (szexuális vágyak. férfiak néha megcsonkítják nemi szervüket. depresszió. Elkülöníteni szkizofréniától (más tünetek). Az ilyen lány fiúkkal barátkozik. viszonylag tőlük. Fiúknál az átöltözés 4 éves kor körül kezdődik. érzések teljes vagy majdnem teljes hiánya). Az előfordulás ritka. A következményes szociális problémák gyakran súlyosak. Fiúk viszont női foglalatosságok iránt érdeklődnek.) okozza és nincsenek fizikális ill. de nagy részük később enyhül. Nemi szerveiket undorítónak tartják. Elkülönítés fizikális zavaroktól (vizsgálat). hiszen magukat „igazából” az ellenkező nemhez számítják) és heteroszexuális forma van. hanem mélyre hatóbb zavar a nemi hovatartozás érzésében. Az öltözködés. Csak ez utóbbi tényt tartják kellemetlennek.hogy nem fejlődik a melle . emiatt fiú kortársaik gúnyolják. kiközösítés az első iskolaévekben. Rendszerint kellemetlen a saját neműknek megfelelő ruházat viselése. a szociális zavarok. néha transzszexualizmussá fejlődik. hogy nemi szerveik visszataszítóak és el fognak tűnni. feminin homoszexualitástól (nem vágynak más nemre) kell. kisebb részükben megmarad. gyakran kérnek sebészeti. sokszor az adott kultúrában a másik nemre jellemző foglalatosságot űznek. örömmel játszanak el női szerepeket. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. hormonális átalakító beavatkozást. Sch. vagy lesz pénisze. Szívesebben játszanak lányokkal. d) Nincs fizikális vagy genetikus nemi abnormitás. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. a heteroszexuális forma még később. Ritkán: hajlamosít az anya különös fizikai. gesztusaik. amiért nem élhet a másik nem szerepében. modoruk is az adott kultúra női stílusára jellemző. női ruhába öltöznek (ez nem okoz szexuális izgalmat). (pl. a speciális segítséget kérők között a férfiak 2-8-szor gyakoribbak. hogy nem lesz melle. Lányoknál a kezdet hasonló. genetikai szexuális abnormitások. Kritériumok: a) Saját anatómiai nemét kényelmetlennek. inadekváciaérzés. fokozatosan feladja férfiúi törekvéseit. hogy ő a másik nemhez tartozik). igen változó. ritkábban azt hangoztatja. Mint egy egyharmaduk később homoszexuális irányba fejlődik. Társul: gyakran személyiségzavar. hormonális vagy sebészeti kezelés után az ilyen férfi megkülönbözhetetlen az egészséges nőktől. vagy mert gúnyolják. Kerülik a durva játékot és sportot. mert akkor saját nemének ruháját kell hordania. a gyermekkori nemi identitás zavara. viselkedés és a kommunikációs stílus is rendszerint a másik nemre jellemző. ha nem más zavar. nem érdeklik a babák. b) Szeretnek nemi szerveitől megszabadulni és a másik nem tagjaként élni. hogy felnőtt korára férfivá fog válni (nem csupán szerepében!).állítja. és egyszerűen eltérő viselkedéstől kell. szorongás.emocionális közelsége és az apa távolléte az élet kezdetén.hogy van. babákkal. hogy igazából soha nem lehet terhes. homoszexuális (melyet nem tartanak ennek. ha nem is volnának. Kritérium: A) Lányoknál a) Erős és tartós vágy fiúnak lenni. viszont van. e) Nem szkizofrénia vagy más mentális zavar következménye. fóbia. nem változnak meg. szereti a sportot és a harcias játékokat. Az anatómiai nemi jellegeket szégyelli. Néha az ilyen gyermek nem hajlandó iskolába menni.Lényege az anatómia szexuális jellege miatt diszkomfort-. Sebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai még nem ítélhetők meg. organikus zavaroktól (vizsgálat!). Gyermekkori szexuális identitás zavar Lényege az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzet. ezek egy része homoszexuálissá. ezek kezelése nélkül tartósak. emiatt gyakran öltöznek a másik nemnek megfelelően. vagy lesz pénisze. . de a munkahely is zavart szenved. a másik nem tagjaként való életre. társas kapcsolatok. és a vágy a másik nem tagjának lenni (vagy az az állítás. Ritkán azt állítják.hogy nincs vaginája . A károsodás a megzavart kortársi és egyéb szociális kapcsolatokból adódik. . vagy hogy jobb lenne. nem megfelelőnek érzi. hogy ő fiú (nem csupán a kulturális szerepelőnyökre vágyik!) b) A női anatómia elutasítása (legalább egy). kiközösítik őket (ami lányok között nem fordul elő). ill. Hajlamosít a zavart szülő-gyermek kapcsolat. ez nem csupán a sztereotíp nemi szerepek elutasítása („fiús” lány vagy „lányos” fiú). és ezért az apával való kompenzátoros azonosulás. transzvesztitizmustól (csak ruha). c) Legalább 2 éve folyamatos (nem csupán stresszre adott epizódokból áll). nem játszik női szerepet. egyébként a transzszexuálisok anatómiai neme teljesen egyértelműen megállapítható. Társul: néha lidérces álom. átöltözés.

ezért más zavarok is gyakoriak. egyet nem értő partnerrel való aktusra. női ruhába öltözés. Valamennyi meglehetősen ritka.c) Kezdet a pubertás előtt. akárcsak személyiségzavarok. Elkülöníteni a transzvesztitizmustól (női ruhába öltözés). haj. vagy (3) kényszerített. Ezek következetesen. és az sem. A besorolás nagyjából a hagyományokat követi. kényszerítő vágy lányokkal együtt lányjátékokat játszani c) Kezdet a pubertás előtt. ha ezek nélkülözhetetlenek mindenféle szexuális aktushoz. A parafíliás fantázia vagy kellék sokszor egyébként is szexuálisan stimuláló inger. voyeur-alkalmak keresése. Parafíliák Lényegük. nem nélkülözhetetlen) kell. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalom felkeltésének. kielégülés nem jön létre.női foglalatosságok kedvelése. 8 fő csoport és 1 reziduális kategória van. mazochizmus ugyancsak súlyos bántalmakhoz vezethet. Mivel némelyikükben a partner iránti kényszer nyilvánul meg. Atípusos szexuális identitás zavar Reziduális kategória a fentiekbe nem sorolható nemi identitászavarokra. exhibicionizmus. amelyben felöltözik (transzvesztitizmus) és nem is eredetileg szexuális stimulálásra készült (vibrátor). ha a tárgy eredetileg is szexuális stimulálásra készült (vibrátor). Súlyos esetekben káros. kivéve a szadizmus és a mazochizmus néhány ritka esetét nőben. melyekben felöltözik (transzvesztitizmus). állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak. krónikus szokott lenni. „aberrációk”-nak nevezik. erotikusan nem vesz részt. előfordulhatnak többszörösen. veszélyes is lehet másra (szadizmus) vagy önmagára (mazochizmus). kölcsönös egyetértéssel. női küllemre törekvés. Kezdet adoleszcens korban. Nem fetisizmus. szimulált megkötözés). pedofilia letartóztatás. szégyen. A parafíliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. B) Fiúknál a) Erős és tartós vágy lánynak lenni vagy annak állítása. főleg ha felfedezik.a férfi anatómia leutasítása. (nem csupán szerepében) . 67 . Szövődmény: zoofília fizikális sérüléshez. (2) valódi vagy szimulált szenvedéssel. gyakoriságuk változó. ritkábban köröm. . b) A tárgy nem női ruha. és a nem erotikus feszültség nem enyhülhet. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. néha bűntudat. hibás („para”). hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. Károsodnak a szexuális és szociális viszonyok (legtöbbjük házas ember!). gyakran valamely gyermekkorban szeretett személyhez kötődik. bebörtönzést vonhat maga után (az összes szexuális bűncselekmények jelentős része gyermekek sérelmére történik). legtöbbjük csakis férfiakban ismeretes. hogy olyan vonzódásról („philia”) van szó. a parafília név azt fejezi ki. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. és a nem patologikus szexuális manőverektől (nem állandó. A fétis leginkább ruhadarab (női alsónemű). ilyenkor ehhez feltétlenül szükséges. A parafíliás helyzet lehet játékos és ártalmatlan (pl. gyakrabban a partner nem viszonozza. Fetisizmus Lényege élettelen tárgy (fétis) használata. személyiségzavar) mellett is. gyakran kisegítő kellékek és szereposztás is megtalálhatók. általában nem tartják magukat betegnek.). Kritériumok: a) Élettelen tárgy (fétis) használata ismétlődően. Csak akkor beszélünk parafíliáról. Ezek nélkül valódi szexuális élmény. ezért koitális és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. a szexuális izgalom preferált vagy kizárólagos felkeltési módjaként. női alsóruházat vagy fizikai erőszak sok férfit szexuális izgalomba hoz. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra (maszturbálással). amely eltérő. pl. és kiterjedhetnek (1) a szexuális vágy nonhumán tárgyaira. szociális és jogi jelentőségük van. sőt bizonyos fokig inkább felesleges. A voyeurizmus. és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. hogy a szexuális izgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek vagy cselekmények kellenek.hogy jobb lenne. vagy más mentális zavar (sch. Társul: a mások megítélése miatti problémák sora. hogy ő leány b) Legalább az egyik: . vagy része lehet a humánpartnerrel folytatott cselekménynek. depresszió amiatt. hiányában erekcióképtelenség léphet fel. ha nem lennének férfi nemi szervei. stb. Néha a parafília az egész élet felett dominálhat (női ruhák gyűjtése. szexuális gátlás lép fel. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. Máshol „szexuális perverziók”-nak. Ha a partner a szokatlan tevékenységben nem hajlandó együttműködni.hogy nemi szervei undorítóak és el fognak tűnni .

nőimitátor (itt sem) tendenciáktól kell. más tünetek is). önmagában nem izgató). Akkor is a preferált cél. A preferált állat rendszerint olyan fajta. stb. Leginkább a gyermek közeli környezetéből származnak. néhányuk permanensen nőként igyekszik élni. szexuális izgalom elérésére. Általában idővel egyre gyakoribbá. később koitusz kapcsán is használhatja. A homoszexuális orientációjú férfiak 10-12 éves fiúkkal keresnek kapcsolatot. szexuális izgalom elérése céljából. de az átöltözés szorongás oldó hatása marad. Pedofília Lényege a prepuberális gyermekekkel való szexuális aktus vagy fantázia. Az állat lehet közösülés tárgya. felnőttkorra teljessé válik. nem diagnosztikáljuk. amely legalábbis eleinte szexuális izgalom elérésére történik. vagy „kísérletezéstől” (nem ez az állandó preferált szexuális gyakorlat). mint az szexuális izgalom elérésének preferált vagy kizárólagos módozata. állandóvá válik. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. később az állat egyre inkább kizárólagos céllá válik. Leginkább a középső felnőttkorban kezdődik. Exhibicionizmus Lényeges a nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. Az alapvető orientált heteroszexuális. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyermekek iránt. A heteroszexuálisok rendszerint házasok. Hajlamosít az a szokás. ezek a még fiatalabb gyermekekhez vonzódnak. alkalmi esetektől (hiányzó normális szexuális lehetőség. pl. háziállatok. Gyermek. stressz hatására erősödik. Alkalmi aktusokban transzvesztita szubkultúrákban való intenzív részvételig széles súlyossági skála található. azaz a zavar transzszexualizmussá változik át.Transzvesztitizmus Lényege rekurrens és állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részéről női ruhába öltözni.vagy kora serdülőkorban kezdődik. késő adoleszcensnél a korkülönbség és a gyermek érettsége alapján pontos évmeghatározás nélkül a klinikai ítélet döntő. ha ebben megakadályozzák. eleinte maszturbációra. amellyel kora gyermekkorban kapcsolat alakult ki. a nőies küllem mértéke az ügyességen kívül a habitustól. Kritériumok: Az állatokkal való szexuális aktus vagy ennek elképzelése a szexuális izgalom elérésének ismétlődő preferált vagy kizárólagos formája. a viselkedéstől is függ. Néha. organikus személyiségtorzulás eseteitől (alkalmi. A kedvenc ruhadarab önmagában erotikus lehet. megérintésből áll. izolált eset) kell. ha egyéb szexuális lehetőség is adva van. és maga az aktus inkább csak nézegetésből. homoszexuális (játékból. Elkülöníteni retardációtól. exhibicionizmustól (nincs aktus). Általában egynél több ruhadarabot vesz fel. hogy a fiúgyermeket büntetésből lánynak öltöztetik(!) kisgyermekkorban. A lefolyás krónikus. eleinte csak titokban és részlegesen. b) Felnőtt esetében a gyermek legalább 10 évvel fiatalabb. Ennek megakadályozása súlyos frusztrációélményt okoz. és itt gyakoribb az alkalmi ismeretség. alkoholos intoxikációtól. Zoofilia Lényege állatok felhasználása. c) Intenzív frusztrációélmény. stresszhatás. de adoleszcensek esetében ez a korhatár nem döntő. d) Transzszexualizmus kritériumai nem teljesülnek. Eleinte még normális szexuális aktivitás (humán partnerrel) is van. teljesen nőnek is öltözhet. e heteroszexuális irányultságú férfiak 8-10 éves lányokhoz vonzódnak. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. 68 . Kritériumok: a) A prepuberális gyermekekkel való szexuális aktus vagy fantázia a szexuális izgalom elérésének ismételten preferált vagy kizárólagos módja. Jogi eljárás után a homoszexuálisok recidiválja 13-28%. ha transzszexualizmus is fenn áll. a ruhák okozta szexuális izgalom később alábbhagy. szkizofréniától. nyalogatás. b) Ennek célja: szexuális izgalom elérése. vagy betanítják a humán partner szexuális izgatására dörgölőzés. Elkülönítés: transzszexuális (vágy a másik nemhez tartozni). útján. legalábbis eleinte. Kritériumok: a) Rekurrens és állandó nőnek öltözés. Ha nincs átöltözve. E személyek fizikailag nem veszélyesek az áldozatra. ritkák a homoszexuális próbálkozások. heteroszexuális férfi részéről. Előfordulnak nem differenciált szexuális érdeklődésű pedofiliás személyek. mint az ismétlődő preferált vagy kizárólagos mód. Elkülönítendő a humán partner hiányában kialakuló cselekményektől. Önkényesen a gyermek korát a pedofil személynél legalább 10 évvel kevesebben állapítjuk meg. a homoszexuális forma krónikus lefolyású. a heteroszexuálisoké ennek fele. mindazonáltal a nőkkel való szexuális kapcsolatok is gyérek.

Kritériumok: (a/ vagy b/ teljesülése szükséges!) a) Megaláztatás. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. vagy más módon való szenvedés. 69 . alkalmi „kísérletektől” kell (nem ismétlődő. vagy szexuális cselekvést folytató gyanútlan idegenek ismétlődő meglesése („peeping”). vagy csökkent gátlások miatt. Kritériumok: a) Meztelen. c) Az egyetértő partneren súlyos. Rendszerint kora felnőttkorban alakul ki és krónikus. kárt okozott tevékenységben szexuális izgalom előidézése céljából. b) Szándékos részvétel életveszélyes. Elkülöníteni a normális szexuális aktivitásban szerepet játszó mazochisztikus fantáziáktól. Sok esetben az aktivitás nem igényli az előidézett sérelmek és fájdalom fokozását. Közben rendszerint maszturbáció kapcsán. vetkőzés. megalázottságának elgondolása. vetkőző. Elkülönítendő a normál szexuális aktivitás részét képező látvány élvezetétől (meztelenség. stb. Szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. az idegennek való további szexuális szándék nélkül. orgazmus léphet fel. Leginkább a 20 éves kor körül kezdődik. Súlyos formája krónikus. az önmagának okozott ártalmak. máskor azonban – fokozódó igény. hogy meglesték őket. mint a szexuális izgalom elérésének ismétlődő preferált vagy kizárólagos módja. vagy potenciálisan végzetes testi sértés előidézése szexuális izgalom kiváltása céljából. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. vagy szexuális tevékenységet folytató gyanútlan személyek ismétlődő meglesése további velük való szexuális szándék nélkül. vagy fiatal lányok. Mazochizmus Lényege szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel. megveretés. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. A lényeg csakis a meglesés. mint a szexuális izgalom előidézésének ismétlődően preferált vagy kizárólagos módja. maradandó. akár halált is okozhatnak végül. Kritérium: A nemi szervek ismétlődő expozíciója gyanútlan idegenek előtt. megkötöztetés. b) Ez a szexuális izgalom elérésének ismételten preferált. szexuális izgalom előidézése céljából. Sokszor ezek a bántalmazások nem fokozódnak.Bár a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. b) Egyetértő partnerrel a szexuális izgalom előidézésének ismételten preferált.. vagy kizárólagos módja a megalázás kombinálása szimulált. a 40-es évektől a meglevő zavar is enyhül. ahol ez csak előjáték és a partner tudatos résztvevő). Két formája van: A megaláztatás. Szadizmus Lényege pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása másik személynek. Lefolyása krónikus. a kilesett személlyel. Voyeurizmus Lényege meztelen. Fizikailag károsító. Gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlanságának. szexuális izgalom előidézése céljából. hogy milyen zavarban lennének. néha pedofiliával társulhat. néha korábban. az áldozatok nők. megveretés. Súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. kell. nem kizárólagos) és a mazochisztikus személyiségzavartól (nem okoz szexuális izgalmat) kell. sérülések ismétlődnek. erőszakos formája rendszerint rendőri beavatkozásig újra ismétlődik. Három formája lehetséges: a) Egyet nem értő partneren ismételt szándékos fizikai. vagy pszichikai szenvedés okozása szexuális izgalom előidézésére. de a partnerrel való mazochisztikus aktus csak kora felnőttkorban szoktak kezdődni. ha tudnák. (Egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elegendő!) A mazochisztikus fantáziák már gyermekkorban előfordulhatnak. vagy kizárólagos módja. vetkőző. kiszolgáltatottságának. valamint a pornográfia élvezetétől (a szereplők tudatosan exponálják magukat). vagy enyhén ténylegesen előidézett fizikai fájdalommal. Elkülöníteni a szexuális izgalom nélküli hasonló expozícióktól kell (más mentális zavar tünete). egyéb szexuális szándék nincs. főleg stressz kapcsán – egyre súlyosabbak. egyéb módon való szenvedés. máskor. főleg stressz hatására. fizikai sérülést. szexuális izgalom elérése céljából. tényleges akciók a kora felnőttkorban kezdődnek. Néha az expozíció közben maszturbáció történik. megkötöztetés.

önvád. hanem (esetleg) fordítva. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. vaginális lubrikáció. lehet generalizált és szituatív (csak bizonyos helyzetekben. teljes vagy részleges. Bár általában partnerkapcsolatban jelentkezhetnek. vagy enyhe valódi testi szenvedés kombinálása egyetértő partneren súlyos. Szorongás elősegíti az „ejaculatio és praecox” létrejöttét. ezzel szemben nőkben azonnali készség lehetséges az újabb stimuláció fogadására. Gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. szubjektív panaszok és más területekre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. viszont a szexuális partnerkapcsolat károsodhat. sokszor a szenvedés látványa inkább csökkenti eredeti szexuális motivációjukat. Nem alkalmazható. nekrofília. tartósság. orgazmus=a szexuális kéjérzet csúcsa. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett (normál funkció után kialakuló). frottrizmus stb. Cowpermirigy szekréció: nőkben kismedencei vérbőség. Társul: Rendszerint homályos elégtelenség érzés. Szövődmény is ezek romlása. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. Az ilyen személyek családjában a brutalitás mindig kimutatható. vagy pszichológiai szenvedés kiváltása szexuális izgalom előidézése céljából egyetértő partnerrel a szexuális izgalom elérésének ismételt preferált. hogy ezek teljesen hiányozzanak objektív zavar mellől. de a relaxációban ritka. ha maga a szexuális szadizmus nem is gyakoribb. nőknél: a vagina külső harmadának nem mindig nyilvánvalóan érezhető kontrakciói. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenységgel. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. Lefolyás változó. kiterjedt. Sokszor nincs más kóros jelenség. Majdnem mindig kialakul a kudarc élmény és a „spectatormagatartás” (önmegfigyelés).és medenceizmokban. meg is ölhetik. a labia minora megduzzadása. urofília. Erre utal a „rekurrens és perzisztens” tömör kifejezés. eufória. Hajlamosítanak bizonyos személyiségzavarok (legalábbis korreláció kimutatható) nőkben hisztrionikus. de a klinikai kép domináns eleme. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. ritka. maradandó. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye (fizikális betegség. a belső kétharmad megnyúlása. Gyakori a generalizált izomkontrakció a törzs. Általában 70 . Férfiaknál: ejakuláció. férfiakban kompulzív vonások. vagy potenciálisan végzetes testi sértés okozása szexuális izgalom elérése céljából. néha viszont depresszió. bizonyos partnerrel). relaxáció=teljes elernyedés. ilyenkor az áldozatot súlyosan megsebesíthetik. a prosztata (vesiculae seminales) kontrakciója. szorongás. a pubococcygealis izmok megfeszülése=”orgasmicus plateau”). többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. vagy kizárólagos módja a megaláztatás és a szimulált. 4. vagy megfordítva. gyógyszer stb. Kezdet leginkább kora felnőttkorban. izomrelaxáció. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis megállapításához. Atipusos parafília Reziduális kategória a fentiekben nem sorolható parafíliákra. megerőszakolhatják. a gátlások csökkennek. ami a szexuális aktvitás kerüléséhez. Ilyen pl. 3. hogy ez utóbbi nélkül csak szubjektív panaszok legyenek.) vagy ha más mentális zavar része. Kritériumok: Legalább 1: egyet nem értő partneren ismételt szándékos fizikai. néha maszturbáció kapcsán is indokolt lehet figyelembe vételük. a koprofília. a tenzió oldódásával és a perinealis illetve medenceizmok ritmikus kontrakciójával. szégyen. Többnyire mind a szubjektív örömélmény. megszakadása lehet. Pszichoszexuális diszfunkciók Lényege a szexuális magatartási ciklus appetitív és/vagy fiziológiás változóinak gátlása. megkínozhatják. a vagina külső harmadának szűkülete. Csak a legritkább esetben okoznak az életvezetésben zavart. frusztráció. Maga a szexuális magatartás ciklus a következő fázisokból áll: 1. excitatív=szexuális izgalom szubjektív élménye és társuló fiziológiai jelenségek (erekció. a „normális” rosszul definiált kategóriájával való képzeletbeli összehasonlításból. szomatikus panaszok jelentkeznek. Az appetenciagátlás más zavar következményeként is kialakulhat. appetitív=vágy és fantáziák szexuális aktivitásra 2. Férfiakban erektilis reflakter periódus. korlátozódhat egyetlen rövid epizódra vagy jelentkezhetnek rekurrens epizódokban. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezet.ennek igénye nő. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat.

elégtelen lubrikáció. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható zavar. 2. szégyen. időben nem változik – vizsgálat!) más mentális zavartól (depresszió). Nem kizárólag fizikai zavar. gyakran együtt jár más zavarokkal. diabétesz. Csak azokra vonatkozik. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. néha képesek klitorális orgazmusra. Gyakran társul excitáció gátlással. és depresszió. az ejakuláció praecox csak férfiaknál fordulhat elő. ilyen kapcsolatok kialakítása. szubjektív szenvedés forrásának él meg. Az appetenciagátlás és az anorgazmus nőkben gyakoribb. Frigiditás / 1. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. azaz az orgazmus késése. eközben tartós homoszexuális orientáció. mind férfiaknál. de képtelenek erre az aktus kapcsán. a kapcsolat jellegét. az elkülönítés időnként nehéz. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. amely kellő excitációt hozhat létre. ---. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. a vaginizmus természetesen csak nőknél. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt.a szexualitás iránti negatív attitűd (korábbi élmények belső konfliktusok. néha erre nem is került sor. vagy más mentális zavar.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. az erotikus érzések hiánya. --. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. gyakran társul excitációs gátlással is. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . pl. Excitáció gátlás / impotencia. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. mind nőknél. Don 71 . vagy fenntartása. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. Előfordulások pontosan nem ismert. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. figyelembe kell venni a gyakoriságot. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. Appetencia gátlás : 1. de lehet kóros gátlás is. Kezdet késő adoleszcens. bizonyos esetekben ez normál variáns. ha krónikus. Szuicid veszélye lehet. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. vaginizmus. nem. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide.) elősegíti ezek létrejöttét. testi egészség. valamint az elégtelen szexuális stimuláció miatti kudarcoktól kell. Társul: magányosság.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. Klinikai vélemény a kor. A kontroll kérdése fontos. ezek gyakran olyan erősek. bűntudat. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. Személyiségzavarral együttjárhat. de gyakoriak. egyébként normális fiziológiai működés mellett. főleg az enyhébb formák. a kort. merev szubkulturális értékrendszer stb. Elkülönítés fizikális betegségektől (pl.

a mozgás területén: pl. Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él Magyarországon. de támaszt. .a társas kapcsolatokban: pl. alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat.05-0. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés. repetitív tevékenységek. kommunikáció. tanításra. de az alapprobléma nem változik. nevelésre. repkedő kézmozgás. a beszéd hiánya. az autizmussal élő felnőttnek egész életen át támogató-védő családi és munkahelyi.25 %-ra becsülik. egyoldalú interakció. furcsa tartalma. diagnosztikus módszereink javulásával növekszik. Minden 100 típusosan autista gyermekből kb. csökkent fájdalomérzés. A szülők gyakori lelki problémái éppen az autista gyermekkel való nehéz kapcsolat következményei. folyamatos kompenzációt igényel. . pl. egyénre szabott intézményes környezetre van szüksége. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi. átható). FURCSASÁG JELLEMZŐ: . Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. . a megszokotthoz. egész életen át tartó zavara. a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. speciális fejlesztésre. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk.Juanizmus. szokatlan. vagy egyéb fogyatékossággal. a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban pl: ragaszkodás az állandósághoz. A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI Autizmus Az autizmus az agyi működés súlyos. mint lányokban. lábujjhegyen járás. Az autisztikus gyermekeknek korai.az érdeklődés. a tágabban értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0. SÚLYOS ZAVAR VAGY SPECIÁLIS NEHÉZSÉG. . vagy megfelelő színvonalú. nimfománia Stb. ellenőrzést igényel. Fiúkban 4-5-ször gyakoribb. A diagnosztizált személyek száma ismereteink. 25-30 jelentős fejlődést mutat. szándékainak. gesztus.15%-ra. Valószínűleg örökletes. Az a régi nézet. a kommunikáció. A szakirodalmi források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0. vágyainak. érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése. az agyat ért károsító hatások. sztereotip. képzésre. a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában jelentkezik. mimika): pl. pervaziv (alapvető fejlődési területeket érintő. tévesnek bizonyult. mely a szociális viselkedés. 72 . szokatlan hanghordozása. Az autisztikus emberek számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak. így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani. 5 válik önálló felnőtté.az érzékelés-észlelés területén. Enyhe esetben is súlyosan terheli az egyén életét. vagy a nyelv szó szerinti értelmezése. ártalmak okozzák. hobbik. aktivitás és játék területén: pl. ill. A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 év között mutatják.a kommunikációban (beszéd. . a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat. hogy az autizmust az anya-gyermek kapcsolat zavara okozza.a gondolkodásban.

Nem tud elhatározni és végrehajtani. Így a szülő értetlenül áll a gyerek viselt dolgaival szemben. Fájdalmas székletürítések. Az összetett kezelésben a vezető szerepet a pszichoterápia kapja. égető ízű. "órákig ül a könyv mellett. Nagy mennyiségű széklet jelenléte a kivizsgáláskor (rektális. akkor bizonyos. színtelen. hogy ép idegrendszer mellett késik a vizeletürítés akaratlagosságának kialakulása. a 3. Nem tudja viselkedésének következményeit a jövőre előrevetíteni. 3. Tünetek: 1. Esetenként nagy mennyiségű széklet ürítése. 7. vagyis úgy tűnik. mint a lányoknál. hogy mi a fontosabb. Ha orvosi vizsgálat kizárja a szervi okokat (cukorbetegség). A panaszok általában 3-6. Rossz szag van a gyermek körül. Szorulás. abdominális). A zavar hátterében állhat a központi idegrendszer elváltozása. A gyermek észlelése ugrándozó. jellegzetes illatú. bár ebbe a családba kémiailag számos. Puha széklet az alsóneműn. 2. idejét nem tudja beosztani. A vizelés általában a 2. 5. vagy különleges dolgokra tud emlékezni. Csak az "itt és most"-ban létezik a világ számára. de semmit nem tart be". illékony. 73 . hogy az enurézist lelki zavar okozza. A problémák özöne: A tünetek változatosak. a feladatokat nem érti meg. „Alkohol” alatt rendszerint csak az etil-alkoholt (etanolt) értjük. "mindig halogatja a leckét azért. mégis leggyakrabban e problémák elmélyülésekor. más anyag is tartozik. Enurézis nokturna Akarattól független alvás közbeni vizelés. de gyakoribb. néha feltűnik. Ugyanígy a múltat sem tudja a jelenhez megfelelően kapcsolni. nem tanul az állandóan hangoztatott hibákból. 8. gyúlékony folyadék. 70% ban 5 év előtt kezdődik és a fiúknál 1. az iskoláskorban kerülnek szakemberhez az ilyen gyermekek. túlmozgásos gyerek már korán problémát jelent a szülőnek és a közösségnek. Enkoprézis A széklet rendszeres ürítése a ruhába vagy más nem arra szánt helyen négy év feletti személynél. PSZICHOAKTÍV SZEREKKEL KAPCSOLATOS ZAVAROK AZ ALKOHOLRÓL BŐVEBBEN KÉMIA Az etil-alkohol (C2H5OH) szerves. de nem képes folyamatosan odafigyelni. Néha köldök tájéki fájdalom. mégsem jut előbbre". életév között jelentkeznek. néhány gyermeknél visszatérő húgyúti gyulladások vannak. 4.Gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás A figyelemzavaros. Gyakran halljuk a szülőktől: "mindent megígér.5 ször gyakoribb. életév végére. Képtelen sorrendiséget felállítani. 6. vagy belekap. mégis jól körülírhatók. milyen ügyes valamiben. Mindezek mellett a gyermek számos dologban a korának megfelelő érettséget mutat. életév első felére szabályozottá válik. hogy kibújjon a feladat alól".

GYÓGYÁSZATI ALKALMAZÁS Az alkoholt gyakran használják tartósító. A zsíros ételek. Az ennél töményebb italok készítéséhez desztillálni kell az elegyet. Kutatásai során kiderítette. Furosemid). 95 %-a a májban zajló oxidáció során bomlik le. úgy lassul az erjedés is.ELŐÁLLÍTÁS Az alkohol erjesztéssel történő előállítását tudományos alapossággal. hanem a fogyasztó vízterének nagyságától is függ (nagyobb víztérben jobban eloszlik az alkohol). a pálinka és a röviditalok. átlagos felnőtt szervezete óránként kb. Ha az alkoholfogyasztás előtt (vagy alatt) sokat eszünk. pedig kis adagban az étvágy és az emésztés fokozására szolgál. éhségérzetet keltve ezzel. a fehérjékkel együtt – mint például a tej és a sajt – képesek megvédeni az alkoholfogyasztót attól. így állítanak elő különféle tinktúrákat. 74 . mint minden bajra egyformán alkalmazható orvosságot. A maradék 5 % változatlan formában ürül ki – más bomlástermékkel együtt – a vizeletben és a kilélegzett levegőben. vagy az erjesztett anyag alkoholszintje elérte a 14 %ot. A felszívódást követően a drog viszonylag egyenletesen eloszlik a testfolyadékokban (a test vízterében). inzulin. Még kis mennyiségben is gyomorsav kiválasztására ingerli a gyomrot. mint gyors ivás esetén. ALKOHOL ÚTJA A SZERVEZETBEN. A népi gyógyászat úgy tartja számon. 3 óra szükséges. egy része változatlan formában átmegy a gyomor sejtjein keresztül és bekerül a véráramba. Alacsonyabb dózisban enyhe fájdalomcsillapítóként használható. disulfiram). ezért a sovány (kisebb súlyú) emberek általában jobban megérzik az ital hatását. mint egy kupica pálinka. Bár a különböző italok eltérő erősségűek. csúcshatású vízhajtók. hogy egy deci 40 %-os pálinka (31. Ahogy az erjesztett anyagban (szőlő. nem emésztjük meg a gyomorban és a vékonybélben. az lassítja az alkohol felszívódásának sebességét (a vérbe jutó alkohol mennyisége nem változik meg. A lassú és kis adagokban történő ivás időt enged a májnak. Mikor az alkohol eléri a gyomrot. a természetes borok 9-14 %-os. egysejtű élesztőgomba állítja elő. Az alkoholt ezután le kell bontani a májnak szén-dioxidra és vízre. amely bizonyos cukrokat szén-dioxiddá és etilalkohollá bont le. Baktériumölő szerként külsőleg kb. az izzadás csökkentésére (sok dezodorálószer is tartalmazza). Ennek következtében erjesztéssel nem lehet 14 %-osnál magasabb alkoholtartalmú italt előállítani. akkor rosszul lesz. és acetaldehid-mérgezés lép fel (a szert alkoholelvonásnál is használják: ha a beteg ráiszik. Iváskor a gyomorban levő étel mennyisége befolyásolja az alkohol hatását. A sörök átlagosan 5 %-os. hogy ha van is jótékony hatása. akkor az erjedés leáll. Ma is használják meghűlések kúrálására annak ellenére. Mivel a vér alkoholszintje nemcsak a felszívódott mennyiségtől. pl. hogy sokkal hatékonyabban oxidálja az alkoholt. 10 gramm etanolt képes lebontani. azaz forralással ki kell vonni belőle az alkoholt. mint nyugtatóvagy altatószert. malátázott gabonaőrlemény) csökken a cukor mennyisége. amíg a máj képes lesz lebontani. A megivott alkohol mennyisége és az adagok gyakorisága határozza meg a mérgezés mértékét. először Louis Pasteur dokumentálta a XIX. Ha a cukor elfogyott. A házilagosan előállított pálinkák ennél gyakran jóval erősebbek. az legfeljebb a beteg megnyugtatásában és hangulatának javításában merül ki. Önmagában használható külsőleg a bőr tisztítására. és onnan a véráramba.6 gramm alkohol) lebontásához kb. hogy gyorsan berúgjon. mások gátolják a lebomlását (pl.máj. csak a felszívódás megy végbe lassabban). Az eredmény: kisebb mértékű mérgezés. A máj egyszerre csak kevés alkoholt képes lebontani. pedig 40 %-os alkoholtartalommal rendelkeznek. Egy alkoholhoz hozzá nem szokott. és terhes nőknél a méhlepényen át. italként.vagy oldószerként: más drogokat oldanak fel benne. két deciliter bor vagy egy korsó sör ugyanannyi alkoholt tartalmaz. KIVÁLASZTÁS Az alkoholt általában szájon át fogyasztják (megisszák). Az alkohol hatással lehet a torkot és a gyomrot bélelő szövetekre. mivel roncsolja a bőr alatti szöveteket. de nyílt sebek ellátására nem alkalmas. A fennmaradó mennyiség addig kering a vérben. Az alkoholt. Útja a szervezetben sematikusan így néz ki: száj – garat – nyelőcső – gyomor – vékonybél – véráram . A testbe kerülő alkoholnak kb. a magzatba is. fertőtlenítésére és kiszárítására. Az alkoholt egyes orvosok ma is használják. mielőtt elhagyhatná a testet. 70 %-os koncentrációban a leghatékonyabb. agy. ájulás kezelésére. hogy az alkoholt egy mikroszkopikus méretű. Egyes szerek meggyorsítják az etanol kiürülését (szőlőcukor. Ezen kívül belélegezve fekvőbetegség. A disulfiram hatására a bomlási folyamat megáll az acetaldehidnél. A maradék a vékonybélbe kerül. láz esetén a test lehűtésére. Század közepén (maga az eljárás már jóval előtte ismeretes volt). könnyedén bejut az agyba. az ételekkel ellentétben. Ez azt jelenti.

Mivel minden izmot az agy irányít.10 % könnyűségérzést. Magas dózisokban – amikor az alkohol eléri az agyat – ittas állapotot (berúgás). Dithane. 0. gyengeség. gyengül a látás. megronthatja a látást. ezért nem ismeri fel a fenyegető veszélyt. nyilván annál nagyobb mérgező hatást fog kifejteni. a kilencedik a haragot. A vér alkoholszintje egyenesen arányos a kilélegzett levegő alkoholtartalmával: ezt mérik a rendőrök különféle szondák segítségével. fokozódik a bátorsága. kitágítja a bőrben lévő vékony hajszálereket (ez melegségérzetet okoz). ha a munka előtt. boldogságot. permetezett növények közé kell mennie vagy maga permetez). és rontja a mozgáskoordinációs képességet.02 % nem okoz semmilyen hatást az emberre. Zineb). Az alkohol hallucinációt és rohamokat idézhet elő. elfolyó beszédet. Fiziológiai hatások: Ahogy az alkohol a vérbe kerül. 0. A gyomor falának állandó irritációja (ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt) krónikus gyulladást okozhat a gyomorban. Pszichikai hatások: Az alkohol legjelentősebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. általános érzéketlenséget és eszméletvesztést. Az alkoholos italok foka szintén befolyásolja a testre gyakorolt hatást.15 % zavart lesz a mozgás. az jól teszik. ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger társul. elégtelen mozgáskoordinációt eredményez. a nyolcadik a bizonyítás kényszerét.60 – 0. a test minden részét eléri. A véralkoholszinttel szokták meghatározni a mérgezés mértékét. örömöt. szédülés. fél napig) tartózkodik az alkoholfogyasztástól. a ditiokarbamátoknak és rokonaiknak (Antracol. pl. a tizedik az őrültséget vagy az eksztázist váltja ki az emberből. a második a jókedvet és a szerelmet. Minél magasabb egy ital alkoholfoka. Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket. torzult látást. 0.10 – 0. Az alábbi táblázat a különböző véralkoholszint-értékek hatásait mutatja be: 0.01 – 0. a szaglást. a hatodik az ingerkedést. Közepes mennyiségű alkohol (azaz néhány pohár ital) növelheti.40 % kómát okoz. csökkenti a testhőmérsékletet. a hallást. Az agyhullámok. a nyálelválasztást. Az ittas ember gátlásai oldódnak. A romlás a koordináció elvesztésében és a reakcióidő megnövekedésében jelentkezik. alatt és után egy ideig (kb. a harmadik az elalvást segíti elő. a negyedik a féktelenséget. rossz mozgáskoordináció és különféle fájdalmak. Aki ilyen szerrel kerül kapcsolatba (pl. A szervezetben lévő alkohol mennyiségét a véralkoholszint jellemzi. 75 . pedig meg is halhat!). növeli az étvágyat. de épp a gátoló mechanizmusok esetleges akadályozása miatt jelentős mértékű izgatottság is előfordulhat. melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét.70 %-tól halált okozhat. Az „alkoholfok” az ital alkoholkoncentrációját jelzi. szédülést okozhat. az ötödik a lármázást. a gyomorsav mennyiségét és vizelési kényszert okozhat. de le is csökkentheti a szív ritmusát. akinek bármilyen kis százalékban is van alkohol a vérében.20 % kifejezett részegség: nehéz a beszéd és a járás. Az alkohol gátolja az idegrendszeri folyamatokat. ízlelést és a tapintást. a hallás. zavarodottságot. de romlik szellemi és fizikai cselekvőképessége. AZ ALKOHOL HATÁSAI Az ókori Eubolosz szerint az első pohár bor az egészséget erősíti. A pontos hatásmechanizmusról csak keveset tudunk. Ugyanez a hatása egyes gombaölő növényvédő szereknek. Ezt az értéket ezrelékben adják meg. az idegműködés lelassulását idézi elő. a hetedik a verekedést. Könnyen ismerkedik.legrosszabb esetben. A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon nem vezethet autót az. 0. Vagyis nincs megengedett véralkoholszint a gépjármű-közlekedésben. 0. A levett vér alkoholszintje gázkromatográfiás mérésekkel igen pontosan megállapítható. önfegyelme és lelkiismereti kontrollja elvész.03 – 0. Befolyásolja az agy információtároló és – visszakereső képességét. ezzel növeli a reakcióidőt (több idő kell egy esemény lereagálására). A berúgást gyakran jelentős másnaposság követi. az izommozgások még csekély mértékű alkohol fogyasztásánál is meggyengülhetnek. szélsőséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredően halált okoz.

a vitaminok. erős italosok ezzel szemben folyamatosan emelik a dózist. illetve kötőszövetek maradnak. barátságos viselkedést eredményez. Kialakulhat az emlékezetműködés tartós zavara. agresszív viselkedés. mint egy kezdő. erős italosok körében gyakoriak a veszekedések és más. heroin). agresszív cselekedetek. sőt hónapokig kizárólag alkohollal táplálkoznak. amely a belső követelményekből. és túlérzékenység alakul ki a drog egyes hatásaival szemben. A legtöbb alkalmi vagy mérsékelt fogyasztó nem szokta emelni az adagját. hazamegy. így az alkoholnál is a konkrét hatás – különösen alacsony és közepes dózisok esetén – nagyrészt a fogyasztótól és a fogyasztás környezetétől függ. Előfordul. annál nagyobbra tartják a többiek. jó hangulatot. hogy lazíthasson. A máj annyira meggyengülhet. hazamegy. és a felesége veri meg őt. hiszen szervezetük hozzászokik a korábbi adaghoz. Régen azt gondolták. mérsékelt alkoholfogyasztás (ami a társasági ivókra jellemző) nem jár jelentős pszichikai vagy fiziológiai károsodással. Tolerancia Rendszeres használat esetén az alkohol legtöbb hatásával szemben kiépül a tolerancia. az ásványi anyagok és más fontos tápanyagok mennyisége. minél jobban „bírja az italt”. a teljesítmény miatti aggódásból ered. Gyakori az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok. kétszer-háromszor annyit is el tudnak fogyasztani. Ezeknél az embereknél megfigyelhetőek az emésztőrendszer. máskor (más körülmények között) növekvő aktivitáshoz és feldobódottsághoz vezethet. de nem olyan gyorsan és nem is olyan mértékben. Ezt Te is megfigyelheted a kocsmákban. amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben.” Hosszú távú hatások A legtöbb ember esetében a hosszú időn át folytatott. de igazán senki nem figyel a másikra. Számos ember fordul rendszeresen az alkoholhoz. felléphetnek epilepsziás rohamok. és megveri a feleségét. mint egy-két pohár itallal. Az adagokat folyamatosan növelve előbb-utóbb elérik a mérgezéssel fenyegető mennyiséget. A rendszeresen alkoholizáló. A mai álláspont szerint azonban többségük másodlagos eredetű – gyakran a hiányos táplálkozás. hogy a tolerancia idővel erősen lecsökken. helyettük csak zsír-. akik rendszeresen alkoholizálnak. hogy ezek a rendellenességek mind az alkohol közvetlen hatásának tudható be. vagy. hogy az alkoholisták hetekig. Néhány alkoholistánál megfigyelhető. jól érzi magát. a tüdők. Nincs a drogfüggők között olyan. hogy megszabaduljon a szorongástól. mint például az ópiát típusú kábítószereknél (pl. A tolerancia mértékét gyakran a férfiassággal kapcsolják össze: minél később „dől ki” valaki. a vesék. és jobban élvezhessen valamely társaságot. kellemes közérzetet. Ezeknél a személyeknél már egy pohár ital is az önkontroll teljes elvesztéséhez vezethet. Richard igen találóan fejezi ezt ki: „Az alkoholista részeg lesz. ahol mindenki beszél. nem erőszak. „átfordul”.Mint a legtöbb drognál. így pedig a máj nem képes ellátni a funkcióit. a lelkiismeret szavából. a keringési rendszer. Később a máj egészséges szövetei elhalnak. Másrészről viszont az alkoholfogyasztókat gyakran jellemzi a kötözködő. Az italtól várja. személy és vagyon elleni bűncselekmények) elkövetésénél. Egyesek véleménye szerint az alkohol a világ legjobb szorongás-oldója: oldja a gátlásokat. ezért a szervezetükben veszélyesen alacsony szintre csökkenhet a fehérjék. Úgy érzik. hogy bizonyos szituációkban az alkohol segítsége nélkül nem teljesítenének olyan jól. hogy erőt gyűjtsön valamilyen nehéz élethelyzetben való helytálláshoz. Egy-két pohár ital egyik alkalommal levertséget és letargiát okoz. Ezek többségéhez az alkoholizmus fogalmát társítjuk. D. Az alkohol a májzsugor nevű betegség egyik fő oka. A hozzászokás mértéke és sebessége a fogyasztási szokásoktól függ: azok. Ebben a fázisban a 76 . Aki ópiumtartalmú kábítószert fogyaszt. komoly koordinációs zavarok és impotencia. aki a pszichikai és fiziológiai leépülés tekintetében elkeserítőbb képet mutatna az idült alkoholistánál. a kellemetlenségektől vagy az unalomtól. J. hogy a vénák kitágulnak az emésztőrendszerben és a keringési rendszerben. Ezen kívül kifejezetten „beszédessé” teszi az embert. a nem elégséges tisztálkodás és általában az alkoholisták hanyag életvitelének a következménye. hogy tudjon aludni stb. A különböző drogok különböző hatásairól írt tanulmányban dr. Függőség Sokan kerülnek az alkohollal pszichikai (lelki) függőségbe. Főleg azt a fajta szorongást oldja. a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei. gyakoriak náluk az alvási zavarok és a visszafordíthatatlan agykárosodás. Az alkohol jelentős szerepet játszik az erőszakos bűncselekmények nagy részének (gyilkosságok. hogy könnyítsen a terhein. Az erős italozás azonban már különleges rendellenességekhez vezet.

A magzati károsodás tünetei: . Ezt a társas viszonyt megszakítani azért nehéz feladat. egyik megoldás sem vezet semmi jóra. Érdekes módon. egyfajta drogossá válik. remegést és izzadást görcsök. de az alkohol nélkül partnere. mindennap vagy minden héten) fogyasztanak kis mennyiségű alkoholt. addig ez nem történik meg a magzatban. hiányzik a függőleges bőrredő. esetleg zugivókat nevezzük. Rendszeresen ivók azok. s a testi-lelki leépülés vetekszik bármelyik kábítószer hasonló hatásával. ha nem is ivott. Ez napokig. MIT NEVEZÜNK ALKOHOLIZMUSNAK? Az alkohol rendszeres. kóros féltékenység. csak az italnak él. szemrehányásokat tesz. hozzászokás-szerű fogyasztásából eredő testi és lelki károsodásokkal járó állapotot. Így az alkohol gátolja a magzati fejlődést. viszont aki túléli. Közben a kodependens ember is tönkremegy ebben a harcban. időnként részegedik le valaki erősen. mértéktelen. akkor elvonási tünetek jelentkeznek: a kezdeti rosszullétet. Ebben a helyzetben beszélünk az „alkoholista játszmákról”. hetekig is eltarthat. sír. amely az alkoholfogyasztásról való leszokás képtelenségével társul. könyörög. Ők vannak a legtöbben. Ez az esetek kb. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRÓL …Hogyan isznak az emberek alkoholt? Az alkoholt fogyasztó embereket három csoportba sorolhatjuk. Persze. nyugtatók). komoly nyugtalanságot. melyet hallucinációk kísérnek és a keringés is összeomlik.A központi idegrendszer fejlődésének ártalma (később az értelmi fejlődés visszamarad) o A testi fejlődés károsodása (a megszületett csecsemők kisebbek) o Az arc különlegessége (a megszületett csecsemőnek szűk és keskeny a szemrése. érzékcsalódások és hallucinációk követhetik. A társasági ivók (nevezik még szociális ivóknak is őket) csak társasági összejövetelek alkalmával fogyasztanak több-kevesebb alkoholt. Ebben az esetben ugyanis már kis adag gyógyszer is erősen fokozza az alkohol részegítő erejét. Legsúlyosabb a delírium tremens állapota. zavartságot. vádaskodik. Mi az a kodependencia (társult függőség)? A szenvedélybeteggel együtt élő emberben (szülő. és kapcsolatai is általában sivárabbak. vagy akár rendszeresen is. és vékony a felső ajak). A hosszú távon rendszeresen italozó alkoholistáknál fizikai függőség is kialakulhat. altatók. teljes emlékezetvesztés. eldugja. ugyanakkor az alkohol is növeli a gyógyszer kábító hatását. de ebben a fázisban már akkor is hallucinálhat valaki. az orr és a felső ajak közti távolság széles. Dipszomán ivás Így nevezik a szakemberek azt. A WHO álláspontja alapján ma betegségnek minősül.függőség testi tünetei. mert neki még éretlenek a májsejtjei. az többnyire egy hét alatt felépül. Hozzászokás esetében a kialakuló tünetek még a korábban vázolt állapotnál is riasztóbbak. Ha pedig nem jutnak alkoholhoz. Többféle típusa van: alkoholizmusnak igazából az alkoholtól való függőség azon 77 . 10 %-ban halálos kimenetelű. mert csak megerősíti a szenvedélyre jellemző viselkedést. idegességet. mert ő is a szenvedély körül forog. hányás. mert gyakran az alkoholista és társának kapcsolatát csak ezek a játszmák tartják életben. ha a gyógyszer – az alkoholhoz hasonlóan – maga is a központi idegrendszerre hat (pl. házastárs. akik rendszeresen (pl. A függőség végső stádiumában felléphet üldözési mánia. mikor visszatérően. már neki sincs saját élete. Az alkohol magzatra gyakorolt hatásai Az anyag vérkeringéséből az alkohol könnyen jut át a magzatba. pedig a valódi vagy a rejtett alkoholistákat. vagy válságos helyzetben éppen ő maga veszi meg a drogot. elbutulás. még nem alakulnak ki. veszekszik. de akkor egy ideig nem tudja abbahagyni. Mértéktelenül ivóknak. Csakhogy amíg az anya májában az alkohol felbomlik és semlegesítődik. fantáziálás (Korsakov-szindróma). Esetenként. Különösen tragikus kimenetelű lehet ez a fajtatalálkozás. aki túl sokat foglalkozik a hozzátartozója drogról való leszokásával) alakulhat ki a kodependencia. hogy e nélkül már nem képesek ellátni funkciójukat. akár egyedül is. társai között vagy épp a munkájában már bizonytalannak érzi magát az ember. Gyógyszerre ivás Ebben az esetben a gyógyszert nem önmagában. hanem alkohollal együtt veszik be. A drogost szüntelenül figyeli. Ilyenkor a sejtekbe már olyan mértékben beépül az alkohol. ami olyan tudatzavar.

vagy dühösek lehetnek. sokszor vitázik az ivásról a családtagokkal. ha előre eldöntötte. mi történt. Rossz érzései vannak önmagával kapcsolatban. kóros szenvedélynél. Az alkoholizmus betegség. emiatt bűntudatot érezhetnek. lakodalmak. jó barátjuk iszik. Ezeket az érzéseiket az emberek általában elrejtik és még a legjobb barátaiknak sem mondják el. vagy a családtagjait hibáztatja az ivásért („ha nem okoznál ennyi problémát. A gyógyulás Ahhoz. hogy már nem képes alkohol nélkül működni.). aki az alkoholizmus nevű betegségben szenved. ami kérésre nem fog meggyógyulni. bűntudata miatt eldugja az alkoholt. mint az elkeserítő helyzetben élő emberek között. A kórházi kezelés pár hét alatt megszünteti a fizikai függőséget. amikor nem emlékszik arra. hogy megnöveljék tekintélyüket a kortársaik előtt (hasonló a 78 . AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A mai társadalmakban a népesség jelentős százaléka fogyaszt alkoholtartalmú italokat. Nem tudja megállni. Talán a menekülési vágy lehet a közös jellemzőjük: a problémák. hogy most megismered az alkoholizmussal kapcsolatos tényeket. ha valaki gyakran folyamodik alkoholhoz a mindennapi élet problémái miatt. ha saját elhatározásból folyamodik érte. meg kell próbálnod külső segítséget kérni. Vagyis szervezete úgy változik meg. temetések alkalmával gyakori az italozás. Családi összejövetelek. Az alkoholista környezetében élők felelősnek tartják magukat a kialakult helyzetért. amikor a hiánytünetek olyan erősek. nem kellene innom!”). Egyesek számára az alkoholfogyasztás a férfiasságot tükrözi: a fiatalok gyakran azért kezdenek el inni. akkor elvonási tünetek jelentkeznek nála. de egyedül nem tudsz segíteni. elhanyagolja az otthoni és a pénzkereső munkát. még akkor sem. de a pszichikai függőség megszüntetése évekig is elhúzódhat. sajnos. hogy nem fog. teljes absztinencia kell (önmegtartóztatás). és az is csak úgy ér valamit. hogy beteg vagyok!”). A Névtelen Alkoholisták mozgalma gyógyult alkoholistát (aki nem iszik már egy kortyot sem) száraz alkoholistának hívja. amikor valaki arra kér. nem az illető akaratán múlik. Figyelmeztető lehet az is.álláspontját tartják. esetleg szégyellik azt. A fizikai függőség állapotában ugyanis már nem működik az akarat. hogy az illető alkohol helyett valamilyen más pótszert talál magának. környezete életét is tönkreteheti. hogy valaki nem iszik. hogy nem igyon. vagy éppen a pedagógusok soraiban alkoholistát. befutott értelmiségiek. A krónikus alkoholista nemcsak önmagát. Milyen problémákat okozhat az alkoholizmus? A súlyos egészségügyi problémák (ezekről korábban már szóltunk) mellett még súlyosabb pénzügyi problémákat okoz. hogy ismerősük. amikor ivott. tehát az alkoholnak a társadalmi veszélye is jelentős. sokat eszik stb. Jó. literszámra issza a kávét. hogy milyen típusú emberek lesznek alkoholisták. Az alkoholistának segítség kell. sokat rágózik. Az alkoholistává válás figyelmeztető jelei: Figyelmeztető jelzés lehet számodra. Tapasztalható „rövidzárlat”. mert azzal. Ugyanúgy találhatunk a sikeres művészek. mint minden más. Hogyan lehet segíteni az alkoholistán? Ne találj mentséget az alkoholista számára. Ha pedig nem jut egy bizonyos ideig alkoholhoz. A végleges gyógyulás után a szenvedélytől való függés olyan formában ölt testet. hogy ne igyon többet. hiszen szinte minden percben erre gondol. hogy az alkohol hiányát a beteg kezelés nélkül nem bírja ki. Kiből lesz alkoholista? Annyi bizonyos. fedezd az ivását („hívd fel. amivel oldja a szorongását (pl. mondd meg. Nem lehet azonban általánosságban kijelenteni. de előbb-utóbb családja. Ennek megvalósítása. de gyakorlatilag felesleges arra is kérlelned. még nem szabadult meg az alkohol rabságából: a lelki függés még fennáll. kérlek a főnököm. konfliktusok előli menekülés. hogy a személyiség éppen olyan fontos tényező az alkoholizmus kialakulásában. hogy meggyógyuljon valaki. Ki az alkoholista? Frappánsan fogalmazva: alkoholista az az ember. az alkoholfogyasztást megoldásként alkalmazva az élet különféle helyzeteire.

affektív vagy viselkedészavarok. korábban fennálló pszichopatológia (pl. agresszivitás . A törvény szabályozza a szerek alkalmazását. vagy exportját (amely illegális a megfelelő jogkör/engedély nélkül). A kezelés általános részből (támogatás. gyanakvás. tűcsere).ként jelöljuk. mind orvosoktól (látszólag kezelés céljára). üldözéses téveszmék jöhetnek létre. Családi krízisek. fokozatosan előrehaladó. Sokan nem szeretjük az alkoholizáló embereket. etikai érzelmek csökkenése.a tolerancia (ugyanannak a hatásnak az eléréséhez egyre növekvő dózisú PSz szükséges). kondicionált tanulás és a PSz farmakológiai tulajdonságai is mind szerepet játszanak. hogy az alkohol éppúgy a drogok közé tartozik. morfium. Az Egyesült Királyságban bizonyos pszichoaktív szerek (heroin. BZD-k). beszűkülés. hangulati ingadozás. a folyamatos Psz. methadon. a személyiségzavarok (meghatározatlan vagy antiszociális) iatrogén faktorok (pl. előállítását.használat hátrányos következményeinek figyelmen kívül hagyását. Az abusus (indokolatlan és visszatérő Psz-használat. depriváció) a fő meghatározói a PSz használatának. a Psz bevételére kényszerítő érzést. cannabis. importját. és a Psz-nek az elrendeltnél nagyobb mennyiségben vagy hosszabb ideig való szedése. a Psz megszerzésére. elmagányosodás. hogy megítélése is teljesen eltér az egyéb drogokétól. bevételére vagy a tőle vagy a tőle való megszabadításra fordított megnövekedett időt. vonatkoztatásos. a Psz használat kontrollálásának nehézségét. letartóztatások). PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. Bizonyos szerek megvásárolhatók legálisan a gyógyszerészektől (kodein) vagy a boltokban (oldószerek) is. felírt benzodiazepinek. hogy fogyaszt-e alkoholt. Sokan nem is tudják elfogadni azt a tényt. az érzelmek felszínesebbé válása. rehabilitáció.helyzet a dohányzással). mikor és mennyit. Az ártalmas PSz használata egészségkárosodást eredményez. alkoholista karrier. kokain. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. Drog Kezelési Centrumok) és specifikus antidotumokból (túladagolás estére) vagy a megvonási tünetek kezeléséből áll. Az előbbihez tartozik a megvonási állapot. ETIOLOGIA ÉS KEZELÉS Szociális és környezeti faktorok (hozzáférhetőség. A PSZ beszerezhető mind illegálisan. a figyelemzavar egyéni esékenységet mutat a kokainhasználatra) . ópium). tkp. a nikotin vagy az LSD. pszichoszociális lecsúszás. mint a heroin. Az alkohol olyan mértékben részévé vált a mai kultúrának. Bizonyos PSz-ek használata büntethető (pl. Mind az Egyesült Királyságban. A dependenciának filozófiai és/vagy pszichológiai részei vannak. és fontos szociális. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. társaság hatása. A kezelési stratégiák növekvő számban célozzák meg a fertőzési kockázat minimalizálását (pl. drogkereskedőktől. a személyiségtől idegen magatartásmódok. néha ki is nevetjük őket. kognitív percepciós. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. kokain. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. barbiturátok és a lizergsav dietilamid /LSD/ ellenőrzése a Droggal Történő Visszaélés Törvény keretében történik. amnézia/ járó . 79 . krónikus pszichés károsodás. ítélőképesség gyengülése. munkahelyi krízisek. amfetaminok. foglalkozási vagy szabadidős tevékenységek esetében egy állandó. kockázatos viselkedés (például autóvezetés) és különböző jogi problémák (pl. de neurobiológiai mechanizmusok. A fertőzést (HIV és hepatitis) tartjuk a szerfüggőséghez kapcsolódó legnagyobb kockázatnak. A pszichológiai függőség jelenti: a Psz használata során jelentkező. birtoklását. néhány óráig eltartó terminális alvás. Pszichoaktív szerek: Az akut mérgezés tünetei közé tartoznak a pszichoaktív szer (PSz) bevétele után jelentkező átmeneti tudatzavar. alkohol és cigaretta használattal járó polytoxicomániák száma. mind az USA-ban növekedett a kombinált heroin. de eredménytelen szándékot a Psz használatának elhagyására és/vagy csökkentésére. amely leromláshoz és szenvedéshez vezet) következménye lehet a munkahelyi/iskolai/otthoni elvárások teljesítésének képtelensége. Pedig mindenki a saját döntése. ellenben az absztinenseket furcsa csodabogárként tartjuk számon és gyanakvással szemléljük. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. féltékenységi.

Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. hasmenés. néha orgazmus érzés . a pethidin. a methadon (Physepton). vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. Az ópiátok szívhatók pipából (sárkánymintás pipa). morfium. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. lappangó kezdetű. a nyugalom. A mennyiség és a haszon növelésére gyakran alkalmaznak szennyező anyagokat. Használatát követően a béke. Mydriasis. a kezeléshez szükséges lehet naloxonra ( opiát antagonista). jó néhány órás kellemes közérzet. repülés. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. akusztikus hallucinációk. az influenzaszerű tünetek (izomfálydalmak. 80 . ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. helyidő. nyugtalanság. clonodinnel. Otthello-szindróma gyakoribb. ítélőképesség hiánya. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. az impotencia. azonnali extatikus melegségérzés. intravénásan (leggyakoribb). ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. szemek kivörösödése) kísér. OPIÁTOK Az ópiátok közé tartozik a heroin (diamorfin. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. Hirtelen jelentkezik. A korai megvonási tünetek (24-48 óra) közé tartozik a szer utáni erős vágyakozás. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. depresszív tünetegyüttes. de csak ezeknek a 10%-a az. orrfolyás. A használat során kezdetben kellemetlen érzések jelentkezhetnek (rossz közérzet. és a hosszú felezési idejű. Az opioidot kipróbálók 10% válik függővé . A halálozás évente 2-3 %. a dextropropoxyphen. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. a gyengeség. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. amely a KIR-i depressió eredménye. A (gyakran véletlen) túladagolás tünetei a miosis és a légzésdepressio. hányinger). Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. könnyezés). Egy rendkívül kellemes élmény jelentkezik. A tolerancia és a megvonás hamar kialakul. a fentanyl. a tremor. piloerectio (libabőr). A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. alkalmazhatók szájon át. tartósan fennálló amnézia. és a tachycardia később (7-10 nap) jelentkezik. intramuscularisan vagy subcutan (bőrbelövés). WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV—SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. üldöztetéses. eufória. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. A fennmaradók közül 25% absztinens 5 évig. A miosis.ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. és a hosszú távú gondozásban is használható). felszippanthatók (szippantócsővel). önvádlásos. hidegrázás. legszélesebb körben használatok). a székrekedés. relative hosszú felezési idejű. aki valaha segítségért folyamodik. kodein. a Diconal (dipipanon/cyclizin keverék). kettős látás és a szemmozgás zavarai. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. kín. az eltávolodás érzése áll be. az izzadás és az ásítozás. az apátia. hasi görcsök. az érdeklődés teljes hiánya. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. . a buprenorfin (Temgesic) és a dextramoromid (Palfium). de később ez eltűnik. a morfin. az alultápláltság és a HIV vagy más fertőzés jelenléte krónikus függőséget jelez. szuicidium. naltrexonnal vagy buprenorfinnal. Üldöztetéses. az elesettség. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. révületi állapot kísér. melyet a hisztaminszint emelkedése (viszketés. kirívó zavartság. 2. félelemmel pánikkal él meg. agitáció. vagy alkohol megvonásra alakul ki. üldöztetéses doxazmák. Ópium és származékai.szituáció tájékozatlanság. a heroin. izgatottság. énzavarok. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. 40 % 10 évig. amelyet a beteg szorongással. A tünetek uralhatók methadonnal (amely kevésbé euphorizáló.

A drog kifejezés olytan---. szűnni nem akaró fájdalmak. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. tabletta. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. de rontja a teljesítményt.anyagokra használatos. tüdőbetegség. ingerlékenységet hoz létre. hasmenés. a csökkent spermatogenezis. melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. ganja) aktív vegyülete a tetrahydrocannabiol. testkép elváltozást. összefüggéstelen beszéd. apátia. Cannabis. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. Rendszeres fogyasztása dependenciát. orrfolyás. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. energikusak. gyors lökés szerű hatás. Néhány hét után hozzá lehet szokni. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. megfázásos tünetek jelentkeznek. Rohamszerű mámoros jólétet. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. fokozza az energiát a tettrekészséget. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. szédülés. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. étvágytalanság. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. Veszélye a túladagolás. szívritmus. izzadás. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. hallucinációk ritkán. a conjunctiva irritáció. euforiásak lesznek. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. hányás és hasmenés. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. a motiváció hiánya. illetve intravénásan vagy pipában. vagyis addikciót okozhat. jó közérzet. részben testi (megnövekedett étvágy. szapora szívverés. magabiztosságot teremt. ellazultság. orrba szippantva. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. légzésük felgyorsul. kapszula. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. Ritkán vezet függőséghez. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. hallucinációk). kezdetben nyugtalanság. de a beszédességet is. hasi és izom görcsök. a vérnyomás emelkedését. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. az endorfinok kapcsán. Hatásai – melyek pár perctől (elszívás) fél óráig (evés) jelentkezhetnek és 6-12 óráig tartanak – részben pszichológiai (eufória. 81 . vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. Testi függőség nem alakul ki . átmeneti pszichózisok.A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. szorongás. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. jelentős pszichés függőség azonban igen. hallucinációkat okoz. cigarettában fogyasztják. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. Kellemetlen hatásai közé tartozik a köhögés. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. gyanakvást. De nyomott hangulatban szorongást. toleranciát és szenzitizációt. fű hasis. Megvonásos tünetek.nem táplálékul szolgáló---. hányás. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. étvágytalanság. Az észlelés kifinomodhat. A marihuána (pot. csökkent testhőmérséklet) hatások. magas vérnyomás. izgatottak. súlyos izomrángások. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. Megvonási tünetek: höhullámok. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére használatos. flashback-ek. beszédesek. a drog utáni gyötrő vágy. omnipotencia. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel. láz. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. álmosság. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. szédüléssel. nyugtalanságot. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok.

--. homályos látás. 3. a schizophreniform pszichózisok és (túladagolás esetén) az epilepsiás rohamok. hideg-meleg érzés szalad végig. 3. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. főként bíbor különböző árnyalatai. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez.---hallucinogének. illúziókat. ez a szinesztézia. izzadás. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. Az Ecstasy-nak (MDMA) (egy szintetikus amphetamin analóg) kevert serkentő és hallucinogén hatása van. HALLUCINOGÉNEK A hallucinogének közé tartozik az LSD. nyugtató. 1. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. tkp. 1. a megerősítő hatásra sokkal lassabban. alakot váltanak. olyan erős peceptuális. Az idő észlelés drámaian lelassul. Az addikció maga hozzászokást jelent. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. emelkedett hőmérséklet).Rövid távon kevés averzív hatása van. a vizuális észlelés kitágul. 2. rég elfelejtett érzések.kokain. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. a szertől való kényelmetlen megválás. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. remegés. ecstasy. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. felfokozott percepciót. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. 4. depresszió. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. MDA. a végtagokon bizsergés. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. érzelmi. MDMA. perifériás vasoconstrictio. megnövekedett számú percepció) és testi hatásai vannak (pupillatágulat. Farmakológiailag három féle toleranciát különítenek el. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket.cannabis származékok hallucinogén. A mágikus gombáknak (Psylocybin) az LSD-hez hasonló. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. szorongásos zavarok is létre jöhetnek.központi idegrendszert serkentők--. hihetetlen színek. eltorzulnak a tárgyak. stb. amelyek akár egy évig is spontán jelentkeznek). Olykor a hatása tartósan megmarad. Egyes drogok képesek arra. Viselkedési. amfetamin. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. életre kelnek. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. amik az érzékelést befolyásolják. és hallucinációkat hoznak létre. tisztán mindent hal. meszkalin. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. különböző gombák. de kevésbé intenzív hatásuk van. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. LSD.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. Villanófény emlék. Kellemetlen hatásai közé tartoznak a „felshback”-ek (negatív vizuális élmény. erős bűntudattal depresszióval.--. szorongás. nincsenek megvonásos tünetek. 82 . Az addikció rendszerint toleranciával. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. szívdobogás. eufória. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. de mégis nagyon veszélyes. hiperaktivitást valamint potánciálisan életveszélyes dehidrációt és hyperpyrexiát válthat ki. A szereket négy kategóriába soroljuk. de nem alakul ki a szerhez függőség. opiátok 2. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. a hangok felerősödnek. mozgáskoordináció elvesztése. amelynek pszichológiai (pl. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően.--.

másodlagos zavarokként a hallucinációkat.. az elsődleges tünetek közé az affektus. depressio. képzetszövésben és beszédében. szájon át vagy injekció (iv. a gondolkodás. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust. gátoltság) kezelhető desipraminnal. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. asszociációk széttöredeznek. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. bronchospasmust és kognitív leépülést eredményez. hányást. Hozzászokás [(tolerancia) kereszttolerancia az alkohollal] és függőség (dependencia) alakulhat ki. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. irányítottság élményét foglalják magukban. álmatlansággal. arrhythmiát.) formájában használva ellazulást. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. vagy bizzaréria jellemzi. mint chlorpromazint a hypotensio elkerülésére) lehet szükség. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. érzelmi távolság tartás. Gyakori a pszichológiai függőség. regresszió. de felszippantással. A túladagolás légzésdepressiot okozhat. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. aktivitás zavarát. SZKIFOFRÉNIA ÉS EGYÉB PSZICHOTIKUS ZAVAROK SCHIZOFRÉNIA Az SCH. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . már nagyon korai életszakaszban. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le.. perifériás érzéstelenséget és (nagy adagban) csökkent tudatéberséget vagy pszichózist eredményez. amely a kedély. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. beszükült. száraztisztító folyadékok. amelynek kezeléséhez neurolepticumra (inkább haloperidolt. A kezdeti eufóriát álmosság követi. mint amire a gyógyszert felírták) és tolerancia kialakulhat. nyugtalanság—zavartság. a feszültség oldódását.Nyugtatók és altatók. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. szájon át. A phencyclidint (PCP. injekció formájában is alkalmazható. hányingert. elvonáskor jelentkező szorongással. Egyebek. 83 . a viselkedésben. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. remegéssel. izomrángással. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. Klinikai ismérvek. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. az aplasticus anaemia és a polyneuropathia. vagy iv. benzin. A krónikus használat súlyvesztést. hallási hallucinációk. és a stuport sorolta. Megjelenhetnek észlelési zavarok. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. festékek. hasadt elmét jelent. A BZD-k mindennapos utcai drogok is. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. A megvonás kezelhető BZD-ekkel szájon át vagy iv. megvonási tünetek ( amelyek gyakran ugyanabban a formában jelentkeznek. szomatikus hallucinációk. és megnyugvást eredményeznek. Használata eufóriát. „angyalpor”) általában elszívás (marihuánás cigarettába sodorva) útján fogyasztják. A barbiturátok (KIR-depressansok). így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. im. aerosolok) általában kísérletezés céljából lélegzik be csoportosan (8-19 éves) fiúk. elveszítik jelentésüket. idegenség érezhető. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. a testi ritka. Olyan betegség csoport. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. A viselkedés elzárkozó. A (néha végzetes) toxikus hatások közé tartozik a hepatorenalis vagy agyi károsodás. csökkentéssel kialakított védekező magatartás.valószínű a szenzoros. Az oldószereket (ragasztók. és görcsökkel. alkalmazhatók. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. asszociációk. függőség. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. A megvonás (anyagéhség. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. agondolatok. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. a negativizmust. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. nyugtalansággal.

régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. Pl. Leggyakoribbak az üldöztetéses. Nagyzási teveseszmék. Taktilis hallucinációk. kívülről hangokat hallanak. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat.A téveseszmék többfélék. gondolataival 84 . vagy a nap meghatározott részében. neologizmák. szellemek. kommentálják a viselkedésüket. apátiásnak. elnémulás a beszéd néhány óráig. echolalia. Láthatltan erők. A másik jellegzetes érzelmi zavar. tárgyaknak. több hang is egyszerre. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. Auditoros hallucinációk. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. A beteg közönyösnek .határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. nincs összhangban beszédével. úgy látja a világot percről percre változik a világ. az arc mozdulatlan. parancsot adhatnak utasíthatnak. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. töredezettek. homályos. befolyásolja a viselkedését. elsivárosodása. teljesen új kifejezéseket alkot 5. nem pedig kommunikációs eszköz 3. bizarrak. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. 2. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. düh. abszurdak. közvetlenül a betegnek szólnak. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. zörejeket. Jellemző az elvont összefüggések. míg az SCH-ban egyfolytában. vagy sztereotip. sekélyesnek látszik. bizarr megfogalmazásban. sugarak. a beteg zavarttá válik. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé—gondolatközvetítődés. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. nincs semmiféle realitás alapjuk. előfordulhat. vagyis kulturális környezetének nem részei. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. túl abszrakt. amikor a beteg különféle eseményenek. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. vonatkoztatásos. A vizuális hallucinációk ritkábbak. túl konkrét.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. Jellegzetes percepciós zavar. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. elsősorban éjszaka. stb. az érzelmek ellaposodása. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. a beszéd érthetetlenné válik. az oda nem illő érzelmi reakció. az asszociációk fellazulása. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. az identitás vesztés deperszonalizációs élményeket idéz elő. kevés információ van benne. 8 mesterkélt beszéd. téveseszmék. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége.Az én. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. inkoherencia. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. gyakori a test megváltozásának élménye. 4. túlzottan formális. vagy rettegés fogja el. előfordul hirtelen nevetés. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. üldözik Szomatikus téveseszmék. ez túlzott érzékenységet hoz létre. teljesen összefüggéstelenül beszél. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. 1. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. megszűnik az empátia. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. hogy a beszéd szegényessé válik. Gondolatok nem a sajátjai--. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. hatalmas szervezetek irányítják. a hang monotonná válik.

az érzelem., kiszámíthatatlan, megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg, hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket, hangulatokat, amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki, pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok, mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése, vallási extázisok, a saját személyiségének széthullásának élménye, ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése, a beteg nem érzi azonosnak önmagát, létezés értelmében elbizonytalanodik. A szándék, az akarat rendellenességei: az önindította, célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van,ronthatja a munkát, a szociális szerepfunkciókat, képtelen, hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort, akár teljesen meg is szűnhet. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból, figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. , elmerül a saját világában. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek, csökken az energia szintje, spontaneitása, kezdeményező kedve, akut szakaszban nagy fokú izgatottság, ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált, kiszámíthatatlan, excentrikus, inadekvát, ügyetlen, merev. Magatartási tüntetek a követekezők: 1, modorosság 2, stupor állapotok, kataton típusban, katalepszia, viasz-hajlékonyság 3, Katatóniás izgatottság, látszólag értelmetlen és céltalan, sztereotíp mozgást végez, miközben rendkívül izgatott. 4, Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását, vagy gesztusait. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. 6, negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést, vagy pont az ellenkezőjét teszi. 7, sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető, mozgások, gesztusok, kérdések, kifejezések ismételgetése, 8, a megjelenés és a modor leromlása. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek, de gyakran panaszkodnak fej,- hát ,- váll,- fájdalmakról, gyengeségről, emésztési nehézségekről. Lefolyásának jellegzetességei. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg, hanyatlik a színvonal, szociális elzárkózás, szerep funkciók romlása, különös viselkedés, ápolatlanság, eltompulás, kommunikációs zavarok, inadekvát érzelmek, bizarr gondolatok, szokatlan perceptuális élmények. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja. A prodromális időszak rendkívül változó, nehéz a kezdetet datálni,, különösen rossz prognózis ha lassan, lappangva, több éven keresztül bontakozik ki. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak, a téveseszmék, hallucinációk, asszociációk fellazulása, inkoherencia, , illogikus gondolkodás, súlyos dezorganizáció, vagy katatóniás viselkedés. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi, ez hasonló a prodromális szakaszhoz, bár az affektív eltompulás, elsívárosodás, szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Egyes pszichotikus tünetek, mint téveseszmék fennmaradhatnak, de már nem kísérik erős affektusok. A betegség rendszerint adoleszcens, vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. Premorbid személyiség: Általában csendes, passzív gyerek, kamasz korbanés felnőttként introvertált, zárkózott, álmodozó, ritkán gyanakvó, excentrikus.. Sokat olvas filozófia könyveket. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység, a munka teljesítmény, a társas kapcsolatok és az önmagával való törődés, a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. TÍPUSAI 85

Kraepelin írta le a SCH- három alaptípusát: katatoniás, hebephreniás és paranoid típust, Bleuler később hozzá tette a SCH, simplex típusát, de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara, amely állhat stuporból, negativizmusból, merevségből, izgatottságból. Kísérő tünetek a sztereotípiák, modorosság és viaszhajlékonyság, különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. Két altípusa van. 1, zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet, de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége, mozgáskezdeményezése. Megnémulás negativizmus, sztereotipia, echopraxia, automatikus engedelmesség. Mozdulatlanul áll, vagy ül hosszú ideig, majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. 2, izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző, megállás nélkül beszél, kiabál, ezek inkoherensek. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják, könnyen kárt tehet másokban, önmagában, a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. Diagnosztikai kritériumok 1, katatoniás stupor 2,Katatoniás negativizmus 3, katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5, katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. Hebefrénia. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi, a primitív, gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. Lényegi vonása az erős inkoherencia, az elsivárosodás, az oda nem illő, elbutult affektus. Gyenge a realitással a kapcsolat, általában aktív, de céltalan, nem konstruktív, A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak, gyakran minden ok nélkül nevetgél, grimaszol, viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk, de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. Kísérő tünetek: hipochondria, szélsőséges szociális elzárkózás, viselkedés furcsaságai, bizarrériái. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet, jelentős remisszió nélkül, krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése, nagyzásos hallucinációk jelenléte. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás, harag, vitatkozási készség és erőszakosság. A beteg kételkedhet nemi identitásában, vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják, megpróbálják elcsábítani őt. Rendszerint idősebb életkorban tör ki, 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet, identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben, énerejük is nagyobb. Tüneteik ugyan tartósak , de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás, kevésbé regrediálnak az értelmi képességek, és az affektív válasz készség is megtartott marad. A típikus paranoid beteg gyanakvó, óvatos, tartózkodó, kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. Szociális magatartása kompenzált maradhat, de a személyes interakciókban mesterkélt, formális, vagy szélsőségesen heves. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon, pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. A betegség alaptünete a késztetések, érdeklődés, ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. A beteg nem hallucinál, nincsenek téveseszméi, vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból, kerüli a családját, nem végzi a munkáját. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek, kimerültség, idegességnek, neurózisnak, 86

pszichoszomatikus zavarnak, vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. Általában közönyös, de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is, sokan csavargóvá válnak, megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben, emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t, mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek, ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte, amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba, vagy több kategóriának is megfelel. 1, jelen van tévesezme, hallucináció, inkoherencia, dezorganizált viselkedés. 2,vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták, akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik, pl. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet, ma ezeket a DSM leginkább border-line diagnózis közé sorolja. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk, ha már egy SCH-s epizód lezajlott, de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat, bár a betegség jelei fennállnak. Gyakori az érzelmi elsivárosodás, szociális elzárkózás, excentrikus viselkedés, illogikus gondolkodás, lehetnek téveseszmék, vagy hallucinációk, de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. SCH gyermekkori típusa. Akkor diagnosztizálunk, ha pubertás előtt kezdődik, gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul, mint autizmus. Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei, a 2-3. Évben fejlődésük megreked, az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya, általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni, nem játszik a kortársaival, nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira, vagy bármilyen gyöngédségre. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. AZ SCH lefolyásának típusai. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező, több kategóriát ismertet a DSM. Ezek a következők: 1, Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--- beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--- kevesebb mint 2. Év, de több mint 6. Hónap 2, Krónikus: azonos a fentivel, de legalább 2,éve zajlik. 3, szubkrónikus, akut fellobbanással, kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél, ahol a beteg reziduális szakaszban volt. 4, Krónikus, akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása, krónikus lefolyással ,ahol a beteg reziduális szakaszban volt. 5, Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes, akár gyógyszeres kezelés mellett, akár anélkül. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket, amelyek nem osztályozhatóak sem organikus, sem SCH-ként, sem paranoid, vagy affektív kórképekként. A DSM. Három sajátos típust sorol ide, schizofreniform kórkép, a rövid reaktív pszichózis, schizoaffektív kórkép, illetve van egy további atípusos pszichózis, amiazon pszichotikus kórképek besorolása, amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCH-val azzal a különbséggel, hogy az időtartam --- beleértve a prodromális, aktív, reziduális szakaszokat---- két hétnél hosszabb, de nem haladja meg a hat hónapot. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége, jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás, de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes 87

Lényegi vonása legalább néhány óráig. az önértékelés összeomlása. az öröjklésnek van némi szerepe. Olyan betegség epizód . ahol nem elég információ. A TÍPUSOS pszichózis. de rövidebb. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. átmeneti hallucinációk. rendkívül sérülények. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. amiket másik osztályba lehetne besorolni. 2. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. asszociációk fellazulása. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. ha vannak pszichotikus tünetek—téveseszmék. Fellépése általában fiatal korban. Gyakori típusai: 1. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. postpartum pszichózisok 3. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . téveseszmék. Olyan affektív betegség epizód. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. katatoniás visekedés. átmeneti útóhatások. furcsa öltözködés. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. olyan pszichózisokat. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. édestestvérek között 7-15% esélye. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok.felépülésnek. illogikus viselkedés. zavartság. az én és a másik szétválasztása nehéz. kétpetéjűeknél 5-12%. van . A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. inkoherencia. de nem sikerült igazolni. vagy zavart váltana ki. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. Egypetéjű ikreknél 6-43%. dezorientáció. szuicidum kísérlete. vagy háborús helyzet. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. durván dezorganizált. ami abban nyilvánul meg. kísérő funkció hanyatlás nélkül. Ez a diagnózis akkor adható. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. olyan pszichózisok. bizarr viselkedés. 2. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. különös pózok felvétele. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. ha a családban van SCH megbetegedés. vagy a felnőtt kor elején. 3. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. stb. 88 . értelmetlen szótagok ismétlése. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. hallucinációk uralják a képet. Rövid reaktív pszichózis. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. elnémulás. és az újabb emlékek kiesése. sikoltozás. mint 2 hétig tart. pl. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. agresszív viselkedés. nehezen alakul ki az identitásuk. hallucinációk.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk. tehát self-tárgy konfuziója jön létre. miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. amelyek az alkalmazkodásért. hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani. Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka. a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása. uralkodó hajlamúnak írták le. míg az apa gyámoltalan szemlélő. Hiányzik a stabil self. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit. észlelés. megfélemlíti. valóság-próba. brutálisnak találták. még akkor is ha irreveláns. hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék.tárgy megkülönböztetés. Mivel a self.Pszichoanalitikus elméletek. és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. támadónak. valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős. Az emberek magukról és 89 . az elhárítások struktúrája . emlékezet. az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be. gondolkodás. amik egyszer valaha élvezetesek voltak.kötés elmélete. A major depresszió nem engedi. Azt feltételezik az anya. én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése. az én. felbőszíti. a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi. mint ahogyan normális helyzetben tenné. affektívitás. hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk. és megakadályozzák.gyerek kapcsolat korai zavara. mások az apát fenyegetőnek. Károsódnak az én-funkciók. figyelem. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát. redukálni ezeket. felfigyel. HANGULATI ZAVAROK Major depresszió Ez a betegség gyengíti az ember munkavégző képességét. de mások túlvédő. Elmosódnak a self – tárgy határok.másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. Az ego. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott. hogy az emberek élvezzék azokat a dolgokat. mások agresszívnek. gyakran ellenséges. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. emellett self fragmentáció jön létre. a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le.fejlődés korai zavara. és csak később kezdi kizárni. Kettős. Az ember úgy működik. vagy minden ingerre fogékony. elutasítónak. hogy megvédje magát a szorongástól. és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. ami a korai években sérült súlyosan. a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben. gátolja a jó alvást és a rendes táplálkozást. attitűdje vele szemben túlzottan birtokló. túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák. ide tartozik az értelem. akarat. Az apa szerepére alkalmatlan. passzív. A SCH-s beteg kezdetben számos. közönyös személynek.

vagy robbanékony viselkedés (mánia) között. A pszichodinamikus terápia feltétlen célja a függőség csökkentése a személyiség erősítése. vagy vélt vesztességek felett érzett gyászreakció. néha kezelés nélkül is. annak értelmezésével. része a személyiségüknek. más néven mániás depresszió. Azoknál az embereknél. biológiai kezelés 1. hangulatzavar Egy enyhébb. Vannak szociokultúrális megközelítések is. A depresszió mindenkinél más formában jelentkezik. ez formájában megegyezik a más betegek terápiájával. Az egyén hangulata a kevésbé súlyos. az gyakorlatilag gyászol. Végül két dolog eredményes még. hogy az állapotával több éven keresztül is harcolnia kell. elektrokonvulzív kezelés 2. álmait. Unipoláris zavar klinikai kórképe. örömét leli esetleg vad bulizásban vagy promiszkuitásban. az alapvető dinamikus eljárások. Dinamikus terápia javasolt: veszteségének megkeresése. motivációs. ami nem biztos. étvágytalanná válik és elviselhetetlen bűntudat gyötri. elveszti valóságérzetét. ha valaki reggel van rosszul az depressziós A beteg tudattalan folyamatait tudatosítani törekszik a terapeuta. A major depresszió mindig elgyengít és többször előfordulhat az ember élete során.a világ dolgairól negatívan kezdenek gondolkodni. Ezt az állapotot úgy írhatnánk le mint váltakozás a depresszió és az emelkedett hangulat. A depressziószorongáson kívül számos tünettel jár. nem ritka. ellenállásait. Könnyen előfordulhat. A betegek 2/3-a 6 hónapon belül meggyógyul. a páciensek 10 %-ának van ilyen általában a kezelése terápiás lehetőségnek a kognitív. Cyclothymia Egy gyengébb de maradandóbb típusú bipoláris zavar. Sok esetben ezek felerősítik egymást. enyhe fokú elmebaj(mánia) és a kevésbé súlyos depresszió között váltakozik. mely általában 4 hétig tart Melankóliás depresszió: teljes érzelemmentesség. Klinikai kórképe: a súlyos unipoláris depresszió bármely életkorban jelentkezhet. indulat áttételes reakcióit felszínre hozni és feldolgozni. olyannyira. hogy ez úgy tűnjön. Biploáris zavar A bipoláris zavar. Antidepresszáns gyógyszerek A pszichodinamikus beállítottságú terapeuta feltételezi. Amikor egy beteg végre kezelteti magát. Hajnalban felébred. a szabadasszociáció nagyon sok esetben a páciens lehangoltsága miatt nehezen megy. hogy valós) Nagyon fontos. megpróbálja feltárni a fájdalom forrását és segít abban. A depressziósok egy része képes fenntartani korábbi életvitelét. a depresszió lehet nagyon komoly. azaz a szabad asszociációval. és abban segíteni a pacienst. vagy a pszichodinamikus terápiát használják.” Vannak még: Visszatérő depresszió: időszakos Szezonális depresszió: évszakok Kataton depresszió: mely lehet mozgásképtelenség és túlzott motoros aktivitás is. hogy ettől a fájdalomtól megszabaduljon a paciens. A régi gyermekkori traumákat újraéleszteni. Ilyen például a krónikus döntésképtelenség. motoros zavaroktól szenved és ebben az esetben legsúlyosabb a depresszió reggel. unipoláris depresszió egypólusú depresszió. az énkép gyengülése. A disztímiás zavarban szenvedő emberek könnyen lehetnek egész életen át enyhén depressziósak. súlyosított valós. érzéktelen az örömteli események iránt. Disztímia. Eszköze. A terápia nehéz. a bűntudat feloldása. Rábukkanni a kora gyermekkori traumákra. de tovább tartó típusa a major depressziónak. hogy nem érzi tetteinek súlyát. hogy másoktól való szélsőséges függéssel. akik bipoláris zavarban szenvednek. melyek a depressziót kiváltották. 90 . 1. kognitív szomatikus és viselkedési funkciókra. majd az újraélésnél értelmezni. Posztparton depresszió: szülés utáni. A depresszión átesett emberek nagyobb eséllyel betegszenek meg újra. (aki depressziós. hogy a vesztességeit könnyebben tudja elviselni. és a mánia szélsőségesen befolyásolhatja az ítélőképességet. A mánia alatt az ember viselkedése nemtörődöm. A tünetek kiterjednek az 5 legfontosabb területre: érzelmi.

Az élet tevékenységeitől és nyomásaitól szeretne megszabadulni és ennek következtében öngyilkosságba menekül. vannak úgynevezett jobb napok is. (téves eszmék. Ezek következtében elveszítik a barátaikat. Zavarodottak. alacsonyrendűnek vagy gonosznak tartják magukat. ellentétben az endogén depresszióval. emésztési zavarok.” Az unipoláris depresszió magyarázatai: Megfigyelések igazolják. szédülés. és ez megint az öngyilkosság irányába tolja őket. stb. hogy az unipoláris epizódok stresszes élethelyzetekben váltódnak ki. Ez a zavar általában 2 évig tart. A primér depresszió a lefolyás periodicitását illetően is heterogén jelenség: az esetek egy kisebb hányadában a betegség évszakhoz kötötten ismétlődik (téli. elveszíti humorérzékét. Az eredet és a lefolyás igen változatos. a disztimiás zavar diagnózis nevet kapta. különös képzetek) Krónikus. Mindezért önmagukat okolják. és gyógyszerek hatása sincs a háttérben. Eredménytelenségük sérülékennyé teszi őket. Magyarázatai: biológiai.Érzelmi terület: a depressziósok nagy része intenzív bánatot és elutasítottságot él át. nyári depresszió). ahol a tünetek felszínre törnek stressz élethelyzetben van. a szorongásos zavarokat és több pszichés zavar kitörését. amely a depresszióban megjelenik. Legtöbb esetben az unipoláris depresszió. generalizált fájdalmak. dysthymiáról beszélünk). Jellemzői: általános nyomott hangulat. ahol a belső okok. Az akarat bénultsága a jellemző. Bipoláris zavar differenciál diagnózisa Bipoláris affektív (érzelmi) zavar (beleértve. ezért fontos. de a hétköznapi életet kevésbé bénító unipoláris zavar. hallucinációk. munkába menetel. kövér. vagy nagyon keveset alszanak. 91 . étvágytalanság és alvászavarok gyötrik. Nem lel örömet semmiben. de vannak igen gyakori tünetek. Kellemetlennek. gyenge lábakon vánszorognak. ezek sírásokba torkollanak. Panaszaik között szerepelnek a mentális funkciók romlása. székrekedés. inadekváltak. vagy túl sokat (9%-uk). környezeti tényezők. Külső megjelenésükről is igen rossz véleménnyel vannak. éjszaka felébrednek. a depresszió 2-3 tünete jellemző. lehajtják a fejüket és nagy %-uk ágyban marad. kényszert éreznek arra. Csúnya vagyok. visszataszító. Viselkedési tünetek: A depressziós betegek tevékenységi szintje drámaian csökken. mind a bipoláris depresszió lehet súlyos (major) vagy relatíve enyhe (minor) depresszió (ha ez utóbbi legalább két éve tart. 5 olyan jele van. Major depressziós zavar: a depressziós epizód legalább 2 hete tart. Kutatások szerint a depressziósok ebben az esetben nem hajlandóak erőfeszítéseket tenni a hosszú távú memóriájuk és az ezzel kapcsolatos kognitív feladatok elvégzése érdekében. Súlyos esetekben. a tünetek nem felelnek meg a diagnosztikus kategóriáknak. Szomatikus tünetek: fejfájás. evés. gyerekeknél és serdülőkorban 1 évig tart. Diagnosztizálása: Annak ellenére. Az exogén depressziót konkrét kiváltó események előzik meg. vélhetően külső okok nélkül alakulnak ki. Lelassulnak és energia hiányban szenvednek. hogy a depresszió kórképe nagyon változatos DSM-ben pontosan le vannak írva a kritériumok. Motivációs tünetek: a depressziósok általában elveszítik az érdeklődésüket a világ dolgaival kapcsolatosan. vagy idegeskedik. összegörnyedve járnak. hogy különbséget tegyünk az exogén (reaktív) és az endogén (belső okok) depresszió között. Klinikai jellemzők: a hangulat megváltozása. de ennél hosszabb ideig is tarthat a cselekvőképtelenség. Hogyha mindkét tünet jelentkezik. ill. de a normál működésben nem jelenne meg. egyre több időt töltenek egyedül. dühöng. a mánia is) jellemzői a hangulatnak és aktivitásnak visszatérő hullámzása. hogy megöljék magukat ez általában 7-15 % Magyarországon több. Halálvágy nagyon erős. „Mind az unipoláris. Az esetek 1/3-ában pszichotikus tünetek is megjelennek. gyakran szorong. Ugyanilyen események előzik meg a schizofréniát. A személy elveszítheti a valósággal való kapcsolatát. elfelejtenek különböző dolgokat. szociális. Az epizódok súlyossága általában különböző. szexuálisélet is igen nagy erőfeszítéseket igényel. a disztimiás zavar és a major depresszió akkor kettős depresszióról van szó. nagy fokú irrealitás jellemzi. Szerencsétlennek és üresnek érzi magát. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak magukról. pszichológiai. amely emelkedett expanzív. Megszűnik a spontán viselkedés pl. Nem produktívak. barátokhoz való járás.

és az önértékelés tükröződhet egy grandiózus téveszmékben. Az endoktin rendszer zavarokhoz kapcsolódó kapcsolati abnormalitások. Bizonyos vizsgálatok arra utalnak. inkább a mozgás. vagy organikus hangulatzavart válthat ki. másodlagos mániát. Feltűnően emelkedett mániás állapotok előfordulhatnak a korai posztpartum hetekben. akkor már nem annyira van rosszul. hogy mániás fázisban van. fokozott önértékelés. Nem alszik nem eszik. majd egy mérhetetlen depresszióba esik. (tehát nem mondom azt. beismerése nincsen. gyötrelmesek A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek A tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott A tünetek akarattal nem befolyásolhatók A tünetcsoport eredete a múltban rejtőzik A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a beteg vélekedése: A testi panaszok betegség jelei A betegségét külső tényezők idézték elő A betegsége miatt nem tud megfelelni A betegségét nem ismerik fel A betegségét nem tudják meggyógyítani A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a pszichológus értelmezése: Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás Kielégítetlen függőség-igény Irracionális szeretet-szükséglet 92 . hogy a mánia súlyosabb. Általában hospitalizációt tesz szükségessé. A mánia pszichodinamikai magyarázata: a vesztességhez kapcsolódó konfliktus tagadása. vagy politikai ötletekkel való foglalkozás. A terápiában mindenképpen a lelkiismereti probléma kezelésére kell törekedni. amely az ösztrogén és a progeszterol színt változásától lehetséges. vagy halucinációkban) a jellegzetes beszéd abnormalitások közé tartozik a félbeszakíthatatlanság. A különbség a gondolkodás alaki zavara. melyek között az a különbség. beszéd nyugtalanság és csökkent alvásigény) jellemző a szociális gátlások csökkenése. Az üldöztetéses téveszmék mindkettőben gyakoriak. A csökkentésnél. tehát nagyon nehéz megállapítani. kevesebb zavart okoz és kevesebb klinikai tünet megjelenésével jár. a gondolatok csapongása között. elkerülése. Ezek közé tartoznak a pszichoaktív szerek használata. hogy a bűntudatukat fel tudjuk oldani. nagyon nehéz megállapítani. Miután betegség megértése. vagy a szuperego kontrolljának elvesztése (lelkiismeret) Kezelése: az akutt mániás csaknem mindig kórházi kezelést igényel. szójátékok és hangi asszociációk (pszichózis felé tartanak) a legtöbb esetben a betegség belátása hiányzik. Fontos. Továbbá megemlítendő állapot a figyelem csökkenésével járó hiperaktivitás és az átmeneti extrém stressz indukált pszichózis.. Amíg a hipomán fázis kevésbé súlyos. amikor egyébként szrtókja van. súlyos szomatikus betegség. Az emelkedett hangulat mindkét esetben ritka. Az erős családi hajlam egyértelmű.Tünetei: megnövekedett pszichomotoros aktivitás (felgyorsult gondolkodás. szükségessé válhat a beleegyezés nélküli kezelés. akár munkahelyi akár interperszonális (szociális) elszakadásokat okoz. A bipoláris gyógyszerelésnél ezeket a nagyon kiugró le és fel. túlzott optimizmus. hogy el kell különítenünk egy mániás és egy hipomán fázist. A legfontosabb differenciált diagnózis az organikus kórkép. hogy a mániás állapot kialakulásának hátterében súlyos stressz szerepel. SZORONGÁSOS ZAVAROK A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI A tünetek az egyén számára ijesztőek. ha már hipomán a beteg. szaladgál. ami a betegség előtt megjelenik ez a ciklotimia (hangulat változások) több endokrin abnormalitás is lehetséges. Beléphet a fóbia is ebben az állapotban. mint az értelem irányította beszéd. tehát a mániás és a depresszív állapotokat csökkentsük. Összefüggésben lehet a dopamin receptor a szuperszenzitivitással. vallási. túlköltekezés.) Az akkut schizofrénia nagyon hasonlít a mániás fázisra. és a kokain. A fájdalmas körülmények kívül hagyása (szexuális hiperaktivitás. A bipoláris zavarnak van egy előszele. Amfetamin.

aquafóbia a víztől való félelem. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. rák. A szorongás. aminek konkrét. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális jelenség.(vész)reakciót váltanak ki Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítő szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában Stresszor: olyan inger. izgága. A szorongás jelzés. váratlan ingerek stressz. vagy egyáltalán nem tart. végtagjai rángatóznak. erős nyomás alatt lenni. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. ailurofóbia a macskától való félelem. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. cynpofóbia a kutyától való fóbia. stb. a mélységtől való félelem. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. hanem a veszélyt okozó késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. agorafóbia. nő a vegetatív reakció. mint kínos érzelmi állapot. szociális fóbia. mint simplex fóbia. regresszió. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. esemény. elhárító és megküzdő-feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált ki Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. fóbiás neurózisok. A neurotikus szorongás az ösztön. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. játszik az ujjaival. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. objektív oka van. hangja megcsuklik. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. racionalizáció. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. pók. Ha a védekezés sikeres. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. megváltózik az arousál szint. mint eltolás. generalizált szorongás.Szabályozatlan indulatkezelés Inadekvát segítségkérés és várás SZORONGÁS a biológus értelmezése: Erős. pl. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. érzését jeleníti meg. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. a testtartása merev. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. konverzió. kígyó. is képes létrehozni. bacilusok. pyrofóbia a tűztől való félelem. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. a tehetetlenséghez.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. illetve más érzelembe. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. stb. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. pánik zavar agorafóbiával. vér. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. stb. riadtan tart szem kontaktust. mysofóbia a piszoktól való félelem. ahol a teljesítményt fokozni képes. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. vírusok. pánik zavar agorafóbia nélkül. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. madár. erőteljesen verejtékezik. mely védekező. ha nem túl magas szinten van. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. ritmusa változik. zoofóbia az állatoktól való félelem. A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. hanem a tudatos. akár úgy hogy elmenekül. a feszültség eloszlik. logikus gondolkodást is dezorientáltá 93 . hangszíne. rágja a száját. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. az állat éberebbé válik. A szorongásos feszültség fokától. fojtottság. xenofóbia az idegenektől való félelem. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák.

ez könnyen vezethet kitöréshez. 94 4. 3. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. amely a szuperegoból származik. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. dezintegrációt okozva . a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. abból fakadhat. Ösztön-én szorongás. 5. megvonásai. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. fejleszthetné az én fejlődését. 1. mi fog történni. dezintegrációhoz. bizonytalanság. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. identitását. A Freud—i neurózis elmélet röviden. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. ha ez túl erős. az anya—gyermek duál—unió függvénye. a pszichotikus depressziókban. igy a szeparációs. pánik. vagyis overprotektív módon viselkedik. súlyos intrapszichés konfliktus. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. akut szorongás hullám kialakulásához. frusztrációi. Ez fakadhat abból. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. 2. a hamis self. valami szörnyűt fog csinálni. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli.vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. Általában elfojtott. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. Kellemetlen érzés. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. az aktuál neurózisokat. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. 4. A testi épség fenyegetettsége. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. szubjektív tapasztalt félelemmel. Szeparációs szorongás.A fenyegeő árgy. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. 1. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. a megkapaszkodástól a leválásig. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. rettegés. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. attól való félelem. csökkenésétől érzett félelem. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. ami módosíthatná. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. illetve fixációs pontok alakulnak ki. a nehézség. a narcisztikusan sérült self. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. hanem a jelenben kell keresni. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. --. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. 2. Emocionális állapot. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. megbolondul. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált morális parancsokból fakad. A jövő felé mutat. Freud úgy tartotta. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. riadtság. vagy túl elégíti. . Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. 6. hogy az anya—gyerek kapcsolat nem kielégítő. Kasztrációs szorongás.válhat az egyén.

mondja Freud--. aktív és abban az értelemben is férfias. koncentráció zavar. mint a fiúk. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. elsápadás. fejfájás. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. alvás zavarok. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. hát. hideg nyirkos kézfogás. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. A női ödipusz másként alakul. Az áttételes neurózisok. elpirulás. veszteség. hogy azért több a női neurotikus. szájszárasság.melegség érzése.---szemben az aktuál neurózisokkal. gyakori vizelés. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. nyugtalanság. nyak. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. szapora pulzus és légzés. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. motoros feszültség--. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. kényszerneurózis--. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. halál.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez.beszűkült gondolkodás.ide tartozik a szorongásos hisztéria. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa.----aggódás. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. szívdobogás.--. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. --. maszturbáció. gombóc érzése a torokban. 2. Régebben azt feltételezték. A fallikus fok azt jelenti. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. és a hipchondriát. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. homoszexuális beállítódás--. gyengéd érzelmeinek is tárgya. míg a passzív. vigilancia és figyelem zavar---. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. „ A fiú—írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával.izzadás. összeszorult gyomor.áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. felesleges rivális közöttük. még a nőiesség kifejlődése előtt. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. nem pedig pszichés eredetű. fáradság. --. míg a fiúknál erre nincs szükség. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. hidegség. ellazulásra való képtelenség. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. szublimáltabb formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. 1. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. Másrészt ez a kórok szomatikus . amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá.remegés. zaklatottság. A nőket férfiasította az egyenjogúság. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny.az jellemzi. a neuraszténiát. amelyben az apja utjában van. 4.miután a kasztrációt feltételezi--. „ az izgalom forrása. A szexualitás fallikus abban az értelemben. hanem szeretetének és csodálatának. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. izomfájdalmak. rángatózás főleg a végtagokban. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. a zavart előidéző ok szomatikus területen van. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. zsibbadás.Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. 95 . szédülés. amit Freud pszichózisoknak nevez. főleg hisztériás beteg. vegetatív hiperaktivítás--. gyengéd. izgulás. nem pedig szimbolikus.energikus elfojtás alá kerül. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. félelem. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. ellenséges anyjával. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. betegség. hasmenés. 3. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. szívritmus zavar. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. pl. konverziós hisztéria. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet.

amikor ösztönkésztetéseink vannak és ezért bántanak minket ezért elfolytjuk ezeket az ösztönkésztetéseinket. baleset. Ez visszaállítja a szívverést és a többi megváltozott működést is. Az egyéni szorongás szintjét. Alvási zavarai vannak. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. vagy ösztönkésztetéseket érzünk. de a diagnosztizálásánál nagyon fontos. Ezért jut arra. A kortiko szteroidok valószínűleg az érzelmi emlékezésért is felelős. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. a jövő pedig tele van bizonytalansággal . önmagát inadequat személynek éli meg. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. oka az. A neurotikusszorongás onnan indul ki. 1 reális szorongás. fáradékony. Mindannyiunknak egyéni és általános szorongásos szintünk van. negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége Pszichomotoros nyugtalanság Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot A szorongásos és félelmi reakciókért a vegetatív idegrendszer. paraszimpatikus idegrendszernek nevezett működés.Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. hypocampuszra is hat és a szorongásos reakció leállításában segít. ezért az 96 . hogy verést kapott. mert semmit nem tud megélni. nehezen koncentrál és izmait folyamatosan megfeszített állapotban tartja. Az is lehet. hogy az egyén szorongás szintje. szocio kulturális felfogás: elméletalkotók szerint a generalizált szorongás azoknál az embereknél fog megjelenni. Ezek a szabályozó szervek akarattól függetlenül működnek. vonás szorongásnak nevezzük. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. nem létezőnek. a depressziós a világot elveszettnek. vagy óvodásként mutogatta a nemi szervét. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. Pszichodinamikus megközelítése: Freud fogalmazta meg a generalizált szorongás magyarázatát. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. A vegetatív idegrendszer az aktiválódott idegpálya együttesen a szimpatikus idegrendszernek felel meg. A neurotikus és morálisszorongást én védő mechanizmusokkal próbáljuk féken tartani. GENERALIZÁLT SZORONGÁS (Neurosis anxietica) Aggodalmaskodás (kudarc. valódi külső fenyegetettséggel állunk szemben 2 neurotikusszorongás. ösztöntörekvésünk megnyilvánulásait 3 morális szorongás. A morális. már eleve magas. szerencsétlenség. A stresszorral való találkozáskor a vegetatív idegrendszer a veséken elhelyezkedő mellékveséket a kortizon nevű hormont is tartalmazó kortiko szteroidok kiválasztására készteti. vagy környezetünk következetesen megakadályozza. az ösztöntörekvések megnyilvánulásaira kapott sorozatos büntetések miatt. A kórképében fóbiák is megjelenhetnek. a vérnyomást és az izzadásért is felelős. szüleink. maguk az ösztönök válnak szemünkben veszélyessé és rettegést érzünk ha valahányszor késztetéseket. A generalizálódott szorongás kialakulásának számtalan tényezői vannak: 1. el van fojtva. A pszichodinamikus magyarázat: a generalizált szorongás megjelenését. illetve mivel a veszély kivédésére készít fel minket a harcolj. a szívverést. vegetatív idegrendszer után az un. a stressz hatására összeomlik az egyén elhárító mechanizmusa. szinte minden esemény. hogy az alvási zavarok minimum 6 hónapnál tovább tartanak. vagy pucolj rendszernek is hívják. a tiltások miatt nem jön felszínre az ösztönkésztetés. vagy tevékenység nagyfokú szorongást és aggodalmat vált ki az állapotában és ezt szabadon lebegő szorongásnak hívjuk. és képtelen útját állni a neurotikus és morális szorongásoknak. 3 féle szorongási tipust különböztetünk meg. Állandó felfokozottságot és nyugtalanságot él át. rombolja a személyiséget. A veszély elmúltával bekapcsolódik az un. a központi idegrendszer (agy. amikor pl csecsemőként a tejért sírt. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. akik valódi veszélyt hordozó társadalmi nyomásnak és helyzetnek vannak kitéve. hogy az ösztöntörekvések rendkívül veszélyesek. A vegetatív idegrendszer hangolja össze a légzést. Az ebben szenvedő beteg. gerincvelő) a testünk egyéb szerveivel összekötött kiterjedt ideghálózata a felelős.

lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. a túlféltő szülő pedig a jó tárgy elvesztésétől való félelem. ill. Majd ezek a félelmek generalizált szorongásba torkollanak felnőttként. de azt elismerik. A stressz okozhatja azt. hogy valami szörnyű fog történni. ájulás. Egyéb szomatikus.meleg hullámok. (Neo Freudisták) Tárgykapcsolati elméletek hívei: a túlságosan szigorú szülő. bizonytalanság. / katasztrófa. reális életeseményből nem levezethető. dezintegrációs (nem beépülendő) szorongás kialakulása. ritkán néhány óráig eltarthat. A pánik rohamok meghatározott . helyzetek váltják ki. általában rövid ideig. ha abszolút nem veszik igénybe 97 . amikor változási igényünkkel. vagyis az úgynevezett stressz reakciója. hogy a személy válaszának összessége. támogatás hiánya. amíg nem tudják a flusztrációktól és a szorongástól megvédeni. amelyet az egyén már nem képes elviselni. meghatározhatatlan életveszély. terror támadás. Túlzott igénybe vételnél. zsibbadás. fulladás./ Tünetei. 1. 3. vagy valami szörnyűt fog tenni. izzadás. Légzési zavarok. deperszonalizáció. A mai pszichodinamikus elméletalkotók nem minden esetben értenek egyet Freud eredeti állításával.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. nem tudnak kifejlődni az elhárító mechanizmusok. szívdobogás. nem köthető szituációkhoz. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. disteressz olyan mennyiségű stressz. paresztéziák. 2. remegés. A roham általában percek alatt elmúlik. heves diszkomfort érzés kíséri. a rossz tárgyak elvesztésétől való félelem. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. fejfájás. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik A stressz: A stressz megküzdés és szorongásos és megküzdéses reakció. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. derealizáció. Diagnosztikai kritériumok. halál félelem.ösztönimpulzusok alatt bénító szorongást él át. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. vagy. hideg. tehetetlenség. szédülés. hasi fájdalmak. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: • légzés zavar • szívdobogás • mellkasi nyomás érzés • csuklás fuldoklás • szédülés bizonytalanság • irrealitás érzése • pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás • hideg-meleg hullámok • izzadás • ájulás • reszketés. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. attól fél pillanatokon belül megőrül. A túlféltett gyerekek gyengék. vagy hogy nekünk kell változást átélnünk. a lehetőségekkel találkozunk. irreális félelem jelenik meg. hogy nekünk van igényünk a változásra. Két tényezőből áll. Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk stresszt átélni. amely reálisan nem volt életveszélyes. mellkasi fájdalmak. Védtelenség. az egyik a követelést hordozó stresszor és ennek következtében a másik része az. hirtelen lép fel. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. A Selbst elméletek hívei(énkép): a szülő és a gyermek közötti bizalom ellazulása. remegés • a meghalástól. hogy a generalizált szorongás visszavezethető a korai gyermek szülő kapcsolat elégtelenségére.

A kezdetük. Ebben a helyzetben a világról alkotott képünk megváltozik. de kevésbé akutt. de nem kényszeres újraélése. A krónikus. az érzések ventilálására való bíztatás. krónikus problémák. megfigyelhető a gyász reakciónál leírt hasonló tünetek egymásutánisága. a beteg erőforrásaira. szívdobogás. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. vagy társadalmi megküzdéshez szükséges erőforrással. A fenyegető stresszorokra adott egyik kulcsreakció a félelem. depresszió. és valószínű. konfliktusmegoldó készségére épít. (A nők kognitív reakcióban stressz helyzetben sírnak). a központi idegrendszer (agy. aggódás tünetei keverednek egymással. a problémára való koncentrálás. jelentős életesemények. események. hanem visszatükrözi a múltbéli élményeinket. őszinte felvilágosítás. majd szomorúság és végül az elfogadás követ. katonai támadások. Másodlagos kiértékelés: a lehetséges válaszok mérlegelésével ítéljük meg.más néven pszichoterápiás vezetés . paraszimpatikus idegrendszernek nevezett működés. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. A tünetek lényege a trauma ismételt. A stresszorral való találkozáskor a vegetatív idegrendszer a veséken elhelyezkedő mellékveséket a kortizon nevű hormont is tartalmazó kortiko szteroidok kiválasztására készteti. A kezelés alapja megfelelő. stb. A stressz extremitása miatt napokig. készségeinket. azután a csodaorvos kezelése.A napi élet stresszorai: zaj. a reaktivitásban. A stresszorokra adott válasz az esemény kiértékelése. a szívverést. mint az ASR. A vegetatív idegrendszer az aktiválódott idegpálya együttesen a szimpatikus idegrendszernek felel meg. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. betegség. vagy eltúlzott elesettség formájában. tüneti. ajakremegés. hogy kerülni fogjuk a negatív érzelmi viselkedést. Túlértékeljük a fenyegetettséget és akár még pontatlanul idézzük fel a történteket. hypocampuszra is hat és a szorongásos reakció leállításában segít. a hatékony válaszra való képességét fogja meghatározni. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. szapora pulzus. izzadás. légzés szaporaság. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. Az egyéni szorongás szintjét. sőt a diagnózis csak akkor állítható fel. A kortiko szteroidok valószínűleg az érzelmi emlékezésért is felelős. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk stressz átélésére. A tünetek megegyezőek. és kognitív elemeket tartalmazó csomag. A stresszre adott válaszunk nem kizárólag a stresszor jellegétől függ. amely egy fizikai érzelmi. vegetatív tónusfokozódás. általában a súlyos esemény után 1 héten belül.”) pszichoterápia és tanácsadás a család részére. 98 . A vegetatív idegrendszer hangolja össze a légzést. az adott helyzetet vagy ártatlannak. a vérnyomást és az izzadásért is felelős. vagy válásra bekövetkező kóros pszichológiai válaszok foglalják magukba. amit rendszeresen fel kell ajánlani. A kezeléshez tartozik. gerincvelő) a testünk egyéb szerveivel összekötött kiterjedt ideghálózata a felelős. Különleges veszélyben rémület és halálfélelem. émelygés. izzadás. rossz lakáskörülmények. A veszély elmúltával bekapcsolódik az un.a traumát ismétlő--. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. remegés.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. vizsga. megfelelő kűzdési mechanizmusok kialakítása. hogy az erőforrásaink lehetővé teszik a helyzet megoldását.az aktuális életnehézségek feltárására és megoldására összpontosít. Ez visszaállítja a szívverést és a többi megváltozott működést is. libabőr. vagy pucolj rendszernek is hívják. dugó. vagy a depresszió kritériumait. ha a tünetek nem merítik ki a szorongásos zavar. akkor konfliktusban fogunk reagálni a stresszorokra. amelyet harag. természeti katasztrófák fizikai erőszak. Szegénység. A szorongásos és félelmi reakciókért a vegetatív idegrendszer. sajátos alvás zavarok--. a válaszkészség megbénulásában. fájdalom kezelése. alvászavar és a depressziónak szomorúság. érettségi. mint a munkahely elvesztése. szorongás. kínzó. Mindannyiunknak egyéni és általános szorongásos szintünk van. A depresszió biológiai jellemzői hiányoznak. Viselkedési késztetéseinket. traumatikus események. Pl. A kiértékelésnek két szakaszát különböztetjük meg: Elsődleges kiértékelés. költözés. szociális támogatottságunkat és biológiai felépítésünket. vonásszorongásnak nevezzük Alkalmazkodási reakció (AR) az élet olyan változásaira. és a probléma megoldás stratégiai kialakítása. Ha úgy érezzük. A sokk. sírhatnék. a supportív („A szupportív pszichoterápia . amikor változási igényekkel. én fogalmunkat. Ezek a szabályozó szervek akarattól függetlenül működnek. hogy rendelkezünk –e a megküzdéshez szükséges társas. a harcolj. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. heves vegetatív izgalmat élnek át. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. forgalom. vagy pánik reakció léphet fel. illetve mivel a veszély kivédésére készít fel minket. váratlan vendégek. vagy veszélyesnek ítéljük meg. házasságok. vagy terminális (egy időről szóló ) betegséghez való alkalmazkodás megjelenhet szorongás. majd az elutasítás. vagy lehetőségekkel találkozunk. kognitív reakciókat.

rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. Nem tudnak örülni. az esemény visszaidézése. ahol szembesült a halállal. akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat. 5. Gondolatok. elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. visszaemlékezés képzetek. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 3..maradandó károsodásoktól. a gyászolok. vagy intoxikált állapotban. vagy arra emlékeztető külső vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. ha még fél év után is fennállnak. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. tompultság. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket. ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. 2. antidepresszánsokra van szükség. testi épségét veszély fenyegette. intenzív félelemmel. 2. gondolatok. vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki. amelyben halál eset. érzések. 99 . beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. Emiatt fóbiás. erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól. megsemmisülést. Ha csoportosan érte őket a trauma. tehetetlenséggel. perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. súlyos sérülés. 1. A traumát mintha újraélné illúzió. a segítségnélküliség érzését. kontrollvesztést. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. tehetetlenséget vált ki. tartós képességveszteségtől. éjszakai tájékozódási nehézségek. vagy tanúja volt. ahol depressziós tünetek kapcsolódnak. vagy mások testi épségét. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk. A traumás élményt szimbolizáló. páni félelemmel járhat. nehezen alszanak el. disszociatív epizódok csak ébredéskor. súlyos sérüléssel. intim életük értelmetlenné válik. Kezelése: a páciens kikérdezése. veszélyeztetettségét élte meg. egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. olya eseményt élt át. 4. megszűnik a szexuális érdeklődésük. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1. Ez akutan intenzív félelmet. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. és krónikusnak nevezzük akkor. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. hallucináció. a halottak miatt. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek. ha a tünetek még négy hét után is fennállnak. olyan eseményt élt át.

a környezet a növekvő odafordulás. de nem szükségszerű. 2. Másodlagos nyereség. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót.szerű epizódok. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. szándékokat. gondolatok. Deperszonalizáció 5. tagadás. akkor csinálni amkor egyedül van. feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli. de sokszor irracionális. tudatos jelenléte. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. jelentkezik. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . Ez okozza a pácies súlyos szorongásait. szociális. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás folyamatokat fenntartani. elszakadás. bár a beteg próbálja leplezni. fokozott készenlét Jelentős szenvedés. Intenzív félelemmel. amelyre nem volt felkészülve. amit nem mindig tesz meg. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. Ha ezeket nem teszi meg. stb. vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. képzeleti. illuziók. emocionális válaszkészség hiánya. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. Két típusa van : 1. vagy impulzusként. figyelem. amely szavakban. vagy rendkívül szimbolikus. organikus eredetű mentális betegségektől. anyagi előnyök. és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek.de ez a normális fejlődés része.vagy ifjú korban indul. Külön említésre méltó a holocaust szindróma. ha ezt meg tudja valósítani. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. A zavar min 2napig max. képek elűzhetetlen. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. megélhetők tudattartalmakként. flashback. vég nélkül kérődzik. félelmeit. szubjektív bénultság érzése. elkerülő viselkedést alkalmaz. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Derealizáció 4. ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. így elhárítani sem tudja sokkolja. ezzel jelentősen beszűkítheti életterét.bár van kényszeres jellege---. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. regresszió. alvás zavarait. emlékezeti. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul. képekben is megfogalmazódhat. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 3. heves szorongást él át. tehetetlenséggel . Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. káromkodjon nyilvánosság előtt. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. ami az egyensúlyt. de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával.2. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. Az esemény alatt. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult.cselekvések. munkahelyi és más funkciók romlása. vagygondolatok. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának. álmok. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. visszatérő képzetek. 100 . ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. rémülettel reagált. Szorongás. miközben attól fél megteszi. elfojtás. így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál. autó elé ugorjon. irritabilitását. 4 hétig tart . Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi.

Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak, kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel, ilyenkor bonyolult rituálét, ceremóniát hoznak létre. Általában a kényszercselekvések, arra szolgálnak, hogy általuk megelőzhető, kontrollálható, módosítható legyen, valamely elsődleges impulzus, amitől a beteg fél, amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. Ezek lehetnek jóvátételi, jövőmegelőző, és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. Mindkét esetben bonyolult , összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Pl. Minden este, alvás előtt precíz megszámolása a pénznek, külön helyezve a fém, a papír pénzeket, megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat, lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. Másik pl. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát, mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- csempék, kád mosógép--- egyszer a mosógépet üresen kimosni, majd a ruhákat bepakolva, 2x kimosni, meghatározott mosószerrel, öblítő nélkül, mert az rákot okozhat, a teregetéshez, meg kellet fürdenie, ruha nélkül kiteregetnie, meghatározott sorrendben és úgy, hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez, mert akkor mindent újra kellett kezdenie. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie, egyrészt szégyelte, a család előtt, másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat, hozzáértek a tiszta ruhákhoz, férje pedig „ direkt” ellene tett, pl pont akkor ment vc-re. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált, a heti munka végzését nagyon megnehezítette, a család működését érthető módon krízisbe sodorta. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől, attól való félelmétől, „hátha mégis maradt piszok, bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni, és ez a félelme nem alaptalan, mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok, olyat cselekszik, ami számára jelentéssel bír, vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek, pontosan tudják ezek nem normális gondolatok, cselekvések, én-idegennek élik meg, közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. Mentális képességük nem csökken, de teljesítményük jelentősen romolhat. Általában gondozottak, ápoltak, sőt túlzottan is, viselkedésük kimért, rigid, túlszabályozott, hiányzik a könnyedség, a spontaneitás, mozgásuk kontrollált, beszédük nagyon megfontolt, mondataik cirkalmasak, hosszadalmasak, sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak, körülményeskedők. Gyakori a beszédben az ismétlés, a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet, talán, meglehet, valószínűleg, stb. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel, racionális magyarázatokat adnak elő, előre eltervezik mi hogyan fog zajlani, mit kérdezhetnek, ettől nagyon nehéz őket eltéríteni, bele kérdezésre szorongással, indulattal reagálnak, gyakran pontos orvosi- pszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. Alaposan utána olvastak, szakszavakat használnak, érzelmek kifejezése általában hiányzik, ha utal is rá, műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről, akkor még a terápiában is titkolni szeretné, a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli, a terapeuta rá kérdezhet, vannak-e furcsa szokásai, amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok, babonásak, általában el szokták mondani. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége, de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről, akkor ez az érzelmi töltés tovább él, már jelentés nélkül, így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten, érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat, amely nem elfogadhatatlan. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat, ami érthetetlen érzelmi jelentésű kényszergondolattá válik. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik, akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan , szorongás keltő jelentés. Ha az izoláció kevésbé hatékony, akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból, állandón, bizonytalan jelentéssel, fenyegetően tudatosulhat, mint irracionális vágy vagy késztetés. A beteg ez esetben azt érzi, hogy valamit el kellene követnie, de nem tudja mit és miért, ezért ellene szegül a késztetésnek, zavarodottá válik a gondolkodása, az énidegen érthetetlen késztetés miatt. 101

MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség, azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. Mivel gondolati úton , annulációval--- meg nem történtté tevéssel--- ez nem lehetséges, ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség, amelyek kivédik, megelőzik a rossz impulzusok hatását. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg, hogy azt ellentétbe fordítja----- nem gyűlöl, hanem szeret----Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás, a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény, kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. REGRESSZIÓ Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél, nem konverziós tüneteket képeznek. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit, így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival, de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti, hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok, frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával, de nagy árat fizet, hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai, új szorongásokat, konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél, a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző, az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában, az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban, fixációs tünetként értelmezhető. Mágikus gondolkodás. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat, a páciens megélheti azt is, hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni, pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal, vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna, de ilyet nem lehet mert még valóra válik. SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot, felfokozott önkritikát, kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk, ez létre hozza az infantilis, szadisztikus szuperego szintre való regrediálást, durva, túlkövetelő, büntető gondolkodást eredményez. Diagnosztikai kritériumok 1. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 2. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok, képek szándékok, amelyek énidegenek, nem akaratlagosan előidézettek, gyakran értelmetlenek. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 3. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések, amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el, nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 4. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek, és akadályozza a normális életvezetést. 5. Nem vezethető vissza más mentális zavarra, Tourette szindróma, SCH, depresszió, organikus károsodás.. A kényszer analitikus- pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte, a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában, ami a 2- 4 éves kor között található. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe, az anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a 102

legnagyobb hangsúly. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje, irányítsa, kontrollálja a testéből eredő jelzéseket, ipmulzusokat. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti, de ezen túlmenően, megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. Ez egy elég bonyolult folyamat. Azáltal, hogy saját termékeit- végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni, más funkciókat is meg tanul, ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni- kapni, elengednibefogadni, oldás- kötés aspektusához jutunk el, ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot, az újraközeledés alfázisához jutunk. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon, a szimbiotikus szakaszon, belépett a szeparációindividució nagy folyamatába. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok, túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán, túl jutott a gyakorlási szakaszokon. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással, a beszéddel, és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”, kialakult az anyától elkülönült, autonóm személyiség, de ez az autonómia még rendkívül labilis, és viszonylagos. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel, a beszéd egyre gazdagabbá válik, és a játék egyre fontosabb szerepet tölt be. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt, a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában, vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni, távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. Ez egyrészt a közeledés- távolódás játékát is jelenti, de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni, tehát a reunió vágya, de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős, ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik, bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. A világ jóra és rosszra tagolódik, a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját, sokszor mond nemet, megjelenik az én használata, amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben, kielégíthetetlenségben, instabilitásban, hirtelen hangulat változásokban, dührohamokban jelentkezik. A gyerek „hisztizik”, a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben, megjelenik a dackorszak ahol, az agresszió, az autonómia, a kontroll kérdése zajlik. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg, a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg, vagyis az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül, hogy az anya tőle független lény, aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. Szembe kell néznie azzal, hogy kicsi, gyenge, tehetetlen, egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. Ez egy igen nehéz időszak az anya- gyerek kapcsolatában, miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm, függetlenségi igényeit, de folyamatosan vágyik az anya figyelmére, ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni, az anya és a gyerek mát nem működik, olyan harmonikus egységben, mint a szimbiotikus szakaszban, és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad, és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. Ez a feltétele annak, hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát, miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek, az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban, a felettes-én rigid, bűntető, szadisztikus jegyeket mutat, az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás, az ellentétbe fordítás, a reakció képzést, a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. A kényszercselekvés azért énidegen, mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik, hanem a tudat előtt 103

A normális gyász. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének sikertelenségét.szociális . hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. A belső normarendszer hiányos öngyilkosság tükrözi a társadalmi rendszer széthullását. hogy fokozott biztonságra van szükségük. hogy az elhunyt nem jön vissza és az érdeklődés visszatér. Az egoista öngyilkosság az egyénnek az egyébként összetartó szociális csoportból való elszeparálódásához vezet. és pszichológiai összefüggésként jelenik meg az öngyilkossági arány és a munkanélküliség. SZÁNDÉKOS ÖNSÉRTÉS Az öngyilkosságot. Antidepresszáns kezelésekre lehet szükség. büntetéssel. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. A gyászra adott reakció napokig. amikor a halál hirtelen következik be. 104 . amelyet általában pszichés félelem kísér. amelyekkel nem tud megküzdeni. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. és azt jelzi. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. vagy közeli hozzátartozó elvesztése extrém stressz. Ez tarthat akár 2 évig is. A sokk és a hitetlenkedés vegetatív tónusfokozódással jár. Kifejezett szuicid gondolatok kórházi ápolást tesznek szükségessé. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. az eredeti helyzet visszaállítását.biológiai . amely a felettes-én szorongást indokolja. Kóros gyászreakció késői tünetek. Általában az öngyilkosság esetében a belső normarendszer nélküli. A következő állapot a keresés. amikor az elhunyttal a kapcsolat problémás. sőt örömforrássá is válhat. Alanyai gyakran megragadnak a gyászreakció valamelyik állapotában. a kóros gyászreakció kognitív viselkedés terápiás megközelítése eredményes lehet. nagyobb intenzitása a reakció elhúzódása jellemzi. Kóros gyászreakció kialakulása még valószínűbb olyankor. mint szándékos önbüntető halált lehet definiálni. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő.pszichiátriai eredetűek. A szülőnek nem szabad megmutatni a gyerek előtt a gyászt. Probléma az is. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. melyet nem sikerült megszerezniük. éjszakai halucinációk is előfordulhatnak. így a cselekvés ismétlésével. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. A gyász állapota depressziót és öngyilkosságot is kiválthat „ a normális gyászreakció” gyakran meghatározott állapotok egymásutánján zajlik le. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. vagy kétségbeesés formájában jelentkeznek. azokról az eredeti konfliktusoktól. Sírás rohamok keletkeznek. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. arra utalhat. hogy nem tettünk többet érte. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. A gyász és a gyász reakció házastárs. vagy a vágyakozás. A SZÖS önbüntető sérülés okozása fatális kimenetel nélkül. ha elhúzódó depresszív tünetek vannak. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. és megvédeni az ént. vagy néhány hétig tart. és ezért sokszor elmarad a gyász munka. a változás tagadását. ambivalens. egoista típusok veszélyeztetettebbek. Szeretne újra az elhunyttal lenni. végül elfogadjuk. Az öngyilkosságban szereplő faktorok lehetnek: . fontos az érzések ventilálására való bíztatás. hogy az elhunyt él. vagy túl szoros. Az évfordulók esetében a reakciók újra előjöhetnek. ez általában a cserben hagyás érzésével párosul és ehhez kötődik a harag is. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. SZÖS – SZEMÉLYES. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. Majd a bűnösségérzés és az önvádlás. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét.elzárt tudattalanból. amely élénk álmokkal jár arról. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt.A cselekvés ismétlése. bíztatva a beteget a kapcsolat struktúráslt áttekintésére és az érzelmek felszabadítására. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. Az öngyilkossági gondolatok burkoltak. nem igényel külön támogatást. az általános értékek elvesztését.

A személyiség vizsgálata. egyedülállók. Hospitalizáció / ambuláns szupportív terápia / ápolóintézmény. az impulzuskontrollnak. Az öngyilkosság magas arányban fordul elő: fájdalmas. A pszichodinamikus teóriák szerint az SzK-k a 105 . A SzZ-k általában az egyén fejlődésének korai szakaszában keletkeznek. narkománok közt a legmagasabb. egyedül álló emberek esetében. a családorvoshoz (Cso) fordulók 20%-ának. Kikérdezésnél: motiváció akut vagy krónikus-e Motiváció: milyen folyamat megszakítására / figyelemfelkeltés / esetleg halálvágy Magas rizikó: búcsúlevél. bűncselekményt elkövetők. örömtelenség. elváltak esetében. mind a DSM-IV a személyiségzavarokat (SzZ-k). és áthúzódnak a felnőttkorra. Első lépésként a beteggel meg kell egyezni a probléma mibenlétét illetően: milyen azonnali változások fogadhatók el a számára. az interperszonális kapcsolatnak. A depresszió és az öngyilkosság kapcsolata idős korban a legszorosabb. A prevalencia a korral csökken és nem mutat összefüggést a különböző emberfajtákkal. antiszociális személyek. Personality Diagnostic Questionnaire (PDQ)] és a személyiségzavarok diagnosztizálására szolgáló struktúrált interjúk [például Structured Clinical Interview for Personality Disorders (SCID. 16 Personality Faktor Quastionnaire (16PF). A SzZ igazoltan gyakoribb férfiak és alacsonyabb szociális osztályhoz tartozók között. mások és az események érzékelésének és interpretálásának módjai). Mind a BNO-10. Az öngyilkossághoz hasonlóan a SZÖS is társul pszichés betegséghez. helyénvalósága). családi anamnézis magasabb szuicid veszteséggel jár. a pszichiátriai járóbetegek 30%-ának. DSM-III-R). élethosszig tartó. XYY kromoszómájú személyek IQ-tól. pszichés betegség (pl. Legszorosabb az összefüggés az öngyilkosság és a pszichiátriai esetek között.. A felnőtt populáció 10%-ának. Gyakran kapcsolódnak szubjekív. személyes szenvedéssel és/vagy negatív hatásuk van a társadalomra. Eysenck Personalaty Inventory (EPI). depresszió) Az ismétlődő SZÖS előfordulása az alacsony szociális rétegekben. hogy az ismétlődő SZÖS ne fejeződjék be öngyilkossággal.Ennek tükröződése található a veszteségekkel. a munkahelyi és szociális teljesítménynek a problémái. és a pszichiátriai osztályos betegek 40%-ának van legalább enyhe fokú SzZ-a. szomatikus betegségben szenvedőknél. krónikus. az affektivitásnak (az érzelmi válasz nagysága. költözéssel vagy elvált. Epidemiológia. A feltételezett faktorok közé tartozik a genetikus befolyás (monozigóta/dizigóta konkordancia. intenzitása. A személyiség vizsgálatához tartoznak a személyiség feltérképezésére szolgáló kérdőívek [pl. Minnesota Multiohasic Personality Inventory (MMPI). SZEMÉLYISÉGZAVAROK Személyiségzavarok Definíció. Personality Assessment Schedule (PAS)]. A SzZ-k jellegzetességei a kogníciónak (önmaguk. készülés a halálra. mélyen bevésődött maladaptív mintájaként definiálja. Kezelés esetén a cél. munkanélküliek. Öngyilkossági szempontból a poz. A szomatikus állapot stabilizálása Projektív tesztek elvégzése A terapeuta figyelje meg: pejoratív .. különösen depresszióhoz és személyiségzavarhoz. Etiológia: Nincs kielégítő etiológiai modell a SzZ-ra. a belső tapasztalatoknak és a viselkedésnek folyamatos. Fiatal férfiak: napjainkban egyre gyakrabban fordul elő az önkezűség / személyiségzavarok / abúzus / pszichoaktív szerek alkalmazásával összefügg. A SZÖS A leggyakoribb alacsony társadalmi rétegben. a kultúrkörének elvárasaitól határozottan eltérő életstílusa. szociális és gazdasági helyzettől függetlenül magasabb kriminalitást mutatnak). melynek következménye a személy jellegzetes. Kisebb hányad található meg a társas viszonyban élők között.

A specifikus terápiás technikák közül az interpretatív pszichoterápia (egyéni. lásd 10. képtelenség bűntudat érzésére vagy a tapasztalatokból tanulság levonására. A mélyben nyúló bizalmatlanságot és ambivalenciát ezért szükséges már a kezelés elején felszínre hozni. különcség és nagyfokú szociális szorongás. impulzivitás. irritabilitas. gyanakvás. hogy bizonyos betegek (különösen a súlyos SZZ-ban szenvedők) több SzZ diagnózis kritériumait is kimeríthetik. perinatalis vagy posztnatalis tényezők. a kapcsolatok ápolásának képtelensége. mágikus gondolkodás. hiányzó bizalom. nehézség az egyet nem értés kifejezésében a jóváhagyás támogatásának elvesztésétől való félelem miatt. falásrohamok). kétségbeesett erőfeszítések a valós vagy elképzelt cserbenhagyások elkerülésére. 3. „C” csoport (aggodalmaskodó/szorongó) 1. terápiás közösség) és a KVT alkalmazható. szokatlan percepciók (például testi illúziók). „B” csoport (feltűnő/dramatikus) 1. 2. vakmerő vezetés. Gyakran van multidiszciplináris munkára szükség. Paranoid SzZ: hűvös érzelmek. néhány szeretett emberen kívül vonakodás más emberekkel kapcsolatba lépni. valamint hangulat. A schizotyp SzZ-ok gyakoribbak a schizophrenek hozzátartozói között. különösen ambuláns körülmények között. de hasznosak az együtt járó állapotok (pl. Kórházi felvételre krízis esetén szükség lehet. igény másokra a felelősség megosztására. A terápia hosszú távú és fáradtságos voltát a kezelés kezdetén kell a pácienssel megbeszélni. a megjegyzések negatív értelmezése.megszakadt/megzavart pszichés fejlődés következtében alakulnak ki (például hibás és infantilis énfunkciók. csoport. nárcizmus. céltalan szexuális csábítás. áthatoló bizalmatlanság. grandiozitás. haragtartás. tangenciális gondolkodás. szociopátiás): mások jogainak vagy biztonságának folyamatos semmibevevése. szuggestibilitás. az érzelmek kifejezésének beszűkülése. amelyben a páciens képes a terapeutával együtt dolgozni. mint ahogy a rossz szülői nevelés és a kóros viselkedésminták szociális megerősítése is. nehézség programok elkezdésében (az önbizalom. kétszínűség. Schizotyp SzZ: durva szociális és interperszonális hiányosságok. önkárosító impulzivitás (költekezés. Kezelés. személyes biztonságának semmibevevése. Meg kell jegyezni. Borderline SzZ (impulsiv): labilis és intenzív interperszonális kapcsolatok és énkép. krónikus anhedonia. messzire elmegy mások támogatásának megnyerésére. Elkerülő SzZ (szorongó): állandó feszültség és inadekváltáság érzés. pszichoaktív szer fogyasztása. Kedvezőtlen intrauterin. hibás tárgykapcsolatok). Schizoid SzZ: szociális visszahúzódás. figyelemigény. homályos. melyek az agy fejlődésének zavarához vezetnek. klinikai jellegzetességeiket az alábbiakban foglaltuk össze. bizonyos országokban (pl. mások óhajait indokolatlanul kiszolgáljam vonakodik más emberektől kérni valamit és fokozottan foglalkozik az egyedül maradástól való félelemmel. nehézség a mindennapi döntések önálló meghozatalában. közömbösség és érzéketlenség a szociális normák iránt. depressio) kezelésében és az akut szubjektív szenvedés csökkentésében. A határok felállítása és a konfrontáció fontos kiegészítő elemei a terápiának. A schizotyp és borderline SzZ-k 106 . átmeneti paranoid gondolatok. pszichopátiás. Dependens SzZ (aszténiás): Fokozott gondoskodásigény. A disszociált SzZ-ral együtt jár a vegetatív idegrendszer hypofunkciója.hiánya miatt). vonatkoztatások. „A”csoport (magányos/különc) 1. 2. A DSM-IV-et követve a specifikus SzZ-okat három csoportba sorolva. 2. alacsony frusztrációs tolerancia és agresszivitásküszöb. gyanakvás másokra. állandóan szoros kapcsolatokat igényel. de frigiditás és éretlenség. amikor a háttérben húzódó konfliktusokat nem lehet azonnal feldolgozni. fejezet) és a nem osztályozott SzZ. Disszociális SzZ (antiszociális. csökkent érdeklődés a szex iránt. hajlamosíthatnak SzZ-ra. felszínes/labilis érzelem. közömbösség a dicséretre vagy a kritikára. amely alázatos és ragaszkodó viselkedéshez vezet. 3. az Egyesült Királyságban) az Elmetörvény kényszerintézkedést tesz lehetővé. A további SzZ-k közé tartoznak a kényszeres (anancasticus. Az eredményes kezelés a megfelelő terápiás kapcsolat biztosításán múlik. ismétlődő öngyilkosságok vagy öncsonkítások. nem megfelelő/beszűkült érzelmek. Hisztrionikus SzZ (nárcisztikus): rendkívül felületes emocionalitás. A biológiai kezelésekről nincsenek pontos adatok. körülményes. Osztályozás és jellegzetességek. félelem a szeparációtól. szociális gátlás. szex. túlérzékenység az elutasításra és óriási érzékenység a személyiségjogokra. identitászavar. kirobbanó cselekedetek. durva felelőtlenség. idegenkedés a másokban való megbízástól. A disszociális személyiségzavarnak fontos jogi vonatkozása is van. hajlam mások megsértésére. visszahúzódó életvezetés a testi biztonság megóvása érdekében. csökkent örömérzés. a barát/feleség hűségére vagy megbízhatóságára vonatkozó kétségekkel való állandó foglalkozás.

antiszociális. explozív. Etiológiailag a személyiség fejlődésének korai szakaszában kialakult. stb. A gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés a SzZ-ban nem zárja ki egymást. Broadmoor). egzisztenciális. 107 . Máskor valamilyen empirikus (rendszerint a társadalmi normák felől megfogalmazott) kritérium (pl. 50% feletti klinikai gyógyulást mutatnak 10-25 éves követés során. Prichard (1837) az erkölcsi fogyatékosságot („Insania moralis”) tekintette az egységes kórkép globális jellemzőjének. bizonytalan. A kényszeres SzZ-oknál nagy a kockázat OCZ. fanatikus. A személyiségzavaroknak többnyire (nem mindig és főként nem minden szerző szerint) az a jellemzője. akaratgyenge. akaratgyenge és aszténiás formákat. ismétlődő. hazudozó.) alapján írják le. Igaz. depresszív. magánéleti kudarcok. Még tovább megy Partridge (1930). kihívó. vagy gyűjteményesek (empirikusan relevánsnak bizonyult jellemzők). excentrikus. Monoamin. A carbamazepin és a lithium segíthet bizonyos epizodikus viselkedési diszkontrollt és agressziót mutató személyeknél. Nem tanul a tapasztalatokból (jóllehet nem felejti el azokat). impulzív. amelyek az életkor előrehaladtával rögzülnek és nehezen(vagy egyáltalán nem) korrigálható tipikus életvezetési hibákat eredményeznek. Bizonyos SzZ-ok hajlamosítanak szervi megbetegedésre (pl. A schizoid SzZ ezzel ellentétben nem hajlamosít schizophreniára. aki háromféle pszichopátia kategóriát ír le (zárójelben a patológiás személyiségjellemzők): „Inadequat” (bizonytalan.(csakúgy mint a depressiv tünetek a SzZ-ban) reagálhatnak neurolepticumra. Scheider (1934) ugyancsak kategóriaként különíti el az egyes pszichopátiaféleségeket és megkülönbözteti a : hipertóniás. hogy egységes kórképről van-e szó. míg a neurotikusok igen. az epilepsiás.: egy beteg többé-kevésbé olyan. amit ennyire sokféleképpen próbáltak volna meghatározni. csavargó.) A személyiségzavarban „szenvedők” tehát általában nem szenvednek tüneteiktől (a környezetük inkább). AZ öngyilkosság kockázata magasabb a SzZ-os emberek között. aszténiás). akkor diagnózisa „skizoid személyiségzavar” lesz. Pl. csaló. Kraepelin (1909) már különféle típusokról beszél.oxidáz gátlók (MAOI-k) hasznosak lehetnek a borderline SzZ-k egyes eseteiben . Személyiségzavarok A klinikumban használatos „személyiségzavar” fogalom leggyakrabban csak valamely „nagy” nozológiai kategória valamilyen redukált formáját fejezi ki. a befejezett öngyilkosságok 30-60%-ában szerepel egyértelműen SzZ. amelyek autoplasztikusak. egységes személyiségelmélet sincs. agresszív. Eltérőek voltak a vélemények a tekintetben. akik – kivéve a „karakterneurotikusokat”. ingerlékeny. de lényegében a szociopátiát írja le alábbi tíz kritériumában: 1. vagy különböző pszichopatológiai kategóriák gyűjtő elnevezéséről. de nem pszichotikus. egocentrikus (perlekedő. vagy depressio kialakulására. a schizoid és a schizotyp páciensek magányosak maradnak. agresszív) és kriminális (hazug. perverz). a paranoid és a schizotyp SzZ schizophreniává fejlődhet. Általában a pubertást követően jelentkeznek markánsabban a viselkedészavarok. akik bűncselekményt követtek el). A definíciók bio-szociálisak (személyiség = amilyennek látják). csaló. labilis. A SzZ-ban szenvedők általában az agresszív viselkedés csökkenését mutatják a kor előrehaladtával. Nincs felelősségtudata (munka és családi feladatainak. A személyiségzavarok jelenségtanilag a környezettel kölcsönös hatásban megnyilvánuló sajátos és tipikus maladaptív viselkedésformák. Az Egyesült Királyságban az ET megengedi azoknak a SzZ-ban szenvedő személyeknek a kényszergyógykezelést speciális kórházakban (pl. megélésük „egoszinton”. „quaerulans” pszichopátiás személyiségeket. kevés olyan szakkifejezés van. ami dependenciát eredményez. Pinel (1801) a tudatzavar nélküli felhangoltságot („Maine sans delire”). Személyiség és betegség. mivel őket ma a személyiségzavarhoz soroljuk – énidegen „egodiszton” módon élik meg tüneteiket. tartási kötelezettségeinek nem tesz eleget). Bizonyos SzZ-os személyek a szubjektív diszkomfortot csökkentik alkohol és pszichoaktív szer fogyasztásával. Cleckley (1950) ugyan még megtartja a pszichopátia fogalmat. érzéketlen. (a különféle elméleti irányzatok terminológiájában megfogalmazott) éngyengeség a kórforma lényege. Mindig valamilyen beilleszkedési zavart értettek alatta. leír: ingerlékeny. depresszív. 2. explozív. paranoid. kényszeres SzZ és a duodenalis ulcus). A személyiségzavar régebbi elnevezése: pszichopátia. A borderline SzZ-k relatív jó prognózissal járnak. mintha skizofrén lenne. különösen amikor gyermekkori hiperaktivitás van az anamnesisben. noha eredményes interperszonális kapcsolatok kialakítására a képességük gyenge marad. hogy tüneteik aloplasztikusak. bio-fizikusak (személyiség = amilyenné organikus determináltsága teszi). indokolatlan életvezetési. Prognózis.: antiszociális. bizonytalan. Nincs tehát megfelelés valamely standard személyiségelméletben leírt személyiségtipológia és a személyiségzavarok között. affektív vagy organikus vonások hiányában is. (Szemben a neurotikusokkal. akik veszélyesek és erőszakosak (pl.

csavargás (legalább évente öt nap. a szerelem érzését stb. vandalizmus. Kialakulásában a környezeti hatásnak és bizonyos biokémiai tényezőknek egyaránt kodetermináló szerepe van (önmagában egyik sem feltétlenül okozója). önzők. hogy a patológiás emóciókkal. ígéreteit nem tartja be. 9. szexuális örömszerzésben gátolt (infantilis. nem szorong (a prizonizáció nem javítja). legalább kétszer – nem beleértve az utolsó iskolai évet). ismétlődően alkalmi jellegű szexuális kapcsolat. otthoni és iskolai szabályok krónikus megsértése (csavargásom kívül). normákhoz nem lojálisak. 7.vagy homoszexuális cselekmények. 6. . borderline). ötször olyan gyakori. I. koldulás. 5. Diagnosztikai kritériumok A) Legalább 18 éves életkor B) A következő jellemzők közül legalább három már 15 éves kora előtt előfordult: 1. kielégületlen. 10. Klinikum Gyermekkori szimptómák: 12-15 éves kor között jelentkező lopás. averzív. sajnálatot nem érez. A klinikumban használatos kategóriák korántsem egyenlően kimunkáltak és nincsenek logikailag kifogástalan módon osztályozva sem (nem egy alapú a felosztás és nem diszkrét kritériumrendszerrel történt). 9. ennek következtében egy személy egyszerre több féle személyiségzavar kategóriába sorolható. Empátiára nem képes. A pszichopátia klinikai tünettanát rendszerező törekvések vezettek oda. C) A következő. 18 éves kor után jellemző rendellenességek közül legalább négy: 108 . 10. 11. Olyan személyekről van szó. skizoid. Morális érzéke fejletlen (hazudik. kritikátlan szexuális és indulati viselkedés). Vezető tüneteik alapján a következő fő csoportokat különböztetjük meg. 7. perverz. jellemzett egyes kórformákat személyiségzavarként értelmezzék. 2. csavargás. befolyásolhatatlanság. lopás. dependens. bűntudatot. parazitizmusra hajló. akik alapvetően szocializálatlanok. nem ismeri a barátság. rossz magaviselete miatt iskolából eltanácsolták. iskolakerülés. . verekedés kezdeményezése.vagy törvénysértő viselkedéshez vagy környezettel – társadalommal való egyéb konfliktushoz vezet. Valódi érzelmi kapcsolatra nem képes (nem tud szeretni. toleranciájuk alacsony. frigid). . 12.3. lelkiismeret-furdalása nincs). 8. enurézis. 5. és amelyet Cleckey szociopátiaként írt le.Atipusos. Impulzusait nem kontrollálja (beszabályozatlan. sem közösségi értékekhez. passzív-agresszív.Dramatikusok (hiszteroid. munkakerülő. munkahelyi kudarcok. éjszakai kimaradozás. bűntudat hiány patológiás hazudozás. nem fél. antiszociális viselkedéssel stb. Érzelmileg fejletlen. 3. amelyet régebben leginkább neveztek pszichopátiának. 8. 6. nyugtalanság. borderline). képességeihez mérten nagy fokban elmaradó iskolai teljesítmény (esetleg évismétlések). migráció. mint nőknél. deviáns gyerekekkel való barátkozás. sem egyéni. felelőtlenek. hetero. Egocentrikus és egoista.Szorongó-agresszív (antiszociális. alkoholista. törvénybe ütköző cselekmények (fiatalkorúak bíróságán eljárás folyt ellene). legalább kétszer éjszaka elszökött hazulról (szülőktől vagy nevelőszülőktől). stb. családi. gyógyszer-abúzus. Felnőttkori szimptómák: ismétlődően törvénybe ütköző cselekmények. narcisztikus. 4. bűntudat nélküliek. narkomán. kompulzív).Excentrikusok (paranoid. szexuális rendellenességek. tartós hazudozás. impulzívek stb.). csavargás. ismétlődő részegség vagy gyógyszerkábultság. Antiszociális személyiségzavar Tulajdonképpen ez az a személyiségzavar. akiknek magatartása ismételten szabály. stb. 4. verekedés. Néha konverziós tünetnek imponáló szomatikus zavarok is előfordulnak. alkoholizálás. . prostitúció. Férfiaknál kb. Tartós és rendszeres antiszociális életvezetés: kriminális cselekmények. csal. Büntetésre nem érzékeny. impotens.

mint egocentrizmus. Az antiszociális cselekmények krónikus ismétlődése. lojalitáshiány. hogy felelősségteljesen ellássa a szülői feladatokat. vagy pszichózisra. meggondolatlanság. A szimptómáktól érintett életterületek kiterjedtsége: törvénnyel. 7. akár nem. A tanúsított antiszociális viselkedésformák gyakorisága. vagy mások megvédése céljából történteket). c) súlyosan beteg gyermeknél nem tartja be az orvosi előírásokat. vakmerőség. II. kölcsönöket nem ad meg. házastárssal való összeférhetetlenség. ötletszerű cselekvések. b) a gyermek olyan megbetegedése. impulzivitás. Skizofréniától a pszichotikus jegyek hiánya és az különíti el. E) Az antiszociális viselkedés nem vezethető vissza értelmi fogyatékosságra. A tünetek megjelenési idejének állandósága (12-15 év). amelynek során mások jogait megsérti. érzéketlenség. személyisége. d) a gyermekek táplálása. vagy a kései (esetleges „pszichopatizálódási”) szakaszban jelentkeznek antiszociális tünetek. többszöri bűnvádi eljárás ítélettel. amit ismételt. az azonos nemű szülő passzív. képtelenség arra. kábítószerterjesztés. pénzügyi felelőtlenség. irritabilitás és agresszivitás. mások becsapása tanúsít. akár az őt) és/vagy promiszkuitás (tíz vagy több szexuális partner egy éven belül) tanúsít. stb. Túlérzékeny. szociális normák. 3. tiltott tevékenységek (kerítés. hogy másik kilátásban lenne. Védekező taktikája a másokkal (mint lehetséges ellenséggel) szembeni agressziót is magában foglalja. saját elfogadhatatlan érzéseinek projekciójáról ismerhető fel. szubmisszív. akár ő hagyta el élettársát. 6. Differenciáldiagnózis A diagnózist leginkább segítő jellemzők: 1. 6. A kóroktani tényezők között gyakran szerepel az ellenkező nemű szülő. ittas vezetés. nincs tekintettel a valóságra. féltékeny. selyemfiúság. pénzügyi zavarok. c) gyakori és elfogadhatóan nem indokolható késés. amit a következők bármelyike tanúsít: a) a rosszul táplált gyermek. álnevek használata. memóriazavar. amely alatt szintén megfigyelhetők antiszociális szimptómák. 5. nem a teljes életvezetésre jellemzően. utazgatás egyik helyről a másikra minden különösebb úticél.). amely az elvárható minimális higiéniai standardok hiányából következett be. elérhető lakcím nélkül. demencia) hiánya különíti el. de nem folyamatosan. hat éven aluli gyermek őrizetlenül. hiányzás a munkahelyről. Paranoid személyiségzavar Főként a világgal való szembenállásról. 4. amit a következők közül bármelyik tanúsít: ismétlődő lopások. 3. másrészt fizetési kötelezettségeinek ismételt elmulasztása jelez (gyermektartási díjat nem fizet. az különíti el. szexuális partnerrel való tartós kapcsolatra nem képes. hanem folyamatos jellegű és hiányzik a „mániás triász”. amit egyrészt a hitelképtelenség. hogy a skizofrén antiszociális cselekménye beépül a pszichózisba (pl. amely magyarázhatná ezt a viselkedést. Más olyan pszichiátriai kórkép hiánya. túlprotektív vagy ambivalens. amit ismétlődő támadó jellegű verekedések (beleértve élettársat. 1. változatossága és súlyossága. gondozás nélkül hagyása. 2. 2. Az organikus szindróma részeként jelentkező antiszociális viselkedéstől az egyéb deficitjegyek (pl.tartós munkavégzésre való képtelenség. rigid. stb. általános gyanakvásról. állandó hazudozása. amit pl. vagy (inadekvátsági 109 . hogy (ettől eltérően) nem epizodikus. stb. mint pl.). gyereket is!) bizonyítanak (ide nem értve az önvédelemből. amit több válás vagy különélés (akár törvényes. autós száguldozás tanúsít. A viselkedésért felelős pszichológiai tulajdonságok. b) huzamos ideig tartó munka(hely) nélküliség. aki gyakran domináns. sértődékeny. D) Kb. felelőtlenség. háztartási kiadásokra szükséges pénz rendszeres elpazarlása. 9. prostitúció. vagy hallucináció hatására jön létre). 5. előre tervezés hiánya. 8. Mániás állapottól. 15 éves kora óta tartó folyamatos antiszociális viselkedés. számláit nem rendezi. 4. amit a következők ármelyike tanúsít: a) gazdasági érdekkel vagy egyéb szükségszerűséggel nem indokolható túl gyakori munkahelyváltoztatás. szexuális rendellenességek. Neurotikus (főként hisztériás) betegeknél vagy a betegség fellépésekor. biztonsága szomszédoktól (nem közeli) rokon jóakaratától függ. d) otthagyja munkahelyét (kilép) anélkül. törvények be nem tartása. része a téveszmének.

Ifjúkorukban a szexuális fejlődésük (túl idealizáló törekvéseik miatt) zavart. Korlátozott érzelmi élet. A) Általános és intenzív gyanakvás. ellenséges magatartása. Okok: valószínűleg genetikusan determinált. hanem „objektív” és „racionális”. elutasító. 4. akiknek érdeklődése sajátosan „nonhumán” területekre koncentrálódik (tárgyak. 2. zárkózottság hiánya különíti el (de a két személyiségzavar együttesen is előfordul!). Egyes szerzők sajátos szülői magatartást (visszautasítóhideg) tesznek ezért felelőssé. 4. 6. relaxációra való képtelenség. visszahúzódó. hogy nem „érzelmes” természetű. hogy felfedezze a veszély árulkodó jeleit. tartós kapcsolatokat) és irrealitás (excentrikus. agressziót nyilvánítani képtelen). III. Lefolyás: a tünetek eredetében egyesek sajátos elhárító mechanizmust. 3. A skizoid személyiségzavartól a szociális izoláltság. amit a következő jegyek közül legalább kettő jelez: 1. „harci készültség” minden olyan esetre. distresszélményt okoznak: A) Érzelmi hidegség. hogy az egész helyzetet áttekintené. 8. szemrehányást. csalást vagy veszélyt sejt mindenütt. álmodozó. Újszülötteknél is megfigyelhetők releváns különbségek. distresszélménnyel járnak együtt. 2. autisztikus. közönyösség. hipervigilancia: a környezet állandó fürkészése a célból. amit az alábbiak közül legalább kettő jegy mutat: 1. valami „speciális jelentés” a dolgok mögött. 2. csendes. Skizofrénia és paranoia kizárhatók. Mindezen esetekben a szülő iránti elfojtott agresszió projekciójaként értelmezhető a paranoiditás.érzések következtében) a gyermek azonosulási törekvései számára való hozzáférhetetlensége. lágy. könyvek). amit az alábbiak közül legalább három tünet jelez: 1. kerüli a közeli. „meg nem történtté tevést” feltételeznek. esetleg túl szigorú. Engedelmes. akkor sem. könnyen sértődik és támad. mások hűségében. 3. 110 . szentimentális érzések hiánya. állhatatosságában kételkedik. patológiás féltékenység. meleg. humorérzék hiánya. bizalmatlanság. A skizoid személyiségzavar diagnosztikai kritériumai A következő állandó jellemzők (nem epizódikus jelleggel) szociabilitás sérülést. B) C) D) Differenciáldiagnózis A paranoid pszichózisoktól az különíti el. ha valamilyen veszélyt észlelne. felnagyítja a nehézségeket („bolhából elefántot csinál”). 4. 7. életvezetési nehézségeket. büszke arra. de környezeti tényezők is jelentősek. intenzíven és beszűkülve keresi az előítéleteit és gyanakvásait megerősítő támpontokat. védekező – titkolódzó magatartás. Az antiszociális személyiségzavartól az életvezetés-szerű („élethossziglan tartó”) szabálysértő viselkedés hiánya különíti el (de a két személyiségzavar együttesen is előfordul!). 3. Életidegenségük következtében praktikus területen járatlanok. B) Dicséret-kritika. hogy mindig van valami „rejtett motívum”. hogy hiányoznak a hallucinációk és téveszmék. Skizoid (skizotípusos) személyiségzavar a jellemző tünetek két fő csoportba tartoznak: szociális izoláció (zárkózott. felelősségre vonást nem visel el. Diagnosztikai kritériumok A következő tulajdonságok huzamosan jellemzik a személyt és általában a szociabilitás zavarával. mások érzései iránti közömbösség. félénk gyermekek. Hiperszenzitivitás. anélkül. vagy: szükségtelen (mert alaptalan) „óvintézkedések” tétele. érzéketlen benyomást tesz. hideg. gyengéd. 5. gyengéd érzések hiánya. ha az jogos. passzív. meg van győződve arról.

6. hanem huzamosan jellemzik a beteget s szociális-egzisztenciális károsodást. döntés.C) Közeli kapcsolatok hiánya (esetleg 1-2 személy. kompromisszumkészség. 1938). A skizotípusos személyiségzavar diagnosztikai kritériumai gondolkodási A) Alábbiak közül legalább négy 1. átmenetileg (és részlegesen) pszichotikus tüneteket manifesztálnak. derealizációs érzések. valamilyen erő. 3. 111 . bizarr fantáziák). kontrollálatlan dühreakció. de bizonytalan társas kapcsolatok (pl. B) Skizofrénia nem állapítható meg. kapcsolatok a mindennapi élethelyzetek miatt szükséges érintkezésre redukáltak). manipuláció (másokat saját céljaira használ).: csapongó. bizalmas barátai. 8. mágikus gondolkodás (babonásság. Második jelentése: sajátos karakter. E) Nincs skizofrén vagy paranoid pszichózisra utaló jegy. de pánik nélkül. „mások érzik amit én érzek”. vagy állandó agresszivitás. 2. 5. szociális izoláció (nincsenek közeli. látnokság. Egyszerre jelen levő hosztilis és dependens érzelmeik miatt azonban szociális viselkedésük zavart. hogy halott anyám velem volt a szobában”). (Egyes feltevések szerint az ún. feszültségekkel terhelt. vagy távollevő személy jelenlétének érzése (pl. Tüneteiket ego-szinton módon élik meg. vonatkoztatási gondolatok. A megismerő folyamatok helyébe a projekció lép. 7. legalább lét olyan területen. amely potenciálisan önveszélyeztető jellegű. 2. Határeset (borderline személyiségzavar) Az elnevezés először a neurózis és a pszichózis közötti határesetre került alkalmazásra (Stern. hogy a beteg a világot extrém módon polarizáltan vagy ambivalensen éli meg: mindent nagyon jónak és/vagy nagyon rossznak tart. Differenciáldiagnózis: a skizofrénia reziduális típusától az különíti el. „szeparációs fázisban” – vagyis 16-25 hónapos korban – elszenvedett traumák következtében. indokolatlan szorongás vagy túlérzékenység reális vagy elképzelt kritikára. inkoherencia nélkül (pl. túlértékelés és lebecsülés váltják egymást). asszociációs fonal elvesztése. stb. Heves. pl. hiányzik a realitáshoz igazodó integráltság. 1959). D) A skizotípusos személyiségzavarra jellemző excentrikus beszéd-. szerencsejáték. metaforikus beszéd).) pszichésen dezorganizálódnak. F) (18 év alatt) : nem gyermekkori vagy serdülőkori skizoid rendellenesség.: „úgy éreztem. mozgás-. hogy e személyiségzavarban szenvedőket pszichés struktúrájuk alkalmatlanná teszi érzelmeik szabályozására. hogy pszichotikus tünetek az élettörténetben nem szerepelnek. beszédmód. stressz) elviselésére. innen a bárminemű megállapodottság. mértéktelen evés – ivás – szex („nagy zabálás”) stb. kísérletek. és sajátosságok hiányoznak. családtagokat is beleértve). az adapciót oppozíció váltja fel. kielégültség hiánya és az egyedüllét kínzó ürességélménye következtében gyakran jelentkező szuicid gondolatok. distressz élményt eredményeznek: A) Legalább öt jegy alábbiak közül: 1. kiszámíthatatlanság. Diagnosztikai kritériumok Alábbiak nem csak epizódikusan.: költekezés. mindmáig ez egyik jelentése (általában skizofreniform kórképeket neveznek így). „hatodik érzék”.) Mind pszichoszexuálisan. Helyzethez nem illő heves. E „quasipsychotikus”-kép „hasadásos” (splitting) jellege a legszembetűnőbb. A „határeset” elnevezést ez esetben az indokolja. Impulzivitás. gyanakvás vagy paranoid gondolatok. körülményeskedő. majd elfojtásán alapul. jóllehet az egyedüllétet nem képesek elviselni. ezért kritikus élethelyzetekben (tárgyvesztés. visszatérő illúziók. 3. lelki terhelések (szorongás. amely (pszichoanalitikus terminológiában) főként az elsődleges folyamatok (primer processzus) frusztrációján és a korai patológiás (ambivalens) tárgykapcsolatok („object relations”) internalizálásán.(személyiség)zavar (Schmideberg. hidegség érzelmileg terhelt helyzetekben). 4. bolti lopás. telepátia. erőfeszítést igénylő feladatok. IV. homályos. ezért extravagáns környezethez asszimilálódni tudnak. mind egzisztenciálisan identitászavar jellemzi őket. amely abban nyilvánul meg. deperszonalizációs. a szemtől szembeni helyzetekben inadekvát (közönyösség.

b) passzív-agresszív. vagy visszacsúszhat ide (regresszió). szép stb. antiszociális. a nemi azonosságtudat. Mindezektől a kórképektől a habituálisan („pra morbide”. Ismeretes minden szexuális vonatkozás nélküli jelentéssel is.kihasznál másokat. Freud maga. 5. depresszívvé válik.empátiára képtelen. üresség-. Narcisztikus személyiségzavar A fogalom jelentése a mindennapi szóhasználatban: beképzeltség. ami vele kapcsolatos. Önkárosító (öncsonkító) cselekmények. Moll). irreális öntúlértékeléssel jellemezhető. Közös eredetükre vonatkozóan (pszichoanalitikus elképzelés alapján) annyit feltételezhetünk. különleges sikerektől (szinte bármire képes. A. a nárcizmust sohasem azonosította az autoerotizmussal. hovatartozás stb. amelyben az egyén „megdicsőülve” szereti (vélt) önmagát (K. nem tekinthető perverziónak. felsőfokú). Az okokra vonatkozó elképzelések többnyire Freud személyiségelméletén alapuló dinamikus pszichológiai magyarázatokra hagyatkoznak. VI. Így – bár legtöbbnyire hangsúlyozottan saját testre irányuló önszeretetben nyilvánul meg. c) agresszív típus. 7. énközpontúsággal. ideális szerelemről stb. 5. Kritikára oda nem illően: közömbösen. 6. . hogy az aktuális klinikai képre (epizodikusan jelen levő) pszichotikus jegyek is jellemzőek. életvezetésszerűen) jellemző tulajdonságok alapján lehet elkülöníteni. lojalitás. A szopás nem volt a csecsemő számára kielégítő (akár elégtelen tejmennyiség. 4. önimádat. Érzelmi labilitás: normális hangulati állapotok depresszív. sokkal inkább „énösztönként” értelmezte. B) 18 éves kor alatt: „Identitászavar” diagnózissal azonos klinikai kép. Igény arra. A későbbiek során a libidó fokozatosan leválik a saját testéről. verekedések. „én-infláció”. Nem viseli el az egyedüllétet (heves igyekezettel szinte minden áron kerüli. „pregenitális” szakaszból heteroszexuális genitális szintre fejlődik. mint az „idealizált énképpel való azonosulás”. Ez csak akkor indokolt. Önmaga fontosságának. A klinikumban olyan embert jelölnek így. 3. erős. A nárcisztikus önszeretet nem kapcsolatos szexuális kielégüléssel. veszteségélménnyel) reagál.: a gyermekkorban szeretett szülővel való azonosulás révén a szülőszeretet önszeretetté válik. külső „tárgyakra” irányul s az autoerotikus. Intenzív fantáziatevékenység. ha mások nem azt akarják. Krónikus üresség-.intim kapcsolatában szélsőséges változások: túlidealizálja majd szélsőségesen lebecsüli. vagy szélsőségesen (pl.érthetetlen és elfogadhatatlan számára. Rendellenes esetekben azonban rögzülhet a narcisztikus szinten (fixáció). A másodlagos nárcizmus libidóvisszavonás: a személy libidójának tárgya más helyett ismét önmaga lesz.Identitászavar. hogy a személyiségfejlődés orális szakaszában valamilyen frusztráció akasztotta meg a további normális fejlődést. Passzív-agresszív személyiségzavarok Ebbe a csoportba három alcsoport tartozik: a) passzív dependens. szorongásos állapotokkal váltják egymást (néha óránként). „egyetlenségének” túlzó (grandiózus) megélése (minden. . bizonytalanságaiban nyilvánul meg. ha a libidót kizárólag szexuális energiaként értelmezzük (mint pl. V.: dühvel. amit ő. Alábbi interperszonális zavarok közül legalább kettő jellemzi: .) A nárcizmus és autoerotikus fogalmak megközelítően azonos jelentése gyakori a pszichoanalitikus szóhasználatban. életcélok. Horney). . (Pl. . hogy állandóan figyeljenek rá és csodálják. Gyakori az is. aki éretlen személyiséggel. hatalmas. ha kis időre is magára marad). mert az én és a külvilág még nem különült el. akár elégtelen szopásmozgás 112 4. bár a libidófogalmat többféle jelentésben használta. ezért (az ugyancsak gyakori helytelen szóhasználat ellenére) az autoerotikus kifejezés nem szinonimája a nárcizmusnak. 8.). 2. Differenciáldiagnózis: ez a személyiségzavar igen gyakran ötvöződik más (skizoid. amely az énkép. öngyilkossági kísérletek. hiszteroid. megalázottságérzéssel. Ezek szerint az elsődleges narcizmus az egyéni fejlődésnek normális átmeneti szakasza: a csecsemő libidójának tárgya az anyamell és saját teste. Diagnosztikai kritériumok 1. unalomérzés. narcisztikus) típusokkal. visszatérő balesetek. ingerlékeny. értékek.

csak hogy ne kelljen kockáztatniuk a kapcsolatot. Kulturális hagyományok. még verést) is eltűri. elfelejt fontos dolgokat. vagy. Felelősséget nem vállalnak. önértékelésük negatív. önállótlan. lekicsinyli mások teljesítményét. akár úgy. önbizalomhiány. Nem egyéb (pl. Mindkét nemnél gyakori. 2. passzívan másra hagyatkozik. döntésképtelenek. korlátozott örömszerzési képesség („gyámoltalanság”. mogorvasága vagy dühbe gurulása frusztrációs helyzetben jellegzetesen „infantilis” viselkedés. stb. oly mértékben. vagy súlyos (pszichoszomatikus. a csecsemő harapni kezdett). hogy gyakori az öngyilkosságba menekülés. még szükségleteik kielégítését is alárendelik környezetüknek. Egzisztenciális. disszociáció teszi örömtelenné és így ambíciótlanná. Egzisztenciális követelményeknek ellenáll. 3.Makacsul nem végzi el a rábízott munkát (akkor sem. anális) areák válhattak a gyönyörszenzációk kizárólagos forrásává. még akkor is. szokások miatt különösen könnyen alakul ki ez a személyiségzavar attraktív fiatal nőknél. Agresszív típus A felnőtt duzzogása. Az ellenállást közvetett módon kifejező alábbi jellemzők közül legalább kettő: . ha lehetőség volna a hatékony és önálló munkavégzésre. de mégiscsak eltartottak lehetnek. aki „rendben tartja” őket. a „rebellió-korszak” maradványa.húzó-halogató tevékenység. olyan élettársat. Férfiak ezzel a személyiségzavarral ritkán találnak társadalmi elfogadtatásra. vagy a frusztráció leállíthatott minden örömkereső tevékenységet. Diszkomfortérzésüket csak fokozza az a „circulus vitiosus”. „stupiditás” stb. . gyámoltalanok. depresszív) tünetképződés. ha elvállalta). fóbiás tünetekkel. szeretet csak fokozza. hogy mindenben segítségre szorulnak. parazitaként kihasználja az őt eltartó-támogató személyt. 3. hogy az anyja kényszerítette). ha állandóan kritizálja. életvezetési kérdésekben (munka. színvonalukhoz mérten alacsony szintű társadalmi státuszban élnek. E konstelláció igazi veszélye abban rejlik. család. hogy saját lehetőségeikhez. passzív.következtében) vagy elmaradt (pl. Gyakran társul hiszteroid személyiségzavarral (nem ritkán annak következménye: a fokozott elfojtás.) felelősséget kerüli. rossz közérzetet okozva: 1.„szabotázs”-szerű eredménytelenség. tanulmányokban való lemaradás stb. Diagnosztikai kritériumok Egész életen át tartó életvezetési (funkció-) zavart. felelősségét. ha domináns férfipartnerrel kötnek kapcsolatot.„piszmogás”. akitől függ. elfogadó-megerősítő viszonyulás. elnéznek. esetleg forszírozott szopás jöhetett létre (akár úgy. Igényeit alárendeli annak a személynek. ha erre a körülmények rákényszerítik. tartósan jelen van: 1. 2. improduktívvá). magukat értéktelennek. állandóan törődni kell velük. Passzív dependens típus Önállótlanok tanácstalanok. Hasonlóképpen oda nem illő a felnőtt részéről. hogy az egyre fokozódó dependencia révén egyre korlátozottabbakká válnak életlehetőségeik és viszont. amikor is életképtelensége már oly nagy fokú. az anya nem vállalta gyermeke szoptatását). Mindent elfogadnak. hogy szükségletei kielégítésének korlátozását (sőt. . Környezetük igen könnyen manipulálttá válik: a (valóban) dependens-önállótlan személy minden ellenszolgáltatás nélkül. lakás. . tehetségtelennek (nem ritkán fogyatékosnak!) érzik. . 5. A frusztrált orális örömzóna helyett más (pl. Így valójában végül is ők kontrollálják környezetüket azzal. amelyben alárendelten ugyan. Negatív énkép. Az alulteljesítés akkor is jellemzi. szomatikus panaszokkal. hogy a csecsemő hevesen erőltette. 4. antiszociális) személyiségzavar következménye. Szinte csecsemőként csüggenek hozzátartozóikon s ezt a függőséget minden figyelmesség.). Önbizalmuk nincs. protektív magatartásával támogatja karrierjüket. Szociális-egzisztenciális deficithelyzet (karrierelakadás. inkább minimálisra redukálják igényeiket. depresszióval. csakhogy elkerülje az önálló életvezetés terheit. ha a körülmények önállóságra kényszerítik őket. hogy az ilyen személyiség idősebb korában (elveszítve szexuális vonzerejét és attraktivitását) gyakran magára marad. vagy agressziót válthatott ki (pl. túl szigorúan bírálja viselkedésüket. Az ilyen agresszív karakterű 113 . Passzív-agresszív típus Életvezetésre jellemzően. szorongással. teljes passzivitást is eredményezhetett.Elveszít.). ezért életükön át keresnek „anyapótlékot”.

fukar. ragaszkodik ahhoz. „törvényekhez” igazítja. Diagnosztikai kritériumok Alábbiak közül legalább négy egész életen át tartósan (deficitet. gyakori az elidegenedettség. Túlkontrolláltság. túlzottan konvencionális viselkedés. 3. (Hacsak nem passzív-dependens személlyel. Mások reakcióira érzéketlen. alvás stb. túl „rendesek” voltak. érzelmek kifejezésének hiánya. elgondolását képtelen megváltoztatni. sőt: a hibázástól („bűn”-elkövetéstől) való félelmében. spontán élményei. döntését szinte kényszeresen keresztülviszi (más neve e személyiségzavarnak éppen ez: obszesszív-impulzív!). Nem tűri a rendetlenséget. felszabadultság nélkül. 4. túlságosan beszabályozott magatartás gátoltsággal is társul. vezető állásban levő) személyekkel. a környezet állandó védekezésre kényszerítése stb. vagyis az agresszió tulajdonképpen reakcióképződmény. turistaút esetén) megfosztja a váratlan események élménylehetőségétől s lehetetlenné teszi „ad hoc” alkalmazkodását. Szükséglete a kötelességteljesítés. antiszociális személyiségzavar esetén). makacsul ragaszkodik ahhoz. E „szuperkötelességtudó”. Az állapot változó. megfellebbezhetetlen. merev formalizmus.) Az érzelmi viszonylatokban való túlzott distancia. gyermekeire kevés időt-energiát fordító. Anankasztikus személyiségzavar Az ilyen személyt mindig és mindenütt az a törekvés vezeti. (előírásoknak. inkább irigy. frusztrációja 114 . amely (pl. Nincs tekintettel mások reakcióira. Gyakran kelt olyan látszatot. verbalizálásában kíméletlen. akinek a számára ez a túldetermináltság jelenti a biztonságot. kikapcsolódás. Dominanciára való törekvés. hónaptól 2 éves korig terjedő toalett-tréning korszakban is túl szigorúak. Nem örül mások sikereinek. Szüleik a 9. másrészt pedig megtanulta. nem szeret ajándékozni sem. körülményeskedés. hogy körülötte (és amit ő csinál) minden tökéletes és rendezett legyen. csak akkor számíthat a „jó gyermeknek” kijáró jutalomra. hogy mindenki az ő tervei. Kapcsolatai kimerülnek a formaságokra való kínos ügyelésben. etetés.személyek fizikailag nem támadnak ugyan. Viselkedése provokatív. mások szemében agresszívnek tűnik fel. főként hatalmi személyekkel való állandó konfliktus. kontrollál. funkciózavart okozva) jellemzi: 1. (pl. nyílt agresszív viselkedésbe mehet át. antiszociális. sértődötté. szigorúmilitáns viselkedés. szokásoknak stb. autoritatív törekvés. (Fontos a temporális lebeny – tünetek irányában történő kivizsgálás!) VII. így valódi intim kapcsolatai nem alakulnak ki. autoriter (hatalmi helyzetben. Általában jellemző a „gondos” tervkészítés. távolságtartó. Ha olyan körülmények közé kerül. kielégüléshiány következtében (is) hangulati élete nyomott (depresszív). vendégségben)szorongani kezd. rendszerint nem köt házasságot sem. döntésképtelenség. mint aki ilyenkor saját csökkent értéktudata megerősítésére törekszik. rigiditás. Érzelmeit állandóan kontrollálja. amely felett nem tud kontrollt gyakorolni (pl. ezért szinte mindent kötelességszerűen él meg. Perfekcionizmusa korántsem jár együtt többteljesítménnel. rosszabb periódusaiban epizodikusan destruktív. a „kötelesség” nevében. illemszabályoknak. szerencséjének. Excesszív „robotolás”. végül is dezorganizálttá válik. nincsenek felszabadult. A székelés szigorú kontrollja. önkritikára nem képes. ha extrém módon engedelmes s minden más (spontán) megnyilvánulást visszaszorít.) is túl rigid menetrend. Rendszerint szenzitív is. rituálé szerint jártak el a szülők. fukarság (esetleg irigység). vagy a teendők „fontossági” sorrendjének körülményeskedő. keményen dolgozó. aprólékos szempontok szerinti méricskélése miatt tényleges teljesítménye elmarad a várhatótól. túlkonformizmus. tudatosítja. teljesítménydeficittel. hogy érzelmi megnyilvánulásai irrelevánsak (esetleg frusztrálóak). hogy a „kötelesség nevében” saját elképzelését erőlteti másokra. majd interiorizálhatta ezt a viselkedést. A kisgyermek így egyrészt modellálhatta. percre pontosan ragaszkodtak a biliztetés időpontjához) és minden más gondozási tevékenységben (fürdetés. Kompromisszumra. előzetes „tervekhez” való merev ragaszkodás. eredeti szándékát.) mindenben eleget tegyen. megkezdett munkáját törik-szakad befejezi. gyanakvóvá és ellenségessé. aprólékos (nem lényeges) szempontokhoz. örömszerzés és intimitás teljes kizárásával. támadó-ledorongoló érvelés a vitatkozásban. 2. Etiológia Gyakran feljegyezték. Perfekcionizmus. elképzelései szerint viselkedjék. kirándulás. A rohamszerűen jelentkező agressziótörekvésekre a személy amnéziás lehet. Hibázástól („bűnelkövetéstől”) való félelem. Különösen heves konfliktusba keveredhet ténylegesen domináns. Excesszív módon konformista. vagy megromlanak attól. (főként erkölcsi) ítéletében túl szigorú. hogy az ilyen személyiségűek szülei hasonló. de az állandó oppozíció. (mint pl. meleg szeretetre nem képes személyek voltak. 5. hogy kontrollálja a helyzetet. A pszichoanalitikus magyarázat szerint e kórkép esetén dependenciaszükséglet fordult át omnipotenciaigénybe. véleménymódosításra.

kontrollálható. perfekcionizmus mindvégig sajátjuk marad. autó elé ugorjon. melynek során (különösen csoportpszichoterápiás. Ezek az „elhárító manőverek” vonatkozhatnak a „jövőmegelőzésre”. de lehet „jóvátételi” jellegük is. 2. hogy szociálisan adaptált. hogy bizonyos elképzelésekkel kényszerűen. Azonban (és leggyakrabban) a kényszercselekvések (legalábbis kezdetben) éppen arra szolgálnak. komplikált gondolatok-cselekvések. „rágódik rajta”. Az esetek több mint felében valamilyen környezeti tényező precipitálja (pl. kivéve. a pro. aki kényszerítve érezte magát arra. gratifikáló viselkedéselemeket. templomban). de ez nem szükségszerű. obszcén káromkodásokat kiabáljon (pl. Másik formája a kényszerítő gondolat.és cselekvéssorok. képzeleti (emlékezeti) képek elűzhetetlen. vég nélkül „kérődzik” valamin. depressziós tüneteket hangoztat. Gyakori. miközben azonban fél attól. jelentésük lehet a laikus számára is közvetlenül nyilvánvaló. Lehet ez valamilyen probléma (gyakran vallásos. hogy botrányosan viselkedjék. vagyis irányulhatnak valamely megtörtént esemény kóros következményeinek a 115 . A kényszercselekvéseknek két alapvető típusa van: 1. gondolati megmunkálás. Szupportív pszichoterápia hatásos kiegészítője lehet kezelésüknek. fukarság. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat-szándékokat. amelynek „saját erőből” történő kontrollálásában nem bízik. az a nőbeteg produkált. értelmezhetők tudattartalmakként vagy impulzusként. megfogalmazatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekvésre (amit gyakran meg is tesz. tudatos jelenlétek. önfejűség. viszonylag könnyen „gyógyulnak” placebo „hatására” is. amelyek valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. nem szűnő kétségekkel. módosítható legyen valamely elsődleges impulzus. Kényszerneurózis (Obszesszív-kompulzív) Klinikai kép Főként serdülő. „pozitív képességei” felmondják a szolgálatot: hipochondriás panaszokat. Kényszercselekvések Míg a kényszer (és kényszerítő) gondolatok esetében a betegségről csak a beteg saját beszámolója révén értesülünk. hogy irracionális. magas hegyről) a mélybe vesse magát. de nem ritkán gyermekkorban (sőt! egészen kisgyermekkorban pl. de gyakoribb. pszichoterápiára csak ritkán hozzáférhető. akaratosság. hogy egy magas épület ablakából (v. a kényszercselekvések közvetlenül nyilvánvalóvá teszik a betegséget. ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. amikor „jól működő”. hogy a „kiváltó” helyzetek elkerülése érdekében életterét jelentősen redukálja. Ezért rendszerint éppen ilyenkor jelentkezik kezelésre. önkritikára tehetnek szert és megtanulhatnak szorongásoldó. A beteg kényszert érezhet pl. arra. A tünetek lehetnek gondolati és cselekvéses jellegűek. dramatikus technika esetén) szociális készségekre. hogy általuk megelőzhető. a jellemző triásszal: 1. Az impulzusok általában gondolati síkon maradnak.következtében ún.és kontraérvek mechanikus ismétlődésével. megfejthetetlen titok maradhat. vagy másokat megtámadjon. vagy vonat. hogy a pesszáriumot a hivatali íróasztalban levő bibliája tetején tartsa. Az első típus ritka. egy férfiban – kisebb véres műtéte nyomán – az a kényszergondolat alakult ki. amikor egyedül van. hogy megteszi. szükség van a szomatikus kivizsgálásra!) Mivel a tekintélytisztelet. amit gondol. sőt elismert. Ha ezeket a kényszerítő gondolatokat nem valósítja. túlzott tisztálkodás. lehetnek egyszerű. amely szavakban. (Tekintettel arra. lelökjön stb. le fog ütni). 3. amelytől a beteg fél. vagy kontrollálásukra irányuló törekvést tartalmaznak. utalhatnak anticipált vagy már lezajlott eseményre. hogy az infarktusos betegek között kiemelkedő gyakorisággal szerepelnek. Pszichés (gondolati) tünetek A kényszergondolatok legegyszerűbb esetben szavak. megsebesítsen. 2 éves korban) is észlelhető. Kezelés Mivel az ilyen személy egyáltalán nem tartja magát betegnek (vagy deviánsnak). meg a beteg heves szorongást érez. Az is gyakori. vagy bonyolult rituális gondolat. Lehet kényszere arra. jóllehet a beteg igyekszik azt leplezni és lehetőleg akkor manifesztálni. előbbre jutás nélkül. képekben is megfogalmazódhat. tépelődő-töprengő módon foglalkozik. „anális karakter” alakul ki. vagy valamilyen rejtett gondolati munka végtermékeként. ilyent pl. hogy másokat akaratlanul meg fog sebesíteni. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakciók. reménytelenséggel. Ismétlődő alkalmak után előfordulhat. filozófiai jellegű). szorongásos-depresszív állapotok esetén pedig adekvát farmakonterápiát kapnak.vagy ifjúkorban jelentkezik.

ruhalehelyezés. mivel gyakori. az így „legyengített” gondolat pedig asszociációitól elkülönülten (érzelmi töltés nélküli jelentésként) tudatosul. Általában gondozottak. jól öltözöttek (néha túlságosan is). Sajnos. Etiológia. hogy ha egy neurotikus diszpozíciójú személyből hiányzik a konverzió lehetősége. hogy valamit (pl.„kivédésére” is. akkor ez az érzelmi töltés tovább él (immár jelentés nélkül) a pszichikus szférában. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. ágyhoz menet. hogy azt ellentétébe fordítva gondolja el. (Pl. Ha az izoláció kevésbé hatékony. érthetetlen késztetések miatt. láthatóan kerülni igyekezve a „dogmatikusság” látszatát. – nem. hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. Ha ez az elhárító mechanizmus „eredményesen” működik. Mondataik bonyolultak. Mozgásuk kontrollált. szorongáskeltő jelentés. akinek az volt a kényszergondolata. azt mondogatta. hogy nem lesz komplett a közlése. hosszadalmasak. hogy minden „óvintézkedés” ellenére manifesztálódnak az elsődleges impulzusok (vagy olyat cselekszik. helyrehozzák) a „rossz” impulzusok hatását. Mivel gondolati úton (anullációval. Reakcióképzés A szorongást keltő jelentéstől úgy szabadul. inkább visszahúzódik. rákérezésre sem. vagy „hátha mégsem…”. gyakrabban. Gyakori. hogy pl. Sohasem lehet biztos abban.. hogy „hátha mégis…” . ezért nem fogadja el. Félbeszakításra. A pszichoanalitikus elmélet szerint a következő pszichodinamikai faktorok játsszák a fő szerepet: Izoláció: Lényegében ezt írja le Freud fentebb ismertetett gondolatmenete. meg nem történtté tevéssel) ez nem lehetséges. ágybafekvés mindig percre – centiméterre meghatározottan. akkurátus pontossággal. ami számára ilyen jelentéssel bír). pl. „Megsemmisítő” manőverek Az eredménytelen elfojtás és izoláció következményeképp további elhárítási műveletre van szükség annak érdekében. jóllehet teljesítőképességük romolhat. A „szabad” (téves) társulásnak köszönhetően azonban az új gondolat (érthetetlen érzelmi jelentésű) kényszergondolattá válik. a beteg befolyásolhatatlanul kitart letervezett mondandójánál. említ.) A betegek teljes betegségbelátással bírnak. ezért megsemmisítő ellen-kényszercselekvésekre van szükség. de bizonytalan jelentéssel (bármivel társulhatóan) fenyegetően tudatosulhat. ellene szegül a késztetésnek. közbekérdezésre szorongással. indulattal reagál. „feszültséget” stb. vagy mondatrész többszöri ismétlése. amely (eredetileg) nem elfogadhatatlan. attól való félelmétől. hogy impulzusai valahol. Érzelmek kifejezése szinte teljesen hiányzik. mint irracionális vágy. „konfliktusokat”. „libidót”. (Freud egyik betege pl. legfeljebb. sőt: szereti. könnyedségnek. de örömöt-bánatot-haragot stb. „meglehet”. „valószínűleg” kifejezésekkel. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése totálisan kettéválik és elfojtódik az elfogadhatatlan. Mindkét esetben kialakulhatnak összetett rituális jellegű sztereotípiák (pl. ámde egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. merev. ápoltak. Mindenképpen zavarodottá válik azonban gondolkodása az énidegen. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz tárulhat.) Az elhárító mechanizmus az „ellentétbe fordítás” a megfigyelő számára ezek túlzott és hiteltelen viselkedésnek tűnnek föl. precíz beszédüknek megfelelő. 116 . akkor a szorongáskeltő jelentés nem „szorul ki” a tudatból. frazeológiával. ha bármit is kihagy. erőszakos cselekményt) el kellene követnie. ki ellen. az esti lefekvéskor a levetkőzés. a pszichológiai interjút órákkal megelőzően gondos tervet és menetrendet készít közlendőiről. szigorú sorrendben. állandóan. A beteg ez esetben érzi. felismerik gondolataik patológiás voltát és személyiségüktől idegennek élik meg állapotukat. kitartóbban stb. a legapróbb részletekre is kiterjedően. szinte pánikosan attól félve. Gyakori a szó. hogy mit fognak kérdezni tőle. a betegnek ez a félelme nem alaptalan. amelyek kivédik (megelőzik. A kényszerítő gondolat kényszercselekvés formájában történő végrehajtása sem szabadítja meg a beteget kételyeitől. valamikor nem fogják-e olyasmire kényszeríteni.) kell irracionális védekező manővereket produkálnia. híján van minden spontaneitásnak. hosszú időt töltve annak előre elgondolásával. Ennek következtében a vizsgálat hosszú ideig tart. rigid koreográfiával zajlik). mechanizmusok Freud azt írja. A legegyszerűbb állításokat is kiegészíti „talán”. vagy a tévedés lehetőségét. késztetés. ha pszichológiában-pszichiátriában járatos (és az ilyen betegek gyakran meglepően tájékozottak e téren!) akkor „problémákat”. így kénytelen tudomásul venni. hogy ártani fog valakinek. Viselkedésük kimét. ceremóniális. rigiden ragaszkodik saját stílusához. szükséglet. Mentális potenciáljuk nem csökken. hogy „hiába minden…” s új módon (esetleg erősebben. Hétköznapi dolgokat is szükségtelen mértékű (és színvonalú) racionális érveléssel ad elő. amit pedig mindenáron el akar kerülni. hogy „Isten megvédi őt” – egyszer véletlenül azt mondta: „Isten nem védi őt”. de nem tudja pontosan miért. miért pont most stb.: nem gyűlöli.

Az egymással ellentétes érzelmek konfliktusa nyilvánul meg abban a „csinálni – nem csinálni” dilemmában.) A. helytelen toilett-tréning) következtében fixációs pontok alakultak ki ebben az időszakban. A kényszerneurotikus személyiségben azonban mennyiségben és kiterjedtségben is megnövekedett a tabu-sértő gondolatok és az ilyen cselekvésre való késztetések száma. A hisztériás beteg ugyanis el tudja fojtani oedipális libidó-törekvéseit. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. ha olyan cselekményre késztetné. durva. amely meghatározza. s abban a döntésképtelenségben. hisz reaktiválódott anális és agresszív impulzusai új szorongásokat. hogy a beteg kényszerneurotikus és nem konverziós (hisztériás) szimptómákat fejleszt ki. Amikor az agresszió mégis megjelenik. A fejlődés normális folyamatában az agresszió legnagyobb része neutralizálódik. A kényszerneurotikus beteg ugyancsak konfliktusban van oedipális impulzusaival. 117 . hogy kora gyermekkori fejlődésében előforduló zavarok. ezért a betegnek súlyos bűntudata. s ami megmarad. anál-szadisztikus fázisába regrediál. hogy a kényszertünetek a normál fejlődés anál-szadisztikus fázisának zavaraival vannak kapcsolatban. de csöbörből vödörbe kerül. ami önmagában nem a szorongáskeltő. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. hogy bizonyos (gyakran értelmetlennek. kíméletlen túlkövetelő. az anya) iránt.Pszichogenetikai tényezők A kényszerneurotikusokra jellemző vonások közül az egyik legfontosabb az agresszóhoz és a piszokhoz való viszonyuk – akár manifeszt. akár kényszercselekvések jelenléte. békében tudattalanjával. vagyis megtanulja. felfokozott önkritikája (önelítélése) lehet. problémákat eredményeznek és új elhárító műveleteket tesznek szükségessé. hogy a beteg megtanulja: melyek a szorongáscsökkenéssel (véletlenül is) társuló cselekvések. akkor ez egy korábbi funkcionális szintre való visszatérés. Az eredetileg semleges kényszergondolat egy szorongáskeltő ingerrel társulva maga is szorongáskeltővé válik. a szeretet-gyűlölet egyszerre jelen van valamely (libidó-) tárgy vonatkozásában. amely oly gyakran paralizálja a kényszerneurotikus beteg viselkedését. amely sérti az alapvető erkölcsi követelményeket. A visszatérést ide az facilitálja. problémáival. érthetetlennek látszó) cselekvésekkel csökkentse szorongását. frusztrációk (pl. Tanuláselméleti megközelítés A kényszeres tünetek felfoghatók úgy is. konfliktusokat. megsemmisítés. büntető jellegű gondolkodási attitűdöt eredményezve. amely csak akkor zavarja. Genitális szükségleteinek feladásával a beteg ugyan nem konfrontálódik többé ezzel kapcsolatos konfliktusaival. Ezeket a cselekvéssorokat fixálja s azt minden körülmények között megvalósítani törekszik. Ezért oly különösen fenyegető élmény a beteg számára pl. A kényszerneurotikus betegeknél gyakran megfigyelhető az ambivalencia tudatos élménye. vagyis a személy új viselkedésmódot tanult meg: megtanul szorongani attól. ám elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és pszichoszexuális fejlődésének korábbi. egy agresszív cselekmény gondolata. Ambivalencia Az ambivalencia fontos sajátja a normálfejlődésű gyermeknek is az anál-szadisztikus fázisban: forró szeretetet és gyilkos indulatot érez ugyanazon tárgy (pl. akár rejtett (háttér) formában. mint szorongáshoz kondicionálódott ingerek. reakcióképzés – amelyek (fentebb már ismertetett módon) obszesszív-kompulzív tüneteket eredményeznek. E mechanizmusok küzül a legfontosabbak: izoláció. fixációs tünetként értelmezhetők. Ez más megfigyelésekkel együtt arra utal. az átalakul a mások feletti győzelem vágyává. Változások a felettesénben Az érett személyiség normái és ideáljai általában a lehetőségek határain belül tartják a személyt. A beteg érezheti úgy. Regresszió A klasszikus analitikus elképzelés szerint a regresszió az a központi szerepet játszó mechanizmus. Diagnosztikai kritériumok (DSM-IV. Akár kényszergondolatok. hogy egy eseménytől való puszta gondolkodással bármilyen fizikai közbeavatkozás nélkül megváltoztathatja azt. infantilis jellegű szuperego szintre való regrediálást. Ez létrehozhat korábbi. A kényszercselekvés pedig úgy alakul ki.

illetve előidézésére (esetleg a múltbeli események következményeként ) Érzelmi zavarok Érzelem (emotio) az „én” által szubjektívnek érzett viszonyulás egyfelől a külvilág történéseihez. visszatetszést keltőnek élik meg a betegek és kísérletet tesznek arra. A cselekedetei nem önmagukért valók. hogy megszabaduljanak tőlük. képek. amelyek énidegenek. nem akaratlagosan előidézettek. perzisztáló gondolatok. Fő jellemzői a szubjektivitás és a bipolaritas 118 . vagy szituáció létrehozására. másfelől saját belső történéseihez.Kényszergondolatok: visszatérő. hanem valamely jövőbeni cselekmény. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látott cselekvések. amelyeket a beteg bizonyos szabályszerűséggel. szándékok. gyakran értelmetlennek. sztereotíp módon bonyolít le. vagy ne vegyenek tudomást róluk.

Hyperactivitást is kiválthat (orvostól orvoshoz szaladgál. incongruens). Szociális érzelmek meghatározott csoportokhoz kötődnek. Minősége pozitív vagy negatív (kellemes vagy kellemetlen). következtetések).). gyakori vizelés és székelés. befolyásolható. . Érzelmek Indulat: hirtelen megnövekedett érzelem. erősségétől. motivációval – fontos a szerepe az funkciókhoz alkalmazkodásban (adaptációban). „kisülésre”. • Vegetativ. Függ a hangulattól. Közérzet: a vitalis működésekhez társuló érzelem. Aktivitási érzelem. a vágy tárgya az egyén jobb belátása ellenére kielégítést nyer. függő. Interindividualis: az emberekhez való viszony kísérője. gyógyszereket próbál ki stb. kapcsolódása Cognitiv folyamatokhoz: az értékelés következtében az érzések minősége módosulhat. bőrellenállás. bár korlátozható. Tartóssága intenzitásában fokozatosan csökken. a fizikai és psychés tevékenységet kíséri. a psychés történéseket huzamosabb ideig kíséri. Kifejező mozgások kísérik (mimika stb. kedv vagy kedvetlenség. izzadás. befolyásolja az akaratlagos törekvéseket. aláfesti. Érzelmek tulajdonságai Erőssége a kiváltó ingertől függ. Tárgy nélküli félelem valódi veszély nélkül (a valódi félelem jelző funkciójú a veszély elkerülésére). pupillatágulat. cselekvésre hajt. szájszárazság. néha 119 sápadtság és izomtónus növekedés.Érzékleti-sensorialis érzelmek: az ösztönös törekvéseket és észrevevéseket kísérik. Vágy: tartós és irányult érzelem. Céljainkkal összeegyeztethető-e vagy sem (congruens. vagy menekülésre késztet. ezt követően meg is speciális szűnik. Önuralom: az indulatok fékezésének képessége. a tanulást motiválják. a pulsus. emlékezést Egyéb befolyásolják. formái Hangulat: egyidejű érzelmek összegződése. a figyelmet. tartósságától. aggodalmat vált ki – dermedtséget idézhet elő. légzés változása. Érzelmek Emotionalis aktiváció: lehetővé teszi az érzelmek létrejöttét. psychés Cselekvésekkel: akciós tendenciákon keresztül szoros kapcsolat késztetésekkel. Fő tünetei: • • Szorongás (anxietas) • • • Izgalmat. Nyomott hangulatot eredményezhet. Gondolkodást beszűkíti. kedélyi színezet. máskor agresszív.). vérnyomás. Regressiv viselkedésmódok jöhetnek létre (infantilis. testi tünetek: szívdobogás. fogalmakhoz társulnak. Szenvedély: a vágy uralkodóvá válik. sajátos értékeléshez vezethet (rossz sejtelmek. kötekedő). Érzelme k felosztás a Intellectualis érzelmek: képzetekhez. szorítás a torokban és mellkasban. – a tudatot beszűkíti. kifejező mozgások és vegetativ tünetek kísérik. a kiváltó inger minőségétől.

Kóros formái: depressióknál. Integráció Fontos feltétele a „belső figyelem” (hiányában a psychés folyamatok logikai rendszere borul fel). Tudat Tartalmassá válása a thalamo-corticalis kapcsolatok épségéhez kötött. differenciálódása Éntudat Az „én” és a „külvilág” elkülönítésének képessége. Nélkülözhetetlen az optimális tudati tevékenységhez (diffúz agytörzsi aktiváló rendszer). a dekoncentráció . de „nincs jelen” az adott szituációban. Integrációs zavarok A szűk tudattól az optimálisan működő tudaton át a desintegrációig és a „tudatszétesésig” terjedhetnek. öntudatlan állapotban nincsenek élményeink. hiányzik a személyiségre jellemző helyes felismerés. téveseszméknél. érzelmeink. gondolataink. a kontaktust felveszi. gondolatai elkalandoznak. A tudattartalmak összerendezettsége.Psychiatriai zavarok tudatzavarok: Tudatintegrálja a valóságnak sajátos tér-idő rendszerben és élményvilágban megjelenített folyamatait. értékelését. Alapfogalmak: Tudatosság Éberség („eszmélet”) Aktiváció A külső és belső világgal állandó és produktív kapcsolatot jelent (folyamatos átélés és értékelés). a múltbeli tapasztalatainknak és a jövőre vonatkozó tevékenységünknek aktív felhasználásával. az erre irányuló visszahatást. illetve az én és a külvilág határozott elkülönítését. Laza tudatállapot Előbbi ellentéte. Lehetővé teszi a beáramló ingerek feldolgozását. (elsősorban 120 A szórakozottság. és az elfogultság. a külvilág megismerését. indulatoknál (explosiv reakciók. Szinte valamennyi psychés jelenség létrejöttének a tudat alapfeltétele. a mérlegelést. Formái egészségeseknél: • Kóros formái: • Kuszaság (confusio). Készenléti állapot a környezet hatásainak befogadására (széles skálán mozog a mély alvástól az izgatottságig). bizarrá válhatnak stb. rövidzárlati cselekmények). Jelentősen csökkenti a gondolkodást. Formái egészségeseknél: Szűk tudat • • a túlkoncentrált figyelem.

de a félelem hiányzik. állapot Zavart állapot. Pavor nocturnus Az alvás első harmadában fellépő erős félelem. nagyfokú nyugtalansággal. a „célzásoknak” kóros jelentése van (összenéznek. de a cselekvések a szituációval nincsenek összhangban. Kóros vonatkoztatások: Illúzió: Bizonyos környezeti ingereket az egyén felhasznál. Oneiroid (álomszerű) A valóságot és a képzeletet nehezen tudja elkülöníteni. Nagyfokú aluszékonyság. de a tájékozódás megtartott. Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex érzékelés. félelem). Okai lehetnek: affectusok (pl.). amnesia követi. Megnehezült kontaktus. összesúgnak mögötte stb. de magára hagyva elalszik. A külvilág tudomásulvétele. tér. viselkedése nem feltűnő. és a téves-eszme képzés alapját képezik (A GONDOLKODÁS ZAVARAI). A félreismerés az észrevevés egy részére vonatkozik. Hirtelen ébredéskor a motoros aktivitás előbb lép fel. érzékcsalódások is jelentkezhetnek. de erős fájdalomingerekkel még ébreszthető. • Rendezett homályállapot: tájékozott. valamennyi reflexe kiváltható. Kábultság Aluszékonyság (somnolentia) Sopor Megnehezült és lelassult psychés folyamatok. csökkent aktivitás. térhatás (geometriai illuzió) stb. beszűkült tudat: lehet rendezetlen és rendezett. a valóságos szituációval összhangban nem álló cselekvések jönnek létre. az érzelmek szélsőségesek.és időbeli tájékozatlansággal. utána emlékezéskiesés. a tudat az érzelmek. Eszméletlen állapot. Somnambulismus Féléber állapotban jelentkező motoros tevékenység. ezért valóságként érzékeli és értékeli 121 .schizophreniánál lép fel). Delirium A tudatborulás legmélyebb formája. intenzív hallucinációkkal. figyelmetlenség. hosszú cselekvéssor jöhet létre. • Rendezetlen homályállapot: a külvilággal való kapcsolat nagymértékben csökken. a tudati szint csökkenése (hypnagog állapot). Narcolepsia Ismétlődő elalvások. ébreszthető. mint a teljes ébredés. fájdalomingerekre nem reagál kóros reflexek jelennek meg. Az előbbi téves perceptiók énközpontú gondolkodással társulnak. viharos vegetativ tünetekkel (lásd organicus kórképeknél). az álomképek Álomittasság hallucinációként jelentkeznek és védekező-hárító reakcióhoz vezethetnek. elrohanással. elmosódott beszéd. A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem tudatosul). tónusvesztés is kísérheti (catalepsia). de eltérő észrevevésként érzékeli (téves kapcsolás eredménye). de az észlelést helyesbíti és korrigálja. majd Coma areflexia és atonia. kóros illúzió esetén nem képes korrigálni. gondolati tartalmak meghatározott területére szűkül be. Ködös vagy homályállapot észrevevés zavarai: Érzékelés Észrevevés (perceptio) Felismerés (apperceptio) Közérzet Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának következménye. Egészségeseknél is előfordulhat.

• Gondolatrohanás: asszociációk igen gyors váltása (a „századikról az ezredikre ugrik”) • Secundaer incohaerentia: a felgyorsulás következtében a felületes összefüggések is elvesznek. Valódi hallucinatio: az észrevevés minden tulajdonságával rendelkezik (részletgazdag. következtetések mérlegelésével. Szimbólumok kialakítása. korrekciójára nem képes. téveseszmékkel magyarázottak (a hús levált a csontjáról. a gondolkodás veszít az értékéből. regressióban gyakori. és normális észrevevéseitől el is tudja különíteni. összefüggések. a lehetőségek. a külső objektív térbe vetül). testi funkciók is kísérik. A személyiségközeli gondolkodás túlsúlyba jut.és időbeli kiterjedése van. Gyermekeknél. Extracampin hallucinatio: az érzékelést az érzékszerv határán kívülre helyezi. a hangokat a fejében hallja). ill. néha képes a hallucinatiókat akaratlagosan is felidézni. bármelyik összetevőjének változása megzavarhatja a gondolkodás folyamatát. A belső események felé fordul. színes.Hallucinatio: Kóros inger nélkül létrejövő kóros észrevevés. Kétdimenziós. egyhangú ingerek kifárasztanak. kellemetlentől szabadulni igyekszünk). és affectiv torzulást hoz létre. Pseudohallucinatio: „Als ob” jellegű: a beteg bizonytalan a hallucinatiókban (mintha láttam vagy hallottam volna). A feladatok megoldása a tanulással elsajátított ismeretek.). a gondolkodás zavarai: A gondolkodásaz információ-feldolgozás magasabb szintje. az egyén korrekcióra nem képes. Asszociáció A képzetek és fogalmak célszerű összekapcsolása. állandó. a képzetek és fogalmak szándékos (aktív) összekapcsolásával. egymással össze függő lelki tartalom jelenik meg minél rövidebb idő keresztmetszetében). érzelmi állapot (kellemeshez kötődünk. tér. Közérzet. tőle függetlenül lép fel. Kóros szervérzések (coenaesthesia): bizarrak. Katathymia animisztikus gondolkodás). Figyelmet befolyásoló tényezők Erős ingerek magukra vonják a figyelmet. Az ép gondolkodás összefüggő egész. primitív társadalmakban túlsúlyba kerül (mágikus. a 122 . Ítéletalkotás A fogalmak egymáshoz viszonyítása. érzékletes. mozdulatlan. részletekben szegény. Külső figyelem Belső figyelem Figyelem koncentrációja A külvilág felé fordul. gyengeelméjűségnél. az ítéletalkotás pontatlanná válik. agyát fonalak tartják össze stb. és új összefüggések megállapítása. a gondolkodás alaki zavarai: Kvantitatív A gondolkodás tempójának változásai zavarok: Felgyorsulás Fokozott beszédkésztetéssel (logorrhoea) jár együtt. nem vetül a külső térbe (a képeket „belső szemével” látja. színtelen. célképzetek gyorsan váltakoznak. amelyek segítségével a különböző gondolkodási folyamatok Fogalomalkotás végrehajthatók. A figyelem terjedelme (minél több. gyakori a hangzási asszociációk. az emlékképek segítségével történik. Hiánya Érzékszervi fogyatékosságnál. Fáradás: bizonyos idő után csökken a koncentráció.

babonák. mégis retteg tőle és következményeitől. Phobia Helyhez. A felgyorsulás gyakran társul kritikátlansággal. • Katathymiás téveseszmék: igényeket. ártalmasnak tartott gondolatok. A környezeti behatások. oKényszerimpulsusok: késztetések valamilyen ártalmas cselekvés véghezvitelére – sohasem hajtja végre. sztereotip formában zajlik. állathoz stb. melyek a mindennapi életben is gyakoriak: előítéletek. korrigálhatatlan (a tartalom helyessége vagy helytelensége nem mérvadó. Sajátos érzelmi állapot (tévelyhangulat. tárgyhoz. a személyiséggel szoros kapcsolatban áll. Zárlat A gondolkodás hirtelen elakadása (a beteg a gondolkodás elvonásának. mégis végrehajtja. Elsődleges téveseszme Másodlagos téveseszme Az én és a külvilág viszonyának. suggestio szerepe jelentős. Kórossá akkor válnak. elapadásának éli meg). a külvilág történéseit magára vonatkoztatja. – merev sémák. oKényszergondolatok: tilalmasnak. de mégis állandóan visszatérnek. énidegennek érzett gondolati tartalom vagy cselekvés. vágyakat 123 Téveseszme (doxasma) . A betegség közvetlen következménye. • Kényszercselekvések lehetnek tisztálkodási és ellenőrzési kényszerek – cselekvéssor. Oldódását követően a gondolkodás a zárlat előtti formájában folytatódik. Kényszer • Rögeszme: a tudatba kényszeresen viasszatérő és a gondolkodást befolyásoló képzet. A gondolkodás tartalmi zavarai:állandó jellegű téves tudattartalmak. Két csoportja: a kényszercselekvés (compulsio) és a rögeszme (obsessio): utóbbi alcsoportjai a kényszergondolatok és a kényszerimpulsusok. mely ellen az egyén küzd. ha irrealitásuk növekszik. énidegenek. melyek a magatartás zavarait eredményezik. és ebbe „robban be” a téveseszme. • Holothym téveseszmék: a megváltozott hangulat következményei (pl. specifikus phobiák. synthesisének a zavarából származik. szociális phobiák.beszéd érthetetlenné válik. Körülírt psychés folyamatokból származik. főként maniás epizódban és drogok hatására. ezért elkerülő magatartást tanúsít (súlyos esetben egész életét a phobia tárgyának elkerülésére rendezi be). megalomaniás [nagyzásos] vagy micromaniás [bűnösségi-önvádlásos] téveseszmék. megváltozottság érzése). az én-re vonatkozás minősége és erőssége a döntő). a bizonyosság erejével hat. és melynek többnyire nem tud ellenállni. rituálék alapján. Akarattól függetlenül fellépő. Szorongása kínzó. Elkülönítendő a túlértékelt eszméktől. kapcsolódó szorongás. Fő csoportjai: agoraphobia. mely kínzó érzéssel tölti el. korrigálhatóságuk csökken. próféciák stb. Kóros forrásból származó túlértékelt ítélet. meg akar tőlük szabadulni. idea. az én-re vonatkozik.

féltékenységi. • Üldöztetéses (persecutoros) téveseszmék: a sensitiv-vonatkoztatásos. • Nagyzásos-expansiv téveseszmék: a genealogiai (származási). Téveseszmék tematika szerinti felosztása • Micromaniás téveseszmék: a bűnösségi-önvádlásos. befolyásoltatásos. hypochondriás. inventorius (feltalálási) téveseszmék. 124 . elszegényedési.fejeznek ki. erotomaniás (szerelmi). religiosus (vallási). perlekedési (querulatoros) téveseszmék. nihilisztikus téveseszmék.

a házassági konfliktusok és a bizalmas kapcsolatok hiánya különösen hangsúlyos. A post partum depressio a kismamák 10-25%-ánál jelentkezik. hogy PMS-e van. Jelentős depressio vagy szorongás a nők 10%-nál jelentkezik az első trimeszter alatt. beletartozhat a párterápia. pyridoxint. a becsült prevalenciák jelentősen különböznek. Etiológiai faktor lehet az ionok és a nemi hormonok szintjének váltakozása. valamint a szülés után bekövetkező gyors oestrogen-. de 3-5 nap a tipikus. A tüneti kezelés (beleértve az antidepressivumokat) szintén hasznos lehet.és nátriumszint szintén szerepet játszhat. A korábban fennálló vagy akutan fellépő pszichiátriai állapotok kezelése terhesség alatt problémás. amely felhívja a nők és partnereik figyelmét a kedvetlenségre. A post partum kedvetlenség a terhességek 50-70%-ban jelentkezik. Az első 10 post partum nap bármelyikén kezdődhet. alvászavarral. MENTÁLIS BETEGSÉG A TERHESSÉG ALATT Terhesség alatt ritkább a súlyos mentális betegség. Az észlelt tünetek ahhoz mégis elég súlyosak. A klinikai jellemzői megegyeznek az egyéb időpontokban jelentkező depressio tüneteivel. Nem világos a kapcsolat a vizsgált szülészeti és szociális vállalkozókkal. A post partum zavarok megjelenésének kockázata perinatalis halálozás után megegyezik a normál terhességnél észlelttel (abortusz után kisebb). progeszteront és mefanémsavat. Adott esetben a potenciális hasznot kell mérlegelni a kockázattal szemben. kifejezett emocionális labilitással. A lithium és a benzodiazepinek valószínűleg terratogének. külső ok nélküli sírással. a következményes neurotranszmitter változásokkal. illetve a terhességgel kapcsolatos negatív érzéseket (mint a korábbi. az anxilolythicumok „loppy baby szindrómát” okoznak gyerekeknél. és a gyerek ellátására való képtelenség miatt érzett aránytalan félelemmel. és tanácsadásra is szükség lehet. Kevés jel mutat arra. Megfelelő lehetőséget kell biztosítani a gyászolásra. gyenge koncentráció. Állandósult zavarok jelentkezhetnek az anya-gyermek kapcsolatban. a mell érzékenysége.A női reproduktív kor zavarai PREMENSTRUÁLIS SZINDRÓMA A PMS hangulatzavar képében jelenik meg. Számos terápiát javasolnak: diureticumokat. Az etológiai faktorok túlnyomórészt szociális eredetűeknek tűnnek (noha a depressio. A kezeletlen esetek mintegy 50%-a egy év után is depressiós marad. Ellentétben a kedvetlenséggel. vagy jelenleg tervezett megszakítás) mutató betegek kockázata magasabb. de florid post partum pszichózisig tartanak. az antidepressivumokra és a neurolepticumokra vonatkozó adatok nem egyértelműek. nem tekinthető kórosnak. Az etiológia tisztázatlan. Terhesség előtti emelkedett progeszteronszintek. A gyógyszeres kezelés során a terhesség késői szakaszában is óvatosság szükséges: a neurolepticumok extrapyramidalis tüneteket. az egyéni (szupportív vagy kognitív) pszichoterápiás és/vagy antidepressivumok 125 . hogy a PMS a munkahelyi teljesítményt rontaná. A sok felderíthetetlen eset miatt fontos részre a hathetes ellenőrző vizsgálatnak a depressio irányába történő szűrés. Ezek hatékonyságának értékelése bizonytalan a placebóra is mutatkozó hatás miatt. az öngyilkosság is ritka. de csak 20% tartja magáról. Az anamnesisben súlyos PMS-t (lásd feljebb) mutató nők kockázata nagyobb. azonban az öngyilkossági gondolatok kevésbé gyakoriak. A kezeléshez tartozik a szociális helyzet teljes felmérése (beleértve az újszülöttre nézve lehetséges kockázatot). a post traum depressio általában nem átmeneti. mint más életszakaszokban. hogy figyelmet érdemeljenek. POST PARTUM ZAVAROK A szülést követő zavarok a gyakori enyhe átmeneti kedvetlenségtől a post partum depresszión keresztül a ritka. ami a következő terhesség alkalmával is megjelenhet. különösen a post partum depressio szempontjából pozitív családi anamnesis gyakori). irritabilitassal. A fő tünetek érzelmi jellegűek. Bizonoys vizsgálatok a mentruációs ciklus végén a kriminális cselekmények növekedését mutatták. és zavart keltőek. Nincs szükség (megnyugtatáson kívül) specifikus beavatkozásra. A reproduktív korú nők 95%-nak vannak valamilyen premenstruális tünetei. melyhez gyakran társulnak egyéb pszichiátriai tünetek (alvászavar. de gyakori a bűntudat. Ritkábban a kedvetlenség megjelenhet (általában 1-2 napig) felhangoltság és irritabilitas formájában is. Pozitív pszichiátriai anamnesisű. azonban a tartósabb depressiót ki kell zárni. Kezdete az ovuláció utánra esik. a gyermekkel kapcsolatos gondolatokkal való foglalkozás (bűntudat vagy alkalmatlanság érzése) általános. gyenge impulzuskontroll és/vagy testi panaszok – fejfájás. A PMS-t nehéz pontosan felmérni. Kezdete a kihordás utáni első 6 hétre esik. a menstruáció jelentkezése után 24 órán belül rapidan javul. puffadás). Hasznos a szülés előtti megfelelő felvilágosítás. progesteron. A kedvetlenség néhány nap alatt magától elmúlik. Terhességmegszakítás után ritkán jelentkezik pszichiátriai betegség. ezért szükség lehet ventilálásra.

hogy újszerű megközelítéseket figyelembe véve közelítse meg 126 . Délnyugati országokban már régóta alaposan felülvizsgálják a miszticizmussal és a pszichózissal kapcsolatos gondolkodásukat. Ennek a következménye lehet egy félelem a megőrüléstől és félelem a haláltól. Az ECT-t diagnosztikai besorolástól függetlenül rendkívül hatékonynak találták. Dopaminreceptor szuperszenzitivitásáról számoltak be olyan magas rizikójú betegeknél. Ez az előfordulás több annál. Általában a terhességgel kapcsolatos ambivalencia. hogy a segítő felismerje a spirituális válságot. A gyógyszer szedése során az anyatejjel táplált csecsemők kockázata kicsi. Az állapotra jellemző. a csecsemővel együtt. A legtöbb antidepressivum kiválasztódik az anyatejjel az anya plazmakoncentrációjának megfelelő arányban. de egyharmadot is elérhet a mánia aránya. A kezelés általában kórházi befekvést. a többség depressios. amikor egynek érezheti magát az egész univerzummal. általában hirtelen kezdettel. 2-4 nappal a szülés után. Ezzel az ismeretlen eredetű elmebetegséggel szeretnék foglalkozni. gyakran mutat emocionális labilitást és szubjektív zavarodottságot. de ezt a szoptatást folytatni kívánó anyák esetében az antidepressív kezelés megkezdésénél figyelmbe kell venni. Elmezavar vagy pszichózisként ismert betegség kihívást és rejtélyt jelent a nyugati pszichiátria és pszichológia számára. Nagyon sok esetben nem sikerül a funkcionális pszichózisok kiváltó okairól megegyezni. hogy istenekről. Ez az úgynevezett funkcionális pszichózis az ismeretlen eredetű elmebetegség kategóriába sorolják. A kapcsolati zavar a normális intenzív anya-gyermek kapcsolat kialakulásának zavarát jelenti. démonokról vannak látomásai. A schizophrenia post partum affektív pszichózis gyakran társul egy vagy több Schneider-féle elsőrangú tünetekkel. Amennyiben lehetséges. Az „involúciós melankólia” koncepciója széles körben megkérdőjeleződött.. egy speciális anya. félistenekről. A két jelenséget világosan meg lehet különböztetni. Az ilyen élményeket tapasztaló emberek elmondásai és jógik szentek és misztikus sámánok életében is tapasztalhatunk ilyen történéseket. negatív életesemények és/vagy post partum depressio mellett jelentkezik. hogy a történéseik miatt pszichotikusnak minősítik. mint a bipoláris pácienseknél. Ma már ezeken az eseményeken átesett embereket úgynevezett mély élményeken alapuló pszichiátriás módszerrel segítik. A post partum visszaesés esélye 1/5 egy post partum(vagy nem post partum) epizód után. hogy valamilyen specifikus pszichiátriai betegség kapcsolódna a menopauzához (noha testi tünetek. anatómiai. Az előbbi történéseken átesett emberekkel könnyen előfordulhat. Problémássá válik a reagálás és gondolkodás. néha kényszerintézkedést igényel. Fontos. szándékos sérülésokozásnak. De a pszichózisok nagy részére nem sikerül orvosi magyarázatot találni. a kombinált szupportív és viselkedésterápia (modelladás). mivel a személyes növekedés és gyógyulás pozitív lehetőségeket hordoz.és gyermekrészlegen kellene történnie) tartozik a háttérben húzódó konfliktusok kezelése. A rövid távú prognózis kitűnő. mint a hőhullám és a verejtékezés gyakoriak). sőt még csecsemőgyilkosságnak is ki van téve. ezért nem feltétlenül fontos a betegséget kategóriában sorolni. szoptató anyáknál az antidepressivumok és a neurolepticumok csak óvatosan alkalmazhatók ( a lithium kontraindikált). hogy látomásai között távoli idők vagy helyszínek képei jelennek meg. Akár még az is előfordulhat. Ezekben. hogy egyszerűen a terhesség pszichózist „késleltető hatásával” magyarázható legyen. A terápiához (amelynek anya. A betegség klinikailag általában affektív zavar képét mutatja.alkalmazása. Gyógyszeres kezelést a klinikai képnek megfelelően kell alkalmazni. Évek óta foglalkozik a pszichiátria ezekkel a problémákkal és nagyon sok vizsgálat kellett ahhoz. a gyermek iránt hostilitással társulhat.és gyermekrészlegen történő elhelyezés az ideális. és a megfelelő kommunikálás is. A kezelésnek ki kell terjednie az öngyilkossági kockázat és a csecsemő veszélyeztetettségének felmérésére. A rizikó magasabbnak látszik első terhesség és eszközös szülés után. Ez az. aki elhanyagolásnak. A MENOPAUZÁLIS ZAVAR Kevés adat szól amellett. biológiai és biokémiai változásokat találni az agyban vagy a szervezet más részeiben. az esetekben lehetőség nyílik a terapeutának arra. A tudomány álláspontja szerint a pszichózisok néhány típusánál. Még akár az is előfordulhat. akiknél a későbbiekben post partum pszichózis fejlődött ki. megfelelően kezelje. A családban előforduló affektív zavarok nagy aránya hasonló. és ez messzemenő gyakorlati következményekkel jár. hogy megszűnik a világ érzékelésének képessége. noha a visszaesés kockázata megegyezik a nem post partum affektív zavaroknál észlelttel. és ½-ig növekszik többszörös post partum epizódok után. mert nem tudjuk a betegség pontos fizikai alapját. A spirituális válság értelmezése A mai társadalomban élő ember bizonyos helyzetekben érezhet olyan állapotot. Post partum pszichózis körülbelül minden ötszázadik szülés után jeletkezik. ami a szervi pszichózisnak hívunk. hogy a pszichózist és ezeket a mély lelkiállapotokat el lehessen különíteni.

de olyan esetek is előfordulnak. a vitassana buddhista meditáció. fizikai érzeteket jelentenek. erőteljes érzelmi hatást követően jelentkeznek. Fontos hangsúlyozni a spirituális válság megértése és hatékony kezelése megfelelő támogató rendszer kiépítéséhez a pszichológia és pszichiátria szemléletváltása szükséges. vagy közeli rokon halála. Jung munkássága a kollektív tudattalan fogalmának bevezetésével kibővítette az életrajzi modellt. Ennek egyenes következménye. de hosszú ideig nem gyakoroltak jelentős hatást. Jung elméletei sok évtizede ismertek voltak. Léteznek alternatívák. baleset vagy műtét. Jung felfedezte. G. egy faji vagy kollektív tudattalan. A pszichiátria fizikai és fiziológiai feltételekre vezeti vissza a pszichotikus állapotokat. az élményeket három-három főbb kategóriába lehet sorolni: 1. keresztény ima élményei. Sok pszichózisnak létezik olyan vetülete. egy olyan pszichotikus viselkedés és elmeállapotok. vagy szeretett személy elvesztése. A két irányzat kihívásokat jelent a modern pszichiátria számára. Természetesen Magyarországon is a pszichiátria orvosi tudományként szilárd alapokon nyugszik. Az ilyen tudattalan anyag felszínre bukkanása gyógyító vagy átalakító erejű lehet. elhúzódó alvási hiány lehet a közvetlen kiváltó ok. szufi gyakorlatok. Ebben a tekintetben úttörő C. betegség. ezek szélsőséges érzelmek. pl. melyek problémát jelentenek az életrajzi modell számára. Ezek főleg olyan pszichológiai elméletek és pszichoterápiás stratégiák. Ezért automatikusan a patológia kategóriájába helyezik át. Sokkal inkább az emberi lélek nem hozzáférhető mélységei nyilvánulnak meg. akik segítséget és támaszt tudnak nyújtani. szerelmi kapcsolat megszakadása vagy válás. ahol egy kivételesen intenzív szexuális élmény indítja el a folyamatot. Így többen tapasztalták meg Jung kollektív tudatalattijának képeit. Pszichederikus szerekkel kapcsolatos tapasztalat vagy élmény is katalizálhatja ezt az állapotot. Egyes esetekben a spirituális válság első jelei. Ez lehet egy fontos kapcsolat elvesztése. A mai tudományos megközelítés a funkcionális pszichózisok értelmezésében orvosi megközelítésű. Különböző spirituális irányzatok és misztikus hagyományok a sámánizmustól a zen buddhizmusig felbecsülhetetlen mértékű tudás gazdag tárházát kínálják az elme mélyebb tartományaiba. és emellett sikeresen kontrollálja az ismeretlen eredetű pszichotikus állapotok tüneteit nyugtatók. amelyek térben és időben mindenütt jelen vannak. ahogy Jung nevezte. Az is előfordulhat. vagy műtéttel. hogy létezik egy személyes tudattalan. melyeket Freud munkássága inspirált. Ezeket. hogy valamilyen betegség ismeretlen fizikai folyamatról szólnak. Ez az. és ezek vezetnek el bennünket a spirituális válság fogalmához és gyökereihez.: a zen meditáció. Ha Ilyen tág értelemben gondolunk az agyra a rendkívüli tudatállapot során felmerülő élmények nem tekinthetők a károsult agyműködés véletlen termékének. Ide tartozik a meditáció és spirituális gyakorlás. hogy a munka elvesztésének következtében fordul elő ez az állapot. pl. élmények. akár szélsőséges fizikai igénybevétel. A spirituális válságot előidéző helyzet lehet. A spirituális válság számos érzelmi és pszichoszomatikus rendellenesség spontán gyógyulásához vezethet. betegséggel. hanem a természetükből eredően is. kundalini jóga. Traumatikus eseményeinek újraélése és gyógyítása tartozik ide. A pszichológia az elme minden tartalmát a kliens előtörténeteinek szempontjára szűkíti le. Istenségekről.: fizikai bántalmazás. melyen az egész emberiség osztozik. misztikus hősökről ezek elég nehezen elfogadhatók a mai racionális világban. amit a pszichózis életrajzi modelljének neveznek. szimbólumait és misztikus epizódjait. vagy 127 . antidepresszánsok segítségével. melyeket nem könnyű megérteni a gyermekkori és későbbi történésekben. akár kínok a személyiség szétesése vagy a világ pusztulása. bár elképzelései jóval megelőzték a saját korát. nemcsak az intenzitásukból. akik élettörténetéből hiányzik bármiféle különböző kulturális és történelmi megnyilvánulás vagy az ezekkel való találkozás. Ilyenek például a világmindenségről szóló látomások. A spirituális válság megjelenthet intenzív érzelmek. Következésképpen. különösen egy úgynevezett mély lélektani kapcsolódáson belül. Ebből Jung arra következtetett. szexuális bántalmazás. akár fizikai tényező. hogy ebben az állapotban levő kliensek hozzáértő vezetőt kapjanak. Ilyen pl. Bizonyos esetekben. Megtalálta bizonyos pszichotikus állapotok szervi problémáit. démonokról. Tehát a biológiai okokkal nem magyarázható pszichotikus állapotok újszerű felfogása szerint a mély lélektan és ősi spirituális hagyományok megvilágításain alapszik. hogy az emberi lélek képes hozzáférni olyan univerzáis képekhez és motívumokhoz. akár olyan egyéneknél is. Fontos. Az életrajzinak nevezett kategória: az egyén élettörténetével szorosan összefüggő élmények tartoznak. amely az elmezavar a beteg élettörténetének eseményeire vezethető vissza. amelyekre nem találhatók okok az életrajzi történetben. vetélés vagy abortusz. Nők esetében gyermekszülés.ezt a problémát. Léteznek másfajta élmények is. a remegő és fulladásos érzésig. A fontos gyermekkori élmények felbukkanása. Az archetikusok. közeli találkozás a halállal. megdöbbentő rendszerességgel jelennek meg. A 70-es és a 80-as években a terapeuták és a laikusok körében is emelkedett a pszichoterápiák száma és mindenféle spirituális technikák egészen a transzendentális meditációi. látszólag bizonyítékot szolgáltatnak az orvosi modell számára. a mély elmerülés is.: egy gyermek. kedvező személyiségváltozáshoz és magasabb tudatosságnak nevezett állapothoz vezethet. A pszichológia fejlődésének köszönhetően lehetőség van a rendhagyó élmények forrásainak felfedezésére. amelynek nem érthető el pszichológiai módszerrel. látomásos és egyéb érzelmi változások szokatlan gondolkodási folyamatok. különböző fizikai tünetek. A hagyományos tudomány materiális világában nem minősülnek elfogadottnak ezek a rendkívüli tudatállapotban tapasztalt élmények.

Tehát az alábbi felsorolt spirituális válság legfontosabb fajtái: 1. A transzperszonális állapotok figyelemre méltó terápiák. hogy a születés élménye bármilyen formában hatást gyakorolna ránk. néha belső átalakulási krízisek fontos részét képezik. Azt az érzést is elérhetjük. halállal kapcsolatos fantáziákat. vagy az emberiség egészével azonosulunk. amelyeket a nyugati kultúra nem fogad el valósként. A hagyományos tudomány kereti között. Vagyis ebben az állapotban nagyon fontos valóságos azonosulási élményeket élhetünk át. mintha itt és most történne. így tükrözi azt. A transzperszonális jelenségek hitelességének legmeggyőzőbb bizonyítéka a testen kívüli élményekből ered. A spirituális válságok ezen csoportja a halál és az újjászületés témája köré összpontosul. A spirituális válság terén az élmények következő szintje a perinatális (a születéssel együtt járó) kategóriába tartozik. A testen kívüli állapotokban tett megfigyelések alátámasztják annak a lehetőségét. találkozhatunk istenekkel. A pozitív felszabadító élmény méhen belüli boldog időszak felidézése. egységtudat tapasztalása (csúcsélmények) 128 . amely azt tartja fent. Részt vehetünk egy olyan képsorokban. mitológiai alakokkal. hogy más emberekkel. amely magában foglalja a születésünk emlékének újbóli átélését. Előfordulhat. A transzperszonális kifejezés a személyiség megszabott határainak meghaladására utal. Ennek kapcsán a biológiai születés szakaszaihoz fűződő szoros mintáihoz tárul fel. Ezek olyan képeket és motívumokat tartalmaznak. a kundalini ébredése 3. hogy a spirituális válság különböző formái egymástól könnyen megkülönböztethető. A spirituális válság kapcsán felmerülő problémák helyes értékeléséhez rendkívül fontos a transzperszonális tartomány megértése. lehetőségeket és a belső átalakulás lehetőségét hordozzák magukban. 3. Ez gyakran növényekre és élettani folyamatokra is elmondható. hogy a rendkívüli tudatállapotokban az öt érzékszervi korlátok nem működnek és erre a transzperszonális szintre lépve történelmileg és földrajzilag távoli eseményeket éppoly élénken tapasztalhatunk meg. Számos érzelmi és pszichológiai nehézségünket élettörténetünk traumatikus eseményei. vagy embercsoportokkal. hogy a tudatunk a testünktől elválva messze elkalandozik. hogy ezek a figyelemre méltó jelenségek alapjaiba kérdőjelezik meg a hagyományos nyugati világnézetet. számos spirituálisnak. hogy a tudat kizárólag a koponyában található szervben lakik. A spirituális válság formái: A belső fejlődés kríziseinek megnyilvánulásai nagyon egyéniek nincs két egyforma spirituális válság. és a sebesült állatokkal és démonokkal való archetikus azonosulás jelensége. ezért nehezen tudjuk elképzelni. vagy az isteni minőséggel átélt egység élménye. démonokkal. Ezek az élmények nem magyarázhatók nem neurofiziológiai folyamatok termékeiként. A tapasztalások kiterjednek különböző állati őseinkkel történő azonosulás élményeire. Úgy tűnik. Tehát ebben a transzperszonális állapotban nem teszünk különbséget a megegyezésen alapuló valóság. állatelődeink más századokból. A harmadik kategória messze átmutat az emberi tapasztalásokon és kapcsolódik a Jungi kollektív tudattalanhoz. kultúrákból származó velünk családi kapcsolatban nem álló személyek szerepelhetnek. hogy a születés nehéz és az életet fenyegető esemény. vagy fává változunk. amelyeknek a forrása az egyén személyes történetén esik. A születési emlékek újraélése gyakran eredményez halálfélelmet. Tudatos szinten nem emlékszünk a saját születésünkre. Olyan elemeket is foglalhat magába. Ezeket nevezzük transzperszonális élményeknek. A transzperszonális élményeket komolyan tanulmányozó kutatók arra a következtetésre jutottak. misztikusnak. valamint egyben a létezés perinatális időszakának magzat által megtapasztalt egyetlen létformának halála is. amelynek során átélhetjük. A halál és az újjászületés kérdéseit érinti: a biológiai születés traumájához fűződő szoros kapcsolat alapján ezt a csoportot perinatálisnak is nevezhetjük. Freud személyes tudattalanja nem válik el élesen a Jungi kollektív tudattalantól. elfojtott és elfelejtett emlékei okozzák. Ilyen a születésből és az előző életünkből származó traumatikus emlékek. egyértelmű diagnosztikai skatulyába essenek. vagy a természettel vagy más emberekkel. 2.egyéb események. Ezt a területet a terapeuták már alaposan feltérképezték és feltárták. a sámáni krízis 2. vallásosnak vagy paranormálisnak nevezett élményt foglal magába. Éppen ezért nem várható. amelyekben őseink. azaz a konvercionális mindennapi világ és az archetípusos formák mitikus birodalma között. hogy más emberré vagy állattá. hogy kiterjedt tudományokat végezzen a halál közeli élményeket kutatásában.

lelki újjáéledés. öngyilkossági szándékukat kisebb valószínűséggel fejezik ki (a befejezett öngyilkosság alapvetően magasabb kockázata ellenére). Idős. de a klinikai megjelenésben mutatkozó fontos különbségek is szerepet játszanak. vagy késői paraphreniák) alább kerülnek tárgyalásra. valamint kevés összefüggést az idős korosztályon belül a növekvő korral. és az időskori schizophreniaszerű zavarok. bár ezek egy relatíve enyhék. Idős depressiós betegeknél a depressios hangulat kevésbé nyilvánvaló. hanem fizikai egészsége drámai mértékben javul. 9. a középpontba való visszatérésen keresztül. FUNKCIONÁLIS ZAVAROK IDŐSKORBAN Az idősebb emberek funkcionális pszichiátriai betegségek sorától szenvednek. 8. Az ilyen krízist átélők arra is hajlamosak lehetnek. Ezek miatt a tünetei mintában észlelhető különbségek miatt a konvencionális diagnosztikus kritériumok időskorban félrevezetőek. 6. a genetikus befolyás alacsony. hogy az agyi képalkotó vizsgálatokkal mutatható ki 129 . Amikor ezek az epizódok lezajlanak mély gyógyító hatásuk lehet. Az idős emberek hajlamosak alkalmazkodási reakciókra (különösen gyászreakcióra) is. AZ IDŐSKORI DEPRESSIO Epidemiológiai és klinikai jellemzők. szerteágazó testi panaszokra (melyeknek az oka nem mutatható ki) és gyakran mutatnak motoros zavarokat (gátoltság és/vagy agitáció ). hogy amikor amerikaiak. Azoknál a betegeknél. boszorkányok és vajákosok pályafutása spontán drámai látomásos epizóddal indul. a populáció vizsgálata során talált betegek többsége kezeletlen volt. mivel a betegek többsége csak a „minor” depressio kritériumait meríti ki. A legfontosabb ezek közül (depressio mánia. démonok támadásait állja ki. noha a családi anamnesis ritkábban pozitív. annak ellenére. mint a fiatalab depressios betegeknél. A legtöbb vizsgálat nőknél túlsúlyt talált (körülbelül másfélszeres arányban). mint a depressio). ázsiaiak tapasztaltak meg sámáni krízisekhez hasonló élményeket. Különböző kultúrák sámánjai.4. 7. Etiológia. Az önkéntes beavatás betekintést adhat a természet erőibe és rávilágíthat a betegség mozgató rugóira. hogy betegségük súlyossága megegyezik a major depressiós betegség súlyosságával. Ebben az időszakban a leendő sámán gyakran elveszíti a kapcsolatát a környezetével. Végül időskorban is fennmaradhatnak a személyiségzavar tünetei. mind fóbia). akik időskorban válnak először depressiósság. Ez részben abból az indokolatlan állításból következik. hogy a depressio az öregedés velejárója. Ezekben az esetekben valószínűbb. Ilyen pszichospirituális krízis eredménye. amelyet gyakran megtalálunk a normális öregedés során). hihetetlen kínok és megpróbáltatások között. Szignifikáns genetikus összefüggés tapasztalható. európaiak. 5. Az egyetemes jelenség. Tehát az emberi lélek nagyon alapvető és ősi aspektusához kapcsolódik. ami mind a felderítés. A depressio körülbelül ugyanolyan gyakori idős-. A fizikai kínok a halál és az újjászületés elemei mellett az élmények kapcsolódnak állatokhoz és növényekhez és a természet erőihez is. noha az általa okozott szenvedés és funkcióromlás mértéke csökken a kor előrehaladtával. ezeknek az állapotoknak a megjelenése és kezelése alapvetően megegyezik a fiatalabb életkorban jelentkezőkével. amelyet az antropológusok „sámánbetegségnek” neveznek. Ezek események csúcspontján gyakran a halálról és megcsonkításról szóló élményeket követően az újjászületés és az égi tartományok elérése követi. és gyógyító művészete. a mediális képességek ébredését kísérő krízis előző életekkel kapcsolatos élmények. mint középkorúaknál. 10. amely valószínűleg a paleolit korból ered és a legtöbb nem iparosodott kultúrában a mai napig jelen van. nagyobb részben mutatnak „endogén” mintát. mind a kezelés terén alapvető problémát jelent. szellem-vezetők üzeneti és „csatornázás” halál közeli élmények közvetlen ufo találkozások élményei a megszállottság állapotai A sámáni krízis: A sámánizmus az emberiség legősibb vallása. hogy a sámánnak nemcsak érzelmi. Epidemiológiai vizsgálatok egybevágó eredményei alapján a prevalencia időskorban 15% körüli. depressios személyek nagyobb gyakorisággal panaszkodnak alvászavarra (el kell különíteni az alvás időtartamának fokozatos megrövidülésétől. Vannak olyan példák. A diagnózis felállítása idős egyéneknél azonban gyakran elmarad. és a tünetek is paradox módon. hogy különböző kultúrák sámánjai által gyakorolt rituálékhoz hasonló szertartásokat végezzenek. és erőteljes belső élményeken keresztül utazást tesz az alvilágba. Ezek kívül kialakulnak szorongásos zavarok (mind generalizált szorongás. Egy ilyen krízis után az illetőből sámán lesz és a közösség teljes értékű tagja. vagy depressioval járnak együtt (és ugyanazokra a terápiás megközelítésekre reagálnak.

akik visszautasítják a táplálkozást és/vagy a folyadékfogyasztást. ezért ettől a legfontosabb elkülöníteni. és akiknél ezáltal az irreversibilis testi károsodás veszélye nagy. A depressiós visszaesés kivédésére mind az antidepressivumok. Ez azt sugallja. amelyhez a kívülről irányítottság élménye. de hatékonyak mind csoport. ha lehetséges. különösen a leépült és/vagy téveseszméket hangoztató pácienseknél és azoknál. a tardiv dyskinesia korral növekvő kockázata miatt. A nyilvánvaló felhangoltság a fiatalabbkori mániánál kevésbé gyakran van jelen. noha az idős betegek mintegy 25 %-ánál (különösen a Parkinson-betegségben vagy dementiában szenvedőknél) neurotoxicitás fejlődik ki. A szociális izoláció csökkentése szintén fontos lehet. 130 . amelynek kockázata különösen magas idős depressios férfiaknál. Idősebb betegeknél nehezebb lehet az antidepressivumokkal való compliance elérése. A szociális izoláció. amilyenek az SSRI-ok. a megfelelő kontrollcsoportban észlelhetőhöz képest. a megfelelő akut kezeléssel és az azt követő pofilaxissal jelentősen javul. Az újabb antidepressivumok. Az etiológiai faktorok közé tartozik a genetikus hajlamon felül (kiemelkedően pozitív családi anamnesis pszichiátriai betegségekre. A lithium használható mind akutan. de különösen schizophreniára vonatkozóan) a szenzomotoros depriváció (különösen a süketség) és a hosszú távú szociális izoláció. romló testi állapot vagy az anyagi bizonytalanság játszhat szerepet. mind a lithium hatékony. általában jó eredményt hoznak. A késői paraphrenia (idős embernél jelentkező állandó persecutoros állapot) időskorban a pszichiátriai felvételek 10%-át teszi ki. Az ECT nagyon hatékony a súlyosabb időskori depressióknál. A mellékhatások közül főként a posturalis hípotensio és az ennek eredményeként bekövetkező elesések veszélyesek (különösen a korral járó osteoporosis jelenlétében. mivel a hatás kialakulásához hosszabb időre lehet szükség (akár 8 hétre is). A kórkép egy megjelenési spektrumot ölel fel. de valójában az összes affektív zavar miatt pszichiátriai felvételre kerülő idős beteg 20%-nál fordul elő. mint fiatalabb betegeknél. mind a profilaxisban. Az időskori mániát ritkának gondolták. de a major tranquillansok. A magasabb arány részben az öngyilkossághoz kapcsolódik. ami nagyon hasonlít az akut zavartsági állapothoz. A betegek egy része a jó funkcionális javulás ellenére sem nyeri vissza soha többé betegségbelátását. Az akut zavartsági állapotokat. a téveseszmés depressiot és a korai dementiát egyaránt számításba kell venni a differenciáldiagnózisnál. Mind a biológiai. A legtöbb beteg kórelőzményében depressió szerepel. hogy a késői kezdetű depressio bizonyos esetekben neurodegeneratív elváltozással lehet összefüggésben. Prognózis. A lithiumnak mind a terápiás. labilis hangulat és zavartság uralja. Agyi képalkotó vizsgálatokkal kimutatott eltérésekről is beszámolnak vizsgálatok. de nem elegendően használ idős betegeknél.eltérés. azonban használatukat csökkenti a gyakorlatban a klinikailag lényeges mellékhatások nagyobb kockázata. Kialakulásában közvetlenül gyász. rendkívüli értéket jelenthetnek az időseknél a contraindicatiók relatív hiánya. A kognitív és viselkedésterápiás megközelítések módosítására szorulhatnak az idős csoport szükségleteinek megfelelően . A prognózis a korai felismeréssel. és/vagy a gondolkodás egyéb tartalmi zavara is társul. A visszaesés a major tranquillansok elhagyása esetén gyakori. ami nőknél gyakoribb). mind a pszichológiai kezelés hatékony. mind egyéni keretek között. a biztonságos és kedvező mellékhatás profil miatt. amelyhez kognitív károsodás és rossz terápiás válaszkészség társul. hogy ezek az állapotok különböznek-e a schizophreniától. Kezelés. noha a 10 éven belüli visszaesés 50%-os. különösen a bizalmas kapcsolatok hiánya az idős embereket depressióra esékenyebbé teszi. a stroke). A mániát körülbelül 20% akut testi betegség váltja ki (amelyen pl. a klinikai képet általában irritabilitas. amely az élesen körülírt persecutoros téveseszmétől tart a téveseszmék és hallucinációk jelenlétén keresztül egészen a teljesen kibomlott schizophreniaszerű képig. A kezelés gyakran nehéz a betegségbelátás hiánya miatt. Ezt kell mérlegelni hosszú távú használatuk esetén a tardiv dyskinesia kockázatával szemben. Az időskori depressio kétszer akkora mortalitással jár. Megoldatlan a vita. A prognózis kezelés mellett jó. ezért szoros monitorozás szükséges. A tricyclicus antidepressivumok ugyanolyan hatékonyak. kombinálva – ha lehetséges – szociális reintegrációval. Az akut kezelésben a major tranquillansok hatékonyak. mind a toxikus hatása időskorban alacsonyabb vérszinteknél megjelenhet. a hosszú távú használatukat azonban el kell kerülni. A MAOI-k és a lithiumaugmentáció idős terápiarezisztens betegeknél eredményes lehet. Magas a kronicitás (körülbelül 25%) és a visszaesés kockázata is. Az intézeti elhelyezés időskorban megkétszerezi a depressio kockázatát.

Lee Sannella kaliforniai kutató orvos érdeme. Amikor a kundalini ezekkel a feszültségpontokkal vagy blokkokkal találkozik. aki egy olyan fiziológiai modell javaslatával állt elő. önszabályozó folyamat indul el. majd lefelé halad a torkon át. azt mondhatjuk. A kezdeti és a végső állapot közötti különbség nem csupán annyi. mely pusztán fiziológiai történetekkel magyarázhatók. A spirituális krízisek közül a kundalini ébredés az egyik leggyakoribb tapasztalt jelenség. Vagyis a jelenségekhez pszichológiai magyarázatok oldaláról szeretnénk megközelíteni ezek a modellek nem alkalmazhatók. érzetek és zaklatottság kíséri. Amikor a folyamat végére ér. egy önvezérelt. fizio-kundalini működés és fizio-kundalini jelenség. Ezeknek. lentről fölfelé 131 . A spirituális hagyományok és beszámolók tárgyilagos összehasonlításra nem használhatók. Meditáció közben a stressz pontok általában fájdalmat okoznak. melynek következtében több szinten is működhet. ezért Sannella munkássága nagyban hozzájárul a belső átalakulás kríziseinek megértéséhez. több különböző blokkot is oldhat párhuzamosan. Munkája során végzett kutatásai kiterjedtek a gyógyítás a rendkívüli tudatállapotok és a test energiáinak területeire. A legjelentősebb pedig az. hogy felhívta az orvosi körök figyelmét a kundalini ébredésének folyamatára és kimutatatta jelentőségét a klinikai gyakorlatban. fizio-kundalini kifejezést használják A kutatásokban léteznek fizio-kundalini folyamatok. Ez a modell teljes összhangban áll Krisztina és Stanislav Gróf modelljével. Bentov modellje olyan fiziológiai változásokat ír le. Az úgynevezett újjászületési folyamatokhoz kapcsolódó spirituális hagyományok saját modellel rendelkeznek. Ezek közül a legjelentősebb a kundalini „energia”. a háton. A kundalininek át kell haladnia az útja során. melyek természetfeletti erők feltételezése nélkül is magyarázhatók. gerincoszlop tövében nyugszik. A gerinccsatornában egyenesen halad felfelé. hogy az energia más helyen összpontosul. és lassan felfelé kúszik a törzsön. Khrisna könyve nem tudományos. Meg kell említeni Itzhak Bentov munkásságát. emelkedni kezd a fejtető irányába. Ezért a kundalini ébredéseinek fiziológiai és pszichológiai vonatkozásaira. hogy az energia illetve annak érzete felfelé áramlik a talpaktól a lábakon. akik ilyen jellegű pszichés folyamatban érintettek. 2 darab kundalini modellel rendelkezünk: . az amerikai indián törzseknél és a Kalahari sivatag kung bennszülött közösségében. hogy ezek a jelenségek más kultúrában is ismertek. aki 1923-ban született és 1979-ben halt meg. Ez az energia az út során szétoszlik. a gerincen a fejtetőig azonban innen lefelé folytatja az útját az arcon és a torkon keresztül a hasig. az útja végén eléri a fejtetőt. Ez a megvilágosodási folyamat kezdetét jelenti. valamint a saját klinikai megfigyelései. a törzsön. fizio-kundalini ciklusok. melyek csökkennek. Megjelennek a keleti kultúrákban. A klinikai megfigyeléseket fizio-kundalini kategóriába helyezzük. amely általában alvó állapotban van. Sannellla munkássága viszont fontos szerepet játszott mind a laikus mind a szakmai közönség számára a kundalini jelenség felismerésében. A tapasztalatai a kundalini energiáról valójában egy pszichés és spirituális átalakulási folyamat. mert a szervezet minden egyes részén áthalad. Ezen a területen csakrák vagyis pszichés energiaközpontok találhatók.Bentov fiziológiai modellje. Emellett különleges spirituális rendszerekről széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik. mely az egész pszichofiziológiai rendszerre kiterjedve levezeti a feszültségeket és eltávolítja a blokkokat. hanem keleti nézőpontot képvisel. A kundalini emelkedésének hatására. Különböző megfigyelések szerint a Bentov modell fizio-kundalini folyamat néhány lényeges vonatkozásban eltér a klasszikus jógairatok leírásaitól.A kundalini energia tradicionális és klinikai megközelítése A nyugati társadalomban élő ember számára Pandit Gopi Khrisna tette elérhetővé a kundalini energiáról szóló információkat. amely teljes mértékben a kundalini ébredés jellegzetességeire vezethető vissza. a központi idegrendszer igyekszik megszabadulni a feszültségtől. amely a megfigyelt kundalini jelenségek magyarázatával szolgálhat. Így a kundalini ébredés egy tisztító és kiegyensúlyozó folyamat. Amikor ez az energia felébred a gerinccsatornában. vagy testérzet pályájának haladása a testen. az energia újra összpontosul ezúttal a fejtetőn. Ennek a modellnek az ismertetése különbségeket mutat a hagyományos kundalini felfogás között. hogy ez a terület „megnyílik”. vagyis a véletlennek tulajdonítani. A klinikai kép szerint azonban az energiaérzet. Egy kundalini klinikát is alapított. Sannella Yale Egyetemen doktorált a holisztikus gyógyításban és a pszichiátriai munkában és ezen kívül még szemorvosként is figyelemre méltó kutatásokat végzett. de kissé eltér Muktananda Khrisna és a klasszikus jóga iratok leírásaitól. A klasszikus leírások szerint a gerinc alján ébred fel az energia. majd áthaladva feloldja a blokkokat. hogy elérje a fejtetőt. Ennek jellegzetes példája a torok megnyílása. Ez az energia. és az objektív jeleket figyelmen kívül kell hagyni. Erre a jellegzetes folyamatra a fizio-kundalini ciklus kifejezést használjuk. az élményeknek a szubjektív oldalát hangsúlyozza. eltávolítva a gátakat és felébresztette a tudatosságot ezeken a területeken. amíg egy újabb stressz ponthoz nem ér. amikor ellenállással találkozik.a kundalini jóga klasszikus leírása . Sannella azt is kimutatta. Tehát amint egy ilyen blokk feloldódott az energia szabadon áramlik át a ponton és folytatja a felfelé irányuló útját addig. ahol eligazítással és tanácsadással segítik a klienseket. Ennek következtében csak a legnyitottabb kutatókra gyakorolt hatást. amelyet olyan energiának tekintenek. amikor a hasban elérik a tetőpontját. vagy változik az ingerük. mindezt különféle mozgások. elkezd saját akaratából működni. Ez alól egyetlen kivétel a kundalini jóga elmélete. vagyis az energiaérzet felébred.

Az is nagyon fontos a klinikai vizsgálatoknál. Ráadásul egyéni különbségek is bonyolítják a helyzetet. majd tovább a mellkasa és a hasa irányába. annak ellenére. és nem keverednek össze a külvilág valóságával. hogy skrizofénia állapot jöhet létre. de ritkán hajlamosak agresszív viselkedésre. megértő és gyengéd támogatást nyújt. Mindezt egybe vetve a kundalini egy pozitív és kreatív erő. Úgy vélik. hogy a fizio-kundalini folyamatot egyértelműen meg lehet különböztetni a pszichózistól. különösen a homlokától kezdve az arcán keresztül a torkáig. olyanoknál. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják. Szintén jellemző a remegő reszketés. és elmúlnak az ellenállásai is. A gerinccsatornában sokkal finomabbak és nehezebben érzékelhetőek az érzetek. figyelmüket leköti. A fizio-kundalini jelenség minden jellemzője megtalálható a klasszikus leírásokban. gyakori forróságérzet. hogy fel kell ismerni a pszichotikus és pszichésen aktív állapotok közötti különbséget.: fennhangolt állapotokban. és ugyanilyen hirtelen múlik el. majd lefelé az arcon. akkor figyelembe kell vennünk. holott a jóga iratok a legtapasztaltabb beavatottak esetében is legalább 3 évre teszik a kundalini ébredés tetőzését. és kibillentheti az embert az egyensúlyából. amely a kundalini energia vonalát követve halad át a testen. A terapeuta abban támogatja. hogy mi zajlik bennük.mozog a lábakon. akkor sokkal élesebben látják önmagukat és szívesen osztják meg másokkal. Előfordulhatnak igen erős fejfájások. amíg eléri a hasat. Gyakori szokatlan légzésritmus csakúgy. mert az energia nagyobb része még nem lépett be a gerinccsatornába. A klasszikus leírások szerint. mint a periféria területein. meghatározatlan. Az időtényező is különbözik a klasszikus és a klinikai képen. Muktananda egyik tanítványa egy másik lehetőséget vázolt fel. Diagnosztikai vizsgálatok A vizsgálatok eredményei azt mutatják. akiknél néhány hónap leforgása alatt megtapasztalják a kundalini ciklust. és a másokkal való kapcsolataikat kiterjedtebben élik meg. Mégis találkozunk olyan átlagemberekkel. Ezzel szemben a pszichotikusok homályosnak és tiltakozónak tűnnek. A klinikusok általában kifinomult érzékkel képesek felismerni. Lehetséges. Főleg az érzékünk segít eldönteni. de ez ritkán tolakodik be a tudatba negatív módon. akár a saját korábbi kondicionáltsága miatt. hogy a test különböző részein érzékelt érzetek. amelyeket nem tudnak megosztani másokkal. Néhány esetben azt látjuk. Talán azért. de jelentőségteljes állapotuk. hogy a transz állapotok valóságosak és jelentőséggel bírnak. ha a saját maga és a környezete negatív visszajelzéseit tapasztalja. hogy a páciens pszichotikus módon billent-e ki az egyensúlyából. Előfordulhat fájdalomérés főleg a fejben. mert a tisztító és harmonizáló folyamat önmagát szabályozza. hogy mi számít pszichotikusnak. hogy önszántából lépjen transzba. a háton át a fejtető irányába. hogy a transz állapot irányítja őt. Sokan ciripelés vagy fütyülő hangokat hallanak. vagy pedig pozitívan pszichés erők árasztották el. Akár a társadalmi nyomás formájában. A kundalini ébredés és a pszichózis közötti különbségek felismerésében a Bentov modell alapján még számos megkülönböztető jellemzőt lehet felsorolni. A kezdeti szakaszban az élményből származó feszültség nyomasztóvá válhat. hogy a személy ön. belső érzékelése is kísérheti. blokkok. és meg kell erősíteni a páciensünket abban. Nagyon fontos. mint a test spontán mozgásai. innen a gerinc tövéhez és csak ezután indul a gerinccsatorna felé. Pl. A tapasztalatok azt mutatják. A kundalini folyamat meghatározó. Ezt az állapotot éles fényjelenségek. hogy a kundalini ébredés kezdeti szakaszát átélő egyének dühösek vagy ellenségesek lehetnek. miszerint egy tisztító és harmonizáló folyamatról van szó. könnyebben kezelik a feszültségeket. hogy az energia az egész testében szétárad. A dolgok azonban tisztábban láthatók. megnyílások valamilyen kifinomult formában a csakrában is megjelennek. de a pszichózis esetében igen. gyakran nagyon kifinomultak. A hangok belső érzékelés tudatosságával párosulnak. hogy a jógik elképzelése ehhez hasonló. Természetesen előfordulhatnak atípusos esetek is. vibrálás. Megszűnhetnek a számára spontán transz állapotok. Ő azt tapasztalta. hogy hogyan kell az energiának áramolni. a torkon át. hogy úgy érezzük a periférián történik. hogy a jóga leírások dogmatikusak. Ha kapcsolatot próbálunk keresni Bentov modell jóga leírások között. hogy a kundalini erő hatására a kliensek sikeresebbé válnak az életükben. ha tudatosítjuk a kundalini történések elméleti hátterét. mely segít a két állapotot elkülöníteni. bizsergés vagy viszkető érzés érzete. Ebben az esetben is fontos a transzperszonális terapeuta. amikor a kundalini tapasztalást átélő egyén negatív visszajelzést kap. A kellemetlen tünetek idővel spontán megszűnnek. Számos kritériumot találhatunk. amely a pszichózisban igen ritka. 132 . A folyamat kritikus szakaszaiban hirtelen jelentkezik. hogyha nem érzi azt. ezeket a fájdalmakat inkább az ellenállás okozhatja. a kundalini folyamat betetőzése különleges képességek megjelenését eredményezheti. A nyugati tudósok állítása szerint az érzékelés a szenzoros kéregben lokalizálható. akiknek előre gyártott elképzelései vannak. aki megfelelő hozzáállással.vagy közveszélyes-e.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful