Az ujraelesztes

A kiterjesztett ujraelesztes

Mi leh,
e

Chain of survival
"
e

Ha ezel a szfvir arninek erekber beultet: H: rn soran h ritrnuse amit te okozha adat, p dezesc.

A kiterjesztett ujraelesztes ABC·je.
A mar hasznalatos cardio-pulmonalis reszuszcitacio (CPR) helyett Safar javasolta elsokent a cardio-pulrnonalis-cerebralis reszuszcitacio (CPCR) kifejezest. A cerebral sz6 mindenkit ernlekeztet a legfontosabb celra, a beteg agyanak megmentesere, hogy az inzultus utan a beteg a Ieheto legjobb agymtikodessel terjen vissza. A cerebralis reszuszcitacio csak akkor lehet sikeres, ha gyorsan visszaall a spontan keringes es legzes. Az eredeti Safar fele A,B,C (Atjarhato legut, Befuvas, Cirkulacio) kisse atdolgozott ertelmezesben, de tovabbra is ervenyes alapelv. D,E,F (Definitfv terapia, EKG, Fibrillacio-defibrillacio), G;H,I (Gondolkodas, Human mentacio, Intenziv utokezeles),

~

I: IN
idoszal A kite] intenzi hat m utokez tartasa funkci Az ala fontos ujraek

D: DEFINITIv TERAPIA Jelentese szerint meghatarozott terapia, megfelelo gy6gyszerek bejuttatasa a megfelelo intravenas iiton. Magaban foglalja a venabiztositast, infuzio bekotest, megfelelo gyogyszerhigitasok kesziteset es beadasat, azoknak korrekt dokumentaciojat. E: EKG Az EKG keszitese a protokoll helyezesevel, csatlakoztatasaval keszul. F: FIBRILUCIO MEGSZUNTETESE szerint a defibrillator talpainak betegre

- DEFIBRILUCIO melynek automata A hag 1. 2. 3.

A kamrafibrillacio megszuntetesere val6 eszkoz a defibrillator, valtozatait rna mar szeles korben hasznaljak az ujraeleszteshez,

G: GONDOLKODAS! El kel1 gondolkodnunk, pontosabban nagyon gyorsan vegig kell gondolnunk, hogy a szivmegallas hattereben van-e valamilyen visszafordithato ok, aminek korrekciojaval, kezelesevel sikeres ujraelesztest vegezhetunk. 52

Az ujraelesztes Mi lehet a szfvmegallas oka? • Agyi er katasztr6fa (Stroke) • Kihules .

Fulladas
Traumas szfvmegallas

• • Aramutes, villamcsapas • Akut miokardialis (szivizom) infarktus (AMI)
Ha ezek kozul valamelyik azonosithato, azonnali specifikus terapiat kell kezdeni! PI. a szfvinfarktus miatt bekovetkezo hirtelen halal az egyik leggyakoribb halalok, . aminek rna mar letezik hatasos kezelese, megpedig a koronariakban (szivkoszorus erekben) elzarodast okozo verrog feloldasa, a trornbolizis, vagy koronaria tagft6 stent heultetese, vagy a sztik koronaria szakasz mtitetes athidalasa,

. ,

e

H: HuMAN MENTAcIO Soha ne feledkezziink el a betegroll A reszuszcitacio soran hajlamosak vagyunk a standard tevekenysegekre, pi. venabiztositas, intubacio, ritmuselemzes, a helyes gy6gyszerek beadasa, mikozben azt kellene figyelnunk, hogy amit teszunk a, bete~n~k j6-~? Atjarha~6k-e ~ It~gu~ak, .~atasos-e a leIegeztetevs, mi okozhatta a szivmegallast, rm lehet a hiba, mit felejtettunk el? A rengeteg muszer, ad at, parameter, eszkoz es cso kozott a BETEG HOGY VAN? A k6ros ertekek rendezese, a mtiszerek beallitasa mellett mit tehetunk meg a betegert?

I: INTENZiv UTOKEZELES A spontan keringes es legzes helyreallasautani idoszakban haladektalanul folytatni kell a rnegfelelo beavatkozasokat es kezeleseket, A kiterjesztett iijraelesztes a szivmegallas utani harmine percre fokuszalodik, amikor inter.r'v monitorozasra altalaban nem kerul sor. Az ezt koveto peri6dusban m6d nyilhat intenziv hemodinamikai, vergaz es anyagesere monitorozasra, Az intenziv . utokezeles magaban foglalja az agyi metabolizmus es verataramlas egyensulyban tartasat, a globalis szoveti hipoxia kovetkezmenyeinek kezeleset, a normalis szervfunkciok visszaallitasat. Az alap ujraelesztes celja a hatasos mesterseges ventillacio es cirkulacio reven az eletfontossagu iszervek, szovetek eletkepessegenek fenntartasa, mig a kiterjesztett ujraelesztes megkiserlivisszaallitani a spontan keringest es legzest.

;e
~

A hagyomanyok szerint a kiterjesztett ujraelesztes beavatkozasai; I:l deflbrtllaclo,
·eridotrachealis intubaciri

3_./a~ iqiiaveIias· gyogyszereles;

es
53

Az ujraelesztes

A felnott kiterjesztett

ujraelesztes

gyakorlata

(A~ALS)

Kiiithett
Felnottel megeloz (SVT). Keringe majd le Segitseghfvas, ujraelesztd team ertesitese

A kiterjesztett ujraelesztes e gyseges algoritmusa

Ebresztnetetlen?

Szabad legutbiztositas . Eletjelensegek vizsgalata

1

I

_

..

CPR 30:2
Defibrillator/monitor felhelyezese ~ Kiiitheto VF I pulzusnelkuli VT Ritmus ertekeleseNem kiiithetO PEAl Aszisztolia

Ahogy ( dokat e: egyszer Anelkul sziokat

I

A legtob visszater cios aszis Azonna masodi cig, maj harmac cig - AI

CPR alatt
1 Shock 150-360 J blfazisos vagy 360 J monofazisos
I-


• • •
• •

~ Azonnal

CPR 30:2 2 percig

Visszafordithat6 okokat korrigalni Elektr6da pozicio es kontaktus Intravenas lit Legut, oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron, atropin, rnagnezium

VF/VT,
Azonnal

CPR 30:2
2

."

percig

HaaCP a pulzus teresene Barmil' Ha a be Ha a be valt, L.

Visszafordithat6 Hypoxia Hypovolaemia Hyper/hypokalaemia Hypothermia

okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia

54

A kerir adjunk minden

I

)\zujraelesztes

Kiuthetd ritmus (VFNT)
Felnottekben a keringesleallas leggyakoribb oka a kamrafibrillacio (VF), atnelyet megeloz egy kamrai tachycardia (VT) illetve akar supraventrikularis tachycardia (SVT).

Keriiig~~Ie411~sk()fa~9)lIi~ii'~egttt~getIl_ivuIik, 'niellkas~kQuJ.Prt:S siiok~t
majQlile~.:.~,.. .. ·,e.:_-.,.~.;u,.·,,_'.:n ,.;.z"",· ...f'·3,o:2 l
".t.,,•..

.

"~, :'i~~:::,_;X~"

"

,

,~tanih;ar .....: ..' -r.c .._':..-~:
~",,'

...•.",;:~,~~c

-inditunk,

":;:~:.~'. :. . , .:

eAlegt6bb sikeres defibrillacio eseten sines tapinthat6 pulzus, illetve regularis ritmus visszateresekor a mellkas-kompresszi6k nem emelik a VF kockazatat. Post-defibrillaci6s aszisztolia eseten a mellkas-kompresszi6k VF-t indukalhatnak, ami kiutheto,

Ai~p*~I:~iR:t·foIY~t(U.U.k,fp~f~ii:-~aj~:~li~poiii~i.;~\IriQ~it~rt~,.Ha k~ll.. 'WNT
cig~~!ii_ajd ,el~en.oriz!liikaritmust:lIa::VFIW •. ~.·.·~,·'·~"_l_·. d,t.tl.3.:-:it.·.·.·.::_e.o.~.~:i.c.n.:._·'~ .. .. __ :T~ .. ...:••.·..g ..::~._.].t..a.·.-.c.·.J.!.;.:n~;_ ..••. ~_.~.:..b.·.·..;._:~.I.~_·•._·a.-.. : ~.. ~ __ ..-.~-:: ...f.-.~
mu,_.'.-.•..·.-.'~ .••.

niM~~,!J{:v.te.s;; .(1~O~3;60: t·b!f#isq$,y-a~i3§Q.J,m~)IfQf;i~is9~)_~~P~4~I.cPRper2
adrellalln.ta4111!k,-1(
.·';~otvetleniila

··,!"_..•. •..

z~:c_·,··,!~ ...

P,k __ ..

~~>

-t;•

~._

__

;;

_;~

.•

,._

S.c·.Q:;;~!~O:l1::~;~~~;;,~
~,~~diksbo~~elot~l!.ti;;f;j.,ZI·~~?,~
(PEA)
-

Ha a CPR alattregularis a pulzus ellenorzesere,

ritmus visszater, ne szakitsuk meg a mellkas-kompresszi6kat hacsak a beteg nem adja a spontan .eletrmikodesek vissza-

teresenekjeleit (stV).

55

intratrachealis pozici6ban p .Jelegeztetes Maszkos-ballonos lelegeztetes soran a cricoid porc nyornasa egy megfeleloen asszisztens altal rnegelozheti a gyomortartalom passziv regurgitaciojat. es a mellkas-kompressziokat meg kell szakitani a lelegeztetes idejerel (a) Az A: In1 b6 cit SZ( Pe SZ! h3 ! . ha azt megfeleloen kepzett es jartas szemely vegzi.Az ujraelesztes Ha a CPR soran az eletmukodesek visszaternek (mozgas. arcmaszkos lelegeztetesre kell visszaterni. A lelegeztetest folyamatosan. A Combitube 56 osophagealis. normal legzes) ellenorizzuk a monitort. nem allunk meg a lelegeztetesre. hogy tomitesuk nem eri el az intratrachealis tubus minoseget. kohoges. re ac se m C2 v~ Ii: el A II a II a a. Korrekt intubacio utan ellenorizni kell a tubus helyzetet. jartas A trachea intubacioja a legbiztosabb legutbiztositas. lO/perc legzesszammal vegezzuk. kezdjunk post-resuscitacios kezelest illetvepost resuscitacios arritmia kezelest. Ha pulzus tapinthato. Az intubacionak nem szabad 30 masodpercnel hosszabb ideig tartania. B. Elfogadhat6 eszkozok a Combitube es a laryngeal mask airway (LIVIA). Intubacioban jartas szernely hianyaban alternativ legutbiztositasi eszkozokis alkalmazhat6k. ha nem sikeriil. azonnal folytatni kell a CPR-t. Ha nines pulzus azonnal folytassuk a CPR-C Legutak. illetve . felfujni a cuff-or. es megfeleloen rogziteni. folyamatos mellkas-kompressziot vegzunk 100/ perc frekvenciaval. A Iaringoszkopiat (a hangres feltarasat) a mellkas-kompressziok megszakitasa nelkul kell megkiserelni egy technikailag felkeszult szernelynek. de figyelembe kell venni. megkiserelni. de' csak akkor szabad . Pc. b. ezert sokszor szokik a levego. Ha regularis ritmus visszatert keressunk pulzust. Ha a tub us rendben.

Alkalmazasa egyszerii es kozkedvelt. Nem javasolt.. mely a venas lehetoseg hianyaban felnottnel is alkalmazhato. a vegtagot 20 masodpercre felemelni. Gyerrnekeknel elterjedt es ma mar viszonylag kozismert gyogyszeralkalmazasi tit. hogy ezzel elosegitsuk a centralis keringesbe jutast. ezert hatastalan. pozicionalas A gyogyszeradagohis utjai e Intramuseularis es subcutan. a behelyezes technikaja b. Altalanosan hasznalt es javasolt lit. Altalaban dozisuk magasabb. mint az intravenasan alkalmazott 57 .meg "fOSSZ venak" eseten is . Az intraosszealis minta alkalmas vergaz es say bazis parameterek meres ere is . de az alkalmazott szerek plazma koncentracioja bizonytalan. A periferian beadott gyogyszereket boseges infuzios bernosassal juttassuk a centralis keringesbe. ha centralis kaniilbe adjuk. ezert a periferias lit a tamogatott. sok gyogyszerrol maig sem tudjuk. Periferias vagy centralis intravenas gyogyszeradagolas? Barrnilyen venas utat biztositani kell. A gyogyszerek keringesbe jutasa gyorsabb. Intratrachealis ut. Ha a betegnek nines centralis kanulje. A beadott gyogyszert legalabb 20 rnl fiziologias sooldattal kell beobliteni. tehat rneglevo centralis venas kateter eseten a valasztott ut nem lehet kerde. es szamos komplikacio forrasa lehet. kozvetlenul az intratrachealis tubusba is adhatunk bizonyos gyogyszereket. vagy hasznaljunk nagy volumenben higitott oldatokat. hogy milyen mertekben szivodnak fel az alveolusokbol. Sikeres reszuszcitaciot kovetoen a varatlanul es hirtelen felszfvodo gyogyszerek nem kivanatos szovodmenyeket okozhatnak. A periferias vena biztositasa gyorsabb . ha az meg korabban nem lett volna.. ujraelesztes saran sziirasa veszelyes. illetve mi is lenne a pontos dozisuk. koncentraciojuk magasabb. Periferhis intravenas. i ~ I I I I i i .Az ujraelesztes Az LMA hasznalata a.ses.es joval biztonsagosabb. a mellkas-kompressziokat sziineteltetni kellene.Arnennyiben nines mas lehetoseg. A keringes hianya miatt az izombol es a bor alatti kotoszovetbol nem jut a verkeringesbe. I e Altemativ gyogyszeradasi Iehetfisegek Intraosszealis fit.

az adrenalin intratracheallis (i. Gy6gyszerek Adrenalin. 3. A gy6gyszerek kozvetlenul szfvbe juttatasanak nem sok ertelme van. adrenal in es lidocain i. adhat6k. Antiarritmias szerek Amiodaron. . Lidocain. Pulmonalis pangas kovetkezteben bekovetkezett keringesleallas. . 3-5 percenkent 1 mg iv. Intracardialis. pl. pl. ezert a szereknek a mestersegesen fenntartott keringessel el kell jutniuk a periferiara. az azonnal megkezdett CPR. tosab analt Auto A sta kor 1.) d6zisa 3 mg /10 ml. alkalmasabb oldoszernek tiinik. Ma mar remelhetoen elfelejtett m6dszer. mivel a diasztoles vernyomaserteket a periferias erek ellenallasa hatarozza meg. ami a sikeres reszuszcitacio utan komoly problemak ele allithatja az ujraeleszto csoportot. igen sok szovodmeny Iehetoseget hordozza rnagaban. illetve aszisztolia eseten a transcu~an kulso pace-makert. pI.< 58 J. ha nines amiodaron. Bar rutinszeni alkalmazasa nem javitja a ttilelest. tovabbi 150 mg adhat6 iv.5-1 mg iv.. brutalis. bolus injekci6 forrnajaban. az ingerkepzo vagy vezeto rendszer nekrozisa. Atropin. Agy6gyszerbejutas ilyen m6dja rendkivul agressziv.t. regularis bradycardia visszateresekor adagja 0. vizbefulladas. de ne adjuk a lidocaint. A kozvetlen szivre hato szerek kitiinoen bejuttathat6k akar egy vekony periferias venabol is. mivel felszivodasa az alveolusb61 gyorsabb.Az ujraelesztes szereke es nagyobb volumenben is szukseges adni. Egyeb . megis egyesek szerint "utols6 Iehetosegkent" alkalmazhat6. ami megfelel 2 g-nak vagy 4 ml 50% magnezium sulfatnak. tomeges legutivaladek eseten ertelmetlen a tubuson keresztul vegzett gyogyszereles. Fiziologias sooldat helyett aqua dest. A sziv direkt ingerlese egy injekcios nivel nem helyettesitheti a defibrillaciot.. Ha meg mindig nem szunik. Ha hyperkalaemia vagy triciklikus antidepresszans mergezes au 5. vagy nem reagalo VF eseten. hogy amegfelelo pIazma koncentraciot elerjek. Hagyomanyosan az atropin. Javasolt a d6zist nagy higitasban. legalabb 10 rnl fiziologias NaCl oldatban adagolni. majd 900 mg amiodaron infuzio 24 orara. Natrium-bikarbonat rutinszerti adasa keringesleallas eseten nem javaso It. A vagus t6nust maximal-san blokko16 adag 3 mg. amely ismetelheto. adjunk magnezium sulfa tot. gesle. Bikarbonat. D6zisa 8 mmol. kalium veszto vizhajtok alkalmazasa eseten. Ha harem shock utan VF/VT meg min dig fennall 300 mg amiodaront kell adni bolus injekci6ban. esetben. adrenalin 1 mg iv. fenn. Lidocain 1 mg/tskg adhat6.ha mar adtunk amiodaront. A protokoll szerint alkalmazasa minden ujraelesztes eseten javasolt. utan atropint adunk. Nem javasolt eljaras. pro inj. aszisztolia es 60/min > lassu PEA eseten. inj.. Az ujraelesztes alapszere. pl. anali.1 2. vagy akar a siker gatja Iehet. ha felmerul hypomagneziaemia. szivtarnponad.t. 4. megfelelo bemosassal. kulonosen nem a korhazon kivuli esetekben illetve a spontan keringes-legzes visszaterese utan. Ha a monitoron aszisztolia vagy pulzus nelkuli elektromos aktivitas lathato. opcic ta ne AzA 1. Magnezium.

• gyozodjunk meg. 30:2 aranyu kompresszi6: lelegeztetessel .hogy senki nem er a beteghez • nyomjuk meg SHOCK gombot. Probaljuk ban van a nezelodokkel ellenorizni. illetve gyengerazzuk meg a beteget. Ha a beteg nem reagal. de hatarozottan menete egyutt. folyamatosan addig ken folytatni a BLS protokoll szerint. den. beteget. Tovabbi alkalmazasa javasolt. 3. Ahogy a -tefibrillator megerkezik • kapcsoljuk be. hogy az aldozat reagal-e? Szolitsuk meg. S. ha a keringesleallas hattereben ismert sulyos metabolikus acid6zis huzodik.a. AI~p ujraelesztes.._ :~ . hivjuk a Mentoket vagy az ujraeleszto team-et. 30:2 a BLS I :. nem lelegzik normalisan • Kialtsunk segitsegert. kuld. Ha shock . a • folytassuk az iijraelesztest a szobeli utasitasok alapjan. Automata kiilsf defibrillator (Automated external defibrillator. Az AEDhasznalatanak 1. 1 ev alatti gyermekeknel AED hasznalata nem javasolt.indikalt.• Folytassuk a szobeli utasitasok alapjan Ha tobb elsosegelynyujto van. amig azAED uzernkesz allapotba nem keriil. amig a gep analizal S. az ontapado elektr6da Ielragasztasa. 1 es 8 eves kor kozott gyermek elektr6dot es gyermek uzemmodot kell hasznalni.:~ 4. szamitott d6zist kell adagolni. • Azonnal folytassuk a CPR-t. alkalmazasa ajanlott (50 mmol). 59 . junk valakit AED:'ert. ha nem ugy kell hasznalni ahogy van. A periferias viszonyokr61 pontosabban tajekoztat a meglevo centralis kanulbol nyert kevert venas ver-minta vergazanalizise.. hogy biztonsag- 2. az AED bekapcsolasa soran a CPR-t nem szabad megsiakitani.b.Az ujraelesztes fenn. BLS lepesei szerint az ESNY gyozodjon meg. hogy senki nem erinti a. AED) A standard AED-k alkalmasak 8 eves vagy annal idosebb gyermekekre. Ha shock nem indikalt. az utasitas szerint (ateljesenautomata AED automatikusan lit) . ekkor vergazanalizis fuggvenyeben. • keslekedes nelkul kovessuk azAED sz6beli utasitasait • bizonyosodjunk meg. mint az arterias ASTRUP. • tegyuk fel az elektr6dokat. Azonnal kezdjuk a CPR-t iranyelvei szerint. ha van ilyen opci6.

Eletjelensegek vizsgalata Folytatas szukseg szerint Gyermek lelegeztetese szajtol-szajba Mentok. ujraelesztd ertesitese.I I" . A gyermek alap ujraelesztes gyakorlata (P-BLS) A~ i i. alapfogalmak . ~~ . t Nines eletjelenseg 15 mellkas-kompresszio 2 befUjas CPR folytatasa 1 pereig . .' "..i . I " i ! Ovatos ebresztes Kialtsunk segitsegert Nem reagal Reazal Megfigyeles . Surgossegi alapismeretek. Iegutbiztositas ujra.:i A~ ujn ! I!::: .: ' I . ! Legzes vizsgalata I N em lelegzik t t algi Lelegzik Stabiloldalfekvd helyzet 5 beftijas Nines mellkas mozgas.1 meg atjarhatatlan? Keringes vizsgalata Eletjelensegek es/ vagy centralis pulzus Kerlnges vizsgalata . team Csecsem6 lelegeztetese szajtol-szajba I ~ es orrba 60 ...

"fel1ie~yezese {.> . Hypoxia Hypovolaemia Hyperlhypokalaemia Hypothermia okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia 61 . atropin. Intravenas lit Legut. . '.. magnezium . '~jtMleszto team -r $egitseghivas. Kliithetf VF / pulzusnelkuli VT Ritmus ertekelese " 'I Nem kiiithetf PEAl Aszisztolia 1 1 Shock 4 J/tskg vagy AED ~ Azonnal CPR alatt • • • • • • • CPR 15:2 2 percig Visszafordithato okokatkorrigalni Elektr6da pozici6 es. ertesltese CPR 15:2 .Surgossegi alapismeretek. " ... Eletjelensegek vizsgalata STARTBLS . .. . oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron. kontaktus .Azonnal CPR 15:2 2 percig .Szabadlegutblztositas . Visszafordithato . alapfogalmak A gyermek kiterjesztett ujraelesztes gyakorlata (P-ALS) A gyermek kiterjesztett 'jraelesztes egyseges u aIgoritmusa Ebreszthetetl~n ? 1 . ' t I . Defibrillator/monitor .· · ..

alapfogalmak Aki: letezi torek 11"SOI p az 1cgf6 ban ( A l« szok: meg. Esz A fi tesu: hetf kulv j <'I . osszeszokottsagot es osszehangoltsagot igenyld feladat mindaz elso ellaf6:mind a szakszemelyzet resz6fQl.. igen nagyp'rediitlist. . Eszn meg! egyi] funk Am korn Csecsemo mellkas-kompresszio 2 ujjal Gyermek mellkas-kompresszio egykezzel A kiterjesztett lljraelesztes·gyakorlata kifejezetten celiranyos.Surgossegi alapismeretek..fj " i~ reag hato until eszn mer vedc legu gyor hajj ben ellat Nag segl eszr az e azol Az : gos 62 . Ezra fajta tudast csak folyamatos toyabhKep~es~eLes gyakorlassal lehet elsajatftanies szinten tartani. .

hanem vedekezo reflexek hianyaban idegen anyag kerulhet a legutakba. gyorsan zajl6 folyamat Eletveszely Az eletveszely elharitasa utan sor keriilhet a kivaltri ok tisztazasara 63 . nem ebreszthetfi. Az esetleges mergezes. es ez gyorsan fulladashoz. vagy k6ma. A legfontosabb feladat az eletmentes. e Eszmeletlenseg A foldon fekvo beteg szolitasra nem valaszol. Az ESNY-nak els6 lepesben nem feladata az eszmeletlenseg okanak kideritese. hogy az ut6bbi evtizedekben az idegrendszer kutatasa fejlodott legjobban es az apr6 valtozasokat is illett valamilyen megkulonboztetessel e1nevezni. halalhoz vezethet. A kozponti idegrendszer (tovabbiakban KIR) egeszet erinto funkcio-valtozasait szokas eszmelet zavaroknak nevezni. ez az eszmeletlenseg. amelyeket altalaban encephalopathia-nak vagy megvaltozott mentalis status-kent is emlegetnek. Ezek kozott az elnevezesek kozott nagyon nehez e1igazodni. legzesi-keringesi elegtelenseghez. Nagyon sok betegseg progresszi6ja vezet eszrneletlenseghez. agyserules stb. torekvesek az egyseges nevezektan elterjesztesere. Eszmeletlennek nevezzuk azt a beteget. hanem gyorsan zailo folyamat. es a szakmajaban jartas szakdo1goz6t. Nem onallo betegseg. Eszmeletlenseg: Nem ebresztheto Kontaktusba nem vonhat6 Sulyos betegsegre utal6 tunetegyiittes N ern allapot. hanem . Az eszmeletlenseg felismerese es azonnali ellatasa elsodleges fe1adat. vagy hason16 korkepre uta16 k1l10nfe1e "terminus technicus" (szakkifejezes) megzavarhatja az ESNY-t. Ennek a jelensegnek talan a legf6bb oka. (aspiralhat). A megvaltozott mentalis status lehet alvasszerfi allapot. Eszrnelet zavart okozhat az egyik felteke (hemispherium) vagy az agytorzs (retikularis aktivalo rendszer) globalis funkci6 zavara. Ez nem allapot. vagy nem a' szokasos m6don reagal es kontaktusba nem vagy csak korlatozottan vonhat6. hanem igen sulyos tunetegyuttes. a sok hasonl6 kifejezes. Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott idegrendszeri alia pot Eszmelet zavarok A kozponti idegrendszer akutan megvaltozott allapotainak igen sok elnevezese Ietezik. Eszmelet kifejezes alatt azt ertjuk. Minden eszrneletlen beteg eletveszelyben van.. legutjai elzarodhatnak. nem csak azert. tisztazasa masodlagos feladat. bar leteznek . amelyek a beteg eletkilatasait javitjak. vagy ebresztheto es megfele16en reagalni kepes a kornyezeti valtozasokra. A kivalto okt61 fuggetlenul meg kell tenni azokat a lepeseket. mert alapbetegsege ilyen sulyos fordulatot vett. illetve lehet zavartsag es agitaclo mas neven delirium. Az eszmeletlen beteg nagy veszelyben van. hogy a paciens ebren van. aki a kiilvilag ingereire nem. ermtesunkre vagy fajdalomingerre nem reagal.

Kozponti idegrendszeri eredetu (vazomotor kozpontu) periferias keringesi elegtelenseg. '"' 4. 4. szetternek vagy a pupillak kozott kulonbseget latunk. Jegyezzuk meg! Ha a szemek egy iranyba neznek.j ··1 Szinlelt eszmeletlenseg 'Bizonyos kornyezetben a betegek neha sulyosabbnak tuntetik fel bajukat. temetesi szertartas). kollapszus Mu16. Vigyazzunk. rovid ideig tarto magatol rendezodd . A gravitacio es a keringo percterfogat csokkenese miatt az agyi erekben levo perfuzios nyornas csokken. illetve szemeit forgatja. Ami feladatunk a segitsegnyujtas es a beteg ember meltosaganak megorzese. fejet elforditja.eszmeletvesztest szinlell Hozzatartozok. hogy kornyezetere ilyen reakciot adjon. Az ily 64 Banalis ajuhis. lehetoleg a kornyezetben tart6zkod6k eltavolitasa utan. Sulyos trauma. valosziruileg sulyos idegrendszeri karosodas all fenn. iskolai unnepsegek.. 5. Keri 2. _) . Fujjunk ra a szemhejra! Eber betegnel a pillak megrebbenek. hogy a beteg . ver latvanya okozhatja. ismerosok elott ne hencegjunk felfedezesunkkel. a kbze Az eszmeletlensegek csoportositasa . a mozgas hianya miatt sokkal kisebb mennyiseg jut fel a szivhez. 6vatos fajdalomingerre a beteg legtobbszor nem tudja leplezni tettetett eszmeletlenseget. vagy problemaik megoldasa helyett eszmeletlenseget szinlelnek. eszrneletlennel altalaban mozdulatlanok maradnak. ezt a problemat a kesobbiekben pszichiater szakorvos orvosolja.s 1 ~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ i Ko me rbv el-)l CbI fell ala . Ezek a betegek torodest igenyelnek. Altalaban jellegzetes komyezetben allas (sorakoz6. de lehet nem megfele16 gyogyszerszedes kovetkezmenye is.Megvaltozott idegrendszeri allapot mode csokl jut. A betegnek alapos oka van arra. megrazo esemeny. a tovabbi tajekozodast az alabbiak szerint folytassuk: 1. munkatarsaik figyelmet. es hirtelen engedjiik ell Biztonsag kedveert masik kezunket tegyuk a beteg feje ala. Emeljiik fel a fejet.1 :it . Eber beteg a fejet a varhato koppanas elott megtartja. Esetleg a legkozelebbi barat helyszinen tartasa segithet a paciensnek. 6vatosan kozoljuk vizsgalataink eredmenyet a kornyezetevel.~ -~ ~f . eszmeletvesztes. r·'"""·-~--- a t Jeh: 1. a centralis keringesben Ievd vermennyiseg csokken. szemet becsukja. majd a beteget korultekintessel probaljuk "ebreszteni". gyorsan "ebred". komoly alapbetegseg eseten ne tetelezzuk fel. 2. Ha a korulmenyek.farkas-szemet nez". Ha a rabeszeles es esszeni beszelgetes nem segit. Kozelitstik keziinkkel hirtelen a beteg nyitott szeme felel A 'beteg megijed. Az also vegtagok venaiban a ver pang. a sziv altal pumpalt keringesi percterfogat csokken. Nezziink a szemebe! Eber beteg sokszor cselezik. esernenyek ismereteben gyanunk tamad az eszmeletvesztes szinlelesere. rnergezes. felhivva magukra hozzatartozoik. ne ussuk meg a szemet! 5. ajulas. Nyissuk ki szemhejakat! Eber beteg altalaban nem engedi kinyitni. Eli. hogy szinlelt eszmeletlenseget talaltunk. de igazabol nem eszmeletlenek. vagy koveti a vizsgalo tekintetet vagy . 3.

. zeles nem .en- :ekjed. " ~ 1 Elhltas • • • 6vjuk a beteget a fejserulestol.Megvaltozott idegrendszeri allapot m6don atrendezodott verkeringes miatt az agy verellatasa es emiatt oxigenizacioja csokken. szolitasra reagal. belso verzes. hivjunk segitsegetl Jegyezzuk meg! Tobbszori kollapszusok hattereben gyakran gyogyszermergezes. ne enyedjuk felulni. I' Verejtekezes.eteg 3. . 6vatosan fektessuk le! Ajulaserzesrol panaszkod6 beteg el is fog ajulni. felallnil Emeljuk als6 vegtagjat magasba. '. Osszeeses... . mehenkivuli terhesseg all. Tisztazzuk.-. Fekv6 helyzetben az agyba mar megfelelo mennyisegii ver jut. hogy a beteg szolitasra. . 4. Gyengen tapinthat6 Ajulaserzes. A komas beteg nem ebresztheto. a beteg fajdalomra.edes erias niatt 1 _I ~ ~ B Val6di eszmeletlensegek felosztasa. de ha nyugton hagyjuk visszaalszik. A szomnolencia aluszekonysagot jelent. ebresztheto. 5.i . a beteg osszeesik. tart6san nem ebresztheto. keszuljunk fel ra! Hagyjuk a foldon nyugodtan fekiidni. periferias pulzus. de kontaktusba nem vonhat6. 65 yiseg ring6 \z ily . unleg- Mindket oJdal Jelek. fajdalom ingerre reagal. mi valtotta ki a rosszuletetl Legyunk 6vatosak. A mai felosztas szerint Letargia-Stupor-K6ma fokozatokat kulonboztetunk meg. ami alapvetoen az elozoeknek megfelel. a beteg gyorsan 'magahoz ter. i ~j to! m " e ~ ~l '. A szopor azt jelenti. irobatarnem j az Keringesi elegtelenseg Centralis Bal szivfel Jobb szivfel J6indulat6 mul6 Kollapszus Perifetias Rosszindulani Progressziv Shock k: . Nagyfoku sapadtsag e 2.nlelt ilyen Ami osan essel utan. meg. fokozatai Korabbi felosztasok szerint a szornnolencia-szopor-k6ma fokozatokat kulonboztettuk . Didaktikailag az ajulas a keringesi elegtelensegek koze is besorolhat6.. ha bizonytalanok vagyunk.~~ .' . jel/ rtas ). hogy banalis ajulasrol van-e sz6. )z6tt trau. rovid ideig kontaktusba vonhato. ezzel novelve az agyba aramlo vermennyiseget. ~ ~ U . tiinetek 1.

Felebredve tudata zavart. log. errendszeri betegsegnek. KIR-i betegsegnek es egyeb okoknak van szerepe. ertelmetlen. vagy valasza erthetetlen. nem konvencionalisak. es sz6beli stimulusra megfelel6en rea gal. hogyaz eszmeletzavarok kialakulasaban fertozeseknek. A k6ma nem onallo betegseg. Katatonia A kataton beteg szerne nyitva van. nyoszorgesek vagy kialtasok vegyulhetnek. reflex kiesesig terjedhetnek. Altalanosan elmondhat6. '. elektrolit es sav-bazis anyagcsere-zavaroknak. semmi keppen nem adekvat. sokszor tobb kiserletet is kell tenni a beteg ebresztesere. hanem sulyos alapbetegseg tunetegyuttese. An 1m Sz: G) Al 01 Delirium A deliriumban lev6 beteg zavart. tudatakodos. 1 Meg I Inf Sze Stupor A stuporosus beteg esak er6teljes vagy fajdalmas ingerre reagal. mozgas. vizioi. A katatonia meglehet6sen ritka. vagy azok megvonasa miatt. Na Ny Alt An An K6ma A komas beteg alvasszerti allapotban van.: . vagy szolitasra.. Nem reagal kulso stimulusra. Gyakran latunk finom. Ak6ma kulonbozo fokozatai idegrendszeri vizsgalat soran a kiils6 ingerekre adott nehany reakciotol a teljes €rzes. legtobbszor nem egy konkret szernely fele iranyul. nem pis- "..' ~ I' g M !>. tamadekony. a feltett kerdeseket sokszor nem erti. Ba Be El H' H H H S( S. ezert igen nagy ovatossag ajanlott a vizsgalo szemely reszerol. Ezek az okok nemely betegnel gyorsan komatosus allapothoz. KH Gy. de intenziv osztalyon es pszichiatrian elofordulasukkal kell szamolni az alapbetegseg es az alkalmazott KIR-re hato nagyhatasu gy6gyszerek.Megvaltozott idegrendszeri allapot Letargia A letargias beteg almos. A betegnek sokszor vannak hallucinacioi. szervi elegtelensegnek. fajdalomra. altalaban az egesz testen. reakei6i nem megfele16ek. A stimulus ok megszuntetesevel a beteg gyorsan visszaalszik. vagy durva hullamu remegest. hanem aki altalaban a kozeleben van. terben es id6ben gyakran tajekozatlan. nem ebresztheto. de konnyen is ebresztheto. Jel Az nCI ~ ~ sze fi de Jet ag~ te~ . gyogyszerrnegvonasnak. gy6gyszereknek. Sl Vi M Az akutan megvaltozott mentalis status oka nagyon sokfele lehet. konnyen elalszik. 66 0 . szemei esukva vannak. Alvasszeni allapotaba onkentelen mozgasok. Sokszor agr=ssziv. sz6beli es fizikalis ingerekre nem reagal. masoknal deliriumhoz vezetnek. de tamadasanak nines igazan celja. nyogesek. szemgoly6i es szernhejai nem mozognak. endokrin betegsegnek. minden fizikalis . igazan sz6beli kontaktus nem Ietesitheto. A zavart tudat jarhat viselkedes zavarral vagy viselkedes zavar nelkul. beszede a normalistol az elkenten at az erthetetlen hangokig terjedhet. Ebredese elhuzodik.

sav-bazis zavarok Hyponatraemia Hypernatraemia Hypercalcaemia Hypermagnesaemia Sulyos acid6zis. SSRI) Immunszupresszansok Szteroidok t. :~. agyverzes utan)." Jegyezzuk meg! A beteg nern valaszol a szolitasra. Ir y y Szervelegtelenseg i- k '\. status epilepticus Egyeb okok Zsirembolia Neuroleptikus malignus szindroma Thiamin hiany (Wernicke's encephalo-pathia) Barbituratok Benzodiazepinek Elektrolit.. vagy nem akar. gegerrnitet.. ha sz6lok hozza." " . 1- Endokrin zavarok Hypoglycaemia Hyperglycaemia Hypothyreosis Hyperthyreosis Hipofizis beverzes Gy6gyszerek Narkotikumok Nyugtat6k (Benzodiazepinek) Altat6k Antiepileptikumok Antikolinergek Antidepresszansok (TCAD. vagy szakszenien. t. 67 -. fertozes (meningitis. de egyaltalan nem valaszol. 1. ha nem erez az adott testreszen. nem nez fel.. c. a Gy6gyszermegvonas Alkohol Opioidok KIR zavarok Intracranialis verzes Stroke Agyoedema Hydrocephalus Emelkedett intracranialis nyornas Agytalyog Subduralis empyema Epilepsia. t! - Shock Veseelegtelenseg . alkal6zis y t. .. tiinetek Az elsa eszlelo es ellato szamara az eszrneletlenseg diagn6zisa egyertelmti. encephalitis) Pancreatitis Legzesi elegtelenseg Keringesi elegtelenseg. k s " . Fajdalomingerre nem jelez. vagy belecsipek a karjaba . nem nyitja a szemet. meg ha nem is fogalmazza meg tudatosan. "Nem rnozog. ha suket... nem tud (pI... mozog a keze.. Majelegtelenseg Jelek.Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott mentalis status okai IS Infekci6 Szeptikus encephalopathia KIR. megrazorn. k n Errendszeri betegsegek Hypotensio Hypertensiv encephalopatia KIR vasculitis Agyi venas sinus thrombosis c.

\. neuro16giailag nem karosodott beteg pontszarna GCS: 4-6-5.. 2. Legytink 6vatosak! Gondoljunk gerincserules lehetosegere.Megvaltozott idegrendszeri allapot 1'0 Ellahis Az eszmeletlen beteg az eszrneletlenseg foka szerint elvesziti reflexeit.akar az elsodleges okt61. Az eszmeletlen beteg vizsgalatat es ellatasat a me&adott protokoll szerint vegezzuk. Segitseghivas 6. akar a kialaku It masodlagos karosodas miatt . T< MOTOROS ir e! FELSz6LfTASR. I VALASZ x. Stabil oldalfekvfi helyzet. az alap iijraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. Az elsosegelynyujtas utan kierkezo Mentok szarnara fontos a Glasgow score ertekelese. ekkor stabil oldalfektetes TILOS! 5. igy konnyen megfulladhat. LOGIKUS 5 NYIT\A SPONTA. ENGEDELMESKEDIK 6 AFAJDALMAT LOKALIZALJA F TAJEKOZOTT.agyi oxigenizacioja kifejezetten k6ma 68 . mive1 az eddigi tapasztalatok szerint a GCS vag) az alatti pontszarnra ertekelt beteg . reflex kieses eseten GCS: 1-1-1. 1. az al bi G A A SI 1'-'::. 3.N 4 ASR.<\ FLEXI6s VISSZAHUZA. 1. Ezert elsa es Iegfontosabb feladat a legutak vedelme.S 4 5 TAJEKOZATLAN 4 OSSZEFUGGESTELEN SZAVAK FELSz6LfT 3 KOROS FLEXI6 3 KOROS EXTENZI6 2 3 ERTHETETLEN 2 HANGOK FAJDALOMRA 2 CSCKVA 1 NINCS MOZGAS 1 NINCS V ALASZ 1 'Iudatanal mely leva. Szolitasra reagal? Eletjelensegek vizsgalata Szabad Iegutbiztositasa es fenntartasa. GLASGOW SZEM Ie C( tr ] COMA VALASZ SCALE VERBAUS . Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. Ha barmelyik elegtelen. mig es telje.A. 4.- 5· tt Egyszerusege es szarnszeru osszehasonlithatosaga miatt a beteg pillanatnyi allapotanak megitelesere es folyarnatos nyomon kovetesere kitiinoen alkalmazhato a Glasgow Coma Score.

hogy a rohamok spontan megsziinese nehany percet igenyel. hogy a gorcsroham tobb korallapot eredmenye. Myoclonusos roham C. ha 5-7 pere elteltevel a betegnek meg mindig rohama zajlik. Status epileptikusrol beszelunk. Amennyiben a beteg 20 pere utan sem tisztul fel. ugy kell kezelni. 'Ionusos-clonusos roham "grand mal" E Atonias roham III. nig tan lSZ- ges ten . Rogton eszmeletvesztessel indul C. de tudjuk.tobb ida telik el. Non-convulsiv status epilepticus surgossegi elektro-encephalographiat (EEG) igenyel a terapia iranyitasara. mint a status epilepticust. tobben sokkal gyorsabban. ha a rohamok megszuneseig a 30-60 percnel . epilepsziahoz vezet. mintha a beteget ellatas nelkul hagynank. A betegek a roham lezajlasa utan 15-20 pere rnulva feltisztulnak. s ) aa . Barmelyik legutbiztositas jobb. Az cgyszeni rohamok felosztasahoz hason16 a status epilepticus felosztasa is. Parcialis rohamok. Torekedni kell az endotrachealis intubatiora. Komplex parcialis rohamok (eszmeletzavarokkal tarsul) 1. 'Iehat. Psziches tunetekkel B. mig az epilepszia az agy gorcsrohamokkal jar6 betegsege. Clonusos roham D. i1letve. Nem osztalyozott rohamok. beavatkozas nelkul lezaj1ik. illetve annak eldontesere. ugy n011convulsiv statusnak kell tartanunk. hogy az alkalmazott kezeles megfelelo-e. ipusos absence "petit mal" 2. Altalaban epilepszias rosszulletrol beszelnek. Az epilepszias gorcsroham nehany perc alan spontan.I Formal I. Gorcsroham Az agy egyes teruleteinek koros izgalma gorcsrohamhoz. Primer generalizalt rohamok A Absence 1. Atipusos absence B. Egyszeni parcialis rohamnak indul 2. Vegetativ idegrendszeri tunetekkel 4. 69 . de termeszetesen minden Iegut -biztositasi mcdszer alkalmazhato a szernelyzet tapasztalatatol es gyakorlatatol fuggoen. amelyek masodlagosan generalizalodnak II. Motoros tunetekkel 2. Parcialis rohamok A Egyszeni parcialis rohamok (eszmeletzavar nines) 1. Azt tudni kell. ezert a protokoll szerint a beteg legutjait biztosftani szukseges. Tonusos roham E. Szomatoszenzoros tunetekkel 3. ha ezen ida alatt egyetlen roham Iezajlasabol sem tisztul fel a beteg. mivel nines klinikai kriterium a beteg megfelelo megfigyelesere.Megvaltozott idegrendszeri allapot :n ~n romlik.

impresszi6s totes Intracranialis verzes KIR tumor· Magaslaz Metabolikus Stroke . 70 . Epilepsia partialis continua B. Komplex parcialis status HI. latasi. es keszuljunk fel a gorcsroham ellatasara. Ujsziilottkori status epilepticus A gorcsroham okai Megeldzo rohamokkal Epilepszia Subterapias anticonvulsiv kezeles Alkohol fogyasztassal tarsulo Keze1hetetlen epilepsia KIR infekcio Metabolikus zavar Stroke KIR tumor Korabbi fejserules Nem megelozfi rohamokkal Alkohol fogyasztassal osszefuggo Gyogyszermergezes (TCAD.Lidocain} . A beteg szokatlan iz. blokkol6k. at. Generalizalt rohamok A. Generalizalt convulsiv status 1. szag. hallasi es tapintasi erzetet el Ez a furcsa jelenseg nehany masodpercig tart. KIR infekcio Fejserules. felismerheto foleg. Egyszeni parcialis status 1. ha az ESNY j61 ismeri a A tonusos-clonusos gorcsroham "grand mal" fazisai Aura Egy kulonos erzes. pl. Na csat.I zavar A tipusos grand mal roham konnyen gorcsroham fazisait. Ha barki aura erzesrol SZ{ll1101 be higgyuk el. Szekunder B. Parcialis status epilepticus A. Non-convulsiv status U. Primer 2. Tipusos 2. ami figyelmeztethet gorcsroharn kialakulasara.Megvaltozott idegrendszeri allapot Status epilepticus felosztasa I.

a m. a kulvilag ingereire nem reagal. 6. kimerultek. hanyas miatt nem felsziv6e16 gyogyszerek. ami nyoges. Kodos fazis. veres nyal. 71 . megvaltozott gyogyszereles provokalhatjak.Surgossegi alapisrneretek. utestol. a foldon fekve lehet. idojaras valtozas.A beteget vedeni kell a leesestol. F6leg a fejere kell vigyazni. lezajlasa utan zavartak. Eszmeletvesztes. egyeb targyaktol tavol a padl6n. a test rangatozasat keltve. Minden izom megfeszul. A beteg szamara nyugodt kornyezetet kell teremteni. tompa kialtas-szeni. Onkentelen vizelet es szekleturites gyakori. Szajzar. es az ESNY is megserulhet. de onmagaban nem okoz tartos. amig a rangatozas elmulik. Nyelvharapas. szekleturites. Folden fekv6 beteget egyik karjanal fogva emeljuk fel es tartsuk. 3. ontudatlanna valik. a beteg kulonos hangot halIathat. . ha van. faradtsag. Rangatozas. Igy komolyabb fejserulestol menthetjuk meg. Onkentelen vizelet. nyaladzas. 4. Ne fogjuk le a rangatozo beteget! Seruleseket okozhatunk. aluszekonysag.tlan perham . A beteg a legnagyobb biztonsagban a butoroktol.Az ismert epilepszias beteg rohamait kornyezeti faktorok. elveszti eszmeletet. gyakran fejfajasrol Jelek.~ Kb. 5.eUkas kompressziojaval a tiid6kb61 kiaramlik a leveg6. Zavartsag. A kulonbozo izmok gyors egymasutanban uternesen huzodnak ossze es lazulnak el. T6nusos fazis . alapfogalmak ~szfJneletvesztes A beteg hirtelen osszeesik. • A seriilesek megakadalyozasa. hang es fenyhatasok (stroboszk6p effekt). 2. hasmenes. . Kozvetlen ezutan. maradando karosodast. rendelt gy6gyszereit rendszeresen szeelni kell. tunetek 1. feje ala tegyunk parnat. tarsulo betegsegek. A betegek a gorcsroham panaszkodnak. 20 masodpercig tart az izmok t6nusos osszehuzcdasa. Ellat:is A gorcsroham ijeszt6. Az aura fazisaban a beteget fektessuk Ie. Az ESNY celja • Megelozes. Kl6nusos fazis A gorcsroham legjellemz6bb es legtovabb tart6 resze. vagy ezzel egyid6ben kovetkezik a tonusos fazis .

amig a kl6nusos fazis zajlik. midazolam.2 rug/kg) phenytoin 20 mg/kg es fenobarbital allnak az elsa helyen. ne probaljunk semmit begyomoszolni legutbiztositas. Ha a beteg szajat osszeszoritja. esendes kornyezetet. Az altalaban elsa vonalbeli szerekkel kezdett kezeles az esetek donto tobbsegeben hatasos. 4. 5. de talalkozhat nern szuna rohamokkal. Jegyezzuk meg! A Iegutbiztositas lehetetlen. ha 3 beteg feltehetoen nem hyperglycaemias Thiamine 1 mg/kg iv. A legtobb roham 30-90 masodpercig tart. az agyi metabolikus oxigen nita (CMR02) oriasi mertekben megemelkedik. Az igen nagy meretii oxigen kivonas globalis agyi hypoxiahoz vezet. nagyobb karosodast okozhatunk. A roharnok megszuntetesehez orvosi gy6gyszeres kezeles szukseges . 6. A rohamok kozti eszmeletlen szakban biztositott szabad legut es lelegeztetes kivedheti. A status epileptikus kezeleseben a benzodiazepinek (lorazepam. Legutak. 3. korlatban erre keyes az ida. 1. amelyek oriasi energiat emesztenek fel. Ha a szaj mar szorosan osszezarult. diazepam 5-20 mg. A konvencionalis terapiara nem javulo status kezelesere a folyamatos infuzi6ban adagoltbarbiturat. legzes. Q Se nI' nr ki ar N id tu A status epilepticus kezelese Az ESNY ritkan. Keruljuk az eles fenyeket. 7.Megvaltozott idegrendszeri allapot • Szabad legutbiztositas. az ESNY -nak es a betegnek. generalizalt agyi kisulesekkel. jo Ienne eltavolitani a mtifogsort. Ha a szaj meg nines osszeszoritva.' fe S7 ell L '7 d t( 72 . vagy tompithatja az agykarosodast. akkor kell szabadda tenni a Iegutakatl e Nyelv.1-2 rug/kg/ora illetvepropofol 3 mg majd 1-10 mg/kg/ora lehet a megfelelo kezeles. es ha megprobalunk valamit a szajaba dugni. midazolarn 0. 11aszukseges iv. es harapasgatlo gezt vagy lapocot helyezni a hatso fogak koze. Sajnos a gya. Soha netegyuk a kezunket gorcsold beteg szajabal A roham lezajlasa utan biztositsunk nyugodt. keringes ellenorzese Vernyomas ellenorzese. A nyelv harapasa nagy problema az eszlelonek. es erre felkeszulni esak ismert epilepszias betegnel lehet. A m \"". 0. hangos zajokat. infiizio Glucose 1 mg/kg iv. Ha a rangatozas lezajlott. fgy a beavatkozas nelkul ismetlcdo rohamok a paciens halalaig tartanak. Z. 2. vagy a nyelv vedelme celjabol] A gorcsroham aktiv szakaszaban a beteg nero legzik. mintha a beteg elharapja a nyelvet.

agyors tajekozodo betegvizsgalat soran eloszor megvizsgaljuk a beteg altal leginkabb panaszolt testreszt vagy testreszeket. Mivel zart serulesnel a bar felszmenek folyamatossaga megtartott. a bor folytonossaga megtartott. sebellatas Sebzesek A serulesek kozul a lagyresz sebek azok. a szembetiind ijeszto verzes vagy egy kiallo csont. Ezek utan szisztematikusan atvizsgaljuk az egesz testet. aver nem tudja elhagyni a serult testreszt. vagy bar alatti kotoszovetben az erek serulesebol ad6d6an a szovetek kozott ver halrnozodik fel. a rostokat szetfeszitik.ils61eg nem lathato verzest. csak amennyire szukseges. a totes ellatas szabalyai szerint jarjunk e1. sebellatas fg a imit lam kell Sebzesek.Sebzesek. A komplett betegvizsgalat elvegzesehez a ruhazatot eltavolitjuk. jeg enyhiti a duzzanatot es a fajdalmat. es az adott testreszt helyezzi.' 1 . miutan az eletet veszelyezteto serulesek ellatasaval vegzett. pl. kes miatt. sebkotozessel elvegezheto. Kulso. A serult borteruleten. kevesbe fajdalmas. AboI' integritasa kisebb vagy nagyobb mertekben karosodott.tlen az Zart seb Altalaban tompa traumata kialakult artalom. de 'gyakran veszelyesebb sebtol. A bar alatti melyebb szovetek zuzodnak. A bor es az alatta leva kotoszovet szerkezete fellazult. ellatasuk egyszeni sebellatassal. bbiek . Valojaban a legtobb lagyresz serulest az ESNY kivaloan el tudja latni. amelyek valoszintileg a legkevesebb problernat okozzak egy karhely felszamolas soran. Ha kicsi a verholyag. verzest.al alig karosodott bar sulyos mellkasi. direkt nyomassal csillapitsuk a ki. hogy egy nagyobb seb okozta dobbenet es fajdalom teljesen elvonja a figyelmet egy kisebb. a bar legkulso retege tovabbra is folyamatos. Zuz6das Veromleny.ik nyugalomba. Hideg borogatas. Bor alatti serules. konnyen felfedezhetoek. Ne felejtsuk el. . ~ .ort. ahol biztositottak a h61yag steril megnyitasanak es steril fedesenek feltetelei. specialis ellatasra nines szukseg. Tudnunk kell. I ~ I II I Verholyag. idegen targy. ezert elsosegelynyujtas utan celszeni a serultet gyogyintezetbe szallitani. feli. A beverzesek. Vigyazva a beteg intim szferajanak megorzesere. ~s a . izombeverzes. A serult es az ellato szemelyzet szarnara is felttinoek. feluletes szernlelo ai. arteria feletti kis borseb. Zart seb lehet az egyszeni. es folyamatosan duzzad. serulest keresve.nek ~~. 73 . terrneszetesen. haematoma. a felhalmozodo szovetkozti folyadek a szoveti struknirakat eltorzitjak. 'Iermeszetesen az ESNY-nak keresni is kell a sebeket. hogy a bor felszine alatt pang6 barrnilyen valadek vagy ver igen konnyen befertozodhet. kis hasi szurt seb. Ha veromleny lathato. Nehany seb veszelyesnek latszik. direkt verzes nem lathato.iletes zuzodastol a sulyos belso serulesig. pl. gyateglit a Ja a . inszakadas fordulhat elo. a kollagen szalacskak elszakadnak. altalaban a masodlagos betegvizsgalat alkalmaval. hasi seruleseket rejthet. Ha toresre van gyanu.ljuk 0-90 .

SZI A< hct hal sok Roncsolas k6r . Horzsolas keletkezik. kiverzeses shock alakulhat ki. a serult kapillaris hurkok a keringesbol kirekesztodnek. pl. beindul a bels6 verzescsillapitasi mechanizmus. osszeroppanasos csonttores alakul ki. vagy melyebb serules. izom es inszakadas keletkezik. a serult optimalis helyzetben torteno fektetesevel valarnint sebfertotlenitessel es steril fedessel az id6faktor jelent6sen csokkentheto. sebellatas Nyilt seb !i ~:~. b51 set latl eiv sur tal. A bor nyitott a szervezet melyebb retegei fele. tudoroncsolodas a mellkasban. azok alak es integritasbeli valtozasat okozza. E16bbib61 sulyos fertozes. hogy az tovabbvezetodve melyebb. ez idegenorganizmusok behatolasat es sajat szovetkozti folyadek. A fajdalom es a legtobb esetben jelentkezo verzes azonnal felhivja d. A bor folytonossaga megszakad. jelentektelen sebtol sulyos. Szennyezett horzsolas eseten a varban illetve alatta megbuvo a kulvilagtol elzart korokozok szaporodasnak indulhatnak. nagyobb. durvabb serules. A csontokra es izuletekre gyakorolt er6 hatasara izuleti roncsolas. azokat dugoszenien elzarjak. hogy a legbanalisabbnak t(1n6 horzsolast ismegfeleloen lassunk el. a szervezet sajat vedekezese igen rovid id6 a1att rmikodesbe lep. ezert fel kell keszulnunk azonnali verzescsillapitasra es shocktalanitasra. vagy venas nyornokotes felhelyezese eletmento! A beteg fektetese.'!·1'". csokkenti az id6faktort. tOZ( ked 74 . Ezert fontos. Minden roncsolasos serules sulyos kovetkezmenyt hordoz magaban. A fertozesveszely a szeles fertozeskapu miatt nagy. melyekb61 pontszeriien gyongyozo kapillaris verzest latunk. Viszonylag nagy feluletet es kis melyseget jelent. ezert gondoskodnunk kell a serult mielobbi gyogyintezetbe szallitasarol. Kis. A hasi szervek igen vedtelenek direkt tornpa traumaval szemben. A felszinre kerult ver megalvad. -szepszis.". Elverzestol nem kell tartanunk. gyakran izornrepedes. roncsolasos agyserule a koponyaban. gyakrari alakul ki eletet veszelyezteto maj. Arteria. a figyelmet. ha durva felszimi targy nagy feluleten. also vegtagjainak felpolcola a csokkenti a shock kialakulasanak kockazatat. a fibrin szalak koze zart alakos elemek a seben vart kepeznek. keL >. d !' 'I A serult es ESNY szamara a nyilt sebzes az egyik legegyertelrmibb karosodas. Tompa era hatasara altalaban melyebb. sziv. nemesebb szovetek fele.: bag szo kell leh: Tes gyo tud Eze scri a te irar Az yes. ! Sebzesek. fertctlenitsunk es fedjuk sterilen. hogy olyan rnertekii er6 eri a testfelszint. Elcszor a verlernezkek tapadnak ki a serult kapillaris-erek falara. A b6r felso harnretege lecsiszolodik. A csontok altal \ edett testreszeken gyakran eletveszelyes. feltunnek a bor melyebb retegeiben megbuvo kapillarisok. a b6rrel csaknem parhuzamos erovel hat. azok sulyos karosodasat. lepzuzodas vagy roncsolodasos belserules. ver veszteset teszi lehetove. V<'i na: jell as as n<l! ror Horzsolas Tompa er6 hatasara feluletesebb. illetve elettel ossze nem egyeztethet6 bels6 szervi roncsolodas keletkezik. Megfele16 verzescsillapitassal. eletet veszelyezteto sebesulesig terjedhet. roncsolodasat okozza. A fertozesveszely oriasi. nagy feluleten fertozes forrasat kepezve. Neve is jelzi. mig az utobbibol folyadekveszteses. Az izmok es kotoszovetek durva osszenyomatodasa.

i. mig a borfelszinre illetve az elre kozel mercleges altalaban nagyobb era hatasara vagott sen keletkezik. okkenielobbi I I i I i I . levegotol elzart helyen anaerob korulmenyek uralkodnak.. '~ t~ ~! ~. es vizsgalodjunk. gyakran a sebszelek pontosan illeszkednek. A sebszel altalaban egyenes vonalu. osszefekszenek. legtobbszor progresszfv shock fejlodik ki. tudoserulessel. Melybe hatol6 hegyes eszkoz okozza. Gyors szaksegitseg hivasa eletmento lehet! Testiireg feletti sztirt seb eseten kezenfekvo a gyanu . Keszuljunk fel shocktalanitasra es egy esetleges ujraelesztesre. Gondoskodjunk segitseghfvasarol. kes.a . semmit nem arul el a serules sulyossagarol vagy a varhato eletveszelyrol. A tetanusz es egyeb sulyos fertozesek kockazata oriasi. tiineteit. meg a legalaposabb vizsgalat utan is szoros rnegfigyeleserol kell gondoskodru. keressiik tores jeleit. sokszor els6 ranezesre jelentektelennek latszo sebzesnel. a behato era nagysagatol fugg. sulyos esetben ronesoltak lehetnek. a beteget 6vatosan helyezziik nyugalomba. balta. a a1att lndet l serult tlvacl. sebzes nagysagatol es az okoz6 targy minosegetol.hogy agyserulessel. vagott seb Abar izonnal zezteto n orgahetove. tiid6.. meretebol kikovetkeztetheto. kapa. n '. Az eletet veszelyezteto verzesen es vitalis szerv serulesen tiilmenoen a szurt sebzes f6 veszelye a testiireg melyere bevitt k6rokoz6 mikroorganizmusok altal okozott fertozes. Mechanizmusa szerint Iehet be. sebellatas Metszeu. mig behatolo sebnel az irany s~inte vegtelen lehet. a serules bagatellizalasa a paciens eletebe keriilhet! Arnennyiben eletveszelyes serulesrol van sz6. A sebek melysege valtozo. Mivel a melyben.Sebzesek. Testiireg feletti metszett es vagott seb eseten szamitsunk belso verzesre.tetese. Ek alaku eles eszkoz. ha a szuras iranyanak megfele16en a test ellenkez6 felen a szuro eszkoz kilep a testbol. borotvapenge altal okozott serules. a sebszelek ziizottak. viszonylag . A beteget minden esetben korhazba kell szallitani. Csontok felett talalhato vagasoknal merlegelendo egy esetleges csonttores lehetosege is. f'i ~. es specifikus tiinetek jelentkezese is alatamasztja . A szurcsatorna iranya csak a baleseti mechanizmusbol sejthet6. a beteg allapota gyorsan romlik. Fel kell keszulnunk shocktalanitasra. maj. A bar I kapil19 nagy . lep es gyomor-belserulesre. Behatol6. eletfontossagu szerv serulhet. ujraelesztesre. A sebbol lathato verzes altalaban j61 megitelheto. sziv. Szurt seb A szurt seb nagyon veszelyes . a seb nem tatongo. letekre I ki. ha nines kilepesi seb. pl.rzso1<15 dasnak banalierilen. a verzescsillapitas eletmento es konnyen elvegezheto feladat. A verzes es a fertozesveszely a lokalizaciotol. a borszeleket szovethidak kotik ossze. egyenes sebszelet. athatolo.es athatolo serules. eles. Nagy erejti metszessel akar egy teIjes vegtag eltavolithato.seb! A fajdalom gyakran igen enyhe. Ezek Ieirasat lasd a megfele16 fejezetben. a szurcsatoma melysege ismeretlen. erzeses -zetben r jelen- zik. Vagott sebnel a sebszelek a viszonylag nagy era hatasara szinte mindig begyurodnek. r' . ha a beteg allapotanak gyors romlasa. ha . ez jellemzo a karddal elszenvedett serulesekre.kis era hatasara metszett seb. ezert a seb melysegenek megitelese esal6ka lehet. A borfelszinnel parhuzamosan hat6.plane. olykor alig eszlelheto. Athatolo seb eseten a sziiras iranya pontosabban becsulheto. a fejsze. pI. ez kedvez az ilyen kornyezetet kedvel6 bakteriumok elszaporodasanak. de nagyon sokszor a szuro eszkoz alakjabol. szivserulessel vagy egyeb zsigeri szerv serulesevel allunk szemben. Vagott sebet okoz. Barmelyik testiireg. A :e nem direkt uzodas ~ I i ~ ~ I ft 1eme zrnenyt rockta. szennyezettsegetol fiigg.t nagy. ezert a Iegtobb esetben elkeriilhetetlen a 75 i~ ~ " r fI t ~ ~ I ~ " i1 m !>l . hogy nesebb 10k es rkozza. Vagassal nem min dig kapunk szep. Minden esetben sulyosabb serulest kell feltetelezni.

ez tobbszoros serulesek forrasa. Minel nagyobb tornegfi allatrol van sz6. Keszuljunk shocktalanitasra. felernel tagban idofakt Ii ~ ~O. miveI a torlo er6 beltilrol kitepi a szovet1eket. A tamado neha ember. sebellatas szurt testresz rmiteti feltarasa. Nagyon VESZELYES! Nagyon gyakran a tamado all at nem elegszik meg egyetlen harapassal. kial16 alkatresszel erintkezo testresznel altalaban joval nagyobb szovet szabadul ki. ezert ha a korulmenyek engedik. fertotlenito folyadekkal esetleges valadekot kivezet6 drain cs6 behelyezese. A verzes kiszamithatatlanul eros es progressziv lehet. kulonosen.·I· i ~ arteria: sal. de allkapcsat szetnyitni nem akaro all at tepett serulest okoz. Szakitott sebzes Durva trauma eredrnenye. hepatitis C.Tiogy a helyszinrol elmenekuljon. felkutatasa szinte min dig eredmenytelen. pl. annal nagyobb a harapas ereje es a serules nagysaga. jelentosen roncsolva kerul e16. Igen nagy a fertozesveszelyl A fognyomokb61 kovetkeztethetunk a tamadas iranyara es erejere. l Szarnitst elkezdet kirnenet Legyunl amig az szarnara rnutatkr frontalo higgadt: foglalkc Harapott seb Az allat fogaival tobbszoros szurt sebet. ha nern halalos kovetkezmennyel jar. magaval ragadva egy szovet.) Nyakat. es iranyt va 76 A: I c. esetIeg 16por nyomokkal szennyezett. kell gytijteni. Amennyibenszabadon e16 allatrol van sz6. a kimeneti .1 tonga I I"' kegyetk cio ilZ " szerenc csak eg (1SSZepr eszleliir A sebe Faj1aJ Fertoz Verzes ~ H t. A behat6 targgyal. nyc Fertoz. szakitott jellegii. A testreszt sterilen be kell csomagolni. A sulyos szovetroncsolodas miatt kifejezetten fajdalmas es nagymertekben fertozesveszelyes seb. horoggal. Ezek szerint a serult testreszen talalhatunk csak bemeneti vagy bemeneti es kimeneti nyilast egyutt.Io. mellkast es hasat ert tamadas szinte mindig sulyos eletveszelyes. pI. A sebk evekbe . de csak a serult megfelel6 ellatasa utan.· . Traumr A legdi lcgu. A serultet biztonsagos he lyre kell vinni. mely alapjarol leszakadva lebenykent vagy zaszlokent fityeg. HIY. A leszakadt vegtagot meg kell menteni! Minden esetben meg kell keresni. a lovedek utjaban allo csontokon megpattan rat. vagy szinte teljesen Ievalik. A menekulo. emiatt a beteg elete potencialis veszelyben van. pl. jegben hiitve a beteggel egyutt regionalis baleseti centrumba kell juttatni! vaJ6sz1I1 hatok. hepatitis B. allkapcsanak erejevel ziizott serulest okoz. ha megis fellelhet6. vagy b6r reszt. altalaban visszaultetesre alkalmatlan allapotban. valo alapos kioblitese es az toztatha haladas. Jegyezziik meg! Nem csak kutya haraphat meg embert! A tauiado allat nagyon gyakran kornyezetunkben e16 kedvenc.ha van . (A kiszakitott testresz megkeresese. pl.Sebzesek. koponyat. minden esetben fel kell meruljon a veszettseg gyanuja' Az allatot szakembernek be. I6csat~rlna nem min dig egyenes. Verzes A verz egyik I. akinek a szajaban d6 k6rokoz6k a kutyaharapashoz hason16 fertozesveszelyt teremtenek. A bemeneti altalaban kisebb.A harapott seb a szurt es zuzott seb kombinacioja. sertes. kamp6val. macska vagy haszonallat. tengerimalac. A behat6 er6 altalaban a test iranyabol elfele halad. b ~ ~ ~ ~ ~ il~ A sebz.es athatolo. ?~ t. lehetosegekhez kepest hideg helyen. A verzescsillapitas elsorendu feJadat. 6vatosan meg kell akadalyozni. a szurt sebhez hason16an.nagyobb. ha furcsan viselkedik. A tarnado elfogasa es alapos kivizsgalasa segithet az eletveszelyes fertozesek felismereseben es kezeleseben. szarnitani kell az all at iijboli megjelenesere es tamadasara.~t:e:eb 1ehet be. horcsog.

ablak es ajtonyilasban ne mutatkozzunk! Fegyveres tamado jelenleteben a nyugalom a legfontosabb! Ne konfrontalodjunk. Legyunk ovatosak! Ahol egyszer fegyvert hasznaltak. igy semminermi verzest nem eszlelunk. amely lehet metszett. hiszen a gravitacio miatt a felemelt vegtagban uralkod6 vernyomas csokken. Y n 11 tt toztathat. de ezek mar a korabbi evekben kikoptak a gyakorlatb61. Ez a161 kivetelt kepezhet a szerencsesebb korulmenyek kozott lezajlott vonat vagy villamos gazolas. es az irdatlanul nagy er6 hatasara osszepreselodott szoveteknel az erek is lezarodnak. ne legyiink lekezelok. a kimenetel kiszamithatatlan. A legtobbszor brutalis er6 hatasara egy adott vegtag vagy testtaj leszakad. A verzo beteget leultetjuk lefektetjuk. zuzott. lS- es a- .Sebzesek. ne kotekedjunk. Borviz. ne provokaljunkl Nyugodtan. de probaljunk a lelkere hatni. ezzel a verzes maris alabbhagy. amig az elkovetot el nem fogtak. hogv egy kis feluleni horzsolas id6faktora kicsi es bar verzesrol van sz6 kulonbseget kell tenni nagy volumerni arterias vagy venas verzes es kapillaris verzes kozott. A'verzescsillapitas elsorendii elsosegelynyujto feladat. amelynel csak egy izolalt vegtag keriil a kerekek ala. Beton es teglafal altalaban j6 menedeket nyujt. Az ellatatlan csonkbol percek alatt ki -erzik a beteg. 77 ._ A_ v erzescsilla pitas ult A verzes eletveszelyre utal. hogy a serulttel foglalkozhassunk. valamint a loves pillanataban elmozdul6 serult is megvaltoztatja a lovedek haladasanak iranyat. jodparna hasznalhato. A fertdzes veszely oriasi. diszkomfort csokkentese. egyik legsurgetobb eljaras. oriasi tatongo sebet. a verzesveszely nagy. Ne felejtsuk el. fertozddes elleni vedelem es a fajdalom. igy a traumas amputaci6 az esetek nagy reszeben meg a helyszinen vegzetes. A -an oral- Fertozodes megelozese A sebkornyek fertotlenitese.es a serult/ek szamara. Mindig szamitanunk kell azonnali ujraelesztesre. Nagyobb verzest direkt nyomassal. Fertozesveszely Verzes. Keressunk biztos buvohelyet magunk.n. Ajod sok esetben allergies szovodmenyt okozott es . harapott vagy l6tt jellegu. addig senki nines biztonsagban. sebellatas z \ a t. as a A es )n A legdurvabb serules. nyomokotessel. serult vegtagjat felemeljuk. Kifejezetten veszelyes sebtipus. Minden lehetoseget meg kell ragadni a segitseghivashoz! Traumas amputacio A III )s _I tt j- ~ . A fajdalom kegyetlen. szakitott. eg . Szamitsunk gyors es progresszrv allapotromlasra! A 16tt serules sokszor az idejeben elkezdett shocktalanitas es az er61tetett infuzios folyadekpotlas ellenere is vegzetes kimenetehi. A sebek jellemzdi l?~jdalom._ n. arterias nyomaspont nyornasaval lathatunk el.a A sebzesek ellatasa IS. A sebellatas celja Az els6 ellatas celja a verzescsillapitas. nagy fertozeskaput es igen eros verzest hagyva maga utan. mivel a locsatorna litjaban valoszimileg valame1y testiireg es benne helyet fogla16 eletfontossagu szervek talalhat6k. higgadtan teljesitsuk a kereseket.

ha feleslegesen mozgatjuk. Szennyezett seb kornyeket vizzel lemoshatjuk. keressimk verzest. nem tudhatjuk. nem huzunk ki. ami leguti elzarodast okozhat. ha a fej elore hatra csapodasos mechanizmussal serult. A hutesre hasznalt extrern hideg targy nem erintkezhet kozvetlenul a borfelszinnel. ha ellenallas nelkul. emiatt hasznalata nem . hogy steril bucikkal. gyorskotozo keszlet. sebellatas a sebbe jutva sok esetben szovetpusztulast eredmenyezett. sterilen csomagolva szallithato). Manapsag inkabb Betadine oldat hasznalatos. bel ne helyezziink vissza! Sterilen fedjuk be a talalt helyzetben! A beleket es egyeb hasi szerveket nedves takarassal kell ellatni. Idegentestet ne huzzunk kil Tovabbi sulyos seruleseket. Legfontosabb eleme a nyugalomba helyezes. A steril gezt minden esetben rogziteni kell. izom. de felpolcolhatjuk. mely szerves kotesben tartalmazza a j6dot. vagy polyakkal korbe rakjuk. Eloreesett szerveket. pI. CsiU. ezert a fajdalorn is hatekonyan csokkentheto. melyek Iehetosegei a polyazas. majd laza p61yamenetekkel rogzitjuk. hogy nem lathato resze milyen er. Altalaban a verzes es shock veszely is csokken. melyhiitoben tarolt zacsk6s cukorborsoval. verzest okozhatunk. emiatt allergizalo kepessege rendkivul csekely. Ha hozzaferheto. ragtapasz. es a sebbe nyulas nelkul megtehetjuk es az egesz idegentest lathato. garatba. Idegentestet csak akkor szabad kivenni. vagy stabil oldalfekvd helyzetbe. kevesbe faj. Biztositsunk szabad legutat! Nezzunk be az orrba. erre szolgalnak a rogzitesek. A Betadine sebbe jutva sem okoz szovetkarosodast. nem vongalodnak. Keressunk kitort fogatl Ne hajtsuk hatra nagyon a serult nyakat. melyebb sebek oblitesere. Minden nyilt sebet steril kotszerrel fedni kell. haromszogletti kend6. Altalanos szabaly. ezert alkalrnazhato testuregek. kulonben fagyasi serulest okozhat. sterilen fedjuk.Sebzesek. Forditsuk a serultet oldalra. szem. Sebellatassal a polyazas saran a sebszeleket is nyugalomba helyezzuk. nyon Szarr Afe szarn Orrvr Biztos Fajdalomcsillapitas A fajdalomcsillapitas szinten az egyik legfontosabb feladat. pI. A gerincserules lehetoseget mindig szem e16tt kell tartanunk. A sebben levo idegentestet nyornas nelkul. serii Ha va n Specialis esetek Arc es fej Az arc es fejsebek sulyosnak latszanak. Vedjiik a leszakadt testreszeket! (jeges zacsk6ban. csohalo kotszer. ideg. hogy szovetekbe furodott idegen testet nem haborgatunk. Szem A 52 meg Nyu: meg Yen Szeil Nel fa u Mill be. gyomortartalom kifolyhasson. hogy aver. A seb tisztitasat a sebszeltol KlFELE iranyulo mozdulatokkal vegezzuk. a kotes alatt elmozdulni nem tudnak. termeszetesen megfele16 higitasban es korulmenyek kozott. in vagy egyeb kotoszoveti karosodast okozhat. A felpolcolt vegtag verbosege csokken. hideg csomaggal. Legkonnyebben a vegtag vagy testresz kenyelmes pozicioba helyezesevel erhetjuk el. akar sinezhetjukis. a serult testreszt htitsuk jeggel. javasolt. kevesbe luktet. ontapado kotesrogzito. 78 Nyal Legy seges Szab Any es ek bizto tehet nyon . kulonosen. felkothetjuk. nyal. Mosofolyadek a sebbe nem kerulhet. ugy. mivel altalaban nagy verzessel jarnak. elofordulhat gerincserules.

. Ha csak az egyiket kotjiik -be. ezert szamitsunk a tudatvagy eszmelet zavarara. ha IhHt doe me a ~-1 " n ~ Szemseriiles A szemseriiles ellatasat komplikalja a beteg fokozott nyugtalansaga a lehetseges ' megvakolast61 vaIu felelme miatt . ornas rnajd ziteui pasz. ha til. sz3mitsunk kopOnyaaIapi tOresre. "'. A beteget ugy vizsgaljuk es kezeljuk. .masik szemmozog. . l sebnem ~ver. . ' '. zitd. sebellatas nem artaljutva ! ere.Sebzesek. vagy beszorult idegentestet! Orrverzes nem csak az orr izolalt seruleset jelezheti.1 lkis. ' _ :. ':.. A fej serulesei gyalrran egyiitt jarnak valami1yen merteki1 agyseriilessel is.netl Helyezziink fel steril fedest.om es tovabbi S~riiles veszelye fokozodik. nyakcsigolya tores lehetseges.. Sterilen fedjiik! Szamitsunk az arcesontok vagy agykoponya csontok serulesere.Venescsillapitas. ha a. Nyugtassuk meg a beteget! Nyugodt viselkedese hozzasegit a tovabbi karosodasok megelozesehez. . fedjiik stemen! Ne . a szaruhartya kiszarad. ha a S7. mivel nines biztos esontos alap. akkor is mozogni fog.tesre . Ha a szemhej serult. kivUl-beliil tegyiink gezt. majd kiviilr61 nyomjuk: ossze. melyek serulese sulyos verzest es reflexes elettani valtozasokat okozhat. ne nyomjuk a szemet. I . papfrktipot. mintha gerinc torott lenne! Szabad legutbiztositas eletmento! A nyakon rendkivul sok ideg es erkeplet fut.. A visszahuzodott erek miatt a verzes a seriilestol feljebb es i fej ryal. ezert a fajd3J.-~ -. . akar nyilt serulesrol van sz6. Arterias es nagy venas verzes direkt nyomassal csillapithato. rriid6ri bekotnenkl Ha a szem nyit. cstlkjok be a szemet. melyhez nyomhatnank a verzo eret. I amI . ' Mindket szemet kossuk be! A szemek egyiitt mozognak.nben Lt6). hut.:'~ •• Nyakseriiles LegyUnk ovatosak! Akar zart. liquor (agyfolyadek} csorgasra. • <i~ . va1csag lehet az eredmeny. illetve fulladas nelkul nem tehetjuk ki a nyakat korkoros nyomasnak. karosodhat.emgolyut erte seriiles.'~lyezziik vissza az el6reesett sze. OI'n'enes Biztositsunk szabad legutat! N~otassnk meg a betegetl Csillapitsuk: a verzest az OITSz3rnyak OsszenyomasavaI kb. Legjobb. toresere. ra ujabb ved6kotest. 79 . t. 3-5 percig.'va marad. el6rehajtott fejjel Ne tavolitsunk el semmilyen beekelt . A beteg feje legyen Diagasan. i seb- vizzel . fed6vagy nyom6kotest alkalmazhatsz. :.abad ::genabor- Csillapitsuk a verzestl Ha az arc verzik. tzom. A verzescsillapitas rendkivul nehezitett.Ha a beteg eszmeletlen.

kirakott kigyok inkabb nagyobb riadalmat okoznak. viszketes. sebellatas lejjebb indul. Nem mergeskigyo harapasa utan ritkan latunk igazi lukakat. Igazabol a kigy6k kozul nagyon keyes az. ezek a rnergeskigyok. verejtekezes. ami ritkan halalos. zsibbadas. esetleg a mogotte lev6 novekedesben levd fogak nyomait. cip6t! Feszuki. izuleti serules. masneven parlagi vipera. amelyikt61 tartanunk kell. A homoki vipera deli szornszedainktol alkalrnankent elkalandozhat hozzank. a bejelentesi kotelezettseg a szukseges antid6tum beszerzese es tartasa miatt szukseges. ekkor harap. Hirtelen keskenyed6 farok. fieam es csonttores iranyaban vizsgalodjunkl /'. inkabb a kava hagyta karcolasokkal. Sok mereganyag bejutasakor bullak. a fognyomok kornyeken hamarosan borpir. csillapitsunk verzest! Vegyiink le minden szorito ruhadarabot. zsibbadas. A legutak serulese azonnali eletveszely. duzzanat lathato. a fejen Y vagy X mintazat viperara utal. Harapasuk utan ket apr6 lukat lathatunk az aldozat boren. fajdalrnas vizholyagot. de ritkan latott alfaj. igy izom. a mereg eltavolitasara hasznalhatjuk. randulas. vagy kigyomaras. Ne szivjuk ki Ne alkalmazzunk szorito korulkotest a sziv es kigyomaras kozott. akkor tamad. idegserules. Megoszlanak a velernenyek a kigyomaras kezeleserol. de altalaban nem veszelyesek. beverzesek keletkezhetnek. Probaljuk alaposan megfigyelni az allatot N e verjuk agyoues Ne probaljuk sarokba szoritani. harapasnyornokkal talalkozunk. k 1\ A L n b n J1 o n ( Mai allaspont szerinti ellatas Ne vagjuk fel a sebet. gyfinit. akar a nyaki seben keresztul is! p n Vegtagserules Emeljiik fel a vegtagot. 80 ~ 2 2 nyugodtan n g . de nem mergeskigyo. fajdalorn alakul ki. A haragossikl6 es rezsiklo sarokba szoritva tarnadekony.Sebzesek. Amennyiben szfv6harang van a helyszfnen. Nyaki venas verzesnel a seriiles alatt is nyomni ken. gyengeseg kezd6dik. Az otthon tartott es megunt. sarral szennyezett sebet mindig lassen orvos. Venaba jutva hamarosan rosszullet. Hazankban ket mergeskigyo faj el. verholyagot az alapjanal steril tuvel kiszurhatunk. a keresztes vipera es a rakosreti. mivel az alacsonyabb nyornas miatt a keringesbe legbuborek juthat. ezert gondoskodjunk gyogyintezetbe szallitasroll A tetanusz fertozes veszelye nagy! Minden vegtagserulesnel gondolni kell melyebben fekvo kepletek serulesere is. er. Ha rnereg jut a szervezetbe. nehezitett beszed. fel kell keszulni befujasos lelegeztetesre. tl Kigyomaras A harapott sebek kulon kategoriaja a kigyoharapas. Mergeskigyot kulon engedellyel lehet tartani. Steril fedes felhelyezese fontos! Folddel. megfelel6 fertotlenites utan. A mergeskigyok a meregfogaikon keresztul merger fecskendeznek a szervezetbe. ez akar halalos legemboliat okozhat.

a progresszi6 sem nagyon III . egy darazscsipes hatasaval er fel. kb. az eur6pai viperak leggyengebb rnergevel rendelkeznek. Feszulo PTX Zart legmell Zart legmell eseten a mellhartya ket Iemeze koze kerult leveg6 mennyisege nem novekszik gyorsan. sebellatas so- liat 50S A mereg szankba jutva helyi nyalkahartya nyalkahartyar61 felsziv6dhatnak.. shock fejl6dik ki. . yta f: < r fl f'. 81 .ekszert. Sebfertotlenites. tbe (ell . bizonyos komponensek - a Hagyjuk boven verezni. f'\ adasa sem veszelytelen. verzescsillapitas.. Ha a mellkasfalat belulrol borito fali mellhartya. ani . gytinit. karosodast okoz. vagy a tudot borito zsigeri mellhartya serul. shock felleptekor autotranszfiizios helyzet. a nyilt legmell kialakulasa nagyon valoszimi. A vegtagot helyezzuk nyugalomba a sziv szintje a1att.: A serult ellatasat a legzesi elegtelenseg kornplikalja. A beteget felig tilo helyzetben helyezzuk nyugalomba! Lazitsuk meg a legzest nehezito ruhazatotl p I. ~ It a tes. a beteg tunetei nem olyan kifejezettek. es a rvakuum megszunese miatt a mellkasfal mozgasat nem koveti a tiid6 mozgasa. de sokszor egyetlen esely a tulelesre. steril fedes utan legzaro fedest alkalmazunk._ ras· Mellkasi serules Pneumothorax. bokalancot vegyuk Ie. tetocserep-szerfien egymasra ragasztott ragtapasz csikokkal.• ' gyors. A beteget figyelni kell. r f. stilyos anaphylaxias shock-ot okozhat. ahol a rendelkezesre all. a mellureg szervei a legvetelekkel szinkron ingamozgast vegeznek. "laozna-_:kl6 ~.I a 6k. A kigyomaras ellatasa a sebellatas szabalyai szerint tortenik. az ep also vegtag felpolcolasa a feladat. hamarosan hypoxia. szallitasrol. PTX. Szorito ruhadarabokat. vel iel.orat. de ne vereztessuk.Sebzesek. A legzes elegtelenne valik. A rakosreti vipera marasa nem veszelyes. sek 6d.A megfelelo ellenmereg. A mellkasba jut6 leveg6 mennyisege folyamatosan novekszik. Abeteget nyugtassuk meg. lot. ~ l' r Mellkasi seriilesek A nyilt legmell Legtobbszor sztirt. a ket -lemez koze Ievego kerul. ritkabban lott sebzessel talalkozva. Az antid6tum h . Ion :erget kat ait. keringes legzesi parametereit folyamatosan ertekelni szukseges. antidotum pI. ezert a tude fokozatosan osszenyom6dik. Gondoskodjunk mielobbi korhazba .

k'" 1]1 ~(! 1)'1 es el Fi H or cl Ll Hasi seriiles Akar az ureges. szenien elzarjak. altalaban tornpa. gyomor. Ez az izomvedekezes jellemzi es jelzi az akut hasi katasztrofakat. Also vegtagjait felhuzza.- :! I lit 10 ~ ~ fi E. mivel a serult szovetreszek a nyflast szelep. akar a tomor szervek serulhetnek. bel tartalma a hasiiregbe folyik. Az el6reesett szerveket nedves fedokotessel vedjuk. Legzese gyorses feliiletes. Kialakulasa hasi serulesnel egyertelmtien bels6 verzesre utal. feliiletes legzest okoz. amit legjobban Cardio-ECHO.Ellahls Szamitsunk shock kialakulasara Figyeljiink a hanyasral Forditsuk oldalra a fejet. ezert nagyon fontos az orvosi szaksegitseg hivasa. pl. mivel vedi a hasi szerveket a tulzott mozgastol.9 % NaCl. Gyors beavatkozas eletmento lehet! A fesziil6 legmellet nyiltta kell tenni a mellkasba sziirt punkcios t(1 segftsegevel. A re I 82 I . mint a normalis legzes. lovesi nyomokat. Ez terrneszetesen orvosi feladat. I I- l( J I h a l- Id Id L( ge Tompa mellkasi seriiles A mellkast ert tompa serulesnel gyakori a bordatores. Az elvegzett EKG vizsgalat felvetheti szivserules gyanujat. kilegzeskor. (Salsol. eletet csak a rendkivul gyors. Keressimk szurasi. A sebek arulkodo jelek. hogy megvedjuk az aspiraciotol. maj. vagy CT vizsgalattal tudunk igazolni. h. lep serulese sulyos verzest eredmenyezhet. Hozzuk felig iil6 helyzetbe a serultet! Nagy erejii tompa mellkasi serulesnel gyakran zuzodik a tiid6 es a sziv. A beteg allapotanak romlasa igen gyors. Nagyon gyakori bordatoressel jaro balesetek. szurt vagy Iott sebek kapcsan. Ezert a nyomas gyorsan es nagyrnertekben emelkedik. a nagyerek leszakadhatnak. Az ESNY-nak fel kell ismernie a hasi serulesekre utalo tiineteket! si1 be he q es i ic J elek. a beteg allapota igen gyorsan romlik. masreszrol a. sebellatas Fesziilti.viszont nem tud onnan kijutni. tompa mellkasi-hasi traumak utan. szelepes vagy ventil legmell Fesziil6 legmell eseten belegzeskor a mellhartya ket lemeze koze leveg6 tud aramlani. jellege iranyithat a serules lokalizaciojaban. Az eletveszelyes allapot kialakulasanak oka egyreszrol a tiid6 mozgasanak akadalyozottsaga miatt kifejlodott legzesi elegtelenseg. pI. Az ureges szervek. osszehangolt orvosi csapatmunka mentheti meg. erossege. ami sulyos hashartyagyulladast okoz. 0. Ringer. Shock. zuzodastl A hasi fajdalom helye. Kemeny feszes has. A korkep gyorsan kialakul.Sebzesek. a sziv venas telodesenek csokkenese es kovetkezmenyes keringesi elegtelenseg. Basi izomvedekezes vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasokt61. tiinetek A beteg nagyori keveset mozog. Ez ugyanis kevesbe fajdalmas. Tomor szervek. es nem csak a serult oldali. hanem az ep oldali tudofel is osszenyomodik. f0 _ \'3 A ~ )0: S4 A 5t I " !l i! ~ sz a kc i ~- . mellkasi nagyvenak osszenyornodasa. ami a jelent6s fajdalom miatt szapora.

szinU. ."Neitassuk a serultetl . Leguti idegentestek kozvetlen eletveszelyt jelentenek. Szernesz szakorvos specialis vizsgalata szukseges a serulesek helyenek es mertekenek pontos megallapitasahoz es a szukseges rekonstrukci6s rmitetek elvegzesehez. . a beteget helyezzuk nyugalomba. A fulben es orrban elhelyezked6 idegentesteket altalaban csak specialis . sebellatas L) A beleket ne bagyjuk kiszaradni! Ne helyezzunk vissza szerveket a hasuregbe! A beteget helyezzuk nyugalomba fekv.. por vagy apr6 repuki bogar kerul a szembe. Dregesszerv s6rUlese eset6n. vastag vagy vekonyabb szivo kateter) segitsegevel az idegentestet eltavolithatja. .ik sterilen. bugo er6s hang fenomen ha11hat6. Teljes legut elzarodaskor megfigyelhet6 a paciens kuzdelme a : -v-goert.zaspiraci6 veszelyenagy. Jelenletekor a beteg tudejebe meg nehezitett legzes eseten is jut nemi leveg6. a beteget legcelszenibb szakorvoshoz szallitani. }Iivjunk'ofvosisegitsegetl' .lTIutet koruli -id6szakban a. retegben beborito szerv a btir.majd kotozzuk be a testreszt szabalyosan. erdekJ}el. Azonnali mentohivas szerepe kiemelked6. aktiv hasi es mellkasi izomtevekenyseg.rsan las szesi a- kerm. et a Ha nines eletveszely. a beteget szakintezetbe kell szallitani! Egesi seriilesek 61. vagy a beteg hatara mert utes segithet.: -'.. Minden esetben orvoshoz kell fordulni.ut~t. mely igen sok funkcioval 83 . ez nehany perc eldnyhoz juttatja az ESNY-t es a beteget.nniut~tre (erzestelenftesre) . menekules. Val6. majd gyors eszmeletvesztes utan keringes es legzes Ieallas.fokOzQdiltafertozesYeszely. Szakember Iegutbiztosito eszkozok (laryngoscop.~ 4 ~i :.eszkozokkel lehet eltavolitani. vagy egyeb alkalmas steril kotszerrel rakjuk korbe . enas ivat- "i ~ szurt IS Idegentestek Idegentest a szemben ~~. ~lepcsak . ez az un. .~ Legtobbszormesz. csillapitsunk verzest. Kisebb targyak belegzesekor sipolo. fgy a hasizmok a t legkeyesbe feszulnek.rejii lhatoban llae theti :. lani. . stridoros legzes. Sebben levo idegentestek A sebellatas szabalyai szerint kezeljuk a sebet. a sebzest fedji.ahol fontos az ures 'gyomor. Az idegentestet ne tavolitsuk ell Gezpolyaval.. majd orvoshoz kell fordulni a kesobbi karosodasok megelozese miatt. vagy megkiserelheti traeheotomia illetve conicotomia utan a paciens lelegezteteset.. femszilank vagy elolenyek a cornea es a kotohartya seruleset eredmenyezhetik..~" felhuzott . hogy a beteg 'BaIl1aro~(j. ez ~ SlI()cI\Jdala~ula§ara. kristalyos anyagok.hogy a p61yamenettel ne nyomjuk a sebbe . A szembe kerult idegen targyat alapos oblitessel kell eltavolitani.Abetegek gyakranszomjasak. Magill fog6. helyszini probalkozassal gyakran csak rontunk a helyzeten.' F~ Ful-orr-gegeszeti idegentestek amr [zest -hasi :1 tes. A szallitas al~tt e~a. ~ +". ~erAz egesz testet egyenletes rendelkezik.~ az niatt .. a legkevesebb fajd~hnatokozV~' astiiiltpek.· .Sebzesek. ~. Heimlich-fele manover. f:. A mesz sulyos kotdhartya hegesedest okozhat.

Az eges kulonleges fajtaju szovetkarosodas. ez a folyadek bullak formajaban lathato a boron.lesek izgalma miatt igen fajdalmas. AL Masodfoku eges. Felli Aze A cs teket Az egesi serulesek felosztasa Melyseg szerint Elsofoku eges. meleg. forro folyadekba nyulas. Veletlenul ferro levesbe nyulastol a teljes testet elborito ruhaegesig sok fokozattal es sulyossaggal talalkozhatunk. 84 elszenesedese. pI. Az Kit< Az Az Ese . hosszii ideig tarto hohatas alkalmaval is. Pigment termelessel vedekezik a sugarzasok ellen. vagy korom beleeg a felso retegbe. villamcsapas. melyerzesek) . hogy az egesi serules nem csak helyi problema. er6sebb behatas kovetkezrnenye. Megakadalyozza a szervezet folyadekveszteset. J elent6s szerepe van a mozgasban. A bor piros. A bor teljes vastagsagaban karosodik. pl. elpusztulnak az erkepletek es erzo idegvegzodesek is. aramutes. Jelent6s kivalaszto funkci6t lat el (elektrolitok. A karosodott erfalon keresztul sav6 sziirddik ki az erekbol. Harmadfokii eges. ami igen fajdalmas. Ket legfontosabb szbv6dmenye a SHOCK es a fertozes. verboseg alakul ki. ruhaeges. ha ruha. Az ESNY szamara is fontos tudni. fajdalomvhideg. Kornyezeteben legtobbszor bullakat. Kapcsolatot biztosit a kulvilaggal (erzekeles: tapintas.Termeszetesen a harrnadfoku eges kornyezeteben masod. egesi serules keletkezik. A gyorsan gondolkod6 es ugyesen tenykedo ESNY csokkentheti ezeknek a szovodmenyeknek a sulyossagat. Negyedfoku eges. Nagy intenzitasu vagy hosszabb ideig tart6 hohatas kovetkezmenye. feszes es az idegvegzo. tavolabb fajdalrnas borpirt talalunk. pI. A bor felso retegeben az erek kitagulnak. Hosszabb. feherjek.Sebzesek. A bor tipusosan porcelan-feher szirul. kiszaradasat. A b6r piros es igen fajdalmas. Adott testresz teljes szovetelhalasa. vegyi anyag. az egesz beteget kell ertekelni es kezelni. A karosodas helye fajdalmatlan. a bor funkci6i karosodnak. illetve elso foku eges talalhato. Ellenall a k6rokoz6knak. napozas. Okozhatja direkt hohatas. Az irha felso retege is karosodik. salakanyagok) A hoszabalyozas legfontosabb szerve. Ha abort intenziv vagy hosszu ideig tart6 hohatas eri. es a betegellatast is ennek jegyeben kell folytatnunk. Altalaban mersekelt intenzitasii. Mivel a bor hianya az egesz szervezetet erinto valtozasokat okoz. akkor fekete. de elofordulhat alacsonyabb intenzitasu. rovid ideig tart6 hohatas utan alakul ki. sebellatas A bfir funkci6i Ellenall er6s mechanikai es egyeskemiai hatasoknak. az egesi seruleseket borhiany betegsegnek tekintjuk.

5% 1% 100% KAROK MELLKAS-HAS :.. . 85 . KILENCES SZABALy FELNOrr I' GYERMEK FEJ ul i::. 0 . a.. HAT vEGTAGOK GENITALIAK OSSZESEN '"ALs6 L I ~'. Az eges sulyossagat felbecsiilhetjiik az alabbiakbok )e.Sebzesek. .5-13. gyermekek eltero testaranyai miatt a szazalekos aranyok a felnotteketol kulonboznek.pett(gkora .es as..L!&ge$ melysege ~Fjedese #~~sJ@kaiizad6j(1 c~g~ff. A csecsem6k. I~' 9% 9-9% 18% 18% 18-18% 1% 100% 18% 9-9% 18% 18% 13. _'tl~g~ss~Qv~QP1enyek. sebellatas Els6foku Masodfoku Harmadfokii egesi serules Sr at ~k Feliilet szerint Az egesi serules felulet szerinti kiterjedeset a Wallace-fele kilences szabaly mutatja.

A savokiaramlassal a folyadek es Ieherje veszteseg igen nagy lehet. Ha az eges nagy lagyresz serulessel jar egyutt. ez fokozott oxigenigennyel jar. szovete kitagul atjarha egyutt Az erfalakon atszur6d6 sav6 a bullakba illetve a bullak kirepedesevel a kulvilagba jut. fogyas-sorvadas Es a regeneracio fazisa. a szervezet salakanyag kivalasztasa a vesen keresztiil karosodik. zsir.-mnkci6kat. Harmadfoku eges az arcon. Sulyos egesbetegseg kialakulasara keU szamitani: Ha az eges leguti egessel. EUatas Ne hasznaljunk hazi szereket! PI. Lokalis htites. . Masod dalmas Harms megfar szurke: Fagyd: Hideg riolak ( erfal a vegtag lesznel Loves. Az egesbetegseg hidega ElsofoJ sapadt. sebellatas Az eges sulyossagat objektivebben = megftelhetjiik a Paux index segitsegevel: 70< sulyos 90 < ketseges 100< halalos A csecsemok es kisgyermekek veszelyeztetettebbek. Az eges miatt szeteso szoveti alkot6elemek (myoglobin) a vesetubulusokat eltomeszelik. az egesbetegseg legkorabban jelentkez6 es egyben legfontosabb. fustbelegzessel tarsul.Sebzesek. "surus6dik". EUata Ovak okozl Aveg ne do meg . A shock miatt a periferias keringes romlik.':. rnellekvesekereg hormonok szabadulnak fel. tovabbi erosszehuzodast es ezzel periferias keringesrornlast okozva. Masod foku eges nagyobb. Ajelent6s fajdalom stressz reakci6val jar. A k6ros anyagcsere termekek felszaporodasa a verben tovabb rontja a s". Ha az eges nagy toresekkel jar egyutt. vazelin. Keruljuk a fertotlenito szereket! Az egett serulest j6doznitilos! Folyadekpotlas. egesn Hivju Kritil iijrael Fagya: i.. olaj. Egesbetegseg Shock = Borhianybetegseg Aszen a h6 I. Folyovizzel hiitsuk az egett testreszt 15-20percig. amelyek a helyi fajdalomerzo idegvegzodeseket izgatjak. tojas .i. szoveti hipoxia alakul ki. diabetesz) Fajda lapito dalorr Nyug. a shock megelozese illetve kezelese miatt itassunk b6segesen folyadekot. szepszis A romlas fazisa. Steril fedes. rro-u eges% + eletkor ezert rajuk nemvonatkozik. A folyadek elparolgasa es a feherje vesztes a szervezet szamara energia veszteseget jelent. Laza fedokotest hasznaljunk. legsulyosabb eleme. mint 20% Harmadfoku eges nagyobb. mint 10% Az eges sulyos alapbetegseggel tarsul (szfvbetegseg. kezen. A folyadekvesztes miatt shock fej16dik ki. A shock es a koncentraltabb ver miatt a sziv munkaja fokoz6dik. hatasfoka romlik. 16 DC viszket alakul bakanc tovabbi elemei Fertozes. Ez a bonyolult elettanikorelettani reakciolanc az egesi shock. ezert aver koncentraltabba valik.: 86 . Az oxigenhiany miatt a szovetekben savas anyagcsere termekek szaporodnak fel.

osszefolynak. A fagyasi serulesek altalaban egyutt jarnak a szervezet egeszenek kihiilesevel..<.:>i.. .lYzetyt ··:~~gtagQk).. Ez a fagydaganat. a hipoxia miatt az erfal ateresztokepessege megvaltozik. Loveszaroklab • Ites.'t:~-¢tlie~.Iti"juukseg~t~s~~~l.. zsibbadnak. sebellatas -el: l! "~.'o! -.os rnelegiteserol! Itassunk meleg.~~~ ..~~totrags~fu~i6s·lle. rtest esen 16°C fok felett is kialakulhat.~:>:R:'e. .' ... oedema alakul ki. ~ ~ ~ lli ~ ~ n ~ ~ ~ R ~ ~ .:soljunl(.Masodfokufagyast ~Qr:. oedema kepzodik. Ha hines gy6gyszererz~kel'lysege. t. ne masszirozzuk. az acrak megduzzadnak. ekszereket tavolitsuk ellNe feled. -Kriti~us .~g~srteL . [' f t~ I~ to )a jut. A bor sapadt. .~Y~~~~fgr :.. szovetduzzanat. '..•.:..'.•.i'..i7r.herje ttanizo es t. v.l_lasz.~.sal a . .·'..~... igy a ho leadas nagymertekben csokkentheto. a periferias sz6vetekben hypoxia alakul ki.Jorro teat! ." i . viszketnek es fajdalrnasak lesznek. amit kulon kell kezelnunk.¥ecSre illetve' Fajdalomcsillapitas~· Ahlites es nyUga16l1lb~' hdYez~s. duzzanat.. illetve az arteriolak osszehuzodasa miatt a periferias szovetek aramlasa csokken.~ ·u.naltfajB" h~ i. Harmadfoku fagyas: a h6lyagok megrepednek.. . pernio Hideg hatasara a vegtag kapillarisaiban mikrothrombusok kepzodnek. gornbas fertozesek.-. . marvany rajzolatu.eg¢shel....·.. Megelozheto a vegtag szarazon tartasaval. . Ellatas _..:. Kesobbiekben a lokalis ertonus benulasaval az erek kitagulnak.szovetkarositasf tozharunk! V6gtagot puharuhaval finoman dorzsoljuk. viz es feherjek szamara szabadon atjarhatova valnak.{: i~. '. a bOI" bamasvagy sotet szurke.Sebzesek..J· '. A bor sapadt.' .••. .· /~~~U·~· ~ .n. Kezdetben apr6 viszketo h6lyagok... azaz a fagyassal egy idoben altalanos hidegartalorn is fellep. .~~!8~Qsensulyos. ·. . odema alakul ki.s'~uljunk felJegutbiztosit.. oka a hideg es nedves kornyezet. a bor minden retegenek megfagyasa miatt komoly szovetelhalassal talalkozunk.etesd vezet iekek . specialis bakanes viselesevel.:egy-ket table~t~~ltal<\nQsq..~~~~it~t._... hideg lesz.asr~i··~lel.¥~:v 's~/~agyo~" (~. raelesztesr .Z:J~. ~l<Qdjunk a hirtelen melegitestol! Nagy fajdalmat es..} '.. h6lyagok.''.·. perrneabilitasuk megvaltozik. "'~~~.I~~r..' .:-. majd bakterialis. ~~ \. fajdalmasan feszul. T . gyakori zokni valtassal. EIsOfoku fagyas: kezdetben fajdalom. Szorito rnhadarabokat.-.Japft6k. 87 ...g'atest altal~n.. ·:.~g~. f :} FagyasiseriHes A szervezet a hideget az erek osszehuzodasaval (vazokonstrikcioval) kornpenzalja.'~: 'lygJobb 'f~fdalo~Bsh. a vegtag vegreszei. zsibbadas majd erzestelenseg alakul ki. iloe romroveti k sza)s fajvabbi .l\_ez:?:unk y.::-'. perivascularis vizenyo. . )" f. I Fagydaganat.:·"T/>· _. Masodfoku fagyas: hosszabb ideig tart6 hideghatas utan a sapadt vegtag duzzad.alkalm~~~HnK. a boron veres-savos bennekii h6lyagok kepzodhetnek.~t~~$..:~~~:.

A nagyverkorben. Ezert az ESNY-nak kulonosen fontos. Ket fajta verzes van. az ep oldal felol el kell tavolitani. ve . nyirkot szallit.g f' p a \- vel lS(~ ! "f. es vaskos ruhazat alatt a verzest keresni kell! B6rdzsekiben. mely az erekben szallitodik a szivt61 a periferias szovetekbe. szr ser 0.inkben van meg nyiroker. Szervezeti. Altalaban a bels6 verzesek nem lathatok. mig a ti. I /\z szr prr !. Minden periferias. verzescsillapitas. Jegyezzuk meg! 'Iraumak utan. A vervesztes sulyos shock kialakulasahoz vezet. A jobb karnrabol a tuddarteria venas vert szallit. es ez az 1 I konnyen elveszhet bels6 verzes. hogy a verzeseket eszlelje. es legyen felkeszulve a vervesztesegbol ad6d6 szovodrnenyek ellatasara._j\. 30 ml vervesztes mar shockot eredmenyez. kulso es bels6. A szivbol a kisverkor vezet a tudobe.} '-" E. Feln6ttnek kb. szorit6 ruhadarabok. Jegyezzuk meg! Az ESNY-nak mindkett6t tudni kell felismerni es kezelni! L AT .':. A verzes potencialis eletveszely. az oxigenben gazdag ver a szovetekhez szallitodik. 1 liter elvesztese veszelyes. h t I r f f f .Verzesfajtak. Verzesfajtak. Ujszulottnel kb. csillapitsa. shock '. a szivbol kivezeto erek iitjan: ezek az arteriak. ahonnan aver ismet a szivbe kerul. ha verzesre van gyami. ! t ha K: I i Al hl! szi ful Kiilso verzes Jol Iathato. bakancsban nagy verzes is rejtve maradhat. Az oxigenben szegenyebb ver a venakon szallitodik vissza a sziv jobb felebe.id61J61 a bal pitvarba a tiidfivenak oxigenizalt arterias vert szallitanak. A je11egzetes piros szin mindenki szarnara figyelmeztet6 es figyelem felhivo jel. i rm val ! t ne va( pa es 88 . mint a bels6 verzesek. ezert a vervesztesek felismerese es ellatasa elsodleges feladat. konnyebben felismerhet6. amely szovetkozti folyadekot. a vizzaro. hajszalerek talalhatok. vagy pl. verzescsillapitas. 5-6 liter vermennyisegbol kb. csak nyirokcsorgas. shock Vii i Verzesek Szervezeti. cornbcsonttores eseten. Nyiroker serulesekor nines verzes.1/ ~ . rnajd onnan vissza a szivbe a nagyverkoron keresztul. azaz a centralis nagy erektol legtavolabbi oszlasban kapillarisok. ezert ezeket 6vatosan.ink oxigen ellatasa aver utjan tortenik.

Nagy vena serulese eseten az ellatott teruletbol erkezo vermennyiseg csaknem megegyezik az odavezetd arteria altal szallitott vermennyiseggel. nyirokkal keveredik. haemoglobin ugyanis sotetfecskendez a a vervesztes a III Venas verzes Sotetpiros. arterias verzes utemesen pulzal. hatekonyan csokkenti a verzest. A bor melyebb retegeiben huzodo kapillaris halozat rengeteg erhurokbol melyek serulesekor gyongyozo. agitacio.. alacsonyabb pulzusnyomas es amplitud6. tiinetek Nines valtozas Tachycardia. Kapillaris verzes Altalaban horzsolasnal talalkozunk kapillaris verzessel. szallit. Az. hamar var alakul ki. de kis'volumemi verzes miatt a veralvadasi folyamat gyorsan beindul. a tudoarteria serulesekor piros. marvanyozott bfir Sulyos tachycardia. verzes teladat. nyugtalansag. kapillaris refill megnyult. Szine altalaban vilagos piros es gyakran szovetkozti folyadekkal. kapillaris refill jelentosen megnytilt. A serult venas verzesbol is rovid id6 alatt igen nagy verveszteseget produkalhat. ami a szovetek kozul csordogalo. mivel oxigenben szegeny es a redukalt haemoglobin szine kek. emelkedett legzesszam. ros szin raumak t alatt a . vagy szivosszehuzodasok uterneben. r i~ 30-40 % (2000 ml) Jelentos tachycardia.Scrgossegi alapismeretek. altalaban rmiteti feltaras soran eszleljuk a parenchymas verzest. A relative nagy feluleni. diffuz verzes. It eredlapitsa.mjelent sulyossagi kulonbsegei 'inmagaban a venas vagy arterias jelleg.vacs behelyezesevel tortenik. alapfogalmak Vitalis jelek valtozasa progressziv vervesztesnel Jelek. konnyen elnyomhat6 pulzus. Egyenletesen folyik. A spriccel6 verzes rendkivul ijeszto.t. elenkpiros. . sziirkes sapadt bor 40 % (2000 ml) < Arterias verzes szivbel szallit. vagy a veralvadast el6segit6 spongostan szi. Ez a16! egyetlen kivetel van. Belso szervek serulesekor. sapadtsag. Jegyezziik meg! 1~c. am serult er nagysagatol is fugg. vernyomaseses. au. th~. Nyugalomban nehany perc alatt j6 veralvadek kepzodik es a verzes magatol elall. Az arteritis \ erzes vilagos. mivel oxigenben diis es az oxidalt szine elenkpiros. venas ver tavozik. szivargo verzest eszlelunk. ezert 89 . mig v1inden arisok. Ellatasa tamponad. megfoghat6 verzesforras nelkuli. libab6r Vervesztes 0-15 % (750 ml) 15-30 % (1500 ml) .nennyverzes. ami akar halalos is lehet.

allkapocs. konyokhajlati. ahol arterias verzest mar nem eszlelunk.A serult vegtagjat emeljuk magasba. Nagye Nagye Meh. ujabb nyomokotest helyezzunk ra. Hivjunk segltsegetl Szorito korulkotes keszitese TILOS! Kivetel. esetleg keslelteti. Keszitsunk korrekt nyornokotest . nigas. gondoljunk belso verzesre! A beteget ultessuk. Nyeloc Nyeloc Trache Brand Bordal lVlaj. halanteki. hasra e es. ugyana: Egyeb ~ Veres I. Steril bucit. csontos alap felett. { Hosszu Comb. Pll'OS. Ebben az esetben j6 segftseget nyujthat a vernyomasmero mandzsetta felfujasa es nyomason tartasa azon az erteken. . vagy megakadalyozza kialakulasat. Technika Tapintsuk ki a serules es a sziv kozott . belboka mogotti es labhati arteriak futnak j61 megtalalhato helyen. a vegtag-amputacio. honalji. Ez csokkenti a shock progressziojat. Ne feledkezzunk meg az ellenoldali megtamasztasrol! Karotisz. verzescsillapitas. t Mivel a fel. comb. ldtt seb Robbanas. csuklo. izomvet dUZZ3Il. als6 vegtagjait magasan tamasszuk ala. Felkar Meder Gerinc Arterias nyomaspontok A szfvbol kivezeto arteria a serules szintje elott fekvo csontos alapon elnyomhat6. Ie Urege: Gyom: verzes. hirtelen lassulas utkozeskor erneszte kaszok A belsd verzes forrasa Koponya Koponyauregben fut6 erekbol. epiduralis. Ha nagy a verzes vagy shock kialakulasara szamitunk vagy a shock egyertelmfi jeleit eszleljuk. Agyallomany verzes subarachnoidealis verzes EUata5 Az ES]\ a shod gyorsan infuziol 90 . agyeki.Iehetrileg a seruleshez legkozelebbi . de jelentosen csillapodik. JeJek. subduralis. felkari. A vegtagot polcoljuk fel. shock v erzescsilla pitas MeHka: Szivser Nagyei Tudos: _Minden verzest azonnal el kell latnil Ha a talalt serules alapjan nem vart Shockot eszlelunk. szurt. Belso verzes Belsd verzest eredmenyezhet: Tompa hasi serules. vagy mas m6don csillapithatatlan arterias verzes. vagy fektessiik lel Verzd serult ne alljon! . es nyomjuk erovel legalabb harem ujjal a csontos alaphoz. helyezzuk nyugalomba Atverzett kotest ne bontsuk Ie. ! verhany Feszes.Verzesfajtak. amitol a verzes. ez csokkenti a verzest. rovid mullpolyat hasznaljunk direkt nyomasra A sebet sterilen fedjiik. terdhajlati. vizbe hasas ugras Be es athatolo hasi serules. Nyomjuk a megfelelo arterias nyomaspontot. ha . a beteget tartsuk .arteria pulzaciojat. ha nem is all el teljesen.fekvo helyzetben.

ami vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasoktol. verzescsillapitas.Meh. kemeny has. lepserules .raortaiv -.. perforacio. keresztcsonttores omhat6. melena. Egyeb jelek koze tartoznak az alabbialc Veres kohoges vagy verhanyas. .gegeseriiles· J?rq~c:hu~ karcinoma. verzes terulete felett.ihtetcostalis ". subclavia. ez altalaban az als6bb szakaszok verzesere utal. fekelyverzes (tulajdonkeppen . h61yag . -. gyomor.. Jelek. --' Hasiireg rtelmii agasan i. shock MeHkas 3bockot .~erinctores. buzos szeklet. tiinetek . N agyobb tomegii emesztett vel' szinte fekete szimive valtoztatja a szekletet. aorta disszekcio . nyelocsti verzesnel friss piros. gyorsan csak lehet. ez izomvedekezes. mert a beltraktusban lathato. amilyen .. A hasfal feszesse valhat a serules.Y¢tZ~S._.'Maj.J"Tye16tsoseriiles 'lNy~Jo~s6Y'Hqverzes Tia9hea. tomeges csontok torese . alkartores . 91 . kavealj szeni a verzes. arteria subclavia. . "Combcson ttores.'SZIYsetUles' ··NagYerser416s. Feszes. labszartores ~Felkartores. csak orakkal.Verzesfajtak. aorta. vena cava Nagyerek betegsegei. TiidoseriilesneI habos piros.--. vagy '. A bels6 verzes korrekt kezelesehez termeszetesen gyogyszerek.reg~s szerv serulese. Barmelyik testuregbol szarmazo verzes. mint a shock-ra utal6 jelek es tunetek.arteria eledkezhonalji. kulsd verzes jele nelkul shockos. Medencetores . extrauterin terhesseg (EUG) kijJs6 m6don verny- lrtws Hosszu csoves csontok. agai . '_~ agyerek serulese. A bels6 verzes jelei tehat ugyanazok. beltraktus betegsegei. cystak. veromlenySotet. ezt megfelel6en ellatni es olyan gyorsan orvosi segitseget hivni. Toresek koriili duzzanat.fu. infuziok es surges sebeszeti beavatkozas szukseges. Bordai:otes. feketes szinti. ez aktiv verzesre utal. -_':. Ellatas rzes AzESNY-nak kepesnek kell lennie eszlelni a belso verzesre uta16 jeleket. altalaban a bels6 verzes gyanuja akkor merul fel.~ . '::Qyomor. ovariumok. Ha verhanyaskor elenkpiros vert latunk. napokkalkesobb).. ha a beteg lathato.~ . gyomor vagy patkobel verzes eseten sotet. felismernie a shock-ot. belek. tiid6 neoplasia erek serulese . vena Tiici6seiti16s cava. : Iabhati Mivel a verzes a shock egyik kivalto oka.

' A lag:_} Sapad . Legzesi nehezseg.etel Gyors.stb. Progressziv Shock A shu! Progfe ESl'~'/· E>:ck Cl Folyadekveszteses. ami az oxigenszallitashoz szukseges vermennyiseget csokkenti. ami a test szoveteinek oxigen hianyara uta1. gy6gyszerek. az errendszer terfogat valtozasai. szteroidok.euoi E~bhen Allergias vagy anaphylaxias shock f Barmilyen allergen. index E asabh szaforr "b . A ! ujrael Sziv el A sziv szfvritr «crmg: d ZefVE Keringesi elegtelenseg Centralis Hal szfvfel . A behatolas vagy csipes helyen duzzanat. A beteg eletet csak a gyors orvosi segltseg. szervek rmikodese elegtelenne valik. vagy hypovolaemias I ~ r·4j--ngtf ldil be . perfuziojat.yl. gy6gyszerek. Di· B:radj iv.a folyamatok igen gyorsan zajlanak es a beteg halalahoz vezetnek. egybefoly6 csalankiutessel. ha nines azonnali hatasos segitseg gyorsan halalhoz vezet. belelzarodas. nagy verzes. Mindket oldal Jobb szivfel Jotndulatu mtilo Kollapszus Periferias Rosszindulatti. Barrni shockot okozhat. mely. z. huzo.A folyadekveszteses shock lenyege vervesztes vagy mas testfolyadek vesztese. A shock es verzes felismerese es ellatasa elsodleges feladat a surgossegi ellatas soran. rovarcsipesek hatasara az ana erzekeny szervezetben tulerzekenysegi reakcio indul be. Kezeles nelkul ezek . mivel az erpalya befogad6 kepessege tobbszorosere novekszik. Ellata A gyo iv. viszketo. voros b6r. E Alacso cr. hanem k6ros allapot (folyamat). Igy a szervezetben relativ volumenhiany alakul ki. vagy Iassithatja annak eletet veszelyezteto mertekii kialakulasat. allergias reakci6. gege duzzanat. arteriolainak kitagulasahoz vezet. . Folyadekveszteseg nelkul is SHOCK fejlodik ki.) ~~. ami csokkenti a szovetek verataramlasat. etelek. I ~ J tur. a szovetek. Eszrne: Kcring Az ESNY feladata A shock felismeresees Segitseghivasl kezelesenek Shock A shock nero betegseg.ilni. Gycng.. verzescsillapitas.-. pI. shock --elkezdese Fullad. sipolo stridoros legzes - nla! latni v pump.r"" 1:. novenyek. Ilyen okok a vervesztes. pl. Verzesfajtak. r SZBle rnarad nern lr A Jellemzok Ego. ami a szervezet arteriainak. 1 g. csokken az energia ellatas. A behatolas vagy csipes helyetol fuggetlenul garat.t!::~ Kapill. Szoveti oxlgenizacio nelkul romlik az anyagcsere. Azonnali kezeles rnegallithatja a folyamatot. A shock jelek es tunetek egyiittese. 92 . eges. ersztikitok adasa mentheti meg.

zarra ainak. Alacsony vernyomas. Az ajkak. .: z :. meg akkor is. szfvritmuszavar. lahoz H L i. amikor a 'pumpafunkci6 hianya miatt a szlv venas telodese romlik. . mellkason. a keringesbe kilokott ver mennyisege csokken.alig tapinthato pulzus. .vagy 125. beleertve a szivizom oxigen igenyet nem elegiti ki. l. Az oxigenhianyt a SZ!V gyorsabb rmikodessel probalja kompenzalni. a venas reszben aver torl6dik es rnindez a szovetek. Az ESNY gyors es konnyen elnyomhat6 pulzusi rapinthat. Ebben a fazisban a vernyomas 100 Hgmm alatt. gyenge pulzus. Az ESNY-nak gyakorlotta kell valnia a shock jeleinek es tiineteinek felismereseben. Shock eseten""a kormok alatti b6r s.6jraelesztt~sre. de j6 tudni. azonban egy id6 utan a SZ!V farad es gyengul.Verzesfajtak. am ely kezeles nelkiil halalos.'Kesziiljiink fel .6. ~i ~ ~ A SZ!V pump a funkciojanak elegtelensege. etta )gy~ 93 . :: Sapadt vagy livid bor. Keringes-legzes leallas.:Bradycard betegnek keringes osszeomlas jelei eseten. .1-". billentyii betegseg miatt a SZ!V osszehuzcdasanak ereje gyengul. Ha a korrnoket megnyomjuk.250 mg Metylprednisolont Iv. Jegyezziik meg! A shock progresszfv folyamat. ujjbegyek. verzescsillapitas. Eszmeletvesztes.1ik. normalisan 0. biztositsunk szabad l~gutat. verellatasi zavar.': .?kaig feher marad. (Onmagaban nem megbizhato jell) . . Gyors. ha egyeb tunetek hianyoznak. . ami iyagc- va. nyelv kek szine sulyos oxigenhianyra utal. A'beteget probaljuk megnyugtatni.. Fulladaserzes. a verkeringes csak nagyon lassan vagy egyaltalan nem ter vissza. Kapillaris visszatelodes. fuldoklas Gyenge. Minden nyugtaIan beteget vizsgalni es figyelni kell SHOCK iranyaban.mi az eges. adjunk Caleimnscot 5-10 ml '. a beteg parametereinek valtozasait folyamatosan kell figyelni. i t A shock tiinetei Progressziv. Sulyos shock-ban a rossz venas telodes miatt szinte nem '}:l<itni venit. SI = pulzusszam : vernyomas. l-nel magasabb ertek sulyos. lassan Iv. Nyugtalansag. Ez egy ideig segithet. feIs6 vegtagokon . barmi is legyen a kivalto ok. Valoszimileg az ESNY -nal nines vernyomasmero ennek ellenorzesere.I.. hogy a SHOCK egy kesobbi fazisaban a vernyomas esik. Ezek a jelek ugyanazok. A nyaki venak osszeestek. mg Tonogen higftva. a venakban torlodik aver. A shock index egy fontos parameter. normalis esetben r6zsaszfn ·szfne nehany pillanat alatt visszater. Szfvizom betegseg. Atagult venak jol lathatok a nyakon. Alapveto oka az oxigenhiany es szimpatikus izgalom. ez legkifejezettebb a nyakon. Keringes legzesleallas eseten azonnal CPR30!2! . . (' d Agyorsasag eletmentol Hivjunk scgttseget! Ha van. lik ki.SHOCK-ot.Kivetel a kardiogen SHOCK. Sziv eletet vetek ltoza- !: eredetfi. shock hatalarasa Ellatas .Di-AdresonE-Aquosumot 25-100 mg IV. a pulzus 100/perc felett van.S-nel magasabb pedig 1-2 oran belul visszafordithatatlan karosodast jelenthet. periferias keringesi elegtelenseg. vagy kardiogen shock t' --"l - I.

Jc Szabad h~gutbiztositasa es fenntartasa Legutbiztositas eszkozzel vagy anelkul. verzesek ellatasa. " 'i. hanyast valthatunk ki. Sulyos shock jele. Az eszrneletlenseg igen kesci jel. shock . de a sulyos shock megelozhetd' A_zESNY ha nem is tudja teljesen megallitani a folyamatot.ha szukseges. szotlan beteg. Segitseghivas. Szomjusag. Minden szemelygepjarrmlben van kotszer. baton fekvf betegnel! Also vegtagok felpolcolasa vagy 'Irendelenburg helyzet Stabil oldalfekvf helyzet letesitese. nyirkos nor.) Toresek rogzitese. ez az autotranszfuzios helyzet. serulesekkel.. :r. fokozza a fajdalmat es az oxigenigenyt. kezelnunk kell ezek szervezetre gyakorolt kovetkezmenyeit is. hanyas. Magaba roskadt.- Feluletes legzes. Eg . ha az egesz beteget kezeli. apatias. Polcoljuk fel az also vegtagokat. Ha barmelyik elegtelen. eszkoz nelkuli es eszkozos legutbiztositas Verzescsillapitas. ne etessiik a serultet. A folyadekvesztessel aranyosan a beteg szornjusagrol panaszkodik. de lehet nehez vagy kapkod6. ami nagyon rossz elojel.: ') . Csokkenti a fajdalmat.2 befujas! 94 Pe 11". : j A_ sl Ok: Al< Ex Eszmeletlen beteg eseten Eletjelensegek vizsgalata M. Ezen kivul az osszes elsosegely-nyujtasi praktikat keszenletben kell tartanunk.. eszrneletlenne valhat. betegsegtunetekkel foglalkozzunk. A SHOCK sulyosbodasaval a beteg aluszekonnya. beteget! Hanyingert.. Hfivos. Hanyinger.< EHatas Az ESNY nem tudja a shock-ot visszaforditani. es alkalmaznunk . ABC 30 kompresszi6 . ezert altalaban nem jellemz6. Oka az oxigenhiany. ha a legutbiztositas maskent nem megy Segitseghfvas! Egyeb serulesek. Fineman banjunk a beteggell Durva mozgatas ujabb seruleseket okozhat. Oxigen. Kivetel a szeptikus es anaphylaxias shock.Verzesfajtak. atjarhato Iegut. . A eel a kihiiles elleni vedelem.. tulmelegiteni sem szabad! Ne itassuk. ha van. ezert csokken az oxigen igeny. diderg6 betegnek nagy az energia vesztese es az oxigenigenye. 'Iartsuk a testhdmersekletetl Reszketo. (minden ment6aut6ban van. az eszmeletlenne valo beteg aspiralhat. Jegyezzuk meg! Eloszor a szotlan betcget reszesitjuk e16nyben a harsanyan panaszkodoval szernben. a verzest. verzescsillapitas. Noveli a szivbe bearamlo ver mennyiseget. Ne csak egyes sebekkel. annak progressziojat. es ujabb seruleseket is megakadalyozhatunk. az alap ujraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. Komoly orvosi beavatkozasok szuksegesek. mintha a vervesztes kisebb mertekti lenne . ami altalaban gyms. vagy egyeb legzesi zavar. azt az erzetet keltve. Szabad. sulyosbodasanak gyorsasagat megakadalyozhatja.. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese.

I }'ejseriih~s F6jserulesral IDaI' sok sz6 esett.pancreatitis kiterjedt izomserules egy 1. . shock nehez vagy I. acid6zishoz.Hes biztosan polytraumatizaciot jelent. a leend6 serult a szaguldo karnion elott all. !:}&lszervezetszarnara elveszett folyadekmennyiseg) ~. Iegzes uruikodesenek es a zasok szuk'lJ' en megaui. ~~68 ! 95 . 300 -ig ernelhetjuk a fejreszt. ez csokkenti a koponyaiiri nyomast es megakadalyozza az agy duzzadasat. agyoedema kialakulasat. A shock kialakulasa az egesz szervezetet erinti.zekonnya.egakadalyrulesekkel. az alar 8~au1na. Shockos betegnel eszlelt fejseri.kutverzes {kulso. Ok nelkiil nem indul el a folyamat. t: • A shock korelettani vonatkozasai A shock-folyamat alaposabb fontos a norrnalis elettani szervezet folyadek. It.A.f:~B:eielzat6das (a belekben elkulonult. igen nagy mennyisegti. vagy akar kornpenzacios vernyomasemelkedest is. Ne torjuk meg a nyakat. mas-mas iiton de ugyanugy szoveti pernizios zavarhoz.Nagy mennyisegti p6tolatlan vizeleturites (diabetes. A beteg norrnalis 110170 Hgmm vernyomasa jelenthet relativ hipotoniat pl. A beteg parametereinek folyamatos kovetese szukseges az ertekek valtozasanak es a beteg allapotrornlasanak felismeresehez. korabban magasabb vernyornasu egyennel. elektrolit es sav-bazis egyensulyanak ismerete. hugyhajtok. de jelezheti a szimpatikus aktivaciot is. hasmenes) . A tipikus klinikai kepet nern min dig latjuk. fgy szabad a venas kiaramlas. A shock kialakulasa egy barmilyen karosit6 behatasra adott tulmeretezett komplex reakcio sorozat. az A shock csoportositasa Hypovolaemias teraranytalansag az iniciaki okok szerint: a csokkent erpalyan beluli folyadekmennyiseg. shock jeie. ezert . volumen es az erpalya befogadokepessege kozott. A helytelenul "praeshockos" allapotnak nevezett klinikai kepet altalaban a shock kompenzacios fazisanak kezdetere alkalmazzak. ho. Ha az eszmeletenel leva betegnek fejseriHese van. Ugyanigy nem egyertelmti a pulzusszarn vizsgalata sem. amikor pl. Eszmeletlen betegnek ne emeljiik a fejet! odik. li a szivbe . 'veseelegtelenseg ('4imetikus fazisa) . majd a folyamat vegen definitiv sejthalalt okozva a szovetek pusztulasahoz vezet. sejthalalhoz vezet kulonbozo kezdeti okok ehe. a folyamat alatt a beteg vernyomasa mar lejjebb volt.Excessiv folyadekvesztes (hanyas. a keringes.>Megfelela potlas nelkuli massziv verejtekezes ~. . ezert utalunk egyeb tan. Lenyege az intravascularis Oka lehet <:. megismeresehez es megertesehez elengedhetetlenul parameterek.es kisebb shock. ami az ijedtseg miatt is lehet gyors. mely erinti a szovetek.eritonitis. hypoxiahoz. A . akkor a shock egyes fazisait latjuk.~P. 6i jel. a felismeres gyakran nehez.iere. fokozza a vesztese rbadl unk ki. a szovetek anyagcserejet. kb. Nem all modunkban az alapismeretek reszletezese. verzescsillapitas. harsanyan . gyakorolt -szenletben gen igeny. kulonbozo kornyezetben. ha elindult.praeshockos allapot" tehat a valosagban azt a korulmenyt jeloli.Verzesfajtak.~ ~. felszivodni nem kepes. sejtek mernbranfunkcioit. bels6!) ~.es szakkonyvek ide vonatkozo anyagara.

A folyamat egy ponton tul irreverzibilisse valhat es a shock klasszikus tunet egyutteset mutatva halalos vegCi korlefolyast idezhet elo. valamint megfelelo folyadek bevitellel. Az eletmenteshez azonnali besvatkozas szukseges! Deko !) ~. ritmusa vagy hibas billentytifunkcioja miatt. 1 • " 96 . Oka legtobbszor Gram negativ bakterium.: . (exsudatum. tachycardia) A SIHJ Komi ~: kor k Obstruktiv shock A kis. toxikus Mellekvesekereg-eiegtelenseg Anaphylaxis Allergen hatasara beindulo komplex reakcio.vagy nagyverkor aramlasi zavara sziikulet vagy elzarodas szivfunkcio es folyadekegyensuly mellett. sot egyes esetekben vazopresszor kezelessel . ezert a circulus vitiosus spiral felgyorsul.szamos kompenzacio..~ ! . nyugtat6. shock . ritkabban Gram pozitiv bakterium. borjelensegekkel. AMI Szivizomgyulladas Akut billentyii elegtelenseg Szivizorn ruptura Septum perforacio arrhytmia . Laz (ritkan normalisnal alacsonyabb testhornerseklet).haemodinamikai zavart okozo ritmuszavar (brady-. az egyes jelensegek egymas hatasat rontjak. gomba okozta infekci6. szapora pulzus es legzes. szervek oxigen ellatasi es felhasznalasi zavarahoz. virus.Kardiogen shock Pumpa funkci6 elegtelenseg a sziv osszehuzodasanak csokkenr ereje. verzescsillapitas. megtartott A kor Ug2 Szrvl Szin: A k( tat6( Distributiv shock /\2 intravascularis volumen erpalyan beluli atrendezodese Neurogen SHOCK Gy6gyszer indukalta (altat6. szerencsetlen esetben egyutt van jelen szinte minocgyik inicialo faktor. bradycardiaval. gegeoedemaval es bronchus-bronchiolus szukulcttel. Az anaphylaxias reakcioban. kabitoszer mergezes. anaesthesia) Gerincvelo serules Agyi vascularis tortenes Metabolikus.Verzesfajtak. a kapillaris keringes redistribuciojaval.~_! Szeptikus shock A szepszis a szervezet in:fekci6ra adott sziszternas gyulladasos valaszreakcioja. tuladagolas. Pericardium tamponad. verzes) Feszulo ptx vagy pozitiv nyomasu lelegeztetes Pulmonalis embelia Bal pitvari golyo-thrombus Aorta disszekcio miatt. k6ros rmikodesehez vezethet.' l i. mely . tulkompenzaciobol eredo circulus vitiosusok eredmenyekent a szovetek. progressziv vazodilatacioval. rapid vernyomascsokkenessel.

a szfv megfelelo ve1'. scm rendezheto hipotenzio. A beteg bore marvany rajzolani. A vernyomas meg nem csokken eroteljesen de a diasztoles ertek ernelkedese tnegfigyelheto.'~abnizolva a vernyomas eses es a szivfrekvencia emelkedes keresztezodese a jel'. amikor a vernyo.~ legzetes "halaI-kereszt").ifekcio. Csak az intenziv szlmpatikus tonusfokozodas es eroteljes adrenalin kiaramlas kepes a vernyornasesest megakadalyozni.Verzesfajtak. a 5Z!V hatasfoka romlik. a keringe i percterfogat it fokozott munka ellenere is csokken.ias faktor.es oxigenellatasat. mely ekenta e ez vezers tunet ~ Gram .hesia) vazodi~. a.'. varhato halalozas igen magas. A )". a sziv teljesitmenyc. a keringesi ida nyulik. az osszehuzodas ereje no. elcsettseg. hypoxia es kovetkezmenyes acidozis alakul ki. .<1 vagy A shock fazisai: Kompenzaci6s vagy szimpatiko-adrenergias fazis Verzes vagy folyadek vesztes az intravascularis volumen csokkenesehez.s 100 alatt. ezert a SZ]V oxigen igenye is fokoz6dik. Az utobbi kornpenzacios mechanizmusokat indit be a vernyornas rnegtartasa celjabol. a venas bearamlas csokken. Dekompenzacios fazis 1ylm::. (Lazlapon. A vernyornas zuhan. a SZ!V munkaja fokozodik.szervek.il es az eddigi tisztan periferias keringesi elegtelenseghez centralis is tarsul. A hypoxias es acidotikus sziv o:gyengi. A szisztoles ertek rninimalis csokkenese es a diasztoles ertek emelkedese miatt a pulzus amplitude besztikul. Mai techdiagnosztikai es monitorozasi lehetosegek mellett a vergaz-parameterek. adrenalin kiaramlas. :artott A kompenzalo mechanizmusok Legzes frekvencia es legzesi percterfogat emelkedes Szfvfrekvencia es keringesi percterfogat emelkedes Szimpatikus izgalom. a megfelelo beavatkozas ekkor a leghatasosabb. zelessel Tovabbi volumenvesztes eseten a keringes centralizalodik. shock kep. hii -os. A keringesbol ily modon kirekesztett szovetek oxigenellatasa rornlik.'. az erpalya kit61tbttsegenek csokkenesehez es vernyomaseseshez vezet.kornpenzalo mechanizmusok elegtelenek az eletfontos . valtozasok folyamatos rnegfigyelese. . intenzfv 97 . Ez sajnos csak a periferias keringes rovasara valosulhat meg. A hypoxianak stagnacios kornponense is kialakul. ez tulajdonkeppen stressz reakcio. az agyi verellatas csokkenese miatt a beteg kezdetben nyugtalan. savviszonyok. ugyanis a periferias erek sztikuletevel a keringes a centralis teruletekre rendezodik at. rnegtartva az eletfontossagu szervek. aminek rendkivul nagy prognosztikai jelentoseget tulajdonitottak. kovetkezmenyes ertonus fokozodas A keringo vermennyiseg csokkenesevel tovabbi eroteljesebb kompenzacio folytatodik.betegek tobbsege ebben a "klasszih. az agy. a szivfrekvencia fokozodik. az ag-j perfuziojanak biztositasara..-. A kezdeti jelek es tunetek minimalisak. A allapot az uralkodo . a szivfrekvencia pedig 100 felett van.'.ontjak. cianotikus. periferias metaboliku . Mivel a . kesobb apatias.lls" fazisban kerul felisrneresre.m:ii. A szfv teljesitmenye csak nagyobb munkavegzes mellett nem csokken jelentosen. pl. romlo mentalis verzescsillapitas. izgatott. A regebben hasznalatos SHOCK-index is ehhez a fazishoz dik. vagy dokumentacion "J".lH~Ssel. legzes.

ami jelent6sen csokkenti az energia. Shock-tude Legjellemzobb a kapillaris rnembrankarosodasok. ki. permeabilitas valtozasok miatt kialakult perikapillaris. az ATP kepzodest. elektrolitok es feherjek szarnara szabadon atjarhatova valnak. majd ARDS. maid felhasznalodaso veralvadas i zavar. infarktusok alakulnak miatt perikapillaris mikro-verzesek keletkeznek. Az edemas alveolusokban hialin-mernbran 98 I . intersticialis. A. DIC alakul ki. A mem- Shock-vese A perfuzio csokkene miatt a vese-keregben ischaemia. Mikrothrombusok alakulnak ki. Perikapillaris oedema kepzodik. s jrekbol kiszabadult kalium es a mitochondriumokbol.z eilialt szovetekbol. folyadekok. Heveny legzesi elegtelenseg alakul ki. A vizeletmennyi eg sokken rnajd a vern 'omas 70 Hgmm ala sullyedesekor megsztinik uraemia jel m tezik. ezert a mernbranok permeabilita a megvaltozik. A helyi _zo 'eti perfuzio ezzel egleg lehetetlenne valik. lysosornakbol felszabadulo enzimek tovabbi toxikozist es szovetelhalast okoznak. tubularis nekr6sis alakul ki. alveolaris oedema. ezen feladatok energia hattere nem biztositort. A viszk6zusabb ver coagulacios hajlarna fokoz6dik. amely lelegeztete t igenyel. atelektazia kepzodik. disszerninalt intravaszkularis coagulacio. a lokalisan "besllrusbd6" ver voro: vertestjei penztekercs-szenien osszecsapzodnak. sludge kepzodik.Membran-karosodasok Az oxigenhiany miatt anaerob glikolizis folyik. Mivel a membran-funkciok alapja az aktiv transzport. Szervkarosodasok: Shock-szfv A hypoxia miatt brankarosodasok zivizom i chaernia. A szokasos 36 ATP helyett c ak _ ATP kepzodik. nekr6sisok.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful