P. 1
Elsősegély2

Elsősegély2

5.0

|Views: 421|Likes:
Published by mentoke2

More info:

Published by: mentoke2 on May 26, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/04/2015

pdf

text

original

Az ujraelesztes

A kiterjesztett ujraelesztes

Mi leh,
e

Chain of survival
"
e

Ha ezel a szfvir arninek erekber beultet: H: rn soran h ritrnuse amit te okozha adat, p dezesc.

A kiterjesztett ujraelesztes ABC·je.
A mar hasznalatos cardio-pulmonalis reszuszcitacio (CPR) helyett Safar javasolta elsokent a cardio-pulrnonalis-cerebralis reszuszcitacio (CPCR) kifejezest. A cerebral sz6 mindenkit ernlekeztet a legfontosabb celra, a beteg agyanak megmentesere, hogy az inzultus utan a beteg a Ieheto legjobb agymtikodessel terjen vissza. A cerebralis reszuszcitacio csak akkor lehet sikeres, ha gyorsan visszaall a spontan keringes es legzes. Az eredeti Safar fele A,B,C (Atjarhato legut, Befuvas, Cirkulacio) kisse atdolgozott ertelmezesben, de tovabbra is ervenyes alapelv. D,E,F (Definitfv terapia, EKG, Fibrillacio-defibrillacio), G;H,I (Gondolkodas, Human mentacio, Intenziv utokezeles),

~

I: IN
idoszal A kite] intenzi hat m utokez tartasa funkci Az ala fontos ujraek

D: DEFINITIv TERAPIA Jelentese szerint meghatarozott terapia, megfelelo gy6gyszerek bejuttatasa a megfelelo intravenas iiton. Magaban foglalja a venabiztositast, infuzio bekotest, megfelelo gyogyszerhigitasok kesziteset es beadasat, azoknak korrekt dokumentaciojat. E: EKG Az EKG keszitese a protokoll helyezesevel, csatlakoztatasaval keszul. F: FIBRILUCIO MEGSZUNTETESE szerint a defibrillator talpainak betegre

- DEFIBRILUCIO melynek automata A hag 1. 2. 3.

A kamrafibrillacio megszuntetesere val6 eszkoz a defibrillator, valtozatait rna mar szeles korben hasznaljak az ujraeleszteshez,

G: GONDOLKODAS! El kel1 gondolkodnunk, pontosabban nagyon gyorsan vegig kell gondolnunk, hogy a szivmegallas hattereben van-e valamilyen visszafordithato ok, aminek korrekciojaval, kezelesevel sikeres ujraelesztest vegezhetunk. 52

Az ujraelesztes Mi lehet a szfvmegallas oka? • Agyi er katasztr6fa (Stroke) • Kihules .

Fulladas
Traumas szfvmegallas

• • Aramutes, villamcsapas • Akut miokardialis (szivizom) infarktus (AMI)
Ha ezek kozul valamelyik azonosithato, azonnali specifikus terapiat kell kezdeni! PI. a szfvinfarktus miatt bekovetkezo hirtelen halal az egyik leggyakoribb halalok, . aminek rna mar letezik hatasos kezelese, megpedig a koronariakban (szivkoszorus erekben) elzarodast okozo verrog feloldasa, a trornbolizis, vagy koronaria tagft6 stent heultetese, vagy a sztik koronaria szakasz mtitetes athidalasa,

. ,

e

H: HuMAN MENTAcIO Soha ne feledkezziink el a betegroll A reszuszcitacio soran hajlamosak vagyunk a standard tevekenysegekre, pi. venabiztositas, intubacio, ritmuselemzes, a helyes gy6gyszerek beadasa, mikozben azt kellene figyelnunk, hogy amit teszunk a, bete~n~k j6-~? Atjarha~6k-e ~ It~gu~ak, .~atasos-e a leIegeztetevs, mi okozhatta a szivmegallast, rm lehet a hiba, mit felejtettunk el? A rengeteg muszer, ad at, parameter, eszkoz es cso kozott a BETEG HOGY VAN? A k6ros ertekek rendezese, a mtiszerek beallitasa mellett mit tehetunk meg a betegert?

I: INTENZiv UTOKEZELES A spontan keringes es legzes helyreallasautani idoszakban haladektalanul folytatni kell a rnegfelelo beavatkozasokat es kezeleseket, A kiterjesztett iijraelesztes a szivmegallas utani harmine percre fokuszalodik, amikor inter.r'v monitorozasra altalaban nem kerul sor. Az ezt koveto peri6dusban m6d nyilhat intenziv hemodinamikai, vergaz es anyagesere monitorozasra, Az intenziv . utokezeles magaban foglalja az agyi metabolizmus es verataramlas egyensulyban tartasat, a globalis szoveti hipoxia kovetkezmenyeinek kezeleset, a normalis szervfunkciok visszaallitasat. Az alap ujraelesztes celja a hatasos mesterseges ventillacio es cirkulacio reven az eletfontossagu iszervek, szovetek eletkepessegenek fenntartasa, mig a kiterjesztett ujraelesztes megkiserlivisszaallitani a spontan keringest es legzest.

;e
~

A hagyomanyok szerint a kiterjesztett ujraelesztes beavatkozasai; I:l deflbrtllaclo,
·eridotrachealis intubaciri

3_./a~ iqiiaveIias· gyogyszereles;

es
53

Az ujraelesztes

A felnott kiterjesztett

ujraelesztes

gyakorlata

(A~ALS)

Kiiithett
Felnottel megeloz (SVT). Keringe majd le Segitseghfvas, ujraelesztd team ertesitese

A kiterjesztett ujraelesztes e gyseges algoritmusa

Ebresztnetetlen?

Szabad legutbiztositas . Eletjelensegek vizsgalata

1

I

_

..

CPR 30:2
Defibrillator/monitor felhelyezese ~ Kiiitheto VF I pulzusnelkuli VT Ritmus ertekeleseNem kiiithetO PEAl Aszisztolia

Ahogy ( dokat e: egyszer Anelkul sziokat

I

A legtob visszater cios aszis Azonna masodi cig, maj harmac cig - AI

CPR alatt
1 Shock 150-360 J blfazisos vagy 360 J monofazisos
I-


• • •
• •

~ Azonnal

CPR 30:2 2 percig

Visszafordithat6 okokat korrigalni Elektr6da pozicio es kontaktus Intravenas lit Legut, oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron, atropin, rnagnezium

VF/VT,
Azonnal

CPR 30:2
2

."

percig

HaaCP a pulzus teresene Barmil' Ha a be Ha a be valt, L.

Visszafordithat6 Hypoxia Hypovolaemia Hyper/hypokalaemia Hypothermia

okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia

54

A kerir adjunk minden

I

)\zujraelesztes

Kiuthetd ritmus (VFNT)
Felnottekben a keringesleallas leggyakoribb oka a kamrafibrillacio (VF), atnelyet megeloz egy kamrai tachycardia (VT) illetve akar supraventrikularis tachycardia (SVT).

Keriiig~~Ie411~sk()fa~9)lIi~ii'~egttt~getIl_ivuIik, 'niellkas~kQuJ.Prt:S siiok~t
majQlile~.:.~,.. .. ·,e.:_-.,.~.;u,.·,,_'.:n ,.;.z"",· ...f'·3,o:2 l
".t.,,•..

.

"~, :'i~~:::,_;X~"

"

,

,~tanih;ar .....: ..' -r.c .._':..-~:
~",,'

...•.",;:~,~~c

-inditunk,

":;:~:.~'. :. . , .:

eAlegt6bb sikeres defibrillacio eseten sines tapinthat6 pulzus, illetve regularis ritmus visszateresekor a mellkas-kompresszi6k nem emelik a VF kockazatat. Post-defibrillaci6s aszisztolia eseten a mellkas-kompresszi6k VF-t indukalhatnak, ami kiutheto,

Ai~p*~I:~iR:t·foIY~t(U.U.k,fp~f~ii:-~aj~:~li~poiii~i.;~\IriQ~it~rt~,.Ha k~ll.. 'WNT
cig~~!ii_ajd ,el~en.oriz!liikaritmust:lIa::VFIW •. ~.·.·~,·'·~"_l_·. d,t.tl.3.:-:it.·.·.·.::_e.o.~.~:i.c.n.:._·'~ .. .. __ :T~ .. ...:••.·..g ..::~._.].t..a.·.-.c.·.J.!.;.:n~;_ ..••. ~_.~.:..b.·.·..;._:~.I.~_·•._·a.-.. : ~.. ~ __ ..-.~-:: ...f.-.~
mu,_.'.-.•..·.-.'~ .••.

niM~~,!J{:v.te.s;; .(1~O~3;60: t·b!f#isq$,y-a~i3§Q.J,m~)IfQf;i~is9~)_~~P~4~I.cPRper2
adrellalln.ta4111!k,-1(
.·';~otvetleniila

··,!"_..•. •..

z~:c_·,··,!~ ...

P,k __ ..

~~>

-t;•

~._

__

;;

_;~

.•

,._

S.c·.Q:;;~!~O:l1::~;~~~;;,~
~,~~diksbo~~elot~l!.ti;;f;j.,ZI·~~?,~
(PEA)
-

Ha a CPR alattregularis a pulzus ellenorzesere,

ritmus visszater, ne szakitsuk meg a mellkas-kompresszi6kat hacsak a beteg nem adja a spontan .eletrmikodesek vissza-

teresenekjeleit (stV).

55

ha nem sikeriil. Korrekt intubacio utan ellenorizni kell a tubus helyzetet. A Iaringoszkopiat (a hangres feltarasat) a mellkas-kompressziok megszakitasa nelkul kell megkiserelni egy technikailag felkeszult szernelynek. A Combitube 56 osophagealis. Elfogadhat6 eszkozok a Combitube es a laryngeal mask airway (LIVIA). megkiserelni. lO/perc legzesszammal vegezzuk. Ha nines pulzus azonnal folytassuk a CPR-C Legutak. Pc. kohoges. es megfeleloen rogziteni. A lelegeztetest folyamatosan. azonnal folytatni kell a CPR-t. folyamatos mellkas-kompressziot vegzunk 100/ perc frekvenciaval. ha azt megfeleloen kepzett es jartas szemely vegzi. Az intubacionak nem szabad 30 masodpercnel hosszabb ideig tartania. intratrachealis pozici6ban p . arcmaszkos lelegeztetesre kell visszaterni. hogy tomitesuk nem eri el az intratrachealis tubus minoseget. b. felfujni a cuff-or.Az ujraelesztes Ha a CPR soran az eletmukodesek visszaternek (mozgas. de figyelembe kell venni. de' csak akkor szabad . nem allunk meg a lelegeztetesre. Intubacioban jartas szernely hianyaban alternativ legutbiztositasi eszkozokis alkalmazhat6k.Jelegeztetes Maszkos-ballonos lelegeztetes soran a cricoid porc nyornasa egy megfeleloen asszisztens altal rnegelozheti a gyomortartalom passziv regurgitaciojat. jartas A trachea intubacioja a legbiztosabb legutbiztositas. illetve . Ha a tub us rendben. normal legzes) ellenorizzuk a monitort. kezdjunk post-resuscitacios kezelest illetvepost resuscitacios arritmia kezelest. re ac se m C2 v~ Ii: el A II a II a a. B. ezert sokszor szokik a levego. Ha regularis ritmus visszatert keressunk pulzust. Ha pulzus tapinthato. es a mellkas-kompressziokat meg kell szakitani a lelegeztetes idejerel (a) Az A: In1 b6 cit SZ( Pe SZ! h3 ! .

A keringes hianya miatt az izombol es a bor alatti kotoszovetbol nem jut a verkeringesbe. a mellkas-kompressziokat sziineteltetni kellene. es szamos komplikacio forrasa lehet.ses. ezert hatastalan. kozvetlenul az intratrachealis tubusba is adhatunk bizonyos gyogyszereket.meg "fOSSZ venak" eseten is . tehat rneglevo centralis venas kateter eseten a valasztott ut nem lehet kerde. Altalanosan hasznalt es javasolt lit. mint az intravenasan alkalmazott 57 .. A gyogyszerek keringesbe jutasa gyorsabb.Arnennyiben nines mas lehetoseg. ujraelesztes saran sziirasa veszelyes. mely a venas lehetoseg hianyaban felnottnel is alkalmazhato. hogy milyen mertekben szivodnak fel az alveolusokbol. vagy hasznaljunk nagy volumenben higitott oldatokat. Alkalmazasa egyszerii es kozkedvelt. hogy ezzel elosegitsuk a centralis keringesbe jutast. ezert a periferias lit a tamogatott. Sikeres reszuszcitaciot kovetoen a varatlanul es hirtelen felszfvodo gyogyszerek nem kivanatos szovodmenyeket okozhatnak. pozicionalas A gyogyszeradagohis utjai e Intramuseularis es subcutan. i ~ I I I I i i . Periferhis intravenas. Intratrachealis ut. Gyerrnekeknel elterjedt es ma mar viszonylag kozismert gyogyszeralkalmazasi tit. Nem javasolt. ha centralis kaniilbe adjuk. I e Altemativ gyogyszeradasi Iehetfisegek Intraosszealis fit. Periferias vagy centralis intravenas gyogyszeradagolas? Barrnilyen venas utat biztositani kell. ha az meg korabban nem lett volna.Az ujraelesztes Az LMA hasznalata a. Ha a betegnek nines centralis kanulje. a vegtagot 20 masodpercre felemelni. de az alkalmazott szerek plazma koncentracioja bizonytalan. illetve mi is lenne a pontos dozisuk. A periferian beadott gyogyszereket boseges infuzios bernosassal juttassuk a centralis keringesbe. koncentraciojuk magasabb. a behelyezes technikaja b. Altalaban dozisuk magasabb.es joval biztonsagosabb. Az intraosszealis minta alkalmas vergaz es say bazis parameterek meres ere is .. sok gyogyszerrol maig sem tudjuk. A periferias vena biztositasa gyorsabb . A beadott gyogyszert legalabb 20 rnl fiziologias sooldattal kell beobliteni.

< 58 J. A kozvetlen szivre hato szerek kitiinoen bejuttathat6k akar egy vekony periferias venabol is. Atropin. . majd 900 mg amiodaron infuzio 24 orara. megis egyesek szerint "utols6 Iehetosegkent" alkalmazhat6. de ne adjuk a lidocaint. Javasolt a d6zist nagy higitasban. ezert a szereknek a mestersegesen fenntartott keringessel el kell jutniuk a periferiara.) d6zisa 3 mg /10 ml. Fiziologias sooldat helyett aqua dest. megfelelo bemosassal. hogy amegfelelo pIazma koncentraciot elerjek. esetben. illetve aszisztolia eseten a transcu~an kulso pace-makert. A sziv direkt ingerlese egy injekcios nivel nem helyettesitheti a defibrillaciot. Agy6gyszerbejutas ilyen m6dja rendkivul agressziv. vizbefulladas. tosab analt Auto A sta kor 1. adhat6k. az ingerkepzo vagy vezeto rendszer nekrozisa. A vagus t6nust maximal-san blokko16 adag 3 mg. Ha harem shock utan VF/VT meg min dig fennall 300 mg amiodaront kell adni bolus injekci6ban. mivel felszivodasa az alveolusb61 gyorsabb.5-1 mg iv. . Lidocain 1 mg/tskg adhat6. Ma mar remelhetoen elfelejtett m6dszer. inj. Bikarbonat. Egyeb . Magnezium. Az ujraelesztes alapszere.. Antiarritmias szerek Amiodaron. adrenalin 1 mg iv. alkalmasabb oldoszernek tiinik. igen sok szovodmeny Iehetoseget hordozza rnagaban. ami a sikeres reszuszcitacio utan komoly problemak ele allithatja az ujraeleszto csoportot. 3-5 percenkent 1 mg iv. Bar rutinszeni alkalmazasa nem javitja a ttilelest. pro inj. adjunk magnezium sulfa tot. tovabbi 150 mg adhat6 iv. Pulmonalis pangas kovetkezteben bekovetkezett keringesleallas. Hagyomanyosan az atropin. pl. szivtarnponad. Ha a monitoron aszisztolia vagy pulzus nelkuli elektromos aktivitas lathato. pl. ami megfelel 2 g-nak vagy 4 ml 50% magnezium sulfatnak. Natrium-bikarbonat rutinszerti adasa keringesleallas eseten nem javaso It. kulonosen nem a korhazon kivuli esetekben illetve a spontan keringes-legzes visszaterese utan. anali. ha nines amiodaron.Az ujraelesztes szereke es nagyobb volumenben is szukseges adni. Ha hyperkalaemia vagy triciklikus antidepresszans mergezes au 5. regularis bradycardia visszateresekor adagja 0. amely ismetelheto. A protokoll szerint alkalmazasa minden ujraelesztes eseten javasolt. 3.t. D6zisa 8 mmol. Ha meg mindig nem szunik. adrenal in es lidocain i.1 2. vagy nem reagalo VF eseten. kalium veszto vizhajtok alkalmazasa eseten. Intracardialis. gesle. A gy6gyszerek kozvetlenul szfvbe juttatasanak nem sok ertelme van. bolus injekci6 forrnajaban. vagy akar a siker gatja Iehet. fenn. brutalis. Gy6gyszerek Adrenalin. ha felmerul hypomagneziaemia. legalabb 10 rnl fiziologias NaCl oldatban adagolni.ha mar adtunk amiodaront. mivel a diasztoles vernyomaserteket a periferias erek ellenallasa hatarozza meg... pl. Lidocain. az azonnal megkezdett CPR.t. utan atropint adunk. opcic ta ne AzA 1. tomeges legutivaladek eseten ertelmetlen a tubuson keresztul vegzett gyogyszereles. 4. Nem javasolt eljaras. aszisztolia es 60/min > lassu PEA eseten. pI. az adrenalin intratracheallis (i.

amig azAED uzernkesz allapotba nem keriil. • tegyuk fel az elektr6dokat. Ha shock . • keslekedes nelkul kovessuk azAED sz6beli utasitasait • bizonyosodjunk meg.• Folytassuk a szobeli utasitasok alapjan Ha tobb elsosegelynyujto van. Azonnal kezdjuk a CPR-t iranyelvei szerint. ha nem ugy kell hasznalni ahogy van. den. 59 . szamitott d6zist kell adagolni.Az ujraelesztes fenn. de hatarozottan menete egyutt.b. hivjuk a Mentoket vagy az ujraeleszto team-et. hogy biztonsag- 2. amig a gep analizal S. junk valakit AED:'ert. beteget. 1 ev alatti gyermekeknel AED hasznalata nem javasolt. AI~p ujraelesztes. Ahogy a -tefibrillator megerkezik • kapcsoljuk be. az ontapado elektr6da Ielragasztasa. az AED bekapcsolasa soran a CPR-t nem szabad megsiakitani.a. alkalmazasa ajanlott (50 mmol). hogy senki nem erinti a. folyamatosan addig ken folytatni a BLS protokoll szerint. ekkor vergazanalizis fuggvenyeben. illetve gyengerazzuk meg a beteget. Tovabbi alkalmazasa javasolt. nem lelegzik normalisan • Kialtsunk segitsegert. ha van ilyen opci6. 30:2 a BLS I :.. 30:2 aranyu kompresszi6: lelegeztetessel ._ :~ . az utasitas szerint (ateljesenautomata AED automatikusan lit) . Automata kiilsf defibrillator (Automated external defibrillator. Probaljuk ban van a nezelodokkel ellenorizni. mint az arterias ASTRUP. 3.hogy senki nem er a beteghez • nyomjuk meg SHOCK gombot. Ha shock nem indikalt. A periferias viszonyokr61 pontosabban tajekoztat a meglevo centralis kanulbol nyert kevert venas ver-minta vergazanalizise.. • gyozodjunk meg. ha a keringesleallas hattereben ismert sulyos metabolikus acid6zis huzodik. AED) A standard AED-k alkalmasak 8 eves vagy annal idosebb gyermekekre. 1 es 8 eves kor kozott gyermek elektr6dot es gyermek uzemmodot kell hasznalni. BLS lepesei szerint az ESNY gyozodjon meg.indikalt. kuld. hogy az aldozat reagal-e? Szolitsuk meg. • Azonnal folytassuk a CPR-t. a • folytassuk az iijraelesztest a szobeli utasitasok alapjan. Az AEDhasznalatanak 1. Ha a beteg nem reagal. S.:~ 4.

' ". t Nines eletjelenseg 15 mellkas-kompresszio 2 befUjas CPR folytatasa 1 pereig . Surgossegi alapismeretek. Eletjelensegek vizsgalata Folytatas szukseg szerint Gyermek lelegeztetese szajtol-szajba Mentok..i .1 meg atjarhatatlan? Keringes vizsgalata Eletjelensegek es/ vagy centralis pulzus Kerlnges vizsgalata . team Csecsem6 lelegeztetese szajtol-szajba I ~ es orrba 60 .. alapfogalmak .I I" . . Iegutbiztositas ujra.:i A~ ujn ! I!::: . ! Legzes vizsgalata I N em lelegzik t t algi Lelegzik Stabiloldalfekvd helyzet 5 beftijas Nines mellkas mozgas. ~~ . I " i ! Ovatos ebresztes Kialtsunk segitsegert Nem reagal Reazal Megfigyeles . ujraelesztd ertesitese.: ' I . A gyermek alap ujraelesztes gyakorlata (P-BLS) A~ i i..

. ertesltese CPR 15:2 .. kontaktus . alapfogalmak A gyermek kiterjesztett ujraelesztes gyakorlata (P-ALS) A gyermek kiterjesztett 'jraelesztes egyseges u aIgoritmusa Ebreszthetetl~n ? 1 . '. Kliithetf VF / pulzusnelkuli VT Ritmus ertekelese " 'I Nem kiiithetf PEAl Aszisztolia 1 1 Shock 4 J/tskg vagy AED ~ Azonnal CPR alatt • • • • • • • CPR 15:2 2 percig Visszafordithato okokatkorrigalni Elektr6da pozici6 es. atropin. " .Surgossegi alapismeretek. Eletjelensegek vizsgalata STARTBLS . oxigen biztositas Folyamatos kompresszi6 intubacio utan Adrenalin minden 3-5 percben Megfontoland6: amiodaron.. . magnezium . . ' t I ..Szabadlegutblztositas .· · . '~jtMleszto team -r $egitseghivas. .> . Defibrillator/monitor . Visszafordithato . "fel1ie~yezese {. Intravenas lit Legut. Hypoxia Hypovolaemia Hyperlhypokalaemia Hypothermia okok Tensios pneumothorax Tamponad Toxinok Thrombembolia 61 .Azonnal CPR 15:2 2 percig ..

Ezra fajta tudast csak folyamatos toyabhKep~es~eLes gyakorlassal lehet elsajatftanies szinten tartani. . . osszeszokottsagot es osszehangoltsagot igenyld feladat mindaz elso ellaf6:mind a szakszemelyzet resz6fQl. alapfogalmak Aki: letezi torek 11"SOI p az 1cgf6 ban ( A l« szok: meg.Surgossegi alapismeretek...fj " i~ reag hato until eszn mer vedc legu gyor hajj ben ellat Nag segl eszr az e azol Az : gos 62 . Eszn meg! egyi] funk Am korn Csecsemo mellkas-kompresszio 2 ujjal Gyermek mellkas-kompresszio egykezzel A kiterjesztett lljraelesztes·gyakorlata kifejezetten celiranyos. Esz A fi tesu: hetf kulv j <'I . igen nagyp'rediitlist.

a sok hasonl6 kifejezes. hanem gyorsan zailo folyamat. mert alapbetegsege ilyen sulyos fordulatot vett. Ez nem allapot. Eszmelet kifejezes alatt azt ertjuk. es a szakmajaban jartas szakdo1goz6t. ermtesunkre vagy fajdalomingerre nem reagal. Az eszmeletlen beteg nagy veszelyben van. legutjai elzarodhatnak. A legfontosabb feladat az eletmentes. hanem . nem ebreszthetfi. vagy hason16 korkepre uta16 k1l10nfe1e "terminus technicus" (szakkifejezes) megzavarhatja az ESNY-t. hanem igen sulyos tunetegyuttes. aki a kiilvilag ingereire nem. halalhoz vezethet. vagy k6ma. legzesi-keringesi elegtelenseghez.. nem csak azert. illetve lehet zavartsag es agitaclo mas neven delirium. hogy a paciens ebren van. Nem onallo betegseg. Ennek a jelensegnek talan a legf6bb oka. Ezek kozott az elnevezesek kozott nagyon nehez e1igazodni. Az eszmeletlenseg felismerese es azonnali ellatasa elsodleges fe1adat. (aspiralhat). A megvaltozott mentalis status lehet alvasszerfi allapot. ez az eszmeletlenseg. vagy nem a' szokasos m6don reagal es kontaktusba nem vagy csak korlatozottan vonhat6. Minden eszrneletlen beteg eletveszelyben van. A kivalto okt61 fuggetlenul meg kell tenni azokat a lepeseket. Az ESNY-nak els6 lepesben nem feladata az eszmeletlenseg okanak kideritese. bar leteznek . es ez gyorsan fulladashoz. hanem vedekezo reflexek hianyaban idegen anyag kerulhet a legutakba. hogy az ut6bbi evtizedekben az idegrendszer kutatasa fejlodott legjobban es az apr6 valtozasokat is illett valamilyen megkulonboztetessel e1nevezni. Eszrnelet zavart okozhat az egyik felteke (hemispherium) vagy az agytorzs (retikularis aktivalo rendszer) globalis funkci6 zavara. Az esetleges mergezes. gyorsan zajl6 folyamat Eletveszely Az eletveszely elharitasa utan sor keriilhet a kivaltri ok tisztazasara 63 . amelyeket altalaban encephalopathia-nak vagy megvaltozott mentalis status-kent is emlegetnek. Eszmeletlenseg: Nem ebresztheto Kontaktusba nem vonhat6 Sulyos betegsegre utal6 tunetegyiittes N ern allapot. torekvesek az egyseges nevezektan elterjesztesere. Nagyon sok betegseg progresszi6ja vezet eszrneletlenseghez. e Eszmeletlenseg A foldon fekvo beteg szolitasra nem valaszol. amelyek a beteg eletkilatasait javitjak. tisztazasa masodlagos feladat. A kozponti idegrendszer (tovabbiakban KIR) egeszet erinto funkcio-valtozasait szokas eszmelet zavaroknak nevezni. Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott idegrendszeri alia pot Eszmelet zavarok A kozponti idegrendszer akutan megvaltozott allapotainak igen sok elnevezese Ietezik. Eszmeletlennek nevezzuk azt a beteget. vagy ebresztheto es megfele16en reagalni kepes a kornyezeti valtozasokra. agyserules stb.

j ··1 Szinlelt eszmeletlenseg 'Bizonyos kornyezetben a betegek neha sulyosabbnak tuntetik fel bajukat.. A gravitacio es a keringo percterfogat csokkenese miatt az agyi erekben levo perfuzios nyornas csokken. szemet becsukja. valosziruileg sulyos idegrendszeri karosodas all fenn. eszrneletlennel altalaban mozdulatlanok maradnak. '"' 4. Az also vegtagok venaiban a ver pang. fejet elforditja. gyorsan "ebred".s 1 ~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ i Ko me rbv el-)l CbI fell ala . munkatarsaik figyelmet. Sulyos trauma. es hirtelen engedjiik ell Biztonsag kedveert masik kezunket tegyuk a beteg feje ala. komoly alapbetegseg eseten ne tetelezzuk fel. majd a beteget korultekintessel probaljuk "ebreszteni". lehetoleg a kornyezetben tart6zkod6k eltavolitasa utan. kollapszus Mu16. ne ussuk meg a szemet! 5. 2. de lehet nem megfele16 gyogyszerszedes kovetkezmenye is. Az ily 64 Banalis ajuhis. ezt a problemat a kesobbiekben pszichiater szakorvos orvosolja. Vigyazzunk. iskolai unnepsegek. vagy koveti a vizsgalo tekintetet vagy . _) . 4. hogy szinlelt eszmeletlenseget talaltunk.eszmeletvesztest szinlell Hozzatartozok. Kozponti idegrendszeri eredetu (vazomotor kozpontu) periferias keringesi elegtelenseg. ismerosok elott ne hencegjunk felfedezesunkkel.~ -~ ~f . 6vatos fajdalomingerre a beteg legtobbszor nem tudja leplezni tettetett eszmeletlenseget. vagy problemaik megoldasa helyett eszmeletlenseget szinlelnek.Megvaltozott idegrendszeri allapot mode csokl jut. temetesi szertartas). a sziv altal pumpalt keringesi percterfogat csokken. Kozelitstik keziinkkel hirtelen a beteg nyitott szeme felel A 'beteg megijed. Eber beteg a fejet a varhato koppanas elott megtartja. Emeljiik fel a fejet. a mozgas hianya miatt sokkal kisebb mennyiseg jut fel a szivhez. Ezek a betegek torodest igenyelnek. Keri 2. megrazo esemeny. illetve szemeit forgatja. Ha a korulmenyek. 5. hogy a beteg . Fujjunk ra a szemhejra! Eber betegnel a pillak megrebbenek. ver latvanya okozhatja. ajulas. r·'"""·-~--- a t Jeh: 1. 6vatosan kozoljuk vizsgalataink eredmenyet a kornyezetevel. de igazabol nem eszmeletlenek.farkas-szemet nez". rovid ideig tarto magatol rendezodd . Ha a rabeszeles es esszeni beszelgetes nem segit. 3. Ami feladatunk a segitsegnyujtas es a beteg ember meltosaganak megorzese. szetternek vagy a pupillak kozott kulonbseget latunk. esernenyek ismereteben gyanunk tamad az eszmeletvesztes szinlelesere. Nyissuk ki szemhejakat! Eber beteg altalaban nem engedi kinyitni. Altalaban jellegzetes komyezetben allas (sorakoz6. a tovabbi tajekozodast az alabbiak szerint folytassuk: 1. a kbze Az eszmeletlensegek csoportositasa .1 :it . Nezziink a szemebe! Eber beteg sokszor cselezik. Eli. felhivva magukra hozzatartozoik. a centralis keringesben Ievd vermennyiseg csokken. Jegyezzuk meg! Ha a szemek egy iranyba neznek. eszmeletvesztes. Esetleg a legkozelebbi barat helyszinen tartasa segithet a paciensnek. A betegnek alapos oka van arra. hogy kornyezetere ilyen reakciot adjon. rnergezes.

. Nagyfoku sapadtsag e 2. meg. ha bizonytalanok vagyunk. tiinetek 1. ~ ~ U .edes erias niatt 1 _I ~ ~ B Val6di eszmeletlensegek felosztasa. ezzel novelve az agyba aramlo vermennyiseget. de ha nyugton hagyjuk visszaalszik. A szomnolencia aluszekonysagot jelent. )z6tt trau. I' Verejtekezes. '. A komas beteg nem ebresztheto. 65 yiseg ring6 \z ily .. a beteg gyorsan 'magahoz ter. A szopor azt jelenti. jel/ rtas ).nlelt ilyen Ami osan essel utan. mi valtotta ki a rosszuletetl Legyunk 6vatosak. a beteg osszeesik. belso verzes. rovid ideig kontaktusba vonhato. 6vatosan fektessuk le! Ajulaserzesrol panaszkod6 beteg el is fog ajulni. mehenkivuli terhesseg all. periferias pulzus.. tart6san nem ebresztheto. hogy banalis ajulasrol van-e sz6. fokozatai Korabbi felosztasok szerint a szornnolencia-szopor-k6ma fokozatokat kulonboztettuk .. . irobatarnem j az Keringesi elegtelenseg Centralis Bal szivfel Jobb szivfel J6indulat6 mul6 Kollapszus Perifetias Rosszindulani Progressziv Shock k: .en- :ekjed. de kontaktusba nem vonhat6. i ~j to! m " e ~ ~l '.i . ami alapvetoen az elozoeknek megfelel.Megvaltozott idegrendszeri allapot m6don atrendezodott verkeringes miatt az agy verellatasa es emiatt oxigenizacioja csokken. hivjunk segitsegetl Jegyezzuk meg! Tobbszori kollapszusok hattereben gyakran gyogyszermergezes.~~ . szolitasra reagal. Didaktikailag az ajulas a keringesi elegtelensegek koze is besorolhat6. felallnil Emeljuk als6 vegtagjat magasba. ebresztheto. . Fekv6 helyzetben az agyba mar megfelelo mennyisegii ver jut. 4. a beteg fajdalomra. unleg- Mindket oJdal Jelek. Osszeeses. A mai felosztas szerint Letargia-Stupor-K6ma fokozatokat kulonboztetunk meg.-.' . hogy a beteg szolitasra. zeles nem . keszuljunk fel ra! Hagyjuk a foldon nyugodtan fekiidni. 5. Gyengen tapinthat6 Ajulaserzes. . Tisztazzuk. fajdalom ingerre reagal. ne enyedjuk felulni. " ~ 1 Elhltas • • • 6vjuk a beteget a fejserulestol.eteg 3.

Alvasszeni allapotaba onkentelen mozgasok. Sokszor agr=ssziv. Na Ny Alt An An K6ma A komas beteg alvasszerti allapotban van. hanem sulyos alapbetegseg tunetegyuttese. KH Gy. ezert igen nagy ovatossag ajanlott a vizsgalo szemely reszerol. A katatonia meglehet6sen ritka. nem ebresztheto. log. semmi keppen nem adekvat. beszede a normalistol az elkenten at az erthetetlen hangokig terjedhet. reflex kiesesig terjedhetnek. Ezek az okok nemely betegnel gyorsan komatosus allapothoz. fajdalomra. A k6ma nem onallo betegseg. nyoszorgesek vagy kialtasok vegyulhetnek. nem pis- ". szemei esukva vannak. endokrin betegsegnek. vagy durva hullamu remegest. de tamadasanak nines igazan celja. hogyaz eszmeletzavarok kialakulasaban fertozeseknek.Megvaltozott idegrendszeri allapot Letargia A letargias beteg almos. 66 0 . vagy valasza erthetetlen. nem konvencionalisak. konnyen elalszik. errendszeri betegsegnek. Ebredese elhuzodik. hanem aki altalaban a kozeleben van. Ba Be El H' H H H S( S. sokszor tobb kiserletet is kell tenni a beteg ebresztesere. de konnyen is ebresztheto.: . ertelmetlen. legtobbszor nem egy konkret szernely fele iranyul. Altalanosan elmondhat6. 1 Meg I Inf Sze Stupor A stuporosus beteg esak er6teljes vagy fajdalmas ingerre reagal. Katatonia A kataton beteg szerne nyitva van. A zavart tudat jarhat viselkedes zavarral vagy viselkedes zavar nelkul. gy6gyszereknek. reakei6i nem megfele16ek. vagy azok megvonasa miatt. szemgoly6i es szernhejai nem mozognak. terben es id6ben gyakran tajekozatlan. Sl Vi M Az akutan megvaltozott mentalis status oka nagyon sokfele lehet. igazan sz6beli kontaktus nem Ietesitheto. gyogyszerrnegvonasnak. '. sz6beli es fizikalis ingerekre nem reagal. Nem reagal kulso stimulusra. Felebredve tudata zavart. A betegnek sokszor vannak hallucinacioi. elektrolit es sav-bazis anyagcsere-zavaroknak. szervi elegtelensegnek.' ~ I' g M !>. A stimulus ok megszuntetesevel a beteg gyorsan visszaalszik. de intenziv osztalyon es pszichiatrian elofordulasukkal kell szamolni az alapbetegseg es az alkalmazott KIR-re hato nagyhatasu gy6gyszerek. altalaban az egesz testen. tamadekony.. KIR-i betegsegnek es egyeb okoknak van szerepe. vizioi. vagy szolitasra. Ak6ma kulonbozo fokozatai idegrendszeri vizsgalat soran a kiils6 ingerekre adott nehany reakciotol a teljes €rzes. minden fizikalis . Gyakran latunk finom. mozgas. Jel Az nCI ~ ~ sze fi de Jet ag~ te~ . a feltett kerdeseket sokszor nem erti. tudatakodos. es sz6beli stimulusra megfelel6en rea gal. nyogesek. An 1m Sz: G) Al 01 Delirium A deliriumban lev6 beteg zavart. masoknal deliriumhoz vezetnek..

ha sz6lok hozza. c. sav-bazis zavarok Hyponatraemia Hypernatraemia Hypercalcaemia Hypermagnesaemia Sulyos acid6zis. "Nem rnozog." " ... 67 -. tiinetek Az elsa eszlelo es ellato szamara az eszrneletlenseg diagn6zisa egyertelmti. SSRI) Immunszupresszansok Szteroidok t.." Jegyezzuk meg! A beteg nern valaszol a szolitasra. alkal6zis y t. a Gy6gyszermegvonas Alkohol Opioidok KIR zavarok Intracranialis verzes Stroke Agyoedema Hydrocephalus Emelkedett intracranialis nyornas Agytalyog Subduralis empyema Epilepsia.. megrazorn. gegerrnitet. vagy szakszenien. k n Errendszeri betegsegek Hypotensio Hypertensiv encephalopatia KIR vasculitis Agyi venas sinus thrombosis c. encephalitis) Pancreatitis Legzesi elegtelenseg Keringesi elegtelenseg... k s " . nem nez fel. Majelegtelenseg Jelek. fertozes (meningitis. nem tud (pI. meg ha nem is fogalmazza meg tudatosan. vagy nem akar. :~... t. 1. status epilepticus Egyeb okok Zsirembolia Neuroleptikus malignus szindroma Thiamin hiany (Wernicke's encephalo-pathia) Barbituratok Benzodiazepinek Elektrolit. Fajdalomingerre nem jelez. vagy belecsipek a karjaba . ha suket. de egyaltalan nem valaszol. mozog a keze. nem nyitja a szemet. ha nem erez az adott testreszen. Ir y y Szervelegtelenseg i- k '\. t! - Shock Veseelegtelenseg ..Megvaltozott idegrendszeri allapot Megvaltozott mentalis status okai IS Infekci6 Szeptikus encephalopathia KIR. . 1- Endokrin zavarok Hypoglycaemia Hyperglycaemia Hypothyreosis Hyperthyreosis Hipofizis beverzes Gy6gyszerek Narkotikumok Nyugtat6k (Benzodiazepinek) Altat6k Antiepileptikumok Antikolinergek Antidepresszansok (TCAD. agyverzes utan).

az al bi G A A SI 1'-'::.. Az elsosegelynyujtas utan kierkezo Mentok szarnara fontos a Glasgow score ertekelese. Ezert elsa es Iegfontosabb feladat a legutak vedelme. ENGEDELMESKEDIK 6 AFAJDALMAT LOKALIZALJA F TAJEKOZOTT.\. mig es telje.- 5· tt Egyszerusege es szarnszeru osszehasonlithatosaga miatt a beteg pillanatnyi allapotanak megitelesere es folyarnatos nyomon kovetesere kitiinoen alkalmazhato a Glasgow Coma Score. Szolitasra reagal? Eletjelensegek vizsgalata Szabad Iegutbiztositasa es fenntartasa. 4.agyi oxigenizacioja kifejezetten k6ma 68 .akar az elsodleges okt61. Legytink 6vatosak! Gondoljunk gerincserules lehetosegere. Az eszmeletlen beteg vizsgalatat es ellatasat a me&adott protokoll szerint vegezzuk. 3.S 4 5 TAJEKOZATLAN 4 OSSZEFUGGESTELEN SZAVAK FELSz6LfT 3 KOROS FLEXI6 3 KOROS EXTENZI6 2 3 ERTHETETLEN 2 HANGOK FAJDALOMRA 2 CSCKVA 1 NINCS MOZGAS 1 NINCS V ALASZ 1 'Iudatanal mely leva. Stabil oldalfekvfi helyzet. GLASGOW SZEM Ie C( tr ] COMA VALASZ SCALE VERBAUS .N 4 ASR. ekkor stabil oldalfektetes TILOS! 5. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. neuro16giailag nem karosodott beteg pontszarna GCS: 4-6-5. Segitseghivas 6. az alap iijraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. T< MOTOROS ir e! FELSz6LfTASR. 1. reflex kieses eseten GCS: 1-1-1. mive1 az eddigi tapasztalatok szerint a GCS vag) az alatti pontszarnra ertekelt beteg . 1. igy konnyen megfulladhat. Ha barmelyik elegtelen.Megvaltozott idegrendszeri allapot 1'0 Ellahis Az eszmeletlen beteg az eszrneletlenseg foka szerint elvesziti reflexeit. I VALASZ x. 2. akar a kialaku It masodlagos karosodas miatt .<\ FLEXI6s VISSZAHUZA. LOGIKUS 5 NYIT\A SPONTA.A.

mintha a beteget ellatas nelkul hagynank. ha 5-7 pere elteltevel a betegnek meg mindig rohama zajlik.Megvaltozott idegrendszeri allapot :n ~n romlik. Clonusos roham D. mivel nines klinikai kriterium a beteg megfelelo megfigyelesere. A betegek a roham lezajlasa utan 15-20 pere rnulva feltisztulnak. hogy az alkalmazott kezeles megfelelo-e. 69 . nig tan lSZ- ges ten . illetve annak eldontesere. de tudjuk. Altalaban epilepszias rosszulletrol beszelnek. Komplex parcialis rohamok (eszmeletzavarokkal tarsul) 1. Az epilepszias gorcsroham nehany perc alan spontan.I Formal I. Gorcsroham Az agy egyes teruleteinek koros izgalma gorcsrohamhoz. Egyszeni parcialis rohamnak indul 2. Psziches tunetekkel B. Tonusos roham E. Parcialis rohamok. ipusos absence "petit mal" 2. epilepsziahoz vezet. Status epileptikusrol beszelunk. i1letve. ugy n011convulsiv statusnak kell tartanunk. 'Ionusos-clonusos roham "grand mal" E Atonias roham III. Amennyiben a beteg 20 pere utan sem tisztul fel. s ) aa . Motoros tunetekkel 2. Primer generalizalt rohamok A Absence 1. ha ezen ida alatt egyetlen roham Iezajlasabol sem tisztul fel a beteg. ha a rohamok megszuneseig a 30-60 percnel . Azt tudni kell. Az cgyszeni rohamok felosztasahoz hason16 a status epilepticus felosztasa is. Barmelyik legutbiztositas jobb. amelyek masodlagosan generalizalodnak II. Szomatoszenzoros tunetekkel 3. hogy a rohamok spontan megsziinese nehany percet igenyel. beavatkozas nelkul lezaj1ik. Myoclonusos roham C. 'Iehat. ugy kell kezelni. Atipusos absence B. Non-convulsiv status epilepticus surgossegi elektro-encephalographiat (EEG) igenyel a terapia iranyitasara. mint a status epilepticust. de termeszetesen minden Iegut -biztositasi mcdszer alkalmazhato a szernelyzet tapasztalatatol es gyakorlatatol fuggoen. ezert a protokoll szerint a beteg legutjait biztosftani szukseges. Vegetativ idegrendszeri tunetekkel 4. Nem osztalyozott rohamok.tobb ida telik el. Torekedni kell az endotrachealis intubatiora. Rogton eszmeletvesztessel indul C. tobben sokkal gyorsabban. Parcialis rohamok A Egyszeni parcialis rohamok (eszmeletzavar nines) 1. hogy a gorcsroham tobb korallapot eredmenye. mig az epilepszia az agy gorcsrohamokkal jar6 betegsege.

felismerheto foleg. latasi. 70 . Generalizalt rohamok A. impresszi6s totes Intracranialis verzes KIR tumor· Magaslaz Metabolikus Stroke . Szekunder B. Non-convulsiv status U. Ujsziilottkori status epilepticus A gorcsroham okai Megeldzo rohamokkal Epilepszia Subterapias anticonvulsiv kezeles Alkohol fogyasztassal tarsulo Keze1hetetlen epilepsia KIR infekcio Metabolikus zavar Stroke KIR tumor Korabbi fejserules Nem megelozfi rohamokkal Alkohol fogyasztassal osszefuggo Gyogyszermergezes (TCAD. ha az ESNY j61 ismeri a A tonusos-clonusos gorcsroham "grand mal" fazisai Aura Egy kulonos erzes. Epilepsia partialis continua B. KIR infekcio Fejserules. Tipusos 2. pl.Megvaltozott idegrendszeri allapot Status epilepticus felosztasa I. Generalizalt convulsiv status 1. A beteg szokatlan iz. at. Ha barki aura erzesrol SZ{ll1101 be higgyuk el. ami figyelmeztethet gorcsroharn kialakulasara. szag. blokkol6k. Komplex parcialis status HI. es keszuljunk fel a gorcsroham ellatasara. Primer 2. hallasi es tapintasi erzetet el Ez a furcsa jelenseg nehany masodpercig tart.Lidocain} .I zavar A tipusos grand mal roham konnyen gorcsroham fazisait. Parcialis status epilepticus A. Egyszeni parcialis status 1. Na csat.

Az ismert epilepszias beteg rohamait kornyezeti faktorok. Kozvetlen ezutan. Zavartsag.A beteget vedeni kell a leesestol. T6nusos fazis . a foldon fekve lehet. Az aura fazisaban a beteget fektessuk Ie. veres nyal. a m. hasmenes. gyakran fejfajasrol Jelek. a beteg kulonos hangot halIathat. tompa kialtas-szeni. Eszmeletvesztes. kimerultek. Szajzar. hang es fenyhatasok (stroboszk6p effekt). feje ala tegyunk parnat. lezajlasa utan zavartak. alapfogalmak ~szfJneletvesztes A beteg hirtelen osszeesik. rendelt gy6gyszereit rendszeresen szeelni kell. utestol. de onmagaban nem okoz tartos. 3. a kulvilag ingereire nem reagal. A betegek a gorcsroham panaszkodnak. maradando karosodast. hanyas miatt nem felsziv6e16 gyogyszerek. Igy komolyabb fejserulestol menthetjuk meg. • A seriilesek megakadalyozasa. 71 . Minden izom megfeszul. Ne fogjuk le a rangatozo beteget! Seruleseket okozhatunk.~ Kb. tunetek 1. Ellat:is A gorcsroham ijeszt6. Onkentelen vizelet es szekleturites gyakori. ontudatlanna valik. A beteg szamara nyugodt kornyezetet kell teremteni. Onkentelen vizelet. elveszti eszmeletet. faradtsag. idojaras valtozas. ha van. A kulonbozo izmok gyors egymasutanban uternesen huzodnak ossze es lazulnak el. aluszekonysag. 6. egyeb targyaktol tavol a padl6n. Folden fekv6 beteget egyik karjanal fogva emeljuk fel es tartsuk. 20 masodpercig tart az izmok t6nusos osszehuzcdasa. ami nyoges. megvaltozott gyogyszereles provokalhatjak. A beteg a legnagyobb biztonsagban a butoroktol. 4. Az ESNY celja • Megelozes. a test rangatozasat keltve. Kl6nusos fazis A gorcsroham legjellemz6bb es legtovabb tart6 resze. . Kodos fazis. . 2. Nyelvharapas. F6leg a fejere kell vigyazni. szekleturites.eUkas kompressziojaval a tiid6kb61 kiaramlik a leveg6. 5.Surgossegi alapisrneretek.tlan perham . tarsulo betegsegek. amig a rangatozas elmulik. vagy ezzel egyid6ben kovetkezik a tonusos fazis . Rangatozas. es az ESNY is megserulhet. nyaladzas.

de talalkozhat nern szuna rohamokkal. A nyelv harapasa nagy problema az eszlelonek. nagyobb karosodast okozhatunk. diazepam 5-20 mg. 4. A roharnok megszuntetesehez orvosi gy6gyszeres kezeles szukseges .' fe S7 ell L '7 d t( 72 . Sajnos a gya. 6. A konvencionalis terapiara nem javulo status kezelesere a folyamatos infuzi6ban adagoltbarbiturat. vagy tompithatja az agykarosodast. midazolarn 0.Megvaltozott idegrendszeri allapot • Szabad legutbiztositas. 3. legzes. Keruljuk az eles fenyeket. es harapasgatlo gezt vagy lapocot helyezni a hatso fogak koze. Ha a szaj meg nines osszeszoritva. 5. jo Ienne eltavolitani a mtifogsort. fgy a beavatkozas nelkul ismetlcdo rohamok a paciens halalaig tartanak. 1. Az altalaban elsa vonalbeli szerekkel kezdett kezeles az esetek donto tobbsegeben hatasos. esendes kornyezetet. keringes ellenorzese Vernyomas ellenorzese. Ha a rangatozas lezajlott. korlatban erre keyes az ida. Q Se nI' nr ki ar N id tu A status epilepticus kezelese Az ESNY ritkan. ha 3 beteg feltehetoen nem hyperglycaemias Thiamine 1 mg/kg iv.1-2 rug/kg/ora illetvepropofol 3 mg majd 1-10 mg/kg/ora lehet a megfelelo kezeles. hangos zajokat. 7. Jegyezzuk meg! A Iegutbiztositas lehetetlen. es erre felkeszulni esak ismert epilepszias betegnel lehet. 11aszukseges iv.2 rug/kg) phenytoin 20 mg/kg es fenobarbital allnak az elsa helyen. A rohamok kozti eszmeletlen szakban biztositott szabad legut es lelegeztetes kivedheti. Legutak. es ha megprobalunk valamit a szajaba dugni. 2. generalizalt agyi kisulesekkel. az agyi metabolikus oxigen nita (CMR02) oriasi mertekben megemelkedik. Az igen nagy meretii oxigen kivonas globalis agyi hypoxiahoz vezet. az ESNY -nak es a betegnek. vagy a nyelv vedelme celjabol] A gorcsroham aktiv szakaszaban a beteg nero legzik. Soha netegyuk a kezunket gorcsold beteg szajabal A roham lezajlasa utan biztositsunk nyugodt. Ha a szaj mar szorosan osszezarult. midazolam. A m \"". Z. amelyek oriasi energiat emesztenek fel. 0. A legtobb roham 30-90 masodpercig tart. mintha a beteg elharapja a nyelvet. infiizio Glucose 1 mg/kg iv. A status epileptikus kezeleseben a benzodiazepinek (lorazepam. ne probaljunk semmit begyomoszolni legutbiztositas. akkor kell szabadda tenni a Iegutakatl e Nyelv. amig a kl6nusos fazis zajlik. Ha a beteg szajat osszeszoritja.

a bor folytonossaga megtartott. Ha veromleny lathato. es folyamatosan duzzad. verzest.iletes zuzodastol a sulyos belso serulesig. ~s a . bbiek . arteria feletti kis borseb. I ~ I II I Verholyag. sebellatas fg a imit lam kell Sebzesek. feli. sebkotozessel elvegezheto. Nehany seb veszelyesnek latszik. kis hasi szurt seb. pl. a kollagen szalacskak elszakadnak. Tudnunk kell. ahol biztositottak a h61yag steril megnyitasanak es steril fedesenek feltetelei. Vigyazva a beteg intim szferajanak megorzesere. kes miatt. Valojaban a legtobb lagyresz serulest az ESNY kivaloan el tudja latni. ~ . hasi seruleseket rejthet. ezert elsosegelynyujtas utan celszeni a serultet gyogyintezetbe szallitani. konnyen felfedezhetoek. vagy bar alatti kotoszovetben az erek serulesebol ad6d6an a szovetek kozott ver halrnozodik fel. Ha toresre van gyanu. agyors tajekozodo betegvizsgalat soran eloszor megvizsgaljuk a beteg altal leginkabb panaszolt testreszt vagy testreszeket. AboI' integritasa kisebb vagy nagyobb mertekben karosodott.ort. amelyek valoszintileg a legkevesebb problernat okozzak egy karhely felszamolas soran. A serult borteruleten. A bor es az alatta leva kotoszovet szerkezete fellazult. a bar legkulso retege tovabbra is folyamatos. A bar alatti melyebb szovetek zuzodnak. serulest keresve. Ezek utan szisztematikusan atvizsgaljuk az egesz testet. inszakadas fordulhat elo. jeg enyhiti a duzzanatot es a fajdalmat. specialis ellatasra nines szukseg. Zuz6das Veromleny. direkt nyomassal csillapitsuk a ki.ils61eg nem lathato verzest.nek ~~. a totes ellatas szabalyai szerint jarjunk e1. ellatasuk egyszeni sebellatassal. csak amennyire szukseges. es az adott testreszt helyezzi. sebellatas Sebzesek A serulesek kozul a lagyresz sebek azok.' 1 . a szembetiind ijeszto verzes vagy egy kiallo csont. izombeverzes. Bor alatti serules. de 'gyakran veszelyesebb sebtol. haematoma.tlen az Zart seb Altalaban tompa traumata kialakult artalom. aver nem tudja elhagyni a serult testreszt. Ne felejtsuk el. Hideg borogatas.ik nyugalomba.Sebzesek. hogy a bor felszine alatt pang6 barrnilyen valadek vagy ver igen konnyen befertozodhet. Zart seb lehet az egyszeni. hogy egy nagyobb seb okozta dobbenet es fajdalom teljesen elvonja a figyelmet egy kisebb. gyateglit a Ja a . kevesbe fajdalmas. pl. a felhalmozodo szovetkozti folyadek a szoveti struknirakat eltorzitjak. miutan az eletet veszelyezteto serulesek ellatasaval vegzett. terrneszetesen. direkt verzes nem lathato. Kulso. A serult es az ellato szemelyzet szarnara is felttinoek. A beverzesek. idegen targy. 'Iermeszetesen az ESNY-nak keresni is kell a sebeket.al alig karosodott bar sulyos mellkasi. feluletes szernlelo ai. a rostokat szetfeszitik. altalaban a masodlagos betegvizsgalat alkalmaval.ljuk 0-90 . Mivel zart serulesnel a bar felszmenek folyamatossaga megtartott. A komplett betegvizsgalat elvegzesehez a ruhazatot eltavolitjuk. 73 . Ha kicsi a verholyag. .

Megfele16 verzescsillapitassal. nagyobb. Elcszor a verlernezkek tapadnak ki a serult kapillaris-erek falara. hogy a legbanalisabbnak t(1n6 horzsolast ismegfeleloen lassunk el. A bor nyitott a szervezet melyebb retegei fele. also vegtagjainak felpolcola a csokkenti a shock kialakulasanak kockazatat. a szervezet sajat vedekezese igen rovid id6 a1att rmikodesbe lep. roncsolodasat okozza. A fertozesveszely a szeles fertozeskapu miatt nagy. a serult optimalis helyzetben torteno fektetesevel valarnint sebfertotlenitessel es steril fedessel az id6faktor jelent6sen csokkentheto. melyekb61 pontszeriien gyongyozo kapillaris verzest latunk. A fertozesveszely oriasi. feltunnek a bor melyebb retegeiben megbuvo kapillarisok. sebellatas Nyilt seb !i ~:~. Tompa era hatasara altalaban melyebb. ha durva felszimi targy nagy feluleten. kiverzeses shock alakulhat ki. osszeroppanasos csonttores alakul ki. Szennyezett horzsolas eseten a varban illetve alatta megbuvo a kulvilagtol elzart korokozok szaporodasnak indulhatnak. Elverzestol nem kell tartanunk. a b6rrel csaknem parhuzamos erovel hat. beindul a bels6 verzescsillapitasi mechanizmus. Neve is jelzi. nagy feluleten fertozes forrasat kepezve. Viszonylag nagy feluletet es kis melyseget jelent. jelentektelen sebtol sulyos. vagy venas nyornokotes felhelyezese eletmento! A beteg fektetese. mig az utobbibol folyadekveszteses. Horzsolas keletkezik. azok alak es integritasbeli valtozasat okozza. Kis. eletet veszelyezteto sebesulesig terjedhet. Minden roncsolasos serules sulyos kovetkezmenyt hordoz magaban. illetve elettel ossze nem egyeztethet6 bels6 szervi roncsolodas keletkezik. V<'i na: jell as as n<l! ror Horzsolas Tompa er6 hatasara feluletesebb. ezert fel kell keszulnunk azonnali verzescsillapitasra es shocktalanitasra. d !' 'I A serult es ESNY szamara a nyilt sebzes az egyik legegyertelrmibb karosodas. gyakrari alakul ki eletet veszelyezteto maj. lepzuzodas vagy roncsolodasos belserules. A csontok altal \ edett testreszeken gyakran eletveszelyes. A hasi szervek igen vedtelenek direkt tornpa traumaval szemben. a figyelmet. ezert gondoskodnunk kell a serult mielobbi gyogyintezetbe szallitasarol. nemesebb szovetek fele.'!·1'". ez idegenorganizmusok behatolasat es sajat szovetkozti folyadek. keL >.". durvabb serules. hogy az tovabbvezetodve melyebb. A csontokra es izuletekre gyakorolt er6 hatasara izuleti roncsolas. vagy melyebb serules. a serult kapillaris hurkok a keringesbol kirekesztodnek. A b6r felso harnretege lecsiszolodik. A bor folytonossaga megszakad. csokkenti az id6faktort. roncsolasos agyserule a koponyaban. sziv. izom es inszakadas keletkezik. SZI A< hct hal sok Roncsolas k6r . azok sulyos karosodasat. tudoroncsolodas a mellkasban. ! Sebzesek. a fibrin szalak koze zart alakos elemek a seben vart kepeznek. Ezert fontos. fertctlenitsunk es fedjuk sterilen. gyakran izornrepedes. tOZ( ked 74 . b51 set latl eiv sur tal. azokat dugoszenien elzarjak. -szepszis. hogy olyan rnertekii er6 eri a testfelszint. Az izmok es kotoszovetek durva osszenyomatodasa. E16bbib61 sulyos fertozes. Arteria. A fajdalom es a legtobb esetben jelentkezo verzes azonnal felhivja d. pl. A felszinre kerult ver megalvad. ver veszteset teszi lehetove.: bag szo kell leh: Tes gyo tud Eze scri a te irar Az yes.

Keszuljunk fel shocktalanitasra es egy esetleges ujraelesztesre. tiineteit. osszefekszenek. Gyors szaksegitseg hivasa eletmento lehet! Testiireg feletti sztirt seb eseten kezenfekvo a gyanu . Szurt seb A szurt seb nagyon veszelyes . pI. eles. keressiik tores jeleit. Barmelyik testiireg. Mechanizmusa szerint Iehet be. Athatolo seb eseten a sziiras iranya pontosabban becsulheto. legtobbszor progresszfv shock fejlodik ki.seb! A fajdalom gyakran igen enyhe. ezert a Iegtobb esetben elkeriilhetetlen a 75 i~ ~ " r fI t ~ ~ I ~ " i1 m !>l . okkenielobbi I I i I i I . Ezek Ieirasat lasd a megfele16 fejezetben.kis era hatasara metszett seb. A sebek melysege valtozo. szennyezettsegetol fiigg.rzso1<15 dasnak banalierilen. kes. tiid6. es specifikus tiinetek jelentkezese is alatamasztja . ha a beteg allapotanak gyors romlasa. de nagyon sokszor a szuro eszkoz alakjabol. A :e nem direkt uzodas ~ I i ~ ~ I ft 1eme zrnenyt rockta. eletfontossagu szerv serulhet. semmit nem arul el a serules sulyossagarol vagy a varhato eletveszelyrol. sokszor els6 ranezesre jelentektelennek latszo sebzesnel. a szurcsatoma melysege ismeretlen. f'i ~.Sebzesek. meg a legalaposabb vizsgalat utan is szoros rnegfigyeleserol kell gondoskodru. Vagott sebet okoz. egyenes sebszelet.plane. sebellatas Metszeu. vagott seb Abar izonnal zezteto n orgahetove. A sebszel altalaban egyenes vonalu. Behatol6.t nagy. ezert a seb melysegenek megitelese esal6ka lehet. szivserulessel vagy egyeb zsigeri szerv serulesevel allunk szemben. sebzes nagysagatol es az okoz6 targy minosegetol. Vagott sebnel a sebszelek a viszonylag nagy era hatasara szinte mindig begyurodnek. A tetanusz es egyeb sulyos fertozesek kockazata oriasi.es athatolo serules. a seb nem tatongo. Ek alaku eles eszkoz. ha a szuras iranyanak megfele16en a test ellenkez6 felen a szuro eszkoz kilep a testbol. Mivel a melyben. sulyos esetben ronesoltak lehetnek. n '. athatolo. Testiireg feletti metszett es vagott seb eseten szamitsunk belso verzesre. ez jellemzo a karddal elszenvedett serulesekre. A verzes es a fertozesveszely a lokalizaciotol. r' . Az eletet veszelyezteto verzesen es vitalis szerv serulesen tiilmenoen a szurt sebzes f6 veszelye a testiireg melyere bevitt k6rokoz6 mikroorganizmusok altal okozott fertozes. a borszeleket szovethidak kotik ossze. Fel kell keszulnunk shocktalanitasra. A bar I kapil19 nagy . pl. maj. '~ t~ ~! ~. A beteget minden esetben korhazba kell szallitani. viszonylag . a a1att lndet l serult tlvacl. ha .a . a beteg allapota gyorsan romlik. ha nines kilepesi seb. gyakran a sebszelek pontosan illeszkednek.i. olykor alig eszlelheto. mig a borfelszinre illetve az elre kozel mercleges altalaban nagyobb era hatasara vagott sen keletkezik. Csontok felett talalhato vagasoknal merlegelendo egy esetleges csonttores lehetosege is.. erzeses -zetben r jelen- zik. a fejsze. ez kedvez az ilyen kornyezetet kedvel6 bakteriumok elszaporodasanak. A szurcsatorna iranya csak a baleseti mechanizmusbol sejthet6.hogy agyserulessel.. letekre I ki. A borfelszinnel parhuzamosan hat6. a behato era nagysagatol fugg. hogy nesebb 10k es rkozza. Vagassal nem min dig kapunk szep. Minden esetben sulyosabb serulest kell feltetelezni. a serules bagatellizalasa a paciens eletebe keriilhet! Arnennyiben eletveszelyes serulesrol van sz6. lep es gyomor-belserulesre. Gondoskodjunk segitseghfvasarol. meretebol kikovetkeztetheto.tetese. a beteget 6vatosan helyezziik nyugalomba. tudoserulessel. kapa. Nagy erejti metszessel akar egy teIjes vegtag eltavolithato. balta. borotvapenge altal okozott serules. mig behatolo sebnel az irany s~inte vegtelen lehet. sziv. Melybe hatol6 hegyes eszkoz okozza. es vizsgalodjunk. a verzescsillapitas eletmento es konnyen elvegezheto feladat. a sebszelek ziizottak. A sebbol lathato verzes altalaban j61 megitelheto. levegotol elzart helyen anaerob korulmenyek uralkodnak. ujraelesztesre.

horoggal. Szakitott sebzes Durva trauma eredrnenye. fertotlenito folyadekkal esetleges valadekot kivezet6 drain cs6 behelyezese. esetIeg 16por nyomokkal szennyezett.Sebzesek. vagy szinte teljesen Ievalik. vagy b6r reszt. mellkast es hasat ert tamadas szinte mindig sulyos eletveszelyes. ha nern halalos kovetkezmennyel jar. a lovedek utjaban allo csontokon megpattan rat. a szurt sebhez hason16an. 6vatosan meg kell akadalyozni. mely alapjarol leszakadva lebenykent vagy zaszlokent fityeg. pl. a kimeneti . Amennyibenszabadon e16 allatrol van sz6. allkapcsanak erejevel ziizott serulest okoz. l Szarnitst elkezdet kirnenet Legyunl amig az szarnara rnutatkr frontalo higgadt: foglalkc Harapott seb Az allat fogaival tobbszoros szurt sebet.) Nyakat. kamp6val.Tiogy a helyszinrol elmenekuljon. annal nagyobb a harapas ereje es a serules nagysaga. kell gytijteni.nagyobb. Keszuljunk shocktalanitasra. A sulyos szovetroncsolodas miatt kifejezetten fajdalmas es nagymertekben fertozesveszelyes seb. lehetosegekhez kepest hideg helyen. HIY. A tarnado elfogasa es alapos kivizsgalasa segithet az eletveszelyes fertozesek felismereseben es kezeleseben. felkutatasa szinte min dig eredmenytelen. sebellatas szurt testresz rmiteti feltarasa. A menekulo. de csak a serult megfelel6 ellatasa utan. kulonosen.·I· i ~ arteria: sal. A bemeneti altalaban kisebb.A harapott seb a szurt es zuzott seb kombinacioja. Jegyezziik meg! Nem csak kutya haraphat meg embert! A tauiado allat nagyon gyakran kornyezetunkben e16 kedvenc. ha megis fellelhet6.Io. jelentosen roncsolva kerul e16. Nagyon VESZELYES! Nagyon gyakran a tamado all at nem elegszik meg egyetlen harapassal. A tamado neha ember. pI. akinek a szajaban d6 k6rokoz6k a kutyaharapashoz hason16 fertozesveszelyt teremtenek. I6csat~rlna nem min dig egyenes. A behat6 targgyal.~t:e:eb 1ehet be. hepatitis B. emiatt a beteg elete potencialis veszelyben van. valo alapos kioblitese es az toztatha haladas. A leszakadt vegtagot meg kell menteni! Minden esetben meg kell keresni. A verzescsillapitas elsorendu feJadat. ?~ t. de allkapcsat szetnyitni nem akaro all at tepett serulest okoz. hepatitis C. A testreszt sterilen be kell csomagolni.· . minden esetben fel kell meruljon a veszettseg gyanuja' Az allatot szakembernek be. es iranyt va 76 A: I c. altalaban visszaultetesre alkalmatlan allapotban. macska vagy haszonallat. jegben hiitve a beteggel egyutt regionalis baleseti centrumba kell juttatni! vaJ6sz1I1 hatok.ha van . Verzes A verz egyik I. A behat6 er6 altalaban a test iranyabol elfele halad. A verzes kiszamithatatlanul eros es progressziv lehet. Ezek szerint a serult testreszen talalhatunk csak bemeneti vagy bemeneti es kimeneti nyilast egyutt. tengerimalac. nyc Fertoz. ez tobbszoros serulesek forrasa. koponyat. A serultet biztonsagos he lyre kell vinni. szakitott jellegii. magaval ragadva egy szovet. kial16 alkatresszel erintkezo testresznel altalaban joval nagyobb szovet szabadul ki. (A kiszakitott testresz megkeresese. Minel nagyobb tornegfi allatrol van sz6. ha furcsan viselkedik. Igen nagy a fertozesveszelyl A fognyomokb61 kovetkeztethetunk a tamadas iranyara es erejere. b ~ ~ ~ ~ ~ il~ A sebz. miveI a torlo er6 beltilrol kitepi a szovet1eket. pl. horcsog. ezert ha a korulmenyek engedik. pl. sertes.es athatolo. szarnitani kell az all at iijboli megjelenesere es tamadasara. Traumr A legdi lcgu. felernel tagban idofakt Ii ~ ~O. A sebk evekbe .1 tonga I I"' kegyetk cio ilZ " szerenc csak eg (1SSZepr eszleliir A sebe Faj1aJ Fertoz Verzes ~ H t.

sebellatas z \ a t. A sebellatas celja Az els6 ellatas celja a verzescsillapitas. lS- es a- . a verzesveszely nagy. szakitott. A fertdzes veszely oriasi. hiszen a gravitacio miatt a felemelt vegtagban uralkod6 vernyomas csokken. ne legyiink lekezelok. A sebek jellemzdi l?~jdalom.Sebzesek. zuzott. A -an oral- Fertozodes megelozese A sebkornyek fertotlenitese. hogv egy kis feluleni horzsolas id6faktora kicsi es bar verzesrol van sz6 kulonbseget kell tenni nagy volumerni arterias vagy venas verzes es kapillaris verzes kozott.a A sebzesek ellatasa IS. igy a traumas amputaci6 az esetek nagy reszeben meg a helyszinen vegzetes. oriasi tatongo sebet. amelynel csak egy izolalt vegtag keriil a kerekek ala. amely lehet metszett. Ne felejtsuk el. Fertozesveszely Verzes. Mindig szamitanunk kell azonnali ujraelesztesre. Legyunk ovatosak! Ahol egyszer fegyvert hasznaltak. eg . de probaljunk a lelkere hatni. Beton es teglafal altalaban j6 menedeket nyujt. egyik legsurgetobb eljaras. A verzo beteget leultetjuk lefektetjuk. arterias nyomaspont nyornasaval lathatunk el. Ez a161 kivetelt kepezhet a szerencsesebb korulmenyek kozott lezajlott vonat vagy villamos gazolas. de ezek mar a korabbi evekben kikoptak a gyakorlatb61. nyomokotessel.n. ablak es ajtonyilasban ne mutatkozzunk! Fegyveres tamado jelenleteben a nyugalom a legfontosabb! Ne konfrontalodjunk. Szamitsunk gyors es progresszrv allapotromlasra! A 16tt serules sokszor az idejeben elkezdett shocktalanitas es az er61tetett infuzios folyadekpotlas ellenere is vegzetes kimenetehi. A'verzescsillapitas elsorendii elsosegelynyujto feladat. higgadtan teljesitsuk a kereseket._ A_ v erzescsilla pitas ult A verzes eletveszelyre utal. es az irdatlanul nagy er6 hatasara osszepreselodott szoveteknel az erek is lezarodnak. ezzel a verzes maris alabbhagy. igy semminermi verzest nem eszlelunk. Y n 11 tt toztathat._ n. harapott vagy l6tt jellegu. amig az elkovetot el nem fogtak.es a serult/ek szamara. serult vegtagjat felemeljuk. nagy fertozeskaput es igen eros verzest hagyva maga utan. Kifejezetten veszelyes sebtipus. A legtobbszor brutalis er6 hatasara egy adott vegtag vagy testtaj leszakad. addig senki nines biztonsagban. Az ellatatlan csonkbol percek alatt ki -erzik a beteg. hogy a serulttel foglalkozhassunk. valamint a loves pillanataban elmozdul6 serult is megvaltoztatja a lovedek haladasanak iranyat. Ajod sok esetben allergies szovodmenyt okozott es . mivel a locsatorna litjaban valoszimileg valame1y testiireg es benne helyet fogla16 eletfontossagu szervek talalhat6k. Keressunk biztos buvohelyet magunk. ne kotekedjunk. fertozddes elleni vedelem es a fajdalom. Minden lehetoseget meg kell ragadni a segitseghivashoz! Traumas amputacio A III )s _I tt j- ~ . as a A es )n A legdurvabb serules. 77 . A fajdalom kegyetlen. Borviz. a kimenetel kiszamithatatlan. diszkomfort csokkentese. ne provokaljunkl Nyugodtan. Nagyobb verzest direkt nyomassal. jodparna hasznalhato.

ha a fej elore hatra csapodasos mechanizmussal serult. serii Ha va n Specialis esetek Arc es fej Az arc es fejsebek sulyosnak latszanak. Legkonnyebben a vegtag vagy testresz kenyelmes pozicioba helyezesevel erhetjuk el. mivel altalaban nagy verzessel jarnak. sebellatas a sebbe jutva sok esetben szovetpusztulast eredmenyezett. gyomortartalom kifolyhasson. bel ne helyezziink vissza! Sterilen fedjuk be a talalt helyzetben! A beleket es egyeb hasi szerveket nedves takarassal kell ellatni. de felpolcolhatjuk. Sebellatassal a polyazas saran a sebszeleket is nyugalomba helyezzuk. Szem A 52 meg Nyu: meg Yen Szeil Nel fa u Mill be.Sebzesek. termeszetesen megfele16 higitasban es korulmenyek kozott. a serult testreszt htitsuk jeggel. Idegentestet csak akkor szabad kivenni. Szennyezett seb kornyeket vizzel lemoshatjuk. melyebb sebek oblitesere. haromszogletti kend6. Manapsag inkabb Betadine oldat hasznalatos. ami leguti elzarodast okozhat. sterilen csomagolva szallithato). ha feleslegesen mozgatjuk. hogy nem lathato resze milyen er. emiatt allergizalo kepessege rendkivul csekely. vagy polyakkal korbe rakjuk. hideg csomaggal. ezert alkalrnazhato testuregek. erre szolgalnak a rogzitesek. A gerincserules lehetoseget mindig szem e16tt kell tartanunk. mely szerves kotesben tartalmazza a j6dot. gyorskotozo keszlet. javasolt. ragtapasz. Altalanos szabaly. 78 Nyal Legy seges Szab Any es ek bizto tehet nyon . ha ellenallas nelkul. pI. A Betadine sebbe jutva sem okoz szovetkarosodast. pI. hogy steril bucikkal. garatba. verzest okozhatunk. es a sebbe nyulas nelkul megtehetjuk es az egesz idegentest lathato. keressimk verzest. Legfontosabb eleme a nyugalomba helyezes. sterilen fedjuk. csohalo kotszer. hogy szovetekbe furodott idegen testet nem haborgatunk. melyek Iehetosegei a polyazas. Minden nyilt sebet steril kotszerrel fedni kell. ugy. nem vongalodnak. A sebben levo idegentestet nyornas nelkul. nem tudhatjuk. Forditsuk a serultet oldalra. emiatt hasznalata nem . ideg. Ha hozzaferheto. akar sinezhetjukis. majd laza p61yamenetekkel rogzitjuk. in vagy egyeb kotoszoveti karosodast okozhat. ontapado kotesrogzito. Eloreesett szerveket. izom. A seb tisztitasat a sebszeltol KlFELE iranyulo mozdulatokkal vegezzuk. A steril gezt minden esetben rogziteni kell. felkothetjuk. CsiU. ezert a fajdalorn is hatekonyan csokkentheto. kulonben fagyasi serulest okozhat. nyal. kulonosen. A hutesre hasznalt extrern hideg targy nem erintkezhet kozvetlenul a borfelszinnel. Idegentestet ne huzzunk kil Tovabbi sulyos seruleseket. Vedjiik a leszakadt testreszeket! (jeges zacsk6ban. kevesbe faj. A felpolcolt vegtag verbosege csokken. elofordulhat gerincserules. Keressunk kitort fogatl Ne hajtsuk hatra nagyon a serult nyakat. szem. vagy stabil oldalfekvd helyzetbe. Mosofolyadek a sebbe nem kerulhet. a kotes alatt elmozdulni nem tudnak. nem huzunk ki. Altalaban a verzes es shock veszely is csokken. kevesbe luktet. Biztositsunk szabad legutat! Nezzunk be az orrba. nyon Szarr Afe szarn Orrvr Biztos Fajdalomcsillapitas A fajdalomcsillapitas szinten az egyik legfontosabb feladat. melyhiitoben tarolt zacsk6s cukorborsoval. hogy aver.

om es tovabbi S~riiles veszelye fokozodik. ezert a fajd3J.1 lkis. ornas rnajd ziteui pasz. I .nben Lt6). A beteget ugy vizsgaljuk es kezeljuk. melyek serulese sulyos verzest es reflexes elettani valtozasokat okozhat. vagy beszorult idegentestet! Orrverzes nem csak az orr izolalt seruleset jelezheti. ' '. majd kiviilr61 nyomjuk: ossze. tzom. fed6vagy nyom6kotest alkalmazhatsz. zitd. karosodhat. . a szaruhartya kiszarad.emgolyut erte seriiles. Ha a szemhej serult. ra ujabb ved6kotest. illetve fulladas nelkul nem tehetjuk ki a nyakat korkoros nyomasnak. mintha gerinc torott lenne! Szabad legutbiztositas eletmento! A nyakon rendkivul sok ideg es erkeplet fut. ha a S7..netl Helyezziink fel steril fedest.Sebzesek. i seb- vizzel . rriid6ri bekotnenkl Ha a szem nyit. nyakcsigolya tores lehetseges. cstlkjok be a szemet.Venescsillapitas. t.Ha a beteg eszmeletlen. el6rehajtott fejjel Ne tavolitsunk el semmilyen beekelt . 79 . Legjobb. OI'n'enes Biztositsunk szabad legutat! N~otassnk meg a betegetl Csillapitsuk: a verzest az OITSz3rnyak OsszenyomasavaI kb.abad ::genabor- Csillapitsuk a verzestl Ha az arc verzik. . sz3mitsunk kopOnyaaIapi tOresre. ha til.. . ezert szamitsunk a tudatvagy eszmelet zavarara. sebellatas nem artaljutva ! ere. ' Mindket szemet kossuk be! A szemek egyiitt mozognak. ha IhHt doe me a ~-1 " n ~ Szemseriiles A szemseriiles ellatasat komplikalja a beteg fokozott nyugtalansaga a lehetseges ' megvakolast61 vaIu felelme miatt .tesre .. liquor (agyfolyadek} csorgasra. Sterilen fedjiik! Szamitsunk az arcesontok vagy agykoponya csontok serulesere. melyhez nyomhatnank a verzo eret. va1csag lehet az eredmeny.masik szemmozog. kivUl-beliil tegyiink gezt. . l sebnem ~ver. . akkor is mozogni fog. papfrktipot.-~ -. akar nyilt serulesrol van sz6. ne nyomjuk a szemet.:'~ •• Nyakseriiles LegyUnk ovatosak! Akar zart. ' _ :. A beteg feje legyen Diagasan. A visszahuzodott erek miatt a verzes a seriilestol feljebb es i fej ryal. A fej serulesei gyalrran egyiitt jarnak valami1yen merteki1 agyseriilessel is. 3-5 percig. "'. fedjiik stemen! Ne . Ha csak az egyiket kotjiik -be. mivel nines biztos esontos alap. I amI . A verzescsillapitas rendkivul nehezitett. ':. Nyugtassuk meg a beteget! Nyugodt viselkedese hozzasegit a tovabbi karosodasok megelozesehez. :. ha a.'va marad. toresere. .'~lyezziik vissza az el6reesett sze. Arterias es nagy venas verzes direkt nyomassal csillapithato. • <i~ . hut.

Nem mergeskigyo harapasa utan ritkan latunk igazi lukakat. verejtekezes. Megoszlanak a velernenyek a kigyomaras kezeleserol. er. Hazankban ket mergeskigyo faj el. gyengeseg kezd6dik. Igazabol a kigy6k kozul nagyon keyes az. de nem mergeskigyo. A haragossikl6 es rezsiklo sarokba szoritva tarnadekony. akkor tamad. zsibbadas. megfelel6 fertotlenites utan. ekkor harap. verholyagot az alapjanal steril tuvel kiszurhatunk. fajdalrnas vizholyagot. Nyaki venas verzesnel a seriiles alatt is nyomni ken. 80 ~ 2 2 nyugodtan n g . viszketes. a mereg eltavolitasara hasznalhatjuk. zsibbadas. fajdalorn alakul ki. a bejelentesi kotelezettseg a szukseges antid6tum beszerzese es tartasa miatt szukseges. masneven parlagi vipera. randulas. gyfinit. ez akar halalos legemboliat okozhat. kirakott kigyok inkabb nagyobb riadalmat okoznak. cip6t! Feszuki. sebellatas lejjebb indul. fel kell keszulni befujasos lelegeztetesre. Mergeskigyot kulon engedellyel lehet tartani. de ritkan latott alfaj. Amennyiben szfv6harang van a helyszfnen. fieam es csonttores iranyaban vizsgalodjunkl /'.Sebzesek. Steril fedes felhelyezese fontos! Folddel. igy izom. beverzesek keletkezhetnek. a keresztes vipera es a rakosreti. nehezitett beszed. k 1\ A L n b n J1 o n ( Mai allaspont szerinti ellatas Ne vagjuk fel a sebet. a fejen Y vagy X mintazat viperara utal. ezert gondoskodjunk gyogyintezetbe szallitasroll A tetanusz fertozes veszelye nagy! Minden vegtagserulesnel gondolni kell melyebben fekvo kepletek serulesere is. tl Kigyomaras A harapott sebek kulon kategoriaja a kigyoharapas. Hirtelen keskenyed6 farok. Az otthon tartott es megunt. a fognyomok kornyeken hamarosan borpir. A homoki vipera deli szornszedainktol alkalrnankent elkalandozhat hozzank. ezek a rnergeskigyok. akar a nyaki seben keresztul is! p n Vegtagserules Emeljiik fel a vegtagot. amelyikt61 tartanunk kell. sarral szennyezett sebet mindig lassen orvos. harapasnyornokkal talalkozunk. izuleti serules. Ne szivjuk ki Ne alkalmazzunk szorito korulkotest a sziv es kigyomaras kozott. csillapitsunk verzest! Vegyiink le minden szorito ruhadarabot. Ha rnereg jut a szervezetbe. A legutak serulese azonnali eletveszely. Probaljuk alaposan megfigyelni az allatot N e verjuk agyoues Ne probaljuk sarokba szoritani. esetleg a mogotte lev6 novekedesben levd fogak nyomait. idegserules. Venaba jutva hamarosan rosszullet. Sok mereganyag bejutasakor bullak. vagy kigyomaras. A mergeskigyok a meregfogaikon keresztul merger fecskendeznek a szervezetbe. de altalaban nem veszelyesek. duzzanat lathato. mivel az alacsonyabb nyornas miatt a keringesbe legbuborek juthat. inkabb a kava hagyta karcolasokkal. Harapasuk utan ket apr6 lukat lathatunk az aldozat boren. ami ritkan halalos.

Sebzesek. r f. hamarosan hypoxia. keringes legzesi parametereit folyamatosan ertekelni szukseges. gytinit. "laozna-_:kl6 ~.: A serult ellatasat a legzesi elegtelenseg kornplikalja.. ritkabban lott sebzessel talalkozva. PTX.• ' gyors. Abeteget nyugtassuk meg._ ras· Mellkasi serules Pneumothorax. a progresszi6 sem nagyon III . Szorito ruhadarabokat. a ket -lemez koze Ievego kerul. verzescsillapitas. sebellatas so- liat 50S A mereg szankba jutva helyi nyalkahartya nyalkahartyar61 felsziv6dhatnak. shock fejl6dik ki. Ion :erget kat ait.orat. A mellkasba jut6 leveg6 mennyisege folyamatosan novekszik. Sebfertotlenites. Ha a mellkasfalat belulrol borito fali mellhartya. ahol a rendelkezesre all. A legzes elegtelenne valik. bizonyos komponensek - a Hagyjuk boven verezni. A vegtagot helyezzuk nyugalomba a sziv szintje a1att. tetocserep-szerfien egymasra ragasztott ragtapasz csikokkal. egy darazscsipes hatasaval er fel. antidotum pI. az ep also vegtag felpolcolasa a feladat. de sokszor egyetlen esely a tulelesre. ezert a tude fokozatosan osszenyom6dik. az eur6pai viperak leggyengebb rnergevel rendelkeznek.. A beteget figyelni kell. A rakosreti vipera marasa nem veszelyes. A beteget felig tilo helyzetben helyezzuk nyugalomba! Lazitsuk meg a legzest nehezito ruhazatotl p I. f'\ adasa sem veszelytelen. vagy a tudot borito zsigeri mellhartya serul. tbe (ell . . sek 6d. Gondoskodjunk mielobbi korhazba . Az antid6tum h . kb. ani . yta f: < r fl f'.I a 6k. A kigyomaras ellatasa a sebellatas szabalyai szerint tortenik. szallitasrol. es a rvakuum megszunese miatt a mellkasfal mozgasat nem koveti a tiid6 mozgasa. 81 . a nyilt legmell kialakulasa nagyon valoszimi. a beteg tunetei nem olyan kifejezettek. bokalancot vegyuk Ie. de ne vereztessuk. ~ It a tes. shock felleptekor autotranszfiizios helyzet. Feszulo PTX Zart legmell Zart legmell eseten a mellhartya ket Iemeze koze kerult leveg6 mennyisege nem novekszik gyorsan. vel iel. steril fedes utan legzaro fedest alkalmazunk.A megfelelo ellenmereg. karosodast okoz. a mellureg szervei a legvetelekkel szinkron ingamozgast vegeznek.ekszert. lot. stilyos anaphylaxias shock-ot okozhat. ~ l' r Mellkasi seriilesek A nyilt legmell Legtobbszor sztirt.

mellkasi nagyvenak osszenyornodasa. jellege iranyithat a serules lokalizaciojaban. sebellatas Fesziilti. h. Gyors beavatkozas eletmento lehet! A fesziil6 legmellet nyiltta kell tenni a mellkasba sziirt punkcios t(1 segftsegevel. lep serulese sulyos verzest eredmenyezhet. Legzese gyorses feliiletes. Nagyon gyakori bordatoressel jaro balesetek. A korkep gyorsan kialakul. akar a tomor szervek serulhetnek. Ez ugyanis kevesbe fajdalmas. Ez terrneszetesen orvosi feladat. szelepes vagy ventil legmell Fesziil6 legmell eseten belegzeskor a mellhartya ket lemeze koze leveg6 tud aramlani. A sebek arulkodo jelek. bel tartalma a hasiiregbe folyik. gyomor. vagy CT vizsgalattal tudunk igazolni. a nagyerek leszakadhatnak. Tomor szervek. Also vegtagjait felhuzza. osszehangolt orvosi csapatmunka mentheti meg. A beteg allapotanak romlasa igen gyors. I I- l( J I h a l- Id Id L( ge Tompa mellkasi seriiles A mellkast ert tompa serulesnel gyakori a bordatores. Ezert a nyomas gyorsan es nagyrnertekben emelkedik.9 % NaCl. Az el6reesett szerveket nedves fedokotessel vedjuk. feliiletes legzest okoz. f0 _ \'3 A ~ )0: S4 A 5t I " !l i! ~ sz a kc i ~- . hogy megvedjuk az aspiraciotol. masreszrol a. Ez az izomvedekezes jellemzi es jelzi az akut hasi katasztrofakat. 0. tiinetek A beteg nagyori keveset mozog. Kemeny feszes has. tompa mellkasi-hasi traumak utan. ami a jelent6s fajdalom miatt szapora. Az elvegzett EKG vizsgalat felvetheti szivserules gyanujat.viszont nem tud onnan kijutni. maj. hanem az ep oldali tudofel is osszenyomodik.Ellahls Szamitsunk shock kialakulasara Figyeljiink a hanyasral Forditsuk oldalra a fejet. Ringer. Keressimk szurasi. altalaban tornpa. mivel vedi a hasi szerveket a tulzott mozgastol. mint a normalis legzes. pI. Basi izomvedekezes vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasokt61. A re I 82 I . Az eletveszelyes allapot kialakulasanak oka egyreszrol a tiid6 mozgasanak akadalyozottsaga miatt kifejlodott legzesi elegtelenseg. lovesi nyomokat. kilegzeskor. pl. Kialakulasa hasi serulesnel egyertelmtien bels6 verzesre utal. Az ureges szervek. erossege. Az ESNY-nak fel kell ismernie a hasi serulesekre utalo tiineteket! si1 be he q es i ic J elek. a sziv venas telodesenek csokkenese es kovetkezmenyes keringesi elegtelenseg. ezert nagyon fontos az orvosi szaksegitseg hivasa. szenien elzarjak. Shock. mivel a serult szovetreszek a nyflast szelep. szurt vagy Iott sebek kapcsan. amit legjobban Cardio-ECHO.- :! I lit 10 ~ ~ fi E. (Salsol. eletet csak a rendkivul gyors. a beteg allapota igen gyorsan romlik. Hozzuk felig iil6 helyzetbe a serultet! Nagy erejii tompa mellkasi serulesnel gyakran zuzodik a tiid6 es a sziv. es nem csak a serult oldali.Sebzesek. zuzodastl A hasi fajdalom helye. ami sulyos hashartyagyulladast okoz. k'" 1]1 ~(! 1)'1 es el Fi H or cl Ll Hasi seriiles Akar az ureges.

ez ~ SlI()cI\Jdala~ula§ara. Leguti idegentestek kozvetlen eletveszelyt jelentenek. helyszini probalkozassal gyakran csak rontunk a helyzeten. A szembe kerult idegen targyat alapos oblitessel kell eltavolitani. vagy a beteg hatara mert utes segithet. erdekJ}el.szinU. et a Ha nines eletveszely.eszkozokkel lehet eltavolitani. Az idegentestet ne tavolitsuk ell Gezpolyaval. vagy egyeb alkalmas steril kotszerrel rakjuk korbe . Azonnali mentohivas szerepe kiemelked6. A szallitas al~tt e~a.zaspiraci6 veszelyenagy. a beteget helyezzuk nyugalomba.Abetegek gyakranszomjasak. f:.fokOzQdiltafertozesYeszely."Neitassuk a serultetl .hogy a p61yamenettel ne nyomjuk a sebbe .rsan las szesi a- kerm. hogy a beteg 'BaIl1aro~(j.Sebzesek. majd orvoshoz kell fordulni a kesobbi karosodasok megelozese miatt.. a beteget legcelszenibb szakorvoshoz szallitani. }Iivjunk'ofvosisegitsegetl' .majd kotozzuk be a testreszt szabalyosan. Dregesszerv s6rUlese eset6n. bugo er6s hang fenomen ha11hat6. Szernesz szakorvos specialis vizsgalata szukseges a serulesek helyenek es mertekenek pontos megallapitasahoz es a szukseges rekonstrukci6s rmitetek elvegzesehez. ez az un. Sebben levo idegentestek A sebellatas szabalyai szerint kezeljuk a sebet. .· . ~lepcsak . stridoros legzes. Magill fog6.ut~t..: -'. . vagy megkiserelheti traeheotomia illetve conicotomia utan a paciens lelegezteteset. Teljes legut elzarodaskor megfigyelhet6 a paciens kuzdelme a : -v-goert. A mesz sulyos kotdhartya hegesedest okozhat. retegben beborito szerv a btir.ahol fontos az ures 'gyomor.. a beteget szakintezetbe kell szallitani! Egesi seriilesek 61. kristalyos anyagok. Jelenletekor a beteg tudejebe meg nehezitett legzes eseten is jut nemi leveg6. femszilank vagy elolenyek a cornea es a kotohartya seruleset eredmenyezhetik. ~ +".~ az niatt . lani. menekules. csillapitsunk verzest. ez nehany perc eldnyhoz juttatja az ESNY-t es a beteget. mely igen sok funkcioval 83 . majd gyors eszmeletvesztes utan keringes es legzes Ieallas.. Heimlich-fele manover.nniut~tre (erzestelenftesre) . Minden esetben orvoshoz kell fordulni. ~. aktiv hasi es mellkasi izomtevekenyseg. Kisebb targyak belegzesekor sipolo.~" felhuzott . A fulben es orrban elhelyezked6 idegentesteket altalaban csak specialis . . .. por vagy apr6 repuki bogar kerul a szembe. fgy a hasizmok a t legkeyesbe feszulnek.' F~ Ful-orr-gegeszeti idegentestek amr [zest -hasi :1 tes.rejii lhatoban llae theti :. Val6. a sebzest fedji. ~erAz egesz testet egyenletes rendelkezik.~ 4 ~i :.ik sterilen. enas ivat- "i ~ szurt IS Idegentestek Idegentest a szemben ~~. Szakember Iegutbiztosito eszkozok (laryngoscop.~ Legtobbszormesz. sebellatas L) A beleket ne bagyjuk kiszaradni! Ne helyezzunk vissza szerveket a hasuregbe! A beteget helyezzuk nyugalomba fekv. vastag vagy vekonyabb szivo kateter) segitsegevel az idegentestet eltavolithatja.lTIutet koruli -id6szakban a. a legkevesebb fajd~hnatokozV~' astiiiltpek.. .

ruhaeges. feszes es az idegvegzo.Termeszetesen a harrnadfoku eges kornyezeteben masod. Harmadfokii eges. verboseg alakul ki. Ket legfontosabb szbv6dmenye a SHOCK es a fertozes. hosszii ideig tarto hohatas alkalmaval is. az egesi seruleseket borhiany betegsegnek tekintjuk. Az Kit< Az Az Ese . ami igen fajdalmas. tavolabb fajdalrnas borpirt talalunk. A gyorsan gondolkod6 es ugyesen tenykedo ESNY csokkentheti ezeknek a szovodmenyeknek a sulyossagat. Pigment termelessel vedekezik a sugarzasok ellen. illetve elso foku eges talalhato.lesek izgalma miatt igen fajdalmas. J elent6s szerepe van a mozgasban. aramutes. A bor piros. Mivel a bor hianya az egesz szervezetet erinto valtozasokat okoz. Kornyezeteben legtobbszor bullakat. pI. hogy az egesi serules nem csak helyi problema. fajdalomvhideg. Ha abort intenziv vagy hosszu ideig tart6 hohatas eri. egesi serules keletkezik. az egesz beteget kell ertekelni es kezelni. A bor tipusosan porcelan-feher szirul. akkor fekete. Jelent6s kivalaszto funkci6t lat el (elektrolitok. Az eges kulonleges fajtaju szovetkarosodas. A karosodas helye fajdalmatlan. forro folyadekba nyulas. Adott testresz teljes szovetelhalasa. er6sebb behatas kovetkezrnenye. Megakadalyozza a szervezet folyadekveszteset. feherjek. A b6r piros es igen fajdalmas. vegyi anyag. a bor funkci6i karosodnak. Veletlenul ferro levesbe nyulastol a teljes testet elborito ruhaegesig sok fokozattal es sulyossaggal talalkozhatunk. melyerzesek) . Altalaban mersekelt intenzitasii. pl. Az irha felso retege is karosodik.Sebzesek. A karosodott erfalon keresztul sav6 sziirddik ki az erekbol. villamcsapas. elpusztulnak az erkepletek es erzo idegvegzodesek is. napozas. sebellatas A bfir funkci6i Ellenall er6s mechanikai es egyeskemiai hatasoknak. Az ESNY szamara is fontos tudni. rovid ideig tart6 hohatas utan alakul ki. pI. Negyedfoku eges. salakanyagok) A hoszabalyozas legfontosabb szerve. 84 elszenesedese. Okozhatja direkt hohatas. ha ruha. Hosszabb. meleg. Nagy intenzitasu vagy hosszabb ideig tart6 hohatas kovetkezmenye. es a betegellatast is ennek jegyeben kell folytatnunk. A bor felso retegeben az erek kitagulnak. Kapcsolatot biztosit a kulvilaggal (erzekeles: tapintas. A bor teljes vastagsagaban karosodik. de elofordulhat alacsonyabb intenzitasu. kiszaradasat. AL Masodfoku eges. Felli Aze A cs teket Az egesi serulesek felosztasa Melyseg szerint Elsofoku eges. ez a folyadek bullak formajaban lathato a boron. Ellenall a k6rokoz6knak. vagy korom beleeg a felso retegbe.

. 85 . sebellatas Els6foku Masodfoku Harmadfokii egesi serules Sr at ~k Feliilet szerint Az egesi serules felulet szerinti kiterjedeset a Wallace-fele kilences szabaly mutatja.es as. Az eges sulyossagat felbecsiilhetjiik az alabbiakbok )e.. .5-13.pett(gkora .Sebzesek. . I~' 9% 9-9% 18% 18% 18-18% 1% 100% 18% 9-9% 18% 18% 13.5% 1% 100% KAROK MELLKAS-HAS :. gyermekek eltero testaranyai miatt a szazalekos aranyok a felnotteketol kulonboznek. 0 . KILENCES SZABALy FELNOrr I' GYERMEK FEJ ul i::. A csecsem6k. _'tl~g~ss~Qv~QP1enyek.. a. HAT vEGTAGOK GENITALIAK OSSZESEN '"ALs6 L I ~'.L!&ge$ melysege ~Fjedese #~~sJ@kaiizad6j(1 c~g~ff.

Masod foku eges nagyobb. Keruljuk a fertotlenito szereket! Az egett serulest j6doznitilos! Folyadekpotlas. Ha az eges nagy lagyresz serulessel jar egyutt. Sulyos egesbetegseg kialakulasara keU szamitani: Ha az eges leguti egessel. tovabbi erosszehuzodast es ezzel periferias keringesrornlast okozva. egesn Hivju Kritil iijrael Fagya: i. sebellatas Az eges sulyossagat objektivebben = megftelhetjiik a Paux index segitsegevel: 70< sulyos 90 < ketseges 100< halalos A csecsemok es kisgyermekek veszelyeztetettebbek. Masod dalmas Harms megfar szurke: Fagyd: Hideg riolak ( erfal a vegtag lesznel Loves. ez fokozott oxigenigennyel jar. legsulyosabb eleme.':. . A folyadekvesztes miatt shock fej16dik ki. tojas . "surus6dik". A savokiaramlassal a folyadek es Ieherje veszteseg igen nagy lehet. Laza fedokotest hasznaljunk. szepszis A romlas fazisa. Az eges miatt szeteso szoveti alkot6elemek (myoglobin) a vesetubulusokat eltomeszelik. Harmadfoku eges az arcon. mint 10% Az eges sulyos alapbetegseggel tarsul (szfvbetegseg. EUata Ovak okozl Aveg ne do meg . Steril fedes. kezen. EUatas Ne hasznaljunk hazi szereket! PI. A k6ros anyagcsere termekek felszaporodasa a verben tovabb rontja a s".. A shock miatt a periferias keringes romlik. szoveti hipoxia alakul ki.Sebzesek. Ajelent6s fajdalom stressz reakci6val jar. amelyek a helyi fajdalomerzo idegvegzodeseket izgatjak. vazelin. a szervezet salakanyag kivalasztasa a vesen keresztiil karosodik. mint 20% Harmadfoku eges nagyobb. a shock megelozese illetve kezelese miatt itassunk b6segesen folyadekot. rnellekvesekereg hormonok szabadulnak fel. fustbelegzessel tarsul. Az egesbetegseg hidega ElsofoJ sapadt. Folyovizzel hiitsuk az egett testreszt 15-20percig. rro-u eges% + eletkor ezert rajuk nemvonatkozik. szovete kitagul atjarha egyutt Az erfalakon atszur6d6 sav6 a bullakba illetve a bullak kirepedesevel a kulvilagba jut. Ha az eges nagy toresekkel jar egyutt. Ez a bonyolult elettanikorelettani reakciolanc az egesi shock. hatasfoka romlik. 16 DC viszket alakul bakanc tovabbi elemei Fertozes. A folyadek elparolgasa es a feherje vesztes a szervezet szamara energia veszteseget jelent. az egesbetegseg legkorabban jelentkez6 es egyben legfontosabb. olaj. Egesbetegseg Shock = Borhianybetegseg Aszen a h6 I. Az oxigenhiany miatt a szovetekben savas anyagcsere termekek szaporodnak fel.-mnkci6kat. diabetesz) Fajda lapito dalorr Nyug. ezert aver koncentraltabba valik.i. fogyas-sorvadas Es a regeneracio fazisa. zsir.: 86 . Lokalis htites. A shock es a koncentraltabb ver miatt a sziv munkaja fokoz6dik.

A bor sapadt. f :} FagyasiseriHes A szervezet a hideget az erek osszehuzodasaval (vazokonstrikcioval) kornpenzalja.:soljunl(. I Fagydaganat.:~~~:.etesd vezet iekek .'.:·"T/>· _.. ne masszirozzuk. Ellatas _. . v.~:>:R:'e..:egy-ket table~t~~ltal<\nQsq.' .'~: 'lygJobb 'f~fdalo~Bsh. A bor sapadt. a bor minden retegenek megfagyasa miatt komoly szovetelhalassal talalkozunk.. raelesztesr . fajdalmasan feszul. igy a ho leadas nagymertekben csokkentheto.·'. [' f t~ I~ to )a jut. Harmadfoku fagyas: a h6lyagok megrepednek... azaz a fagyassal egy idoben altalanos hidegartalorn is fellep. Kesobbiekben a lokalis ertonus benulasaval az erek kitagulnak.} '.Iti"juukseg~t~s~~~l.. Ha hines gy6gyszererz~kel'lysege.eg¢shel... . osszefolynak. viz es feherjek szamara szabadon atjarhatova valnak..g'atest altal~n. iloe romroveti k sza)s fajvabbi .. sebellatas -el: l! "~.l\_ez:?:unk y.l_lasz.•.:>i.Masodfokufagyast ~Qr:.. ~ ~ ~ lli ~ ~ n ~ ~ ~ R ~ ~ .. ~~ \.-.:-.... '. ·:. oka a hideg es nedves kornyezet." i . zsibbadnak.''. rtest esen 16°C fok felett is kialakulhat. viszketnek es fajdalrnasak lesznek.herje ttanizo es t.. . ~l<Qdjunk a hirtelen melegitestol! Nagy fajdalmat es.'t:~-¢tlie~. az acrak megduzzadnak..:.. Kezdetben apr6 viszketo h6lyagok.-. Ez a fagydaganat. perivascularis vizenyo..~g~srteL .~~~ . hideg lesz.¥~:v 's~/~agyo~" (~.. ·.•.J· '.¥ecSre illetve' Fajdalomcsillapitas~· Ahlites es nyUga16l1lb~' hdYez~s. Szorito rnhadarabokat.~g~.Japft6k. a vegtag vegreszei._..· /~~~U·~· ~ ..~t~~$.Jorro teat! . gyakori zokni valtassal. EIsOfoku fagyas: kezdetben fajdalom. szovetduzzanat. Masodfoku fagyas: hosszabb ideig tart6 hideghatas utan a sapadt vegtag duzzad. t.. perrneabilitasuk megvaltozik.~ ·u.~~totrags~fu~i6s·lle..s'~uljunk felJegutbiztosit..i'. .••.. '.. illetve az arteriolak osszehuzodasa miatt a periferias szovetek aramlasa csokken. pernio Hideg hatasara a vegtag kapillarisaiban mikrothrombusok kepzodnek. h6lyagok..' . zsibbadas majd erzestelenseg alakul ki. .·.' . T .Sebzesek.'o! -..~~!8~Qsensulyos. duzzanat. oedema kepzodik.. A fagyasi serulesek altalaban egyutt jarnak a szervezet egeszenek kihiilesevel.{: i~.n.. "'~~~.~~~~it~t.alkalm~~~HnK. .·. majd bakterialis. ekszereket tavolitsuk ellNe feled.I~~r. Loveszaroklab • Ites. -Kriti~us . a bOI" bamasvagy sotet szurke.lYzetyt ··:~~gtagQk). Megelozheto a vegtag szarazon tartasaval.asr~i··~lel. oedema alakul ki. gornbas fertozesek. . a hipoxia miatt az erfal ateresztokepessege megvaltozik. . specialis bakanes viselesevel.i7r. a boron veres-savos bennekii h6lyagok kepzodhetnek.naltfajB" h~ i.szovetkarositasf tozharunk! V6gtagot puharuhaval finoman dorzsoljuk.. 87 . odema alakul ki.:.. . marvany rajzolatu.~.os rnelegiteserol! Itassunk meleg. amit kulon kell kezelnunk. .Z:J~. a periferias sz6vetekben hypoxia alakul ki. .<.~Y~~~~fgr :.::-'.sal a . )" f...~.

A je11egzetes piros szin mindenki szarnara figyelmeztet6 es figyelem felhivo jel. szorit6 ruhadarabok. hogy a verzeseket eszlelje. Az oxigenben szegenyebb ver a venakon szallitodik vissza a sziv jobb felebe. rnajd onnan vissza a szivbe a nagyverkoron keresztul. ezert ezeket 6vatosan.Verzesfajtak. csillapitsa. Ujszulottnel kb. ahonnan aver ismet a szivbe kerul. A nagyverkorben. mint a bels6 verzesek. nyirkot szallit.1/ ~ .ink oxigen ellatasa aver utjan tortenik. bakancsban nagy verzes is rejtve maradhat. ! t ha K: I i Al hl! szi ful Kiilso verzes Jol Iathato. verzescsillapitas. Nyiroker serulesekor nines verzes. kulso es bels6. a szivbol kivezeto erek iitjan: ezek az arteriak. A vervesztes sulyos shock kialakulasahoz vezet. ezert a vervesztesek felismerese es ellatasa elsodleges feladat. Jegyezzuk meg! Az ESNY-nak mindkett6t tudni kell felismerni es kezelni! L AT . ha verzesre van gyami. Jegyezzuk meg! 'Iraumak utan. es legyen felkeszulve a vervesztesegbol ad6d6 szovodrnenyek ellatasara._j\. mig a ti. Altalaban a bels6 verzesek nem lathatok.':. 30 ml vervesztes mar shockot eredmenyez. Verzesfajtak. az oxigenben gazdag ver a szovetekhez szallitodik. es ez az 1 I konnyen elveszhet bels6 verzes. A verzes potencialis eletveszely. A szivbol a kisverkor vezet a tudobe. verzescsillapitas.inkben van meg nyiroker. amely szovetkozti folyadekot. konnyebben felismerhet6. ve . a vizzaro. csak nyirokcsorgas. Szervezeti. es vaskos ruhazat alatt a verzest keresni kell! B6rdzsekiben. Ket fajta verzes van. 1 liter elvesztese veszelyes.id61J61 a bal pitvarba a tiidfivenak oxigenizalt arterias vert szallitanak. i rm val ! t ne va( pa es 88 . Minden periferias. cornbcsonttores eseten. az ep oldal felol el kell tavolitani. h t I r f f f . azaz a centralis nagy erektol legtavolabbi oszlasban kapillarisok. I /\z szr prr !. 5-6 liter vermennyisegbol kb. Ezert az ESNY-nak kulonosen fontos.} '-" E.g f' p a \- vel lS(~ ! "f. mely az erekben szallitodik a szivt61 a periferias szovetekbe. vagy pl. szr ser 0. A jobb karnrabol a tuddarteria venas vert szallit. Feln6ttnek kb. shock Vii i Verzesek Szervezeti. shock '. hajszalerek talalhatok.

r i~ 30-40 % (2000 ml) Jelentos tachycardia. tiinetek Nines valtozas Tachycardia. nyirokkal keveredik. hatekonyan csokkenti a verzest. agitacio. It eredlapitsa. a tudoarteria serulesekor piros.mjelent sulyossagi kulonbsegei 'inmagaban a venas vagy arterias jelleg. th~. au. alacsonyabb pulzusnyomas es amplitud6. A relative nagy feluleni. kapillaris refill megnyult. libab6r Vervesztes 0-15 % (750 ml) 15-30 % (1500 ml) . vagy szivosszehuzodasok uterneben. ami akar halalos is lehet. Egyenletesen folyik. Az. Kapillaris verzes Altalaban horzsolasnal talalkozunk kapillaris verzessel. konnyen elnyomhat6 pulzus. A spriccel6 verzes rendkivul ijeszto. ami a szovetek kozul csordogalo. mivel oxigenben diis es az oxidalt szine elenkpiros. Szine altalaban vilagos piros es gyakran szovetkozti folyadekkal..Scrgossegi alapismeretek. . vagy a veralvadast el6segit6 spongostan szi. diffuz verzes. kapillaris refill jelentosen megnytilt. alapfogalmak Vitalis jelek valtozasa progressziv vervesztesnel Jelek. hamar var alakul ki. de kis'volumemi verzes miatt a veralvadasi folyamat gyorsan beindul. am serult er nagysagatol is fugg. elenkpiros. sziirkes sapadt bor 40 % (2000 ml) < Arterias verzes szivbel szallit. Ez a16! egyetlen kivetel van. vernyomaseses. ezert 89 . A bor melyebb retegeiben huzodo kapillaris halozat rengeteg erhurokbol melyek serulesekor gyongyozo.vacs behelyezesevel tortenik. szallit. A serult venas verzesbol is rovid id6 alatt igen nagy verveszteseget produkalhat. marvanyozott bfir Sulyos tachycardia. Az arteritis \ erzes vilagos. szivargo verzest eszlelunk. mig v1inden arisok. venas ver tavozik. haemoglobin ugyanis sotetfecskendez a a vervesztes a III Venas verzes Sotetpiros. emelkedett legzesszam. sapadtsag. mivel oxigenben szegeny es a redukalt haemoglobin szine kek. Ellatasa tamponad. Nyugalomban nehany perc alatt j6 veralvadek kepzodik es a verzes magatol elall.t. arterias verzes utemesen pulzal. Belso szervek serulesekor. ros szin raumak t alatt a . Nagy vena serulese eseten az ellatott teruletbol erkezo vermennyiseg csaknem megegyezik az odavezetd arteria altal szallitott vermennyiseggel. verzes teladat.nennyverzes. altalaban rmiteti feltaras soran eszleljuk a parenchymas verzest. megfoghat6 verzesforras nelkuli. nyugtalansag. Jegyezziik meg! 1~c.

subduralis. vagy megakadalyozza kialakulasat.Verzesfajtak. halanteki.Iehetrileg a seruleshez legkozelebbi . szurt. vizbe hasas ugras Be es athatolo hasi serules. vagy fektessiik lel Verzd serult ne alljon! . comb. a vegtag-amputacio. verzescsillapitas. Hivjunk segltsegetl Szorito korulkotes keszitese TILOS! Kivetel. als6 vegtagjait magasan tamasszuk ala. hirtelen lassulas utkozeskor erneszte kaszok A belsd verzes forrasa Koponya Koponyauregben fut6 erekbol. izomvet dUZZ3Il. belboka mogotti es labhati arteriak futnak j61 megtalalhato helyen. a beteget tartsuk . es nyomjuk erovel legalabb harem ujjal a csontos alaphoz. Ebben az esetben j6 segftseget nyujthat a vernyomasmero mandzsetta felfujasa es nyomason tartasa azon az erteken. ha . { Hosszu Comb. konyokhajlati. ! verhany Feszes. Pll'OS. gondoljunk belso verzesre! A beteget ultessuk. JeJek. agyeki. terdhajlati. honalji. ez csokkenti a verzest. nigas. vagy mas m6don csillapithatatlan arterias verzes. Nyeloc Nyeloc Trache Brand Bordal lVlaj. epiduralis. Keszitsunk korrekt nyornokotest . ha nem is all el teljesen. de jelentosen csillapodik. ahol arterias verzest mar nem eszlelunk. csuklo. rovid mullpolyat hasznaljunk direkt nyomasra A sebet sterilen fedjiik. Felkar Meder Gerinc Arterias nyomaspontok A szfvbol kivezeto arteria a serules szintje elott fekvo csontos alapon elnyomhat6. allkapocs.fekvo helyzetben. Belso verzes Belsd verzest eredmenyezhet: Tompa hasi serules. Agyallomany verzes subarachnoidealis verzes EUata5 Az ES]\ a shod gyorsan infuziol 90 . t Mivel a fel. ujabb nyomokotest helyezzunk ra. A vegtagot polcoljuk fel. Nyomjuk a megfelelo arterias nyomaspontot.arteria pulzaciojat. helyezzuk nyugalomba Atverzett kotest ne bontsuk Ie. shock v erzescsilla pitas MeHka: Szivser Nagyei Tudos: _Minden verzest azonnal el kell latnil Ha a talalt serules alapjan nem vart Shockot eszlelunk. felkari. Ie Urege: Gyom: verzes. Technika Tapintsuk ki a serules es a sziv kozott . esetleg keslelteti. hasra e es.A serult vegtagjat emeljuk magasba. ugyana: Egyeb ~ Veres I. Ez csokkenti a shock progressziojat. Nagye Nagye Meh. amitol a verzes. Ha nagy a verzes vagy shock kialakulasara szamitunk vagy a shock egyertelmfi jeleit eszleljuk. Ne feledkezzunk meg az ellenoldali megtamasztasrol! Karotisz. csontos alap felett. . ldtt seb Robbanas. Steril bucit.

J"Tye16tsoseriiles 'lNy~Jo~s6Y'Hqverzes Tia9hea. kavealj szeni a verzes. Medencetores . gyomor. Barmelyik testuregbol szarmazo verzes. ami vedi a hasi szerveket a tovabbi karosodasoktol. lepserules . .ihtetcostalis ". Ha verhanyaskor elenkpiros vert latunk. '_~ agyerek serulese. vena Tiici6seiti16s cava. keresztcsonttores omhat6. A hasfal feszesse valhat a serules. amilyen . gyomor vagy patkobel verzes eseten sotet. ez aktiv verzesre utal.--. verzes terulete felett. Feszes.gegeseriiles· J?rq~c:hu~ karcinoma..Y¢tZ~S. aorta disszekcio . h61yag . alkartores . buzos szeklet. cystak.~erinctores.. kulsd verzes jele nelkul shockos. "Combcson ttores.~ . TiidoseriilesneI habos piros. N agyobb tomegii emesztett vel' szinte fekete szimive valtoztatja a szekletet. gyorsan csak lehet. -. kemeny has.. . belek.fu.Verzesfajtak. subclavia. infuziok es surges sebeszeti beavatkozas szukseges. ovariumok. 91 . vena cava Nagyerek betegsegei. tiinetek . -_':. Egyeb jelek koze tartoznak az alabbialc Veres kohoges vagy verhanyas. veromlenySotet. Toresek koriili duzzanat. perforacio.raortaiv -. verzescsillapitas. '::Qyomor. mert a beltraktusban lathato._. A bels6 verzes korrekt kezelesehez termeszetesen gyogyszerek. agai . tomeges csontok torese .reg~s szerv serulese. arteria subclavia. feketes szinti.'SZIYsetUles' ··NagYerser416s. Jelek. --' Hasiireg rtelmii agasan i. vagy '. mint a shock-ra utal6 jelek es tunetek. extrauterin terhesseg (EUG) kijJs6 m6don verny- lrtws Hosszu csoves csontok.arteria eledkezhonalji. aorta. labszartores ~Felkartores. shock MeHkas 3bockot . ez izomvedekezes.. nyelocsti verzesnel friss piros. A bels6 verzes jelei tehat ugyanazok. csak orakkal. ez altalaban az als6bb szakaszok verzesere utal. altalaban a bels6 verzes gyanuja akkor merul fel. : Iabhati Mivel a verzes a shock egyik kivalto oka.~ .Meh. Bordai:otes. napokkalkesobb). tiid6 neoplasia erek serulese . felismernie a shock-ot. fekelyverzes (tulajdonkeppen . ha a beteg lathato. ezt megfelel6en ellatni es olyan gyorsan orvosi segitseget hivni. melena.'Maj. Ellatas rzes AzESNY-nak kepesnek kell lennie eszlelni a belso verzesre uta16 jeleket. beltraktus betegsegei.

E Alacso cr. Ellata A gyo iv. szervek rmikodese elegtelenne valik.ilni. szteroidok. a szovetek. Barrni shockot okozhat. Igy a szervezetben relativ volumenhiany alakul ki. A behatolas vagy csipes helyetol fuggetlenul garat. ami az oxigenszallitashoz szukseges vermennyiseget csokkenti. A beteg eletet csak a gyors orvosi segltseg. Legzesi nehezseg. Ilyen okok a vervesztes. sipolo stridoros legzes - nla! latni v pump. Di· B:radj iv. 92 .a folyamatok igen gyorsan zajlanak es a beteg halalahoz vezetnek. Eszrne: Kcring Az ESNY feladata A shock felismeresees Segitseghivasl kezelesenek Shock A shock nero betegseg. eges. A behatolas vagy csipes helyen duzzanat.etel Gyors. ami a test szoveteinek oxigen hianyara uta1. huzo. gy6gyszerek. vagy hypovolaemias I ~ r·4j--ngtf ldil be . rovarcsipesek hatasara az ana erzekeny szervezetben tulerzekenysegi reakcio indul be.stb.r"" 1:. egybefoly6 csalankiutessel. Azonnali kezeles rnegallithatja a folyamatot. Szoveti oxlgenizacio nelkul romlik az anyagcsere.yl. etelek. A shock jelek es tunetek egyiittese. arteriolainak kitagulasahoz vezet. r SZBle rnarad nern lr A Jellemzok Ego. Gycng. Kezeles nelkul ezek . z.-. gy6gyszerek. Mindket oldal Jobb szivfel Jotndulatu mtilo Kollapszus Periferias Rosszindulatti.t!::~ Kapill. Verzesfajtak. ersztikitok adasa mentheti meg. gege duzzanat.euoi E~bhen Allergias vagy anaphylaxias shock f Barmilyen allergen. pI. hanem k6ros allapot (folyamat). . allergias reakci6. voros b6r. 1 g. Progressziv Shock A shu! Progfe ESl'~'/· E>:ck Cl Folyadekveszteses. I ~ J tur. shock --elkezdese Fullad. csokken az energia ellatas. viszketo. ami csokkenti a szovetek verataramlasat.A folyadekveszteses shock lenyege vervesztes vagy mas testfolyadek vesztese. vagy Iassithatja annak eletet veszelyezteto mertekii kialakulasat.. A ! ujrael Sziv el A sziv szfvritr «crmg: d ZefVE Keringesi elegtelenseg Centralis Hal szfvfel . A shock es verzes felismerese es ellatasa elsodleges feladat a surgossegi ellatas soran. novenyek. ami a szervezet arteriainak. az errendszer terfogat valtozasai. Folyadekveszteseg nelkul is SHOCK fejlodik ki. nagy verzes. ha nines azonnali hatasos segitseg gyorsan halalhoz vezet. mivel az erpalya befogad6 kepessege tobbszorosere novekszik. mely. index E asabh szaforr "b . perfuziojat. pl.) ~~. belelzarodas. ' A lag:_} Sapad . verzescsillapitas.

amikor a 'pumpafunkci6 hianya miatt a szlv venas telodese romlik. Ezek a jelek ugyanazok.Di-AdresonE-Aquosumot 25-100 mg IV.SHOCK-ot. zarra ainak.6. Alacsony vernyomas. mellkason. ha egyeb tunetek hianyoznak. :: Sapadt vagy livid bor. normalisan 0. (' d Agyorsasag eletmentol Hivjunk scgttseget! Ha van. Keringes-legzes leallas.vagy 125. Jegyezziik meg! A shock progresszfv folyamat.?kaig feher marad.I. vagy kardiogen shock t' --"l - I. normalis esetben r6zsaszfn ·szfne nehany pillanat alatt visszater. Kapillaris visszatelodes. biztositsunk szabad l~gutat. a verkeringes csak nagyon lassan vagy egyaltalan nem ter vissza. Atagult venak jol lathatok a nyakon. barmi is legyen a kivalto ok. i t A shock tiinetei Progressziv. a keringesbe kilokott ver mennyisege csokken. etta )gy~ 93 . A'beteget probaljuk megnyugtatni. hogy a SHOCK egy kesobbi fazisaban a vernyomas esik. A nyaki venak osszeestek. am ely kezeles nelkiil halalos. Keringes legzesleallas eseten azonnal CPR30!2! . A shock index egy fontos parameter. Ez egy ideig segithet. Alapveto oka az oxigenhiany es szimpatikus izgalom.': . . lassan Iv. verellatasi zavar. billentyii betegseg miatt a SZ!V osszehuzcdasanak ereje gyengul. Nyugtalansag. (Onmagaban nem megbizhato jell) . adjunk Caleimnscot 5-10 ml '. Ebben a fazisban a vernyomas 100 Hgmm alatt.6jraelesztt~sre. l-nel magasabb ertek sulyos. fuldoklas Gyenge.:Bradycard betegnek keringes osszeomlas jelei eseten. ~i ~ ~ A SZ!V pump a funkciojanak elegtelensege. l. periferias keringesi elegtelenseg.1ik. verzescsillapitas. .S-nel magasabb pedig 1-2 oran belul visszafordithatatlan karosodast jelenthet. Az ajkak. a venakban torlodik aver. lahoz H L i. feIs6 vegtagokon . Az ESNY gyors es konnyen elnyomhat6 pulzusi rapinthat. Ha a korrnoket megnyomjuk. . Minden nyugtaIan beteget vizsgalni es figyelni kell SHOCK iranyaban. .Verzesfajtak. gyenge pulzus. lik ki. a venas reszben aver torl6dik es rnindez a szovetek. a beteg parametereinek valtozasait folyamatosan kell figyelni. . Az oxigenhianyt a SZ!V gyorsabb rmikodessel probalja kompenzalni.250 mg Metylprednisolont Iv.1-". mg Tonogen higftva. Sulyos shock-ban a rossz venas telodes miatt szinte nem '}:l<itni venit..mi az eges. szfvritmuszavar. ez legkifejezettebb a nyakon. SI = pulzusszam : vernyomas.Kivetel a kardiogen SHOCK. Az ESNY-nak gyakorlotta kell valnia a shock jeleinek es tiineteinek felismereseben. Szfvizom betegseg.alig tapinthato pulzus.. Gyors. nyelv kek szine sulyos oxigenhianyra utal. Fulladaserzes. Sziv eletet vetek ltoza- !: eredetfi. meg akkor is. Valoszimileg az ESNY -nal nines vernyomasmero ennek ellenorzesere. a pulzus 100/perc felett van.'Kesziiljiink fel . . shock hatalarasa Ellatas . de j6 tudni. ami iyagc- va.: z :. beleertve a szivizom oxigen igenyet nem elegiti ki. Shock eseten""a kormok alatti b6r s. . azonban egy id6 utan a SZ!V farad es gyengul. ujjbegyek. Eszmeletvesztes.

. hanyast valthatunk ki. a verzest. :r.2 befujas! 94 Pe 11". ezert altalaban nem jellemz6.. 'Iartsuk a testhdmersekletetl Reszketo. verzescsillapitas. nyirkos nor. Keringes es legzes folyamatos megfigyelese. Hanyinger. Ezen kivul az osszes elsosegely-nyujtasi praktikat keszenletben kell tartanunk.. serulesekkel.Verzesfajtak. A folyadekvesztessel aranyosan a beteg szornjusagrol panaszkodik. Sulyos shock jele. Szomjusag. A eel a kihiiles elleni vedelem. ha a legutbiztositas maskent nem megy Segitseghfvas! Egyeb serulesek. ha van. ne etessiik a serultet. A SHOCK sulyosbodasaval a beteg aluszekonnya. Fineman banjunk a beteggell Durva mozgatas ujabb seruleseket okozhat.- Feluletes legzes.: ') . ami altalaban gyms. apatias. Oxigen. " 'i. az eszmeletlenne valo beteg aspiralhat. eszkoz nelkuli es eszkozos legutbiztositas Verzescsillapitas. annak progressziojat. betegsegtunetekkel foglalkozzunk.. Eg . Minden szemelygepjarrmlben van kotszer. sulyosbodasanak gyorsasagat megakadalyozhatja. es alkalmaznunk . ha az egesz beteget kezeli.< EHatas Az ESNY nem tudja a shock-ot visszaforditani. szotlan beteg. Polcoljuk fel az also vegtagokat. azt az erzetet keltve. Ha barmelyik elegtelen. beteget! Hanyingert. Oka az oxigenhiany. Hfivos. Csokkenti a fajdalmat. Jegyezzuk meg! Eloszor a szotlan betcget reszesitjuk e16nyben a harsanyan panaszkodoval szernben. az alap ujraelesztes szabalyai szerint jarjunk el. Ne csak egyes sebekkel. verzesek ellatasa. ez az autotranszfuzios helyzet. : j A_ sl Ok: Al< Ex Eszmeletlen beteg eseten Eletjelensegek vizsgalata M.ha szukseges. diderg6 betegnek nagy az energia vesztese es az oxigenigenye. baton fekvf betegnel! Also vegtagok felpolcolasa vagy 'Irendelenburg helyzet Stabil oldalfekvf helyzet letesitese. hanyas. (minden ment6aut6ban van. es ujabb seruleseket is megakadalyozhatunk. Komoly orvosi beavatkozasok szuksegesek. mintha a vervesztes kisebb mertekti lenne . atjarhato Iegut. Szabad. Segitseghivas. fokozza a fajdalmat es az oxigenigenyt. . ami nagyon rossz elojel. Kivetel a szeptikus es anaphylaxias shock. shock . eszrneletlenne valhat. vagy egyeb legzesi zavar. tulmelegiteni sem szabad! Ne itassuk. Magaba roskadt. de lehet nehez vagy kapkod6. Az eszrneletlenseg igen kesci jel. Noveli a szivbe bearamlo ver mennyiseget.Jc Szabad h~gutbiztositasa es fenntartasa Legutbiztositas eszkozzel vagy anelkul.. de a sulyos shock megelozhetd' A_zESNY ha nem is tudja teljesen megallitani a folyamatot. ezert csokken az oxigen igeny.) Toresek rogzitese. kezelnunk kell ezek szervezetre gyakorolt kovetkezmenyeit is. ABC 30 kompresszi6 .

shock nehez vagy I. a felismeres gyakran nehez. vagy akar kornpenzacios vernyomasemelkedest is. de jelezheti a szimpatikus aktivaciot is.f:~B:eielzat6das (a belekben elkulonult. A shock kialakulasa egy barmilyen karosit6 behatasra adott tulmeretezett komplex reakcio sorozat.Hes biztosan polytraumatizaciot jelent. Nem all modunkban az alapismeretek reszletezese.es szakkonyvek ide vonatkozo anyagara. harsanyan .praeshockos allapot" tehat a valosagban azt a korulmenyt jeloli. hypoxiahoz. hugyhajtok. korabban magasabb vernyornasu egyennel. agyoedema kialakulasat.Nagy mennyisegti p6tolatlan vizeleturites (diabetes.pancreatitis kiterjedt izomserules egy 1. a keringes. ho. It. .~ ~.A.Excessiv folyadekvesztes (hanyas. Ok nelkiil nem indul el a folyamat. megismeresehez es megertesehez elengedhetetlenul parameterek. ezert . igen nagy mennyisegti. hasmenes) . A . Ne torjuk meg a nyakat. majd a folyamat vegen definitiv sejthalalt okozva a szovetek pusztulasahoz vezet. t: • A shock korelettani vonatkozasai A shock-folyamat alaposabb fontos a norrnalis elettani szervezet folyadek. ha elindult. mely erinti a szovetek. ~~68 ! 95 . Eszmeletlen betegnek ne emeljiik a fejet! odik. Shockos betegnel eszlelt fejseri.egakadalyrulesekkel. mas-mas iiton de ugyanugy szoveti pernizios zavarhoz. A beteg parametereinek folyamatos kovetese szukseges az ertekek valtozasanak es a beteg allapotrornlasanak felismeresehez. A helytelenul "praeshockos" allapotnak nevezett klinikai kepet altalaban a shock kompenzacios fazisanak kezdetere alkalmazzak. Ugyanigy nem egyertelmti a pulzusszarn vizsgalata sem.eritonitis.iere. 300 -ig ernelhetjuk a fejreszt. amikor pl. A shock kialakulasa az egesz szervezetet erinti.zekonnya. fgy szabad a venas kiaramlas. !:}&lszervezetszarnara elveszett folyadekmennyiseg) ~. az A shock csoportositasa Hypovolaemias teraranytalansag az iniciaki okok szerint: a csokkent erpalyan beluli folyadekmennyiseg. kb. ez csokkenti a koponyaiiri nyomast es megakadalyozza az agy duzzadasat. . bels6!) ~.~P. ezert utalunk egyeb tan. A tipikus klinikai kepet nern min dig latjuk. I }'ejseriih~s F6jserulesral IDaI' sok sz6 esett. 6i jel. akkor a shock egyes fazisait latjuk. A beteg norrnalis 110170 Hgmm vernyomasa jelenthet relativ hipotoniat pl. sejtek mernbranfunkcioit. elektrolit es sav-bazis egyensulyanak ismerete. a leend6 serult a szaguldo karnion elott all. verzescsillapitas. shock jeie. az alar 8~au1na.es kisebb shock. felszivodni nem kepes. acid6zishoz. sejthalalhoz vezet kulonbozo kezdeti okok ehe. Ha az eszmeletenel leva betegnek fejseriHese van. gyakorolt -szenletben gen igeny. volumen es az erpalya befogadokepessege kozott.Verzesfajtak. li a szivbe . a szovetek anyagcserejet. a folyamat alatt a beteg vernyomasa mar lejjebb volt. ami az ijedtseg miatt is lehet gyors. Lenyege az intravascularis Oka lehet <:. kulonbozo kornyezetben. Iegzes uruikodesenek es a zasok szuk'lJ' en megaui. fokozza a vesztese rbadl unk ki. 'veseelegtelenseg ('4imetikus fazisa) .>Megfelela potlas nelkuli massziv verejtekezes ~.kutverzes {kulso.

nyugtat6. 1 • " 96 . virus.Verzesfajtak. szerencsetlen esetben egyutt van jelen szinte minocgyik inicialo faktor. AMI Szivizomgyulladas Akut billentyii elegtelenseg Szivizorn ruptura Septum perforacio arrhytmia . mely . ritkabban Gram pozitiv bakterium. bradycardiaval. valamint megfelelo folyadek bevitellel. k6ros rmikodesehez vezethet. anaesthesia) Gerincvelo serules Agyi vascularis tortenes Metabolikus. toxikus Mellekvesekereg-eiegtelenseg Anaphylaxis Allergen hatasara beindulo komplex reakcio. verzes) Feszulo ptx vagy pozitiv nyomasu lelegeztetes Pulmonalis embelia Bal pitvari golyo-thrombus Aorta disszekcio miatt. ezert a circulus vitiosus spiral felgyorsul. A folyamat egy ponton tul irreverzibilisse valhat es a shock klasszikus tunet egyutteset mutatva halalos vegCi korlefolyast idezhet elo. megtartott A kor Ug2 Szrvl Szin: A k( tat6( Distributiv shock /\2 intravascularis volumen erpalyan beluli atrendezodese Neurogen SHOCK Gy6gyszer indukalta (altat6. Az eletmenteshez azonnali besvatkozas szukseges! Deko !) ~. szervek oxigen ellatasi es felhasznalasi zavarahoz. tachycardia) A SIHJ Komi ~: kor k Obstruktiv shock A kis.haemodinamikai zavart okozo ritmuszavar (brady-. Pericardium tamponad.~_! Szeptikus shock A szepszis a szervezet in:fekci6ra adott sziszternas gyulladasos valaszreakcioja. tuladagolas.: . verzescsillapitas.vagy nagyverkor aramlasi zavara sziikulet vagy elzarodas szivfunkcio es folyadekegyensuly mellett. Oka legtobbszor Gram negativ bakterium. borjelensegekkel. a kapillaris keringes redistribuciojaval.. gegeoedemaval es bronchus-bronchiolus szukulcttel. kabitoszer mergezes. az egyes jelensegek egymas hatasat rontjak. gomba okozta infekci6. sot egyes esetekben vazopresszor kezelessel . progressziv vazodilatacioval. rapid vernyomascsokkenessel. ritmusa vagy hibas billentytifunkcioja miatt.Kardiogen shock Pumpa funkci6 elegtelenseg a sziv osszehuzodasanak csokkenr ereje.~ ! . tulkompenzaciobol eredo circulus vitiosusok eredmenyekent a szovetek. Az anaphylaxias reakcioban. shock . (exsudatum.' l i. szapora pulzus es legzes. Laz (ritkan normalisnal alacsonyabb testhornerseklet).szamos kompenzacio.

ez tulajdonkeppen stressz reakcio. az agyi verellatas csokkenese miatt a beteg kezdetben nyugtalan. az ag-j perfuziojanak biztositasara. A allapot az uralkodo . A beteg bore marvany rajzolani. a megfelelo beavatkozas ekkor a leghatasosabb. intenzfv 97 . romlo mentalis verzescsillapitas.hesia) vazodi~.ifekcio. a sziv teljesitmenyc.betegek tobbsege ebben a "klasszih. A vernyomas meg nem csokken eroteljesen de a diasztoles ertek ernelkedese tnegfigyelheto.kornpenzalo mechanizmusok elegtelenek az eletfontos . ugyanis a periferias erek sztikuletevel a keringes a centralis teruletekre rendezodik at.es oxigenellatasat.lH~Ssel.'. A )".<1 vagy A shock fazisai: Kompenzaci6s vagy szimpatiko-adrenergias fazis Verzes vagy folyadek vesztes az intravascularis volumen csokkenesehez. a szivfrekvencia pedig 100 felett van. az osszehuzodas ereje no. Mivel a . A hypoxias es acidotikus sziv o:gyengi. vagy dokumentacion "J". hii -os. . valtozasok folyamatos rnegfigyelese. A hypoxianak stagnacios kornponense is kialakul. a keringe i percterfogat it fokozott munka ellenere is csokken. izgatott. Mai techdiagnosztikai es monitorozasi lehetosegek mellett a vergaz-parameterek. Csak az intenziv szlmpatikus tonusfokozodas es eroteljes adrenalin kiaramlas kepes a vernyornasesest megakadalyozni. Ez sajnos csak a periferias keringes rovasara valosulhat meg. varhato halalozas igen magas.ontjak. A keringesbol ily modon kirekesztett szovetek oxigenellatasa rornlik. a szfv megfelelo ve1'. Az utobbi kornpenzacios mechanizmusokat indit be a vernyornas rnegtartasa celjabol. . mely ekenta e ez vezers tunet ~ Gram .szervek. a venas bearamlas csokken. A vernyornas zuhan.'.s 100 alatt. scm rendezheto hipotenzio. zelessel Tovabbi volumenvesztes eseten a keringes centralizalodik. rnegtartva az eletfontossagu szervek. Dekompenzacios fazis 1ylm::. kesobb apatias. A regebben hasznalatos SHOCK-index is ehhez a fazishoz dik. a szivfrekvencia fokozodik. (Lazlapon. a SZ!V munkaja fokozodik. A szfv teljesitmenye csak nagyobb munkavegzes mellett nem csokken jelentosen. az erpalya kit61tbttsegenek csokkenesehez es vernyomaseseshez vezet. az agy. a. aminek rendkivul nagy prognosztikai jelentoseget tulajdonitottak. adrenalin kiaramlas. shock kep.. elcsettseg. cianotikus. pl.Verzesfajtak. ezert a SZ]V oxigen igenye is fokoz6dik. kovetkezmenyes ertonus fokozodas A keringo vermennyiseg csokkenesevel tovabbi eroteljesebb kompenzacio folytatodik. a keringesi ida nyulik.-.'~abnizolva a vernyomas eses es a szivfrekvencia emelkedes keresztezodese a jel'.il es az eddigi tisztan periferias keringesi elegtelenseghez centralis is tarsul. a 5Z!V hatasfoka romlik. :artott A kompenzalo mechanizmusok Legzes frekvencia es legzesi percterfogat emelkedes Szfvfrekvencia es keringesi percterfogat emelkedes Szimpatikus izgalom. hypoxia es kovetkezmenyes acidozis alakul ki.'. savviszonyok. A szisztoles ertek rninimalis csokkenese es a diasztoles ertek emelkedese miatt a pulzus amplitude besztikul.ias faktor. amikor a vernyo.m:ii. legzes.~ legzetes "halaI-kereszt"). periferias metaboliku .lls" fazisban kerul felisrneresre. A kezdeti jelek es tunetek minimalisak.

A vizeletmennyi eg sokken rnajd a vern 'omas 70 Hgmm ala sullyedesekor megsztinik uraemia jel m tezik. A helyi _zo 'eti perfuzio ezzel egleg lehetetlenne valik. permeabilitas valtozasok miatt kialakult perikapillaris. az ATP kepzodest. Mivel a membran-funkciok alapja az aktiv transzport. sludge kepzodik.z eilialt szovetekbol. Mikrothrombusok alakulnak ki. A szokasos 36 ATP helyett c ak _ ATP kepzodik. Heveny legzesi elegtelenseg alakul ki. ami jelent6sen csokkenti az energia. infarktusok alakulnak miatt perikapillaris mikro-verzesek keletkeznek. lysosornakbol felszabadulo enzimek tovabbi toxikozist es szovetelhalast okoznak. maid felhasznalodaso veralvadas i zavar. ezen feladatok energia hattere nem biztositort. Perikapillaris oedema kepzodik. atelektazia kepzodik. Az edemas alveolusokban hialin-mernbran 98 I . ki. elektrolitok es feherjek szarnara szabadon atjarhatova valnak. folyadekok. disszerninalt intravaszkularis coagulacio. DIC alakul ki. a lokalisan "besllrusbd6" ver voro: vertestjei penztekercs-szenien osszecsapzodnak. alveolaris oedema. A mem- Shock-vese A perfuzio csokkene miatt a vese-keregben ischaemia. A. Shock-tude Legjellemzobb a kapillaris rnembrankarosodasok. amely lelegeztete t igenyel. tubularis nekr6sis alakul ki. nekr6sisok. ezert a mernbranok permeabilita a megvaltozik. Szervkarosodasok: Shock-szfv A hypoxia miatt brankarosodasok zivizom i chaernia.Membran-karosodasok Az oxigenhiany miatt anaerob glikolizis folyik. A viszk6zusabb ver coagulacios hajlarna fokoz6dik. intersticialis. majd ARDS. s jrekbol kiszabadult kalium es a mitochondriumokbol.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->