Az ujraelesztes

A kiterjesztett ujraelesztes

Mi leh,
e

Chain of survival
"
e

Ha ezel a szfvir arninek erekber beultet: H: rn soran h ritrnuse amit te okozha adat, p dezesc.

A kiterjesztett ujraelesztes ABC·je.
A mar hasznalatos cardio-pulmonalis reszuszcitacio (CPR) helyett Safar javasolta elsokent a cardio-pulrnonalis-cerebralis reszuszcitacio (CPCR) kifejezest. A cerebral sz6 mindenkit ernlekeztet a legfontosabb celra, a beteg agyanak megmentesere, hogy az inzultus utan a beteg a Ieheto legjobb agymtikodessel terjen vissza. A cerebralis reszuszcitacio csak akkor lehet sikeres, ha gyorsan visszaall a spontan keringes es legzes. Az eredeti Safar fele A,B,C (Atjarhato legut, Befuvas, Cirkulacio) kisse atdolgozott ertelmezesben, de tovabbra is ervenyes alapelv. D,E,F (Definitfv terapia, EKG, Fibrillacio-defibrillacio), G;H,I (Gondolkodas, Human mentacio, Intenziv utokezeles),

~

I: IN
idoszal A kite] intenzi hat m utokez tartasa funkci Az ala fontos ujraek

D: DEFINITIv TERAPIA Jelentese szerint meghatarozott terapia, megfelelo gy6gyszerek bejuttatasa a megfelelo intravenas iiton. Magaban foglalja a venabiztositast, infuzio bekotest, megfelelo gyogyszerhigitasok kesziteset es beadasat, azoknak korrekt dokumentaciojat. E: EKG Az EKG keszitese a protokoll helyezesevel, csatlakoztatasaval keszul. F: FIBRILUCIO MEGSZUNTETESE szerint a defibrillator talpainak betegre

- DEFIBRILUCIO melynek automata A hag 1. 2. 3.

A kamrafibrillacio megszuntetesere val6 eszkoz a defibrillator, valtozatait rna mar szeles korben hasznaljak az ujraeleszteshez,

G: GONDOLKODAS! El kel1 gondolkodnunk, pontosabban nagyon gyorsan vegig kell gondolnunk, hogy a szivmegallas hattereben van-e valamilyen visszafordithato ok, aminek korrekciojaval, kezelesevel sikeres ujraelesztest vegezhetunk. 52

Az ujraelesztes Mi lehet a szfvmegallas oka? • Agyi er katasztr6fa (Stroke) • Kihules .

Fulladas
Traumas szfvmegallas

• • Aramutes, villamcsapas • Akut miokardialis (szivizom) infarktus (AMI)
Ha ezek kozul valamelyik azonosithato, azonnali specifikus terapiat kell kezdeni! PI. a szfvinfarktus miatt bekovetkezo hirtelen halal az egyik leggyakoribb halalok, . aminek rna mar letezik hatasos kezelese, megpedig a koronariakban (szivkoszorus erekben) elzarodast okozo verrog feloldasa, a trornbolizis, vagy koronaria tagft6 stent heultetese, vagy a sztik koronaria szakasz mtitetes athidalasa,

. ,

e

H: HuMAN MENTAcIO Soha ne feledkezziink el a betegroll A reszuszcitacio soran hajlamosak vagyunk a standard tevekenysegekre, pi. venabiztositas, intubacio, ritmuselemzes, a helyes gy6gyszerek beadasa, mikozben azt kellene figyelnunk, hogy amit teszunk a, bete~n~k j6-~? Atjarha~6k-e ~ It~gu~ak, .~atasos-e a leIegeztetevs, mi okozhatta a szivmegallast, rm lehet a hiba, mit felejtettunk el? A rengeteg muszer, ad at, parameter, eszkoz es cso kozott a BETEG HOGY VAN? A k6ros ertekek rendezese, a mtiszerek beallitasa mellett mit tehetunk meg a betegert?

I: INTENZiv UTOKEZELES A spontan keringes es legzes helyreallasautani idoszakban haladektalanul folytatni kell a rnegfelelo beavatkozasokat es kezeleseket, A kiterjesztett iijraelesztes a szivmegallas utani harmine percre fokuszalodik, amikor inter.r'v monitorozasra altalaban nem kerul sor. Az ezt koveto peri6dusban m6d nyilhat intenziv hemodinamikai, vergaz es anyagesere monitorozasra, Az intenziv . utokezeles magaban foglalja az agyi metabolizmus es verataramlas egyensulyban tartasat, a globalis szoveti hipoxia kovetkezmenyeinek kezeleset, a normalis szervfunkciok visszaallitasat. Az alap ujraelesztes celja a hatasos mesterseges ventillacio es cirkulacio reven az eletfontossagu iszervek, szovetek eletkepessegenek fenntartasa, mig a kiterjesztett ujraelesztes megkiserlivisszaallitani a spontan keringest es legzest.

;e
~

A hagyomanyok szerint a kiterjesztett ujraelesztes beavatkozasai; I:l deflbrtllaclo,
·eridotrachealis intubaciri

3_./a~ iqiiaveIias· gyogyszereles;

es
53

Az ujraelesztes

A felnott kiterjesztett

ujraelesztes

gyakorlata

(A~ALS)

Kiiithett
Felnottel megeloz (SVT). Keringe majd le Segitseghfvas, ujraelesztd team ertesitese

A kiterjesztett ujraelesztes e gyseges algoritmusa

Ebresztnetetlen?

Szabad legutbiztositas . Eletjelensegek vizsgalata

1

I

_

..

CPR 30:2
Defibrillator/monitor felhelyezese ~ Kiiitheto VF I pulzusnelkuli VT Ritmus ertekeleseNem kiiithetO PEAl Aszisztolia

Ahogy ( dokat e: egyszer Anelkul sziokat

I

A legtob visszater cios aszis Azonna masodi cig, maj harmac cig - AI

CPR alatt
1 Shock 150-360 J blfazisos vagy 360 J monofazisos
I-


• • •
• •

~ Azonnal

CPR 30:2 2 percig

Visszafordithat6 okokat korrigalni Elektr6da pozicio es kontaktus Intravenas lit Legut, oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron, atropin, rnagnezium

VF/VT,
Azonnal

CPR 30:2
2

."

percig

HaaCP a pulzus teresene Barmil' Ha a be Ha a be valt, L.

Visszafordithat6 Hypoxia Hypovolaemia Hyper/hypokalaemia Hypothermia

okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia

54

A kerir adjunk minden

I

)\zujraelesztes

Kiuthetd ritmus (VFNT)
Felnottekben a keringesleallas leggyakoribb oka a kamrafibrillacio (VF), atnelyet megeloz egy kamrai tachycardia (VT) illetve akar supraventrikularis tachycardia (SVT).

Keriiig~~Ie411~sk()fa~9)lIi~ii'~egttt~getIl_ivuIik, 'niellkas~kQuJ.Prt:S siiok~t
majQlile~.:.~,.. .. ·,e.:_-.,.~.;u,.·,,_'.:n ,.;.z"",· ...f'·3,o:2 l
".t.,,•..

.

"~, :'i~~:::,_;X~"

"

,

,~tanih;ar .....: ..' -r.c .._':..-~:
~",,'

...•.",;:~,~~c

-inditunk,

":;:~:.~'. :. . , .:

eAlegt6bb sikeres defibrillacio eseten sines tapinthat6 pulzus, illetve regularis ritmus visszateresekor a mellkas-kompresszi6k nem emelik a VF kockazatat. Post-defibrillaci6s aszisztolia eseten a mellkas-kompresszi6k VF-t indukalhatnak, ami kiutheto,

Ai~p*~I:~iR:t·foIY~t(U.U.k,fp~f~ii:-~aj~:~li~poiii~i.;~\IriQ~it~rt~,.Ha k~ll.. 'WNT
cig~~!ii_ajd ,el~en.oriz!liikaritmust:lIa::VFIW •. ~.·.·~,·'·~"_l_·. d,t.tl.3.:-:it.·.·.·.::_e.o.~.~:i.c.n.:._·'~ .. .. __ :T~ .. ...:••.·..g ..::~._.].t..a.·.-.c.·.J.!.;.:n~;_ ..••. ~_.~.:..b.·.·..;._:~.I.~_·•._·a.-.. : ~.. ~ __ ..-.~-:: ...f.-.~
mu,_.'.-.•..·.-.'~ .••.

niM~~,!J{:v.te.s;; .(1~O~3;60: t·b!f#isq$,y-a~i3§Q.J,m~)IfQf;i~is9~)_~~P~4~I.cPRper2
adrellalln.ta4111!k,-1(
.·';~otvetleniila

··,!"_..•. •..

z~:c_·,··,!~ ...

P,k __ ..

~~>

-t;•

~._

__

;;

_;~

.•

,._

S.c·.Q:;;~!~O:l1::~;~~~;;,~
~,~~diksbo~~elot~l!.ti;;f;j.,ZI·~~?,~
(PEA)
-

Ha a CPR alattregularis a pulzus ellenorzesere,

ritmus visszater, ne szakitsuk meg a mellkas-kompresszi6kat hacsak a beteg nem adja a spontan .eletrmikodesek vissza-

teresenekjeleit (stV).

55

felfujni a cuff-or. ha nem sikeriil. hogy tomitesuk nem eri el az intratrachealis tubus minoseget. A Iaringoszkopiat (a hangres feltarasat) a mellkas-kompressziok megszakitasa nelkul kell megkiserelni egy technikailag felkeszult szernelynek. ezert sokszor szokik a levego. arcmaszkos lelegeztetesre kell visszaterni. jartas A trachea intubacioja a legbiztosabb legutbiztositas. Ha regularis ritmus visszatert keressunk pulzust. de' csak akkor szabad . B. Pc. lO/perc legzesszammal vegezzuk. es a mellkas-kompressziokat meg kell szakitani a lelegeztetes idejerel (a) Az A: In1 b6 cit SZ( Pe SZ! h3 ! . Intubacioban jartas szernely hianyaban alternativ legutbiztositasi eszkozokis alkalmazhat6k. kohoges. intratrachealis pozici6ban p . Elfogadhat6 eszkozok a Combitube es a laryngeal mask airway (LIVIA). normal legzes) ellenorizzuk a monitort. Az intubacionak nem szabad 30 masodpercnel hosszabb ideig tartania. kezdjunk post-resuscitacios kezelest illetvepost resuscitacios arritmia kezelest. illetve . Ha a tub us rendben. folyamatos mellkas-kompressziot vegzunk 100/ perc frekvenciaval. megkiserelni.Az ujraelesztes Ha a CPR soran az eletmukodesek visszaternek (mozgas. Ha nines pulzus azonnal folytassuk a CPR-C Legutak. Korrekt intubacio utan ellenorizni kell a tubus helyzetet. A Combitube 56 osophagealis. de figyelembe kell venni. ha azt megfeleloen kepzett es jartas szemely vegzi. nem allunk meg a lelegeztetesre. Ha pulzus tapinthato. re ac se m C2 v~ Ii: el A II a II a a. A lelegeztetest folyamatosan. es megfeleloen rogziteni. azonnal folytatni kell a CPR-t. b.Jelegeztetes Maszkos-ballonos lelegeztetes soran a cricoid porc nyornasa egy megfeleloen asszisztens altal rnegelozheti a gyomortartalom passziv regurgitaciojat.

Az ujraelesztes Az LMA hasznalata a. A beadott gyogyszert legalabb 20 rnl fiziologias sooldattal kell beobliteni. A periferian beadott gyogyszereket boseges infuzios bernosassal juttassuk a centralis keringesbe. sok gyogyszerrol maig sem tudjuk. ha az meg korabban nem lett volna. ha centralis kaniilbe adjuk. A periferias vena biztositasa gyorsabb .. Sikeres reszuszcitaciot kovetoen a varatlanul es hirtelen felszfvodo gyogyszerek nem kivanatos szovodmenyeket okozhatnak. a behelyezes technikaja b. I e Altemativ gyogyszeradasi Iehetfisegek Intraosszealis fit. Alkalmazasa egyszerii es kozkedvelt. i ~ I I I I i i . A keringes hianya miatt az izombol es a bor alatti kotoszovetbol nem jut a verkeringesbe. Altalanosan hasznalt es javasolt lit. tehat rneglevo centralis venas kateter eseten a valasztott ut nem lehet kerde. a mellkas-kompressziokat sziineteltetni kellene. ezert a periferias lit a tamogatott. de az alkalmazott szerek plazma koncentracioja bizonytalan. kozvetlenul az intratrachealis tubusba is adhatunk bizonyos gyogyszereket.Arnennyiben nines mas lehetoseg. mint az intravenasan alkalmazott 57 . Altalaban dozisuk magasabb.ses. Nem javasolt. Gyerrnekeknel elterjedt es ma mar viszonylag kozismert gyogyszeralkalmazasi tit. ujraelesztes saran sziirasa veszelyes.. illetve mi is lenne a pontos dozisuk. Ha a betegnek nines centralis kanulje. ezert hatastalan. Az intraosszealis minta alkalmas vergaz es say bazis parameterek meres ere is . hogy ezzel elosegitsuk a centralis keringesbe jutast. koncentraciojuk magasabb. vagy hasznaljunk nagy volumenben higitott oldatokat. es szamos komplikacio forrasa lehet. pozicionalas A gyogyszeradagohis utjai e Intramuseularis es subcutan.meg "fOSSZ venak" eseten is . hogy milyen mertekben szivodnak fel az alveolusokbol. mely a venas lehetoseg hianyaban felnottnel is alkalmazhato. Intratrachealis ut. Periferias vagy centralis intravenas gyogyszeradagolas? Barrnilyen venas utat biztositani kell. A gyogyszerek keringesbe jutasa gyorsabb.es joval biztonsagosabb. Periferhis intravenas. a vegtagot 20 masodpercre felemelni.

Lidocain.. A vagus t6nust maximal-san blokko16 adag 3 mg. brutalis. Ha meg mindig nem szunik. Agy6gyszerbejutas ilyen m6dja rendkivul agressziv. ha felmerul hypomagneziaemia. adjunk magnezium sulfa tot. tovabbi 150 mg adhat6 iv. adrenal in es lidocain i. A protokoll szerint alkalmazasa minden ujraelesztes eseten javasolt. szivtarnponad. vagy nem reagalo VF eseten. Intracardialis. amely ismetelheto. Ma mar remelhetoen elfelejtett m6dszer. Ha harem shock utan VF/VT meg min dig fennall 300 mg amiodaront kell adni bolus injekci6ban. kulonosen nem a korhazon kivuli esetekben illetve a spontan keringes-legzes visszaterese utan. kalium veszto vizhajtok alkalmazasa eseten.t. Javasolt a d6zist nagy higitasban. adhat6k. ha nines amiodaron. igen sok szovodmeny Iehetoseget hordozza rnagaban. esetben. A kozvetlen szivre hato szerek kitiinoen bejuttathat6k akar egy vekony periferias venabol is. ami a sikeres reszuszcitacio utan komoly problemak ele allithatja az ujraeleszto csoportot. Fiziologias sooldat helyett aqua dest. Ha hyperkalaemia vagy triciklikus antidepresszans mergezes au 5. mivel a diasztoles vernyomaserteket a periferias erek ellenallasa hatarozza meg. adrenalin 1 mg iv. aszisztolia es 60/min > lassu PEA eseten. legalabb 10 rnl fiziologias NaCl oldatban adagolni. inj. A sziv direkt ingerlese egy injekcios nivel nem helyettesitheti a defibrillaciot. tomeges legutivaladek eseten ertelmetlen a tubuson keresztul vegzett gyogyszereles. tosab analt Auto A sta kor 1.t. pl. Bar rutinszeni alkalmazasa nem javitja a ttilelest. illetve aszisztolia eseten a transcu~an kulso pace-makert. Az ujraelesztes alapszere. Gy6gyszerek Adrenalin. Antiarritmias szerek Amiodaron. gesle. fenn. A gy6gyszerek kozvetlenul szfvbe juttatasanak nem sok ertelme van. megfelelo bemosassal. ami megfelel 2 g-nak vagy 4 ml 50% magnezium sulfatnak.5-1 mg iv. Egyeb . bolus injekci6 forrnajaban. pl. Ha a monitoron aszisztolia vagy pulzus nelkuli elektromos aktivitas lathato.ha mar adtunk amiodaront. pl. . Pulmonalis pangas kovetkezteben bekovetkezett keringesleallas. megis egyesek szerint "utols6 Iehetosegkent" alkalmazhat6. az adrenalin intratracheallis (i. vizbefulladas. mivel felszivodasa az alveolusb61 gyorsabb. 4. anali. 3. Natrium-bikarbonat rutinszerti adasa keringesleallas eseten nem javaso It. regularis bradycardia visszateresekor adagja 0. D6zisa 8 mmol. majd 900 mg amiodaron infuzio 24 orara. az azonnal megkezdett CPR. Lidocain 1 mg/tskg adhat6. ezert a szereknek a mestersegesen fenntartott keringessel el kell jutniuk a periferiara. 3-5 percenkent 1 mg iv. Atropin..) d6zisa 3 mg /10 ml. utan atropint adunk. pI. alkalmasabb oldoszernek tiinik.. Nem javasolt eljaras. vagy akar a siker gatja Iehet.1 2. Magnezium.Az ujraelesztes szereke es nagyobb volumenben is szukseges adni.< 58 J. Bikarbonat. opcic ta ne AzA 1. hogy amegfelelo pIazma koncentraciot elerjek. Hagyomanyosan az atropin. pro inj. de ne adjuk a lidocaint. az ingerkepzo vagy vezeto rendszer nekrozisa. .

szamitott d6zist kell adagolni.• Folytassuk a szobeli utasitasok alapjan Ha tobb elsosegelynyujto van. • keslekedes nelkul kovessuk azAED sz6beli utasitasait • bizonyosodjunk meg. • gyozodjunk meg. junk valakit AED:'ert. 30:2 aranyu kompresszi6: lelegeztetessel . hogy biztonsag- 2. hivjuk a Mentoket vagy az ujraeleszto team-et. Ahogy a -tefibrillator megerkezik • kapcsoljuk be. Tovabbi alkalmazasa javasolt._ :~ .:~ 4.a. den.b. 30:2 a BLS I :. ha nem ugy kell hasznalni ahogy van. S. a • folytassuk az iijraelesztest a szobeli utasitasok alapjan. 1 es 8 eves kor kozott gyermek elektr6dot es gyermek uzemmodot kell hasznalni. 59 . nem lelegzik normalisan • Kialtsunk segitsegert. kuld. ha van ilyen opci6. 1 ev alatti gyermekeknel AED hasznalata nem javasolt. az utasitas szerint (ateljesenautomata AED automatikusan lit) . az ontapado elektr6da Ielragasztasa. AED) A standard AED-k alkalmasak 8 eves vagy annal idosebb gyermekekre. A periferias viszonyokr61 pontosabban tajekoztat a meglevo centralis kanulbol nyert kevert venas ver-minta vergazanalizise. folyamatosan addig ken folytatni a BLS protokoll szerint. amig a gep analizal S.indikalt. Ha shock . mint az arterias ASTRUP. beteget. az AED bekapcsolasa soran a CPR-t nem szabad megsiakitani. amig azAED uzernkesz allapotba nem keriil. Az AEDhasznalatanak 1. 3. AI~p ujraelesztes. Ha shock nem indikalt. Probaljuk ban van a nezelodokkel ellenorizni. • Azonnal folytassuk a CPR-t.Az ujraelesztes fenn. ekkor vergazanalizis fuggvenyeben.. BLS lepesei szerint az ESNY gyozodjon meg. alkalmazasa ajanlott (50 mmol). hogy senki nem erinti a. ha a keringesleallas hattereben ismert sulyos metabolikus acid6zis huzodik. • tegyuk fel az elektr6dokat. Ha a beteg nem reagal. Azonnal kezdjuk a CPR-t iranyelvei szerint.hogy senki nem er a beteghez • nyomjuk meg SHOCK gombot. de hatarozottan menete egyutt. hogy az aldozat reagal-e? Szolitsuk meg. Automata kiilsf defibrillator (Automated external defibrillator. illetve gyengerazzuk meg a beteget..

:i A~ ujn ! I!::: . Iegutbiztositas ujra.i . Eletjelensegek vizsgalata Folytatas szukseg szerint Gyermek lelegeztetese szajtol-szajba Mentok. . Surgossegi alapismeretek. ~~ . alapfogalmak . ujraelesztd ertesitese. team Csecsem6 lelegeztetese szajtol-szajba I ~ es orrba 60 .: ' I ..' ".1 meg atjarhatatlan? Keringes vizsgalata Eletjelensegek es/ vagy centralis pulzus Kerlnges vizsgalata . I " i ! Ovatos ebresztes Kialtsunk segitsegert Nem reagal Reazal Megfigyeles . A gyermek alap ujraelesztes gyakorlata (P-BLS) A~ i i..I I" . ! Legzes vizsgalata I N em lelegzik t t algi Lelegzik Stabiloldalfekvd helyzet 5 beftijas Nines mellkas mozgas.. t Nines eletjelenseg 15 mellkas-kompresszio 2 befUjas CPR folytatasa 1 pereig .

> . kontaktus .. '~jtMleszto team -r $egitseghivas. atropin.. " . ' t I ..· · . '. . Defibrillator/monitor .Azonnal CPR 15:2 2 percig . ertesltese CPR 15:2 .Szabadlegutblztositas . Intravenas lit Legut. "fel1ie~yezese {. alapfogalmak A gyermek kiterjesztett ujraelesztes gyakorlata (P-ALS) A gyermek kiterjesztett 'jraelesztes egyseges u aIgoritmusa Ebreszthetetl~n ? 1 . . Kliithetf VF / pulzusnelkuli VT Ritmus ertekelese " 'I Nem kiiithetf PEAl Aszisztolia 1 1 Shock 4 J/tskg vagy AED ~ Azonnal CPR alatt • • • • • • • CPR 15:2 2 percig Visszafordithato okokatkorrigalni Elektr6da pozici6 es.. ..Surgossegi alapismeretek. Hypoxia Hypovolaemia Hyperlhypokalaemia Hypothermia okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia 61 . Eletjelensegek vizsgalata STARTBLS . oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron. magnezium . Visszafordithato .

. Eszn meg! egyi] funk Am korn Csecsemo mellkas-kompresszio 2 ujjal Gyermek mellkas-kompresszio egykezzel A kiterjesztett lljraelesztes·gyakorlata kifejezetten celiranyos.fj " i~ reag hato until eszn mer vedc legu gyor hajj ben ellat Nag segl eszr az e azol Az : gos 62 .Surgossegi alapismeretek. Ezra fajta tudast csak folyamatos toyabhKep~es~eLes gyakorlassal lehet elsajatftanies szinten tartani. igen nagyp'rediitlist. osszeszokottsagot es osszehangoltsagot igenyld feladat mindaz elso ellaf6:mind a szakszemelyzet resz6fQl. alapfogalmak Aki: letezi torek 11"SOI p az 1cgf6 ban ( A l« szok: meg... . Esz A fi tesu: hetf kulv j <'I .

hogy az ut6bbi evtizedekben az idegrendszer kutatasa fejlodott legjobban es az apr6 valtozasokat is illett valamilyen megkulonboztetessel e1nevezni. vagy ebresztheto es megfele16en reagalni kepes a kornyezeti valtozasokra. vagy k6ma. a sok hasonl6 kifejezes. gyorsan zajl6 folyamat Eletveszely Az eletveszely elharitasa utan sor keriilhet a kivaltri ok tisztazasara 63 . Minden eszrneletlen beteg eletveszelyben van. amelyeket altalaban encephalopathia-nak vagy megvaltozott mentalis status-kent is emlegetnek. Eszrnelet zavart okozhat az egyik felteke (hemispherium) vagy az agytorzs (retikularis aktivalo rendszer) globalis funkci6 zavara. vagy hason16 korkepre uta16 k1l10nfe1e "terminus technicus" (szakkifejezes) megzavarhatja az ESNY-t. hanem igen sulyos tunetegyuttes. halalhoz vezethet. illetve lehet zavartsag es agitaclo mas neven delirium. Nagyon sok betegseg progresszi6ja vezet eszrneletlenseghez. es ez gyorsan fulladashoz. A kivalto okt61 fuggetlenul meg kell tenni azokat a lepeseket. Ennek a jelensegnek talan a legf6bb oka. A kozponti idegrendszer (tovabbiakban KIR) egeszet erinto funkcio-valtozasait szokas eszmelet zavaroknak nevezni. nem ebreszthetfi. hogy a paciens ebren van. hanem . e Eszmeletlenseg A foldon fekvo beteg szolitasra nem valaszol. Eszmeletlennek nevezzuk azt a beteget. Ez nem allapot. legzesi-keringesi elegtelenseghez. hanem gyorsan zailo folyamat. amelyek a beteg eletkilatasait javitjak. Az eszmeletlenseg felismerese es azonnali ellatasa elsodleges fe1adat. bar leteznek . agyserules stb. tisztazasa masodlagos feladat. Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott idegrendszeri alia pot Eszmelet zavarok A kozponti idegrendszer akutan megvaltozott allapotainak igen sok elnevezese Ietezik. es a szakmajaban jartas szakdo1goz6t. Nem onallo betegseg. ermtesunkre vagy fajdalomingerre nem reagal. Az esetleges mergezes. Eszmeletlenseg: Nem ebresztheto Kontaktusba nem vonhat6 Sulyos betegsegre utal6 tunetegyiittes N ern allapot. legutjai elzarodhatnak. nem csak azert. aki a kiilvilag ingereire nem. A megvaltozott mentalis status lehet alvasszerfi allapot. A legfontosabb feladat az eletmentes. Az ESNY-nak els6 lepesben nem feladata az eszmeletlenseg okanak kideritese. Az eszmeletlen beteg nagy veszelyben van. Ezek kozott az elnevezesek kozott nagyon nehez e1igazodni. hanem vedekezo reflexek hianyaban idegen anyag kerulhet a legutakba. mert alapbetegsege ilyen sulyos fordulatot vett. (aspiralhat). Eszmelet kifejezes alatt azt ertjuk. ez az eszmeletlenseg.. vagy nem a' szokasos m6don reagal es kontaktusba nem vagy csak korlatozottan vonhat6. torekvesek az egyseges nevezektan elterjesztesere.

hogy szinlelt eszmeletlenseget talaltunk.s 1 ~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ i Ko me rbv el-)l CbI fell ala . komoly alapbetegseg eseten ne tetelezzuk fel. iskolai unnepsegek. ver latvanya okozhatja. fejet elforditja. kollapszus Mu16. Kozelitstik keziinkkel hirtelen a beteg nyitott szeme felel A 'beteg megijed. a sziv altal pumpalt keringesi percterfogat csokken. 6vatos fajdalomingerre a beteg legtobbszor nem tudja leplezni tettetett eszmeletlenseget. 2. Kozponti idegrendszeri eredetu (vazomotor kozpontu) periferias keringesi elegtelenseg. hogy a beteg . Eber beteg a fejet a varhato koppanas elott megtartja. rnergezes. temetesi szertartas). Vigyazzunk. de igazabol nem eszmeletlenek. Altalaban jellegzetes komyezetben allas (sorakoz6. ne ussuk meg a szemet! 5. gyorsan "ebred". '"' 4. Esetleg a legkozelebbi barat helyszinen tartasa segithet a paciensnek. Ezek a betegek torodest igenyelnek. megrazo esemeny.Megvaltozott idegrendszeri allapot mode csokl jut. felhivva magukra hozzatartozoik. lehetoleg a kornyezetben tart6zkod6k eltavolitasa utan. Az also vegtagok venaiban a ver pang. illetve szemeit forgatja. _) . majd a beteget korultekintessel probaljuk "ebreszteni". vagy koveti a vizsgalo tekintetet vagy . a centralis keringesben Ievd vermennyiseg csokken.eszmeletvesztest szinlell Hozzatartozok. Jegyezzuk meg! Ha a szemek egy iranyba neznek. A gravitacio es a keringo percterfogat csokkenese miatt az agyi erekben levo perfuzios nyornas csokken. a tovabbi tajekozodast az alabbiak szerint folytassuk: 1. Sulyos trauma. 3. rovid ideig tarto magatol rendezodd . Keri 2. Ha a rabeszeles es esszeni beszelgetes nem segit.farkas-szemet nez". valosziruileg sulyos idegrendszeri karosodas all fenn. eszmeletvesztes. 5. 6vatosan kozoljuk vizsgalataink eredmenyet a kornyezetevel. esernenyek ismereteben gyanunk tamad az eszmeletvesztes szinlelesere. eszrneletlennel altalaban mozdulatlanok maradnak. ajulas. Nezziink a szemebe! Eber beteg sokszor cselezik. 4. szetternek vagy a pupillak kozott kulonbseget latunk. Az ily 64 Banalis ajuhis. Ami feladatunk a segitsegnyujtas es a beteg ember meltosaganak megorzese. es hirtelen engedjiik ell Biztonsag kedveert masik kezunket tegyuk a beteg feje ala. szemet becsukja.1 :it . Nyissuk ki szemhejakat! Eber beteg altalaban nem engedi kinyitni. ismerosok elott ne hencegjunk felfedezesunkkel. a mozgas hianya miatt sokkal kisebb mennyiseg jut fel a szivhez. r·'"""·-~--- a t Jeh: 1. Eli. vagy problemaik megoldasa helyett eszmeletlenseget szinlelnek. Emeljiik fel a fejet. Fujjunk ra a szemhejra! Eber betegnel a pillak megrebbenek. munkatarsaik figyelmet. a kbze Az eszmeletlensegek csoportositasa . A betegnek alapos oka van arra. de lehet nem megfele16 gyogyszerszedes kovetkezmenye is. hogy kornyezetere ilyen reakciot adjon.~ -~ ~f .j ··1 Szinlelt eszmeletlenseg 'Bizonyos kornyezetben a betegek neha sulyosabbnak tuntetik fel bajukat. ezt a problemat a kesobbiekben pszichiater szakorvos orvosolja.. Ha a korulmenyek.

5..eteg 3. de kontaktusba nem vonhat6. zeles nem . belso verzes. szolitasra reagal. tart6san nem ebresztheto. Nagyfoku sapadtsag e 2. fokozatai Korabbi felosztasok szerint a szornnolencia-szopor-k6ma fokozatokat kulonboztettuk . . irobatarnem j az Keringesi elegtelenseg Centralis Bal szivfel Jobb szivfel J6indulat6 mul6 Kollapszus Perifetias Rosszindulani Progressziv Shock k: . mehenkivuli terhesseg all. tiinetek 1.Megvaltozott idegrendszeri allapot m6don atrendezodott verkeringes miatt az agy verellatasa es emiatt oxigenizacioja csokken. 6vatosan fektessuk le! Ajulaserzesrol panaszkod6 beteg el is fog ajulni. ~ ~ U . hogy a beteg szolitasra.en- :ekjed. hivjunk segitsegetl Jegyezzuk meg! Tobbszori kollapszusok hattereben gyakran gyogyszermergezes.. de ha nyugton hagyjuk visszaalszik. mi valtotta ki a rosszuletetl Legyunk 6vatosak. unleg- Mindket oJdal Jelek. fajdalom ingerre reagal. a beteg fajdalomra.-. rovid ideig kontaktusba vonhato. ne enyedjuk felulni. hogy banalis ajulasrol van-e sz6. periferias pulzus. A komas beteg nem ebresztheto. . Osszeeses. " ~ 1 Elhltas • • • 6vjuk a beteget a fejserulestol.' . A mai felosztas szerint Letargia-Stupor-K6ma fokozatokat kulonboztetunk meg. Tisztazzuk. 65 yiseg ring6 \z ily . felallnil Emeljuk als6 vegtagjat magasba. keszuljunk fel ra! Hagyjuk a foldon nyugodtan fekiidni.. ami alapvetoen az elozoeknek megfelel. ha bizonytalanok vagyunk.i . i ~j to! m " e ~ ~l '.edes erias niatt 1 _I ~ ~ B Val6di eszmeletlensegek felosztasa.nlelt ilyen Ami osan essel utan. A szopor azt jelenti. A szomnolencia aluszekonysagot jelent. jel/ rtas ). meg. '. I' Verejtekezes.~~ . )z6tt trau. Gyengen tapinthat6 Ajulaserzes. Fekv6 helyzetben az agyba mar megfelelo mennyisegii ver jut. a beteg osszeesik. Didaktikailag az ajulas a keringesi elegtelensegek koze is besorolhat6. ebresztheto. ezzel novelve az agyba aramlo vermennyiseget. a beteg gyorsan 'magahoz ter. . 4..

ezert igen nagy ovatossag ajanlott a vizsgalo szemely reszerol. errendszeri betegsegnek. tudatakodos. Sokszor agr=ssziv. mozgas. endokrin betegsegnek. nyogesek. fajdalomra. Sl Vi M Az akutan megvaltozott mentalis status oka nagyon sokfele lehet. Ezek az okok nemely betegnel gyorsan komatosus allapothoz. Alvasszeni allapotaba onkentelen mozgasok. minden fizikalis . reakei6i nem megfele16ek. Ebredese elhuzodik. '. vizioi. Ak6ma kulonbozo fokozatai idegrendszeri vizsgalat soran a kiils6 ingerekre adott nehany reakciotol a teljes €rzes. vagy azok megvonasa miatt. de intenziv osztalyon es pszichiatrian elofordulasukkal kell szamolni az alapbetegseg es az alkalmazott KIR-re hato nagyhatasu gy6gyszerek. elektrolit es sav-bazis anyagcsere-zavaroknak. 66 0 . sokszor tobb kiserletet is kell tenni a beteg ebresztesere. nem pis- ". hogyaz eszmeletzavarok kialakulasaban fertozeseknek. nem ebresztheto. Katatonia A kataton beteg szerne nyitva van. masoknal deliriumhoz vezetnek. gy6gyszereknek. Gyakran latunk finom. szemei esukva vannak. Ba Be El H' H H H S( S. A k6ma nem onallo betegseg. 1 Meg I Inf Sze Stupor A stuporosus beteg esak er6teljes vagy fajdalmas ingerre reagal.: . konnyen elalszik. An 1m Sz: G) Al 01 Delirium A deliriumban lev6 beteg zavart.. altalaban az egesz testen. A katatonia meglehet6sen ritka. A betegnek sokszor vannak hallucinacioi. nyoszorgesek vagy kialtasok vegyulhetnek. beszede a normalistol az elkenten at az erthetetlen hangokig terjedhet. de konnyen is ebresztheto.Megvaltozott idegrendszeri allapot Letargia A letargias beteg almos. igazan sz6beli kontaktus nem Ietesitheto. Felebredve tudata zavart. gyogyszerrnegvonasnak. tamadekony. szemgoly6i es szernhejai nem mozognak. sz6beli es fizikalis ingerekre nem reagal. hanem aki altalaban a kozeleben van. KH Gy. es sz6beli stimulusra megfelel6en rea gal. A zavart tudat jarhat viselkedes zavarral vagy viselkedes zavar nelkul. hanem sulyos alapbetegseg tunetegyuttese. terben es id6ben gyakran tajekozatlan. de tamadasanak nines igazan celja. Altalanosan elmondhat6. a feltett kerdeseket sokszor nem erti. vagy durva hullamu remegest. vagy valasza erthetetlen.. szervi elegtelensegnek. semmi keppen nem adekvat. KIR-i betegsegnek es egyeb okoknak van szerepe. legtobbszor nem egy konkret szernely fele iranyul. Nem reagal kulso stimulusra. Na Ny Alt An An K6ma A komas beteg alvasszerti allapotban van. reflex kiesesig terjedhetnek. log. vagy szolitasra.' ~ I' g M !>. ertelmetlen. Jel Az nCI ~ ~ sze fi de Jet ag~ te~ . A stimulus ok megszuntetesevel a beteg gyorsan visszaalszik. nem konvencionalisak.

.." " . ha nem erez az adott testreszen. k s " . t. nem nez fel. t! - Shock Veseelegtelenseg .. mozog a keze. encephalitis) Pancreatitis Legzesi elegtelenseg Keringesi elegtelenseg. de egyaltalan nem valaszol.. vagy nem akar. nem nyitja a szemet. 67 -. megrazorn. gegerrnitet. tiinetek Az elsa eszlelo es ellato szamara az eszrneletlenseg diagn6zisa egyertelmti. c. 1. vagy belecsipek a karjaba ... . alkal6zis y t. 1- Endokrin zavarok Hypoglycaemia Hyperglycaemia Hypothyreosis Hyperthyreosis Hipofizis beverzes Gy6gyszerek Narkotikumok Nyugtat6k (Benzodiazepinek) Altat6k Antiepileptikumok Antikolinergek Antidepresszansok (TCAD. status epilepticus Egyeb okok Zsirembolia Neuroleptikus malignus szindroma Thiamin hiany (Wernicke's encephalo-pathia) Barbituratok Benzodiazepinek Elektrolit. a Gy6gyszermegvonas Alkohol Opioidok KIR zavarok Intracranialis verzes Stroke Agyoedema Hydrocephalus Emelkedett intracranialis nyornas Agytalyog Subduralis empyema Epilepsia. ha sz6lok hozza. sav-bazis zavarok Hyponatraemia Hypernatraemia Hypercalcaemia Hypermagnesaemia Sulyos acid6zis.." Jegyezzuk meg! A beteg nern valaszol a szolitasra. Ir y y Szervelegtelenseg i- k '\. SSRI) Immunszupresszansok Szteroidok t. fertozes (meningitis... Majelegtelenseg Jelek. k n Errendszeri betegsegek Hypotensio Hypertensiv encephalopatia KIR vasculitis Agyi venas sinus thrombosis c. Fajdalomingerre nem jelez. ha suket. meg ha nem is fogalmazza meg tudatosan. "Nem rnozog. nem tud (pI. vagy szakszenien. agyverzes utan). :~.Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott mentalis status okai IS Infekci6 Szeptikus encephalopathia KIR.

az al bi G A A SI 1'-'::.N 4 ASR. reflex kieses eseten GCS: 1-1-1. ENGEDELMESKEDIK 6 AFAJDALMAT LOKALIZALJA F TAJEKOZOTT. 2. 3. akar a kialaku It masodlagos karosodas miatt . mig es telje. I VALASZ x. LOGIKUS 5 NYIT\A SPONTA. ekkor stabil oldalfektetes TILOS! 5. mive1 az eddigi tapasztalatok szerint a GCS vag) az alatti pontszarnra ertekelt beteg . Az eszmeletlen beteg vizsgalatat es ellatasat a me&adott protokoll szerint vegezzuk.<\ FLEXI6s VISSZAHUZA. 1. 1.\.A. igy konnyen megfulladhat.S 4 5 TAJEKOZATLAN 4 OSSZEFUGGESTELEN SZAVAK FELSz6LfT 3 KOROS FLEXI6 3 KOROS EXTENZI6 2 3 ERTHETETLEN 2 HANGOK FAJDALOMRA 2 CSCKVA 1 NINCS MOZGAS 1 NINCS V ALASZ 1 'Iudatanal mely leva.. GLASGOW SZEM Ie C( tr ] COMA VALASZ SCALE VERBAUS . Szolitasra reagal? Eletjelensegek vizsgalata Szabad Iegutbiztositasa es fenntartasa. Ha barmelyik elegtelen.agyi oxigenizacioja kifejezetten k6ma 68 .Megvaltozott idegrendszeri allapot 1'0 Ellahis Az eszmeletlen beteg az eszrneletlenseg foka szerint elvesziti reflexeit.- 5· tt Egyszerusege es szarnszeru osszehasonlithatosaga miatt a beteg pillanatnyi allapotanak megitelesere es folyarnatos nyomon kovetesere kitiinoen alkalmazhato a Glasgow Coma Score. Segitseghivas 6. Legytink 6vatosak! Gondoljunk gerincserules lehetosegere. az alap iijraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. T< MOTOROS ir e! FELSz6LfTASR.akar az elsodleges okt61. 4. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. Stabil oldalfekvfi helyzet. Ezert elsa es Iegfontosabb feladat a legutak vedelme. Az elsosegelynyujtas utan kierkezo Mentok szarnara fontos a Glasgow score ertekelese. neuro16giailag nem karosodott beteg pontszarna GCS: 4-6-5.

69 . Parcialis rohamok. Amennyiben a beteg 20 pere utan sem tisztul fel. amelyek masodlagosan generalizalodnak II. Myoclonusos roham C. Vegetativ idegrendszeri tunetekkel 4. Altalaban epilepszias rosszulletrol beszelnek. Clonusos roham D. Azt tudni kell. ugy n011convulsiv statusnak kell tartanunk. beavatkozas nelkul lezaj1ik. mint a status epilepticust. A betegek a roham lezajlasa utan 15-20 pere rnulva feltisztulnak. i1letve. Egyszeni parcialis rohamnak indul 2. Parcialis rohamok A Egyszeni parcialis rohamok (eszmeletzavar nines) 1. Primer generalizalt rohamok A Absence 1. 'Iehat.I Formal I. Nem osztalyozott rohamok. hogy a rohamok spontan megsziinese nehany percet igenyel. Az epilepszias gorcsroham nehany perc alan spontan. Non-convulsiv status epilepticus surgossegi elektro-encephalographiat (EEG) igenyel a terapia iranyitasara. nig tan lSZ- ges ten . hogy a gorcsroham tobb korallapot eredmenye. Atipusos absence B. Torekedni kell az endotrachealis intubatiora. Status epileptikusrol beszelunk. ipusos absence "petit mal" 2. de termeszetesen minden Iegut -biztositasi mcdszer alkalmazhato a szernelyzet tapasztalatatol es gyakorlatatol fuggoen. ha ezen ida alatt egyetlen roham Iezajlasabol sem tisztul fel a beteg. Barmelyik legutbiztositas jobb. Rogton eszmeletvesztessel indul C. ha 5-7 pere elteltevel a betegnek meg mindig rohama zajlik. Komplex parcialis rohamok (eszmeletzavarokkal tarsul) 1.Megvaltozott idegrendszeri allapot :n ~n romlik. mivel nines klinikai kriterium a beteg megfelelo megfigyelesere. ha a rohamok megszuneseig a 30-60 percnel . illetve annak eldontesere.tobb ida telik el. Motoros tunetekkel 2. Szomatoszenzoros tunetekkel 3. mintha a beteget ellatas nelkul hagynank. Psziches tunetekkel B. epilepsziahoz vezet. Az cgyszeni rohamok felosztasahoz hason16 a status epilepticus felosztasa is. ezert a protokoll szerint a beteg legutjait biztosftani szukseges. mig az epilepszia az agy gorcsrohamokkal jar6 betegsege. de tudjuk. tobben sokkal gyorsabban. Gorcsroham Az agy egyes teruleteinek koros izgalma gorcsrohamhoz. Tonusos roham E. hogy az alkalmazott kezeles megfelelo-e. s ) aa . ugy kell kezelni. 'Ionusos-clonusos roham "grand mal" E Atonias roham III.

at. hallasi es tapintasi erzetet el Ez a furcsa jelenseg nehany masodpercig tart.I zavar A tipusos grand mal roham konnyen gorcsroham fazisait. blokkol6k. ha az ESNY j61 ismeri a A tonusos-clonusos gorcsroham "grand mal" fazisai Aura Egy kulonos erzes. Egyszeni parcialis status 1. Tipusos 2. A beteg szokatlan iz. felismerheto foleg. Generalizalt rohamok A. Non-convulsiv status U.Lidocain} . Parcialis status epilepticus A. Primer 2. ami figyelmeztethet gorcsroharn kialakulasara. szag. Na csat. Szekunder B. Ujsziilottkori status epilepticus A gorcsroham okai Megeldzo rohamokkal Epilepszia Subterapias anticonvulsiv kezeles Alkohol fogyasztassal tarsulo Keze1hetetlen epilepsia KIR infekcio Metabolikus zavar Stroke KIR tumor Korabbi fejserules Nem megelozfi rohamokkal Alkohol fogyasztassal osszefuggo Gyogyszermergezes (TCAD. Komplex parcialis status HI. Ha barki aura erzesrol SZ{ll1101 be higgyuk el. impresszi6s totes Intracranialis verzes KIR tumor· Magaslaz Metabolikus Stroke . es keszuljunk fel a gorcsroham ellatasara. latasi. Generalizalt convulsiv status 1. 70 . Epilepsia partialis continua B. pl. KIR infekcio Fejserules.Megvaltozott idegrendszeri allapot Status epilepticus felosztasa I.

tunetek 1. rendelt gy6gyszereit rendszeresen szeelni kell. hang es fenyhatasok (stroboszk6p effekt). Igy komolyabb fejserulestol menthetjuk meg. tarsulo betegsegek. kimerultek. hanyas miatt nem felsziv6e16 gyogyszerek. a m. amig a rangatozas elmulik. a foldon fekve lehet. . maradando karosodast. idojaras valtozas. Ellat:is A gorcsroham ijeszt6. Onkentelen vizelet es szekleturites gyakori. Kodos fazis. alapfogalmak ~szfJneletvesztes A beteg hirtelen osszeesik. Az ESNY celja • Megelozes. ha van. Ne fogjuk le a rangatozo beteget! Seruleseket okozhatunk. 71 . 6. utestol. Kl6nusos fazis A gorcsroham legjellemz6bb es legtovabb tart6 resze. Az aura fazisaban a beteget fektessuk Ie.~ Kb. elveszti eszmeletet. veres nyal. a kulvilag ingereire nem reagal. 20 masodpercig tart az izmok t6nusos osszehuzcdasa.A beteget vedeni kell a leesestol. 2. Minden izom megfeszul. ami nyoges.Surgossegi alapisrneretek. A beteg a legnagyobb biztonsagban a butoroktol.eUkas kompressziojaval a tiid6kb61 kiaramlik a leveg6. de onmagaban nem okoz tartos. Eszmeletvesztes. aluszekonysag. A beteg szamara nyugodt kornyezetet kell teremteni.Az ismert epilepszias beteg rohamait kornyezeti faktorok. faradtsag. 3. vagy ezzel egyid6ben kovetkezik a tonusos fazis . A kulonbozo izmok gyors egymasutanban uternesen huzodnak ossze es lazulnak el. hasmenes. tompa kialtas-szeni. egyeb targyaktol tavol a padl6n. Szajzar. Nyelvharapas. F6leg a fejere kell vigyazni. gyakran fejfajasrol Jelek.tlan perham . 5. lezajlasa utan zavartak. 4. es az ESNY is megserulhet. Folden fekv6 beteget egyik karjanal fogva emeljuk fel es tartsuk. . Kozvetlen ezutan. A betegek a gorcsroham panaszkodnak. szekleturites. a test rangatozasat keltve. • A seriilesek megakadalyozasa. ontudatlanna valik. megvaltozott gyogyszereles provokalhatjak. feje ala tegyunk parnat. T6nusos fazis . Zavartsag. a beteg kulonos hangot halIathat. Rangatozas. Onkentelen vizelet. nyaladzas.

7. Jegyezzuk meg! A Iegutbiztositas lehetetlen. Legutak. az agyi metabolikus oxigen nita (CMR02) oriasi mertekben megemelkedik. A rohamok kozti eszmeletlen szakban biztositott szabad legut es lelegeztetes kivedheti. Z. generalizalt agyi kisulesekkel. es harapasgatlo gezt vagy lapocot helyezni a hatso fogak koze. amelyek oriasi energiat emesztenek fel. korlatban erre keyes az ida. az ESNY -nak es a betegnek. A m \"". 11aszukseges iv. 6. A nyelv harapasa nagy problema az eszlelonek. jo Ienne eltavolitani a mtifogsort. Sajnos a gya. A status epileptikus kezeleseben a benzodiazepinek (lorazepam. midazolam. Q Se nI' nr ki ar N id tu A status epilepticus kezelese Az ESNY ritkan. 1. A roharnok megszuntetesehez orvosi gy6gyszeres kezeles szukseges .Megvaltozott idegrendszeri allapot • Szabad legutbiztositas. keringes ellenorzese Vernyomas ellenorzese. diazepam 5-20 mg. mintha a beteg elharapja a nyelvet. de talalkozhat nern szuna rohamokkal. Ha a szaj mar szorosan osszezarult. esendes kornyezetet.1-2 rug/kg/ora illetvepropofol 3 mg majd 1-10 mg/kg/ora lehet a megfelelo kezeles. akkor kell szabadda tenni a Iegutakatl e Nyelv. ha 3 beteg feltehetoen nem hyperglycaemias Thiamine 1 mg/kg iv. es ha megprobalunk valamit a szajaba dugni. midazolarn 0. Keruljuk az eles fenyeket. Az igen nagy meretii oxigen kivonas globalis agyi hypoxiahoz vezet. Soha netegyuk a kezunket gorcsold beteg szajabal A roham lezajlasa utan biztositsunk nyugodt. Az altalaban elsa vonalbeli szerekkel kezdett kezeles az esetek donto tobbsegeben hatasos. 3. amig a kl6nusos fazis zajlik. nagyobb karosodast okozhatunk. 2. 0. hangos zajokat. A legtobb roham 30-90 masodpercig tart. infiizio Glucose 1 mg/kg iv. Ha a szaj meg nines osszeszoritva. vagy a nyelv vedelme celjabol] A gorcsroham aktiv szakaszaban a beteg nero legzik.' fe S7 ell L '7 d t( 72 . A konvencionalis terapiara nem javulo status kezelesere a folyamatos infuzi6ban adagoltbarbiturat. fgy a beavatkozas nelkul ismetlcdo rohamok a paciens halalaig tartanak. ne probaljunk semmit begyomoszolni legutbiztositas. Ha a rangatozas lezajlott. es erre felkeszulni esak ismert epilepszias betegnel lehet. 4. legzes.2 rug/kg) phenytoin 20 mg/kg es fenobarbital allnak az elsa helyen. vagy tompithatja az agykarosodast. 5. Ha a beteg szajat osszeszoritja.

A komplett betegvizsgalat elvegzesehez a ruhazatot eltavolitjuk. es az adott testreszt helyezzi. Nehany seb veszelyesnek latszik. gyateglit a Ja a . csak amennyire szukseges. A serult es az ellato szemelyzet szarnara is felttinoek. direkt verzes nem lathato.' 1 . bbiek . feli. sebellatas fg a imit lam kell Sebzesek. specialis ellatasra nines szukseg. 'Iermeszetesen az ESNY-nak keresni is kell a sebeket.tlen az Zart seb Altalaban tompa traumata kialakult artalom.iletes zuzodastol a sulyos belso serulesig. kes miatt.ort. hogy a bor felszine alatt pang6 barrnilyen valadek vagy ver igen konnyen befertozodhet. amelyek valoszintileg a legkevesebb problernat okozzak egy karhely felszamolas soran. agyors tajekozodo betegvizsgalat soran eloszor megvizsgaljuk a beteg altal leginkabb panaszolt testreszt vagy testreszeket. Vigyazva a beteg intim szferajanak megorzesere. A beverzesek.Sebzesek. Bor alatti serules. hogy egy nagyobb seb okozta dobbenet es fajdalom teljesen elvonja a figyelmet egy kisebb. verzest.nek ~~. a kollagen szalacskak elszakadnak. Ha kicsi a verholyag. Valojaban a legtobb lagyresz serulest az ESNY kivaloan el tudja latni. Zart seb lehet az egyszeni. ahol biztositottak a h61yag steril megnyitasanak es steril fedesenek feltetelei.ik nyugalomba. a felhalmozodo szovetkozti folyadek a szoveti struknirakat eltorzitjak. es folyamatosan duzzad.ils61eg nem lathato verzest. Hideg borogatas. I ~ I II I Verholyag. haematoma. miutan az eletet veszelyezteto serulesek ellatasaval vegzett. hasi seruleseket rejthet. Ne felejtsuk el. A serult borteruleten. pl. pl. ~s a . izombeverzes. a rostokat szetfeszitik. a bor folytonossaga megtartott. kis hasi szurt seb.ljuk 0-90 . Ha toresre van gyanu. Mivel zart serulesnel a bar felszmenek folyamatossaga megtartott. a bar legkulso retege tovabbra is folyamatos. . a szembetiind ijeszto verzes vagy egy kiallo csont. sebkotozessel elvegezheto. Zuz6das Veromleny. a totes ellatas szabalyai szerint jarjunk e1. inszakadas fordulhat elo.al alig karosodott bar sulyos mellkasi. serulest keresve. Tudnunk kell. A bar alatti melyebb szovetek zuzodnak. aver nem tudja elhagyni a serult testreszt. vagy bar alatti kotoszovetben az erek serulesebol ad6d6an a szovetek kozott ver halrnozodik fel. ellatasuk egyszeni sebellatassal. idegen targy. ezert elsosegelynyujtas utan celszeni a serultet gyogyintezetbe szallitani. Ha veromleny lathato. altalaban a masodlagos betegvizsgalat alkalmaval. A bor es az alatta leva kotoszovet szerkezete fellazult. ~ . Kulso. konnyen felfedezhetoek. 73 . kevesbe fajdalmas. jeg enyhiti a duzzanatot es a fajdalmat. AboI' integritasa kisebb vagy nagyobb mertekben karosodott. terrneszetesen. sebellatas Sebzesek A serulesek kozul a lagyresz sebek azok. arteria feletti kis borseb. Ezek utan szisztematikusan atvizsgaljuk az egesz testet. feluletes szernlelo ai. direkt nyomassal csillapitsuk a ki. de 'gyakran veszelyesebb sebtol.

Megfele16 verzescsillapitassal. Viszonylag nagy feluletet es kis melyseget jelent. a fibrin szalak koze zart alakos elemek a seben vart kepeznek. V<'i na: jell as as n<l! ror Horzsolas Tompa er6 hatasara feluletesebb. a serult kapillaris hurkok a keringesbol kirekesztodnek. eletet veszelyezteto sebesulesig terjedhet. ez idegenorganizmusok behatolasat es sajat szovetkozti folyadek. illetve elettel ossze nem egyeztethet6 bels6 szervi roncsolodas keletkezik. A b6r felso harnretege lecsiszolodik. also vegtagjainak felpolcola a csokkenti a shock kialakulasanak kockazatat. hogy az tovabbvezetodve melyebb. vagy melyebb serules. Ezert fontos. Szennyezett horzsolas eseten a varban illetve alatta megbuvo a kulvilagtol elzart korokozok szaporodasnak indulhatnak. fertctlenitsunk es fedjuk sterilen. A felszinre kerult ver megalvad. Kis. roncsolasos agyserule a koponyaban.'!·1'". ezert gondoskodnunk kell a serult mielobbi gyogyintezetbe szallitasarol. azok alak es integritasbeli valtozasat okozza. -szepszis. a b6rrel csaknem parhuzamos erovel hat.". A fertozesveszely oriasi. ver veszteset teszi lehetove. Minden roncsolasos serules sulyos kovetkezmenyt hordoz magaban. beindul a bels6 verzescsillapitasi mechanizmus. E16bbib61 sulyos fertozes. Az izmok es kotoszovetek durva osszenyomatodasa. azokat dugoszenien elzarjak. gyakran izornrepedes. tOZ( ked 74 . azok sulyos karosodasat. nemesebb szovetek fele. roncsolodasat okozza. ha durva felszimi targy nagy feluleten.: bag szo kell leh: Tes gyo tud Eze scri a te irar Az yes. nagy feluleten fertozes forrasat kepezve. kiverzeses shock alakulhat ki. feltunnek a bor melyebb retegeiben megbuvo kapillarisok. A hasi szervek igen vedtelenek direkt tornpa traumaval szemben. ezert fel kell keszulnunk azonnali verzescsillapitasra es shocktalanitasra. durvabb serules. Neve is jelzi. A fertozesveszely a szeles fertozeskapu miatt nagy. Elcszor a verlernezkek tapadnak ki a serult kapillaris-erek falara. mig az utobbibol folyadekveszteses. vagy venas nyornokotes felhelyezese eletmento! A beteg fektetese. gyakrari alakul ki eletet veszelyezteto maj. izom es inszakadas keletkezik. a serult optimalis helyzetben torteno fektetesevel valarnint sebfertotlenitessel es steril fedessel az id6faktor jelent6sen csokkentheto. a szervezet sajat vedekezese igen rovid id6 a1att rmikodesbe lep. hogy a legbanalisabbnak t(1n6 horzsolast ismegfeleloen lassunk el. SZI A< hct hal sok Roncsolas k6r . tudoroncsolodas a mellkasban. sebellatas Nyilt seb !i ~:~. Elverzestol nem kell tartanunk. Horzsolas keletkezik. nagyobb. Arteria. a figyelmet. A bor nyitott a szervezet melyebb retegei fele. csokkenti az id6faktort. osszeroppanasos csonttores alakul ki. lepzuzodas vagy roncsolodasos belserules. pl. ! Sebzesek. d !' 'I A serult es ESNY szamara a nyilt sebzes az egyik legegyertelrmibb karosodas. sziv. A fajdalom es a legtobb esetben jelentkezo verzes azonnal felhivja d. jelentektelen sebtol sulyos. Tompa era hatasara altalaban melyebb. melyekb61 pontszeriien gyongyozo kapillaris verzest latunk. A csontok altal \ edett testreszeken gyakran eletveszelyes. A csontokra es izuletekre gyakorolt er6 hatasara izuleti roncsolas. hogy olyan rnertekii er6 eri a testfelszint. A bor folytonossaga megszakad. b51 set latl eiv sur tal. keL >.

n '. a szurcsatoma melysege ismeretlen. Nagy erejti metszessel akar egy teIjes vegtag eltavolithato. A sebbol lathato verzes altalaban j61 megitelheto. Ezek Ieirasat lasd a megfele16 fejezetben. tiineteit. a behato era nagysagatol fugg. gyakran a sebszelek pontosan illeszkednek. a beteget 6vatosan helyezziik nyugalomba. kapa. lep es gyomor-belserulesre. mig behatolo sebnel az irany s~inte vegtelen lehet.rzso1<15 dasnak banalierilen.. Barmelyik testiireg. sokszor els6 ranezesre jelentektelennek latszo sebzesnel.Sebzesek. A borfelszinnel parhuzamosan hat6. ez jellemzo a karddal elszenvedett serulesekre. ha nines kilepesi seb. a borszeleket szovethidak kotik ossze.a . Vagott sebnel a sebszelek a viszonylag nagy era hatasara szinte mindig begyurodnek. a a1att lndet l serult tlvacl. kes. Mechanizmusa szerint Iehet be. legtobbszor progresszfv shock fejlodik ki. A sebszel altalaban egyenes vonalu. Gyors szaksegitseg hivasa eletmento lehet! Testiireg feletti sztirt seb eseten kezenfekvo a gyanu . Fel kell keszulnunk shocktalanitasra. semmit nem arul el a serules sulyossagarol vagy a varhato eletveszelyrol.kis era hatasara metszett seb. erzeses -zetben r jelen- zik. szennyezettsegetol fiigg. '~ t~ ~! ~. es vizsgalodjunk. meretebol kikovetkeztetheto. a serules bagatellizalasa a paciens eletebe keriilhet! Arnennyiben eletveszelyes serulesrol van sz6. Vagassal nem min dig kapunk szep. sebzes nagysagatol es az okoz6 targy minosegetol. letekre I ki. pI. a verzescsillapitas eletmento es konnyen elvegezheto feladat. ezert a Iegtobb esetben elkeriilhetetlen a 75 i~ ~ " r fI t ~ ~ I ~ " i1 m !>l . szivserulessel vagy egyeb zsigeri szerv serulesevel allunk szemben. sulyos esetben ronesoltak lehetnek.es athatolo serules. ha a szuras iranyanak megfele16en a test ellenkez6 felen a szuro eszkoz kilep a testbol. tiid6. a sebszelek ziizottak.plane. A szurcsatorna iranya csak a baleseti mechanizmusbol sejthet6.hogy agyserulessel. Az eletet veszelyezteto verzesen es vitalis szerv serulesen tiilmenoen a szurt sebzes f6 veszelye a testiireg melyere bevitt k6rokoz6 mikroorganizmusok altal okozott fertozes. A sebek melysege valtozo. Minden esetben sulyosabb serulest kell feltetelezni. Testiireg feletti metszett es vagott seb eseten szamitsunk belso verzesre. a fejsze. hogy nesebb 10k es rkozza. a seb nem tatongo. es specifikus tiinetek jelentkezese is alatamasztja . de nagyon sokszor a szuro eszkoz alakjabol. Ek alaku eles eszkoz. maj. sebellatas Metszeu.t nagy. eletfontossagu szerv serulhet. viszonylag . A :e nem direkt uzodas ~ I i ~ ~ I ft 1eme zrnenyt rockta. mig a borfelszinre illetve az elre kozel mercleges altalaban nagyobb era hatasara vagott sen keletkezik. balta. okkenielobbi I I i I i I . keressiik tores jeleit. Szurt seb A szurt seb nagyon veszelyes . a beteg allapota gyorsan romlik. egyenes sebszelet. A verzes es a fertozesveszely a lokalizaciotol. ujraelesztesre.i. eles. Keszuljunk fel shocktalanitasra es egy esetleges ujraelesztesre. Behatol6. olykor alig eszlelheto. A bar I kapil19 nagy . ha .. athatolo. vagott seb Abar izonnal zezteto n orgahetove. ha a beteg allapotanak gyors romlasa. ez kedvez az ilyen kornyezetet kedvel6 bakteriumok elszaporodasanak. Vagott sebet okoz. pl. Melybe hatol6 hegyes eszkoz okozza. sziv. osszefekszenek. borotvapenge altal okozott serules. r' . A tetanusz es egyeb sulyos fertozesek kockazata oriasi. Csontok felett talalhato vagasoknal merlegelendo egy esetleges csonttores lehetosege is. meg a legalaposabb vizsgalat utan is szoros rnegfigyeleserol kell gondoskodru.seb! A fajdalom gyakran igen enyhe. tudoserulessel. f'i ~. levegotol elzart helyen anaerob korulmenyek uralkodnak. Gondoskodjunk segitseghfvasarol.tetese. Mivel a melyben. Athatolo seb eseten a sziiras iranya pontosabban becsulheto. ezert a seb melysegenek megitelese esal6ka lehet. A beteget minden esetben korhazba kell szallitani.

es iranyt va 76 A: I c. horoggal.Tiogy a helyszinrol elmenekuljon.Sebzesek.·I· i ~ arteria: sal. minden esetben fel kell meruljon a veszettseg gyanuja' Az allatot szakembernek be. pl. allkapcsanak erejevel ziizott serulest okoz. vagy b6r reszt. hepatitis C. mellkast es hasat ert tamadas szinte mindig sulyos eletveszelyes. Keszuljunk shocktalanitasra. mely alapjarol leszakadva lebenykent vagy zaszlokent fityeg. a szurt sebhez hason16an. jelentosen roncsolva kerul e16. pl. szarnitani kell az all at iijboli megjelenesere es tamadasara.~t:e:eb 1ehet be. ha furcsan viselkedik. 6vatosan meg kell akadalyozni. A menekulo. vagy szinte teljesen Ievalik. I6csat~rlna nem min dig egyenes. magaval ragadva egy szovet. Verzes A verz egyik I. horcsog. A sulyos szovetroncsolodas miatt kifejezetten fajdalmas es nagymertekben fertozesveszelyes seb. kial16 alkatresszel erintkezo testresznel altalaban joval nagyobb szovet szabadul ki. A serultet biztonsagos he lyre kell vinni. A verzescsillapitas elsorendu feJadat. esetIeg 16por nyomokkal szennyezett. jegben hiitve a beteggel egyutt regionalis baleseti centrumba kell juttatni! vaJ6sz1I1 hatok. Igen nagy a fertozesveszelyl A fognyomokb61 kovetkeztethetunk a tamadas iranyara es erejere. de allkapcsat szetnyitni nem akaro all at tepett serulest okoz. felkutatasa szinte min dig eredmenytelen. sertes. nyc Fertoz. ha megis fellelhet6. Traumr A legdi lcgu. kell gytijteni. A sebk evekbe . valo alapos kioblitese es az toztatha haladas.) Nyakat. de csak a serult megfelel6 ellatasa utan. kulonosen.1 tonga I I"' kegyetk cio ilZ " szerenc csak eg (1SSZepr eszleliir A sebe Faj1aJ Fertoz Verzes ~ H t. Amennyibenszabadon e16 allatrol van sz6. A tarnado elfogasa es alapos kivizsgalasa segithet az eletveszelyes fertozesek felismereseben es kezeleseben.ha van . fertotlenito folyadekkal esetleges valadekot kivezet6 drain cs6 behelyezese. Jegyezziik meg! Nem csak kutya haraphat meg embert! A tauiado allat nagyon gyakran kornyezetunkben e16 kedvenc. kamp6val. sebellatas szurt testresz rmiteti feltarasa. annal nagyobb a harapas ereje es a serules nagysaga. Minel nagyobb tornegfi allatrol van sz6. macska vagy haszonallat. A tamado neha ember. szakitott jellegii.es athatolo.· . A behat6 er6 altalaban a test iranyabol elfele halad. HIY. felernel tagban idofakt Ii ~ ~O. ezert ha a korulmenyek engedik. A bemeneti altalaban kisebb. tengerimalac. A verzes kiszamithatatlanul eros es progressziv lehet. ?~ t. miveI a torlo er6 beltilrol kitepi a szovet1eket. a kimeneti . hepatitis B. b ~ ~ ~ ~ ~ il~ A sebz.nagyobb. koponyat. ez tobbszoros serulesek forrasa. pI. Szakitott sebzes Durva trauma eredrnenye.A harapott seb a szurt es zuzott seb kombinacioja. Ezek szerint a serult testreszen talalhatunk csak bemeneti vagy bemeneti es kimeneti nyilast egyutt. A testreszt sterilen be kell csomagolni. ha nern halalos kovetkezmennyel jar. altalaban visszaultetesre alkalmatlan allapotban. akinek a szajaban d6 k6rokoz6k a kutyaharapashoz hason16 fertozesveszelyt teremtenek. A leszakadt vegtagot meg kell menteni! Minden esetben meg kell keresni. emiatt a beteg elete potencialis veszelyben van. pl. a lovedek utjaban allo csontokon megpattan rat. l Szarnitst elkezdet kirnenet Legyunl amig az szarnara rnutatkr frontalo higgadt: foglalkc Harapott seb Az allat fogaival tobbszoros szurt sebet. lehetosegekhez kepest hideg helyen. (A kiszakitott testresz megkeresese. A behat6 targgyal.Io. Nagyon VESZELYES! Nagyon gyakran a tamado all at nem elegszik meg egyetlen harapassal.

valamint a loves pillanataban elmozdul6 serult is megvaltoztatja a lovedek haladasanak iranyat. A legtobbszor brutalis er6 hatasara egy adott vegtag vagy testtaj leszakad. Kifejezetten veszelyes sebtipus._ n. hogv egy kis feluleni horzsolas id6faktora kicsi es bar verzesrol van sz6 kulonbseget kell tenni nagy volumerni arterias vagy venas verzes es kapillaris verzes kozott. Szamitsunk gyors es progresszrv allapotromlasra! A 16tt serules sokszor az idejeben elkezdett shocktalanitas es az er61tetett infuzios folyadekpotlas ellenere is vegzetes kimenetehi. Mindig szamitanunk kell azonnali ujraelesztesre. igy a traumas amputaci6 az esetek nagy reszeben meg a helyszinen vegzetes. A fajdalom kegyetlen. diszkomfort csokkentese. es az irdatlanul nagy er6 hatasara osszepreselodott szoveteknel az erek is lezarodnak. Ez a161 kivetelt kepezhet a szerencsesebb korulmenyek kozott lezajlott vonat vagy villamos gazolas. Ajod sok esetben allergies szovodmenyt okozott es . Minden lehetoseget meg kell ragadni a segitseghivashoz! Traumas amputacio A III )s _I tt j- ~ . szakitott. a kimenetel kiszamithatatlan. hogy a serulttel foglalkozhassunk. egyik legsurgetobb eljaras. ezzel a verzes maris alabbhagy.Sebzesek. Keressunk biztos buvohelyet magunk. amelynel csak egy izolalt vegtag keriil a kerekek ala. oriasi tatongo sebet. A'verzescsillapitas elsorendii elsosegelynyujto feladat. arterias nyomaspont nyornasaval lathatunk el. as a A es )n A legdurvabb serules. sebellatas z \ a t. Az ellatatlan csonkbol percek alatt ki -erzik a beteg. Y n 11 tt toztathat.es a serult/ek szamara._ A_ v erzescsilla pitas ult A verzes eletveszelyre utal. ablak es ajtonyilasban ne mutatkozzunk! Fegyveres tamado jelenleteben a nyugalom a legfontosabb! Ne konfrontalodjunk. nyomokotessel. A verzo beteget leultetjuk lefektetjuk. nagy fertozeskaput es igen eros verzest hagyva maga utan. a verzesveszely nagy. ne legyiink lekezelok. Borviz. ne provokaljunkl Nyugodtan. serult vegtagjat felemeljuk. higgadtan teljesitsuk a kereseket. A sebek jellemzdi l?~jdalom. Fertozesveszely Verzes. 77 . zuzott. fertozddes elleni vedelem es a fajdalom.a A sebzesek ellatasa IS. addig senki nines biztonsagban. A fertdzes veszely oriasi. mivel a locsatorna litjaban valoszimileg valame1y testiireg es benne helyet fogla16 eletfontossagu szervek talalhat6k. A -an oral- Fertozodes megelozese A sebkornyek fertotlenitese. amig az elkovetot el nem fogtak. lS- es a- . hiszen a gravitacio miatt a felemelt vegtagban uralkod6 vernyomas csokken. amely lehet metszett. Legyunk ovatosak! Ahol egyszer fegyvert hasznaltak. jodparna hasznalhato. A sebellatas celja Az els6 ellatas celja a verzescsillapitas. Beton es teglafal altalaban j6 menedeket nyujt. igy semminermi verzest nem eszlelunk. eg . de ezek mar a korabbi evekben kikoptak a gyakorlatb61. ne kotekedjunk. harapott vagy l6tt jellegu. Ne felejtsuk el.n. de probaljunk a lelkere hatni. Nagyobb verzest direkt nyomassal.

Sebzesek. Forditsuk a serultet oldalra. kevesbe luktet. mivel altalaban nagy verzessel jarnak. A steril gezt minden esetben rogziteni kell. majd laza p61yamenetekkel rogzitjuk. erre szolgalnak a rogzitesek. javasolt. Legkonnyebben a vegtag vagy testresz kenyelmes pozicioba helyezesevel erhetjuk el. ha a fej elore hatra csapodasos mechanizmussal serult. vagy polyakkal korbe rakjuk. Minden nyilt sebet steril kotszerrel fedni kell. melyebb sebek oblitesere. Mosofolyadek a sebbe nem kerulhet. sterilen csomagolva szallithato). vagy stabil oldalfekvd helyzetbe. kevesbe faj. Idegentestet csak akkor szabad kivenni. gyomortartalom kifolyhasson. pI. ezert a fajdalorn is hatekonyan csokkentheto. a kotes alatt elmozdulni nem tudnak. gyorskotozo keszlet. melyek Iehetosegei a polyazas. ontapado kotesrogzito. Keressunk kitort fogatl Ne hajtsuk hatra nagyon a serult nyakat. A gerincserules lehetoseget mindig szem e16tt kell tartanunk. nem tudhatjuk. Szem A 52 meg Nyu: meg Yen Szeil Nel fa u Mill be. emiatt allergizalo kepessege rendkivul csekely. Vedjiik a leszakadt testreszeket! (jeges zacsk6ban. mely szerves kotesben tartalmazza a j6dot. verzest okozhatunk. kulonben fagyasi serulest okozhat. sterilen fedjuk. haromszogletti kend6. hogy nem lathato resze milyen er. emiatt hasznalata nem . Altalaban a verzes es shock veszely is csokken. A felpolcolt vegtag verbosege csokken. izom. hideg csomaggal. A hutesre hasznalt extrern hideg targy nem erintkezhet kozvetlenul a borfelszinnel. Idegentestet ne huzzunk kil Tovabbi sulyos seruleseket. A sebben levo idegentestet nyornas nelkul. pI. 78 Nyal Legy seges Szab Any es ek bizto tehet nyon . ha ellenallas nelkul. Legfontosabb eleme a nyugalomba helyezes. termeszetesen megfele16 higitasban es korulmenyek kozott. akar sinezhetjukis. garatba. sebellatas a sebbe jutva sok esetben szovetpusztulast eredmenyezett. Sebellatassal a polyazas saran a sebszeleket is nyugalomba helyezzuk. ideg. ragtapasz. Manapsag inkabb Betadine oldat hasznalatos. Ha hozzaferheto. Biztositsunk szabad legutat! Nezzunk be az orrba. hogy steril bucikkal. Szennyezett seb kornyeket vizzel lemoshatjuk. kulonosen. serii Ha va n Specialis esetek Arc es fej Az arc es fejsebek sulyosnak latszanak. ha feleslegesen mozgatjuk. szem. es a sebbe nyulas nelkul megtehetjuk es az egesz idegentest lathato. Altalanos szabaly. keressimk verzest. ami leguti elzarodast okozhat. Eloreesett szerveket. a serult testreszt htitsuk jeggel. CsiU. csohalo kotszer. nyal. melyhiitoben tarolt zacsk6s cukorborsoval. ugy. bel ne helyezziink vissza! Sterilen fedjuk be a talalt helyzetben! A beleket es egyeb hasi szerveket nedves takarassal kell ellatni. hogy aver. elofordulhat gerincserules. nem huzunk ki. ezert alkalrnazhato testuregek. hogy szovetekbe furodott idegen testet nem haborgatunk. de felpolcolhatjuk. nyon Szarr Afe szarn Orrvr Biztos Fajdalomcsillapitas A fajdalomcsillapitas szinten az egyik legfontosabb feladat. A Betadine sebbe jutva sem okoz szovetkarosodast. felkothetjuk. in vagy egyeb kotoszoveti karosodast okozhat. nem vongalodnak. A seb tisztitasat a sebszeltol KlFELE iranyulo mozdulatokkal vegezzuk.

majd kiviilr61 nyomjuk: ossze. ':. OI'n'enes Biztositsunk szabad legutat! N~otassnk meg a betegetl Csillapitsuk: a verzest az OITSz3rnyak OsszenyomasavaI kb. ha a. ' '. ezert szamitsunk a tudatvagy eszmelet zavarara. 3-5 percig.Venescsillapitas.masik szemmozog. sz3mitsunk kopOnyaaIapi tOresre. ne nyomjuk a szemet.om es tovabbi S~riiles veszelye fokozodik. fed6vagy nyom6kotest alkalmazhatsz. papfrktipot. tzom.'~lyezziik vissza az el6reesett sze. A fej serulesei gyalrran egyiitt jarnak valami1yen merteki1 agyseriilessel is. melyhez nyomhatnank a verzo eret. 79 .abad ::genabor- Csillapitsuk a verzestl Ha az arc verzik. nyakcsigolya tores lehetseges. i seb- vizzel . vagy beszorult idegentestet! Orrverzes nem csak az orr izolalt seruleset jelezheti. karosodhat. cstlkjok be a szemet. • <i~ . fedjiik stemen! Ne .nben Lt6).. Legjobb. toresere.'va marad. mintha gerinc torott lenne! Szabad legutbiztositas eletmento! A nyakon rendkivul sok ideg es erkeplet fut. A beteg feje legyen Diagasan. Ha csak az egyiket kotjiik -be. ha IhHt doe me a ~-1 " n ~ Szemseriiles A szemseriiles ellatasat komplikalja a beteg fokozott nyugtalansaga a lehetseges ' megvakolast61 vaIu felelme miatt . ha til. ha a S7. . ' _ :. . . Nyugtassuk meg a beteget! Nyugodt viselkedese hozzasegit a tovabbi karosodasok megelozesehez.1 lkis. . Sterilen fedjiik! Szamitsunk az arcesontok vagy agykoponya csontok serulesere. va1csag lehet az eredmeny. a szaruhartya kiszarad. ' Mindket szemet kossuk be! A szemek egyiitt mozognak. I .emgolyut erte seriiles. kivUl-beliil tegyiink gezt. ezert a fajd3J.Sebzesek.:'~ •• Nyakseriiles LegyUnk ovatosak! Akar zart. illetve fulladas nelkul nem tehetjuk ki a nyakat korkoros nyomasnak. akkor is mozogni fog.-~ -. A beteget ugy vizsgaljuk es kezeljuk. :. melyek serulese sulyos verzest es reflexes elettani valtozasokat okozhat.. I amI . mivel nines biztos esontos alap. A verzescsillapitas rendkivul nehezitett. ornas rnajd ziteui pasz.netl Helyezziink fel steril fedest. Arterias es nagy venas verzes direkt nyomassal csillapithato. . Ha a szemhej serult. akar nyilt serulesrol van sz6.. el6rehajtott fejjel Ne tavolitsunk el semmilyen beekelt . liquor (agyfolyadek} csorgasra.Ha a beteg eszmeletlen. hut. . zitd. rriid6ri bekotnenkl Ha a szem nyit. t. A visszahuzodott erek miatt a verzes a seriilestol feljebb es i fej ryal. "'. ra ujabb ved6kotest. sebellatas nem artaljutva ! ere.tesre . l sebnem ~ver.

idegserules. fajdalrnas vizholyagot. de altalaban nem veszelyesek. gyfinit. Nem mergeskigyo harapasa utan ritkan latunk igazi lukakat. harapasnyornokkal talalkozunk. A mergeskigyok a meregfogaikon keresztul merger fecskendeznek a szervezetbe. beverzesek keletkezhetnek. mivel az alacsonyabb nyornas miatt a keringesbe legbuborek juthat. Az otthon tartott es megunt. fieam es csonttores iranyaban vizsgalodjunkl /'. akkor tamad. 80 ~ 2 2 nyugodtan n g . izuleti serules. tl Kigyomaras A harapott sebek kulon kategoriaja a kigyoharapas. k 1\ A L n b n J1 o n ( Mai allaspont szerinti ellatas Ne vagjuk fel a sebet. cip6t! Feszuki. fel kell keszulni befujasos lelegeztetesre. a bejelentesi kotelezettseg a szukseges antid6tum beszerzese es tartasa miatt szukseges. Harapasuk utan ket apr6 lukat lathatunk az aldozat boren. A legutak serulese azonnali eletveszely. a fognyomok kornyeken hamarosan borpir. er. viszketes. ez akar halalos legemboliat okozhat. a fejen Y vagy X mintazat viperara utal. Megoszlanak a velernenyek a kigyomaras kezeleserol. inkabb a kava hagyta karcolasokkal. ezert gondoskodjunk gyogyintezetbe szallitasroll A tetanusz fertozes veszelye nagy! Minden vegtagserulesnel gondolni kell melyebben fekvo kepletek serulesere is. masneven parlagi vipera. de nem mergeskigyo. Probaljuk alaposan megfigyelni az allatot N e verjuk agyoues Ne probaljuk sarokba szoritani. Amennyiben szfv6harang van a helyszfnen. A homoki vipera deli szornszedainktol alkalrnankent elkalandozhat hozzank. verholyagot az alapjanal steril tuvel kiszurhatunk. zsibbadas. Ne szivjuk ki Ne alkalmazzunk szorito korulkotest a sziv es kigyomaras kozott. Nyaki venas verzesnel a seriiles alatt is nyomni ken. Ha rnereg jut a szervezetbe. amelyikt61 tartanunk kell. Igazabol a kigy6k kozul nagyon keyes az. Mergeskigyot kulon engedellyel lehet tartani. kirakott kigyok inkabb nagyobb riadalmat okoznak. Steril fedes felhelyezese fontos! Folddel.Sebzesek. fajdalorn alakul ki. a keresztes vipera es a rakosreti. vagy kigyomaras. nehezitett beszed. igy izom. duzzanat lathato. verejtekezes. ezek a rnergeskigyok. sarral szennyezett sebet mindig lassen orvos. Hazankban ket mergeskigyo faj el. Hirtelen keskenyed6 farok. megfelel6 fertotlenites utan. randulas. akar a nyaki seben keresztul is! p n Vegtagserules Emeljiik fel a vegtagot. ekkor harap. zsibbadas. A haragossikl6 es rezsiklo sarokba szoritva tarnadekony. csillapitsunk verzest! Vegyiink le minden szorito ruhadarabot. esetleg a mogotte lev6 novekedesben levd fogak nyomait. a mereg eltavolitasara hasznalhatjuk. sebellatas lejjebb indul. Venaba jutva hamarosan rosszullet. de ritkan latott alfaj. ami ritkan halalos. gyengeseg kezd6dik. Sok mereganyag bejutasakor bullak.

a progresszi6 sem nagyon III . A beteget felig tilo helyzetben helyezzuk nyugalomba! Lazitsuk meg a legzest nehezito ruhazatotl p I. "laozna-_:kl6 ~. tbe (ell . sek 6d. yta f: < r fl f'. az eur6pai viperak leggyengebb rnergevel rendelkeznek.orat. PTX. lot. a beteg tunetei nem olyan kifejezettek. vel iel.. a mellureg szervei a legvetelekkel szinkron ingamozgast vegeznek. egy darazscsipes hatasaval er fel. ritkabban lott sebzessel talalkozva. A legzes elegtelenne valik. Ha a mellkasfalat belulrol borito fali mellhartya. de ne vereztessuk.A megfelelo ellenmereg. az ep also vegtag felpolcolasa a feladat. a ket -lemez koze Ievego kerul. szallitasrol.Sebzesek. Az antid6tum h . a nyilt legmell kialakulasa nagyon valoszimi._ ras· Mellkasi serules Pneumothorax. A vegtagot helyezzuk nyugalomba a sziv szintje a1att. r f.. antidotum pI. ani . ezert a tude fokozatosan osszenyom6dik. kb.: A serult ellatasat a legzesi elegtelenseg kornplikalja. Szorito ruhadarabokat. de sokszor egyetlen esely a tulelesre. tetocserep-szerfien egymasra ragasztott ragtapasz csikokkal. ~ l' r Mellkasi seriilesek A nyilt legmell Legtobbszor sztirt. bokalancot vegyuk Ie. stilyos anaphylaxias shock-ot okozhat. Ion :erget kat ait. ~ It a tes. Abeteget nyugtassuk meg. gytinit. vagy a tudot borito zsigeri mellhartya serul. A mellkasba jut6 leveg6 mennyisege folyamatosan novekszik. steril fedes utan legzaro fedest alkalmazunk. . A beteget figyelni kell. keringes legzesi parametereit folyamatosan ertekelni szukseges. es a rvakuum megszunese miatt a mellkasfal mozgasat nem koveti a tiid6 mozgasa. sebellatas so- liat 50S A mereg szankba jutva helyi nyalkahartya nyalkahartyar61 felsziv6dhatnak. 81 . verzescsillapitas.• ' gyors. karosodast okoz. f'\ adasa sem veszelytelen. Sebfertotlenites. bizonyos komponensek - a Hagyjuk boven verezni. shock fejl6dik ki. A kigyomaras ellatasa a sebellatas szabalyai szerint tortenik.ekszert. hamarosan hypoxia. Feszulo PTX Zart legmell Zart legmell eseten a mellhartya ket Iemeze koze kerult leveg6 mennyisege nem novekszik gyorsan. shock felleptekor autotranszfiizios helyzet. A rakosreti vipera marasa nem veszelyes. Gondoskodjunk mielobbi korhazba . ahol a rendelkezesre all.I a 6k.

A sebek arulkodo jelek. Legzese gyorses feliiletes. a beteg allapota igen gyorsan romlik. Az ureges szervek. I I- l( J I h a l- Id Id L( ge Tompa mellkasi seriiles A mellkast ert tompa serulesnel gyakori a bordatores. osszehangolt orvosi csapatmunka mentheti meg. A re I 82 I . tompa mellkasi-hasi traumak utan. Also vegtagjait felhuzza. Keressimk szurasi. Hozzuk felig iil6 helyzetbe a serultet! Nagy erejii tompa mellkasi serulesnel gyakran zuzodik a tiid6 es a sziv. f0 _ \'3 A ~ )0: S4 A 5t I " !l i! ~ sz a kc i ~- . mivel a serult szovetreszek a nyflast szelep. h. zuzodastl A hasi fajdalom helye.- :! I lit 10 ~ ~ fi E. hogy megvedjuk az aspiraciotol. Ez terrneszetesen orvosi feladat. A korkep gyorsan kialakul. Ez az izomvedekezes jellemzi es jelzi az akut hasi katasztrofakat. szelepes vagy ventil legmell Fesziil6 legmell eseten belegzeskor a mellhartya ket lemeze koze leveg6 tud aramlani. vagy CT vizsgalattal tudunk igazolni. k'" 1]1 ~(! 1)'1 es el Fi H or cl Ll Hasi seriiles Akar az ureges. pI. erossege. kilegzeskor. altalaban tornpa. 0. maj. jellege iranyithat a serules lokalizaciojaban. amit legjobban Cardio-ECHO. hanem az ep oldali tudofel is osszenyomodik. (Salsol. es nem csak a serult oldali. pl. Az ESNY-nak fel kell ismernie a hasi serulesekre utalo tiineteket! si1 be he q es i ic J elek. Az el6reesett szerveket nedves fedokotessel vedjuk. A beteg allapotanak romlasa igen gyors. Shock. a nagyerek leszakadhatnak. szurt vagy Iott sebek kapcsan. Az eletveszelyes allapot kialakulasanak oka egyreszrol a tiid6 mozgasanak akadalyozottsaga miatt kifejlodott legzesi elegtelenseg. Az elvegzett EKG vizsgalat felvetheti szivserules gyanujat. lovesi nyomokat. Gyors beavatkozas eletmento lehet! A fesziil6 legmellet nyiltta kell tenni a mellkasba sziirt punkcios t(1 segftsegevel. mivel vedi a hasi szerveket a tulzott mozgastol. feliiletes legzest okoz. Basi izomvedekezes vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasokt61. Kialakulasa hasi serulesnel egyertelmtien bels6 verzesre utal. Ringer.Ellahls Szamitsunk shock kialakulasara Figyeljiink a hanyasral Forditsuk oldalra a fejet. Ezert a nyomas gyorsan es nagyrnertekben emelkedik. mellkasi nagyvenak osszenyornodasa. ezert nagyon fontos az orvosi szaksegitseg hivasa. tiinetek A beteg nagyori keveset mozog. ami sulyos hashartyagyulladast okoz. mint a normalis legzes. lep serulese sulyos verzest eredmenyezhet. ami a jelent6s fajdalom miatt szapora. gyomor. szenien elzarjak. Tomor szervek. Kemeny feszes has. bel tartalma a hasiiregbe folyik. a sziv venas telodesenek csokkenese es kovetkezmenyes keringesi elegtelenseg. sebellatas Fesziilti. Nagyon gyakori bordatoressel jaro balesetek.9 % NaCl. eletet csak a rendkivul gyors. Ez ugyanis kevesbe fajdalmas.viszont nem tud onnan kijutni.Sebzesek. masreszrol a. akar a tomor szervek serulhetnek.

helyszini probalkozassal gyakran csak rontunk a helyzeten.zaspiraci6 veszelyenagy. ~lepcsak . fgy a hasizmok a t legkeyesbe feszulnek.eszkozokkel lehet eltavolitani. Azonnali mentohivas szerepe kiemelked6. f:. vagy egyeb alkalmas steril kotszerrel rakjuk korbe . vagy megkiserelheti traeheotomia illetve conicotomia utan a paciens lelegezteteset.Abetegek gyakranszomjasak. vastag vagy vekonyabb szivo kateter) segitsegevel az idegentestet eltavolithatja. Jelenletekor a beteg tudejebe meg nehezitett legzes eseten is jut nemi leveg6. mely igen sok funkcioval 83 . Minden esetben orvoshoz kell fordulni.· . Val6. a beteget legcelszenibb szakorvoshoz szallitani. .ik sterilen.~ az niatt . majd orvoshoz kell fordulni a kesobbi karosodasok megelozese miatt. Sebben levo idegentestek A sebellatas szabalyai szerint kezeljuk a sebet. ez ~ SlI()cI\Jdala~ula§ara. bugo er6s hang fenomen ha11hat6. . A fulben es orrban elhelyezked6 idegentesteket altalaban csak specialis .rejii lhatoban llae theti :. por vagy apr6 repuki bogar kerul a szembe. a legkevesebb fajd~hnatokozV~' astiiiltpek. A mesz sulyos kotdhartya hegesedest okozhat.~ Legtobbszormesz. Teljes legut elzarodaskor megfigyelhet6 a paciens kuzdelme a : -v-goert. .nniut~tre (erzestelenftesre) . ~erAz egesz testet egyenletes rendelkezik. stridoros legzes. ~ +". a beteget szakintezetbe kell szallitani! Egesi seriilesek 61. A szallitas al~tt e~a. majd gyors eszmeletvesztes utan keringes es legzes Ieallas. a sebzest fedji.~" felhuzott .fokOzQdiltafertozesYeszely. Dregesszerv s6rUlese eset6n..lTIutet koruli -id6szakban a.majd kotozzuk be a testreszt szabalyosan. Kisebb targyak belegzesekor sipolo. menekules.' F~ Ful-orr-gegeszeti idegentestek amr [zest -hasi :1 tes.."Neitassuk a serultetl . ez az un. retegben beborito szerv a btir.Sebzesek.szinU. ~. et a Ha nines eletveszely. hogy a beteg 'BaIl1aro~(j. . A szembe kerult idegen targyat alapos oblitessel kell eltavolitani. . Magill fog6. csillapitsunk verzest.. Heimlich-fele manover..ut~t. vagy a beteg hatara mert utes segithet.hogy a p61yamenettel ne nyomjuk a sebbe .~ 4 ~i :. }Iivjunk'ofvosisegitsegetl' ..: -'. Szakember Iegutbiztosito eszkozok (laryngoscop. erdekJ}el. a beteget helyezzuk nyugalomba. Az idegentestet ne tavolitsuk ell Gezpolyaval. sebellatas L) A beleket ne bagyjuk kiszaradni! Ne helyezzunk vissza szerveket a hasuregbe! A beteget helyezzuk nyugalomba fekv. ez nehany perc eldnyhoz juttatja az ESNY-t es a beteget. kristalyos anyagok. Szernesz szakorvos specialis vizsgalata szukseges a serulesek helyenek es mertekenek pontos megallapitasahoz es a szukseges rekonstrukci6s rmitetek elvegzesehez.ahol fontos az ures 'gyomor. lani. femszilank vagy elolenyek a cornea es a kotohartya seruleset eredmenyezhetik. aktiv hasi es mellkasi izomtevekenyseg..rsan las szesi a- kerm. Leguti idegentestek kozvetlen eletveszelyt jelentenek. enas ivat- "i ~ szurt IS Idegentestek Idegentest a szemben ~~.

Veletlenul ferro levesbe nyulastol a teljes testet elborito ruhaegesig sok fokozattal es sulyossaggal talalkozhatunk. az egesi seruleseket borhiany betegsegnek tekintjuk. elpusztulnak az erkepletek es erzo idegvegzodesek is. Jelent6s kivalaszto funkci6t lat el (elektrolitok. Ellenall a k6rokoz6knak. pI.Sebzesek. Ha abort intenziv vagy hosszu ideig tart6 hohatas eri. a bor funkci6i karosodnak. fajdalomvhideg. 84 elszenesedese. Pigment termelessel vedekezik a sugarzasok ellen. forro folyadekba nyulas.Termeszetesen a harrnadfoku eges kornyezeteben masod. Az eges kulonleges fajtaju szovetkarosodas. az egesz beteget kell ertekelni es kezelni. er6sebb behatas kovetkezrnenye. Nagy intenzitasu vagy hosszabb ideig tart6 hohatas kovetkezmenye.lesek izgalma miatt igen fajdalmas. A bor piros. egesi serules keletkezik. Az Kit< Az Az Ese . ruhaeges. verboseg alakul ki. Az ESNY szamara is fontos tudni. A bor felso retegeben az erek kitagulnak. de elofordulhat alacsonyabb intenzitasu. Altalaban mersekelt intenzitasii. pI. kiszaradasat. A b6r piros es igen fajdalmas. sebellatas A bfir funkci6i Ellenall er6s mechanikai es egyeskemiai hatasoknak. salakanyagok) A hoszabalyozas legfontosabb szerve. rovid ideig tart6 hohatas utan alakul ki. AL Masodfoku eges. J elent6s szerepe van a mozgasban. pl. Kornyezeteben legtobbszor bullakat. Ket legfontosabb szbv6dmenye a SHOCK es a fertozes. ami igen fajdalmas. Adott testresz teljes szovetelhalasa. A karosodott erfalon keresztul sav6 sziirddik ki az erekbol. napozas. Okozhatja direkt hohatas. feszes es az idegvegzo. villamcsapas. Mivel a bor hianya az egesz szervezetet erinto valtozasokat okoz. Kapcsolatot biztosit a kulvilaggal (erzekeles: tapintas. melyerzesek) . A gyorsan gondolkod6 es ugyesen tenykedo ESNY csokkentheti ezeknek a szovodmenyeknek a sulyossagat. tavolabb fajdalrnas borpirt talalunk. akkor fekete. Harmadfokii eges. A bor teljes vastagsagaban karosodik. A bor tipusosan porcelan-feher szirul. illetve elso foku eges talalhato. A karosodas helye fajdalmatlan. es a betegellatast is ennek jegyeben kell folytatnunk. Hosszabb. Megakadalyozza a szervezet folyadekveszteset. feherjek. aramutes. Negyedfoku eges. hogy az egesi serules nem csak helyi problema. ez a folyadek bullak formajaban lathato a boron. hosszii ideig tarto hohatas alkalmaval is. Az irha felso retege is karosodik. vegyi anyag. Felli Aze A cs teket Az egesi serulesek felosztasa Melyseg szerint Elsofoku eges. vagy korom beleeg a felso retegbe. meleg. ha ruha.

85 .es as.L!&ge$ melysege ~Fjedese #~~sJ@kaiizad6j(1 c~g~ff. a.pett(gkora . A csecsem6k.Sebzesek. KILENCES SZABALy FELNOrr I' GYERMEK FEJ ul i::.5-13... _'tl~g~ss~Qv~QP1enyek. Az eges sulyossagat felbecsiilhetjiik az alabbiakbok )e.5% 1% 100% KAROK MELLKAS-HAS :. . . I~' 9% 9-9% 18% 18% 18-18% 1% 100% 18% 9-9% 18% 18% 13. sebellatas Els6foku Masodfoku Harmadfokii egesi serules Sr at ~k Feliilet szerint Az egesi serules felulet szerinti kiterjedeset a Wallace-fele kilences szabaly mutatja. 0 . HAT vEGTAGOK GENITALIAK OSSZESEN '"ALs6 L I ~'.. gyermekek eltero testaranyai miatt a szazalekos aranyok a felnotteketol kulonboznek.

szepszis A romlas fazisa. A savokiaramlassal a folyadek es Ieherje veszteseg igen nagy lehet. szovete kitagul atjarha egyutt Az erfalakon atszur6d6 sav6 a bullakba illetve a bullak kirepedesevel a kulvilagba jut. Az oxigenhiany miatt a szovetekben savas anyagcsere termekek szaporodnak fel. A shock miatt a periferias keringes romlik. rnellekvesekereg hormonok szabadulnak fel. Masod foku eges nagyobb. tojas . Egesbetegseg Shock = Borhianybetegseg Aszen a h6 I. vazelin. Ez a bonyolult elettanikorelettani reakciolanc az egesi shock. hatasfoka romlik. fogyas-sorvadas Es a regeneracio fazisa.i. sebellatas Az eges sulyossagat objektivebben = megftelhetjiik a Paux index segitsegevel: 70< sulyos 90 < ketseges 100< halalos A csecsemok es kisgyermekek veszelyeztetettebbek. rro-u eges% + eletkor ezert rajuk nemvonatkozik. fustbelegzessel tarsul. kezen. A k6ros anyagcsere termekek felszaporodasa a verben tovabb rontja a s". Laza fedokotest hasznaljunk. EUatas Ne hasznaljunk hazi szereket! PI. EUata Ovak okozl Aveg ne do meg . A folyadek elparolgasa es a feherje vesztes a szervezet szamara energia veszteseget jelent. Sulyos egesbetegseg kialakulasara keU szamitani: Ha az eges leguti egessel. Steril fedes. legsulyosabb eleme. egesn Hivju Kritil iijrael Fagya: i. 16 DC viszket alakul bakanc tovabbi elemei Fertozes. . Harmadfoku eges az arcon. a szervezet salakanyag kivalasztasa a vesen keresztiil karosodik. szoveti hipoxia alakul ki. ezert aver koncentraltabba valik. Lokalis htites. olaj. amelyek a helyi fajdalomerzo idegvegzodeseket izgatjak. A folyadekvesztes miatt shock fej16dik ki. mint 20% Harmadfoku eges nagyobb. tovabbi erosszehuzodast es ezzel periferias keringesrornlast okozva. az egesbetegseg legkorabban jelentkez6 es egyben legfontosabb. Keruljuk a fertotlenito szereket! Az egett serulest j6doznitilos! Folyadekpotlas. Az egesbetegseg hidega ElsofoJ sapadt. zsir.. Ha az eges nagy toresekkel jar egyutt. Ajelent6s fajdalom stressz reakci6val jar. "surus6dik".Sebzesek. ez fokozott oxigenigennyel jar. a shock megelozese illetve kezelese miatt itassunk b6segesen folyadekot.':. diabetesz) Fajda lapito dalorr Nyug.: 86 .-mnkci6kat. mint 10% Az eges sulyos alapbetegseggel tarsul (szfvbetegseg. Folyovizzel hiitsuk az egett testreszt 15-20percig. Masod dalmas Harms megfar szurke: Fagyd: Hideg riolak ( erfal a vegtag lesznel Loves. Ha az eges nagy lagyresz serulessel jar egyutt. Az eges miatt szeteso szoveti alkot6elemek (myoglobin) a vesetubulusokat eltomeszelik. A shock es a koncentraltabb ver miatt a sziv munkaja fokoz6dik.

l_lasz... ~l<Qdjunk a hirtelen melegitestol! Nagy fajdalmat es..:. Kezdetben apr6 viszketo h6lyagok.i'. a periferias sz6vetekben hypoxia alakul ki.'t:~-¢tlie~. a bor minden retegenek megfagyasa miatt komoly szovetelhalassal talalkozunk. ne masszirozzuk.l\_ez:?:unk y.·'.~ ·u.~~~ .' ...<. . ..Iti"juukseg~t~s~~~l. Harmadfoku fagyas: a h6lyagok megrepednek. ekszereket tavolitsuk ellNe feled. h6lyagok. )" f. marvany rajzolatu. oedema alakul ki. '. A bor sapadt. Megelozheto a vegtag szarazon tartasaval.~~!8~Qsensulyos. az acrak megduzzadnak. fajdalmasan feszul. szovetduzzanat.szovetkarositasf tozharunk! V6gtagot puharuhaval finoman dorzsoljuk. sebellatas -el: l! "~. iloe romroveti k sza)s fajvabbi .~Y~~~~fgr :.'~: 'lygJobb 'f~fdalo~Bsh..s'~uljunk felJegutbiztosit..·. perrneabilitasuk megvaltozik..herje ttanizo es t. viz es feherjek szamara szabadon atjarhatova valnak. Masodfoku fagyas: hosszabb ideig tart6 hideghatas utan a sapadt vegtag duzzad.~g~. illetve az arteriolak osszehuzodasa miatt a periferias szovetek aramlasa csokken.· /~~~U·~· ~ .••.sal a .i7r. . .¥ecSre illetve' Fajdalomcsillapitas~· Ahlites es nyUga16l1lb~' hdYez~s. Ellatas _.:·"T/>· _.. ·... rtest esen 16°C fok felett is kialakulhat..{: i~. ·:.:~~~:.•. Kesobbiekben a lokalis ertonus benulasaval az erek kitagulnak.Jorro teat! . Loveszaroklab • Ites. azaz a fagyassal egy idoben altalanos hidegartalorn is fellep. specialis bakanes viselesevel. pernio Hideg hatasara a vegtag kapillarisaiban mikrothrombusok kepzodnek. -Kriti~us . duzzanat.. raelesztesr . majd bakterialis..''.:.n.. igy a ho leadas nagymertekben csokkentheto. f :} FagyasiseriHes A szervezet a hideget az erek osszehuzodasaval (vazokonstrikcioval) kornpenzalja.. zsibbadnak. ~~ \.. [' f t~ I~ to )a jut.asr~i··~lel.g'atest altal~n.. perivascularis vizenyo. .. Ez a fagydaganat. odema alakul ki. . gyakori zokni valtassal.•.Z:J~.' .' . a vegtag vegreszei.Sebzesek.. "'~~~. oka a hideg es nedves kornyezet.~~~~it~t. oedema kepzodik.. osszefolynak. a boron veres-savos bennekii h6lyagok kepzodhetnek." i . ...~. '. EIsOfoku fagyas: kezdetben fajdalom. .~:>:R:'e... amit kulon kell kezelnunk. 87 . v. A bor sapadt. a hipoxia miatt az erfal ateresztokepessege megvaltozik.~t~~$.. Ha hines gy6gyszererz~kel'lysege.Masodfokufagyast ~Qr:._. A fagyasi serulesek altalaban egyutt jarnak a szervezet egeszenek kihiilesevel..~g~srteL .J· '. .:>i. gornbas fertozesek.~~totrags~fu~i6s·lle. . viszketnek es fajdalrnasak lesznek.naltfajB" h~ i.¥~:v 's~/~agyo~" (~. I Fagydaganat.} '.:-.:egy-ket table~t~~ltal<\nQsq. Szorito rnhadarabokat.Japft6k.·. ~ ~ ~ lli ~ ~ n ~ ~ ~ R ~ ~ . t... T ..::-'.:soljunl(... .~..os rnelegiteserol! Itassunk meleg.'. a bOI" bamasvagy sotet szurke. hideg lesz.lYzetyt ··:~~gtagQk)..'o! -.eg¢shel.alkalm~~~HnK.-.-. zsibbadas majd erzestelenseg alakul ki.I~~r.etesd vezet iekek .

shock '. 30 ml vervesztes mar shockot eredmenyez. A je11egzetes piros szin mindenki szarnara figyelmeztet6 es figyelem felhivo jel. a vizzaro. Nyiroker serulesekor nines verzes. Verzesfajtak._j\. azaz a centralis nagy erektol legtavolabbi oszlasban kapillarisok. A vervesztes sulyos shock kialakulasahoz vezet. hogy a verzeseket eszlelje. es legyen felkeszulve a vervesztesegbol ad6d6 szovodrnenyek ellatasara. ! t ha K: I i Al hl! szi ful Kiilso verzes Jol Iathato. Minden periferias. I /\z szr prr !. bakancsban nagy verzes is rejtve maradhat. es vaskos ruhazat alatt a verzest keresni kell! B6rdzsekiben. Ezert az ESNY-nak kulonosen fontos. Altalaban a bels6 verzesek nem lathatok. Szervezeti. Jegyezzuk meg! Az ESNY-nak mindkett6t tudni kell felismerni es kezelni! L AT . rnajd onnan vissza a szivbe a nagyverkoron keresztul. mely az erekben szallitodik a szivt61 a periferias szovetekbe. cornbcsonttores eseten. kulso es bels6. az ep oldal felol el kell tavolitani. ahonnan aver ismet a szivbe kerul. Jegyezzuk meg! 'Iraumak utan. ezert a vervesztesek felismerese es ellatasa elsodleges feladat.} '-" E. A szivbol a kisverkor vezet a tudobe.g f' p a \- vel lS(~ ! "f. vagy pl. ha verzesre van gyami. szorit6 ruhadarabok. amely szovetkozti folyadekot.1/ ~ . 1 liter elvesztese veszelyes. shock Vii i Verzesek Szervezeti. csak nyirokcsorgas. h t I r f f f . A jobb karnrabol a tuddarteria venas vert szallit. mig a ti. mint a bels6 verzesek. i rm val ! t ne va( pa es 88 . A nagyverkorben. Ujszulottnel kb. szr ser 0. ve . konnyebben felismerhet6.':.inkben van meg nyiroker. verzescsillapitas. csillapitsa.ink oxigen ellatasa aver utjan tortenik. hajszalerek talalhatok. Feln6ttnek kb. Ket fajta verzes van. az oxigenben gazdag ver a szovetekhez szallitodik. A verzes potencialis eletveszely. es ez az 1 I konnyen elveszhet bels6 verzes. a szivbol kivezeto erek iitjan: ezek az arteriak. verzescsillapitas. ezert ezeket 6vatosan. Az oxigenben szegenyebb ver a venakon szallitodik vissza a sziv jobb felebe. 5-6 liter vermennyisegbol kb. nyirkot szallit.Verzesfajtak.id61J61 a bal pitvarba a tiidfivenak oxigenizalt arterias vert szallitanak.

vagy a veralvadast el6segit6 spongostan szi. Belso szervek serulesekor. elenkpiros.Scrgossegi alapismeretek. kapillaris refill megnyult. Az arteritis \ erzes vilagos. vagy szivosszehuzodasok uterneben. au. Ez a16! egyetlen kivetel van.. A serult venas verzesbol is rovid id6 alatt igen nagy verveszteseget produkalhat.mjelent sulyossagi kulonbsegei 'inmagaban a venas vagy arterias jelleg. Az. nyugtalansag. sapadtsag. mivel oxigenben diis es az oxidalt szine elenkpiros.t. Nagy vena serulese eseten az ellatott teruletbol erkezo vermennyiseg csaknem megegyezik az odavezetd arteria altal szallitott vermennyiseggel. Jegyezziik meg! 1~c. A spriccel6 verzes rendkivul ijeszto.vacs behelyezesevel tortenik. th~. am serult er nagysagatol is fugg. emelkedett legzesszam. Szine altalaban vilagos piros es gyakran szovetkozti folyadekkal. kapillaris refill jelentosen megnytilt. ami a szovetek kozul csordogalo. . hamar var alakul ki. alacsonyabb pulzusnyomas es amplitud6. marvanyozott bfir Sulyos tachycardia. megfoghat6 verzesforras nelkuli. Egyenletesen folyik. A bor melyebb retegeiben huzodo kapillaris halozat rengeteg erhurokbol melyek serulesekor gyongyozo. Kapillaris verzes Altalaban horzsolasnal talalkozunk kapillaris verzessel. diffuz verzes. alapfogalmak Vitalis jelek valtozasa progressziv vervesztesnel Jelek. mivel oxigenben szegeny es a redukalt haemoglobin szine kek. vernyomaseses. ezert 89 . ami akar halalos is lehet. sziirkes sapadt bor 40 % (2000 ml) < Arterias verzes szivbel szallit. mig v1inden arisok. szivargo verzest eszlelunk. arterias verzes utemesen pulzal. Ellatasa tamponad. altalaban rmiteti feltaras soran eszleljuk a parenchymas verzest. verzes teladat. de kis'volumemi verzes miatt a veralvadasi folyamat gyorsan beindul. ros szin raumak t alatt a . Nyugalomban nehany perc alatt j6 veralvadek kepzodik es a verzes magatol elall. r i~ 30-40 % (2000 ml) Jelentos tachycardia. It eredlapitsa. venas ver tavozik. szallit. a tudoarteria serulesekor piros. hatekonyan csokkenti a verzest. tiinetek Nines valtozas Tachycardia. A relative nagy feluleni. agitacio. konnyen elnyomhat6 pulzus. nyirokkal keveredik.nennyverzes. libab6r Vervesztes 0-15 % (750 ml) 15-30 % (1500 ml) . haemoglobin ugyanis sotetfecskendez a a vervesztes a III Venas verzes Sotetpiros.

gondoljunk belso verzesre! A beteget ultessuk. Agyallomany verzes subarachnoidealis verzes EUata5 Az ES]\ a shod gyorsan infuziol 90 . hirtelen lassulas utkozeskor erneszte kaszok A belsd verzes forrasa Koponya Koponyauregben fut6 erekbol. halanteki. . agyeki.Iehetrileg a seruleshez legkozelebbi . Keszitsunk korrekt nyornokotest . Steril bucit. Felkar Meder Gerinc Arterias nyomaspontok A szfvbol kivezeto arteria a serules szintje elott fekvo csontos alapon elnyomhat6. vagy mas m6don csillapithatatlan arterias verzes. ez csokkenti a verzest. vagy fektessiik lel Verzd serult ne alljon! . csontos alap felett. Ha nagy a verzes vagy shock kialakulasara szamitunk vagy a shock egyertelmfi jeleit eszleljuk. a beteget tartsuk . ahol arterias verzest mar nem eszlelunk. comb. konyokhajlati. epiduralis.A serult vegtagjat emeljuk magasba. ldtt seb Robbanas. a vegtag-amputacio. A vegtagot polcoljuk fel.Verzesfajtak. Technika Tapintsuk ki a serules es a sziv kozott . izomvet dUZZ3Il. esetleg keslelteti. amitol a verzes. de jelentosen csillapodik. JeJek. helyezzuk nyugalomba Atverzett kotest ne bontsuk Ie. Ie Urege: Gyom: verzes. Ez csokkenti a shock progressziojat. t Mivel a fel. Nyomjuk a megfelelo arterias nyomaspontot. csuklo. vizbe hasas ugras Be es athatolo hasi serules. Hivjunk segltsegetl Szorito korulkotes keszitese TILOS! Kivetel. vagy megakadalyozza kialakulasat. ugyana: Egyeb ~ Veres I. belboka mogotti es labhati arteriak futnak j61 megtalalhato helyen. felkari. Pll'OS. allkapocs. terdhajlati. ha . shock v erzescsilla pitas MeHka: Szivser Nagyei Tudos: _Minden verzest azonnal el kell latnil Ha a talalt serules alapjan nem vart Shockot eszlelunk. nigas. Belso verzes Belsd verzest eredmenyezhet: Tompa hasi serules. es nyomjuk erovel legalabb harem ujjal a csontos alaphoz. szurt.arteria pulzaciojat. subduralis. Nagye Nagye Meh.fekvo helyzetben. Nyeloc Nyeloc Trache Brand Bordal lVlaj. als6 vegtagjait magasan tamasszuk ala. hasra e es. Ebben az esetben j6 segftseget nyujthat a vernyomasmero mandzsetta felfujasa es nyomason tartasa azon az erteken. ujabb nyomokotest helyezzunk ra. Ne feledkezzunk meg az ellenoldali megtamasztasrol! Karotisz. honalji. verzescsillapitas. { Hosszu Comb. rovid mullpolyat hasznaljunk direkt nyomasra A sebet sterilen fedjiik. ! verhany Feszes. ha nem is all el teljesen.

tiinetek . feketes szinti. infuziok es surges sebeszeti beavatkozas szukseges. kulsd verzes jele nelkul shockos. ami vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasoktol. ezt megfelel6en ellatni es olyan gyorsan orvosi segitseget hivni. vagy '. -_':. -. labszartores ~Felkartores. '::Qyomor. . mint a shock-ra utal6 jelek es tunetek. cystak. agai . h61yag .ihtetcostalis ".~ . extrauterin terhesseg (EUG) kijJs6 m6don verny- lrtws Hosszu csoves csontok. Ha verhanyaskor elenkpiros vert latunk. A hasfal feszesse valhat a serules. shock MeHkas 3bockot .--. gyomor vagy patkobel verzes eseten sotet. Toresek koriili duzzanat.~erinctores.Meh. ez izomvedekezes. "Combcson ttores.. aorta disszekcio . nyelocsti verzesnel friss piros. ez altalaban az als6bb szakaszok verzesere utal. veromlenySotet.. gyomor.gegeseriiles· J?rq~c:hu~ karcinoma. kemeny has. mert a beltraktusban lathato. buzos szeklet. vena cava Nagyerek betegsegei. gyorsan csak lehet. tomeges csontok torese . A bels6 verzes jelei tehat ugyanazok. csak orakkal.'Maj. verzescsillapitas. vena Tiici6seiti16s cava. alkartores . beltraktus betegsegei. ._. melena. altalaban a bels6 verzes gyanuja akkor merul fel.~ . Barmelyik testuregbol szarmazo verzes. Egyeb jelek koze tartoznak az alabbialc Veres kohoges vagy verhanyas. felismernie a shock-ot. aorta. Ellatas rzes AzESNY-nak kepesnek kell lennie eszlelni a belso verzesre uta16 jeleket.. lepserules .raortaiv -. belek. N agyobb tomegii emesztett vel' szinte fekete szimive valtoztatja a szekletet. ha a beteg lathato. kavealj szeni a verzes. Bordai:otes.Y¢tZ~S. napokkalkesobb).fu. --' Hasiireg rtelmii agasan i. amilyen . Medencetores .'SZIYsetUles' ··NagYerser416s.reg~s szerv serulese.Verzesfajtak. keresztcsonttores omhat6. Jelek. perforacio.arteria eledkezhonalji. subclavia..J"Tye16tsoseriiles 'lNy~Jo~s6Y'Hqverzes Tia9hea. : Iabhati Mivel a verzes a shock egyik kivalto oka. fekelyverzes (tulajdonkeppen . tiid6 neoplasia erek serulese . '_~ agyerek serulese. TiidoseriilesneI habos piros. Feszes. 91 . A bels6 verzes korrekt kezelesehez termeszetesen gyogyszerek. arteria subclavia. ez aktiv verzesre utal. ovariumok. verzes terulete felett.

A shock jelek es tunetek egyiittese. shock --elkezdese Fullad.a folyamatok igen gyorsan zajlanak es a beteg halalahoz vezetnek.ilni. ami az oxigenszallitashoz szukseges vermennyiseget csokkenti. mivel az erpalya befogad6 kepessege tobbszorosere novekszik. r SZBle rnarad nern lr A Jellemzok Ego. Di· B:radj iv. Kezeles nelkul ezek . vagy Iassithatja annak eletet veszelyezteto mertekii kialakulasat. ha nines azonnali hatasos segitseg gyorsan halalhoz vezet. Barrni shockot okozhat. huzo. a szovetek. .. nagy verzes. I ~ J tur. ami csokkenti a szovetek verataramlasat. hanem k6ros allapot (folyamat). novenyek. Eszrne: Kcring Az ESNY feladata A shock felismeresees Segitseghivasl kezelesenek Shock A shock nero betegseg. 1 g. Gycng.) ~~.r"" 1:. voros b6r. sipolo stridoros legzes - nla! latni v pump.euoi E~bhen Allergias vagy anaphylaxias shock f Barmilyen allergen. Ellata A gyo iv. pl. allergias reakci6. belelzarodas. szteroidok.-. A beteg eletet csak a gyors orvosi segltseg. vagy hypovolaemias I ~ r·4j--ngtf ldil be . viszketo. Szoveti oxlgenizacio nelkul romlik az anyagcsere. E Alacso cr. A behatolas vagy csipes helyen duzzanat. arteriolainak kitagulasahoz vezet.yl.t!::~ Kapill. gy6gyszerek. egybefoly6 csalankiutessel. Verzesfajtak. gege duzzanat. 92 . ' A lag:_} Sapad . eges. csokken az energia ellatas. Legzesi nehezseg. Mindket oldal Jobb szivfel Jotndulatu mtilo Kollapszus Periferias Rosszindulatti. A shock es verzes felismerese es ellatasa elsodleges feladat a surgossegi ellatas soran. Folyadekveszteseg nelkul is SHOCK fejlodik ki. A behatolas vagy csipes helyetol fuggetlenul garat. pI. rovarcsipesek hatasara az ana erzekeny szervezetben tulerzekenysegi reakcio indul be.A folyadekveszteses shock lenyege vervesztes vagy mas testfolyadek vesztese. z. Igy a szervezetben relativ volumenhiany alakul ki.etel Gyors. Progressziv Shock A shu! Progfe ESl'~'/· E>:ck Cl Folyadekveszteses. ersztikitok adasa mentheti meg. az errendszer terfogat valtozasai. gy6gyszerek. verzescsillapitas. szervek rmikodese elegtelenne valik. ami a szervezet arteriainak. etelek. Azonnali kezeles rnegallithatja a folyamatot. Ilyen okok a vervesztes. index E asabh szaforr "b . A ! ujrael Sziv el A sziv szfvritr «crmg: d ZefVE Keringesi elegtelenseg Centralis Hal szfvfel . mely. ami a test szoveteinek oxigen hianyara uta1. perfuziojat.stb.

Verzesfajtak. Ez egy ideig segithet.vagy 125. Szfvizom betegseg.'Kesziiljiink fel . meg akkor is. Keringes-legzes leallas. Az ESNY gyors es konnyen elnyomhat6 pulzusi rapinthat.6. szfvritmuszavar. A nyaki venak osszeestek. a venas reszben aver torl6dik es rnindez a szovetek.1-".. adjunk Caleimnscot 5-10 ml '. periferias keringesi elegtelenseg. feIs6 vegtagokon . Az ajkak. . Valoszimileg az ESNY -nal nines vernyomasmero ennek ellenorzesere. Az ESNY-nak gyakorlotta kell valnia a shock jeleinek es tiineteinek felismereseben.': . Sziv eletet vetek ltoza- !: eredetfi. Ezek a jelek ugyanazok. . de j6 tudni. a beteg parametereinek valtozasait folyamatosan kell figyelni. Ebben a fazisban a vernyomas 100 Hgmm alatt. . normalis esetben r6zsaszfn ·szfne nehany pillanat alatt visszater.S-nel magasabb pedig 1-2 oran belul visszafordithatatlan karosodast jelenthet.?kaig feher marad. Sulyos shock-ban a rossz venas telodes miatt szinte nem '}:l<itni venit. Ha a korrnoket megnyomjuk. shock hatalarasa Ellatas .: z :.Kivetel a kardiogen SHOCK. mg Tonogen higftva. verzescsillapitas. Az oxigenhianyt a SZ!V gyorsabb rmikodessel probalja kompenzalni. a pulzus 100/perc felett van. Alacsony vernyomas. biztositsunk szabad l~gutat. beleertve a szivizom oxigen igenyet nem elegiti ki. a keringesbe kilokott ver mennyisege csokken. etta )gy~ 93 . Jegyezziik meg! A shock progresszfv folyamat. hogy a SHOCK egy kesobbi fazisaban a vernyomas esik. vagy kardiogen shock t' --"l - I. Eszmeletvesztes. . (' d Agyorsasag eletmentol Hivjunk scgttseget! Ha van. ez legkifejezettebb a nyakon.mi az eges. lahoz H L i.250 mg Metylprednisolont Iv. Fulladaserzes.1ik. A shock index egy fontos parameter. . nyelv kek szine sulyos oxigenhianyra utal. amikor a 'pumpafunkci6 hianya miatt a szlv venas telodese romlik. barmi is legyen a kivalto ok. Keringes legzesleallas eseten azonnal CPR30!2! .I. mellkason.:Bradycard betegnek keringes osszeomlas jelei eseten. Atagult venak jol lathatok a nyakon. Alapveto oka az oxigenhiany es szimpatikus izgalom. l. normalisan 0. Shock eseten""a kormok alatti b6r s. a verkeringes csak nagyon lassan vagy egyaltalan nem ter vissza. i t A shock tiinetei Progressziv. ~i ~ ~ A SZ!V pump a funkciojanak elegtelensege. zarra ainak. lik ki.alig tapinthato pulzus. ujjbegyek. .. Minden nyugtaIan beteget vizsgalni es figyelni kell SHOCK iranyaban. lassan Iv. A'beteget probaljuk megnyugtatni. l-nel magasabb ertek sulyos. (Onmagaban nem megbizhato jell) . am ely kezeles nelkiil halalos.Di-AdresonE-Aquosumot 25-100 mg IV. :: Sapadt vagy livid bor. fuldoklas Gyenge. azonban egy id6 utan a SZ!V farad es gyengul. ha egyeb tunetek hianyoznak. SI = pulzusszam : vernyomas. ami iyagc- va. verellatasi zavar. Kapillaris visszatelodes. a venakban torlodik aver. billentyii betegseg miatt a SZ!V osszehuzcdasanak ereje gyengul. Nyugtalansag.6jraelesztt~sre. gyenge pulzus. .SHOCK-ot. Gyors.

serulesekkel. sulyosbodasanak gyorsasagat megakadalyozhatja. annak progressziojat. (minden ment6aut6ban van. Hanyinger. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. ezert csokken az oxigen igeny. ezert altalaban nem jellemz6. verzesek ellatasa. atjarhato Iegut. verzescsillapitas.- Feluletes legzes. diderg6 betegnek nagy az energia vesztese es az oxigenigenye. hanyast valthatunk ki. kezelnunk kell ezek szervezetre gyakorolt kovetkezmenyeit is.Jc Szabad h~gutbiztositasa es fenntartasa Legutbiztositas eszkozzel vagy anelkul.. Minden szemelygepjarrmlben van kotszer. Kivetel a szeptikus es anaphylaxias shock. mintha a vervesztes kisebb mertekti lenne . Szomjusag.. " 'i. vagy egyeb legzesi zavar. Magaba roskadt. shock . nyirkos nor. eszkoz nelkuli es eszkozos legutbiztositas Verzescsillapitas. :r. A eel a kihiiles elleni vedelem... es alkalmaznunk . A SHOCK sulyosbodasaval a beteg aluszekonnya. tulmelegiteni sem szabad! Ne itassuk. betegsegtunetekkel foglalkozzunk. Ha barmelyik elegtelen. szotlan beteg. fokozza a fajdalmat es az oxigenigenyt. hanyas. Oka az oxigenhiany. apatias. Eg . Segitseghivas. Oxigen. ha az egesz beteget kezeli. az eszmeletlenne valo beteg aspiralhat. Csokkenti a fajdalmat. ABC 30 kompresszi6 ..2 befujas! 94 Pe 11". a verzest. ha a legutbiztositas maskent nem megy Segitseghfvas! Egyeb serulesek. de a sulyos shock megelozhetd' A_zESNY ha nem is tudja teljesen megallitani a folyamatot. Ezen kivul az osszes elsosegely-nyujtasi praktikat keszenletben kell tartanunk. Polcoljuk fel az also vegtagokat.: ') . ami nagyon rossz elojel.< EHatas Az ESNY nem tudja a shock-ot visszaforditani. : j A_ sl Ok: Al< Ex Eszmeletlen beteg eseten Eletjelensegek vizsgalata M. ami altalaban gyms.) Toresek rogzitese. ne etessiik a serultet.ha szukseges. 'Iartsuk a testhdmersekletetl Reszketo. azt az erzetet keltve. eszrneletlenne valhat. Hfivos. beteget! Hanyingert. Ne csak egyes sebekkel. Fineman banjunk a beteggell Durva mozgatas ujabb seruleseket okozhat. Jegyezzuk meg! Eloszor a szotlan betcget reszesitjuk e16nyben a harsanyan panaszkodoval szernben. Komoly orvosi beavatkozasok szuksegesek. baton fekvf betegnel! Also vegtagok felpolcolasa vagy 'Irendelenburg helyzet Stabil oldalfekvf helyzet letesitese. . Az eszrneletlenseg igen kesci jel. Noveli a szivbe bearamlo ver mennyiseget. Sulyos shock jele. es ujabb seruleseket is megakadalyozhatunk.Verzesfajtak. de lehet nehez vagy kapkod6. ha van. ez az autotranszfuzios helyzet. az alap ujraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. A folyadekvesztessel aranyosan a beteg szornjusagrol panaszkodik. Szabad.

megismeresehez es megertesehez elengedhetetlenul parameterek.praeshockos allapot" tehat a valosagban azt a korulmenyt jeloli.Verzesfajtak.kutverzes {kulso. ha elindult. Ugyanigy nem egyertelmti a pulzusszarn vizsgalata sem. igen nagy mennyisegti. ezert utalunk egyeb tan.>Megfelela potlas nelkuli massziv verejtekezes ~. 'veseelegtelenseg ('4imetikus fazisa) . a felismeres gyakran nehez. !:}&lszervezetszarnara elveszett folyadekmennyiseg) ~. A shock kialakulasa az egesz szervezetet erinti. volumen es az erpalya befogadokepessege kozott.Hes biztosan polytraumatizaciot jelent.~ ~. Nem all modunkban az alapismeretek reszletezese. ami az ijedtseg miatt is lehet gyors. Iegzes uruikodesenek es a zasok szuk'lJ' en megaui. agyoedema kialakulasat.eritonitis.~P. shock nehez vagy I.Nagy mennyisegti p6tolatlan vizeleturites (diabetes. mas-mas iiton de ugyanugy szoveti pernizios zavarhoz. Ne torjuk meg a nyakat. harsanyan . 300 -ig ernelhetjuk a fejreszt. sejthalalhoz vezet kulonbozo kezdeti okok ehe. ~~68 ! 95 . 6i jel. vagy akar kornpenzacios vernyomasemelkedest is. fokozza a vesztese rbadl unk ki.f:~B:eielzat6das (a belekben elkulonult. li a szivbe . A . t: • A shock korelettani vonatkozasai A shock-folyamat alaposabb fontos a norrnalis elettani szervezet folyadek.es szakkonyvek ide vonatkozo anyagara. . amikor pl. ho. kb.A.iere. A beteg parametereinek folyamatos kovetese szukseges az ertekek valtozasanak es a beteg allapotrornlasanak felismeresehez. Shockos betegnel eszlelt fejseri. bels6!) ~. I }'ejseriih~s F6jserulesral IDaI' sok sz6 esett. Lenyege az intravascularis Oka lehet <:. felszivodni nem kepes. a leend6 serult a szaguldo karnion elott all. elektrolit es sav-bazis egyensulyanak ismerete. A tipikus klinikai kepet nern min dig latjuk. a folyamat alatt a beteg vernyomasa mar lejjebb volt.Excessiv folyadekvesztes (hanyas. de jelezheti a szimpatikus aktivaciot is. sejtek mernbranfunkcioit. ezert .pancreatitis kiterjedt izomserules egy 1. It. hugyhajtok. a keringes. kulonbozo kornyezetben. a szovetek anyagcserejet. acid6zishoz. korabban magasabb vernyornasu egyennel.zekonnya. verzescsillapitas. hypoxiahoz. Ha az eszmeletenel leva betegnek fejseriHese van. az A shock csoportositasa Hypovolaemias teraranytalansag az iniciaki okok szerint: a csokkent erpalyan beluli folyadekmennyiseg. shock jeie. gyakorolt -szenletben gen igeny. Eszmeletlen betegnek ne emeljiik a fejet! odik. az alar 8~au1na. mely erinti a szovetek. fgy szabad a venas kiaramlas.es kisebb shock. A shock kialakulasa egy barmilyen karosit6 behatasra adott tulmeretezett komplex reakcio sorozat. Ok nelkiil nem indul el a folyamat.egakadalyrulesekkel. akkor a shock egyes fazisait latjuk. A helytelenul "praeshockos" allapotnak nevezett klinikai kepet altalaban a shock kompenzacios fazisanak kezdetere alkalmazzak. hasmenes) . majd a folyamat vegen definitiv sejthalalt okozva a szovetek pusztulasahoz vezet. . A beteg norrnalis 110170 Hgmm vernyomasa jelenthet relativ hipotoniat pl. ez csokkenti a koponyaiiri nyomast es megakadalyozza az agy duzzadasat.

ritmusa vagy hibas billentytifunkcioja miatt.Kardiogen shock Pumpa funkci6 elegtelenseg a sziv osszehuzodasanak csokkenr ereje. progressziv vazodilatacioval. megtartott A kor Ug2 Szrvl Szin: A k( tat6( Distributiv shock /\2 intravascularis volumen erpalyan beluli atrendezodese Neurogen SHOCK Gy6gyszer indukalta (altat6. kabitoszer mergezes.vagy nagyverkor aramlasi zavara sziikulet vagy elzarodas szivfunkcio es folyadekegyensuly mellett. Oka legtobbszor Gram negativ bakterium. anaesthesia) Gerincvelo serules Agyi vascularis tortenes Metabolikus. szerencsetlen esetben egyutt van jelen szinte minocgyik inicialo faktor. k6ros rmikodesehez vezethet. (exsudatum.~ ! . borjelensegekkel. az egyes jelensegek egymas hatasat rontjak.~_! Szeptikus shock A szepszis a szervezet in:fekci6ra adott sziszternas gyulladasos valaszreakcioja. tachycardia) A SIHJ Komi ~: kor k Obstruktiv shock A kis.haemodinamikai zavart okozo ritmuszavar (brady-. ritkabban Gram pozitiv bakterium. szapora pulzus es legzes. verzes) Feszulo ptx vagy pozitiv nyomasu lelegeztetes Pulmonalis embelia Bal pitvari golyo-thrombus Aorta disszekcio miatt. AMI Szivizomgyulladas Akut billentyii elegtelenseg Szivizorn ruptura Septum perforacio arrhytmia .Verzesfajtak. toxikus Mellekvesekereg-eiegtelenseg Anaphylaxis Allergen hatasara beindulo komplex reakcio. rapid vernyomascsokkenessel. Laz (ritkan normalisnal alacsonyabb testhornerseklet). sot egyes esetekben vazopresszor kezelessel . shock . Az anaphylaxias reakcioban. Pericardium tamponad.szamos kompenzacio.: . tulkompenzaciobol eredo circulus vitiosusok eredmenyekent a szovetek. A folyamat egy ponton tul irreverzibilisse valhat es a shock klasszikus tunet egyutteset mutatva halalos vegCi korlefolyast idezhet elo. 1 • " 96 . Az eletmenteshez azonnali besvatkozas szukseges! Deko !) ~. ezert a circulus vitiosus spiral felgyorsul. gomba okozta infekci6. valamint megfelelo folyadek bevitellel. virus. tuladagolas.. verzescsillapitas. gegeoedemaval es bronchus-bronchiolus szukulcttel. szervek oxigen ellatasi es felhasznalasi zavarahoz. mely . bradycardiaval. nyugtat6.' l i. a kapillaris keringes redistribuciojaval.

a 5Z!V hatasfoka romlik.lH~Ssel. . pl. valtozasok folyamatos rnegfigyelese. a keringesi ida nyulik.hesia) vazodi~. mely ekenta e ez vezers tunet ~ Gram . a megfelelo beavatkozas ekkor a leghatasosabb. A szfv teljesitmenye csak nagyobb munkavegzes mellett nem csokken jelentosen. Csak az intenziv szlmpatikus tonusfokozodas es eroteljes adrenalin kiaramlas kepes a vernyornasesest megakadalyozni. a keringe i percterfogat it fokozott munka ellenere is csokken.~ legzetes "halaI-kereszt"). Ez sajnos csak a periferias keringes rovasara valosulhat meg.ontjak. A vernyomas meg nem csokken eroteljesen de a diasztoles ertek ernelkedese tnegfigyelheto. kesobb apatias. Dekompenzacios fazis 1ylm::.-.'~abnizolva a vernyomas eses es a szivfrekvencia emelkedes keresztezodese a jel'. az erpalya kit61tbttsegenek csokkenesehez es vernyomaseseshez vezet.es oxigenellatasat. shock kep. az agy.betegek tobbsege ebben a "klasszih. A beteg bore marvany rajzolani. izgatott.s 100 alatt. az osszehuzodas ereje no. hii -os. periferias metaboliku . a sziv teljesitmenyc.ias faktor. intenzfv 97 . kovetkezmenyes ertonus fokozodas A keringo vermennyiseg csokkenesevel tovabbi eroteljesebb kompenzacio folytatodik. savviszonyok. a szivfrekvencia fokozodik. a SZ!V munkaja fokozodik. (Lazlapon.ifekcio. A hypoxias es acidotikus sziv o:gyengi. A kezdeti jelek es tunetek minimalisak.lls" fazisban kerul felisrneresre. a szivfrekvencia pedig 100 felett van. A allapot az uralkodo . a. A regebben hasznalatos SHOCK-index is ehhez a fazishoz dik. A keringesbol ily modon kirekesztett szovetek oxigenellatasa rornlik. ezert a SZ]V oxigen igenye is fokoz6dik.'. Mai techdiagnosztikai es monitorozasi lehetosegek mellett a vergaz-parameterek. az ag-j perfuziojanak biztositasara. ugyanis a periferias erek sztikuletevel a keringes a centralis teruletekre rendezodik at.szervek. elcsettseg.il es az eddigi tisztan periferias keringesi elegtelenseghez centralis is tarsul. cianotikus. scm rendezheto hipotenzio. Mivel a . :artott A kompenzalo mechanizmusok Legzes frekvencia es legzesi percterfogat emelkedes Szfvfrekvencia es keringesi percterfogat emelkedes Szimpatikus izgalom. A hypoxianak stagnacios kornponense is kialakul. amikor a vernyo. adrenalin kiaramlas. a szfv megfelelo ve1'. legzes.<1 vagy A shock fazisai: Kompenzaci6s vagy szimpatiko-adrenergias fazis Verzes vagy folyadek vesztes az intravascularis volumen csokkenesehez. romlo mentalis verzescsillapitas. az agyi verellatas csokkenese miatt a beteg kezdetben nyugtalan.kornpenzalo mechanizmusok elegtelenek az eletfontos . aminek rendkivul nagy prognosztikai jelentoseget tulajdonitottak. varhato halalozas igen magas. rnegtartva az eletfontossagu szervek.'. A szisztoles ertek rninimalis csokkenese es a diasztoles ertek emelkedese miatt a pulzus amplitude besztikul.. vagy dokumentacion "J". hypoxia es kovetkezmenyes acidozis alakul ki. A vernyornas zuhan.m:ii.Verzesfajtak. Az utobbi kornpenzacios mechanizmusokat indit be a vernyornas rnegtartasa celjabol. . zelessel Tovabbi volumenvesztes eseten a keringes centralizalodik.'. a venas bearamlas csokken. ez tulajdonkeppen stressz reakcio. A )".

Az edemas alveolusokban hialin-mernbran 98 I . permeabilitas valtozasok miatt kialakult perikapillaris. Mivel a membran-funkciok alapja az aktiv transzport. Mikrothrombusok alakulnak ki. A szokasos 36 ATP helyett c ak _ ATP kepzodik. alveolaris oedema. A viszk6zusabb ver coagulacios hajlarna fokoz6dik. Shock-tude Legjellemzobb a kapillaris rnembrankarosodasok. nekr6sisok. ki. az ATP kepzodest. intersticialis. A vizeletmennyi eg sokken rnajd a vern 'omas 70 Hgmm ala sullyedesekor megsztinik uraemia jel m tezik. infarktusok alakulnak miatt perikapillaris mikro-verzesek keletkeznek.Membran-karosodasok Az oxigenhiany miatt anaerob glikolizis folyik. ami jelent6sen csokkenti az energia. ezen feladatok energia hattere nem biztositort. elektrolitok es feherjek szarnara szabadon atjarhatova valnak. disszerninalt intravaszkularis coagulacio. Perikapillaris oedema kepzodik. a lokalisan "besllrusbd6" ver voro: vertestjei penztekercs-szenien osszecsapzodnak. tubularis nekr6sis alakul ki. Heveny legzesi elegtelenseg alakul ki. atelektazia kepzodik. A helyi _zo 'eti perfuzio ezzel egleg lehetetlenne valik. A mem- Shock-vese A perfuzio csokkene miatt a vese-keregben ischaemia. maid felhasznalodaso veralvadas i zavar. sludge kepzodik. ezert a mernbranok permeabilita a megvaltozik. Szervkarosodasok: Shock-szfv A hypoxia miatt brankarosodasok zivizom i chaernia.z eilialt szovetekbol. folyadekok. DIC alakul ki. majd ARDS. s jrekbol kiszabadult kalium es a mitochondriumokbol. A. amely lelegeztete t igenyel. lysosornakbol felszabadulo enzimek tovabbi toxikozist es szovetelhalast okoznak.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful