BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék "A középkori építészet történet" c.

tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:

A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag) Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nappali és kiegészítő tagozatán kötelező oktatási tárgyként szereplő "A középkori építészet története" c. tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is akarja pótolni az előadások anyagát, csupán azok főbb gondolatmenetét rögzíti. És főleg nem áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását. Európa középkori építészetének fejlődése térben és időben szerteágazó folyamat. Az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos megszűnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, nem-keresztény kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak művészi kifejezésmódjára. Ezt a középkori fejlődés folyamán egyre változó visszatükrötődést a szakterület kutatói és a szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen eltérő módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzőbb, kor- és stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök időre", a legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb művészi kivitelben készítették őket, az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítő ú.n. "világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlődés-adta korszerűsítés következtében gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemző állapotuk szinte alig határozható meg (pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsősorban a templomépítészet kimagasló emlékei említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját. 1. rész:

Róma és a keresztény kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei Időszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és a mai történettudomány. Ettől kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérően alakult. A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez a dátum is Jézus születéséhez kötődött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.

Gergely pápa működéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor" elhatárolása nem egyértelmű. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késő-római kultúra és építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot találóan nevezik a "kettős kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bővült. Ennek építészeti megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római "basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.

Split (Spalato), Diocletianuspalota (300. k.). Palatium Sacrum, az ókeresztény templom egyik funkcionális előképe.

Trier, Nagy Konstantin palotája (IV. sz. eleje), 313 után keresztény templommá alakították.

Róma, Basilica Nova (Maxentius-bazilika, 306312), a római ókeresztény bazilika "szerkezeti" előképe.

A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztériumvallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb. kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek a római ideológiába. A légiók és a kereskedők vándorlása során a misztériumvallások a birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum, Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.). Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd rövidesen függetlenedett tőle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl. Építészeti előképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi) templom" csak áttételesen értelmezhető (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az első keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

A mózesi "Szentsátor" (i.e. A "Salamoni templom" i.e. A kapernaumi zsinagóga korában XIII. sz.), rekonstrukció. ld. 950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció). 2.Móz.36,8-40., 15. 4.fej. Az első ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.

Qirqbiza, háztemplom (IIIzsinagóga, Dura-Europosz, háztemplom, (III-IV.sz.) IV. sz.), alaprajz részei: 1.előtér, 2. udvar,3.tornác,4.coenaculum, 5. oltárhely, 6. cathedra, 7. diakónus-ajtó, 8. protheszisz, 9.baptiszterion,10.keresztelőmedence, 11. consignatorium, 12.emeleti feljáró a lakásokhoz,13. empórium, nők helye (?). Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes "terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben (arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a liturgiát is itt végezték. Társművészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív, mint díszítő célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és betűszimbólumok. Plasztikai alkotások (domborművek) a szarkofágokon jelentek meg. Dura-Europosz, III. sz.

"Passio-szarkofág". eleje 1. Callixtus-katakomba. felismerve az államhatalom és a keresztény ideológia összefonódásában rejlő lehetőségeket.2. Ókeresztény építészet Rómában Nagy Konstantin császár 313-ban .Jellegzetes római katakomba-térformák. k. 200. baptisterium).gyülekező (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér. Az állami elismerés nyomán lehetőség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére. -cselekmény az épület központjában kap helyet. a közösség a templomon kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétől). 350 k. . a kultusztárgy v. 325-ben a Nikaiai Zsinat már az államvallássá vált kereszténység első hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt a zsinaton).az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek befogadására és mozgatására a liturgia során. SS. A római Via Latina alatti cubiculum-sor alaprajza. Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki: .az antik zsinagóga (imaház.a Milánói Ediktummal biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát.sz. Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika. Marcellino katakomba. Kialakításában előképként az antik templomok nem jöhettek szóba: . Róma.az antik templom cellája csak az isten-szobor őrzésére szolgált. Római példája S. .egy látomás hatására . Ez a térforma a történeti építészetben a keresztény templomok leggyakoribb típusává vált. Róma. Pietro e Vatikán.kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna. keletelt. Többnyire a kiemelt . Ádám-Éva falfestmény. előcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok közvetlen funkcionális előképének tekinthető. . IV. Salvator (Lateráni bazilika). jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. "Jó Pásztor" mennyezetkép.

metszet. baptisterium. Laterano (313-320). Pietro Vecchio bazilika (324-337). raktár. főhajó. keresztház. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz. kút (kantharosz). . IV-V. Róma. 10. . memoria.) mauzóleum. S. A római memoriális bazilikák jellegzetes. 3. rekonstruált tömegvázlat. vagy a S. belső előcsarnok (endonarthex). kapuépítmény (propyleia). kincstár. mellékhajók. Empórium (női karzat) a mellékhajók fölött lehet (Rómában nincs). E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább ("francia-szentély"). kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban "emléksír-templomnak" is nevezik. S. alaprajz. Pietro Vecchio (Régi Sz. Pál) bazilika. e. ciboriumos oltár (martyrium. körüljárós bazilikák. alaprajz.középrésszel bazilikális szerkezetű ("centrális bazilika"). metszet. Giovanni in Róma. 7.n.). külső előcsarnok (exonarthex. galilea). Róma. századi csoportját képviselik az ú. 12. cathedra. 11. Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó körbevezetésével oldották meg. lateráni (315 k. 8. apszis. 4. Római példája a Sta Constanza sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma. alaprajz. 13. 5. alaprajz. 2. confessio). 6. 14. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét keresztházzal oldják meg. Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja: 1. Baptisterium. presbyterium. Római példája a S.memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér. 9. mely ugyanakkor valamilyen emlékhelyet. udvar. 15. Sta Constanza (354 Róma. Péter templom). diadalív (arcus triumphalis).

századtól a vallásgyakorlás spciális formájaként terjedt el a remeteség (Sz. az ókeresztény bazilika a birodalom több provinciájában . Sebastiano). Sz. századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt. a középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély". 4. stb. . századtól jelentős szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeiből a hívek fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem.Betlehem.Római körüljárós bazilikák (IV-V. Legfontosabb. centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sírbarlangot és a Golgota-sziklát. Ennek megfelelően a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból adódó funkciót is ki kellett elégíteniük. Antal. XII. S.): 1. .3.3.VI. ma csak centrális Anasztaszisztere áll. Szent sír templom (alaprajzi átépített állapot).2..3. együtt-lakók. A sivatagi remetékből (anakhoréták) 323-tól Sz. típusalkotó emlékek (eredeti formájuk csak régészeti föltárásból ismert): .) 1. sivatagjaiban a III-IV. Agnese. sz. SS. Jeruzsálem. Jézus születése bazilika (eredeti és Jeruzsálem. Betlehem. 1. stb. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán Sz. Jézus születése bazilika (325-333. Pál). majd a szerzetesi mozgalom. Szentsír kápolnák. Egyiptom Egyiptom pusztáiban. Názáret. A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg. Kapernaum. alaprajz. Pakhomiosz hozta létre az első szervezett közösséget (koinobiták. században gyökeresen átépítve): memoriális bazilika. rekonstrukció).). 3. az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú. szerzetesek).). Az apszis mögötti önálló. Westwerk. 1. Lorenzo fuori le mura. Szent sír bazilika (325-336. Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta .Jeruzsálem. a Születés-barlang. mellette a Sta Constanza mauzóleum. 2. többször átépítve. Basilica Apostolorum (S. Ilona mauzóleuma). Az emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely.a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva .módosított formában fejlődött tovább. Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI. Palesztína A Rómában megfogalmazott templomtípus.1. Jézus földi működésének színterein) a IV. sz. A zarándokhelynek ez a kialakítása a későbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált. Palesztínában (Szentföldön. S.

Példák: Qalb-Luzeh (460 k. Sz. Turmanin (480 k. Típusalkotó emlékek: . Az V. keresztház nélküli változat). az adományok előkészítésének (proszkomidia) a helye.centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentőségű).hettita városkapumotívum. . északi melléktér. A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti előcsarnok (livan) . zarándoktemplom (395-408): Sz.diakonikon. vagy az apszis önálló. Deir-el-Abiad. fölmagasztosult oltárral.protheszisz.) . . oszlopálló szerzetesek). . madbah). esetenként szélsőséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl. Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal. Példa: QalatSziman zarándoktemplom (V-VI. Példák: Eszra. alaprajz. századtól ismertek ókeresztény bazilikák. A korai egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerűsödése figyelhető meg (háromhajós. A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus. alaprajz. oltár körüli szolgálat). Gerasza. Vazul (Baszileiosz.3.A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma. . .meg Nagy Sz. Szergiosz és Bakkhosz templom (512). Részei: . kolostortemplom: Itt külső zarándokforgalom nem volt. déli melléktér. Sz. ugyanakkor őket el kellett különíteni a "laikus" közösségtől. Az V-VI.A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek. kolostortemplom. trikonchás elrendezést kapott. Ez az igény a keresztház megnövekedését eredményezte.egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós.zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend). baptisterium-együttes (529-533). megemelt tér.Abu Menasz. zarándoktemplom. sz. . Szíria A virágzó keleti provinciában a IV.apszis. A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika térszervezetében változtatásokat igényelt: . Boszra. Menasz sírja fölé épült kettős bazilika. 1.). században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája megtalálható: . Abu Menasz. keresztház nélküli bazilikák. századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult. György templom (515). eredetileg az evangéliumos könyv őrzési helye. ugyanakkor a liturgiának megfelelően az apszis gazdagodott. .Menasz sírja) kialakításával. hármas szentélyfejjel.3. de építészetében megőrizte az ókeresztény hagyományokat.Deir-el-Abiad. készületi és raktár tere. 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig használatos szabályzatát (bazilita rend). a zarándok-forgalom "kiszolgálását" a szerzetesek végezték. az egész együttes a szerzetesi életet szolgálta. benne nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz.).

homlokzati rekonstrukció Eszra. axonometrikus metszet. alaprajz. .Qalb-Luzeh.). metszet. püspöki székesegyház. belső rekonstrukció. (515). bazilika (480 k. tömeg-rekonstrukció. metszet. Alaprajz. alaprajz. metszet. alaprajz. Turmanin. Sz György templom Boszra. Sz.). Szergiosz és Bakkhosz templom (512. metszet.

V-VII.Qalat Sziman. . sz.). zarándokházak. 2. kolostoregyüttes.Európa preromán és románkori építészetére (gallikán liturgiák révén). . 3. Simeon zarándoktemploma (V. . Rekonstruált alaprajz.Bizánc építészetére. sz. sz.Ravenna VI. első fele) és kolostora (VI. bazilika.a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia. századi építészetére. Szíria hatása és közvetítő szerepe: .3. Építészet a nyugati provinciákban Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4. Oszlopálló Sz. 1. Oktogon a Szent oszlopával.4. fejezet). 1. .). 4.

Térformája szír előképre (Eszra. alaprajz. majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír. ötkupolás tere rendszeres liturgia végzésére nem volt alkalmas. A VI. Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. század elején jelentős császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma. Jusztinianosz császár (527-565) építőtevékenysége nyomán .2. pont). 379) . és a megbízó személye szerint több építészeti központ alakult ki. A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek.mint a keleti rész fővárosa . 2. A Hagia Eirene templom (532. örmény) szerzetesek temploma volt. 564.típusalkotó.. században még elsősorban a római (és korai szír) térformák hatása a jellemző. Sz. Kora-bizánci építészet (V-VII. a Sztudion katholikonja (455-463). Építészetében tovább éltek a késő-antik. Vitale). kolostor Konstantinápoly.Konstantinápoly fejlődésnek indult. 740.1. 3. . György) mutat. de a VI. metszet. A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt. században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg a császári és a szerzetesi építkezéseken. Essen). a római ókeresztény és a kisázsiai hagyományok. a Sztudion kolostor katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi. Theodosziosz halála. sz.I.. század elején . egyedi emlékek keletkeztek. alaprajz. és a középkupolás centrális bizantikus terek között. A Johannész Prodromosz templom. Perigueux).) A birodalmon belül földrajzilag. Konstantinápolyban az V.) kupola-sorolásos tere átmenetet jelent a római (szír) hosszanti. A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú. viszont a térformája hatott az európai romanika bizantikus hatású területeire (Velence. A VI. Konstantinápoly. Hagia Eirene (532-től). A Hormiszdasz palota melletti Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt. a körüljárós oktogonális tér az egykorú ravennai építkezéseken is megjelent (S. A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom kizárólagos örököse lett. A Birodalom kettéosztása után (I. ld. de közvetve hatott a karoling építészetre is (Aachen.

A Hagia Szophia császári főtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester állította helyre). 1. metszet. Szekeuophylakion alaprajza és metszete. A középkupolás. 12. 6. Konstantinápoly. alaprajz.Konstantinápoly. főkapu (császárkapu). 3. félkupola. 565). endonarthex. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló. korábbi templom maradványa. 4. konchákkal bővített tér a hosszházas és a centrális tér speciális ötvözete. Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom Aposztoloi mauzóleum (528. 5.(527-536). 9. apszis. metszet. hosszanti tartópillér. exonarthex. baptiszterion. a hosszemetszet. alaprajz. . Hagioi Konstantinápoly. Hagia Szophia templom. Hagia Szophia templom. Konstantinápoly. 10. kupolatartó harántheveder. 2. 7. A déli oldal keresztelőkápolnája szír előképre mutat. . exedra. 8. harántpillér. kincstár). 13. axonometrikus metszet. Konstantinápoly. Jézus szenvedésére és a Szentsírra utal. körüljárós centrális tér (szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal. Hagia Szophia templom. átrium. Szkeuophylakion (Szentsírkápolna. 11.

V. Hagiosz Démetriosz.). . A kolostorok másik formája. Társművészet: a bizánci művészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány". aminek "árnyéka van"). itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi liturgia szolgálatában állt. A szerzetesi templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn. kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké. mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. Hagia Szophia templom. egyes területeken (pl. Nagy Sz.) részben római ókeresztény hagyományokat. kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemző nagy keresztházzal (egyiptomi analógiák). axonometrikus metszet. Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet első nagy központja Thesszaloniké volt. A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550 k. részben a Hagia Szophia által képviselt középkupolás formát. A térformának perzsaszasszanida előképei vannak (tűztemplomok). alaprajz. részben a katholikon térformát szintetizálja. majd megjelent a táblakép-festészet (ikonok). Thesszaloniké.). Síkművészetben kezdetben a mozaik dominált.Konstantinápoly. Hosziosz David. Hagiosz Démetriosz. tömegvázlat. A kolostor főtemploma. sz. a katholikon rendszerint középkupolás. 412. Balkán) a freskófestészet. Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererősödött a szerzetesség. a lavra a külső forgalomtól elzárva működött. jelentős külső forgalma is volt (Thesszaloniké. Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák térformáját követték.

Korint-Lechaion. sz. exonarthex. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését" jelentette. memória-tér. kórus. 6. Közép-bizánci építészet (VIII-XII. 2. más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. 8. alaprajz.Thesszaloniké. sz. 9. Jusztinianosz császár halála (565) után bel. keresztház.). 3. sz. Epheszosz Sz. A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentős károkat okozott a bizánci képzőművészeti alkotásokban. 1. baptiszterion. 10. kolostor katholikonja: alaprajz. Epheszosz.2. Leonidasz bazilikája (V.és külpolitikai szempontból a hanyatlás jeleit mutatta. 4. első bazilika. mauzóleum. alaprajz. Leó császár (717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás). Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. Hosziosz David. templomhajó. metszet. preszbyterion. sz.szerzetsség-képviselte . 5. apszidiális átrium. Katapolani templomegyüttes (550 k. A . János temploma (VI. sz. században eltérő hatásra mutató térformák létesültek. János templom (VI. Elmélyült az ellentét a császári hatalom és a . ambó. Leonidasz bazilika (V. keresztelőegyház. Ezt ellensúlyozandó III. "Nagy bazilika". 7.egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet (zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. 3. 1. 2. Korint-Lechaion Sz. előudvar. a Latomosz Parosz. axonometrikus metszet. alaprajzi rekonstrukció. 2. militarizálódott. Sz. eleje) kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat. eleje). eleje). oltár. endonarthex. míg a nyugati félkörös átrium már a Karolingkori kétszentélyes templom előképeként fogható föl. Sz.) A császárság I. metszet. első fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése.

). 5. Daphni. templom (870). 2. kolostorudvar. kolostoregyüttes (XI. Sz. A korszaknak Bizáncnak a keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. A főtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült. András templom (870-871) a VI. gazdasági udvar. Külpolitikailag Bizánc a VII. kút. a Hilandar kolostor (11971299) a szerb autokephál egyház alapítása.. sz.. 4. fenyegetését. (XI. századtól érezte az arab hódítás előretörését. alaprajz. axonometrikus metszet. sz. kolostoregyüttes (VI. A főtemplom a katholikon térszervezete szerint épült. András Daphni. Fontosabb emlékek: Sztirisz. 3. századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum görögkereszt-alaprajzú.).). A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van kolostora: az Iviron kolostor (XI. Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy előcsarnoka (lité). trapeza. katholikon (VI. helyszínrajz. a a kereszt-szárakban trikonchás megoldással (min az alábbi. 1080. alaprajz. .végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett.sz. 6. Romanosz sírtemplom (X. Istenszülő templom (1035). Helyszínrajz: 1. sz. Sz. Periszterai. trikonchás katholikonja típusalkotó lett ("athonita térforma"). kolostoregyüttes. A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-től). Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X.) a grúz autokephál egyház. kolostoregyüttes Periszterai. a szerzetesi zsolozsma színhelye. Sztirisz. a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi étkező (trapeza). sz. Megara. II. Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita) térformáját követik. sz. "athonita" tértípusnál). Megara. .1080).). A kor építészetének legjelentősebb alkotásai a kolostorok. kupolasorolásos terét idézi. a kettős templom alaprajza.). sz. Sz.

Konstantinápoly 1261-től vált újra az újjáéledő birodalom fővárosává ("Palailogosz-reneszánsz"). főtemplom (XI. különböző variánsokban. Thesszaloniké a latin császárság hűbérese volt (1204-1246). metszet. székesegyház (XIII. kolostor. Iviron grúz kolostor. Misztra. Építészetileg a korszak jelentős újításokat nem hozott: templomépítészet a katholikon-térformát ismételte. utóbb a későbizánci restauráció fővárosa lett.).). 2.3. azaz a Bizánci Birodalom. A hagyományos katholikontérforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is megszűnt a Kelet-római Császárság. emeletes oszlopszerkezetet alkalmaztak. alaprajz. metszet. sz. főtemplom (11971299). alaprajz. Athosz. a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza. A korszak jelentőségére árnyékot vet a XIII. Fontosabb emlékek: Misztra. Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között. Panagia Parigoritissza . Misztra. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. Hagia Szophia Arta. század végétől erősödő iszlám terjeszkedés veszélye. sz. 1060) kolostori főtemplom. Az újjáéledő késő-bizánci birodalom kisázsiai központja Trapezunt (Trebizond) volt. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt (1259-1460).) A keresztes hadak támadása nyomán 1204-től Konstantinápolyban "latin" császárság alakult.Athosz. Innen indultak ki a császárság újraegyesítésére irányuló törekvések. sz. Trebizond..Hilandar szerb Athosz. Megiszté Lavra (963. Pantanassza kolostor (1428). Hagia Szophia palotatemplom (1350). Pantanassza kolostor Misztra. alaprajz.

katholikon (1282-1289).katholikonja (1428). axonometrikus metszet. alaprajz. . székesegyház metszet. (1350). alaprajz.

Iszlám előtetrörés A Balkán középkori térképe (dr. Moldva) XIII. A Balkán népeinek építészete 2. Borisz kán. Makedon dinasztia 961. fővárosa Preszláv 917.4. Önálló szerb egyház 1282.4. bizánci fennhatóság 1185-től II.) fővárosa Pliszka volt. Milkovói (latin) térítőpüspökség XIV. paloták. sz. Tarnaszentmária) nem bizonyított. III. Palailogosz "reneszánsz" 1453. A Bolgár birodalom építészete A bolgár terület kezdettől a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás harárterülete volt. bizánci kapcsolatok.1. Konstantinápoly eleste. Iszlám berendezkedésd Szerbia: XII. Urosz fejedelem. A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való kapcsolata (pl.2.1. fele: raskai fejedelemség 1159 . Képrombolás (ikonoklaszmosz) 867 -1059. eleje: Neve Ţara Romanesca (Havasalföld). fővárosa Tirnovo 1393. fővárosa Çimpulung 1359. Első bolgár birodalom (fővárosa Pliszka) 852 . Morava-i fejedelemség Román fejedelemségek: (Havasalföld. sz.867.1453. 2. Moldvai ortodox egyház 1500 k. Ohrid elfoglalása XIV. sz. sz. Az építészeti előképek sorában a keleti . Nikaiai (bizánci) császárság 1204 -1259. iszlám fennhatóság XV. Komnenosz dinasztia 1204. Latin császárság 1259 . Szkopije elfoglalása 1322 . míg a szerzetesi építészet központja Ohrid volt.889. A kor reprezentatív alkotásai: erődítések. sz. Autokephál bolgár egyház 967. nagyobb építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak. Tompos Erzsébet nyomán) 2. Athosz alapítása 1081 -1185.1331.1. Misztrai helytartóság. Az első bolgár birodalom (VIII-X. Ohrid elesett. eleje: Koszovo-Metohija központ 1389.1280. templomok. Keresztes hadjárat. sz. iszlám uralom Bolgár birodalom: VIII. IV. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában Chronologia Bizánci birodalom: 717. századtól mutatható ki: Az uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom"). Nemanja dinasztia 1220. fővárosa Baia Havasalföldi ortodox egyház 1393. despotatus 1261 .4. Moldvai fejedelemség.1460. Makedónia birtokbavétele 1334. bolgár birodalom.963. Konstantinápoly eleste. Bizánci támadás 1018. Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata. sz. Jelentősebb keresztény építészet a IX.

1456) Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén. sz. esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva. sz.4. közepén jött létre. Bacskovo). Az építészetben jellemzőek a bizánci típusú térszervezetek. önálló szerb királyság a XII. részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. sz. Bacskovo. alaprajz. Szerbia építészete (XI.). tömegvázlat. míg a homlokzatalakításban dalmáciai hatások érvényesültek.). "Aranytemplom" (IX. Bojana.2.1. 1018-ban a birodalom bizánci fennhatóság alá került. 1604). a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt. kolostor (XI.(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetők nyomon. "Nagy bazilika" (IX. (1335. A második bolgár birodalom (1185-1393) fővárosa Tirnovo volt. Pliszka. Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felől (itáliai érdekeltség) és Bizánc felől (vallási érdekeltség). Bacskovo). sz. kolostoregyüttes helyszínrajz. sz. palotatemplom. az építészet központjai elsősorban a kolostorok voltak (Rila. . Rila. 1446.. Az építészeti hatások egyre bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép. Preszlav. alaprajz.. Az építtető részben maga a szerzetesség. alaprajz. 2.és későbizánci építészet "katholikon" térformái érvényesültek. míg a tömegalakításban . tömegvázlat. vége). esetleg az "athonita" térformára emlékeztető formában (Rila.

alaprajz. Sz. század elejétől önálló vajdaság. bazilika).1. kolostoregyüttes (1318-1321).. sz. Moravai iskola (XIV-XV. Athosz-hegyi Hilandar kolostor). Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek. Lazarica kolostor Ravańica. Graćanica. de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetők. 1359-től fejedelemség. központja Baia. metszet. alaprajz. Studeńica. katholiDzsurdzsevi-Sztubovi (1170). Curtea d' Arges). sz. Cîmpulung. pl. kon (1375-1381). de hosszanti térsorolás alkalmazásával (pl. Építészeti műhelyközpontok: Raśkai iskola (XII-XIII. . metszet. Krusevac. katholikon. katholikon (1380). Studenica). Mária kolostor Graćańica.a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerű kupola-megoldások). Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását mutatják (pl.3. metszet. 2. rajza). Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható. Moldva. Román fejedelemségek építészete A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (Ţara Românescă). Az építészetre erősen hatott a korábbi faépítészet. kolostor. déli homlokzat. a XIV. alaprajz. pl. katholikon. templom.4. alaprajz. metszet. fővárosa Cîmpulung. alaprajz. (1183-tól). A homlokzatokon egyértelmű a dalmáciai hatás. Kośovo-Metohija (XIII-XIV. metszet (Balogh I... A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai. pl.sz. Kruśevac).

A Sz. sz. Orosz fejedelemségek építészete Oroszország területén a IX-XVI. A IX. tömegvázlat. metszet. alaprajz. utána jelentősége csökkent. tömegvázlat. kolostortemplom (1457-1504). Fejlődésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérően alakult. A novgorodi fejedelemség (X-XV. alaprajz. bazilika (XIII-XIV. Curtea d' Arges. sz. 1045-1050. kolostortemplom (1386). Cîmpulung.4. majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezető szerepet. metszet. alaprajz. Kijev. Szófia székesegyház. 2. Sz. Sz.). A kupolák megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1). Egyes épületei (pl. Cozia. alaprajz. Szófia székesegyház (1037-1067). Előképe a konstantinápolyi Panakhrentosz templom volt. századtól pogány fejedelemségként föltűnő.) követik a Kijevnél .Keleti és nyugati hatás ötvöződése: Voroneţ. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy bizánci típusú katholikon térforma.) építészete erős faépítészeti hagyományokkal rendelkezett. sokhajós-sokapszisos bővítéssel. század között önálló fejedelemségek léteztek. keleti homlokzat. püspöki székesegyház (1512-1521).2.

Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon. bizánci katholikon térformát mutat.). (1045-1050). Demeter templom (1094-1097). Sz. metszet. Jurjev kolostor. Georgij katholikon (1119). .megismert sokapszisos-sokkupolás formát. az európai reneszánsz formakincse és az ősi orosz faépítészet homlokzati megoldásai sajátosan keveredtek. Novgorod. majd a korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült. homlokzati lapos-domborművek. sz. A tömeg. alaprajz. Legfontosabb építészeti együttese a moszkvai kreml (uralkodói központ. Vlagyimir-Szuzdal. a tatárjárás után a jelentősége megszűnt. míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat vették alapul. A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. az Uszpenszkij székesegyház (13261333) ötkupolás. egyszerűsített formában. Novgorod. Szófia székesegyház alaprajz. vakárkádos homlokzat. 1119. Jurjev kolostor. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók.és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetők: toronyszerű középkupola. de a továbbfejlesztés során ettől eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak (pl. A moszkvai kreml főtemploma. fejedelemség (1125-1238): Rövid életű rusz.) a tatárjárás után jutott vezető szerephez. Az épületeken a késő-bizánci építészet elemei. Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. a nyugati oldalon egy boltszakasszal megtoldva. templomok). Sz. Mátyás király szolgálatában is dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester működött közre.

e.: Kaheti önálló fejedelemség 975-1014. sz. Kutaiszi) 1089-1125. 95-től: harcok Rómával.: IV. ill.: tatár fennhatóság 1329-1334.: III.: II. Sz. sz.: monofizita (szír.: Armenia római provincia 287-330. 2. alaprajz. 500 k. VIII. sz. XV-XIII. önálló nemzeti egyház 591-705. Mirian kartli-i király államvallássá tette a kereszténységet 523. részleges fennhatóság 114-117. 63 után a terület római uralom alá került 226-tól: ütközőpont Róma és a Szasszanida birodalom között IV.: Dzsvári.: arab fennhatóság . Sz.3.Vlagyimir. 1467-1479).e.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiától.: V.: az ország fölosztása (Irán. sz.: "Aranykor" 654-885.e.4.e. örmény. szerzetesi építészet 1220-1329. az első örmény liturgia megszületése 396. Törökország) Örményország (Hajasztán) i. (Építő) Dávid király.Demeter Moszkva. sz. fénykor (főv. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet VI. metszet.e.e. Sz. alaprajz.: első örmény állam (Jervanida dinasztia) i.: A kereszténység államvallás Örményországban (a világon először) 374. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i. kopt) kapcsolatok 578-604. Kereszt kultuszhely. metszet.Bagrat király. templom (1094-1097).: Arme tartomány (Urartu része) i. Nino térítésének emlékére ("Életadó oszlop") 736.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok i. keresztény kultúra a tengerparti városokban.: iszlám hódítás kezdete (emirátus) VIII-X. sz.: Hajassza állam i. Giorgi király országegyesítése 1555.: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc) 506.: bizánci hatás erősödése VII.: Dvin-i zsinat. (Nagy) Trdat király uralkodása 301-305.: kelet-római fennhatóság. Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. 570.

A szír-örmény külsőtornácos bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház (Oski.: Perzsa-török megállapodás (Amasszia) 2. században . de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is építettek (Botszorma. Kereszt temploma (585605) Sz. Sz. sz. Sion püspöki székesegyház (478-494). Georgia (Grúzia) középkori építészete Grúzia területén a kereszténység a IV.885-1045. Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. hangsúlyos középkupolával (pl. Mcheta.n.3. "háromegyházas templom" (pl. közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"templomtípussal. Az ú. templom (585-605). Vardzia). Kachi). századi mártírium helyén.) bontakozott ki. Dzsvári.: Szeldzsuk támadás 1080-1226. Kutaiszi). A X-XI.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor") 1054. Bolniszi székesegyháza (478-494) kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külső tornácos szír-örmény bazilikáknak a hatását. fejedelmi templom). A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhető az ú. Bolniszi.n. Egyháza 472-től monofizita lett (szír hatás). alaprajz. Kereszt metszet.önálló királyságként .1. Sz. majd 607-től a bizánci egyházhoz csatlakozott. prefeudális korban (V-VII.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia) 1223-tól: mongol hódítások 1555. A liturgikus térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. Fülkékkel bővített középkupolás tere szír hatású. Kumurdo). Folyamatosan ütközőpont volt Bizánc és a Perzsa birodalom között. metszet. Gurdzsaani. a területnek zsinagógai hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak. A Mcheta melletti Dzsvári Sz. A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda.fénykorát élte. Utóbbi inkább a centrális. századtól elterjedt. Nino térítésének emlékére épült a IV. Építészetében két korszak különíthető el. memoriális építészetben jelentkezett.) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény építészet hatása érvényesült. majd az arab hódítás áldozata lett. Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal mutatnak rokonságot. axonometrikus metszet. Mokvi. Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel.4. . A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket. A bizánci hatást a katholikon-térforma középbizánci változatai jelentik. kolostorokat hozott létre (pl. alaprajz. sz. székesegyház).

"három. Kumurdo. metszet. székesegyház egyházas" templom. fejedelmi templom.alaprajz. sz. Ereruk. alaprajz. (1003). Tanajat. Gergely működése nyomán). 2. alaprajz. Tekor). Világosító Sz. Az "aranykornak" 654-től az arab hódítás vetett véget. sz. l. (1010-1014). (VII-VIII.Gurdzsaani.szintén keleti szír liturgikus hatásra háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin. templom (X-XI. alaprajz.2. században a keleti szír (egyhajós. században .. Baguaszi családi templom. Kutaiszi. oldaltornácos) templomok hatása érvényesült (Karnut. . alaprajzok. 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és építészet hatása alá került. fele jelentette: az egyházi központ. Az építészet első fénykorát ("Aranykor") a VII. székesegyház (X. Nikorcminda. metszet. Mokvi.4. alaprajz. Kezdetben a keleti szír egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban. sz. Oski.). A IV-V. sz. Örményország (Hajasztán) középkori építészete Örményország területén először vált államvallássá a kereszténység 301-305 között (III. Trdat király.). Kachi. emléktemplom (XI. fele). székesegyház (X. végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház.3. 2. Artik). sz.). sz. Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentős alkotásokkal gazdagodtak. első fele). Az V-VI. II.

alaprajz. Az "aranykor" jelentősebb emlékei: Szurp Ecsmiadzin. oldaltornácos temp. Kereszt tiszteletére. Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás időszakában az első jelentős művészeti központ az Arcrunida-királyság egyházi központjában. egyház. alaprajz.egyház (641-652). Zvartnoc. (Th. Pavia). alaprajz. sz.Karnut. Gaghik Arcruni király 915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz. alaprajz. peri. .Ereruk. metszet.). Hripszime templom (614. alaprajz. Az agtamari épületplasztikai műhely (laposan faragott domborűvek) hatása Európában is kimutatható (pl. bazilika (V. Tanajat (IV-V. sz.ódus (VI. homlokzat 618). ásatási alaprajz. lomok. fele). püspöki magánfői főtemplom (625). Thoramanjan elvi rekonstrukciója). sz. metszet. Sz. Aghtamar-ban alakult ki.Vagharsapat (Ecsmiadzin). Dvin. metszet.). 2. székesegyház II. egyhajós.

Aghtamar. . Kereszt templom (915-921). alaprajz. Sz. nyugati homlokzat.

Ani XI. mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban. A főváros és környéke politikai. Ani játszott vezető szerepet. déli homlokzat rekonstrukciója.Gaghik király (989-1020) idején -föllelhető egy tudatos archaizálás. századi építészetében . Trdat mester).különösen I. az Apostolok temploma (1020. Ani. A Bizánc-barát egyházfő. u. Gaghik-templom (1001-1013.Az ezüstkornak nevezett időszakban (X-XI.) részben hagyományőrző ("Hripszime-típus"). belső kép (Brosset. szellemi. Bedrosz katholikosz főtemploma. Ani. Mindkettő a Bizáncban is népszerű Trdat mester alkotása. alaprajz. . alaprajz. 1001-1013) a zvartnoci. Trdat mester). Thalin). XIX. metszet. rövid időre az egyházigazgatás is Aniban székelt.) a történeti Sirak tartomány. sz. sz. metszet. A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek mind az örmény. művészeti központ volt. VII. míg a király magánegyháza (Gaghik-templom. századi emléktemplom pontos mása.). századi egyházi központok térformáját idézi (Dvin. és annak fővárosa. homlokzat (rekonstrukció Th. Thoramanjan szerint). A székesegyház (989-1001) a VI-VII. székesegyház (989-1001. részben bizantizáló.

Abugamrenc-templom. sz. templom (XI. tömegvázlat (Tokarszkij szerint). Térformában újszerű a zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill. a gavit (nagyméretű. de egykori fényét már nem érte el. Geghard. homlokzati rekonstrukció.). egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. (1020. metszet. A nagy katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretű emléktemplom is épült. Ani fénykorának. első felében még egyszer nagyobb jelentőségre tett szert Ani (mint kereskedőváros). stb. Szaghmoszavank. A X-XIII. Sz. . u. Hripszime-kápolna. stb. metszet. alaprajz. homlokzat. alaprajz.utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelője.Ani. Apostolok temploma (1020. Sz. Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális kápolnák (Várkápolna. Pásztorok temploma Ani. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon. alaprajz. században Hajasztán északi részén jelentős (többnyire bizánc-barát) kolostorok létesültek (Szanahin. Haghbat. Ani.). alaprajz.).). Megváltó-templom. Megváltó-templom Ani. homlokzat. A XIII. Hripszime apáca(1036). Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni. Pásztorok temploma.). k. többhajós előcsarnok) alkalmazása .

Szanahin. alaprajz. sz. kolostoregyüttes: 1. a "jerdik". Giovanni in Fonte. könyvtár (XI. középkupolás mauzóleum. gavit (1211). valamint a népvándorláskori népek kultúrája. a római ókeresztény sírépítmények hagyományait folytatja. 4. harangtorony (XIII. Az ortodox baptisterium (S.). 2. 6. Fénykorának rövid története során három. de . akadémia. A gavit jellegzetes boltozati megoldása. Szurp Asztvadzadzin (Sz. 5.) sarkain fülkékkel bővített kvadratikus tér. Haghbat. axonometrikus ábra. gavit (1185).). 3. 8. Classis kikötője tengeri menekülés lehetőségét biztosította. Amenapörgics (Megváltó) templom (966). gavit.a tengeri kapcsolat révén . alaprajz.) Földrajzilag.. 7. A korszak társművészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemző. . Sz. k. A város környéki mocsarak természetes védelmet. kolostorakadémia (folyosó. A Galla Placidia sírkápolna (450.).A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). XI. A barbár zaklatások elől a császári székhelyet Rómából a jobban védhető Ravennába helyezték át. kolostoregyüttes főtemploma (972991).szír hatás is kumutatható. építészete között. k. történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a késő-római (ókeresztény) építészet. Ravenna középkori építészete (IV-VI. eredetileg S. sz. sz. a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. Lorenzo kápolna) kereszt-alaprajzú. könyvtár (1063). 450. a keleti provinciák és Bizánc. 3. Építészetben a későrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemző. Gergely kápolna (1061). jól elkülönülő periódus követhető nyomon: . Istenszülő) templom (928944). sz.

Theoderich családi kapcsolatot épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank királynak a házassága). baptisterium (500. k. A gótok ariánus hite mind Rómától.) a szír mauzóleumokra emlékeztet. palotatemploma (S. I. ariánus Ravenna. a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztető mauzóleum. de előtérbe kerül a gótok formakincsének. Az építészetben jellemző az ókeresztény hagyományok továbbélése. az európai preromanika egyik első ismert alkotása. Galla Placidia mauzóleum (450. Odovakár (476-493) herul fejedelem uralmát a keleti gót vezér. Ravenna. Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl. Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben (526-tól) ténylegesen. . k. alaprajz. 450.A keleti gót királyság fővárosa (476-526). majd 539-től jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette . Giovanni k. Nagy Theoderich Ravenna. Theoderich síremléke (520. Ravenna.Ravenna. alaprajz. alaprajz. . alaprajz. k. k. részben szír hatásokat mutat. valójában független. a nyugatrómai birodalom formálisan is megszűnt. Appolinare Nuovo. Nagy Theoderich palota.). in Fonte.). metszet (Balogh I. 519). Theoderich-síremlék (520. mind Bizánctól való elszigetelődést eredményezett. 476-ban Romulus Augustulust megfosztották trónjától. alaprajz. metszet.). ortodox baptisterium (S. Ugyanakkor az 526 után nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor népeinek hagyományai között. hagyományainak alkalmazása is. a bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett).A bizánci exarchátus építészete (526-751). k.).) kétszintes centrális.és templomegyüttese (S. Az ariánus baptisterium (500. Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa. metszet. metszet.Appolinare Nuovo. rajza). 519) részben római ókeresztény hagyományt őriz.

egyéni módon átfogalmazódott. S. Alaprajz. 1. és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. A Ravenna kikötőjében épült bazilika (S. . György emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér).Itália egy részén . diakonikon. ikonográfiai kötöttségekkel. A helytaró (exarcha) főtemplomává "előlépett" S. apszis. Szeriosz és Bakkhosz templom. Vitale templom (526-547). A S. alaprajz. templomhajó. megteremtve ezzel az európai romanika művészetét. 4.reális formát öltött. mai narthex. kórus. liturgikus tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja. Ravenna. Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítő szerzetesek révén sugárzott ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori népek prefeudális építészetére. egykorú). 6. Ugyanakkor a Ravennában folyamatosan jelen lévő szír hatás sem elhanyagolható. E hatás Bizáncban .az egykori gót királyságot és fővárosát. 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat. a földöntúliság. 5. protheszisz. 7. A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható. hogy Róma antik öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény építészetben. A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz.kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példaképszerepe a meghatározó (pl. 3. Ravennát.a császári és a szerzetesi építkezésekben . S. s már ebben a formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévő kultúrák építészetét. (535-549). az öröklét kifejezője). Ezzel az egykori római birodalom újbóli egyesítésének ideológiája . Vitale templom (526-547) építtetője (mecénása) egy Julianus Argentarius nevű szír kereskedő volt. Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra (Palesztína. HH. 2. Az építészetben döntően .a szintén Jusztinianosz által kezdeményezett . metszet. Egyiptom. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár és a császárnő ábrázolása. Szíria). Ravenna. Appolinare in Classe bazilika régi narthex. Appolinare in Classe. A korszak társművészetére az aranyalapos mozaik a jellemző (bizánci hatás.

2.megmaradt. 493. Catalaunumi csata. Attila halála. Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397). 529. vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás). E sokszínűségből fejlődött ki az első egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is utalva Róma hagyományainak vállalására.időnként azt meg nem értve! Chronologia (IV-IX. rész: A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete 4. Klodvig király megkeresztelkedésével frank keresztény királyság alakult nyugaton. Arles-i zsinat. V.IX. Sz. sz. A sokszínűségben az egységet a nagy példakép. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat. egyes római városok tovább éltek (történeti kontinuitás). Nagy Theoderich elfoglalta Rómát. Germán betörés Hispániába.) Európa a prefeudalizmus korában (IV313. IV. 412. idővel eredeti funkciójuk feledésbe merült. 374. A Nyugatrómai Birodalom bukása. Nyugati gót berendezkedés Galliában. nyugati) utánzásának. Nagy Theoderich uralkodása. 353. 451. 453. séget.eltérő "nemzeti" kultúrák alakultak. 429-534. Népvándorláskor. sz.) keletről nyugat felé áramló népei vették birtokba. 498. Az egykori római épületek használatát a romanizált őslakosság még ismerte. 410. Így az egységes római civilizáció és kultúra "romjain" . A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t. Attila hun birodalma. A burgundok fölvették a kereszténységet. 540. követésére). közepe: a burgundok letelepedése a Rhone vidékén. fejlettségi fokától függően . IV. Alarich elfoglalta Rómát. Benedek megalapította a bencés rendet. 396. preromanika 476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. A bencés Regula születése. Sz. fejlett egyházszervezet a nyugati provinciákban. sz.álló vagy romos épületek formájában .). Vandál állam Észak-Afrikában. Konstantinápoly alapítása. a hun birodalom fölbomlása. Ágoston Hyppo püspöke lett (+430). Patric ír missziója (+461). utólérésének a szándéka teremtette meg . 476.a rátelepülő egyes népcsoportok hagyományaitól. sz. Monte Cassinóban Nursiai Sz. A rómaiak távozása után azok műszaki és kultúrális hagyatéka . 432. a római császárság (keleti. 516. 434-453. 330. A romokat vagy kőbányának használták. . 493-526. 409. sz. Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény.

Gergely pápa (a keresztény "ókor" vége). 840-870. Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot. (Nagy) Sz. sz. és alakították át keresztény templommá (pl. 730. a településeket tovább használták. tömegvázlat. (Pécs). axonometrikus rajz.). Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra. 305. k. hexagoná. 768-843.Építészeti kontinuitás: a még álló. Normandiai normann hercegség alapítása. fele: longobardok letelepedése Lombardiában. 843. Angolszász térítés kezdete VI.Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai adottságokat a megtelepedő népcsoportok is fölismerték.). Az ókeresztény kor szakrális épületeit az őslakosság tovább is használta. Nagy Károly birodalmának felosztása. metszet. A folyamatosságban a helyben maradt. axonometrikus metszet. 711.sz. 4. vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a lakosság tovább használta.1. sz. tömegvázlat. azok megmaradt emlékeit részben fölhasználták (esetleg új funkcióban). római hatás Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is érvényesült: .septichora. Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezők 4. I. sz. Kis Pipin frank király.590-604. cella trichora (háromkaréjos) kápolna (III-IV. Római hagyaték. Verduni szerződés.1. Aquincum (Óbuda). Pribina állama Pannóniában.). Pannónia területén a kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova) ókeresztény építészete (II-IV. magyar honfoglalás befejezése. . 911. 751. hétkaréjos kápolna (II-III. majd (800-tól) nyugat-római császár.1. 596. Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit értelmezték át. 895-ig.).). alap. sz. Martell Károly frank maiordomus. Trier. 2. egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak. Palatium Sacrum. . romanizált őslakosság is segített. Nagy Károly frank király. Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez kőbányának használták.Sophiane lis mauzóleum (II. avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig). cella Iova (Dombóvár).

építészet. A megdöntött nyugati császárság után a nagy Róma egyetlen élő örököse. Hexam (Northumbria). Dingle.) római ókeresztény térformát ötvöz a keleti liturgiákra jellemző "szír" szentélyfejjel. Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci kultúra. Germigny-des-Prés. VI-VII. Pl. Az antik kultúra emlékei (pl. természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. St. kolostortemplom (VII. sz. 416-418). örmény) hatás a Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl. sz. .n. H. filiáris századi kolostor. Bizánc. Canterbury. részben antikizáló (római. már nem mint birodalmi központ. alább). Euphemia. irodalom) is ilyen egyházi "szűrőn" jutottak el az új népcsoportokhoz. bizantikus) homlokzati elemeket tartalmaznak. Főleg centrális. Nerdum (Írország). A bencés térítések korai központjai (Hexam. VII. sz. Mária temploma (X. A Rómából küldött térítő szerzetesek működési helyükön létrehozták az első szakrális épületeket. a bencés térítők missziói (596-tól) már ezzel a helyi hagyománnyal találkoztak. Zára. A korai oratóriumok (pl. Reculver. Ehhez a körhöz sorolható Trogir Sz. "gallikán" liturgiák). szír vagy örmény elemekkel (ú. templom (mai formája X. Látványos pompája követendő példa lett.). Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a talán Afrikából származó . Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok legegyszerűbb térformáját. sz. hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti birodalommal. A római hatás harmadik csatornája az "élő Róma".) hexagonális tere bizánci előképre mutat (Konstantinápoly. tömegvázlat. Az egyszerűbb. memoriális épületekben türöződik Kelet építészeti és liturgikus hatása. Brixworth.hagyományok is érezhetők. hogy a Nyugateurópai térítők nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb rómavárosi liturgiát. Bradford-on-Avon. Sz. alaprajz. E térítő munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend.). majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek. sz. a hittérítések szervezője. Nerdum) az egykori anakhoréta. Az egykori térítő-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld. így élő "római" példakép Bizánc lett az európai kultúrák számára. ld. Ugyanitt a zárai baptisterium (614. É-afrikai) elemeket.) egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. hanem a keresztény egyház központja.) is. Így érthetőbbé válik. Donato temploma (IX. helyszínrajz. szívesebben gazdagították azt bizánci. parochiális egyházak (pl. A keleti (szír. A brit és ír szigetek első térítői valószínűleg Észak-Afrikából indultak. alaprajz. ott). k.A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása.

Sz. elsősorban a korábbi faépítészet és ácsmesterség továbbéléseként. perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz.).. 614. fűrészfog-motívum. A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemző (cikk-cakk motívum. Dublin. Donato. de megjelentek a szimbólikus szörny-alakok is. alaprajz. A longobardok két. k. sz.. ennek krisztianizált formája élt tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban. kerámia. baptisterium.. Mária sz.és háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme). Athlone bronzplakett Pavia. párkányok (VIII-XI. sz. törtpálca. Népcsoportonként eltérő formakinccsel járultak hozzá a romanika művészi arculatához.). Valamennyi népnél jelentős az ősi.2.1. Bezdéd. sz. X. Az ősi formakincs továbbélése A vándorló népek többnyire számottevő önálló kőépítészettel nem rendelkeztek (nem volt rá igény). Az ír-kelta területen a végtelen terülőmustraként kialakított fonatdíszítés a jellemző. stb. Fejlett volt viszont a díszítőművészetük. stb. palmettás díszítés. a palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. longobárd fonatdíszes Tarcal. . 4. fafaragás. alaprajz. hurkolás). örmény. (VIII. textilművészet. Szolyva. Zára (Zadar). templom. alaprajz. keresztre-feszítés. metszet.metszet. közötte díszítő jellegű állatalakokkal. Tarcal.). Trogir (Trau). fémművesség. IX. metszet.). Éppen a vándorlás során Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti (bizánci. totem-állat ábrázolása. tarsolylemez (IX-X. tarsolylemezek. sz. S. A honfoglaló magyarok díszítőművészetében a fonatdíszek.Zára (Zadar).

így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek létre ("gallikán liturgiák"). János S. Cristina de Lena. részben szakrális. Maria delle Valle. A népvándorlás korának építészeti emlékei 4. Maria de Naranco néven templommá alakítottak. János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ. Asturia. templom S.2. sz. templom.). Banos de Cerrato. mozarab rítus. sz. Mindkét területen jelentős keleti (bizánci. 4.2. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi módosulást eredményezett. VI. (IX. Banos de Cerrato (Valencia) Sz.) templom (661). Mindkét területen jelentős ókeresztény hagyományok voltak. sz. IX. IX.). metszet. Theoderich síremlék. fejezetben már szóltunk (Theoderich palotája. Ennek hispániai változata az ú. Hispánia) A VI.n. Liturgikus tere a gót (ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja. Miguel de Lillo. alaprajz. Nagy Theoderich ravennai építkezéseiről a 3. sz. századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok).) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van. metszet. alaprajz. míg ÉszakItáliában az ambrozián liturgia terjedt el. alaprajz. melyet utóbb (8438) S. Az itáliai Cividale településen a longobard fejedelem magánegyháza épült (S. de egyenes zárású apszisához két melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. részben Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentős építkezéseket. 774. örmény) hatások is kimutathatók.2. sz. eleje). részben kultikus céllal. A S.). (IX.4. metszet. szír. A templomok liturgikus teréhez minden esetben hozzátartozik a keletről már ismert "hármas szentélyfej". mely a Karoling-kori Westwerkekre emlékeztet. . Az asturiai Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. k. Miguel de Lillo templom (Naranco. homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. így nem a Rómából kiinduló térítő missziók hatása a meghatározó. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena (Asturia. A gótok építészeti emlékei (Itália. Sz.1.2.) temploma is. sz. palotatemplom. Szerkezetében faépítészeti hagyományokat. Fejedelmi építkezések A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak. nyugati rész alaprajz.

Benedek reguláját (pl. hosszés keresztmetszet. Cividale (Lombardia). A térítő (bencés) szerzetesek építkezései A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések során formálódott. Az épületeknek a szerzetesek mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni.2. Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi.). alaprajz. A korai monostorok . több monostort alapítottak (pl. így ezeket a későbbiekben mutatjuk be. A korábbi. Maria delle Valle. majd fokozatosan átvették Sz. 4. majd S.azóta részben elpusztult .3. longobard fejedelmi magánegyház (774. Luxeuil. k.). fejedelmi csarnok. kapuépítménye az antik diadalívekre emlékeztet. A bencés térítés első központjai a Karoling-korban is tovább működtek. Nazarius apátsága (768-774). k. kezdetben önálló regula szerint éltek.Naranco (Asturia). 615). alaprajz. Bobbio. 600. egyedi szabályok szerint működő szerzetesi közösségek életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élő bencések monostori rendje. S.példája Lorsch S. Sz Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre. Maria de Naranco templom. .

törpegalériás. egyenes apsziszáródású. rekonstrukciós tömegvázlat. a meglévő templomokhoz kolostort építettek. lombard kapu) alakítottak ki. St. hogy . ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat. sokhajós. kápolnakoszorú teteje. Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek hatása (kolostori kerengők) érződik. a kisázsiai és az iszlám hatás. . körüljáró-tető. műhelykapcsolatoknak. geometrikus díszítésű). geometrizáló díszítések. Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény. 5. soktornyos nagyméretű templomok épültek.egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került. kupolás terekben. Romanika A romanika tárgyalási módja az építészet. Normandia: erős szerkezetiség. Toscana: románkori építészeti arculatát főleg az antik hatás határozza meg. álbazilika. Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsős tömeg kapcsolódik (négyezeti torony. a kapuépítmény homlokzata. az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek főbb jellemzőinek bemutatásával): Franciaország: Burgundia: . hogy a helyi sajátosságok túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti. Hispánia: a helyi hagyományok erős délfrancia és arab elemekkel ötvöződtek. A zarándok-utak mentén a franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el.Lorsch. Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós. század végén jelentkező ciszterci építészet puritán (toronytalan. Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább. alaprajz. Díszítésére a kőberakásos (cosmata) díszítés a jellemző. kápolnakoszorús apszis (francia szentély). a bizánci. plasztikus). Aquitania: erős bizánci hatás a kereszt-alaprajzú. főleg a díszítőművészetben ezek éltek tovább. .és művészettörténeti szakirodalomban többféle módon történik.a XI. Provence: erős antik hatást mutató terület. Nazarius apátság (768-774).a bencés építészetben a reprezentáció előtérbe került. térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v.a területi eltérések ellenére . A homlokzatképzésben két iskolát teremt (síkszerű kőberakásos ill. Itália: Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és homlokzatképzés (kulisszahomlokzat. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek elsősorban a különböző földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó sajátosságokat. keresztház-tető. Németország: fejlődése a császári dinasztiákhoz kötődik. a gótika előkészítése. a normann. E túlzottan "regionális" megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét. hosszház-tető. építészetét a továbbiakban a normann kora-gótikus fejlődés határozta meg.

Martell Károly a frank állam maiordomusa 730. a Rajna-menti építőműhely császárdómjai képviselik a klasszikus német romanikát (négytornyos. Ottó császár 987.n. Nyugati gót állam Hispánia területén (711: arab hódítás) 568-774. II. 481-511). Száli-frank dinasztia. Capet Hugo francia király 997-1038. Hohenstauf-dinasztia. Nagy Károly udvari művészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem .1. Lech-mezei győzelem a magyarok fölött 973-983. "Karoling reneszánsz" Chronologia (Preromanika. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia) 768-814. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5. a kétszentélyes német templomtípus megjelenése. Verduni szerződés. az ú. Karoling-kor) 482-511. Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat egységesítette. a frank birodalom bomlása 829. A térszervezet nem változott. István fejedelem. 800. II. ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá koronázták. A fenti csoportosítást tudva.1. Cluny alapítása 919-936. a karoling birodalom fölosztása (nyugati frank királyság. vállalta az "egyház védője" címet. háromhajós bazilikák. Klodvig frank király (Meroving dinasztia) 507-711. 751-től a kezdetben maiordomusként szereplő Karoling család uralkodott (Kis Pipin. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling reneszánsz") 802-817. a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a kereszténységet (Klodvig király. geometrizáló díszítések). a szerkezet és az épületplasztika fejlődött (kerek-szobrászat). Lotharingia) 855. Sz. I. Jámbor Lajos császár.1. átmeneti stílus kora. Nagy Ottó császárrá koronázása 955. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte). a késő-romanika. Longobard királyság Itáliában 714-741. I. Egyéb országok románkori építészete. Henrik császár A Karoling birodalom és Európa korarománkori térképe A letelepedő frankok első uralkodócsaládja. megkíséreljük a romanika fejlődését úgy összefoglalni. Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i csata) 751-768. hogy abban elsősorban az országhatárokon túlmutató. Az angolszász királyságok egyesülése 843. (Nagy) Ottó német király 962. Ottó császár 983-1002. Aniani Sz. 5. A normannok letelepedése Angliában 896. Magyar honfoglalás 909.Szász dinasztia (Ottó-kor). a romanika első nagy szintézise. III. Benedek bencés reformja 814-840. majd magyar király 1002-1024. Nagy Károly uralkodása a frank birodalomban. 751-768). átfogó stíluskapcsolatok domborodjanak ki. német királyság. kétszentélyes. Henrik német király (Szász dinasztia) 936-973.

a S. így kézenfekvő volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni. Alkuin volt. Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt. Közvetlen példaképe azonban az "élő Róma". Az egykori ravennai exarchátus főtemploma. körüljárós tér). A "frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul (Sacramentarium Gregorianum). de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Jeruzsálemre) emlékeztető centrális térrész épült. sz. Az esseni Münster (XI. Dijon.értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796805. .. A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet. Utóbbi szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek.) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. Odo von Metz) tudatosan választott előképévé. Bizánc építészete volt. Távolabbi. Az udvar ideológusa az angol bencés. Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális. de különös hamgsúlyt kapott Ravenna előképszerepe is. Ezekben esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták. de szimbólikus tartalmú előkép a jeruzsálemi Sz.

. a Westwerk Westwerk metszete. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018). A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római ókeresztény hagyományokat őrzi.a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az uralkodói karzattal!). Münster (XI. alaprajz (hosszház 1272). a földszinti és emeleti alaprajz. földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció). Dijon. Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését végezték. palotatemplom (796-805). korábbi előzmény).Aachen. többszintes centrális tér. metszet. metszete. A nyugati oldalon a szerzetestemplomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mű"): toronyszerűen kiemelt. Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú ábrázolásokból ismert. Corvey apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll. belső nézet. A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. sz.esetenként . . Centula S. Ugyanitt . Essen. míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségőrző hely és kápolna volt. A szerzetesi funkciónak megfelelően az apszis előtti nagy keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését.

9. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen előzményének tekinthető.Sankt Gallen kolostor egykori (820 k. "Ratgar-bazilika" 790-819. 14. Hagyományos. érvágóház. orvos-lakás.) Sz. a Westwerk metszete és homlokzata. 8. alaprajz. alaprajz.). 1613-ból ismert ábrázolás. 10. Fulda. 790. ispotály-kápolna. Riquier apátság (790-799).. 2. Corvey.. 4.) elrendezése. átrium 937-948. noviciusok háza.Sankt-Gallen. 5. alaprajz. metszet. konyha. apátsági templom (855 utáni állapot). 11. apáti lakosztály. ispotály. a kolostorterv magyarázata: 819. fürdő. Fulda kolostortemploma (744. 7. 1. tömegrekonstrukció. 13.Centula. iskola. Bonifác (Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált. ..csak tervrajzról ismert . előkelők vendégháza. S. keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció kidomborításaként apszidiálisan záródik. bencés apátsági templom (744. metszet. kocsiszín. 3. 6. átrium 937-948. Ezt a típust követi a . gyógynövény-kert. 12. novicius-kápolna.

temető, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütő, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengő, 25. éléstár, 26. kézművesek háza, 27. pékműhely, 28. malmok, 29. pince, 30. műhely, 31. csűr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye. Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki) kapcsolatot mutat. Csak sejthető, hogy létrejöttük a szórványban élő szír és örmény kereskedők jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S. Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin főtemplomának a pontos mása. KözépEurópában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon Feldebrő temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.

Gravedona (Itália), S. Maria Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro (VIII-IX. sz.), alaprajz. del Tiglio (VI-VII. sz.), (VI. sz.), alaprajz. alaprajz.

St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

Feldebrő, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság tömegvázlat. alaprajz, tömegvázlat. 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)

(1060-1063),

A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezője a Német-római császárság volt. Ennek megfelelően az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlődés "gerincének", majd erre a fejlődési vonalra fűzzük föl a különböző interregionális áramlatokat. A tárgyalás az időrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az északitáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt. A verduni szerződés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik (919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlődése a X. századtól kísérhető nyomon. Fejlődési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254). a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, KözépEurópa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagykárolyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt.. Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni bencésekkel, környezetében jelentős képzőművészeti központ jött létre (pl. bronzművesség). Típusalkotó előképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas, négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a későbbi német császári dómépítészetben. A nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlődött. A templom tömeg-kapcsolata esetleges, additív (lépcsőtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett többnyire geometrikus jellegű (pl. "kockafejezetek").

Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat, axonometrikus metszet, távlati kép. A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a jellemző. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult (Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX. sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a későbbi zarándoktemplomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961ben épült).

Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.

alaprajz. További részletei lombard hatást mutatnak. Sz. 1239. Keleti apszismegoldásának leegyszerűsödése jelzi. "invesztura-harc" időszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló törekvése. A Rajna-menti császári központokban önálló építőműhely működött. Worms). Fontos szerkezeti fejlődés az emelt-ívű keresztboltozat és a kötött rendszerű boltozási mód alkalmazása.n. Speyer. b.. tömegvázlat. kétszentélyes. eleje -1234. négytornyos. században már nem végeztek (a nyugati..n. Mainz. sz. hogy eredetileg kétszentélyes volt. Servatius templom (1070-1129). belső kép. rajnai császárdómok (Speyer. a korszak legjelentősebb épületei az ú. hogy az alaprajz csak mint hagyomány élt tovább. Worms. András kórus 1234-ben épült). A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. Wiperti kripta (961). alaprajz. dóm (978-1085. Quedlinburg. Csak a keleti oldala őrzi a középkori formát. dóm (XI. az altemplom a keleti szentély alatt van. Térszervezésben követik a Karoling és a szász hagyományokat (kétszentélyes. dóm (1025-1106.). 1159. a templom többi részét átépítették. nem kizárt. Mivel a nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye. a korábban ilyen teret igénylő liturgiát a XIII. törpegaléria).): időben legkésőbbi. S. 1159. szerkezetében a legtisztább (szintetizáló) császárdóm.Quedlinburg. . Speyer. dóm (1025-1106.): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. metszet.. lombardiai homlokzati elemeket is alkalmaznak (vakárkád./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az ú. a homlokzatképzésben és részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemző. két keresztházas bazilika. négytornyos templomtípus).): háromhajós. Mainz. alaprajz.

sz. templom térformáját követi. részben a Cluny-i 2. bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás alkalmazása már előre mutat. térformáját idézi. korai állapot tömegvázlata. A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dómműhelyek hatása jellemzi. A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika látható (kaukázusi ill. külső nézet a Sz. alaprajz. szentély és keresztház metszete.. hosszmetszet.Mainz. dísztelenség). A bencés reformokat . előcsarnok 1230.a hirsaui kongregáció képviselte. lombard kapcsolat). Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás. A Sz. András kórussal. 1239. Worms. . A premontrei rend Jerichow-i prépostsági temploma (1150-1190) szintén a Cluny II. A csökevényes Westwerk-re emlékeztető nyugati karzatot két hangsúlyos torony fogja közre.1234).a burgundiai Cluny hatására . alaprajz.) ez a konzervatívizmus jellemzi.. eleje . hatalmas altemploma itáliai példákat idéz. dóm (978-1085. dóm (XI.). Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156.

Hirsau. premontrei prépostsági templom (1150-1190). c.Maria Laach. 1230. keresztmetszet. Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erősödött. Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat . Jerichow. Sz. a folyamat a császárság széthullásában./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII. A kései dómok (Bamberg. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091). tömeg-rekonstrukció. északi és keleti homlokzat.). századra a császárság fokozatosan elveszítette a jelentőségét.. bencés apátsági templom (1093-1156. alaprajz. alaprajz. Naumburg. alaprajz. a birodalom széttagolódásában végződött. tömegvázlat. Politikailag és gazdaságilag a vezető szerepet a francia királyság vette át.

"püspök-folyosó" boltozata és fejezetei). részletképzése a német hagyományokhoz ragaszkodik. Erősen geometrikus díszítésében nagy jelentőség jut a kapuknak. György székesegyház (910. 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követő alaprajzi megoldást mutat. Önálló plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. Magdeburg. hosszmetszet. dóm (XI. Bamberg. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta) kvalitásos kerekplasztikai alkotások.az apszisban szentélyrekesztőt (lettner) alkalmaztak. a kerek-szobrászat első. kápolnakoszorús szentély). jelentős alkotásai megszülettek. 1210-1235): apszis-megoldása és nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja. sz. . dóm (XI. külső kép.megőrizte.1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására . a társművészetben nyújtott a korszak jelentős fejlődést. 1185-1237). dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását (hangsúlyos nyugati toronypár. ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl. Építésében ciszterci műhelye működött közre. Naumburg.inkább formai meggondolásból . sz. Bamberg. István király lovasszobra). körüljárós. . alaprajz. Az épületplasztika gazdagodott (pl... dóm (XI. kapuk). Limburg an der Lahn. sz.. Sz.

ambroziánus liturgia vált általánossá.ld.3. György székesegyház (910. alább). dóm (1209-1363). 1218-1280). szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik). a longobardok saját ősi formakincse.n.. keleti (nézet) és nyugati (alaprajz.1. nézet) lettner. alaprajz.Naumburg. Milánó környékén a Sz. nyugati homlokzat. alaprajz. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl. a germán hódítások révén vált a Német-római császárság részévé. sz. dóm (XI. Építészetének alakulását meghatározta az erős antik hatás. E . metszet. apszis belső. metszet. alaprajz. Sz. 5. Regensburg .. apszis részlet. Lombardia császárkori építészete Észak-Itália 919 után. keleti nézet. Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú. 1210-1235). Magdeburg. Limburg an der Lahn. jelentős bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén). mely bizánci. korábban önálló longobárd királyság volt.

lombard bazilika: háromhajós. Zeno sz. Verona. erősebb a rómavárosi . liturgikus tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi.terület jellegzetes térformája az ú. valamint a lombard kapu: baldachinos előépítmény. Como. S. dóm. metszet. Ambrogio (X. S. keleti toronypárral). S. Milánó. Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII. sz. alaprajz.egyszerűbb . A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erőteljes germán hatást mutat. 1098-1128. Ágoston sírja. a városon belül a közvetlen analógia a S. Ferrara. Michele temploma (1125-től) Lombardiában idegen keresztházas térformát képviseli. Kötött rendszerű boltozása az egykorú német emlékekkel mutat rokonságot. dóm). empóriumos bazilika. Ambrogio bazilika (X. Homlokzatképzésben jelentős elem a bazilikális tömegformát elfedő kulisszahomlokzat: a nyugati fal elé épített.). alaprajz hossz. alaprajz. Többszintes változata is lehet (Verona. Zeno kapuja). A nyugati kapu az ú. Milánó. Verona. S. A "kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard. Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is feltételezhetők (pécsi székesegyház műhelye). Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga. Verona. a teljes keleti részt kitöltő altemplommal. galériákkal díszített köpenyfal. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé érződik az ambrozián liturgia hatása.és keresztmetszet. többnyire keresztház nélküli. lombard-kapu típusalkotó példája. dóm (1099-1184.n. Modena. szintén "kilóg" a hagyományos lombard templomelrendezésből (öthajós templom. sz. S. melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl.). Maggiore apátsági templom (1125-1139).n. háromapszisos. altemplom nélkül. Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma. átépítve 1098-1128 között). a keleti oldalon kiterjedt altemplommal. A templom egykor tervezett kötött boltozása helyén ma famennyezet van.). Abondio templom (1095 k.). Modena. Átriumos udvara ókeresztény hatású. egységes teret sejtető. Ambrus sírja fölé épült. szörnyalakok).. S.. dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika. A "szabályos" lombard bazilika Sz.liturgia hatása. Ennek is elsősorban . Pavia S. Főoltárán van Sz. Szobrászati díszítésében erősen él a longobard hagyomány (fonatdíszek.

Michele templom (1125-től).) a maga trikonchás rendszerével szintén germán analógiákra mutat (Köln. Fedele templom (XII. alaprajz. S. nyugati homlokzat. keresztmetszet. Épületplasztikája. . "lapos plasztika" Paviával rokon. A comoi S.germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). Erősen átalakított formája alapján az egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni. Pavia. hoszmetszet. 1065 e. sz. S. Maria im Kapitol.).n. az ú.

Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítőelemet tartalmaz. Regensburg. Hemma sírja). eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat.): a skót bencések temploma a szabályos lombard alaprajzi rendszert követi. Jakob (Schottenkirche. 1180 k. Sopron-horpács). St. sz. Gurk. Klosterneuburg. a Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhető. sz. Emeram (X. alaprajz. . között a délnémet és lombard hatások ötvözeteként jelentős építészeti alkotások keletkeztek. alaprajz. 5. sz. Fedele templom (XII.Regensburg.). Csatlakozó területek császárkori építészete Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvöződtek. ágostonrendi prépostság (1145 k. hatalmas altemplommal ("százoszlopos kripta". St. . Münster (XI. Belső díszkapuja ágostonrendi sajátosság. S Abondio templom (1095. sz. St. A terület művészeti központja Regensburg volt. ). a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot. alaprajz. Regensburg. alaprajz. A XIX. Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. Jakob eleje). benne Sz. sz.ma bencés apátság): "lombard" alaprajzi típus. St.). S. a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg.). keresztmetszet. alaprajz.1. századi purista helyreállítás nem vált az épület előnyére.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik. Regensburg. Münster (XI.sz.Como. (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika. Geometrizáló díszítésében elsősorban a rajnai műhely hatása érezhető. 1180 k. k. Como. századi átépítés eredménye. (Schottenkirche. két nyugati toronnyal és Westwerk-csökevénnyel. Ma szalvatoriánus priorátus. XII. Seckau (Stájerország). hosszmetszet. Regensburg. Emeram templom (X-XII.4. A mai boltozat a XV. Regensburg.

ágostonrendi prépsostalaprajz. ossarium . Bizánc vívmányait továbbfejlesztő bizantizáló romanika. Wiener-Neustadt.2.. általános áramlatok irányzatok.XIII.). átépítés 1350-1380). a ciszterci romanika vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika. de egyes kisebb régióknak is sajátos arculata volt.Gurk (Karintia). Seckau (Stájerország). Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII. délre lévő területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség. székesegyház (1140-1200). Az interregionális áramlatok másik csoportja viszont már olyan térszervezési. Deutsch-Altenburg. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is . ossarium . sz. Sz.) Az európai romanika kialakulásának és fejlődésének a korában a meghatározó politikai és gazdasági tényező a német-római császárság volt. Tulln. 1420-1491). sz. Schőngrabern (Alsó-Ausztria) plébániatemploma a XII. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika. eleje. 5. metszet. ság (1145 k. végén épült..XIII. közepe. Különösen föltűnő az Alpoktól északra ill. a magyarországi késő-románkori műhelyekkel eseti kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg. stb. alaprajz.. hogy a romanika építészeti fejlődésében vannak régióktól független. közepe.). Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsősorban az antik (római. Ezeket nevezzük interregionális áramlatoknak.1250 k. A romanika azonban ennél sokszínűbb: regionális változatai jöttek létre az eltérő földrajzi és társadalmi környezetben. bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a római hagyatékot őrző és ápoló antikizáló (latin) romanika.1. átépítés 1350-1380. vagy az "élő Róma". ossarium . A kisebb emlékek (plébániatemplomok. Alsó-Ausztriában a XIII. Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását mutatják. a bencéseknek. 5. Liebfrauenkirche (XIII. 12591270. Ennek figyelembe vételével választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különböző területeinek alkotásait. Ennél fontosabb. külső épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki kapcsolatokra mutat. melyek már a gótika szintetizálását készíti elő. sz. szerkezeti és formai elemeket mutat. csontházak) a Közép-európai egykorú emlékanyaghoz kapcsolódnak.2. sz. sz. ill. Mödling.). Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika" Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek. Marienkirche (1028-1213. század első felében születtek jelentős alkotások: Tulln. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. István templom (XI-XIII.

S. Paolo fuori le Mura kolostora.figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük. Clemente (V. 1099-1108). Természetes. ahol világi papi testület (káptalan. monasztikus elrendezést ott is alkalmazták. sz.. a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét./ Itália Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák. Róma. a. Róma. a templomok térszervezetén nem kellett változtatni. Clemente 1099-1108). A papi közös életre alkalmas. de alapjában nem változott. alaprajz. canonia) élt együtt (pl. S. geometrikus mintázatú színeskőberakást (cosmata-díszítés . . Róma. XII. S. Az antikizáló kerengőkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztető. S. alaprajz. megrősödése szükségessé tette az álló templomok kolostorral való kiegészítését. ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt.a készítő család nevéről). Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl. hogy azokon a területeken. a római egykori provincia hatása egyébként is erős volt. Laterán-bazilika kolostora). de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény hagyományokat. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill..). új templomok építésére alig volt igény. Mivel a rómavárosi liturgia továbbfejlődött. Caecilia in Trastevere (V. átép.sz. Róma. sz.

sz. Miniato al Monte. S. Annunziata. Stéfano apátsági templom (XII. polichrom geometrikus elemekkel (márvány-berakás). . de ez a hagyomány a gótikában is folytatódott (dóm. háromhajós keresztházzal. egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. 1063-1118. a S. Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben újjáépített keresztelőkápolna (Battistero) felületein is. dóm (Busketos és Rainaldo műve. Reparata dóm) mellett fölépült az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma. S. Liguria: A terület XI-XIII. 1071. Genova. a polichromia másodlagos. A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) volt. belső kép. Genova többi templomában (SS. tömegrekonstrukció. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. a szír zarándoktamplomokra emlékeztető hangsúlyos.. S. ill. A fejlődésben szerepet kapott a délfrancia.Monte Cassino. campanile. századi építészetét alapvetően a római hagyaték határozta meg. szentély alatti kriptával. valamint a toszkán romanika közelsége. A felületképzésben a firenzei műhely ismérve az antik elemek síkszerű alkalmazása. hosszmetszet. Provence-i hatás. A dóm-együttes részei: 1. Egyes elemeiben (pl. Miniato al Monte (1060-tól). Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el. bencés apátsági templom (529. Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero. dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika. S. Firenze. Donato) gyakori az antik oszlopfők másodlagos fölhasználása. erősen renoválva: eredetileg háromhajós ókeresztény bazilika. Sta Croce). Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta (a "nagy" példakép). Pisa. A rómavárosi liturgia bővülése a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhető a népoltáros. alaprajzi rekonstrukció.). Háromhajós. apszis-kialakítás) germán hatást mutat. emelt szentélyes megoldásban. alaprajz. építészetben is eltérő stílust képviseltek. A homlokzatképzésben lombardiai és germán hatás is kimutatható. homlokzat. oliveti bencés templom (1060-tól).

földszinti és emeleti Lucca. Gilles-i francia szerzetesek voltak. b. sz.). Zarándok-szentélye későbbi (XIII. közepe). Egyed apátság (Sz. S. ritkán keresztházasak. Battistero (1153. Egyszerűbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is: Montmajour.).. Viene. Egyéb építészeti tagozatoknál is előszeretettel használják az antik elemeket. Gilles. empóriumos álbazilika.Pietro Somaldi.n. Frediano. sz.). hevederes donga-lefedésűek.. Bazilikái háromhajósak. a tornyok szervetlenül kapcsolódnak. nyugati homlokzatán timpanonos diadalkapuval. 1261-1270. Pisa. St. Az egyébként külön utakon fejlődő francia romanika legjobban itt őrizte meg a "latin" jelleget.).ill. Az empóriumokba süllyesztett féldonga tartószerkezetek a későbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik előre.campanile-jellegü. plasztika a XIII. . A torony . 4. A zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek későbbi átépítésből származnak. 2. Michele templom alaprajz. campanile (harangtorony.). "ferde torony". cimitero (temető. k. stb. antikizáló díszítés van. sz. Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm. Trophime apátsági templom (1152. románkori és gótikus homlokzat. László alapítása. A S. mind a kolostorkerengőben gazdag plasztikájú. közepéről). hogy a somogyvári Sz. sz. 1091.): homlokzatán háromnyílásos diadalív van. Az apátság magyar vonatkozása. Francesco.) lakói évtizedeken keresztül St./ Provence (Dél-franciaország) A tartomány nevében is megőrizte az egykori római provincia-jellegét. A homlokzatképzésben meghatározó szerepű a római diadalívekre emlékeztető egyes vagy hármas kapuzat. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. látkép. sz. ú. XIII. S. metszet. Michele templom (XII. 1137-1150. sz. S. 3. Lyon (utóbbi kettőnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal). Arles. keresztmetszet. dóm (1063-1118). Pisa. apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u. S. St. battistero (keresztelő kápolna. XIII. távlati kép.).): háromhajós. (XII.itáliai mintára . földszinti és karzatszinti alaprajz. Mind a kapuzaton. 1153.

de hasonló elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como.). S. Fedele). bencés apátság (1032-ig). St.n. Korai példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S. S. Martin.) az ókeresztény cella trichora elrendezést követi. k. Az egykori Capitoliumon épült templom (St. S. homlokzati vázlat. alaprajz. Gereon. A város (Köln) más templomai (S. mozarab rítus továbbélése jellemző. S. St. bencés apátsági templom (1116-1150./ Németország Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat. d./ Hispánia A több tartományból álló területen a preromán-kori ú. sz.). k. a káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló elrendezés érvényesült: Ripolli. Vincente káptalani templom (1040. c. e. 1065 e. Apostolok temploma.). Caecilia. karéjos apszismegoldása betlehemi előképre mutat. Pere de Burgal bencés priorátus (1007. . Isidoro ágostonrendi prépostság (IX. Trophime apátsági templom (1152. León. Maria im Kapitol. k. 1054-1067). kolostorudvar képe. körüljárós. stb. Köln (Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetű. nyugati kapu.Arles. stb) is jelentős antik hagyományt őriznek. Cardona. alaprajz.). Gilles.. S.

. sz.Köln. templom (1040-1065). . Gereon templom (IV. Díszítőművészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal. Padova. Apostolok temploma (872. S. alaprajz. pl. 1067(690. A Sta Fosca templom a közép-bizánci katholikon térformát idézi. Antonio (1231-1237).. esetenként görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek. századi dekagon. A környezetben a térforma még a XIII. Velence. Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. kupola-sorolásos térforma. 5. Maria im Kapitol Köln..). Torcello. Márton templom Köln. Szokatlan a templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). S. 1069). metszet. de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. kupola-sorolásos tere volt. században is tovább élt. Mind a kereskedelemben. dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra emlékeztet. Nagy Sz.2. S. Köln. "Bizantizáló" romanika A "élő Róma". mind a zarándoklatokban. Marco székesegyház (IX. mind a keresztes hadjárat csapatainak szállításában elsősorban Velence szerepe volt meghatározó. Valószínűleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos. belső kép. sz. 1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok templomának elrendezését követő kereszt-alaprajzú.2. 1172-1220). Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma keresztalaprajzú. alaprajz. keleti homlokzat. S. alaprajz. alaprajz. XI. A közeli Ravenna élő bizantikus hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket.

valószínűleg Velence közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma.Padova. 1073). S. Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII. míg Angouléme katedrálisa (1105-1128) csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát. Sepolcro. Az épületek egyéb részletei nem tükrözik a bizánci vagy a velencei építészet és művészet magas színvonalát. bazilika és Sta Fosca templom Bologna. S. Perigueux S.2. részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez köthető. 5. Torcello.): A két hosszházas bazilika közé ékelődött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír előképre utal (Gerasa).és zarándoképítészet ("bencés" romanika) . S. axonometrikus metszet.). (639-1008). Oliveti templomegyüttes: 1. Front temploma (1120 u.3. metszet. Angouléme. sz. S.) a görögkereszt-formát is követi. Perigueux. Szerzetes. Velence. alaprajz. alaprajz. S. Marco székesegyház (1063. 3. alaprajz.Bologna. alaprajz. A centrális kápolna szerkezete részben Ravennához. Stéfano. alaprajz. Front templom (1120 u. sz. Antonio templom (1231-1237).). A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején. S. metszet. Vitale (XI-XII. katedrális (1105-1128). 2.

A XI. Sz Jakab személye (Jézus rokona. Jeruzsálem első püspöke . 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz. 325) után sokan a vallás haladó. így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegető iszlám veszély ütközőpontja.). mely az európai keresztény kultúra terjesztésében meghatározó jelentőségű volt. funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill. Más esetben jelentősebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl. A zarándoklatok előzményei: A keresztény kultuszhelyek. . Márton sírja Tours-ban a VI-VII. később ezt több szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek). keletkezett). Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra. A zarándokutak mentén jellegzetes zarándoktemplomtípus alakult ki. Jakab személye keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt. a Szent sírja (Sant'Jago da Compostela). Ágoston. 354430) az együtt élő világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"). s ennek központja. Az arabok elleni reconquista-mozgalom egyházi vetülete Sz. 323-tól Pakhomiosz közössége Tebennis-ben). Aymery Picaud: Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. A fennálló rendtől való elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták). Szentsír-kápolnák (Cambridge. Jakab apostol "mórölő" kultusza. A betlehemi Születés-barlang (grotta) a későbbi kriptás-altemplomos megoldások. Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett szerzetesi közösségek jöttek létre. Brescia. Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz. Sír templom Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevő körüljáró folyosó előképe lett. Qalat Sziman).itt a két bibliai Sz. a jeruzsálemi Sz. A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult egyházi intézmények működtetésében vállaltak szerepet. Keleten Nagy Sz. A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg először. stb.A szerzetesség előzményei. majd rövidesen már szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták. vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándoktemplomokat (Abu Menasz. 711-ben Geb al Tarik mór serege már Hispániában harcolt. Bologna. 622) után a szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak. Szíriában és Egyiptomban szentek sírja fölé. századtól). Sz. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek létre a Szentföldet idéző zarándokhelyek. elsősorban a bencés szerzetesek kezelésében. k. hogy a kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. Benedek (480-547) megalapította bencés rendet. "útikönyve" alapján (1139-1173. ereklyék meglátogatása a keresztény ókor első századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem. Jeruzsálem és környéke 638-tól iszlám fennhatóság alá került. társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban.. századtól egész Európából szervezett zarándok-utak vezettek ÉszakSpanyolországba. Pisa. A bencés rendnek ez az elsősorban missziós funkciója az ezredfordulóra befejeződött. Compostelába. Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai.

vagy öthajós. A típus főleg Hispániában és Franciaországban terjedt el. káptalani oltár. később a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett. 3. 6.: főoltár előtti szerzetesi kórussal. szentélykörüljáró. 13.Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle elrendezési vázlata: A. kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély"). 8. lettner vagy korlát. keresztház. főoltár. főpapi trón. 7. déli zarándokkapu. stallumok. Főbb emlékei: . 11. sz. északi zarándokkapu. 5.(zarándok-) oltárok. Sír bazilikán jelentkezik (IV. 9. mellékoltárok.). főhajó. Zarándok-templomtípus: Három. ereklye. 14. 2. 12. szentélykörüljárós. B. 4. A kultusztárgy körüljárhatóságának első építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz. 10. 1. papi kórus.: hátsó szerzetesi kórus. mellékhajók. keresztházas bazilika. Külsőben ennek a lépcsős tömegalakítás felel meg.

Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája. rendi prépostság (1077-1119). Benoit-sur-Loire (1060-1130). A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt. és nagy hatással volt a gótika kialakulására. Elemeiben (csúcsíves donga.). k. Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű. két-keresztházas. vagy azok stílusában épült.. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. bordás keresztboltozat. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós. bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes. háromhajós keresztház csatlakozik. zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták). rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert.Sant'Jago da Compostela. két nyugati tornyos. Cluny. alaprajz. bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították. Aquitaniában Poitiers. század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert. . támpillér. A kongregáció (910-től) a XI. a XII. II. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. Toulouse. hosszmetszet. Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia. Sernin ágostonalaprajz. stb.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre. templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma. középen pillérel osztott kettős kapu. Toulouse. déli homlokzat. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg. Cluny körzete volt. Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt. stb. Notre-Dame-du-Port (1100. Notre-Dame-la-Grande (1103-1145). zarándoktemplom (1075-1128). hosszmetszet. Sant'Jago da Compostela. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. S. Loire-ban S. öthajós hosszházzal. Öthajós. A III. Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes. 1168-1188. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria. S. Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand.

Vezelay. Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale. (1102-1132). a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével. Első telephelyük (Cistercium. apátsági templom "kicsinyített mása". rész hosszmetszete. a szerkezeti és formai fejlettség. hosszmetszet. Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése. a második templom tömegvázlata. bencés priorátus (1100. alaprajz. S. S.4. alaprajz.Cluny. Cluny. Vezelay. nem volt zarándokhely. Életformájukban a világtól elvonulás. Ciszterci romanika A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban. bencés apátság. az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás.immár a Cluny-i kongregáció függvényében .2. Paray-leMoniale. Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu). keresztmetszet.). bencés priorátus (1100. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely. Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben.több zarándoktemplom is épült. a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). Térszervezete a Cluny III. 5. k. bencés apátság. nyugati k.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll. az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza. a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója. Burgundiában . . földművelés) jutott szerephez.

kórházépület. keresztfolyosó. 3. káptalanterem. Ezek később többször átépültek. keresztfolyosó északi szárnya. aszkézis. Fontenay. A ciszterci építészet első periódusa. temető. Szíria. Pontigny (Pontiacum. kútház. 18. keresztház északi kapuja (halottak kapuja). 17. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. Háromhajós. a "kötött" stílus esik a romanika korára. 24. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz. fő-és mellékapszisok. 32. armarium. szakrális formában. papok munkaterme. hevederes donga és fiókdonga fedi. stb. 1789-től nem működik templomként.22. kapusszoba. lépcső a keresztházból. templombejárat a laikusok részére. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek. 21. latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás. a. 15. 29. ma múzeum. 16. könyvtárhelyiség vagy könyvespolc. 10. talán legtisztábban "szentbernáti" épület. keresztház. melegedő. laikus folyosó. laikusok munkaterme. 25. 12. . 1115). Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi. papi kórus. calefactorium. Bernát (+1153). 19. Álbazilikális rendszerű. 26. szószék a refectoriumban. monostorudvar. olvasófolyosó. 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098). filiációs rend. részben a szerkezetből fakad. 2. raktár. katonás szervezettsége (atyaapátságok. toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek). 7. hosszház. hosszház./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú. 20. refectorium. 14. Észtország. monostor bejárat. jelentette. laikusok refectoriuma. Morimond (Morimundus. 30. apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt. Clairvaux (Clara Vallis. La Ferté (Firmitas. Díszítésük növényi (pl. beszélő. templombejárat a papok részére. 9. fogadószoba. 1115). konyha. feljárat a dormitoriumba. 31. vonatkozó vitapontok). a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. 13. Sz. A rend hierarchikus. 27. 23. laikusok temploma.Ideológiájuk (Kereszt-kultusz. a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). 8. auditorium. 11. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély. 1114). átjáró folyosó az ispotályhoz. 4. vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. Sz. egyenes zárású főapszis csatlakozik. 5. négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus). egyenes apszis-zárással. 28. papok étkezője. 1113). betegek terme. sekrestye. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. részben elpusztultak. kápolna. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű. kórházépület. 6. Bernát apológiája. összesen ezernél több monostorral. "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. előcsarnok.

félkörös apszismegoldással. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt. a VIII. melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. alaprajz./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek. Thoronet (1136. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak. Épületeik fejlett szerkezetűek.L'Escala Dieu). csúcsíves dongát. Le fil. erődszerű toronylezárás. bordás-csúcsíves boltozatot. b.Fontenay. ciszterci monostor (1139-1147). . A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek. fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek. esetleg fölötte rózsaablakkal. az antikizáló "latin romanika" hatására. 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát.. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl.. érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. ismerték a támívek és támpillérek rendszerét. alaprajz. boltozásra dongát. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre. A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos. Mazan). ép.k. az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. A ciszterci építészet európai elterjedését. (1151-1180. 5. terci monostor. A normannok ősi hagyománya (faépítészet. két torony közötti nyugati karzat. monostor.5. Flaran Senanque (1148. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával.Mazan). E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek.2. Az északfrancia berendezkedés után. hármas kapuzat. hajóácsolás. sisak nélküli. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól).ép. alaprajz. A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat. axonometrikus metszet. tengeri közlekedés. nyugati homlokzat. fil. cisz. 1160. hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt. Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet. ciszterci monostor. melyre joggal illik az "imperiális" jelző. ciszterci 1180-1190. alaprajz. viszonylag nagyobb politikai önállósággal. A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között.. fil. hatsüveges boltozatot alkalmaztak.

apátsági templom Caen. mely az ú. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral). Trinité bencés Caen. Étienne bencés (1040-1067). Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). rózsaablak). Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak. bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata. alaprajz. alaprajz. a. hurkolás).Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog. S. S. S. Jumiéges. törtpálca. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen. két nyugati toronnyal. S. hatsüveges boltozása újszerű. apácatemplom (1059-1066)./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt. keresztmetszet. S. s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. b. szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak. keresztmetszet. metszet. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. Trinité (triforiummal). Caen. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző: . Főhajóját eredetileg famennyezet födte. apátsági templom (10621077). keresztmetszet és főhajó travé-metszet. kereszt-ablak.n "váltakozó támaszállást" megszüntette./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges. alaprajz. Caen. S. Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus. A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat. Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült. közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel. de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. Étienne (emporiummal). Ma romos. Caen.

geometrikus díszítés). Borgound./ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill. keleti homlokzat részlete. Lund. székesegyház (1100-1234). Cefalú.római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben).bizánci hatás (középkupolás terek. Palermo. dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika. sz.. mozaikművészet).iszlám hatás (díszítőművészetben). Álkeresztházas. hangsúlyos négyezettel./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared. k. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon. . távlati kép.). bizantikus mozaikdíszítéssel. szerkezetiség. kőépítészetében (Sigtuna. Capella Palatina (1132-1143): II. alaprajz. c. . d. alaprajz. a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. Roger normann király palotakápolnája. távlati kép. dóm (1173-1182).normann hatás (toronymegoldás. . A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor. a későbbiekben történik. Monreale. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148. Lund) a normann. fatemplom (XII. hosszmetszet. térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. szász hagyományok határozták meg. az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. S.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak. Borgound in Laerdal). Monreale. középkupolás keresztházzal. . háromhajós bazilika.

fejlődési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását. A romanika hosszú századokon át érlelődik. kialakult a termelési specializálódás. árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi bázis-különbözőség. Bp. 1973. nyugati. központosított monarchia volt képes biztosítani..). Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak kellően biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására. közbiztonság) csak erős. pénzforgalom. sem időben nem választható szét mereven. A korszak második részében. Tovább differenciálódást jelent a regionális tényező: más szinezetet kapott a gótika valamennyi irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika). Lényeges viszont a feudalizmus két korszaka (naturál-gazdálkodás ill. Az egységen belül azonban fölismerhető egy olyan szerkezeti tagozódás. Igy a két középkori művészeti irányzat sem térben. Ezen a ponton találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépő francia királyság és a városokban kialakult iparos-kereskedő polgárság érdeke. Egy-egy alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett. normann építészet).1.a romanikához hasonlóan . viszont az új irányzat képes volt befogadni és szintetizálni a környező területek késő-román szerkezeti és formai vívmányait (burgundiai bencés és ciszterci építészet. 6. hanem egységes mű) volt. melyet már jegyzetünk korábbi részében is nyomon követtünk.. Ahogyan az európai romanika néhány irányzata magában hordta a gótika csíráit. úgy néhűny területen a kialakuló gótika még sokáig megőrizte románkori (esetleg antik) arculatát. Az egységen belül ezt a sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni. Az említett interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták. mint attól északra. század közepétől a birodalom egy részét egyesítő francia királyság eszméje. Gótika "A gótika az első klasszikus művészet. A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a szakasza. ókori és "barbár" összetevők különböző fokú és arányú egybeszövődése által alakítja ki a maga művészi nyelvezetét. az iparos és a cserét bonyolító réteg. amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította.3. 7. A gótikus építészet "gerincvonalának" tekinthető katedrális-gótikát . polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása következtében lényegében egy új "stílus".. A hercegségekre. a polgári gótika alakult ki. és a legváltozatosabb keleti. amely teljesen Európában gyökerezik.jelentős interregionális tényezők befolyásolták (ciszterci gótika. mint a katedrális-gótikát.E mozaikszerűséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy egyéniségek művészete" . Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350) . rész Az európai gótika szakrális építészete 6. s az ezt az ideológiát kifejező első jelentős építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). a városi. városi szerzetes-építészet). p.írta Entz Géza (A gótika művészete.. tartományokra széthullott egykori frank birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. amikor létrejött a cserére termelés. A területen viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok.

Az 1. keresztes hadjárat. 1378-1414. Várnai csata. Aragónia és Kasztília egyesülése. A templárius rend alapítása. 1147. Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. Latin császárság Konstantinápolyban. a német lovagrend veresége lengyel területen. 1414-1418. 1120. 1434-től Medici uralom Firenzében. 1479. 1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes. 1302. 1241. 1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése. 1036-1056. 1189. A dominikánus rend alapítása. a francia királyság hatalmi megerősödése. Grünwaldi csata. A ciszterci rend alapítása. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII.) Egyetemes Zsinat. 1209. 1226-1270. Gutenberg első könyvnyomdája. nyugati egyházszakadás. 1152-1190. 1254. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok). 1204-1261. A Hanza-városok szövetsége. "Százéves háború". Az első rendi országgyűlés Franciaországban. 1450 k. Capet Hugó francia király lett. úniós törekvések. Denis apátsági templomának újjáépítése. I. IV.A katedrális-gótika elterjedése Európában. Konstanzi zsinat. az egyházszakadás megszüntetése. Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t (kivégzése 1431-ben). 1215. Szép Fülöp (12851314) uralkodása. 4. A Cluny-i reformok kezdete. keresztes hadjárat. 1311. A német lovagrend alapítása. Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben. Ellenpápák. A templárius rend föloszlatása. 1119. 1453. 1190. Sz. A Német-római Császárság fénykora. Husz János (1369-1415) kivégzése. 1456. keresztes hadjárat. 1429. 1431-1445. 1216. 1309-1376. Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom kezdődött Angliában. . 1096. 1202. keresztes hadjárat kezdete. 1248-tól a kölni dóm építése. Sz. Az albigens eretnekség kezdetei DélFranciaországban. 1098. IX. 1337-1453. Barbarossa Frigyes német császár. 1444. 1135-től S. 2. 1048. Spanyolország megalakulása. az "imperiális-szakrális" gótika kezdete. 1420-1434. A pápák avignoni "fogsága". interregnum a Német-római Császárságban (1273-ig). 1455-1458. Lajos király Franciaországban. Lachester-York trónvita Angliában. 3. Bizánc eleste.Közép-Európában. 1237-1242. Chronologia: 987. Magna Charta Angliában. A premontrei rend alapítása. huszita háborúk. A Hohenstauf-dinasztia kihalása. 1415. Mongol invázió Kelet. 1066. majd főapát föllépése. 1410.

s itt kísérleteztek először a monumentális nyugati katedrális-homlokzat megteremtésével. ha egyben püspöki székhely is volt). Lateráni (XVIII.szintén normann előképek alapján épült meg a templomhajó. 1480-tól az inkvizíció működése Spanyolországban. kifejezve a város gazdagságát. öthajós hosszházhoz. így a kompozíció legfontosabb eleme a nyugati. 1498.v. 1515-1547. apátsági templom (1137-1144). Saint-Denis. kéttornyos homlokzat lett. A bonyolult mellékterek. Német parasztháború. a főtér egyik végénél állt. 1137-1140 között megépítették a nyugati homlokzatot . majd kivégzése.) Egyetemes Zsinat. Angliával . A missziós tevékenység megindulása a gyarmatokon (India. V.A gótika központjai Közép-Európában. 1524-1525. altemplom elhagyása lehetővé tették a katedrálisban a téregységesítést. 1497-1498. A téralakításban is meghatározó. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság. Itt alkalmazták először egységes terv szerint következetesen a gótikus szerkezeteket. alaprajz. Granada fölszabadulása a mór uralom alól. ezek szervesebben csatlakoznak a három. 1492. S. Általában a katedrális a város központjában. Ezt követően 1140-1144 között . így a katedrálishoz nem csatlakozott kolostor. Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város jogállásának szimbóluma is lett. rekonstruált homlokzat. A katedrálisok jellemzői: Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent. Ferenc uralkodása Franciaországban. 1517. kápolnák. A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban. a szentélykörüljáró belső kée. 1512-1517. később). A püspökségen világi papok szolgáltak (ellentétben pl. Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a székesegyházhoz.normandiai mintára.ld. hogy benne monostori funkciót nem végeztek. királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidőben kezdődött el a már kifejlődött városokban az első katedrálisok építése. egyben püspöki székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek. Goa). I. Csak a főhomlokzat érvényesült. Elmaradt a kripta . Girolamo Savonarola firenzei működése. A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma. többnyire szűk utcák vették körül. Párizs mellett lévő SaintDenis apátsági templomát Suger apát építtette újjá. Luther Márton (1483-1546) föllépése Wittenbergben. Amerika fölfedezése.

elfedi. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható.. A főhajó oromzatát csúcsíves." Téralakítás ciszterci ízű. de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat. A francia-szentélyre jellemző lépcsős tömegalakítást a támívek-támpillérek rendszere feloldja ill. sz. erős normann hatás) Sens. A korai katedrálisok gyakori szerkezete a hatsüveges boltozat. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása asszimetrikus. amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz.sisak nélküliek. Laon. Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata. Az alsó sávban hármas kapuzat van (normann hatás). a két toronytest között a főhajó oromfala jelentkezik. Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet. katedrális (1131-1157): térszervezete a későbbi katedrális-fejlődésre alig volt hatással. a nyugati toronypár között karzat van. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül szolgált. Társművészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl.normann mintára . századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot bejártam. ezek . katedrális (1160-1220): lényegében az első. téglalap-alakú boltmezőket építettek. A négyezet fölött huszártornyot építettek. áttört törpegaléria takarja. így egyfajta "vak-vonalnak" tekinthető ez a fejlődési irány. ennek szerkezeti következménye a négyezetre nincs. .nincs. Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok. magas ablakokkal. Az ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja. A csúcsív alkalmazásával feloldódott a kötött boltozási rendszer. vagy triforium helyettesíti (a kettő együttesen is előfordulhat). Noyon. Villard de Honnecourt XIII. nyugati szentély . ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló kápolnákkal. Fiatornyokat sokszor díszítő céllal is alkalmaztak. s részlet-megoldásaiban is erősen kötődött a ciszterci hagyományokhoz. Függőleges irányban hármas tagolású. a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították. Nevers. néha magas gúlasisak épült rájuk. már kiforrott korai katedrális. A kiegyensúlyozást támpillérekkel. Az oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögű oromzat) van. A tornyok sisak nélküliek. Vilmos mester Angliában. viszont általános a körüljárós franciaszentély használata.(altemplom). Apszisa S. A toronytestek függőlegesen tagoltak keskeny. bimbós vagy naturális levéldíszes fejezetek). támívekkel oldották meg (esetenként vonóvassal is kombinálva). Westwerk. A központi mezőt hatalmas rózsaablak tölti ki. Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. A kapuk fölötti mezőben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. Párizs. átépítés) . A vázszerkezetnek megfelelően bordás boltozatot alkalmaztak. Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei: a. ott is halt meg. katedrális (1130-1163): útkeresés.néhány kivételtől eltekintve (pl. Az empórium megmarad. a Canterbury-i székesegyházon is vezető mesterként dolgozott. Denis koncepcióját tükrözi. felette esetenként teherhárító csúcsív van. a falfestés szerepe korlátozott. A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok térszervezetén. erős románkori (normann) hagyományokkal. timpanondomborművek). Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és Eude de Sully (1196-1228) püspök./ Korai katedrálisok (XII. A katedrális mellett társaskáptalan működött.

katedrális (1131-1157). alaprajzában a normann romanikára emlékeztető bonyolult szentélykialakítást alkalmazott. Torzója a "középkor alkonyának" emlékműve. Amiens. Jelentős az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló az üvegablak-művészete. egyszerűbb. Noyon. katedrális (1247-1590). önálló. Párizs dómjával nagyjából egyidőben épült. katedrális (1194-1220): "az első". alaprajz.csak részben valósult meg (szentély és keresztház). XIII. katedrális (1130-1163). a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró terve . a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában egyaránt szintetizáló. Rheims. b. katedrális (1220-1270). épületplasztikája a legfejlettebb. Párizs.az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékű alkotás). Beauvais. alaprajz. kerek-plasztikai értékű alkotások hordozója ("Aranyos Szűz" . Notre Dame (1163-1249). hossz-és keresztmetszet.Sens. katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". Homlokzatában a párizsi megoldást fejlesztette. sz. keresztmetszet. nyugati homlokzat. ./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora.több katasztrófa után . nyugati homlokzat. katedrális (1160-1220). alaprajz. megoldása már annál tisztább.) Chartres. Laon. alaprajz. Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás).

.és keresztmetszet. hossz.Chartres. alaprajz. nyugati homlokzat. nyugati homlokzat. Rheims. keresztmetszet. alaprajz. katedrális (1211-1311). katedrális (1194-1220).

A boltozatrészben gazdagodott./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus) A kései francia katedrális-építészetet elsősorban részletképzés gazdagsága jellemzi. katedrális ((1247-1590). székesegyház (XIII-XVI. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep jutott az egységes.Amiens. később).). A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt. Rouen. . nyugati homlokzat. S. belső kép. kápolnáknak.). A térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti. Ouen templom (XIV-XV. S. metszet. katedrális (1220-1270). alaprajz. alaprajz. axonometrikus metszet. A triforium helyét is az egész falat betöltő ablakok váltják föl. árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. kisebb tereknek. templom (1434-1470). Fontosabb emlékei (Normandia): Rouen. Beauvais. Amiens. de a szerkezetalakításban sem születtek új eredmények. katedrális. Franciaországban ez az irányzat képviseli a polgári gótikát (ld. c. Maclou. A pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban. bonyolult metsződések keletkeztek. sz. sz.

keresztmetszet. Párizs.északon és délen eltérő formában. Ste Chapelle (12431248).).2. Bourges. Bourges.Rouen. a belsőben a mellékhajókban is triforium. katedrális (1172-1324). a felső térben a térfalak teljes föloldása (üvegfelület) megvalósult. a. b. székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette./ Közép-és Délfranciaországban Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték. katedrális (XIII-XVI. alaprajz. szerkezet). Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a hatását . alaprajz. kisebb helyi változtatásokkal. Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna. Az észak-francia gótika elterjedése Rouen. Kétszintes kápolna. 6. alaprajz. Krisztus töviskoronája részére készült "épített ereklyetartó". Ouen templom (1318 után). a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton öt-nyílásos kapuzat. hossz. S.és keresztmetszet. a párizsi koncepció töretlen folytatója (alaprajz. Párizs./ Észak-Franciaországban A területen elsősorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendő példa. sz. nyugati homlokzat részlete. . alaprajz.

egykor prímási katedrális (XII-XIV. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz. Albi. székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek.). tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul. lettner boltozata. Poitiers.. Orléans. befejezés 1858-ban). a polgári gótika eredménye. alaprajz. Chapelle-lel hozza kapcsolatba. Vienne. kisméretű kápolna. Öthajós alaprajzával a német területtel (Köln) mutat rokonságot. hanem a korábbi. .Rhone mentén: Lyon. S. S. A germán példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye. Milánó. Poitiers. nyugat felé újabb apszissal megtoldva.): francia területen ritka. 1390-1500. Pisa. Egyedi megoldások: Nevers. székesegyház és bencés apátság (XIII. már a lateráni liturgikus reform szellemében. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. apszis külső képe. S. sz. székesegyház (1162-1300): háromhajós. Kereszt székesegyház (XIII. Belső tere proto-reneszánsz. Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat. Az itáliai dómépítészetről a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben. Épületplasztikája realisztikus. Megoldása már a "latin gótika" ill. ill.. sz. a katedrális-gótika jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen. . szórványosan fordultak elő. keresztháza és középkupolája a toscanai romanika hagyatéka (Pisa). Az antikizáló "derű" itt erődszerű. sz. Albi. sz. S. "ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S. Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült. S.). dóm (1387-1418. XIV./ Itáliában Az erős ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták.és hosszmetszet. befejezetlen): térformája a francia katedrálisok egyszerűsített változatát mutatja. Sz. Jean székesegyház (1165-től. kétszentélyes megoldás. sz. befejezés a XVI-XVII.). Maurice székesegyház. században). romos. c. alaprajz. déli homlokzati travé. Bologna. Soissons. székesegyház (1282-1330).Loire mentén: Tours. a XX. Gatien székesegyház (1239-1547). katarok) központjában "Isten erődjeként" épült templom. egyenes szentélyzárású álbazilika. románkori székesegyházat építették át. székesegyház (XII-XV. kereszt. székesegyház (1162-1300).. toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai.

Milánó. dóm (1386-1500.. alaprajz. nyugati homlokzat. .). keresztmetszet. XX. bef. sz.

Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo.látja el). székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata. Toledo.Bologna. Elterjesztője a ciszterci rend. ágostonrend . geometrikusabb jellegű. alaprajz.bencések. alaprajz. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend . A német dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb". székesegyház (1227-1418). Leon. katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház. d. Toledo. így franciás lendülete szigorúbb. Burgos. nyugati homlokzat. Burgos. a romanikához kötődő vonalat képviseli. belső kép. alaprajz. belső kép. e. alaprajz. katedrális (1221-től).n./ Németországban Németországban a francia gótika erős helyi hagyományokkal találkozott. S. erős helyi mór hatásokkal. Leon. A gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült. ágostonrendi katedrális (1199-1273). axonometrikus metszet. katedrális (1221-től): francia alaprajz./ Hispániában A katedrális-gótika Hispániában erős helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott. 1390-1500). Nem ritka az ú. .

Schwerin.3. alaprajz. a német késő-romanika tárgyalásánál. Sz. dóm (1209-1363) . A német dómépítészet legjellemzőbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához kötődnek. Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes téglaépítészet formájában élt tovább: Rostock. a XIX.. alaprajz. dóm (1248-1270). Köln. főleg díszítőművészeti hagyományok a meghatározók (Kilpeck.. kapu kelta díszítésekkel. Lübeck. metszet és szerkesztőháló. A korai szakrális építészetben a térítő bencések hagyományai és a helyi. altemplom). de a formai elemek irracionális túlhajtásával. keresztmetszet. században fejezték be): Amiens hatására visszavezethető öthajós katedrális gazdag részletekkel. valamint erős ciszterci hatásokkal.ld. A gótika előzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett. homlokzati részlet. Köln. katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi. A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt. Strassburg. székesegyház (1248-1322). egytornyos teremtemplom). nyugati homlokzat (rekonstrukció). dóm (1248-1322. stb. székesegyház (1250-1275). . románkori részletek fölhasználásával (keleti rész. A francia katedrális gótika. 1354-1402). normann és Ile-de-France-i. 6. Mária templom (1280-1305). Sz. Strassburg. a ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete. Mária templom (1290-1305). Earl's Barton. dóm (1240.Magdeburg. Angol gótikus építészet Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt.

Altemplomát az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. így az angol egyházigazgatás egysége az apátság maradt. Ezek az ismérvek az angol gótika fejlődése során végig megmaradtak. katedrális (1093-1143). igy kialakítása is módosult. székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki. sok oldalkápolnával bővített templomok). bencés szerzetesi térformákat (háromhajós. Ám az angol egyházszervezést alapvetően a bencés térítők monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg. alaprajz. a nyugati toronypár esetleges elmaradása. Canterbury. Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl. apátságok őrzik a gallikán liturgiákban kialakult. A korai katedrálisoknál kriptát is alkalmaztak. stb. Az angol katedrális funkciójában alapvetően eltér a francia mintaképtől. Westminster apátsági templom (1245- . a keresztház kialakítása.a. században 70-nél több ciszterci monostor működött). a franciaszentély mellett Angliában itt alkalmaztak először mérműveket. London. Canterbury. a geometrizáló díszítések. A templom térszervezete is megőrizte a monasztikus jelleget. katedrális (1093-1143). a kevésbé égbetörő térarányok. székesegyház (1133-1174). A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették. b. A fejlődésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia és Írország területén a XII-XIII. Ely. Peterborourgh. London./ Az észak-francia katedrális gótika hatása A normandiával való szoros kapcsolat lehetővé tette./ Normann előzmények A normann hatásra épült első angol katedrálisok ill. székesegyház (1128-1200). hogy a francia katedrálisok stílusa először itt terjedjen el. később a szentélyek végénél kiemelt Sz. Mária kápolna (Lady Chapel) fejlődött ki. székesegyház (1128-1200). Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei (kerengőfolyosó. több keresztházas. Westminster apátsági templom (1245-től): az angol egyház központja. alaprajz. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki. alkalmazkodva a szerzetesi életformához. Durham. A francia katedrális-hatásnál erősebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. a négyezeti torony szerepe. A francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. káptalanterem) kapcsolódnak. Peterborough. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentő katedrális Angliában is megtartotta egyházigazgatási központ-jellegét. székesegyház (1175-1184). Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás. Durham.

Boltozata későbbi. hossz. Salisbury. a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika saját fejlődésnek indult. katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. . A katedrális-gótika elemei átértelmeződtek (pl. keresztház 1220-1235): románkori alapokon normann hatásra épült. ill. székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja tartózkodó. székesegyház (1074-1092. től). Wells.. Salisbury.alaprajz. Lincoln.és keresztmetszet.). A díszítésre a geometrikus elemek túlsúlya a jellemző. homlokzati travé. külső kép. A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. katedrális (1074-1092. katedrális (1220-1266). Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti időszak elnevezése. a triforium helyére is ablak került). A meglévő elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási megoldások keletkeztek. keleti rész 1192-1200. geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben. c./ Az angol gótika saját fejlődési útja Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedő időszakot jelölik így. alaprajz. A szerkezet gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan". alaprajz. dekoratív teret teremtettek. nyugati homlokzat. Ekkor a normann hagyományok. alaprajz. Lincoln. 1192-1200. szentély-négyezet boltívei). mind a téralakításban (pl.

King's College kápolna (1446-1515). "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és Provence eltérő értelmezése). valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is. családi kápolnáknál alakult ki. "latin gótikáról" beszélni. Monreale. Összefoglalónkban a "latin" jelzőt általánosabb értelmezésben használjuk. Az "északi" és a "latin" különbözőség talán legjobban a komoly kötöttségekkel rendelkező ciszterci.liturgiában is eltérő templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között.külön szoktak ú. "Latin" gótika (Dél-Európa) A korábbi szakirodalomban . hispániai és itáliai változatait. Hispánia) . Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent átmenetet. hogy a gótika különböző irányzatainál is mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát. Falait a térköpeny teljes föloldása jellemzi. térformálása iskolát teremtett. Glouchester. Provence. A fentieket figyelmbe véve kézenfekvő. székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült későgótikus szentély.4.n.Entz Géza terminológiáját fölhasználva . De még a tisztán "északinak" nevezhető normann romanikának is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl. Ennek előrebocsjájtásával fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlődési irányok tárgyalási menetéből kivenni. Rajna-vidék). Ezt már megtettük a katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor. alaprajz. Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelő egységesített térforma a királyi. stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkező északibb vidékekre (pl. Henrik kápolna (1503-1519). Westminster. Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvető különbség figyelhető meg a déli területek (Észak-Itália.Wells.utaltunk az erős antik hagyományú déli területekre (Toscana. és kiterjesztjük a középkor valamennyi szakaszára. A romanika építészetében a lokális tárgyalástól eltekintve is . . London. 6. a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia. A templomban és a kerengőben festői rajzolatú csillagboltozat van. Palermo. székesegyház (1320-1368). mégműves ablakok rácsozata). és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot. "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet racionalizálásáról. szerkezet-alakítása.n. városi szerzetesépítészet). Késő gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késő-gótikus fejlődés példaképe. Angliától részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. belső kép. az uralkodó családról. de alkalmazni fogjuk az alábbiakban bemutatásra kerülő interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet. Más fejlődési úton. Windsor. Az angol késő-gótika francia megfelelője a "flamboyant-stílus". ú. Emlékei: Cambridge. Cefalú). egyetemi v. VII. Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik. György-kápolna (1481).

Az első monostorok kezdetleges faépítmények voltak. századi nagy dóm-építkezéseknél már éreztették a hatásukat (késő-romanika). Morimond). épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap. Mindez a romanika keretében került tárgyalásra. Mindkettő a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja. Jelentős műhelyközpontok Eberbach (alap. 6. A periódusnak hatása elsősorban Burgundiára volt.átépült. Ez a periódus lényegében csak elvi periódus. Pontigny. építészetének megfogalmazása a burgundiai későromanika korára esik (ld. mert az öt anyaház mindegyike . 1139-ben. A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer. A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe: 1. A kötöttség ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat.2. épült 1210-1230 között). periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098). 1135-ben.építése után röviddel . az anyaház 1113-1115 között további négy anyamonostort alapított (La Ferté. az elterjedést a következő periódus jelentette. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenőrizték. Clairvaux.Németországban a ciszterci műhelyek a XII-XIII. A "szentbernáti építészet" elterjedése: .5. centralizált irányítás). "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre létrejött alkotásokat. egy részük a XVIII. 5.4. az őket fölváltó első kő-monostorok számos faépítészeti hagyományt őriztek. század során megsemmisült. a gótika kialakulásában meghatározóak.5. Interregionális áramlatok a gótikában 6. hogy rövid idő alatt egész Európában a gótika különböző irányzatainak terjesztőivé váljon. 2. Ciszterci építészet A ciszterci rend kialakulása. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetővé tette. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési szabályokat írt elő a rend monostorai számára.és külön. .1. fejezet). politikai befolyása (Sz.

1177. Pontigny szentélyét 1185-től alakították át. ciszterci monostor (1203-1217). alaprajz. de körüljáró és kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet).. Róma. alaprajz. épült 1218-ban). alaprajz. de íves körüljáróval..). ép. hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl.Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott. Poblet. Egyrészt fölépültek pontos francia mintára (kőből) a Róma melletti nagy monostorok (import-művészet): Casamari (1203-1217) és Fossanova (1187-1208).. Írország: A XII. épült 1152-1159 között).Anglia.Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt. 1194-1253. Írországban Boyle (alap.az észak-francia katedrálisok mintájára . 1135.Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás (Alcobaça. Az európai elterjedés során két változat jelentkezett: a.. Gradefes. ciszterci monostor (1135. ép. 1147. alaprajz. pl..: 1178-1252). Tre Fontane (1221). periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre. 1135. átép.. Casamari. stb. Kirkstall (alap.: 1151./ Francia-szentélyes megoldás: .).Eberbach. Clairvaux átépítése hasonló. s a későbbi angol gótikára nagy hatással voltak: Fountains (alap. Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. 1161. ciszterci monostor (1187-1208).. . 1170. ciszterci monostor (1139. Royaumont ( alap. sz.Maulbronn. alap. stb. sz.. Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek..körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. alap. első templom 1138-1147 között épült).: 1149. 12101186). Fossanova. épült 1150-1160 között). . San Galgano (1218-1300). . A változás Burgundiában kezdődött. 1230). amikor az anya-monostorokat . 1229. folyamán Anglia és Írország területén főleg Clairvaux létesített fíliákat.. XIII. ép. . A katedrális-gótika stílusában új monostorok is létesültek. 3.

alaprajz. Ebrach.Citeaux. alap. alaprajz.. . alaprajz. alap. apszis Pontigny. .Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. (XIII.) és íves körüljáróval is (pl. ciszterci monostor.. Heisterbach. k. szentély északi homlokzata. 1291-1336. Royaumont. ciszterci monostor (1225alaprajz. közepe). ciszterci monostor (1220-1282). 1275).: 1189. ép.: 1171. 1225-1275. tömegvázlat. 1220-1282. Doberan. sz. alaprajz.. ép. ciszterci monostor átépítés (1193.). a körüljárós szentély nézete.. Riddagshausen. Riddagshausen..). átépített apszis (1185). Ebrach. 12021237.

Ausztriában Lilienfeld (alap. szentélycsanok 1250-ből) a térforma legszebb példája. 1137.Szentélycsarnok: Olyan megoldás. ép.itt az apszis félkörös). Lehnin. k. maga szentélycsarnokot alakított ki. században elveszítette eredeti jellegét. a franciaszentély külső képe. alaprajz./ "Redukált típus" (egyszerű poligonális szentélyzárás): Az Alpoktól északra . . Villers (alap. stb. ciszterci monostor (1291-1336).különösebb funkció nélkül . 1146.. 1202. 1262. ép. emlékek: .Heisterbach. alaprajz. periódus: Kapcsolat a polgári gótikával. az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai. de a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. Lehnin (1190-1195. a franciaszentély külső képe. Emlékei: Chorin (1273-1324). végül önálló csarnoktemplomot is épített. 1200-1230). hosszmetszet (rekonstrukció). 1210.alakult ki a ciszterci templom szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történő lezárása. 1139-1214). 4. A folyamat Németországban és Közép-Európában jellemző. Belgiumban Les Dunes (alap. Az európai polgári gótikából . ciszterci monostor (1202-1237). ciszterci monostor (1190-1250). A ciszterci rend a XIV-XV. b.a városi szerzetesépítészet hatására . alaprajz. ép. maga is polgárosodott. alaprajz. csarnok-szerkezetű körüljáróval vették körül. Schulpforta (1137-1151). Chorin. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci rend új építkezéseket nem végzett. ciszterci monostor (1137-1151).. nyugati homlokzat. ahol a kiemelt főapszist többhajós.. ciszterci monostor (1273-1324)..átvette a csarnokszentélyes megoldást. . Lényegében a francia-szentély egyenes változata. Doberan. Schulpforta.. alaprajz. Fogalmak.

sz. 9.Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el. Helyszínrajz: 1. 3. laikusok munkaterme (fölötte hálóterme). Kudarca és fejlődés-képtelensége ugyanitt kereshető: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi előírások alig tették lehetővé a fejlődő gótika újabb irányzatainak. Sz.. XII. 13.. képtár (újkori). ciszterci monostor (XII. Svájcban Salem monostora (alap. a szentélycsarnok 1250ben készült. 12.Csarnokszentély: Mind a főhajó. csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap.. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap. régi monostor-bejárat. kútház. sz. szentélycsarnok.Salem. sz. mai lakóegység. káptalanterem. ciszterci monostor: 1202-ben alapította VI. kerengő. József kápolna (újkori). sz. 1137. 1133. mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. 1210 körül épült. ciszterci monostor (XIV. teljes átépítés a csarnokszentéllyel: 1342-1348. Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344). 4. 1295). . ciszterci monostor (1150-1187. 6. századi építészetet. . 1138. 1348). mindkét térrész azonos csarnok-szerkezetű. 5. ép. 11. Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt. alaprajz. . Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII. Zwettl. mégoly . ép. Lipót herceg. 1150-1187.).. keresztelőkápolna (?). 8. a két periódus alaprajza. vívmányainak befogadását. a csarnokszentély metszete.. eleje). A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg: egységes szervezete alapján rövid idő alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte. könyvtár (újkori). tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetű. 10.Lilienfeld. alaprajz. a késő-gótika fejlődésébe nem tudott bekapcsolódni. Heiligenkreuz. főkapu. 2.ma apácakolostor) képviseli ezt a típust. templom. 1342.. ép. XIV. 7.

custodia (1380-1382). karthauzi kolostor (1380. hogy a központi helyzetű templom környezetében a kerengőről önálló remetelakok nyílnak A fejlődés következő "főszereplői" a merőben más életformát követő XIII. templomhajó. részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését. Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa ("északi típus"): 1. szentély. kereskedelem. 6. stallumok. obszervánsok.monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más funkciót takar. részben városi igehírdetésükkel kellőképpen propagálták is. mellékoltárok. de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet. stb. szószék. Közös jellemzőjük. . 11. A szegénység eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára. századi városi szerzetesrendek lettek. papi kórus. szentélykorlát. Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához. orgonakarzat (átjárás a konventből). propaganda-tevékenységet nem fejtett ki. A ferences propaganda (igehírdetés. Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben. Buxheim. lettner. konventuálisok) A polgári életforma (városok kialakulása. melyhez templom is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni).). a szegények-lakta negyedben épült föl.utóbbiak pasztorációt egyáltalán nem végeztek. Sz. ezt az elvilágiasodott monasztikusok és kanonok-rendek (bencések.5. konvent-bejárat. Kolostoraik a város külső részén. században létrejött aszkétikus reform-rendekről is (kamalduliak. PaviaCertosa. premontreiek). sekrestye. Szemben a korábbi (gallikn./ ferencesek (minoriták. ima. karthauziak). vagy: 9. kathauzi kolostor (1373-1385). 13.tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt. karthauziak. Clermont. k. 7. hogy ezt részben példájukkal. Ugyanez mondható el a XII-XIV. mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás. egyszerű megjelenéssel. kamalduliak) nem teljesíthették . 5. a rend gyorsan elterjedt. kötött rendszerű telepe. Custodiá-ik (kolostoraik. Ferenc és társai úgy éltek szegény-életformát. custodia (XIV. 3. áldoztatórács. gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. önellátó ipar. árútermelés. 12. a városiasodás alkalmassá tette a területet. templombejárat. sz. A templom előadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi templomok térszervezetét. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek") a. 2. 4. a ferences rend (rend-csoport). A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített. frank-római) liturgiákkal.). remete-telepeik) kiváló építészet alkotások: Charterhouse (Champmol. 1215 után az istentisztelet csak a szentélyben lévő oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki. betekintő nyílással a szentélybe). Dijon mellett). 8. A kolostor csak szerzetesi szállásépület. Nuremburg. vagy a világtól elvonuló rendek (ciszterciek. főoltár.2. étkezés. városi vagyoni polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett. 14. 10. Kolostor . prédikáció) és életforma (vándorlás. torony (emeleten kápolnával. karthauzi kolostor (1396-tól). Ahol erre a polgárosodás. tabernaculum. 6. 15. koldulás) szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a liturgiát. oratórium. papi trónus. a hajó közepén elhelyezett szószéken folyt.

A monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális individualizmus). Francesco kolostortemplom (1228-1253). falfestése (Cimabue. emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a harangozás a szertartás szerves részévé vált). de a ciszterci építészet is alapvetően befolyásolta (homlokzati torony hiánya. káptalanterem). a rendalapítás centenáriumára (1308) készült el. Lorenzetti. Giotto) propagatív jellegű. egyenes apszis-záródás. fafedélszék). alsó. ezért térszervezet nem tipikus.A ferences építészet jellemzői. dísztelen téralakítás. Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú. A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok pótolták. háromhajós. hogy a hajóban minél több ember tudja az igehírdetést hallgatni. A szószék a hajó kiemelt helyére került. Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követő. Új elem a templomtér olyan egységesítése. A mellékkápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével.). Itáliában az építészetét alapvetően az helyi. A torony a szentély mellé került.és fölső templom alaprajz. keresztmetszet. innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl. Boltozott (Itáliában nem jellemző). ezalatt szentély-kriptával. Assisi. S. Itáliai hagyományok szerint nyitott fafedélszékes. stb. S. egyhajós teremtemplom. alatta végigmenő altemplommal. antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek. kétoldalon a szerzetesi stallumokkal. Északon az apszis-kialakítás nem követte a ciszterci hagyományt. Ezek redukált változata. nyújtott poligonális apszist alkalmaztak. . keresztházas. emlékei (eltérő "déli" és "északi" típus): A ferences rend létrejötte helyén. Eleve az alapító Szent zarándoktamplomaként épült. amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal közrefogott egyenes vagy poligonális főapszis. Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. Assisi. oldalkápolnák. keleti kápolnasorral bővített bazilika. Mindkét típusnál a templomhoz udvar csatlakozott (kerengő). Firenze.

a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. Az Alpoktól északra a háromhajós. sz. melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend. XV. sz. alaprajz. Tamás. poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. eleje). hosszmetszet.. Colmar. (XIV.a lakossággal kapcsolatba kerülve .akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. A koldulórend nagylétszámú. 1193-1280. századi hajó. hosszú. mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja. 1. de képzetlen szerzetesközössége . századra az egyházi műveltség a mélypontra került. Hispániában és Dél-Franciaországban . sz. a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. ferences templom Salzburg. sz. s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus.Firenze. alaprajz. Aquinoi Sz. ferences templom (XIV. Sta Croce ferences kolostor (1295-1442). Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek. Salzburg./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. alaprajz. ferences templom (XIII. sz.. b. Ezek újabb eretnekségek (albigens. ferences templom (XIII. elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit. valdens) forrásaivá váltak. templom belső képe.az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán . fele). Colmar. 1216-ban Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított. 1225-1274). holott . Vitatható a gyűjtőfogalom.ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei. "Ordo Praedicatorum"). első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány).

): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban". S.a ferencesek mellett .): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája. jakobita (dominikánus) Toulouse. de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt.funkciójuk alapvetően más voltl. alaprajz.B. Siena. .és keresztmetszet. Domenico dominikánus kolostor (1250 k.vagy háromhajós. Arezzo. Domenico kolostor (XIII-XIV. A legtöbb városban . D. rekonstruált keresztmetszet. Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349). Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. templom (1221). több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna). de csak egyetlen hajóval. Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban). Főhomlokzatát reneszánsz szellemben. alaprajz. Firenzében G. Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb. egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel. egyenes apsziszárású templomokat építettek. Firenze. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével. de firenzei hagyományok alapján L. Firenze. Alberti fejezte be (1457). dominikánus templom (1260-1304). így a két rend építészete sokban hasonlít. hossz. Franciaországban. a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával. alaprajz. egy.dominikánus kolostor is működött. Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte. Párizs. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. ez 1789-ben elpusztult. Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221). Toulouse. sz. nemegyszer egymással rivalizálva (pl.

6.szintén városi . Siena. ces kolostortemplom ferences sz. Romagna. S.utóbiak remete-rendként.Arezzo. (XIII. pálosok. közvetlen francia hatásokat is szintetizált. stb. dominikánus Esslingen. dominikánus (1240-1268). alaprajz.6.rendek is alakultak (karmeliták. feren. Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között . ill.). alaprajz. S.Bologna. Az alábbi példák ezt mutatják.). Domenico (1250 k.kolostortemplom sopra Minerva. Velence. hossz.). trinitáriusok. A XIII. kolostor. szerviták. alaprajz. ágostonrendiek . vége). alaprajz. templom (1236 k. alaprajz. alaprajz. templom (1229-1278.természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. 1410).). templom alaprajz. lettner templom (1250 k.). a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek. alaprajz. hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki.) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt. sz. század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más . mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása. Eltérés csupán annyiban van.és keresztmetszet. mercedáriusok. Önálló. Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése. Domenico (XIII-XIV. dominikánus templom (1338-1443).Francesco Bologna. (1280-1453). alaprajz. S. Sta Maria Velence. Frari. szervita Róma. Erfurt. Itália egyes területein (Róma-környéke. stb. dominikánus Regensburg. Polgári gótika .

Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát (1350-1550) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra. 6.6.1. Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).

Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.

Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.

Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép.

Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép. 6.6.2. Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -

székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.

Liebfrauenkirche (1235-1253). nyugati homlokzat. Sz. Liebfrauenkirche (1350-1358). sz. de egytornyos megoldása. Trier. . Erzsébet templom (1235-1283). A későbbiekben ebből fejlődött ki a csarnokszentély. stb. Nürnberg. metszet. Frauenkirche (monasztikus funkcióval. sz.): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes háromvagy öthajós.Marburg. Frauenkirche (XV. 1260-1354). b. Esslingen. Egyes esetekben az egytornyos. alaprajz.)./ érett szakasz (XIV-XV. alaprajz.vagy csillagboltozatok: Ulm. háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztető keleti templomrészt építettek: Freiburg im Breisgau. axonometrikus metszet. Münster (1380-1390). a csarnokszerkezet térlefedésében előtérbe kerültek a gazdag háló.

Salzburg. Münster (1380-1390). Nürnberg.Ulm. Esslingen..1439): a kéttornyos.. sz köz. Frauen. hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után (sírhely). Schwäbisch-Gmünd. gazdag szentélytér nemcsak a papság helye. Nürnberg. belső kép. A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is időnként átvették (pl. Pl. többhajós. ferences templom). nyugati homlokzat. sz. gau. keresztmetszet.Freiburg im Breisalaprajz. A folyamat első építészeti vetülete a csarnokszentély megjelenése: a meglévő. Lorenzkirche (XIII. sz.): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális igényeit új térformákkal elégítették ki. kirche (XV. csarnokszerkezetű szentélyt építettek. Heiligkreuzkirche (szentély 1351-től. Frauenkirche nyugati homlokzat. Az így megnövekedett. egyszerűbb hajóhoz gazdagabb.). alaprajz c. korábbi templomot bővítették. Heinrich és Peter Parler műve): a szentély-kialakítással egyidőben az egész templomot körüljárós csarnokszerkezetté alakították. (1260-1354). Liebfrauenkirche (1350-1358). alaprajz. ./ kései szakasz (XIV-XVI.

Sz. A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a teremtemplom. plébániatemplom (14991525): az egytornyos.Schwäbisch-Gmünd. Lorenzkirche (XIII. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. csarnokszentély külső képe. Pl. körüljárós csarnoktemplom mindkét vége íves (poligonális) lezárású. Ingolstadt. Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós. az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi. Annaberg.. alaprajz. Mária templom (1530-1554). Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. Nürnberg. nyugati homlokzat. az apszis legföljebb jelképes. A tér végső leegyszerűsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok. a csarnokszentély külső képe. Heiligkreuzkirche (1351). sz. Halle. alaprajz. A forma rokon az angol kései kápolnák megoldásával. A típus Szászország későgótikus építészetére jellemző. "ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerű hármas szentélyfejben végződik. városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. A csarnoktemplomon belül megszűnt a szentély és a hajó különválása. keresztmetszet. .1439).

alaprajz. A korábbi. A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege. Peter (1330-1399) voltak a legjelentősebbek. Hans: Bécs. . Ingolstadt. Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek. Sebaldus ereklyetartója. boltozat). Benedikt (1454-1534): Prága. amelyben a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza. Hans (1355-1432): Landsahut. de egy adott építkezésre szerveződött műhelyeket fölváltotta az egy vezető mester köré csoportosult szervezett műhely. Nürnberg. részben szerzetesi. építőpáholyok) tömörültek. Munkáikon egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek. S. részben világi. Köln. Fontosabb családok: . . Sz. királyi vár (1477-től).Stethaimer. Mária (1530alaprajz.Roritzer. A boltozatok fejlődési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló. Strassburg.1475 k. Jakab templom (1400-0440). Sz. plébániatemplom (1499-1525). benne Peter Fischer S. Lorenzkirche (1439-től). Strassburg. Vit dóm (befejezés). alaprajz. belső kép. Az egyes mesterek. . 1408-1452). Salzburg.Rejt. A későgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat. műhelyek szervezetekbe (céhek.Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd).Buchsbaum. Fontosabb későgótikus építőpáholyok: Bécs.Annaberg. . .és csillagboltozatok váltották föl. Kutná Hora. Nagyboldogasszony templom (átépítés). Sz. Sz. István dóm csarnokszentély (1446-1454). Kutná Hora. ferences templom (szentély. Sebaldus templom. s dekoratív hatást is biztosít. Sz.): Nürnberg. építész-családok. Borbála templom (befejezés. templom 1554). A vezető mester meghatározta a műhely jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált). majd fia.Halle. plébániatemplom (1387-től). Buda. kirche (1425-1500). "Könyv a fiatorony helyes szerkesztéséről" (1486). S. Konrad (? . Borbála templom. Frauen. Bern-Zürich. Peter Parler művei: Prága.

Prága. Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve határozta meg. valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése. Hans Buchsbaum tevékenysége. stb.vagy csillagboltozat). Bertalan templom (1360-1385). kőrácsos függönyökkel. Szerkezeti "újításuk" az ú. Nagybologasszony templom átépítése. zarándokkapuzat (bélletes. mai forma a XVI. A műhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya. alaprajz. sz. Borbála templomot (1388-1506. Homnlokzatképzésben említendő az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat. "parleri boltozat" (a hálóboltozat egyszerűsített formája). Halála (1352) után vette át a már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet építőmester. Prágai műve a Károly-híd (1357-1378). Sz.k. stb. valamint a támpillérek 45°-os élben végződése. csarnokszentély.3. (Buda. térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított háló. részletek (Sódor A. középen osztott kapu). vimpergákkal. Somorja.6. kúszólevelekkel.n. baldachinos szoborfülkék és szobrok. a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344. Főművük a prágai vár Ulászló-terme (1477-1502). csehországi munkája a Kolin-i Sz. a kapu mellett fiatornyokkal. Szászsebes.n. .).n. A Parler-műhely fontosabb jellemzői: Szerkezet-alakításban újítás az ú. plébániatemplom.. valamint a kapu-plasztika. kereszt-virággal. A "kaputípus" kiindulópontja az ú. Siklós.). Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) műhelye. metszetek. 6. Valószínűleg az ő tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz. A legjelentősebb a prágai és a bécsi dómműhely volt (Peter Parler ill. Kassa. Polgári gótika Közép-Európban A terület fejlődése szorosan kapcsolódott a német fejlődési vonalhoz. vakmérművekkel. A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az ő egyéni koncepcióját tükrözi. a bélletben baldachinos szoborfülkékkel. szamárhát-ívezettel. a homlokzaton megjelenő. A műhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára.). elejéről).Háló-és térgörbe boltozat. stílusát a német építőmester-családok és műhelyeik határozták meg. nyomán).

rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket. A szobrászati munkában jelentős szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515). alaprajz. a középkori építészet fejlődésének áttekintésekor elsősorban a szakrális építészetet vettük alapul.Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb. stb. A világi építészetben mind lakó-. alaprajz. nyugaton mindössze 2-3 alkalommal változott úgy. A műhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára volt hatása (Pozsony. István dóm (XIII.). Sz. nyugati homlokzat.Prága. metszet. Pilgramskanzel (1515). Kutná Hora. Ennek oka: . 1534). elején készült. Sz. Sz. századi eredetű. Bécs. keleti nézet. Bécs. . Borbála templom (1388alaprajz. mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dialektikus egységben van. ez a munka köthető Hans Buchsbaum építőmester tevékenységéhez. A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték. Nagyszombat. autoportréja a szószék lábazatán és az északi hajó egyik konzolán megmaradt.A szakrális funkció tartósabb. . Somorja. mint a mindennapi funkciókat követő. A liturgia keleten egyáltalán nem.. azok függvényében gyakran változó. 1304-1446). Középkori világi építészet Mint a bevezetőben már jeleztük. mind a védelmi. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm mintájára) a XIV. keresztmetszet. hogy annak építészeti vetülete is volt. sz.Vid székesegyház (1356-1385). Sz. 7. István dóm: Első formája XIII. nemegyszer "szükségleti építészet" jellegű világi építészet. megmaradt nyugati része a magyar jáki műhellyel mutat szoros rokonságot.

Athosz. A tűzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent.és új-olasz rendszer). Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása. Konstantinápoly. így a római militáris építészet esetenként a középkori város szerkezetét alapvetően meghatározta (Köln. Castel del Monte). Lyon. benne a főtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. A kiépülés többnyire a gótika korára esik. A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár. A szabályos. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt. bennük ágyúfolyosókkal (kazamaták). külsőtornyos v. Ezek a falak mentén az oldalazó fegyver-használatot tették lehetővé. Belfried). sőt meglétük károssá vált.Michael. tower. vizesárok. Mont-S.normann vár: külső. palánkvár) a földvárak rendszere váltotta föl.1. kaputornyokkal megerősített többszörös falgyűrű. Győr). London. burgus-ok esetenként a XIII.Az előbbiekből következően a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a szakrális építészet köréből maradt fönn. Theoderich templom. Ez lényegében nagyméretű lakótorony és egyéb lakóegyüttes. Malbork. főleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz. alacsonyabb. London). Rila. Solva. .és belső tornyokkal. 7. ennek építészeti újításait (pl. Arrabona.frank vár: földsánccal. középen kő lakótoronnyal (donjon. Ilyen megoldás lehet az erődített kolostoregyüttes (pl. Scamozzi: Palmanova városterve . "latin helytartóság"). ágyútorony. Szíria. pl. A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár.és palotaegyüttes). Róma). A limes kisebb települései is későbbi. Ez többszörös. V. Hagia Szophia. Szehun. "héjtorony" alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette. Coucy. Az örmény területen a X. Ennek jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. Yilan Kale. középkori települések alapjai lettek (Breigetio. Ulcisia Castra. A romanika várépítészetét a tűzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg. századig tovább működtek. Sophiane. Kajan). palotaegyüttes és városfalak. Avignon. Várépítészet A Római Birodalom településeit fallal vették körül. Ravenna. Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca. Klosterneuburg.. Contra Aquincum. Az erődítés elemei: csapórács. de vastagabb falakat építettek. Moszkva). Gaillard. rondellák (kaputoronnyal kombinálva: barbakán). . Orange. vagy egyszerű falgyűrűvel körbevett udvar. Alapvető vártípusok: . A bástyák belseje tömör volt. Ani. Kialakultak az ágyúállások. Intercisa). A terepadottságok helyenként a természetes sziklaképződmények várként való fölhasználását is lehetővé tették. Manazkert. többszörös védőművel kombinálva (pl. pl. Aquincum). gyilokjáró. A középkor végén kialakult a fülesbástya (ó. Novgorod. A provinciák településein a védelemnek fokozott szerepe volt. Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein is létesültek(Crak des Chevaliers. Misztra. fellegvár és városfalak). Campona. pártázat. tarisznyavár (előretolt ágyúállás).1593). századtól jelentős várépítési és erődítési tevékenység folyt (Amberd. pl. Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v. de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl. palánkkal. Sinai. Carcassonne. szuroköntő. A castrumok. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá (pl. stb. palánkkal kombinált sáncrendszer. A Birodalom határán (limes) lévő településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona.és palotaegyüttes. Sabaria). Sz. ezek egyrésze a középkor folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia. Arques.

Firenze. foglalkozása határozta meg. A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szűkössége. Az egészségügyi létesítmények (ispotály.Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). vagy a templomerőd: a templom az öregtornyot helyettesíti. Gönc. de az ereszés gerincvonalak az utcatengelyre merőlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. S. tornya van védelmi célra kialakítva (pl. Bártfa). járvány).). Lübeck. Assisi. céh-székházak.Katalin kolostor. A római hidak mintájára hidakat építettek. Lübeck. stb. városkapuk) lényegében megegyezik a váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt. az utcavonalat lezáró alacsonyabb. Tours. a közlekedés biztosítása és az építtető vagyoni helyzete. Freistadt. Magyar középkori építészet A korábbi jegyzetben . Medgyes). az örmény "anapat"-típus).ház. esetleg kicstár). Buda. Albi. Jellegzetes megoldás francia. 7. hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar . Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány funkciója (őrszoba. Nürnberg. Muzsna. ezt a fejezetet a jelen jegyzetből kihagytuk. Szászkézd). építésük az adott rend előírásaihoz alkalmazkodott (pl. főleg lovagrendi kezelésben voltak. 8. s az emelet konzolosan előreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenőrizhető). Gimignano). Firenze. Rendszerint a város főterén. az erődített templom: az épület teteje. A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl. részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit. A város. Ugyanakkor figyelmet érdemel. néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. Lund. A gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés). kereskedőház.a tárgyalás logikáját követve . A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"durch frahrt .alacsony színvonalú volt (útburkolat hiánya.déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak. börtön.a római városokhoz viszonyítva . szabadon áll.északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak. . körülötte szabályos várrendszerrel (pl. irattár. mint zárt társadalmo organizmus részben fölismerte. Regensburg.itt került sor a magyar középkori építészet vázlatos bemutatására. Verona. toronytalan épületek (pl. A zsúfoltság és a közművek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tűzvész. várostorony (tűztorony) és loggia vagy loggiás lépcső csatlakozik hozzá. pl. Siena. menhely) egyházi. téglaépítészet váltotta föl. Vörösberény). A kezdeti faépítészetet részben. . posztócsarnok. Nagyszeben). és toronyszerű. Berethalom. Sopron). Mödling. a tetőgerinc és az eresz vonala az utcatengellyel párhuzamos (pl. Az északi terület városházái egyszerűbbek. Ponte Vecchio). csatornázás elmaradása. Homorod. magasabb egységből áll (pl. Lőcse. Bamberg). Mivel a magyar építészet bemutatására önálló jegyzet készült. német és skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk). A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselője a városháza. pl.2.). a főtéren szabadon álló. Bologna. A városi védelmi rendszer (városfalak. Városi világi építészet Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlődésével az önellátó feudális bitrokközpontok helyett a városok jutottak vezető szerephez. A lakóház alaptípusai: . emeletén díszes tanácsterem volt (pl. Pozsony). A közlekedési építés . A városi lakótorony kéttraktusos épület. majd egészben a kő v. stb.

Építészet a nyugati provinciákban 2. A kialakulást befolyásoló tényezők 4.3. Szerbia építészete 2. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában 2.3. kőépítészeti hagyatékot a "második Róma". A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra. † † † Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik.3.4. több szállal is kapcsolódott az európai fejlődési irányokhoz.3.1.3. mint a római provinciákon szerveződő prefeudális-feudális államok kultúrájára. Szórványemlékek a népvándorlás korából 4. Közép-bizánci építészet 2.4.2.1.1. Ókeresztény építészet a provinciákon 1.4.2.1.2.2.2. vagy annak fölélesztésével találkoztunk.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete 2. Ravenna kora-középkori építészete A romanika szakrális építészete 4. a nagy római kultúra hagyatékával. Népvándorláskor 4. Az ókeresztény építészet előzményei 1. uralkodói építkezések .4.1.1. Ősi formakincs továbbélése 4.3. Bolgár birodalom 2.3. Az antikot szinte már elfelejtő későközépkori művészettel egyidőben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban.1. Az egykori Birodalom építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében.2.3. A Balkán bizánci hatású építészete 2.2. Római (antik) hatás 4.1.4.1. Georgia (Grúzia) 2. Palesztína 1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1. Ókeresztény építészet Rómában 1. Fejedelmi.1. Román fejedelemségek építészete 2. Késő-bizánci építészet 2. Tartalomjegyzék Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete 1.4. Orosz fejedelemségek 2.1.3.1. Kora-bizánci építészet 2. Gótok építkezései 4. Egyiptom 1.3. Bizánci építészet 2. a római egyház térítői tették újra érthetővé és fölfedezhetővé a középkori népek számára.4.2.4.2.4.1. Szíria 1.2. A holt.építészet fejlődése rendszeresen. Arménia (Hajasztán) 3.4.2.1.

1. Magyar középkori építészet Tartalomjegyzék .Németország 5.3. Angol gótikus építészet 6.2.1.2.1.1. Német-római császárság építészete.3.5. Ciszterci romanika 5.5.3. Ferencesek 6.1. Szerzetes. Középkori világi építészet 7.3.5. A térítő bencések első építkezései 5. Városi világi építészet 8.5.2.6.4.5. Várépítészet 7. Polgári gótika 6. Német-római császárság építészet.1. "Karoling renreszánsz" 5.2. Német-római császárság építészete.5.2. Ciszterci építészet 6.2.2.6.2. Az észak-francia gótika elterjedése 6. Németország 6. Gótika 6. egyéb terület (Bajorország. Dominikánusok 6.1.4.és zarándoképítészet ("bencés romanika") 5. Észak-francia ("katedrális") gótika 6.2.2.2.1. Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika) .2.1. Közép-Európa 7. Bizantizáló romanika 5.6. "Latin" gótika 6.3.4. Normann ("imperiális") építészet A gótika szakrális építészete 6.1. Itália 6. Romanika 5. Németország 5.Itália . Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek") 6.2.1. Interregionális áramlatok a romanikában 5.2.2.6. Lombardia 5.1. Interregionális áramlatok a gótikában 6.2.Provence .4. Karintia) 5. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful