BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék "A középkori építészet történet" c.

tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:

A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag) Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nappali és kiegészítő tagozatán kötelező oktatási tárgyként szereplő "A középkori építészet története" c. tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is akarja pótolni az előadások anyagát, csupán azok főbb gondolatmenetét rögzíti. És főleg nem áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását. Európa középkori építészetének fejlődése térben és időben szerteágazó folyamat. Az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos megszűnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, nem-keresztény kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak művészi kifejezésmódjára. Ezt a középkori fejlődés folyamán egyre változó visszatükrötődést a szakterület kutatói és a szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen eltérő módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzőbb, kor- és stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök időre", a legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb művészi kivitelben készítették őket, az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítő ú.n. "világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlődés-adta korszerűsítés következtében gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemző állapotuk szinte alig határozható meg (pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsősorban a templomépítészet kimagasló emlékei említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját. 1. rész:

Róma és a keresztény kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei Időszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és a mai történettudomány. Ettől kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérően alakult. A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez a dátum is Jézus születéséhez kötődött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.

Gergely pápa működéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor" elhatárolása nem egyértelmű. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késő-római kultúra és építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot találóan nevezik a "kettős kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bővült. Ennek építészeti megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római "basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.

Split (Spalato), Diocletianuspalota (300. k.). Palatium Sacrum, az ókeresztény templom egyik funkcionális előképe.

Trier, Nagy Konstantin palotája (IV. sz. eleje), 313 után keresztény templommá alakították.

Róma, Basilica Nova (Maxentius-bazilika, 306312), a római ókeresztény bazilika "szerkezeti" előképe.

A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztériumvallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb. kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek a római ideológiába. A légiók és a kereskedők vándorlása során a misztériumvallások a birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum, Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.). Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd rövidesen függetlenedett tőle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl. Építészeti előképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi) templom" csak áttételesen értelmezhető (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az első keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

A mózesi "Szentsátor" (i.e. A "Salamoni templom" i.e. A kapernaumi zsinagóga korában XIII. sz.), rekonstrukció. ld. 950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció). 2.Móz.36,8-40., 15. 4.fej. Az első ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.

Qirqbiza, háztemplom (IIIzsinagóga, Dura-Europosz, háztemplom, (III-IV.sz.) IV. sz.), alaprajz részei: 1.előtér, 2. udvar,3.tornác,4.coenaculum, 5. oltárhely, 6. cathedra, 7. diakónus-ajtó, 8. protheszisz, 9.baptiszterion,10.keresztelőmedence, 11. consignatorium, 12.emeleti feljáró a lakásokhoz,13. empórium, nők helye (?). Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes "terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben (arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a liturgiát is itt végezték. Társművészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív, mint díszítő célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és betűszimbólumok. Plasztikai alkotások (domborművek) a szarkofágokon jelentek meg. Dura-Europosz, III. sz.

-cselekmény az épület központjában kap helyet.az antik templom cellája csak az isten-szobor őrzésére szolgált. keletelt.az antik zsinagóga (imaház.egy látomás hatására . . Római példája S. a közösség a templomon kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétől). . eleje 1. Pietro e Vatikán.sz. Marcellino katakomba. Ádám-Éva falfestmény. Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki: .2. Többnyire a kiemelt .a Milánói Ediktummal biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát.kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna. Ókeresztény építészet Rómában Nagy Konstantin császár 313-ban . . jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. IV. 325-ben a Nikaiai Zsinat már az államvallássá vált kereszténység első hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt a zsinaton). A római Via Latina alatti cubiculum-sor alaprajza. SS. k. Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika. Salvator (Lateráni bazilika). a kultusztárgy v.gyülekező (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér. Kialakításában előképként az antik templomok nem jöhettek szóba: .az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek befogadására és mozgatására a liturgia során. Az állami elismerés nyomán lehetőség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére. baptisterium). "Passio-szarkofág". előcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok közvetlen funkcionális előképének tekinthető. "Jó Pásztor" mennyezetkép. 200. Callixtus-katakomba. Róma. Ez a térforma a történeti építészetben a keresztény templomok leggyakoribb típusává vált. Róma.Jellegzetes római katakomba-térformák. felismerve az államhatalom és a keresztény ideológia összefonódásában rejlő lehetőségeket. 350 k.

főhajó. A római memoriális bazilikák jellegzetes. Római példája a Sta Constanza sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma. raktár. 8. 3.középrésszel bazilikális szerkezetű ("centrális bazilika"). metszet. Laterano (313-320). Pietro Vecchio (Régi Sz. 4. Pietro Vecchio bazilika (324-337). S.). 6. 14. e. Róma. kapuépítmény (propyleia).) mauzóleum. E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább ("francia-szentély"). . .memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér. rekonstruált tömegvázlat. baptisterium. memoria. kút (kantharosz). Giovanni in Róma. századi csoportját képviselik az ú. 9. cathedra. alaprajz. lateráni (315 k. 10. külső előcsarnok (exonarthex. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz. alaprajz. S. diadalív (arcus triumphalis). Római példája a S. 11. confessio). kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban "emléksír-templomnak" is nevezik. IV-V. Sta Constanza (354 Róma. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét keresztházzal oldják meg. 2. alaprajz. mellékhajók. Empórium (női karzat) a mellékhajók fölött lehet (Rómában nincs). Baptisterium. Péter templom). 5. Róma. 12. ciboriumos oltár (martyrium. apszis. 7. kincstár. metszet. vagy a S. 15. körüljárós bazilikák. alaprajz. belső előcsarnok (endonarthex). udvar. Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó körbevezetésével oldották meg.n. 13. mely ugyanakkor valamilyen emlékhelyet. presbyterium. galilea). keresztház. Pál) bazilika. Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja: 1.

2. Jézus születése bazilika (325-333. Pál). 1. az ókeresztény bazilika a birodalom több provinciájában . . típusalkotó emlékek (eredeti formájuk csak régészeti föltárásból ismert): . S.). Jézus születése bazilika (eredeti és Jeruzsálem. A zarándokhelynek ez a kialakítása a későbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált. stb.) 1. Az emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely. S. Betlehem. Szentsír kápolnák. Lorenzo fuori le mura. Palesztína A Rómában megfogalmazott templomtípus. Jézus földi működésének színterein) a IV. . Jeruzsálem.Betlehem. Basilica Apostolorum (S. Szent sír bazilika (325-336. századtól a vallásgyakorlás spciális formájaként terjedt el a remeteség (Sz. Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta .3. az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú. Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI. Antal. a középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély". 1. ma csak centrális Anasztaszisztere áll..): 1. 3. Pakhomiosz hozta létre az első szervezett közösséget (koinobiták. Agnese. sivatagjaiban a III-IV. Sebastiano). mellette a Sta Constanza mauzóleum. sz. alaprajz. A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg. sz.a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva . többször átépítve. SS. Westwerk. századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt.módosított formában fejlődött tovább.Római körüljárós bazilikák (IV-V. centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sírbarlangot és a Golgota-sziklát.1. Legfontosabb.Jeruzsálem. Szent sír templom (alaprajzi átépített állapot).3. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán Sz. Palesztínában (Szentföldön. Az apszis mögötti önálló.VI. Ennek megfelelően a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból adódó funkciót is ki kellett elégíteniük. Sz. A sivatagi remetékből (anakhoréták) 323-tól Sz. a Születés-barlang. Egyiptom Egyiptom pusztáiban. szerzetesek).3. Názáret. XII. rekonstrukció). stb. századtól jelentős szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeiből a hívek fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem. Kapernaum. majd a szerzetesi mozgalom. Ilona mauzóleuma). 4. együtt-lakók. században gyökeresen átépítve): memoriális bazilika.2.).

benne nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz. .hettita városkapumotívum.apszis. Sz. . . Sz. Példák: Eszra. a zarándok-forgalom "kiszolgálását" a szerzetesek végezték.A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma. Részei: . századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult. madbah). Vazul (Baszileiosz. az adományok előkészítésének (proszkomidia) a helye. Az V. zarándoktemplom (395-408): Sz.centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentőségű). György templom (515).A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek.meg Nagy Sz.zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend). 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig használatos szabályzatát (bazilita rend). Abu Menasz. A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika térszervezetében változtatásokat igényelt: . Ez az igény a keresztház megnövekedését eredményezte. fölmagasztosult oltárral. megemelt tér.) .3. baptisterium-együttes (529-533). .3. Menasz sírja fölé épült kettős bazilika. kolostortemplom: Itt külső zarándokforgalom nem volt. . ugyanakkor a liturgiának megfelelően az apszis gazdagodott. A korai egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerűsödése figyelhető meg (háromhajós. századtól ismertek ókeresztény bazilikák. Típusalkotó emlékek: .egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós. Példák: Qalb-Luzeh (460 k. . eredetileg az evangéliumos könyv őrzési helye. zarándoktemplom. sz. Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal.). készületi és raktár tere. Gerasza. A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti előcsarnok (livan) . alaprajz.Menasz sírja) kialakításával. oltár körüli szolgálat).protheszisz. Boszra. A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus. ugyanakkor őket el kellett különíteni a "laikus" közösségtől. hármas szentélyfejjel.). Példa: QalatSziman zarándoktemplom (V-VI. században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája megtalálható: . déli melléktér.Deir-el-Abiad. trikonchás elrendezést kapott. északi melléktér. Szíria A virágzó keleti provinciában a IV. az egész együttes a szerzetesi életet szolgálta.Abu Menasz. keresztház nélküli bazilikák. alaprajz. . Turmanin (480 k. Deir-el-Abiad. Szergiosz és Bakkhosz templom (512). esetenként szélsőséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl. oszlopálló szerzetesek). kolostortemplom.diakonikon. vagy az apszis önálló. keresztház nélküli változat). de építészetében megőrizte az ókeresztény hagyományokat. 1. Az V-VI.

alaprajz. metszet. metszet.Qalb-Luzeh. (515). homlokzati rekonstrukció Eszra. Turmanin. metszet. metszet. Sz. tömeg-rekonstrukció.). bazilika (480 k. püspöki székesegyház. . Alaprajz. Szergiosz és Bakkhosz templom (512. axonometrikus metszet. belső rekonstrukció. alaprajz.). alaprajz. Sz György templom Boszra.

Simeon zarándoktemploma (V. 2. századi építészetére.Európa preromán és románkori építészetére (gallikán liturgiák révén). Szíria hatása és közvetítő szerepe: .a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia. 1.3. .Bizánc építészetére. 3.4. bazilika.). Építészet a nyugati provinciákban Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4. . . sz. Oszlopálló Sz. 4. sz. fejezet).Qalat Sziman. V-VII. . zarándokházak.Ravenna VI. első fele) és kolostora (VI.). Oktogon a Szent oszlopával. kolostoregyüttes. 1. sz. Rekonstruált alaprajz.

3. György) mutat. alaprajz.) kupola-sorolásos tere átmenetet jelent a római (szír) hosszanti. alaprajz. A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt. sz. a Sztudion katholikonja (455-463).típusalkotó. A Hagia Eirene templom (532. a körüljárós oktogonális tér az egykorú ravennai építkezéseken is megjelent (S. Konstantinápolyban az V. Hagia Eirene (532-től). 740.I. ..mint a keleti rész fővárosa . egyedi emlékek keletkeztek. Theodosziosz halála. A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek.Konstantinápoly fejlődésnek indult. 379) . Jusztinianosz császár (527-565) építőtevékenysége nyomán . Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. metszet. A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom kizárólagos örököse lett. Kora-bizánci építészet (V-VII. Konstantinápoly. ötkupolás tere rendszeres liturgia végzésére nem volt alkalmas.1. Térformája szír előképre (Eszra. század elején . A VI. örmény) szerzetesek temploma volt. 2. 564. és a középkupolás centrális bizantikus terek között. Vitale). Essen). kolostor Konstantinápoly.) A birodalmon belül földrajzilag. viszont a térformája hatott az európai romanika bizantikus hatású területeire (Velence.2. A Johannész Prodromosz templom. században még elsősorban a római (és korai szír) térformák hatása a jellemző. de közvetve hatott a karoling építészetre is (Aachen. A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú. ld. század elején jelentős császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma. és a megbízó személye szerint több építészeti központ alakult ki. pont). században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg a császári és a szerzetesi építkezéseken. A VI. Építészetében tovább éltek a késő-antik. a római ókeresztény és a kisázsiai hagyományok. Sz. A Birodalom kettéosztása után (I. de a VI.. a Sztudion kolostor katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi. Perigueux). A Hormiszdasz palota melletti Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt. majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír.

Hagia Szophia templom. Hagia Szophia templom. metszet. alaprajz. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló. harántpillér. A középkupolás. 10. 3. 565). Konstantinápoly. Jézus szenvedésére és a Szentsírra utal. főkapu (császárkapu). 13. exedra. konchákkal bővített tér a hosszházas és a centrális tér speciális ötvözete. metszet.(527-536). . exonarthex. 7. körüljárós centrális tér (szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal. .Konstantinápoly. 8. 12. alaprajz. Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom Aposztoloi mauzóleum (528. kincstár). 2. Hagioi Konstantinápoly. korábbi templom maradványa. 6. a hosszemetszet. félkupola. átrium. axonometrikus metszet. 4. A déli oldal keresztelőkápolnája szír előképre mutat. Szekeuophylakion alaprajza és metszete. 9. hosszanti tartópillér. Konstantinápoly. 11. A Hagia Szophia császári főtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester állította helyre). kupolatartó harántheveder. Konstantinápoly. Hagia Szophia templom. baptiszterion. apszis. Szkeuophylakion (Szentsírkápolna. endonarthex. 1. 5.

axonometrikus metszet. kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké. Hagiosz Démetriosz. . jelentős külső forgalma is volt (Thesszaloniké. a lavra a külső forgalomtól elzárva működött. A kolostorok másik formája.) részben római ókeresztény hagyományokat. Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet első nagy központja Thesszaloniké volt. Thesszaloniké. a katholikon rendszerint középkupolás. 412.Konstantinápoly.). aminek "árnyéka van"). Síkművészetben kezdetben a mozaik dominált. Hagiosz Démetriosz. itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi liturgia szolgálatában állt. egyes területeken (pl. Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererősödött a szerzetesség. V.). részben a Hagia Szophia által képviselt középkupolás formát. részben a katholikon térformát szintetizálja. A kolostor főtemploma. alaprajz. Társművészet: a bizánci művészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány". A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550 k. tömegvázlat. Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák térformáját követték. Hagia Szophia templom. sz. majd megjelent a táblakép-festészet (ikonok). Hosziosz David. mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. A szerzetesi templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn. A térformának perzsaszasszanida előképei vannak (tűztemplomok). Balkán) a freskófestészet. Nagy Sz. kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemző nagy keresztházzal (egyiptomi analógiák).

sz. előudvar. memória-tér. 9. 5. Hosziosz David. 4. mauzóleum. eleje). eleje). A . első fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése. Elmélyült az ellentét a császári hatalom és a . Jusztinianosz császár halála (565) után bel. alaprajz.egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet (zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. axonometrikus metszet.és külpolitikai szempontból a hanyatlás jeleit mutatta. keresztház.) A császárság I. eleje) kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat. keresztelőegyház. Katapolani templomegyüttes (550 k. ambó. Epheszosz. templomhajó.szerzetsség-képviselte . sz. 8. Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. Korint-Lechaion Sz. baptiszterion. Korint-Lechaion. metszet. apszidiális átrium. a Latomosz Parosz. első bazilika. Leonidasz bazilika (V. sz. militarizálódott. 6. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését" jelentette.2. 2. János templom (VI. 1. sz. 2. más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. alaprajzi rekonstrukció. 2. metszet. Ezt ellensúlyozandó III. Sz. A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentős károkat okozott a bizánci képzőművészeti alkotásokban. 7. preszbyterion. sz. 3. míg a nyugati félkörös átrium már a Karolingkori kétszentélyes templom előképeként fogható föl. 10. János temploma (VI. "Nagy bazilika". endonarthex. oltár. exonarthex. 3. században eltérő hatásra mutató térformák létesültek. Epheszosz Sz. kórus.). kolostor katholikonja: alaprajz. Leonidasz bazilikája (V. alaprajz. Sz. Közép-bizánci építészet (VIII-XII.Thesszaloniké. Leó császár (717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás). 1.

Periszterai.1080). András Daphni. sz. Helyszínrajz: 1. kolostorudvar. sz. a szerzetesi zsolozsma színhelye. 3.) a grúz autokephál egyház. Romanosz sírtemplom (X.). a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi étkező (trapeza). kolostoregyüttes. sz. Fontosabb emlékek: Sztirisz. A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van kolostora: az Iviron kolostor (XI. kupolasorolásos terét idézi. András templom (870-871) a VI. Megara. a kettős templom alaprajza. A főtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült. trikonchás katholikonja típusalkotó lett ("athonita térforma"). kolostoregyüttes Periszterai. (XI. A korszaknak Bizáncnak a keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget.). századtól érezte az arab hódítás előretörését. Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy előcsarnoka (lité).. axonometrikus metszet. fenyegetését. századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum görögkereszt-alaprajzú.sz. Istenszülő templom (1035). Sz. kolostoregyüttes (VI. 5. Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita) térformáját követik. 2.). . Sz. trapeza. gazdasági udvar. "athonita" tértípusnál). . A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-től). Sztirisz. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. Daphni. katholikon (VI.végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett. A kor építészetének legjelentősebb alkotásai a kolostorok. alaprajz. sz. II. helyszínrajz. sz. Külpolitikailag Bizánc a VII. alaprajz.). a Hilandar kolostor (11971299) a szerb autokephál egyház alapítása. templom (870). sz. kút. a a kereszt-szárakban trikonchás megoldással (min az alábbi. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X. 1080. Sz. Megara. 4. kolostoregyüttes (XI.). 6. A főtemplom a katholikon térszervezete szerint épült..

Athosz. főtemplom (11971299). A korszak jelentőségére árnyékot vet a XIII. Iviron grúz kolostor. Fontosabb emlékek: Misztra. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. sz. alaprajz. Építészetileg a korszak jelentős újításokat nem hozott: templomépítészet a katholikon-térformát ismételte.) A keresztes hadak támadása nyomán 1204-től Konstantinápolyban "latin" császárság alakult. Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között.3. sz. 2. sz. különböző variánsokban. székesegyház (XIII. Az újjáéledő késő-bizánci birodalom kisázsiai központja Trapezunt (Trebizond) volt. Megiszté Lavra (963.). emeletes oszlopszerkezetet alkalmaztak. Hagia Szophia Arta. Thesszaloniké a latin császárság hűbérese volt (1204-1246). Panagia Parigoritissza . főtemplom (XI. A hagyományos katholikontérforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi. század végétől erősödő iszlám terjeszkedés veszélye.. a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza. kolostor. metszet. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt (1259-1460). Hagia Szophia palotatemplom (1350).). utóbb a későbizánci restauráció fővárosa lett. Innen indultak ki a császárság újraegyesítésére irányuló törekvések. alaprajz. Trebizond. azaz a Bizánci Birodalom. 1060) kolostori főtemplom. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is megszűnt a Kelet-római Császárság. Pantanassza kolostor Misztra. Misztra. Konstantinápoly 1261-től vált újra az újjáéledő birodalom fővárosává ("Palailogosz-reneszánsz").Athosz. Misztra. alaprajz. Pantanassza kolostor (1428).Hilandar szerb Athosz. metszet.

. (1350). axonometrikus metszet.katholikonja (1428). alaprajz. katholikon (1282-1289). székesegyház metszet. alaprajz.

paloták.1460.867. sz. Konstantinápoly eleste. Tompos Erzsébet nyomán) 2. Képrombolás (ikonoklaszmosz) 867 -1059. Autokephál bolgár egyház 967. Jelentősebb keresztény építészet a IX. iszlám uralom Bolgár birodalom: VIII. Iszlám berendezkedésd Szerbia: XII.) fővárosa Pliszka volt. Latin császárság 1259 . Nikaiai (bizánci) császárság 1204 -1259. sz. Első bolgár birodalom (fővárosa Pliszka) 852 . fővárosa Baia Havasalföldi ortodox egyház 1393.1280. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában Chronologia Bizánci birodalom: 717. míg a szerzetesi építészet központja Ohrid volt. sz. Makedónia birtokbavétele 1334. IV. Iszlám előtetrörés A Balkán középkori térképe (dr. sz. fővárosa Preszláv 917. templomok. Milkovói (latin) térítőpüspökség XIV. bizánci fennhatóság 1185-től II. sz.1331. Makedon dinasztia 961. A Bolgár birodalom építészete A bolgár terület kezdettől a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás harárterülete volt.1. sz. Szkopije elfoglalása 1322 . A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való kapcsolata (pl. fővárosa Tirnovo 1393. Moldvai ortodox egyház 1500 k. 2.4. Morava-i fejedelemség Román fejedelemségek: (Havasalföld. Ohrid elfoglalása XIV. despotatus 1261 .4.4. iszlám fennhatóság XV. nagyobb építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak.963. sz.1. Misztrai helytartóság. Bizánci támadás 1018. eleje: Neve Ţara Romanesca (Havasalföld). III.889.2. A Balkán népeinek építészete 2. Komnenosz dinasztia 1204. Urosz fejedelem. bolgár birodalom.1453. fővárosa Çimpulung 1359. Nemanja dinasztia 1220. Ohrid elesett. bizánci kapcsolatok. Tarnaszentmária) nem bizonyított. A kor reprezentatív alkotásai: erődítések. eleje: Koszovo-Metohija központ 1389. Moldvai fejedelemség. Athosz alapítása 1081 -1185. Moldva) XIII. Önálló szerb egyház 1282. fele: raskai fejedelemség 1159 . Az első bolgár birodalom (VIII-X.1. Az építészeti előképek sorában a keleti . Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata. Borisz kán. Keresztes hadjárat. Palailogosz "reneszánsz" 1453. Konstantinápoly eleste. századtól mutatható ki: Az uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom").

Preszlav. alaprajz. Szerbia építészete (XI.. Rila. Bacskovo). vége). 1604). esetleg az "athonita" térformára emlékeztető formában (Rila. Az építészeti hatások egyre bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép. Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felől (itáliai érdekeltség) és Bizánc felől (vallási érdekeltség).2. (1335. részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. . míg a homlokzatalakításban dalmáciai hatások érvényesültek. 2.és későbizánci építészet "katholikon" térformái érvényesültek.. Pliszka.4.). Bacskovo.1. sz. esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva. 1446. sz. kolostoregyüttes helyszínrajz. tömegvázlat. sz. Az építtető részben maga a szerzetesség.1456) Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén. míg a tömegalakításban . palotatemplom. alaprajz.). 1018-ban a birodalom bizánci fennhatóság alá került. Az építészetben jellemzőek a bizánci típusú térszervezetek. "Nagy bazilika" (IX. a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt. sz.(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetők nyomon. önálló szerb királyság a XII. Bojana. közepén jött létre. "Aranytemplom" (IX. Bacskovo). A második bolgár birodalom (1185-1393) fővárosa Tirnovo volt. az építészet központjai elsősorban a kolostorok voltak (Rila. sz. alaprajz. tömegvázlat. kolostor (XI.

sz. (1183-tól). Athosz-hegyi Hilandar kolostor). Moravai iskola (XIV-XV. de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetők. rajza). 1359-től fejedelemség. katholikon (1380). katholikon. Kruśevac). A homlokzatokon egyértelmű a dalmáciai hatás. de hosszanti térsorolás alkalmazásával (pl. század elejétől önálló vajdaság. pl. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai. kon (1375-1381). . 2. Lazarica kolostor Ravańica. katholikon. metszet (Balogh I. alaprajz.sz. alaprajz. templom. metszet.3. Mária kolostor Graćańica. alaprajz. központja Baia. alaprajz. Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható. fővárosa Cîmpulung. Studenica). Cîmpulung. Studeńica.a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerű kupola-megoldások). metszet.1. déli homlokzat. bazilika). sz. Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását mutatják (pl. Román fejedelemségek építészete A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (Ţara Românescă). Graćanica. Az építészetre erősen hatott a korábbi faépítészet.4.. katholiDzsurdzsevi-Sztubovi (1170). pl. metszet. Krusevac. kolostor. pl. kolostoregyüttes (1318-1321). a XIV. alaprajz. Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek. metszet. Moldva. Sz. Kośovo-Metohija (XIII-XIV... Curtea d' Arges). Építészeti műhelyközpontok: Raśkai iskola (XII-XIII.

alaprajz. A IX. század között önálló fejedelemségek léteztek.4. sokhajós-sokapszisos bővítéssel. kolostortemplom (1457-1504). sz. püspöki székesegyház (1512-1521). Sz. Cozia.) építészete erős faépítészeti hagyományokkal rendelkezett. utána jelentősége csökkent.Keleti és nyugati hatás ötvöződése: Voroneţ. metszet. metszet. Sz.). Fejlődésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérően alakult. A kupolák megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1). alaprajz. Szófia székesegyház. Orosz fejedelemségek építészete Oroszország területén a IX-XVI. alaprajz. majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezető szerepet.) követik a Kijevnél . bazilika (XIII-XIV. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy bizánci típusú katholikon térforma. 1045-1050. Cîmpulung.2. keleti homlokzat. Egyes épületei (pl. Kijev. A novgorodi fejedelemség (X-XV. tömegvázlat. Szófia székesegyház (1037-1067). Curtea d' Arges. 2. századtól pogány fejedelemségként föltűnő. kolostortemplom (1386). Előképe a konstantinápolyi Panakhrentosz templom volt. tömegvázlat. sz. A Sz. alaprajz.

az Uszpenszkij székesegyház (13261333) ötkupolás. A moszkvai kreml főtemploma. Jurjev kolostor. . (1045-1050). Demeter templom (1094-1097). Sz. Jurjev kolostor. Georgij katholikon (1119).megismert sokapszisos-sokkupolás formát. 1119. Szófia székesegyház alaprajz. A tömeg. míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat vették alapul. Novgorod. alaprajz. az európai reneszánsz formakincse és az ősi orosz faépítészet homlokzati megoldásai sajátosan keveredtek. A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. vakárkádos homlokzat. templomok). Az épületeken a késő-bizánci építészet elemei.). Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon. bizánci katholikon térformát mutat. Vlagyimir-Szuzdal. Legfontosabb építészeti együttese a moszkvai kreml (uralkodói központ. metszet. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók. de a továbbfejlesztés során ettől eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak (pl. majd a korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett.) a tatárjárás után jutott vezető szerephez. Mátyás király szolgálatában is dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester működött közre. Novgorod. a nyugati oldalon egy boltszakasszal megtoldva. homlokzati lapos-domborművek. Sz. fejedelemség (1125-1238): Rövid életű rusz. egyszerűsített formában. sz.és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetők: toronyszerű középkupola. Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült. a tatárjárás után a jelentősége megszűnt.

sz.: "Aranykor" 654-885. VIII. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet VI. keresztény kultúra a tengerparti városokban. ill.: IV.: monofizita (szír.: bizánci hatás erősödése VII.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok i.: Arme tartomány (Urartu része) i.e.: Hajassza állam i. örmény. templom (1094-1097). Sz.: Kaheti önálló fejedelemség 975-1014. 570.: V. az első örmény liturgia megszületése 396. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.: Dzsvári.e. Mirian kartli-i király államvallássá tette a kereszténységet 523. 95-től: harcok Rómával. sz. 500 k.e.: Armenia római provincia 287-330.: III. alaprajz.Vlagyimir.: Dvin-i zsinat.e. 63 után a terület római uralom alá került 226-tól: ütközőpont Róma és a Szasszanida birodalom között IV. Kutaiszi) 1089-1125. önálló nemzeti egyház 591-705. szerzetesi építészet 1220-1329. sz.3. Giorgi király országegyesítése 1555. metszet. Nino térítésének emlékére ("Életadó oszlop") 736.: arab fennhatóság .: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc) 506.: tatár fennhatóság 1329-1334.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiától. (Nagy) Trdat király uralkodása 301-305.e. XV-XIII. sz. metszet. Kereszt kultuszhely. alaprajz. Uszpenszkij székesegyház (1326-1333.: iszlám hódítás kezdete (emirátus) VIII-X. részleges fennhatóság 114-117. kopt) kapcsolatok 578-604.: kelet-római fennhatóság.: első örmény állam (Jervanida dinasztia) i. 1467-1479).: II.e.: A kereszténység államvallás Örményországban (a világon először) 374. Sz. Sz. 2. sz. (Építő) Dávid király.: az ország fölosztása (Irán.Demeter Moszkva. Törökország) Örményország (Hajasztán) i.4. fénykor (főv.Bagrat király. sz.

A bizánci hatást a katholikon-térforma középbizánci változatai jelentik. Kereszt metszet. Kumurdo). századi mártírium helyén. sz. Bolniszi székesegyháza (478-494) kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külső tornácos szír-örmény bazilikáknak a hatását.: Szeldzsuk támadás 1080-1226.3.önálló királyságként . Bolniszi. közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"templomtípussal. Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal mutatnak rokonságot. A liturgikus térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. a területnek zsinagógai hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak.) bontakozott ki. Kereszt temploma (585605) Sz.) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény építészet hatása érvényesült.fénykorát élte. Építészetében két korszak különíthető el. A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda. Dzsvári. majd 607-től a bizánci egyházhoz csatlakozott. Utóbbi inkább a centrális.n. Sion püspöki székesegyház (478-494). templom (585-605). Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. hangsúlyos középkupolával (pl. Folyamatosan ütközőpont volt Bizánc és a Perzsa birodalom között. . Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel. A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhető az ú. metszet. Mokvi.n.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia) 1223-tól: mongol hódítások 1555. A X-XI. Georgia (Grúzia) középkori építészete Grúzia területén a kereszténység a IV. memoriális építészetben jelentkezett. századtól elterjedt.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor") 1054. Nino térítésének emlékére épült a IV. de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is építettek (Botszorma. Kutaiszi). prefeudális korban (V-VII.4. "háromegyházas templom" (pl. kolostorokat hozott létre (pl. században . fejedelmi templom). majd az arab hódítás áldozata lett.885-1045. axonometrikus metszet. Az ú. alaprajz.1. A szír-örmény külsőtornácos bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház (Oski. Kachi). A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket. Sz. Sz. Fülkékkel bővített középkupolás tere szír hatású. Gurdzsaani.: Perzsa-török megállapodás (Amasszia) 2. alaprajz. Vardzia). Mcheta. székesegyház). sz. Egyháza 472-től monofizita lett (szír hatás). A Mcheta melletti Dzsvári Sz.

Kezdetben a keleti szír egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban. emléktemplom (XI. Gergely működése nyomán). Trdat király. sz. Kumurdo. Az V-VI. sz. 2.alaprajz. Tanajat. székesegyház (X. 2. Artik). században . Tekor). Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentős alkotásokkal gazdagodtak. században a keleti szír (egyhajós.szintén keleti szír liturgikus hatásra háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin. sz.4. Az építészet első fénykorát ("Aranykor") a VII. II. Kutaiszi. metszet. első fele).). székesegyház egyházas" templom. alaprajz. Baguaszi családi templom. fejedelmi templom. fele jelentette: az egyházi központ. Nikorcminda. sz. végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház. Mokvi. Az "aranykornak" 654-től az arab hódítás vetett véget. l. metszet.3. alaprajz. templom (X-XI. sz. . alaprajz. székesegyház (X.. oldaltornácos) templomok hatása érvényesült (Karnut. (1010-1014).2. A IV-V. alaprajzok.). alaprajz. Örményország (Hajasztán) középkori építészete Örményország területén először vált államvallássá a kereszténység 301-305 között (III. 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és építészet hatása alá került. Kachi. (1003). Világosító Sz. (VII-VIII.Gurdzsaani. Ereruk. Oski. fele). "három. sz.).

). (Th. alaprajz. metszet. egyhajós. bazilika (V. alaprajz. metszet.Ereruk. Kereszt tiszteletére. oldaltornácos temp. Sz. Zvartnoc. székesegyház II. Gaghik Arcruni király 915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz. metszet. lomok.egyház (641-652). Dvin. sz. Az agtamari épületplasztikai műhely (laposan faragott domborűvek) hatása Európában is kimutatható (pl. ásatási alaprajz. homlokzat 618). Tanajat (IV-V. 2. sz.). Aghtamar-ban alakult ki. egyház. fele).ódus (VI. alaprajz. Thoramanjan elvi rekonstrukciója). Az "aranykor" jelentősebb emlékei: Szurp Ecsmiadzin. alaprajz. Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás időszakában az első jelentős művészeti központ az Arcrunida-királyság egyházi központjában. Pavia).Vagharsapat (Ecsmiadzin). Hripszime templom (614. sz. alaprajz. püspöki magánfői főtemplom (625). .Karnut. peri.

Kereszt templom (915-921). Sz. nyugati homlokzat.Aghtamar. alaprajz. .

alaprajz. .Az ezüstkornak nevezett időszakban (X-XI. Trdat mester). XIX. sz. Thoramanjan szerint). századi egyházi központok térformáját idézi (Dvin. az Apostolok temploma (1020. homlokzat (rekonstrukció Th. míg a király magánegyháza (Gaghik-templom. századi építészetében . rövid időre az egyházigazgatás is Aniban székelt. Gaghik-templom (1001-1013.Gaghik király (989-1020) idején -föllelhető egy tudatos archaizálás. u.különösen I. mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban. metszet. belső kép (Brosset. VII. A székesegyház (989-1001) a VI-VII. művészeti központ volt. századi emléktemplom pontos mása. Ani játszott vezető szerepet. A Bizánc-barát egyházfő. és annak fővárosa. Ani. Trdat mester).). A főváros és környéke politikai. szellemi. déli homlokzat rekonstrukciója.) részben hagyományőrző ("Hripszime-típus"). Ani. alaprajz. Ani XI. székesegyház (989-1001. Mindkettő a Bizáncban is népszerű Trdat mester alkotása. Bedrosz katholikosz főtemploma. 1001-1013) a zvartnoci. részben bizantizáló. metszet. Thalin).) a történeti Sirak tartomány. A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek mind az örmény. sz.

Pásztorok temploma Ani. a gavit (nagyméretű. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon. stb. de egykori fényét már nem érte el. Geghard. k. homlokzat. u. többhajós előcsarnok) alkalmazása . . tömegvázlat (Tokarszkij szerint). Megváltó-templom Ani. alaprajz.). alaprajz. stb. Pásztorok temploma. A XIII.). Hripszime-kápolna. Sz. Ani. Haghbat. Térformában újszerű a zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill. metszet. egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. Hripszime apáca(1036). Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni. (1020. Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális kápolnák (Várkápolna.Ani. A X-XIII.utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelője. metszet.).). sz. Sz. alaprajz.). A nagy katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretű emléktemplom is épült. homlokzat. templom (XI. első felében még egyszer nagyobb jelentőségre tett szert Ani (mint kereskedőváros). században Hajasztán északi részén jelentős (többnyire bizánc-barát) kolostorok létesültek (Szanahin. homlokzati rekonstrukció. alaprajz. Szaghmoszavank. Apostolok temploma (1020. Ani fénykorának. Megváltó-templom. Abugamrenc-templom.

kolostorakadémia (folyosó. A Galla Placidia sírkápolna (450.a tengeri kapcsolat révén . középkupolás mauzóleum. 3. 3. a keleti provinciák és Bizánc. gavit (1185). Amenapörgics (Megváltó) templom (966). 4. 6. Fénykorának rövid története során három. Lorenzo kápolna) kereszt-alaprajzú.szír hatás is kumutatható. eredetileg S. sz. kolostoregyüttes: 1. könyvtár (1063). 450.A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). de . a "jerdik". sz. Építészetben a későrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemző. Ravenna középkori építészete (IV-VI. XI.). Sz. 2. Giovanni in Fonte.) sarkain fülkékkel bővített kvadratikus tér. Az ortodox baptisterium (S. Classis kikötője tengeri menekülés lehetőségét biztosította. harangtorony (XIII. építészete között. gavit. Szurp Asztvadzadzin (Sz. axonometrikus ábra.. a római ókeresztény sírépítmények hagyományait folytatja. alaprajz. sz. A barbár zaklatások elől a császári székhelyet Rómából a jobban védhető Ravennába helyezték át. A város környéki mocsarak természetes védelmet. . A gavit jellegzetes boltozati megoldása. sz. gavit (1211). könyvtár (XI.). történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a késő-római (ókeresztény) építészet. valamint a népvándorláskori népek kultúrája. kolostoregyüttes főtemploma (972991).) Földrajzilag. 8. akadémia. alaprajz. A korszak társművészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemző. Haghbat. 7. a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. Istenszülő) templom (928944).Szanahin. k.). jól elkülönülő periódus követhető nyomon: . 5. k. Gergely kápolna (1061).

. metszet (Balogh I. metszet. a nyugatrómai birodalom formálisan is megszűnt. baptisterium (500. k. Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben (526-tól) ténylegesen.) a szír mauzóleumokra emlékeztet. mind Bizánctól való elszigetelődést eredményezett.Appolinare Nuovo. 519). rajza). Az ariánus baptisterium (500. alaprajz. ortodox baptisterium (S. a bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett).és templomegyüttese (S. részben szír hatásokat mutat. de előtérbe kerül a gótok formakincsének.). 450. Az építészetben jellemző az ókeresztény hagyományok továbbélése. alaprajz. Nagy Theoderich palota. . Galla Placidia mauzóleum (450. alaprajz. Nagy Theoderich Ravenna. alaprajz.A bizánci exarchátus építészete (526-751). k. k. Theoderich síremléke (520. Ravenna.A keleti gót királyság fővárosa (476-526). 476-ban Romulus Augustulust megfosztották trónjától. alaprajz. az európai preromanika egyik első ismert alkotása. in Fonte. Ravenna. A gótok ariánus hite mind Rómától.). metszet. valójában független.). k. Appolinare Nuovo. I.Ravenna. Theoderich-síremlék (520. Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa. palotatemploma (S.). Theoderich családi kapcsolatot épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank királynak a házassága). a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztető mauzóleum. Giovanni k. ariánus Ravenna. k. Odovakár (476-493) herul fejedelem uralmát a keleti gót vezér.) kétszintes centrális. 519) részben római ókeresztény hagyományt őriz. majd 539-től jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette . hagyományainak alkalmazása is. Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl. Ugyanakkor az 526 után nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor népeinek hagyományai között. metszet.

4. György emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér). Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra (Palesztína. (535-549). A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható. Az építészetben döntően . A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz. protheszisz. Szeriosz és Bakkhosz templom. 1.reális formát öltött. Ezzel az egykori római birodalom újbóli egyesítésének ideológiája . kórus. Egyiptom. templomhajó. metszet. Ravenna. Alaprajz. alaprajz. Ugyanakkor a Ravennában folyamatosan jelen lévő szír hatás sem elhanyagolható. S. egykorú). s már ebben a formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévő kultúrák építészetét. Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítő szerzetesek révén sugárzott ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori népek prefeudális építészetére. és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. HH. S. 3. Vitale templom (526-547). Appolinare in Classe bazilika régi narthex. 2. 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat. ikonográfiai kötöttségekkel. 5. A korszak társművészetére az aranyalapos mozaik a jellemző (bizánci hatás.Itália egy részén .kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példaképszerepe a meghatározó (pl. a földöntúliság. E hatás Bizáncban . Ravenna. Ravennát.a szintén Jusztinianosz által kezdeményezett . liturgikus tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja. az öröklét kifejezője). Szíria).egyéni módon átfogalmazódott. Vitale templom (526-547) építtetője (mecénása) egy Julianus Argentarius nevű szír kereskedő volt. A S.az egykori gót királyságot és fővárosát. mai narthex. A helytaró (exarcha) főtemplomává "előlépett" S. diakonikon. 6. A Ravenna kikötőjében épült bazilika (S. . hogy Róma antik öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény építészetben. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár és a császárnő ábrázolása. 7. apszis. megteremtve ezzel az európai romanika művészetét. Appolinare in Classe.a császári és a szerzetesi építkezésekben .

IV. Attila halála.eltérő "nemzeti" kultúrák alakultak. Vandál állam Észak-Afrikában. 451. Sz. . 432. fejlettségi fokától függően . 412. rész: A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete 4.) keletről nyugat felé áramló népei vették birtokba. sz. A bencés Regula születése. 374. Alarich elfoglalta Rómát. Nyugati gót berendezkedés Galliában. 409. Az egykori római épületek használatát a romanizált őslakosság még ismerte. Konstantinápoly alapítása.) Európa a prefeudalizmus korában (IV313. a hun birodalom fölbomlása. idővel eredeti funkciójuk feledésbe merült. nyugati) utánzásának. Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397). vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás). a római császárság (keleti. közepe: a burgundok letelepedése a Rhone vidékén. sz. sz. Catalaunumi csata. preromanika 476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. V. A sokszínűségben az egységet a nagy példakép. Benedek megalapította a bencés rendet.). 429-534. Nagy Theoderich elfoglalta Rómát. IV. 330. E sokszínűségből fejlődött ki az első egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is utalva Róma hagyományainak vállalására.megmaradt. 540.a rátelepülő egyes népcsoportok hagyományaitól. A rómaiak távozása után azok műszaki és kultúrális hagyatéka . séget.IX. sz. 529. 410. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat.időnként azt meg nem értve! Chronologia (IV-IX. Attila hun birodalma. egyes római városok tovább éltek (történeti kontinuitás). Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény. 353. A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t. Így az egységes római civilizáció és kultúra "romjain" . 434-453. 476.2. 396. Klodvig király megkeresztelkedésével frank keresztény királyság alakult nyugaton. Monte Cassinóban Nursiai Sz. Patric ír missziója (+461). 493. sz. Nagy Theoderich uralkodása. Sz.álló vagy romos épületek formájában . 453. Germán betörés Hispániába. 493-526. 498. utólérésének a szándéka teremtette meg . követésére). A burgundok fölvették a kereszténységet. 516. A romokat vagy kőbányának használták. Népvándorláskor. Ágoston Hyppo püspöke lett (+430). Arles-i zsinat. A Nyugatrómai Birodalom bukása. fejlett egyházszervezet a nyugati provinciákban.

axonometrikus metszet. 768-843. Martell Károly frank maiordomus. és alakították át keresztény templommá (pl. 843. Trier. a településeket tovább használták. (Pécs).). 895-ig.1. Pribina állama Pannóniában. 751. Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit értelmezték át. cella trichora (háromkaréjos) kápolna (III-IV. axonometrikus rajz. Nagy Károly birodalmának felosztása. Római hagyaték. cella Iova (Dombóvár). alap. egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak. sz. Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot. metszet. 596. római hatás Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is érvényesült: .). Pannónia területén a kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova) ókeresztény építészete (II-IV. 2.). I. Aquincum (Óbuda).1. Normandiai normann hercegség alapítása. . hétkaréjos kápolna (II-III.sz. . hexagoná. Angolszász térítés kezdete VI.1.septichora. 730.Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai adottságokat a megtelepedő népcsoportok is fölismerték. Nagy Károly frank király. 4. sz. majd (800-tól) nyugat-római császár. Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezők 4.590-604. Az ókeresztény kor szakrális épületeit az őslakosság tovább is használta.Sophiane lis mauzóleum (II. k. Palatium Sacrum. (Nagy) Sz. sz. Kis Pipin frank király. magyar honfoglalás befejezése. tömegvázlat. romanizált őslakosság is segített.). 911. fele: longobardok letelepedése Lombardiában. vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a lakosság tovább használta. avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig). 305. Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra. azok megmaradt emlékeit részben fölhasználták (esetleg új funkcióban). Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez kőbányának használták. tömegvázlat.). sz. 840-870.Építészeti kontinuitás: a még álló. Gergely pápa (a keresztény "ókor" vége). Verduni szerződés. A folyamatosságban a helyben maradt. 711.

Az egykori térítő-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld. Hexam (Northumbria). Mária temploma (X. sz. Canterbury. így élő "római" példakép Bizánc lett az európai kultúrák számára. örmény) hatás a Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl. ott). Látványos pompája követendő példa lett. 416-418). szívesebben gazdagították azt bizánci. Ehhez a körhöz sorolható Trogir Sz. alaprajz. "gallikán" liturgiák).) római ókeresztény térformát ötvöz a keleti liturgiákra jellemző "szír" szentélyfejjel.A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása. A bencés térítések korai központjai (Hexam.) egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. bizantikus) homlokzati elemeket tartalmaznak. a bencés térítők missziói (596-tól) már ezzel a helyi hagyománnyal találkoztak. építészet. helyszínrajz. sz. Sz. filiáris századi kolostor. Reculver. hanem a keresztény egyház központja. A Rómából küldött térítő szerzetesek működési helyükön létrehozták az első szakrális épületeket. Bradford-on-Avon. a hittérítések szervezője.). hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti birodalommal. majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek. Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci kultúra. A római hatás harmadik csatornája az "élő Róma". É-afrikai) elemeket. H. Euphemia. A keleti (szír. Így érthetőbbé válik. k. ld. Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok legegyszerűbb térformáját. A korai oratóriumok (pl. Nerdum (Írország). Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a talán Afrikából származó . Zára. A megdöntött nyugati császárság után a nagy Róma egyetlen élő örököse. A brit és ír szigetek első térítői valószínűleg Észak-Afrikából indultak. Bizánc.). szír vagy örmény elemekkel (ú.) is. VII. irodalom) is ilyen egyházi "szűrőn" jutottak el az új népcsoportokhoz. St. Ugyanitt a zárai baptisterium (614. Az egyszerűbb. tömegvázlat. sz. parochiális egyházak (pl. VI-VII. sz. Germigny-des-Prés. részben antikizáló (római. Dingle. alaprajz. Pl.) hexagonális tere bizánci előképre mutat (Konstantinápoly. .n. kolostortemplom (VII. Az antik kultúra emlékei (pl. Főleg centrális. alább). hogy a Nyugateurópai térítők nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb rómavárosi liturgiát. E térítő munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend. Brixworth. természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. Donato temploma (IX. templom (mai formája X. már nem mint birodalmi központ. Nerdum) az egykori anakhoréta. memoriális épületekben türöződik Kelet építészeti és liturgikus hatása. sz.hagyományok is érezhetők.

longobárd fonatdíszes Tarcal. tarsolylemezek. sz.2. Sz. Népcsoportonként eltérő formakinccsel járultak hozzá a romanika művészi arculatához. IX. palmettás díszítés.). tarsolylemez (IX-X. alaprajz. metszet.1. Éppen a vándorlás során Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti (bizánci. k.. S. a palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. ennek krisztianizált formája élt tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban. baptisterium. A honfoglaló magyarok díszítőművészetében a fonatdíszek. Mária sz.és háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme). stb. Donato. sz. Fejlett volt viszont a díszítőművészetük. örmény. sz. Az ősi formakincs továbbélése A vándorló népek többnyire számottevő önálló kőépítészettel nem rendelkeztek (nem volt rá igény). Tarcal. Bezdéd. metszet. templom. párkányok (VIII-XI. 4. sz. (VIII. törtpálca.). totem-állat ábrázolása. keresztre-feszítés.).metszet.. fémművesség. alaprajz. perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz. elsősorban a korábbi faépítészet és ácsmesterség továbbéléseként. A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemző (cikk-cakk motívum. de megjelentek a szimbólikus szörny-alakok is. Valamennyi népnél jelentős az ősi. textilművészet. 614.Zára (Zadar). Az ír-kelta területen a végtelen terülőmustraként kialakított fonatdíszítés a jellemző. fafaragás. közötte díszítő jellegű állatalakokkal.). A longobardok két. Zára (Zadar). . X. hurkolás). alaprajz. Dublin.. kerámia. stb. Szolyva. Trogir (Trau). Athlone bronzplakett Pavia. fűrészfog-motívum.

alaprajz. templom S.). századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok). Mindkét területen jelentős keleti (bizánci. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi módosulást eredményezett. sz. 4. A gótok építészeti emlékei (Itália. templom. metszet. (IX. sz. alaprajz. így nem a Rómából kiinduló térítő missziók hatása a meghatározó. A templomok liturgikus teréhez minden esetben hozzátartozik a keletről már ismert "hármas szentélyfej". Sz. sz.). sz. A népvándorlás korának építészeti emlékei 4. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena (Asturia. fejezetben már szóltunk (Theoderich palotája.n. Asturia. . nyugati rész alaprajz. eleje). IX. de egyenes zárású apszisához két melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. palotatemplom. (IX. IX. míg ÉszakItáliában az ambrozián liturgia terjedt el. Ennek hispániai változata az ú. metszet. sz.1. részben szakrális. így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek létre ("gallikán liturgiák"). Maria delle Valle. k. János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ.2. Maria de Naranco néven templommá alakítottak. részben Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentős építkezéseket. homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. János S.).2. Mindkét területen jelentős ókeresztény hagyományok voltak.) templom (661). sz. Banos de Cerrato (Valencia) Sz.2. VI.4. Szerkezetében faépítészeti hagyományokat. Miguel de Lillo.) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van. Hispánia) A VI. Liturgikus tere a gót (ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja. Banos de Cerrato. 774.2. örmény) hatások is kimutathatók. Nagy Theoderich ravennai építkezéseiről a 3. Theoderich síremlék. mozarab rítus. A S. Az asturiai Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. Miguel de Lillo templom (Naranco. Cristina de Lena. mely a Karoling-kori Westwerkekre emlékeztet. Az itáliai Cividale településen a longobard fejedelem magánegyháza épült (S. Fejedelmi építkezések A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak. részben kultikus céllal. szír.) temploma is. alaprajz. melyet utóbb (8438) S. metszet.

A térítő (bencés) szerzetesek építkezései A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések során formálódott. A korai monostorok . Az épületeknek a szerzetesek mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni. több monostort alapítottak (pl. így ezeket a későbbiekben mutatjuk be. k.Naranco (Asturia). Cividale (Lombardia). A korábbi. 4. S. Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi. majd fokozatosan átvették Sz. Benedek reguláját (pl. Maria de Naranco templom. 615). Bobbio.példája Lorsch S.azóta részben elpusztult . A bencés térítés első központjai a Karoling-korban is tovább működtek.2. fejedelmi csarnok. majd S.). kezdetben önálló regula szerint éltek. Nazarius apátsága (768-774).3. hosszés keresztmetszet. longobard fejedelmi magánegyház (774. Luxeuil.). alaprajz. Sz Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre. alaprajz. 600. k. Maria delle Valle. kapuépítménye az antik diadalívekre emlékeztet. . egyedi szabályok szerint működő szerzetesi közösségek életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élő bencések monostori rendje.

Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsős tömeg kapcsolódik (négyezeti torony. kápolnakoszorú teteje. geometrizáló díszítések. Normandia: erős szerkezetiség. Romanika A romanika tárgyalási módja az építészet. a gótika előkészítése. .és művészettörténeti szakirodalomban többféle módon történik. a kisázsiai és az iszlám hatás. Itália: Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és homlokzatképzés (kulisszahomlokzat. kupolás terekben. hosszház-tető. lombard kapu) alakítottak ki. Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény. Hispánia: a helyi hagyományok erős délfrancia és arab elemekkel ötvöződtek. Díszítésére a kőberakásos (cosmata) díszítés a jellemző. Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek hatása (kolostori kerengők) érződik. Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább.egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak. . St. Nazarius apátság (768-774). a meglévő templomokhoz kolostort építettek.a területi eltérések ellenére . Provence: erős antik hatást mutató terület. hogy . az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. Németország: fejlődése a császári dinasztiákhoz kötődik. Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg. plasztikus). álbazilika. soktornyos nagyméretű templomok épültek.Lorsch. geometrikus díszítésű). 5. Aquitania: erős bizánci hatás a kereszt-alaprajzú. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került. törpegalériás. A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek főbb jellemzőinek bemutatásával): Franciaország: Burgundia: . A zarándok-utak mentén a franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el. hogy a helyi sajátosságok túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti. A homlokzatképzésben két iskolát teremt (síkszerű kőberakásos ill. műhelykapcsolatoknak. körüljáró-tető. kápolnakoszorús apszis (francia szentély). a bizánci. építészetét a továbbiakban a normann kora-gótikus fejlődés határozta meg. keresztház-tető. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek elsősorban a különböző földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó sajátosságokat. egyenes apsziszáródású.a XI. főleg a díszítőművészetben ezek éltek tovább. rekonstrukciós tömegvázlat. ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat. Toscana: románkori építészeti arculatát főleg az antik hatás határozza meg. század végén jelentkező ciszterci építészet puritán (toronytalan. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós. E túlzottan "regionális" megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét. alaprajz. a normann. térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v. sokhajós. a kapuépítmény homlokzata.a bencés építészetben a reprezentáció előtérbe került.

II. (Nagy) Ottó német király 962. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte). Capet Hugo francia király 997-1038. Aniani Sz. Verduni szerződés. átfogó stíluskapcsolatok domborodjanak ki. István fejedelem. 481-511). Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i csata) 751-768. a szerkezet és az épületplasztika fejlődött (kerek-szobrászat). Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat egységesítette. I. Lech-mezei győzelem a magyarok fölött 973-983.1. a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a kereszténységet (Klodvig király. A normannok letelepedése Angliában 896. ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá koronázták. Ottó császár 983-1002. I. geometrizáló díszítések). a késő-romanika. Benedek bencés reformja 814-840. Cluny alapítása 919-936. Nagy Károly udvari művészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem . Henrik császár A Karoling birodalom és Európa korarománkori térképe A letelepedő frankok első uralkodócsaládja. A fenti csoportosítást tudva. Száli-frank dinasztia. majd magyar király 1002-1024. Nagy Ottó császárrá koronázása 955. a frank birodalom bomlása 829. háromhajós bazilikák. A térszervezet nem változott. Jámbor Lajos császár. a Rajna-menti építőműhely császárdómjai képviselik a klasszikus német romanikát (négytornyos. 800. a karoling birodalom fölosztása (nyugati frank királyság. átmeneti stílus kora. Klodvig frank király (Meroving dinasztia) 507-711. kétszentélyes. Karoling-kor) 482-511. 751-768). A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.1. Sz. "Karoling reneszánsz" Chronologia (Preromanika. Az angolszász királyságok egyesülése 843. 5. Martell Károly a frank állam maiordomusa 730. Longobard királyság Itáliában 714-741. Magyar honfoglalás 909.1. Hohenstauf-dinasztia. Egyéb országok románkori építészete. német királyság. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling reneszánsz") 802-817. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia) 768-814.n.Szász dinasztia (Ottó-kor). Nagy Károly uralkodása a frank birodalomban. megkíséreljük a romanika fejlődését úgy összefoglalni. vállalta az "egyház védője" címet. III. II. Nyugati gót állam Hispánia területén (711: arab hódítás) 568-774. Ottó császár 987. az ú. Lotharingia) 855. a romanika első nagy szintézise. Henrik német király (Szász dinasztia) 936-973. 751-től a kezdetben maiordomusként szereplő Karoling család uralkodott (Kis Pipin. a kétszentélyes német templomtípus megjelenése. hogy abban elsősorban az országhatárokon túlmutató.

Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt. Odo von Metz) tudatosan választott előképévé.) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Bizánc építészete volt..értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. de különös hamgsúlyt kapott Ravenna előképszerepe is. Az egykori ravennai exarchátus főtemploma. Az udvar ideológusa az angol bencés. A "frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul (Sacramentarium Gregorianum). Alkuin volt. Az esseni Münster (XI. a S. Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. Dijon. Távolabbi. Utóbbi szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek. így kézenfekvő volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni. sz. körüljárós tér). de szimbólikus tartalmú előkép a jeruzsálemi Sz. Jeruzsálemre) emlékeztető centrális térrész épült. Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796805. A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet. Közvetlen példaképe azonban az "élő Róma". . Ezekben esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták.

metszet. földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció). a földszinti és emeleti alaprajz.. sz. Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú ábrázolásokból ismert.a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az uralkodói karzattal!). Corvey apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll. A nyugati oldalon a szerzetestemplomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mű"): toronyszerűen kiemelt. Ugyanitt . Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését végezték. míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségőrző hely és kápolna volt. belső nézet. korábbi előzmény). alaprajz (hosszház 1272). Münster (XI.Aachen. .esetenként . A szerzetesi funkciónak megfelelően az apszis előtti nagy keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését. Essen. többszintes centrális tér. palotatemplom (796-805). Dijon. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018). A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. metszete. Centula S. A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római ókeresztény hagyományokat őrzi. a Westwerk Westwerk metszete.

alaprajz. 2.) Sz.Centula. metszet. S. 14. Hagyományos. 8. átrium 937-948. orvos-lakás.csak tervrajzról ismert . noviciusok háza. érvágóház.). 6. a Westwerk metszete és homlokzata. 5. keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció kidomborításaként apszidiálisan záródik. 1613-ból ismert ábrázolás.Sankt-Gallen. 1. 12. "Ratgar-bazilika" 790-819. iskola. apáti lakosztály. a kolostorterv magyarázata: 819. átrium 937-948. metszet. konyha. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen előzményének tekinthető. fürdő. 11. 4.. 10. alaprajz. tömegrekonstrukció. ispotály.. gyógynövény-kert. Fulda. Corvey. előkelők vendégháza. 9. kocsiszín. alaprajz. Bonifác (Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált. 13. ispotály-kápolna. . 3. Riquier apátság (790-799). 790. bencés apátsági templom (744.) elrendezése. Fulda kolostortemploma (744.Sankt Gallen kolostor egykori (820 k. novicius-kápolna. 7. apátsági templom (855 utáni állapot). Ezt a típust követi a ..

temető, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütő, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengő, 25. éléstár, 26. kézművesek háza, 27. pékműhely, 28. malmok, 29. pince, 30. műhely, 31. csűr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye. Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki) kapcsolatot mutat. Csak sejthető, hogy létrejöttük a szórványban élő szír és örmény kereskedők jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S. Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin főtemplomának a pontos mása. KözépEurópában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon Feldebrő temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.

Gravedona (Itália), S. Maria Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro (VIII-IX. sz.), alaprajz. del Tiglio (VI-VII. sz.), (VI. sz.), alaprajz. alaprajz.

St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

Feldebrő, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság tömegvázlat. alaprajz, tömegvázlat. 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)

(1060-1063),

A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezője a Német-római császárság volt. Ennek megfelelően az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlődés "gerincének", majd erre a fejlődési vonalra fűzzük föl a különböző interregionális áramlatokat. A tárgyalás az időrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az északitáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt. A verduni szerződés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik (919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlődése a X. századtól kísérhető nyomon. Fejlődési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254). a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, KözépEurópa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagykárolyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt.. Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni bencésekkel, környezetében jelentős képzőművészeti központ jött létre (pl. bronzművesség). Típusalkotó előképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas, négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a későbbi német császári dómépítészetben. A nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlődött. A templom tömeg-kapcsolata esetleges, additív (lépcsőtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett többnyire geometrikus jellegű (pl. "kockafejezetek").

Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat, axonometrikus metszet, távlati kép. A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a jellemző. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult (Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX. sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a későbbi zarándoktemplomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961ben épült).

Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.

1159. . alaprajz. Servatius templom (1070-1129). Worms. Mivel a nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye. Csak a keleti oldala őrzi a középkori formát. Worms). lombardiai homlokzati elemeket is alkalmaznak (vakárkád.). András kórus 1234-ben épült). Térszervezésben követik a Karoling és a szász hagyományokat (kétszentélyes. az altemplom a keleti szentély alatt van. Quedlinburg. dóm (XI. a homlokzatképzésben és részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemző.): háromhajós. a korábban ilyen teret igénylő liturgiát a XIII. törpegaléria).): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. dóm (1025-1106. eleje -1234. hogy az alaprajz csak mint hagyomány élt tovább.n. kétszentélyes. b. a templom többi részét átépítették. négytornyos. hogy eredetileg kétszentélyes volt. Sz. szerkezetében a legtisztább (szintetizáló) császárdóm. 1159.): időben legkésőbbi. metszet. 1239. Mainz.n. A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. sz... tömegvázlat./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az ú. S. négytornyos templomtípus). nem kizárt. Wiperti kripta (961). "invesztura-harc" időszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló törekvése. Keleti apszismegoldásának leegyszerűsödése jelzi. alaprajz. Speyer. További részletei lombard hatást mutatnak. rajnai császárdómok (Speyer. belső kép. Mainz. Fontos szerkezeti fejlődés az emelt-ívű keresztboltozat és a kötött rendszerű boltozási mód alkalmazása. a korszak legjelentősebb épületei az ú. században már nem végeztek (a nyugati. alaprajz. két keresztházas bazilika..Quedlinburg. dóm (1025-1106. dóm (978-1085. Speyer. A Rajna-menti császári központokban önálló építőműhely működött.

alaprajz. dóm (978-1085. . térformáját idézi.Mainz. korai állapot tömegvázlata. alaprajz. A Sz. András kórussal. A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dómműhelyek hatása jellemzi. A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika látható (kaukázusi ill. sz. 1239. előcsarnok 1230. dóm (XI. hosszmetszet. dísztelenség). eleje . részben a Cluny-i 2. szentély és keresztház metszete.. hatalmas altemploma itáliai példákat idéz. Worms.a hirsaui kongregáció képviselte. templom térformáját követi.) ez a konzervatívizmus jellemzi.).. A bencés reformokat . külső nézet a Sz. lombard kapcsolat). A csökevényes Westwerk-re emlékeztető nyugati karzatot két hangsúlyos torony fogja közre. bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás alkalmazása már előre mutat. Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156.a burgundiai Cluny hatására . Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás.1234). A premontrei rend Jerichow-i prépostsági temploma (1150-1190) szintén a Cluny II.

/ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII. Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erősödött. tömeg-rekonstrukció. a birodalom széttagolódásában végződött. Politikailag és gazdaságilag a vezető szerepet a francia királyság vette át. 1230. Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat . A kései dómok (Bamberg. Naumburg. Jerichow. Sz. a folyamat a császárság széthullásában. századra a császárság fokozatosan elveszítette a jelentőségét. alaprajz.Maria Laach. premontrei prépostsági templom (1150-1190). alaprajz. c. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091). tömegvázlat. bencés apátsági templom (1093-1156. alaprajz. északi és keleti homlokzat.. Hirsau. keresztmetszet.).

megőrizte.az apszisban szentélyrekesztőt (lettner) alkalmaztak. 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követő alaprajzi megoldást mutat. Naumburg. Erősen geometrikus díszítésében nagy jelentőség jut a kapuknak. "püspök-folyosó" boltozata és fejezetei). ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl. Bamberg. Önálló plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. 1210-1235): apszis-megoldása és nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja.inkább formai meggondolásból . Limburg an der Lahn. külső kép. dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását (hangsúlyos nyugati toronypár.. kapuk). Sz. Bamberg. dóm (XI.. a társművészetben nyújtott a korszak jelentős fejlődést. . alaprajz. jelentős alkotásai megszülettek. hosszmetszet. a kerek-szobrászat első. István király lovasszobra). sz.. sz. György székesegyház (910. 1185-1237). Az épületplasztika gazdagodott (pl. Építésében ciszterci műhelye működött közre. kápolnakoszorús szentély). . dóm (XI.1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására . körüljárós. dóm (XI. Magdeburg. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta) kvalitásos kerekplasztikai alkotások. részletképzése a német hagyományokhoz ragaszkodik. sz.

1210-1235). Építészetének alakulását meghatározta az erős antik hatás. mely bizánci. Regensburg . apszis részlet. jelentős bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén). E . alaprajz.ld. sz. Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú.1. 1218-1280).3. György székesegyház (910. nézet) lettner. alaprajz.n. Milánó környékén a Sz. dóm (XI. Magdeburg. keleti (nézet) és nyugati (alaprajz. Limburg an der Lahn. keleti nézet. alább).Naumburg. Sz. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl.. korábban önálló longobárd királyság volt. a longobardok saját ősi formakincse. alaprajz.. metszet. 5. apszis belső. nyugati homlokzat. a germán hódítások révén vált a Német-római császárság részévé. metszet. Lombardia császárkori építészete Észak-Itália 919 után. ambroziánus liturgia vált általánossá. dóm (1209-1363). szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik).

Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga. Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma. dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika. sz. S. a teljes keleti részt kitöltő altemplommal. dóm (1099-1184. Modena. erősebb a rómavárosi . alaprajz hossz. A nyugati kapu az ú. Homlokzatképzésben jelentős elem a bazilikális tömegformát elfedő kulisszahomlokzat: a nyugati fal elé épített. altemplom nélkül. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé érződik az ambrozián liturgia hatása.). Abondio templom (1095 k. átépítve 1098-1128 között). dóm).). alaprajz. A "kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard.n.és keresztmetszet. Maggiore apátsági templom (1125-1139). Verona. S. többnyire keresztház nélküli. Pavia S. háromapszisos.terület jellegzetes térformája az ú.. Verona. sz. A "szabályos" lombard bazilika Sz. Kötött rendszerű boltozása az egykorú német emlékekkel mutat rokonságot. dóm. Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII. Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is feltételezhetők (pécsi székesegyház műhelye).liturgia hatása. keleti toronypárral).). S. lombard-kapu típusalkotó példája. Zeno sz. Többszintes változata is lehet (Verona. egységes teret sejtető. Ambrus sírja fölé épült. metszet.). empóriumos bazilika. 1098-1128. S. szörnyalakok). S. alaprajz. melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl. Főoltárán van Sz.. Ambrogio (X. Como. a keleti oldalon kiterjedt altemplommal.egyszerűbb . Ambrogio bazilika (X. Ennek is elsősorban . Modena. galériákkal díszített köpenyfal. valamint a lombard kapu: baldachinos előépítmény. liturgikus tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi. A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erőteljes germán hatást mutat. Átriumos udvara ókeresztény hatású. Michele temploma (1125-től) Lombardiában idegen keresztházas térformát képviseli. Szobrászati díszítésében erősen él a longobard hagyomány (fonatdíszek. szintén "kilóg" a hagyományos lombard templomelrendezésből (öthajós templom. Milánó. lombard bazilika: háromhajós. Ferrara. Milánó. A templom egykor tervezett kötött boltozása helyén ma famennyezet van.n. S. Zeno kapuja). Verona. Ágoston sírja. a városon belül a közvetlen analógia a S.

1065 e. Fedele templom (XII. . nyugati homlokzat.germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). sz. S. hoszmetszet. A comoi S. Erősen átalakított formája alapján az egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni. Michele templom (1125-től). "lapos plasztika" Paviával rokon. az ú. Pavia.) a maga trikonchás rendszerével szintén germán analógiákra mutat (Köln. S. alaprajz.n.). keresztmetszet. Maria im Kapitol. Épületplasztikája.

keresztmetszet. 1180 k. alaprajz. Csatlakozó területek császárkori építészete Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvöződtek. Regensburg. Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika. benne Sz. A terület művészeti központja Regensburg volt. a Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhető. alaprajz. sz. St.). St. Ma szalvatoriánus priorátus. k. S. Emeram (X. sz.Regensburg. Sopron-horpács). között a délnémet és lombard hatások ötvözeteként jelentős építészeti alkotások keletkeztek. A XIX. hosszmetszet.sz.ma bencés apátság): "lombard" alaprajzi típus. sz. hatalmas altemplommal ("százoszlopos kripta". Belső díszkapuja ágostonrendi sajátosság. St.1. Regensburg. alaprajz. sz. Regensburg. alaprajz. Münster (XI. Münster (XI.): a skót bencések temploma a szabályos lombard alaprajzi rendszert követi. Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítőelemet tartalmaz. Klosterneuburg. sz. Emeram templom (X-XII. Hemma sírja). a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik. századi átépítés eredménye. . S Abondio templom (1095. 5. 1180 k. XII. Como. eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat. Fedele templom (XII. a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot. (Schottenkirche. A mai boltozat a XV.). ). St. . Gurk. ágostonrendi prépostság (1145 k.4. Jakob eleje). Jakob (Schottenkirche.). Regensburg.Como. alaprajz. Seckau (Stájerország). Regensburg. két nyugati toronnyal és Westwerk-csökevénnyel. századi purista helyreállítás nem vált az épület előnyére. Geometrizáló díszítésében elsősorban a rajnai műhely hatása érezhető.

általános áramlatok irányzatok. délre lévő területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség... végén épült. század első felében születtek jelentős alkotások: Tulln. ill. a magyarországi késő-románkori műhelyekkel eseti kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg. eleje.XIII. ság (1145 k. hogy a romanika építészeti fejlődésében vannak régióktól független.). Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika" Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek. külső épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki kapcsolatokra mutat.1. Ezeket nevezzük interregionális áramlatoknak. ossarium . Schőngrabern (Alsó-Ausztria) plébániatemploma a XII. 12591270. Mödling. Ennél fontosabb. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. átépítés 1350-1380. ossarium . Wiener-Neustadt. szerkezeti és formai elemeket mutat. 5. Ennek figyelembe vételével választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különböző területeinek alkotásait. Különösen föltűnő az Alpoktól északra ill. sz. sz. metszet. székesegyház (1140-1200). közepe.). sz. Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsősorban az antik (római. Alsó-Ausztriában a XIII.XIII. a ciszterci romanika vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika.). A kisebb emlékek (plébániatemplomok.. ágostonrendi prépsostalaprajz. bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a római hagyatékot őrző és ápoló antikizáló (latin) romanika. közepe. melyek már a gótika szintetizálását készíti elő. alaprajz. István templom (XI-XIII. átépítés 1350-1380). Marienkirche (1028-1213. vagy az "élő Róma".1250 k. stb. Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII. Bizánc vívmányait továbbfejlesztő bizantizáló romanika. csontházak) a Közép-európai egykorú emlékanyaghoz kapcsolódnak.2. a bencéseknek. Seckau (Stájerország). Sz. sz. A romanika azonban ennél sokszínűbb: regionális változatai jöttek létre az eltérő földrajzi és társadalmi környezetben. 1420-1491). 5.Gurk (Karintia).) Az európai romanika kialakulásának és fejlődésének a korában a meghatározó politikai és gazdasági tényező a német-római császárság volt. ossarium . de egyes kisebb régióknak is sajátos arculata volt. sz. Liebfrauenkirche (XIII.2. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika. Tulln. Az interregionális áramlatok másik csoportja viszont már olyan térszervezési. Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását mutatják. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is . Deutsch-Altenburg.

alaprajz. a. XII.sz. Természetes. S. de alapjában nem változott. a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét. Róma. Clemente (V. megrősödése szükségessé tette az álló templomok kolostorral való kiegészítését. Laterán-bazilika kolostora). a templomok térszervezetén nem kellett változtatni. Clemente 1099-1108). monasztikus elrendezést ott is alkalmazták. új templomok építésére alig volt igény. Róma. S. ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. Paolo fuori le Mura kolostora. 1099-1108). sz. Róma. . Róma. átép. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill. a római egykori provincia hatása egyébként is erős volt. Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl. A papi közös életre alkalmas. Caecilia in Trastevere (V.. de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény hagyományokat. S. hogy azokon a területeken. ahol világi papi testület (káptalan.). alaprajz.figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük.. Mivel a rómavárosi liturgia továbbfejlődött. canonia) élt együtt (pl. Az antikizáló kerengőkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztető./ Itália Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák. sz. geometrikus mintázatú színeskőberakást (cosmata-díszítés . S.a készítő család nevéről).

1063-1118. szentély alatti kriptával. Miniato al Monte (1060-tól). Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben újjáépített keresztelőkápolna (Battistero) felületein is. tömegrekonstrukció. ill. S. Miniato al Monte.Monte Cassino. háromhajós keresztházzal. A fejlődésben szerepet kapott a délfrancia. Egyes elemeiben (pl. . egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. emelt szentélyes megoldásban. alaprajz. a polichromia másodlagos. polichrom geometrikus elemekkel (márvány-berakás). S. Háromhajós. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta (a "nagy" példakép). sz. Sta Croce). Annunziata. S. Stéfano apátsági templom (XII. 1071. de ez a hagyomány a gótikában is folytatódott (dóm. alaprajzi rekonstrukció. oliveti bencés templom (1060-tól). Donato) gyakori az antik oszlopfők másodlagos fölhasználása. a S. századi építészetét alapvetően a római hagyaték határozta meg. A dóm-együttes részei: 1. campanile. Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el. Liguria: A terület XI-XIII. Reparata dóm) mellett fölépült az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma. belső kép. erősen renoválva: eredetileg háromhajós ókeresztény bazilika. Provence-i hatás.). homlokzat. S. apszis-kialakítás) germán hatást mutat. bencés apátsági templom (529. a szír zarándoktamplomokra emlékeztető hangsúlyos. dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika. Genova. dóm (Busketos és Rainaldo műve.. valamint a toszkán romanika közelsége. Genova többi templomában (SS. Firenze. A rómavárosi liturgia bővülése a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhető a népoltáros. A homlokzatképzésben lombardiai és germán hatás is kimutatható. Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero. építészetben is eltérő stílust képviseltek. A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) volt. A felületképzésben a firenzei műhely ismérve az antik elemek síkszerű alkalmazása. Pisa. hosszmetszet.

földszinti és emeleti Lucca. Battistero (1153. b. Trophime apátsági templom (1152..). földszinti és karzatszinti alaprajz. S.campanile-jellegü. 1137-1150. A S. stb. XIII.). Frediano. k. közepéről). A zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek későbbi átépítésből származnak. cimitero (temető.). (XII. Viene.). campanile (harangtorony.). 2. A torony . "ferde torony". dóm (1063-1118). Egyed apátság (Sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. sz. keresztmetszet. Zarándok-szentélye későbbi (XIII. plasztika a XIII. 4. 1153. empóriumos álbazilika./ Provence (Dél-franciaország) A tartomány nevében is megőrizte az egykori római provincia-jellegét. sz. apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u. Francesco. Egyéb építészeti tagozatoknál is előszeretettel használják az antik elemeket. Bazilikái háromhajósak. . Az egyébként külön utakon fejlődő francia romanika legjobban itt őrizte meg a "latin" jelleget. 1091. St. románkori és gótikus homlokzat. nyugati homlokzatán timpanonos diadalkapuval. battistero (keresztelő kápolna. Mind a kapuzaton. Az empóriumokba süllyesztett féldonga tartószerkezetek a későbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik előre. sz. antikizáló díszítés van.. Pisa.) lakói évtizedeken keresztül St. 1261-1270.). Gilles. a tornyok szervetlenül kapcsolódnak. sz. XIII. távlati kép.): homlokzatán háromnyílásos diadalív van. sz. látkép. Lyon (utóbbi kettőnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal). A homlokzatképzésben meghatározó szerepű a római diadalívekre emlékeztető egyes vagy hármas kapuzat. László alapítása. közepe). S.n. Arles. Pisa. hevederes donga-lefedésűek.): háromhajós. Egyszerűbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is: Montmajour.Pietro Somaldi. Gilles-i francia szerzetesek voltak. S. sz.ill. S. Michele templom alaprajz. mind a kolostorkerengőben gazdag plasztikájú. ú. Az apátság magyar vonatkozása. Michele templom (XII. hogy a somogyvári Sz. Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm.itáliai mintára . ritkán keresztházasak. St. 3. metszet.

Isidoro ágostonrendi prépostság (IX. 1054-1067). St. k. homlokzati vázlat. Az egykori Capitoliumon épült templom (St. Gereon. stb. A város (Köln) más templomai (S. alaprajz. Caecilia. mozarab rítus továbbélése jellemző. e./ Németország Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat. sz. karéjos apszismegoldása betlehemi előképre mutat./ Hispánia A több tartományból álló területen a preromán-kori ú. c. alaprajz. S. Trophime apátsági templom (1152. bencés apátság (1032-ig). de hasonló elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como. nyugati kapu. Köln (Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetű.) az ókeresztény cella trichora elrendezést követi. stb) is jelentős antik hagyományt őriznek. körüljárós. 1065 e.).n. S. Korai példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S. Pere de Burgal bencés priorátus (1007. Vincente káptalani templom (1040. k. .Arles. Cardona. Martin. St. S. S. Fedele). Apostolok temploma.).). S. Maria im Kapitol. Gilles. a káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló elrendezés érvényesült: Ripolli. k.).. bencés apátsági templom (1116-1150. kolostorudvar képe. León. d.

Köln. A közeli Ravenna élő bizantikus hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket. Szokatlan a templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra emlékeztet. templom (1040-1065). . S. Márton templom Köln. kupola-sorolásos térforma. kupola-sorolásos tere volt. sz. mind a keresztes hadjárat csapatainak szállításában elsősorban Velence szerepe volt meghatározó. alaprajz. mind a zarándoklatokban. belső kép. "Bizantizáló" romanika A "élő Róma". Mind a kereskedelemben. A Sta Fosca templom a közép-bizánci katholikon térformát idézi. Nagy Sz..2. Gereon templom (IV. sz. Padova. S. 1067(690.. XI.. Apostolok temploma (872. Marco székesegyház (IX. de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. 5. S. 1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok templomának elrendezését követő kereszt-alaprajzú. Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma keresztalaprajzú. században is tovább élt. századi dekagon. pl. Velence. Antonio (1231-1237).). metszet. keleti homlokzat. 1069). alaprajz. Maria im Kapitol Köln. esetenként görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek. alaprajz. S. alaprajz. 1172-1220). A környezetben a térforma még a XIII. Valószínűleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos. Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. Torcello.2. Köln. Díszítőművészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal.

sz. Front templom (1120 u. katedrális (1105-1128). alaprajz.): A két hosszházas bazilika közé ékelődött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír előképre utal (Gerasa). míg Angouléme katedrálisa (1105-1128) csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát. alaprajz. sz. Vitale (XI-XII. bazilika és Sta Fosca templom Bologna. Torcello.Bologna. alaprajz. S. részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez köthető. S.Padova.). Marco székesegyház (1063.2.3. Stéfano. alaprajz. Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII. Sepolcro. (639-1008). axonometrikus metszet. Perigueux. A centrális kápolna szerkezete részben Ravennához. 5. metszet. valószínűleg Velence közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma. A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején. Velence. 2. Front temploma (1120 u. Antonio templom (1231-1237).). Perigueux S. S. Az épületek egyéb részletei nem tükrözik a bizánci vagy a velencei építészet és művészet magas színvonalát.) a görögkereszt-formát is követi. S. 1073). Oliveti templomegyüttes: 1. metszet. S. S. Angouléme.és zarándoképítészet ("bencés" romanika) . alaprajz. 3. Szerzetes.

Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai. Más esetben jelentősebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek létre a Szentföldet idéző zarándokhelyek. mely az európai keresztény kultúra terjesztésében meghatározó jelentőségű volt. s ennek központja. társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban. A bencés rendnek ez az elsősorban missziós funkciója az ezredfordulóra befejeződött. A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg először. Qalat Sziman). A zarándoklatok előzményei: A keresztény kultuszhelyek. Aymery Picaud: Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. ereklyék meglátogatása a keresztény ókor első századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem. Sír templom Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevő körüljáró folyosó előképe lett.itt a két bibliai Sz. Sz. 711-ben Geb al Tarik mór serege már Hispániában harcolt. századtól). A XI. így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegető iszlám veszély ütközőpontja. elsősorban a bencés szerzetesek kezelésében. 354430) az együtt élő világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"). Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz. Jakab személye keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt. Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándoktemplomokat (Abu Menasz. Márton sírja Tours-ban a VI-VII. 622) után a szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak. k. Pisa. Compostelába. A zarándokutak mentén jellegzetes zarándoktemplomtípus alakult ki. majd rövidesen már szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták. keletkezett). Jakab apostol "mórölő" kultusza. Bologna. 323-tól Pakhomiosz közössége Tebennis-ben). Ágoston. századtól egész Európából szervezett zarándok-utak vezettek ÉszakSpanyolországba. Brescia. stb. Szíriában és Egyiptomban szentek sírja fölé. Az arabok elleni reconquista-mozgalom egyházi vetülete Sz.A szerzetesség előzményei. Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra. . "útikönyve" alapján (1139-1173. A fennálló rendtől való elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták). Keleten Nagy Sz. Benedek (480-547) megalapította bencés rendet. A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult egyházi intézmények működtetésében vállaltak szerepet. később ezt több szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek).). a Szent sírja (Sant'Jago da Compostela).. A betlehemi Születés-barlang (grotta) a későbbi kriptás-altemplomos megoldások. Szentsír-kápolnák (Cambridge. Jeruzsálem és környéke 638-tól iszlám fennhatóság alá került. 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz. a jeruzsálemi Sz. Sz Jakab személye (Jézus rokona. hogy a kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. Jeruzsálem első püspöke . funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill. 325) után sokan a vallás haladó. Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett szerzetesi közösségek jöttek létre.

papi kórus. mellékhajók. északi zarándokkapu. kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély").: főoltár előtti szerzetesi kórussal. 9. Főbb emlékei: . 1. mellékoltárok. 10. később a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett. 14. 4.Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle elrendezési vázlata: A.vagy öthajós. 12. 11. szentélykörüljáró. káptalani oltár. keresztház. Sír bazilikán jelentkezik (IV. keresztházas bazilika. Zarándok-templomtípus: Három. lettner vagy korlát. szentélykörüljárós. ereklye. 7. 13. főhajó. déli zarándokkapu. 3. 8. stallumok.(zarándok-) oltárok. sz. 5. Külsőben ennek a lépcsős tömegalakítás felel meg. 2.: hátsó szerzetesi kórus. 6.). B. A típus főleg Hispániában és Franciaországban terjedt el. főoltár. A kultusztárgy körüljárhatóságának első építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz. főpapi trón.

A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt. Toulouse. bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). A III. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája. A kongregáció (910-től) a XI. Sant'Jago da Compostela. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. II. vagy azok stílusában épült. Elemeiben (csúcsíves donga. Öthajós. Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt. Sernin ágostonalaprajz. k. zarándoktemplom (1075-1128). stb. öthajós hosszházzal. S. rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert. Benoit-sur-Loire (1060-1130). Notre-Dame-la-Grande (1103-1145). zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós. Cluny körzete volt. bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították. zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták). Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű. Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand. . középen pillérel osztott kettős kapu. támpillér. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre.Sant'Jago da Compostela. és nagy hatással volt a gótika kialakulására.). Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia. két nyugati tornyos. bordás keresztboltozat. Toulouse. a XII. francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes. déli homlokzat. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. stb. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg. Loire-ban S. Notre-Dame-du-Port (1100. Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes. S. alaprajz. 1168-1188. hosszmetszet. két-keresztházas. háromhajós keresztház csatlakozik. rendi prépostság (1077-1119). század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert. templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma.. Cluny. hosszmetszet. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. Aquitaniában Poitiers. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését.

keresztmetszet. nyugati k. Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale. k. az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza. a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll. apátsági templom "kicsinyített mása". Burgundiában . bencés priorátus (1100. a szerkezeti és formai fejlettség. rész hosszmetszete.). az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás. Paray-leMoniale. Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu). S. földművelés) jutott szerephez. hosszmetszet. a második templom tömegvázlata. Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. bencés priorátus (1100. S. a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója.4.Cluny. Első telephelyük (Cistercium. (1102-1132).több zarándoktemplom is épült. Vezelay.2. bencés apátság. bencés apátság. Cluny. Ciszterci romanika A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban. . a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével. alaprajz. 5. nem volt zarándokhely. Vezelay.immár a Cluny-i kongregáció függvényében . Térszervezete a Cluny III. Életformájukban a világtól elvonulás. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely. alaprajz.

talán legtisztábban "szentbernáti" épület. a "kötött" stílus esik a romanika korára. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély. 11. 16. armarium. vonatkozó vitapontok). auditorium. keresztház északi kapuja (halottak kapuja). 5. könyvtárhelyiség vagy könyvespolc. kórházépület. kórházépület. jelentette. 19. előcsarnok. laikus folyosó. aszkézis. Clairvaux (Clara Vallis. 1115). "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. lépcső a keresztházból. A ciszterci építészet első periódusa. átjáró folyosó az ispotályhoz. fő-és mellékapszisok. raktár. 31. toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek). Bernát (+1153). 20. 30. 1113). Ezek később többször átépültek. 13. kápolna. 29. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek. calefactorium. 21. melegedő. Bernát apológiája. 4. 32. Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. stb. laikusok munkaterme. ma múzeum. 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098). konyha. 6. 18. egyenes apszis-zárással. összesen ezernél több monostorral. 23. 10. Morimond (Morimundus. . 12. hosszház. Sz. hosszház. részben elpusztultak. olvasófolyosó. káptalanterem. 27. 8. A rend hierarchikus. 24. szószék a refectoriumban. 1789-től nem működik templomként. Sz. keresztfolyosó északi szárnya. kapusszoba. 1115). beszélő. monostorudvar. laikusok refectoriuma. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz. apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt. Fontenay. papok étkezője. 26. 25. monostor bejárat. Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi. részben a szerkezetből fakad. 17. keresztfolyosó. sekrestye. La Ferté (Firmitas. a. Díszítésük növényi (pl. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű. egyenes zárású főapszis csatlakozik. Pontigny (Pontiacum. laikusok temploma. vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. 1114). Háromhajós. szakrális formában. 15. katonás szervezettsége (atyaapátságok. Észtország. kútház. filiációs rend.Ideológiájuk (Kereszt-kultusz. 7. 2. refectorium. feljárat a dormitoriumba. papok munkaterme. hevederes donga és fiókdonga fedi. a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. templombejárat a papok részére. temető. a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus). papi kórus.22. 3. latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú. 28. fogadószoba. 9. Szíria. 14. templombejárat a laikusok részére. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. keresztház. Álbazilikális rendszerű. betegek terme.

. félkörös apszismegoldással.Fontenay. Mazan). A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek. csúcsíves dongát. 5. Flaran Senanque (1148. Épületeik fejlett szerkezetűek. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak.Mazan). A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között. hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt.. 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát. viszonylag nagyobb politikai önállósággal.5.k. Az északfrancia berendezkedés után..2. Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet. Thoronet (1136. hatsüveges boltozatot alkalmaztak. alaprajz. alaprajz. tengeri közlekedés. hármas kapuzat. ismerték a támívek és támpillérek rendszerét. alaprajz. nyugati homlokzat.. sisak nélküli. két torony közötti nyugati karzat. az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk. A ciszterci építészet európai elterjedését. alaprajz. ciszterci monostor./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól).L'Escala Dieu). A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos. 1160. b. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával. monostor. Le fil. fil. ép. ciszterci monostor (1139-1147). A normannok ősi hagyománya (faépítészet. terci monostor. az antikizáló "latin romanika" hatására. esetleg fölötte rózsaablakkal. fil. boltozásra dongát. melyre joggal illik az "imperiális" jelző. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre.ép. A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat. erődszerű toronylezárás. melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. ciszterci 1180-1190. a VIII. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek. érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek. axonometrikus metszet. cisz. hajóácsolás. (1151-1180. bordás-csúcsíves boltozatot.

b. S. Ma romos. Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak. Caen. keresztmetszet. keresztmetszet és főhajó travé-metszet. közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt. A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat. apátsági templom (10621077). törtpálca. s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. hurkolás). Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus. alaprajz./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges.n "váltakozó támaszállást" megszüntette. Étienne bencés (1040-1067). Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). S. Caen. Trinité (triforiummal). két nyugati toronnyal. Trinité bencés Caen. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen. szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak. kereszt-ablak. mely az ú. alaprajz. Caen. metszet. alaprajz. S. hatsüveges boltozása újszerű. Étienne (emporiummal). de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. a. S. S. apácatemplom (1059-1066).Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog. S. Jumiéges. Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. apátsági templom Caen. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző: . keresztmetszet. Főhajóját eredetileg famennyezet födte. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral). rózsaablak). bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata.

háromhajós bazilika. középkupolás keresztházzal. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148. Borgound in Laerdal). Lund) a normann. Palermo. a későbbiekben történik. a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. Monreale. kőépítészetében (Sigtuna. székesegyház (1100-1234). az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. . hosszmetszet. sz. Roger normann király palotakápolnája. alaprajz.. dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika. d. geometrikus díszítés). térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor. . c.iszlám hatás (díszítőművészetben). . Borgound. szerkezetiség.római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben). hangsúlyos négyezettel. dóm (1173-1182). bizantikus mozaikdíszítéssel. mozaikművészet). Capella Palatina (1132-1143): II.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye. fatemplom (XII. . szász hagyományok határozták meg. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon. alaprajz. S. távlati kép.bizánci hatás (középkupolás terek.normann hatás (toronymegoldás. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak.). Cefalú. k. keleti homlokzat részlete./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared./ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill. Lund. Álkeresztházas. távlati kép. Monreale.

.. amely teljesen Európában gyökerezik. nyugati. pénzforgalom. Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok. központosított monarchia volt képes biztosítani. az iparos és a cserét bonyolító réteg. A gótikus építészet "gerincvonalának" tekinthető katedrális-gótikát .1. rész Az európai gótika szakrális építészete 6. A korszak második részében. fejlődési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását. árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi bázis-különbözőség. közbiztonság) csak erős. A hercegségekre. Az egységen belül ezt a sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni. Ezen a ponton találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépő francia királyság és a városokban kialakult iparos-kereskedő polgárság érdeke. A területen viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok.jelentős interregionális tényezők befolyásolták (ciszterci gótika. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak kellően biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására. úgy néhűny területen a kialakuló gótika még sokáig megőrizte románkori (esetleg antik) arculatát. s az ezt az ideológiát kifejező első jelentős építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). a polgári gótika alakult ki. p. Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket. sem időben nem választható szét mereven. városi szerzetes-építészet). Az egységen belül azonban fölismerhető egy olyan szerkezeti tagozódás. Igy a két középkori művészeti irányzat sem térben. viszont az új irányzat képes volt befogadni és szintetizálni a környező területek késő-román szerkezeti és formai vívmányait (burgundiai bencés és ciszterci építészet. Bp.. A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a szakasza. Lényeges viszont a feudalizmus két korszaka (naturál-gazdálkodás ill. polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása következtében lényegében egy új "stílus". ókori és "barbár" összetevők különböző fokú és arányú egybeszövődése által alakítja ki a maga művészi nyelvezetét. Tovább differenciálódást jelent a regionális tényező: más szinezetet kapott a gótika valamennyi irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika). amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította. Egy-egy alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett. 6.a romanikához hasonlóan . A romanika hosszú századokon át érlelődik. Ahogyan az európai romanika néhány irányzata magában hordta a gótika csíráit. hanem egységes mű) volt. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350) . és a legváltozatosabb keleti. század közepétől a birodalom egy részét egyesítő francia királyság eszméje.). a városi. Az említett interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták. 1973. Gótika "A gótika az első klasszikus művészet. 7.. tartományokra széthullott egykori frank birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. kialakult a termelési specializálódás. melyet már jegyzetünk korábbi részében is nyomon követtünk.E mozaikszerűséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy egyéniségek művészete" . mint attól északra.írta Entz Géza (A gótika művészete. normann építészet). mint a katedrális-gótikát. amikor létrejött a cserére termelés.3.

Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben. Chronologia: 987. A Hohenstauf-dinasztia kihalása. Barbarossa Frigyes német császár. 1204-1261. Konstanzi zsinat. Sz. 1309-1376. 1216. 1434-től Medici uralom Firenzében. 1226-1270. 1378-1414. Az első rendi országgyűlés Franciaországban.A katedrális-gótika elterjedése Európában. keresztes hadjárat kezdete. 1120. 3. Magna Charta Angliában. 1036-1056. 1152-1190. 1209. 1302. A Cluny-i reformok kezdete. Spanyolország megalakulása. 1066. az "imperiális-szakrális" gótika kezdete. majd főapát föllépése. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok). keresztes hadjárat. huszita háborúk. . keresztes hadjárat. Szép Fülöp (12851314) uralkodása. Husz János (1369-1415) kivégzése. 1135-től S. 1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes. 1420-1434. 1215. Ellenpápák. 1456. 1119. 1431-1445. 1190. 1479. Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t (kivégzése 1431-ben). Várnai csata. 1241. Az albigens eretnekség kezdetei DélFranciaországban. 1189. 1311. keresztes hadjárat. Aragónia és Kasztília egyesülése. Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. 1455-1458. Gutenberg első könyvnyomdája. Sz. úniós törekvések. 1048. Grünwaldi csata. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII. 1254. 1429. 1248-tól a kölni dóm építése. 1237-1242. Capet Hugó francia király lett. A templárius rend alapítása.Közép-Európában. 1202. A premontrei rend alapítása. 1415. Lachester-York trónvita Angliában. 1453. 1096. a francia királyság hatalmi megerősödése. 2. 1337-1453. 1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése. A Hanza-városok szövetsége. "Százéves háború". Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom kezdődött Angliában. Latin császárság Konstantinápolyban. A pápák avignoni "fogsága". Denis apátsági templomának újjáépítése. Az 1. I. 1444. A Német-római Császárság fénykora. az egyházszakadás megszüntetése.) Egyetemes Zsinat. 1414-1418. A templárius rend föloszlatása. Lajos király Franciaországban. 1147. nyugati egyházszakadás. a német lovagrend veresége lengyel területen. Bizánc eleste. A német lovagrend alapítása. 1450 k. 1098. A dominikánus rend alapítása. IX. IV. 1410. Mongol invázió Kelet. 4. A ciszterci rend alapítása. interregnum a Német-római Császárságban (1273-ig).

Girolamo Savonarola firenzei működése. 1497-1498. rekonstruált homlokzat. Goa). A bonyolult mellékterek. többnyire szűk utcák vették körül. A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma. kifejezve a város gazdagságát. majd kivégzése. A püspökségen világi papok szolgáltak (ellentétben pl. királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidőben kezdődött el a már kifejlődött városokban az első katedrálisok építése. a főtér egyik végénél állt.normandiai mintára. így a katedrálishoz nem csatlakozott kolostor. öthajós hosszházhoz. A katedrálisok jellemzői: Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent. 1492.v. Ferenc uralkodása Franciaországban.) Egyetemes Zsinat. S. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság. így a kompozíció legfontosabb eleme a nyugati. Angliával . A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban. s itt kísérleteztek először a monumentális nyugati katedrális-homlokzat megteremtésével. ezek szervesebben csatlakoznak a három. Saint-Denis. ha egyben püspöki székhely is volt). A missziós tevékenység megindulása a gyarmatokon (India. Ezt követően 1140-1144 között . 1517. Luther Márton (1483-1546) föllépése Wittenbergben. Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város jogállásának szimbóluma is lett. Lateráni (XVIII. Amerika fölfedezése.A gótika központjai Közép-Európában. Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a székesegyházhoz. 1498. Általában a katedrális a város központjában. Párizs mellett lévő SaintDenis apátsági templomát Suger apát építtette újjá. 1512-1517. Csak a főhomlokzat érvényesült. kéttornyos homlokzat lett. A téralakításban is meghatározó. 1515-1547.ld. altemplom elhagyása lehetővé tették a katedrálisban a téregységesítést. 1480-tól az inkvizíció működése Spanyolországban. Német parasztháború. kápolnák. 1137-1140 között megépítették a nyugati homlokzatot . Elmaradt a kripta . egyben püspöki székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek.szintén normann előképek alapján épült meg a templomhajó. I. 1524-1525. Itt alkalmazták először egységes terv szerint következetesen a gótikus szerkezeteket. Granada fölszabadulása a mór uralom alól. V. hogy benne monostori funkciót nem végeztek. a szentélykörüljáró belső kée. később). apátsági templom (1137-1144). alaprajz.

Az oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögű oromzat) van. viszont általános a körüljárós franciaszentély használata. a két toronytest között a főhajó oromfala jelentkezik./ Korai katedrálisok (XII. támívekkel oldották meg (esetenként vonóvassal is kombinálva). A kiegyensúlyozást támpillérekkel. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül szolgált. A négyezet fölött huszártornyot építettek. ennek szerkezeti következménye a négyezetre nincs. ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló kápolnákkal. magas ablakokkal. ezek . Noyon. katedrális (1131-1157): térszervezete a későbbi katedrális-fejlődésre alig volt hatással. . katedrális (1160-1220): lényegében az első. Westwerk. már kiforrott korai katedrális. timpanondomborművek). a Canterbury-i székesegyházon is vezető mesterként dolgozott. amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz. A tornyok sisak nélküliek. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása asszimetrikus. erős normann hatás) Sens. a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították. Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok." Téralakítás ciszterci ízű. Apszisa S. a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. erős románkori (normann) hagyományokkal. A katedrális mellett társaskáptalan működött. A csúcsív alkalmazásával feloldódott a kötött boltozási rendszer. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható.(altemplom). Laon. Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és Eude de Sully (1196-1228) püspök. átépítés) . A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok térszervezetén.. A francia-szentélyre jellemző lépcsős tömegalakítást a támívek-támpillérek rendszere feloldja ill. nyugati szentély . Vilmos mester Angliában. a nyugati toronypár között karzat van. A központi mezőt hatalmas rózsaablak tölti ki. Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet. áttört törpegaléria takarja. felette esetenként teherhárító csúcsív van. Függőleges irányban hármas tagolású. A vázszerkezetnek megfelelően bordás boltozatot alkalmaztak.normann mintára . Nevers. Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei: a. ott is halt meg. Az ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja. katedrális (1130-1163): útkeresés.nincs. Az alsó sávban hármas kapuzat van (normann hatás). Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata. vagy triforium helyettesíti (a kettő együttesen is előfordulhat). A toronytestek függőlegesen tagoltak keskeny. s részlet-megoldásaiban is erősen kötődött a ciszterci hagyományokhoz. téglalap-alakú boltmezőket építettek. bimbós vagy naturális levéldíszes fejezetek). századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot bejártam. Villard de Honnecourt XIII. A főhajó oromzatát csúcsíves.sisak nélküliek. Fiatornyokat sokszor díszítő céllal is alkalmaztak. Az empórium megmarad. elfedi. sz. A kapuk fölötti mezőben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat. Párizs. a falfestés szerepe korlátozott. Denis koncepcióját tükrözi. A korai katedrálisok gyakori szerkezete a hatsüveges boltozat. Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. így egyfajta "vak-vonalnak" tekinthető ez a fejlődési irány.néhány kivételtől eltekintve (pl. néha magas gúlasisak épült rájuk. Társművészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl.

egyszerűbb. XIII. sz. katedrális (1247-1590). hossz-és keresztmetszet. Noyon. Notre Dame (1163-1249). önálló. Torzója a "középkor alkonyának" emlékműve. katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". alaprajz. Jelentős az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló az üvegablak-művészete. nyugati homlokzat. keresztmetszet.több katasztrófa után . Párizs. alaprajz. Amiens. katedrális (1220-1270). alaprajz. katedrális (1130-1163). katedrális (1194-1220): "az első". Homlokzatában a párizsi megoldást fejlesztette. . Párizs dómjával nagyjából egyidőben épült. megoldása már annál tisztább. Rheims. épületplasztikája a legfejlettebb./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora. Laon. nyugati homlokzat. katedrális (1131-1157).az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékű alkotás). a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró terve . alaprajzában a normann romanikára emlékeztető bonyolult szentélykialakítást alkalmazott. Beauvais.) Chartres.csak részben valósult meg (szentély és keresztház). alaprajz. b. a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában egyaránt szintetizáló.Sens. katedrális (1160-1220). kerek-plasztikai értékű alkotások hordozója ("Aranyos Szűz" . Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás).

keresztmetszet. katedrális (1211-1311). nyugati homlokzat.Chartres. nyugati homlokzat. . alaprajz. Rheims. hossz.és keresztmetszet. alaprajz. katedrális (1194-1220).

metszet. A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt. S.).). A triforium helyét is az egész falat betöltő ablakok váltják föl. Ouen templom (XIV-XV. Maclou. Franciaországban ez az irányzat képviseli a polgári gótikát (ld. alaprajz. kápolnáknak. S. templom (1434-1470). A térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti. székesegyház (XIII-XVI. katedrális. sz. katedrális ((1247-1590). A boltozatrészben gazdagodott. bonyolult metsződések keletkeztek. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep jutott az egységes. Fontosabb emlékei (Normandia): Rouen. sz.Amiens. ./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus) A kései francia katedrális-építészetet elsősorban részletképzés gazdagsága jellemzi. nyugati homlokzat. A pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban. axonometrikus metszet. később). árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. Rouen. Beauvais. katedrális (1220-1270). belső kép. alaprajz. kisebb tereknek. Amiens. de a szerkezetalakításban sem születtek új eredmények. c.

és keresztmetszet./ Közép-és Délfranciaországban Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték. katedrális (1172-1324). Bourges. b. a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton öt-nyílásos kapuzat./ Észak-Franciaországban A területen elsősorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendő példa. alaprajz. sz. hossz. székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette. Krisztus töviskoronája részére készült "épített ereklyetartó". szerkezet). . alaprajz. keresztmetszet. katedrális (XIII-XVI. Párizs. a felső térben a térfalak teljes föloldása (üvegfelület) megvalósult. Ouen templom (1318 után). Ste Chapelle (12431248). alaprajz. Az észak-francia gótika elterjedése Rouen. a párizsi koncepció töretlen folytatója (alaprajz. Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a hatását .Rouen. a belsőben a mellékhajókban is triforium. Bourges. nyugati homlokzat részlete. Párizs.2. kisebb helyi változtatásokkal.). alaprajz.északon és délen eltérő formában. a. Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna. 6. Kétszintes kápolna. S.

Sz. már a lateráni liturgikus reform szellemében.. romos. S. Öthajós alaprajzával a német területtel (Köln) mutat rokonságot. a polgári gótika eredménye. egyenes szentélyzárású álbazilika. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz. Belső tere proto-reneszánsz.. . században). Az itáliai dómépítészetről a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben. sz. alaprajz. Jean székesegyház (1165-től. Soissons. S. székesegyház (1162-1300): háromhajós. Maurice székesegyház. "ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S. dóm (1387-1418. tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul. Albi. Orléans. Egyedi megoldások: Nevers. XIV. székesegyház és bencés apátság (XIII. . Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült. székesegyház (1282-1330). sz. katarok) központjában "Isten erődjeként" épült templom. A germán példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye. románkori székesegyházat építették át. Milánó. sz.). hanem a korábbi. egykor prímási katedrális (XII-XIV. a katedrális-gótika jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen. lettner boltozata.): francia területen ritka. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. szórványosan fordultak elő. Kereszt székesegyház (XIII.Rhone mentén: Lyon. toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai. keresztháza és középkupolája a toscanai romanika hagyatéka (Pisa). alaprajz. nyugat felé újabb apszissal megtoldva. Épületplasztikája realisztikus.). ill. Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat. a XX. Gatien székesegyház (1239-1547). déli homlokzati travé. Az antikizáló "derű" itt erődszerű. sz. Albi.Loire mentén: Tours. Poitiers. befejezés a XVI-XVII. 1390-1500. Poitiers.. kisméretű kápolna. Megoldása már a "latin gótika" ill. sz. befejezetlen): térformája a francia katedrálisok egyszerűsített változatát mutatja. kétszentélyes megoldás. c. S. kereszt.és hosszmetszet. apszis külső képe.). székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek. befejezés 1858-ban). Chapelle-lel hozza kapcsolatba. székesegyház (1162-1300). Pisa. Bologna. Vienne. székesegyház (XII-XV. S. S./ Itáliában Az erős ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták.

dóm (1386-1500. sz. bef. alaprajz.. . nyugati homlokzat. keresztmetszet. XX.).Milánó.

nyugati homlokzat. geometrikusabb jellegű. alaprajz.Bologna. Leon. ágostonrendi katedrális (1199-1273). Burgos. Toledo. belső kép. erős helyi mór hatásokkal. A német dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb". székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata. Nem ritka az ú. . S. A gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült. 1390-1500)./ Hispániában A katedrális-gótika Hispániában erős helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott. belső kép. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend . alaprajz. így franciás lendülete szigorúbb.látja el). katedrális (1221-től).bencések. katedrális (1221-től): francia alaprajz. alaprajz. Leon. ágostonrend . Elterjesztője a ciszterci rend.n. d./ Németországban Németországban a francia gótika erős helyi hagyományokkal találkozott. Toledo. Burgos. székesegyház (1227-1418). alaprajz. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház. a romanikához kötődő vonalat képviseli. e. axonometrikus metszet.

Köln. . Mária templom (1280-1305). románkori részletek fölhasználásával (keleti rész. dóm (1240. katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi. stb. keresztmetszet.. de a formai elemek irracionális túlhajtásával. normann és Ile-de-France-i.Magdeburg. Angol gótikus építészet Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt. Schwerin. dóm (1248-1270). Köln. metszet és szerkesztőháló.ld. A korai szakrális építészetben a térítő bencések hagyományai és a helyi. Sz. A francia katedrális gótika. Earl's Barton. alaprajz. egytornyos teremtemplom). székesegyház (1250-1275). kapu kelta díszítésekkel. főleg díszítőművészeti hagyományok a meghatározók (Kilpeck. homlokzati részlet. Mária templom (1290-1305). században fejezték be): Amiens hatására visszavezethető öthajós katedrális gazdag részletekkel. Sz. 6. Lübeck. a XIX. Strassburg. nyugati homlokzat (rekonstrukció). székesegyház (1248-1322). A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt. dóm (1248-1322. alaprajz.. Strassburg. A gótika előzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett. valamint erős ciszterci hatásokkal.3. A német dómépítészet legjellemzőbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához kötődnek. altemplom). 1354-1402). dóm (1209-1363) . Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes téglaépítészet formájában élt tovább: Rostock. a ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete. a német késő-romanika tárgyalásánál.

katedrális (1093-1143). Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl. Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás. így az angol egyházigazgatás egysége az apátság maradt. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentő katedrális Angliában is megtartotta egyházigazgatási központ-jellegét. stb. a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki. székesegyház (1133-1174). A fejlődésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia és Írország területén a XII-XIII. székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. sok oldalkápolnával bővített templomok). Durham.a. alkalmazkodva a szerzetesi életformához. Mária kápolna (Lady Chapel) fejlődött ki. apátságok őrzik a gallikán liturgiákban kialakult. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki. a négyezeti torony szerepe. igy kialakítása is módosult./ Az észak-francia katedrális gótika hatása A normandiával való szoros kapcsolat lehetővé tette. b. katedrális (1093-1143). Canterbury. Ely. székesegyház (1128-1200). káptalanterem) kapcsolódnak. A templom térszervezete is megőrizte a monasztikus jelleget. hogy a francia katedrálisok stílusa először itt terjedjen el./ Normann előzmények A normann hatásra épült első angol katedrálisok ill. London. több keresztházas. a keresztház kialakítása. században 70-nél több ciszterci monostor működött). London. A francia katedrális-hatásnál erősebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. Durham. Westminster apátsági templom (1245-től): az angol egyház központja. A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették. a nyugati toronypár esetleges elmaradása. Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei (kerengőfolyosó. A francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. bencés szerzetesi térformákat (háromhajós. Altemplomát az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. Peterborourgh. székesegyház (1175-1184). székesegyház (1128-1200). a franciaszentély mellett Angliában itt alkalmaztak először mérműveket. alaprajz. Ám az angol egyházszervezést alapvetően a bencés térítők monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg. Westminster apátsági templom (1245- . A korai katedrálisoknál kriptát is alkalmaztak. Az angol katedrális funkciójában alapvetően eltér a francia mintaképtől. Canterbury. később a szentélyek végénél kiemelt Sz. Ezek az ismérvek az angol gótika fejlődése során végig megmaradtak. a geometrizáló díszítések. Peterborough. alaprajz. a kevésbé égbetörő térarányok.

nyugati homlokzat. Wells. alaprajz. keresztház 1220-1235): románkori alapokon normann hatásra épült. A díszítésre a geometrikus elemek túlsúlya a jellemző. székesegyház (1074-1092. homlokzati travé. . Lincoln. től). katedrális (1074-1092.. A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. külső kép.).és keresztmetszet. geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben. mind a téralakításban (pl. katedrális (1220-1266). alaprajz. Ekkor a normann hagyományok. A meglévő elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási megoldások keletkeztek. szentély-négyezet boltívei). hossz. A szerkezet gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan". Salisbury. katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. Boltozata későbbi. c. alaprajz. keleti rész 1192-1200. A katedrális-gótika elemei átértelmeződtek (pl. székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja tartózkodó. ill. a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika saját fejlődésnek indult. 1192-1200. a triforium helyére is ablak került). Lincoln./ Az angol gótika saját fejlődési útja Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedő időszakot jelölik így. dekoratív teret teremtettek. Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti időszak elnevezése.alaprajz. Salisbury.

De még a tisztán "északinak" nevezhető normann romanikának is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl. Windsor. Más fejlődési úton. térformálása iskolát teremtett. alaprajz. Összefoglalónkban a "latin" jelzőt általánosabb értelmezésben használjuk. Falait a térköpeny teljes föloldása jellemzi. Hispánia) .4. 6. de alkalmazni fogjuk az alábbiakban bemutatásra kerülő interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet. Monreale. Glouchester. Ennek előrebocsjájtásával fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlődési irányok tárgyalási menetéből kivenni. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia.liturgiában is eltérő templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között.utaltunk az erős antik hagyományú déli területekre (Toscana. "Latin" gótika (Dél-Európa) A korábbi szakirodalomban . belső kép. King's College kápolna (1446-1515). Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent átmenetet.Entz Géza terminológiáját fölhasználva . Késő gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késő-gótikus fejlődés példaképe. Cefalú). Az "északi" és a "latin" különbözőség talán legjobban a komoly kötöttségekkel rendelkező ciszterci. az uralkodó családról.n. Az angol késő-gótika francia megfelelője a "flamboyant-stílus". "latin gótikáról" beszélni. székesegyház (1320-1368). hispániai és itáliai változatait. hogy a gótika különböző irányzatainál is mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát.külön szoktak ú. London. mégműves ablakok rácsozata).n. stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkező északibb vidékekre (pl. valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is. A templomban és a kerengőben festői rajzolatú csillagboltozat van. Emlékei: Cambridge. Angliától részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet racionalizálásáról. György-kápolna (1481). szerkezet-alakítása. és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot. Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik. családi kápolnáknál alakult ki. Westminster. a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl. Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelő egységesített térforma a királyi. Rajna-vidék). székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült későgótikus szentély. egyetemi v. Palermo. VII. Ezt már megtettük a katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor. és kiterjesztjük a középkor valamennyi szakaszára. Henrik kápolna (1503-1519). városi szerzetesépítészet). . A romanika építészetében a lokális tárgyalástól eltekintve is . A fentieket figyelmbe véve kézenfekvő. Provence. Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvető különbség figyelhető meg a déli területek (Észak-Itália. ú.Wells. "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és Provence eltérő értelmezése).

A kötöttség ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési szabályokat írt elő a rend monostorai számára. Interregionális áramlatok a gótikában 6. . mert az öt anyaház mindegyike . "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre létrejött alkotásokat. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenőrizték. a gótika kialakulásában meghatározóak. 6. az anyaház 1113-1115 között további négy anyamonostort alapított (La Ferté.és külön. fejezet). 1135-ben. az elterjedést a következő periódus jelentette. Az első monostorok kezdetleges faépítmények voltak. Clairvaux.2. Mindkettő a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja. egy részük a XVIII. 5. Mindez a romanika keretében került tárgyalásra.5. épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap. periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098).4.5. A "szentbernáti építészet" elterjedése: . Pontigny. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetővé tette. épült 1210-1230 között). Jelentős műhelyközpontok Eberbach (alap. hogy rövid idő alatt egész Európában a gótika különböző irányzatainak terjesztőivé váljon. Morimond).1. A periódusnak hatása elsősorban Burgundiára volt. századi nagy dóm-építkezéseknél már éreztették a hatásukat (késő-romanika). Ciszterci építészet A ciszterci rend kialakulása. A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer. építészetének megfogalmazása a burgundiai későromanika korára esik (ld.Németországban a ciszterci műhelyek a XII-XIII. A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe: 1. centralizált irányítás).átépült. Ez a periódus lényegében csak elvi periódus. 2. politikai befolyása (Sz. század során megsemmisült. 1139-ben. az őket fölváltó első kő-monostorok számos faépítészeti hagyományt őriztek.építése után röviddel .

: 1151. alaprajz.. Róma. Írországban Boyle (alap. Tre Fontane (1221). s a későbbi angol gótikára nagy hatással voltak: Fountains (alap. alaprajz. stb.. ciszterci monostor (1203-1217). ép.Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt..Maulbronn.Eberbach. San Galgano (1218-1300). de íves körüljáróval. Írország: A XII. épült 1218-ban). hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl. 1170. A katedrális-gótika stílusában új monostorok is létesültek. de körüljáró és kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet). sz. amikor az anya-monostorokat . .... Casamari. ciszterci monostor (1187-1208).Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás (Alcobaça. alaprajz. 1135. Pontigny szentélyét 1185-től alakították át. periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre. ép./ Francia-szentélyes megoldás: . első templom 1138-1147 között épült).. pl. Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek.Anglia. 3.Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott. Az európai elterjedés során két változat jelentkezett: a. átép.. Clairvaux átépítése hasonló. 1147.). ép. épült 1152-1159 között). Royaumont ( alap. Fossanova. sz.: 1149. folyamán Anglia és Írország területén főleg Clairvaux létesített fíliákat. . 1194-1253. stb.az észak-francia katedrálisok mintájára . épült 1150-1160 között). Kirkstall (alap. 12101186). 1135.. alaprajz. 1229. ciszterci monostor (1139. ciszterci monostor (1135. Gradefes.. . . A változás Burgundiában kezdődött. alap. alap. XIII. Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. Poblet. 1177.körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. 1161. Egyrészt fölépültek pontos francia mintára (kőből) a Róma melletti nagy monostorok (import-művészet): Casamari (1203-1217) és Fossanova (1187-1208).).: 1178-1252). 1230).

tömegvázlat. . ciszterci monostor (1220-1282).. .). 1225-1275. alaprajz.Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. ép. alap. Ebrach. 1275).. Doberan.) és íves körüljáróval is (pl. ciszterci monostor átépítés (1193. alaprajz. alaprajz. 1291-1336. alaprajz. 12021237. sz. Riddagshausen. (XIII. átépített apszis (1185). k.: 1189. Riddagshausen. alap.Citeaux. a körüljárós szentély nézete. ciszterci monostor (1225alaprajz.. szentély északi homlokzata.. Ebrach.: 1171. ép. ciszterci monostor. Royaumont.. 1220-1282. közepe).). apszis Pontigny. Heisterbach.

században elveszítette eredeti jellegét. alaprajz. a franciaszentély külső képe. alaprajz. 1200-1230). Lehnin (1190-1195. 4. 1139-1214). Emlékei: Chorin (1273-1324). ép. 1262. Lehnin. ciszterci monostor (1202-1237). ahol a kiemelt főapszist többhajós. ciszterci monostor (1137-1151). stb. ép. Schulpforta (1137-1151). k.. alaprajz. periódus: Kapcsolat a polgári gótikával. ép. Ausztriában Lilienfeld (alap. Chorin. .. Az európai polgári gótikából . Doberan. Schulpforta./ "Redukált típus" (egyszerű poligonális szentélyzárás): Az Alpoktól északra . az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai. szentélycsanok 1250-ből) a térforma legszebb példája. hosszmetszet (rekonstrukció).Heisterbach. 1210. 1202. maga szentélycsarnokot alakított ki. Fogalmak. b. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci rend új építkezéseket nem végzett.a városi szerzetesépítészet hatására .alakult ki a ciszterci templom szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történő lezárása. maga is polgárosodott. 1137. alaprajz. A ciszterci rend a XIV-XV.. csarnok-szerkezetű körüljáróval vették körül. emlékek: .átvette a csarnokszentélyes megoldást. Villers (alap..itt az apszis félkörös).Szentélycsarnok: Olyan megoldás. . ciszterci monostor (1291-1336). A folyamat Németországban és Közép-Európában jellemző. a franciaszentély külső képe. nyugati homlokzat. ciszterci monostor (1190-1250). végül önálló csarnoktemplomot is épített.különösebb funkció nélkül . ciszterci monostor (1273-1324). alaprajz. Belgiumban Les Dunes (alap. de a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. 1146. Lényegében a francia-szentély egyenes változata..

ciszterci monostor: 1202-ben alapította VI. csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap. alaprajz. XIV. századi építészetet. képtár (újkori). . .). Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt.. ép. sz. Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII. ép.Lilienfeld. mégoly . mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. ciszterci monostor (XIV. a késő-gótika fejlődésébe nem tudott bekapcsolódni. a két periódus alaprajza. kerengő. Kudarca és fejlődés-képtelensége ugyanitt kereshető: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi előírások alig tették lehetővé a fejlődő gótika újabb irányzatainak. könyvtár (újkori). 2. Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344). 1210 körül épült.. Sz. régi monostor-bejárat. mai lakóegység. 13. laikusok munkaterme (fölötte hálóterme)..ma apácakolostor) képviseli ezt a típust. vívmányainak befogadását. 1295). Heiligenkreuz. a csarnokszentély metszete. 7. ciszterci monostor (1150-1187. 8. 1348). 1342. ép. A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg: egységes szervezete alapján rövid idő alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte. 3. XII. főkapu. eleje). Zwettl. a szentélycsarnok 1250ben készült.Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el.. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap. 10. 1133.Csarnokszentély: Mind a főhajó. templom. 1137. ciszterci monostor (XII. szentélycsarnok. 4. 11. alaprajz.. tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetű. sz. sz. .. kútház. 9.Salem. Svájcban Salem monostora (alap. Helyszínrajz: 1. teljes átépítés a csarnokszentéllyel: 1342-1348. 1138. sz. 5. 1150-1187. káptalanterem. mindkét térrész azonos csarnok-szerkezetű. 12. József kápolna (újkori). keresztelőkápolna (?). Lipót herceg. 6.

custodia (1380-1382). 6. Ferenc és társai úgy éltek szegény-életformát. tabernaculum. melyhez templom is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni). vagy a világtól elvonuló rendek (ciszterciek. ima. premontreiek). Ugyanez mondható el a XII-XIV. a szegények-lakta negyedben épült föl. áldoztatórács. konvent-bejárat. 1215 után az istentisztelet csak a szentélyben lévő oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. obszervánsok. custodia (XIV. frank-római) liturgiákkal. oratórium. 14. konventuálisok) A polgári életforma (városok kialakulása. 7. . kathauzi kolostor (1373-1385). templombejárat. karthauziak. mellékoltárok. 2. de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet. lettner. papi trónus. A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített. karthauzi kolostor (1380. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki. Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben./ ferencesek (minoriták. gazdálkodás) hivatott kiszolgálni.). karthauziak). sekrestye. PaviaCertosa.tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt. kötött rendszerű telepe. Custodiá-ik (kolostoraik. remete-telepeik) kiváló építészet alkotások: Charterhouse (Champmol. Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához. sz. Ahol erre a polgárosodás. Közös jellemzőjük. Kolostoraik a város külső részén. a rend gyorsan elterjedt. kereskedelem. 13. Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa ("északi típus"): 1. étkezés. 8. A ferences propaganda (igehírdetés. Sz. Szemben a korábbi (gallikn. részben városi igehírdetésükkel kellőképpen propagálták is. vagy: 9. egyszerű megjelenéssel. kamalduliak) nem teljesíthették . századi városi szerzetesrendek lettek. városi vagyoni polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett. Buxheim. mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás. A templom előadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi templomok térszervezetét. A kolostor csak szerzetesi szállásépület. propaganda-tevékenységet nem fejtett ki. 3. részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését. a hajó közepén elhelyezett szószéken folyt. koldulás) szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a liturgiát. szentély. főoltár. torony (emeleten kápolnával. önellátó ipar. 6. betekintő nyílással a szentélybe). árútermelés. Nuremburg. orgonakarzat (átjárás a konventből). karthauzi kolostor (1396-tól). hogy a központi helyzetű templom környezetében a kerengőről önálló remetelakok nyílnak A fejlődés következő "főszereplői" a merőben más életformát követő XIII. Dijon mellett). szentélykorlát. szószék. stallumok. 12.2. a városiasodás alkalmassá tette a területet. stb. a ferences rend (rend-csoport). 10. k. prédikáció) és életforma (vándorlás. ezt az elvilágiasodott monasztikusok és kanonok-rendek (bencések.).monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más funkciót takar. templomhajó. 4. 5. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek") a. 15. Clermont.5. Kolostor . 11. A szegénység eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára. században létrejött aszkétikus reform-rendekről is (kamalduliak. hogy ezt részben példájukkal. papi kórus.utóbbiak pasztorációt egyáltalán nem végeztek.

A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok pótolták. S. de a ciszterci építészet is alapvetően befolyásolta (homlokzati torony hiánya. keresztmetszet. antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek. oldalkápolnák. Lorenzetti. Assisi. Ezek redukált változata. a rendalapítás centenáriumára (1308) készült el. S. A szószék a hajó kiemelt helyére került. stb. A torony a szentély mellé került. Eleve az alapító Szent zarándoktamplomaként épült. Firenze. keresztházas. egyenes apszis-záródás. Francesco kolostortemplom (1228-1253).A ferences építészet jellemzői. egyhajós teremtemplom. Boltozott (Itáliában nem jellemző). ezalatt szentély-kriptával. Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követő. falfestése (Cimabue. emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a harangozás a szertartás szerves részévé vált). Assisi. Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú. Itáliai hagyományok szerint nyitott fafedélszékes. Mindkét típusnál a templomhoz udvar csatlakozott (kerengő). kétoldalon a szerzetesi stallumokkal.és fölső templom alaprajz. Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. nyújtott poligonális apszist alkalmaztak. keleti kápolnasorral bővített bazilika. káptalanterem). Giotto) propagatív jellegű. Új elem a templomtér olyan egységesítése. A monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális individualizmus). alsó. hogy a hajóban minél több ember tudja az igehírdetést hallgatni. háromhajós. . Északon az apszis-kialakítás nem követte a ciszterci hagyományt. emlékei (eltérő "déli" és "északi" típus): A ferences rend létrejötte helyén. fafedélszék). dísztelen téralakítás. A mellékkápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével.). alatta végigmenő altemplommal. Itáliában az építészetét alapvetően az helyi. ezért térszervezet nem tipikus. amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal közrefogott egyenes vagy poligonális főapszis. innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl.

hosszú. ferences templom (XIII. fele). de képzetlen szerzetesközössége . hosszmetszet. A koldulórend nagylétszámú. Tamás. poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. 1193-1280. Salzburg. Ezek újabb eretnekségek (albigens.a lakossággal kapcsolatba kerülve . elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. Colmar. 1. holott . századi hajó. 1216-ban Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított. első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány).akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit. XV. templom belső képe./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. b. Sta Croce ferences kolostor (1295-1442). sz. Vitatható a gyűjtőfogalom. Colmar. századra az egyházi műveltség a mélypontra került. alaprajz. valdens) forrásaivá váltak. melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend. sz. sz.ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei. alaprajz. Az Alpoktól északra a háromhajós. (XIV. a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. ferences templom Salzburg.az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán . s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus.Firenze. "Ordo Praedicatorum"). ferences templom (XIII.. sz. Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek. 1225-1274). alaprajz. eleje). A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. Hispániában és Dél-Franciaországban . sz. ferences templom (XIV. mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja. Aquinoi Sz..

Siena. alaprajz. Franciaországban.funkciójuk alapvetően más voltl. jakobita (dominikánus) Toulouse. egyenes apsziszárású templomokat építettek. alaprajz. nemegyszer egymással rivalizálva (pl. dominikánus templom (1260-1304). Domenico dominikánus kolostor (1250 k. Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban).és keresztmetszet. Firenze.B. Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte. ez 1789-ben elpusztult.dominikánus kolostor is működött. hossz. Domenico kolostor (XIII-XIV. Alberti fejezte be (1457).vagy háromhajós. Párizs. D. Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb.): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban". de firenzei hagyományok alapján L. S. Arezzo. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. így a két rend építészete sokban hasonlít. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével. egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. . Toulouse. egy. de csak egyetlen hajóval. a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával. Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt. alaprajz. Firenze.): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája. A legtöbb városban . sz. Firenzében G. Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349). dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel. rekonstruált keresztmetszet. több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna). templom (1221). Főhomlokzatát reneszánsz szellemben. Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221).a ferencesek mellett .

a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek. Önálló. pálosok.). alaprajz.Arezzo. ces kolostortemplom ferences sz. templom alaprajz.). S. dominikánus Regensburg. vége). Velence.). S. hossz. (1280-1453).rendek is alakultak (karmeliták. közvetlen francia hatásokat is szintetizált.) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt. alaprajz. Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között . A XIII. Frari. Az alábbi példák ezt mutatják. lettner templom (1250 k. század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más . feren. S. sz.Bologna.és keresztmetszet. (XIII.Francesco Bologna.természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. 1410). Domenico (1250 k. mercedáriusok. Domenico (XIII-XIV. templom (1236 k. stb. hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki.). Eltérés csupán annyiban van. Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése. kolostor. alaprajz. szerviták. Polgári gótika . alaprajz. ágostonrendiek . dominikánus (1240-1268). szervita Róma. Erfurt. alaprajz. templom (1229-1278. dominikánus templom (1338-1443). trinitáriusok.utóbiak remete-rendként. alaprajz. 6.6.kolostortemplom sopra Minerva.szintén városi . stb. alaprajz.). Itália egyes területein (Róma-környéke. Siena. ill. Romagna. dominikánus Esslingen. alaprajz. mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása. Sta Maria Velence.

Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát (1350-1550) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra. 6.6.1. Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).

Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.

Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.

Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép.

Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép. 6.6.2. Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -

székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.

Esslingen. Frauenkirche (monasztikus funkcióval. sz. . Frauenkirche (XV. Münster (1380-1390). Liebfrauenkirche (1235-1253). alaprajz. Liebfrauenkirche (1350-1358).): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes háromvagy öthajós. Erzsébet templom (1235-1283). Nürnberg.Marburg.vagy csillagboltozatok: Ulm. Trier. 1260-1354). sz. háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztető keleti templomrészt építettek: Freiburg im Breisgau. stb. nyugati homlokzat. Egyes esetekben az egytornyos. Sz. alaprajz. a csarnokszerkezet térlefedésében előtérbe kerültek a gazdag háló. metszet.)./ érett szakasz (XIV-XV. A későbbiekben ebből fejlődött ki a csarnokszentély. b. de egytornyos megoldása. axonometrikus metszet.

sz. sz köz. kirche (XV. Schwäbisch-Gmünd. gau. ferences templom). csarnokszerkezetű szentélyt építettek.Freiburg im Breisalaprajz. Frauen. gazdag szentélytér nemcsak a papság helye.1439): a kéttornyos.. A folyamat első építészeti vetülete a csarnokszentély megjelenése: a meglévő. Esslingen.Ulm. többhajós. (1260-1354).): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális igényeit új térformákkal elégítették ki.). belső kép. Heiligkreuzkirche (szentély 1351-től. Liebfrauenkirche (1350-1358). Heinrich és Peter Parler műve): a szentély-kialakítással egyidőben az egész templomot körüljárós csarnokszerkezetté alakították. Salzburg. hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után (sírhely). nyugati homlokzat. Nürnberg. alaprajz c. Lorenzkirche (XIII.. egyszerűbb hajóhoz gazdagabb. A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is időnként átvették (pl. Nürnberg. Az így megnövekedett. Münster (1380-1390). korábbi templomot bővítették. alaprajz. Pl. Frauenkirche nyugati homlokzat. keresztmetszet./ kései szakasz (XIV-XVI. . sz.

alaprajz. Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi. A csarnoktemplomon belül megszűnt a szentély és a hajó különválása. A típus Szászország későgótikus építészetére jellemző. A tér végső leegyszerűsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok. alaprajz. Ingolstadt.1439). Pl. Lorenzkirche (XIII. Heiligkreuzkirche (1351). Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós. A forma rokon az angol kései kápolnák megoldásával. az apszis legföljebb jelképes. . körüljárós csarnoktemplom mindkét vége íves (poligonális) lezárású. Mária templom (1530-1554). a csarnokszentély külső képe. csarnokszentély külső képe. Sz. "ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerű hármas szentélyfejben végződik. A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a teremtemplom.. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. Halle. városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. nyugati homlokzat. Annaberg. Nürnberg. keresztmetszet. sz.Schwäbisch-Gmünd. plébániatemplom (14991525): az egytornyos.

Roritzer.Annaberg. plébániatemplom (1499-1525).Halle. . Jakab templom (1400-0440). Fontosabb későgótikus építőpáholyok: Bécs. Kutná Hora. Sz. A későgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat. ferences templom (szentély. majd fia. Fontosabb családok: . Lorenzkirche (1439-től). Hans: Bécs. A korábbi. A boltozatok fejlődési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló.1475 k. boltozat). Frauen. részben világi. . Vit dóm (befejezés). Ingolstadt. Sz. belső kép. 1408-1452). . S. Sebaldus templom. plébániatemplom (1387-től).Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd).Buchsbaum. Sz. Peter Parler művei: Prága. Benedikt (1454-1534): Prága. Nürnberg. alaprajz.): Nürnberg. Az egyes mesterek. Strassburg. . részben szerzetesi. Salzburg. építőpáholyok) tömörültek. "Könyv a fiatorony helyes szerkesztéséről" (1486). építész-családok. István dóm csarnokszentély (1446-1454). Bern-Zürich. Hans (1355-1432): Landsahut. Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek. Konrad (? . Munkáikon egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek. kirche (1425-1500). Nagyboldogasszony templom (átépítés). Sebaldus ereklyetartója. Buda.és csillagboltozatok váltották föl. Sz. s dekoratív hatást is biztosít. Köln. alaprajz. Borbála templom.Stethaimer. Borbála templom (befejezés. A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege.Rejt. amelyben a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza. de egy adott építkezésre szerveződött műhelyeket fölváltotta az egy vezető mester köré csoportosult szervezett műhely. Sz. Strassburg. . A vezető mester meghatározta a műhely jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált). Peter (1330-1399) voltak a legjelentősebbek. Mária (1530alaprajz. műhelyek szervezetekbe (céhek. S. benne Peter Fischer S. templom 1554). Kutná Hora. királyi vár (1477-től).

k. Prága. Prágai műve a Károly-híd (1357-1378). Borbála templomot (1388-1506. a homlokzaton megjelenő. A műhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya. mai forma a XVI. Szerkezeti "újításuk" az ú. Nagybologasszony templom átépítése.n. a bélletben baldachinos szoborfülkékkel. részletek (Sódor A. a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344. Polgári gótika Közép-Európban A terület fejlődése szorosan kapcsolódott a német fejlődési vonalhoz.vagy csillagboltozat).). elejéről). alaprajz. Bertalan templom (1360-1385). baldachinos szoborfülkék és szobrok. Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve határozta meg. plébániatemplom. sz. Valószínűleg az ő tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz. Hans Buchsbaum tevékenysége. Siklós.n. A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az ő egyéni koncepcióját tükrözi. valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése. stb. Homnlokzatképzésben említendő az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat.n. Halála (1352) után vette át a már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet építőmester. nyomán). Főművük a prágai vár Ulászló-terme (1477-1502). stb. A legjelentősebb a prágai és a bécsi dómműhely volt (Peter Parler ill. A Parler-műhely fontosabb jellemzői: Szerkezet-alakításban újítás az ú.). 6. A "kaputípus" kiindulópontja az ú. Sz. csehországi munkája a Kolin-i Sz.Háló-és térgörbe boltozat. valamint a kapu-plasztika.. vimpergákkal. kúszólevelekkel. metszetek. Szászsebes. kereszt-virággal. Somorja. szamárhát-ívezettel. Kassa. középen osztott kapu). valamint a támpillérek 45°-os élben végződése. csarnokszentély. térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított háló.). kőrácsos függönyökkel. Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) műhelye. . (Buda.3. zarándokkapuzat (bélletes. stílusát a német építőmester-családok és műhelyeik határozták meg.6. A műhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára. vakmérművekkel. a kapu mellett fiatornyokkal. "parleri boltozat" (a hálóboltozat egyszerűsített formája).

István dóm: Első formája XIII. A szobrászati munkában jelentős szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515). nyugati homlokzat. Bécs. Középkori világi építészet Mint a bevezetőben már jeleztük. 7. stb. autoportréja a szószék lábazatán és az északi hajó egyik konzolán megmaradt. alaprajz. nyugaton mindössze 2-3 alkalommal változott úgy. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm mintájára) a XIV. . Bécs.Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb.Vid székesegyház (1356-1385). mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dialektikus egységben van.). Sz. A liturgia keleten egyáltalán nem.Prága. Sz. . hogy annak építészeti vetülete is volt. keresztmetszet. mint a mindennapi funkciókat követő. nemegyszer "szükségleti építészet" jellegű világi építészet. A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték. sz. 1304-1446). 1534). rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket. metszet. Nagyszombat. a középkori építészet fejlődésének áttekintésekor elsősorban a szakrális építészetet vettük alapul. azok függvényében gyakran változó. István dóm (XIII. megmaradt nyugati része a magyar jáki műhellyel mutat szoros rokonságot. Ennek oka: . Kutná Hora.A szakrális funkció tartósabb.. századi eredetű. A világi építészetben mind lakó-. A műhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára volt hatása (Pozsony. Sz. Pilgramskanzel (1515). elején készült. Somorja. mind a védelmi. ez a munka köthető Hans Buchsbaum építőmester tevékenységéhez. alaprajz. Borbála templom (1388alaprajz. keleti nézet. Sz.

Misztra. pl. palotaegyüttes és városfalak. A bástyák belseje tömör volt. Ravenna. Az erődítés elemei: csapórács. Arrabona. ennek építészeti újításait (pl. Róma). Moszkva). Aquincum). pl. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt. Scamozzi: Palmanova városterve . főleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz.Michael. Theoderich templom. A Birodalom határán (limes) lévő településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona. A középkor végén kialakult a fülesbástya (ó. sőt meglétük károssá vált. A castrumok. Várépítészet A Római Birodalom településeit fallal vették körül. palánkkal. gyilokjáró. századig tovább működtek. A provinciák településein a védelemnek fokozott szerepe volt. London. Campona. A szabályos. bennük ágyúfolyosókkal (kazamaták). Intercisa). Ennek jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. Alapvető vártípusok: . Ilyen megoldás lehet az erődített kolostoregyüttes (pl. benne a főtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. A terepadottságok helyenként a természetes sziklaképződmények várként való fölhasználását is lehetővé tették. kaputornyokkal megerősített többszörös falgyűrű. Ani.Az előbbiekből következően a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a szakrális építészet köréből maradt fönn. ágyútorony. V. Hagia Szophia. de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl. Carcassonne.és palotaegyüttes. A romanika várépítészetét a tűzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg. Yilan Kale. . Az örmény területen a X. Konstantinápoly. de vastagabb falakat építettek. Malbork. Orange. Sabaria). fellegvár és városfalak). Castel del Monte). A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár. Athosz. A limes kisebb települései is későbbi. palánkkal kombinált sáncrendszer. Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v. Ulcisia Castra. alacsonyabb. A kiépülés többnyire a gótika korára esik. így a római militáris építészet esetenként a középkori város szerkezetét alapvetően meghatározta (Köln.és palotaegyüttes).1. Klosterneuburg. Sz. Novgorod. A tűzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent. tower. Ezek a falak mentén az oldalazó fegyver-használatot tették lehetővé. London). Rila. Belfried). Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein is létesültek(Crak des Chevaliers. ezek egyrésze a középkor folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia. rondellák (kaputoronnyal kombinálva: barbakán). "héjtorony" alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette. vizesárok.és belső tornyokkal. századtól jelentős várépítési és erődítési tevékenység folyt (Amberd. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá (pl. Gaillard. Szehun. Coucy. palánkvár) a földvárak rendszere váltotta föl. szuroköntő. Lyon. többszörös védőművel kombinálva (pl.és új-olasz rendszer). Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca. "latin helytartóság").1593).normann vár: külső. Manazkert. Győr). Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása. pártázat. 7. stb. Ez lényegében nagyméretű lakótorony és egyéb lakóegyüttes. Kialakultak az ágyúállások. A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár. . Sophiane. középkori települések alapjai lettek (Breigetio. pl. Ez többszörös. Solva. Arques. tarisznyavár (előretolt ágyúállás). Szíria. Avignon. középen kő lakótoronnyal (donjon. Contra Aquincum. külsőtornyos v.. Mont-S. Sinai. vagy egyszerű falgyűrűvel körbevett udvar.frank vár: földsánccal. burgus-ok esetenként a XIII. Kajan).

Katalin kolostor. de az ereszés gerincvonalak az utcatengelyre merőlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. Az egészségügyi létesítmények (ispotály. téglaépítészet váltotta föl. Firenze.déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak. Ugyanakkor figyelmet érdemel. céh-székházak. Muzsna. A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szűkössége. . A közlekedési építés . A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselője a városháza. ezt a fejezetet a jelen jegyzetből kihagytuk. Szászkézd).ház. Magyar középkori építészet A korábbi jegyzetben . A városi lakótorony kéttraktusos épület. pl. a főtéren szabadon álló. Nagyszeben). csatornázás elmaradása. menhely) egyházi.a római városokhoz viszonyítva .Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). Mödling. s az emelet konzolosan előreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenőrizhető). 7. Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány funkciója (őrszoba. Jellegzetes megoldás francia. pl. az utcavonalat lezáró alacsonyabb. magasabb egységből áll (pl. majd egészben a kő v. irattár. stb. körülötte szabályos várrendszerrel (pl. foglalkozása határozta meg. Bamberg). A városi védelmi rendszer (városfalak. S. Lübeck. Nürnberg. Az északi terület városházái egyszerűbbek. Lübeck. és toronyszerű. szabadon áll. Assisi. néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. Rendszerint a város főterén.a tárgyalás logikáját követve . Berethalom. Freistadt. német és skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk). építésük az adott rend előírásaihoz alkalmazkodott (pl. Pozsony). a közlekedés biztosítása és az építtető vagyoni helyzete. Medgyes). A római hidak mintájára hidakat építettek. Mivel a magyar építészet bemutatására önálló jegyzet készült. Sopron). A kezdeti faépítészetet részben. Bártfa). Gönc. hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar . Bologna. Lund. járvány). börtön. stb. Firenze. A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"durch frahrt . mint zárt társadalmo organizmus részben fölismerte. vagy a templomerőd: a templom az öregtornyot helyettesíti. emeletén díszes tanácsterem volt (pl. . A zsúfoltság és a közművek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tűzvész. Regensburg. Albi. Verona. toronytalan épületek (pl. Tours. Lőcse. Gimignano). Vörösberény). Városi világi építészet Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlődésével az önellátó feudális bitrokközpontok helyett a városok jutottak vezető szerephez. 8.itt került sor a magyar középkori építészet vázlatos bemutatására.alacsony színvonalú volt (útburkolat hiánya. esetleg kicstár).2. várostorony (tűztorony) és loggia vagy loggiás lépcső csatlakozik hozzá.északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak. városkapuk) lényegében megegyezik a váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt. főleg lovagrendi kezelésben voltak. az örmény "anapat"-típus). Buda.). a tetőgerinc és az eresz vonala az utcatengellyel párhuzamos (pl. Homorod.). részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit. posztócsarnok. Ponte Vecchio). A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl. A gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés). Siena. A lakóház alaptípusai: . A város. az erődített templom: az épület teteje. tornya van védelmi célra kialakítva (pl. kereskedőház.

a római egyház térítői tették újra érthetővé és fölfedezhetővé a középkori népek számára. A holt.1.1. Ravenna kora-középkori építészete A romanika szakrális építészete 4.2. kőépítészeti hagyatékot a "második Róma".3. uralkodói építkezések . Az ókeresztény építészet előzményei 1.4. A Kaukázus-vidék középkori építészete 2.1. több szállal is kapcsolódott az európai fejlődési irányokhoz.3. Az antikot szinte már elfelejtő későközépkori művészettel egyidőben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban. A kialakulást befolyásoló tényezők 4.1.1. A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra.2. Az egykori Birodalom építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében.4. Építészet a nyugati provinciákban 2. Kora-bizánci építészet 2.1.2.építészet fejlődése rendszeresen.3. vagy annak fölélesztésével találkoztunk.1. Római (antik) hatás 4. Bizánci építészet 2.1.4.3.1.3. Egyiptom 1. Fejedelmi. Késő-bizánci építészet 2.2.1.1.3. Ókeresztény építészet a provinciákon 1.2. Az ókeresztény építészet kialakulása 1. Tartalomjegyzék Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete 1.2. A Balkán bizánci hatású építészete 2.1. Szíria 1.3.3.2. Bolgár birodalom 2.3.2.4. Palesztína 1. mint a római provinciákon szerveződő prefeudális-feudális államok kultúrájára.4. Népvándorláskor 4.1.2. Gótok építkezései 4. Ókeresztény építészet Rómában 1. Arménia (Hajasztán) 3. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában 2.4. Orosz fejedelemségek 2.2. † † † Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik.3.4.2.4. Közép-bizánci építészet 2.3. Ősi formakincs továbbélése 4. Szórványemlékek a népvándorlás korából 4.1. a nagy római kultúra hagyatékával. Román fejedelemségek építészete 2. Georgia (Grúzia) 2.4. Szerbia építészete 2.4.

2. "Latin" gótika 6. Ciszterci építészet 6.1. Magyar középkori építészet Tartalomjegyzék .2. Közép-Európa 7.1.2.1. Ciszterci romanika 5.6. Városi világi építészet 8. Bizantizáló romanika 5.3.3.2. Német-római császárság építészete.5.Németország 5. Németország 6. Karintia) 5.2.4. Normann ("imperiális") építészet A gótika szakrális építészete 6.2.1. Németország 5.3. Polgári gótika 6. Interregionális áramlatok a romanikában 5. egyéb terület (Bajorország. Romanika 5.Provence . Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek") 6.3. Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika) . Középkori világi építészet 7. A térítő bencések első építkezései 5.6.2. Lombardia 5. Dominikánusok 6.1.5.6.2.2.3.4. Itália 6.5. "Karoling renreszánsz" 5.és zarándoképítészet ("bencés romanika") 5.2. Interregionális áramlatok a gótikában 6.1.1. Várépítészet 7.2. Angol gótikus építészet 6.5.2.6. Német-római császárság építészet. Az észak-francia gótika elterjedése 6. Ferencesek 6.1.1. Német-római császárság építészete. Észak-francia ("katedrális") gótika 6. Szerzetes.2.5. Gótika 6.2.1.4. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.1.4.1.2.2.Itália .5.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful