BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék "A középkori építészet történet" c.

tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:

A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag) Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nappali és kiegészítő tagozatán kötelező oktatási tárgyként szereplő "A középkori építészet története" c. tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is akarja pótolni az előadások anyagát, csupán azok főbb gondolatmenetét rögzíti. És főleg nem áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását. Európa középkori építészetének fejlődése térben és időben szerteágazó folyamat. Az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos megszűnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, nem-keresztény kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak művészi kifejezésmódjára. Ezt a középkori fejlődés folyamán egyre változó visszatükrötődést a szakterület kutatói és a szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen eltérő módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzőbb, kor- és stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök időre", a legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb művészi kivitelben készítették őket, az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítő ú.n. "világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlődés-adta korszerűsítés következtében gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemző állapotuk szinte alig határozható meg (pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsősorban a templomépítészet kimagasló emlékei említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját. 1. rész:

Róma és a keresztény kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei Időszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és a mai történettudomány. Ettől kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérően alakult. A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez a dátum is Jézus születéséhez kötődött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.

Gergely pápa működéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor" elhatárolása nem egyértelmű. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késő-római kultúra és építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot találóan nevezik a "kettős kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bővült. Ennek építészeti megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római "basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.

Split (Spalato), Diocletianuspalota (300. k.). Palatium Sacrum, az ókeresztény templom egyik funkcionális előképe.

Trier, Nagy Konstantin palotája (IV. sz. eleje), 313 után keresztény templommá alakították.

Róma, Basilica Nova (Maxentius-bazilika, 306312), a római ókeresztény bazilika "szerkezeti" előképe.

A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztériumvallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb. kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek a római ideológiába. A légiók és a kereskedők vándorlása során a misztériumvallások a birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum, Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.). Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd rövidesen függetlenedett tőle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl. Építészeti előképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi) templom" csak áttételesen értelmezhető (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az első keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

A mózesi "Szentsátor" (i.e. A "Salamoni templom" i.e. A kapernaumi zsinagóga korában XIII. sz.), rekonstrukció. ld. 950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció). 2.Móz.36,8-40., 15. 4.fej. Az első ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.

Qirqbiza, háztemplom (IIIzsinagóga, Dura-Europosz, háztemplom, (III-IV.sz.) IV. sz.), alaprajz részei: 1.előtér, 2. udvar,3.tornác,4.coenaculum, 5. oltárhely, 6. cathedra, 7. diakónus-ajtó, 8. protheszisz, 9.baptiszterion,10.keresztelőmedence, 11. consignatorium, 12.emeleti feljáró a lakásokhoz,13. empórium, nők helye (?). Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes "terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben (arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a liturgiát is itt végezték. Társművészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív, mint díszítő célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és betűszimbólumok. Plasztikai alkotások (domborművek) a szarkofágokon jelentek meg. Dura-Europosz, III. sz.

keletelt. . Többnyire a kiemelt . Az állami elismerés nyomán lehetőség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére.2. baptisterium). eleje 1. Ókeresztény építészet Rómában Nagy Konstantin császár 313-ban . Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika.az antik zsinagóga (imaház. jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. a közösség a templomon kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétől).gyülekező (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér. felismerve az államhatalom és a keresztény ideológia összefonódásában rejlő lehetőségeket. -cselekmény az épület központjában kap helyet. . Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki: .a Milánói Ediktummal biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát. Pietro e Vatikán. 325-ben a Nikaiai Zsinat már az államvallássá vált kereszténység első hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt a zsinaton). Római példája S. k. Salvator (Lateráni bazilika). a kultusztárgy v.az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek befogadására és mozgatására a liturgia során.egy látomás hatására .kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna. Róma.Jellegzetes római katakomba-térformák. Kialakításában előképként az antik templomok nem jöhettek szóba: . Marcellino katakomba. előcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok közvetlen funkcionális előképének tekinthető. SS. A római Via Latina alatti cubiculum-sor alaprajza. .sz. 350 k. Ádám-Éva falfestmény. 200.az antik templom cellája csak az isten-szobor őrzésére szolgált. "Jó Pásztor" mennyezetkép. Ez a térforma a történeti építészetben a keresztény templomok leggyakoribb típusává vált. "Passio-szarkofág". IV. Callixtus-katakomba. Róma.

alaprajz. Laterano (313-320). A római memoriális bazilikák jellegzetes. 11. 13.). Giovanni in Róma. Péter templom). cathedra. 3. E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább ("francia-szentély"). S. alaprajz. baptisterium. Baptisterium. lateráni (315 k. rekonstruált tömegvázlat. IV-V. . kincstár. Római példája a Sta Constanza sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma.n. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét keresztházzal oldják meg. metszet. 6.középrésszel bazilikális szerkezetű ("centrális bazilika"). e. külső előcsarnok (exonarthex. 14. diadalív (arcus triumphalis). mellékhajók.) mauzóleum. 4. főhajó. metszet. 15. 8. kapuépítmény (propyleia). 2. Pietro Vecchio bazilika (324-337). 10. raktár. belső előcsarnok (endonarthex). ciboriumos oltár (martyrium. mely ugyanakkor valamilyen emlékhelyet. századi csoportját képviselik az ú. 7. alaprajz. memoria. 5. kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban "emléksír-templomnak" is nevezik. 9. Római példája a S.memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér. confessio). Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja: 1. körüljárós bazilikák. Róma. . apszis. Róma. Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó körbevezetésével oldották meg. kút (kantharosz). Pietro Vecchio (Régi Sz. Empórium (női karzat) a mellékhajók fölött lehet (Rómában nincs). alaprajz. vagy a S. galilea). S. Pál) bazilika. udvar. 12. Sta Constanza (354 Róma. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz. keresztház. presbyterium.

Basilica Apostolorum (S. Szentsír kápolnák.Jeruzsálem. 1. típusalkotó emlékek (eredeti formájuk csak régészeti föltárásból ismert): . Lorenzo fuori le mura. Kapernaum. századtól jelentős szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeiből a hívek fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem. Názáret. Westwerk. XII. stb.VI. A sivatagi remetékből (anakhoréták) 323-tól Sz. Jézus földi működésének színterein) a IV. 4.3. Agnese.). stb. Jézus születése bazilika (eredeti és Jeruzsálem. Egyiptom Egyiptom pusztáiban. századtól a vallásgyakorlás spciális formájaként terjedt el a remeteség (Sz. S.3. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán Sz. Sz. sivatagjaiban a III-IV. az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú. Antal. majd a szerzetesi mozgalom. Ilona mauzóleuma). Az apszis mögötti önálló. 3. az ókeresztény bazilika a birodalom több provinciájában . Palesztína A Rómában megfogalmazott templomtípus. Szent sír templom (alaprajzi átépített állapot). rekonstrukció). századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt.1. 1. S.) 1.Római körüljárós bazilikák (IV-V. Jeruzsálem. században gyökeresen átépítve): memoriális bazilika. . sz. Az emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely. a középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély". centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sírbarlangot és a Golgota-sziklát. sz. A zarándokhelynek ez a kialakítása a későbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált. SS. Legfontosabb.. Betlehem. Pál).3.): 1. Szent sír bazilika (325-336. együtt-lakók.módosított formában fejlődött tovább. Ennek megfelelően a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból adódó funkciót is ki kellett elégíteniük. mellette a Sta Constanza mauzóleum. Jézus születése bazilika (325-333. A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg.Betlehem. Palesztínában (Szentföldön. ma csak centrális Anasztaszisztere áll. a Születés-barlang. Sebastiano).). Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta . Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI. . szerzetesek).2. 2. Pakhomiosz hozta létre az első szervezett közösséget (koinobiták. alaprajz.a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva . többször átépítve.

Gerasza. az egész együttes a szerzetesi életet szolgálta. kolostortemplom: Itt külső zarándokforgalom nem volt. Példák: Eszra. Az V. A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti előcsarnok (livan) . hármas szentélyfejjel. A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus.meg Nagy Sz. Szíria A virágzó keleti provinciában a IV. Turmanin (480 k.) . Példa: QalatSziman zarándoktemplom (V-VI.diakonikon. 1. de építészetében megőrizte az ókeresztény hagyományokat. ugyanakkor a liturgiának megfelelően az apszis gazdagodott. északi melléktér. déli melléktér. . . . György templom (515). a zarándok-forgalom "kiszolgálását" a szerzetesek végezték. oltár körüli szolgálat). Abu Menasz. Sz.).zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend).hettita városkapumotívum. Az V-VI. 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig használatos szabályzatát (bazilita rend). keresztház nélküli bazilikák. . trikonchás elrendezést kapott.centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentőségű). vagy az apszis önálló. keresztház nélküli változat). készületi és raktár tere. ugyanakkor őket el kellett különíteni a "laikus" közösségtől. . benne nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz. Menasz sírja fölé épült kettős bazilika. Vazul (Baszileiosz.A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma. zarándoktemplom. A korai egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerűsödése figyelhető meg (háromhajós. Ez az igény a keresztház megnövekedését eredményezte.protheszisz. Példák: Qalb-Luzeh (460 k.3. zarándoktemplom (395-408): Sz. században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája megtalálható: . sz. Típusalkotó emlékek: .egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós. A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika térszervezetében változtatásokat igényelt: . kolostortemplom.A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek. századtól ismertek ókeresztény bazilikák. Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal.Deir-el-Abiad. fölmagasztosult oltárral.3. Boszra.Abu Menasz. Részei: . madbah). oszlopálló szerzetesek). Sz.). . századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult. . eredetileg az evangéliumos könyv őrzési helye.Menasz sírja) kialakításával. alaprajz.apszis. az adományok előkészítésének (proszkomidia) a helye. alaprajz. baptisterium-együttes (529-533). Szergiosz és Bakkhosz templom (512). Deir-el-Abiad. megemelt tér. esetenként szélsőséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl.

Turmanin. metszet. belső rekonstrukció. tömeg-rekonstrukció. bazilika (480 k. homlokzati rekonstrukció Eszra.). metszet. Sz György templom Boszra. alaprajz. Szergiosz és Bakkhosz templom (512. axonometrikus metszet. Alaprajz.Qalb-Luzeh. Sz. püspöki székesegyház. metszet. (515). alaprajz.). . alaprajz. metszet.

3. Szíria hatása és közvetítő szerepe: . Építészet a nyugati provinciákban Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4.Bizánc építészetére. századi építészetére.Európa preromán és románkori építészetére (gallikán liturgiák révén).4. Simeon zarándoktemploma (V.a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia. első fele) és kolostora (VI.). V-VII. . . sz. fejezet). .3. Oktogon a Szent oszlopával. Rekonstruált alaprajz. zarándokházak. bazilika. sz. 1.). 1. Oszlopálló Sz.Ravenna VI. 4. sz.Qalat Sziman. 2. . kolostoregyüttes.

A Birodalom kettéosztása után (I.) kupola-sorolásos tere átmenetet jelent a római (szír) hosszanti. ötkupolás tere rendszeres liturgia végzésére nem volt alkalmas. de a VI. . ld. majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír. György) mutat.1.) A birodalmon belül földrajzilag. 740.Konstantinápoly fejlődésnek indult. Kora-bizánci építészet (V-VII. A Hormiszdasz palota melletti Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt.2. a Sztudion kolostor katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi. század elején . Konstantinápolyban az V. pont). Konstantinápoly. Vitale). században még elsősorban a római (és korai szír) térformák hatása a jellemző.mint a keleti rész fővárosa . a körüljárós oktogonális tér az egykorú ravennai építkezéseken is megjelent (S. Térformája szír előképre (Eszra. alaprajz.típusalkotó. A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt. Sz. a Sztudion katholikonja (455-463). örmény) szerzetesek temploma volt. viszont a térformája hatott az európai romanika bizantikus hatású területeire (Velence. 379) . metszet. 3. a római ókeresztény és a kisázsiai hagyományok. sz. és a középkupolás centrális bizantikus terek között. 2. A VI. A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom kizárólagos örököse lett. Theodosziosz halála.I. Jusztinianosz császár (527-565) építőtevékenysége nyomán . A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú. Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg a császári és a szerzetesi építkezéseken. A VI. század elején jelentős császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma. Hagia Eirene (532-től). alaprajz. de közvetve hatott a karoling építészetre is (Aachen.. Építészetében tovább éltek a késő-antik. A Hagia Eirene templom (532. Perigueux). kolostor Konstantinápoly. Essen). A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek. A Johannész Prodromosz templom. 564. egyedi emlékek keletkeztek.. és a megbízó személye szerint több építészeti központ alakult ki.

korábbi templom maradványa. 8. alaprajz. kupolatartó harántheveder. 2. Konstantinápoly. . Szkeuophylakion (Szentsírkápolna. harántpillér. . 6. Hagia Szophia templom. konchákkal bővített tér a hosszházas és a centrális tér speciális ötvözete. apszis. exedra. A déli oldal keresztelőkápolnája szír előképre mutat. 10. baptiszterion. metszet. alaprajz. Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom Aposztoloi mauzóleum (528. Hagia Szophia templom. Konstantinápoly. átrium. 4. 3. 1. 12. 5. kincstár). főkapu (császárkapu). Hagia Szophia templom. 11. 7.Konstantinápoly. exonarthex. 13. körüljárós centrális tér (szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal. Jézus szenvedésére és a Szentsírra utal. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló. endonarthex. A középkupolás. Szekeuophylakion alaprajza és metszete. Hagioi Konstantinápoly.(527-536). a hosszemetszet. A Hagia Szophia császári főtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester állította helyre). hosszanti tartópillér. metszet. axonometrikus metszet. 9. Konstantinápoly. 565). félkupola.

A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550 k. V. Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet első nagy központja Thesszaloniké volt. majd megjelent a táblakép-festészet (ikonok). Hagia Szophia templom. részben a Hagia Szophia által képviselt középkupolás formát. itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi liturgia szolgálatában állt. Balkán) a freskófestészet. Társművészet: a bizánci művészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány". tömegvázlat. A kolostorok másik formája. .). A szerzetesi templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn. axonometrikus metszet. Síkművészetben kezdetben a mozaik dominált. Nagy Sz. Hosziosz David. 412.) részben római ókeresztény hagyományokat. Hagiosz Démetriosz. mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. alaprajz. a lavra a külső forgalomtól elzárva működött. A térformának perzsaszasszanida előképei vannak (tűztemplomok). egyes területeken (pl. kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemző nagy keresztházzal (egyiptomi analógiák). aminek "árnyéka van"). sz. Hagiosz Démetriosz. kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké. jelentős külső forgalma is volt (Thesszaloniké. részben a katholikon térformát szintetizálja. Thesszaloniké. Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák térformáját követték. Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererősödött a szerzetesség.). A kolostor főtemploma.Konstantinápoly. a katholikon rendszerint középkupolás.

alaprajz. sz. keresztház. apszidiális átrium.szerzetsség-képviselte . Hosziosz David. 5. Ezt ellensúlyozandó III. előudvar.).) A császárság I. Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. axonometrikus metszet. 3. János templom (VI.egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet (zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. Sz. században eltérő hatásra mutató térformák létesültek. Korint-Lechaion. metszet. kolostor katholikonja: alaprajz. 2. "Nagy bazilika". A . 9. keresztelőegyház. János temploma (VI. Leó császár (717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás). első bazilika. baptiszterion.Thesszaloniké. Leonidasz bazilika (V. alaprajzi rekonstrukció. Jusztinianosz császár halála (565) után bel. ambó. sz. míg a nyugati félkörös átrium már a Karolingkori kétszentélyes templom előképeként fogható föl. 4. más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. preszbyterion. 7. Epheszosz. 2. 10. exonarthex. sz. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését" jelentette. kórus.2. A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentős károkat okozott a bizánci képzőművészeti alkotásokban. 6. Közép-bizánci építészet (VIII-XII. endonarthex. sz. eleje) kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat. eleje). 8. 3. Katapolani templomegyüttes (550 k. Korint-Lechaion Sz. alaprajz. metszet. templomhajó. oltár. memória-tér. sz. eleje). militarizálódott. a Latomosz Parosz. Leonidasz bazilikája (V. 1. 2.és külpolitikai szempontból a hanyatlás jeleit mutatta. Epheszosz Sz. első fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése. mauzóleum. 1. Elmélyült az ellentét a császári hatalom és a . Sz.

sz. (XI. templom (870). sz.1080). 1080. 2. a a kereszt-szárakban trikonchás megoldással (min az alábbi. 4.. alaprajz. sz. A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-től). Külpolitikailag Bizánc a VII.). András Daphni. sz. A főtemplom a katholikon térszervezete szerint épült. 5. sz. századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum görögkereszt-alaprajzú. alaprajz. trikonchás katholikonja típusalkotó lett ("athonita térforma"). kolostoregyüttes (VI. századtól érezte az arab hódítás előretörését. A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van kolostora: az Iviron kolostor (XI. Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita) térformáját követik. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X. Sz. Helyszínrajz: 1. . András templom (870-871) a VI. 6. A főtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült.).). a kettős templom alaprajza. A korszaknak Bizáncnak a keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget. helyszínrajz. Romanosz sírtemplom (X. kút. trapeza.sz. A kor építészetének legjelentősebb alkotásai a kolostorok. Sztirisz. kolostoregyüttes. Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy előcsarnoka (lité). Daphni..végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett. Fontosabb emlékek: Sztirisz. "athonita" tértípusnál). gazdasági udvar. kolostoregyüttes (XI. Megara.).).) a grúz autokephál egyház. a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi étkező (trapeza). Sz. katholikon (VI. kupolasorolásos terét idézi. Istenszülő templom (1035). fenyegetését. kolostoregyüttes Periszterai. a Hilandar kolostor (11971299) a szerb autokephál egyház alapítása. a szerzetesi zsolozsma színhelye. Periszterai. axonometrikus metszet. II. Sz. Megara. sz. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. . 3. kolostorudvar.

század végétől erősödő iszlám terjeszkedés veszélye.).3. Konstantinápoly 1261-től vált újra az újjáéledő birodalom fővárosává ("Palailogosz-reneszánsz"). Hagia Szophia palotatemplom (1350). Innen indultak ki a császárság újraegyesítésére irányuló törekvések. kolostor. Misztra.. a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza. Hagia Szophia Arta. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt (1259-1460). alaprajz. székesegyház (XIII. Misztra.Hilandar szerb Athosz. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. Trebizond. sz.) A keresztes hadak támadása nyomán 1204-től Konstantinápolyban "latin" császárság alakult. alaprajz. Athosz. Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között. metszet. alaprajz. 1060) kolostori főtemplom. Thesszaloniké a latin császárság hűbérese volt (1204-1246).). 2. A korszak jelentőségére árnyékot vet a XIII.Athosz. sz. Az újjáéledő késő-bizánci birodalom kisázsiai központja Trapezunt (Trebizond) volt. Iviron grúz kolostor. Építészetileg a korszak jelentős újításokat nem hozott: templomépítészet a katholikon-térformát ismételte. A hagyományos katholikontérforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi. Fontosabb emlékek: Misztra. utóbb a későbizánci restauráció fővárosa lett. emeletes oszlopszerkezetet alkalmaztak. azaz a Bizánci Birodalom. különböző variánsokban. Pantanassza kolostor (1428). sz. főtemplom (XI. Panagia Parigoritissza . főtemplom (11971299). Pantanassza kolostor Misztra. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is megszűnt a Kelet-római Császárság. Megiszté Lavra (963. metszet.

alaprajz.katholikonja (1428). (1350). katholikon (1282-1289). . axonometrikus metszet. székesegyház metszet. alaprajz.

889. Makedon dinasztia 961. A kor reprezentatív alkotásai: erődítések. fővárosa Çimpulung 1359. Latin császárság 1259 . Az első bolgár birodalom (VIII-X.867.1. Autokephál bolgár egyház 967. Szkopije elfoglalása 1322 . Urosz fejedelem. iszlám uralom Bolgár birodalom: VIII. sz.1. Jelentősebb keresztény építészet a IX. Moldvai ortodox egyház 1500 k. századtól mutatható ki: Az uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom"). Iszlám előtetrörés A Balkán középkori térképe (dr.1.4.2.1453. Képrombolás (ikonoklaszmosz) 867 -1059. Tarnaszentmária) nem bizonyított.1460. fővárosa Baia Havasalföldi ortodox egyház 1393. Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata.) fővárosa Pliszka volt. Első bolgár birodalom (fővárosa Pliszka) 852 . Tompos Erzsébet nyomán) 2.1331. Makedónia birtokbavétele 1334. Konstantinápoly eleste. Misztrai helytartóság. Önálló szerb egyház 1282. despotatus 1261 . míg a szerzetesi építészet központja Ohrid volt. iszlám fennhatóság XV. Milkovói (latin) térítőpüspökség XIV. eleje: Koszovo-Metohija központ 1389. fővárosa Preszláv 917. Moldvai fejedelemség. Nemanja dinasztia 1220. sz. Moldva) XIII. Ohrid elfoglalása XIV. bizánci kapcsolatok. Komnenosz dinasztia 1204. templomok. A Bolgár birodalom építészete A bolgár terület kezdettől a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás harárterülete volt. Bizánci támadás 1018. Keresztes hadjárat. sz.4. Borisz kán. III. bizánci fennhatóság 1185-től II. fővárosa Tirnovo 1393. sz. paloták. 2.963. Iszlám berendezkedésd Szerbia: XII. sz. sz. A Balkán népeinek építészete 2. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában Chronologia Bizánci birodalom: 717. fele: raskai fejedelemség 1159 . Morava-i fejedelemség Román fejedelemségek: (Havasalföld. eleje: Neve Ţara Romanesca (Havasalföld). Konstantinápoly eleste. Athosz alapítása 1081 -1185.4. nagyobb építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak. Ohrid elesett.1280. IV. Nikaiai (bizánci) császárság 1204 -1259. A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való kapcsolata (pl. bolgár birodalom. sz. Az építészeti előképek sorában a keleti . Palailogosz "reneszánsz" 1453.

kolostor (XI. részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. míg a homlokzatalakításban dalmáciai hatások érvényesültek. 1604). kolostoregyüttes helyszínrajz.4. palotatemplom. 1018-ban a birodalom bizánci fennhatóság alá került. Bacskovo. vége)..). Preszlav. sz. "Aranytemplom" (IX. Pliszka.2. önálló szerb királyság a XII. közepén jött létre. Bacskovo). alaprajz. sz.(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetők nyomon. (1335.1. a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt. tömegvázlat. esetleg az "athonita" térformára emlékeztető formában (Rila. A második bolgár birodalom (1185-1393) fővárosa Tirnovo volt. esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva. Az építészetben jellemzőek a bizánci típusú térszervezetek. sz.1456) Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén.és későbizánci építészet "katholikon" térformái érvényesültek. Az építtető részben maga a szerzetesség. Az építészeti hatások egyre bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép. Rila.. alaprajz. tömegvázlat. Szerbia építészete (XI. Bacskovo). Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felől (itáliai érdekeltség) és Bizánc felől (vallási érdekeltség). alaprajz. 1446. sz. . az építészet központjai elsősorban a kolostorok voltak (Rila. míg a tömegalakításban . "Nagy bazilika" (IX.). 2. Bojana. sz.

Mária kolostor Graćańica. metszet. sz.. kolostoregyüttes (1318-1321). Studenica). Graćanica. pl. Studeńica. pl. Építészeti műhelyközpontok: Raśkai iskola (XII-XIII. Athosz-hegyi Hilandar kolostor). katholiDzsurdzsevi-Sztubovi (1170).sz. sz. Kruśevac). Moldva. bazilika). alaprajz. Cîmpulung. Krusevac. Sz. kon (1375-1381). a XIV. (1183-tól). katholikon.4. fővárosa Cîmpulung. . rajza). század elejétől önálló vajdaság. Román fejedelemségek építészete A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (Ţara Românescă). 2. Curtea d' Arges). 1359-től fejedelemség.a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerű kupola-megoldások). Moravai iskola (XIV-XV.3. katholikon (1380). kolostor. Kośovo-Metohija (XIII-XIV. de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetők. de hosszanti térsorolás alkalmazásával (pl. Lazarica kolostor Ravańica. Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható. templom. metszet (Balogh I. központja Baia. alaprajz. Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek. katholikon. metszet. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai. metszet.1.. alaprajz. pl. déli homlokzat. alaprajz. A homlokzatokon egyértelmű a dalmáciai hatás.. Az építészetre erősen hatott a korábbi faépítészet. alaprajz. metszet. Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását mutatják (pl.

sz. keleti homlokzat.) építészete erős faépítészeti hagyományokkal rendelkezett.Keleti és nyugati hatás ötvöződése: Voroneţ. kolostortemplom (1457-1504). metszet. sz. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy bizánci típusú katholikon térforma. Cozia. 2. Kijev. Fejlődésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérően alakult. Cîmpulung. Curtea d' Arges. Egyes épületei (pl. metszet. Előképe a konstantinápolyi Panakhrentosz templom volt. majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezető szerepet. Szófia székesegyház.4. alaprajz.).) követik a Kijevnél . A Sz. Sz. kolostortemplom (1386). századtól pogány fejedelemségként föltűnő. utána jelentősége csökkent. Sz. alaprajz. A IX. A novgorodi fejedelemség (X-XV. tömegvázlat. sokhajós-sokapszisos bővítéssel. Szófia székesegyház (1037-1067). püspöki székesegyház (1512-1521). 1045-1050. tömegvázlat. A kupolák megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1). alaprajz. Orosz fejedelemségek építészete Oroszország területén a IX-XVI.2. század között önálló fejedelemségek léteztek. bazilika (XIII-XIV. alaprajz.

a nyugati oldalon egy boltszakasszal megtoldva. Mátyás király szolgálatában is dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester működött közre. metszet. majd a korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett. homlokzati lapos-domborművek. Demeter templom (1094-1097). A tömeg. sz. vakárkádos homlokzat. Legfontosabb építészeti együttese a moszkvai kreml (uralkodói központ. 1119. Georgij katholikon (1119). Az épületeken a késő-bizánci építészet elemei. de a továbbfejlesztés során ettől eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak (pl. A moszkvai kreml főtemploma. fejedelemség (1125-1238): Rövid életű rusz. Jurjev kolostor. Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. alaprajz. Jurjev kolostor.) a tatárjárás után jutott vezető szerephez. a tatárjárás után a jelentősége megszűnt. Vlagyimir-Szuzdal. Sz. Novgorod. míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat vették alapul.). templomok). (1045-1050). Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon. bizánci katholikon térformát mutat. Sz. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült. Szófia székesegyház alaprajz. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók. .megismert sokapszisos-sokkupolás formát. A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. az európai reneszánsz formakincse és az ősi orosz faépítészet homlokzati megoldásai sajátosan keveredtek. Novgorod.és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetők: toronyszerű középkupola. az Uszpenszkij székesegyház (13261333) ötkupolás. egyszerűsített formában.

sz.Vlagyimir.: "Aranykor" 654-885. 2. Sz.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok i.: iszlám hódítás kezdete (emirátus) VIII-X.: V.e. VIII.: III. 1467-1479). Kutaiszi) 1089-1125.: II. az első örmény liturgia megszületése 396. 500 k.: Hajassza állam i.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiától. önálló nemzeti egyház 591-705.e.: első örmény állam (Jervanida dinasztia) i. Sz. 63 után a terület római uralom alá került 226-tól: ütközőpont Róma és a Szasszanida birodalom között IV.: bizánci hatás erősödése VII. Mirian kartli-i király államvallássá tette a kereszténységet 523.: Dzsvári. sz.: kelet-római fennhatóság.: Arme tartomány (Urartu része) i. Sz. sz. 570.Bagrat király. keresztény kultúra a tengerparti városokban. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet VI.: arab fennhatóság . Giorgi király országegyesítése 1555. ill. Nino térítésének emlékére ("Életadó oszlop") 736. Kereszt kultuszhely. sz.: Armenia római provincia 287-330. (Nagy) Trdat király uralkodása 301-305.3. sz. alaprajz. Uszpenszkij székesegyház (1326-1333.e. szerzetesi építészet 1220-1329.e. kopt) kapcsolatok 578-604.: az ország fölosztása (Irán.: Dvin-i zsinat. 95-től: harcok Rómával. Törökország) Örményország (Hajasztán) i. XV-XIII.: IV.e.: tatár fennhatóság 1329-1334. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i. örmény. templom (1094-1097).4.e.: Kaheti önálló fejedelemség 975-1014. alaprajz. metszet. részleges fennhatóság 114-117. metszet.Demeter Moszkva.: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc) 506.: monofizita (szír.: A kereszténység államvallás Örményországban (a világon először) 374. sz. (Építő) Dávid király. fénykor (főv.

metszet. századtól elterjedt.n. prefeudális korban (V-VII. A X-XI. sz. századi mártírium helyén. Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal mutatnak rokonságot. memoriális építészetben jelentkezett. közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"templomtípussal. "háromegyházas templom" (pl.4. Sz. . Vardzia). Kutaiszi). A Mcheta melletti Dzsvári Sz. Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. A szír-örmény külsőtornácos bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház (Oski. században . Mcheta. Bolniszi. axonometrikus metszet. székesegyház).: Szeldzsuk támadás 1080-1226.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor") 1054. Sz. Sion püspöki székesegyház (478-494). alaprajz. sz. Georgia (Grúzia) középkori építészete Grúzia területén a kereszténység a IV. Dzsvári. de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is építettek (Botszorma. A bizánci hatást a katholikon-térforma középbizánci változatai jelentik. Kereszt temploma (585605) Sz.fénykorát élte. Nino térítésének emlékére épült a IV.n.) bontakozott ki. Mokvi. majd az arab hódítás áldozata lett. Építészetében két korszak különíthető el.885-1045. Kachi). fejedelmi templom). Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel. Kereszt metszet. Bolniszi székesegyháza (478-494) kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külső tornácos szír-örmény bazilikáknak a hatását. Gurdzsaani. majd 607-től a bizánci egyházhoz csatlakozott. A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhető az ú. A liturgikus térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket. alaprajz. Folyamatosan ütközőpont volt Bizánc és a Perzsa birodalom között.1. a területnek zsinagógai hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia) 1223-tól: mongol hódítások 1555. templom (585-605).) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény építészet hatása érvényesült. Fülkékkel bővített középkupolás tere szír hatású. hangsúlyos középkupolával (pl. A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda.: Perzsa-török megállapodás (Amasszia) 2.3. kolostorokat hozott létre (pl. Kumurdo).önálló királyságként . Egyháza 472-től monofizita lett (szír hatás). Utóbbi inkább a centrális. Az ú.

sz. Mokvi. (VII-VIII.4. alaprajz. Oski. fele). alaprajzok. Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentős alkotásokkal gazdagodtak. székesegyház (X. sz.3. Kumurdo. alaprajz. 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és építészet hatása alá került. II. emléktemplom (XI.). Gergely működése nyomán). Az "aranykornak" 654-től az arab hódítás vetett véget. sz. (1003). oldaltornácos) templomok hatása érvényesült (Karnut. metszet.). Kezdetben a keleti szír egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban. 2. században a keleti szír (egyhajós. első fele).). Trdat király. l. A IV-V. Ereruk.2. alaprajz. Kachi. században . (1010-1014). Nikorcminda. székesegyház egyházas" templom.alaprajz. Baguaszi családi templom. templom (X-XI. fele jelentette: az egyházi központ. sz.Gurdzsaani. Kutaiszi. székesegyház (X. 2. Az V-VI. alaprajz. "három. Artik). végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház. Örményország (Hajasztán) középkori építészete Örményország területén először vált államvallássá a kereszténység 301-305 között (III. Az építészet első fénykorát ("Aranykor") a VII. . sz. fejedelmi templom. metszet. Tekor). Tanajat.szintén keleti szír liturgikus hatásra háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin. Világosító Sz.. sz.

sz.). székesegyház II. (Th.). alaprajz. alaprajz. Hripszime templom (614. ásatási alaprajz.egyház (641-652). sz. homlokzat 618). metszet. egyhajós. Dvin. Zvartnoc. metszet. peri. oldaltornácos temp. Gaghik Arcruni király 915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz. Az "aranykor" jelentősebb emlékei: Szurp Ecsmiadzin. Az agtamari épületplasztikai műhely (laposan faragott domborűvek) hatása Európában is kimutatható (pl. alaprajz. püspöki magánfői főtemplom (625).Vagharsapat (Ecsmiadzin). Pavia).Karnut. alaprajz.ódus (VI. 2. Thoramanjan elvi rekonstrukciója). bazilika (V. Aghtamar-ban alakult ki. fele). alaprajz. . Kereszt tiszteletére. sz. Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás időszakában az első jelentős művészeti központ az Arcrunida-királyság egyházi központjában.Ereruk. lomok. Sz. metszet. egyház. Tanajat (IV-V.

Kereszt templom (915-921). . alaprajz.Aghtamar. Sz. nyugati homlokzat.

Thoramanjan szerint). sz.különösen I. míg a király magánegyháza (Gaghik-templom. A Bizánc-barát egyházfő. déli homlokzat rekonstrukciója. századi egyházi központok térformáját idézi (Dvin. századi építészetében . mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban.) részben hagyományőrző ("Hripszime-típus"). Mindkettő a Bizáncban is népszerű Trdat mester alkotása. századi emléktemplom pontos mása. szellemi. A székesegyház (989-1001) a VI-VII. részben bizantizáló. és annak fővárosa. A főváros és környéke politikai. alaprajz. sz. Ani. metszet. metszet.Az ezüstkornak nevezett időszakban (X-XI.) a történeti Sirak tartomány. Trdat mester). XIX.).Gaghik király (989-1020) idején -föllelhető egy tudatos archaizálás. homlokzat (rekonstrukció Th. Bedrosz katholikosz főtemploma. belső kép (Brosset. VII. Ani. székesegyház (989-1001. Ani XI. Gaghik-templom (1001-1013. művészeti központ volt. . Ani játszott vezető szerepet. rövid időre az egyházigazgatás is Aniban székelt. 1001-1013) a zvartnoci. Trdat mester). Thalin). A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek mind az örmény. u. az Apostolok temploma (1020. alaprajz.

Szaghmoszavank. .). u. alaprajz. A X-XIII. Apostolok temploma (1020. első felében még egyszer nagyobb jelentőségre tett szert Ani (mint kereskedőváros). alaprajz. Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális kápolnák (Várkápolna. többhajós előcsarnok) alkalmazása . Abugamrenc-templom. Pásztorok temploma Ani. században Hajasztán északi részén jelentős (többnyire bizánc-barát) kolostorok létesültek (Szanahin.). egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. alaprajz. templom (XI. Hripszime apáca(1036). a gavit (nagyméretű. Sz. Ani fénykorának. Megváltó-templom. Hripszime-kápolna. A nagy katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretű emléktemplom is épült. metszet. Térformában újszerű a zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill.). Ani.Ani. metszet. de egykori fényét már nem érte el. A XIII. alaprajz.). homlokzat. stb. Pásztorok temploma. (1020. homlokzati rekonstrukció. Geghard. sz. k. Megváltó-templom Ani.utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelője.). Haghbat. Sz. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon. tömegvázlat (Tokarszkij szerint). stb. homlokzat. Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni.

A korszak társművészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemző. jól elkülönülő periódus követhető nyomon: . akadémia.Szanahin. sz. építészete között. Fénykorának rövid története során három. Gergely kápolna (1061). 3. Sz. a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. Ravenna középkori építészete (IV-VI. alaprajz. kolostorakadémia (folyosó. Az ortodox baptisterium (S. gavit (1211).) sarkain fülkékkel bővített kvadratikus tér. gavit.). valamint a népvándorláskori népek kultúrája. a keleti provinciák és Bizánc. 450. sz. gavit (1185). könyvtár (XI.A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). Amenapörgics (Megváltó) templom (966). Haghbat. de .). Giovanni in Fonte. 3. A gavit jellegzetes boltozati megoldása. k. . sz. harangtorony (XIII.a tengeri kapcsolat révén .. 5. k. 6. kolostoregyüttes főtemploma (972991). A város környéki mocsarak természetes védelmet. sz. a római ókeresztény sírépítmények hagyományait folytatja. 4.szír hatás is kumutatható. 7. A barbár zaklatások elől a császári székhelyet Rómából a jobban védhető Ravennába helyezték át. Építészetben a későrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemző. alaprajz. Lorenzo kápolna) kereszt-alaprajzú. történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a késő-római (ókeresztény) építészet. XI. 2. eredetileg S. könyvtár (1063). középkupolás mauzóleum. Szurp Asztvadzadzin (Sz.) Földrajzilag. Classis kikötője tengeri menekülés lehetőségét biztosította. kolostoregyüttes: 1. axonometrikus ábra.). a "jerdik". Istenszülő) templom (928944). 8. A Galla Placidia sírkápolna (450.

de előtérbe kerül a gótok formakincsének. in Fonte.Appolinare Nuovo. Giovanni k.) kétszintes centrális. 476-ban Romulus Augustulust megfosztották trónjától. Odovakár (476-493) herul fejedelem uralmát a keleti gót vezér. Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben (526-tól) ténylegesen. alaprajz. Theoderich-síremlék (520. k. . Az építészetben jellemző az ókeresztény hagyományok továbbélése. valójában független. alaprajz.Ravenna. metszet. metszet (Balogh I. Galla Placidia mauzóleum (450.A keleti gót királyság fővárosa (476-526). 519) részben római ókeresztény hagyományt őriz. 519). Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa. majd 539-től jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette . Ravenna. rajza). ariánus Ravenna. alaprajz. mind Bizánctól való elszigetelődést eredményezett. Nagy Theoderich Ravenna.A bizánci exarchátus építészete (526-751). Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl.). k. A gótok ariánus hite mind Rómától. . Theoderich családi kapcsolatot épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank királynak a házassága). Az ariánus baptisterium (500. 450. palotatemploma (S. alaprajz. alaprajz. Ugyanakkor az 526 után nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor népeinek hagyományai között. metszet. I. Nagy Theoderich palota. k. a bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett). Appolinare Nuovo. a nyugatrómai birodalom formálisan is megszűnt. metszet.). k.) a szír mauzóleumokra emlékeztet. az európai preromanika egyik első ismert alkotása. baptisterium (500.). ortodox baptisterium (S. Ravenna. a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztető mauzóleum. részben szír hatásokat mutat.és templomegyüttese (S. Theoderich síremléke (520. hagyományainak alkalmazása is. k.).

s már ebben a formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévő kultúrák építészetét. HH. A korszak társművészetére az aranyalapos mozaik a jellemző (bizánci hatás. 3. Alaprajz. templomhajó. Ravennát.az egykori gót királyságot és fővárosát. 5. 2. György emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér). A Ravenna kikötőjében épült bazilika (S. hogy Róma antik öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény építészetben. Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra (Palesztína. 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat.egyéni módon átfogalmazódott. 4. Ugyanakkor a Ravennában folyamatosan jelen lévő szír hatás sem elhanyagolható. a földöntúliság. diakonikon. 1. Szeriosz és Bakkhosz templom. Vitale templom (526-547).reális formát öltött. S. protheszisz. Szíria). metszet. ikonográfiai kötöttségekkel. 7. Az építészetben döntően . Appolinare in Classe bazilika régi narthex. A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható.kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példaképszerepe a meghatározó (pl. Vitale templom (526-547) építtetője (mecénása) egy Julianus Argentarius nevű szír kereskedő volt. Ezzel az egykori római birodalom újbóli egyesítésének ideológiája . E hatás Bizáncban . (535-549). Ravenna. egykorú). A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz. . A helytaró (exarcha) főtemplomává "előlépett" S. megteremtve ezzel az európai romanika művészetét. az öröklét kifejezője). és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. Egyiptom. apszis. Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítő szerzetesek révén sugárzott ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori népek prefeudális építészetére. Ravenna. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár és a császárnő ábrázolása.a császári és a szerzetesi építkezésekben . liturgikus tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja.a szintén Jusztinianosz által kezdeményezett . A S. 6.Itália egy részén . S. mai narthex. Appolinare in Classe. alaprajz. kórus.

) keletről nyugat felé áramló népei vették birtokba. közepe: a burgundok letelepedése a Rhone vidékén. Az egykori római épületek használatát a romanizált őslakosság még ismerte. Alarich elfoglalta Rómát. A romokat vagy kőbányának használták. 516. 498. Attila hun birodalma. idővel eredeti funkciójuk feledésbe merült. 330.). fejlett egyházszervezet a nyugati provinciákban. A Nyugatrómai Birodalom bukása. Monte Cassinóban Nursiai Sz. a hun birodalom fölbomlása. sz. nyugati) utánzásának. sz. egyes római városok tovább éltek (történeti kontinuitás). 410. Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény. fejlettségi fokától függően . IV. 432. vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás). Konstantinápoly alapítása.IX. Arles-i zsinat.) Európa a prefeudalizmus korában (IV313. 396. követésére). A burgundok fölvették a kereszténységet. Germán betörés Hispániába. Attila halála. A rómaiak távozása után azok műszaki és kultúrális hagyatéka . Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397). Klodvig király megkeresztelkedésével frank keresztény királyság alakult nyugaton.megmaradt. 434-453. Nagy Theoderich elfoglalta Rómát. . preromanika 476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. 493.álló vagy romos épületek formájában . sz. Sz. Így az egységes római civilizáció és kultúra "romjain" . 529. 453. Patric ír missziója (+461). Ágoston Hyppo püspöke lett (+430).időnként azt meg nem értve! Chronologia (IV-IX. 353. A sokszínűségben az egységet a nagy példakép. 476.a rátelepülő egyes népcsoportok hagyományaitól. séget. Nyugati gót berendezkedés Galliában. Népvándorláskor. 493-526. rész: A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete 4. Benedek megalapította a bencés rendet. Nagy Theoderich uralkodása. E sokszínűségből fejlődött ki az első egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is utalva Róma hagyományainak vállalására.2.eltérő "nemzeti" kultúrák alakultak. 451. utólérésének a szándéka teremtette meg . 540. 409. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat. A bencés Regula születése. 374. 429-534. sz. Vandál állam Észak-Afrikában. a római császárság (keleti. A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t. IV. sz. 412. Catalaunumi csata. Sz. V.

sz. axonometrikus metszet. 768-843. azok megmaradt emlékeit részben fölhasználták (esetleg új funkcióban). hexagoná.Építészeti kontinuitás: a még álló. Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez kőbányának használták. sz. 840-870. Nagy Károly birodalmának felosztása. Angolszász térítés kezdete VI. tömegvázlat. Pribina állama Pannóniában. Trier.Sophiane lis mauzóleum (II. Palatium Sacrum.). 4. Verduni szerződés. Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra. avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig).septichora. alap. Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit értelmezték át.). egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak. 895-ig. és alakították át keresztény templommá (pl. 843. (Nagy) Sz.1. axonometrikus rajz. tömegvázlat. magyar honfoglalás befejezése. metszet. 911. 2. 730. római hatás Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is érvényesült: . vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a lakosság tovább használta. Kis Pipin frank király.).1. sz. Római hagyaték. 596. cella trichora (háromkaréjos) kápolna (III-IV. . Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot. Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezők 4. Az ókeresztény kor szakrális épületeit az őslakosság tovább is használta. (Pécs). a településeket tovább használták.). Pannónia területén a kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova) ókeresztény építészete (II-IV. Normandiai normann hercegség alapítása.Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai adottságokat a megtelepedő népcsoportok is fölismerték. Martell Károly frank maiordomus. Gergely pápa (a keresztény "ókor" vége). 305. romanizált őslakosság is segített.1. hétkaréjos kápolna (II-III. A folyamatosságban a helyben maradt. 751. k. I. sz.590-604.). cella Iova (Dombóvár). fele: longobardok letelepedése Lombardiában. 711. . majd (800-tól) nyugat-római császár. Nagy Károly frank király.sz. Aquincum (Óbuda).

így élő "római" példakép Bizánc lett az európai kultúrák számára. Látványos pompája követendő példa lett. memoriális épületekben türöződik Kelet építészeti és liturgikus hatása. hogy a Nyugateurópai térítők nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb rómavárosi liturgiát. Ehhez a körhöz sorolható Trogir Sz. alaprajz. részben antikizáló (római. . A keleti (szír. VI-VII. A bencés térítések korai központjai (Hexam. sz. ld. sz. A megdöntött nyugati császárság után a nagy Róma egyetlen élő örököse. Így érthetőbbé válik. a bencés térítők missziói (596-tól) már ezzel a helyi hagyománnyal találkoztak. A brit és ír szigetek első térítői valószínűleg Észak-Afrikából indultak. E térítő munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend.). hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti birodalommal. alább). Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci kultúra. Zára. St. templom (mai formája X. Főleg centrális. k. filiáris századi kolostor. Ugyanitt a zárai baptisterium (614. Canterbury. alaprajz. É-afrikai) elemeket. Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a talán Afrikából származó . a hittérítések szervezője.hagyományok is érezhetők. természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. Bradford-on-Avon. "gallikán" liturgiák).A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása. H. Germigny-des-Prés. szívesebben gazdagították azt bizánci. Donato temploma (IX. Bizánc. Az antik kultúra emlékei (pl. örmény) hatás a Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl. A Rómából küldött térítő szerzetesek működési helyükön létrehozták az első szakrális épületeket. VII. Az egyszerűbb. 416-418). sz. Pl. Euphemia. ott).). Nerdum) az egykori anakhoréta.) hexagonális tere bizánci előképre mutat (Konstantinápoly. Nerdum (Írország). Az egykori térítő-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld.) római ókeresztény térformát ötvöz a keleti liturgiákra jellemző "szír" szentélyfejjel. sz. Mária temploma (X. Reculver.) egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. már nem mint birodalmi központ.) is.n. Brixworth. szír vagy örmény elemekkel (ú. parochiális egyházak (pl. A római hatás harmadik csatornája az "élő Róma". Hexam (Northumbria). építészet. sz. Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok legegyszerűbb térformáját. A korai oratóriumok (pl. helyszínrajz. kolostortemplom (VII. tömegvázlat. irodalom) is ilyen egyházi "szűrőn" jutottak el az új népcsoportokhoz. bizantikus) homlokzati elemeket tartalmaznak. Dingle. Sz. hanem a keresztény egyház központja. majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek.

A longobardok két. S.és háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme).). A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemző (cikk-cakk motívum. stb. A honfoglaló magyarok díszítőművészetében a fonatdíszek. alaprajz.. Sz. IX. palmettás díszítés. tarsolylemez (IX-X. longobárd fonatdíszes Tarcal. tarsolylemezek..2. fémművesség. 4. törtpálca. fűrészfog-motívum. Szolyva. Donato. (VIII. Mária sz. .). Fejlett volt viszont a díszítőművészetük. párkányok (VIII-XI. alaprajz. Tarcal. kerámia. hurkolás). Zára (Zadar). X. stb. örmény. textilművészet.metszet.Zára (Zadar).). sz. metszet. Dublin. alaprajz. metszet. templom. Népcsoportonként eltérő formakinccsel járultak hozzá a romanika művészi arculatához. a palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. keresztre-feszítés. Bezdéd. Valamennyi népnél jelentős az ősi. sz. k. totem-állat ábrázolása. ennek krisztianizált formája élt tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban. Athlone bronzplakett Pavia. Az ősi formakincs továbbélése A vándorló népek többnyire számottevő önálló kőépítészettel nem rendelkeztek (nem volt rá igény). sz. közötte díszítő jellegű állatalakokkal. Éppen a vándorlás során Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti (bizánci. fafaragás. baptisterium..1. sz. Az ír-kelta területen a végtelen terülőmustraként kialakított fonatdíszítés a jellemző. Trogir (Trau). perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz.). de megjelentek a szimbólikus szörny-alakok is. 614. elsősorban a korábbi faépítészet és ácsmesterség továbbéléseként.

Az asturiai Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. részben Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentős építkezéseket. alaprajz. Banos de Cerrato (Valencia) Sz. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena (Asturia. így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek létre ("gallikán liturgiák"). János S. fejezetben már szóltunk (Theoderich palotája. Szerkezetében faépítészeti hagyományokat. szír. Mindkét területen jelentős keleti (bizánci.4. részben szakrális. k.).) temploma is. melyet utóbb (8438) S. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi módosulást eredményezett. . palotatemplom. alaprajz.2.n.1.2. A templomok liturgikus teréhez minden esetben hozzátartozik a keletről már ismert "hármas szentélyfej". sz. sz. VI. Cristina de Lena. templom S. sz. sz. századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok). metszet. A népvándorlás korának építészeti emlékei 4. Liturgikus tere a gót (ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja. templom. de egyenes zárású apszisához két melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. IX. részben kultikus céllal. Miguel de Lillo.2. 4. nyugati rész alaprajz. (IX.) templom (661). Banos de Cerrato. homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. metszet. Fejedelmi építkezések A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak. mozarab rítus. (IX. Sz. Az itáliai Cividale településen a longobard fejedelem magánegyháza épült (S. Theoderich síremlék. mely a Karoling-kori Westwerkekre emlékeztet. Asturia. Hispánia) A VI. sz. így nem a Rómából kiinduló térítő missziók hatása a meghatározó. örmény) hatások is kimutathatók. alaprajz. sz.) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van. Maria de Naranco néven templommá alakítottak.). eleje). IX. Nagy Theoderich ravennai építkezéseiről a 3. 774. János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ.). Ennek hispániai változata az ú. metszet. Maria delle Valle. Mindkét területen jelentős ókeresztény hagyományok voltak.2. A S. A gótok építészeti emlékei (Itália. míg ÉszakItáliában az ambrozián liturgia terjedt el. Miguel de Lillo templom (Naranco.

több monostort alapítottak (pl. 4.Naranco (Asturia).).). k. 600. k. A korai monostorok . . A korábbi. A térítő (bencés) szerzetesek építkezései A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések során formálódott. Nazarius apátsága (768-774). alaprajz. fejedelmi csarnok. Az épületeknek a szerzetesek mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni. kapuépítménye az antik diadalívekre emlékeztet.3. egyedi szabályok szerint működő szerzetesi közösségek életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élő bencések monostori rendje.2. így ezeket a későbbiekben mutatjuk be. Maria de Naranco templom. majd S. Luxeuil. Cividale (Lombardia). longobard fejedelmi magánegyház (774. A bencés térítés első központjai a Karoling-korban is tovább működtek. Bobbio.azóta részben elpusztult . kezdetben önálló regula szerint éltek. Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi. alaprajz. Benedek reguláját (pl. Sz Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre. 615). Maria delle Valle.példája Lorsch S. majd fokozatosan átvették Sz. hosszés keresztmetszet. S.

század végén jelentkező ciszterci építészet puritán (toronytalan. geometrikus díszítésű). körüljáró-tető.a bencés építészetben a reprezentáció előtérbe került. a gótika előkészítése. hogy . geometrizáló díszítések. 5. Aquitania: erős bizánci hatás a kereszt-alaprajzú. műhelykapcsolatoknak. a kapuépítmény homlokzata. Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény. Nazarius apátság (768-774). A zarándok-utak mentén a franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el.és művészettörténeti szakirodalomban többféle módon történik. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek elsősorban a különböző földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó sajátosságokat.a XI. Provence: erős antik hatást mutató terület. Normandia: erős szerkezetiség. keresztház-tető. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került. kápolnakoszorús apszis (francia szentély). sokhajós.egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak. E túlzottan "regionális" megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét. lombard kapu) alakítottak ki. kápolnakoszorú teteje. A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek főbb jellemzőinek bemutatásával): Franciaország: Burgundia: .a területi eltérések ellenére . a kisázsiai és az iszlám hatás. rekonstrukciós tömegvázlat. hosszház-tető. Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek hatása (kolostori kerengők) érződik. Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább. A homlokzatképzésben két iskolát teremt (síkszerű kőberakásos ill. hogy a helyi sajátosságok túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti. főleg a díszítőművészetben ezek éltek tovább. . a meglévő templomokhoz kolostort építettek. Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsős tömeg kapcsolódik (négyezeti torony. egyenes apsziszáródású. a bizánci. a normann. alaprajz. térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v. Díszítésére a kőberakásos (cosmata) díszítés a jellemző. kupolás terekben. építészetét a továbbiakban a normann kora-gótikus fejlődés határozta meg. Romanika A romanika tárgyalási módja az építészet. . soktornyos nagyméretű templomok épültek. St. Németország: fejlődése a császári dinasztiákhoz kötődik. Hispánia: a helyi hagyományok erős délfrancia és arab elemekkel ötvöződtek. plasztikus). az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. Toscana: románkori építészeti arculatát főleg az antik hatás határozza meg. álbazilika.Lorsch. Itália: Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és homlokzatképzés (kulisszahomlokzat. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós. Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg. törpegalériás. ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat.

Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i csata) 751-768. Ottó császár 983-1002. a romanika első nagy szintézise. Ottó császár 987.Szász dinasztia (Ottó-kor). Nagy Ottó császárrá koronázása 955. a kétszentélyes német templomtípus megjelenése. I. Longobard királyság Itáliában 714-741. Lech-mezei győzelem a magyarok fölött 973-983.n. Sz. III. geometrizáló díszítések). Aniani Sz. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5. 800. vállalta az "egyház védője" címet. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia) 768-814. II. Jámbor Lajos császár. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte). Száli-frank dinasztia. a Rajna-menti építőműhely császárdómjai képviselik a klasszikus német romanikát (négytornyos. az ú. Martell Károly a frank állam maiordomusa 730. Benedek bencés reformja 814-840. Nagy Károly udvari művészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem . István fejedelem. Nagy Károly uralkodása a frank birodalomban. Karoling-kor) 482-511. "Karoling reneszánsz" Chronologia (Preromanika. Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat egységesítette. Capet Hugo francia király 997-1038. I. megkíséreljük a romanika fejlődését úgy összefoglalni. Nyugati gót állam Hispánia területén (711: arab hódítás) 568-774. a késő-romanika. Hohenstauf-dinasztia. Lotharingia) 855. Henrik császár A Karoling birodalom és Európa korarománkori térképe A letelepedő frankok első uralkodócsaládja. A fenti csoportosítást tudva. Az angolszász királyságok egyesülése 843. majd magyar király 1002-1024. Egyéb országok románkori építészete. a karoling birodalom fölosztása (nyugati frank királyság. 751-768). II. átfogó stíluskapcsolatok domborodjanak ki.1. a frank birodalom bomlása 829.1. Magyar honfoglalás 909.1. átmeneti stílus kora. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling reneszánsz") 802-817. hogy abban elsősorban az országhatárokon túlmutató. Verduni szerződés. Cluny alapítása 919-936. ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá koronázták. kétszentélyes. 5. 481-511). a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a kereszténységet (Klodvig király. A térszervezet nem változott. a szerkezet és az épületplasztika fejlődött (kerek-szobrászat). Klodvig frank király (Meroving dinasztia) 507-711. német királyság. háromhajós bazilikák. (Nagy) Ottó német király 962. A normannok letelepedése Angliában 896. 751-től a kezdetben maiordomusként szereplő Karoling család uralkodott (Kis Pipin. Henrik német király (Szász dinasztia) 936-973.

de szimbólikus tartalmú előkép a jeruzsálemi Sz. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. Távolabbi. A "frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul (Sacramentarium Gregorianum). A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet. Dijon. Alkuin volt. Bizánc építészete volt. Jeruzsálemre) emlékeztető centrális térrész épült. sz. Odo von Metz) tudatosan választott előképévé. Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt. Közvetlen példaképe azonban az "élő Róma". a S. Az esseni Münster (XI. de különös hamgsúlyt kapott Ravenna előképszerepe is.. így kézenfekvő volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni.értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. körüljárós tér). . Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális. Az udvar ideológusa az angol bencés. Ezekben esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták.) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796805. Az egykori ravennai exarchátus főtemploma. Utóbbi szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek.

A szerzetesi funkciónak megfelelően az apszis előtti nagy keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését. . A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római ókeresztény hagyományokat őrzi. Ugyanitt . metszet. földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció). Corvey apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll. Dijon. sz. Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú ábrázolásokból ismert. míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségőrző hely és kápolna volt.a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az uralkodói karzattal!). Centula S. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018). belső nézet. többszintes centrális tér. palotatemplom (796-805).Aachen. Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését végezték. Essen.. A nyugati oldalon a szerzetestemplomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mű"): toronyszerűen kiemelt. korábbi előzmény). a Westwerk Westwerk metszete. a földszinti és emeleti alaprajz.esetenként . alaprajz (hosszház 1272). metszete. Münster (XI.

Centula. S. bencés apátsági templom (744. 12. alaprajz.).csak tervrajzról ismert . átrium 937-948. 8.. a kolostorterv magyarázata: 819. 14. keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció kidomborításaként apszidiálisan záródik. előkelők vendégháza. orvos-lakás. novicius-kápolna. 13. átrium 937-948. alaprajz. "Ratgar-bazilika" 790-819. 6. Fulda kolostortemploma (744. 1. apátsági templom (855 utáni állapot). 1613-ból ismert ábrázolás. Riquier apátság (790-799). 3.Sankt-Gallen. 790. a Westwerk metszete és homlokzata. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen előzményének tekinthető. érvágóház. tömegrekonstrukció. . alaprajz.. kocsiszín. 5. Hagyományos.Sankt Gallen kolostor egykori (820 k. gyógynövény-kert. Bonifác (Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált. ispotály. noviciusok háza. 10.) elrendezése. Ezt a típust követi a . metszet. metszet. 2. Corvey. Fulda. 7. 4. iskola. ispotály-kápolna. fürdő.. 11. konyha. apáti lakosztály.) Sz. 9.

temető, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütő, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengő, 25. éléstár, 26. kézművesek háza, 27. pékműhely, 28. malmok, 29. pince, 30. műhely, 31. csűr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye. Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki) kapcsolatot mutat. Csak sejthető, hogy létrejöttük a szórványban élő szír és örmény kereskedők jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S. Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin főtemplomának a pontos mása. KözépEurópában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon Feldebrő temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.

Gravedona (Itália), S. Maria Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro (VIII-IX. sz.), alaprajz. del Tiglio (VI-VII. sz.), (VI. sz.), alaprajz. alaprajz.

St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

Feldebrő, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság tömegvázlat. alaprajz, tömegvázlat. 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)

(1060-1063),

A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezője a Német-római császárság volt. Ennek megfelelően az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlődés "gerincének", majd erre a fejlődési vonalra fűzzük föl a különböző interregionális áramlatokat. A tárgyalás az időrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az északitáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt. A verduni szerződés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik (919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlődése a X. századtól kísérhető nyomon. Fejlődési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254). a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, KözépEurópa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagykárolyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt.. Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni bencésekkel, környezetében jelentős képzőművészeti központ jött létre (pl. bronzművesség). Típusalkotó előképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas, négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a későbbi német császári dómépítészetben. A nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlődött. A templom tömeg-kapcsolata esetleges, additív (lépcsőtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett többnyire geometrikus jellegű (pl. "kockafejezetek").

Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat, axonometrikus metszet, távlati kép. A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a jellemző. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult (Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX. sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a későbbi zarándoktemplomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961ben épült).

Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.

): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. négytornyos templomtípus). Wiperti kripta (961). négytornyos. a templom többi részét átépítették. alaprajz. sz.. b. dóm (1025-1106. András kórus 1234-ben épült). Fontos szerkezeti fejlődés az emelt-ívű keresztboltozat és a kötött rendszerű boltozási mód alkalmazása. Mivel a nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye. Worms).). 1159. S. 1239. században már nem végeztek (a nyugati. Servatius templom (1070-1129). dóm (978-1085. hogy eredetileg kétszentélyes volt. alaprajz. 1159. Worms. Speyer. rajnai császárdómok (Speyer. kétszentélyes. Térszervezésben követik a Karoling és a szász hagyományokat (kétszentélyes. metszet. A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. a korábban ilyen teret igénylő liturgiát a XIII.n. További részletei lombard hatást mutatnak. belső kép. dóm (1025-1106.n.): háromhajós. Keleti apszismegoldásának leegyszerűsödése jelzi.. az altemplom a keleti szentély alatt van. nem kizárt. Csak a keleti oldala őrzi a középkori formát. Speyer. két keresztházas bazilika. "invesztura-harc" időszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló törekvése. Mainz. Quedlinburg. .Quedlinburg. a korszak legjelentősebb épületei az ú. A Rajna-menti császári központokban önálló építőműhely működött. hogy az alaprajz csak mint hagyomány élt tovább. törpegaléria). alaprajz. lombardiai homlokzati elemeket is alkalmaznak (vakárkád. Sz./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az ú.. Mainz. tömegvázlat. szerkezetében a legtisztább (szintetizáló) császárdóm. eleje -1234. a homlokzatképzésben és részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemző.): időben legkésőbbi. dóm (XI.

A csökevényes Westwerk-re emlékeztető nyugati karzatot két hangsúlyos torony fogja közre. A premontrei rend Jerichow-i prépostsági temploma (1150-1190) szintén a Cluny II. előcsarnok 1230. alaprajz. lombard kapcsolat).. Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás.) ez a konzervatívizmus jellemzi. bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás alkalmazása már előre mutat. külső nézet a Sz. dóm (978-1085. dóm (XI. korai állapot tömegvázlata. A bencés reformokat . . szentély és keresztház metszete.).1234). sz.a hirsaui kongregáció képviselte. Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156. templom térformáját követi. A Sz. hosszmetszet. A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dómműhelyek hatása jellemzi.. 1239. alaprajz. eleje . A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika látható (kaukázusi ill. Worms.Mainz. térformáját idézi. hatalmas altemploma itáliai példákat idéz. András kórussal. dísztelenség).a burgundiai Cluny hatására . részben a Cluny-i 2.

alaprajz. c. a folyamat a császárság széthullásában. századra a császárság fokozatosan elveszítette a jelentőségét.. északi és keleti homlokzat./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII. Politikailag és gazdaságilag a vezető szerepet a francia királyság vette át. tömegvázlat. Naumburg. Jerichow. alaprajz. premontrei prépostsági templom (1150-1190). a birodalom széttagolódásában végződött. Hirsau. Sz. Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat . bencés apátsági templom (1093-1156. keresztmetszet. alaprajz. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091). Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erősödött. 1230.). A kései dómok (Bamberg. tömeg-rekonstrukció.Maria Laach.

megőrizte. Erősen geometrikus díszítésében nagy jelentőség jut a kapuknak. a kerek-szobrászat első. "püspök-folyosó" boltozata és fejezetei).az apszisban szentélyrekesztőt (lettner) alkalmaztak. hosszmetszet. . dóm (XI. Az épületplasztika gazdagodott (pl. Bamberg. sz. kápolnakoszorús szentély). külső kép. részletképzése a német hagyományokhoz ragaszkodik. dóm (XI. a társművészetben nyújtott a korszak jelentős fejlődést. Sz..1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására . jelentős alkotásai megszülettek. Önálló plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követő alaprajzi megoldást mutat.. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta) kvalitásos kerekplasztikai alkotások. György székesegyház (910. alaprajz. 1185-1237). Építésében ciszterci műhelye működött közre. kapuk). Naumburg. sz. Magdeburg. 1210-1235): apszis-megoldása és nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja. ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl. Bamberg. körüljárós. sz. dóm (XI.. Limburg an der Lahn.inkább formai meggondolásból . dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását (hangsúlyos nyugati toronypár. István király lovasszobra). .

metszet. apszis belső. nézet) lettner. György székesegyház (910. Milánó környékén a Sz. mely bizánci. metszet. a germán hódítások révén vált a Német-római császárság részévé. Sz. Regensburg . keleti nézet.Naumburg. Építészetének alakulását meghatározta az erős antik hatás. 5. dóm (XI.ld. a longobardok saját ősi formakincse. Limburg an der Lahn. alaprajz.1. Lombardia császárkori építészete Észak-Itália 919 után.3. 1218-1280). apszis részlet. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl. 1210-1235). alább). korábban önálló longobárd királyság volt. Magdeburg.n. Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú. keleti (nézet) és nyugati (alaprajz. alaprajz. szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik). sz. dóm (1209-1363). alaprajz. E .. nyugati homlokzat. ambroziánus liturgia vált általánossá.. jelentős bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén).

). S. A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erőteljes germán hatást mutat.). szörnyalakok). alaprajz hossz. S. Milánó. S. Főoltárán van Sz. A templom egykor tervezett kötött boltozása helyén ma famennyezet van.és keresztmetszet. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé érződik az ambrozián liturgia hatása. Modena. Ágoston sírja. Modena. A "szabályos" lombard bazilika Sz. galériákkal díszített köpenyfal. S. dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika. Zeno sz.. Homlokzatképzésben jelentős elem a bazilikális tömegformát elfedő kulisszahomlokzat: a nyugati fal elé épített.egyszerűbb .n. lombard-kapu típusalkotó példája.terület jellegzetes térformája az ú. sz. sz. altemplom nélkül. dóm). átépítve 1098-1128 között). Como. szintén "kilóg" a hagyományos lombard templomelrendezésből (öthajós templom. Ennek is elsősorban . a városon belül a közvetlen analógia a S.). háromapszisos. Verona.). Ambrogio (X. alaprajz. Többszintes változata is lehet (Verona. S. erősebb a rómavárosi . Szobrászati díszítésében erősen él a longobard hagyomány (fonatdíszek. melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl. keleti toronypárral). Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII. Maggiore apátsági templom (1125-1139). a keleti oldalon kiterjedt altemplommal. Pavia S. 1098-1128. A nyugati kapu az ú. S. a teljes keleti részt kitöltő altemplommal. Verona. Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma. Átriumos udvara ókeresztény hatású. A "kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard. Abondio templom (1095 k. Michele temploma (1125-től) Lombardiában idegen keresztházas térformát képviseli. empóriumos bazilika. egységes teret sejtető. valamint a lombard kapu: baldachinos előépítmény. Ferrara. Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga. dóm. Ambrogio bazilika (X. lombard bazilika: háromhajós.liturgia hatása. Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is feltételezhetők (pécsi székesegyház műhelye). Zeno kapuja). többnyire keresztház nélküli. liturgikus tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi. Kötött rendszerű boltozása az egykorú német emlékekkel mutat rokonságot. Ambrus sírja fölé épült. alaprajz. dóm (1099-1184. Milánó. metszet..n. Verona.

S. az ú.n. A comoi S. alaprajz. hoszmetszet. Pavia. nyugati homlokzat. S. 1065 e.germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). Erősen átalakított formája alapján az egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni. Épületplasztikája.) a maga trikonchás rendszerével szintén germán analógiákra mutat (Köln. sz. "lapos plasztika" Paviával rokon. keresztmetszet. . Michele templom (1125-től). Maria im Kapitol.). Fedele templom (XII.

Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítőelemet tartalmaz. St. S Abondio templom (1095. Gurk.). St. hosszmetszet. Ma szalvatoriánus priorátus. ágostonrendi prépostság (1145 k. ). eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat. S. A terület művészeti központja Regensburg volt.). Seckau (Stájerország).ma bencés apátság): "lombard" alaprajzi típus. . Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. sz. sz. Emeram templom (X-XII. Regensburg.1. 1180 k. Münster (XI. Sopron-horpács). Jakob (Schottenkirche.Regensburg. (Schottenkirche. Hemma sírja). Regensburg.4. Fedele templom (XII. Emeram (X.sz.): a skót bencések temploma a szabályos lombard alaprajzi rendszert követi. Jakob eleje). Csatlakozó területek császárkori építészete Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvöződtek. századi átépítés eredménye. között a délnémet és lombard hatások ötvözeteként jelentős építészeti alkotások keletkeztek. St. Geometrizáló díszítésében elsősorban a rajnai műhely hatása érezhető. sz.). k. hatalmas altemplommal ("százoszlopos kripta". keresztmetszet. St. benne Sz. Klosterneuburg. Como. 5. a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot. a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg. . alaprajz. századi purista helyreállítás nem vált az épület előnyére. sz. alaprajz.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik. (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika. alaprajz. XII. A XIX. két nyugati toronnyal és Westwerk-csökevénnyel. Münster (XI. alaprajz. sz. Belső díszkapuja ágostonrendi sajátosság. Regensburg.Como. alaprajz. Regensburg. Regensburg. a Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhető. A mai boltozat a XV. 1180 k.

átépítés 1350-1380). a ciszterci romanika vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika. ossarium . Wiener-Neustadt. István templom (XI-XIII. de egyes kisebb régióknak is sajátos arculata volt. 5. Ezeket nevezzük interregionális áramlatoknak.). általános áramlatok irányzatok. Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását mutatják. a bencéseknek. délre lévő területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség. közepe. ság (1145 k. Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII. melyek már a gótika szintetizálását készíti elő.. Mödling. 5.) Az európai romanika kialakulásának és fejlődésének a korában a meghatározó politikai és gazdasági tényező a német-római császárság volt. stb.). század első felében születtek jelentős alkotások: Tulln. Liebfrauenkirche (XIII.XIII. sz. ill. ossarium . Ennél fontosabb. Schőngrabern (Alsó-Ausztria) plébániatemploma a XII. Sz.2. átépítés 1350-1380. A kisebb emlékek (plébániatemplomok. hogy a romanika építészeti fejlődésében vannak régióktól független. Marienkirche (1028-1213. végén épült.1250 k.. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat.2. Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika" Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek. alaprajz. Deutsch-Altenburg. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is . sz. közepe. külső épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki kapcsolatokra mutat. 1420-1491). Ennek figyelembe vételével választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különböző területeinek alkotásait. Különösen föltűnő az Alpoktól északra ill. sz. Az interregionális áramlatok másik csoportja viszont már olyan térszervezési. Tulln.Gurk (Karintia). vagy az "élő Róma".1. sz. A romanika azonban ennél sokszínűbb: regionális változatai jöttek létre az eltérő földrajzi és társadalmi környezetben. szerkezeti és formai elemeket mutat. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika. székesegyház (1140-1200). bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a római hagyatékot őrző és ápoló antikizáló (latin) romanika. csontházak) a Közép-európai egykorú emlékanyaghoz kapcsolódnak. Alsó-Ausztriában a XIII.XIII. metszet. a magyarországi késő-románkori műhelyekkel eseti kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg. 12591270. ossarium . Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsősorban az antik (római. sz.).. Seckau (Stájerország). Bizánc vívmányait továbbfejlesztő bizantizáló romanika. eleje. ágostonrendi prépsostalaprajz.

. Clemente 1099-1108). a római egykori provincia hatása egyébként is erős volt. alaprajz. . sz. hogy azokon a területeken. új templomok építésére alig volt igény. a./ Itália Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák. megrősödése szükségessé tette az álló templomok kolostorral való kiegészítését. 1099-1108). a templomok térszervezetén nem kellett változtatni.). monasztikus elrendezést ott is alkalmazták. XII. a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét. Róma.figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük. Clemente (V. canonia) élt együtt (pl. Caecilia in Trastevere (V. átép. de alapjában nem változott. ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. Laterán-bazilika kolostora).. Mivel a rómavárosi liturgia továbbfejlődött. A papi közös életre alkalmas. de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény hagyományokat.sz. Róma. Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl. S. S. Az antikizáló kerengőkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztető. Róma. S. Természetes. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill. alaprajz. sz. Paolo fuori le Mura kolostora. S. Róma.a készítő család nevéről). ahol világi papi testület (káptalan. geometrikus mintázatú színeskőberakást (cosmata-díszítés .

A felületképzésben a firenzei műhely ismérve az antik elemek síkszerű alkalmazása. 1063-1118. de ez a hagyomány a gótikában is folytatódott (dóm. Firenze. Genova többi templomában (SS. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben újjáépített keresztelőkápolna (Battistero) felületein is. A fejlődésben szerepet kapott a délfrancia.). Miniato al Monte (1060-tól). a polichromia másodlagos. bencés apátsági templom (529. tömegrekonstrukció.. sz. Egyes elemeiben (pl. Reparata dóm) mellett fölépült az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma. Sta Croce). homlokzat. erősen renoválva: eredetileg háromhajós ókeresztény bazilika. Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta (a "nagy" példakép). hosszmetszet. Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero. S. ill. századi építészetét alapvetően a római hagyaték határozta meg. Pisa. A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) volt. S. Genova. S. . emelt szentélyes megoldásban.Monte Cassino. A dóm-együttes részei: 1. valamint a toszkán romanika közelsége. A rómavárosi liturgia bővülése a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhető a népoltáros. építészetben is eltérő stílust képviseltek. belső kép. dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika. Stéfano apátsági templom (XII. szentély alatti kriptával. Miniato al Monte. apszis-kialakítás) germán hatást mutat. polichrom geometrikus elemekkel (márvány-berakás). alaprajzi rekonstrukció. Háromhajós. egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. a S. campanile. oliveti bencés templom (1060-tól). Donato) gyakori az antik oszlopfők másodlagos fölhasználása. 1071. dóm (Busketos és Rainaldo műve. a szír zarándoktamplomokra emlékeztető hangsúlyos. Annunziata. S. Liguria: A terület XI-XIII. háromhajós keresztházzal. Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el. Provence-i hatás. alaprajz. A homlokzatképzésben lombardiai és germán hatás is kimutatható.

látkép. sz. cimitero (temető. Michele templom (XII. Gilles. Viene. sz. nyugati homlokzatán timpanonos diadalkapuval.itáliai mintára . Trophime apátsági templom (1152. hevederes donga-lefedésűek. Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm. antikizáló díszítés van. St. sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. mind a kolostorkerengőben gazdag plasztikájú. Gilles-i francia szerzetesek voltak. Az apátság magyar vonatkozása. A torony . közepéről).campanile-jellegü. románkori és gótikus homlokzat. 1261-1270. Egyed apátság (Sz.. ú. László alapítása. 4.). apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u. metszet. stb. a tornyok szervetlenül kapcsolódnak.Pietro Somaldi. ritkán keresztházasak. A zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek későbbi átépítésből származnak. Lyon (utóbbi kettőnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal). Pisa. sz./ Provence (Dél-franciaország) A tartomány nevében is megőrizte az egykori római provincia-jellegét. (XII.) lakói évtizedeken keresztül St.). hogy a somogyvári Sz. Pisa. S.). XIII. . dóm (1063-1118). Bazilikái háromhajósak. sz. keresztmetszet.).). campanile (harangtorony. Arles. S. távlati kép.. battistero (keresztelő kápolna. Egyéb építészeti tagozatoknál is előszeretettel használják az antik elemeket. b. 1153.). k. Egyszerűbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is: Montmajour. 1137-1150. Az empóriumokba süllyesztett féldonga tartószerkezetek a későbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik előre. XIII. Michele templom alaprajz. sz. Frediano. közepe). Mind a kapuzaton. földszinti és karzatszinti alaprajz. 1091. empóriumos álbazilika. Battistero (1153. plasztika a XIII. A homlokzatképzésben meghatározó szerepű a római diadalívekre emlékeztető egyes vagy hármas kapuzat. földszinti és emeleti Lucca.): háromhajós.ill. Francesco. 2. "ferde torony". St. A S.): homlokzatán háromnyílásos diadalív van. Az egyébként külön utakon fejlődő francia romanika legjobban itt őrizte meg a "latin" jelleget. S. S.n. Zarándok-szentélye későbbi (XIII. 3.

bencés apátság (1032-ig). stb. León.). k. e. alaprajz.Arles. d.). . Az egykori Capitoliumon épült templom (St. Caecilia. S. Pere de Burgal bencés priorátus (1007. S. Maria im Kapitol. nyugati kapu. Martin. Fedele). Gilles. Gereon. Apostolok temploma. Trophime apátsági templom (1152. A város (Köln) más templomai (S. homlokzati vázlat. mozarab rítus továbbélése jellemző.). Isidoro ágostonrendi prépostság (IX./ Németország Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat.) az ókeresztény cella trichora elrendezést követi. S. alaprajz. de hasonló elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como. Korai példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S. S.. a káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló elrendezés érvényesült: Ripolli. S. karéjos apszismegoldása betlehemi előképre mutat. stb) is jelentős antik hagyományt őriznek. Cardona. bencés apátsági templom (1116-1150. c. 1065 e.). k. kolostorudvar képe. St. Köln (Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetű. St. k./ Hispánia A több tartományból álló területen a preromán-kori ú. 1054-1067). Vincente káptalani templom (1040. sz. körüljárós.n.

1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok templomának elrendezését követő kereszt-alaprajzú. Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. alaprajz. Márton templom Köln... Gereon templom (IV.. belső kép. mind a keresztes hadjárat csapatainak szállításában elsősorban Velence szerepe volt meghatározó. 1069). Antonio (1231-1237). mind a zarándoklatokban. Valószínűleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos. kupola-sorolásos térforma.2. Díszítőművészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal. Apostolok temploma (872. 1172-1220). metszet. alaprajz. Maria im Kapitol Köln. 1067(690. században is tovább élt. Nagy Sz. keleti homlokzat. S. A környezetben a térforma még a XIII. sz. A közeli Ravenna élő bizantikus hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket.2. dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra emlékeztet. alaprajz. századi dekagon. Mind a kereskedelemben. S. templom (1040-1065).Köln. Torcello. "Bizantizáló" romanika A "élő Róma". Szokatlan a templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). XI. alaprajz. S. Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma keresztalaprajzú. A Sta Fosca templom a közép-bizánci katholikon térformát idézi. Marco székesegyház (IX. Köln. de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. sz.). Padova. pl. kupola-sorolásos tere volt. Velence. 5. S. esetenként görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek. .

Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII. S. Marco székesegyház (1063. míg Angouléme katedrálisa (1105-1128) csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát. részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez köthető. Antonio templom (1231-1237). A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején. (639-1008).Padova. S. Torcello. Az épületek egyéb részletei nem tükrözik a bizánci vagy a velencei építészet és művészet magas színvonalát.3. S. S. Oliveti templomegyüttes: 1. 2. A centrális kápolna szerkezete részben Ravennához. Vitale (XI-XII.). Front temploma (1120 u. sz. Stéfano. Front templom (1120 u. Szerzetes. alaprajz. 1073).) a görögkereszt-formát is követi. katedrális (1105-1128). axonometrikus metszet. alaprajz. valószínűleg Velence közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma.2. S. Angouléme. Sepolcro. Perigueux S.és zarándoképítészet ("bencés" romanika) . metszet.): A két hosszházas bazilika közé ékelődött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír előképre utal (Gerasa). Velence. Perigueux. S. sz. bazilika és Sta Fosca templom Bologna.Bologna. alaprajz. alaprajz. 5. metszet. alaprajz. 3.).

stb. "útikönyve" alapján (1139-1173. Aymery Picaud: Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult egyházi intézmények működtetésében vállaltak szerepet. 325) után sokan a vallás haladó. 622) után a szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak.). Jakab apostol "mórölő" kultusza. A bencés rendnek ez az elsősorban missziós funkciója az ezredfordulóra befejeződött. Keleten Nagy Sz. a Szent sírja (Sant'Jago da Compostela). majd rövidesen már szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták. A fennálló rendtől való elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták). k. A XI. vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándoktemplomokat (Abu Menasz. Brescia. Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz. s ennek központja. mely az európai keresztény kultúra terjesztésében meghatározó jelentőségű volt. Szentsír-kápolnák (Cambridge. századtól egész Európából szervezett zarándok-utak vezettek ÉszakSpanyolországba.. Jakab személye keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt. 354430) az együtt élő világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"). Qalat Sziman). századtól). Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett szerzetesi közösségek jöttek létre. Pisa. társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban. Benedek (480-547) megalapította bencés rendet. így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegető iszlám veszély ütközőpontja. A betlehemi Születés-barlang (grotta) a későbbi kriptás-altemplomos megoldások. elsősorban a bencés szerzetesek kezelésében. Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. Compostelába. Sz Jakab személye (Jézus rokona. Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai.itt a két bibliai Sz. Más esetben jelentősebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl.A szerzetesség előzményei. a jeruzsálemi Sz. Ágoston. Bologna. Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra. Sz. később ezt több szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek). 323-tól Pakhomiosz közössége Tebennis-ben). A zarándoklatok előzményei: A keresztény kultuszhelyek. . Márton sírja Tours-ban a VI-VII. A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg először. Sír templom Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevő körüljáró folyosó előképe lett. 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz. Jeruzsálem és környéke 638-tól iszlám fennhatóság alá került. Szíriában és Egyiptomban szentek sírja fölé. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek létre a Szentföldet idéző zarándokhelyek. hogy a kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill. 711-ben Geb al Tarik mór serege már Hispániában harcolt. A zarándokutak mentén jellegzetes zarándoktemplomtípus alakult ki. keletkezett). Az arabok elleni reconquista-mozgalom egyházi vetülete Sz. Jeruzsálem első püspöke . ereklyék meglátogatása a keresztény ókor első századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem.

14. káptalani oltár. északi zarándokkapu. sz. Sír bazilikán jelentkezik (IV. 13. stallumok.Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle elrendezési vázlata: A. papi kórus. keresztház. 1. A típus főleg Hispániában és Franciaországban terjedt el. 8.). lettner vagy korlát. 7. főoltár. keresztházas bazilika. 3. kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély"). 2. Külsőben ennek a lépcsős tömegalakítás felel meg. 9. ereklye. mellékhajók. később a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett.vagy öthajós. 6. Főbb emlékei: . 12. főhajó. szentélykörüljárós.: főoltár előtti szerzetesi kórussal. Zarándok-templomtípus: Három. A kultusztárgy körüljárhatóságának első építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz.: hátsó szerzetesi kórus. mellékoltárok. 10. szentélykörüljáró. B. déli zarándokkapu. 5. 11. 4.(zarándok-) oltárok. főpapi trón.

Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand. S. rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert. Notre-Dame-la-Grande (1103-1145). A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt. francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes. támpillér. hosszmetszet. Elemeiben (csúcsíves donga.. Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes. A III. Öthajós. k. Sernin ágostonalaprajz. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. öthajós hosszházzal. templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését. a XII. Notre-Dame-du-Port (1100. déli homlokzat. bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája. vagy azok stílusában épült.). Cluny körzete volt. két nyugati tornyos. zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós. A kongregáció (910-től) a XI. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg. stb. zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták). két-keresztházas. Loire-ban S. 1168-1188. Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt. bordás keresztboltozat. középen pillérel osztott kettős kapu. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria. háromhajós keresztház csatlakozik. zarándoktemplom (1075-1128). Aquitaniában Poitiers. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították. . Toulouse. és nagy hatással volt a gótika kialakulására. Toulouse. alaprajz. Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre. II. század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert. Sant'Jago da Compostela. S. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia. stb.Sant'Jago da Compostela. rendi prépostság (1077-1119). Benoit-sur-Loire (1060-1130). században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. hosszmetszet. Cluny.

k. az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza. földművelés) jutott szerephez.Cluny. Első telephelyük (Cistercium. Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése. apátsági templom "kicsinyített mása". Vezelay. a második templom tömegvázlata. Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás. Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu).több zarándoktemplom is épült. 5. S. Burgundiában . alaprajz. a szerkezeti és formai fejlettség. a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója. Cluny. hosszmetszet.2. (1102-1132). S. Életformájukban a világtól elvonulás. Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale. Paray-leMoniale. a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével. alaprajz. nyugati k. rész hosszmetszete. bencés priorátus (1100. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely. nem volt zarándokhely. Ciszterci romanika A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban.). Vezelay. bencés apátság. bencés priorátus (1100. keresztmetszet.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll. .4.immár a Cluny-i kongregáció függvényében . bencés apátság. Térszervezete a Cluny III.

Bernát apológiája. a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. 26. 5. Szíria. Háromhajós. fő-és mellékapszisok. 20. Ezek később többször átépültek. ma múzeum. 1113). laikusok munkaterme. 32. négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus). egyenes zárású főapszis csatlakozik. Pontigny (Pontiacum. keresztfolyosó. összesen ezernél több monostorral. Morimond (Morimundus. olvasófolyosó. Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. laikusok temploma. toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek). jelentette. 29. hevederes donga és fiókdonga fedi. 6. La Ferté (Firmitas. 3. előcsarnok. a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). keresztfolyosó északi szárnya. Díszítésük növényi (pl. 23. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. laikus folyosó. calefactorium. A ciszterci építészet első periódusa. papok munkaterme. 11. stb. 21. talán legtisztábban "szentbernáti" épület. Fontenay. 25. kútház. armarium. 28. 1789-től nem működik templomként. káptalanterem. aszkézis. hosszház. könyvtárhelyiség vagy könyvespolc. monostorudvar. sekrestye. részben a szerkezetből fakad. 16. keresztház északi kapuja (halottak kapuja). temető. kórházépület. hosszház. Bernát (+1153). 1114). konyha. 4. Sz. részben elpusztultak. 19. feljárat a dormitoriumba. papok étkezője. egyenes apszis-zárással. a "kötött" stílus esik a romanika korára. 13. 1115). a. vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. katonás szervezettsége (atyaapátságok. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz. 31. keresztház. laikusok refectoriuma. latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás. fogadószoba. 27. 17./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú. Álbazilikális rendszerű. apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt.Ideológiájuk (Kereszt-kultusz. 14. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. lépcső a keresztházból.22. kórházépület. templombejárat a laikusok részére. átjáró folyosó az ispotályhoz. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek. templombejárat a papok részére. szószék a refectoriumban. kápolna. 10. betegek terme. Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi. . monostor bejárat. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély. 8. 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098). filiációs rend. A rend hierarchikus. "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. 2. 24. 18. raktár. 30. 1115). refectorium. szakrális formában. papi kórus. 7. 15. 9. auditorium. Clairvaux (Clara Vallis. 12. melegedő. kapusszoba. Észtország. beszélő. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű. Sz. vonatkozó vitapontok).

nyugati homlokzat. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek. hármas kapuzat. hajóácsolás. alaprajz. érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. ép. Mazan). boltozásra dongát. erődszerű toronylezárás. Épületeik fejlett szerkezetűek. Le fil. A normannok ősi hagyománya (faépítészet. monostor. fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk. az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. ismerték a támívek és támpillérek rendszerét. viszonylag nagyobb politikai önállósággal. axonometrikus metszet. két torony közötti nyugati karzat. Az északfrancia berendezkedés után.5. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak. fil. bordás-csúcsíves boltozatot. A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt. alaprajz. cisz. a VIII. hatsüveges boltozatot alkalmaztak.. b.2. tengeri közlekedés. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre.ép. az antikizáló "latin romanika" hatására. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól). ciszterci monostor. terci monostor. A ciszterci építészet európai elterjedését..L'Escala Dieu). sisak nélküli. hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt. csúcsíves dongát. (1151-1180.. alaprajz.Fontenay. 5. melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. Flaran Senanque (1148. A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat. A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között. 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát. Thoronet (1136. esetleg fölötte rózsaablakkal. félkörös apszismegoldással.k. ciszterci monostor (1139-1147). . melyre joggal illik az "imperiális" jelző.Mazan). ciszterci 1180-1190. alaprajz. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával. E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek. Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet. 1160. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl. fil. A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos.

alaprajz. A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat. szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak. Jumiéges. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen. alaprajz. Étienne bencés (1040-1067). S. Étienne (emporiummal). Caen. S./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt. S.n "váltakozó támaszállást" megszüntette. törtpálca./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges. hatsüveges boltozása újszerű. Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus. bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata. Főhajóját eredetileg famennyezet födte. alaprajz. Caen. S. S. a. Caen. Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült. két nyugati toronnyal. mely az ú. Trinité (triforiummal). közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel. apátsági templom Caen. Trinité bencés Caen. Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak. Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). metszet. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral). apácatemplom (1059-1066).Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog. apátsági templom (10621077). Ma romos. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző: . keresztmetszet. kereszt-ablak. s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. keresztmetszet. hurkolás). de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. b. S. keresztmetszet és főhajó travé-metszet. rózsaablak).

kőépítészetében (Sigtuna. . k. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon. Álkeresztházas. a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. Capella Palatina (1132-1143): II.iszlám hatás (díszítőművészetben). c. Lund. Monreale.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye. Cefalú./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared. dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika. d. szerkezetiség. hosszmetszet. dóm (1173-1182). az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor. a későbbiekben történik. alaprajz. . bizantikus mozaikdíszítéssel. Borgound. Palermo. háromhajós bazilika.bizánci hatás (középkupolás terek. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148.normann hatás (toronymegoldás. székesegyház (1100-1234).római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben). mozaikművészet). . Borgound in Laerdal). Lund) a normann.. geometrikus díszítés). térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak. keleti homlokzat részlete. alaprajz. távlati kép. . hangsúlyos négyezettel. középkupolás keresztházzal./ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill. Roger normann király palotakápolnája. S. Monreale. sz. távlati kép.). szász hagyományok határozták meg. fatemplom (XII.

p. A területen viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok. s az ezt az ideológiát kifejező első jelentős építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). és a legváltozatosabb keleti. 7. polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása következtében lényegében egy új "stílus". mint attól északra...írta Entz Géza (A gótika művészete. Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket.a romanikához hasonlóan . nyugati..1. a városi. viszont az új irányzat képes volt befogadni és szintetizálni a környező területek késő-román szerkezeti és formai vívmányait (burgundiai bencés és ciszterci építészet.3. amikor létrejött a cserére termelés. Gótika "A gótika az első klasszikus művészet. központosított monarchia volt képes biztosítani. Bp. Az említett interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták. melyet már jegyzetünk korábbi részében is nyomon követtünk. pénzforgalom. városi szerzetes-építészet). árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi bázis-különbözőség. Ahogyan az európai romanika néhány irányzata magában hordta a gótika csíráit. Egy-egy alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett. A romanika hosszú századokon át érlelődik. A korszak második részében.jelentős interregionális tényezők befolyásolták (ciszterci gótika. 6. Tovább differenciálódást jelent a regionális tényező: más szinezetet kapott a gótika valamennyi irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika). Ezen a ponton találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépő francia királyság és a városokban kialakult iparos-kereskedő polgárság érdeke. század közepétől a birodalom egy részét egyesítő francia királyság eszméje. mint a katedrális-gótikát. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350) . A hercegségekre. A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a szakasza. Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok. 1973. fejlődési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását. hanem egységes mű) volt. rész Az európai gótika szakrális építészete 6. sem időben nem választható szét mereven. a polgári gótika alakult ki. úgy néhűny területen a kialakuló gótika még sokáig megőrizte románkori (esetleg antik) arculatát. kialakult a termelési specializálódás. ókori és "barbár" összetevők különböző fokú és arányú egybeszövődése által alakítja ki a maga művészi nyelvezetét. Az egységen belül ezt a sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak kellően biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására. A gótikus építészet "gerincvonalának" tekinthető katedrális-gótikát . Lényeges viszont a feudalizmus két korszaka (naturál-gazdálkodás ill. Igy a két középkori művészeti irányzat sem térben.E mozaikszerűséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy egyéniségek művészete" . tartományokra széthullott egykori frank birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította. amely teljesen Európában gyökerezik. közbiztonság) csak erős.. Az egységen belül azonban fölismerhető egy olyan szerkezeti tagozódás. normann építészet). az iparos és a cserét bonyolító réteg.).

1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes. 1120. keresztes hadjárat kezdete. A Hohenstauf-dinasztia kihalása. keresztes hadjárat.Közép-Európában. Ellenpápák. 1066. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok). Lachester-York trónvita Angliában. 1241. 1450 k. 1456. A dominikánus rend alapítása. 1204-1261.) Egyetemes Zsinat. Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t (kivégzése 1431-ben). A Hanza-városok szövetsége. 1378-1414. Lajos király Franciaországban. 1216. A templárius rend alapítása. keresztes hadjárat. 1254. 1237-1242. 1226-1270. 1302. 1434-től Medici uralom Firenzében. 1410. Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom kezdődött Angliában. Capet Hugó francia király lett. 1190. 1415. 1455-1458. a német lovagrend veresége lengyel területen. 4. 1202. a francia királyság hatalmi megerősödése. 1152-1190. 2. Mongol invázió Kelet. IV. Latin császárság Konstantinápolyban. Konstanzi zsinat. . IX. 1479. 1248-tól a kölni dóm építése. Az 1. Grünwaldi csata. 1309-1376. nyugati egyházszakadás. úniós törekvések. A Cluny-i reformok kezdete. 1147. 1098. 1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése. 1215. A Német-római Császárság fénykora. Denis apátsági templomának újjáépítése. Az albigens eretnekség kezdetei DélFranciaországban. az egyházszakadás megszüntetése. 1311. A templárius rend föloszlatása.A katedrális-gótika elterjedése Európában. 3. Szép Fülöp (12851314) uralkodása. 1453. A ciszterci rend alapítása. 1096. 1036-1056. Barbarossa Frigyes német császár. Aragónia és Kasztília egyesülése. Gutenberg első könyvnyomdája. Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. 1048. az "imperiális-szakrális" gótika kezdete. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII. majd főapát föllépése. Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben. A német lovagrend alapítása. 1189. Bizánc eleste. 1119. 1135-től S. 1209. interregnum a Német-római Császárságban (1273-ig). A pápák avignoni "fogsága". 1444. huszita háborúk. Husz János (1369-1415) kivégzése. "Százéves háború". Sz. Spanyolország megalakulása. 1431-1445. 1429. Várnai csata. 1420-1434. Chronologia: 987. Magna Charta Angliában. Az első rendi országgyűlés Franciaországban. A premontrei rend alapítása. keresztes hadjárat. 1337-1453. Sz. 1414-1418. I.

alaprajz.) Egyetemes Zsinat. I. Német parasztháború. ezek szervesebben csatlakoznak a három. Elmaradt a kripta .normandiai mintára. Saint-Denis. 1515-1547. A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma. ha egyben püspöki székhely is volt). többnyire szűk utcák vették körül. A missziós tevékenység megindulása a gyarmatokon (India. majd kivégzése. 1492. Granada fölszabadulása a mór uralom alól. 1498.A gótika központjai Közép-Európában. Girolamo Savonarola firenzei működése. Lateráni (XVIII. Ezt követően 1140-1144 között . 1480-tól az inkvizíció működése Spanyolországban. így a kompozíció legfontosabb eleme a nyugati.szintén normann előképek alapján épült meg a templomhajó. Itt alkalmazták először egységes terv szerint következetesen a gótikus szerkezeteket. hogy benne monostori funkciót nem végeztek. Ferenc uralkodása Franciaországban. 1524-1525. Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a székesegyházhoz. így a katedrálishoz nem csatlakozott kolostor. öthajós hosszházhoz. királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidőben kezdődött el a már kifejlődött városokban az első katedrálisok építése. altemplom elhagyása lehetővé tették a katedrálisban a téregységesítést. 1497-1498. apátsági templom (1137-1144). V. Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város jogállásának szimbóluma is lett. A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban. a szentélykörüljáró belső kée. kápolnák. Általában a katedrális a város központjában.v. s itt kísérleteztek először a monumentális nyugati katedrális-homlokzat megteremtésével.ld. Csak a főhomlokzat érvényesült. kifejezve a város gazdagságát. A téralakításban is meghatározó. rekonstruált homlokzat. A püspökségen világi papok szolgáltak (ellentétben pl. Angliával . 1137-1140 között megépítették a nyugati homlokzatot . a főtér egyik végénél állt. később). kéttornyos homlokzat lett. S. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság. egyben püspöki székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek. A bonyolult mellékterek. 1517. Goa). Amerika fölfedezése. Luther Márton (1483-1546) föllépése Wittenbergben. 1512-1517. Párizs mellett lévő SaintDenis apátsági templomát Suger apát építtette újjá. A katedrálisok jellemzői: Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent.

katedrális (1130-1163): útkeresés. elfedi. Apszisa S. ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló kápolnákkal. Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata.. timpanondomborművek). néha magas gúlasisak épült rájuk. Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet. átépítés) . Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. a két toronytest között a főhajó oromfala jelentkezik. Vilmos mester Angliában. de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat. erős románkori (normann) hagyományokkal. Westwerk. amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz. magas ablakokkal. ezek . Párizs. bimbós vagy naturális levéldíszes fejezetek). ott is halt meg. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása asszimetrikus. nyugati szentély . Az ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja. A négyezet fölött huszártornyot építettek. s részlet-megoldásaiban is erősen kötődött a ciszterci hagyományokhoz. így egyfajta "vak-vonalnak" tekinthető ez a fejlődési irány. A főhajó oromzatát csúcsíves. Az oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögű oromzat) van. Denis koncepcióját tükrözi. áttört törpegaléria takarja. már kiforrott korai katedrális. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül szolgált. a falfestés szerepe korlátozott. a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. katedrális (1160-1220): lényegében az első. Noyon. Az empórium megmarad. Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei: a. A tornyok sisak nélküliek. A kiegyensúlyozást támpillérekkel. Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és Eude de Sully (1196-1228) püspök. . A korai katedrálisok gyakori szerkezete a hatsüveges boltozat. A toronytestek függőlegesen tagoltak keskeny. vagy triforium helyettesíti (a kettő együttesen is előfordulhat). Villard de Honnecourt XIII. a Canterbury-i székesegyházon is vezető mesterként dolgozott.nincs. Társművészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl. ennek szerkezeti következménye a négyezetre nincs. erős normann hatás) Sens. Laon. katedrális (1131-1157): térszervezete a későbbi katedrális-fejlődésre alig volt hatással. Függőleges irányban hármas tagolású. a nyugati toronypár között karzat van. Fiatornyokat sokszor díszítő céllal is alkalmaztak. A kapuk fölötti mezőben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok. Nevers.normann mintára . Az alsó sávban hármas kapuzat van (normann hatás). A francia-szentélyre jellemző lépcsős tömegalakítást a támívek-támpillérek rendszere feloldja ill. A katedrális mellett társaskáptalan működött. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható.sisak nélküliek.néhány kivételtől eltekintve (pl. A vázszerkezetnek megfelelően bordás boltozatot alkalmaztak." Téralakítás ciszterci ízű. a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították. A csúcsív alkalmazásával feloldódott a kötött boltozási rendszer. támívekkel oldották meg (esetenként vonóvassal is kombinálva)./ Korai katedrálisok (XII. A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok térszervezetén. A központi mezőt hatalmas rózsaablak tölti ki. viszont általános a körüljárós franciaszentély használata. sz. téglalap-alakú boltmezőket építettek. századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot bejártam.(altemplom). felette esetenként teherhárító csúcsív van.

Jelentős az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló az üvegablak-művészete. alaprajz. alaprajz. katedrális (1131-1157). XIII. katedrális (1160-1220). épületplasztikája a legfejlettebb. b. Beauvais. Noyon. hossz-és keresztmetszet. megoldása már annál tisztább. alaprajzában a normann romanikára emlékeztető bonyolult szentélykialakítást alkalmazott./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora.csak részben valósult meg (szentély és keresztház). Párizs. Párizs dómjával nagyjából egyidőben épült. alaprajz. nyugati homlokzat. Homlokzatában a párizsi megoldást fejlesztette. a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában egyaránt szintetizáló. Amiens. katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". katedrális (1194-1220): "az első". sz. Laon. katedrális (1130-1163). Rheims.Sens. önálló. katedrális (1220-1270). Torzója a "középkor alkonyának" emlékműve. katedrális (1247-1590).) Chartres. Notre Dame (1163-1249). egyszerűbb. nyugati homlokzat. keresztmetszet. kerek-plasztikai értékű alkotások hordozója ("Aranyos Szűz" .több katasztrófa után . a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró terve . alaprajz. . Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás).az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékű alkotás).

. nyugati homlokzat. nyugati homlokzat.Chartres. katedrális (1211-1311). alaprajz. katedrális (1194-1220). hossz. Rheims. keresztmetszet.és keresztmetszet. alaprajz.

templom (1434-1470). S. Rouen. katedrális (1220-1270). bonyolult metsződések keletkeztek. alaprajz.Amiens. Franciaországban ez az irányzat képviseli a polgári gótikát (ld. nyugati homlokzat. A triforium helyét is az egész falat betöltő ablakok váltják föl. székesegyház (XIII-XVI. katedrális. sz. Amiens. de a szerkezetalakításban sem születtek új eredmények. A térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti. kápolnáknak./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus) A kései francia katedrális-építészetet elsősorban részletképzés gazdagsága jellemzi. Beauvais.). A pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban. sz. metszet. axonometrikus metszet. . alaprajz. Maclou. később). árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. Ouen templom (XIV-XV. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep jutott az egységes. kisebb tereknek. belső kép.). c. S. Fontosabb emlékei (Normandia): Rouen. A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt. katedrális ((1247-1590). A boltozatrészben gazdagodott.

Ouen templom (1318 után). Az észak-francia gótika elterjedése Rouen./ Észak-Franciaországban A területen elsősorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendő példa. székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette. b. alaprajz. alaprajz. hossz. a belsőben a mellékhajókban is triforium. . alaprajz. Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna.és keresztmetszet. Krisztus töviskoronája részére készült "épített ereklyetartó". Párizs. a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton öt-nyílásos kapuzat. keresztmetszet.északon és délen eltérő formában. Bourges. Bourges. Kétszintes kápolna.Rouen. szerkezet). nyugati homlokzat részlete. Ste Chapelle (12431248). Párizs. a. katedrális (1172-1324). katedrális (XIII-XVI. Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a hatását . S.2.). a felső térben a térfalak teljes föloldása (üvegfelület) megvalósult./ Közép-és Délfranciaországban Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték. 6. alaprajz. a párizsi koncepció töretlen folytatója (alaprajz. sz. kisebb helyi változtatásokkal.

és hosszmetszet. Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat. befejezés 1858-ban). Chapelle-lel hozza kapcsolatba. szórványosan fordultak elő. székesegyház (1162-1300): háromhajós. toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai. S. lettner boltozata. 1390-1500. Albi. Vienne.).. sz. ill. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. A germán példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye./ Itáliában Az erős ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták.). c. egykor prímási katedrális (XII-XIV. székesegyház (1282-1330). nyugat felé újabb apszissal megtoldva. befejezetlen): térformája a francia katedrálisok egyszerűsített változatát mutatja. Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült. tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul. alaprajz. Egyedi megoldások: Nevers. Soissons. kereszt. székesegyház és bencés apátság (XIII. déli homlokzati travé. egyenes szentélyzárású álbazilika. Pisa. romos. katarok) központjában "Isten erődjeként" épült templom. keresztháza és középkupolája a toscanai romanika hagyatéka (Pisa). . Milánó. Gatien székesegyház (1239-1547). Albi. dóm (1387-1418. Belső tere proto-reneszánsz. kisméretű kápolna. hanem a korábbi. S.Loire mentén: Tours. befejezés a XVI-XVII. Az itáliai dómépítészetről a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben. székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek. apszis külső képe. . székesegyház (XII-XV.. kétszentélyes megoldás. XIV. Orléans. Épületplasztikája realisztikus. Jean székesegyház (1165-től. románkori székesegyházat építették át. már a lateráni liturgikus reform szellemében. a katedrális-gótika jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen. S.). Sz. S.): francia területen ritka. Megoldása már a "latin gótika" ill. "ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz.. Poitiers. sz. Poitiers. székesegyház (1162-1300). században). Öthajós alaprajzával a német területtel (Köln) mutat rokonságot. Az antikizáló "derű" itt erődszerű.Rhone mentén: Lyon. sz. S. Kereszt székesegyház (XIII. sz. Maurice székesegyház. sz. Bologna. a polgári gótika eredménye. alaprajz. a XX.

bef. sz. dóm (1386-1500. keresztmetszet. nyugati homlokzat.Milánó.). XX. alaprajz. ..

nyugati homlokzat. ágostonrend . Elterjesztője a ciszterci rend. Burgos. axonometrikus metszet. katedrális (1221-től): francia alaprajz. székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. belső kép. e. alaprajz. Leon. alaprajz. A német dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb". katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház. 1390-1500).Bologna. Burgos. belső kép. ágostonrendi katedrális (1199-1273). S. Nem ritka az ú. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend . Toledo. a romanikához kötődő vonalat képviseli. A gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült. alaprajz. alaprajz.bencések. katedrális (1221-től). így franciás lendülete szigorúbb.látja el). Toledo.n. erős helyi mór hatásokkal. geometrikusabb jellegű. d./ Hispániában A katedrális-gótika Hispániában erős helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott./ Németországban Németországban a francia gótika erős helyi hagyományokkal találkozott. székesegyház (1227-1418). Leon. .

Angol gótikus építészet Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt.3. altemplom). normann és Ile-de-France-i. Strassburg. Schwerin. dóm (1209-1363) . székesegyház (1248-1322). nyugati homlokzat (rekonstrukció). de a formai elemek irracionális túlhajtásával. valamint erős ciszterci hatásokkal. metszet és szerkesztőháló. alaprajz.ld. a XIX. Lübeck. A gótika előzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett. katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi. dóm (1248-1322. Köln. főleg díszítőművészeti hagyományok a meghatározók (Kilpeck. stb. homlokzati részlet. alaprajz. keresztmetszet. székesegyház (1250-1275). dóm (1240. A német dómépítészet legjellemzőbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához kötődnek. A korai szakrális építészetben a térítő bencések hagyományai és a helyi. 1354-1402). A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt. században fejezték be): Amiens hatására visszavezethető öthajós katedrális gazdag részletekkel. Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes téglaépítészet formájában élt tovább: Rostock. románkori részletek fölhasználásával (keleti rész. dóm (1248-1270). Mária templom (1280-1305). 6. a ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete. Sz. a német késő-romanika tárgyalásánál. A francia katedrális gótika.. egytornyos teremtemplom). kapu kelta díszítésekkel. Earl's Barton. Mária templom (1290-1305). Strassburg. Sz..Magdeburg. . Köln.

Altemplomát az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. b. igy kialakítása is módosult. Peterborourgh. alaprajz. a franciaszentély mellett Angliában itt alkalmaztak először mérműveket. Mária kápolna (Lady Chapel) fejlődött ki. A francia katedrális-hatásnál erősebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. így az angol egyházigazgatás egysége az apátság maradt. Westminster apátsági templom (1245- . katedrális (1093-1143). a négyezeti torony szerepe. apátságok őrzik a gallikán liturgiákban kialakult. Canterbury. London. A fejlődésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia és Írország területén a XII-XIII. sok oldalkápolnával bővített templomok). székesegyház (1133-1174). a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki. több keresztházas. London. stb. székesegyház (1128-1200). székesegyház (1175-1184). Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei (kerengőfolyosó. később a szentélyek végénél kiemelt Sz./ Normann előzmények A normann hatásra épült első angol katedrálisok ill. Peterborough.a. Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás. a geometrizáló díszítések. a nyugati toronypár esetleges elmaradása. Ely. Ezek az ismérvek az angol gótika fejlődése során végig megmaradtak. a kevésbé égbetörő térarányok. bencés szerzetesi térformákat (háromhajós. székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. Durham. Ám az angol egyházszervezést alapvetően a bencés térítők monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg. káptalanterem) kapcsolódnak. A korai katedrálisoknál kriptát is alkalmaztak. Westminster apátsági templom (1245-től): az angol egyház központja. székesegyház (1128-1200). katedrális (1093-1143). A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették. A francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. hogy a francia katedrálisok stílusa először itt terjedjen el. alaprajz. Canterbury. Az angol katedrális funkciójában alapvetően eltér a francia mintaképtől. alkalmazkodva a szerzetesi életformához./ Az észak-francia katedrális gótika hatása A normandiával való szoros kapcsolat lehetővé tette. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentő katedrális Angliában is megtartotta egyházigazgatási központ-jellegét. Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl. Durham. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki. A templom térszervezete is megőrizte a monasztikus jelleget. században 70-nél több ciszterci monostor működött). a keresztház kialakítása.

keresztház 1220-1235): románkori alapokon normann hatásra épült. katedrális (1074-1092. mind a téralakításban (pl. a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika saját fejlődésnek indult.alaprajz. homlokzati travé./ Az angol gótika saját fejlődési útja Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedő időszakot jelölik így. Wells. Ekkor a normann hagyományok. Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti időszak elnevezése.és keresztmetszet. alaprajz. külső kép. 1192-1200. katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. a triforium helyére is ablak került). Salisbury. székesegyház (1074-1092. A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. A díszítésre a geometrikus elemek túlsúlya a jellemző. alaprajz. szentély-négyezet boltívei). Salisbury. katedrális (1220-1266). Lincoln. geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben. Boltozata későbbi.. A szerkezet gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan". keleti rész 1192-1200.). A katedrális-gótika elemei átértelmeződtek (pl. hossz. nyugati homlokzat. Lincoln. székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja tartózkodó. től). dekoratív teret teremtettek. c. alaprajz. ill. . A meglévő elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási megoldások keletkeztek.

az uralkodó családról. hispániai és itáliai változatait. Az angol késő-gótika francia megfelelője a "flamboyant-stílus". György-kápolna (1481). Angliától részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. de alkalmazni fogjuk az alábbiakban bemutatásra kerülő interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet.Wells. Westminster. A romanika építészetében a lokális tárgyalástól eltekintve is . Falait a térköpeny teljes föloldása jellemzi. hogy a gótika különböző irányzatainál is mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát. "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet racionalizálásáról.Entz Géza terminológiáját fölhasználva . "latin gótikáról" beszélni. "Latin" gótika (Dél-Európa) A korábbi szakirodalomban . alaprajz. King's College kápolna (1446-1515). Cefalú). Emlékei: Cambridge. térformálása iskolát teremtett. VII.liturgiában is eltérő templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között. szerkezet-alakítása. Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent átmenetet. . Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvető különbség figyelhető meg a déli területek (Észak-Itália. városi szerzetesépítészet). családi kápolnáknál alakult ki. és kiterjesztjük a középkor valamennyi szakaszára. Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik. Glouchester. De még a tisztán "északinak" nevezhető normann romanikának is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl. A templomban és a kerengőben festői rajzolatú csillagboltozat van. London. Más fejlődési úton. székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült későgótikus szentély. Henrik kápolna (1503-1519). Monreale. stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkező északibb vidékekre (pl. székesegyház (1320-1368). Az "északi" és a "latin" különbözőség talán legjobban a komoly kötöttségekkel rendelkező ciszterci. valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is.utaltunk az erős antik hagyományú déli területekre (Toscana. Rajna-vidék). a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl.n. egyetemi v.n. Provence. Ezt már megtettük a katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor. Ennek előrebocsjájtásával fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlődési irányok tárgyalási menetéből kivenni. mégműves ablakok rácsozata). Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelő egységesített térforma a királyi. és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot. Windsor. Hispánia) . Késő gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késő-gótikus fejlődés példaképe. "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és Provence eltérő értelmezése).külön szoktak ú.4. Palermo. belső kép. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia. Összefoglalónkban a "latin" jelzőt általánosabb értelmezésben használjuk. A fentieket figyelmbe véve kézenfekvő. 6. ú.

. épült 1210-1230 között). "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre létrejött alkotásokat. Ciszterci építészet A ciszterci rend kialakulása.5. az elterjedést a következő periódus jelentette. 1135-ben. az őket fölváltó első kő-monostorok számos faépítészeti hagyományt őriztek.és külön. 2. Mindez a romanika keretében került tárgyalásra. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenőrizték. politikai befolyása (Sz. Jelentős műhelyközpontok Eberbach (alap. építészetének megfogalmazása a burgundiai későromanika korára esik (ld. a gótika kialakulásában meghatározóak. mert az öt anyaház mindegyike . egy részük a XVIII. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetővé tette.2. A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe: 1.4. Mindkettő a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja. Az első monostorok kezdetleges faépítmények voltak. A "szentbernáti építészet" elterjedése: . Morimond). Pontigny. épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap. 1139-ben. A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer. A kötöttség ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat. fejezet). századi nagy dóm-építkezéseknél már éreztették a hatásukat (késő-romanika).Németországban a ciszterci műhelyek a XII-XIII. A periódusnak hatása elsősorban Burgundiára volt. Clairvaux. 5.1. az anyaház 1113-1115 között további négy anyamonostort alapított (La Ferté.5.építése után röviddel . Ez a periódus lényegében csak elvi periódus. centralizált irányítás). Interregionális áramlatok a gótikában 6.átépült. hogy rövid idő alatt egész Európában a gótika különböző irányzatainak terjesztőivé váljon. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési szabályokat írt elő a rend monostorai számára. 6. periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098). század során megsemmisült.

folyamán Anglia és Írország területén főleg Clairvaux létesített fíliákat. ép.az észak-francia katedrálisok mintájára .: 1178-1252). első templom 1138-1147 között épült). 1230). . Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. sz. ciszterci monostor (1135. Írország: A XII. 1177. Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek. ép.. Royaumont ( alap. 1194-1253. Poblet. épült 1218-ban). sz.. stb.Maulbronn.. A katedrális-gótika stílusában új monostorok is létesültek. átép. . . A változás Burgundiában kezdődött. 1229./ Francia-szentélyes megoldás: .).. épült 1152-1159 között). Fossanova. Pontigny szentélyét 1185-től alakították át. 1170. alaprajz. Róma. Írországban Boyle (alap. alaprajz. XIII.).Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás (Alcobaça. de körüljáró és kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet).. ciszterci monostor (1139. 1135. .körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl.: 1151. stb. 1135.. alap. 1147.. San Galgano (1218-1300). pl. ép. de íves körüljáróval. periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre.: 1149.Anglia.Eberbach. Tre Fontane (1221). épült 1150-1160 között). alaprajz. amikor az anya-monostorokat . Egyrészt fölépültek pontos francia mintára (kőből) a Róma melletti nagy monostorok (import-művészet): Casamari (1203-1217) és Fossanova (1187-1208).. Clairvaux átépítése hasonló. alap. 12101186). Az európai elterjedés során két változat jelentkezett: a.Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott.Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt. 1161. s a későbbi angol gótikára nagy hatással voltak: Fountains (alap. ciszterci monostor (1203-1217). ciszterci monostor (1187-1208). 3. Kirkstall (alap. Casamari... alaprajz. Gradefes.

1220-1282.. ciszterci monostor (1225alaprajz.Citeaux. 1275). Ebrach.. alap. ciszterci monostor átépítés (1193. k. átépített apszis (1185). alaprajz.. 1291-1336. 12021237.) és íves körüljáróval is (pl.. a körüljárós szentély nézete. Ebrach. közepe).: 1189. Doberan. apszis Pontigny. ciszterci monostor. (XIII. szentély északi homlokzata. ép. alaprajz. tömegvázlat. Riddagshausen.: 1171.). sz. alaprajz. ép.). . 1225-1275.. ciszterci monostor (1220-1282). Riddagshausen. alap. Royaumont. . Heisterbach.Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. alaprajz.

a franciaszentély külső képe. végül önálló csarnoktemplomot is épített.. ahol a kiemelt főapszist többhajós. 1139-1214). k. ciszterci monostor (1291-1336). maga szentélycsarnokot alakított ki. Lehnin (1190-1195.különösebb funkció nélkül . 1202. Lényegében a francia-szentély egyenes változata. ciszterci monostor (1202-1237).. Villers (alap. században elveszítette eredeti jellegét. alaprajz. alaprajz. ciszterci monostor (1273-1324). Chorin.itt az apszis félkörös). A folyamat Németországban és Közép-Európában jellemző. Ausztriában Lilienfeld (alap. 1137. . Emlékei: Chorin (1273-1324). Lehnin./ "Redukált típus" (egyszerű poligonális szentélyzárás): Az Alpoktól északra . alaprajz. ép..Szentélycsarnok: Olyan megoldás. A ciszterci rend a XIV-XV. emlékek: . Belgiumban Les Dunes (alap. ciszterci monostor (1137-1151).. az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai.a városi szerzetesépítészet hatására . a franciaszentély külső képe. szentélycsanok 1250-ből) a térforma legszebb példája.átvette a csarnokszentélyes megoldást. ciszterci monostor (1190-1250). alaprajz. 1146. b. . 1200-1230). de a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. maga is polgárosodott. 4. Schulpforta (1137-1151). ép. hosszmetszet (rekonstrukció). 1262. Az európai polgári gótikából .. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci rend új építkezéseket nem végzett.Heisterbach. csarnok-szerkezetű körüljáróval vették körül. stb. nyugati homlokzat. 1210. Doberan. Schulpforta. Fogalmak. periódus: Kapcsolat a polgári gótikával. alaprajz.alakult ki a ciszterci templom szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történő lezárása. ép.

1133. régi monostor-bejárat. 8. káptalanterem. ép. mai lakóegység. ép. mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. ép. a szentélycsarnok 1250ben készült. Heiligenkreuz.. . eleje). sz. vívmányainak befogadását. templom.. mégoly . kerengő. Sz. 12. 2. 1342. laikusok munkaterme (fölötte hálóterme).Salem. csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap. József kápolna (újkori). sz. XII. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap.. 6. teljes átépítés a csarnokszentéllyel: 1342-1348. 7. 5. 4. ciszterci monostor: 1202-ben alapította VI.ma apácakolostor) képviseli ezt a típust. 13. alaprajz.. 1137.Lilienfeld. Lipót herceg. a késő-gótika fejlődésébe nem tudott bekapcsolódni. mindkét térrész azonos csarnok-szerkezetű.Csarnokszentély: Mind a főhajó. keresztelőkápolna (?).). Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344). . . kútház. XIV. Zwettl. 1150-1187. Svájcban Salem monostora (alap. 11. 9. 10. Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt. 1138. 1348). 3. alaprajz. sz. tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetű. 1295). a két periódus alaprajza. ciszterci monostor (XIV. Kudarca és fejlődés-képtelensége ugyanitt kereshető: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi előírások alig tették lehetővé a fejlődő gótika újabb irányzatainak. ciszterci monostor (XII. századi építészetet. A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg: egységes szervezete alapján rövid idő alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte. Helyszínrajz: 1. a csarnokszentély metszete. 1210 körül épült. ciszterci monostor (1150-1187. szentélycsarnok.. sz. képtár (újkori). könyvtár (újkori). főkapu.. Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII.Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el.

Nuremburg. koldulás) szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a liturgiát. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki. Szemben a korábbi (gallikn. kötött rendszerű telepe. 3. században létrejött aszkétikus reform-rendekről is (kamalduliak. 2. tabernaculum. konvent-bejárat. 4. Buxheim. Ahol erre a polgárosodás. 1215 után az istentisztelet csak a szentélyben lévő oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. 14. Ferenc és társai úgy éltek szegény-életformát. Dijon mellett). a szegények-lakta negyedben épült föl. premontreiek). a ferences rend (rend-csoport). lettner.). Clermont.). sz. hogy a központi helyzetű templom környezetében a kerengőről önálló remetelakok nyílnak A fejlődés következő "főszereplői" a merőben más életformát követő XIII. vagy: 9. orgonakarzat (átjárás a konventből). stb. A ferences propaganda (igehírdetés. önellátó ipar. 6. obszervánsok. ima. Kolostor . mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás. részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését. remete-telepeik) kiváló építészet alkotások: Charterhouse (Champmol. Kolostoraik a város külső részén. áldoztatórács. mellékoltárok. . PaviaCertosa. betekintő nyílással a szentélybe). Ugyanez mondható el a XII-XIV. sekrestye. Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben. századi városi szerzetesrendek lettek. kamalduliak) nem teljesíthették . papi trónus. oratórium. Sz. 5. 13. 7. A templom előadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi templomok térszervezetét. custodia (XIV. a rend gyorsan elterjedt. szószék. karthauzi kolostor (1380. főoltár. propaganda-tevékenységet nem fejtett ki.monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más funkciót takar. kathauzi kolostor (1373-1385). custodia (1380-1382). karthauziak). a városiasodás alkalmassá tette a területet. vagy a világtól elvonuló rendek (ciszterciek. ezt az elvilágiasodott monasztikusok és kanonok-rendek (bencések. karthauziak. frank-római) liturgiákkal. Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához./ ferencesek (minoriták. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek") a. részben városi igehírdetésükkel kellőképpen propagálták is.utóbbiak pasztorációt egyáltalán nem végeztek. Custodiá-ik (kolostoraik. k. konventuálisok) A polgári életforma (városok kialakulása. melyhez templom is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni). torony (emeleten kápolnával. 8. prédikáció) és életforma (vándorlás. karthauzi kolostor (1396-tól). Közös jellemzőjük. városi vagyoni polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett.2. 11. 6. szentély. templomhajó.tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt. árútermelés. kereskedelem. stallumok. étkezés. 12. gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. A kolostor csak szerzetesi szállásépület. 15. a hajó közepén elhelyezett szószéken folyt. Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa ("északi típus"): 1. 10. A szegénység eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára. papi kórus.5. A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített. de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet. egyszerű megjelenéssel. szentélykorlát. hogy ezt részben példájukkal. templombejárat.

Giotto) propagatív jellegű. S. keleti kápolnasorral bővített bazilika. Assisi. Északon az apszis-kialakítás nem követte a ciszterci hagyományt. egyhajós teremtemplom.és fölső templom alaprajz. A mellékkápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével. hogy a hajóban minél több ember tudja az igehírdetést hallgatni. falfestése (Cimabue. A szószék a hajó kiemelt helyére került. dísztelen téralakítás. egyenes apszis-záródás. stb. A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok pótolták. Boltozott (Itáliában nem jellemző). . kétoldalon a szerzetesi stallumokkal. emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a harangozás a szertartás szerves részévé vált). Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követő. amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal közrefogott egyenes vagy poligonális főapszis. káptalanterem). nyújtott poligonális apszist alkalmaztak. alsó. oldalkápolnák. Assisi.). innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl. a rendalapítás centenáriumára (1308) készült el. Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. ezalatt szentély-kriptával. Eleve az alapító Szent zarándoktamplomaként épült. keresztmetszet. emlékei (eltérő "déli" és "északi" típus): A ferences rend létrejötte helyén. ezért térszervezet nem tipikus. Ezek redukált változata. Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú. Mindkét típusnál a templomhoz udvar csatlakozott (kerengő).A ferences építészet jellemzői. A monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális individualizmus). de a ciszterci építészet is alapvetően befolyásolta (homlokzati torony hiánya. Itáliában az építészetét alapvetően az helyi. S. Firenze. háromhajós. Francesco kolostortemplom (1228-1253). keresztházas. antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek. A torony a szentély mellé került. Új elem a templomtér olyan egységesítése. fafedélszék). Itáliai hagyományok szerint nyitott fafedélszékes. alatta végigmenő altemplommal. Lorenzetti.

Az Alpoktól északra a háromhajós. "Ordo Praedicatorum"). hosszú. melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend. Sta Croce ferences kolostor (1295-1442). A koldulórend nagylétszámú. b. alaprajz. Ezek újabb eretnekségek (albigens.ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei.akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. sz.Firenze. s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus. Colmar. Colmar. mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja. ferences templom Salzburg. sz. hosszmetszet. ferences templom (XIV. 1216-ban Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított.. alaprajz. poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. alaprajz. 1. első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány). fele). de képzetlen szerzetesközössége . holott . templom belső képe. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit. Hispániában és Dél-Franciaországban . A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. Salzburg. Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek. 1225-1274).az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán . (XIV./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. XV. sz.. ferences templom (XIII. a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. 1193-1280. sz. elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. Tamás. Vitatható a gyűjtőfogalom. sz. századi hajó.a lakossággal kapcsolatba kerülve . századra az egyházi műveltség a mélypontra került. eleje). Aquinoi Sz. valdens) forrásaivá váltak. ferences templom (XIII.

vagy háromhajós. Firenzében G. Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte. hossz. S. D. így a két rend építészete sokban hasonlít. Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221). rekonstruált keresztmetszet. Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349). több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna).a ferencesek mellett . Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt. Párizs. alaprajz. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. de csak egyetlen hajóval.): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája. A legtöbb városban . jakobita (dominikánus) Toulouse. Arezzo. sz. Főhomlokzatát reneszánsz szellemben. Franciaországban.): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban". Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban). egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. nemegyszer egymással rivalizálva (pl. dominikánus templom (1260-1304).B. Domenico dominikánus kolostor (1250 k. dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel. egyenes apsziszárású templomokat építettek.és keresztmetszet. templom (1221). Domenico kolostor (XIII-XIV. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével. Toulouse.funkciójuk alapvetően más voltl. Firenze. alaprajz. de firenzei hagyományok alapján L. a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával. Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb. . alaprajz. Firenze.dominikánus kolostor is működött. Siena. egy. ez 1789-ben elpusztult. Alberti fejezte be (1457).

Frari.).Bologna. templom (1236 k. (1280-1453).Arezzo. A XIII. hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki.természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával.rendek is alakultak (karmeliták. dominikánus Regensburg. alaprajz. Sta Maria Velence. alaprajz. S. dominikánus (1240-1268). szervita Róma. S. mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása.). sz.Francesco Bologna. közvetlen francia hatásokat is szintetizált. stb. dominikánus templom (1338-1443). Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között . lettner templom (1250 k.) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt. trinitáriusok. vége). templom (1229-1278. alaprajz. szerviták. Polgári gótika .és keresztmetszet. Siena.). Romagna. Az alábbi példák ezt mutatják. templom alaprajz. pálosok. dominikánus Esslingen.). 6. Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése. a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek. alaprajz.kolostortemplom sopra Minerva.szintén városi . Domenico (XIII-XIV. Önálló. ágostonrendiek . alaprajz. Eltérés csupán annyiban van. 1410). S. Velence. alaprajz. ces kolostortemplom ferences sz. mercedáriusok.utóbiak remete-rendként. kolostor. hossz. Itália egyes területein (Róma-környéke. alaprajz. feren.). század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más . stb.6. (XIII. alaprajz. Domenico (1250 k. Erfurt. ill.

Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát (1350-1550) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra. 6.6.1. Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).

Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.

Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.

Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép.

Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép. 6.6.2. Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -

székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.

1260-1354). Frauenkirche (XV.): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes háromvagy öthajós. Erzsébet templom (1235-1283). Liebfrauenkirche (1350-1358). A későbbiekben ebből fejlődött ki a csarnokszentély. Nürnberg. sz. a csarnokszerkezet térlefedésében előtérbe kerültek a gazdag háló. Sz. b. Liebfrauenkirche (1235-1253). sz.).Marburg. Frauenkirche (monasztikus funkcióval. Münster (1380-1390). stb. metszet. háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztető keleti templomrészt építettek: Freiburg im Breisgau. Egyes esetekben az egytornyos. . alaprajz. axonometrikus metszet./ érett szakasz (XIV-XV. Esslingen. alaprajz. de egytornyos megoldása. Trier.vagy csillagboltozatok: Ulm. nyugati homlokzat.

. alaprajz c.1439): a kéttornyos. Salzburg. Münster (1380-1390). hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után (sírhely). Nürnberg. többhajós. alaprajz. csarnokszerkezetű szentélyt építettek. Esslingen. Frauen. Lorenzkirche (XIII./ kései szakasz (XIV-XVI. gau. Liebfrauenkirche (1350-1358). (1260-1354). A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is időnként átvették (pl. sz. .).Freiburg im Breisalaprajz. Pl. kirche (XV. Heinrich és Peter Parler műve): a szentély-kialakítással egyidőben az egész templomot körüljárós csarnokszerkezetté alakították. Az így megnövekedett.. Frauenkirche nyugati homlokzat.): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális igényeit új térformákkal elégítették ki. ferences templom). sz. Nürnberg. A folyamat első építészeti vetülete a csarnokszentély megjelenése: a meglévő. egyszerűbb hajóhoz gazdagabb. gazdag szentélytér nemcsak a papság helye. belső kép. keresztmetszet. korábbi templomot bővítették. nyugati homlokzat. Heiligkreuzkirche (szentély 1351-től.Ulm. sz köz. Schwäbisch-Gmünd.

"ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerű hármas szentélyfejben végződik. körüljárós csarnoktemplom mindkét vége íves (poligonális) lezárású. Heiligkreuzkirche (1351). Pl. plébániatemplom (14991525): az egytornyos. nyugati homlokzat. Halle. városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. A csarnoktemplomon belül megszűnt a szentély és a hajó különválása.Schwäbisch-Gmünd. alaprajz. Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós. Lorenzkirche (XIII. A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a teremtemplom.1439). Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. Ingolstadt. az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi. csarnokszentély külső képe. Nürnberg. Annaberg. A forma rokon az angol kései kápolnák megoldásával. sz. a csarnokszentély külső képe. Sz. az apszis legföljebb jelképes.. Mária templom (1530-1554). A típus Szászország későgótikus építészetére jellemző. alaprajz. A tér végső leegyszerűsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok. . keresztmetszet.

A boltozatok fejlődési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló. alaprajz.): Nürnberg.1475 k. S. amelyben a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza. . Borbála templom (befejezés. de egy adott építkezésre szerveződött műhelyeket fölváltotta az egy vezető mester köré csoportosult szervezett műhely. Sz. Borbála templom. A vezető mester meghatározta a műhely jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált). . boltozat). királyi vár (1477-től).Halle. . Lorenzkirche (1439-től). Sz. Sebaldus ereklyetartója. S. majd fia. kirche (1425-1500). belső kép. építőpáholyok) tömörültek. Köln. Konrad (? .Stethaimer. építész-családok.Buchsbaum. Sz. ferences templom (szentély. részben világi. Nagyboldogasszony templom (átépítés). Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek. Strassburg. Salzburg. 1408-1452).Roritzer. Fontosabb családok: . alaprajz. A későgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat. Sz. Az egyes mesterek. Peter Parler művei: Prága. Hans: Bécs. Kutná Hora. Munkáikon egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek. Strassburg. Vit dóm (befejezés). benne Peter Fischer S. műhelyek szervezetekbe (céhek.Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd). . Buda. Kutná Hora. Bern-Zürich.Rejt. "Könyv a fiatorony helyes szerkesztéséről" (1486). Peter (1330-1399) voltak a legjelentősebbek. Benedikt (1454-1534): Prága.Annaberg. részben szerzetesi. Ingolstadt.és csillagboltozatok váltották föl. Sebaldus templom. Hans (1355-1432): Landsahut. Sz. Fontosabb későgótikus építőpáholyok: Bécs. Mária (1530alaprajz. templom 1554). Jakab templom (1400-0440). Frauen. Nürnberg. plébániatemplom (1387-től). s dekoratív hatást is biztosít. . István dóm csarnokszentély (1446-1454). plébániatemplom (1499-1525). A korábbi. A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege.

Borbála templomot (1388-1506.n. Szerkezeti "újításuk" az ú. a homlokzaton megjelenő. Nagybologasszony templom átépítése. (Buda. Valószínűleg az ő tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz. zarándokkapuzat (bélletes. Polgári gótika Közép-Európban A terület fejlődése szorosan kapcsolódott a német fejlődési vonalhoz.)..n.3. elejéről). Somorja. Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) műhelye. a bélletben baldachinos szoborfülkékkel. középen osztott kapu). térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított háló. 6.Háló-és térgörbe boltozat. stb. Prága. sz. Szászsebes. vimpergákkal.k. A "kaputípus" kiindulópontja az ú. vakmérművekkel. Prágai műve a Károly-híd (1357-1378). valamint a támpillérek 45°-os élben végződése.vagy csillagboltozat).n. Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve határozta meg. . valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése. a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344. metszetek. mai forma a XVI. Kassa. baldachinos szoborfülkék és szobrok.6. csarnokszentély. valamint a kapu-plasztika. szamárhát-ívezettel.). Homnlokzatképzésben említendő az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat. Főművük a prágai vár Ulászló-terme (1477-1502). "parleri boltozat" (a hálóboltozat egyszerűsített formája). A legjelentősebb a prágai és a bécsi dómműhely volt (Peter Parler ill. kereszt-virággal. Sz. nyomán). A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az ő egyéni koncepcióját tükrözi. A műhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára. alaprajz.). A Parler-műhely fontosabb jellemzői: Szerkezet-alakításban újítás az ú. kúszólevelekkel. a kapu mellett fiatornyokkal. Bertalan templom (1360-1385). A műhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya. Hans Buchsbaum tevékenysége. stílusát a német építőmester-családok és műhelyeik határozták meg. stb. részletek (Sódor A. Siklós. csehországi munkája a Kolin-i Sz. plébániatemplom. Halála (1352) után vette át a már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet építőmester. kőrácsos függönyökkel.

Bécs. hogy annak építészeti vetülete is volt.Prága. nyugati homlokzat. megmaradt nyugati része a magyar jáki műhellyel mutat szoros rokonságot.Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm mintájára) a XIV. 1304-1446). keresztmetszet. A világi építészetben mind lakó-. Sz.Vid székesegyház (1356-1385). századi eredetű. A műhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára volt hatása (Pozsony. mind a védelmi. Sz. István dóm: Első formája XIII. A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték. Sz. 1534). A szobrászati munkában jelentős szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515). A liturgia keleten egyáltalán nem. ez a munka köthető Hans Buchsbaum építőmester tevékenységéhez. alaprajz. Somorja. autoportréja a szószék lábazatán és az északi hajó egyik konzolán megmaradt. a középkori építészet fejlődésének áttekintésekor elsősorban a szakrális építészetet vettük alapul. mint a mindennapi funkciókat követő.). 7. István dóm (XIII. Középkori világi építészet Mint a bevezetőben már jeleztük. rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket. . alaprajz. sz.. Bécs. stb.A szakrális funkció tartósabb. nemegyszer "szükségleti építészet" jellegű világi építészet. . Nagyszombat. Kutná Hora. Ennek oka: . nyugaton mindössze 2-3 alkalommal változott úgy. metszet. azok függvényében gyakran változó. Borbála templom (1388alaprajz. Pilgramskanzel (1515). mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dialektikus egységben van. Sz. elején készült. keleti nézet.

Yilan Kale. századtól jelentős várépítési és erődítési tevékenység folyt (Amberd. Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v. "latin helytartóság"). gyilokjáró. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt. Mont-S.. A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár. Klosterneuburg. rondellák (kaputoronnyal kombinálva: barbakán). Coucy. ezek egyrésze a középkor folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia. Ravenna. .normann vár: külső. Rila. . fellegvár és városfalak). Scamozzi: Palmanova városterve . 7. Ilyen megoldás lehet az erődített kolostoregyüttes (pl. tarisznyavár (előretolt ágyúállás). "héjtorony" alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette. Várépítészet A Római Birodalom településeit fallal vették körül. burgus-ok esetenként a XIII. Lyon. A tűzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent. pártázat. London). kaputornyokkal megerősített többszörös falgyűrű. Avignon. Belfried). Ezek a falak mentén az oldalazó fegyver-használatot tették lehetővé. Győr). ágyútorony. Kialakultak az ágyúállások. V. pl. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá (pl. de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl. de vastagabb falakat építettek. London. tower.Michael.és palotaegyüttes. Ulcisia Castra. Ez lényegében nagyméretű lakótorony és egyéb lakóegyüttes. Gaillard. bennük ágyúfolyosókkal (kazamaták). A középkor végén kialakult a fülesbástya (ó. Szíria. A terepadottságok helyenként a természetes sziklaképződmények várként való fölhasználását is lehetővé tették. Orange. Contra Aquincum. A kiépülés többnyire a gótika korára esik. Sophiane. Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein is létesültek(Crak des Chevaliers. Alapvető vártípusok: . külsőtornyos v.és új-olasz rendszer). Carcassonne. Sz. Theoderich templom. Ennek jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. Intercisa). Szehun. Sinai. Arrabona. palánkvár) a földvárak rendszere váltotta föl. szuroköntő. Aquincum). vizesárok. pl. Ani.és palotaegyüttes). Konstantinápoly.1593). Arques.1. A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár. Ez többszörös. ennek építészeti újításait (pl. benne a főtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. palánkkal kombinált sáncrendszer. A limes kisebb települései is későbbi. többszörös védőművel kombinálva (pl. századig tovább működtek. vagy egyszerű falgyűrűvel körbevett udvar. Campona. Róma). palánkkal. Athosz. A romanika várépítészetét a tűzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg. Kajan). Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca. palotaegyüttes és városfalak. A castrumok. Misztra. A szabályos. Az erődítés elemei: csapórács.és belső tornyokkal. stb. Solva. Az örmény területen a X.frank vár: földsánccal. pl. főleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz. Castel del Monte). Moszkva). Novgorod. középen kő lakótoronnyal (donjon. alacsonyabb. Manazkert. A Birodalom határán (limes) lévő településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona. így a római militáris építészet esetenként a középkori város szerkezetét alapvetően meghatározta (Köln. sőt meglétük károssá vált. Hagia Szophia. Malbork.Az előbbiekből következően a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a szakrális építészet köréből maradt fönn. középkori települések alapjai lettek (Breigetio. A provinciák településein a védelemnek fokozott szerepe volt. A bástyák belseje tömör volt. Sabaria). Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása.

Bártfa). Muzsna. . részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit. szabadon áll. Firenze.Katalin kolostor. Nagyszeben). ezt a fejezetet a jelen jegyzetből kihagytuk. német és skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk). S. Pozsony). A közlekedési építés . Lund. Nürnberg. toronytalan épületek (pl. Jellegzetes megoldás francia. A kezdeti faépítészetet részben. Gimignano). stb.a tárgyalás logikáját követve . városkapuk) lényegében megegyezik a váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt. néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. irattár. A római hidak mintájára hidakat építettek. építésük az adott rend előírásaihoz alkalmazkodott (pl. járvány). A lakóház alaptípusai: . mint zárt társadalmo organizmus részben fölismerte. stb. A városi védelmi rendszer (városfalak. de az ereszés gerincvonalak az utcatengelyre merőlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"durch frahrt .). 8. várostorony (tűztorony) és loggia vagy loggiás lépcső csatlakozik hozzá. A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl. Mödling. Az északi terület városházái egyszerűbbek.itt került sor a magyar középkori építészet vázlatos bemutatására. A zsúfoltság és a közművek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tűzvész. Medgyes). Homorod. és toronyszerű. Lübeck. téglaépítészet váltotta föl. Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány funkciója (őrszoba. Városi világi építészet Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlődésével az önellátó feudális bitrokközpontok helyett a városok jutottak vezető szerephez. pl.). esetleg kicstár). Siena. főleg lovagrendi kezelésben voltak. Berethalom. az erődített templom: az épület teteje. Mivel a magyar építészet bemutatására önálló jegyzet készült.északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak. a főtéren szabadon álló. Freistadt. 7. emeletén díszes tanácsterem volt (pl.alacsony színvonalú volt (útburkolat hiánya. Verona. Tours.2. Ugyanakkor figyelmet érdemel. A város. céh-székházak. hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar . s az emelet konzolosan előreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenőrizhető). Bamberg). . Lübeck. körülötte szabályos várrendszerrel (pl. Buda. csatornázás elmaradása. Bologna.ház. Lőcse. Ponte Vecchio). vagy a templomerőd: a templom az öregtornyot helyettesíti. az örmény "anapat"-típus). a tetőgerinc és az eresz vonala az utcatengellyel párhuzamos (pl. magasabb egységből áll (pl. a közlekedés biztosítása és az építtető vagyoni helyzete. börtön. Rendszerint a város főterén. pl. menhely) egyházi. Magyar középkori építészet A korábbi jegyzetben . az utcavonalat lezáró alacsonyabb. Regensburg.a római városokhoz viszonyítva . foglalkozása határozta meg. Az egészségügyi létesítmények (ispotály. Gönc. majd egészben a kő v. posztócsarnok. Sopron). tornya van védelmi célra kialakítva (pl. Assisi. A városi lakótorony kéttraktusos épület. kereskedőház.Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselője a városháza. Szászkézd). Vörösberény). Firenze. A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szűkössége.déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak. A gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés). Albi.

a római egyház térítői tették újra érthetővé és fölfedezhetővé a középkori népek számára.2. Szórványemlékek a népvándorlás korából 4.4. Az ókeresztény építészet kialakulása 1. a nagy római kultúra hagyatékával.építészet fejlődése rendszeresen.3. Népvándorláskor 4.3.3. A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra. Ókeresztény építészet a provinciákon 1.4. Palesztína 1. Tartalomjegyzék Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete 1.2.2. mint a római provinciákon szerveződő prefeudális-feudális államok kultúrájára.1. Szíria 1.3. több szállal is kapcsolódott az európai fejlődési irányokhoz.1.4. A holt. Egyiptom 1.3. Az egykori Birodalom építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében.2. Közép-bizánci építészet 2.1.1. uralkodói építkezések . Ravenna kora-középkori építészete A romanika szakrális építészete 4. vagy annak fölélesztésével találkoztunk.4.1. Román fejedelemségek építészete 2.1. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában 2.1.3.4. Fejedelmi. A kialakulást befolyásoló tényezők 4.1. Római (antik) hatás 4.3.2.1. Ősi formakincs továbbélése 4.4. Kora-bizánci építészet 2. A Balkán bizánci hatású építészete 2.4. A Kaukázus-vidék középkori építészete 2.3. Az antikot szinte már elfelejtő későközépkori művészettel egyidőben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban.1. Bizánci építészet 2. kőépítészeti hagyatékot a "második Róma".4. Arménia (Hajasztán) 3. Szerbia építészete 2. Késő-bizánci építészet 2. Orosz fejedelemségek 2.2.4. Gótok építkezései 4.1. Bolgár birodalom 2.3.3.4.1.2. Georgia (Grúzia) 2. † † † Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik. Ókeresztény építészet Rómában 1.2.2.3. Az ókeresztény építészet előzményei 1. Építészet a nyugati provinciákban 2.1.2.1.2.

Itália .2.Provence .5.5.1. Ciszterci romanika 5. "Karoling renreszánsz" 5. Várépítészet 7.2. Dominikánusok 6. Magyar középkori építészet Tartalomjegyzék . Közép-Európa 7.1.2. "Latin" gótika 6.1. egyéb terület (Bajorország. Romanika 5.2.4. Ferencesek 6. Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek") 6.5.2.6.1.2.6. Németország 5. Szerzetes.3.1.4. Polgári gótika 6. Németország 6.3.2. Német-római császárság építészete. Angol gótikus építészet 6.2.1.3.5.2. Itália 6.1. Német-római császárság építészet.5.5. Német-római császárság építészete.2.6. Interregionális áramlatok a romanikában 5.2. Interregionális áramlatok a gótikában 6. Karintia) 5. Észak-francia ("katedrális") gótika 6.2.4.és zarándoképítészet ("bencés romanika") 5.2. Lombardia 5. Városi világi építészet 8. Normann ("imperiális") építészet A gótika szakrális építészete 6. Középkori világi építészet 7.1.Németország 5. Az észak-francia gótika elterjedése 6.1.4.1.3. Gótika 6.1.2. Ciszterci építészet 6.3. Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika) . A térítő bencések első építkezései 5.2.6.2. Bizantizáló romanika 5.1. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.