BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék "A középkori építészet történet" c.

tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:

A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag) Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nappali és kiegészítő tagozatán kötelező oktatási tárgyként szereplő "A középkori építészet története" c. tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is akarja pótolni az előadások anyagát, csupán azok főbb gondolatmenetét rögzíti. És főleg nem áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását. Európa középkori építészetének fejlődése térben és időben szerteágazó folyamat. Az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos megszűnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, nem-keresztény kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak művészi kifejezésmódjára. Ezt a középkori fejlődés folyamán egyre változó visszatükrötődést a szakterület kutatói és a szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen eltérő módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzőbb, kor- és stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök időre", a legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb művészi kivitelben készítették őket, az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítő ú.n. "világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlődés-adta korszerűsítés következtében gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemző állapotuk szinte alig határozható meg (pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsősorban a templomépítészet kimagasló emlékei említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját. 1. rész:

Róma és a keresztény kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei Időszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és a mai történettudomány. Ettől kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérően alakult. A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez a dátum is Jézus születéséhez kötődött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.

Gergely pápa működéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor" elhatárolása nem egyértelmű. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késő-római kultúra és építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot találóan nevezik a "kettős kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bővült. Ennek építészeti megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római "basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.

Split (Spalato), Diocletianuspalota (300. k.). Palatium Sacrum, az ókeresztény templom egyik funkcionális előképe.

Trier, Nagy Konstantin palotája (IV. sz. eleje), 313 után keresztény templommá alakították.

Róma, Basilica Nova (Maxentius-bazilika, 306312), a római ókeresztény bazilika "szerkezeti" előképe.

A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztériumvallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb. kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek a római ideológiába. A légiók és a kereskedők vándorlása során a misztériumvallások a birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum, Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.). Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd rövidesen függetlenedett tőle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl. Építészeti előképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi) templom" csak áttételesen értelmezhető (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az első keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

A mózesi "Szentsátor" (i.e. A "Salamoni templom" i.e. A kapernaumi zsinagóga korában XIII. sz.), rekonstrukció. ld. 950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció). 2.Móz.36,8-40., 15. 4.fej. Az első ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.

Qirqbiza, háztemplom (IIIzsinagóga, Dura-Europosz, háztemplom, (III-IV.sz.) IV. sz.), alaprajz részei: 1.előtér, 2. udvar,3.tornác,4.coenaculum, 5. oltárhely, 6. cathedra, 7. diakónus-ajtó, 8. protheszisz, 9.baptiszterion,10.keresztelőmedence, 11. consignatorium, 12.emeleti feljáró a lakásokhoz,13. empórium, nők helye (?). Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes "terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben (arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a liturgiát is itt végezték. Társművészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív, mint díszítő célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és betűszimbólumok. Plasztikai alkotások (domborművek) a szarkofágokon jelentek meg. Dura-Europosz, III. sz.

Római példája S. felismerve az államhatalom és a keresztény ideológia összefonódásában rejlő lehetőségeket. Callixtus-katakomba. Pietro e Vatikán. IV. SS. baptisterium). .a Milánói Ediktummal biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát. A római Via Latina alatti cubiculum-sor alaprajza. Róma. "Passio-szarkofág". Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika. Marcellino katakomba. 200. Ókeresztény építészet Rómában Nagy Konstantin császár 313-ban . k. Ez a térforma a történeti építészetben a keresztény templomok leggyakoribb típusává vált. -cselekmény az épület központjában kap helyet.kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna. keletelt. Az állami elismerés nyomán lehetőség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére.gyülekező (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér. Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki: . jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. a közösség a templomon kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétől). Ádám-Éva falfestmény. Róma.az antik zsinagóga (imaház. a kultusztárgy v. "Jó Pásztor" mennyezetkép. Többnyire a kiemelt . Kialakításában előképként az antik templomok nem jöhettek szóba: . . eleje 1. . Salvator (Lateráni bazilika).az antik templom cellája csak az isten-szobor őrzésére szolgált. 325-ben a Nikaiai Zsinat már az államvallássá vált kereszténység első hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt a zsinaton).sz.az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek befogadására és mozgatására a liturgia során.Jellegzetes római katakomba-térformák. előcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok közvetlen funkcionális előképének tekinthető.egy látomás hatására . 350 k.2.

diadalív (arcus triumphalis). 11.memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér.). Laterano (313-320). Empórium (női karzat) a mellékhajók fölött lehet (Rómában nincs). . alaprajz. 13. cathedra. kút (kantharosz). 10. 6. udvar. . mellékhajók. századi csoportját képviselik az ú. alaprajz. Sta Constanza (354 Róma. belső előcsarnok (endonarthex). Giovanni in Róma. Róma.) mauzóleum. kapuépítmény (propyleia). 9. galilea). E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább ("francia-szentély"). alaprajz. memoria. Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja: 1. S. Baptisterium. metszet. Pál) bazilika. 8. 5. apszis. külső előcsarnok (exonarthex. Róma. 4. lateráni (315 k. 2. 3. confessio). vagy a S. mely ugyanakkor valamilyen emlékhelyet. kincstár. S. keresztház. e. főhajó. alaprajz. Római példája a Sta Constanza sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz. Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó körbevezetésével oldották meg.n. Római példája a S. kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban "emléksír-templomnak" is nevezik. 14. raktár.középrésszel bazilikális szerkezetű ("centrális bazilika"). 15. rekonstruált tömegvázlat. Pietro Vecchio bazilika (324-337). metszet. 7. ciboriumos oltár (martyrium. Pietro Vecchio (Régi Sz. 12. presbyterium. baptisterium. Péter templom). körüljárós bazilikák. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét keresztházzal oldják meg. A római memoriális bazilikák jellegzetes. IV-V.

. a középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély". századtól jelentős szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeiből a hívek fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem. szerzetesek). Názáret. sz. Antal. Westwerk. Lorenzo fuori le mura.). típusalkotó emlékek (eredeti formájuk csak régészeti föltárásból ismert): .. Pál). Szent sír bazilika (325-336. .Római körüljárós bazilikák (IV-V. S. A sivatagi remetékből (anakhoréták) 323-tól Sz. Betlehem. Sebastiano). Ennek megfelelően a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból adódó funkciót is ki kellett elégíteniük. Az emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely. alaprajz. sz.) 1. A zarándokhelynek ez a kialakítása a későbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált.3. században gyökeresen átépítve): memoriális bazilika. Basilica Apostolorum (S. Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI.Betlehem. 4. az ókeresztény bazilika a birodalom több provinciájában .Jeruzsálem. Kapernaum. 3. a Születés-barlang. Agnese. századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt. Jézus születése bazilika (325-333.a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva . majd a szerzetesi mozgalom. Pakhomiosz hozta létre az első szervezett közösséget (koinobiták. centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sírbarlangot és a Golgota-sziklát.2. együtt-lakók.3. stb. mellette a Sta Constanza mauzóleum. Palesztínában (Szentföldön. Jézus földi működésének színterein) a IV. Sz. 1. 2. többször átépítve. 1. A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg.VI. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán Sz.módosított formában fejlődött tovább. századtól a vallásgyakorlás spciális formájaként terjedt el a remeteség (Sz. Az apszis mögötti önálló. sivatagjaiban a III-IV. Jeruzsálem. XII. Egyiptom Egyiptom pusztáiban.3. Palesztína A Rómában megfogalmazott templomtípus. S. Ilona mauzóleuma). Jézus születése bazilika (eredeti és Jeruzsálem. rekonstrukció). SS.): 1. Legfontosabb. Szentsír kápolnák. az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú.). stb.1. ma csak centrális Anasztaszisztere áll. Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta . Szent sír templom (alaprajzi átépített állapot).

Sz. századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult. déli melléktér.hettita városkapumotívum. . alaprajz.centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentőségű). Példa: QalatSziman zarándoktemplom (V-VI. keresztház nélküli változat). Ez az igény a keresztház megnövekedését eredményezte.egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós. alaprajz. sz. baptisterium-együttes (529-533). . zarándoktemplom. de építészetében megőrizte az ókeresztény hagyományokat. zarándoktemplom (395-408): Sz.diakonikon.3. eredetileg az evangéliumos könyv őrzési helye.meg Nagy Sz. Deir-el-Abiad. északi melléktér. kolostortemplom.apszis. 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig használatos szabályzatát (bazilita rend). Turmanin (480 k. . Az V-VI. Szergiosz és Bakkhosz templom (512).A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma. században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája megtalálható: . Típusalkotó emlékek: . fölmagasztosult oltárral. Vazul (Baszileiosz. . Példák: Eszra.3. az adományok előkészítésének (proszkomidia) a helye. oltár körüli szolgálat). megemelt tér. az egész együttes a szerzetesi életet szolgálta. Menasz sírja fölé épült kettős bazilika.Deir-el-Abiad. Boszra. Részei: . századtól ismertek ókeresztény bazilikák. 1. A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti előcsarnok (livan) . ugyanakkor a liturgiának megfelelően az apszis gazdagodott. trikonchás elrendezést kapott. a zarándok-forgalom "kiszolgálását" a szerzetesek végezték. vagy az apszis önálló. Példák: Qalb-Luzeh (460 k. keresztház nélküli bazilikák. A korai egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerűsödése figyelhető meg (háromhajós.protheszisz.).Abu Menasz. oszlopálló szerzetesek). György templom (515). Abu Menasz. kolostortemplom: Itt külső zarándokforgalom nem volt. . madbah).) . . esetenként szélsőséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl. készületi és raktár tere. . A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika térszervezetében változtatásokat igényelt: . hármas szentélyfejjel.Menasz sírja) kialakításával.). ugyanakkor őket el kellett különíteni a "laikus" közösségtől. A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus. benne nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz.zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend).A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek. Szíria A virágzó keleti provinciában a IV. Az V. Gerasza. Sz. Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal.

Szergiosz és Bakkhosz templom (512. püspöki székesegyház. Alaprajz. alaprajz.). . alaprajz. tömeg-rekonstrukció. bazilika (480 k. Sz. alaprajz. metszet. axonometrikus metszet.Qalb-Luzeh. homlokzati rekonstrukció Eszra. metszet. metszet. belső rekonstrukció. metszet. Sz György templom Boszra.). Turmanin. (515).

századi építészetére. Simeon zarándoktemploma (V. .Európa preromán és románkori építészetére (gallikán liturgiák révén).Bizánc építészetére. kolostoregyüttes. Rekonstruált alaprajz.).). . V-VII. bazilika. 1. 2. .a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia. első fele) és kolostora (VI. Oszlopálló Sz. 4. fejezet).Ravenna VI. Szíria hatása és közvetítő szerepe: . Oktogon a Szent oszlopával. sz. zarándokházak. Építészet a nyugati provinciákban Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4.Qalat Sziman.4.3. 1. sz. . sz. 3.

ötkupolás tere rendszeres liturgia végzésére nem volt alkalmas. Konstantinápoly. Hagia Eirene (532-től). A Birodalom kettéosztása után (I.mint a keleti rész fővárosa . a római ókeresztény és a kisázsiai hagyományok. században még elsősorban a római (és korai szír) térformák hatása a jellemző. A VI. alaprajz. egyedi emlékek keletkeztek. század elején . de a VI. és a középkupolás centrális bizantikus terek között.1. örmény) szerzetesek temploma volt. 379) . a körüljárós oktogonális tér az egykorú ravennai építkezéseken is megjelent (S.. Kora-bizánci építészet (V-VII. majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír. A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú. a Sztudion katholikonja (455-463). 740. György) mutat. Konstantinápolyban az V. Vitale).2. A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek. Térformája szír előképre (Eszra. Építészetében tovább éltek a késő-antik. pont). ld. 2. Essen). kolostor Konstantinápoly. század elején jelentős császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma. alaprajz. A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt. de közvetve hatott a karoling építészetre is (Aachen.) A birodalmon belül földrajzilag. században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg a császári és a szerzetesi építkezéseken. Sz. .Konstantinápoly fejlődésnek indult. Perigueux).. A Hagia Eirene templom (532. A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom kizárólagos örököse lett.típusalkotó. A Hormiszdasz palota melletti Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt. A VI. a Sztudion kolostor katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi. és a megbízó személye szerint több építészeti központ alakult ki. Theodosziosz halála. 3. 564. metszet. Jusztinianosz császár (527-565) építőtevékenysége nyomán . Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. A Johannész Prodromosz templom.I. sz. viszont a térformája hatott az európai romanika bizantikus hatású területeire (Velence.) kupola-sorolásos tere átmenetet jelent a római (szír) hosszanti.

8. Szkeuophylakion (Szentsírkápolna. axonometrikus metszet. Konstantinápoly. 6. kincstár). Szekeuophylakion alaprajza és metszete.Konstantinápoly. metszet. a hosszemetszet. alaprajz. endonarthex. 2. metszet. baptiszterion. 9. Konstantinápoly. főkapu (császárkapu). A Hagia Szophia császári főtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester állította helyre). A középkupolás. 4. 3. 1. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló. 11. körüljárós centrális tér (szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal. hosszanti tartópillér. apszis. 10. . kupolatartó harántheveder.(527-536). alaprajz. Konstantinápoly. 12. Hagia Szophia templom. A déli oldal keresztelőkápolnája szír előképre mutat. Jézus szenvedésére és a Szentsírra utal. . 13. átrium. exonarthex. Hagioi Konstantinápoly. Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom Aposztoloi mauzóleum (528. korábbi templom maradványa. félkupola. harántpillér. 5. 565). konchákkal bővített tér a hosszházas és a centrális tér speciális ötvözete. exedra. 7. Hagia Szophia templom. Hagia Szophia templom.

Balkán) a freskófestészet. kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemző nagy keresztházzal (egyiptomi analógiák). A kolostor főtemploma. jelentős külső forgalma is volt (Thesszaloniké. 412. axonometrikus metszet.). . A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550 k.). részben a katholikon térformát szintetizálja.) részben római ókeresztény hagyományokat. a katholikon rendszerint középkupolás.Konstantinápoly. A szerzetesi templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn. itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi liturgia szolgálatában állt. Nagy Sz. Thesszaloniké. aminek "árnyéka van"). V. alaprajz. Síkművészetben kezdetben a mozaik dominált. Hagia Szophia templom. egyes területeken (pl. Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák térformáját követték. Társművészet: a bizánci művészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány". Hagiosz Démetriosz. A térformának perzsaszasszanida előképei vannak (tűztemplomok). részben a Hagia Szophia által képviselt középkupolás formát. majd megjelent a táblakép-festészet (ikonok). Hosziosz David. Hagiosz Démetriosz. kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké. mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. a lavra a külső forgalomtól elzárva működött. Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet első nagy központja Thesszaloniké volt. Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererősödött a szerzetesség. tömegvázlat. sz. A kolostorok másik formája.

10. Leonidasz bazilikája (V. Korint-Lechaion Sz. militarizálódott. eleje) kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat. endonarthex. axonometrikus metszet. 6. Elmélyült az ellentét a császári hatalom és a .szerzetsség-képviselte . Leonidasz bazilika (V. sz. ambó. 7. keresztelőegyház. memória-tér.Thesszaloniké. első fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése. baptiszterion. sz. 3.) A császárság I.egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet (zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. 3.és külpolitikai szempontból a hanyatlás jeleit mutatta. kolostor katholikonja: alaprajz. 1. templomhajó. első bazilika. előudvar. sz. metszet. Katapolani templomegyüttes (550 k. 4. Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. Korint-Lechaion. a Latomosz Parosz. században eltérő hatásra mutató térformák létesültek. Sz. 1. 2. 5. míg a nyugati félkörös átrium már a Karolingkori kétszentélyes templom előképeként fogható föl. Leó császár (717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás). más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. keresztház.2. exonarthex. Epheszosz Sz. János temploma (VI. sz. Sz. "Nagy bazilika". sz. metszet. alaprajzi rekonstrukció. Ezt ellensúlyozandó III. alaprajz. 9. A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentős károkat okozott a bizánci képzőművészeti alkotásokban. 8. eleje). oltár. alaprajz. Jusztinianosz császár halála (565) után bel. mauzóleum. A . 2.). Közép-bizánci építészet (VIII-XII. preszbyterion. Epheszosz. eleje). kórus. János templom (VI. 2. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését" jelentette. apszidiális átrium. Hosziosz David.

. András templom (870-871) a VI. A kor építészetének legjelentősebb alkotásai a kolostorok.1080). Helyszínrajz: 1. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X.. századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum görögkereszt-alaprajzú. 4. 5. kolostoregyüttes Periszterai.). trikonchás katholikonja típusalkotó lett ("athonita térforma").).). sz. a a kereszt-szárakban trikonchás megoldással (min az alábbi. A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van kolostora: az Iviron kolostor (XI. Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy előcsarnoka (lité). Sz. sz.végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett. A főtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült. templom (870). kolostoregyüttes (VI. sz. A korszaknak Bizáncnak a keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget. 1080. Istenszülő templom (1035). kút. Daphni.) a grúz autokephál egyház. kolostoregyüttes (XI. 6. századtól érezte az arab hódítás előretörését. Sz. kolostoregyüttes. alaprajz. A főtemplom a katholikon térszervezete szerint épült.). a szerzetesi zsolozsma színhelye. A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-től). sz. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. a kettős templom alaprajza. a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi étkező (trapeza). 3. a Hilandar kolostor (11971299) a szerb autokephál egyház alapítása. Periszterai. Megara. Külpolitikailag Bizánc a VII. Sz. Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita) térformáját követik. katholikon (VI. András Daphni. sz. trapeza. II. sz. . kolostorudvar. "athonita" tértípusnál). (XI. alaprajz. Megara. Fontosabb emlékek: Sztirisz. . Sztirisz. helyszínrajz.sz.). Romanosz sírtemplom (X. 2. kupolasorolásos terét idézi. axonometrikus metszet. gazdasági udvar. fenyegetését.

A korszak jelentőségére árnyékot vet a XIII. a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza.). Hagia Szophia palotatemplom (1350). Pantanassza kolostor Misztra. metszet. alaprajz. 2. Innen indultak ki a császárság újraegyesítésére irányuló törekvések. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt (1259-1460). 1060) kolostori főtemplom. Építészetileg a korszak jelentős újításokat nem hozott: templomépítészet a katholikon-térformát ismételte. Pantanassza kolostor (1428). alaprajz.3. székesegyház (XIII. Hagia Szophia Arta. század végétől erősödő iszlám terjeszkedés veszélye. A hagyományos katholikontérforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi. Athosz. utóbb a későbizánci restauráció fővárosa lett.Athosz. sz. Panagia Parigoritissza . különböző variánsokban. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is megszűnt a Kelet-római Császárság. Az újjáéledő késő-bizánci birodalom kisázsiai központja Trapezunt (Trebizond) volt. Trebizond. emeletes oszlopszerkezetet alkalmaztak. főtemplom (XI. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között.). Misztra. Thesszaloniké a latin császárság hűbérese volt (1204-1246). sz.. azaz a Bizánci Birodalom.) A keresztes hadak támadása nyomán 1204-től Konstantinápolyban "latin" császárság alakult. alaprajz. Iviron grúz kolostor. metszet. Konstantinápoly 1261-től vált újra az újjáéledő birodalom fővárosává ("Palailogosz-reneszánsz"). kolostor. Fontosabb emlékek: Misztra. Misztra. Megiszté Lavra (963.Hilandar szerb Athosz. főtemplom (11971299). sz.

katholikon (1282-1289). alaprajz.katholikonja (1428). székesegyház metszet. axonometrikus metszet. (1350). . alaprajz.

Morava-i fejedelemség Román fejedelemségek: (Havasalföld. Makedónia birtokbavétele 1334. Palailogosz "reneszánsz" 1453. Nikaiai (bizánci) császárság 1204 -1259.4. A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való kapcsolata (pl. Milkovói (latin) térítőpüspökség XIV. Keresztes hadjárat. Bizánci támadás 1018. Konstantinápoly eleste.867. iszlám fennhatóság XV. Moldvai ortodox egyház 1500 k. 2. Borisz kán. míg a szerzetesi építészet központja Ohrid volt. Moldva) XIII. sz. Nemanja dinasztia 1220. Szkopije elfoglalása 1322 . Első bolgár birodalom (fővárosa Pliszka) 852 . eleje: Koszovo-Metohija központ 1389. sz. A Balkán népeinek építészete 2. Az építészeti előképek sorában a keleti . bolgár birodalom. Iszlám előtetrörés A Balkán középkori térképe (dr. Az első bolgár birodalom (VIII-X. III.1460. Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata. fővárosa Çimpulung 1359. Képrombolás (ikonoklaszmosz) 867 -1059.1. Misztrai helytartóság. eleje: Neve Ţara Romanesca (Havasalföld). sz. Tompos Erzsébet nyomán) 2. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában Chronologia Bizánci birodalom: 717. Latin császárság 1259 . századtól mutatható ki: Az uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom").1. Konstantinápoly eleste. paloták. fele: raskai fejedelemség 1159 . Athosz alapítása 1081 -1185.963.1331. fővárosa Tirnovo 1393. bizánci kapcsolatok. templomok.4. fővárosa Preszláv 917.4.1. IV. Ohrid elfoglalása XIV. Jelentősebb keresztény építészet a IX. sz. Önálló szerb egyház 1282. sz.) fővárosa Pliszka volt.1280. Urosz fejedelem. A kor reprezentatív alkotásai: erődítések. Makedon dinasztia 961. Iszlám berendezkedésd Szerbia: XII. sz. A Bolgár birodalom építészete A bolgár terület kezdettől a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás harárterülete volt. Moldvai fejedelemség. sz.889. Ohrid elesett. Tarnaszentmária) nem bizonyított. Komnenosz dinasztia 1204. bizánci fennhatóság 1185-től II. fővárosa Baia Havasalföldi ortodox egyház 1393. despotatus 1261 .1453. Autokephál bolgár egyház 967.2. iszlám uralom Bolgár birodalom: VIII. nagyobb építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak.

A második bolgár birodalom (1185-1393) fővárosa Tirnovo volt. 1604). az építészet központjai elsősorban a kolostorok voltak (Rila.. kolostoregyüttes helyszínrajz.(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetők nyomon. Szerbia építészete (XI.1456) Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén. (1335. sz. Bacskovo. esetleg az "athonita" térformára emlékeztető formában (Rila. Bacskovo). palotatemplom.1. "Aranytemplom" (IX.2. Preszlav. 1446. Bojana. Pliszka. tömegvázlat.. sz.). míg a homlokzatalakításban dalmáciai hatások érvényesültek. sz. tömegvázlat.). alaprajz. vége). alaprajz. sz. "Nagy bazilika" (IX. önálló szerb királyság a XII. Az építészetben jellemzőek a bizánci típusú térszervezetek. Az építtető részben maga a szerzetesség.és későbizánci építészet "katholikon" térformái érvényesültek. . sz. Rila. a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt. kolostor (XI. közepén jött létre. részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. 1018-ban a birodalom bizánci fennhatóság alá került. Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felől (itáliai érdekeltség) és Bizánc felől (vallási érdekeltség). Az építészeti hatások egyre bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép. alaprajz. míg a tömegalakításban . Bacskovo). 2. esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva.4.

(1183-tól). Cîmpulung.a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerű kupola-megoldások). központja Baia. Krusevac. Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását mutatják (pl.. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai. . Mária kolostor Graćańica. sz. Kośovo-Metohija (XIII-XIV. metszet. templom. alaprajz. Curtea d' Arges). Építészeti műhelyközpontok: Raśkai iskola (XII-XIII. pl. Moravai iskola (XIV-XV. alaprajz.. Sz. metszet. Studeńica. a XIV. Kruśevac). sz. metszet. Az építészetre erősen hatott a korábbi faépítészet. kolostor. Lazarica kolostor Ravańica. pl.3. rajza). bazilika).1. fővárosa Cîmpulung. Román fejedelemségek építészete A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (Ţara Românescă). katholikon. Moldva. 1359-től fejedelemség. metszet. Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható. alaprajz.. század elejétől önálló vajdaság. A homlokzatokon egyértelmű a dalmáciai hatás. pl. déli homlokzat. 2. metszet (Balogh I. alaprajz. katholiDzsurdzsevi-Sztubovi (1170). alaprajz.4. Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek. kon (1375-1381). Graćanica. de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetők.sz. de hosszanti térsorolás alkalmazásával (pl. Athosz-hegyi Hilandar kolostor). kolostoregyüttes (1318-1321). Studenica). katholikon (1380). katholikon.

majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezető szerepet. alaprajz. sokhajós-sokapszisos bővítéssel.).Keleti és nyugati hatás ötvöződése: Voroneţ. Sz. alaprajz. 1045-1050. bazilika (XIII-XIV. metszet. századtól pogány fejedelemségként föltűnő. Előképe a konstantinápolyi Panakhrentosz templom volt. sz. alaprajz. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy bizánci típusú katholikon térforma. Fejlődésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérően alakult. alaprajz.2. Szófia székesegyház. század között önálló fejedelemségek léteztek. metszet. kolostortemplom (1457-1504). Orosz fejedelemségek építészete Oroszország területén a IX-XVI. püspöki székesegyház (1512-1521). Cîmpulung. Kijev. A novgorodi fejedelemség (X-XV. kolostortemplom (1386). A Sz. tömegvázlat. Sz.) követik a Kijevnél . keleti homlokzat. sz. Szófia székesegyház (1037-1067). Cozia. tömegvázlat.4. utána jelentősége csökkent. Curtea d' Arges. A IX. A kupolák megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1).) építészete erős faépítészeti hagyományokkal rendelkezett. Egyes épületei (pl. 2.

a nyugati oldalon egy boltszakasszal megtoldva. A moszkvai kreml főtemploma. 1119. az európai reneszánsz formakincse és az ősi orosz faépítészet homlokzati megoldásai sajátosan keveredtek. Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon. de a továbbfejlesztés során ettől eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak (pl. vakárkádos homlokzat. alaprajz. Vlagyimir-Szuzdal.). A tömeg. Georgij katholikon (1119). . a tatárjárás után a jelentősége megszűnt. Sz. Novgorod. majd a korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült. A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. az Uszpenszkij székesegyház (13261333) ötkupolás.) a tatárjárás után jutott vezető szerephez. templomok). (1045-1050).megismert sokapszisos-sokkupolás formát. Jurjev kolostor. bizánci katholikon térformát mutat. Novgorod. míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat vették alapul. Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók. Jurjev kolostor. Legfontosabb építészeti együttese a moszkvai kreml (uralkodói központ. Mátyás király szolgálatában is dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester működött közre. egyszerűsített formában. Szófia székesegyház alaprajz.és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetők: toronyszerű középkupola. Az épületeken a késő-bizánci építészet elemei. Demeter templom (1094-1097). homlokzati lapos-domborművek. Sz. metszet. fejedelemség (1125-1238): Rövid életű rusz. sz.

sz. Mirian kartli-i király államvallássá tette a kereszténységet 523.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok i. Giorgi király országegyesítése 1555. Sz. sz.: "Aranykor" 654-885. szerzetesi építészet 1220-1329. örmény.: bizánci hatás erősödése VII. Kutaiszi) 1089-1125. sz.: Kaheti önálló fejedelemség 975-1014. önálló nemzeti egyház 591-705. templom (1094-1097).e.: Armenia római provincia 287-330. Törökország) Örményország (Hajasztán) i.Vlagyimir. Kereszt kultuszhely.4.e. sz.: II. részleges fennhatóság 114-117.: Dzsvári. 500 k. XV-XIII. sz.: A kereszténység államvallás Örményországban (a világon először) 374.: monofizita (szír. sz.: Arme tartomány (Urartu része) i. alaprajz.: Dvin-i zsinat. ill. 63 után a terület római uralom alá került 226-tól: ütközőpont Róma és a Szasszanida birodalom között IV.: kelet-római fennhatóság. 95-től: harcok Rómával.: V.: első örmény állam (Jervanida dinasztia) i.Bagrat király.: tatár fennhatóság 1329-1334.: IV. 570. az első örmény liturgia megszületése 396. fénykor (főv.: arab fennhatóság . A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i. VIII. kopt) kapcsolatok 578-604. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet VI.: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc) 506. Nino térítésének emlékére ("Életadó oszlop") 736. 2.e. (Építő) Dávid király.: Hajassza állam i.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiától. 1467-1479). metszet.Demeter Moszkva. Sz.e.: III. keresztény kultúra a tengerparti városokban.e.3.e. (Nagy) Trdat király uralkodása 301-305. metszet.: iszlám hódítás kezdete (emirátus) VIII-X.: az ország fölosztása (Irán. alaprajz. Sz. Uszpenszkij székesegyház (1326-1333.

Kereszt metszet. Gurdzsaani. A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhető az ú. Folyamatosan ütközőpont volt Bizánc és a Perzsa birodalom között.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor") 1054.n. Kachi). Nino térítésének emlékére épült a IV. székesegyház). A Mcheta melletti Dzsvári Sz. Bolniszi.fénykorát élte. Sz. Az ú.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia) 1223-tól: mongol hódítások 1555. majd 607-től a bizánci egyházhoz csatlakozott. A szír-örmény külsőtornácos bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház (Oski. .4.önálló királyságként . majd az arab hódítás áldozata lett. A X-XI. A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda. alaprajz. Fülkékkel bővített középkupolás tere szír hatású. prefeudális korban (V-VII. Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. Bolniszi székesegyháza (478-494) kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külső tornácos szír-örmény bazilikáknak a hatását.) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény építészet hatása érvényesült. alaprajz. Építészetében két korszak különíthető el. Utóbbi inkább a centrális. századtól elterjedt. memoriális építészetben jelentkezett.n. Kumurdo). Mokvi. közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"templomtípussal. fejedelmi templom). Kutaiszi). kolostorokat hozott létre (pl.3.: Perzsa-török megállapodás (Amasszia) 2. századi mártírium helyén. A bizánci hatást a katholikon-térforma középbizánci változatai jelentik.: Szeldzsuk támadás 1080-1226.885-1045. Egyháza 472-től monofizita lett (szír hatás). Georgia (Grúzia) középkori építészete Grúzia területén a kereszténység a IV. században . "háromegyházas templom" (pl. hangsúlyos középkupolával (pl. axonometrikus metszet. Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel. Sz. A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket. Kereszt temploma (585605) Sz. sz. templom (585-605).1. Sion püspöki székesegyház (478-494).) bontakozott ki. Mcheta. A liturgikus térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. Vardzia). a területnek zsinagógai hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak. Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal mutatnak rokonságot. metszet. sz. Dzsvári. de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is építettek (Botszorma.

(VII-VIII. metszet. Nikorcminda. Kachi. Világosító Sz. Mokvi. Az építészet első fénykorát ("Aranykor") a VII.3. fejedelmi templom. alaprajzok. "három.). metszet. l.). sz. Artik). Gergely működése nyomán). 2. Tanajat.4. székesegyház egyházas" templom. sz. A IV-V. Ereruk.Gurdzsaani. Baguaszi családi templom. Kutaiszi. 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és építészet hatása alá került. székesegyház (X. alaprajz. Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentős alkotásokkal gazdagodtak.2. fele jelentette: az egyházi központ. oldaltornácos) templomok hatása érvényesült (Karnut. sz. . Az V-VI. sz. alaprajz. első fele). Oski. II. 2. században . templom (X-XI. sz. alaprajz. Örményország (Hajasztán) középkori építészete Örményország területén először vált államvallássá a kereszténység 301-305 között (III. (1003). alaprajz. Kumurdo. Kezdetben a keleti szír egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban. sz.. (1010-1014).). Az "aranykornak" 654-től az arab hódítás vetett véget. fele). Trdat király. században a keleti szír (egyhajós. emléktemplom (XI. székesegyház (X. végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház.szintén keleti szír liturgikus hatásra háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin. Tekor).alaprajz.

. homlokzat 618). Gaghik Arcruni király 915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz. egyház. metszet. Az "aranykor" jelentősebb emlékei: Szurp Ecsmiadzin. egyhajós. Sz.). püspöki magánfői főtemplom (625).Vagharsapat (Ecsmiadzin). Kereszt tiszteletére.). Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás időszakában az első jelentős művészeti központ az Arcrunida-királyság egyházi központjában. Pavia). Hripszime templom (614. (Th. Thoramanjan elvi rekonstrukciója). sz. Dvin. lomok. ásatási alaprajz. peri. alaprajz. Tanajat (IV-V. sz.Karnut. alaprajz. bazilika (V. alaprajz. Zvartnoc. Az agtamari épületplasztikai műhely (laposan faragott domborűvek) hatása Európában is kimutatható (pl. sz. székesegyház II.egyház (641-652). Aghtamar-ban alakult ki. alaprajz. alaprajz. oldaltornácos temp.ódus (VI. fele).Ereruk. metszet. metszet. 2.

Kereszt templom (915-921). Sz. nyugati homlokzat. .Aghtamar. alaprajz.

és annak fővárosa. Mindkettő a Bizáncban is népszerű Trdat mester alkotása. alaprajz. századi egyházi központok térformáját idézi (Dvin. míg a király magánegyháza (Gaghik-templom. u. Thoramanjan szerint). az Apostolok temploma (1020. XIX. déli homlokzat rekonstrukciója. Ani. sz. metszet.) részben hagyományőrző ("Hripszime-típus"). művészeti központ volt. A Bizánc-barát egyházfő. A székesegyház (989-1001) a VI-VII.különösen I. mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban. Ani játszott vezető szerepet. századi építészetében .). Gaghik-templom (1001-1013. A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek mind az örmény. részben bizantizáló. századi emléktemplom pontos mása. Thalin). belső kép (Brosset. alaprajz. homlokzat (rekonstrukció Th. . sz. VII. A főváros és környéke politikai. Ani XI. 1001-1013) a zvartnoci. szellemi. rövid időre az egyházigazgatás is Aniban székelt. Ani.Az ezüstkornak nevezett időszakban (X-XI.Gaghik király (989-1020) idején -föllelhető egy tudatos archaizálás. székesegyház (989-1001. metszet.) a történeti Sirak tartomány. Trdat mester). Trdat mester). Bedrosz katholikosz főtemploma.

Sz. egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális kápolnák (Várkápolna. alaprajz.). A XIII. stb. templom (XI. sz. u. Ani. de egykori fényét már nem érte el. Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni. k. Geghard. Megváltó-templom. Térformában újszerű a zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill.). homlokzati rekonstrukció. alaprajz. . (1020. Pásztorok temploma. Sz. a gavit (nagyméretű. Haghbat.). többhajós előcsarnok) alkalmazása . században Hajasztán északi részén jelentős (többnyire bizánc-barát) kolostorok létesültek (Szanahin. Hripszime apáca(1036). Pásztorok temploma Ani. alaprajz. A X-XIII. Szaghmoszavank. alaprajz. homlokzat. metszet. első felében még egyszer nagyobb jelentőségre tett szert Ani (mint kereskedőváros). homlokzat. Hripszime-kápolna. stb. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon. A nagy katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretű emléktemplom is épült.). Apostolok temploma (1020.Ani. Ani fénykorának.utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelője. tömegvázlat (Tokarszkij szerint).). metszet. Abugamrenc-templom. Megváltó-templom Ani.

gavit (1185). a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. gavit. sz. A korszak társművészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemző. Szurp Asztvadzadzin (Sz. könyvtár (1063).A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). sz. XI. sz. valamint a népvándorláskori népek kultúrája. kolostoregyüttes: 1.. alaprajz. A gavit jellegzetes boltozati megoldása. könyvtár (XI.szír hatás is kumutatható. sz. Classis kikötője tengeri menekülés lehetőségét biztosította.) Földrajzilag. k. 5. Gergely kápolna (1061). a keleti provinciák és Bizánc. 7. a "jerdik". Építészetben a későrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemző. . A Galla Placidia sírkápolna (450. Lorenzo kápolna) kereszt-alaprajzú. A barbár zaklatások elől a császári székhelyet Rómából a jobban védhető Ravennába helyezték át. Istenszülő) templom (928944).Szanahin. 450.). Amenapörgics (Megváltó) templom (966). kolostorakadémia (folyosó. akadémia.). Giovanni in Fonte. de . harangtorony (XIII.) sarkain fülkékkel bővített kvadratikus tér. 6. 3. Sz.a tengeri kapcsolat révén . kolostoregyüttes főtemploma (972991). 8. axonometrikus ábra. 4.). középkupolás mauzóleum. történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a késő-római (ókeresztény) építészet. építészete között. eredetileg S. jól elkülönülő periódus követhető nyomon: . a római ókeresztény sírépítmények hagyományait folytatja. alaprajz. A város környéki mocsarak természetes védelmet. Fénykorának rövid története során három. 3. k. Ravenna középkori építészete (IV-VI. 2. gavit (1211). Haghbat. Az ortodox baptisterium (S.

Ugyanakkor az 526 után nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor népeinek hagyományai között. Ravenna. hagyományainak alkalmazása is. rajza). alaprajz. Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa.). valójában független. k. majd 539-től jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette . a nyugatrómai birodalom formálisan is megszűnt. Giovanni k.). mind Bizánctól való elszigetelődést eredményezett. metszet (Balogh I. a bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett). . Nagy Theoderich Ravenna. Theoderich síremléke (520. alaprajz. palotatemploma (S. Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben (526-tól) ténylegesen. Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl. k.A keleti gót királyság fővárosa (476-526). k. Az ariánus baptisterium (500. 519). a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztető mauzóleum. baptisterium (500.). 519) részben római ókeresztény hagyományt őriz.) kétszintes centrális. metszet. Appolinare Nuovo.Appolinare Nuovo.és templomegyüttese (S. alaprajz. az európai preromanika egyik első ismert alkotása. metszet. ortodox baptisterium (S. Nagy Theoderich palota. ariánus Ravenna.). részben szír hatásokat mutat. de előtérbe kerül a gótok formakincsének. A gótok ariánus hite mind Rómától. I.Ravenna. Az építészetben jellemző az ókeresztény hagyományok továbbélése. alaprajz. k. alaprajz. 450. in Fonte.A bizánci exarchátus építészete (526-751). Theoderich-síremlék (520. Theoderich családi kapcsolatot épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank királynak a házassága). . 476-ban Romulus Augustulust megfosztották trónjától.) a szír mauzóleumokra emlékeztet. Odovakár (476-493) herul fejedelem uralmát a keleti gót vezér. Ravenna. k. metszet. Galla Placidia mauzóleum (450.

Szeriosz és Bakkhosz templom. Appolinare in Classe. Ravenna. Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra (Palesztína. ikonográfiai kötöttségekkel.a szintén Jusztinianosz által kezdeményezett . . Ravenna. A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható. Appolinare in Classe bazilika régi narthex. protheszisz. 6.egyéni módon átfogalmazódott. Ravennát. diakonikon. E hatás Bizáncban . hogy Róma antik öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény építészetben. Az építészetben döntően . a földöntúliság. 2. Ugyanakkor a Ravennában folyamatosan jelen lévő szír hatás sem elhanyagolható.reális formát öltött.a császári és a szerzetesi építkezésekben . megteremtve ezzel az európai romanika művészetét. Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítő szerzetesek révén sugárzott ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori népek prefeudális építészetére. A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz. A helytaró (exarcha) főtemplomává "előlépett" S. A S. alaprajz. 5. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár és a császárnő ábrázolása. A Ravenna kikötőjében épült bazilika (S. mai narthex. Egyiptom. egykorú). Vitale templom (526-547). 1. Alaprajz. A korszak társművészetére az aranyalapos mozaik a jellemző (bizánci hatás. 3. Ezzel az egykori római birodalom újbóli egyesítésének ideológiája . apszis. liturgikus tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja. Szíria). s már ebben a formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévő kultúrák építészetét. 7. kórus. templomhajó. S. György emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér).kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példaképszerepe a meghatározó (pl. 4. az öröklét kifejezője). metszet. 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat. HH. és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. (535-549). S.Itália egy részén .az egykori gót királyságot és fővárosát. Vitale templom (526-547) építtetője (mecénása) egy Julianus Argentarius nevű szír kereskedő volt.

493. 476. Így az egységes római civilizáció és kultúra "romjain" . A bencés Regula születése. Klodvig király megkeresztelkedésével frank keresztény királyság alakult nyugaton. A romokat vagy kőbányának használták. sz.2. Attila hun birodalma.megmaradt. sz. Nagy Theoderich uralkodása.IX. sz. vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás). A rómaiak távozása után azok műszaki és kultúrális hagyatéka . 498. 432. IV. utólérésének a szándéka teremtette meg . idővel eredeti funkciójuk feledésbe merült. sz. Népvándorláskor. 409. közepe: a burgundok letelepedése a Rhone vidékén. Konstantinápoly alapítása. Sz. Nagy Theoderich elfoglalta Rómát. Az egykori római épületek használatát a romanizált őslakosság még ismerte. Monte Cassinóban Nursiai Sz. A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t. fejlett egyházszervezet a nyugati provinciákban. preromanika 476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. Vandál állam Észak-Afrikában.álló vagy romos épületek formájában . fejlettségi fokától függően . . a hun birodalom fölbomlása. Ágoston Hyppo püspöke lett (+430). E sokszínűségből fejlődött ki az első egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is utalva Róma hagyományainak vállalására. Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény. 429-534. Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397).a rátelepülő egyes népcsoportok hagyományaitól. követésére). Patric ír missziója (+461). Catalaunumi csata. 410. a római császárság (keleti. séget. Sz. A Nyugatrómai Birodalom bukása. Attila halála. 540. nyugati) utánzásának. Benedek megalapította a bencés rendet. 451. Germán betörés Hispániába. 396. A burgundok fölvették a kereszténységet. 529.időnként azt meg nem értve! Chronologia (IV-IX. 434-453. IV.) Európa a prefeudalizmus korában (IV313. sz.) keletről nyugat felé áramló népei vették birtokba. Nyugati gót berendezkedés Galliában. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat.). 412. Alarich elfoglalta Rómát. rész: A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete 4. A sokszínűségben az egységet a nagy példakép. 353. Arles-i zsinat. 493-526. V. 330. egyes római városok tovább éltek (történeti kontinuitás). 453.eltérő "nemzeti" kultúrák alakultak. 374. 516.

Palatium Sacrum. k. hexagoná. . sz.sz. 840-870. Az ókeresztény kor szakrális épületeit az őslakosság tovább is használta.1. . Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez kőbányának használták. metszet. Római hagyaték.590-604.septichora. cella trichora (háromkaréjos) kápolna (III-IV. magyar honfoglalás befejezése. (Pécs).Építészeti kontinuitás: a még álló. 305. Pribina állama Pannóniában. 596. Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit értelmezték át. sz. Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot. Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra. Pannónia területén a kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova) ókeresztény építészete (II-IV. alap. romanizált őslakosság is segített. azok megmaradt emlékeit részben fölhasználták (esetleg új funkcióban). 711. axonometrikus rajz. Trier. avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig). egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak. Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezők 4. Angolszász térítés kezdete VI. Nagy Károly frank király. I. axonometrikus metszet. 843. hétkaréjos kápolna (II-III. Verduni szerződés. vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a lakosság tovább használta. 768-843. 911.1. 730. 895-ig.Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai adottságokat a megtelepedő népcsoportok is fölismerték. A folyamatosságban a helyben maradt. és alakították át keresztény templommá (pl. a településeket tovább használták. cella Iova (Dombóvár).). Kis Pipin frank király. fele: longobardok letelepedése Lombardiában. Aquincum (Óbuda). Normandiai normann hercegség alapítása. tömegvázlat. Martell Károly frank maiordomus.). Nagy Károly birodalmának felosztása. 751. 2. 4. római hatás Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is érvényesült: . tömegvázlat.Sophiane lis mauzóleum (II.). (Nagy) Sz.). majd (800-tól) nyugat-római császár. Gergely pápa (a keresztény "ókor" vége). sz.). sz.1.

Az egyszerűbb. természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. H. Reculver.) egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. filiáris századi kolostor. Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a talán Afrikából származó . részben antikizáló (római. Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok legegyszerűbb térformáját. Nerdum) az egykori anakhoréta.A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása. Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci kultúra. "gallikán" liturgiák). bizantikus) homlokzati elemeket tartalmaznak. Ugyanitt a zárai baptisterium (614. hogy a Nyugateurópai térítők nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb rómavárosi liturgiát. E térítő munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend. parochiális egyházak (pl. É-afrikai) elemeket. Ehhez a körhöz sorolható Trogir Sz.n. alább). . A Rómából küldött térítő szerzetesek működési helyükön létrehozták az első szakrális épületeket. St. memoriális épületekben türöződik Kelet építészeti és liturgikus hatása. Bizánc. Így érthetőbbé válik.). sz. így élő "római" példakép Bizánc lett az európai kultúrák számára. Germigny-des-Prés. A korai oratóriumok (pl. hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti birodalommal. majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek. alaprajz. Főleg centrális. Látványos pompája követendő példa lett. kolostortemplom (VII. 416-418). alaprajz. Pl. Donato temploma (IX. Brixworth. tömegvázlat. A bencés térítések korai központjai (Hexam. templom (mai formája X.hagyományok is érezhetők. Canterbury. A keleti (szír. szír vagy örmény elemekkel (ú. k. sz. Nerdum (Írország).). irodalom) is ilyen egyházi "szűrőn" jutottak el az új népcsoportokhoz. szívesebben gazdagították azt bizánci. VI-VII.) római ókeresztény térformát ötvöz a keleti liturgiákra jellemző "szír" szentélyfejjel. örmény) hatás a Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl.) is.) hexagonális tere bizánci előképre mutat (Konstantinápoly. Az antik kultúra emlékei (pl. Mária temploma (X. hanem a keresztény egyház központja. Bradford-on-Avon. már nem mint birodalmi központ. Zára. helyszínrajz. A megdöntött nyugati császárság után a nagy Róma egyetlen élő örököse. sz. ott). VII. Hexam (Northumbria). építészet. sz. Az egykori térítő-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld. Dingle. a hittérítések szervezője. a bencés térítők missziói (596-tól) már ezzel a helyi hagyománnyal találkoztak. Euphemia. Sz. A brit és ír szigetek első térítői valószínűleg Észak-Afrikából indultak. sz. ld. A római hatás harmadik csatornája az "élő Róma".

IX. Donato. Tarcal. hurkolás). 614. örmény. . X. (VIII. Mária sz.metszet. ennek krisztianizált formája élt tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban.és háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme). Athlone bronzplakett Pavia. Az ír-kelta területen a végtelen terülőmustraként kialakított fonatdíszítés a jellemző. sz. közötte díszítő jellegű állatalakokkal. palmettás díszítés. A longobardok két. Az ősi formakincs továbbélése A vándorló népek többnyire számottevő önálló kőépítészettel nem rendelkeztek (nem volt rá igény). perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz.2. alaprajz. Éppen a vándorlás során Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti (bizánci.. A honfoglaló magyarok díszítőművészetében a fonatdíszek.). stb. Népcsoportonként eltérő formakinccsel járultak hozzá a romanika művészi arculatához.. S. longobárd fonatdíszes Tarcal. sz. tarsolylemezek. Szolyva. stb. Valamennyi népnél jelentős az ősi.1. fémművesség. alaprajz. fafaragás. Sz. templom. elsősorban a korábbi faépítészet és ácsmesterség továbbéléseként.. sz.). 4. párkányok (VIII-XI. kerámia.Zára (Zadar). A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemző (cikk-cakk motívum. Fejlett volt viszont a díszítőművészetük. Bezdéd. Zára (Zadar). a palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. k. Trogir (Trau). totem-állat ábrázolása. keresztre-feszítés. fűrészfog-motívum. törtpálca. metszet. sz. alaprajz. baptisterium. metszet. Dublin. de megjelentek a szimbólikus szörny-alakok is.).). tarsolylemez (IX-X. textilművészet.

de egyenes zárású apszisához két melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. sz. alaprajz.1.n. Maria de Naranco néven templommá alakítottak. 774. A gótok építészeti emlékei (Itália. Miguel de Lillo templom (Naranco. alaprajz.2. részben szakrális. Asturia. Miguel de Lillo. 4. . Liturgikus tere a gót (ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja. örmény) hatások is kimutathatók. A templomok liturgikus teréhez minden esetben hozzátartozik a keletről már ismert "hármas szentélyfej". melyet utóbb (8438) S.4. palotatemplom. századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok). (IX. IX. VI.).2. Mindkét területen jelentős ókeresztény hagyományok voltak. k. templom.2. Hispánia) A VI. A S. Fejedelmi építkezések A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak. alaprajz. metszet. míg ÉszakItáliában az ambrozián liturgia terjedt el. A népvándorlás korának építészeti emlékei 4. Cristina de Lena. Az asturiai Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. Maria delle Valle. Sz. Nagy Theoderich ravennai építkezéseiről a 3.) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van. eleje). homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. Banos de Cerrato (Valencia) Sz. így nem a Rómából kiinduló térítő missziók hatása a meghatározó. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena (Asturia. sz.) temploma is. sz. fejezetben már szóltunk (Theoderich palotája. részben kultikus céllal. metszet. sz. IX.) templom (661). Szerkezetében faépítészeti hagyományokat. Ennek hispániai változata az ú.2. Theoderich síremlék. Mindkét területen jelentős keleti (bizánci. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi módosulást eredményezett.). így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek létre ("gallikán liturgiák"). János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ. szír. Banos de Cerrato. nyugati rész alaprajz. sz.). (IX. János S. Az itáliai Cividale településen a longobard fejedelem magánegyháza épült (S. sz. metszet. mozarab rítus. részben Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentős építkezéseket. templom S. mely a Karoling-kori Westwerkekre emlékeztet.

Nazarius apátsága (768-774). kapuépítménye az antik diadalívekre emlékeztet. k. S.azóta részben elpusztult . longobard fejedelmi magánegyház (774. k. A korábbi. majd fokozatosan átvették Sz.2. 4. Az épületeknek a szerzetesek mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni. .). így ezeket a későbbiekben mutatjuk be. Sz Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre. 600. több monostort alapítottak (pl. Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi. Maria de Naranco templom.3. alaprajz. 615). alaprajz. egyedi szabályok szerint működő szerzetesi közösségek életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élő bencések monostori rendje. A korai monostorok . Maria delle Valle.példája Lorsch S.Naranco (Asturia). fejedelmi csarnok. Bobbio. Benedek reguláját (pl. majd S. A térítő (bencés) szerzetesek építkezései A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések során formálódott. A bencés térítés első központjai a Karoling-korban is tovább működtek.). Cividale (Lombardia). Luxeuil. hosszés keresztmetszet. kezdetben önálló regula szerint éltek.

A zarándok-utak mentén a franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el. a gótika előkészítése. az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább. főleg a díszítőművészetben ezek éltek tovább. geometrizáló díszítések. Aquitania: erős bizánci hatás a kereszt-alaprajzú. rekonstrukciós tömegvázlat. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került.Lorsch. 5. műhelykapcsolatoknak.a területi eltérések ellenére . Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg. geometrikus díszítésű). . Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek hatása (kolostori kerengők) érződik. a kisázsiai és az iszlám hatás. kápolnakoszorús apszis (francia szentély). a bizánci. Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsős tömeg kapcsolódik (négyezeti torony. kupolás terekben. kápolnakoszorú teteje. építészetét a továbbiakban a normann kora-gótikus fejlődés határozta meg. Toscana: románkori építészeti arculatát főleg az antik hatás határozza meg. Hispánia: a helyi hagyományok erős délfrancia és arab elemekkel ötvöződtek.és művészettörténeti szakirodalomban többféle módon történik. Romanika A romanika tárgyalási módja az építészet. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós. plasztikus). keresztház-tető. Provence: erős antik hatást mutató terület. térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v. A homlokzatképzésben két iskolát teremt (síkszerű kőberakásos ill. lombard kapu) alakítottak ki. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek elsősorban a különböző földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó sajátosságokat. hosszház-tető. Itália: Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és homlokzatképzés (kulisszahomlokzat.egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak. álbazilika.a bencés építészetben a reprezentáció előtérbe került. soktornyos nagyméretű templomok épültek. Normandia: erős szerkezetiség. a kapuépítmény homlokzata. alaprajz. Németország: fejlődése a császári dinasztiákhoz kötődik. A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek főbb jellemzőinek bemutatásával): Franciaország: Burgundia: . Díszítésére a kőberakásos (cosmata) díszítés a jellemző. E túlzottan "regionális" megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét. hogy . Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény. törpegalériás. . St. a meglévő templomokhoz kolostort építettek. ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat. sokhajós. egyenes apsziszáródású. a normann.a XI. század végén jelentkező ciszterci építészet puritán (toronytalan. Nazarius apátság (768-774). körüljáró-tető. hogy a helyi sajátosságok túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti.

Henrik császár A Karoling birodalom és Európa korarománkori térképe A letelepedő frankok első uralkodócsaládja. Nyugati gót állam Hispánia területén (711: arab hódítás) 568-774. Longobard királyság Itáliában 714-741. ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá koronázták. háromhajós bazilikák. Lotharingia) 855. 481-511). a kétszentélyes német templomtípus megjelenése. a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a kereszténységet (Klodvig király. Jámbor Lajos császár. Verduni szerződés. a romanika első nagy szintézise. Henrik német király (Szász dinasztia) 936-973. átmeneti stílus kora. a szerkezet és az épületplasztika fejlődött (kerek-szobrászat). István fejedelem.Szász dinasztia (Ottó-kor). Aniani Sz. I. a késő-romanika. A normannok letelepedése Angliában 896. átfogó stíluskapcsolatok domborodjanak ki. 5. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia) 768-814. Száli-frank dinasztia. 800. (Nagy) Ottó német király 962. a frank birodalom bomlása 829. majd magyar király 1002-1024. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte). Nagy Ottó császárrá koronázása 955. 751-768). 751-től a kezdetben maiordomusként szereplő Karoling család uralkodott (Kis Pipin. A térszervezet nem változott. az ú. Klodvig frank király (Meroving dinasztia) 507-711. Nagy Károly udvari művészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem . II. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling reneszánsz") 802-817. Cluny alapítása 919-936. "Karoling reneszánsz" Chronologia (Preromanika. Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat egységesítette. Ottó császár 983-1002. Ottó császár 987. hogy abban elsősorban az országhatárokon túlmutató. A fenti csoportosítást tudva. I. a karoling birodalom fölosztása (nyugati frank királyság. Sz.n. megkíséreljük a romanika fejlődését úgy összefoglalni. Nagy Károly uralkodása a frank birodalomban. Benedek bencés reformja 814-840. Karoling-kor) 482-511. II. Martell Károly a frank állam maiordomusa 730. a Rajna-menti építőműhely császárdómjai képviselik a klasszikus német romanikát (négytornyos.1.1. III. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5. Hohenstauf-dinasztia. Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i csata) 751-768. geometrizáló díszítések). Egyéb országok románkori építészete. Az angolszász királyságok egyesülése 843. Capet Hugo francia király 997-1038. német királyság. vállalta az "egyház védője" címet.1. Magyar honfoglalás 909. Lech-mezei győzelem a magyarok fölött 973-983. kétszentélyes.

Odo von Metz) tudatosan választott előképévé. Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796805. sz. körüljárós tér). .) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. Az udvar ideológusa az angol bencés. Közvetlen példaképe azonban az "élő Róma". Dijon. Az egykori ravennai exarchátus főtemploma. de különös hamgsúlyt kapott Ravenna előképszerepe is. de szimbólikus tartalmú előkép a jeruzsálemi Sz. Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális. Távolabbi. Alkuin volt. a S. Bizánc építészete volt. Jeruzsálemre) emlékeztető centrális térrész épült. Utóbbi szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek. Ezekben esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták. Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt. így kézenfekvő volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni.értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Az esseni Münster (XI. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. A "frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul (Sacramentarium Gregorianum). A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet..

a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az uralkodói karzattal!). . alaprajz (hosszház 1272). metszet.esetenként .. a földszinti és emeleti alaprajz. palotatemplom (796-805). belső nézet. korábbi előzmény). sz. Centula S. Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú ábrázolásokból ismert. A szerzetesi funkciónak megfelelően az apszis előtti nagy keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését. míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségőrző hely és kápolna volt. A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. Essen. Dijon. Münster (XI. Ugyanitt . metszete. többszintes centrális tér. A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római ókeresztény hagyományokat őrzi. A nyugati oldalon a szerzetestemplomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mű"): toronyszerűen kiemelt.Aachen. a Westwerk Westwerk metszete. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018). Corvey apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll. Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését végezték. földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció).

790. 1613-ból ismert ábrázolás. Corvey. Fulda. átrium 937-948.) Sz. bencés apátsági templom (744.Sankt-Gallen. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen előzményének tekinthető. Fulda kolostortemploma (744. alaprajz. a kolostorterv magyarázata: 819. metszet. 4. metszet.). 12. gyógynövény-kert. 8. átrium 937-948. Hagyományos. 2.csak tervrajzról ismert . a Westwerk metszete és homlokzata.Centula. novicius-kápolna. konyha. iskola. apáti lakosztály. fürdő. S. 1. 6.. apátsági templom (855 utáni állapot). Bonifác (Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált. . "Ratgar-bazilika" 790-819. érvágóház. 11. alaprajz.) elrendezése. ispotály-kápolna. alaprajz. tömegrekonstrukció. 5. keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció kidomborításaként apszidiálisan záródik.Sankt Gallen kolostor egykori (820 k. noviciusok háza. 3.. 7. 10. Riquier apátság (790-799). 14. 13. Ezt a típust követi a . ispotály. kocsiszín. előkelők vendégháza.. orvos-lakás. 9.

temető, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütő, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengő, 25. éléstár, 26. kézművesek háza, 27. pékműhely, 28. malmok, 29. pince, 30. műhely, 31. csűr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye. Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki) kapcsolatot mutat. Csak sejthető, hogy létrejöttük a szórványban élő szír és örmény kereskedők jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S. Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin főtemplomának a pontos mása. KözépEurópában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon Feldebrő temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.

Gravedona (Itália), S. Maria Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro (VIII-IX. sz.), alaprajz. del Tiglio (VI-VII. sz.), (VI. sz.), alaprajz. alaprajz.

St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

Feldebrő, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság tömegvázlat. alaprajz, tömegvázlat. 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)

(1060-1063),

A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezője a Német-római császárság volt. Ennek megfelelően az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlődés "gerincének", majd erre a fejlődési vonalra fűzzük föl a különböző interregionális áramlatokat. A tárgyalás az időrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az északitáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt. A verduni szerződés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik (919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlődése a X. századtól kísérhető nyomon. Fejlődési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254). a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, KözépEurópa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagykárolyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt.. Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni bencésekkel, környezetében jelentős képzőművészeti központ jött létre (pl. bronzművesség). Típusalkotó előképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas, négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a későbbi német császári dómépítészetben. A nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlődött. A templom tömeg-kapcsolata esetleges, additív (lépcsőtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett többnyire geometrikus jellegű (pl. "kockafejezetek").

Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat, axonometrikus metszet, távlati kép. A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a jellemző. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult (Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX. sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a későbbi zarándoktemplomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961ben épült).

Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.

dóm (1025-1106. alaprajz. kétszentélyes. törpegaléria). Fontos szerkezeti fejlődés az emelt-ívű keresztboltozat és a kötött rendszerű boltozási mód alkalmazása. tömegvázlat. "invesztura-harc" időszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló törekvése./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az ú.): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. században már nem végeztek (a nyugati. Servatius templom (1070-1129). hogy az alaprajz csak mint hagyomány élt tovább. . nem kizárt. Sz. sz.). alaprajz. A Rajna-menti császári központokban önálló építőműhely működött. Worms). a homlokzatképzésben és részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemző. 1239.n. András kórus 1234-ben épült). Mainz. szerkezetében a legtisztább (szintetizáló) császárdóm.n. hogy eredetileg kétszentélyes volt. Térszervezésben követik a Karoling és a szász hagyományokat (kétszentélyes.. a korábban ilyen teret igénylő liturgiát a XIII. Worms.): időben legkésőbbi. 1159. 1159. Mivel a nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye. négytornyos templomtípus).Quedlinburg. dóm (XI. dóm (1025-1106. alaprajz. a korszak legjelentősebb épületei az ú. metszet. négytornyos.): háromhajós. két keresztházas bazilika. lombardiai homlokzati elemeket is alkalmaznak (vakárkád.. dóm (978-1085. Keleti apszismegoldásának leegyszerűsödése jelzi. Mainz. A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. belső kép. Quedlinburg. Speyer. az altemplom a keleti szentély alatt van. rajnai császárdómok (Speyer. a templom többi részét átépítették. További részletei lombard hatást mutatnak. b. eleje -1234. S. Wiperti kripta (961).. Csak a keleti oldala őrzi a középkori formát. Speyer.

. alaprajz. dóm (XI.. térformáját idézi. A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dómműhelyek hatása jellemzi. bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás alkalmazása már előre mutat. lombard kapcsolat). Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156. szentély és keresztház metszete. András kórussal. alaprajz.a hirsaui kongregáció képviselte. Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás. Worms. A premontrei rend Jerichow-i prépostsági temploma (1150-1190) szintén a Cluny II. külső nézet a Sz. hosszmetszet. korai állapot tömegvázlata. részben a Cluny-i 2. A bencés reformokat . előcsarnok 1230.). sz.1234). templom térformáját követi. A csökevényes Westwerk-re emlékeztető nyugati karzatot két hangsúlyos torony fogja közre.Mainz. dísztelenség). . 1239. dóm (978-1085.) ez a konzervatívizmus jellemzi. A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika látható (kaukázusi ill.a burgundiai Cluny hatására . eleje . hatalmas altemploma itáliai példákat idéz. A Sz.

premontrei prépostsági templom (1150-1190). alaprajz. tömegvázlat. Naumburg. c. A kései dómok (Bamberg. Hirsau. keresztmetszet. Jerichow./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII. tömeg-rekonstrukció. alaprajz. Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erősödött. alaprajz. Sz. bencés apátsági templom (1093-1156..). Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat . századra a császárság fokozatosan elveszítette a jelentőségét. északi és keleti homlokzat. a birodalom széttagolódásában végződött. 1230. Politikailag és gazdaságilag a vezető szerepet a francia királyság vette át. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091).Maria Laach. a folyamat a császárság széthullásában.

körüljárós. Építésében ciszterci műhelye működött közre. Bamberg. kapuk).megőrizte. dóm (XI. Naumburg. alaprajz. dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását (hangsúlyos nyugati toronypár. sz. külső kép. .. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta) kvalitásos kerekplasztikai alkotások. ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl. István király lovasszobra). hosszmetszet. Az épületplasztika gazdagodott (pl. a kerek-szobrászat első. Magdeburg. "püspök-folyosó" boltozata és fejezetei).. 1210-1235): apszis-megoldása és nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja. sz.1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására . Erősen geometrikus díszítésében nagy jelentőség jut a kapuknak. Limburg an der Lahn. sz.. kápolnakoszorús szentély). a társművészetben nyújtott a korszak jelentős fejlődést. dóm (XI.az apszisban szentélyrekesztőt (lettner) alkalmaztak. Sz.inkább formai meggondolásból . 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követő alaprajzi megoldást mutat. jelentős alkotásai megszülettek. Önálló plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. György székesegyház (910. Bamberg. . 1185-1237). részletképzése a német hagyományokhoz ragaszkodik. dóm (XI.

Naumburg.. alaprajz. mely bizánci. Regensburg . Lombardia császárkori építészete Észak-Itália 919 után. metszet. 1210-1235). korábban önálló longobárd királyság volt. Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú. nyugati homlokzat. alább). jelentős bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén). 5. apszis belső.1. sz. keleti nézet. E . Limburg an der Lahn. ambroziánus liturgia vált általánossá. dóm (XI. alaprajz.ld. metszet. apszis részlet. a germán hódítások révén vált a Német-római császárság részévé. Milánó környékén a Sz.. keleti (nézet) és nyugati (alaprajz. nézet) lettner. szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik). Építészetének alakulását meghatározta az erős antik hatás. Magdeburg.3. György székesegyház (910. Sz. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl. 1218-1280). alaprajz.n. a longobardok saját ősi formakincse. dóm (1209-1363).

alaprajz hossz. Kötött rendszerű boltozása az egykorú német emlékekkel mutat rokonságot. galériákkal díszített köpenyfal. Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII. Szobrászati díszítésében erősen él a longobard hagyomány (fonatdíszek. S. A templom egykor tervezett kötött boltozása helyén ma famennyezet van. Ambrus sírja fölé épült. Maggiore apátsági templom (1125-1139). Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is feltételezhetők (pécsi székesegyház műhelye). A "szabályos" lombard bazilika Sz. Modena. metszet.). lombard bazilika: háromhajós. S. Zeno kapuja). Átriumos udvara ókeresztény hatású. Michele temploma (1125-től) Lombardiában idegen keresztházas térformát képviseli. liturgikus tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi. Zeno sz.egyszerűbb ..liturgia hatása. többnyire keresztház nélküli.. dóm (1099-1184. lombard-kapu típusalkotó példája. Verona. dóm).).n. a teljes keleti részt kitöltő altemplommal. Milánó.n. Ennek is elsősorban . szörnyalakok). Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma.és keresztmetszet. empóriumos bazilika. egységes teret sejtető. Homlokzatképzésben jelentős elem a bazilikális tömegformát elfedő kulisszahomlokzat: a nyugati fal elé épített. Milánó. S. Ágoston sírja. Modena. 1098-1128. Verona. átépítve 1098-1128 között). Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga. sz. Ferrara. Ambrogio bazilika (X.terület jellegzetes térformája az ú. S. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé érződik az ambrozián liturgia hatása. keleti toronypárral). altemplom nélkül. Főoltárán van Sz. alaprajz. szintén "kilóg" a hagyományos lombard templomelrendezésből (öthajós templom. S. A nyugati kapu az ú. Többszintes változata is lehet (Verona. sz.). háromapszisos. A "kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard. Verona. alaprajz. dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika. dóm. S. Pavia S. a városon belül a közvetlen analógia a S. A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erőteljes germán hatást mutat. valamint a lombard kapu: baldachinos előépítmény. Como. melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl. a keleti oldalon kiterjedt altemplommal. erősebb a rómavárosi . Abondio templom (1095 k. Ambrogio (X.).

Fedele templom (XII. Erősen átalakított formája alapján az egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni. Maria im Kapitol.) a maga trikonchás rendszerével szintén germán analógiákra mutat (Köln. az ú. sz. "lapos plasztika" Paviával rokon.germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). alaprajz.). Pavia. hoszmetszet. Épületplasztikája. keresztmetszet. S. . nyugati homlokzat. S. Michele templom (1125-től). 1065 e.n. A comoi S.

Regensburg.ma bencés apátság): "lombard" alaprajzi típus. hosszmetszet.sz. St. S Abondio templom (1095. sz. eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat. keresztmetszet. . alaprajz. Seckau (Stájerország). 5. Belső díszkapuja ágostonrendi sajátosság. két nyugati toronnyal és Westwerk-csökevénnyel. Ma szalvatoriánus priorátus. a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik. Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítőelemet tartalmaz.).4. A mai boltozat a XV. Klosterneuburg.Regensburg.). 1180 k. Como.1. Fedele templom (XII. . Emeram templom (X-XII. Emeram (X.Como.). XII. St. Münster (XI. Geometrizáló díszítésében elsősorban a rajnai műhely hatása érezhető. Regensburg. sz. (Schottenkirche. Jakob (Schottenkirche. Csatlakozó területek császárkori építészete Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvöződtek. századi purista helyreállítás nem vált az épület előnyére. sz. Münster (XI. alaprajz. alaprajz. hatalmas altemplommal ("százoszlopos kripta". ágostonrendi prépostság (1145 k. sz. Jakob eleje). a Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhető. Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. Hemma sírja). között a délnémet és lombard hatások ötvözeteként jelentős építészeti alkotások keletkeztek. Regensburg.): a skót bencések temploma a szabályos lombard alaprajzi rendszert követi. Regensburg. a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg. ). alaprajz. századi átépítés eredménye. Gurk. A XIX. St. Regensburg. 1180 k. alaprajz. benne Sz. St. k. S. sz. A terület művészeti központja Regensburg volt. (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika. Sopron-horpács).

sz.Gurk (Karintia). melyek már a gótika szintetizálását készíti elő. a magyarországi késő-románkori műhelyekkel eseti kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg.2. Ezeket nevezzük interregionális áramlatoknak. metszet. átépítés 1350-1380. 1420-1491).) Az európai romanika kialakulásának és fejlődésének a korában a meghatározó politikai és gazdasági tényező a német-római császárság volt. Sz. sz. átépítés 1350-1380). ossarium . Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII.2.). István templom (XI-XIII. szerkezeti és formai elemeket mutat. eleje. század első felében születtek jelentős alkotások: Tulln. A kisebb emlékek (plébániatemplomok..XIII.XIII. 5. vagy az "élő Róma". alaprajz. bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a római hagyatékot őrző és ápoló antikizáló (latin) romanika. Különösen föltűnő az Alpoktól északra ill. sz. Az interregionális áramlatok másik csoportja viszont már olyan térszervezési. Marienkirche (1028-1213. Mödling. Schőngrabern (Alsó-Ausztria) plébániatemploma a XII. külső épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki kapcsolatokra mutat. Bizánc vívmányait továbbfejlesztő bizantizáló romanika. délre lévő területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség.1250 k.. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika. Liebfrauenkirche (XIII. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. csontházak) a Közép-európai egykorú emlékanyaghoz kapcsolódnak. stb. közepe. Seckau (Stájerország). végén épült. Alsó-Ausztriában a XIII. közepe. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is . Wiener-Neustadt. ossarium . Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika" Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek. ság (1145 k. de egyes kisebb régióknak is sajátos arculata volt. ossarium .. Tulln. ágostonrendi prépsostalaprajz.1. sz. Deutsch-Altenburg. a bencéseknek. Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását mutatják. sz. Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsősorban az antik (római. A romanika azonban ennél sokszínűbb: regionális változatai jöttek létre az eltérő földrajzi és társadalmi környezetben.). általános áramlatok irányzatok. Ennek figyelembe vételével választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különböző területeinek alkotásait. hogy a romanika építészeti fejlődésében vannak régióktól független.). 5. Ennél fontosabb. székesegyház (1140-1200). 12591270. a ciszterci romanika vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika. ill.

a készítő család nevéről). a római egykori provincia hatása egyébként is erős volt. Természetes. de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény hagyományokat. S. XII. alaprajz. ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. hogy azokon a területeken. 1099-1108). Róma. átép. ahol világi papi testület (káptalan. Az antikizáló kerengőkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztető. . de alapjában nem változott. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill.sz.. sz. sz.. megrősödése szükségessé tette az álló templomok kolostorral való kiegészítését. Róma. canonia) élt együtt (pl. a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét.figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük. S. Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl. a templomok térszervezetén nem kellett változtatni. S. Mivel a rómavárosi liturgia továbbfejlődött. Róma. új templomok építésére alig volt igény. alaprajz. S. Caecilia in Trastevere (V. monasztikus elrendezést ott is alkalmazták. Róma. Clemente 1099-1108). Paolo fuori le Mura kolostora. a. geometrikus mintázatú színeskőberakást (cosmata-díszítés . Laterán-bazilika kolostora). A papi közös életre alkalmas. Clemente (V.)./ Itália Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák.

. a polichromia másodlagos. ill. a S. S. alaprajz. Sta Croce). építészetben is eltérő stílust képviseltek. A dóm-együttes részei: 1. Provence-i hatás. Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el.Monte Cassino. Genova többi templomában (SS. sz. Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben újjáépített keresztelőkápolna (Battistero) felületein is. apszis-kialakítás) germán hatást mutat. belső kép. Firenze. Donato) gyakori az antik oszlopfők másodlagos fölhasználása. Miniato al Monte. Miniato al Monte (1060-tól). egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. erősen renoválva: eredetileg háromhajós ókeresztény bazilika. Genova. századi építészetét alapvetően a római hagyaték határozta meg. a szír zarándoktamplomokra emlékeztető hangsúlyos. alaprajzi rekonstrukció. szentély alatti kriptával. 1071. A homlokzatképzésben lombardiai és germán hatás is kimutatható. S. emelt szentélyes megoldásban. háromhajós keresztházzal. valamint a toszkán romanika közelsége. .). dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika. A rómavárosi liturgia bővülése a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhető a népoltáros. homlokzat. bencés apátsági templom (529. A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) volt. S. Annunziata. A felületképzésben a firenzei műhely ismérve az antik elemek síkszerű alkalmazása. Pisa. de ez a hagyomány a gótikában is folytatódott (dóm. Egyes elemeiben (pl. campanile. Stéfano apátsági templom (XII. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero. tömegrekonstrukció. oliveti bencés templom (1060-tól). S. polichrom geometrikus elemekkel (márvány-berakás). dóm (Busketos és Rainaldo műve. A fejlődésben szerepet kapott a délfrancia. Liguria: A terület XI-XIII. Reparata dóm) mellett fölépült az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma. Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta (a "nagy" példakép). 1063-1118. Háromhajós. hosszmetszet.

1153. Battistero (1153. k. 4.ill. b. S. apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u. dóm (1063-1118). empóriumos álbazilika. Egyéb építészeti tagozatoknál is előszeretettel használják az antik elemeket. ú. 3. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik.itáliai mintára . közepe).campanile-jellegü. 2. Lyon (utóbbi kettőnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal). románkori és gótikus homlokzat. cimitero (temető. plasztika a XIII. László alapítása. Gilles. földszinti és karzatszinti alaprajz. sz. Egyszerűbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is: Montmajour. "ferde torony". . S. a tornyok szervetlenül kapcsolódnak.).). 1261-1270. St. Az empóriumokba süllyesztett féldonga tartószerkezetek a későbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik előre. (XII. közepéről). hogy a somogyvári Sz. Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm. sz.. S. A zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek későbbi átépítésből származnak.Pietro Somaldi.): háromhajós.): homlokzatán háromnyílásos diadalív van. Gilles-i francia szerzetesek voltak. Bazilikái háromhajósak. Frediano. sz. stb. Az apátság magyar vonatkozása. St. sz. metszet. 1137-1150. Arles. Mind a kapuzaton. Az egyébként külön utakon fejlődő francia romanika legjobban itt őrizte meg a "latin" jelleget. A S. látkép. XIII. 1091. Viene..). Francesco. sz. antikizáló díszítés van. nyugati homlokzatán timpanonos diadalkapuval. ritkán keresztházasak. A torony . Pisa. Michele templom (XII.) lakói évtizedeken keresztül St.n. battistero (keresztelő kápolna. földszinti és emeleti Lucca./ Provence (Dél-franciaország) A tartomány nevében is megőrizte az egykori római provincia-jellegét.). Michele templom alaprajz. Egyed apátság (Sz.). Pisa. távlati kép. Trophime apátsági templom (1152. mind a kolostorkerengőben gazdag plasztikájú. sz. A homlokzatképzésben meghatározó szerepű a római diadalívekre emlékeztető egyes vagy hármas kapuzat. XIII. hevederes donga-lefedésűek. Zarándok-szentélye későbbi (XIII. campanile (harangtorony. S.). keresztmetszet.

Fedele). karéjos apszismegoldása betlehemi előképre mutat. k. 1054-1067)./ Hispánia A több tartományból álló területen a preromán-kori ú. alaprajz. S. 1065 e. de hasonló elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como.n.. A város (Köln) más templomai (S. stb) is jelentős antik hagyományt őriznek. . k. homlokzati vázlat. St. sz.). e. Gereon. bencés apátsági templom (1116-1150. mozarab rítus továbbélése jellemző. Caecilia. S. Korai példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S. Isidoro ágostonrendi prépostság (IX. S. S./ Németország Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat. Cardona. Köln (Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetű. Maria im Kapitol. S.). körüljárós. Az egykori Capitoliumon épült templom (St. c. León.Arles. Pere de Burgal bencés priorátus (1007. a káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló elrendezés érvényesült: Ripolli. Apostolok temploma. kolostorudvar képe. Martin. d. nyugati kapu. alaprajz. Vincente káptalani templom (1040.). St. bencés apátság (1032-ig).). stb. k. Trophime apátsági templom (1152. Gilles.) az ókeresztény cella trichora elrendezést követi.

1172-1220). 5. Padova. sz. templom (1040-1065).2. Antonio (1231-1237). A környezetben a térforma még a XIII. keleti homlokzat. S. Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. metszet. Köln. esetenként görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek. mind a keresztes hadjárat csapatainak szállításában elsősorban Velence szerepe volt meghatározó. mind a zarándoklatokban. Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma keresztalaprajzú. 1069). kupola-sorolásos tere volt. kupola-sorolásos térforma. belső kép.2. 1067(690. A Sta Fosca templom a közép-bizánci katholikon térformát idézi. S.. Valószínűleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos. alaprajz. Szokatlan a templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). XI. alaprajz. . Apostolok temploma (872.). Maria im Kapitol Köln. században is tovább élt. pl.. Torcello. 1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok templomának elrendezését követő kereszt-alaprajzú. alaprajz. alaprajz. S. S. "Bizantizáló" romanika A "élő Róma". A közeli Ravenna élő bizantikus hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket. századi dekagon. Marco székesegyház (IX. Díszítőművészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal. de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. Márton templom Köln. Velence. Mind a kereskedelemben. sz. Gereon templom (IV..Köln. Nagy Sz. dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra emlékeztet.

S. sz. katedrális (1105-1128). Sepolcro. alaprajz. 3. 2. alaprajz. A centrális kápolna szerkezete részben Ravennához.Padova. részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez köthető. Velence.) a görögkereszt-formát is követi. (639-1008). Oliveti templomegyüttes: 1.). Stéfano. alaprajz. Angouléme. Front temploma (1120 u.2. metszet. míg Angouléme katedrálisa (1105-1128) csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát. sz.): A két hosszházas bazilika közé ékelődött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír előképre utal (Gerasa). alaprajz. axonometrikus metszet. S.). 1073). 5. valószínűleg Velence közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma. Perigueux S. A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején. alaprajz. Az épületek egyéb részletei nem tükrözik a bizánci vagy a velencei építészet és művészet magas színvonalát. S. Szerzetes. Perigueux.és zarándoképítészet ("bencés" romanika) . Front templom (1120 u. Vitale (XI-XII. bazilika és Sta Fosca templom Bologna. Torcello. Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII.Bologna. S. S. Antonio templom (1231-1237).3. metszet. Marco székesegyház (1063. S.

"útikönyve" alapján (1139-1173. elsősorban a bencés szerzetesek kezelésében. mely az európai keresztény kultúra terjesztésében meghatározó jelentőségű volt. A bencés rendnek ez az elsősorban missziós funkciója az ezredfordulóra befejeződött. vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándoktemplomokat (Abu Menasz. később ezt több szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek). Bologna. Benedek (480-547) megalapította bencés rendet. Aymery Picaud: Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. századtól). a Szent sírja (Sant'Jago da Compostela). Keleten Nagy Sz. Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz.. A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult egyházi intézmények működtetésében vállaltak szerepet. így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegető iszlám veszély ütközőpontja. Jeruzsálem és környéke 638-tól iszlám fennhatóság alá került. A zarándokutak mentén jellegzetes zarándoktemplomtípus alakult ki.itt a két bibliai Sz. A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg először. keletkezett). k. Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett szerzetesi közösségek jöttek létre. A fennálló rendtől való elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták). hogy a kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. Más esetben jelentősebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl. 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz. Jeruzsálem első püspöke . Sz. Szíriában és Egyiptomban szentek sírja fölé. Az arabok elleni reconquista-mozgalom egyházi vetülete Sz. Sír templom Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevő körüljáró folyosó előképe lett. stb. s ennek központja.A szerzetesség előzményei. Pisa. funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill. 354430) az együtt élő világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"). 323-tól Pakhomiosz közössége Tebennis-ben). . Márton sírja Tours-ban a VI-VII. 325) után sokan a vallás haladó. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek létre a Szentföldet idéző zarándokhelyek. társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban. Sz Jakab személye (Jézus rokona.). A betlehemi Születés-barlang (grotta) a későbbi kriptás-altemplomos megoldások. majd rövidesen már szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták. Compostelába. Szentsír-kápolnák (Cambridge. A XI. A zarándoklatok előzményei: A keresztény kultuszhelyek. Ágoston. a jeruzsálemi Sz. ereklyék meglátogatása a keresztény ókor első századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem. Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. Jakab személye keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt. Brescia. 711-ben Geb al Tarik mór serege már Hispániában harcolt. Jakab apostol "mórölő" kultusza. 622) után a szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak. Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra. Qalat Sziman). századtól egész Európából szervezett zarándok-utak vezettek ÉszakSpanyolországba. Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai.

szentélykörüljárós. 3.(zarándok-) oltárok. 7.). A kultusztárgy körüljárhatóságának első építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz. kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély"). északi zarándokkapu. Főbb emlékei: . keresztházas bazilika. 12. mellékoltárok. később a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett. 4. mellékhajók.: hátsó szerzetesi kórus. 14. főhajó. 5. lettner vagy korlát.Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle elrendezési vázlata: A. déli zarándokkapu. Külsőben ennek a lépcsős tömegalakítás felel meg. főpapi trón. 8. keresztház. szentélykörüljáró. 1. 9. stallumok. 10. főoltár. papi kórus.vagy öthajós. Sír bazilikán jelentkezik (IV. Zarándok-templomtípus: Három. 13. 2. sz. 6. káptalani oltár. B. 11. ereklye.: főoltár előtti szerzetesi kórussal. A típus főleg Hispániában és Franciaországban terjedt el.

S. 1168-1188. S. stb. rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert. Cluny körzete volt. stb. középen pillérel osztott kettős kapu. a XII. század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. hosszmetszet. Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia. Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű. Elemeiben (csúcsíves donga. templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma. francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes. bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). Zarándok kapuja (Portico de la Gloria. és nagy hatással volt a gótika kialakulására. vagy azok stílusában épült. Aquitaniában Poitiers. A III.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre. . Notre-Dame-la-Grande (1103-1145). Notre-Dame-du-Port (1100. két nyugati tornyos. Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt. háromhajós keresztház csatlakozik. Toulouse. bordás keresztboltozat. Sernin ágostonalaprajz. támpillér. Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand. öthajós hosszházzal. II. hosszmetszet. A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt. bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. déli homlokzat. zarándoktemplom (1075-1128). k. A kongregáció (910-től) a XI. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták).. Cluny. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. Sant'Jago da Compostela. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg. zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós. Loire-ban S.). Benoit-sur-Loire (1060-1130). Öthajós. Toulouse. két-keresztházas. alaprajz.Sant'Jago da Compostela. Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését. rendi prépostság (1077-1119).

Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale. S. . a második templom tömegvázlata. Ciszterci romanika A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban. bencés apátság. a szerkezeti és formai fejlettség. Életformájukban a világtól elvonulás. nyugati k. Vezelay.4. bencés priorátus (1100. Vezelay. Térszervezete a Cluny III. rész hosszmetszete. hosszmetszet. alaprajz. Burgundiában . nem volt zarándokhely.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll. Első telephelyük (Cistercium. az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza. Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu). Cluny. S. Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely.2. keresztmetszet. k. alaprajz. apátsági templom "kicsinyített mása".több zarándoktemplom is épült. Paray-leMoniale. a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója. 5. a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével.).Cluny. földművelés) jutott szerephez. a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás.immár a Cluny-i kongregáció függvényében . bencés apátság. (1102-1132). bencés priorátus (1100. Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése.

25. Észtország. laikusok refectoriuma. Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi. jelentette. temető. 1115). Sz. 16. átjáró folyosó az ispotályhoz. káptalanterem. papok étkezője. Morimond (Morimundus. könyvtárhelyiség vagy könyvespolc. a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). Díszítésük növényi (pl. Pontigny (Pontiacum. Szíria. stb. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz. . Álbazilikális rendszerű. a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. részben elpusztultak. keresztház északi kapuja (halottak kapuja). sekrestye. 26. "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű.22. Clairvaux (Clara Vallis. szószék a refectoriumban. latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás. talán legtisztábban "szentbernáti" épület. 23. 21. 31. 27. összesen ezernél több monostorral. kápolna. 5. olvasófolyosó. papi kórus. 30. 3. előcsarnok. fő-és mellékapszisok. laikus folyosó. 24. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. a "kötött" stílus esik a romanika korára. 12. apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt. 13. calefactorium./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú. hevederes donga és fiókdonga fedi. La Ferté (Firmitas. ma múzeum. hosszház. 10. Bernát (+1153). 18. Ezek később többször átépültek. 2. 15. laikusok munkaterme. kútház. papok munkaterme. templombejárat a laikusok részére. 8. 29. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély. A rend hierarchikus. kórházépület. konyha.Ideológiájuk (Kereszt-kultusz. kórházépület. 14. toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek). Fontenay. részben a szerkezetből fakad. laikusok temploma. 9. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. A ciszterci építészet első periódusa. melegedő. 7. templombejárat a papok részére. armarium. 11. raktár. betegek terme. keresztház. vonatkozó vitapontok). filiációs rend. 32. monostor bejárat. monostorudvar. szakrális formában. Sz. 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098). 17. 28. feljárat a dormitoriumba. 1789-től nem működik templomként. 19. katonás szervezettsége (atyaapátságok. négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus). auditorium. fogadószoba. Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. kapusszoba. keresztfolyosó. 4. 20. keresztfolyosó északi szárnya. egyenes zárású főapszis csatlakozik. 1115). beszélő. 1113). Háromhajós. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek. egyenes apszis-zárással. refectorium. a. 1114). lépcső a keresztházból. aszkézis. hosszház. 6. Bernát apológiája.

félkörös apszismegoldással. axonometrikus metszet. 1160. melyre joggal illik az "imperiális" jelző. . A normannok ősi hagyománya (faépítészet. Az északfrancia berendezkedés után. 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl. b.ép. bordás-csúcsíves boltozatot. A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos. esetleg fölötte rózsaablakkal.2. A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek. csúcsíves dongát. tengeri közlekedés. Mazan). A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat.k. A ciszterci építészet európai elterjedését.. alaprajz. nyugati homlokzat. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól). ismerték a támívek és támpillérek rendszerét. hármas kapuzat. alaprajz. E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek.Mazan). ciszterci monostor (1139-1147). melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt. ciszterci 1180-1190. ciszterci monostor. Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet. fil. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre. viszonylag nagyobb politikai önállósággal. erődszerű toronylezárás. fil./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek. ép. két torony közötti nyugati karzat. alaprajz.. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt. A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között. boltozásra dongát.. az antikizáló "latin romanika" hatására. hajóácsolás. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával.L'Escala Dieu). sisak nélküli. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak.Fontenay. Épületeik fejlett szerkezetűek. érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. cisz. hatsüveges boltozatot alkalmaztak. (1151-1180. a VIII. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek. alaprajz. Thoronet (1136. monostor.5. terci monostor. Le fil. 5. az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. Flaran Senanque (1148. fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk.

Trinité bencés Caen. alaprajz. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral). S. Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus. Jumiéges. b. S. a. Étienne (emporiummal). apátsági templom (10621077). s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges. Étienne bencés (1040-1067). S. két nyugati toronnyal. Ma romos./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt.Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog. A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat. keresztmetszet és főhajó travé-metszet. Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült. apátsági templom Caen. Caen. apácatemplom (1059-1066). hatsüveges boltozása újszerű. kereszt-ablak. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. hurkolás). alaprajz. Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen. mely az ú. metszet. közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel. Főhajóját eredetileg famennyezet födte. S. alaprajz. rózsaablak). bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző: . törtpálca. keresztmetszet. S.n "váltakozó támaszállást" megszüntette. Caen. S. de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. keresztmetszet. Caen. Trinité (triforiummal).

/ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill. középkupolás keresztházzal.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye. Lund) a normann.bizánci hatás (középkupolás terek. Monreale. szász hagyományok határozták meg. dóm (1173-1182). távlati kép. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148.római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben). távlati kép. Borgound. S. bizantikus mozaikdíszítéssel.. hosszmetszet. Monreale. sz. a későbbiekben történik. Capella Palatina (1132-1143): II. fatemplom (XII. . c.). Borgound in Laerdal). dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika. Álkeresztházas. hangsúlyos négyezettel. k. székesegyház (1100-1234). kőépítészetében (Sigtuna. Lund. alaprajz. az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak.normann hatás (toronymegoldás. d. . A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor. keleti homlokzat részlete. alaprajz.iszlám hatás (díszítőművészetben). háromhajós bazilika. térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. . a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. szerkezetiség. Roger normann király palotakápolnája. . geometrikus díszítés). mozaikművészet). Cefalú. Palermo.

mint attól északra. és a legváltozatosabb keleti. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350) .írta Entz Géza (A gótika művészete. A romanika hosszú századokon át érlelődik. 6.1. nyugati. a polgári gótika alakult ki. A gótikus építészet "gerincvonalának" tekinthető katedrális-gótikát . amikor létrejött a cserére termelés. Gótika "A gótika az első klasszikus művészet.3. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak kellően biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására. közbiztonság) csak erős. Az egységen belül ezt a sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni. normann építészet). Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket. Bp. század közepétől a birodalom egy részét egyesítő francia királyság eszméje.jelentős interregionális tényezők befolyásolták (ciszterci gótika. városi szerzetes-építészet). Tovább differenciálódást jelent a regionális tényező: más szinezetet kapott a gótika valamennyi irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika). Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok. A területen viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok. fejlődési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását. pénzforgalom. polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása következtében lényegében egy új "stílus". p. kialakult a termelési specializálódás. az iparos és a cserét bonyolító réteg. Igy a két középkori művészeti irányzat sem térben. A korszak második részében. tartományokra széthullott egykori frank birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. 7. Az említett interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták. A hercegségekre. Az egységen belül azonban fölismerhető egy olyan szerkezeti tagozódás. hanem egységes mű) volt. A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a szakasza. amely teljesen Európában gyökerezik. központosított monarchia volt képes biztosítani. s az ezt az ideológiát kifejező első jelentős építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). Ezen a ponton találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépő francia királyság és a városokban kialakult iparos-kereskedő polgárság érdeke.a romanikához hasonlóan .).. a városi.. Egy-egy alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett.E mozaikszerűséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy egyéniségek művészete" . rész Az európai gótika szakrális építészete 6. Ahogyan az európai romanika néhány irányzata magában hordta a gótika csíráit.. amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította. viszont az új irányzat képes volt befogadni és szintetizálni a környező területek késő-román szerkezeti és formai vívmányait (burgundiai bencés és ciszterci építészet. ókori és "barbár" összetevők különböző fokú és arányú egybeszövődése által alakítja ki a maga művészi nyelvezetét. Lényeges viszont a feudalizmus két korszaka (naturál-gazdálkodás ill. sem időben nem választható szét mereven. melyet már jegyzetünk korábbi részében is nyomon követtünk. 1973. úgy néhűny területen a kialakuló gótika még sokáig megőrizte románkori (esetleg antik) arculatát.. árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi bázis-különbözőség. mint a katedrális-gótikát.

1420-1434. A Hohenstauf-dinasztia kihalása. 1378-1414. Magna Charta Angliában. 1147. Latin császárság Konstantinápolyban. A templárius rend alapítása. 1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes. Denis apátsági templomának újjáépítése. . Konstanzi zsinat. A ciszterci rend alapítása. 1450 k. Mongol invázió Kelet. I. Husz János (1369-1415) kivégzése. 1119. 1209. 2. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok). Várnai csata. Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t (kivégzése 1431-ben). 1248-tól a kölni dóm építése. 1429. "Százéves háború".A katedrális-gótika elterjedése Európában. A Hanza-városok szövetsége. Chronologia: 987. keresztes hadjárat. Capet Hugó francia király lett. 1254. 1302. 1190. Aragónia és Kasztília egyesülése. Grünwaldi csata. IX. A Cluny-i reformok kezdete. Ellenpápák. 1444. Bizánc eleste. 1237-1242. Az 1. 4. Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben. A dominikánus rend alapítása. 1098. 1048. interregnum a Német-római Császárságban (1273-ig). Sz. 1152-1190. Spanyolország megalakulása. az "imperiális-szakrális" gótika kezdete. Lajos király Franciaországban. úniós törekvések. 1431-1445. 1096. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII. huszita háborúk. 1120. Barbarossa Frigyes német császár. 1241. 1189. A német lovagrend alapítása. 1434-től Medici uralom Firenzében. 1036-1056. nyugati egyházszakadás. 1309-1376. Sz. 1226-1270. A templárius rend föloszlatása. keresztes hadjárat kezdete.) Egyetemes Zsinat.Közép-Európában. 1455-1458. 1311. 1415. 1414-1418. Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom kezdődött Angliában. 1204-1261. 3. 1337-1453. keresztes hadjárat. 1479. Gutenberg első könyvnyomdája. 1456. 1066. 1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése. 1410. a német lovagrend veresége lengyel területen. majd főapát föllépése. a francia királyság hatalmi megerősödése. Az albigens eretnekség kezdetei DélFranciaországban. 1453. Az első rendi országgyűlés Franciaországban. Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. keresztes hadjárat. 1135-től S. az egyházszakadás megszüntetése. Lachester-York trónvita Angliában. A pápák avignoni "fogsága". A Német-római Császárság fénykora. Szép Fülöp (12851314) uralkodása. A premontrei rend alapítása. 1202. 1216. 1215. IV.

Saint-Denis. kifejezve a város gazdagságát. rekonstruált homlokzat. 1515-1547. Goa). S. többnyire szűk utcák vették körül. 1524-1525. egyben püspöki székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek.szintén normann előképek alapján épült meg a templomhajó. később). A katedrálisok jellemzői: Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent. majd kivégzése.normandiai mintára. Luther Márton (1483-1546) föllépése Wittenbergben. Elmaradt a kripta . V. A bonyolult mellékterek. Ezt követően 1140-1144 között . 1498. Amerika fölfedezése. Német parasztháború. Ferenc uralkodása Franciaországban. Párizs mellett lévő SaintDenis apátsági templomát Suger apát építtette újjá. apátsági templom (1137-1144). Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város jogállásának szimbóluma is lett. Általában a katedrális a város központjában. Csak a főhomlokzat érvényesült. 1137-1140 között megépítették a nyugati homlokzatot .A gótika központjai Közép-Európában. Girolamo Savonarola firenzei működése. így a kompozíció legfontosabb eleme a nyugati. Lateráni (XVIII. 1517. kápolnák.v. ha egyben püspöki székhely is volt). 1497-1498. A püspökségen világi papok szolgáltak (ellentétben pl. A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma. 1492. a szentélykörüljáró belső kée. kéttornyos homlokzat lett. Itt alkalmazták először egységes terv szerint következetesen a gótikus szerkezeteket. ezek szervesebben csatlakoznak a három. A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban. A téralakításban is meghatározó. királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidőben kezdődött el a már kifejlődött városokban az első katedrálisok építése. s itt kísérleteztek először a monumentális nyugati katedrális-homlokzat megteremtésével. a főtér egyik végénél állt. Angliával . hogy benne monostori funkciót nem végeztek. öthajós hosszházhoz. így a katedrálishoz nem csatlakozott kolostor. Granada fölszabadulása a mór uralom alól.) Egyetemes Zsinat. I. Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a székesegyházhoz. 1480-tól az inkvizíció működése Spanyolországban. alaprajz. altemplom elhagyása lehetővé tették a katedrálisban a téregységesítést.ld. A missziós tevékenység megindulása a gyarmatokon (India. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság. 1512-1517.

elfedi. katedrális (1131-1157): térszervezete a későbbi katedrális-fejlődésre alig volt hatással. s részlet-megoldásaiban is erősen kötődött a ciszterci hagyományokhoz. Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és Eude de Sully (1196-1228) püspök. bimbós vagy naturális levéldíszes fejezetek). A vázszerkezetnek megfelelően bordás boltozatot alkalmaztak. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül szolgált. A toronytestek függőlegesen tagoltak keskeny. felette esetenként teherhárító csúcsív van. A négyezet fölött huszártornyot építettek. sz. a nyugati toronypár között karzat van. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása asszimetrikus. a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. . Laon. Apszisa S. Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok. téglalap-alakú boltmezőket építettek. így egyfajta "vak-vonalnak" tekinthető ez a fejlődési irány. átépítés) . néha magas gúlasisak épült rájuk. Függőleges irányban hármas tagolású. ezek .normann mintára . A csúcsív alkalmazásával feloldódott a kötött boltozási rendszer.sisak nélküliek. vagy triforium helyettesíti (a kettő együttesen is előfordulhat). Noyon. áttört törpegaléria takarja. Az alsó sávban hármas kapuzat van (normann hatás). századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot bejártam. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható. Denis koncepcióját tükrözi. Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet. Fiatornyokat sokszor díszítő céllal is alkalmaztak. A katedrális mellett társaskáptalan működött. Vilmos mester Angliában. a falfestés szerepe korlátozott./ Korai katedrálisok (XII. amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz. timpanondomborművek). magas ablakokkal. erős normann hatás) Sens. erős románkori (normann) hagyományokkal. ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló kápolnákkal. Villard de Honnecourt XIII. A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok térszervezetén.. Társművészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl. de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat. viszont általános a körüljárós franciaszentély használata. a két toronytest között a főhajó oromfala jelentkezik.nincs. katedrális (1160-1220): lényegében az első. Párizs.(altemplom). a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították. támívekkel oldották meg (esetenként vonóvassal is kombinálva). Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. A kapuk fölötti mezőben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). már kiforrott korai katedrális. A korai katedrálisok gyakori szerkezete a hatsüveges boltozat. ennek szerkezeti következménye a négyezetre nincs. A tornyok sisak nélküliek. A kiegyensúlyozást támpillérekkel.néhány kivételtől eltekintve (pl. Az empórium megmarad. Westwerk. a Canterbury-i székesegyházon is vezető mesterként dolgozott. A központi mezőt hatalmas rózsaablak tölti ki. Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei: a. Az oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögű oromzat) van. katedrális (1130-1163): útkeresés. A főhajó oromzatát csúcsíves. Az ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja. ott is halt meg. Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata." Téralakítás ciszterci ízű. Nevers. nyugati szentély . A francia-szentélyre jellemző lépcsős tömegalakítást a támívek-támpillérek rendszere feloldja ill.

Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás). XIII. a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró terve .csak részben valósult meg (szentély és keresztház). egyszerűbb. alaprajz. nyugati homlokzat. b. . Laon. megoldása már annál tisztább. Noyon. Rheims. hossz-és keresztmetszet. Párizs dómjával nagyjából egyidőben épült. a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában egyaránt szintetizáló. katedrális (1160-1220). alaprajz. Notre Dame (1163-1249).) Chartres.Sens. önálló. Torzója a "középkor alkonyának" emlékműve. Párizs. katedrális (1131-1157). katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". épületplasztikája a legfejlettebb. katedrális (1130-1163). katedrális (1194-1220): "az első". alaprajz. katedrális (1247-1590). nyugati homlokzat. alaprajz. Homlokzatában a párizsi megoldást fejlesztette. sz. katedrális (1220-1270). Jelentős az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló az üvegablak-művészete.több katasztrófa után . Beauvais. Amiens. keresztmetszet. alaprajzában a normann romanikára emlékeztető bonyolult szentélykialakítást alkalmazott. kerek-plasztikai értékű alkotások hordozója ("Aranyos Szűz" ./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora.az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékű alkotás).

. katedrális (1194-1220). keresztmetszet. alaprajz.és keresztmetszet. nyugati homlokzat. Rheims. hossz. katedrális (1211-1311).Chartres. nyugati homlokzat. alaprajz.

axonometrikus metszet. Franciaországban ez az irányzat képviseli a polgári gótikát (ld. Fontosabb emlékei (Normandia): Rouen. Ouen templom (XIV-XV. belső kép. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep jutott az egységes. katedrális ((1247-1590). székesegyház (XIII-XVI. A térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti.). katedrális. később). sz. templom (1434-1470). c. kápolnáknak. de a szerkezetalakításban sem születtek új eredmények. árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. Beauvais. Maclou. ./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus) A kései francia katedrális-építészetet elsősorban részletképzés gazdagsága jellemzi. bonyolult metsződések keletkeztek. nyugati homlokzat.). katedrális (1220-1270). A boltozatrészben gazdagodott. alaprajz. S. S. alaprajz. Rouen. kisebb tereknek. Amiens. metszet. sz. A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt. A pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban. A triforium helyét is az egész falat betöltő ablakok váltják föl.Amiens.

a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton öt-nyílásos kapuzat. szerkezet). a. a felső térben a térfalak teljes föloldása (üvegfelület) megvalósult. alaprajz. katedrális (1172-1324).és keresztmetszet. kisebb helyi változtatásokkal. . hossz. Krisztus töviskoronája részére készült "épített ereklyetartó". a belsőben a mellékhajókban is triforium. Ste Chapelle (12431248). alaprajz. Bourges. a párizsi koncepció töretlen folytatója (alaprajz. Kétszintes kápolna. Párizs. nyugati homlokzat részlete./ Közép-és Délfranciaországban Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték.2. Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna. katedrális (XIII-XVI. sz. székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette.). b. alaprajz.északon és délen eltérő formában. Ouen templom (1318 után). S. 6. Párizs. Az észak-francia gótika elterjedése Rouen. alaprajz. Bourges. Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a hatását . keresztmetszet./ Észak-Franciaországban A területen elsősorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendő példa.Rouen.

Poitiers. S.). Bologna. Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült.és hosszmetszet.. sz. Az antikizáló "derű" itt erődszerű. sz. Vienne. székesegyház (XII-XV. XIV. Jean székesegyház (1165-től. toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai. Épületplasztikája realisztikus. Maurice székesegyház. egyenes szentélyzárású álbazilika. Sz. Belső tere proto-reneszánsz. Az itáliai dómépítészetről a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben. kétszentélyes megoldás. tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul. 1390-1500. alaprajz. Soissons. a XX. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. nyugat felé újabb apszissal megtoldva.Loire mentén: Tours. Orléans. sz. egykor prímási katedrális (XII-XIV. befejezetlen): térformája a francia katedrálisok egyszerűsített változatát mutatja. sz. Milánó. a polgári gótika eredménye.Rhone mentén: Lyon. S. Megoldása már a "latin gótika" ill. Kereszt székesegyház (XIII. Poitiers. romos. keresztháza és középkupolája a toscanai romanika hagyatéka (Pisa). Öthajós alaprajzával a német területtel (Köln) mutat rokonságot. S. században). S. Chapelle-lel hozza kapcsolatba. székesegyház (1282-1330). ill. S. befejezés a XVI-XVII. hanem a korábbi. Egyedi megoldások: Nevers. dóm (1387-1418.).. székesegyház (1162-1300): háromhajós. sz. székesegyház (1162-1300). katarok) központjában "Isten erődjeként" épült templom. székesegyház és bencés apátság (XIII. . Gatien székesegyház (1239-1547)./ Itáliában Az erős ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták. Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat.). szórványosan fordultak elő.): francia területen ritka.. kereszt. lettner boltozata. Albi. Pisa. befejezés 1858-ban). déli homlokzati travé. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz. apszis külső képe. már a lateráni liturgikus reform szellemében. "ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S. románkori székesegyházat építették át. . székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek. kisméretű kápolna. alaprajz. Albi. a katedrális-gótika jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen. c. A germán példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye.

nyugati homlokzat.. XX.). keresztmetszet. alaprajz. dóm (1386-1500. bef. .Milánó. sz.

/ Hispániában A katedrális-gótika Hispániában erős helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott. d. Toledo. Elterjesztője a ciszterci rend. belső kép. székesegyház (1227-1418). Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. belső kép. Nem ritka az ú. erős helyi mór hatásokkal. nyugati homlokzat. Leon.látja el). ágostonrendi katedrális (1199-1273).bencések./ Németországban Németországban a francia gótika erős helyi hagyományokkal találkozott. Toledo. katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház. . katedrális (1221-től). axonometrikus metszet. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend . alaprajz. katedrális (1221-től): francia alaprajz. e. székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata. alaprajz. geometrikusabb jellegű. A gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült. Burgos. a romanikához kötődő vonalat képviseli. alaprajz.n.Bologna. így franciás lendülete szigorúbb. ágostonrend . 1390-1500). S. alaprajz. A német dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb". Burgos. Leon.

katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi. székesegyház (1250-1275). Mária templom (1280-1305). egytornyos teremtemplom). dóm (1248-1322. A német dómépítészet legjellemzőbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához kötődnek. . altemplom).. a XIX. Sz. székesegyház (1248-1322). metszet és szerkesztőháló. Earl's Barton. Schwerin. valamint erős ciszterci hatásokkal. alaprajz. Lübeck. Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes téglaépítészet formájában élt tovább: Rostock..Magdeburg. főleg díszítőművészeti hagyományok a meghatározók (Kilpeck. a ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete. kapu kelta díszítésekkel. században fejezték be): Amiens hatására visszavezethető öthajós katedrális gazdag részletekkel. alaprajz. Strassburg. A francia katedrális gótika. Sz. Köln. a német késő-romanika tárgyalásánál.ld. dóm (1248-1270). Mária templom (1290-1305). Angol gótikus építészet Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt. homlokzati részlet. A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt. Köln. Strassburg.3. stb. A gótika előzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett. 6. normann és Ile-de-France-i. de a formai elemek irracionális túlhajtásával. keresztmetszet. nyugati homlokzat (rekonstrukció). románkori részletek fölhasználásával (keleti rész. dóm (1209-1363) . 1354-1402). A korai szakrális építészetben a térítő bencések hagyományai és a helyi. dóm (1240.

bencés szerzetesi térformákat (háromhajós. Peterborough. apátságok őrzik a gallikán liturgiákban kialakult. Peterborourgh. alaprajz. A templom térszervezete is megőrizte a monasztikus jelleget. székesegyház (1175-1184). alaprajz. Altemplomát az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei (kerengőfolyosó. Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás. katedrális (1093-1143). a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki./ Normann előzmények A normann hatásra épült első angol katedrálisok ill. Ezek az ismérvek az angol gótika fejlődése során végig megmaradtak. A francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. a nyugati toronypár esetleges elmaradása. így az angol egyházigazgatás egysége az apátság maradt. Canterbury.a. a geometrizáló díszítések. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki. A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették. Mária kápolna (Lady Chapel) fejlődött ki. több keresztházas. London. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentő katedrális Angliában is megtartotta egyházigazgatási központ-jellegét. Westminster apátsági templom (1245-től): az angol egyház központja. hogy a francia katedrálisok stílusa először itt terjedjen el. stb. Durham. székesegyház (1128-1200). Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl. b. székesegyház (1128-1200). London. A korai katedrálisoknál kriptát is alkalmaztak. később a szentélyek végénél kiemelt Sz. sok oldalkápolnával bővített templomok). Az angol katedrális funkciójában alapvetően eltér a francia mintaképtől. káptalanterem) kapcsolódnak. században 70-nél több ciszterci monostor működött). alkalmazkodva a szerzetesi életformához. Ám az angol egyházszervezést alapvetően a bencés térítők monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg. Durham. Ely. a franciaszentély mellett Angliában itt alkalmaztak először mérműveket. székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. A francia katedrális-hatásnál erősebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. a kevésbé égbetörő térarányok. igy kialakítása is módosult. A fejlődésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia és Írország területén a XII-XIII. székesegyház (1133-1174). a keresztház kialakítása./ Az észak-francia katedrális gótika hatása A normandiával való szoros kapcsolat lehetővé tette. Westminster apátsági templom (1245- . Canterbury. katedrális (1093-1143). a négyezeti torony szerepe.

ill.). katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. Salisbury. Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti időszak elnevezése. Boltozata későbbi. székesegyház (1074-1092. Lincoln. A katedrális-gótika elemei átértelmeződtek (pl. től). Wells. alaprajz. katedrális (1220-1266). nyugati homlokzat. . A díszítésre a geometrikus elemek túlsúlya a jellemző. katedrális (1074-1092.. alaprajz. A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben. a triforium helyére is ablak került). keresztház 1220-1235): románkori alapokon normann hatásra épült. A szerkezet gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan"./ Az angol gótika saját fejlődési útja Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedő időszakot jelölik így. A meglévő elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási megoldások keletkeztek. c. szentély-négyezet boltívei). mind a téralakításban (pl. külső kép.és keresztmetszet. székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja tartózkodó. dekoratív teret teremtettek. 1192-1200. hossz.alaprajz. homlokzati travé. alaprajz. Salisbury. keleti rész 1192-1200. a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika saját fejlődésnek indult. Lincoln. Ekkor a normann hagyományok.

liturgiában is eltérő templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között. Az angol késő-gótika francia megfelelője a "flamboyant-stílus". "Latin" gótika (Dél-Európa) A korábbi szakirodalomban . London. .külön szoktak ú. belső kép. de alkalmazni fogjuk az alábbiakban bemutatásra kerülő interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet. Ennek előrebocsjájtásával fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlődési irányok tárgyalási menetéből kivenni. De még a tisztán "északinak" nevezhető normann romanikának is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl. térformálása iskolát teremtett. Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvető különbség figyelhető meg a déli területek (Észak-Itália. Más fejlődési úton. Rajna-vidék). városi szerzetesépítészet). 6. "latin gótikáról" beszélni. Windsor. Westminster. Késő gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késő-gótikus fejlődés példaképe. Az "északi" és a "latin" különbözőség talán legjobban a komoly kötöttségekkel rendelkező ciszterci. a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl. Falait a térköpeny teljes föloldása jellemzi. valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is. A fentieket figyelmbe véve kézenfekvő.Entz Géza terminológiáját fölhasználva . Provence. A templomban és a kerengőben festői rajzolatú csillagboltozat van. családi kápolnáknál alakult ki. és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot.utaltunk az erős antik hagyományú déli területekre (Toscana. Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent átmenetet. Összefoglalónkban a "latin" jelzőt általánosabb értelmezésben használjuk. Henrik kápolna (1503-1519).Wells. mégműves ablakok rácsozata). székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült későgótikus szentély. Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelő egységesített térforma a királyi. szerkezet-alakítása. székesegyház (1320-1368). Palermo. "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és Provence eltérő értelmezése). György-kápolna (1481). VII. hogy a gótika különböző irányzatainál is mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát. Angliától részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. Glouchester. Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik.n. az uralkodó családról. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia.n. egyetemi v. Emlékei: Cambridge. hispániai és itáliai változatait. Ezt már megtettük a katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor. Hispánia) . Monreale. Cefalú).4. King's College kápolna (1446-1515). és kiterjesztjük a középkor valamennyi szakaszára. "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet racionalizálásáról. alaprajz. stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkező északibb vidékekre (pl. A romanika építészetében a lokális tárgyalástól eltekintve is . ú.

A "szentbernáti építészet" elterjedése: . hogy rövid idő alatt egész Európában a gótika különböző irányzatainak terjesztőivé váljon.5. centralizált irányítás). Ciszterci építészet A ciszterci rend kialakulása. építészetének megfogalmazása a burgundiai későromanika korára esik (ld. A periódusnak hatása elsősorban Burgundiára volt. Mindkettő a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja. Pontigny. A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe: 1. . Interregionális áramlatok a gótikában 6. a gótika kialakulásában meghatározóak. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési szabályokat írt elő a rend monostorai számára. fejezet). "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre létrejött alkotásokat. Mindez a romanika keretében került tárgyalásra. mert az öt anyaház mindegyike . periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098). Clairvaux.1. 5.2. épült 1210-1230 között).és külön. Ez a periódus lényegében csak elvi periódus. Morimond). az anyaház 1113-1115 között további négy anyamonostort alapított (La Ferté.5.4. Az első monostorok kezdetleges faépítmények voltak.építése után röviddel . századi nagy dóm-építkezéseknél már éreztették a hatásukat (késő-romanika). Jelentős műhelyközpontok Eberbach (alap. egy részük a XVIII.Németországban a ciszterci műhelyek a XII-XIII. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenőrizték. A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer. az elterjedést a következő periódus jelentette. 1139-ben. 6. épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap.átépült. A kötöttség ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetővé tette. 2. az őket fölváltó első kő-monostorok számos faépítészeti hagyományt őriztek. politikai befolyása (Sz. 1135-ben. század során megsemmisült.

épült 1218-ban). de körüljáró és kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet). alaprajz. ciszterci monostor (1139.. Casamari. átép. . ép.körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. Royaumont ( alap. alap.Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott. Clairvaux átépítése hasonló. San Galgano (1218-1300). Az európai elterjedés során két változat jelentkezett: a. ép.). hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl.. Gradefes. 1147. 1229. ép. . Tre Fontane (1221). 12101186). alaprajz. XIII... Egyrészt fölépültek pontos francia mintára (kőből) a Róma melletti nagy monostorok (import-művészet): Casamari (1203-1217) és Fossanova (1187-1208).Maulbronn. első templom 1138-1147 között épült). Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek.. 1135.. de íves körüljáróval.: 1149.Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt.Anglia.. . 1161. A katedrális-gótika stílusában új monostorok is létesültek.az észak-francia katedrálisok mintájára . Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. 1177. stb. folyamán Anglia és Írország területén főleg Clairvaux létesített fíliákat. Írország: A XII. épült 1150-1160 között). Róma.. alaprajz. 3. sz.. Pontigny szentélyét 1185-től alakították át. . 1194-1253. ciszterci monostor (1187-1208). pl. stb.: 1151. 1170. alaprajz. Poblet.. Kirkstall (alap. s a későbbi angol gótikára nagy hatással voltak: Fountains (alap. ciszterci monostor (1135. ciszterci monostor (1203-1217). periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre. alap. amikor az anya-monostorokat . Írországban Boyle (alap. 1135.: 1178-1252)./ Francia-szentélyes megoldás: . A változás Burgundiában kezdődött.Eberbach. épült 1152-1159 között). 1230).Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás (Alcobaça.). Fossanova. sz.

közepe). .) és íves körüljáróval is (pl. Ebrach.Citeaux. ciszterci monostor (1225alaprajz. ép. 1220-1282. alap. .: 1171. 1225-1275. 1275). (XIII. Doberan..Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. k. átépített apszis (1185). Riddagshausen. ciszterci monostor átépítés (1193.).. sz. Ebrach... 1291-1336. szentély északi homlokzata. ciszterci monostor. apszis Pontigny. tömegvázlat.: 1189.). alaprajz. alaprajz. alaprajz. alaprajz. ép. Royaumont. Riddagshausen. Heisterbach. a körüljárós szentély nézete. 12021237.. alap. ciszterci monostor (1220-1282).

csarnok-szerkezetű körüljáróval vették körül. Chorin. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci rend új építkezéseket nem végzett. alaprajz. ciszterci monostor (1202-1237). stb. 1137. alaprajz. ciszterci monostor (1291-1336). . Ausztriában Lilienfeld (alap. Lényegében a francia-szentély egyenes változata. maga szentélycsarnokot alakított ki. A folyamat Németországban és Közép-Európában jellemző. az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai.. nyugati homlokzat. 1210. ép. században elveszítette eredeti jellegét. Belgiumban Les Dunes (alap. ép.. 4. Doberan. A ciszterci rend a XIV-XV.. 1202. de a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. 1139-1214). ciszterci monostor (1137-1151). alaprajz. végül önálló csarnoktemplomot is épített. Emlékei: Chorin (1273-1324). szentélycsanok 1250-ből) a térforma legszebb példája. emlékek: . ciszterci monostor (1190-1250). alaprajz. Schulpforta (1137-1151).Heisterbach. periódus: Kapcsolat a polgári gótikával.alakult ki a ciszterci templom szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történő lezárása.átvette a csarnokszentélyes megoldást. ahol a kiemelt főapszist többhajós. 1146. Az európai polgári gótikából . b.a városi szerzetesépítészet hatására . Lehnin (1190-1195. Fogalmak. Schulpforta. .. alaprajz.különösebb funkció nélkül . ciszterci monostor (1273-1324). Lehnin.itt az apszis félkörös). ép. k. a franciaszentély külső képe. 1200-1230)../ "Redukált típus" (egyszerű poligonális szentélyzárás): Az Alpoktól északra . 1262.Szentélycsarnok: Olyan megoldás. Villers (alap. hosszmetszet (rekonstrukció). maga is polgárosodott. a franciaszentély külső képe.

Csarnokszentély: Mind a főhajó. régi monostor-bejárat. ciszterci monostor: 1202-ben alapította VI. ép. alaprajz.ma apácakolostor) képviseli ezt a típust. a szentélycsarnok 1250ben készült. alaprajz. Svájcban Salem monostora (alap.Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el. 13. 9. 8. ciszterci monostor (XIV..). főkapu. . 2. 1137. mai lakóegység. XII. képtár (újkori). Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt. szentélycsarnok. a két periódus alaprajza. sz. Zwettl. mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344). 1150-1187. 4. káptalanterem. Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII. eleje). századi építészetet. templom. vívmányainak befogadását. József kápolna (újkori). 1210 körül épült. 10.Lilienfeld.. Helyszínrajz: 1. csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap. a késő-gótika fejlődésébe nem tudott bekapcsolódni. A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg: egységes szervezete alapján rövid idő alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte.Salem. ciszterci monostor (XII. Lipót herceg. . ép. Kudarca és fejlődés-képtelensége ugyanitt kereshető: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi előírások alig tették lehetővé a fejlődő gótika újabb irányzatainak. 3.. ép. mindkét térrész azonos csarnok-szerkezetű. 1295). kerengő. Sz. sz. . 12. mégoly . Heiligenkreuz. keresztelőkápolna (?). teljes átépítés a csarnokszentéllyel: 1342-1348. 11. 7. 6. kútház. 1133. könyvtár (újkori). 1348). laikusok munkaterme (fölötte hálóterme). ciszterci monostor (1150-1187. 1138. XIV. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap. a csarnokszentély metszete.. sz. 5. tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetű.. 1342.. sz.

tabernaculum. 3. Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben. egyszerű megjelenéssel. prédikáció) és életforma (vándorlás. önellátó ipar. főoltár. remete-telepeik) kiváló építészet alkotások: Charterhouse (Champmol. karthauzi kolostor (1380. 1215 után az istentisztelet csak a szentélyben lévő oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. áldoztatórács.). Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa ("északi típus"): 1. a városiasodás alkalmassá tette a területet. a ferences rend (rend-csoport). hogy ezt részben példájukkal. Kolostor . 12. szentélykorlát. custodia (1380-1382). a hajó közepén elhelyezett szószéken folyt. Buxheim. 15. szentély. ima. 10.tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt. betekintő nyílással a szentélybe). PaviaCertosa. 6. 6.monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más funkciót takar. 13. Clermont. lettner. Dijon mellett). Ahol erre a polgárosodás. sekrestye. konvent-bejárat. A kolostor csak szerzetesi szállásépület. karthauziak). orgonakarzat (átjárás a konventből). A szegénység eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára. városi vagyoni polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett. frank-római) liturgiákkal. A ferences propaganda (igehírdetés. mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás. gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. kereskedelem.). vagy a világtól elvonuló rendek (ciszterciek. a rend gyorsan elterjedt. karthauziak. A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített. étkezés. obszervánsok. 7. Sz. vagy: 9. Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához. premontreiek). stb. 8. Custodiá-ik (kolostoraik. 5. Közös jellemzőjük. mellékoltárok. Nuremburg. kötött rendszerű telepe. Szemben a korábbi (gallikn. templomhajó. templombejárat. a szegények-lakta negyedben épült föl.2. melyhez templom is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni). k. konventuálisok) A polgári életforma (városok kialakulása. részben városi igehírdetésükkel kellőképpen propagálták is. A templom előadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi templomok térszervezetét. stallumok. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki. papi trónus. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek") a. karthauzi kolostor (1396-tól). kathauzi kolostor (1373-1385). torony (emeleten kápolnával. kamalduliak) nem teljesíthették .utóbbiak pasztorációt egyáltalán nem végeztek. 11. századi városi szerzetesrendek lettek. 14. papi kórus. oratórium. sz. szószék. Ferenc és társai úgy éltek szegény-életformát. 2. Kolostoraik a város külső részén. de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet.5. részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését. 4. században létrejött aszkétikus reform-rendekről is (kamalduliak. custodia (XIV. propaganda-tevékenységet nem fejtett ki. árútermelés. . ezt az elvilágiasodott monasztikusok és kanonok-rendek (bencések. hogy a központi helyzetű templom környezetében a kerengőről önálló remetelakok nyílnak A fejlődés következő "főszereplői" a merőben más életformát követő XIII. koldulás) szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a liturgiát. Ugyanez mondható el a XII-XIV./ ferencesek (minoriták.

Francesco kolostortemplom (1228-1253). Assisi. alatta végigmenő altemplommal. Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú. A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok pótolták. alsó. dísztelen téralakítás. ezért térszervezet nem tipikus. Lorenzetti. keleti kápolnasorral bővített bazilika. nyújtott poligonális apszist alkalmaztak. ezalatt szentély-kriptával. innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl. Giotto) propagatív jellegű. stb. keresztmetszet. Itáliában az építészetét alapvetően az helyi. A szószék a hajó kiemelt helyére került. Itáliai hagyományok szerint nyitott fafedélszékes. A mellékkápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével. Mindkét típusnál a templomhoz udvar csatlakozott (kerengő). a rendalapítás centenáriumára (1308) készült el. antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek. A monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális individualizmus). oldalkápolnák. káptalanterem). Ezek redukált változata. fafedélszék). A torony a szentély mellé került.A ferences építészet jellemzői. Új elem a templomtér olyan egységesítése. Assisi. Északon az apszis-kialakítás nem követte a ciszterci hagyományt. de a ciszterci építészet is alapvetően befolyásolta (homlokzati torony hiánya. emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a harangozás a szertartás szerves részévé vált). keresztházas. Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. hogy a hajóban minél több ember tudja az igehírdetést hallgatni. kétoldalon a szerzetesi stallumokkal. egyhajós teremtemplom. falfestése (Cimabue. S. . háromhajós. Boltozott (Itáliában nem jellemző). amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal közrefogott egyenes vagy poligonális főapszis. S. egyenes apszis-záródás. emlékei (eltérő "déli" és "északi" típus): A ferences rend létrejötte helyén.). Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követő. Firenze. Eleve az alapító Szent zarándoktamplomaként épült.és fölső templom alaprajz.

ferences templom (XIV. (XIV. A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja. századi hajó. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit. sz. első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány). a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. Hispániában és Dél-Franciaországban . alaprajz. s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus. elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. hosszmetszet. Colmar. eleje).az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán . XV. sz. holott . Colmar.Firenze. Ezek újabb eretnekségek (albigens. 1. 1193-1280. valdens) forrásaivá váltak. ferences templom Salzburg. sz. b.a lakossággal kapcsolatba kerülve . Aquinoi Sz.. de képzetlen szerzetesközössége . sz. alaprajz./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. fele). alaprajz. Vitatható a gyűjtőfogalom.akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. Az Alpoktól északra a háromhajós. ferences templom (XIII. sz.ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei.. Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek. hosszú. a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. A koldulórend nagylétszámú. századra az egyházi műveltség a mélypontra került. Salzburg. 1225-1274). templom belső képe. Tamás. ferences templom (XIII. "Ordo Praedicatorum"). Sta Croce ferences kolostor (1295-1442). melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend. 1216-ban Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított.

Firenzében G. Franciaországban. sz. Főhomlokzatát reneszánsz szellemben. Firenze. Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349). D. de firenzei hagyományok alapján L. Alberti fejezte be (1457).és keresztmetszet.vagy háromhajós. Domenico dominikánus kolostor (1250 k. alaprajz. Toulouse. S. dominikánus templom (1260-1304). dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel.): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája. a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával. Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221). több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna). nemegyszer egymással rivalizálva (pl. Párizs.): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban". Arezzo. A legtöbb városban . ez 1789-ben elpusztult. Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével. alaprajz.B.dominikánus kolostor is működött. hossz. rekonstruált keresztmetszet. jakobita (dominikánus) Toulouse. alaprajz. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. de csak egyetlen hajóval. egyenes apsziszárású templomokat építettek. de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt. így a két rend építészete sokban hasonlít. Siena. Firenze. templom (1221).a ferencesek mellett . Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb. egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban).funkciójuk alapvetően más voltl. Domenico kolostor (XIII-XIV. egy. Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. .

Siena. hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki. Eltérés csupán annyiban van. S. hossz. S.). trinitáriusok. Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése.).Arezzo.6.). ágostonrendiek . templom alaprajz. sz. (XIII. S. lettner templom (1250 k. alaprajz. alaprajz. Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között .természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. templom (1229-1278. Velence.Francesco Bologna. kolostor. alaprajz. ces kolostortemplom ferences sz.rendek is alakultak (karmeliták. vége).) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt. stb.és keresztmetszet. alaprajz. Erfurt. 1410). dominikánus templom (1338-1443). század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más . (1280-1453).utóbiak remete-rendként. alaprajz. feren. dominikánus Regensburg. mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása. dominikánus Esslingen. közvetlen francia hatásokat is szintetizált. Itália egyes területein (Róma-környéke. alaprajz. templom (1236 k. a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek.kolostortemplom sopra Minerva.).szintén városi . Domenico (1250 k. Önálló. mercedáriusok. stb. A XIII. szervita Róma. dominikánus (1240-1268). szerviták. pálosok. Romagna. 6. ill. Polgári gótika . alaprajz. Domenico (XIII-XIV.Bologna. Sta Maria Velence. alaprajz. Frari.). Az alábbi példák ezt mutatják.

Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát (1350-1550) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra. 6.6.1. Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).

Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.

Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.

Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép.

Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép. 6.6.2. Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -

székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.

de egytornyos megoldása. Nürnberg. metszet. Münster (1380-1390). A későbbiekben ebből fejlődött ki a csarnokszentély. alaprajz. Frauenkirche (XV. sz. Egyes esetekben az egytornyos. 1260-1354).): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes háromvagy öthajós.Marburg. alaprajz.). nyugati homlokzat./ érett szakasz (XIV-XV. Trier. axonometrikus metszet. a csarnokszerkezet térlefedésében előtérbe kerültek a gazdag háló. Frauenkirche (monasztikus funkcióval. Esslingen. Erzsébet templom (1235-1283). Sz. . sz.vagy csillagboltozatok: Ulm. b. háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztető keleti templomrészt építettek: Freiburg im Breisgau. stb. Liebfrauenkirche (1350-1358). Liebfrauenkirche (1235-1253).

csarnokszerkezetű szentélyt építettek. sz. Salzburg. gazdag szentélytér nemcsak a papság helye.Ulm. A folyamat első építészeti vetülete a csarnokszentély megjelenése: a meglévő. Heinrich és Peter Parler műve): a szentély-kialakítással egyidőben az egész templomot körüljárós csarnokszerkezetté alakították./ kései szakasz (XIV-XVI. A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is időnként átvették (pl. gau. keresztmetszet. sz. Frauen. ferences templom). belső kép. Frauenkirche nyugati homlokzat.. Pl. Esslingen. Nürnberg. egyszerűbb hajóhoz gazdagabb. alaprajz. Liebfrauenkirche (1350-1358).). Heiligkreuzkirche (szentély 1351-től. nyugati homlokzat. hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után (sírhely). alaprajz c. Münster (1380-1390). (1260-1354). Schwäbisch-Gmünd. Az így megnövekedett. sz köz. .1439): a kéttornyos. kirche (XV. Lorenzkirche (XIII. többhajós.): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális igényeit új térformákkal elégítették ki..Freiburg im Breisalaprajz. Nürnberg. korábbi templomot bővítették.

alaprajz.Schwäbisch-Gmünd. A tér végső leegyszerűsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok. alaprajz. csarnokszentély külső képe. Halle. Nürnberg. A forma rokon az angol kései kápolnák megoldásával. Sz. keresztmetszet. az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi. Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. A típus Szászország későgótikus építészetére jellemző. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. a csarnokszentély külső képe. . az apszis legföljebb jelképes. Heiligkreuzkirche (1351). Ingolstadt. A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a teremtemplom.1439). Annaberg. "ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerű hármas szentélyfejben végződik. városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. Pl. Mária templom (1530-1554). nyugati homlokzat. plébániatemplom (14991525): az egytornyos. körüljárós csarnoktemplom mindkét vége íves (poligonális) lezárású. Lorenzkirche (XIII. Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós. sz.. A csarnoktemplomon belül megszűnt a szentély és a hajó különválása.

. benne Peter Fischer S.Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd). alaprajz.és csillagboltozatok váltották föl. Nagyboldogasszony templom (átépítés). A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege. Mária (1530alaprajz. S.Stethaimer. ferences templom (szentély. Fontosabb családok: . Borbála templom (befejezés. Strassburg. részben szerzetesi.): Nürnberg. Munkáikon egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek. Salzburg. kirche (1425-1500). boltozat). Peter (1330-1399) voltak a legjelentősebbek. Bern-Zürich. "Könyv a fiatorony helyes szerkesztéséről" (1486). Kutná Hora. Sz. 1408-1452). Hans: Bécs. Sz. Köln. műhelyek szervezetekbe (céhek. Sz. A korábbi. de egy adott építkezésre szerveződött műhelyeket fölváltotta az egy vezető mester köré csoportosult szervezett műhely. Sz. Borbála templom. Buda.Buchsbaum.Roritzer. Sebaldus ereklyetartója. Jakab templom (1400-0440). majd fia. . s dekoratív hatást is biztosít. S. alaprajz. építőpáholyok) tömörültek. Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek. . Fontosabb későgótikus építőpáholyok: Bécs.1475 k. Vit dóm (befejezés). Kutná Hora. belső kép. amelyben a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza.Annaberg. Frauen. Sebaldus templom. plébániatemplom (1499-1525). építész-családok. Az egyes mesterek. Strassburg. . Nürnberg. Benedikt (1454-1534): Prága.Rejt.Halle. Sz. templom 1554). Peter Parler művei: Prága. . A boltozatok fejlődési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló. Konrad (? . Lorenzkirche (1439-től). plébániatemplom (1387-től). Hans (1355-1432): Landsahut. A későgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat. Ingolstadt. királyi vár (1477-től). részben világi. István dóm csarnokszentély (1446-1454). A vezető mester meghatározta a műhely jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált).

mai forma a XVI. Szerkezeti "újításuk" az ú. Kassa. baldachinos szoborfülkék és szobrok. A műhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya. vimpergákkal. szamárhát-ívezettel. Nagybologasszony templom átépítése. metszetek. középen osztott kapu). Homnlokzatképzésben említendő az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat. valamint a kapu-plasztika. zarándokkapuzat (bélletes. sz. Hans Buchsbaum tevékenysége. részletek (Sódor A.6. Prága. A Parler-műhely fontosabb jellemzői: Szerkezet-alakításban újítás az ú.vagy csillagboltozat). Bertalan templom (1360-1385). Valószínűleg az ő tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz. Főművük a prágai vár Ulászló-terme (1477-1502). a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344. csehországi munkája a Kolin-i Sz. Borbála templomot (1388-1506. A műhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára. a kapu mellett fiatornyokkal. valamint a támpillérek 45°-os élben végződése. térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított háló. kereszt-virággal. stb. Polgári gótika Közép-Európban A terület fejlődése szorosan kapcsolódott a német fejlődési vonalhoz.).Háló-és térgörbe boltozat. 6. A "kaputípus" kiindulópontja az ú. vakmérművekkel. "parleri boltozat" (a hálóboltozat egyszerűsített formája). elejéről). Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve határozta meg.). nyomán). a homlokzaton megjelenő. csarnokszentély. Sz. plébániatemplom. Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) műhelye.n. Siklós.). stb.. kúszólevelekkel.n. alaprajz. (Buda. kőrácsos függönyökkel.n.3. . A legjelentősebb a prágai és a bécsi dómműhely volt (Peter Parler ill. Szászsebes. stílusát a német építőmester-családok és műhelyeik határozták meg. Prágai műve a Károly-híd (1357-1378). Somorja. a bélletben baldachinos szoborfülkékkel.k. valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése. Halála (1352) után vette át a már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet építőmester. A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az ő egyéni koncepcióját tükrözi.

keresztmetszet. stb. 1534). a középkori építészet fejlődésének áttekintésekor elsősorban a szakrális építészetet vettük alapul. Ennek oka: . A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték. Sz. mind a védelmi. megmaradt nyugati része a magyar jáki műhellyel mutat szoros rokonságot. mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dialektikus egységben van. István dóm (XIII. azok függvényében gyakran változó. autoportréja a szószék lábazatán és az északi hajó egyik konzolán megmaradt.Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb. Középkori világi építészet Mint a bevezetőben már jeleztük. Bécs. alaprajz. István dóm: Első formája XIII. 7. A szobrászati munkában jelentős szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515). Pilgramskanzel (1515). századi eredetű. Sz.). sz. Nagyszombat. ez a munka köthető Hans Buchsbaum építőmester tevékenységéhez.Vid székesegyház (1356-1385). nemegyszer "szükségleti építészet" jellegű világi építészet. Borbála templom (1388alaprajz. Bécs. . alaprajz. hogy annak építészeti vetülete is volt.A szakrális funkció tartósabb. Kutná Hora. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm mintájára) a XIV. nyugaton mindössze 2-3 alkalommal változott úgy. metszet. A világi építészetben mind lakó-. keleti nézet. A műhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára volt hatása (Pozsony. 1304-1446). mint a mindennapi funkciókat követő. Sz.Prága. Sz. rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket. nyugati homlokzat. Somorja. elején készült.. A liturgia keleten egyáltalán nem. .

de vastagabb falakat építettek. A bástyák belseje tömör volt. Ezek a falak mentén az oldalazó fegyver-használatot tették lehetővé. A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár. 7. Ilyen megoldás lehet az erődített kolostoregyüttes (pl. Castel del Monte). palánkkal. Kajan). középkori települések alapjai lettek (Breigetio. alacsonyabb. pártázat. Yilan Kale. A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár. Solva. Az erődítés elemei: csapórács. Novgorod. "latin helytartóság").1593). Intercisa). A romanika várépítészetét a tűzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg. A kiépülés többnyire a gótika korára esik. Sophiane. Sinai. tower. fellegvár és városfalak). bennük ágyúfolyosókkal (kazamaták). Theoderich templom. századig tovább működtek. V. Arrabona. London).és belső tornyokkal. Belfried). századtól jelentős várépítési és erődítési tevékenység folyt (Amberd. Ulcisia Castra. "héjtorony" alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette. vagy egyszerű falgyűrűvel körbevett udvar. de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl. Lyon. palánkvár) a földvárak rendszere váltotta föl. Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein is létesültek(Crak des Chevaliers. burgus-ok esetenként a XIII. Az örmény területen a X. Ennek jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. pl. Sabaria). Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása.Az előbbiekből következően a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a szakrális építészet köréből maradt fönn. Aquincum). Klosterneuburg.és új-olasz rendszer). A terepadottságok helyenként a természetes sziklaképződmények várként való fölhasználását is lehetővé tették.1. Alapvető vártípusok: . stb.frank vár: földsánccal.és palotaegyüttes). London. Ez lényegében nagyméretű lakótorony és egyéb lakóegyüttes. Malbork. vizesárok. Rila. benne a főtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. Szehun. ezek egyrésze a középkor folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia. Athosz. palánkkal kombinált sáncrendszer. Moszkva). Róma). ennek építészeti újításait (pl. Arques. ágyútorony. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá (pl. Ani. Mont-S.Michael. Konstantinápoly. Ravenna. palotaegyüttes és városfalak.. Ez többszörös. Avignon. Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v. pl. Campona. Misztra. A tűzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent. A castrumok. A szabályos. sőt meglétük károssá vált. Scamozzi: Palmanova városterve . tarisznyavár (előretolt ágyúállás). szuroköntő. Coucy. A középkor végén kialakult a fülesbástya (ó. Várépítészet A Római Birodalom településeit fallal vették körül. Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca. A Birodalom határán (limes) lévő településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona.normann vár: külső. pl. Győr). Szíria. középen kő lakótoronnyal (donjon. Manazkert. Gaillard. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt. külsőtornyos v. többszörös védőművel kombinálva (pl. Kialakultak az ágyúállások. főleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz. A provinciák településein a védelemnek fokozott szerepe volt. gyilokjáró. Contra Aquincum. Sz. . Carcassonne. A limes kisebb települései is későbbi. így a római militáris építészet esetenként a középkori város szerkezetét alapvetően meghatározta (Köln. .és palotaegyüttes. kaputornyokkal megerősített többszörös falgyűrű. Hagia Szophia. rondellák (kaputoronnyal kombinálva: barbakán). Orange.

menhely) egyházi. Lübeck. Freistadt. posztócsarnok. Vörösberény). A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szűkössége. Bologna.déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak. stb. Lund. Bártfa). Nagyszeben). főleg lovagrendi kezelésben voltak. A közlekedési építés . az utcavonalat lezáró alacsonyabb. A római hidak mintájára hidakat építettek. Városi világi építészet Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlődésével az önellátó feudális bitrokközpontok helyett a városok jutottak vezető szerephez. A lakóház alaptípusai: . Szászkézd). tornya van védelmi célra kialakítva (pl. Pozsony). esetleg kicstár). néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. A város. A városi védelmi rendszer (városfalak.északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak. építésük az adott rend előírásaihoz alkalmazkodott (pl. majd egészben a kő v.a római városokhoz viszonyítva . csatornázás elmaradása. körülötte szabályos várrendszerrel (pl.). Mivel a magyar építészet bemutatására önálló jegyzet készült. A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl. Lübeck. Albi. hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar . Az északi terület városházái egyszerűbbek. mint zárt társadalmo organizmus részben fölismerte. Buda. A gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés). Jellegzetes megoldás francia. A kezdeti faépítészetet részben. A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselője a városháza. Lőcse. Verona. és toronyszerű.2. toronytalan épületek (pl. foglalkozása határozta meg. Regensburg. a közlekedés biztosítása és az építtető vagyoni helyzete. az örmény "anapat"-típus).Katalin kolostor. pl. Tours. részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit. pl. Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány funkciója (őrszoba. kereskedőház. céh-székházak. téglaépítészet váltotta föl. emeletén díszes tanácsterem volt (pl. Az egészségügyi létesítmények (ispotály. . Ponte Vecchio).ház. Firenze. járvány). s az emelet konzolosan előreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenőrizhető). szabadon áll. Gimignano). Medgyes). Gönc. a tetőgerinc és az eresz vonala az utcatengellyel párhuzamos (pl. de az ereszés gerincvonalak az utcatengelyre merőlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. Berethalom. az erődített templom: az épület teteje. A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"durch frahrt . Sopron). A városi lakótorony kéttraktusos épület. Homorod.alacsony színvonalú volt (útburkolat hiánya. Siena. A zsúfoltság és a közművek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tűzvész. Bamberg). Assisi. városkapuk) lényegében megegyezik a váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt. Rendszerint a város főterén.Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). S. a főtéren szabadon álló. 8. . ezt a fejezetet a jelen jegyzetből kihagytuk. vagy a templomerőd: a templom az öregtornyot helyettesíti. börtön. Ugyanakkor figyelmet érdemel. 7. német és skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk). stb.). Mödling. Muzsna. Firenze. várostorony (tűztorony) és loggia vagy loggiás lépcső csatlakozik hozzá.a tárgyalás logikáját követve . Nürnberg. Magyar középkori építészet A korábbi jegyzetben . irattár. magasabb egységből áll (pl.itt került sor a magyar középkori építészet vázlatos bemutatására.

1. Római (antik) hatás 4.4.2.3.2.4.3. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában 2.1. Egyiptom 1.2.4. Közép-bizánci építészet 2. Szíria 1.1. Ókeresztény építészet Rómában 1. Román fejedelemségek építészete 2.1. Népvándorláskor 4. A Balkán bizánci hatású építészete 2. Palesztína 1.1.3.3. a nagy római kultúra hagyatékával.1.2. Arménia (Hajasztán) 3.3.1.építészet fejlődése rendszeresen. Szerbia építészete 2.2.4.1. több szállal is kapcsolódott az európai fejlődési irányokhoz.3.4.1. Bolgár birodalom 2. Ravenna kora-középkori építészete A romanika szakrális építészete 4.1.3.4.3. vagy annak fölélesztésével találkoztunk. A Kaukázus-vidék középkori építészete 2. mint a római provinciákon szerveződő prefeudális-feudális államok kultúrájára. Georgia (Grúzia) 2. A holt.3. Az egykori Birodalom építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében.2. A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra.2. Fejedelmi. kőépítészeti hagyatékot a "második Róma". uralkodói építkezések . Az ókeresztény építészet előzményei 1. Ókeresztény építészet a provinciákon 1. Ősi formakincs továbbélése 4. a római egyház térítői tették újra érthetővé és fölfedezhetővé a középkori népek számára.4.3.4.2.1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1. Az antikot szinte már elfelejtő későközépkori művészettel egyidőben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban.1.1. A kialakulást befolyásoló tényezők 4. Tartalomjegyzék Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete 1.3. Szórványemlékek a népvándorlás korából 4.2. Gótok építkezései 4.4.4.1. Orosz fejedelemségek 2. Építészet a nyugati provinciákban 2. Késő-bizánci építészet 2. Kora-bizánci építészet 2.2. Bizánci építészet 2.2. † † † Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik.

A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.4. Az észak-francia gótika elterjedése 6.2.1.5.2.5.3. "Karoling renreszánsz" 5.2.5. Észak-francia ("katedrális") gótika 6.1.2. Normann ("imperiális") építészet A gótika szakrális építészete 6. Szerzetes.4.6.2.1.4. Bizantizáló romanika 5.2.Provence . Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika) .2. Német-római császárság építészete.3. "Latin" gótika 6. Dominikánusok 6. Ciszterci építészet 6. Itália 6. Angol gótikus építészet 6. Ciszterci romanika 5.1. Interregionális áramlatok a gótikában 6. Gótika 6. Interregionális áramlatok a romanikában 5. Polgári gótika 6. Karintia) 5. Középkori világi építészet 7. Németország 5.6.6.Németország 5. Ferencesek 6.2.3.1. Romanika 5.2.1. Németország 6.1. egyéb terület (Bajorország.1. Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek") 6.2.3.3.5. Várépítészet 7. Közép-Európa 7.6. A térítő bencések első építkezései 5. Lombardia 5. Magyar középkori építészet Tartalomjegyzék .1.2.5. Német-római császárság építészete.1. Városi világi építészet 8.2.5.Itália . Német-római császárság építészet.2.1.4.2.és zarándoképítészet ("bencés romanika") 5.2.2.1.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful