Az ujraelesztes

A kiterjesztett ujraelesztes

Mi leh,
e

Chain of survival
"
e

Ha ezel a szfvir arninek erekber beultet: H: rn soran h ritrnuse amit te okozha adat, p dezesc.

A kiterjesztett ujraelesztes ABC·je.
A mar hasznalatos cardio-pulmonalis reszuszcitacio (CPR) helyett Safar javasolta elsokent a cardio-pulrnonalis-cerebralis reszuszcitacio (CPCR) kifejezest. A cerebral sz6 mindenkit ernlekeztet a legfontosabb celra, a beteg agyanak megmentesere, hogy az inzultus utan a beteg a Ieheto legjobb agymtikodessel terjen vissza. A cerebralis reszuszcitacio csak akkor lehet sikeres, ha gyorsan visszaall a spontan keringes es legzes. Az eredeti Safar fele A,B,C (Atjarhato legut, Befuvas, Cirkulacio) kisse atdolgozott ertelmezesben, de tovabbra is ervenyes alapelv. D,E,F (Definitfv terapia, EKG, Fibrillacio-defibrillacio), G;H,I (Gondolkodas, Human mentacio, Intenziv utokezeles),

~

I: IN
idoszal A kite] intenzi hat m utokez tartasa funkci Az ala fontos ujraek

D: DEFINITIv TERAPIA Jelentese szerint meghatarozott terapia, megfelelo gy6gyszerek bejuttatasa a megfelelo intravenas iiton. Magaban foglalja a venabiztositast, infuzio bekotest, megfelelo gyogyszerhigitasok kesziteset es beadasat, azoknak korrekt dokumentaciojat. E: EKG Az EKG keszitese a protokoll helyezesevel, csatlakoztatasaval keszul. F: FIBRILUCIO MEGSZUNTETESE szerint a defibrillator talpainak betegre

- DEFIBRILUCIO melynek automata A hag 1. 2. 3.

A kamrafibrillacio megszuntetesere val6 eszkoz a defibrillator, valtozatait rna mar szeles korben hasznaljak az ujraeleszteshez,

G: GONDOLKODAS! El kel1 gondolkodnunk, pontosabban nagyon gyorsan vegig kell gondolnunk, hogy a szivmegallas hattereben van-e valamilyen visszafordithato ok, aminek korrekciojaval, kezelesevel sikeres ujraelesztest vegezhetunk. 52

Az ujraelesztes Mi lehet a szfvmegallas oka? • Agyi er katasztr6fa (Stroke) • Kihules .

Fulladas
Traumas szfvmegallas

• • Aramutes, villamcsapas • Akut miokardialis (szivizom) infarktus (AMI)
Ha ezek kozul valamelyik azonosithato, azonnali specifikus terapiat kell kezdeni! PI. a szfvinfarktus miatt bekovetkezo hirtelen halal az egyik leggyakoribb halalok, . aminek rna mar letezik hatasos kezelese, megpedig a koronariakban (szivkoszorus erekben) elzarodast okozo verrog feloldasa, a trornbolizis, vagy koronaria tagft6 stent heultetese, vagy a sztik koronaria szakasz mtitetes athidalasa,

. ,

e

H: HuMAN MENTAcIO Soha ne feledkezziink el a betegroll A reszuszcitacio soran hajlamosak vagyunk a standard tevekenysegekre, pi. venabiztositas, intubacio, ritmuselemzes, a helyes gy6gyszerek beadasa, mikozben azt kellene figyelnunk, hogy amit teszunk a, bete~n~k j6-~? Atjarha~6k-e ~ It~gu~ak, .~atasos-e a leIegeztetevs, mi okozhatta a szivmegallast, rm lehet a hiba, mit felejtettunk el? A rengeteg muszer, ad at, parameter, eszkoz es cso kozott a BETEG HOGY VAN? A k6ros ertekek rendezese, a mtiszerek beallitasa mellett mit tehetunk meg a betegert?

I: INTENZiv UTOKEZELES A spontan keringes es legzes helyreallasautani idoszakban haladektalanul folytatni kell a rnegfelelo beavatkozasokat es kezeleseket, A kiterjesztett iijraelesztes a szivmegallas utani harmine percre fokuszalodik, amikor inter.r'v monitorozasra altalaban nem kerul sor. Az ezt koveto peri6dusban m6d nyilhat intenziv hemodinamikai, vergaz es anyagesere monitorozasra, Az intenziv . utokezeles magaban foglalja az agyi metabolizmus es verataramlas egyensulyban tartasat, a globalis szoveti hipoxia kovetkezmenyeinek kezeleset, a normalis szervfunkciok visszaallitasat. Az alap ujraelesztes celja a hatasos mesterseges ventillacio es cirkulacio reven az eletfontossagu iszervek, szovetek eletkepessegenek fenntartasa, mig a kiterjesztett ujraelesztes megkiserlivisszaallitani a spontan keringest es legzest.

;e
~

A hagyomanyok szerint a kiterjesztett ujraelesztes beavatkozasai; I:l deflbrtllaclo,
·eridotrachealis intubaciri

3_./a~ iqiiaveIias· gyogyszereles;

es
53

Az ujraelesztes

A felnott kiterjesztett

ujraelesztes

gyakorlata

(A~ALS)

Kiiithett
Felnottel megeloz (SVT). Keringe majd le Segitseghfvas, ujraelesztd team ertesitese

A kiterjesztett ujraelesztes e gyseges algoritmusa

Ebresztnetetlen?

Szabad legutbiztositas . Eletjelensegek vizsgalata

1

I

_

..

CPR 30:2
Defibrillator/monitor felhelyezese ~ Kiiitheto VF I pulzusnelkuli VT Ritmus ertekeleseNem kiiithetO PEAl Aszisztolia

Ahogy ( dokat e: egyszer Anelkul sziokat

I

A legtob visszater cios aszis Azonna masodi cig, maj harmac cig - AI

CPR alatt
1 Shock 150-360 J blfazisos vagy 360 J monofazisos
I-


• • •
• •

~ Azonnal

CPR 30:2 2 percig

Visszafordithat6 okokat korrigalni Elektr6da pozicio es kontaktus Intravenas lit Legut, oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron, atropin, rnagnezium

VF/VT,
Azonnal

CPR 30:2
2

."

percig

HaaCP a pulzus teresene Barmil' Ha a be Ha a be valt, L.

Visszafordithat6 Hypoxia Hypovolaemia Hyper/hypokalaemia Hypothermia

okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia

54

A kerir adjunk minden

I

)\zujraelesztes

Kiuthetd ritmus (VFNT)
Felnottekben a keringesleallas leggyakoribb oka a kamrafibrillacio (VF), atnelyet megeloz egy kamrai tachycardia (VT) illetve akar supraventrikularis tachycardia (SVT).

Keriiig~~Ie411~sk()fa~9)lIi~ii'~egttt~getIl_ivuIik, 'niellkas~kQuJ.Prt:S siiok~t
majQlile~.:.~,.. .. ·,e.:_-.,.~.;u,.·,,_'.:n ,.;.z"",· ...f'·3,o:2 l
".t.,,•..

.

"~, :'i~~:::,_;X~"

"

,

,~tanih;ar .....: ..' -r.c .._':..-~:
~",,'

...•.",;:~,~~c

-inditunk,

":;:~:.~'. :. . , .:

eAlegt6bb sikeres defibrillacio eseten sines tapinthat6 pulzus, illetve regularis ritmus visszateresekor a mellkas-kompresszi6k nem emelik a VF kockazatat. Post-defibrillaci6s aszisztolia eseten a mellkas-kompresszi6k VF-t indukalhatnak, ami kiutheto,

Ai~p*~I:~iR:t·foIY~t(U.U.k,fp~f~ii:-~aj~:~li~poiii~i.;~\IriQ~it~rt~,.Ha k~ll.. 'WNT
cig~~!ii_ajd ,el~en.oriz!liikaritmust:lIa::VFIW •. ~.·.·~,·'·~"_l_·. d,t.tl.3.:-:it.·.·.·.::_e.o.~.~:i.c.n.:._·'~ .. .. __ :T~ .. ...:••.·..g ..::~._.].t..a.·.-.c.·.J.!.;.:n~;_ ..••. ~_.~.:..b.·.·..;._:~.I.~_·•._·a.-.. : ~.. ~ __ ..-.~-:: ...f.-.~
mu,_.'.-.•..·.-.'~ .••.

niM~~,!J{:v.te.s;; .(1~O~3;60: t·b!f#isq$,y-a~i3§Q.J,m~)IfQf;i~is9~)_~~P~4~I.cPRper2
adrellalln.ta4111!k,-1(
.·';~otvetleniila

··,!"_..•. •..

z~:c_·,··,!~ ...

P,k __ ..

~~>

-t;•

~._

__

;;

_;~

.•

,._

S.c·.Q:;;~!~O:l1::~;~~~;;,~
~,~~diksbo~~elot~l!.ti;;f;j.,ZI·~~?,~
(PEA)
-

Ha a CPR alattregularis a pulzus ellenorzesere,

ritmus visszater, ne szakitsuk meg a mellkas-kompresszi6kat hacsak a beteg nem adja a spontan .eletrmikodesek vissza-

teresenekjeleit (stV).

55

Intubacioban jartas szernely hianyaban alternativ legutbiztositasi eszkozokis alkalmazhat6k. ha azt megfeleloen kepzett es jartas szemely vegzi. normal legzes) ellenorizzuk a monitort. lO/perc legzesszammal vegezzuk. re ac se m C2 v~ Ii: el A II a II a a. Ha nines pulzus azonnal folytassuk a CPR-C Legutak. de figyelembe kell venni. azonnal folytatni kell a CPR-t. ha nem sikeriil. de' csak akkor szabad . A Combitube 56 osophagealis. es megfeleloen rogziteni. A lelegeztetest folyamatosan.Az ujraelesztes Ha a CPR soran az eletmukodesek visszaternek (mozgas. felfujni a cuff-or. megkiserelni. Ha a tub us rendben.Jelegeztetes Maszkos-ballonos lelegeztetes soran a cricoid porc nyornasa egy megfeleloen asszisztens altal rnegelozheti a gyomortartalom passziv regurgitaciojat. es a mellkas-kompressziokat meg kell szakitani a lelegeztetes idejerel (a) Az A: In1 b6 cit SZ( Pe SZ! h3 ! . b. arcmaszkos lelegeztetesre kell visszaterni. ezert sokszor szokik a levego. kezdjunk post-resuscitacios kezelest illetvepost resuscitacios arritmia kezelest. B. jartas A trachea intubacioja a legbiztosabb legutbiztositas. Elfogadhat6 eszkozok a Combitube es a laryngeal mask airway (LIVIA). intratrachealis pozici6ban p . hogy tomitesuk nem eri el az intratrachealis tubus minoseget. kohoges. illetve . Korrekt intubacio utan ellenorizni kell a tubus helyzetet. Az intubacionak nem szabad 30 masodpercnel hosszabb ideig tartania. Ha regularis ritmus visszatert keressunk pulzust. folyamatos mellkas-kompressziot vegzunk 100/ perc frekvenciaval. nem allunk meg a lelegeztetesre. Ha pulzus tapinthato. A Iaringoszkopiat (a hangres feltarasat) a mellkas-kompressziok megszakitasa nelkul kell megkiserelni egy technikailag felkeszult szernelynek. Pc.

ha az meg korabban nem lett volna..es joval biztonsagosabb. kozvetlenul az intratrachealis tubusba is adhatunk bizonyos gyogyszereket.. illetve mi is lenne a pontos dozisuk. Periferhis intravenas. ujraelesztes saran sziirasa veszelyes. Intratrachealis ut. i ~ I I I I i i . vagy hasznaljunk nagy volumenben higitott oldatokat. Alkalmazasa egyszerii es kozkedvelt. Az intraosszealis minta alkalmas vergaz es say bazis parameterek meres ere is . mely a venas lehetoseg hianyaban felnottnel is alkalmazhato. mint az intravenasan alkalmazott 57 .meg "fOSSZ venak" eseten is . A gyogyszerek keringesbe jutasa gyorsabb. A beadott gyogyszert legalabb 20 rnl fiziologias sooldattal kell beobliteni. es szamos komplikacio forrasa lehet. a behelyezes technikaja b. de az alkalmazott szerek plazma koncentracioja bizonytalan. a vegtagot 20 masodpercre felemelni. tehat rneglevo centralis venas kateter eseten a valasztott ut nem lehet kerde.Arnennyiben nines mas lehetoseg. Periferias vagy centralis intravenas gyogyszeradagolas? Barrnilyen venas utat biztositani kell. koncentraciojuk magasabb.ses. ha centralis kaniilbe adjuk.Az ujraelesztes Az LMA hasznalata a. Altalaban dozisuk magasabb. A keringes hianya miatt az izombol es a bor alatti kotoszovetbol nem jut a verkeringesbe. sok gyogyszerrol maig sem tudjuk. ezert hatastalan. Altalanosan hasznalt es javasolt lit. Ha a betegnek nines centralis kanulje. Sikeres reszuszcitaciot kovetoen a varatlanul es hirtelen felszfvodo gyogyszerek nem kivanatos szovodmenyeket okozhatnak. pozicionalas A gyogyszeradagohis utjai e Intramuseularis es subcutan. hogy ezzel elosegitsuk a centralis keringesbe jutast. I e Altemativ gyogyszeradasi Iehetfisegek Intraosszealis fit. a mellkas-kompressziokat sziineteltetni kellene. A periferias vena biztositasa gyorsabb . ezert a periferias lit a tamogatott. Nem javasolt. hogy milyen mertekben szivodnak fel az alveolusokbol. A periferian beadott gyogyszereket boseges infuzios bernosassal juttassuk a centralis keringesbe. Gyerrnekeknel elterjedt es ma mar viszonylag kozismert gyogyszeralkalmazasi tit.

vagy akar a siker gatja Iehet. pl. adjunk magnezium sulfa tot. pI.t. Magnezium.ha mar adtunk amiodaront. vagy nem reagalo VF eseten. Natrium-bikarbonat rutinszerti adasa keringesleallas eseten nem javaso It. Ha a monitoron aszisztolia vagy pulzus nelkuli elektromos aktivitas lathato. Lidocain 1 mg/tskg adhat6. pl. az azonnal megkezdett CPR. kulonosen nem a korhazon kivuli esetekben illetve a spontan keringes-legzes visszaterese utan. adhat6k. tosab analt Auto A sta kor 1. ami a sikeres reszuszcitacio utan komoly problemak ele allithatja az ujraeleszto csoportot.) d6zisa 3 mg /10 ml. bolus injekci6 forrnajaban. tomeges legutivaladek eseten ertelmetlen a tubuson keresztul vegzett gyogyszereles. vizbefulladas. Atropin. D6zisa 8 mmol.< 58 J. opcic ta ne AzA 1. mivel a diasztoles vernyomaserteket a periferias erek ellenallasa hatarozza meg. Javasolt a d6zist nagy higitasban. adrenal in es lidocain i. legalabb 10 rnl fiziologias NaCl oldatban adagolni.. Ma mar remelhetoen elfelejtett m6dszer. esetben. Gy6gyszerek Adrenalin.1 2. 3-5 percenkent 1 mg iv.5-1 mg iv. igen sok szovodmeny Iehetoseget hordozza rnagaban. tovabbi 150 mg adhat6 iv.. fenn. ha felmerul hypomagneziaemia. mivel felszivodasa az alveolusb61 gyorsabb. Ha hyperkalaemia vagy triciklikus antidepresszans mergezes au 5. Ha harem shock utan VF/VT meg min dig fennall 300 mg amiodaront kell adni bolus injekci6ban. . Nem javasolt eljaras. amely ismetelheto. regularis bradycardia visszateresekor adagja 0. Az ujraelesztes alapszere. Bikarbonat. A kozvetlen szivre hato szerek kitiinoen bejuttathat6k akar egy vekony periferias venabol is. illetve aszisztolia eseten a transcu~an kulso pace-makert. anali. hogy amegfelelo pIazma koncentraciot elerjek. utan atropint adunk. A sziv direkt ingerlese egy injekcios nivel nem helyettesitheti a defibrillaciot. brutalis. alkalmasabb oldoszernek tiinik. 4. 3. Intracardialis. A protokoll szerint alkalmazasa minden ujraelesztes eseten javasolt. Antiarritmias szerek Amiodaron. adrenalin 1 mg iv. aszisztolia es 60/min > lassu PEA eseten. de ne adjuk a lidocaint. Fiziologias sooldat helyett aqua dest.. az ingerkepzo vagy vezeto rendszer nekrozisa. ami megfelel 2 g-nak vagy 4 ml 50% magnezium sulfatnak. Egyeb . Pulmonalis pangas kovetkezteben bekovetkezett keringesleallas. gesle.t. pl. pro inj.Az ujraelesztes szereke es nagyobb volumenben is szukseges adni. ha nines amiodaron. megfelelo bemosassal. majd 900 mg amiodaron infuzio 24 orara. Agy6gyszerbejutas ilyen m6dja rendkivul agressziv. . Lidocain. ezert a szereknek a mestersegesen fenntartott keringessel el kell jutniuk a periferiara. Hagyomanyosan az atropin. szivtarnponad. Ha meg mindig nem szunik. megis egyesek szerint "utols6 Iehetosegkent" alkalmazhat6. az adrenalin intratracheallis (i. A vagus t6nust maximal-san blokko16 adag 3 mg. Bar rutinszeni alkalmazasa nem javitja a ttilelest. kalium veszto vizhajtok alkalmazasa eseten. A gy6gyszerek kozvetlenul szfvbe juttatasanak nem sok ertelme van. inj.

• gyozodjunk meg. hogy az aldozat reagal-e? Szolitsuk meg. amig azAED uzernkesz allapotba nem keriil. Az AEDhasznalatanak 1.• Folytassuk a szobeli utasitasok alapjan Ha tobb elsosegelynyujto van. Tovabbi alkalmazasa javasolt. junk valakit AED:'ert. AI~p ujraelesztes. kuld. • Azonnal folytassuk a CPR-t. A periferias viszonyokr61 pontosabban tajekoztat a meglevo centralis kanulbol nyert kevert venas ver-minta vergazanalizise. S.:~ 4. AED) A standard AED-k alkalmasak 8 eves vagy annal idosebb gyermekekre. hogy biztonsag- 2.. • tegyuk fel az elektr6dokat. ekkor vergazanalizis fuggvenyeben. ha a keringesleallas hattereben ismert sulyos metabolikus acid6zis huzodik. 1 es 8 eves kor kozott gyermek elektr6dot es gyermek uzemmodot kell hasznalni. 1 ev alatti gyermekeknel AED hasznalata nem javasolt. hivjuk a Mentoket vagy az ujraeleszto team-et.a. nem lelegzik normalisan • Kialtsunk segitsegert.. hogy senki nem erinti a. az AED bekapcsolasa soran a CPR-t nem szabad megsiakitani. Automata kiilsf defibrillator (Automated external defibrillator. ha nem ugy kell hasznalni ahogy van. 30:2 a BLS I :.hogy senki nem er a beteghez • nyomjuk meg SHOCK gombot. alkalmazasa ajanlott (50 mmol). mint az arterias ASTRUP. 30:2 aranyu kompresszi6: lelegeztetessel . ha van ilyen opci6. de hatarozottan menete egyutt. Ahogy a -tefibrillator megerkezik • kapcsoljuk be. illetve gyengerazzuk meg a beteget. az utasitas szerint (ateljesenautomata AED automatikusan lit) ._ :~ . 3. 59 . • keslekedes nelkul kovessuk azAED sz6beli utasitasait • bizonyosodjunk meg.indikalt. Azonnal kezdjuk a CPR-t iranyelvei szerint. Ha a beteg nem reagal. BLS lepesei szerint az ESNY gyozodjon meg. den. Ha shock . folyamatosan addig ken folytatni a BLS protokoll szerint. szamitott d6zist kell adagolni. Probaljuk ban van a nezelodokkel ellenorizni.b. az ontapado elektr6da Ielragasztasa.Az ujraelesztes fenn. beteget. amig a gep analizal S. a • folytassuk az iijraelesztest a szobeli utasitasok alapjan. Ha shock nem indikalt.

:i A~ ujn ! I!::: . t Nines eletjelenseg 15 mellkas-kompresszio 2 befUjas CPR folytatasa 1 pereig . Surgossegi alapismeretek. . Eletjelensegek vizsgalata Folytatas szukseg szerint Gyermek lelegeztetese szajtol-szajba Mentok. ujraelesztd ertesitese. ! Legzes vizsgalata I N em lelegzik t t algi Lelegzik Stabiloldalfekvd helyzet 5 beftijas Nines mellkas mozgas.i .I I" .. ~~ . A gyermek alap ujraelesztes gyakorlata (P-BLS) A~ i i.1 meg atjarhatatlan? Keringes vizsgalata Eletjelensegek es/ vagy centralis pulzus Kerlnges vizsgalata . team Csecsem6 lelegeztetese szajtol-szajba I ~ es orrba 60 .: ' I ..' ". Iegutbiztositas ujra. alapfogalmak . I " i ! Ovatos ebresztes Kialtsunk segitsegert Nem reagal Reazal Megfigyeles ..

Visszafordithato .Surgossegi alapismeretek. '. alapfogalmak A gyermek kiterjesztett ujraelesztes gyakorlata (P-ALS) A gyermek kiterjesztett 'jraelesztes egyseges u aIgoritmusa Ebreszthetetl~n ? 1 . '~jtMleszto team -r $egitseghivas. oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron.> .Azonnal CPR 15:2 2 percig .. Hypoxia Hypovolaemia Hyperlhypokalaemia Hypothermia okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia 61 . . ' t I . "fel1ie~yezese {.· · .. " . kontaktus . Eletjelensegek vizsgalata STARTBLS . Intravenas lit Legut. atropin.Szabadlegutblztositas .. . . ertesltese CPR 15:2 .. magnezium . Defibrillator/monitor .. Kliithetf VF / pulzusnelkuli VT Ritmus ertekelese " 'I Nem kiiithetf PEAl Aszisztolia 1 1 Shock 4 J/tskg vagy AED ~ Azonnal CPR alatt • • • • • • • CPR 15:2 2 percig Visszafordithato okokatkorrigalni Elektr6da pozici6 es.

fj " i~ reag hato until eszn mer vedc legu gyor hajj ben ellat Nag segl eszr az e azol Az : gos 62 .. Eszn meg! egyi] funk Am korn Csecsemo mellkas-kompresszio 2 ujjal Gyermek mellkas-kompresszio egykezzel A kiterjesztett lljraelesztes·gyakorlata kifejezetten celiranyos. ..Surgossegi alapismeretek. Esz A fi tesu: hetf kulv j <'I . alapfogalmak Aki: letezi torek 11"SOI p az 1cgf6 ban ( A l« szok: meg. igen nagyp'rediitlist. . Ezra fajta tudast csak folyamatos toyabhKep~es~eLes gyakorlassal lehet elsajatftanies szinten tartani. osszeszokottsagot es osszehangoltsagot igenyld feladat mindaz elso ellaf6:mind a szakszemelyzet resz6fQl.

es a szakmajaban jartas szakdo1goz6t. vagy nem a' szokasos m6don reagal es kontaktusba nem vagy csak korlatozottan vonhat6. a sok hasonl6 kifejezes. A kozponti idegrendszer (tovabbiakban KIR) egeszet erinto funkcio-valtozasait szokas eszmelet zavaroknak nevezni. Az esetleges mergezes. legutjai elzarodhatnak. Eszmeletlennek nevezzuk azt a beteget. agyserules stb. hanem gyorsan zailo folyamat. Eszmeletlenseg: Nem ebresztheto Kontaktusba nem vonhat6 Sulyos betegsegre utal6 tunetegyiittes N ern allapot. amelyeket altalaban encephalopathia-nak vagy megvaltozott mentalis status-kent is emlegetnek. illetve lehet zavartsag es agitaclo mas neven delirium. nem ebreszthetfi. nem csak azert. Eszmelet kifejezes alatt azt ertjuk. hogy az ut6bbi evtizedekben az idegrendszer kutatasa fejlodott legjobban es az apr6 valtozasokat is illett valamilyen megkulonboztetessel e1nevezni. Az eszmeletlen beteg nagy veszelyben van. Eszrnelet zavart okozhat az egyik felteke (hemispherium) vagy az agytorzs (retikularis aktivalo rendszer) globalis funkci6 zavara. hogy a paciens ebren van.. (aspiralhat). mert alapbetegsege ilyen sulyos fordulatot vett. vagy ebresztheto es megfele16en reagalni kepes a kornyezeti valtozasokra. A megvaltozott mentalis status lehet alvasszerfi allapot. hanem . torekvesek az egyseges nevezektan elterjesztesere. Az ESNY-nak els6 lepesben nem feladata az eszmeletlenseg okanak kideritese. e Eszmeletlenseg A foldon fekvo beteg szolitasra nem valaszol. vagy hason16 korkepre uta16 k1l10nfe1e "terminus technicus" (szakkifejezes) megzavarhatja az ESNY-t. amelyek a beteg eletkilatasait javitjak. tisztazasa masodlagos feladat. Ez nem allapot. A kivalto okt61 fuggetlenul meg kell tenni azokat a lepeseket. Nem onallo betegseg. gyorsan zajl6 folyamat Eletveszely Az eletveszely elharitasa utan sor keriilhet a kivaltri ok tisztazasara 63 . hanem igen sulyos tunetegyuttes. bar leteznek . Az eszmeletlenseg felismerese es azonnali ellatasa elsodleges fe1adat. Minden eszrneletlen beteg eletveszelyben van. Ennek a jelensegnek talan a legf6bb oka. Ezek kozott az elnevezesek kozott nagyon nehez e1igazodni. halalhoz vezethet. aki a kiilvilag ingereire nem. vagy k6ma. ez az eszmeletlenseg. ermtesunkre vagy fajdalomingerre nem reagal. Nagyon sok betegseg progresszi6ja vezet eszrneletlenseghez. es ez gyorsan fulladashoz. legzesi-keringesi elegtelenseghez. A legfontosabb feladat az eletmentes. Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott idegrendszeri alia pot Eszmelet zavarok A kozponti idegrendszer akutan megvaltozott allapotainak igen sok elnevezese Ietezik. hanem vedekezo reflexek hianyaban idegen anyag kerulhet a legutakba.

5. esernenyek ismereteben gyanunk tamad az eszmeletvesztes szinlelesere. 4.Megvaltozott idegrendszeri allapot mode csokl jut. illetve szemeit forgatja. ajulas. munkatarsaik figyelmet. hogy szinlelt eszmeletlenseget talaltunk. valosziruileg sulyos idegrendszeri karosodas all fenn. Emeljiik fel a fejet. Esetleg a legkozelebbi barat helyszinen tartasa segithet a paciensnek. ezt a problemat a kesobbiekben pszichiater szakorvos orvosolja. kollapszus Mu16. 6vatosan kozoljuk vizsgalataink eredmenyet a kornyezetevel. '"' 4. Az ily 64 Banalis ajuhis. vagy koveti a vizsgalo tekintetet vagy .farkas-szemet nez". majd a beteget korultekintessel probaljuk "ebreszteni". rovid ideig tarto magatol rendezodd . Nezziink a szemebe! Eber beteg sokszor cselezik. Kozponti idegrendszeri eredetu (vazomotor kozpontu) periferias keringesi elegtelenseg. lehetoleg a kornyezetben tart6zkod6k eltavolitasa utan. a tovabbi tajekozodast az alabbiak szerint folytassuk: 1. szemet becsukja.~ -~ ~f .j ··1 Szinlelt eszmeletlenseg 'Bizonyos kornyezetben a betegek neha sulyosabbnak tuntetik fel bajukat. 3. Eber beteg a fejet a varhato koppanas elott megtartja. A betegnek alapos oka van arra. szetternek vagy a pupillak kozott kulonbseget latunk. Ezek a betegek torodest igenyelnek. komoly alapbetegseg eseten ne tetelezzuk fel. Kozelitstik keziinkkel hirtelen a beteg nyitott szeme felel A 'beteg megijed. Keri 2. fejet elforditja. 2. vagy problemaik megoldasa helyett eszmeletlenseget szinlelnek. a centralis keringesben Ievd vermennyiseg csokken. rnergezes. hogy a beteg . de lehet nem megfele16 gyogyszerszedes kovetkezmenye is. 6vatos fajdalomingerre a beteg legtobbszor nem tudja leplezni tettetett eszmeletlenseget. a mozgas hianya miatt sokkal kisebb mennyiseg jut fel a szivhez. r·'"""·-~--- a t Jeh: 1. Sulyos trauma. temetesi szertartas). ver latvanya okozhatja.1 :it . Jegyezzuk meg! Ha a szemek egy iranyba neznek. a kbze Az eszmeletlensegek csoportositasa . _) . felhivva magukra hozzatartozoik. eszmeletvesztes. ne ussuk meg a szemet! 5.s 1 ~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ i Ko me rbv el-)l CbI fell ala . a sziv altal pumpalt keringesi percterfogat csokken. Ha a rabeszeles es esszeni beszelgetes nem segit.. eszrneletlennel altalaban mozdulatlanok maradnak. de igazabol nem eszmeletlenek. hogy kornyezetere ilyen reakciot adjon. iskolai unnepsegek. Eli. es hirtelen engedjiik ell Biztonsag kedveert masik kezunket tegyuk a beteg feje ala. megrazo esemeny. Ami feladatunk a segitsegnyujtas es a beteg ember meltosaganak megorzese. Fujjunk ra a szemhejra! Eber betegnel a pillak megrebbenek. Nyissuk ki szemhejakat! Eber beteg altalaban nem engedi kinyitni. Ha a korulmenyek. Altalaban jellegzetes komyezetben allas (sorakoz6. ismerosok elott ne hencegjunk felfedezesunkkel. Vigyazzunk.eszmeletvesztest szinlell Hozzatartozok. gyorsan "ebred". A gravitacio es a keringo percterfogat csokkenese miatt az agyi erekben levo perfuzios nyornas csokken. Az also vegtagok venaiban a ver pang.

szolitasra reagal. Tisztazzuk. a beteg gyorsan 'magahoz ter. " ~ 1 Elhltas • • • 6vjuk a beteget a fejserulestol.i . zeles nem . Osszeeses. keszuljunk fel ra! Hagyjuk a foldon nyugodtan fekiidni. A mai felosztas szerint Letargia-Stupor-K6ma fokozatokat kulonboztetunk meg... hivjunk segitsegetl Jegyezzuk meg! Tobbszori kollapszusok hattereben gyakran gyogyszermergezes. periferias pulzus. . a beteg fajdalomra. . i ~j to! m " e ~ ~l '. )z6tt trau. fajdalom ingerre reagal.Megvaltozott idegrendszeri allapot m6don atrendezodott verkeringes miatt az agy verellatasa es emiatt oxigenizacioja csokken. ami alapvetoen az elozoeknek megfelel..eteg 3. A komas beteg nem ebresztheto. 65 yiseg ring6 \z ily . Nagyfoku sapadtsag e 2. .nlelt ilyen Ami osan essel utan. belso verzes. '. ezzel novelve az agyba aramlo vermennyiseget.-. ebresztheto.~~ . 4. 6vatosan fektessuk le! Ajulaserzesrol panaszkod6 beteg el is fog ajulni. ~ ~ U .edes erias niatt 1 _I ~ ~ B Val6di eszmeletlensegek felosztasa. jel/ rtas ). A szomnolencia aluszekonysagot jelent.' . irobatarnem j az Keringesi elegtelenseg Centralis Bal szivfel Jobb szivfel J6indulat6 mul6 Kollapszus Perifetias Rosszindulani Progressziv Shock k: . fokozatai Korabbi felosztasok szerint a szornnolencia-szopor-k6ma fokozatokat kulonboztettuk . hogy banalis ajulasrol van-e sz6. 5. Didaktikailag az ajulas a keringesi elegtelensegek koze is besorolhat6. A szopor azt jelenti. mi valtotta ki a rosszuletetl Legyunk 6vatosak. hogy a beteg szolitasra. I' Verejtekezes. tiinetek 1. de ha nyugton hagyjuk visszaalszik. felallnil Emeljuk als6 vegtagjat magasba. de kontaktusba nem vonhat6. a beteg osszeesik. Gyengen tapinthat6 Ajulaserzes. unleg- Mindket oJdal Jelek. tart6san nem ebresztheto.en- :ekjed. rovid ideig kontaktusba vonhato. meg. ne enyedjuk felulni. mehenkivuli terhesseg all. Fekv6 helyzetben az agyba mar megfelelo mennyisegii ver jut.. ha bizonytalanok vagyunk.

hanem aki altalaban a kozeleben van. Sokszor agr=ssziv. ezert igen nagy ovatossag ajanlott a vizsgalo szemely reszerol. Ba Be El H' H H H S( S. sz6beli es fizikalis ingerekre nem reagal. hogyaz eszmeletzavarok kialakulasaban fertozeseknek. beszede a normalistol az elkenten at az erthetetlen hangokig terjedhet. gyogyszerrnegvonasnak. elektrolit es sav-bazis anyagcsere-zavaroknak. KH Gy. hanem sulyos alapbetegseg tunetegyuttese. Ebredese elhuzodik. igazan sz6beli kontaktus nem Ietesitheto. szemgoly6i es szernhejai nem mozognak. Sl Vi M Az akutan megvaltozott mentalis status oka nagyon sokfele lehet. Alvasszeni allapotaba onkentelen mozgasok. nem ebresztheto. gy6gyszereknek. An 1m Sz: G) Al 01 Delirium A deliriumban lev6 beteg zavart. reakei6i nem megfele16ek. vagy szolitasra. sokszor tobb kiserletet is kell tenni a beteg ebresztesere. de tamadasanak nines igazan celja. A zavart tudat jarhat viselkedes zavarral vagy viselkedes zavar nelkul. Ezek az okok nemely betegnel gyorsan komatosus allapothoz. A betegnek sokszor vannak hallucinacioi. altalaban az egesz testen. nem konvencionalisak. nem pis- ". reflex kiesesig terjedhetnek. masoknal deliriumhoz vezetnek. 1 Meg I Inf Sze Stupor A stuporosus beteg esak er6teljes vagy fajdalmas ingerre reagal. szemei esukva vannak. Jel Az nCI ~ ~ sze fi de Jet ag~ te~ . A stimulus ok megszuntetesevel a beteg gyorsan visszaalszik. endokrin betegsegnek. Na Ny Alt An An K6ma A komas beteg alvasszerti allapotban van. Altalanosan elmondhat6. Gyakran latunk finom. terben es id6ben gyakran tajekozatlan.. Katatonia A kataton beteg szerne nyitva van. vagy valasza erthetetlen. '. A katatonia meglehet6sen ritka. nyogesek. A k6ma nem onallo betegseg. 66 0 . KIR-i betegsegnek es egyeb okoknak van szerepe. legtobbszor nem egy konkret szernely fele iranyul. Nem reagal kulso stimulusra. de konnyen is ebresztheto. es sz6beli stimulusra megfelel6en rea gal. vizioi. ertelmetlen. szervi elegtelensegnek. errendszeri betegsegnek. Felebredve tudata zavart..: .Megvaltozott idegrendszeri allapot Letargia A letargias beteg almos. vagy azok megvonasa miatt.' ~ I' g M !>. tamadekony. minden fizikalis . de intenziv osztalyon es pszichiatrian elofordulasukkal kell szamolni az alapbetegseg es az alkalmazott KIR-re hato nagyhatasu gy6gyszerek. vagy durva hullamu remegest. Ak6ma kulonbozo fokozatai idegrendszeri vizsgalat soran a kiils6 ingerekre adott nehany reakciotol a teljes €rzes. mozgas. log. tudatakodos. a feltett kerdeseket sokszor nem erti. nyoszorgesek vagy kialtasok vegyulhetnek. fajdalomra. semmi keppen nem adekvat. konnyen elalszik.

fertozes (meningitis. t." Jegyezzuk meg! A beteg nern valaszol a szolitasra. c.Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott mentalis status okai IS Infekci6 Szeptikus encephalopathia KIR. k s " .. Fajdalomingerre nem jelez. 67 -. k n Errendszeri betegsegek Hypotensio Hypertensiv encephalopatia KIR vasculitis Agyi venas sinus thrombosis c.. nem nez fel. SSRI) Immunszupresszansok Szteroidok t. vagy szakszenien. vagy belecsipek a karjaba . ha sz6lok hozza... Majelegtelenseg Jelek. t! - Shock Veseelegtelenseg . alkal6zis y t. de egyaltalan nem valaszol... encephalitis) Pancreatitis Legzesi elegtelenseg Keringesi elegtelenseg. mozog a keze. nem tud (pI. ha nem erez az adott testreszen. ha suket. :~. "Nem rnozog. meg ha nem is fogalmazza meg tudatosan. megrazorn. nem nyitja a szemet.. status epilepticus Egyeb okok Zsirembolia Neuroleptikus malignus szindroma Thiamin hiany (Wernicke's encephalo-pathia) Barbituratok Benzodiazepinek Elektrolit. 1- Endokrin zavarok Hypoglycaemia Hyperglycaemia Hypothyreosis Hyperthyreosis Hipofizis beverzes Gy6gyszerek Narkotikumok Nyugtat6k (Benzodiazepinek) Altat6k Antiepileptikumok Antikolinergek Antidepresszansok (TCAD. tiinetek Az elsa eszlelo es ellato szamara az eszrneletlenseg diagn6zisa egyertelmti. gegerrnitet. .. agyverzes utan). 1. vagy nem akar." " . sav-bazis zavarok Hyponatraemia Hypernatraemia Hypercalcaemia Hypermagnesaemia Sulyos acid6zis. Ir y y Szervelegtelenseg i- k '\.. a Gy6gyszermegvonas Alkohol Opioidok KIR zavarok Intracranialis verzes Stroke Agyoedema Hydrocephalus Emelkedett intracranialis nyornas Agytalyog Subduralis empyema Epilepsia.

3.Megvaltozott idegrendszeri allapot 1'0 Ellahis Az eszmeletlen beteg az eszrneletlenseg foka szerint elvesziti reflexeit.N 4 ASR.akar az elsodleges okt61. az alap iijraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. igy konnyen megfulladhat. Szolitasra reagal? Eletjelensegek vizsgalata Szabad Iegutbiztositasa es fenntartasa. reflex kieses eseten GCS: 1-1-1. akar a kialaku It masodlagos karosodas miatt .A. Segitseghivas 6. LOGIKUS 5 NYIT\A SPONTA. 1. ENGEDELMESKEDIK 6 AFAJDALMAT LOKALIZALJA F TAJEKOZOTT. ekkor stabil oldalfektetes TILOS! 5. mig es telje. Legytink 6vatosak! Gondoljunk gerincserules lehetosegere. Ezert elsa es Iegfontosabb feladat a legutak vedelme. 2.. neuro16giailag nem karosodott beteg pontszarna GCS: 4-6-5. Az elsosegelynyujtas utan kierkezo Mentok szarnara fontos a Glasgow score ertekelese. I VALASZ x. 1. mive1 az eddigi tapasztalatok szerint a GCS vag) az alatti pontszarnra ertekelt beteg . Az eszmeletlen beteg vizsgalatat es ellatasat a me&adott protokoll szerint vegezzuk.agyi oxigenizacioja kifejezetten k6ma 68 . Stabil oldalfekvfi helyzet.S 4 5 TAJEKOZATLAN 4 OSSZEFUGGESTELEN SZAVAK FELSz6LfT 3 KOROS FLEXI6 3 KOROS EXTENZI6 2 3 ERTHETETLEN 2 HANGOK FAJDALOMRA 2 CSCKVA 1 NINCS MOZGAS 1 NINCS V ALASZ 1 'Iudatanal mely leva. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. 4. az al bi G A A SI 1'-'::.- 5· tt Egyszerusege es szarnszeru osszehasonlithatosaga miatt a beteg pillanatnyi allapotanak megitelesere es folyarnatos nyomon kovetesere kitiinoen alkalmazhato a Glasgow Coma Score. Ha barmelyik elegtelen. T< MOTOROS ir e! FELSz6LfTASR.<\ FLEXI6s VISSZAHUZA. GLASGOW SZEM Ie C( tr ] COMA VALASZ SCALE VERBAUS .\.

Komplex parcialis rohamok (eszmeletzavarokkal tarsul) 1. mintha a beteget ellatas nelkul hagynank. Atipusos absence B. ipusos absence "petit mal" 2. epilepsziahoz vezet. nig tan lSZ- ges ten . Clonusos roham D. ugy n011convulsiv statusnak kell tartanunk. hogy a gorcsroham tobb korallapot eredmenye. Barmelyik legutbiztositas jobb. Amennyiben a beteg 20 pere utan sem tisztul fel. A betegek a roham lezajlasa utan 15-20 pere rnulva feltisztulnak. s ) aa . 'Iehat. Vegetativ idegrendszeri tunetekkel 4. Non-convulsiv status epilepticus surgossegi elektro-encephalographiat (EEG) igenyel a terapia iranyitasara.Megvaltozott idegrendszeri allapot :n ~n romlik. Psziches tunetekkel B. tobben sokkal gyorsabban. hogy a rohamok spontan megsziinese nehany percet igenyel. Rogton eszmeletvesztessel indul C. Nem osztalyozott rohamok. ha ezen ida alatt egyetlen roham Iezajlasabol sem tisztul fel a beteg. Motoros tunetekkel 2. 'Ionusos-clonusos roham "grand mal" E Atonias roham III. Altalaban epilepszias rosszulletrol beszelnek. Parcialis rohamok. Status epileptikusrol beszelunk. de tudjuk. ha a rohamok megszuneseig a 30-60 percnel . Myoclonusos roham C. illetve annak eldontesere. ugy kell kezelni. mint a status epilepticust. Gorcsroham Az agy egyes teruleteinek koros izgalma gorcsrohamhoz. mivel nines klinikai kriterium a beteg megfelelo megfigyelesere. Azt tudni kell. beavatkozas nelkul lezaj1ik. Torekedni kell az endotrachealis intubatiora.I Formal I. Tonusos roham E. 69 . i1letve. Primer generalizalt rohamok A Absence 1.tobb ida telik el. Az epilepszias gorcsroham nehany perc alan spontan. amelyek masodlagosan generalizalodnak II. hogy az alkalmazott kezeles megfelelo-e. ha 5-7 pere elteltevel a betegnek meg mindig rohama zajlik. ezert a protokoll szerint a beteg legutjait biztosftani szukseges. mig az epilepszia az agy gorcsrohamokkal jar6 betegsege. Szomatoszenzoros tunetekkel 3. Az cgyszeni rohamok felosztasahoz hason16 a status epilepticus felosztasa is. de termeszetesen minden Iegut -biztositasi mcdszer alkalmazhato a szernelyzet tapasztalatatol es gyakorlatatol fuggoen. Parcialis rohamok A Egyszeni parcialis rohamok (eszmeletzavar nines) 1. Egyszeni parcialis rohamnak indul 2.

Megvaltozott idegrendszeri allapot Status epilepticus felosztasa I. es keszuljunk fel a gorcsroham ellatasara. latasi. Egyszeni parcialis status 1. Generalizalt rohamok A. hallasi es tapintasi erzetet el Ez a furcsa jelenseg nehany masodpercig tart. Ujsziilottkori status epilepticus A gorcsroham okai Megeldzo rohamokkal Epilepszia Subterapias anticonvulsiv kezeles Alkohol fogyasztassal tarsulo Keze1hetetlen epilepsia KIR infekcio Metabolikus zavar Stroke KIR tumor Korabbi fejserules Nem megelozfi rohamokkal Alkohol fogyasztassal osszefuggo Gyogyszermergezes (TCAD.Lidocain} . at. Non-convulsiv status U. ha az ESNY j61 ismeri a A tonusos-clonusos gorcsroham "grand mal" fazisai Aura Egy kulonos erzes. Epilepsia partialis continua B. felismerheto foleg. Ha barki aura erzesrol SZ{ll1101 be higgyuk el. Primer 2. pl. Szekunder B. 70 . KIR infekcio Fejserules. szag.I zavar A tipusos grand mal roham konnyen gorcsroham fazisait. Na csat. Komplex parcialis status HI. Generalizalt convulsiv status 1. blokkol6k. impresszi6s totes Intracranialis verzes KIR tumor· Magaslaz Metabolikus Stroke . A beteg szokatlan iz. Tipusos 2. Parcialis status epilepticus A. ami figyelmeztethet gorcsroharn kialakulasara.

Onkentelen vizelet. A beteg szamara nyugodt kornyezetet kell teremteni. F6leg a fejere kell vigyazni. rendelt gy6gyszereit rendszeresen szeelni kell. 2. egyeb targyaktol tavol a padl6n. a foldon fekve lehet. vagy ezzel egyid6ben kovetkezik a tonusos fazis . szekleturites. Ellat:is A gorcsroham ijeszt6. Onkentelen vizelet es szekleturites gyakori. 4. hasmenes. Zavartsag. a kulvilag ingereire nem reagal. maradando karosodast. Minden izom megfeszul. lezajlasa utan zavartak. gyakran fejfajasrol Jelek. A kulonbozo izmok gyors egymasutanban uternesen huzodnak ossze es lazulnak el. Az aura fazisaban a beteget fektessuk Ie. hanyas miatt nem felsziv6e16 gyogyszerek. Folden fekv6 beteget egyik karjanal fogva emeljuk fel es tartsuk. tarsulo betegsegek. Igy komolyabb fejserulestol menthetjuk meg.Surgossegi alapisrneretek. Az ESNY celja • Megelozes. hang es fenyhatasok (stroboszk6p effekt).eUkas kompressziojaval a tiid6kb61 kiaramlik a leveg6. faradtsag. alapfogalmak ~szfJneletvesztes A beteg hirtelen osszeesik. 5. • A seriilesek megakadalyozasa. feje ala tegyunk parnat. Rangatozas.A beteget vedeni kell a leesestol. es az ESNY is megserulhet. 3. a test rangatozasat keltve. a m. kimerultek. a beteg kulonos hangot halIathat. utestol. . Ne fogjuk le a rangatozo beteget! Seruleseket okozhatunk.Az ismert epilepszias beteg rohamait kornyezeti faktorok. A betegek a gorcsroham panaszkodnak. elveszti eszmeletet. . 6. amig a rangatozas elmulik. de onmagaban nem okoz tartos. ontudatlanna valik. Nyelvharapas. Eszmeletvesztes. A beteg a legnagyobb biztonsagban a butoroktol. nyaladzas.~ Kb. aluszekonysag. T6nusos fazis . megvaltozott gyogyszereles provokalhatjak. Szajzar. tunetek 1. Kozvetlen ezutan. ami nyoges. 71 . Kl6nusos fazis A gorcsroham legjellemz6bb es legtovabb tart6 resze. ha van. veres nyal. 20 masodpercig tart az izmok t6nusos osszehuzcdasa. Kodos fazis. idojaras valtozas.tlan perham . tompa kialtas-szeni.

Soha netegyuk a kezunket gorcsold beteg szajabal A roham lezajlasa utan biztositsunk nyugodt. ha 3 beteg feltehetoen nem hyperglycaemias Thiamine 1 mg/kg iv. A rohamok kozti eszmeletlen szakban biztositott szabad legut es lelegeztetes kivedheti. Legutak.2 rug/kg) phenytoin 20 mg/kg es fenobarbital allnak az elsa helyen. midazolarn 0. Keruljuk az eles fenyeket. infiizio Glucose 1 mg/kg iv. hangos zajokat. korlatban erre keyes az ida.' fe S7 ell L '7 d t( 72 . es ha megprobalunk valamit a szajaba dugni. 5. vagy a nyelv vedelme celjabol] A gorcsroham aktiv szakaszaban a beteg nero legzik. Sajnos a gya. Jegyezzuk meg! A Iegutbiztositas lehetetlen. 6. A legtobb roham 30-90 masodpercig tart. amig a kl6nusos fazis zajlik. amelyek oriasi energiat emesztenek fel. Q Se nI' nr ki ar N id tu A status epilepticus kezelese Az ESNY ritkan. A konvencionalis terapiara nem javulo status kezelesere a folyamatos infuzi6ban adagoltbarbiturat. 7. 4. jo Ienne eltavolitani a mtifogsort. ne probaljunk semmit begyomoszolni legutbiztositas. 2. diazepam 5-20 mg. generalizalt agyi kisulesekkel. de talalkozhat nern szuna rohamokkal. keringes ellenorzese Vernyomas ellenorzese. Az igen nagy meretii oxigen kivonas globalis agyi hypoxiahoz vezet. akkor kell szabadda tenni a Iegutakatl e Nyelv. legzes. A m \"".1-2 rug/kg/ora illetvepropofol 3 mg majd 1-10 mg/kg/ora lehet a megfelelo kezeles. A roharnok megszuntetesehez orvosi gy6gyszeres kezeles szukseges . 1. az agyi metabolikus oxigen nita (CMR02) oriasi mertekben megemelkedik. A status epileptikus kezeleseben a benzodiazepinek (lorazepam. nagyobb karosodast okozhatunk. Ha a beteg szajat osszeszoritja. Ha a szaj mar szorosan osszezarult. es erre felkeszulni esak ismert epilepszias betegnel lehet. vagy tompithatja az agykarosodast. esendes kornyezetet. 3. mintha a beteg elharapja a nyelvet. fgy a beavatkozas nelkul ismetlcdo rohamok a paciens halalaig tartanak. midazolam. 0. Ha a rangatozas lezajlott. es harapasgatlo gezt vagy lapocot helyezni a hatso fogak koze. Z. Ha a szaj meg nines osszeszoritva. 11aszukseges iv. Az altalaban elsa vonalbeli szerekkel kezdett kezeles az esetek donto tobbsegeben hatasos.Megvaltozott idegrendszeri allapot • Szabad legutbiztositas. az ESNY -nak es a betegnek. A nyelv harapasa nagy problema az eszlelonek.

Valojaban a legtobb lagyresz serulest az ESNY kivaloan el tudja latni.ljuk 0-90 . AboI' integritasa kisebb vagy nagyobb mertekben karosodott. a rostokat szetfeszitik. bbiek . a totes ellatas szabalyai szerint jarjunk e1. miutan az eletet veszelyezteto serulesek ellatasaval vegzett. Ha kicsi a verholyag. I ~ I II I Verholyag.ils61eg nem lathato verzest. es folyamatosan duzzad. Vigyazva a beteg intim szferajanak megorzesere. . ahol biztositottak a h61yag steril megnyitasanak es steril fedesenek feltetelei.ort. A bor es az alatta leva kotoszovet szerkezete fellazult. Mivel zart serulesnel a bar felszmenek folyamatossaga megtartott. agyors tajekozodo betegvizsgalat soran eloszor megvizsgaljuk a beteg altal leginkabb panaszolt testreszt vagy testreszeket. de 'gyakran veszelyesebb sebtol. feli. A bar alatti melyebb szovetek zuzodnak. ~ . Zart seb lehet az egyszeni.tlen az Zart seb Altalaban tompa traumata kialakult artalom. Nehany seb veszelyesnek latszik. 'Iermeszetesen az ESNY-nak keresni is kell a sebeket. sebkotozessel elvegezheto. feluletes szernlelo ai. kes miatt. Bor alatti serules. hogy a bor felszine alatt pang6 barrnilyen valadek vagy ver igen konnyen befertozodhet. izombeverzes. konnyen felfedezhetoek.iletes zuzodastol a sulyos belso serulesig. Tudnunk kell. vagy bar alatti kotoszovetben az erek serulesebol ad6d6an a szovetek kozott ver halrnozodik fel. idegen targy. specialis ellatasra nines szukseg. Zuz6das Veromleny. serulest keresve. pl. kevesbe fajdalmas.nek ~~. inszakadas fordulhat elo.al alig karosodott bar sulyos mellkasi. a bar legkulso retege tovabbra is folyamatos. amelyek valoszintileg a legkevesebb problernat okozzak egy karhely felszamolas soran. sebellatas Sebzesek A serulesek kozul a lagyresz sebek azok. a kollagen szalacskak elszakadnak. a szembetiind ijeszto verzes vagy egy kiallo csont. altalaban a masodlagos betegvizsgalat alkalmaval. Ne felejtsuk el. kis hasi szurt seb. a bor folytonossaga megtartott. Ha veromleny lathato. A komplett betegvizsgalat elvegzesehez a ruhazatot eltavolitjuk. Hideg borogatas. 73 . es az adott testreszt helyezzi. haematoma. A beverzesek. A serult es az ellato szemelyzet szarnara is felttinoek.ik nyugalomba.Sebzesek. sebellatas fg a imit lam kell Sebzesek. Ha toresre van gyanu.' 1 . gyateglit a Ja a . Kulso. a felhalmozodo szovetkozti folyadek a szoveti struknirakat eltorzitjak. pl. A serult borteruleten. jeg enyhiti a duzzanatot es a fajdalmat. terrneszetesen. arteria feletti kis borseb. verzest. csak amennyire szukseges. ellatasuk egyszeni sebellatassal. aver nem tudja elhagyni a serult testreszt. hasi seruleseket rejthet. direkt verzes nem lathato. Ezek utan szisztematikusan atvizsgaljuk az egesz testet. ezert elsosegelynyujtas utan celszeni a serultet gyogyintezetbe szallitani. ~s a . direkt nyomassal csillapitsuk a ki. hogy egy nagyobb seb okozta dobbenet es fajdalom teljesen elvonja a figyelmet egy kisebb.

Az izmok es kotoszovetek durva osszenyomatodasa. Megfele16 verzescsillapitassal. Elcszor a verlernezkek tapadnak ki a serult kapillaris-erek falara. V<'i na: jell as as n<l! ror Horzsolas Tompa er6 hatasara feluletesebb. melyekb61 pontszeriien gyongyozo kapillaris verzest latunk. hogy a legbanalisabbnak t(1n6 horzsolast ismegfeleloen lassunk el. roncsolodasat okozza. eletet veszelyezteto sebesulesig terjedhet. azok alak es integritasbeli valtozasat okozza. ha durva felszimi targy nagy feluleten. keL >.: bag szo kell leh: Tes gyo tud Eze scri a te irar Az yes. osszeroppanasos csonttores alakul ki.". A fertozesveszely oriasi. gyakran izornrepedes. E16bbib61 sulyos fertozes. a serult optimalis helyzetben torteno fektetesevel valarnint sebfertotlenitessel es steril fedessel az id6faktor jelent6sen csokkentheto. Kis. a szervezet sajat vedekezese igen rovid id6 a1att rmikodesbe lep. also vegtagjainak felpolcola a csokkenti a shock kialakulasanak kockazatat. Arteria. mig az utobbibol folyadekveszteses. A bor nyitott a szervezet melyebb retegei fele. sziv. tudoroncsolodas a mellkasban. gyakrari alakul ki eletet veszelyezteto maj. vagy melyebb serules. A fertozesveszely a szeles fertozeskapu miatt nagy. A felszinre kerult ver megalvad. azok sulyos karosodasat. Ezert fontos. A csontok altal \ edett testreszeken gyakran eletveszelyes. csokkenti az id6faktort. feltunnek a bor melyebb retegeiben megbuvo kapillarisok. azokat dugoszenien elzarjak. hogy olyan rnertekii er6 eri a testfelszint. tOZ( ked 74 . ezert fel kell keszulnunk azonnali verzescsillapitasra es shocktalanitasra. A b6r felso harnretege lecsiszolodik. beindul a bels6 verzescsillapitasi mechanizmus. b51 set latl eiv sur tal. Horzsolas keletkezik. Elverzestol nem kell tartanunk. roncsolasos agyserule a koponyaban. vagy venas nyornokotes felhelyezese eletmento! A beteg fektetese. a fibrin szalak koze zart alakos elemek a seben vart kepeznek. jelentektelen sebtol sulyos. ! Sebzesek. A bor folytonossaga megszakad. nemesebb szovetek fele. A hasi szervek igen vedtelenek direkt tornpa traumaval szemben. nagy feluleten fertozes forrasat kepezve. izom es inszakadas keletkezik. a figyelmet. SZI A< hct hal sok Roncsolas k6r . kiverzeses shock alakulhat ki. lepzuzodas vagy roncsolodasos belserules. durvabb serules. Viszonylag nagy feluletet es kis melyseget jelent. Szennyezett horzsolas eseten a varban illetve alatta megbuvo a kulvilagtol elzart korokozok szaporodasnak indulhatnak. -szepszis. a b6rrel csaknem parhuzamos erovel hat. sebellatas Nyilt seb !i ~:~.'!·1'". illetve elettel ossze nem egyeztethet6 bels6 szervi roncsolodas keletkezik. Neve is jelzi. Tompa era hatasara altalaban melyebb. A fajdalom es a legtobb esetben jelentkezo verzes azonnal felhivja d. hogy az tovabbvezetodve melyebb. ez idegenorganizmusok behatolasat es sajat szovetkozti folyadek. Minden roncsolasos serules sulyos kovetkezmenyt hordoz magaban. ezert gondoskodnunk kell a serult mielobbi gyogyintezetbe szallitasarol. a serult kapillaris hurkok a keringesbol kirekesztodnek. fertctlenitsunk es fedjuk sterilen. d !' 'I A serult es ESNY szamara a nyilt sebzes az egyik legegyertelrmibb karosodas. pl. A csontokra es izuletekre gyakorolt er6 hatasara izuleti roncsolas. ver veszteset teszi lehetove. nagyobb.

sebzes nagysagatol es az okoz6 targy minosegetol. a borszeleket szovethidak kotik ossze. balta. Athatolo seb eseten a sziiras iranya pontosabban becsulheto. borotvapenge altal okozott serules. letekre I ki. A verzes es a fertozesveszely a lokalizaciotol. Keszuljunk fel shocktalanitasra es egy esetleges ujraelesztesre. A sebbol lathato verzes altalaban j61 megitelheto. gyakran a sebszelek pontosan illeszkednek. ujraelesztesre. n '.rzso1<15 dasnak banalierilen.i. pI. a szurcsatoma melysege ismeretlen. a verzescsillapitas eletmento es konnyen elvegezheto feladat. A sebszel altalaban egyenes vonalu. kes.hogy agyserulessel. Gyors szaksegitseg hivasa eletmento lehet! Testiireg feletti sztirt seb eseten kezenfekvo a gyanu . f'i ~. Szurt seb A szurt seb nagyon veszelyes . legtobbszor progresszfv shock fejlodik ki. pl. ezert a seb melysegenek megitelese esal6ka lehet. a fejsze.seb! A fajdalom gyakran igen enyhe. Testiireg feletti metszett es vagott seb eseten szamitsunk belso verzesre. meg a legalaposabb vizsgalat utan is szoros rnegfigyeleserol kell gondoskodru.es athatolo serules. a beteg allapota gyorsan romlik. ez kedvez az ilyen kornyezetet kedvel6 bakteriumok elszaporodasanak. szivserulessel vagy egyeb zsigeri szerv serulesevel allunk szemben. Gondoskodjunk segitseghfvasarol. sebellatas Metszeu.Sebzesek. maj. keressiik tores jeleit. Minden esetben sulyosabb serulest kell feltetelezni. vagott seb Abar izonnal zezteto n orgahetove. A beteget minden esetben korhazba kell szallitani.tetese. Vagassal nem min dig kapunk szep. de nagyon sokszor a szuro eszkoz alakjabol. sulyos esetben ronesoltak lehetnek. es vizsgalodjunk. Behatol6. ez jellemzo a karddal elszenvedett serulesekre. es specifikus tiinetek jelentkezese is alatamasztja . eles. ha a szuras iranyanak megfele16en a test ellenkez6 felen a szuro eszkoz kilep a testbol. athatolo. hogy nesebb 10k es rkozza. Ezek Ieirasat lasd a megfele16 fejezetben. kapa. Mivel a melyben. tiineteit. Barmelyik testiireg. okkenielobbi I I i I i I . a seb nem tatongo. eletfontossagu szerv serulhet. Az eletet veszelyezteto verzesen es vitalis szerv serulesen tiilmenoen a szurt sebzes f6 veszelye a testiireg melyere bevitt k6rokoz6 mikroorganizmusok altal okozott fertozes. a serules bagatellizalasa a paciens eletebe keriilhet! Arnennyiben eletveszelyes serulesrol van sz6. Melybe hatol6 hegyes eszkoz okozza.kis era hatasara metszett seb. A borfelszinnel parhuzamosan hat6. ha . Vagott sebet okoz. ha a beteg allapotanak gyors romlasa. sokszor els6 ranezesre jelentektelennek latszo sebzesnel. a sebszelek ziizottak. a behato era nagysagatol fugg. tudoserulessel. A szurcsatorna iranya csak a baleseti mechanizmusbol sejthet6. r' . Vagott sebnel a sebszelek a viszonylag nagy era hatasara szinte mindig begyurodnek. Ek alaku eles eszkoz. szennyezettsegetol fiigg. ha nines kilepesi seb. olykor alig eszlelheto. mig a borfelszinre illetve az elre kozel mercleges altalaban nagyobb era hatasara vagott sen keletkezik. A :e nem direkt uzodas ~ I i ~ ~ I ft 1eme zrnenyt rockta. levegotol elzart helyen anaerob korulmenyek uralkodnak. a beteget 6vatosan helyezziik nyugalomba. viszonylag . lep es gyomor-belserulesre. erzeses -zetben r jelen- zik. sziv. tiid6. egyenes sebszelet. A sebek melysege valtozo. mig behatolo sebnel az irany s~inte vegtelen lehet. A tetanusz es egyeb sulyos fertozesek kockazata oriasi. Nagy erejti metszessel akar egy teIjes vegtag eltavolithato. Mechanizmusa szerint Iehet be. A bar I kapil19 nagy .. osszefekszenek. Csontok felett talalhato vagasoknal merlegelendo egy esetleges csonttores lehetosege is.. a a1att lndet l serult tlvacl.plane. '~ t~ ~! ~.t nagy. ezert a Iegtobb esetben elkeriilhetetlen a 75 i~ ~ " r fI t ~ ~ I ~ " i1 m !>l . meretebol kikovetkeztetheto. Fel kell keszulnunk shocktalanitasra.a . semmit nem arul el a serules sulyossagarol vagy a varhato eletveszelyrol.

pI. de csak a serult megfelel6 ellatasa utan. A verzes kiszamithatatlanul eros es progressziv lehet. pl. A sebk evekbe . Ezek szerint a serult testreszen talalhatunk csak bemeneti vagy bemeneti es kimeneti nyilast egyutt. koponyat. jelentosen roncsolva kerul e16. ha megis fellelhet6. hepatitis B. sebellatas szurt testresz rmiteti feltarasa. Jegyezziik meg! Nem csak kutya haraphat meg embert! A tauiado allat nagyon gyakran kornyezetunkben e16 kedvenc. akinek a szajaban d6 k6rokoz6k a kutyaharapashoz hason16 fertozesveszelyt teremtenek. A serultet biztonsagos he lyre kell vinni.·I· i ~ arteria: sal. vagy b6r reszt. Traumr A legdi lcgu. a szurt sebhez hason16an. A leszakadt vegtagot meg kell menteni! Minden esetben meg kell keresni. horcsog.ha van .· . ha nern halalos kovetkezmennyel jar. (A kiszakitott testresz megkeresese. Nagyon VESZELYES! Nagyon gyakran a tamado all at nem elegszik meg egyetlen harapassal. macska vagy haszonallat. ha furcsan viselkedik. a lovedek utjaban allo csontokon megpattan rat. sertes. kamp6val. a kimeneti .Io. de allkapcsat szetnyitni nem akaro all at tepett serulest okoz. lehetosegekhez kepest hideg helyen. felernel tagban idofakt Ii ~ ~O.) Nyakat. valo alapos kioblitese es az toztatha haladas.1 tonga I I"' kegyetk cio ilZ " szerenc csak eg (1SSZepr eszleliir A sebe Faj1aJ Fertoz Verzes ~ H t. nyc Fertoz. 6vatosan meg kell akadalyozni. A bemeneti altalaban kisebb. A behat6 er6 altalaban a test iranyabol elfele halad. A behat6 targgyal. HIY. allkapcsanak erejevel ziizott serulest okoz. tengerimalac. miveI a torlo er6 beltilrol kitepi a szovet1eket. vagy szinte teljesen Ievalik.A harapott seb a szurt es zuzott seb kombinacioja. I6csat~rlna nem min dig egyenes. mely alapjarol leszakadva lebenykent vagy zaszlokent fityeg. pl.es athatolo. b ~ ~ ~ ~ ~ il~ A sebz.~t:e:eb 1ehet be. annal nagyobb a harapas ereje es a serules nagysaga.nagyobb. ?~ t. jegben hiitve a beteggel egyutt regionalis baleseti centrumba kell juttatni! vaJ6sz1I1 hatok. esetIeg 16por nyomokkal szennyezett. l Szarnitst elkezdet kirnenet Legyunl amig az szarnara rnutatkr frontalo higgadt: foglalkc Harapott seb Az allat fogaival tobbszoros szurt sebet. hepatitis C. A verzescsillapitas elsorendu feJadat. felkutatasa szinte min dig eredmenytelen. A testreszt sterilen be kell csomagolni. fertotlenito folyadekkal esetleges valadekot kivezet6 drain cs6 behelyezese. horoggal. kulonosen. szakitott jellegii. A tarnado elfogasa es alapos kivizsgalasa segithet az eletveszelyes fertozesek felismereseben es kezeleseben. A menekulo. Verzes A verz egyik I. es iranyt va 76 A: I c. mellkast es hasat ert tamadas szinte mindig sulyos eletveszelyes. pl. minden esetben fel kell meruljon a veszettseg gyanuja' Az allatot szakembernek be. kial16 alkatresszel erintkezo testresznel altalaban joval nagyobb szovet szabadul ki. kell gytijteni. ez tobbszoros serulesek forrasa. szarnitani kell az all at iijboli megjelenesere es tamadasara. Amennyibenszabadon e16 allatrol van sz6.Tiogy a helyszinrol elmenekuljon. Szakitott sebzes Durva trauma eredrnenye. Igen nagy a fertozesveszelyl A fognyomokb61 kovetkeztethetunk a tamadas iranyara es erejere. Keszuljunk shocktalanitasra. A tamado neha ember. magaval ragadva egy szovet. ezert ha a korulmenyek engedik. emiatt a beteg elete potencialis veszelyben van. altalaban visszaultetesre alkalmatlan allapotban.Sebzesek. A sulyos szovetroncsolodas miatt kifejezetten fajdalmas es nagymertekben fertozesveszelyes seb. Minel nagyobb tornegfi allatrol van sz6.

_ A_ v erzescsilla pitas ult A verzes eletveszelyre utal. egyik legsurgetobb eljaras. A fertdzes veszely oriasi. nagy fertozeskaput es igen eros verzest hagyva maga utan. valamint a loves pillanataban elmozdul6 serult is megvaltoztatja a lovedek haladasanak iranyat. harapott vagy l6tt jellegu. de probaljunk a lelkere hatni. zuzott. mivel a locsatorna litjaban valoszimileg valame1y testiireg es benne helyet fogla16 eletfontossagu szervek talalhat6k.Sebzesek. Legyunk ovatosak! Ahol egyszer fegyvert hasznaltak.n. nyomokotessel. hogy a serulttel foglalkozhassunk. fertozddes elleni vedelem es a fajdalom. higgadtan teljesitsuk a kereseket. amelynel csak egy izolalt vegtag keriil a kerekek ala. Mindig szamitanunk kell azonnali ujraelesztesre. A sebellatas celja Az els6 ellatas celja a verzescsillapitas. A fajdalom kegyetlen. amely lehet metszett. A legtobbszor brutalis er6 hatasara egy adott vegtag vagy testtaj leszakad. Nagyobb verzest direkt nyomassal. 77 . A -an oral- Fertozodes megelozese A sebkornyek fertotlenitese. serult vegtagjat felemeljuk. A'verzescsillapitas elsorendii elsosegelynyujto feladat. Ne felejtsuk el. sebellatas z \ a t. ezzel a verzes maris alabbhagy. ne provokaljunkl Nyugodtan. Beton es teglafal altalaban j6 menedeket nyujt. Borviz. igy a traumas amputaci6 az esetek nagy reszeben meg a helyszinen vegzetes. oriasi tatongo sebet. ne kotekedjunk. jodparna hasznalhato. diszkomfort csokkentese. eg . A sebek jellemzdi l?~jdalom.a A sebzesek ellatasa IS. es az irdatlanul nagy er6 hatasara osszepreselodott szoveteknel az erek is lezarodnak. a kimenetel kiszamithatatlan. addig senki nines biztonsagban. Az ellatatlan csonkbol percek alatt ki -erzik a beteg. de ezek mar a korabbi evekben kikoptak a gyakorlatb61. a verzesveszely nagy. Keressunk biztos buvohelyet magunk. Ez a161 kivetelt kepezhet a szerencsesebb korulmenyek kozott lezajlott vonat vagy villamos gazolas. Kifejezetten veszelyes sebtipus. igy semminermi verzest nem eszlelunk. Szamitsunk gyors es progresszrv allapotromlasra! A 16tt serules sokszor az idejeben elkezdett shocktalanitas es az er61tetett infuzios folyadekpotlas ellenere is vegzetes kimenetehi. amig az elkovetot el nem fogtak. ne legyiink lekezelok. lS- es a- . Y n 11 tt toztathat. szakitott. Minden lehetoseget meg kell ragadni a segitseghivashoz! Traumas amputacio A III )s _I tt j- ~ . arterias nyomaspont nyornasaval lathatunk el. hogv egy kis feluleni horzsolas id6faktora kicsi es bar verzesrol van sz6 kulonbseget kell tenni nagy volumerni arterias vagy venas verzes es kapillaris verzes kozott. ablak es ajtonyilasban ne mutatkozzunk! Fegyveres tamado jelenleteben a nyugalom a legfontosabb! Ne konfrontalodjunk. Fertozesveszely Verzes. Ajod sok esetben allergies szovodmenyt okozott es . as a A es )n A legdurvabb serules. hiszen a gravitacio miatt a felemelt vegtagban uralkod6 vernyomas csokken._ n.es a serult/ek szamara. A verzo beteget leultetjuk lefektetjuk.

hogy steril bucikkal. ha a fej elore hatra csapodasos mechanizmussal serult. mely szerves kotesben tartalmazza a j6dot. Ha hozzaferheto. de felpolcolhatjuk. majd laza p61yamenetekkel rogzitjuk. garatba. ontapado kotesrogzito. izom. szem. javasolt. Altalanos szabaly. gyomortartalom kifolyhasson. kevesbe luktet. hogy aver. sebellatas a sebbe jutva sok esetben szovetpusztulast eredmenyezett. es a sebbe nyulas nelkul megtehetjuk es az egesz idegentest lathato. melyhiitoben tarolt zacsk6s cukorborsoval. verzest okozhatunk. vagy stabil oldalfekvd helyzetbe. nem tudhatjuk. a serult testreszt htitsuk jeggel. A steril gezt minden esetben rogziteni kell. A gerincserules lehetoseget mindig szem e16tt kell tartanunk. sterilen csomagolva szallithato). ideg. melyek Iehetosegei a polyazas. mivel altalaban nagy verzessel jarnak. A Betadine sebbe jutva sem okoz szovetkarosodast. ezert alkalrnazhato testuregek. a kotes alatt elmozdulni nem tudnak. Eloreesett szerveket. Legfontosabb eleme a nyugalomba helyezes. Szem A 52 meg Nyu: meg Yen Szeil Nel fa u Mill be. Keressunk kitort fogatl Ne hajtsuk hatra nagyon a serult nyakat. A hutesre hasznalt extrern hideg targy nem erintkezhet kozvetlenul a borfelszinnel. A felpolcolt vegtag verbosege csokken. ha feleslegesen mozgatjuk. Minden nyilt sebet steril kotszerrel fedni kell. haromszogletti kend6. Mosofolyadek a sebbe nem kerulhet. gyorskotozo keszlet. hideg csomaggal.Sebzesek. erre szolgalnak a rogzitesek. CsiU. Manapsag inkabb Betadine oldat hasznalatos. ezert a fajdalorn is hatekonyan csokkentheto. ragtapasz. hogy nem lathato resze milyen er. Altalaban a verzes es shock veszely is csokken. termeszetesen megfele16 higitasban es korulmenyek kozott. nem vongalodnak. kevesbe faj. bel ne helyezziink vissza! Sterilen fedjuk be a talalt helyzetben! A beleket es egyeb hasi szerveket nedves takarassal kell ellatni. Forditsuk a serultet oldalra. emiatt hasznalata nem . Sebellatassal a polyazas saran a sebszeleket is nyugalomba helyezzuk. Legkonnyebben a vegtag vagy testresz kenyelmes pozicioba helyezesevel erhetjuk el. hogy szovetekbe furodott idegen testet nem haborgatunk. ha ellenallas nelkul. A seb tisztitasat a sebszeltol KlFELE iranyulo mozdulatokkal vegezzuk. kulonosen. A sebben levo idegentestet nyornas nelkul. ami leguti elzarodast okozhat. nyal. akar sinezhetjukis. keressimk verzest. Idegentestet ne huzzunk kil Tovabbi sulyos seruleseket. Biztositsunk szabad legutat! Nezzunk be az orrba. serii Ha va n Specialis esetek Arc es fej Az arc es fejsebek sulyosnak latszanak. sterilen fedjuk. csohalo kotszer. nem huzunk ki. in vagy egyeb kotoszoveti karosodast okozhat. kulonben fagyasi serulest okozhat. Vedjiik a leszakadt testreszeket! (jeges zacsk6ban. emiatt allergizalo kepessege rendkivul csekely. 78 Nyal Legy seges Szab Any es ek bizto tehet nyon . felkothetjuk. Szennyezett seb kornyeket vizzel lemoshatjuk. elofordulhat gerincserules. nyon Szarr Afe szarn Orrvr Biztos Fajdalomcsillapitas A fajdalomcsillapitas szinten az egyik legfontosabb feladat. melyebb sebek oblitesere. pI. pI. ugy. vagy polyakkal korbe rakjuk. Idegentestet csak akkor szabad kivenni.

tesre . Ha a szemhej serult. A beteg feje legyen Diagasan. kivUl-beliil tegyiink gezt. ra ujabb ved6kotest. ha til. ne nyomjuk a szemet.. melyek serulese sulyos verzest es reflexes elettani valtozasokat okozhat.emgolyut erte seriiles. A fej serulesei gyalrran egyiitt jarnak valami1yen merteki1 agyseriilessel is. rriid6ri bekotnenkl Ha a szem nyit. va1csag lehet az eredmeny. akar nyilt serulesrol van sz6. papfrktipot. Legjobb.. melyhez nyomhatnank a verzo eret. ':. t. ha a.Venescsillapitas.om es tovabbi S~riiles veszelye fokozodik. tzom. illetve fulladas nelkul nem tehetjuk ki a nyakat korkoros nyomasnak. Nyugtassuk meg a beteget! Nyugodt viselkedese hozzasegit a tovabbi karosodasok megelozesehez. fed6vagy nyom6kotest alkalmazhatsz. :.:'~ •• Nyakseriiles LegyUnk ovatosak! Akar zart.'~lyezziik vissza az el6reesett sze. . nyakcsigolya tores lehetseges. ' Mindket szemet kossuk be! A szemek egyiitt mozognak. fedjiik stemen! Ne . A visszahuzodott erek miatt a verzes a seriilestol feljebb es i fej ryal. "'. karosodhat.1 lkis. ezert szamitsunk a tudatvagy eszmelet zavarara. 3-5 percig. Arterias es nagy venas verzes direkt nyomassal csillapithato. ornas rnajd ziteui pasz.masik szemmozog. hut. toresere. i seb- vizzel . l sebnem ~ver. Sterilen fedjiik! Szamitsunk az arcesontok vagy agykoponya csontok serulesere. • <i~ . . .nben Lt6). cstlkjok be a szemet. 79 . . ha IhHt doe me a ~-1 " n ~ Szemseriiles A szemseriiles ellatasat komplikalja a beteg fokozott nyugtalansaga a lehetseges ' megvakolast61 vaIu felelme miatt . I amI .'va marad. mintha gerinc torott lenne! Szabad legutbiztositas eletmento! A nyakon rendkivul sok ideg es erkeplet fut. a szaruhartya kiszarad. ha a S7. . vagy beszorult idegentestet! Orrverzes nem csak az orr izolalt seruleset jelezheti. A beteget ugy vizsgaljuk es kezeljuk. A verzescsillapitas rendkivul nehezitett. . el6rehajtott fejjel Ne tavolitsunk el semmilyen beekelt ..Ha a beteg eszmeletlen. ezert a fajd3J. akkor is mozogni fog. I .netl Helyezziink fel steril fedest. ' _ :. sz3mitsunk kopOnyaaIapi tOresre. majd kiviilr61 nyomjuk: ossze.-~ -. liquor (agyfolyadek} csorgasra. OI'n'enes Biztositsunk szabad legutat! N~otassnk meg a betegetl Csillapitsuk: a verzest az OITSz3rnyak OsszenyomasavaI kb. sebellatas nem artaljutva ! ere.Sebzesek. zitd. mivel nines biztos esontos alap. ' '.abad ::genabor- Csillapitsuk a verzestl Ha az arc verzik. Ha csak az egyiket kotjiik -be.

nehezitett beszed. A haragossikl6 es rezsiklo sarokba szoritva tarnadekony. idegserules. fel kell keszulni befujasos lelegeztetesre. a bejelentesi kotelezettseg a szukseges antid6tum beszerzese es tartasa miatt szukseges. A legutak serulese azonnali eletveszely. akar a nyaki seben keresztul is! p n Vegtagserules Emeljiik fel a vegtagot. a fognyomok kornyeken hamarosan borpir. 80 ~ 2 2 nyugodtan n g . Nem mergeskigyo harapasa utan ritkan latunk igazi lukakat. csillapitsunk verzest! Vegyiink le minden szorito ruhadarabot. esetleg a mogotte lev6 novekedesben levd fogak nyomait. verejtekezes. A homoki vipera deli szornszedainktol alkalrnankent elkalandozhat hozzank. Igazabol a kigy6k kozul nagyon keyes az. amelyikt61 tartanunk kell. a mereg eltavolitasara hasznalhatjuk. izuleti serules. randulas. viszketes. gyengeseg kezd6dik. zsibbadas. Steril fedes felhelyezese fontos! Folddel. vagy kigyomaras. Hirtelen keskenyed6 farok. duzzanat lathato. Hazankban ket mergeskigyo faj el. beverzesek keletkezhetnek. gyfinit. a fejen Y vagy X mintazat viperara utal. inkabb a kava hagyta karcolasokkal. Amennyiben szfv6harang van a helyszfnen. masneven parlagi vipera. er. Ne szivjuk ki Ne alkalmazzunk szorito korulkotest a sziv es kigyomaras kozott. tl Kigyomaras A harapott sebek kulon kategoriaja a kigyoharapas. megfelel6 fertotlenites utan. ez akar halalos legemboliat okozhat. a keresztes vipera es a rakosreti. igy izom. fajdalorn alakul ki. de nem mergeskigyo. ezert gondoskodjunk gyogyintezetbe szallitasroll A tetanusz fertozes veszelye nagy! Minden vegtagserulesnel gondolni kell melyebben fekvo kepletek serulesere is. Ha rnereg jut a szervezetbe. cip6t! Feszuki. Mergeskigyot kulon engedellyel lehet tartani.Sebzesek. ekkor harap. fieam es csonttores iranyaban vizsgalodjunkl /'. de altalaban nem veszelyesek. ezek a rnergeskigyok. Probaljuk alaposan megfigyelni az allatot N e verjuk agyoues Ne probaljuk sarokba szoritani. fajdalrnas vizholyagot. mivel az alacsonyabb nyornas miatt a keringesbe legbuborek juthat. zsibbadas. sebellatas lejjebb indul. sarral szennyezett sebet mindig lassen orvos. Az otthon tartott es megunt. ami ritkan halalos. verholyagot az alapjanal steril tuvel kiszurhatunk. harapasnyornokkal talalkozunk. Venaba jutva hamarosan rosszullet. de ritkan latott alfaj. A mergeskigyok a meregfogaikon keresztul merger fecskendeznek a szervezetbe. akkor tamad. Megoszlanak a velernenyek a kigyomaras kezeleserol. kirakott kigyok inkabb nagyobb riadalmat okoznak. Harapasuk utan ket apr6 lukat lathatunk az aldozat boren. k 1\ A L n b n J1 o n ( Mai allaspont szerinti ellatas Ne vagjuk fel a sebet. Sok mereganyag bejutasakor bullak. Nyaki venas verzesnel a seriiles alatt is nyomni ken.

Abeteget nyugtassuk meg. f'\ adasa sem veszelytelen. szallitasrol. gytinit. a mellureg szervei a legvetelekkel szinkron ingamozgast vegeznek. bizonyos komponensek - a Hagyjuk boven verezni. A legzes elegtelenne valik. a nyilt legmell kialakulasa nagyon valoszimi. Az antid6tum h . ezert a tude fokozatosan osszenyom6dik. hamarosan hypoxia. kb. yta f: < r fl f'. a progresszi6 sem nagyon III .orat._ ras· Mellkasi serules Pneumothorax. A vegtagot helyezzuk nyugalomba a sziv szintje a1att. steril fedes utan legzaro fedest alkalmazunk.I a 6k. ~ l' r Mellkasi seriilesek A nyilt legmell Legtobbszor sztirt. ahol a rendelkezesre all. ani .A megfelelo ellenmereg. ritkabban lott sebzessel talalkozva.• ' gyors. karosodast okoz. de sokszor egyetlen esely a tulelesre. lot. verzescsillapitas. shock felleptekor autotranszfiizios helyzet. 81 . es a rvakuum megszunese miatt a mellkasfal mozgasat nem koveti a tiid6 mozgasa. bokalancot vegyuk Ie. . A mellkasba jut6 leveg6 mennyisege folyamatosan novekszik.. a ket -lemez koze Ievego kerul. egy darazscsipes hatasaval er fel. r f. Sebfertotlenites. Feszulo PTX Zart legmell Zart legmell eseten a mellhartya ket Iemeze koze kerult leveg6 mennyisege nem novekszik gyorsan. Szorito ruhadarabokat.ekszert. tbe (ell . tetocserep-szerfien egymasra ragasztott ragtapasz csikokkal. ~ It a tes. A beteget figyelni kell. vagy a tudot borito zsigeri mellhartya serul. antidotum pI. "laozna-_:kl6 ~. de ne vereztessuk. Ha a mellkasfalat belulrol borito fali mellhartya. a beteg tunetei nem olyan kifejezettek. shock fejl6dik ki. az eur6pai viperak leggyengebb rnergevel rendelkeznek.Sebzesek. Ion :erget kat ait. A beteget felig tilo helyzetben helyezzuk nyugalomba! Lazitsuk meg a legzest nehezito ruhazatotl p I. keringes legzesi parametereit folyamatosan ertekelni szukseges. az ep also vegtag felpolcolasa a feladat. stilyos anaphylaxias shock-ot okozhat. vel iel. sebellatas so- liat 50S A mereg szankba jutva helyi nyalkahartya nyalkahartyar61 felsziv6dhatnak. Gondoskodjunk mielobbi korhazba . sek 6d. PTX.. A kigyomaras ellatasa a sebellatas szabalyai szerint tortenik. A rakosreti vipera marasa nem veszelyes.: A serult ellatasat a legzesi elegtelenseg kornplikalja.

Nagyon gyakori bordatoressel jaro balesetek. Az ESNY-nak fel kell ismernie a hasi serulesekre utalo tiineteket! si1 be he q es i ic J elek. Az elvegzett EKG vizsgalat felvetheti szivserules gyanujat. erossege. Kemeny feszes has.- :! I lit 10 ~ ~ fi E. amit legjobban Cardio-ECHO. Az eletveszelyes allapot kialakulasanak oka egyreszrol a tiid6 mozgasanak akadalyozottsaga miatt kifejlodott legzesi elegtelenseg. kilegzeskor. a beteg allapota igen gyorsan romlik. Shock. Tomor szervek. Gyors beavatkozas eletmento lehet! A fesziil6 legmellet nyiltta kell tenni a mellkasba sziirt punkcios t(1 segftsegevel.9 % NaCl. Hozzuk felig iil6 helyzetbe a serultet! Nagy erejii tompa mellkasi serulesnel gyakran zuzodik a tiid6 es a sziv. Keressimk szurasi. k'" 1]1 ~(! 1)'1 es el Fi H or cl Ll Hasi seriiles Akar az ureges. A re I 82 I . es nem csak a serult oldali. bel tartalma a hasiiregbe folyik. a sziv venas telodesenek csokkenese es kovetkezmenyes keringesi elegtelenseg. vagy CT vizsgalattal tudunk igazolni. A beteg allapotanak romlasa igen gyors. A korkep gyorsan kialakul. pI. Legzese gyorses feliiletes. ami sulyos hashartyagyulladast okoz. 0. Ezert a nyomas gyorsan es nagyrnertekben emelkedik. Az el6reesett szerveket nedves fedokotessel vedjuk. masreszrol a. lovesi nyomokat.Sebzesek. tompa mellkasi-hasi traumak utan. Basi izomvedekezes vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasokt61. hogy megvedjuk az aspiraciotol. mint a normalis legzes. Ringer. Ez terrneszetesen orvosi feladat. Also vegtagjait felhuzza.viszont nem tud onnan kijutni. Ez ugyanis kevesbe fajdalmas. Az ureges szervek. (Salsol. maj. szurt vagy Iott sebek kapcsan. f0 _ \'3 A ~ )0: S4 A 5t I " !l i! ~ sz a kc i ~- . feliiletes legzest okoz. mivel vedi a hasi szerveket a tulzott mozgastol. jellege iranyithat a serules lokalizaciojaban. akar a tomor szervek serulhetnek. ami a jelent6s fajdalom miatt szapora. mivel a serult szovetreszek a nyflast szelep. h. pl. sebellatas Fesziilti. gyomor.Ellahls Szamitsunk shock kialakulasara Figyeljiink a hanyasral Forditsuk oldalra a fejet. szenien elzarjak. ezert nagyon fontos az orvosi szaksegitseg hivasa. a nagyerek leszakadhatnak. A sebek arulkodo jelek. osszehangolt orvosi csapatmunka mentheti meg. lep serulese sulyos verzest eredmenyezhet. mellkasi nagyvenak osszenyornodasa. hanem az ep oldali tudofel is osszenyomodik. tiinetek A beteg nagyori keveset mozog. eletet csak a rendkivul gyors. zuzodastl A hasi fajdalom helye. Ez az izomvedekezes jellemzi es jelzi az akut hasi katasztrofakat. altalaban tornpa. Kialakulasa hasi serulesnel egyertelmtien bels6 verzesre utal. szelepes vagy ventil legmell Fesziil6 legmell eseten belegzeskor a mellhartya ket lemeze koze leveg6 tud aramlani. I I- l( J I h a l- Id Id L( ge Tompa mellkasi seriiles A mellkast ert tompa serulesnel gyakori a bordatores.

Magill fog6. erdekJ}el. kristalyos anyagok. stridoros legzes. lani. a legkevesebb fajd~hnatokozV~' astiiiltpek. a beteget szakintezetbe kell szallitani! Egesi seriilesek 61.lTIutet koruli -id6szakban a. Dregesszerv s6rUlese eset6n.zaspiraci6 veszelyenagy. Sebben levo idegentestek A sebellatas szabalyai szerint kezeljuk a sebet. . Szernesz szakorvos specialis vizsgalata szukseges a serulesek helyenek es mertekenek pontos megallapitasahoz es a szukseges rekonstrukci6s rmitetek elvegzesehez.nniut~tre (erzestelenftesre) . bugo er6s hang fenomen ha11hat6. mely igen sok funkcioval 83 . A mesz sulyos kotdhartya hegesedest okozhat. ez az un.. por vagy apr6 repuki bogar kerul a szembe. a beteget helyezzuk nyugalomba. A szembe kerult idegen targyat alapos oblitessel kell eltavolitani. A szallitas al~tt e~a. .rejii lhatoban llae theti :. Az idegentestet ne tavolitsuk ell Gezpolyaval.. et a Ha nines eletveszely. . ~lepcsak ."Neitassuk a serultetl . .~ 4 ~i :. Val6. Jelenletekor a beteg tudejebe meg nehezitett legzes eseten is jut nemi leveg6.ik sterilen.~ Legtobbszormesz. Teljes legut elzarodaskor megfigyelhet6 a paciens kuzdelme a : -v-goert. sebellatas L) A beleket ne bagyjuk kiszaradni! Ne helyezzunk vissza szerveket a hasuregbe! A beteget helyezzuk nyugalomba fekv.Sebzesek.· .Abetegek gyakranszomjasak. a sebzest fedji.~" felhuzott . majd gyors eszmeletvesztes utan keringes es legzes Ieallas. vastag vagy vekonyabb szivo kateter) segitsegevel az idegentestet eltavolithatja.fokOzQdiltafertozesYeszely.hogy a p61yamenettel ne nyomjuk a sebbe . vagy megkiserelheti traeheotomia illetve conicotomia utan a paciens lelegezteteset.eszkozokkel lehet eltavolitani. vagy egyeb alkalmas steril kotszerrel rakjuk korbe . ez ~ SlI()cI\Jdala~ula§ara. Leguti idegentestek kozvetlen eletveszelyt jelentenek. fgy a hasizmok a t legkeyesbe feszulnek. a beteget legcelszenibb szakorvoshoz szallitani. vagy a beteg hatara mert utes segithet.szinU.ut~t. enas ivat- "i ~ szurt IS Idegentestek Idegentest a szemben ~~. Azonnali mentohivas szerepe kiemelked6. Szakember Iegutbiztosito eszkozok (laryngoscop. hogy a beteg 'BaIl1aro~(j. aktiv hasi es mellkasi izomtevekenyseg. Minden esetben orvoshoz kell fordulni. }Iivjunk'ofvosisegitsegetl' .. ~. csillapitsunk verzest.~ az niatt . retegben beborito szerv a btir. Heimlich-fele manover. f:.rsan las szesi a- kerm... ~ +".' F~ Ful-orr-gegeszeti idegentestek amr [zest -hasi :1 tes. . majd orvoshoz kell fordulni a kesobbi karosodasok megelozese miatt. ~erAz egesz testet egyenletes rendelkezik. A fulben es orrban elhelyezked6 idegentesteket altalaban csak specialis .majd kotozzuk be a testreszt szabalyosan.: -'. menekules.ahol fontos az ures 'gyomor. femszilank vagy elolenyek a cornea es a kotohartya seruleset eredmenyezhetik. ez nehany perc eldnyhoz juttatja az ESNY-t es a beteget. helyszini probalkozassal gyakran csak rontunk a helyzeten.. Kisebb targyak belegzesekor sipolo.

AL Masodfoku eges. es a betegellatast is ennek jegyeben kell folytatnunk. Harmadfokii eges. a bor funkci6i karosodnak. ruhaeges. az egesz beteget kell ertekelni es kezelni. A karosodott erfalon keresztul sav6 sziirddik ki az erekbol. Jelent6s kivalaszto funkci6t lat el (elektrolitok. pI. akkor fekete. A bor tipusosan porcelan-feher szirul. A bor piros. elpusztulnak az erkepletek es erzo idegvegzodesek is. egesi serules keletkezik. az egesi seruleseket borhiany betegsegnek tekintjuk. Az eges kulonleges fajtaju szovetkarosodas. pl. ami igen fajdalmas. Az Kit< Az Az Ese .lesek izgalma miatt igen fajdalmas. aramutes. Megakadalyozza a szervezet folyadekveszteset. ha ruha. Okozhatja direkt hohatas. feherjek. Hosszabb. sebellatas A bfir funkci6i Ellenall er6s mechanikai es egyeskemiai hatasoknak. Mivel a bor hianya az egesz szervezetet erinto valtozasokat okoz. Negyedfoku eges. Kornyezeteben legtobbszor bullakat. de elofordulhat alacsonyabb intenzitasu. ez a folyadek bullak formajaban lathato a boron. J elent6s szerepe van a mozgasban. fajdalomvhideg. vegyi anyag. Az irha felso retege is karosodik. A b6r piros es igen fajdalmas. A bor teljes vastagsagaban karosodik. verboseg alakul ki. tavolabb fajdalrnas borpirt talalunk. hosszii ideig tarto hohatas alkalmaval is. Altalaban mersekelt intenzitasii. Veletlenul ferro levesbe nyulastol a teljes testet elborito ruhaegesig sok fokozattal es sulyossaggal talalkozhatunk. Adott testresz teljes szovetelhalasa. Ellenall a k6rokoz6knak. Kapcsolatot biztosit a kulvilaggal (erzekeles: tapintas. villamcsapas. A karosodas helye fajdalmatlan. feszes es az idegvegzo. Nagy intenzitasu vagy hosszabb ideig tart6 hohatas kovetkezmenye. meleg. forro folyadekba nyulas. Pigment termelessel vedekezik a sugarzasok ellen. melyerzesek) . Ket legfontosabb szbv6dmenye a SHOCK es a fertozes. A gyorsan gondolkod6 es ugyesen tenykedo ESNY csokkentheti ezeknek a szovodmenyeknek a sulyossagat. Ha abort intenziv vagy hosszu ideig tart6 hohatas eri. kiszaradasat. napozas. salakanyagok) A hoszabalyozas legfontosabb szerve. vagy korom beleeg a felso retegbe. Az ESNY szamara is fontos tudni. er6sebb behatas kovetkezrnenye. 84 elszenesedese. rovid ideig tart6 hohatas utan alakul ki. A bor felso retegeben az erek kitagulnak.Termeszetesen a harrnadfoku eges kornyezeteben masod.Sebzesek. illetve elso foku eges talalhato. pI. hogy az egesi serules nem csak helyi problema. Felli Aze A cs teket Az egesi serulesek felosztasa Melyseg szerint Elsofoku eges.

.L!&ge$ melysege ~Fjedese #~~sJ@kaiizad6j(1 c~g~ff. gyermekek eltero testaranyai miatt a szazalekos aranyok a felnotteketol kulonboznek. 85 . a. sebellatas Els6foku Masodfoku Harmadfokii egesi serules Sr at ~k Feliilet szerint Az egesi serules felulet szerinti kiterjedeset a Wallace-fele kilences szabaly mutatja. 0 . HAT vEGTAGOK GENITALIAK OSSZESEN '"ALs6 L I ~'. _'tl~g~ss~Qv~QP1enyek.es as. KILENCES SZABALy FELNOrr I' GYERMEK FEJ ul i::.5-13.. A csecsem6k... .5% 1% 100% KAROK MELLKAS-HAS :.Sebzesek.pett(gkora . I~' 9% 9-9% 18% 18% 18-18% 1% 100% 18% 9-9% 18% 18% 13. Az eges sulyossagat felbecsiilhetjiik az alabbiakbok )e.

A folyadek elparolgasa es a feherje vesztes a szervezet szamara energia veszteseget jelent. EUatas Ne hasznaljunk hazi szereket! PI. Ez a bonyolult elettanikorelettani reakciolanc az egesi shock. szepszis A romlas fazisa. Egesbetegseg Shock = Borhianybetegseg Aszen a h6 I. egesn Hivju Kritil iijrael Fagya: i. Ha az eges nagy lagyresz serulessel jar egyutt. diabetesz) Fajda lapito dalorr Nyug. Lokalis htites. rnellekvesekereg hormonok szabadulnak fel. Masod foku eges nagyobb. Laza fedokotest hasznaljunk. Az egesbetegseg hidega ElsofoJ sapadt.i.Sebzesek. rro-u eges% + eletkor ezert rajuk nemvonatkozik. a shock megelozese illetve kezelese miatt itassunk b6segesen folyadekot. A shock miatt a periferias keringes romlik. Sulyos egesbetegseg kialakulasara keU szamitani: Ha az eges leguti egessel. ezert aver koncentraltabba valik. . olaj. Steril fedes. Az eges miatt szeteso szoveti alkot6elemek (myoglobin) a vesetubulusokat eltomeszelik. szovete kitagul atjarha egyutt Az erfalakon atszur6d6 sav6 a bullakba illetve a bullak kirepedesevel a kulvilagba jut. Ajelent6s fajdalom stressz reakci6val jar.: 86 . tojas . mint 10% Az eges sulyos alapbetegseggel tarsul (szfvbetegseg. zsir.. fustbelegzessel tarsul. ez fokozott oxigenigennyel jar. a szervezet salakanyag kivalasztasa a vesen keresztiil karosodik. amelyek a helyi fajdalomerzo idegvegzodeseket izgatjak. Ha az eges nagy toresekkel jar egyutt. Harmadfoku eges az arcon. szoveti hipoxia alakul ki. Masod dalmas Harms megfar szurke: Fagyd: Hideg riolak ( erfal a vegtag lesznel Loves. A shock es a koncentraltabb ver miatt a sziv munkaja fokoz6dik. legsulyosabb eleme. fogyas-sorvadas Es a regeneracio fazisa. Az oxigenhiany miatt a szovetekben savas anyagcsere termekek szaporodnak fel. tovabbi erosszehuzodast es ezzel periferias keringesrornlast okozva. mint 20% Harmadfoku eges nagyobb. A savokiaramlassal a folyadek es Ieherje veszteseg igen nagy lehet. A folyadekvesztes miatt shock fej16dik ki.':. hatasfoka romlik. az egesbetegseg legkorabban jelentkez6 es egyben legfontosabb. "surus6dik". A k6ros anyagcsere termekek felszaporodasa a verben tovabb rontja a s". kezen. EUata Ovak okozl Aveg ne do meg . Folyovizzel hiitsuk az egett testreszt 15-20percig. sebellatas Az eges sulyossagat objektivebben = megftelhetjiik a Paux index segitsegevel: 70< sulyos 90 < ketseges 100< halalos A csecsemok es kisgyermekek veszelyeztetettebbek.-mnkci6kat. vazelin. Keruljuk a fertotlenito szereket! Az egett serulest j6doznitilos! Folyadekpotlas. 16 DC viszket alakul bakanc tovabbi elemei Fertozes.

a bOI" bamasvagy sotet szurke. [' f t~ I~ to )a jut. . Ha hines gy6gyszererz~kel'lysege. .g'atest altal~n.. f :} FagyasiseriHes A szervezet a hideget az erek osszehuzodasaval (vazokonstrikcioval) kornpenzalja. .<. Ez a fagydaganat. a bor minden retegenek megfagyasa miatt komoly szovetelhalassal talalkozunk. .lYzetyt ··:~~gtagQk). Szorito rnhadarabokat.os rnelegiteserol! Itassunk meleg.. pernio Hideg hatasara a vegtag kapillarisaiban mikrothrombusok kepzodnek.'.l_lasz.~g~srteL . .etesd vezet iekek .. majd bakterialis..:·"T/>· _..} '.•. ekszereket tavolitsuk ellNe feled.Jorro teat! .. A bor sapadt. osszefolynak.~:>:R:'e.s'~uljunk felJegutbiztosit. Kesobbiekben a lokalis ertonus benulasaval az erek kitagulnak..~..:-. perivascularis vizenyo. . v. .~~~~it~t. iloe romroveti k sza)s fajvabbi .l\_ez:?:unk y. A bor sapadt.Z:J~.-.:egy-ket table~t~~ltal<\nQsq.. Masodfoku fagyas: hosszabb ideig tart6 hideghatas utan a sapadt vegtag duzzad.:. A fagyasi serulesek altalaban egyutt jarnak a szervezet egeszenek kihiilesevel.~g~. T .I~~r.J· '.' ... marvany rajzolatu. gornbas fertozesek.'o! -.. perrneabilitasuk megvaltozik. t. Kezdetben apr6 viszketo h6lyagok.·... h6lyagok. ~ ~ ~ lli ~ ~ n ~ ~ ~ R ~ ~ .' .::-'. .:>i.. fajdalmasan feszul. duzzanat.. ~~ \.¥ecSre illetve' Fajdalomcsillapitas~· Ahlites es nyUga16l1lb~' hdYez~s. oka a hideg es nedves kornyezet. )" f.~~~ .Iti"juukseg~t~s~~~l..herje ttanizo es t. igy a ho leadas nagymertekben csokkentheto. -Kriti~us . viz es feherjek szamara szabadon atjarhatova valnak. ~l<Qdjunk a hirtelen melegitestol! Nagy fajdalmat es.·'..:.Masodfokufagyast ~Qr:.asr~i··~lel. "'~~~.. odema alakul ki. oedema alakul ki.'~: 'lygJobb 'f~fdalo~Bsh.i'. . '.:soljunl(.~ ·u..szovetkarositasf tozharunk! V6gtagot puharuhaval finoman dorzsoljuk. hideg lesz.. Ellatas _..~t~~$..i7r.. '.-.. Harmadfoku fagyas: a h6lyagok megrepednek.. ·.~~totrags~fu~i6s·lle.:~~~:.{: i~.. a periferias sz6vetekben hypoxia alakul ki. ne masszirozzuk..'t:~-¢tlie~. rtest esen 16°C fok felett is kialakulhat. oedema kepzodik.sal a ..eg¢shel.. . EIsOfoku fagyas: kezdetben fajdalom.~Y~~~~fgr :.•. azaz a fagyassal egy idoben altalanos hidegartalorn is fellep. I Fagydaganat..Sebzesek. illetve az arteriolak osszehuzodasa miatt a periferias szovetek aramlasa csokken." i .' .••.· /~~~U·~· ~ . 87 . .. az acrak megduzzadnak. sebellatas -el: l! "~.alkalm~~~HnK. raelesztesr .~~!8~Qsensulyos. Megelozheto a vegtag szarazon tartasaval. Loveszaroklab • Ites. a vegtag vegreszei.''. zsibbadnak.¥~:v 's~/~agyo~" (~.n. ·:.Japft6k._. viszketnek es fajdalrnasak lesznek.~.. specialis bakanes viselesevel. a hipoxia miatt az erfal ateresztokepessege megvaltozik. a boron veres-savos bennekii h6lyagok kepzodhetnek.·. gyakori zokni valtassal. amit kulon kell kezelnunk. zsibbadas majd erzestelenseg alakul ki. szovetduzzanat...naltfajB" h~ i.

} '-" E. ezert a vervesztesek felismerese es ellatasa elsodleges feladat. mig a ti. A verzes potencialis eletveszely. bakancsban nagy verzes is rejtve maradhat. rnajd onnan vissza a szivbe a nagyverkoron keresztul. hajszalerek talalhatok. Nyiroker serulesekor nines verzes. Ezert az ESNY-nak kulonosen fontos. A jobb karnrabol a tuddarteria venas vert szallit. h t I r f f f .1/ ~ . azaz a centralis nagy erektol legtavolabbi oszlasban kapillarisok. es ez az 1 I konnyen elveszhet bels6 verzes. hogy a verzeseket eszlelje. szr ser 0. ahonnan aver ismet a szivbe kerul. shock '. az oxigenben gazdag ver a szovetekhez szallitodik.id61J61 a bal pitvarba a tiidfivenak oxigenizalt arterias vert szallitanak. Jegyezzuk meg! Az ESNY-nak mindkett6t tudni kell felismerni es kezelni! L AT . ha verzesre van gyami.':.ink oxigen ellatasa aver utjan tortenik. Szervezeti. nyirkot szallit. konnyebben felismerhet6. Az oxigenben szegenyebb ver a venakon szallitodik vissza a sziv jobb felebe. vagy pl._j\. ve . Jegyezzuk meg! 'Iraumak utan. Ket fajta verzes van. Feln6ttnek kb. verzescsillapitas. es legyen felkeszulve a vervesztesegbol ad6d6 szovodrnenyek ellatasara. ezert ezeket 6vatosan. A je11egzetes piros szin mindenki szarnara figyelmeztet6 es figyelem felhivo jel.inkben van meg nyiroker.Verzesfajtak. amely szovetkozti folyadekot. i rm val ! t ne va( pa es 88 . kulso es bels6. Altalaban a bels6 verzesek nem lathatok. A nagyverkorben. A szivbol a kisverkor vezet a tudobe. A vervesztes sulyos shock kialakulasahoz vezet. mely az erekben szallitodik a szivt61 a periferias szovetekbe. csillapitsa. szorit6 ruhadarabok. csak nyirokcsorgas. cornbcsonttores eseten. es vaskos ruhazat alatt a verzest keresni kell! B6rdzsekiben. ! t ha K: I i Al hl! szi ful Kiilso verzes Jol Iathato. az ep oldal felol el kell tavolitani. I /\z szr prr !. 1 liter elvesztese veszelyes. Ujszulottnel kb. a vizzaro. verzescsillapitas. 5-6 liter vermennyisegbol kb. 30 ml vervesztes mar shockot eredmenyez. Minden periferias. Verzesfajtak. shock Vii i Verzesek Szervezeti. mint a bels6 verzesek.g f' p a \- vel lS(~ ! "f. a szivbol kivezeto erek iitjan: ezek az arteriak.

alacsonyabb pulzusnyomas es amplitud6. kapillaris refill megnyult. de kis'volumemi verzes miatt a veralvadasi folyamat gyorsan beindul. ros szin raumak t alatt a . emelkedett legzesszam. szivargo verzest eszlelunk. arterias verzes utemesen pulzal. megfoghat6 verzesforras nelkuli. au. vagy szivosszehuzodasok uterneben. . ami akar halalos is lehet. Belso szervek serulesekor. Kapillaris verzes Altalaban horzsolasnal talalkozunk kapillaris verzessel. vernyomaseses. Nagy vena serulese eseten az ellatott teruletbol erkezo vermennyiseg csaknem megegyezik az odavezetd arteria altal szallitott vermennyiseggel. am serult er nagysagatol is fugg.. konnyen elnyomhat6 pulzus. hamar var alakul ki. tiinetek Nines valtozas Tachycardia. vagy a veralvadast el6segit6 spongostan szi. mivel oxigenben szegeny es a redukalt haemoglobin szine kek. diffuz verzes. agitacio. a tudoarteria serulesekor piros. altalaban rmiteti feltaras soran eszleljuk a parenchymas verzest. A spriccel6 verzes rendkivul ijeszto.vacs behelyezesevel tortenik. mig v1inden arisok.t. marvanyozott bfir Sulyos tachycardia. Nyugalomban nehany perc alatt j6 veralvadek kepzodik es a verzes magatol elall. A bor melyebb retegeiben huzodo kapillaris halozat rengeteg erhurokbol melyek serulesekor gyongyozo. nyirokkal keveredik. Ellatasa tamponad. kapillaris refill jelentosen megnytilt. A relative nagy feluleni. It eredlapitsa. Szine altalaban vilagos piros es gyakran szovetkozti folyadekkal. sziirkes sapadt bor 40 % (2000 ml) < Arterias verzes szivbel szallit.Scrgossegi alapismeretek. alapfogalmak Vitalis jelek valtozasa progressziv vervesztesnel Jelek. venas ver tavozik. szallit. r i~ 30-40 % (2000 ml) Jelentos tachycardia. Az. ami a szovetek kozul csordogalo. hatekonyan csokkenti a verzest.mjelent sulyossagi kulonbsegei 'inmagaban a venas vagy arterias jelleg. libab6r Vervesztes 0-15 % (750 ml) 15-30 % (1500 ml) . Az arteritis \ erzes vilagos.nennyverzes. th~. sapadtsag. A serult venas verzesbol is rovid id6 alatt igen nagy verveszteseget produkalhat. haemoglobin ugyanis sotetfecskendez a a vervesztes a III Venas verzes Sotetpiros. verzes teladat. Ez a16! egyetlen kivetel van. Jegyezziik meg! 1~c. mivel oxigenben diis es az oxidalt szine elenkpiros. ezert 89 . nyugtalansag. elenkpiros. Egyenletesen folyik.

szurt. . ugyana: Egyeb ~ Veres I. agyeki.Verzesfajtak. vagy megakadalyozza kialakulasat. allkapocs. Ne feledkezzunk meg az ellenoldali megtamasztasrol! Karotisz. csontos alap felett. Nagye Nagye Meh. esetleg keslelteti. es nyomjuk erovel legalabb harem ujjal a csontos alaphoz. vizbe hasas ugras Be es athatolo hasi serules. Nyeloc Nyeloc Trache Brand Bordal lVlaj. vagy mas m6don csillapithatatlan arterias verzes.A serult vegtagjat emeljuk magasba. ez csokkenti a verzest.fekvo helyzetben. halanteki. Steril bucit. { Hosszu Comb. Ie Urege: Gyom: verzes. t Mivel a fel. Ez csokkenti a shock progressziojat. helyezzuk nyugalomba Atverzett kotest ne bontsuk Ie. Nyomjuk a megfelelo arterias nyomaspontot. als6 vegtagjait magasan tamasszuk ala. ha nem is all el teljesen. csuklo. honalji. hirtelen lassulas utkozeskor erneszte kaszok A belsd verzes forrasa Koponya Koponyauregben fut6 erekbol.Iehetrileg a seruleshez legkozelebbi . JeJek. shock v erzescsilla pitas MeHka: Szivser Nagyei Tudos: _Minden verzest azonnal el kell latnil Ha a talalt serules alapjan nem vart Shockot eszlelunk. Keszitsunk korrekt nyornokotest . amitol a verzes. ha . Ha nagy a verzes vagy shock kialakulasara szamitunk vagy a shock egyertelmfi jeleit eszleljuk. Belso verzes Belsd verzest eredmenyezhet: Tompa hasi serules. belboka mogotti es labhati arteriak futnak j61 megtalalhato helyen.arteria pulzaciojat. gondoljunk belso verzesre! A beteget ultessuk. ! verhany Feszes. terdhajlati. hasra e es. Ebben az esetben j6 segftseget nyujthat a vernyomasmero mandzsetta felfujasa es nyomason tartasa azon az erteken. Pll'OS. Felkar Meder Gerinc Arterias nyomaspontok A szfvbol kivezeto arteria a serules szintje elott fekvo csontos alapon elnyomhat6. de jelentosen csillapodik. A vegtagot polcoljuk fel. vagy fektessiik lel Verzd serult ne alljon! . Hivjunk segltsegetl Szorito korulkotes keszitese TILOS! Kivetel. felkari. ujabb nyomokotest helyezzunk ra. a vegtag-amputacio. subduralis. comb. izomvet dUZZ3Il. ldtt seb Robbanas. a beteget tartsuk . konyokhajlati. verzescsillapitas. epiduralis. nigas. ahol arterias verzest mar nem eszlelunk. Agyallomany verzes subarachnoidealis verzes EUata5 Az ES]\ a shod gyorsan infuziol 90 . rovid mullpolyat hasznaljunk direkt nyomasra A sebet sterilen fedjiik. Technika Tapintsuk ki a serules es a sziv kozott .

vena Tiici6seiti16s cava. vena cava Nagyerek betegsegei. ami vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasoktol. .'Maj. Medencetores . mint a shock-ra utal6 jelek es tunetek. Jelek. vagy '. ez aktiv verzesre utal.~ . "Combcson ttores. Barmelyik testuregbol szarmazo verzes. perforacio. -. arteria subclavia.J"Tye16tsoseriiles 'lNy~Jo~s6Y'Hqverzes Tia9hea. Toresek koriili duzzanat. belek. tomeges csontok torese . Feszes. veromlenySotet. extrauterin terhesseg (EUG) kijJs6 m6don verny- lrtws Hosszu csoves csontok. h61yag . Egyeb jelek koze tartoznak az alabbialc Veres kohoges vagy verhanyas..gegeseriiles· J?rq~c:hu~ karcinoma. Ellatas rzes AzESNY-nak kepesnek kell lennie eszlelni a belso verzesre uta16 jeleket. kemeny has. ezt megfelel6en ellatni es olyan gyorsan orvosi segitseget hivni. Ha verhanyaskor elenkpiros vert latunk. 91 .reg~s szerv serulese. cystak. felismernie a shock-ot.~ . amilyen . infuziok es surges sebeszeti beavatkozas szukseges._. tiinetek . -_':. tiid6 neoplasia erek serulese . agai . ovariumok. verzescsillapitas. A bels6 verzes jelei tehat ugyanazok. napokkalkesobb).arteria eledkezhonalji. buzos szeklet.ihtetcostalis ".Y¢tZ~S. melena. gyomor vagy patkobel verzes eseten sotet. A bels6 verzes korrekt kezelesehez termeszetesen gyogyszerek.. kavealj szeni a verzes. feketes szinti. keresztcsonttores omhat6. . ha a beteg lathato.Verzesfajtak. labszartores ~Felkartores. gyorsan csak lehet. '::Qyomor. lepserules . shock MeHkas 3bockot . beltraktus betegsegei.Meh..fu.'SZIYsetUles' ··NagYerser416s. : Iabhati Mivel a verzes a shock egyik kivalto oka.--. aorta. aorta disszekcio . ez izomvedekezes. mert a beltraktusban lathato. altalaban a bels6 verzes gyanuja akkor merul fel..raortaiv -. csak orakkal. '_~ agyerek serulese. gyomor. A hasfal feszesse valhat a serules. N agyobb tomegii emesztett vel' szinte fekete szimive valtoztatja a szekletet. nyelocsti verzesnel friss piros. Bordai:otes. verzes terulete felett. subclavia. TiidoseriilesneI habos piros. alkartores . ez altalaban az als6bb szakaszok verzesere utal.~erinctores. --' Hasiireg rtelmii agasan i. kulsd verzes jele nelkul shockos. fekelyverzes (tulajdonkeppen .

mivel az erpalya befogad6 kepessege tobbszorosere novekszik.yl. Azonnali kezeles rnegallithatja a folyamatot. rovarcsipesek hatasara az ana erzekeny szervezetben tulerzekenysegi reakcio indul be. allergias reakci6. Verzesfajtak. Gycng. perfuziojat. r SZBle rnarad nern lr A Jellemzok Ego. A behatolas vagy csipes helyen duzzanat.r"" 1:. ami csokkenti a szovetek verataramlasat. egybefoly6 csalankiutessel. ' A lag:_} Sapad . eges. voros b6r.a folyamatok igen gyorsan zajlanak es a beteg halalahoz vezetnek. gy6gyszerek. Progressziv Shock A shu! Progfe ESl'~'/· E>:ck Cl Folyadekveszteses. szteroidok. vagy hypovolaemias I ~ r·4j--ngtf ldil be . Legzesi nehezseg. index E asabh szaforr "b . z. nagy verzes. az errendszer terfogat valtozasai.ilni.A folyadekveszteses shock lenyege vervesztes vagy mas testfolyadek vesztese. Ilyen okok a vervesztes. Szoveti oxlgenizacio nelkul romlik az anyagcsere. csokken az energia ellatas. a szovetek. 1 g. shock --elkezdese Fullad. etelek. novenyek. Di· B:radj iv.stb. 92 . arteriolainak kitagulasahoz vezet. Kezeles nelkul ezek . hanem k6ros allapot (folyamat). verzescsillapitas. Igy a szervezetben relativ volumenhiany alakul ki.euoi E~bhen Allergias vagy anaphylaxias shock f Barmilyen allergen. ersztikitok adasa mentheti meg. belelzarodas. huzo.t!::~ Kapill. gege duzzanat. E Alacso cr. I ~ J tur. ha nines azonnali hatasos segitseg gyorsan halalhoz vezet.) ~~. Mindket oldal Jobb szivfel Jotndulatu mtilo Kollapszus Periferias Rosszindulatti. viszketo. . Barrni shockot okozhat. ami a szervezet arteriainak. A shock es verzes felismerese es ellatasa elsodleges feladat a surgossegi ellatas soran. vagy Iassithatja annak eletet veszelyezteto mertekii kialakulasat.etel Gyors. Ellata A gyo iv. gy6gyszerek. A beteg eletet csak a gyors orvosi segltseg. mely.. pI. A shock jelek es tunetek egyiittese. pl. ami az oxigenszallitashoz szukseges vermennyiseget csokkenti.-. Eszrne: Kcring Az ESNY feladata A shock felismeresees Segitseghivasl kezelesenek Shock A shock nero betegseg. A behatolas vagy csipes helyetol fuggetlenul garat. ami a test szoveteinek oxigen hianyara uta1. Folyadekveszteseg nelkul is SHOCK fejlodik ki. sipolo stridoros legzes - nla! latni v pump. A ! ujrael Sziv el A sziv szfvritr «crmg: d ZefVE Keringesi elegtelenseg Centralis Hal szfvfel . szervek rmikodese elegtelenne valik.

l. A'beteget probaljuk megnyugtatni. Az oxigenhianyt a SZ!V gyorsabb rmikodessel probalja kompenzalni.:Bradycard betegnek keringes osszeomlas jelei eseten. a venas reszben aver torl6dik es rnindez a szovetek. Szfvizom betegseg. mellkason. Shock eseten""a kormok alatti b6r s. a beteg parametereinek valtozasait folyamatosan kell figyelni.vagy 125. ez legkifejezettebb a nyakon.alig tapinthato pulzus. Keringes legzesleallas eseten azonnal CPR30!2! .S-nel magasabb pedig 1-2 oran belul visszafordithatatlan karosodast jelenthet.. :: Sapadt vagy livid bor. Valoszimileg az ESNY -nal nines vernyomasmero ennek ellenorzesere. Sziv eletet vetek ltoza- !: eredetfi. adjunk Caleimnscot 5-10 ml '. verzescsillapitas.6jraelesztt~sre.Kivetel a kardiogen SHOCK. Sulyos shock-ban a rossz venas telodes miatt szinte nem '}:l<itni venit. A shock index egy fontos parameter. . vagy kardiogen shock t' --"l - I. a keringesbe kilokott ver mennyisege csokken. Gyors.I. etta )gy~ 93 .SHOCK-ot.1-". normalis esetben r6zsaszfn ·szfne nehany pillanat alatt visszater. A nyaki venak osszeestek. Nyugtalansag. a verkeringes csak nagyon lassan vagy egyaltalan nem ter vissza.mi az eges. Minden nyugtaIan beteget vizsgalni es figyelni kell SHOCK iranyaban. . . Kapillaris visszatelodes. (Onmagaban nem megbizhato jell) . periferias keringesi elegtelenseg. nyelv kek szine sulyos oxigenhianyra utal. Atagult venak jol lathatok a nyakon. ha egyeb tunetek hianyoznak. Ha a korrnoket megnyomjuk. . barmi is legyen a kivalto ok. Jegyezziik meg! A shock progresszfv folyamat. ujjbegyek. ami iyagc- va. l-nel magasabb ertek sulyos. normalisan 0.. (' d Agyorsasag eletmentol Hivjunk scgttseget! Ha van. Az ESNY-nak gyakorlotta kell valnia a shock jeleinek es tiineteinek felismereseben. Ezek a jelek ugyanazok. a pulzus 100/perc felett van.'Kesziiljiink fel . beleertve a szivizom oxigen igenyet nem elegiti ki.': . biztositsunk szabad l~gutat. lahoz H L i. billentyii betegseg miatt a SZ!V osszehuzcdasanak ereje gyengul. lassan Iv. feIs6 vegtagokon . shock hatalarasa Ellatas . Eszmeletvesztes. Ez egy ideig segithet. a venakban torlodik aver.6. azonban egy id6 utan a SZ!V farad es gyengul. szfvritmuszavar. SI = pulzusszam : vernyomas.Di-AdresonE-Aquosumot 25-100 mg IV. fuldoklas Gyenge. Fulladaserzes. . Keringes-legzes leallas.: z :. de j6 tudni. hogy a SHOCK egy kesobbi fazisaban a vernyomas esik. Az ESNY gyors es konnyen elnyomhat6 pulzusi rapinthat.1ik. . Alapveto oka az oxigenhiany es szimpatikus izgalom. amikor a 'pumpafunkci6 hianya miatt a szlv venas telodese romlik. gyenge pulzus. lik ki.Verzesfajtak. i t A shock tiinetei Progressziv. . am ely kezeles nelkiil halalos. mg Tonogen higftva. verellatasi zavar. meg akkor is. Ebben a fazisban a vernyomas 100 Hgmm alatt. ~i ~ ~ A SZ!V pump a funkciojanak elegtelensege. zarra ainak.?kaig feher marad. Alacsony vernyomas. Az ajkak.250 mg Metylprednisolont Iv.

mintha a vervesztes kisebb mertekti lenne . (minden ment6aut6ban van... azt az erzetet keltve. A folyadekvesztessel aranyosan a beteg szornjusagrol panaszkodik. ha az egesz beteget kezeli. verzesek ellatasa. ez az autotranszfuzios helyzet.- Feluletes legzes. shock . tulmelegiteni sem szabad! Ne itassuk. Komoly orvosi beavatkozasok szuksegesek. ami nagyon rossz elojel. ne etessiik a serultet.Jc Szabad h~gutbiztositasa es fenntartasa Legutbiztositas eszkozzel vagy anelkul. atjarhato Iegut. kezelnunk kell ezek szervezetre gyakorolt kovetkezmenyeit is. verzescsillapitas. szotlan beteg. Hanyinger. ezert altalaban nem jellemz6. Polcoljuk fel az also vegtagokat.) Toresek rogzitese. hanyas. 'Iartsuk a testhdmersekletetl Reszketo. Noveli a szivbe bearamlo ver mennyiseget. diderg6 betegnek nagy az energia vesztese es az oxigenigenye.ha szukseges. a verzest. az eszmeletlenne valo beteg aspiralhat. Kivetel a szeptikus es anaphylaxias shock. sulyosbodasanak gyorsasagat megakadalyozhatja. de a sulyos shock megelozhetd' A_zESNY ha nem is tudja teljesen megallitani a folyamatot.. beteget! Hanyingert. Az eszrneletlenseg igen kesci jel. Magaba roskadt. es alkalmaznunk . baton fekvf betegnel! Also vegtagok felpolcolasa vagy 'Irendelenburg helyzet Stabil oldalfekvf helyzet letesitese. . fokozza a fajdalmat es az oxigenigenyt. eszrneletlenne valhat. Ha barmelyik elegtelen. eszkoz nelkuli es eszkozos legutbiztositas Verzescsillapitas.: ') . Ne csak egyes sebekkel. Szomjusag. apatias. " 'i. betegsegtunetekkel foglalkozzunk. : j A_ sl Ok: Al< Ex Eszmeletlen beteg eseten Eletjelensegek vizsgalata M. A eel a kihiiles elleni vedelem. ABC 30 kompresszi6 .< EHatas Az ESNY nem tudja a shock-ot visszaforditani. Sulyos shock jele. vagy egyeb legzesi zavar. es ujabb seruleseket is megakadalyozhatunk. :r. Eg . Segitseghivas. Ezen kivul az osszes elsosegely-nyujtasi praktikat keszenletben kell tartanunk. Szabad.. nyirkos nor. Fineman banjunk a beteggell Durva mozgatas ujabb seruleseket okozhat. ezert csokken az oxigen igeny. serulesekkel. ha a legutbiztositas maskent nem megy Segitseghfvas! Egyeb serulesek. az alap ujraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. Oka az oxigenhiany. de lehet nehez vagy kapkod6.2 befujas! 94 Pe 11". Jegyezzuk meg! Eloszor a szotlan betcget reszesitjuk e16nyben a harsanyan panaszkodoval szernben. Hfivos. Csokkenti a fajdalmat. hanyast valthatunk ki. Minden szemelygepjarrmlben van kotszer. A SHOCK sulyosbodasaval a beteg aluszekonnya. ami altalaban gyms.Verzesfajtak. ha van. annak progressziojat. Oxigen..

kb. fgy szabad a venas kiaramlas. igen nagy mennyisegti. hasmenes) . vagy akar kornpenzacios vernyomasemelkedest is.A. felszivodni nem kepes. ho. Iegzes uruikodesenek es a zasok szuk'lJ' en megaui.Excessiv folyadekvesztes (hanyas. agyoedema kialakulasat. shock nehez vagy I.~P.~ ~.Nagy mennyisegti p6tolatlan vizeleturites (diabetes. ha elindult. hugyhajtok.egakadalyrulesekkel. A helytelenul "praeshockos" allapotnak nevezett klinikai kepet altalaban a shock kompenzacios fazisanak kezdetere alkalmazzak. A . 300 -ig ernelhetjuk a fejreszt.pancreatitis kiterjedt izomserules egy 1. volumen es az erpalya befogadokepessege kozott. harsanyan . ezert utalunk egyeb tan.zekonnya. A beteg norrnalis 110170 Hgmm vernyomasa jelenthet relativ hipotoniat pl. ez csokkenti a koponyaiiri nyomast es megakadalyozza az agy duzzadasat. az alar 8~au1na. . A shock kialakulasa az egesz szervezetet erinti. a keringes. li a szivbe .>Megfelela potlas nelkuli massziv verejtekezes ~. Ne torjuk meg a nyakat. acid6zishoz.Verzesfajtak.es szakkonyvek ide vonatkozo anyagara. Ugyanigy nem egyertelmti a pulzusszarn vizsgalata sem. a szovetek anyagcserejet. 'veseelegtelenseg ('4imetikus fazisa) .f:~B:eielzat6das (a belekben elkulonult. Ha az eszmeletenel leva betegnek fejseriHese van.praeshockos allapot" tehat a valosagban azt a korulmenyt jeloli. A shock kialakulasa egy barmilyen karosit6 behatasra adott tulmeretezett komplex reakcio sorozat. bels6!) ~. Ok nelkiil nem indul el a folyamat.es kisebb shock. fokozza a vesztese rbadl unk ki. ezert .iere. akkor a shock egyes fazisait latjuk. a leend6 serult a szaguldo karnion elott all. korabban magasabb vernyornasu egyennel. az A shock csoportositasa Hypovolaemias teraranytalansag az iniciaki okok szerint: a csokkent erpalyan beluli folyadekmennyiseg. majd a folyamat vegen definitiv sejthalalt okozva a szovetek pusztulasahoz vezet. . shock jeie. !:}&lszervezetszarnara elveszett folyadekmennyiseg) ~. Nem all modunkban az alapismeretek reszletezese.kutverzes {kulso. hypoxiahoz. 6i jel. A beteg parametereinek folyamatos kovetese szukseges az ertekek valtozasanak es a beteg allapotrornlasanak felismeresehez. A tipikus klinikai kepet nern min dig latjuk. ~~68 ! 95 .eritonitis. Lenyege az intravascularis Oka lehet <:. kulonbozo kornyezetben. Eszmeletlen betegnek ne emeljiik a fejet! odik. It. a felismeres gyakran nehez. ami az ijedtseg miatt is lehet gyors. de jelezheti a szimpatikus aktivaciot is. mas-mas iiton de ugyanugy szoveti pernizios zavarhoz. elektrolit es sav-bazis egyensulyanak ismerete. a folyamat alatt a beteg vernyomasa mar lejjebb volt. sejthalalhoz vezet kulonbozo kezdeti okok ehe. gyakorolt -szenletben gen igeny. verzescsillapitas. sejtek mernbranfunkcioit. t: • A shock korelettani vonatkozasai A shock-folyamat alaposabb fontos a norrnalis elettani szervezet folyadek. amikor pl. I }'ejseriih~s F6jserulesral IDaI' sok sz6 esett. mely erinti a szovetek. Shockos betegnel eszlelt fejseri.Hes biztosan polytraumatizaciot jelent. megismeresehez es megertesehez elengedhetetlenul parameterek.

rapid vernyomascsokkenessel. kabitoszer mergezes. tulkompenzaciobol eredo circulus vitiosusok eredmenyekent a szovetek. Oka legtobbszor Gram negativ bakterium. nyugtat6. tachycardia) A SIHJ Komi ~: kor k Obstruktiv shock A kis.Kardiogen shock Pumpa funkci6 elegtelenseg a sziv osszehuzodasanak csokkenr ereje. a kapillaris keringes redistribuciojaval.. shock . ritkabban Gram pozitiv bakterium. gegeoedemaval es bronchus-bronchiolus szukulcttel. az egyes jelensegek egymas hatasat rontjak. progressziv vazodilatacioval. ezert a circulus vitiosus spiral felgyorsul. sot egyes esetekben vazopresszor kezelessel . (exsudatum. Pericardium tamponad.: . anaesthesia) Gerincvelo serules Agyi vascularis tortenes Metabolikus. mely .~_! Szeptikus shock A szepszis a szervezet in:fekci6ra adott sziszternas gyulladasos valaszreakcioja. Laz (ritkan normalisnal alacsonyabb testhornerseklet). ritmusa vagy hibas billentytifunkcioja miatt.szamos kompenzacio. gomba okozta infekci6. k6ros rmikodesehez vezethet. Az eletmenteshez azonnali besvatkozas szukseges! Deko !) ~. tuladagolas.~ ! .' l i. valamint megfelelo folyadek bevitellel. szerencsetlen esetben egyutt van jelen szinte minocgyik inicialo faktor. szapora pulzus es legzes.haemodinamikai zavart okozo ritmuszavar (brady-. A folyamat egy ponton tul irreverzibilisse valhat es a shock klasszikus tunet egyutteset mutatva halalos vegCi korlefolyast idezhet elo. szervek oxigen ellatasi es felhasznalasi zavarahoz. virus. megtartott A kor Ug2 Szrvl Szin: A k( tat6( Distributiv shock /\2 intravascularis volumen erpalyan beluli atrendezodese Neurogen SHOCK Gy6gyszer indukalta (altat6. AMI Szivizomgyulladas Akut billentyii elegtelenseg Szivizorn ruptura Septum perforacio arrhytmia . bradycardiaval.vagy nagyverkor aramlasi zavara sziikulet vagy elzarodas szivfunkcio es folyadekegyensuly mellett. verzescsillapitas.Verzesfajtak. verzes) Feszulo ptx vagy pozitiv nyomasu lelegeztetes Pulmonalis embelia Bal pitvari golyo-thrombus Aorta disszekcio miatt. toxikus Mellekvesekereg-eiegtelenseg Anaphylaxis Allergen hatasara beindulo komplex reakcio. Az anaphylaxias reakcioban. 1 • " 96 . borjelensegekkel.

m:ii. periferias metaboliku . scm rendezheto hipotenzio. A )". vagy dokumentacion "J". a keringe i percterfogat it fokozott munka ellenere is csokken.kornpenzalo mechanizmusok elegtelenek az eletfontos . a 5Z!V hatasfoka romlik. savviszonyok. A kezdeti jelek es tunetek minimalisak. romlo mentalis verzescsillapitas. ugyanis a periferias erek sztikuletevel a keringes a centralis teruletekre rendezodik at.es oxigenellatasat. varhato halalozas igen magas.ontjak. A allapot az uralkodo . a keringesi ida nyulik. a. kesobb apatias. A keringesbol ily modon kirekesztett szovetek oxigenellatasa rornlik. (Lazlapon.s 100 alatt. intenzfv 97 . a sziv teljesitmenyc. hii -os.<1 vagy A shock fazisai: Kompenzaci6s vagy szimpatiko-adrenergias fazis Verzes vagy folyadek vesztes az intravascularis volumen csokkenesehez. cianotikus. A hypoxianak stagnacios kornponense is kialakul.-. Ez sajnos csak a periferias keringes rovasara valosulhat meg. .betegek tobbsege ebben a "klasszih. Az utobbi kornpenzacios mechanizmusokat indit be a vernyornas rnegtartasa celjabol. az erpalya kit61tbttsegenek csokkenesehez es vernyomaseseshez vezet. izgatott. pl.'.lls" fazisban kerul felisrneresre. a SZ!V munkaja fokozodik. a szivfrekvencia pedig 100 felett van. Csak az intenziv szlmpatikus tonusfokozodas es eroteljes adrenalin kiaramlas kepes a vernyornasesest megakadalyozni.'. zelessel Tovabbi volumenvesztes eseten a keringes centralizalodik.'. a megfelelo beavatkozas ekkor a leghatasosabb. legzes. hypoxia es kovetkezmenyes acidozis alakul ki.lH~Ssel.szervek. mely ekenta e ez vezers tunet ~ Gram . az ag-j perfuziojanak biztositasara. Mai techdiagnosztikai es monitorozasi lehetosegek mellett a vergaz-parameterek. A regebben hasznalatos SHOCK-index is ehhez a fazishoz dik. shock kep. adrenalin kiaramlas. aminek rendkivul nagy prognosztikai jelentoseget tulajdonitottak. amikor a vernyo. kovetkezmenyes ertonus fokozodas A keringo vermennyiseg csokkenesevel tovabbi eroteljesebb kompenzacio folytatodik.ifekcio.il es az eddigi tisztan periferias keringesi elegtelenseghez centralis is tarsul. A szisztoles ertek rninimalis csokkenese es a diasztoles ertek emelkedese miatt a pulzus amplitude besztikul. az osszehuzodas ereje no. az agy. az agyi verellatas csokkenese miatt a beteg kezdetben nyugtalan.hesia) vazodi~. elcsettseg. a szfv megfelelo ve1'. A beteg bore marvany rajzolani.ias faktor.'~abnizolva a vernyomas eses es a szivfrekvencia emelkedes keresztezodese a jel'.. ez tulajdonkeppen stressz reakcio. .Verzesfajtak. valtozasok folyamatos rnegfigyelese. a venas bearamlas csokken. ezert a SZ]V oxigen igenye is fokoz6dik.~ legzetes "halaI-kereszt"). Dekompenzacios fazis 1ylm::. A szfv teljesitmenye csak nagyobb munkavegzes mellett nem csokken jelentosen. rnegtartva az eletfontossagu szervek. A hypoxias es acidotikus sziv o:gyengi. a szivfrekvencia fokozodik. :artott A kompenzalo mechanizmusok Legzes frekvencia es legzesi percterfogat emelkedes Szfvfrekvencia es keringesi percterfogat emelkedes Szimpatikus izgalom. Mivel a . A vernyomas meg nem csokken eroteljesen de a diasztoles ertek ernelkedese tnegfigyelheto. A vernyornas zuhan.

Szervkarosodasok: Shock-szfv A hypoxia miatt brankarosodasok zivizom i chaernia. nekr6sisok. az ATP kepzodest. Mivel a membran-funkciok alapja az aktiv transzport. A szokasos 36 ATP helyett c ak _ ATP kepzodik. alveolaris oedema. Mikrothrombusok alakulnak ki. folyadekok.Membran-karosodasok Az oxigenhiany miatt anaerob glikolizis folyik. elektrolitok es feherjek szarnara szabadon atjarhatova valnak. A viszk6zusabb ver coagulacios hajlarna fokoz6dik. A helyi _zo 'eti perfuzio ezzel egleg lehetetlenne valik. amely lelegeztete t igenyel.z eilialt szovetekbol. DIC alakul ki. majd ARDS. ezert a mernbranok permeabilita a megvaltozik. atelektazia kepzodik. sludge kepzodik. Az edemas alveolusokban hialin-mernbran 98 I . A mem- Shock-vese A perfuzio csokkene miatt a vese-keregben ischaemia. tubularis nekr6sis alakul ki. Perikapillaris oedema kepzodik. Heveny legzesi elegtelenseg alakul ki. Shock-tude Legjellemzobb a kapillaris rnembrankarosodasok. intersticialis. disszerninalt intravaszkularis coagulacio. ezen feladatok energia hattere nem biztositort. A vizeletmennyi eg sokken rnajd a vern 'omas 70 Hgmm ala sullyedesekor megsztinik uraemia jel m tezik. infarktusok alakulnak miatt perikapillaris mikro-verzesek keletkeznek. s jrekbol kiszabadult kalium es a mitochondriumokbol. maid felhasznalodaso veralvadas i zavar. lysosornakbol felszabadulo enzimek tovabbi toxikozist es szovetelhalast okoznak. ami jelent6sen csokkenti az energia. A. a lokalisan "besllrusbd6" ver voro: vertestjei penztekercs-szenien osszecsapzodnak. permeabilitas valtozasok miatt kialakult perikapillaris. ki.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful