P. 1
Guzsikjegyzetkozepkorkihúzott7

Guzsikjegyzetkozepkorkihúzott7

|Views: 494|Likes:
Published by Kristóf Horváth

More info:

Published by: Kristóf Horváth on Jun 03, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/04/2013

pdf

text

original

Sections

  • 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei
  • 1.2. Ókeresztény építészet Rómában
  • 1.3.1. Palesztína
  • 1.3.2. Egyiptom
  • 1.3.3. Szíria
  • 1.3.4. Építészet a nyugati provinciákban
  • 2.1. Kora-bizánci építészet (V-VII. sz.)
  • 2.2. Közép-bizánci építészet (VIII-XII. sz.)
  • 2.3. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. sz.)
  • 2.4.1.1. A Bolgár birodalom építészete
  • 2.4.1.2. Szerbia építészete (XI. sz. - 1456)
  • 2.4.1.3. Román fejedelemségek építészete
  • 2.4.2. Orosz fejedelemségek építészete
  • 2.4.3.1. Georgia (Grúzia) középkori építészete
  • 2.4.3.2. Örményország (Hajasztán) középkori építészete
  • 3. Ravenna középkori építészete (IV-VI. sz.)
  • 4.1.1. Római hagyaték, római hatás
  • 4.1.2. Az ősi formakincs továbbélése
  • 4.2.1. A gótok építészeti emlékei (Itália, Hispánia)
  • 4.2.2. Fejedelmi építkezések
  • 4.2.3. A térítő (bencés) szerzetesek építkezései
  • 5.1.1. "Karoling reneszánsz"
  • 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)
  • 5.1.3. Lombardia császárkori építészete
  • 5.1.4. Csatlakozó területek császárkori építészete
  • 5.2.1. Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika"
  • 5.2.2. "Bizantizáló" romanika
  • 5.2.3. Szerzetes- és zarándoképítészet ("bencés" romanika)
  • 5.2.4. Ciszterci romanika
  • 5.2.5. Normann építészet ("imperiális" romanika)
  • 6.1. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350)
  • 6.2. Az észak-francia gótika elterjedése
  • 6.3. Angol gótikus építészet
  • 6.4. "Latin" gótika (Dél-Európa)
  • 6.5.1. Ciszterci építészet
  • 6.5.2. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek")
  • 6.6.1. Polgári gótika Itáliában
  • 6.6.2. Polgári gótika Németországban
  • 6.6.3. Polgári gótika Közép-Európban
  • 7.1. Várépítészet
  • 7.2. Városi világi építészet
  • 8. Magyar középkori építészet

BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék "A középkori építészet történet" c.

tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:

A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag) Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nappali és kiegészítő tagozatán kötelező oktatási tárgyként szereplő "A középkori építészet története" c. tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is akarja pótolni az előadások anyagát, csupán azok főbb gondolatmenetét rögzíti. És főleg nem áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását. Európa középkori építészetének fejlődése térben és időben szerteágazó folyamat. Az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos megszűnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, nem-keresztény kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak művészi kifejezésmódjára. Ezt a középkori fejlődés folyamán egyre változó visszatükrötődést a szakterület kutatói és a szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen eltérő módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzőbb, kor- és stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök időre", a legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb művészi kivitelben készítették őket, az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítő ú.n. "világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlődés-adta korszerűsítés következtében gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemző állapotuk szinte alig határozható meg (pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsősorban a templomépítészet kimagasló emlékei említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját. 1. rész:

Róma és a keresztény kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei Időszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és a mai történettudomány. Ettől kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérően alakult. A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez a dátum is Jézus születéséhez kötődött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.

Gergely pápa működéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor" elhatárolása nem egyértelmű. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késő-római kultúra és építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot találóan nevezik a "kettős kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bővült. Ennek építészeti megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római "basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.

Split (Spalato), Diocletianuspalota (300. k.). Palatium Sacrum, az ókeresztény templom egyik funkcionális előképe.

Trier, Nagy Konstantin palotája (IV. sz. eleje), 313 után keresztény templommá alakították.

Róma, Basilica Nova (Maxentius-bazilika, 306312), a római ókeresztény bazilika "szerkezeti" előképe.

A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztériumvallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb. kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek a római ideológiába. A légiók és a kereskedők vándorlása során a misztériumvallások a birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum, Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.). Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd rövidesen függetlenedett tőle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl. Építészeti előképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi) templom" csak áttételesen értelmezhető (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az első keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

A mózesi "Szentsátor" (i.e. A "Salamoni templom" i.e. A kapernaumi zsinagóga korában XIII. sz.), rekonstrukció. ld. 950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció). 2.Móz.36,8-40., 15. 4.fej. Az első ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.

Qirqbiza, háztemplom (IIIzsinagóga, Dura-Europosz, háztemplom, (III-IV.sz.) IV. sz.), alaprajz részei: 1.előtér, 2. udvar,3.tornác,4.coenaculum, 5. oltárhely, 6. cathedra, 7. diakónus-ajtó, 8. protheszisz, 9.baptiszterion,10.keresztelőmedence, 11. consignatorium, 12.emeleti feljáró a lakásokhoz,13. empórium, nők helye (?). Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes "terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben (arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a liturgiát is itt végezték. Társművészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív, mint díszítő célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és betűszimbólumok. Plasztikai alkotások (domborművek) a szarkofágokon jelentek meg. Dura-Europosz, III. sz.

-cselekmény az épület központjában kap helyet. Többnyire a kiemelt . . Ádám-Éva falfestmény.az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek befogadására és mozgatására a liturgia során. Ókeresztény építészet Rómában Nagy Konstantin császár 313-ban .sz. Ez a térforma a történeti építészetben a keresztény templomok leggyakoribb típusává vált. 200. . a kultusztárgy v. "Passio-szarkofág". Kialakításában előképként az antik templomok nem jöhettek szóba: .az antik zsinagóga (imaház. Az állami elismerés nyomán lehetőség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére. a közösség a templomon kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétől).a Milánói Ediktummal biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát.egy látomás hatására . Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika.gyülekező (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér.kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna. Római példája S.2. Callixtus-katakomba. keletelt. jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. Marcellino katakomba. Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki: . A római Via Latina alatti cubiculum-sor alaprajza. 350 k. felismerve az államhatalom és a keresztény ideológia összefonódásában rejlő lehetőségeket. SS. Salvator (Lateráni bazilika). 325-ben a Nikaiai Zsinat már az államvallássá vált kereszténység első hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt a zsinaton).Jellegzetes római katakomba-térformák. Róma. eleje 1. "Jó Pásztor" mennyezetkép. előcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok közvetlen funkcionális előképének tekinthető. baptisterium). k. Pietro e Vatikán. . IV.az antik templom cellája csak az isten-szobor őrzésére szolgált. Róma.

10. diadalív (arcus triumphalis). lateráni (315 k. A római memoriális bazilikák jellegzetes.n. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét keresztházzal oldják meg. 2. E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább ("francia-szentély"). keresztház. 14. 12. mely ugyanakkor valamilyen emlékhelyet.). cathedra. Giovanni in Róma. rekonstruált tömegvázlat. külső előcsarnok (exonarthex. baptisterium. metszet. Sta Constanza (354 Róma. körüljárós bazilikák. alaprajz. Laterano (313-320). 5. 8. Pál) bazilika. mellékhajók. apszis. alaprajz. kincstár. Római példája a Sta Constanza sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma. presbyterium. századi csoportját képviselik az ú. Péter templom). alaprajz. e. kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban "emléksír-templomnak" is nevezik. főhajó. . S. udvar. 7. 6. Pietro Vecchio bazilika (324-337). 3. vagy a S. 4.) mauzóleum. . Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja: 1. raktár. Római példája a S. IV-V. kapuépítmény (propyleia). Baptisterium. Pietro Vecchio (Régi Sz. Empórium (női karzat) a mellékhajók fölött lehet (Rómában nincs).memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér. kút (kantharosz). ciboriumos oltár (martyrium. Róma. metszet. 13. memoria. Róma. 9. alaprajz. S. 15. confessio). galilea). Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó körbevezetésével oldották meg.középrésszel bazilikális szerkezetű ("centrális bazilika"). belső előcsarnok (endonarthex). 11. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz.

) 1. Egyiptom Egyiptom pusztáiban. Szentsír kápolnák. 3. S. századtól a vallásgyakorlás spciális formájaként terjedt el a remeteség (Sz. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán Sz.). stb. Jeruzsálem. Sebastiano). alaprajz. rekonstrukció). Pakhomiosz hozta létre az első szervezett közösséget (koinobiták. többször átépítve. Betlehem. centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sírbarlangot és a Golgota-sziklát.3. mellette a Sta Constanza mauzóleum. Jézus születése bazilika (eredeti és Jeruzsálem. Az emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely. századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt.): 1. szerzetesek). 4. SS. Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta . Názáret. Basilica Apostolorum (S. Az apszis mögötti önálló. sz. századtól jelentős szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeiből a hívek fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem. A zarándokhelynek ez a kialakítása a későbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált.2.a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva . Westwerk. Palesztínában (Szentföldön. S. században gyökeresen átépítve): memoriális bazilika.). sivatagjaiban a III-IV. XII.1. Ilona mauzóleuma). együtt-lakók. a Születés-barlang. majd a szerzetesi mozgalom. ma csak centrális Anasztaszisztere áll. a középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély". A sivatagi remetékből (anakhoréták) 323-tól Sz. típusalkotó emlékek (eredeti formájuk csak régészeti föltárásból ismert): . Pál). Szent sír bazilika (325-336. Szent sír templom (alaprajzi átépített állapot). A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg. Palesztína A Rómában megfogalmazott templomtípus.Római körüljárós bazilikák (IV-V. az ókeresztény bazilika a birodalom több provinciájában ..3. stb. Legfontosabb. 2. Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI. Ennek megfelelően a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból adódó funkciót is ki kellett elégíteniük.módosított formában fejlődött tovább. Antal. . az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú. Jézus születése bazilika (325-333.Betlehem. Lorenzo fuori le mura. sz. 1.VI. 1.3. Agnese. Jézus földi működésének színterein) a IV. Sz. Kapernaum.Jeruzsálem. .

oszlopálló szerzetesek). Példák: Qalb-Luzeh (460 k. Abu Menasz. Típusalkotó emlékek: . baptisterium-együttes (529-533). Deir-el-Abiad.zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend). Példák: Eszra. . A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus. készületi és raktár tere.egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós. esetenként szélsőséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl.) .apszis. Szíria A virágzó keleti provinciában a IV. zarándoktemplom (395-408): Sz.). eredetileg az evangéliumos könyv őrzési helye. az adományok előkészítésének (proszkomidia) a helye.3. megemelt tér.diakonikon. Példa: QalatSziman zarándoktemplom (V-VI. keresztház nélküli változat). Menasz sírja fölé épült kettős bazilika. ugyanakkor a liturgiának megfelelően az apszis gazdagodott. fölmagasztosult oltárral. vagy az apszis önálló. ugyanakkor őket el kellett különíteni a "laikus" közösségtől.A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma. zarándoktemplom. oltár körüli szolgálat). kolostortemplom. a zarándok-forgalom "kiszolgálását" a szerzetesek végezték. 1. hármas szentélyfejjel.A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek. trikonchás elrendezést kapott. Turmanin (480 k. Az V. György templom (515). Szergiosz és Bakkhosz templom (512). . kolostortemplom: Itt külső zarándokforgalom nem volt. 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig használatos szabályzatát (bazilita rend). Részei: . Sz. benne nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz. Az V-VI. az egész együttes a szerzetesi életet szolgálta.hettita városkapumotívum.Abu Menasz.Menasz sírja) kialakításával. sz. . Boszra. alaprajz.centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentőségű). Ez az igény a keresztház megnövekedését eredményezte. keresztház nélküli bazilikák. déli melléktér. . . madbah). századtól ismertek ókeresztény bazilikák. Sz. A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti előcsarnok (livan) . északi melléktér. században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája megtalálható: . A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika térszervezetében változtatásokat igényelt: . századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult. .Deir-el-Abiad. . Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal.protheszisz. alaprajz.). Vazul (Baszileiosz. A korai egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerűsödése figyelhető meg (háromhajós. Gerasza. de építészetében megőrizte az ókeresztény hagyományokat.meg Nagy Sz.3.

Sz György templom Boszra.Qalb-Luzeh.). belső rekonstrukció. Szergiosz és Bakkhosz templom (512. metszet. metszet. (515). homlokzati rekonstrukció Eszra.). metszet. Alaprajz. alaprajz. axonometrikus metszet. tömeg-rekonstrukció. alaprajz. püspöki székesegyház. Sz. Turmanin. bazilika (480 k. alaprajz. metszet. .

Szíria hatása és közvetítő szerepe: .). Rekonstruált alaprajz. 4. 3. sz.a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia. Oktogon a Szent oszlopával. fejezet). sz.Ravenna VI. 1.4. kolostoregyüttes.3. V-VII. 1. sz. . első fele) és kolostora (VI. . zarándokházak. Oszlopálló Sz. 2.Qalat Sziman. századi építészetére.Bizánc építészetére. Simeon zarándoktemploma (V.). bazilika. . . Építészet a nyugati provinciákban Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4.Európa preromán és románkori építészetére (gallikán liturgiák révén).

kolostor Konstantinápoly. Konstantinápolyban az V. a Sztudion katholikonja (455-463). Jusztinianosz császár (527-565) építőtevékenysége nyomán . a Sztudion kolostor katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi... metszet. Építészetében tovább éltek a késő-antik. Essen). Theodosziosz halála. 3. Térformája szír előképre (Eszra. A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt. a körüljárós oktogonális tér az egykorú ravennai építkezéseken is megjelent (S. A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú.) kupola-sorolásos tere átmenetet jelent a római (szír) hosszanti. György) mutat. A VI. A Birodalom kettéosztása után (I. A Hormiszdasz palota melletti Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt. Perigueux). pont). Sz. században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg a császári és a szerzetesi építkezéseken. A Hagia Eirene templom (532. . A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom kizárólagos örököse lett. Kora-bizánci építészet (V-VII.típusalkotó. sz. 2.Konstantinápoly fejlődésnek indult. század elején jelentős császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma. században még elsősorban a római (és korai szír) térformák hatása a jellemző. viszont a térformája hatott az európai romanika bizantikus hatású területeire (Velence. de közvetve hatott a karoling építészetre is (Aachen. és a megbízó személye szerint több építészeti központ alakult ki. majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír. ötkupolás tere rendszeres liturgia végzésére nem volt alkalmas. 564.2. egyedi emlékek keletkeztek. A VI. alaprajz. örmény) szerzetesek temploma volt. Konstantinápoly. ld. Vitale).) A birodalmon belül földrajzilag. század elején . a római ókeresztény és a kisázsiai hagyományok.1.I. Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. Hagia Eirene (532-től).mint a keleti rész fővárosa . 379) . alaprajz. és a középkupolás centrális bizantikus terek között. A Johannész Prodromosz templom. A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek. 740. de a VI.

Hagioi Konstantinápoly. axonometrikus metszet. alaprajz. 11. metszet. . 1. átrium. Konstantinápoly. baptiszterion. Szkeuophylakion (Szentsírkápolna. 10. Hagia Szophia templom. Konstantinápoly. korábbi templom maradványa. alaprajz. 9. Hagia Szophia templom. 3. 2. 8. exonarthex. A déli oldal keresztelőkápolnája szír előképre mutat. 13. kincstár). hosszanti tartópillér. Hagia Szophia templom. 12.(527-536). metszet. endonarthex. 6. apszis. 4. Jézus szenvedésére és a Szentsírra utal.Konstantinápoly. A Hagia Szophia császári főtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester állította helyre). Szekeuophylakion alaprajza és metszete. körüljárós centrális tér (szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal. Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom Aposztoloi mauzóleum (528. harántpillér. konchákkal bővített tér a hosszházas és a centrális tér speciális ötvözete. Konstantinápoly. a hosszemetszet. 7. főkapu (császárkapu). 565). kupolatartó harántheveder. . exedra. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló. félkupola. 5. A középkupolás.

412. A kolostor főtemploma. majd megjelent a táblakép-festészet (ikonok). Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererősödött a szerzetesség. részben a Hagia Szophia által képviselt középkupolás formát. kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemző nagy keresztházzal (egyiptomi analógiák). A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550 k. részben a katholikon térformát szintetizálja. Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák térformáját követték. V. Nagy Sz.). A kolostorok másik formája. Balkán) a freskófestészet.). axonometrikus metszet. Hagia Szophia templom.) részben római ókeresztény hagyományokat. A szerzetesi templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn. egyes területeken (pl. a katholikon rendszerint középkupolás. jelentős külső forgalma is volt (Thesszaloniké.Konstantinápoly. Hagiosz Démetriosz. sz. a lavra a külső forgalomtól elzárva működött. aminek "árnyéka van"). mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. alaprajz. Thesszaloniké. tömegvázlat. Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet első nagy központja Thesszaloniké volt. Síkművészetben kezdetben a mozaik dominált. A térformának perzsaszasszanida előképei vannak (tűztemplomok). Hosziosz David. Hagiosz Démetriosz. itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi liturgia szolgálatában állt. kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké. . Társművészet: a bizánci művészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány".

exonarthex. endonarthex. 7. 3. Leonidasz bazilika (V. preszbyterion. más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. Jusztinianosz császár halála (565) után bel. "Nagy bazilika". Korint-Lechaion Sz. 1. 10. templomhajó. eleje) kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat. mauzóleum. 4. előudvar. a Latomosz Parosz.Thesszaloniké. 2.szerzetsség-képviselte . 8. eleje). kórus. János templom (VI. míg a nyugati félkörös átrium már a Karolingkori kétszentélyes templom előképeként fogható föl. alaprajz. militarizálódott. sz. Ezt ellensúlyozandó III. kolostor katholikonja: alaprajz. 5. században eltérő hatásra mutató térformák létesültek.2. első bazilika. sz. A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentős károkat okozott a bizánci képzőművészeti alkotásokban. keresztház. első fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése. eleje). Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. keresztelőegyház. János temploma (VI. oltár. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését" jelentette. 2. axonometrikus metszet. Közép-bizánci építészet (VIII-XII. Epheszosz Sz. 3. sz. sz. metszet. baptiszterion. metszet. Korint-Lechaion. Elmélyült az ellentét a császári hatalom és a . apszidiális átrium. Leó császár (717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás). alaprajz. Leonidasz bazilikája (V. sz. 6. Sz. 1. 2.és külpolitikai szempontból a hanyatlás jeleit mutatta. alaprajzi rekonstrukció. Katapolani templomegyüttes (550 k.egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet (zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. A . 9.) A császárság I. Hosziosz David.). memória-tér. ambó. Sz. Epheszosz.

1080).). A kor építészetének legjelentősebb alkotásai a kolostorok.). 2. Sz.. a szerzetesi zsolozsma színhelye. Helyszínrajz: 1. kupolasorolásos terét idézi. Megara. kolostoregyüttes. axonometrikus metszet. sz. 6. kolostoregyüttes Periszterai. Periszterai. Sz. kút. 5. (XI. katholikon (VI. Sz. Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita) térformáját követik. alaprajz. . fenyegetését. templom (870). trikonchás katholikonja típusalkotó lett ("athonita térforma"). gazdasági udvar. Daphni.végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett. Fontosabb emlékek: Sztirisz. kolostorudvar. századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum görögkereszt-alaprajzú. Istenszülő templom (1035). A főtemplom a katholikon térszervezete szerint épült.sz. a kettős templom alaprajza. 4. . András templom (870-871) a VI. sz..) a grúz autokephál egyház. trapeza. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X. A főtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült. 1080. A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van kolostora: az Iviron kolostor (XI. Romanosz sírtemplom (X. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. sz. helyszínrajz. kolostoregyüttes (VI.). Külpolitikailag Bizánc a VII. Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy előcsarnoka (lité). sz. Sztirisz. kolostoregyüttes (XI.). sz. a Hilandar kolostor (11971299) a szerb autokephál egyház alapítása. 3.). Megara. II. A korszaknak Bizáncnak a keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget. századtól érezte az arab hódítás előretörését. "athonita" tértípusnál). sz. András Daphni. alaprajz. A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-től). a a kereszt-szárakban trikonchás megoldással (min az alábbi. a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi étkező (trapeza).

Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között. A korszak jelentőségére árnyékot vet a XIII. Hagia Szophia palotatemplom (1350).) A keresztes hadak támadása nyomán 1204-től Konstantinápolyban "latin" császárság alakult. A hagyományos katholikontérforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi. 1060) kolostori főtemplom. Hagia Szophia Arta. főtemplom (11971299). alaprajz. Fontosabb emlékek: Misztra.. Misztra. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. metszet. Az újjáéledő késő-bizánci birodalom kisázsiai központja Trapezunt (Trebizond) volt. 2. metszet. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt (1259-1460).).). Thesszaloniké a latin császárság hűbérese volt (1204-1246). Építészetileg a korszak jelentős újításokat nem hozott: templomépítészet a katholikon-térformát ismételte. Megiszté Lavra (963. alaprajz. sz. alaprajz. Athosz.3. Iviron grúz kolostor. különböző variánsokban. főtemplom (XI. Panagia Parigoritissza . Innen indultak ki a császárság újraegyesítésére irányuló törekvések.Hilandar szerb Athosz. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is megszűnt a Kelet-római Császárság. Misztra.Athosz. Trebizond. Pantanassza kolostor (1428). kolostor. Pantanassza kolostor Misztra. sz. a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza. azaz a Bizánci Birodalom. utóbb a későbizánci restauráció fővárosa lett. emeletes oszlopszerkezetet alkalmaztak. század végétől erősödő iszlám terjeszkedés veszélye. székesegyház (XIII. sz. Konstantinápoly 1261-től vált újra az újjáéledő birodalom fővárosává ("Palailogosz-reneszánsz").

axonometrikus metszet. székesegyház metszet.katholikonja (1428). katholikon (1282-1289). alaprajz. alaprajz. . (1350).

Moldvai ortodox egyház 1500 k. Bizánci támadás 1018. fele: raskai fejedelemség 1159 . eleje: Neve Ţara Romanesca (Havasalföld). Autokephál bolgár egyház 967. sz.4.2. bizánci fennhatóság 1185-től II. despotatus 1261 . Athosz alapítása 1081 -1185. Latin császárság 1259 . Komnenosz dinasztia 1204. bolgár birodalom. 2.1. eleje: Koszovo-Metohija központ 1389. Tarnaszentmária) nem bizonyított. bizánci kapcsolatok. Önálló szerb egyház 1282. A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való kapcsolata (pl. templomok. Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata.1. Szkopije elfoglalása 1322 .963. Képrombolás (ikonoklaszmosz) 867 -1059.1280. sz. Iszlám előtetrörés A Balkán középkori térképe (dr. sz. Morava-i fejedelemség Román fejedelemségek: (Havasalföld. Iszlám berendezkedésd Szerbia: XII. Moldva) XIII.1460. Jelentősebb keresztény építészet a IX. nagyobb építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak. Milkovói (latin) térítőpüspökség XIV. sz. paloták. Konstantinápoly eleste. iszlám fennhatóság XV. Az építészeti előképek sorában a keleti . fővárosa Baia Havasalföldi ortodox egyház 1393. Nikaiai (bizánci) császárság 1204 -1259. míg a szerzetesi építészet központja Ohrid volt. Moldvai fejedelemség.4. sz. Az első bolgár birodalom (VIII-X. sz. sz. Nemanja dinasztia 1220. Keresztes hadjárat. III.) fővárosa Pliszka volt.1331.1453. Makedónia birtokbavétele 1334. fővárosa Tirnovo 1393.867.1. A kor reprezentatív alkotásai: erődítések. Makedon dinasztia 961. Tompos Erzsébet nyomán) 2. Palailogosz "reneszánsz" 1453. IV.4. Konstantinápoly eleste. fővárosa Çimpulung 1359. Ohrid elfoglalása XIV. iszlám uralom Bolgár birodalom: VIII. A Balkán népeinek építészete 2.889. Első bolgár birodalom (fővárosa Pliszka) 852 . Urosz fejedelem. Ohrid elesett. Borisz kán. Misztrai helytartóság. fővárosa Preszláv 917. A Bolgár birodalom építészete A bolgár terület kezdettől a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás harárterülete volt. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában Chronologia Bizánci birodalom: 717. századtól mutatható ki: Az uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom").

. tömegvázlat.1.). alaprajz.. 1018-ban a birodalom bizánci fennhatóság alá került. (1335. 1446.és későbizánci építészet "katholikon" térformái érvényesültek. "Nagy bazilika" (IX. Bacskovo. Bojana. kolostoregyüttes helyszínrajz. A második bolgár birodalom (1185-1393) fővárosa Tirnovo volt. önálló szerb királyság a XII.1456) Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén. míg a homlokzatalakításban dalmáciai hatások érvényesültek. sz. sz. 2. részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. "Aranytemplom" (IX.4. Az építtető részben maga a szerzetesség. Rila. esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva. Az építészeti hatások egyre bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép. Bacskovo). kolostor (XI. vége). 1604). közepén jött létre. Szerbia építészete (XI.(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetők nyomon. Az építészetben jellemzőek a bizánci típusú térszervezetek. az építészet központjai elsősorban a kolostorok voltak (Rila. sz. sz. a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt. míg a tömegalakításban . Bacskovo). Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felől (itáliai érdekeltség) és Bizánc felől (vallási érdekeltség). esetleg az "athonita" térformára emlékeztető formában (Rila.2.). tömegvázlat. Pliszka.. palotatemplom. sz. alaprajz. Preszlav. alaprajz.

katholiDzsurdzsevi-Sztubovi (1170). Az építészetre erősen hatott a korábbi faépítészet. Moravai iskola (XIV-XV. sz. metszet. Studenica). Moldva. katholikon (1380).a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerű kupola-megoldások). A homlokzatokon egyértelmű a dalmáciai hatás. Graćanica. alaprajz. pl.. de hosszanti térsorolás alkalmazásával (pl. sz. alaprajz.sz. Kośovo-Metohija (XIII-XIV. Román fejedelemségek építészete A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (Ţara Românescă). a XIV. kon (1375-1381). . kolostoregyüttes (1318-1321). katholikon. metszet.3. Krusevac. Kruśevac). (1183-tól).1. metszet. Építészeti műhelyközpontok: Raśkai iskola (XII-XIII. Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását mutatják (pl. Athosz-hegyi Hilandar kolostor). déli homlokzat. fővárosa Cîmpulung. rajza). Cîmpulung. metszet (Balogh I.4. 2. alaprajz. Sz. de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetők. Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható. Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek. kolostor. metszet. Mária kolostor Graćańica. pl. Lazarica kolostor Ravańica. katholikon. alaprajz. bazilika). templom. 1359-től fejedelemség.. pl.. alaprajz. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai. Studeńica. század elejétől önálló vajdaság. központja Baia. Curtea d' Arges).

Előképe a konstantinápolyi Panakhrentosz templom volt.4. alaprajz.) követik a Kijevnél .). A kupolák megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1). század között önálló fejedelemségek léteztek. A novgorodi fejedelemség (X-XV. metszet. keleti homlokzat. Szófia székesegyház (1037-1067). A Sz. Sz. 2. metszet. sz. püspöki székesegyház (1512-1521). alaprajz. majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezető szerepet. tömegvázlat. Cîmpulung. 1045-1050. Egyes épületei (pl. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy bizánci típusú katholikon térforma. Orosz fejedelemségek építészete Oroszország területén a IX-XVI.Keleti és nyugati hatás ötvöződése: Voroneţ. Kijev. tömegvázlat. századtól pogány fejedelemségként föltűnő. Fejlődésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérően alakult.2. utána jelentősége csökkent. Szófia székesegyház. sz. Cozia. kolostortemplom (1386). bazilika (XIII-XIV. Sz. sokhajós-sokapszisos bővítéssel. Curtea d' Arges.) építészete erős faépítészeti hagyományokkal rendelkezett. kolostortemplom (1457-1504). alaprajz. A IX. alaprajz.

Sz. az európai reneszánsz formakincse és az ősi orosz faépítészet homlokzati megoldásai sajátosan keveredtek.és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetők: toronyszerű középkupola. Vlagyimir-Szuzdal. alaprajz. de a továbbfejlesztés során ettől eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak (pl. az Uszpenszkij székesegyház (13261333) ötkupolás. Georgij katholikon (1119). . Sz. Jurjev kolostor. majd a korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett. Novgorod. Mátyás király szolgálatában is dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester működött közre. Legfontosabb építészeti együttese a moszkvai kreml (uralkodói központ. Az épületeken a késő-bizánci építészet elemei. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült. fejedelemség (1125-1238): Rövid életű rusz. Jurjev kolostor. 1119. homlokzati lapos-domborművek. Szófia székesegyház alaprajz. Novgorod. a tatárjárás után a jelentősége megszűnt. templomok). A moszkvai kreml főtemploma. míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat vették alapul. vakárkádos homlokzat. metszet. Demeter templom (1094-1097). sz.megismert sokapszisos-sokkupolás formát. egyszerűsített formában. Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon. (1045-1050). A tömeg. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók. A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. bizánci katholikon térformát mutat.).) a tatárjárás után jutott vezető szerephez. Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. a nyugati oldalon egy boltszakasszal megtoldva.

: Arme tartomány (Urartu része) i.: IV.: iszlám hódítás kezdete (emirátus) VIII-X.: az ország fölosztása (Irán. önálló nemzeti egyház 591-705. Giorgi király országegyesítése 1555. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet VI.4. szerzetesi építészet 1220-1329. sz.Bagrat király.: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc) 506.: monofizita (szír.e. ill.3. Kereszt kultuszhely. 2. részleges fennhatóság 114-117.: "Aranykor" 654-885. sz.: III. örmény.Demeter Moszkva.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiától.e.e.: Armenia római provincia 287-330. sz. Sz.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok i. sz. templom (1094-1097). metszet. 95-től: harcok Rómával.: Hajassza állam i. Mirian kartli-i király államvallássá tette a kereszténységet 523. sz.: Dvin-i zsinat. XV-XIII. alaprajz. az első örmény liturgia megszületése 396.: A kereszténység államvallás Örményországban (a világon először) 374. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i. fénykor (főv.: V.Vlagyimir. Törökország) Örményország (Hajasztán) i. 500 k. metszet. Kutaiszi) 1089-1125. VIII. 570.: II.e.: Dzsvári. Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. (Nagy) Trdat király uralkodása 301-305.e. kopt) kapcsolatok 578-604. 63 után a terület római uralom alá került 226-tól: ütközőpont Róma és a Szasszanida birodalom között IV. sz.: bizánci hatás erősödése VII. Nino térítésének emlékére ("Életadó oszlop") 736.: első örmény állam (Jervanida dinasztia) i. alaprajz.: Kaheti önálló fejedelemség 975-1014. keresztény kultúra a tengerparti városokban. (Építő) Dávid király. Sz. 1467-1479).e.: tatár fennhatóság 1329-1334.: arab fennhatóság . Sz.: kelet-római fennhatóság.

fénykorát élte. századtól elterjedt. fejedelmi templom). metszet. Sion püspöki székesegyház (478-494). A liturgikus térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket. kolostorokat hozott létre (pl. Bolniszi. Sz.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor") 1054. sz. Építészetében két korszak különíthető el. Georgia (Grúzia) középkori építészete Grúzia területén a kereszténység a IV. Dzsvári.4. alaprajz. Sz.1. prefeudális korban (V-VII.n. A X-XI. Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal mutatnak rokonságot. Kutaiszi). Fülkékkel bővített középkupolás tere szír hatású.: Szeldzsuk támadás 1080-1226. Vardzia).n.) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény építészet hatása érvényesült. A bizánci hatást a katholikon-térforma középbizánci változatai jelentik. templom (585-605).885-1045. sz. közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"templomtípussal. memoriális építészetben jelentkezett. Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. Mokvi. A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhető az ú. majd az arab hódítás áldozata lett. Egyháza 472-től monofizita lett (szír hatás). A szír-örmény külsőtornácos bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház (Oski. Kachi). Kumurdo). Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel. Nino térítésének emlékére épült a IV. Bolniszi székesegyháza (478-494) kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külső tornácos szír-örmény bazilikáknak a hatását. székesegyház). Kereszt temploma (585605) Sz. Az ú.: Perzsa-török megállapodás (Amasszia) 2. . Gurdzsaani. a területnek zsinagógai hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia) 1223-tól: mongol hódítások 1555. hangsúlyos középkupolával (pl. században . A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda. Mcheta. Kereszt metszet. axonometrikus metszet. alaprajz. Folyamatosan ütközőpont volt Bizánc és a Perzsa birodalom között. századi mártírium helyén. A Mcheta melletti Dzsvári Sz. de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is építettek (Botszorma. majd 607-től a bizánci egyházhoz csatlakozott. Utóbbi inkább a centrális.) bontakozott ki. "háromegyházas templom" (pl.önálló királyságként .3.

században a keleti szír (egyhajós.szintén keleti szír liturgikus hatásra háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin..alaprajz. Az "aranykornak" 654-től az arab hódítás vetett véget. "három. Tanajat. fele jelentette: az egyházi központ. Ereruk. Kachi. emléktemplom (XI. fele).2. végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház. templom (X-XI.4. (VII-VIII. Oski.3. II. oldaltornácos) templomok hatása érvényesült (Karnut. sz. alaprajz. században . metszet. Kezdetben a keleti szír egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban. sz. (1010-1014). sz. A IV-V.). Világosító Sz.Gurdzsaani. székesegyház (X. sz. . Gergely működése nyomán). Kumurdo. l. Artik). (1003). Kutaiszi. első fele).). Örményország (Hajasztán) középkori építészete Örményország területén először vált államvallássá a kereszténység 301-305 között (III. sz. 2. Trdat király. metszet. Az építészet első fénykorát ("Aranykor") a VII. Nikorcminda. székesegyház (X. alaprajz. Mokvi. alaprajz. Baguaszi családi templom. 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és építészet hatása alá került. fejedelmi templom. sz. Az V-VI. székesegyház egyházas" templom.). Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentős alkotásokkal gazdagodtak. alaprajzok. Tekor). 2. alaprajz.

oldaltornácos temp. alaprajz. alaprajz.Ereruk. Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás időszakában az első jelentős művészeti központ az Arcrunida-királyság egyházi központjában. bazilika (V. Hripszime templom (614. sz. 2. egyház. Zvartnoc. alaprajz. metszet. püspöki magánfői főtemplom (625). alaprajz. Dvin. Thoramanjan elvi rekonstrukciója).Karnut.ódus (VI. Tanajat (IV-V. (Th. egyhajós. Pavia). alaprajz. metszet. peri. Az "aranykor" jelentősebb emlékei: Szurp Ecsmiadzin.).). lomok.Vagharsapat (Ecsmiadzin). székesegyház II. Kereszt tiszteletére. . Gaghik Arcruni király 915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz. ásatási alaprajz. Az agtamari épületplasztikai műhely (laposan faragott domborűvek) hatása Európában is kimutatható (pl. sz. homlokzat 618). Sz.egyház (641-652). sz. metszet. fele). Aghtamar-ban alakult ki.

Sz. . alaprajz. nyugati homlokzat.Aghtamar. Kereszt templom (915-921).

Trdat mester). sz.Gaghik király (989-1020) idején -föllelhető egy tudatos archaizálás. századi építészetében . homlokzat (rekonstrukció Th. Ani. A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek mind az örmény. Trdat mester). művészeti központ volt. Thoramanjan szerint). metszet. A főváros és környéke politikai.különösen I. és annak fővárosa. Gaghik-templom (1001-1013.) részben hagyományőrző ("Hripszime-típus"). részben bizantizáló. A Bizánc-barát egyházfő.) a történeti Sirak tartomány. míg a király magánegyháza (Gaghik-templom. az Apostolok temploma (1020. alaprajz. déli homlokzat rekonstrukciója. Thalin). . Mindkettő a Bizáncban is népszerű Trdat mester alkotása. mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban. belső kép (Brosset. 1001-1013) a zvartnoci. Ani játszott vezető szerepet.Az ezüstkornak nevezett időszakban (X-XI. Bedrosz katholikosz főtemploma. Ani XI. szellemi.). alaprajz. A székesegyház (989-1001) a VI-VII. u. metszet. rövid időre az egyházigazgatás is Aniban székelt. XIX. VII. sz. századi egyházi központok térformáját idézi (Dvin. Ani. székesegyház (989-1001. századi emléktemplom pontos mása.

templom (XI. u. tömegvázlat (Tokarszkij szerint). metszet. sz. .Ani. de egykori fényét már nem érte el. A nagy katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretű emléktemplom is épült.). Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális kápolnák (Várkápolna.). Hripszime-kápolna. a gavit (nagyméretű. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon.utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelője. Apostolok temploma (1020. első felében még egyszer nagyobb jelentőségre tett szert Ani (mint kereskedőváros). Pásztorok temploma. alaprajz. (1020. Ani. alaprajz. homlokzat. Megváltó-templom Ani. A XIII. Szaghmoszavank. században Hajasztán északi részén jelentős (többnyire bizánc-barát) kolostorok létesültek (Szanahin. stb. metszet. k. stb. Ani fénykorának. Geghard. többhajós előcsarnok) alkalmazása . alaprajz. Megváltó-templom. Pásztorok temploma Ani. Haghbat. Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni. Sz. Sz.). homlokzat. alaprajz. Abugamrenc-templom.). A X-XIII. Hripszime apáca(1036). Térformában újszerű a zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill.). egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. homlokzati rekonstrukció.

Haghbat.A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). alaprajz. 450. Építészetben a későrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemző. alaprajz. kolostoregyüttes főtemploma (972991).). 2. Lorenzo kápolna) kereszt-alaprajzú. Amenapörgics (Megváltó) templom (966). axonometrikus ábra.). valamint a népvándorláskori népek kultúrája. könyvtár (XI. a római ókeresztény sírépítmények hagyományait folytatja.a tengeri kapcsolat révén . könyvtár (1063). 8. sz. A korszak társművészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemző. gavit. Istenszülő) templom (928944). 6. Az ortodox baptisterium (S. a keleti provinciák és Bizánc. akadémia. harangtorony (XIII.. A barbár zaklatások elől a császári székhelyet Rómából a jobban védhető Ravennába helyezték át. Fénykorának rövid története során három. Classis kikötője tengeri menekülés lehetőségét biztosította. építészete között. középkupolás mauzóleum.). történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a késő-római (ókeresztény) építészet. 7. A Galla Placidia sírkápolna (450. de . Ravenna középkori építészete (IV-VI. a "jerdik". Sz. Giovanni in Fonte. kolostoregyüttes: 1. jól elkülönülő periódus követhető nyomon: . sz.) Földrajzilag.) sarkain fülkékkel bővített kvadratikus tér. sz. a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. 5. k. Gergely kápolna (1061). sz. 4. eredetileg S. gavit (1211). k. A város környéki mocsarak természetes védelmet. 3. gavit (1185).szír hatás is kumutatható. . XI.Szanahin. 3. Szurp Asztvadzadzin (Sz. kolostorakadémia (folyosó. A gavit jellegzetes boltozati megoldása.

alaprajz.Appolinare Nuovo.) a szír mauzóleumokra emlékeztet. k. Az építészetben jellemző az ókeresztény hagyományok továbbélése. Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa. 519) részben római ókeresztény hagyományt őriz.). baptisterium (500. Nagy Theoderich palota. a bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett). Ravenna. . alaprajz. metszet. Az ariánus baptisterium (500. palotatemploma (S.A keleti gót királyság fővárosa (476-526). alaprajz. Theoderich-síremlék (520.A bizánci exarchátus építészete (526-751).Ravenna. 519). A gótok ariánus hite mind Rómától. metszet. részben szír hatásokat mutat. majd 539-től jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette . de előtérbe kerül a gótok formakincsének. alaprajz. in Fonte. Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben (526-tól) ténylegesen. Odovakár (476-493) herul fejedelem uralmát a keleti gót vezér. 450. metszet.). I. ariánus Ravenna. Nagy Theoderich Ravenna. . k.) kétszintes centrális. k.és templomegyüttese (S. alaprajz. hagyományainak alkalmazása is. k. Ugyanakkor az 526 után nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor népeinek hagyományai között. 476-ban Romulus Augustulust megfosztották trónjától. valójában független. a nyugatrómai birodalom formálisan is megszűnt. Galla Placidia mauzóleum (450.). k.). Ravenna. metszet (Balogh I. Theoderich síremléke (520. Theoderich családi kapcsolatot épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank királynak a házassága). mind Bizánctól való elszigetelődést eredményezett. Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl. Giovanni k. ortodox baptisterium (S. rajza). a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztető mauzóleum. az európai preromanika egyik első ismert alkotása. Appolinare Nuovo.

diakonikon. apszis. Egyiptom. megteremtve ezzel az európai romanika művészetét. Szeriosz és Bakkhosz templom. a földöntúliság.az egykori gót királyságot és fővárosát. 2. A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz. Appolinare in Classe.Itália egy részén . Vitale templom (526-547). A helytaró (exarcha) főtemplomává "előlépett" S. egykorú). liturgikus tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja. A S. alaprajz. 3.egyéni módon átfogalmazódott. hogy Róma antik öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény építészetben. mai narthex. HH. A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható. ikonográfiai kötöttségekkel. Szíria). Ravenna. Ravenna. 4. Ugyanakkor a Ravennában folyamatosan jelen lévő szír hatás sem elhanyagolható. Ravennát. és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. 7. Az építészetben döntően . S. protheszisz. Appolinare in Classe bazilika régi narthex. . A korszak társművészetére az aranyalapos mozaik a jellemző (bizánci hatás. Vitale templom (526-547) építtetője (mecénása) egy Julianus Argentarius nevű szír kereskedő volt.reális formát öltött. 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat. A Ravenna kikötőjében épült bazilika (S.a szintén Jusztinianosz által kezdeményezett . E hatás Bizáncban . Ezzel az egykori római birodalom újbóli egyesítésének ideológiája .kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példaképszerepe a meghatározó (pl. templomhajó. az öröklét kifejezője).a császári és a szerzetesi építkezésekben . kórus. György emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér). S. Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítő szerzetesek révén sugárzott ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori népek prefeudális építészetére. (535-549). 6. Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra (Palesztína. metszet. 1. s már ebben a formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévő kultúrák építészetét. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár és a császárnő ábrázolása. 5. Alaprajz.

A rómaiak távozása után azok műszaki és kultúrális hagyatéka . Nagy Theoderich elfoglalta Rómát. A romokat vagy kőbányának használták.időnként azt meg nem értve! Chronologia (IV-IX. sz. Sz. 516. preromanika 476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. IV. Ágoston Hyppo püspöke lett (+430). Attila hun birodalma. követésére). 410. a hun birodalom fölbomlása. sz. a római császárság (keleti.) Európa a prefeudalizmus korában (IV313.megmaradt. séget. Monte Cassinóban Nursiai Sz. 529. 429-534. 493. Sz. 330. Nagy Theoderich uralkodása. közepe: a burgundok letelepedése a Rhone vidékén. Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény. 396. Alarich elfoglalta Rómát. A burgundok fölvették a kereszténységet. E sokszínűségből fejlődött ki az első egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is utalva Róma hagyományainak vállalására. Így az egységes római civilizáció és kultúra "romjain" . Népvándorláskor. Klodvig király megkeresztelkedésével frank keresztény királyság alakult nyugaton. sz. Germán betörés Hispániába. 453. vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás). 432. A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t. 476.álló vagy romos épületek formájában . sz. A sokszínűségben az egységet a nagy példakép. 353. Attila halála.) keletről nyugat felé áramló népei vették birtokba. Az egykori római épületek használatát a romanizált őslakosság még ismerte.2. sz. 451. 409.IX. A bencés Regula születése. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat. 434-453. 493-526.). fejlettségi fokától függően . idővel eredeti funkciójuk feledésbe merült. Konstantinápoly alapítása. Arles-i zsinat. Patric ír missziója (+461). .a rátelepülő egyes népcsoportok hagyományaitól. 374. Catalaunumi csata. 498. 540.eltérő "nemzeti" kultúrák alakultak. Nyugati gót berendezkedés Galliában. IV. 412. utólérésének a szándéka teremtette meg . egyes római városok tovább éltek (történeti kontinuitás). fejlett egyházszervezet a nyugati provinciákban. Vandál állam Észak-Afrikában. A Nyugatrómai Birodalom bukása. V. rész: A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete 4. Benedek megalapította a bencés rendet. nyugati) utánzásának. Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397).

Római hagyaték. Martell Károly frank maiordomus. tömegvázlat.). Pribina állama Pannóniában. sz.sz. 711. cella trichora (háromkaréjos) kápolna (III-IV. Gergely pápa (a keresztény "ókor" vége). tömegvázlat. vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a lakosság tovább használta. római hatás Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is érvényesült: . Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra. Nagy Károly birodalmának felosztása.Építészeti kontinuitás: a még álló. 840-870.). Pannónia területén a kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova) ókeresztény építészete (II-IV. metszet. Verduni szerződés. 911. és alakították át keresztény templommá (pl. 596.1. Aquincum (Óbuda). 4.Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai adottságokat a megtelepedő népcsoportok is fölismerték. fele: longobardok letelepedése Lombardiában. 843. Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez kőbányának használták.septichora. (Nagy) Sz.). k.). . romanizált őslakosság is segített. Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot. 305.1. axonometrikus rajz. magyar honfoglalás befejezése. sz. cella Iova (Dombóvár). hétkaréjos kápolna (II-III. Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezők 4. 2. I. 895-ig. axonometrikus metszet. 751. Kis Pipin frank király.Sophiane lis mauzóleum (II.). Nagy Károly frank király. Angolszász térítés kezdete VI.1. 768-843. egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak. sz. (Pécs). majd (800-tól) nyugat-római császár. sz. Trier. alap. . A folyamatosságban a helyben maradt.590-604. a településeket tovább használták. Normandiai normann hercegség alapítása. 730. hexagoná. azok megmaradt emlékeit részben fölhasználták (esetleg új funkcióban). Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit értelmezték át. Palatium Sacrum. Az ókeresztény kor szakrális épületeit az őslakosság tovább is használta. avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig).

hogy a Nyugateurópai térítők nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb rómavárosi liturgiát.) hexagonális tere bizánci előképre mutat (Konstantinápoly. a hittérítések szervezője. már nem mint birodalmi központ. szír vagy örmény elemekkel (ú. részben antikizáló (római. örmény) hatás a Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl. "gallikán" liturgiák). Sz.) is. Donato temploma (IX. St. Canterbury. irodalom) is ilyen egyházi "szűrőn" jutottak el az új népcsoportokhoz.) egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. Euphemia. Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a talán Afrikából származó . alaprajz. Brixworth. sz.). Nerdum) az egykori anakhoréta. sz. H. Bizánc. sz. A megdöntött nyugati császárság után a nagy Róma egyetlen élő örököse.A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása. A római hatás harmadik csatornája az "élő Róma". a bencés térítők missziói (596-tól) már ezzel a helyi hagyománnyal találkoztak. A brit és ír szigetek első térítői valószínűleg Észak-Afrikából indultak. Így érthetőbbé válik. Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok legegyszerűbb térformáját. 416-418).) római ókeresztény térformát ötvöz a keleti liturgiákra jellemző "szír" szentélyfejjel. Az egykori térítő-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld. A bencés térítések korai központjai (Hexam. Nerdum (Írország). ld. Zára. A keleti (szír. ott). templom (mai formája X. így élő "római" példakép Bizánc lett az európai kultúrák számára. alább). Reculver. A korai oratóriumok (pl. parochiális egyházak (pl. tömegvázlat.hagyományok is érezhetők. bizantikus) homlokzati elemeket tartalmaznak. Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci kultúra. Az antik kultúra emlékei (pl. Az egyszerűbb. Bradford-on-Avon. . alaprajz. Látványos pompája követendő példa lett. filiáris századi kolostor. k. kolostortemplom (VII. A Rómából küldött térítő szerzetesek működési helyükön létrehozták az első szakrális épületeket. hanem a keresztény egyház központja. építészet. sz. majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek. É-afrikai) elemeket. Főleg centrális. VII. Dingle. Ehhez a körhöz sorolható Trogir Sz.). sz.n. E térítő munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend. Hexam (Northumbria). VI-VII. Germigny-des-Prés. Ugyanitt a zárai baptisterium (614. helyszínrajz. Mária temploma (X. memoriális épületekben türöződik Kelet építészeti és liturgikus hatása. természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti birodalommal. szívesebben gazdagították azt bizánci. Pl.

alaprajz.és háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme). alaprajz. ennek krisztianizált formája élt tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban. sz. sz. palmettás díszítés. törtpálca. Tarcal. stb.. tarsolylemezek. Valamennyi népnél jelentős az ősi. Éppen a vándorlás során Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti (bizánci. párkányok (VIII-XI. textilművészet.). . Donato. k. longobárd fonatdíszes Tarcal. S.2. elsősorban a korábbi faépítészet és ácsmesterség továbbéléseként. stb.). Népcsoportonként eltérő formakinccsel járultak hozzá a romanika művészi arculatához. Szolyva. metszet. perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz.Zára (Zadar). A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemző (cikk-cakk motívum. hurkolás). Az ősi formakincs továbbélése A vándorló népek többnyire számottevő önálló kőépítészettel nem rendelkeztek (nem volt rá igény). Zára (Zadar). sz. Trogir (Trau). közötte díszítő jellegű állatalakokkal. Fejlett volt viszont a díszítőművészetük. metszet. Mária sz. templom. fémművesség.). keresztre-feszítés.1.metszet. baptisterium. Az ír-kelta területen a végtelen terülőmustraként kialakított fonatdíszítés a jellemző.). örmény. de megjelentek a szimbólikus szörny-alakok is. 614. Athlone bronzplakett Pavia. sz. Bezdéd. (VIII. IX.. 4. X. A longobardok két. Sz.. a palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. kerámia. fűrészfog-motívum. totem-állat ábrázolása. alaprajz. fafaragás. A honfoglaló magyarok díszítőművészetében a fonatdíszek. tarsolylemez (IX-X. Dublin.

nyugati rész alaprajz. A templomok liturgikus teréhez minden esetben hozzátartozik a keletről már ismert "hármas szentélyfej". . de egyenes zárású apszisához két melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. részben szakrális. Cristina de Lena. századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok). homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. alaprajz.) templom (661). IX. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi módosulást eredményezett.2. palotatemplom. Miguel de Lillo. templom. alaprajz. így nem a Rómából kiinduló térítő missziók hatása a meghatározó. A S.n. Az itáliai Cividale településen a longobard fejedelem magánegyháza épült (S. A népvándorlás korának építészeti emlékei 4. metszet. k. Maria delle Valle. sz. melyet utóbb (8438) S. részben kultikus céllal. szír.2. Theoderich síremlék. alaprajz. sz. Nagy Theoderich ravennai építkezéseiről a 3. Az asturiai Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. eleje). metszet. sz. Ennek hispániai változata az ú. részben Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentős építkezéseket. templom S. (IX.) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van. Hispánia) A VI. Banos de Cerrato. örmény) hatások is kimutathatók. 774. sz. metszet. Mindkét területen jelentős keleti (bizánci. Szerkezetében faépítészeti hagyományokat. Fejedelmi építkezések A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak. sz.). Sz. Liturgikus tere a gót (ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja. A gótok építészeti emlékei (Itália. sz. Banos de Cerrato (Valencia) Sz. (IX.1. Miguel de Lillo templom (Naranco. Mindkét területen jelentős ókeresztény hagyományok voltak. VI.). IX.2. mely a Karoling-kori Westwerkekre emlékeztet. így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek létre ("gallikán liturgiák").) temploma is. fejezetben már szóltunk (Theoderich palotája. Asturia.).2. János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena (Asturia. 4. míg ÉszakItáliában az ambrozián liturgia terjedt el. mozarab rítus. Maria de Naranco néven templommá alakítottak. János S.4.

példája Lorsch S. hosszés keresztmetszet. majd fokozatosan átvették Sz. majd S. 4. Bobbio.Naranco (Asturia). Luxeuil. longobard fejedelmi magánegyház (774.3. fejedelmi csarnok. A korai monostorok . Maria de Naranco templom. kapuépítménye az antik diadalívekre emlékeztet.2.).). Benedek reguláját (pl. k. 600. k. így ezeket a későbbiekben mutatjuk be. 615). Az épületeknek a szerzetesek mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni. A bencés térítés első központjai a Karoling-korban is tovább működtek. egyedi szabályok szerint működő szerzetesi közösségek életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élő bencések monostori rendje. Maria delle Valle. Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi. több monostort alapítottak (pl. Cividale (Lombardia). Sz Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre. Nazarius apátsága (768-774).azóta részben elpusztult . A korábbi. alaprajz. A térítő (bencés) szerzetesek építkezései A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések során formálódott. alaprajz. kezdetben önálló regula szerint éltek. . S.

Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg. a bizánci. Hispánia: a helyi hagyományok erős délfrancia és arab elemekkel ötvöződtek. törpegalériás. A zarándok-utak mentén a franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el. A homlokzatképzésben két iskolát teremt (síkszerű kőberakásos ill. alaprajz.és művészettörténeti szakirodalomban többféle módon történik. a kapuépítmény homlokzata. álbazilika. körüljáró-tető. Aquitania: erős bizánci hatás a kereszt-alaprajzú. .a bencés építészetben a reprezentáció előtérbe került. főleg a díszítőművészetben ezek éltek tovább. kápolnakoszorú teteje. geometrikus díszítésű). Normandia: erős szerkezetiség. építészetét a továbbiakban a normann kora-gótikus fejlődés határozta meg. Romanika A romanika tárgyalási módja az építészet. Itália: Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és homlokzatképzés (kulisszahomlokzat. Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek hatása (kolostori kerengők) érződik. 5. a gótika előkészítése. rekonstrukciós tömegvázlat. kupolás terekben.Lorsch. Provence: erős antik hatást mutató terület. műhelykapcsolatoknak. Toscana: románkori építészeti arculatát főleg az antik hatás határozza meg. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került. A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek főbb jellemzőinek bemutatásával): Franciaország: Burgundia: . Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább. soktornyos nagyméretű templomok épültek.a XI. lombard kapu) alakítottak ki. sokhajós.egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak. század végén jelentkező ciszterci építészet puritán (toronytalan. Nazarius apátság (768-774). az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. hogy a helyi sajátosságok túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti. St. plasztikus). Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény. E túlzottan "regionális" megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét.a területi eltérések ellenére . a normann. . ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat. térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v. Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsős tömeg kapcsolódik (négyezeti torony. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós. hogy . hosszház-tető. egyenes apsziszáródású. geometrizáló díszítések. kápolnakoszorús apszis (francia szentély). Németország: fejlődése a császári dinasztiákhoz kötődik. Díszítésére a kőberakásos (cosmata) díszítés a jellemző. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek elsősorban a különböző földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó sajátosságokat. keresztház-tető. a meglévő templomokhoz kolostort építettek. a kisázsiai és az iszlám hatás.

majd magyar király 1002-1024. Magyar honfoglalás 909. Egyéb országok románkori építészete. Lech-mezei győzelem a magyarok fölött 973-983. a Rajna-menti építőműhely császárdómjai képviselik a klasszikus német romanikát (négytornyos. a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a kereszténységet (Klodvig király. A normannok letelepedése Angliában 896. hogy abban elsősorban az országhatárokon túlmutató. Ottó császár 987. 751-768). a késő-romanika. Karoling-kor) 482-511. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia) 768-814. Klodvig frank király (Meroving dinasztia) 507-711. vállalta az "egyház védője" címet. Henrik német király (Szász dinasztia) 936-973. Nyugati gót állam Hispánia területén (711: arab hódítás) 568-774. geometrizáló díszítések). I. kétszentélyes.1. Capet Hugo francia király 997-1038. megkíséreljük a romanika fejlődését úgy összefoglalni. Lotharingia) 855. a kétszentélyes német templomtípus megjelenése. a szerkezet és az épületplasztika fejlődött (kerek-szobrászat). Cluny alapítása 919-936. (Nagy) Ottó német király 962. Benedek bencés reformja 814-840. Martell Károly a frank állam maiordomusa 730. A térszervezet nem változott. német királyság. Hohenstauf-dinasztia. Sz. Nagy Károly uralkodása a frank birodalomban. Nagy Károly udvari művészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem . az ú. II. Aniani Sz. III. Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i csata) 751-768.n. Verduni szerződés. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5. 800.1. Száli-frank dinasztia. átfogó stíluskapcsolatok domborodjanak ki. Az angolszász királyságok egyesülése 843. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte). A fenti csoportosítást tudva. "Karoling reneszánsz" Chronologia (Preromanika. Ottó császár 983-1002. ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá koronázták. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling reneszánsz") 802-817. Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat egységesítette. 5.1. II. Longobard királyság Itáliában 714-741. I. Nagy Ottó császárrá koronázása 955. Henrik császár A Karoling birodalom és Európa korarománkori térképe A letelepedő frankok első uralkodócsaládja. a romanika első nagy szintézise. átmeneti stílus kora. a karoling birodalom fölosztása (nyugati frank királyság. a frank birodalom bomlása 829.Szász dinasztia (Ottó-kor). Jámbor Lajos császár. 751-től a kezdetben maiordomusként szereplő Karoling család uralkodott (Kis Pipin. István fejedelem. 481-511). háromhajós bazilikák.

de különös hamgsúlyt kapott Ravenna előképszerepe is. Távolabbi. körüljárós tér). Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796805. Utóbbi szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek. Az esseni Münster (XI. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. Alkuin volt. de szimbólikus tartalmú előkép a jeruzsálemi Sz. Az udvar ideológusa az angol bencés. A "frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul (Sacramentarium Gregorianum). Közvetlen példaképe azonban az "élő Róma". Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt. Bizánc építészete volt.) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. Dijon. Odo von Metz) tudatosan választott előképévé. Az egykori ravennai exarchátus főtemploma. . így kézenfekvő volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni.értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális. a S.. Ezekben esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták. A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet. sz. de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Jeruzsálemre) emlékeztető centrális térrész épült.

Münster (XI. sz.. földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció). Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú ábrázolásokból ismert. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018). többszintes centrális tér. palotatemplom (796-805). A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római ókeresztény hagyományokat őrzi. A nyugati oldalon a szerzetestemplomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mű"): toronyszerűen kiemelt. a Westwerk Westwerk metszete.Aachen. metszet.esetenként . Essen.a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az uralkodói karzattal!). Dijon. belső nézet. korábbi előzmény). míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségőrző hely és kápolna volt. . A szerzetesi funkciónak megfelelően az apszis előtti nagy keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését. Centula S. Corvey apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll. alaprajz (hosszház 1272). Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését végezték. Ugyanitt . A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. metszete. a földszinti és emeleti alaprajz.

érvágóház. átrium 937-948. Corvey. noviciusok háza. 5. konyha. Ezt a típust követi a . 3. Riquier apátság (790-799).csak tervrajzról ismert . alaprajz. S. Hagyományos.) Sz. 13. alaprajz. 790. átrium 937-948. előkelők vendégháza.. ispotály-kápolna. iskola.. Fulda kolostortemploma (744. 1613-ból ismert ábrázolás. gyógynövény-kert. ispotály. orvos-lakás.). a Westwerk metszete és homlokzata.Centula. apáti lakosztály. 4. "Ratgar-bazilika" 790-819. Bonifác (Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált. 12. novicius-kápolna. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen előzményének tekinthető. metszet. . metszet. a kolostorterv magyarázata: 819. alaprajz. kocsiszín. 11.Sankt-Gallen.. tömegrekonstrukció.Sankt Gallen kolostor egykori (820 k. apátsági templom (855 utáni állapot). fürdő. 9. 14.) elrendezése. 7. Fulda. 1. keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció kidomborításaként apszidiálisan záródik. bencés apátsági templom (744. 2. 10. 6. 8.

temető, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütő, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengő, 25. éléstár, 26. kézművesek háza, 27. pékműhely, 28. malmok, 29. pince, 30. műhely, 31. csűr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye. Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki) kapcsolatot mutat. Csak sejthető, hogy létrejöttük a szórványban élő szír és örmény kereskedők jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S. Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin főtemplomának a pontos mása. KözépEurópában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon Feldebrő temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.

Gravedona (Itália), S. Maria Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro (VIII-IX. sz.), alaprajz. del Tiglio (VI-VII. sz.), (VI. sz.), alaprajz. alaprajz.

St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

Feldebrő, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság tömegvázlat. alaprajz, tömegvázlat. 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)

(1060-1063),

A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezője a Német-római császárság volt. Ennek megfelelően az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlődés "gerincének", majd erre a fejlődési vonalra fűzzük föl a különböző interregionális áramlatokat. A tárgyalás az időrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az északitáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt. A verduni szerződés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik (919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlődése a X. századtól kísérhető nyomon. Fejlődési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254). a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, KözépEurópa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagykárolyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt.. Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni bencésekkel, környezetében jelentős képzőművészeti központ jött létre (pl. bronzművesség). Típusalkotó előképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas, négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a későbbi német császári dómépítészetben. A nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlődött. A templom tömeg-kapcsolata esetleges, additív (lépcsőtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett többnyire geometrikus jellegű (pl. "kockafejezetek").

Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat, axonometrikus metszet, távlati kép. A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a jellemző. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult (Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX. sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a későbbi zarándoktemplomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961ben épült).

Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.

a korábban ilyen teret igénylő liturgiát a XIII.): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. alaprajz.): időben legkésőbbi. Worms. században már nem végeztek (a nyugati. a korszak legjelentősebb épületei az ú. Quedlinburg.). belső kép. rajnai császárdómok (Speyer. szerkezetében a legtisztább (szintetizáló) császárdóm..n. Speyer. négytornyos templomtípus).n. hogy eredetileg kétszentélyes volt. 1239. "invesztura-harc" időszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló törekvése. a templom többi részét átépítették. a homlokzatképzésben és részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemző. 1159. Fontos szerkezeti fejlődés az emelt-ívű keresztboltozat és a kötött rendszerű boltozási mód alkalmazása. alaprajz./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az ú. A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. Speyer. dóm (1025-1106. metszet. András kórus 1234-ben épült). Mainz. . nem kizárt. Csak a keleti oldala őrzi a középkori formát.): háromhajós. dóm (978-1085. sz. Wiperti kripta (961). tömegvázlat. Keleti apszismegoldásának leegyszerűsödése jelzi. Servatius templom (1070-1129). Sz. Térszervezésben követik a Karoling és a szász hagyományokat (kétszentélyes. A Rajna-menti császári központokban önálló építőműhely működött.. Mivel a nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye. További részletei lombard hatást mutatnak.Quedlinburg. négytornyos. dóm (1025-1106. törpegaléria).. kétszentélyes. hogy az alaprajz csak mint hagyomány élt tovább. b. alaprajz. Mainz. Worms). S. az altemplom a keleti szentély alatt van. lombardiai homlokzati elemeket is alkalmaznak (vakárkád. két keresztházas bazilika. dóm (XI. 1159. eleje -1234.

1234).). dísztelenség). dóm (978-1085.a hirsaui kongregáció képviselte. hosszmetszet.. hatalmas altemploma itáliai példákat idéz. A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dómműhelyek hatása jellemzi. Worms. lombard kapcsolat). A csökevényes Westwerk-re emlékeztető nyugati karzatot két hangsúlyos torony fogja közre. részben a Cluny-i 2. korai állapot tömegvázlata. templom térformáját követi. sz. A bencés reformokat . A Sz. eleje . alaprajz.Mainz. szentély és keresztház metszete. dóm (XI. 1239. előcsarnok 1230.. András kórussal. külső nézet a Sz.a burgundiai Cluny hatására . A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika látható (kaukázusi ill.) ez a konzervatívizmus jellemzi. Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156. bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás alkalmazása már előre mutat. Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás. térformáját idézi. alaprajz. . A premontrei rend Jerichow-i prépostsági temploma (1150-1190) szintén a Cluny II.

bencés apátsági templom (1093-1156.Maria Laach. Jerichow. Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat . Hirsau. Naumburg. tömegvázlat. Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erősödött. A kései dómok (Bamberg. alaprajz. 1230. c. premontrei prépostsági templom (1150-1190). századra a császárság fokozatosan elveszítette a jelentőségét. alaprajz.. északi és keleti homlokzat. tömeg-rekonstrukció. a folyamat a császárság széthullásában.). keresztmetszet. a birodalom széttagolódásában végződött. alaprajz. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091). Politikailag és gazdaságilag a vezető szerepet a francia királyság vette át. Sz./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII.

Sz. kapuk). Erősen geometrikus díszítésében nagy jelentőség jut a kapuknak. alaprajz. Naumburg.az apszisban szentélyrekesztőt (lettner) alkalmaztak. Magdeburg. dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását (hangsúlyos nyugati toronypár.1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására . "püspök-folyosó" boltozata és fejezetei). kápolnakoszorús szentély). dóm (XI. a társművészetben nyújtott a korszak jelentős fejlődést. 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követő alaprajzi megoldást mutat. körüljárós. a kerek-szobrászat első. sz. Limburg an der Lahn. György székesegyház (910. sz. Az épületplasztika gazdagodott (pl. részletképzése a német hagyományokhoz ragaszkodik. külső kép.. dóm (XI. hosszmetszet. István király lovasszobra). Építésében ciszterci műhelye működött közre.. ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl.inkább formai meggondolásból . sz.megőrizte. dóm (XI. jelentős alkotásai megszülettek. 1210-1235): apszis-megoldása és nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja. . Önálló plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. Bamberg. 1185-1237). Bamberg.. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta) kvalitásos kerekplasztikai alkotások. .

nézet) lettner. ambroziánus liturgia vált általánossá. dóm (1209-1363).ld. a longobardok saját ősi formakincse. 5. keleti nézet. E . Magdeburg. alaprajz. Sz. György székesegyház (910. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl. alaprajz. metszet. a germán hódítások révén vált a Német-római császárság részévé. alaprajz. metszet. mely bizánci.1. apszis részlet. Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú. keleti (nézet) és nyugati (alaprajz.n. Milánó környékén a Sz. korábban önálló longobárd királyság volt.Naumburg.. dóm (XI.3. apszis belső. Limburg an der Lahn. 1218-1280). 1210-1235).. szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik). nyugati homlokzat. jelentős bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén). Regensburg . Építészetének alakulását meghatározta az erős antik hatás. sz. Lombardia császárkori építészete Észak-Itália 919 után. alább).

és keresztmetszet. lombard bazilika: háromhajós.). dóm (1099-1184. valamint a lombard kapu: baldachinos előépítmény. Modena. alaprajz. Zeno kapuja). dóm).. melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl. keleti toronypárral). Pavia S. Verona. S. empóriumos bazilika. szörnyalakok). sz. Ambrogio (X. Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma. S. A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erőteljes germán hatást mutat.). Ágoston sírja. Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga. többnyire keresztház nélküli. Átriumos udvara ókeresztény hatású. A "szabályos" lombard bazilika Sz. galériákkal díszített köpenyfal.. alaprajz. alaprajz hossz. Verona. S. Modena. a teljes keleti részt kitöltő altemplommal. 1098-1128. dóm. A templom egykor tervezett kötött boltozása helyén ma famennyezet van. Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is feltételezhetők (pécsi székesegyház műhelye). altemplom nélkül. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé érződik az ambrozián liturgia hatása. S. Homlokzatképzésben jelentős elem a bazilikális tömegformát elfedő kulisszahomlokzat: a nyugati fal elé épített. Verona. egységes teret sejtető. Milánó. Ambrus sírja fölé épült. lombard-kapu típusalkotó példája. a keleti oldalon kiterjedt altemplommal. S.liturgia hatása. Ferrara. Abondio templom (1095 k. átépítve 1098-1128 között). sz.n. Ambrogio bazilika (X. Milánó.). Zeno sz. dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika. Maggiore apátsági templom (1125-1139). Michele temploma (1125-től) Lombardiában idegen keresztházas térformát képviseli. szintén "kilóg" a hagyományos lombard templomelrendezésből (öthajós templom.terület jellegzetes térformája az ú. Ennek is elsősorban . a városon belül a közvetlen analógia a S. Como. erősebb a rómavárosi .). háromapszisos. A nyugati kapu az ú. Szobrászati díszítésében erősen él a longobard hagyomány (fonatdíszek. Kötött rendszerű boltozása az egykorú német emlékekkel mutat rokonságot. liturgikus tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi. A "kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard. metszet.n.egyszerűbb . Főoltárán van Sz. Többszintes változata is lehet (Verona. S. Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII.

S. S.). nyugati homlokzat. Erősen átalakított formája alapján az egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni. az ú.n. 1065 e. "lapos plasztika" Paviával rokon. Fedele templom (XII. hoszmetszet. Pavia. A comoi S. Michele templom (1125-től). Épületplasztikája.) a maga trikonchás rendszerével szintén germán analógiákra mutat (Köln. alaprajz. keresztmetszet. sz.germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). . Maria im Kapitol.

századi átépítés eredménye.4. alaprajz. a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot. . sz. benne Sz.Regensburg. Csatlakozó területek császárkori építészete Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvöződtek.). Seckau (Stájerország). Regensburg. Emeram (X. alaprajz. Geometrizáló díszítésében elsősorban a rajnai műhely hatása érezhető. Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. ). ágostonrendi prépostság (1145 k. hatalmas altemplommal ("százoszlopos kripta". S Abondio templom (1095. Klosterneuburg. Ma szalvatoriánus priorátus. Gurk. 1180 k. alaprajz. Münster (XI. A XIX. . Emeram templom (X-XII. Sopron-horpács). alaprajz. Hemma sírja). alaprajz. A terület művészeti központja Regensburg volt.ma bencés apátság): "lombard" alaprajzi típus. sz. sz.). keresztmetszet. St. 1180 k. St. sz. Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítőelemet tartalmaz. Jakob (Schottenkirche. két nyugati toronnyal és Westwerk-csökevénnyel. Jakob eleje).1. A mai boltozat a XV.Como. 5. Münster (XI. Como. sz. St. Regensburg. (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika. Belső díszkapuja ágostonrendi sajátosság. a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg. eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat. S. a Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhető. Regensburg. XII.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik.). Regensburg. (Schottenkirche. k.sz. között a délnémet és lombard hatások ötvözeteként jelentős építészeti alkotások keletkeztek. St. Regensburg. hosszmetszet. századi purista helyreállítás nem vált az épület előnyére.): a skót bencések temploma a szabályos lombard alaprajzi rendszert követi. Fedele templom (XII.

Ezeket nevezzük interregionális áramlatoknak. sz. Sz. Különösen föltűnő az Alpoktól északra ill. század első felében születtek jelentős alkotások: Tulln. A kisebb emlékek (plébániatemplomok. közepe.2.) Az európai romanika kialakulásának és fejlődésének a korában a meghatározó politikai és gazdasági tényező a német-római császárság volt. Schőngrabern (Alsó-Ausztria) plébániatemploma a XII. sz. 1420-1491). Mödling. vagy az "élő Róma". Ennél fontosabb. A romanika azonban ennél sokszínűbb: regionális változatai jöttek létre az eltérő földrajzi és társadalmi környezetben. a magyarországi késő-románkori műhelyekkel eseti kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg.1250 k. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika. Bizánc vívmányait továbbfejlesztő bizantizáló romanika. sz. sz. a bencéseknek..).).2. Az interregionális áramlatok másik csoportja viszont már olyan térszervezési. közepe. Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII. Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsősorban az antik (római. ágostonrendi prépsostalaprajz. ossarium . ossarium . ill.XIII. metszet. végén épült. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is . székesegyház (1140-1200). 5. Deutsch-Altenburg. szerkezeti és formai elemeket mutat. Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika" Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek. Ennek figyelembe vételével választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különböző területeinek alkotásait. stb.. de egyes kisebb régióknak is sajátos arculata volt. bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a római hagyatékot őrző és ápoló antikizáló (latin) romanika. Alsó-Ausztriában a XIII. ság (1145 k. hogy a romanika építészeti fejlődésében vannak régióktól független. átépítés 1350-1380). Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását mutatják. Marienkirche (1028-1213.1. ossarium . csontházak) a Közép-európai egykorú emlékanyaghoz kapcsolódnak.Gurk (Karintia). Liebfrauenkirche (XIII.). átépítés 1350-1380. melyek már a gótika szintetizálását készíti elő. külső épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki kapcsolatokra mutat. 12591270. 5. sz. a ciszterci romanika vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika.. Seckau (Stájerország). Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. Wiener-Neustadt.XIII. István templom (XI-XIII. alaprajz. délre lévő területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség. általános áramlatok irányzatok. Tulln. eleje.

de alapjában nem változott. alaprajz. új templomok építésére alig volt igény. átép.. Clemente 1099-1108). megrősödése szükségessé tette az álló templomok kolostorral való kiegészítését. sz. 1099-1108). a római egykori provincia hatása egyébként is erős volt. Róma. a templomok térszervezetén nem kellett változtatni. A papi közös életre alkalmas. Laterán-bazilika kolostora). ./ Itália Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák. Mivel a rómavárosi liturgia továbbfejlődött. geometrikus mintázatú színeskőberakást (cosmata-díszítés . de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény hagyományokat. Az antikizáló kerengőkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztető. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill. canonia) élt együtt (pl. monasztikus elrendezést ott is alkalmazták.). a. Természetes. Róma. S.a készítő család nevéről).figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük. a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét. hogy azokon a területeken. S. sz. ahol világi papi testület (káptalan. Róma. ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. alaprajz. Caecilia in Trastevere (V.sz. XII. S. Clemente (V. Paolo fuori le Mura kolostora. Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl. Róma. S..

Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta (a "nagy" példakép). S.. dóm (Busketos és Rainaldo műve. Miniato al Monte (1060-tól). hosszmetszet.Monte Cassino. egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. Genova.). sz. 1071. oliveti bencés templom (1060-tól). építészetben is eltérő stílust képviseltek. tömegrekonstrukció. Stéfano apátsági templom (XII. Provence-i hatás. alaprajz. A dóm-együttes részei: 1. ill. a szír zarándoktamplomokra emlékeztető hangsúlyos. campanile. A rómavárosi liturgia bővülése a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhető a népoltáros. A homlokzatképzésben lombardiai és germán hatás is kimutatható. Annunziata. a S. Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben újjáépített keresztelőkápolna (Battistero) felületein is. S. Pisa. Háromhajós. dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika. bencés apátsági templom (529. Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el. de ez a hagyomány a gótikában is folytatódott (dóm. emelt szentélyes megoldásban. Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero. S. . századi építészetét alapvetően a római hagyaték határozta meg. homlokzat. a polichromia másodlagos. 1063-1118. A fejlődésben szerepet kapott a délfrancia. Sta Croce). Reparata dóm) mellett fölépült az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma. Firenze. Miniato al Monte. Donato) gyakori az antik oszlopfők másodlagos fölhasználása. háromhajós keresztházzal. szentély alatti kriptával. alaprajzi rekonstrukció. A felületképzésben a firenzei műhely ismérve az antik elemek síkszerű alkalmazása. Genova többi templomában (SS. apszis-kialakítás) germán hatást mutat. Liguria: A terület XI-XIII. A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) volt. S. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. erősen renoválva: eredetileg háromhajós ókeresztény bazilika. Egyes elemeiben (pl. belső kép. valamint a toszkán romanika közelsége. polichrom geometrikus elemekkel (márvány-berakás).

empóriumos álbazilika. antikizáló díszítés van. plasztika a XIII. sz. S. látkép. hogy a somogyvári Sz. . Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm. hevederes donga-lefedésűek. Zarándok-szentélye későbbi (XIII. Viene. A homlokzatképzésben meghatározó szerepű a római diadalívekre emlékeztető egyes vagy hármas kapuzat. Arles.). keresztmetszet.n. 4. földszinti és emeleti Lucca. XIII. 1153. Egyszerűbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is: Montmajour. battistero (keresztelő kápolna. campanile (harangtorony. Pisa. stb. k. sz. Francesco. apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u. S. A torony . St.): homlokzatán háromnyílásos diadalív van.itáliai mintára ./ Provence (Dél-franciaország) A tartomány nevében is megőrizte az egykori római provincia-jellegét. 1091. cimitero (temető. Trophime apátsági templom (1152.). Egyed apátság (Sz. Mind a kapuzaton. Lyon (utóbbi kettőnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal). sz. Gilles. mind a kolostorkerengőben gazdag plasztikájú.)..Pietro Somaldi. (XII. A S. ritkán keresztházasak.): háromhajós. Az apátság magyar vonatkozása.). közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. dóm (1063-1118). Gilles-i francia szerzetesek voltak. S. Az empóriumokba süllyesztett féldonga tartószerkezetek a későbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik előre. Michele templom alaprajz. metszet. sz. 1261-1270. sz. 3. Pisa. közepe). távlati kép. románkori és gótikus homlokzat. Az egyébként külön utakon fejlődő francia romanika legjobban itt őrizte meg a "latin" jelleget. Bazilikái háromhajósak. nyugati homlokzatán timpanonos diadalkapuval. közepéről)..). László alapítása. Frediano.). a tornyok szervetlenül kapcsolódnak. A zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek későbbi átépítésből származnak. 2. XIII. Battistero (1153. S. St. 1137-1150.ill. Michele templom (XII. "ferde torony". Egyéb építészeti tagozatoknál is előszeretettel használják az antik elemeket. sz. b. földszinti és karzatszinti alaprajz.) lakói évtizedeken keresztül St.campanile-jellegü. ú.

Fedele). 1065 e. 1054-1067). de hasonló elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como. karéjos apszismegoldása betlehemi előképre mutat. Cardona.. k.). c. Az egykori Capitoliumon épült templom (St. . Gereon. Köln (Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetű. kolostorudvar képe.n. S. León. Trophime apátsági templom (1152.Arles. Pere de Burgal bencés priorátus (1007.)./ Hispánia A több tartományból álló területen a preromán-kori ú. bencés apátsági templom (1116-1150. St. stb. sz. S. körüljárós. Martin. Maria im Kapitol. Vincente káptalani templom (1040. mozarab rítus továbbélése jellemző. k. S. A város (Köln) más templomai (S./ Németország Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat. a káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló elrendezés érvényesült: Ripolli. Caecilia. k. Gilles.). bencés apátság (1032-ig). nyugati kapu. Korai példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S. stb) is jelentős antik hagyományt őriznek. S. alaprajz. e. Apostolok temploma.).) az ókeresztény cella trichora elrendezést követi. Isidoro ágostonrendi prépostság (IX. St. d. alaprajz. S. homlokzati vázlat.

kupola-sorolásos tere volt. metszet.2. Gereon templom (IV. században is tovább élt. 1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok templomának elrendezését követő kereszt-alaprajzú. belső kép. keleti homlokzat. S. alaprajz. Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma keresztalaprajzú. S. Marco székesegyház (IX.2. Maria im Kapitol Köln. esetenként görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek... Köln. Valószínűleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos.Köln. Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. . Torcello.). templom (1040-1065). Apostolok temploma (872. dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra emlékeztet. XI. Szokatlan a templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). pl. Antonio (1231-1237). sz. Padova. alaprajz. századi dekagon. A környezetben a térforma még a XIII. Velence. mind a keresztes hadjárat csapatainak szállításában elsősorban Velence szerepe volt meghatározó. "Bizantizáló" romanika A "élő Róma". de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. Márton templom Köln. 1069). S. 1067(690. A közeli Ravenna élő bizantikus hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket. alaprajz. S. kupola-sorolásos térforma. 5. Mind a kereskedelemben. A Sta Fosca templom a közép-bizánci katholikon térformát idézi. alaprajz. 1172-1220). sz. Nagy Sz. mind a zarándoklatokban.. Díszítőművészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal.

Torcello. S. Front temploma (1120 u. 1073). A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején. alaprajz. Perigueux S. Oliveti templomegyüttes: 1. (639-1008). Szerzetes. Vitale (XI-XII. A centrális kápolna szerkezete részben Ravennához. Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII. 3. 2. alaprajz. metszet. 5.3. valószínűleg Velence közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma. Velence. axonometrikus metszet.).2. S. Sepolcro. S.): A két hosszházas bazilika közé ékelődött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír előképre utal (Gerasa). S. metszet. katedrális (1105-1128).).és zarándoképítészet ("bencés" romanika) . S.) a görögkereszt-formát is követi. bazilika és Sta Fosca templom Bologna. alaprajz. Angouléme. részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez köthető. S. alaprajz. sz. Front templom (1120 u. sz. míg Angouléme katedrálisa (1105-1128) csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát.Padova. Marco székesegyház (1063.Bologna. Stéfano. Antonio templom (1231-1237). Az épületek egyéb részletei nem tükrözik a bizánci vagy a velencei építészet és művészet magas színvonalát. alaprajz. Perigueux.

majd rövidesen már szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták.. Szíriában és Egyiptomban szentek sírja fölé. A zarándoklatok előzményei: A keresztény kultuszhelyek. Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett szerzetesi közösségek jöttek létre. Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz. Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai. Benedek (480-547) megalapította bencés rendet. A betlehemi Születés-barlang (grotta) a későbbi kriptás-altemplomos megoldások. A XI. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek létre a Szentföldet idéző zarándokhelyek. a jeruzsálemi Sz. Más esetben jelentősebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl. később ezt több szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek). Compostelába. Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. 323-tól Pakhomiosz közössége Tebennis-ben). a Szent sírja (Sant'Jago da Compostela). elsősorban a bencés szerzetesek kezelésében. 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz.). így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegető iszlám veszély ütközőpontja. A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult egyházi intézmények működtetésében vállaltak szerepet. A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg először. Jeruzsálem és környéke 638-tól iszlám fennhatóság alá került. Jakab személye keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt. A fennálló rendtől való elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták). stb. Bologna. Sz. Sír templom Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevő körüljáró folyosó előképe lett. A bencés rendnek ez az elsősorban missziós funkciója az ezredfordulóra befejeződött. funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill. Ágoston. mely az európai keresztény kultúra terjesztésében meghatározó jelentőségű volt. ereklyék meglátogatása a keresztény ókor első századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem. . századtól).itt a két bibliai Sz. Jakab apostol "mórölő" kultusza. hogy a kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra. s ennek központja. Brescia. Márton sírja Tours-ban a VI-VII. A zarándokutak mentén jellegzetes zarándoktemplomtípus alakult ki. 622) után a szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak. Pisa. 711-ben Geb al Tarik mór serege már Hispániában harcolt. 354430) az együtt élő világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"). Jeruzsálem első püspöke . "útikönyve" alapján (1139-1173. 325) után sokan a vallás haladó. Qalat Sziman). társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban.A szerzetesség előzményei. századtól egész Európából szervezett zarándok-utak vezettek ÉszakSpanyolországba. Az arabok elleni reconquista-mozgalom egyházi vetülete Sz. Sz Jakab személye (Jézus rokona. k. vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándoktemplomokat (Abu Menasz. Aymery Picaud: Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. Szentsír-kápolnák (Cambridge. keletkezett). Keleten Nagy Sz.

Főbb emlékei: . szentélykörüljárós. 7. mellékhajók. A típus főleg Hispániában és Franciaországban terjedt el. 10. papi kórus. stallumok. mellékoltárok. sz. 14. káptalani oltár. később a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett.vagy öthajós. főpapi trón. keresztház. 5. 6.: főoltár előtti szerzetesi kórussal.Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle elrendezési vázlata: A. 4. 2. B. Sír bazilikán jelentkezik (IV.). keresztházas bazilika. 13. lettner vagy korlát. Zarándok-templomtípus: Három. főoltár. északi zarándokkapu. szentélykörüljáró. déli zarándokkapu. 11. 8. Külsőben ennek a lépcsős tömegalakítás felel meg. A kultusztárgy körüljárhatóságának első építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz. főhajó. 1.(zarándok-) oltárok. 3. ereklye. kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély").: hátsó szerzetesi kórus. 9. 12.

zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. déli homlokzat. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg.Sant'Jago da Compostela. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt. támpillér. és nagy hatással volt a gótika kialakulására. középen pillérel osztott kettős kapu. a XII. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. Aquitaniában Poitiers. Cluny. rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert. két nyugati tornyos. zarándoktemplom (1075-1128). Sant'Jago da Compostela. háromhajós keresztház csatlakozik. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. A III. S. stb. Öthajós. bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították. Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand. Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes. Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia. francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája. Cluny körzete volt. Elemeiben (csúcsíves donga. Notre-Dame-du-Port (1100. alaprajz. A kongregáció (910-től) a XI. 1168-1188. hosszmetszet. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését. két-keresztházas. . Loire-ban S. Toulouse. zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták). vagy azok stílusában épült. század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert. Notre-Dame-la-Grande (1103-1145). bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). II. Sernin ágostonalaprajz. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria. rendi prépostság (1077-1119). stb. Toulouse. Benoit-sur-Loire (1060-1130). Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre.. hosszmetszet. S. templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma. k.). Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű. bordás keresztboltozat. öthajós hosszházzal.

az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás. a második templom tömegvázlata. Burgundiában .2. Vezelay. a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). Térszervezete a Cluny III. . Első telephelyük (Cistercium. földművelés) jutott szerephez. bencés apátság.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll. rész hosszmetszete. Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale. keresztmetszet.Cluny. bencés priorátus (1100. Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése. alaprajz. a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével.több zarándoktemplom is épült. Cluny. k. bencés priorátus (1100. bencés apátság. Életformájukban a világtól elvonulás.immár a Cluny-i kongregáció függvényében . hosszmetszet. a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója. Vezelay. Paray-leMoniale. S. Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu). alaprajz. (1102-1132). nem volt zarándokhely.).4. az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza. nyugati k. Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. S. 5. a szerkezeti és formai fejlettség. apátsági templom "kicsinyített mása". Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely. Ciszterci romanika A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban.

latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás. kapusszoba. kórházépület. Sz. Háromhajós. 1113). 15. részben elpusztultak. 17. "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. 24. laikus folyosó. Észtország. keresztház. 1789-től nem működik templomként. káptalanterem. feljárat a dormitoriumba. 16. melegedő. papi kórus. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek. egyenes apszis-zárással. hosszház. a. 21. Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. Bernát (+1153). összesen ezernél több monostorral. keresztfolyosó.22. keresztfolyosó északi szárnya. papok munkaterme. 1115). 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098). monostorudvar. laikusok refectoriuma. átjáró folyosó az ispotályhoz. 4. részben a szerkezetből fakad. kápolna. 23. 9. 13. Pontigny (Pontiacum. 2. armarium. sekrestye. a "kötött" stílus esik a romanika korára. Díszítésük növényi (pl. papok étkezője. templombejárat a papok részére. raktár. 11. vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. laikusok temploma. 30. apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt. Szíria. kórházépület. hevederes donga és fiókdonga fedi. calefactorium. toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek).Ideológiájuk (Kereszt-kultusz. vonatkozó vitapontok). előcsarnok. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély. . Sz. katonás szervezettsége (atyaapátságok. keresztház északi kapuja (halottak kapuja). 27./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú. talán legtisztábban "szentbernáti" épület. könyvtárhelyiség vagy könyvespolc. egyenes zárású főapszis csatlakozik. fogadószoba. szakrális formában. A ciszterci építészet első periódusa. temető. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. kútház. Morimond (Morimundus. A rend hierarchikus. refectorium. templombejárat a laikusok részére. 26. a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). 19. lépcső a keresztházból. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz. stb. 28. fő-és mellékapszisok. Bernát apológiája. 29. 25. auditorium. konyha. szószék a refectoriumban. beszélő. Clairvaux (Clara Vallis. Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi. Fontenay. monostor bejárat. négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus). La Ferté (Firmitas. Álbazilikális rendszerű. 3. olvasófolyosó. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű. jelentette. 18. 32. 7. 1115). 1114). ma múzeum. 12. 6. 8. filiációs rend. 20. 10. Ezek később többször átépültek. 5. hosszház. 31. betegek terme. aszkézis. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. laikusok munkaterme. 14.

alaprajz. A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos. csúcsíves dongát.L'Escala Dieu). sisak nélküli. 5. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre. melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt. ciszterci monostor. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól). Az északfrancia berendezkedés után. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával. A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat. fil. nyugati homlokzat. alaprajz. tengeri közlekedés. (1151-1180. fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk.Mazan). Le fil. ismerték a támívek és támpillérek rendszerét.. terci monostor. Thoronet (1136.. monostor. Mazan). Flaran Senanque (1148. ciszterci 1180-1190. alaprajz. A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között. E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek. b. az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. viszonylag nagyobb politikai önállósággal. ép.5. hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt. Épületeik fejlett szerkezetűek. érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. fil.2. A normannok ősi hagyománya (faépítészet.. A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek. 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát.ép. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl. a VIII. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak. Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet. erődszerű toronylezárás. hajóácsolás. A ciszterci építészet európai elterjedését. hármas kapuzat. két torony közötti nyugati karzat. melyre joggal illik az "imperiális" jelző. cisz. 1160. .k. félkörös apszismegoldással. boltozásra dongát. az antikizáló "latin romanika" hatására. alaprajz. esetleg fölötte rózsaablakkal. ciszterci monostor (1139-1147)./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek.Fontenay. axonometrikus metszet. bordás-csúcsíves boltozatot. hatsüveges boltozatot alkalmaztak.

Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus. de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. Ma romos. a. S. s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. S. Caen. törtpálca. Trinité (triforiummal). Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral). közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel. Caen. rózsaablak). bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata. hurkolás). A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat. apátsági templom (10621077). szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak. apácatemplom (1059-1066). S. S. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző: . keresztmetszet és főhajó travé-metszet. Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). b. alaprajz. Jumiéges.Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog. hatsüveges boltozása újszerű. alaprajz. két nyugati toronnyal. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen. Étienne (emporiummal). mely az ú. S. keresztmetszet.n "váltakozó támaszállást" megszüntette. S. Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak. Főhajóját eredetileg famennyezet födte. Étienne bencés (1040-1067). Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. kereszt-ablak. Caen. Trinité bencés Caen./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt. keresztmetszet. metszet./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges. apátsági templom Caen. alaprajz.

Borgound. hosszmetszet. a későbbiekben történik. térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor. . Lund) a normann. távlati kép.római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben). c. .iszlám hatás (díszítőművészetben). szerkezetiség. k. kőépítészetében (Sigtuna. . Cefalú. d. az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. távlati kép. geometrikus díszítés). szász hagyományok határozták meg. Capella Palatina (1132-1143): II. alaprajz. középkupolás keresztházzal. . Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148. hangsúlyos négyezettel.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye.). fatemplom (XII. Lund. mozaikművészet)./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared. dóm (1173-1182). keleti homlokzat részlete. Borgound in Laerdal). bizantikus mozaikdíszítéssel. Álkeresztházas. háromhajós bazilika./ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill.normann hatás (toronymegoldás. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak.bizánci hatás (középkupolás terek. alaprajz. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon. sz. dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika.. Palermo. Monreale. Monreale. Roger normann király palotakápolnája. S. székesegyház (1100-1234).

A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a szakasza. Az említett interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták. közbiztonság) csak erős. Igy a két középkori művészeti irányzat sem térben. 1973. amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította. normann építészet). fejlődési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását. Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket. az iparos és a cserét bonyolító réteg. árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi bázis-különbözőség. ókori és "barbár" összetevők különböző fokú és arányú egybeszövődése által alakítja ki a maga művészi nyelvezetét.. melyet már jegyzetünk korábbi részében is nyomon követtünk.. a városi.. mint attól északra.1. amikor létrejött a cserére termelés. tartományokra széthullott egykori frank birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. Az egységen belül azonban fölismerhető egy olyan szerkezeti tagozódás. Ezen a ponton találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépő francia királyság és a városokban kialakult iparos-kereskedő polgárság érdeke.. 6. Egy-egy alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak kellően biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására.3.). A hercegségekre. központosított monarchia volt képes biztosítani. kialakult a termelési specializálódás. Az egységen belül ezt a sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni. rész Az európai gótika szakrális építészete 6. A gótikus építészet "gerincvonalának" tekinthető katedrális-gótikát . p. század közepétől a birodalom egy részét egyesítő francia királyság eszméje. városi szerzetes-építészet). Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350) . és a legváltozatosabb keleti. Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok. nyugati.írta Entz Géza (A gótika művészete. pénzforgalom. A romanika hosszú századokon át érlelődik. Bp. mint a katedrális-gótikát. 7. Lényeges viszont a feudalizmus két korszaka (naturál-gazdálkodás ill.E mozaikszerűséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy egyéniségek művészete" . s az ezt az ideológiát kifejező első jelentős építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). sem időben nem választható szét mereven.jelentős interregionális tényezők befolyásolták (ciszterci gótika. úgy néhűny területen a kialakuló gótika még sokáig megőrizte románkori (esetleg antik) arculatát. hanem egységes mű) volt. Tovább differenciálódást jelent a regionális tényező: más szinezetet kapott a gótika valamennyi irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika).a romanikához hasonlóan . a polgári gótika alakult ki. viszont az új irányzat képes volt befogadni és szintetizálni a környező területek késő-román szerkezeti és formai vívmányait (burgundiai bencés és ciszterci építészet. amely teljesen Európában gyökerezik. A korszak második részében. polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása következtében lényegében egy új "stílus". Gótika "A gótika az első klasszikus művészet. Ahogyan az európai romanika néhány irányzata magában hordta a gótika csíráit. A területen viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok.

Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t (kivégzése 1431-ben). Aragónia és Kasztília egyesülése. 1098. a német lovagrend veresége lengyel területen. 1456. 1254. Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom kezdődött Angliában. az egyházszakadás megszüntetése. A dominikánus rend alapítása. 1215. 1096. Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben. Mongol invázió Kelet. 1311.) Egyetemes Zsinat. IX. Sz. A Cluny-i reformok kezdete. Ellenpápák. nyugati egyházszakadás. A ciszterci rend alapítása. a francia királyság hatalmi megerősödése. 1190. A Német-római Császárság fénykora. 1453. úniós törekvések. 1237-1242. IV. 1202. Konstanzi zsinat. Magna Charta Angliában. 1204-1261. 1120. Husz János (1369-1415) kivégzése. A premontrei rend alapítása. 1241. 4. az "imperiális-szakrális" gótika kezdete. keresztes hadjárat. Az albigens eretnekség kezdetei DélFranciaországban. huszita háborúk. Az első rendi országgyűlés Franciaországban. A Hohenstauf-dinasztia kihalása. 1429. 1302. 3. keresztes hadjárat kezdete. I. 1455-1458. 1189. 1309-1376. 1147. 1209. Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. A német lovagrend alapítása. 1434-től Medici uralom Firenzében. Várnai csata. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII. 1414-1418. 2. Spanyolország megalakulása. 1152-1190. interregnum a Német-római Császárságban (1273-ig). A templárius rend föloszlatása. 1066. 1337-1453. 1036-1056. keresztes hadjárat. 1415. A Hanza-városok szövetsége. Barbarossa Frigyes német császár. A templárius rend alapítása. 1135-től S. 1248-tól a kölni dóm építése. 1431-1445. . Lajos király Franciaországban. 1226-1270. 1479. majd főapát föllépése.A katedrális-gótika elterjedése Európában. 1450 k. 1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes. Gutenberg első könyvnyomdája. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok).Közép-Európában. 1216. 1444. Capet Hugó francia király lett. 1420-1434. Szép Fülöp (12851314) uralkodása. keresztes hadjárat. 1048. Bizánc eleste. "Százéves háború". Az 1. 1378-1414. 1410. Latin császárság Konstantinápolyban. A pápák avignoni "fogsága". Lachester-York trónvita Angliában. Grünwaldi csata. 1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése. Chronologia: 987. Denis apátsági templomának újjáépítése. Sz. 1119.

öthajós hosszházhoz. később). altemplom elhagyása lehetővé tették a katedrálisban a téregységesítést. kéttornyos homlokzat lett. A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban.v. A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma. Amerika fölfedezése. többnyire szűk utcák vették körül. Saint-Denis. S. Girolamo Savonarola firenzei működése. a szentélykörüljáró belső kée. majd kivégzése. a főtér egyik végénél állt. 1498. I.ld. Ezt követően 1140-1144 között . kifejezve a város gazdagságát. A püspökségen világi papok szolgáltak (ellentétben pl. Granada fölszabadulása a mór uralom alól. Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a székesegyházhoz. Angliával . Luther Márton (1483-1546) föllépése Wittenbergben. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság. 1492. Goa). 1515-1547. Párizs mellett lévő SaintDenis apátsági templomát Suger apát építtette újjá. 1480-tól az inkvizíció működése Spanyolországban. 1137-1140 között megépítették a nyugati homlokzatot . Elmaradt a kripta . királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidőben kezdődött el a már kifejlődött városokban az első katedrálisok építése. 1524-1525. alaprajz. egyben püspöki székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek. A missziós tevékenység megindulása a gyarmatokon (India. Német parasztháború.szintén normann előképek alapján épült meg a templomhajó. Általában a katedrális a város központjában. Csak a főhomlokzat érvényesült. Itt alkalmazták először egységes terv szerint következetesen a gótikus szerkezeteket. A bonyolult mellékterek. Ferenc uralkodása Franciaországban. 1517. ezek szervesebben csatlakoznak a három. így a katedrálishoz nem csatlakozott kolostor. 1497-1498. apátsági templom (1137-1144). Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város jogállásának szimbóluma is lett. rekonstruált homlokzat. A katedrálisok jellemzői: Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent.) Egyetemes Zsinat.normandiai mintára. V. s itt kísérleteztek először a monumentális nyugati katedrális-homlokzat megteremtésével. 1512-1517. A téralakításban is meghatározó.A gótika központjai Közép-Európában. így a kompozíció legfontosabb eleme a nyugati. ha egyben püspöki székhely is volt). hogy benne monostori funkciót nem végeztek. kápolnák. Lateráni (XVIII.

Az alsó sávban hármas kapuzat van (normann hatás). Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok. bimbós vagy naturális levéldíszes fejezetek).sisak nélküliek. Párizs.néhány kivételtől eltekintve (pl. Apszisa S. ott is halt meg. . Westwerk. de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat. Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és Eude de Sully (1196-1228) püspök. A katedrális mellett társaskáptalan működött. vagy triforium helyettesíti (a kettő együttesen is előfordulhat). s részlet-megoldásaiban is erősen kötődött a ciszterci hagyományokhoz. ezek . átépítés) . katedrális (1160-1220): lényegében az első.. A központi mezőt hatalmas rózsaablak tölti ki. A tornyok sisak nélküliek. téglalap-alakú boltmezőket építettek. erős románkori (normann) hagyományokkal. katedrális (1130-1163): útkeresés. ennek szerkezeti következménye a négyezetre nincs. Társművészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl. áttört törpegaléria takarja. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható. Függőleges irányban hármas tagolású.(altemplom). A vázszerkezetnek megfelelően bordás boltozatot alkalmaztak. Denis koncepcióját tükrözi. a két toronytest között a főhajó oromfala jelentkezik. századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot bejártam. katedrális (1131-1157): térszervezete a későbbi katedrális-fejlődésre alig volt hatással. magas ablakokkal. A korai katedrálisok gyakori szerkezete a hatsüveges boltozat. Fiatornyokat sokszor díszítő céllal is alkalmaztak. A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok térszervezetén. a Canterbury-i székesegyházon is vezető mesterként dolgozott. a falfestés szerepe korlátozott. A csúcsív alkalmazásával feloldódott a kötött boltozási rendszer. Villard de Honnecourt XIII. amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül szolgált. Az empórium megmarad. A francia-szentélyre jellemző lépcsős tömegalakítást a támívek-támpillérek rendszere feloldja ill. Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei: a.normann mintára . Laon. a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították.nincs. A kapuk fölötti mezőben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). nyugati szentély . a nyugati toronypár között karzat van. Az oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögű oromzat) van. Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata. A kiegyensúlyozást támpillérekkel. támívekkel oldották meg (esetenként vonóvassal is kombinálva). Noyon. viszont általános a körüljárós franciaszentély használata./ Korai katedrálisok (XII. A négyezet fölött huszártornyot építettek. A főhajó oromzatát csúcsíves. erős normann hatás) Sens. Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. így egyfajta "vak-vonalnak" tekinthető ez a fejlődési irány. A toronytestek függőlegesen tagoltak keskeny. ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló kápolnákkal. néha magas gúlasisak épült rájuk. timpanondomborművek). Az ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása asszimetrikus. Vilmos mester Angliában. a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. felette esetenként teherhárító csúcsív van. sz. elfedi. Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet." Téralakítás ciszterci ízű. már kiforrott korai katedrális. Nevers.

katedrális (1131-1157). a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában egyaránt szintetizáló.az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékű alkotás). XIII. alaprajz. Rheims. Amiens. katedrális (1220-1270). Párizs dómjával nagyjából egyidőben épült. alaprajz. Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás). Homlokzatában a párizsi megoldást fejlesztette. megoldása már annál tisztább. alaprajz. ./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora. Torzója a "középkor alkonyának" emlékműve. nyugati homlokzat. hossz-és keresztmetszet. katedrális (1247-1590). egyszerűbb. a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró terve . katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". Beauvais.csak részben valósult meg (szentély és keresztház).Sens. b. sz. nyugati homlokzat. kerek-plasztikai értékű alkotások hordozója ("Aranyos Szűz" .) Chartres. katedrális (1194-1220): "az első". önálló. Notre Dame (1163-1249).több katasztrófa után . épületplasztikája a legfejlettebb. alaprajzában a normann romanikára emlékeztető bonyolult szentélykialakítást alkalmazott. katedrális (1130-1163). Noyon. keresztmetszet. alaprajz. katedrális (1160-1220). Párizs. Laon. Jelentős az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló az üvegablak-művészete.

nyugati homlokzat. alaprajz. nyugati homlokzat.és keresztmetszet. alaprajz. katedrális (1194-1220).Chartres. . katedrális (1211-1311). Rheims. keresztmetszet. hossz.

.). árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. Fontosabb emlékei (Normandia): Rouen. A boltozatrészben gazdagodott. A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt. később). Franciaországban ez az irányzat képviseli a polgári gótikát (ld. A térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti.Amiens. Beauvais. templom (1434-1470). A triforium helyét is az egész falat betöltő ablakok váltják föl. Ouen templom (XIV-XV. alaprajz. c. sz. katedrális. S. A pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban.). katedrális ((1247-1590)./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus) A kései francia katedrális-építészetet elsősorban részletképzés gazdagsága jellemzi. S. katedrális (1220-1270). axonometrikus metszet. belső kép. metszet. Rouen. bonyolult metsződések keletkeztek. Amiens. székesegyház (XIII-XVI. nyugati homlokzat. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep jutott az egységes. kápolnáknak. Maclou. kisebb tereknek. sz. de a szerkezetalakításban sem születtek új eredmények. alaprajz.

Ouen templom (1318 után). a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton öt-nyílásos kapuzat. alaprajz.északon és délen eltérő formában. a belsőben a mellékhajókban is triforium.és keresztmetszet. Kétszintes kápolna. szerkezet). Ste Chapelle (12431248). a. Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a hatását . keresztmetszet. hossz. 6. alaprajz. S. Bourges. kisebb helyi változtatásokkal./ Közép-és Délfranciaországban Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték.2. .Rouen. Párizs.). Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna. katedrális (1172-1324). nyugati homlokzat részlete. a felső térben a térfalak teljes föloldása (üvegfelület) megvalósult. a párizsi koncepció töretlen folytatója (alaprajz. katedrális (XIII-XVI. alaprajz. székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette. Az észak-francia gótika elterjedése Rouen./ Észak-Franciaországban A területen elsősorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendő példa. sz. Bourges. Krisztus töviskoronája részére készült "épített ereklyetartó". b. Párizs. alaprajz.

Maurice székesegyház. Gatien székesegyház (1239-1547). Milánó. kisméretű kápolna. befejezetlen): térformája a francia katedrálisok egyszerűsített változatát mutatja. kétszentélyes megoldás. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. ill. sz. székesegyház (1162-1300): háromhajós.. Sz. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz.Rhone mentén: Lyon. Poitiers. hanem a korábbi. Orléans. a XX.).és hosszmetszet. Épületplasztikája realisztikus. székesegyház és bencés apátság (XIII./ Itáliában Az erős ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták. S. .. Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat. S. Soissons. déli homlokzati travé. székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek. a polgári gótika eredménye. alaprajz. befejezés a XVI-XVII. Öthajós alaprajzával a német területtel (Köln) mutat rokonságot. A germán példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye. sz.. 1390-1500. Albi.): francia területen ritka. Megoldása már a "latin gótika" ill. Az itáliai dómépítészetről a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben. XIV. katarok) központjában "Isten erődjeként" épült templom. alaprajz.). székesegyház (1282-1330). sz. székesegyház (1162-1300). Vienne. egyenes szentélyzárású álbazilika. "ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S. sz. kereszt. toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai. Bologna. S. már a lateráni liturgikus reform szellemében. apszis külső képe. Belső tere proto-reneszánsz. nyugat felé újabb apszissal megtoldva. Az antikizáló "derű" itt erődszerű. dóm (1387-1418. románkori székesegyházat építették át. században). Pisa. . befejezés 1858-ban). Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült. a katedrális-gótika jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen. S. Egyedi megoldások: Nevers. keresztháza és középkupolája a toscanai romanika hagyatéka (Pisa). lettner boltozata. Jean székesegyház (1165-től.Loire mentén: Tours. S. Kereszt székesegyház (XIII. tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul.). c. Chapelle-lel hozza kapcsolatba. Poitiers. romos. székesegyház (XII-XV. sz. egykor prímási katedrális (XII-XIV. Albi. szórványosan fordultak elő.

. alaprajz. bef. . dóm (1386-1500. sz.Milánó. XX. nyugati homlokzat. keresztmetszet.).

katedrális (1221-től). alaprajz. Toledo.n. Elterjesztője a ciszterci rend. így franciás lendülete szigorúbb./ Hispániában A katedrális-gótika Hispániában erős helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott. Leon. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. székesegyház (1227-1418). d. belső kép. Burgos. a romanikához kötődő vonalat képviseli. ágostonrendi katedrális (1199-1273). erős helyi mór hatásokkal. geometrikusabb jellegű.bencések. belső kép. A gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült. nyugati homlokzat. Leon. S.Bologna. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend .látja el). katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház. ágostonrend . A német dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb". alaprajz. katedrális (1221-től): francia alaprajz. Toledo. alaprajz. Burgos. e. axonometrikus metszet. székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata. . 1390-1500)./ Németországban Németországban a francia gótika erős helyi hagyományokkal találkozott. Nem ritka az ú. alaprajz.

A német dómépítészet legjellemzőbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához kötődnek. a német késő-romanika tárgyalásánál. keresztmetszet. Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes téglaépítészet formájában élt tovább: Rostock. 1354-1402). stb. . A gótika előzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett. Mária templom (1290-1305). Mária templom (1280-1305). Schwerin. egytornyos teremtemplom). székesegyház (1248-1322). Earl's Barton. nyugati homlokzat (rekonstrukció). A francia katedrális gótika. a ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete. alaprajz. Sz. Lübeck. altemplom). 6. valamint erős ciszterci hatásokkal. normann és Ile-de-France-i.ld. században fejezték be): Amiens hatására visszavezethető öthajós katedrális gazdag részletekkel.Magdeburg. kapu kelta díszítésekkel. dóm (1240. alaprajz. Köln. Köln. metszet és szerkesztőháló. Sz. a XIX. Strassburg. dóm (1248-1322. dóm (1248-1270).3. dóm (1209-1363) .. A korai szakrális építészetben a térítő bencések hagyományai és a helyi. homlokzati részlet. katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi. románkori részletek fölhasználásával (keleti rész.. székesegyház (1250-1275). főleg díszítőművészeti hagyományok a meghatározók (Kilpeck. Angol gótikus építészet Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt. Strassburg. A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt. de a formai elemek irracionális túlhajtásával.

A templom térszervezete is megőrizte a monasztikus jelleget. igy kialakítása is módosult. bencés szerzetesi térformákat (háromhajós. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki./ Normann előzmények A normann hatásra épült első angol katedrálisok ill. káptalanterem) kapcsolódnak. székesegyház (1133-1174). Peterborough. században 70-nél több ciszterci monostor működött). Westminster apátsági templom (1245- . Az angol katedrális funkciójában alapvetően eltér a francia mintaképtől. Canterbury. később a szentélyek végénél kiemelt Sz. Westminster apátsági templom (1245-től): az angol egyház központja. Peterborourgh. A francia katedrális-hatásnál erősebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. London. alaprajz. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentő katedrális Angliában is megtartotta egyházigazgatási központ-jellegét. így az angol egyházigazgatás egysége az apátság maradt. katedrális (1093-1143). Canterbury. Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl. Ely./ Az észak-francia katedrális gótika hatása A normandiával való szoros kapcsolat lehetővé tette. székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. székesegyház (1175-1184). székesegyház (1128-1200). A korai katedrálisoknál kriptát is alkalmaztak. a nyugati toronypár esetleges elmaradása. a franciaszentély mellett Angliában itt alkalmaztak először mérműveket. a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki. a keresztház kialakítása. alaprajz. b. a négyezeti torony szerepe. sok oldalkápolnával bővített templomok). a kevésbé égbetörő térarányok. katedrális (1093-1143). Durham. több keresztházas.a. Ezek az ismérvek az angol gótika fejlődése során végig megmaradtak. A fejlődésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia és Írország területén a XII-XIII. Altemplomát az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. Ám az angol egyházszervezést alapvetően a bencés térítők monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg. a geometrizáló díszítések. Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás. Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei (kerengőfolyosó. hogy a francia katedrálisok stílusa először itt terjedjen el. székesegyház (1128-1200). Mária kápolna (Lady Chapel) fejlődött ki. A francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. alkalmazkodva a szerzetesi életformához. A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették. Durham. London. apátságok őrzik a gallikán liturgiákban kialakult. stb.

c. től).). keleti rész 1192-1200.alaprajz. a triforium helyére is ablak került). A meglévő elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási megoldások keletkeztek. a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika saját fejlődésnek indult. mind a téralakításban (pl. geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben. ill. Salisbury. székesegyház (1074-1092. alaprajz. nyugati homlokzat./ Az angol gótika saját fejlődési útja Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedő időszakot jelölik így.és keresztmetszet.. homlokzati travé. katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja tartózkodó. keresztház 1220-1235): románkori alapokon normann hatásra épült. A katedrális-gótika elemei átértelmeződtek (pl. hossz. dekoratív teret teremtettek. A díszítésre a geometrikus elemek túlsúlya a jellemző. Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti időszak elnevezése. alaprajz. külső kép. A szerkezet gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan". A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. szentély-négyezet boltívei). alaprajz. Lincoln. katedrális (1220-1266). Boltozata későbbi. Salisbury. Ekkor a normann hagyományok. Wells. katedrális (1074-1092. Lincoln. . 1192-1200.

Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvető különbség figyelhető meg a déli területek (Észak-Itália. A romanika építészetében a lokális tárgyalástól eltekintve is . King's College kápolna (1446-1515). VII. London. de alkalmazni fogjuk az alábbiakban bemutatásra kerülő interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet.utaltunk az erős antik hagyományú déli területekre (Toscana. Ennek előrebocsjájtásával fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlődési irányok tárgyalási menetéből kivenni. ú. A templomban és a kerengőben festői rajzolatú csillagboltozat van. belső kép. . Palermo. Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik. "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet racionalizálásáról. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia.4. Az "északi" és a "latin" különbözőség talán legjobban a komoly kötöttségekkel rendelkező ciszterci.Entz Géza terminológiáját fölhasználva . "latin gótikáról" beszélni. Henrik kápolna (1503-1519). Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelő egységesített térforma a királyi. 6. családi kápolnáknál alakult ki. székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült későgótikus szentély. Az angol késő-gótika francia megfelelője a "flamboyant-stílus". Összefoglalónkban a "latin" jelzőt általánosabb értelmezésben használjuk.külön szoktak ú. az uralkodó családról. Késő gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késő-gótikus fejlődés példaképe. városi szerzetesépítészet). A fentieket figyelmbe véve kézenfekvő. szerkezet-alakítása. Emlékei: Cambridge.Wells. Hispánia) . hispániai és itáliai változatait. és kiterjesztjük a középkor valamennyi szakaszára. Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent átmenetet. Westminster. Rajna-vidék). a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl. Provence.liturgiában is eltérő templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között. valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is. hogy a gótika különböző irányzatainál is mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát. székesegyház (1320-1368). Cefalú). Ezt már megtettük a katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor.n. "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és Provence eltérő értelmezése). Más fejlődési úton. Monreale. alaprajz. térformálása iskolát teremtett. Windsor. Glouchester. Falait a térköpeny teljes föloldása jellemzi. mégműves ablakok rácsozata). "Latin" gótika (Dél-Európa) A korábbi szakirodalomban .n. György-kápolna (1481). Angliától részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkező északibb vidékekre (pl. és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot. De még a tisztán "északinak" nevezhető normann romanikának is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl. egyetemi v.

. A "szentbernáti építészet" elterjedése: .2.5. 5. építészetének megfogalmazása a burgundiai későromanika korára esik (ld. Az első monostorok kezdetleges faépítmények voltak. mert az öt anyaház mindegyike .4.1. 6. Mindkettő a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja. az anyaház 1113-1115 között további négy anyamonostort alapított (La Ferté. a gótika kialakulásában meghatározóak.5. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési szabályokat írt elő a rend monostorai számára. A kötöttség ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat.és külön.átépült.építése után röviddel . Mindez a romanika keretében került tárgyalásra. politikai befolyása (Sz. az őket fölváltó első kő-monostorok számos faépítészeti hagyományt őriztek. század során megsemmisült. centralizált irányítás). Pontigny. Ez a periódus lényegében csak elvi periódus. A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe: 1. századi nagy dóm-építkezéseknél már éreztették a hatásukat (késő-romanika). A periódusnak hatása elsősorban Burgundiára volt. 2. hogy rövid idő alatt egész Európában a gótika különböző irányzatainak terjesztőivé váljon. épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetővé tette. Interregionális áramlatok a gótikában 6. Clairvaux. Jelentős műhelyközpontok Eberbach (alap. A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer. periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098). 1135-ben. "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre létrejött alkotásokat.Németországban a ciszterci műhelyek a XII-XIII. épült 1210-1230 között). fejezet). 1139-ben. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenőrizték. az elterjedést a következő periódus jelentette. Morimond). egy részük a XVIII. Ciszterci építészet A ciszterci rend kialakulása.

alaprajz. 1170.: 1149. stb.). alaprajz. 1177. hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl. Pontigny szentélyét 1185-től alakították át. 1135. Egyrészt fölépültek pontos francia mintára (kőből) a Róma melletti nagy monostorok (import-művészet): Casamari (1203-1217) és Fossanova (1187-1208). ciszterci monostor (1139. ciszterci monostor (1187-1208). ciszterci monostor (1135. ép. 1194-1253.Anglia.. folyamán Anglia és Írország területén főleg Clairvaux létesített fíliákat. alap. Gradefes.: 1178-1252). Poblet.Maulbronn.). Az európai elterjedés során két változat jelentkezett: a. . 12101186).az észak-francia katedrálisok mintájára . alap. stb. periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre. amikor az anya-monostorokat . épült 1218-ban).Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás (Alcobaça. A katedrális-gótika stílusában új monostorok is létesültek. San Galgano (1218-1300). Royaumont ( alap.Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott. épült 1152-1159 között). alaprajz.: 1151. de körüljáró és kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet). alaprajz.. Írország: A XII. Róma. 1135..Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt. 1147. ./ Francia-szentélyes megoldás: . XIII.. A változás Burgundiában kezdődött. sz. ép. Kirkstall (alap. Clairvaux átépítése hasonló. s a későbbi angol gótikára nagy hatással voltak: Fountains (alap. Tre Fontane (1221). Casamari.. 1229. . de íves körüljáróval. ép.. ciszterci monostor (1203-1217)..Eberbach. Fossanova. Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. épült 1150-1160 között). pl.. 3... sz. . átép. első templom 1138-1147 között épült). 1161. Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek. 1230).körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. Írországban Boyle (alap.

ciszterci monostor (1225alaprajz. átépített apszis (1185). alaprajz. Riddagshausen..: 1171. 1225-1275. szentély északi homlokzata. 12021237. ciszterci monostor átépítés (1193.Citeaux. Doberan. ép. Riddagshausen.: 1189.). 1275). ciszterci monostor. tömegvázlat. . alap. Heisterbach. Royaumont. a körüljárós szentély nézete. Ebrach. alaprajz. ép. Ebrach. alaprajz.. 1291-1336. sz. alaprajz. apszis Pontigny.).. 1220-1282. ciszterci monostor (1220-1282). k.) és íves körüljáróval is (pl.Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. (XIII.. . közepe). alap..

. végül önálló csarnoktemplomot is épített.itt az apszis félkörös). hosszmetszet (rekonstrukció). periódus: Kapcsolat a polgári gótikával.. ciszterci monostor (1291-1336). 1210. Villers (alap. alaprajz. 4. a franciaszentély külső képe. 1200-1230). szentélycsanok 1250-ből) a térforma legszebb példája. alaprajz. ép. Lényegében a francia-szentély egyenes változata. k. században elveszítette eredeti jellegét. b.alakult ki a ciszterci templom szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történő lezárása. Chorin. 1139-1214). Doberan. Schulpforta. Emlékei: Chorin (1273-1324). 1202. ahol a kiemelt főapszist többhajós. Fogalmak.a városi szerzetesépítészet hatására . 1146. ciszterci monostor (1202-1237). maga szentélycsarnokot alakított ki.Heisterbach. Lehnin (1190-1195. maga is polgárosodott. emlékek: . stb. csarnok-szerkezetű körüljáróval vették körül.Szentélycsarnok: Olyan megoldás. Schulpforta (1137-1151). ép./ "Redukált típus" (egyszerű poligonális szentélyzárás): Az Alpoktól északra . ciszterci monostor (1137-1151).. nyugati homlokzat. ciszterci monostor (1190-1250). ép.különösebb funkció nélkül ... Ausztriában Lilienfeld (alap. 1137. alaprajz.átvette a csarnokszentélyes megoldást. Az európai polgári gótikából . A folyamat Németországban és Közép-Európában jellemző. a franciaszentély külső képe. A ciszterci rend a XIV-XV. de a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. 1262. . alaprajz. ciszterci monostor (1273-1324).. az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai. Belgiumban Les Dunes (alap. alaprajz. Lehnin. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci rend új építkezéseket nem végzett.

a szentélycsarnok 1250ben készült. tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetű. ép. eleje). Zwettl. 8. 6.). főkapu. teljes átépítés a csarnokszentéllyel: 1342-1348.Lilienfeld. 12. szentélycsarnok. József kápolna (újkori).. A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg: egységes szervezete alapján rövid idő alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte. alaprajz. templom. a két periódus alaprajza. keresztelőkápolna (?). mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú.Salem. laikusok munkaterme (fölötte hálóterme). sz. . Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt.Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el. századi építészetet. 1348).. XIV. ciszterci monostor (1150-1187. 7. 10. Kudarca és fejlődés-képtelensége ugyanitt kereshető: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi előírások alig tették lehetővé a fejlődő gótika újabb irányzatainak. ép. 3. 1150-1187. a késő-gótika fejlődésébe nem tudott bekapcsolódni. 1138. sz. sz. 13. ciszterci monostor (XIV.. 11. 1133.ma apácakolostor) képviseli ezt a típust. kerengő. Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII. mindkét térrész azonos csarnok-szerkezetű. Heiligenkreuz. a csarnokszentély metszete.. könyvtár (újkori). Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344). 1137. mai lakóegység. sz.. képtár (újkori). káptalanterem. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap. Sz. csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap. ciszterci monostor (XII. 1210 körül épült. XII. régi monostor-bejárat. ép. 5.Csarnokszentély: Mind a főhajó. mégoly . 4. 2. vívmányainak befogadását. . . kútház. 9. Lipót herceg. Svájcban Salem monostora (alap. ciszterci monostor: 1202-ben alapította VI. 1342. alaprajz. 1295).. Helyszínrajz: 1.

6. Custodiá-ik (kolostoraik. A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített./ ferencesek (minoriták. 2. lettner. konvent-bejárat. karthauzi kolostor (1396-tól). részben városi igehírdetésükkel kellőképpen propagálták is. PaviaCertosa. remete-telepeik) kiváló építészet alkotások: Charterhouse (Champmol. A szegénység eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára. a rend gyorsan elterjedt. Kolostoraik a város külső részén. 11. vagy: 9. hogy a központi helyzetű templom környezetében a kerengőről önálló remetelakok nyílnak A fejlődés következő "főszereplői" a merőben más életformát követő XIII. karthauzi kolostor (1380. Sz. önellátó ipar. templombejárat. papi kórus. részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését. áldoztatórács. tabernaculum. Buxheim. századi városi szerzetesrendek lettek. stallumok. vagy a világtól elvonuló rendek (ciszterciek. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek") a. 4. A kolostor csak szerzetesi szállásépület. Dijon mellett). 15. premontreiek). Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben. ima.5. kereskedelem. Szemben a korábbi (gallikn. 10. szentélykorlát. koldulás) szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a liturgiát.monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más funkciót takar. oratórium. Clermont. Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa ("északi típus"): 1. papi trónus. 3. szószék. hogy ezt részben példájukkal. melyhez templom is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni). 6. kötött rendszerű telepe. konventuálisok) A polgári életforma (városok kialakulása. a hajó közepén elhelyezett szószéken folyt. custodia (1380-1382). k. 1215 után az istentisztelet csak a szentélyben lévő oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. 14. gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. főoltár. 5. a szegények-lakta negyedben épült föl. karthauziak.2. 8. custodia (XIV. Ugyanez mondható el a XII-XIV.). Ahol erre a polgárosodás. a ferences rend (rend-csoport). Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához. városi vagyoni polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett. 7. Közös jellemzőjük. a városiasodás alkalmassá tette a területet.utóbbiak pasztorációt egyáltalán nem végeztek. 12. propaganda-tevékenységet nem fejtett ki. Kolostor . . betekintő nyílással a szentélybe). orgonakarzat (átjárás a konventből). egyszerű megjelenéssel. A templom előadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi templomok térszervezetét. de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet. kathauzi kolostor (1373-1385). mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás. kamalduliak) nem teljesíthették . A ferences propaganda (igehírdetés.tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt. obszervánsok. frank-római) liturgiákkal. sz. században létrejött aszkétikus reform-rendekről is (kamalduliak. templomhajó. karthauziak). torony (emeleten kápolnával. Nuremburg. Ferenc és társai úgy éltek szegény-életformát. mellékoltárok. szentély. 13. ezt az elvilágiasodott monasztikusok és kanonok-rendek (bencések. stb. sekrestye. étkezés. prédikáció) és életforma (vándorlás. árútermelés.).

Lorenzetti. A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok pótolták. káptalanterem). ezalatt szentély-kriptával. A torony a szentély mellé került. dísztelen téralakítás. stb. antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek. Assisi. A mellékkápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével. Mindkét típusnál a templomhoz udvar csatlakozott (kerengő). emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a harangozás a szertartás szerves részévé vált). de a ciszterci építészet is alapvetően befolyásolta (homlokzati torony hiánya. Firenze. S. Assisi. falfestése (Cimabue. Északon az apszis-kialakítás nem követte a ciszterci hagyományt. nyújtott poligonális apszist alkalmaztak. Ezek redukált változata. A szószék a hajó kiemelt helyére került. fafedélszék). Francesco kolostortemplom (1228-1253). Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. Boltozott (Itáliában nem jellemző). keresztházas. . oldalkápolnák. A monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális individualizmus). Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú.és fölső templom alaprajz. ezért térszervezet nem tipikus. Itáliai hagyományok szerint nyitott fafedélszékes. alatta végigmenő altemplommal. hogy a hajóban minél több ember tudja az igehírdetést hallgatni. emlékei (eltérő "déli" és "északi" típus): A ferences rend létrejötte helyén.A ferences építészet jellemzői. a rendalapítás centenáriumára (1308) készült el. keleti kápolnasorral bővített bazilika. Giotto) propagatív jellegű. amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal közrefogott egyenes vagy poligonális főapszis. alsó.). Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követő. kétoldalon a szerzetesi stallumokkal. S. háromhajós. egyhajós teremtemplom. Eleve az alapító Szent zarándoktamplomaként épült. egyenes apszis-záródás. innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl. Itáliában az építészetét alapvetően az helyi. Új elem a templomtér olyan egységesítése. keresztmetszet.

elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány). ferences templom (XIII. sz. de képzetlen szerzetesközössége . Hispániában és Dél-Franciaországban . poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. sz. Salzburg. Sta Croce ferences kolostor (1295-1442).ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei. Tamás. sz. Aquinoi Sz. s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus.a lakossággal kapcsolatba kerülve . Colmar. alaprajz. hosszmetszet. "Ordo Praedicatorum"). fele). b. A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. sz. Ezek újabb eretnekségek (albigens. Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek.az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán . századi hajó. (XIV. alaprajz. Vitatható a gyűjtőfogalom. A koldulórend nagylétszámú. 1225-1274). ferences templom (XIII..Firenze.. eleje). 1216-ban Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított. valdens) forrásaivá váltak.akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. alaprajz. ferences templom Salzburg. 1. századra az egyházi műveltség a mélypontra került. 1193-1280. sz. holott . mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. ferences templom (XIV. a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. templom belső képe. Colmar. melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend. Az Alpoktól északra a háromhajós. XV. hosszú. a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit.

dominikánus templom (1260-1304). Firenze. de csak egyetlen hajóval.dominikánus kolostor is működött.B. A legtöbb városban . egyenes apsziszárású templomokat építettek. Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel.a ferencesek mellett . Főhomlokzatát reneszánsz szellemben. jakobita (dominikánus) Toulouse. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. Alberti fejezte be (1457). . Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221). alaprajz. alaprajz. így a két rend építészete sokban hasonlít. Párizs. Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb.): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban".): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája. hossz. Arezzo. Domenico dominikánus kolostor (1250 k. rekonstruált keresztmetszet. Firenzében G.vagy háromhajós. templom (1221). de firenzei hagyományok alapján L. D. Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte. sz. Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349). ez 1789-ben elpusztult.funkciójuk alapvetően más voltl.és keresztmetszet. Franciaországban. egy. de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt. alaprajz. Firenze. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével. nemegyszer egymással rivalizálva (pl. Siena. Toulouse. Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban). S. Domenico kolostor (XIII-XIV. a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával. több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna).

és keresztmetszet. S. alaprajz.szintén városi . Domenico (XIII-XIV. Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között .Francesco Bologna. század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más . Domenico (1250 k. (XIII. mercedáriusok. Eltérés csupán annyiban van. Siena. stb. alaprajz. szerviták.).6. S. Az alábbi példák ezt mutatják. dominikánus (1240-1268). Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése. 6. Velence.utóbiak remete-rendként. trinitáriusok. szervita Róma. ill. Romagna.). Önálló. a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek. templom (1236 k. lettner templom (1250 k. ágostonrendiek .rendek is alakultak (karmeliták. A XIII.) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt. stb. alaprajz. kolostor. alaprajz. dominikánus templom (1338-1443). ces kolostortemplom ferences sz.Arezzo. mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása. S. alaprajz. templom alaprajz. közvetlen francia hatásokat is szintetizált. hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki. alaprajz. hossz.kolostortemplom sopra Minerva. Itália egyes területein (Róma-környéke. pálosok. vége). Polgári gótika . sz. dominikánus Esslingen. Sta Maria Velence. templom (1229-1278.). 1410). feren. dominikánus Regensburg. (1280-1453).). alaprajz.természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. alaprajz.). Frari.Bologna. Erfurt.

Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát (1350-1550) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra. 6.6.1. Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).

Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.

Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.

Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép.

Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép. 6.6.2. Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -

székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.

alaprajz. Egyes esetekben az egytornyos. a csarnokszerkezet térlefedésében előtérbe kerültek a gazdag háló. Münster (1380-1390). Erzsébet templom (1235-1283). 1260-1354). Liebfrauenkirche (1350-1358). Frauenkirche (XV. stb. Liebfrauenkirche (1235-1253). alaprajz. sz. Esslingen.): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes háromvagy öthajós. metszet. de egytornyos megoldása. sz.Marburg. nyugati homlokzat. b. Sz. axonometrikus metszet. .vagy csillagboltozatok: Ulm. A későbbiekben ebből fejlődött ki a csarnokszentély. Frauenkirche (monasztikus funkcióval. háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztető keleti templomrészt építettek: Freiburg im Breisgau. Nürnberg.)./ érett szakasz (XIV-XV. Trier.

alaprajz. gau. Frauen. ferences templom). Salzburg. A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is időnként átvették (pl. Liebfrauenkirche (1350-1358). Esslingen..1439): a kéttornyos. alaprajz c. Nürnberg.): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális igényeit új térformákkal elégítették ki. korábbi templomot bővítették. keresztmetszet. (1260-1354)./ kései szakasz (XIV-XVI. Heinrich és Peter Parler műve): a szentély-kialakítással egyidőben az egész templomot körüljárós csarnokszerkezetté alakították. többhajós. sz köz. A folyamat első építészeti vetülete a csarnokszentély megjelenése: a meglévő.Freiburg im Breisalaprajz. belső kép. egyszerűbb hajóhoz gazdagabb. csarnokszerkezetű szentélyt építettek.). gazdag szentélytér nemcsak a papság helye. Az így megnövekedett. Schwäbisch-Gmünd. nyugati homlokzat. Heiligkreuzkirche (szentély 1351-től. hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után (sírhely). sz.. Lorenzkirche (XIII.Ulm. sz. Münster (1380-1390). Nürnberg. Frauenkirche nyugati homlokzat. . Pl. kirche (XV.

1439). alaprajz. A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a teremtemplom. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. A típus Szászország későgótikus építészetére jellemző. az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi. A tér végső leegyszerűsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok. sz. az apszis legföljebb jelképes. Nürnberg. . a csarnokszentély külső képe. Ingolstadt. alaprajz.. körüljárós csarnoktemplom mindkét vége íves (poligonális) lezárású. Heiligkreuzkirche (1351). Sz. Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós. A forma rokon az angol kései kápolnák megoldásával.Schwäbisch-Gmünd. Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. nyugati homlokzat. A csarnoktemplomon belül megszűnt a szentély és a hajó különválása. keresztmetszet. Halle. csarnokszentély külső képe. Mária templom (1530-1554). városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. Lorenzkirche (XIII. "ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerű hármas szentélyfejben végződik. Annaberg. plébániatemplom (14991525): az egytornyos. Pl.

Sz. Frauen.Annaberg.Roritzer. Hans: Bécs.): Nürnberg. A korábbi. Buda. Strassburg.Halle. Peter (1330-1399) voltak a legjelentősebbek. A későgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat. Sz. alaprajz. Borbála templom. de egy adott építkezésre szerveződött műhelyeket fölváltotta az egy vezető mester köré csoportosult szervezett műhely. 1408-1452). Mária (1530alaprajz. Ingolstadt. kirche (1425-1500). Munkáikon egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek. Vit dóm (befejezés). Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek. királyi vár (1477-től). plébániatemplom (1499-1525). . Fontosabb későgótikus építőpáholyok: Bécs.Stethaimer.Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd). Sz. Nürnberg. A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege. templom 1554). Salzburg. Az egyes mesterek.Buchsbaum. benne Peter Fischer S. részben szerzetesi. Peter Parler művei: Prága. Konrad (? . belső kép. Jakab templom (1400-0440). Bern-Zürich. plébániatemplom (1387-től). amelyben a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza. Strassburg. .1475 k. Sz. István dóm csarnokszentély (1446-1454). Köln. boltozat). Sz. "Könyv a fiatorony helyes szerkesztéséről" (1486). A vezető mester meghatározta a műhely jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált). műhelyek szervezetekbe (céhek. . . S. S. Hans (1355-1432): Landsahut. Kutná Hora. s dekoratív hatást is biztosít. Lorenzkirche (1439-től). építész-családok. ferences templom (szentély.és csillagboltozatok váltották föl. majd fia. alaprajz. Nagyboldogasszony templom (átépítés). A boltozatok fejlődési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló.Rejt. Sebaldus templom. . részben világi. Borbála templom (befejezés. Kutná Hora. Sebaldus ereklyetartója. építőpáholyok) tömörültek. Benedikt (1454-1534): Prága. Fontosabb családok: .

Valószínűleg az ő tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz. a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344. baldachinos szoborfülkék és szobrok. A Parler-műhely fontosabb jellemzői: Szerkezet-alakításban újítás az ú. sz. kőrácsos függönyökkel. Prágai műve a Károly-híd (1357-1378). alaprajz.vagy csillagboltozat). valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése.k. vakmérművekkel. stb. A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az ő egyéni koncepcióját tükrözi.). a homlokzaton megjelenő. valamint a kapu-plasztika. A legjelentősebb a prágai és a bécsi dómműhely volt (Peter Parler ill. 6. elejéről). . a bélletben baldachinos szoborfülkékkel. Szerkezeti "újításuk" az ú. nyomán). Bertalan templom (1360-1385).n. részletek (Sódor A. Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) műhelye. Prága.n. Polgári gótika Közép-Európban A terület fejlődése szorosan kapcsolódott a német fejlődési vonalhoz. A "kaputípus" kiindulópontja az ú. csehországi munkája a Kolin-i Sz.). vimpergákkal. csarnokszentély. Halála (1352) után vette át a már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet építőmester. kereszt-virággal. Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve határozta meg. Főművük a prágai vár Ulászló-terme (1477-1502). "parleri boltozat" (a hálóboltozat egyszerűsített formája). metszetek. zarándokkapuzat (bélletes.6. plébániatemplom. szamárhát-ívezettel. Kassa. Homnlokzatképzésben említendő az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat. stílusát a német építőmester-családok és műhelyeik határozták meg. Hans Buchsbaum tevékenysége. Borbála templomot (1388-1506. valamint a támpillérek 45°-os élben végződése. középen osztott kapu). Sz. térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított háló.).. (Buda.3. a kapu mellett fiatornyokkal.Háló-és térgörbe boltozat. Szászsebes. Nagybologasszony templom átépítése. A műhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya. Siklós. mai forma a XVI. A műhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára. kúszólevelekkel. stb. Somorja.n.

1534). Somorja. azok függvényében gyakran változó.Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb. alaprajz. A szobrászati munkában jelentős szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515). István dóm (XIII. mint a mindennapi funkciókat követő.Vid székesegyház (1356-1385).). alaprajz. A műhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára volt hatása (Pozsony. . Kutná Hora. nemegyszer "szükségleti építészet" jellegű világi építészet. stb. megmaradt nyugati része a magyar jáki műhellyel mutat szoros rokonságot. mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dialektikus egységben van.A szakrális funkció tartósabb.Prága. a középkori építészet fejlődésének áttekintésekor elsősorban a szakrális építészetet vettük alapul. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm mintájára) a XIV. Nagyszombat. A liturgia keleten egyáltalán nem. sz. Ennek oka: . ez a munka köthető Hans Buchsbaum építőmester tevékenységéhez. 7. keresztmetszet. autoportréja a szószék lábazatán és az északi hajó egyik konzolán megmaradt. Pilgramskanzel (1515). hogy annak építészeti vetülete is volt. századi eredetű. Borbála templom (1388alaprajz. István dóm: Első formája XIII. Sz. 1304-1446). Bécs. A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték. nyugaton mindössze 2-3 alkalommal változott úgy. Sz. Sz. Sz. . elején készült. Középkori világi építészet Mint a bevezetőben már jeleztük. rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket. Bécs. nyugati homlokzat.. metszet. A világi építészetben mind lakó-. keleti nézet. mind a védelmi.

de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl.és belső tornyokkal. pártázat. Castel del Monte). Szehun. gyilokjáró. Hagia Szophia. London). külsőtornyos v. Avignon. Sz. Contra Aquincum. 7. Moszkva). Konstantinápoly.frank vár: földsánccal. fellegvár és városfalak). alacsonyabb. Győr). "héjtorony" alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette. palotaegyüttes és városfalak. V. rondellák (kaputoronnyal kombinálva: barbakán). London. . palánkkal. ágyútorony. palánkkal kombinált sáncrendszer. Yilan Kale. stb. A bástyák belseje tömör volt. vagy egyszerű falgyűrűvel körbevett udvar. Orange. . Ilyen megoldás lehet az erődített kolostoregyüttes (pl. Theoderich templom. A kiépülés többnyire a gótika korára esik. Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v.és palotaegyüttes. palánkvár) a földvárak rendszere váltotta föl. Az örmény területen a X. Róma). benne a főtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. A castrumok. vizesárok. Rila. de vastagabb falakat építettek. tower. Várépítészet A Római Birodalom településeit fallal vették körül. szuroköntő. Sophiane.és palotaegyüttes). Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása. A terepadottságok helyenként a természetes sziklaképződmények várként való fölhasználását is lehetővé tették. Manazkert. tarisznyavár (előretolt ágyúállás). sőt meglétük károssá vált. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá (pl. Gaillard. Misztra. Mont-S. kaputornyokkal megerősített többszörös falgyűrű. A provinciák településein a védelemnek fokozott szerepe volt. Belfried). burgus-ok esetenként a XIII. Carcassonne. A szabályos. A romanika várépítészetét a tűzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg. Szíria. A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár. Ani. így a római militáris építészet esetenként a középkori város szerkezetét alapvetően meghatározta (Köln. Novgorod. Arques. pl. "latin helytartóság"). Alapvető vártípusok: . Ezek a falak mentén az oldalazó fegyver-használatot tették lehetővé. Arrabona. ennek építészeti újításait (pl. Az erődítés elemei: csapórács. középkori települések alapjai lettek (Breigetio. Malbork. Ez lényegében nagyméretű lakótorony és egyéb lakóegyüttes. Aquincum). Ennek jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. Athosz. századig tovább működtek. Ez többszörös. Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca. Sabaria).1. A középkor végén kialakult a fülesbástya (ó. többszörös védőművel kombinálva (pl. Kialakultak az ágyúállások. pl. A limes kisebb települései is későbbi. A tűzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent. bennük ágyúfolyosókkal (kazamaták). főleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz. Sinai.Michael. Coucy. ezek egyrésze a középkor folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia. középen kő lakótoronnyal (donjon.normann vár: külső. Klosterneuburg. Kajan). A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár.Az előbbiekből következően a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a szakrális építészet köréből maradt fönn. Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein is létesültek(Crak des Chevaliers. Ravenna.és új-olasz rendszer). A Birodalom határán (limes) lévő településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona. Intercisa). Ulcisia Castra. Solva. Scamozzi: Palmanova városterve . Lyon. pl. Campona. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt. századtól jelentős várépítési és erődítési tevékenység folyt (Amberd..1593).

A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"durch frahrt . Sopron). esetleg kicstár). a közlekedés biztosítása és az építtető vagyoni helyzete.a római városokhoz viszonyítva . főleg lovagrendi kezelésben voltak. Freistadt. A kezdeti faépítészetet részben. 8. a főtéren szabadon álló. toronytalan épületek (pl. A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szűkössége. csatornázás elmaradása. Firenze. A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl. várostorony (tűztorony) és loggia vagy loggiás lépcső csatlakozik hozzá.). részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit. stb. Muzsna.alacsony színvonalú volt (útburkolat hiánya. járvány). Az északi terület városházái egyszerűbbek. . Regensburg.2.ház. majd egészben a kő v. tornya van védelmi célra kialakítva (pl. Mödling. körülötte szabályos várrendszerrel (pl. Magyar középkori építészet A korábbi jegyzetben . börtön. Albi. Siena. de az ereszés gerincvonalak az utcatengelyre merőlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. Medgyes). hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar . menhely) egyházi. és toronyszerű. Bamberg). 7. vagy a templomerőd: a templom az öregtornyot helyettesíti. S. Bologna. Tours. kereskedőház. A város. Lőcse. magasabb egységből áll (pl. Gönc. az örmény "anapat"-típus).).a tárgyalás logikáját követve . Mivel a magyar építészet bemutatására önálló jegyzet készült. mint zárt társadalmo organizmus részben fölismerte. Verona. A lakóház alaptípusai: . Ponte Vecchio). A közlekedési építés . Rendszerint a város főterén. A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselője a városháza. német és skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk). A gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés). Ugyanakkor figyelmet érdemel. Lübeck. posztócsarnok. az utcavonalat lezáró alacsonyabb. Lübeck. Assisi. az erődített templom: az épület teteje. Vörösberény). Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány funkciója (őrszoba. Bártfa). építésük az adott rend előírásaihoz alkalmazkodott (pl. Firenze. szabadon áll. Városi világi építészet Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlődésével az önellátó feudális bitrokközpontok helyett a városok jutottak vezető szerephez. stb.Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). A zsúfoltság és a közművek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tűzvész. Nürnberg. Berethalom. Szászkézd). emeletén díszes tanácsterem volt (pl. téglaépítészet váltotta föl. A római hidak mintájára hidakat építettek.itt került sor a magyar középkori építészet vázlatos bemutatására. A városi lakótorony kéttraktusos épület. Gimignano). városkapuk) lényegében megegyezik a váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt. irattár.déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak. Az egészségügyi létesítmények (ispotály. Buda. .északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak.Katalin kolostor. Nagyszeben). foglalkozása határozta meg. céh-székházak. Lund. néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. Homorod. pl. ezt a fejezetet a jelen jegyzetből kihagytuk. A városi védelmi rendszer (városfalak. a tetőgerinc és az eresz vonala az utcatengellyel párhuzamos (pl. pl. Jellegzetes megoldás francia. s az emelet konzolosan előreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenőrizhető). Pozsony).

Román fejedelemségek építészete 2. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.2.3.1.1. Bizánci építészet 2.1. A Kaukázus-vidék középkori építészete 2. Szórványemlékek a népvándorlás korából 4.1.2.2. Bolgár birodalom 2. mint a római provinciákon szerveződő prefeudális-feudális államok kultúrájára.4. A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra. Szerbia építészete 2. Kora-bizánci építészet 2. Népvándorláskor 4. Ókeresztény építészet a provinciákon 1. Palesztína 1.4. Ravenna kora-középkori építészete A romanika szakrális építészete 4.1.3.1. Az egykori Birodalom építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében.4.3.4. A Balkán bizánci hatású építészete 2.2. Ókeresztény építészet Rómában 1. Az antikot szinte már elfelejtő későközépkori művészettel egyidőben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban.4.4. Az ókeresztény építészet előzményei 1. Késő-bizánci építészet 2.3. Közép-bizánci építészet 2.2.építészet fejlődése rendszeresen. több szállal is kapcsolódott az európai fejlődési irányokhoz. Georgia (Grúzia) 2. Orosz fejedelemségek 2. vagy annak fölélesztésével találkoztunk. kőépítészeti hagyatékot a "második Róma".2. uralkodói építkezések . Építészet a nyugati provinciákban 2. Gótok építkezései 4.1.2.3. a római egyház térítői tették újra érthetővé és fölfedezhetővé a középkori népek számára.1. Szíria 1.4.1. Egyiptom 1.3. Ősi formakincs továbbélése 4.2.2. † † † Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik.3. A kialakulást befolyásoló tényezők 4.2.4. a nagy római kultúra hagyatékával.1.1.1.4.1.3.2.3. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában 2.1. Arménia (Hajasztán) 3.4.3. Tartalomjegyzék Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete 1. Római (antik) hatás 4. A holt.3. Fejedelmi.

1.3. Romanika 5. Angol gótikus építészet 6. Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek") 6.3.5.Provence . Német-római császárság építészet.4. Lombardia 5.1.1. Az észak-francia gótika elterjedése 6. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.2. Ciszterci építészet 6.1.5. Interregionális áramlatok a romanikában 5.2.6.2.1. Itália 6. Közép-Európa 7.6.1. Németország 6. Magyar középkori építészet Tartalomjegyzék .5. A térítő bencések első építkezései 5. Várépítészet 7.2.Németország 5.2. Németország 5.4.2.6. Interregionális áramlatok a gótikában 6.4. Dominikánusok 6.1.2. Német-római császárság építészete. Karintia) 5.2. "Karoling renreszánsz" 5.1. Észak-francia ("katedrális") gótika 6.1.1.2.2.5.2. Bizantizáló romanika 5.1.3. "Latin" gótika 6.3. Gótika 6. Német-római császárság építészete.2.4. Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika) .3.2. Polgári gótika 6.2. Ferencesek 6.5. egyéb terület (Bajorország. Normann ("imperiális") építészet A gótika szakrális építészete 6. Középkori világi építészet 7. Szerzetes.és zarándoképítészet ("bencés romanika") 5. Városi világi építészet 8.1.2.2. Ciszterci romanika 5.Itália .5.6.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->