Pszichopatológia

1

TARTALOM JEGYZÉK KOGNITÍV MODELL ......................................................................................................................6 HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL................................................................7 GESTALT---TERÁPIÁK ...................................................................................................................7 PSZICHODINAMIKUS MODELL..................................................................................................8 A NORMALITÁS FOGALMA ........................................................................................................10 ORGANIKUS ZAVAROK..................................................................................................................11 DELÍRIUM .........................................................................................................................................11 DEMENCIA.........................................................................................................................................12 ALHEIMER-KÓR...............................................................................................................................13 PICK-FÉLE BETEGSÉG...................................................................................................................13 CREUTZFELDT-JAKOB-BETEGSÉG.............................................................................................13 SZENILIS DEMENCIA......................................................................................................................13 EGYÉB OKÚ DEGENERATÍV BETEGSÉGEKHEZ TÁRSULÓ DEMENCIA............................14 AMNESZTIKUS SZINDRÓMA........................................................................................................14 ORGANIKUS HALLUCINÓZIS........................................................................................................14 ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA .....................................................................................14 ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS ......................................................................................14 ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR............................................................................................15 HISZTÉRIA ......................................................................................................................................15 KONVERZIÓS HISZTÉRIA...........................................................................................................15 DISSZCIATÍV HISZTÉRIA..............................................................................................................16

2

AMNÉZIA ...........................................................................................................................................18 AMNÉZIA- személyiség zavarban ....................................................................................................18 AMNÉZIA- pszichóziban....................................................................................................................18 DEPERSZONALIZÁCIÓ..................................................................................................................19 PSZICHÓZIS.......................................................................................................................................19 DEREALIZÁCIÓ................................................................................................................................19 IDENTITÁS ZAVAR..........................................................................................................................19 IDENTITÁSVÁLTOZÁS ...................................................................................................................20 DEPRESSZIÓ----- MÁNIA---- CIKLOTÍMIA..................................................................................22 PMD....................................................................................................................................................23 MÁNIA.................................................................................................................................................23 PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS...........................................................................................................24 PMD—cirkuláris típus .......................................................................................................................25 PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ...................................................................................25 NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ..........................................................................................................25 INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ, MELANKÓLIA.............................................................................27 KRÍZIS – koncepció............................................................................................................................27 PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK...........................................................................................29 LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK.....................................................................................................30 Asztma bronchiale................................................................................................................................30 Köhögés—öklendezés..........................................................................................................................31 Az ideges légzés szindróma..................................................................................................................31 Hiperventillációs szindróma.................................................................................................................31 Tüdőtuberkolózis..................................................................................................................................32 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI MEG BETEGEDÉSEK.......................................................................32 Koszorúér betegségek...........................................................................................................................32 Esszenciális hipertónia..........................................................................................................................33 Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás...........................................................33 GASZTROINTESTINÁLIS BETEGSÉGEK..................................................................................33 Gyomor—és nyombélfekélyek ............................................................................................................33 Székrekedés .........................................................................................................................................34 Irritábilis vastagbél szindróma..............................................................................................................34 Colitis ulcerosa. ...................................................................................................................................34 BŐRBETEGSÉGEK..........................................................................................................................35 Urtikaria –csalánkiütés.........................................................................................................................35 Viszketegség.........................................................................................................................................35 Lokalizált bőrviszketés.........................................................................................................................35 Rozacea. ...............................................................................................................................................35 Neurodermatitis....................................................................................................................................36 Pszoriázis—pikkelysömör....................................................................................................................36 FEJFÁJÁSOK....................................................................................................................................36 Migrén típusú keringési fájdalom.........................................................................................................36 Izom—összehúzódásos fejfájás. ..........................................................................................................36 TÁMASZTÓ ÉS MOZGATÓ SZERVRENDSZER ZAVARAI...................................................36 Gerincbántalmak. .................................................................................................................................36 PARANOID KÓRKÉPEK..................................................................................................................37 NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK ............................40 Fóbiák ..................................................................................................................................................40 ALVÁSZAVAROK...............................................................................................................................42

3

..........................................................................................................................................................................................................................................47 Tanulás zavarai.............................................65 Pszichoszexuális diszfunkciók............................................................................................................exhibicionizmus...............................................................................51 DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK ................................................................................................................................................................................................................................................................62 Obesitas...................................... selypítés) ......................................53 SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK ...........................................55 Szomatizáció (neurosis hysterica..........................................................................................................................................................................79 Cannabis..................59 Kleptománia (lopkodási kényszer) .......................................................56 Szomatizációs zavar................................................................................................................................................................................................49 Dadogás........................................................................ .........................................63 A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI ..........................................64 Transszexualizmus...................................................MENTÁLIS RETARDÁCIÓ .........................................................................................................................................................................................................60 EVÉSZAVAROK ......................................................................................................................................................61 Anorexia nervosa (súlyfóbia...........................................................70 Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma ..........................................................52 Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) ...................80 4 ...............................................................voyeurizmus...............................................................................................................................57 Konverziós zavar.............................................................................................................................................................................................................70 A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI .............................................................................................................................................71 PSZICHOAKTÍV SZEREKKEL KAPCSOLATOS ZAVAROK..........................................................................................................................................................................................................61 Bulimia nervosa (falásrohamok................60 Pirománia ( gyújtogatási kényszer) ........................................................................49 Tic-betegség ..................64 Pszichoszexuális zavarok...........................................59 Kóros játékszenvedély ........................................................................................................................................47 Ujjszopás......................................................................................................................................................55 Test-dysmorphiás zavar.......... enkoprézis ........................58 IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI .....................................64 Szexuális identitás zavar.................................................................................................................. Münchhausen szindróma) ........................... súlyhiány................................................................................. súlycsökkentő mechanizmusok.. hebegés...............................................................................................................71 Enurézis.........................................72 Alkohol......................................47 Beszédés kommunikációs zavarok......................................................................................................................................................................................49 Autizmus ..................70 Értelmi fogyatékosság ............. amenorrea) ....................................................................................................44 GYERMEK........................63 Pica...........................64 Parafiliák (fetisizmus........................................................ hadarás ...............52 Disszociatív (pszichogén) amnézia ......................................59 Hajtépegetés (trichotillománia) ................................. testképzavar.....ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK ..........................................................................................szado-mazochizmus)......47 Önringatás...................................................64 Gyerekkori szexuális identitás zavar............72 Opiátok............79 Amfetamin (vagy amfetaminszerű anyagok).. Briquet-szindróma) ..................................................52 Disszociatív fuga (poriomania) .............................................................................................................................................................56 Pszichogén fájdalom-szindróma ................55 Hipochondriázis ..............................................................................................................................................................................................................................68 Egyéb pszichoszexuális zavar....................................59 Oniománia (kényszeres vásárlás) ......................................................................................................................... testképzavar) .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................78 Kokain.....................................................................................................frotteurizmus...................................................................................................44 Beszédzavarok (dadogás..........................................79 Hallucinogén anyagok........................56 Aggraváció (fakticiózus...........50 Elektív Mutizmus.............................................................pedofilia......................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................112 Kényszeres személyiségzavar...............................................102 SZEMÉLYISÉGZAVAROK...110 Passzív-agressziv személyiségzavar.....................................................................................................................123 5 ....................................................................................................................................................................................................................................84 Paranoid típus.....................................................................88 Dysthymiás zavar............................................................................................................................116 PSZICHIÁTRIAI ZAVAROK.......96 Akut sressz-zavar.........................88 Bipoláris zavar......................Nyugtatók..................................111 Anankasztikus személyiségzavar......106 Paranoid személyiségzavar .......................................................................................................................................104 Schizoid személyiségzavar................................................................................................................................81 Egyéb oldószerek............................................................108 Szkizotip személyiségzavar...............................................................104 Schizotyp személiségzavar.........................................90 SZORONGÁSOS ZAVAROK...............................................................................................................................................................................................................................................................................98 Kényszerneurózis...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................102 Személyes szándékos önsértés SZÖS...........................103 Borderline személyiségzavar...............................................................................................................................................95 Stressz................................................................................................................................................................................................................................................................................................86 A típusos pszichózis......................................................................................................................................................................113 ÉRZELMI ZAVAROK.................................96 Alkalmazkodási reakció..................................................................104 Diszociális személyiségzavar.........................88 Unipoláris zavar .........................................................................................88 Major depressziós zavar...............................85 Nem differenciált típus...........................104 Paranoid személyiségzavar.......................................................................................................104 Elkerülő személyiségzavar......................104 Hisztrionikus személyiségzavar............................................................................................................................................................................................................................104 Antiszociális személyiségzavar............88 Bipolária affektív zavar...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................96 Poszttraumás sressz-zavar.............................85 Reziduális típus......................84 Sch Szimplex.......85 Rövid pszihotikus zavar..................................................................................................................................................................................................................118 A NŐI REPRODUKTÍV KOR ZAVARAI.................................................................104 Dependens személyiségzavar...............................................95 Dissztressz..........93 Pánik betegség.................................................................88 Cyclothymia......................................................................86 HANGULATZAVAROK......................................................................................................................................................................................................109 Nárcisztikus személyiségzavar..........................................81 SZKIZOFRÉNIA ÉS EGYÉB PSZICHOTIKUS ZAVAROK........................................ szorongásoldók............................ egyszeri epizód......................................81 Hebefrénia........................................................................................................................................................................ altatók.................................................................................................................90 Generalizált szorongásos zavar................................................................................................................................................................................................................................................................................................98 Gyász.................................................................85 Sch Latens............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................85 Szkizoaffektív zavar..............................108 Szizoid személyiségzavar.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................96 Napi élet stresszorai.......................................86 Sch gyermekkori típusa...81 Szkizofrénia.....................................................................................

.............129 Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között? A legtöbb szerző egyet ért abban.. amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége..... 6 ................... Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti............................. hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát.......... 3....... Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása. öröklött vonások................. élettani és kórtani körülmények és élettörténet.. Vannak szerzők ............ vagyis szerinte nem más............. mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria......... amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti........ „ Egyfajta metanyelv.... a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg..... avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása..... A diszciplina megteremtőinek az USAban WITMERT... hogy a pszichopatológia.... „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról. 1.... században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni............. hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján...................127 KUNDALINI ENERGIA. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX... amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve.................. A patológiapszichológiáját...... Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX.... Ezekből következik.............. század végére nyúlnak vissza...... akik azt hangsúlyozzák... vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését. franciországban PIERRE JANET................ 2... érettség foka....................A SPIRITUÁLIS VÁLSÁG............és a pszichiátria egészével azonosítják.124 FUNKCIONÁLIS ZAVAROK IDŐSKORBAN................................. vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” .

ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja. Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. a legfőbb három irányzat az. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre. Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. pl. szisztémás rendellenesség. és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. mindezek értelmének. elemezni. milyen körülmények között alakult ki. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. Ilyen pl. parfüm illat. és a környezeti tényezőkkel összevetni. akár normális. mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. Alap kiindulásuk . A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők. hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza. hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki. lehet ún. a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe. illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik. alkohol. vagyis akár helyénvaló. szerkezetének és kialakulásának feltérképezése. szociogenetikai. tanult viselkedés. amely nem más. és a pszichogenetikai modell. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit. az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni. vagy közlekedési eszközt. pl. a diabetes mellitus. új adaptív viselkedést elsajátítani. és lehet traumatikus hátterű.egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. hogyan tanulta meg. helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Az operáns kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia.. ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó . Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. úgymint infekció következménye. valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője. akár nem helyénvaló a magatartása. megtanulja másképp kezelni . az ezeket motiváló konfliktusok. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek. akár patológiás. organogenetikus. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. és hogyan lehetne új tanulással. Több féle megközelítés létezik.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. 7 . A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte. amire pl. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól. regisztrálni. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe.

adekvát és eredményes. autentikus életet kell élniük. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. személyes növekedésre való törekvés vezérli. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak.A modellkövetés olyan tanulási forma.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. szerintük az emberek barátságosak. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. 8 . ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. elővételezési. így minden problematikus helyzetben automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. --. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. pl. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az 1950. és csakis rajta múlik. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. itt depresszió alakulhat ki. a gyerekek agresszív filmet néznek.gondolkodási. pl. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. olykor azonban ellene fordulnak. intellektuális képességekkel. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. modellt nyújtva páciensének. nagyon szerencsétlen vagyok. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. Két megalapítója AARON BECK. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. emlékezési. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. konstruktivitásra termettek.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. ahogy azt szereténk. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . ALBERT ELLIS. --. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. a jóságra. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. pl. hogy szembe mer-e néni létezésével. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. kooperációra. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. új értelmezésekre.

ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. hogy ők maguk azok. ami az ego vezető iránya. ami az id-ből alakul ki. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. és érzelmi terheik. értékeikkel. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. gondolkodását. az életük üres. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. Így önértékelésük sérül. megfelelő empátiát. szorongástól frusztrációtól. mint „ az izgalom forrongó katlana”. pl. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. önmagukat nem képesek elfogadni. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. de ennek ára van. céljaikkal. azaz miközben felismerik értékeiket. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. személytelen. Az ösztönös szükségletek. A terhek elől az emberek. annak a fel nem ismerését. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. orális. akik értelmet adhatnának az életüknek. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. amelyet úgy ír le. érzéseit. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. egyértelműnek látják önmagukat. az emberi viselkedést. Freud alkotta meg a libidó fogalmát. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. szükségleteikkel. torzul. 9 . Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--. amin az őszinteséget. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. tudattalanul szintén kielégülést keres. és a kongruenciát. Az egó. és lerázzák magukról a felelősséget. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális dimenziói vannak. sőt a kéréseit. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. A klies központú terápia lényege. Kiegyensúlyozottak. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál.mivel aaz örömszerzés. a drive-ok. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. tisztán. Az id irányító elve az örömelv. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. ismerjék fel. hogy a terapeutája elfogadja. amelybe beépültek a környezetünkből. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. depressziótól átitatott lesz. Az irányzat megalapítójának S. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. de ezt aláveti a valóságelvnek. manipulál másokat. amely az id-en kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. Különböző játékok és gyakorlatok Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. élvezetek szoptatásból. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. amit önmagával szemben eddig táplált.csecsemő éhség anyamell. GESTALT---TERÁPIÁK Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. hogy a terapeuta támogató. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. hitelességet értik. Freudot tartják. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. amely minden esetben kielégülést keres. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetűek--. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. értékekkel teli autentikus életre. és ezáltal képessé válhat arra.

gondolat helyes. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet.komplexusnak. A fallikus szakasz a 3. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. alat. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. szexuális fejlődésük sérülhet. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. lassan kialakul a szuperego. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. melyek követelményeket állitanak elé. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. fukar. Az ilyen összeütközések az id. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. közben anyjukkal rivalizálnak. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. apjukkal pedig rivalizálnak. gondolataink. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. de kiválthatja önmagunk elítélését. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. anális karakter alakul ki : makacsság. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. büntetését. Mind a lányok. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. az anyamell. A latencia a 6. a libidinális energiák új területekre kerülnek. tevékenység. szégyenkeznek a 10 . A szuprego az egoból keletkezik. akivé lenni szeretnénk. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. Ezt nevezik Elektra --.-4. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással konfliktusban.--. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. a biztonságot. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. és amelyek segítségével elkerülhető. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. túlkontrolláló felnőtté válhat. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. hogy nem rendelkeznek pénisszel--péniszirigység---. A második szakasz az anális szakasz. ellenmondásra hajlamos. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. megreked. itt veszik észre. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul. azonos nemű barátokat keresnek. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. ami mindig tudatja velünk. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését.Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. táplálékot adó anya elvesztése. de ha az id. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. készségek intellektus irányába fordul. lányoknál a klitoriszra.fiúknál a péniszre. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. Év után kezdődik. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. erős önbecsülést.komplexusnak. A libidinális kielégülés a széklet. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. Bizonyos hatásokra az id. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. önszeretet. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. vagy helytelen. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. illetve nem működik elég hatékonyan. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. azt a személyt állítja elénk. kóros elváltozások alakulhatnak ki. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. hogy valamely viselkedés. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. amikor szüleinktől megtanuljuk. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. érzés. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális szükségleteiken. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. tudattalanul magunkba fogadjuk. Létre hozhat büszkeséget. mivel ez méri fel az új helyzeteket.

Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. izmos szőrtelen. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez./ pl. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. a tünet nyereséget jelent azáltal. És több tényezős okság fogalomra épül. és ez rádöbbenti. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban.indulatátéttel Álom fejtés. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit.viszont. A NORMALITÁS FOGALMA 11 . hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. eredeti jelentése véletlen. mivel a test jelentősége megnőtt.szexuális megnyilvánulásaik miatt. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása.a társadalmi kötelék hiánya. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. vagyis mindig van társadalmi oldala is. rámutatnak arra. nem tud elérni valamilyen célt. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. hogy elkerüli a konfliktust. A tünet megfejtése annyit jelent. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. A tünetek alakulása a különböző korokban. vékony. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. Indulatátéttel--. / maradj fiatal. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. A tünet tehát két arcú . „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. a másik oldalon pedig a közösségre utal. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. benne a megfejtésre váró üzenettel. A tünet jelként funciónál. amelyet a szakember értelmezni tud. A tünet. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. A lényeg az . amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. egy rejtély alakját ölti. Az én működése áll az elfojtás hátterében. stb. és csökkenti a pszichés feszültséget. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. bőrbetegségek. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. illetve egybeesés volt. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. divat a pánik . hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. a tünet ismeretén alapul. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti.szexualitás. ezzel magyarázható. A tünet nem más. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt.

megfelelés a változó követelményeknek. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. Élvezés. képes felelőséget vállalni. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. tiszteli önmagát és bízik önmagában. minimális konfliktus.Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. Szociális attitűdök önzetlenség. a környezetből származó nehézségekkel való megbirkózás. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. a valóság érzékelés megtartott. közösségi gondolkodás. célokat vállalva éli az életét. Allport úgy véli. örül. más emberekkel együtt működve 3. félelem. szexuális örömképesség. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. él. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. megfelelő énerő. stresszel szemben ellenálló képesség. megfelelő logikai funkciók. képességeit kibontakoztatva. játszik és éli családi életét. és mi az amit már kórosnak. nem túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. megfelelő szintű tudatosság. 6. milliőt. 5. lelkiismeret. hogy az egyén képes: 1. velük azonos emberi méltóságot. erkölcsi érzék. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. 4. A normalitás definíciója több problémát vet fel. alkotó módon 5. szorongásokkal bánni tudás. 3. képes szeretni másokat. bátorság. milyen rendben. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. 3. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. fejlődési elakadástól. hogy normális. elfogadja a többi embert. értékrendet. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. azt jelenti. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. képes segíteni. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. 2. örömet. hatékony gondolkodási képesség. hagyományt. normaszegőnek tart. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. örömképesség. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. a társadalmi. probléma megoldó képesség. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. boldogságot. 4. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. magabiztosan és lelkesen. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. Az emberek sokaságának viselkedése. nem vesztegeti idejét arra. munkatevékenységnek a kedvelése. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. Intellektuális képességek: pontos észlelés. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit.. mihez képest normális valaki. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. deviánsnak. önuralom. mint annak a hatékonysága. mi az amit az adott közeg még elbír. törvényeket. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. társadalmi közeget. aggodás másokért.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. képes intím 12 . gondolkodik . szeretetet. viselkedés. fizikai adottságainakmegfelelően 2. vagy valami. mi az etalon. ítélőképesség. akire az jellemző. szokásrendet. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni.önállóan élni. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. a tapasztalatoknak a megértése. ellenségeskedés között dolgozik. bizalmasság. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. anélkül hogy mások terhére lenne. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. önismereti funkciók. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. 2. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. becsületesség. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti.

gondolkodása töredezetté válik. egységes életszemlélet. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. 4. környezetével kapcsolatot nem teremt. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. Lassan. a tudat éberségi szintje csökken. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. Percepció amely téves interpretáció. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál.--. egyensúlyi állapot. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. Kedvező énkép: tudja. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. empátia. identitás. bizonytalan.kapcsolatokra. boldog. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. Energiáit és konfliktusait. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. 2. érthetetlenül mormol. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. szarkasztikus. különösen súlyos az ún. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. vagy gyorsul. ugyanis a feledékenység sok kórképben előfordulhat. 1. szorongani kezd és dühössé válik.---. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. 10. 8.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. nincs kisebbségi érzése. elfogadja önmagát. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. 3. jelentős hullámzást mutatnak . amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. leggyakrabban vizuális. amit a beteg még meg is élhet. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. a beteg a takaróját gyűrögeti. Integráltság: önmegvalósítás. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. míg a 13 . Többszőr megismétli a feltett kérdést. tárgyilagosság. 2. néhány óra. az álom valóság elhatárolása probléma. önbizalom. meg tudja o9ldani azokat. becsmérlő megjegyzéseket tesz. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. a logikus gondolkodás felbomlik. hallucináció jelentkezik. vagy csökken. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. 5. kreativitás. beleélés képessége. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. A beszéd időszakosan inkoherens. befolyásolhatatlan. ennek oka az öregedés kitolódása. a drogg. musszitáló delírium. 7. a célképzetet könnyen elveszíti. úgymint az alkohol. átélés. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. 3. Általában korai tünet. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. tétován válaszol. képes szembe nézni konfliktusaival. a figyelem nehezen felkelthető. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. vagy nap alatt. 4. rögzíthető. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. Autonómia: érzelmi függetlenség. vagy illúzió. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. 9. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki.A memória zavar mindig kimutatható. hogy képes megbirkózni feladataival. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. A pszichomotoros aktivitás nö. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. Diagnosztikus kritériumok.

Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására.az új feladat végrehajtása lassan megy. a tesztekben hullámzás tapasztalható. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. ami sokféle módon nyilvánulhat meg.Legalább két tünet az alábbiakból.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. 3. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. ---. zavartság. gyerekes konfabulációk. minőségi változás jelentkezik a premorbid személyiséghez képest. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. Kezdetben memória zavar. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. Az intellektuális leépülés rohamos. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni.féle betegség. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. 14 . 4. / normális nyomású hidrocefalus/. 2.régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél.---. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar. Alzheimer-kór • 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. a klinikai szindróma szerint. morális. ujjagnózia Doxazma képzés. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. 1. hibás ----. ----. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre.--. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. hibásakká válnak.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak.Személyiség változás észlelhető. kritikai készség csökkenése. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. szociális. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---.Ítélő készség károsodása mutatható ki. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. illetve a mentális tevékenység meglassulása. gyakori a nem tudom válasz. ----Absztrakt gondolkodás zavara. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. a fő tünet a memória zavar. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. a betegségbelátás hamar elvész. ----. depressziós tünetek. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. apraxia. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. A kezelhetőség alapján. etikai színvonala csökken. depresszió gyakori lehet. ----jobb-bal tévesztés. agnózia a leggyakoribbak. ----apraxia ----számolási nehézség. és a Pick. általában ún. de akár több is megjelenhet. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. Pszichomotoros nyugtalanság. ----. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika.

Gyorsan progrediál. 3. barbiturátok. enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába.kór diffúzan érinti az agyat. átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A hangulati fekvés euforiássá válik. agnózia. konstruktív apraxia. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia. jellegzetes ballon szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. 4. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . epilepsziás rohamok. csak a késői stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Három fajta kórkép különíthető el. a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Vizsgálati leletek. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. globális jellegű. gyógyszer. Csökken a késztetés. inkontinens. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer-kórhoz. szedatívumokstb.etikai. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak. Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. 15 . Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el. depresszió. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. un. 1. illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. Alzheimer-kór 2. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. neurológiai tünetek a szótalálási nehézség.. Általában gyors lefolyású. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. a Pick-betegségben főként a frontális.3.morális viselkedés csökken. hogy az Alzheimer. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év.kórtól. változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Vegetatív szintre süllyed a beteg. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. akár évtizedekig is eltarthat. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak. mint szorongás. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik. később konfabuláció. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok. hasonló szövettani képpel. A személyiség magja ép szokott maradni. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. a betegség belátás hiányzik. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. az eltérés abból fakadhat. Szenilis plakkok mutathatok ki. nagyon gyors lefolyású. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. A pszichés tünetek. EEG súlyos dezorganizációja.m téves felismerés. memória zavar az első tünet. 4o-6o év között kezdődik.5 millió lakosra jut évente egy új beteg. A szociális. apraxia.

Tudatzavar. látás. vagy jelentős demencia nincs. betegség belátás hiánya. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák. AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid. A XIX.hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. középvonali struktúrák károsodása alapvető. Fontos a delírium kizárása. ----Alkohol megvonás. ez minden érzékszervre kiterjedhet. vagy depressziós epizód. tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. azért hajlamosabbak a hisztériára. ----érzékszervi betegségek. diabetes mellitus. Carter szerint a nők. min a hosszú távú. vagy visszatérően jelentkező hallucináció. társtünet enyhe fokú kognitív károsodás. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. legalább két tünet megállapítható. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás. paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. de az ok többnyire toxikus ártalom. mint a férfiak. apátia. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. 16 . konfabuláció. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. megváltozhat a viselkedés HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. vagy anyagcserezavar. különösen a nagyobb szexuális késztetéssel rendelkezők. az érzelmi labilitás mértéke. hypo/hyperparathyreozis. Társuló tünet a dezorientáció. Több féle oka lehet. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. mint a férfiak. idült alkoholizmus. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme. vagy mániás. alkoholos encephalopathiák. ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet. a tünetet kiváltó traumás esemény és az.----metabolikus és endokrin betegségek pl. hypo/hyperthyreosis. indítékhiány.

Így a hisztéria leírható.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. vagyis a hisztériás bénulás.től származik. Perley és Guze 1962. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. --------. Az én és a külvilág. illetve bal félteke diszfunkció. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. a pontos részletek. hogy nem a stigmák a fontosak. a lábakon. női genitális. gastrointestinális. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. erős nagy mozgások. a kézen. a logika. vakság. a beteg elképzeléseit követi. álságos. komplex jelenetek. ez ma is érvényes megállapítás. nagyrohamok. míg a bal félteke a verbális emlékezet. A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. a szenzoros információk szintézisének képessége csökken. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. légzési zavarok. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. az összemosásra törekszenek. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. lehet egyoldali és kétoldali. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. mint jobb féltekedominancia. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. ------. hallás kisebb. Érzékszervi zavarok: látás. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. érzékszervi és mozgászavarokat. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. a részletek pontosságának hiányossága.Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. keringési. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. vigyáz magára roham közben. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. excentrikus. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. szexuális fájdalmak. amik az egész testre kiterjedhetnek. 17 . de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. A hisztériás kognició impresszionisztikus. olyan gondolatokon alapulnak. szcénikus jellegűek. mint pl. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. A páciens nem veszti el az eszméletét.nagyobb fokban. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. amelyek el vannak különítve. ritmikus tremor a fejen. nem sérül meg. szenzoros. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. kihívó. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. vagy nem vesz róla tudomást. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. choreiform tickek. a linearitás a jellemző. bénulás. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat.

Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. míg a jobb félteke befogadó. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. valódi traumás emléket. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. eseményt értette. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. már több mint 1oo. ugyan a fogalom. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 2. miközben elsivárosódik. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. hőfoktalanítja az érzelmeit. ezért a kortikális feed-back ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. bal féltekei diszfunkciós zavar. verbalizáló attitűdöt eredményez. kiszorul a saját élményeiből. mozgásos szinten gondolkodó. 1. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. amelynek az egyén nincs tudatában. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. így az információ fokozott szűrése. műtétek történnek. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. intellektuális. reaktív /ellenálláson alapuló. gyakran felesleges orvosi beavatkozások. azt feltételezi. 18 . eseményekhez kapcsolódnak. vagyis fokozott generalizált gátlás. jobb félteke – domináns lény volna. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. intuitív. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. Az érzelmi kapcsolatok devalválódnak. elfojtás.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. a szociális kapcsolatai ziláltak. felszínesek. ezért az alapos szomatikus. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. de a szűrés generalizáltan működik. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. átmenetiek. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. A hisztériás elsősorban érzékszervi. melyek a traumákhoz. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. elhidegül a valóságtól. A bal félteke uralma aktív. elemző. elhárítás alakul ki. Éves. így a disszociatív hisztéria. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között.A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. bár a viselkedését meghatározzák. visszaható/. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. A másodlagosak azok az ideák. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. érzelemteleníti az élményeit.

amelyek vásárlására nem emlékszik. vagy erős stressz esetén adaptív.A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. amely egy kontinumon foglal helyet. mintha máshoz tartozna a keze.lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. főkén hosszan tartó abúzusnak. border-line zavaroknál. A disszociáció akut trauma. mások pedig nem. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. és természetesen a disszociatív állapotokban. érzések. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. ismétlődő. ezekből némely bekerül a tudatba . de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy tudatában. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. a környezetében levő tárgyak. 19 . 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. vagy tárgyakról számol be. következő zavarokat különítik el. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. az emlékezet zavara. raboknál. szorongásos állapotban. 4. mint többszörös személyiség. némely fóbiás. patológiás a disszociáció. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. hogy tovább funkcionáljon. különösen korai abúzusnak. ezáltal képes arra. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. az un. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. posszttraumás stressz zavarokban. ha ---. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. 1. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. mindez rendkívül. A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. 2. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. 5. nem tud bizonyos tetteiről. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. hogy az állapot. szexuális erőszaknál. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. étkezési zavarok. idegen ismeretlen. a változás fenyegető. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. elfelejt fontos személyes információkat. amin azt értette. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. kényszerbetegeknél. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. vagy amnézia. amit környezete neki tulajdonít. Flashback. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. szomatizációs zavarok. mintha nem is az övé lenne. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori szexuális. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. a helyzet megváltozott. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. hisztériás pszichózis esetén. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. 6o% extrém elhanyagolásról. természeti katasztrófáknál. mint egy folyamatot. 3. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája.

ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. de azokat nem sajátjuknak élik meg. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről számol be. hogy az valaki máshoz tartozik.nem érez. AMNÉZIA. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. nincs fúga állapot. hanem legtöbbször ijesztőnek. 3. de bizonyos helyzetben. racionalizálni kezd. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. Ezek a hangok nem tűnnek el neuroleptikum hatására. Elfordul. vagy alkohol indítja be. amnéziára. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. Nem drog. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. --------mintha álomban lettem volna 20 . Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. 7. amikkel nem tud elszámolni. -------. sem korábban. pl. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. gyakran spontán hoz fel példákat. esetleg disszociálni kezd. különösen gyerekkori trauma esetén. Személyiség zavar.személyiség zavarban 1. kommentáló hangokat a fejükben. anélkül. sem máskor nem említ amnéziát. 4. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. akkor enyhe.mintha ködben lettem volna. alkoholhoz. de úgy érezték. 1. vagy tartja fenn. szorongónak tűnik. amelyek a következőek lehetnek: . vagy zavaros leírások. 5. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a válaszadésban. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. más irányította volna a viselkedésüket. nem talál magánál dolgokat. amitől a kérdező jön zavarba. megváltozik a realitással a kapcsolata.pszichóziban 1. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. 2. Nem kell rekonstruálni a múltat. bár jó raportot képes kialakítani. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. 6. öncsonkításos viselkedésre. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. ha megjelenik az amnézia.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. AMNÉZIA. vagy fokozatosan. Nincsen időegység elvesztése. nem jelenik meg ellenállás. Amnézia. mintha valaki más lett volna belül. Interjú helyzetben. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. pánikhoz kapcsolódnak. racionalizálás. vagy teljesen hiányoznak. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. hogy került oda. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. Nincsenek tiszta fuga állapotok. 6. pl. ----. 2. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. . amik ismeretlen környezetben találja magát.testen kívüliség élményei. amik pl. 3. Interjú helyzetben. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. ami dühvel. 5. 4. 5. visszahúzódik. Leír fuga állapotokat. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. 2. hogy tudná. haraggal társul. azt követően megszűnik. és megfelelő a realitás tesztelése. de nincsen idő elvesztése.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést.Gyakran hallanak vitatkozó. vagy tagadás. ---. amikor az amnézia szóba jön. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. rekonstruálni kell az élettörténetet.2. pl. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. legfeljebb bizonytalan. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. öncsonkító viselkedésekre. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás.

neme. mintha megszállta volna őket valaki. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. Partnert úgy éli meg. PSZICHÓZIS Deperszonalizációt a pszichózis alatt. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. sokkal bizonytalanabbul írják le. fiatalabb alter személyiség esetén. de az epizód után a hangok eltűntek. ki is ő valójában. amelyeknek más lehet a kora. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. Személyiség zavar.állandó belső harc. különböző belső részek irányítják őket. átélhetik a testtudat megváltozását.gyakran átélnek korregresszió . idegen dolgokat találnak maguk körül. A szerepek---. úgy élik meg. ha megjelenik deperszonalizációval társul. Pszichózis.elmondják . bizonytalanság. még akkor is ha. szociális kapcsolataik. öltözetük. de a részeket ego-szintonnak éli meg önmagához tartozónak. Derealizációt ritkán írnak le. Nincsenek akusztikus hallucinációk. vagy mániás epizód után észleltek.más a nevük. Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. mintha távolban lenne. vagy transzszerű állapotokat. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. legfeljebb pszichotikus epizódokban. ---.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. ---. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. mintha a korábbi elkövető lenne. mintha nem lenne saját identitásuk. vagy röviddel utána írnak le. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. ---. A belső harc a self két része között zajlik. mindig máshoz alkalmazkodnának. ----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. különösnek tűnik. koruk. teljes emlékezet kiesést észlelnek. bizonytalan lesz. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. Ismerős. vagy röviddel a pszichotikus.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. 3. kontrollálják viselkedésüket. mikor más részük uralja a viselkedést. 21 . pl. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben.--------mintha gépek robotok lettek volna. úgy élik meg az identitás zavart. vagy családtag ismeretlennek. nem ismernek fel hozzátartozókat. mintha különböző szerepeket játszanának. képességeik. 2. konstruktív és destruktív részek között. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt.

hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. dependencia igénye. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. együttérzést kaphat. Pl. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. az életre való rátermettség redukálódott. zakatolás. több figyelmet. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. illetve a konverziós tünetek „light-os „ módon nyilvánulnak meg. akire az ödipális vágyak vetülnek---. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. az ödipális szinten történt elakadás. ---agresszív rész lehasadásakor. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. --. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. alapvetően nagyobb a függőségi.rossz részre hasadt self. Nincse külön nevük. a személyiségben levő ellentmondásos tendenciákról. szuperego. egocentrikus. legfeljebb jó. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. sokszor a páciens így is jelentkezik be.. hasmenés. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. dinamikák. Vágyik önmagát a férfinak. dramatizáló viselkedésű.előfordul az életükben különböző neveket használnak. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. de a pszichodinamika ugyanaz. A hisztériás személyiségnek. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. infantilis. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. manapság. jellemzik. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. Személyiség zavar. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. lelki okai vannak a szívbajomnak”. így megerősödnek a hisztériás tünetek.szintonnak éli meg. öltözetük. hisz érdemessé válik fenntartani. de ez ütközik azzal a vággyal. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. az egyént. szuggesztivitás. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. mivel megmarad annak tiltó. hamis érzelmek. de csak éjjel 2 és –3 között. omnipotensen vágyik rá. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. és nem amnéziás . realitásában. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. vagyis minden 22 . ego. koruk.----. az élmény lehetőségek beszűkültek.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. amelyben mindhárom pszichés instancia. vagyis nem a maga valóságában. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. ha kívánja a férfit.---. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. hasgörcs. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. olyan kompromisszumot.id. segítséget. mivel a tünetben autoerotikusan többé. Nem jelenek meg alter személyiség részek. pánikos tüneteket hoz a páciens. A tünet fenntartásában az ún. Az ösztön feszültség csökken. stb. szexuális zavarai. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. dependencia. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá.kielégül. vagy falásrohamoknál.A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. A század elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. szív szorítás. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint.vagyis az apára--. hanem a saját ideáljait.odaadni. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. ha eredményét a külső kapcsolatok.kevésbé kielégül. de a szerepet ego. a kapcsolatok tartósan zavartak.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. inceszt jellege. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. más folyamatok. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat.

Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. a dramatizálás. grandiózitást vár el tőle. pénisz irigysége feladását jelentené. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. Érthetően előbb. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. hanem agresszív. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. de főleg önmagát másnak élje meg. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. 5. nem elég értékesnek ahhoz.utóbb csalódik. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. Feladja a rivalizálást az apjával. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. hogy a személy mások. akkor kialakulhat az un. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. Ennek a félelemnek van még egy forrása. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. A kasztrációs szorongását. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. pl. ennek eredménye a potencia zavar. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. 1.tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. mint amilyen valójában. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. Az ok. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. kényszerek. az odaadás azonos számára a kasztrációval. homoszexuális beállítódás. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. a traumás neurózisoknál. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. 3. orális. nárcisztikus. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. orális. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. A tudattalanul létrehozott szcénák. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. mert a felettes-énben erre tilalmak vannak. 2. a fallikus. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. mint a genitális— szexuális késztetés.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás 23 . A konverziós tünet pl. amíg a pénisz irigység fennmarad. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. pánikszindrómánál. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. Különböző „geológiai” rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. bizonyítéka annak. depressziónál. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. amit hisztériásként észlelünk. 4. ilyen pl. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. hogy szerethessék. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. Az a tény.narcisztikus szervezettség. amit újra és újra meg kell erősíteni. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. a testi beszéd szimbolikája. a Don Juan típusú férfi. Fenichel szerint nemcsak genitális. Arra irányulnak. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki.

hanem motivációs eredetű. míg a depresszió idősebb korban. nem képes magát sem aktív. legfontosabb területén jelentkezhetnek. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. a kognitív. 3. az érzelmi. úgyse fog semmi sikerülni. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. betegség. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. kellemetlen mellkasi szorítás. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. „faarc”.felhangoltság. ha legalább egy mániás és egy depressziós fázist azonosítani tudtunk.MÁNIA---. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. undorítónak tartják magukat. monoton. 4. pszeudoprogresszív. aggódalmakodás jellemzi. Romlanak az intellektuális képességeik. egyáltalán alkalmatlan az életre. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. akikkel senki nem akar szóba állni. segítségre szorulónak mutattja magát . minőségben. zárt. Ebből következik negatív jövőképe van. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. székrekedés. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. „sótlanok. gyakori sírásrohamokat élnek át. elvesztik a humorérzéküket. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. Szomatikus tünetek: fejfájás.”. inadekvátnak. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. mimikájuk szegényes. ezért mindent halogatnak. általános energia hiányban szenvednek. alacsonyabb rendűnek . Külsőleg csúnyának. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. Etiológia. vagy túl evés. visszataszítónak. csökken az emlékezete. mint valójában. éretlenebbnek. sem passzív módon kipihenni. nem képes jól koncentrálni. 1. PMD csak akkor diagnosztizálunk. érettséget. szemkontaktust kerülik.-----disszociáció. felfokozott beszéd. 35-60 év. színtelenek.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. ingerlékenység. Semmiben nem találnak örömet. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. örökös fáradtság. megnövekedett aktivítás jellemzi. és ő sem képes senkit szerertni. kellemetlennek.énnel szemben. de ez nem intellektuális deficit következménye. élnek át. ürességet. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. szomorúságot. nagyon mozdulatlan. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. kapcsolatba kerülni. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. alvás zavarok széles spektruma. a motivációs. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. Fajtái unipoláris depresszió. merev. elutasítottságot. érzelmi gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. motoros és mentális lelassulás. emésztési zavar. gyakran szorong. nem szereti őt senki. néha nyugtalanság és félelem. időnként dühöngenek. A beszédük halk. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. A mániás beteget fellazultság.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. 24 . 2. lelassulás. 2. 5. 1. passzivítás segítségével gyengébbnek. sebességben. DEPRESSZIÓ----. Gyakori az étvágytalanság. és a szomatikus funkcióknál. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. szenvedés. olyan erőt. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. a viselkedési. szédülés. relative magasabb arányban a nőknél. mindig a legrosszabbra készülnek. Örökletesség valószínű.

túl intim. 2. 2. 4. kontrollálhatatlanná. váltogatja a gondolatokat. de nem odaillően. folyton humorizál. de nem fejez be semmit sem. vagy nyugtalanság. mulatozás. ez fokozatosan is kifejlődhet. viccelödő. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. B. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. 25 . Zavartság. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. szexuális. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. 1. nincsenek tisztában jogaikkal. grandiozitás érzése. vagy csak 2. de jelenleg tünetmentes. általában semmi nem állíthatja meg őket. Ha nem figyelnek rá. D. élénkség. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. bár felületessek. SCH-id. munka. C.. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. idétlenkednek. ingerlékennyé válik. nem kételkednek önmagukban. jókedvűen humorosan és vég nélkül. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. Gyakoriak a hallucinációk. kritikátlan szexuális viselkedés.nek jelen kell lennie. Csökkent alvásigény. könnyen elsírja magát. impulzívvá. 6.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. Bizarr viselkedés. majd másik pillanatban nevet az egészen. asszociatív leágazásokkal. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. jókedv jellemzi őket. Szokásosnál több beszéd. figyelemzavar 7. kötelességeikkel. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. Önértékelési infláció. . felületes. hallucinációk. A páciens teljesen kontaktus képtelen. növekvő aktivítás. beszédkényszer. de saját érdekeiket is semmibe veszik. vagy heves düh kitörése lesz. Előfordulhat. Remisszióban van a beteg. esztelen üzleti szerződések. paranoid kórformák kizárhatók. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. túl tolakodóvá. öltözködésükben „ csupa fux. Gondolat rohanás. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. Időtartama legalább egy hét. de hirtelen is kialakulhat.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. Egyik tevékenységből a másikba csap át. de a legextrémebb formában. esetleg téveszme. A hipomán könnyen beszél. gyakoriak a szleng kifejezések. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. aminek nem ismeri fel káros voltát. gyakran tartalmatlan. hangulattal nem kongruens téveszmék. túl személyeskedő. vakmerő autózás. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra.megnövekedett motoros aktivítás. egzaltáltak. pénz költés. SCH.Endokrin rendszer zavara. paranoia.. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. cselekvési kedv. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. nem képes kooperálni. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. beszéde fellazult. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. bár összefolyhat depressziós hangulattal. gyakori az italozás. téveszmék. E. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. elfelejtett . Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. Diagnosztikai kritériumok: A. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. befejezetlen gondolatok. minden helyzetben nonkonformak. 3. haverkodnak. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. ebből fakadóan megszűnnek a határok. de szükségleteikkel sem. inkoherens. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. hatalmas erőfeszítésekre képesek. 1. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. 5. társasági. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak.

a munka végző képességük jelentősen csökken. --. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. nehezen beszél. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. energiátlanság. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. a következő szimptómák közül legalább 4. étvágytalanság. koncentrációs nehézségek. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. legalább két hétig tartó időszak. de ez valós veszély is.de akár hónapokon keresztül is tarthat. ingerlékenység. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. szomorúság.48. Gondolkodási. nem tud aludni. csökkent érdeklődés. Értéktelenség érzése. közbülső tiszta periódusok nélkül. étvágytalanság—súlyveszteség. Sokféle szorongásról. A. határozatlanság. Fáradtság. elesettség. 7. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. depresszív stupor. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 4. letörtség. Remisszióban van a beteg. csak kérdésekre válaszol. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. 5. Az akut mánia --. halkan. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet. nincs intellektuális defektusa. ha a múltban voltak ilyen tünetei. hallucinációk.óra --. Nyomott. A halál visszatérő képzete. legalábbis fantáziában. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. Rémálmai vannak. csökkent érdeklődés.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. téveszmék. D. örömtelenség az élet minden területén. de másokat is megtámadhat. mintha fájna a beszéd. B. Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. nem váltogatják egymást. bizarr viselkedés állapítható meg. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. hogy a családban más tagoknál is előfordult. mint mikor lefeküdt. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie.pszichomotoros gátoltság. reménytelenség. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. erős őnvádlások alakulnak ki. rossz hangulat. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. társul. 8. félelemről számolhat be.. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. csak a családja terhére van. székrekedés. 26 . bizarr viselkedés. kárt tesz magában. 6. gusztustalannak érzi magát. örömtelenség. ---nehézségek a gondolkodásban. öngyilkossági gondolatok. csökkent szexuális vágy. de jelenleg nem állnak fenn. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. azt is nagyon szúk szavúan. Csupa rossznak érzi magát. kedvtelenség. Reménytelennek éli meg az életet. A páciens kedvtelennek látszik. utal is a szuicidumra. diszforikus hangulat. 2 álmatlanság. ksérletek. meglassúbbodottan beszél. Nincsen étvágya. árad belőle a kínlódás. ha a realitásérzék láthatóan sérült. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel. komly szándék. aluszékonyság 3.depresszív hangulat. de anélkül is kialakulhat. önvádlás. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. visszamenőleg is és a jelenben is. nem tudnak kikapcsolódni. De nem tűnik dezorientáltnak. gyakori. hallucinációk. téveszmék. mozgása lassú. hallucinációk. döntésképtelenség. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást.Pszichotikus jellegű állapot.. bizarr viselkedés figyelhető meg. 1. Nincsen spontaneitás. sötét gondolatok.

Énkép: rendszerint kedvezőtlen. fertőzések után.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. ügyetlennek.pszichomotoros epilepsziánál. 4. de nem sérül a realitáskontroll. bűntudat érzés. vagyis nincs pszichotikus tünet Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. Diagnosztikus kritériumok 1. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. szemben az összes többivel.toxikus delíriumnál. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. annál nagyobb az esélye annak. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. pl szeretett személy elvesztése. felnőttkori tárgyvesztés esetén. 3. rigiditás.ben leírtakkal. csúnyának. reménytelenség érzése mellett 27 . A depresszív szindróma--. --. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. szeretetre nem méltónak. levertség. SCH is indulhat hangulat zavarral. Igen ritkán fordul elő. a korai fejlődés patológiás. Önmagát elutasítottnak. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. frusztráló. önleértékelést. --. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. bűnösségi érzésekről. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMD. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. majd önleértékelés alakul ki. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. az el nem fogadás.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. pl. csökkentértékűség érzése kialakuljon.Differenciáldiagnózis. A magára maradt. depresszív hangulattal. bánat. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. alkalmatlanság.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. hogy az inadekvátság. a realitás kontroll elvesztésével. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. 2. az SCH-s nem visszafogottabb.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. családi környezet nyomasztó. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. míg az SCH. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus depresszió szintjét.intrakraniális lézióknál --. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. 2. az irreális felettesén. inadekvátság érzéséről. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. Az utóbbi két évben. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. 3.s nem. 1. bűnösség érzéssel.

---2. érdektelenség. az életében ez mindig jelen volt. reménytelenség. szorongásos feszültség./ kezdődő aggódással. ---12. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. figyelem. öngyilkosság visszatérő gondolata. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. produktivitás. krónikus fáradtság. ---3. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. csökkent érdeklődés. álmatlanság. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. szexuális vágy csökkenése. a depresszióját rejteni igyekszik. esetleg mindennel leszámolt. Elvesztett hozzátartozó. önvád. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. örömtelenség. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. csökkentértékűség. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. étvágytalanság. alvászavarral jellemző kórkép. Kezdetben kedvtelenség. szuicid gondolatok merülnek fel. könnyezés. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. ---4. pszichotikus jegyek hiánya. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. beilleszkedést tesz lehetővé. semmi sem sikerült. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. vagy hiányzik. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. de korahajnalban. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. passzív dependens és agresszív karakterek.csökkent érdelkődés szinte minden iránt. ---7. koncentráció zavar. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. reggel a legrosszabb. ---13. Körül felébred és nem tud visszaaludni. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. önsajnálat. teljesítmény csökkenés. élvezőképesség. ---5. A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. ---10. Magány. energiátlanság. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. álmatlanság. illetve a tünetek általában enyhébbek. alkalmatlanság érzése. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. ffi 60-65. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. intelligencia deficit mutatható ki. gyakori sírás. dührohamok ---8. Differenciál diagnózis. 28 . reakcióidő csökkenése. 4.örömszerzésre. ---6. ---1. visszamenőleges önelítélésbe. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. Gyerek elköltözése. vagy aluszékonyság. Tétlenség. hárít.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. ingerlékenység. megszűnése. valóságkontrolljuk. halál. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. szokásosnál kevésbé beszédes. szórakozás hiánya. ---11. tevékeny. 2-3. csak most erősebben. estére jobban érzi magát. szorongással. ezért fokozott mértékben kompenzál. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok.depresszió mélysége. ---9. amire oda kell figyelni: --. pesszimisztikus jővőkép.

2. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. amelyben az egyén találja magát. állandóan ezzel foglalkozik. elfordulás azoktól a tevékenységektől. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. amelyek depresszív jellegűek. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . A bűntudat legfontosabb forrása. ellenséges reakció. segítség nélkül maradt. mit csinált rosszul.nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. mert meghalt. Ha voltak előtte halál kívánságai. Bizonyos kockázati események. másoknál túlzó formában jelentkezik. ez lehet az első reakció. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart.paranoid / . az orvosokra és mindenkire. szomatikus problémák. 2. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoid. / kamasz. bűntudat 4. hanem egy deliberált. hanem gyerekkorban. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. arra a kockázatos szituációra utal. nagyon mély. Megkülönböztet: 1. hogy elfogadjon más. 6. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. 3. az átélt indulat. erősítheti a bűntudat érzését. szorongás gyakori jelenség. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. A klinikai tapasztalat. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. nem minden érintettnél alakul ki krízis. hogy más halt meg és nem ő. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. ambivalens érzés. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. regresszív reakció: komoly depresszíó. általában rövid ideig tart. Bűntudat jelenléte. A szinróma lehet típusos és atípusos. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. Érzelem nélküliség. néhány esetben késleltetett. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . amely az érintett. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. Normál gyászmunka jellegzetességei. KRÍZIS – koncepció.apa konf / 4. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. az ellenséges. amelyben mind a jobb. stb. mindenkinek könnyebb. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. tagadás. annak a képességnek az elvesztése. 5. A neurózis nem az involúció időszakában indul. fájdalmas állapotként határozta meg. 1. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. 3. 8. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. Lindemann az akut gyászreakciót.-re nyúlik vissza. öngyilkosság. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. 9. normális gyászreakciót. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. keresi a hibát. akkor tapasztaljuk. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. 2. új örömforrást. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. 29 . patológiás gyászreakciót. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. mert itt hagyta. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. 7. 2. Ez még több bűntudatot mobilizál. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. Dühös lehet a világra. 3. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. acting out szintű cselekvés. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. fájdalmas csüggedés vagy levertség. a krízis elmélet 1942. segítségnélküliség átélése.

alacsony fájdalom tűrés 2. 30 . A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. Specifikus pszichés--. vagy menekült. dühös vita zajlott. A halál módja. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni.a lélek befolyásolja a testet. a halott túlidealizálása.5. Bizonyos konfliktus. egy specifikus pszichológiai ingert. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. anyagtalan. a személy kiemeli a tárgyat. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat.jelenik meg a személy számára. a szellem felfog és akar. ha a páciens képtelen szorongás. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. az egyén adaptációs képessége. 4. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. 5. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történő szembesülést. akkor a személy szorongással válaszol. még nem tudjuk miféle szervi prediszpozicíció miatt. 3. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. ha az elhunyt balesetben halt meg. átélésének elkerülésére. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. 2. ellenségesség ---. Interakcionizmus--. PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van. és a test befolyásolja a lelket. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. a test pedig olyan mint egy gép. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. végül patológiához vezet. amik befolyásolják a belső szerveket. hogy a halott személy él. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. Általános tényezők hangsúlyozása. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. depresszió. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. 6. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. 1. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. Descartes --.szomatikus összeköttetéseket feltételez. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. viselkedési minták elvesztése. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. 5. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. az én állapota. fájdalmas érzéseket elviselni. váratlan vagy hirtelen halál.

pl. tünetei feszültség. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. vagy mint patológia. hajszolt ember. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. küszködés állandó érzése.A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. hiányosságot talál önmagában. múlhatatlan aggódás. Diagnosztikus kritériumok: 1. nyugtalanság. nem képes ezeket megváltoztatni. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. nem tehet semmit. Rémület és zavarodottság. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. nem tud megbírkózni. mint hibás fiziológiai funkcionálás. az orrnyálkahártya vérbősége. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. ami a működési hatékonyságot zavarja. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. irritabilitás. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. koncentrálási képtelenség. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. kolitist. a kialakított reakciómintától. ami az orr bedugulásával járhat. vagy patofiziológiai oka van. magas vérnyomáshoz. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. és tartós és hosszan tartó. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. vagy artritiszhez vezethet. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. 2. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. nem próbál személyiség típusokat. keményen dolgozó. az abíciozus. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. a tartós változás patológiát eredményez. ami gyomor fekélyhez vezethet. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. ettől a válasz inadekvát. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. szorongással. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. aki ezeket az érzéseket éli át. asztmát eredményezhet. és az egész élettörténetétől. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. Pl. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. hanem inkább a betegtől. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. 31 . vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül.

A pszichoszomatikus medicina. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. mivel megtorló visszavonástól. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. elfojtott ellenségességgel. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni.-. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet elkülöníteni: 1. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért. Szexuális csábítások. dependensen kötődnek. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás—intrinsic asztma bronchiale között. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések.a kilégzés zavara. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe.3. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. A sírás elnyomásának magyarázatát.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. akiknek jellemzői a paranoid vonások. versengő érzések. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. funkcionális szindrómát. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására.-. Légzőszervi betegségek. pszichoszomatózisokat. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. A légzés és az autonómia kapcsolata. A légzés az önkifejezés eszköze is. Az instrintic forma magában foglalja az ún. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. a születés után az első légvétellel indul. Minden életkorban jelentkezhet. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. 2. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. fantáziák emocionális feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. feszültség.---védekezés egy túl korai. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. amely asztmás rohammá alakul.-. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. 3. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. infekciózus. 2. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. lefolyásában. ilyen esetben a roham csakis a beteg által a virágnak tulajdonított jelentés. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. Pszichodinamika 1.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől.neurózisok. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. Asztma bronchiale--. konverziós szimptómák. szerv. Ez értelmezés mellett szól. Fuchs és Weizsacker .Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. 32 . infantilisek. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. A beteg konfliktusát a befogadás.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. Leírtak respirátoros személyiséget. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. és különösen azok kezelésében. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel.-. Mások orális személyiséget írtak le. 4. „összeolvadni”. olyan általános irányulságot képvisel. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között. 3. „ A szorongás. a roham a tüdő bömbölő jelenete.tartalom miatt váltódik ki.

Tüdőtuberkolózis. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg.depresszív. erősen gátoltak. így ördögi kör alakul ki. légszomj. az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye. Saját igényeiket rendszerint visszatartják. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza. a tehetetlenség érzése miatt. a szomorú. mély. Az a célja lehet. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. Szorongásos egyének. . vagy azért mert szorong az őt szinte bénító. ez függhet az immunrendszertől. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a köhögése közötti összefüggésre. önmagát erősítő folyamat. ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. agresszív késztetéseiket képtelenek meg. idegesség kifejezőjeként tartják számon. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus. a hiperventillációt és az ún. alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani. érzékeny. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. akkor belső feszültségre utal. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. és a személyiségétől. mint a sóhajtozó légzés. Szív. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. Az ideges légzés szindróma. légzési fűzőt. mivel. csalódás. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. Emellett a tiltakozás. mély légzési kényszer áll elő. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. az életkor előre haladtával ritkul. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. akkor funkcionális szívbántalmakról 33 . legtöbbször bizonyos emberekre irányul. és ilyenkor tehermentesítést jelent. erősen szabálytisztelő. bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására. hosszú ideig tartó szenvedés.. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni. Főleg olyan családokból származnak. takaros. mert létük fenyegetéseként élik meg. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától.és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. a mellkas beszűkültsége. számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. az egyénnek a stresszel való viszonyától. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez.és kiélni. a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb. viszont elnyomják. másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. viszonylag tudatközeli lehet. A köhögés arra szolgál. rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. de a gátoltságnak is kifejezője. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze.ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka. individuális ellenes nevelésben részesültek. Rendkívül normatartók. de frusztráló szülők miatt.Köhögés—öklendezés. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. így tiltakozó köhögésről beszélnek. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. amelyekben a gondoskodó. kötelességtudó. tartós félelem. infekciós oka van a köhögésnek. főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban. ha nem organikus. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. ha nem eredményeznek szervi leleteket. A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. Személyiségkép: már 1826.

munkára törekszenek. ritkán éreznek szorongást. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai. agresszívek. A keringés előkészület az akcióra. azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. feszült arcizomzat. ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. erősen hipochondriás. az engedékenység. és pubertás korukban váltak visszafogottá. hogy szívbénulásban meghalnak. A gyomor. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája. A betegek állandóan túl erőltetik magukat. nagyon körülírt csoportot képeznek. Esszenciális hipertónia. csökken a teljesítő képességük. ennek körülményei változatosak. B csoport. és mindig valamilyen típusú veszély. általában a félelem a fő komponens. fájdalom. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. farkasétvágy. a teljesítmény orientáltság. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. szorongás. mint személyes—családi környezetben. támogatásra szorulók. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. sokk. rövid arritmia. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak. küzdésre. Tachicardia. legtöbbször enyhe szívtünetek vannak.beszélünk. türelmetlenek. Viselkedés szinten állandó készenlét. hogy letagadják a konfliktusaikat. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. sürgetettség. fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. a szívneurózis fóbiás alanyai. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben. hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat. létre jön. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el. . szinte a munkadüh megszállotjai. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. 2. légzészavarok. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. 34 . Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. szédülés. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős. A. de nem követi akció. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. Alexander írta le. depresszív betegek alkotják ezt a csoportot. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. akár valós. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. leizzadás. a betegek hajlanak arra. akár fantáziált. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. a konfliktuskerülés. remegés. sokkal heterogénebb. ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1. a passzivitás. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. szívgörcs. Pszichodinamikailag: általános apátia. folyton orvosi segítséget keresnek. attól félnek. szívdobogás. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. becsvágyók. paresztéziák.csoport. elmerülnek a határidőkben. vagy szorongása ellen. erőteljes beszédstílus. Gasztrointesztinális betegségek. hogy semmi másra nem marad ideje.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban. fokozott pulzus szám. nyugtalanok. gyengének érzik magukat. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. Petzold ezt azzal magyaarázza. az emberi közelséget nehezen tudják elviselni.

evészavarok. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. passzív.függő betegek extrém tárgy igényekkel. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. Életstratégiájuk lényege. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség. környezeti konfliktusaikat. akkor következik be. 1. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. 3. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. hogy táplálásban részesüljön.vágy az elfogadás. paranoid viselkedésre hajlamosít. 6. émelyeg. így folytonosan frusztrálják. a jutalmazás után. fekély. fantáziaszegény. nem tud valamit lenyelni--. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. hányinger. mégsem támaszkodik ezekre. megragadási nehézségek--. alkoholisták. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor—bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak.hányás. motilitása.idült székrekedés. mechanisztikus életmódban és tárgykapcsolatban léteznek. viharos fekély-tüneteket produkálnak.idült hasmenés. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. 5. túlterhelő. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. Előtérben áll az elhagyástól való félelem.depresszió vonásokkal rendelkeznek. magáévá tesz--. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. A szorongás. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. ez indulatkitörésekre. ami állandó feszültséget tart fenn.étvágytalanság. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. colitis. 1. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. 4. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. 2. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. hogy védettek legyenek. visszautasít valamit--. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés.fájdalmak. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. nem tud valamit többé feláldozni--. véráramlása. 3. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. függőség iránt meghiúsulnak.gyomor fájdalmak. ánkorlátozottságot mutató. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. merev.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. 2. Agresszív környezet. míg a szorongás meglassítják. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak.valamit elakar taszítani--. nyelési bántalmak. lefogyás. 35 . krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban. foghús tünetek. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. 4. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . illetve a dac és lázadás konfliktusa.somatitis. másokban is csak saját magukat látják. 5. erősen konformista. 7. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. semmiféle rizikót nem vállalnak. colon irritabile. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. akinél az ulkusz rosszabbodása. depresszív gondolati folyamatok.

receptív irányultságot. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. az intoleranciáról. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. A bőr. Emellett fokozott izzadás. külsőleg ugyan nyugodt. vastag bőr van a képén. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. Képes arra. mint a központi idegrendszer ektodermális része. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. vállalom a vezetést. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. önérzetük gyenge. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. ég a pofám . nem tud kibújni a bőréből.Alexander szerint eltaszítják az orális. pedantériáról. haspuffadás. a nárcizmust. elsápadás. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. 36 . ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. elpirulás. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. véres hasmenés. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. mindenkinek csak adok. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. és az agressziógátlást. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. a depressziós reakciókészséget. A betegek személyiség képe nem egységes. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. segítem barátaimat. Colitis ulcerosa. de az egész gyomoremésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. Bőrbetegségek. a haj érintettek lehetnek. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. magamra veszem a felelőséget. ----elpirulás . ami az enyém”. és perifériás érösszehúzódás. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. görcsök. izzadás. de mindent együtt kell tartanom. Másoknál a székrekedés. és fukarságról. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. A Crohn betegségnél krónikus. nem specifikus gyulladás. A bőr határ szerv. fekélyek. főleg a terminális ileumban. érzelmekről keveset beszélnek. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. túlérzékenyek a kudarcokra. de belsőleg feszült. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. alkotó. sorompó a saját és a külső világ között. Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. fontos a pszicodinamikában az adás—kapás. mint a bőr. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. erős. a tevékenység utáni sóvárgással. viszketés. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. önálló vagyok. pulzus labilitás. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. Freud az önfejűség. rendszeretet. erős hasi fájdalmak. váltakozó hasmenés és székrekedés. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. pl. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. Emellett érzékszerv. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. kapcsolatokban szegényes. lúdbőrözés. takaros. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi.

vétkességérzés. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. bosszúállók. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. nyirkosság. Szexuális nyugtalanság. vagy provokatív viselkedés mögött. 3. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. 30-40 éves korban jelenik meg. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. hidegség és emocionális stresszek. csekély toleranciával. 2. . Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. megnövekedett véreresség. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. amikor a beteg eléri a képességei határát. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. csődök. állandó félelem a figyeléstől. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. nagy szorongási készség. túl sok vagy túl kevés napfény. 4. biztonságának. A másik részük panaszkodok. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. amelyek szégyenkezést keltenek. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. harcias megjelenést mutatnak. az arcpír és a mellek területén. Lokalizált bőrviszketés. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. ínség. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. a figyelem. ahogy mondani is szoktuk. és a személyiség zavarok. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. fontosak az emocionális stresszek. Viszketegség. hogy tolerálja elfojtott haragját. göbképződés. a keringési típust. szorongó függőség mások jó véleményétől. Néhány beteg esetében a szeretet. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. a támogatás iránti igény egy alárendelő. Súlyosabb lelki feszültség. befolyásolható. ami általában 37 . Általánosabb nőknél. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. fertőzések. kényszeres tetszés igény. két típusát szokták elkülöníteni. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át.Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. fűszeres ételekre. viszketek tőle. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. gátoltak az agresszív viselkedésükben. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. csalódások és bonyolult. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. ambiciózus. Rozacea. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység.

Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. vagy vonatkoztatásos téveseszmék. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. A fájdalom általában bilaterális. ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. 38 .. a hozzátartozók csak gyanakvó. nagyzásos gondolatok. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. vagy hirtelen. súlyos szorongást mutatnak. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. sokszor infantilis dependencia alakul ki. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. viselkedés különcségek. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. keringési tünetek. összeférhetetlen. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. a düh. vagy agresszív érzések. PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. Migrén típusú keringési fájdalom. Én. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. Előfordulás. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. vagy féltékenységi téveseszmék. magányosság. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. azok a téveseszme fókuszává válhatnak. a személyiség érintetlen marad. abnormálisan függővé válnak. ami nem fejezhető ki szavakban. főleg azoknál. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. vagy férfiassággal kapcsolatos. általában okosak. émelygéssel hányással. különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja. kétség. a szociális elszigetelődés. Gyakori kísérő tünet a sértettség. A betegség kezdődhet lappangva. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék. kveruláns. affektív torzulás jöhet létre. ha valaki konok. Tiltott ellenséges. rigiditás. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. Gerincbántalmak. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak.szerveződés : éretlen. Gyász. étvágy elvesztésével. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. gátolt. vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. legyen hivatásbeli. az elfojtott harag. krónikus fáradtsággal. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. reggeli merevség a végtagokban. konformista. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak.tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. Bármelyik életkorban indulhat. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. gyenge én-struktúrát mutatnak. jóval ritkábban kérnek segítséget. amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. Izom—összehúzódásos fejfájás. jellemző rájuk a perfekcionizmus. gyengeség hatására az ember magába roskad. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. étvágytalansággal. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez.

fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. ez arra ösztönzi. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. de rövidesen fokozottan térnek vissza. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. közli az orvos nem ért semmihez. vagy valakik üldözik. Pontos előfordulás nem ismeretes. eltávolodik barátaitól. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. Általában híres. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. mint akiknél előzőleg járt. A betegség általában lappangva fejlődik ki. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. méd akkor is ha a betegség krónikus. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. süketség. előfordulhat SCH-ban. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. amely a megcsalatás körül forog. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. perekkel fenyegetőzik. hogy abbahagyja a munkáját. próféta témája. az életére törnek. ahol a beteggel valamilyen sérelem. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. affektív pszichózisok. kényszeres és fóbiás kórképekben. feltaláló. pont olyan tájékozatlan. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. azonban rajta kívül álló okok. megvetik. az omnipotencia és grandiózitás. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével.a beteg rendszerint dühöng. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki.Általános tünet a gyanakvás. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. megfigyelik őket. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. nem élhet ki szerelmét. mint az üldözéses téveseszmék. további jogi procedurákat 39 . ritkán hanyatlik. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. organikus zavarok. alkoholizmus. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. és azt a saját testi énjén rögzíti. miatt nem közölheti. amit kivetítenek az ellenségre. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. közismert személyek köré szövődik. kivándorlás. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. ami más kórképeknél is előfordul. nyomoznak. ideje nagy részét betegségének szenteli. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik. depressziónál. hónapnál nem hosszabb. Komplikáció általában nincs. kielégítetlen jogi esemény történt. SCH. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá.

Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós elhárítás abba a formába. PUERTO RICO. Zavart. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. elemezte a paranoid kórképeket. aki érzése szerint gyűlöli őt. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid téveseszme rendszer. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. rendszerint lappangva bontakozik ki. rögzült paranoid téveseszmékkel.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. pánik. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. affektív zavarral. Leggyakoribb nővéreknél. amelyet szélsőséges izgatottság. Az egymással szoros kötelékben. esetleg mindkettő bekövetkezik. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. teljesen amnéziás a támadásra. de anya—gyerek relációban sem ritka. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. mint a férfiaké. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. vagy őt ölik meg. amíg együtt él vele. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. A dühroham eredménye rendszerint az. . amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. Aparanoid tartalmak részben közösek. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. vagy súlyos halláskárosodás.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. 40%-ban kimutatható a közepes. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. A bizalom hiánya 40 . kevés rokonnal. VOODOO halál Ausztráliában. feltételezte . hallucinációkkal. szörnyű rettegés. ami annak eredményeként alakul ki. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. hogy „nem én vagyok az. vagy a SCH regresszió sajátos változata. aki gyűlöli őt. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel.kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. Ha túl éli a rohamot. baráttal tartanak kapcsolatot. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. hogy vagy embert öl. és ezért meg kell halnia. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet. időnként katatoniás állapot lép fel. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül.

illetve erősen moralizáló. elgyengülés. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. ha fokozógik az a helyzet. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. elszigetelődés. akkor olyan attitűdöt vesz fel. melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetőséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés) A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni A korábbi valódi. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. ahol súlyosan bántalmazták. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektől Klinikai kép Intenzív félelem (szorongás. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. Ha a gyerek nem bízhat abban. magányosság. perfekcionista szüleik voltak. Ha csökken az önbecsülés. kimerültség 41 . az apa távolságtartó. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. Nem tűti a kritikát. szadisztikus vagy gyenge. szadisztikus bántalmazás. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. hogy állandóan rágodhasson. követelőző. NEURÓTIKUS STRESSZHEZ TÁRSULÓ SZOMATOFORM ZAVAROK FÓBIÁK FÓBIA (PHOBIA) Az egyén olyan helyzetektől. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. hogy másban lássa a saját hibáit. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. észre veszi valami nem OK. A paranoid elriasztja a többi embert. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy tűrőképességét . túlérzékennyé válik. amely valójában nem veszélyes és ezzel a paciens is tisztában van. irtózás. 5. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. helyzettől. inkompetens. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. merev. 6.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. 7. diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. azonban nem tudja megmagyarázni . tárgyaktól retteg. csábító. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. 3.Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. a tagadást. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. palpitáció. olyan helyzetek amik fokozzák.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. 1. 2. Olyan helyzetekben voltak. undorodás) valamely tárgytól. bár maga könnyen bírál másokat. fokozott elvárások a gyerekkorban. élőlénytől. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. Egyéb mechanizmusok. visszautasító. adaptációs nehézségek. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. A tünetek lehetnek: ájulás. Az anya gyakran túlszabáluozó. szociális elszigetelődés. 4.

Nem megválaszolt kérdés. A nehéz helyzetet bármely praecipitáló tényező (pl. szituációhoz) köti a személy. undort. Mivel a félelemtől eltérően a szorongás forrása nem felismerhető. ha félnek is tőle az első találkozáskor. kapcsolat – konfliktus) tovább súlyosbíthatja. ilyen esetben a fóbiás tünetek súlyosbodhatnak. A pszichodinamikus elképzelést Freud (1909) fogalmazta meg. baktériumoktól félelem a tűztől félelem az idegenektől félelem az állatoktól félelem a társaságtól (Ezenkívül előfordulnak még: repüléstől. hogy célra irányulóak és másodlagos haszonnal járnak. Ez utóbbi sok esetben sikertelen (a véletlenszerű előfordulás miatt). Alábbi fóbia – formákat szokás elkülöníteni (latinosan írva): • • • • • • • • • • • Acrophobia Agoraphobia Ailurophobia Aquaphobia Claustrophobia Cynophobia Mysophobia Pyrophobia Xenophobia Zoophobia Sociophobia = = = = = = = = = = = félelem a mélységtől félelem a nyílt helyektől félelem a macskától félelem a víztől félelem a bezárt helyektől félelem a kutyától félelem a piszoktól. Ez azonban nem tudatos és nem szándékos.és szeretet igénye úgy elégül ki. szociofóbia és (egyszerű) fóbia. A fóbiás tünetek előfordulási gyakorisága – enyhébb formákban – valószínűleg nagyobb. hogy a gyermek minden későbbi kapcsolatai is szorongásossá. vagy túlzott mértékű depriváció lehet az ára. Keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. hogy a fóbiás milyen alapon „választ” tárgyat. de a betegséget már Hippokrates is leírta. hányást. Diagnosztikai kritériumok (DSM-III) Agorafóbia 42 . a szorongás oly mértékűvé fokozódik. Mindezeket három fő csoportba szokás összefoglalni: agorafóbia. hogy a fóbia valamely tudattalan tárgyról való indulatáttolás révén jött létre. aki eredetileg szorongásos hisztériának tekintette ezt a neurózisformát. elvesztése miatt érzett félelem. Falusi környezetben élőknél pl. hogy egyik is. való félelmek). A fóbiás személyt óvó környezet maga is gyakran erősíti a rossz kört: a beteg fokozott dependencia . kígyótól. Ha a tanácstalanná. vagy szeretet elvesztéssel fenyegettek. A veszélyek elkerülése érdekében a személy szorongáselhárító mechanizmusokat működtet: elfojtással. gondoskodása. mint az észleltek száma. Maga a szorongás szimpatikus hiperaktivitással járhat: remegést. Maga a fóbia kifejezés Westphaltól (1872) származik. Megjelenési formák A már ismertetett tünetekre jellemző. diarét. ezért állapota számára érthetővé. sőt egészséges személyek is észlelnek (pl. hogy környezete (jó anyaként) elfogadja betegségét. tehát a beteg ezért felelősségre nem vonható (nem munkakerülő és nem táppénzcsaló!). szinte zsarolja őt. Gyakori. áttolással. A legegyszerűbbnek látszó tanuláselméleti elv (a kondicionálás) nem mindig alkalmazható.érzés. póktól. amelyek a korábbi (gyermeki) fejlődési szakaszban büntetéssel. másik is magyarázat lehet. A kora gyermekkori szorongás kihat a későbbi kapcsolatokra is. eredményezhet. Mindenesetre a szabad asszociációk és álmok – fantáziák elemzése gyakran vezetnek arra az eredményre. hogy vágyai teljesülése esetén elveszítheti a szeretett személyt. hogy a beteg pl. A pszichodinamikus modellben gondolkodók. reménytelenné vált gyermeket nem segíti megértő – támogató nevelés. más pszichiátriai kórformákba tartozó betegek. stb. iskola. gyors légzést. hogy a szexuális és agressziós törekvéseket szigorúan büntető szülői magatartás vezet a fóbiás szorongások kialakulásához. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálhatják a gondolkodást és a viselkedést. nincs metró – fóbia. (elválasztja férjétől) tudattalan oidipális impulzusoknak téve eleget. a gyermek fokozottan dependenssé és visszahúzódóvá válik attól való félelmében. Az áttolás révén az ismeretlen eredetű szorongást (tudattalanul) ismert tárgyhoz (eseményhez. stb. fokozott szívműködést („szívdobogás”). későbbiek során pedig az anya szeretete. Budapesti beteg esetén pedig gyakran fellelhető az utazási céllal (munkahely. felbukkanhatnak az addig nem tudatos szex – vagy agressziós törekvések. a pszichoanalitikus szimbolizációs értelmezés pedig sok esetben hat erőltetett magyarázatnak. szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik.) szembeni ellenállás. bizonytalanná válhat. mivel kisebb – nagyobb irracionális félelmeket. stb. való heves irtózást). közlekedéstől. pánikreakciókhoz vezethetnek. esetleg pánik reakció. hányinger. azt feltételezik. hiperventilláció. Előfordulhat. A szorongás ősforrása a születési trauma. így elviselhetővé is válik és lehetősége nyílik a szorongás forrásának elkerülésére. anyját állandóan maga mellett akarja tudni.

a szisztematikus deszenzitizációs terápia. jellegzetes distressz élmény attól a felismeréstől. Terápia: Szinte minden eljárást (és mindezek kombinációit) kipróbáltak és mindegyik esetében beszámoltak sikerről is. Fóbia (mint szimptóma). amelynek lényege az inger és szorongás között kialakult kapcsolat megbontása. nyílt területen. felismeri. vagy („elkerülő”) személyiségzavarra Fóbia (szimplex. hogy: „külső okok miatt nem lehetek az. nem vezethető vissza depressziós. közlekedési eszközön. hogy kiszolgáltatottá válhat. eltávolíthatók. Fóbiánál a szorongás tárgyakkal – szituációkkal kapcsolatos. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a tünet addig áll fenn. Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. naivak és kritikátlanul hiszékenyek minden olyan módszerrel kapcsolatban.A. mivel az irracionális félelem dominálja a beteg életét. kudarcról is. Nem vezethető vissza depresszív. Gyógyszeres (minor tranquilláns!) kezeléssel elsősorban a szorongás csökkentése érhető el. de a fóbiás nem üldözöttnek érzi magát. a normál aktivitás egyre inkább beszűkül. ahonnan nehéz eltávozni. ha a beteg szembesül azzal. (pl. amelyek racionalitását nem látják át. hanem puszta szokásként rögzültek. paranoiditás. vagy olyan helyeken. elkerülő viselkedés bizonyos (előbbiekbe nem tartozó) tárgyakkal. aki vagyok”. irracionálisak és szenved ettől. (szimbolizáció). nem vezethető vissza kényszeres. elkerülés. Elhárító mechanizmusok: elfojtás. hogy ezek az érzései túlméretezettek és ésszerűtlenek C. környezeti tárgyaktól függetlenül. Általában jó hatással van. relaxáció (autogén tréning. hanem káros is lehet. Fóbiás áttolás és paranoid projekció: mindkét esetben belső szükségletek. Eltávolítása ezért nemcsak felesleges (hisz az alapbaj megmarad). B. paranoid. szociofóbia) C. helyzetekkel szemben. tudatosítani a relaxált beteggel. esetleg ártó szándékú viselkedése számára.) B. impulzusok torzítják a valóságot. szkizoform kórképre Differenciál diagnózis Fóbiás neurózis. ha sikerül a beteg környezetével jól együttműködni. A kezelés prognózisa (idült eseteket leszámítva) általában jó: viszonylag rövid időn belül gyógyulnak a betegek. konverziós hisztéria: a szorongásos neurózisban diffúz és nem specifikus szorongást él meg a beteg. de akut dezorganizáltság állapotában rövid major-tranquilláns kúra is indikálható. Fóbiás tünetek más megbetegedéseknél is előfordulnak. nem szorong. hipnózissal is jó eredmények érhetők el. szorongásos neurózis. moziban. áttolás. ha deszenzitizációs kezelésben lévő betegek számára szerveződik. elkerülő viselkedéssel jár. perzisztens és irracionális félelem. amelyek már nem szolgálnak elhárításként. Azok a tünetek azonban. Mindkét esetben eljut a beteg ahhoz a felismeréshez. kényszer. szkizofrénia). mivel egyes fóbiás betegek extrém mértékben szuggesztibilisek. A szimptomatikus kezelés. regresszív jellegűek) követik. hogy érzései irreálisak. mert rendszerint „rosszabbak” (debilizáló. specifikus) A. a leggyengébbtől a legerősebb felé haladva exponálni az ingert. amíg ellátja elhárító funkcióját. elkerülni. vagy nincs nyilvánvaló közelségben segítő személy (utcán. mások (bárki) fürkésző. hipnózis. a szituációk gyakran mélységgel. a szorongást okozó inger hierarchikus rendezése. félelem nyilvános helyeken. fóbiás neurózis (. hogy betegségével milyen másodlagos előnyökhöz jut. DSM-III. Wolpe a következő három műveleti szakaszt különíti el: 1. Gyakran segít az is. ezért önmagukban nem elégséges kritériumai a diagnózisnak (ld. stb. A tárgyak gyakran állatok. Ennek legjobb módja. zártsággal kapcsolatosak B. (ld. hogy nem fél tőle. A csoportterápia különösen akkor jó hatású. kényszeres. kritériumok). szkizoform kórképre. vagy gyógyszerek révén) 2. Szuggesztióval. 3. C. hanem betegnek. de a fóbiás megtartja „realitástesztelő” képességét. hogy a beteg belássa: a szorongást keltő tárgy (szituáció) semmilyen veszélyt nem jelent. A pszichoanalitikus kezelés célja a fóbiás tünet és a mögöttes (tudattalan) konfliktus összefüggésének feltárása a célból. paranoid kórformákra. helyzettől.mint szindróma). Szociofóbia A. ha sikerül a koragyermekkori szorongás körülményét feltárni. hídon. Az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás. 43 . attól való irracionális félelem. illetve magyarázni próbálja a helyzeteket.

hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. Az életkor előre haladtával ez csökken. mint mások. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. vagy az ébredés elhúzódása. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. A rákövetekző. emocionális problémák. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. szubjektív szenvedést okoznak. a test rendkívül ellazult. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. Ezután középmély alvási. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. teljesítmény zavar.szakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. 3. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje nyúlik meg. életünk egyharmadát átalusszuk. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. mind másoknak. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. elalvási rohamok. a nappali álmosság. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. amelyek egymással nem cserélődnek fel. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. életvitelben nehézségeket hoz létre. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. vagy délután 13-16-ig. és a munkában. hajnal 1-4-ig. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. ciklusokra osztódik. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. nemcsak alvásvédelmező. fokozott esékenység. 2. 2. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. ezekben változik az alvás mélysége. 44 . alkohol.szakaszban élünk át álmokat. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. állandó panaszt okoz. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is.ALVÁSZAVAROK ALVÁS ZAVAROK Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. figyelem zavar. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. és deprimáltabbak. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. 4. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. gyógyszerek. mint egyéb alváshoz hasonló. kritériumai: 1. vagyis a REM.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. szemünk állandóan mozog. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. szorongóbbak. Elégtelen alvás. A REM. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. Kísérletesen meg tudták állapítani. vagy lerövidül. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. Az éjszakai alvás periódusokra. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. ha a korábbi feszültsége már elhasználódott. de óvja a lelki egészséget. rossz minőségú alvás. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. Ugyanakkor a REM. 3.szakaszban vagyunk. Egész nappali működésük szintje csökken. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. miközben az alvás mélysége egyre csökken. életmód. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás.

a leküzdhetetlen konfliktusokon. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. Gyakori. Az oligofrénia típusos formái és az épelméjűség közötti folyamatos átmenetet jelentő közti formák. A beteg többnyire kövér. Disszomnia olyan alvás zavar. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. orvosi. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás.. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. EEG döntő. az anamnézisben nincsenek specifikus kórfolyamatra utaló adatok. az egyén átlagos intelligenciaszintje az enyhén elmaradott vagy debil kategóriába sorolható. A mentális retardáció létrejöttének okai három fő csoportba oszthatóak. de gyakrabban mechanikus. helyzetétől kezd szorongani a páciens. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. a szokatlan élmények. összrendezett cselekvéseket hajt végre. vagy sorscsapások. munka túltrheltés. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. teljesítmény. a szorongásos. hipertóniás. El kel különíteni az epilepsziától. A súlyossági fokozatok megállapítása az intelligenciaszint és a szociális adaptív funkció felmérésével történik. éjszaka izzadnak. utólag nem emlékszik semmire. 1. járkál. az adaptív magatartás hiányosságaival társulva. Ritka felnőtt korban. tartós fennállása kognitív zavarokat okozhat. Elsősorban értelmi fogyatékosság és szociális inkompetencia jellemzi.szindrómával jár együtt /obesitás. Az alvajáró nincs ébren. A genetikai eredetű mentális retardáltak között el lehet különíteni a familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportját. majd hirtelen megnyitása. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. 45 . Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. éjszaka alvás közben felkel. erőteljes horkolással. Az intelligenciaszintet poligén rendszer határozza meg a környezeti tényezők mellett. arca kifejezéstelen. a felelősség. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. antropológiai vizsgálattal nem találhatók. általában 5-30 percig tart. ami ágyszorongássá fokozódhat. időskorban néha előfordul. A disszomniák. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. Éjjelente ébren tépelődnek. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. neurotikus talajon. emiatt riadhatnak fel. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. pszichiátriai alvászavarok.Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. előfordulhat. mely már a fejlődés időszakában észlelhető. különböző súlyossági fokai vannak. Mentális retardáció definició: szignifikánsan átlag alatti általános intellektuális működés. mind a REMfázisban felléphetnek. testvérek között legalább egy mentálisan retardált egyén fellelhető. Szomatikus tünetek náluk komplex genetikai. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. és a szülők. Poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható. hogy már magától az alvástól. nehezen ébreszthető. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Mentális retardáció: az összes típusos oligofréniák és az enyhébb átmeneti formák egésze. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. paraszomniák. hánykolódnak.

Edwards szindróma.tart károsodás mértékének meghatározására. Az alkalmazkodó viselkedés mindig károsodott. 2. Jellemzi a különböző készségek és az intelligencia minden területén megfigyelhető károsodás. A mentális retardáció felosztása A mentális retardáció a szellemi működés lelassulásából vagy inkomplett fejlődéséből kialakult állapot. A monogén ártalmak az anyagcsere veleszületett rendellenességei. környezeti toxinok. Ha stimuláló környezetbe kerülnek. Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések. elégtelen prenatális gondozás. hypothyreoidismus – a pajzsmirigy alulműködése). ólom. pl. 3. 1. status epilepticus. a táplálás elégtelensége. hogy a főbb etiológiai tényezők együtt. posztimmunizációs encephalopathia. Gén abnormalitások: tuberosus sclerosis. Gyakori. A BNO-10 felosztása: Alapján 4. szexuális transzmisszióval közvetített betegségek).alkoholfogyasztás. a pszichoszociális depriváció. Ha a mentális retardáció oka ismert. agysérülés. Szex-kromoszóma anomáliák: Klinefelter szindróma. galactosaemia (recesszív). III. Antiszociális viselkedés és más viselkedészavar észlelhető. Kromoszóma rendellenességek esetén a gyengeelméjűség általában nem egyetlen tünete ezeknek a jól körülhatárolt szindrómáknak. higany. herpesz és más infekciók. amely figyelmet vagy kezelést érdemel F7x8 – más magatartási rendellenesség F7x9 – meg nem határozott. más kódot is használni kell. endokrin abnormalitások. Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség (toxaemia – baktérium által okozott mérgezési állapot. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció. fulladás. Elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. drog. Környezeti fizikai kórokok. fertőzések (rubeola. anoxia. ha ez nem más betegség következménye: F7x. Az autoszómák rendellenességei általában gyengeelméjűséggel járnak. a recesszív öröklésmenetet mutató különböző enzimopátiák.0 – nincs. Turner szindróma. hatásukban összegződve vezetnek mentális retardációt előidéző agykárosodáshoz. extrém alultápláltság.vagy testi betegségekkel vagy anélkül. (azaz negyedik) jelet használunk a mag. Autoszómális kromoszóma anomáliák: Down szindróma. hypothyreosis.2. ezek az egyébként átlagos adottságú gyermekek gyorsan fejlődnek.1 – jelentős magatartási rendellenesség. Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség. vagy minimális a magatartási rendellenesség F7x. A genetikai kórok monogén ártalom vagy kromoszóma rendellenesség lehet. hanem testi kórjelenségekkel társul. szülési sérülés. mentálisan retardált egyéneken az elmebetegségek prevalenciája három-négyszer nagyobb. Szociokulturális kórokok. II. 46 . vízbesüllyedés. mint a normál populációban. Jelentkezhet más elme. neurofibromatosis (domináns). phenylketonuria. amely a fejlődési időszak alatt manifesztálódik.

beleértve a klinikai eredményeket. Az írás és az olvasás gondot okoz. gyakorlati munkavégzésre képesek. Autizmus. Szintén standardizált szociális érettségi és adaptációs skálákat is érdemes felvenni. Eléri a teljes függetlenséget az önellátásban. általában mozgékonyak. Az iskolai munkában behatárolt az előrehaladásuk. sokan egész életükön át felügyeletre szorulnak. akik nem tanulnak meg beszélni. ami jelentős központi idegrendszeri károsodásra vagy fejlődési rendellenességre utal. számoláshoz szükséges ismeretek elsajátítására. és a pszichometriai tesztekben nyújtott teljesítményt. epilepszia. Vannak. A betegek többsége motorosan károsodott. de élvezik a szociális interakciót.• A különböző készségek fejlődésében nagy különbségek lehetnek. ha feladatuk pontosan meghatározott és irányítást kapnak. Egyesek jobb vizuális-térbeli és rosszabb nyelvi képességekkel rendelkeznek. egyénileg alkalmazott intelligenciatesztekkel kell meghatározni. A képzési programok náluk is fontosak. A képességek profilja eltéréseket mutat. A mérsékelten retardált személy nyelvi és értelmi fejlődése lassú. • Organikus etiológiai tényező ritkán (bár növekvő arányban) diagnosztizálható. • Enyhe mentális retardáció (50-69 közötti IQ) – (F70) • • • • • Magatartási. • Nagyon súlyos mentális retardáció (20 alatti IQ) – (F73) 47 . Az IQ-t standardizált. vannak. A többségnél organikus etiológia kimutatható. Teljesen önálló életvitelre nagyon ritkán képesek. de a többség képes segítség nélkül járni. Felnőttként egyszerű. mint a közepesen és súlyosan retardáltakéhoz. Epilepszia. érzelmi és szociális nehézségei és az állapotából következő kezelés és támogatás közelebb áll a normál intelligenciájú emberekéhez. aktívak. szellemit kevésbé. de ezeket külön kell kódolni. neurológiai és testi hátrányos állapot is gyakori. Az intellektuális szint meghatározásának az összes elérhető információn kell alapulnia. de eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget. nem szabad mereven alkalmazni őket. Gyermekkori autizmus vagy más pervazív fejlődési zavar jelen lehet. akik egyszerű társalgásra is képesek. bár fejlődése sokkal lassúbb a normálisnál. az adaptív magatartást. ha a rendelkezésre áll szülő vagy gondozó. akik csak az alapvető szükségleteket fejezik ki. nyilvánvalóvá válik. a gyakorlati és háztartás körüli készségekben. Az enyhén retardált személy késéssel kezd beszélni. Mérsékelt mentális retardáció (35-49 közötti IQ) – (F71) • • • • • • Súlyos mentális retardáció (20-34 közötti IQ) – (F72) • Nagyon hasonlít a mérsékelt mentális retardációhoz. és az ezeken a területeken elérhető szintje behatárolt. vagy más deficitje is van. Önellátási és mozgáskészségük visszamaradott. Ha a betegség észrevehető érzelmi és szociális éretlenséggel párosul. Gyakorlati munkát képes elvégezni. más fejlődési rendellenesség. mások ügyetlenek. a többség képességének megfelelő szintű szociális fejlődést mutat. magatartászavar vagy hátrányos testi állapot gyakran társul. bár néhányan képesek az olvasáshoz. megkísérel kapcsolatot teremteni másokkal. amelyeket a helyi kulturális normákhoz adaptáltak. A specifikusan a hiányosságok kompenzálására fejlesztett képzés sokat segíthet. Más pszichiátriai betegségeket a nehéz beszédkészség miatt nehéz diagnosztizálni. és vannak. Ide tartozik a súlyos mentális szubnormalitás és a súlyos oligofrénia. íráshoz. A megadott IQ szintek útmutatók.

De van. 1. állandó segítségre és felügyeletre szorulnak. de abbahagyja. ekkor a legtöbb gyerek magától abbahagyja. Akik 2 éves kor után – akár még 6 éves korban is . ez egy orális fixáció) Tehát 6 évesen. a nevelési problémák megoldásának segítése. elfogadó környezet biztosítása. és az ujjszopást rendszeres napi tevékenységformái közé sorolja. Középsúlyos szellemi fogyatékosok bentlakásos intézetekben végezhetnek egyénre szabott. A korai fejlesztő programok 3 éves kortól alkalmazhatóak. atípusos autizmus gyakoriak. kevés utasítást ért meg. már csak a szégyen miatt is. az önálló életvitel lehetőségének csökkenésével. lehetnek dísznövénytermesztők. Legtöbbjük mozgásképtelen vagy mozgásában súlyosan korlátozott. A legegyszerűbb vizuális és térbeli készségeket elsajátíthatják. • A mentális retardáció fennáll. (van egy ismerősöm. Ez súlyos zavarra utal. inkontinens. az adaptációs készségek beszűkülésével. azok általában lefekvés után teszik ezt. hogyha szorongásos állapotban van a gyermek. 1. de nincs elég információ ahhoz. aki 6 évesen iskolába kerül. vagy ha betegek. biztonságos. GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK Ujjszopás Az ujjszopás az élet első 18-20 hónapjában teljesen szokványos mindennapos jelenség. 48 . vagy egészségügyi gyermekotthonokban. gazdasszonyok. vagy éjszakára korlátozódik. kiválasztja a hüvelykujját. hogy ennek a tevékenységnek a lényege a szopómozgás. ez még normális. tehát ezt semmiképpen nem nevezném normálisnak. Alapvető szükségleteik kielégítésére alig vagy egyáltalán nem képesek. hogy a fenti kategóriákba besoroljuk. Ez bizonyítja. Gyógypedagógia és kreatív foglalkozásokat is biztosítanak számukra.• • • A beteg komolyan korlátozott értelmi készséggel bír. könnyen megtanulható munkát. Az élet első másfél éve a fejlődés orális periódusa.szopják az ujjukat. Amikor a szülő foglalkozik vele. habilitációja és rehabilitációja A rehabilitáció során a károsodott kognitív funkciók miatt számolni kell az emocionális élet differenciálatlanságával. illetve a szájjal végzett cselekvés az öröm és a kielégülés fő forrása. vagy ha erősen szoronganak.5 éves korig ez teljesen általános jelenség. ezért itt felmerül a kérdés. és csak a nonverbális kommunikációs formák legalapvetőbb szintjére képes. aki még 6 évesen is cumizik. A legtöbb gyerek.5 éves korig ez teljesen „normális” jelenség. A habilitáció célja: közösségbe való integrálás. Az ujjszopás cumizással is kiváltható. Az ujjszopásnak ez a módja semmiképpen sem akadályozza a gyereket az egészséges életvitelben. Az organikus etiológia a legtöbb esetben kimutatható. Fontos a szülők nevelési attitűdjének alakítása. Súlyos szellemi fogyatékosok családban élnek. aki 30 éves és családapa és még esténként szopja az ujját. A csecsemő néhány hetes korában megtalálja kezével a száját. képességeknek megfelelő munkavégzés. A speciális kisegítő-iskolai oktatás 16 éves korig történik. hogy ez meddig normális. Jó képességű értelmi fogyatékosok ipari tanuló iskolába járhatnak. A szellemi fogyatékosság prognózisa. a csecsemőnek eszébe sem jut az ujját szopni. A gyermek az ujjszopás segítségével igyekszik megteremteni az egyensúlyt önmaga és a külvilág ingerállapota” között. Igazából az ingerszegény állapotokban erőteljes az ujjszopás. egy kicsit részt tudnak venni a gyakorlati munkában. amikor a csecsemő számára a száj. állattenyésztők. Súlyos neurológiai vagy más testi fogyatékosságok.

az ujjunk viszont ott van kéznél. bizonyos tantárgyból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek. értelmi fogyatékosság). hogy mekkora az előfordulási gyakorisága. bizonyos mentális zavarok tünetei lehetnek (autizmus. rendszeresen ismételt gyermeki mozgás. folyamatosan ringatja a testét. (A legelterjettebb a diszlexia. A pontosabb definíciója ennek. hogy mennyire más a viselkedése. gyermek megállás nélkül futkározik. hogy tudjon manipulálni a kezével. A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepció zavara. hogy 4-5x több fiú hiperaktiv. mert igazából ez az óvodában nem jön ki. vagy ujjszopás? Fogászati hátrányra hivatkozva mondták. akkor egyre gyakrabban szüksége van a kezére. A tanulás zavarai Tanulási zavarról abban az esetben beszélünk. vagy ütögetése. hogy amikor a gyerek elkezd 2 éves korától egyre többet játszani. a fej lengetése vagy ütögetése. A felnőttek számára a hintaszék is ugyanúgy a feszültséget oldja. akadályokat. de nem feltétlenül az. hogy egy gyerek kicsit más.) A viselkedés 3 fő területén jelenik meg. de amíg a szülő nem változtat. a karok szárnyszerű csapkodása. ezek a következők: a) b) c) motorium impulzivitás figyelem Ahhoz. (Már az óvodában fel kell fedezni. Egy bizonyos. hogy sztereotip módon. írás. nem tekinthetők rendellenesnek. ezért a kedvenc játszószerük. hogy mennyire függünk ettől. Önringatás Az önringatás és az ujjszopás funkcióját tekintve rokon jelenség. A szülő nem bír megbirkózni a problémával. akkor lesz nagyon látványos ez a probléma. a kár egyre súlyosabbá válik. a cumit azt le lehet tenni hamarabb.Cumi. ez a diagnózis megnyugtatja. tehát egyre többször szükségszerűen abbahagyja a cumizást. Percepció zavarai: diszlexia. mert mindkettő a belső feszültséget csökkenti. Az ujjszopásnak az az előnye. (Az. 2. hogy nem lehet megmondani biztonsággal. Amikor iskolába kerülnek. de én azt gondolom. 1.) A fejlesztő foglalkozások a percepciós és kognitív képességeknek a fejlesztésére épülnek. A mérték a lényeg. addig hiába próbálunk a gyereknek segíteni. 2. a bútorokon „mászókázik” képtelen egy helyben ülni még ülőhelyzetben is izeg-mozog 49 . A percepciónak ezek a zavarai az olvasás. Motoros működési zavarok: hiperaktivitás. Nos. ugyanakkor örömforrás is. Az önringatás úgy történik. még belefér. Rendszerint 5-6 éves kortól diagnosztizálható. hibás. ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező.) Az ilyen mozgások az élet első évében nagyon gyakoriak.) A tanulási zavarban szenvedő gyerekeknél az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezése gyakran pontatlan. hogy már a hüvelykujjtól is el tud deformálódni a fog. és a számolás elsajátításának folyamatában jelentenek problémát. mint a többinek. Még ilyen sztereotip mozgás a fejlengetés. Ha nem segítünk időben. (Ilyen még pl. akkor az intellektusával tudja is javítani. Ez a viselkedési zavar olyan összetett és nehezen diagnosztizálható. A gyereknek szüksége van segítségre. hosszan. akkor kezdik figyelni a gyereket. Ha 1 éves kor után is megmarad. hogy nem jó a cumi. hogy a gyerekkel van a baj és nem vele. hogy a diagnózis felállítható legyen a motorium területén legalább 2 tünetnek kell regisztrálhatónak lennie az alábbiak közül: 1. a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt. Az iskolai teljesítmény zavarai közül talán a leglátványosabb és a legtöbbet vizsgált probléma a hiperaktivitás. így az ujjszopás már egyre többször az esti órákra korlátozódik. 3. de szándékosan. mint lány. Ha gyerek elég intelligens. hogy a gyermek a két kezére és a térdére nehezedve. kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek. A játszótéri hinta is erről szól. ezért sokszor nem is veszik észre. diszgráfia diszkalkulia.

hogy a hiperaktivitás mögött veleszületett temperamentumproblémát kell keresnünk. ott veszélyes. és a hivatalos „hiperaktivitás” diagnózis gyakran megnyugtatja a türelmetlensége miatt bűntudatot érző szülőt. gyakran nem tudja befejezni. figyelemzavarai csak meghatározott helyzetben jelentkeznek. mint ahogy gondolkodnék feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikba feladatait képtelen megszervezni. hogy a közvetlen környezet toleranciája. hogy hogyan viselkedjen bizonyos helyzetekben. hogy a hiperaktív gyerekek többségénél az idegrendszeri probléma veleszületett. a másiknál nem. Az a tapasztalat. 2. Szó volt már róla. 3. mintha „fel lenne húzva” Az impulzivitás regisztrálásához 3 tünet meglétére van szükség az alábbiakból: 1. Úgy is mondhatnánk: állandó ingeréhség. Az a gyakoribb. Innentől kezdve megjósolhatatlan. az öninstrukció. A másik típus esetén általában a háttérben nevelői. Ennek oka pedig a dopamin hiányos működése. ill. a másikat „valódi”. és fájdalmak érik a viselkedése miatt. de akinél agresszióval is társul. (ezért szituatív). A hiperaktivitás kezelésénél mindenekelőtt a gyógyszereket kell említeni. hogy a hiperaktív gyerekek a nyugtatóktól izgatottabbakká válnak. 5. (pl. és túlzott mozgékonysága. hogy „nem figyel oda” figyelme könnyen elterelhető képtelen koncentrálni folyamatos figyelmet igénylő feladatokra nem tud tartósan játszani egy játékot. Ez az elmélet meg tudja magyarázni a hiperaktív gyerekek paradox gyógyszerreakcióját. A pszichológusok általában viselkedésterápiai módszerekkel próbálnak javítani ezen gyerekek állapotán. Eszerint a hiperaktivitás egyfajta ingerkereső magatartás. amikor igen. hogy mi lesz az ő jövője. Feltételezik. illetve a szülés komplikációiból ered. 5. Sok kutató azzal magyarázza a hiperaktivitást. vagy szülői intolerancia húzódik meg. Ha nincs agresszió. Ez a meg nem értettségtől alakulhat ki. vagy normális mértékű lesz. intoleranciája milyen szerepet játszik ennek a zavarnak a kialakulásában. tehát vagy öröklött. vagy a terhesség. van akinél kizárólag az iskolában jelentkezik. a következők közül: 1. gyakran előbb cselekszik. Azonban számos vizsgálat bizonyította. A beszéd és a kommunikáció zavarai 50 . készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb. 3. 5. enyhe depressziót. aktivitását „betegesnek” minősíti. ill. az agressziójuk által. A szakirodalom ellentmondásos annak megítélésében. amíg sorra kerül A figyelem zavara legalább 3 tünetből állapítható meg. Ugyanis számukra a stimuláló szereknek nyugtató hatásuk van. az egyiket „szituatív”. Ilyen terápia pl. mert ők lesznek azok. akik mindenféle deviáns társaságokhoz fognak csatlakozni. amikor a gyerek saját viselkedését próbálja meg irányítani. ezért antidepresszánsokat is adnak mellé.) Kétféle hiperaktivitás van. Mi okozza a hiperaktív magatartást? Nagyon sok kutatást végeztek ez ügyben. egy játékszerrel. Az egyik kutató abból indult ki. mert előbb-utóbb túl lesz rajta. a RITALIN) Ugyanakkor ezek a stimulánsok gyakran hangulatromlást is eredményeznek. és valószínűleg ez váltja ki belőle az agresszivitást. van akinél kizárólag otthon. (Ez arról szól. helyhez kötött. 4. Egy modell segítségével megtanítják a gyereket arra. és hosszú ideig feltételezték. a csoportban nehezen tudja kivárni. Két típusát tartják nyilván. A „szituatív” kategóriába tartozó gyermek a tüneteket jóval enyhébb fokon produkálja. hogy általában kamaszkor után ez megszűnik. csapong életkorához viszonyítottan túl sok ellenőrzést igényel játékokban. vagy tulajdonságokból adódó hiperaktivitásnak nevezik. és a stimulánsok hatására nyugszanak meg. 2. az egyiknél társul agresszióval. és eleve nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. tehát kicsi kortól folyamatosan nincs elfogadva. alvás közben is sokat mozog olyan. és ez a veszélyesebb is.4. amit elkezdett gyakran észrevehető. Csak a „valódi” hiperaktivitás minősíthető klinikailag is hiperaktivitásnak. Ez úgy történik. hogy agyi sérüléshez semmi köze sincs. akkor könnyebb az eset. hogy a szervezet általános izgalmi. hogy a szülői intolerancia a gyermek természetes mozgékonyságát. 4. hogy a háttérben agyi károsodás húzódik meg.

Enyhe.Akkor nevezzük így. miszerint a tic környezeti hatásokra fellépő rendellenesség következménye. ill. melyekhez úgynevezett vokális tic társul. ahol a beszéd folyamatossága sérül. Súlyossági foka alapján két típust különböztetünk meg a) tónusos dadogásról beszélünk akkor. hogy az illető egy-egy szótagot többször is megismétel 51 . Általában ide tartoznak a súlyos személyiségzavarban szenvedők. Krónikus tic . hangsorok. „belső nyelv” alakulásával indul. Ez azt jelenti. Ennek a hátterében mindig súlyos agyi károsodás mutatható ki. magától elmúlik egyszer csak. Három típusa van: 1. amikor a gyerek bizonyos korig egészségesen fejlődik a beszédben. melynek segítségével a gyermek már képes arra. de már érti. vállrángatás). A beszéd fejlődése az ún. hogy a szülő következetesen korlátozza a gyermeket motoros tevékenységeiben. Ez azt jelenti. minél korábban keletkezik a sérülés. A beszédfejlődés zavarának. A dadogás A dadogással kiemelten kell foglalkozni. 1. (Tehát. A beszéd késése 3 éves korig nem számít kórosnak. La Tourette. Fontos. Az óvodáskorban még nagyon sok gyerek küszködik artikulációs zavarokkal. A krónikus tic esetén leginkább a viselkedésterápiát alkalmazzák. Ezt követi a „receptív nyelv” elsajátítása. mint nő.A motoros rándulások általában a felsőtesten vagy a fejen jelentkeznek (pl. Ez a hang rendszerint a szókezdő mássalhangzó. hogy a fiúk között 3-szor akkora eséllyel fordul elő. 3. hogy a tickelő személyt megkérik. hogy a szülő ne figyelmeztesse a gyereket. ill. A harmadik típusba az ún. 2. sem receptív. 2. A beszédfejlődés befejező mozzanata az „expresszív nyelv” kibontakozása. Rendszertelenül jelentkezik. obszcén kifejezések. ha a fent említett tünet 1 évnél hosszabb ideig fennmarad. akkor ezt szándékosan csinálja.) Margaret Mahler szerint a tic oka az.2-15 éves kor között jelentkezik először. a kommunikáció zavara annál súlyosabb. hogy megértse saját tapasztalatait. mint a lányoknál. Kb. mint beszélni. Mivel ezek egymásra épülő. intelligensek. hogy még nem tud beszélni. szerzett beszédzavar tartozik. mint a fiúk. ezek között is az ún. feszült helyzetben nő. amit mondanak neki. a vállát rángatja. sem pedig expresszív szinten nem mutatja a beszéd jeleit. Ide tartoznak a halláskárosodottak. átmeneti tic általában spontán gyógyul. Ezek azonban logopédus segítségével általában gyorsan rendeződnek Tic A tic a vázizomzat. A 3-4 éves gyermek sem belső.szindróma . meghatározott izomcsoportjának gyors. Mivel a nyelv a kapcsolat létesítésének legfőbb eszköze. többször egymás után összerándul. Biztosat nem tudnak. Leggyakoribb formája a szemhéj ticje. ezért a beszéd zavara a további fejlődésnek komoly akadálya lehet. Az viszont tény. negatív gyakorlás a legismertebb módszer. önkéntelenül kiejtett szavak. az enyhén vagy középszinten értelmi fogyatékosok és a tanulási zavarral küzdők is. majd hirtelen leáll. 4 x annyi férfi dadog. drámai visszaesés következik be. Az enyhe. ill. mint kortársaié. befogadóak. mielőtt azt másokkal közölni tudná. Általában a lányok valamivel előbb kezdenek el beszélni. és ezért erősödik az a felfogás. ha pl. az a megszűnését gátolja. akiket baleset következtében neurológiai károsodás ér. Ezen a szinten már szavakká formálja gondolatait. de ez napjainkra változott. súlyosságától függően. hogy a szövegkörnyezethez nem tartozó. amikor a dadogás abban nyilvánul meg. de sokkal alacsonyabb szintű. amikor az egyik vagy mindkét szemhéj hirtelen. 3. mely szerint a tic-et valamilyen idegrendszeri sérülés okozza.A gyermek jóval előbb tanul meg kommunikálni. Azok a feltételezések. egymást feltételező fejlődési fázisok. hogy naponta meghatározott ideig szándékosan tickeljen – azaz végezze azokat a mozgásokat. A dadogó ember valamilyen belső blokk következtében egy-egy szótag vagy hang megismétlésére kényszerül. sokáig tartották magukat. azok. Ez egy ritka betegség. (Ezek az emberek fogékonyak. A gyermek általában 1-2 éves kora között mondja ki az első szavakat. szorongásmentes helyzetben csökken. átmeneti tic . Nem gyógyítható. három típusa írható le. A gyermek rendelkezik bizonyos szintű nyelvi készséggel. ismétlődő.) Evvel elég jó hatékonyságot érnek el. Ha tudatosítjuk az ilyen tudattalan folyamatokat. Azt jelenti. cél és szándék nélküli mozgása. melyek általában trágár. melyek a ticjét jellemzik. a beszéd.

akár következménye. hanem abban kell segíteni. Oka pedig az. a másik. Valószínűnek látszik.) Két szituáció van (az analízis szerint). és akkor nem tud dadogni) A klasszikus pszichoanalizis a dadogást (mint szinte valamennyi mentális zavart) kóros védekezésként értelmezi. Elektív mutizmus Ez az egyik legrejtélyesebb kommunikációs zavar. Úgy vélik. Bloodstein szerint a dadogás anticipációs küzdelem. Ezekből azt a következtetést vonhatjuk le. se száma az elméleteknek. amely a múlandó élettani dadogást valódi problémává alakítja. tehát a háttérben elfojtott konfliktust feltételez. figyelmeztetése olyan beszédszorongást vált ki a gyerekben. hogy talán nem is a gyermek gyors gyógyulása a cél. Gyakorlatilag nem tudjuk. de igazán nem tudják meghatározni. mert a beszélő attól fél. hanem önérzetének. hogy a dadogásra azok a gyerekek veszélyeztetettek. Ez szintén a konfliktusokkal teli szülő-gyermek kapcsolatot tartja a legfontosabb kiváltó oknak. hogy jobb. amelyben a kommunikáció során az indulat különösen erős a partner iránt: az egyik az. hogy valamilyen közönséges kifejezés fog kicsúszni a száján. rajzoláshoz. Kétségtelen. a gyerek azt tanulja meg. 52 . amit gyorsan akar kimondani. Ugyanakkor meg kell indítani a verbális kommunikációt is. más szituációban nem hajlandó megszólalni. hogy direkt dadogtatják a pacienst. Ez azt jelenti. A dadogás okára vonatkozóan jóformán se szeri. hiszen célja a szorongás elleni védekezés. bátortalanok. és az ebből eredő feszültség valóban megakaszthatja a beszédet. beszélőkedvének a megőrzése. Mivel a gyerek félénksége. ami meggátolja benne. nem ennek a betegségnek az okát kell mindenek előtt földeríteni.) A terápia során a legfontosabb feladat a szorongás kezelése. „fülbesúgó” kapcsolatba kerüljön. melyek a dadogást alkati rendellenesség következményeinek tartják. hogy ezekben a helyzetekben a dadogás valóban felerősödik. Otthon viszont hajlamosak az indulatkitörésre. A dadogásnak van viselkedés-lélektani magyarázata is. bátortalansága és hárítási módja között összefüggés van. hogy a szülő jóindulatú beavatkozása. hogy a felnőtt környezet folytonosan javítja. Ezek általában a féltekei dominanciák problémáiból indulnak ki. (Előbb jönnek a gondolatok. hogy a dadogásnak kétségtelenül van genetikai komponense. ezért a beszédtevékenységhez erős szorongás kapcsolódik. csak intim családi környezetben hajlandó beszélni. Ennek megfelelően a dadogás tulajdonképpen parapraxis. (Úgy is gyógyítják. amely a legtöbb esetben rövid idő alatt elmúlik.b) klónusos dadogás. tartózkodóak. Általában elérhető. . hogy nem lehet eldönteni. mindkettőt használja evéshez. A felnőtt környezetnek sosem szabad elfelejtenie. kritizálja a gyermek beszédét. A nyelve azért akad el. de a lányoknál jóval gyakoribb. ép értelmű elektív mutista gyermek. amikor görcsös erőfeszítéseket tesz egy-egy hang kimondása érdekében A dadogók általában átlagos vagy átlag feletti értelmi képességűek. eltérő okok is létrehozhatják. határozottabb fellépésű legyen. vagy balkezes. azaz a nyelv elakadása. mert a beszélő visszariad a saját agressziójától. hogy a dadogás nem a beszéd.) Jóval inspiratívabbak a dadogás örökletességére vonatkozó kutatások eredményei. A gyerekben ez stresszt okoz. Az ilyen gyerekek idegen környezetben félénkek. amikor az álláspontom igazát mindenképpen bizonyítani akarom. hanem a kommunikáció zavara. hogy mi okozza ezt a rendellenességet. Van több olyan elmélet is. hogy a gyerek a szeretett óvónővel. hogy a magatartás irányításában az agykéreg jobb vagy bal féltekéje veszi át a vezető szerepet. és a véletlennél jóval többször elsőszülöttek. de ott a blokk. ezért hivatalosan nem sorolják a neurózisok közé. és 11 éves kor után jóformán soha. helyreigazítja. Mivel éneklés vagy suttogás esetén sohasem fordul elő. Általában 2-7 év közötti korban jelenik meg. amit „helyhez kötött hallónémaságnak” lehet nevezni. Ez azt jelenti. hogy a dadogást egymástól független. Tapasztalatok szerint azonban neurotikus viselkedésforma. 2-3 éves kor táján nagyon sok gyereknél megjelenik a tónusos szótagismétlés – tehát dadogás -. amikor a beszélgetőtársam autoriter. (Ez Bloodstein álláspontja is. idegesek. hogy a fizikailag teljesen egészséges. a szorongás minden dadogó gyermek karakterisztikus jegye. parancsoló személy.vagy a pszichológussal . a hisztizésre. hogy kortárs kapcsolataiban bátrabb. Éppen ezért a terápiája elég hosszadalmas és összetett feladat. és a fokozatosan határozottabbá vált gyermeknek ezt a suttogó kommunikációt kell megzöngésítenie. ezért feltételezik. tömegesen. hogy a dadogó elővételezi (anticipálja) a kudarcot.egy intim. Akár oka a dadogásnak. akiknél az élet korai periódusában nem dől el egyértelműen. Mivel eredete ismeretlen. hogy beszélni nehéz. Feltételezzük. (Ugye nagyon sok gyereknél van az.

. hogy ez egy igen gyakori betegség. vagy a kliens minden fizikai ok nélkül tapasztalja memóriájának jelentős mértékű módosulását. DSM-IV ebben megtalálható az úgynevezett depreszonalizációs zavar. arra hivatkozva. A klinikai kórképek közül ki kell emelnünk a szomnambulizmust is. melyek nem feltétlenül emlékeznek egymás gondolataira. Ennek a hátterében nem a memória károsodása áll.disszociatív amnézia: vezető tünete a személy számára fontos események és információk előhívásának képtelensége. Disszociatív amnézia 53 . előfordul.többszörös személyiség (disszociatív identitás): az ebben szenvedők 2 vagy több egymást váltó elkülönült identitással vagy személyiséggel rendelkeznek. melyben a személyek érzései egy disszociatív zavar során leválnak saját mentális folyamataikról és a testükről. A tudományos társadalom véleménye megoszlik. menekülés és szökés): ezek a személyek elfelejtik a múltjukat. hogy meglehetősen ritka. . Számos emlékezetes könyv íródott a disszociatív zavarokban szenvedő emberekről. mintha kívülről figyelnék önmagukat. Többféle disszociatív zavart különböztetünk meg: .: Az Éva három arca és a Sybill. Ebben a betegségben szenvedők úgy érzik. Azaz leválik az emlékezet többi részéről a páciens. inkább az.disszociatív fuga. A klinikai szakemberek véleménye szerint. ilyen pl. hogy új lakhelyükre költözve új identitást vesznek fel. érzéseire vagy cselekedeteire. hogy televíziós műsorokban írtak ezekről. elkóborlás (latin szó.DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK A disszociatív zavarról akkor beszélünk. amikor az emlékezet bizonyos része disszociálódik.

Vannak betegek. A fenti disszociatív amnéziák közös vonása.Ebben a betegségben szenvedő emberek egyik pillanatról a másikra képtelenek lesznek arra. Más esetekben azonban meglehetősen szívós. 3. A disszociatív elkóborlás hasonlít a disszociatív amnéziához abban. vagy természeti katasztrófa után jelentkezik. A szelektív amnéziában a disszociatív amnéziák a második leggyakoribb típusában szenvedő emberek. Érdekes. Disszociatív identitás (többszörös személyiség zavar) A többszörös személyiség zavarban szenvedő embereknek kettő vagy több különböző. Sőt. akik hónapokat vagy éveket töltöttek távol és visszatérve megváltozott családi. háborús esemény. A genralizált amnéziáról akkor beszélünk. 5 éves kor előtt is megjelenhetnek. vagy természeti katasztrófákat követően.2%-át érinti. Az elkóborlás általában hirtelen ér véget és a múltbéli emlékek visszatérése spontán módon következik be. Az elsődleges vagy gazda személyiségnek nevezett alszemélyiség a többinél általában gyakrabban szokott megjelenni. A legtöbb klinikai szakember ritka zavarnak tartja. A dissszociatív amnéziához hasonlóan. mint férfiak esetében. Egyes serdülőkori elkóborlások hátterében is disszociatív elkóborlás gyanítható. lexikális vagy kategorikus ismereteket tároló emlékezet érintetlen marad. de az első tünetek már kisgyermekkorban. A részben vagy teljesen elfelejtett időszakot amnéziás epizódnak nevezzük. Az emlékezetvesztés jóval kiterjedtebb. viselkedésmóddal. Egyia kölcsönösen amnéziás kapcsolat. melyek korábban nem voltak jellemzőek rájuk. hogy az ilyen betegek csaknem 97%-át bántalmazták fizikailag ez első néhány életévük során. Ilyen esetben az elkóborlás rövid ideig. gyakran alszemélyiségnek nevezett személyiségük van. a folytonos. néha egészen más munkát keresnek maguknak. hogy felidézzék életük fontos. Szociális kapcsolataik szegényesek maradnak. 1. Ezeket általában stresszesemények indítják be. esetleg új nevet fesznek fel és bonyolult szociális interakciókat folytatnak. melyek mindegyike saját személyiségi rendszerrel. A folytonos amnéziában szenvedő személy. mely tulajdonképpen a személyes élményekre és a magántermészetű intim részletekre vagy önéletrajzi emlékekre terjed ki. 54 . Új személyiségjegyeket vesznek fel. Disszociatív fuga Ebben a betegségben szenvedő személyek nemcsak a személyes identitásukat és a múltjuk egyes részleteit felejtik el. Azoknak a személyeknek lehetnek beilleszkedési nehézségei. hogy az amnézia kizárólag az epizodikus emlékezetet érinti. jól integrált identitást választanak. Alapvetően azonban háromféle. hogy amint a személyek a múltjuk emlékeinek birtokába jutnak. drámai módon megy végbe. A lokalizált vagy körülírt amnézia. a szelektív amnézia. Az esetek nagy részét a serdülőkor végén vagy fiatal felnőtt kor végén diagnosztizálják. Mivel a legtöbb disszociális fuga rövid ideig tart a következményeik teljes mértékben helyreállíthatóak. A periódus kezdete rendszerint egy megrázó esemény. ha a felejtés egyes esetekben a trauma előtti időszakra is kiterjed. a felejtési folyamat a mindenkori aktuális pillanatig fent áll és a beteg nem képes megtartani új vagy éppen zajló eseményeit és emlékeit sem. A disszociatív identitási zavar 3-szor olyan gyakran fordul elő nők. A lokalizált vagy körülírt amnéziában szenvedő személy csak egy jól körülhatárolt időn belül történtekre nem emlékszik. Az amnéziás epizód közvetlen kiváltó oka igen gyakran valamilyen felzaklató esemény. és soha többé nem esik vissza állapotába. Ebben az időszakban az emberek néha zavarodottan és értelmetlenül viselkednek. Behatárolt időtartalmon belüli eseményen csak néhányat felejtenek el. Egyszerre csak egy alszemélyiség uralja az illető tudatát és ez az alszemélyiség folytat interakciót a környezettel. Gyakran szexuális visszaélés áldozatai voltak. sokan közülük elfelejtik elkóborlásuk időszakának emlékeit. 2. A többszörös személyiségről kb. új identitásuk nincsen kidolgozva. Az alszemélyiségek egymáshoz való viszonya esetről esetre más. A vizsgálatok arra engednek következtetni. A létben vagy teljesen elfelejtett időszakot amnéziás epizódnak nevezzük. Az elkóborlást átélt legtöbb személy szinte az összes emlékét visszanyeri. a generalizált. esetleg céltalanul kószálnak.: anyagi nehézségek vagy a törvénnyel való összeütközés vagy depressziós szakaszok is kiválthatják. Az egyik alszemélyiségből a másikba való átmenet az átváltás általában hirtelen. 4 évszázaddal ezelőtt tettek először említést. az elkóborlás is valamilyen stressz esemény. hogy a szemantikus ismeretek épen maradása mellett kizárólag a múlt epizodikus emlékei károsodnak. A disszociatív amnézia gyakran fordul elő háborúkat. de személyes stressz pl. rendszerint traumatikus vagy stresszes élményeit. ilyenkor az elkóborlók új. gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik. A disszociatív amnéziának 4 típusa van. A disszociatív elkóborlás kb. hanem gyakran otthonukat is elhagyják. mint egy egyszerű felejtés és nem tulajdonítható semmilyen organikus elváltozásnak. akik nem mennek el messzire. a népesség 0. A szemantikus emlékezet az absztrakt. néhány napig tart. Gyakran új identitást teremtenek maguknak. Egyes esetekben a többszörös személyiségű betegek szüleinél is megfigyelhető valamilyen disszociatív zavar. baráti és munkahelyi környezetben találják magukat.

hanem elfojtja. A másik az úgynevezett „magrendszer”. 1. vagyis a személyiségét. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. És mindketten úgy gondolják. így létre jön egy sajátos kettéhasadtság és az élményeket feldolgozó gyakorlati tartalmak között. A disszociatív zavar pszichodinamikus magyarázata Egy elsősorban az elfojtás mechanizmusán alapul. az egyik ego számára az észlelendő anyag túl veszélyes. elhidegül a valóságtól. Érzelmi minőségükben és maradéktalan információ tartalmukban tapasztalattá alakítani. hőfoktalanítja az érzelmeit és érzelemteleníti az élményeit. Borzalmas élményeket átélt emberek átmeneti nyugvásra lelnek a figyelmük más dolgok felé irányul. Tehát a disszociatív zavar állapotában jellemző a fogalmi feldolgozás deficitje. a projekciós és egyaránt a magrendszerből is kap ingerlést. hogy a disszociatív zavarokat traumatus élmények váltják ki. az állapotfüggő tanulás és az önhipnózis. Egyesek jóban vannak. leválasztja a tudatosságról. A behabioristák ezzel szemben azon az állásponton vannak. Az egymással kölcsönösen tudomással bíró alszemélyiségeket tudatos alszemélyiségtársnak nevezzük. Freud úgy vélte. míg mások képtelenek szót érteni egymással. Alacsonyabb szinten prostitúció. a szomnambulizmus. részben a belső forrásokból. ez azonban nem kölcsönös. A pszichodinamizmus és behabioristák által megmagyarázhatatlan kérdés. stresszel teli élethelyzeteket és ezekkel kapcsolatos asszociációkat. hogy a személy nincs tudatában annak. még beszélgetnek is egymással. hogy az információ feldolgozás a pszichofizológiai folyamatban valahol elakad. Ennek következtében kiszorul a saját élményeiből. A pszichodinamizmus elméletalkotók úgy vélik. Ők tulajdonképpen csendes megfigyelők. hogy a zavar célja a felejtés és a személy tudattalanul kezdettől fogva erre törekszik. A betegség túlzott szorongás elkerülésének egyik módja. hogy a keményen dolgozó tudattalan helyett pszichomegerősítési folyamatok felelősek ezért. részben a projekciós rendszerből. Érzékszervi szinten még befogott információ az asszociációkkal való kiegészülése nem történik meg. és ahogy barátok között szokás megbeszélik a dolgaikat. hogy a menekülés elkövetéseként disszociációt alkalmaz. A disszociáció mechanizmusa A disszociáció mechanizmusát azzal jellemezhetjük. átmeneti kapcsolatok keresése. 3. gondolatait. Az állapot és a felidézés közötti összefüggést állapotfüggő tanulásnak nevezzük. Elsivárosodik. hogy a disszociatív reakciók kialakulásának körülményei inkább véletlenszerűek. 2 másik elmélet. amelyek túlságosan szorongásfokozók. amelyben az egyes alszemélyiségek tudatában vannak másoknak. A fokozott elfojtás és érzelemtelenedés devalválja a társas kapcsolatokat. a többszörös személyiség és a disszociális fuga. vagyis a bal félteke diszfunkciója valahol elakad a bal agyféltekéből a jobba haladó információ. és amelyekre megoldást az én nem tud. hogy a disszociáció operáns kondicionálás útján elsajátított válasz. És végül a harmadik „kortikális rendszer”. miközben az energiagóc patogén hatásúvá válik. Az egymást kölcsönösen elismerő: ebben az esetben mindegyik az alszemélyiség ismeri a többit. 2. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. Az egyik az úgynevezett „projekciós rendszer”. Az érzelmi konfliktusokat. Disszociatív zavar klinikai kórképe A fokozott elhárítás következtében a páciens az energiagócot nem dolgozza fel.Kölcsönösen amnéziás kapcsolat: a kapcsolatban az alszemlyiségnek nincs tudomása egymásról. hogy három viszonylag önálló idegrendszer alkotja az ember központi idegrendszerét. 55 . Behabiorista nézőpont A behabioristák úgy vélik. Az egyik szerint a szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében érkeznek. Ennek az állapotnak a neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát illetően 1 gondolatmenetet ismertetnék. Ebben az esetben gyakori a frigiditás. Bizonyos esetekben szorongáscsökkentő az időleges felejtés. közvetlenül az érzékszervekből hoz ingerlést. Azzal érvelnek. A disszociatív zavar esetében a gyakori a nem tartós. A magrendszer idegsejtjeit kevésbé permeábilisnek tartotta. Ez azt jelenti. felületes. A disszociatív zavarok behabiorista magyarázata számos jellemzőében osztozik a pszichodinamizmus nézőponttal. és a verbalizálás a bal agyféltekének volna a feladata. ami a legelterjedtebb. Az egyirányú amnéziás kapcsolat a leggyakoribb. Ennek a sajátos megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei a következők: a disszociatív amnézia. de nem lépnek kapcsolatba velük. Természetesen valamiben különbözik. ezért a tudatosság ellen elfojtással védekezik. akik követik a többi alszemélyiségek cselekedeteit. Hallják egymás hangját. hogy az élmények nem tudatosulnak és nem integrálódnak.

terhesség alatti hányás. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. A nagyon intenzív elfojtás következtében disszociatív transz állapotok jöhetnek létre. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. műtét fordulhat elő. ízület. illetve pszichogén stupor szerű állapotok. korán kezdődő és tartós panaszok. 5. gyengeség. mozdulatlan és olyannak látszik. viszonylag hirtelen kezdődik. nehezményezik. vizelési zavar. és nem ritka. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. ha nem velük foglalkoznak. Ez óráktól akár napokig is tarthat. Akik hosszú időn keresztül vezetnek az autópályán.Szinte törvényszerű a pszichopatolizálodó életvezetés. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. 2. 1. csak saját bajuk foglalkoztatja. ez az úgynevezett alvásparalízis. fájdalom az aktus közben. de képtelen a testét megmozdítani. exhibiciónista módon képesek viselkedni. Gyomor. azok is ismerik ezt az állapotot. Nagymértékben válaszképtelen ilyenkor a személy. járászavar. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. mint amilyen hirtelen kezdődött. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. ájulás. de ilyen esetben is bizonyos fokú idegrendszeri éretlenségre vagy kimerültségre utal. A felébredést követő bénultságszerű állapot. 6. Az álomban való sétálás (szomnambulizmus) és az álomban való beszéd normális körülményekben is előfordulhat ugyan. És olyan hirtelen múlik el az álomszerű állapotból. magatartásuk énközpontú.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. süketség. ez alatt ingerlékenység. és stressz hatására indul be. fluktuáló. a hang elvesztése. vagyis transzban van. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. hasmenés. homályos látás. vérzések erőssége. kapcsolat zavar. görcsroham. mint igen intenzív és tartós figyelemkoncetráció után létrejött állapot az egészséges embereknél. ezeknek nincsen organikus háttere. fejfájás. veszélyeztetett terhesség. ezt színesen dramatikusan adja elő. Ezek álomszerű. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. nemi szervek. hangulati nyomottság. multiplex. mint aki a teljes figyelmét valamilyen más belső történetre fordítja. vagy pszeudoneurológiai tünetek. kettőslátás. A beteg mégis. 3. végtag. nyelési nehézségek. 4. emlékezetkiesés. ételekkel szembeni túlérzékenység. Teljes vagy részletes amnéziával. úgy érzi komoly baja van. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. hogy antiszociális életvezetéssel ötvöződik. Néha olyasmi. SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. Ez másodpercekig vagy percekig is eltarthat. 56 . szabálytalan jelentkezés. amikor a páciens már nagyjából ébren van. hányás. hányinger. Ehhez a megbetegedésnél alvással kapcsolatos zavarok is tartoznak. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. Fájdalmak: medence. örömtelenség az érintésben. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. Konverziós.

illetve heves agressziót vált. a súlyos betegség miatt való erős szorongás.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. a fájdalom mértéke meghaladja azt. a libidó közvetlen transzformációja. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. környezeti terheléssel. de ezt a beteg nem fogadja el. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. többnyire számos szomatikus vizsgálat. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. azaz én-védő funkciója van. multiplex. 2. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. hónapja fennállnak. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. 3. 2. vagy pszichológushoz. visszatérő. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. stigmatizáltnak érzi magát. PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 2. az aktuálneurózisok közé sorolta. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 4. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. anélkül.Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. amin persze a beteg sértődik meg. DSM 1.DISMORFIÁS ZAVAR 1. Viszonylag ritka kórkép. agresszió tódul elő. TEST--. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . a szomatoform zavar lényege a sok. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. tartós. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. a hipochondriás tünet nem más. 57 . enyhe fizikális anomália jelen lehet. A tünetek legalább 6. 4. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. vagy ha van is szervi alapja. sajnos a demonstratív. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan megszűnnek. 3.tartja. Ezek a betegek. depressziós kórképekkel. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. somatikus panaszok sokasága. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. munkahelyi romlást okozhat. 5. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. ám színes tünetekkel szemben. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. úgy jön létre. Nem része más kórképnek. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. és előbb-utóbb szimulánsnak. 3. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. éppen ezért nehéz elkülöníteni. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. különösen. de a személy aggodalma túlzott. Mások inkább orális zavarnak tekintik. A szexuális késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. A tünetek sajátos interpretációja.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. DSM 1. ezt a beteg nehezen fogadja el. szociális. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó.

„más által elôidézett” MS-t 1977-ben írták le elôször. A KÓRKÉP A pszichiátriai irodalom szerint a színlelt. gyengédséget. pl. Nem ritka. A „megcsalt anyai szeretet” sokszor elkerüli az egészségügyi ellátó szolgálat figyelmét. idült kórállapot. vagy tudatosan elôidézett fizikai. nem ritka a szuicid veszély. kórosan hazudozik. Magyarországon ismereteim szerint kevés bizonyított MS esetet fedeztek fel. hogy betegség szimptómákat produkáljon a gyermeknél. bizonyos szereket beadva évekig megmagyarázhatatlan fájdalommal gyötrik. mert a betegségben szenvedô nô nagyon is gondos és féltô szülôként tûnik fel. agresszív és makacs. de valótlan történeteket talált ki társai szórakoztatására. Nelson Gyermekgyógyászati tankönyve MS-nak eredetileg azt a helyzetet írja le. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. hogy a szimulánsok valamilyen cél érdekében színlelik a betegséget. A Münchausen szindróma (a továbbiakban MS) nagyon nehezen felismerhetô betegség. gyakran áll kórházi kezelés alatt. A „megcsalt anyai szeretet”-nek elnevezett (Münchausen by proxy – MBP. vagy színleli gyermekénél a betegséget. de főleg a fájdalom. bizonyítani rendkívül nehéz. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni.. gyomorbélrendszeri panaszok. ahol az egyik szülô – többnyire az anya – okozza. Az orvosi terminológia 1951-ben említi elôször a betegséget. Súlyosabb formában a szülôk megdöbbentô kegyetlenséggel bántalmazzák gyermekeiket – pl. amely a MS lehetôségét vetette fel (Jermendy.5. vagy kivetített MS ) kórkép eszközei gyakran a gyermekek. 1996-ban már hazánkban is publikáltak olyan esetet. szeretetet. Gy. türelmével. szimulált rendellenességeket • Münchausen szindrómát A szimulánsok és a MS-k között az a különbség. majd újraélesztik. A betegek életkora 19 és 62 év között mozog. amikor a beteg hosszú kórelôzményt ad elô vagy látványos betegségtünetet rodukál. segíti amit egyébként elérni nem tudna. aki lenyûgözôen szerencsés. ápolókat pedig ezáltal arra kényszeríti. A gyermeke körül tölti egész napját. nem akarnak dolgozni. Amerikában végzett kutatások szerint a kórházban kezelt emberek mintegy 1%-a gyanúsítható színlelt rendellenességgel és ezen 1%-ba tartozó emberek csupán 10%-a szenved MS-ban. gondoskodást csikarjanak ki a többiektôl. valóságos csodálatot vált ki környezetébôl higgadtságával. A szindróma szótár a tünetcsoportot a következôképpen határozza meg: A neurózisnak ritka formája. vagy a környezet nem tulajdonít nagy jelentôséget a tüneteknek. addig a MS-t kizárólag a figyelemfelkeltés motiválja. szexuális és neurológiai tünetek együttese. amikor a betegek meghamisítjáksaját tüneteiket. 1967-ig csak 59 esetet regisztráltak. ezért lényeges. anyagi juttatást remélnek stb. beavatkozásokat végezzenek el a gyermeken. A fájdalom lehetővé teszi. amit számos testi tünet jellemez.). hogy a Münchausen szindrómások másokat betegítenek meg. 6. illetve pszichológiai rendellenességek csoportján belül megkülönböztethetünk: Változatos. Betegségének bizonyítékát gyakran öncsonkítással hozza létre. hogy ezúton is felhívják magukra a figyelmet. de a család. A kivetített MS enyhébb formában arra készteti a szülôt. hogy felesleges gyógyszereket adjanak és szükségtelen vizsgálatokat. megfojtják. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. ahogygyermeke „betegségét tûri” Szomatizációs betegség A szomatizációs betegség súlyos. A betegséget észrevenni. láthatók a kezelések. mert ezt más módon képtelenek megszerezni. Elnevezése Rudolf Eric Raspe író mesehôsének nevébôl származik. A színlelt rendellenességet a pszichiáter könnyen felismeri. az orvosokat. átlagosan 39 év. hogy legfontosabb jellemzôit ismerjük. A betegek nehezen hozzáférhetőek. Az ún. A felmérések nemek szerinti megoszlása 1: 3 arányban a férfiak többségét mutatja. mûtétek nyomai. 58 .

"leírhatatlan". de az egész élet során fennáll. a szomatizációs betegség számos tünete és évekig tartó fennmaradása alapján elkülöníthető egyéb pszichiátriai betegségtől. ritka. és akadályozzák a beteget kellemes tevékenységek végzésében. fájdalmas menstruációs időszakok. A tünetek teljes megszűnése. hányinger vagy hányás. és a beteg megóvása a nagyon költséges és esetleg veszélyes kezelésektől. könnyen dühbe gurulnak. hogy nem kapják meg. A betegség serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. szexuális vágy elvesztése képezik a panaszokat. de bármelyik életkorban előfordulhat. Konverziós betegség A konverziós betegségben a testi tünetek. A szomatizációs betegségben szenvedők hajlamosak a csalódottságra és indulatkitörésekre. és a túlzott függés másoktól (függő személyiség). A betegségben szenvedők hajlamosak olyan személyiségzavarokra. ami kisebbségi érzésre és bűntudatra utal. Tünetek és kórisme A meghatározás szerint a konverziós betegség tünetei olyan tünetekre korlátozódnak. ájulás. Gyakran öröklődik a családokban. hasmenés vagy székrekedés. Gyakran szakorvosokat kell bevonni. A tünetek ereje és tartóssága a betegnek azt az erős vágyát fejezi ki. A tünetek így egyrészt megakadályozzák az örömszerzést. Kórjóslat és kezelés A szomatizációs betegség súlyossága általában ingadozik. támogató orvos-beteg kapcsolat. Ezért az orvosok nem kezelhetik nyíltan pszichológiai problémaként az esetet. Elsősorban testi tünetek jelentkezhetnek. másrészt büntetésként hatnak. ezért azt várja orvosától. A szomatizációs betegek tüneteiket drámaian. A betegek egy részénél az évek során a depresszió egyre nyilvánvalóbbá válik.rendszerint a kar vagy láb bénulásáról. neurológiai vagy más szervi betegség tüneteihez hasonlítanak. és ha úgy érzik. Kórisme A szomatizációs betegségben szenvedő nem fogadja el. A diagnózist alátámasztja a panaszkodás drámaisága. melynek célja a tünetek enyhítése. ha felismerték annak természetét. Mások manipulálása érdekében öngyilkossággal fenyegetőzhetnek vagy öngyilkossági kísérletet hajthatnak végre. a beteg exhibicionista. Gyakran exhibicionista (magamutogató) és szuggesztív emberekként jellemzik őket. vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek először. A legjobb kezelési mód rendszerint a nyugodt. hasi fájdalmak. de szorongás és depresszió szintén előfordulhat. hogy betegsége alapvetően pszichológiai természetű. mint férfiaknál. kimerültség. ha tüneteik pszichológiai eredetére utalnak. illetik azokat.A szomatizációs betegség okai nem ismertek. Úgy tűnik. Ha az orvos megállapítja a betegség pszichológiai természetét. függő. kiegyensúlyozott. hogy orvosi vizsgálatokat és kezeléseket végezzen el rajta. hogy a testi tünetek produkálása a segítségkérés és figyelemfelkeltés közlési módja. Az orvos számos fizikális és műszeres vizsgálatra kényszerül annak tisztázására. ha a beteg kapcsolata az orvossal kielégítő. és gyakran az "elviselhetetlen". főként nőknél. ha pedig a beteg beleegyezne a pszichiátriai konzultációba. "az elképzelhető legrosszabb" jelzőkkel. A konverziós betegség tüneteit egyértelműen pszichés megterhelés vagy konfliktus okozza. és utalásaik az öngyilkosságra egyre fenyegetőbbek. Más célt is szolgálhatnak. Szélsőséges függési vágy mutatkozik meg a szomatizációs beteg emberi kapcsolataiban. A test bármelyik része érintett lehet. hogy hatékonyak lennének. még akkor sem. Általában kényelmetlenek. amelyeket pszichés konfliktusok okoznak. mint az énközpontúság (nárcisztikus személyiség). Kezelésük rendkívül nehéz. Fokozottan igénylik a segítséget és érzelmi támogatást. hogy minden szempontból törődjenek vele. még akkor is. fokozott érzelmi töltéssel adják elő. Az öngyilkossági kockázat magas. hogy tényleg van-e szervi betegség a tünetek mögött. a speciális pszichoterápiás technikák nem biztos. de leggyakrabban fejfájás. hogy nőknél valamivel gyakoribb. A gyógyszerek nem sokat használnak. Gyakran elégedetlenek az egészségügyi ellátással és orvostól orvosig vándorolnak. amelyek valamilyen idegrendszeri betegségre utalnak . fájdalmas közösülés. A beteg nő férfi rokonai között gyakori a szociális beilleszkedési zavar és az alkoholizmus. amit a beteg öntudatlanul testi tünetekre fordít át. bármilyen hosszabb időre is. például a felnőttkor felelősségének elkerülését. a test valamelyik részén érzéskiesésről 59 .l A tünetek serdülőkorban. Tünetek A szomatizációs betegeknek számos bizonytalan panaszuk van. manipulatív magatartása és öngyilkossági hajlama. Általában úgy vélik.

amelynek végrehajtás önmagára vagy másokra veszélyes. Egyik módszer a hipnoterápia. A diagnózis felállítása kezdetben nehéz. További tünetek lehetnek görcsrohamok utánzása vagy valamelyik érzékelés. amelyek rendszerint rövid ideig állnak fenn. Nyugalmi 60 . A betegnek lehet egy. a pszichoterápia különösen hatékony lehet. E visekedészavarok lényege a következő:A/ A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak. annak ellenére. Egyes esetekben a konverziós tünetek gyakran kiújulnak. a páciens közérzete és állapota javulni kezd. bizonyos esetekben szintén hatékonyak lehetnek. A viselkedést módosító terápiák. hogy a tünetek nem utalnak súlyos betegségre. kivéve. pirománia. és az orvos biztosította a beteget arról. Másik módszer a narkoanalízis. B/ Az aktus előtt fokozódó feszültésg és aktiválódás észlelhető. C/ A cselekmény végrehajtás oldja a feszültséget. Kezelés A orvos iránti bizalom igen fontos a kezelésben. A betegek 20-25% azonban egy éven belül többször is visszaesik. mivel a beteg úgy véli. A beteget hipnotizálják. amikor a beteg már teljesen éber. kleptománia. IMPULZUSKONTROLL ZAVAROK Trichotillománia.van szó. Az orvosoknak különösen nagy gondot kell fordítaniuk annak tisztázására. hogy vajon nem testi betegséggel kapcsolatosak-e a tünetek. hogy ez látható hajveszteséghez vezet. és nem akar pszichiáterhez fordulni. késztetésnek. Különböző kezelési módokat próbáltak már ki (némelyik hatásos lehet). átmenetileg örömöt. D/ A cselekmény után megbánás. hogy a beteg félálmot előidéző nyugtatót kap. de egyik sem egyértelműen hatásos. A beszélgetés folytatódik a hipnózis után is.Mértéke az alig észrevehető hajhiánytól a teljes kopaszságik vezethet. Ha a konverziós betegek kórházba kerülnek. vagy néhány epizódja. Amikor pszichológiailag megterhelő helyzet előzi meg a tünetek kialakulását. mint például a relaxációs terápia. pl. általában két héten belül gyógyulnak. majd megbeszélik azt. látás vagy hallás kiesése. Ha a kivizsgálás a lehetséges testi betegséget kizárta. Tünetek: A beteg ismétlődően képtelen ellenállni hajszálai kitépkedésének. kielégülést okoz. ami hasonlít a hipnoterápiához. kóros játékszenvedély. A tünetek megjelenése általában valamilyen megterhelő szociális vagy pszichológiai eseményhez kapcsolódik. és akár krónikussá is válhatnak. a felnőtt betegek négyötöde nő. bűntudat jelentkezik. Trichotillománia Epidemológia: Általában 10-14 éves kor között indul. azonosítják a tünetek pszichológiai gyökerét. hogy a problémák szervi eredetűek. A betegek iskolai végzettsége az átlagot meghaladja.

vesznek. Neurobiológiai kutatások a dopamin. Tünetek: A betegség lényege a kockázatmegítélés zavara. törekvés egy megváltozott identitásállapot elérésére. Szenvedélyük megnyilvánulásának jellegzetes fázisai vannak: a betegek a játék előtt fokozódó késztetést. antimániás szerek. opiát rendszer érintettségét egyaránt kimutatták. Leggyakrabban ruhákat. Terápia: Az alkoholbetegekéhez hasonlóan nagyon nehéz. veszteségüket mindenképpen visszaakarják szerezni. A késztetésnek nagyon nehezen tudnak ellenállni és több hónapos vagy éves absztinencia után is visszaeshetnek. noradrenalin. Másrészt a szerotoninrendszer diszfunkciójára utaló adatok is vannak. a kognitív torzulás a játék kontrollálására vonatkozóan. gyakran társul alkohol és drogdependenciával. valamint affektív betegség társulása esetén litiummal vannak jó tapasztalatok. depresszóval. Etiológia: A különböző pszichológiai elméletek más-más főmotívumot emelnek ki: tudattalan vesztési vágy. önmaga ellen fordított agresszió.helyzetben intenzívebben jelentkezhet. képtelenség intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására. ill. feszültséget éreznek. transszerű állapotot. Kleptománia Ezek a betegek ismételten ellenállhatatlan készetetést éreznek apró. feltáételen hit a biztos szisztémában. stressz-csökkentés – Hangulatzavarral. családi kapcsolataik tönkremennek. Kóros játékszenvedély Epidemológia: Elsősorban a férfiak betegsége. a kényszeres vásárlás esetében a beteg ellenállhatatlan késztetést érez a vásárlásra. alapfeltétele a megfelelő compliance. érzelmi prbléma. A lopást megelőzően fokozódó feszültséget éreznek. a játék alatt örömérzést. mindegyik tisztában van erkölcsi és jogi megítélésével. akaratlagosan csak bizonyos mértékig kontrollálható. kazettákat. és családi halmozódás mutatható ki. a legtöbb pozitív adat a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatos. Pszichoterápiás kezelésük nagyon nagyon nehéz. cipőket. Maga a lopás örömérzést okoz. Oniomania – kényszeres vásárlás – Önbecslés. a szeméremtájék szőrzetét is kitépik. Nyerés közben képtelenek abbahagyni a játékot. adósságba verik magukat. szemöldököt. anxiolitikumo Pirománia 61 . Férfiaknál jellegzetes formája a szakálltépkedés. A hajszálakon kívül gyakrana a szempillákat. Etiológia: Genetikai faktorok szerepére utal. számukra értéktelen dolgok eltulajdonítására. Terápiásan szerotonerg AD-k és behavior-terápia eredményes lehet.Pl. amelyet szégyenérzet követ. belátás orientált terápiák – Önsegít csoportok: Debtors Anonymus (Névtelen adósok) – Antidepresszánsok. A hajszálalkat a betegek több mint a fele megnyalja. szorongás. izgalmat. A játékszenvedélyhez sok rituálé tartozik. átmeneti feszültségoldással jár. A pszichológiai tényezők közül a diszharmonikus családi miliő és a patológiaás anya-gyerek kapcsolat emelendő ki. megrrágja vagy megeszi. de önmagában is előfordul. amely a kényszerbetegségegl mutat rokonságot. omnipotenciában való hit. Leggyakrabban depresszióhoz és kényszerbetegséghez társul. Gyógyszeresen nagy potenciálú szerotonerg AD és carbamazepinnel. A betegek nem antiszociális személyiségek. Jellemző a szenvedély abbahagyásának többszöri kísérlete a családi és munkahelyi problémák szaporodása. a szerotonin. A hajszál kitépkedés ritualizált cselekvés. végül a veszteség miatt erős bűntudat gyötri őket. ugyanakkor sokban hasonlít az alkohol és drogdependenciához. ha vesztésre állnak. hogy az elsőfokú rokonok között nagyobb arányban fordul elő trichotillománia valamint ezzel analóg körömrágás. A vásárolt áru egyharmadát sohasem használják fel. OCD-vel társulhat – Kezdet általában 18 év (20-30 év) – Vásárlás – eredményeként súlyos anyagi problémák – Hitelkártyák • Kezelés: – Szupportív pszichoterápia.

A kórkép lényege, hogy az illető szándékosan, céltudatosan, ismételten gyújtogat, amely számára élvezetet, örömet, kielégülést okoz. A gyújtogatás jelentős anyagi kárt okoz, de nem bosszúból, politikai okból, s nem a csökkent ítélőképesség következménye. A fázisos lefolyás jellegzetesen követhető. A közölt esetek alapján férfiaknál gyakoribb, már gyermekkorban kezdődik. Etiológiáját tekintve a szerotonin-, noradrenalin rendszer érintettségére utaló adatok vannak, valamint egyes teóriák szerint ez a kisebbrendűségi érzés kompenzálásaként értékelhető, ahol a beteg a saját erejét hatalom iránti vágyát éli ki patológiás módon. Az utóbbi időben elterjedt spektrumszemlélet szerint az impulzuskontrollzavarok sok hasonlóságot mutatnak a kényszerbetegséggel, ezért sokan a kényszerbetegség spektrumába sorolják, míg más szempontokat figyelembe véve az addikciókkal mutatnak rokonságot, ezért az addiktív spektrumba is besorolhatók.

EVÉSZAVAROK Táplálkozási zavarok Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is... Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is. Étkezési szokásainkat két mechanizmus irányítja: egyik tisztán élettani reflex, a másik lelki mechanizmus, amit a társadalmi-kulturális környezet befolyásol. Ezek játszanak szerepet az éhségérzet létrejöttekor, az étvágy felkeltésekor és a jóllakottság kialakulásakor. Élettani és lelki mozgatók A táplálkozásnak rövid és hosszú távú szabályozását különböztetjük meg. A rövid távú szabályozás a hipotalamuszban történik, ugyanis itt található a teltség- és az éhségérzet központja. A szabályozás egyéb ingerektől is függ, például a szagló- és ízlelő-, a keringési, a hőfokszabályozási ingerektől. A hosszú távú szabályozás a zsírszövet vastagságával és annak anyagcseréjével függ össze. A zsírszövet tájékoztatja az illetékes agyi központot, amely "bekapcsolja" a "testsúlyszabályozót", vagyis biztosítja a szervezet többé62

kevésbé állandó testtömegét, nagyjából azonos energiabevitel mellett. Táplálkozási zavarok gyakran jelentkeznek társadalmi körülmények függvényeként. Az ősi hagyományok, a társadalmi-kulturális környezet, a helyi szokások vagy a vallási előírások meghatározóak az étkezés szabályozásában (pl. a sertéshús vagy az alkoholfogyasztás tilalma stb.). A táplálkozás megválasztását bizonyos törekvések is irányítják, ilyen például a fejlődő országok tehetős lakossága körében a hízásra való törekvés, amihez egyfajta - rosszul értelmezett - tekintélyt társítanak. Ezzel szemben az ún. jóléti államokban a sportosan karcsú, inkább sovány alak számít ideálisnak, azt sugallva, hogy az illető egy "menő" társadalmi csoport tagja. Nem csak fiataloknál és felnőtteknél, hanem már kisbabáknál is jelentkezhetnek étkezési zavarok. Buknak, hánynak, sőt stressz hatására gyomorkapugörcs is kialakulhat náluk. A gyermekkori túlsúly összefügghet a család táplálkozási szokásaival is, ilyenkor az étrend alapvető megváltoztatása az egész család számára hasznos. A táplálkozási szokásokat befolyásolják a - néha kóros természetű - szülő-gyermek kapcsolatok is. Ha a kisgyermek etetése, elhalmozása édességekkel a szeretetteljes törődést igyekszik pótolni, és nem a valós tápanyagszükségletet elégíti ki, akkor ez a gyermekkori magatartás rögzülhet, és majd felnőttként is a lelkileg nehezen viselhető élethelyzetekben mindig étellel, nassolással fogja "kárpótolni" magát. A szorongó embereknél megfigyelhető rágcsálás, indokolatlan mennyiségű étel elfogyasztása a lelki kiegyensúlyozatlanság tünetei. Az ANOREXIA NERVOSA (AN) Definíció. Az AN jellegzetessége a beteges félelem a kövérségtől, a szándékos súlyvesztés (a testsúly legalább 15%-át), a torzult testséma és az amenorrhoea. A kapcsolódó klinikai jellegzetességek közé tartozik az étellel való állandó foglalkozás (diétázás, gyakran a szénhidrát különleges kerülésével, néha bonyolult ételek készítésével mások számára), a hiperaktivitás (kemény testgyakorlatok a súlyleadás érdekében), a székrekedés, a hidegintolerancia, a szociális izoláció, a saját test alábecsülése, félelem a szexualitástól, depresszív tünetek és kényszeres (gyakran perfekcionista) fenomén. Gyakran észlelhető feszélyezettség nyilvános helyen étkezésnél és még általánosabb a szociális izoláció. A betegek általában vagy a „restriktív” (minimális tápanyagbevitel és testmozgás) vagy a „bulimiás” (epizodikus falásroham hashajtóhasználattal és önhánytatással) alcsoportba tartoznak. Az extrém lesoványodást gyakran sminkkel és buggyos ruhákkal leplezik a betegek. A testi vizsgálat során a bőr általában száraz és sárga, a törzset és az arcot finom „lanugo” szőrzet boríthatja. A bradycardia, a hypotensio, az anaemia és az osteoporosis gyakori. Leukopeniát is gyakran lehet találni. A hypokalaemia, az alkalosis, a foltos zománchiány a fogakon, a parotisduzzanat és a sebhelyek a kézháton az ismétlődő önhánytatások következményei. Az AN férfiakban gyakran szövődik a szexuális orientáció konfliktusával és személyiségzavarral. Epidemiológia. A betegek közt a nők 95%-os túlsúlyban vannak, 85%-uknák a betegség 13 és 20 év között jelentkezik. Az AN férfiak esetében valamivel később kezdődik (tipikusan 17-24 év között). Iskolás és egyetemi hallgató lányok között végzett vizsgálat alapján a teljes prevalencia 1-2%. Magasabb arányt találtak a jobb szociális és anyagi helyzetben lévő rétegekben. Ez azonban az orvoshoz fordulásban fellelhető különbségeket is tükrözheti. Az etiológiai faktorok közé tartozik a szociokulturális és a kortárs csoportok nyomása a diétázásra. Ez magyarázza a magas előfordulási arányt balettnövendékek és modellek között. Genetikus összefüggést jelez az AN magasabb konkordanciája monozigóta (60%), mint dizigóta ikrek között. A betegség velejárója a vágy a szexuális érettség következményeinek elkerülésére. A családi nehézségek (különösen a családtagokat szorosan kötő családszerkezet és a gyenge konfliktusmegoldó képesség) fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, noha inkább az AN okait befolyásolják. A differenciáldiagnózisnál a soványság organikus okai jönnek szóba (pl. diabetes mallitus, Addison-kór, malabsorptio). Ezekkel a betegségekkel általában nem jár együtt a súllyal és az étkezésekkel kapcsolatos kóros attitűd. Az alacsony súly pszichiátriai okai közé tartozik a depresszió (amely AN-val is együtt járhat) és a pszihotikus zavarok (beleértve a skizofréniát), amelyekben lehetnek a táplálék anyagát érintő téveszmék, ill. az alkoholabusus. Fontos átfedés van az AN és a bulimia nervosa között. A kezelés kezdetben az egyéb betegségek kizárását és az esetleges együtt járó kezelhető depresszió felismerését jelenti. Hospitalizáció (néha kényszerintézkedés) szükséges lehet, ha a súlyvesztés gyors, és/vagy 30%-nál nagyobb volt, vagy ha jelentős öngyilkossági veszély áll fent. A beteggel egy célsúlyban és egy súlygyarapodási ütemben kell megállapodni, kezdetben ágynyugalom és ellenőrzött magas kalóriaértékű táplálkozás mellett. A páciensek gyakran szabotálják az ilyen programokat az étel elrejtésével és/vagy titokban végzett hashajtással és önhánytatással. Viselkedésterápiás jutalmazó program és étvágyserkentő gyógyszerek használhatók esetenként 63

az eredményes súlygyarapodás elősegítésére. Ez utóbbiakhoz tartoznak a neurolepticumok, a cyproheptadin és a triciklikus antidepressivumok (amelyek az együttesen előforduló depresszió kezelésében is hatásosak lehetnek). A családterápia segíthet megoldani a behálózó és a konfliktusokat elleplező családi mintákat. A gyomor ürülését gyorsító gyógyszerek (metoclopramid, cisaprid) csökkentik a puffadást és serkentik az újabb táplálékfelvételt. BULIMIA NERVOSA (BN) Definíció. Legfontosabb jellemzője a BN-nak a falásroham (amely akár 20 000 kcal is lehet alkalmanként) a hozzá kapcsolódó kontrollvesztés-érzéssel és a kompenzáló önhánytatással és/vagy hashajtással. A testsúllyal és az alakkal való túlzott foglalkozás szintén alapvető, akárcsak AN-ban. A kapcsolódó klinikai jellegzetességek közé tartozik a normális vagy átlag feletti testsúly (gyakran nagy változásokkal), és a nagy mennyiségű hányásra utaló jelek, melyek általában kifejezettebbek, mint AN-ban. A betegek esetenként a falásroham alatt jelentkező transzszerű állapotról számolnak be. Amenorrhoea 50%-ban fordul elő (normál súly ellenére is). Akárcsak az AN-ban, gyakran fordul elő szigorú diétázás és testmozgás a testsúly kontrollálása céljából. A szervi komplikációk megegyeznek az AN-nál felsoroltakkal. A hypokalaemia arrhythmiához vagy vesekárosodáshoz vezethet, az erőltetett hányás során akut oesophagus repedések keletkezhetnek. A pszichiátriai tünetek közé tartozik az intenzív önmegvetés (különösen falásroham után) és az ehhez kapcsolódó depresszió. A szerfüggőség és a gyenge impulzuskontroll általános. Epidemiológia. A falásroham serdülők között nagyon gyakori. A valódi BN prevalenciája 1-3%, 50:1 arányban gyakoribb a nőknél. Megjelenése az AN-nál valamivel későbbre tehető (általában a tizenéves kor vége, húszas évek eleje) noha a kezdete gyakran a tizenéves kor közepén van. Az etiológiai faktorok közé tartozik az étkezési megszorítás (melyre a nők szociokultúrálisan hajlamosabbak), amely elindít egy falási-éhezési ciklust, mely visszahatva csökkenti a szerotonerg tónus (kifejezettebben a nőknél). A BN-ban szenvedők közvetlen családtagjai között jelentősen magasabb az alkohol és apszichotrop szer fogyasztása és a depresszió, csakúgy, mint maguknál a BN-soknál. A differenciáldiagnózisnak ki kell terjednie az AN-ra és a hangulatzavarokra (a cyclothymiát is beleértve), csakúgy mint az obesitasra. A túlevés specifikus neurológiai okai közé tartozik a Kleine-Levin- (hypersomniával társul) és a Kluver-Blucy- (kényszeres oralitás és hiperszexualitás) szindróma. A kezelés része a szomatikus stabilizáció és a pszichoterápia (általában kognitív viselkedés terápia), melynek célja egy rendszeres étkezési program megalapozása, az étkezési kontroll átalakítása és a háttérben húzódó negatív kogníciók módosítása. Az antidepressivumok hasznosak lehetnek, különösen, ha depresszió is jelen van. A prognózis rossz az AN-ból kifejlődött krónikus esetekben és ahol az impulzuskontroll más területeken is megjelenik, jobb normális súly esetén. A kezelés rövid távú eredményei azonban meglehetősen jól megalapozottak. OBESITAS Az obesitas kritériuma a 30-nál nagyobb testtömegindex [súly(kg)/magasság(m²)]. Prevalenciája kulturálisan változó (nagyon magas az USA-ban). Gyakoribb nőknél és idősebb korban. A fő etiológiai faktorok a családi és kulturális normák, a genetikus és metabolikus eredet aránylag ritka. A kezelés része a viselkedésterápia és edukációs program az ésszerű étkezés megalapozására. Emellett kognitív és/vagy szupportív pszichoterápia a másodlagosan alacsony önértékelés (ami egyébként fenntarthatja a túlevést) javítására. Az étvágycsökkentőknek (pl. fenfluramin) csak rövid távú előnyük van. A sebészeti kezelés (állkapocsdrótozás, gyomorrezekció vagy bypass) csak súlyos refrakter esetekben indikált. Egyre gyakrabban észlelik, hogy a falásroham súlyos restrikciók és önhánytatás nélkül obesitashoz vezet. Az ilyen pácienseknek a BN-sokéval megegyező kezelésre van szükségük. PICA A pica úgy definiálható, mint táplálkozásra nem alkalmas anyagok (mint a szén vagy a föld) folyamatos fogyasztása. Ez normális nagyon fiatal gyerekeknél, enyhe formái gyakran láthatók terhességben. Perzisztálása a

64

hogy „férfi vagyok” illetve „nő vagyok”.. A kezelés a háttérben húzódó állapotok kezeléséből és viselkedésmódosító programból áll. és nem keverendő össze a gyakoribb nemi szerepelvárásokban érzett elégtelenség élményével (pl. Transzszexualizmus 65 . bár egyértelműen férfinak ill. női mivoltát. különösen tanulási nehézségre. nőnek érzi magát. Organikus eredetű zavarok. amit az egyén mond. A szexuális identitás zavarai Lényegük az anatómia szexuális jelleg és a nemi hova tartozás érzése közötti inkongruencia. SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI Pszichoszexuális zavarok A cím hangsúlyozza. szexuálisan nem tud vonzó lenni). A nemi szerep mindaz. de úgy érzi. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. amelyben másoknak vagy magának tudomására hozza férfiúi ill. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. A nemi identitás zavar ritka. Négy fő csoportra oszlanak. A nemi identitás annak tudata. és fordítva. autizmusra vagy skizofréniára utalhat. itt nem szerepelnek. még ha van is pszichológiai következményük. hogy ezekben pszichológiai faktornak tulajdonítunk fő etiológiai szerepet.háttérben húzódó alultápláltságra vagy pszichiátriai betegségre. vagy tesz. ha valaki.

igen változó. a gyermekkori nemi identitás zavara. A következményes szociális problémák gyakran súlyosak. Ritkán: hajlamosít az anya különös fizikai. . Kritériumok: a) Saját anatómiai nemét kényelmetlennek.emocionális közelsége és az apa távolléte az élet kezdetén. néha transzszexualizmussá fejlődik.hogy biológiailag képtelen lesz teherbe esni . Rendszerint kellemetlen a saját neműknek megfelelő ruházat viselése. ha nem más zavar. vagy mert gúnyolják. d) Nincs fizikális vagy genetikus nemi abnormitás. emiatt fiú kortársaik gúnyolják. Lányoknál a kezdet hasonló. Sch. társas kapcsolatok. fokozatosan feladja férfiúi törekvéseit. Csak kétévi folyamatos fennállás esetén diagnosztikájuk. viszonylag tőlük. hogy ő fiú (nem csupán a kulturális szerepelőnyökre vágyik!) b) A női anatómia elutasítása (legalább egy). gesztusaik. hogy férfivá fog lenőni (nem csupán szerepében) . és a vágy a másik nem tagjának lenni (vagy az az állítás. emiatt gyakran öltöznek a másik nemnek megfelelően. Néha az ilyen gyermek nem hajlandó iskolába menni. Társul: néha lidérces álom. és ezért az apával való kompenzátoros azonosulás. nem változnak meg. vagy annak állítása. vagy hogy jobb lenne. . nem játszik női szerepet.hogy nincs vaginája . viszont van. átöltözés. gyakrabban azonban semmi. hogy nem lesz melle. de a munkahely is zavart szenved. Csak ez utóbbi tényt tartják kellemetlennek. Kerülik a durva játékot és sportot. egyébként a transzszexuálisok anatómiai neme teljesen egyértelműen megállapítható.hogy nem fejlődik a melle . (pl.hogy van. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra.Lényege az anatómia szexuális jellege miatt diszkomfort-. Gyakori a depresszió. Hajlamosít a zavart szülő-gyermek kapcsolat. Fiúk viszont női foglalatosságok iránt érdeklődnek. sokszor az adott kultúrában a másik nemre jellemző foglalatosságot űznek. érzések teljes vagy majdnem teljes hiánya). fóbia. lányoknál az anya távolléte. transzvesztitizmustól (csak ruha). vagy lesz pénisze. vagy lesz pénisze. hormonális vagy sebészeti kezelés után az ilyen férfi megkülönbözhetetlen az egészséges nőktől. ezek egy része homoszexuálissá.állítja. ill. gyakran kérnek sebészeti. b) Szeretnek nemi szerveitől megszabadulni és a másik nem tagjaként élni. kiközösítés az első iskolaévekben. c) Legalább 2 éve folyamatos (nem csupán stresszre adott epizódokból áll). ez nem csupán a sztereotíp nemi szerepek elutasítása („fiús” lány vagy „lányos” fiú). hogy felnőtt korára férfivá fog válni (nem csupán szerepében!). Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. Az előfordulás ritka. kisebb részükben megmarad. Elkülöníteni szkizofréniától (más tünetek). inadekváciaérzés. Kritérium: A) Lányoknál a) Erős és tartós vágy fiúnak lenni. babákkal. szereti a sportot és a harcias játékokat. modoruk is az adott kultúra női stílusára jellemző.) okozza és nincsenek fizikális ill. hogy igazából soha nem lehet terhes. amiért nem élhet a másik nem szerepében. a heteroszexuális forma még később. Ritkán azt állítják. organikus zavaroktól (vizsgálat!). szuicidium. női ruhába öltöznek (ez nem okoz szexuális izgalmat). a másik nem tagjaként való életre. hogy nemi szerveik visszataszítóak és el fognak tűnni. a speciális segítséget kérők között a férfiak 2-8-szor gyakoribbak. ezek kezelése nélkül tartósak. Gyermekkori szexuális identitás zavar Lényege az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzet. és egyszerűen eltérő viselkedéstől kell. genetikai szexuális abnormitások. 66 . mert akkor saját nemének ruháját kell hordania. örömmel játszanak el női szerepeket. hanem mélyre hatóbb zavar a nemi hovatartozás érzésében. viselkedés és a kommunikációs stílus is rendszerint a másik nemre jellemző. de nagy részük később enyhül. ritkábban azt hangoztatja. Az anatómiai nemi jellegeket szégyelli. e) Nem szkizofrénia vagy más mentális zavar következménye. nem érdeklik a babák. hogy ő a másik nemhez tartozik). Társul: gyakran személyiségzavar. de a teljes kép az ifjúkorban szokott kialakulni. Szívesebben játszanak lányokkal. szorongás. Lefolyásban aszexuális (szexuális vágyak. Mint egy egyharmaduk később homoszexuális irányba fejlődik. Az öltözködés. nem megfelelőnek érzi. homoszexuális (melyet nem tartanak ennek. feminin homoszexualitástól (nem vágynak más nemre) kell. A károsodás a megzavart kortársi és egyéb szociális kapcsolatokból adódik. Fiúknál az átöltözés 4 éves kor körül kezdődik. hormonális átalakító beavatkozást. Sebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai még nem ítélhetők meg. hiszen magukat „igazából” az ellenkező nemhez számítják) és heteroszexuális forma van. a szociális zavarok. Nemi szerveiket undorítónak tartják. ha nem is volnának. Az ilyen lány fiúkkal barátkozik. depresszió. férfiak néha megcsonkítják nemi szervüket. kiközösítik őket (ami lányok között nem fordul elő). Elkülönítés fizikális zavaroktól (vizsgálat).

a parafília név azt fejezi ki. és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. sőt bizonyos fokig inkább felesleges. vagy (3) kényszerített. női ruhába öltözés. amely eltérő. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalom felkeltésének. Néha a parafília az egész élet felett dominálhat (női ruhák gyűjtése. Nem fetisizmus. Elkülöníteni a transzvesztitizmustól (női ruhába öltözés). ha ezek nélkülözhetetlenek mindenféle szexuális aktushoz. hiányában erekcióképtelenség léphet fel. (nem csupán szerepében) .a férfi anatómia leutasítása. (2) valódi vagy szimulált szenvedéssel. Károsodnak a szexuális és szociális viszonyok (legtöbbjük házas ember!). voyeur-alkalmak keresése. kölcsönös egyetértéssel. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. szégyen. Ha a partner a szokatlan tevékenységben nem hajlandó együttműködni. Társul: a mások megítélése miatti problémák sora. Ezek következetesen.női foglalatosságok kedvelése. női alsóruházat vagy fizikai erőszak sok férfit szexuális izgalomba hoz. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra (maszturbálással). szociális és jogi jelentőségük van. ritkábban köröm. 8 fő csoport és 1 reziduális kategória van. Ezek nélkül valódi szexuális élmény. néha bűntudat. főleg ha felfedezik. amelyben felöltözik (transzvesztitizmus) és nem is eredetileg szexuális stimulálásra készült (vibrátor). pedofilia letartóztatás. Szövődmény: zoofília fizikális sérüléshez. A parafíliás helyzet lehet játékos és ártalmatlan (pl. Máshol „szexuális perverziók”-nak. hogy a szexuális izgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek vagy cselekmények kellenek. A besorolás nagyjából a hagyományokat követi. ha nem lennének férfi nemi szervei. ha a tárgy eredetileg is szexuális stimulálásra készült (vibrátor). Parafíliák Lényegük. krónikus szokott lenni. ezért más zavarok is gyakoriak. szimulált megkötözés). gyakrabban a partner nem viszonozza. melyekben felöltözik (transzvesztitizmus). Fetisizmus Lényege élettelen tárgy (fétis) használata. A voyeurizmus. B) Fiúknál a) Erős és tartós vágy lánynak lenni vagy annak állítása. stb. . ezért koitális és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. A fétis leginkább ruhadarab (női alsónemű). Kritériumok: a) Élettelen tárgy (fétis) használata ismétlődően. előfordulhatnak többszörösen. vagy része lehet a humánpartnerrel folytatott cselekménynek. szexuális gátlás lép fel. Csak akkor beszélünk parafíliáról.).hogy nemi szervei undorítóak és el fognak tűnni . hogy olyan vonzódásról („philia”) van szó. gyakoriságuk változó. pl. Kezdet adoleszcens korban. A parafíliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. vagy más mentális zavar (sch. kényszerítő vágy lányokkal együtt lányjátékokat játszani c) Kezdet a pubertás előtt. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. haj. hogy ő leány b) Legalább az egyik: . Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. nem nélkülözhetetlen) kell. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak. mazochizmus ugyancsak súlyos bántalmakhoz vezethet. kielégülés nem jön létre. erotikusan nem vesz részt. Atípusos szexuális identitás zavar Reziduális kategória a fentiekbe nem sorolható nemi identitászavarokra. „aberrációk”-nak nevezik. hibás („para”). 67 . legtöbbjük csakis férfiakban ismeretes. egyet nem értő partnerrel való aktusra. A parafíliás fantázia vagy kellék sokszor egyébként is szexuálisan stimuláló inger. depresszió amiatt.hogy jobb lenne. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. ilyenkor ehhez feltétlenül szükséges. és az sem. veszélyes is lehet másra (szadizmus) vagy önmagára (mazochizmus). női küllemre törekvés.c) Kezdet a pubertás előtt. gyakran kisegítő kellékek és szereposztás is megtalálhatók. általában nem tartják magukat betegnek. akárcsak személyiségzavarok. Valamennyi meglehetősen ritka. és a nem patologikus szexuális manőverektől (nem állandó. Súlyos esetekben káros. kivéve a szadizmus és a mazochizmus néhány ritka esetét nőben. és a nem erotikus feszültség nem enyhülhet. b) A tárgy nem női ruha. és kiterjedhetnek (1) a szexuális vágy nonhumán tárgyaira. a szexuális izgalom preferált vagy kizárólagos felkeltési módjaként. személyiségzavar) mellett is. Mivel némelyikükben a partner iránti kényszer nyilvánul meg. bebörtönzést vonhat maga után (az összes szexuális bűncselekmények jelentős része gyermekek sérelmére történik). gyakran valamely gyermekkorban szeretett személyhez kötődik. exhibicionizmus.

Elkülönítés: transzszexuális (vágy a másik nemhez tartozni). ha ebben megakadályozzák. Kritériumok: a) A prepuberális gyermekekkel való szexuális aktus vagy fantázia a szexuális izgalom elérésének ismételten preferált vagy kizárólagos módja. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. Előfordulnak nem differenciált szexuális érdeklődésű pedofiliás személyek. A homoszexuális orientációjú férfiak 10-12 éves fiúkkal keresnek kapcsolatot.vagy kora serdülőkorban kezdődik. Kritériumok: a) Rekurrens és állandó nőnek öltözés. más tünetek is). útján. Ennek megakadályozása súlyos frusztrációélményt okoz. ezek a még fiatalabb gyermekekhez vonzódnak. később az állat egyre inkább kizárólagos céllá válik. b) Felnőtt esetében a gyermek legalább 10 évvel fiatalabb. Jogi eljárás után a homoszexuálisok recidiválja 13-28%. eleinte maszturbációra. Gyermek. A kedvenc ruhadarab önmagában erotikus lehet. Alkalmi aktusokban transzvesztita szubkultúrákban való intenzív részvételig széles súlyossági skála található. heteroszexuális férfi részéről. vagy betanítják a humán partner szexuális izgatására dörgölőzés. mint az ismétlődő preferált vagy kizárólagos mód. E személyek fizikailag nem veszélyesek az áldozatra. késő adoleszcensnél a korkülönbség és a gyermek érettsége alapján pontos évmeghatározás nélkül a klinikai ítélet döntő. e heteroszexuális irányultságú férfiak 8-10 éves lányokhoz vonzódnak. nem diagnosztikáljuk. Kritériumok: Az állatokkal való szexuális aktus vagy ennek elképzelése a szexuális izgalom elérésének ismétlődő preferált vagy kizárólagos formája. a viselkedéstől is függ. a ruhák okozta szexuális izgalom később alábbhagy. de adoleszcensek esetében ez a korhatár nem döntő. Leginkább a középső felnőttkorban kezdődik. hogy a fiúgyermeket büntetésből lánynak öltöztetik(!) kisgyermekkorban. c) Intenzív frusztrációélmény. azaz a zavar transzszexualizmussá változik át. organikus személyiségtorzulás eseteitől (alkalmi. Az állat lehet közösülés tárgya. pl. Pedofília Lényege a prepuberális gyermekekkel való szexuális aktus vagy fantázia. Az alapvető orientált heteroszexuális. nőimitátor (itt sem) tendenciáktól kell. de az átöltözés szorongás oldó hatása marad. Néha. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. mindazonáltal a nőkkel való szexuális kapcsolatok is gyérek. exhibicionizmustól (nincs aktus). nyalogatás. a nőies küllem mértéke az ügyességen kívül a habitustól. önmagában nem izgató). szexuális izgalom elérése céljából. Általában idővel egyre gyakoribbá. Exhibicionizmus Lényeges a nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. állandóvá válik. Hajlamosít az a szokás. Önkényesen a gyermek korát a pedofil személynél legalább 10 évvel kevesebben állapítjuk meg. a homoszexuális forma krónikus lefolyású. amellyel kora gyermekkorban kapcsolat alakult ki. Elkülöníteni retardációtól. teljesen nőnek is öltözhet. A heteroszexuálisok rendszerint házasok. legalábbis eleinte. szexuális izgalom elérésére. Elkülönítendő a humán partner hiányában kialakuló cselekményektől. ritkák a homoszexuális próbálkozások. izolált eset) kell. b) Ennek célja: szexuális izgalom elérése. és itt gyakoribb az alkalmi ismeretség. később koitusz kapcsán is használhatja. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyermekek iránt. néhányuk permanensen nőként igyekszik élni. stresszhatás. vagy „kísérletezéstől” (nem ez az állandó preferált szexuális gyakorlat). stressz hatására erősödik. háziállatok. ha transzszexualizmus is fenn áll. A preferált állat rendszerint olyan fajta. alkoholos intoxikációtól. a heteroszexuálisoké ennek fele. felnőttkorra teljessé válik. Általában egynél több ruhadarabot vesz fel. mint az szexuális izgalom elérésének preferált vagy kizárólagos módozata. Zoofilia Lényege állatok felhasználása. A lefolyás krónikus. stb. alkalmi esetektől (hiányzó normális szexuális lehetőség. 68 . Akkor is a preferált cél. d) Transzszexualizmus kritériumai nem teljesülnek. eleinte csak titokban és részlegesen. megérintésből áll. homoszexuális (játékból. és maga az aktus inkább csak nézegetésből. Leginkább a gyermek közeli környezetéből származnak. ha egyéb szexuális lehetőség is adva van. Ha nincs átöltözve. amely legalábbis eleinte szexuális izgalom elérésére történik. Eleinte még normális szexuális aktivitás (humán partnerrel) is van. szkizofréniától.Transzvesztitizmus Lényege rekurrens és állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részéről női ruhába öltözni.

valamint a pornográfia élvezetétől (a szereplők tudatosan exponálják magukat). vetkőzés. akár halált is okozhatnak végül. vetkőző. mint a szexuális izgalom elérésének ismétlődő preferált vagy kizárólagos módja. 69 . az idegennek való további szexuális szándék nélkül. hogy meglesték őket. egyéb szexuális szándék nincs. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel. Súlyos formája krónikus. stb. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. Elkülöníteni a szexuális izgalom nélküli hasonló expozícióktól kell (más mentális zavar tünete). vagy más módon való szenvedés. egyéb módon való szenvedés. Elkülöníteni a normális szexuális aktivitásban szerepet játszó mazochisztikus fantáziáktól. maradandó. Fizikailag károsító. Kritériumok: a) Meztelen. vetkőző. nem kizárólagos) és a mazochisztikus személyiségzavartól (nem okoz szexuális izgalmat) kell. b) Egyetértő partnerrel a szexuális izgalom előidézésének ismételten preferált. alkalmi „kísérletektől” kell (nem ismétlődő. a 40-es évektől a meglevő zavar is enyhül. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. kiszolgáltatottságának. b) Ez a szexuális izgalom elérésének ismételten preferált. Leginkább a 20 éves kor körül kezdődik. Kritérium: A nemi szervek ismétlődő expozíciója gyanútlan idegenek előtt. kárt okozott tevékenységben szexuális izgalom előidézése céljából. vagy pszichikai szenvedés okozása szexuális izgalom előidézésére. Súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. Sokszor ezek a bántalmazások nem fokozódnak. vagy kizárólagos módja a megalázás kombinálása szimulált. vagy kizárólagos módja. vagy szexuális cselekvést folytató gyanútlan idegenek ismétlődő meglesése („peeping”). orgazmus léphet fel. ahol ez csak előjáték és a partner tudatos résztvevő). sérülések ismétlődnek. szexuális izgalom elérése céljából. c) Az egyetértő partneren súlyos. a kilesett személlyel. megkötöztetés.. hogy milyen zavarban lennének. A lényeg csakis a meglesés. az áldozatok nők. vagy potenciálisan végzetes testi sértés előidézése szexuális izgalom kiváltása céljából. Szadizmus Lényege pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása másik személynek. Két formája van: A megaláztatás. vagy enyhén ténylegesen előidézett fizikai fájdalommal. kell. Sok esetben az aktivitás nem igényli az előidézett sérelmek és fájdalom fokozását. mint a szexuális izgalom előidézésének ismétlődően preferált vagy kizárólagos módja. Rendszerint kora felnőttkorban alakul ki és krónikus.Bár a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. az önmagának okozott ártalmak. szexuális izgalom előidézése céljából. megalázottságának elgondolása. Szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. de a partnerrel való mazochisztikus aktus csak kora felnőttkorban szoktak kezdődni. Néha az expozíció közben maszturbáció történik. Mazochizmus Lényege szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. b) Szándékos részvétel életveszélyes. Három formája lehetséges: a) Egyet nem értő partneren ismételt szándékos fizikai. erőszakos formája rendszerint rendőri beavatkozásig újra ismétlődik. máskor. néha korábban. fizikai sérülést. megkötöztetés. Gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlanságának. főleg stressz kapcsán – egyre súlyosabbak. szexuális izgalom előidézése céljából. máskor azonban – fokozódó igény. Kritériumok: (a/ vagy b/ teljesülése szükséges!) a) Megaláztatás. tényleges akciók a kora felnőttkorban kezdődnek. megveretés. vagy csökkent gátlások miatt. Lefolyása krónikus. ha tudnák. megveretés. Közben rendszerint maszturbáció kapcsán. vagy szexuális tevékenységet folytató gyanútlan személyek ismétlődő meglesése további velük való szexuális szándék nélkül. vagy fiatal lányok. Voyeurizmus Lényege meztelen. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. néha pedofiliával társulhat. (Egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elegendő!) A mazochisztikus fantáziák már gyermekkorban előfordulhatnak. főleg stressz hatására. Elkülönítendő a normál szexuális aktivitás részét képező látvány élvezetétől (meztelenség.

orgazmus=a szexuális kéjérzet csúcsa. vagy megfordítva. nőknél: a vagina külső harmadának nem mindig nyilvánvalóan érezhető kontrakciói. a prosztata (vesiculae seminales) kontrakciója. a „normális” rosszul definiált kategóriájával való képzeletbeli összehasonlításból. Nem alkalmazható. Atipusos parafília Reziduális kategória a fentiekben nem sorolható parafíliákra. ami a szexuális aktvitás kerüléséhez. Szorongás elősegíti az „ejaculatio és praecox” létrejöttét. néha viszont depresszió. 4. megszakadása lehet. Szövődmény is ezek romlása. Pszichoszexuális diszfunkciók Lényege a szexuális magatartási ciklus appetitív és/vagy fiziológiás változóinak gátlása. maradandó. a labia minora megduzzadása. nekrofília. szégyen. Többnyire mind a szubjektív örömélmény. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye (fizikális betegség. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. sokszor a szenvedés látványa inkább csökkenti eredeti szexuális motivációjukat. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. Maga a szexuális magatartás ciklus a következő fázisokból áll: 1. ha maga a szexuális szadizmus nem is gyakoribb. a tenzió oldódásával és a perinealis illetve medenceizmok ritmikus kontrakciójával. vagy enyhe valódi testi szenvedés kombinálása egyetértő partneren súlyos. Az appetenciagátlás más zavar következményeként is kialakulhat. kiterjedt. Gyakori a generalizált izomkontrakció a törzs. vaginális lubrikáció. Gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. ezzel szemben nőkben azonnali készség lehetséges az újabb stimuláció fogadására. Általában 70 . a vagina külső harmadának szűkülete. Majdnem mindig kialakul a kudarc élmény és a „spectatormagatartás” (önmegfigyelés). Kritériumok: Legalább 1: egyet nem értő partneren ismételt szándékos fizikai. frottrizmus stb. de a klinikai kép domináns eleme. korlátozódhat egyetlen rövid epizódra vagy jelentkezhetnek rekurrens epizódokban. excitatív=szexuális izgalom szubjektív élménye és társuló fiziológiai jelenségek (erekció. a belső kétharmad megnyúlása. vagy kizárólagos módja a megaláztatás és a szimulált. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. szubjektív panaszok és más területekre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. Férfiaknál: ejakuláció. izomrelaxáció. Sokszor nincs más kóros jelenség. Bár általában partnerkapcsolatban jelentkezhetnek. ritka. szomatikus panaszok jelentkeznek. férfiakban kompulzív vonások. Nem mindig ez képezi a fő panaszt.és medenceizmokban. néha maszturbáció kapcsán is indokolt lehet figyelembe vételük. meg is ölhetik. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. Lefolyás változó. Férfiakban erektilis reflakter periódus. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett (normál funkció után kialakuló). Az ilyen személyek családjában a brutalitás mindig kimutatható.ennek igénye nő. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. teljes vagy részleges. hogy ezek teljesen hiányozzanak objektív zavar mellől. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis megállapításához. viszont a szexuális partnerkapcsolat károsodhat. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezet. Csak a legritkább esetben okoznak az életvezetésben zavart. Erre utal a „rekurrens és perzisztens” tömör kifejezés. a gátlások csökkennek. hanem (esetleg) fordítva. Kezdet leginkább kora felnőttkorban. Társul: Rendszerint homályos elégtelenség érzés. relaxáció=teljes elernyedés. bizonyos partnerrel). a koprofília. de a relaxációban ritka. Hajlamosítanak bizonyos személyiségzavarok (legalábbis korreláció kimutatható) nőkben hisztrionikus. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenységgel. Cowpermirigy szekréció: nőkben kismedencei vérbőség. megerőszakolhatják. 3.) vagy ha más mentális zavar része. vagy potenciálisan végzetes testi sértés okozása szexuális izgalom elérése céljából. tartósság. megkínozhatják. gyógyszer stb. önvád. frusztráció. ilyenkor az áldozatot súlyosan megsebesíthetik. Ilyen pl. eufória. lehet generalizált és szituatív (csak bizonyos helyzetekben. urofília. vagy pszichológiai szenvedés kiváltása szexuális izgalom előidézése céljából egyetértő partnerrel a szexuális izgalom elérésének ismételt preferált. hogy ez utóbbi nélkül csak szubjektív panaszok legyenek. szorongás. a pubococcygealis izmok megfeszülése=”orgasmicus plateau”). appetitív=vágy és fantáziák szexuális aktivitásra 2.

férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. Az appetenciagátlás és az anorgazmus nőkben gyakoribb. mind férfiaknál. és depresszió. néha képesek klitorális orgazmusra. Excitáció gátlás / impotencia. néha erre nem is került sor. ilyen kapcsolatok kialakítása. Szuicid veszélye lehet. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. főleg az enyhébb formák. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. a kapcsolat jellegét. --. figyelembe kell venni a gyakoriságot. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. de lehet kóros gátlás is. diabétesz. pl. valamint az elégtelen szexuális stimuláció miatti kudarcoktól kell. gyakran társul excitációs gátlással is. Elkülönítés fizikális betegségektől (pl. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. de képtelenek erre az aktus kapcsán. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. az elkülönítés időnként nehéz. testi egészség. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda .nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. 2. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. Don 71 . rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. vaginizmus. mind nőknél. ha krónikus. vagy más mentális zavar. eközben tartós homoszexuális orientáció. Társul: magányosság. Előfordulások pontosan nem ismert. Klinikai vélemény a kor. Személyiségzavarral együttjárhat. szubjektív szenvedés forrásának él meg. az erotikus érzések hiánya. időben nem változik – vizsgálat!) más mentális zavartól (depresszió). Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. ---. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. egyébként normális fiziológiai működés mellett. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak.) elősegíti ezek létrejöttét. gyakran együtt jár más zavarokkal. Gyakran társul excitáció gátlással. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. amely kellő excitációt hozhat létre. merev szubkulturális értékrendszer stb. bűntudat. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható zavar. nem. ezek gyakran olyan erősek. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. a vaginizmus természetesen csak nőknél. bizonyos esetekben ez normál variáns. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. Csak azokra vonatkozik. A kontroll kérdése fontos. Frigiditás / 1. Kezdet késő adoleszcens. vagy fenntartása. elégtelen lubrikáció. szégyen. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. azaz az orgazmus késése. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom.a szexualitás iránti negatív attitűd (korábbi élmények belső konfliktusok. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. Appetencia gátlás : 1. Nem kizárólag fizikai zavar. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. az ejakuláció praecox csak férfiaknál fordulhat elő. a kort. de gyakoriak. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban.

25 %-ra becsülik. vagy a nyelv szó szerinti értelmezése. tévesnek bizonyult. szokatlan hanghordozása. tanításra. egész életen át tartó zavara. vagy egyéb fogyatékossággal.05-0. a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat. érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése.Juanizmus. a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban pl: ragaszkodás az állandósághoz. az autizmussal élő felnőttnek egész életen át támogató-védő családi és munkahelyi. de az alapprobléma nem változik. egyoldalú interakció. mely a szociális viselkedés. A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI Autizmus Az autizmus az agyi működés súlyos. repkedő kézmozgás. képzésre. SÚLYOS ZAVAR VAGY SPECIÁLIS NEHÉZSÉG. repetitív tevékenységek.az érdeklődés. Minden 100 típusosan autista gyermekből kb. de támaszt. . speciális fejlesztésre. a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékosságában jelentkezik. vagy megfelelő színvonalú. furcsa tartalma. sztereotip. a kommunikáció.az érzékelés-észlelés területén. lábujjhegyen járás. folyamatos kompenzációt igényel. így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani. A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 év között mutatják. . Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk. diagnosztikus módszereink javulásával növekszik.a társas kapcsolatokban: pl.15%-ra.a mozgás területén: pl. a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak. ill. 72 . kommunikáció. átható). csökkent fájdalomérzés.a gondolkodásban. szándékainak.a kommunikációban (beszéd. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi. pl. alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat. aktivitás és játék területén: pl. Az autisztikus emberek számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak. hobbik. vágyainak. az agyat ért károsító hatások. 5 válik önálló felnőtté. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés. pervaziv (alapvető fejlődési területeket érintő. a tágabban értelmezett autizmus gyakoriságát ma 0. ellenőrzést igényel. Enyhe esetben is súlyosan terheli az egyén életét. gesztus. hogy az autizmust az anya-gyermek kapcsolat zavara okozza. mimika): pl. mint lányokban. szokatlan. . A diagnosztizált személyek száma ismereteink. Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él Magyarországon. A szülők gyakori lelki problémái éppen az autista gyermekkel való nehéz kapcsolat következményei. . FURCSASÁG JELLEMZŐ: . 25-30 jelentős fejlődést mutat. Az autisztikus gyermekeknek korai. nimfománia Stb. . a megszokotthoz. Az a régi nézet. a beszéd hiánya. A szakirodalmi források a szűken értelmezett autizmus gyakoriságát 0. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. ártalmak okozzák. nevelésre. egyénre szabott intézményes környezetre van szüksége. Fiúkban 4-5-ször gyakoribb. Valószínűleg örökletes.

A problémák özöne: A tünetek változatosak. Enkoprézis A széklet rendszeres ürítése a ruhába vagy más nem arra szánt helyen négy év feletti személynél. illékony. A zavar hátterében állhat a központi idegrendszer elváltozása. vagyis úgy tűnik. Nagy mennyiségű széklet jelenléte a kivizsgáláskor (rektális. 3. jellegzetes illatú. mégis leggyakrabban e problémák elmélyülésekor. Fájdalmas székletürítések. gyúlékony folyadék. akkor bizonyos. hogy ép idegrendszer mellett késik a vizeletürítés akaratlagosságának kialakulása. vagy különleges dolgokra tud emlékezni. Gyakran halljuk a szülőktől: "mindent megígér. milyen ügyes valamiben.Gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás A figyelemzavaros. mégsem jut előbbre". mégis jól körülírhatók. életév végére. Így a szülő értetlenül áll a gyerek viselt dolgaival szemben. mint a lányoknál. égető ízű. néha feltűnik. A gyermek észlelése ugrándozó. idejét nem tudja beosztani. túlmozgásos gyerek már korán problémát jelent a szülőnek és a közösségnek. de nem képes folyamatosan odafigyelni. Tünetek: 1. "órákig ül a könyv mellett. más anyag is tartozik. abdominális). A vizelés általában a 2. Nem tud elhatározni és végrehajtani. vagy belekap. Rossz szag van a gyermek körül. Mindezek mellett a gyermek számos dologban a korának megfelelő érettséget mutat. Képtelen sorrendiséget felállítani. az iskoláskorban kerülnek szakemberhez az ilyen gyermekek. Ha orvosi vizsgálat kizárja a szervi okokat (cukorbetegség). hogy kibújjon a feladat alól". Nem tudja viselkedésének következményeit a jövőre előrevetíteni. a 3. hogy mi a fontosabb. Enurézis nokturna Akarattól független alvás közbeni vizelés. 4. de gyakoribb. de semmit nem tart be". PSZICHOAKTÍV SZEREKKEL KAPCSOLATOS ZAVAROK AZ ALKOHOLRÓL BŐVEBBEN KÉMIA Az etil-alkohol (C2H5OH) szerves. néhány gyermeknél visszatérő húgyúti gyulladások vannak. 5. 7. 8. „Alkohol” alatt rendszerint csak az etil-alkoholt (etanolt) értjük. 2. a feladatokat nem érti meg. "mindig halogatja a leckét azért. Szorulás. életév első felére szabályozottá válik. Puha széklet az alsóneműn. Néha köldök tájéki fájdalom. 70% ban 5 év előtt kezdődik és a fiúknál 1. nem tanul az állandóan hangoztatott hibákból. 6. Az összetett kezelésben a vezető szerepet a pszichoterápia kapja. Esetenként nagy mennyiségű széklet ürítése. Csak az "itt és most"-ban létezik a világ számára. A panaszok általában 3-6. Ugyanígy a múltat sem tudja a jelenhez megfelelően kapcsolni. bár ebbe a családba kémiailag számos. életév között jelentkeznek. színtelen. 73 .5 ször gyakoribb. hogy az enurézist lelki zavar okozza.

fertőtlenítésére és kiszárítására. ALKOHOL ÚTJA A SZERVEZETBEN. A lassú és kis adagokban történő ivás időt enged a májnak. két deciliter bor vagy egy korsó sör ugyanannyi alkoholt tartalmaz. és onnan a véráramba. akkor rosszul lesz. Ennek következtében erjesztéssel nem lehet 14 %-osnál magasabb alkoholtartalmú italt előállítani. a természetes borok 9-14 %-os. disulfiram). Útja a szervezetben sematikusan így néz ki: száj – garat – nyelőcső – gyomor – vékonybél – véráram . Még kis mennyiségben is gyomorsav kiválasztására ingerli a gyomrot. 10 gramm etanolt képes lebontani. hogy sokkal hatékonyabban oxidálja az alkoholt. a pálinka és a röviditalok. A fennmaradó mennyiség addig kering a vérben. csúcshatású vízhajtók. 70 %-os koncentrációban a leghatékonyabb. Ha a cukor elfogyott. Az alkohol hatással lehet a torkot és a gyomrot bélelő szövetekre. csak a felszívódás megy végbe lassabban). Iváskor a gyomorban levő étel mennyisége befolyásolja az alkohol hatását. éhségérzetet keltve ezzel. Mikor az alkohol eléri a gyomrot. KIVÁLASZTÁS Az alkoholt általában szájon át fogyasztják (megisszák). Bár a különböző italok eltérő erősségűek. az izzadás csökkentésére (sok dezodorálószer is tartalmazza). mielőtt elhagyhatná a testet. egy része változatlan formában átmegy a gyomor sejtjein keresztül és bekerül a véráramba. Ahogy az erjesztett anyagban (szőlő. így állítanak elő különféle tinktúrákat. az lassítja az alkohol felszívódásának sebességét (a vérbe jutó alkohol mennyisége nem változik meg. hogy ha van is jótékony hatása. mint minden bajra egyformán alkalmazható orvosságot. azaz forralással ki kell vonni belőle az alkoholt. akkor az erjedés leáll. hanem a fogyasztó vízterének nagyságától is függ (nagyobb víztérben jobban eloszlik az alkohol). A házilagosan előállított pálinkák ennél gyakran jóval erősebbek. először Louis Pasteur dokumentálta a XIX. átlagos felnőtt szervezete óránként kb. Az eredmény: kisebb mértékű mérgezés. Az alkoholt ezután le kell bontani a májnak szén-dioxidra és vízre. az legfeljebb a beteg megnyugtatásában és hangulatának javításában merül ki. A maradék a vékonybélbe kerül. A megivott alkohol mennyisége és az adagok gyakorisága határozza meg a mérgezés mértékét. A disulfiram hatására a bomlási folyamat megáll az acetaldehidnél. mint egy kupica pálinka.máj.6 gramm alkohol) lebontásához kb. Baktériumölő szerként külsőleg kb. mint nyugtatóvagy altatószert. mint gyors ivás esetén. az ételekkel ellentétben. de nyílt sebek ellátására nem alkalmas. Ha az alkoholfogyasztás előtt (vagy alatt) sokat eszünk. hogy gyorsan berúgjon. Ezen kívül belélegezve fekvőbetegség. 74 . nem emésztjük meg a gyomorban és a vékonybélben. amely bizonyos cukrokat szén-dioxiddá és etilalkohollá bont le. Önmagában használható külsőleg a bőr tisztítására. Század közepén (maga az eljárás már jóval előtte ismeretes volt).vagy oldószerként: más drogokat oldanak fel benne. pl. a magzatba is. amíg a máj képes lesz lebontani.ELŐÁLLÍTÁS Az alkohol erjesztéssel történő előállítását tudományos alapossággal. 3 óra szükséges. Mivel a vér alkoholszintje nemcsak a felszívódott mennyiségtől. vagy az erjesztett anyag alkoholszintje elérte a 14 %ot. egysejtű élesztőgomba állítja elő. Ma is használják meghűlések kúrálására annak ellenére. Kutatásai során kiderítette. Egy alkoholhoz hozzá nem szokott. láz esetén a test lehűtésére. pedig kis adagban az étvágy és az emésztés fokozására szolgál. GYÓGYÁSZATI ALKALMAZÁS Az alkoholt gyakran használják tartósító. inzulin. A népi gyógyászat úgy tartja számon. úgy lassul az erjedés is. A maradék 5 % változatlan formában ürül ki – más bomlástermékkel együtt – a vizeletben és a kilélegzett levegőben. Az ennél töményebb italok készítéséhez desztillálni kell az elegyet. a fehérjékkel együtt – mint például a tej és a sajt – képesek megvédeni az alkoholfogyasztót attól. könnyedén bejut az agyba. A sörök átlagosan 5 %-os. A máj egyszerre csak kevés alkoholt képes lebontani. A zsíros ételek. Ez azt jelenti. és terhes nőknél a méhlepényen át. italként. ezért a sovány (kisebb súlyú) emberek általában jobban megérzik az ital hatását. Alacsonyabb dózisban enyhe fájdalomcsillapítóként használható. ájulás kezelésére. Furosemid). Az alkoholt egyes orvosok ma is használják. pedig 40 %-os alkoholtartalommal rendelkeznek. A testbe kerülő alkoholnak kb. Az alkoholt. Egyes szerek meggyorsítják az etanol kiürülését (szőlőcukor. A felszívódást követően a drog viszonylag egyenletesen eloszlik a testfolyadékokban (a test vízterében). malátázott gabonaőrlemény) csökken a cukor mennyisége. 95 %-a a májban zajló oxidáció során bomlik le. hogy egy deci 40 %-os pálinka (31. mivel roncsolja a bőr alatti szöveteket. és acetaldehid-mérgezés lép fel (a szert alkoholelvonásnál is használják: ha a beteg ráiszik. hogy az alkoholt egy mikroszkopikus méretű. mások gátolják a lebomlását (pl. agy.

a nyálelválasztást. csökkenti a testhőmérsékletet. Könnyen ismerkedik. a második a jókedvet és a szerelmet. a szaglást. fokozódik a bátorsága. a hallást. A vér alkoholszintje egyenesen arányos a kilélegzett levegő alkoholtartalmával: ezt mérik a rendőrök különféle szondák segítségével. fél napig) tartózkodik az alkoholfogyasztástól. szédülés. Pszichikai hatások: Az alkohol legjelentősebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. alatt és után egy ideig (kb. Közepes mennyiségű alkohol (azaz néhány pohár ital) növelheti. a hallás. pedig meg is halhat!). a kilencedik a haragot. A romlás a koordináció elvesztésében és a reakcióidő megnövekedésében jelentkezik.10 % könnyűségérzést. kitágítja a bőrben lévő vékony hajszálereket (ez melegségérzetet okoz). Az agyhullámok. A szervezetben lévő alkohol mennyiségét a véralkoholszint jellemzi. a tizedik az őrültséget vagy az eksztázist váltja ki az emberből. nyilván annál nagyobb mérgező hatást fog kifejteni. Az „alkoholfok” az ital alkoholkoncentrációját jelzi. Minél magasabb egy ital alkoholfoka. Magas dózisokban – amikor az alkohol eléri az agyat – ittas állapotot (berúgás). az jól teszik. a gyomorsav mennyiségét és vizelési kényszert okozhat. akinek bármilyen kis százalékban is van alkohol a vérében.02 % nem okoz semmilyen hatást az emberre. Vagyis nincs megengedett véralkoholszint a gépjármű-közlekedésben. de le is csökkentheti a szív ritmusát. 0. 0. de épp a gátoló mechanizmusok esetleges akadályozása miatt jelentős mértékű izgatottság is előfordulhat. általános érzéketlenséget és eszméletvesztést. a hatodik az ingerkedést. a test minden részét eléri.15 % zavart lesz a mozgás. boldogságot.40 % kómát okoz.legrosszabb esetben. Ezt az értéket ezrelékben adják meg.01 – 0. melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét. pl. az izommozgások még csekély mértékű alkohol fogyasztásánál is meggyengülhetnek.60 – 0. elégtelen mozgáskoordinációt eredményez. A berúgást gyakran jelentős másnaposság követi. Az ittas ember gátlásai oldódnak. a nyolcadik a bizonyítás kényszerét. de romlik szellemi és fizikai cselekvőképessége. megronthatja a látást. a harmadik az elalvást segíti elő. zavarodottságot. A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon nem vezethet autót az. 0. 75 . Az alábbi táblázat a különböző véralkoholszint-értékek hatásait mutatja be: 0. A gyomor falának állandó irritációja (ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt) krónikus gyulladást okozhat a gyomorban. ezzel növeli a reakcióidőt (több idő kell egy esemény lereagálására). Mivel minden izmot az agy irányít. a hetedik a verekedést. szélsőséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredően halált okoz. az ötödik a lármázást. és rontja a mozgáskoordinációs képességet. elfolyó beszédet.20 % kifejezett részegség: nehéz a beszéd és a járás. ezért nem ismeri fel a fenyegető veszélyt. A véralkoholszinttel szokták meghatározni a mérgezés mértékét. A levett vér alkoholszintje gázkromatográfiás mérésekkel igen pontosan megállapítható. 0. Az alkohol hallucinációt és rohamokat idézhet elő. Dithane. szédülést okozhat. Zineb). Az alkoholos italok foka szintén befolyásolja a testre gyakorolt hatást. Ugyanez a hatása egyes gombaölő növényvédő szereknek. önfegyelme és lelkiismereti kontrollja elvész.10 – 0. torzult látást. permetezett növények közé kell mennie vagy maga permetez). ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger társul. az idegműködés lelassulását idézi elő. ha a munka előtt. Befolyásolja az agy információtároló és – visszakereső képességét. a ditiokarbamátoknak és rokonaiknak (Antracol.03 – 0. növeli az étvágyat. örömöt.70 %-tól halált okozhat. a negyedik a féktelenséget. gyengeség. Az alkohol gátolja az idegrendszeri folyamatokat. A pontos hatásmechanizmusról csak keveset tudunk. Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket. AZ ALKOHOL HATÁSAI Az ókori Eubolosz szerint az első pohár bor az egészséget erősíti. 0. Aki ilyen szerrel kerül kapcsolatba (pl. rossz mozgáskoordináció és különféle fájdalmak. Fiziológiai hatások: Ahogy az alkohol a vérbe kerül. gyengül a látás. ízlelést és a tapintást.

D. hogy az alkoholisták hetekig. hogy a vénák kitágulnak az emésztőrendszerben és a keringési rendszerben. de nem olyan gyorsan és nem is olyan mértékben. a nem elégséges tisztálkodás és általában az alkoholisták hanyag életvitelének a következménye. Másrészről viszont az alkoholfogyasztókat gyakran jellemzi a kötözködő.Mint a legtöbb drognál. A különböző drogok különböző hatásairól írt tanulmányban dr. hazamegy. hogy ezek a rendellenességek mind az alkohol közvetlen hatásának tudható be. Az alkohol jelentős szerepet játszik az erőszakos bűncselekmények nagy részének (gyilkosságok. hogy a tolerancia idővel erősen lecsökken. erős italosok körében gyakoriak a veszekedések és más. az ásványi anyagok és más fontos tápanyagok mennyisége. erős italosok ezzel szemben folyamatosan emelik a dózist. annál nagyobbra tartják a többiek. barátságos viselkedést eredményez. Tolerancia Rendszeres használat esetén az alkohol legtöbb hatásával szemben kiépül a tolerancia. de igazán senki nem figyel a másikra. A tolerancia mértékét gyakran a férfiassággal kapcsolják össze: minél később „dől ki” valaki. Az erős italozás azonban már különleges rendellenességekhez vezet. komoly koordinációs zavarok és impotencia. illetve kötőszövetek maradnak. kétszer-háromszor annyit is el tudnak fogyasztani. Az italtól várja. és túlérzékenység alakul ki a drog egyes hatásaival szemben. A máj annyira meggyengülhet. Régen azt gondolták. a lelkiismeret szavából. Ezeknél a személyeknél már egy pohár ital is az önkontroll teljes elvesztéséhez vezethet. amely a belső követelményekből. Főleg azt a fajta szorongást oldja. máskor (más körülmények között) növekvő aktivitáshoz és feldobódottsághoz vezethet. akik rendszeresen alkoholizálnak.” Hosszú távú hatások A legtöbb ember esetében a hosszú időn át folytatott. mint például az ópiát típusú kábítószereknél (pl. így az alkoholnál is a konkrét hatás – különösen alacsony és közepes dózisok esetén – nagyrészt a fogyasztótól és a fogyasztás környezetétől függ. és megveri a feleségét. felléphetnek epilepsziás rohamok. Függőség Sokan kerülnek az alkohollal pszichikai (lelki) függőségbe. mint egy kezdő. Ebben a fázisban a 76 . hogy tudjon aludni stb. sőt hónapokig kizárólag alkohollal táplálkoznak. Nincs a drogfüggők között olyan. így pedig a máj nem képes ellátni a funkcióit. Ezeknél az embereknél megfigyelhetőek az emésztőrendszer. vagy. Kialakulhat az emlékezetműködés tartós zavara. mérsékelt alkoholfogyasztás (ami a társasági ivókra jellemző) nem jár jelentős pszichikai vagy fiziológiai károsodással. A rendszeresen alkoholizáló. a tüdők. agresszív cselekedetek. a vitaminok. Ezen kívül kifejezetten „beszédessé” teszi az embert. gyakoriak náluk az alvási zavarok és a visszafordíthatatlan agykárosodás. hiszen szervezetük hozzászokik a korábbi adaghoz. J. személy és vagyon elleni bűncselekmények) elkövetésénél. Úgy érzik. kellemes közérzetet. jó hangulatot. A mai álláspont szerint azonban többségük másodlagos eredetű – gyakran a hiányos táplálkozás. Ezt Te is megfigyelheted a kocsmákban. agresszív viselkedés. és jobban élvezhessen valamely társaságot. hogy megszabaduljon a szorongástól. Egy-két pohár ital egyik alkalommal levertséget és letargiát okoz. a teljesítmény miatti aggódásból ered. Előfordul. aki a pszichikai és fiziológiai leépülés tekintetében elkeserítőbb képet mutatna az idült alkoholistánál. Később a máj egészséges szövetei elhalnak. a keringési rendszer. nem erőszak. Egyesek véleménye szerint az alkohol a világ legjobb szorongás-oldója: oldja a gátlásokat. Az alkohol a májzsugor nevű betegség egyik fő oka. jól érzi magát. Az adagokat folyamatosan növelve előbb-utóbb elérik a mérgezéssel fenyegető mennyiséget. mint egy-két pohár itallal. a kellemetlenségektől vagy az unalomtól. minél jobban „bírja az italt”. a vesék. és a felesége veri meg őt. hogy bizonyos szituációkban az alkohol segítsége nélkül nem teljesítenének olyan jól. ezért a szervezetükben veszélyesen alacsony szintre csökkenhet a fehérjék. heroin). A hozzászokás mértéke és sebessége a fogyasztási szokásoktól függ: azok. Gyakori az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok. Aki ópiumtartalmú kábítószert fogyaszt. a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei. hazamegy. Richard igen találóan fejezi ezt ki: „Az alkoholista részeg lesz. Számos ember fordul rendszeresen az alkoholhoz. helyettük csak zsír-. ahol mindenki beszél. Néhány alkoholistánál megfigyelhető. hogy könnyítsen a terhein. A legtöbb alkalmi vagy mérsékelt fogyasztó nem szokta emelni az adagját. hogy lazíthasson. Ezek többségéhez az alkoholizmus fogalmát társítjuk. „átfordul”. amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. hogy erőt gyűjtsön valamilyen nehéz élethelyzetben való helytálláshoz.

egyfajta drogossá válik. pedig a valódi vagy a rejtett alkoholistákat. fantáziálás (Korsakov-szindróma). hányás. A függőség végső stádiumában felléphet üldözési mánia. sír. az orr és a felső ajak közti távolság széles. már neki sincs saját élete. mindennap vagy minden héten) fogyasztanak kis mennyiségű alkoholt. MIT NEVEZÜNK ALKOHOLIZMUSNAK? Az alkohol rendszeres. társai között vagy épp a munkájában már bizonytalannak érzi magát az ember. Legsúlyosabb a delírium tremens állapota. idegességet. A magzati károsodás tünetei: . elbutulás. Többféle típusa van: alkoholizmusnak igazából az alkoholtól való függőség azon 77 . teljes emlékezetvesztés. addig ez nem történik meg a magzatban. komoly nyugtalanságot. hetekig is eltarthat. időnként részegedik le valaki erősen. amely az alkoholfogyasztásról való leszokás képtelenségével társul. egyik megoldás sem vezet semmi jóra. Így az alkohol gátolja a magzati fejlődést. érzékcsalódások és hallucinációk követhetik. Érdekes módon. Ilyenkor a sejtekbe már olyan mértékben beépül az alkohol. akik rendszeresen (pl. és vékony a felső ajak). ha nem is ivott. mert ő is a szenvedély körül forog. esetleg zugivókat nevezzük. mértéktelen.A központi idegrendszer fejlődésének ártalma (később az értelmi fejlődés visszamarad) o A testi fejlődés károsodása (a megszületett csecsemők kisebbek) o Az arc különlegessége (a megszületett csecsemőnek szűk és keskeny a szemrése. vagy akár rendszeresen is. Ebben a helyzetben beszélünk az „alkoholista játszmákról”. hiányzik a függőleges bőrredő. és kapcsolatai is általában sivárabbak. szemrehányásokat tesz. az többnyire egy hét alatt felépül. eldugja. A társasági ivók (nevezik még szociális ivóknak is őket) csak társasági összejövetelek alkalmával fogyasztanak több-kevesebb alkoholt. mert csak megerősíti a szenvedélyre jellemző viselkedést. Közben a kodependens ember is tönkremegy ebben a harcban. nyugtatók). Gyógyszerre ivás Ebben az esetben a gyógyszert nem önmagában.függőség testi tünetei. altatók. Ez napokig. könyörög. ami olyan tudatzavar. hogy e nélkül már nem képesek ellátni funkciójukat. mikor visszatérően. hozzászokás-szerű fogyasztásából eredő testi és lelki károsodásokkal járó állapotot. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRÓL …Hogyan isznak az emberek alkoholt? Az alkoholt fogyasztó embereket három csoportba sorolhatjuk. akár egyedül is. de az alkohol nélkül partnere. zavartságot. ha a gyógyszer – az alkoholhoz hasonlóan – maga is a központi idegrendszerre hat (pl. Csakhogy amíg az anya májában az alkohol felbomlik és semlegesítődik. Az alkohol magzatra gyakorolt hatásai Az anyag vérkeringéséből az alkohol könnyen jut át a magzatba. A drogost szüntelenül figyeli. Rendszeresen ivók azok. Ezt a társas viszonyt megszakítani azért nehéz feladat. de akkor egy ideig nem tudja abbahagyni. Ez az esetek kb. akkor elvonási tünetek jelentkeznek: a kezdeti rosszullétet. mert gyakran az alkoholista és társának kapcsolatát csak ezek a játszmák tartják életben. vagy válságos helyzetben éppen ő maga veszi meg a drogot. aki túl sokat foglalkozik a hozzátartozója drogról való leszokásával) alakulhat ki a kodependencia. Mértéktelenül ivóknak. Különösen tragikus kimenetelű lehet ez a fajtatalálkozás. melyet hallucinációk kísérnek és a keringés is összeomlik. remegést és izzadást görcsök. A WHO álláspontja alapján ma betegségnek minősül. házastárs. de ebben a fázisban már akkor is hallucinálhat valaki. 10 %-ban halálos kimenetelű. Esetenként. mert neki még éretlenek a májsejtjei. veszekszik. kóros féltékenység. hanem alkohollal együtt veszik be. Mi az a kodependencia (társult függőség)? A szenvedélybeteggel együtt élő emberben (szülő. Hozzászokás esetében a kialakuló tünetek még a korábban vázolt állapotnál is riasztóbbak. még nem alakulnak ki. Dipszomán ivás Így nevezik a szakemberek azt. csak az italnak él. Ebben az esetben ugyanis már kis adag gyógyszer is erősen fokozza az alkohol részegítő erejét. Ha pedig nem jutnak alkoholhoz. ugyanakkor az alkohol is növeli a gyógyszer kábító hatását. Persze. viszont aki túléli. A hosszú távon rendszeresen italozó alkoholistáknál fizikai függőség is kialakulhat. s a testi-lelki leépülés vetekszik bármelyik kábítószer hasonló hatásával. vádaskodik. Ők vannak a legtöbben.

de egyedül nem tudsz segíteni. Jó. Egyesek számára az alkoholfogyasztás a férfiasságot tükrözi: a fiatalok gyakran azért kezdenek el inni. hogy a személyiség éppen olyan fontos tényező az alkoholizmus kialakulásában. Ennek megvalósítása. meg kell próbálnod külső segítséget kérni. emiatt bűntudatot érezhetnek. sokszor vitázik az ivásról a családtagokkal. A fizikai függőség állapotában ugyanis már nem működik az akarat. Az alkoholizmus betegség. hogy meggyógyuljon valaki. és az is csak úgy ér valamit. Talán a menekülési vágy lehet a közös jellemzőjük: a problémák. konfliktusok előli menekülés. Kiből lesz alkoholista? Annyi bizonyos. mi történt. jó barátjuk iszik. bűntudata miatt eldugja az alkoholt. hogy milyen típusú emberek lesznek alkoholisták. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A mai társadalmakban a népesség jelentős százaléka fogyaszt alkoholtartalmú italokat. ami kérésre nem fog meggyógyulni. Rossz érzései vannak önmagával kapcsolatban. ha saját elhatározásból folyamodik érte. ha valaki gyakran folyamodik alkoholhoz a mindennapi élet problémái miatt.). esetleg szégyellik azt. hogy ismerősük. tehát az alkoholnak a társadalmi veszélye is jelentős. de gyakorlatilag felesleges arra is kérlelned. A kórházi kezelés pár hét alatt megszünteti a fizikai függőséget. Nem lehet azonban általánosságban kijelenteni. sokat eszik stb. mert azzal. temetések alkalmával gyakori az italozás. A krónikus alkoholista nemcsak önmagát. literszámra issza a kávét. akkor elvonási tünetek jelentkeznek nála. hogy az illető alkohol helyett valamilyen más pótszert talál magának. hogy nem igyon. Az alkoholistává válás figyelmeztető jelei: Figyelmeztető jelzés lehet számodra. de előbb-utóbb családja. aki az alkoholizmus nevű betegségben szenved. befutott értelmiségiek. Figyelmeztető lehet az is. kóros szenvedélynél. amikor a hiánytünetek olyan erősek. A gyógyulás Ahhoz. kérlek a főnököm. teljes absztinencia kell (önmegtartóztatás). az alkoholfogyasztást megoldásként alkalmazva az élet különféle helyzeteire. Családi összejövetelek. hogy most megismered az alkoholizmussal kapcsolatos tényeket. sajnos. vagy éppen a pedagógusok soraiban alkoholistát. nem kellene innom!”). Tapasztalható „rövidzárlat”. Ezeket az érzéseiket az emberek általában elrejtik és még a legjobb barátaiknak sem mondják el. nem az illető akaratán múlik. Ugyanúgy találhatunk a sikeres művészek. elhanyagolja az otthoni és a pénzkereső munkát. amikor ivott. vagy dühösek lehetnek. Ha pedig nem jut egy bizonyos ideig alkoholhoz.álláspontját tartják. A végleges gyógyulás után a szenvedélytől való függés olyan formában ölt testet. hiszen szinte minden percben erre gondol. Milyen problémákat okozhat az alkoholizmus? A súlyos egészségügyi problémák (ezekről korábban már szóltunk) mellett még súlyosabb pénzügyi problémákat okoz. amikor valaki arra kér. sokat rágózik. Ki az alkoholista? Frappánsan fogalmazva: alkoholista az az ember. lakodalmak. mint minden más. hogy megnöveljék tekintélyüket a kortársaik előtt (hasonló a 78 . hogy nem fog. hogy valaki nem iszik. A Névtelen Alkoholisták mozgalma gyógyult alkoholistát (aki nem iszik már egy kortyot sem) száraz alkoholistának hívja. amikor nem emlékszik arra. amivel oldja a szorongását (pl. mint az elkeserítő helyzetben élő emberek között. hogy az alkohol hiányát a beteg kezelés nélkül nem bírja ki. Hogyan lehet segíteni az alkoholistán? Ne találj mentséget az alkoholista számára. ha előre eldöntötte. Az alkoholistának segítség kell. de a pszichikai függőség megszüntetése évekig is elhúzódhat. hogy beteg vagyok!”). még nem szabadult meg az alkohol rabságából: a lelki függés még fennáll. hogy már nem képes alkohol nélkül működni. vagy a családtagjait hibáztatja az ivásért („ha nem okoznál ennyi problémát. hogy ne igyon többet. Az alkoholista környezetében élők felelősnek tartják magukat a kialakult helyzetért. környezete életét is tönkreteheti. mondd meg. még akkor sem. Nem tudja megállni. Vagyis szervezete úgy változik meg. fedezd az ivását („hívd fel.

de neurobiológiai mechanizmusok. A kezelés általános részből (támogatás. mind az USA-ban növekedett a kombinált heroin. Bizonyos szerek megvásárolhatók legálisan a gyógyszerészektől (kodein) vagy a boltokban (oldószerek) is. amely leromláshoz és szenvedéshez vezet) következménye lehet a munkahelyi/iskolai/otthoni elvárások teljesítésének képtelensége. BZD-k). a figyelemzavar egyéni esékenységet mutat a kokainhasználatra) . kockázatos viselkedés (például autóvezetés) és különböző jogi problémák (pl. depriváció) a fő meghatározói a PSz használatának. A pszichológiai függőség jelenti: a Psz használata során jelentkező.a tolerancia (ugyanannak a hatásnak az eléréséhez egyre növekvő dózisú PSz szükséges). társaság hatása. methadon. A fertőzést (HIV és hepatitis) tartjuk a szerfüggőséghez kapcsolódó legnagyobb kockázatnak. Az ártalmas PSz használata egészségkárosodást eredményez. A PSZ beszerezhető mind illegálisan. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. kondicionált tanulás és a PSz farmakológiai tulajdonságai is mind szerepet játszanak. munkahelyi krízisek. tűcsere). drogkereskedőktől. alkohol és cigaretta használattal járó polytoxicomániák száma. A törvény szabályozza a szerek alkalmazását. affektív vagy viselkedészavarok. rehabilitáció. az érzelmek felszínesebbé válása. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. mind orvosoktól (látszólag kezelés céljára).ként jelöljuk. 79 . barbiturátok és a lizergsav dietilamid /LSD/ ellenőrzése a Droggal Történő Visszaélés Törvény keretében történik. amnézia/ járó . gyanakvás. Sokan nem is tudják elfogadni azt a tényt. etikai érzelmek csökkenése. Sokan nem szeretjük az alkoholizáló embereket. Az abusus (indokolatlan és visszatérő Psz-használat. ítélőképesség gyengülése. elmagányosodás. a személyiségtől idegen magatartásmódok. A kezelési stratégiák növekvő számban célozzák meg a fertőzési kockázat minimalizálását (pl. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. pszichoszociális lecsúszás. ellenben az absztinenseket furcsa csodabogárként tartjuk számon és gyanakvással szemléljük. korábban fennálló pszichopatológia (pl. Családi krízisek. bevételére vagy a tőle vagy a tőle való megszabadításra fordított megnövekedett időt. hogy megítélése is teljesen eltér az egyéb drogokétól. alkoholista karrier. mint a heroin. kokain. tkp. birtoklását. előállítását. Drog Kezelési Centrumok) és specifikus antidotumokból (túladagolás estére) vagy a megvonási tünetek kezeléséből áll. a Psz bevételére kényszerítő érzést. ópium). krónikus pszichés károsodás. amfetaminok. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. és a Psz-nek az elrendeltnél nagyobb mennyiségben vagy hosszabb ideig való szedése. felírt benzodiazepinek. vonatkoztatásos. letartóztatások). a Psz használat kontrollálásának nehézségét. a Psz megszerzésére. hangulati ingadozás. Az Egyesült Királyságban bizonyos pszichoaktív szerek (heroin. A dependenciának filozófiai és/vagy pszichológiai részei vannak. néhány óráig eltartó terminális alvás. agresszivitás . Pedig mindenki a saját döntése. hogy az alkohol éppúgy a drogok közé tartozik. fokozatosan előrehaladó. és fontos szociális. kognitív percepciós.használat hátrányos következményeinek figyelmen kívül hagyását. vagy exportját (amely illegális a megfelelő jogkör/engedély nélkül). cannabis. a személyiségzavarok (meghatározatlan vagy antiszociális) iatrogén faktorok (pl. PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. Bizonyos PSz-ek használata büntethető (pl. a folyamatos Psz. Mind az Egyesült Királyságban. foglalkozási vagy szabadidős tevékenységek esetében egy állandó. importját. Pszichoaktív szerek: Az akut mérgezés tünetei közé tartoznak a pszichoaktív szer (PSz) bevétele után jelentkező átmeneti tudatzavar. féltékenységi. a nikotin vagy az LSD. kokain. morfium. Az előbbihez tartozik a megvonási állapot. mikor és mennyit.helyzet a dohányzással). Az alkohol olyan mértékben részévé vált a mai kultúrának. hogy fogyaszt-e alkoholt. ETIOLOGIA ÉS KEZELÉS Szociális és környezeti faktorok (hozzáférhetőség. néha ki is nevetjük őket. beszűkülés. de eredménytelen szándékot a Psz használatának elhagyására és/vagy csökkentésére.

agitáció. a methadon (Physepton). Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. orrfolyás. szemek kivörösödése) kísér. izgatottság. intravénásan (leggyakoribb). Egy rendkívül kellemes élmény jelentkezik. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. depresszív tünetegyüttes. A tünetek uralhatók methadonnal (amely kevésbé euphorizáló. repülés. A mennyiség és a haszon növelésére gyakran alkalmaznak szennyező anyagokat. Ópium és származékai. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. morfium. a pethidin. félelemmel pánikkal él meg. kettős látás és a szemmozgás zavarai. az elesettség. üldöztetéses. lappangó kezdetű. amelyet a beteg szorongással. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. felszippanthatók (szippantócsővel). WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV—SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. a dextropropoxyphen. az influenzaszerű tünetek (izomfálydalmak. az izzadás és az ásítozás. az eltávolodás érzése áll be. Az opioidot kipróbálók 10% válik függővé .ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. aki valaha segítségért folyamodik. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. vagy alkohol megvonásra alakul ki. a tremor. az érdeklődés teljes hiánya. A fennmaradók közül 25% absztinens 5 évig. akusztikus hallucinációk. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. az alultápláltság és a HIV vagy más fertőzés jelenléte krónikus függőséget jelez. tartósan fennálló amnézia. az impotencia. amely a KIR-i depressió eredménye. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. A korai megvonási tünetek (24-48 óra) közé tartozik a szer utáni erős vágyakozás. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. A miosis. a kezeléshez szükséges lehet naloxonra ( opiát antagonista). intramuscularisan vagy subcutan (bőrbelövés). hidegrázás. hasmenés. és a tachycardia később (7-10 nap) jelentkezik. szuicidium. kirívó zavartság. azonnali extatikus melegségérzés. ítélőképesség hiánya. Hirtelen jelentkezik. énzavarok. . az apátia. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. a buprenorfin (Temgesic) és a dextramoromid (Palfium). a morfin. naltrexonnal vagy buprenorfinnal. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. a heroin. kín. 2. melyet a hisztaminszint emelkedése (viszketés. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. eufória. néha orgazmus érzés . relative hosszú felezési idejű. de később ez eltűnik. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. a gyengeség. A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. a fentanyl. kodein. 80 . a nyugalom. révületi állapot kísér. jó néhány órás kellemes közérzet.szituáció tájékozatlanság. üldöztetéses doxazmák. A használat során kezdetben kellemetlen érzések jelentkezhetnek (rossz közérzet. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. hányinger). helyidő. Otthello-szindróma gyakoribb. A tolerancia és a megvonás hamar kialakul. a Diconal (dipipanon/cyclizin keverék). homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. legszélesebb körben használatok). önvádlásos. piloerectio (libabőr). valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. clonodinnel. Az ópiátok szívhatók pipából (sárkánymintás pipa). A halálozás évente 2-3 %. alkalmazhatók szájon át. Használatát követően a béke. és a hosszú felezési idejű. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. Mydriasis. nyugtalanság. A (gyakran véletlen) túladagolás tünetei a miosis és a légzésdepressio. és a hosszú távú gondozásban is használható). Üldöztetéses. hasi görcsök. könnyezés). OPIÁTOK Az ópiátok közé tartozik a heroin (diamorfin. a székrekedés. 40 % 10 évig. de csak ezeknek a 10%-a az. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki.

Ritkán vezet függőséghez. súlyos izomrángások. étvágytalanság. szorongás. de rontja a teljesítményt. kapszula. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. jelentős pszichés függőség azonban igen.A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. vagyis addikciót okozhat. magabiztosságot teremt. fokozza az energiát a tettrekészséget. A drog kifejezés olytan---. a csökkent spermatogenezis. orrfolyás. csökkent testhőmérséklet) hatások. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. a drog utáni gyötrő vágy. hallucinációk). vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. szédüléssel. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. Kellemetlen hatásai közé tartozik a köhögés. megfázásos tünetek jelentkeznek. De nyomott hangulatban szorongást. ingerlékenységet hoz létre. omnipotencia. hányás. magas vérnyomás. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. átmeneti pszichózisok. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában.nem táplálékul szolgáló---. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. légzésük felgyorsul. melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. részben testi (megnövekedett étvágy. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. Hatásai – melyek pár perctől (elszívás) fél óráig (evés) jelentkezhetnek és 6-12 óráig tartanak – részben pszichológiai (eufória. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok.anyagokra használatos. ellazultság. A marihuána (pot. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel. beszédesek. nyugtalanságot. Megvonási tünetek: höhullámok. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. tüdőbetegség. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. hallucinációk ritkán. tabletta. Az észlelés kifinomodhat. hányás és hasmenés. az endorfinok kapcsán. hasi és izom görcsök. étvágytalanság. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. euforiásak lesznek. ganja) aktív vegyülete a tetrahydrocannabiol. Néhány hét után hozzá lehet szokni. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. jó közérzet. toleranciát és szenzitizációt. álmosság. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. hallucinációkat okoz. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. szűnni nem akaró fájdalmak. szívritmus. energikusak. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. testkép elváltozást. izzadás. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. a conjunctiva irritáció. cigarettában fogyasztják. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. láz. szédülés. flashback-ek. szapora szívverés. kezdetben nyugtalanság. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. izgatottak. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. Testi függőség nem alakul ki . Megvonásos tünetek. Rohamszerű mámoros jólétet. apátia. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. Veszélye a túladagolás. Rendszeres fogyasztása dependenciát. fű hasis. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. illetve intravénásan vagy pipában. orrba szippantva. gyanakvást. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. a vérnyomás emelkedését. a motiváció hiánya. 81 . Cannabis. összefüggéstelen beszéd. hasmenés. de a beszédességet is. gyors lökés szerű hatás. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére használatos.

A szereket négy kategóriába soroljuk. olyan erős peceptuális. erős bűntudattal depresszióval. mozgáskoordináció elvesztése. A mágikus gombáknak (Psylocybin) az LSD-hez hasonló. amfetamin. perifériás vasoconstrictio. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. különböző gombák. eufória. hideg-meleg érzés szalad végig. szívdobogás. Farmakológiailag három féle toleranciát különítenek el. de mégis nagyon veszélyes. 3. Az addikció maga hozzászokást jelent.--. Erős érzelmi változásokat idézhet elő.cannabis származékok hallucinogén. Olykor a hatása tartósan megmarad. 2. ecstasy. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. Az idő észlelés drámaian lelassul.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol.kokain. főként bíbor különböző árnyalatai. nyugtató. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. Viselkedési.--. izzadás. Egyes drogok képesek arra. megnövekedett számú percepció) és testi hatásai vannak (pupillatágulat.Rövid távon kevés averzív hatása van. 4.--. a vizuális észlelés kitágul. a megerősítő hatásra sokkal lassabban. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles.központi idegrendszert serkentők--. a szertől való kényelmetlen megválás. de kevésbé intenzív hatásuk van. remegés. érzelmi. illúziókat. amelyek akár egy évig is spontán jelentkeznek). szorongásos zavarok is létre jöhetnek. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. Kellemetlen hatásai közé tartoznak a „felshback”-ek (negatív vizuális élmény. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. 3. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. Az addikció rendszerint toleranciával. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. tkp. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. amelynek pszichológiai (pl. Villanófény emlék. Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. homályos látás. 1. emelkedett hőmérséklet). Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. alakot váltanak. szorongás. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. rég elfelejtett érzések. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. de nem alakul ki a szerhez függőség. hihetetlen színek. MDA.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. LSD. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. amik az érzékelést befolyásolják. HALLUCINOGÉNEK A hallucinogének közé tartozik az LSD. opiátok 2. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. a hangok felerősödnek. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés.---hallucinogének. és hallucinációkat hoznak létre. tisztán mindent hal. hiperaktivitást valamint potánciálisan életveszélyes dehidrációt és hyperpyrexiát válthat ki. meszkalin. felfokozott percepciót. 82 . Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. eltorzulnak a tárgyak. nincsenek megvonásos tünetek. a végtagokon bizsergés. 1. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. MDMA. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. stb.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. Az Ecstasy-nak (MDMA) (egy szintetikus amphetamin analóg) kevert serkentő és hallucinogén hatása van. életre kelnek. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. depresszió. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. a schizophreniform pszichózisok és (túladagolás esetén) az epilepsiás rohamok. ez a szinesztézia.

agondolatok. de felszippantással. depressio. és megnyugvást eredményeznek. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. A (néha végzetes) toxikus hatások közé tartozik a hepatorenalis vagy agyi károsodás. remegéssel. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. hasadt elmét jelent. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust. hányást. a viselkedésben. benzin. SZKIFOFRÉNIA ÉS EGYÉB PSZICHOTIKUS ZAVAROK SCHIZOFRÉNIA Az SCH.. beszükült. idegenség érezhető. gátoltság) kezelhető desipraminnal. képzetszövésben és beszédében. vagy bizzaréria jellemzi. Olyan betegség csoport. mint amire a gyógyszert felírták) és tolerancia kialakulhat. elvonáskor jelentkező szorongással. száraztisztító folyadékok. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. amely a kedély.. hányingert. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. A krónikus használat súlyvesztést. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. nyugtalansággal. aktivitás zavarát. arrhythmiát. amelynek kezeléséhez neurolepticumra (inkább haloperidolt. és görcsökkel. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. 83 . Gyakori a pszichológiai függőség. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg.Nyugtatók és altatók. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. izomrángással. hallási hallucinációk. a testi ritka. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. Megjelenhetnek észlelési zavarok. Az oldószereket (ragasztók. perifériás érzéstelenséget és (nagy adagban) csökkent tudatéberséget vagy pszichózist eredményez. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. A kezdeti eufóriát álmosság követi. mint chlorpromazint a hypotensio elkerülésére) lehet szükség. asszociációk széttöredeznek. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. Klinikai ismérvek. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. szomatikus hallucinációk. aerosolok) általában kísérletezés céljából lélegzik be csoportosan (8-19 éves) fiúk. szájon át vagy injekció (iv. a negativizmust. függőség. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. Használata eufóriát. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . Egyebek. A viselkedés elzárkozó. elveszítik jelentésüket. „angyalpor”) általában elszívás (marihuánás cigarettába sodorva) útján fogyasztják.valószínű a szenzoros. az aplasticus anaemia és a polyneuropathia. injekció formájában is alkalmazható. A phencyclidint (PCP. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. im. vagy iv. az affektus megszűnik adekvátnak lenni.) formájában használva ellazulást. bronchospasmust és kognitív leépülést eredményez. a feszültség oldódását. álmatlansággal. a gondolkodás. nyugtalanság—zavartság. már nagyon korai életszakaszban. A BZD-k mindennapos utcai drogok is. A megvonás (anyagéhség. szájon át. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. asszociációk. Hozzászokás [(tolerancia) kereszttolerancia az alkohollal] és függőség (dependencia) alakulhat ki. az elsődleges tünetek közé az affektus. festékek. érzelmi távolság tartás. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. A túladagolás légzésdepressiot okozhat. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. A barbiturátok (KIR-depressansok). A megvonás kezelhető BZD-ekkel szájon át vagy iv. irányítottság élményét foglalják magukban. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. megvonási tünetek ( amelyek gyakran ugyanabban a formában jelentkeznek. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. alkalmazhatók. regresszió. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. és a stuport sorolta.

A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. Auditoros hallucinációk. apátiásnak. közvetlenül a betegnek szólnak. előfordulhat. amikor a beteg különféle eseményenek. elnémulás a beszéd néhány óráig. nincs összhangban beszédével. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. hatalmas szervezetek irányítják. Gondolatok nem a sajátjai--. Leggyakoribbak az üldöztetéses. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. míg az SCH-ban egyfolytában. inkoherencia. homályos. vagyis kulturális környezetének nem részei. túlzottan formális.Az én. a beteg zavarttá válik. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. az oda nem illő érzelmi reakció. túl abszrakt. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. szellemek. düh. Jellegzetes percepciós zavar.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. kommentálják a viselkedésüket. az érzelmek ellaposodása. kevés információ van benne. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. bizarrak. megszűnik az empátia. parancsot adhatnak utasíthatnak. sugarak. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. teljesen új kifejezéseket alkot 5. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. vagy rettegés fogja el.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. bizarr megfogalmazásban. elsősorban éjszaka. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. nincs semmiféle realitás alapjuk. túl konkrét. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. üldözik Szomatikus téveseszmék. A másik jellegzetes érzelmi zavar. az identitás vesztés deperszonalizációs élményeket idéz elő. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. előfordul hirtelen nevetés. 4. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék.A téveseszmék többfélék. Pl. nem pedig kommunikációs eszköz 3. zörejeket. echolalia. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. vonatkoztatásos. több hang is egyszerre. téveseszmék. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. gondolataival 84 . ez túlzott érzékenységet hoz létre. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. stb. vagy a nap meghatározott részében. a beszéd érthetetlenné válik. a hang monotonná válik. abszurdak. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. hogy a beszéd szegényessé válik. Jellemző az elvont összefüggések. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. úgy látja a világot percről percre változik a világ. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. töredezettek. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. A vizuális hallucinációk ritkábbak. neologizmák. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. gyakori a test megváltozásának élménye. az arc mozdulatlan. Taktilis hallucinációk. 8 mesterkélt beszéd. teljesen összefüggéstelenül beszél. 2. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. 1. Láthatltan erők. befolyásolja a viselkedését. tárgyaknak. az asszociációk fellazulása. kívülről hangokat hallanak. Nagyzási teveseszmék. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé—gondolatközvetítődés. A beteg közönyösnek . A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. sekélyesnek látszik. elsivárosodása. vagy sztereotip. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése.

az érzelem., kiszámíthatatlan, megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg, hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket, hangulatokat, amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki, pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok, mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése, vallási extázisok, a saját személyiségének széthullásának élménye, ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése, a beteg nem érzi azonosnak önmagát, létezés értelmében elbizonytalanodik. A szándék, az akarat rendellenességei: az önindította, célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van,ronthatja a munkát, a szociális szerepfunkciókat, képtelen, hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort, akár teljesen meg is szűnhet. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból, figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. , elmerül a saját világában. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek, csökken az energia szintje, spontaneitása, kezdeményező kedve, akut szakaszban nagy fokú izgatottság, ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált, kiszámíthatatlan, excentrikus, inadekvát, ügyetlen, merev. Magatartási tüntetek a követekezők: 1, modorosság 2, stupor állapotok, kataton típusban, katalepszia, viasz-hajlékonyság 3, Katatóniás izgatottság, látszólag értelmetlen és céltalan, sztereotíp mozgást végez, miközben rendkívül izgatott. 4, Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását, vagy gesztusait. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. 6, negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést, vagy pont az ellenkezőjét teszi. 7, sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető, mozgások, gesztusok, kérdések, kifejezések ismételgetése, 8, a megjelenés és a modor leromlása. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek, de gyakran panaszkodnak fej,- hát ,- váll,- fájdalmakról, gyengeségről, emésztési nehézségekről. Lefolyásának jellegzetességei. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg, hanyatlik a színvonal, szociális elzárkózás, szerep funkciók romlása, különös viselkedés, ápolatlanság, eltompulás, kommunikációs zavarok, inadekvát érzelmek, bizarr gondolatok, szokatlan perceptuális élmények. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja. A prodromális időszak rendkívül változó, nehéz a kezdetet datálni,, különösen rossz prognózis ha lassan, lappangva, több éven keresztül bontakozik ki. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak, a téveseszmék, hallucinációk, asszociációk fellazulása, inkoherencia, , illogikus gondolkodás, súlyos dezorganizáció, vagy katatóniás viselkedés. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi, ez hasonló a prodromális szakaszhoz, bár az affektív eltompulás, elsívárosodás, szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Egyes pszichotikus tünetek, mint téveseszmék fennmaradhatnak, de már nem kísérik erős affektusok. A betegség rendszerint adoleszcens, vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. Premorbid személyiség: Általában csendes, passzív gyerek, kamasz korbanés felnőttként introvertált, zárkózott, álmodozó, ritkán gyanakvó, excentrikus.. Sokat olvas filozófia könyveket. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység, a munka teljesítmény, a társas kapcsolatok és az önmagával való törődés, a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. TÍPUSAI 85

Kraepelin írta le a SCH- három alaptípusát: katatoniás, hebephreniás és paranoid típust, Bleuler később hozzá tette a SCH, simplex típusát, de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara, amely állhat stuporból, negativizmusból, merevségből, izgatottságból. Kísérő tünetek a sztereotípiák, modorosság és viaszhajlékonyság, különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. Két altípusa van. 1, zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet, de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége, mozgáskezdeményezése. Megnémulás negativizmus, sztereotipia, echopraxia, automatikus engedelmesség. Mozdulatlanul áll, vagy ül hosszú ideig, majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. 2, izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző, megállás nélkül beszél, kiabál, ezek inkoherensek. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják, könnyen kárt tehet másokban, önmagában, a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. Diagnosztikai kritériumok 1, katatoniás stupor 2,Katatoniás negativizmus 3, katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5, katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. Hebefrénia. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi, a primitív, gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. Lényegi vonása az erős inkoherencia, az elsivárosodás, az oda nem illő, elbutult affektus. Gyenge a realitással a kapcsolat, általában aktív, de céltalan, nem konstruktív, A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak, gyakran minden ok nélkül nevetgél, grimaszol, viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk, de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. Kísérő tünetek: hipochondria, szélsőséges szociális elzárkózás, viselkedés furcsaságai, bizarrériái. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet, jelentős remisszió nélkül, krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése, nagyzásos hallucinációk jelenléte. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás, harag, vitatkozási készség és erőszakosság. A beteg kételkedhet nemi identitásában, vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják, megpróbálják elcsábítani őt. Rendszerint idősebb életkorban tör ki, 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet, identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben, énerejük is nagyobb. Tüneteik ugyan tartósak , de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás, kevésbé regrediálnak az értelmi képességek, és az affektív válasz készség is megtartott marad. A típikus paranoid beteg gyanakvó, óvatos, tartózkodó, kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. Szociális magatartása kompenzált maradhat, de a személyes interakciókban mesterkélt, formális, vagy szélsőségesen heves. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon, pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. A betegség alaptünete a késztetések, érdeklődés, ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. A beteg nem hallucinál, nincsenek téveseszméi, vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból, kerüli a családját, nem végzi a munkáját. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek, kimerültség, idegességnek, neurózisnak, 86

pszichoszomatikus zavarnak, vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. Általában közönyös, de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is, sokan csavargóvá válnak, megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben, emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t, mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek, ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte, amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba, vagy több kategóriának is megfelel. 1, jelen van tévesezme, hallucináció, inkoherencia, dezorganizált viselkedés. 2,vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták, akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik, pl. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet, ma ezeket a DSM leginkább border-line diagnózis közé sorolja. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk, ha már egy SCH-s epizód lezajlott, de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat, bár a betegség jelei fennállnak. Gyakori az érzelmi elsivárosodás, szociális elzárkózás, excentrikus viselkedés, illogikus gondolkodás, lehetnek téveseszmék, vagy hallucinációk, de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. SCH gyermekkori típusa. Akkor diagnosztizálunk, ha pubertás előtt kezdődik, gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul, mint autizmus. Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei, a 2-3. Évben fejlődésük megreked, az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya, általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni, nem játszik a kortársaival, nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira, vagy bármilyen gyöngédségre. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. AZ SCH lefolyásának típusai. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező, több kategóriát ismertet a DSM. Ezek a következők: 1, Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--- beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--- kevesebb mint 2. Év, de több mint 6. Hónap 2, Krónikus: azonos a fentivel, de legalább 2,éve zajlik. 3, szubkrónikus, akut fellobbanással, kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél, ahol a beteg reziduális szakaszban volt. 4, Krónikus, akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása, krónikus lefolyással ,ahol a beteg reziduális szakaszban volt. 5, Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes, akár gyógyszeres kezelés mellett, akár anélkül. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket, amelyek nem osztályozhatóak sem organikus, sem SCH-ként, sem paranoid, vagy affektív kórképekként. A DSM. Három sajátos típust sorol ide, schizofreniform kórkép, a rövid reaktív pszichózis, schizoaffektív kórkép, illetve van egy további atípusos pszichózis, amiazon pszichotikus kórképek besorolása, amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCH-val azzal a különbséggel, hogy az időtartam --- beleértve a prodromális, aktív, reziduális szakaszokat---- két hétnél hosszabb, de nem haladja meg a hat hónapot. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége, jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás, de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes 87

Fellépése általában fiatal korban. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. olyan pszichózisokat. hallucinációk. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. de rövidebb. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. sikoltozás. az önértékelés összeomlása. zavartság. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. A TÍPUSOS pszichózis. furcsa öltözködés. ha a családban van SCH megbetegedés. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. amiket másik osztályba lehetne besorolni. kétpetéjűeknél 5-12%. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. ha vannak pszichotikus tünetek—téveseszmék. különös pózok felvétele. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. 2. katatoniás visekedés. az öröjklésnek van némi szerepe. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. durván dezorganizált. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. inkoherencia. stb. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. 3. Olyan affektív betegség epizód. és az újabb emlékek kiesése. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. mint 2 hétig tart. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. értelmetlen szótagok ismétlése. átmeneti hallucinációk. asszociációk fellazulása. édestestvérek között 7-15% esélye. Lényegi vonása legalább néhány óráig. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. van . Rövid reaktív pszichózis. vagy háborús helyzet. átmeneti útóhatások. 88 . de nem sikerült igazolni. Egypetéjű ikreknél 6-43%. dezorientáció. Ez a diagnózis akkor adható. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. illogikus viselkedés. hallucinációk uralják a képet. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . olyan pszichózisok. bizarr viselkedés. ami abban nyilvánul meg. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. kísérő funkció hanyatlás nélkül. nehezen alakul ki az identitásuk. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. téveseszmék. rendkívül sérülények. postpartum pszichózisok 3. Olyan betegség epizód . agresszív viselkedés. vagy zavart váltana ki. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. elnémulás. ahol nem elég információ. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. 2. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. vagy a felnőtt kor elején. szuicidum kísérlete.felépülésnek. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. pl. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. az én és a másik szétválasztása nehéz. Gyakori típusai: 1.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg.

fejlődés korai zavara. amik egyszer valaha élvezetesek voltak. és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. de mások túlvédő.másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. passzív. a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi. A major depresszió nem engedi. és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. emlékezet. felbőszíti. gátolja a jó alvást és a rendes táplálkozást. Azt feltételezik az anya. túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. ami a korai években sérült súlyosan. míg az apa gyámoltalan szemlélő. affektívitás. és csak később kezdi kizárni. megfélemlíti. Az ego. hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk. attitűdje vele szemben túlzottan birtokló. az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be. amelyek az alkalmazkodásért. a tárgykapcsolatok szerveződése. az én. észlelés. tehát self-tárgy konfuziója jön létre. redukálni ezeket. Károsódnak az én-funkciók. Mivel a self. A SCH-s beteg kezdetben számos. én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése. az elhárítások struktúrája . hogy az emberek élvezzék azokat a dolgokat. valóság-próba. és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi.kötés elmélete. vagy minden ingerre fogékony. figyelem. uralkodó hajlamúnak írták le. a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. Elmosódnak a self – tárgy határok. a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben.gyerek kapcsolat korai zavara. mások az apát fenyegetőnek. elutasítónak. támadónak. Az emberek magukról és 89 .tárgy megkülönböztetés. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása. valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott. gondolkodás. Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk. mint ahogyan normális helyzetben tenné. a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le. és megakadályozzák. Az apa szerepére alkalmatlan. felfigyel. Hiányzik a stabil self. gyakran ellenséges. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. HANGULATI ZAVAROK Major depresszió Ez a betegség gyengíti az ember munkavégző képességét. hogy megvédje magát a szorongástól. akarat. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát. hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani. mások agresszívnek. hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék.Pszichoanalitikus elméletek. Az ember úgy működik. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák. emellett self fragmentáció jön létre. még akkor is ha irreveláns. brutálisnak találták. ide tartozik az értelem. Kettős. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit. Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka. közönyös személynek.

vagy vélt vesztességek felett érzett gyászreakció. ellenállásait.” Vannak még: Visszatérő depresszió: időszakos Szezonális depresszió: évszakok Kataton depresszió: mely lehet mozgásképtelenség és túlzott motoros aktivitás is. hogy az állapotával több éven keresztül is harcolnia kell. 1. A pszichodinamikus terápia feltétlen célja a függőség csökkentése a személyiség erősítése. enyhe fokú elmebaj(mánia) és a kevésbé súlyos depresszió között váltakozik. 90 . Rábukkanni a kora gyermekkori traumákra. Ilyen például a krónikus döntésképtelenség. érzéktelen az örömteli események iránt. mely általában 4 hétig tart Melankóliás depresszió: teljes érzelemmentesség. a depresszió lehet nagyon komoly. megpróbálja feltárni a fájdalom forrását és segít abban. A disztímiás zavarban szenvedő emberek könnyen lehetnek egész életen át enyhén depressziósak. és a mánia szélsőségesen befolyásolhatja az ítélőképességet. Könnyen előfordulhat. és abban segíteni a pacienst. Végül két dolog eredményes még. ami nem biztos. Klinikai kórképe: a súlyos unipoláris depresszió bármely életkorban jelentkezhet. Unipoláris zavar klinikai kórképe. Posztparton depresszió: szülés utáni. A mánia alatt az ember viselkedése nemtörődöm. Biploáris zavar A bipoláris zavar. elveszti valóságérzetét. A depressziószorongáson kívül számos tünettel jár. Dinamikus terápia javasolt: veszteségének megkeresése. Ezt az állapotot úgy írhatnánk le mint váltakozás a depresszió és az emelkedett hangulat. Hajnalban felébred. Az egyén hangulata a kevésbé súlyos. hogy ettől a fájdalomtól megszabaduljon a paciens. A betegek 2/3-a 6 hónapon belül meggyógyul. vagy a pszichodinamikus terápiát használják. motoros zavaroktól szenved és ebben az esetben legsúlyosabb a depresszió reggel. A tünetek kiterjednek az 5 legfontosabb területre: érzelmi.a világ dolgairól negatívan kezdenek gondolkodni. biológiai kezelés 1. étvágytalanná válik és elviselhetetlen bűntudat gyötri. azaz a szabad asszociációval. A régi gyermekkori traumákat újraéleszteni. kognitív szomatikus és viselkedési funkciókra. motivációs. annak értelmezésével. A major depresszió mindig elgyengít és többször előfordulhat az ember élete során. hangulatzavar Egy enyhébb. hogy ez úgy tűnjön. Sok esetben ezek felerősítik egymást. néha kezelés nélkül is. nem ritka. hogy a vesztességeit könnyebben tudja elviselni. Azoknál az embereknél. de tovább tartó típusa a major depressziónak. a szabadasszociáció nagyon sok esetben a páciens lehangoltsága miatt nehezen megy. Eszköze. a páciensek 10 %-ának van ilyen általában a kezelése terápiás lehetőségnek a kognitív. Cyclothymia Egy gyengébb de maradandóbb típusú bipoláris zavar. a bűntudat feloldása. olyannyira. hogy másoktól való szélsőséges függéssel. más néven mániás depresszió. Vannak szociokultúrális megközelítések is. az énkép gyengülése. melyek a depressziót kiváltották. Amikor egy beteg végre kezelteti magát. indulat áttételes reakcióit felszínre hozni és feldolgozni. majd az újraélésnél értelmezni. unipoláris depresszió egypólusú depresszió. álmait. része a személyiségüknek. elektrokonvulzív kezelés 2. súlyosított valós. az alapvető dinamikus eljárások. örömét leli esetleg vad bulizásban vagy promiszkuitásban. Disztímia. hogy valós) Nagyon fontos. vagy robbanékony viselkedés (mánia) között. hogy nem érzi tetteinek súlyát. az gyakorlatilag gyászol. A depressziósok egy része képes fenntartani korábbi életvitelét. (aki depressziós. A terápia nehéz. ha valaki reggel van rosszul az depressziós A beteg tudattalan folyamatait tudatosítani törekszik a terapeuta. akik bipoláris zavarban szenvednek. A depresszió mindenkinél más formában jelentkezik. ez formájában megegyezik a más betegek terápiájával. A depresszión átesett emberek nagyobb eséllyel betegszenek meg újra. Antidepresszáns gyógyszerek A pszichodinamikus beállítottságú terapeuta feltételezi.

ill. „Mind az unipoláris. amely a depresszióban megjelenik. a disztimiás zavar és a major depresszió akkor kettős depresszióról van szó. Eredménytelenségük sérülékennyé teszi őket. Szomatikus tünetek: fejfájás. Ezek következtében elveszítik a barátaikat. de a hétköznapi életet kevésbé bénító unipoláris zavar. 5 olyan jele van. Szerencsétlennek és üresnek érzi magát. Külső megjelenésükről is igen rossz véleménnyel vannak. hogy az unipoláris epizódok stresszes élethelyzetekben váltódnak ki. Megszűnik a spontán viselkedés pl. székrekedés. Az exogén depressziót konkrét kiváltó események előzik meg. Kutatások szerint a depressziósok ebben az esetben nem hajlandóak erőfeszítéseket tenni a hosszú távú memóriájuk és az ezzel kapcsolatos kognitív feladatok elvégzése érdekében. Bipoláris zavar differenciál diagnózisa Bipoláris affektív (érzelmi) zavar (beleértve. vannak úgynevezett jobb napok is. különös képzetek) Krónikus. ezért fontos. Mindezért önmagukat okolják. Halálvágy nagyon erős. éjszaka felébrednek. szociális. Csúnya vagyok. hallucinációk. Panaszaik között szerepelnek a mentális funkciók romlása. visszataszító. Nem lel örömet semmiben. Kellemetlennek. Zavarodottak. a szorongásos zavarokat és több pszichés zavar kitörését. Major depressziós zavar: a depressziós epizód legalább 2 hete tart. lehajtják a fejüket és nagy %-uk ágyban marad. Viselkedési tünetek: A depressziós betegek tevékenységi szintje drámaian csökken. hogy a depresszió kórképe nagyon változatos DSM-ben pontosan le vannak írva a kritériumok. A személy elveszítheti a valósággal való kapcsolatát. Hogyha mindkét tünet jelentkezik. pszichológiai. és ez megint az öngyilkosság irányába tolja őket. elfelejtenek különböző dolgokat. Diagnosztizálása: Annak ellenére. ellentétben az endogén depresszióval. vagy túl sokat (9%-uk). de a normál működésben nem jelenne meg. Az élet tevékenységeitől és nyomásaitól szeretne megszabadulni és ennek következtében öngyilkosságba menekül. a depresszió 2-3 tünete jellemző. ahol a tünetek felszínre törnek stressz élethelyzetben van. kényszert éreznek arra. gyakran szorong. étvágytalanság és alvászavarok gyötrik. nyári depresszió). és gyógyszerek hatása sincs a háttérben. ezek sírásokba torkollanak.Érzelmi terület: a depressziósok nagy része intenzív bánatot és elutasítottságot él át. összegörnyedve járnak. emésztési zavarok. hogy különbséget tegyünk az exogén (reaktív) és az endogén (belső okok) depresszió között. Jellemzői: általános nyomott hangulat. Az akarat bénultsága a jellemző. Az eredet és a lefolyás igen változatos. szexuálisélet is igen nagy erőfeszítéseket igényel. alacsonyrendűnek vagy gonosznak tartják magukat. Klinikai jellemzők: a hangulat megváltozása. de vannak igen gyakori tünetek. de ennél hosszabb ideig is tarthat a cselekvőképtelenség. környezeti tényezők. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak magukról. a tünetek nem felelnek meg a diagnosztikus kategóriáknak. Magyarázatai: biológiai. szédülés. egyre több időt töltenek egyedül. Lelassulnak és energia hiányban szenvednek. mind a bipoláris depresszió lehet súlyos (major) vagy relatíve enyhe (minor) depresszió (ha ez utóbbi legalább két éve tart. A primér depresszió a lefolyás periodicitását illetően is heterogén jelenség: az esetek egy kisebb hányadában a betegség évszakhoz kötötten ismétlődik (téli. munkába menetel. stb. nagy fokú irrealitás jellemzi. Legtöbb esetben az unipoláris depresszió. generalizált fájdalmak. a disztimiás zavar diagnózis nevet kapta. inadekváltak. vagy idegeskedik. 91 . gyerekeknél és serdülőkorban 1 évig tart. dysthymiáról beszélünk). Súlyos esetekben. dühöng. gyenge lábakon vánszorognak. vagy nagyon keveset alszanak. ahol a belső okok. amely emelkedett expanzív. Az epizódok súlyossága általában különböző. evés. barátokhoz való járás. vélhetően külső okok nélkül alakulnak ki. (téves eszmék. elveszíti humorérzékét. Az esetek 1/3-ában pszichotikus tünetek is megjelennek.” Az unipoláris depresszió magyarázatai: Megfigyelések igazolják. hogy megöljék magukat ez általában 7-15 % Magyarországon több. Nem produktívak. a mánia is) jellemzői a hangulatnak és aktivitásnak visszatérő hullámzása. Ugyanilyen események előzik meg a schizofréniát. kövér. Ez a zavar általában 2 évig tart. Motivációs tünetek: a depressziósok általában elveszítik az érdeklődésüket a világ dolgaival kapcsolatosan.

inkább a mozgás. Az endoktin rendszer zavarokhoz kapcsolódó kapcsolati abnormalitások. akár munkahelyi akár interperszonális (szociális) elszakadásokat okoz. SZORONGÁSOS ZAVAROK A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI A tünetek az egyén számára ijesztőek. gyötrelmesek A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek A tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott A tünetek akarattal nem befolyásolhatók A tünetcsoport eredete a múltban rejtőzik A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a beteg vélekedése: A testi panaszok betegség jelei A betegségét külső tényezők idézték elő A betegsége miatt nem tud megfelelni A betegségét nem ismerik fel A betegségét nem tudják meggyógyítani A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a pszichológus értelmezése: Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás Kielégítetlen függőség-igény Irracionális szeretet-szükséglet 92 . és a kokain. Összefüggésben lehet a dopamin receptor a szuperszenzitivitással. Általában hospitalizációt tesz szükségessé. nagyon nehéz megállapítani. hogy a mániás állapot kialakulásának hátterében súlyos stressz szerepel. Bizonyos vizsgálatok arra utalnak. vagy organikus hangulatzavart válthat ki. amikor egyébként szrtókja van. tehát a mániás és a depresszív állapotokat csökkentsük. kevesebb zavart okoz és kevesebb klinikai tünet megjelenésével jár. a gondolatok csapongása között. elkerülése. Továbbá megemlítendő állapot a figyelem csökkenésével járó hiperaktivitás és az átmeneti extrém stressz indukált pszichózis. melyek között az a különbség. Feltűnően emelkedett mániás állapotok előfordulhatnak a korai posztpartum hetekben. vagy politikai ötletekkel való foglalkozás. A fájdalmas körülmények kívül hagyása (szexuális hiperaktivitás. A legfontosabb differenciált diagnózis az organikus kórkép. fokozott önértékelés. súlyos szomatikus betegség. A csökkentésnél.Tünetei: megnövekedett pszichomotoros aktivitás (felgyorsult gondolkodás. A terápiában mindenképpen a lelkiismereti probléma kezelésére kell törekedni. tehát nagyon nehéz megállapítani. beszéd nyugtalanság és csökkent alvásigény) jellemző a szociális gátlások csökkenése. A bipoláris zavarnak van egy előszele.. A különbség a gondolkodás alaki zavara. ami a betegség előtt megjelenik ez a ciklotimia (hangulat változások) több endokrin abnormalitás is lehetséges. akkor már nem annyira van rosszul. szaladgál. Amíg a hipomán fázis kevésbé súlyos. másodlagos mániát. szükségessé válhat a beleegyezés nélküli kezelés. mint az értelem irányította beszéd.) Az akkut schizofrénia nagyon hasonlít a mániás fázisra. Miután betegség megértése. hogy el kell különítenünk egy mániás és egy hipomán fázist. ha már hipomán a beteg. vagy halucinációkban) a jellegzetes beszéd abnormalitások közé tartozik a félbeszakíthatatlanság. Az emelkedett hangulat mindkét esetben ritka. A mánia pszichodinamikai magyarázata: a vesztességhez kapcsolódó konfliktus tagadása. hogy a mánia súlyosabb. Amfetamin. A bipoláris gyógyszerelésnél ezeket a nagyon kiugró le és fel. Az erős családi hajlam egyértelmű. túlköltekezés. Beléphet a fóbia is ebben az állapotban. hogy mániás fázisban van. beismerése nincsen. majd egy mérhetetlen depresszióba esik. Ezek közé tartoznak a pszichoaktív szerek használata. Fontos. túlzott optimizmus. hogy a bűntudatukat fel tudjuk oldani. Nem alszik nem eszik. szójátékok és hangi asszociációk (pszichózis felé tartanak) a legtöbb esetben a betegség belátása hiányzik. és az önértékelés tükröződhet egy grandiózus téveszmékben. vagy a szuperego kontrolljának elvesztése (lelkiismeret) Kezelése: az akutt mániás csaknem mindig kórházi kezelést igényel. vallási. amely az ösztrogén és a progeszterol színt változásától lehetséges. (tehát nem mondom azt. Az üldöztetéses téveszmék mindkettőben gyakoriak.

ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. objektív oka van. aquafóbia a víztől való félelem. mely védekező. ritmusa változik. is képes létrehozni. madár. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. logikus gondolkodást is dezorientáltá 93 . A neurotikus szorongás az ösztön. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. illetve más érzelembe. hanem a tudatos. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. vírusok. az állat éberebbé válik. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni.Szabályozatlan indulatkezelés Inadekvát segítségkérés és várás SZORONGÁS a biológus értelmezése: Erős. esemény. agorafóbia. regresszió. mint simplex fóbia. generalizált szorongás. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. szociális fóbia. A szorongás jelzés. kígyó. végtagjai rángatóznak. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. pánik zavar agorafóbiával. cynpofóbia a kutyától való fóbia. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. a tehetetlenséghez. xenofóbia az idegenektől való félelem. ahol a teljesítményt fokozni képes. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. konverzió. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. erős nyomás alatt lenni. elhárító és megküzdő-feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált ki Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. fojtottság. aminek konkrét. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. a testtartása merev. hangszíne. pánik zavar agorafóbia nélkül.(vész)reakciót váltanak ki Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítő szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában Stresszor: olyan inger. riadtan tart szem kontaktust. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. bacilusok. stb. pók. vér. vagy egyáltalán nem tart. rágja a száját. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. ailurofóbia a macskától való félelem. hangja megcsuklik. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. érzését jeleníti meg.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. nő a vegetatív reakció. játszik az ujjaival. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális jelenség. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. pl. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. megváltózik az arousál szint. izgága. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. Ha a védekezés sikeres. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. fóbiás neurózisok. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. ha nem túl magas szinten van. HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. stb. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. mint eltolás. a feszültség eloszlik. hanem a veszélyt okozó késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. stb. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. mint kínos érzelmi állapot. pyrofóbia a tűztől való félelem. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. zoofóbia az állatoktól való félelem. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. A szorongás. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. racionalizáció. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. rák. erőteljesen verejtékezik. mysofóbia a piszoktól való félelem. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. akár úgy hogy elmenekül. váratlan ingerek stressz. A szorongásos feszültség fokától.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. a mélységtől való félelem.

gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. Ösztön-én szorongás. Kellemetlen érzés. abból fakadhat. 2. 6. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. bizonytalanság. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. illetve fixációs pontok alakulnak ki. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. Kasztrációs szorongás. hogy az anya—gyerek kapcsolat nem kielégítő. A testi épség fenyegetettsége. igy a szeparációs. Általában elfojtott. 4. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület.vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. Ez fakadhat abból. Szeparációs szorongás. . biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. 2. 94 4. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. ami módosíthatná. riadtság. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. 3. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. pánik. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. amely a szuperegoból származik. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. vagy túl elégíti. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált morális parancsokból fakad. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. mi fog történni. --. attól való félelem. dezintegrációhoz. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. A Freud—i neurózis elmélet röviden.válhat az egyén. a hamis self. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. fejleszthetné az én fejlődését. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. ez könnyen vezethet kitöréshez. megbolondul. súlyos intrapszichés konfliktus. a megkapaszkodástól a leválásig. Emocionális állapot. 1. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. hanem a jelenben kell keresni. 1. az aktuál neurózisokat. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. csökkenésétől érzett félelem. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. a pszichotikus depressziókban. a nehézség. ha ez túl erős. frusztrációi. identitását. dezintegrációt okozva . a narcisztikusan sérült self. 5. A jövő felé mutat. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. Homoszexuális félelmek ébrednek fel.A fenyegeő árgy. vagyis overprotektív módon viselkedik. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. rettegés. akut szorongás hullám kialakulásához. valami szörnyűt fog csinálni. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. szubjektív tapasztalt félelemmel. megvonásai. Freud úgy tartotta. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. az anya—gyermek duál—unió függvénye.

kényszerneurózis--. mint a fiúk. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. koncentráció zavar. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. nyak. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. nem pedig pszichés eredetű. aktív és abban az értelemben is férfias. elsápadás.ide tartozik a szorongásos hisztéria.---szemben az aktuál neurózisokkal. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. szapora pulzus és légzés. összeszorult gyomor. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. nyugtalanság. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. nem pedig szimbolikus. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában.mondja Freud--. Régebben azt feltételezték. és a hipchondriát. A nőket férfiasította az egyenjogúság. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. szublimáltabb formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. Az áttételes neurózisok. míg a fiúknál erre nincs szükség. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. --. gyengéd. gyengéd érzelmeinek is tárgya.izzadás. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. a zavart előidéző ok szomatikus területen van. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. A női ödipusz másként alakul. 95 . maszturbáció. veszteség. szédülés. „ az izgalom forrása.miután a kasztrációt feltételezi--. 1. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. izgulás. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. ellenséges anyjával. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta.remegés. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. amit Freud pszichózisoknak nevez. vegetatív hiperaktivítás--. hidegség. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos.beszűkült gondolkodás. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. 3. homoszexuális beállítódás--. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. pl. ellazulásra való képtelenség. 4. amelyben az apja utjában van.az jellemzi. alvás zavarok. zaklatottság. felesleges rivális közöttük. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS.----aggódás. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. még a nőiesség kifejlődése előtt. konverziós hisztéria. motoros feszültség--. fejfájás. rángatózás főleg a végtagokban. szívritmus zavar. elpirulás.Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . hideg nyirkos kézfogás. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. A szexualitás fallikus abban az értelemben. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. halál. félelem. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. szájszárasság. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. míg a passzív. főleg hisztériás beteg.áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. gyakori vizelés. „ A fiú—írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. --. szívdobogás. vigilancia és figyelem zavar---. Másrészt ez a kórok szomatikus . betegség. A fallikus fok azt jelenti. hogy azért több a női neurotikus. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű.melegség érzése.energikus elfojtás alá kerül. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. hanem szeretetének és csodálatának. a neuraszténiát. izomfájdalmak. hasmenés. hát. gombóc érzése a torokban. 2.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. fáradság. zsibbadás.--. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus.

hypocampuszra is hat és a szorongásos reakció leállításában segít. nehezen koncentrál és izmait folyamatosan megfeszített állapotban tartja. vagy tevékenység nagyfokú szorongást és aggodalmat vált ki az állapotában és ezt szabadon lebegő szorongásnak hívjuk. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. ösztöntörekvésünk megnyilvánulásait 3 morális szorongás.Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. Mindannyiunknak egyéni és általános szorongásos szintünk van. de a diagnosztizálásánál nagyon fontos. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. Alvási zavarai vannak. A generalizálódott szorongás kialakulásának számtalan tényezői vannak: 1. a vérnyomást és az izzadásért is felelős. A vegetatív idegrendszer hangolja össze a légzést. maguk az ösztönök válnak szemünkben veszélyessé és rettegést érzünk ha valahányszor késztetéseket. valódi külső fenyegetettséggel állunk szemben 2 neurotikusszorongás. a stressz hatására összeomlik az egyén elhárító mechanizmusa. A neurotikusszorongás onnan indul ki. illetve mivel a veszély kivédésére készít fel minket a harcolj. negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége Pszichomotoros nyugtalanság Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot A szorongásos és félelmi reakciókért a vegetatív idegrendszer. a depressziós a világot elveszettnek. vagy környezetünk következetesen megakadályozza. vagy pucolj rendszernek is hívják. nem létezőnek. szerencsétlenség. már eleve magas. a tiltások miatt nem jön felszínre az ösztönkésztetés. Az egyéni szorongás szintjét. fáradékony. akik valódi veszélyt hordozó társadalmi nyomásnak és helyzetnek vannak kitéve. hogy verést kapott. A veszély elmúltával bekapcsolódik az un. gerincvelő) a testünk egyéb szerveivel összekötött kiterjedt ideghálózata a felelős. A pszichodinamikus magyarázat: a generalizált szorongás megjelenését. amikor ösztönkésztetéseink vannak és ezért bántanak minket ezért elfolytjuk ezeket az ösztönkésztetéseinket. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. Ez visszaállítja a szívverést és a többi megváltozott működést is. A vegetatív idegrendszer az aktiválódott idegpálya együttesen a szimpatikus idegrendszernek felel meg. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. Állandó felfokozottságot és nyugtalanságot él át. 3 féle szorongási tipust különböztetünk meg. el van fojtva. vonás szorongásnak nevezzük. hogy az ösztöntörekvések rendkívül veszélyesek. oka az. A stresszorral való találkozáskor a vegetatív idegrendszer a veséken elhelyezkedő mellékveséket a kortizon nevű hormont is tartalmazó kortiko szteroidok kiválasztására készteti. szinte minden esemény. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. GENERALIZÁLT SZORONGÁS (Neurosis anxietica) Aggodalmaskodás (kudarc. A kortiko szteroidok valószínűleg az érzelmi emlékezésért is felelős. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. vagy óvodásként mutogatta a nemi szervét. a központi idegrendszer (agy. a jövő pedig tele van bizonytalansággal . A neurotikus és morálisszorongást én védő mechanizmusokkal próbáljuk féken tartani. A kórképében fóbiák is megjelenhetnek. baleset. paraszimpatikus idegrendszernek nevezett működés. hogy az egyén szorongás szintje. az ösztöntörekvések megnyilvánulásaira kapott sorozatos büntetések miatt. Ezek a szabályozó szervek akarattól függetlenül működnek. vagy ösztönkésztetéseket érzünk. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. A morális. rombolja a személyiséget. szüleink. szocio kulturális felfogás: elméletalkotók szerint a generalizált szorongás azoknál az embereknél fog megjelenni. 1 reális szorongás. Az is lehet. Pszichodinamikus megközelítése: Freud fogalmazta meg a generalizált szorongás magyarázatát. Ezért jut arra. amikor pl csecsemőként a tejért sírt. ezért az 96 . hogy az alvási zavarok minimum 6 hónapnál tovább tartanak. vegetatív idegrendszer után az un. Az ebben szenvedő beteg. és képtelen útját állni a neurotikus és morális szorongásoknak. mert semmit nem tud megélni. a szívverést. önmagát inadequat személynek éli meg.

ill. reális életeseményből nem levezethető. amíg nem tudják a flusztrációktól és a szorongástól megvédeni. mellkasi fájdalmak.meleg hullámok. hideg. Két tényezőből áll. Védtelenség. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. disteressz olyan mennyiségű stressz. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. általában rövid ideig. a lehetőségekkel találkozunk. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. dezintegrációs (nem beépülendő) szorongás kialakulása. hogy a személy válaszának összessége. bizonytalanság. A pánik rohamok meghatározott . 2. vagyis az úgynevezett stressz reakciója. halál félelem. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: • légzés zavar • szívdobogás • mellkasi nyomás érzés • csuklás fuldoklás • szédülés bizonytalanság • irrealitás érzése • pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás • hideg-meleg hullámok • izzadás • ájulás • reszketés. A stressz okozhatja azt. paresztéziák. 1. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. vagy hogy nekünk kell változást átélnünk. Légzési zavarok. támogatás hiánya. A túlféltett gyerekek gyengék. 3. helyzetek váltják ki. (Neo Freudisták) Tárgykapcsolati elméletek hívei: a túlságosan szigorú szülő.ösztönimpulzusok alatt bénító szorongást él át. ájulás. a rossz tárgyak elvesztésétől való félelem. fejfájás. amikor változási igényünkkel. derealizáció. az egyik a követelést hordozó stresszor és ennek következtében a másik része az. tehetetlenség. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben./ Tünetei. Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk stresszt átélni. de azt elismerik. ritkán néhány óráig eltarthat. szívdobogás. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. deperszonalizáció. terror támadás. Túlzott igénybe vételnél. amelyet az egyén már nem képes elviselni. vagy valami szörnyűt fog tenni. amely reálisan nem volt életveszélyes. nem tudnak kifejlődni az elhárító mechanizmusok. zsibbadás. attól fél pillanatokon belül megőrül. hogy valami szörnyű fog történni.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. a túlféltő szülő pedig a jó tárgy elvesztésétől való félelem. vagy. hasi fájdalmak. Majd ezek a félelmek generalizált szorongásba torkollanak felnőttként. hogy a generalizált szorongás visszavezethető a korai gyermek szülő kapcsolat elégtelenségére. heves diszkomfort érzés kíséri. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. Diagnosztikai kritériumok. A Selbst elméletek hívei(énkép): a szülő és a gyermek közötti bizalom ellazulása. A roham általában percek alatt elmúlik. A mai pszichodinamikus elméletalkotók nem minden esetben értenek egyet Freud eredeti állításával. / katasztrófa. meghatározhatatlan életveszély. hirtelen lép fel. hogy nekünk van igényünk a változásra. ha abszolút nem veszik igénybe 97 . izzadás. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik A stressz: A stressz megküzdés és szorongásos és megküzdéses reakció. Egyéb szomatikus. remegés. fulladás. irreális félelem jelenik meg. remegés • a meghalástól. szédülés. nem köthető szituációkhoz.

a szívverést. hypocampuszra is hat és a szorongásos reakció leállításában segít. Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk stressz átélésére. őszinte felvilágosítás. a hatékony válaszra való képességét fogja meghatározni. depresszió. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. aggódás tünetei keverednek egymással. költözés.az aktuális életnehézségek feltárására és megoldására összpontosít. Pl. A depresszió biológiai jellemzői hiányoznak. és kognitív elemeket tartalmazó csomag. A veszély elmúltával bekapcsolódik az un. kínzó. A kezdetük. stb. és a probléma megoldás stratégiai kialakítása. rossz lakáskörülmények. Ez visszaállítja a szívverést és a többi megváltozott működést is. amikor változási igényekkel. a reaktivitásban. mint a munkahely elvesztése. vagy válásra bekövetkező kóros pszichológiai válaszok foglalják magukba. sajátos alvás zavarok--. a beteg erőforrásaira.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. ajakremegés. vagy eltúlzott elesettség formájában. dugó. A stresszorral való találkozáskor a vegetatív idegrendszer a veséken elhelyezkedő mellékveséket a kortizon nevű hormont is tartalmazó kortiko szteroidok kiválasztására készteti. Ebben a helyzetben a világról alkotott képünk megváltozik. a harcolj. vagy lehetőségekkel találkozunk. vagy a depresszió kritériumait. betegség. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. szociális támogatottságunkat és biológiai felépítésünket. A kortiko szteroidok valószínűleg az érzelmi emlékezésért is felelős. Különleges veszélyben rémület és halálfélelem. A stresszorokra adott válasz az esemény kiértékelése. szapora pulzus. természeti katasztrófák fizikai erőszak. sőt a diagnózis csak akkor állítható fel. vagy pucolj rendszernek is hívják. A fenyegető stresszorokra adott egyik kulcsreakció a félelem. izzadás. a supportív („A szupportív pszichoterápia . A tünetek megegyezőek. hogy rendelkezünk –e a megküzdéshez szükséges társas. de nem kényszeres újraélése. émelygés. események. A vegetatív idegrendszer hangolja össze a légzést. légzés szaporaság. alvászavar és a depressziónak szomorúság. amely egy fizikai érzelmi. de kevésbé akutt. a központi idegrendszer (agy. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. remegés. szívdobogás. izzadás. hogy kerülni fogjuk a negatív érzelmi viselkedést. konfliktusmegoldó készségére épít. én fogalmunkat. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. érettségi. Túlértékeljük a fenyegetettséget és akár még pontatlanul idézzük fel a történteket.”) pszichoterápia és tanácsadás a család részére. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. (A nők kognitív reakcióban stressz helyzetben sírnak). POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre.a traumát ismétlő--. A vegetatív idegrendszer az aktiválódott idegpálya együttesen a szimpatikus idegrendszernek felel meg. 98 . szorongás. a vérnyomást és az izzadásért is felelős. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. váratlan vendégek. Ha úgy érezzük. katonai támadások. készségeinket. jelentős életesemények. Szegénység. akkor konfliktusban fogunk reagálni a stresszorokra. a problémára való koncentrálás. vonásszorongásnak nevezzük Alkalmazkodási reakció (AR) az élet olyan változásaira. forgalom. A szorongásos és félelmi reakciókért a vegetatív idegrendszer. hanem visszatükrözi a múltbéli élményeinket. traumatikus események. az adott helyzetet vagy ártatlannak. A sokk. amit rendszeresen fel kell ajánlani. megfigyelhető a gyász reakciónál leírt hasonló tünetek egymásutánisága. általában a súlyos esemény után 1 héten belül. amelyet harag. heves vegetatív izgalmat élnek át. Másodlagos kiértékelés: a lehetséges válaszok mérlegelésével ítéljük meg. gerincvelő) a testünk egyéb szerveivel összekötött kiterjedt ideghálózata a felelős. sírhatnék. A krónikus. kognitív reakciókat. mint az ASR. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. vagy veszélyesnek ítéljük meg. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. hogy az erőforrásaink lehetővé teszik a helyzet megoldását. krónikus problémák. majd az elutasítás. majd szomorúság és végül az elfogadás követ. fájdalom kezelése. Viselkedési késztetéseinket. A kezeléshez tartozik. A stresszre adott válaszunk nem kizárólag a stresszor jellegétől függ. vagy társadalmi megküzdéshez szükséges erőforrással.A napi élet stresszorai: zaj. A stressz extremitása miatt napokig. vegetatív tónusfokozódás. a válaszkészség megbénulásában.más néven pszichoterápiás vezetés . tüneti. Mindannyiunknak egyéni és általános szorongásos szintünk van. A kezelés alapja megfelelő. illetve mivel a veszély kivédésére készít fel minket. A kiértékelésnek két szakaszát különböztetjük meg: Elsődleges kiértékelés. A tünetek lényege a trauma ismételt. és valószínű. azután a csodaorvos kezelése. az érzések ventilálására való bíztatás. Az egyéni szorongás szintjét. vagy terminális (egy időről szóló ) betegséghez való alkalmazkodás megjelenhet szorongás. vizsga. libabőr. ha a tünetek nem merítik ki a szorongásos zavar. vagy pánik reakció léphet fel. Ezek a szabályozó szervek akarattól függetlenül működnek. megfelelő kűzdési mechanizmusok kialakítása. házasságok. paraszimpatikus idegrendszernek nevezett működés.

a segítségnélküliség érzését. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk. olya eseményt élt át. érzések. intenzív félelemmel. vagy arra emlékeztető külső vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 2. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1. páni félelemmel járhat. a halottak miatt. beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. nehezen alszanak el. testi épségét veszély fenyegette. megszűnik a szexuális érdeklődésük. akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat. Nem tudnak örülni. olyan eseményt élt át.. kontrollvesztést. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. tartós képességveszteségtől. az esemény visszaidézése. rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. súlyos sérüléssel. 99 . Kezelése: a páciens kikérdezése. és krónikusnak nevezzük akkor. ha még fél év után is fennállnak. Gondolatok. erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. Emiatt fóbiás. vagy mások testi épségét. ahol depressziós tünetek kapcsolódnak.maradandó károsodásoktól. 1. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. gondolatok. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek. egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. megsemmisülést. ha a tünetek még négy hét után is fennállnak. amelyben halál eset. hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki. a gyászolok. A traumát mintha újraélné illúzió. 4. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 3. Ha csoportosan érte őket a trauma. 2. intim életük értelmetlenné válik. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. Ez akutan intenzív félelmet. visszaemlékezés képzetek. antidepresszánsokra van szükség. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. vagy intoxikált állapotban. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk. perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. éjszakai tájékozódási nehézségek. súlyos sérülés. ahol szembesült a halállal. ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. disszociatív epizódok csak ébredéskor. tehetetlenséggel. tehetetlenséget vált ki. A traumás élményt szimbolizáló. elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. hallucináció. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket. 5. tompultság. vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. vagy tanúja volt. veszélyeztetettségét élte meg.

Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli. Külön említésre méltó a holocaust szindróma. Szorongás. akkor csinálni amkor egyedül van. a környezet a növekvő odafordulás. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. illuziók. autó elé ugorjon. képekben is megfogalmazódhat. ha ezt meg tudja valósítani. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. Deperszonalizáció 5. félelmeit. gondolatok. de sokszor irracionális. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek. visszatérő képzetek. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . vég nélkül kérődzik. de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. vagy impulzusként. 4 hétig tart . flashback. Ha ezeket nem teszi meg. tudatos jelenléte.szerű epizódok. Másodlagos nyereség. Intenzív félelemmel. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. vagygondolatok. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól. ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás folyamatokat fenntartani. ezzel jelentősen beszűkítheti életterét. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart.2. képek elűzhetetlen. szubjektív bénultság érzése. irritabilitását. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. Ez okozza a pácies súlyos szorongásait.cselekvések. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2.bár van kényszeres jellege---. anyagi előnyök. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Két típusa van : 1. amely szavakban. Derealizáció 4. munkahelyi és más funkciók romlása. rémülettel reagált. emlékezeti. vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 3. álmok. 2. megélhetők tudattartalmakként. heves szorongást él át. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. Az esemény alatt. amelyre nem volt felkészülve. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának. miközben attól fél megteszi. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót. így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál. szociális. képzeleti.de ez a normális fejlődés része. jelentkezik. vagy rendkívül szimbolikus. vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. fokozott készenlét Jelentős szenvedés. tehetetlenséggel . 100 . elszakadás. ami az egyensúlyt. feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. bár a beteg próbálja leplezni.vagy ifjú korban indul. stb. alvás zavarait. így elhárítani sem tudja sokkolja. de nem szükségszerű. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. amit nem mindig tesz meg. A zavar min 2napig max. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. elfojtás. figyelem. elkerülő viselkedést alkalmaz. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus. szándékokat. regresszió. káromkodjon nyilvánosság előtt. emocionális válaszkészség hiánya. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. organikus eredetű mentális betegségektől. tagadás.

Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak, kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel, ilyenkor bonyolult rituálét, ceremóniát hoznak létre. Általában a kényszercselekvések, arra szolgálnak, hogy általuk megelőzhető, kontrollálható, módosítható legyen, valamely elsődleges impulzus, amitől a beteg fél, amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. Ezek lehetnek jóvátételi, jövőmegelőző, és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. Mindkét esetben bonyolult , összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Pl. Minden este, alvás előtt precíz megszámolása a pénznek, külön helyezve a fém, a papír pénzeket, megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat, lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. Másik pl. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát, mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- csempék, kád mosógép--- egyszer a mosógépet üresen kimosni, majd a ruhákat bepakolva, 2x kimosni, meghatározott mosószerrel, öblítő nélkül, mert az rákot okozhat, a teregetéshez, meg kellet fürdenie, ruha nélkül kiteregetnie, meghatározott sorrendben és úgy, hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez, mert akkor mindent újra kellett kezdenie. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie, egyrészt szégyelte, a család előtt, másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat, hozzáértek a tiszta ruhákhoz, férje pedig „ direkt” ellene tett, pl pont akkor ment vc-re. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált, a heti munka végzését nagyon megnehezítette, a család működését érthető módon krízisbe sodorta. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől, attól való félelmétől, „hátha mégis maradt piszok, bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni, és ez a félelme nem alaptalan, mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok, olyat cselekszik, ami számára jelentéssel bír, vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek, pontosan tudják ezek nem normális gondolatok, cselekvések, én-idegennek élik meg, közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. Mentális képességük nem csökken, de teljesítményük jelentősen romolhat. Általában gondozottak, ápoltak, sőt túlzottan is, viselkedésük kimért, rigid, túlszabályozott, hiányzik a könnyedség, a spontaneitás, mozgásuk kontrollált, beszédük nagyon megfontolt, mondataik cirkalmasak, hosszadalmasak, sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak, körülményeskedők. Gyakori a beszédben az ismétlés, a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet, talán, meglehet, valószínűleg, stb. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel, racionális magyarázatokat adnak elő, előre eltervezik mi hogyan fog zajlani, mit kérdezhetnek, ettől nagyon nehéz őket eltéríteni, bele kérdezésre szorongással, indulattal reagálnak, gyakran pontos orvosi- pszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. Alaposan utána olvastak, szakszavakat használnak, érzelmek kifejezése általában hiányzik, ha utal is rá, műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről, akkor még a terápiában is titkolni szeretné, a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli, a terapeuta rá kérdezhet, vannak-e furcsa szokásai, amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok, babonásak, általában el szokták mondani. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége, de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről, akkor ez az érzelmi töltés tovább él, már jelentés nélkül, így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten, érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat, amely nem elfogadhatatlan. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat, ami érthetetlen érzelmi jelentésű kényszergondolattá válik. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik, akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan , szorongás keltő jelentés. Ha az izoláció kevésbé hatékony, akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból, állandón, bizonytalan jelentéssel, fenyegetően tudatosulhat, mint irracionális vágy vagy késztetés. A beteg ez esetben azt érzi, hogy valamit el kellene követnie, de nem tudja mit és miért, ezért ellene szegül a késztetésnek, zavarodottá válik a gondolkodása, az énidegen érthetetlen késztetés miatt. 101

MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség, azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. Mivel gondolati úton , annulációval--- meg nem történtté tevéssel--- ez nem lehetséges, ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség, amelyek kivédik, megelőzik a rossz impulzusok hatását. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg, hogy azt ellentétbe fordítja----- nem gyűlöl, hanem szeret----Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás, a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény, kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. REGRESSZIÓ Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél, nem konverziós tüneteket képeznek. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit, így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival, de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti, hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok, frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával, de nagy árat fizet, hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai, új szorongásokat, konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél, a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző, az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában, az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban, fixációs tünetként értelmezhető. Mágikus gondolkodás. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat, a páciens megélheti azt is, hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni, pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal, vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna, de ilyet nem lehet mert még valóra válik. SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot, felfokozott önkritikát, kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk, ez létre hozza az infantilis, szadisztikus szuperego szintre való regrediálást, durva, túlkövetelő, büntető gondolkodást eredményez. Diagnosztikai kritériumok 1. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 2. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok, képek szándékok, amelyek énidegenek, nem akaratlagosan előidézettek, gyakran értelmetlenek. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 3. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések, amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el, nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 4. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek, és akadályozza a normális életvezetést. 5. Nem vezethető vissza más mentális zavarra, Tourette szindróma, SCH, depresszió, organikus károsodás.. A kényszer analitikus- pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte, a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában, ami a 2- 4 éves kor között található. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe, az anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a 102

legnagyobb hangsúly. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje, irányítsa, kontrollálja a testéből eredő jelzéseket, ipmulzusokat. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti, de ezen túlmenően, megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. Ez egy elég bonyolult folyamat. Azáltal, hogy saját termékeit- végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni, más funkciókat is meg tanul, ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni- kapni, elengednibefogadni, oldás- kötés aspektusához jutunk el, ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot, az újraközeledés alfázisához jutunk. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon, a szimbiotikus szakaszon, belépett a szeparációindividució nagy folyamatába. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok, túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán, túl jutott a gyakorlási szakaszokon. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással, a beszéddel, és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”, kialakult az anyától elkülönült, autonóm személyiség, de ez az autonómia még rendkívül labilis, és viszonylagos. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel, a beszéd egyre gazdagabbá válik, és a játék egyre fontosabb szerepet tölt be. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt, a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában, vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni, távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. Ez egyrészt a közeledés- távolódás játékát is jelenti, de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni, tehát a reunió vágya, de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős, ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik, bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. A világ jóra és rosszra tagolódik, a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját, sokszor mond nemet, megjelenik az én használata, amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben, kielégíthetetlenségben, instabilitásban, hirtelen hangulat változásokban, dührohamokban jelentkezik. A gyerek „hisztizik”, a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben, megjelenik a dackorszak ahol, az agresszió, az autonómia, a kontroll kérdése zajlik. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg, a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg, vagyis az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül, hogy az anya tőle független lény, aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. Szembe kell néznie azzal, hogy kicsi, gyenge, tehetetlen, egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. Ez egy igen nehéz időszak az anya- gyerek kapcsolatában, miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm, függetlenségi igényeit, de folyamatosan vágyik az anya figyelmére, ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni, az anya és a gyerek mát nem működik, olyan harmonikus egységben, mint a szimbiotikus szakaszban, és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad, és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. Ez a feltétele annak, hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát, miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek, az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban, a felettes-én rigid, bűntető, szadisztikus jegyeket mutat, az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás, az ellentétbe fordítás, a reakció képzést, a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. A kényszercselekvés azért énidegen, mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik, hanem a tudat előtt 103

éjszakai halucinációk is előfordulhatnak. A SZÖS önbüntető sérülés okozása fatális kimenetel nélkül. amely élénk álmokkal jár arról. nagyobb intenzitása a reakció elhúzódása jellemzi. Alanyai gyakran megragadnak a gyászreakció valamelyik állapotában. így a cselekvés ismétlésével. az eredeti helyzet visszaállítását. végül elfogadjuk. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. arra utalhat. amikor a halál hirtelen következik be. A gyász és a gyász reakció házastárs. Sírás rohamok keletkeznek. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének sikertelenségét. ha elhúzódó depresszív tünetek vannak. hogy fokozott biztonságra van szükségük.A cselekvés ismétlése. SZÖS – SZEMÉLYES. bíztatva a beteget a kapcsolat struktúráslt áttekintésére és az érzelmek felszabadítására. Az egoista öngyilkosság az egyénnek az egyébként összetartó szociális csoportból való elszeparálódásához vezet. hogy az elhunyt él. és ezért sokszor elmarad a gyász munka. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. mint szándékos önbüntető halált lehet definiálni. Általában az öngyilkosság esetében a belső normarendszer nélküli. A normális gyász. nem igényel külön támogatást. A gyászra adott reakció napokig. A következő állapot a keresés. büntetéssel. amelyekkel nem tud megküzdeni. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. a kóros gyászreakció kognitív viselkedés terápiás megközelítése eredményes lehet. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. Probléma az is. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. SZÁNDÉKOS ÖNSÉRTÉS Az öngyilkosságot. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. melyet nem sikerült megszerezniük. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek.elzárt tudattalanból. Az évfordulók esetében a reakciók újra előjöhetnek. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. vagy néhány hétig tart. A sokk és a hitetlenkedés vegetatív tónusfokozódással jár. azokról az eredeti konfliktusoktól. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. az általános értékek elvesztését. vagy kétségbeesés formájában jelentkeznek. vagy túl szoros. Antidepresszáns kezelésekre lehet szükség.pszichiátriai eredetűek. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. Majd a bűnösségérzés és az önvádlás. sőt örömforrássá is válhat. Az öngyilkossági gondolatok burkoltak. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. a változás tagadását. 104 . amelyet általában pszichés félelem kísér. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. A gyász állapota depressziót és öngyilkosságot is kiválthat „ a normális gyászreakció” gyakran meghatározott állapotok egymásutánján zajlik le. vagy közeli hozzátartozó elvesztése extrém stressz. Kóros gyászreakció kialakulása még valószínűbb olyankor. és megvédeni az ént. hogy az elhunyt nem jön vissza és az érdeklődés visszatér.szociális . Kóros gyászreakció késői tünetek. A szülőnek nem szabad megmutatni a gyerek előtt a gyászt.biológiai . hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. vagy a vágyakozás. amikor az elhunyttal a kapcsolat problémás. fontos az érzések ventilálására való bíztatás. és pszichológiai összefüggésként jelenik meg az öngyilkossági arány és a munkanélküliség. amely a felettes-én szorongást indokolja. Ez tarthat akár 2 évig is. egoista típusok veszélyeztetettebbek. hogy nem tettünk többet érte. A belső normarendszer hiányos öngyilkosság tükrözi a társadalmi rendszer széthullását. Kifejezett szuicid gondolatok kórházi ápolást tesznek szükségessé. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. és azt jelzi. ez általában a cserben hagyás érzésével párosul és ehhez kötődik a harag is. Az öngyilkosságban szereplő faktorok lehetnek: . Szeretne újra az elhunyttal lenni. ambivalens.

Kezelés esetén a cél. különösen depresszióhoz és személyiségzavarhoz. A felnőtt populáció 10%-ának. pszichés betegség (pl. és a pszichiátriai osztályos betegek 40%-ának van legalább enyhe fokú SzZ-a. egyedülállók. A prevalencia a korral csökken és nem mutat összefüggést a különböző emberfajtákkal. munkanélküliek. a munkahelyi és szociális teljesítménynek a problémái. A személyiség vizsgálatához tartoznak a személyiség feltérképezésére szolgáló kérdőívek [pl. A depresszió és az öngyilkosság kapcsolata idős korban a legszorosabb. narkománok közt a legmagasabb. A személyiség vizsgálata. Eysenck Personalaty Inventory (EPI). melynek következménye a személy jellegzetes. depresszió) Az ismétlődő SZÖS előfordulása az alacsony szociális rétegekben. a kultúrkörének elvárasaitól határozottan eltérő életstílusa. A SZÖS A leggyakoribb alacsony társadalmi rétegben. Hospitalizáció / ambuláns szupportív terápia / ápolóintézmény.. Epidemiológia. Kisebb hányad található meg a társas viszonyban élők között. mélyen bevésődött maladaptív mintájaként definiálja. családi anamnézis magasabb szuicid veszteséggel jár. bűncselekményt elkövetők. 16 Personality Faktor Quastionnaire (16PF). DSM-III-R). Az öngyilkossághoz hasonlóan a SZÖS is társul pszichés betegséghez. helyénvalósága). az affektivitásnak (az érzelmi válasz nagysága. intenzitása. Personality Diagnostic Questionnaire (PDQ)] és a személyiségzavarok diagnosztizálására szolgáló struktúrált interjúk [például Structured Clinical Interview for Personality Disorders (SCID. örömtelenség. A feltételezett faktorok közé tartozik a genetikus befolyás (monozigóta/dizigóta konkordancia. SZEMÉLYISÉGZAVAROK Személyiségzavarok Definíció. mind a DSM-IV a személyiségzavarokat (SzZ-k). mások és az események érzékelésének és interpretálásának módjai). élethosszig tartó. készülés a halálra. és áthúzódnak a felnőttkorra. hogy az ismétlődő SZÖS ne fejeződjék be öngyilkossággal. személyes szenvedéssel és/vagy negatív hatásuk van a társadalomra. Kikérdezésnél: motiváció akut vagy krónikus-e Motiváció: milyen folyamat megszakítására / figyelemfelkeltés / esetleg halálvágy Magas rizikó: búcsúlevél. Első lépésként a beteggel meg kell egyezni a probléma mibenlétét illetően: milyen azonnali változások fogadhatók el a számára. Gyakran kapcsolódnak szubjekív. szomatikus betegségben szenvedőknél. a belső tapasztalatoknak és a viselkedésnek folyamatos. A SzZ-k általában az egyén fejlődésének korai szakaszában keletkeznek. a pszichiátriai járóbetegek 30%-ának. Az öngyilkosság magas arányban fordul elő: fájdalmas.Ennek tükröződése található a veszteségekkel. Legszorosabb az összefüggés az öngyilkosság és a pszichiátriai esetek között. az interperszonális kapcsolatnak. Etiológia: Nincs kielégítő etiológiai modell a SzZ-ra. antiszociális személyek. Mind a BNO-10. A SzZ-k jellegzetességei a kogníciónak (önmaguk. szociális és gazdasági helyzettől függetlenül magasabb kriminalitást mutatnak).. elváltak esetében. a családorvoshoz (Cso) fordulók 20%-ának. Öngyilkossági szempontból a poz. A szomatikus állapot stabilizálása Projektív tesztek elvégzése A terapeuta figyelje meg: pejoratív . Fiatal férfiak: napjainkban egyre gyakrabban fordul elő az önkezűség / személyiségzavarok / abúzus / pszichoaktív szerek alkalmazásával összefügg. Personality Assessment Schedule (PAS)]. egyedül álló emberek esetében. Minnesota Multiohasic Personality Inventory (MMPI). XYY kromoszómájú személyek IQ-tól. A pszichodinamikus teóriák szerint az SzK-k a 105 . krónikus. költözéssel vagy elvált. A SzZ igazoltan gyakoribb férfiak és alacsonyabb szociális osztályhoz tartozók között. az impulzuskontrollnak.

nem megfelelő/beszűkült érzelmek. A schizotyp és borderline SzZ-k 106 . 2. csökkent örömérzés. kirobbanó cselekedetek. A további SzZ-k közé tartoznak a kényszeres (anancasticus. A specifikus terápiás technikák közül az interpretatív pszichoterápia (egyéni. „C” csoport (aggodalmaskodó/szorongó) 1. amelyben a páciens képes a terapeutával együtt dolgozni. valamint hangulat. átmeneti paranoid gondolatok. hibás tárgykapcsolatok). krónikus anhedonia. de hasznosak az együtt járó állapotok (pl. vonatkoztatások. Schizotyp SzZ: durva szociális és interperszonális hiányosságok. Osztályozás és jellegzetességek. identitászavar. idegenkedés a másokban való megbízástól. képtelenség bűntudat érzésére vagy a tapasztalatokból tanulság levonására. haragtartás. áthatoló bizalmatlanság. nehézség programok elkezdésében (az önbizalom. túlérzékenység az elutasításra és óriási érzékenység a személyiségjogokra. céltalan szexuális csábítás. felszínes/labilis érzelem. lásd 10. nehézség a mindennapi döntések önálló meghozatalában. A DSM-IV-et követve a specifikus SzZ-okat három csoportba sorolva. pszichoaktív szer fogyasztása. mások óhajait indokolatlanul kiszolgáljam vonakodik más emberektől kérni valamit és fokozottan foglalkozik az egyedül maradástól való félelemmel. félelem a szeparációtól. „A”csoport (magányos/különc) 1. kétségbeesett erőfeszítések a valós vagy elképzelt cserbenhagyások elkerülésére. hogy bizonyos betegek (különösen a súlyos SZZ-ban szenvedők) több SzZ diagnózis kritériumait is kimeríthetik. Kezelés. körülményes. hiányzó bizalom. gyanakvás másokra. csökkent érdeklődés a szex iránt. A mélyben nyúló bizalmatlanságot és ambivalenciát ezért szükséges már a kezelés elején felszínre hozni. Disszociális SzZ (antiszociális. messzire elmegy mások támogatásának megnyerésére. irritabilitas. hajlamosíthatnak SzZ-ra. perinatalis vagy posztnatalis tényezők. Hisztrionikus SzZ (nárcisztikus): rendkívül felületes emocionalitás. klinikai jellegzetességeiket az alábbiakban foglaltuk össze. ismétlődő öngyilkosságok vagy öncsonkítások. falásrohamok). nárcizmus. de frigiditás és éretlenség. Gyakran van multidiszciplináris munkára szükség. Paranoid SzZ: hűvös érzelmek. különcség és nagyfokú szociális szorongás. pszichopátiás. grandiozitás. visszahúzódó életvezetés a testi biztonság megóvása érdekében. gyanakvás. vakmerő vezetés. durva felelőtlenség. A határok felállítása és a konfrontáció fontos kiegészítő elemei a terápiának. hajlam mások megsértésére. fejezet) és a nem osztályozott SzZ. személyes biztonságának semmibevevése. mint ahogy a rossz szülői nevelés és a kóros viselkedésminták szociális megerősítése is. Az eredményes kezelés a megfelelő terápiás kapcsolat biztosításán múlik. Meg kell jegyezni. Elkerülő SzZ (szorongó): állandó feszültség és inadekváltáság érzés. amely alázatos és ragaszkodó viselkedéshez vezet.hiánya miatt). 2. csoport. önkárosító impulzivitás (költekezés. nehézség az egyet nem értés kifejezésében a jóváhagyás támogatásának elvesztésétől való félelem miatt. Kórházi felvételre krízis esetén szükség lehet. tangenciális gondolkodás. szex. bizonyos országokban (pl. Schizoid SzZ: szociális visszahúzódás.megszakadt/megzavart pszichés fejlődés következtében alakulnak ki (például hibás és infantilis énfunkciók. szuggestibilitás. homályos. különösen ambuláns körülmények között. terápiás közösség) és a KVT alkalmazható. Borderline SzZ (impulsiv): labilis és intenzív interperszonális kapcsolatok és énkép. Dependens SzZ (aszténiás): Fokozott gondoskodásigény. „B” csoport (feltűnő/dramatikus) 1. közömbösség és érzéketlenség a szociális normák iránt. A schizotyp SzZ-ok gyakoribbak a schizophrenek hozzátartozói között. amikor a háttérben húzódó konfliktusokat nem lehet azonnal feldolgozni. A disszociális személyiségzavarnak fontos jogi vonatkozása is van. 3. a kapcsolatok ápolásának képtelensége. impulzivitás. A biológiai kezelésekről nincsenek pontos adatok. szociális gátlás. szociopátiás): mások jogainak vagy biztonságának folyamatos semmibevevése. melyek az agy fejlődésének zavarához vezetnek. alacsony frusztrációs tolerancia és agresszivitásküszöb. depressio) kezelésében és az akut szubjektív szenvedés csökkentésében. a megjegyzések negatív értelmezése. az érzelmek kifejezésének beszűkülése. 3. állandóan szoros kapcsolatokat igényel. A terápia hosszú távú és fáradtságos voltát a kezelés kezdetén kell a pácienssel megbeszélni. igény másokra a felelősség megosztására. figyelemigény. Kedvezőtlen intrauterin. az Egyesült Királyságban) az Elmetörvény kényszerintézkedést tesz lehetővé. néhány szeretett emberen kívül vonakodás más emberekkel kapcsolatba lépni. mágikus gondolkodás. kétszínűség. közömbösség a dicséretre vagy a kritikára. szokatlan percepciók (például testi illúziók). a barát/feleség hűségére vagy megbízhatóságára vonatkozó kétségekkel való állandó foglalkozás. A disszociált SzZ-ral együtt jár a vegetatív idegrendszer hypofunkciója. 2.

(a különféle elméleti irányzatok terminológiájában megfogalmazott) éngyengeség a kórforma lényege. explozív. a schizoid és a schizotyp páciensek magányosak maradnak. míg a neurotikusok igen.oxidáz gátlók (MAOI-k) hasznosak lehetnek a borderline SzZ-k egyes eseteiben . Az Egyesült Királyságban az ET megengedi azoknak a SzZ-ban szenvedő személyeknek a kényszergyógykezelést speciális kórházakban (pl. A személyiségzavarok jelenségtanilag a környezettel kölcsönös hatásban megnyilvánuló sajátos és tipikus maladaptív viselkedésformák. egységes személyiségelmélet sincs. Nincs felelősségtudata (munka és családi feladatainak. 50% feletti klinikai gyógyulást mutatnak 10-25 éves követés során. impulzív. de lényegében a szociopátiát írja le alábbi tíz kritériumában: 1. Még tovább megy Partridge (1930). vagy gyűjteményesek (empirikusan relevánsnak bizonyult jellemzők). aszténiás). Személyiség és betegség. akkor diagnózisa „skizoid személyiségzavar” lesz. Eltérőek voltak a vélemények a tekintetben. csaló. A borderline SzZ-k relatív jó prognózissal járnak.: antiszociális.: egy beteg többé-kevésbé olyan. vagy depressio kialakulására. hogy tüneteik aloplasztikusak. amit ennyire sokféleképpen próbáltak volna meghatározni.(csakúgy mint a depressiv tünetek a SzZ-ban) reagálhatnak neurolepticumra. 107 . A kényszeres SzZ-oknál nagy a kockázat OCZ. amelyek az életkor előrehaladtával rögzülnek és nehezen(vagy egyáltalán nem) korrigálható tipikus életvezetési hibákat eredményeznek. A schizoid SzZ ezzel ellentétben nem hajlamosít schizophreniára. Máskor valamilyen empirikus (rendszerint a társadalmi normák felől megfogalmazott) kritérium (pl. agresszív. mintha skizofrén lenne. (Szemben a neurotikusokkal. ismétlődő. Monoamin. Bizonyos SzZ-ok hajlamosítanak szervi megbetegedésre (pl. vagy különböző pszichopatológiai kategóriák gyűjtő elnevezéséről. antiszociális. érzéketlen. Nem tanul a tapasztalatokból (jóllehet nem felejti el azokat). A személyiségzavaroknak többnyire (nem mindig és főként nem minden szerző szerint) az a jellemzője. kihívó. agresszív) és kriminális (hazug. Igaz. A személyiségzavar régebbi elnevezése: pszichopátia. indokolatlan életvezetési. 2. Scheider (1934) ugyancsak kategóriaként különíti el az egyes pszichopátiaféleségeket és megkülönbözteti a : hipertóniás. Általában a pubertást követően jelentkeznek markánsabban a viselkedészavarok. Broadmoor). depresszív. stb. Etiológiailag a személyiség fejlődésének korai szakaszában kialakult. Bizonyos SzZ-os személyek a szubjektív diszkomfortot csökkentik alkohol és pszichoaktív szer fogyasztásával. explozív. egzisztenciális. labilis. akik bűncselekményt követtek el). affektív vagy organikus vonások hiányában is. egocentrikus (perlekedő. kényszeres SzZ és a duodenalis ulcus).) alapján írják le. amelyek autoplasztikusak. bio-fizikusak (személyiség = amilyenné organikus determináltsága teszi). akaratgyenge és aszténiás formákat. „quaerulans” pszichopátiás személyiségeket. csavargó. noha eredményes interperszonális kapcsolatok kialakítására a képességük gyenge marad. A carbamazepin és a lithium segíthet bizonyos epizodikus viselkedési diszkontrollt és agressziót mutató személyeknél. ingerlékeny. leír: ingerlékeny. AZ öngyilkosság kockázata magasabb a SzZ-os emberek között. hazudozó. az epilepsiás. akik veszélyesek és erőszakosak (pl. depresszív. A SzZ-ban szenvedők általában az agresszív viselkedés csökkenését mutatják a kor előrehaladtával. tartási kötelezettségeinek nem tesz eleget). a befejezett öngyilkosságok 30-60%-ában szerepel egyértelműen SzZ. perverz). A definíciók bio-szociálisak (személyiség = amilyennek látják). kevés olyan szakkifejezés van. bizonytalan. Mindig valamilyen beilleszkedési zavart értettek alatta. A gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés a SzZ-ban nem zárja ki egymást. Pinel (1801) a tudatzavar nélküli felhangoltságot („Maine sans delire”). Prognózis. paranoid. hogy egységes kórképről van-e szó. Prichard (1837) az erkölcsi fogyatékosságot („Insania moralis”) tekintette az egységes kórkép globális jellemzőjének. a paranoid és a schizotyp SzZ schizophreniává fejlődhet. fanatikus. akik – kivéve a „karakterneurotikusokat”. magánéleti kudarcok.) A személyiségzavarban „szenvedők” tehát általában nem szenvednek tüneteiktől (a környezetük inkább). de nem pszichotikus. Kraepelin (1909) már különféle típusokról beszél. excentrikus. csaló. mivel őket ma a személyiségzavarhoz soroljuk – énidegen „egodiszton” módon élik meg tüneteiket. Nincs tehát megfelelés valamely standard személyiségelméletben leírt személyiségtipológia és a személyiségzavarok között. Személyiségzavarok A klinikumban használatos „személyiségzavar” fogalom leggyakrabban csak valamely „nagy” nozológiai kategória valamilyen redukált formáját fejezi ki. különösen amikor gyermekkori hiperaktivitás van az anamnesisben. bizonytalan. ami dependenciát eredményez. akaratgyenge. Cleckley (1950) ugyan még megtartja a pszichopátia fogalmat. Pl. megélésük „egoszinton”. aki háromféle pszichopátia kategóriát ír le (zárójelben a patológiás személyiségjellemzők): „Inadequat” (bizonytalan.

2. befolyásolhatatlanság. bűntudat nélküliek. amelyet régebben leginkább neveztek pszichopátiának. törvénybe ütköző cselekmények (fiatalkorúak bíróságán eljárás folyt ellene). Tartós és rendszeres antiszociális életvezetés: kriminális cselekmények. hogy a patológiás emóciókkal. perverz. szexuális örömszerzésben gátolt (infantilis. antiszociális viselkedéssel stb.Szorongó-agresszív (antiszociális. a szerelem érzését stb. 18 éves kor után jellemző rendellenességek közül legalább négy: 108 . borderline). Egocentrikus és egoista. normákhoz nem lojálisak. akik alapvetően szocializálatlanok. migráció. ígéreteit nem tartja be. verekedés. verekedés kezdeményezése. iskolakerülés. Néha konverziós tünetnek imponáló szomatikus zavarok is előfordulnak. munkakerülő. legalább kétszer éjszaka elszökött hazulról (szülőktől vagy nevelőszülőktől). . Vezető tüneteik alapján a következő fő csoportokat különböztetjük meg. stb. 5. A klinikumban használatos kategóriák korántsem egyenlően kimunkáltak és nincsenek logikailag kifogástalan módon osztályozva sem (nem egy alapú a felosztás és nem diszkrét kritériumrendszerrel történt). kritikátlan szexuális és indulati viselkedés). deviáns gyerekekkel való barátkozás. ismétlődő részegség vagy gyógyszerkábultság. hetero. narcisztikus. önzők. ismétlődően alkalmi jellegű szexuális kapcsolat. lopás. képességeihez mérten nagy fokban elmaradó iskolai teljesítmény (esetleg évismétlések). koldulás. 6. bűntudatot. . Antiszociális személyiségzavar Tulajdonképpen ez az a személyiségzavar. 6. munkahelyi kudarcok. . 10. 7. rossz magaviselete miatt iskolából eltanácsolták.Atipusos. C) A következő. parazitizmusra hajló. bűntudat hiány patológiás hazudozás. Felnőttkori szimptómák: ismétlődően törvénybe ütköző cselekmények. passzív-agresszív. 8. Férfiaknál kb. sem egyéni. Kialakulásában a környezeti hatásnak és bizonyos biokémiai tényezőknek egyaránt kodetermináló szerepe van (önmagában egyik sem feltétlenül okozója). lelkiismeret-furdalása nincs). nem ismeri a barátság. 11. ötször olyan gyakori. Impulzusait nem kontrollálja (beszabályozatlan. csal.3. borderline). kielégületlen. családi. csavargás. akiknek magatartása ismételten szabály. toleranciájuk alacsony. csavargás. Morális érzéke fejletlen (hazudik. prostitúció. A pszichopátia klinikai tünettanát rendszerező törekvések vezettek oda. dependens. Érzelmileg fejletlen. felelőtlenek. nyugtalanság. narkomán. 4. mint nőknél. Empátiára nem képes. Büntetésre nem érzékeny. 10. nem szorong (a prizonizáció nem javítja). averzív. impotens. sajnálatot nem érez. sem közösségi értékekhez.vagy törvénysértő viselkedéshez vagy környezettel – társadalommal való egyéb konfliktushoz vezet. frigid). I. 7. Diagnosztikai kritériumok A) Legalább 18 éves életkor B) A következő jellemzők közül legalább három már 15 éves kora előtt előfordult: 1. tartós hazudozás. alkoholizálás. és amelyet Cleckey szociopátiaként írt le. Klinikum Gyermekkori szimptómák: 12-15 éves kor között jelentkező lopás. . otthoni és iskolai szabályok krónikus megsértése (csavargásom kívül). impulzívek stb. 8. Valódi érzelmi kapcsolatra nem képes (nem tud szeretni. enurézis. 3. legalább kétszer – nem beleértve az utolsó iskolai évet). alkoholista.Dramatikusok (hiszteroid. skizoid. éjszakai kimaradozás. jellemzett egyes kórformákat személyiségzavarként értelmezzék. gyógyszer-abúzus. ennek következtében egy személy egyszerre több féle személyiségzavar kategóriába sorolható. 9. 5. Olyan személyekről van szó. vandalizmus. 9. csavargás (legalább évente öt nap.). 12. nem fél. stb. 4. kompulzív).vagy homoszexuális cselekmények. szexuális rendellenességek.Excentrikusok (paranoid.

előre tervezés hiánya. kábítószerterjesztés. 5. utazgatás egyik helyről a másikra minden különösebb úticél. pénzügyi felelőtlenség. másrészt fizetési kötelezettségeinek ismételt elmulasztása jelez (gyermektartási díjat nem fizet. A viselkedésért felelős pszichológiai tulajdonságok. amely magyarázhatná ezt a viselkedést. kölcsönöket nem ad meg. 4. d) otthagyja munkahelyét (kilép) anélkül. hat éven aluli gyermek őrizetlenül. nem a teljes életvezetésre jellemzően. amit több válás vagy különélés (akár törvényes. Az antiszociális cselekmények krónikus ismétlődése. b) huzamos ideig tartó munka(hely) nélküliség. stb. 2. felelőtlenség. hanem folyamatos jellegű és hiányzik a „mániás triász”. hiányzás a munkahelyről. akár nem. demencia) hiánya különíti el. amely az elvárható minimális higiéniai standardok hiányából következett be. c) gyakori és elfogadhatóan nem indokolható késés. része a téveszmének. A szimptómáktól érintett életterületek kiterjedtsége: törvénnyel. autós száguldozás tanúsít. amit a következők közül bármelyik tanúsít: ismétlődő lopások. állandó hazudozása. képtelenség arra.). 3. 15 éves kora óta tartó folyamatos antiszociális viselkedés. többszöri bűnvádi eljárás ítélettel. A tanúsított antiszociális viselkedésformák gyakorisága. 7. Differenciáldiagnózis A diagnózist leginkább segítő jellemzők: 1. háztartási kiadásokra szükséges pénz rendszeres elpazarlása. törvények be nem tartása. c) súlyosan beteg gyermeknél nem tartja be az orvosi előírásokat. E) Az antiszociális viselkedés nem vezethető vissza értelmi fogyatékosságra. 4. álnevek használata. túlprotektív vagy ambivalens. gondozás nélkül hagyása. féltékeny. mint pl. D) Kb. érzéketlenség. amit a következők bármelyike tanúsít: a) a rosszul táplált gyermek. 9. az azonos nemű szülő passzív. amit ismétlődő támadó jellegű verekedések (beleértve élettársat. de nem folyamatosan. 6. Paranoid személyiségzavar Főként a világgal való szembenállásról. általános gyanakvásról. lojalitáshiány. amelynek során mások jogait megsérti. Mániás állapottól. 6. amit egyrészt a hitelképtelenség. Az organikus szindróma részeként jelentkező antiszociális viselkedéstől az egyéb deficitjegyek (pl. stb. szexuális partnerrel való tartós kapcsolatra nem képes. 5. prostitúció. akár ő hagyta el élettársát. sértődékeny.tartós munkavégzésre való képtelenség. szexuális rendellenességek. Skizofréniától a pszichotikus jegyek hiánya és az különíti el. nincs tekintettel a valóságra. 8. stb. A kóroktani tényezők között gyakran szerepel az ellenkező nemű szülő. ötletszerű cselekvések. memóriazavar. biztonsága szomszédoktól (nem közeli) rokon jóakaratától függ. rigid. az különíti el. hogy (ettől eltérően) nem epizodikus. elérhető lakcím nélkül. tiltott tevékenységek (kerítés. meggondolatlanság. 1. impulzivitás. hogy felelősségteljesen ellássa a szülői feladatokat. b) a gyermek olyan megbetegedése. szubmisszív. amit ismételt. amit pl. irritabilitás és agresszivitás. Más olyan pszichiátriai kórkép hiánya. A tünetek megjelenési idejének állandósága (12-15 év). számláit nem rendezi. mások becsapása tanúsít. hogy a skizofrén antiszociális cselekménye beépül a pszichózisba (pl. selyemfiúság. aki gyakran domináns.). amely alatt szintén megfigyelhetők antiszociális szimptómák. változatossága és súlyossága. szociális normák. saját elfogadhatatlan érzéseinek projekciójáról ismerhető fel. személyisége. 3. vagy hallucináció hatására jön létre). II. akár az őt) és/vagy promiszkuitás (tíz vagy több szexuális partner egy éven belül) tanúsít. d) a gyermekek táplálása. vakmerőség. amit a következők ármelyike tanúsít: a) gazdasági érdekkel vagy egyéb szükségszerűséggel nem indokolható túl gyakori munkahelyváltoztatás. ittas vezetés. vagy pszichózisra. Neurotikus (főként hisztériás) betegeknél vagy a betegség fellépésekor. mint egocentrizmus. hogy másik kilátásban lenne. Túlérzékeny. vagy mások megvédése céljából történteket). vagy a kései (esetleges „pszichopatizálódási”) szakaszban jelentkeznek antiszociális tünetek. Védekező taktikája a másokkal (mint lehetséges ellenséggel) szembeni agressziót is magában foglalja. gyereket is!) bizonyítanak (ide nem értve az önvédelemből. vagy (inadekvátsági 109 . 2. házastárssal való összeférhetetlenség. pénzügyi zavarok.

B) C) D) Differenciáldiagnózis A paranoid pszichózisoktól az különíti el. A skizoid személyiségzavar diagnosztikai kritériumai A következő állandó jellemzők (nem epizódikus jelleggel) szociabilitás sérülést. lágy. de környezeti tényezők is jelentősek. gyengéd. amit az alábbiak közül legalább három tünet jelez: 1. csendes. hideg. „harci készültség” minden olyan esetre. felelősségre vonást nem visel el. bizalmatlanság. 4. Mindezen esetekben a szülő iránti elfojtott agresszió projekciójaként értelmezhető a paranoiditás. akkor sem. Engedelmes. 3. Lefolyás: a tünetek eredetében egyesek sajátos elhárító mechanizmust. Okok: valószínűleg genetikusan determinált. könnyen sértődik és támad. hipervigilancia: a környezet állandó fürkészése a célból. hogy mindig van valami „rejtett motívum”. 7. könyvek). B) Dicséret-kritika.érzések következtében) a gyermek azonosulási törekvései számára való hozzáférhetetlensége. amit a következő jegyek közül legalább kettő jelez: 1. akiknek érdeklődése sajátosan „nonhumán” területekre koncentrálódik (tárgyak. hanem „objektív” és „racionális”. közönyösség. csalást vagy veszélyt sejt mindenütt. életvezetési nehézségeket. agressziót nyilvánítani képtelen). distresszélménnyel járnak együtt. Diagnosztikai kritériumok A következő tulajdonságok huzamosan jellemzik a személyt és általában a szociabilitás zavarával. intenzíven és beszűkülve keresi az előítéleteit és gyanakvásait megerősítő támpontokat. zárkózottság hiánya különíti el (de a két személyiségzavar együttesen is előfordul!). tartós kapcsolatokat) és irrealitás (excentrikus. 6. 5. félénk gyermekek. szemrehányást. vagy: szükségtelen (mert alaptalan) „óvintézkedések” tétele. Az antiszociális személyiségzavartól az életvezetés-szerű („élethossziglan tartó”) szabálysértő viselkedés hiánya különíti el (de a két személyiségzavar együttesen is előfordul!). 2. álmodozó. „meg nem történtté tevést” feltételeznek. mások érzései iránti közömbösség. A skizoid személyiségzavartól a szociális izoláltság. 4. meg van győződve arról. hogy az egész helyzetet áttekintené. Életidegenségük következtében praktikus területen járatlanok. kerüli a közeli. amit az alábbiak közül legalább kettő jegy mutat: 1. esetleg túl szigorú. elutasító. mások hűségében. anélkül. ha valamilyen veszélyt észlelne. Skizofrénia és paranoia kizárhatók. humorérzék hiánya. A) Általános és intenzív gyanakvás. meleg. ellenséges magatartása. Egyes szerzők sajátos szülői magatartást (visszautasítóhideg) tesznek ezért felelőssé. 8. visszahúzódó. ha az jogos. passzív. szentimentális érzések hiánya. 2. Ifjúkorukban a szexuális fejlődésük (túl idealizáló törekvéseik miatt) zavart. gyengéd érzések hiánya. patológiás féltékenység. distresszélményt okoznak: A) Érzelmi hidegség. 2. Korlátozott érzelmi élet. felnagyítja a nehézségeket („bolhából elefántot csinál”). állhatatosságában kételkedik. Újszülötteknél is megfigyelhetők releváns különbségek. 4. III. védekező – titkolódzó magatartás. valami „speciális jelentés” a dolgok mögött. 3. 110 . érzéketlen benyomást tesz. hogy nem „érzelmes” természetű. 3. Skizoid (skizotípusos) személyiségzavar a jellemző tünetek két fő csoportba tartoznak: szociális izoláció (zárkózott. hogy hiányoznak a hallucinációk és téveszmék. relaxációra való képtelenség. Hiperszenzitivitás. autisztikus. büszke arra. hogy felfedezze a veszély árulkodó jeleit.

kapcsolatok a mindennapi élethelyzetek miatt szükséges érintkezésre redukáltak). bolti lopás. „mások érzik amit én érzek”. inkoherencia nélkül (pl. gyanakvás vagy paranoid gondolatok. pl. E „quasipsychotikus”-kép „hasadásos” (splitting) jellege a legszembetűnőbb. D) A skizotípusos személyiségzavarra jellemző excentrikus beszéd-.C) Közeli kapcsolatok hiánya (esetleg 1-2 személy. IV. hogy pszichotikus tünetek az élettörténetben nem szerepelnek. látnokság. de bizonytalan társas kapcsolatok (pl. „hatodik érzék”. szerencsejáték. ezért kritikus élethelyzetekben (tárgyvesztés. bizarr fantáziák). lelki terhelések (szorongás. kielégültség hiánya és az egyedüllét kínzó ürességélménye következtében gyakran jelentkező szuicid gondolatok. 1938). 1959). mértéktelen evés – ivás – szex („nagy zabálás”) stb. ezért extravagáns környezethez asszimilálódni tudnak. 3. hanem huzamosan jellemzik a beteget s szociális-egzisztenciális károsodást.(személyiség)zavar (Schmideberg. a szemtől szembeni helyzetekben inadekvát (közönyösség. A „határeset” elnevezést ez esetben az indokolja. 4. 111 . distressz élményt eredményeznek: A) Legalább öt jegy alábbiak közül: 1. jóllehet az egyedüllétet nem képesek elviselni. amely (pszichoanalitikus terminológiában) főként az elsődleges folyamatok (primer processzus) frusztrációján és a korai patológiás (ambivalens) tárgykapcsolatok („object relations”) internalizálásán. metaforikus beszéd). indokolatlan szorongás vagy túlérzékenység reális vagy elképzelt kritikára. hogy a beteg a világot extrém módon polarizáltan vagy ambivalensen éli meg: mindent nagyon jónak és/vagy nagyon rossznak tart. Helyzethez nem illő heves. A megismerő folyamatok helyébe a projekció lép. Diagnosztikai kritériumok Alábbiak nem csak epizódikusan. mind egzisztenciálisan identitászavar jellemzi őket. döntés. innen a bárminemű megállapodottság. vagy állandó agresszivitás. Differenciáldiagnózis: a skizofrénia reziduális típusától az különíti el. és sajátosságok hiányoznak. kiszámíthatatlanság. szociális izoláció (nincsenek közeli. „szeparációs fázisban” – vagyis 16-25 hónapos korban – elszenvedett traumák következtében. kompromisszumkészség. stb.: „úgy éreztem. kontrollálatlan dühreakció. Tüneteiket ego-szinton módon élik meg. Egyszerre jelen levő hosztilis és dependens érzelmeik miatt azonban szociális viselkedésük zavart. B) Skizofrénia nem állapítható meg. Impulzivitás. erőfeszítést igénylő feladatok. hiányzik a realitáshoz igazodó integráltság. hogy halott anyám velem volt a szobában”). 2. vonatkoztatási gondolatok. Határeset (borderline személyiségzavar) Az elnevezés először a neurózis és a pszichózis közötti határesetre került alkalmazásra (Stern. mozgás-.: csapongó. deperszonalizációs. stressz) elviselésére. E) Nincs skizofrén vagy paranoid pszichózisra utaló jegy.) pszichésen dezorganizálódnak. 8. mindmáig ez egyik jelentése (általában skizofreniform kórképeket neveznek így). vagy távollevő személy jelenlétének érzése (pl. az adapciót oppozíció váltja fel. bizalmas barátai.: költekezés. valamilyen erő. derealizációs érzések. homályos. hogy e személyiségzavarban szenvedőket pszichés struktúrájuk alkalmatlanná teszi érzelmeik szabályozására. kísérletek. átmenetileg (és részlegesen) pszichotikus tüneteket manifesztálnak. beszédmód. (Egyes feltevések szerint az ún. Heves. asszociációs fonal elvesztése. Második jelentése: sajátos karakter. 6. 3. családtagokat is beleértve). visszatérő illúziók. mágikus gondolkodás (babonásság. majd elfojtásán alapul. 5. hidegség érzelmileg terhelt helyzetekben). telepátia.) Mind pszichoszexuálisan. amely abban nyilvánul meg. legalább lét olyan területen. feszültségekkel terhelt. körülményeskedő. 7. A skizotípusos személyiségzavar diagnosztikai kritériumai gondolkodási A) Alábbiak közül legalább négy 1. F) (18 év alatt) : nem gyermekkori vagy serdülőkori skizoid rendellenesség. túlértékelés és lebecsülés váltják egymást). manipuláció (másokat saját céljaira használ). amely potenciálisan önveszélyeztető jellegű. 2. de pánik nélkül.

VI.) A nárcizmus és autoerotikus fogalmak megközelítően azonos jelentése gyakori a pszichoanalitikus szóhasználatban. b) passzív-agresszív. 2. Ezek szerint az elsődleges narcizmus az egyéni fejlődésnek normális átmeneti szakasza: a csecsemő libidójának tárgya az anyamell és saját teste. a nemi azonosságtudat. amelyben az egyén „megdicsőülve” szereti (vélt) önmagát (K.kihasznál másokat. . Horney).). mert az én és a külvilág még nem különült el. „egyetlenségének” túlzó (grandiózus) megélése (minden. unalomérzés. Diagnosztikai kritériumok 1. Így – bár legtöbbnyire hangsúlyozottan saját testre irányuló önszeretetben nyilvánul meg. megalázottságérzéssel. Közös eredetükre vonatkozóan (pszichoanalitikus elképzelés alapján) annyit feltételezhetünk. antiszociális. ideális szerelemről stb. Passzív-agresszív személyiségzavarok Ebbe a csoportba három alcsoport tartozik: a) passzív dependens. ha mások nem azt akarják. különleges sikerektől (szinte bármire képes. értékek. Érzelmi labilitás: normális hangulati állapotok depresszív.empátiára képtelen. Alábbi interperszonális zavarok közül legalább kettő jellemzi: . aki éretlen személyiséggel. narcisztikus) típusokkal. bár a libidófogalmat többféle jelentésben használta. Krónikus üresség-. veszteségélménnyel) reagál. Rendellenes esetekben azonban rögzülhet a narcisztikus szinten (fixáció). ami vele kapcsolatos. életvezetésszerűen) jellemző tulajdonságok alapján lehet elkülöníteni.érthetetlen és elfogadhatatlan számára. szorongásos állapotokkal váltják egymást (néha óránként). Önkárosító (öncsonkító) cselekmények. énközpontúsággal. felsőfokú). . . hogy állandóan figyeljenek rá és csodálják. lojalitás. depresszívvé válik. Igény arra.intim kapcsolatában szélsőséges változások: túlidealizálja majd szélsőségesen lebecsüli. „pregenitális” szakaszból heteroszexuális genitális szintre fejlődik. önimádat. bizonytalanságaiban nyilvánul meg. visszatérő balesetek. 6. c) agresszív típus. erős. Az okokra vonatkozó elképzelések többnyire Freud személyiségelméletén alapuló dinamikus pszichológiai magyarázatokra hagyatkoznak. szép stb. 7. Moll). vagy szélsőségesen (pl. Önmaga fontosságának. üresség-. Intenzív fantáziatevékenység. Narcisztikus személyiségzavar A fogalom jelentése a mindennapi szóhasználatban: beképzeltség. ha a libidót kizárólag szexuális energiaként értelmezzük (mint pl. Ismeretes minden szexuális vonatkozás nélküli jelentéssel is. (Pl.: a gyermekkorban szeretett szülővel való azonosulás révén a szülőszeretet önszeretetté válik. hatalmas.: dühvel. amely az énkép. A klinikumban olyan embert jelölnek így. A szopás nem volt a csecsemő számára kielégítő (akár elégtelen tejmennyiség. sokkal inkább „énösztönként” értelmezte. hogy az aktuális klinikai képre (epizodikusan jelen levő) pszichotikus jegyek is jellemzőek. hovatartozás stb. a nárcizmust sohasem azonosította az autoerotizmussal. A későbbiek során a libidó fokozatosan leválik a saját testéről. irreális öntúlértékeléssel jellemezhető. B) 18 éves kor alatt: „Identitászavar” diagnózissal azonos klinikai kép. „én-infláció”. Kritikára oda nem illően: közömbösen. hiszteroid. ezért (az ugyancsak gyakori helytelen szóhasználat ellenére) az autoerotikus kifejezés nem szinonimája a nárcizmusnak. amit ő. 3. A nárcisztikus önszeretet nem kapcsolatos szexuális kielégüléssel. 5. Ez csak akkor indokolt. mint az „idealizált énképpel való azonosulás”. külső „tárgyakra” irányul s az autoerotikus. Nem viseli el az egyedüllétet (heves igyekezettel szinte minden áron kerüli. öngyilkossági kísérletek. .Identitászavar. A másodlagos nárcizmus libidóvisszavonás: a személy libidójának tárgya más helyett ismét önmaga lesz. vagy visszacsúszhat ide (regresszió). V. 4. nem tekinthető perverziónak. Freud maga. ha kis időre is magára marad). Differenciáldiagnózis: ez a személyiségzavar igen gyakran ötvöződik más (skizoid. akár elégtelen szopásmozgás 112 4. A. 8. hogy a személyiségfejlődés orális szakaszában valamilyen frusztráció akasztotta meg a további normális fejlődést. Gyakori az is. életcélok. Mindezektől a kórképektől a habituálisan („pra morbide”. verekedések. ingerlékeny. 5.

antiszociális) személyiségzavar következménye. szeretet csak fokozza. életvezetési kérdésekben (munka. . disszociáció teszi örömtelenné és így ambíciótlanná. színvonalukhoz mérten alacsony szintű társadalmi státuszban élnek. önértékelésük negatív. Önbizalmuk nincs. depresszív) tünetképződés. tehetségtelennek (nem ritkán fogyatékosnak!) érzik. Igényeit alárendeli annak a személynek. improduktívvá).) felelősséget kerüli. protektív magatartásával támogatja karrierjüket. 2. hogy gyakori az öngyilkosságba menekülés. Szociális-egzisztenciális deficithelyzet (karrierelakadás. Környezetük igen könnyen manipulálttá válik: a (valóban) dependens-önállótlan személy minden ellenszolgáltatás nélkül. Negatív énkép. Az alulteljesítés akkor is jellemzi. szomatikus panaszokkal. amikor is életképtelensége már oly nagy fokú. Kulturális hagyományok. elfelejt fontos dolgokat. az anya nem vállalta gyermeke szoptatását). vagy súlyos (pszichoszomatikus. a „rebellió-korszak” maradványa. Diagnosztikai kritériumok Egész életen át tartó életvezetési (funkció-) zavart.húzó-halogató tevékenység. rossz közérzetet okozva: 1. Gyakran társul hiszteroid személyiségzavarral (nem ritkán annak következménye: a fokozott elfojtás. de mégiscsak eltartottak lehetnek. Egzisztenciális. Mindkét nemnél gyakori. hogy saját lehetőségeikhez. ha a körülmények önállóságra kényszerítik őket. döntésképtelenek.„piszmogás”. Férfiak ezzel a személyiségzavarral ritkán találnak társadalmi elfogadtatásra. ha domináns férfipartnerrel kötnek kapcsolatot. elnéznek. Szinte csecsemőként csüggenek hozzátartozóikon s ezt a függőséget minden figyelmesség. ezért életükön át keresnek „anyapótlékot”. 3. aki „rendben tartja” őket. túl szigorúan bírálja viselkedésüket. vagy agressziót válthatott ki (pl. parazitaként kihasználja az őt eltartó-támogató személyt. vagy a frusztráció leállíthatott minden örömkereső tevékenységet. még akkor is. még verést) is eltűri. Diszkomfortérzésüket csak fokozza az a „circulus vitiosus”. önállótlan. önbizalomhiány. . Így valójában végül is ők kontrollálják környezetüket azzal. oly mértékben.Elveszít. A frusztrált orális örömzóna helyett más (pl.következtében) vagy elmaradt (pl. stb. szorongással. szokások miatt különösen könnyen alakul ki ez a személyiségzavar attraktív fiatal nőknél. hogy szükségletei kielégítésének korlátozását (sőt. inkább minimálisra redukálják igényeiket. Egzisztenciális követelményeknek ellenáll. amelyben alárendelten ugyan. „stupiditás” stb. 5. akitől függ. család. passzív. olyan élettársat. elfogadó-megerősítő viszonyulás. 3. ha lehetőség volna a hatékony és önálló munkavégzésre.Makacsul nem végzi el a rábízott munkát (akkor sem. felelősségét. Nem egyéb (pl. 2. Az ellenállást közvetett módon kifejező alábbi jellemzők közül legalább kettő: . mogorvasága vagy dühbe gurulása frusztrációs helyzetben jellegzetesen „infantilis” viselkedés. magukat értéktelennek. passzívan másra hagyatkozik.). Passzív dependens típus Önállótlanok tanácstalanok. esetleg forszírozott szopás jöhetett létre (akár úgy. gyámoltalanok. korlátozott örömszerzési képesség („gyámoltalanság”. Felelősséget nem vállalnak. ha erre a körülmények rákényszerítik. fóbiás tünetekkel. hogy az egyre fokozódó dependencia révén egyre korlátozottabbakká válnak életlehetőségeik és viszont. Agresszív típus A felnőtt duzzogása. tartósan jelen van: 1. Mindent elfogadnak. ha elvállalta). teljes passzivitást is eredményezhetett. vagy. a csecsemő harapni kezdett). Hasonlóképpen oda nem illő a felnőtt részéről. lakás. még szükségleteik kielégítését is alárendelik környezetüknek. hogy a csecsemő hevesen erőltette. . lekicsinyli mások teljesítményét. E konstelláció igazi veszélye abban rejlik. Az ilyen agresszív karakterű 113 . anális) areák válhattak a gyönyörszenzációk kizárólagos forrásává. hogy az anyja kényszerítette). állandóan törődni kell velük. akár úgy. 4. depresszióval.). hogy mindenben segítségre szorulnak. ha állandóan kritizálja. . csakhogy elkerülje az önálló életvezetés terheit.„szabotázs”-szerű eredménytelenség. tanulmányokban való lemaradás stb. Passzív-agresszív típus Életvezetésre jellemzően. csak hogy ne kelljen kockáztatniuk a kapcsolatot. hogy az ilyen személyiség idősebb korában (elveszítve szexuális vonzerejét és attraktivitását) gyakran magára marad.

rendszerint nem köt házasságot sem. Érzelmeit állandóan kontrollálja. Nem örül mások sikereinek. előzetes „tervekhez” való merev ragaszkodás. Mások reakcióira érzéketlen. (előírásoknak. Viselkedése provokatív. a „kötelesség” nevében. kirándulás.) is túl rigid menetrend. verbalizálásában kíméletlen. önkritikára nem képes. funkciózavart okozva) jellemzi: 1. vagy a teendők „fontossági” sorrendjének körülményeskedő. teljesítménydeficittel. 3. (Hacsak nem passzív-dependens személlyel. hogy kontrollálja a helyzetet. (pl.) mindenben eleget tegyen. kontrollál. alvás stb. inkább irigy. ragaszkodik ahhoz. érzelmek kifejezésének hiánya. gyanakvóvá és ellenségessé. fukar. megfellebbezhetetlen. „törvényekhez” igazítja. Dominanciára való törekvés. sértődötté. vezető állásban levő) személyekkel. amely felett nem tud kontrollt gyakorolni (pl. A rohamszerűen jelentkező agressziótörekvésekre a személy amnéziás lehet. Szükséglete a kötelességteljesítés. így valódi intim kapcsolatai nem alakulnak ki. szigorúmilitáns viselkedés. túl „rendesek” voltak. elképzelései szerint viselkedjék. Anankasztikus személyiségzavar Az ilyen személyt mindig és mindenütt az a törekvés vezeti. rituálé szerint jártak el a szülők. Nincs tekintettel mások reakcióira. véleménymódosításra. frusztrációja 114 . túlkonformizmus.) Az érzelmi viszonylatokban való túlzott distancia. 2. Kapcsolatai kimerülnek a formaságokra való kínos ügyelésben. mint aki ilyenkor saját csökkent értéktudata megerősítésére törekszik. Hibázástól („bűnelkövetéstől”) való félelem. körülményeskedés. Szüleik a 9. örömszerzés és intimitás teljes kizárásával. Perfekcionizmusa korántsem jár együtt többteljesítménnel. Excesszív „robotolás”. merev formalizmus. gyermekeire kevés időt-energiát fordító. kielégüléshiány következtében (is) hangulati élete nyomott (depresszív). nincsenek felszabadult. Az állapot változó. Diagnosztikai kritériumok Alábbiak közül legalább négy egész életen át tartósan (deficitet. antiszociális személyiségzavar esetén). Gyakran kelt olyan látszatot. turistaút esetén) megfosztja a váratlan események élménylehetőségétől s lehetetlenné teszi „ad hoc” alkalmazkodását. hogy körülötte (és amit ő csinál) minden tökéletes és rendezett legyen. Rendszerint szenzitív is. másrészt pedig megtanulta. Etiológia Gyakran feljegyezték. hogy a „kötelesség nevében” saját elképzelését erőlteti másokra. Ha olyan körülmények közé kerül. Nem tűri a rendetlenséget. csak akkor számíthat a „jó gyermeknek” kijáró jutalomra. döntését szinte kényszeresen keresztülviszi (más neve e személyiségzavarnak éppen ez: obszesszív-impulzív!). főként hatalmi személyekkel való állandó konfliktus. fukarság (esetleg irigység). támadó-ledorongoló érvelés a vitatkozásban. majd interiorizálhatta ezt a viselkedést. vendégségben)szorongani kezd. aprólékos (nem lényeges) szempontokhoz.személyek fizikailag nem támadnak ugyan. Perfekcionizmus. aprólékos szempontok szerinti méricskélése miatt tényleges teljesítménye elmarad a várhatótól. sőt: a hibázástól („bűn”-elkövetéstől) való félelmében. gyakori az elidegenedettség. meleg szeretetre nem képes személyek voltak. vagy megromlanak attól. vagyis az agresszió tulajdonképpen reakcióképződmény. A kisgyermek így egyrészt modellálhatta. 5. rosszabb periódusaiban epizodikusan destruktív. rigiditás. Excesszív módon konformista. nyílt agresszív viselkedésbe mehet át. megkezdett munkáját törik-szakad befejezi. autoritatív törekvés. hogy érzelmi megnyilvánulásai irrelevánsak (esetleg frusztrálóak). hónaptól 2 éves korig terjedő toalett-tréning korszakban is túl szigorúak. 4. ha extrém módon engedelmes s minden más (spontán) megnyilvánulást visszaszorít. távolságtartó. (mint pl. elgondolását képtelen megváltoztatni. kikapcsolódás. túlzottan konvencionális viselkedés. de az állandó oppozíció. E „szuperkötelességtudó”. A székelés szigorú kontrollja. eredeti szándékát. (Fontos a temporális lebeny – tünetek irányában történő kivizsgálás!) VII. felszabadultság nélkül. keményen dolgozó. ezért szinte mindent kötelességszerűen él meg. Különösen heves konfliktusba keveredhet ténylegesen domináns. tudatosítja. amely (pl. spontán élményei. Kompromisszumra. etetés. a környezet állandó védekezésre kényszerítése stb. túlságosan beszabályozott magatartás gátoltsággal is társul. mások szemében agresszívnek tűnik fel. makacsul ragaszkodik ahhoz. döntésképtelenség. (főként erkölcsi) ítéletében túl szigorú. A pszichoanalitikus magyarázat szerint e kórkép esetén dependenciaszükséglet fordult át omnipotenciaigénybe. akinek a számára ez a túldetermináltság jelenti a biztonságot. szerencséjének. nem szeret ajándékozni sem. Túlkontrolláltság. percre pontosan ragaszkodtak a biliztetés időpontjához) és minden más gondozási tevékenységben (fürdetés. antiszociális. Általában jellemző a „gondos” tervkészítés. illemszabályoknak. hogy az ilyen személyiségűek szülei hasonló. hogy mindenki az ő tervei. végül is dezorganizálttá válik. autoriter (hatalmi helyzetben. szokásoknak stb.

amelytől a beteg fél. Kényszerneurózis (Obszesszív-kompulzív) Klinikai kép Főként serdülő. tudatos jelenlétek. reménytelenséggel. túlzott tisztálkodás. vagy másokat megtámadjon. képekben is megfogalmazódhat. szorongásos-depresszív állapotok esetén pedig adekvát farmakonterápiát kapnak. depressziós tüneteket hangoztat. vagy vonat. hogy szociálisan adaptált.és cselekvéssorok. Ha ezeket a kényszerítő gondolatokat nem valósítja. a jellemző triásszal: 1. amely szavakban. vagy kontrollálásukra irányuló törekvést tartalmaznak. vagyis irányulhatnak valamely megtörtént esemény kóros következményeinek a 115 . meg a beteg heves szorongást érez. 3. lehetnek egyszerű. hogy az infarktusos betegek között kiemelkedő gyakorisággal szerepelnek. miközben azonban fél attól. hogy egy magas épület ablakából (v. Azonban (és leggyakrabban) a kényszercselekvések (legalábbis kezdetben) éppen arra szolgálnak. hogy másokat akaratlanul meg fog sebesíteni. előbbre jutás nélkül. gratifikáló viselkedéselemeket. hogy megteszi.következtében ún. hogy botrányosan viselkedjék. Az első típus ritka. önfejűség. önkritikára tehetnek szert és megtanulhatnak szorongásoldó. Pszichés (gondolati) tünetek A kényszergondolatok legegyszerűbb esetben szavak. megfejthetetlen titok maradhat. utalhatnak anticipált vagy már lezajlott eseményre. megsebesítsen. Ezek az „elhárító manőverek” vonatkozhatnak a „jövőmegelőzésre”. de lehet „jóvátételi” jellegük is. arra. megfogalmazatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekvésre (amit gyakran meg is tesz. amit gondol. Lehet kényszere arra. de gyakoribb. hogy a pesszáriumot a hivatali íróasztalban levő bibliája tetején tartsa. perfekcionizmus mindvégig sajátjuk marad. Lehet ez valamilyen probléma (gyakran vallásos. le fog ütni). „rágódik rajta”. amelynek „saját erőből” történő kontrollálásában nem bízik. Másik formája a kényszerítő gondolat. jóllehet a beteg igyekszik azt leplezni és lehetőleg akkor manifesztálni.és kontraérvek mechanikus ismétlődésével. magas hegyről) a mélybe vesse magát. ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. hogy általuk megelőzhető. templomban). Kezelés Mivel az ilyen személy egyáltalán nem tartja magát betegnek (vagy deviánsnak). képzeleti (emlékezeti) képek elűzhetetlen. amelyek valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. obszcén káromkodásokat kiabáljon (pl. hogy irracionális. Gyakori. sőt elismert. gondolati megmunkálás. hogy bizonyos elképzelésekkel kényszerűen. A kényszercselekvéseknek két alapvető típusa van: 1. amikor egyedül van. a pro. akaratosság. Az is gyakori. „anális karakter” alakul ki. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat-szándékokat. komplikált gondolatok-cselekvések. melynek során (különösen csoportpszichoterápiás. fukarság. (Tekintettel arra. vagy valamilyen rejtett gondolati munka végtermékeként. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakciók. tépelődő-töprengő módon foglalkozik. 2. a kényszercselekvések közvetlenül nyilvánvalóvá teszik a betegséget. Az esetek több mint felében valamilyen környezeti tényező precipitálja (pl. egy férfiban – kisebb véres műtéte nyomán – az a kényszergondolat alakult ki. kontrollálható. Szupportív pszichoterápia hatásos kiegészítője lehet kezelésüknek. kivéve. vagy bonyolult rituális gondolat. pszichoterápiára csak ritkán hozzáférhető. nem szűnő kétségekkel. viszonylag könnyen „gyógyulnak” placebo „hatására” is. dramatikus technika esetén) szociális készségekre. hogy a „kiváltó” helyzetek elkerülése érdekében életterét jelentősen redukálja. A tünetek lehetnek gondolati és cselekvéses jellegűek. aki kényszerítve érezte magát arra. módosítható legyen valamely elsődleges impulzus. autó elé ugorjon. Ezért rendszerint éppen ilyenkor jelentkezik kezelésre. Az impulzusok általában gondolati síkon maradnak. de ez nem szükségszerű. szükség van a szomatikus kivizsgálásra!) Mivel a tekintélytisztelet. Ismétlődő alkalmak után előfordulhat. A beteg kényszert érezhet pl. jelentésük lehet a laikus számára is közvetlenül nyilvánvaló. vég nélkül „kérődzik” valamin. filozófiai jellegű). az a nőbeteg produkált. amikor „jól működő”. értelmezhetők tudattartalmakként vagy impulzusként. ilyent pl. „pozitív képességei” felmondják a szolgálatot: hipochondriás panaszokat. 2 éves korban) is észlelhető. lelökjön stb.vagy ifjúkorban jelentkezik. de nem ritkán gyermekkorban (sőt! egészen kisgyermekkorban pl. Kényszercselekvések Míg a kényszer (és kényszerítő) gondolatok esetében a betegségről csak a beteg saját beszámolója révén értesülünk.

gyakrabban. az így „legyengített” gondolat pedig asszociációitól elkülönülten (érzelmi töltés nélküli jelentésként) tudatosul. a betegnek ez a félelme nem alaptalan. Érzelmek kifejezése szinte teljesen hiányzik. Félbeszakításra. hogy „hiába minden…” s új módon (esetleg erősebben.) Az elhárító mechanizmus az „ellentétbe fordítás” a megfigyelő számára ezek túlzott és hiteltelen viselkedésnek tűnnek föl. amelyek kivédik (megelőzik. kitartóbban stb. így kénytelen tudomásul venni. a pszichológiai interjút órákkal megelőzően gondos tervet és menetrendet készít közlendőiről. Gyakori a szó. „Megsemmisítő” manőverek Az eredménytelen elfojtás és izoláció következményeképp további elhárítási műveletre van szükség annak érdekében. szigorú sorrendben. a legapróbb részletekre is kiterjedően. ámde egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. Viselkedésük kimét. ami számára ilyen jelentéssel bír). (Freud egyik betege pl. A beteg ez esetben érzi. mechanizmusok Freud azt írja. rákérezésre sem. de nem tudja pontosan miért. Ha az izoláció kevésbé hatékony. Mondataik bonyolultak. Sohasem lehet biztos abban. – nem.„kivédésére” is. akkor a szorongáskeltő jelentés nem „szorul ki” a tudatból. A pszichoanalitikus elmélet szerint a következő pszichodinamikai faktorok játsszák a fő szerepet: Izoláció: Lényegében ezt írja le Freud fentebb ismertetett gondolatmenete. ha pszichológiában-pszichiátriában járatos (és az ilyen betegek gyakran meglepően tájékozottak e téren!) akkor „problémákat”. hogy ha egy neurotikus diszpozíciójú személyből hiányzik a konverzió lehetősége. ha bármit is kihagy. (Pl. Hétköznapi dolgokat is szükségtelen mértékű (és színvonalú) racionális érveléssel ad elő. precíz beszédüknek megfelelő. attól való félelmétől. Mentális potenciáljuk nem csökken. akkurátus pontossággal. szorongáskeltő jelentés. ápoltak. meg nem történtté tevéssel) ez nem lehetséges. vagy mondatrész többszöri ismétlése. helyrehozzák) a „rossz” impulzusok hatását. indulattal reagál. Mindenképpen zavarodottá válik azonban gondolkodása az énidegen. valamikor nem fogják-e olyasmire kényszeríteni. Mindkét esetben kialakulhatnak összetett rituális jellegű sztereotípiák (pl. hogy impulzusai valahol. ezért megsemmisítő ellen-kényszercselekvésekre van szükség. hogy nem lesz komplett a közlése. pl. állandóan. ceremóniális. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. hogy „hátha mégis…” . hogy „Isten megvédi őt” – egyszer véletlenül azt mondta: „Isten nem védi őt”. miért pont most stb. az esti lefekvéskor a levetkőzés. akinek az volt a kényszergondolata. felismerik gondolataik patológiás voltát és személyiségüktől idegennek élik meg állapotukat. „feszültséget” stb. a beteg befolyásolhatatlanul kitart letervezett mondandójánál. hogy minden „óvintézkedés” ellenére manifesztálódnak az elsődleges impulzusok (vagy olyat cselekszik. legfeljebb. ezért nem fogadja el. amit pedig mindenáron el akar kerülni. „valószínűleg” kifejezésekkel. A kényszerítő gondolat kényszercselekvés formájában történő végrehajtása sem szabadítja meg a beteget kételyeitől. hogy mit fognak kérdezni tőle. inkább visszahúzódik. ágybafekvés mindig percre – centiméterre meghatározottan. de bizonytalan jelentéssel (bármivel társulhatóan) fenyegetően tudatosulhat. könnyedségnek. ellene szegül a késztetésnek. szükséglet. láthatóan kerülni igyekezve a „dogmatikusság” látszatát. hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. Ennek következtében a vizsgálat hosszú ideig tart. hogy pl. azt mondogatta. hosszú időt töltve annak előre elgondolásával. akkor ez az érzelmi töltés tovább él (immár jelentés nélkül) a pszichikus szférában. sőt: szereti. 116 . hogy azt ellentétébe fordítva gondolja el. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése totálisan kettéválik és elfojtódik az elfogadhatatlan. jóllehet teljesítőképességük romolhat.) A betegek teljes betegségbelátással bírnak. rigiden ragaszkodik saját stílusához. hogy valamit (pl. erőszakos cselekményt) el kellene követnie. Mozgásuk kontrollált. ágyhoz menet. Általában gondozottak. említ. mint irracionális vágy. „libidót”.: nem gyűlöli. A legegyszerűbb állításokat is kiegészíti „talán”. hogy ártani fog valakinek. késztetés. jól öltözöttek (néha túlságosan is). merev. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz tárulhat. „meglehet”. rigid koreográfiával zajlik). Reakcióképzés A szorongást keltő jelentéstől úgy szabadul. Mivel gondolati úton (anullációval. de örömöt-bánatot-haragot stb. ki ellen. Ha ez az elhárító mechanizmus „eredményesen” működik.. érthetetlen késztetések miatt. híján van minden spontaneitásnak. „konfliktusokat”.) kell irracionális védekező manővereket produkálnia. ruhalehelyezés. hosszadalmasak. vagy a tévedés lehetőségét. amely (eredetileg) nem elfogadhatatlan. szinte pánikosan attól félve. mivel gyakori. A „szabad” (téves) társulásnak köszönhetően azonban az új gondolat (érthetetlen érzelmi jelentésű) kényszergondolattá válik. közbekérdezésre szorongással. Sajnos. Gyakori. vagy „hátha mégsem…”. Etiológia. frazeológiával.

A kényszerneurotikus beteg ugyancsak konfliktusban van oedipális impulzusaival. A hisztériás beteg ugyanis el tudja fojtani oedipális libidó-törekvéseit. Akár kényszergondolatok. s abban a döntésképtelenségben. amely oly gyakran paralizálja a kényszerneurotikus beteg viselkedését. a szeretet-gyűlölet egyszerre jelen van valamely (libidó-) tárgy vonatkozásában. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. vagyis megtanulja.) A. Diagnosztikai kritériumok (DSM-IV. Ez más megfigyelésekkel együtt arra utal. de csöbörből vödörbe kerül. problémáival. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. az anya) iránt. Tanuláselméleti megközelítés A kényszeres tünetek felfoghatók úgy is. infantilis jellegű szuperego szintre való regrediálást. amely sérti az alapvető erkölcsi követelményeket. akkor ez egy korábbi funkcionális szintre való visszatérés. konfliktusokat. kíméletlen túlkövetelő. egy agresszív cselekmény gondolata. hogy egy eseménytől való puszta gondolkodással bármilyen fizikai közbeavatkozás nélkül megváltoztathatja azt. problémákat eredményeznek és új elhárító műveleteket tesznek szükségessé. A beteg érezheti úgy. amely meghatározza. fixációs tünetként értelmezhetők. vagyis a személy új viselkedésmódot tanult meg: megtanul szorongani attól. helytelen toilett-tréning) következtében fixációs pontok alakultak ki ebben az időszakban. mint szorongáshoz kondicionálódott ingerek. s ami megmarad. Ezeket a cselekvéssorokat fixálja s azt minden körülmények között megvalósítani törekszik. megsemmisítés. érthetetlennek látszó) cselekvésekkel csökkentse szorongását. A visszatérést ide az facilitálja. felfokozott önkritikája (önelítélése) lehet. Genitális szükségleteinek feladásával a beteg ugyan nem konfrontálódik többé ezzel kapcsolatos konfliktusaival. reakcióképzés – amelyek (fentebb már ismertetett módon) obszesszív-kompulzív tüneteket eredményeznek. hogy a beteg megtanulja: melyek a szorongáscsökkenéssel (véletlenül is) társuló cselekvések. frusztrációk (pl.Pszichogenetikai tényezők A kényszerneurotikusokra jellemző vonások közül az egyik legfontosabb az agresszóhoz és a piszokhoz való viszonyuk – akár manifeszt. amely csak akkor zavarja. hogy a beteg kényszerneurotikus és nem konverziós (hisztériás) szimptómákat fejleszt ki. Ambivalencia Az ambivalencia fontos sajátja a normálfejlődésű gyermeknek is az anál-szadisztikus fázisban: forró szeretetet és gyilkos indulatot érez ugyanazon tárgy (pl. akár kényszercselekvések jelenléte. A kényszerneurotikus betegeknél gyakran megfigyelhető az ambivalencia tudatos élménye. Ez létrehozhat korábbi. büntető jellegű gondolkodási attitűdöt eredményezve. E mechanizmusok küzül a legfontosabbak: izoláció. Amikor az agresszió mégis megjelenik. Változások a felettesénben Az érett személyiség normái és ideáljai általában a lehetőségek határain belül tartják a személyt. A fejlődés normális folyamatában az agresszió legnagyobb része neutralizálódik. 117 . hogy kora gyermekkori fejlődésében előforduló zavarok. A kényszercselekvés pedig úgy alakul ki. anál-szadisztikus fázisába regrediál. akár rejtett (háttér) formában. Az eredetileg semleges kényszergondolat egy szorongáskeltő ingerrel társulva maga is szorongáskeltővé válik. ezért a betegnek súlyos bűntudata. hogy a kényszertünetek a normál fejlődés anál-szadisztikus fázisának zavaraival vannak kapcsolatban. ám elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és pszichoszexuális fejlődésének korábbi. ami önmagában nem a szorongáskeltő. hisz reaktiválódott anális és agresszív impulzusai új szorongásokat. békében tudattalanjával. az átalakul a mások feletti győzelem vágyává. Ezért oly különösen fenyegető élmény a beteg számára pl. Regresszió A klasszikus analitikus elképzelés szerint a regresszió az a központi szerepet játszó mechanizmus. Az egymással ellentétes érzelmek konfliktusa nyilvánul meg abban a „csinálni – nem csinálni” dilemmában. hogy bizonyos (gyakran értelmetlennek. ha olyan cselekményre késztetné. A kényszerneurotikus személyiségben azonban mennyiségben és kiterjedtségben is megnövekedett a tabu-sértő gondolatok és az ilyen cselekvésre való késztetések száma. durva.

hanem valamely jövőbeni cselekmény. illetve előidézésére (esetleg a múltbeli események következményeként ) Érzelmi zavarok Érzelem (emotio) az „én” által szubjektívnek érzett viszonyulás egyfelől a külvilág történéseihez. perzisztáló gondolatok. visszatetszést keltőnek élik meg a betegek és kísérletet tesznek arra. gyakran értelmetlennek. amelyek énidegenek. A cselekedetei nem önmagukért valók.Kényszergondolatok: visszatérő. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látott cselekvések. vagy ne vegyenek tudomást róluk. Fő jellemzői a szubjektivitás és a bipolaritas 118 . nem akaratlagosan előidézettek. képek. vagy szituáció létrehozására. szándékok. másfelől saját belső történéseihez. sztereotíp módon bonyolít le. amelyeket a beteg bizonyos szabályszerűséggel. hogy megszabaduljanak tőlük.

kötekedő). psychés Cselekvésekkel: akciós tendenciákon keresztül szoros kapcsolat késztetésekkel. kedv vagy kedvetlenség. Érzelme k felosztás a Intellectualis érzelmek: képzetekhez. „kisülésre”. Hyperactivitást is kiválthat (orvostól orvoshoz szaladgál. Szociális érzelmek meghatározott csoportokhoz kötődnek. következtetések). gyakori vizelés és székelés. a psychés történéseket huzamosabb ideig kíséri. Érzelmek tulajdonságai Erőssége a kiváltó ingertől függ. a kiváltó inger minőségétől. a figyelmet. gyógyszereket próbál ki stb. • Vegetativ. Aktivitási érzelem. Szenvedély: a vágy uralkodóvá válik. aláfesti. függő. aggodalmat vált ki – dermedtséget idézhet elő. befolyásolja az akaratlagos törekvéseket. sajátos értékeléshez vezethet (rossz sejtelmek. – a tudatot beszűkíti. a pulsus. cselekvésre hajt. tartósságától. Regressiv viselkedésmódok jöhetnek létre (infantilis. Kifejező mozgások kísérik (mimika stb. Gondolkodást beszűkíti.). a vágy tárgya az egyén jobb belátása ellenére kielégítést nyer. Vágy: tartós és irányult érzelem. Függ a hangulattól. bőrellenállás. bár korlátozható. a fizikai és psychés tevékenységet kíséri. kifejező mozgások és vegetativ tünetek kísérik. kedélyi színezet. Közérzet: a vitalis működésekhez társuló érzelem. szorítás a torokban és mellkasban. légzés változása. néha 119 sápadtság és izomtónus növekedés. Nyomott hangulatot eredményezhet. Céljainkkal összeegyeztethető-e vagy sem (congruens. ezt követően meg is speciális szűnik. izzadás. Tárgy nélküli félelem valódi veszély nélkül (a valódi félelem jelző funkciójú a veszély elkerülésére). fogalmakhoz társulnak. emlékezést Egyéb befolyásolják. Önuralom: az indulatok fékezésének képessége. vérnyomás. Fő tünetei: • • Szorongás (anxietas) • • • Izgalmat. Érzelmek Emotionalis aktiváció: lehetővé teszi az érzelmek létrejöttét. . vagy menekülésre késztet. incongruens). Érzelmek Indulat: hirtelen megnövekedett érzelem. Interindividualis: az emberekhez való viszony kísérője. befolyásolható. máskor agresszív.Érzékleti-sensorialis érzelmek: az ösztönös törekvéseket és észrevevéseket kísérik. erősségétől. pupillatágulat. kapcsolódása Cognitiv folyamatokhoz: az értékelés következtében az érzések minősége módosulhat. motivációval – fontos a szerepe az funkciókhoz alkalmazkodásban (adaptációban). Tartóssága intenzitásában fokozatosan csökken. formái Hangulat: egyidejű érzelmek összegződése. Minősége pozitív vagy negatív (kellemes vagy kellemetlen). szájszárazság.). a tanulást motiválják. testi tünetek: szívdobogás.

Alapfogalmak: Tudatosság Éberség („eszmélet”) Aktiváció A külső és belső világgal állandó és produktív kapcsolatot jelent (folyamatos átélés és értékelés). Jelentősen csökkenti a gondolkodást. differenciálódása Éntudat Az „én” és a „külvilág” elkülönítésének képessége. rövidzárlati cselekmények). gondolataink. Laza tudatállapot Előbbi ellentéte. a külvilág megismerését. a múltbeli tapasztalatainknak és a jövőre vonatkozó tevékenységünknek aktív felhasználásával.Psychiatriai zavarok tudatzavarok: Tudatintegrálja a valóságnak sajátos tér-idő rendszerben és élményvilágban megjelenített folyamatait. értékelését. Készenléti állapot a környezet hatásainak befogadására (széles skálán mozog a mély alvástól az izgatottságig). Kóros formái: depressióknál. indulatoknál (explosiv reakciók. Tudat Tartalmassá válása a thalamo-corticalis kapcsolatok épségéhez kötött. Integrációs zavarok A szűk tudattól az optimálisan működő tudaton át a desintegrációig és a „tudatszétesésig” terjedhetnek. bizarrá válhatnak stb. de „nincs jelen” az adott szituációban. és az elfogultság. a dekoncentráció . Lehetővé teszi a beáramló ingerek feldolgozását. Szinte valamennyi psychés jelenség létrejöttének a tudat alapfeltétele. (elsősorban 120 A szórakozottság. A tudattartalmak összerendezettsége. öntudatlan állapotban nincsenek élményeink. gondolatai elkalandoznak. Formái egészségeseknél: • Kóros formái: • Kuszaság (confusio). Formái egészségeseknél: Szűk tudat • • a túlkoncentrált figyelem. a mérlegelést. illetve az én és a külvilág határozott elkülönítését. a kontaktust felveszi. az erre irányuló visszahatást. Integráció Fontos feltétele a „belső figyelem” (hiányában a psychés folyamatok logikai rendszere borul fel). téveseszméknél. Nélkülözhetetlen az optimális tudati tevékenységhez (diffúz agytörzsi aktiváló rendszer). hiányzik a személyiségre jellemző helyes felismerés. érzelmeink.

Nagyfokú aluszékonyság. de erős fájdalomingerekkel még ébreszthető. Somnambulismus Féléber állapotban jelentkező motoros tevékenység. beszűkült tudat: lehet rendezetlen és rendezett. a valóságos szituációval összhangban nem álló cselekvések jönnek létre. ébreszthető. Ködös vagy homályállapot észrevevés zavarai: Érzékelés Észrevevés (perceptio) Felismerés (apperceptio) Közérzet Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe jutásának következménye. Kábultság Aluszékonyság (somnolentia) Sopor Megnehezült és lelassult psychés folyamatok. de a félelem hiányzik. ezért valóságként érzékeli és értékeli 121 . Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex érzékelés. majd Coma areflexia és atonia. amnesia követi. a tudat az érzelmek. hosszú cselekvéssor jöhet létre. elrohanással. és a téves-eszme képzés alapját képezik (A GONDOLKODÁS ZAVARAI).). • Rendezetlen homályállapot: a külvilággal való kapcsolat nagymértékben csökken. Okai lehetnek: affectusok (pl. utána emlékezéskiesés. érzékcsalódások is jelentkezhetnek.schizophreniánál lép fel).és időbeli tájékozatlansággal. az érzelmek szélsőségesek. intenzív hallucinációkkal. Oneiroid (álomszerű) A valóságot és a képzeletet nehezen tudja elkülöníteni. kóros illúzió esetén nem képes korrigálni. térhatás (geometriai illuzió) stb. valamennyi reflexe kiváltható. Hirtelen ébredéskor a motoros aktivitás előbb lép fel. Kóros vonatkoztatások: Illúzió: Bizonyos környezeti ingereket az egyén felhasznál. de a tájékozódás megtartott. tónusvesztés is kísérheti (catalepsia). Narcolepsia Ismétlődő elalvások. viharos vegetativ tünetekkel (lásd organicus kórképeknél). Pavor nocturnus Az alvás első harmadában fellépő erős félelem. • Rendezett homályállapot: tájékozott. Megnehezült kontaktus. figyelmetlenség. tér. A belső szervekből érkező ingerek integrációja (nem tudatosul). Az előbbi téves perceptiók énközpontú gondolkodással társulnak. az álomképek Álomittasság hallucinációként jelentkeznek és védekező-hárító reakcióhoz vezethetnek. de a cselekvések a szituációval nincsenek összhangban. a „célzásoknak” kóros jelentése van (összenéznek. A félreismerés az észrevevés egy részére vonatkozik. elmosódott beszéd. csökkent aktivitás. A külvilág tudomásulvétele. gondolati tartalmak meghatározott területére szűkül be. a tudati szint csökkenése (hypnagog állapot). Eszméletlen állapot. de az észlelést helyesbíti és korrigálja. Egészségeseknél is előfordulhat. félelem). viselkedése nem feltűnő. mint a teljes ébredés. de eltérő észrevevésként érzékeli (téves kapcsolás eredménye). de magára hagyva elalszik. fájdalomingerekre nem reagál kóros reflexek jelennek meg. nagyfokú nyugtalansággal. Delirium A tudatborulás legmélyebb formája. összesúgnak mögötte stb. állapot Zavart állapot.

Gyermekeknél. állandó. Asszociáció A képzetek és fogalmak célszerű összekapcsolása. Valódi hallucinatio: az észrevevés minden tulajdonságával rendelkezik (részletgazdag. korrekciójára nem képes. Katathymia animisztikus gondolkodás). A személyiségközeli gondolkodás túlsúlyba jut. színes. és normális észrevevéseitől el is tudja különíteni. a gondolkodás zavarai: A gondolkodásaz információ-feldolgozás magasabb szintje. következtetések mérlegelésével.Hallucinatio: Kóros inger nélkül létrejövő kóros észrevevés. Külső figyelem Belső figyelem Figyelem koncentrációja A külvilág felé fordul. Kétdimenziós. összefüggések. A figyelem terjedelme (minél több. mozdulatlan. a képzetek és fogalmak szándékos (aktív) összekapcsolásával. primitív társadalmakban túlsúlyba kerül (mágikus. érzelmi állapot (kellemeshez kötődünk. Pseudohallucinatio: „Als ob” jellegű: a beteg bizonytalan a hallucinatiókban (mintha láttam vagy hallottam volna). • Gondolatrohanás: asszociációk igen gyors váltása (a „századikról az ezredikre ugrik”) • Secundaer incohaerentia: a felgyorsulás következtében a felületes összefüggések is elvesznek. tér. testi funkciók is kísérik. Az ép gondolkodás összefüggő egész. tőle függetlenül lép fel. érzékletes. néha képes a hallucinatiókat akaratlagosan is felidézni. Figyelmet befolyásoló tényezők Erős ingerek magukra vonják a figyelmet. a gondolkodás alaki zavarai: Kvantitatív A gondolkodás tempójának változásai zavarok: Felgyorsulás Fokozott beszédkésztetéssel (logorrhoea) jár együtt. A feladatok megoldása a tanulással elsajátított ismeretek. Szimbólumok kialakítása. részletekben szegény. az egyén korrekcióra nem képes. az ítéletalkotás pontatlanná válik. A belső események felé fordul. bármelyik összetevőjének változása megzavarhatja a gondolkodás folyamatát. és affectiv torzulást hoz létre. ill. Extracampin hallucinatio: az érzékelést az érzékszerv határán kívülre helyezi. gyakori a hangzási asszociációk. a 122 .és időbeli kiterjedése van. Kóros szervérzések (coenaesthesia): bizarrak. agyát fonalak tartják össze stb.). Közérzet. téveseszmékkel magyarázottak (a hús levált a csontjáról. a hangokat a fejében hallja). az emlékképek segítségével történik. színtelen. Hiánya Érzékszervi fogyatékosságnál. célképzetek gyorsan váltakoznak. regressióban gyakori. egyhangú ingerek kifárasztanak. Fáradás: bizonyos idő után csökken a koncentráció. gyengeelméjűségnél. kellemetlentől szabadulni igyekszünk). és új összefüggések megállapítása. a külső objektív térbe vetül). amelyek segítségével a különböző gondolkodási folyamatok Fogalomalkotás végrehajthatók. nem vetül a külső térbe (a képeket „belső szemével” látja. a lehetőségek. egymással össze függő lelki tartalom jelenik meg minél rövidebb idő keresztmetszetében). Ítéletalkotás A fogalmak egymáshoz viszonyítása. a gondolkodás veszít az értékéből.

szociális phobiák. mégis retteg tőle és következményeitől. megváltozottság érzése). ártalmasnak tartott gondolatok. állathoz stb. A környezeti behatások. korrigálhatatlan (a tartalom helyessége vagy helytelensége nem mérvadó. Zárlat A gondolkodás hirtelen elakadása (a beteg a gondolkodás elvonásának. synthesisének a zavarából származik. idea. A gondolkodás tartalmi zavarai:állandó jellegű téves tudattartalmak. – merev sémák. melyek a magatartás zavarait eredményezik. vágyakat 123 Téveseszme (doxasma) . Oldódását követően a gondolkodás a zárlat előtti formájában folytatódik. ha irrealitásuk növekszik. Fő csoportjai: agoraphobia. Szorongása kínzó. • Katathymiás téveseszmék: igényeket. Sajátos érzelmi állapot (tévelyhangulat. mégis végrehajtja. és ebbe „robban be” a téveseszme. Kóros forrásból származó túlértékelt ítélet. és melynek többnyire nem tud ellenállni. sztereotip formában zajlik. Kényszer • Rögeszme: a tudatba kényszeresen viasszatérő és a gondolkodást befolyásoló képzet. A felgyorsulás gyakran társul kritikátlansággal. melyek a mindennapi életben is gyakoriak: előítéletek. oKényszergondolatok: tilalmasnak. Elkülönítendő a túlértékelt eszméktől. a bizonyosság erejével hat. Elsődleges téveseszme Másodlagos téveseszme Az én és a külvilág viszonyának. ezért elkerülő magatartást tanúsít (súlyos esetben egész életét a phobia tárgyának elkerülésére rendezi be). tárgyhoz. kapcsolódó szorongás. Két csoportja: a kényszercselekvés (compulsio) és a rögeszme (obsessio): utóbbi alcsoportjai a kényszergondolatok és a kényszerimpulsusok. rituálék alapján. mely ellen az egyén küzd. specifikus phobiák. babonák. próféciák stb. megalomaniás [nagyzásos] vagy micromaniás [bűnösségi-önvádlásos] téveseszmék. • Holothym téveseszmék: a megváltozott hangulat következményei (pl. A betegség közvetlen következménye. az én-re vonatkozás minősége és erőssége a döntő). énidegennek érzett gondolati tartalom vagy cselekvés. énidegenek. korrigálhatóságuk csökken. Kórossá akkor válnak. meg akar tőlük szabadulni. Körülírt psychés folyamatokból származik. az én-re vonatkozik. mely kínzó érzéssel tölti el. a külvilág történéseit magára vonatkoztatja. Phobia Helyhez. • Kényszercselekvések lehetnek tisztálkodási és ellenőrzési kényszerek – cselekvéssor. a személyiséggel szoros kapcsolatban áll. elapadásának éli meg). de mégis állandóan visszatérnek. suggestio szerepe jelentős. oKényszerimpulsusok: késztetések valamilyen ártalmas cselekvés véghezvitelére – sohasem hajtja végre. Akarattól függetlenül fellépő.beszéd érthetetlenné válik. főként maniás epizódban és drogok hatására.

befolyásoltatásos. hypochondriás. religiosus (vallási). 124 . • Üldöztetéses (persecutoros) téveseszmék: a sensitiv-vonatkoztatásos. • Nagyzásos-expansiv téveseszmék: a genealogiai (származási).fejeznek ki. erotomaniás (szerelmi). nihilisztikus téveseszmék. féltékenységi. perlekedési (querulatoros) téveseszmék. inventorius (feltalálási) téveseszmék. elszegényedési. Téveseszmék tematika szerinti felosztása • Micromaniás téveseszmék: a bűnösségi-önvádlásos.

a menstruáció jelentkezése után 24 órán belül rapidan javul. a következményes neurotranszmitter változásokkal. a post traum depressio általában nem átmeneti. vagy jelenleg tervezett megszakítás) mutató betegek kockázata magasabb.és nátriumszint szintén szerepet játszhat. A gyógyszeres kezelés során a terhesség késői szakaszában is óvatosság szükséges: a neurolepticumok extrapyramidalis tüneteket. de 3-5 nap a tipikus. Az etiológia tisztázatlan. Nincs szükség (megnyugtatáson kívül) specifikus beavatkozásra. ami a következő terhesség alkalmával is megjelenhet. A reproduktív korú nők 95%-nak vannak valamilyen premenstruális tünetei. Megfelelő lehetőséget kell biztosítani a gyászolásra. A kezeletlen esetek mintegy 50%-a egy év után is depressiós marad. hogy a PMS a munkahelyi teljesítményt rontaná. Nem világos a kapcsolat a vizsgált szülészeti és szociális vállalkozókkal. Ezek hatékonyságának értékelése bizonytalan a placebóra is mutatkozó hatás miatt. A post partum zavarok megjelenésének kockázata perinatalis halálozás után megegyezik a normál terhességnél észlelttel (abortusz után kisebb). A tüneti kezelés (beleértve az antidepressivumokat) szintén hasznos lehet. Ritkábban a kedvetlenség megjelenhet (általában 1-2 napig) felhangoltság és irritabilitas formájában is. A kedvetlenség néhány nap alatt magától elmúlik. hogy figyelmet érdemeljenek. és a gyerek ellátására való képtelenség miatt érzett aránytalan félelemmel. A PMS-t nehéz pontosan felmérni. gyenge koncentráció. Bizonoys vizsgálatok a mentruációs ciklus végén a kriminális cselekmények növekedését mutatták. progeszteront és mefanémsavat. a gyermekkel kapcsolatos gondolatokkal való foglalkozás (bűntudat vagy alkalmatlanság érzése) általános. A post partum kedvetlenség a terhességek 50-70%-ban jelentkezik. pyridoxint. a becsült prevalenciák jelentősen különböznek. melyhez gyakran társulnak egyéb pszichiátriai tünetek (alvászavar. Számos terápiát javasolnak: diureticumokat. Terhesség előtti emelkedett progeszteronszintek. mint más életszakaszokban. Az észlelt tünetek ahhoz mégis elég súlyosak. A korábban fennálló vagy akutan fellépő pszichiátriai állapotok kezelése terhesség alatt problémás. Hasznos a szülés előtti megfelelő felvilágosítás. A klinikai jellemzői megegyeznek az egyéb időpontokban jelentkező depressio tüneteivel. A sok felderíthetetlen eset miatt fontos részre a hathetes ellenőrző vizsgálatnak a depressio irányába történő szűrés. MENTÁLIS BETEGSÉG A TERHESSÉG ALATT Terhesség alatt ritkább a súlyos mentális betegség. Kevés jel mutat arra. Kezdete a kihordás utáni első 6 hétre esik. Kezdete az ovuláció utánra esik. Az első 10 post partum nap bármelyikén kezdődhet. beletartozhat a párterápia. A post partum depressio a kismamák 10-25%-ánál jelentkezik. A kezeléshez tartozik a szociális helyzet teljes felmérése (beleértve az újszülöttre nézve lehetséges kockázatot). nem tekinthető kórosnak.A női reproduktív kor zavarai PREMENSTRUÁLIS SZINDRÓMA A PMS hangulatzavar képében jelenik meg. Az anamnesisben súlyos PMS-t (lásd feljebb) mutató nők kockázata nagyobb. az anxilolythicumok „loppy baby szindrómát” okoznak gyerekeknél. irritabilitassal. kifejezett emocionális labilitással. hogy PMS-e van. Az etológiai faktorok túlnyomórészt szociális eredetűeknek tűnnek (noha a depressio. valamint a szülés után bekövetkező gyors oestrogen-. progesteron. és zavart keltőek. A lithium és a benzodiazepinek valószínűleg terratogének. de csak 20% tartja magáról. Jelentős depressio vagy szorongás a nők 10%-nál jelentkezik az első trimeszter alatt. de gyakori a bűntudat. Terhességmegszakítás után ritkán jelentkezik pszichiátriai betegség. különösen a post partum depressio szempontjából pozitív családi anamnesis gyakori). Pozitív pszichiátriai anamnesisű. az egyéni (szupportív vagy kognitív) pszichoterápiás és/vagy antidepressivumok 125 . Ellentétben a kedvetlenséggel. Adott esetben a potenciális hasznot kell mérlegelni a kockázattal szemben. azonban az öngyilkossági gondolatok kevésbé gyakoriak. puffadás). és tanácsadásra is szükség lehet. A fő tünetek érzelmi jellegűek. alvászavarral. illetve a terhességgel kapcsolatos negatív érzéseket (mint a korábbi. a mell érzékenysége. amely felhívja a nők és partnereik figyelmét a kedvetlenségre. ezért szükség lehet ventilálásra. de florid post partum pszichózisig tartanak. a házassági konfliktusok és a bizalmas kapcsolatok hiánya különösen hangsúlyos. azonban a tartósabb depressiót ki kell zárni. külső ok nélküli sírással. Etiológiai faktor lehet az ionok és a nemi hormonok szintjének váltakozása. az antidepressivumokra és a neurolepticumokra vonatkozó adatok nem egyértelműek. gyenge impulzuskontroll és/vagy testi panaszok – fejfájás. Állandósult zavarok jelentkezhetnek az anya-gyermek kapcsolatban. az öngyilkosság is ritka. POST PARTUM ZAVAROK A szülést követő zavarok a gyakori enyhe átmeneti kedvetlenségtől a post partum depresszión keresztül a ritka.

mint a bipoláris pácienseknél. Dopaminreceptor szuperszenzitivitásáról számoltak be olyan magas rizikójú betegeknél. A rövid távú prognózis kitűnő. A két jelenséget világosan meg lehet különböztetni. ezért nem feltétlenül fontos a betegséget kategóriában sorolni. aki elhanyagolásnak. Ma már ezeken az eseményeken átesett embereket úgynevezett mély élményeken alapuló pszichiátriás módszerrel segítik. Ez az. hogy látomásai között távoli idők vagy helyszínek képei jelennek meg. akiknél a későbbiekben post partum pszichózis fejlődött ki. hogy újszerű megközelítéseket figyelembe véve közelítse meg 126 .. Ennek a következménye lehet egy félelem a megőrüléstől és félelem a haláltól.és gyermekrészlegen kellene történnie) tartozik a háttérben húzódó konfliktusok kezelése. noha a visszaesés kockázata megegyezik a nem post partum affektív zavaroknál észlelttel. hogy egyszerűen a terhesség pszichózist „késleltető hatásával” magyarázható legyen. A tudomány álláspontja szerint a pszichózisok néhány típusánál. Az előbbi történéseken átesett emberekkel könnyen előfordulhat. és ez messzemenő gyakorlati következményekkel jár. Az ilyen élményeket tapasztaló emberek elmondásai és jógik szentek és misztikus sámánok életében is tapasztalhatunk ilyen történéseket. A gyógyszer szedése során az anyatejjel táplált csecsemők kockázata kicsi. amikor egynek érezheti magát az egész univerzummal. A legtöbb antidepressivum kiválasztódik az anyatejjel az anya plazmakoncentrációjának megfelelő arányban. Fontos.és gyermekrészlegen történő elhelyezés az ideális. Post partum pszichózis körülbelül minden ötszázadik szülés után jeletkezik. Ez az előfordulás több annál. hogy a történéseik miatt pszichotikusnak minősítik. Gyógyszeres kezelést a klinikai képnek megfelelően kell alkalmazni. A MENOPAUZÁLIS ZAVAR Kevés adat szól amellett. félistenekről. Nagyon sok esetben nem sikerül a funkcionális pszichózisok kiváltó okairól megegyezni. az esetekben lehetőség nyílik a terapeutának arra. a gyermek iránt hostilitással társulhat. A kezelés általában kórházi befekvést. de ezt a szoptatást folytatni kívánó anyák esetében az antidepressív kezelés megkezdésénél figyelmbe kell venni. 2-4 nappal a szülés után. általában hirtelen kezdettel. megfelelően kezelje. a kombinált szupportív és viselkedésterápia (modelladás). A terápiához (amelynek anya. hogy a segítő felismerje a spirituális válságot. sőt még csecsemőgyilkosságnak is ki van téve. hogy a pszichózist és ezeket a mély lelkiállapotokat el lehessen különíteni. Ez az úgynevezett funkcionális pszichózis az ismeretlen eredetű elmebetegség kategóriába sorolják. és a megfelelő kommunikálás is. biológiai és biokémiai változásokat találni az agyban vagy a szervezet más részeiben. szoptató anyáknál az antidepressivumok és a neurolepticumok csak óvatosan alkalmazhatók ( a lithium kontraindikált).alkalmazása. ami a szervi pszichózisnak hívunk. a csecsemővel együtt. Az „involúciós melankólia” koncepciója széles körben megkérdőjeleződött. Ezzel az ismeretlen eredetű elmebetegséggel szeretnék foglalkozni. negatív életesemények és/vagy post partum depressio mellett jelentkezik. de egyharmadot is elérhet a mánia aránya. A betegség klinikailag általában affektív zavar képét mutatja. Elmezavar vagy pszichózisként ismert betegség kihívást és rejtélyt jelent a nyugati pszichiátria és pszichológia számára. Az ECT-t diagnosztikai besorolástól függetlenül rendkívül hatékonynak találták. hogy istenekről. gyakran mutat emocionális labilitást és szubjektív zavarodottságot. A schizophrenia post partum affektív pszichózis gyakran társul egy vagy több Schneider-féle elsőrangú tünetekkel. Akár még az is előfordulhat. mint a hőhullám és a verejtékezés gyakoriak). egy speciális anya. A spirituális válság értelmezése A mai társadalomban élő ember bizonyos helyzetekben érezhet olyan állapotot. hogy valamilyen specifikus pszichiátriai betegség kapcsolódna a menopauzához (noha testi tünetek. A post partum visszaesés esélye 1/5 egy post partum(vagy nem post partum) epizód után. és ½-ig növekszik többszörös post partum epizódok után. Általában a terhességgel kapcsolatos ambivalencia. A kezelésnek ki kell terjednie az öngyilkossági kockázat és a csecsemő veszélyeztetettségének felmérésére. a többség depressios. Problémássá válik a reagálás és gondolkodás. mert nem tudjuk a betegség pontos fizikai alapját. A családban előforduló affektív zavarok nagy aránya hasonló. mivel a személyes növekedés és gyógyulás pozitív lehetőségeket hordoz. Még akár az is előfordulhat. Az állapotra jellemző. anatómiai. szándékos sérülésokozásnak. Délnyugati országokban már régóta alaposan felülvizsgálják a miszticizmussal és a pszichózissal kapcsolatos gondolkodásukat. A rizikó magasabbnak látszik első terhesség és eszközös szülés után. A kapcsolati zavar a normális intenzív anya-gyermek kapcsolat kialakulásának zavarát jelenti. démonokról vannak látomásai. De a pszichózisok nagy részére nem sikerül orvosi magyarázatot találni. Évek óta foglalkozik a pszichiátria ezekkel a problémákkal és nagyon sok vizsgálat kellett ahhoz. néha kényszerintézkedést igényel. Ezekben. hogy megszűnik a világ érzékelésének képessége. Amennyiben lehetséges.

Ez az. Ez lehet egy fontos kapcsolat elvesztése. A két irányzat kihívásokat jelent a modern pszichiátria számára. Sokkal inkább az emberi lélek nem hozzáférhető mélységei nyilvánulnak meg. vagy szeretett személy elvesztése. akik segítséget és támaszt tudnak nyújtani.ezt a problémát. erőteljes érzelmi hatást követően jelentkeznek. keresztény ima élményei. Fontos hangsúlyozni a spirituális válság megértése és hatékony kezelése megfelelő támogató rendszer kiépítéséhez a pszichológia és pszichiátria szemléletváltása szükséges. Az archetikusok. antidepresszánsok segítségével. akár fizikai tényező. Az is előfordulhat. vagy műtéttel.: egy gyermek. különösen egy úgynevezett mély lélektani kapcsolódáson belül. Jung felfedezte. A spirituális válság számos érzelmi és pszichoszomatikus rendellenesség spontán gyógyulásához vezethet. de olyan esetek is előfordulnak. Fontos. Ezeket. bár elképzelései jóval megelőzték a saját korát. A pszichológia az elme minden tartalmát a kliens előtörténeteinek szempontjára szűkíti le. hogy valamilyen betegség ismeretlen fizikai folyamatról szólnak. nemcsak az intenzitásukból. A fontos gyermekkori élmények felbukkanása. A spirituális válság megjelenthet intenzív érzelmek. de hosszú ideig nem gyakoroltak jelentős hatást. Jung elméletei sok évtizede ismertek voltak. ahogy Jung nevezte. elhúzódó alvási hiány lehet a közvetlen kiváltó ok. Következésképpen. látomásos és egyéb érzelmi változások szokatlan gondolkodási folyamatok. akár szélsőséges fizikai igénybevétel. Sok pszichózisnak létezik olyan vetülete. melyeket nem könnyű megérteni a gyermekkori és későbbi történésekben. és ezek vezetnek el bennünket a spirituális válság fogalmához és gyökereihez. betegség. látszólag bizonyítékot szolgáltatnak az orvosi modell számára. Különböző spirituális irányzatok és misztikus hagyományok a sámánizmustól a zen buddhizmusig felbecsülhetetlen mértékű tudás gazdag tárházát kínálják az elme mélyebb tartományaiba. hanem a természetükből eredően is. a remegő és fulladásos érzésig. Traumatikus eseményeinek újraélése és gyógyítása tartozik ide. amely az elmezavar a beteg élettörténetének eseményeire vezethető vissza. hogy létezik egy személyes tudattalan. Ha Ilyen tág értelemben gondolunk az agyra a rendkívüli tudatállapot során felmerülő élmények nem tekinthetők a károsult agyműködés véletlen termékének. egy olyan pszichotikus viselkedés és elmeállapotok. Tehát a biológiai okokkal nem magyarázható pszichotikus állapotok újszerű felfogása szerint a mély lélektan és ősi spirituális hagyományok megvilágításain alapszik. szufi gyakorlatok. amelyek térben és időben mindenütt jelen vannak. amelyekre nem találhatók okok az életrajzi történetben. Istenségekről. Ebben a tekintetben úttörő C. Ezek főleg olyan pszichológiai elméletek és pszichoterápiás stratégiák. Megtalálta bizonyos pszichotikus állapotok szervi problémáit. vagy 127 . Pszichederikus szerekkel kapcsolatos tapasztalat vagy élmény is katalizálhatja ezt az állapotot. hogy ebben az állapotban levő kliensek hozzáértő vezetőt kapjanak. amelynek nem érthető el pszichológiai módszerrel. démonokról. Léteznek alternatívák. szerelmi kapcsolat megszakadása vagy válás. hogy a munka elvesztésének következtében fordul elő ez az állapot. amit a pszichózis életrajzi modelljének neveznek. közeli találkozás a halállal. az élményeket három-három főbb kategóriába lehet sorolni: 1. Bizonyos esetekben. kundalini jóga. A mai tudományos megközelítés a funkcionális pszichózisok értelmezésében orvosi megközelítésű. A hagyományos tudomány materiális világában nem minősülnek elfogadottnak ezek a rendkívüli tudatállapotban tapasztalt élmények. Természetesen Magyarországon is a pszichiátria orvosi tudományként szilárd alapokon nyugszik.: a zen meditáció. Ilyen pl. misztikus hősökről ezek elég nehezen elfogadhatók a mai racionális világban. és emellett sikeresen kontrollálja az ismeretlen eredetű pszichotikus állapotok tüneteit nyugtatók. A pszichiátria fizikai és fiziológiai feltételekre vezeti vissza a pszichotikus állapotokat. szimbólumait és misztikus epizódjait. akár kínok a személyiség szétesése vagy a világ pusztulása. G. szexuális bántalmazás. Ennek egyenes következménye. vagy közeli rokon halála. a mély elmerülés is. élmények. Így többen tapasztalták meg Jung kollektív tudatalattijának képeit. melyeket Freud munkássága inspirált. Ide tartozik a meditáció és spirituális gyakorlás. akik élettörténetéből hiányzik bármiféle különböző kulturális és történelmi megnyilvánulás vagy az ezekkel való találkozás. Az ilyen tudattalan anyag felszínre bukkanása gyógyító vagy átalakító erejű lehet. Nők esetében gyermekszülés. baleset vagy műtét. Ebből Jung arra következtetett. hogy az emberi lélek képes hozzáférni olyan univerzáis képekhez és motívumokhoz. A spirituális válságot előidéző helyzet lehet. kedvező személyiségváltozáshoz és magasabb tudatosságnak nevezett állapothoz vezethet. a vitassana buddhista meditáció. melyen az egész emberiség osztozik. A 70-es és a 80-as években a terapeuták és a laikusok körében is emelkedett a pszichoterápiák száma és mindenféle spirituális technikák egészen a transzendentális meditációi. Léteznek másfajta élmények is. ezek szélsőséges érzelmek. akár olyan egyéneknél is. fizikai érzeteket jelentenek. Egyes esetekben a spirituális válság első jelei. pl. A pszichológia fejlődésének köszönhetően lehetőség van a rendhagyó élmények forrásainak felfedezésére. Az életrajzinak nevezett kategória: az egyén élettörténetével szorosan összefüggő élmények tartoznak. különböző fizikai tünetek. melyek problémát jelentenek az életrajzi modell számára. pl. egy faji vagy kollektív tudattalan. Ezért automatikusan a patológia kategóriájába helyezik át. ahol egy kivételesen intenzív szexuális élmény indítja el a folyamatot.: fizikai bántalmazás. betegséggel. megdöbbentő rendszerességgel jelennek meg. Jung munkássága a kollektív tudattalan fogalmának bevezetésével kibővítette az életrajzi modellt. Ilyenek például a világmindenségről szóló látomások. vetélés vagy abortusz.

a kundalini ébredése 3. amelyekben őseink. hogy más emberekkel. hogy a rendkívüli tudatállapotokban az öt érzékszervi korlátok nem működnek és erre a transzperszonális szintre lépve történelmileg és földrajzilag távoli eseményeket éppoly élénken tapasztalhatunk meg. amelynek során átélhetjük. A transzperszonális állapotok figyelemre méltó terápiák. amely magában foglalja a születésünk emlékének újbóli átélését. Freud személyes tudattalanja nem válik el élesen a Jungi kollektív tudattalantól. Ezek az élmények nem magyarázhatók nem neurofiziológiai folyamatok termékeiként. hogy a spirituális válság különböző formái egymástól könnyen megkülönböztethető. vagy az isteni minőséggel átélt egység élménye. Ezek olyan képeket és motívumokat tartalmaznak. démonokkal. Ezt a területet a terapeuták már alaposan feltérképezték és feltárták. Tudatos szinten nem emlékszünk a saját születésünkre. hogy ezek a figyelemre méltó jelenségek alapjaiba kérdőjelezik meg a hagyományos nyugati világnézetet. hogy a születés nehéz és az életet fenyegető esemény. vagy embercsoportokkal. A testen kívüli állapotokban tett megfigyelések alátámasztják annak a lehetőségét. A spirituális válságok ezen csoportja a halál és az újjászületés témája köré összpontosul. A születési emlékek újraélése gyakran eredményez halálfélelmet. halállal kapcsolatos fantáziákat. kultúrákból származó velünk családi kapcsolatban nem álló személyek szerepelhetnek. néha belső átalakulási krízisek fontos részét képezik. A pozitív felszabadító élmény méhen belüli boldog időszak felidézése. egyértelmű diagnosztikai skatulyába essenek. lehetőségeket és a belső átalakulás lehetőségét hordozzák magukban. hogy más emberré vagy állattá. állatelődeink más századokból. Ilyen a születésből és az előző életünkből származó traumatikus emlékek. Azt az érzést is elérhetjük. A transzperszonális élményeket komolyan tanulmányozó kutatók arra a következtetésre jutottak. Számos érzelmi és pszichológiai nehézségünket élettörténetünk traumatikus eseményei. A halál és az újjászületés kérdéseit érinti: a biológiai születés traumájához fűződő szoros kapcsolat alapján ezt a csoportot perinatálisnak is nevezhetjük. így tükrözi azt. vagy fává változunk. a sámáni krízis 2. Előfordulhat. Olyan elemeket is foglalhat magába. Éppen ezért nem várható. Ennek kapcsán a biológiai születés szakaszaihoz fűződő szoros mintáihoz tárul fel. A transzperszonális jelenségek hitelességének legmeggyőzőbb bizonyítéka a testen kívüli élményekből ered. amely azt tartja fent. 3. A spirituális válság terén az élmények következő szintje a perinatális (a születéssel együtt járó) kategóriába tartozik. Tehát ebben a transzperszonális állapotban nem teszünk különbséget a megegyezésen alapuló valóság. és a sebesült állatokkal és démonokkal való archetikus azonosulás jelensége. A harmadik kategória messze átmutat az emberi tapasztalásokon és kapcsolódik a Jungi kollektív tudattalanhoz. Úgy tűnik. vagy az emberiség egészével azonosulunk. hogy a tudat kizárólag a koponyában található szervben lakik. azaz a konvercionális mindennapi világ és az archetípusos formák mitikus birodalma között. Tehát az alábbi felsorolt spirituális válság legfontosabb fajtái: 1. valamint egyben a létezés perinatális időszakának magzat által megtapasztalt egyetlen létformának halála is. találkozhatunk istenekkel. hogy a születés élménye bármilyen formában hatást gyakorolna ránk. amelyeket a nyugati kultúra nem fogad el valósként. A transzperszonális kifejezés a személyiség megszabott határainak meghaladására utal. A spirituális válság kapcsán felmerülő problémák helyes értékeléséhez rendkívül fontos a transzperszonális tartomány megértése. vallásosnak vagy paranormálisnak nevezett élményt foglal magába. elfojtott és elfelejtett emlékei okozzák. Részt vehetünk egy olyan képsorokban. A spirituális válság formái: A belső fejlődés kríziseinek megnyilvánulásai nagyon egyéniek nincs két egyforma spirituális válság. egységtudat tapasztalása (csúcsélmények) 128 . mitológiai alakokkal. Ezeket nevezzük transzperszonális élményeknek. ezért nehezen tudjuk elképzelni. vagy a természettel vagy más emberekkel. misztikusnak. számos spirituálisnak. A tapasztalások kiterjednek különböző állati őseinkkel történő azonosulás élményeire. amelyeknek a forrása az egyén személyes történetén esik. hogy kiterjedt tudományokat végezzen a halál közeli élményeket kutatásában. A hagyományos tudomány kereti között. Ez gyakran növényekre és élettani folyamatokra is elmondható. Vagyis ebben az állapotban nagyon fontos valóságos azonosulási élményeket élhetünk át.egyéb események. 2. mintha itt és most történne. hogy a tudatunk a testünktől elválva messze elkalandozik.

4. 8. 10. európaiak. Etiológia. 5. A legtöbb vizsgálat nőknél túlsúlyt talált (körülbelül másfélszeres arányban). és az időskori schizophreniaszerű zavarok. Az ilyen krízist átélők arra is hajlamosak lehetnek. Ezek kívül kialakulnak szorongásos zavarok (mind generalizált szorongás. hihetetlen kínok és megpróbáltatások között. 9. boszorkányok és vajákosok pályafutása spontán drámai látomásos epizóddal indul. 7. mint a fiatalab depressios betegeknél. hogy betegségük súlyossága megegyezik a major depressiós betegség súlyosságával. AZ IDŐSKORI DEPRESSIO Epidemiológiai és klinikai jellemzők. ami mind a felderítés. Idős. szellem-vezetők üzeneti és „csatornázás” halál közeli élmények közvetlen ufo találkozások élményei a megszállottság állapotai A sámáni krízis: A sámánizmus az emberiség legősibb vallása. 6. hogy a depressio az öregedés velejárója. és a tünetek is paradox módon. de a klinikai megjelenésben mutatkozó fontos különbségek is szerepet játszanak. mivel a betegek többsége csak a „minor” depressio kritériumait meríti ki. a mediális képességek ébredését kísérő krízis előző életekkel kapcsolatos élmények. hogy különböző kultúrák sámánjai által gyakorolt rituálékhoz hasonló szertartásokat végezzenek. Végül időskorban is fennmaradhatnak a személyiségzavar tünetei. amelyet gyakran megtalálunk a normális öregedés során). A fizikai kínok a halál és az újjászületés elemei mellett az élmények kapcsolódnak állatokhoz és növényekhez és a természet erőihez is. A legfontosabb ezek közül (depressio mánia. bár ezek egy relatíve enyhék. ezeknek az állapotoknak a megjelenése és kezelése alapvetően megegyezik a fiatalabb életkorban jelentkezőkével. vagy depressioval járnak együtt (és ugyanazokra a terápiás megközelítésekre reagálnak. Szignifikáns genetikus összefüggés tapasztalható. mint a depressio). vagy késői paraphreniák) alább kerülnek tárgyalásra. akik időskorban válnak először depressiósság. Az idős emberek hajlamosak alkalmazkodási reakciókra (különösen gyászreakcióra) is. Epidemiológiai vizsgálatok egybevágó eredményei alapján a prevalencia időskorban 15% körüli. hanem fizikai egészsége drámai mértékben javul. Különböző kultúrák sámánjai. Azoknál a betegeknél. annak ellenére. Ilyen pszichospirituális krízis eredménye. Ezek események csúcspontján gyakran a halálról és megcsonkításról szóló élményeket követően az újjászületés és az égi tartományok elérése követi. Amikor ezek az epizódok lezajlanak mély gyógyító hatásuk lehet. lelki újjáéledés. hogy a sámánnak nemcsak érzelmi. Ezek miatt a tünetei mintában észlelhető különbségek miatt a konvencionális diagnosztikus kritériumok időskorban félrevezetőek. amely valószínűleg a paleolit korból ered és a legtöbb nem iparosodott kultúrában a mai napig jelen van. Ezekben az esetekben valószínűbb. A diagnózis felállítása idős egyéneknél azonban gyakran elmarad. Az egyetemes jelenség. démonok támadásait állja ki. Vannak olyan példák. Ebben az időszakban a leendő sámán gyakran elveszíti a kapcsolatát a környezetével. a genetikus befolyás alacsony. szerteágazó testi panaszokra (melyeknek az oka nem mutatható ki) és gyakran mutatnak motoros zavarokat (gátoltság és/vagy agitáció ). hogy amikor amerikaiak. FUNKCIONÁLIS ZAVAROK IDŐSKORBAN Az idősebb emberek funkcionális pszichiátriai betegségek sorától szenvednek. hogy az agyi képalkotó vizsgálatokkal mutatható ki 129 . Tehát az emberi lélek nagyon alapvető és ősi aspektusához kapcsolódik. noha az általa okozott szenvedés és funkcióromlás mértéke csökken a kor előrehaladtával. valamint kevés összefüggést az idős korosztályon belül a növekvő korral. mind fóbia). A depressio körülbelül ugyanolyan gyakori idős-. és erőteljes belső élményeken keresztül utazást tesz az alvilágba. Egy ilyen krízis után az illetőből sámán lesz és a közösség teljes értékű tagja. Idős depressiós betegeknél a depressios hangulat kevésbé nyilvánvaló. nagyobb részben mutatnak „endogén” mintát. noha a családi anamnesis ritkábban pozitív. Ez részben abból az indokolatlan állításból következik. mint középkorúaknál. és gyógyító művészete. öngyilkossági szándékukat kisebb valószínűséggel fejezik ki (a befejezett öngyilkosság alapvetően magasabb kockázata ellenére). amelyet az antropológusok „sámánbetegségnek” neveznek. mind a kezelés terén alapvető problémát jelent. ázsiaiak tapasztaltak meg sámáni krízisekhez hasonló élményeket. a középpontba való visszatérésen keresztül. a populáció vizsgálata során talált betegek többsége kezeletlen volt. Az önkéntes beavatás betekintést adhat a természet erőibe és rávilágíthat a betegség mozgató rugóira. depressios személyek nagyobb gyakorisággal panaszkodnak alvászavarra (el kell különíteni az alvás időtartamának fokozatos megrövidülésétől.

labilis hangulat és zavartság uralja. és/vagy a gondolkodás egyéb tartalmi zavara is társul. A depressiós visszaesés kivédésére mind az antidepressivumok. A lithiumnak mind a terápiás. akik visszautasítják a táplálkozást és/vagy a folyadékfogyasztást. romló testi állapot vagy az anyagi bizonytalanság játszhat szerepet. mind a profilaxisban. hogy a késői kezdetű depressio bizonyos esetekben neurodegeneratív elváltozással lehet összefüggésben. noha az idős betegek mintegy 25 %-ánál (különösen a Parkinson-betegségben vagy dementiában szenvedőknél) neurotoxicitás fejlődik ki. Magas a kronicitás (körülbelül 25%) és a visszaesés kockázata is. mind a pszichológiai kezelés hatékony. Az etiológiai faktorok közé tartozik a genetikus hajlamon felül (kiemelkedően pozitív családi anamnesis pszichiátriai betegségekre. mind a lithium hatékony. A szociális izoláció csökkentése szintén fontos lehet. Az akut kezelésben a major tranquillansok hatékonyak. Agyi képalkotó vizsgálatokkal kimutatott eltérésekről is beszámolnak vizsgálatok. A visszaesés a major tranquillansok elhagyása esetén gyakori. kombinálva – ha lehetséges – szociális reintegrációval. a téveseszmés depressiot és a korai dementiát egyaránt számításba kell venni a differenciáldiagnózisnál. de valójában az összes affektív zavar miatt pszichiátriai felvételre kerülő idős beteg 20%-nál fordul elő. de különösen schizophreniára vonatkozóan) a szenzomotoros depriváció (különösen a süketség) és a hosszú távú szociális izoláció. amelyhez a kívülről irányítottság élménye. Az ECT nagyon hatékony a súlyosabb időskori depressióknál.eltérés. Az időskori depressio kétszer akkora mortalitással jár. A szociális izoláció. A betegek egy része a jó funkcionális javulás ellenére sem nyeri vissza soha többé betegségbelátását. de hatékonyak mind csoport. A nyilvánvaló felhangoltság a fiatalabbkori mániánál kevésbé gyakran van jelen. mind a toxikus hatása időskorban alacsonyabb vérszinteknél megjelenhet. mint fiatalabb betegeknél. Kialakulásában közvetlenül gyász. A prognózis kezelés mellett jó. és akiknél ezáltal az irreversibilis testi károsodás veszélye nagy. A magasabb arány részben az öngyilkossághoz kapcsolódik. A kezelés gyakran nehéz a betegségbelátás hiánya miatt. a klinikai képet általában irritabilitas. A prognózis a korai felismeréssel. de a major tranquillansok. amelyhez kognitív károsodás és rossz terápiás válaszkészség társul. különösen a bizalmas kapcsolatok hiánya az idős embereket depressióra esékenyebbé teszi. ami nőknél gyakoribb). Mind a biológiai. A tricyclicus antidepressivumok ugyanolyan hatékonyak. azonban használatukat csökkenti a gyakorlatban a klinikailag lényeges mellékhatások nagyobb kockázata. A lithium használható mind akutan. a stroke). Az intézeti elhelyezés időskorban megkétszerezi a depressio kockázatát. ha lehetséges. Az akut zavartsági állapotokat. mind egyéni keretek között. Kezelés. A mániát körülbelül 20% akut testi betegség váltja ki (amelyen pl. a tardiv dyskinesia korral növekvő kockázata miatt. A MAOI-k és a lithiumaugmentáció idős terápiarezisztens betegeknél eredményes lehet. Ez azt sugallja. amely az élesen körülírt persecutoros téveseszmétől tart a téveseszmék és hallucinációk jelenlétén keresztül egészen a teljesen kibomlott schizophreniaszerű képig. Prognózis. de nem elegendően használ idős betegeknél. rendkívüli értéket jelenthetnek az időseknél a contraindicatiók relatív hiánya. általában jó eredményt hoznak. ezért ettől a legfontosabb elkülöníteni. Az újabb antidepressivumok. A mellékhatások közül főként a posturalis hípotensio és az ennek eredményeként bekövetkező elesések veszélyesek (különösen a korral járó osteoporosis jelenlétében. 130 . A kognitív és viselkedésterápiás megközelítések módosítására szorulhatnak az idős csoport szükségleteinek megfelelően . A késői paraphrenia (idős embernél jelentkező állandó persecutoros állapot) időskorban a pszichiátriai felvételek 10%-át teszi ki. a biztonságos és kedvező mellékhatás profil miatt. A legtöbb beteg kórelőzményében depressió szerepel. A kórkép egy megjelenési spektrumot ölel fel. mivel a hatás kialakulásához hosszabb időre lehet szükség (akár 8 hétre is). a megfelelő akut kezeléssel és az azt követő pofilaxissal jelentősen javul. amilyenek az SSRI-ok. a megfelelő kontrollcsoportban észlelhetőhöz képest. noha a 10 éven belüli visszaesés 50%-os. hogy ezek az állapotok különböznek-e a schizophreniától. a hosszú távú használatukat azonban el kell kerülni. Idősebb betegeknél nehezebb lehet az antidepressivumokkal való compliance elérése. ezért szoros monitorozás szükséges. ami nagyon hasonlít az akut zavartsági állapothoz. Megoldatlan a vita. Ezt kell mérlegelni hosszú távú használatuk esetén a tardiv dyskinesia kockázatával szemben. amelynek kockázata különösen magas idős depressios férfiaknál. Az időskori mániát ritkának gondolták. különösen a leépült és/vagy téveseszméket hangoztató pácienseknél és azoknál.

Bentov modellje olyan fiziológiai változásokat ír le. emelkedni kezd a fejtető irányába. hogy az energia illetve annak érzete felfelé áramlik a talpaktól a lábakon. melyek természetfeletti erők feltételezése nélkül is magyarázhatók. fizio-kundalini működés és fizio-kundalini jelenség. A tapasztalatai a kundalini energiáról valójában egy pszichés és spirituális átalakulási folyamat. akik ilyen jellegű pszichés folyamatban érintettek. Amikor a kundalini ezekkel a feszültségpontokkal vagy blokkokkal találkozik. amikor a hasban elérik a tetőpontját. Lee Sannella kaliforniai kutató orvos érdeme. a törzsön. gerincoszlop tövében nyugszik. a gerincen a fejtetőig azonban innen lefelé folytatja az útját az arcon és a torkon keresztül a hasig. majd lefelé halad a torkon át. Ez a megvilágosodási folyamat kezdetét jelenti. és az objektív jeleket figyelmen kívül kell hagyni. hogy felhívta az orvosi körök figyelmét a kundalini ébredésének folyamatára és kimutatatta jelentőségét a klinikai gyakorlatban. hogy ezek a jelenségek más kultúrában is ismertek. elkezd saját akaratából működni. Ez az energia.a kundalini jóga klasszikus leírása . hogy ez a terület „megnyílik”. ahol eligazítással és tanácsadással segítik a klienseket. amely a megfigyelt kundalini jelenségek magyarázatával szolgálhat. Így a kundalini ébredés egy tisztító és kiegyensúlyozó folyamat. aki egy olyan fiziológiai modell javaslatával állt elő. Ez a modell teljes összhangban áll Krisztina és Stanislav Gróf modelljével. de kissé eltér Muktananda Khrisna és a klasszikus jóga iratok leírásaitól. azt mondhatjuk. ezért Sannella munkássága nagyban hozzájárul a belső átalakulás kríziseinek megértéséhez. lentről fölfelé 131 . A kezdeti és a végső állapot közötti különbség nem csupán annyi. Sannella azt is kimutatta. aki 1923-ban született és 1979-ben halt meg.A kundalini energia tradicionális és klinikai megközelítése A nyugati társadalomban élő ember számára Pandit Gopi Khrisna tette elérhetővé a kundalini energiáról szóló információkat. Amikor ez az energia felébred a gerinccsatornában. amelyet olyan energiának tekintenek. az élményeknek a szubjektív oldalát hangsúlyozza. amely teljes mértékben a kundalini ébredés jellegzetességeire vezethető vissza. A kundalini emelkedésének hatására. hanem keleti nézőpontot képvisel. eltávolítva a gátakat és felébresztette a tudatosságot ezeken a területeken. Munkája során végzett kutatásai kiterjedtek a gyógyítás a rendkívüli tudatállapotok és a test energiáinak területeire. amíg egy újabb stressz ponthoz nem ér. önszabályozó folyamat indul el. Ennek következtében csak a legnyitottabb kutatókra gyakorolt hatást. Ezért a kundalini ébredéseinek fiziológiai és pszichológiai vonatkozásaira. Sannellla munkássága viszont fontos szerepet játszott mind a laikus mind a szakmai közönség számára a kundalini jelenség felismerésében. vagyis az energiaérzet felébred. mert a szervezet minden egyes részén áthalad. Különböző megfigyelések szerint a Bentov modell fizio-kundalini folyamat néhány lényeges vonatkozásban eltér a klasszikus jógairatok leírásaitól. A gerinccsatornában egyenesen halad felfelé. Ez az energia az út során szétoszlik. Egy kundalini klinikát is alapított. hogy az energia más helyen összpontosul. melynek következtében több szinten is működhet. Ezen a területen csakrák vagyis pszichés energiaközpontok találhatók. és lassan felfelé kúszik a törzsön. Ez alól egyetlen kivétel a kundalini jóga elmélete. mely pusztán fiziológiai történetekkel magyarázhatók. melyek csökkennek. A spirituális hagyományok és beszámolók tárgyilagos összehasonlításra nem használhatók. mindezt különféle mozgások. Meditáció közben a stressz pontok általában fájdalmat okoznak. Vagyis a jelenségekhez pszichológiai magyarázatok oldaláról szeretnénk megközelíteni ezek a modellek nem alkalmazhatók. Ezeknek. az útja végén eléri a fejtetőt.Bentov fiziológiai modellje. A klinikai megfigyeléseket fizio-kundalini kategóriába helyezzük. vagy testérzet pályájának haladása a testen. majd áthaladva feloldja a blokkokat. amely általában alvó állapotban van. A spirituális krízisek közül a kundalini ébredés az egyik leggyakoribb tapasztalt jelenség. amikor ellenállással találkozik. A legjelentősebb pedig az. a háton. Tehát amint egy ilyen blokk feloldódott az energia szabadon áramlik át a ponton és folytatja a felfelé irányuló útját addig. Ennek a modellnek az ismertetése különbségeket mutat a hagyományos kundalini felfogás között. több különböző blokkot is oldhat párhuzamosan. A kundalininek át kell haladnia az útja során. Megjelennek a keleti kultúrákban. fizio-kundalini ciklusok. Ennek jellegzetes példája a torok megnyílása. Emellett különleges spirituális rendszerekről széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik. A klinikai kép szerint azonban az energiaérzet. a központi idegrendszer igyekszik megszabadulni a feszültségtől. vagy változik az ingerük. Erre a jellegzetes folyamatra a fizio-kundalini ciklus kifejezést használjuk. valamint a saját klinikai megfigyelései. az amerikai indián törzseknél és a Kalahari sivatag kung bennszülött közösségében. 2 darab kundalini modellel rendelkezünk: . Sannella Yale Egyetemen doktorált a holisztikus gyógyításban és a pszichiátriai munkában és ezen kívül még szemorvosként is figyelemre méltó kutatásokat végzett. mely az egész pszichofiziológiai rendszerre kiterjedve levezeti a feszültségeket és eltávolítja a blokkokat. egy önvezérelt. fizio-kundalini kifejezést használják A kutatásokban léteznek fizio-kundalini folyamatok. Meg kell említeni Itzhak Bentov munkásságát. Ezek közül a legjelentősebb a kundalini „energia”. Khrisna könyve nem tudományos. az energia újra összpontosul ezúttal a fejtetőn. vagyis a véletlennek tulajdonítani. érzetek és zaklatottság kíséri. A klasszikus leírások szerint a gerinc alján ébred fel az energia. Az úgynevezett újjászületési folyamatokhoz kapcsolódó spirituális hagyományok saját modellel rendelkeznek. Amikor a folyamat végére ér. hogy elérje a fejtetőt.

Számos kritériumot találhatunk. Az időtényező is különbözik a klasszikus és a klinikai képen. Muktananda egyik tanítványa egy másik lehetőséget vázolt fel. vibrálás. belső érzékelése is kísérheti. és ugyanilyen hirtelen múlik el. akiknek előre gyártott elképzelései vannak. A dolgok azonban tisztábban láthatók. Pl. akár a saját korábbi kondicionáltsága miatt. A gerinccsatornában sokkal finomabbak és nehezebben érzékelhetőek az érzetek. akiknél néhány hónap leforgása alatt megtapasztalják a kundalini ciklust. mert az energia nagyobb része még nem lépett be a gerinccsatornába. és kibillentheti az embert az egyensúlyából. A terapeuta abban támogatja. hogy a kundalini erő hatására a kliensek sikeresebbé válnak az életükben. miszerint egy tisztító és harmonizáló folyamatról van szó. amíg eléri a hasat. Ő azt tapasztalta. A kezdeti szakaszban az élményből származó feszültség nyomasztóvá válhat. Ezt az állapotot éles fényjelenségek. amely a kundalini energia vonalát követve halad át a testen. hogy az energia az egész testében szétárad. hogy mi számít pszichotikusnak. amely a pszichózisban igen ritka. és elmúlnak az ellenállásai is.vagy közveszélyes-e. hogy úgy érezzük a periférián történik. mely segít a két állapotot elkülöníteni. megnyílások valamilyen kifinomult formában a csakrában is megjelennek. Előfordulhatnak igen erős fejfájások. Természetesen előfordulhatnak atípusos esetek is. A tapasztalatok azt mutatják. akkor sokkal élesebben látják önmagukat és szívesen osztják meg másokkal. Talán azért. a háton át a fejtető irányába. de jelentőségteljes állapotuk. Ezzel szemben a pszichotikusok homályosnak és tiltakozónak tűnnek. A nyugati tudósok állítása szerint az érzékelés a szenzoros kéregben lokalizálható. hogy fel kell ismerni a pszichotikus és pszichésen aktív állapotok közötti különbséget. A klasszikus leírások szerint. és a másokkal való kapcsolataikat kiterjedtebben élik meg. Ha kapcsolatot próbálunk keresni Bentov modell jóga leírások között. gyakori forróságérzet. hogy önszántából lépjen transzba. hogy a transz állapot irányítja őt. hogy a jógik elképzelése ehhez hasonló. Sokan ciripelés vagy fütyülő hangokat hallanak. hogy hogyan kell az energiának áramolni. a torkon át. hogyha nem érzi azt. Diagnosztikai vizsgálatok A vizsgálatok eredményei azt mutatják.: fennhangolt állapotokban. és meg kell erősíteni a páciensünket abban. amelyeket nem tudnak megosztani másokkal. de ritkán hajlamosak agresszív viselkedésre. figyelmüket leköti. ezeket a fájdalmakat inkább az ellenállás okozhatja. hogy a transz állapotok valóságosak és jelentőséggel bírnak. amikor a kundalini tapasztalást átélő egyén negatív visszajelzést kap. mint a periféria területein. de a pszichózis esetében igen. vagy pedig pozitívan pszichés erők árasztották el. Lehetséges. és nem keverednek össze a külvilág valóságával. A kundalini folyamat meghatározó. Az is nagyon fontos a klinikai vizsgálatoknál. A hangok belső érzékelés tudatosságával párosulnak. hogy a jóga leírások dogmatikusak. Ebben az esetben is fontos a transzperszonális terapeuta. hogy a kundalini ébredés kezdeti szakaszát átélő egyének dühösek vagy ellenségesek lehetnek. blokkok. hogy a személy ön. A kundalini ébredés és a pszichózis közötti különbségek felismerésében a Bentov modell alapján még számos megkülönböztető jellemzőt lehet felsorolni. megértő és gyengéd támogatást nyújt. Előfordulhat fájdalomérés főleg a fejben. különösen a homlokától kezdve az arcán keresztül a torkáig. A fizio-kundalini jelenség minden jellemzője megtalálható a klasszikus leírásokban. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják. hogy a fizio-kundalini folyamatot egyértelműen meg lehet különböztetni a pszichózistól. mert a tisztító és harmonizáló folyamat önmagát szabályozza. Akár a társadalmi nyomás formájában. holott a jóga iratok a legtapasztaltabb beavatottak esetében is legalább 3 évre teszik a kundalini ébredés tetőzését. Nagyon fontos. annak ellenére. könnyebben kezelik a feszültségeket. hogy mi zajlik bennük. 132 . majd lefelé az arcon. mint a test spontán mozgásai. Gyakori szokatlan légzésritmus csakúgy. akkor figyelembe kell vennünk.mozog a lábakon. A kellemetlen tünetek idővel spontán megszűnnek. ha a saját maga és a környezete negatív visszajelzéseit tapasztalja. hogy skrizofénia állapot jöhet létre. de ez ritkán tolakodik be a tudatba negatív módon. hogy a test különböző részein érzékelt érzetek. Néhány esetben azt látjuk. Mégis találkozunk olyan átlagemberekkel. Főleg az érzékünk segít eldönteni. Ráadásul egyéni különbségek is bonyolítják a helyzetet. innen a gerinc tövéhez és csak ezután indul a gerinccsatorna felé. Úgy vélik. Megszűnhetnek a számára spontán transz állapotok. bizsergés vagy viszkető érzés érzete. a kundalini folyamat betetőzése különleges képességek megjelenését eredményezheti. hogy a páciens pszichotikus módon billent-e ki az egyensúlyából. Mindezt egybe vetve a kundalini egy pozitív és kreatív erő. A folyamat kritikus szakaszaiban hirtelen jelentkezik. olyanoknál. A klinikusok általában kifinomult érzékkel képesek felismerni. ha tudatosítjuk a kundalini történések elméleti hátterét. meghatározatlan. gyakran nagyon kifinomultak. majd tovább a mellkasa és a hasa irányába. aki megfelelő hozzáállással. Szintén jellemző a remegő reszketés.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful