BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék "A középkori építészet történet" c.

tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:

A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag) Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék nappali és kiegészítő tagozatán kötelező oktatási tárgyként szereplő "A középkori építészet története" c. tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is akarja pótolni az előadások anyagát, csupán azok főbb gondolatmenetét rögzíti. És főleg nem áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását. Európa középkori építészetének fejlődése térben és időben szerteágazó folyamat. Az egyre bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos megszűnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérő fejlődése, nem-keresztény kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak művészi kifejezésmódjára. Ezt a középkori fejlődés folyamán egyre változó visszatükrötődést a szakterület kutatói és a szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen eltérő módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzőbb, kor- és stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök időre", a legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb művészi kivitelben készítették őket, az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítő ú.n. "világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlődés-adta korszerűsítés következtében gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemző állapotuk szinte alig határozható meg (pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsősorban a templomépítészet kimagasló emlékei említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját. 1. rész:

Róma és a keresztény kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása 1.1. Az ókeresztény építészet előzményei Időszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és a mai történettudomány. Ettől kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérően alakult. A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez a dátum is Jézus születéséhez kötődött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.

Gergely pápa működéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor" elhatárolása nem egyértelmű. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késő-római kultúra és építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot találóan nevezik a "kettős kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bővült. Ennek építészeti megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római "basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.

Split (Spalato), Diocletianuspalota (300. k.). Palatium Sacrum, az ókeresztény templom egyik funkcionális előképe.

Trier, Nagy Konstantin palotája (IV. sz. eleje), 313 után keresztény templommá alakították.

Róma, Basilica Nova (Maxentius-bazilika, 306312), a római ókeresztény bazilika "szerkezeti" előképe.

A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztériumvallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb. kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek a római ideológiába. A légiók és a kereskedők vándorlása során a misztériumvallások a birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum, Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.). Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd rövidesen függetlenedett tőle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl. Építészeti előképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi) templom" csak áttételesen értelmezhető (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az első keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

A mózesi "Szentsátor" (i.e. A "Salamoni templom" i.e. A kapernaumi zsinagóga korában XIII. sz.), rekonstrukció. ld. 950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció). 2.Móz.36,8-40., 15. 4.fej. Az első ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.

Qirqbiza, háztemplom (IIIzsinagóga, Dura-Europosz, háztemplom, (III-IV.sz.) IV. sz.), alaprajz részei: 1.előtér, 2. udvar,3.tornác,4.coenaculum, 5. oltárhely, 6. cathedra, 7. diakónus-ajtó, 8. protheszisz, 9.baptiszterion,10.keresztelőmedence, 11. consignatorium, 12.emeleti feljáró a lakásokhoz,13. empórium, nők helye (?). Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes "terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben (arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a liturgiát is itt végezték. Társművészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív, mint díszítő célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és betűszimbólumok. Plasztikai alkotások (domborművek) a szarkofágokon jelentek meg. Dura-Europosz, III. sz.

Ádám-Éva falfestmény. . . -cselekmény az épület központjában kap helyet.Jellegzetes római katakomba-térformák. a közösség a templomon kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétől). "Passio-szarkofág". Pietro e Vatikán. Ez a térforma a történeti építészetben a keresztény templomok leggyakoribb típusává vált.gyülekező (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér.2. keletelt. felismerve az államhatalom és a keresztény ideológia összefonódásában rejlő lehetőségeket. k. Kialakításában előképként az antik templomok nem jöhettek szóba: . Marcellino katakomba.az antik zsinagóga (imaház.egy látomás hatására . Salvator (Lateráni bazilika). 350 k. Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika. "Jó Pásztor" mennyezetkép.az antik templom cellája csak az isten-szobor őrzésére szolgált. A római Via Latina alatti cubiculum-sor alaprajza. Az állami elismerés nyomán lehetőség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére. eleje 1. Callixtus-katakomba. jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. IV. . Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki: . a kultusztárgy v. SS. Róma.kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna. 325-ben a Nikaiai Zsinat már az államvallássá vált kereszténység első hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt a zsinaton). Ókeresztény építészet Rómában Nagy Konstantin császár 313-ban .sz. baptisterium).az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek befogadására és mozgatására a liturgia során. Róma. Római példája S. előcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok közvetlen funkcionális előképének tekinthető. Többnyire a kiemelt . 200.a Milánói Ediktummal biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát.

metszet. 9. Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó körbevezetésével oldották meg. udvar. 5. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét keresztházzal oldják meg. mellékhajók. diadalív (arcus triumphalis). 10. Giovanni in Róma. Római példája a S. IV-V. alaprajz. A római memoriális bazilikák jellegzetes. belső előcsarnok (endonarthex). Empórium (női karzat) a mellékhajók fölött lehet (Rómában nincs). 14. galilea). Péter templom). alaprajz. Sta Constanza (354 Róma. baptisterium. mely ugyanakkor valamilyen emlékhelyet.n. rekonstruált tömegvázlat. metszet. lateráni (315 k. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz. 3. 4. ciboriumos oltár (martyrium. Római példája a Sta Constanza sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma. apszis. Baptisterium. kincstár. kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban "emléksír-templomnak" is nevezik. körüljárós bazilikák. főhajó.). 15. E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább ("francia-szentély"). alaprajz. confessio). e. Pietro Vecchio bazilika (324-337). kapuépítmény (propyleia). 12.) mauzóleum. . 7. kút (kantharosz). Róma. S. 2. Laterano (313-320). Pál) bazilika. . alaprajz. Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja: 1. raktár. cathedra. S. 11.középrésszel bazilikális szerkezetű ("centrális bazilika"). 6. külső előcsarnok (exonarthex. keresztház. 8.memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér. Róma. presbyterium. vagy a S. 13. Pietro Vecchio (Régi Sz. századi csoportját képviselik az ú. memoria.

Sz. Palesztína A Rómában megfogalmazott templomtípus. a Születés-barlang. Westwerk.3. Ennek megfelelően a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból adódó funkciót is ki kellett elégíteniük. Szent sír templom (alaprajzi átépített állapot). Jézus földi működésének színterein) a IV. Názáret. rekonstrukció). Jeruzsálem. az ókeresztény bazilika a birodalom több provinciájában . Legfontosabb. . alaprajz.3.a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva . Pál)..) 1. Kapernaum. Agnese. sz.Jeruzsálem. Palesztínában (Szentföldön. ma csak centrális Anasztaszisztere áll. Pakhomiosz hozta létre az első szervezett közösséget (koinobiták.2.). Jézus születése bazilika (325-333. Sebastiano). Lorenzo fuori le mura. Az emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely. A zarándokhelynek ez a kialakítása a későbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált. . Szent sír bazilika (325-336. az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú. típusalkotó emlékek (eredeti formájuk csak régészeti föltárásból ismert): . XII. többször átépítve.1. stb. sz. századtól jelentős szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeiből a hívek fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem. Antal. Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta . Betlehem. 1. Egyiptom Egyiptom pusztáiban. A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg. S. 2. Szentsír kápolnák. szerzetesek). a középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély".): 1. századtól a vallásgyakorlás spciális formájaként terjedt el a remeteség (Sz. Ilona mauzóleuma). S. Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI.módosított formában fejlődött tovább. 1. majd a szerzetesi mozgalom. 4. A sivatagi remetékből (anakhoréták) 323-tól Sz.Római körüljárós bazilikák (IV-V. Jézus születése bazilika (eredeti és Jeruzsálem. sivatagjaiban a III-IV. századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán Sz. Basilica Apostolorum (S. mellette a Sta Constanza mauzóleum.VI. században gyökeresen átépítve): memoriális bazilika. Az apszis mögötti önálló.).Betlehem. stb. együtt-lakók. SS. centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sírbarlangot és a Golgota-sziklát.3. 3.

. Részei: .hettita városkapumotívum. madbah). trikonchás elrendezést kapott. ugyanakkor őket el kellett különíteni a "laikus" közösségtől. oltár körüli szolgálat). déli melléktér.A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma. alaprajz. A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus. . sz.zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend).centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentőségű). . Sz.Abu Menasz. Az V-VI. Abu Menasz. benne nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz.egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós. Deir-el-Abiad. oszlopálló szerzetesek). megemelt tér. keresztház nélküli változat). Boszra. kolostortemplom: Itt külső zarándokforgalom nem volt. Vazul (Baszileiosz. kolostortemplom.). Példa: QalatSziman zarándoktemplom (V-VI. Sz. században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája megtalálható: . vagy az apszis önálló.protheszisz. fölmagasztosult oltárral.3. . Gerasza. századtól ismertek ókeresztény bazilikák.Deir-el-Abiad.3. keresztház nélküli bazilikák. A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti előcsarnok (livan) . 1.). Példák: Eszra.diakonikon. de építészetében megőrizte az ókeresztény hagyományokat. zarándoktemplom (395-408): Sz. Ez az igény a keresztház megnövekedését eredményezte. századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult. . Típusalkotó emlékek: . eredetileg az evangéliumos könyv őrzési helye. az egész együttes a szerzetesi életet szolgálta. Turmanin (480 k. Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal. Menasz sírja fölé épült kettős bazilika. ugyanakkor a liturgiának megfelelően az apszis gazdagodott. az adományok előkészítésének (proszkomidia) a helye. Szergiosz és Bakkhosz templom (512). Szíria A virágzó keleti provinciában a IV. a zarándok-forgalom "kiszolgálását" a szerzetesek végezték. 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig használatos szabályzatát (bazilita rend).Menasz sírja) kialakításával.) .apszis. esetenként szélsőséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl. . hármas szentélyfejjel. baptisterium-együttes (529-533). A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika térszervezetében változtatásokat igényelt: . készületi és raktár tere. A korai egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerűsödése figyelhető meg (háromhajós. alaprajz. zarándoktemplom. Az V. Példák: Qalb-Luzeh (460 k. .A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek. északi melléktér. György templom (515).meg Nagy Sz.

bazilika (480 k. Sz György templom Boszra. .). alaprajz. (515). axonometrikus metszet. metszet. tömeg-rekonstrukció. Sz. Szergiosz és Bakkhosz templom (512. metszet.). Turmanin. homlokzati rekonstrukció Eszra. belső rekonstrukció. Alaprajz. alaprajz. metszet.Qalb-Luzeh. metszet. püspöki székesegyház. alaprajz.

kolostoregyüttes.). 3. 1. . bazilika. századi építészetére.). első fele) és kolostora (VI. V-VII.Ravenna VI.Bizánc építészetére. Rekonstruált alaprajz. sz. 2.Qalat Sziman.a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia. Oktogon a Szent oszlopával. . . zarándokházak. . sz. fejezet).3. 1. Szíria hatása és közvetítő szerepe: . sz. Oszlopálló Sz. Simeon zarándoktemploma (V. 4.Európa preromán és románkori építészetére (gallikán liturgiák révén).4. Építészet a nyugati provinciákban Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4.

alaprajz. A Birodalom kettéosztása után (I. A VI..mint a keleti rész fővárosa .Konstantinápoly fejlődésnek indult. század elején jelentős császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma. pont). században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg a császári és a szerzetesi építkezéseken. . A Johannész Prodromosz templom.. a Sztudion katholikonja (455-463). Konstantinápolyban az V. Építészetében tovább éltek a késő-antik. a körüljárós oktogonális tér az egykorú ravennai építkezéseken is megjelent (S. A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú. Vitale). század elején . 379) . de a VI. Perigueux). A Hagia Eirene templom (532. Sz. ld. Konstantinápoly. majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír. A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek. 740. de közvetve hatott a karoling építészetre is (Aachen. viszont a térformája hatott az európai romanika bizantikus hatású területeire (Velence.típusalkotó. Bizánci építészet Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá.I.1. 3. A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom kizárólagos örököse lett.) A birodalmon belül földrajzilag. György) mutat. a római ókeresztény és a kisázsiai hagyományok. és a megbízó személye szerint több építészeti központ alakult ki. egyedi emlékek keletkeztek. A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt. a Sztudion kolostor katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi.2. században még elsősorban a római (és korai szír) térformák hatása a jellemző. örmény) szerzetesek temploma volt. 564.) kupola-sorolásos tere átmenetet jelent a római (szír) hosszanti. metszet. sz. A VI. Térformája szír előképre (Eszra. Jusztinianosz császár (527-565) építőtevékenysége nyomán . Kora-bizánci építészet (V-VII. Theodosziosz halála. A Hormiszdasz palota melletti Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt. Hagia Eirene (532-től). és a középkupolás centrális bizantikus terek között. alaprajz. 2. Essen). ötkupolás tere rendszeres liturgia végzésére nem volt alkalmas. kolostor Konstantinápoly.

Konstantinápoly. 11. 6. Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom Aposztoloi mauzóleum (528. 3. 4. metszet. főkapu (császárkapu). A középkupolás. Szkeuophylakion (Szentsírkápolna. Konstantinápoly. 12. . 10. átrium. 8. harántpillér. A Hagia Szophia császári főtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester állította helyre). 1. metszet. exedra. Hagioi Konstantinápoly. körüljárós centrális tér (szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal. Jézus szenvedésére és a Szentsírra utal. apszis. korábbi templom maradványa. kupolatartó harántheveder. 2. A déli oldal keresztelőkápolnája szír előképre mutat. 5. endonarthex.Konstantinápoly. 9. Hagia Szophia templom. exonarthex. Konstantinápoly. Szekeuophylakion alaprajza és metszete. alaprajz. 565). alaprajz. a hosszemetszet. hosszanti tartópillér. baptiszterion. kincstár). Hagia Szophia templom. . félkupola. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló. Hagia Szophia templom. axonometrikus metszet. konchákkal bővített tér a hosszházas és a centrális tér speciális ötvözete. 7. 13.(527-536).

V. kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemző nagy keresztházzal (egyiptomi analógiák). Társművészet: a bizánci művészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány". Hagiosz Démetriosz. sz.Konstantinápoly. Thesszaloniké. Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet első nagy központja Thesszaloniké volt. Síkművészetben kezdetben a mozaik dominált. Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererősödött a szerzetesség.) részben római ókeresztény hagyományokat. Hagia Szophia templom. aminek "árnyéka van"). a lavra a külső forgalomtól elzárva működött. egyes területeken (pl.). részben a Hagia Szophia által képviselt középkupolás formát. majd megjelent a táblakép-festészet (ikonok). Nagy Sz. Hosziosz David. Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák térformáját követték. a katholikon rendszerint középkupolás. A térformának perzsaszasszanida előképei vannak (tűztemplomok). mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. A kolostorok másik formája. Balkán) a freskófestészet. . tömegvázlat. jelentős külső forgalma is volt (Thesszaloniké. itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi liturgia szolgálatában állt. axonometrikus metszet. A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550 k.). A kolostor főtemploma. 412. kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké. Hagiosz Démetriosz. A szerzetesi templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn. alaprajz. részben a katholikon térformát szintetizálja.

alaprajz. Leonidasz bazilikája (V. Korint-Lechaion. exonarthex. Epheszosz. 10.szerzetsség-képviselte . ambó. Katapolani templomegyüttes (550 k. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését" jelentette. Elmélyült az ellentét a császári hatalom és a . alaprajz. János templom (VI. míg a nyugati félkörös átrium már a Karolingkori kétszentélyes templom előképeként fogható föl. preszbyterion. Leó császár (717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás). metszet. a Latomosz Parosz. Epheszosz Sz. axonometrikus metszet. oltár. Korint-Lechaion Sz. templomhajó. endonarthex. militarizálódott. Ezt ellensúlyozandó III. sz. 9. kórus. első fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése. baptiszterion. 6. sz. sz. 2. keresztelőegyház. Sz. első bazilika. században eltérő hatásra mutató térformák létesültek. 5. Jusztinianosz császár halála (565) után bel. alaprajzi rekonstrukció. 3.) A császárság I. más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentős károkat okozott a bizánci képzőművészeti alkotásokban. eleje). 2. Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. apszidiális átrium. Sz. metszet.2. előudvar. Hosziosz David. 1.Thesszaloniké. 8. keresztház. eleje) kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat. kolostor katholikonja: alaprajz. "Nagy bazilika". 4. memória-tér. János temploma (VI. sz. 2. mauzóleum.). eleje). Leonidasz bazilika (V. A .és külpolitikai szempontból a hanyatlás jeleit mutatta. 7.egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet (zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. Közép-bizánci építészet (VIII-XII. 1. sz. 3.

végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett. kolostoregyüttes Periszterai. Daphni.) a grúz autokephál egyház. "athonita" tértípusnál). kút. sz.1080). sz. sz.). A főtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült. a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi étkező (trapeza). 2. A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-től). Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita) térformáját követik. alaprajz. 5. helyszínrajz. fenyegetését. katholikon (VI. sz. 1080. 6. kupolasorolásos terét idézi. alaprajz. gazdasági udvar. Romanosz sírtemplom (X. Megara..sz. Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy előcsarnoka (lité). trikonchás katholikonja típusalkotó lett ("athonita térforma"). a kettős templom alaprajza. századtól érezte az arab hódítás előretörését.). axonometrikus metszet.). II. 4. sz. (XI. A főtemplom a katholikon térszervezete szerint épült. a Hilandar kolostor (11971299) a szerb autokephál egyház alapítása. a szerzetesi zsolozsma színhelye. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X. kolostorudvar. Istenszülő templom (1035).).. A korszaknak Bizáncnak a keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget. András Daphni. a a kereszt-szárakban trikonchás megoldással (min az alábbi. Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van kolostora: az Iviron kolostor (XI. sz.). Sz. Külpolitikailag Bizánc a VII. Sz. Megara. templom (870). Sztirisz. A kor építészetének legjelentősebb alkotásai a kolostorok. . trapeza. . századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum görögkereszt-alaprajzú. Fontosabb emlékek: Sztirisz. kolostoregyüttes (VI. András templom (870-871) a VI. Periszterai. Helyszínrajz: 1. 3. kolostoregyüttes (XI. Sz. kolostoregyüttes.

sz. Thesszaloniké a latin császárság hűbérese volt (1204-1246). 1060) kolostori főtemplom. A korszak jelentőségére árnyékot vet a XIII. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is megszűnt a Kelet-római Császárság.Athosz. század végétől erősödő iszlám terjeszkedés veszélye. alaprajz. kolostor. Fontosabb emlékek: Misztra. Konstantinápoly 1261-től vált újra az újjáéledő birodalom fővárosává ("Palailogosz-reneszánsz"). Athosz. a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza.Hilandar szerb Athosz. Panagia Parigoritissza . Hagia Szophia palotatemplom (1350). utóbb a későbizánci restauráció fővárosa lett. sz. Innen indultak ki a császárság újraegyesítésére irányuló törekvések. Késő-bizánci építészet (XIII-XV. Trebizond. alaprajz. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt (1259-1460).) A keresztes hadak támadása nyomán 1204-től Konstantinápolyban "latin" császárság alakult. Pantanassza kolostor Misztra. Hagia Szophia Arta. sz. Misztra. metszet. Iviron grúz kolostor. alaprajz. azaz a Bizánci Birodalom. Pantanassza kolostor (1428). Építészetileg a korszak jelentős újításokat nem hozott: templomépítészet a katholikon-térformát ismételte.. főtemplom (XI.3. Az újjáéledő késő-bizánci birodalom kisázsiai központja Trapezunt (Trebizond) volt. A hagyományos katholikontérforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi.). 2. Misztra. székesegyház (XIII. Megiszté Lavra (963. metszet. különböző variánsokban. emeletes oszlopszerkezetet alkalmaztak. Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között.). főtemplom (11971299).

katholikonja (1428). axonometrikus metszet. katholikon (1282-1289). (1350). . alaprajz. székesegyház metszet. alaprajz.

bizánci fennhatóság 1185-től II. sz. sz. bizánci kapcsolatok.4. fővárosa Baia Havasalföldi ortodox egyház 1393. Komnenosz dinasztia 1204. Makedónia birtokbavétele 1334. Athosz alapítása 1081 -1185. 2.1460. Az építészeti előképek sorában a keleti . Makedon dinasztia 961.4. Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata. Első bolgár birodalom (fővárosa Pliszka) 852 .963. A kor reprezentatív alkotásai: erődítések. iszlám uralom Bolgár birodalom: VIII.2. Morava-i fejedelemség Román fejedelemségek: (Havasalföld. Palailogosz "reneszánsz" 1453. III. Nikaiai (bizánci) császárság 1204 -1259. Autokephál bolgár egyház 967.4. fele: raskai fejedelemség 1159 . Moldvai fejedelemség. Önálló szerb egyház 1282. Bizánci támadás 1018. Ohrid elfoglalása XIV. sz. Borisz kán. sz. iszlám fennhatóság XV. Konstantinápoly eleste. Tompos Erzsébet nyomán) 2. Ohrid elesett. míg a szerzetesi építészet központja Ohrid volt.1280. Moldva) XIII. sz. Tarnaszentmária) nem bizonyított. fővárosa Preszláv 917.) fővárosa Pliszka volt.1453. Latin császárság 1259 . bolgár birodalom. Iszlám előtetrörés A Balkán középkori térképe (dr. templomok. századtól mutatható ki: Az uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom"). fővárosa Tirnovo 1393. IV. eleje: Koszovo-Metohija központ 1389. eleje: Neve Ţara Romanesca (Havasalföld). Az első bolgár birodalom (VIII-X. Szkopije elfoglalása 1322 . Keresztes hadjárat. Iszlám berendezkedésd Szerbia: XII.889. nagyobb építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak. Nemanja dinasztia 1220.1. sz. paloták.867. despotatus 1261 . Moldvai ortodox egyház 1500 k. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában Chronologia Bizánci birodalom: 717.1. fővárosa Çimpulung 1359. Jelentősebb keresztény építészet a IX. Milkovói (latin) térítőpüspökség XIV. Misztrai helytartóság. A Bolgár birodalom építészete A bolgár terület kezdettől a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás harárterülete volt.1331.1. Konstantinápoly eleste. Képrombolás (ikonoklaszmosz) 867 -1059. A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való kapcsolata (pl. A Balkán népeinek építészete 2. Urosz fejedelem. sz.

vége). Bacskovo. "Nagy bazilika" (IX. 1446. esetleg az "athonita" térformára emlékeztető formában (Rila. Pliszka. . Bacskovo). palotatemplom. az építészet központjai elsősorban a kolostorok voltak (Rila. sz. "Aranytemplom" (IX. kolostor (XI. A második bolgár birodalom (1185-1393) fővárosa Tirnovo volt. (1335. alaprajz. Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felől (itáliai érdekeltség) és Bizánc felől (vallási érdekeltség).1.(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetők nyomon. tömegvázlat. 1018-ban a birodalom bizánci fennhatóság alá került.1456) Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén. Az építészeti hatások egyre bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép. sz.. kolostoregyüttes helyszínrajz. közepén jött létre. Preszlav. Az építtető részben maga a szerzetesség. 1604).4.és későbizánci építészet "katholikon" térformái érvényesültek. 2. míg a tömegalakításban .. sz. a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt.). alaprajz. Bojana. tömegvázlat. Az építészetben jellemzőek a bizánci típusú térszervezetek.). esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva. míg a homlokzatalakításban dalmáciai hatások érvényesültek.2. részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. Rila. Szerbia építészete (XI. alaprajz. sz. Bacskovo). önálló szerb királyság a XII. sz.

. fővárosa Cîmpulung. bazilika). de hosszanti térsorolás alkalmazásával (pl. metszet. metszet. sz. rajza).4. Krusevac. Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását mutatják (pl. katholikon. Curtea d' Arges). Athosz-hegyi Hilandar kolostor). Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek. pl. Építészeti műhelyközpontok: Raśkai iskola (XII-XIII.3.a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerű kupola-megoldások). . Moldva. 1359-től fejedelemség. katholiDzsurdzsevi-Sztubovi (1170). templom. sz. Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható. század elejétől önálló vajdaság. alaprajz.sz. déli homlokzat.1.. Kruśevac). A homlokzatokon egyértelmű a dalmáciai hatás. katholikon (1380). Lazarica kolostor Ravańica. kon (1375-1381). Moravai iskola (XIV-XV. alaprajz. metszet. pl. metszet (Balogh I. központja Baia. kolostoregyüttes (1318-1321). a XIV. 2. pl. (1183-tól). Sz. alaprajz. Cîmpulung. metszet. Kośovo-Metohija (XIII-XIV. Studeńica. de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetők.. katholikon. Román fejedelemségek építészete A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (Ţara Românescă). A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai. Graćanica. alaprajz. Studenica). kolostor. alaprajz. Az építészetre erősen hatott a korábbi faépítészet. Mária kolostor Graćańica.

Szófia székesegyház (1037-1067). Sz. sokhajós-sokapszisos bővítéssel. Cozia. sz. A Sz. alaprajz. Szófia székesegyház. Sz.) követik a Kijevnél . Curtea d' Arges. Egyes épületei (pl. tömegvázlat. metszet. kolostortemplom (1457-1504). tömegvázlat. Cîmpulung. kolostortemplom (1386). püspöki székesegyház (1512-1521). 1045-1050.). Kijev. metszet. 2.Keleti és nyugati hatás ötvöződése: Voroneţ. A IX. majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezető szerepet. A novgorodi fejedelemség (X-XV. századtól pogány fejedelemségként föltűnő. A kupolák megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1). Előképe a konstantinápolyi Panakhrentosz templom volt.2. Fejlődésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérően alakult. keleti homlokzat. sz. alaprajz.4. alaprajz. alaprajz. utána jelentősége csökkent. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy bizánci típusú katholikon térforma. bazilika (XIII-XIV. Orosz fejedelemségek építészete Oroszország területén a IX-XVI.) építészete erős faépítészeti hagyományokkal rendelkezett. század között önálló fejedelemségek léteztek.

Demeter templom (1094-1097). a nyugati oldalon egy boltszakasszal megtoldva. Legfontosabb építészeti együttese a moszkvai kreml (uralkodói központ. egyszerűsített formában. Novgorod. homlokzati lapos-domborművek. .). Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon. de a továbbfejlesztés során ettől eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak (pl. az Uszpenszkij székesegyház (13261333) ötkupolás. (1045-1050). Az épületeken a késő-bizánci építészet elemei. sz. Mátyás király szolgálatában is dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester működött közre. Szófia székesegyház alaprajz. Novgorod. Sz. az európai reneszánsz formakincse és az ősi orosz faépítészet homlokzati megoldásai sajátosan keveredtek. míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat vették alapul. Georgij katholikon (1119).megismert sokapszisos-sokkupolás formát.és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetők: toronyszerű középkupola. vakárkádos homlokzat. Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. fejedelemség (1125-1238): Rövid életű rusz. Vlagyimir-Szuzdal. Sz. 1119. A tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült. A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. Jurjev kolostor. metszet. Jurjev kolostor. A moszkvai kreml főtemploma. alaprajz.) a tatárjárás után jutott vezető szerephez. A tömeg. majd a korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett. a tatárjárás után a jelentősége megszűnt. templomok). bizánci katholikon térformát mutat.

Sz.: első örmény állam (Jervanida dinasztia) i. sz.e.: "Aranykor" 654-885. Sz.3.: II. fénykor (főv. VIII. Kereszt kultuszhely. Sz.e. 63 után a terület római uralom alá került 226-tól: ütközőpont Róma és a Szasszanida birodalom között IV.: tatár fennhatóság 1329-1334. Kutaiszi) 1089-1125.: Arme tartomány (Urartu része) i. ill. sz. XV-XIII. sz.: Dzsvári.: kelet-római fennhatóság.: az ország fölosztása (Irán. alaprajz. metszet. sz.Bagrat király.Vlagyimir.: iszlám hódítás kezdete (emirátus) VIII-X.: Kaheti önálló fejedelemség 975-1014.: Dvin-i zsinat. Nino térítésének emlékére ("Életadó oszlop") 736. metszet.: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc) 506. (Építő) Dávid király. 2.e. templom (1094-1097). 1467-1479). önálló nemzeti egyház 591-705. Mirian kartli-i király államvallássá tette a kereszténységet 523.: A kereszténység államvallás Örményországban (a világon először) 374.: III.: monofizita (szír. részleges fennhatóság 114-117.: Hajassza állam i. örmény.e. szerzetesi építészet 1220-1329. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet VI.: bizánci hatás erősödése VII. az első örmény liturgia megszületése 396.: IV.e. Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i. 95-től: harcok Rómával.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiától. keresztény kultúra a tengerparti városokban. 500 k.e.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok i.Demeter Moszkva. Giorgi király országegyesítése 1555. sz. 570. sz. Törökország) Örményország (Hajasztán) i. alaprajz.: arab fennhatóság . kopt) kapcsolatok 578-604.4. (Nagy) Trdat király uralkodása 301-305.: Armenia római provincia 287-330.: V.

n. a területnek zsinagógai hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak. A bizánci hatást a katholikon-térforma középbizánci változatai jelentik.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor") 1054. Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. Gurdzsaani. Fülkékkel bővített középkupolás tere szír hatású.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia) 1223-tól: mongol hódítások 1555. Építészetében két korszak különíthető el.n. axonometrikus metszet. alaprajz. de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is építettek (Botszorma.3. Kutaiszi). székesegyház). Az ú. majd az arab hódítás áldozata lett. A liturgikus térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. Utóbbi inkább a centrális. sz. Sz.1. közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"templomtípussal. Georgia (Grúzia) középkori építészete Grúzia területén a kereszténység a IV. Kereszt metszet. Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal mutatnak rokonságot.fénykorát élte.önálló királyságként . Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel. Kumurdo). metszet. A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda. A Mcheta melletti Dzsvári Sz. "háromegyházas templom" (pl. templom (585-605). Dzsvári. Sion püspöki székesegyház (478-494).: Perzsa-török megállapodás (Amasszia) 2. Folyamatosan ütközőpont volt Bizánc és a Perzsa birodalom között. sz. A X-XI.) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény építészet hatása érvényesült. Egyháza 472-től monofizita lett (szír hatás).) bontakozott ki.4. Sz. kolostorokat hozott létre (pl. Nino térítésének emlékére épült a IV. majd 607-től a bizánci egyházhoz csatlakozott. Kereszt temploma (585605) Sz. A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhető az ú. Vardzia). századtól elterjedt. . prefeudális korban (V-VII. memoriális építészetben jelentkezett. hangsúlyos középkupolával (pl. A szír-örmény külsőtornácos bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház (Oski. A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket. századi mártírium helyén. Bolniszi. században . Bolniszi székesegyháza (478-494) kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külső tornácos szír-örmény bazilikáknak a hatását.885-1045. Mcheta. Mokvi. alaprajz. Kachi).: Szeldzsuk támadás 1080-1226. fejedelmi templom).

Oski. alaprajzok. Világosító Sz. 2. fejedelmi templom.. székesegyház egyházas" templom. A IV-V.). székesegyház (X. metszet. sz.2. alaprajz. Kachi. . sz. székesegyház (X.4. emléktemplom (XI. Baguaszi családi templom. oldaltornácos) templomok hatása érvényesült (Karnut.alaprajz.szintén keleti szír liturgikus hatásra háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin. Nikorcminda.). Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentős alkotásokkal gazdagodtak. végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház. alaprajz. sz. sz.Gurdzsaani. Tekor). II. Az építészet első fénykorát ("Aranykor") a VII. Örményország (Hajasztán) középkori építészete Örményország területén először vált államvallássá a kereszténység 301-305 között (III. Kumurdo. (1003). Kutaiszi. Artik). 2. (1010-1014). (VII-VIII. fele). Az V-VI. Trdat király. Kezdetben a keleti szír egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban. metszet. "három.). sz. 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és építészet hatása alá került. fele jelentette: az egyházi központ. Az "aranykornak" 654-től az arab hódítás vetett véget. első fele). l. alaprajz. sz. templom (X-XI. Mokvi. Gergely működése nyomán). században a keleti szír (egyhajós. alaprajz. Ereruk.3. században . Tanajat.

alaprajz. székesegyház II. egyház. sz. Pavia). metszet. Hripszime templom (614. metszet. alaprajz.). bazilika (V.Vagharsapat (Ecsmiadzin). Dvin. alaprajz.egyház (641-652). . Tanajat (IV-V. Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás időszakában az első jelentős művészeti központ az Arcrunida-királyság egyházi központjában.). Kereszt tiszteletére. Gaghik Arcruni király 915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz.ódus (VI. metszet. lomok. Thoramanjan elvi rekonstrukciója). Az agtamari épületplasztikai műhely (laposan faragott domborűvek) hatása Európában is kimutatható (pl. 2.Karnut. sz. egyhajós. oldaltornácos temp. Sz. sz. alaprajz. püspöki magánfői főtemplom (625). (Th. alaprajz. fele).Ereruk. Az "aranykor" jelentősebb emlékei: Szurp Ecsmiadzin. homlokzat 618). peri. ásatási alaprajz. Aghtamar-ban alakult ki. Zvartnoc.

Kereszt templom (915-921).Aghtamar. Sz. . nyugati homlokzat. alaprajz.

Gaghik-templom (1001-1013.) részben hagyományőrző ("Hripszime-típus"). részben bizantizáló. déli homlokzat rekonstrukciója. művészeti központ volt. Thalin). Trdat mester). Bedrosz katholikosz főtemploma. sz. századi egyházi központok térformáját idézi (Dvin.különösen I. mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban. A Bizánc-barát egyházfő. belső kép (Brosset. alaprajz. .). Thoramanjan szerint). Ani játszott vezető szerepet. VII. az Apostolok temploma (1020.Gaghik király (989-1020) idején -föllelhető egy tudatos archaizálás. rövid időre az egyházigazgatás is Aniban székelt. Ani XI. Ani. és annak fővárosa. XIX.Az ezüstkornak nevezett időszakban (X-XI.) a történeti Sirak tartomány. 1001-1013) a zvartnoci. míg a király magánegyháza (Gaghik-templom. székesegyház (989-1001. sz. szellemi. A székesegyház (989-1001) a VI-VII. Mindkettő a Bizáncban is népszerű Trdat mester alkotása. u. Trdat mester). Ani. századi építészetében . metszet. A főváros és környéke politikai. alaprajz. századi emléktemplom pontos mása. metszet. homlokzat (rekonstrukció Th. A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek mind az örmény.

Apostolok temploma (1020. Megváltó-templom. A nagy katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretű emléktemplom is épült. Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális kápolnák (Várkápolna. alaprajz. egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. Hripszime-kápolna. alaprajz. de egykori fényét már nem érte el. első felében még egyszer nagyobb jelentőségre tett szert Ani (mint kereskedőváros). Pásztorok temploma Ani. Pásztorok temploma. Térformában újszerű a zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill. Geghard. Haghbat. stb. metszet. (1020. tömegvázlat (Tokarszkij szerint). Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni. k. Sz.Ani. homlokzat.). .). Hripszime apáca(1036). A XIII. Ani.). a gavit (nagyméretű. templom (XI. stb. alaprajz. u. metszet. homlokzati rekonstrukció. alaprajz. Megváltó-templom Ani. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon. A X-XIII. században Hajasztán északi részén jelentős (többnyire bizánc-barát) kolostorok létesültek (Szanahin.). sz. többhajós előcsarnok) alkalmazása . homlokzat.utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelője. Sz. Abugamrenc-templom.). Szaghmoszavank. Ani fénykorának.

kolostorakadémia (folyosó. a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. A Galla Placidia sírkápolna (450. történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a késő-római (ókeresztény) építészet. gavit (1211). kolostoregyüttes főtemploma (972991). akadémia. sz. 450. k. 5. Amenapörgics (Megváltó) templom (966).A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). középkupolás mauzóleum. kolostoregyüttes: 1. Classis kikötője tengeri menekülés lehetőségét biztosította.) sarkain fülkékkel bővített kvadratikus tér. A gavit jellegzetes boltozati megoldása.a tengeri kapcsolat révén . a keleti provinciák és Bizánc. könyvtár (1063). valamint a népvándorláskori népek kultúrája. jól elkülönülő periódus követhető nyomon: . Fénykorának rövid története során három. alaprajz. 3. Haghbat. Giovanni in Fonte. 4. 2.). alaprajz. Gergely kápolna (1061). gavit.) Földrajzilag. a "jerdik".). gavit (1185). harangtorony (XIII. XI. Lorenzo kápolna) kereszt-alaprajzú. könyvtár (XI. Az ortodox baptisterium (S. sz. A korszak társművészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemző. Ravenna középkori építészete (IV-VI. Szurp Asztvadzadzin (Sz. sz. eredetileg S. A város környéki mocsarak természetes védelmet.Szanahin. Építészetben a későrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemző. Istenszülő) templom (928944). építészete között. a római ókeresztény sírépítmények hagyományait folytatja. A barbár zaklatások elől a császári székhelyet Rómából a jobban védhető Ravennába helyezték át. de .szír hatás is kumutatható. axonometrikus ábra. 8. 6.). . Sz. 3. sz. 7.. k.

A bizánci exarchátus építészete (526-751). valójában független. Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa. Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl. alaprajz.) a szír mauzóleumokra emlékeztet.és templomegyüttese (S. majd 539-től jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette . . Galla Placidia mauzóleum (450. alaprajz. de előtérbe kerül a gótok formakincsének. k.A keleti gót királyság fővárosa (476-526). alaprajz. részben szír hatásokat mutat. k. alaprajz.). ortodox baptisterium (S. k. Theoderich síremléke (520. Odovakár (476-493) herul fejedelem uralmát a keleti gót vezér.). hagyományainak alkalmazása is. Theoderich családi kapcsolatot épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank királynak a házassága). metszet.Appolinare Nuovo.Ravenna.). A gótok ariánus hite mind Rómától. 519) részben római ókeresztény hagyományt őriz. Nagy Theoderich Ravenna. a nyugatrómai birodalom formálisan is megszűnt. az európai preromanika egyik első ismert alkotása. k. mind Bizánctól való elszigetelődést eredményezett. metszet. palotatemploma (S. baptisterium (500. Ugyanakkor az 526 után nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor népeinek hagyományai között. in Fonte. . k. metszet. 476-ban Romulus Augustulust megfosztották trónjától. I. ariánus Ravenna. 519). Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben (526-tól) ténylegesen. alaprajz. Ravenna. Appolinare Nuovo. rajza). Az ariánus baptisterium (500.). Theoderich-síremlék (520.) kétszintes centrális. Az építészetben jellemző az ókeresztény hagyományok továbbélése. a bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett). metszet (Balogh I. 450. a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztető mauzóleum. Giovanni k. Ravenna. Nagy Theoderich palota.

Itália egy részén . A Ravenna kikötőjében épült bazilika (S. 5. és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. Ezzel az egykori római birodalom újbóli egyesítésének ideológiája . (535-549). A korszak társművészetére az aranyalapos mozaik a jellemző (bizánci hatás. Ravennát. a földöntúliság. Appolinare in Classe bazilika régi narthex. hogy Róma antik öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény építészetben. S. György emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér). Szíria). egykorú). liturgikus tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja. templomhajó. kórus.reális formát öltött. megteremtve ezzel az európai romanika művészetét.a szintén Jusztinianosz által kezdeményezett . S. Szeriosz és Bakkhosz templom. alaprajz. Ravenna. mai narthex. Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra (Palesztína.az egykori gót királyságot és fővárosát. HH. Appolinare in Classe. 6. diakonikon. Ugyanakkor a Ravennában folyamatosan jelen lévő szír hatás sem elhanyagolható. 1. apszis. 2. A helytaró (exarcha) főtemplomává "előlépett" S.kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példaképszerepe a meghatározó (pl. A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz. .a császári és a szerzetesi építkezésekben .egyéni módon átfogalmazódott. metszet. Vitale templom (526-547) építtetője (mecénása) egy Julianus Argentarius nevű szír kereskedő volt. 3. 7. protheszisz. s már ebben a formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévő kultúrák építészetét. Egyiptom. E hatás Bizáncban . Az építészetben döntően . A S. Ravenna. 4. 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat. Alaprajz. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár és a császárnő ábrázolása. ikonográfiai kötöttségekkel. A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható. Vitale templom (526-547). az öröklét kifejezője). Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítő szerzetesek révén sugárzott ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori népek prefeudális építészetére.

nyugati) utánzásának.). Nagy Theoderich elfoglalta Rómát. V. egyes római városok tovább éltek (történeti kontinuitás). Klodvig király megkeresztelkedésével frank keresztény királyság alakult nyugaton. A burgundok fölvették a kereszténységet. Catalaunumi csata.időnként azt meg nem értve! Chronologia (IV-IX. sz.megmaradt. 432. Ágoston Hyppo püspöke lett (+430). közepe: a burgundok letelepedése a Rhone vidékén. Vandál állam Észak-Afrikában.2. utólérésének a szándéka teremtette meg . A romokat vagy kőbányának használták.álló vagy romos épületek formájában . Nagy Theoderich uralkodása. A bencés Regula születése. Alarich elfoglalta Rómát. 412. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat. 429-534. 529. A sokszínűségben az egységet a nagy példakép. sz. 516.eltérő "nemzeti" kultúrák alakultak. A rómaiak távozása után azok műszaki és kultúrális hagyatéka . rész: A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete 4. Germán betörés Hispániába. IV. séget. Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény. 330. 493. a római császárság (keleti. IV. Konstantinápoly alapítása. 353. preromanika 476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. fejlett egyházszervezet a nyugati provinciákban. 409. Népvándorláskor. 374. követésére). 434-453. 476. Benedek megalapította a bencés rendet. sz. Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397). Sz. 451. idővel eredeti funkciójuk feledésbe merült. A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t. Sz. 493-526. 396. Attila halála.a rátelepülő egyes népcsoportok hagyományaitól. Az egykori római épületek használatát a romanizált őslakosság még ismerte. Nyugati gót berendezkedés Galliában. . A Nyugatrómai Birodalom bukása. Arles-i zsinat. sz. E sokszínűségből fejlődött ki az első egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is utalva Róma hagyományainak vállalására. 540. sz.) Európa a prefeudalizmus korában (IV313. 453. Így az egységes római civilizáció és kultúra "romjain" .IX. Attila hun birodalma.) keletről nyugat felé áramló népei vették birtokba. 410. Monte Cassinóban Nursiai Sz. fejlettségi fokától függően . 498. a hun birodalom fölbomlása. Patric ír missziója (+461). vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás).

Martell Károly frank maiordomus. Normandiai normann hercegség alapítása. axonometrikus rajz. . k.). egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak. sz. azok megmaradt emlékeit részben fölhasználták (esetleg új funkcióban).).Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai adottságokat a megtelepedő népcsoportok is fölismerték. Nagy Károly frank király.Építészeti kontinuitás: a még álló. Pannónia területén a kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova) ókeresztény építészete (II-IV. 596.sz. és alakították át keresztény templommá (pl.1. Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra.1. romanizált őslakosság is segített.1. Trier. 305. 911. Az ókeresztény kor szakrális épületeit az őslakosság tovább is használta.). . sz. metszet. a településeket tovább használták. hétkaréjos kápolna (II-III. 843. római hatás Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is érvényesült: . fele: longobardok letelepedése Lombardiában.). (Pécs). Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezők 4. tömegvázlat. (Nagy) Sz. Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez kőbányának használták. magyar honfoglalás befejezése. sz. Római hagyaték.). 768-843. vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a lakosság tovább használta. Nagy Károly birodalmának felosztása. Kis Pipin frank király. axonometrikus metszet.Sophiane lis mauzóleum (II. 2. cella Iova (Dombóvár). avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig). cella trichora (háromkaréjos) kápolna (III-IV.septichora. hexagoná. I. Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot. Verduni szerződés.590-604. majd (800-tól) nyugat-római császár. 4. 895-ig. 840-870. A folyamatosságban a helyben maradt. Angolszász térítés kezdete VI. 751. sz. Palatium Sacrum. tömegvázlat. 730. Pribina állama Pannóniában. Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit értelmezték át. Gergely pápa (a keresztény "ókor" vége). alap. Aquincum (Óbuda). 711.

VI-VII. bizantikus) homlokzati elemeket tartalmaznak. Reculver.n. a bencés térítők missziói (596-tól) már ezzel a helyi hagyománnyal találkoztak. szívesebben gazdagították azt bizánci. irodalom) is ilyen egyházi "szűrőn" jutottak el az új népcsoportokhoz. kolostortemplom (VII. A megdöntött nyugati császárság után a nagy Róma egyetlen élő örököse. Az egykori térítő-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld. természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. A korai oratóriumok (pl. Látványos pompája követendő példa lett. Zára. . alább). Germigny-des-Prés. építészet.). A Rómából küldött térítő szerzetesek működési helyükön létrehozták az első szakrális épületeket. majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek. Nerdum) az egykori anakhoréta.) római ókeresztény térformát ötvöz a keleti liturgiákra jellemző "szír" szentélyfejjel. alaprajz. Az egyszerűbb. a hittérítések szervezője. ld. A római hatás harmadik csatornája az "élő Róma". Brixworth. Dingle. Főleg centrális. Sz. Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a talán Afrikából származó . Pl. A brit és ír szigetek első térítői valószínűleg Észak-Afrikából indultak. hanem a keresztény egyház központja. örmény) hatás a Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl. már nem mint birodalmi központ. H. Így érthetőbbé válik. St. É-afrikai) elemeket. helyszínrajz. sz. Donato temploma (IX. Ugyanitt a zárai baptisterium (614.) is. "gallikán" liturgiák). Euphemia. 416-418). memoriális épületekben türöződik Kelet építészeti és liturgikus hatása. sz. Az antik kultúra emlékei (pl. Mária temploma (X. parochiális egyházak (pl. hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti birodalommal. alaprajz. templom (mai formája X. Hexam (Northumbria). A keleti (szír.hagyományok is érezhetők. Bradford-on-Avon. VII. hogy a Nyugateurópai térítők nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb rómavárosi liturgiát. k.) egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. így élő "római" példakép Bizánc lett az európai kultúrák számára. filiáris századi kolostor. Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok legegyszerűbb térformáját.). E térítő munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend. szír vagy örmény elemekkel (ú. Ehhez a körhöz sorolható Trogir Sz.A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása. Nerdum (Írország). sz. Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci kultúra. Canterbury. A bencés térítések korai központjai (Hexam. ott). sz. részben antikizáló (római. sz.) hexagonális tere bizánci előképre mutat (Konstantinápoly. Bizánc. tömegvázlat.

hurkolás).és háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme). Bezdéd.metszet. a palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. . alaprajz. templom.. Sz. párkányok (VIII-XI. A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemző (cikk-cakk motívum. alaprajz. 614. sz. baptisterium. textilművészet. k. palmettás díszítés. Donato. sz. totem-állat ábrázolása. Szolyva. Valamennyi népnél jelentős az ősi. 4.). kerámia. elsősorban a korábbi faépítészet és ácsmesterség továbbéléseként. fafaragás. (VIII. sz. Athlone bronzplakett Pavia. Dublin. tarsolylemezek. Az ír-kelta területen a végtelen terülőmustraként kialakított fonatdíszítés a jellemző. ennek krisztianizált formája élt tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban. keresztre-feszítés. perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz.1.. A honfoglaló magyarok díszítőművészetében a fonatdíszek. A longobardok két. longobárd fonatdíszes Tarcal. Zára (Zadar). S. Tarcal. tarsolylemez (IX-X. IX.). Az ősi formakincs továbbélése A vándorló népek többnyire számottevő önálló kőépítészettel nem rendelkeztek (nem volt rá igény). Éppen a vándorlás során Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti (bizánci. metszet. metszet. közötte díszítő jellegű állatalakokkal. Népcsoportonként eltérő formakinccsel járultak hozzá a romanika művészi arculatához. Trogir (Trau).). sz.Zára (Zadar). Fejlett volt viszont a díszítőművészetük.. fűrészfog-motívum. X. törtpálca.).2. fémművesség. de megjelentek a szimbólikus szörny-alakok is. Mária sz. alaprajz. örmény. stb. stb.

templom S. de egyenes zárású apszisához két melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. sz. örmény) hatások is kimutathatók. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena (Asturia. fejezetben már szóltunk (Theoderich palotája.). A S. templom. homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. metszet. (IX.) temploma is. 4. A gótok építészeti emlékei (Itália.). részben Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentős építkezéseket. nyugati rész alaprajz. Maria delle Valle. melyet utóbb (8438) S. így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek létre ("gallikán liturgiák"). sz. így nem a Rómából kiinduló térítő missziók hatása a meghatározó. Banos de Cerrato (Valencia) Sz.2.4. eleje). részben kultikus céllal. Theoderich síremlék. sz.2. Az asturiai Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. Ennek hispániai változata az ú. Miguel de Lillo templom (Naranco. Nagy Theoderich ravennai építkezéseiről a 3. Banos de Cerrato. k. A templomok liturgikus teréhez minden esetben hozzátartozik a keletről már ismert "hármas szentélyfej". palotatemplom. Cristina de Lena. IX. VI. alaprajz. szír. sz. metszet. Maria de Naranco néven templommá alakítottak. sz.1. Szerkezetében faépítészeti hagyományokat. mozarab rítus. mely a Karoling-kori Westwerkekre emlékeztet.) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van.n. IX. 774. Fejedelmi építkezések A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak. sz. részben szakrális. Mindkét területen jelentős keleti (bizánci. míg ÉszakItáliában az ambrozián liturgia terjedt el. Mindkét területen jelentős ókeresztény hagyományok voltak.) templom (661). alaprajz.2. Hispánia) A VI. János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ. (IX. A népvándorlás korának építészeti emlékei 4. metszet. Sz. Miguel de Lillo. századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok). János S.2. alaprajz. Liturgikus tere a gót (ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja. . Asturia. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi módosulást eredményezett.). Az itáliai Cividale településen a longobard fejedelem magánegyháza épült (S.

).). alaprajz. egyedi szabályok szerint működő szerzetesi közösségek életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élő bencések monostori rendje. A térítő (bencés) szerzetesek építkezései A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések során formálódott. Benedek reguláját (pl.példája Lorsch S. Nazarius apátsága (768-774). Sz Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre. így ezeket a későbbiekben mutatjuk be. k. longobard fejedelmi magánegyház (774. alaprajz. S. . A bencés térítés első központjai a Karoling-korban is tovább működtek. majd fokozatosan átvették Sz.3. hosszés keresztmetszet. fejedelmi csarnok. Maria de Naranco templom.Naranco (Asturia). k. 600.azóta részben elpusztult . A korábbi.2. több monostort alapítottak (pl. Cividale (Lombardia). Luxeuil. 615). kezdetben önálló regula szerint éltek. kapuépítménye az antik diadalívekre emlékeztet. Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi. A korai monostorok . Az épületeknek a szerzetesek mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni. 4. majd S. Maria delle Valle. Bobbio.

a területi eltérések ellenére . alaprajz. A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek főbb jellemzőinek bemutatásával): Franciaország: Burgundia: . geometrizáló díszítések. Toscana: románkori építészeti arculatát főleg az antik hatás határozza meg. Normandia: erős szerkezetiség. Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény. az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. Nazarius apátság (768-774). plasztikus). körüljáró-tető. főleg a díszítőművészetben ezek éltek tovább. Németország: fejlődése a császári dinasztiákhoz kötődik. hogy .a bencés építészetben a reprezentáció előtérbe került. hosszház-tető.és művészettörténeti szakirodalomban többféle módon történik. kápolnakoszorú teteje. Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek elsősorban a különböző földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó sajátosságokat. sokhajós. a kapuépítmény homlokzata. keresztház-tető. Hispánia: a helyi hagyományok erős délfrancia és arab elemekkel ötvöződtek. geometrikus díszítésű).a XI. hogy a helyi sajátosságok túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti. törpegalériás. A homlokzatképzésben két iskolát teremt (síkszerű kőberakásos ill. St. soktornyos nagyméretű templomok épültek. építészetét a továbbiakban a normann kora-gótikus fejlődés határozta meg. Provence: erős antik hatást mutató terület. Aquitania: erős bizánci hatás a kereszt-alaprajzú. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós. A zarándok-utak mentén a franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került. Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek hatása (kolostori kerengők) érződik. ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat. . kupolás terekben. 5. Romanika A romanika tárgyalási módja az építészet.egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak. Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg. Itália: Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és homlokzatképzés (kulisszahomlokzat. a gótika előkészítése. Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsős tömeg kapcsolódik (négyezeti torony. a kisázsiai és az iszlám hatás. egyenes apsziszáródású. Díszítésére a kőberakásos (cosmata) díszítés a jellemző. a bizánci. lombard kapu) alakítottak ki. műhelykapcsolatoknak. kápolnakoszorús apszis (francia szentély). E túlzottan "regionális" megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét. század végén jelentkező ciszterci építészet puritán (toronytalan. . álbazilika. a meglévő templomokhoz kolostort építettek. a normann. térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v.Lorsch. rekonstrukciós tömegvázlat.

Martell Károly a frank állam maiordomusa 730. III. megkíséreljük a romanika fejlődését úgy összefoglalni. átmeneti stílus kora. Cluny alapítása 919-936. 800. Klodvig frank király (Meroving dinasztia) 507-711. majd magyar király 1002-1024.1. Karoling-kor) 482-511. Lech-mezei győzelem a magyarok fölött 973-983.Szász dinasztia (Ottó-kor). a kétszentélyes német templomtípus megjelenése. a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a kereszténységet (Klodvig király. 751-től a kezdetben maiordomusként szereplő Karoling család uralkodott (Kis Pipin. a karoling birodalom fölosztása (nyugati frank királyság. Száli-frank dinasztia. a késő-romanika. I. Benedek bencés reformja 814-840. Egyéb országok románkori építészete. II. Hohenstauf-dinasztia. Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat egységesítette. Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i csata) 751-768. a frank birodalom bomlása 829. Capet Hugo francia király 997-1038. kétszentélyes. átfogó stíluskapcsolatok domborodjanak ki. 481-511). Nagy Ottó császárrá koronázása 955.1. Henrik német király (Szász dinasztia) 936-973. A térszervezet nem változott. Nyugati gót állam Hispánia területén (711: arab hódítás) 568-774. "Karoling reneszánsz" Chronologia (Preromanika. Jámbor Lajos császár. Nagy Károly uralkodása a frank birodalomban. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia) 768-814. Nagy Károly udvari művészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem . Magyar honfoglalás 909. Verduni szerződés. háromhajós bazilikák. Aniani Sz. A normannok letelepedése Angliában 896. az ú. A fenti csoportosítást tudva.1. hogy abban elsősorban az országhatárokon túlmutató. a szerkezet és az épületplasztika fejlődött (kerek-szobrászat). Ottó császár 983-1002. német királyság. István fejedelem. 751-768). II. a romanika első nagy szintézise. Longobard királyság Itáliában 714-741. vállalta az "egyház védője" címet. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling reneszánsz") 802-817. a Rajna-menti építőműhely császárdómjai képviselik a klasszikus német romanikát (négytornyos.n. 5. Henrik császár A Karoling birodalom és Európa korarománkori térképe A letelepedő frankok első uralkodócsaládja. (Nagy) Ottó német király 962. Az angolszász királyságok egyesülése 843. I. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte). ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá koronázták. Lotharingia) 855. Sz. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5. Ottó császár 987. geometrizáló díszítések).

) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. Dijon. Közvetlen példaképe azonban az "élő Róma". A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet. de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt. így kézenfekvő volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni. Alkuin volt. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. Jeruzsálemre) emlékeztető centrális térrész épült. Az esseni Münster (XI. de különös hamgsúlyt kapott Ravenna előképszerepe is. de szimbólikus tartalmú előkép a jeruzsálemi Sz. Az udvar ideológusa az angol bencés. körüljárós tér). Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális. Távolabbi.értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. Bizánc építészete volt. sz. Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796805. a S. Odo von Metz) tudatosan választott előképévé. .. Az egykori ravennai exarchátus főtemploma. A "frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul (Sacramentarium Gregorianum). Utóbbi szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek. Ezekben esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták.

esetenként . a Westwerk Westwerk metszete. alaprajz (hosszház 1272). A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. belső nézet. metszete. sz. ..Aachen. földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció). a földszinti és emeleti alaprajz. A szerzetesi funkciónak megfelelően az apszis előtti nagy keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését. Dijon. Ugyanitt . míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségőrző hely és kápolna volt. palotatemplom (796-805). többszintes centrális tér. Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú ábrázolásokból ismert. A nyugati oldalon a szerzetestemplomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mű"): toronyszerűen kiemelt. Münster (XI. metszet. A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római ókeresztény hagyományokat őrzi. korábbi előzmény). Corvey apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll.a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az uralkodói karzattal!). Essen. Centula S. Saint-Bénigne apátsági templom (1001-1018). Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését végezték.

ispotály-kápolna. előkelők vendégháza. Fulda kolostortemploma (744.. . kocsiszín.Sankt-Gallen. 6. S. Fulda. 2. alaprajz. tömegrekonstrukció. átrium 937-948.. Riquier apátság (790-799). 1. 9.). orvos-lakás. 8. "Ratgar-bazilika" 790-819. metszet. Bonifác (Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált.csak tervrajzról ismert . érvágóház. gyógynövény-kert. keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció kidomborításaként apszidiálisan záródik. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen előzményének tekinthető. apátsági templom (855 utáni állapot). 14. Hagyományos. 13. a kolostorterv magyarázata: 819. novicius-kápolna. 11. 12. alaprajz.Sankt Gallen kolostor egykori (820 k. 10.Centula. fürdő.) elrendezése. ispotály. a Westwerk metszete és homlokzata. noviciusok háza. apáti lakosztály. 1613-ból ismert ábrázolás. 7. Ezt a típust követi a . 5. Corvey. alaprajz. 3. 4. átrium 937-948. konyha.) Sz. metszet. bencés apátsági templom (744. 790. iskola..

temető, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert, 17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár, 20. árnyékszék, 21. ostyasütő, 22. dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengő, 25. éléstár, 26. kézművesek háza, 27. pékműhely, 28. malmok, 29. pince, 30. műhely, 31. csűr, 32. aszaló, 33. istállók, 34. zarándokok vendégháza, 35. gazdasági épületek. A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38. Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz. Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár, 45. írószoba, 46. sekrestye. Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki) kapcsolatot mutat. Csak sejthető, hogy létrejöttük a szórványban élő szír és örmény kereskedők jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S. Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin főtemplomának a pontos mása. KözépEurópában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon Feldebrő temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.

Gravedona (Itália), S. Maria Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro (VIII-IX. sz.), alaprajz. del Tiglio (VI-VII. sz.), (VI. sz.), alaprajz. alaprajz.

St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

Feldebrő, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság tömegvázlat. alaprajz, tömegvázlat. 5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)

(1060-1063),

A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezője a Német-római császárság volt. Ennek megfelelően az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlődés "gerincének", majd erre a fejlődési vonalra fűzzük föl a különböző interregionális áramlatokat. A tárgyalás az időrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az északitáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt. A verduni szerződés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik (919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlődése a X. századtól kísérhető nyomon. Fejlődési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254). a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, KözépEurópa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagykárolyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt.. Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni bencésekkel, környezetében jelentős képzőművészeti központ jött létre (pl. bronzművesség). Típusalkotó előképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas, négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a későbbi német császári dómépítészetben. A nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlődött. A templom tömeg-kapcsolata esetleges, additív (lépcsőtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett többnyire geometrikus jellegű (pl. "kockafejezetek").

Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat, axonometrikus metszet, távlati kép. A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a jellemző. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult (Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX. sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a későbbi zarándoktemplomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961ben épült).

Gernrode, S. Cyriakus női kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.

tömegvázlat. lombardiai homlokzati elemeket is alkalmaznak (vakárkád. András kórus 1234-ben épült). a korábban ilyen teret igénylő liturgiát a XIII. Fontos szerkezeti fejlődés az emelt-ívű keresztboltozat és a kötött rendszerű boltozási mód alkalmazása. A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. alaprajz. Térszervezésben követik a Karoling és a szász hagyományokat (kétszentélyes. törpegaléria).Quedlinburg. sz. Sz. metszet.n.. 1239.. A Rajna-menti császári központokban önálló építőműhely működött. dóm (978-1085.): háromhajós.): időben legkésőbbi. S. Mainz. alaprajz. hogy eredetileg kétszentélyes volt. Quedlinburg. b. a homlokzatképzésben és részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemző. Mainz. két keresztházas bazilika.): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. Servatius templom (1070-1129). nem kizárt. században már nem végeztek (a nyugati. dóm (1025-1106. rajnai császárdómok (Speyer. 1159.n./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az ú. dóm (1025-1106. . a templom többi részét átépítették. Csak a keleti oldala őrzi a középkori formát.. 1159. a korszak legjelentősebb épületei az ú. Mivel a nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye. az altemplom a keleti szentély alatt van. hogy az alaprajz csak mint hagyomány élt tovább. kétszentélyes. Speyer. "invesztura-harc" időszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló törekvése. További részletei lombard hatást mutatnak. eleje -1234. Wiperti kripta (961). belső kép. négytornyos templomtípus). dóm (XI. szerkezetében a legtisztább (szintetizáló) császárdóm. alaprajz. Speyer. Worms. Keleti apszismegoldásának leegyszerűsödése jelzi.). négytornyos. Worms).

. eleje . szentély és keresztház metszete. részben a Cluny-i 2.). A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika látható (kaukázusi ill. térformáját idézi. előcsarnok 1230. hosszmetszet.a burgundiai Cluny hatására . .Mainz. A csökevényes Westwerk-re emlékeztető nyugati karzatot két hangsúlyos torony fogja közre. alaprajz. A premontrei rend Jerichow-i prépostsági temploma (1150-1190) szintén a Cluny II. Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156. dóm (978-1085. lombard kapcsolat). 1239. alaprajz. hatalmas altemploma itáliai példákat idéz. A bencés reformokat .. A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dómműhelyek hatása jellemzi. korai állapot tömegvázlata. András kórussal. dísztelenség). templom térformáját követi. Worms. A Sz. külső nézet a Sz.a hirsaui kongregáció képviselte.) ez a konzervatívizmus jellemzi. sz. dóm (XI. bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás alkalmazása már előre mutat. Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás.1234).

Maria Laach. Naumburg./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII. Politikailag és gazdaságilag a vezető szerepet a francia királyság vette át.. századra a császárság fokozatosan elveszítette a jelentőségét. alaprajz. Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat . tömegvázlat. alaprajz. bencés apátsági templom (1093-1156.). A kései dómok (Bamberg. Jerichow. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091). északi és keleti homlokzat. Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erősödött. Sz. 1230. keresztmetszet. tömeg-rekonstrukció. Hirsau. alaprajz. premontrei prépostsági templom (1150-1190). c. a birodalom széttagolódásában végződött. a folyamat a császárság széthullásában.

részletképzése a német hagyományokhoz ragaszkodik. sz. dóm (XI. 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követő alaprajzi megoldást mutat. Építésében ciszterci műhelye működött közre.. . sz. körüljárós.az apszisban szentélyrekesztőt (lettner) alkalmaztak. Bamberg. Magdeburg. külső kép. sz.inkább formai meggondolásból . Bamberg... György székesegyház (910. ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta) kvalitásos kerekplasztikai alkotások. a kerek-szobrászat első. Erősen geometrikus díszítésében nagy jelentőség jut a kapuknak. Sz.1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására . dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását (hangsúlyos nyugati toronypár. jelentős alkotásai megszülettek. Önálló plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. alaprajz. 1210-1235): apszis-megoldása és nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja.megőrizte. Az épületplasztika gazdagodott (pl. 1185-1237). dóm (XI. Naumburg. a társművészetben nyújtott a korszak jelentős fejlődést. hosszmetszet. Limburg an der Lahn. kápolnakoszorús szentély). . István király lovasszobra). dóm (XI. kapuk). "püspök-folyosó" boltozata és fejezetei).

György székesegyház (910. Lombardia császárkori építészete Észak-Itália 919 után. 5. Építészetének alakulását meghatározta az erős antik hatás.3. alaprajz. Sz. dóm (XI. alább). E .n. metszet. 1210-1235). Regensburg . a germán hódítások révén vált a Német-római császárság részévé. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl.. sz. korábban önálló longobárd királyság volt. alaprajz. Magdeburg. 1218-1280). alaprajz. mely bizánci. szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik).. keleti (nézet) és nyugati (alaprajz. nyugati homlokzat. Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú. Limburg an der Lahn. metszet. a longobardok saját ősi formakincse. nézet) lettner.1. ambroziánus liturgia vált általánossá.Naumburg.ld. dóm (1209-1363). jelentős bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén). keleti nézet. apszis belső. apszis részlet. Milánó környékén a Sz.

Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga.). Maggiore apátsági templom (1125-1139). S. lombard-kapu típusalkotó példája. Ennek is elsősorban .terület jellegzetes térformája az ú. alaprajz. Ágoston sírja. dóm (1099-1184. többnyire keresztház nélküli. alaprajz. Como. S. háromapszisos. sz. Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is feltételezhetők (pécsi székesegyház műhelye).n.n. dóm). keleti toronypárral). Pavia S. A "szabályos" lombard bazilika Sz. valamint a lombard kapu: baldachinos előépítmény. Kötött rendszerű boltozása az egykorú német emlékekkel mutat rokonságot. Milánó. sz. a városon belül a közvetlen analógia a S. szintén "kilóg" a hagyományos lombard templomelrendezésből (öthajós templom. egységes teret sejtető. Főoltárán van Sz. Modena. A nyugati kapu az ú. liturgikus tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi. a keleti oldalon kiterjedt altemplommal. Modena. Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII. átépítve 1098-1128 között).. A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erőteljes germán hatást mutat.).).. Homlokzatképzésben jelentős elem a bazilikális tömegformát elfedő kulisszahomlokzat: a nyugati fal elé épített. metszet. alaprajz hossz. galériákkal díszített köpenyfal. Verona. Ambrogio bazilika (X. lombard bazilika: háromhajós. Zeno kapuja). empóriumos bazilika. dóm. Többszintes változata is lehet (Verona. 1098-1128. Szobrászati díszítésében erősen él a longobard hagyomány (fonatdíszek. melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl. S. S. Verona.egyszerűbb .és keresztmetszet. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé érződik az ambrozián liturgia hatása. Ferrara.liturgia hatása. Ambrogio (X. Átriumos udvara ókeresztény hatású. Milánó. A templom egykor tervezett kötött boltozása helyén ma famennyezet van. Abondio templom (1095 k. Verona. A "kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard. Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma. a teljes keleti részt kitöltő altemplommal. erősebb a rómavárosi . dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika. szörnyalakok).). S. Ambrus sírja fölé épült. S. Zeno sz. Michele temploma (1125-től) Lombardiában idegen keresztházas térformát képviseli. altemplom nélkül.

.).germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). Épületplasztikája. Michele templom (1125-től). S. hoszmetszet.n. Pavia. az ú. A comoi S. alaprajz. Maria im Kapitol. nyugati homlokzat. sz. 1065 e.) a maga trikonchás rendszerével szintén germán analógiákra mutat (Köln. S. Erősen átalakított formája alapján az egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni. keresztmetszet. "lapos plasztika" Paviával rokon. Fedele templom (XII.

Belső díszkapuja ágostonrendi sajátosság. Regensburg. Geometrizáló díszítésében elsősorban a rajnai műhely hatása érezhető. Seckau (Stájerország). A terület művészeti központja Regensburg volt. sz. (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika. . Regensburg.Regensburg. Münster (XI. Emeram templom (X-XII. ágostonrendi prépostság (1145 k.). között a délnémet és lombard hatások ötvözeteként jelentős építészeti alkotások keletkeztek. Sopron-horpács). eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat. Regensburg. hatalmas altemplommal ("százoszlopos kripta". Klosterneuburg. A mai boltozat a XV. sz. Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. St. sz.): a skót bencések temploma a szabályos lombard alaprajzi rendszert követi. (Schottenkirche.). századi purista helyreállítás nem vált az épület előnyére. Jakob eleje).1. S Abondio templom (1095. két nyugati toronnyal és Westwerk-csökevénnyel. . St. ). alaprajz. Fedele templom (XII. alaprajz. sz.).4. századi átépítés eredménye. 1180 k.sz. 5. sz. Jakob (Schottenkirche. benne Sz. a Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhető. k.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik. S. alaprajz. St. Csatlakozó területek császárkori építészete Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvöződtek. 1180 k. A XIX. hosszmetszet. Münster (XI. Emeram (X. Ma szalvatoriánus priorátus.ma bencés apátság): "lombard" alaprajzi típus. Como. alaprajz. a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot. Gurk. keresztmetszet. Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítőelemet tartalmaz. Regensburg. a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg. XII. Regensburg. alaprajz. St. Hemma sírja).Como.

12591270. közepe. ság (1145 k. Tulln. Sz. átépítés 1350-1380. bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a római hagyatékot őrző és ápoló antikizáló (latin) romanika. sz. ossarium . Bizánc vívmányait továbbfejlesztő bizantizáló romanika.. eleje. Ennek figyelembe vételével választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különböző területeinek alkotásait. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. sz.). Schőngrabern (Alsó-Ausztria) plébániatemploma a XII. Marienkirche (1028-1213.1250 k.1. Deutsch-Altenburg. 1420-1491). István templom (XI-XIII. A romanika azonban ennél sokszínűbb: regionális változatai jöttek létre az eltérő földrajzi és társadalmi környezetben. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is . a ciszterci romanika vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika.XIII. Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását mutatják. sz.). metszet. hogy a romanika építészeti fejlődésében vannak régióktól független. a bencéseknek. Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsősorban az antik (római. Alsó-Ausztriában a XIII.. csontházak) a Közép-európai egykorú emlékanyaghoz kapcsolódnak. Liebfrauenkirche (XIII.). 5. Ezeket nevezzük interregionális áramlatoknak. de egyes kisebb régióknak is sajátos arculata volt.) Az európai romanika kialakulásának és fejlődésének a korában a meghatározó politikai és gazdasági tényező a német-római császárság volt. átépítés 1350-1380). vagy az "élő Róma". Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika" Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek. század első felében születtek jelentős alkotások: Tulln.XIII.Gurk (Karintia). ill. Az interregionális áramlatok másik csoportja viszont már olyan térszervezési. ossarium . Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII. 5. külső épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki kapcsolatokra mutat. közepe. ossarium . Különösen föltűnő az Alpoktól északra ill. végén épült. alaprajz. Mödling. délre lévő területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség. szerkezeti és formai elemeket mutat. A kisebb emlékek (plébániatemplomok.2. ágostonrendi prépsostalaprajz. sz.. melyek már a gótika szintetizálását készíti elő. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika. általános áramlatok irányzatok. székesegyház (1140-1200). Wiener-Neustadt.2. a magyarországi késő-románkori műhelyekkel eseti kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg. stb. Seckau (Stájerország). sz. Ennél fontosabb.

figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük. Róma. . Az antikizáló kerengőkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztető. S.sz. S. sz. Clemente 1099-1108). Róma. Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl. Természetes. a templomok térszervezetén nem kellett változtatni.). monasztikus elrendezést ott is alkalmazták. Paolo fuori le Mura kolostora. XII. a. Laterán-bazilika kolostora). Róma. megrősödése szükségessé tette az álló templomok kolostorral való kiegészítését. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill.. Róma. átép. S. hogy azokon a területeken.. geometrikus mintázatú színeskőberakást (cosmata-díszítés . canonia) élt együtt (pl./ Itália Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák. Mivel a rómavárosi liturgia továbbfejlődött. alaprajz. a római egykori provincia hatása egyébként is erős volt. alaprajz. sz. de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény hagyományokat. ahol világi papi testület (káptalan. 1099-1108).a készítő család nevéről). új templomok építésére alig volt igény. ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt. de alapjában nem változott. S. Clemente (V. Caecilia in Trastevere (V. A papi közös életre alkalmas. a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét.

Monte Cassino. apszis-kialakítás) germán hatást mutat. Annunziata. oliveti bencés templom (1060-tól).). S. S. A fejlődésben szerepet kapott a délfrancia. Stéfano apátsági templom (XII. homlokzat. dóm (Busketos és Rainaldo műve. polichrom geometrikus elemekkel (márvány-berakás). Provence-i hatás. Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero. Reparata dóm) mellett fölépült az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma. Miniato al Monte (1060-tól). Pisa. alaprajzi rekonstrukció. Donato) gyakori az antik oszlopfők másodlagos fölhasználása. valamint a toszkán romanika közelsége. dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika. A felületképzésben a firenzei műhely ismérve az antik elemek síkszerű alkalmazása.. hosszmetszet. emelt szentélyes megoldásban. Genova. építészetben is eltérő stílust képviseltek. campanile. 1071. S. Sta Croce). erősen renoválva: eredetileg háromhajós ókeresztény bazilika. tömegrekonstrukció. szentély alatti kriptával. Miniato al Monte. de ez a hagyomány a gótikában is folytatódott (dóm. 1063-1118. a polichromia másodlagos. századi építészetét alapvetően a római hagyaték határozta meg. Liguria: A terület XI-XIII. a szír zarándoktamplomokra emlékeztető hangsúlyos. Háromhajós. A dóm-együttes részei: 1. sz. ill. A rómavárosi liturgia bővülése a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhető a népoltáros. . egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. bencés apátsági templom (529. A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) volt. alaprajz. Genova többi templomában (SS. Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta (a "nagy" példakép). Egyes elemeiben (pl. Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el. belső kép. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. A homlokzatképzésben lombardiai és germán hatás is kimutatható. a S. Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben újjáépített keresztelőkápolna (Battistero) felületein is. háromhajós keresztházzal. S. Firenze.

sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. sz. S. metszet. plasztika a XIII. 4. Az egyébként külön utakon fejlődő francia romanika legjobban itt őrizte meg a "latin" jelleget.): homlokzatán háromnyílásos diadalív van. S. keresztmetszet. k. battistero (keresztelő kápolna. sz.itáliai mintára .). A homlokzatképzésben meghatározó szerepű a római diadalívekre emlékeztető egyes vagy hármas kapuzat. földszinti és emeleti Lucca. Pisa. 1153. St. sz. románkori és gótikus homlokzat.. Egyed apátság (Sz. Egyéb építészeti tagozatoknál is előszeretettel használják az antik elemeket. Lyon (utóbbi kettőnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal). hogy a somogyvári Sz.).): háromhajós.n. sz. St. 1261-1270. látkép.).). távlati kép. Egyszerűbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is: Montmajour. mind a kolostorkerengőben gazdag plasztikájú. Bazilikái háromhajósak. Michele templom alaprajz. apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u. 3. Pisa. empóriumos álbazilika.). XIII. Az empóriumokba süllyesztett féldonga tartószerkezetek a későbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik előre. Mind a kapuzaton.). Trophime apátsági templom (1152.) lakói évtizedeken keresztül St. Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm. antikizáló díszítés van. Battistero (1153. Gilles-i francia szerzetesek voltak. dóm (1063-1118). Az apátság magyar vonatkozása. Gilles. Frediano. László alapítása. b. A torony .Pietro Somaldi. XIII. nyugati homlokzatán timpanonos diadalkapuval.. Viene. közepe). S. Arles. A zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek későbbi átépítésből származnak.ill. 1137-1150. ú. Zarándok-szentélye későbbi (XIII. 2. S. . Michele templom (XII. közepéről). a tornyok szervetlenül kapcsolódnak. (XII./ Provence (Dél-franciaország) A tartomány nevében is megőrizte az egykori római provincia-jellegét. Francesco. stb.campanile-jellegü. földszinti és karzatszinti alaprajz. cimitero (temető. ritkán keresztházasak. 1091. "ferde torony". A S. hevederes donga-lefedésűek. campanile (harangtorony. sz.

karéjos apszismegoldása betlehemi előképre mutat. Cardona. alaprajz. d. Trophime apátsági templom (1152. stb) is jelentős antik hagyományt őriznek.Arles. 1054-1067). bencés apátság (1032-ig). S. A város (Köln) más templomai (S./ Németország Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat. stb. alaprajz.. körüljárós. Az egykori Capitoliumon épült templom (St. Fedele). k. a káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló elrendezés érvényesült: Ripolli. k. Pere de Burgal bencés priorátus (1007.)./ Hispánia A több tartományból álló területen a preromán-kori ú. . bencés apátsági templom (1116-1150. St. Maria im Kapitol. 1065 e. e.). nyugati kapu. Caecilia. kolostorudvar képe. St. Köln (Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetű. León.). homlokzati vázlat. c.). Apostolok temploma.n. de hasonló elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como. S.) az ókeresztény cella trichora elrendezést követi. mozarab rítus továbbélése jellemző. S. sz. Martin. Vincente káptalani templom (1040. Isidoro ágostonrendi prépostság (IX. Gilles. k. S. S. Gereon. Korai példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S.

században is tovább élt. Maria im Kapitol Köln. A környezetben a térforma még a XIII. kupola-sorolásos tere volt. templom (1040-1065). XI. Apostolok temploma (872. Velence. Torcello. A Sta Fosca templom a közép-bizánci katholikon térformát idézi... S. Szokatlan a templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). esetenként görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek. 5. A közeli Ravenna élő bizantikus hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket. Mind a kereskedelemben. Márton templom Köln. 1172-1220). pl. századi dekagon. S.2. mind a zarándoklatokban. metszet. dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra emlékeztet.2. Padova. 1067(690. sz. Marco székesegyház (IX.Köln. . mind a keresztes hadjárat csapatainak szállításában elsősorban Velence szerepe volt meghatározó. kupola-sorolásos térforma. sz. Valószínűleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos. 1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok templomának elrendezését követő kereszt-alaprajzú. Köln. alaprajz. belső kép. 1069).. Díszítőművészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal. alaprajz. alaprajz. Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. alaprajz. Gereon templom (IV. S. Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma keresztalaprajzú. keleti homlokzat. Antonio (1231-1237).). Nagy Sz. de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. "Bizantizáló" romanika A "élő Róma". S.

Front templom (1120 u. katedrális (1105-1128).). Az épületek egyéb részletei nem tükrözik a bizánci vagy a velencei építészet és művészet magas színvonalát. 5. alaprajz. alaprajz. metszet.): A két hosszházas bazilika közé ékelődött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír előképre utal (Gerasa).2. Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII.3. valószínűleg Velence közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma. 1073). S. axonometrikus metszet. míg Angouléme katedrálisa (1105-1128) csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát. sz. Vitale (XI-XII. 2. bazilika és Sta Fosca templom Bologna. S. metszet. Stéfano. A centrális kápolna szerkezete részben Ravennához. S. alaprajz. Perigueux.) a görögkereszt-formát is követi. alaprajz. Oliveti templomegyüttes: 1. Szerzetes. Angouléme. alaprajz.). Front temploma (1120 u.Bologna. sz.Padova. Sepolcro. Velence. (639-1008). S. Marco székesegyház (1063. részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez köthető. Torcello. Antonio templom (1231-1237). A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején. S. S. 3.és zarándoképítészet ("bencés" romanika) . Perigueux S.

A XI. mely az európai keresztény kultúra terjesztésében meghatározó jelentőségű volt. funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill. vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándoktemplomokat (Abu Menasz. Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai. Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra. Qalat Sziman). Jakab személye keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek létre a Szentföldet idéző zarándokhelyek. A betlehemi Születés-barlang (grotta) a későbbi kriptás-altemplomos megoldások. A bencés rendnek ez az elsősorban missziós funkciója az ezredfordulóra befejeződött. Pisa. k. Ágoston. Sz. századtól egész Európából szervezett zarándok-utak vezettek ÉszakSpanyolországba. s ennek központja. "útikönyve" alapján (1139-1173. Az arabok elleni reconquista-mozgalom egyházi vetülete Sz.. 323-tól Pakhomiosz közössége Tebennis-ben).itt a két bibliai Sz. elsősorban a bencés szerzetesek kezelésében. Márton sírja Tours-ban a VI-VII. majd rövidesen már szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták. Más esetben jelentősebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl. Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz. a jeruzsálemi Sz. társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban.A szerzetesség előzményei. később ezt több szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek). 711-ben Geb al Tarik mór serege már Hispániában harcolt. Aymery Picaud: Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. 622) után a szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak. hogy a kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. A fennálló rendtől való elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták). A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult egyházi intézmények működtetésében vállaltak szerepet. stb. 325) után sokan a vallás haladó. A zarándoklatok előzményei: A keresztény kultuszhelyek. a Szent sírja (Sant'Jago da Compostela). ereklyék meglátogatása a keresztény ókor első századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem. Jakab apostol "mórölő" kultusza. Compostelába. századtól). Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett szerzetesi közösségek jöttek létre. 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz. Keleten Nagy Sz. A zarándokutak mentén jellegzetes zarándoktemplomtípus alakult ki. Szíriában és Egyiptomban szentek sírja fölé.). Benedek (480-547) megalapította bencés rendet. így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegető iszlám veszély ütközőpontja. Bologna. keletkezett). Szentsír-kápolnák (Cambridge. Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. Sz Jakab személye (Jézus rokona. A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg először. . 354430) az együtt élő világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"). Brescia. Sír templom Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevő körüljáró folyosó előképe lett. Jeruzsálem első püspöke . Jeruzsálem és környéke 638-tól iszlám fennhatóság alá került.

3. 4.: főoltár előtti szerzetesi kórussal. főoltár. 2. szentélykörüljáró. északi zarándokkapu. sz. Sír bazilikán jelentkezik (IV. 13.: hátsó szerzetesi kórus. déli zarándokkapu. mellékoltárok. keresztház. B. 12. szentélykörüljárós. 6. 7. stallumok. 10. kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély"). Zarándok-templomtípus: Három. mellékhajók. 1. Főbb emlékei: . 9.vagy öthajós. főhajó. 5.Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle elrendezési vázlata: A.(zarándok-) oltárok. 11. később a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett. A kultusztárgy körüljárhatóságának első építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz. keresztházas bazilika. főpapi trón. 8. ereklye. A típus főleg Hispániában és Franciaországban terjedt el. Külsőben ennek a lépcsős tömegalakítás felel meg. lettner vagy korlát. papi kórus. 14.). káptalani oltár.

Notre-Dame-du-Port (1100.) már a gótika szerkezetiségét vetíti előre. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája. Toulouse. II. bencés főapátság: az apátságot 910 körül alapították. a XII. stb. Sernin ágostonalaprajz. hosszmetszet. Elemeiben (csúcsíves donga. öthajós hosszházzal. Benoit-sur-Loire (1060-1130). bordás keresztboltozat. Mateo mester alkotása) típusalkotó: szoborbélletes. S. Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késő-romanika szempontjából meghatározó jelentőségű. Aquitaniában Poitiers. zarándoktemplom (1075-1128). templom (1095-1135) már a többezer monostort tömörítő kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretű temploma. temploma (955-981) már előrevetíti a monostor politikai súlyának erősödését. két nyugati tornyos.. A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt. Öthajós. A kongregáció (910-től) a XI. Építészeti célkitűzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése szerepelt. Cluny. század folyamán jelentős politikai befolyásra tett szert. Jelentős a későromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. déli homlokzat. rövidesen a környezetében vezető szerepre tett szert. bár temploma elsősorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások" kiszolgálására létesült (típussá vált). két-keresztházas. Loire-ban S. Notre-Dame-la-Grande (1103-1145). vagy azok stílusában épült. Toulouse. és nagy hatással volt a gótika kialakulására.Sant'Jago da Compostela.). zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták). francia szentélyben végződő hosszházhoz erőteljes. Cluny körzete volt. rendi prépostság (1077-1119). S. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál. 1168-1188. stb. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz. hosszmetszet. A terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete határozta meg. középen pillérel osztott kettős kapu. Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok: Auvergne-ben Clermont-Ferrand. Az elterjedés legfontosabb területe Burgundia. zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós. A III. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a bencések segítették. háromhajós keresztház csatlakozik. Sant'Jago da Compostela. k. . alaprajz. támpillér.

immár a Cluny-i kongregáció függvényében . a második templom tömegvázlata.4. S. S. a burgundiai Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével. hosszmetszet. földművelés) jutott szerephez. Paray-leMoniale. (1102-1132).2. apátsági templom "kicsinyített mása".): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll. az első (915-927) és második (955-981) templom alaprajza. Vezelay. Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. Cluny. a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója. Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale. a templom elsősorban zarándok-céllal épült (viszonylag csökevényes keresztház). Burgundiában . keresztmetszet. 5. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan idekerült sírjára települt a zarándokhely. Térszervezete a Cluny III. Közös jellemzőjük a reprezentatív igények kielégítése. nyugati k. Életformájukban a világtól elvonulás. Ciszterci romanika A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban. bencés apátság. k. . az önfenntartó fizikai munka (erdőirtás.több zarándoktemplom is épült. bencés apátság. alaprajz. rész hosszmetszete. bencés priorátus (1100.Cluny. nem volt zarándokhely.). a szerkezeti és formai fejlettség. Vezelay. alaprajz. Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu). bencés priorátus (1100. Első telephelyük (Cistercium.

kapusszoba. 29. káptalanterem. Bernát (+1153). Pontigny (Pontiacum. fogadószoba. keresztfolyosó. Morimond (Morimundus. betegek terme. talán legtisztábban "szentbernáti" épület. négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus). laikusok temploma. 6. 14. templombejárat a papok részére. keresztház. részben elpusztultak. 1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098). 27. 13. "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása főleg a Cluny-i mozgalom ellenhatásaként értelmezhető (ld. 23. raktár. 3. templombejárat a laikusok részére. latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás. jelentette. apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt. calefactorium. Clairvaux (Clara Vallis. Észtország. A ciszterci építészet első periódusa. könyvtárhelyiség vagy könyvespolc. sekrestye. katonás szervezettsége (atyaapátságok. 32. 16. 26. A monostori elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következő elvi elrendezési vázlat mutatja. La Ferté (Firmitas. papok étkezője. monostorudvar. 25. Sz. egyenes apszis-zárással. 28. 11. átjáró folyosó az ispotályhoz.Ideológiájuk (Kereszt-kultusz. 1789-től nem működik templomként. 12. melegedő. beszélő. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély. papok munkaterme. auditorium. részben a szerkezetből fakad. 24. laikusok refectoriuma. aszkézis. papi kórus. Háromhajós. kútház. 31. Szíria. 17. Bernát apológiája. szakrális formában. 9.22./ Burgundia ciszterci építészete A területen a szigorú. előcsarnok. armarium. 18. temető. 10. A rend hierarchikus. 15. a ciszterci építészet későbbi fejlődését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. hosszház. vele együtt a gótika elterjedését Európában: Sz. 5. bimbós fejezet) és geometrikus jellegű. filiációs rend. hosszház. Ezek később többször átépültek. Álbazilikális rendszerű. konyha. stb. laikusok munkaterme. toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek). ma múzeum. összesen ezernél több monostorral. Fontenay. fő-és mellékapszisok. 20. refectorium. kápolna. a "kötött" stílus esik a romanika korára. 1114). kórházépület. a. 7. keresztház északi kapuja (halottak kapuja). 19. a rend harmadik apátja foglalta össze ("szentbernáti építészet"). Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának gondolkodásmódját tükrözi. . Építészetük kötött: templomaik dísztelenek. 30. olvasófolyosó. kórházépület. Sz. egyenes zárású főapszis csatlakozik. laikus folyosó. vonatkozó vitapontok). 1115). 1113). 4. szószék a refectoriumban. lépcső a keresztházból. 21. 2. hevederes donga és fiókdonga fedi. 8. Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi elrendezési vázlat): l. keresztfolyosó északi szárnya. Díszítésük növényi (pl. feljárat a dormitoriumba. monostor bejárat. 1115). Átépítéseikkel a későbbiekben foglalkozunk. Építési szabályaikat először Clairvaux-i Sz.

hajóácsolás. csúcsíves dongát. ciszterci monostor. Mazan). axonometrikus metszet. A ciszterci építészet európai elterjedését. A normann építészet átmenetet jelent a késő-romanika és a korai francia gótika között. alaprajz. cisz. alaprajz. fil. félkörös apszismegoldással. Thoronet (1136. Montmajour) mellett a bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek. A normann építészet fő jellemzői: két nyugati tornyos homlokzat.L'Escala Dieu). fil. (1151-1180. monostor. bordás-csúcsíves boltozatot. Épületeik fejlett szerkezetűek. 5.2. az ókeresztény korra emlékeztető térarányokkal és méretekkel. boltozásra dongát. hatsüveges boltozatot alkalmaztak. melyre joggal illik az "imperiális" jelző. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik voltak./ Provence ciszterci építészete Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek. a VIII. E széles elterjedés alapján tekintjük a normann romanikát is "interregionális" tényezőnek. érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért.. az antikizáló "latin romanika" hatására. Normann építészet ("imperiális" romanika) Normandia a francia terület legerősebb hercegsége volt.Fontenay. hódítás) a romanikában is alapvetően meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét egyaránt. tengeri közlekedés. A Provence-i ciszterciek a saját építkezéseikhez önálló műhelyeket teremtettek.ép. alaprajz. A tornyok mezőjében (az egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos. Antikizáló bencés műhelyközpontok (pl. 1160. Le fil. ciszterci monostor (1139-1147). két torony közötti nyugati karzat. fejlődését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk. nyugati homlokzat. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól). Hódító Vilmos 1066-ban uralma alá vonta az angolszász területet.k. ismerték a támívek és támpillérek rendszerét.. Flaran Senanque (1148. erődszerű toronylezárás. 1072-től a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával. Utóbbi területen önálló normann királyság jött létre. sisak nélküli. Az északfrancia berendezkedés után.Mazan). hármas kapuzat. A normannok ősi hagyománya (faépítészet. . terci monostor. ciszterci 1180-1190. alaprajz. melyek az építkezés befejezése után Európa keleti területén is föltűntek (pl. esetleg fölötte rózsaablakkal. viszonylag nagyobb politikai önállósággal.. b. ép.5.

Caen. apátsági templom Caen. a. S. s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti kedvezőbb kapcsolatot tette lehetővé. bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen normann változata. törtpálca. S. apátsági templom (10621077). mely az ú. rózsaablak). b. Trinité (triforiummal)./ Normann építészet Észak-Franciaországban Jumiéges. Caen. szimbólikus fényhatásokat alkalmaztak (körablak. alaprajz. keresztmetszet és főhajó travé-metszet. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral). Földrajzi helyzete miatt itt arab-mór hatás is érvényesült.Díszítésük geometrikus jellegű (fűrészfog. Étienne (emporiummal). Trinité bencés Caen. Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus. keresztmetszet. A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat. Étienne bencés (1040-1067). S. apácatemplom (1059-1066). keresztmetszet. S. S. két nyugati toronnyal.n "váltakozó támaszállást" megszüntette. metszet. Caen. Jumiéges. Főhajóját eredetileg famennyezet födte. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai észak-francia katedrálisokhoz. kereszt-ablak. Ma romos. hurkolás). Az empórium (oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó). Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemző: . Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak. alaprajz. de igényt tartott rá (később eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. közte Westwerkre emlékeztető karzattérrel. S./ Normann építészet Szicíliában Szicília a normann hódítás előtt bizánci érdekeltségű terület volt. alaprajz. hatsüveges boltozása újszerű. A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen.

Lund. A normann hódítás (1066) után kialakult építészet tárgyalása a gótikus fejlődés ismertetésekor. mozaikművészet). hangsúlyos négyezettel. távlati kép. Capella Palatina (1132-1143): II. d. szász hagyományok határozták meg. hosszmetszet. Borgound.normann hatás (toronymegoldás./ A Brit szigetek normann hatású építészete A korai építészetet az ír-kelta ill. k. szerkezetiség.római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben). sz. A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas színvonalon.bizánci hatás (középkupolás terek. alaprajz. a későbbiekben történik. . háromhajós bazilika.iszlám hatás (díszítőművészetben). Cefalú. . Monreale. bizantikus mozaikdíszítéssel. középkupolás keresztházzal. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148. . Monreale. kőépítészetében (Sigtuna. Palermo. alaprajz.): a Monreale-i dóm közvetlen előzménye. Borgound in Laerdal). térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon. a germán császárkori építészetre jellemző hármas szentélyfejjel. Lund) a normann. Építőműhelyeik a bencés egyházszervezet szolgálatában álltak. c. fatemplom (XII.. székesegyház (1100-1234). . Roger normann király palotakápolnája. dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika./ Skandinávia építészete A területen erős a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared. távlati kép. S.). Álkeresztházas. keleti homlokzat részlete. dóm (1173-1182). az észak-német hatás mellett az orosz fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható. geometrikus díszítés).

sem időben nem választható szét mereven. amikor létrejött a cserére termelés. normann építészet). Ahogyan az európai romanika néhány irányzata magában hordta a gótika csíráit.. 7. A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a szakasza.írta Entz Géza (A gótika művészete. Tovább differenciálódást jelent a regionális tényező: más szinezetet kapott a gótika valamennyi irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika). amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította. Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok. 1973. központosított monarchia volt képes biztosítani. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350) . század közepétől a birodalom egy részét egyesítő francia királyság eszméje. és a legváltozatosabb keleti. a városi. fejlődési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását. A hercegségekre. nyugati.... 6. Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket. városi szerzetes-építészet).3. Az egységen belül azonban fölismerhető egy olyan szerkezeti tagozódás. Egy-egy alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett. Ezen a ponton találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépő francia királyság és a városokban kialakult iparos-kereskedő polgárság érdeke. viszont az új irányzat képes volt befogadni és szintetizálni a környező területek késő-román szerkezeti és formai vívmányait (burgundiai bencés és ciszterci építészet.).jelentős interregionális tényezők befolyásolták (ciszterci gótika. rész Az európai gótika szakrális építészete 6. Lényeges viszont a feudalizmus két korszaka (naturál-gazdálkodás ill. árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi bázis-különbözőség. Az egységen belül ezt a sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni. s az ezt az ideológiát kifejező első jelentős építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). közbiztonság) csak erős.E mozaikszerűséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy egyéniségek művészete" . A gótikus építészet "gerincvonalának" tekinthető katedrális-gótikát .1.a romanikához hasonlóan . amely teljesen Európában gyökerezik. a polgári gótika alakult ki. úgy néhűny területen a kialakuló gótika még sokáig megőrizte románkori (esetleg antik) arculatát. kialakult a termelési specializálódás. az iparos és a cserét bonyolító réteg. p. A korszak második részében. Gótika "A gótika az első klasszikus művészet. Az említett interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták. tartományokra széthullott egykori frank birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. hanem egységes mű) volt. Bp. pénzforgalom. polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása következtében lényegében egy új "stílus". mint a katedrális-gótikát. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak kellően biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására. melyet már jegyzetünk korábbi részében is nyomon követtünk. A romanika hosszú századokon át érlelődik. mint attól északra. A területen viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok. ókori és "barbár" összetevők különböző fokú és arányú egybeszövődése által alakítja ki a maga művészi nyelvezetét. Igy a két középkori művészeti irányzat sem térben.

1302. 1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes. Gutenberg első könyvnyomdája. 1190. 1455-1458. 1415. 1096. 1048. Latin császárság Konstantinápolyban. 1209. Grünwaldi csata. Az első rendi országgyűlés Franciaországban. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII. 1204-1261. 1241. 1119. A német lovagrend alapítása. Sz. 1431-1445. Barbarossa Frigyes német császár. a francia királyság hatalmi megerősödése. Magna Charta Angliában. 1444. A Hanza-városok szövetsége.) Egyetemes Zsinat. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok). Ellenpápák. Bizánc eleste. a német lovagrend veresége lengyel területen. huszita háborúk. 1135-től S. az egyházszakadás megszüntetése. Konstanzi zsinat. 1237-1242. 1337-1453. A Német-római Császárság fénykora. 1202. 1147. 1479. az "imperiális-szakrális" gótika kezdete. A dominikánus rend alapítása. interregnum a Német-római Császárságban (1273-ig). majd főapát föllépése. 1098. úniós törekvések. 1189. 1456. A Cluny-i reformok kezdete. 1414-1418. 1152-1190. 1378-1414. Chronologia: 987. Sz. A ciszterci rend alapítása. 3. 1066. 1248-tól a kölni dóm építése. keresztes hadjárat kezdete. keresztes hadjárat. 1434-től Medici uralom Firenzében. 1309-1376. 1429. Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. IX. Mongol invázió Kelet. Husz János (1369-1415) kivégzése. Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben. 1215. keresztes hadjárat. Lajos király Franciaországban. . Capet Hugó francia király lett. 1226-1270. 1216. "Százéves háború". IV. 1420-1434. Spanyolország megalakulása. 1410. A pápák avignoni "fogsága". I. Várnai csata. 1120. Az 1. Szép Fülöp (12851314) uralkodása. 1036-1056. Lachester-York trónvita Angliában. Az albigens eretnekség kezdetei DélFranciaországban. Aragónia és Kasztília egyesülése. 1450 k. A Hohenstauf-dinasztia kihalása. Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom kezdődött Angliában. 1453. 1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése. A templárius rend alapítása. keresztes hadjárat. 2. A templárius rend föloszlatása. nyugati egyházszakadás. 1311. Denis apátsági templomának újjáépítése. Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t (kivégzése 1431-ben). 4. 1254.Közép-Európában.A katedrális-gótika elterjedése Európában. A premontrei rend alapítása.

V. Német parasztháború. S. majd kivégzése. A missziós tevékenység megindulása a gyarmatokon (India.normandiai mintára. a szentélykörüljáró belső kée. egyben püspöki székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek.ld. A téralakításban is meghatározó. 1515-1547. kápolnák. altemplom elhagyása lehetővé tették a katedrálisban a téregységesítést. Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város jogállásának szimbóluma is lett. 1517. 1524-1525. apátsági templom (1137-1144). Granada fölszabadulása a mór uralom alól. Lateráni (XVIII. A bonyolult mellékterek.) Egyetemes Zsinat. öthajós hosszházhoz. alaprajz. 1498. Ferenc uralkodása Franciaországban.szintén normann előképek alapján épült meg a templomhajó. ezek szervesebben csatlakoznak a három. I. Goa). így a katedrálishoz nem csatlakozott kolostor. rekonstruált homlokzat. 1480-tól az inkvizíció működése Spanyolországban. A püspökségen világi papok szolgáltak (ellentétben pl.v. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság. később). Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a székesegyházhoz. 1512-1517. Saint-Denis. Ezt követően 1140-1144 között . A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma. 1492. s itt kísérleteztek először a monumentális nyugati katedrális-homlokzat megteremtésével. 1497-1498. így a kompozíció legfontosabb eleme a nyugati. A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban. Girolamo Savonarola firenzei működése. többnyire szűk utcák vették körül. Elmaradt a kripta . Itt alkalmazták először egységes terv szerint következetesen a gótikus szerkezeteket. a főtér egyik végénél állt. 1137-1140 között megépítették a nyugati homlokzatot . A katedrálisok jellemzői: Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent. kifejezve a város gazdagságát. hogy benne monostori funkciót nem végeztek. Amerika fölfedezése. Angliával . Párizs mellett lévő SaintDenis apátsági templomát Suger apát építtette újjá.A gótika központjai Közép-Európában. királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidőben kezdődött el a már kifejlődött városokban az első katedrálisok építése. kéttornyos homlokzat lett. Luther Márton (1483-1546) föllépése Wittenbergben. Csak a főhomlokzat érvényesült. Általában a katedrális a város központjában. ha egyben püspöki székhely is volt).

Westwerk. Párizs. A kapuk fölötti mezőben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). A korai katedrálisok gyakori szerkezete a hatsüveges boltozat. magas ablakokkal. katedrális (1130-1163): útkeresés. sz. erős románkori (normann) hagyományokkal. Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet. A főhajó oromzatát csúcsíves. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül szolgált. Függőleges irányban hármas tagolású. A francia-szentélyre jellemző lépcsős tömegalakítást a támívek-támpillérek rendszere feloldja ill. A csúcsív alkalmazásával feloldódott a kötött boltozási rendszer. A vázszerkezetnek megfelelően bordás boltozatot alkalmaztak. A központi mezőt hatalmas rózsaablak tölti ki. Az alsó sávban hármas kapuzat van (normann hatás). ennek szerkezeti következménye a négyezetre nincs. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása asszimetrikus. Noyon. áttört törpegaléria takarja. katedrális (1160-1220): lényegében az első. Az oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögű oromzat) van. Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok. nyugati szentély . .néhány kivételtől eltekintve (pl. Társművészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl. bimbós vagy naturális levéldíszes fejezetek).nincs. A tornyok sisak nélküliek. a falfestés szerepe korlátozott. vagy triforium helyettesíti (a kettő együttesen is előfordulhat). viszont általános a körüljárós franciaszentély használata. a két toronytest között a főhajó oromfala jelentkezik. elfedi.sisak nélküliek. felette esetenként teherhárító csúcsív van. de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat. átépítés) .normann mintára . Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. A toronytestek függőlegesen tagoltak keskeny. századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot bejártam. Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata. a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították. Denis koncepcióját tükrözi. erős normann hatás) Sens. A négyezet fölött huszártornyot építettek. már kiforrott korai katedrális. s részlet-megoldásaiban is erősen kötődött a ciszterci hagyományokhoz. ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló kápolnákkal. Fiatornyokat sokszor díszítő céllal is alkalmaztak. ott is halt meg." Téralakítás ciszterci ízű. a nyugati toronypár között karzat van. Az empórium megmarad. A katedrális mellett társaskáptalan működött. Vilmos mester Angliában. amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz. Apszisa S. Villard de Honnecourt XIII. Nevers. téglalap-alakú boltmezőket építettek. így egyfajta "vak-vonalnak" tekinthető ez a fejlődési irány. ezek ./ Korai katedrálisok (XII. katedrális (1131-1157): térszervezete a későbbi katedrális-fejlődésre alig volt hatással. A kiegyensúlyozást támpillérekkel.(altemplom). Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei: a. néha magas gúlasisak épült rájuk. Az ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja. a Canterbury-i székesegyházon is vezető mesterként dolgozott. Laon. támívekkel oldották meg (esetenként vonóvassal is kombinálva). timpanondomborművek).. A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok térszervezetén. Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és Eude de Sully (1196-1228) püspök.

épületplasztikája a legfejlettebb. Homlokzatában a párizsi megoldást fejlesztette. katedrális (1220-1270).) Chartres. Amiens. a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró terve . Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás). Noyon. katedrális (1194-1220): "az első". katedrális (1247-1590). Laon. Beauvais. Torzója a "középkor alkonyának" emlékműve. katedrális (1130-1163). alaprajz./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora. Jelentős az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló az üvegablak-művészete. hossz-és keresztmetszet. katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". b. nyugati homlokzat. Párizs dómjával nagyjából egyidőben épült. . XIII. megoldása már annál tisztább. alaprajz.több katasztrófa után . alaprajz. sz. a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában egyaránt szintetizáló.Sens. Notre Dame (1163-1249). nyugati homlokzat. Rheims. Párizs.az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékű alkotás). katedrális (1131-1157). alaprajz. kerek-plasztikai értékű alkotások hordozója ("Aranyos Szűz" . alaprajzában a normann romanikára emlékeztető bonyolult szentélykialakítást alkalmazott. katedrális (1160-1220).csak részben valósult meg (szentély és keresztház). önálló. egyszerűbb. keresztmetszet.

alaprajz. hossz. katedrális (1211-1311). katedrális (1194-1220).és keresztmetszet. Rheims. keresztmetszet. alaprajz. nyugati homlokzat. nyugati homlokzat.Chartres. .

A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt. székesegyház (XIII-XVI. Franciaországban ez az irányzat képviseli a polgári gótikát (ld. katedrális ((1247-1590). kápolnáknak.Amiens. A térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti. c. S. A pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban. Beauvais. nyugati homlokzat. később). árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. sz.).). alaprajz. Ouen templom (XIV-XV. katedrális. . A boltozatrészben gazdagodott. belső kép. Rouen. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep jutott az egységes. A triforium helyét is az egész falat betöltő ablakok váltják föl. sz. katedrális (1220-1270)./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus) A kései francia katedrális-építészetet elsősorban részletképzés gazdagsága jellemzi. bonyolult metsződések keletkeztek. Maclou. templom (1434-1470). alaprajz. de a szerkezetalakításban sem születtek új eredmények. S. axonometrikus metszet. metszet. kisebb tereknek. Fontosabb emlékei (Normandia): Rouen. Amiens.

a párizsi koncepció töretlen folytatója (alaprajz. S.).Rouen./ Közép-és Délfranciaországban Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték. sz. hossz. szerkezet). alaprajz. Bourges.északon és délen eltérő formában. Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna. Ste Chapelle (12431248). katedrális (1172-1324). b. alaprajz. 6. Az észak-francia gótika elterjedése Rouen. Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a hatását .és keresztmetszet.2. katedrális (XIII-XVI. a belsőben a mellékhajókban is triforium. . Ouen templom (1318 után)./ Észak-Franciaországban A területen elsősorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendő példa. Krisztus töviskoronája részére készült "épített ereklyetartó". Párizs. alaprajz. kisebb helyi változtatásokkal. a. székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette. Bourges. Kétszintes kápolna. a felső térben a térfalak teljes föloldása (üvegfelület) megvalósult. a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton öt-nyílásos kapuzat. alaprajz. keresztmetszet. Párizs. nyugati homlokzat részlete.

XIV.. déli homlokzati travé. ill. székesegyház (XII-XV. székesegyház (1282-1330). Chapelle-lel hozza kapcsolatba. székesegyház (1162-1300): háromhajós. befejezés a XVI-XVII. sz. lettner boltozata. dóm (1387-1418. keresztháza és középkupolája a toscanai romanika hagyatéka (Pisa). Jean székesegyház (1165-től.és hosszmetszet. Épületplasztikája realisztikus. c. Poitiers. székesegyház (1162-1300). székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek. székesegyház és bencés apátság (XIII. Maurice székesegyház. A germán példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye. Orléans. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz. Öthajós alaprajzával a német területtel (Köln) mutat rokonságot.). Belső tere proto-reneszánsz. "ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S.Loire mentén: Tours. Az itáliai dómépítészetről a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben. egyenes szentélyzárású álbazilika. sz. romos. Gatien székesegyház (1239-1547). Kereszt székesegyház (XIII. szórványosan fordultak elő. Poitiers. már a lateráni liturgikus reform szellemében./ Itáliában Az erős ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták. a polgári gótika eredménye. Egyedi megoldások: Nevers. alaprajz. tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul.. katarok) központjában "Isten erődjeként" épült templom.). Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat. Albi. toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai. században).Rhone mentén: Lyon. sz.). S. a katedrális-gótika jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen. Milánó. sz. románkori székesegyházat építették át. Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült. 1390-1500. Az antikizáló "derű" itt erődszerű. Sz.): francia területen ritka. Pisa. Albi. S. Megoldása már a "latin gótika" ill. kisméretű kápolna. nyugat felé újabb apszissal megtoldva. apszis külső képe.. Vienne. kereszt. . a XX. sz. S. befejezés 1858-ban). kétszentélyes megoldás. alaprajz. S. egykor prímási katedrális (XII-XIV. Bologna. befejezetlen): térformája a francia katedrálisok egyszerűsített változatát mutatja. S. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo. hanem a korábbi. . Soissons.

alaprajz. nyugati homlokzat. bef.Milánó. keresztmetszet. sz.). dóm (1386-1500.. XX. .

axonometrikus metszet. Leon.látja el). Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo./ Németországban Németországban a francia gótika erős helyi hagyományokkal találkozott. katedrális (1221-től). erős helyi mór hatásokkal. A német dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb". Toledo. székesegyház (1227-1418). Nem ritka az ú. alaprajz. belső kép. katedrális (1221-től): francia alaprajz. székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata. így franciás lendülete szigorúbb. S.bencések. belső kép. nyugati homlokzat./ Hispániában A katedrális-gótika Hispániában erős helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott. alaprajz. alaprajz. d.n. ágostonrendi katedrális (1199-1273). . Burgos.Bologna. ágostonrend . geometrikusabb jellegű. katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend . alaprajz. e. Elterjesztője a ciszterci rend. 1390-1500). Burgos. Toledo. a romanikához kötődő vonalat képviseli. Leon. A gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült.

A német dómépítészet legjellemzőbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához kötődnek. Angol gótikus építészet Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt. alaprajz. stb.. Köln. Mária templom (1280-1305). dóm (1209-1363) . A gótika előzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett. főleg díszítőművészeti hagyományok a meghatározók (Kilpeck. keresztmetszet. A korai szakrális építészetben a térítő bencések hagyományai és a helyi. 1354-1402). Lübeck. egytornyos teremtemplom). Sz. a német késő-romanika tárgyalásánál. Köln.. dóm (1240. Strassburg. katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi. 6. homlokzati részlet. nyugati homlokzat (rekonstrukció). . altemplom). normann és Ile-de-France-i. dóm (1248-1322. a ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete. románkori részletek fölhasználásával (keleti rész.ld.Magdeburg. Earl's Barton. székesegyház (1250-1275). Mária templom (1290-1305). században fejezték be): Amiens hatására visszavezethető öthajós katedrális gazdag részletekkel. Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes téglaépítészet formájában élt tovább: Rostock.3. a XIX. Sz. alaprajz. Schwerin. székesegyház (1248-1322). Strassburg. de a formai elemek irracionális túlhajtásával. kapu kelta díszítésekkel. valamint erős ciszterci hatásokkal. dóm (1248-1270). A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt. A francia katedrális gótika. metszet és szerkesztőháló.

székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. sok oldalkápolnával bővített templomok). London. hogy a francia katedrálisok stílusa először itt terjedjen el. A francia katedrális-hatásnál erősebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. alkalmazkodva a szerzetesi életformához. Peterborough. Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei (kerengőfolyosó. a nyugati toronypár esetleges elmaradása. alaprajz. Westminster apátsági templom (1245-től): az angol egyház központja. Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl. A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették. székesegyház (1133-1174). Ezek az ismérvek az angol gótika fejlődése során végig megmaradtak. igy kialakítása is módosult. Az angol katedrális funkciójában alapvetően eltér a francia mintaképtől. székesegyház (1128-1200). alaprajz. a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki. káptalanterem) kapcsolódnak. A templom térszervezete is megőrizte a monasztikus jelleget. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki.a. a franciaszentély mellett Angliában itt alkalmaztak először mérműveket. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentő katedrális Angliában is megtartotta egyházigazgatási központ-jellegét. a kevésbé égbetörő térarányok. katedrális (1093-1143). A francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. Canterbury./ Az észak-francia katedrális gótika hatása A normandiával való szoros kapcsolat lehetővé tette. London. Ely. később a szentélyek végénél kiemelt Sz. Durham. Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás. bencés szerzetesi térformákat (háromhajós. a geometrizáló díszítések. Canterbury. stb. Altemplomát az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. a keresztház kialakítása. katedrális (1093-1143). székesegyház (1175-1184). a négyezeti torony szerepe. A korai katedrálisoknál kriptát is alkalmaztak. Peterborourgh. apátságok őrzik a gallikán liturgiákban kialakult. székesegyház (1128-1200). A fejlődésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia és Írország területén a XII-XIII./ Normann előzmények A normann hatásra épült első angol katedrálisok ill. Durham. több keresztházas. században 70-nél több ciszterci monostor működött). Westminster apátsági templom (1245- . így az angol egyházigazgatás egysége az apátság maradt. Mária kápolna (Lady Chapel) fejlődött ki. Ám az angol egyházszervezést alapvetően a bencés térítők monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg. b.

keleti rész 1192-1200. Lincoln. . Salisbury. katedrális (1220-1266). a triforium helyére is ablak került). geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben. Salisbury. től)./ Az angol gótika saját fejlődési útja Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedő időszakot jelölik így. mind a téralakításban (pl. Ekkor a normann hagyományok. A szerkezet gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan". alaprajz. szentély-négyezet boltívei). katedrális (1074-1092.. ill. dekoratív teret teremtettek. Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti időszak elnevezése. hossz. A díszítésre a geometrikus elemek túlsúlya a jellemző.alaprajz. székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja tartózkodó. alaprajz. nyugati homlokzat.). A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. Wells. c. A meglévő elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási megoldások keletkeztek. a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika saját fejlődésnek indult. Lincoln.és keresztmetszet. 1192-1200. Boltozata későbbi. keresztház 1220-1235): románkori alapokon normann hatásra épült. homlokzati travé. székesegyház (1074-1092. külső kép. alaprajz. A katedrális-gótika elemei átértelmeződtek (pl.

székesegyház (1320-1368). London. szerkezet-alakítása. Ezt már megtettük a katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor. 6. "Latin" gótika (Dél-Európa) A korábbi szakirodalomban . Angliától részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkező északibb vidékekre (pl. "latin gótikáról" beszélni. Más fejlődési úton. belső kép. Monreale. a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl. térformálása iskolát teremtett. az uralkodó családról. György-kápolna (1481).külön szoktak ú. Windsor. VII. családi kápolnáknál alakult ki. Az "északi" és a "latin" különbözőség talán legjobban a komoly kötöttségekkel rendelkező ciszterci. ú. Emlékei: Cambridge. Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelő egységesített térforma a királyi. Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent átmenetet. . mégműves ablakok rácsozata). Palermo. Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik. hogy a gótika különböző irányzatainál is mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát. valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is. Ennek előrebocsjájtásával fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlődési irányok tárgyalási menetéből kivenni.n. Cefalú). és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot. Összefoglalónkban a "latin" jelzőt általánosabb értelmezésben használjuk. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia. Késő gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késő-gótikus fejlődés példaképe. De még a tisztán "északinak" nevezhető normann romanikának is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl.Wells.liturgiában is eltérő templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között. székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült későgótikus szentély. városi szerzetesépítészet). Westminster. Provence.utaltunk az erős antik hagyományú déli területekre (Toscana. "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és Provence eltérő értelmezése). Az angol késő-gótika francia megfelelője a "flamboyant-stílus". Glouchester. Hispánia) . A romanika építészetében a lokális tárgyalástól eltekintve is . A templomban és a kerengőben festői rajzolatú csillagboltozat van. "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet racionalizálásáról. és kiterjesztjük a középkor valamennyi szakaszára. hispániai és itáliai változatait. King's College kápolna (1446-1515). Rajna-vidék). de alkalmazni fogjuk az alábbiakban bemutatásra kerülő interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet. egyetemi v. Henrik kápolna (1503-1519).4.n.Entz Géza terminológiáját fölhasználva . alaprajz. Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvető különbség figyelhető meg a déli területek (Észak-Itália. Falait a térköpeny teljes föloldása jellemzi. A fentieket figyelmbe véve kézenfekvő.

és külön. 2.5. 5. . Az első monostorok kezdetleges faépítmények voltak. Mindkettő a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja.építése után röviddel . fejezet). A periódusnak hatása elsősorban Burgundiára volt. A kötöttség ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat. az anyaház 1113-1115 között további négy anyamonostort alapított (La Ferté. az őket fölváltó első kő-monostorok számos faépítészeti hagyományt őriztek. Jelentős műhelyközpontok Eberbach (alap. A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer. építészetének megfogalmazása a burgundiai későromanika korára esik (ld.1. Clairvaux. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési szabályokat írt elő a rend monostorai számára. 6. a gótika kialakulásában meghatározóak. Mindez a romanika keretében került tárgyalásra. Interregionális áramlatok a gótikában 6. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenőrizték. épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap. egy részük a XVIII. A "szentbernáti építészet" elterjedése: . az elterjedést a következő periódus jelentette. 1135-ben.5. Morimond).Németországban a ciszterci műhelyek a XII-XIII. politikai befolyása (Sz. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetővé tette.átépült. "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre létrejött alkotásokat. század során megsemmisült. 1139-ben. hogy rövid idő alatt egész Európában a gótika különböző irányzatainak terjesztőivé váljon. A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe: 1. centralizált irányítás).2. épült 1210-1230 között). Ez a periódus lényegében csak elvi periódus. mert az öt anyaház mindegyike . Pontigny. Ciszterci építészet A ciszterci rend kialakulása.4. periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098). századi nagy dóm-építkezéseknél már éreztették a hatásukat (késő-romanika).

Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek.: 1151. sz. pl. periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre. Kirkstall (alap... . 1135. ciszterci monostor (1139..Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt. A változás Burgundiában kezdődött. alaprajz. ép. 1170. alap. 1194-1253.körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. folyamán Anglia és Írország területén főleg Clairvaux létesített fíliákat. de körüljáró és kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet).). Róma. 1229. 1177. Az európai elterjedés során két változat jelentkezett: a.Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás (Alcobaça. sz. 1135. 1230). amikor az anya-monostorokat . ciszterci monostor (1187-1208). A katedrális-gótika stílusában új monostorok is létesültek. Poblet. alaprajz. Clairvaux átépítése hasonló. . Pontigny szentélyét 1185-től alakították át.). első templom 1138-1147 között épült). Casamari../ Francia-szentélyes megoldás: .az észak-francia katedrálisok mintájára . 1147. épült 1152-1159 között). Gradefes. . Írország: A XII. épült 1218-ban).: 1149. ciszterci monostor (1135.. s a későbbi angol gótikára nagy hatással voltak: Fountains (alap. 3. Fossanova.Anglia. átép.. stb. alap.Eberbach. ép.. ciszterci monostor (1203-1217).: 1178-1252). hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl. épült 1150-1160 között).. alaprajz. stb. 12101186). de íves körüljáróval. ép. Egyrészt fölépültek pontos francia mintára (kőből) a Róma melletti nagy monostorok (import-művészet): Casamari (1203-1217) és Fossanova (1187-1208). San Galgano (1218-1300). Tre Fontane (1221). Royaumont ( alap. alaprajz. . 1161.. XIII.Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlődést hozott.. Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. Írországban Boyle (alap.Maulbronn.

apszis Pontigny. sz. ciszterci monostor (1220-1282). alap. alaprajz.) és íves körüljáróval is (pl. 1291-1336.: 1171. . alaprajz.Citeaux.).: 1189. Ebrach. 12021237. tömegvázlat. a körüljárós szentély nézete. alaprajz. 1220-1282. ép.. Ebrach. Royaumont. ép. szentély északi homlokzata. ciszterci monostor átépítés (1193..Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. ciszterci monostor (1225alaprajz. Riddagshausen. átépített apszis (1185).. (XIII. közepe). Doberan. 1275). Heisterbach.. . alaprajz..). k. alap. Riddagshausen. 1225-1275. ciszterci monostor.

Lehnin. b. 1200-1230). . csarnok-szerkezetű körüljáróval vették körül.. ép. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci rend új építkezéseket nem végzett. a franciaszentély külső képe. A folyamat Németországban és Közép-Európában jellemző.átvette a csarnokszentélyes megoldást. ép.itt az apszis félkörös).különösebb funkció nélkül . Fogalmak. szentélycsanok 1250-ből) a térforma legszebb példája. de a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. maga szentélycsarnokot alakított ki. Villers (alap.Heisterbach. 1137.a városi szerzetesépítészet hatására . Belgiumban Les Dunes (alap. ciszterci monostor (1190-1250). A ciszterci rend a XIV-XV. Lehnin (1190-1195. 4. nyugati homlokzat.Szentélycsarnok: Olyan megoldás. stb. Doberan. k. ép. 1262.. ciszterci monostor (1291-1336). Lényegében a francia-szentély egyenes változata. alaprajz. Emlékei: Chorin (1273-1324).. Chorin.. Ausztriában Lilienfeld (alap. ciszterci monostor (1273-1324). az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai. ahol a kiemelt főapszist többhajós. 1210. periódus: Kapcsolat a polgári gótikával. 1139-1214). 1146. ciszterci monostor (1202-1237).. alaprajz. ciszterci monostor (1137-1151). végül önálló csarnoktemplomot is épített. emlékek: . században elveszítette eredeti jellegét. Schulpforta. hosszmetszet (rekonstrukció). alaprajz. alaprajz. alaprajz. Schulpforta (1137-1151).alakult ki a ciszterci templom szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történő lezárása./ "Redukált típus" (egyszerű poligonális szentélyzárás): Az Alpoktól északra . a franciaszentély külső képe. 1202. . maga is polgárosodott. Az európai polgári gótikából .

templom. Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII. laikusok munkaterme (fölötte hálóterme).. XIV.. tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetű. József kápolna (újkori). főkapu.. képtár (újkori). Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt. 3. keresztelőkápolna (?). vívmányainak befogadását. Lipót herceg. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap. 1137. mindkét térrész azonos csarnok-szerkezetű. 4. sz.Lilienfeld. a csarnokszentély metszete. ép. régi monostor-bejárat. Helyszínrajz: 1.. ciszterci monostor (1150-1187. 8. sz.Csarnokszentély: Mind a főhajó. Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344). 1342. Svájcban Salem monostora (alap. ép. . Heiligenkreuz. 1210 körül épült. 7. mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú. századi építészetet. 1133. eleje). káptalanterem. 1138. sz. 1348). Zwettl. teljes átépítés a csarnokszentéllyel: 1342-1348.Salem.. XII. 5. csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap.Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el. . 11. a két periódus alaprajza. Sz. sz. kútház. ép. Kudarca és fejlődés-képtelensége ugyanitt kereshető: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi előírások alig tették lehetővé a fejlődő gótika újabb irányzatainak. 13. 2. kerengő. a szentélycsarnok 1250ben készült. 1295). alaprajz. A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg: egységes szervezete alapján rövid idő alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte. . alaprajz. a késő-gótika fejlődésébe nem tudott bekapcsolódni. 12.ma apácakolostor) képviseli ezt a típust. 6. 1150-1187.. ciszterci monostor (XII. ciszterci monostor: 1202-ben alapította VI.). szentélycsarnok. mégoly . 10. 9. mai lakóegység. könyvtár (újkori). ciszterci monostor (XIV.

Sz. templomhajó. A kolostor csak szerzetesi szállásépület. karthauziak). remete-telepeik) kiváló építészet alkotások: Charterhouse (Champmol. 14. lettner. 8. Ferenc és társai úgy éltek szegény-életformát. k.2. Buxheim. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek") a. propaganda-tevékenységet nem fejtett ki. ezt az elvilágiasodott monasztikusok és kanonok-rendek (bencések. oratórium. főoltár. szentélykorlát. áldoztatórács. vagy a világtól elvonuló rendek (ciszterciek. A ferences propaganda (igehírdetés. A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített. 15. 13. Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához. custodia (1380-1382). a szegények-lakta negyedben épült föl. mellékoltárok. Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa ("északi típus"): 1. karthauzi kolostor (1396-tól). de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet. a hajó közepén elhelyezett szószéken folyt. 5. konvent-bejárat. Ugyanez mondható el a XII-XIV. kamalduliak) nem teljesíthették . templombejárat. papi kórus. papi trónus. étkezés. árútermelés. hogy ezt részben példájukkal. melyhez templom is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni). stb. 6. vagy: 9.monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más funkciót takar. karthauziak. kötött rendszerű telepe. szentély.). betekintő nyílással a szentélybe).tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt.utóbbiak pasztorációt egyáltalán nem végeztek. 2. 12. prédikáció) és életforma (vándorlás. Clermont. custodia (XIV. 6. A templom előadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi templomok térszervezetét. a ferences rend (rend-csoport). Nuremburg. . PaviaCertosa. Közös jellemzőjük. a rend gyorsan elterjedt. torony (emeleten kápolnával.). 11. kathauzi kolostor (1373-1385). koldulás) szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a liturgiát. orgonakarzat (átjárás a konventből).5. Szemben a korábbi (gallikn. premontreiek). 3. a városiasodás alkalmassá tette a területet. tabernaculum. 1215 után az istentisztelet csak a szentélyben lévő oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. században létrejött aszkétikus reform-rendekről is (kamalduliak. 10. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki. századi városi szerzetesrendek lettek. sz. mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás. önellátó ipar. Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben. obszervánsok. A szegénység eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára. stallumok. Kolostor . Dijon mellett). karthauzi kolostor (1380. Custodiá-ik (kolostoraik. részben városi igehírdetésükkel kellőképpen propagálták is. Kolostoraik a város külső részén. részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését. 7. konventuálisok) A polgári életforma (városok kialakulása. egyszerű megjelenéssel. 4./ ferencesek (minoriták. hogy a központi helyzetű templom környezetében a kerengőről önálló remetelakok nyílnak A fejlődés következő "főszereplői" a merőben más életformát követő XIII. sekrestye. kereskedelem. gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. szószék. városi vagyoni polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett. frank-római) liturgiákkal. Ahol erre a polgárosodás. ima.

de a ciszterci építészet is alapvetően befolyásolta (homlokzati torony hiánya. innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl. Boltozott (Itáliában nem jellemző). Francesco kolostortemplom (1228-1253). keresztházas. emlékei (eltérő "déli" és "északi" típus): A ferences rend létrejötte helyén. Északon az apszis-kialakítás nem követte a ciszterci hagyományt. oldalkápolnák. Eleve az alapító Szent zarándoktamplomaként épült. S. háromhajós. falfestése (Cimabue. amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal közrefogott egyenes vagy poligonális főapszis. stb. keresztmetszet. Itáliai hagyományok szerint nyitott fafedélszékes. Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. A mellékkápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével. nyújtott poligonális apszist alkalmaztak. Lorenzetti. Új elem a templomtér olyan egységesítése. egyenes apszis-záródás. A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok pótolták. emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a harangozás a szertartás szerves részévé vált). Giotto) propagatív jellegű. dísztelen téralakítás. kétoldalon a szerzetesi stallumokkal. Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú. alsó. S. Assisi. Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követő. Ezek redukált változata. A monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális individualizmus). Assisi. A szószék a hajó kiemelt helyére került. Mindkét típusnál a templomhoz udvar csatlakozott (kerengő).és fölső templom alaprajz. Itáliában az építészetét alapvetően az helyi. keleti kápolnasorral bővített bazilika.).A ferences építészet jellemzői. egyhajós teremtemplom. alatta végigmenő altemplommal. Firenze. ezalatt szentély-kriptával. A torony a szentély mellé került. hogy a hajóban minél több ember tudja az igehírdetést hallgatni. . fafedélszék). ezért térszervezet nem tipikus. antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek. káptalanterem). a rendalapítás centenáriumára (1308) készült el.

Az Alpoktól északra a háromhajós. Vitatható a gyűjtőfogalom. sz. b. a sekrestye és a torony az apszis keleti végében önálló életet él. holott . sz. XV.akarata ellenére eretnek tanik terjesztője is lett. alaprajz. Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek. (XIV. századi hajó. s megalkották a középkori skolasztika filozófiai rendszerét (Albertus Magnus. a csarnokszentélyt Hans von Burghausen építette a XV. alaprajz. századra az egyházi műveltség a mélypontra került.az iszlám előretörés és az iszlám elől észak felé menekülő zsidó kereskedők nyomán . fele). valdens) forrásaivá váltak. templom belső képe. eleje). ferences templom Salzburg./ dominikánusok (prédikálórend) A XIII. A koldulórend nagylétszámú. poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. ferences templom (XIII. ferences templom (XIII. Colmar. melynek a feladata a tudomány művelése és szakszerű hírdetése volt (dominikánus rend. Ezek újabb eretnekségek (albigens. mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja.ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és filozófia elemei. A korábbi káptalani és szerzetesi iskolák alig működtek. Aquinoi Sz. Hispániában és Dél-Franciaországban . sz.. hosszú..Firenze. 1216-ban Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított. 1193-1280. Sta Croce ferences kolostor (1295-1442). 1225-1274). 1. első fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány). Salzburg. elején): a késő-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika hatását mutatja. de képzetlen szerzetesközössége . ferences templom (XIV. Tamás. Colmar. alaprajz.a lakossággal kapcsolatba kerülve . sz. sz. hosszmetszet. "Ordo Praedicatorum"). Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus építészet térformáit.

Párizs.és keresztmetszet. de a kéthajós templomforma elszigetelt kísérlet maradt. de firenzei hagyományok alapján L.): a ciszterci hagyományok végsőkig leegyszerűsített formája. Arezzo. ez 1789-ben elpusztult. Toulouse. de csak egyetlen hajóval. a rend kialakulási helyén kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával. Firenzében G. egy.vagy háromhajós. Savonarola prédikátor működése és kivégzése 1498-ban). Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte. Firenze. Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a ferencesekével. Franciaországban.funkciójuk alapvetően más voltl. alaprajz. egyenes apsziszárású templomokat építettek. Közvetlen építészeti előképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221). így a két rend építészete sokban hasonlít.dominikánus kolostor is működött. több monasztikus hagyományt követ (az első elképzelés szerint a dominikánus rend monasztikus szabályok szerint élt volna). Kolostoruk elrendezése valamivel kötöttebb. Alberti fejezte be (1457). Firenze. sz. Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz karcsú boltozattal. . A legtöbb városban . Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349). alaprajz. hossz. rekonstruált keresztmetszet.B. S.a ferencesek mellett . egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel. alaprajz.): dombtetőn álló kétszintes templom ciszterci "stílusban". Főhomlokzatát reneszánsz szellemben. Domenico kolostor (XIII-XIV. Siena. Domenico dominikánus kolostor (1250 k. dominikánus templom (1260-1304). Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi szerzetesrendek" elnevezést. D. nemegyszer egymással rivalizálva (pl. jakobita (dominikánus) Toulouse. templom (1221). dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús szentéllyel.

6. 1410). S.szintén városi .). szerviták. alaprajz. alaprajz. század a "rendalapítások időszaka" volt: a két legfontosabb városi szerzetesrenddel egyidőben más . dominikánus Regensburg.és keresztmetszet.természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. feren. Itália egyes területein (Róma-környéke. Erfurt. mely a dominikánus renden belüli liturgikus hagyományőrzés egyik megnyilvánulása. Frari.).) a városi szerzetesrendek templomépítészete eltérő úton haladt. alaprajz. sz. Polgári gótika . dominikánus (1240-1268). templom alaprajz. (XIII. Domenico (XIII-XIV.Francesco Bologna. a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek. stb.utóbiak remete-rendként. hossz.). ces kolostortemplom ferences sz. (1280-1453).kolostortemplom sopra Minerva. 6.).). alaprajz. Romagna. lettner templom (1250 k. trinitáriusok. dominikánus Esslingen. templom (1236 k. hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi kórus igényei szerint alakították ki. Gyakori a szentélyrekesztő (lettner) továbbélése. S. Önálló. alaprajz. S. vége). Sta Maria Velence. szervita Róma. Eltérés csupán annyiban van. alaprajz. Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet között . pálosok. mercedáriusok.Arezzo. A XIII. Az alábbi példák ezt mutatják.rendek is alakultak (karmeliták. kolostor. stb. dominikánus templom (1338-1443). Velence. templom (1229-1278. ágostonrendiek . közvetlen francia hatásokat is szintetizált. alaprajz. Domenico (1250 k. ill. Siena.Bologna. alaprajz.

Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplő tartalomtól némiképpen eltérő módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései korszakát (1350-1550) "polgári késő-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó (vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelően egy-egy régión belül a polgári gótika korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek megfelelően a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelző nem a stílus kései (hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra. 6.6.1. Polgári gótika Itáliában Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erős központi hatalom, hanem egy-egy város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek) keletkeztek. A toscanai, erős helyi hagyománnyal rendelkező városokban a polgári társadalmi és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái hamar kialakultak. Ennek megfelelően a feudális keretek között működő városi igazgatás is egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözőségek miatt általános volt a városok közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város súlyát kifejező szakrális szimbólumnak különös jelentőséget tulajdonítottak: a dóm méretével, gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb, gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erős helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és képzőművészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus dómépítészet emlékei: Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek. Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria) és a polichromia (színeskő, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja. Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerű, egyenes szentélyzárású bazilika, hajója fülkeszerű oldalkápolnákkal bővített. Homlokzata Sienával rokon. Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi. Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile). Háromhajós hosszházához nyolcszögű kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434). Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben őrzi a firenzei románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).

Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.

Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.

Lucca, dóm (1160-XIV. sz.), belső kép.

Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belső kép. 6.6.2. Polgári gótika Németországban Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a Karoling hagyományokat őrző császárság megszűnt, a területet a feudális széttagoltság jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlődést. Építészetben a korai (későromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia) modellben a város rangját a városban székelő feudális hierarchia adta meg (püspökség -

székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási kötöttségektől. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját ő választja, ő fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok, stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti jellemzők: - erős későromán hagyományok, - a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása), - a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában), - kétszintes belső tértagolás, a csuklós erőjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás, boltozatok), - egytornyos homlokzat-alakítás. a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika "redukált" változata keveredett a helyi későromán hagyományokkal. Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemző kéttornyos homlokzat mögött háromhajós, trikonchás szentélyű, csarnokszerkezetű templom áll. Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére, négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a románkori hagyományok továbbélése figyelhető meg.

Münster (1380-1390). sz. Frauenkirche (monasztikus funkcióval.): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes háromvagy öthajós. Esslingen. de egytornyos megoldása. Sz. Frauenkirche (XV. axonometrikus metszet. sz. alaprajz. b. Nürnberg. Egyes esetekben az egytornyos. alaprajz. A későbbiekben ebből fejlődött ki a csarnokszentély. Trier.vagy csillagboltozatok: Ulm. 1260-1354). . Erzsébet templom (1235-1283). metszet. háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztető keleti templomrészt építettek: Freiburg im Breisgau. stb.Marburg. a csarnokszerkezet térlefedésében előtérbe kerültek a gazdag háló. Liebfrauenkirche (1350-1358). nyugati homlokzat. Liebfrauenkirche (1235-1253)./ érett szakasz (XIV-XV.).

csarnokszerkezetű szentélyt építettek. A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is időnként átvették (pl.Freiburg im Breisalaprajz. . sz. egyszerűbb hajóhoz gazdagabb. Heiligkreuzkirche (szentély 1351-től.. hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után (sírhely). Frauen. Nürnberg. korábbi templomot bővítették. nyugati homlokzat. Az így megnövekedett. sz.): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális igényeit új térformákkal elégítették ki./ kései szakasz (XIV-XVI. A folyamat első építészeti vetülete a csarnokszentély megjelenése: a meglévő. belső kép. Nürnberg.). Schwäbisch-Gmünd. gazdag szentélytér nemcsak a papság helye. többhajós. Pl. ferences templom). kirche (XV. Salzburg. keresztmetszet. Münster (1380-1390)..Ulm. alaprajz c. Liebfrauenkirche (1350-1358). Heinrich és Peter Parler műve): a szentély-kialakítással egyidőben az egész templomot körüljárós csarnokszerkezetté alakították. (1260-1354). Lorenzkirche (XIII. gau.1439): a kéttornyos. Esslingen. sz köz. Frauenkirche nyugati homlokzat. alaprajz.

Schwäbisch-Gmünd.. . körüljárós csarnoktemplom mindkét vége íves (poligonális) lezárású. Nürnberg. plébániatemplom (14991525): az egytornyos. Sz. Annaberg. Ingolstadt. Halle. A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a teremtemplom. A forma rokon az angol kései kápolnák megoldásával. alaprajz. csarnokszentély külső képe. városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. az apszis legföljebb jelképes. A csarnoktemplomon belül megszűnt a szentély és a hajó különválása. az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi. Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. a csarnokszentély külső képe. "ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerű hármas szentélyfejben végződik. nyugati homlokzat. Heiligkreuzkirche (1351). Lorenzkirche (XIII. A tér végső leegyszerűsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok. Pl.1439). alaprajz. sz. keresztmetszet. Mária templom (1530-1554). Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. A típus Szászország későgótikus építészetére jellemző.

Borbála templom. amelyben a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza. kirche (1425-1500). ferences templom (szentély.): Nürnberg. Jakab templom (1400-0440). Nagyboldogasszony templom (átépítés). de egy adott építkezésre szerveződött műhelyeket fölváltotta az egy vezető mester köré csoportosult szervezett műhely. belső kép. Sz.Annaberg.Halle. Kutná Hora. A későgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat.Roritzer. "Könyv a fiatorony helyes szerkesztéséről" (1486). Borbála templom (befejezés. Buda. . . S. templom 1554). Ingolstadt. Sz. Sz.és csillagboltozatok váltották föl. Fontosabb későgótikus építőpáholyok: Bécs. A korábbi. Frauen. Hans: Bécs. boltozat). Strassburg.Stethaimer. 1408-1452). Fontosabb családok: . s dekoratív hatást is biztosít. Bern-Zürich.Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd). A vezető mester meghatározta a műhely jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált). Peter (1330-1399) voltak a legjelentősebbek. Peter Parler művei: Prága. alaprajz.1475 k. Sebaldus templom. építőpáholyok) tömörültek. Benedikt (1454-1534): Prága. Konrad (? . Mária (1530alaprajz. . Lorenzkirche (1439-től). Salzburg. Az egyes mesterek. A boltozatok fejlődési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló. Strassburg. . alaprajz. Hans (1355-1432): Landsahut. Sz. majd fia. Köln. . plébániatemplom (1387-től).Buchsbaum. István dóm csarnokszentély (1446-1454). plébániatemplom (1499-1525). Sz. műhelyek szervezetekbe (céhek. Munkáikon egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek.Rejt. Vit dóm (befejezés). A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege. benne Peter Fischer S. királyi vár (1477-től). Kutná Hora. részben szerzetesi. Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek. részben világi. Sebaldus ereklyetartója. S. Nürnberg. építész-családok.

Szerkezeti "újításuk" az ú. metszetek. Nagybologasszony templom átépítése. alaprajz. valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése. Siklós. Borbála templomot (1388-1506. nyomán). plébániatemplom. Bertalan templom (1360-1385). Somorja. Halála (1352) után vette át a már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet építőmester. Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve határozta meg. Polgári gótika Közép-Európban A terület fejlődése szorosan kapcsolódott a német fejlődési vonalhoz. (Buda. "parleri boltozat" (a hálóboltozat egyszerűsített formája).3. a homlokzaton megjelenő. baldachinos szoborfülkék és szobrok.vagy csillagboltozat).. csehországi munkája a Kolin-i Sz. A műhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya. vakmérművekkel. csarnokszentély.). . kereszt-virággal. A legjelentősebb a prágai és a bécsi dómműhely volt (Peter Parler ill. A műhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára. térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított háló. A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az ő egyéni koncepcióját tükrözi. Főművük a prágai vár Ulászló-terme (1477-1502). Prága. stílusát a német építőmester-családok és műhelyeik határozták meg. részletek (Sódor A. Sz. Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) műhelye.n. a bélletben baldachinos szoborfülkékkel.). a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344. kőrácsos függönyökkel. sz.). a kapu mellett fiatornyokkal. Homnlokzatképzésben említendő az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat. 6. A Parler-műhely fontosabb jellemzői: Szerkezet-alakításban újítás az ú.n.Háló-és térgörbe boltozat.n. Kassa. stb. A "kaputípus" kiindulópontja az ú. Szászsebes. vimpergákkal. kúszólevelekkel. elejéről). középen osztott kapu). stb.6. Prágai műve a Károly-híd (1357-1378). szamárhát-ívezettel. valamint a kapu-plasztika. Hans Buchsbaum tevékenysége. zarándokkapuzat (bélletes.k. valamint a támpillérek 45°-os élben végződése. mai forma a XVI. Valószínűleg az ő tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz.

Pilgramskanzel (1515).A szakrális funkció tartósabb. Sz. elején készült. István dóm (XIII. Borbála templom (1388alaprajz. Bécs.Prága. alaprajz. . 1534). hogy annak építészeti vetülete is volt. alaprajz. Nagyszombat. nemegyszer "szükségleti építészet" jellegű világi építészet. Ennek oka: . István dóm: Első formája XIII. mint a mindennapi funkciókat követő. nyugaton mindössze 2-3 alkalommal változott úgy. ez a munka köthető Hans Buchsbaum építőmester tevékenységéhez. A szobrászati munkában jelentős szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515). mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dialektikus egységben van. sz. autoportréja a szószék lábazatán és az északi hajó egyik konzolán megmaradt. keleti nézet. A liturgia keleten egyáltalán nem. keresztmetszet. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm mintájára) a XIV.Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb. stb.). Somorja. Sz. . Sz. Középkori világi építészet Mint a bevezetőben már jeleztük. megmaradt nyugati része a magyar jáki műhellyel mutat szoros rokonságot. metszet.Vid székesegyház (1356-1385). A műhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára volt hatása (Pozsony. 7. századi eredetű. Bécs. Kutná Hora. rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket. nyugati homlokzat. mind a védelmi. a középkori építészet fejlődésének áttekintésekor elsősorban a szakrális építészetet vettük alapul. 1304-1446). A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték. Sz. A világi építészetben mind lakó-.. azok függvényében gyakran változó.

A Birodalom határán (limes) lévő településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona. Arques. palánkkal. Konstantinápoly.. Coucy. palánkvár) a földvárak rendszere váltotta föl. Theoderich templom. Arrabona. palánkkal kombinált sáncrendszer. Ez többszörös. "héjtorony" alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette. de vastagabb falakat építettek. így a római militáris építészet esetenként a középkori város szerkezetét alapvetően meghatározta (Köln.frank vár: földsánccal. tarisznyavár (előretolt ágyúállás). pl. Moszkva). A kiépülés többnyire a gótika korára esik. Carcassonne. századig tovább működtek. szuroköntő. középkori települések alapjai lettek (Breigetio. Szíria. Ez lényegében nagyméretű lakótorony és egyéb lakóegyüttes. Misztra. Győr). ágyútorony. A szabályos. A bástyák belseje tömör volt. A limes kisebb települései is későbbi. burgus-ok esetenként a XIII. Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v. Róma). Athosz. bennük ágyúfolyosókkal (kazamaták). ezek egyrésze a középkor folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt. többszörös védőművel kombinálva (pl. Kajan). A középkor végén kialakult a fülesbástya (ó. A castrumok. fellegvár és városfalak). Mont-S. vagy egyszerű falgyűrűvel körbevett udvar. pártázat. A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár. Orange. Malbork. benne a főtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. "latin helytartóság"). Sz. alacsonyabb. Hagia Szophia. Scamozzi: Palmanova városterve . Várépítészet A Római Birodalom településeit fallal vették körül. Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása. Intercisa). de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl. középen kő lakótoronnyal (donjon. Sophiane. A provinciák településein a védelemnek fokozott szerepe volt. Ravenna. Sabaria). Avignon.1. stb. Ennek jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá (pl. 7. Alapvető vártípusok: . Szehun. Az örmény területen a X. Novgorod. Manazkert. vizesárok. ennek építészeti újításait (pl. . Az erődítés elemei: csapórács. Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein is létesültek(Crak des Chevaliers. századtól jelentős várépítési és erődítési tevékenység folyt (Amberd.és új-olasz rendszer). A tűzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent. Ulcisia Castra.Az előbbiekből következően a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a szakrális építészet köréből maradt fönn. Castel del Monte).Michael. Solva. Ani. Gaillard. Contra Aquincum. A terepadottságok helyenként a természetes sziklaképződmények várként való fölhasználását is lehetővé tették. V. Aquincum). Sinai. Yilan Kale. Campona.1593). Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca. külsőtornyos v. Klosterneuburg. rondellák (kaputoronnyal kombinálva: barbakán). . A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár. Kialakultak az ágyúállások.normann vár: külső. sőt meglétük károssá vált. főleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz.és belső tornyokkal. kaputornyokkal megerősített többszörös falgyűrű. pl. gyilokjáró. pl. Ilyen megoldás lehet az erődített kolostoregyüttes (pl. Rila. Lyon.és palotaegyüttes. tower. London. A romanika várépítészetét a tűzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg. palotaegyüttes és városfalak.és palotaegyüttes). Belfried). Ezek a falak mentén az oldalazó fegyver-használatot tették lehetővé. London).

8. a tetőgerinc és az eresz vonala az utcatengellyel párhuzamos (pl. Szászkézd). de az ereszés gerincvonalak az utcatengelyre merőlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. a közlekedés biztosítása és az építtető vagyoni helyzete. néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. körülötte szabályos várrendszerrel (pl. Mödling. részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit. téglaépítészet váltotta föl. . a főtéren szabadon álló. A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselője a városháza. pl. várostorony (tűztorony) és loggia vagy loggiás lépcső csatlakozik hozzá. Gimignano). Nagyszeben). A zsúfoltság és a közművek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tűzvész. Siena. menhely) egyházi. Sopron).alacsony színvonalú volt (útburkolat hiánya. foglalkozása határozta meg.déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak. Gönc. Lőcse. Regensburg.a római városokhoz viszonyítva . Vörösberény). és toronyszerű. járvány). Ugyanakkor figyelmet érdemel. A városi lakótorony kéttraktusos épület.2. Lund. A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szűkössége. építésük az adott rend előírásaihoz alkalmazkodott (pl. Tours. A lakóház alaptípusai: . Muzsna. mint zárt társadalmo organizmus részben fölismerte. Buda. Pozsony). Városi világi építészet Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlődésével az önellátó feudális bitrokközpontok helyett a városok jutottak vezető szerephez. német és skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk). s az emelet konzolosan előreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenőrizhető). kereskedőház. irattár. céh-székházak. tornya van védelmi célra kialakítva (pl. majd egészben a kő v. toronytalan épületek (pl.itt került sor a magyar középkori építészet vázlatos bemutatására. Lübeck. Berethalom. Bologna. A város. Az északi terület városházái egyszerűbbek. 7. Assisi. magasabb egységből áll (pl. posztócsarnok. Medgyes). Mivel a magyar építészet bemutatására önálló jegyzet készült.). Verona. Firenze. Ponte Vecchio). Lübeck.). A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl. az utcavonalat lezáró alacsonyabb. A városi védelmi rendszer (városfalak.Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). esetleg kicstár). emeletén díszes tanácsterem volt (pl. stb. stb.a tárgyalás logikáját követve . Firenze.északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak. az örmény "anapat"-típus). főleg lovagrendi kezelésben voltak.Katalin kolostor. csatornázás elmaradása. Rendszerint a város főterén. Albi.ház. városkapuk) lényegében megegyezik a váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt. Freistadt. vagy a templomerőd: a templom az öregtornyot helyettesíti. Homorod. hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar . A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"durch frahrt . Bamberg). S. . szabadon áll. pl. az erődített templom: az épület teteje. Nürnberg. A gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés). ezt a fejezetet a jelen jegyzetből kihagytuk. Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány funkciója (őrszoba. A közlekedési építés . Magyar középkori építészet A korábbi jegyzetben . Az egészségügyi létesítmények (ispotály. börtön. Bártfa). Jellegzetes megoldás francia. A római hidak mintájára hidakat építettek. A kezdeti faépítészetet részben.

4.4. a római egyház térítői tették újra érthetővé és fölfedezhetővé a középkori népek számára.2. Arménia (Hajasztán) 3.3. Szíria 1. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában 2. Román fejedelemségek építészete 2.1. Népvándorláskor 4. a nagy római kultúra hagyatékával.3. Közép-bizánci építészet 2. Az ókeresztény építészet előzményei 1. Orosz fejedelemségek 2. Palesztína 1.1.1.1. vagy annak fölélesztésével találkoztunk.3. † † † Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik. Kora-bizánci építészet 2.1. Építészet a nyugati provinciákban 2.1.4. A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra.3. Bolgár birodalom 2. Római (antik) hatás 4. mint a római provinciákon szerveződő prefeudális-feudális államok kultúrájára.2. Szerbia építészete 2.1.építészet fejlődése rendszeresen. Fejedelmi.3.3.2. Ókeresztény építészet Rómában 1. A Kaukázus-vidék középkori építészete 2.1.1. több szállal is kapcsolódott az európai fejlődési irányokhoz. Szórványemlékek a népvándorlás korából 4. Egyiptom 1. Késő-bizánci építészet 2.3.4.1. Az antikot szinte már elfelejtő későközépkori művészettel egyidőben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban.1.2.4.3.4.3. Az ókeresztény építészet kialakulása 1. A Balkán bizánci hatású építészete 2. Ókeresztény építészet a provinciákon 1. Az egykori Birodalom építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében. A holt. Gótok építkezései 4.4.3.3.2. Ősi formakincs továbbélése 4.4.4.2.1. kőépítészeti hagyatékot a "második Róma". Tartalomjegyzék Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete 1. A kialakulást befolyásoló tényezők 4. Georgia (Grúzia) 2.1. Bizánci építészet 2.2.2.2. uralkodói építkezések . Ravenna kora-középkori építészete A romanika szakrális építészete 4.2.1.2.4.

Itália .2.5.3.Provence . "Karoling renreszánsz" 5.és zarándoképítészet ("bencés romanika") 5. Középkori világi építészet 7. egyéb terület (Bajorország.2.5.4.6.1. Normann ("imperiális") építészet A gótika szakrális építészete 6. "Latin" gótika 6.1.2.2.1. Angol gótikus építészet 6. Közép-Európa 7.1. Magyar középkori építészet Tartalomjegyzék . Itália 6.2. A térítő bencések első építkezései 5.1. Gótika 6.2.5.4. Az észak-francia gótika elterjedése 6.6.4. Lombardia 5.1.3. Romanika 5.1.6.1. A nyugati (Német-római) császárság építészete 5.1.5. Szerzetes. Bizantizáló romanika 5.1.Németország 5.2. Városi világi építészet 8.2.4.3. Németország 6. Német-római császárság építészete. Németország 5. Várépítészet 7.2.2. Észak-francia ("katedrális") gótika 6. Német-római császárság építészete. Interregionális áramlatok a romanikában 5.3. Polgári gótika 6.1.5.2. Német-római császárság építészet. Ciszterci építészet 6. Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika) .5.1.2.2. Dominikánusok 6. Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek") 6.6.2. Ciszterci romanika 5. Interregionális áramlatok a gótikában 6.2. Ferencesek 6. Karintia) 5.3.2.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful