Az ujraelesztes

A kiterjesztett ujraelesztes

Mi leh,
e

Chain of survival
"
e

Ha ezel a szfvir arninek erekber beultet: H: rn soran h ritrnuse amit te okozha adat, p dezesc.

A kiterjesztett ujraelesztes ABC·je.
A mar hasznalatos cardio-pulmonalis reszuszcitacio (CPR) helyett Safar javasolta elsokent a cardio-pulrnonalis-cerebralis reszuszcitacio (CPCR) kifejezest. A cerebral sz6 mindenkit ernlekeztet a legfontosabb celra, a beteg agyanak megmentesere, hogy az inzultus utan a beteg a Ieheto legjobb agymtikodessel terjen vissza. A cerebralis reszuszcitacio csak akkor lehet sikeres, ha gyorsan visszaall a spontan keringes es legzes. Az eredeti Safar fele A,B,C (Atjarhato legut, Befuvas, Cirkulacio) kisse atdolgozott ertelmezesben, de tovabbra is ervenyes alapelv. D,E,F (Definitfv terapia, EKG, Fibrillacio-defibrillacio), G;H,I (Gondolkodas, Human mentacio, Intenziv utokezeles),

~

I: IN
idoszal A kite] intenzi hat m utokez tartasa funkci Az ala fontos ujraek

D: DEFINITIv TERAPIA Jelentese szerint meghatarozott terapia, megfelelo gy6gyszerek bejuttatasa a megfelelo intravenas iiton. Magaban foglalja a venabiztositast, infuzio bekotest, megfelelo gyogyszerhigitasok kesziteset es beadasat, azoknak korrekt dokumentaciojat. E: EKG Az EKG keszitese a protokoll helyezesevel, csatlakoztatasaval keszul. F: FIBRILUCIO MEGSZUNTETESE szerint a defibrillator talpainak betegre

- DEFIBRILUCIO melynek automata A hag 1. 2. 3.

A kamrafibrillacio megszuntetesere val6 eszkoz a defibrillator, valtozatait rna mar szeles korben hasznaljak az ujraeleszteshez,

G: GONDOLKODAS! El kel1 gondolkodnunk, pontosabban nagyon gyorsan vegig kell gondolnunk, hogy a szivmegallas hattereben van-e valamilyen visszafordithato ok, aminek korrekciojaval, kezelesevel sikeres ujraelesztest vegezhetunk. 52

Az ujraelesztes Mi lehet a szfvmegallas oka? • Agyi er katasztr6fa (Stroke) • Kihules .

Fulladas
Traumas szfvmegallas

• • Aramutes, villamcsapas • Akut miokardialis (szivizom) infarktus (AMI)
Ha ezek kozul valamelyik azonosithato, azonnali specifikus terapiat kell kezdeni! PI. a szfvinfarktus miatt bekovetkezo hirtelen halal az egyik leggyakoribb halalok, . aminek rna mar letezik hatasos kezelese, megpedig a koronariakban (szivkoszorus erekben) elzarodast okozo verrog feloldasa, a trornbolizis, vagy koronaria tagft6 stent heultetese, vagy a sztik koronaria szakasz mtitetes athidalasa,

. ,

e

H: HuMAN MENTAcIO Soha ne feledkezziink el a betegroll A reszuszcitacio soran hajlamosak vagyunk a standard tevekenysegekre, pi. venabiztositas, intubacio, ritmuselemzes, a helyes gy6gyszerek beadasa, mikozben azt kellene figyelnunk, hogy amit teszunk a, bete~n~k j6-~? Atjarha~6k-e ~ It~gu~ak, .~atasos-e a leIegeztetevs, mi okozhatta a szivmegallast, rm lehet a hiba, mit felejtettunk el? A rengeteg muszer, ad at, parameter, eszkoz es cso kozott a BETEG HOGY VAN? A k6ros ertekek rendezese, a mtiszerek beallitasa mellett mit tehetunk meg a betegert?

I: INTENZiv UTOKEZELES A spontan keringes es legzes helyreallasautani idoszakban haladektalanul folytatni kell a rnegfelelo beavatkozasokat es kezeleseket, A kiterjesztett iijraelesztes a szivmegallas utani harmine percre fokuszalodik, amikor inter.r'v monitorozasra altalaban nem kerul sor. Az ezt koveto peri6dusban m6d nyilhat intenziv hemodinamikai, vergaz es anyagesere monitorozasra, Az intenziv . utokezeles magaban foglalja az agyi metabolizmus es verataramlas egyensulyban tartasat, a globalis szoveti hipoxia kovetkezmenyeinek kezeleset, a normalis szervfunkciok visszaallitasat. Az alap ujraelesztes celja a hatasos mesterseges ventillacio es cirkulacio reven az eletfontossagu iszervek, szovetek eletkepessegenek fenntartasa, mig a kiterjesztett ujraelesztes megkiserlivisszaallitani a spontan keringest es legzest.

;e
~

A hagyomanyok szerint a kiterjesztett ujraelesztes beavatkozasai; I:l deflbrtllaclo,
·eridotrachealis intubaciri

3_./a~ iqiiaveIias· gyogyszereles;

es
53

Az ujraelesztes

A felnott kiterjesztett

ujraelesztes

gyakorlata

(A~ALS)

Kiiithett
Felnottel megeloz (SVT). Keringe majd le Segitseghfvas, ujraelesztd team ertesitese

A kiterjesztett ujraelesztes e gyseges algoritmusa

Ebresztnetetlen?

Szabad legutbiztositas . Eletjelensegek vizsgalata

1

I

_

..

CPR 30:2
Defibrillator/monitor felhelyezese ~ Kiiitheto VF I pulzusnelkuli VT Ritmus ertekeleseNem kiiithetO PEAl Aszisztolia

Ahogy ( dokat e: egyszer Anelkul sziokat

I

A legtob visszater cios aszis Azonna masodi cig, maj harmac cig - AI

CPR alatt
1 Shock 150-360 J blfazisos vagy 360 J monofazisos
I-


• • •
• •

~ Azonnal

CPR 30:2 2 percig

Visszafordithat6 okokat korrigalni Elektr6da pozicio es kontaktus Intravenas lit Legut, oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron, atropin, rnagnezium

VF/VT,
Azonnal

CPR 30:2
2

."

percig

HaaCP a pulzus teresene Barmil' Ha a be Ha a be valt, L.

Visszafordithat6 Hypoxia Hypovolaemia Hyper/hypokalaemia Hypothermia

okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia

54

A kerir adjunk minden

I

)\zujraelesztes

Kiuthetd ritmus (VFNT)
Felnottekben a keringesleallas leggyakoribb oka a kamrafibrillacio (VF), atnelyet megeloz egy kamrai tachycardia (VT) illetve akar supraventrikularis tachycardia (SVT).

Keriiig~~Ie411~sk()fa~9)lIi~ii'~egttt~getIl_ivuIik, 'niellkas~kQuJ.Prt:S siiok~t
majQlile~.:.~,.. .. ·,e.:_-.,.~.;u,.·,,_'.:n ,.;.z"",· ...f'·3,o:2 l
".t.,,•..

.

"~, :'i~~:::,_;X~"

"

,

,~tanih;ar .....: ..' -r.c .._':..-~:
~",,'

...•.",;:~,~~c

-inditunk,

":;:~:.~'. :. . , .:

eAlegt6bb sikeres defibrillacio eseten sines tapinthat6 pulzus, illetve regularis ritmus visszateresekor a mellkas-kompresszi6k nem emelik a VF kockazatat. Post-defibrillaci6s aszisztolia eseten a mellkas-kompresszi6k VF-t indukalhatnak, ami kiutheto,

Ai~p*~I:~iR:t·foIY~t(U.U.k,fp~f~ii:-~aj~:~li~poiii~i.;~\IriQ~it~rt~,.Ha k~ll.. 'WNT
cig~~!ii_ajd ,el~en.oriz!liikaritmust:lIa::VFIW •. ~.·.·~,·'·~"_l_·. d,t.tl.3.:-:it.·.·.·.::_e.o.~.~:i.c.n.:._·'~ .. .. __ :T~ .. ...:••.·..g ..::~._.].t..a.·.-.c.·.J.!.;.:n~;_ ..••. ~_.~.:..b.·.·..;._:~.I.~_·•._·a.-.. : ~.. ~ __ ..-.~-:: ...f.-.~
mu,_.'.-.•..·.-.'~ .••.

niM~~,!J{:v.te.s;; .(1~O~3;60: t·b!f#isq$,y-a~i3§Q.J,m~)IfQf;i~is9~)_~~P~4~I.cPRper2
adrellalln.ta4111!k,-1(
.·';~otvetleniila

··,!"_..•. •..

z~:c_·,··,!~ ...

P,k __ ..

~~>

-t;•

~._

__

;;

_;~

.•

,._

S.c·.Q:;;~!~O:l1::~;~~~;;,~
~,~~diksbo~~elot~l!.ti;;f;j.,ZI·~~?,~
(PEA)
-

Ha a CPR alattregularis a pulzus ellenorzesere,

ritmus visszater, ne szakitsuk meg a mellkas-kompresszi6kat hacsak a beteg nem adja a spontan .eletrmikodesek vissza-

teresenekjeleit (stV).

55

A Iaringoszkopiat (a hangres feltarasat) a mellkas-kompressziok megszakitasa nelkul kell megkiserelni egy technikailag felkeszult szernelynek. es a mellkas-kompressziokat meg kell szakitani a lelegeztetes idejerel (a) Az A: In1 b6 cit SZ( Pe SZ! h3 ! . A lelegeztetest folyamatosan. es megfeleloen rogziteni. ha azt megfeleloen kepzett es jartas szemely vegzi. ha nem sikeriil. de figyelembe kell venni. de' csak akkor szabad . ezert sokszor szokik a levego. Az intubacionak nem szabad 30 masodpercnel hosszabb ideig tartania. Ha pulzus tapinthato. Korrekt intubacio utan ellenorizni kell a tubus helyzetet. Elfogadhat6 eszkozok a Combitube es a laryngeal mask airway (LIVIA). lO/perc legzesszammal vegezzuk. B. Pc.Jelegeztetes Maszkos-ballonos lelegeztetes soran a cricoid porc nyornasa egy megfeleloen asszisztens altal rnegelozheti a gyomortartalom passziv regurgitaciojat. kezdjunk post-resuscitacios kezelest illetvepost resuscitacios arritmia kezelest. Ha regularis ritmus visszatert keressunk pulzust. kohoges. b. arcmaszkos lelegeztetesre kell visszaterni. azonnal folytatni kell a CPR-t. Ha a tub us rendben. A Combitube 56 osophagealis. nem allunk meg a lelegeztetesre.Az ujraelesztes Ha a CPR soran az eletmukodesek visszaternek (mozgas. intratrachealis pozici6ban p . normal legzes) ellenorizzuk a monitort. hogy tomitesuk nem eri el az intratrachealis tubus minoseget. jartas A trachea intubacioja a legbiztosabb legutbiztositas. megkiserelni. Ha nines pulzus azonnal folytassuk a CPR-C Legutak. felfujni a cuff-or. illetve . Intubacioban jartas szernely hianyaban alternativ legutbiztositasi eszkozokis alkalmazhat6k. folyamatos mellkas-kompressziot vegzunk 100/ perc frekvenciaval. re ac se m C2 v~ Ii: el A II a II a a.

. a behelyezes technikaja b. ha centralis kaniilbe adjuk. vagy hasznaljunk nagy volumenben higitott oldatokat. es szamos komplikacio forrasa lehet. I e Altemativ gyogyszeradasi Iehetfisegek Intraosszealis fit.es joval biztonsagosabb. illetve mi is lenne a pontos dozisuk. Altalaban dozisuk magasabb. Periferias vagy centralis intravenas gyogyszeradagolas? Barrnilyen venas utat biztositani kell. Ha a betegnek nines centralis kanulje. A keringes hianya miatt az izombol es a bor alatti kotoszovetbol nem jut a verkeringesbe. kozvetlenul az intratrachealis tubusba is adhatunk bizonyos gyogyszereket. de az alkalmazott szerek plazma koncentracioja bizonytalan. Gyerrnekeknel elterjedt es ma mar viszonylag kozismert gyogyszeralkalmazasi tit.. A gyogyszerek keringesbe jutasa gyorsabb. ha az meg korabban nem lett volna. a mellkas-kompressziokat sziineteltetni kellene.Az ujraelesztes Az LMA hasznalata a. hogy ezzel elosegitsuk a centralis keringesbe jutast. ezert hatastalan. koncentraciojuk magasabb. Sikeres reszuszcitaciot kovetoen a varatlanul es hirtelen felszfvodo gyogyszerek nem kivanatos szovodmenyeket okozhatnak. Intratrachealis ut. pozicionalas A gyogyszeradagohis utjai e Intramuseularis es subcutan.meg "fOSSZ venak" eseten is . sok gyogyszerrol maig sem tudjuk. Alkalmazasa egyszerii es kozkedvelt. mint az intravenasan alkalmazott 57 . mely a venas lehetoseg hianyaban felnottnel is alkalmazhato. A periferias vena biztositasa gyorsabb . Az intraosszealis minta alkalmas vergaz es say bazis parameterek meres ere is . Periferhis intravenas. a vegtagot 20 masodpercre felemelni. tehat rneglevo centralis venas kateter eseten a valasztott ut nem lehet kerde. Altalanosan hasznalt es javasolt lit. Nem javasolt. ezert a periferias lit a tamogatott. i ~ I I I I i i . A beadott gyogyszert legalabb 20 rnl fiziologias sooldattal kell beobliteni. hogy milyen mertekben szivodnak fel az alveolusokbol. A periferian beadott gyogyszereket boseges infuzios bernosassal juttassuk a centralis keringesbe. ujraelesztes saran sziirasa veszelyes.ses.Arnennyiben nines mas lehetoseg.

Atropin. kulonosen nem a korhazon kivuli esetekben illetve a spontan keringes-legzes visszaterese utan. adjunk magnezium sulfa tot. ami megfelel 2 g-nak vagy 4 ml 50% magnezium sulfatnak. Pulmonalis pangas kovetkezteben bekovetkezett keringesleallas. az azonnal megkezdett CPR. pro inj. kalium veszto vizhajtok alkalmazasa eseten. mivel a diasztoles vernyomaserteket a periferias erek ellenallasa hatarozza meg.. megis egyesek szerint "utols6 Iehetosegkent" alkalmazhat6. megfelelo bemosassal. Az ujraelesztes alapszere.Az ujraelesztes szereke es nagyobb volumenben is szukseges adni. szivtarnponad. Ha a monitoron aszisztolia vagy pulzus nelkuli elektromos aktivitas lathato. 4. pl. utan atropint adunk. aszisztolia es 60/min > lassu PEA eseten. Lidocain. pl. tovabbi 150 mg adhat6 iv.) d6zisa 3 mg /10 ml. Magnezium. vagy akar a siker gatja Iehet. az ingerkepzo vagy vezeto rendszer nekrozisa. anali. ezert a szereknek a mestersegesen fenntartott keringessel el kell jutniuk a periferiara. legalabb 10 rnl fiziologias NaCl oldatban adagolni. 3-5 percenkent 1 mg iv. illetve aszisztolia eseten a transcu~an kulso pace-makert. Antiarritmias szerek Amiodaron. 3. igen sok szovodmeny Iehetoseget hordozza rnagaban.5-1 mg iv. Bikarbonat. brutalis. tomeges legutivaladek eseten ertelmetlen a tubuson keresztul vegzett gyogyszereles. Intracardialis. bolus injekci6 forrnajaban. opcic ta ne AzA 1. tosab analt Auto A sta kor 1. de ne adjuk a lidocaint. vizbefulladas. Lidocain 1 mg/tskg adhat6. . amely ismetelheto. D6zisa 8 mmol. Natrium-bikarbonat rutinszerti adasa keringesleallas eseten nem javaso It.. A protokoll szerint alkalmazasa minden ujraelesztes eseten javasolt.1 2. A kozvetlen szivre hato szerek kitiinoen bejuttathat6k akar egy vekony periferias venabol is. ha felmerul hypomagneziaemia. Agy6gyszerbejutas ilyen m6dja rendkivul agressziv. Ha hyperkalaemia vagy triciklikus antidepresszans mergezes au 5. adhat6k. fenn. mivel felszivodasa az alveolusb61 gyorsabb. alkalmasabb oldoszernek tiinik. pI. adrenal in es lidocain i. hogy amegfelelo pIazma koncentraciot elerjek. Fiziologias sooldat helyett aqua dest. adrenalin 1 mg iv. ha nines amiodaron. az adrenalin intratracheallis (i.< 58 J. majd 900 mg amiodaron infuzio 24 orara. Ha harem shock utan VF/VT meg min dig fennall 300 mg amiodaront kell adni bolus injekci6ban. Egyeb . pl. A sziv direkt ingerlese egy injekcios nivel nem helyettesitheti a defibrillaciot. Bar rutinszeni alkalmazasa nem javitja a ttilelest. esetben. Hagyomanyosan az atropin. ami a sikeres reszuszcitacio utan komoly problemak ele allithatja az ujraeleszto csoportot. Nem javasolt eljaras. inj. A gy6gyszerek kozvetlenul szfvbe juttatasanak nem sok ertelme van. A vagus t6nust maximal-san blokko16 adag 3 mg.t. vagy nem reagalo VF eseten. Gy6gyszerek Adrenalin.ha mar adtunk amiodaront. regularis bradycardia visszateresekor adagja 0. . gesle. Ma mar remelhetoen elfelejtett m6dszer.t.. Javasolt a d6zist nagy higitasban. Ha meg mindig nem szunik.

ha nem ugy kell hasznalni ahogy van. amig a gep analizal S. Automata kiilsf defibrillator (Automated external defibrillator. Ha a beteg nem reagal. AED) A standard AED-k alkalmasak 8 eves vagy annal idosebb gyermekekre. az utasitas szerint (ateljesenautomata AED automatikusan lit) . • keslekedes nelkul kovessuk azAED sz6beli utasitasait • bizonyosodjunk meg. junk valakit AED:'ert. beteget.• Folytassuk a szobeli utasitasok alapjan Ha tobb elsosegelynyujto van. mint az arterias ASTRUP. illetve gyengerazzuk meg a beteget. ha van ilyen opci6.Az ujraelesztes fenn. de hatarozottan menete egyutt. den. • tegyuk fel az elektr6dokat. hogy senki nem erinti a. amig azAED uzernkesz allapotba nem keriil. Tovabbi alkalmazasa javasolt.:~ 4. hogy az aldozat reagal-e? Szolitsuk meg. 30:2 a BLS I :. szamitott d6zist kell adagolni. 59 .. Ha shock . kuld. A periferias viszonyokr61 pontosabban tajekoztat a meglevo centralis kanulbol nyert kevert venas ver-minta vergazanalizise. az ontapado elektr6da Ielragasztasa. Ha shock nem indikalt. • Azonnal folytassuk a CPR-t. 30:2 aranyu kompresszi6: lelegeztetessel . ha a keringesleallas hattereben ismert sulyos metabolikus acid6zis huzodik. folyamatosan addig ken folytatni a BLS protokoll szerint. 3. 1 ev alatti gyermekeknel AED hasznalata nem javasolt.indikalt. Ahogy a -tefibrillator megerkezik • kapcsoljuk be.hogy senki nem er a beteghez • nyomjuk meg SHOCK gombot. Azonnal kezdjuk a CPR-t iranyelvei szerint. ekkor vergazanalizis fuggvenyeben.a.b. 1 es 8 eves kor kozott gyermek elektr6dot es gyermek uzemmodot kell hasznalni. Az AEDhasznalatanak 1. a • folytassuk az iijraelesztest a szobeli utasitasok alapjan. hivjuk a Mentoket vagy az ujraeleszto team-et. AI~p ujraelesztes. az AED bekapcsolasa soran a CPR-t nem szabad megsiakitani.._ :~ . Probaljuk ban van a nezelodokkel ellenorizni. BLS lepesei szerint az ESNY gyozodjon meg. alkalmazasa ajanlott (50 mmol). hogy biztonsag- 2. nem lelegzik normalisan • Kialtsunk segitsegert. • gyozodjunk meg. S.

i . ~~ .1 meg atjarhatatlan? Keringes vizsgalata Eletjelensegek es/ vagy centralis pulzus Kerlnges vizsgalata . Eletjelensegek vizsgalata Folytatas szukseg szerint Gyermek lelegeztetese szajtol-szajba Mentok. ujraelesztd ertesitese..' ".I I" .. ! Legzes vizsgalata I N em lelegzik t t algi Lelegzik Stabiloldalfekvd helyzet 5 beftijas Nines mellkas mozgas. Surgossegi alapismeretek. alapfogalmak . I " i ! Ovatos ebresztes Kialtsunk segitsegert Nem reagal Reazal Megfigyeles . .: ' I . t Nines eletjelenseg 15 mellkas-kompresszio 2 befUjas CPR folytatasa 1 pereig . team Csecsem6 lelegeztetese szajtol-szajba I ~ es orrba 60 ..:i A~ ujn ! I!::: . A gyermek alap ujraelesztes gyakorlata (P-BLS) A~ i i. Iegutbiztositas ujra.

.. . Visszafordithato . Eletjelensegek vizsgalata STARTBLS .· · . ertesltese CPR 15:2 . oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron. atropin. Kliithetf VF / pulzusnelkuli VT Ritmus ertekelese " 'I Nem kiiithetf PEAl Aszisztolia 1 1 Shock 4 J/tskg vagy AED ~ Azonnal CPR alatt • • • • • • • CPR 15:2 2 percig Visszafordithato okokatkorrigalni Elektr6da pozici6 es. ' t I . . Intravenas lit Legut. '. alapfogalmak A gyermek kiterjesztett ujraelesztes gyakorlata (P-ALS) A gyermek kiterjesztett 'jraelesztes egyseges u aIgoritmusa Ebreszthetetl~n ? 1 . magnezium .Surgossegi alapismeretek. " . Hypoxia Hypovolaemia Hyperlhypokalaemia Hypothermia okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia 61 .> .. '~jtMleszto team -r $egitseghivas. Defibrillator/monitor .Szabadlegutblztositas .. kontaktus . "fel1ie~yezese {.Azonnal CPR 15:2 2 percig ...

fj " i~ reag hato until eszn mer vedc legu gyor hajj ben ellat Nag segl eszr az e azol Az : gos 62 .. Ezra fajta tudast csak folyamatos toyabhKep~es~eLes gyakorlassal lehet elsajatftanies szinten tartani. Esz A fi tesu: hetf kulv j <'I .Surgossegi alapismeretek. .. Eszn meg! egyi] funk Am korn Csecsemo mellkas-kompresszio 2 ujjal Gyermek mellkas-kompresszio egykezzel A kiterjesztett lljraelesztes·gyakorlata kifejezetten celiranyos. . osszeszokottsagot es osszehangoltsagot igenyld feladat mindaz elso ellaf6:mind a szakszemelyzet resz6fQl. igen nagyp'rediitlist. alapfogalmak Aki: letezi torek 11"SOI p az 1cgf6 ban ( A l« szok: meg.

nem ebreszthetfi. Minden eszrneletlen beteg eletveszelyben van. torekvesek az egyseges nevezektan elterjesztesere. Eszrnelet zavart okozhat az egyik felteke (hemispherium) vagy az agytorzs (retikularis aktivalo rendszer) globalis funkci6 zavara. hanem vedekezo reflexek hianyaban idegen anyag kerulhet a legutakba. hanem igen sulyos tunetegyuttes.. vagy ebresztheto es megfele16en reagalni kepes a kornyezeti valtozasokra. (aspiralhat). Az esetleges mergezes. Az eszmeletlenseg felismerese es azonnali ellatasa elsodleges fe1adat. A kivalto okt61 fuggetlenul meg kell tenni azokat a lepeseket. amelyeket altalaban encephalopathia-nak vagy megvaltozott mentalis status-kent is emlegetnek. Eszmelet kifejezes alatt azt ertjuk. Nem onallo betegseg. Nagyon sok betegseg progresszi6ja vezet eszrneletlenseghez. illetve lehet zavartsag es agitaclo mas neven delirium. legutjai elzarodhatnak. gyorsan zajl6 folyamat Eletveszely Az eletveszely elharitasa utan sor keriilhet a kivaltri ok tisztazasara 63 . nem csak azert. Ez nem allapot. Ennek a jelensegnek talan a legf6bb oka. vagy nem a' szokasos m6don reagal es kontaktusba nem vagy csak korlatozottan vonhat6. legzesi-keringesi elegtelenseghez. ermtesunkre vagy fajdalomingerre nem reagal. amelyek a beteg eletkilatasait javitjak. Az eszmeletlen beteg nagy veszelyben van. hanem gyorsan zailo folyamat. vagy k6ma. Eszmeletlennek nevezzuk azt a beteget. mert alapbetegsege ilyen sulyos fordulatot vett. e Eszmeletlenseg A foldon fekvo beteg szolitasra nem valaszol. es a szakmajaban jartas szakdo1goz6t. hanem . Ezek kozott az elnevezesek kozott nagyon nehez e1igazodni. ez az eszmeletlenseg. agyserules stb. a sok hasonl6 kifejezes. Eszmeletlenseg: Nem ebresztheto Kontaktusba nem vonhat6 Sulyos betegsegre utal6 tunetegyiittes N ern allapot. vagy hason16 korkepre uta16 k1l10nfe1e "terminus technicus" (szakkifejezes) megzavarhatja az ESNY-t. Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott idegrendszeri alia pot Eszmelet zavarok A kozponti idegrendszer akutan megvaltozott allapotainak igen sok elnevezese Ietezik. tisztazasa masodlagos feladat. hogy a paciens ebren van. A megvaltozott mentalis status lehet alvasszerfi allapot. es ez gyorsan fulladashoz. A legfontosabb feladat az eletmentes. halalhoz vezethet. aki a kiilvilag ingereire nem. Az ESNY-nak els6 lepesben nem feladata az eszmeletlenseg okanak kideritese. A kozponti idegrendszer (tovabbiakban KIR) egeszet erinto funkcio-valtozasait szokas eszmelet zavaroknak nevezni. hogy az ut6bbi evtizedekben az idegrendszer kutatasa fejlodott legjobban es az apr6 valtozasokat is illett valamilyen megkulonboztetessel e1nevezni. bar leteznek .

Az ily 64 Banalis ajuhis. lehetoleg a kornyezetben tart6zkod6k eltavolitasa utan.j ··1 Szinlelt eszmeletlenseg 'Bizonyos kornyezetben a betegek neha sulyosabbnak tuntetik fel bajukat. ne ussuk meg a szemet! 5. A betegnek alapos oka van arra. Ami feladatunk a segitsegnyujtas es a beteg ember meltosaganak megorzese. de igazabol nem eszmeletlenek. Sulyos trauma. ezt a problemat a kesobbiekben pszichiater szakorvos orvosolja. 6vatos fajdalomingerre a beteg legtobbszor nem tudja leplezni tettetett eszmeletlenseget. '"' 4. megrazo esemeny. a centralis keringesben Ievd vermennyiseg csokken. ver latvanya okozhatja. vagy problemaik megoldasa helyett eszmeletlenseget szinlelnek. Jegyezzuk meg! Ha a szemek egy iranyba neznek. fejet elforditja. rnergezes. valosziruileg sulyos idegrendszeri karosodas all fenn. 6vatosan kozoljuk vizsgalataink eredmenyet a kornyezetevel. a kbze Az eszmeletlensegek csoportositasa . gyorsan "ebred". hogy kornyezetere ilyen reakciot adjon.~ -~ ~f .eszmeletvesztest szinlell Hozzatartozok. eszmeletvesztes. esernenyek ismereteben gyanunk tamad az eszmeletvesztes szinlelesere. hogy a beteg . Keri 2. szetternek vagy a pupillak kozott kulonbseget latunk. komoly alapbetegseg eseten ne tetelezzuk fel. de lehet nem megfele16 gyogyszerszedes kovetkezmenye is. vagy koveti a vizsgalo tekintetet vagy . kollapszus Mu16.. es hirtelen engedjiik ell Biztonsag kedveert masik kezunket tegyuk a beteg feje ala. eszrneletlennel altalaban mozdulatlanok maradnak. szemet becsukja.s 1 ~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ i Ko me rbv el-)l CbI fell ala . ajulas. r·'"""·-~--- a t Jeh: 1. Esetleg a legkozelebbi barat helyszinen tartasa segithet a paciensnek. Kozelitstik keziinkkel hirtelen a beteg nyitott szeme felel A 'beteg megijed. temetesi szertartas). Az also vegtagok venaiban a ver pang. Eber beteg a fejet a varhato koppanas elott megtartja. Ha a rabeszeles es esszeni beszelgetes nem segit. majd a beteget korultekintessel probaljuk "ebreszteni". 2. a mozgas hianya miatt sokkal kisebb mennyiseg jut fel a szivhez. Fujjunk ra a szemhejra! Eber betegnel a pillak megrebbenek. ismerosok elott ne hencegjunk felfedezesunkkel. munkatarsaik figyelmet. rovid ideig tarto magatol rendezodd . 3. 4. a sziv altal pumpalt keringesi percterfogat csokken. Nezziink a szemebe! Eber beteg sokszor cselezik. Nyissuk ki szemhejakat! Eber beteg altalaban nem engedi kinyitni. iskolai unnepsegek. Vigyazzunk. Emeljiik fel a fejet. _) . Kozponti idegrendszeri eredetu (vazomotor kozpontu) periferias keringesi elegtelenseg. Eli.1 :it . Altalaban jellegzetes komyezetben allas (sorakoz6.Megvaltozott idegrendszeri allapot mode csokl jut. hogy szinlelt eszmeletlenseget talaltunk. 5. illetve szemeit forgatja. Ezek a betegek torodest igenyelnek. a tovabbi tajekozodast az alabbiak szerint folytassuk: 1. Ha a korulmenyek.farkas-szemet nez". felhivva magukra hozzatartozoik. A gravitacio es a keringo percterfogat csokkenese miatt az agyi erekben levo perfuzios nyornas csokken.

belso verzes.' . hivjunk segitsegetl Jegyezzuk meg! Tobbszori kollapszusok hattereben gyakran gyogyszermergezes. rovid ideig kontaktusba vonhato. ebresztheto. ezzel novelve az agyba aramlo vermennyiseget. hogy a beteg szolitasra. A komas beteg nem ebresztheto. A szopor azt jelenti. . a beteg fajdalomra. i ~j to! m " e ~ ~l '.. hogy banalis ajulasrol van-e sz6.en- :ekjed. keszuljunk fel ra! Hagyjuk a foldon nyugodtan fekiidni. fokozatai Korabbi felosztasok szerint a szornnolencia-szopor-k6ma fokozatokat kulonboztettuk . de kontaktusba nem vonhat6. . Osszeeses. )z6tt trau. mehenkivuli terhesseg all. meg. irobatarnem j az Keringesi elegtelenseg Centralis Bal szivfel Jobb szivfel J6indulat6 mul6 Kollapszus Perifetias Rosszindulani Progressziv Shock k: .Megvaltozott idegrendszeri allapot m6don atrendezodott verkeringes miatt az agy verellatasa es emiatt oxigenizacioja csokken. " ~ 1 Elhltas • • • 6vjuk a beteget a fejserulestol. Nagyfoku sapadtsag e 2. mi valtotta ki a rosszuletetl Legyunk 6vatosak. tart6san nem ebresztheto. a beteg osszeesik..nlelt ilyen Ami osan essel utan. 4. zeles nem . 65 yiseg ring6 \z ily ...~~ . '. de ha nyugton hagyjuk visszaalszik. ha bizonytalanok vagyunk. szolitasra reagal. unleg- Mindket oJdal Jelek.eteg 3. Gyengen tapinthat6 Ajulaserzes. . ~ ~ U . jel/ rtas ). 6vatosan fektessuk le! Ajulaserzesrol panaszkod6 beteg el is fog ajulni. felallnil Emeljuk als6 vegtagjat magasba. ne enyedjuk felulni. 5.-. tiinetek 1. Tisztazzuk. I' Verejtekezes.edes erias niatt 1 _I ~ ~ B Val6di eszmeletlensegek felosztasa. Didaktikailag az ajulas a keringesi elegtelensegek koze is besorolhat6. A mai felosztas szerint Letargia-Stupor-K6ma fokozatokat kulonboztetunk meg. Fekv6 helyzetben az agyba mar megfelelo mennyisegii ver jut. periferias pulzus. fajdalom ingerre reagal. ami alapvetoen az elozoeknek megfelel. A szomnolencia aluszekonysagot jelent. a beteg gyorsan 'magahoz ter.i .

vagy azok megvonasa miatt. An 1m Sz: G) Al 01 Delirium A deliriumban lev6 beteg zavart. minden fizikalis . log. A betegnek sokszor vannak hallucinacioi. fajdalomra. Sokszor agr=ssziv. Ebredese elhuzodik. Alvasszeni allapotaba onkentelen mozgasok.. nem ebresztheto. Na Ny Alt An An K6ma A komas beteg alvasszerti allapotban van. '. Gyakran latunk finom. gy6gyszereknek. Felebredve tudata zavart. legtobbszor nem egy konkret szernely fele iranyul. gyogyszerrnegvonasnak. igazan sz6beli kontaktus nem Ietesitheto. szemei esukva vannak. hanem sulyos alapbetegseg tunetegyuttese..: . sz6beli es fizikalis ingerekre nem reagal. Katatonia A kataton beteg szerne nyitva van. hogyaz eszmeletzavarok kialakulasaban fertozeseknek. szemgoly6i es szernhejai nem mozognak. KIR-i betegsegnek es egyeb okoknak van szerepe. terben es id6ben gyakran tajekozatlan. ertelmetlen. Ak6ma kulonbozo fokozatai idegrendszeri vizsgalat soran a kiils6 ingerekre adott nehany reakciotol a teljes €rzes. reakei6i nem megfele16ek. es sz6beli stimulusra megfelel6en rea gal. altalaban az egesz testen. Sl Vi M Az akutan megvaltozott mentalis status oka nagyon sokfele lehet. KH Gy. A katatonia meglehet6sen ritka. tamadekony. vizioi. nyogesek. nem pis- ". Nem reagal kulso stimulusra. de tamadasanak nines igazan celja. vagy szolitasra. 1 Meg I Inf Sze Stupor A stuporosus beteg esak er6teljes vagy fajdalmas ingerre reagal. ezert igen nagy ovatossag ajanlott a vizsgalo szemely reszerol.' ~ I' g M !>. A stimulus ok megszuntetesevel a beteg gyorsan visszaalszik. vagy valasza erthetetlen. mozgas. Ba Be El H' H H H S( S. masoknal deliriumhoz vezetnek. de intenziv osztalyon es pszichiatrian elofordulasukkal kell szamolni az alapbetegseg es az alkalmazott KIR-re hato nagyhatasu gy6gyszerek. reflex kiesesig terjedhetnek. semmi keppen nem adekvat. errendszeri betegsegnek. nem konvencionalisak. konnyen elalszik. hanem aki altalaban a kozeleben van. szervi elegtelensegnek. Jel Az nCI ~ ~ sze fi de Jet ag~ te~ . nyoszorgesek vagy kialtasok vegyulhetnek.Megvaltozott idegrendszeri allapot Letargia A letargias beteg almos. elektrolit es sav-bazis anyagcsere-zavaroknak. endokrin betegsegnek. beszede a normalistol az elkenten at az erthetetlen hangokig terjedhet. a feltett kerdeseket sokszor nem erti. Altalanosan elmondhat6. A k6ma nem onallo betegseg. A zavart tudat jarhat viselkedes zavarral vagy viselkedes zavar nelkul. de konnyen is ebresztheto. 66 0 . vagy durva hullamu remegest. tudatakodos. sokszor tobb kiserletet is kell tenni a beteg ebresztesere. Ezek az okok nemely betegnel gyorsan komatosus allapothoz.

fertozes (meningitis. 1- Endokrin zavarok Hypoglycaemia Hyperglycaemia Hypothyreosis Hyperthyreosis Hipofizis beverzes Gy6gyszerek Narkotikumok Nyugtat6k (Benzodiazepinek) Altat6k Antiepileptikumok Antikolinergek Antidepresszansok (TCAD. vagy nem akar.. k s " . mozog a keze. k n Errendszeri betegsegek Hypotensio Hypertensiv encephalopatia KIR vasculitis Agyi venas sinus thrombosis c. nem nyitja a szemet. c. :~.. a Gy6gyszermegvonas Alkohol Opioidok KIR zavarok Intracranialis verzes Stroke Agyoedema Hydrocephalus Emelkedett intracranialis nyornas Agytalyog Subduralis empyema Epilepsia. vagy szakszenien. megrazorn.. ha suket.." Jegyezzuk meg! A beteg nern valaszol a szolitasra. tiinetek Az elsa eszlelo es ellato szamara az eszrneletlenseg diagn6zisa egyertelmti. ha sz6lok hozza. meg ha nem is fogalmazza meg tudatosan. sav-bazis zavarok Hyponatraemia Hypernatraemia Hypercalcaemia Hypermagnesaemia Sulyos acid6zis. 67 -. Ir y y Szervelegtelenseg i- k '\... "Nem rnozog. .. Fajdalomingerre nem jelez. 1. gegerrnitet. de egyaltalan nem valaszol. ha nem erez az adott testreszen.. vagy belecsipek a karjaba ." " . t! - Shock Veseelegtelenseg . nem tud (pI.Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott mentalis status okai IS Infekci6 Szeptikus encephalopathia KIR.. t. Majelegtelenseg Jelek. encephalitis) Pancreatitis Legzesi elegtelenseg Keringesi elegtelenseg. nem nez fel. SSRI) Immunszupresszansok Szteroidok t. status epilepticus Egyeb okok Zsirembolia Neuroleptikus malignus szindroma Thiamin hiany (Wernicke's encephalo-pathia) Barbituratok Benzodiazepinek Elektrolit. agyverzes utan). alkal6zis y t.

Szolitasra reagal? Eletjelensegek vizsgalata Szabad Iegutbiztositasa es fenntartasa. T< MOTOROS ir e! FELSz6LfTASR. 2.S 4 5 TAJEKOZATLAN 4 OSSZEFUGGESTELEN SZAVAK FELSz6LfT 3 KOROS FLEXI6 3 KOROS EXTENZI6 2 3 ERTHETETLEN 2 HANGOK FAJDALOMRA 2 CSCKVA 1 NINCS MOZGAS 1 NINCS V ALASZ 1 'Iudatanal mely leva. igy konnyen megfulladhat. GLASGOW SZEM Ie C( tr ] COMA VALASZ SCALE VERBAUS .N 4 ASR. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. Ha barmelyik elegtelen. 1. 3. Segitseghivas 6. mig es telje.- 5· tt Egyszerusege es szarnszeru osszehasonlithatosaga miatt a beteg pillanatnyi allapotanak megitelesere es folyarnatos nyomon kovetesere kitiinoen alkalmazhato a Glasgow Coma Score..Megvaltozott idegrendszeri allapot 1'0 Ellahis Az eszmeletlen beteg az eszrneletlenseg foka szerint elvesziti reflexeit.\.A.<\ FLEXI6s VISSZAHUZA. ENGEDELMESKEDIK 6 AFAJDALMAT LOKALIZALJA F TAJEKOZOTT. LOGIKUS 5 NYIT\A SPONTA. Az elsosegelynyujtas utan kierkezo Mentok szarnara fontos a Glasgow score ertekelese. neuro16giailag nem karosodott beteg pontszarna GCS: 4-6-5. akar a kialaku It masodlagos karosodas miatt . 1. reflex kieses eseten GCS: 1-1-1. Ezert elsa es Iegfontosabb feladat a legutak vedelme. Stabil oldalfekvfi helyzet.agyi oxigenizacioja kifejezetten k6ma 68 .akar az elsodleges okt61. 4. ekkor stabil oldalfektetes TILOS! 5. az al bi G A A SI 1'-'::. Legytink 6vatosak! Gondoljunk gerincserules lehetosegere. Az eszmeletlen beteg vizsgalatat es ellatasat a me&adott protokoll szerint vegezzuk. I VALASZ x. az alap iijraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. mive1 az eddigi tapasztalatok szerint a GCS vag) az alatti pontszarnra ertekelt beteg .

de tudjuk. Komplex parcialis rohamok (eszmeletzavarokkal tarsul) 1. amelyek masodlagosan generalizalodnak II. Barmelyik legutbiztositas jobb. 'Iehat. ha ezen ida alatt egyetlen roham Iezajlasabol sem tisztul fel a beteg. Clonusos roham D. ipusos absence "petit mal" 2. Non-convulsiv status epilepticus surgossegi elektro-encephalographiat (EEG) igenyel a terapia iranyitasara. mivel nines klinikai kriterium a beteg megfelelo megfigyelesere. Egyszeni parcialis rohamnak indul 2. hogy a rohamok spontan megsziinese nehany percet igenyel. Myoclonusos roham C. de termeszetesen minden Iegut -biztositasi mcdszer alkalmazhato a szernelyzet tapasztalatatol es gyakorlatatol fuggoen. Gorcsroham Az agy egyes teruleteinek koros izgalma gorcsrohamhoz. epilepsziahoz vezet. 69 . Tonusos roham E. Szomatoszenzoros tunetekkel 3. beavatkozas nelkul lezaj1ik. hogy a gorcsroham tobb korallapot eredmenye. Altalaban epilepszias rosszulletrol beszelnek. Rogton eszmeletvesztessel indul C. Atipusos absence B. Motoros tunetekkel 2. A betegek a roham lezajlasa utan 15-20 pere rnulva feltisztulnak. tobben sokkal gyorsabban. Parcialis rohamok A Egyszeni parcialis rohamok (eszmeletzavar nines) 1. i1letve. ugy kell kezelni. Vegetativ idegrendszeri tunetekkel 4. Primer generalizalt rohamok A Absence 1. mint a status epilepticust. Nem osztalyozott rohamok.Megvaltozott idegrendszeri allapot :n ~n romlik. Az epilepszias gorcsroham nehany perc alan spontan. ha 5-7 pere elteltevel a betegnek meg mindig rohama zajlik.tobb ida telik el. ezert a protokoll szerint a beteg legutjait biztosftani szukseges. Az cgyszeni rohamok felosztasahoz hason16 a status epilepticus felosztasa is. mintha a beteget ellatas nelkul hagynank. hogy az alkalmazott kezeles megfelelo-e. Status epileptikusrol beszelunk. Psziches tunetekkel B. mig az epilepszia az agy gorcsrohamokkal jar6 betegsege. ugy n011convulsiv statusnak kell tartanunk. 'Ionusos-clonusos roham "grand mal" E Atonias roham III. nig tan lSZ- ges ten . illetve annak eldontesere. Amennyiben a beteg 20 pere utan sem tisztul fel. Parcialis rohamok. Torekedni kell az endotrachealis intubatiora. Azt tudni kell.I Formal I. ha a rohamok megszuneseig a 30-60 percnel . s ) aa .

Epilepsia partialis continua B. 70 . Ha barki aura erzesrol SZ{ll1101 be higgyuk el. Ujsziilottkori status epilepticus A gorcsroham okai Megeldzo rohamokkal Epilepszia Subterapias anticonvulsiv kezeles Alkohol fogyasztassal tarsulo Keze1hetetlen epilepsia KIR infekcio Metabolikus zavar Stroke KIR tumor Korabbi fejserules Nem megelozfi rohamokkal Alkohol fogyasztassal osszefuggo Gyogyszermergezes (TCAD. at. Primer 2. hallasi es tapintasi erzetet el Ez a furcsa jelenseg nehany masodpercig tart. pl. A beteg szokatlan iz. ha az ESNY j61 ismeri a A tonusos-clonusos gorcsroham "grand mal" fazisai Aura Egy kulonos erzes. Generalizalt rohamok A. Na csat. blokkol6k. Egyszeni parcialis status 1. Non-convulsiv status U. impresszi6s totes Intracranialis verzes KIR tumor· Magaslaz Metabolikus Stroke . szag. ami figyelmeztethet gorcsroharn kialakulasara. es keszuljunk fel a gorcsroham ellatasara. Generalizalt convulsiv status 1. latasi. Parcialis status epilepticus A. KIR infekcio Fejserules.I zavar A tipusos grand mal roham konnyen gorcsroham fazisait. Szekunder B.Lidocain} . Komplex parcialis status HI. felismerheto foleg. Tipusos 2.Megvaltozott idegrendszeri allapot Status epilepticus felosztasa I.

71 . F6leg a fejere kell vigyazni. • A seriilesek megakadalyozasa.Az ismert epilepszias beteg rohamait kornyezeti faktorok. hang es fenyhatasok (stroboszk6p effekt). Kl6nusos fazis A gorcsroham legjellemz6bb es legtovabb tart6 resze. a kulvilag ingereire nem reagal. hasmenes. maradando karosodast. ami nyoges. Az ESNY celja • Megelozes.tlan perham .~ Kb. Folden fekv6 beteget egyik karjanal fogva emeljuk fel es tartsuk. Onkentelen vizelet. de onmagaban nem okoz tartos. Zavartsag. T6nusos fazis . Szajzar. A kulonbozo izmok gyors egymasutanban uternesen huzodnak ossze es lazulnak el. Rangatozas. egyeb targyaktol tavol a padl6n. a m. A betegek a gorcsroham panaszkodnak. tarsulo betegsegek. tompa kialtas-szeni. alapfogalmak ~szfJneletvesztes A beteg hirtelen osszeesik. elveszti eszmeletet. vagy ezzel egyid6ben kovetkezik a tonusos fazis . feje ala tegyunk parnat. veres nyal. idojaras valtozas. Ne fogjuk le a rangatozo beteget! Seruleseket okozhatunk. Onkentelen vizelet es szekleturites gyakori. Kodos fazis. tunetek 1. Ellat:is A gorcsroham ijeszt6. szekleturites. utestol. nyaladzas. aluszekonysag. kimerultek. 20 masodpercig tart az izmok t6nusos osszehuzcdasa. Kozvetlen ezutan. amig a rangatozas elmulik. Eszmeletvesztes. Az aura fazisaban a beteget fektessuk Ie. A beteg szamara nyugodt kornyezetet kell teremteni. ontudatlanna valik. 3.A beteget vedeni kell a leesestol. Minden izom megfeszul. faradtsag. a beteg kulonos hangot halIathat.eUkas kompressziojaval a tiid6kb61 kiaramlik a leveg6. 4. lezajlasa utan zavartak. 6. gyakran fejfajasrol Jelek. hanyas miatt nem felsziv6e16 gyogyszerek. a test rangatozasat keltve. .Surgossegi alapisrneretek. Nyelvharapas. ha van. . 2. 5. Igy komolyabb fejserulestol menthetjuk meg. A beteg a legnagyobb biztonsagban a butoroktol. es az ESNY is megserulhet. rendelt gy6gyszereit rendszeresen szeelni kell. a foldon fekve lehet. megvaltozott gyogyszereles provokalhatjak.

Z. es harapasgatlo gezt vagy lapocot helyezni a hatso fogak koze.1-2 rug/kg/ora illetvepropofol 3 mg majd 1-10 mg/kg/ora lehet a megfelelo kezeles. amig a kl6nusos fazis zajlik. vagy a nyelv vedelme celjabol] A gorcsroham aktiv szakaszaban a beteg nero legzik. fgy a beavatkozas nelkul ismetlcdo rohamok a paciens halalaig tartanak. Ha a rangatozas lezajlott. ne probaljunk semmit begyomoszolni legutbiztositas. A legtobb roham 30-90 masodpercig tart. generalizalt agyi kisulesekkel. 3. Ha a szaj meg nines osszeszoritva. hangos zajokat.' fe S7 ell L '7 d t( 72 . Keruljuk az eles fenyeket. Az igen nagy meretii oxigen kivonas globalis agyi hypoxiahoz vezet. A roharnok megszuntetesehez orvosi gy6gyszeres kezeles szukseges . A status epileptikus kezeleseben a benzodiazepinek (lorazepam. es erre felkeszulni esak ismert epilepszias betegnel lehet. infiizio Glucose 1 mg/kg iv. A m \"". de talalkozhat nern szuna rohamokkal. keringes ellenorzese Vernyomas ellenorzese. Ha a szaj mar szorosan osszezarult. amelyek oriasi energiat emesztenek fel. Az altalaban elsa vonalbeli szerekkel kezdett kezeles az esetek donto tobbsegeben hatasos. A rohamok kozti eszmeletlen szakban biztositott szabad legut es lelegeztetes kivedheti. Jegyezzuk meg! A Iegutbiztositas lehetetlen. 6. 1. Soha netegyuk a kezunket gorcsold beteg szajabal A roham lezajlasa utan biztositsunk nyugodt. Ha a beteg szajat osszeszoritja. midazolarn 0. Legutak. Sajnos a gya. A konvencionalis terapiara nem javulo status kezelesere a folyamatos infuzi6ban adagoltbarbiturat. diazepam 5-20 mg. mintha a beteg elharapja a nyelvet. az agyi metabolikus oxigen nita (CMR02) oriasi mertekben megemelkedik. midazolam. esendes kornyezetet.2 rug/kg) phenytoin 20 mg/kg es fenobarbital allnak az elsa helyen. 0. ha 3 beteg feltehetoen nem hyperglycaemias Thiamine 1 mg/kg iv. az ESNY -nak es a betegnek. 11aszukseges iv. legzes. nagyobb karosodast okozhatunk. 2.Megvaltozott idegrendszeri allapot • Szabad legutbiztositas. 4. A nyelv harapasa nagy problema az eszlelonek. korlatban erre keyes az ida. Q Se nI' nr ki ar N id tu A status epilepticus kezelese Az ESNY ritkan. 5. vagy tompithatja az agykarosodast. jo Ienne eltavolitani a mtifogsort. 7. es ha megprobalunk valamit a szajaba dugni. akkor kell szabadda tenni a Iegutakatl e Nyelv.

kis hasi szurt seb. A serult borteruleten. jeg enyhiti a duzzanatot es a fajdalmat. ~ . . Mivel zart serulesnel a bar felszmenek folyamatossaga megtartott. ellatasuk egyszeni sebellatassal. inszakadas fordulhat elo. a totes ellatas szabalyai szerint jarjunk e1.ljuk 0-90 . A komplett betegvizsgalat elvegzesehez a ruhazatot eltavolitjuk. ~s a .tlen az Zart seb Altalaban tompa traumata kialakult artalom. aver nem tudja elhagyni a serult testreszt.ort. altalaban a masodlagos betegvizsgalat alkalmaval. Tudnunk kell. ahol biztositottak a h61yag steril megnyitasanak es steril fedesenek feltetelei. pl. hogy egy nagyobb seb okozta dobbenet es fajdalom teljesen elvonja a figyelmet egy kisebb. hasi seruleseket rejthet. kevesbe fajdalmas. serulest keresve. direkt verzes nem lathato. feluletes szernlelo ai. es az adott testreszt helyezzi. amelyek valoszintileg a legkevesebb problernat okozzak egy karhely felszamolas soran. verzest. direkt nyomassal csillapitsuk a ki. Kulso. a bor folytonossaga megtartott.ik nyugalomba. Zuz6das Veromleny. A bor es az alatta leva kotoszovet szerkezete fellazult. kes miatt. haematoma. Vigyazva a beteg intim szferajanak megorzesere. bbiek .nek ~~. A serult es az ellato szemelyzet szarnara is felttinoek. a szembetiind ijeszto verzes vagy egy kiallo csont.ils61eg nem lathato verzest. Ne felejtsuk el. terrneszetesen. feli. Zart seb lehet az egyszeni. a felhalmozodo szovetkozti folyadek a szoveti struknirakat eltorzitjak. es folyamatosan duzzad. hogy a bor felszine alatt pang6 barrnilyen valadek vagy ver igen konnyen befertozodhet. pl. arteria feletti kis borseb. A bar alatti melyebb szovetek zuzodnak. a bar legkulso retege tovabbra is folyamatos. AboI' integritasa kisebb vagy nagyobb mertekben karosodott. idegen targy. 73 .' 1 . izombeverzes. ezert elsosegelynyujtas utan celszeni a serultet gyogyintezetbe szallitani. sebellatas fg a imit lam kell Sebzesek. gyateglit a Ja a . a kollagen szalacskak elszakadnak. de 'gyakran veszelyesebb sebtol. konnyen felfedezhetoek. vagy bar alatti kotoszovetben az erek serulesebol ad6d6an a szovetek kozott ver halrnozodik fel. agyors tajekozodo betegvizsgalat soran eloszor megvizsgaljuk a beteg altal leginkabb panaszolt testreszt vagy testreszeket. a rostokat szetfeszitik.iletes zuzodastol a sulyos belso serulesig. csak amennyire szukseges. I ~ I II I Verholyag. A beverzesek. Ezek utan szisztematikusan atvizsgaljuk az egesz testet. Bor alatti serules. Ha kicsi a verholyag. Valojaban a legtobb lagyresz serulest az ESNY kivaloan el tudja latni. Nehany seb veszelyesnek latszik. miutan az eletet veszelyezteto serulesek ellatasaval vegzett.al alig karosodott bar sulyos mellkasi. sebkotozessel elvegezheto. Ha veromleny lathato. 'Iermeszetesen az ESNY-nak keresni is kell a sebeket. Ha toresre van gyanu. sebellatas Sebzesek A serulesek kozul a lagyresz sebek azok.Sebzesek. specialis ellatasra nines szukseg. Hideg borogatas.

durvabb serules. eletet veszelyezteto sebesulesig terjedhet. hogy olyan rnertekii er6 eri a testfelszint. mig az utobbibol folyadekveszteses. A bor folytonossaga megszakad. Elverzestol nem kell tartanunk. Kis. A fertozesveszely a szeles fertozeskapu miatt nagy. hogy a legbanalisabbnak t(1n6 horzsolast ismegfeleloen lassunk el. fertctlenitsunk es fedjuk sterilen. lepzuzodas vagy roncsolodasos belserules. a serult optimalis helyzetben torteno fektetesevel valarnint sebfertotlenitessel es steril fedessel az id6faktor jelent6sen csokkentheto. azok sulyos karosodasat. nagyobb. Neve is jelzi. ezert gondoskodnunk kell a serult mielobbi gyogyintezetbe szallitasarol. A bor nyitott a szervezet melyebb retegei fele. A fajdalom es a legtobb esetben jelentkezo verzes azonnal felhivja d. azokat dugoszenien elzarjak. gyakran izornrepedes. SZI A< hct hal sok Roncsolas k6r . izom es inszakadas keletkezik. Elcszor a verlernezkek tapadnak ki a serult kapillaris-erek falara. a b6rrel csaknem parhuzamos erovel hat. a fibrin szalak koze zart alakos elemek a seben vart kepeznek. A felszinre kerult ver megalvad. nemesebb szovetek fele. Arteria. ez idegenorganizmusok behatolasat es sajat szovetkozti folyadek. ezert fel kell keszulnunk azonnali verzescsillapitasra es shocktalanitasra. A csontok altal \ edett testreszeken gyakran eletveszelyes. a figyelmet. jelentektelen sebtol sulyos. E16bbib61 sulyos fertozes. ha durva felszimi targy nagy feluleten. Ezert fontos. Megfele16 verzescsillapitassal. roncsolodasat okozza. kiverzeses shock alakulhat ki. Viszonylag nagy feluletet es kis melyseget jelent. azok alak es integritasbeli valtozasat okozza. ! Sebzesek. Az izmok es kotoszovetek durva osszenyomatodasa. sebellatas Nyilt seb !i ~:~. Tompa era hatasara altalaban melyebb. also vegtagjainak felpolcola a csokkenti a shock kialakulasanak kockazatat. Minden roncsolasos serules sulyos kovetkezmenyt hordoz magaban. osszeroppanasos csonttores alakul ki. roncsolasos agyserule a koponyaban. sziv. -szepszis. feltunnek a bor melyebb retegeiben megbuvo kapillarisok. vagy melyebb serules. melyekb61 pontszeriien gyongyozo kapillaris verzest latunk. Szennyezett horzsolas eseten a varban illetve alatta megbuvo a kulvilagtol elzart korokozok szaporodasnak indulhatnak.'!·1'". gyakrari alakul ki eletet veszelyezteto maj. a serult kapillaris hurkok a keringesbol kirekesztodnek. pl. nagy feluleten fertozes forrasat kepezve. Horzsolas keletkezik. csokkenti az id6faktort. A fertozesveszely oriasi. A b6r felso harnretege lecsiszolodik.".: bag szo kell leh: Tes gyo tud Eze scri a te irar Az yes. ver veszteset teszi lehetove. tOZ( ked 74 . beindul a bels6 verzescsillapitasi mechanizmus. b51 set latl eiv sur tal. tudoroncsolodas a mellkasban. illetve elettel ossze nem egyeztethet6 bels6 szervi roncsolodas keletkezik. A csontokra es izuletekre gyakorolt er6 hatasara izuleti roncsolas. vagy venas nyornokotes felhelyezese eletmento! A beteg fektetese. a szervezet sajat vedekezese igen rovid id6 a1att rmikodesbe lep. V<'i na: jell as as n<l! ror Horzsolas Tompa er6 hatasara feluletesebb. keL >. A hasi szervek igen vedtelenek direkt tornpa traumaval szemben. d !' 'I A serult es ESNY szamara a nyilt sebzes az egyik legegyertelrmibb karosodas. hogy az tovabbvezetodve melyebb.

a beteget 6vatosan helyezziik nyugalomba. es specifikus tiinetek jelentkezese is alatamasztja . tudoserulessel. mig a borfelszinre illetve az elre kozel mercleges altalaban nagyobb era hatasara vagott sen keletkezik. A sebbol lathato verzes altalaban j61 megitelheto. Vagassal nem min dig kapunk szep. a beteg allapota gyorsan romlik. ha a szuras iranyanak megfele16en a test ellenkez6 felen a szuro eszkoz kilep a testbol. borotvapenge altal okozott serules. ha . r' . egyenes sebszelet. a a1att lndet l serult tlvacl. A szurcsatorna iranya csak a baleseti mechanizmusbol sejthet6. a sebszelek ziizottak. letekre I ki. Ezek Ieirasat lasd a megfele16 fejezetben. es vizsgalodjunk. ha nines kilepesi seb. osszefekszenek. A borfelszinnel parhuzamosan hat6. A :e nem direkt uzodas ~ I i ~ ~ I ft 1eme zrnenyt rockta. Mivel a melyben. gyakran a sebszelek pontosan illeszkednek. meg a legalaposabb vizsgalat utan is szoros rnegfigyeleserol kell gondoskodru. de nagyon sokszor a szuro eszkoz alakjabol. f'i ~. semmit nem arul el a serules sulyossagarol vagy a varhato eletveszelyrol.es athatolo serules. Gondoskodjunk segitseghfvasarol. a behato era nagysagatol fugg.. ezert a Iegtobb esetben elkeriilhetetlen a 75 i~ ~ " r fI t ~ ~ I ~ " i1 m !>l . pl. n '. eletfontossagu szerv serulhet. lep es gyomor-belserulesre. pI. meretebol kikovetkeztetheto. tiid6. vagott seb Abar izonnal zezteto n orgahetove. Fel kell keszulnunk shocktalanitasra. Behatol6. A sebek melysege valtozo. a serules bagatellizalasa a paciens eletebe keriilhet! Arnennyiben eletveszelyes serulesrol van sz6. Barmelyik testiireg. a fejsze. legtobbszor progresszfv shock fejlodik ki.i. ha a beteg allapotanak gyors romlasa.kis era hatasara metszett seb. Nagy erejti metszessel akar egy teIjes vegtag eltavolithato. Melybe hatol6 hegyes eszkoz okozza. szivserulessel vagy egyeb zsigeri szerv serulesevel allunk szemben. eles.plane. sziv. Szurt seb A szurt seb nagyon veszelyes . Ek alaku eles eszkoz. Testiireg feletti metszett es vagott seb eseten szamitsunk belso verzesre. ez jellemzo a karddal elszenvedett serulesekre. kes. a seb nem tatongo. Keszuljunk fel shocktalanitasra es egy esetleges ujraelesztesre. levegotol elzart helyen anaerob korulmenyek uralkodnak. Gyors szaksegitseg hivasa eletmento lehet! Testiireg feletti sztirt seb eseten kezenfekvo a gyanu .tetese. A sebszel altalaban egyenes vonalu. ez kedvez az ilyen kornyezetet kedvel6 bakteriumok elszaporodasanak. A bar I kapil19 nagy . mig behatolo sebnel az irany s~inte vegtelen lehet. olykor alig eszlelheto.rzso1<15 dasnak banalierilen. athatolo. A tetanusz es egyeb sulyos fertozesek kockazata oriasi. okkenielobbi I I i I i I . ezert a seb melysegenek megitelese esal6ka lehet. Minden esetben sulyosabb serulest kell feltetelezni.Sebzesek. maj.hogy agyserulessel. sebzes nagysagatol es az okoz6 targy minosegetol. Vagott sebnel a sebszelek a viszonylag nagy era hatasara szinte mindig begyurodnek.a . a borszeleket szovethidak kotik ossze. a verzescsillapitas eletmento es konnyen elvegezheto feladat. keressiik tores jeleit. a szurcsatoma melysege ismeretlen.seb! A fajdalom gyakran igen enyhe. Vagott sebet okoz. Athatolo seb eseten a sziiras iranya pontosabban becsulheto. '~ t~ ~! ~. A verzes es a fertozesveszely a lokalizaciotol. A beteget minden esetben korhazba kell szallitani. sebellatas Metszeu.. ujraelesztesre.t nagy. Mechanizmusa szerint Iehet be. sulyos esetben ronesoltak lehetnek. tiineteit. Az eletet veszelyezteto verzesen es vitalis szerv serulesen tiilmenoen a szurt sebzes f6 veszelye a testiireg melyere bevitt k6rokoz6 mikroorganizmusok altal okozott fertozes. kapa. erzeses -zetben r jelen- zik. balta. szennyezettsegetol fiigg. hogy nesebb 10k es rkozza. viszonylag . sokszor els6 ranezesre jelentektelennek latszo sebzesnel. Csontok felett talalhato vagasoknal merlegelendo egy esetleges csonttores lehetosege is.

A serultet biztonsagos he lyre kell vinni.Tiogy a helyszinrol elmenekuljon. A testreszt sterilen be kell csomagolni. emiatt a beteg elete potencialis veszelyben van. es iranyt va 76 A: I c. szarnitani kell az all at iijboli megjelenesere es tamadasara. magaval ragadva egy szovet.es athatolo. koponyat. hepatitis C. sertes. ez tobbszoros serulesek forrasa. pl. valo alapos kioblitese es az toztatha haladas. A bemeneti altalaban kisebb. A behat6 er6 altalaban a test iranyabol elfele halad. akinek a szajaban d6 k6rokoz6k a kutyaharapashoz hason16 fertozesveszelyt teremtenek.) Nyakat. macska vagy haszonallat. jelentosen roncsolva kerul e16. Igen nagy a fertozesveszelyl A fognyomokb61 kovetkeztethetunk a tamadas iranyara es erejere. horoggal. allkapcsanak erejevel ziizott serulest okoz. tengerimalac. mellkast es hasat ert tamadas szinte mindig sulyos eletveszelyes. ?~ t. A menekulo. lehetosegekhez kepest hideg helyen. Verzes A verz egyik I. b ~ ~ ~ ~ ~ il~ A sebz. Jegyezziik meg! Nem csak kutya haraphat meg embert! A tauiado allat nagyon gyakran kornyezetunkben e16 kedvenc. horcsog. a lovedek utjaban allo csontokon megpattan rat. l Szarnitst elkezdet kirnenet Legyunl amig az szarnara rnutatkr frontalo higgadt: foglalkc Harapott seb Az allat fogaival tobbszoros szurt sebet. ha megis fellelhet6. esetIeg 16por nyomokkal szennyezett. HIY. felernel tagban idofakt Ii ~ ~O. A tamado neha ember. vagy b6r reszt. I6csat~rlna nem min dig egyenes. sebellatas szurt testresz rmiteti feltarasa. a szurt sebhez hason16an. kulonosen. A verzescsillapitas elsorendu feJadat. A sebk evekbe . A behat6 targgyal. Nagyon VESZELYES! Nagyon gyakran a tamado all at nem elegszik meg egyetlen harapassal. pl.~t:e:eb 1ehet be. Minel nagyobb tornegfi allatrol van sz6.·I· i ~ arteria: sal. Ezek szerint a serult testreszen talalhatunk csak bemeneti vagy bemeneti es kimeneti nyilast egyutt. szakitott jellegii. felkutatasa szinte min dig eredmenytelen. fertotlenito folyadekkal esetleges valadekot kivezet6 drain cs6 behelyezese. de csak a serult megfelel6 ellatasa utan. miveI a torlo er6 beltilrol kitepi a szovet1eket. (A kiszakitott testresz megkeresese. minden esetben fel kell meruljon a veszettseg gyanuja' Az allatot szakembernek be. jegben hiitve a beteggel egyutt regionalis baleseti centrumba kell juttatni! vaJ6sz1I1 hatok. altalaban visszaultetesre alkalmatlan allapotban. hepatitis B. A tarnado elfogasa es alapos kivizsgalasa segithet az eletveszelyes fertozesek felismereseben es kezeleseben. a kimeneti . A leszakadt vegtagot meg kell menteni! Minden esetben meg kell keresni. A sulyos szovetroncsolodas miatt kifejezetten fajdalmas es nagymertekben fertozesveszelyes seb. A verzes kiszamithatatlanul eros es progressziv lehet. Amennyibenszabadon e16 allatrol van sz6. ezert ha a korulmenyek engedik. ha nern halalos kovetkezmennyel jar. ha furcsan viselkedik.ha van . de allkapcsat szetnyitni nem akaro all at tepett serulest okoz. annal nagyobb a harapas ereje es a serules nagysaga. kell gytijteni. Traumr A legdi lcgu.1 tonga I I"' kegyetk cio ilZ " szerenc csak eg (1SSZepr eszleliir A sebe Faj1aJ Fertoz Verzes ~ H t. pI.Sebzesek. nyc Fertoz.nagyobb. kial16 alkatresszel erintkezo testresznel altalaban joval nagyobb szovet szabadul ki. mely alapjarol leszakadva lebenykent vagy zaszlokent fityeg. Szakitott sebzes Durva trauma eredrnenye.· . vagy szinte teljesen Ievalik.A harapott seb a szurt es zuzott seb kombinacioja. kamp6val. pl. 6vatosan meg kell akadalyozni. Keszuljunk shocktalanitasra.Io.

serult vegtagjat felemeljuk. ne kotekedjunk. Beton es teglafal altalaban j6 menedeket nyujt. Legyunk ovatosak! Ahol egyszer fegyvert hasznaltak. amelynel csak egy izolalt vegtag keriil a kerekek ala. nyomokotessel. Borviz. de probaljunk a lelkere hatni. Ajod sok esetben allergies szovodmenyt okozott es . A legtobbszor brutalis er6 hatasara egy adott vegtag vagy testtaj leszakad. A -an oral- Fertozodes megelozese A sebkornyek fertotlenitese. amely lehet metszett._ n. zuzott. arterias nyomaspont nyornasaval lathatunk el. Az ellatatlan csonkbol percek alatt ki -erzik a beteg. ne provokaljunkl Nyugodtan. Kifejezetten veszelyes sebtipus. oriasi tatongo sebet. ne legyiink lekezelok. ablak es ajtonyilasban ne mutatkozzunk! Fegyveres tamado jelenleteben a nyugalom a legfontosabb! Ne konfrontalodjunk. amig az elkovetot el nem fogtak. Y n 11 tt toztathat. a kimenetel kiszamithatatlan. Ne felejtsuk el. fertozddes elleni vedelem es a fajdalom. Mindig szamitanunk kell azonnali ujraelesztesre.n. hiszen a gravitacio miatt a felemelt vegtagban uralkod6 vernyomas csokken. mivel a locsatorna litjaban valoszimileg valame1y testiireg es benne helyet fogla16 eletfontossagu szervek talalhat6k. hogv egy kis feluleni horzsolas id6faktora kicsi es bar verzesrol van sz6 kulonbseget kell tenni nagy volumerni arterias vagy venas verzes es kapillaris verzes kozott.a A sebzesek ellatasa IS. de ezek mar a korabbi evekben kikoptak a gyakorlatb61. valamint a loves pillanataban elmozdul6 serult is megvaltoztatja a lovedek haladasanak iranyat. A verzo beteget leultetjuk lefektetjuk. A fertdzes veszely oriasi. a verzesveszely nagy.es a serult/ek szamara. lS- es a- . sebellatas z \ a t. diszkomfort csokkentese. higgadtan teljesitsuk a kereseket. addig senki nines biztonsagban. 77 . jodparna hasznalhato. igy a traumas amputaci6 az esetek nagy reszeben meg a helyszinen vegzetes. egyik legsurgetobb eljaras. Ez a161 kivetelt kepezhet a szerencsesebb korulmenyek kozott lezajlott vonat vagy villamos gazolas. szakitott. harapott vagy l6tt jellegu. Nagyobb verzest direkt nyomassal.Sebzesek._ A_ v erzescsilla pitas ult A verzes eletveszelyre utal. igy semminermi verzest nem eszlelunk. es az irdatlanul nagy er6 hatasara osszepreselodott szoveteknel az erek is lezarodnak. Minden lehetoseget meg kell ragadni a segitseghivashoz! Traumas amputacio A III )s _I tt j- ~ . hogy a serulttel foglalkozhassunk. Fertozesveszely Verzes. Keressunk biztos buvohelyet magunk. Szamitsunk gyors es progresszrv allapotromlasra! A 16tt serules sokszor az idejeben elkezdett shocktalanitas es az er61tetett infuzios folyadekpotlas ellenere is vegzetes kimenetehi. ezzel a verzes maris alabbhagy. A sebek jellemzdi l?~jdalom. A sebellatas celja Az els6 ellatas celja a verzescsillapitas. A fajdalom kegyetlen. A'verzescsillapitas elsorendii elsosegelynyujto feladat. eg . nagy fertozeskaput es igen eros verzest hagyva maga utan. as a A es )n A legdurvabb serules.

vagy polyakkal korbe rakjuk. Mosofolyadek a sebbe nem kerulhet. kulonosen. mivel altalaban nagy verzessel jarnak. Altalaban a verzes es shock veszely is csokken. CsiU. Altalanos szabaly. Sebellatassal a polyazas saran a sebszeleket is nyugalomba helyezzuk. Ha hozzaferheto. A hutesre hasznalt extrern hideg targy nem erintkezhet kozvetlenul a borfelszinnel. A Betadine sebbe jutva sem okoz szovetkarosodast. es a sebbe nyulas nelkul megtehetjuk es az egesz idegentest lathato. Manapsag inkabb Betadine oldat hasznalatos. verzest okozhatunk. felkothetjuk. emiatt hasznalata nem . Idegentestet ne huzzunk kil Tovabbi sulyos seruleseket. Legkonnyebben a vegtag vagy testresz kenyelmes pozicioba helyezesevel erhetjuk el. Idegentestet csak akkor szabad kivenni. keressimk verzest. szem. Legfontosabb eleme a nyugalomba helyezes. nem tudhatjuk. haromszogletti kend6. sterilen fedjuk. emiatt allergizalo kepessege rendkivul csekely. nyon Szarr Afe szarn Orrvr Biztos Fajdalomcsillapitas A fajdalomcsillapitas szinten az egyik legfontosabb feladat. Keressunk kitort fogatl Ne hajtsuk hatra nagyon a serult nyakat. ideg. a serult testreszt htitsuk jeggel. de felpolcolhatjuk. Forditsuk a serultet oldalra. sterilen csomagolva szallithato). ha a fej elore hatra csapodasos mechanizmussal serult. Biztositsunk szabad legutat! Nezzunk be az orrba. ezert alkalrnazhato testuregek. hogy steril bucikkal. akar sinezhetjukis. ha feleslegesen mozgatjuk. Szem A 52 meg Nyu: meg Yen Szeil Nel fa u Mill be. termeszetesen megfele16 higitasban es korulmenyek kozott. Vedjiik a leszakadt testreszeket! (jeges zacsk6ban. ugy. gyorskotozo keszlet. ami leguti elzarodast okozhat. Szennyezett seb kornyeket vizzel lemoshatjuk. a kotes alatt elmozdulni nem tudnak. garatba. kevesbe faj. 78 Nyal Legy seges Szab Any es ek bizto tehet nyon . A sebben levo idegentestet nyornas nelkul. A steril gezt minden esetben rogziteni kell. izom. elofordulhat gerincserules. ezert a fajdalorn is hatekonyan csokkentheto. A gerincserules lehetoseget mindig szem e16tt kell tartanunk. gyomortartalom kifolyhasson. javasolt. vagy stabil oldalfekvd helyzetbe. nyal. hogy nem lathato resze milyen er.Sebzesek. nem vongalodnak. kulonben fagyasi serulest okozhat. majd laza p61yamenetekkel rogzitjuk. hideg csomaggal. Eloreesett szerveket. A seb tisztitasat a sebszeltol KlFELE iranyulo mozdulatokkal vegezzuk. serii Ha va n Specialis esetek Arc es fej Az arc es fejsebek sulyosnak latszanak. in vagy egyeb kotoszoveti karosodast okozhat. nem huzunk ki. A felpolcolt vegtag verbosege csokken. bel ne helyezziink vissza! Sterilen fedjuk be a talalt helyzetben! A beleket es egyeb hasi szerveket nedves takarassal kell ellatni. erre szolgalnak a rogzitesek. mely szerves kotesben tartalmazza a j6dot. ontapado kotesrogzito. melyhiitoben tarolt zacsk6s cukorborsoval. melyek Iehetosegei a polyazas. kevesbe luktet. melyebb sebek oblitesere. pI. ragtapasz. ha ellenallas nelkul. csohalo kotszer. sebellatas a sebbe jutva sok esetben szovetpusztulast eredmenyezett. hogy szovetekbe furodott idegen testet nem haborgatunk. hogy aver. pI. Minden nyilt sebet steril kotszerrel fedni kell.

.masik szemmozog. 79 . liquor (agyfolyadek} csorgasra. sz3mitsunk kopOnyaaIapi tOresre. hut. Nyugtassuk meg a beteget! Nyugodt viselkedese hozzasegit a tovabbi karosodasok megelozesehez.'~lyezziik vissza az el6reesett sze. A beteg feje legyen Diagasan. ha IhHt doe me a ~-1 " n ~ Szemseriiles A szemseriiles ellatasat komplikalja a beteg fokozott nyugtalansaga a lehetseges ' megvakolast61 vaIu felelme miatt . Sterilen fedjiik! Szamitsunk az arcesontok vagy agykoponya csontok serulesere. .-~ -.netl Helyezziink fel steril fedest.Ha a beteg eszmeletlen. . ra ujabb ved6kotest. ezert szamitsunk a tudatvagy eszmelet zavarara. ' '. vagy beszorult idegentestet! Orrverzes nem csak az orr izolalt seruleset jelezheti. majd kiviilr61 nyomjuk: ossze. mintha gerinc torott lenne! Szabad legutbiztositas eletmento! A nyakon rendkivul sok ideg es erkeplet fut. • <i~ .emgolyut erte seriiles. illetve fulladas nelkul nem tehetjuk ki a nyakat korkoros nyomasnak.:'~ •• Nyakseriiles LegyUnk ovatosak! Akar zart.. ornas rnajd ziteui pasz. A beteget ugy vizsgaljuk es kezeljuk. ezert a fajd3J. Ha csak az egyiket kotjiik -be. 3-5 percig. cstlkjok be a szemet.om es tovabbi S~riiles veszelye fokozodik. . A fej serulesei gyalrran egyiitt jarnak valami1yen merteki1 agyseriilessel is.abad ::genabor- Csillapitsuk a verzestl Ha az arc verzik. Arterias es nagy venas verzes direkt nyomassal csillapithato. fed6vagy nyom6kotest alkalmazhatsz.Sebzesek.'va marad. I . . A visszahuzodott erek miatt a verzes a seriilestol feljebb es i fej ryal. "'. toresere. fedjiik stemen! Ne . karosodhat. Legjobb.tesre .. i seb- vizzel . ':. Ha a szemhej serult. el6rehajtott fejjel Ne tavolitsunk el semmilyen beekelt . :..nben Lt6). a szaruhartya kiszarad.Venescsillapitas. ha a. papfrktipot. ' Mindket szemet kossuk be! A szemek egyiitt mozognak. ' _ :. ha til. tzom. rriid6ri bekotnenkl Ha a szem nyit. l sebnem ~ver. sebellatas nem artaljutva ! ere. mivel nines biztos esontos alap. A verzescsillapitas rendkivul nehezitett. melyhez nyomhatnank a verzo eret. akkor is mozogni fog. va1csag lehet az eredmeny. I amI . ha a S7. akar nyilt serulesrol van sz6. zitd. ne nyomjuk a szemet. nyakcsigolya tores lehetseges. kivUl-beliil tegyiink gezt. t. melyek serulese sulyos verzest es reflexes elettani valtozasokat okozhat. OI'n'enes Biztositsunk szabad legutat! N~otassnk meg a betegetl Csillapitsuk: a verzest az OITSz3rnyak OsszenyomasavaI kb.1 lkis. .

amelyikt61 tartanunk kell. idegserules. megfelel6 fertotlenites utan. gyfinit. fieam es csonttores iranyaban vizsgalodjunkl /'. tl Kigyomaras A harapott sebek kulon kategoriaja a kigyoharapas. Nyaki venas verzesnel a seriiles alatt is nyomni ken. Ha rnereg jut a szervezetbe. fel kell keszulni befujasos lelegeztetesre. izuleti serules. zsibbadas. viszketes. Megoszlanak a velernenyek a kigyomaras kezeleserol. esetleg a mogotte lev6 novekedesben levd fogak nyomait. Az otthon tartott es megunt. A homoki vipera deli szornszedainktol alkalrnankent elkalandozhat hozzank. fajdalrnas vizholyagot. cip6t! Feszuki. fajdalorn alakul ki. 80 ~ 2 2 nyugodtan n g . A mergeskigyok a meregfogaikon keresztul merger fecskendeznek a szervezetbe. gyengeseg kezd6dik. duzzanat lathato. Amennyiben szfv6harang van a helyszfnen. a bejelentesi kotelezettseg a szukseges antid6tum beszerzese es tartasa miatt szukseges. Probaljuk alaposan megfigyelni az allatot N e verjuk agyoues Ne probaljuk sarokba szoritani.Sebzesek. Sok mereganyag bejutasakor bullak. akar a nyaki seben keresztul is! p n Vegtagserules Emeljiik fel a vegtagot. ezert gondoskodjunk gyogyintezetbe szallitasroll A tetanusz fertozes veszelye nagy! Minden vegtagserulesnel gondolni kell melyebben fekvo kepletek serulesere is. Steril fedes felhelyezese fontos! Folddel. akkor tamad. er. Mergeskigyot kulon engedellyel lehet tartani. sarral szennyezett sebet mindig lassen orvos. Hazankban ket mergeskigyo faj el. ezek a rnergeskigyok. Nem mergeskigyo harapasa utan ritkan latunk igazi lukakat. verejtekezes. randulas. Hirtelen keskenyed6 farok. Harapasuk utan ket apr6 lukat lathatunk az aldozat boren. a keresztes vipera es a rakosreti. A legutak serulese azonnali eletveszely. A haragossikl6 es rezsiklo sarokba szoritva tarnadekony. sebellatas lejjebb indul. nehezitett beszed. Igazabol a kigy6k kozul nagyon keyes az. k 1\ A L n b n J1 o n ( Mai allaspont szerinti ellatas Ne vagjuk fel a sebet. a mereg eltavolitasara hasznalhatjuk. de altalaban nem veszelyesek. de nem mergeskigyo. kirakott kigyok inkabb nagyobb riadalmat okoznak. verholyagot az alapjanal steril tuvel kiszurhatunk. ez akar halalos legemboliat okozhat. zsibbadas. Venaba jutva hamarosan rosszullet. harapasnyornokkal talalkozunk. a fejen Y vagy X mintazat viperara utal. Ne szivjuk ki Ne alkalmazzunk szorito korulkotest a sziv es kigyomaras kozott. ekkor harap. vagy kigyomaras. csillapitsunk verzest! Vegyiink le minden szorito ruhadarabot. a fognyomok kornyeken hamarosan borpir. mivel az alacsonyabb nyornas miatt a keringesbe legbuborek juthat. ami ritkan halalos. igy izom. de ritkan latott alfaj. masneven parlagi vipera. inkabb a kava hagyta karcolasokkal. beverzesek keletkezhetnek.

antidotum pI. sebellatas so- liat 50S A mereg szankba jutva helyi nyalkahartya nyalkahartyar61 felsziv6dhatnak. Ion :erget kat ait. hamarosan hypoxia. bizonyos komponensek - a Hagyjuk boven verezni.I a 6k. karosodast okoz. es a rvakuum megszunese miatt a mellkasfal mozgasat nem koveti a tiid6 mozgasa. ~ It a tes. lot. de sokszor egyetlen esely a tulelesre. f'\ adasa sem veszelytelen. keringes legzesi parametereit folyamatosan ertekelni szukseges. . az ep also vegtag felpolcolasa a feladat. "laozna-_:kl6 ~. Ha a mellkasfalat belulrol borito fali mellhartya.orat.• ' gyors. Az antid6tum h . tbe (ell . ahol a rendelkezesre all. Abeteget nyugtassuk meg. shock fejl6dik ki. a progresszi6 sem nagyon III .A megfelelo ellenmereg. vel iel. A beteget felig tilo helyzetben helyezzuk nyugalomba! Lazitsuk meg a legzest nehezito ruhazatotl p I. A vegtagot helyezzuk nyugalomba a sziv szintje a1att. a ket -lemez koze Ievego kerul. de ne vereztessuk. Feszulo PTX Zart legmell Zart legmell eseten a mellhartya ket Iemeze koze kerult leveg6 mennyisege nem novekszik gyorsan. az eur6pai viperak leggyengebb rnergevel rendelkeznek. shock felleptekor autotranszfiizios helyzet. verzescsillapitas. egy darazscsipes hatasaval er fel.. sek 6d.: A serult ellatasat a legzesi elegtelenseg kornplikalja. A beteget figyelni kell. ~ l' r Mellkasi seriilesek A nyilt legmell Legtobbszor sztirt. vagy a tudot borito zsigeri mellhartya serul. Gondoskodjunk mielobbi korhazba ._ ras· Mellkasi serules Pneumothorax.ekszert. bokalancot vegyuk Ie. 81 . ritkabban lott sebzessel talalkozva. a mellureg szervei a legvetelekkel szinkron ingamozgast vegeznek. r f.. steril fedes utan legzaro fedest alkalmazunk. A mellkasba jut6 leveg6 mennyisege folyamatosan novekszik. A rakosreti vipera marasa nem veszelyes. yta f: < r fl f'. tetocserep-szerfien egymasra ragasztott ragtapasz csikokkal. ani .Sebzesek. gytinit. PTX. A kigyomaras ellatasa a sebellatas szabalyai szerint tortenik. szallitasrol. A legzes elegtelenne valik. stilyos anaphylaxias shock-ot okozhat. a beteg tunetei nem olyan kifejezettek. a nyilt legmell kialakulasa nagyon valoszimi. kb. Szorito ruhadarabokat. Sebfertotlenites. ezert a tude fokozatosan osszenyom6dik.

zuzodastl A hasi fajdalom helye. Also vegtagjait felhuzza. bel tartalma a hasiiregbe folyik. erossege.viszont nem tud onnan kijutni. gyomor. (Salsol. sebellatas Fesziilti. Az eletveszelyes allapot kialakulasanak oka egyreszrol a tiid6 mozgasanak akadalyozottsaga miatt kifejlodott legzesi elegtelenseg. jellege iranyithat a serules lokalizaciojaban. Legzese gyorses feliiletes. feliiletes legzest okoz. maj. Nagyon gyakori bordatoressel jaro balesetek. Az el6reesett szerveket nedves fedokotessel vedjuk. a beteg allapota igen gyorsan romlik. es nem csak a serult oldali. A sebek arulkodo jelek. Ez az izomvedekezes jellemzi es jelzi az akut hasi katasztrofakat.9 % NaCl. mint a normalis legzes. akar a tomor szervek serulhetnek. Shock. ami a jelent6s fajdalom miatt szapora. a nagyerek leszakadhatnak. Kemeny feszes has. tompa mellkasi-hasi traumak utan. Az ESNY-nak fel kell ismernie a hasi serulesekre utalo tiineteket! si1 be he q es i ic J elek. Ez ugyanis kevesbe fajdalmas. A beteg allapotanak romlasa igen gyors. A re I 82 I . a sziv venas telodesenek csokkenese es kovetkezmenyes keringesi elegtelenseg. vagy CT vizsgalattal tudunk igazolni.Ellahls Szamitsunk shock kialakulasara Figyeljiink a hanyasral Forditsuk oldalra a fejet. hogy megvedjuk az aspiraciotol. Tomor szervek. Keressimk szurasi. mivel vedi a hasi szerveket a tulzott mozgastol. h. pI. hanem az ep oldali tudofel is osszenyomodik. masreszrol a. pl. amit legjobban Cardio-ECHO. Hozzuk felig iil6 helyzetbe a serultet! Nagy erejii tompa mellkasi serulesnel gyakran zuzodik a tiid6 es a sziv. A korkep gyorsan kialakul. altalaban tornpa. szenien elzarjak. lep serulese sulyos verzest eredmenyezhet. Gyors beavatkozas eletmento lehet! A fesziil6 legmellet nyiltta kell tenni a mellkasba sziirt punkcios t(1 segftsegevel. eletet csak a rendkivul gyors. Ezert a nyomas gyorsan es nagyrnertekben emelkedik. szelepes vagy ventil legmell Fesziil6 legmell eseten belegzeskor a mellhartya ket lemeze koze leveg6 tud aramlani. mivel a serult szovetreszek a nyflast szelep. ami sulyos hashartyagyulladast okoz. tiinetek A beteg nagyori keveset mozog. I I- l( J I h a l- Id Id L( ge Tompa mellkasi seriiles A mellkast ert tompa serulesnel gyakori a bordatores. Az ureges szervek. Basi izomvedekezes vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasokt61.- :! I lit 10 ~ ~ fi E. k'" 1]1 ~(! 1)'1 es el Fi H or cl Ll Hasi seriiles Akar az ureges. kilegzeskor. osszehangolt orvosi csapatmunka mentheti meg. f0 _ \'3 A ~ )0: S4 A 5t I " !l i! ~ sz a kc i ~- . 0. Kialakulasa hasi serulesnel egyertelmtien bels6 verzesre utal. Az elvegzett EKG vizsgalat felvetheti szivserules gyanujat. szurt vagy Iott sebek kapcsan. lovesi nyomokat. Ringer.Sebzesek. ezert nagyon fontos az orvosi szaksegitseg hivasa. Ez terrneszetesen orvosi feladat. mellkasi nagyvenak osszenyornodasa.

Kisebb targyak belegzesekor sipolo.. bugo er6s hang fenomen ha11hat6. a beteget legcelszenibb szakorvoshoz szallitani.ik sterilen. Szernesz szakorvos specialis vizsgalata szukseges a serulesek helyenek es mertekenek pontos megallapitasahoz es a szukseges rekonstrukci6s rmitetek elvegzesehez. A szembe kerult idegen targyat alapos oblitessel kell eltavolitani. ."Neitassuk a serultetl ..zaspiraci6 veszelyenagy. majd gyors eszmeletvesztes utan keringes es legzes Ieallas.ut~t.~" felhuzott . menekules. ez nehany perc eldnyhoz juttatja az ESNY-t es a beteget. fgy a hasizmok a t legkeyesbe feszulnek. ez az un.lTIutet koruli -id6szakban a. kristalyos anyagok. sebellatas L) A beleket ne bagyjuk kiszaradni! Ne helyezzunk vissza szerveket a hasuregbe! A beteget helyezzuk nyugalomba fekv. Val6.nniut~tre (erzestelenftesre) .szinU. vagy egyeb alkalmas steril kotszerrel rakjuk korbe . a legkevesebb fajd~hnatokozV~' astiiiltpek. a beteget helyezzuk nyugalomba. ~lepcsak .. vagy a beteg hatara mert utes segithet. Dregesszerv s6rUlese eset6n. hogy a beteg 'BaIl1aro~(j. ~. et a Ha nines eletveszely. enas ivat- "i ~ szurt IS Idegentestek Idegentest a szemben ~~. a sebzest fedji. .: -'.hogy a p61yamenettel ne nyomjuk a sebbe . Szakember Iegutbiztosito eszkozok (laryngoscop. Minden esetben orvoshoz kell fordulni..· . A szallitas al~tt e~a. mely igen sok funkcioval 83 . ~ +". Sebben levo idegentestek A sebellatas szabalyai szerint kezeljuk a sebet.~ Legtobbszormesz.. Leguti idegentestek kozvetlen eletveszelyt jelentenek. stridoros legzes.' F~ Ful-orr-gegeszeti idegentestek amr [zest -hasi :1 tes. a beteget szakintezetbe kell szallitani! Egesi seriilesek 61. Az idegentestet ne tavolitsuk ell Gezpolyaval.. f:. A mesz sulyos kotdhartya hegesedest okozhat.ahol fontos az ures 'gyomor. majd orvoshoz kell fordulni a kesobbi karosodasok megelozese miatt. Jelenletekor a beteg tudejebe meg nehezitett legzes eseten is jut nemi leveg6. . lani.majd kotozzuk be a testreszt szabalyosan.Sebzesek.~ 4 ~i :. aktiv hasi es mellkasi izomtevekenyseg. ez ~ SlI()cI\Jdala~ula§ara.~ az niatt . ~erAz egesz testet egyenletes rendelkezik. vastag vagy vekonyabb szivo kateter) segitsegevel az idegentestet eltavolithatja. helyszini probalkozassal gyakran csak rontunk a helyzeten. A fulben es orrban elhelyezked6 idegentesteket altalaban csak specialis . . vagy megkiserelheti traeheotomia illetve conicotomia utan a paciens lelegezteteset.rsan las szesi a- kerm. erdekJ}el. Heimlich-fele manover.Abetegek gyakranszomjasak. por vagy apr6 repuki bogar kerul a szembe.fokOzQdiltafertozesYeszely. Azonnali mentohivas szerepe kiemelked6. .rejii lhatoban llae theti :. Teljes legut elzarodaskor megfigyelhet6 a paciens kuzdelme a : -v-goert.eszkozokkel lehet eltavolitani. csillapitsunk verzest. }Iivjunk'ofvosisegitsegetl' . Magill fog6. femszilank vagy elolenyek a cornea es a kotohartya seruleset eredmenyezhetik. retegben beborito szerv a btir.

Ha abort intenziv vagy hosszu ideig tart6 hohatas eri. Pigment termelessel vedekezik a sugarzasok ellen. de elofordulhat alacsonyabb intenzitasu. Az irha felso retege is karosodik. hogy az egesi serules nem csak helyi problema. feherjek. ami igen fajdalmas. Nagy intenzitasu vagy hosszabb ideig tart6 hohatas kovetkezmenye. melyerzesek) . pl. feszes es az idegvegzo. rovid ideig tart6 hohatas utan alakul ki. kiszaradasat. tavolabb fajdalrnas borpirt talalunk. meleg. Mivel a bor hianya az egesz szervezetet erinto valtozasokat okoz. fajdalomvhideg.lesek izgalma miatt igen fajdalmas. egesi serules keletkezik. er6sebb behatas kovetkezrnenye. AL Masodfoku eges. elpusztulnak az erkepletek es erzo idegvegzodesek is. pI. Hosszabb. es a betegellatast is ennek jegyeben kell folytatnunk. Negyedfoku eges. J elent6s szerepe van a mozgasban. salakanyagok) A hoszabalyozas legfontosabb szerve. Az Kit< Az Az Ese . Jelent6s kivalaszto funkci6t lat el (elektrolitok. Kornyezeteben legtobbszor bullakat. Megakadalyozza a szervezet folyadekveszteset. A karosodas helye fajdalmatlan. forro folyadekba nyulas.Termeszetesen a harrnadfoku eges kornyezeteben masod. pI. Okozhatja direkt hohatas. ez a folyadek bullak formajaban lathato a boron. A gyorsan gondolkod6 es ugyesen tenykedo ESNY csokkentheti ezeknek a szovodmenyeknek a sulyossagat. Altalaban mersekelt intenzitasii. ruhaeges. A bor piros.Sebzesek. Kapcsolatot biztosit a kulvilaggal (erzekeles: tapintas. Ket legfontosabb szbv6dmenye a SHOCK es a fertozes. A bor tipusosan porcelan-feher szirul. illetve elso foku eges talalhato. Adott testresz teljes szovetelhalasa. a bor funkci6i karosodnak. A bor teljes vastagsagaban karosodik. A bor felso retegeben az erek kitagulnak. Az ESNY szamara is fontos tudni. Harmadfokii eges. Felli Aze A cs teket Az egesi serulesek felosztasa Melyseg szerint Elsofoku eges. sebellatas A bfir funkci6i Ellenall er6s mechanikai es egyeskemiai hatasoknak. napozas. A b6r piros es igen fajdalmas. az egesz beteget kell ertekelni es kezelni. ha ruha. akkor fekete. A karosodott erfalon keresztul sav6 sziirddik ki az erekbol. Az eges kulonleges fajtaju szovetkarosodas. verboseg alakul ki. 84 elszenesedese. vegyi anyag. Veletlenul ferro levesbe nyulastol a teljes testet elborito ruhaegesig sok fokozattal es sulyossaggal talalkozhatunk. az egesi seruleseket borhiany betegsegnek tekintjuk. villamcsapas. aramutes. vagy korom beleeg a felso retegbe. Ellenall a k6rokoz6knak. hosszii ideig tarto hohatas alkalmaval is.

es as. KILENCES SZABALy FELNOrr I' GYERMEK FEJ ul i::. 0 .pett(gkora . A csecsem6k. Az eges sulyossagat felbecsiilhetjiik az alabbiakbok )e..Sebzesek. sebellatas Els6foku Masodfoku Harmadfokii egesi serules Sr at ~k Feliilet szerint Az egesi serules felulet szerinti kiterjedeset a Wallace-fele kilences szabaly mutatja.5% 1% 100% KAROK MELLKAS-HAS :. I~' 9% 9-9% 18% 18% 18-18% 1% 100% 18% 9-9% 18% 18% 13. gyermekek eltero testaranyai miatt a szazalekos aranyok a felnotteketol kulonboznek. a. . HAT vEGTAGOK GENITALIAK OSSZESEN '"ALs6 L I ~'. . 85 . _'tl~g~ss~Qv~QP1enyek.5-13..L!&ge$ melysege ~Fjedese #~~sJ@kaiizad6j(1 c~g~ff..

Masod dalmas Harms megfar szurke: Fagyd: Hideg riolak ( erfal a vegtag lesznel Loves. A k6ros anyagcsere termekek felszaporodasa a verben tovabb rontja a s". szovete kitagul atjarha egyutt Az erfalakon atszur6d6 sav6 a bullakba illetve a bullak kirepedesevel a kulvilagba jut. amelyek a helyi fajdalomerzo idegvegzodeseket izgatjak. legsulyosabb eleme. rro-u eges% + eletkor ezert rajuk nemvonatkozik. tovabbi erosszehuzodast es ezzel periferias keringesrornlast okozva. ez fokozott oxigenigennyel jar. Ajelent6s fajdalom stressz reakci6val jar. a szervezet salakanyag kivalasztasa a vesen keresztiil karosodik. Steril fedes. mint 20% Harmadfoku eges nagyobb. sebellatas Az eges sulyossagat objektivebben = megftelhetjiik a Paux index segitsegevel: 70< sulyos 90 < ketseges 100< halalos A csecsemok es kisgyermekek veszelyeztetettebbek. EUata Ovak okozl Aveg ne do meg . a shock megelozese illetve kezelese miatt itassunk b6segesen folyadekot. egesn Hivju Kritil iijrael Fagya: i. fogyas-sorvadas Es a regeneracio fazisa. Az eges miatt szeteso szoveti alkot6elemek (myoglobin) a vesetubulusokat eltomeszelik. A shock miatt a periferias keringes romlik. hatasfoka romlik. Egesbetegseg Shock = Borhianybetegseg Aszen a h6 I. "surus6dik". A savokiaramlassal a folyadek es Ieherje veszteseg igen nagy lehet. Laza fedokotest hasznaljunk. fustbelegzessel tarsul. diabetesz) Fajda lapito dalorr Nyug. olaj.-mnkci6kat. Folyovizzel hiitsuk az egett testreszt 15-20percig. ezert aver koncentraltabba valik. vazelin. Az oxigenhiany miatt a szovetekben savas anyagcsere termekek szaporodnak fel. az egesbetegseg legkorabban jelentkez6 es egyben legfontosabb. mint 10% Az eges sulyos alapbetegseggel tarsul (szfvbetegseg. 16 DC viszket alakul bakanc tovabbi elemei Fertozes. Ha az eges nagy toresekkel jar egyutt.i. Keruljuk a fertotlenito szereket! Az egett serulest j6doznitilos! Folyadekpotlas.Sebzesek. kezen. rnellekvesekereg hormonok szabadulnak fel. A folyadek elparolgasa es a feherje vesztes a szervezet szamara energia veszteseget jelent. tojas . EUatas Ne hasznaljunk hazi szereket! PI. Masod foku eges nagyobb. Sulyos egesbetegseg kialakulasara keU szamitani: Ha az eges leguti egessel. Ez a bonyolult elettanikorelettani reakciolanc az egesi shock. zsir. Lokalis htites. A shock es a koncentraltabb ver miatt a sziv munkaja fokoz6dik.':. Ha az eges nagy lagyresz serulessel jar egyutt. szoveti hipoxia alakul ki. . Az egesbetegseg hidega ElsofoJ sapadt. szepszis A romlas fazisa.. Harmadfoku eges az arcon.: 86 . A folyadekvesztes miatt shock fej16dik ki.

~ ·u.l\_ez:?:unk y.g'atest altal~n.lYzetyt ··:~~gtagQk). pernio Hideg hatasara a vegtag kapillarisaiban mikrothrombusok kepzodnek.:>i. sebellatas -el: l! "~. ne masszirozzuk. ..~Y~~~~fgr :. gornbas fertozesek.} '. f :} FagyasiseriHes A szervezet a hideget az erek osszehuzodasaval (vazokonstrikcioval) kornpenzalja. szovetduzzanat. T . viszketnek es fajdalrnasak lesznek.~.·.szovetkarositasf tozharunk! V6gtagot puharuhaval finoman dorzsoljuk. gyakori zokni valtassal..'~: 'lygJobb 'f~fdalo~Bsh..asr~i··~lel. )" f.::-'.I~~r. zsibbadnak.. osszefolynak.:.:-.. majd bakterialis.. odema alakul ki. Loveszaroklab • Ites. oedema kepzodik.. iloe romroveti k sza)s fajvabbi .~t~~$.herje ttanizo es t. 87 .~~totrags~fu~i6s·lle..Z:J~.naltfajB" h~ i..Jorro teat! . A bor sapadt.'. Kezdetben apr6 viszketo h6lyagok... I Fagydaganat. a vegtag vegreszei.'t:~-¢tlie~.<.•. . '.. EIsOfoku fagyas: kezdetben fajdalom.{: i~. oka a hideg es nedves kornyezet. raelesztesr ._. amit kulon kell kezelnunk. ekszereket tavolitsuk ellNe feled.os rnelegiteserol! Itassunk meleg. .Masodfokufagyast ~Qr:.~:>:R:'e. illetve az arteriolak osszehuzodasa miatt a periferias szovetek aramlasa csokken. ...· /~~~U·~· ~ ..s'~uljunk felJegutbiztosit..sal a . v..Sebzesek. t..~~~ .n.¥ecSre illetve' Fajdalomcsillapitas~· Ahlites es nyUga16l1lb~' hdYez~s..:~~~:. ·. Ez a fagydaganat.' . specialis bakanes viselesevel.:·"T/>· _.~~~~it~t.-. ~~ \... oedema alakul ki. marvany rajzolatu.J· '. zsibbadas majd erzestelenseg alakul ki.:.. Ha hines gy6gyszererz~kel'lysege.. Megelozheto a vegtag szarazon tartasaval.'o! -. duzzanat. Ellatas _. "'~~~.·'.~~!8~Qsensulyos.:soljunl(. Kesobbiekben a lokalis ertonus benulasaval az erek kitagulnak.. a periferias sz6vetekben hypoxia alakul ki.i'.. a boron veres-savos bennekii h6lyagok kepzodhetnek..¥~:v 's~/~agyo~" (~.~g~.-. A fagyasi serulesek altalaban egyutt jarnak a szervezet egeszenek kihiilesevel.:egy-ket table~t~~ltal<\nQsq.Iti"juukseg~t~s~~~l. perivascularis vizenyo.' ..' . . Szorito rnhadarabokat.•." i . Masodfoku fagyas: hosszabb ideig tart6 hideghatas utan a sapadt vegtag duzzad. .alkalm~~~HnK.. ~l<Qdjunk a hirtelen melegitestol! Nagy fajdalmat es. -Kriti~us .. fajdalmasan feszul. azaz a fagyassal egy idoben altalanos hidegartalorn is fellep. rtest esen 16°C fok felett is kialakulhat. .etesd vezet iekek . '. igy a ho leadas nagymertekben csokkentheto.... .. az acrak megduzzadnak. ~ ~ ~ lli ~ ~ n ~ ~ ~ R ~ ~ . [' f t~ I~ to )a jut. ·:.••.Japft6k.·..~. . a bor minden retegenek megfagyasa miatt komoly szovetelhalassal talalkozunk. . . a bOI" bamasvagy sotet szurke.l_lasz.eg¢shel..~g~srteL .i7r. viz es feherjek szamara szabadon atjarhatova valnak. Harmadfoku fagyas: a h6lyagok megrepednek. a hipoxia miatt az erfal ateresztokepessege megvaltozik. hideg lesz. h6lyagok.''. perrneabilitasuk megvaltozik. A bor sapadt.

Minden periferias. mig a ti. mint a bels6 verzesek. Ujszulottnel kb. ahonnan aver ismet a szivbe kerul. verzescsillapitas. verzescsillapitas. Az oxigenben szegenyebb ver a venakon szallitodik vissza a sziv jobb felebe. az ep oldal felol el kell tavolitani. es ez az 1 I konnyen elveszhet bels6 verzes. Jegyezzuk meg! 'Iraumak utan. Verzesfajtak. Ket fajta verzes van. Altalaban a bels6 verzesek nem lathatok. kulso es bels6. A vervesztes sulyos shock kialakulasahoz vezet. ezert a vervesztesek felismerese es ellatasa elsodleges feladat. 5-6 liter vermennyisegbol kb. es vaskos ruhazat alatt a verzest keresni kell! B6rdzsekiben. bakancsban nagy verzes is rejtve maradhat. szr ser 0. cornbcsonttores eseten. h t I r f f f . szorit6 ruhadarabok.inkben van meg nyiroker. A je11egzetes piros szin mindenki szarnara figyelmeztet6 es figyelem felhivo jel. I /\z szr prr !. amely szovetkozti folyadekot. 30 ml vervesztes mar shockot eredmenyez. hogy a verzeseket eszlelje.':. az oxigenben gazdag ver a szovetekhez szallitodik. A nagyverkorben. a vizzaro._j\. hajszalerek talalhatok. Jegyezzuk meg! Az ESNY-nak mindkett6t tudni kell felismerni es kezelni! L AT .Verzesfajtak. A jobb karnrabol a tuddarteria venas vert szallit. rnajd onnan vissza a szivbe a nagyverkoron keresztul. i rm val ! t ne va( pa es 88 .id61J61 a bal pitvarba a tiidfivenak oxigenizalt arterias vert szallitanak. mely az erekben szallitodik a szivt61 a periferias szovetekbe. Szervezeti. konnyebben felismerhet6. vagy pl. ve .1/ ~ . ha verzesre van gyami.ink oxigen ellatasa aver utjan tortenik. csak nyirokcsorgas. a szivbol kivezeto erek iitjan: ezek az arteriak. nyirkot szallit. ezert ezeket 6vatosan. Feln6ttnek kb.g f' p a \- vel lS(~ ! "f. azaz a centralis nagy erektol legtavolabbi oszlasban kapillarisok. shock '. 1 liter elvesztese veszelyes. es legyen felkeszulve a vervesztesegbol ad6d6 szovodrnenyek ellatasara. A szivbol a kisverkor vezet a tudobe. ! t ha K: I i Al hl! szi ful Kiilso verzes Jol Iathato. Nyiroker serulesekor nines verzes. shock Vii i Verzesek Szervezeti.} '-" E. csillapitsa. Ezert az ESNY-nak kulonosen fontos. A verzes potencialis eletveszely.

mjelent sulyossagi kulonbsegei 'inmagaban a venas vagy arterias jelleg. kapillaris refill jelentosen megnytilt. sapadtsag. Egyenletesen folyik. marvanyozott bfir Sulyos tachycardia. vagy szivosszehuzodasok uterneben. hatekonyan csokkenti a verzest. altalaban rmiteti feltaras soran eszleljuk a parenchymas verzest. ami akar halalos is lehet. megfoghat6 verzesforras nelkuli. au. vagy a veralvadast el6segit6 spongostan szi. ami a szovetek kozul csordogalo. . mivel oxigenben szegeny es a redukalt haemoglobin szine kek. elenkpiros. mivel oxigenben diis es az oxidalt szine elenkpiros.. a tudoarteria serulesekor piros. Ez a16! egyetlen kivetel van.Scrgossegi alapismeretek. tiinetek Nines valtozas Tachycardia. szallit. haemoglobin ugyanis sotetfecskendez a a vervesztes a III Venas verzes Sotetpiros. r i~ 30-40 % (2000 ml) Jelentos tachycardia. Nyugalomban nehany perc alatt j6 veralvadek kepzodik es a verzes magatol elall.nennyverzes. diffuz verzes. alacsonyabb pulzusnyomas es amplitud6. verzes teladat. am serult er nagysagatol is fugg. A serult venas verzesbol is rovid id6 alatt igen nagy verveszteseget produkalhat. Szine altalaban vilagos piros es gyakran szovetkozti folyadekkal. mig v1inden arisok. ezert 89 . agitacio. de kis'volumemi verzes miatt a veralvadasi folyamat gyorsan beindul. It eredlapitsa. Az. sziirkes sapadt bor 40 % (2000 ml) < Arterias verzes szivbel szallit. nyugtalansag. Nagy vena serulese eseten az ellatott teruletbol erkezo vermennyiseg csaknem megegyezik az odavezetd arteria altal szallitott vermennyiseggel. Jegyezziik meg! 1~c.vacs behelyezesevel tortenik. th~. Belso szervek serulesekor. A spriccel6 verzes rendkivul ijeszto. vernyomaseses. alapfogalmak Vitalis jelek valtozasa progressziv vervesztesnel Jelek. hamar var alakul ki. emelkedett legzesszam. Ellatasa tamponad. konnyen elnyomhat6 pulzus. Kapillaris verzes Altalaban horzsolasnal talalkozunk kapillaris verzessel. venas ver tavozik.t. A bor melyebb retegeiben huzodo kapillaris halozat rengeteg erhurokbol melyek serulesekor gyongyozo. arterias verzes utemesen pulzal. kapillaris refill megnyult. szivargo verzest eszlelunk. ros szin raumak t alatt a . Az arteritis \ erzes vilagos. nyirokkal keveredik. A relative nagy feluleni. libab6r Vervesztes 0-15 % (750 ml) 15-30 % (1500 ml) .

. JeJek. rovid mullpolyat hasznaljunk direkt nyomasra A sebet sterilen fedjiik. t Mivel a fel. nigas. Nagye Nagye Meh. a vegtag-amputacio. esetleg keslelteti. ! verhany Feszes. szurt. de jelentosen csillapodik. helyezzuk nyugalomba Atverzett kotest ne bontsuk Ie. honalji. subduralis. csuklo. gondoljunk belso verzesre! A beteget ultessuk.A serult vegtagjat emeljuk magasba. ugyana: Egyeb ~ Veres I. ha nem is all el teljesen. Belso verzes Belsd verzest eredmenyezhet: Tompa hasi serules. ujabb nyomokotest helyezzunk ra. Keszitsunk korrekt nyornokotest . shock v erzescsilla pitas MeHka: Szivser Nagyei Tudos: _Minden verzest azonnal el kell latnil Ha a talalt serules alapjan nem vart Shockot eszlelunk. terdhajlati. agyeki. Ez csokkenti a shock progressziojat. hasra e es. Nyomjuk a megfelelo arterias nyomaspontot. { Hosszu Comb. belboka mogotti es labhati arteriak futnak j61 megtalalhato helyen. als6 vegtagjait magasan tamasszuk ala. csontos alap felett. Ne feledkezzunk meg az ellenoldali megtamasztasrol! Karotisz. izomvet dUZZ3Il. allkapocs. amitol a verzes. Nyeloc Nyeloc Trache Brand Bordal lVlaj. Pll'OS. felkari. comb. Steril bucit. es nyomjuk erovel legalabb harem ujjal a csontos alaphoz. Ie Urege: Gyom: verzes. Hivjunk segltsegetl Szorito korulkotes keszitese TILOS! Kivetel.arteria pulzaciojat. Agyallomany verzes subarachnoidealis verzes EUata5 Az ES]\ a shod gyorsan infuziol 90 . vagy mas m6don csillapithatatlan arterias verzes. ez csokkenti a verzest. verzescsillapitas. vizbe hasas ugras Be es athatolo hasi serules. A vegtagot polcoljuk fel. Technika Tapintsuk ki a serules es a sziv kozott . vagy megakadalyozza kialakulasat. Ebben az esetben j6 segftseget nyujthat a vernyomasmero mandzsetta felfujasa es nyomason tartasa azon az erteken. ha . ldtt seb Robbanas. halanteki. ahol arterias verzest mar nem eszlelunk. a beteget tartsuk . epiduralis.Verzesfajtak.Iehetrileg a seruleshez legkozelebbi . hirtelen lassulas utkozeskor erneszte kaszok A belsd verzes forrasa Koponya Koponyauregben fut6 erekbol. vagy fektessiik lel Verzd serult ne alljon! . Felkar Meder Gerinc Arterias nyomaspontok A szfvbol kivezeto arteria a serules szintje elott fekvo csontos alapon elnyomhat6.fekvo helyzetben. konyokhajlati. Ha nagy a verzes vagy shock kialakulasara szamitunk vagy a shock egyertelmfi jeleit eszleljuk.

vena Tiici6seiti16s cava. Barmelyik testuregbol szarmazo verzes. tiid6 neoplasia erek serulese .arteria eledkezhonalji.~ .~erinctores. gyomor vagy patkobel verzes eseten sotet. perforacio.ihtetcostalis ". fekelyverzes (tulajdonkeppen . Jelek. vena cava Nagyerek betegsegei. gyorsan csak lehet. mint a shock-ra utal6 jelek es tunetek. buzos szeklet.gegeseriiles· J?rq~c:hu~ karcinoma.fu. ezt megfelel6en ellatni es olyan gyorsan orvosi segitseget hivni. agai .. N agyobb tomegii emesztett vel' szinte fekete szimive valtoztatja a szekletet. -. arteria subclavia.. aorta disszekcio . ami vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasoktol.'Maj. keresztcsonttores omhat6. ez izomvedekezes.~ . belek. veromlenySotet. verzescsillapitas. cystak. nyelocsti verzesnel friss piros. verzes terulete felett.reg~s szerv serulese. Toresek koriili duzzanat. Feszes. Ellatas rzes AzESNY-nak kepesnek kell lennie eszlelni a belso verzesre uta16 jeleket. kulsd verzes jele nelkul shockos.J"Tye16tsoseriiles 'lNy~Jo~s6Y'Hqverzes Tia9hea. extrauterin terhesseg (EUG) kijJs6 m6don verny- lrtws Hosszu csoves csontok. csak orakkal. "Combcson ttores. Egyeb jelek koze tartoznak az alabbialc Veres kohoges vagy verhanyas. feketes szinti. -_':. TiidoseriilesneI habos piros. gyomor. Medencetores . ovariumok. shock MeHkas 3bockot . kemeny has._. Bordai:otes. tomeges csontok torese . amilyen . --' Hasiireg rtelmii agasan i. aorta. ez aktiv verzesre utal. A bels6 verzes jelei tehat ugyanazok. '_~ agyerek serulese. altalaban a bels6 verzes gyanuja akkor merul fel.. felismernie a shock-ot. infuziok es surges sebeszeti beavatkozas szukseges. melena. lepserules . : Iabhati Mivel a verzes a shock egyik kivalto oka. . mert a beltraktusban lathato.Verzesfajtak. tiinetek . alkartores . labszartores ~Felkartores.--.'SZIYsetUles' ··NagYerser416s. Ha verhanyaskor elenkpiros vert latunk. '::Qyomor.Y¢tZ~S. A hasfal feszesse valhat a serules.Meh. kavealj szeni a verzes. ez altalaban az als6bb szakaszok verzesere utal. ha a beteg lathato. subclavia. h61yag .raortaiv -. napokkalkesobb). vagy '. A bels6 verzes korrekt kezelesehez termeszetesen gyogyszerek. beltraktus betegsegei. . 91 ..

index E asabh szaforr "b . vagy Iassithatja annak eletet veszelyezteto mertekii kialakulasat. Ellata A gyo iv. 1 g. Folyadekveszteseg nelkul is SHOCK fejlodik ki. gy6gyszerek. Di· B:radj iv. a szovetek. vagy hypovolaemias I ~ r·4j--ngtf ldil be . A shock jelek es tunetek egyiittese. A beteg eletet csak a gyors orvosi segltseg. ami az oxigenszallitashoz szukseges vermennyiseget csokkenti. ha nines azonnali hatasos segitseg gyorsan halalhoz vezet. Legzesi nehezseg. ' A lag:_} Sapad . ami a szervezet arteriainak. gege duzzanat. ami a test szoveteinek oxigen hianyara uta1.yl. pI. Verzesfajtak.A folyadekveszteses shock lenyege vervesztes vagy mas testfolyadek vesztese. I ~ J tur. Eszrne: Kcring Az ESNY feladata A shock felismeresees Segitseghivasl kezelesenek Shock A shock nero betegseg.a folyamatok igen gyorsan zajlanak es a beteg halalahoz vezetnek. belelzarodas. hanem k6ros allapot (folyamat).) ~~. szteroidok. z. gy6gyszerek. eges. ersztikitok adasa mentheti meg.ilni. arteriolainak kitagulasahoz vezet.stb. Kezeles nelkul ezek . Barrni shockot okozhat.r"" 1:. r SZBle rnarad nern lr A Jellemzok Ego. csokken az energia ellatas. rovarcsipesek hatasara az ana erzekeny szervezetben tulerzekenysegi reakcio indul be. nagy verzes. allergias reakci6. Igy a szervezetben relativ volumenhiany alakul ki.euoi E~bhen Allergias vagy anaphylaxias shock f Barmilyen allergen. etelek. Progressziv Shock A shu! Progfe ESl'~'/· E>:ck Cl Folyadekveszteses. . verzescsillapitas. E Alacso cr. voros b6r.etel Gyors. 92 . viszketo. novenyek.t!::~ Kapill. pl. Ilyen okok a vervesztes. shock --elkezdese Fullad. A behatolas vagy csipes helyetol fuggetlenul garat. szervek rmikodese elegtelenne valik. sipolo stridoros legzes - nla! latni v pump. mivel az erpalya befogad6 kepessege tobbszorosere novekszik. Mindket oldal Jobb szivfel Jotndulatu mtilo Kollapszus Periferias Rosszindulatti. A ! ujrael Sziv el A sziv szfvritr «crmg: d ZefVE Keringesi elegtelenseg Centralis Hal szfvfel . mely. A behatolas vagy csipes helyen duzzanat. Azonnali kezeles rnegallithatja a folyamatot. az errendszer terfogat valtozasai. ami csokkenti a szovetek verataramlasat. Szoveti oxlgenizacio nelkul romlik az anyagcsere. egybefoly6 csalankiutessel..-. perfuziojat. A shock es verzes felismerese es ellatasa elsodleges feladat a surgossegi ellatas soran. Gycng. huzo.

i t A shock tiinetei Progressziv. beleertve a szivizom oxigen igenyet nem elegiti ki.1-". (Onmagaban nem megbizhato jell) . :: Sapadt vagy livid bor. etta )gy~ 93 .. Az ESNY-nak gyakorlotta kell valnia a shock jeleinek es tiineteinek felismereseben. biztositsunk szabad l~gutat. . .: z :. Alapveto oka az oxigenhiany es szimpatikus izgalom. billentyii betegseg miatt a SZ!V osszehuzcdasanak ereje gyengul. gyenge pulzus.Di-AdresonE-Aquosumot 25-100 mg IV. Eszmeletvesztes. A'beteget probaljuk megnyugtatni.Verzesfajtak. mg Tonogen higftva. amikor a 'pumpafunkci6 hianya miatt a szlv venas telodese romlik.6jraelesztt~sre. Sziv eletet vetek ltoza- !: eredetfi.I. ujjbegyek. Jegyezziik meg! A shock progresszfv folyamat. Ez egy ideig segithet. lassan Iv.?kaig feher marad.SHOCK-ot. Shock eseten""a kormok alatti b6r s. Alacsony vernyomas. l. Az ESNY gyors es konnyen elnyomhat6 pulzusi rapinthat. SI = pulzusszam : vernyomas. szfvritmuszavar. normalis esetben r6zsaszfn ·szfne nehany pillanat alatt visszater.Kivetel a kardiogen SHOCK. nyelv kek szine sulyos oxigenhianyra utal. adjunk Caleimnscot 5-10 ml '. meg akkor is.:Bradycard betegnek keringes osszeomlas jelei eseten.mi az eges. a pulzus 100/perc felett van. A shock index egy fontos parameter. de j6 tudni. . ami iyagc- va. a venakban torlodik aver. Sulyos shock-ban a rossz venas telodes miatt szinte nem '}:l<itni venit.vagy 125. ez legkifejezettebb a nyakon. azonban egy id6 utan a SZ!V farad es gyengul. Az ajkak. feIs6 vegtagokon . barmi is legyen a kivalto ok. Ha a korrnoket megnyomjuk. ~i ~ ~ A SZ!V pump a funkciojanak elegtelensege. Keringes legzesleallas eseten azonnal CPR30!2! . ha egyeb tunetek hianyoznak.6. hogy a SHOCK egy kesobbi fazisaban a vernyomas esik. Ezek a jelek ugyanazok. Kapillaris visszatelodes. Valoszimileg az ESNY -nal nines vernyomasmero ennek ellenorzesere. vagy kardiogen shock t' --"l - I. Fulladaserzes..alig tapinthato pulzus. a beteg parametereinek valtozasait folyamatosan kell figyelni. l-nel magasabb ertek sulyos. verzescsillapitas. Atagult venak jol lathatok a nyakon. Minden nyugtaIan beteget vizsgalni es figyelni kell SHOCK iranyaban. lahoz H L i. mellkason.'Kesziiljiink fel . . lik ki. .': . (' d Agyorsasag eletmentol Hivjunk scgttseget! Ha van. zarra ainak. am ely kezeles nelkiil halalos. verellatasi zavar. a keringesbe kilokott ver mennyisege csokken.S-nel magasabb pedig 1-2 oran belul visszafordithatatlan karosodast jelenthet. A nyaki venak osszeestek. Szfvizom betegseg. Nyugtalansag. . fuldoklas Gyenge. a verkeringes csak nagyon lassan vagy egyaltalan nem ter vissza. . Gyors. Az oxigenhianyt a SZ!V gyorsabb rmikodessel probalja kompenzalni. normalisan 0. Ebben a fazisban a vernyomas 100 Hgmm alatt.250 mg Metylprednisolont Iv. periferias keringesi elegtelenseg.1ik. Keringes-legzes leallas. shock hatalarasa Ellatas . a venas reszben aver torl6dik es rnindez a szovetek.

2 befujas! 94 Pe 11".: ') . eszkoz nelkuli es eszkozos legutbiztositas Verzescsillapitas.. Ne csak egyes sebekkel. Magaba roskadt. az alap ujraelesztes szabalyai szerint jarjunk el.ha szukseges. de lehet nehez vagy kapkod6. atjarhato Iegut. Minden szemelygepjarrmlben van kotszer. hanyas. de a sulyos shock megelozhetd' A_zESNY ha nem is tudja teljesen megallitani a folyamatot. fokozza a fajdalmat es az oxigenigenyt. beteget! Hanyingert. " 'i. ez az autotranszfuzios helyzet. Sulyos shock jele.- Feluletes legzes. az eszmeletlenne valo beteg aspiralhat. Polcoljuk fel az also vegtagokat. hanyast valthatunk ki. ezert csokken az oxigen igeny. serulesekkel.. es ujabb seruleseket is megakadalyozhatunk.Jc Szabad h~gutbiztositasa es fenntartasa Legutbiztositas eszkozzel vagy anelkul. A eel a kihiiles elleni vedelem. apatias. annak progressziojat.< EHatas Az ESNY nem tudja a shock-ot visszaforditani. Segitseghivas. shock . Az eszrneletlenseg igen kesci jel. diderg6 betegnek nagy az energia vesztese es az oxigenigenye. A folyadekvesztessel aranyosan a beteg szornjusagrol panaszkodik. ABC 30 kompresszi6 . Eg . kezelnunk kell ezek szervezetre gyakorolt kovetkezmenyeit is.. Kivetel a szeptikus es anaphylaxias shock. baton fekvf betegnel! Also vegtagok felpolcolasa vagy 'Irendelenburg helyzet Stabil oldalfekvf helyzet letesitese.. Ezen kivul az osszes elsosegely-nyujtasi praktikat keszenletben kell tartanunk. Szomjusag. :r. verzescsillapitas. Ha barmelyik elegtelen. tulmelegiteni sem szabad! Ne itassuk. sulyosbodasanak gyorsasagat megakadalyozhatja. Fineman banjunk a beteggell Durva mozgatas ujabb seruleseket okozhat. (minden ment6aut6ban van. ami nagyon rossz elojel. Hfivos. 'Iartsuk a testhdmersekletetl Reszketo. Hanyinger. Csokkenti a fajdalmat. mintha a vervesztes kisebb mertekti lenne . azt az erzetet keltve.. betegsegtunetekkel foglalkozzunk. ne etessiik a serultet. Jegyezzuk meg! Eloszor a szotlan betcget reszesitjuk e16nyben a harsanyan panaszkodoval szernben. ha az egesz beteget kezeli. a verzest. : j A_ sl Ok: Al< Ex Eszmeletlen beteg eseten Eletjelensegek vizsgalata M. szotlan beteg. nyirkos nor. Komoly orvosi beavatkozasok szuksegesek. Oka az oxigenhiany.) Toresek rogzitese. ami altalaban gyms. es alkalmaznunk . vagy egyeb legzesi zavar. Noveli a szivbe bearamlo ver mennyiseget. Oxigen. . Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. Szabad. ha a legutbiztositas maskent nem megy Segitseghfvas! Egyeb serulesek. A SHOCK sulyosbodasaval a beteg aluszekonnya.Verzesfajtak. ezert altalaban nem jellemz6. verzesek ellatasa. eszrneletlenne valhat. ha van.

A. mas-mas iiton de ugyanugy szoveti pernizios zavarhoz. ha elindult. korabban magasabb vernyornasu egyennel. A . !:}&lszervezetszarnara elveszett folyadekmennyiseg) ~. Ha az eszmeletenel leva betegnek fejseriHese van. kulonbozo kornyezetben.egakadalyrulesekkel. A beteg parametereinek folyamatos kovetese szukseges az ertekek valtozasanak es a beteg allapotrornlasanak felismeresehez.Hes biztosan polytraumatizaciot jelent. Ne torjuk meg a nyakat. a keringes. 'veseelegtelenseg ('4imetikus fazisa) . Eszmeletlen betegnek ne emeljiik a fejet! odik.>Megfelela potlas nelkuli massziv verejtekezes ~. a folyamat alatt a beteg vernyomasa mar lejjebb volt. shock jeie. . Nem all modunkban az alapismeretek reszletezese.pancreatitis kiterjedt izomserules egy 1. a felismeres gyakran nehez.zekonnya. It.~P. sejthalalhoz vezet kulonbozo kezdeti okok ehe.~ ~. A beteg norrnalis 110170 Hgmm vernyomasa jelenthet relativ hipotoniat pl. verzescsillapitas. harsanyan . Ok nelkiil nem indul el a folyamat.es szakkonyvek ide vonatkozo anyagara. 300 -ig ernelhetjuk a fejreszt. igen nagy mennyisegti. ezert utalunk egyeb tan. hugyhajtok. vagy akar kornpenzacios vernyomasemelkedest is. fgy szabad a venas kiaramlas. majd a folyamat vegen definitiv sejthalalt okozva a szovetek pusztulasahoz vezet. elektrolit es sav-bazis egyensulyanak ismerete.es kisebb shock.Nagy mennyisegti p6tolatlan vizeleturites (diabetes. megismeresehez es megertesehez elengedhetetlenul parameterek. hypoxiahoz. t: • A shock korelettani vonatkozasai A shock-folyamat alaposabb fontos a norrnalis elettani szervezet folyadek. volumen es az erpalya befogadokepessege kozott. A shock kialakulasa egy barmilyen karosit6 behatasra adott tulmeretezett komplex reakcio sorozat. az alar 8~au1na. . 6i jel. A shock kialakulasa az egesz szervezetet erinti. Ugyanigy nem egyertelmti a pulzusszarn vizsgalata sem. A helytelenul "praeshockos" allapotnak nevezett klinikai kepet altalaban a shock kompenzacios fazisanak kezdetere alkalmazzak. sejtek mernbranfunkcioit. ezert .Excessiv folyadekvesztes (hanyas.eritonitis. Shockos betegnel eszlelt fejseri. Iegzes uruikodesenek es a zasok szuk'lJ' en megaui.Verzesfajtak.praeshockos allapot" tehat a valosagban azt a korulmenyt jeloli. Lenyege az intravascularis Oka lehet <:. amikor pl. ~~68 ! 95 . akkor a shock egyes fazisait latjuk. mely erinti a szovetek. ami az ijedtseg miatt is lehet gyors.f:~B:eielzat6das (a belekben elkulonult. felszivodni nem kepes. a szovetek anyagcserejet. li a szivbe . kb. acid6zishoz.kutverzes {kulso. shock nehez vagy I. I }'ejseriih~s F6jserulesral IDaI' sok sz6 esett. A tipikus klinikai kepet nern min dig latjuk. de jelezheti a szimpatikus aktivaciot is. gyakorolt -szenletben gen igeny.iere. hasmenes) . ho. fokozza a vesztese rbadl unk ki. ez csokkenti a koponyaiiri nyomast es megakadalyozza az agy duzzadasat. az A shock csoportositasa Hypovolaemias teraranytalansag az iniciaki okok szerint: a csokkent erpalyan beluli folyadekmennyiseg. bels6!) ~. agyoedema kialakulasat. a leend6 serult a szaguldo karnion elott all.

tuladagolas. borjelensegekkel. szerencsetlen esetben egyutt van jelen szinte minocgyik inicialo faktor. verzescsillapitas. A folyamat egy ponton tul irreverzibilisse valhat es a shock klasszikus tunet egyutteset mutatva halalos vegCi korlefolyast idezhet elo. (exsudatum.vagy nagyverkor aramlasi zavara sziikulet vagy elzarodas szivfunkcio es folyadekegyensuly mellett. k6ros rmikodesehez vezethet. Pericardium tamponad. szapora pulzus es legzes. anaesthesia) Gerincvelo serules Agyi vascularis tortenes Metabolikus. tulkompenzaciobol eredo circulus vitiosusok eredmenyekent a szovetek. ritmusa vagy hibas billentytifunkcioja miatt. valamint megfelelo folyadek bevitellel. tachycardia) A SIHJ Komi ~: kor k Obstruktiv shock A kis.szamos kompenzacio. toxikus Mellekvesekereg-eiegtelenseg Anaphylaxis Allergen hatasara beindulo komplex reakcio. AMI Szivizomgyulladas Akut billentyii elegtelenseg Szivizorn ruptura Septum perforacio arrhytmia . 1 • " 96 . Oka legtobbszor Gram negativ bakterium. bradycardiaval. szervek oxigen ellatasi es felhasznalasi zavarahoz. rapid vernyomascsokkenessel. nyugtat6.. progressziv vazodilatacioval. gomba okozta infekci6.haemodinamikai zavart okozo ritmuszavar (brady-. mely .' l i. Laz (ritkan normalisnal alacsonyabb testhornerseklet).: .Verzesfajtak. megtartott A kor Ug2 Szrvl Szin: A k( tat6( Distributiv shock /\2 intravascularis volumen erpalyan beluli atrendezodese Neurogen SHOCK Gy6gyszer indukalta (altat6. az egyes jelensegek egymas hatasat rontjak. Az anaphylaxias reakcioban. ezert a circulus vitiosus spiral felgyorsul. ritkabban Gram pozitiv bakterium. gegeoedemaval es bronchus-bronchiolus szukulcttel.~ ! . Az eletmenteshez azonnali besvatkozas szukseges! Deko !) ~.Kardiogen shock Pumpa funkci6 elegtelenseg a sziv osszehuzodasanak csokkenr ereje. shock . verzes) Feszulo ptx vagy pozitiv nyomasu lelegeztetes Pulmonalis embelia Bal pitvari golyo-thrombus Aorta disszekcio miatt. virus. sot egyes esetekben vazopresszor kezelessel . kabitoszer mergezes.~_! Szeptikus shock A szepszis a szervezet in:fekci6ra adott sziszternas gyulladasos valaszreakcioja. a kapillaris keringes redistribuciojaval.

A szisztoles ertek rninimalis csokkenese es a diasztoles ertek emelkedese miatt a pulzus amplitude besztikul. izgatott. mely ekenta e ez vezers tunet ~ Gram . intenzfv 97 . A keringesbol ily modon kirekesztett szovetek oxigenellatasa rornlik. shock kep. elcsettseg. ugyanis a periferias erek sztikuletevel a keringes a centralis teruletekre rendezodik at. A hypoxianak stagnacios kornponense is kialakul. ez tulajdonkeppen stressz reakcio. adrenalin kiaramlas. (Lazlapon. legzes. vagy dokumentacion "J". cianotikus. Mai techdiagnosztikai es monitorozasi lehetosegek mellett a vergaz-parameterek. :artott A kompenzalo mechanizmusok Legzes frekvencia es legzesi percterfogat emelkedes Szfvfrekvencia es keringesi percterfogat emelkedes Szimpatikus izgalom.'. amikor a vernyo.-. az erpalya kit61tbttsegenek csokkenesehez es vernyomaseseshez vezet.ifekcio. a keringe i percterfogat it fokozott munka ellenere is csokken. valtozasok folyamatos rnegfigyelese.ontjak. pl. a szfv megfelelo ve1'. a venas bearamlas csokken. Ez sajnos csak a periferias keringes rovasara valosulhat meg. Csak az intenziv szlmpatikus tonusfokozodas es eroteljes adrenalin kiaramlas kepes a vernyornasesest megakadalyozni.szervek.s 100 alatt.'. A hypoxias es acidotikus sziv o:gyengi.il es az eddigi tisztan periferias keringesi elegtelenseghez centralis is tarsul. romlo mentalis verzescsillapitas. az ag-j perfuziojanak biztositasara. ezert a SZ]V oxigen igenye is fokoz6dik. A allapot az uralkodo . az osszehuzodas ereje no. kesobb apatias. a keringesi ida nyulik. aminek rendkivul nagy prognosztikai jelentoseget tulajdonitottak.lH~Ssel. A )".Verzesfajtak. scm rendezheto hipotenzio.<1 vagy A shock fazisai: Kompenzaci6s vagy szimpatiko-adrenergias fazis Verzes vagy folyadek vesztes az intravascularis volumen csokkenesehez. varhato halalozas igen magas.~ legzetes "halaI-kereszt").'. A beteg bore marvany rajzolani. kovetkezmenyes ertonus fokozodas A keringo vermennyiseg csokkenesevel tovabbi eroteljesebb kompenzacio folytatodik.m:ii. a sziv teljesitmenyc. a SZ!V munkaja fokozodik.ias faktor. A vernyornas zuhan. savviszonyok. A regebben hasznalatos SHOCK-index is ehhez a fazishoz dik. hypoxia es kovetkezmenyes acidozis alakul ki. . Mivel a .kornpenzalo mechanizmusok elegtelenek az eletfontos . Dekompenzacios fazis 1ylm::. A kezdeti jelek es tunetek minimalisak.es oxigenellatasat. a megfelelo beavatkozas ekkor a leghatasosabb. Az utobbi kornpenzacios mechanizmusokat indit be a vernyornas rnegtartasa celjabol. hii -os. A vernyomas meg nem csokken eroteljesen de a diasztoles ertek ernelkedese tnegfigyelheto. .hesia) vazodi~. zelessel Tovabbi volumenvesztes eseten a keringes centralizalodik. az agyi verellatas csokkenese miatt a beteg kezdetben nyugtalan.betegek tobbsege ebben a "klasszih.. a szivfrekvencia pedig 100 felett van.lls" fazisban kerul felisrneresre. a szivfrekvencia fokozodik. az agy. a 5Z!V hatasfoka romlik.'~abnizolva a vernyomas eses es a szivfrekvencia emelkedes keresztezodese a jel'. a. periferias metaboliku . A szfv teljesitmenye csak nagyobb munkavegzes mellett nem csokken jelentosen. rnegtartva az eletfontossagu szervek.

A szokasos 36 ATP helyett c ak _ ATP kepzodik. Mivel a membran-funkciok alapja az aktiv transzport. sludge kepzodik. amely lelegeztete t igenyel. A. A viszk6zusabb ver coagulacios hajlarna fokoz6dik. alveolaris oedema. ami jelent6sen csokkenti az energia. A mem- Shock-vese A perfuzio csokkene miatt a vese-keregben ischaemia. A vizeletmennyi eg sokken rnajd a vern 'omas 70 Hgmm ala sullyedesekor megsztinik uraemia jel m tezik. elektrolitok es feherjek szarnara szabadon atjarhatova valnak.z eilialt szovetekbol. s jrekbol kiszabadult kalium es a mitochondriumokbol. Shock-tude Legjellemzobb a kapillaris rnembrankarosodasok. DIC alakul ki. Mikrothrombusok alakulnak ki. Perikapillaris oedema kepzodik. ki. maid felhasznalodaso veralvadas i zavar. lysosornakbol felszabadulo enzimek tovabbi toxikozist es szovetelhalast okoznak. ezen feladatok energia hattere nem biztositort. atelektazia kepzodik. az ATP kepzodest. permeabilitas valtozasok miatt kialakult perikapillaris.Membran-karosodasok Az oxigenhiany miatt anaerob glikolizis folyik. Szervkarosodasok: Shock-szfv A hypoxia miatt brankarosodasok zivizom i chaernia. intersticialis. Heveny legzesi elegtelenseg alakul ki. tubularis nekr6sis alakul ki. infarktusok alakulnak miatt perikapillaris mikro-verzesek keletkeznek. Az edemas alveolusokban hialin-mernbran 98 I . folyadekok. nekr6sisok. disszerninalt intravaszkularis coagulacio. ezert a mernbranok permeabilita a megvaltozik. A helyi _zo 'eti perfuzio ezzel egleg lehetetlenne valik. majd ARDS. a lokalisan "besllrusbd6" ver voro: vertestjei penztekercs-szenien osszecsapzodnak.