Az ujraelesztes

A kiterjesztett ujraelesztes

Mi leh,
e

Chain of survival
"
e

Ha ezel a szfvir arninek erekber beultet: H: rn soran h ritrnuse amit te okozha adat, p dezesc.

A kiterjesztett ujraelesztes ABC·je.
A mar hasznalatos cardio-pulmonalis reszuszcitacio (CPR) helyett Safar javasolta elsokent a cardio-pulrnonalis-cerebralis reszuszcitacio (CPCR) kifejezest. A cerebral sz6 mindenkit ernlekeztet a legfontosabb celra, a beteg agyanak megmentesere, hogy az inzultus utan a beteg a Ieheto legjobb agymtikodessel terjen vissza. A cerebralis reszuszcitacio csak akkor lehet sikeres, ha gyorsan visszaall a spontan keringes es legzes. Az eredeti Safar fele A,B,C (Atjarhato legut, Befuvas, Cirkulacio) kisse atdolgozott ertelmezesben, de tovabbra is ervenyes alapelv. D,E,F (Definitfv terapia, EKG, Fibrillacio-defibrillacio), G;H,I (Gondolkodas, Human mentacio, Intenziv utokezeles),

~

I: IN
idoszal A kite] intenzi hat m utokez tartasa funkci Az ala fontos ujraek

D: DEFINITIv TERAPIA Jelentese szerint meghatarozott terapia, megfelelo gy6gyszerek bejuttatasa a megfelelo intravenas iiton. Magaban foglalja a venabiztositast, infuzio bekotest, megfelelo gyogyszerhigitasok kesziteset es beadasat, azoknak korrekt dokumentaciojat. E: EKG Az EKG keszitese a protokoll helyezesevel, csatlakoztatasaval keszul. F: FIBRILUCIO MEGSZUNTETESE szerint a defibrillator talpainak betegre

- DEFIBRILUCIO melynek automata A hag 1. 2. 3.

A kamrafibrillacio megszuntetesere val6 eszkoz a defibrillator, valtozatait rna mar szeles korben hasznaljak az ujraeleszteshez,

G: GONDOLKODAS! El kel1 gondolkodnunk, pontosabban nagyon gyorsan vegig kell gondolnunk, hogy a szivmegallas hattereben van-e valamilyen visszafordithato ok, aminek korrekciojaval, kezelesevel sikeres ujraelesztest vegezhetunk. 52

Az ujraelesztes Mi lehet a szfvmegallas oka? • Agyi er katasztr6fa (Stroke) • Kihules .

Fulladas
Traumas szfvmegallas

• • Aramutes, villamcsapas • Akut miokardialis (szivizom) infarktus (AMI)
Ha ezek kozul valamelyik azonosithato, azonnali specifikus terapiat kell kezdeni! PI. a szfvinfarktus miatt bekovetkezo hirtelen halal az egyik leggyakoribb halalok, . aminek rna mar letezik hatasos kezelese, megpedig a koronariakban (szivkoszorus erekben) elzarodast okozo verrog feloldasa, a trornbolizis, vagy koronaria tagft6 stent heultetese, vagy a sztik koronaria szakasz mtitetes athidalasa,

. ,

e

H: HuMAN MENTAcIO Soha ne feledkezziink el a betegroll A reszuszcitacio soran hajlamosak vagyunk a standard tevekenysegekre, pi. venabiztositas, intubacio, ritmuselemzes, a helyes gy6gyszerek beadasa, mikozben azt kellene figyelnunk, hogy amit teszunk a, bete~n~k j6-~? Atjarha~6k-e ~ It~gu~ak, .~atasos-e a leIegeztetevs, mi okozhatta a szivmegallast, rm lehet a hiba, mit felejtettunk el? A rengeteg muszer, ad at, parameter, eszkoz es cso kozott a BETEG HOGY VAN? A k6ros ertekek rendezese, a mtiszerek beallitasa mellett mit tehetunk meg a betegert?

I: INTENZiv UTOKEZELES A spontan keringes es legzes helyreallasautani idoszakban haladektalanul folytatni kell a rnegfelelo beavatkozasokat es kezeleseket, A kiterjesztett iijraelesztes a szivmegallas utani harmine percre fokuszalodik, amikor inter.r'v monitorozasra altalaban nem kerul sor. Az ezt koveto peri6dusban m6d nyilhat intenziv hemodinamikai, vergaz es anyagesere monitorozasra, Az intenziv . utokezeles magaban foglalja az agyi metabolizmus es verataramlas egyensulyban tartasat, a globalis szoveti hipoxia kovetkezmenyeinek kezeleset, a normalis szervfunkciok visszaallitasat. Az alap ujraelesztes celja a hatasos mesterseges ventillacio es cirkulacio reven az eletfontossagu iszervek, szovetek eletkepessegenek fenntartasa, mig a kiterjesztett ujraelesztes megkiserlivisszaallitani a spontan keringest es legzest.

;e
~

A hagyomanyok szerint a kiterjesztett ujraelesztes beavatkozasai; I:l deflbrtllaclo,
·eridotrachealis intubaciri

3_./a~ iqiiaveIias· gyogyszereles;

es
53

Az ujraelesztes

A felnott kiterjesztett

ujraelesztes

gyakorlata

(A~ALS)

Kiiithett
Felnottel megeloz (SVT). Keringe majd le Segitseghfvas, ujraelesztd team ertesitese

A kiterjesztett ujraelesztes e gyseges algoritmusa

Ebresztnetetlen?

Szabad legutbiztositas . Eletjelensegek vizsgalata

1

I

_

..

CPR 30:2
Defibrillator/monitor felhelyezese ~ Kiiitheto VF I pulzusnelkuli VT Ritmus ertekeleseNem kiiithetO PEAl Aszisztolia

Ahogy ( dokat e: egyszer Anelkul sziokat

I

A legtob visszater cios aszis Azonna masodi cig, maj harmac cig - AI

CPR alatt
1 Shock 150-360 J blfazisos vagy 360 J monofazisos
I-


• • •
• •

~ Azonnal

CPR 30:2 2 percig

Visszafordithat6 okokat korrigalni Elektr6da pozicio es kontaktus Intravenas lit Legut, oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron, atropin, rnagnezium

VF/VT,
Azonnal

CPR 30:2
2

."

percig

HaaCP a pulzus teresene Barmil' Ha a be Ha a be valt, L.

Visszafordithat6 Hypoxia Hypovolaemia Hyper/hypokalaemia Hypothermia

okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia

54

A kerir adjunk minden

I

)\zujraelesztes

Kiuthetd ritmus (VFNT)
Felnottekben a keringesleallas leggyakoribb oka a kamrafibrillacio (VF), atnelyet megeloz egy kamrai tachycardia (VT) illetve akar supraventrikularis tachycardia (SVT).

Keriiig~~Ie411~sk()fa~9)lIi~ii'~egttt~getIl_ivuIik, 'niellkas~kQuJ.Prt:S siiok~t
majQlile~.:.~,.. .. ·,e.:_-.,.~.;u,.·,,_'.:n ,.;.z"",· ...f'·3,o:2 l
".t.,,•..

.

"~, :'i~~:::,_;X~"

"

,

,~tanih;ar .....: ..' -r.c .._':..-~:
~",,'

...•.",;:~,~~c

-inditunk,

":;:~:.~'. :. . , .:

eAlegt6bb sikeres defibrillacio eseten sines tapinthat6 pulzus, illetve regularis ritmus visszateresekor a mellkas-kompresszi6k nem emelik a VF kockazatat. Post-defibrillaci6s aszisztolia eseten a mellkas-kompresszi6k VF-t indukalhatnak, ami kiutheto,

Ai~p*~I:~iR:t·foIY~t(U.U.k,fp~f~ii:-~aj~:~li~poiii~i.;~\IriQ~it~rt~,.Ha k~ll.. 'WNT
cig~~!ii_ajd ,el~en.oriz!liikaritmust:lIa::VFIW •. ~.·.·~,·'·~"_l_·. d,t.tl.3.:-:it.·.·.·.::_e.o.~.~:i.c.n.:._·'~ .. .. __ :T~ .. ...:••.·..g ..::~._.].t..a.·.-.c.·.J.!.;.:n~;_ ..••. ~_.~.:..b.·.·..;._:~.I.~_·•._·a.-.. : ~.. ~ __ ..-.~-:: ...f.-.~
mu,_.'.-.•..·.-.'~ .••.

niM~~,!J{:v.te.s;; .(1~O~3;60: t·b!f#isq$,y-a~i3§Q.J,m~)IfQf;i~is9~)_~~P~4~I.cPRper2
adrellalln.ta4111!k,-1(
.·';~otvetleniila

··,!"_..•. •..

z~:c_·,··,!~ ...

P,k __ ..

~~>

-t;•

~._

__

;;

_;~

.•

,._

S.c·.Q:;;~!~O:l1::~;~~~;;,~
~,~~diksbo~~elot~l!.ti;;f;j.,ZI·~~?,~
(PEA)
-

Ha a CPR alattregularis a pulzus ellenorzesere,

ritmus visszater, ne szakitsuk meg a mellkas-kompresszi6kat hacsak a beteg nem adja a spontan .eletrmikodesek vissza-

teresenekjeleit (stV).

55

de' csak akkor szabad . ezert sokszor szokik a levego. b. hogy tomitesuk nem eri el az intratrachealis tubus minoseget. B. lO/perc legzesszammal vegezzuk. Elfogadhat6 eszkozok a Combitube es a laryngeal mask airway (LIVIA). Ha regularis ritmus visszatert keressunk pulzust. A Combitube 56 osophagealis. kezdjunk post-resuscitacios kezelest illetvepost resuscitacios arritmia kezelest. es megfeleloen rogziteni. ha nem sikeriil.Az ujraelesztes Ha a CPR soran az eletmukodesek visszaternek (mozgas. arcmaszkos lelegeztetesre kell visszaterni. Ha nines pulzus azonnal folytassuk a CPR-C Legutak. Ha a tub us rendben. de figyelembe kell venni. felfujni a cuff-or. es a mellkas-kompressziokat meg kell szakitani a lelegeztetes idejerel (a) Az A: In1 b6 cit SZ( Pe SZ! h3 ! . illetve . Az intubacionak nem szabad 30 masodpercnel hosszabb ideig tartania. folyamatos mellkas-kompressziot vegzunk 100/ perc frekvenciaval. A Iaringoszkopiat (a hangres feltarasat) a mellkas-kompressziok megszakitasa nelkul kell megkiserelni egy technikailag felkeszult szernelynek. jartas A trachea intubacioja a legbiztosabb legutbiztositas. azonnal folytatni kell a CPR-t. Korrekt intubacio utan ellenorizni kell a tubus helyzetet. re ac se m C2 v~ Ii: el A II a II a a. A lelegeztetest folyamatosan. kohoges. megkiserelni. Intubacioban jartas szernely hianyaban alternativ legutbiztositasi eszkozokis alkalmazhat6k.Jelegeztetes Maszkos-ballonos lelegeztetes soran a cricoid porc nyornasa egy megfeleloen asszisztens altal rnegelozheti a gyomortartalom passziv regurgitaciojat. Pc. intratrachealis pozici6ban p . Ha pulzus tapinthato. ha azt megfeleloen kepzett es jartas szemely vegzi. nem allunk meg a lelegeztetesre. normal legzes) ellenorizzuk a monitort.

A gyogyszerek keringesbe jutasa gyorsabb. I e Altemativ gyogyszeradasi Iehetfisegek Intraosszealis fit. pozicionalas A gyogyszeradagohis utjai e Intramuseularis es subcutan. i ~ I I I I i i . Sikeres reszuszcitaciot kovetoen a varatlanul es hirtelen felszfvodo gyogyszerek nem kivanatos szovodmenyeket okozhatnak. a vegtagot 20 masodpercre felemelni. Altalaban dozisuk magasabb. sok gyogyszerrol maig sem tudjuk. es szamos komplikacio forrasa lehet. A beadott gyogyszert legalabb 20 rnl fiziologias sooldattal kell beobliteni.Az ujraelesztes Az LMA hasznalata a. vagy hasznaljunk nagy volumenben higitott oldatokat. a mellkas-kompressziokat sziineteltetni kellene. A periferias vena biztositasa gyorsabb . mint az intravenasan alkalmazott 57 . hogy ezzel elosegitsuk a centralis keringesbe jutast.. A keringes hianya miatt az izombol es a bor alatti kotoszovetbol nem jut a verkeringesbe. Az intraosszealis minta alkalmas vergaz es say bazis parameterek meres ere is . ujraelesztes saran sziirasa veszelyes. ha centralis kaniilbe adjuk.es joval biztonsagosabb. ezert hatastalan. Nem javasolt. tehat rneglevo centralis venas kateter eseten a valasztott ut nem lehet kerde. Ha a betegnek nines centralis kanulje. de az alkalmazott szerek plazma koncentracioja bizonytalan. A periferian beadott gyogyszereket boseges infuzios bernosassal juttassuk a centralis keringesbe. a behelyezes technikaja b.ses. illetve mi is lenne a pontos dozisuk. Periferhis intravenas. mely a venas lehetoseg hianyaban felnottnel is alkalmazhato. Gyerrnekeknel elterjedt es ma mar viszonylag kozismert gyogyszeralkalmazasi tit. Altalanosan hasznalt es javasolt lit. kozvetlenul az intratrachealis tubusba is adhatunk bizonyos gyogyszereket. ezert a periferias lit a tamogatott.meg "fOSSZ venak" eseten is . hogy milyen mertekben szivodnak fel az alveolusokbol. ha az meg korabban nem lett volna.. Alkalmazasa egyszerii es kozkedvelt.Arnennyiben nines mas lehetoseg. Intratrachealis ut. koncentraciojuk magasabb. Periferias vagy centralis intravenas gyogyszeradagolas? Barrnilyen venas utat biztositani kell.

A sziv direkt ingerlese egy injekcios nivel nem helyettesitheti a defibrillaciot.ha mar adtunk amiodaront. tovabbi 150 mg adhat6 iv. megfelelo bemosassal. ha nines amiodaron. pl.) d6zisa 3 mg /10 ml.1 2.. bolus injekci6 forrnajaban. . Ha meg mindig nem szunik. Natrium-bikarbonat rutinszerti adasa keringesleallas eseten nem javaso It. hogy amegfelelo pIazma koncentraciot elerjek. ha felmerul hypomagneziaemia.. Fiziologias sooldat helyett aqua dest.t. majd 900 mg amiodaron infuzio 24 orara. Ha harem shock utan VF/VT meg min dig fennall 300 mg amiodaront kell adni bolus injekci6ban. illetve aszisztolia eseten a transcu~an kulso pace-makert. 4.5-1 mg iv. megis egyesek szerint "utols6 Iehetosegkent" alkalmazhat6. mivel a diasztoles vernyomaserteket a periferias erek ellenallasa hatarozza meg. D6zisa 8 mmol. Antiarritmias szerek Amiodaron. fenn. esetben. pl. brutalis. ezert a szereknek a mestersegesen fenntartott keringessel el kell jutniuk a periferiara. vagy nem reagalo VF eseten. Ha a monitoron aszisztolia vagy pulzus nelkuli elektromos aktivitas lathato. ami megfelel 2 g-nak vagy 4 ml 50% magnezium sulfatnak. gesle. Bikarbonat. Agy6gyszerbejutas ilyen m6dja rendkivul agressziv. Nem javasolt eljaras. . Magnezium. szivtarnponad. 3-5 percenkent 1 mg iv. inj.t. Lidocain 1 mg/tskg adhat6. A protokoll szerint alkalmazasa minden ujraelesztes eseten javasolt. Gy6gyszerek Adrenalin. mivel felszivodasa az alveolusb61 gyorsabb. igen sok szovodmeny Iehetoseget hordozza rnagaban. tomeges legutivaladek eseten ertelmetlen a tubuson keresztul vegzett gyogyszereles. kulonosen nem a korhazon kivuli esetekben illetve a spontan keringes-legzes visszaterese utan. Ma mar remelhetoen elfelejtett m6dszer. vagy akar a siker gatja Iehet. de ne adjuk a lidocaint. Lidocain. adjunk magnezium sulfa tot. A gy6gyszerek kozvetlenul szfvbe juttatasanak nem sok ertelme van. Pulmonalis pangas kovetkezteben bekovetkezett keringesleallas. A vagus t6nust maximal-san blokko16 adag 3 mg. adrenalin 1 mg iv. adrenal in es lidocain i. anali. A kozvetlen szivre hato szerek kitiinoen bejuttathat6k akar egy vekony periferias venabol is. regularis bradycardia visszateresekor adagja 0. opcic ta ne AzA 1. Hagyomanyosan az atropin. pl. amely ismetelheto. az azonnal megkezdett CPR. kalium veszto vizhajtok alkalmazasa eseten. adhat6k. az ingerkepzo vagy vezeto rendszer nekrozisa. legalabb 10 rnl fiziologias NaCl oldatban adagolni.Az ujraelesztes szereke es nagyobb volumenben is szukseges adni. az adrenalin intratracheallis (i. vizbefulladas. Atropin. Intracardialis. pro inj. 3.< 58 J. pI. Javasolt a d6zist nagy higitasban. tosab analt Auto A sta kor 1. ami a sikeres reszuszcitacio utan komoly problemak ele allithatja az ujraeleszto csoportot. Ha hyperkalaemia vagy triciklikus antidepresszans mergezes au 5. Egyeb .. aszisztolia es 60/min > lassu PEA eseten. Az ujraelesztes alapszere. alkalmasabb oldoszernek tiinik. Bar rutinszeni alkalmazasa nem javitja a ttilelest. utan atropint adunk.

• gyozodjunk meg. szamitott d6zist kell adagolni.:~ 4. Ha shock . 1 es 8 eves kor kozott gyermek elektr6dot es gyermek uzemmodot kell hasznalni. beteget. Automata kiilsf defibrillator (Automated external defibrillator. ha van ilyen opci6. folyamatosan addig ken folytatni a BLS protokoll szerint.Az ujraelesztes fenn. ha a keringesleallas hattereben ismert sulyos metabolikus acid6zis huzodik. den. hogy senki nem erinti a._ :~ .b. hivjuk a Mentoket vagy az ujraeleszto team-et. • Azonnal folytassuk a CPR-t. illetve gyengerazzuk meg a beteget. hogy az aldozat reagal-e? Szolitsuk meg. mint az arterias ASTRUP.• Folytassuk a szobeli utasitasok alapjan Ha tobb elsosegelynyujto van. A periferias viszonyokr61 pontosabban tajekoztat a meglevo centralis kanulbol nyert kevert venas ver-minta vergazanalizise. 30:2 aranyu kompresszi6: lelegeztetessel . az ontapado elektr6da Ielragasztasa.. ekkor vergazanalizis fuggvenyeben. 30:2 a BLS I :. Ha a beteg nem reagal. 1 ev alatti gyermekeknel AED hasznalata nem javasolt. Az AEDhasznalatanak 1. Probaljuk ban van a nezelodokkel ellenorizni. alkalmazasa ajanlott (50 mmol). • keslekedes nelkul kovessuk azAED sz6beli utasitasait • bizonyosodjunk meg. kuld. BLS lepesei szerint az ESNY gyozodjon meg. az AED bekapcsolasa soran a CPR-t nem szabad megsiakitani. az utasitas szerint (ateljesenautomata AED automatikusan lit) . amig azAED uzernkesz allapotba nem keriil. Azonnal kezdjuk a CPR-t iranyelvei szerint. 59 . a • folytassuk az iijraelesztest a szobeli utasitasok alapjan. • tegyuk fel az elektr6dokat. ha nem ugy kell hasznalni ahogy van.. Ahogy a -tefibrillator megerkezik • kapcsoljuk be. AI~p ujraelesztes. de hatarozottan menete egyutt. nem lelegzik normalisan • Kialtsunk segitsegert.a. amig a gep analizal S.hogy senki nem er a beteghez • nyomjuk meg SHOCK gombot. hogy biztonsag- 2. S.indikalt. AED) A standard AED-k alkalmasak 8 eves vagy annal idosebb gyermekekre. Ha shock nem indikalt. Tovabbi alkalmazasa javasolt. junk valakit AED:'ert. 3.

alapfogalmak .: ' I . Surgossegi alapismeretek. ~~ . . ujraelesztd ertesitese.' "..i . t Nines eletjelenseg 15 mellkas-kompresszio 2 befUjas CPR folytatasa 1 pereig ... A gyermek alap ujraelesztes gyakorlata (P-BLS) A~ i i. I " i ! Ovatos ebresztes Kialtsunk segitsegert Nem reagal Reazal Megfigyeles . Eletjelensegek vizsgalata Folytatas szukseg szerint Gyermek lelegeztetese szajtol-szajba Mentok. team Csecsem6 lelegeztetese szajtol-szajba I ~ es orrba 60 .:i A~ ujn ! I!::: .1 meg atjarhatatlan? Keringes vizsgalata Eletjelensegek es/ vagy centralis pulzus Kerlnges vizsgalata .I I" . ! Legzes vizsgalata I N em lelegzik t t algi Lelegzik Stabiloldalfekvd helyzet 5 beftijas Nines mellkas mozgas. Iegutbiztositas ujra.

> . kontaktus . alapfogalmak A gyermek kiterjesztett ujraelesztes gyakorlata (P-ALS) A gyermek kiterjesztett 'jraelesztes egyseges u aIgoritmusa Ebreszthetetl~n ? 1 . Visszafordithato .. oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron. . magnezium . Defibrillator/monitor .Surgossegi alapismeretek. ertesltese CPR 15:2 ... atropin.. Hypoxia Hypovolaemia Hyperlhypokalaemia Hypothermia okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia 61 . Eletjelensegek vizsgalata STARTBLS . '. ' t I .. . . Intravenas lit Legut. " . "fel1ie~yezese {. Kliithetf VF / pulzusnelkuli VT Ritmus ertekelese " 'I Nem kiiithetf PEAl Aszisztolia 1 1 Shock 4 J/tskg vagy AED ~ Azonnal CPR alatt • • • • • • • CPR 15:2 2 percig Visszafordithato okokatkorrigalni Elektr6da pozici6 es.· · .Azonnal CPR 15:2 2 percig .Szabadlegutblztositas . '~jtMleszto team -r $egitseghivas.

alapfogalmak Aki: letezi torek 11"SOI p az 1cgf6 ban ( A l« szok: meg.fj " i~ reag hato until eszn mer vedc legu gyor hajj ben ellat Nag segl eszr az e azol Az : gos 62 . . Eszn meg! egyi] funk Am korn Csecsemo mellkas-kompresszio 2 ujjal Gyermek mellkas-kompresszio egykezzel A kiterjesztett lljraelesztes·gyakorlata kifejezetten celiranyos. Esz A fi tesu: hetf kulv j <'I . igen nagyp'rediitlist. ..Surgossegi alapismeretek. Ezra fajta tudast csak folyamatos toyabhKep~es~eLes gyakorlassal lehet elsajatftanies szinten tartani. osszeszokottsagot es osszehangoltsagot igenyld feladat mindaz elso ellaf6:mind a szakszemelyzet resz6fQl..

(aspiralhat). amelyek a beteg eletkilatasait javitjak. Eszrnelet zavart okozhat az egyik felteke (hemispherium) vagy az agytorzs (retikularis aktivalo rendszer) globalis funkci6 zavara. aki a kiilvilag ingereire nem. vagy ebresztheto es megfele16en reagalni kepes a kornyezeti valtozasokra. hanem vedekezo reflexek hianyaban idegen anyag kerulhet a legutakba. hanem . hanem gyorsan zailo folyamat. Az eszmeletlenseg felismerese es azonnali ellatasa elsodleges fe1adat. Ennek a jelensegnek talan a legf6bb oka. vagy k6ma. Az esetleges mergezes. A kivalto okt61 fuggetlenul meg kell tenni azokat a lepeseket. mert alapbetegsege ilyen sulyos fordulatot vett. nem csak azert. agyserules stb. Nagyon sok betegseg progresszi6ja vezet eszrneletlenseghez. halalhoz vezethet. es a szakmajaban jartas szakdo1goz6t. Eszmeletlenseg: Nem ebresztheto Kontaktusba nem vonhat6 Sulyos betegsegre utal6 tunetegyiittes N ern allapot. Ezek kozott az elnevezesek kozott nagyon nehez e1igazodni. bar leteznek . Eszmelet kifejezes alatt azt ertjuk. vagy nem a' szokasos m6don reagal es kontaktusba nem vagy csak korlatozottan vonhat6. es ez gyorsan fulladashoz. vagy hason16 korkepre uta16 k1l10nfe1e "terminus technicus" (szakkifejezes) megzavarhatja az ESNY-t. A legfontosabb feladat az eletmentes. legutjai elzarodhatnak. ez az eszmeletlenseg. A megvaltozott mentalis status lehet alvasszerfi allapot. ermtesunkre vagy fajdalomingerre nem reagal. hanem igen sulyos tunetegyuttes. illetve lehet zavartsag es agitaclo mas neven delirium. torekvesek az egyseges nevezektan elterjesztesere. hogy az ut6bbi evtizedekben az idegrendszer kutatasa fejlodott legjobban es az apr6 valtozasokat is illett valamilyen megkulonboztetessel e1nevezni. legzesi-keringesi elegtelenseghez. Az eszmeletlen beteg nagy veszelyben van. tisztazasa masodlagos feladat. gyorsan zajl6 folyamat Eletveszely Az eletveszely elharitasa utan sor keriilhet a kivaltri ok tisztazasara 63 .. A kozponti idegrendszer (tovabbiakban KIR) egeszet erinto funkcio-valtozasait szokas eszmelet zavaroknak nevezni. Nem onallo betegseg. hogy a paciens ebren van. nem ebreszthetfi. Eszmeletlennek nevezzuk azt a beteget. Minden eszrneletlen beteg eletveszelyben van. Az ESNY-nak els6 lepesben nem feladata az eszmeletlenseg okanak kideritese. Ez nem allapot. amelyeket altalaban encephalopathia-nak vagy megvaltozott mentalis status-kent is emlegetnek. Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott idegrendszeri alia pot Eszmelet zavarok A kozponti idegrendszer akutan megvaltozott allapotainak igen sok elnevezese Ietezik. a sok hasonl6 kifejezes. e Eszmeletlenseg A foldon fekvo beteg szolitasra nem valaszol.

Fujjunk ra a szemhejra! Eber betegnel a pillak megrebbenek. Eber beteg a fejet a varhato koppanas elott megtartja. ver latvanya okozhatja. lehetoleg a kornyezetben tart6zkod6k eltavolitasa utan. Eli. hogy szinlelt eszmeletlenseget talaltunk. Nyissuk ki szemhejakat! Eber beteg altalaban nem engedi kinyitni. es hirtelen engedjiik ell Biztonsag kedveert masik kezunket tegyuk a beteg feje ala. Ha a rabeszeles es esszeni beszelgetes nem segit. a tovabbi tajekozodast az alabbiak szerint folytassuk: 1. Kozponti idegrendszeri eredetu (vazomotor kozpontu) periferias keringesi elegtelenseg. rnergezes. de igazabol nem eszmeletlenek. valosziruileg sulyos idegrendszeri karosodas all fenn. Keri 2. _) . hogy kornyezetere ilyen reakciot adjon. 5. 2. kollapszus Mu16. Esetleg a legkozelebbi barat helyszinen tartasa segithet a paciensnek. 6vatos fajdalomingerre a beteg legtobbszor nem tudja leplezni tettetett eszmeletlenseget. eszmeletvesztes. ezt a problemat a kesobbiekben pszichiater szakorvos orvosolja. szetternek vagy a pupillak kozott kulonbseget latunk. rovid ideig tarto magatol rendezodd . ajulas. ismerosok elott ne hencegjunk felfedezesunkkel. a sziv altal pumpalt keringesi percterfogat csokken. munkatarsaik figyelmet. Ha a korulmenyek.eszmeletvesztest szinlell Hozzatartozok. Az ily 64 Banalis ajuhis. eszrneletlennel altalaban mozdulatlanok maradnak. komoly alapbetegseg eseten ne tetelezzuk fel. ne ussuk meg a szemet! 5. a kbze Az eszmeletlensegek csoportositasa . gyorsan "ebred". a centralis keringesben Ievd vermennyiseg csokken. Kozelitstik keziinkkel hirtelen a beteg nyitott szeme felel A 'beteg megijed. felhivva magukra hozzatartozoik. Sulyos trauma. A gravitacio es a keringo percterfogat csokkenese miatt az agyi erekben levo perfuzios nyornas csokken. Ezek a betegek torodest igenyelnek. '"' 4. Vigyazzunk. Altalaban jellegzetes komyezetben allas (sorakoz6. Ami feladatunk a segitsegnyujtas es a beteg ember meltosaganak megorzese. 4.j ··1 Szinlelt eszmeletlenseg 'Bizonyos kornyezetben a betegek neha sulyosabbnak tuntetik fel bajukat. 6vatosan kozoljuk vizsgalataink eredmenyet a kornyezetevel.. a mozgas hianya miatt sokkal kisebb mennyiseg jut fel a szivhez. vagy koveti a vizsgalo tekintetet vagy . r·'"""·-~--- a t Jeh: 1.Megvaltozott idegrendszeri allapot mode csokl jut. szemet becsukja. de lehet nem megfele16 gyogyszerszedes kovetkezmenye is. A betegnek alapos oka van arra. 3.~ -~ ~f . Nezziink a szemebe! Eber beteg sokszor cselezik. hogy a beteg . megrazo esemeny.farkas-szemet nez".s 1 ~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ i Ko me rbv el-)l CbI fell ala . iskolai unnepsegek. Az also vegtagok venaiban a ver pang. vagy problemaik megoldasa helyett eszmeletlenseget szinlelnek. illetve szemeit forgatja. fejet elforditja. majd a beteget korultekintessel probaljuk "ebreszteni". temetesi szertartas).1 :it . Jegyezzuk meg! Ha a szemek egy iranyba neznek. Emeljiik fel a fejet. esernenyek ismereteben gyanunk tamad az eszmeletvesztes szinlelesere.

. fokozatai Korabbi felosztasok szerint a szornnolencia-szopor-k6ma fokozatokat kulonboztettuk . 5. A szomnolencia aluszekonysagot jelent. '. ezzel novelve az agyba aramlo vermennyiseget. mehenkivuli terhesseg all. de ha nyugton hagyjuk visszaalszik. hivjunk segitsegetl Jegyezzuk meg! Tobbszori kollapszusok hattereben gyakran gyogyszermergezes. )z6tt trau. " ~ 1 Elhltas • • • 6vjuk a beteget a fejserulestol. mi valtotta ki a rosszuletetl Legyunk 6vatosak.i .' . szolitasra reagal. A szopor azt jelenti. jel/ rtas ). 65 yiseg ring6 \z ily . Didaktikailag az ajulas a keringesi elegtelensegek koze is besorolhat6.~~ . Gyengen tapinthat6 Ajulaserzes. Fekv6 helyzetben az agyba mar megfelelo mennyisegii ver jut. ~ ~ U . Tisztazzuk. Nagyfoku sapadtsag e 2.. a beteg gyorsan 'magahoz ter.. ha bizonytalanok vagyunk. periferias pulzus. ne enyedjuk felulni.eteg 3. . hogy a beteg szolitasra. tart6san nem ebresztheto. unleg- Mindket oJdal Jelek. A mai felosztas szerint Letargia-Stupor-K6ma fokozatokat kulonboztetunk meg.Megvaltozott idegrendszeri allapot m6don atrendezodott verkeringes miatt az agy verellatasa es emiatt oxigenizacioja csokken. 6vatosan fektessuk le! Ajulaserzesrol panaszkod6 beteg el is fog ajulni. A komas beteg nem ebresztheto. i ~j to! m " e ~ ~l '. ami alapvetoen az elozoeknek megfelel. de kontaktusba nem vonhat6. fajdalom ingerre reagal. keszuljunk fel ra! Hagyjuk a foldon nyugodtan fekiidni. ebresztheto.edes erias niatt 1 _I ~ ~ B Val6di eszmeletlensegek felosztasa. a beteg osszeesik. . Osszeeses.nlelt ilyen Ami osan essel utan. rovid ideig kontaktusba vonhato. a beteg fajdalomra. I' Verejtekezes. zeles nem . felallnil Emeljuk als6 vegtagjat magasba. 4. meg. irobatarnem j az Keringesi elegtelenseg Centralis Bal szivfel Jobb szivfel J6indulat6 mul6 Kollapszus Perifetias Rosszindulani Progressziv Shock k: ...en- :ekjed.-. hogy banalis ajulasrol van-e sz6. belso verzes. tiinetek 1.

szemei esukva vannak. sz6beli es fizikalis ingerekre nem reagal. sokszor tobb kiserletet is kell tenni a beteg ebresztesere. A katatonia meglehet6sen ritka. igazan sz6beli kontaktus nem Ietesitheto. Nem reagal kulso stimulusra. altalaban az egesz testen. szemgoly6i es szernhejai nem mozognak.. nyoszorgesek vagy kialtasok vegyulhetnek. terben es id6ben gyakran tajekozatlan. Gyakran latunk finom. hanem aki altalaban a kozeleben van. Jel Az nCI ~ ~ sze fi de Jet ag~ te~ . '. Sl Vi M Az akutan megvaltozott mentalis status oka nagyon sokfele lehet. endokrin betegsegnek. a feltett kerdeseket sokszor nem erti. beszede a normalistol az elkenten at az erthetetlen hangokig terjedhet. vizioi. log.' ~ I' g M !>. tudatakodos. Alvasszeni allapotaba onkentelen mozgasok. nyogesek. minden fizikalis . gy6gyszereknek. fajdalomra. Ebredese elhuzodik. legtobbszor nem egy konkret szernely fele iranyul. KIR-i betegsegnek es egyeb okoknak van szerepe. vagy valasza erthetetlen. An 1m Sz: G) Al 01 Delirium A deliriumban lev6 beteg zavart. 1 Meg I Inf Sze Stupor A stuporosus beteg esak er6teljes vagy fajdalmas ingerre reagal. gyogyszerrnegvonasnak. tamadekony. de konnyen is ebresztheto. hanem sulyos alapbetegseg tunetegyuttese. A k6ma nem onallo betegseg. vagy szolitasra. masoknal deliriumhoz vezetnek. Felebredve tudata zavart. es sz6beli stimulusra megfelel6en rea gal. ezert igen nagy ovatossag ajanlott a vizsgalo szemely reszerol. Katatonia A kataton beteg szerne nyitva van. reakei6i nem megfele16ek. Ezek az okok nemely betegnel gyorsan komatosus allapothoz. semmi keppen nem adekvat.: . de tamadasanak nines igazan celja. mozgas. A zavart tudat jarhat viselkedes zavarral vagy viselkedes zavar nelkul. errendszeri betegsegnek. ertelmetlen. Altalanosan elmondhat6. 66 0 . hogyaz eszmeletzavarok kialakulasaban fertozeseknek. Sokszor agr=ssziv. vagy azok megvonasa miatt. vagy durva hullamu remegest. A stimulus ok megszuntetesevel a beteg gyorsan visszaalszik. nem ebresztheto. konnyen elalszik. elektrolit es sav-bazis anyagcsere-zavaroknak. nem pis- ". A betegnek sokszor vannak hallucinacioi. nem konvencionalisak. KH Gy. szervi elegtelensegnek.. reflex kiesesig terjedhetnek. Na Ny Alt An An K6ma A komas beteg alvasszerti allapotban van. Ba Be El H' H H H S( S. de intenziv osztalyon es pszichiatrian elofordulasukkal kell szamolni az alapbetegseg es az alkalmazott KIR-re hato nagyhatasu gy6gyszerek. Ak6ma kulonbozo fokozatai idegrendszeri vizsgalat soran a kiils6 ingerekre adott nehany reakciotol a teljes €rzes.Megvaltozott idegrendszeri allapot Letargia A letargias beteg almos.

nem nyitja a szemet. gegerrnitet..." Jegyezzuk meg! A beteg nern valaszol a szolitasra. t.. Majelegtelenseg Jelek. 1." " . :~.. "Nem rnozog. SSRI) Immunszupresszansok Szteroidok t. nem tud (pI. k s " . k n Errendszeri betegsegek Hypotensio Hypertensiv encephalopatia KIR vasculitis Agyi venas sinus thrombosis c. ha suket. alkal6zis y t. vagy szakszenien.. tiinetek Az elsa eszlelo es ellato szamara az eszrneletlenseg diagn6zisa egyertelmti. status epilepticus Egyeb okok Zsirembolia Neuroleptikus malignus szindroma Thiamin hiany (Wernicke's encephalo-pathia) Barbituratok Benzodiazepinek Elektrolit. mozog a keze. Ir y y Szervelegtelenseg i- k '\. fertozes (meningitis.. ha sz6lok hozza. megrazorn.. de egyaltalan nem valaszol. ha nem erez az adott testreszen.. a Gy6gyszermegvonas Alkohol Opioidok KIR zavarok Intracranialis verzes Stroke Agyoedema Hydrocephalus Emelkedett intracranialis nyornas Agytalyog Subduralis empyema Epilepsia. t! - Shock Veseelegtelenseg . sav-bazis zavarok Hyponatraemia Hypernatraemia Hypercalcaemia Hypermagnesaemia Sulyos acid6zis. 1- Endokrin zavarok Hypoglycaemia Hyperglycaemia Hypothyreosis Hyperthyreosis Hipofizis beverzes Gy6gyszerek Narkotikumok Nyugtat6k (Benzodiazepinek) Altat6k Antiepileptikumok Antikolinergek Antidepresszansok (TCAD. vagy belecsipek a karjaba . nem nez fel. c. .Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott mentalis status okai IS Infekci6 Szeptikus encephalopathia KIR. Fajdalomingerre nem jelez. vagy nem akar.. 67 -. encephalitis) Pancreatitis Legzesi elegtelenseg Keringesi elegtelenseg. meg ha nem is fogalmazza meg tudatosan. agyverzes utan).

N 4 ASR. LOGIKUS 5 NYIT\A SPONTA. 3. mive1 az eddigi tapasztalatok szerint a GCS vag) az alatti pontszarnra ertekelt beteg . az alap iijraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. igy konnyen megfulladhat.\. 1. Stabil oldalfekvfi helyzet. I VALASZ x. Szolitasra reagal? Eletjelensegek vizsgalata Szabad Iegutbiztositasa es fenntartasa. 4.- 5· tt Egyszerusege es szarnszeru osszehasonlithatosaga miatt a beteg pillanatnyi allapotanak megitelesere es folyarnatos nyomon kovetesere kitiinoen alkalmazhato a Glasgow Coma Score. Ha barmelyik elegtelen. az al bi G A A SI 1'-'::.A. GLASGOW SZEM Ie C( tr ] COMA VALASZ SCALE VERBAUS . Az eszmeletlen beteg vizsgalatat es ellatasat a me&adott protokoll szerint vegezzuk. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese.. Ezert elsa es Iegfontosabb feladat a legutak vedelme. Legytink 6vatosak! Gondoljunk gerincserules lehetosegere. ekkor stabil oldalfektetes TILOS! 5. T< MOTOROS ir e! FELSz6LfTASR.agyi oxigenizacioja kifejezetten k6ma 68 . Az elsosegelynyujtas utan kierkezo Mentok szarnara fontos a Glasgow score ertekelese.S 4 5 TAJEKOZATLAN 4 OSSZEFUGGESTELEN SZAVAK FELSz6LfT 3 KOROS FLEXI6 3 KOROS EXTENZI6 2 3 ERTHETETLEN 2 HANGOK FAJDALOMRA 2 CSCKVA 1 NINCS MOZGAS 1 NINCS V ALASZ 1 'Iudatanal mely leva. reflex kieses eseten GCS: 1-1-1. Segitseghivas 6. 2. 1. akar a kialaku It masodlagos karosodas miatt .<\ FLEXI6s VISSZAHUZA. ENGEDELMESKEDIK 6 AFAJDALMAT LOKALIZALJA F TAJEKOZOTT.Megvaltozott idegrendszeri allapot 1'0 Ellahis Az eszmeletlen beteg az eszrneletlenseg foka szerint elvesziti reflexeit. neuro16giailag nem karosodott beteg pontszarna GCS: 4-6-5. mig es telje.akar az elsodleges okt61.

I Formal I. ugy kell kezelni. Amennyiben a beteg 20 pere utan sem tisztul fel. Myoclonusos roham C. 'Iehat. Tonusos roham E. Gorcsroham Az agy egyes teruleteinek koros izgalma gorcsrohamhoz. i1letve. hogy a rohamok spontan megsziinese nehany percet igenyel. amelyek masodlagosan generalizalodnak II. Non-convulsiv status epilepticus surgossegi elektro-encephalographiat (EEG) igenyel a terapia iranyitasara. Clonusos roham D. Rogton eszmeletvesztessel indul C. mintha a beteget ellatas nelkul hagynank. mint a status epilepticust. hogy a gorcsroham tobb korallapot eredmenye. Parcialis rohamok. Az epilepszias gorcsroham nehany perc alan spontan. Vegetativ idegrendszeri tunetekkel 4. ha a rohamok megszuneseig a 30-60 percnel . Psziches tunetekkel B. Motoros tunetekkel 2. s ) aa . ipusos absence "petit mal" 2. ha 5-7 pere elteltevel a betegnek meg mindig rohama zajlik. Atipusos absence B. beavatkozas nelkul lezaj1ik. Szomatoszenzoros tunetekkel 3. mivel nines klinikai kriterium a beteg megfelelo megfigyelesere. Nem osztalyozott rohamok. Az cgyszeni rohamok felosztasahoz hason16 a status epilepticus felosztasa is. ezert a protokoll szerint a beteg legutjait biztosftani szukseges. hogy az alkalmazott kezeles megfelelo-e. Barmelyik legutbiztositas jobb. Altalaban epilepszias rosszulletrol beszelnek. mig az epilepszia az agy gorcsrohamokkal jar6 betegsege. Torekedni kell az endotrachealis intubatiora. Komplex parcialis rohamok (eszmeletzavarokkal tarsul) 1. ugy n011convulsiv statusnak kell tartanunk. Status epileptikusrol beszelunk. de tudjuk. epilepsziahoz vezet. nig tan lSZ- ges ten . illetve annak eldontesere. de termeszetesen minden Iegut -biztositasi mcdszer alkalmazhato a szernelyzet tapasztalatatol es gyakorlatatol fuggoen. 69 . tobben sokkal gyorsabban. Azt tudni kell. 'Ionusos-clonusos roham "grand mal" E Atonias roham III.Megvaltozott idegrendszeri allapot :n ~n romlik. Parcialis rohamok A Egyszeni parcialis rohamok (eszmeletzavar nines) 1. Primer generalizalt rohamok A Absence 1. A betegek a roham lezajlasa utan 15-20 pere rnulva feltisztulnak. Egyszeni parcialis rohamnak indul 2. ha ezen ida alatt egyetlen roham Iezajlasabol sem tisztul fel a beteg.tobb ida telik el.

Ujsziilottkori status epilepticus A gorcsroham okai Megeldzo rohamokkal Epilepszia Subterapias anticonvulsiv kezeles Alkohol fogyasztassal tarsulo Keze1hetetlen epilepsia KIR infekcio Metabolikus zavar Stroke KIR tumor Korabbi fejserules Nem megelozfi rohamokkal Alkohol fogyasztassal osszefuggo Gyogyszermergezes (TCAD. ha az ESNY j61 ismeri a A tonusos-clonusos gorcsroham "grand mal" fazisai Aura Egy kulonos erzes. Parcialis status epilepticus A. hallasi es tapintasi erzetet el Ez a furcsa jelenseg nehany masodpercig tart. latasi.Megvaltozott idegrendszeri allapot Status epilepticus felosztasa I. 70 . A beteg szokatlan iz. szag. Tipusos 2. Epilepsia partialis continua B. es keszuljunk fel a gorcsroham ellatasara. Egyszeni parcialis status 1. pl. felismerheto foleg. Primer 2. Generalizalt rohamok A. KIR infekcio Fejserules. Na csat. blokkol6k.I zavar A tipusos grand mal roham konnyen gorcsroham fazisait. at. Szekunder B. impresszi6s totes Intracranialis verzes KIR tumor· Magaslaz Metabolikus Stroke .Lidocain} . Generalizalt convulsiv status 1. Komplex parcialis status HI. Ha barki aura erzesrol SZ{ll1101 be higgyuk el. ami figyelmeztethet gorcsroharn kialakulasara. Non-convulsiv status U.

a m. 4. Zavartsag.~ Kb. a kulvilag ingereire nem reagal. 3. Az ESNY celja • Megelozes. a beteg kulonos hangot halIathat. utestol. Onkentelen vizelet es szekleturites gyakori.A beteget vedeni kell a leesestol. A beteg szamara nyugodt kornyezetet kell teremteni. hang es fenyhatasok (stroboszk6p effekt). tompa kialtas-szeni. Kodos fazis. • A seriilesek megakadalyozasa. 6.Surgossegi alapisrneretek. A kulonbozo izmok gyors egymasutanban uternesen huzodnak ossze es lazulnak el. ami nyoges. tunetek 1. maradando karosodast.eUkas kompressziojaval a tiid6kb61 kiaramlik a leveg6. hanyas miatt nem felsziv6e16 gyogyszerek. lezajlasa utan zavartak.Az ismert epilepszias beteg rohamait kornyezeti faktorok. feje ala tegyunk parnat. Rangatozas. F6leg a fejere kell vigyazni. elveszti eszmeletet. Eszmeletvesztes. Ne fogjuk le a rangatozo beteget! Seruleseket okozhatunk. alapfogalmak ~szfJneletvesztes A beteg hirtelen osszeesik. T6nusos fazis . vagy ezzel egyid6ben kovetkezik a tonusos fazis . faradtsag. . Igy komolyabb fejserulestol menthetjuk meg. szekleturites. egyeb targyaktol tavol a padl6n. megvaltozott gyogyszereles provokalhatjak. 5. 71 . ha van. . Az aura fazisaban a beteget fektessuk Ie.tlan perham . 20 masodpercig tart az izmok t6nusos osszehuzcdasa. idojaras valtozas. gyakran fejfajasrol Jelek. Ellat:is A gorcsroham ijeszt6. A beteg a legnagyobb biztonsagban a butoroktol. es az ESNY is megserulhet. de onmagaban nem okoz tartos. Minden izom megfeszul. aluszekonysag. Szajzar. Folden fekv6 beteget egyik karjanal fogva emeljuk fel es tartsuk. a foldon fekve lehet. tarsulo betegsegek. Kozvetlen ezutan. rendelt gy6gyszereit rendszeresen szeelni kell. a test rangatozasat keltve. amig a rangatozas elmulik. hasmenes. kimerultek. ontudatlanna valik. A betegek a gorcsroham panaszkodnak. nyaladzas. Onkentelen vizelet. Kl6nusos fazis A gorcsroham legjellemz6bb es legtovabb tart6 resze. Nyelvharapas. 2. veres nyal.

' fe S7 ell L '7 d t( 72 . ha 3 beteg feltehetoen nem hyperglycaemias Thiamine 1 mg/kg iv. Z. vagy a nyelv vedelme celjabol] A gorcsroham aktiv szakaszaban a beteg nero legzik. legzes. A legtobb roham 30-90 masodpercig tart. A nyelv harapasa nagy problema az eszlelonek. fgy a beavatkozas nelkul ismetlcdo rohamok a paciens halalaig tartanak. 0. vagy tompithatja az agykarosodast. es ha megprobalunk valamit a szajaba dugni. Ha a szaj mar szorosan osszezarult. hangos zajokat.2 rug/kg) phenytoin 20 mg/kg es fenobarbital allnak az elsa helyen. Ha a beteg szajat osszeszoritja. Q Se nI' nr ki ar N id tu A status epilepticus kezelese Az ESNY ritkan. 2. mintha a beteg elharapja a nyelvet. keringes ellenorzese Vernyomas ellenorzese. Jegyezzuk meg! A Iegutbiztositas lehetetlen. de talalkozhat nern szuna rohamokkal. esendes kornyezetet. 1. A rohamok kozti eszmeletlen szakban biztositott szabad legut es lelegeztetes kivedheti. midazolarn 0. 7. Keruljuk az eles fenyeket. 5. 11aszukseges iv. Az altalaban elsa vonalbeli szerekkel kezdett kezeles az esetek donto tobbsegeben hatasos. es harapasgatlo gezt vagy lapocot helyezni a hatso fogak koze. 4. ne probaljunk semmit begyomoszolni legutbiztositas. amelyek oriasi energiat emesztenek fel.Megvaltozott idegrendszeri allapot • Szabad legutbiztositas. jo Ienne eltavolitani a mtifogsort. generalizalt agyi kisulesekkel. A status epileptikus kezeleseben a benzodiazepinek (lorazepam. A konvencionalis terapiara nem javulo status kezelesere a folyamatos infuzi6ban adagoltbarbiturat.1-2 rug/kg/ora illetvepropofol 3 mg majd 1-10 mg/kg/ora lehet a megfelelo kezeles. Ha a szaj meg nines osszeszoritva. A roharnok megszuntetesehez orvosi gy6gyszeres kezeles szukseges . A m \"". Ha a rangatozas lezajlott. amig a kl6nusos fazis zajlik. Az igen nagy meretii oxigen kivonas globalis agyi hypoxiahoz vezet. 6. es erre felkeszulni esak ismert epilepszias betegnel lehet. Legutak. korlatban erre keyes az ida. az ESNY -nak es a betegnek. nagyobb karosodast okozhatunk. diazepam 5-20 mg. Sajnos a gya. az agyi metabolikus oxigen nita (CMR02) oriasi mertekben megemelkedik. infiizio Glucose 1 mg/kg iv. Soha netegyuk a kezunket gorcsold beteg szajabal A roham lezajlasa utan biztositsunk nyugodt. akkor kell szabadda tenni a Iegutakatl e Nyelv. 3. midazolam.

de 'gyakran veszelyesebb sebtol. aver nem tudja elhagyni a serult testreszt. ezert elsosegelynyujtas utan celszeni a serultet gyogyintezetbe szallitani. feli. A komplett betegvizsgalat elvegzesehez a ruhazatot eltavolitjuk. jeg enyhiti a duzzanatot es a fajdalmat. direkt nyomassal csillapitsuk a ki. Ezek utan szisztematikusan atvizsgaljuk az egesz testet. inszakadas fordulhat elo. AboI' integritasa kisebb vagy nagyobb mertekben karosodott. izombeverzes. a szembetiind ijeszto verzes vagy egy kiallo csont. arteria feletti kis borseb. haematoma. hogy egy nagyobb seb okozta dobbenet es fajdalom teljesen elvonja a figyelmet egy kisebb.iletes zuzodastol a sulyos belso serulesig. kevesbe fajdalmas. Vigyazva a beteg intim szferajanak megorzesere. vagy bar alatti kotoszovetben az erek serulesebol ad6d6an a szovetek kozott ver halrnozodik fel.ljuk 0-90 . agyors tajekozodo betegvizsgalat soran eloszor megvizsgaljuk a beteg altal leginkabb panaszolt testreszt vagy testreszeket. Valojaban a legtobb lagyresz serulest az ESNY kivaloan el tudja latni. A serult borteruleten. hasi seruleseket rejthet. 73 . ahol biztositottak a h61yag steril megnyitasanak es steril fedesenek feltetelei.ik nyugalomba. specialis ellatasra nines szukseg. a bor folytonossaga megtartott. ~ . direkt verzes nem lathato. verzest. es folyamatosan duzzad. a bar legkulso retege tovabbra is folyamatos. Kulso. feluletes szernlelo ai. idegen targy. Hideg borogatas. 'Iermeszetesen az ESNY-nak keresni is kell a sebeket.Sebzesek. Bor alatti serules. amelyek valoszintileg a legkevesebb problernat okozzak egy karhely felszamolas soran. Tudnunk kell. hogy a bor felszine alatt pang6 barrnilyen valadek vagy ver igen konnyen befertozodhet.' 1 . Nehany seb veszelyesnek latszik. Ha toresre van gyanu. . csak amennyire szukseges.tlen az Zart seb Altalaban tompa traumata kialakult artalom. Ha veromleny lathato. bbiek . es az adott testreszt helyezzi. konnyen felfedezhetoek. pl. Zart seb lehet az egyszeni. sebellatas fg a imit lam kell Sebzesek. gyateglit a Ja a . Ha kicsi a verholyag. a totes ellatas szabalyai szerint jarjunk e1. I ~ I II I Verholyag. A serult es az ellato szemelyzet szarnara is felttinoek. A bar alatti melyebb szovetek zuzodnak. kis hasi szurt seb. sebellatas Sebzesek A serulesek kozul a lagyresz sebek azok. A beverzesek.ils61eg nem lathato verzest. Zuz6das Veromleny.al alig karosodott bar sulyos mellkasi. serulest keresve. a kollagen szalacskak elszakadnak.nek ~~. ellatasuk egyszeni sebellatassal. terrneszetesen. A bor es az alatta leva kotoszovet szerkezete fellazult.ort. a felhalmozodo szovetkozti folyadek a szoveti struknirakat eltorzitjak. Ne felejtsuk el. miutan az eletet veszelyezteto serulesek ellatasaval vegzett. sebkotozessel elvegezheto. a rostokat szetfeszitik. ~s a . pl. kes miatt. altalaban a masodlagos betegvizsgalat alkalmaval. Mivel zart serulesnel a bar felszmenek folyamatossaga megtartott.

kiverzeses shock alakulhat ki. illetve elettel ossze nem egyeztethet6 bels6 szervi roncsolodas keletkezik. A bor nyitott a szervezet melyebb retegei fele. izom es inszakadas keletkezik. A bor folytonossaga megszakad. azok alak es integritasbeli valtozasat okozza. hogy az tovabbvezetodve melyebb. Szennyezett horzsolas eseten a varban illetve alatta megbuvo a kulvilagtol elzart korokozok szaporodasnak indulhatnak.'!·1'". ver veszteset teszi lehetove. nagyobb. Viszonylag nagy feluletet es kis melyseget jelent. tudoroncsolodas a mellkasban. a serult kapillaris hurkok a keringesbol kirekesztodnek. nemesebb szovetek fele. also vegtagjainak felpolcola a csokkenti a shock kialakulasanak kockazatat. Az izmok es kotoszovetek durva osszenyomatodasa. keL >. roncsolodasat okozza. tOZ( ked 74 . nagy feluleten fertozes forrasat kepezve. ez idegenorganizmusok behatolasat es sajat szovetkozti folyadek. sziv. osszeroppanasos csonttores alakul ki. hogy olyan rnertekii er6 eri a testfelszint. vagy melyebb serules. b51 set latl eiv sur tal. SZI A< hct hal sok Roncsolas k6r . lepzuzodas vagy roncsolodasos belserules. beindul a bels6 verzescsillapitasi mechanizmus. a figyelmet. Elverzestol nem kell tartanunk. ! Sebzesek. feltunnek a bor melyebb retegeiben megbuvo kapillarisok. a b6rrel csaknem parhuzamos erovel hat. azok sulyos karosodasat. Kis. A fertozesveszely oriasi. Tompa era hatasara altalaban melyebb. ezert gondoskodnunk kell a serult mielobbi gyogyintezetbe szallitasarol. sebellatas Nyilt seb !i ~:~. A csontokra es izuletekre gyakorolt er6 hatasara izuleti roncsolas. A fertozesveszely a szeles fertozeskapu miatt nagy. V<'i na: jell as as n<l! ror Horzsolas Tompa er6 hatasara feluletesebb. ha durva felszimi targy nagy feluleten. jelentektelen sebtol sulyos. Minden roncsolasos serules sulyos kovetkezmenyt hordoz magaban. Neve is jelzi. durvabb serules.". d !' 'I A serult es ESNY szamara a nyilt sebzes az egyik legegyertelrmibb karosodas. Ezert fontos. A fajdalom es a legtobb esetben jelentkezo verzes azonnal felhivja d. E16bbib61 sulyos fertozes. gyakran izornrepedes. Megfele16 verzescsillapitassal. a serult optimalis helyzetben torteno fektetesevel valarnint sebfertotlenitessel es steril fedessel az id6faktor jelent6sen csokkentheto. A csontok altal \ edett testreszeken gyakran eletveszelyes. a fibrin szalak koze zart alakos elemek a seben vart kepeznek. A b6r felso harnretege lecsiszolodik. Elcszor a verlernezkek tapadnak ki a serult kapillaris-erek falara. pl. mig az utobbibol folyadekveszteses.: bag szo kell leh: Tes gyo tud Eze scri a te irar Az yes. A hasi szervek igen vedtelenek direkt tornpa traumaval szemben. -szepszis. melyekb61 pontszeriien gyongyozo kapillaris verzest latunk. roncsolasos agyserule a koponyaban. hogy a legbanalisabbnak t(1n6 horzsolast ismegfeleloen lassunk el. csokkenti az id6faktort. Arteria. A felszinre kerult ver megalvad. gyakrari alakul ki eletet veszelyezteto maj. ezert fel kell keszulnunk azonnali verzescsillapitasra es shocktalanitasra. a szervezet sajat vedekezese igen rovid id6 a1att rmikodesbe lep. azokat dugoszenien elzarjak. Horzsolas keletkezik. fertctlenitsunk es fedjuk sterilen. eletet veszelyezteto sebesulesig terjedhet. vagy venas nyornokotes felhelyezese eletmento! A beteg fektetese.

Csontok felett talalhato vagasoknal merlegelendo egy esetleges csonttores lehetosege is. A borfelszinnel parhuzamosan hat6. sziv. ezert a Iegtobb esetben elkeriilhetetlen a 75 i~ ~ " r fI t ~ ~ I ~ " i1 m !>l .hogy agyserulessel. a szurcsatoma melysege ismeretlen. maj. pl. osszefekszenek. r' . borotvapenge altal okozott serules. athatolo. Ezek Ieirasat lasd a megfele16 fejezetben. viszonylag . erzeses -zetben r jelen- zik. ha a beteg allapotanak gyors romlasa. ha . Vagassal nem min dig kapunk szep. sulyos esetben ronesoltak lehetnek. n '. sebellatas Metszeu. es vizsgalodjunk. Keszuljunk fel shocktalanitasra es egy esetleges ujraelesztesre. lep es gyomor-belserulesre. a a1att lndet l serult tlvacl. vagott seb Abar izonnal zezteto n orgahetove. a beteg allapota gyorsan romlik. a verzescsillapitas eletmento es konnyen elvegezheto feladat. mig behatolo sebnel az irany s~inte vegtelen lehet. hogy nesebb 10k es rkozza. A beteget minden esetben korhazba kell szallitani. Fel kell keszulnunk shocktalanitasra. es specifikus tiinetek jelentkezese is alatamasztja . a borszeleket szovethidak kotik ossze. pI. '~ t~ ~! ~. meretebol kikovetkeztetheto. tiid6. olykor alig eszlelheto. tudoserulessel. Gondoskodjunk segitseghfvasarol. A verzes es a fertozesveszely a lokalizaciotol. a seb nem tatongo. keressiik tores jeleit.. a beteget 6vatosan helyezziik nyugalomba. de nagyon sokszor a szuro eszkoz alakjabol. Behatol6. ujraelesztesre. Barmelyik testiireg.plane. sokszor els6 ranezesre jelentektelennek latszo sebzesnel.a . Minden esetben sulyosabb serulest kell feltetelezni. Mivel a melyben. A sebek melysege valtozo. egyenes sebszelet. a behato era nagysagatol fugg. semmit nem arul el a serules sulyossagarol vagy a varhato eletveszelyrol. szivserulessel vagy egyeb zsigeri szerv serulesevel allunk szemben. kapa. Vagott sebnel a sebszelek a viszonylag nagy era hatasara szinte mindig begyurodnek. gyakran a sebszelek pontosan illeszkednek. balta. A sebbol lathato verzes altalaban j61 megitelheto. Mechanizmusa szerint Iehet be. Szurt seb A szurt seb nagyon veszelyes .Sebzesek. a fejsze. A tetanusz es egyeb sulyos fertozesek kockazata oriasi. tiineteit. okkenielobbi I I i I i I .rzso1<15 dasnak banalierilen.tetese. Ek alaku eles eszkoz. levegotol elzart helyen anaerob korulmenyek uralkodnak. letekre I ki. A sebszel altalaban egyenes vonalu. Melybe hatol6 hegyes eszkoz okozza. Nagy erejti metszessel akar egy teIjes vegtag eltavolithato. ha nines kilepesi seb. mig a borfelszinre illetve az elre kozel mercleges altalaban nagyobb era hatasara vagott sen keletkezik. Testiireg feletti metszett es vagott seb eseten szamitsunk belso verzesre. Athatolo seb eseten a sziiras iranya pontosabban becsulheto. ha a szuras iranyanak megfele16en a test ellenkez6 felen a szuro eszkoz kilep a testbol. meg a legalaposabb vizsgalat utan is szoros rnegfigyeleserol kell gondoskodru.seb! A fajdalom gyakran igen enyhe. szennyezettsegetol fiigg. ez jellemzo a karddal elszenvedett serulesekre. ezert a seb melysegenek megitelese esal6ka lehet. legtobbszor progresszfv shock fejlodik ki. A :e nem direkt uzodas ~ I i ~ ~ I ft 1eme zrnenyt rockta. Gyors szaksegitseg hivasa eletmento lehet! Testiireg feletti sztirt seb eseten kezenfekvo a gyanu . eles.t nagy. a sebszelek ziizottak. a serules bagatellizalasa a paciens eletebe keriilhet! Arnennyiben eletveszelyes serulesrol van sz6.es athatolo serules.i. ez kedvez az ilyen kornyezetet kedvel6 bakteriumok elszaporodasanak. kes. eletfontossagu szerv serulhet. sebzes nagysagatol es az okoz6 targy minosegetol. f'i ~. A szurcsatorna iranya csak a baleseti mechanizmusbol sejthet6. Vagott sebet okoz.. A bar I kapil19 nagy .kis era hatasara metszett seb. Az eletet veszelyezteto verzesen es vitalis szerv serulesen tiilmenoen a szurt sebzes f6 veszelye a testiireg melyere bevitt k6rokoz6 mikroorganizmusok altal okozott fertozes.

Tiogy a helyszinrol elmenekuljon. valo alapos kioblitese es az toztatha haladas. pI.·I· i ~ arteria: sal. Amennyibenszabadon e16 allatrol van sz6. sebellatas szurt testresz rmiteti feltarasa.~t:e:eb 1ehet be. sertes. mellkast es hasat ert tamadas szinte mindig sulyos eletveszelyes. pl. A behat6 targgyal. A sulyos szovetroncsolodas miatt kifejezetten fajdalmas es nagymertekben fertozesveszelyes seb. annal nagyobb a harapas ereje es a serules nagysaga. A verzes kiszamithatatlanul eros es progressziv lehet.Io. koponyat.· . Szakitott sebzes Durva trauma eredrnenye. tengerimalac. kial16 alkatresszel erintkezo testresznel altalaban joval nagyobb szovet szabadul ki. a kimeneti . ?~ t. I6csat~rlna nem min dig egyenes. Keszuljunk shocktalanitasra. felernel tagban idofakt Ii ~ ~O. felkutatasa szinte min dig eredmenytelen. hepatitis C. kell gytijteni. altalaban visszaultetesre alkalmatlan allapotban. a szurt sebhez hason16an. de csak a serult megfelel6 ellatasa utan. mely alapjarol leszakadva lebenykent vagy zaszlokent fityeg. lehetosegekhez kepest hideg helyen. vagy szinte teljesen Ievalik. szarnitani kell az all at iijboli megjelenesere es tamadasara. jegben hiitve a beteggel egyutt regionalis baleseti centrumba kell juttatni! vaJ6sz1I1 hatok. de allkapcsat szetnyitni nem akaro all at tepett serulest okoz. a lovedek utjaban allo csontokon megpattan rat. akinek a szajaban d6 k6rokoz6k a kutyaharapashoz hason16 fertozesveszelyt teremtenek. A serultet biztonsagos he lyre kell vinni. allkapcsanak erejevel ziizott serulest okoz. Jegyezziik meg! Nem csak kutya haraphat meg embert! A tauiado allat nagyon gyakran kornyezetunkben e16 kedvenc. horoggal.A harapott seb a szurt es zuzott seb kombinacioja. kulonosen. macska vagy haszonallat. A leszakadt vegtagot meg kell menteni! Minden esetben meg kell keresni.Sebzesek. esetIeg 16por nyomokkal szennyezett. A behat6 er6 altalaban a test iranyabol elfele halad. Ezek szerint a serult testreszen talalhatunk csak bemeneti vagy bemeneti es kimeneti nyilast egyutt. l Szarnitst elkezdet kirnenet Legyunl amig az szarnara rnutatkr frontalo higgadt: foglalkc Harapott seb Az allat fogaival tobbszoros szurt sebet. A sebk evekbe .) Nyakat. ha furcsan viselkedik. magaval ragadva egy szovet. pl. A testreszt sterilen be kell csomagolni. Traumr A legdi lcgu. HIY. miveI a torlo er6 beltilrol kitepi a szovet1eket.1 tonga I I"' kegyetk cio ilZ " szerenc csak eg (1SSZepr eszleliir A sebe Faj1aJ Fertoz Verzes ~ H t.es athatolo. Minel nagyobb tornegfi allatrol van sz6. minden esetben fel kell meruljon a veszettseg gyanuja' Az allatot szakembernek be.ha van . ha nern halalos kovetkezmennyel jar. 6vatosan meg kell akadalyozni. A bemeneti altalaban kisebb. Verzes A verz egyik I. kamp6val. Nagyon VESZELYES! Nagyon gyakran a tamado all at nem elegszik meg egyetlen harapassal. A verzescsillapitas elsorendu feJadat. horcsog. nyc Fertoz. es iranyt va 76 A: I c. b ~ ~ ~ ~ ~ il~ A sebz. fertotlenito folyadekkal esetleges valadekot kivezet6 drain cs6 behelyezese. A menekulo. A tamado neha ember. ezert ha a korulmenyek engedik. emiatt a beteg elete potencialis veszelyben van. Igen nagy a fertozesveszelyl A fognyomokb61 kovetkeztethetunk a tamadas iranyara es erejere. pl.nagyobb. ez tobbszoros serulesek forrasa. A tarnado elfogasa es alapos kivizsgalasa segithet az eletveszelyes fertozesek felismereseben es kezeleseben. jelentosen roncsolva kerul e16. (A kiszakitott testresz megkeresese. hepatitis B. ha megis fellelhet6. vagy b6r reszt. szakitott jellegii.

A fajdalom kegyetlen. Legyunk ovatosak! Ahol egyszer fegyvert hasznaltak. ezzel a verzes maris alabbhagy. valamint a loves pillanataban elmozdul6 serult is megvaltoztatja a lovedek haladasanak iranyat. a kimenetel kiszamithatatlan. higgadtan teljesitsuk a kereseket.n. igy semminermi verzest nem eszlelunk. Szamitsunk gyors es progresszrv allapotromlasra! A 16tt serules sokszor az idejeben elkezdett shocktalanitas es az er61tetett infuzios folyadekpotlas ellenere is vegzetes kimenetehi. Beton es teglafal altalaban j6 menedeket nyujt. Y n 11 tt toztathat. diszkomfort csokkentese. amelynel csak egy izolalt vegtag keriil a kerekek ala. A legtobbszor brutalis er6 hatasara egy adott vegtag vagy testtaj leszakad. A'verzescsillapitas elsorendii elsosegelynyujto feladat. 77 . oriasi tatongo sebet.es a serult/ek szamara. Ez a161 kivetelt kepezhet a szerencsesebb korulmenyek kozott lezajlott vonat vagy villamos gazolas. a verzesveszely nagy. Ajod sok esetben allergies szovodmenyt okozott es . hogv egy kis feluleni horzsolas id6faktora kicsi es bar verzesrol van sz6 kulonbseget kell tenni nagy volumerni arterias vagy venas verzes es kapillaris verzes kozott. A fertdzes veszely oriasi. Borviz. Ne felejtsuk el.Sebzesek. de probaljunk a lelkere hatni. arterias nyomaspont nyornasaval lathatunk el. Az ellatatlan csonkbol percek alatt ki -erzik a beteg. ne kotekedjunk. egyik legsurgetobb eljaras. Fertozesveszely Verzes. A sebellatas celja Az els6 ellatas celja a verzescsillapitas. Nagyobb verzest direkt nyomassal. A verzo beteget leultetjuk lefektetjuk. Minden lehetoseget meg kell ragadni a segitseghivashoz! Traumas amputacio A III )s _I tt j- ~ . Kifejezetten veszelyes sebtipus. amig az elkovetot el nem fogtak._ A_ v erzescsilla pitas ult A verzes eletveszelyre utal. hogy a serulttel foglalkozhassunk. harapott vagy l6tt jellegu. nagy fertozeskaput es igen eros verzest hagyva maga utan. ne legyiink lekezelok. Mindig szamitanunk kell azonnali ujraelesztesre. fertozddes elleni vedelem es a fajdalom. amely lehet metszett. as a A es )n A legdurvabb serules._ n. mivel a locsatorna litjaban valoszimileg valame1y testiireg es benne helyet fogla16 eletfontossagu szervek talalhat6k. Keressunk biztos buvohelyet magunk. eg .a A sebzesek ellatasa IS. hiszen a gravitacio miatt a felemelt vegtagban uralkod6 vernyomas csokken. zuzott. nyomokotessel. A -an oral- Fertozodes megelozese A sebkornyek fertotlenitese. es az irdatlanul nagy er6 hatasara osszepreselodott szoveteknel az erek is lezarodnak. ablak es ajtonyilasban ne mutatkozzunk! Fegyveres tamado jelenleteben a nyugalom a legfontosabb! Ne konfrontalodjunk. lS- es a- . serult vegtagjat felemeljuk. A sebek jellemzdi l?~jdalom. igy a traumas amputaci6 az esetek nagy reszeben meg a helyszinen vegzetes. de ezek mar a korabbi evekben kikoptak a gyakorlatb61. sebellatas z \ a t. szakitott. jodparna hasznalhato. ne provokaljunkl Nyugodtan. addig senki nines biztonsagban.

termeszetesen megfele16 higitasban es korulmenyek kozott. nyal. verzest okozhatunk. Legkonnyebben a vegtag vagy testresz kenyelmes pozicioba helyezesevel erhetjuk el. ha ellenallas nelkul. a serult testreszt htitsuk jeggel. Eloreesett szerveket. melyhiitoben tarolt zacsk6s cukorborsoval. A gerincserules lehetoseget mindig szem e16tt kell tartanunk. melyebb sebek oblitesere. gyomortartalom kifolyhasson. nem vongalodnak. vagy polyakkal korbe rakjuk. szem. Ha hozzaferheto. ragtapasz. Idegentestet ne huzzunk kil Tovabbi sulyos seruleseket. Manapsag inkabb Betadine oldat hasznalatos. pI. csohalo kotszer. ha feleslegesen mozgatjuk. kulonben fagyasi serulest okozhat. erre szolgalnak a rogzitesek. ami leguti elzarodast okozhat.Sebzesek. hogy nem lathato resze milyen er. gyorskotozo keszlet. Altalanos szabaly. in vagy egyeb kotoszoveti karosodast okozhat. emiatt allergizalo kepessege rendkivul csekely. vagy stabil oldalfekvd helyzetbe. sebellatas a sebbe jutva sok esetben szovetpusztulast eredmenyezett. de felpolcolhatjuk. nem tudhatjuk. javasolt. A sebben levo idegentestet nyornas nelkul. bel ne helyezziink vissza! Sterilen fedjuk be a talalt helyzetben! A beleket es egyeb hasi szerveket nedves takarassal kell ellatni. ezert alkalrnazhato testuregek. hogy steril bucikkal. kevesbe luktet. hogy aver. akar sinezhetjukis. hideg csomaggal. A hutesre hasznalt extrern hideg targy nem erintkezhet kozvetlenul a borfelszinnel. emiatt hasznalata nem . kevesbe faj. felkothetjuk. 78 Nyal Legy seges Szab Any es ek bizto tehet nyon . ha a fej elore hatra csapodasos mechanizmussal serult. CsiU. A seb tisztitasat a sebszeltol KlFELE iranyulo mozdulatokkal vegezzuk. Altalaban a verzes es shock veszely is csokken. Szem A 52 meg Nyu: meg Yen Szeil Nel fa u Mill be. sterilen csomagolva szallithato). ugy. melyek Iehetosegei a polyazas. Biztositsunk szabad legutat! Nezzunk be az orrba. Mosofolyadek a sebbe nem kerulhet. sterilen fedjuk. ideg. izom. elofordulhat gerincserules. haromszogletti kend6. es a sebbe nyulas nelkul megtehetjuk es az egesz idegentest lathato. mivel altalaban nagy verzessel jarnak. A Betadine sebbe jutva sem okoz szovetkarosodast. keressimk verzest. Legfontosabb eleme a nyugalomba helyezes. serii Ha va n Specialis esetek Arc es fej Az arc es fejsebek sulyosnak latszanak. ontapado kotesrogzito. majd laza p61yamenetekkel rogzitjuk. Szennyezett seb kornyeket vizzel lemoshatjuk. nem huzunk ki. kulonosen. Keressunk kitort fogatl Ne hajtsuk hatra nagyon a serult nyakat. Sebellatassal a polyazas saran a sebszeleket is nyugalomba helyezzuk. Idegentestet csak akkor szabad kivenni. Minden nyilt sebet steril kotszerrel fedni kell. mely szerves kotesben tartalmazza a j6dot. pI. A felpolcolt vegtag verbosege csokken. hogy szovetekbe furodott idegen testet nem haborgatunk. Forditsuk a serultet oldalra. A steril gezt minden esetben rogziteni kell. ezert a fajdalorn is hatekonyan csokkentheto. a kotes alatt elmozdulni nem tudnak. garatba. Vedjiik a leszakadt testreszeket! (jeges zacsk6ban. nyon Szarr Afe szarn Orrvr Biztos Fajdalomcsillapitas A fajdalomcsillapitas szinten az egyik legfontosabb feladat.

toresere.netl Helyezziink fel steril fedest. .:'~ •• Nyakseriiles LegyUnk ovatosak! Akar zart. t.nben Lt6).Venescsillapitas. Sterilen fedjiik! Szamitsunk az arcesontok vagy agykoponya csontok serulesere. illetve fulladas nelkul nem tehetjuk ki a nyakat korkoros nyomasnak. ' Mindket szemet kossuk be! A szemek egyiitt mozognak. vagy beszorult idegentestet! Orrverzes nem csak az orr izolalt seruleset jelezheti. 3-5 percig. ra ujabb ved6kotest. karosodhat. melyek serulese sulyos verzest es reflexes elettani valtozasokat okozhat. ha til. l sebnem ~ver. nyakcsigolya tores lehetseges. 79 .masik szemmozog. Ha a szemhej serult. ezert a fajd3J. mivel nines biztos esontos alap. el6rehajtott fejjel Ne tavolitsunk el semmilyen beekelt . akar nyilt serulesrol van sz6. a szaruhartya kiszarad. papfrktipot.Sebzesek. ha IhHt doe me a ~-1 " n ~ Szemseriiles A szemseriiles ellatasat komplikalja a beteg fokozott nyugtalansaga a lehetseges ' megvakolast61 vaIu felelme miatt .abad ::genabor- Csillapitsuk a verzestl Ha az arc verzik.'~lyezziik vissza az el6reesett sze. A beteget ugy vizsgaljuk es kezeljuk.Ha a beteg eszmeletlen. akkor is mozogni fog. Arterias es nagy venas verzes direkt nyomassal csillapithato. Legjobb.tesre . majd kiviilr61 nyomjuk: ossze. . . ':. Nyugtassuk meg a beteget! Nyugodt viselkedese hozzasegit a tovabbi karosodasok megelozesehez. rriid6ri bekotnenkl Ha a szem nyit. ha a S7.om es tovabbi S~riiles veszelye fokozodik.'va marad. ne nyomjuk a szemet. ' '. Ha csak az egyiket kotjiik -be. melyhez nyomhatnank a verzo eret. A verzescsillapitas rendkivul nehezitett. i seb- vizzel . sz3mitsunk kopOnyaaIapi tOresre. ' _ :. cstlkjok be a szemet.. fedjiik stemen! Ne . tzom. . ha a. "'.. zitd. I amI . liquor (agyfolyadek} csorgasra.1 lkis. kivUl-beliil tegyiink gezt. va1csag lehet az eredmeny. sebellatas nem artaljutva ! ere. fed6vagy nyom6kotest alkalmazhatsz.-~ -. hut. ornas rnajd ziteui pasz. I . A visszahuzodott erek miatt a verzes a seriilestol feljebb es i fej ryal. . A fej serulesei gyalrran egyiitt jarnak valami1yen merteki1 agyseriilessel is. . :.emgolyut erte seriiles. • <i~ . OI'n'enes Biztositsunk szabad legutat! N~otassnk meg a betegetl Csillapitsuk: a verzest az OITSz3rnyak OsszenyomasavaI kb.. A beteg feje legyen Diagasan. ezert szamitsunk a tudatvagy eszmelet zavarara. mintha gerinc torott lenne! Szabad legutbiztositas eletmento! A nyakon rendkivul sok ideg es erkeplet fut.

a keresztes vipera es a rakosreti. Steril fedes felhelyezese fontos! Folddel. fel kell keszulni befujasos lelegeztetesre. Sok mereganyag bejutasakor bullak. Nyaki venas verzesnel a seriiles alatt is nyomni ken. ezert gondoskodjunk gyogyintezetbe szallitasroll A tetanusz fertozes veszelye nagy! Minden vegtagserulesnel gondolni kell melyebben fekvo kepletek serulesere is. k 1\ A L n b n J1 o n ( Mai allaspont szerinti ellatas Ne vagjuk fel a sebet. igy izom. harapasnyornokkal talalkozunk. akkor tamad. Amennyiben szfv6harang van a helyszfnen. fajdalorn alakul ki. de altalaban nem veszelyesek. er. Harapasuk utan ket apr6 lukat lathatunk az aldozat boren. sebellatas lejjebb indul. A legutak serulese azonnali eletveszely. Igazabol a kigy6k kozul nagyon keyes az. fajdalrnas vizholyagot. sarral szennyezett sebet mindig lassen orvos. ezek a rnergeskigyok. beverzesek keletkezhetnek. A homoki vipera deli szornszedainktol alkalrnankent elkalandozhat hozzank. cip6t! Feszuki. idegserules. viszketes. de nem mergeskigyo. kirakott kigyok inkabb nagyobb riadalmat okoznak. nehezitett beszed. fieam es csonttores iranyaban vizsgalodjunkl /'. duzzanat lathato. ez akar halalos legemboliat okozhat. a fognyomok kornyeken hamarosan borpir. gyfinit. tl Kigyomaras A harapott sebek kulon kategoriaja a kigyoharapas. mivel az alacsonyabb nyornas miatt a keringesbe legbuborek juthat. Hazankban ket mergeskigyo faj el. megfelel6 fertotlenites utan. akar a nyaki seben keresztul is! p n Vegtagserules Emeljiik fel a vegtagot. Hirtelen keskenyed6 farok. zsibbadas. zsibbadas. Venaba jutva hamarosan rosszullet. Ne szivjuk ki Ne alkalmazzunk szorito korulkotest a sziv es kigyomaras kozott.Sebzesek. a fejen Y vagy X mintazat viperara utal. inkabb a kava hagyta karcolasokkal. 80 ~ 2 2 nyugodtan n g . vagy kigyomaras. masneven parlagi vipera. Ha rnereg jut a szervezetbe. gyengeseg kezd6dik. amelyikt61 tartanunk kell. ekkor harap. Megoszlanak a velernenyek a kigyomaras kezeleserol. Mergeskigyot kulon engedellyel lehet tartani. Az otthon tartott es megunt. A haragossikl6 es rezsiklo sarokba szoritva tarnadekony. a bejelentesi kotelezettseg a szukseges antid6tum beszerzese es tartasa miatt szukseges. de ritkan latott alfaj. csillapitsunk verzest! Vegyiink le minden szorito ruhadarabot. verholyagot az alapjanal steril tuvel kiszurhatunk. Nem mergeskigyo harapasa utan ritkan latunk igazi lukakat. esetleg a mogotte lev6 novekedesben levd fogak nyomait. ami ritkan halalos. a mereg eltavolitasara hasznalhatjuk. Probaljuk alaposan megfigyelni az allatot N e verjuk agyoues Ne probaljuk sarokba szoritani. verejtekezes. izuleti serules. randulas. A mergeskigyok a meregfogaikon keresztul merger fecskendeznek a szervezetbe.

Sebzesek. ~ It a tes. shock fejl6dik ki. A rakosreti vipera marasa nem veszelyes. Abeteget nyugtassuk meg. egy darazscsipes hatasaval er fel. A legzes elegtelenne valik._ ras· Mellkasi serules Pneumothorax. kb. 81 . a progresszi6 sem nagyon III . sek 6d. antidotum pI.• ' gyors. tbe (ell . A beteget felig tilo helyzetben helyezzuk nyugalomba! Lazitsuk meg a legzest nehezito ruhazatotl p I. . A kigyomaras ellatasa a sebellatas szabalyai szerint tortenik. steril fedes utan legzaro fedest alkalmazunk.ekszert. Feszulo PTX Zart legmell Zart legmell eseten a mellhartya ket Iemeze koze kerult leveg6 mennyisege nem novekszik gyorsan. es a rvakuum megszunese miatt a mellkasfal mozgasat nem koveti a tiid6 mozgasa. a nyilt legmell kialakulasa nagyon valoszimi. ~ l' r Mellkasi seriilesek A nyilt legmell Legtobbszor sztirt.: A serult ellatasat a legzesi elegtelenseg kornplikalja. vel iel. Ha a mellkasfalat belulrol borito fali mellhartya. a ket -lemez koze Ievego kerul. keringes legzesi parametereit folyamatosan ertekelni szukseges. bizonyos komponensek - a Hagyjuk boven verezni. az eur6pai viperak leggyengebb rnergevel rendelkeznek. PTX.A megfelelo ellenmereg. f'\ adasa sem veszelytelen. az ep also vegtag felpolcolasa a feladat. ritkabban lott sebzessel talalkozva. stilyos anaphylaxias shock-ot okozhat. hamarosan hypoxia. yta f: < r fl f'. de ne vereztessuk. A vegtagot helyezzuk nyugalomba a sziv szintje a1att. Szorito ruhadarabokat. "laozna-_:kl6 ~. a beteg tunetei nem olyan kifejezettek. r f. A beteget figyelni kell. ahol a rendelkezesre all. vagy a tudot borito zsigeri mellhartya serul. A mellkasba jut6 leveg6 mennyisege folyamatosan novekszik. verzescsillapitas. ani . karosodast okoz. Az antid6tum h . szallitasrol..I a 6k. Sebfertotlenites.. lot. bokalancot vegyuk Ie. gytinit. shock felleptekor autotranszfiizios helyzet. Ion :erget kat ait. de sokszor egyetlen esely a tulelesre. ezert a tude fokozatosan osszenyom6dik. Gondoskodjunk mielobbi korhazba . a mellureg szervei a legvetelekkel szinkron ingamozgast vegeznek. tetocserep-szerfien egymasra ragasztott ragtapasz csikokkal. sebellatas so- liat 50S A mereg szankba jutva helyi nyalkahartya nyalkahartyar61 felsziv6dhatnak.orat.

es nem csak a serult oldali.9 % NaCl. szurt vagy Iott sebek kapcsan. A beteg allapotanak romlasa igen gyors. mint a normalis legzes. Az elvegzett EKG vizsgalat felvetheti szivserules gyanujat. Ez az izomvedekezes jellemzi es jelzi az akut hasi katasztrofakat. A re I 82 I . ami a jelent6s fajdalom miatt szapora. bel tartalma a hasiiregbe folyik. osszehangolt orvosi csapatmunka mentheti meg. I I- l( J I h a l- Id Id L( ge Tompa mellkasi seriiles A mellkast ert tompa serulesnel gyakori a bordatores. tompa mellkasi-hasi traumak utan. Gyors beavatkozas eletmento lehet! A fesziil6 legmellet nyiltta kell tenni a mellkasba sziirt punkcios t(1 segftsegevel. ezert nagyon fontos az orvosi szaksegitseg hivasa. akar a tomor szervek serulhetnek. Az eletveszelyes allapot kialakulasanak oka egyreszrol a tiid6 mozgasanak akadalyozottsaga miatt kifejlodott legzesi elegtelenseg. Az ureges szervek. Hozzuk felig iil6 helyzetbe a serultet! Nagy erejii tompa mellkasi serulesnel gyakran zuzodik a tiid6 es a sziv. Ez ugyanis kevesbe fajdalmas. Kialakulasa hasi serulesnel egyertelmtien bels6 verzesre utal. h. a beteg allapota igen gyorsan romlik. sebellatas Fesziilti. lep serulese sulyos verzest eredmenyezhet.- :! I lit 10 ~ ~ fi E. Basi izomvedekezes vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasokt61. a sziv venas telodesenek csokkenese es kovetkezmenyes keringesi elegtelenseg. ami sulyos hashartyagyulladast okoz. pI. Ezert a nyomas gyorsan es nagyrnertekben emelkedik. Keressimk szurasi. Shock. maj. szelepes vagy ventil legmell Fesziil6 legmell eseten belegzeskor a mellhartya ket lemeze koze leveg6 tud aramlani. hanem az ep oldali tudofel is osszenyomodik. szenien elzarjak. k'" 1]1 ~(! 1)'1 es el Fi H or cl Ll Hasi seriiles Akar az ureges. mivel a serult szovetreszek a nyflast szelep. lovesi nyomokat. Nagyon gyakori bordatoressel jaro balesetek. tiinetek A beteg nagyori keveset mozog. Kemeny feszes has. mivel vedi a hasi szerveket a tulzott mozgastol. hogy megvedjuk az aspiraciotol. Ringer. pl.Sebzesek. amit legjobban Cardio-ECHO. Tomor szervek. gyomor. vagy CT vizsgalattal tudunk igazolni. f0 _ \'3 A ~ )0: S4 A 5t I " !l i! ~ sz a kc i ~- . mellkasi nagyvenak osszenyornodasa. altalaban tornpa. a nagyerek leszakadhatnak. Legzese gyorses feliiletes. Also vegtagjait felhuzza. Ez terrneszetesen orvosi feladat. Az el6reesett szerveket nedves fedokotessel vedjuk. eletet csak a rendkivul gyors. 0. zuzodastl A hasi fajdalom helye. Az ESNY-nak fel kell ismernie a hasi serulesekre utalo tiineteket! si1 be he q es i ic J elek. erossege. A korkep gyorsan kialakul. jellege iranyithat a serules lokalizaciojaban. (Salsol. feliiletes legzest okoz.viszont nem tud onnan kijutni. A sebek arulkodo jelek. masreszrol a. kilegzeskor.Ellahls Szamitsunk shock kialakulasara Figyeljiink a hanyasral Forditsuk oldalra a fejet.

~ Legtobbszormesz.szinU. Szakember Iegutbiztosito eszkozok (laryngoscop. a sebzest fedji. .. Val6.nniut~tre (erzestelenftesre) . Azonnali mentohivas szerepe kiemelked6. Heimlich-fele manover.~" felhuzott . majd gyors eszmeletvesztes utan keringes es legzes Ieallas. menekules. et a Ha nines eletveszely.' F~ Ful-orr-gegeszeti idegentestek amr [zest -hasi :1 tes. aktiv hasi es mellkasi izomtevekenyseg. mely igen sok funkcioval 83 .fokOzQdiltafertozesYeszely. A mesz sulyos kotdhartya hegesedest okozhat.. ~lepcsak .~ az niatt . ~erAz egesz testet egyenletes rendelkezik. ez az un. hogy a beteg 'BaIl1aro~(j. csillapitsunk verzest.hogy a p61yamenettel ne nyomjuk a sebbe . Leguti idegentestek kozvetlen eletveszelyt jelentenek. bugo er6s hang fenomen ha11hat6. . stridoros legzes.lTIutet koruli -id6szakban a. a beteget legcelszenibb szakorvoshoz szallitani. a legkevesebb fajd~hnatokozV~' astiiiltpek. a beteget helyezzuk nyugalomba. lani. A szembe kerult idegen targyat alapos oblitessel kell eltavolitani. f:. Az idegentestet ne tavolitsuk ell Gezpolyaval. erdekJ}el.zaspiraci6 veszelyenagy.: -'. por vagy apr6 repuki bogar kerul a szembe. retegben beborito szerv a btir.Abetegek gyakranszomjasak. vagy megkiserelheti traeheotomia illetve conicotomia utan a paciens lelegezteteset.rejii lhatoban llae theti :.majd kotozzuk be a testreszt szabalyosan. ez nehany perc eldnyhoz juttatja az ESNY-t es a beteget. vagy a beteg hatara mert utes segithet.ahol fontos az ures 'gyomor."Neitassuk a serultetl . Kisebb targyak belegzesekor sipolo. vastag vagy vekonyabb szivo kateter) segitsegevel az idegentestet eltavolithatja. helyszini probalkozassal gyakran csak rontunk a helyzeten.Sebzesek. ez ~ SlI()cI\Jdala~ula§ara. a beteget szakintezetbe kell szallitani! Egesi seriilesek 61.. Szernesz szakorvos specialis vizsgalata szukseges a serulesek helyenek es mertekenek pontos megallapitasahoz es a szukseges rekonstrukci6s rmitetek elvegzesehez.· . vagy egyeb alkalmas steril kotszerrel rakjuk korbe .. ~. A szallitas al~tt e~a.ik sterilen. femszilank vagy elolenyek a cornea es a kotohartya seruleset eredmenyezhetik. sebellatas L) A beleket ne bagyjuk kiszaradni! Ne helyezzunk vissza szerveket a hasuregbe! A beteget helyezzuk nyugalomba fekv. majd orvoshoz kell fordulni a kesobbi karosodasok megelozese miatt. . Sebben levo idegentestek A sebellatas szabalyai szerint kezeljuk a sebet. . .ut~t. Minden esetben orvoshoz kell fordulni. kristalyos anyagok.~ 4 ~i :..rsan las szesi a- kerm.eszkozokkel lehet eltavolitani. A fulben es orrban elhelyezked6 idegentesteket altalaban csak specialis . Jelenletekor a beteg tudejebe meg nehezitett legzes eseten is jut nemi leveg6.. Dregesszerv s6rUlese eset6n. Magill fog6. Teljes legut elzarodaskor megfigyelhet6 a paciens kuzdelme a : -v-goert. enas ivat- "i ~ szurt IS Idegentestek Idegentest a szemben ~~. fgy a hasizmok a t legkeyesbe feszulnek. }Iivjunk'ofvosisegitsegetl' . ~ +".

de elofordulhat alacsonyabb intenzitasu. rovid ideig tart6 hohatas utan alakul ki. A bor tipusosan porcelan-feher szirul. er6sebb behatas kovetkezrnenye. egesi serules keletkezik. A karosodott erfalon keresztul sav6 sziirddik ki az erekbol.Sebzesek. Okozhatja direkt hohatas. pI. A gyorsan gondolkod6 es ugyesen tenykedo ESNY csokkentheti ezeknek a szovodmenyeknek a sulyossagat. Az irha felso retege is karosodik. salakanyagok) A hoszabalyozas legfontosabb szerve. Negyedfoku eges. verboseg alakul ki. villamcsapas. pI. Mivel a bor hianya az egesz szervezetet erinto valtozasokat okoz. Megakadalyozza a szervezet folyadekveszteset. AL Masodfoku eges. Ha abort intenziv vagy hosszu ideig tart6 hohatas eri. Adott testresz teljes szovetelhalasa. hosszii ideig tarto hohatas alkalmaval is. meleg. Az ESNY szamara is fontos tudni. feherjek. tavolabb fajdalrnas borpirt talalunk. A bor felso retegeben az erek kitagulnak. Kornyezeteben legtobbszor bullakat. Nagy intenzitasu vagy hosszabb ideig tart6 hohatas kovetkezmenye. illetve elso foku eges talalhato. Jelent6s kivalaszto funkci6t lat el (elektrolitok. feszes es az idegvegzo. Ellenall a k6rokoz6knak. ruhaeges. az egesz beteget kell ertekelni es kezelni. melyerzesek) . Kapcsolatot biztosit a kulvilaggal (erzekeles: tapintas. vagy korom beleeg a felso retegbe. Altalaban mersekelt intenzitasii. hogy az egesi serules nem csak helyi problema. A b6r piros es igen fajdalmas. Az Kit< Az Az Ese . Veletlenul ferro levesbe nyulastol a teljes testet elborito ruhaegesig sok fokozattal es sulyossaggal talalkozhatunk. A bor teljes vastagsagaban karosodik. es a betegellatast is ennek jegyeben kell folytatnunk. aramutes. 84 elszenesedese. Pigment termelessel vedekezik a sugarzasok ellen. akkor fekete. kiszaradasat. sebellatas A bfir funkci6i Ellenall er6s mechanikai es egyeskemiai hatasoknak. ami igen fajdalmas. Hosszabb. Felli Aze A cs teket Az egesi serulesek felosztasa Melyseg szerint Elsofoku eges. az egesi seruleseket borhiany betegsegnek tekintjuk. A bor piros. ha ruha. ez a folyadek bullak formajaban lathato a boron.Termeszetesen a harrnadfoku eges kornyezeteben masod. pl. a bor funkci6i karosodnak.lesek izgalma miatt igen fajdalmas. A karosodas helye fajdalmatlan. vegyi anyag. fajdalomvhideg. napozas. elpusztulnak az erkepletek es erzo idegvegzodesek is. Az eges kulonleges fajtaju szovetkarosodas. Ket legfontosabb szbv6dmenye a SHOCK es a fertozes. Harmadfokii eges. forro folyadekba nyulas. J elent6s szerepe van a mozgasban.

_'tl~g~ss~Qv~QP1enyek. 85 .L!&ge$ melysege ~Fjedese #~~sJ@kaiizad6j(1 c~g~ff. I~' 9% 9-9% 18% 18% 18-18% 1% 100% 18% 9-9% 18% 18% 13.5% 1% 100% KAROK MELLKAS-HAS :. A csecsem6k.es as. .Sebzesek.. HAT vEGTAGOK GENITALIAK OSSZESEN '"ALs6 L I ~'. KILENCES SZABALy FELNOrr I' GYERMEK FEJ ul i::. a. .pett(gkora .. Az eges sulyossagat felbecsiilhetjiik az alabbiakbok )e. 0 .5-13. sebellatas Els6foku Masodfoku Harmadfokii egesi serules Sr at ~k Feliilet szerint Az egesi serules felulet szerinti kiterjedeset a Wallace-fele kilences szabaly mutatja.. gyermekek eltero testaranyai miatt a szazalekos aranyok a felnotteketol kulonboznek.

"surus6dik". a szervezet salakanyag kivalasztasa a vesen keresztiil karosodik. vazelin.':. Ha az eges nagy lagyresz serulessel jar egyutt.Sebzesek. tovabbi erosszehuzodast es ezzel periferias keringesrornlast okozva. a shock megelozese illetve kezelese miatt itassunk b6segesen folyadekot. tojas . egesn Hivju Kritil iijrael Fagya: i.: 86 . olaj. A folyadekvesztes miatt shock fej16dik ki. az egesbetegseg legkorabban jelentkez6 es egyben legfontosabb. Keruljuk a fertotlenito szereket! Az egett serulest j6doznitilos! Folyadekpotlas. Ez a bonyolult elettanikorelettani reakciolanc az egesi shock. rnellekvesekereg hormonok szabadulnak fel. Ajelent6s fajdalom stressz reakci6val jar. Az oxigenhiany miatt a szovetekben savas anyagcsere termekek szaporodnak fel. fustbelegzessel tarsul.i. ez fokozott oxigenigennyel jar. Steril fedes. sebellatas Az eges sulyossagat objektivebben = megftelhetjiik a Paux index segitsegevel: 70< sulyos 90 < ketseges 100< halalos A csecsemok es kisgyermekek veszelyeztetettebbek. legsulyosabb eleme. diabetesz) Fajda lapito dalorr Nyug. A folyadek elparolgasa es a feherje vesztes a szervezet szamara energia veszteseget jelent. rro-u eges% + eletkor ezert rajuk nemvonatkozik. Sulyos egesbetegseg kialakulasara keU szamitani: Ha az eges leguti egessel. A shock miatt a periferias keringes romlik. szoveti hipoxia alakul ki. Ha az eges nagy toresekkel jar egyutt. mint 10% Az eges sulyos alapbetegseggel tarsul (szfvbetegseg. EUata Ovak okozl Aveg ne do meg . Folyovizzel hiitsuk az egett testreszt 15-20percig. A shock es a koncentraltabb ver miatt a sziv munkaja fokoz6dik. A savokiaramlassal a folyadek es Ieherje veszteseg igen nagy lehet. hatasfoka romlik. Laza fedokotest hasznaljunk. szepszis A romlas fazisa. mint 20% Harmadfoku eges nagyobb. Egesbetegseg Shock = Borhianybetegseg Aszen a h6 I. Az eges miatt szeteso szoveti alkot6elemek (myoglobin) a vesetubulusokat eltomeszelik. Harmadfoku eges az arcon.. szovete kitagul atjarha egyutt Az erfalakon atszur6d6 sav6 a bullakba illetve a bullak kirepedesevel a kulvilagba jut. ezert aver koncentraltabba valik. Lokalis htites. . kezen. 16 DC viszket alakul bakanc tovabbi elemei Fertozes. zsir. A k6ros anyagcsere termekek felszaporodasa a verben tovabb rontja a s". amelyek a helyi fajdalomerzo idegvegzodeseket izgatjak.-mnkci6kat. fogyas-sorvadas Es a regeneracio fazisa. Az egesbetegseg hidega ElsofoJ sapadt. EUatas Ne hasznaljunk hazi szereket! PI. Masod dalmas Harms megfar szurke: Fagyd: Hideg riolak ( erfal a vegtag lesznel Loves. Masod foku eges nagyobb.

I Fagydaganat.asr~i··~lel.I~~r. '. iloe romroveti k sza)s fajvabbi . gyakori zokni valtassal..:>i..~g~.·.¥ecSre illetve' Fajdalomcsillapitas~· Ahlites es nyUga16l1lb~' hdYez~s.Iti"juukseg~t~s~~~l. Loveszaroklab • Ites. ~ ~ ~ lli ~ ~ n ~ ~ ~ R ~ ~ ." i . f :} FagyasiseriHes A szervezet a hideget az erek osszehuzodasaval (vazokonstrikcioval) kornpenzalja.'t:~-¢tlie~. T .~t~~$. perrneabilitasuk megvaltozik. viz es feherjek szamara szabadon atjarhatova valnak... pernio Hideg hatasara a vegtag kapillarisaiban mikrothrombusok kepzodnek.:~~~:.'~: 'lygJobb 'f~fdalo~Bsh..~~~~it~t.g'atest altal~n.. -Kriti~us .naltfajB" h~ i. marvany rajzolatu. ~l<Qdjunk a hirtelen melegitestol! Nagy fajdalmat es. [' f t~ I~ to )a jut. ekszereket tavolitsuk ellNe feled. a vegtag vegreszei. a bOI" bamasvagy sotet szurke. oedema alakul ki. specialis bakanes viselesevel. raelesztesr .szovetkarositasf tozharunk! V6gtagot puharuhaval finoman dorzsoljuk. .Masodfokufagyast ~Qr:.. sebellatas -el: l! "~.' .Sebzesek. a periferias sz6vetekben hypoxia alakul ki. perivascularis vizenyo. ·.Z:J~.:egy-ket table~t~~ltal<\nQsq. azaz a fagyassal egy idoben altalanos hidegartalorn is fellep.l\_ez:?:unk y.:. illetve az arteriolak osszehuzodasa miatt a periferias szovetek aramlasa csokken.••.n. gornbas fertozesek. Harmadfoku fagyas: a h6lyagok megrepednek.·.eg¢shel. ·:.· /~~~U·~· ~ .·'.:.l_lasz.::-'.:·"T/>· _.~.. Kesobbiekben a lokalis ertonus benulasaval az erek kitagulnak.. . duzzanat. '...~ ·u. ..Jorro teat! .i7r. .~Y~~~~fgr :. a boron veres-savos bennekii h6lyagok kepzodhetnek.. a bor minden retegenek megfagyasa miatt komoly szovetelhalassal talalkozunk. ne masszirozzuk.{: i~. oka a hideg es nedves kornyezet. hideg lesz. odema alakul ki.} '. "'~~~. ..J· '.:soljunl(.~.i'. rtest esen 16°C fok felett is kialakulhat.:-... .'o! -. szovetduzzanat.alkalm~~~HnK. 87 . zsibbadas majd erzestelenseg alakul ki..herje ttanizo es t.. EIsOfoku fagyas: kezdetben fajdalom. . Ellatas _.lYzetyt ··:~~gtagQk).-. ~~ \..Japft6k. h6lyagok.. A bor sapadt.~~~ . oedema kepzodik. amit kulon kell kezelnunk.' . zsibbadnak. osszefolynak.s'~uljunk felJegutbiztosit.... . v. Megelozheto a vegtag szarazon tartasaval.. fajdalmasan feszul. Ez a fagydaganat. Ha hines gy6gyszererz~kel'lysege._. t.<.' . majd bakterialis..•..''. Kezdetben apr6 viszketo h6lyagok. viszketnek es fajdalrnasak lesznek.¥~:v 's~/~agyo~" (~.~:>:R:'e...~g~srteL . A bor sapadt.etesd vezet iekek . Masodfoku fagyas: hosszabb ideig tart6 hideghatas utan a sapadt vegtag duzzad. . az acrak megduzzadnak.... igy a ho leadas nagymertekben csokkentheto.os rnelegiteserol! Itassunk meleg. . .. Szorito rnhadarabokat.sal a .•.-.~~totrags~fu~i6s·lle... a hipoxia miatt az erfal ateresztokepessege megvaltozik. )" f. A fagyasi serulesek altalaban egyutt jarnak a szervezet egeszenek kihiilesevel.~~!8~Qsensulyos..'.

Jegyezzuk meg! Az ESNY-nak mindkett6t tudni kell felismerni es kezelni! L AT . Jegyezzuk meg! 'Iraumak utan. csak nyirokcsorgas. a vizzaro. ha verzesre van gyami. a szivbol kivezeto erek iitjan: ezek az arteriak.':. verzescsillapitas. Ujszulottnel kb. rnajd onnan vissza a szivbe a nagyverkoron keresztul. 30 ml vervesztes mar shockot eredmenyez. I /\z szr prr !. Ezert az ESNY-nak kulonosen fontos. ahonnan aver ismet a szivbe kerul. ezert a vervesztesek felismerese es ellatasa elsodleges feladat. es legyen felkeszulve a vervesztesegbol ad6d6 szovodrnenyek ellatasara.Verzesfajtak. csillapitsa. A nagyverkorben. A szivbol a kisverkor vezet a tudobe. Nyiroker serulesekor nines verzes. kulso es bels6. hogy a verzeseket eszlelje. Feln6ttnek kb. mely az erekben szallitodik a szivt61 a periferias szovetekbe. A jobb karnrabol a tuddarteria venas vert szallit.id61J61 a bal pitvarba a tiidfivenak oxigenizalt arterias vert szallitanak. mint a bels6 verzesek._j\. A je11egzetes piros szin mindenki szarnara figyelmeztet6 es figyelem felhivo jel. A verzes potencialis eletveszely. mig a ti. konnyebben felismerhet6. verzescsillapitas. Szervezeti. Altalaban a bels6 verzesek nem lathatok.g f' p a \- vel lS(~ ! "f.ink oxigen ellatasa aver utjan tortenik. hajszalerek talalhatok. es ez az 1 I konnyen elveszhet bels6 verzes. ! t ha K: I i Al hl! szi ful Kiilso verzes Jol Iathato. shock '. az ep oldal felol el kell tavolitani. i rm val ! t ne va( pa es 88 . shock Vii i Verzesek Szervezeti. vagy pl.} '-" E. 5-6 liter vermennyisegbol kb. azaz a centralis nagy erektol legtavolabbi oszlasban kapillarisok. Verzesfajtak. Az oxigenben szegenyebb ver a venakon szallitodik vissza a sziv jobb felebe. nyirkot szallit.1/ ~ . ezert ezeket 6vatosan. Minden periferias. A vervesztes sulyos shock kialakulasahoz vezet. cornbcsonttores eseten. Ket fajta verzes van.inkben van meg nyiroker. amely szovetkozti folyadekot. szr ser 0. az oxigenben gazdag ver a szovetekhez szallitodik. bakancsban nagy verzes is rejtve maradhat. es vaskos ruhazat alatt a verzest keresni kell! B6rdzsekiben. 1 liter elvesztese veszelyes. ve . szorit6 ruhadarabok. h t I r f f f .

A spriccel6 verzes rendkivul ijeszto. r i~ 30-40 % (2000 ml) Jelentos tachycardia. kapillaris refill jelentosen megnytilt. vagy a veralvadast el6segit6 spongostan szi. marvanyozott bfir Sulyos tachycardia. megfoghat6 verzesforras nelkuli. Jegyezziik meg! 1~c. mig v1inden arisok. a tudoarteria serulesekor piros.nennyverzes. Kapillaris verzes Altalaban horzsolasnal talalkozunk kapillaris verzessel. Egyenletesen folyik. nyirokkal keveredik. A serult venas verzesbol is rovid id6 alatt igen nagy verveszteseget produkalhat. am serult er nagysagatol is fugg. elenkpiros. konnyen elnyomhat6 pulzus. nyugtalansag. . szivargo verzest eszlelunk. ros szin raumak t alatt a . th~.Scrgossegi alapismeretek. hatekonyan csokkenti a verzest. tiinetek Nines valtozas Tachycardia.. verzes teladat. emelkedett legzesszam. Ellatasa tamponad. A relative nagy feluleni. alapfogalmak Vitalis jelek valtozasa progressziv vervesztesnel Jelek. agitacio. libab6r Vervesztes 0-15 % (750 ml) 15-30 % (1500 ml) . kapillaris refill megnyult. venas ver tavozik.mjelent sulyossagi kulonbsegei 'inmagaban a venas vagy arterias jelleg. sapadtsag. diffuz verzes. au. ami a szovetek kozul csordogalo. Az. altalaban rmiteti feltaras soran eszleljuk a parenchymas verzest. de kis'volumemi verzes miatt a veralvadasi folyamat gyorsan beindul. hamar var alakul ki. mivel oxigenben szegeny es a redukalt haemoglobin szine kek. ezert 89 . Az arteritis \ erzes vilagos. Ez a16! egyetlen kivetel van. haemoglobin ugyanis sotetfecskendez a a vervesztes a III Venas verzes Sotetpiros. alacsonyabb pulzusnyomas es amplitud6. vernyomaseses. sziirkes sapadt bor 40 % (2000 ml) < Arterias verzes szivbel szallit. ami akar halalos is lehet. arterias verzes utemesen pulzal. szallit. It eredlapitsa. A bor melyebb retegeiben huzodo kapillaris halozat rengeteg erhurokbol melyek serulesekor gyongyozo. mivel oxigenben diis es az oxidalt szine elenkpiros.t. Nagy vena serulese eseten az ellatott teruletbol erkezo vermennyiseg csaknem megegyezik az odavezetd arteria altal szallitott vermennyiseggel. Szine altalaban vilagos piros es gyakran szovetkozti folyadekkal. Belso szervek serulesekor. vagy szivosszehuzodasok uterneben.vacs behelyezesevel tortenik. Nyugalomban nehany perc alatt j6 veralvadek kepzodik es a verzes magatol elall.

A serult vegtagjat emeljuk magasba. Technika Tapintsuk ki a serules es a sziv kozott . a beteget tartsuk . ujabb nyomokotest helyezzunk ra. agyeki. Felkar Meder Gerinc Arterias nyomaspontok A szfvbol kivezeto arteria a serules szintje elott fekvo csontos alapon elnyomhat6.fekvo helyzetben. Ha nagy a verzes vagy shock kialakulasara szamitunk vagy a shock egyertelmfi jeleit eszleljuk. subduralis. gondoljunk belso verzesre! A beteget ultessuk. ez csokkenti a verzest. es nyomjuk erovel legalabb harem ujjal a csontos alaphoz. ugyana: Egyeb ~ Veres I. ! verhany Feszes. Nyomjuk a megfelelo arterias nyomaspontot. . verzescsillapitas. comb. a vegtag-amputacio. A vegtagot polcoljuk fel. de jelentosen csillapodik. felkari. izomvet dUZZ3Il. Belso verzes Belsd verzest eredmenyezhet: Tompa hasi serules. rovid mullpolyat hasznaljunk direkt nyomasra A sebet sterilen fedjiik. Ebben az esetben j6 segftseget nyujthat a vernyomasmero mandzsetta felfujasa es nyomason tartasa azon az erteken. Ne feledkezzunk meg az ellenoldali megtamasztasrol! Karotisz. halanteki. Nyeloc Nyeloc Trache Brand Bordal lVlaj. Hivjunk segltsegetl Szorito korulkotes keszitese TILOS! Kivetel. csontos alap felett. esetleg keslelteti. helyezzuk nyugalomba Atverzett kotest ne bontsuk Ie. Pll'OS. vizbe hasas ugras Be es athatolo hasi serules. Ie Urege: Gyom: verzes. vagy fektessiik lel Verzd serult ne alljon! . vagy mas m6don csillapithatatlan arterias verzes. csuklo. allkapocs.Iehetrileg a seruleshez legkozelebbi . konyokhajlati. ha nem is all el teljesen. szurt. { Hosszu Comb. hasra e es.arteria pulzaciojat. terdhajlati. belboka mogotti es labhati arteriak futnak j61 megtalalhato helyen. Keszitsunk korrekt nyornokotest . ha . vagy megakadalyozza kialakulasat. ahol arterias verzest mar nem eszlelunk. t Mivel a fel. ldtt seb Robbanas. JeJek. amitol a verzes. shock v erzescsilla pitas MeHka: Szivser Nagyei Tudos: _Minden verzest azonnal el kell latnil Ha a talalt serules alapjan nem vart Shockot eszlelunk. Agyallomany verzes subarachnoidealis verzes EUata5 Az ES]\ a shod gyorsan infuziol 90 . Ez csokkenti a shock progressziojat.Verzesfajtak. honalji. nigas. Nagye Nagye Meh. hirtelen lassulas utkozeskor erneszte kaszok A belsd verzes forrasa Koponya Koponyauregben fut6 erekbol. Steril bucit. epiduralis. als6 vegtagjait magasan tamasszuk ala.

beltraktus betegsegei. A bels6 verzes jelei tehat ugyanazok.Meh. tiid6 neoplasia erek serulese . kulsd verzes jele nelkul shockos. mert a beltraktusban lathato. TiidoseriilesneI habos piros.~erinctores. belek.'SZIYsetUles' ··NagYerser416s. napokkalkesobb). tiinetek . feketes szinti. --' Hasiireg rtelmii agasan i. N agyobb tomegii emesztett vel' szinte fekete szimive valtoztatja a szekletet.arteria eledkezhonalji. kemeny has. Barmelyik testuregbol szarmazo verzes.reg~s szerv serulese. ami vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasoktol. infuziok es surges sebeszeti beavatkozas szukseges. labszartores ~Felkartores. tomeges csontok torese . kavealj szeni a verzes. aorta. ez aktiv verzesre utal. melena. keresztcsonttores omhat6. arteria subclavia. .gegeseriiles· J?rq~c:hu~ karcinoma. -. ezt megfelel6en ellatni es olyan gyorsan orvosi segitseget hivni. Medencetores . felismernie a shock-ot. perforacio. ez altalaban az als6bb szakaszok verzesere utal. 91 .Verzesfajtak.. veromlenySotet. aorta disszekcio . .'Maj.J"Tye16tsoseriiles 'lNy~Jo~s6Y'Hqverzes Tia9hea. altalaban a bels6 verzes gyanuja akkor merul fel. '::Qyomor. Jelek. ha a beteg lathato. cystak. fekelyverzes (tulajdonkeppen . Feszes. '_~ agyerek serulese. gyorsan csak lehet.~ . verzes terulete felett. subclavia. Bordai:otes. "Combcson ttores. nyelocsti verzesnel friss piros. gyomor. gyomor vagy patkobel verzes eseten sotet. Egyeb jelek koze tartoznak az alabbialc Veres kohoges vagy verhanyas. ovariumok. Ellatas rzes AzESNY-nak kepesnek kell lennie eszlelni a belso verzesre uta16 jeleket.fu. ez izomvedekezes. -_':. lepserules . A hasfal feszesse valhat a serules.~ .. amilyen . extrauterin terhesseg (EUG) kijJs6 m6don verny- lrtws Hosszu csoves csontok.ihtetcostalis ".. vena Tiici6seiti16s cava. buzos szeklet. : Iabhati Mivel a verzes a shock egyik kivalto oka. A bels6 verzes korrekt kezelesehez termeszetesen gyogyszerek. verzescsillapitas.Y¢tZ~S.. shock MeHkas 3bockot . agai . Toresek koriili duzzanat.raortaiv -. mint a shock-ra utal6 jelek es tunetek. alkartores . vagy '. h61yag . vena cava Nagyerek betegsegei.--. Ha verhanyaskor elenkpiros vert latunk. csak orakkal._.

sipolo stridoros legzes - nla! latni v pump. r SZBle rnarad nern lr A Jellemzok Ego. szteroidok.yl. 1 g.ilni. etelek. pI. Ilyen okok a vervesztes. Barrni shockot okozhat. nagy verzes. A behatolas vagy csipes helyetol fuggetlenul garat. eges. A beteg eletet csak a gyors orvosi segltseg. egybefoly6 csalankiutessel. A behatolas vagy csipes helyen duzzanat.. perfuziojat. ha nines azonnali hatasos segitseg gyorsan halalhoz vezet.r"" 1:. shock --elkezdese Fullad. Verzesfajtak. ami csokkenti a szovetek verataramlasat. Igy a szervezetben relativ volumenhiany alakul ki. verzescsillapitas. ami az oxigenszallitashoz szukseges vermennyiseget csokkenti. Folyadekveszteseg nelkul is SHOCK fejlodik ki. belelzarodas. A shock es verzes felismerese es ellatasa elsodleges feladat a surgossegi ellatas soran. mely. Eszrne: Kcring Az ESNY feladata A shock felismeresees Segitseghivasl kezelesenek Shock A shock nero betegseg. Kezeles nelkul ezek . gege duzzanat. A ! ujrael Sziv el A sziv szfvritr «crmg: d ZefVE Keringesi elegtelenseg Centralis Hal szfvfel . ami a szervezet arteriainak. 92 . huzo.a folyamatok igen gyorsan zajlanak es a beteg halalahoz vezetnek. vagy hypovolaemias I ~ r·4j--ngtf ldil be . Mindket oldal Jobb szivfel Jotndulatu mtilo Kollapszus Periferias Rosszindulatti.euoi E~bhen Allergias vagy anaphylaxias shock f Barmilyen allergen. Gycng. Progressziv Shock A shu! Progfe ESl'~'/· E>:ck Cl Folyadekveszteses. novenyek. allergias reakci6. hanem k6ros allapot (folyamat). A shock jelek es tunetek egyiittese.etel Gyors. vagy Iassithatja annak eletet veszelyezteto mertekii kialakulasat.stb.A folyadekveszteses shock lenyege vervesztes vagy mas testfolyadek vesztese. ' A lag:_} Sapad . Azonnali kezeles rnegallithatja a folyamatot. E Alacso cr. Ellata A gyo iv. Di· B:radj iv. ersztikitok adasa mentheti meg. szervek rmikodese elegtelenne valik. a szovetek. index E asabh szaforr "b . voros b6r.-.) ~~. viszketo. mivel az erpalya befogad6 kepessege tobbszorosere novekszik.t!::~ Kapill. az errendszer terfogat valtozasai. ami a test szoveteinek oxigen hianyara uta1. pl. gy6gyszerek. . gy6gyszerek. csokken az energia ellatas. Szoveti oxlgenizacio nelkul romlik az anyagcsere. rovarcsipesek hatasara az ana erzekeny szervezetben tulerzekenysegi reakcio indul be. z. I ~ J tur. Legzesi nehezseg. arteriolainak kitagulasahoz vezet.

am ely kezeles nelkiil halalos. Alacsony vernyomas. gyenge pulzus. lahoz H L i. feIs6 vegtagokon . biztositsunk szabad l~gutat. Gyors. Jegyezziik meg! A shock progresszfv folyamat. A nyaki venak osszeestek.'Kesziiljiink fel . :: Sapadt vagy livid bor.. (' d Agyorsasag eletmentol Hivjunk scgttseget! Ha van. Atagult venak jol lathatok a nyakon. a verkeringes csak nagyon lassan vagy egyaltalan nem ter vissza. barmi is legyen a kivalto ok.250 mg Metylprednisolont Iv. ~i ~ ~ A SZ!V pump a funkciojanak elegtelensege.?kaig feher marad.alig tapinthato pulzus. fuldoklas Gyenge. Az ESNY-nak gyakorlotta kell valnia a shock jeleinek es tiineteinek felismereseben. Ez egy ideig segithet. . Szfvizom betegseg. ha egyeb tunetek hianyoznak.6jraelesztt~sre. a pulzus 100/perc felett van.. a keringesbe kilokott ver mennyisege csokken.6. etta )gy~ 93 . lik ki. . a venakban torlodik aver. azonban egy id6 utan a SZ!V farad es gyengul. Kapillaris visszatelodes. beleertve a szivizom oxigen igenyet nem elegiti ki. ez legkifejezettebb a nyakon. Fulladaserzes. Keringes-legzes leallas. . ujjbegyek. Ezek a jelek ugyanazok. . l-nel magasabb ertek sulyos. i t A shock tiinetei Progressziv. Ebben a fazisban a vernyomas 100 Hgmm alatt. shock hatalarasa Ellatas .S-nel magasabb pedig 1-2 oran belul visszafordithatatlan karosodast jelenthet. Valoszimileg az ESNY -nal nines vernyomasmero ennek ellenorzesere. Sulyos shock-ban a rossz venas telodes miatt szinte nem '}:l<itni venit. a venas reszben aver torl6dik es rnindez a szovetek. Nyugtalansag. Ha a korrnoket megnyomjuk. meg akkor is. SI = pulzusszam : vernyomas.:Bradycard betegnek keringes osszeomlas jelei eseten. ami iyagc- va. amikor a 'pumpafunkci6 hianya miatt a szlv venas telodese romlik.Kivetel a kardiogen SHOCK. Keringes legzesleallas eseten azonnal CPR30!2! . l.': . de j6 tudni. (Onmagaban nem megbizhato jell) .: z :. Az ajkak. a beteg parametereinek valtozasait folyamatosan kell figyelni. Shock eseten""a kormok alatti b6r s. zarra ainak. periferias keringesi elegtelenseg. vagy kardiogen shock t' --"l - I. Az ESNY gyors es konnyen elnyomhat6 pulzusi rapinthat. lassan Iv. Eszmeletvesztes.vagy 125. . Sziv eletet vetek ltoza- !: eredetfi.1-". Alapveto oka az oxigenhiany es szimpatikus izgalom. A shock index egy fontos parameter.Verzesfajtak. hogy a SHOCK egy kesobbi fazisaban a vernyomas esik. verellatasi zavar.I. mg Tonogen higftva. . . A'beteget probaljuk megnyugtatni. billentyii betegseg miatt a SZ!V osszehuzcdasanak ereje gyengul.SHOCK-ot. Minden nyugtaIan beteget vizsgalni es figyelni kell SHOCK iranyaban. nyelv kek szine sulyos oxigenhianyra utal. adjunk Caleimnscot 5-10 ml '.Di-AdresonE-Aquosumot 25-100 mg IV. normalis esetben r6zsaszfn ·szfne nehany pillanat alatt visszater. normalisan 0.1ik.mi az eges. Az oxigenhianyt a SZ!V gyorsabb rmikodessel probalja kompenzalni. mellkason. szfvritmuszavar. verzescsillapitas.

vagy egyeb legzesi zavar. : j A_ sl Ok: Al< Ex Eszmeletlen beteg eseten Eletjelensegek vizsgalata M. Magaba roskadt.: ') . de a sulyos shock megelozhetd' A_zESNY ha nem is tudja teljesen megallitani a folyamatot. tulmelegiteni sem szabad! Ne itassuk. diderg6 betegnek nagy az energia vesztese es az oxigenigenye. fokozza a fajdalmat es az oxigenigenyt. betegsegtunetekkel foglalkozzunk. azt az erzetet keltve. A folyadekvesztessel aranyosan a beteg szornjusagrol panaszkodik... eszkoz nelkuli es eszkozos legutbiztositas Verzescsillapitas. serulesekkel. ezert csokken az oxigen igeny. hanyas. kezelnunk kell ezek szervezetre gyakorolt kovetkezmenyeit is. Polcoljuk fel az also vegtagokat. Hanyinger. Segitseghivas. ha a legutbiztositas maskent nem megy Segitseghfvas! Egyeb serulesek. hanyast valthatunk ki.ha szukseges. Eg . a verzest.. Sulyos shock jele. atjarhato Iegut. apatias. Szabad. A SHOCK sulyosbodasaval a beteg aluszekonnya. baton fekvf betegnel! Also vegtagok felpolcolasa vagy 'Irendelenburg helyzet Stabil oldalfekvf helyzet letesitese. Noveli a szivbe bearamlo ver mennyiseget. Komoly orvosi beavatkozasok szuksegesek. ABC 30 kompresszi6 . verzescsillapitas. Oka az oxigenhiany. Minden szemelygepjarrmlben van kotszer. nyirkos nor. . de lehet nehez vagy kapkod6. Kivetel a szeptikus es anaphylaxias shock. Ne csak egyes sebekkel. Ha barmelyik elegtelen. 'Iartsuk a testhdmersekletetl Reszketo. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. beteget! Hanyingert. ha az egesz beteget kezeli. :r. Oxigen. Hfivos. Szomjusag. annak progressziojat. Csokkenti a fajdalmat. az alap ujraelesztes szabalyai szerint jarjunk el.. Ezen kivul az osszes elsosegely-nyujtasi praktikat keszenletben kell tartanunk. az eszmeletlenne valo beteg aspiralhat. Az eszrneletlenseg igen kesci jel.Verzesfajtak. shock . ami nagyon rossz elojel. ne etessiik a serultet. verzesek ellatasa. Jegyezzuk meg! Eloszor a szotlan betcget reszesitjuk e16nyben a harsanyan panaszkodoval szernben.Jc Szabad h~gutbiztositasa es fenntartasa Legutbiztositas eszkozzel vagy anelkul.. Fineman banjunk a beteggell Durva mozgatas ujabb seruleseket okozhat.< EHatas Az ESNY nem tudja a shock-ot visszaforditani. mintha a vervesztes kisebb mertekti lenne . (minden ment6aut6ban van.) Toresek rogzitese.- Feluletes legzes. es ujabb seruleseket is megakadalyozhatunk. ez az autotranszfuzios helyzet. A eel a kihiiles elleni vedelem. eszrneletlenne valhat.2 befujas! 94 Pe 11". ezert altalaban nem jellemz6. " 'i. ami altalaban gyms. szotlan beteg. ha van. es alkalmaznunk . sulyosbodasanak gyorsasagat megakadalyozhatja.

ho. Eszmeletlen betegnek ne emeljiik a fejet! odik.zekonnya. ami az ijedtseg miatt is lehet gyors. akkor a shock egyes fazisait latjuk. acid6zishoz. A shock kialakulasa az egesz szervezetet erinti. kulonbozo kornyezetben. Shockos betegnel eszlelt fejseri.pancreatitis kiterjedt izomserules egy 1.es kisebb shock. mas-mas iiton de ugyanugy szoveti pernizios zavarhoz. Ugyanigy nem egyertelmti a pulzusszarn vizsgalata sem. Nem all modunkban az alapismeretek reszletezese. sejthalalhoz vezet kulonbozo kezdeti okok ehe.iere.~ ~. A shock kialakulasa egy barmilyen karosit6 behatasra adott tulmeretezett komplex reakcio sorozat. sejtek mernbranfunkcioit. shock jeie. Ne torjuk meg a nyakat. majd a folyamat vegen definitiv sejthalalt okozva a szovetek pusztulasahoz vezet. volumen es az erpalya befogadokepessege kozott. gyakorolt -szenletben gen igeny.A.Excessiv folyadekvesztes (hanyas. !:}&lszervezetszarnara elveszett folyadekmennyiseg) ~. Ha az eszmeletenel leva betegnek fejseriHese van. az A shock csoportositasa Hypovolaemias teraranytalansag az iniciaki okok szerint: a csokkent erpalyan beluli folyadekmennyiseg. hugyhajtok. kb. ezert utalunk egyeb tan. t: • A shock korelettani vonatkozasai A shock-folyamat alaposabb fontos a norrnalis elettani szervezet folyadek. bels6!) ~.kutverzes {kulso. ~~68 ! 95 . A . . a folyamat alatt a beteg vernyomasa mar lejjebb volt. ez csokkenti a koponyaiiri nyomast es megakadalyozza az agy duzzadasat.Nagy mennyisegti p6tolatlan vizeleturites (diabetes.Verzesfajtak. megismeresehez es megertesehez elengedhetetlenul parameterek. a keringes. korabban magasabb vernyornasu egyennel. hasmenes) . It. 6i jel. a felismeres gyakran nehez. felszivodni nem kepes.~P. ha elindult. A tipikus klinikai kepet nern min dig latjuk. shock nehez vagy I. hypoxiahoz.praeshockos allapot" tehat a valosagban azt a korulmenyt jeloli. li a szivbe . elektrolit es sav-bazis egyensulyanak ismerete. Lenyege az intravascularis Oka lehet <:. vagy akar kornpenzacios vernyomasemelkedest is. az alar 8~au1na. fokozza a vesztese rbadl unk ki.>Megfelela potlas nelkuli massziv verejtekezes ~.f:~B:eielzat6das (a belekben elkulonult.egakadalyrulesekkel. de jelezheti a szimpatikus aktivaciot is. Iegzes uruikodesenek es a zasok szuk'lJ' en megaui.Hes biztosan polytraumatizaciot jelent. 'veseelegtelenseg ('4imetikus fazisa) . Ok nelkiil nem indul el a folyamat. fgy szabad a venas kiaramlas. mely erinti a szovetek. 300 -ig ernelhetjuk a fejreszt. A helytelenul "praeshockos" allapotnak nevezett klinikai kepet altalaban a shock kompenzacios fazisanak kezdetere alkalmazzak. A beteg norrnalis 110170 Hgmm vernyomasa jelenthet relativ hipotoniat pl.es szakkonyvek ide vonatkozo anyagara. agyoedema kialakulasat. I }'ejseriih~s F6jserulesral IDaI' sok sz6 esett.eritonitis. verzescsillapitas. a szovetek anyagcserejet. harsanyan . a leend6 serult a szaguldo karnion elott all. igen nagy mennyisegti. A beteg parametereinek folyamatos kovetese szukseges az ertekek valtozasanak es a beteg allapotrornlasanak felismeresehez. ezert . . amikor pl.

anaesthesia) Gerincvelo serules Agyi vascularis tortenes Metabolikus. tuladagolas.' l i. rapid vernyomascsokkenessel. (exsudatum. Az eletmenteshez azonnali besvatkozas szukseges! Deko !) ~. ezert a circulus vitiosus spiral felgyorsul. 1 • " 96 . shock . AMI Szivizomgyulladas Akut billentyii elegtelenseg Szivizorn ruptura Septum perforacio arrhytmia . ritmusa vagy hibas billentytifunkcioja miatt. az egyes jelensegek egymas hatasat rontjak. bradycardiaval. ritkabban Gram pozitiv bakterium. progressziv vazodilatacioval.haemodinamikai zavart okozo ritmuszavar (brady-. mely . A folyamat egy ponton tul irreverzibilisse valhat es a shock klasszikus tunet egyutteset mutatva halalos vegCi korlefolyast idezhet elo. szapora pulzus es legzes. k6ros rmikodesehez vezethet.vagy nagyverkor aramlasi zavara sziikulet vagy elzarodas szivfunkcio es folyadekegyensuly mellett. Pericardium tamponad.Kardiogen shock Pumpa funkci6 elegtelenseg a sziv osszehuzodasanak csokkenr ereje. nyugtat6. borjelensegekkel. toxikus Mellekvesekereg-eiegtelenseg Anaphylaxis Allergen hatasara beindulo komplex reakcio. Laz (ritkan normalisnal alacsonyabb testhornerseklet).: . kabitoszer mergezes. tulkompenzaciobol eredo circulus vitiosusok eredmenyekent a szovetek. verzescsillapitas. valamint megfelelo folyadek bevitellel. gomba okozta infekci6. Oka legtobbszor Gram negativ bakterium. megtartott A kor Ug2 Szrvl Szin: A k( tat6( Distributiv shock /\2 intravascularis volumen erpalyan beluli atrendezodese Neurogen SHOCK Gy6gyszer indukalta (altat6. tachycardia) A SIHJ Komi ~: kor k Obstruktiv shock A kis.Verzesfajtak. a kapillaris keringes redistribuciojaval. sot egyes esetekben vazopresszor kezelessel .szamos kompenzacio. szervek oxigen ellatasi es felhasznalasi zavarahoz. gegeoedemaval es bronchus-bronchiolus szukulcttel.~_! Szeptikus shock A szepszis a szervezet in:fekci6ra adott sziszternas gyulladasos valaszreakcioja. Az anaphylaxias reakcioban. verzes) Feszulo ptx vagy pozitiv nyomasu lelegeztetes Pulmonalis embelia Bal pitvari golyo-thrombus Aorta disszekcio miatt. szerencsetlen esetben egyutt van jelen szinte minocgyik inicialo faktor..~ ! . virus.

az agy.-. valtozasok folyamatos rnegfigyelese. ezert a SZ]V oxigen igenye is fokoz6dik. pl. A keringesbol ily modon kirekesztett szovetek oxigenellatasa rornlik. adrenalin kiaramlas.. amikor a vernyo. az ag-j perfuziojanak biztositasara. vagy dokumentacion "J". az erpalya kit61tbttsegenek csokkenesehez es vernyomaseseshez vezet. Az utobbi kornpenzacios mechanizmusokat indit be a vernyornas rnegtartasa celjabol.es oxigenellatasat. a SZ!V munkaja fokozodik.betegek tobbsege ebben a "klasszih. hypoxia es kovetkezmenyes acidozis alakul ki. hii -os. A hypoxias es acidotikus sziv o:gyengi. savviszonyok. A szfv teljesitmenye csak nagyobb munkavegzes mellett nem csokken jelentosen. A kezdeti jelek es tunetek minimalisak. intenzfv 97 . scm rendezheto hipotenzio. (Lazlapon. elcsettseg. Csak az intenziv szlmpatikus tonusfokozodas es eroteljes adrenalin kiaramlas kepes a vernyornasesest megakadalyozni. az agyi verellatas csokkenese miatt a beteg kezdetben nyugtalan. A hypoxianak stagnacios kornponense is kialakul.szervek.kornpenzalo mechanizmusok elegtelenek az eletfontos . A vernyomas meg nem csokken eroteljesen de a diasztoles ertek ernelkedese tnegfigyelheto. a megfelelo beavatkozas ekkor a leghatasosabb. az osszehuzodas ereje no.m:ii. A vernyornas zuhan. mely ekenta e ez vezers tunet ~ Gram . a venas bearamlas csokken. . Ez sajnos csak a periferias keringes rovasara valosulhat meg. legzes.'.s 100 alatt. shock kep. a sziv teljesitmenyc. izgatott. a 5Z!V hatasfoka romlik. A szisztoles ertek rninimalis csokkenese es a diasztoles ertek emelkedese miatt a pulzus amplitude besztikul. varhato halalozas igen magas.ifekcio. A )". Dekompenzacios fazis 1ylm::.lH~Ssel.~ legzetes "halaI-kereszt"). romlo mentalis verzescsillapitas.Verzesfajtak.'~abnizolva a vernyomas eses es a szivfrekvencia emelkedes keresztezodese a jel'. .'.il es az eddigi tisztan periferias keringesi elegtelenseghez centralis is tarsul.ias faktor. A regebben hasznalatos SHOCK-index is ehhez a fazishoz dik. zelessel Tovabbi volumenvesztes eseten a keringes centralizalodik. rnegtartva az eletfontossagu szervek. a szivfrekvencia fokozodik. a szivfrekvencia pedig 100 felett van. kesobb apatias. periferias metaboliku .hesia) vazodi~. a keringesi ida nyulik. a szfv megfelelo ve1'. a keringe i percterfogat it fokozott munka ellenere is csokken. aminek rendkivul nagy prognosztikai jelentoseget tulajdonitottak. Mai techdiagnosztikai es monitorozasi lehetosegek mellett a vergaz-parameterek.<1 vagy A shock fazisai: Kompenzaci6s vagy szimpatiko-adrenergias fazis Verzes vagy folyadek vesztes az intravascularis volumen csokkenesehez.lls" fazisban kerul felisrneresre. A allapot az uralkodo . A beteg bore marvany rajzolani. kovetkezmenyes ertonus fokozodas A keringo vermennyiseg csokkenesevel tovabbi eroteljesebb kompenzacio folytatodik.'. cianotikus. ugyanis a periferias erek sztikuletevel a keringes a centralis teruletekre rendezodik at. a. Mivel a .ontjak. ez tulajdonkeppen stressz reakcio. :artott A kompenzalo mechanizmusok Legzes frekvencia es legzesi percterfogat emelkedes Szfvfrekvencia es keringesi percterfogat emelkedes Szimpatikus izgalom.

Shock-tude Legjellemzobb a kapillaris rnembrankarosodasok. ezen feladatok energia hattere nem biztositort. s jrekbol kiszabadult kalium es a mitochondriumokbol. amely lelegeztete t igenyel. Mikrothrombusok alakulnak ki. a lokalisan "besllrusbd6" ver voro: vertestjei penztekercs-szenien osszecsapzodnak. alveolaris oedema. ki. lysosornakbol felszabadulo enzimek tovabbi toxikozist es szovetelhalast okoznak. az ATP kepzodest. Heveny legzesi elegtelenseg alakul ki. Szervkarosodasok: Shock-szfv A hypoxia miatt brankarosodasok zivizom i chaernia. A viszk6zusabb ver coagulacios hajlarna fokoz6dik. Perikapillaris oedema kepzodik. atelektazia kepzodik.z eilialt szovetekbol. ami jelent6sen csokkenti az energia. A szokasos 36 ATP helyett c ak _ ATP kepzodik. tubularis nekr6sis alakul ki. A helyi _zo 'eti perfuzio ezzel egleg lehetetlenne valik. disszerninalt intravaszkularis coagulacio. A. majd ARDS. ezert a mernbranok permeabilita a megvaltozik. folyadekok. intersticialis. A vizeletmennyi eg sokken rnajd a vern 'omas 70 Hgmm ala sullyedesekor megsztinik uraemia jel m tezik. Mivel a membran-funkciok alapja az aktiv transzport. maid felhasznalodaso veralvadas i zavar. elektrolitok es feherjek szarnara szabadon atjarhatova valnak. infarktusok alakulnak miatt perikapillaris mikro-verzesek keletkeznek. sludge kepzodik. permeabilitas valtozasok miatt kialakult perikapillaris. A mem- Shock-vese A perfuzio csokkene miatt a vese-keregben ischaemia. Az edemas alveolusokban hialin-mernbran 98 I . DIC alakul ki. nekr6sisok.Membran-karosodasok Az oxigenhiany miatt anaerob glikolizis folyik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful