P. 1
Regi Erdelyi Kortek Es Mas Gyumolcsok

Regi Erdelyi Kortek Es Mas Gyumolcsok

|Views: 701|Likes:
Published by Tóth Tibor

More info:

Published by: Tóth Tibor on May 20, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/25/2013

pdf

text

original

'•J

-'

/,

Nagy-Tóth Ferenc

REGI ERDÉLYI KÖRTÉK ÉS EGYÉB GYÜMÖLCSÖK

^S

.j^^ft".

i^^

Nagy-Tóth Ferenc Régi erdélyi körték és más gyümölcsök

A kötet megjelenését

T

"m rff
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta

Nagy-Tóth Ferenc

Régi erdélyi körték és más gyümölcsök

N ^ 4 A V - •':.-••

^^E[J^
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása Kolozsvár, 2006

Descrierea CEP a Bibllotecii Na^onale a Romániei NAGY-TÓTH FERENC Régi erdélyi körték és más gyümölcsök / Nagy-Tóth Ferenc. - [Kolozsvár] Cluj-Napoca: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2006, p. 328 + 30 plan^e; 17x24 cm ISBN 10 973-8231-59-0 ISBN 13 978-973-8231-59-7

OC ÍOO. 'hn
'TÁRj

Készült a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában Felelős vezető Tónk István Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos Korrektúra: Sztranyitczki Mihály A színes képeket Kőváry Éva dolgozta fel Számítógépes tördelés: Nagy Andrea

+

Előszó
A részeiben is összetartozó Kárpát-medence gyümölcsészetének kibontakozásához Erdély is hozzájárult. Mind természeti adottságai, értékei, mind pedig népe szorgalma és tehetsége által. Ez a különlegesen nemes emberi tevékenység itt, a Kárpát­ medencében egy viszontagságos évezred végén érte el virágkorát. Az erre az időre el­ ért ígéretes haladást törte meg a gyötrelmes 20. század. Az I. világháború szomorúságos vége Erdélynek és egyúttal gyümölcsészetének is idegen rendelkezést szabott meg, megváltoztatva haladásának irányzatát, felfogásbeli eszmeiségét. A végzetes csapást azonban a II. világháború utáni magántulajdon megszüntetése s általa az önálló kez­ deményezésű termelőgazdálkodás elsorvasztása jelentette. Erdély régi gyümölcseinek gyűjtése a földtulajdon államosítása előtti utolsó évek­ ben, 1951-1957-ben történt, amikor még léteztek a régi gyümölcsészet maradványai. A gyűjtések írásos és képi anyaga (két szakdolgozat megjelentetése után) a volt Bolyai Tudományegyetem Természetrajz Kar kallódó hagyatékába került. Az önkényuralmi rendszer bukása után (1989) a régi almák részletesebben feldolgozott anyagát (a millecentenárium emlékére) közölni lehetett (1998). A társadalmi rendszerváltás utáni reményteljes viszonyok lehetővé tették az esetleg még megmaradt ősi és Erdély kör­ nyezeti feltételeihez jól alkalmazkodott gyümölcsök felkutatását. Ennek a lehetőségnek köszönhetően a 2001-2004-es években a Duna televízió „szenvedelmes kertészei" (Ambrus Lajos író és Erdélyi János rendező) újabb kutatási és képanyagrögzítési kiszál­ lásokat szerveztek Erdély jellemző gyümölcsészeti és településtörténeti tájaira (Marosszék, Udvarhelyszék, Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság). A most közrebocsátott munkába az ekkor gyűjtött gyümölcsészeti anyag is bekerülhetett. Erdély régi gyümölcseinek tárgyalásában önkéntelenül is érvényesül a történelmi szemlélet: az itt megtelepült nép viaskodása a természeti és a gyakori idegen érdekű társadalmi erőkkel. S közben is tökéletesítve a termesztett növények, a gyümölcsfák művelését, melynek eredménye a csodálatos fajta- és hagyománygazdagság. A múltbeli eredettel és azonosítással összefonódó fajtaleírásokhoz viszonyítva a gyakorlati gyümölcsészeti tudásanyag háttérbe szorult. A körték gyümölcsészeti pontos leírása egyébként is sajátosabb, körülményesebb, mert bár alakváltozatosságuk széles körű, színárnyalataik nem oly jellegzetesek, mint az almáké. Talán ennek (is) tulajdonítható társneveik (szinonimáik) sokasága (a Nyári Kálmán körtének 64, az Erdei vajkörtének 6l társneve halmozódott fel), ám kevesebb népi-képzeletvilági ihletettséggel. Erdély gyümölcseinek ezt a munkáját emlékezetessé teheti a hitelesen művészi ér­ tékű s ugyanakkor hamisítaüanul (méreteiben is) valósághű képanyag (akvarell és gra­ fika), mely a marosludasi Keresztes Kálmán (1887. II. 29.-1980. II. 29.) elhivatott kép­ zőművész tehetségének és ügybuzgalmának örökbecsű alkotása. Qelenleg nemigen készül ilyen tudományos igazoló képanyag.) A szerkezeti tollrajzok Pap Ernő kiváló grafikus lelkiismeretes munkájának a bizonyítékai. A régi erdélyi gyümölcsök e könyvének a megjelentetése az Erdélyi MúzeumEgyesületnek köszönhető. És mindazon intézményeknek és személyiségeknek, ame­ lyek s akik megértő támogatását, itthon és otthon, sikerült megszereznie, azzal a nemes szándékkal, hogy a benne közölt adatok és gondolatok ne csak a gyümölcsészetet, hanem általa minden maradandó alkotó tevékenységet serkentsen. Köszönet illeti a Református Egyház Misztótfalusi Sajtóközpontjának munkaközösségét a hozzáértéssel, buzgalommal és szeretettel végzett kiadásáért. A szerző

.

A vad körtefajok és természetes előfordulásaik A körte iPynis) nemzetség fajai elterjedésének északi határa Európában a 60. glaciális. a külön­ leges ízek. a Kaszpi-tenger nyugati.5-2 millió év) a jelenkorig (holocén. Emlékezetesebbek a Kolozsvár környéki Bácsi-torok (Nyárády 1941^4). cse­ resznye. a Volga kö­ zépszakasza. A vadkörtefás-tölgyes füves ligetek verőfényes domboldalakon gyakran látható élő tájképek voltak még a 20. A körte Körtefás táj A körte az északi földrészek egyik legváltozatosabb megjelenésű és legkedveltebb minőségű gyümölcse. fejlődtek ki az ismert vad körtefajok. 15 ezer éve) bekövetkezett (el­ jegesedés. Batiz 2000). csakúgy mint a szilágysági „hepehupás" kies tisztások. amely a vackorból a jelenlegi termesztett ízletes körtefajtákat eredményezte. 2000). „Az igazi botanikus név. dilűvium korszaka. A növénytermesztés hajnalán éppoly. A körte {Pyrus). Serres Olivér szerint „egy körtefák nélküli gyümölcsös meg se érdemli a nevét". amit Linné adott: Pyrus. gesztenye). Dél-Dánia. a kellemes illatok sokféleségével vonzzák és serkentik a velük való bíbelődésre a cselekvő embert. mint az alma. a déli pedig Európában és Észak-Afrikában a 30. 2000). Soó 1965). A közismert és széles körben elterjedt fajták. Cipruson és Krétán." (Terpó 1958) . a jósvafői Szőlőhegy (Varga és mtsai.5 millió év) hatására keletkeztek. berkenye. 2. majd déli partja mentén a Kopet-dag hegységen át a Hindukust és Himaláját megkerülve Kelet-Kínán és Koreán keresztül az Amur mentén Japánig húzódik. olyan nagynak képzelhető el az a változási fo­ lyamat.. A negyedkor (kvarter) fo­ lyamán (kb. som. mint az alma. vagy még inkább keresett és használt lehetett. kb.. 3 millió éve) megje­ lent (Terpó 1958. a galagonya QCrataegus) nemzetséget (genus) is magába foglaló Rózsafélék (Rosaceaé) család már a földtörté­ neti harmadkor (tercier) végén. Ázsiában az 55. Ázsiában a 20. 2-1. valamint a tájtípu­ sok nyártól a következő tavaszig az előnyös tápanyagtartalom bősége mellett. a szilva (Pninus). A déli határvonal a Földközi-tenger észak-afrikai partjai men­ tén a Sínai-félszigeten. makk. A körte még nem annyira néptáplálék. Amilyen nagy a különbség a jelenkori hagyásfás vadkörtefás tájak és az ugyanott lé­ tezett valamikori ősi erdőségek között. Ez a határvonal északon Dél-Anglia.I. majd Észak-Indián át Délkelet-Kínáig halad (Terpó 1958. mérsékelt és szubtrópusi éghajlat uralkodott a vad körtefajokat is tartalmazó lombhullató erdők övezetében (Batiz 2000). század második felében Erdély-szerte és a Kárpát­ medencében. a balatoncsicsói Bankó (Mészáros A. szilva. a berkenye iSorbus).. de azzá válik a termésérés és tárolás időtartamának növelésével. a Tigris és Eufrátesz kö­ zépszakaszán.. szé­ lességi fok mentén halad. vagy bármely más szabadon termő gyümölcs (meggy. annak miocén szakaszában (kb. A pliocén szakaszban (megközelítőleg 2.5 millió éve) a jelenkorinál melegebb. továbbá Szírián.

.

A kutatási felmérések és értékelések adataiból következő növénytani és gyümölcsészeti rendszerezések isysteind) és elne­ vezések inomenclaturd) nem egyértelműek és nehezen áttekinthetők. 1964. tissuriensis Maxim.Querceto-Convallatietum. Bordeianu és mtsai.. 102106) korában is. Nem egységes a termesztett körtefajták növénytani gyűjtőneve icollectiv) sem. majd Pynis domestica Medicus 1793. melyből a 21. Batiz 2000). Gyúró 1976. elsősorban az usszuriai körte (f. a hagyásfás ligetek környezetében a vadkörte fajok természetes változatossága fokozódott (Rubtzov 1939). communis (De Candolle 1894. Soó 1965. Akárcsak az elnevezések.Querceto [puberscentil-Cotinetwri) és gyöngköleses tölgyes {Querceto-Lithospermetuni) (Terpó 1958). A körte nemzetség (genus) faja- . Megtévesztő e sokféle név következetlen használata. A vackor (európai vadkörte) eredeti növénytani neve.) elterjedési határa nagyobb a vad körtefajoké­ nál. volt. s általában megegyezik a kocsányos tölgy {Quercus robitr) hatái'vonalával. Szabó 1983. A kutatások eredményeként a jelenleg elfogadott név: Pyrus pyraster Burgsd. szintúgy a rendszerezések bizonytalansága is jelzi a vad körtefajok és termesztett fajták állandó változatosságát. mint 14 hasonnév isynonimd) is hozzáragadt.) nemesítéséből származó fajtáknak köszönhetően." Ez az eredet kelti a szüntelenül gyarapodó természet­ beni változatosságot. Borcea 1985). Eredetileg Kína területének 70%-át borította erdő. A termesztett körte vad ősei „A termesztett körtefajták és a vad fajok között botanikailag és pomológiailag nincs éles határvonal. mint valamikori erdei fáknak az ekerjedési területeit erdőségek borították mind Európában. Jelenleg ismert neve P. Nyárády 1941-44. A Kárpátok erdőrengetegei az Al-Dunáig és a Tisza-síkság pereméig terjedtek. u. „A termesztett fajták valószínűleg minden vad fajból keletkezhettek domesztifikáció és spontán hibridizáció útján mind Európa. mind pedig Ázsia vadkörte termő vidékein. de időközben nem kevesebb. communis L. „Mi­ velhogy a termesztett körték több faj keveredéséből alakultak ki. A termesztés eredményeként kerültek a körtefajták az amerikai földrészre. Querceto-roburis stepposwrí) társulásokban (Soó 1937) is. hanem különálló rendszertani egységnek. 1954. Nemcsak a ter­ mészetbeni folytonos változás miatt. Palocsay és mtsai. Az őserdők és a természetes növényzetál­ lomány önfejlődése a csiszolt kőkorszak (neolitikum) kezdetéig (kb. P. század végére alig maradt 27% (Giurescu 1977. Hegyes-dombos tája­ kon cserszömörcés-molyhos tölgyes (. Terpó 1958. mind Ázsiában. nem tekinthetők a "közönséges körte (Pirus communis)" alfajának (. Során. A vad körtefajok természetes életfeltételek között főleg vegyes fajú tölgyesekben {Quercetalia piibescenlis) voltak gyakoriak. ahol őshonos vadkörtefa­ jok nem léteztek. Európában északabbra van. sőt ugyanazon név szerzője iauctor) is változik.subspecies) vagy változatának (varictas). az újabb átmeneti alakokat." (Rubtzov 1940). Pinis sativa Lam. a tűz csiholásának a felfedezéséig. neveket is használják. A vackor jelenkori életegyüttesei a Kárpát­ medencében úgyszintén tölgyes ligetek társulásaiban találhatók. Erdélynek 70%-a volt erdőség még a rómaiak általi meghódítás (Kr. A termesztett körte {P. Az erdők kiirtása után.A vad körtefajok. Eredetileg Pyrus communis L. Karakter fajként érté­ kelték gyöngyvirágos tölgyes és erdősztyepp tölgyes (. hanem a kutatók felfogásából következőleg is. et DC. Ázsiában is északabbra terjedt. 10 ezer évvel ez­ előtt). a tudatos termelőgazdálkodás és erdőirtás felismeréséig tartott. inelyből mára csak 8% maradt. Jávorka 1925. Pyrus communis (a) Pyraster Linné 1753.sativa Lam. et DC. (1805)" (Sávulescu 1956).

Levél kerekded. A vackor párhuzamos (vikariáns) faja a Kaukázusban. ritkán visszás tojásdad. Hókörte (vastaggallyú körte) {Pyrus nivalis]acq. 1972 (syn.és KözépEurópa. ép szélűek és hosszú nyelűek. A rend­ szerezés alapelve a földrajzi elterjedés. ábra) ' Neve a vad olajfa régi görög nevéből (Elaia agrici). Termése gömbölyded. gyakran szíves vállú. a Balkán. 1952 [syn. 1774 [syn.D. éretten barna. Közepes termetű fák. ép élűek. elaeagrifolia^ Pali]). mediterrán-közeli faj.nf!. A gyü­ mölcs szára rövid. pillás felületűek. olykor rózsaszínes szélű virágokkal.és termesztett körtékből) keletkezett faj alatti rendszertani egységek ivarietas. hibrid) száma több volt mint száz (félszáz évvel ezelőtt) (Terpó 1958). de csúcsai felé finoman fűrészesek. A mai Magyarország területén ugyan­ csak 12 vad körtealapfaj (némileg eltérő megnevezéssel) létezett. ÉszaknyugatTörökország. Nagy termetű (15-20 m) fák. PyrasterL. zöldessárgás. majd annak keretében az alaktani és szaporo­ dásbiológiai (maradó vagy lehulló csészelevelek. napos oldalán pirosló. 1787 [syn. Európa növényei (Flóra Europaea) között csak 12 vad körtefaj található (Terpó-Franco. Bibe­ szál 5. 1. gömbölyded vagy lapított gömbölyded ter­ méssel. Tennése gömbölyded vagy kúp. gyérebben tövises vagy tövistelen és vastag. Terpó [syn. Nyugat. tövises ágakkal. stb. caucasica Terp.]). P. Balkán.. bibe jellegek. levélalak. Vackor (európai vadkörte) iPyruspyraster^\. Kis-Ázsia.inak {species) a számát 60-ra becsülik. többnyire piramis alakú koronával. P. tojásdad levelű változat (var. Pyrus communisL. tövisesség. 10 . Levelei nagyon változó széles tojásdad alakúak. hosszú szárú. hosszúkás tojásdad vagy visszás tojásdad levelekkel. Sectio: Pyrus Tuz. ArgYromalon Fed. Achras Koehne). Északkelet-Görögország. csipkézett csúcsú levelekkel. eriopletiria Reich. (2. bőrszerű kerekded. Kaukázusi köite (Pynis caucasica Fed. Közepes nagyságú (10-17 m) fák. fehé­ ren molyhos (ennek tulajdonítható a neve) ágakkal. ősszel piroslók. (2. termésalak és felület) ismérvek. A jelentősebb vad körtefajok (45 species) közül a termesztett köitefajták kialakításában résztvevő legfontosabbak (24 species) rendszere a következő (Terpó [19581 alapján.). 2. A csoportosítás azonban szerzők szerint változik. esetleg köite alakú. 1968). Elterjedése: Európa.sá. forma. ábra) A legtöbb termesztett körtefaja ebből a vadfajból ered. pyraster ssp. ovata Terpó) képvise­ li. ám az ezekből (és más vad. Nagy vagy közepes tennetű fák. fehér. (2.]. 1. A) Subsectio: Pontica Decaisne emend. Elterjedése: Kaukázus (1000-1500 m tszf. Levelei visszás tojásdad alakúak. közöttük az átmenetet a sok alakot i\l fonnci) magába foglaló. Gyúró [1976] változtatásainak figyelembevételével. fonákuk molyhos. Elterjedése: Kelet-mediterrán eredetű. P. tövises ágai fiatalon moly­ hosak. fűrészes vagy ép élű. Levél keskenyebb kerülékes. Csészelevél a temiésen maradó. tojásdad. kerülékes vagy tojásdad. Bibeszál 5. nem pedig az ezüsifáéból (Elaeagiius) ered (Batiz 2000). Közepes vagy kis termetű fák vagy cserjék. Kis-Ázsia. var. Batiz [2000] kidolgozásában): I. ábra) IL Sectio: Pontica Decaisne Csészelevél a termésen maradó. Nagy fák (15-25 m).

P. salvifolia (Binz et DC. 1807 [syn. fiatalon szürkéssárgás. Levelei megnyúlt háromszög (deltoid) alakúak. fonákuk molyhos. syriaca Boiss. Gyakori alany. P P. mustkörte. P cordata Desv. Zsályalevelű körte {Pyins salvifolia DC. könnyen kereszteződő sajátsá­ ga miatt. ősszel megfe­ ketedő. Levelei keskeny kerülés vagy visszás tojásdad. fonákukon molyhosság. melytől legfőbbképpen a levél és gyümölcs alakjában különbözik. 2. nivalis x P. nivalis ssp. A hókörte közeli rokon fajának tartják. P. syn. syn.t 2 3 i 5 6 7 8 . vékonyabb és szürkés. amygdalifonnis. sárgásbarna színűek. 4.) Thomen)]. földközi-tengeri elterjedése egyezik a hókörte (típusfaj) terü­ letével. P. parviflora Desf. gömbölyded vagy pörgettyű alakúak. Gyümölcse szárrafutó. salicifolía Pali. tövises ágakkal. nivalis x P. 1896 [P. P. majd vörösbe hajló. Fekete körte (sózó körte) {Pyi%is austriaca Kern. nivalis Lindl. 2.]). kicsik. nivalis var. Mandulalevelű körte (Pynis amygdalifonnis Vili.. elaeagiilolia Pali. olykor lándzsa alakúak. P. ritkán háromkaréjúak. Előfordulása: európai. fekete vagy sötétszürke színű hajtásokkal. spinosa Foíssck. P. néha lándzsa alakúak. pyraster Burgsd. Magyarország (Dunántúl). Terebélyes vagy közepes termetű fák. tövises ágakkal. R magyar ica Terpó P. 1825 IP. cossonii Rehd. könnyen kereszteződő. austriaca]). nivalís Jacquin amygdaliformis Vili.vagy almaszerű (pörgettyű alakú). P. 11 . bőrneműek. P. Levelei kerülékes. Termései rövid és vastag szárúak.. Gyakran termesztett. Gyakori alany. ábra. Kultúreredetét is gyanítják. Előfordulása: Ausztria. A termés körte. 3. Kisebb fák vagy cserjék (6 m-ig). Vélhetőleg ebből származik a Császár körte. pyraster. A körte (Pynis) fajainak (species) elterjedése Európában és Kis-Ázsiában (Terpó 1976) A termesztett fajták kialakulásában nagy hatása volt. sötétzöld. Közepes termetű fa vagy nagyobb cserje.— — —9 xxxxxxxxx 10 11 Pyrus boíssieriana Buhs« R rosstca Danjíov P. körte vagy pörgettyű alakú.

ép élű vagy csipkés. Teniiése rövid és vastag száni. Elterjedése: szárazságtűrő balkáni elem. Kisebb termetű fák vagy cserjék (6 m magaságig) tövises. szürkéssárgák. Levelei keskeny lándzsa vagy hosszan kerülékes (fűzfáéhoz hasonló) alakú­ ak. Elterjedése: Közép-Ázsia (Turkesztán. 1776). pörgettyű ala­ kúak.]'). Nyugat-Tien-san). vöröslő­ barnás. ábra) 6. ahol 1700-1900 m tszf magasságban is megél). Hidegtűrő. hosszú szárral.-ig). Termései rövid szárúak. Alkalmas díszfának is. csipkés-szálkás élű levelekkel.Elterjedése: Földközi-tenger melléke. Közép. mely sok termesztett fajta létrejöttében részesült. (2. Levelei lándzsa vagy visszás tojásdad alakúak. Díszfának is ültetik. gömbölydedek. némelykor karélyos. kemény húsúak. magasodó gömbölyded. Elterjedése: Délkelet-Európa.és Kis-Azsiában. Alacsony vagy közepes termetű fák (5-10 m magasságig) téglavöröses. aprók. Ciprus). Kisebb fák vagy cserjék. P. vavilovii) keletkeztek (Rubtzov 1939).]). Belőle származtatják a Szentendrei Kálmán körtét és a Vilmos körtét. ábra) Szíriában termesztik iPyiiis nobilis Kotschy). Törökország). B) Subsectio: Xeropyrenia Fedorov. sinensisLindl. taochia. lelógó és gyéren tövises. Közepes vagy nagyobb termetű fák. Levelei feltűnően és igen változó alakúak: egyszeiTÍek és hosszúkás tojásdadok. könnyen kereszteződő. Termései szintén változó alakúak: lapított gömb vagy körte formájúak. Kauká­ zus (1700 m tszf. Szíria. Délkelet-Európa. Nyugat-Ázsia. vékony ágakkal. Előfordulása: Nyugat-Ázsia (Irán. vagy köiteszeíTj pörgettyű alakú. vagy szárnyasán szeldeltek. szárnyas. (2. Aral-tó és Kaszpi-tenger környéke (Örményországban 1200-1500 m tszf. 1793). Örményország. Szíriai körte (Pynis syriaca Boiss. Észak-Törökország. éghajlati és talajtani tényezőinek hatására különösen változatos vad körtefajok (Pyrus raddeana. gyapjasán szőrözöttek. Levele lándzsás vagy hosszúkás tojásdad. ábra) 5. P. heterophylla Regi. 1939 [syn. molyhos-nemezes szőrözöttségű. Krím. Gyakran használt alanyként. Fűzfalevelű körte {Pynis salicifolia Pali. SinensisM^\eev]. 2. Bőrnemű. Kis-Ázsia. A termesztett fajok kialakulásában jelentős volt két faj. 1. Ennek a fajcsopoitnak típusa. Cserjék vagy kisebb termetű fák (2-10 m magasságig). P. sárgászöldek. csipkés vagy csipkézetten fűrészes éllel. de sűrű ágazattal. P. szürkésbarnás színű ágakkal. fűrészes éllel. C) Subsectio: Mongolica (Decne) Terpó [syn. magasságig). Levelei keskeny lándzsa vagy megnyúlt tojásdad alakúak. Kaukázus környéke (Krím félsziget. Alanynak használt vadfaj. Termései köiteszerűen kúposodó gömbölyded. Földközi­ tenger környéke (Tunézia. tövises ágakkal. ép élűek. 1849). Alacsonyabb termetű fák (6-10 m magasságig). Regei körte (Pynis jvgelii Rehd. 1. és lehetnek gyapjasak vagy kopaszak. Spanyolországtól Törökországig. olykor tövistelen. hosszú tövisű. Több termesztett körtefajta őse. Örményország. (2. Törpefák kitűnő alanya. valamint a Kaukázus nagyon változatos földrajzi. Lindley körte (Pynis lindleyi Rehd. 500-2000 m tszf magasságig. napos olda­ lán pimló. et Schmalh. P. oxypiron. több termesztett fajta kialaku­ lásában részesült. 1915 [syn. 12 . Anatóliai körte (Pynis elaeagrifolia Pali. ezüstösen molyhos szőrözöttségük csak a fonákukon megmaradó.

olykor piros pettyekkel. Vékony levelei kerekded vagy széles tojásdad alakúak. Bibeszál 5. feltű­ nően paraszemölcsösek. de tövises. jellegze­ tesen paraszemölcsös ágakkal. az Usszuri folyó mente. A) Subsectio: Armoricana (Decne) Terpó. Közepes vagy inkább nagyobb termetű (10-15 m) fák. Nyugat-Franciaország. 1. csipkés élűek. hosszúkás to­ jásdad alakú és fűrészes élő levelekkel és ugyancsak megnyúlt tojásdad alakú. Ebbe a csoportba a lehulló csészelevelű. kerekített vagy szíves vállal. hosszú szárral. et Durieu) Henry]). szétálló ágakkal. (2. a nyírfáéhoz hasonló csüngő ágakkal. syriaca után). Bibeszál 2-4. sinensis ssp. Pop. aprók.. 1.) Schneid. sárga színű és ízletes sárga húsú termésekkel. longipes {Coss. de termesztik is (Kelet-Szibéria. kerekded vagy széles tojásdad alakúak. A termesztett körtefajták szülői közül fontossági sorrendben a harmadik (a P. Cserjék vagy kisebb termetű (3-8 m) fák. ovoidea Rehd. Kína. 2. Termései gömbölydedek. kopasz. Előfordulás: Spanyolország. kihegyesedő csúccsal és finoman fűrészes éllel. Kisebb termetű fák. Hűvös hegyvidékeken 2000 m-ig is megtalálható. longipes Coss. Bibeszál 2-5. fiatalon bordópiros színű. A körtefajok északi határvonalát az usszuriai körte jelzi. kicsik. Elterjedése.Y). Algéria (Atlasz-hegység) hegyi patakjai mentén őshonos. éretten fénylő pirosak és sűrűn paraszemölcsösek. Japán). tojásdad. ussuriensis ssp. „borsó körte" (Pyrus betulaefolia Bge. ábra) A szívlevelű körte és a Cosson körtéje maradvány benszülött (reliktumendemizmus) fajok eredeti élőhelyeiken. asiae-mediae Undl. Észak-Kína. 1946 [P. B) Subsectio: Pashia Koehne 1890. Sectio: Pashia Koehne. [syn. változó alakulású levelű fák vagy cserjék tartoznak. Nyírfalevelű körte. rövid csúccsal. csipkésen fűszeres éllel. megbarnuló termésű. P.]). távol-keleti tartományai. éretten megbarnuló. Bizonytalan eredetű. Rehd. pörgettyű alakúak. Délnyugat-Anglia te­ rületein őshonos. Ritkaságok (reliktumok). [syn.) Maleev. Kínában és Japánban termesztik. Cosson körte (. Termései lapított vagy magasodó gömbölyded. 1835). P. communis var. Leve­ lei úgyszintén a nyírfáéhoz hasonló megnyúlt tojásdad vagy ferde téglalap (romboid) 13 .]). Durieu. Levelei tojásdad alakúak. et. Cserjék vagy kisebb termetű (3-6 m) fák gyéren tövises ágakkal. Nagyon gyakori alany. ábra) 2. Portugália. sárgászöld.Közepes termetű fák (15 m magasságig). maradandóan tövises. Tennései hosszú száaiak. Kisebb fák. P. lekerekített vagy enyhén szíves vállal. olykor kerekded alakúak. hosszú levélnyéllel. communis vzr. Északkelet-Ázsia (Oroszország. enyhén nyélrefutó vállal. P. P. (3. pyrasterés P. feltűnően paraszemölcsös. Usszuriai körte (Pyncs ussuriensis Maxim. 1818 [syn. culta Tuz. gömbölyded vagy megnyúlt gönibölyded alakúak. kihegyesedő csúccsal és szálkásan fogazott éllel. ovoidea.Pyrus cossonii Rehd. Hosszú nyelű levelei jellemzően szíves vállúak. Japán) és díszfának is ültetik. Levelei hosszú nyelűek. (2. Kisebb termetű fák (10 m magasságig). Ter­ mése ferdén lapított gömb. cordata (Desv. Szívlevelű körte iPynis cordata Desv. 111. A fiatal hajtások molyhosok. asiae-mediae (M. Korea. P.ábra) Csak termesztésben élő kultúrváltozata iPynis ussuriensis var.

világos paraszemölcsökkel. feltűnően fehér. Termése apró. pettyezetten sárgásbarnák. gömbölyűek. Bőven termő. Előfordulás: a mérsékelt égövi Ázsiában Afganisztántól a Himalájáig és Burmán át Délnyugat-Kínáig (3000 tszf. (3.] Nakai 1926 [syn. vízigényes. szíves vagy ékszení nyélrefutó vállal és hosszan ki­ hegyezett csúccsal. Japán (1400 m tszf. és díszfának meg sövény­ kerítésnek is ültetik. Típusfaja ennek a csoportnak. ősszel pirosas-narancssárgák. Levelei bőrneműek. ábra) : 3. Leveleik megnyúlt kerülékes vagy tojásdad alakúak. Közepes vagy kisebb temietű (10-12 magasságú). nagyobb méretű levelekkel és gyümölcsökkel. Levelei széles tojásdad vagy ke­ rekded visszás tojásdad alakúak. Gyakori alany. Közép-. (3.ábra) Termesztett (kultúr)változata (Pyrus pyrifolia var. magasságig). sűrű paraszemölcsökkel. Termései aprók. körteszenj. ék alakú vállal. tövistelen ágakkal. éretten barnák. kihegyesedő vagy tompa csúccsal és fűrészes éllel.és Dél-Kína (1800 tszf magasságig). olykor tövistelen ágakkal. Nemesítésre használt alany és díszfáknak is ültetik. pirosasbarna ágazatú fák. alma vagy körte alakú gyümölcsei is nagyobbak. Közepes termetű fák (6-10 magasságig). éretten barnák. P. a vackorhoz hasonló alkatú fák. ami az ősi típusra való visszautas jele. Irakban és Ausztráliában termesztik. (3. meg szálkásan fűrészes éllel. kihegyezetten fogazott éllel. máskor nagyobb termetű (5-15 m) fák. gömbölydedek. 1915). 14 . (3. sűrűn paraszemölcsösek. Előfordulása: Észak-Kína (1400 m tszf-ig). de termesztik is. Alanyként használatos a nemesítésben. Don). 1. Eredeti élőhelye: Kína. magasságig) honos. hosszan kihúzott csúccsal. különösen aszályos vidékeken. olykor kisebb. majd gesztenyebarnás. Közepes termetű (8 m magas) laza lombozatú. Eredeti élőhelyei: Közép. Több fajtáját is termesztik (Kína. kifejlett fákon szélesebb lándzsa vagy tojásdad alakúak.alakúak. Termései gömböly­ dedek. fiatalon szürkés­ zöld. hidegtűrő faj.és Közép-Kína (50-1800 m tszf. éretten barnák. éretten barna. Nagyobb fák. Levelei inkább kicsinyek.j Nakai) nagyobb le­ velű. Kínai (homoki) körte {Pyrus pyrifolia [Burm. molyhos fonákkal. serotina Rehdl). culta [Mak.Pyruspashia D. Termé­ sei magasodó gömbölydedek vagy éppen köite alakúak. tojásdadok. Kínai barna köite iPynisphaeocarpa Rehd.ábra) 2. Japán. kihegyesedő csúccsal és fűrészes éllel. vízszintesen terebélyesedő tövises ágrendszerrel. ábra) 4. Elterjedése: Észak. Bibeszál 3-4. Termései igen aprók.-ig). Himalájai (Pashia) körte (. cseresznye méretűek. tövises. ábra) C) Subsectio: Pyrifolia Tuz. gyorsan termőre forduló. de a gyümölcse csak ipari minőségű. tövis nélküli hajtásokkal. Amerikai Egyesült Államok). A magon­ cok levelei karéjos szélűek. (3. Alanynak használt. rövid kihegyezett csúccsal és csipkés éllel. Bibircses körte (Callery körte) (Pynis calleryana Decne 1872).

Don Max. később vö­ rösesbarna hajtásokkal. fiatalon fehéres-molyhos. 6 7 P.= 8 9 to ® 4 5 P. 0 -y^^ í^ ^ L.. Dene Rehd. poshia D... hosszabbrövidebb csúccsal és finoman fűszeres éllel. . Recézetl levelű körte {Pyrus serratula Rehd. calleryana P. be(ulaefólia P. phaeocarpa P..\ / f\ X x X X . Előnyös alany vadfaj.-- /í A /.^''S Mongólia 1 1 .— • * _ _ ^ . ábra. Termései gömbölyded vagy visszás tojás­ dad alakúak. Kelet-ázsiai körtefajok földrajzi körzetei (Terpó 1976) 2. 1915). .__. Rehd. Yu.t' ^^' '^-^^ N \ '^ \ /• / ^. —^* \ '• 7 T 1.•• • • .( —••—•• wm^m^ 1 7. pyrifolia P. Rehd. L. serrulcta DOOOOOO 3 • •••• ^===._ . pseudoposhic P. és részben ma­ radó csészelevelekkel! Levélélétől eltekintve (nem szálkás fűrészes) nagyon hasonlít a kínai (homoki) kör­ téhez. 15 .y--' J-~' } / / / / / y^ . változóan kerekített vállal. sárgásbarnák. szembetűnően világos paraszemölcsökkel. N ^ / ^ ^ yT5^ } \ ÍJ^*"^:*^. 1 1 _. . Levelei tojásdad alakúak.. communis 3.ussuriensis P. Pyrus bretschneiden Nakai Bgs. Cserjék vagy kis termetű (8-10 m magas) fák. P.

P. hegyes vagy kihegyesedő csúccsal. Nyugat. A levélalak is igen változó. Bretschneider köite iPynis bretschiieiderí Rehá.Előfordulása: Észak-.ábra) 3. syriaca.és Közép-Kína (1200 m tszf magasságig). amelyek régóta termesztettek. cnlta) ősei. P.és Kelet-Kína (1500 ni iszf. Ezek származéka a tulajdonképpeni P. P. illetőleg 5000-re (Palocsay és mtsai. b) Balkán (a Földközi-tenger déli és keleti vidéke). cossonii. A virágok bogernyőbe csoportosulnak.ábra) A termesztett körte {Pyriis cominiinisL. esetleg nagyobb temietű (5-10 magas) fák. domeslica Medic. 1915). A kínai körtéből és Bretschneider körtefa­ jokból erednek az ún. mások 4000-re. Kr. nivalis. P. Az alanytól függően nagyobb vagy kisebb (10-20 m magas) fák. culta). P. P. tojásdad. pashia. salvifolia. 4-12 cm átmérőjű. pashia. A termelt mennyiség 1/3-a az almáénak (Batiz 2000). csipkézett. elaeagrifolia. (3. A fajták számát kb. (3. cordata. vöröslő-barnuló vagy szürkés zöldellő hajtásokkal. sativa A. communis. e. 1500-ra. A termesztett körtefajták legjelentősebb vadfaj ősei földrajzi körzetek szerint: a) Európa (és a Földközi-tenger környéke): Pynts pyraster. szíves vagy ék alakú vállal. 1967). Közepes. kerülékes. P. caucasica. Hozzájárultak még a térségben a termesztett fajták létrejöttéhez a P. sinensis (var. pyrifolia. caucasica. (Gyúró 1976. sárgák. austriaca. fűrészes vagy ép éllel. betulaefolia. P. P. salicifolia. Közép. A körtefák száma Erdélyben (Székelyföld: 212 900. pashia. Eredeti élőhelye: Észak-. Brassó vidéke: 197 000 fa) az 1963. Kolozs tartomány: 257 700. nivalis. Bánság: 252 700. P. Kaukázus (Kis-Ázsia): P. calleryana. P. c) Kelet-Ázsa: P. vastagabb-vékonyabb. hosszan kihegyezett csúccsal és szálkásan fűrészes éllel. P. P. Isyn. P. Levelei tojásdad vagy tojásdad-kerülékes alakúak. P. P. sativa DC. pyrifolia. syriaca. évi számbavétel szerint: 1 365 400 volt (Bordeianu és mtsai. változóan kerekded vagy ékszerííen nyélrefiitó vállal. Bihar. A termés 6-l6 cm hosszú.-ig). Továbbá a: P. cominnnis ssp. 1954) becsülik. változó korona alakulással. bretschneideri. amelyek a tulajdonképpeni P. „kínai" i„P. et G. P. Termései magasodó-gömbölydedek vagy tojásdadok (pörgettyű alakúak). Örményország) jutott el Kis-Ázsián (Anatólia) keresztül az ókori Görögországba és kb. Hunyad: 89 800. A termesztés Elő-Ázsiából (Perzsia. többnyire tövistelen.]) az ismertetett 21 vadfajnak és az azokból és utódaikból származó többszöri kereszteződéseknek az eredménye. április-májusban nyílnak. amydalifonnis. P. Máramaros: 155 300. P. ussiiriensis (var. 1000 körül a rómaikhoz. Szatmár: 200 000. P. vörösbarna vagy bordóbarna hajtásokkal. Közeli rokonfaja az usszuriai körtének. Batiz 2000) 16 . jellegzetes körte vagy gömbölyded vagy visszás tojásdad. smensis") és a „japán" körtefajták. akik a meghó­ dított közép-európai területeken is elterjesztették.

majd tömeges elszaporításuknak. 5-4. Északnyugat-India (Pandzsáb és Kasmír). Irán.a Földközi-tenger keleti partvidéke. Horánszán). Változott a Vavilov rendszere is (Szabó A. Tádzsikisztán. 1983) a következő körzetekre osztotta: „2. • 17 . a kínai eredési gócokkal való növénycserét is. . s ugyanúgy a Közép-Európa térségeiben élők a Kr. az ún." Nincs azonban egy­ ségesen elfogadott származási körzetesítés. cit. A közel-keleti körzetek a következők: 1. -. a Kaszpitenger délkeleti vidéke (Turkesztán.. 7. Az ide és Kelet-Európába is bevitt termesztett növények másodlagos „domesztikáción" mentek át. azon oknál fogva. a Föld kü­ lönböző tájain kezdődött el. e. 1983). 3. Kelet-Anatólia. fatál Hüyük (Törökország) környékének lakói Kr. Clifton 1968. Kaukázus. Szabó A. India. Bartha 1988). vagyis a termesztett növények eredetének több központja. viszonyában a legdöntőbb._ .. 9-8 évezredekre becsülik (Barraclough-Stone 1992). ahol az emberi tápláléknövények vadon nőt­ tek és ahol az életföldrajzi feltételek kedveztek fokozottabb. a termesztett növények származása alapján. 4. körzete (genetikai centruma) volt. leg­ meghatározóbb változást a gyűjtögető. Zagrosz-hegység és vidéke. A Tesszalonika (Görögország) vidékén élő ókori emberek csak a Kr. Ennélfogva a növények termesztésbe vétele. Dél-Kaukázus és Dagesztán. Dél-Anatólia. Kelet-Törökország. 4800 körtili években lehettek ezen a szinten. 9 kerti növény és 10 gyü­ mölcsfaj őshonos. A „neolitikumi forradalom" közel-keleti időszakát a Kr. Tien-san nyugati hegyvidéke. „Az óvilági növénytermesztés feltehetőleg KisÁzsia nyugati részétől Dél-Anatólián át a Zagrosz-hegységig és a Tigris folyótól keletre fekvő területen. 6. ábra) alakult ki" (Szabó A.. a természetes gazdálkodásról a tennelőgazdálkodásra (növénytermesztés. kb. 7. e. 3. vadászó-halászó életmódról a termelő életmód­ ra. Kezdetének két legfontosabb feltétele a földtörténeti jégkorszak (glaciális) megszűnte és a tűz csiholásának a felismerése (Kr. évezredek között (Szabó A. még azon időkben is. más-más időszakban.vidékén (4. Mediterrán tengerpart. hogy ebben a rendszerben Mezopotámia nem tartozik egyik közelkeleti körzethez sem. 4. Ez a rendszer Közép-Ázsia körzetei révén könnyebben elképzelhetővé teszi ugyanakkor.. A folyamat több évezredes időtartama dacára „neolitikumi for­ radalom" néven ismeretes (Childe 1942.A termesztett körte származásának földrajzi körzetei Az embernek a természethez való kapcsolatában. főleg pedig a honalapítás után a Kárpát-medencében termesztett növények Kelet-Európához és Nyugat-Szibériához legközelebb fekvő eredési gócait. 1983). Ez az áttérés határozta meg létezését. Igen lényeges. Termelőgazdálkodás ott jöhetett létre. e. c. Üzbegisztán. 1983). E felfogás szerint „a sumerok [akik lakták] többségére a keleti földközi-tengeri típus volt a jellem­ ző (Bartha 1988). a közel-keleti és a közép-ázsiai körzetekbe sorolják (Bartha 1988). Vavilov (1926. de a természetes környezetT tői való elszakadását is. A magyarság által is korán megismert. 5. Afganisztán. majd a vándorlásaik folyamán. évezred táján élelmiszerek java részét már termelőgazdálkodással szerezték meg. "Termékeny Félhold. Közép-Ázsia körzetei: 1. 6. 5. 2. Ezt a területet. e. állattartás) való áttérés jelentette. Afganisztán. Közép-Ázsiában ugyanis 2 gabonafajta. 2. hogy „ott a bevándorlók az i. 10 000 évvel). . 4. Kína. évezredben honosították meg a már háziasított növényeket és állatokat" (Bartha 1988). e. 5. 3.

4. 1983) 18 . A növénytermesztés keletkezésének földrajzi térsége |a „Termékeny Félhold" (A)] és elterjedésének iránya (B) (Szabó A. ábra.

A vad körtefajok eredeti. Kína. fenyő.. mint pl. a Földközi-tenger tájaira is eljusson. hogy aztán történelmi léptékkel Közel-Keletre. az akkori létesítmények maradványai. a lencse. magvak porrá töi"ve) is tartalmazott (Kramer 1962)." Az ékírásos agyagtáblácskák egyikén Nippurnak Kr.vagy termesztett körte. Ez az egybeesés különösen a Dél-Kaukázus tájaira jellemző. Anató­ liában Pontus tartománya.. ősi élőhelyeinek megfelelően a körték termesztésének ki­ induló teilileiei természetesen a haszonnövények háziasítási kerületeinek csak egy részében fordulnak elő. Kr. turáni nyelvű nép volt) Nippur városának romjai alól kiásott. a Kaukázus vidéke. Szíria északi része. s ezáltal a haszonnövények több körzetű származásából nyilvánvalóan következik a termesztett körtéknek is más-más életföldrajzi környezetből (genetikai centrum) és több vad kör­ tefaj őstől való (polifiletikus) eredete. Miként több más (ókori civilizációs) embe­ ri tevékenység. füge. c) Kelet.. virágok. szárbátú [fűzfaféle] fákat ültetett kert­ jébe. a történések ideje. Nyugat-Európa éghajlati és talajfeltételei nagyon kedveztek a finom zamatú fajták létrehozásának" (Rubtzov 1940). hogy ez utóbbi kellett legyen. e. me­ lyen a város központjában levő park (Kirisaru) is be volt jelölve. de valószínű. babfélék (nem a paszuly!). E gyógyszer több más növény (fűz. e. „Sukallituda a kertész. A körtetermesztést Ázsiából eredeztetik.. kör­ te. úgy a gyümölcstermesztés is Kínából eredt el. A „Temiékeny Félhold" térségében. azok közlé­ se nem mentesek kételyektől. vigyázz . mint a jelenkoriak" (Ceram 1949). élettani és öröklöttségi (genetikai) nagy változatossága. A régmúlt idők eseményei. Régente még Trója létezésében is kételkedtek. körte szerveket (vélhetőleg fiatal hajtások. Sumerban készült a több mint 4000 éves „első orvostani könyv" is. ahol sok kerti növény. s azoknak sűríí árnyékában buján növekedett mindenféle zöldség. a nagyvonalúságot hazugság­ nak tekintik. Ezt tanúsítja az egyes vad körtefajok különböző földrajzi elterjedése (áreája). A körtetermesztés kezdeteinek jelentősebb körzetei a következő földrajzi térségek­ ben voltak: a) Európában a Eöldközi-tenger környéke és a Balkán. b) Nyugat-Ázsiában az Iráni-felföld. „Ha a költői szabadságot.. szőlő. valamint a termesztett fajták alaki. akkor a régi írók sem hibáztak többet. hogy földed megdolgozd. melyeket illa­ tuk alapján válogattak ki. Analóliába. megtanulván megismerni az istenek törvényeit".és úgy nyítsd meg a csatornákat hogy a víz ne lepje el a szán­ tást". Japán. som termesztése kezdődött el (Bartha 1988).(Elő-)Ázsiában Mongólia. Egy jelen19 . borsó. Ez az óvatosság még fokozódhat az eltelt idő folyamán bekövetkezett környezeti (ter­ mészetes és ember általi) változások miatt. hogy vad. Nem részletezi a gyógyszer. a mezopotámiai sumerok (akik egy régebbi fel­ fogás [Kramer 1962] szerint a mai Afganisztán és Bcludzsisztán tájairól odatelepedett indogermán. datolya) mellett. . év­ ezredben készült ékírásos agyagtáblácskája („a földművesek legelső tankönyve") földművelésre vonatkozó szabályokat tartalmaz: „amikor eljön az ideje.A körteter­ mesztés keletről nyugat feles haladt. A termeszlés kezdeteinek kormeghatározása csak hozzávetőleges lehet. 1500 év körüli helyrajzát azonosították. 2.A körtetermesztés kezdetei A lermelőgazdálkodás különböző földrajzi tájakon való kialakulásából. Ez a nép alkalmazta először a mezővédő erdősávot is. kéreg. Mindazonáltal a ma már lényegtelennek tűnő akkori feljegyzéseknek is jelentősége lehet az oknyomozott tárgykör megítélésé­ ben. mely növényekből készített gyógyszert közölt. Gyógyításokra való használata évezredeken át öröklődött és elterjedt más földrészeken is.

Ez a becslés általában megegyezik a lermelőgazdálkodás kezdeteinek korával és fontosabb térségeivel (Jarmo. e. calleryand) gyantanyerés (rágógumi) céljából termesztik (Batiz 2000). amely még ma is az emberi kéz által épített városok egyik legnagyobbjának számít (Ceram 1968). 668-626. e. 3000 körül) nem csupán az ókori „Kelet legnagyobb városát. A sumerokat követő babiloniak (Kr. 484—420) Babilonnak nem a hivalkodó palotáit. „Asszur városában 16 000 m'' [!] területen sziklába vága­ tott. 4000 évvel már termesztet­ ték a kínai körtét" {Pynis pyrijbiid) (Bordeianu és mtsai. Mezopotámia északi részén. Kr. pompás parkjaiban minden bizonnyal haszonnövények. P. kb. akár máshonnan behozottak (allochtonok). P. e.kori tanulmány szerint Perzsiában az ottani őshonos Szíriai körte egy változatának iPyrus syriaca var.. A körtetermesztés kezdetét némely szakíró (Bordeianu és mtsai. És az is tanulságos. Közép. e. melyben a kedvelt növények mellett állatok is voltak. kb. gyümölcsfák is léteztek. ligetes „paradicsomi" kertet. Kr. hogy aztán sa­ ját városaikat építsék fel. lett légyen vagy nem tekintettel a kínai hozzájáailásra az emberiség eme sorsdöntő önfenntartó tevékenységének a ki­ alakulásában. Hérodotosz Kr. glabra [syn. Bár az ókori világ hetedik csodájá­ nak tartott Szemirámisz (Samuramat. ^atal Hüyük tájai) is (Szabó A. ember alkotta kertek léteztek. 810-806) „függőkertje" nem is babi­ loni „alkotás" és csak az arra utazók bűvöletének bizonyult később (Ceram 1968). 1964). más élőlényekre nem jellemző emberi magatartás szerint. hogy első nagy királyát (Szargon. e. e. hanem annak kialakított környezetét is. ékírásos agyagtáblácskákból álló könyvtáráról vált híressé) idejében létezett egy „Kertek kapuja" a várfalakat övező vizes árok hídja előtt (Ceram 1968). A jelenlegi „Irán és a Kaukázus térségében Kr. hogy a későbbi feljegyzések (ékírásos agyagtáb­ lácskák. Szikura 2003) a Kr. uraik. alkalmazkodóképessége és minősége más vad fajok (Pynis syriaca. aki „egy kertet kívánt magának!" És meg is építtette. 4. e. 2684-2630) gyermekkorában ker­ tésznek szánták." Ninivének Asszurbanipal (Kr. glabm Boissl) a magjait sós lében pácolják és fo­ gyasztják. Hammurápi idejében érte el fénykorát). Kalakban Asszurnaszirpal létesí­ tett egy valóságos. elaeagrifolia). Jellemző. Nyugat felé terjedésében a termesztett körte addig meglevő változékony­ sága. 1250). Porpáczy 1964. Kem lehet véletlen. Ninivél Szennaserib választotta fővárosává. akár itteni őshonosak (autochto­ nok). Babilont" hozták létre. Eridu. cso­ dálatos. vagyis több mint 6 ezer év\'el ezelőttire be­ csüli. 20 ." A sumerokat más népek követték ebben a természettől megáldott térségben. hanem csak vastag falait és „Szemirámisz függőkertjét" említik. e. Melius Juhász Péter (1578) szerint „a mag­ vai az körtvélynek használnak a tüdőnek rothadása ellen. pyraster) kiválogatásából (szelekció) és keresz­ teződéséből (hibridizáció) eredő öröklöttségi (genetikai) tulajdonságokkal is gazdago­ dott. főleg pedig a vackor (P. 1955-1919 közötti években. akik. majd épí­ tettek. s amely annak idején „tizenhá­ rom évszázadig volt a birodalom fővárosa" (Kr. évezredre. először romboltak. Az asszírok lerombolták Babilont (Tukulti-Nimurta. a sziklára talajt hordatott és fákkal ültetette be.és Dél-Irakban pedig a Callery körtét (P. hogy a Biblia olvasói e tájakra képzelték a Teremlés Paradicsomkertjét. s alkotásaikba a maguk saját és sajátos szándékaikat és ismereteiket is beleöt­ vözték. e. föld alatti csatornákkal összekötött kutakat.. 1964. Kr. 1983). Ezeknek az ókori csodás városoknak mesés kertjeiben.

s ez utóbbiak közül négy fajtát meg is nevez (Myrra. 356-323) hadjáratai utáni kiterjedtségének tulajdonítható. A más tájakról ide telepített növények. a gyümölcsészet ókori görögországi méltatott színvonala a görögség (hellenizmus). e. a 2. e. melyben Arisztotelész (Kr. 850?) megemlíti AJkinoosz király Shkeria (Kérkira. megkülönböztetvén a vadfajt a temiesztett fajtáktól. birodalmát. Peloponnészosz. Onichion. Hőseinek hazatérő bolyongását elbe­ szélve (Odüsszeia). Nardinion. főleg pedig annak déli része. 1963. 565) annak már kibontakozott gazdasági rendszerét sajátította ki. 264. melyek igen finomak" (Mohácsy-Porpáczy. A Római Birodalom kialakulásának következményeként a termelési körzetek nyugatabbra kerültek. települések. s általuk más („barbár") népek közötti mind gyakoribbá vá­ ló mindennemű kapcsolatok. A termelőgazdálkodás. 372-287) több mint 500 növény részletes alaktani leírását adta.. e. e. 460-377) által említett ténye. különösen a Nagy Sándor (Kr. 1970. iS^r-HD tanítványa. 1958). Theophrasztosz Eresziosz (Kr. évezredben. e. A ter21 . illetőleg a gyümölcs­ termesztés tényleges helyzetét. melynek folytán bőségesebb kiválogatás! anyagot nyújtottak a velük bíbelődő embernek. alkalmazá­ sa tehát általánosabb elterjedtségének és ismeretének a jele. Homérosz (KJ-. hogy régebbi­ ek a trójai háborúnál". u. 1958. Állítólag ő említette először az Árpával érő körtét (Mohácsy M. Váczy 1997).Kr. Talentatiaion) két almafajta mellett. amely kiterjedtebb lehetett. Korfu) szigetén levő csodálatos gyümölcsöskertjét. e. e. e.. 4—3. vélhe­ tőleg a Kr. A gyümölcsfák kiválogatásának. amelynek felhasználásával és újabb területek és népek meghódításával építette ki. 1964). Igen jól írta le a körtét. 1000-600) Görögország. Bordeianu és mtsai. Ezen alapvető növénytani és gyümölcsészeti gyakorlati ismeretek általánosabb elterjedtsége nélkül az ókori Görögország nem lehe­ tett volna a „körték hazája". Homérosz a körtét az istenek ajándékának méltatta (Mohácsy-Porpáczy 1958). a magvetést és termé­ szetesen az oltást. gyü­ mölcsfák az eltérő éghajlati és talajfeltételekhez alkalmazkodva megváltoztak. e.A növé­ nyek okairól [De causis plantaaim]). De Candolle (1894) véleménye szerint ezek „nem valószínű. században „az összes ma ismert gyümölcsfajok már mint termesztett növények voltak ismeretesek" (Mohácsy 1954). És valóban néhány évti­ zeddel Hippokratész után megjelent a növénytan első összefoglaló könyve (. A Fekete-tenger egész partvidékének és a Földközi­ tenger medencéjének minden fontosabb pontján voltak városaik. javításának (nemesítésének) alapvető feltételei közül leírta a dugványozást. amelyben minden bizonnyal körtefák is lehettek. e. A szerteáradt görögség. a tudományos nyövénytan megalapítója.A körtetermesztés európai múltjából A körte legrégibb európai emlékei valószínűleg a svájci és észak-olaszországi bronzkorszakbeli (Ki'. Az oltás egyik alapvető művelete (még ma is) a céltudatos gyümölcstermesztésnek. nyilvánvalóan a termesztés és felhasználás céljából. Az ókori (Kr. a „körték hazája"-ként volt ismert (Bordeianu és mtsai. Az ókori gyér feljegyzések csak sejtetik a termelőgazdálkodás. Porpáczy A. a gyökérsarjak elkülönítését és ültetését. Ezek közül melyik az? Tudomása szerint „nagyon sok körtefajtát termesztenek Pontusban [a Fekete-tenger déli partvidéke Bizánctól Trapezuntig]. 3000-2500) cölöpépítmények maradványai között azonosított körtemagvak. A hellenizmus hanyatlását követő római uralom (Kr. élénkítették a termelőgazdálkodást. lehetővé téve az ismeretek és tapasztalatok cseréjét. a gyümölcsészetet. Ennek eredményeként. Weier és mtsai. szervezte meg a maga sajátos termelési cserehálózatát. tehát ezelőtt 4 ezer esztendővel történt (Trencsényi-Waldapfel 1963). Ez a tíz évig tartó viadal Kr. és minden bizonnyal a régebbi ismereteket is felhasználva. Bizonyság erre a gyümölcs­ fák oltásának legelőször Hippokratész (Kr.

a gránátalma. majd később a lemaradásuk miatt gúnyosan lenézett görögöcskék. Anicius körtéje. ezért amikor la birodalom megalakulása utáni a ró­ maiak megízlelték a kajszi. Vergilius is írt a földművelésről egy tanköl­ teményt (Georgica). 234—149). de almákat igen. Ezt sejteti C. Porcius Cornelius Cato (Kr. a legrégibb római szakíró a termesztési eljárások ajánlása mellett hat olyan köilefajtát nevez meg. Az is feltételezhető volna. hogy oltá­ sokkal mindenfélét összezavarjunk. némelykor közvetlenül görög írástudók kihasználásával (akik eleinte csodált műveltségű görögök. s ezekkel együtt a mezőgazdálkodás fejlődését és fontosságát jelzik az egyre gyakoribban megjelenő szakköny\'ek. Anicianum. főként Itáliában (Róma) jöttek létre. Tarentinum. Még a költő P. hogy mindegyiket a közös alma névvel illessék. Syrianum) és 18 körtefajtát. Nem említett körtefajtákat. Megnevez nyolc almafajtát (mégpedig származási helyeik szerint. „Graccus". néhány barackot és kajszit." (Gibbon 1966) A termesztett és a szabadban előforduló haszonnövények ismert mennyiségének a gyarapodását. és tárgyalja a Damasz­ kuszi szilvát is. fogyaszthatósága egybeesett a vidékükön termő más gyü­ mölcsökével. könyvében a gyümölcsfákra vonatkozóan azt tanácsolja. Kobak.. Terentius Varrónak. csupán származásuk országnevét adták hozzá. Secundus Maior Plinius (23-79) is. de az ne legyen nagyon vad. Az ókori rómaiak egyik legjelentősebb gazdasági szakírója L. Sexlianum. 3 birset. A földmiívelés. Gabonával (Árpá­ val?) érő körte. Itália földjén (Hesperia. „GraeculusO. A falusi dolgokról (De re rustica) összeállított köny\'e. Scandianum.nielőgazdálkodás megváltozása ismeretelméleti vonatkozásokban is megnyilvánult. u. Ezekben általában vagy pontosítva né­ mely gyümölcsfajokat is megemlítenek." Mindazonáltal az ő koráig az (élő és élettelen) természetről felgyülemlett ismereteket összefoglaló alapvető művének. a barack.^). illetve ter­ mesztőjük után kapták nevüket. pl. amelyek az akkori szokás szerint származási helyük. a citrom. a narancs illatos gnimölcseit. amelyben két almafajtát megnevez ugyan (Kerek alma. melyek közül némelyik azonos lehet a Theophrasztosz által említettek valamelyikével. még olyat is. A körtefáról azt ajánlja. e. Bifera). Mindenekelőtt abban. Mustos körte és Lopótök. 65) volt. a körtéről viszont csak annyit közöl. hogy „vadkörtére kell oltani. íme: Fontos körte.és gyümölcsterme. e. megelégedtek azzal. „Itáliában az alma megtermett. melyben arra szólítja fel a szántóvető embert „hogyan kell meg­ szelídíteni a vad gyümölcsöket". azaz Orbicularia.sztés itáliai kibontakozásához minden bizonnyal nagyban hozzájárult a görög hitvilág (mito­ lógia) szellemisége. 2-Kr.. hogy „ősszel ültessük".. A földművelésről {De agricnltiírd) írott munkájában M. és egy almafajtát (Musteum) is. M. vagy talán az akko­ ri ismert körtefajták érése. hogy oltott fajtákat ültesse­ nek. Cucurbitinum). mert a nemes alanyon jobb gyümölcsök teremnek". Sementinum. Kétszertermő alma. I.. amelyet platánfára oltottak. Pelusianum. Tarantói körte. Matianum. aki szerint „a gyümölcstemiesztés már rég elérkezett fejlődése csúcsára. mert azok többet teremnek. Az ókori római gazdasági írók természetesen átvették és felhasználták görög előde­ ik eredményeit. a csodálatos termékenységű aranyalmák országa) Saturnus (Kronosz megfelelője) ne­ mesítette először a gyümölcsfákat oltóággal (Trencsényi-Waldapfel 196. De nem is helyénvaló. hogy a tudományművelési központok is nyugatabbra. M. Már senki sem képes újat kieszelni. az emberek már kimerítettek minden lehetőséget. A természet 22 . Liber de arboribus re aistica) c. Dinnye (Tök) körte (Volemum. vagyis a mesterséges kiválogatást tanácsolja. a gabona. Musteum. az ellatinosított görög istenek tisztelete is. Columella (Kr. A mezei gazdaságról (Re'i nisticae libri XII. azokat fontosnak tartották. hogy a szakírók érdeklődését jobban felkeltették az újab­ ban termesztésbe vett haszonnövények. Amerinum. Hasonló tárgyú M.

közli Stoll (1888). Umbria). A fajtanevek indítéka ez esetben is a származási hely (I. ahonnan a myrrhát hozták. 1. Bruttia (Baitus nemzetség. „Márvány körte". 21. alak. nagyobb a Superba-nál. III. 25. amelyeknek fő forrása Theophrasztosz könyve volt) a gyümölcsökről is sokkal több adatot közöl elődeinél. Pomponiana (T. 31. 7. Latium). a sabaeusok földjén. görög alapítású város Dél-Itáliában). 14. érés. de annál csinosabban piros. Falerna (Falernus. Sevillana (Sevilla?.). kötet. legkésőbben érő. Közép-Itália).). késő őszi. Picentina (Picenum [Ancona]. 19. Superba (Legjobb). Tiberius császár kedvelt körtéje volt. Crustumia (Caistumeria sabinus város). „Kobak. 16. 23. „Illatos körte"? Theophrasztosz is emltettc. 6. IV. „Veres körte". 2. a legkellemesebb zamatú.). a legkedveltebb lett volna? vagy illata alapján adott név? 26. Alexandrina (Alexandria. AmpuUacea (Hosszú nyakú edény). szín. Coriolana (C. savanykás ízű. de lehet a dél-itáliai Baitüus tartomány is). Campania). Favoniana (Tavaszi szellő. közlése alapján): I. 9. a jelenkori „Nyakas körté"-k ókori neve. Marcus Coriolanus). Theophrasztosz is említette (Myrra = Tömjénes körte). Purpurea (BíboiTörös). 5. a Cato által is közölt 6 fajta mellett további 35 fajtát. nem termett körte). az őszibarackhoz sorolták. Tarentina (Tarentum [Taranto]. P. fogyasztás ideje?). Egyiptom). 12. Tiberiana (Tiberius császár).históriájának (História naturális) „a növényekről" írott köteteiben (XII-XXI. Cicero barátja). Syriaca (Syria. érési idő (V. Myrapiana (Myrapia. bizonyára ez lehetett a legjobb. Signina (Signia. Licerina (Lycaonia. hasonlít a Licerina fajtához. Laurea (Babér). „Árpával érő körte" (az árpa a legősibb termesz­ tett gabona). Kis-Ázsiában). méret (III. de valószínűbb azonban. 17. Calabria). Turanniana (Thurii. s ezek kö­ zött a napjainkban is termesztett alapvető gyümölcsök is megtalálhatók. római nemzetség). Numidiana (Numidia. Hispánia). Az általa ismertetett növényfajok száma közel 1000. Nardina (Illatos növény). 8. 27. 28. 23 . hogy kellemes illata miatt. V. pirosas színű. a mai Algír). 3. 30. amelyek között viszont Theophrasztosz fajtái is fellelhetők. mert „Arábia közepe táján.). Theophrasztosz könyvében is megvolt. a körték közül. Numantia (Numantina. ahonnan a myrrhát hozták". Hispánia). Közel-Kelet). A Plinius által említett körtefajták (Mohácsy-Porpáczy 1958. Onichina (Onyx. 4. 15. 24. -Fontos" körte (neve a sú­ lyából eredt). Atticus. „Vajonc" körte). Lactea („Tejes" körte. II. 20. II. 10. a termesztő (nevezetes családok II. 29. Amerina (Ameria. Dinnye körte" (?). Decimiana (Samnit nemzetség neve). ezt a fajtát mondták Testacea-nak is tégla színe (vagy órdes felülete) miatt. íz (illat) (IV. Dolabelliana (Cornelia-nemzetség mellékneve). mert Plinius is elsőként említi. igen bőlevű. Cucurbitina (Tök alakú). Hordearia (Hordeum = Árpa).). Az almák kö­ zül 17 fajtát említ. sárga márvány). 22. 13. sötét színű. 18. Anniciana (Annius.

Norricum. írott művek­ ben jelentkező érdeklődés nem elsősorban a tekintélyes szakírók nagy hatású munkái­ nak elmaradása miatt lankadt meg. A középkori (500-1500) körtetermesztés és jelentősége a későbbi kertészkedésre Európában Az élővilág. Megemlíti.. de nem kizárt.. Az ilyen települések jelentős mértékben hozzájárultak a birodalom mezőgazda­ sági fellendüléséhez" (Barraclough-Stone 1992). de a híres családok révén közvetve a gyümölcsöskertek itáliai elterjedését is jelzik. 1964). de a hegyvidékinek ízletesebb a gyümölcse. hogy „Ponticapaeum (a mai Keres] városban a cimmeriabeli Bosporus környékén. kör­ te. a termesztett fajtákat a rómaiak honosították meg. a mezőgazdálkodásról (De re ntsticá) 380-ban írott 12 kötetes könyvében közölte. Dáciára vonat­ kozó római kori adatok eddig még nem találtattak. hogy azok a középkor végéig alig kezdeményeztek újat a növény. ille­ tőleg a birodalomhoz csatolt tartományokban termesztett növények. melytől kezdve a „Ftjzfa alma" hiedelme végigvonul a gyümölcsészet történelmén a szilágycsehi és az ocfalvi Fűzfa almákig (Nagy-Tóth 1998). Plinius könyvében a körtéről természetesen még más adatok is találhatók. Belgica. Britannia megszelídített kertjeiben. Tacitus írta. alma és körtefák". A Római Birodalom Diocletianus császár uralkodásáig (284305) egységes közigazgatási rendszerében „a városi jellegű coloniákba és a hozzájuk tartozó területekre veterán katonákat telepítettek. Készült belőle befőtt. sütötték hamuban. Germania. mi­ szerint „Hiányzanak ugyan a bizonyító történelmi adatok. oly nagy hatással voltak európai utódaikra. különösen Plinius és Palladius. sőt bor is.Ezek az ókori körtefajta nevek a jelenkori gyümölcstermesztők részére elsősorban a ma is érvényes elnevezések a különböző tájakról való eredetük szempontjából érdeke­ sek. Raetia. hasznos növény vagy megcsodált virág beszerezhető volt.és szilvafajta létezett". és az itteni földeket ők művel(tet)ték meg. Pannónia. a földművelés és gyümölcstermesztés iránti alkotó jellegű. hogy „Róma kertjeiben számos alma-. Jelenkori többségi népének római rangos eredete utáni sóvárgása keltette azt a ma is csökönyösen éltetett hiedelmet.. és tudtak bort meg ecetet készíteni almából és körtéből" (Bordeianu és mtsai. hogy egyes elvadult fajták még a rómaiak idejében honosodtak meg" az erdélyi paraszti kertekben (Borza 1962). az utóbbi volt a kedveltebb. bőségesen élnek. főzték mézben és természetesen aszalták is" (Hoffmann 2002). A római uralom jól működő gazdasági kapcsolatrendszere folytán az Itáliában. A gyümölcsök külön­ leges tulajdonságait a különös oltásoknak tulajdonította. A Római Birodalomnak az európai középkorra is sokáig nagy hatással levő gazda­ sági írója R. Tőle számiazik az az állítás. és hogy „a rómaiak isnierték az oltást. cseresznye). Hispánia. század).és gyümölcsismeretben (Mohácsy-Porpáczy 1958). T. A folyton gyarapodó változatossága és számú körtefajták gyökeret eresztettek Gallia. Nagyon sokféle almát és körtét termesztettek. hanem inkább a létrejött társadalmi rendszer meghasonlása következtében. Aemilianus Palladius (4. hogy a germán törzsek lakta területeken csak a vad gyü­ mölcsfákat ismerték. ahol a földrajzi feltételek lehetővé tették. a szabad római polgár csupán származásuk hely24 . A kiterjedt birodalom bármely tarto­ mányában termő megkívánt gyümölcs (barack. amelynek céljából minél elté­ rőbb alanyokat használtak. „A gyümölcsöknek valóságos kultusza volt az ókori Rómában. gyümölcsök köl­ csönösen mindenütt meghonosodtak. C.. A római kori gazdasági szakírók. lekvár. hogy a körtefa a síkságon is megterem. hogy almát fűzfába is lehet oltani (Rapaics 1940).

gondozására. gyümölcsösei el­ pusztultak. később pedig a többi volt római birodalmi tartomány­ ban. a termelőgazdálkodás folytonossága. Magyarorszá­ gon elsősorban a bencések voltak. az élővilág összefüggéseiben. a későbbi toursi püspök.. művészet kinőtt a kolostorok kőfalai közül s a kitágult térben már nem csupán az ember békés szemlélődésének körülményeit. Uralkodása első évében (284) Nyu­ gatrómai és Keletrómai Császárságra osztotta. gyümölcsfáinak telepítésében. nem a hivalkodó munkák. rombo­ lás követte. Franciaországban a Téli Kármán köne (Bon Chrétien d'hiver) nemcsak minősége folytán lett közkedvelt. Időnek kellett eltelnie. termesztett növényeinek." (Számadó 1911). A megmaradás. Igen feszítőek voltak a birodalmon belüli népek és társadalmi csopor­ tok közötti ellentétek is. aztán az újlatin nyelvű országokban (Hispánia. kertészkedés belső indíttatású tiszteletének (misztérium) székhelyei a kolostori kertek. míg a lelki békét kereső.. tudomány. A gyümölcsfák magántulajdonban voltak. vadaskertjei. Ez a biztonságos társadalmi iielyzet a fokozódó barbár betörések miatt megingott. Dél-Franciaország termelőgazdálkodásának alapja a Meroving-uralkodóház Clovis (Chiodwig) király idejében (481-511) az állattenyésztés. szabályozások tapasztalatait. a folytonosság biztosításában jelentős szerepük volt a hódítók pusztítá­ sai után megmaradt ókori itáliai parasztkerteknek. rendszerbe foglalás. „Az európai parasztkertek a középkori ko­ lostorkert közvetlen folytatásai. A keresztyénség szellemisége teremtette meg azt a növénytermesztési tiszteletet és szeretetet (növénykultuszt). majdnem oly szomorú sorsú mint a színészé: alkotása nem maradandó.főleg azért. mely a haszon mellett a kertművészet követelménye. parkjai. „A kertész művészete. döntően annak az új szellemi­ ségnek tulajdonítható. évszázad végére már mindenütt voltak kolostorok. mert Szent Márton. század végén már 600 kolostor létezett.hirdette a több mint három évszázadon át üldözött és csak 313-ban (Milánói Edictum) elismeit keresztyén hitvallás! Ennek hívei boldogulásukat nem a minden testi igényt kielégítő jólétben. hanem annak bonyolultabb. A kolostori kertek kialakításában. Magyarországon is a 12. amely a társadalmi feszültségekből pattant ki. teljesebb megismerésében kellett folyto­ nosan keresni és megtalálni. A mind gyakoribbá váló népmozgalmak erősödő támadásainak kitett kiterjedt hanyatló birodalmat Diocletianus császár az irá­ nyítás megosztásában képzelte megmenthetőnek. helyben maradt törzslakosságának kertjeiben éledt újra a gyümölcstermesztés. ker­ tészkedés. költészet. A parasztkertekben a herbák ismeretét sokáig a szer­ zetesek tartották ébren. s amely alapjai­ ban változtatta meg az egész élővilághoz való viszonyulást is. Legkorábban természetesen Itália kolostorainak és földművelő. A széthullást azonban ez sem akadá­ lyozhatta meg. Ezek a szellemi és adott környezeti körülmények serken­ tették az embert az őt köililvevő élővilág alaposabb megismerésére. ille­ tőleg jobb termesztési eljárások megvalósítására. A gyümölcslopást és a gyümölcsfák károsítását szigorúan büntették. művek megjelenteté­ sében képzelték. dédelgetett növénytermesztés. A növénytermesztés. mint mindig. hanem . Hasonlóképpen szigorúan büntették a 25 . vitte magával Sabariából (Szombathelyről). A veteránok virágzó gazdaságai. a méhészet. majd pedig alapo­ sabb tanulmányok megírása és közlése követte. Az ezekben előforduló adatokból le­ hetett következtetni a gyümölcsészet hajdani állapotára. Minden élőlény Isten teremtménye! . A keresztyénség területein a 7. A külső és belső erőszakos támadásokat. A közösségi magatartásra vonatkozó megfigyelések. a gyümölcsészet és a szőlészet volt.legalábbis elein­ te ." (Kerner 1855). s csak a szerényebb kertek maradtak meg. A legpompásabb mes­ terművet is kikezdi az idő foga.nevével különböztette meg őket (Gibbon 1976). hanem a belső békében.. Gallia). A kolostori kertek közvetítették a világi kertekbe is a növények termesztését. letéteményesei a szerzetesek..

ami az akkori gyarapodó fajtabőségre utalhat. hogy annak hitbuzgó ha. az ókori közlé­ seket is figyelembe véve. A Szerémség termékeinek leírása közben Galeotto Míírzio (Mátyás király mondáiról és Vitéz János unokaöccséről. Egy későbbi (630-638) tön'ényben. naspolyák. körtefajták. szilvafajták. mandulák. Ezek neve viridarium" [díszkert]. (Mohácsy-Porpáczy 1958 szerint: „a fajták nincsenek megnevezve. hogy keserű fákat ne ültessünk. amely olyan nagy. meg néhány cseresznye és barack neve van megemlítve. A díszkertek megjelenése és fokozódó terjedése Itáliában annak a 14. illetőleg azok megneve­ zésében és leírásában nyilvánult meg. Coccus körtéje (Cocciores) és Késői (Téli) körte (Serotina) (Bordeianu és mtsai. amely an­ nak idején egyike volt a legelterjedtebb gazdasági kézikönyveknek.és almafa" (Rapaics 1932). A Capitularéban felsorolt 89 növény a fajtákkal együtt eléri a százat. bizonyára nem kielégítő mennyiségben. A kolostori keitészkedés legszélesebb körű kiterjesztését. A kony­ hakerti zöldségfélék mellett a rendelet előírta a gyümölcsfák ültetését is. Albertus Magnus (Albert von Bollstadt gróf 1193-1280) A növónyekről (De vegetabilibus) írott műve. barackok.. fenyő. amely annyira kel­ lemes. amely a gyümölcsösök telepítéséről rendelke­ zett. de valószínűbb. akkori alma. vagy csak hasonlót találni. Több gyümölcs említése mellett. amelyek nem annyira a haszon és nagyobb termelés szolgálatában állanak. a körte.. mint például a diófa. hogy az egész föld kerekségén nehéz lenne párját. gesztenyék. cseresznye­ fajták" (Rapaics 1932). Inkább édes természetűek legyenek.gyümölcslopást és a gyümölcsfák pusztítását Bajorországban is. sürgette. Nem tért ki részletesen a gyümölcsészetre. eperfák. Megnevezett körtefajlák: Édeskörte (Dulciores). berkenyék. 1963). Mivel szigoaian kellett őrizni azokat. s elsősorban a természet ala­ posabb búvárlatát serkentette. amelyet a Karoling uralkodóházból származó Nagy Lajos (Charlemagne) francia királynak tulajdonítanak ugyan. 3 körtefajta. diók. a lelki egyensúlyát kereső szellem magasabb szintű szárnyalását és a kertészkedés részletes megismertetésével akaratlanul is ünnepélyes elvilágiasodását eredményezte a Domonkos-rendi szerzetes. Csaknem négy évszázad­ dal Tacitus közlése után (97-ben) a rómaiak megjelenéséig csak a vad gyümölcsöket termő pogány német tartományokban is meghonosodtak a termesztett gyümölcsök. mégpedig meglepően növényélettani vonatkozásokban.") A gyümölcsösök telepítése céljából a királyi rendelet az erdők irtását szorgalmazza.. Ebben a sokáig nagy hatású munkában a szerző. Óvakodni kell.. hanem a szórakozás helyei. mint a szőlő. században elkezdődött reneszánsznak a jele. az ottani. Jám­ bor Lajos készíttette. mogyorók.. de utasításaiból következtetni lehet annak ismereti színvonalára. foglalta össze kora ismereteit. 26 .és körtefajtákról találni adatokat. e könyv érdekessége a gyümölcsfajták színük szerinti osztályozása (Bordeianu és mtsai. babér. „Vannak olyan helyek is. Kertészeti vonatkozásban ez a szellemi meg­ újulás a gyümölcsfajok és -fajták valóságos gyarapodásában.. birsek. hogy ne ártsunk a pázsitnak. 1305) írott mimkája. a Szerémség püspökéről írott és 1485-ben kiadott könyvében) annak híres borát és körtéjét is meg­ említette. miként azt egy 480ban kiadott rendelet tanúsítja. mely a teremtett világ. mégpedig „különböző almafajták. 1963). A középkori kolostorkertekben termesztett növények legteljesebb jegyzékét s emel­ lett művelésük rendszerét az a bencés apátok buzgólkodásának köszönhető rendelet tartalmazza. Gyümölcsészettörténeti vonatkozásban figyelemre méltó Petrus de Crescentius A földművelés hasznairól (Opus airalium commodorum. „Ne trágyázzuk alattuk a föl­ det. és hogy kobakkörtéjének nagyságáról és finomságáról se beszéljek. A jegyzékben 7 almafajta.. füge. amely Capitulare de villis et cortis imperialibiis (795) címen vált ismertté.. „És hogy a Szerémség hegyeinek boráról ne hallgassak.

B. örökléstani. amiből aira lehet következtetni. 27 kajszi. hogy a fajták számának csupán névleges növekedése már ekkor elkezdődött. amelyet sehol a világon nem ismernek. Innen terjedt el a világ díszkertjein át az udvarházak és földművelők gazdasági kertjeibe. Az újkon körtenemesítés Belgiumban kezdődött. Itália gyümölcseit tárgyaló munkájában Agostino Gallo (1499-1570) 12 körtefajtát említett (Moscatelli. gyümölcsösök létrehozását sürgette. A német tartományok g^áimölcseit behatóan Valerius Cordus (1515-1544) tanulmá­ nyozta. Az ésszeríí kísérleti mezőgazdálkodás megalapítója Olivicr Serres (1529-1619). 1866-1879) 926 körtefajt írt le (526 alma-.előnyösebbeknek minősített utódokat. Bergamoto. némelyik még jelenleg is közkedvelt. majd ké­ sőbb Belgiumban bontakozott ki. élettani. hanem csak a megváltozott körülmények hatá­ sára változik. 125 barack. melynek katalógusát 1628-ban adta ki.és 31 almafajtát írt le. 1963). Ebben a katalógusban 254 körtefajta van felsorolva (a 35 alma-. hogy azonosíthatóan 50 körte. A reneszánsz szellemisége. aki hatkötetes munkájában {Dictionaire de pomologie. hanem a németek. és hosszadalmas változatlan feltételek között termesztve. Az általa megnevezett fajtajellegek ugyanazok. hanem már az ősi típusokban is megvoltak" (Mohácsy-Porpáczy 1958). E közben a kezdetleges növénytani. melyben 600 körte-. a szlávok és a magyarok kö27 . csak arról a hallatlan és csodálatos dologról számolok be. és mintegy 3000 szinonimáját jegyezte fel. hogy a faj eredeti élőhelyén nem. A Cordus által leírt Király körte (Königsbirn) a Téli Kámián körtével azonos (Rapaics 1940).és 113 barackfajtát ismertet. A jövedelmező gyümölcsösök létrehozása és a fajtabőség gyarapítása kezdetben főleg Franciaországban. Bordeianu és mtsai. visszaütnek rajta az ősi (primitív) jellegek. Garzignoii. 153 alma. Távol-Kelet). az egyre pompásabb és terjedelmesebb díszkertek mellett. megalapítója N. korának legkiválóbb körtetermesztője volt. Szakismereteit bizonyítja. Neki köszönhetik a gyümölcskedvelők az akkoriban jól értékelt 400 olyan körtefajtát. hogy azok „nem a nemesítés alatt születtek. Jelen­ tékeny fajtagyarapodást bizonyít Claude Saint Étienne munkája {Noiwelle i?istncction ponr connaitre les bonsfrnits. Ezek közül az ő korában 40 körtefajla került termesztésbe.és 45 kajszifajta mellett). mint az ókori görögök és rómaiak által is termesztelt fajtáké. Van Mons (1765-1842). Hardenpont (1705-1774)." Az általa Pynim citcnrbitiniunnak (Cato említi először) nevezett körtét a gyümölcsészek a Kármán körtével azonosí­ tották (Rapaics 1940). gazdagodó élettudományi ismeretek. A temiesztett fajták niagvaiból nevelt csemetékből (magoncokból) válo­ gatta ki az általa. valamint a gyorsuló né­ pességnövekedés és az igen aránytalanná változó gazdasági tulajdonviszonyok kény­ szere ésszeníbben megtervezett haszonkertek. Szerinte a gyümölcsök közül a körtének van a legtöbb változata.és 13 cseresznyefajta mellett). 1660). a szüntelenül gyarapodó.) (Bordeianu és mtsai. a nagy földrajzi felfedezések (Amerika. Leroy. Ugyanis két évszázad múltán A. Nagyszámú magról nevelt csemete egyedfejlődésének tanulmányozása alapján úgy vélte. Gnimello. A másik magoncozó belga J. Cavalieri. A Római Birodalom szétesése után lehanyatló gyümölcstermesztés az európai kö­ zépkori kolostorkertekben éledt lassan újra. aki 1598-ban egy fajtag>aljteniényt alapított. Ugyancsak nagy körtekedvelő volt Le Lectier. környezeti megfigyelések és kutatások. melyekből 40 jelenleg is termesztésben van (MohácsyPorpáczy 1958. 127 cseresznye-. 1963).liogy kél kézzel is alig leliet köililfogni. di Sina stb. legfőbbképpen pedig a termesztési és kísérleti-módszertani eljárások jelentős mértékben gazdagodtak és töké­ letesedtek (nemcsak az újlatin népek. A mezei művelés és használat bemutatása (Le Theátre d'Agriculture et niesnage de Champs. 1608) köny\'ében ezt írta: „egy körteják iiélkiili gyümölcsös nem érdemli meg a nevét". Nem kizárt azonban.

A magyar­ ság őstörténetének nyelvészei „abból indultak ugyanis el. Etelköz. A magyarság körteismerete A környező világról képzett ismereteit a magyarság is. Kárpát­ medence) kényszere miatt. Kétségtelen nyereséget. meri az újonnan szerzett is­ meretek közül sok régi kiveszett az emlékezetből. Levédia. Az ismeretelméletileg és tapasztalatilag így megalapozott gyümölcstermesztés képes volt kielégíteni a folyton növekvő és szeszélyesen (fajtaválasztékbelileg) változó társa­ dalmi-gazdasági igényeket. szavak és fogalmak alkotását követelte meg. A táj mélyrehatóan és jellegzetesen határozza meg a benne élő népet. a Közép-Ázsiától a Balkánig honos (kökény)szilvának." (Szily 1896). A magyarság szavaiban rögzített időnkénti ismeretanyag feltehetően gyakrabban változott mint más népeknél az ismételt honkeresés (őshaza. század folyamán) önálló szakirodalommá gyarapodtak. miként a diónak. ha a vizsgált szakszó csoportot a használt teljes szókészlethez lehetne viszonyítani. 1995). hogy amink volt. hogy a Dél-Kaukázus és ÉszakTörökország vidékén őshonos cseresznyének. életkörülményeinek.. különösképpen az ismeretek folytonosságának feltárásában. vagy az egész Eurázsiában élő bodzának ne lett volna ere­ deti ősi neve. felhasználásuk céljából. Nehéz elképzelni. Sajnálatos. „A környezet elemeinek tudatos elkülönítése a megnevezé­ sekben jelentkezik először" (Péntek 2003). továbbá. „A nyelv nem pusztán hírközlő eszköz. a Földközi-tenger környékén és a Kárpát-medencében is őshonos ber­ kenyének és gesztenyének. tehát megnevezését. Az őshazában A szavak szerinti természetismeret színvonalának becslése akkor volna megnyugta­ tóan tanulságos. temérdek régi magyar szó végképp kiveszett nyelvünk­ ből. mi­ vel a mindig újonnan látott tárgyakat és jelenségekel is. ismeretgyarapodást jelentett viszont a kölcsönzött megnevezéseknek magyar nyelv sajátságaihoz való idomítása. hogy kivesztek az élő szókincsből olyan növénynevek. Amely állat. más népekhez hasonlóan. annak szükségképpen pusztulni kellett. gondolko­ dásmódjának jellege és változása" (Benkő L. A haszonnövények közül kb. A gyarapodás élénk (dinamikus) lehetett. de nagyon sajnálatos is. hanem valamely történetileg kialakult etnikai közösség sajátos szellemiségének kifej­ lődése" (Murádin 2003). anyanyelvében rögzítette. hogy „a szavakban tükröződik ugyanis a legjobban a nép anyagi és szellemi műveltségének. A közösségi lét pedig azok közlését. Az eleinte csak szoi"ványosan megjelenő gyümölcstermesztéssel foglalkozó írások idővel (főleg a 18-20. illetve alkalmazásuk gyakoriságát is sejteni.rében is). viszont az élő nyelv teremtő ereje temérdek új szót fejlesztett magából az őseredeti szóanyagból is. hiszen azoktól szerezte élelmét és öltözetét. Ismeretes. „A magyar nyelv őseredeti szóanya­ ga óriási változáson ment át.). Az ismeretek legfőképpen az élőlényekre vonatkoztak. meg kellett nevezni. n.. Ez a folyamat természetes ugyan. A környezet változása és változtatása az ismeretek gyarapodását eredményezte. amelyek bizonyára léteztek a magyarság korábbi szállásteililetein (Levédia) vagy azok közelsé­ gében (Kaukázus környéke). A döntő többség honalapítás előtti alko­ tás vagy szerzemény (Nagy-Tóth-Uray 2005). A régi nevek kipusztulását nagyban előmozdította őseinknek a po­ gány vallásról a keresztyénségre való áttérése is.vagy növénynév a régi pogányságra emlékeztetett. arra sza­ vunk is volt" (László é. Hány növényt vagy növény­ tani (vagy állattani) fogalmat ismer egy átlagos tájékozottságú ember? Ilyen alapon cél28 .. 26% ilyen eredetű..

1995) finnugor kori ősi hagyatéknak (Volga-Káma vidéki őshaza. fenyő. hogy létezett azon a vidéken. Levédiában és Etelközben Szálláshely változtatásra kényszerülve. A nomád élet­ mód nem zárja ki a földművelést. hanga (törpe mandula). lok. • ' Értékes környezetismereti jelentőségű finnugor kori szavak a. Jelentősebb számban öröklődlek a finnugor térségnek és a későbbi szálláshelyek­ nek is gyakori erdei-ligeti fáit jelölő szavai. az osszél) is bekerült (Péntek 2003). hogy nem is ismerte a földművelést. hogy eleinte kerítést. állaltartó). szil. szántóvas.sen meggyökeresedelt és gyakran használt közszó lehetett. Oly erő. A megkö­ zelítőleg negyven növénytani vonatkozású szóból alig három gytimölcsnév: az eper. „alius locus. esetleg kezdeményezte is. milyen ismeretszintet jelentett. és azoknak a szálláshelyeknek az éghajlati-környezeti rideg feltételeit figyelembe véve. lapo. A későbbi ko­ rokban azonosított hunyor (Hellehonts) nem valószínű. vet. hogy az akkori növényismeret minden bizonnyal gazdagabb leheteti. hosszúvas. temiészeti adottságokban gazdagabb.) Finnugor korinak vélik a nyelvé­ szek a kedvelt szárazgyümölcsnek számító sulyomot is. mint amilyen. hogy az a csaknem félszáz növénynév és vonatkozó fogalom. ősisége őrzött. Kr. későbbi korokra utal. csakis kerti növény lehetett. éghajlati viszonyok vonatkozásában kedve29 . mivel nélkülözhetetlen volt az álla­ tok (főleg a szarvasmarha) gyógyításában.igei (igtínévszói?) alapszó finnugor eredetű. A ker. talp. lű. illetőleg termeszlett finnugor kori nevű növény csupán a köles és esetleg a hagyma. Annak általános valószínűsítése. „a volgai bolgárok országában az almák zöldek és igen savanyúak.Kr. hárs. délebbre (a Don-Kubán-Azovi-tenger vidé­ ke). nyár. bogyó. A nagyobb számú finnugor eredetű növényi vonatkozású fogalom azt sejteti. azonban ez sem biztos. hasznos nö­ vények termőterületének elkerítésére (is) utal. fonnyad. tölgy. más növényt jelölt. Egyik sem lehetett termesztett gyümölcs. sejteni lehet az eleddig török eredetűnek vélt eke finnugor gyökerű alkatrész-szavaiból. Mai éitelemben ismert keni. láp. hogy az őshazabeli magyarság nem foglalkozott rendszeres termelőgazdálkodással. a leányok eszik és meghíznak tőlük. Bizonysága a mindmáig megtartó ereje. írt. Nagy jelentőségű a kert szónak már az akkori időkből való eredete. még nem kétségtelen bizonysága. Amennyiben a jelenleg is­ mert hunyor lett volna. Hogy a magyarságnak tudomása volt erről. másrészt nevének eredeztetése. hatái-vonalat (is) jelentett. ebből ott egész erdőket láttam" (Andrásfah'y 2001). Elképzelhető. mái. kert. tő. Ami legtöbb terem ebben az országban. század) szerint. vad. A magyar nyelv ősi öröksége. (Erdély némely vidékén még a 20. Ugyan ebből a korból származtatják a hunyor nevét. 1978). 700) vélnek. fő. kéreg. e. 500 . hogy olyan északon élt volna. Első írásos említése 1055-ből való.ravezető mérlegelni. tövis. s a történelmi-társadalmi szerveződés azon időszakában a magyarság sem foglalkozhatott növény-. Ibn Fadlán (10.svas. tó. le­ vél. hogy a magyarból még néhány kauká­ zusi nyelvbe (pl. Eltekintve attól. nyír. fűz[fa]. Abban a növénytermesztésre nézve mostoha földrajzi térségben. 1995). mint amilyen a: fagyai. netán a gyümölcstermesztéssel. hogy akárcsak a gyopár. gondozott. u. halászó-vadászó. rügy. liszt. [ekejszarv. megfelelő­ nek vélhető a sejtett ismeretanyag töredéke. kert hel nomine adfernum utilis" (Benkő L. Ma is általánosan használt ilyen szó: ág. mely szerint hatszögletű kis buzogányszenj termése a hadászati lópatanyomorító súlyzóval (tribulus) való hasonló­ ság alapján képződött volna (Rapaics 1940). a meggy és a mogyoró. amelyet a nyelvészek (Benkő L. fa. az a mogyoróbokor. méz. virág. gyökér. század­ ban általánosan használták a „csúszó[kígyó]füvet". vezér (Gaál L. gubacs. liget. mag. A magyarság akkori életmódját (gyűjtögető.

csepű. azonban a szántást-vetést abban az időben. etelközi földeken szántottak és vetettek". kökörcsin. arat. kikerics. :uiielynek elhiheü^. tiló. gyertyán. tarló. magyarázatot adhat a mai megszépítő képzelet. a birs. Az itteni kedvezőbb földrajzi övezetben és előrehaladottabb történelmi-társadalmi rendszerek közelségében a magyarságnak is lehettek már termesztett gyümölcsei (alma^ körte és esetleg a cseresznye). csak félig szabadokra és rabszolgákra bízták".meg a körtefa már Levédi. seprő) is e szálláshelye­ ken és ekkoriban keletkeztek (Kristó 1996). hogy ezek közül csak a szőlő lehetett ellenőrzötten tennesztelt. Ennek eredménye újabb közel félszáz növényi és teniiesztési vonatkozású elnevezés. tarló. állandó lakhelyhez kötött szántó-vető életmódot kibonta­ koztathassa. csalán. arat. 1978). gyékény. üröm. kőris. amelyben a szabad férfiú kezét még magához sokkal méltóbb foglalkozásra is használhatta. a dió. Szókészletében közel száz (89) növényi és vonatkozó termesztésifelhasználási fogalom létezett. szerszám nevek és tevékenységi fogalmak. Az is elképzelhető. esetleg kerti vagy kivadult növények legtöbbjét már ismerte és felhasználta. kender. torma. A Kárpát-medencében talált termesztett szántóföldi. orsó háziasabb tevékenységet jelentő Levédiában keletkezett sza­ vak Az előző szálláshelyekhez képest különböző és változatosabb növényzetű tájra. orsó. kepe. káka. a körte. hogy a vadon növő területei is be voltak kerítve. török népek szoros közelségében sajátította el a magyarság az eladdig nem ismert és használt növényeket és némelyeknek a termesztését is. gazda. csepű. kéve. tehát szélesebb könj növényismeretre mutatnak a mezei növények nevei. polyva. Természetesen táplálkozási-ízesífési (komló. üröm) jelentősé-. bors. sarló. melyet már ősi hazájában ismert. Az ótörök eredetű szavak azt tanúsítják. hogy a magyarság körében már itt meghonosodott az ekés földművelés. ocsú. a bor készítésének a szavai (bor. „kertben" voltak. gyopár. kolokán) és gyógyítási (csalán. árpa. hogy minden egyes megnevezett növénynek volt valami hasznosítása. Hasonlóan vélekedett Vámbéri Ármin (1882) is. Könnyen valószínűsíthető. bors. ocsú. Nyilvánvaló. A szántó-vető életmód alapvető két gabonanövénye: az árpa és a búza. a szőlő. Ibn Ruszta (Rászlek) feljegyzése szerint „aligha lehet kétséges. a magyarság életmódjának a változását jelzik: a kender. a som és a kökény gyümölcsöket. Ezen a Levédia néven ismert és a kazárok ellenőrzése alatt tartott tájon (ahol Tokaj nevű folyó is van Voronyezstől keletre) két évszázad (650-850 körüli évek) folyamán. nem tartózkodhatott ugyan sokáig. sarló. gyöngy[virágl. Etelközben. hogy az alma. amelyek arra utalnak. A termelőgazdálkodás bő\ailését. őröl. őröl. köles. A ma­ gyarság Levédia korabeli krónikása. A gyümölcs szó is innen származik. komló. szérű. katáng. „Nagyon valószínű. szűr. kolokán. fo­ kozottabb növényhasználatra. A szőlő feldolgozásának. szór. majd aztán néliány évtizedig (830-860) nyu­ gatabbra. hogy a Kárpát­ medencében a letelepedett. valamint a borsó neve. dara (ősi jelentése köles). kóró. kikerics. Földművelésre utaló török és bolgár-török eredetű szavak: [eke]. mint: bojtorján. hogy a magyarok a lebédiai. illetőleg haszonnövén\ekhez társítandók az ugyancsak innen szár­ mazó [eke]. bú­ za. aki szerint a magyarság „a földműve­ léstől.zöbb területekre telepedett a magyarság. Az eladdig 30 . A Kárpát-medencében (895) A honalapító magyarság természetismerete elég gazdag volt ahhoz. ge volt a legtöbbnek. torma. E szavakhoz. illetőleg ismerete és termesztése is e tájakról csuvas-kazár gyökerekből ered. szór (Gaál L.\ban sem hiányzott a magyar ker­ tekből" (Rapaics 1932). hogy eze­ ken a szállásterületeken ismerte meg a magyarság az alma. katáng. asz[al].

előnyösebb fajták szorgal­ mas elszaporítását eredményezte. áfonya) természetesen fokozatosan bevonta használati körébe. Nem a paradicsomkertbe telepe­ dett be a honalapító magyarság. Ezekből keletkeztek később a tájfajták (Andrásfalvy 2001). mely a jobb. Ott kezdetlegesebb maradt a római korban is a gazdaságnak ez az ága. (1997): francia és olasz telepesek szerb elnevezése. hanem a régészeti feltárások is. 31 . De napjainkban sem szűnt meg. mi több Máramaros csaknem egész területét „a nagy. fás növényzettel borított tertiletek. fekete erdő takarta" (Giurescu 1977). szerte a Kárpát-medencében a Székelyföldtől (Erdőalja. Az erdőségek eleinte közös használatban voltak. amelynek gyümölcsészetéröl.és őszibarack. bal­ káni közvetítéssel. és előszeretettel fogyasztják. 1250). de rendszeresített gyűjtögető g^óJmöl'-sészet még évszázadokig folytatódott..] A Római Birodalomhoz tartozás korában kerülhetett Európába.. a Dunától keletre már puszta és emberi megszállás nyomait sem mutató hely volt" (GyőrffyZólyomi 1996). másutt ligetes erdős. e. számontartása és közös begyűjtése. A domboslankás tájakon és a folyók menti mocsaras ártereken is gyakoriak és kiterjedtek voltak a néhol összefüggő. az áfonyát. szőlészeté­ ről... szőlőt és gyümölcsöt újra főként az erdőn és a hagyásfákról szedték. Hérodotosz (Kr. felvirágzása azonban csak a Ró­ mai Birodalom idején (a 3. Erdőfüle) a Szilágyságon (Szamsardó) át Zólyomig (Ardó. az agaürzek.. E földrajzi térség termelőgazdasága a Római Birodalomhoz tartozása idején azonban előnyös helyzeténél fogva az itáliaival lehetett azonos színvonalon. sőt Apafi Mihály fejedelem korában kötelező is volt. egres.A beköltöző magyarok a Kárpát-medence belső térségeit még nem találták olyan dús Úncs térségnek. ebből a korból. a földiepret manapság is szorgalmasan gyűjtögetik.és gyümölcstermesztés. letelepedést nemcsak a földtani virágpor-elemzések (palinológia) (GyőrffyZólyomi 1996) jelzik. illetőleg az akkori eszközökkel és gyakorlaü ismeretekkel (nyomásos gazdálkodás) megművelhető szántóföldek növekvő igényének (Gaál L. Ez a kezdeti. . Még inkább vonatkozik ez a helyzet Dáciára. A hegyvidékek háromnegyed részét fedték összefüggő zárt erdők. A Szerémség legrégibb népe. Ezeknek a helyeknek a földrajzi elterjedését és a népességi eloszlást. a cseresznye. a szedret.. Idővel elsajátították az oltogatás mesterségét. A letelepedésre és helyhez kötött gazdálkodásra alkalmas szállásterüle­ tek megszabottak voltak.. későbbi korszakokban pedig még nyugat-ázsiai eredetű oltott fajták is kerültek ide. ősi. berkenye. A dologta­ lanságot tisztességnek. tanú­ bizonysága a hajdanvolt erdőrengetegeknek. bozótos. hiszen a csipkebogyót. a kajszi. szemmel tartása. iFruska Gora Frisnyák (1996) szerint: gytimölcsöskert.század végén) következett be. Miután a róma­ iak visszavonulni kényszerültek e tájakról „minden visszasüllyedt a régi barbárságba. mintegy félszáz helység (Zolnay 1977. Kiss L. és a magyar nyelv sajátságainak megfelelő nevekkel látta el. A honalapítás korabeli Kárpát-medence jelentős részét erdőségek borították. a földművelést alacsony foglalkozásnak mondták" Ourchányi 1906). s ennek megfelelő volt a Kárpát­ medencei honalapítás kori gyümölcsészet is: a hasznos gyíimölcsök termőfáinak a megkeresése. A kora középkori keletkezésű. mindenütt létezett Erdő-Ardó alapnevű. Létezhetett ugyan a Közép-Duna térségében már a bronz-. majd a vaskorban is valamelyes növény. az erdei málnát. vajmi keveset ültettek" (Rapaics 1940). a termés figyelése.nem találtakat (gesztenye. Fodo'í-Kováts 1993). 485-425) szerint csak „kendert termeltek.. ribiszke. a nemes szilva. semmit sem tudni. 1978). mint azt 200 év után első krónikásunk elbeszélte. málna..

sőt a földmű­ velés és gyümölcstermesztés legfontosabb csínja-bínjában is eligazítanak. megnevezéseivel. 32 . A saját ismereteik és igényeik szerin­ ti gazdálkodás-szei"vezéssel ugyancsak hatékonyan befolyásolták a régi életmód és környezet megváltozását. a latin írásbeliség terjedésével lassan feledésbe mertili (csak véletlenül maradt meg) az ősi („pogány") rovásírás. Az egyház képviselőivel együtt számos világi idegen is érkezett az országba. monos­ torok. Az intézmények vezetői. A társadalmi felemelkedés lehetősége . akik önkívületi állapotban. emellett azonban igen ko­ rán létesültek falusi iskolák (domus scholaris) is.A magyarság keresztyén hitre térítésének jelentősége a termelőgazdálkodás kibontakoztatásában A honalapítást követően a magyarság életmódját döntően határozta meg a keresztyénségre térítés. Az általuk kiállított határjárási oklevelek sok növény.. században alapított kolozsmonostori bencés apátság is. Nemsokára az­ tán fokozatosan a letelepedett és feltörekvő népes magyar (nemesi.(hiteles-)levelekbe a bejárt. Almásróna. 1978).. Plébániai és káptalani iskolákban nyert kiképzést a papság. tanácsokkal szolgálnak. ele­ inte a külföldről behívott írástudók. A bencés apátoknak Szent István „ugyanolyan szerepet juttatott az ország megszervezési munkálataiban. Szilváshely.ha valaki egyházi pályát választott . Ilyen hely volt a 11. A létesítendő egyházi intézmények (templomok. a keresztyén vallás hirdetése mellett. maguk is egyszerű emberek. Szőlőhegy. Együtt járt a keresztyénséggel és az állandó letelepedéssel a tanítás. A magyarság körében Kárpát-medence-szerte működő kolostorok száma a 12. plébániák.. tanítanak. Almafa.. gyakrabban látogatott ligetek helyileg is­ mert nevével jelölték meg és iktatták ok. mint vagy két­ száz évvel előbb Nyugaton a Karolingok" (Rapaics 1932). erdei és gyümölcsfa magyar nevét rögzítették írásba. A betelepülő idegenek. „A keresztyén tanítás vallásgyakorlat szempontjából egyenlővé tette az embereket. A Kárpát-medencei honalapí­ tás utáni első két évszázadban a kolostorok példája irányította egész közéletünket (Rapaics 1942). Ugyanis határjáráskor a nép terepismerete alapján szembetűnő és hasznos hagyásfák.) 1332-ben épült falusi iskola (Köpeczy 1993). mint 600. Még Krassó-Szörény vármegyében is „a határjárásoknál még a [későbbi] nem magyar falvak területén is csupa magyar nevekkel találkozunk. A magyarországi tennelőgazdálkodás létrehozásában és terjesztésében különösen a bencés és cisztercita rend monostorai jártak az élen (Gaál L. Krassóalmás. növényzeti térségek. felmért birtok területét. majd pedig ötvöződtek (bejegyzések. az általa ismert növényeket és termesztési eljárásokat is igyekezett a Kárpát-medencében elterjeszteni és fejleszteni. apáiságok.. köznépi) családok tanult gyermekeiből kerültek ki az egyházi vezetők is (Köpeczi 1993). A birtokadományok töi-vényesítése és az írásbeliség terjedése következményeként jöttek létre országszerte a hiteles helyek (lóca credibilia). A papok nem varázslók. század végén több volt. Elhivatottságának megfelelően.. Jobbágy-gyerekből is válhatott püspök" (Nemeskürthy 1993). Zsukon (Kolozs vm. magyarázataival. ille­ tőleg a csak latinul író papság és hivatalnokok természeti és gazdasági fogalmai eleinte csak keveredtek (oklevélbeli szavak)." (Turchányi 1906). Ezeknek a hite­ les helyeknek fontos szerepük volt a folyton bonyolódó birtokviszonyok rendezésé­ ben. akik szolgálataikért kiváltságokat és birtokokat kaptak. glosszák) a nép ismereteivel. 1978). püspökségek [Gyulafehérvár 10091) tevékenységét terjedelmes bir­ tokadományok és a hozzájuk rendelt népek biztosították. A keresztyéni művelődés kibontakozásával egyidejűleg a régi hagyományok tompultak. Az egyházi birtokok saját kezelésű gazdálkodása példamutató volt (Gaál L. akik szülőföldjük műveltségét voltak hivatottak meggyökereztetni a szervezendő Kárpát-medencei magyar hazában is. a nyugati műveltségű papság. vagy állatok belsőségeiből jöven­ dölnek.bárki előtt megnyílt. az írásbeliség.

akkor ott bizonyára ültetett gyümölcsfák is kellett legyenek. folyamatos anyanyelvű mondatokká. Áldozataikat diófák alatt tartották (Mohácsy 1954). 1995). A „gyümölcsénes. Nagy valószínűséggel vadon termő fákra. Szentkeresztmacs­ káson (Kolozs vm. IV. amelyet Kálmán herceg 1090-1093 között adatott ki a [nagylváradi püspök számára: „Nezdin fia. táj-. gyümölcs" szó meglehetősen gyakori az oklevelek­ ben határrész vagy tennés megnevezése gyanánt. Ezt követi a Halotti beszéd 1195-ből. Ez a Jakó által közölt adat korábbi annál az 1130-40-ből eredeztetett „gyümölcsénbokor [dicitur gemilsenbuqur]" megnevezésnél. gyümölcsös.és szőlődézsmát szolgáltatlak.) 1419-ben „csűrös. illetve vad gyümölcsökre vonatkoznak. az idegen hatások következtében. Nagyfalu körzetében a Réz-hegység északkeleti lejtőin található faluval (Petri 1902). Ezekből az adatokból a gazdálkodás helyzetére.j nevű földet" (Jakó 1997). Oklevelek. Béla király (1235-1270) névtelen (Anonymus) jegyzője szerint a magyarok vezérei Pusztaszeren a vérszerződés megkötésekor harmincegy napig a „Gyümölcsény" erdőben és a „Körtvény" tó mellett voltak letelepedve. Gyerőmonostoron (Kolozs vm. a gyümölcsészet jelentőségére lehet következtetni. Ennek az alapo­ san rögzöti ősi természetismeretnek. A pannonhalmi apátságnak a somogyiak már 1001-ben gabona. tagjának adományozza Gemelchen iGyümölcsénes. majd nemsokára összefüggő. Elmélkedésre ösztönző az a kétkedő gondolat. A növény. a gyümölcsfajok növényföldrajzi elterjedésére. Ezek az adatok a termesztés szélesebb körű elterjedését és haladását is jelzik. Egyik igen régi említés abban az okle­ vélben található. • .. hogy az idegen nevek magyarrá sajátosultak és hamarosan megjelentek a latinul írott szövegekben. hogy ezek az eleinte említett „gyümölcsénesek" többféle gyümölcsfát jelentettek-e vagy csak általában jelöltek meg valamely helyet? Ha netán több fajú ligetre vonatkoztak.) egy 1468-ban levő telekhez „halastó és gyümölcsös" is tartozott.. évi alapítólevele megművelt és műveletlen földeket említ. A tihanyi apátság 1055. mely „és evek az tiltott gyümölcsből [es evec az tiluvt gimiltstwl]" mondatában volt leírva (Benkő L. ma­ gyarázatokká fűződtek össze. érzékenyebben változott volna meg.és gyümölcsöskert" került eladásra 33 . majd egyöntetű anyanyelvű írásbeliség hitelesíti mind a mai napig.. illetőleg nyelvi kifejezőkészségnek köszönhető. Egy 1417-ben Szabolcs megyében végzett határjárás a „gyümölcsös [pomeri Gyemewlches vocatal" helyet jelölte ki vá­ lasztóvonalként.és gyümölcstermesztés történelmi menetét ez a kezdetben szórványos. Feltehetőleg ez a „föld" azonos azzal a nyolc évszázaddal később említett. adományozá­ sok vagy alapítások után kiadott oklevelekben gyakran fordulnak elő a helyi közösség által jól ismert környezeti állapotok. Ugyancsak 1417-ből kiállított oklevél egy „gyümölcsfa [gemevlchfa]"-t említ egy Kolozsvár melletti szamosfalvi birtokon (Mályusz 1999). akkor az előző századok folyamán megszerzett szókészlete. 1978). Szilágy vm. Idővel a növekvő számú törvénykezések miatt is szaporodó oklevelekben a gyü­ mölcsösökre vonatkozó említések is gyakoribbá válnak. A veszprémi püspökségnek adandó dézsmáról 1009-ből van okleveles adat. Letelepedett földművelésre lehet következtetni Kálmán király (1095-1116) töi-vényeiből is (Gaál L. korabeli leírások (krónikák) gyümölcsismereti adatai Földbirtok területek megállapítása céljából végrehajtott határjárások. gyümölcsös vagy gyümölcsfa nevek.Ha a letelepedő magyarság természetismerete és termelőgazdálkodása nem lett volna alapos és szilárd. mesterséges telepítések leheltek. legalábbis részben. A későbbi századokból való említések. amelyet a Történeti Etimológiai Szótár tartalmaz.

Oakó 1990). A kassai templom (dóm) egyik falfestményén 15. századi magyar gyümöl­ csöskert („Getsemáné-kert") a háttér. Érdekessége, hogy a kertben nincs mesterséges, mértani rend, a fák úgy bomlnak össze, mint a természetben (Zolnay 1977). Gyümölcsösök létezhettek a honalapítás korában is, szorgalmazottan létesültek azonban Kárpát-medence-szerte a keresztyén hitre térítést követően. Egy akkoriban itt járt mór kereskedő (Abu Hamid al Garuati al Andalusi, 1150) úgy látta, hogy „Magyar­ ország... azok közé az országok közé tartozik, amelyekben legnagyobb a jólét és a gazdaság..." (Zolnay 1977). Abban a „jólétben" bizonyára gyümölcsök is léteztek. Erről tanúskodik egy 1230-ban kiállított oklevél is, mely szerint „Róbert esztergomi érsek két Duna-szigetén, a Helembai- és a Garam-torkolati-szigeten levő almáskertjét meglop­ ták" (Zolnay 1977). Rogerius szerint a kunoknak, akiket IV. Béla király a Duna-Tisza közére letelepített, „végtelen sok marhacsordájuk lévén, súlyos károkat okoztak a ma­ gyaroknak legelőkben, vetésekben, kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben és egyéb javakban" (Nemeskürthy 1993). Egyes gazdasági, földrajzi következtetések szerint „a Felső-Tisza, a Szamos, a Duna, a Dráva és az erdélyi Olt és IVIaros ősgyümölcsösei... ellátták a környék lakóit almával, szilvával, dióval, körtével és más gyümölcsökkel" (Frisnyák 1996), még ha nem is oly bőséggel, miként azt a későbbi vélekedések sejtetik. Szőlők, szőlőskertek említése a középkori oklevelekben többször is előfordul. S ha a gyümölcsösökkel kapcsolatosan felmerül a kétség, hogy vad vagy elvadult, esetleg termesztett fajokra, fajtákra történt-e az eredeti utalás, a szőlő vonatkozásában ez a kétely mellőzhető, mivel a valódi vadszőlő (Vitis vinifera ssp. sylvestris), amelyet ha­ sonlóan más gyümölcsökhöz, ősidők óta használt az ember (Szabó A. 1983), szembe­ tűnőbben (alakilag, élőhelyileg) különbözik a temiesztett fajtáktól. Ennélfogva na­ gyobb a valószínűsége, hogy az oklevelekben említett szőlők termesztésben levőkre vonatkoznak. Szent László király idejében alapított (1083-1095) nagyváradi prépostság, amely hamarosan püspökséggé emelkedett, Elvin nevű püspökének „Biharon öt szőlője, Micskén palotája" volt. Ladomér püspöknek használati joga a „Szőlős" határ egy részé­ re. Vitéz János püspök csökönyösen küzdött intézménye birtokainak visszaszerzéséért, és gondoskodott „hogy e birtokok pusztán ne álljanak, jövedelmezők legyenek", mert nagy művelődési tervei voltak: irodalmi, tudományos és egyetemalapítás. Az 12051235 közötti években kiadott 389 oklevél adatait összesítő Váradi Regestrum közölte, hogy „a lakosság már nemcsak állattenyésztéssel, hanem földmíveléssel és szőlőterme­ léssel, méhészettel, sőt mesterségekkel is foglalkozott... nem hiányoztak Várad első lakosai közül... a vinczellérek, szántó-vetők, méhészek... betegápolók" (Bunyitay 1883). A kolozsmonostori apátság, melynek alapítását Szent István király rendelte el, egy 1377. évi oklevele szerint minden kolozsvári polgár köteles volt hegyvámot (terragium montis, tributum montanum de vineis) fizetni; szinte mindenkinek volt némi szőlője (Jakó 1977b). Az Anjou-királyok korában (13. század) „értékes gyümölcs- és szőlőter­ mesztés volt Tokaj tájain, a Szilágyságban, az Érmeilékén (Mohácsy 1954). A Mátyás király és II. Ulászló király korabeli krónikaíró, Antonio Bonfini (1434-1503) történeti munkájából CRenim Hungaricamm Decades, megj. 1568) ismeretes, hogy Magyaror­ szágot „A természet a talajnak kiváló termékenységével áldotta meg... Takarmányban, gabonafélékben, hüvelyes veteményekben, gyümölcsfélékben is nagy a bőség..." A középkori kolostorkertekben, ház körüli kertekben, sőt még előbb is legalább 60-80 növényt termesztettek. Nem hiányzott a zsálya, az articsóka, a lóbab, a csicseriborsó, a kerti laboda, a porcsin, a galambbegy, a bamia (gombó), a feketegyökér, a komló. A
34

gyümölcsöskerl különálló egységet képezett, mivel ez volt a temetkezési hely is, s nem hiányzott belőle a berkenye és naspolya (Surányi 1987). (Monóban, Szilágy vm. a 20. században már csak a temetőben létezett e két gyümölcsfa.) Ebben a korban „Hazai gyümölcseink közül a szőlőnek, dinnyének, szilvának, kör­ tének volt keletje. Galeotto a kobakkörtét {cuairbita pinis) magasztalja; Janus a du­ nántúli mandulát énekli meg. Mátyás a kormos alma kedvelője; messzi Szabolcsból is ezzel kedveskedett neki egyik híve... Jagelló Zsigmond hercegnek budai asztalán 1500-1505 között a következő ételféléket találjuk... Gyümölcs: alma, dió, füge, szőlő, mazsolaszőlő, mandula, mogyoró, körte, narancs, őszibarack" (Zolnay 1977). A „föld csodás termékenységét" tartotta fontosnak megemlíteni Váradi (Várdai) Pál (14831549) krónikás is, akárcsak Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek, aki leírásában „Magyarország az összes emberi szükségletekkel gazdagon meg van áldva. Földje feke­ te, kövér és tennékeny, csekély munkával is bő termést hoz létre" (Gaál L. 1978, Makkai 1993). Hasonló csodálattal íit Erdélyről Verancsics Antal (1504-1573) is. „Minden fajta gyümölcsei, mint az alma vagy köite, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Olaszországéi mögött, sőt barackja, amely gyulafehérvári földön terem, messze fe­ lülmúlja..." (Makkai 1993). „Az ősök karddal szerezték e hazát, de papjaink tartották meg azt "kereszttel és ekével"" (Bunyitay 1883). A gyümölcsök jelentősége a földrajzi helynévadásban „Az egyes növényfajok, a növényzet szerepe a földrajzinév-adásban vallomás a ré­ gebbi növényföldrajzi állapotokról és az idők folyamán végbement változásokról" (I'éntek 2003). Oklevelekben előforduló, tehát az írásos említésű gyümölcsnevek közül időrendben az első a som, 1001-ből. Ez természetes is, hiszen minden verőfényes, cser­ jés domboldalon, erdőszélen jelen volt, és mai maradványai is gyakoriak Kárpátmedence-szeile. Ez lehetett a legáltaláno.sabban használt ételízesítő gyümölcs, de ked­ velt szerszámfa is. A nép széles körben ismerhette. Ebben a sorrendben következik: az alma 1009; a dió 1015; a körte 1055; a mogyoró 1055; berkenye 1055; a szilva 1060; a szőlő 1075; a meggy 1220; gesztenye 1244; a cseresznye 125Ó; a barack 1395. E gyü­ mölcsnevek közül három (25%): a berkenye, szilva és a barack szláv eredetű, illetőleg közvetítésű. A többi ősi örökség vagy ótörök gyökerű, jóval a honalapítás előtti szer­ zemény. Meglepő a még a Volga vidéki, tehát a magyarság által a legrégebbi időkből ismert gyümölcsnek, a meggynek Kárpát-medencei kései okleveles említése. A lema­ radás bizonyára szerényebb megjelenésének és használati értékének tulajdonítható. Ezt látszik igazolni az is, hogy a róla elnevezett települések gyakorisági sorrendjében csu­ pán a tizennegyedik. A magyar nyelvterület 20 000 településéből közelítőleg 1000-nek valamely növénynév az alapja, melyekben több mint 100 növény neve fordul elő. Az al­ ma neve 54, a mogyoró 43, a som 40, a körte és a dió 30-20 település nevében maradt meg. A gyakoriság a növénynek, „a magyar nép életében betöltött szerepére utal. De jelzi a települések környékének akkori jellemző, meghatározó növényvilágát is" (Murádin 1996). A településnevek hajdani környezetet jellemző jellegét még teljesebbé teszi az a megállapítás, mely szerint „a növénynevekből alakult helységnevek legnagyobb része (Almás, Körtvélyes, Nádas, Füzes, Berkenyés stb.) eredetileg mind víznév volt, s csak másodlagos névadással vált helységnévvé" (Kniezsa 2001). A meggyfa és a körtefa nem folyóvizek menti cserjés, ligetes életegyüttesek növénye, ami természetessé teszi mér­ sékeltebb gyakoriságukat település- és határnevekben.

35

A „Körtvélyes" nevű települések száma a Kárpát-medencében ma már jóval keve­ sebb, mint amennyi a múltban, a középkorban lehetett. Az apadás oka lehetett a feltű­ nő, határjelző hagyásfák pusztulása, földrajzi elterjedésük csökkenése, települések el­ tűnése, de lényegesebb lehetett a vadkörte táplálkozásbeli szükségének lanyhulása, a termesztett körték fokozottabb teijedése miatt. Erdélyben a jelenlegi helységnévtár és térkép (Szabó M. A.-Szabó M. E. 1992; Fodor-Kováts 1993) szerint csupán tíz település „Körtvélyes" gyökerű (5. ábra). Rapaics (1940) adataival kiegészítve az huszonötre emelkedik: 1252. Alsókörtvélyes 1255. Szepeskörtvélyes, 1313. Körtvélyes (Bihar m.), 1318. Nyitrakörtvélyes, 1319. Körtvekapu (Maros-Torda m.), Körtvélyfája (Maros-Torda m.), Körtvélypatak (Krassó-Szörény m.), Bethienkörtvélyes (Beszterce-Naszód m.), Bégakörtvélyes (Temes m.), 1325. Körtvélyes (Szolnok-Doboka m.), Déskörtvélyes (Szolnok-Doboka m.), 1342. Érkörtvélyes (Bihar m), Kiskörtvélyes (Máramaros m.), Nagykörtvélyes (Máramaros m.), Révkörtvélyes (Szilágy m.), 1390. Lajtaköitvélyes, 1391. Szentmihálykörtvélyes (Máramaros m., ekkor már kolostora volt), Körtvélyszél, Körtvélyesbérc, Körtvélyestelek, Körtvélyesberek, Körtvélyesvölgy, Körtvélyestó, Godolyamál, Godolyaszer. Területi előfordulásuk a honalapítás kori szálláshelyekre is emlékeztet, bár okleve­ les említésük nyilvánvalóan későbbi. A Kárpát-medence más tájairól további nyolc helység volt ismeretes e néven (Rapaics 1940). A „Körtvélyes" településneveknél min­ dig több volt a „körtés" nevű határrészek, dűlők száma a II. világháború utáni mező­ gazdaság államosításáig. A Szilágyságban a millenniumi évforduló idején olyan 13. századi települések, mint: Krasznarécse, Mojgrád, Monó, Nagyszeg, Peér, Tasnád hatá­ rában létezett „Körtvélyesek, körtefás völgy, körtefás domb, körtvélyesi térföld" (Petri 1902). Igen valószínű, hogy ezek a határnevek vadkörtefákra vonatkoztak. „A települé­ sek, hegyek, vizek nevei az adott földrajzi környezetben élő ember tájékozódását te­ szik lehetővé. A nevek részei a lakosság civilizációjának, meghatározott törvényszerű­ ségek szerinti átalakulásuk jelzik a népesség változását, átalakulását vagy eltűnését" (Köpeczi 1993). A „körte" szó a honalapítás előtt, a magyarság levédiai tartózkodása korában (650850) ótörökből kaukázusi vagy iráni közvetítéssel került a magyar nyelvbe (Benkő L. 1995). Ez az eredet és természetesen annak indítéka, hogy ti. a gyümölcs közelebbről való megismerése és fokozottabb használata bizonyára összefügghet azzal, hogy a ma­ gyarság akkori szállásterületei földrajzilag közel voltak a körtetermesztés kezdeteinek egyik legfontosabb körzetével, a kaukázusi-anatóliai körzettel. A „körte" név legrégebbi írásos említése az 1055-ben kiadott tihanyi apátság alapí­ tólevelében található: kurtuel fa. Eladdig csak a beszélt magyar nyelvben makacsul élő szó, ettől kezdve leírva is maradandóan őrizte ennek a kedvelt gyümölcsnek és termő­ fájának körte nevét. Ma is használatos régies, nyelvjárási szóalakjai igen változatosak, tájra, szálláshelyek eredeti népének beszédére emlékeztetőek: körtövéj (Bardócszék, Fogarasföld), körtily (Vajdahunyad környéke), körtvi, körtövi, körtöve, körtövő, körtő (Közép-Maros, Küküllő mente), körti (Szilágy, Szamoshát, Kalotaszeg, Bihar, Érmeilék) (Murádin 2003). Mintha az 1055-ben (kurtuel) vagy 1348-ban (Körthy) kelt oklevelek közlői visszhangzanának.

36

5. ábra. Körtvéiyes nevű települések

A körtefajták keletkezésének kezdetei A középkori oklevelekből közel félszáz különböző „körte" bejegyzés ismeretes (bi­ zonyára több is lehet). A körte említések szóalakjainak időrendi összefoglalása (1, táb­ lázat) gondolatébresztő következtetéseket kelthet a termelőgazdálkodás és annak kere­ tében a gyümölcstermesztés mindegyre szélesebb körű kibontakozása tekintetében a magyarság körében.

37

1. táblázat. Középkori körte, -fa- és -helységnév említések Név és év Kurtuel fa (Körtvélyfa): Eredet adpublicam uniam que proielatur usque ad kurtuel Fa (Benkő L. 1995); terminatur in Dedteluke... et Hasfa Kurtuelfa (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995) Petherlaka, Kertliwelfa és Thelek birtok (Torda vni., Jakó 1990) ad arborem Kerwella apellatum (Óbuda, Kolozs vm., jakó 1990) venitur ad locum aprokwrthwel (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); usque arborem piri Wachun curtuely vocatum (Crasna-i var Huruath nevű földjén (lakó 1997a); as duas arbores piri Wereskurtuel vocatas (Benkő L. 1995); In montem qui dicitur Gudulamal (Benkő L. 1995); arbor piri antiqui, que dicitur telelő kurtwely (Andrásfalvy 2001); arbore fusci piri (lakó 1997a); una est térre episcopalis naghkeorthwely vocate (Gyu­ lafehérvár határában, Jakó 1997a); (Galeotto Marzio, 1485: Pirum cucurbilinum = Kobak körte?); (Rapaics 1940); (Rapaics 1940); (Rapaics 1940); a parte ville Zalach circa quendam arborem piri Arpalyreu nominati (Jakó 1997); ad tertiam arbore piri dulcoratam (Jakó 2004); (Andrásfalvy 2001); (Rapaics 1940); (lakó 2004: A Csonka körtövénél, Ben­ céd, 1797); (Rapaics 1940); ad quandam arborem piri silvestris Palfya lanus kurtuele dictum (lakó 2004; Kniezsa 2001); (Rákösd, Hunyad vm. határában); (Rapaics 1940); unam arborem piri silvestris Farkasakasztókörtvély nominatum (Rapaics 1940);

1055: 1158 1228: 1441 1461

AprokwrthweI (Apró kör­ te): Körtvély (Körthy): Sár körtély (Sárga körte): * Wachum curiuely (Vac­ kor? körte): Wereskurtuel (Veres kör­ te): Gudula (Gödölye = kör­ te): Telelő kurtwely (Telelő körte): (Szürke? körte): Yurke körtvély (Szürke? körte): Naghkeortliwely (Nagy körte): Kalamárkurtuel: Keseleu körtvély (keserű? keselyű? későn erő? kör­ te): Sukkur körtvély (Cukor? körte): Remete körtvély: Arpalyreu (Árpávalérő): (Édes körte): Chakan körtvély (Csá­ kány? Csonka?): Chunkakerthwel (Csonka körte): • Hynthouskurtel (Hintós körte): • Palfyayanus kurtuele (Pálfia János körtéje): Gyakor körtvély: * Farkasakasztókörtvély: • Vadkörte

1145 1208/ 1348; 1258; 1270; 1275; 1275 1284; 1327; 1295/ 1327 1299 1304; 1314;

1317; 1325; 1326; 1327; 1330; 1338; 1342 1358

1367; 1368;

38

Név és év Chomkurtwyl (Som kör­ te): Gyöngyös körtvély: Kiskörtvély: Mezeskwrtliwel (Mézes körte): * Ikreskörtvély: BekekerthweI (Beké kör­ te): Kobakkörtvély: Piros körtvély: Körtvélytó: Körtviles Völgy: Kortwelyes:

Eredet 1385; 1386; 1393; 1422; 1427; 1440; 1485; 1512; 1200; 1233; 1252; 1313; 1325; 1319; (Andrásfalvy 2001); (Andrásfalvy 2001); (Oklevélszótár); (Benkő L. 1995); mesda seu signum inciperetin uno arbore piri silvestris vxilgo ikreskörtvély dicti (Rapaics 1940); Kidé (Kolozs vni.) határában BekekerthweI nevű rét (lakó 1990); (Pirum cucurbitinum) (Rapaics 1940); (Rapaics 1940); (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); Kurtuelus (Bihar vm.) Clakó 2004); (Magyar Körtvélyes, Szolnok-Doboka vm.) (Kniezsa 2001); Gernyeszegi kastélyhoz tartozó Sárpatak (Maros-Torda vm.), Kerthwelkapu Vnokabirtok Qzkó 2004; Kniezsa 2001).

Kerthwelkapu (Körteka­ pu):

A megnevezések némely esetben kimondottan a gyümölcsfára vonatkoznak (kurtuel fa, 1055), máskor viszont csak határjelző voltuk utal erre. Több esetben egy­ aránt gondolni lehet a fára és termésre is (aprokurthwel, 1145), s úgyszintén az erdőir­ tás után meghagyott vadkörtefára (hagyásfára) vagy a termesztettből kivadult, netán ültetett gyümölcsfára. A korábbi említések többnyire egyszavíiak, a későbbiek kettős, jelzős megnevezésűek. Ez a megkülönböztetés a termesztés haladására és a termeszed ismeretek bővü­ lése utalhat. A fokozatosan terjedő és tökéletesedő kertészeti termesztés eredményeként a soka­ sodó, településközeli körtefák már nem voltak éppen annyira feltűnőek, hogy határjel­ zők legyenek. Sokkal alkalmasabbakká váltak erre a célra a fokozódó erdőirtások után meghagyott nagyobb fák, az ún. hagyásfák; köztük igen gyakran vadkörtefák, de más fafajok is (szil, éger, tölgy, gyertyán, juhar). Ez következtethető a későbbi okleveles említésekből. Némely esetben az okleveles bejegyzés kétségtelenül vadkörtefára vonatkozik, máskor viszont csak következtetni lehet erre. Kétségtelenül vadfa volt a Történelmi Etimológiai Szótár (TESz) (Benkő L. 1995) adatolásánál (vad korthwely, 1560; vatzkor körtvély, 1664) jóval régebbi említésű Vackorkörte (Wachun curtuely, 1270), és való­ színűsíthetően vad volt az Apró körte (aprohwrthwel, 1145) is. És nyilvánvalóan az volt a határozottan megnevezett Pálfia János (piri silvestris Palfya Janus kurtuele dictum, 1358), meg az Ikres körte (piri silvestris vulgo ikreskörtvély dicti, 1427), míg a Hintós körtvélyről (Hynthouskuitel, 1342) csak gyanítható vad volta. Termesztett körtének vélhető a Sárga körte (sár körtvély, 1258) és kétségtelenül an­ nak tartják a Veres körtét (duas arbores piri Wereskurtuel vocatas, 1275), bár ebben gyanakodni is lehet, annálfogva, hogy ugyanazon a helyen azonos két fa volt. Páros volta a később említett Ikres körtére (1427), színe pedig a szintén jóval későbbi Piros körtére (1512) emlékeztet. . . .

39

Bár az oklevelekbeli vadkörtefák felsorolásában fordul elő a Gyöngyös körte (Rapaics 1940), mindazonáltal valószínűsíthető, hogy féltett, termesztett lehetett, ugyanis „a magyar nyelvben régtől használt gyöngyöm-virágom, talán a legbecézőbb kifejezés" (Rapaics 1932) nem vonatkozhatott egy akármilyen közönséges gyümölcsre. Kétségtelenül termesztettnek tekintett körtefajta volt a regényes történetű Kálmán (Kalamár) körte (Kalamárkurtuel, 1304). Valóságos mondakör keletkezett róla Francia­ országban. E szerint „Szent Márton püspök vitte magával Sabariaból (Szombathely), amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. A Téli Kármán körte, vagy mint a franciák nevezik Bon-Chrétien d'hiver, hajdan gyakran szerepelt a franciák közt Szent Márton körtéje és tours-i körte néven is" (Rapaics 1942). A Kálmán körtével azonosították később a már M. Galeolto által 1485-ben említett, de nevét még Catótól öröklött Kobak (a középkorban csak ezt a tököt ismerték) [Lopó tök, Dinnye-1 körtét. Eredeti, Kármán [Kalamár] körte, nevében keletkezésének helye rejlik: a dél-anatóliai (Törökország) Karmán nép és város. A karma szanszkrit szó s a buddhizmus és hinduizmus szerint a lélekvándorlás (transzmigráció) folytonosságát és az elkövetkező lét meghatározottságát jelenti. E körte nevén kívül a karmán (karma) kifejezés több magyar szóban is megőrződött (valószínűleg a török hódoltság korából): karmán kesztyű (1543), kármány zabola (1595), karmazsin szín (1568), karmazsin gyolcs (I62O). De a szó még az őshazában, a Karmanovka és a Karmanovo, délnyugat uráli folyók tájaira is elrepíti a szárnyaló képzeletet. Ez az eredeti neve érvényesült a 19- század közepéig, amikor is feleslegesen Kálmánra változtatták „Sokan szeretik Kár­ mán körtének nevezni, melynek pedig semmi értelme nincs..." (Kovács I86I). Az okleveles említéseknél sokkal régebben termesztettnek tartják Pannónia földjén (Rapaics 1940) a többször említett Árpával érő körtét (a parte ville Zalach circa quendam arbore piri Arpalyreu nominati, 1326). Ez volt az első korai körtefajta. Neve a legrégebben termesztett és legkorábban aratott gabonára utal. Hiánypótló időszerűsége és elterjedtsége bizonyára serkentőleg hatott más, korán érő fajták kiválogatására és termesztésére is; mint amilyen a Korai muskotály (= Apró muskotály = Kis szegfű) kör­ te (1558), Annyira elterjedt és közismert lehetett akkoriban ez a két fajta, hogy még idegen, korabeli kertészeti könyvekbe (Gesner 1561) is mint magyar körte került meg­ említésre (Rapaics 1940).

Az oltás jelentősége a gyümölcsészet kibontakozásában
A gyümölcstermesztés kezdetei egyidejűek az erdőirtásokkal. Amikor a régmúlt ko­ rok embere az ehető gyümölcsöket termő fákat megkímélte, meghagyta (hagyásiák) tulajdonképpen kiválogatást végzett. A termés számontartása, begyűjtésig való megőr­ zése váltotta ki a hagyásfás területek elkerítését, az egyes települések nevében máig megmaradt vadkertek (nem vadas!) (Soltvadkert) létrejöttét (Bálint 1981). A kétféle megnevezés váltakozott az idők folyamán. Létesítésük ókori hagyomány, „régi idők hagyatéka a vadkert, vagyis a vadaskert... Mátyás királynak a nyéki vadaskertje volt a legnagyobb... A magyar vadaskerteknek büszkesége volt a bölény, a gím-, a dámszar­ vas és az erdei vadkan... A kastélyok és várak tövében alakított kisebb vadkerteket gyümölcsfákkal ültették be és méheseknek is használták. S mivel a vadak hamar ki­ pusztultak belőlük, csak a nevük volt vadkert. Igazában azonban méhes- vagy gyü­ mölcsöskert volt az" (Takáts 1961). Ilyen lehetett a végardói vadaskert, melynek gyü­ mölcsei aszalásáról és a sárospataki várba való behordásáról az I613. évi leltár számol be (Détshy 1973). Továbbá az l632-ben számba vett, Fogaras vára mellett „a mondrai 40

Nevük a két növény után: diószilva" (Plinius). Az oltás ősidők óta ismeretes. hogy Plinius művét. összenövesztésére. némely koRinkbeli szakíró. azaz mint az olyan. Oltásmódok: behasítva. 1951). nemesítés kezdeteinek egyik legmeghatározóbb fordulata. Hippokratész is említette a gyümölcsfák oltás általi szaporítását (Veress I. az emberek már kimerítettek minden lehetőséget. Bordeianu és mtsai. Mindenféle ol­ tóággal lehet oltani." A mai ítélettel megmosolyogtató akkori hiedelmek között fellelhetők azon­ ban az alany és oltvány kölcsönös egymásra hatására vonatkozó jelenkori ismeretek csírái is. A céltudatos gyümölcstermesztés és -kiválogatás. 39 suttá szarvas. Mohácsy 1954). párosítására. Hosszú idő elteltével az ősidők embere megtapasztalhatta. hogy az elvetett magok­ ból keletkezett gyümölcsfák nem örökítik a remélt jótulajdonságokat. Már senki sem képes újat kieszelni: újabb gyümölcsöt már régóta nem fedeztek fel. Vadkertek kései maradványa lehetett a Falu Erdejétől. az „oltási babonák tárházának" tartja (Rapaics 1940). 6 őz.) Papkert és a Hidegkúti kert. ha a kérge nem különbözik azétól a fáétól.vallotta M. platánfán termő almáról és szilfára oltott cseresznyéről. hogy „Közönséges gyümölcsösökbe telepítettek vadat. dugványokkal. de ne legyen nagyon vad. sarjak­ kal és magvak vetésével való terjesztését tárgyalta Theophrasziosz is. majd pedig elvetése és gondozása (Veress I. Varró is. szedres eleven sövénnyel elkerített monói (Szilágy vm. Az oltás­ ban találta meg a növénytermesztő ember a gyümölcsnemesítés. 41 . a kéreg alá. „A diófára oltott szilvafák különleges szemtelenségről tesznek bizonyságot. amelyet dugványként vagy magoncként ültetnek. M. hogy „Az oltott fa termékenyebb. benne 26 szarvas. Ez a megfigyelés ösztönözhette a kedvelt gyümölcsfák ágainak. rügyet kéreg alá (szemzés). I. 1'. A vad gyü­ mölcsök oltással szelídíthetők meg . azért találkozunk középkori okleveleinkben ilyenféle kifejezésekkel: pomerium vulgo Vad­ ken dictum. Ugyanis szerinte: „A gyümölcstermesztés már rég elérkezett a fejlődés csúcsára. mert megcsalják az anyanövény alakját és ellopják nedvét.írta P. Columella úgy tudta {Rei ncsticaé). Munkáiban Arisztotelész is közölte a gyümölcsfák oltás és mag­ vak általi szaporítását. hogy a tulajdonságok előnyösebb továbbítódását a természetszerűen összenőtt ágú fákon figyelhette meg. A kiválogatás következő szakaszát képezte a települések közeli fák magjai nagyobb számának ter­ mékenyebb talajokba hullása. Ez gyanítható az újkőkori svájci cölöpépítmények maradványai között talált kisebb és na­ gyobb almamagok (Rapaics 1940) alapján is. gályáinak összelapítására. ahány oltóág van rajta. „Hasonló fajok csak hasonlókkal oltassanak össze" (Mohácsy-Porpáczy 1958. Például tövisbo­ korba nem olthatunk. Vergilius Geor-gicon c. mert nem könnyű a villámokat kiengesztelni. galagonyás. hogy egyetlen mennykőcsapás alkalmával annyi villám éri a fát. amelyikbe be akarjuk oltani. 1 belind bika" (Makkay 1954). „Körte vad körtére oltassék. Elképzelhető. hogy oltásokkal mindenfélét össze-vissza zavarjunk. gyümölcsöskeit.. Előfordult azonban az is. Az eladdig erdei növényzeü kötöttségben élő vadfairtás általi tágasabb térbe kerülé­ se alapvető tényezőjévé vált az ösztönös kiválogatásnak és messzemenően kedvezett az ember részére előnyös gyümölcsészeti tulajdonságok létrejöttének." A gyümölcsfák oltásával kapcsolatos adatok oly bőségesen halmozódtak. azaz az oltásra. M. 1951.. melyet közönségesen vadkertnek neveznek" (Rapaics 1942). illetve a Malomdomb Fenyvesétől kökényes. mivel a nemesebb alany használata által jobb gyümölcsöket lehet nyerni" . És nem elmarasztalólag. írásos említése már az ókori bölcselők munkáiban is megtalálható. de még az elterjesztés és szaporítás talán legeredményesebb műveletét. 1963). vadrózsafás. Már Vergilius beszél arbutusra oltott dióról. művében. nyíltan hirdetik ugyanis. De nem is helyénvaló.határon vadkert. a gyümölcsfák oltással. Hasonlóképpen. mint a nem oltott.

nemkülönben származékainak kora középkori okleveles említésű gyakoriságá­ ból következik.és körtefajták számának növekedése. Ezekkel a szel­ lemi és gazdasági görcsös tusakodásokkal magyarázható a termelő gazdasági irodalom 5-11. hogy már akkor megvoltak a csemeteszaporítás alapjai" (Bordeianu és nitsai.: Gymelch oltó Boldogh Ázzon napia (Gyümölcsoltó Boldogasszony napja) (Benkő L. nemkülönben az alma. Erdély). közönségesen öregszemű fekete cseresznye. hogy szedess és gyorskocsin küldj Nekünk oltóágakat. a humanizmus megjelenése után.március 18. az utódok a római szerzőket másolják" (Mohácsy-Porpáczy 1958). amelyek megfelelő sza­ porítási eljárások ismerete és alkalmazása nélkül nem jöhettek volna létre. A gyümölcsfák oltása a magyarság körében bizonyára még a Kárpát-medencei honalapítás előtt sem lehetett ismeretlen. nehogy az úton elpusztuljanak. A pozsonyi díszes gyümölcsös érsekkert híre hamarosan Bécsbe is eljutott. amelyek kiválóak. a I6. kertészeti. 1278: Unam siluam que wlgariter Olthuan nuncupatur (egy erdő. a kétféle legkiválóbb cseresznyéből. illetve a 630-680-ban kiadott bajor törvények. és ezekkel együtt kölcsönösen cserélődtek a termesztett nö­ vények is. „Kegyesen felhívunk tehát. Az így megalapozott gyümölcsészet. amelynek népiesen oltvány a neve). megküldheted az egyéb fajtákat is. bőven van egyházad Ölyved nevű községé­ ben. könyvében (1530) a gyümölcsfák oltásának és metszé­ sének különös fontosságára hívta fel a figyelmet. név szerint a nagy duránciból. „Az oltott gyümölcsfák elterjedése Nagy Károly birodalmában. a Balkánon és a Földközi-tenger környékétől a Brit-szigetekig) és közigazgatásilag (katonailag és gaz­ daságilag) egységes szervezetű Római Birodalomban (a helyi háborúskodások ellené­ re) viszonylag hamarosan elterjedtek a földművelési. Miksa császár és király Verancsics Antal érsektől kért (1573.és Franciaor­ szág területén. A Római Birodalom bukása. A középkor elején Nyugat-Európában kibontakozó gyümölcsészetet jelzik a termő­ fák megrongálását büntető 480-ban. századi kolostorok és kenézek birtokain is) elterjedtek és rohamosan tökéletesedtek a gyümöl­ csösök gazdaságosabb termesztésének. Mindezeket az oltóágakat idején gyűjtsed meg. amelyet ölyvedi cseresznyének is neveznek. minden társa­ dalmi viszontagság ellenére is eredményesen haladt a későbbi századokban is. században már általános lehetett. gyakorlati eljárások. Kis-Ázsián. amelyről azt mondják.A nagy kiterjedésű (Nyugat-Ázsiától a Közel-Keleten. a másik fekete. gyümölcsészeti ismere­ tek. amelyek kétfélék. ame­ lyet katalán szilvának neveznek. 1489 k. de csak a legjobb fajtákból. oltásokat és csemeteoltványokat felhasználó gyorsabb szaporításának és eredményesebb nemesítésének a módszerei. gondosan csomagoltasd. Charles Étienne Praedium nisticum c. Az oltásos gyümölcsészet a török által le nem igázott vagy adófizetésre nem kényszerített országrészekben (Felvidék.) oltóágat. minden 42 . A keleti gyümölcsfajták európai elterjesztését a nagy népvándorlások és a keresztes hadjáratok (1096-1270) is elősegítették. feketések és fehér színűek és talán közönségesen lószemű szilvának neve­ zik. De an­ nál gazdagabban újhodott meg az egyházi iskolarendszer átfogó megszervezése. természettudományos írásbeliség is hosszabb átmenetiséggel lanyhult. hogy „Plinius után 1500 éven át kevés adat keletkezett a körtékre vonatkozólag. század közötti elfogult minősítésű viszonylagos pangása (Bordeianu és mtsai. 1963). gazdasági rendszerének felbomlása és hanyat­ lása s ezzel egyidejűleg a keresztyénség terjedése és szellemi kikristályosodása közben a világi. a zöld hosszúkásból. a jelenkori Német. ahol szabadabban éi-vényesülhetett a nyugati hatás. 1995). Kisebb-nagyobb időkülönbséggel Európában mindenüvé (Oroszország 10. valamint azokból a tyúk tojásnagyságúakból. amelyek közül az egyik piros. nem azonban oltott fákat. annak bizonyítéka. Ez a megállapítás az olt szó ugor kori ősiségéből. Ezenkívül szilvákból is oltóágakat. 1963). ti. eljárásai.

hogy a jó gyümölcsökből sohasem volt elegendő min­ denki számára. hogy egyiket a másiktól névleg is meg le­ hessen különböztetni" (Rapaics 1942).. oltovány cselekvéssel és bíbelődéssel kapcsolatos feljegyzések. 1997).Vad fa.. Coalescere plantam . Lippai János részletesen tárgyalta és raj­ zokkal ábrázolta az akkoriban alkalmazott oltásokat is: „meghasított fába. Az oltá­ soknál „Leginkább két dologra kell vigyázni: elsőben az időre. Az vta(n) Az karért három oltowant Attanak vala de Nem tudom kj. továbbá csemeték és oltványok" voltak (Makkay 1954). A Fogaras vára melletti poaimbáki fejedelemasszonyi mé­ hes kertben Lorántffy Zsuzsanna idejében (1648) „Néhány alma. 43 . szólót wltete bele es sok oltowant olta oda". másokat más időben kell oltani. Metari arbores . Az oltás általános elterjedtségét lehet sejteni Szikszai Fabricius Balázs alkalmasint a sárospataki kollégium tanulói részére összeállított. . másodszor a fáknak természetire.Az oltouani meg fogonitani. auag vad oltoani.mk ő nga számára . században általánossá vált eljárásai a 17. „Asszonyi. azoknak. az kertet megh loptak vala. 1664-1667) találhatók meg. A sárospataki vár kertjének l632-ben már szüksége volt „Giümölcz oltvaniok gondviselőjé"-re [Szil­ ágyi István] (Détshy 1973).Oltás. Inserere-Oltani. mert némelyeket egy időben.. a nem ritka lopások.. Erdélyi régi oklevelekben és periratokban is már a 16. Fronius 1892). sipra oltani. Egy kolozsvári 1586-beli perirat szerint: „Ursula Ziggarto Balintne vallia." Udvadielyszéken 1598-ban „Valami oltuant metéltek volt le az gyermekek az Solymosi János kertében" (Szabó T. oltás.. mert érzékeltetik a korabeli társadalmi-gazdasági helyzetet is. Mert Az ér.Oltouani ag. kártevések említései arra engednek következtetni. A társadalmi többletigény nyilvánvalóan ösztönzőleg hatott a termesz­ tésfejlesztésre. miképen kell szemre oltani. mennyivel inkább közismert kel­ lett hogy legyen a gyümölcskedvelő és -termesztő ember munkájában. A közön­ séges oltásokban vigyázni kell az esztendőnek ideire és a csillagok forgásaira.egyes ágra köttess névvel jegyzett cédulát. Gyümölcsészettörténeti jelentőségük mellett ezek a szótörténeti töredékek figyeleinreméltóak azért is. A kertészet 17. másféle oltásoknál". . többi között mostan utószor az minemű vörös körtvélyekkel gazdálkodott asszonyimknak biró uram..sek y-nal. Egy Szolnok-Doboka megyei birtokon 1582-ben „chegedj györgy . században gyakoriak voltak az olt. az kik nyarad szakra rendszerént egy más után szokott megérni. el ne maradjon. olyanokat is" (Anonymus. fa közé és héjjá közé. századig elért eredményeinek gyakorlati megvalósításai Lippay György európai hírű pozsonyi érsekkertjében. Minden jó oltvány ágakat szereztetni annak idején. század kertészete számára már sürgetően nélkülözhetetlenné váltak.és szilvafa. Melleolus . a szerzetes i-vel írta a nevét. valamint a kor ismereteinek elméleti tudományos összefoglalása Lippai János' nemzetközileg is kiemelkedő művé­ ben {Posoni Kert. Rákóczi György fejedelem egy 1639ben Fogarasból keltezett levelének ulóiralában {Memóriáié) olvasható. Vagyon húsz esztendeje hogy keortweliem veszet volna el.. A.. melyek az eljárás közismertségén túlmenően a korabeli gyümölcsészet színvonalát is jelzik. Plánta sylvestris ." Ha még a középiskolai beszéd­ gyakorlatban is természetes volt ez a fogalomkészlet. A gyümölcsfa-szaporítás és -nemesítés a l6..Fákat rendel ültetni. latin-magyar Nomenclatura (1590) e művelettel összefüggő fogalmaiból is: „Insitio . ha valami szép oltott meggyágakat találnak is..

becses nö­ vény.. répa) telkeik elhagyására kényszerítette a családi birtokkal rendelkező falusi földműve­ lőket (jobbágyságot).. És „már a fejedelmi korszak előtt eléggé általános volt Er­ délyben a tized bérbeadása" (Trócsányi 2005).és szövettenyésztéses korszakában sem csökkent (legalábbis a kis. az ojtás.. a többszörös adóztatás. Cselebi bég dicsekedte el (l660-l664). káposzta." Az állandóan tökéletesedő oltási eljárások a Lippai János munkáját követő évszá­ zadokban is meghatározó tényezői maradtak a gyümölcsfák fajtagyarapításának. kik által a fák gyümölcseit változtathatni mind idejekben. Basta generális és Mihály vajda seregei 1599-l601-ben egész Erdély „országot bejárták. Bereczki Máté (1877) szerint is „a gyümölcstenyésztés leg­ szebb és legfontosabb teendője .. nemesítésének. századvég sejt. század közepén is. hogy valamit teremjen . hogysem mint valóságra és próbált dolgokra. júniusi országgyűlés. ha legalább hat maga oltotta gyümölcsfa-csemetét bemutatott (Egyed 2000). a nyugati és felvidéki területek pedig az osztrák terjeszkedés érdekterévé váltak. Az ígéretesen kibontakozott gazdasági és művelődési folyamatok a török terjeszkedés és Habsburg hatalmi törekvés szorítása következtében válságosra fordultak. Azután a sereg hangyaként ellepte a szőlőket s a gyenge fákat földdel tették egyenlővé". zöldség) és gyümölcsdézsma. fokhagyma. a gazdaságaikat kitartóan védő és bővítő hatalmaskodó nemesek önkényeskedése. A megváltozott birtokviszonyok következményeként a l6. hanem inkább egyik a másikkal tusakodik. aug. Az állandó hadiállapot. 1526-[Nagy] Majtény. szőlő. keleti része (Erdély) a török porta adófizetőjévé (1572-ben az évi adót 10 000-ről 15 000 arany Ft-ra emelték)..néha ellenkező idők és csillagok találkoznak össze. hogy valamely ...) szigorúan betartott hagyomány volt még a 20. a birtokviszonyok folyton fokozódó viszálykodásai közepette is. a szüntelenül növekvő robotmunka (1540). Rédei István falujában ." Jelentősége még a 20.. A gyümölcstermesztés helyzete (különös tekintettel a körtére) a középkori magyar állam szétszakítása után (Mohács. a Szamos folyónál. században az ősi földkö­ zösségek területe csökkent (1534).és közepes magán kertészkedésben nem).. hogy a felnőtt fiatal fiú csak akkor léphetett a házasságra. hallatlan sarcokkal terhelték . mivel államkincstári (fiskális) és nemesi részeket szakítottak ki belőlük (Gaál L. A személyi és vagyonbiztonság hiánya visszavetette mind a népességnövekedést. akik egymással nem egyeznek. raboltak. fosztogattak.. Az ország középrésze (Szerémség. a kötelező termény.vagy gyümölcsfajt eredeti minőségben elszaporíthassunk: leggyakrabban az ojtáshoz kell folyamodnunk." „Sokféle mesterséges oltásokat írnak az autorok. hogy „. színekben.. hagyma. Bálványosváralján (Szolnok-Doboka vm. A török uralom vé44 . valamint a tized (alma. De sokat ezek közül inkább elmefuttatásra és furcsa vizsgálatokra irtanak. és így az oltásnak ártanak. mind pedig a termelést.. kapával kellett a földeket for­ gatni. búza. Al­ föld) az állandóan portyázó török csapatok rablásai-rombolási színterévé. szagokban. a szőlőiben és kertjeiben levő gyümöl­ csöt megették s a katonaság jóllakott. ter­ jesztésének. 1711) Az európai keresztyénség közösségébe sikeresen beilleszkedett magyarság haladást biztosító termelőgazdaságot teremtett.(zab. A török csapatok pusztításait az osztrák császári zsoldosok fosztogatásai is sú­ lyosbították (Köpeczi 1993). ha abban az időben talál oltani. 29) és Budavár eleste (1541. Azon czélból. körte. A mohácsi gyászos csatavesztés (1526. Még a székelyeket is tizedfizetésre szándékozta kötelezni az 1559. aug. ízekben s mind temiészetekben stb. 29) után az ország három részre szakadt. ezáltal az ország a leg­ nagyobb nyomorba jutott" (Kraus 1965). 1978).

a szamosújvári uradalomban 426 köböl vadalma-aszalvány. A Besztercei Szójegyzék (1395) 144 növénynevet. hanem szin­ te csupán a megmaradás természet adta életösztöne. a Schlágli Szójegyzék (1405) 189 növénynevet. A Szójegyzékekben 26 gyümölcs található. század­ ban a szarvasmarha és a bor. A Pray-kódex (12-13. század fordulója) 27 növénynevéből (az első magyar gyógy­ növényjegyzék) gyümölcs csak a szőlő. a termelőgazdálkodás alapvető feltételeinél az anyanyelv kifejezőkészsége és szókészlete. másrészt viszonylagos is. hanem még az azelőtti természeti tár­ gyakat és jelenségeket is jobban rögzítette. Az egyház gazdálkodási-termelési haladást irányító helyzete. alapvető kertészeti könyvében lesz részletesen leírva 89 gyümölcsfaj. Lippai J. hogy az általános nö­ vényismeret (növénynevek) jelentősebben gazdagodott a gyümölcsismeretnél. 1978. a kővári uradalomban 426 köböl vadalma és vadkörte-aszalvány. Természetesen a gyümölcsészetet is. A gyümölcstermesztés kétséges helyzetét jelzi a vadgyümölcsök még hosszú ideig rendszeres begyűjtése is. évek között négyszeresére nőtt (Köpeczi 1993). században nemcsak a kiterjedésének. azt mondhatjuk eléri fénykorát" (Rapaics 1940). Apafi Mihály fejedelemsége idején (I66I-I69O) kincstári dézsmaként beszedett mennyiség: „a fejérvári uradalomban 10 köböl vadalma és vad­ körte.és fajtabehozatalnak tulajdonítha­ tóan. Csak majd egy évszázad múltán. szerepe lany­ hult. a középkor teremtette feltételek lehető­ ségeihez képest egyrészt nagyon lassú. Erdély legfontosabb exportcikke a 16. (1590) latin-magyar szótára 445. Melius Juhász P. hogy azon kilátástalan körülmények között (a háborús zaklatá­ sokat néptömegeket pusztító járványok is tetézték. miköz­ ben annak hajtóereje nemhogy a reménységből fakadó tervezés lett volna. hanem az írásbeliség szélesebb körűvé válásának is az eredménye" (Nagy-Tóth 1998). háromkötetes. Köpeczi 1993). században. 45 . században a nemességnek az uralkodókhoz való igazodása után. A szüntelen háborús szorongattatás válságosán gátolta a termelőgazdálkodás hala­ dását. „Nagyobb arányokban bontakozott ki a magyar gyümölcsészet a 17. „Az adatok gyarapodása a 16. A mezőgazdaság s ennek keretében a kertészet lemara­ dását jelzi a termékkivitel visszaesése is. a ker­ tészkedés élénkebb kezdeinényezése. Csaknem fél évezred távlatából kétségbeej­ tően elgondolkodtató. században mutatkoztak s a 16. Melius könyvében csupán 9. Különösen érzékenyen érintette az egyház jelentőségél a reformáció megjelenése és terjedése és főleg Erdélyben. (1533) latin-magyar szótára 137. A borkivitel 1520-1580. amelynek előjelei már a 15. században széles körben megindul. hogy majd a 17. A birtokviszonyok megváltozása következményeként a mezőgazdálkodás. Szikszai 5zótó/ában 35. 1236 növényne­ vet (627 fajt) tartalmaz. Korabeli írások adatai igazolják. A gyümölcstermesztés 16. sőt némi haladás is. századi haladása. szorgalmazása a fejedelem. akkor valamelyes gyümölcstermesztésnek is kellett lennie. évi nagy pestisjárvány (Kraus I965I) hogyan létezhetett egyáltalán valamelyes termelés. ezen kívül 4 köböl kökényt aszaltak Kőváron. a főurak hatásköré­ be került. Posoni Kert c. annál jobban felgyorsuljon. (1578) Herbáriuma. Murmellius J. században magas színvonalra emelkedik.gére a Mátyás király korabeli négymilliónyi Kárpát-medencei lakosból alig maradt fele­ annyi (Gaál L. 22 köböl kökény-aszalvány és 1 köböl som-aszalvány. a 17. Az a fejlődési folyamat. Ennek alapján viszont feltételezhető. illetőleg -fajta. valamint az írásbe­ liség jobban gyarapodott és nemcsak az akkori. illető­ leg a borkészítés olyan eredményes volt. hogyha a szőlőtermesztés. 5-öt Fogarasban és 2-öt Porumbákon" (Rapaics 1940). főleg a külországból való egyre gyakoribb faj. Szikszai Fabricius B. I603. Ez az átmenet is hozzájárult a termelőgazdaság lanyhu­ lásához.

Bolgár szőlő. aki jól ismerte Rapaics (1940) véleményét e kör­ ték itáliai származásáról." (Rapaics 1932). Új köite-.. Hercsóka (Grecska = görög) körte. szilvafajtákat hozott" (Zolnay 1977). Még az erdélyi követek sem jutottak ilyesmihez. Duránci (Durazzói) barack.Külországból származó némely gyümölcsfaj és -íajta a török uralom korában a Bal­ kánról vagy a Balkánon át („Balkáni út") került a Kárpát-medencébe. Mikes Kelemen az 1750.. békés társadalmi viszonyok között több új gyü­ mölcsfaj került volna a „Balkáni úton" a Kárpát-medencébe. Nyelvészeti alapon véli török eredetűnek a Bergamot körtefajtákat Borza (1962). de az visszaje­ lenti. hogy azokat tengerentúlról kellvén hozatni.. mind növé­ nyeinknek sorát. „A török igen sok keleti fajtával gazdagította mind gyümölcsöseinket. köszmétefajta: 4. Nagyon kísértő azt gyanítani. Ennélfogva tehát csupán időbeni egybeesés a török időkben történt gyümölcshonosodás. körtefajta: 4..?. ribiszkefajta: . Kármán körte (lehet törökkor előtti is). Romonya (Ruméliai) szőlő. században igen elterjedt Bergamot-Pergamotl körték netalán a kis-ázsiai Pergamon (Bergama) vidékéről származnak. alma. szilva nincsen. Szlankamenkai (Slankamen) szőlő.. Nagy-Tóth 1998): Boszniai (Bószman — Pázmány = Török muskotály) alma. s egy­ értelműnek elfogadott az észak-itáliai Bergamo táji eredet.. noha nem sokféle. illetőleg Erdély­ be. meghonosítását. háromféle dinnye. Kadarka (Skutari) szőlő. onnan kaptak mindent. ugyanis a „Beg" gazda az „armudu" az úr körtéje jelentésű. Port") alma.. uradalmi gyümölcsöknek számítottak" (Rapaics 1940) akkoriban és még az után is valameddig. hogy Gyulai Tamás portai követ küldjön pomagránátfát és narancsfát. Ilyen vonatkozású gyümölcsészettörténeti utalás azonban még nem bukkant fel. A „Balkáni úton" érkezett gyümölcsfajok és -fajták száma meghaladja a félszázat: almafajta: 15. > Szercsika (Pogácsa) alma. szeptember l6-i levelében íita: „Most a kertekbe enni gyönyörűség. szőlőfajta: 10 (Mohácsy 1954). Apaffyné Bornemissza Anna ló72-ben azt írja naplójában.. Viszont ha Pozsonyba fordultak virágért. Duránci szilva. nem küldhet. Sándor cár (Aport = „A... Damaszkuszi szilva. Szinópi sárga (Sári sinap) alma." „A töröknek nem volt közvetlen hatása a magyar kertészetre. Kajszi (Tengeri) barack. gyakoribbak voltak a következő fajták (Rapaics 1940.. cseresznye-. 46 . bizonyára több értékes termesztett gyümölcsfaj kerüli volna abban az időben a Kárpát­ medencébe a gazdag ókori eredési (gén) központokból. ott a sok gyümölcs. Zelenka (Zeljanij = zöld) körte. Körtvély. szilvafajta: 9. A törökök nem hoztak gyíimölcsfákat. hogy a 17. században a Balkánról származott gyümölcsfák „nemes fajtáknak. Minden bizonnyal a törökök harcias beözönlése nélkül. őszibarackfajta: 4.. kajsziba­ rackfajta: 2. cseresznyefajta: 9. Közismer­ tebbek. oltani nem tudnak. Amennyiben a törökökkel való kapcsolatok enyhébbek. Makaria (Ciprusi) körte. A 16. gazdaságilag kölcsönös érdekeltségűebbek lettek volna. hanem a sok őszibarack. Tévedés lenne azonban a törököknek tulajdonítani a Balkánról származott vagy a Balkánon át érkezett gyümölcsfajok betelepítését. mert a kertészek rosszak. a sok két-. A Kárpát-medencében nem foglalkoztak sokat gyümölcsfaültetéssel.

Ekkoriban még a balkáni fajták voltak ismertebbek. hogy a török dúlta föl otthonát. leltárak tekintélyes mennyiségű begyííjtött és elraktározott termékről és gyümölcsről adnak számot. A fejedelem. magánhatalmára támaszkodva tudja megtartani Erdélyt" (Asztalos 1994). a bármi áron való többet és kielégítőbbet termelés­ re. a fajtaváltozatosság és minőségjavítás (nemesítés) korszerű követelményeire törekedtek. 1978). Az újrarendeződött birtokrendszerek jö­ vedelmezőségét csak a szüntelen korszerűsítés és a szigort ellenőrzés biztosíthatta. először latinul. I. század második felében kezdtek éledezni. az értékesebb. hét és fél köböl almát.és az őszibarack. virágzott volna szigort szervezés és ellenőrzés és szorgos munkáskezek nélkül. a kadarka szőlő (Mohácsy 1954). A fogarasi vár első gabonás házában az 1632." Mert „jól tudta. hogy egyetlen búzaszem se menjen veszendőbe s egyetlen béres se süttesse a hasát a nappal. A magyar természetismereti irodalom kialakulása A termelőgazdálkodás viszonylagos haladását. amikor minden dol­ gos kéznek kinn kell szorgoskodni a földeken. Erdélyben 50 major) aligha jövedelmezett.A rendszeres magyar kerti gyümölcstermesztés megalapozódása A magyar országrészek szétszakítottság okozta válságos helyzetében a termelőgaz­ dálkodás valamelyes haladásának kényszerítő tényezője a megmaradás természet adta ösztöne. vagy fölszabadító zsoldosok pörkölték föl házatáját és gyil­ kolták le családját" (Gaál L. A korabeli jelentések. jobbat és többet termő gyümölcsfákat. megtervezett gyümölcstermesztés. a Tomoribástya alatti pincében és a veres bástya pincéjében egy átalag sós egrest. Mert „a szegény jobbágynak igen mindegy volt. A Mátyás király korabeli európai szintű kibontakozást követő hanyatlás után a természettudományok. a bizonytalan körülmények között is. két és fél köböl aszalt almát. egyéb gabonák mellett. a sáfár ház­ ban hat köböl mogyorót. majd azt követően gazdagodni és terjedni. a főurak és az egyházak által létesítendő gyümölcsösökben a szabályok szerinti telepítés. Minden bizonnyal más birtokos főurak is hasonló igyekezettel biztosították megszerzett vagyonuk és helyzetük fenn­ maradását. A valóságos 47 . Ezek nyilvánvalóan visszahatottak a gyakorlati me­ zőgazdálkodás ágazatainak további menetére. egyház) növekvő követelései. „A gazda személyesen ügyelt arra. hogy Erdély mindenko­ ri fejedelme elsősorban saját családi vagyonára. Ebben a válságos társadalmi-politikai hely­ zetben kezdődött el immár harmadszor (a honalapítás és tatárdúlás után) a Kárpát­ medencei magyarság rendszeres termelőgazdálkodása. majd magyarul. s ezek keretében a nö­ vénytani és gyümölcsészeti ismeretek a 15. természetesen csak a török által meg nem szállt országrészekben a jelenkor számára tanulságosabban tükrözi a természettu­ dományos ismeretek gyarapodása. A mindinkább kiszolgáltatott földművelő jobbágyot a puszta megélhetés sarkallta. két negyve­ nes hordó kökényvizet. fűzte rabláncra sorstársait. században honosodolt meg a kajszi. A 16. egy és fél köböl körtét. január 15-23-i leltár. nemesség. Az állandó veszélyhelyzetben a föld népe ösztönö­ sen is féltőbben őrizte és gondozta az ígéretesebb veteményeket. és a művelődés (tudományos ismeretek gyarapodása) igénye. A fenyegetetlségi közállapotok körültekintőbb terménybegyűjtésre és tartalékolásra kényszerítették a földbirtok tulajdonosokat. három hordó almavizet. s ennek keretében az európai színvonalú. a veres bástyában hat véka aszalt szil­ vát és két véka aszalt almát jegyzett fel (Makkay 1954). a földbirtokosság (fejedelem. Rákóczi György fejedelem hatalmas birtokrendszere (Magyarországon 37.

A könyv tartalmazza az ókori természettudósok (Theophrasztosz. hogy a haladás „nyilván azzal függ öszsze. állatoivosi. 1584) művébe Beythe István hozzájánilásával 487 magyar növénynév is bekerült. század szó­ jegyzékeihez képest." Gyümölcsészeti és általános természetismereti tekintetben gazdagabb Melius Herbáriu7náná\ Szikszai Fabricius Balázs (1530-1576) Latin-magyar Szójegyzéke (Nomenclatura. Ez világosan mulatja. rövid ideig Kolozsvárt is tanárkodolt s bizonyára ott is gyűjtött. al­ ma fa. Jelentősebb és időálló volt Carol Clusius munkássága. 1590) könyvecskéjében is. lengöri barack. dió. cherösnye fa. Gazdag szócsoportok tájékoztatnak a szőlő. hogy a magyar gyümölcsészet. mely „igen nagy haladást jeleni a 15.. A Szójegyzékben. Amely kedig igen megért és édes. orvosi. század legkiválóbb szójegyzéke. Byrbaum. gondozott kerti („háziasított") fajtákra. Debrecen. botanikai. de fél részem szorító. 1978). A körtvélynek természeti az. monyaró. de ártnak az magok az vesének. hogy annál bőségesebb magyar anyanyelvű növénytani adat (275 növénytani cikk) jelenjen meg Beythe András Fives feön/w (Németújvár. A körtét így ismerteti: „Pyrus. Gyümölcsészeti vonatkozás­ ban meglehetősen szegényes Melius Herbariwna.. Az Faknac Fuveknec nevekről. es hasznairól (Kolozsvár.és takarmánynövény és növényvédelmi kézi­ könyv" (Szabó A. és a ko­ rabeli okiratokban (legtöbbje perirat) előforduló gyümölcsnevek és a hozzájuk kapcso­ lódó fogalmak kétségtelenül termesztett. Kökény fa (Gombocz 1936). Plinius) munkáira való hivatkozásokat. Adatainak búváriói szerint „a l6. 1578) c. Barack fa. Ebben 445 növénynév keretében 2l6 szócsoport található. 1422. mennyire haladt az érdeklődés Magyaror­ szágon a szőlészet és gyümölcsészet iránt" (Rapaics 1940). nem pedig halárjelző (méta) hagyásfákra vonatkoznak. holott kellelt ismerjen jó néhányat. gyógyszerészeti műnyelv. Anyaga a l6. . szilvafajta: 5. akkor találta meg kiváló szakíróit" (Rapaics 1940). század 60-as éveiből való. mint általában a magyar kertészet. Telelő körtvély. niondola. körtefajta: 7. Melius Juhász Péter: Herbárium. néprajzi adatok nyomtatásban való rögzítésének. szőlőfajta: 10. 1512. ugyanis a Bolondító alma és a Leanczeczü alma nevén kívül más gyümölcsfajta nevet nem ad. árt és colicát hoz. 1284. Dioszkoridész. Az összesen feldolgozott növényfajok száma 1236.. A mezőgazdaságiudomány részére az első kertészeti. földrajzi és számtani szövegeket is tartalmaz (Vizi 2001). melyből 358 régebbről is ismert adat. bis [birs] alma.. munkájában. Muskotály körtvély. cseresz­ nyefajta: 3. munka. 1595) c.'. mely növénytani. megy fa. fűszer. zilua fa. 1539) munkája ébresztette. Körtuély fa. Furcsáiható. mandula: 2. Piros körtvély. diófajta: 2. A hét körtefajta közül négy régebbi oklevelekben már említve volt. 1590).és gyümölcstermesz­ tés minden fejezetéről. Az ért édes körtvély jó hasafájónak de az savanyú vadkörtvély szorító.a magyar természettudományos. évforduló­ jára készített újrakiadásának szerkesztője és szakavatott értékelője szerint „A hitek és meggyőződések harcában született befejezetlen munka elindítója egy folyamatnak . A természettudományok iránti érdeklődést Sylvester János: Grammatica Hungaro-Latina (Sárvár. Árpával érő körtvély. akinek Stirjnum Nomenclator Pannonicus (Antverpiae. természetekről. Görögül Apion. hogy igen hidegítő. és a hazai előző eredmé­ nyeket is. Zedery fa. almafajta: 17. 2000 körüli magyar növénynév kíséretében. A gyümölcsfák közül a következők: somfa. Kortársa volt Meliusnak. táplálék-. 1326.termelőgazdálkodás mindenkori helyzete változásainak és a tudományos ismeretek gyarapodásának kölcsönösségéből következik. nedves és melegítő valami kevéssé. Növényleírások (20 fáj) találhatók Pécsi Lukács: A keresztyén szüzeknek tisztességes koszoroia (Nagyszombat. Ennek a korszaknak legjelentősebb műve „az első magyar nyelvű természettudományi kézi­ könyv" (Csűrös 1979). Megjelenése 400. A kétségtelenül termesztett gyü­ mölcsfajták száma 46. hogy nincs a Szójegyzékben a már 1275-ből 48 . Körtvélyfa. a magvai az körtvélynek használ­ nak [2] a tüdőnek rothadássa ellen.

A fajtanevek változásmenete „jogosan tekint­ hető útmutatónak" (Rapaics 1940). míg a Pyrum falemum. a Nomenclaturában Hoszszu szánj körtvély. ha ugyan nem kertjeit látogatta. két kezdeményezőén cselekvő ember különlegesen szerencsés egymásra találá­ sa. több mint négy évszázad távlatából. amely a Campaniai borter­ mő vidéktől eredeztethető. korszerű kertészet egész Er­ délyre. a kertészeti tevékenységben is megnyilvánult" (Nagy-Tóth-Fodorpataki 2000). Vagy fordítva: az általa irodalmi adatokból ismert régi római fajtákra vonatkoztatta a közismert magyar népi neveket. tudományos színvonalát. Pyrwn lacteum. a természettudományok művelését anyanyelven fejleszteni akaró. háromkötetes Posoni Kertje (1664-1667) haladta meg. ugyanis a Pynun supcrbu. Pyrum praecox. Muskotály körtvély. aki újabb szőlőket és kerteket telepített. mert az ókori római név eredetű fajtáknak is magyar neveket adott. Telelő körtvély. A Perényiekről a Szepesi Kamara gondozására (1570). s nem utolsósorban természeti megismerésük mértékét.. valamint korabeli oklevelek adata tanúsítja. a Pynim cnistuminum. A Pymm dolobellinum. l)ár nyomtatott művek nem. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna birtokába keililt. praecox. mert jelzik a termesztett gyümölcsök származását. Közben a gyakorlati természetismeretek gazdagodtak. Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediá]a (1653). Apianum. akkori idők szerinti. majd Dobó Ferencre szállt (1573) a sárospataki uradalom. Történetileg érdekesnek tekinthető a Muskotály körte azonosítása. amelyekről bizonyára tudhatott. Falemum. amelyek legszépségesebben és a gyönyörűségek minden fajtájával ékesen virultak" (Détshy 1973). amely eredhet a sabinusok Tiberis parti Crustumeria város ne­ véből is Szikszainál Pyros körtueli. Hiszen jól ismerhette a magyar körtéket. illetőleg az 1423-ból említett Édes körtvély. századi éledő kertészkedés központja Sá­ rospatak volt. Szikszai Szójegyzékének termelőgazdáikodásbeli közvetlen hatása. A sárospataki kertészet és annak országos kihatása Szikszai Szójegyzékének keletkezési helye nem véletlenül Sárospatak. Pymm seretiniun." Munkáját csak hat évtized elteltével. apianii fajta latin jelzőjének megfelelőbb volna a már 1422-ből ismert Mézes körtvély. a sárospataki iskola igazgatója gyászbeszédében ekképpen búcsúztatta (1569) Perényi Gáborné. a művelődés haladását. Szenczi Molnár (1604) körtenevei nem pontosak: „Ár­ pával érő. „A két kiváló jellemű és szigorú erkölcsű szemé­ lyiség. csupán alkalmi kézírásos vagyonleltárak. Ekkor még a Perényieké. elterjedéséi és számbeli gyarapodását. továbbá az 1422-ben feljegyzett Mé­ zes körtvély. Pápai Páriz 1767) még sokáig használták adatait. ugyanis az utána következő szótárkészítők (Szenczi Molnár l 6 l l . Szőlői és kertjei bizonyára régeb­ biek az 1554. Leves Körtvély. sőt a Partiumra és a Felvidékre is kisugárzott. amely valószínűleg a Cornelius (Cilicia praetora) nemzetség melléknevéből származik. hogy az ország három részre szakítása után a 16. Az ott kibontakozott. akkor a 16. A Szikszai Szójegyzékében ismertetett gyümölcsökhöz hozzászámítva az előző ko­ rok okleveleiben feljegyzetteket. özvegy Országh Ilonát: „Otthona falai közül alig is mozdult ki. a Szójegyzékben a Pynun lactcummal együtt Leues körtueli. kiváltképpen pedig a még régebbről ismert. Az .. aligha felbecsülhető. Ez a széles köaí természetismereti összefoglaló. század végéig írásosan is ismert magyar nevű gyümölcsfajták száma eléri a 60-at. Sürling 1996). de a magyar okle­ velekben csak 130'1-ből említett Kalamár körtvély.adatolt Weres körtvély. Mindazonáltal a muskotály is kiválót jelenthetett akkoriban. Pynun superbum. ám sejthető szakirodalmi elismertségéből. Szikszai Fabricius Balázs. majd l621-ben I. hagyatéki kimu­ tatások. oklevelek tanúsítják a bővülő és terjedő gyümölcskertészetet. majd pedig háromnegyed század multán Lippai János korszakos jelentőségű. évi összeírás említéseinél (Détshy 1973.

. A császári katonaság l670-ben az egészet fel­ dúlta.. küldiön . A kővári uradalom is jelentős bor és gyümölcs (kiváltképpen dió és szelídgesztenye) bevételt biztosított. amelyet Debreczeni Tamás. a kertben gyümölcsfák" (Archívum Famíliáé Rá­ kóczi). Az Oltovanjok ighen szépek. Gyümölcs-. Lúgos-. Erdélyben és a Partiumban 40-50) mindegyikének volt veteményes-. kik nyárod szaka egy más után szokott meg érni. nemellyken ighen Szép körtveljek értek megh. Ritka kivétel a fejedelem egy 1639.. Szőlő nemcsak külön. amely Csiki Mihály gazdatiszt jelentésében fordul elő (Nagy-Tóth 1998). hanem a kertek legtöbbjében volt. Sá­ rospatak prefektusa írt a fejedelemasszonynak l648-ban: az mondolas kertben az Ngod oltvanit megh latvan. magok­ ban nemellyk mint hogy gyenge.ő birtoklásuk idején virultak európai színvonalú. Szinte biztosra vehető azonban. az kik.és szilvafák". az uradalom ügyirataiban előfordul a duránci barack.. Mondra). s nemkülönben az oltványok is gondozot­ tak. Kóródszentmárton. amelyet a madarak és darazsak is kikezdenek. kitűnik Lorántffy Zsuzsanna egy 1655. hogy a Szikszai Szójegyzékében említettek ismertek voltak. Virágos-. nov. virágos. „többi közt hólyagos cseresznye is. Bánd. megh rothad. Hagymás-. körte-. az időnek alkalmatlan esős voltában. lm azért ednihanyat be czinaltatva benne küldöttem Ngodnak. azonban nem sárospataki vonatkozásban.. A nagyszámú és kiterjedésű Rákóczi-uradalmak (Magyarországon 37.. Volt: Gombos-. s annak ered­ ményeként kedvező állapota sugárzik abból a levélből.. Mezőzáh) is számon tartott kertek voltak a majorok mel­ lett. az ősziba­ rack. Uzdiszentpéter. Gyulafehérvár egyik bástyáján talajjavítással alakítottak ki gyümölcsös. és a már 1508-ból ismert Pónyik alma. körtvellyel eggiüt". Poaimbák. és Vadaskert. Munkácsra hordókban jol beczinalvan. a muskotály és egyéb almák. késő reneszánsz rendszenj kertekké a sárospataki várhoz tartozó belsőségek..és gyümölcsöskertje. Jövedelmező kertgazdálkodás folyt Fogarason és a hozzá tartozó uradalmakon (Szom­ batfalva. éréskor az úr 1-2 fát foglaltatott s a termést nyersen vagy aszalva kellett küldeni". Idecs. s a fejedelemség elnyerése után (1630) egész Erdélyben. A felsőidecsieknek Alsóidecs határában voltak szőlőik és gyümölcsösük.és virágosker­ tet. február 27-én kelt leve­ lének utóiratában említett „Aszszonyunk ő nga [ő nagyságai számára. Mogyo­ rós-. nemellyket darazok vesztegetvén. Mandulás-.. akiket vallásuk miatt üldöztek. sem az faján nem állanak megh. a cseresznye." és a gyíimölcsészettörténeti vonatkozásban nagyon jelentős. benne alma-. l6-án Székely András tiszttartójához írott leveléből is: „. mint muskatuly. eredményességét pedig a begyűjtött és raktározott készletek tanúsítják. Igen keresettek voltak a felvidéki. Marosvécsen „a vár előtt egy zsindelyes nyári ház... minemű vörös köitvély jó oltvány ágakat. Sáfrányos-.. mind mas jo fele almát oda. Sárospatak a termelőgazdálkodás mintaközponlja volt Lorántffy Zsuzsanna és L Rá­ kóczi György idejében. a szilva említése sajnos a fajták megnevezése nélkül. csakis kitűnő minőségű lehetett. nemellyket madarak. A kertészet korszerűsítésére irányuló kitartó törekvést meggyőzően tanúsítja a szak­ szerű kertészek felkutatása és alkalmazása. valamint gaz­ datisztjeik leveleiben. s természetesen gyümölcsfák is. morva­ országi újkeresztyének (anabaptisták). Az Erdélyi Mezőség több településén (Örményes. Olrványos-. Gyaluban a vár főterének bővítésével létesített gyümölcsöskertet a fejedelem (Köpeczi 1993). Komána. a meggy." Az a körtvély. a körte. mellette egy nagy gyümölcsöskert. Hogy a körték kedveltek voltak. Az ott kialakított gazdálkodási rendszer természetesen érvé­ nyesült minden birtokon. meggy. A fogarasi vár kertjében „vagyon egy kereszt lugas circalom formán csinált fákra. A fejedelmi pár szenvedélyes tevékenységét a kertek sokfélesége. s különösen 50 . A gyümölcsészet ügybuzgó felkarolása. Az okiratok fajnevekben sajnos nem bővelkednek. de nem egyaránt termet mindenik. A fejedelem és hitvese.

s a fellendülés az egész országra kihatott. A kolozsvári levéltárban található ada­ tok (2. körtelliel" (1639) szál­ lítottak a fejedelmi raktárba. olykor a fajta megnevezéssel is feljegyzett körték elterjedését. . amelyről így írt hitvesének: „ez elmúlt serdan valek egi kertben itt morvában.) birtokok gazdatisztje. 1625.. hogy „az kertész megh szerzésében szorgalmatoskodom. Ezek a nyugatról érkezett kertészek minden bizonnyal nemcsak szakismereteiket. A fogarasi udvarbíró írta Lorántffy Zsuzsanna fejedelemné asszonynak 1647.. sőt bécsi kertészekel is elhozni. köznépi kertekben is. Rákóczi). meghonosításához jelentős mértékben jártiltak hozzá az ottani egyetemeken tanuló magyar fiatalok (peregrinusok). Kolozsvári oklevelek körtelopásokról és ajándékozásokról tanús­ kodnak: „ely vittek az keorthwelt Eomagaval Erewel rázattak leh" (1570). augusztus 6-án megnézte a lednicei Lichtensteinkastélyt. Jakó 1997/c). az Erdélyi Fejedelemség korában pedig 3000-en tanultak kül­ földön. reais felelt immár egy hogi fyastul alá megyén. Fam. hanem könyveket és még gyümölcsfa oltógalyakat is hoztak magukkal.1550 után menekültek többen Magyarországra (Stirling 1996). hoszszw [szárúi keortwill. közelebbről erdélyi elsajátításához. Körték miatti pereskedések voltak Udvarhelyszéken is: „ne(m) hattá megh zednik a keortwelylh" (1596). „Makarias keortwill. Kővárból „Szelíd aszú gyümölcz sziluanal. táblázat) szerint 1632 és 1648 között összesen 26 kertész érkezett Erdélybe. Peregrinus volt Szikszai Fabricius Balázs is." Morvaországi hadjárata idején. . 1995). vagion 60 estendeje hogy kezdettek volt epiteni kinek massat nem hisem senki seme láthatta es czak kelet is elmemmel se égess magyarországban erdeiben ez kitt nem láttam fel nem tanáliiatom s meg sem tudom hiiytelen írni mind szépséget alkalmatossagitt ha lehetne azon volnék az kertesst kiültethetnem fiaual eggiut". s ezek körében a gyümölcsfajták Kárpát­ medencei. De sikerült ausztriai. Réz And­ rás. „az oltouanioknak nimelliken uoltak giwmolcziek.. Fogarason „2 oltót kőrteöveli-"t (1656) talált a leltározó (Szabó T.. Számuk 1520-ig elérte a 2060-at. Korabeli okiratok adatai tanúsítják a gondosan termesztett és féltve vigyázott. aki 1558tól három esztendeig volt a wittenbergi egyetem hallgatója. nem csak az udvarházakéban.. január 13-i levelében értesíti I.. Czeresznét d 8. 1645. „mikor eyel eoriznenek. ki az kertet táblánkint igazgassa meg" (Arch. 51 . „kwltem . Nemcsak az ott megszerzett tudást és elsajátított életszemléletet. Másféle zep Apró keortwill" (1597).. Mwskotály keortwilt" (1598). ha­ nem új gyümölcsfákat is hoztak. vagy hozattak. A nyugat-európai gazdasági ismeretek. vgy hagot volna egy kowach legiennel az zabo András keortuelliere" (1586). A. augusztus 13-án: „az új keresztyenek közül rendeljen ide egy jó tudós kertészt. ugy mint keörtouely es alma azokbanis sokat uertek" (I6O6). A lednicei (Trencsény vm. kik közül csupán 9 nem tért haza (Tónk 1979.. A gazdaságok központi irányítása.. Rákóczi Györgyöt. „Kentemből az éretlen mezes körttuelt le verettem" (1595). rendszeres ellenőrzése kölcsönösen kiegészítő együttműködést eredményezett..

ápr. Szövegrész Érkezek egy czimeres posta. gialogh.gyümölcstermesztés a jobbágyi és kisebb gazdaságok. 3. Lorántffy Zsuzsanna-korabeli kolozsvári levéltári kertészeti adatok (dr." Küldöttem alá Feieruarra az őnagysága oltóágait. A termelőgazdálkodás. 1642. B. 7. E. ápr. gyermekestől. Érkezének Feieruarrol Bojér András és Kertzegi György egy szolgával.. vadnak no. Érkezek egy német kertész. 19. 13.. 1640. kezekben. ápr. 16.. kit kegyelmes urunk őnagysága Gyaluban küld kertésznek. 2-2 véka aszalt szilvát ad. századbeli szakszerű megalapozását döntően a nyugat-európai országokkal való művelődési és gazdasági kapcsolatok ha- 52 . 7.6\ uadnak. 20.. 9.. aug.. V.. máj. jan. 7. 1648. 1642.. 1638.. Urunk őnagysága hozatott Magiarorsaghbol 2 compactort (könyvkötőt). valami virágokat víznek Somlyóra... 18. d... Érkezek újkeresztyén kertész. az másik Hanusz Rekaly.. jún. Érkezek Feieruarrol az urunk őnagysága kertésze feleségestől. Lörinczjatelnek híják. nov.. a kis Takacz fia viszen asszoniunknak 3 fwlenwle mada­ rakat két darabanttal kosarokban. 1648. hossatta kertesseknek. 1648. 2. Érkezek Szabó Péter Fogarasbol. 21. négyökrös szekeret alája Enyedigh... 4. 16. Ne­ gyedmagával megyén Fejervarra. táblázat.. az masikat Varad felé... . 20.. Váradra küldik. jún. Érkezének Feieruar felöl 3 újkeresztyén kertészekíe\eséges\.s bizo­ nyos mértékig korszerű .. Murvábúl jö. egyik a pataki ker­ tész. Balogh István viszi az őnagysága (görgényi?) kertészét Abafaiara 4. gyermekestől nyolcan és 3 darabant véllek.. évi jelen­ tés szerint a felsőidecsiek „a cseresnyés után dezmat adnak". az urunk kertésze.. a gyümölcsészet 16. item 2kertészt.. 1642... 1634. ápr. 1641... ápr.. eleven hiuszt és oltóágat viszen... akinek nincs.. Érkessék kétt szekér némett felleségestől. 1648. h. N. attam. Zekeli Lőrincz. aug. A felfalusiak pedig „Aki­ nek szilvása van... létezett . 19. Tegesz Péter Vyliely Jánossal és egy ífeertásze/negyedmagokkal. 1642.. alája egy lovat. ápr. 1636. atta B. Kis Máté érkezek Patakrul. attam ne­ kik Feyeraurigh [Gyulafehérvár] fi. Kovács András szíves közlése) Keltezés 1632. Megy Alvincre házasodni az (újkeresztyén) atyafiai közé.. P. Ezt tanúsítják a kötelező dézsmaszolgáltatások is. 1642. a pór­ nép kertjeiben is... V.2.. az 2 vékát aszal a vár szilvá­ sából" (Makkay 1954). U. 1646. 1. 1648. feleségestől lévén. 8 ökrös szekeret alájok Enyedigh. mennek Pociajban [Pocsaj]. jan. attunk posta lovakat alájok Eniedigh [Nagyenyed]. Érkezek Szélihydrul [Székelyhíd] Koncz Esyas. jan. földdel be vagyon csinálva. A fejedelem pataki kertésze érkezik Várad [Nagyvárad] felől. Egy 1648. Érkezének Feieruarrol két rendbeli újkeresztyének. 6. 1648. ökrön. 20. 1648. ki Munkátsról aszonjunk őnagysága parantsolattyára az kotsikon jött eddigh.. B.. városét Colosigh [Kolozs]. oltó ágakat viszen Patakra [Sárospatak]. Az nemet kertészek alá adott biró uram (szekeret) Enyedigh.. gyermekestől V. Noha a birtokviszonyok többnyire a nemesség előnyére változtak. gyerme­ kestől „Albert kertész. jún... h. Attam. 3... 4. egyket Szamos Uyuarra viszik. szept.. 1640.. febr. Urunk őnagysága görgényi német kertészének . Érkezének Trinczenből [Trencsén] kélt szekéren négy üj keresztyén ker­ tészek feleségestől. máj. nov.. 10. Érkezének háwm kertész «émete/fe feleségestől.

s nemkülönben a fokozottabb gyümölcs­ termesztést az I. Katalán) szilva oltógallyakat. továbbá két őszi. A nyugat-európai országokkal való gyümölcsészeti tapasztalati és tárgyi kapcsolat kedvező hatása később a faj. Az Erdélyi Fejedelemség virágkorabeli gyümölcstermesztésének teljesítményét és színvonalát s ugyanakkor társadalmi igényét jól jelzik az uradalmi birtokról és a dézsmából begyűjtött és tárolt szelíd (nemes) és vad gyümölcsök leltári jegyzékei (3.tározták meg. Piros. de bizonysága a gyümölcsök sokoldalú táplálkozási (nyers. A haladás kezdetben a már meglevő „Balkáni úton" bekerült fajok és fajták gondozottabb termesztésében mutatkozott meg (Rapaics 1940). De a kapcsolat nem volt csupán egyirányú még az ország részekre szakított állapo­ tában sem. 1649: Szeszárma. szív alakú). s a király még kertészt is kért az ültetéshez. Nagy duránci szilva és Lószemű (Zöld hosszúkás. 1692: Alsórákos) előforduló. Nevezetességei közül különösen körtéjét és almáját kell említeni [amelyeket] más vidékre is viszik ajándékul. Makaria. hanem gyümölcsfaoltványo­ kat is (Nagy-Tóth-Fodorpataki 2000). Ugyancsak Bécsbe I. korabeli Bongar. 53 . Belényesi és a Zala ura körtvély rövid leírása. jelzi a gyümölcsök kölcsönös cseréjét. századi zürichi természetbúvár Németország és Svájc kertjeiről írott. amelyek a német Baumgarten (gyíimölcsöskert) származékai (Szabó T. Lindau. Conrad Gesner 16. Bungor határnevek. 1682: Galac. 1975). Targau. A vad termések begyűjtése és tárolása mindenekelőtt azt jelzi. 1971. aszalvány. Miksa császár Verancsics Antal pozsonyi érsektől kért (1573) Öregszemű cseresznye (Ölyvedi cseresznye). Németújvárból Battyányi Ferenc 1558-ban oltványokat küldött Bécsbe I. Bizonyos mértékben a határnevek is tanúsítják a haladást. A magyar gyümölcsök ismertek és keresettek voltak nyugat-európai orszá­ gokban is. Hosszú szárú. a termesztés előrehaladá­ sának legbiztosabb mutatójában nyilvánult meg. Lorántffy Zsuzsanna hihetőleg Bécsből nemcsak „Tulipa hagymákat" hozatott. A. akinél „so­ ha kedvesebb testű embert nem kóstolt". Ezek mellett azonban bizonyára voltak már nyugati eredetű gyümölcsök is.. főzet [liktárium].és egy kajszibarack. mivel azok színüket és ízüket hosszú időn át megtart­ ják". A szilvafajták közül a Besztercei szilva (Pnina hungarica praeslantissiind) meg a Sárga szilva fajta. kökényvíz]) és gyógyászati felhasználásának is. táblá­ zat). Ferdinánd király új kertje részére.és fajtaszám gyarapodásában. illetőleg a termesztés színvonalának emel­ kedését. Kozma. 1646: Kolozsvár. meg három szőlőfajta (Kecskecsecsű szőlő) van könyvében megemlítve (Rapaics 1940). aki „szeméremtestét kökénylével mosogatta gonosz végre. mert „az udvari kertészek ehhez nem értenek". a cseresznyék közül valószínűleg a Ropogós fajta („nagy. kemény húsú. 1998). Zürich és Bázel városokból említ magyar gyümölcsfákat. 1561ben megjelent könyvében Boroszló. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna korában betelepített kertészek is jelentős mértékben elősegítették. Elhíresült (I6l4. Telelő. vallomás) szokása volt Báthory Gábor fejedelem (I6O8-I613) szeretőjének. tudniillik fertelmességre" (Kiss A. édes. Leves körtvély fajtákon kívül megtalálható még köny­ vében a Zelenka. Az ö és a szászok tevékenységének emlékéi őrizték meg az Erdély-szerte (1624: Székelykál. Ezeket a kapcsolatokat. Egy évszázaddal később Evlija Cselebi török utazó-portyázó leírása (I66O-I666): „a Szamos folyó partján [levői város . március 14.. A Szikszai Szójegyzékében is előforduló Árpával érő. Bongor. hogy a jó gyümöl­ csökből sohasem volt elegendő. kisajtolt levek [almavíz. 1628. Muskotály. Dengeleghy Mihályné Török Katának.

egy köböl kb. Meghatározó központja volt a céltudatos magyar gyümölcstermesztés. táblázat. század első. 17. 62 vagy 94. korok és helységek szcrini változott ** Gyümölcsök: valószínűleg alnia és körte (általában ezeket érlelték e fogalom alatl). „A paraszti tö­ megek az ellenségtől való félelmükben összegyülekeztek a [Fogaras] vár külső gyü­ mölcsösében [1662]" (Benkő J. vagy 125 liter. majd Lorántffy Zsu­ zsanna és I. dcc. 31Jegyzéke' (Archivum Familiae Rákóczi E 190. 1999). 13. A sárospataki várhoz tartozó gazdaságokban kibontakozott. s általában a Kárpát-medencei mezőgazdálkodás megalapozásá- 54 . A Rákóczi-uradalmakból és a tizedekből begyűjtött gyümölcsök 1642. század második fele) keitészet. doboz) Termék Nyers gyümölcsök asztalra valók Helység Fejérvár (Gyula-) Vinc (A1-) Fogaras Porumbák Komána Udvarhely Szamos­ udvarhely Kővár Gyalu Summa Fejérvár Vinc Fogaras Porumbák Komána Udvarhely Görgény Kővár Szamosújvár Gyalu Summa Fejérvár Vinc Fogaras Porumbák Komána Görgény Szamosújvár Kővár Gyalu Summa Alma 6 3 53 3 2 1/2 18 19 2 106 Vi Gyümölcs** Körtvély 5 1/3 '/2 Dió 1 3 4 Mogyoró Retek 22 1/3 8'/2 6 5 4 1 1/3 5 13 4 29 1/3 Szilva 8 8 86 48 19 4'4 70 116 20 379 Kökény 16 3 Vi 16 4 33 Cseresznye 8 41 Meggy Vi 28 Barack 1/3 7'/2 1 '/2 Szelíd aszalt gyümölcsök 4'/4 116 8 21/4 8 1/3 8 1/3 Som 2 1 1/3 1 1/3 Komló 40 10 1/3 132 Gyümölcs 20 10 32 4'/2 5 2'/2 Vad aszalt gyümölcsök 6 3 20 426 62 577 Vi 22 4 33 Vi 1 29 13 32 59 * Köböl (cubuli) mértékben. mivel a löbbi meg van nevezve.3. Rákóczi György fejedelemsége idején az egész országra kihatóan felvirág­ zott a kora újkori (l6.

Már ismert volt C." „Pázmán. ezeknek összeforradások után a szép oltványoknak kezeivel irtogatásokban. aki I6l4-l6l5-ben sokat költött a kertre. nevelésükben foglalatosságát. mivel „Nagy élvezetet nyújt itt a széttekintő szemnek a kilátás a Dunára és a dunántúli mezőkre" (Rapaics 1942). a megmaradási küzdelem is elősegítette. a kora közép­ kori magyar kertészet és gyümölcsészet másik maghatározó. mert még a prédiká­ cióiba (1636) is beleszőtte neveiket: „A vad körtvélyből bergamotot vagy kármánkörtvélyt nem aszal. S bár a kertet nem fejlesztette jelentősen. gyengülő gazda­ sági és művelődési képessége fokozatosan nyugatabbra kényszerült. megalapozó központja. Budavár eleste (1541. a nemzeti élniakarás. Pozsonynak Lippai Jánosban adatott meg. Az egyházi vezetőkhöz hasonlóan tehetősebb világiak is építkeztek. Clusius Pannónia természetes növényeinek jegyzéke iStirpium Nomenclator Pannonicus. amely legalább kétszeresen vált emlékezetessé: mint a kortársak által megcsodált való­ ságos emberi alkotás. miként az a magyar kertészet másik központjának." Vörösmarty Mihály „kertészkedő fejedelem"-nek nevezte és ekképpen jellemezte: „Ezeknek a nagy embereknek. november 19) követően több mint két évtizedes szenvedélyes munka és szakszem irányítás eredményeként elkészült az a késő reneszánsz díszkert.nak. Szívesen kertészkedett Pázmány Péter (1570-1637) is. akik ugyancsak kertbarátok voltak. és gyümölcsfákat ültettetett. Kertjét Oláh Miklós (1489-1549) érsek szerezte meg. kertészkedtek. és mint maradandó jelentőségű nemzeti közkinccsé átminősült alapvető kertészeti kézikönyv. Ez a változás gazdasági-társadalmi és művelődési emelkedését is elősegítette. Kiváló kertgazda volt Verancsics Antal (1504-1573). a vad fáknak oltásokban. Valóságos növénygyűjtő és növénykedvelő kör alakult ki Lippay György érsek körül (aki az ország felszabadításáért küzdő vezéregyé­ niségek munkájában is részt vett). A gyakoriati gyümölcstermesztés megalapozásában Sárospatak." A pozsonyi érseki kert Lippay György (l600-l667) korában érte el virágkorát. kik e világtól ennyiben is di­ cséretet érdemlettek. Híres volt Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária kertje. a gyümülcsfiataloknak jó renddel ülteté­ sekben. és szökőkutat építtetett. A pozsonyi érseki kert A sárospataki várkenek létrehozásával és az egész keleti országrészre (Erdély. akitől Miksa császár és király kért oltó­ ágakat. a gyümölcsöket jól ismerhette. Partium) kiliató jövedelmező megszervezésével egy időben bontakozott ki és emelke­ dett európai színvonalra a nyugati országrészben a pozsonyi érseki kert. aki írásban hagyta volna az utókorra a létreho­ zott értékeket. Érse­ ki beiktatását (1642. augusztus 29) után Pozsony lett a megmaradt Magyarország-rész fővárosa. a kertészeti szakirodalomban Pozsony volt nagyobb hatású. tiszta valóságnak hallója egekben. hogy az akkor felgyülemlett ismeretelméleti.. Kiépítését a történelmi helyzet. nagyságod is ebben közibe illik. Végrendeletileg utódaira hagyta. 55 . kinek magam is egynehányszor néztem eféle dolgokban is maga gyakorlását. Posotii Ken. A török hódító terjeszkedése miatt (l660-ban elfoglalták Váradot. Nagy vesztesége a magyar kertészetnek. a magyar természettudományos művelő­ désnek.. Ebben az időben a nyugati országrész némely tájain már ígéretes növényismereti tevékenység bontakozott ki. egyengetésökben. tapasztalati és módszertani anyag nem talált egy elhivatott szakemberre. Pozsony vára Zsigmond király (1387-1437) korában épült a husziták rablótámadá­ sai ellen. hogy felékesítse: egyebek mellett a hegyről vizet vezettetett. Öt követte Forgács Ferenc bíboros. A társadalmi haladás és emelkedés jelképévé változott kertészkedés sok külhoni termesztett növény (főleg virág) beszer­ zését és meghonosítását eredményezte. „a ke­ resztyénség kapujá"-t is) veszedelmesen csonkult az ország területe.

és birtokrészükön. német tartományok) szerezhették be könnyebben az újonnan termesztésbe vont növényeket. Vezetője volt a trencséni. Miként fordítva is érvényes. spanyolhólyagmeggy. Míg a sárospataki kertművelők az ország kényszerhelyzeténél fogva. Lippai János Pozsonyban született. mindenféle szilva. belga. vagy arcusokra. A lugas is gyümölcsfákból volt kiképezve. főként a keleti kapcsolatokra és haszonkertészetre voltak rászorítva. úgymint mogyorófábul. hanem a saját szenvedélye is serkentette. Pedig a sárospatakiak gyakorta hozattak kertészeti anyagot Pozsonyból. kiknek gyenge ágai levélnek is sűrű leve­ lei. a latin mellett magyar neveikkel is (alma fa. Lippay György érsek tudatában lehetett az emberi gyarlóságoknak. nagyon különböző és ritka fajták. s végül érsek bátyja a po­ zsonyi udvarba hívta (Rapaics 1940. Testvéröccsét készítette fel és bízta meg e feladattal. és a győri kollégium­ ban.és körtefák állanak. Mert a kert legnagyobb részét a virágos táblák (parter) képezték. úgy jelenik meg. Tanított a grazi. Kedvelte a kertészkedést és ismerte az ókori és kora kertészeti munkákat is. cseresnye.és gyümölcsfajok és -fajták termesz­ tésbe vonása). De ez is az akkori idők szín­ vonalának megfelelő. Neveltetése és műveltsége nyugat-európai. Az elsőt szőlőtövekkel kell beültetni. a szász weimari herceg bécsi császári koro­ názási ünnepségeken résztvevő és Pozsonyt is megjárt küldöttségének egyik tagja (Müller). Európa-szerte nép­ szerű volt a rostocki orvos kortárs. Lippai János páter Pozsonyba való hazatelepülése után több mint két évtizedet dol­ gozott a reá bízott feladaton. Nemcsak a vállalt kötelezettség és az örökség iránti felelősség. miután az érseki kertet is megtekintette. Bizonyára olyannak képzelte Oláh Miklós is. Sajnálatosan elgondolkodtató. majd a bécsi egyetemen. az alkotások múlandóságának és sejtette. hogy a természetes növényvilág kutatása ösztönzőleg hatott a kertészetre (új virág. ezt írta (l658-ban): „Néhány táblában (pomaria) hatalmas alma. szolgálata révén a felvidéki országrész jó ismerője. 1632) c. 1942). Lippai János alapos kézikönyve nemcsak kertészeti kincsestára lett két évszázadon át a magyarságnak. és csak a hátsó része volt gyümölcsös. a Posoni Kert megírásán. som és több efféle fákbul. meggy. addig a pozsonyiak nyugat­ európai országokból (francia. zilua fa. az bolthajtásfor­ mára hajtva. Rapaics 1942). Korabeli látogatója. S ilyenre törekedtek a későbbi tulajdonosok is.1584). mely hamarosan meghatározta a magyar gyümölcstennesztés jellegét. amikor a telket megszerezte s onnan elmerengve tekintett szét a változatos regényes tájra. Ezt kárpótolandó. Laurenberg Péter HortictUtura (németül. A pozso­ nyi központú kertészkedésnek köszönhető. „Az lugasok felyül vagy kinyitva lesznek. hogy ismét elkezdődött a török hódoltság előtti nyugati gyümölcsészeti cserekapcsolat. azaz venyikékból. Bécsben nevelkedett. A másikat vagy szölőtövekbül. Ezt valósí­ totta meg magas fokon Lippay György. Nem kétséges. spanyol-meggy. nagy körültekintéssel kialakított díszkertje hervadását. s vált a Jézus Tár­ sasága tagjává (l642). könyve. jelentős mértékben díszfajokat is. vagy külömb-külömbféle gyümölcsfákbul. sőt az előző pompázatos királyi kertek eltűnéséből előre­ láthatta. hólyag-meggy. birsalmafábul. monyaró). melyet nyilvánvalóan Lippai János is szemmel tartott. Barnaés ezüstszínű muskatályalmafák is" (cit. ide­ jében gondoskodott alkotása megörökítéséről. De éppen mert szakmai­ lag is beavatott volt. a káposztába 56 . Ungváron is szolgált. munkásságában nincs vagy csak elvétve akad nyoma ennek." Bezzeg a sárospatakiak lugasai hársfából készültek. iianem a természetes nö­ vényvilág tudományos feltárását is jelentősen serkentette. nem fenntartások nélkül! Mintha ma is élne. cherösnye fa. mondola. tengöri barack. A pozsonyi érsekkert már eleve díszkertnek volt elgondolva. majd az ungvári rendháznak. körtvély fa. hogy bár kortársa volt az ugyancsak korszerűségre törekvő sárospataki kertművelöknek. ami­ kor ártatlan természetességgel kételkedik némely furcsa közlésben (pl.

hanem irodalmilag is kiváló alkotás. csiszolódott a magyar írásbeliség (Balassa Bálint.ollóit alma): „én ez mellett le nem teszem hitemet". az emberi természeitül el-fajult állatnak itilem . más idegen országokbul kell-hozatniok nagy-költséggel. azóta nemhogy apadtak volna. . 57 .. az. több okos emberekkel együtt. ma is él­ vezetes olvasmányként írja könyve ajánlásában a gyümölcsérlelő évszak szépségéi: „Mit írjunk az ősz gyönyörűségirül? Mikor a fáknak drága ékességek a sok külömbféle szép. és annak gyönyörűségéi meg-veti. 1978). és felébresztik embernek. ha fellyül nemhaladgyák-is más nemzetségeket: legalább ne-engedgyenek nekiek. mert: „az almáknak külömb külömbféle nemét és nevét mind leírni. Gyümölczös Kert. mert maga a külföldön nevelkedett szerző. Kilenc elterjedtebb fajta-nevei szá­ mának átlaga 41.. és ebben a természetes környezetet félelmetesen romboló világban még idősze­ rűbb. a pontosabb leírások és meghatározások dacára. hogy „istenes szándékbul az nemes magyar nemzetnek hasznára" írta. majd haszontalannak és lehetetlennek ítélem. Merlet 481 gyümölcsfajtát közöl. Másrészt pedig nem ismerte az erdélyi fajtákat. A' körtvélyeknek mind külömbségek. Kiben csak egy kedves sélálás-is al­ kalmatos időben. véleménye a kertészetről: „.és 31 almafajtát nevez meg.. Pázmány Péter. az Veteményes Kert. az Alföld török megszállás alatt vergődvén. a Bosc kobak fajtának 21 társneve van (Dibuz 1984). ifj." S vé­ gül elévülhetetlen a mű célja. Nelegyenek a' Magyarok is olly alávalók. Gyöngyösi István munkásságának köszönhetően). úgyhogy még léiben is a lelelő gyümölcsök mind illattyukkal s mind ízekkel nagy táplálásokra és vigasztalásokra vannak az eml:)eri állatnak. . 1667-ben jelent meg. mind nevek majd töb. „gazdasági állapota oda süllyedt vissza. mégpedig az. azonban a korabeli Magyaror­ szág és a legtöbb európai ország helyzetéhez képest kielégítően gazdagnak tekinthető.. Lippay György fogalmazott meg.." Megkapóan. azt én.. mint valami kincses drágakövekkel ragyogó násfákkal. és hasznos mesterséget nem-tudják. hogy-nem az almáknak. szaporodtak. 1664-ben. A Posoni Kert nemcsak az első ma­ gyar tudományos gyümölcsismereltan. A Gyümölcsös Kert „kereken 100 gyümölcsfajtát" ismertet (Rapaics 1940). csak ennek az Könyvnek oktatása által-is az Kenészségben. az Erdei vajkörtének 61. Lippay György gondo­ zásában. hogy az Hazánk fiai is.. köztük olyanokat is. a harmadik halála után. hogy ha csak közép-szerű kertészt kévánnak-is. szemeit. A Szikszai óta eltelt évszázad folyamán sokai haladt. ahol a honfoglaló őseink ko­ rában volt" (Gaál L. az Virágos Kert.. Az Harmadik könyv. Ez a fajta­ bőség némely régebbi kertészeti hagyományokkal rendelkező ország (a Hessenben élő orvos-gyümölcsész.." Az első kettő még életében. hogy „az Magyar Kertészeknek oktatásokra." Lippai János: Posoni Kertié három könyv: „Az első könyv. Ma is érvé­ nyes.. mini maga éleiének hosszabílása: egészségének oltalmazása: fáradt erejének meg-nyugosziása: suUyos gondgyainak enyhítése: és minden tagjainak vigasztalása. ifj.. hanem inkább nem-reslelvén az munkát. . amelyek Magyarországról származtak [Rapaics 1940]. Az Második könyv. illetve a harmadik kötet kiadását rendező unokaöccs. ki a becsületes kerti munkáiul irtózik. szivét megvidámítják. azt pedig sohull in­ kább fel-nem talállya. hanem az ismeretek bővülésének. meg-tanuUják. És nem is törekedett kimerítő fajtaismertetésre. csudálatos képen megvidámítja az embert. a' kik a' gyönyöaíséges." A körtenevek. mely annál is inkább meglepő. jó ízű. sajnos. mini az kerti mulatságban. Fran­ ciaországból ugyanazon évben [1667-benj J. melyek­ ből körte 187) gyümölcsészetéhez viszonyítva szerény. a Nyári Kálmán körtének 64. Lippai korában Magyarországnak több mint egyharmada. mi lehel az Világon hasznosabb az embernek. 1561-ben megjelent könyvében 51 körte. kedves illatú gyümölcsök az ő számtalan külömböző színes termetekkel..

táblázat). és C. nem igen leves. Macskafejű.Lippai János könyvének. megjelenése előtt közel 40 (jelen adatok szerint 38) magyarországi köitefajta neve létezett (oklevelekben. sárga kerekded. Neve jelen korunkban is gyakran fel­ bukkan Erdély különböző tájain. Román nevét a növénytanosok a latin közvetlen folytatásának tekintik (hordearia ~ oarzán). Gerellyés körtvély. avagy Cseresnyével érő körtvély. mint Magyarországról származót írta le. ilyenként tárgyalta V." Neve első írásos említése 1304-ből való. A. 3. nem tart sokáig. Minden bizonnyal bal­ káni úton érkezett hozzánk. hogy ugyanazt a fajtát jelöli. nagy hasa vagyon." Valószínűleg azonos a Szikszai által feljegyzett Hosszúszánj körtével. 4. Vilmos. Lippai műve a fajtagyarapodás. valamennyire kásás. Lippai összesen 25 körtefajtát írt le. Nemkülönben a nyugati gyümölcsészeti kapcsolatok meghatározó jelentősége tekintetében. Az egykori fajta­ leírások csak részben vonatkoztathatók a jelenlegi gyümölcsökre. avagy mint a Felföldön híják Császár körtvély. nem-is köves. „Apró muskatal. Lippai János körtefajtái: 1.). szerzők hivatkozásaiban. s később aztán még több (Császár. A szerzőkében (Cordus 1561. 5. többnyire Pozsonyból szállították. évben) szombathelyi származású körtéjének. Lippai János körtefajta leírásainak a felidézését nemcsak a történelmi hű­ ség. Lőrincz. hiszen abban elsősorban az érseki kert gyümölcsei nyertek leírást. amely Gesner könyvében is előfordul. némelyiket (Salzburgi. de voltak azelőttiek is (Galeotto 1485: „két kézzel átfoghatatlan körte"). Bon-Chrétien stb. A Lippai korabeli Itírmán körte sem lehet teljesen azonos a jelenlegivel. „Fejér mnskatal. Torzsátlan. jó édes leves. jó édes: egy-felől sárga. Mosóci." Meglehet. sárga zöld szabá­ sú. minőségi) jellegei az idők folyamán öröklöttségi és környezeti-termesztési tényezők hatására sokat változtak. Apró hosszúkás." Ezt is mondták Eleve érőnek. Pirus hordearis = „árpái" körte. Ezt tulajdonítják Szent Márton tours-i püspök (a 374. de sokkal régebbi. nyilvánvalóan csak a kiválogatás által keletkezett. 1997). Cordus (1561) is. Azo­ nosnak vélhető a Nádasdy Tamás nádor levelében említett (1559) Korai muskotály. egy kevéssé hosszúkás. bár a nyelvészek kétségbe vonják (Borza 1921. nem tart sokáig. Pu§cariu 1921-1922). egy kevéssé hosszúkás. Sz. Az ókori rómaiak is e néven ismerték. Erdélyből egy 1597. Hercsóka. Lippai idejében ez volt a legjobb körte. Havasalji) ő említette először. „Árpával érő. sárga. Magyaror­ szágról terjedt nyugatra. jó leves édes. 58 . nem tart sokáig. amelyeknek (alaki. Babka. pézma szagú. kerti. évi oklevél említi. Kétségtelenül vonatkozik ez Lippai könyvére is. a gyümölcsészet haladásának a megalapozása is indokolttá teszik. E néven jegyezte fel Szikszai Fabricius Balázs (1590) is. ami gyaníthatóvá teszi neve laün fordításbeli eredetét. nagy öreg. valamint egy l621-beli erdélyi oklevélben feljegyzett „Apró Muskotali keortuel" fajtá­ val (Szabó T. Buckós körte. „Kármán. Nágovics körtvély. Az oklevélbeliek között vadkörték is van­ nak. Igen régi termesztett fajtanév. 2. „Elővel-érö avagy Pünkösdi. másj'elől szép vörös. Búzával érő. tehát a gyümölcster­ mesztés haladása vonatkozásában is mérföldkő. Akkori társnevei: Lőrinc. Gesner 1561. Bereczki Máté (1886) Kis szegfű körte néven írta le. az első magyar gyüniölcsismerettannak. Gesner a németországi kertekről 156l-ben megjelent köny­ vében. hanem a kertészeti szakirodalmi kifejezőkészség és műveltség. termesztett fajták fordulnak elő. Szikszai Fabricius 1590) azonban." Nagyon keresett volt Bécsben. mint az 1393-ból adatolt Kis körtvély. lásd 1. A magyar Oklevélszó­ tár 1326-ból adatolja. és szép sárga.

ami azt való­ színűsíti. A Catillac (Cadillac) körtefajta első említése l665-ből. hosszúkás. nem igen leves. köves.6. jó ízű le­ ves: de nem tartós. Merlet (1667). „Macska fejű körtvély. csak hogy igen köves. fölölte kesém. „Búzával érő avagy zöld muskotal.) helyi kedvelt fajta lehetett Lippai idejében." Balkáni görög nyelvterületről szláv közvetítéssel származhatott a Kárpát­ medencébe (hrecska ~ grecska: görögöcske. egy-felől szép piros. melynek társneveként fordul elő később (Rapaics 1940). hogy a Lippai Macska fejű körvélye nem volt azonos a Catillac fajtával. ha nem jobb: el tart annyi ideig. 12. s a nyugati termesztett fajták meghonosításának a gyarapodását jelzi. illetőleg Erdélyből 1625-ből." A Veres körtvély fajtanév már 1275-ből ismert." Középkori körtefajta. de jelenti a kölest. „Hercsóka." Az elnevezés különböző nyári köitefajtákra vonatkozhatott a múltban és jelenleg is8. Neve színéből (esedeg húsa színéből) következett és kü­ lönböző fajtákra vonhatkozott." 59 . Nyugatra Magyarországról jutott el. valamint különlegességének köszönhetően terjedt el és maradt meg napjainkig." Bizonyára nyugat-európai fajta. csak. nem-is tartós. akkor ő az első leíró. őszi körtvély." Felvidéki (Mosóc." Balkáni eredete nevéből gyanítható. akár a helységre (Zelenika. édes: nyári körtvély. jó édes leves: el-tart csak nem Karácsonyig. A régi erdélyi körte fajtanevek között előfordul a Sz." Érési ideje után (aug. el-tart Karácsonyig.) kaphatta nevét. a Piros körtvély pedig csak 1512-ből. Nógrádból írta le Bereczki Máté (1889-ben) is Catillac néven az akkor Fontos körtének is nevezett fajtát. Turóc vm. „Szalczpurgcr körtvcly. másfelől vörös. 15. igen jó szagú édes. 9. Skopje vagy Dubrovnik körzetében) vonatkozik. köves. 10. kö­ ves valamennyire. hajdinát is). a béli szép vörös fejér. hosszúkás körtvély. „Őszi muskatal. Lőrincz körtvély. a héja zöldes. ésföllyül hosszúkás. Birtalan körtvéllye (1625). nyugat) több változatban lé­ tezett és főleg ellenállóságának. kerekded hasú. leírása pedig l667-ből való. ennek is az ízi ollyan. apró hosszúkás. s' nem igen leves. zöld kerekded. belől szép fejér húsa van.-szept. tiem sokáig tart: hamar meglágyul. „Vörös bélű körtvély. hosszúkás: egy felől zöld szabású. leves-is. Lippai idejében nem lehetett azonos a Kármán körtével. jó édes. „Zelenka. színében-is nem igen külömböz. jó édes leves. mely eredeténél fogva is (olasz. hosszúkás. más-Jélől vörös. században is gyakori volt. Gesner könyve (1561)." 14. jó-kora lapos: egy-felől sárga. kerekded. Erdélyben még a 20.egyfelől sárga. nem pedig J. mikor meg­ érik. 11.. középszerű. 16. 13. de a hol meg­ rothad. A Felvidéken már Lippai idejében is elterjedt lehe­ tett s a későbbi századokban is gyakori kellett legyen. jó-kora. így jelzi C. „ Vöiüs nyári körtvély. akár a színére (zöld). „Mosóczi körtvély. közép-szerű. a szaga szinte olyan mint az apró muskatalnak: ttem igen leves. Lőrincz körtéjével. ha netalán abba a fajtacsoportba tartozott.„Vörös körtvély. mint a Zelenkának. nem igen nagy. hogy sokkal nagyobb. mert nem írta volna le külön fajtaként. valamennyire leves. 7." Neve eredete Szalzburgra utal. közép-szem. „Sz. szürkeszabású. amely érési ideje szerint azonos típusú a Lippai Sz. igen szép sárga. más felöl szép vöms.

sárga zöld. jó lenes édes körtvély. hosszúkás. némelly egy-jélől vörös. és igen kedves szép illatú. kemény. nem köves. Htlsvétig-is el-áll. és a tolva­ joktól nem lehetett megőrizni. „Mészáros Benedek. évből való. A. sokáig el-tart áfáján. egy-felől vörös. el-tart újjig-is. csak hogy ezis igen köves. kinél nem tartanak jobbat a körtvélyek-közzül: kerekded. Most származott egy főkörtvély Olaszországbnl. „Mézes körtvély. de lehet Pergamen is (Nyugat-Anatólia). a kikkel most se üdőt se papirost nem akarok héijába tölteni. 1995). egy Makariás nevű ember.A muskotály gyűjtő jelző és különböző fajtájú. hanem tom­ pább: nem-is olly köves. Liegel vajkörtéje. stb. más-felől szürke zöldes. 24. amire gyakori hasonló utalás lordul elő. Középkori és kora újkori. Ma is megvan a Makariás ház. a kit Carabellanak hívnak. jó édes leves..]" (Bereczki 1899). ízében. nagyobb a zelenkánál. Ezek-is. Bizonyára ritkaságnak számított. amely különleges szagú vagy ízű körtékre (pl.„Süvötén körtvély. században élt Marosvásárhelyt vagy hol. esetleg félvad körtefajta lehetett. nem igen nagy. Itteni régiek szerint a Makariás körte „magyar eredetűnek látszik.." 26. „A régi bergamot körték családja ettől kapta elnevezését. miként nap­ jainkban.. jó édes leves.) 1647. 19-22. típusú és eredetű. akárcsak az utána következő századokban. „Nyári Pei-gamót. s a hasonló értelmű Édes Körtvély 1423-ból. más Jelöl szürke szabású: ez is köves. Ez gyanítható erdélyi (Maros-Torda vm. Va­ gyon öreg-is: ez még valamennyire job és tartósb." Görög szigetekre (Cipius. Sokáig el-tart a fáján-is. több helyi fajta) vonatkozott. évi feljegyzésből is: „A Süvöltén körtvély a mellyben vagyon 3 hold" (Szabó T. ali körtvély ez-is mind egy színében. jókora. meglehetősen gyakori feljegyzéséből ítélve nagyon el­ terjedt." Feljegyzésekben alig említett. Ilyen nevű emberről nyerhette a Makariás körte a nevét" (Porzsolt 1881). sárga szabású.. A 17. kivált-képpen az ízében. de ha áll. A. De ez (Ének urunk bölcs ítélete-szerént) nem különbőz az öreg Makariatúl. „Téli Pergamót. és ha le szedik-is. leg-tovább tart a többinél. nem igen nagy azért állani kell. írásos említése 1422. 2002)." 18.jó édes leves mind a kettő. Lippai páter vélekedésével élve. Leszbosz és Rodosz) utaló ókori neve balkáni eredetét jelzi. jó leves. közönségesen újig: ezért igen kedves. a jó körtvélyekhez számláltatnak. Erdélyi említése 1597-ből adatolt: Makarias keortwill (Szabó T. ha leszedik. vala­ mennyire sárga szürke: és a teteje nem ollyan hosszúkás. 23.. „én ez mellett le nem teszem hitemel". A." Gyűjtőneve lehetett Lippai idejében is. csak hogy a színében. és a népi megnevezésekben („Büdös firges körti") ezeket jelöli napjainkban is. Noha ez a lejegyzett szájhagyomány meg­ győzően tanúsítja a körte (a gyümölcsök) népi névadásának a szokását. sok változatban létező és nagyon kedvelt körtefajta lehetett. „Makaria vörös: Makaria fejér vörös. el-áll karácson-után-is. ide mi-hozzánk. -" 60 . Kolozsvári okleveles feljegyzése 1595-ben bukkant fel: „Kerttemből az éretlen mezes körttuelt le verettem" (Szabó T. ennek vörös. mint a Makaiia. igen fojtás. mint annak. a héjok ollyan mint a bőr. az általában gömbölyded („kerekded") alakú különböző körtefajtáknak. 17. csak hogy amaz nagyobb. 25.. jó édes leves. mikor egy ke­ véssé meglágyul. amannak zöldes. Hasonnevei (sok: stb. 1995). apró édes. csak nem el olvad az ember szájában.. Találtatnak többek-is. avagy Havas. ritkán előforduló. mikor meg-érik. Eredetét tekintve bergamóinak (Észak-Itália) tartják (Rapaics 1940)." A „mézes" jelző különböző édes körtefajtákra vonatkozhatott régen is. kinek má­ sodik helyt adnak a Pergamót titán.. „Babka körtvély.

veteményes. az elpusztult területekre betelepülő-betelepített nemzetiségek pedig fokozatosan kezdték elérni. „A Magyar Királyság oszmánok által 1526 után elszakított középső és keleti régióinak településhálózata és termelőerői. Alföld) felszabadultak ugyan a török iga alól. Mert ezek a „többek" nemcsak a „Felföldön". még Erdély is elveszítette azt.. ered­ ményezett. két évszázadon át folyamatosan károsodtak. a velük való háborúskodás alatt. majd a Rákóczi-szabadságharc el­ bukása után az ország a legszörnyűbb pusztulás képét mutatta. akik nemcsak jelentős birtokadomá­ nyokban részesültek. A törzsnépesség tömeges fogyását a nemzetellenes közigazgatási rendelkezések 61 .. A Mátyás korabeli négymillió helyett az ország népessége másfél millióra csökkent. akik szolgáltatási és adómentességben is részesül­ tek. városfejlő­ dése megrekedt. ezt azonban a magyar nemzet bizony keservesen megfizette. Hatása azonban tovább virágzott és szétterjedt az egész Kárpát"medencében. ugyanakkor óriási birtoktesteket juttatott idegen katonatisztek­ nek és katonai szállítóknak (Baráth 1941). melyben „Ausztria mindenekfelett!" elve érvényesült könyörtelenül. „A Habsburg-hatalom szinte korlátlan lehetőségeket biztosított az udvar kivételezett hívei és hitelezői részére. hogy nem tűnt fel egy szenvedélyes tehetség. Sőt. Erdélyben a Mezőség" (Bárczi 1996). Az erdélyi nemesi réteg búsongva tekintett gyengülő pozícióira. valamint a tizedbérlet megszüntetés). A magyar országré­ szek a megerősödött Habsburg-hatalom részeivé kényszerültek. Körükből kerültek ki a részükre többnyire idegen és ismeretlen helyi közösségek vezetői. a nemzeti ügyeket is idegenek intézték (Baráth 1941). népességi és gazdasági helyzete a törökök kiűzése után. Igaz ugyan.Pedig nagy kár! Az utókor hálásan fogadta volna." (Csetri 1999). a földközösségek. mit tehetett volna? Gyakoriak voltak a célzatos perbe fogások. Felvidék. A csodálatos dísz-. amely csak az ide­ genek letelepedését tette lehetővé. A szabaddá vált földterületek tulajdonjogait egy birtokigényi bizottság ineoacquistica commissió) in­ tézte. A gyümölcsészet helyzete Erdély Habsburg-hatalmi közösségbe kényszerítése után A termelőgazdálkodás keretei (társadalmi feltételei) Alapvetően változott meg a Kárpát-medence társadalmi. Főleg a magyar lakta részek pusztultak el: az Al­ föld. amelyeket vagyonelkobzás követett. Az elvérzett Rákóczi­ szabadságharc után. hogy a betagolás közel két évszázadnyi (1689-1857. A török uralom idején erősen elnéptelenedett magyarországi területek benépesíté­ sére olyan telepítéspolitikát („Einrichtungswerk") érvényesítettek. a Dunántúl keleti fele. „Pax Habsburgica". A kormány fontos bizottságaiba magyar ember nem kerülhetett be.. majd felülmúlni a vérveszteségben leginkább érintett ma­ gyarságot" (Pálffy 2004). nemzeti önállósá­ gukat azonban nem nyerték el. Magyarország részei (Dunántúl. mely még az ősi nemesség visszatelepülését is akadályozta (okmányok és pénz­ összegek követelése).. ha páter Lippai több „üdőt és pa­ pirost tölt" a még akkor „találtatott körtvélyekkel".és gyümölcsöskert Lippay György érsek halála után hanyatlásnak indult. A szabad földművesek és a viszonylag független jobbágyok helyzete súlyosbodott (megadózások. 1867) viszonylagos békét. s a vonzóan megírt Posoni Kerioen a magyar kertészeti irodalom mara­ dandó alapjává öröklődött. hanem más fontos kedvezményekben is. „A török kiűzése. ill. hanem Kárpát-medence-szerte léteztek. aki képes lett volna „le-írnya" a szétszórtan meglevő adatokat. s ebből is magyar nem volt sokkal több egymilliónál. Sajnálatos.

... „A legkevésbé szerencsés kézzel a gazdaságpolitika kérdéséhez nyíilt a Habsburgkonnányzat" (Köpeczi 1993). „Erdélyország istentagadás-. pajtáknak és gyümölcsös kertnek hasonlóképpen csak a helyei voltá­ nak. Korabeli írástudók (Borsos Tamás.. A híres kastélypark csak fél évszázad multán (1750) újhodott meg (Rapaics 1940). A gerjesztett vallási villongásokat kihasználva új bir­ tokfelosztást. hogy annak határa nem volt. polgári és vallásszabadság ki­ teljesítése." (Borsos Tamás). míg nyugaton már árutermelés éiTényesült. a ma­ gyar anyanyelvű művelődés korlátozása. mértéktelenség. és még a gyümölcsfák is csak imit-amott voltának.. román nyelvű iskoláztatás kiszélesítése." Helyükbe havasal­ földiek özönlöttek. micsoda fő tudná megírni. de még a románok részére is (jelentős közbirtokossági adományok. évi or­ szággyűlés kimondta. igazságtalanság-. „A generálnak [Rabutin] nincsen semmi idegenebb.mellett háborús vesztességek és pusztító járványbetegségek is fokozták. A birodalom népeinek célzatos megosztása következtében a meghasonlás állapotába jutott a honalapítás utáni állandó letelepedést és földművelést. Bethlen Miklós. A majorház­ nak. istállóknak. még létezett a földközösség.. Ugyan ki ültet gyümölcsfát olyan korban. határőrezredek felállítása." (Wesselényi 1705). 1978).és iskolacseréket. kevélység. oly igen szörnyen megdulatá-kóboroltatá Erdélyt." (Apá­ czai Cseréj. hogy csak annak is szörnyű voltát nem tudom. 70 000 férfi. Az önálló nemzeti gaz- 62 . Erdély hadra képes lakosságának 10%-a (kb. „az evangélium hirdetésének és magyarázatának teljes szabadsá­ gát") idegen (kezdetben latin. az idegen elnyomást s a helyi vezetőréteg gyarlóságát..). zavargásokat gerjesztve hátráltatta az új követelményeket kielégítő mennyiségi és minőségi termelést. Apáczai Csere János. Ügyszintén a nép csaknem 10%-át ragadta el az 1717-1720-as évek közötti pestis (Köpeczi 1993). S ez a szokatlan. Wesselényi István) a mai olvasót is megrendítően örökítették meg az akkori kilátástalan helyzetet. elfoglalá a nagy felfuvalkodás. főleg magyarok és székelyek) a II. a természettudományok visszalatinosodása miatt azonban nem tekinthető kedvezőnek" (Nagy-Tóth 1998). templom. l656). „Sok faluk többnyire pusztán maradtak.. a munkaeszközök még nem" (Gaál L. Az önkényuralmi hatalom korlátai között „a Felvilágosodás (17111830) haladást jelentett ugyan. A központi szigorú ellenőrzésű. „A szatmári béke (1711) után a termelőeszközök fejlődésnek indultak. Erdélytől idegen termelési rendszer átmenet nélkül szakadt a társadalomra." Másrészt pedig: „Az egész nemzetséget. főleg a szászok...és állhatatlansággal van tele.. 1609 esztendőben az szegény Erdély országa annyira prédájára juta az Báthori Gábor hadának. 1700-1761 között számuk 250 000-ről 547 000-re emelkedett (mi­ közben hazájukban apadtak) (Asztalos 1940). hogy termését megkóstolhatja? „Amiolta a németek ott vannak [Bonchidán]. mindenféle fertelmesség" (Bethlen M. bujálkodás. amikor reménye sincs. „Mihál vajda [l601-ben]. Erdély hagyományosan türelmes szellemiségétől (az 1568. a gyümölcsfákat vagdalták. elbizonytalanítva a viszonylagos egyensúlyban levő kapcsola­ tokat. Erdélyben a mezőgazdálkodás jórészt még önellátásra termelt (kivéve az állattenyésztést és a borászatot). illetőleg kedvezményes alapításokat hajtot­ tak végre. majd német nyelvű) közigazgatás a magyarság tömeges elvándorlását idézte elő.. A Habsburg Birodalomba betagolódás utáni célzatosan (is) gerjesztett gazdasági és eszmei felfogásbeli létbizonytalanság nem kedvezett a távlati tei"vezést igénylő terme­ lőgazdálkodás korszerűsítésének. a tized bérlet (Trócsányi 2005). mint amilyen a gyümölcstermesztés. valamint a népművelést megszen'ező keresztyén egyház. „Iszonyú terhe volt a szegénységnek és nagy panasza az egész vármegyében. népszaporulat fokozódása).. Rákóczi György fejedelem meg­ gondolatlan hadjáratainak lett az áldozata.. mint amikor kálvinista pappal va­ gyon dolga" (Wesselényi 1705).

És nyilvánvalóan itt is elsődlegesen a tehetős nagybirtokos nemesség kertjeibe. A csemetekertek (faiskolák) meghonosodása A megváltozott birtokviszonyok és termesztési követelmények kényszerítő hatása következtében az addigi önellátó és többnyire önkezdeményező (családias. illetőleg A. hogy már a karthau­ ziak (1675). erclőiitásokban beoltott gyümölcsfák még a 20.daság és művelődés kibontakozását sújtó szigorú korlátozások csak a reformkorban (1830-1848). metszések) következményei. patriarká­ lis) népi tapasztalati nemesítés-kiválogatás eljárásával lassan tökéletesedő erdélyi gyümölcsészet jelentékenyen visszaszoiult. században is előfordultak a Székelyföldön. az oltvány. Régente a gyümölcsfa-csemeték ajándékozás. hanem a szaporítóanyag. ami már akkori lét­ jogosultságát bizonyítja. áru lett. gyümölcsös parkjaiba. A nemesített gyümölcsfa-oltványok árusítása céljából való tömeges szaporítására lé­ tesített első csemetekertet (faiskolát) a karthauzi barátoknak (a rendet 1084-ben alapí­ totta Szt. a franciaországi Chartrouse-ban) tulajdonítják. Bozótos. A nagyobb arányú gyümölcstermesztés. A francia forradalom utáni években a kertészetnek ez a sikeres ágazata a Leroy család angers-i birtokába került (1790). Ennek alapján nagy valószínűséggel tételezhető fel. fajtanemesítés és választék-gyarapítás fel­ gyorsult igényének alapvető serkentője természetesen a sohasem kielégített fogyasztás volt ugyan. A. nagy valószínűséggel már ré­ gebben is léteztek. De nem csupán a megtermett gyümölcs. fejlő­ désre és a virágzásra. 1995. Ezt az igényt elégítették ki a csemetekertek vagy faiskolák. a fiatal ültetni való nemesí­ tett fa. a csemete is kereskedelmi cikk. Csemetekertek. a megtermékenyítés időbeli tényezői. és természete­ sen Erdélybe is. piaci gyümölcstermesztés követelményének megfelelő fajok és fajták. A Habsburg Birodalomba kényszerítés után. Ez időtől fogva árucikké váltak (Rapaics 1940). ami egyébként a gyakori lopásokból eredő pereskedésekből (Szabó T.és éghajlaü viszonyok) szabályozó hatása a növekedésre. bizonyára nem kereskedelmi célból. nemkülönben a ker­ tészkedés módszerei ez után Nyugatról érkeztek a Kárpát-medencébe. s végül a termesztési mesterséges beavatkozások (többszöri átültetés. Míg a Sárospatakon s az erdélyi fejedelmi gazdaságokban meg Pozsonyban kibontakozott és fellendült ker­ tészkedés eredményeinek alkalmazása és további gazdagítása a válságos töiténelmi helyzet miatt megtorpant és fél. az életfeltéte­ lek (elsősorban a talaj. az ivaros szaporítószervek (a porzó és a termő) egymásra hatása. sohasem volt elegendő.és Franciaország területén levő akkori birtokain annak bizonysága. a csíráztatás és a magvak általi szaporítás leltételei és előnyei a nemesítésben. Bruno. „Az oltott gyümölcsfák elterjedése Nagy Károly (Charlemagne) frank császárnak a mai Német. Ugyanis csemetekertekben szerzett megfigyelések és el- 63 .vagy háromnegyed százados lemaradást szenvedett. ám fejlődésének fő tényezője a természettudományok ugyancsak meg­ pezsdült haladása és terjedése lett. A nehezebben megközelíthető. kezdetét vette (elsősorban az új földtulajdonosok birtokain) a kereskedelmi gyümölcstermesztés (Mohácsy 1954). 1997) gya­ nítható. l675-ből. 1963). addig a nyugati békésebb országokban jelentősen előrehaladt. Sokat gazdagodott a növényismeret. Leroy csemetekertjei (I86O) előtt kellett legyenek oltványokat szaporító és nevelő kertek. A rend párizsi csemetekertje 1789-ig állott fenn (évi 30 000 frank jövedelemmel). A jövedelmező. cserélge­ tés útján terjedtek. a gazdasági és társadalmi feszültségek ellenére. szántóföldi gazdálkodásra kevésbé alkalmas tájakon folytatódott még sokáig. majd pedig a kiegyezés után (1867) enyhültek. hogy már akkor megalapozták a csemetekertészkedést is" (Bordeianu és mtsai. a magvak kialakulása.

) „sok oltowant.. Márpedig a készenlétben lévő cserealapot csakis a nagyobb számú tarta­ lék. Kolozsváron Bodor Pál 1812-ben. Ausztria) pedig elsősorban kertészeket igyekeztek szerződtetni (2. mellyet szegény megh holt Feyedelem Comissioiabul . táblázat). s mind igazabb. igyenesek. egy évszázadnyi késéssel jelentek meg.cit... Knoop 1765). I.. Sárospatakon l632-ben a „Giümölcz oltvaniok[nak] gondviselője" Szilágyi István volt. Sickler 1794-1804. azt valószínűsíti. De mi­ ként a nyugati országok gyümölcsészeti történetében a tételesen feljegyzettek meg­ előzték a szórványos. a kialakuló fajtákra jellemző s a nemesítés céljából fontos öröklött tulajdonságokat és a környezeti tényezők kiváltotta alkalmazkodásokat (Duhamel du Monceau 1762. mint pl. holott az a megmondottaknál mind régibb. évi okirat Bráza (Fogáras vm. magasak. hatékonyabb termesztési módozatokat sürgetlek (Serres I6OO). hogy „Vagion egy io Eöregh [nagy] gyümölczös kert. bár nem kereskedelmi célú szaporításának régebbi kezdeményezésére lehet következtetni. Egy sűkeréki (Szolnok-Doboka vm. közvetett adatolásű kertészeti létesítményeket. ügy a magyar gyümölcstermesztés múltjából is a nemes facsemeték tömeges." tartalmazó kert 1582.) településről említi. oltványok metszésének és gondozásának az eljárásait adták meg (Etienne 1530. évi csemetekertnek is tekinthető. Uy nöues vy oltás. A. Ezeknek az Erdély-szerte szétszórtan keletkezett és írásban megörö­ kített adatok mintegy összegezése és általánosítása jelent meg Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia (1653) c. Hozattak ugyan gyümölcsfa-oltványokat Nyugatról is. Rákóczi György a birtokgondozó­ nak Fogarasból 1639. Saint-Etienne 1660. Szikszai Fabricius Balázs Szótámb'dn (1590) előforduló sok kertészeti fogalom. 1997).) l627-ben volt „A var alat egj nagi zeölő az aliaban . amelyből mindig jutott ajándékozásra és cserére. simák. 1628. vagyis a mezőgazda­ ságban elvégzendő munkák fejezetét ekként kezdte: „Ez dologra egy kis alkalmatossá­ got kapván. hogy a gyümölcsfa-csemeték gyakoriak voltak. 64 . könyvében." Lorántffy Zsuzsanna beható kertészeti tevékenységére vonatkozó történelmi adatok (Nagy-Tóth-Fodorpataki 2000) meggyőzően valószínűsíthetik. Tessedik Sámuel Szarvason 1779 után. hogy a Drassóban (Alsó-Fehér vm. Nemes gyíimölcsfa-oltványokat eladás céljából szaporító csemetekertek Magyaror­ szágon. a történelmi helyzet következményei miatt a Nyugathoz képest. éphéjjuak. illetőleg Erdélyben. 1768." Egy 1637.és Szászország. A csinálmányokról. nagyszámú gyümölcsfajt és fajtát írtak le (Bonnefonds 1651. amelyeknek szerzői: a gyümölcsfák. hogy az ültetendő oltvány az Encyclopaedia előírásának megfe­ leljen: „A tőkék [oltványok] egy kapanyélni temérdekek [vastagok]. Bordeianu 1963-1967). ám a fejedelemasszony által ösztönzött termesztés alapját jórészt az önel­ látás képezte.) az 1647-ben létezett meggyeskert melletti „io seouenyw kert Apró oltouaniok"-kal úgyszintén szaporítást szolgáló csemetekert lehetett (Szabó T. Merlet 1667. nem hagyhatom a paraszti munkát (res rustica) is. szaporításuk közis­ mert lehetett.végzett munkák tapasztalati adatai nélkül nehéz elképzelni olyan alapvető. Csemetekerti oltványok folytonos megfigyelése és tanulmányozása nélkül nem állapít­ hatták volna meg és írhatták volna le az egyedfejlődés folyamán bekövetkező sajátos. február 27-én kelt levelében írta: „Asszonyimk ő nga számára.. Váralmáson (Kolozs vm." Gyanítható. mind hasznosabb. fekély nélkül való legyenek. illetőleg szedtek jegyzékbe (Le Lectier. Oltvani fak is vadnak. a nyugati országokból (Moi^va. vagyis a csemetekert biztosíthatta... Cseh János 1815-ben alapított csemetekertet. hogy a fejedelmi ker­ tekben csemetekerteknek is kellett lenniük. Saint-Etienne I66O. ma is figye­ lembe vett kertészeti művek megírását." Csemetekertek nyilvánvaló megléte kellett ahhoz. 1978. Quintinye 166G). Saint-Etienne 1670). kerittetett es ültetettetett uolt be sok szép Czemetekkel és oltovaniokkal. Vitetni való vessző. Az oltouant meg foganitani. Van Mons 1765-1842 . zal karóval kerített.: Vad oltouani..

1997). Köleséri Sámuel. A csemetekertek későbbi évekből való időnkénti okiratos említései is szemléltetik a megtorpanást. ezen okon neveztetik Oltoványos Erdőnek" (Szabó T. A különböző vallásfelekezetek (református. Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi kollégiumi tanár és oivos. évi branyicskai (Hunyad vm. eleven hiuszt és oltóágakat viszen. „A természettudományok fejlődése az 1750-es évek derekán szinte ugrásszeoí Erdélyben" (Köpeczi 1993). Fridvalszky János a ko­ lozsvári jezsuita akadémia tanára egy mezőgazdasági egyesület.Minden jó oltovány ágakat szereztetni annak idején. tanárok. ebben sok szép oltványos fa. oltóág" jelenlegi „oltógally" értelmezést kap. feles külömb-külömb féle ótoványokkal tellyes' (1732. majd még tíz kiadás). a Pax Cofpotis az az Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól (1690. magyarigeni (akkoriban virágzó református egyházközség." Egy 1648. hanem írásban is igyekeztek népük javára gyümölcsöztetni ismereteiket. febr. oltóágakat viszen Patakra... „edj nagy Gyümöltsös-Kert . Egy 1756. Úgy tűnik mintha a buzgó tudományművelés. oivosok) hazatéive Apáczai Csere János törekvéseihez hasonlóan nemcsak szóban. a fokozatosan gyarapodó természetisme­ retek dacára sem. Kolozs vm.) okmányba ezt írták: „Ezen Erdőnek közepe táján vagyon feles Alma és Körtvely Fákból álló Oltovány Gyümöltsös is. német) nyelven. Szolnok-Doboka vm." Egy 1640.). A na­ gyobb (feles) számban említett oltványok jelezhetik egyaránt a felbukkanó kezdemé­ nyezést. aki Leydenből (ahol az 174l-1743-as években volt egyetemi hallga­ tó) még mikroszkópot is hozott haza. a gyümölcsöskert létesítésének a szándékát. Kolozs vm. a nem­ zeti öntudat ébrentartásának és kiterjesztésének akkori eszköze lett volna. a megtervezett termesz­ tés kibontakozása és haladása lehetetlen volt. állandó zaklatások és dúlások miatt.." Majd egy 1784. ám a mostoha társadalmi­ gazdasági körülmények. „ezen gjumolcsös kertben vannak alma és szilva fák. Societas Agriculturae (az Erdély Gazdasági Egyesület csírája) létrehozását indítványozta és ter\'ezetet készí­ tett az előnyös papírgyártásról és bőrcserzésről. valamint la­ tin-magyar és magyar-latin szótárával (1708) járult hozzá a természettudományok mű­ veléséhez. akkor is feltételezhető a mindig készenlétben levő vadalanyokat nevelő csemetekert. olykor idegen (latin. mellyet in A(nno) 1670 kezdettek Conalnj" (Uzdiszentpéter. Bod Péter. l6-i levélben ez az üzenet volt: „Érkezek Szabó Péter Fogarasból. földdel be vannak csinálva. unitárius. 1975." Még ha az akkor „oltovány ág. ma kihalt) református lelkész. Kórod. katolikus) támogatásával a nyugati országokban tanult értelmiségiek (papok.. bíró uram el ne maradjon. Bod Péter.). április 7-én: „Kis Máté érkezek Patakrul. Táblák szél<ei>n vadnak 15 meg fogont külömb féle Alma és Körtvely oltoványok. feles apró oltóvánjokkal együtt" (1732. Erdélyország főor\'osa.) oklevél­ ben ez áll: „a Veteményesnek majd mint egy közepette. Kiemelke­ dőbb tevékenységet Pápai Páriz Ferenc. illetőleg a csemetekertészet vonatkozásában. A településen kívül létesített oltványos kertet említ egy l679-ben kelt oklevél: „Ez az Falu Erdeje között vagyo(n). Köleséri Sámuel. A. Leggazdagabb és eredményesebb ter65 . akár a csemeték évszázados hajtásai. A néhány évtizeddel későbbi okiratokból sem sejthető lényegesebb előrehaladás a gylimölcsészct. Fridvalszky János (1730-1784) és Benkő József (1740-1814) fejtett ki.. és a kezdetleges csemetekertet is. április 3-i levélben ez állt: „Kül­ döttem Fejeruarra az Őnagysága oltóágait. Szentjakab. megírta Magyar Athenas (1767) címen az első magyar irodalmi lexikont és a Tudós emberekből álló magyar társaság (a Magyar Tu­ dományos Akadémia előfutára) megalakítását sürgette (1760). Schola Salernitana című köny^'ében foglalta össze egészségügyi szabályzat-gyűjteményét (magyaail l693-ban jelent meg).). mind gyakoribbá váltak.. 1993." Majd 1648. évi szásznyíresi (Szolnok-Doboka vm. A gyümölcskeitészet szinte önkéntelen meg-niegújulási kezdeményezései. tapasztalataikat.

Halaszthatatlanná vált a hazai csemetekertek létesítése. a bányászott kin­ csektől a növényvilág fajaiig (elsőnek alkalmazta C. Nem írt a gyümölcsfák szaporításáról (még az 1999-ig kéziratban maradt Tratissilvania speciali±>2. Belföldi faiskolák nélkül nem fejlődhet magas­ ra a magyarországi gyümölcstermesztés" (cit. édes [cseresz­ nye?! és saván}"!! meggyekben. Rapaics 1940). Munkája ma is tiszteletreméltóan társa­ dalmi szolgálati indíttatású volt. továbbá tömeges párisi és hasonló négy vagy öt alma­ fajtában hasonlóan bővelkednek. közvet­ lenül hathatósan serkentették a jövedelmező g^áimölcstermesztés megalapozását. Mivel azonban a külföldi fajták sok esetben nem alkalmazkodtak a hazai környezeti és éghaj­ lati körülményekhez. de kibontakozni kép­ telen kezdeményezés volt. Több évi kísérletezés után ő is tapasztalta. Kolozsvárt pénzügyi tisztségviselő volt.és körtefajták Csík. Bodor Pál lépett fel alaposabb készülettel" (Nagy F. a Transsilvania sive Transsilvaniae Principalus (Erdély avagy Erdély Nagy­ fejedelemsége) 1778-ban jelent meg (latinul). nemkülönben szerzőik közéleti tevékenysége. Gyakorlati gyümölcsészként 66 . elkezdtem magról nevelni eper-. akác. melynek falvai többnyire rendben beültetett gyümölcsösökben. Folyovics István úr szomszédos kertje egészében a Cseh János iskolájából keililt ki.. szülővárosában. meggy. a szarvasi kert. selyemhernyó­ tenyésztés) létesítette Szarvason (45 holdas birtokán) 1779 után az első eredményes. almákban. szilvákban. szilva-." Saját kertjében több mint 400 gyógynövényfajt termesztett.és Gyergyószék mellett és más tájak mezőin Erdély-szerte majd mindenütt gyakoriak. két emberöltőnyi forrongás után. melyet Nyugat-Európában nagy érdeklő­ déssel fogadtak (a haarlemi Tudós Társaság tagjává választotta). amelyeket mindig keresnek. körte-. századvég-18. és Bécsben is tájékozódott. körtékben.n sem) talán. század folyamán megjelent természettudományos munkák. tömeges szaporításra alkalmas csemetekertet. lóhere. Cseh János után ör. „A különböző fajú termesztett alma. alma-.és mezőgazdasági iskolaalapítás­ sal közel egyidejűleg. mert olcsók. Hazajőve. 1852). Linné kettős nevezéktanát a növé­ nyek ismertetésében) és a termesztett gyümölcsfajták elterjedéséig. jól kép­ zett (szász. • Bodor Pál ( 1773-1828) „Erdély legkiválóbb gyümölcsésze e korban" (Rapaics 1940) Jénában (1795) és Göttingában (1796-97) tanult. Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész.. a 18.és lucernatermesztés kezdeményező. Ültetvénye és gyümölcsiskolája a Házsongárd felső részén feküdt. Nagy igyekezettel gyűjtötte össze és írta le az akkori Erdély minden természeti értékét. még sürgetőbbé vált a gytimölcsészeti szaporítóanyag helybeli megtermelése. méhészet. Feles mennyiségű gyümölcsfa-oltvány növelésére sok sikeres. mert köztudottnak tartotta. s ez a kísérletem olyan jól sikerült. Fő míjve. század végére állandósultnak tűnt. Elsődlegesnek tűnt az eladdig különleges­ ségnek tekintett és csak a nagybirtokos (főleg idegen eredetű új)nemesség részére el­ érhető külföldi fajtagyarapltó anyag behozatalának a szélesebb könívé tétele. A szüntelen viszontagságok hatására önkéntelen hagyománnyá állandósult megma­ radási újrakezdések eredményeként. hogy „mivel az idegenből hozott fák nem akartak tenyészni.és eperfatelepítés. de használati célból is. annál is inkább. elsősorban megismeitetési. dióban. „Ko­ lozsvárt az első rendezett gyümölcstenyésztést Cseh János kezdte meg az 1700-as évek végén.és galagonyafákat.és poroszországi tanulmányok) mezőgazda (talajjavítás. Segesvár és Marosszék. hogy már 15 000 fát neveltem magról. igazából azonban Udvarhelyszék. nyilvánvaló bőségben mégis Medgyes. Az Erdélyben (Magyarországon) a 17. meghatározó jelentőségű gyümölcstermesztési következménye vált sürgetően időszeitívé. A Habsburg-uralom gazdasági-társadalmi rendszere szerinti Kárpát-medencei át­ rendeződés. A gazdasági átrendeződésnek néhány.mészettudományos munkásságot végzett Benkő József középajtai református lelkész. Erdélyben is kezdetét vette a korszeixí gyümölcstermesztés. kajszi-.

.és 33 téli körtefajtát mutatott be.és 56 nemes almafajokat bír ezen iskola" (Nagy F. Ebben 34 alma-.és 4 meggyfaoltvány volt felsorolva a jegyzékben. Kronstádler József. 1834 . ezerenként küldi a' kész oltoványokal Oláhországba.. de meg nem törte. Terjedelme (22 old. Sebesben társulatok által alapított gyümölcsfais­ kolák nemcsak a szász föld. Vele bezánil a régi familiáris.. Sárpatakon. illendő áiron megszereztethet­ nek. birtoka a brétfői hegyen van. Ettől kezdve a csemetekertekre vonatkozó említések egyre gyakoribbá válnak Erdély majd minden vidékéről... kertje... 8 cseresznye-.. Bodor P.. hanem a szomszédos havasalföldi tartományok ebbeli szükségeinek megfelelő nagy mennyiségű készlettel bővölködnek. szaporíttatott gyűjteménynek Lajstroma.. Schütz József a Házsongárdban. Noha Cseh János kertészete megelőzte Bodor Pálét. Könyvészeti ritkasága miatt Rapaics (1940) teljes egészében közölte. örökölte s ez utóbbi 20 év alatt Kv. 1853).tetemes bellweileri. 's tapasztalás után. amely 1869-től 1945ig jelent meg. Háromszéken nevezetes a' b. szeptember 1-én Kolozsváron már kiadta első csemeteár­ jegyzékét. Ennek 1870... öszve-szerkesztetett. A csemete­ állomány változása. Ugyanis a re­ formkorban megélénkült természettudományos művelődés. a' városban nagy kiterjedésű 's rendszerezett oltoványiskola . Miké Sándor.és meggyfajta felsorolását tartalmazza.londoni származású fajta.) és csemetefajszáma is kissé meghaladja a Bodor Pálét: 45 körte-. Az erdélyi gyümölcstermesztés helyzetét 1842-ben fel­ mérő Nagy Ferenc 1852 decemberében Kolozsvárt már gyümölcskiállítást rendezett. némi lehetőséget biztosított az önálló szellemi élet megnyilvánulásá­ nak (Bereczki Máté életműve). 1815.. gondosan megvizsgálva. Házsongárdi kertjét nem sokkal hazatérte után létesíthette.. Szolgalom. jegyzéke három esztendővel később jelent meg: A' ludósabb kerti Gazdák által szánnazások Tartományaikból.. gyümölcsgazdálkodás nálunk is.. Kolozsvá­ ron „Egyidőben állítá be kertjét a Házsongárdban Dobay György. Eddig 32 körte. l6 cseresznye-. és tett próba.. nagy Gond. Mellyek Kolo'sváratt a' Cseh János' Koronahegyi Keiíében. Brassóban. évi 18. mint politikamentes esz­ mei tevékenység. 3 szilva-. 1833 . 19 szilva. Purczell által alapított plántaiskola Kézdivásárhelyen . 22 körtvély-.és 12 cseresznye. Sinken. betses tíílűjdonságii gyttmölts termő Tsemetékhöl. A gazdatársadalom szakszerű tájékoztatásának és művelésének fontos tényezője volt az Erdélyi Gazda folyóirat.. számában írták. 1829-ben a hazában található mindennemű gyümölcsökből. és megkezdődik az üzleti g^áimölcsészet" (Rapaics 1940). Szászsebesszék. Néhány évvel később (1819) kiadott El-aclő t'álogalott gyümölts fa oltványok Inistroma már bővebb (18 old. 's költséggel szerzett.üzletileg foglalkozott oltványszaporítással. Kovács Mihály a Békás szőlőhegyben" (Nagy F.. fajtagyarapítása a katalógus ismételt kiadásait (1825) tette szüksé­ gessé. Tiszta és egyenesen útbaigazító katalógusa örököseinél vagyon.és csemetekert-telepítések. mert 1812.. 1953). Kétvizköz Darnoczy kert. 2 barackfaj­ ta. A kertalapító „apa hajlamát ifj.. amelyen 160 alma. Brassó vidéke . Szász Régenben . A faj. A kolozsvári csemetekert-alapítások s általában az itt elkezdődött tartósan felélén­ kült és elterjedt gyümölcstermesztés meghatározó jelentőségűnek bizonyult. 1842). gyümölcsiskolát állítottak fel. hogy kiváló minőségű gyümölcs67 . „Torda vármegyében Abafáján. S valóban egymást követik a gyümölcsös.." (Nagy F. A nagyarányíian kibontakozott erdélyi gyümölcsészet lendületét a szomorúan vég­ ződött 1848-49-es szabadságharc ismét hátráltatta. 3 meggy-. „A szász atyafiaknál N.): 40 alma-. „Ez a ha­ tárvonal a régi és az új magyar gyümölcsészet közt. nemesebb alma. Sz. Fogarasban. 's Fákból. 38 körte-.. 's körte kész oltványokat találhatsz. [Ko­ lozsvár] szinte egyedüli tekintélyes pomológusává emelkedett" (Nagy F.és fajtaazonosítás és -elterje­ dés a következő években is folytatódott és a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola meg­ alapítása (1862) után rendszeressé vált. 11 szilva. ez idei Tavaszkor.. 1853). naspolya és szederj [eper] oltványt ajánlott megvételre.

töi^vénycikk 46. s ennek keretében Erdély minden földrajzi tájára. s természetesen Magyarországon mindenütt (DarányiSchilberszky 1900). Ennek eredményeként 1892-tül kezdve magánlétesítmények mellett Erdély-szerte állami csemetekertek létesükek. 12-i határozat kimondta. kör­ tefajok: téli esperes. ha a kerítést „újra kell csinálni". A kénben „100 darab almafa mind eredeti eidélyi faj. mégis a nép szívesebben ültette. A Tömleccseréje nevű határ­ részen a Közbirtokosságnak volt 6 ha földje. hardenpont. évi XII. A többi köz­ ségben a néptanító gondoskodik la faiskoláról]" (Somogyi 1907). okt. motyó körte és nyári esperes (dinnye körte). desportes érdre. Az országos Erdőfelüg>'előségtől 1897-ben érkezett utasítás elrendelte. 23 947 oltott csemete. nov.csemeték Nagy Ferenc tanár úr lordai gyliniölcsiskolájából vásároUiatók. Fogarason: 12 ha. és 60 000 vadcsemete. 1879-től). A csemetekertek országszerte (nem csak Énlakán) való fokozott használatának és fejlesztésének következményét bizonyítja „A Magyar Királyi Erdőgondnokság 607/1912. és 100 000 vadcsemete. A második határozat elren­ delte: „Az említett területen 400 diófának likat kell ásni. gondozta a maga oltotta csemetéket. Zilahi korai és a legjobb magyar kajszi-barack (. mely a legjobbnak talált" (Anonymus ISTOl Az egyazon gyümölcsfajta hasonneveinek a sokasága isméteken azt a korábbi fel­ ismerést bizonyította. Ezenkívül állami csemetekert volt: 'l'ordán. dió. germensdorfi és májusi cseresznye. Szilágy vármegyében „Az 1894. cramíord (amerikai Kovács-féle).. Kecsetkisfalud 68 . Csak miután valóságosan is meggyőződött valamely eljárás ígéretes voltáról.. Lúgoson: 17 ha. A \'égrehajtást kormányrendelet tette kötelezővé. Régi erdélyi gyümölcsfajták csemetekertje A csemetekertek létesítésére vonatkozó országos rendelkezés helyi végrehajtásának mozgalmas történetét jellemzően szemlélteti Énlaka (Marosszék) csemetekert alapítása (Szávai Márton ny. Márpedig. hogy a N>aigatról hozatott csemeték egy része jelentékenyen megváltozik az erdélyi talaj. rendelete: -A csemetekeretet szabályszerűen lássa el a Közbirtokosság. akkor a régi legalább 30 éves lehetett (kb. hogy a „Védhelyek makkal vagy csemetékkel ültettessenek be". cseresznye: Schneider késői. Monóban (Szilágy vm. ig. hogy „A községi faiskolakert űjracsinálása költségére 20 szálfát kell adni"." Az állami hatóságok által szorgalmazott csemetekertek iránti (miként egyéb rendel­ kezésekhez is) tartózkodó bizalmatlanság általános szokott lenni a falusi nép körében. barack: Kary.]" „Faiskolák teniletük kétharmadrészében lehetőleg csak szederfa. 100 darab meggyfa. Az 1905. s az eredeti kiváló tulajdonságok nem én-'ényesülnek minden esetben. melynek tűhasználatát mindig elái^verezték. a Kolozsvárt: 9 ha. sikulai és sóvári. erdei vajoncz. tournay arany alma. 17-i első határozat szerint a kapott összegből „Az iskolás gyemiekeknek a megkívántató szükséges könyveket vásárolnak". §-a értel­ mében a községi faiskolákban termesztendő gyiimölcsfajtákul a következők állapíttat­ tak meg: almafajok: batul. 70 000 oltott csemete. esperen bergamatte. 200 darab körtefa Gregoire-féle legelső ranguakból. 67 000 oltott csemete. fogadta el azt. téli aranypármint." Egy 1909. vagy csatlakozzon a központilag létesítendő csemetekerthez". bosc kobakja. téli vajoncz." „Zilah és Szilágysomlyó szakképzett kertészeket köteles alkalmazni. Zilahon és Sepsiszentgyörgyön.és éghajlati feltételek következtében. tenyésztendő..) a földesúrnak képzett kertésze volt (Szélesi István). dargenson.. tanító oklevélkivonatokból készített jegyzete). áyeni szilva. Ez a felismerés és meggyőződés szükségszeiTjvé tette a csemetekertek létesítésének a kiterjesztését az egész országra. szilvafajok: besztercei (muskotály vagy közönséges).

19 őszi és 96 téli al­ mafajtát. fizikatanár közlése). hogy az egész Kárpát-medencei várható igényt kielégíthesse. Sok értékes. A 19. Régente minden faluban volt (talán még ma is van) egy-két oltogató ember (többnyire a tanító). elküldött oltóágéit". A hagyományosan népi gyümölcstermesztés háttérbe szonilt. 1922-ben) ekképpen emlékezett a régi gyümölcsészetre: „lia apám egy jó fát meglátott.és népességi viszonyait. amelyet mind fajtaválasztékban. Mettheus Ltd. ahol a konfirmándusokat oltogatásra is tanították. gyümölcsfaj­ tája" (Larcher Károly ny. Hasonló nemes buzgólkodás más községekből sem hiányzott. aki „Nemes fáiról egész életében ingyen osztogatta az oltógallyakat. vizes. Ugyanazon korban Mária Terézia olyan úrbéri törvényeket (1767) vezetett be. mindazonáltal a fellendült gyümölcstermesztés évtizedekig a kiépített pályán haladt. nádas 69 . 13 őszi és l6 téli körtefajtát ajánlott megvételre. mező. több gyümölcsfája. de közismert bizal­ matlansága is az általa meg nem tapasztalt dolgok iránt mindig fenntartották az önálló kezdeményezésű gyümölcsészetet. A kertészet 1938-1939.. A kiterjedt birtokadományok­ ban részesített nagyszámú betelepített idegen és a behódolt régi birtokosok a hatalom­ hoz hű. de folytonossága meg nem szakadt.. aki szívesen tett eleget törekvő. saját kezével nemesítette fáikat" (Fülöp 1970). hogy versenyezzenek: „kinek van szebb faiskolája. A falvakban elment igen gyakran ő maga a székely gaz­ dákhoz. cseresznye. század utolsó évtizedei óta a csemetekertészkedés lendülete folyamatos volt mind a jelen időkig. évi katalógusa 13 nyári.(Marosszék) szülötte (Szélyes János. barack. Az erdélyi gyümölcstermesztés terjedésének és kiválogatásának. Ilyen volt Gegesen (Marosszék) Kis József. mind pedig mennyiségben szaporítani kíván. legelő. Trees for Life tagjává választotta) előreláthatóbbak és élelmesebbek vol­ tak. A korszerű csemetekert létesítésében igen figyelemreméltó Szávai Márton kezde­ ményezése. gyümölcskedvelő társa kérésének. egyéb gyü­ mölcs (szilva. mert már szállítottak Énlakáról őshonos csemetéket. Ennek keretében bontakozott ki mind a nemesítés. A háboai után Énlakára került tanító (Nagy Ferenc. hagyományos menete. melyeknek következtében a faluközösségek közös használatú élőföldjeit („élését"): erdő. oly mértékben. A szerényebb birtokkal rendelkező gazdálkodó csemetevásárlási lehetőségei is korlátozottak voltak. ősi erdélyi gyümölcsfajták cseinetegyüjteinónyót. Az angolok (Frank P. század első felében a legtöbb egyházi (papi) kertben (Monóban. önkéntelen fajtanemesítésének ez volt a hosszadal­ mas. Magyari Domokos papsága idejében) létezett kisebb-nagyobb csemetekert. illetőleg ökológiai feltételek szerinti fajtaváltás. síkság. különleges fajta létrejötte köszönhető ennek a bensőséges gyümölcstermesztésnek. Rugonfalva (Udvarhelyszék) tanítója (András Albert) arra szólította fel Kobátfalva (Udvarhelyszék) tanítóját (és más falvakét is). új földesúri réteget hoztak létre. Erdélyben a 20. világháború és annak számunkra szomorú vége megváltoztatta ugyan a köz­ igazgatási viszonyokat. szántó. szül. A korszerű gyümölcstermesztés kibontakozása A Rákóczi-szabadságharc leverése után létrejött államrend jelentősen megváltoztatta a magyar országrészek birtok. valamint 16 nyári. Szávai Már­ ton elődje) 1923-ban kötelezettséggel vállalta az iskolákért gondozását. mind pedig a fajtagyarapítás és a tájak. iiegy. Az I. aki a kommunista rendszer bukása után visszakapott kertjében (Malom­ kert) megalapozta a régi. meggy) és dísznövény-csemete mellett (AmbrosiFischer 1939). Ezt tanúsítja a két világháborti között a Nagyenyed melletti sikeresen gazdálkodó csemetekerti ma­ gánvállalkozó is.

hanem a politikai viszonyok miatt" (Gombocz 1936). „Míg a földesurak nem látták magukat a tőlünk elfoglalt birtokaikba megerősödve. A kor kiemelkedő természettudósa C. 1784) való félelem megtörte ugyan a nemesség ellenállását. • A magyar Linné Kitaibel Pál (1757-1817) volt. melyek 70 s 80 esztendők alatt nevelkedlenek fel oly nagyra edgy két óra alatt mint pusztíttatnak el!" (Andrásfalv)' 2004). A mezőgazdaság korszenjsítése legfőképpen az idegenből behozott növény. „Az ember nem is hinné milyen gazdag ez az ország új és ritka növényekben". természettudományi.. nevelési értekezések és szépirodalmi témák között" (Jancsó 1969)..] szívfojtó érzés volt látni. Még az árte­ rekből is földesúri majorságok lettek. a tudományok és az irodalom kibontakozá­ sát tartották szükségesnek. vagy nevetlen és ismeret­ len fajokat. amelyben egyéb javak mellett. ismeretterjesztés) érdekében kertemben . de nem a tehetségek hiánya. akinek az ország növényeit ismertető munkája. eszmei té­ ren a reformok követelése mégis folytonos volt [lásd A felvilágosocláslól (1711-1830) a reformkorig (1830-1848) (Köpeczi 1993)1. kéziratban maradt. Szakmailag alaposan felkészült. sajnos.. Kettős elnevezéssel látta el az eladdig több nevű. Csak szellemi szinten érvényesült. A kialakult nemzetidegen társadalmi rendszerben lappangásra kényerültek a cse­ lekvésre ösztönző. Ferenc császár (1792-1825) hadat üzent a felvilágosodás egész szellemi tartalmának . „A műveltség társadalmi csoportképző erő lett" (Köpeczi 1993). s ennek keretében gyümölcsészetét meghatározta. Linné. a Flóra Transsilvanica 1784-ben már készen volt. írta egy levelében 70 . Ugyanaz volt a sorsa 1999-ig Erdély természeti-gazdasági értékeit feltáró hatalmas mű­ vének is." Az enciklopedizmusra törekvés miatt „alig van különbség a bölcsészeti. hogy a mint atyáink tedies munkával kiirtatott s megtisztí­ tott Földön plántált és oltott szép fák. hagyományossá öröklődött eredeti népi gazdálkodási eljárások.. melyek által pontosan meghatározhatókká lettek. ugyanis „I.. Az önkényuralom szorításában vergődő Magyarországban a „felvilágosodás" (17111830) felemás állapotban maradt. A gyakori felségánilási perek s a népfelkelésektől (Jakobinus-mozgalom. A közjó (gyógyítás. És miként más európai országokban és a meg­ előző korokban. műveletek. S ebben elsősorban a szászság volt a kezdeményező (Köpeczi 1993). egymás után mind kivagdalták szegény Hazánk népének élelmet adó drága gyümölcsfáinkat [. Andrásfalvy 2004). amely a magyar országrészek megújuló mezőgazdaságát.és állatfajok és -fajták meghonosítására szűkült.nagymértékben csökkentették. illetőleg a földesurak ellenőrzése alá vonták.. aki az or\'oslásnak akkor még legfon­ tosabb anyagait képező növények nagyon összekuszált ismereteit szedte áttekinthető rendszerbe. A törekvő tehetségek támogatásának elhanyagolása indo­ kolta azt a szomorú következtetést. s ennek folytán még gátlásmentesebb lett a nyugat-európai hatás. a gyümölcsészet korszerű kibontakozása nálunk is a széleskönjen haladó természettudományokkal és a fokozatosan árutermelővé váló mezőgazdasággal egyidejűleg jelent meg. az akkori gyümölcsöket is tájanként említi meg. ellensége lett minden reformmozgalomnak" (Baráth 1941). Horea-lázadás. kiadói támogatás híján. hogy „Két és fél évszázad folyamán Clusius (l609) óta a magyar flórakutatás nagyon keveset eredményezett. „Az országban szétszórtan élő írók és tu­ dósok elsősorban az ismeretek terjesztését. a Füvek számát hat százig felszaporítottam". Ebben a kényszernyugalmi helyzetben „a magyarság európai keresztény kultúrkörben való megmaradásának egyetlen reális lehetősége a Habsburg Birodalomba való integráció volt" (Fálffy 2004). 1760. illetőleg azok eredményeként valósulhatott meg. Első erdélyi követője Benkő József volt. az úrbéri rendezés után „a faluközösség élőföldje mintegy felére zsugorodott" (Köpeczi 1993. szenvedélyesen elkötelezett tudósa volt a Kárpát-medencei növényvilágnak. Ott is állandó fe­ nyegetettségben.

Az árutermelésre is berendezkedő földbiitokosok igényeit leghamarabban és legígéretesebben Európa-szeite és természe­ tesen Magyarországon is a csemetekeitek elégíthették ki. vagy Kitaibel Pál­ nál németül). A különböző környezeti feltételek létrehozta változások tapasztalata eredményezte azt a fontos megállapítást. [A kertész] a gyümölcsfajták neveinek tenge­ rén nem tudott tájékozódni. Jelszavává vált: „ke­ vés. az eredményesebb telepítés. és serkentőleg hatott te­ vékenységükre. illetőleg ökológiai kísérleti tanulmányozását. valamint a l'ajtaszám-gyarapodást.. Kolmár (= Manna) körte. Vilmos. Az öröklött változékonyságot nagymértékben fokozták a földrajzi elterjedésből adódó eltérő környezeti feltételek. Entz Ferenc (1805-1877) is. Éppen ezért további feladatul „alaposabb élettani megismerésü­ ket szorgalmazta a magyar viszonyok között" (Rapaics 1940). Ezt a növénygazciasságot igyekeztek l'ekárni a nyomában elinckilt buzgó botanikusok. ír le több rendszertani egységet. Örökké követendő nemzeti elkötelezettség. majd aztán a beoltás utáni további fejlődésüket. illetve azok megváltozását. hogy az 18481849-es szabadságharc utáni idegen elnyomás dacára a Kertészeti Füzetekben közök tanulmányok nem idegen nyelven (miként Benkő Józsefnél latinul. Itt nem csak lehetséges. Fejér őszi vajkörte. „A rendetle­ nül kavargó elmeiből kikristályosodva. megkülönböztető fajtajegyeik megjelenését. Ármin. Téli esperes. a ternielögazdaság ezen ágazatának haladására. az eltérő életfeltételek a gyümölcsfajták önkénte­ len kiválogatódását idézik elő. amelyeknek leírása. hanem makacs következetességgel magyarul jelentek meg. „A nyugati országokliól már minden kertészet. csupán látszó­ lagosan gyarapodott. ennélfogva is. hanem szükséges is volt meg­ figyelni és feljegyezni a magvakból kihajtott vadcsemeték növekedését. Ezt ismerte fel. ker­ tészeti társulatot szeivezett (1853). Lippai János: Posoni 71 . korának természettudományi színvonalán. akárcsak a növényrendszeitani tanulmányokban. bőségesen kedvezett a szerzői hiúság kielégítésére. a korszeití magyar gyümölcsészet megalapítóinak egyike. Izambert. És hogy az általa elgondolt kertészeti művelődésnek. tudományos érdeklődésnek folytonossága és gyakorlati termesztési haszna biztosítva legyen: kertész iskolát alapított (1853). Ez a versengés a g\liniölcsészeket is megérintette. hogy a táj. a múlt század közepén így lép elénk a reform­ kor után megújhodott magyar kertészet is. Az akkoriban már nagyszámú (Magyarországba is betele­ pített) köitefajták közül Entz Ferenc csupán 12 fajtát ismertetett és ajánlott: Kármán körtét. A fajtaismeret elsődleges he­ lyei ugyancsak a csemetekertek. Szerinte a ma­ gyar gyümölcstermesztésnek egyik legnagyobb hiányossága a mi viszonyainknak meg­ felelő téli körtefajták. sajátos. szerveiknek alakulását. Az eredeti élőhely­ től eltérő éghajlati feltételek között ugyanazon fajták is jelentős különbségeket mutat­ tak. hogy ki jelez. A fajták száma.(Goniljocz 1936). a szülők tulajdonságainak az át­ örökítését. Egri körte. megismertetését. Hardenpont. ekkor már a nemzeti élet szerves része ked­ ves magyar nyelven. Valóságos versengés jött létre. A gyüniölcsismeret haladásának a növénytani kutatásokból eredő ösztönzését a csenietekeitek alapozták meg. A csemetekeitek tömeges termelése eredményezte a gyors leírást. de értékes fajtát ültetni". Pisztráng körte. Napóleon. minden faiskola megrakodott kiválónak mondott fajtákkal. Ezen korszakos kezde­ ményezésen „épült fel a célszerű magyar gyümölcstermesztés" (Rapaics 1940).. s főleg pedig az eredeti. a fajták élettani tulajdonságait nem ismerte" CRapaics 1940). termesztés érdekében. a mulandó vagy megmaradó külső változások részletekbe menő le­ írása helyett. és a Kertészeti Füzetek címmel szakfolyóiratot jelen­ tetett meg (1857-1859). Diel vajkörte. Orvosélettani felkészüksége és kertészeti tapasztalatai alapján is szorgalmazta a gyümölcsfajták mélyrehatóbb megismerése céljából azok növénytani. az elsők között.

Baumgarten. árpával érő.. Önállósága elvesztését követő idegen elnyomással sújtott és belső viszálykodásokkal is terhelt (meghamisított „felvilágosodás") Erdélyben a 18. Nyárády E. amelyek a hadak járásakor nem pusztultak el . értékesként megmaradtak. A természetes környezet kü­ lönbségéből eredőek. tár­ gyuknál fogva természetszeriíleg bizonyos sajátosságokat mutattak. nemcsak politikailag élt évszázadokon át önálló életet. általános értékű növénytani műveiben összegeződtek. világosan mutatja. Újraéledését. A történelmi-társadalmi következmények kiváltotta sajátosságok idővel eltűntek. elein érő és vackor. Ezek a külön utak végül is Jávorka S. F. Wolff. tereptanulmányaiban nagy teret kaptak. E korban ugyanis azokat a hagyományokat. téli. társadalmi­ lag is elkülönülve a tulajdonképpeni Magyarországtól. hogy hiába szállottak vele szembe az erdélyi pomológusok.. Bágyi Joó I. Gy. amelynek idején a gyümölcsészet is éledni kezdett. C. máskor. mint eddig sokan tartották is. a Gyu­ lafehérvári vagy akár a Fogarasi kert"-et megírta volna. muskotáj. az éghaljati-talajtani feltételek kiváltotta elté­ rő fajtaminőségben. Csűrös I. V2 . Fuss. Ezek megmutatkozhattak a külfölddel való kapcsolatokból eredő fajtaváltozásokban. hogy az erdélyi gyümölcsészet a régi magyar gyümölcsészet folytatása" (Rapaics 1940). Soó R. zöld. lószemű. mint a pozsonyi érseki kert. húsos.évi okiratban megörökített fajtanevek: „Gyümölcskerben: alma: vajas. paris. fejér. körtvéj: méz. diófa. szilva: besztercei. tángyér. Itthoni alapfeltételeit azok a fejedelemség korában létesült gyümölcsösök képezték. fojtós. A Lorántffy Zsuzsanna korában felélénkült termelőgazdálkodás. Simonkai L. piros. Az ilyen félreesőbb települése­ ken a gyümölcsfák többsége még mindig a hagyásfák. majd újabb válságok után megváltozva ismét előálltak. Ugyanis tájszerkezéti sajátsága­ ik dacára egyazon gazdasági-szellemi rendszerbe tartoztak. Az erdélyi gyümölcsészet haladásában is előfordultak. a Kárpát-medence egészéhez viszonyítva. század második felében állandósult egy kényszer-nyugalmi állapot. amelyek gyümölcsészetünk múltjához igyekeztek fűzni jelenét. nemkülönben művelődése olykor valóságos vagy vélt sajátos szakaszokat élt át. apró. G. annak keretében csupán ármeneti jelentőségű­ nek tekintették. hogy Erdély valamely különleges gyümölcsterület az országban. már csak Erdélyben őrizték. hanem tudományos életében is külön utakon járt" (Gombocz 1936). miközben azonban huzamosan változott a népességi összetétel. édes. kétszáz esztendőn át a Kertészeti Füzetek kiadásáig a „ma­ gyarnak nem volt semmiféle kertészeti kézikönyve" (Rapaics 1940). s aki nem ismeri a magyar gyümölcsészel egész történetét. brassai. Schur. sajátos történelmi időszakok. mint amilyen Lippai János volt.. „Olyan nagy volt a múlt [19. 1743. cigány. M. A jellemző „erdélyies" sajátosságok dacára a döntő történelmi folyama­ tok Kárpát-medencei konvergenciája évszázadokon át megmaradt. Ezekben maradtak meg a korabeli írásokban említett régi erdélyi g^áimölcsfajták. azt vélheti. valamint a történelmi helyzetekből adódó gazdálkodás színvona­ lában. kerek vagy sárga.] század első felében a nyugati hatás. haladását döntően határozta meg több gazdasági-társadalmi kö­ rülmény. Történelme folyamán Erdély termelőgazdasága... kertészet és gyümölcsészet Erdélyre s a Felvidékre is egységesen kihatott és volt olyan jelentős. Amit ed­ dig megtanultunk a magyar gyümölcs történetéből. Janka V. vagy azok sarjadékából eredő vadhajtásaiba és a vad csemetékre oltogatott ősi gyümölcsfajták lehettek. kiválogatás révén. zsib. gyakorágu. Az erdélyi növénytani ku­ tatásoknak. sós. mosolygó. Némelykor a Kárpát-medence földrajzilag összekapcsolt többi tájegységétől az elszakadásig elkülönítő volt. amelyek Kitaibel Pál nyomán J. aki a „Sárospataki. Hiányzott azonban egy olyan elhivatott személyiség. Ezeknek a történelmi időszakoknak az értékelése tekintetében nem alakult ki egységes álláspont sem régen. Egy Erdőszentgyörgyre vonatkozó.Keii]ének megjelenése óta. „Erdély a Királyhá­ gón túli testvérhaza. muskotáj. sem napjaink­ ban.

B. megalapozásának ez a gyorsabb eljárása csak a tehetős birtokosoknak és a kivételezett szászoknak volt lehetséges. alma-. amelyek egész télen át romlatlanul és ízesen megmaradnak. K. azaz a „Székek'-re jellemző gyíimölcsfajta nevek is gyakoriak. nyomtatásban 1999) már a tájakra. fejér.és 20 angol egresfajta volt. van egy piros színű almafajta. Guberniiim[na]k szorgos és kemény parancsolat! .és Marosszékek környékén talál­ hatók. K-m) Erzsébet kertéiben meg is található gyümölcsfáknak.és Felső-idecs iTorda vm. A gyümölcsösök felújításának. valamint „Alsó. 31 meggy-.és cseresznyefák sok falut úgy beborítanak. T.a külföldi faj.. Kénos) írta: „A gyíimölcstermő fák: alma-. nem sajnálnám kapálni a tövit. dió-.és körtefajták Csík. Losonci Bánffy Pál úr ő nagysága által a külső otszágokból is megszerzett s a nagycégi (Katona. A honi fajták megtartása ezekben a ker­ tekben az erdélyi gyümölcsészet vonatkozásában azért jelentős. hogy ki-ki . 108 körte-. édes." Második könyvében (Transsilvania speciális. Romoszhely (Szászváros mellett). szorgalmazván a gyümölcsfák. 1842)." Kolozsvárról a Hidelvében levő Wesse­ lényi-kertet és a keleti elővárosban fekvő Kemény-kertet tartotta érdemesnek megemlí­ teni. mint pl. Sóvári alma. küíönösen az utak menti eperfák ültetését.. Zelenka körte (Rapaics 1940). mert egyfelől értékelt 73 . Szentimre. kéziratban 1778. Márkod stb. Török muskotály alma. hasonlóképpen a nagy vackorfa tetején oltottról ettem Isten engedelmiből ezen esztendőben. Berekeresztúr. „Esmórtető könyve méltóságos L. Az első könyvében {Transsilvania sive Transsilvaniae Principatus.és fajtabehozatal. tök. fekete és leány" (MNMIJZ. Benkő József Erdély-leírásaiban is természetesen gyakoriak a gyümölcsfák említése. Városi Szolga Mihály. 1769).) „híresek gyümölcsükről. dió-.l kiváló minőségű cseresznyében roppant gazdag szász falvak. vagyis baconi édes almának neveznek. 41 szilva-. Cibrefalva. század végén országos hírű mintagyíimölcsösök. A szász székekből Szeben. Segesvár. Segesvár. a gyümölcs fákot szaporicsa s ültesse" (Udvarhelyszék.és savanyú-cseresznyefák bővelkednek. Lőrinc körte. Pónyik alma. Mindenik igen speciális gyíimölcs" (Rettegi 1970). Hája.és Gyergyószék mellett és más vidékeken is Erdély-szerte majd mindenütt gyako­ riak. 1784) többnyire csak általában írt a gyümölcsökről: „A különböző fajú termesztett alma. Kemény József közelebbről épen Parisból hozatott 4-6 éves oltványokat" (Nagy F. a nevezett jószág-inspektora számára írta Orbán Péter az 1812-ik esztendőben. amelyeket olcsóságuk miatt is mindig keresnek." E két gyümölcsösben 149 alma-. niuskotáj. amelyet baconi édesnek. Közülük csak 33 volt hazai gyümölcsfajta. a Paris alma. Ilyen módon jöttek létre már a 18. Ugyan a szőlőbeli selymes pergamentkörtvélyfáról. valamint az alaposabb természettudományos ismereteket is alkalmazó művelési eljárá­ sok határozták meg. szilva. Kendő. a Déstől Ny-DNy-ra levő dombok között) az 1760. „Gr. mint az erdők. K-re) és hosszúaszói (Balázsfalva. körte-. járdovány. köite-." Marosszék falvai (Magyaros. Nagyobb bőségben mégis Medgyes-." A megváltozott történelmi helyzetben a korszerűsödő gyümölcsészet haladását Er­ délyben is ." „A Miklósvárszékhez tartozó Sepsibacon fa­ luiban! . 6 ősziba­ rack. De még inkább Udvarhelyszékben. Nyári borízű alma. RHEDE/L. Udvarhelyszék településeiről (Székelyudvarhely. úgy a veteményeskeitbcn levőről. piros. Brassó és a Barcaság kertjeinek sokaságát és gyümölcsgazdagságát dicsérte. „Érkezvén a Mis.. főként almájukról és körtéjükről.. 32 cseresznye-.. tö­ megével van a párisi meg 4 vagy 5 hasonló almafajta. hogy ha minden esztendőben olyan a termene [sici. [lakó Zs. kövér. Bére. Az újrakezdéshez bizonyára jelentős mértékben jánútak hozzá az állami hatóságok is. évi „emlékezetre méltó dolgok" között jegyezték fel: „Ugyanezen esztendőben szűrtem a köblösi szőlőmből 50 veder olyan bort. melynek falvaiban rendbe ültetett gyümöl­ csösök. Magyarköblösről (Szolnok-Doboka vni.szöUő: közönséges bor. szilva-. szíves közlései)..miként a Kárpát-medence más tájain .

's mivelődése azon alap. hogy ez. fontos gazdasági czikknek nem tekintetik. A nemes gyümölcsfa szaporítására. 's ezerek kiáltó tudatlansága arany paszománt czondraposztón. mellytől az ország fölvirágzása 's erői függnek. A dolog erét eltaláltuk. „A napi kivánatok közt alig van egy sürgetőbb. Kevesek jólléte. selyemhimzés rongyos ruhán" (Nagy F. Másrészt pedig a mezőgazdálkodás. illetőleg az ánitermelés és -értékesítés fokozását a refor­ mok által remélhette. nem véletlenül.. a' közvéleményben. 1842). 1842) A vármegyék' fásabb helyein is többnyire az uraság' kertjeiben terem a' gyümölcs. Ezek a jegyzékek. s' milliók sze­ génysége. külö­ nösképpen a gyümölcsészet ismeretelméleti. néhányak magas vagy középszerű képzettsége. a haladás és a nemzeti önállóság szellemiségéhez. 1842). a' munkás dol­ gozó néposztályt nyomorából s tudatlanságából kiemelni igyekezni. ha azzal bővölködnék. Eleinte Erdélybe.. sok szegény. az arisztokráciából jóval nagyobb arányban kapcsolódtak be a reformmozgalomba" (Köpeczi 1993). akárcsak Magyarország más taitományaiba.minőségüket jelezlieti. 74 . oltványok) faiskolai termesztésen és helyi éghajlati és talaj­ viszonyokhoz való alkalmazkodáson estek át.. Közben az eredményesen meghonosodott l'ajták kiszivárogtak a közkertekbe is. mint Erdélyben" (Nagy F.. jelzéséitékűek a tekintetben is. különösen falusi honfitársaink­ nak kenyér mellett a' leves étek' helyét igen jótékonyan pótolná.Ugyanis a nagybir­ tokosság (az új és a behódolt régi arisztokrácia) a bécsi központi kormányzathoz való viszony alapján biztonságosabb helyzetben volt.a' nagy tömeget. Sürgetőnek mondjuk e' kivánatot.. 's a' gyümölcs' nem eléggé becsben tartásának okát abban keressük. minek tanúsága az isme­ retes kifejezés' -nékem is van öt-hat szilvafám-. ha a' nemes gyü­ mölcsfa-szaporítás köilili országos hanyagságnak. mert utoljára is a' nagy néposztály jólléte.. másrészt pedig külföldi elterjedésüket is sejtetheti. A gyümölcs. ezért részben támogatta. felvilágosult értelmiségiek szellemi munkálkodásának köszönhető. tudományos megalapozása. tekintve. mellyel némellyek birtokosi állapotukat mintegy hetykélkedve szokták kijelenteni. kertészet és gyümölcsészet. hogy a jegyzék elkészítéséhez idegen tanulmányokat is felhasznált a szerző. Ennek ellenére a mezőgazdaság. a haladás biztató irányának körvonalazása a reformkor társadalmi középrétegéből kiemelkedő. és sejtetni engedi a természettudományi ismere­ tek gyarapodását és a gyümölcstermesztéshez való hozzájárulási szándékát.. „Az erdélyi középnemesség gyengének számított.. A gazdasági változások. A reformkor szellemiségének következetes képviselői még a mezőgazdaság és gyümölcsészet korszerilsítését és kiterjesztését szorgalmazó és népszeiTÍsítő írásaikban s legfőbbképpen a társadalom középrétegeit és a szerényebb vagyoni helyzetűeket igyekeztek felvilágosítani. a legnagyobb jótétemény lenne különösen a' föld népe' szegényebb osztályára nézve" (Nagy F. hogy tanúsítják a nagybinokos gazdálkodás ámtermelésre való át­ állását a gyümölcstermesztésben is.. Mintegy bizonysá­ ga a felvilágosodás szellemi folytonosságának. 's hol a' szorgalom ezen ágának akkora elhanyagolása mellett is olly bővön le­ gyen gyümölcs. többnyire előzetes termesztési tapasztalatok híján hozták be a nyugat-európai körülmények közölt kiváló eredményességű fajtákat. mint a' honi köznépet .. mint csemege 's nyalánkság. A nemes gyümölcsök a' közvéleményben úgy állanak.. Idővel azonban az idegen eredetű fajták szaporítóanyagai (magvakból kelt csemeték.. gyümölcsészettöiténeti elsődleges jelentőségükön túlmenően. társadalmi érzékenység is társult. pedig ritka ország melly a' gyümölcsfát könnyebben te­ remje.. Ritkaságok mind­ azok a' szegény embernél.. amely lehetővé tette kertészeti kiváloga­ tásukat. aminek következménye annak felgyorsulása és haladásának fogyasztói irányítottsága. „Elő­ deink a' nemes gyümölcsöket méltó becsben láttattak tartani.

" Jövedelmező gyümölcsö­ söket említett Nagy Ferenc az előnyösebb helyzetű szászok lakta tájakról is. az utóbbi cseresznyéjéről is híres. majd gazdasági akadémiai tanár összegezte (1842)..). évi összeíráskor. Csákán.. Alapjában véve Entz Ferenc meghatározó jelentőségű kertészeti munkásságával egy időben korszerűsödött az erdélyi gyümölcsészet természettudomá­ nyi és gyakorlati-tapasztalati vonatkozásban is. Közép Szolnok és Kraszna megyékben mindenfajta gyümölcs bővön terem. körtefákkal az egész uradalom bé van ültetve. hosszukó. Csépánba. Sárpatakon. Telekinél főleg sok alma és különféle terem." „Torda vármegyében Abafáján. Disznódon terem az országszerte híres cseresznye. alsó Gáldon. Brassóban ugyancsak a cseresznyét 75 . sokat gyarapodott (cseresznyefajták-változatok száma csaknem háromszorosa az 1812-ben említettek­ nek).. Doboka vármegyében Árokalja érdemel említést. letagadták a gyümölcsfák számát (Szabó M. valamint a cukor és bors cseresznye volt figyelemre méltó. 1994). nemes alma-... Zsibó. 's lakossal mondhatni azzal keresik élelmöket. Az algyógyi já­ rásban Máda nevíí helység sok és jó gyíimölcsöt terem. N. tudományos ismerettel. körte sok. b.. b.. Alma száznál többre menő. Ennek a fellendülésnek nevezetesebb eredményeit Nagy Ferenc kolozsvári főiskolai. hogy harminc év alatt ez a gyümölcsös is. De legnevezetesebb ezen megyében az úgynevezett gyógyi alma. a nyugat­ európai hatás mellett. és K. „N. Enyed városa. A megújulás és fellendülés. Mindszenten.... század elején kibontako­ zott hazai csemetekertészetnek is.. Teleki Lajos uraknál keressétek a' nemes fajú gyümölcsöt.. Sok alma terem Sajóudvarhelyen. „Az erdélyi rendszeres gyümölcskertek között. mint sok egyebekre nézve is. hogy az 1820. Décsébe. az adóemelés mi­ att. hogy „a marosszéki paris almának országos híre 's becse van." Kitűnik e hivatkozásból.. Alsó fehér megyében a' nemesebb gyümölcstermesztésnek közép pontja N. Bánffy Pál kraszna megyei főispán.. híres de rossz sóvári alma is nagy mennyiségben terem. Bornemissza József és Pál. 15 év előtt több mint 80 fajt lehetett Sárpatakon ta­ lálni. mint a' többek' koronája legelső helyen áll véleményünk szerint a' Kolozs megyében kebelezett nagy czégi kert. Leg­ nevezetesebb Szilágyban a' gyümölcstermesztésre. a aibin és a por almák. Zilahon és Vérvölgyön híres a cseresznye. nagy gonddal és költséggel a' mezőség szivében nevelt föl.. melly főleg a' nyárád mentén bővön terem.. melly a' lakosoknál. mellyek ott nagy mennyiségben tenyésznek. cseresznye több mint 80 féléjű sat. igen leves. nemes eszméknek a megvalósításához csupán földteriilet kel­ lett.. A termesztett fajták. századokon át jövedelmező gyümölcstermesztés (főleg a pálinkafőzésnek tulajdoníthatóan) létezhe­ tett. hol főleg sok pojnyik alma terem. szép külsőjű 's nagyon leves. Gr.. évenkint több ezer forintokat behajt. 's szinte aratásig megáll.. Zilahon. A marosszéki cseresznyék közt igen jó a' hólyagos cseresznye.. „Az erdélyi gyíimölcsészet a régi magyar gyümölcsészet folyta­ tása" (Rapaics 1940)." Segesvárszékről a nagy batul. Brétén. s több más helyeken roppant mennyiségbe terem évenkint. Jó gyümölcs az ugy nevezett mosolygó alma is. az eperalma és francia muskotály (Tordán narancsalma). Zarándban is van egy néhány szép gyümölcsös. Diódon. faluba. mellyet n. Van a tordai szőllőkben két neme az almának.. Itt terem a híres mádi alma és cseresznye. és Felgyógyon. Itt minden nemű gyümölcsfajok a' lehető legnagyobb mennyiségben találtatnak. gr. melly verescsikos... jelentős mértékben tulajdonítható a 19. a termelési eljárások időnkénti különbözőségei dacára a ma­ gyarság gyümölcsészete évszázados haladását azonos irányú (konvergens) törekvési szándék határozta meg. miként mások is Erdély-szerte. 's mindezek egytől egyig nemesítvék. Nagy Ferenc (1842) számbavéte­ léből ismeretes. amelynek „Almásberek" határrésze már 1464-ből adatolt. Híres gyümölcsösök léteztek akkoriban más tájakon is: Sáromberkén (JVIarosTorda vm... kortörténelileg fontos azonban..Ezeknek az őszinte.

A „legavatottabb pomológusok egyi­ kének" nevezte az Értesítés szerzője Miké Sándort.. Jelentős és tanulságos volt az 1852. de főereje ritka fajú cseresznyéiben rejlik". a sok­ sok hasonnév kiiktatása volt. s az alkalmazkodás mértéke szerinti termesztésre aján­ lása. Jelentőségük több vonatkozásban és távlatokban is meg­ határozó volt. 's bőven termesztik is" (Nagy F. s ezek mindegyikéből volt a Darnóczy-kertben is. Említésre érdemes volt „Schütz József úr terjedelmes kertészete a felső Házsongárdban". természetesen nagy hatással voltak az elterjesztésre is. és 33 téli körte fajokat kiállítani. Ezek alkalmával folytak a fajtaazonosítások és persze minősítések. „Miután a vidék­ ről kevés kivétellel. A Cseh János és Bodor Pál csemetekertjein és természetesen gyümölcsösein kívül híres volt Dobay György „legbecsesebb kertje" a Házsongárdban. 1842). Méltán tekintette Bereczki Máté ezeket a „gyümölcstárlaiokat a gyümölcsészet valódi tudományos egyetemének". „Ugyanazon fajok az ország különböző vidékein különböző nevek alatt termesztvén. majd a kiegyezést követően folyamatosan szer­ vezte a gyumölcskiállltásokat.. Egy Marosszéki paris változatot Rosen pepin-nek nevezett a 76 . „Végre az ugy nevezett Békás-szőllőhegyben Kovács Mihály úr gyümölcsöse érdemli meg az ismertetést". Az erdélyi gytimölcsészet és gazdatársadalom helyzetének ismeretében már a sza­ badságharc utáni elnyomás éveiben. évi első gyümölcskiállítás." Az eldicsekedett s valóban gazdag kiállítási anyagból. akkori szóval: „gyümölcsízleléseket". „Véletlenül elhullott vagy szándékosan elvetett magvak­ ról a gyümölcsfajok száma oly rengeteg nagyságra szaporodott már. benne „ritka fajú" cseresznyékkel és körtékkel.. úgy szinte a hazába található mindennemű gyümölcsökből" lé­ teztek termöfák. miként a következő évekbeliek is. s jövedelmezőnek „Imsich dominális ülnök rendszerezett oltvány iskolá"-ját. „Fogaras földén a' munteneskó (havasi) almát különösen kedvellik. tájankénti tennesztésre ajánlások. . Enyeden Narancs alma. hadak nem dúlta félreeső vidékről eredő értékes helyi. Érdemes emlékezni. amely „több jó féle alma és körtefajokkal bír. Ilyen körülmények közt képesek voltunk közel l60 darab külön faj alma. Entz Pestről és vidékéről.. Nagy jelentőségűnek bizonyult gyümölcsészeti. S végül ez a szelekció szigoaibban éi'vényesült a név nélkül vagy népi nevekkel jelölt gyümölcsfajták tömkele­ gében. hogy e gyümölcsöskertek némelyike az 1950-es években még megvolt. a faj valódi miléte tisztába hozatott. Elsődleges és legközvetlenebb eredményük a fajták megismerése. ezek által pedig a tájjellegek. helyi ökotípusok megállapítása. akinek a Brétfői-hegyen volt a gyümölcsöse. A Kétvízközben levő Darnóczy-féle kertet Baczalicza Mátyás nyitrapereszlényi plébános.. egészben véve kolozsvári gyü­ mölcs kiállításnak nevezhetjük. amolyan elsődleges gyakorlati kiválogatás (szelekció). amely némi dicsekvést is kiváltott. Görgény körül Sáromberki alma. a fajtaazonosítás és -minősítés. Mindezek a tényezők együttvéve. főleg a külföldről származó fajták megváltozásának a kiértékelése. mint 1850-ben dr. illetőleg az ökotípusok megállapítása vonatkozásában is. decemberi gyümölcskiállítás. amelyben „a nálunk megtalálható külföldi.tartotta versenyképesnek. ősi fajta is rejtőzött. melyben 40 almát és 30 körtét nevezett meg. hogy azok közül csak a már isméteket és névvel bírókat is megismerni s nevők szerint megnevezni nincs ember. 1853). amelyek közt sok. „tapasztalt gyümölcstenyésztő" rendezte be. de az Értesítés adata­ iból is kitűnik. tehát a legelső kísérleti alka­ lommal is csak Kolozsvárról többet állítottunk ki. de társadalmi vonatkozásban is.." A fajtaazonosításhoz kapcsolódott az ismert. aki az 184548-as évek között katalógust is kiadott. az ezekből keletkezett új. melyben különösen az őszi körték tűntek ki (Nagy F. szinte semmi sem küldetett be. a ki képes volna. az 1852. Az Erdélyben századoktól meghonosodott Batulenn. hogy akkoriban Kolozsvárt több jól berendezett gyümölcsöskert léte­ zett.

Ugyancsak neki köszönhető egyes erdélyi gyümölcsfajták közlése a Molnár István szerkesztette Magyar pomológiahan (1900-1909). Közülük elterjedtebbek voltak: Nyári pergament. és masáncky". Későbbi közleményeiben állandóan gazdagította az erdélyi tájakra alkalmasnak talált. sz. Rapaics 1940).és 100 db meggyfa-csemetéből lehetett megvételre válogatni (Erdélyi Gazda. A szakmai kereteket meghaladó. „mely nálunk teljesen honosuk". De Jonghe-t a mi Batul almánk kötelezte le. Nyári zöld milanói). amely jelezheti a közkedveltséget. Udvarhelyszéken „a 77 . A kiállításra bekül­ dött leggyakoribb fajták a: „szebeni. a Batul. öregbítvén a magyar gyümölcs kiváló minőségét. A szakavatott gazdászok. Némely gyíimölcsfajták általa keililtek nyugatra. a Manna Colmar.Marosszékből a Nyárád menti falvak „folyó" cseresznyéjét tartotta. svéd rambour. valamint Nyugat-Európában folyamatosan megjelenő közleményeiben és tapasztalati anyagok cseréiben teljesedett ki.beküldője. elsöbbrendűnek. Lucas a Pónyikba lett szerelmes.). sóvári. hogy az „Olasz szilvát némelyek Rákóczynak is híják" (Erdélyi Gazda. a Császár vagy Torzsátlan (Bon Chretien d'été) fajtát. A körtefajták közül: a Közép-Szolnok megyei Motyó köitvét (Blanquettek családjából) az Erdélyben általánosan elterjedt Oskola körtvét. A szilvafajták közül a Besztercei szilva. a szászföldi fajtáknál is. Egy ilyen kiállításkor válik ismertté. A fellendülő gyümölcsészet állapotá­ nak és haladásának ismeretében „az erdélyi gazdasági egylet g\áimölcstermelő tagjai­ nak tapasztalatai s tanulmányozásai után Erdély területén előnyös. hogy ezek a fajták a francia pomológiába is bekerültek. amelye­ ket nagybani („gyümölcsipari") termesztésre javasolt. 18. valamint a Bosc kobakja körtefajtát. sőt még a szépség sem mérlege a nobilitásnak. Alkalom volt annak is a megismerésére. a Muskotály berenczei. hogy a belga jobb számító a németnél is" (cit. hogy a gyümölcsfajok közt a nagy­ ság. nagy angol Reinette.). és a Nyári pergament (Dinnye körtve. Őszi pergament (Erdélyi Gazda. sz. A Girókuti Ferenc által el­ kezdett Magyarország gyümölcsészete (1862-63) részére ö írta le a Főnyik. gyümölcsészek tanulmányait. 1874. S ebben nem kis része volt Nagy Ferencnek. „Egyik évben mintákat küldtem az erdélyi fajtákból Lucasnak Hohenrimba s De Jonghe-nak Brüsszelbe. Fejér vajkörtve). El kell ismerni. 17. a Húsos szilva. valamint egyes európai országok között. és az Olasz kék fajtákat emel­ te ki (Fülei-Nagy 1869). nemkülönben helyszíni sa­ ját megfigyeléseit és tapasztalatait némi regényes megszépítéssel általánosította Orbán Balázs a hatköteles Székelyföld leírásában (1868-1873). 1870. 1853). a Marosszéki piros paris ahnafajtákat. jeges. falvanként ismertet­ te a jellemzőbb gyümölcsészeti foglalatosságokat. Torzsátlan. gyümölcsöket. itthon kinemesített vagy idegenből meghonosított gyümölcs­ fajták ismertetését és termesztésre ajánlását. A gyümölcsízlelés ad alkalmat a Brassaitól iKronstádler] kapott. Tordai csemetekertjében 100 db eredeti erdélyi alma-. Ennek köszönhető. sz." A „kisded ÍVIuskatály magasan felette áll" a különösen szép Alexander cár fajtának (Nagy F. valamint az Őszi per­ gament (Király körtve. azon túlmutató sokoldalú kapcsolat épült ki az er­ délyi gyümölcsészet ürügyén a nyvigati magyar országrészek. sz. kékalma. Tapasztalatai alapján jegyzékbe foglalta azon 60 körtefajtát. ponyik. Ő ismertette szakszerűen a Bodor Pál által szaporított és terjesztett gyümölcsfajtákat. Tájanként. Elkötelezett buzgó szakirodalmi tevékenysége az itthon Erdélyben és otthon Ma­ gyarországon. A rendszeresen megtartott gyümölcsízlelések alkalmával is eredményesen bővül a fajtaismeret. 41-50.). amely „országosan elterjedt s a maga nemében tökéletes".). 1874. Bőventermő pergament és a Bergamott csíkos körtefajták minősítésére (Erdélyi Gazda. Méltán tartotta őt Bereczki Máté (1873) „Erdély büszkeségének". 1870. 19. 200 db Grégoire-féle körtve. illetőleg az el­ terjedtséget. s termelésre mások felett ajánlható" fajtákat szedte jegyzékbe (1869).

. melyek külföldre szállítva arannyal fizetettnek" (Petri 1902). István és sáfrányos barack. 6323 őszibarack-.gyümölcs mindenütt nagy mennyiségben terem. ugyanis ezek a gyengébb gazdálkodási feltételek miatt jobban rá voltak utalva erre. különösen a dinnyével érő és a Bacsókörte.(szeder)fát" írtak össze (Petri 1902). 64 mandula-. a sóvári-. Szilágysomlyó 1895. melyek elő sem fordulnak a pesti piaczon. a 19. mit Bras­ sóban jó áron adnak el. 1533 cseresznye-. melyeknek kezelését zilahi tanárom Hiripi Ferencztől ta­ nultam volt meg és nagy örömöm volt fácskáim növekedésében. A Szilágyság és pedig Somlyó környéke. század­ végi időszakot a magyar gyümölcsészet virágkorának is tekintették (Rapaics 1940). ne­ héz megmagyarázni. melyekből „7827 alma-. 1569 meggy-. hogy ezeket a tájakat elkerülték a pusztító ha­ dak. Körték: fojtó. a vadnövényfajok irigylésre méltóan szorgalmas leírása. 356 almafát. és még más társadalmi tényezőkkel is összefonódva.. a Szt. lényeges hatással voltak a sokszor csak vélt új gyümölcsfajták szapora közléseire. Marosszékből „Ki ne ismerné a költők által is megénekelt s a szék címerébe is felvett marosszéki piros párizst [piros almái]"." Orbán Balázs munkájához valamelyest hasonló gyümölcsészefi leírás olvasható a korabeli Péterfalvi Szathmári Károly regényíró Szilágysomlyó környékének gyümölcse­ iről Emlékeim c. Szilva: édes. a legnemesebb válfajú gyümölcsöket lehet itt találni. valamint szellemi megalapozottság határoz­ ta meg a gyümölcsészet haladását a Kárpát-medencei Magyarország trianoni szétszakí­ tásáig. még a gyümölcsészetre sem maradt hatástalan. még a Báthori-család idejében honosodtak meg. mely a honalapítás ezredéves évfordulójának a megemlé­ kezéséből fakadt. Az ekkor létrejött szakirodalmi és termesztési. őszi és nyári bergamot. minőkhöz hasonlókat sehol sem láttam a nyári körtefajok. évi mezőgazdasági felmérése 246 kertet jegyzett fel. Olyan korszakos gyiimölcsészeti művek kiadása kezdődött el. A reformkorban élénkülő magyar gyümölcsészet csak a kiegyezés (1867) után volt képes kiteljesedni. amelynek alkalmával 914 szilvafát. gyümölcseiben oly kincset bír. évi gyümölcsszámlálása. 122 gesztenye-. szárazmagú. midőn már egész faültetvényeim voltak. bartalis. 34 őszibarackfát.. évi párizsi Világkiállításon is bemutatott Magvar pomológia. 3 cseresznyefát és 2 gesztenyefát íitak össze a létező 151 gazdaság belsőségében. 46 eperfát. tányér. puhakerek. 238 meggyfát. melyeket magam ol­ tottam be. A kiteljesedés alapfeltétele. 58 diófát. És végül az a cselek­ vésre ösztönző szellemiség. nyilvánvalóan az ország viszonylagos békés állapo­ ta. általános közérdekű gazdasági ágazattá kifejlődni. 500 kajszibarack-. de első sorban a sötétvörös bakator szőlő. zengő. 1695 körte-. én azt hiszem. Nem esetlegesség „a fennfekvő faluk" nagyobb gyümölcsgazdálkodása. mint az 1900. kabola stb. s főként a fennfekvő falukban annak tennelésére nagy gond fordíttatik". Ezt a 19. ebből magából gazdag lehetne! Hogy hol vette a Szilágy e máshol ily kitűnőségben sehol elő nem forduló fajokai. „Még kis fiu voltam. hagyma.. pereszlen. az állandóan növekvő társadalmi igény a minőségi gyümölcsök iránt.. fekete. Ezzel. de az is valószínű. muskotály. könyvében. árpával érő. és általában a Székelyföld. alig lehettem 10-12 éves. 1415 dió-.. Ilyenek: a bürgezdi hólyagos. kék. 113 körtefát. 235 eper. jegesés bőralmák. Haladását azonban több tényező is befolyásolta. hogy a gyü­ mölcstermesztést „a legszorgalmatosabban a magyar faluk űzik. Kétfalu a távolból mint zöld vár tűnik fel. a természettudományos haladás. Kétfaluban leginkább ezen gyümölcsfajok fordulnak elő: al­ mák: fehér. Legfőbb serkentője a piaci áruter­ melés. 18 915 szilva-. Marosszék. méz. vereskörte stb.és magurai ropogós cseresznye. hogy ha az Pesten vagy a külföldön értékesíteni tudná. A tudomány és a nemzet iránti elkötelezettség cse78 . a korabeli magyar gyiimölcsészeti kutatások európai színvonalhoz való felzárkózási tö­ rekvése. századvég virágzó gyümölcsészetéről tanúskodik Sáromberke 1894. oltvári. A Barcaságról Orbán Balázs azt írta.

majd közjegyző Kunágotán (1862). mint te. ős gyümölcseit. kezdetben bé­ relt. Kiterjedi honi és külföldi kapcsolatainak köszönhetően nagyon sok 79 . Szivéből a vért. szemeiből az égető könnyeket letörölte a gyümölcsészet kegyes istennője" (Bereczki 1877). De az is következtethető a táj és az ember kapcsolatából. éppen oly nagy. a szomszédos Mezőkovácsházán kísérieti gyíimölcstelepet alapított és azokban alkotott élete végéig (1895). Legyen e fa egészen a tiéd: ojtsd be ezt te magad! . Munkája eredményeként Európa-szerte elismert gyümölcsészeti szaktekintély volt. Németország) való megismeréséért. Simonkai Lajos). A táj természetes arculata és adottságai meghatározhatják a benne élő embernek nemcsak megélhetési foglalatosságát. valamint AlsóFehér.. hogy Bereczki Í4áté kiterjedt és szenvedélyes gyümölcsészeti munkásságának a hagyománya is érvényesül ennek a vidéknek jelenlegi virágzó gyümölcsészetében. nemes gyümölcsfákkal jelölte meg útját... Többször kéite anyját. Hunyad.. . Szaba­ dulása után (1856) házitanító. Nagyrabecsüléssel követte az erdélyi gyümölcsészet haladását.. [8 évig]. illetőleg fajtaazonosító volt. Annál is inkább. hiszen már előtte Girókuti Ferenc Magyaroiszág gyümölcsészete színes rajzokban (1862-1863) valóban természethű ábrákat is közölt.lekvési szándéka hozta létre Beieczki Máté korszakos jelentőségű négykötetes Gyüinölcsészeli vázlatok (1877-1887) c. „Nyocz-tíz éves lehetett a fiu. Ez irányú te­ vékenysége érdekében kiterjedt kapcsolatot (levelezést. hogy a fajokat ismerjük".). Borbás Vince.. ha­ nem a termesztőkkel (Veress Ferenc fényképész) is sűrű levélváltása és mintaanyag­ cseréje volt. Krassó-Szörény m.. talán a legtöbbet tett a magyar gyümölcsészet külföldön (Belgium. Mintegy két hét múlva azon vette észre. Francia-.. vonzalmára is..(fajtagyűjteményt) és csemetekertet. A merre elhaladt. Ez az összefüggés könnyen hajla­ mosít Bereczki Máté életszenvedélyének.. Nagy vesz­ tesége mindmáig a magyar gyümölcsészetnek. a boldogult Nagy Ferencz tanár. hogy ojtana már a szomszédjok szőUőjében levő fontos körtéről. a szorgos új növényfaj-leírások. A fajtaismeret és -leírás követelménye a fajtagyűjtés meg az azt követő időigényes tanulmányozás. bizonyára Bereczki Máté törekvéseit serkentették a fajtaazonosítások is.. melyhez hasonló Lippai János Posoni Kei'lie óta nem létezett a magyar gyümölcsészeti szakirodalomban. és termesztésre ajánlott nemes szaporítóanyagot kértek tőle Erdély-szerte (Székelyföld. a g^áimölcsészet iránti szenvedélyes vonzalmát édesanyjá­ tól örökölte.honi nyelvünkön az -Erdélyi gazdá«-ban csak 1873-ban jelezte röviden Erdély büsz­ kesége. hogy képanyag nélkül jelent meg ez az alapvető munka. hogy maga is utal erre. Egy hur rezdült meg ekkor szivében. A 48-49-iki szabadságharcz már mint ügyvédjelöltet találta őt. Hazslinszki Frigyes. de gyakran mély hatással vannak érzelemvilágá­ ra és az abból fakadó szenvedélyére. A természet szeretetét. holott a technikai Feltételek már léteztek akkoriban. majd megváltott 23 holdas telkén gyümölcsös." Nemcsak a szakemberekkel (Bodor Pál).de korántsem mind. a természet. a gyümölcsészet szeretetének első ébredése. és a termesztőknek általában. Bereczki Máté a Nógrád megyei Romhányban született (1824) kertészkedő család­ ban. a gyümölcsészet iránti életre szóló vonzal­ mának. . Lelkesedve fogott ekkor fegyvert hazája fenyegetett szabadságáéit. hogy a kis. munkáját. Akárcsak füvész kortársait (Wolff iFarkas] Gábor. Ahhoz. Itt van egy szép vad köitefácska.. nemes szem nagyobbodni és duzzadni kezdett. kísérleti anyag cserét) terem­ tett a honi és a külföldi gyümölcsészekkel. elkötelezettségének a Felvidék déli dombos tájainak régóta meg-megújuló gyümölcsészetéből való eredeztetésére. leíró. ismeretlen fajtákat küldtek számára azonosítás végett. „Még Erdély kitűnőbb.. Bujdosnia kellett.. hogy „a gyümölcsészet s így a gyíimölcs-ipar is hazánkban felvirágozhassék. Fáradhatatlan fajtagyűjtő. szükséges. s ott.. vallotta. s mint ilyen....

Bőtermnő körte (VIII-IX. 1890 Karthausi apátok..mintaanyagot kapott. Comperette stb. A Gyümölcsészeti vázlatok négy kötetében 356 körtefajta van részletesen leírva. hogy egy-egy különálló fán próbáljunk ki minden egyes gyümölcsfajt .. táblázat) Némely fajta ismételt leírása nem csupán a gyümölcsészettörténeti érdektelenségének tulajdonítható. 27 cseresznye-. hogy: „Bizonyos különben az is.) 11. négykötetes művében 356 fajta . másféle talajban szintén jelesek maradnak-e?" A leírásokban tanúsított alapossága ellenére. 17 meggyfajta (Rapaics 1940).. Mon dieu Károly főherceg. Kolosvár környékén. Bereczki Máté is tapasztalta. 1675 Hardenpont apát ter­ mesztése.) ' Bereczki számozása Eredete Bizonytalan. Őszi koltiiár körte (X.. 136 szilva-. pl. mint a füvészek préselt mintanövényei (a herbáriumok). Hardenpont ízletese (X-XI. Angouléme-i hercegnő (X-XI.. A gyümölcsismeret legjobb módja az. A módszert ugyan már Entz Ferenc ismertette (Kertészeti Füzetek. egy. Hite. Poire des Eparonnais Kecsketnéti muskotály. Colmar de Chín.) 5.kérdés.) 6. éppen olyan szorgalmas fajtaleíró volt. 423 alma-. megközelítőleg sem szapo­ rította annyira a hasonneveket a gyümölcsészetben. A jelenkori örökléstani kutatások alapján kételyek is felmeililnek az ugyanazon alany (a törzsfa) és a ráoltott más-más fajtatulajdonságú nemes ágak kölcsönhatásaiból eredően. hogy más vidéken..körülményes" leírása található meg.) 3. A gyakorlatban a módszer jól bevált és a fajta­ megismerést legalább oly mértékben szolgálta. az itteni talajban minden tekintetben kitűnőeknek tapasztaltattak . fejedelmi vagyonnal kellene bírnunk. hanem az általa is többször hangsúlyozott termőhelyi alakító hatás alapos megfigyelésének és rögzítésé­ nek. (4. Meg­ nevezését mai felfogás szerint „fajtafa"-nak kellene azonosítani. másik inkább mostoha anyjára talál" (Bereczki 1877).) A fajta neve (és érése) 1*. Ananász körie (IX-X. miként tették azt füvész kortársai a vad növények nevezéktanában.. meggyőződése szerint „a gyümölcsészet áldással teljes tudomány. melynek koronaágaira 10-20 vagy akár 4-5 száz almafajt is rá ojtottunk" (Bereczki 1877). az egész világot törekszik boldoggá tenni. Ananas. hogy a fajfákra helyezett fajok nem mindnyájan díszlenek egyenlő mértékben: egyik édes dajkájára. a magyar gyümölcsészetben valójában Bereczki Máté honosította meg és alkalmazta eredményesen. 1845 Ismeretlen (német) Hasoiinevei De Bouchet. ha az egyes fajokat fajfákra helyezzük.le­ gyen az erdei vad gyümölcsfa vagy nemesített fa -. „Arra." 4. Leroy sze­ rint 1692 előtti Francia. már termő almafa. Délices d'Hardenpont Passe-Colmar Gélbe Frühbirne (Zöld Magdolna) 80 . Összesen több mint ezer gyümölcsfajtát írt le. táblázat. Bereczki Máté (1824-1895) által leírt ismertebb körtefajták (Az általa leírt fajták száma Rapaics szerint: 472. melynek korona ágaira a hasontermészetű gyümölcsnemekből több-kevesebb számú fajt ojtottunk. „Amely fajok pl. Amilyen szenvedélyes fajtagytjjtő. 1759 Esperen termesztés. 1857-1859) s a német gyümölcsészek még korábbról közölték. melyekből: 472 körte-. Korai sárga körte (VII.. és jelezte is. Fajfának nevezzük az oly fát .) 10..

Espargne. neve Nagy Ferenczröl van Bizonytalan. Nyári Kálmán körte (VIII-IX. Császár körte (IX-X. Pastorale Williams Ferdinánd koronaörökös.) 38.") 24.) 104. bizonytalan Régi.) 45. Torzsátlan körte Szürke őszi vajkörte.) 33. Nagy Vajoncza ClX-Xl.) 82.) 64. Kis szegfűkörte (VII. 19. Császár körte.) 43. régi Bizonytalan.A fajta neve (és érése) 14. Avranches-i jó Luiza körte (IXX.) 111. Alma alakú körte (IX-XI. „Virguleuse" (hibás) Passe-Crassane 81 . francia (?) Francia Német Francia Belga (Nagy János) em­ lékének Belga. Nemes Krasszán (X-XII.) 109.) Eredete Plinius-féle „Superba" Hasonnevei Apró muskotály. Vilmos körte (VIII-IX.) 61.) Régi francia Chatillon találta erdőben 1790 körül A római „Sementium" fajta származéka Belga Angol. 1628 A római „Crustumium" származéka Francia. Sparbirn Fondante des bois.) 107. bizonytalan.) 66. bizonytalan Francia.) Nincsenek Nagy Ferenc írta le (1871) La Transylvanie Esperen borízűje.) 55. Vineuse Beurré Nagy Bergamotte précoce Citron des carmes Bon Chrétíen d'liiver Kossuth körte. Egri körte (X-II. Téli esperes körte (XI-IV.) 81. Zöld Magdolna (VII. Téli Kálmán körte (XI-I. Erdei vajoncz (IX-X.) Normandia (?). elterjedt világ­ szerte 57. Stuttgarti pirók körte (VIII-XI. Hardenpont vajoncza (XI-XII. Nádasdy-féle Korai muskotály Búzás körte. francia 1670 óta Francia Régi. Pergament Bergamotle de la pentecóte.) 78. Pap körte (X-XI. erdőben találták az 17(X)-as években Régi. Petitmuscat. Curé. Beurré Hardenpont Forellenbirn Budai körte. Bosc kobakja (X.) 86. Clairgeau vajoncza (IX-X. Beurré gris („Sándor cár") Bergamotte d'Avranches stb. Erdély szépe (VIII-IX. Borízű körte (IX-X. 1840 körül Belga. 60 név Őszi pergament.) 31. Izambert körte (IX-X.) 85. Lecüer. igen régi 49. 44 neve volt Poire pomme Soutmann. Korai bergamott (VIII. és még kb.) 110. Congressus emléke (VIII-IX.) 39. Szent-Lőrincz körte. 1796 táján Hardenpont apát ter­ mesztése Szászország Itália. Takarék körte (VII-VIII. Pisztráng körte (X-XI. Doyenné.

Székely bergamott (VIII-XII.) 280.) Eredete Amerikai. Kormos császár körte (IX-X. bizonytalan. bizonytalan (fran­ cia?) Régi. majd Molnár István és Angyal Dezső méltóképpen összegezett. Vérbelű körte (VII-VIII. 82 . kb. Clapp kedvencze (VII-VIII.) 181. Brassai vajoncza (IX-X. alapozta meg a magyar gyümölcsészet szellemi és gyakorlati egységét. elter­ jedt világszerte Belga. Guyot Gyula (VIII. Őszi bergamott (X-XI. Ottrubay pirókja (VIII. fran­ cia. Ilona körte (VIII.) Hasonnevei Favorité de Clapp Blanquet á la quene. 1737 Temes.) 196. régi idők óta „Alkalmasint hazai faj" Belga Régi.) 298. Sényi vajoncza (IX-XIII. 1825 Kolozsvár. Jozephine de Malines Dr. igen elterjedt Régi. 9 cseresznye-. Jules Guyot 249.) 123. nyomukban pedig Bereczki Máté felvi­ rágoztatott. Nyári kolmár (IX. Hosszú távon is meghatározó jelentőségűnek bizonyult a vidékenkénti termesztendő gyümölcsfák megállapítása (gyümölcsészeti körzetesítés).) 151. Korai pirókkörte (VII. Hosszú szárú fehérke (VII-VIII. 1830 Francia. eleje Bizonytalan.) 145. 1880 Régi. kb. fran­ cia.. Poire de Cypre Nincsenek Nincsenek Colmar d'été Nincsenek Langstielige Bergamotte Nincsenek „Mocskos körte" Nincsenek Az a gyümölcsészeti korszerűsítési tevékenység.) 309. 1826 Belga.) 192. 17. bizonytalan. Französische langstiele Doyenné gris Rousselet d'Ottrubay Kálmán körték családjába tartozik Doyenné du Comice Bergamotte d'automne stb. belga Erdély. 1860-as évek Nánás (Hajdú vm.) 284. Bodor-féle iskolai körte (VIII. Nyári cukor körte (VIII. . Bodor Pál.) 317. Crésane falu Bizonytalan. Itália (Ve­ lence). sz. amelyet legliatásosabban Nagy Fe­ renc és Entz Ferenc nagy lendülettel elkezdett. Arabella (IX-X. Erdély Kászon „Hazai faj" (Fehér vm.) „E becses körte valószí­ nűleg hazai gyümöl­ csünk" Francia Régi. Ez az egységes szellemiség hatotta át a Kárpát-medencei gyümölcsészet művelé­ sét és haladásának irányzatait Magyarország trianoni szétszakításáig.) Olivier de Serres Rousselet hátif. stb.) 291. Ennek csupán maradan­ d ó jelképe a 12 alma-. Brassai (Kronstadler József.lozefina körte (XII-II.) 356.) 164. Társulati esperes (IX-XI. bizonytalan. Olivér 277.A fajta neve (és érése) 117.) 355. Arad. a csemetekenek megyén­ kénti kötelezővé tétele és mindenekfelett a kertészeti szakoktatás országos megszerve­ zése. Krassó. bizonytalan. Hol­ landia.) 150. 4 őszibarack. 3 meggy-.) 244. Nánási korai körte 246. Krasszán (X-XI.és 2 kajszifajta természethű bemutatása a Molnár István: Magyar Pomológia (1900-1909) díszes kiadásában.

midőn ismét az eredeti Kárpát-medencei gazdasági szerkezetbe került vissza Erdélynek egy része. 13-15.A magyar gyümölcs tartalmának jvjtelmei.) és ismét megrendezésre kerültek a század eleji gyümölcskiállítások Kolozsváron (Erdélyi Gyümölcsnapok. szaporítása és a folyamatos nemesítésben való felhasználása az 1989. Az ősi gyümölcsfajták felkutatása. A mezőgazdaság anyanyelvi művelése és gyakorlati szervezése szigorúan ellenőrzött és nagyon korláto­ zottá vált (Erdélyi Gazda). évi rendszerváltás után vált halaszthatatlanná. Beszélő számok a gyümölcs­ fák életéből. világliáború befejezését követő Erdély elcsatolása és az állami tulajdonok és közintézmények kisajátítása miatt súlyos törést szenvedett még a gyümölcsészet is. Megváltozott tudományelméleti és szakmai-szervezési irányzata. Az alma szabványosítása. 15. noha eredményei éppen akkor jelentkeztek. dec. csomagolása). világháború kétségbeejtő vége kilátástalansággal fenyegette az újraéledt ha­ gyományos erdélyi gyümölcsészetet is.Az I. helyes osztályozása. és csupán 2%-án volt körte (Cristea és mtsai. A régi fajok és fajták számbelileg és változatosságukban is csökevényesedtek. A háború előtt létesített gyümölcsösök fajtaállománya megmaradt. Az utódállam-hatalom megtartotta és alkalmazta a meg­ lévő szervezési kereteket. A II. 2002). még a gyümölcsészeti körzeteket és a csemetekerti rendel­ kezéseket (iskolakertek) is. A Kolozsvár környéki állami gyümölcsösök területének 90%-án csak néhány almafajta. A hamarosan megalakított szövetkezeti és álla­ mi gyümölcsösökbe kisszámú piacos fajtát telepítettek. 2002). 83 .) és más városokban is. Új­ raalakultak az Erdélyi Vármegyei Gyümölcstermelési Egyesületek (1942. dec. Elmaradtak a gyümölcsfajta-kiállítások és az azokkal össze­ kapcsolt szakmai értekezletek. de más központú irányítással. Az újjáéledést az a röpke négy esztendő (1940-1944) tette lehetővé. ám fejlesztése megszűnt. A kiállításokat szakelőadá­ sok követték (. 1942. Szellemi és szakmai irányítást csupán az Erdélyi Gazda­ tanfolyamok adhattak. Egyes gyümölcsészeti kísérleti intézmények gyűjtötték és őrizték a hagyományos helyi fajtákat is (a kolozsvári Palocsay-kertben összesen 359 körtefajta van vizsgálat alatt) (Cristea és mtsai.

portok. jellegeik sokasága és változékonysága meg­ lehetősen körülményessé teszik a pontos azonosítást megkövetelő leírást. 2. hogy „a fajták leírásánál is legfontosabb a gyümölcs" (Palocsay és mtsai. főleg pedig a virág szerkezete szükséges. Ez által kapcsolódnak egybe (látszólag forrottá. Legfontosabbak a következők: eredet. külön-külön hosszában összehajtva. vacok. 4—5. Az általánosan elterjedt és közismert Bosc kobak tájtípusai a megtévesztésig külön­ bözhetnek. termőre fordulás. A növénytani jellemzéshez a körtefa minden része. ábra. alany. mindegyikben két petesejt. 6. bibe és bibefej. amelyek kizá­ rólag csak a termőlevelekből képződnek. Az öt magházat sugaras helyzetben köti össze a szövetbe hatoló szárrész. fénykép. syncarp) az eredetileg szabadnak (coenocarp) keletkezett magházak (pseudocoenocarp). csészelevél. A körtefajták tanulmányozásában lényegében ugyanazokat a sajátosságokat hatá­ rozzák meg. 1954). a körte áltermés. a fa és hajtásrendszere. Nem kétséges.A körtefajták tanulmányozásának és leírásának módszerei A körtefajták nagyfokú változatossága. hogy a korszerű kutatások megbízhatóbb (még ha rejtettek is a szabad szemnek) fajtajellegeket fognak kidolgozni. hogy a minta leírásában minden lehető gyümölcsészeti és növénytani fajtasajátosságot figyelembe kell venni. rajzok) is csak a tanulmányozott mintára érvényes kételymen­ tesen. elterjedés. mint az almáé" (Palocsay és mtsai. képezi a magházat. Természetes tehát. 1954). mert a termőlevelek és a virágtakarócső (a vacok) kölcsönös egymásra hatása által fejlődik ki. a „csutkát". 7.és környezet. levelek. magház. a gyümölcs alaki sajátságai és vegyi összetétele. Az így összenőtt magházak képezik a vacoköblöi. 3. érési időszak. talaj)igény. A szabadon álló öt tennőlevél. a gyümölcstengely. „A körte általános gyümölcsfajta ismerettana ugyanaz. virágzás és előnyös beporzó. sziromlevél. a kertész szempontjából nyilvánvaló. A valósághű kép (festmény. rügyek. eredettől függő­ en. de összenövés nélkül. A valódi termésekhez viszonyítva. A körtefa virágának és terméskezdeményének részei (Bálint 1981) 1. kocsány A körtefa termése összetett tüsző. 6. növekedéserély. amelyeket az almafajták leírásában alkalmaznak (Nagy-Tóth 1998). Ugyanazon körtefajta jellegei lehetnek eltérőek a termőhelytől. A vacok bőrszövetéből (epidermisz) véglegesítődik az áltermés (gyümölcs) héja (epicar84 . 8.(éghajlat-.

2. Tojásdad' típus (átmeneti alak) (9. hiszen növénytanilag és gyümölcsészetileg azonosak: almástermésűek. kocsánytő gyü m ö les kocsány kocsánycsúcs gyümölcshéj — gyümölcshús vacoktengely kosejtes réteg vacoköböl— kocsánymélyedés tüsző magház -—" mag csutkaüreg " bibecsatorna csészemélyedés csésze körtegyümölcs hosszmetszete 7. A gyűjtés helye és ideje. melyet a kösejtek övezete jelez. illetve visszás tojásdad alat. s mini ilyen. a lüszőnek a fala pergamenszerűvé merevedik. az áltermés (pomum) belső falát (endocarpium) képezi. c) kúposodó tojás alak (Erdei vajkörte. c) magasodó gömb alak („tompa visszás tojásdad") (Császár körte. 3. d) kúposodó gömb alak („csűszosodó tojásdad") (Amanlis vajkörte. A. ábra): a) gömb alak (Crassane bergamot). ábra): a) közismert (tyúk)tojás alak (Tojás körte. A gazdag alakváltozatosság azonban három alaptípusra. A fajta neve gyűjtési helyén (és esetleges szakirodalmi azonossága). Ebben a munkában a következő sajátságok lettek figyelembe véve: 1. míg ha a gyümölcsöt a csészetájra ültetik. használata következetlen. Liegel vajkörte). A gyümölcs méretei. b) hosszúkás tojás alak (Dr. s ez tennészetes is. parenchima rétegeiből pedig a gyümölcs húsa (mezocarpium). Alakja. a vacoköböl határa. ábra. 4. Krier vajkörte). néhány sejtsoros rétege. 85 . A leírás lehet részletesebb vagy összevontabb. B. A körtegyümölcs részei (Mohácsy-Porpácry 1958) körtegyümölcs keresztmetszete A körtegyümölcs jellemzése is az almáéhoz hasonló. A tojásdad. ennek belső. illetőleg azoktól való eltérő mintákra vezethető vissza.pium). Gömbölyded típus (ősi alak. a tulaj­ donképpeni termésnek. Lucius miniszter). a gyümölcs nagyobbik átmérője többnyire a csészetájon van. Pisztráng körte). Társulati esperes). közönségesen így lesz tojás alakú. A körtegyümölcsnek ez a sajátsága nagyon változatos. és változó még egyazon fa termései között is. mint természeti elsődleges képződmény is) (8. amely növénytanilag a felső rész. b) lapított gömb alak (Serres Olivér). ennek értelinében az alak visszás tojásdad.

lapított gömb: Serres Olivér. 1. gömb alak: Crassane bergamot.8a. 86 . 2. szélesedve magasodó gömb: Társulati esperes. keskenyedve magasodó gömb: Császár körte. ábra. 4. 3. Gömbölyded alaktípusú körteminták.

6. Gömbölyded alaktípusú körteminták. kúposodö gömb: Krier kúposodó rövid nyakas körte: Amanlis vajkörte. ábra. 87 . 5. vajkörte.8b.

i'- 88 . tojás alakú: Tojás körte. .9a. tojásdad: Liegel vajkörte. ábra.. Tojásdad alaktípusú körteminták. 2. küposodótöaasi tojásdad: Erdei vajkörte. 1. 3.

Tojásdad alaktípusú körteminták. 4. ábra. körte. Lucius miniszter. 89 .9b. kúposodó karcsú tojásdad: Pisztráng 5. Hosszúkás tojásdad: Dr.

10a. 2. tojásdad körtealak: Nyári zöld Magdolna. általános körte­ alak: Párizsi grófnő. tipikus körtealak: Saint Gertnain. Körte alakú körteminták. 1. ábra. 3.^ 1 /-< •V. 90 . .

ábra.10b. Körte alakú körteminták. megnyúlt körtealak (kobak): Bosc kobakja. 6. 5. tealak: Giffard vajkörte. tömzsi körtealak: MalinesiJozefine. 4. hegyesedő kör­ 91 .

ábra. 9. kúposán nyakasodó körtealak: Nyári szegfű körte. vékonyan nyakasadó körtealak: Árpával érő körte.10c. nyakasadó talpas körtealak: Római zsír körte. Körte alakú körteminták. 8. 92 . 7.

állása. Párizsi grófnő). ábra): a) közönséges (tipikus) köite alak (. A körte színe .általában sugarasan kihajló öt hullámos dombomlata képző­ dik. Csészéje . d) hegyesedő (csúcsosodó) körte alak (Giffard vajkörte). 0 nyakasodó körte alak (Árpával érő körte. c) tömzsi körte alak („csiga" alak) (Malinesi Josefine). e) megnyúlt körte (kobak) alak (Bosc kobakja). Csészemélyedés . Körte alakú körteminták. 5. 7. Szármélyedés . Szára. Római zsír körte). az öt termőlevél növekedés-serkentésének megfelelően. Uralkodó szín a zöld. 10 C. Ha rang alakú körte: Napóleon vajkörtc. 6.a gyümölcs alakjának lényeges meghatározója. mint az almáé. Körte típus (fejlettebb alak) (10.és állapotmeghatározó a csészelevelek helyzete. 93 . árnya­ latainak a megközelítő megállapítása is meglehetősen körülményes. g) harang alakú körte (Napóleon vajkörte).hosszúkás tojásdad") (Saint Gerniain. Nyári szegfű körte.általában egyszeiiíbb. b) tojásdad körte alak (Nyári zöld Magdolna). ábra)..lOd. 9. 8.lényeges alak. Az alak és a gyümölcs részeinek következetes meghatározása és leírása általában típusrajzok alapján történik (11. méretei.

ábra. 94 . 2. Leíráskor leggyakrabban használt körte alakminták. nyakasodó körtealak: Chini jargonelle. tömzsi körtealak: Malinesi Jozefine. 8. tojásdad körte alak: Diel vajonca. C. 5. magasodó gömb: Sudduth körte. Körtetípusok: 7. tojás alakú: Erdei vajonc. 11. 6. Tojásdad típusok: 4. A. 9. kúposodó gömb: Lincoln körte. kúposodó tojás (pörgettyű. hegyesedő körtealak: Mária Luiza. 3. B.B 11. meggyúlt körtealak: Pap körte. 10. gömb alak: Rutter körte. hosszúkás tojás alakú: Clairgeau. Gömbölyded típusok: 1. csiga) alak: Colona őszi vajonc.

15. A vegyelemzések csupán a számszerűségét adják ennek az évszakoktól és termőhelytől is függő fajtajellegnek.végleges kialakulását főleg az itt tömörülő kősejtek bősége és tömöttsége vagy lazasága határozza meg. de talán még inkább kiváló gyümölcsészeti kutatók (Lucas 1855. szabványos leírást. Általános értékelés . „csutka") . szedési ideje. Ezeket a jellegeket a gyümölcs színével és húsa minőségével.más fajtákkal való összehasonlítás. lehetőleg természetes rend­ szer kidolgozását. magassága. 11.a telt vagy a léha magvak aránya jellemzője lehet a gyümölcs minősé­ gének. Jellemző lehet az alakja. a tengelyhez viszo­ nyított helyzete. tárolhatósági időtartama. Jellemző a nehézségekre. Ezt a rendszert ismertette. Fájának főbb jellegzetességei. amennyiben a nagyobb. aki egyébként 9 csoporton belül 57 körtetípust különböztet meg. Héja . A meglevő mesterséges rendszerek adnak valamelyes tájékozódást. Nyomon követhető ez az igény már másfél évszázada. Bordeianu és mtsai. a gyakorlati gyümölcsészetnek is megfelelő. Minden fajta mintha egyedi volna. Tengelye . életkora. ábra vázlattal (12. jól átgondolt és könnyen áttekinthető. valamint az érési 95 . koronaalakja. De még sürgősebb lenne egy könnyebben használható fajta­ meghatározó megszerkesztése. mérete. Tüszők (magházak.10. minősítésének leg­ lényegesebb tulajdonsága. 17. satnyábbak. Csésze alatti ürege . A levél növényszervezettani tulajdonságai (a fajta azonosításában kisebb a jelentősége). 16. Bereczki 1877. hogy a növényvilág nagy rendszerezője. de biztos fajtaelkülönítési jellegkulcsot nem. kövecsessége. 12. illata). Mohácsy-Porpáczy 1958.az alaki sajátosságok mellett talán a legfontosabb ismén'e a köitegyümölcsnek (állománya: levessége. jobb minőségű gyümölcsök magvai általában kiseb­ bek. 13 Magvak . Húsa . A körtefajták rendszerezése A körtefajták nagy száma és ugyanazon fajtának is megtévesztőén sok öröklöttségi vagy évjárati átmeneti alakváltozata és hasonneve isynonimd) rendkívülien szükséges­ sé tenné egy korszerű vizsgálati eredményekre alapozott. de ismétlődő csoportokat tartalmazó a gyümölcs méretarányaira és alakjára alapozott mesterséges rendszer is (Chasset 1928). 19.szabad szemmel és tapintással megállapítható fajta. s ez a fajta minőségétől és az éghajlati és környezeti feltételektől függően lehet nyil­ vánvalóbb vagy elmosódottabb. Borza 1962. kásássága. de nem alkalmazta Bereczki Máté (1877) és később Mohácsy Mátyás és Porpráczy Aladár (1958). a fajta (minta) keletke­ zésének köililményei.a szárból eredő edénynyalábok és azok kísérő szöveteinek összes­ sége. Chasset 1928. 18. nem csupán az érdeklődő gyümölcstermesztők részéről. Egyik legrégibb mesterséges körtefajta rendszer a gyümölcs alakja és íze alapján 15 csoportot különített el (Lucas 1855).a gyümölcshús kősejtes övezete jelzi határát. Érése. Közismert és könnyen áttekinthető. Vacoköböl („magház". magüregek). csupán egységes. A jelenleg is igen élénken képződő alakbőség továbbra is nehezíti a rendszerezést és a fajtameghatározást. Jávorka Sándor (1925) is ezt a mesterséges csoportosítást közölte határozójában.(tájtípus) jellegzetes­ ségek meghatározása. Erre a rendszerre utal. elterjedése (történeti vonatkozások). ábra) is Dibuz Erzsébet (1984). Savulescu 1956) részéről is. 14. 1964) és elhívatott növényrendszerezők (Jávorka 1925.

96 . mely által a nagy változatosságot a két eredeti ősi vadalakra (gömb.idővel kiegészítve fajlahatározó kulcsot (de csak 35 lajtára!) is kidolgoztak (Savulescu 1956). 5. hosszúkás. tojásdad-hengeres. 2. miáltal a rendszerezés alkalniazhatóbb. téli fajták) tekintet­ bevételével is társítható. őszi. tojásdad. pörgettyű) lehet visszavezetni. 11. Rendszerezési körtealakok (Dlbuz 1984): 1. Az alakilag elkülöníthető csoportok száma lehet változóan sok is (vö. egyéb. kúpos alakok. kobak. Ebben az esetben 7 nagy csoport és 14 alakkör állapítható meg (Bordeianu és mtsai. 10 szabálytalan 11 egyéb alakváltozatok 12. 9. i. Ez a szempont érvényesült jelen munkában. sza­ bálytalan. 6. lecsökkenthető kettőre is. körte alak. gömbölyded. ábra. Dibuz 1984). Az alak szerinti csoportok köre az érési időszak (nyári. birs alak. 4. alma alak. 10. 8. 1964). 7.

bunkós (Dr. görbe (Clairgeau) 13. hosszú nyakas (Douillard Alexandrina) 9. Jules Guyot) • változó: 14. kúp (Malinesi Jozefine) . tömzsi körte (Vilmos körte) 11. magasodó gömb ( Őszi esperes) .kúposodó < 6. gömb (Crassane bergamot) 3. tömzsi kúp (Angoulémi hercegnő) 7. lapított gömb (Serres Olivér) 2.gömbölydedek 1.tojásdad 4.nyakas: 8.Körtefajták rendszere . birs (Hardenpont vajkörte) . tojás (Liegel vajkörte) 5.hosszúkásak: • körte: 97 . tipikus (Avranchesi Jó Lujza) 10. rövid nyakas (Macskafej körte) . nyújtott körte (Pap körte) 12.

nagy. a csészelevelek töve forrott. de nem szétteililő. 1955. némelykor pirosló udvaniak. Csészéje: teljesen nyitott. dohánybarnák. de szinte mindig ferde állású. ábra. Alakja: hasas. Poniképzödményei (paraszemölcs. sugarasan szétteitilő rozsdafolttal van behintve. sötétbarnává szárad. olykor ferde. Hasas körte 98 . töve duzzadtabb. de sekély mélyedésű. nagy. Szára: 24-27 mm. foltocskákra különül. sűixík. Meretei: magassága: 76-84 nini. ábra) Gyűjtőhelye: Rava. hegyük kifelé kunko­ rodó. mely a csészetáj felé foszlányos csíkokra. na­ gyon nagy. jellemzően szabálytalan ferdüléses-daganatos felületű. vagy hiányzik. átmérője: 65-80 mm. de mindig egyenetlen felületű. rövid és kissé göcsörtös felületű.A tanulmányozott körtefajták G ö m b ö l y d e d alaktipusú körtefajták Hasas körte (13a. Csészemélyedése: tányérszenl és tágas. Csésze alatti ürege: üslszerű. vastag. közepes méretű. mézsárga és arany­ sárga. lenticella) aprók. kárminpirosas árnyalattal belehelt. gömbölyded tömzsi köite alakú. súlya: 178-240 g. Színe: gyengén sárgászöld. majd citromsárga. a nap érte részeken rozsda vöröslő. Szármélyedése: felületi szárcsúcs melletti körkörös vagy félkörnyi barázda. végül kénsárga. csúcsa kissé liúsosodó. 13a. október 25. többnyire egyenes. rövid és hirtelen csúcsú.

sokszor több tüszője van. mindkét végükön kis csőröcske képződik. Tüszője: zárt. vékony vagy vastag. a léha magok gyakoriak . esetleg vékony. gyenge fényű. közepesen vastag. Nagymacskafej körte Vacoköble: hagyina alakú és jellemzően kicsi. ábra. jellemzően szabálytalan alakú és rendellenesen a száma is változó. de szívós.13b. de változó alakúak. Tengelye: laza kötegű. Magvai: lapított tojásdadok. sötét gesztenyebarnák. - 99 . Héja: kissé zsíros és finoman szemcsés tapintatú. sárgás kősejtes keskeny övezet kíséri. nagyon változó. a legtöbbször hasítékos vagy nyitott.

ábra. Megjegyzések: Azonosnak tekinthető a Nagymacskafej körtével (13b. kemény. gyengén édes. ábra) 14. században Európa-szerte elterjedt. Az újabb munkák nemigen említik. amely laza szemcséssé alakul. (Figyelemre méltó. és a 19. században a Kárpát-medencében és Erdélyben is. savanykás répaízű. s e század végén és a 20. sokáig tárolható. Küküllőkeményfalvi Torzsa körte 100 . Küküllőkeményfalvi Torzsa körte (14. nem bőlevű. mely már 1665-ben ismert volt. ábra).) Érése: november. hogy ez a megállapítás egyezik az előzőleg nem ismert szakirodalmi azonos adattal.Húsa: halványsárgás fehér.

közepesen nagy. nagyon rövid he­ gyűek és gyengén kanyargós szélűek. Színe: halvány mézsárga és citromsárga váltakozik narancssárgával. majd vajsárgás fehér. szabályta­ lan féloldalas. enyhén nyakasodé. enyhe egyenetlenségekkel. fátyolosan behintett vagy belehelt. Tengelye: edénynyaláb kötege eléggé tömör. október. súlya. átmérője. Fojtós körte (15a-b. és külleme is csinosabb. a tövükön összenőtt. gesztenyebarnák. elmosódott. átmérője. 1894). ráncokkal. súlya. le­ ves. kicsi és zárt. Csésze alatti ürege: tölcsér vagy U alakú. de annál valamivel nagyobb. Héja: vékonyan viaszos.Gyűjtőhelye: KüküUőkeményfalva (Székelyudvarhelytől É-ra). a kiemelkedéseken világossárgább. szabályos vagy kissé szabálytalan. a nap érte részen szép vérpiros. csészetája széles. folyto­ nossága a csésze alatti üregig jól követhető. 55-60 mm. kerekedő vagy szívesedő vállúak. 100-105 g. de a tüsző tájékán hasítékos. Méretei: magassága. közepes hosszúságú és vastagságú. és kisebb-nagyobb egyenetlen domborulatokkal hullámos a felülete. selymes fényű. a hajlatokban sötétebb. Magvai: lapítottak. piszkosabb és fakóbb. széles és lapos. okkersárgából sötétsárgává száradó. nyitott. Szára: 29-42 mm. és kissé érdes. majd fokozatosan apróbbá váló pettyekkel megy át az alap­ színbe. 101 . vagy azt kissé meghaladó. csúcsosodó gömbölyded körte alakú. Levelei: tojásdad kerülékesek. tompa fényű. nyálkás-ragadós felületűek. mindkét vége kissé duzzadtabb. de kissé fojtós. Szármélyedése: keskeny és lapos. édes. október. hosszan kihegyezett csé­ szelevelek sugarasan. a nap érte ré­ szeken rózsaszínnel vagy kárminpirossal vékonyan. ábra) Gyűjtőhelye: Bondoraszó (Belényestől K-re). a hajlatokban sötétebb. talpas. mely gömbölyded alakjával. Alakja: gömbölyded tömzsi körte. nagyon gyengén aromás. a húsos rész felénél kisebb. lehet annak egy jobb helyi származéka. 1952. orsó alakú. Tüszője: lapított visszás tojásdad. Vacoköble: gyengén elhatárolt. Goethe és mtsai. Csészéje: közepes nagyságú. sárgásfehér. 59-65 mm. vékony. löbbé-kevésbé sugaras rozsdázat takar. csaknem felületi barázda. közepes nagyságú vagy kisebb. amely „bágyadtízű. 60-75 g. a szár felé röviden és hirtelen kissé nyakasodva csúcsosodik. Érése: október-november. nagy. közepes nagyságú. szélesen elmosódott. gyengébb minőségével elüt a többi „torzsa" körtefajta változattól. a kissé vastag szárcsúcs körüli sekély. Húsa: halványzöldes árnyalatú fehér. A Piros bergamot fajtához hasonlítható. mindkét végük hegyesedő. hasas körte alakú. széles emelkedések­ kel. 1955. vízszintesen szétteililők. Alakja: gömbölyded tömzsi körte. Csészemélyedése: tányér alakú. mely tömör a kö­ zéptájon és sűrííbb. emelkedésekkel és horpadásokkal. csemege gyümölcsnek aligha válik be" (Bereczki 1877. kemény és roppanó. hhaszínű pontozata sűrű s az egész felületen egyenletes eloszlású. Színe: halványzöldes citromsárga. 57-64 mm. Megjegyzések: helyileg kialakult fajtaváltozatnak tekinthető. Rozsdázata világos dohánybarna. melyeket vékony. Méretei: magassága: 58-65 mm.

!. ferde ál­ lású.Szára: közepes hosszúságú: 20-40 mm. de hiányozhat is. töve lehet kissé szélesebb és barna.. ábra. de helyenként szemöl­ csök is előfordulnak rajta. vékony.. Szármélyedése: szűk és nagyon egyenetlen falú mélyedés. egyenletes.v. Fojtós körte 102 . 15a. csúcsa zöldes.

Csészemélyedése: tál alakú, széles, de sekély vagy közepesen mély, fala szabály­ talanul sugarasan hullámos. Csészéje: közepes nagyságú, olykor nagyobb is, nyitott, összenőtt tövű csészeleve­ lei lehetnek nagyobbak és kiterültek, vagy kisebbek és ferde helyzetűek. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú, meglehetősen széles, de nem mély, nem nyúlik le a magház aljáig. Vacoköble: retek vagy széles hagyma alakú, közép helyzetű, feltűnő a kősejtes övezete. Tüsz^e: lapított tojásdad, kicsi és zárt, fala vékony és merev, színárnyalatokban játszó. Magvai: kicsik, megnyúlt búzaszemszerűek, rövidcsörűek, sötét gesztenyebarnák, gyakori a léha mag. Tengelye: vékony, a tüsző táján hasítékos, üreges. Héja: vastag, nagyon vékony viaszrétege van, sima, tompa fényű, vonzó képű. Húsa: sárgásfehér, tömött és kemény, sok a kősejtsziget benne, kevés levű, gyen­ gén savanykás-édes, enyhe aromával. Érése: november-december, tartósan tárolható. Fája: nagy, erélyes növésű, gúla alakú lombkoronával. Levelei általában kicsik és feltűnően változó alakúak, többnyire lándzsa vagy kerülékes lándzsa alakúak, de nem ritka a tojásdad alakú sem. Gyakran egyenlőtlen kerekded vagy ék alakú vállúak, ki­ húzott vagy rövid hegyűek és finoman fűrészes szélűek. Megjegyzések: bizonyára természetes kereszteződéssel keletkezett helyi tájfajta. 4. Piros körte (l6a-b. ábra) Gyűjtőhelye: Alsókajanel, 1952. október. Méretei: magassága: 45-55 mm, átmérője: 50-55 mm, súlya: 35-55 g; közepesnél kisebb. Alakja: gömbölyded tojásdad körte alakú, tömzsi körte alakú, szabálytalan, né­ melykor kissé féloldalas, elmosódott szélei és egyenetlen bordái a csészetájon keske­ nyednek és feltűnőbbek. Színe: zöldes világossárga, napos oldalán kárminpirossal belehelt. Pontozata feltű­ nő, sűrű, szinte hálózattá kapcsolódó sűrű rozsdavöröslő fakóbarna. Szára: közepes vagy annál kissé hosszabb, közepesen vastag, töve kissé szélesedő, egyenes, merev, vöröslő barna. Szármélyedése: a szár csúcsa körül egyenetlen kis keskeny, sekély barázda, több­ nyire rozsdával borított. Csészemélyedése: szélesedő tányérocska alakú, a behajló, elmosódó bordák sza­ bálytalan hajlataival, hálózatos vagy egyöntetű rozsdázattal borított. Csészéje: szűk, a tövüknél összenőtt, széles alapú, de rövid, a szürkés csészeleve­ lek hegye összehajló és takarja az üreget. Csésze alatti ürege: közepes nagyságú, kerekített V alakú, olykor U alakú. Vacoköble: gyengén elhatárolt, szabálytalan hagyma alakú, a húsos rész felénél ki­ sebb, enyhén csészetáji. Tüszője: közepes nagyságú, zárt, fehér, sima, vékony falú. Magvai: duzzadtak, lapított tojásdadok, rövid hegyűek, sötét gesztenyebarnák. Tengelye: tömött, szembetűnő, a csésze alatti üreg táján nyalábokba válik. Héja: vastag, homályos és érdes felületű. 103

I6a. ábra. Piros körte

Húsa: fehér színű, tömött és kemény, kövecses, kásás, kevés levű, édeskéssavanykás. Érése: október.

104

Fája: erélyesen növő, gúla alakú koronával, nagy, fél vadnak tűnő. Minden évben terem (ami ellenállóságának a jele), de mérsékelten. Levelei a közepesnél kisebbek, kerülékes vagy tojásdad kertilékes alakúak, ép szélűek, esetleg nagyon finoman fűrészes szélűek a csúcs alatti részen. Megjegyzések: bizonyára valamely régen behozott külföldi termesztett fajta szár­ mazéka. Némely jellegében (alak, méret, szín, minőség) a régi Betzelsbirn (Röhlingsbirn [Herrenbirn, Didbirn, Galbe Wiesenbirn, Wasserbirn, Weissbartsbirnl) fajtához hasonlít (Goethe és mtsai. 1894). Ez a fajta is közepes nagyságú, gömbölyű, szedéskor sajátos szürkészöld, éretten sárgás, napos oldala halványan pirosított. Húsa fehér, homályos, érés előtt fanyar. Kedvelt bor-, aszalnivaló és főznivaló körte. Eltart tavaszig. Kerekded körte (17a-b. ábra) Gyűjtőhelye: Marosszalatna (a Solymosi-hegycsúcs [837 m tszf.] déli lejtőjén), 1952. október. Méretei: magassága: 3 5 ^ 0 mm, átmérője: 40—45 mm, súlya: 3 5 ^ 5 g; kicsi, néha alig közepes. Alakja: gömbölyded-tojásdad körte alakú, röviden kúposodó gömb alakú, szabály­ talan, kissé féloldalas és változóan hullámos, főleg a csészetája. Színe: citromsárga, majd szennyes kénsárga, egyenetlenül elszórt, szembetűnő vi­ lágosszürke pontokkal behintve. Szára: közepes hosszúságú, egy kissé vastag, szemölcsös felületű, sárgásfehér szí­ nű, de töve barnásszürke, fásodott, csúcsa húsosodó. Szártnélyedése: a szár csúcsát egyenetlenül körülvevő kis barázda. Csészemélyedése: sekély, kis tányérszerű, a behajló bordák elmosódott domboru­ lataival. Csészéje: kicsi, csaknem zárt, mert a mereven felálló, rövid, sárgásszürke csészele­ velek cimpái összehajlók. Csésze alatti ürege: táguló kupak alakú, köze­ pes mélységű. Vacoköble: nem szembetűnő, kerekded hagyma alakú, közepes nagyságú, közepes helyzetű. Tüszője: kicsi, zárt, vékony falú, vajsárgás-fehér. Magvai: aprók, kissé lapítottak, szabálytalan to­ jásdad alakúak, rövid- és tompacsőrűek. Tengelye: szembetűnő, a tüsző tájékán üreges, a csésze alatti üreg felett vastagabb és kövecses résszel övezett. Héja: vastag, szívós, sima és fénylő. Húsa: fehér, tömött és kemény, feltűnően köve­ cses, leves, édeskés. Érése: október. Fája: erőteljesen növekvő, dús lombozatú. Min­ den évben, de lustán termő. Megjegyzések: az ősi erdélyi fajták közül a 17a. ábra. Kerekded körte Lippai János (160(>-1666) által leírt Zelenkával és a

105

Kolozs megyében ugyancsak régi Őszi citrom körtével rokonítiiató (Bordeianu és mtsai. 1964). De elképzelhető, hogy valamely behozott (Bergamot) fajta elpóriasodott származéka. Ez gyanítható elterjedéséből (pl. Világos) is (Borza 1962). Erdei vaj körte (18. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Márton, Veres Vilmos kertje), 2004. szeptember 28. Méretei: magassága: 70-85 mm, átmérője: 65-73 mm, súlya: 165-175 g; nagy. Alakja: hosszúkás vagy gömbölyded tojásdad alakú, többnyire szabálytalan, egyik oldala domborúbb, de hosszanti lefutású széles hullámai is vannak, nem olyan kecses, mint egyes szakkönyvekben megadottak. Színe: sárgásán zöldellő, később tompán mézsárga, nap érte oldalán egy vékony rőt lehelet képződik. Pontozala izabellafakó fahéjszínű, apró és ritkább vagy sűi"űbb hálózattá szövődhet, sőt némelykor a gyümölcs fél felét vékonyan fedheti. Szára: 7-13 mm; rövid vagy igen rövid, töve kissé kiszélesedik, világosbarna. Szármélyedése: kicsi vagy nagyon kicsi, a szár csúcsa szinte kitölti, a perem behaj­ lása enyhén hullámos. Csészemélyedése: sekélyes, széles szabálytalan tálacska, egyenetlen peremmel. Csészéje: szembetűnő, csészelevele széles és rövid, a csésze alatti üreg nyitott. Csésze alatti ürege: közepes nagyságú, kupak alakú, csaknem szabad. Vacoköble: nagyon csészetáji, viszonylag kicsi, hosszúkás hagyma alakú. Tüszője: zárt, megnyúlt, de szűk, vékony, fényes, fehér falú. Magvai: karcsú tojásdadok, hosszúcsőrűek, csak kissé lapítottak, sötét gesztenye­ barnák. Tengelye: lehet vékony és tömött, de lehet szétvált is. Héja: nem vastag, rozsdázottsága nem teszi durvává, homályos, húsra tapadó. Húsa: fehér, később szennyes fehér, kásás, olvadó és kevés levű, édeskés, gyenge, de sajátos és kellemes aromájú, felülete barnulva lágyul, nem szotyósodik. Érése: szeptember vége-október, kb. két hétig tartható el. Fája: birsre oltva nem annyira sugár növésű, mint amilyen változatai vannak. Gyü­ mölcse közt „nincs sok különbség" (Szávai M.). Levele változatos méreteiben és alak­ jában, valamint széle szerkezetében is; kifejezetten vagy igen finoman csipkézetten fűrészes. Megjegyzések: egyes jellegei (alak, szín, íz) nem felelnek meg a szakirodalmi (Stoll 1888; Palocsay és mtsai. 1954; Bordeianu és mtsai. 1964) leírásoknak. E tekintet­ ben az Angouléme-i hercegnő fajtához hasonlítható, amely későbbi érésű ugyan, de „száraz években már október elején is érik" (Stoll 1888).

106

18. ábra. Erdei vajkörte

107

Csuszátlan körte (19a-c. ábra)

19a. ábra. Csuszátlan körte

108

19b. ábra. Csuszátlan körtefa levele

Gyűjtőhelye: Gyergyószenimiklós, 1955. október. Méretei: magassága: 55-60 mm, átmérője: 46-50 mm, súlya: 64—78 g; közepes nagyságú. Alakja: tojás- vagy hordócskaszerű, legnagyobb átmérője a középtájon van, csésze­ tája kissé laposabb, a szár felé csúcsosodó, szabálytalan, de nem feltűnően, leginkább a szárcsúcs körüli ferde duzzanat miatt. Színe: sárgás világoszöld alapszíne csak kisebb foltokban, főleg a szár tájékán ma­ rad meg, mert a felület nagy részét okkersárga szín borítja, mely néhol barnásabb kaj­ szibarackba, másutt fakósárgába vált. Sűrű, dohánybarna, szembetűnő pontok és rend­ szertelenül szétágazó rozsdavonalak tarkítják az egész felületet. Szánu hossza 9-33 mm; változó, általában közepes hosszúságú, de lehet hosszabb is meg rövidebb is, közepes vastagságú, csúcsa húsos, töve duzzadtabb, többnyire egyenes, néha enyhén ívelt, de szinte mindig ferde állású, sárgás vagy piszkos zöldes kávébarna. Szármélyedése: féloldalas, szabálytalan gödörke. 109

de nagyon kevés helyen figyelhető meg. válluk kissé nyélrefutó. széles tálacska alakú. Fűszer körte (20. Csésze alatti ürege: közepes szélességű. Levelei változó alakúak és nagyságúak. esetleg közepes nagyságú és nyitott. rövid és széles alapú csészelevelei kifordultak. Magvai: hosszúkásak. Érése: szeptember második fele-október. rozsdabarna színnel. a csészelevelek tö­ vükön forrtak. Szára: 17-19 mm. nyitva hagyva a csészeüreget. Pontozata szembetűnő és sűrű. StoU 1888. viaszrétege nagyon vékony. Graue Herbstbutterbirne) fajtával. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Márton Demeter Lajos kertjéből maga a dédapja oltot­ ta). esetleg hasítékos a tüsző táján. mint közepes hosszúságú. széleik szabálytalanul. olvadó. 1964). a környezeti feltételektől függően változik. súlya: 60-65 g. 110 . Tüszője: lapított tojásdad. hegyük menedékes. Méretei: magassága: 60-65 mm. vonzó küllemű. többnyire zárt. Csésze alatti ürege: tálacska vagy szélesebb kupacs alakú. körömszerű végeik kihajlanak. 50 éves. vékony rozsdagyűrű borítja. Húsa: sárgásfehér. egyéb­ ként kellemes. mely már 1628 óta ismert és régóta elterjedt nálunk is (Bereczki 1877. Csészéje: közepes nagyságú. terebélyes lombkoronájú. Színe: alapszíne citromsárgás zöld. közepes méretű. majd hálózatos és összefüggő világos fahéjbarna rozsdázat. zárt. enyhe kajlasága miatt nem éppen szabályos. mérsékelten leves. Fája: mérsékelten fejlődő. sötét gesztenye­ barnák. aprón molyhosak. Vacoköble: orsó alakú. Bordeianu és mtsai. jól elhatárolt. Héja: csaknem teljesen száraz.Csészemélyedése: szabályos kis tálacska alakú. Csészéje: viszonylag nagy. Megjegyzések: Azonos az Izambert köite (Beurré gris. enyhén szemcsés felü­ lete bágyadtan fénylő. Alakja: hosszúkás tojás alakú. sűrű behintés. Tengelye: vékony. Csészemélyedése: felületi. sekély mélységű. közepes méretű vagy kisebb. szép kárminpiros szélű rozsdavörössel összeötvözve szinte teljesen eltakarja. 2004. ritkábban csak­ nem kerekdedek. keskeny. különösen a szártájékon. inkább rövid. Szármélyedése: nincs. sugarasan repedezett. pereme egyenetlenül enyhén domboailatos. fala vékony. szeptember 27. kb. kősejtes réteg övezi. laza szövete itt-ott kősejtes. mert kiterjedt. a csészetáj domborulatán fokozatosan elvész. vagy csak egy szabálytalan gödörke a ferde eredésű szár­ csúcs kÖITJl. apró dudorokkal és húsosodó tővel. kisebb a húsos rész felénél. nyálkás felületűek. közepes nagyságú. rövidcsőrűek. többnyire kisebbek és keskeny kerülékesek. elhúzottan csipkésedően fűrészes. nagyon édes. lehet vastagocska vagy közepes. eléggé mély. erősen kövecses fallal öve­ zett. átmérője: 48-53 mm. olykor csaknem sima. sötétbarnák. fényes.

ábra.20. Fűszer körte 111 .

ép állapotban. kel­ lemesen édes. kásás. hosszant lapítottak. vajsárgás-fehér. hamar barnuló. Színe: citromsárga. húsos rész határolja. és a csészelevelek is lehetnek feltűnőbbek vagy összehajlók. Csésze alatti ürege: gyűszű alakú. törékeny. két hétnél tovább nem tartható. vékony. Csészemélyedése: felületi kis tányérkaszená. nagy fa. domborodó peremmel. Pirosoldalú körte (21. rövidcsőrijek. Méretei: magassága: 60-65 mm. a porzóma­ radványok az aljában vannak. napos oldala szép vérpi­ ros. Magvai: gömbölyded tojásdadok. de gyenge illatú. Alakja: csúcsosodó körte alakú. vékony falú. Szármélyedése: nincs. Tüszője: nem nagy. mézsárgás árnyalatú. Szára: 17-23 mm. albinpiros árnyalatú. arányos csőrűek. kissé kásás. Magvai: alig lapított csepp alakúak. de nem széles. majd fakósárga. jó leves. Érése: szeptember vége-október eleje. fakó világosbarnák. szembetűnő nagy és nyitott vagy szerényebb. Tengelye: vékony és tömött. a gyümölcshús laposan öleli körül a szárat. 112 . közepes vagy annál kisebb. átmérője: 50-55 mm. erős. Tengelye: vékony. változó vastagságú. Megjegyzések: Legjobban az őshonosnak tartott erdélyi Pap körtéhez hasonlít. magas. ábra) Gyűjtőhelye: Magyardécse (Ballá Tamás kertje). töve kisebbnagyobb mértékben lehet húsos. mely szederjesen. csúcsa kihúzott. általában szabálytalan. gyengén fanyar. 2004.Vacoköble: hagyma alakú. falai hamar elnyálkásodnak. kövecses hús övezi. tompán fénylő. középhosszú vagy rövid. széle alig észrevehetően csipkésedő. kisebb és majdnem zárt. gesztenyebar­ nák. többnyire ferde állású. meglehetősen mély. édes. egyenetlenül hullámos. de emlékeztet valamelyest a Császár körtére (Őszi vajkörtére) is (Bordeianu és mtsai. Fája: százévesnél idősebb. kevés levű. bőrnemú. Húsa: vajsárgás árnyalatú fehér. aromájú. súlya: 85-90 g. kicsi. Vacoköble: csészetáji. kelle­ mesen savanykás utóízzel. válla enyhén szívesedő vagy majdnem nyélrefutó vállú. de a iiúsos rész közepéig kiterjedi kö­ vecses öv határolja. darabosan visszamaradó. ferde. csészetáji. fonáka világosabb zöld. kövecses. Héja: homályos. Levele kerülékes (ellipszis). fűrészes. zárt. nyújtott hagyma alakú. amelyek helyenként vékony hálózatos rozsdázattá egyesülnek. foltosán fahéjbarna. Csészéje: változó alakú és nagyságú. horpadásos. nagyobbrészt kifejlettek. Tüszője: aránylag kicsi. jól kifejlett. középrésznél alig kisebb. Húsa: homályos. eléggé vastag és erős. Érése: szeptember. 1964). kisebb és nagyobb pirosló irhabarna paraszemölcsök. szélesen és keskenyen kerülékes alakú. szeptember 30. Héja: vékony. keskeny kövecses. egyik fele laposabb. Pontozata egyenetlen. pontozottsággal megy át az alapszínbe. hosszú.

Fojtós körte -0 l6b. 15b. Piros körte . ábra. ábra.^ ^ ^ • »5>.

Kerekded körte • " ^ ^ ^ ^ ^ S "i: Wti A0 19c. Csuszátlan körte n . ábra.17b. ábra.

Torzsátlan körte (22. szeptember 27. piros vagy pirosló fahéj­ barnás. szeptember 29. súlya: 60-65 g. . Pirosoldalú körte Fája: kb. Csészemélyedése: felületi kis mélyedés. de leginkább kisebb. ritkuló piros pontokkal végződő szélekkel. világosbarna. 50 éves. Megjegyzések: valószínűleg azonos a már Cato (Kr. Pirosoldalú körte Énlakán is található a Vészdonib teteje halárrészben (Szávai Márton közlése. némelykor hosszanti zöld foltokkal. 234-149). Alakja: hosszúkás tojásdad. gúla alakú koronával. átmérője: 45-51 mm. Szára: 22-30 mm. 2004. 2004.Vetéskor termő") körtéből származtatott Császár körtével (Kaiserbirne. nap érte oldala élénkpiros. mélyedés nélkül. Méretei: magassága: 56-63 mm. • Színe: zöldes-árnyalatú citromsárga. satnya csészelevelek ferdén kihajlóak. ábra. a gyümölcs húsa ránő a szárcsúcsra. a rövid. közepes. sűrű.. töve húsosodott. rövid vagy közepes hosszúságú. Weisse Herbst-Butterbirne) (StoU 1888. vastagocska és egyenetlen felü­ letű. Szármélyedése: nincs. e. melynek peremén az elmosódott ormok észrevehet őck. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod. kénsárga. és az ő nyomán Plinius (23-79) által említett Sementium („Búzavetési". enyhén ferde.21. (Pál Ádám kertjéből). Csészéje: teljesen nyitott. 1964). Bordeianu és mtsai. tömzsi körte alakú. Pontozata feltűnő. mivel egyik oldala doniborúbb. vagy szépen rágyűalzik. 113 . erélyesen növő.).

a húsos rész felénél kisebb.22. Torzsátlan körte Csésze alatti ürege: kupakszerű. Vacoköble: keskeny és megnyiilt. 114 . zán. világos gesztenyebarnák. mindkét végük hegyes. ábra. olykor kettő is van egy magüregben. Tüszője: jól fejlelt. fehéres falú. közepes méretű. kö­ zéphelyzetű. Magvai: hosszúkás tojásdadok. nagyon vékony. liagynia alakú.

ábra) Gyűjtőhelye: linhika (Szávai Márton. 115 . 2004. nem tárolható. előfordul. de megnyúlt. Fája: mérsékelten növekvő. Alakja: hegyesedő köite alakú. amelyeknek őse a Cato által említett „Sementium". szeptember 27. vékony. Pontozata rejtett (a rozsdabevonat miatt). hagyma alakú. amely azonban alig látható az irhabőrszínű. hogy több fajtát is neveznek Császár körtének. olvadó. Megjegyzések: A Császár körtéhez áll legközelebb (Stoll 1888. némelykor csekély körgyűrűszea'í kis mélyedés leiiet a szárcsúcs körtil. közepes nagyságú. IMéretei: magassága: 40-50 mm. Levele nagy. Szármélyedése: nincsen. vagy csu­ pán gyenge aromával. általában köves. de hiányozhat is. Héja: fénytelen. elnyálkásodó. hogy a gyümölcshús ferdén ránő a szárcsúcsra. de jó leves. Érése: szeptember-október. súlya: 30-55 g. fala vékony. mert ellenálló. Fája: levele tojásdad és kerülékes. valamint az A. melyet a napos oldalon. sajátos tájfajta. átmérője: 40-45 mm. nem vastag. Weisse HerbstButterbirne). törékeny. mely egyébként a termőhelyi feltételektől függően igen vál­ tozó. De a Rapaics (1940) által közölt teljesen elüt ezektől. kissé homályosan fénylő. tompa csőrrel. váltakozóan lehet rövid vagy közepes hosszúságú.Tengelye: vékon\' cs zárt. édes. „régi körte" (Szávai Márton közlése). szinte ép szélű. Több tulajdonsága alapján a Stoll (1888) által közölt Császár körtéhez hasonlít. Bíró Gáborné lelkén \'an az eredeti fa). nyitott a rövid csészelevelek teljes kifordulása miatt. hogy helyi keletkezésű. vékony. Magvai: lapított palack alakúak. a perem egyenlőtlen enyhe domborulatai­ val. kedves a tekintetnek. viszonylag tartósabb. kiterült. 195-1). erősen húsra tapadó. rövid időtartamú. ám a kövecsessége kellemetlen. Érése: szeptember. Vacoköble: csészeláji. Szára: 20-30 mm. meg a Plinius munkájában előforduló „Lactea". olykor éppen tojásdad. Húsa: szennyes árnyalatú fehér. kissé kásás. enyhén szennyes fehér. finoman fűszeres. fojtós. tompa hegyű és lekerekített vagy szívesedő vál­ lú. a szárcsúcsból befutó edénynyaláb kötegek eléggé szembetú'nőek. vagy a Nyári Kálmán körtéhez (Torzsátlan körte) CPalocsay és mtsai. hamar szotyósodó. Színe: alapszíne sárgás világoszöld. kellemes ízű. édeskés. esetleg kissé tojásdad keililékes alakú. vastag és bütykösödő. rövid. vagy inkább vékony. igen finoman fűrészes élű. Ismeretes. sok kősejttel. Tengelye: zárt. Héja: vékony és sima. megnyúllan kerülékes. Csésze alatti ürege: kicsi. az edénynyalábköteg a csésze alatti üregig jól látható. sötét gesztenyeljarnák. Gallo (1449-1570) éitesítéséből ismert „pere ghiaciuole" lehetett (Stoll 1888). többnyire egyenes. némelykor málnavörös árnyalatú rozsdavörös bevonat is leplez. sötét fahéjLxirna. Húsa: fehér. mindent eltakaró vékony rozsdabevonattól. tölcsér alakú. de gyakran ferdén tűzön. de hosszú életű. kicsi körte. de szívós. Csészéje: nagy. közepesen vastag. többnyire szabályos. Megi'egyzések: nagyon valószínű. Csészemélyedése: felületi tálkaszeal. Bőr körte (Nyárvégi körte) (23. kősejtek határolják. de üdítő utóhatással. nagyon aprón fűrészes szélű. Tüszője: szűk. aroma nélküli.

23. Bőr körte 116 . ábra.

s a napos oldalon rejtettebb. többnyire egyenes. részarányos. szeptember. ábra. 1953. esetleg annál hosszabb. Alakja: gömbölyded-. ferde kis mélyedés a szárcsúcs köilil. Szármélyedése: szűk. vékony és nemrit­ kán aprón göcsörtös.Vcresbélű körte (24a-b. szinte szabályos. a csúcs röviden nyakasodó-csúcsosodó. közepes hosszúságú. helyenként vékony haragoszöldes árnyalattal. az elferdülések kismérvűek. 117 . mely a napos oldalon kárminpirossal vékonyan fátyolozott. faiiéjbarna. átmérője: 50-53 mm. Veresbélű körtefa levele Szára: 28-32 mm. a csészetáj szűkülő. Színe: sárgászöldes. 24a. súlya: 45-65 g. de hiányozhat is. Rozsdázata zöldes fakóbarnás színű és sűrűbb vagy ritkább hálózatosán az egész felületre kiterjed. Pontozata sűi"ű. ábra) Gyűjtőhelye: Felsővidra. tojásdad-körte alakú. de gyakran ferdén tűzött. Méretei: mafíassága: 57-60 mm.

rozsclázatlal borított. meglehetősen vastag. esetleg egyenes. Színe: élénkzöld. napos oldalán néha igénytelen pirossal márványozott vagy pettyezett. kerekded. sima. tekintélyt. elejénte sápadt zöld. Tengelye: tömör. nemcsak a 20. néha tojásdad csiga. különösen a csésze alatti üreg tájé­ kán. bágyadtan fénylő. de csak ritkán. napsütötte oldalán. gömbölyded. 2004. lapos kisiányérkaszerű. édes. köves. Márkodi Torzsa körte (25. kúposodó lombkoronát fejleszt.. kövecses húsos rész övezi. Hz utóbbi emlékeztet erre az erdélyi fajtára.) kapta. hosszúkás. a széles alapú. hanem más tájakon is. Már Lippai János (1667) is két fajtát emleget: „Vörös bélű körtvély. Héja: érdes. hogy ők kapták tőlünk. Gogánváraljáról (Maros m. birtokosának pedig rangot. Csészéje: viszonylag nagy. többnyire részaránytalan (aszimmetrikus). fakó heggyel. fűzöld. de az is lehet. Erdélyben is. súlya: 100-185 g. elmosódott. Megjegyzések: a Veresbélű köite régóta ismert és igen elterjedt Hurópa-szerte. Pontozata és rozsdázata sötét mogyoróbarna. ha­ nem több különböző fajtára vonatkozik. száraz..Csészemélyedése: keskeny. tompa csúcsba enyészik. de ellenálló és hosszú életű. rövidke. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod. Bereczki Máté (1887) Vérbélű körtéje: „kisded. homályos. A pontok szembetűnőek. s így a Kárpát-medencében. az árnyalat változik a gyümölcs nagysága és érettségi foka szerint. Színe: bőre kissé vastag és keménykés. majd kisebb-nagyobb rozsdafoltokká egyesülnek. Fája: mérsékelt növekedésiéi. írásos említése magyarul 1275-böl való: „Ad duas arbores piri Wereskurtucl vocatas" (Benkő L. közepes nagyságú. amelynek „ojtóvesszejét" P. század elején a Szilágyságban." Húsa színe miatt különlegességnek számított. éltével sárgás zöld. sűrűek. Igen közel áll (majdhogynem azonos) a Bereczki Máté (1887) által leíit Vérbelű körléhez. Tüszője: zárt. rövidke csészelevelek he­ gye kifordul. nyári. vékony. Csésze alatti ürege: tágasabb kupak alakú. szal^ályialan eloszlású domboixilatokkal. szeptember 17. kis folton." és „Vörös körivély. fala fehéres. a lu'isos rész középrészéig terjed. 1995). Érése: szeptember második fele. héja zöld. gyak­ ran hálózatosán összekapcsolódnak. rövidcsőrűek. szembetűnő. Marton Szabolcs. leves. Magvai: lapított tojásdadok. kelyhe körül szűk. gesztenyebarnák. valamennyire leves. nem sokáig taii: hamar meglágyul". Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alakú. Húsa: pirosló vagy rózsaszín. Dániel Lőrincztől. gyenge aromával. nagyon enyhe. de nem mély. kisebb gyümölcsöké vörösebb. közép-szerű. melyeknek folytán a gyümölcs szennyes benyomást kelt. Szerinte a velencei Szent Antal szerzetesektől került Erdélybe. a jó gazda hírét jelentette. Méretei: inagassága: 85-92 mm. 118 . átmérője: 55-65 mm. Az elnevezés nem egy. majd gyengén sárgászöldes árnyalatúvá érik. Vacoköble: gömbölyded. nagyon vékony pirosodó lehelet képződhet. száraz és itt-ott szelíden érdes tapintású. túléretten barnuló.

Márkodi Torksa körte 119 . ábra.25.

1964). ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Márton. lehet apró szemölcsös a felülete.Szára: 22-26 mm. sűrű. Érése: jól tárolható téli köite. többnyire húsos. de nem bütykös. Őszi mocskos körte (26. többnyire léhák. rásimulnak a csészemélyedés falá­ ra. Bordeianu és mtsai. tompa vagy rövid hegvTlek. világos fahéjbarna. Stoll 1888. súlya: 130-175 g. felső peremén a porzók körének jól látható maradványával. Csészéje: eléggé feltűnő. dagadt tövű. Csészemélyedése: csaknem felületi kis szabálytalan mélyedés. vége kiszélesedik. a jól látható edénynyaláb-kötegek csak ritkán válnak szét a magüreg tájékán. Szánnélyedése: nincs. de nem vastag fala nem záródik mindig. s a jól kifejlett és megmaradó csészelevelek laposan teililnek szét. Húsa: igen tömött. napos oldala vörhenyes rozsdavörös árnyalatú. Fája: erélyesen növekvő. Tüszője: jól fejlett. melyet a kiterült csészelevelek szinte egészen elborítanak. szeptember 27. esetleg közepes hosszúságú. Alakja: gömbölyded vagy magasodó gömb alakú. Levelei tojásdad kerülékesek. több­ nyire szabályos vagy enyhén ferde. inkább rövid. szívós. Méretei: magassága: 65-80 mm. kissé csésze­ vagy középtáji helyzetű. kevés levű. kúposodó szártájékát a szárcstjcs körüli duzzanat még fel­ tűnőbbé hegyesíti. Csésze alatti ürege: eléggé tágas. édeskésen l'anyar. inkább homályos. fahéjbarna zöldes foltokkal. nem leszi kívánatos­ sá az egyébként szép alakú gyümölcsöt. sötét gesztenyebarnák. s ilyenkor a szárcsúcs köilil szabálytalan dudorok nőnek. úgyhogy látha­ tóak a magok. hálózatos vagy összefüggő rozsdázattá folyik össze („mocskos"). megnyúlt hagyma alakú. de nagyon kicsi csőrűek. de nem mély. szélesen kúposodó lombozatú. szabadon hagyva a porzókör csonkját. inkább kásás. Szármélyedése: igen kicsi vagy hiányzik. sötét fahéjbarna. Tengelye: általában zárt. 120 . Pontozata szembetűnő. hosszant barázdált. sötétzöld le­ vélzettel. igénytelen. Szára: 15-20 mm. igen aprón fűrészes élűek. esetleg lapított tojásdad. Patakfalvi Lajos kertjéből). 1853. zöldellően fehér. 2004. mint tompán fénylő. szinte kiemelkedik a csészemélyedésből. Vacoköble: kisebb a g^áimölcshűs felénél. Bereczki 1877. gyenge savanyúsággal. a gyümölcs oldalán elmosódott bordák csak e részen sejthetők. közepes liosszúságú. átmérője: 65-70 mm. apró bütykökkel. gyűszű alakú. széles domboailatokkal. Héja: tömött és vastag. eléggé kövecses. citromsárgává váló. Színe: szennyes almazöld. jól kifejlett. gyakran ferdén tűzölt. Magvai: megnyúlt tojásdadok. kissé ívek. Megjegyzések: azonosnak tekinthető az Erdélyben régóta isméit Izamben fajtával (Nagy F.

ábra. őszi mocskos körte 121 .26.

Szármélyedése: sekély. szíjas. lándzsás csészelevelei kiteiiilnek. körülötte a gyümölcs húsa kö­ vesebb. Csészemélyedése: csupán egy lapos tányérocskaszerű mélyedés. egyébként többnyire szabályos. többnyire szabá­ lyos. kissé ívelt. fűszeres ízű. kicsi. majd enyhén sárgászöld. ép nagyon kevés. a porzóniaradványok nem láthatók. rövid. de többnyire nem jellemző . a húsosodó szárcsúcs csaknem kitölti. Megjegyzések: bizonytalan eredetű régi tájtípus. különösen a pirosított felülete. Érése: szeptember első fele. szeptember 16. mert a csészelevelek töve jól kifejlett és függőlegesen álló. közepes nagyságú. Tengelye: tömött. csak olykor keletkezik ferdülése. elmosódott szélekkel. szabálytalan tálacska. Húsa: vajsárgásan fehér. Méretei: magassága: 45-55 mm. külö­ nösen a csésze alatti üreg tájékán sűnjn kövecses hús övezi a vékony edénynyalábokat. keililékes alakú. nagyon leves. Színe: tompazöld. gyakran elsatnyulnak. Csészéje: nagy és nyitott. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod (Marton Szabolcs). átmérője: 55-70 mm. nyálkásodó falú. ormóján felsejlenek a termés bordavégződései. Vacoköble: gömbölyded hagyma alakú. eléggé vastag és szívós. Csésze alatti ürege: gyűszűszenj.Csészemélyedése: felületi. Csészéje: közepes nagyságú és nyitott. Vacoköble: megnyíilt hagyma alakú. Szára: 16-24 mm. jól látható fűrészes szélű. lapított tojásdad. Van nyári változata is. Magvai: megnyúltak. de kövecses gócok is képződnek benne. súlya: 55-85 g. a húsos rész felényi részéig terjedhet. töve né­ melykor elhúsosodó. 1954) emlékeztet. rövid tompa csőrűek. közepes vastagságú vagy vastagocska. némelykor a bordázat nyo­ maival a peremen. de nem mély. A Diel vajkörtére (Palocsay és mtsai. Bölkényi körte (27. töpörödött hegye pedig szétálló. elszáradnak. vékony. Csésze alatti ürege: gyűszű alakú. amelyet Székely bergamot néven íit le Bereczki Máté (1887). Ez a minta az Őszi fehér vajkörtére (Stoll 1888). sötét fahéjbarna. részarányos. a magház tájékán marad meg tartósabban. Kellemesen édes. A „Mocskos körte" elnevezés azonban különböző. Héján vékony szederjes rozsdázat képződhet. aránylag kicsi. napos oldala kétharmada-egyharmada szennyes kárminpiros. rövid. Pontozata viaszbarna. Héja: homályosnak („kormosnak") tűnik a kiterjedt rozsdázat és a sűrű pontozat miatt. de nem túlságosan. szépen árnyalt. kissé lapított vagy tojásdad gömbölyded. sötétzöld. bőrnemű. szabályos vállú. Levele: közepes nagyságú. 122 . igen feltűnően „szeplős". Alakja: gömbölyded. Tüszője: hosszúkás. hosszan elkeskenyedő. olvadó. ill. igen szabálytalanok. rozsdázatos vagy betegség okozta varasodásos fajtákra is vonat­ kozhat. tágas. rövid hegyű. gyakran ferdén tűzött. csupán a némelykor meg­ maradó elszáradt porzók köre takarhatja a csészenyílást. csaknem felületi. de csak közepes vagy annál sekélyebb mélysé­ gű. 2004.

gyenge. niajd vajszínű árnyalatú fehér. de a pirosló részen tompán fénylő. kellemesen olvadóvá. rövid csőrrel. Héja: homályos. 123 . édes. sőt hamarosan szotyóssá válik. Magvai: megnyíilt és enyhén lapított tojásdadok. Bölkényi körte Tüszője: aránylag nagy. de szakadó. élvezetes. Kezdetben tömött és szemcsés. de töré­ keny. üdítő savanyúsággal. Lé­ dús. sötét gesz­ tenyebarnák. fényes. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. gyakori pirosló beárnyalással (innen a hivatalos elnevezés). meglehetősen vastag.27. sűrű kövecses övezet kíséri. de rövid érési időtartama alatt meglágyul. a lalliánya vastagocska. ábra. Tengelye: többnyire zárt.

esetleg bordázottak. gyenge aromával. mindkét vége lapos. Borza 1962). Megjegyzések: Azonosnak tekinthető a Nyári bergamott. Fája: öreg. hegye rövid. olyan mint egy szép fánk (pánkó). Tengelye: nyitott. kásásán leves. elmosódottan cikkes. szabálytalan. közepes hosszúságú. nagyon aprón fűrészes szélű. halvány zöldessárga. Piros bergamotl („Nyári pergament. széle ép vagy alig láthatóan aprón fűrészes élű.Érése: szeptember. nagy. de nem nagy. elnyálkásodik és megbar­ nul. gyakran satnya magot tartalmaz. Alakja nagyon hasonlít a későbbi érésű Grassane bergamote-hoz. különösen a szár tájékán. nagyon rövid csőrűek. Megjegyzések: népi kiválogatású tájfajta. közepes nagyságú és kisebb. súlya: 100-125 g. Méretei: magassága: 48-58 mm. Gúla alakú koronája még most is erőteljes és sűrű. töve mérsékelten duzzadt. Csészéje: közepes nagyságú. sűrű. eléggé köves. bőrnemű. átmérője: 60-70 mm. Héja: kissé merev. Csészemélyedése: eléggé fejlett. a porzómaradványok is takarhatják. rövid hegyű. Szármélyedése: kicsi. széles és mély. oldala kiszélesedő. vékonyan viaszos. jól kiképzett. sötét gesztenyebarnák. Moldvai körte (28. Színe: halvány citromsárga. Alakja: lapított gömb. Vacoköble: kerekedő hagyma alakú. 1894. csak erdei vackorba fogant meg az oltás". a ferdén kihajló csészelevelek csak részben borítják be. Valóban hasonlít valamelyest egy Bojár körte nevű fajtához (Bordeianu és mtsai. Fája: erélyesen növekvő. Tüszője: kerülékes. némely jellegében pedig a Champagnyi körtéhez (Stoll 1888). de nem sűrű. széles domboailatok beívelésével. de meglehetősen vastag. Magvai: duzzadt tojásdadok. tömötten kövecses hússal övezett. Levele tojásdad vagy kerülékes. lapított. Szára: 13-20 mm. kerekített vállú. 1954. szabálytalan rozsdafoltokkal. 124 . hamar elpuhul. szeptember 28. „hozta az oltóágat az öreg Bíró Mihály 1811-1812 táján Moldvából (terményeit ánilta ott). általában kél. peremén a bordaszerű sugaras. csúcsratörő. tojásdad kerülékes. válla szívesedő vagy kerekített. Érése: szeptember vége-október eleje. Palocsay és mtsai. hosszant lapítottak. gömb alakú koronát fejleszt. fala fehéresen tompán fénylő. középtáji. Húsa: homályos fehér. homályos. 2004. szembetűnő izabcllafakó pontokkal és kiterjedt. Dinnye körte) fajtával (Goethe és mtsai. Levele kicsi. amely azonban hosszabb száni és nem annyira lapított. szabálytalan dombonjlatos csésze alakú. édeskés. Neve (és termesztője) szerint moldvai eredetű (az oltóág). Csésze alatti ürege: gyűszű alakú. 1964). ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Bíró Gábor). a körbefutó edénynyaláb szélesen kövecses résszel övezett. töredező. elfásodó.

Moldvai körte 125 .28. ábra.

homokszínű. közepes vagy annál kisebb. 2004. többnyire szabályos. ábra) Gyűjtőlielye: Érüaka (Szávai Márton. Alakja: gömbölyű. nem feltűnő.ábra. 29. súlya: 75-90 g. átmérője: 50-55 mm. Színe: éretten szalmasárga és ennek zöldesebb és okkeres árnyalatai szürkészöld foltocskákkal.Tinóorrú körte (29. Pontozata igen apró. szeplciiiber 27. Demeter Áipád kertjéből). lakó. Tinóorrú körte 126 . Méretei: magassága: 53-60 mm.

szemölcsös felületű. Érése: szeptember második fele. Megjegyzések: meglehetősen idegen az ismertebb fajtáktól. Szávai Márton szerint „külsőleg a Torzsátlan. ábra) Gyűjtőhelye: Középalmás (Zalatnától DNy-ra. haragoszöld. Csészéje: nagy vagy közepes. Vacoköble: általában közepes nagyságú. rövid csőrrel. enyhe bordaszerű kiemelkedésekkel. Héja: vékony. mint leves. főleg a csészetájon és ferde. a hamvasszürke rövidke csészelevelek kifordulva szin­ te vízszintesen a csészemélyedés falára fekvők. töve kissé szélesedő. tányérocska alakú horpadás. Méretei: magassága: 30-35 mm. jól látható. vékony. kupak alakú. de némelykor hiányzik. csúcsa azonban húsos. egy hét) megpuhul. külö­ nösen szembetűnő a csésze alatti üregnél való sűrűsödése. Csésze alatti ürege: közepesnél fejlettebb. egyenes vagy enyhén ívelt. Húsa: tompán fehér. Levele: elég nagy. átmérője: 35-37 mm. igen liosszú. a magház falát stJrű köves övezet határolja. Csészéje: feltűnő és nyitott. a gyümölcshús középrészéig terjed. édeskés. hosszan kihegyezettek. gyengén fűszeres. Tüszője: nagyocska. Az ősi erdélyi fajták közül a Zabbalérő és a Marosvásárhelyi körtefajtákkal lehet rokonítani (Bordeianu és mtsai. hosszan lapítottak. a behatoló edénynyalábok fejlett köteget képeznek. kis­ sé csipkésen fűrészes élű. göcsörtös. bőrnemű. Csésze alatti ürege: tölcsérszerű vagy V alakú. augusztus 9. tojásdad-keililékes. csúcsa viszont húsosodó. egyenes.Szára: 50-55 nini. vastag. elszotyósodik. kihúzott hegyű. 1964). Szára: 25-35 mm hosszú. Szármélyedése: keskeny felületi laposodás vagy ferde kis barázda a húsosodott szárcsúcs körül. elszáradó csészelevelei keskenyek. ízében a Sárga körtéhez hasonlít". Alakja: gömbölyű vagy alig csúcsosodó gömbölyded körteszerű. Pontozata rejtett. gyakran két maggal. Tengelye: nyitott. de szembetűnően elhatárolt a gyíimölcs csú­ csától. Színe: sötétzöld. apró körte. könnyen szakadó. inkább kásás. erőteljes. bágyadtan fénylő. piszkosfehcr falú. sötét gesztenyebarna színű­ ek. erőteljes. Magvai: tojásdadok. Mádától É-ra). kisebb-nagyobb sárgászöldes és citromsárga foltokkal váltakozva. feltűnő. Csészemélyedése: közepes arányiéi. Szármélyedése: nincs. láthatóan elhatárolt. jól észrevehető. igen hamar (kb. 1952. töve kissé szélesebb. 127 . szabálytalanul hul­ lámos. közepesen vastag. Vacoköble: nagyobbacska. Csészémélyedése: nincs. a csésze körüli gömbölyödés enyhén. nyitott. Gömbölyded körte (30a-b. elmosódott domboRilatokkal a szár­ csúcs környékén. elmosódott egyenetlenségekkel. majd halványzöld. homályos. hagyma alakú.

a csésze alatti üregig feltűnően folytonos. Héja: sima. Magvai: aprók. ábra. de hamar barnul. gyengén fénylő. Fő­ leg aszalásra és pálinkafőzésre való. Húsa: fehér. 128 . szorosan kitöltik a magházat. kevés levtj. Tengelye: duzzadt és zárt. Gömbölyded körte Tüszője: kicsi és zárt. rövidcsőrűek. Érése: augusztus. szívós és vastag. ferdén lapított tojásdad alakúak. gyenge aromával. lisztes-kásás. édes.30a.

Veresbélű körte 30b.t. ábra. ábra. Gömbölyded körte m .V 24b.

ábra. ábra. Pergamott körte IV .<) ^ i> 32b.31b. Szürkés körte <>.

Ződ körte 34c. Hamvasszőke körte . ábra. ábra.33b.

ábra.* \ 35b. Pirosas aUnakörte VI . ábra. Zöld almakörte 36b.

1952. alacsony csúcsú. Szürkés körte (31a-b. vastag. hamvas szürkészöld. átmérője: 25-27 mm. Szártnélyedése: nincs. Szára: nagyon hosszú (31-35 mm).Fája: szabadon növekedett erdei-ligeti Fáiioz hasonló. gúla alakú lombkoronával. vackorszenj. Csészemélyedése: felületi kis kerekded horpadás. Megjegyzések: nagyon hasonlít (talán változata) az ugyan e helységben gyaíjtött Szürkés körte fajtához. ábra) Gyűjtőhelye: Középalniás. És közel áll a niarosszalatnai Hamvasszőke körtéhez is. nagyon kifejlett. Alakja: gomboljál. súlya. kékellő árnyalattal. hosszabb vagy rövidebb heggyel. töve kis bütykösödéssel. ép széllel. a húsosodott szárcsúcs kitölti. Szürkés körte 129 . szép. augusztus 9. 25-30 g. szabályos. Levelei keskenyedő kerülékes alakúak. Méretei: magassága: 25-26 mm. szűkülő vállal. 31a. ábra. szárra csúcsosodó. Színe: szinte egyöntetűen szürkés haragoszöld. csúcsa enyhe húsosodással. kicsi. Való­ színűsíthető közös eredetük.

édeskés ízű. Megjegyzések: korai érési ideje. Lippai János (I6O6-I666) szerint: „Az első Elővel-érő. sűrű. A régi korai körték közül nem hasonlítható sem az Apró muskotály (színe miatt). Héja: homályos. Pünkösdi pergament körte Nagy Ferenc 1869-beli jegyzékében is meg van említve. némelykor másutt is. széles. kicsi. 130 . csaknem lándzsásak. 1955. Erre utalnak termőlielyének múltbeli népesedési-települési és foglalkozási körülményei is. kissé hosszúkás-gömbölyded hagyma alakú. Régente azokban a tartományokban a korai körte­ fajták közül a Pünkösdi körte volt elterjedtebb. zöldesfehér. Mor\'aországból betelepült szakmunkás. fehér színű. általában kettesével egy tüszőben. közepes vastagságú. jelenkori nevét külleméről nyerhette. Régi. október 10. avagy Pünkösdi. vastagocska. s a csésze nyitva marad. Tengelye: szembetűnő. merev és szívós. Levelei aránylag kisebbek. a tüszők között kissé duzzadtabb és hasítékos. ép szélűek. a nap érte oldalán szederjes kánninpiros. okker sárgás­ barna vagy világosbarna. de szinte mindig ívelt. de még erőteljesen növekvő. vagy lilás-téglavörös árnyalattal befuttatott. a rövid és tövükkel összenőtt szürkés-niolyiios csészele­ velek l'erdén terülnek ki. átmérője: 36—45 mm. sárgazöld szabású. nem igen leves. Csésze alatti ürege: szabályos kis kupak alakú. Méretei: magassága: 37-41 mm. Vacoköble: gyengén körvonalazott. Pergamott körte (32a-c. kúp alakú lombozatú." Akkoriban Pozsonyból szállították Bécsbe. hogy régi termesztett fajta ez a ragadványnevű körte. a csészetájon. szabálytalan barázdácska a szárcsúcs körül. egy kevéssé hosszúkás. Szármélyedése: esetleg kicsi. keskeny keililékesek. kávébarna színűek. vackorszerű. de gyak­ ran hiánvzik. többnyire egyenesen tűzött. de sima felületű. súlya: 40-52 g. alig sejthetően csészetáji. Szára: hosszú (33-36 mm).Csészéje: aránylag nagy. avagy Cseresnyével-érő körtvély. zárt. Tüszője: kicsi. Fája: 100 évesnél öregebb. kékesen árnyaló haragoszöldek. ábra) Gyűjtőhelye: Fenyéd (Székelyvidvarhely mellett. Húsa: érés kezdetekor tömött és kemény. szép nagy fa. Alakja: kissé magasodó gömb alakú. szotyósodik és megbarnul. de nagyobb a húsos rész fele részénél. s nevét a régi bécsi pomológusok Wiener Kirschbirne. Magvai: duzzadt kis tojásdad alakúak. Pontozata szembetűnő. szabályos. rövid csőrrel. ép falú. akik szülőföldjük gyakori g^óimölcseit is magukkal hozhatták. Bécsi cseresznyekörte nevén je­ gyezték fel (Rapaics 1940). minősége (nyersen való fogyaszthatósága) való­ színűsíti. eltartható 10-15 napig. sem a Bú­ zával érő avagy Zöld muskotály (alakja miatt) fajtákkal. Színe: fakózöld és halvány citromsárga. de töve és csúcsa duzzadtabb. ÉK-re). de nem mély. esetleg a szárcsúcs köáil lehet kisebb ferdülése. Valóban nagyon hasonlít ehhez a fajtához (Stoll 1888). lapított tojásdad. fonákuk ezüstösen szürke. rozsdafoltokká sűrűsöd­ nek a nagyon változó nagyságú és alakú pontok. Érése: augusztus első fele. fásodoti vesszőszerű. eredeti neve(i) feledésbe merült(ek). később megpuhul. Az erdélyiérchegységi Zalatna bányászati körzetébe tartozó Középalmás régi lakosai között sok volt a Felvidékről.

ábra.32a. Pcrgamott körte 131 .

kövecses. sárgásbarna vagy vilá­ gos gesztenyebarna színűek. lisztes-kásás. a csészemélyedés falára lapultak. kissé édes.32c. Pergamott körtefa levele Csészemélyedése: sekély. nagyjából csillag alakú világosbarna rozsdázat borít. a szürkés. Magvai: szabálytalan alakúak. 132 . fehér. ábra. összeköt­ tetése a tengellyel jól kivehető. mindkét végük duzzanatos. Csésze alatti ürege: kicsi kehely alakú. pergamenszerű. Érése: október. me­ lyet jellemzően vékony. Tüszője: nagy és zárt. csészetáji. Vacoköble: nagy. majd szennyes-. de laza szövésű. kis kerek horpadás. közepes mélységű és szélességű. finoman érdes. Húsa: halványzöldes árnyalatú fehér. omlós. édeskés. esetleg csak felületi laposodás. retek alakú. Tengelye: laza kötelékű és hasadékos. szinte lé nélküli. döblecízű. fala vékony. ép. Héja: homályos. Csészéje: nagy és nyitott. vastag. szürkésfehér. aprón molyhos csészelevelek vízszintesen kiteriiltek. törékeny.

Alakja: gömbölyű és gömbölyded. csúcsára egyenetlenül ránő a gyümölcs húsa. Téli. Pergament körte Mocskos körte néven volt elterjedve. igen hosszú. gyakori a léha mag. Magvai: viszonylag aprók. töve csak kissé kiszélesedő. Ugyancsak más alakkörbe tartoznak az Erdélyi-szigethegység falvaiban talált „Gömbölyded" körtetípusok (Gömbölyded körte és Szürkés körte iKözépalmásI. érdes. Pergamot. fűrészes szélűek. közepes méretű. zárt és ép falú. szennyes sárguló barna. többnyire enyhe kis egyenetlen domboailatú falakkal. A székelyföldi „Pergament" körték alakköréL:)e foglalható (a begyűjtött fajták. 133 . Hamvasszőke körte [Marosszalatna]). súlya: 26-31 g. Megjegyzések: „Bergamot. Ződ körte (33a-b. Őszi. Bergamotte d'été) fajtával. századbeli) gyümölcsészek ismerték a Nyári (Király). a Nyári és a Téli pergament fajtát említette. Csészéje: közepes nagyságú. 1956. Pünkösdi. gyakran csak népi hiedelem alapján. Több változata (valójában. barnák. általában a húsos rész középrészéig terjed és közepes helyzetű. mely téglavörös vagy rozsdavörös árnyalatokba piail. Az Esztelneken Torzsa körte néven gyűjtött minta teljesen eltérő típus. Pontozata szembeötlő. szürkés­ zöldes gesztenyebarna. Bereczki 1877). Rothe Bergamoth). de lehet szabályos is. Szára: 56-62 mm. szinte visszás tojásdadok.Fája: évszázados. átmérője: 36-40 mm. Lippai János (1667) két változatát. általában enyhén ívelt. aprón egyenetlen felületű. Pergament" megnevezés több körtefajtára is vonatkozhat. a csészetáj laposabb. Bereczki Máté (1887) íita volt: „többféle köitefaj van e név alatt felemlegetve". Csésze alatti ürege: kupak alakú. kissé magasodó gömb. vékony. mely lényegében megegyezik a Bereczki Máté (1887) által említett Piros bergamot (Bergamote rouge. de még erélyes. tányér alakú. Héja: vastag. röviden kihegyezettek. 1869. vagy csak megnevezésében) létezik jelenleg is (Szávai Márton. október 4. A későbbi (19. a Torzsa körte (Küküllőkeményfalva) és ez a fenyédi Pergamot körte. esetleg közepes vastagságú. rövid és kicsi. zöldes. „körtésedő". Színe: világoszöld és sárgászöld között változó. enyhe egyenetlenségek miatt kissé részaránytalan. nyitott. Tüszője: hegyesedő lapos tojásdad. kicsi körte. sötétbarnák. Téli Vilmos perga­ ment fajtákat (Bodor 1812. és a Palocsay és mtsai. a Tinóorai körte (Énlaka). Méretei: magassága: 35-39 mm. nagy kúposodó lombozattal. enyhén csúcsosodva. a Bölkényi körte (Márkod). a szár felőli rész domborodó. Levelei hosszúká­ sán kerülékesek. körkörös apró repedezettséggel. szóbeli közlése). csúcsuk kifordult. mfnták közül) az Őszi mocskos körte (Énlaka). 2004. Vacoköble: gömbölyödő hagyma alakú. Tengelye: vékony és zárt. Borza (1962) szerint „a Szé­ kelyföldön a Bergamot. nap érte részein olajzöldes-sárga. de törékeny. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyószentmiklós. aprón molyhosak. Nagy F. hosszúcsőrűek. nem mély. hegyes csészelevelei a tövükön összenőttek. szabályosan keskenyedő vállúak. Téli hosszú csíkos. Csészemélyedése: sekély. szemölcsös felületű. Szármélyedése: általában hiányzik. esetleg kis gödröcske a gyümölcs csúcsosodása következtében. (1954) könyvében közölt Nyári Bergamott (Piros Bergamott.

rövid ideig tárolható. Érése: október. Júliusi esperes) Húsa: fehér. ábra. 134 . laza szövetű. olvadó.33a. A Zöd körte és alakköre (jobbróL Dombról. édes. Lipcsei retekkörte. leves.

amelybe a Dombrói köite (Kispestény). csúcsa húsosodó. Méretei: magassága: 26-30 mm. Abba az alakkörbe sorolható. Vacoköble: gyengén elhatárolt. 34a. Szára: 33-36 mm. Megjegyzések: valószínűleg valamely nemes fajla és a vackor (alak. amelyek a Lipcsei retekkörte. Csészéje: a gyümölcshöz képest nagy. kissé molyhos és szür­ kés csészelevelek kihajlók. Csésze alatti ürege: kupak alakú. a Gömbölyded körte (Középalmás) és a Szürkülő körte (Kiskocsoba) is tartózik. vagy csekélyke köríves barázdácska. a pontok pirosló kerületűek s a felületet kissé érdessé teszik. ábra. de még erélyesen növekvő. kicsi körte. Hamvasszőke körte 135 . nagyméretű.Fája: idős. sűrűn pontozott. átmérője: 28-32 mm. elmosódott szabályta­ lansága alig vehető észre. Színe: világosszürkés árnyalatú zöld. majd hamvasszürkés. a Szürkés körte (Középalmás). de szélesebb és szabályos oldalú mélyedés. Csészemélyedcse: felületi sekély. 1952. a héj csészeláji repedezeusége) kereszteződéséből természetes kiválogatással ke­ letkezett változat. Szármélyedése: nincs. gömbölyded. szennyessárga. szürkésen barnászöld. igen hosszú szár. súlya: 25-35 g. a Zöld Pichel körte és a Weiler mustkörte Nyugat-Európában régen termesztett fajtákra emlékeztetnek. Hamvasszőke körte (34a-c. hosszú. Alakja: gömbölyű vagy (a csészetáj) kissé lapított gömbölyű. a tö\aikön összenőtt. s ame­ lyek a Kárpát-medencében is már rég honosak voltak. hagyma alakú. nagy. ábra) Gyűjtőhelye: Marosszalatna (Garassá község). töve kissé szélesedő (bökösödő). a csészemélyedés falára teáilők. tágas. szeptember. viszonylag vastag. sőt nagyon hosszú. merev és egyenes. de nem mély.

Magvai: gyakran satnyák. vastag. Gömbörlyded körte. tompa fényű. barnák. homályos. Lipcsei retekkörte.34b. 136 . a kifejlettek lapított tojásdadok. Weiler körte) Tüszője: kicsi. lapított és zárt. rövid hegyűek. Héja: kissé egyenetlen felületű. Hamvasszöke körte. Hamvasszöke körte vackor típusú alakköre (fent jobbról. Szürkés körte. lent: Fakó [Barna] körte. tömör. ábra. Dombról körte. Tengelye: vékonyka.

laza kúp alakú koronával. 27 g 32x36 mm. laposdad gömbö­ lyű. na­ gyon fűsze­ res kásás. a kiskocsobai Szürkés köite (34 ábra) (Bordeianu és mtsai. Ennek a fajtának alakkörébe sorolható még az Erdélyi-szigethegység déli. Több tulajdonság­ ban a Lipcsei retekköitéhez hasonlít (Bereczki 1886. Érése: szeptember. 40 g 42x48 nini Alak gömbö­ lyű. plevite) Szürkés körte CKözépalmás) (P. keskeny vállú. Emlékez­ tet továbbá a Zöld Pichel-körte (Stoll 1888). a középalmási Szürkés körte. kicsi. 5. táblázat). tömött. édeskéssavanykás Érés szeptem­ ber augusztus augusztus zöldessár­ ga zöldessár­ ga. finoman fűrészes élű. Alakja: gömbölyű. olva­ dó. zöld udvarú pontokkal sárgászöld. Méretei: magassága: 3 5 ^ 5 min. 1964). Goethe és mtsai. 28 g 29x34 mm. szotyósodó tömött. 30 g 25x26 mm. esetleg majdnem közepes nagyságú. erélyes növésű. 1955. táblázat. súlya: 45-55 g. dumbravenel Gömbölyded körle (Almás) (P.Húsa: fehér. kevés levű. szotyósodó és barnuló. származás Hamvasszőke körte (Marosszakiliia') (P. édeskéssavanykás fojtós. szeptember. Megjegyzések: Lehet egy hosszas természetes kiválogatás eredményeként kelet­ kezelt helyi fajta. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu. nagyon aprón. leves leves. valamint a Weiler mustköite (Anonymus 1922) fajtákra. a középalmási Gömbölyded köite. 1894) Weiler Muslkörle (Anonymus 1922) Méret 28x30 mm. rövid hegyű. cukros. 137 . 32 g 40x35 mm. rozsdaponlos hagyma augusznis tojásdad göm­ bölyded tojásdad göm­ bölyded hagynia októbernoveinber október augusztus végeszeptem­ ber október 41x38 nun magnyúlt hagyma 60x40 mm göm­ bölyded gömbölyded Zöld almakörte (35a-b. kevés leviTÍ. vajsárgás árnyalatú feliér. illetőleg minőségben csökevényesedett származéka. seine) Donibrói körte (Kispestény) ( P. megnyíilt kerülékes. durduce) Pakó (Barna) körte (Kiskocsoba) (P. leves. a na­ pos oldal narancsos zöld. kevés levű. szotyósodik kásás. szotyósodik tömött. édes tömött. tojásdad tojásdad gömbö­ lyű széles körte Szín zöldes szennyes sárga szürkés haragos­ zöld zöldessárVacoköböl gömbölyded hagyma liosszúkásgömbölyded hagyma hagyma Hús tömött. kissé féloldalasan szabálytalan. 1894). Levele kicsi. csészetája is csak keskenyen laposodó. Fája: nagy. De lehet valamely termesztett fajta helyi környezeti feltételekhez al­ kalmazkodott. kevés levű. mint a: kispestényi Dombról körte. Maros völgyére lejtő településein talált több változat (5. Az Erdélyi-szigethegység déli lejtőinek településein talált ősi típusú körtefajták hasonlósági köre Név. átmérője: 42-48 min. murRi) Zöld Picliel körte (Stoll 1888) Lipcsei retekköric (Goeilic et alii. szür­ késbarnás rozsdázott zöldessár­ ga. nagyon enyhén és tompán kúposodé gömbölyű.

de sekély a horpadása. de bő leves. ábra. esetleg nagyon finoman szemcsés tapintású. érett gyümölcsről válik. Magvai: hosszúkásak. a szűkülő csészetájhoz viszonyítva. feltűnő. vastag. Csésze alatti ürege: tölcsérszeixí. homályos. ez kisebb foltokban. főleg a nap éite helyeken. Szármélyedése: hiányzik. vagy csupán csak egy kicsi körbarázda. közép helyzetű. a mostohább környezeti feltételek miatt annak elsatnyulása vagy kereszteződése által. Szára: 28-33 mm hosszú. nyitott vagy félig nyitott. Pontozata sűrű. kissé ívelt. 138 . A régi fajták közül a Champagnyi borköitére emlékeztet ugyan (StoU 1888). vízízű. lehet egyenesen álló vagy kissé ferdén tűzött. Tüszője: nagy. mely a körte összképét meghatározza. zárt. Megjegyzések: olyan helyi körteváltozat. amely valamely nemes híjtából keletke­ zett. kevés édességgel és gyenge aromával. az alapszíntől elütő zöldebb és hamvasszürke udvarú. kősejtes réteg övezi. laza. de nem azonosítható vele. s ez esetben a szárcsúcs vékonyan húsos.és tompacsőrűek. a keskeny és kicsi szürkés­ barna csészelevelek rézsútosan kihajlók. sárgászöld. közepes szélességű. Tengelye: laza szövedékű és teljesen nyitott a tüszőtájon. egyenetlen fala miatt szabálytalan. lapított csepp alakúak. s ennek köszönhetően olvadó. sárgászöldes barna. Zöld almakörte Színe: alapszíne. kásás és kősejtes. ha­ tározottan savanykás. Csészemélyedése: kis tányérocska. haragos sötétzöld. de kénsárgává szelí­ dül. Húsa: fehér. félkörös tarsolyszerű. kéklő zöld. sötét gesz­ tenyebarnák. a közepesnél kissé hosszabb és szinte az egész hosszá­ ban egyenletesen vékony.35a. Vacoköble: nagy. Ekérő üpus a Pirosas almakönéiől is. Érése: szeptember. gömbölyií hagyma alakú. közepes szélességű és mélységű. Csészéje: közepes nagyságú. Héja: sima. rövid.

Pirosas almakörte (fent) és Salzburgi körte (lent) 139 . esetleg •cözelít a közepes nagysághoz. átmérője: 46-50 mm. kicsi. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu.Pirosas altnakörte (36a-b. súlya: 40-55 g. 1955. szeptember 23Méretei: magassága: 35-42 mm. 36a. ábra.

kellemesen aromás. többé-kevésbé szabályos. ahol ne lenne megtalálható". Nem hasonlítható a Bereczki Máté által leírt (1877) Almakörtéhez (Bergamotte ponime. de nem azonos azzal se. leves és puha. középszerű. mely a nap érte részek felé árnyalt átmenettel téglavörösbe. ritkán előforduló enyhe szabálytalansága nem feltűnő. Kicsi rozsdafoltok ritkán képződnek rajta. vékony és merev fala fehér. hamvas sötétzöldből vált sötétbarnába. átmérője: 40-47 mm. vékony. Nincs olyan okunk kételkedni. Húsa: eleinte fehér. Csészéje: kicsi és szűk. a csészetáj laposabb. szélesen elmosódott domborulatai a csé­ szetáji sugaras cikkesedésben szembettlnőbb. (1667) is leírt: „Szalczpurger körtvély. keskeny nyílású peremmel. 1955. barnás árnyalatú rozsdavörösbe vált. vastag. fala hullámos. de nem mély. a csúcs felé keskenyedő. általában szabályos. Vacoköble: lapos hagyma alakú. olvadékonnyá váló. rend­ szerint kettesével vannak egy üregben. 1964). zárt és nagy. Világosszürkés pontozata ritkás és a vörös színű felületen látszik jobban. Színe: halványzöldes citromsárga és tiszta sárga. gyengén fénylő. nagyon vékony viaszréteg vonja be. hamar barnul. Méretei: magassága: 50-55 mm. majd vajsárgás árnyalatú. Magvai: rövidek és szélesek. Apfelbirn). a gyümölcsliús középrészéig terjed. mint a Salzburgi. szemcsés szövetű. amelyet már Lippai J. erősen kősejtes a halárvonala. vagy kissé hosszabb a közepesnél. Szára: 26-30 mm. jó édes leves. széles. Tüszője: kerekded. amely valójában bergamotszerű. csak hogy igen köves. laposan gömbölyded. kicsi méretű." Hosszúkás alaktípusú körtefajták Csúcsos zöld (Névtelen) körte (37a-c. szeptember elejének körtéje a Salzburgi. sok kősejttel. a csészelevelek is rövidek és kifelé hajlók. Héja: sima. egyenetlen gödörke a szár csúcsa körül. a tüszőlájon hasítékos. hosszú. de könynyen szakad. gyengén elhatárolt." Stoll (1888) szerint: „kevés olyan [körteifajta van annyira elterjedve. • Alakja: tojásdad. édes. kissé csésze­ táji. hosszúkás: egy felől zöld szabású. 140 . Érése: szeptember-október. melyet a porzószál­ maradványok takarnak. nagyon eny­ hén görbült. Csészemélyedése: tálacska alakú. alatta sűrűek a kősejtek. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu (Gyergyószentmiklós mellett). talpasodó. Rapaics (1940) is általánosan ismertnek vélte: „Augusztus végének. egyenesen álló. vastagnak tűnő.Alakja: gömbölyű. Tengelye: laza kötegű. sötétbarnák. nincs olyan körzet a Közép-Duna medencében. ferdén lapítottak. viszont emlékeztet egy marosvásárhelyi vajkörtére (Bordeianu és mtsai. Megjegyzések: Neve alma alakú körtére utal. más-felöl szép vörös. hogy valóban származási helyét őrzi nevé­ ben. vékonycsőrűek. szeptember. Szármélyedése: körkörös. Csésze alatti ürege: kupak alakú. Néhány kisebb különbségtől eltekintve azonosnak vehető a Salzburgi körtével.

néhol sűiiíbb. ábra. középtáji helyzetű. enyhén ívelt. eléggé duzzadtak. Világosbarna pontozata egyenetlen eloszlású. mert eléggé leves. gyengén fűszeres. a csészetájon fakóbarnás árnyalatú. Csésze alatti ürege: kupak alakú. haragoszöld és olívzöld. Csúcsos zöld (Névtelen) körte 141 .Színe: sötétzöld. többnyire tömör. 37a. Héja: enyhén finoman szemcsés. közepes nagyságú. ol­ vadóvá válik. zöld foltosán fakóbarna. sötét gesztenyebar­ nák. ritkábban közepes hoszszúságú. Csészemélyedése: tányér alakú vagy csaknem egyszintű. Tengelye: vékony. Szára: 3 0 ^ 8 mm. enyhén domboai. néha vízízű. ho­ mályos. fala sima és merev. üdítően édes. Magvai: csepp alakúak. majd lágyuló. de egyenesen tűzött. keskeny kis horpadás a szárcsúcs körül. jól elhatárolt. hosszúkás csőrűek. a deresen molyhos csészelevelek szétterültek a csészemélyedés falán. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. Szármélyedése: korongszerű. Csészéje: közepes vagy annál nagyobb és nyitott. többnyire hosszú. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól látszik. Tüszője: duzzadt tarsoly alakú és záit. a nap éite részeken világosabb zöld. Vacoköble: orsó alakú. vékonyan viaszos tapintatú. kezdetben tömör. hul­ lámos falú sekély kis mélyedés. majd sárgásfehér. vékony. bőr alatti rejtettnek tűnik. arányos méretű. változó hosszúságú. csak ritkán hasítékos. érdes felületű. másutt ritka. fénylés nélküli.

Zöld Magdolna körteváltozatok 142 . ábra.37b.

esetleg azonos vele (Bereczki 1877. a húsos rész fele részéig terjed. cimpáik esetleg kissé összehajlók. elmosódott domború felületlel. apró és hamvas szegélyű pontokkal behintett. szorosan kitöltik a magüregei. amely e helyi típus esetében a termőhely mostoha. Megjegyzések: jellegei alapján helyi félvad fajtának is lehetne tekinteni. sőt ezen a Hosszúkó zöld körtén a Zöld Magdolna fajta némely jellege is sejthető (Bordeianu és mtsai. átmérője: 26-34 mm. Fája: erőteljesen növekvő. Csésze alatti ürege: kupak alakú. az Erdélyi-érchegység DK-i lejlője). Palocsay és mtsai. kicsi körte. Megjegyzések: a nagyon régi (Le Lectier. éréskor sárgás árnyalatúvá tompul. Színe: szedéskor kissé szürkéllő és kéklő haragoszöld. hosszúkás orsó alakú. Héja: bőrnemű. Lényegesebb eltérés az érés időszakában van. 1954. ábra) Gyűjtőhelye: Középalmás (Zalatnától DNy-ra. hűvösebb (Gyergyóalíalu Er­ dély leghidegebb helysége) éghajlatának tulajdonítható. men a rövid. 1952. lapított tojásdadok.Érése: július-augusztus. többé-kevésbé szabálytalan. csúcsa kissé duzzadt. alsó harmadukig összenőtt szürke csészelevelek egyenesek. tömött és kövecses. vékony fala homályos fehér. nem feltűnő. 143 . vastag. széles kúp ala­ kú lombkoronával. 1894. 1628) és az igen elterjedt Zöld Magdolna körléhez hasonlít. Méretei: magassága: 35-45 mm. egyenes vagy enyhén ívelt. többnyire egyenletes. Csészéje: eléggé nagy és nyitott. 1964). zöld színű. közepesen leves. nagy. százévesnél idősebb. homályos. Vacoköble: középhelyzetű. kicsi mélységű. vagy kissé nagyobb annál. Bordeianu és mtsai. Hosszúkó zöld körte (38a-b. mely sűrű. Húsa: zöldesfehér. Goethe és misai. 1964) . hogy a Zalatna környéki Nyugat-Európából betelepített bányászokkal került a vidékre. de szembetűnő. dúsan fejlett. Alakja: hosszúkás-körte alakú. Az elterjedtebb termesztett fajták közül legjobban a Kolozsvár környéki Kicsi körtéhez hasonlít (szinte azonos azzal) (Bordeianu és mtsai. 1964). savanykás-édes. súlya: 40-55 g. rövidcsőiTÍek. csaknem egyszintű falakkal. változóan nyakasodé. Magvai: duzzadlak. gyakran párosával fejlődnek egy üregben. augusztus. Csészetnélyedése: széles kis horpadás. kékesszürkéllő homályossággal takart. Tüszője: kicsi és zárt. vékonyan húsosodon. nem feltűnő. De emlékeztet egy Würtemberg környékéről származó Stuttgarti Kecskepásztor körtefajtára (Siuttgarter Gaishirte) is (Anonymus 1922). Tengelye: tömött. Érése: augusztus második fele. Szára: 37—Í7 mm hosszú. közepes vastagságú. De való­ színűbb. Szármélyedése: nagyon felületi kis egyenetlen körbarázda a szárcsúcs körül.

vagy megfigyelhetők szürkésbarnás. 1955. élénkebben zöldek. kisebb a közepesnél. 144 . ugyancsak í'eltijnöbben. Méretei: magassága: 61-75 mm. de nem kicsi. általában szabályos vagy kissé részaránytalan elferdült kúposodó része miatt. kúposán megnyúlt köne alak. Színe: halványan sárgászöld. palackszeilá. esetleg feketés­ zöld. a horpadásos részek zöldesebbek. Alakja: iiosszúkás körte alak.31 mm. szeptember 23. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu.38a. Hosszúkó zöld körte Fűszeres körte (39a-b. átmérője: 29-. kerek és szembetűnő pontok is. ábra.

Csúcsos zöld körte 38b.37c. Hosszúkó zöld körte VII . ábra. ábra.

40b. Havasalji körte VIIl . ábra.

különleges minőséget. Alakja: gömbölyded. Megjegyzések: ez a népi minősítési elnevezés több és teljesen különböző körtefaj­ tát és változatot jelöl Erdély-szerte. de szinte mindig ívelt. Csésze alatti ürege: kúp ala­ kú. Csészemélyedése: felületi lencseszem. Némely helységben. de a szár csatlakozását gyűmszcnl kis duzzanat jelzi. a hamvas barna. túlérett gyümölcsről válik. 1954. Topánfalva ÉNy-i. ám egyikkel sem egyeztethető elfogadhatóan. átmérője: 40-43 mm. nyakasodé. csúcsi fele vastagabb és húsos. mérsékelten leves. Az Énlakán talált Fűszer körte telje­ sen különbözik ettől a Gyergyóalfaluban gyűjtött Fűszeres körtétől. rövidke csészelevelek kiteililtek. hegyesedő-köite alakú. tompa csőrűek. településen a muskotály (mocskotár) jelzi a hasonló. Havasalji körte (40a-b. csúcsa felé homorú. szabályos hagyma vagy orsó alakúnak tűnik. Alakilag hasonlít ugyan néhány „muskotály" fajtához (Palocsay és mtsai. 1953szeptember. eléggé kiterjedt. kissé szabálytalan. de nem mély. Méretei: magassága: 4 2 ^ 8 mm. kicsi. sárgásbarna színűek. rövid. eny­ hén féloldalas. esetleg köze­ pes nagyságúak. mert a nyakasodás nem egyforma. nagyon édes. főleg színe és érési ideje miatt. Érése: szeptember. jó aromás. laza szövetű és kásás. sekély horpadás. súlya: 25-30 g. többé-kevésbé sza­ bályos. 1964). több­ nyire egyenesen tűzött. főleg. Magvai: aprók. Fűszeres körte Tengelye: vékony és zárt. Húsa: fehér. tömör. Bordeianu és mtsai. Héja: vastag. sima és gyengén fénylő. Csészéje: viszonylag nagy és nyitott. 39a' ábra. édeskés körtefajta bizonyára hosszas termesztés eredményeként ke­ letkezett ősi erdélyi gyümölcs. 1228 m tszf. Szármélyedése: nincsen. olykor kesernyés utóízzel. ábra) Gyűjtőhelye: Fehérvölgy (Gyalui-havasok D-i. 145 . csúcs alatt). Tüszője: inkább nagy és zárt. de hamar barnul. Bihar-hg. DK-i találkozása kanyar­ jának lejtője az Aranyos folyó mellett. tövi részén vékony és kicsi bütyke van.Szára: 28-40 mni. Ez a különös jellegű. Vacoköble: gyengén elhatá­ rolt. közepesen nagy.

szürkésbarnás. Pontozata rejtett. Szára: 43-46 mm. többnyire szabályos. amely foltonként zöldesebb vagy dohánybarnásabb árnyalatú. Szármélyedése: nem képződik. összképe: szennyes-zöld mái-ványozott honiokszínnel pettyezve. Csészemélyedése: felületi kis kerekded mélyedés. zöldes foltos színű. szépen ívelt. hosszú és vékony. de csúcsa elhűsosodva duzzadt. de általában egyenesen eredő. legfeljebb kis gödröcskék lehelnek a csúcsosodás folytán.40a. ábra. 146 . Havasalji körte Színe: szürkészöld.

nagyon vékonyan viaszos és sima tapintatú. Vacoköble: nagy. esetleg sekély horpadás a szárcsúcs köilil. szeptember. szabályos vagy majdnem szabályos. eléggé széles. a molyhos csészelevelek töve párkányszeitlen forrott. hatái'vonalát a széles kövecses övezet jelzi. Érése: szeptember második fele. csőilik felé szőkülők. Héja: homályos. Levelei: kisebljek. duzzadtak. eléggé tágas. Tüszője: hosszúkás sarló alakú. amely elviseli a havasalji mostoha környezeti viszonyokat. rozsdázat sem. nemesítési kiinduló. Tüszője: szűk és záii. átmérője: 3. de változó méretűek. Héja: száraz. sima és homályos. erősen kősejtes övezetű. nagyon aprón fűrészes élűek. Tengelye: vékony. kissé széles. Húsa: tömött. rövidke és hirtelen csúcsosodással. összehúzó. ábra) Gyűjtőhelye: Fehér\'ölgy. vastag és szívós. Méretei: magassága: 32-37 mm. Alakja: gömbölyded-köite. kissé ívelt. kevés levű. kicsi lűhegyűek. Előnyös kiválogalási. súlya: 18-20 g. de nem mély. helyenként barnás-okkersárgás árnyalattal. kisebb a húsos rész felénél. október eleje. kásásodó. szinte vízszintes. talpsze­ rű. szabályos kerülékesek. majd fehér. Magvai: duzzadtak.Csészéje: nagy és nyitott. valószínű azonban. laza kötegű. kis behajlás. Apró körte (4la-b. retek vagy hagyma alakú. Tengelye: igen vékony. egész hosszában szinte egyforma. de zárt. összeforrott része egyenes. ritkán hasítékos. esetleg vé­ konyabb.(genetikai) anyag. vastag és szívós. geszte­ nyebarnák. Húsa: zöldesfehér. s felső része csillagszerűen vízszintesen kiterült a csészemélyedés falára. általában egyenes állású. Magvai: közepesen nagyok. tömött és szemcsés. szemcsés. s a gyümölcshöz képest közepes vastagságú. hegyesedő-köite alakú. vízízű. Szármélyedése: csak egy kis laposodás. többnyire kettesével egy tüszőben. de hiányozhat is. többnyire zárt. Színe: szürkés sárgászöld. 1953. Édeskés­ savanyú. Vacoköble: hagyma alakú. kevés levű. lehet hasítékos a tüsző táján.3-37 mm. édeskés-savanyú. túléretten megbar­ nul és szotyós. Csésze alatti ürege: gyűszűszeixí. a felső háromszögletű rész sugarasan vízszintesen kiterült a csészemélyedés laposodott falára. kissé csészetáji. Csésze alatti ürege: kupakszeal. karéjosan lapított csepp alakúak. 147 . de lehet egyenes is. rövid. Csészemélyedése: felszínes. kicsi méretű. Megjegyzések: tipikusan termesztett körte alakja miatt nem sorolható a vackorok csoportjába. Szára: 33-37 mm hosszú. hogy valamely nemes fajtával kereszteződött helyi félvad változat. Csészéje: nagy és nyitott. megpuhulva barnuló. dohánybarna színű. jórészt eltakarják a porzószál-ma­ radványok. A pontozata nem látható. nem mély. a molyhos csészelevelek tövi.

148 . rövidke heggyel. Nyakas körte (42a-c. közepes nagyságú. Méretei: magassága: 70-75 mm. nagyon aprón fűszeres. ábra) Gyűjtőhelye: Bikafalva (Székelyudvarhely mellett. ábra.4la. átjnérője: 45-51 mm. súlya: 64-76 g. de nem azonos azzal. Megjegyzések: A Havasalji körtével hasonló típusú. kere­ kedő vállal. szinte ép éllel. október 11. Való­ színűleg ez az Apró körte is nemesített fajtával korcsosodott. DNy-ra). vagy tipikusan kerülékesek. kerekded kerülékesek. Apró körte Érése: szeptember-október. Levelei: általában kicsik. 1955.

42a. nap érte oldala viaszsárgán és narancsvörös árnyalatok­ kal szép élénk pirosba változik. de végei vastagabbak. némelykor kissé görbült. némi szennyes-zöld kis foltokkal. világosbarna. Nyakas körte Alakja: liosszúkás nyakasodó-körte alakú. Egyenletes felületű. ívek és ferdén tűzött. könnyen törik. 149 . szárazon sötét gesztenyebarna. majdnem kobakszeiij és szinte szabá­ lyos. nap éite oldalán sűalbb. mint az árnyékban levőé. Színe: sárga és aranysárga. Pontozata szembetűnő. ábra. Szára: 29-30 mm. közepes hosszúságú és inkább vékony. szép külle­ mű körte. de nem szembetiJnően.

ábra. Nyakas körte (fent) és a Római zsírkörte (lent) 150 .42b.

átmérője: 53-63 mm. fala vékony és sima. a táj feltételei által kialakított típu­ sa. egyenes vagy ferde állású. szélük kissé kanyargósán fűrészes. Csészemélyedése: felszínes kis kerekded iiorpadás. szederjes. vállaik olykor ferdék. Erdély különböző részein megtalálható. palack vagy orsó alakú. rozsdázattai bevonva. majd világossárgává véglegesítődik. Kicsi nyakas körte (43a-b. egyenlőtlen és elmosódott kiemelkedésekkel-domborulatokkal. ferde tojásdad. október 11. nyakasocló alakjáról nyerte. Színe: eleinte sárgászöld. a csészemélyedés falára lapultak. Érése: szeptember-október. hegyük igen rövid. 1894. édes. kifejezetten kásás. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. csúcsa egyenetlenül húsosodott. kevés levű. 151 . vékony. s ez is. Pontozata rejtett. Héja: nagyon finoman szemcsés felületű és kissé zsíros tapintatú. mert a gyümölcs húsa a szárcsúcsra hegyesedik. de egyik többnyire léha. ábra) Gyűjtőhelye: Bikafalva. 1955. Bordeianu és mtsai. közepes hosszúságú és vastagságú. a gyűszű alakú tágabb rész szűk csövecskével csatlakozik a gyümölcs tengelyéhez. de a „Kicsi nyakas" körte is más fajta. annak egy sajátos. több fajtára. de a magüregek tájékán lehet hasítéka. miként sok népi név. Vacoköble: nagy. erősen csészetáji. Stoll 1888. a csészelevelek szétterültek a csészemélyedés falára. lapított. kissé érdes felületű.Szármélyedése: nincs. mindkét végükön rövid és tompa csőrük van. Szára: 35-^i5 mm. laza szövetű. kimondottan kerülékes alakúak. Méretei: magassága: 5()-74 mm. közepes nagyságú. bizonyára. barna színe sötét olajzöld foltok­ kal tarkított. Szármélyedése: nincs. vé­ kony rozsdázata sugarasodó a szárcsúcs körül. karcsúsodó. kü­ lönösebb aroma nélkül. a keskeny és barnásszürke és tövükön öszszenött csészelevelek kiterültek. feketés gesztenyebarnák. Csészéje: közepes nagyságú és nyitott. súlya: 75-130 g. A Kolozsvár környéki „Nyakas" körte (Borza 19Ó2) nem azonos ezzel az udvarhelyszéki változattal. változatra vonatkozhat. szabálytalan. 1964). Levelei: inkább kisebb méretűek. Tengelye: vékony. többé-kevésbé szabályos. Megjegyzések: nevét. Csésze alatti ürege: kupak alakú. fakó rozsdázattai borítva. nicn rácsúcsosodik a gyóiniölcs iiúsa. Alakja: körte alak. a peremén levő porzóma­ radványok takarják. üregenként általában két mag képződik. Ez a Bikafalván talált szép körte azonosnak tekinthető a Római zsírkörtével (Goethe és mtsai. Tüszője: zárt. csúcsosodó gömbölyded-körte alak. Húsa: sárga árnyalatú fehér. Csészéje: közepes méretű és nyitott. Magvai: változó alakúak. Csészemélyedése: tányérszenJ felületi kis horpadás. határvonala csak rész­ ben látható. halványan fénylő. közepes nagyságú vagy annál kissé nagyobb.

Kicsi nyaltas körte Vacoköble: gyengén elhatárolt. 152 .43a. Tüszője: közepes nagyságú és zán. hagyma alakú. kisebb a húsos rész felé­ nél. ábra. csészetáji. fala sárgásfehér és harántráncai is képződnek. az edénynyalábok mentén aprón kövecses.

43b. ábra. Nemes kolmár körte, melyhez a Kicsi nyakas körte liasonlítható

Magvai: lapított tojásdadok, rövid és tompa csőiijek, fahéjbarnák, többnyire épek és kettesével vannak egy magüregben. 153

Tengelye: vékony, de a vacoköbölben nyitott. Héja: kissé egyenetlen felületű, eléggé vastag, bőrszei"ű, homályos. Húsa: vajsárgás fehér, finoman, kissé kásás, de nem kövecses, jó leves, édes, kel­ lemes ízű és enyhe szegfű illatú. Érése: október első fele. Fája: erélyes növésű, természetes alakulása, terebélyes lombozattal. Levelei általá­ ban kisebbek, kerülékes lándzsás alakúak, rövid hegyűek és hegyesedő vállúak, fino­ man fűrészes szélűek. Megjegyzések: a Székelyföldön (különösen Hargita és Maros megye helységei­ ben) annyira elterjedt, hogy őshonosnak tartják. Neve kétségtelenül eredeti népi kelet­ kezésű, s talán a gyümölcs alakjára utal, termesztési körülményei (gondozottabb gyü­ mölcsöskertek) és kiváló minősége külföldi származását is valószínűsíthetik. A régóta ismert termesztett, nemes fajták közül a Nemes kolmár körtéhez (Passe Colmar, Regentin) (43b. ábra) hasonlít legjobban (Bereczki 1886; Goethe és mtsai. 1894; Anonymus 1922; Bordeianu és mtsai. 1964). Stoll (1888) a kolozsvári Ritter G. kertészre hivatkozva említi, hogy „Erdélyben a Nemes kolmár a legelterjedtebb téli körte". Euró­ pai széles körű elterjedését sok hasonneve is mutatja: „annyi hasonneve van, hogy la­ pokat lehetne azokkal teleírni, Leroy 53 nevét számolja el, az ismertebbek közül" (Bereczki 1886). Vajas körte (44a-c. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu, 1955. Méretei: magassága: 59-63 mm, átmérője: 48-55 mm, súlya: 60-91 g; közepes nagyságú. Alakja: csúcsosodó tojásdad-körte alakú, általában szabályos részarányos, esetleg a csúcsán képződik kis ferdeség. Színe: szalmasárga és viaszsárga, amely narancssárgával kárminpirosba megy át a napos oldalon. Az egész felület jól látható, kávébarna, szürkés kávébarna, kerek pon­ tokkal van egyenletesen behintve. Szára: 50-55 mm; hosszú és vékony, ívelt és ferdén tűzött, kiszáradáskor hosszant ráncolt, rőt árnyalatú sárgásbarna. Szármélyedése: szűk, kicsi, egyenetlen mélyedés, nem feltűnő. Csészemélyedése: széles tányér alakú, hullámos oldalakkal, szabályosnak tűnő sekély kis belaposodás. Csészéje: közepes nagyságú vagy szűkebb és nyitott, a nem nagy, megbarnuló, molyhos csészelevelek kiterültek. Csésze alatti ürege: táguló V alakú, közepes vagy kisebb. Vacoköble: orsó alakú, gyengén elhatárolt, finoman kövecses övezet jelzi jobban. Tüszője: eléggé feltűnő, zárt, fala vékony és nyálkásodó. Magvai: duzzadtak, nagyok, ferde és lapított tojásdad alakúak, tompán csúcsosodók, sötétbarnák, többnyire kettesével egy magházban. Tengelye: nyalábjai laza kötegűek és középen nyitottak. Héja: tompa fényű, zsíros tapintatú, sima, inkább vékony, de szívós. Húsa: vajsárgás fehér, laza szövetű, kásás, kevés levű, kellemes aromájú, édes. Érése: szeptember.

154

44a. ábra. Vajas körte

Fája: erélyesen növekvő, szabad természeti jellegűvé visszaalakult, százévesnél idősebb, nagy körtefa. Megjegyzések: minden bizonnyal őshonos helyi köitefajta, de gyaníthatóan vala­ mely nemesített régi változatból ered. Rokonítható a Pisztráng körtével (Bereczki 188Ó; Stoll 1888; Bordeianu és mtsai. 1964; Dibuz 1984), melytől érési idejével különbözik lényegesen. Hasonlít az Izambert fajtából származtatott Capiaumont vajonchoz, de szárhosszúságától eltekintve az Erdély-szerte régóta elterjedt Császár körtéhez (Perga­ ment, Őszi pergament, Vajkörte) is nagyon közel áll. „Minden oly körte, mely ennek húsa finomságával, olvadékonyságával s kedves ízével bír, vajoncznak, vajkörtének (Beurré, Buttersbirn) neveztetik a világon" (Bereczki 1886).

155

44b. ábra. A Vajas körte hasonlósági köre (fent: a Pisztráng körte két változata; lent Caplaumont körte)

156

Változékony körte (45a-c. ábra)

45a. ábra. Változékony körte

157

45b. ábra. Nyári Kálmán körte, melyhez a Változékony körte hasonlítható

Gyűjtőhelye: Fornádia (Déva mellett), 1952. szeptember 20. Méretei: magassága: 94-103 mm, átmérője: 62-66 mm, súlya: 120-150 g; nagy, olykor nagyobb, illetve közepes méretű; a közepes méretű magassága: 55-58 mm, át­ mérője: 50-54 mm, súlya: 65-80 g. Alakja: megnyíilt-köite alakú vagy gömbölyded tojásdad körtealak, menedékesen, egyenetlen kiemelkedésekkel és horpadásokkal, hosszabban vagy rövidebben kúposodik, csésze felöli része egyenlőtlenül gömbölyödő, általában kisebb-nagyobb mér­ tékben ferde. Színe: halvány hamvaszöld, majd citromsárga, mely a hajlatokban és árnyékos ol­ dalon szürkésbarnára fakul, a nap érte részeken pedig szalmasárga, hol aranysárga, narancssárgává erősödhet és vékony rózsaszín lehelettel is pirulhat. Pontozata váltako­ zóan sűixí vagy ritkább és apróbb, némely esetben szinte rejtett, máskor szembetű­ nőbb. Vékony rozsdafoltok főleg a csészetájon és a hajlatokban képződhetnek. Szára: rövid, a nagy példányoké 30-33 mm, a közepes méretűeké 13-16 mm; kö­ zepes vastagságú, vagy annál vékonyabb, töve enyhén kiszélesedő, csúcsa duzzadt. 158

45c. ábra. Változékony körte

159

Téli háj körte (46a-b. teljes értével élénk citromsárga vagy aranysárga. széle ép vagy nagyon aprón fűrészes. tömött. a patak partján). laza kötelékű. Nagyon érdekes. kisebb a húsos rész felénél. kissé széles. mely az érés folyamán kénsárgává vál­ tozik. Tomcsányi 1979) leírásaival egye­ zően hasonlítható össze ez a Változékony körte. száraz. Húsa: fehér. Szármélyedése: hiányzik. hosszúkás-körte alak. a tüszőtáján hasítékos. 160 . átmérője: 55-70 mm. többnyire szabály­ talan emelkedéses és hovadásos fölületű. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú.. általában szabálytalan mind az oldalai. mert a csúcsosodás egyenetlen domborodásokkal nő rá a szárra. Csészéje: többnyire félig nyitott. szakadozó a fala. vagy a közepes méretűeknél kis domború oldalú gödörke. Alakja: hosszúkás-tojásdad. tompa fényű. napos oldalán nem ritkán szép pirossal belehelt. nem roppanó. lédús. hasas körte alakú. laposodó gömb alakú. nem is kásás. tövük kes­ keny peremmé nőtt össze. Érése: szeptember-október eleje. vékony." Más gytimölcsészek (Stoll 1888. legtöbbnyire buczkós. Bereczki (1877) leírása szerint: „Igen változó. szembetűnő a keskeny kerülékes. Színe: sárgászöld vagy halvány citromsárga. Héja: meglehetősen vastag. mind pedig a csészetája és szárcsúcsa körüli dombonilatok miatt. enyhén érdes. sötétbarnák. lapos és zárt. 2004. de nem mély. lombkoronája szétterülő. súlya: 130-200 g.. 1954. Palocsay és mtsai. zsugorodottak. jó édes. Vacoköble: hosszúkás-keskeny orsó alakú. melynek válla kissé nyélrefutó. enyhén ívelt és szinte mindig ferdén tűzött. ék alakú.húsosodó. de nem olvadó. Tüszője: sarló alakú. kisebb részben közepes. de több­ nyire szabálytalanul kuszált. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod (Marton Szabolcs kiskertjében. Színe elejénte világoszöld. Méretei: magassága: 75-95 mm. szennyeszöld lóitokkal. többé-kevésbé sugarasan hullámos falú. főleg a horpadásos fe­ lületeken. hogy a régi és sokszorosan keveredett Nyári Kálmán [Kármán] körtének egy tájfajtája. rövidcsőrűek. 1870-71 köilil Aradon. a csészelevelek kicsik. jelleg [Batiz 2000]) levele. kősejtes ré­ teg övezi. átlagosan nagy. Tengelye: vékony. Magvai: hosszúkás tojásdad vagy ferde csepp alakúak. Csészemélyedése: tálka alakú. Lustig Adolf kertjében volt egy vén Kálmán körtefa. néha kellemesen fűszeres. sűrűn és csaknem egyenletesen szembetűnő élénkzöld körvonalú egérszürke pontokkal behintett és gyakoriak az agyagbarnás rozsdafoltok. csak­ nem lándzsa alakú (Pynis daeagrifolid) Pali. kemény. szep­ tember 29. a közepes nagyságúaké vékony.. fakóbarna. enyhén mézízű. enyhe sárga árnyalattal. és elmosódot­ tan egyenlőtlenül. vagy hasas tojásdad alakú.. meglehetősen széles. de nem mély. homályos. Megjegyzések: nagyon valószínű. Összképe nem vonzó. hegye rövid. csatlakozása a csésze alat­ ti üreghez jól fejlett. Fája: erélyesen növekvő. a magház körül szemcsés­ köves.

Apró körte • # • N 42c. ábra. Nyakas körte D C .4lb. ábra.

Esztelneki Torzsa körte .50c. ábra.

ábra.46a. Téli háj körte 161 .

Szármélyedése: valójában nincs. alig érzik. mint az ép. Téli háj körte Szára: 30-35 mm. mint szép. Vacoköble: megnyíilt hagyma alakú. jellemzően elhúsosodó csúcsú. mérsékelten édes. s ez esetben nagyobbacskák. közepes hosszúságú. l'ahéjbarna. több a fejletlen. legfőképpen igen olvadó. rendszerint ferde állású. rövid. de nem szotyósodó. Tüszője: hosszúkás ferde tojásdad. a körülötte levő gyümölcshús igen köves. Csésze alatti ürege: tölcséres. Magvai: szabálytalan csepp alakúak. esetleg zöldes árnyalattal. ívelt csőrűek. Kitűnő körte. ábra. szűk és rövid csövű. Csészemélyedése: közepes nagyságú vagy kisebb sekély tálacska. de a magházak között szétnyílt üreges.46b. egyébként inkább vékony. kellemes fűszeres. mert hosszan kihegyesedő csészelevelei mereven kihajlanak és rálapulnak a csészeniélyedés peremére. Héja: érzékelhetően vastag. Húsa: fehér. de jó. homályos. sötét gesztenyebarnák. aljában a bibe maradványával. 162 . a tövükben levő porzómaradványok gyakran teljesen letöredeznek. fényes fehér falú. Érése: október második fele. Csészéje: teljesen nyitott. nagyon leves. a húsos rész felénél kisebb. csak egy csekély ellaposodás vagy körbcl'utó kis barázda a horpadó húsos szárcsúcs köilil. sokkal jobb. varas látszatú. de törékeny. gyengén elhatá­ rolt. elenyészően köves. valódi „hájkörte". eléggé szűk. igen egyenetlen peremmel. Tengelye: alig sejthető. tömött.

fi­ noman fűrészes szélű. de kisebb annál (Palocsay és mtsai. fehér színű fala igen vékony. Héja: homályos. kerülékes. rövid szálkásan fűrészes élű. a Virgoiileus fajtával (amely Stoll szerint „Ziemlich áhnlich mit Saint Germain") úgyszintén rokonítható (Stoll 1888). csúcsa olykor kissé elhúsosodhal. éretten szinte egyöntetűen okkersárgás viaszbar­ na. Tengelye: tömött. nagy részük satnya. a hegyesedő gömbölyded-körtcalak. Levele: tojásdad kerülékes. ez a fa 40-50 éves lehet. Érése: október eleje. rö%'id hegyű. Szármélyedése: nincs. a porzószái-maradványok takarják az üreget. Méretei: magassága: 70-T^0 mm. nyálkásodó. kerek vállú. rövid csészelevelei többnyire felállók s csupán a hegyeik hajlanak ki. Alakja a Téli esperesre is em­ lékeztet (Goethe és mtsai. 163 . olvadó. rövid hegyű.Mindeniket a férje ojtotta 25-30 éve. . de jó leves. vagy kissé hosszabb. vagy a kissé nyakasodó körtealak (kobak) felé való átmenetekkel. 2004. 1954). alig kásás. Vacoköblc: kifejezetten csészetáji. húsra tapadó. mert a gyümölcs a szárcsúcsra rátapad. eléggé vastag a jól kifejlődött edénynyaláb-kötegek miatt. Palocsay és misai. Tüszője: szűk. nyélrefutó vállú. kősejtes húsos rész övezi. de nem vastag. rövid hegyűek. Megjegyzések: Bosc kobak fajtához nagyon hasonlít (azonos?). Bőr körte (Őszi körte) (47. érdes felületű. átmérője: 50-58 mm. kúposodó gömb alakú koronát ne­ vel. l%i. Magvai: oldalról lapított csepp alakúak. Levele: eléggé terjedelmes. 1964). közepes nagyságú.Fája: erőteljes növésű. sötét gesztenyebarnák. „Iklrom különlíöző körtefa van a ház előtti udvaron. és többnyire szabálytalan az egyenetlen domborodások miatt. Csészeniélyedése: felületi kis tálkaszerű. Szára: 24-30 mm. Bíró Berta kertjéből). szeptember 29. kerekded hagyma alakú. közepes vagy kicsi. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. 1894). liaragoszöld lombozatú. Színe: eleinte zöldes citromsárga. 1954. Húsa: fehéres vajsárga. közepes hosszúságú. Megjegyzések: a Saint Germain fajtához hasonlít (Bordeianu és mtsai." (Szávai Márton). Csészéje: közepes vagy kisebb. a peremen egyenetlen szelíd domborula­ tokkal. édes. Bordeianu és mtsai. Alakja: hosszúkás-körte alakú. ananász dinnyére em­ lékeztető aromája jól érződik. mely gyakorta változó sűrűségű hálózattá szövődhet. irhabarna sűitl pontozással behintve. ki­ sebb a húsos rész felénél. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Marton. súlya: 70-90 g. szinte a csésze alatti üregre van helyezve.

ábra.47. Bőr körte (Őszi körte) 164 .

Őszi vaj körtve 165 . ábra. ábra) 48. Ószi vaj köríve (48.12.

szabálytalanul csúcsosodva tapad a húsosodó szárra. különösen a csúcsi része. Vacoköble: keskeny orsó alakú. s ez esetben félig nyitott vagy majdnem nyitott. jellemző a napos oldalán kialakuló leheletszerű téglavörös pirulás. vékony és lágy.Gyűjtőhelye: Márkod (Siklódi Sándor kertje). ábra) Gyűjtőhelye: Rava (Erdőszentgyörgy és Bözöd mellett). hosszú hegyűek. kellemesen édes és fűszeres. fakó színű. nagy körte. ívelt. sok a léha. Méretei: magassága: 90-96 mm. de csak enyhén nyakasodó. a gyümölcs húsos része felénél kisebb. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alak. a magiiázak közötti része lehel üreges is. nem feltűnő. a porzószál-maradványok felső karimáján. tompán fénylő. Érése: október. gyengén fénylőfehér falú. irha. majd citromsárga. de lehel össze­ szűkült és csak félig nyitott.vagy dohánybarna. sötét gesztenyebarnák. sötét fahéjbarnára szárad. szembetű­ nően szabálytalan. nyakasodé tojásdad-köitealak. legnagyobb átmérője a középrésznél csészetájibb. valószínűleg azzal azonos. a csésze alatti üreg felett kis területen köves. Csészéje: közepes. tapadási felülete kissé vastagabb. nem lapulnak a csészemélyedés peremére. Csészemélyedése: szabálytalan kis tányérocska. a nem nagy csészelevelek összerücsköllek. Fontozata igen apró. szűkülő peremét elmosódott domborulatok képezik. csúcsa húsos. helyenként rozsdafolttá tömöáil. erélyesen növő. Húsa: olvadó. ez kiterjedhet a felület felére-kétharniadára. Héja: vékony. különösen a megpiailt részeken. 166 . átmérője: 55-60 mm. Szármélyedése: nincs. 2004. szembetűnően fűrészes élű. október 25. kívána­ tos gyümölcs. gyakran élénkvörös udvarral. Rózsás körte (49. ferdén tűzött. Fája: százévesnél idősebb. Magvai: megnyúlt tojásdadok. Levele jellemzően kerekded. súlya: 150-180 g. Szára: 42-46 mm. közepesnél hosszabb. mérsékelten leves. Méretei: magassága: 75-80 mm. Színe: tompa világoszöld. esetleg közepes vastagságú. eléggé hosszú. mely kisebb vagy terjedelmesebb teljesen sza­ bálytalan foltokká. sűrű. Pontozata szabálytalan eloszlású. Csésze alatti ürege: kupak vagy kis tölcsér alakú. 1955. különbség főleg a levele alakjában mutatkozik. megifjított. szeptember 29. Tüszője: hosszú. a csészelevelek tövében rögzültek. csupán a hegyesre kihúzott csúcsa miatt tér el az alaktól. Színe: mézsárga és halvány narancssárga. gyengén elhatárolt. citromsárgás zöld. nem laposodó és több­ nyire csak kissé szabálytalan. vékonyabb. Alakja: kúposodó hosszúkás-körte alakú. Tengelye: vékony. súlya: 90-110 g. zabszem alakú. közepes nagyságú. helyenként zöldessárga árnyalattal. nem köves. mely a nap érte részein narancsos rózsaszín és kárminpirossal befuttatott. Megjegyzések: legjobban az Avranchesi jó Lujza fajtához hasonlít. vonásokká folyik össze. s végül halvány mézsárga. de a csészetáj is szűkül. átmérője: 60-70 mm.

Rózsás körte (fent) és Clairgeau körte (lent) 167 .ábra.49.

fehér. de vége mélyre hatol. csészetáji. nyitott. tömör. Szármélyedése: kicsi. kövecses. Bordeianu és mtsai. érdes. szabálytalan gödörke. nyakasodó hosszúkás tojásdad-körte alakú. rendszerint a szár dőlés felőli oldalán. erősen nyálkás felületűek. változó. Tengelye: vékony. nagy. a hosszan hegyesedő csészeleve­ lek kifordultak. szennyes-zöldből sötét olaj­ zöldbe. sötétebb zöld kerületű pontok az egész felületet sűrűn tarkítják. inkább vé­ kony. 1964). Csészemélyedése: tányér alakú sekély és közepes szélességű kis mélyedés. Stoll 1888. lapítottak. puha és olvadó. Méretei: magassága: 70-84 mm. Palocsay és mtsai. 168 . a csészelevelek töve összenőtt. 1957. orsó alakú. de egyik-másiknak a vége visszakunkorodó. rövidcsőaíek. jellemzően ferde helyzetű. töve kiszélesedő. Szép. elmo­ sódottan hullámos foltokkal. Alakja: körte alakú. fala vékony. század második felében terjedt el Európában. széle­ sek. 1954. s a Kárpát-medencében is (Bereczki 1877. majd barnába szárad. szűk. Vacoköble: hagyma alakú. Tüszője: lapított tojás alakú. mogyoróbarna. Megjegyzések: ez a körte a Clairgeau fajtával azonos. nagy és zárt. csúcsa húsos. Szára: 61-82 mm. világos gesztenyebarnák. sárgászölddel váltakozó árnyalatú. szemölcsös felületű. kicsi. fényes felületű. Héja: érdes és kissé viaszos. felületük molyhos. Csésze alatti ürege: táguló V alakú. Vacoköble: kicsi. kapcsolata a csésze alatti üreggel jól kivehető. Színe: vidámzöld. sekély. kemény és erős. ívelt és a legtöbbször ferdén tűzött. sárgásbarna. a nap érte részeken szalma­ sárga. Magvai: laposak. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. igen jellemzően hosszú vagy nagyon hosszú. gyenge (tejeskukorica) aromával. fényes. Csészemélyedése: valójában hiányzik s csupán csak kis horpadások vannak a csé­ szelevelek eredése mentén. rövid tompa hegyűek. a léha magok nem ritkák. Érése: október második-november első fele. kissé egyenetlen felületű.Szára: 30-33 mm. ép. Pici kerek vagy sokszögű. súlya: 86-134 g. az emelkedések és horpadások (a nyakasodás) elmosódottak. mogyoróbarna vagy homok­ színű rozsdázattá is tömörülhetnek. pikkelyes. átmérője: 52-62 mm. szeptember. Tüszője: lapított tojásdad. Esztelneki Torzsa körte (50a-c. Magvai: szabálytalanok. Csészéje: közepes. néhol vékony. ábra) Gyűjtőhelye: Esztelnek (Kézdivásárhelytől É-ra). közepesnél nagyobb vagy nagy. Szármélyedése: hiányzik vagy esetleges kis gödörke. mint közepes vastagságú. rövidebb a közepesnél vagy rövid és vastag. nyitott. laza szövetű. kicsi és zárt. rövid heg>áik teljesen kiterült. mely a 19. leves. a tövükön összenőtt. mérsékelten édes. de hasítékos. szabálytalan. a gyümölcs szárra csúcsosodásától függően. ferde helyzetű. fala vékony. megkapó külsejű gyümölcs. világos gesztenyebarnák. Csészéje: közepes vagy keskenyebb. csészetáji. de nem feltűnően. Húsa: sárgásfehér.

vad alanyra oltott idős gyümölcs­ fák. A székelyek és a moldvaiak között természetes volt a ter­ mékcsere. külö­ nösebb aroma nélkül. század elején ültetett). tömött és kemény.50a. tömött és eléggé vastag. hogy ez a Clairgeau népiesített alakja. ábra) (Codoase. Ghindáoane) (Bordeianu és mtsai. édes. Húsa: halványzöldes árnyalatú fehér. homályos. 1894). amelynek eredményeként a gyümölcsfajták is kölcsönösen honosodtak. Márkod) előfordul és nemritkán más-más fajtára vonatkozik. ábra. 169 . mely előfordul Terzsó vagy éppenséggel Dezső körte változatban (miként az Márkodon bebizonyosodott). 1964). a 20. Érése: október vége. Megjegyzések: a Torzsa körte név a Székelyföld több vidékén (Küküllőkeményfalva. Ez az erdélyi keleti határszéli Esztelnek faluból gyűjtött fajta az ismert. nagy. nagyon leves. Észtéinek! Torzsa körte Tengelye: vékony. de valószínűbb. Goe­ the és mtsai. de nyitott. Stoll 1888. termesztett körték közül a Csatár körtére (50b. hogy azonos származású a moldvai csángóföldi (Németvásár. Nagyon valószínű. Általában régi (a 19század fordulóján. Tárgu-Neamp Hosszúszáai körtével (50b. törékeny. ábra) emlékeztet (Bereczki 1877. Héja: enylién egyenetlen felületű.

50b. Az Észtéinek! Torzsa körtéhez hasonló Hosszúszárú körte (fent) és Csatár körte (lent) 170 . ábra.

Kanna (Torkos) körte (51a—b. ritkábban enyhén tojásdad kerülékesek. 1894). lapított tojásdadok. a sima felületén leheletszerű rozsdavörös pír is képződhet.) hegyvidékéről származik. szürkés csészelevelek egyenesek vagy enyhén összehajlók. százéves. erélyes növésű. csúcsi harmada húsos. Héja: tompa fényű. kb. amely Svájc magas (2100 m tszf. ábra) Gyűjtőhelye: Bucsesd-Vulkán (Abnidbánya és a Brád-hágó alalt. 1960. Bordeianu és mtsai. roppanó. többnyire egyenetlen oldalú sekély tálacska. közepes vagy annál kisebb méretű. Fája: magas törzsű. apró és kes­ keny. Vermillon). és szinte azonos a Grumkowi vajonc fajtával (Gnjmkower Butterbirne) (Goethe és mtsai. Abrudbányától DNy-ra). 1964). többnyire görbült. Húsa: zöldesfehér. És „Hűvösebb helyen tökéletesebb gyümölcsöket terem" (Bereczki 1886). Csészéje: kicsi. világosszürke. Színe: sárgászöld. Csésze alatti ürege: kicsi. kupak alakú. Vacoköble: orsó alakú. átmérője: 50-60 mm. mérsékelten leves. közepes mélységű. nagyságú. édeskés. Pontozala feltűnő. nagyon egyenetlen kis mélyedés a szárcsúcs körül. 171 . a kisebb bucsesd-vulkáni) őshonosnak tekintették (Péterfi és mtsai. sima. összeszűkült. Méretei: magassága: 70-90 mm. fás és törékeny. Tüszője: aránylag nagyobb és zárt. Kannabirne. hogy ez a körtefajta idegen ere­ detű. Levelei többnyire kerülékes alakúak. határozatlan körvona­ lú. nem túlságosan vastag. a csészeüreg alatt sűii^bben kövecses. Megjegyzések: az ezen a néven korábban közölt fajtaváltozatokat (a nagfobb Hát­ szeg környéki. súlya: 45-115 g. szelíden kerekedő vállal. Alakja: hosszúkás-körte vagy tojásdad-liosszúkás. kissé húsos. sárgásfehér falú. melynek „Növényzetén a talaj és éghajlat befolyása kevéssé. Csészemélyedése: változó nagyságú és alakú. szélesen elmosódott domboiulatokkal és szabálytalan bordákkal. eltart decemberig. tonipa heg^oíek vagy kihegyezett és igen aprón fűrészesek. Valószínű azonban. változó és feltűnően részaránytalan. kövecses övezetű. esetleg vöröses udvani paraszemölcsökből képződött. rövidcsőnjek. száraz évek idején a napos oldalán. Magvai: duzzadtak. gyenge aromá­ val. hosszú vagy nagyon hosszú. Érése: szeptember-október. csaknem ép szélűek. közepes. némelykor zöldes színű. olykor ferdén tűzött. 1952. kemény. Szára: 85-90 mm. laza kúp alakú. Hasonlít (valamelyest) a Hosszú körtéhez (Langbirne. Szármélycdcse: felületi. általában egy magházban mindkét mag fejlelt. egyenlőtlen. vékony. Tengelye: kitágult és nyitott. szcplcmber 18. palackra (lopótökre) emlékezte­ tő körte alak. de gyümölcsein már inkább észre­ vehető". mert a tövükön összenőtt.

Kanna (Torkos) körte 172 . ábra.51a.

Sütő körte (fent) és a hozzá hasonló Száradó Márton körte (lent) 173 . ábra) 52a.Sütő körte (52a-b. ábra.

október. amely a gyümölcs oldalára is kiterjedhet. Alakja: kissé hosszúkás tojásdad-köite alakú. Sütő körtefa levele Gyűjtőhelye: Küküllőkeményfalva (Székelyvidvarhelytől É-ra). 1955. közepes nagyságú. súlya: 50-73 g. mely a nap éne részeken pírral behintett narancssárgába megy át. a csészemélyedés és a szárcsúcs tájékán hálózatos fakó rozsdázat képződik. 174 .52b. enyhén szabálytalan féloldalas. Méretei: magassága: 60-65 mm. átmérője: 45-52 mm. de kellemes küllemű gyümölcs. Színe: szalmasárga. ábra.

Alakja: hosszúkás-tojásdad-csúcsosodó-köite alakú. orsó alakú. de a tüsző tájékán hasítékos. szemcsés-kásás. gyakori a mag nélküli összelapított. enyhén édes. Szára: 30-35 mm. elmosó­ dott egyenetlenségekkel és igen gyakran hálózatos vagy foltos rozsdázattal. amely kör vagy kerülékes. közepes hosszúságú vagy annál hosszabb. Csészemélyedése: csaknem felületi kis horpadás. Megkapó küllemet kölcsönöz a gyümölcsnek. 1894) emlékeztet. Magvai: sarlós köivonalúak. Őszi pergament körte (53a-b. közepes hosszúságú és vastagságú. mogyoróbar­ na. csúcsa a húsosodás miatt duzzadtabb. közepes nagyságú. kanyargósán csipkés élűek. a héj alatt meg a vacoköböl körül kősejtes. leves. Vacoköble: orsó alakú. szabálytalan. ábra) Gyűjtőhelye: Torja CKézdivásádielytől ÉNy-ra. súlya: 66-91 g. kicsi és zárt. kinyúlt hegyűek. Csészéje: közepes nagyságú vagy kicsi és teljesen nyitott. kifejezetten csészetáji. hosszan keskenyedő felső részük szétterülő. a vastagsága is köze­ pes. kicsi. inkább a csészetáj és a csúcsi rész ferdültebb. rövid hegyük kifelé visszakunkorodott. Megjegyzések: nagyon valószínű. jól észrevehető. Héja: homályos. Csésze alatti ürege: kicsi tölcsérszerű. Vacoköble: rejtett körvonalú. vastag és erős. Érése: október vége-november. melynek neve fel­ használását jelzi. a húsos rész feléig terjed. amely foltonként citromsárgával és szennyes-barnássárgával vál­ takozik.Szára: 25-36 mm. Csészemélyedése: változó. fala fehér és hártyaszerű. Szembetűnő és jellemző a pontozata. folytonossága a csésze alatti üregig jól látható. színe szennyes zöldből fakóbarnára válto­ zó. Színe: mézsárga. a rövid és aprón molyhosodó csészelevelek töve összeforrott. Szármélyedése: nincsen. a gyümölcs csúcsosodó alakulása folytán. Tengelye: eléggé vastag. sárgadinnye ulóízű. A régi kultúrfajták közül egy Száradó Márton (Trockener Martin) fajtá­ ra (Goethe és mtsai. nagyon szűk bibe alatti csövecskével. helyenként rozsdázattá tömöililő. sok a léiia mag. felszínes vagy sekély horpadású tányér alakú. átmérője: 45-55 mm. Szármélyedése: hiányzik a csúcsosodó gyümölcs alakulása folytán. rövid hegyűek. keskeny kövecses rész övezi. kissé érdes és száraz tapintatú. Tüszője: kerülékes alakú. csúcsa húsosodó. de zárt. de töve szélesebb. sűrűn teleszórt. Húsa: vajsárgás fehér. hogy valamely helyi fajta. meit a hosszanti domboailatai nagyon elmosódottak. olykor pirosló udvarú. Méretei: magassága. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. kissé érdes felületű és fahéjbarna. erősen lapított. de nem túlzot­ tan. 175 . Csészéje: nyitott. Kádár János keitje). 65-75 mm. Tüszője: eléggé tágas. a csészelevelek töve for­ rott. Levelei: szinte szabályosan keáilékesek. felülete érdes-ráncos. elmosódott ráncokkal. nyálkás-ragadós felületűek. szeptem­ ber 27. tárolható januárig. 1957.

jó leves és édes. Érése: október végén. tömött és vastag. vagy a kis-ázsiai Pergamon régi 176 . • Megjegyzések: a Pergament (Bergamott) körtenév régóta létezik az egész Kárpát­ medencében. de különösebb aroma nél­ kül. kissé érdes. ábra. A név eredeztethető az itáliai Bergamo. Őszi pergament körte Magvai: szabálytalan csepp alakúak. sötét gesz­ tenyebarnák. de kövecses. Héja: száraz. de törékeny. homályos. Tengelye: vékony. tömött és zárt.53a. csőilik rövid. Húsa: fehér. egyik élük varratos. laza szövetű.

XI .

ábra. ábra. Kőkemény körte . Sós körte n r 59b.54c.

Tüszője: zárt. de többnyire csak egyik fejlődik ki. Az újabb munkákban ez a körtefajta nagyon ritkán fordul elő (ha előfordul egyáltalán). Levelei: eléggé változó alakúak és nagyságúak. Szára: 38-^8 mm. Ez a torjai „Őszi pergament" körtefajta valójában nem Bergamot-típus. keskenyedő véggel és kanyargósán fűrészes éllel. ábra) Gyűjtőhelye: Bikafalva (Székelyudvarhelytöl DNy-ra). Énlakán zöld és sárga változata is létezik. Sós körtvéj (54a-c. felületük finoman molyhos. Herbstbergamot) körtének leíit fajtával. lapított tojásdad és viszonylag nagy. Nagy-Tóth 1998). Csaknem az egész gyümölcs vörhenyes rozsdával van be­ mosva. Érése: október második fele. Magvai: igen szabálytalan vese alakúak. Vacoköble: kissé széles orsó alakú. század elején Belgi­ umban kiválogatott Verténé körtéhez (Madame Verté) hasonlítható. hosszan hegyezettek és kiterültek. Csészéje: nagy vagy közepes nagyságú. Jellemző a fakó­ barna rozsdafoltossága. „csigás tojásdad vagy hasas körte alakú. Méretei: magassága: 75-80 mm. puha és kásás. kissé nagyobb. sima és gesztenyebarna. hosszúkás. tömött és kissé vastag. A kentelki változatot Bereczki (1887) is megemlíti. édes. Megjegyzések: a Sós körte vidékenként (Éniaka. többnyire szabályos. de leírás nélkül. súlya: 95-110 g. Kecsedkisfalud. hogy kicsíráznak. közkedveltségét. de nem emelkedik rá.települések nevéből (Rapaics 19'10. átmérője: 55-61 mm. Kenteiké) más-más fajtára vonatkozik. száraz tapintatú. Színe: zöldessárga és kénsárga átmenetekkel váltakozó. bár azonos­ nak tekinthető a Bereczki Máté (1877) által is Őszi pergament (Bergamote d'autumne. melyet a csészetájon öszszefüggő. Borza 1962. dohánybarnák. nagy. Alakja: kúposodó tojásdad-köite alakú. vékony csővel csatlakozik a tengelyhez. de rövid a csőník." De azért „az egész gyümölcs szép szabályos-termetű" (Bereczki 1877). közepes nagyságú. szelíden nyélrefutó vagy csaknem szívesedő vállal. a gyümölcs csúcsa körülnövi a szárat. teljesen nyitott. levelei alapján e két változat közötti átmenetnek tekinthető. a régebben gyakrabban olvasott-hallgatott bibliai többszöri említés is elősegítette. fala vékony pergamenszenj. Szármélyedése: nincs. termesztett fajták közül a 19. Csésze alatti ürege: kupak alakú. Eted. 177 . összeköttetése a csésze alatti üreggel nyil­ vánvaló. Tengelye: eléggé vastag kötegű. többnyire tojásdad és tojásdad kerülékesek. de kövecses. a szártájon kisebb-nagyobb foltos. Csészemélyedése: közepes szélességű. Héja: finoman érdes. leves. 1955. hosszú és vékony. egy helyi. bár elmosódott kis domborulatok alakulhatnak a peremen.október 30. esetleg közepes és egyforma vastagságú.. gyenge aromával. Zetelaka. De népszenjsését. kövecses övezetű. Tordátfalva. szabályos vagy enyhén szabálytalan. minden üregben kettő. a tövükön forrott csészele­ velek. Ez a minta. minden bizonnyal. nyitott. sekély mélységű tálacska alakú. mely a régi.. amely sajnálatosan hiányzik az újabb szak­ könyvekből. Feltűnő. a felszín többi részén hálózatos vagy sűrű pontozatú fakóbarna rozsdázat tarkít. őshonos típusnak minősíthető. Húsa: sárgásfehér.

54a. S6s körte 178 . ábra.

Verténé körte. Sárga sós körte (fent) és Zöld sós körte levélalakok (lent) Énlakán 179 .54b. ábra.

Téli vaj körte 180 . ábra) 55.ábra.Téli vaj körte (55.

gyenge édességű. kissé kesernyés utóízzel. és rendszeresek a szabálytalan alakú. majd citromsárga. enyhén nyakasodó. Levelei szélesen keililékes alakúak. a húsos rész fele részéig terjed. szemcsésen kásás. öreg. a csészetája többékevésbé féloldalas. és közepes vastagsá­ gú. Alakja: hosszúkás tojásdad. súlya: 110-130 g. töve enyhén kiszélesedő. a rövid. Fája: nagy. tömött. általában szabálytalan. Vacoköble: palack alakú. csészetáji. rövid és tompa hegyűek. de az egész felületet behálózza a szürkés-zöldes pontozat és hálózat. és a gyakran kiterjedő irhabarna rozsdázat. Héja: tompa fényű. 181 . Pontozata sűrű' és feltűnő. Csészemélyedése: a keskenyrc kigömbölyödő csészetájnak csak egy csekély tányérszenl mélyedése a csészelevelek körül. mivel a gyümölcs húsa ránő a szár csúcsára. fakófehér fala szívósan ellen­ álló. 2004. 2004. csúcsa húsos. melyet a porzószál-maradványok több­ nyire elfednek. jól elhatárolt. Tengelye: vékony és zárt. Érése: november. leggyakrabban sza­ bályos. Méretei: magassága: 75-93 mm. elmosódó. végül kénsárga és mézsárga. némelykor kissé nagyobb. nagy. Húsa: vajsárgás fehér. sötét gesztenyebarnák. kissé bőrneműek. Színe: világoszöld. 1964). majd kénsárga. Magvai: megnyúlt csepp alakúak. kupakszem. szeptember 30. szep­ tember 29. Szármélyedése: hiányzik. fehérebb a gyümölcshúsnál. közepes nagyságú. Bíró Mihály. kevés levű. vastag és ellenálló. átmérője: 50-56 mm. a csésze alatti üreg előtti a kősejtek elfedik. Tüszője: magháza hosszúkás tojásdad. Megjegyzések: Szávai Márton „behozott fajtának tartja. átmérője: 55-65 mm. Csésze alatti ürege: nyitott. fahéjbarna.Gyűjtőhelye: Énlaka (Bíró Mihály kertje). sok a léha mag. eléggé tágas. palackosodó. súlya: 80-100 g. eléggé kicsi csészelevelek szétterülnek a csészemé­ lyedés peremére. dús lombozatú. a termesztő is a szászrégeni csemetekertből szárma­ zónak véli. akárcsak a bibecsatornát. nem „vajas". Méretei: magassága: 80-95 mm. Alapvető jellegeiben az ugyancsak székelyföldi (Miklósfalva) származású Korsós körtével egyezik (Bordeianu és mtsai. tompa hegyűek. Őszi esperes körte (56. egyenetlen domboailatokkal. Minősége kétségessé teszi nemesített fajta voltát. Csészéje: teljesen nyílt. Szára: 33-36 mm. sötét fahéjbarnává szárad. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Bíró Berta kertjéből gyűjtötte Szávai Márton). de még erőteljesen növekvő. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alak. de nem ritka a főként fertőzés miatt keletkezett szabálytalan alak is. ap­ rón fűrészes élűek. közepes hosszúságú vagy kissé hosszabb. amelyet az 'oltogató' embe­ rek terjesztettek el". kúposodó gömbö­ lyű lombkoronával. Színe: zöldessárga. olykor nagyobbacska rozsdafoltok.

töve kissé bunkós. közepes liosszúságú és vastagságú. ábra. 182 . Őszi esperes körte Szára: 28-34 mm. Szármélyedése: valójában nincs.56. sötét szürkésbarna. csúcsa húsos. mert a szártőre csúcsosodik.

ellenálló.Csészemélyedése: felületi kis laposodás. fahéjszürkés barna. a magház tájékán alig látható. Héja: kissé vastag. Érése: november. napos oldala rózsaszín pirossal szederjesen belehelt. Vacoköble: szinte szabályos hagyma alakú. lekerekített vállú és rövid hegyű. Alakja: megnyúlt tojásdad-körte alak. súlya: 40-60 g. Korsós körte (57. homályos fényű. sekély mélységű. rövid hegyűek. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Patakfalvi Lajos kertje. eléggé széles. erős. puha és bőlevű. csészetáji. száraz tapintalú. édes. Színe: szedéskor fűzöld. Magvai: hosszúkás paszulyalakúak. Palocsay és mtsai. a teljesen kihajló háromszögletű csé­ szelevelek nyitottan hagyják. viaszsárga. hosszan csepp alakúak. a húsos rész felényi részéig terjed. de nem mély. Bordeianu és mtsai. általában szabálytalan fél­ oldalas. Inkább vastagocska. a lándzsa alakú hegyes csészelevelek kiterülnek és rálapul­ nak a peremre. Tüszője: lapított tojásdad alakú. szembetűnő. Húsa: fehér. száraz tapintatú. Tengelye: vékony és tömött. fehér fala szívós. rövid hegeliek. teljes éréskor tompa okkersárga. 1954. Megjegyzések: ilyen nevű köitefajta nincs. sötét geszte­ nyebarnák. csé­ szetáji. Tengelye: tömött. fala fehér és vékony. egyenlőtlen peremmel. Csészéje: meglehetősen nagy. iVIéretei: magassága: 55-61 mm. Vastető). Magvai: nagy részük satnya. Vacoköble: keskeny hagyma alakú. szembetűnően fűrészes élű. kövessejtek inkább csak a csésze alatti üreg fölött gyakoriak. 2004. Szávai Márton szerint is „honosított fajta". tövükben a porzómaradványokkal. sötét gesztenyebarnák. Csésze alatti ürege: kupak alakú. az ismert Esperes fajtákhoz nem hason­ lítható. olykor rit­ kás hálózattá fűződik össze. nyitott. Héja: vastag. átmérője: 40-^5 mm. esetleg a szárcsúcsán körbefutó vékony perembarázda. közepes hosszúságú. Zöldes ár­ nyalatú fahéjszürkésre állandósul éréskor. de törékeny. 1964). vékony. Az Ármin körte 1670 óta ismert francia fajta (van egy csíkos változata is [StoU 1888]. a csésze alatti üregig halad. Ferde állású. Csészemélyedése: csak egy enyhe laposodása az elmosódottan hullámos perem behajlásának. mint vékony. gyengén elhatárolt. szeptember 28. de a héja kissé kesernyés. Csúcsa kissé húsos. tompa fényű. homályos. kissé nyakasodé. amelyhez az énlakai típus nem hasonlítható). Ez a minta fő tulajdonságaiban megegyezik a Saint Germain (Ármin köite) faj­ tával (Bereczki 1886. kellemesen fűszeres utóízzel. szürkés-zöldes foltokkal és irhabarna rozsdázattal. kicsi. •. Csésze alatti ürege: kupakszenj. 183 . Szármélyedése: nincs. néha kettő összeolvad. Pontozata apró. Levele: kerülékes és kerekded között váltakozó. Tüszője: keskeny-hosszúkás. Szára: 27 mm. Csészéje: szembetűnő.

Korsós körte Húsa: vajsárgás fehér. erősen kövecses. finoman fűrészes élű. nem kívánatos. 184 . ábra.57. tömött. szíves-szívesedő vállú. kevés levű. Levele: tojásdad kerülékes. gyorsan barnuló. rövid hegyű. kissé bőrnemű. Érése: november. ke­ sernyésen savanykás-édeskés.

Szávai Márton szerint a Rozsdás körte változata.Megjegyzések: a Miklósfalváról már közölt (Bordeianu és mtsai. Hosszúszárú korsós körte (58a-b. nem annyira rozsdás. kis különbségekkel (valamelyest kisebb. Közel áll egy Puha köite fajtához. Hosszúszárú korsós körte 185 . mely Észak-Erdélyben ritkábban fordult elő. Az európai fajták közül a Solanerre emlékeztet. lényegében megegyezik. 1964) mintával. ábra) 58a. ábra. pírja van).

teljesen éretten kén­ sárga. fakóbarna. molyhosak. csúcsa kissé húsos. ábra. 1955. szabálytalan. Hosszúszárú korsós körtefa levele Gyűjtőhelye: Miklósfalva (Székelyuclvarhelytől DNy-ra). a szárcsúcs és a csé­ személyedés táján rozsdahálózattá sűrűsödik. kicsi vagy közepes nagyságú. Méretei: maga. lapos kis horpadás. világosbarna. egyenetlen eloszlású. átmérője: 40-48 mm. helyenként olajzöld árnyalatú foltokkal. ki­ hegyesedő végeik csillagszeiTjen a csészemélyedés falára fekszenek. a csészelevelek tövükön összenőttek.ssága: 65-75 mm. Színe: zöldessárga. bar­ násszürkék. töve enyhén kiszélesedett. Szára: 56-60 mm.58b. Csésze alatti ürege: közepes méretű. de nem túlzottan. fásodott. súlya: 45-65 g. elmosódott kiemelkedések. de leginkább ívelt. október. Csészemélyedése: felszínes. Csészéje: közepes nagyságú vagy kicsi. egyenetlenségek főként a csészetájon gyakoriak. Alakja: megnyúlt körte. lehet egyenes. kobak alakú. Szármélyedése: nincs. kupakszerű felszíni része szűk kis csatorná­ vá tölcséresedik. mert a gyümölcs húsa csúcsosan szárrafutó. közepes vastagságú. Pontozata szembetűnő. 186 . hosszú.

Héja: bőrszerű. sötétbarnák. helyenként viaszsárgába árnyaló. közepes nagyságú vagy annál kissé nagyobb. kősejtes. terebélyes lombozatú szép körtefa. édes. súlya: 80-100 g. fala zöldesfehér és tompa fényű. szemcsés és kősejtes. világosbar­ na. 1956. Szára: 4 3 ^ 7 mm. leves. Megjegyzések: iieiyi fajtának valószínűsíthető. csúcsosodó-körte alakú. Kőkemény körte (59a-b. a léha magvak ritkák. világos gesztenyebarnává szárad. gyenge aromával.Vacoköble: kissé szélesebb orsó alakú. kissé vagy csak félig nyitott. nap érte olda­ lán bordóvörös és rozsdavörös lehelettel takart. fala a sugarasan behajló. egyenetlen mélyedés a szárcsúcsa körül. rövid heggyel. Színe: kénsárga. keskeny. gyengén elhatárolt. száraz felületű. Magvai: nagyok. kásásodó és omló. Héja: homályos. hasítékos. vagy annál vékonyabb. Szármélyedése: kis kör alakú. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcséresedő kupak alakú. kettesével üregenként. ép. világosabb csúccsal. (görög)dinnyeízű. Érése: december-január. Húsa: tömör. Méretei: magassága: 75-79 mm. édeskés. elmosódott bordák miatt többé-kevésbé szabályosan hullámos. átmérője: 60-64 mm. tojásdad kerülékes alakúak. Csészemélyedése: tányér alakú. közel százéves. a húsos rész sűrűbben kövecses. fakóbarnás sárga. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. duzzadtak. a kősejtes réteg jól jelzi határvonalát. de törékeny. október 4. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyószenlmiklós. csészetáji. mert a tövükön összenőtt rövid csészelevelek alsó része befelé hajló és csak végeik szétnyílók. inkább hosszabb és közepes vastagságú. Levelei viszonylag nagyok. szabálytalan-egyenetlen domborulásokkal és elmosódott kisebb-nagyobb horpadásokkal. a fala környéke na­ gyon kövecses. töve a tapadási pontig fokozatosan kissé vastagodik. tömött. átlagos nagyságú. Csészéje: közepes nagyságú. Tengelye: vékony és többnyire zárt. de hosszú életű. amely szembetűnően elhatárolja a gyümölcs csúcsától. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól látha­ tó. eltart tavaszig. gesztenyebarnák. kissé kanyargós éllel. esetleg málnavörössel árnyalt fakóbarna. rövid hegyűek. homályos. Fája: mérsékelten növekvő. Tüszője: közepesen nagy. 187 . rövidcsőrűek. vékony fala fehéres. Vacoköble: közepesen nagy. Magvai: kisebbek. orsó alakú. Tüszője: lapított tojásdad. vastag. fonnyadó. kevés levű. lapított tojásdadok. könnyen repedő-szakadó. zárt. Alakja: tojásdad-körte alakú. Érése: január. finoman szemcsés. kerekedő vállal. Tengelye: vékony és nyitott. amely nagyon sűrű és nagy pontokból (lenticellák) képződött. Legjellemzőbb a körte küllemére a pontozata.

valamint Pisztráng körte (lent) 188 .59a. Kőkemény körte alakok (fent) és Köves körte. ábra.

Bordeianu és mtsai. Ez a Kőkemény körte is emlékeztet a silányabb Bosc kobak gyümölcsére. homályos. másutt nagyon ritka. mostohább éghajlati és talajfeltételekhez alkalmazkodott változata. Levelei: kerülékesek. rövid. legfeljebb kis gödörkék alakulhatnak a csúcs körül. minőség. ábra) Gyűjtőhelye: Marosszalatna ( Zaránd-hegység déli lejtője. átmérője: 49-57. súlya: 65-72 g. szeptember. 1952. helyenként sűiilí. Vacoköble: gömbölyded hagyma alakú. a tüsző táján ritkán képződik hasadék. a horpadások szennyesebb zöldek. töve menedékesen széle­ sedő. szembe­ tűnően csészetáji. szemcsés. tompa heggyel. kisebb a húsos rész fele részénél. Színe: halványzöld és citromsárga árnyalatos átmenetekkel. Tengelye: eléggé tömör és többnyire zárt. a rövid csészelevelek töve forrt. eléggé kicsik. mérsékelt mélységű. 1964). esetleg közepes méretű és zárt vagy csak kissé nyitott. Zarándi téli körte (60a-b. Stoll 1888. közepes hosszúságú és eléggé vastag. Magvai: lapított tojásdadok. Ez a szászor­ szági eredetű körtefajta a környezeti feltételektől függően nagyon változó (méret. erős és szívós. Pontozata változatos. Szármélyedése: hiányzik. ábra). nem vastag. szín. Szára: 34-38 mm. érési idő). szűk. a szeszélyes bordák a csészetáj felé többé-kevésbé sugarassá rendeződnek. alak. főleg a csésze és szár­ csúcs tájékán keletkeznek. fa­ nyar utóízzel.Megjegyzések: valószínűsítliető. hogy valamely külföldről behozott fajtának a he­ lyi. mintha hiányoznék. finoman szemcsés felületű. Húsa: fehér. különösen a csúcsi ré­ sze. érés. Csészemélyedése: tányér alakú. alsó része felálló. Csészéje: keskeny. s kedvezőtlen körülmények között termése a satnya Bosc kobak körtéhez hasonló (Stoll 1888). Alakja: hosszúkás-körte alakú. A kisebb és vékony foszlányos világos rozsdabarna foltok ritkák. Tüszője: keskeny és zárt. de sekély mélységű fala változatosan suga­ rasan domborulatos. mérsékelten édes. a kiemelkedések mármár fehéres szalmasárgák. kerekedő vállal. Héja: száraz. Igen hasonló ehhez a Kőkemény körtéhez egy csángók által is lakott Németvásár (Tárgu Neamp környéki „Köves" (Chetroase) körte (Bordeianu és mtsai. Méretei: magassága: 61-72 mm. Érése: október-november. majd vajsárgás árnyalatú. minőség) alapján a Pisztráng körte CForellenbirne) fajtából származtat­ hatók (Bereczki 1877. szembetűnően szabálytalan. Csésze alatti ürege: V alakú. a Solymos-csúcs (837 m tszf] alatt). ahol a domborulatok és horpadások göcsörtösek. széles. sötét gesztenyebarnák. 189 . de kősejtek van­ nak alatta. apró és nem szembeötlő. a gyümölcshús egyenetlenségei következtében. alak. közepes nagysá­ gú. felülete érdes és sötétbarna. 1964) (59a. finoman fűrészes él­ lel. a hegye egyenes vagy kissé kikunkorodó. Több jellegük (méret. lazává váló.

Az Erdélyi-szigethegység több településén (Cebe. Bondoraszó. 190 .l alatti település) elsatnyult változata. Csegez. külföldről behozott fajta. a mostoha környezetben (Zaránd-hegységi Solymos-csúcs 1837 m tszf. Felsőkocsoba) gyakori téli köiték alakköréhez tartozik.60a. legjobban a cebei Gö­ csörtös téli körtéhez hasonlít. ábra. Zarándi téli körte Megjegyzések: minden bizonnyal valamely nemesített.

de legfőképpen csészéje. mint amilyen „bordás. közepes nagyságú. vastag és egyenetlen. általános megjelenésén a legjelentősebb a teljesen szabálytalan gidres-gödrös felület. nagyon egyenetlen. Néhány jellege alapján. töve bunkósodó. Levelei: csaknem szabályos kerülékesek. Húsa: fehér. 191 . Stoll 1888). a Bihar és az Erdélyi-érchegység találkozásának lejtőjén. Tengelye: tömör és zárt. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól kivehető. fölálló vagy egymásra boruló osztványokkal ellátott" (Bereczki 1899). Magvai: hosszúkás lapított tojásdadok. tövüknél összenőttek. göcsös felületű. Csésze alatti ürege: gyűszűszeal. kásás-leves. Méretei: magassága: 60-66 mm. kőszigetes. keskeny. megnyúlt végűek. Érése: október vége-november eleje. hegyíik feltűnően befelé kunkorodó. október. súlya: 60-70 g. hogy a Six vajonc kivadult származéka. de széles és zárt. 1952. csúcsa daganatos. hirtelen csúcsosodó körte alakú. Csészemélyedése: eléggé széles tányér alakú. Héja: finoman érdes és száraz tapintatú. hegyes és molyhos. amely „zárt vagy félig nyílt. átmérője: 50-58 mm. Szármélyedése: nincsen. a húsosodott szár­ csúcs köilil. csupán szabáhtalan kis gödröcskék. kisebb és nagyobb. a Solymos-hegy. de csőrük rövid. alsó harmaduk egyenes. Pontozata sűíTj és szembetűnő. sötétebb zöld vagy fakó narancssárga köröcskék. buczkős" felülete. ábra) Gyűjtőhelye: Cebe (Köiösbánya mellett. Színe: sárgászöld és világoszöld. Tüszője: szűk (összenyomott).Göcsörtös téli körte (6la-b. helyenként citromsárga foltokkai. tömör. húsos. a csészelevelek eredési köre közepes vagy kisebl). Alakja: csúcsos gömbölyded-köite alakú. zöldesbarna. nem feltűnő. vastag. homályos. az a fajta ugyanis kedvezőtlen éghajlati és talajfeltételek alatt ala­ kilag és minőségileg és lényegesen leromlik (Bereczki 1877. Izabella fakóbarnás molyhosak. Szára: 50-54 mm. Gyanítani lehet. a Téli Kálmán körtére emlékeztet. trottyos. nagyon rövid csúccsal és aprón fűrészes széllel. hullámos felü­ letű. Vacoköble: közepesnél nagyobb orsó alakú. és valószínűleg eredetében is különbözik. hosszú. melyet némely­ kor gyenge pírral árnyalt fakóbarna rozsdázat takar. kövecsesen övezett. keskenyedő vállal. majd teljesen barna. hosszas. Csészéje: kissé nyitott. a Fehér-Körös jobb oldali lejtőin). fanyar-édes. Megjegyzések: nagyon közel áll a bondoraszói Téli buckás körtéhez. de nem azo­ nos vele. keskeny és nem mély.

óla. Göcsörtös téli körtefa levele (lent) és a Six vajonc körte (fent). ábra. amelyhez a Göcsörtös téli körte hasonlítható 192 .

ábra.¥ • ^ . 60b. Zarándi téli körte XIII .

ábra. ábra. Téli kobak körte XIV . Paraszt-Pap körte 63b.62b.

átmérője: 4 3 ^ 7 mm. akkor csak egy szabálytalan. pontokkal sűrűbben be­ hintett. hamvas-zöldesszürkék. esetleg rozsdává összefolyó sáv. Csészéje: eléggé nagy és nyitott. hogy a pap kertjéből származik. a tövön forrott. kissé la­ pított tojásdad-csepp alakúak. mely a sugarasan behajló bordák miatt egyenetlen. csúcsa viszont szárrafutóan húsos. Levelei igen változóak. melyek a horpadásokban és a hosszanti barázdában tömöttebbek. Csészemclyedcse: sekély tányérocska. csaknem szabályos hagyma alakú. vagy annál kisebb. Palocsay és mtsai. fényes sötétbarnák. félig ép élűek. az elhúsosodott szánó körüli kis mélyedés. közepes. máskor szívesedő vállúak. hosszaL:)bacska csőrrel. Neve Erdély­ ben gyűjtőnév és azt sejteti. akkor vékony és tömör. jelezvén. de eltartható januárig. Bordeianu és mtsai. aroma nélküli. szabálytalan az egyenetlenül húzódó bordák és elmosódott dombonilatok. Tüszője: kicsi és zán. édeskés-savanykás. Vacoköble: szembetűnő. megnyíilt csészelevelek a mélye­ dés falára lapulva kilcililnek. csészetáji. Színe: sárgászöld. hogy értelmiségi embertől. kerülékes és tojásdad keríilékes alakúak. esetleg véko­ nyabb. majd szennyes citromsárga. húsra tapadó. valamint a ferdén tűzött szára miatt. a paptól ered. néhány km-re). mellyel azonosnak tűnik a bondoraszói Fojtós körte is. fala tájéka kövecses. alapvető jellegeiben megegyezik azzal (Stoll 1888. töve menedékesen vastagodó. Világosbarna vagy vöröslő barna színű. 193 . rit­ kán kis ürege van.Paraszt-Pap körte (62a-b. Szármélyedése: ha van. viszonylag kicsi (a húsos rész felénél kisebb). eléggé összenyomott. de még erélyesen növekvő. 1954. Érése: október vége. Héja: finoman érdes felületű. ha elkülönül. súlya: 35-60 g. az egész tüsző üregét kitöltik. Gyakran kialakul oldalán a nemes Pap körtére emlékeztető hosszanti. Húsa: tömött. Csésze alatti ürege: közepes nagyságú. s a Kárpát­ medencében is igen elterjedt Pap körte (Poire des prétres. Megjegyzések: ez a cebei minta. vastag és erős. Erre utal hasonneve is. 1952. Alakja: csúcsosodó tojásdad-körte alakú. Tengelye: némelykor nem vehető észre. fanyar. napos oldalán halvány cserépvörös pírral. Magvai: ha kifejlődtek. kemény. közepesen nagyok. 50-60 éves. né­ melykor kissé nyélrefutó. rövid hegyűek. október. ábra) Gyűjtőhelye: Cebe (Körösbányától D-re. Curé) származéka. Méretei: magassága: 45-57 mm. közepes vastagságú. tompán fénylő. Szára: 30-37 mm. mert a csúcs felé haladva aprón fűrészesek. az Úri körte. 1964). A tájbeli környezeti feltételek kiváló tulajdonságait csökkentették. a már 1760-ból Franciaországból adatolt és Európa-szerte. Szembetűnően fakóbarna és pirosló körű pontokkal sűrűn behintett. szedéskor zöldesfehér. a vacoköböl körül és a héj alatt kövecses. éréskor vajsárgás árnyalatú. tölcsér alakú. vékony falú. Fája: kb. közepesnél kissé hosszabb. laza gúla alakú lombkoronával.

ábra. Paraszt-Pap körte 194 .62a.

ábra) Gyűjtőhelye: Boncloraszó (Belényestől K-re. majd nyakasodó-körte alakú. fajtajelleg nélküli. Szármélyedése: valójában hiányzik. Csészemélyedése: sekély és széles tányér alakú. többé-kevésbé sugarasan rozsdázotl. kerekded. Színe: szalmasárga és mézsárga árnyalatokkal váltakozik. keskeny kihegyesedéssel. kevés levű. Tengelye: soknyalábú és laza kötegű. árnyas mézsárga. szeptember. aroma nélküli. fodrosán húsos. közepes nagyságú. gyakori a satnya mag. és a csésze alatti üreggel va­ ló csatlakozása szembetűnő. a horpadások szürkülőek és világosbarna rozsdázatúak. homályos fényíí. édeskés fanyar. Tüszője: kicsi és zárt. Magvai: lapított kis tojásdad alakúak. súlya: 52-70 g. a kiemelkedések világosabbak.Téli kobak körte (63a-b. egyenetlen domborula­ tok teszik szabálytalan alakúvá. retek alakú. 195 . tövükön összenőtt. Szüie: fakósárga. barnák. Pontozata apró. szür­ késsárga színű csészelevelek alkotják. rövid hegyűek. Megjegyzések: A „téli" köite elnevezés nagyon általános. csúcsa vastag. tapadási töve kissé kiszélesedett. levél) alapján a Bosc kobak fajtával rokonítható. 1894. Anonymus 1922). majdnem kerekdeden kerülékcs. egyenetlen domború falakkal. Szára: 45-52 mm. Alakja: kobak. szívesedő vállal. Buckós téli körte (64a-c. vagy gödörke. nemritkán csak négy alakul ki. súlya: 45-70 g. kissé kásás. hasítékos. enyhén ívelt és ferdén tűzött. Levelei: szélesen. Méretei: magassága: 60-75 mm. 1952. sárgásbarna. fűrészes éllel. Szára: 35^i0 mm. csupán az elhúsosodott szárcsúcs körül alakul ki szabálytalan barázda. és vo­ natkozhat idegen eredetű nemesített vagy helyi keletkezésű fajtára. Csésze alatti ürege: kupak alakú. a csúcsi. átmérője: 50-64 mm. jól elhatárolt. szinte rejtett. Húsa: sárgásfehér. hosszú és vékony. feltűnően válto­ zó és szabálytalan a göcsörtös kiemelkedések és horpadások miatt. töve enyhén ki­ szélesedő. tömör és vastag. csillag alakúan szétterült. szín. 1952. közepes nagyságú. szeptem­ ber-1. Érése: december. szélesen elmosódott. és valamelyest emlékeztet a Michel körte fajtára is (Goethe és mtsai. átmérője: 40-55 mm. szár körüli rész szembetűnően. tipikus palack alakú. Ez a bondoraszói minta valószínűleg valamely nemesített fajta kivadult származéka. Héja: merev tapintatú. Alakja: kúposodó gömb. nem mély. hegyesedő. a Bihar-hegységben). Csészéje: közepes nagyságú. ábra) Gyűjtőhelye: Bondoraszó (Bihar-hegység Ny-i lejtője). Több jellege (alak. felülete egyenletes. Vacoköble: kicsi. eléggé vastagon. de jól szemlélhető. közepes hosszúságú és nagyobbrészt vékony. csúcsa húsos. a liajlatokban szürkésebb árnyckolású vékony rozsdázattal. eléggé egyöntetűnek tűnik. Méretei: magassága: 65-73 mm. barnássárga színű.

63a. ábra. Téli kobak körte 196 .

/ 64a. ábra. Buckós téli körte 197 .

majd kerekedő. 198 . Héja: finoman érdes. lapítottak. kicsi. tömött. ábra. Tengelye: laza kötegű nyalábjai a tüsző tájékán szétváltak. homályosan fénylő. félig záit. szűk és zárt. felső felük hamvasán molyhos. rövid hegyűek. a íélálló leve­ lek miatt inkább rejtett. de törékeny. gyengén. szinte ráül a csésze alatti üregre. vékony falú.64b. Tüszője: kicsi. Nemes kolmár körte és a Malinesi Jozefin körte. Levelei: hosszúkásán kerülékes alakúak. Húsa: vajsárgás fehér. igen változó méretűek. Érése: november-december. édes. hegyük rövid. Vacoköble: hagyma alakú. éleik aprón fűrészesek. Magvai: kicsik. Csésze alatti ürege: tágas kupak vagy sekély mélységű csészécske. alső részük szürkéssárga. melyekhez a Buckós téli körte hasonlítható Szármélyedése: csupán szabálytalan gödörkék az egyenetlen csúcsosodás. kövecses-kásás. nagy tányér alakú. kevés levű. a húsos rész felénél kisebb. hegyük kissé behajló. de fanyar utóízű. a tövüknél összenőtt csészelevelek felál­ lók. Csészéje: közepes vagy kisebb. a szár­ ra növés miatt. vállaik majd nyélrefutó. tömör. Csészemélyedése: széles. fala domborulatos-horpadásos. üreget vagy hasítékot képeznek.

hogy valamely régen termesztett fajta elfajzott változa­ ta.Megjegyzések: kétségtelen. Regentin) fajtából szár­ mazott. ábra. Stoll (1888) a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia főkertészére (Ritter G. amelyet Hardenpont apát termesztett ki (1758. ábra) 65a. szeptember 4. Nagy valószínűséggel a Nemes kolmár körte (Passe Colmar.. közepes mé­ retű. Méretei: magassága: 56-70 mm. öröklöttségi visszaütésként. Bereczki (1877) szerint a Jozefine fajtát „Esperen őrnagy nyerte hihetőleg a Nemes kolmár magvárói". átmérője: 50-62 mm. nemkülönben a gyakori bergamottszerű gömbölyded alakváltozatok.) hivatkozva írta. súlya: 50-65 g. hogy a Nemes kolmár és a Malinesi Jozefine „Erdélyben a legelterjedtebb téli körtefajták". Gyűjtőhelye: Csegez (Várfalva község). Belgium). valóban a Jozefinre emlékeztetnek. 199 . Mons. Talpas téli körte . Talpas téli körte (65a-d. 1952. A gyűjtött anyag példányain a „rozsdázat a száras végén" (Bereczki 1899).

mind pedig a csúcs és a csészeláj bordabehajlásai miatt. míg a szárcsúcs tájéka. hamuszürkés sárga színű. napos oldala kárminpirossal fá­ tyolosan belehelt. a csészelevelek alsó harmada összenőtt. mind az oldala dombomlatai. Csészéje: meglehetősen nagy és nyitott. fakó. Szára: 40—53 mm. ráfekszik a csészemélyedés falá­ ra. 200 . sima. szennyes-zöld színe végleges éréskor rozsdavörössel fokozódik. szembetűnően szabálytalan. lapos tányér alakú. szalmasárga. vagy aranysárga. Talpas téli körte és levélalakok Alakja: kissé hegyesedő tojásdad-köite alak. ál­ talában egyenes. mely narancsvörössé élénkíti a szín bágyadtságát.65b. Csészemélyedése: széles. ábra. de ferdén tűzött. Szármélyedése: szabálytalan kis laposodó vagy egyenetlen horpadás a szárcsúcs körül. Színe: halványsárga. felső csúcsának lándzsásan kihegyesedő része kiterül. vékony rozsdázattal tarkított. meg itt-ott az oldala is fakó kávébarna. töve enyhén vastagodott. közepes hosszúságú és vastagságú. oldala szembetűnően egyenetlenül hullámos.

A régi nemes fajták közül a Nemes kolmárral rokonítható (Kicsi nyakas körte. majdnem kö­ zepes helyzetű. töve kissé bunkós. tömött. Felsőkocsoba. Tüszője: közepes nagyságú és zárt. Húsa: tömött és kövecses. Héja: sima. vagy majdnem kör alakúak. Szármélyedése: csak egy sekélyke. rövid hegyűek. rövidcsőrűek. Érése: december. Csészemélyedése: széles és sekély. zárt. súlya: 30-50 g. egyenetlenül szélszóit pontozattal. gyakran satnyák. ábra) Gyűjtőhelye: Felsőkocsoba (a Bihar-hegység Ny-i lejtője). Vacoköble: hosszúkás hagyma alakú. Fakó [Barna] körte (66a-b. Méretei: magassága: 35-^t5 mm. Bikafalva). vékony falú. barna színe zöld foltokkal váltakozik. közepes nagyságú és helyzetű. savanykásan összehú­ zó ízű. de gyakoriak a léha iriagvak. szabálytalan szárcsúcs körüli mélyedés. vastag bőrszerű. egyenetlen. Magvai: kicsik. Héja: sima. a hosszan. szembetűnő barna. laza lombozattal. ívelt. gyakrabban nem részarányos. mely különböző idegen eredetű vagy őshonos fajtára vonatkozhat. Szára: 28-37 mm. bar­ nuló csészelevelek rálapulnak a csészemélyedés oldalára. eléggé vastag. Megjegyzések: Erdély-szerte nagyon gyakori népi köitenév a „Téli" CBondoraszó. sötét geszte­ nyebarnák. rozsdavö­ rös udvaai. közepes nagyságú. Tengelye: duzzadt és a magüregek tájékán nyitott. Tengelye: tömött. október. laposodó széles csésze­ tájjal. gesztenyebarnák. Magvai: széles-lapított tojásdadok. közepes vastagságú. rövidcsőrűek.Csésze alatti ürege: csésze alakú. de kissé fanyar és aroma nélküli. elmosódott domboRilatai miatt szabálytalan. Alakja: csúcsosodó tojásdad-körte. homályos. általában kette­ sével egy magházban. Csésze alatti ürege: V alakú. 201 . vagy táguló U alakú. erős. szélesedő kúpos. Fája: erélyesen növekvő és nagyméretű. hirtelen és kissé horpadó (nyakasodó) száitájékkal. napos oldala fakó narancssárga. némileg ferde állású. tompán csillanó. Színe: zöldessárga. kicsi. Tüszője: zárt. kerülékes kerekedő. sekély. átmérője: 3 2 ^ 0 mm. vagy olykor szívesedő vállúak. édes. egyenetlenül hullámos a behajló bordák miatt. hegyesedő-körte alakú. nyitoti. Vacoköble: retek vagy hagyma alakú. Húsa: fehér. Levelei igen változó nagyságúak és alakúak: kerülékes. 1952. mérsékelten leves. Csészéje: meglehetősen nagy és nyitott. fűrészes élűek. Érése: október-november. keililékes tojásdad. kevés levű. teljes éréskor omló. Vasaskőfalva). lapított tojásdadok. nagyobb a húsos rész felénél. lándzsásan elkeskenyedő.

tojásdad alaktól a keskeny kerülékesig. Megjegyzések: a Piros köite (Alsókajanel). táblázat). Fakó [Barna] körte Fája: erőteljes és nagy. ábra. vagy nyélrefutóak. 202 . rövid hegyűek és finoman fűrészes élűek. félgömbölyű lombkoronával. a Változékony körte (Fornádia) és a Fojtós körte (Bondoraszó) fajták alakkörébe tartozik. Levelei feltűnően változó ala­ kúak és nagyságúak. Valószínűsíthető közös eredetük (6. szíves vállúak.66a.

s körte. Michel körte gömböly­ retek.Téli fajtákl Six vajonc körte sárgásbarna. savanykás 45-55x5055. 60-66x50Bihar-hg. . Gsegez. talpasodé gömb csúcsoso­ dó gömböly­ ded körte Ctrottyos) csúcsoso­ dó tojás­ dad-körte gömböly­ dedtojásdad körte hosszú­ kás hagyma édeskés. ded. halványzöld. keny citromsárga orsó Nyári Kálmán körte jó édes. 73 kes­ hainvaszöld.dec. Bondoraszó. töm­ széles fanyar citromsárga zsi hagyma csúcsoso­ dó tojás­ zöldessárga dad körte ki'iposodó gömb. 203 . D-i 98. Gyalu i-ha va­ sok DK-i lejtője Piros körte.38-^)5x4550. fanyar dec. Erdélyi-érchegyscg D-i lejtője 45-57x4347. -okt. édeskés. 55 haragoszöld hagyma édeskés.dec. Biliar-lig. eredet Alak Szín Vacoköböl Hús Érés Hasonlóság Buckós leli körte. fanyar 38-45x3240. hagyma szehúzó Belzelbirn zöldes vilá­ gossárga édeskéshagyma okt. Bosc kobakja. Felsökocsoba. Pap körte (Guré) okt. 60 58-65x5764. Különböző tájtípusú körtefajták erdély-szigethegységi közös eredetet valószínűsít­ hető hasonló irányzatú minőségi legyengülése Méret magasság X átm. Nemes kolinár 56-70x5062. (kicsi") (jan. dagadó fakóbarna orsó­ rozsdázattal alak sárgászöld.nov. Alsókajanel.dec. Bondoraszó Fakó [Barnai körte. Bondoraszó ' Fojtó.édeskéshagyma savacskás. a többi hosszúkás típusú. fanyar nov. 40 aug. Ny-i lejtője Karéjos téli körte. Fornádia. Gebe. édes okt. Ny-i lejtője Téli kobak körte. 50 Nelis körte laz Erdélyiszigethegység. 40 kobak szalmasárga retek (kicsi) édeskés.) fanyar 55-58x5054. Felsökocsoba ki'iposodó gömb fakósárga hagyma édeskés. 45 gömböly­ dedtojásdad körte ' Göitibölydcd típusú fajta. Malinesi Jozefln 65-73x4050. fanyar dec. Biliar-lig. 65 lankái Paraszt-Pap körte. 55 tojásdad körte szalmasárga piros lehe­ lettel savanykáretek­ san ösz. mézízű szept. súly: g 60-75x5064: 60 Név.: mm. Gebe Változékony körte. táblázat.6. cserépvörös pírral fanyar. Nemes holmár. nov. nov. Göcsörtös téli körte. Erdélyiércliegység D-i lejtője Talpas téli körte.

súlya: 45-Ó5 g. ábra) Gyűjtőhelye: Felsőkocsoba (Bihar-hegység Ny-i lejtője). 67a. ábra. közepesnél kisebb.Karéjos téli körte (67a-b. átmérője: 45-50 mm. Méretei: magassága: 38-45 mm. Karéjos téli körte 204 .

1964). leírók szerint. mely a mostoha hegyvidéki éghajlati és talajviszonyokat is elviselte. felülete egyenletes. Közös jellegzetes­ sége a többi erdélyi-szigethegységi téli körte fajtával. citromsárga beárnyékolással. vagy közepesnél nagyobb. enyhén nyakasodva kúposodó gömbölyded. Goethe és mtsai. valamint kisebb-nagyobb rozsdafoltokkal. egyenetlenül duzzanatos ormokkal. Tengelye: laza kötelékű és a tüsző tájékán nyitott. hegyesedő-köite ala­ kú. homályos. kis kupakocska alakú. szabálytalan. vékony hegyűek. szélesen-karéjosan hullámos oldalakkal. felszínes tál­ alakú. elcsökevényesedett változat. Tüszője: közepes méretű és zárt. néha tompa. talpas gömbölyded. száraz és érdes tapintatú. Levelei: nagyon változó alakúak. a rövid csészelevelek hegye befelé hajló. Bordeianu és mtsai. ill. 67b. tömör. de a keskenytől a tojásdad kcililékesig lehetnek. Színe: haragoszöld. melynek fajtatulajdonságai meglehetősen változóak. Érése: december. hamvas kékeszöld. rövid. majd sárgászöldes. mind a töve. vállaik kerekedőek. szennyes zöldből világosbarnába váltó. Csészemélyedése: széles. hogy kivadult. Megjegyzések: nagyon valószínű. a csészeüreg felől laposodó. ábra. hegyük rövid. de nem takarja a gödörkét. kisebb a gyümölcshús fele részénél. 205 . szotyósodó. általában keililékesek. hosszú és viszonylag vastag. Vacoköble: hagyma alakú. széleik finoman fűrészesek. leves. vékony falú. Húsa: fehér.Alakja: kúposodó gömb. édeskés. vagy „néha buczkós gömbölyű. Nelis téli körte Magvai: kisebbek. gömb alakú. némelykor szinte szívesek. Héja: igen vastag. szembe­ tűnő dohánybarna pontokkal és hálózatos rozsdázattal. Szára: 45-48 mm. hullámos falakkal. sarlószerűen görbültek. Csészéje: nagy és nyitott. ol­ dalról lapítottak. közepesnél kisebb. igen kövecses övezetű. tájak. mind a csúcsa duzzadtabb. a szár irányában csúcsosodó. féloldalas. A régi termesztett fajták közül a Nelis téli kör­ téhez lehetne hasonlítani. Csésze alatti ürege: tágas. 1894. Szármélyedése: csekély kis körbarázda a szár­ csúcs köilil. de nem mély. hamar barnuló. hasas csigaforma" (Bereczki 877. lapos. fanyar. a feltűnően szabálytalan alakja és nagyon egyenetlen hepehupás felülete.

mindig pír nélküli. augusztusban érett. rövid csúcsú gömbölyded-körte alakú. Két nagy. Hasonló körtefajtát közöl Románia poniológiája. 1964). gyakori korompenészessége miatt válik szürkésbarnás vö­ rössé. magvastól szokták befalni. édes. nemritkán köves (a fertőzött részeken). édes. melyeket alkalmasint még a 19. század végén ültettek. Ősi. nem kövecses. Valószínűleg nemesített fajta származéka. 1964) „Ke­ nyér körté"-hez hasonlítható. Az Észak-Erdélyben létrejöttnek.A terepkutatások idején a termesztők által közölt körtefajták és körtefajta nevek (1951-1957. zöld alapszínű. Énlaka). Zabaratáskor. bőlevű. csúcsosan terebélyesedő koronát növesztett. kúposán hegyesedő lombkoronát fej­ lesztett (vö. Rendszerint egészben. gyakori szembetűnő pettyekkel. Fája általában középtermetűvé növekedett. kissé nyakasodó. tömött. pír sohasincs rajta. kenyérként lehetett fogyasztani. Mértéktele­ nül. kívánatosan fűszeres. csúcsosodó göniLxMyű koronát képezett. aroma nélküli. világoszöld. lassan szotyósodó. mely szerint őshonos erdélyi. A Római zsírkörte fajtához hasonló (StoU 1888. nagy fák voltak. nap érte része bár­ sonyos. Pirosbein kőiie (öreg Vicsi Mihály keitje) Kis méretű. barnás sötétvörös. Fája közepesnyire növekedett. sima felületű. július végén-augusztus elején volt fogyasztható. 50 éves korig éltek. kissé viaszos. majd tompa sárga. nap érte része barnás árnyalatú bársonyos vörös. százesztendő körüli. erdélyi fajtának \'élik (Bordeianu és mtsai. Minden esztendőben bőven termett. Fája lassan növő. száraz vagy nagyon vékonyan \iaszos. Bordeianu és mtsai. Aratás után. felülete sima. 1964). de nem túlságosan. utóhatás nélkül. tüszővel. 2001-2004) Régi monói körték Sárga kői-le(öreo Vicsi Mihály kertjében) Kisméretű. élénkfekele magjai voltak. Sárga kőiie [Zabbal érőköileji. enyhén nyatca. jó édes.Ai'dai" Jlános kertje) Közepes nagyságú. százévesnél idősebb. Húsa kimondottan kásás. Augusztusban \'olt fogyasztható. és mindig tömött egészséges. sárgászöld. 206 . Talán sohasem férgesedett. élénkebben a vacoköböl tájékán és a héj alatt. kb.sodó-l<öne alakú. Húsa vérpiros. terebélyes lombkoronájú körtefa létezett. sárgászöld. Kedvelt aszalni való körte volt. hamar szotyósodó s ekkor be­ barnul. kelleme­ sen édes. liosszú körte. Húsa bőleva'í. hosszú vagy közepes hosszú szárral. szára közép­ hosszú.: Sárga körte. de aroma nélküli. őshonosnak vélt (Bordeianu és mtsai. Cigány (Barna) körte (öreg Vicsi István kertje) Közepes nagyságú. A jó fo­ gú gyermekek egészben falták be. jó leves. többnyire l'akózöld vagy sárgászöld. vajsárgás.. hosszú szárú. Au­ gusztus második felében-szeptember elején érett. Húsa fehér. tömzsi-körte alakú.

Eteden: Bakkbűz körte). egyik változata szabályos körte alakú. hosszú szárú. Már csak egy fa él. mérsékelten leves. mostanra csak néhány fa maradt. Búzával érő körte (Kunkori körte. Piwsbelü körte. Moldvai körte. aki gyümölcsöt vitt oda áRilni. Méz körte (Szilágycseh gyümölcsöseiben létező nyári és nyár végi fajták). Ritka köitefajta volt a 20. az oltóágat öreg Bíró Mihály hozta 1811-1812-ben. Helyenként Xd-Vl körtefajta is volt termesztésben. röviden csúcsosodó. Nagyon sok idegen fajta került erre a vidékre is. Grófi körte. A köitefajták száma (szomszéd falvakból is). mások lisztesebbek. amely Bereczki (1877) szerint „E becses körte valószínűleg hazai gyümölcsünk". Nyárialc! - Árpával éro (Mézvackor. Régente Eted gyümölcsöseiben sok volt e fajtából. Fája kis termetű. Hatalmas nagy fák. Több változata ismeretes. korábban érő. Valószínűsíthető. düledező koronát növesztett. Ezekből 2001-re megmaradt még 49 fajta." (Bíró Mihály) I. kissé zsíros felületű. rejtett pontozottságú a héja. Szilágycsehi körték Titkon érő körte. Úgyszintén két változata van. a magántulajdon megszüntetése (a kényszerített közös gazdálkodás. éretten szétroppantható. alig kásásoctó. Sós körte. kellemes sós ízű. csaknem minden háznál van. a másik vackorszerű. 34 ha-t ültettünk bé Szászrégenbői a csemetekertből hozott (1960-as évek) oltvánnyal. kicsit későbbi a Búzával érőnél. század harmincas éveiben. Tinóomí körte. enyhén kövesedő. (Bizonyára más fajtákat is hoztak Moldvából. Hosszú életű. régi. íze a Sárga körtéhez hasonlít. hogy a „Nyári czukorköite" alakkörébe tartozott.) 207 . Ősrégi fajta. Énlaka gyakoribb körtefajtái (Szávai Márton írásbeli közlése) Énlaka (a Gagy patak forrásvidéke. Epeirel érő körte. egy sárga meg egy zöld. nagy fák. ennek is két változata van: egy kerek. az udvar fája. lisztes. kolhozosítás bevezetése) után. egy kisebb meg egy nagyobb változata létezett. Húsa téhér. Eleden pedig valamivel nagyobb és ízletesebb. de nem maradt nyomuk. közepes hosszú és vékony szárral. a „honosítottak"-kal (idegen erede­ tűek) együtt 63. szétterülő. Július végén volt fogyasztható. rezgő levelű (mint a nyárfáé).Cukor körte iCiyöíff^ István kertje) Kicsi. mint különös ajándék. Nagyon magasra növő fák. Sáix>a körte. hosszú szárú. vackor alakú. enyhén sárgászöld. lehetnek 200 évesek. némelyek levesebbek. „Ez a vidék szereti a gyümölcsöt. alakja a Torzsátlan. Az oltogató emberek által terjedhetett. Torzsátlan körte. 803 m tszf. Kormos körte.) és környéke kertjeiben. nagyon édes. enyhen nyakas-tcörte alakú. Zabbal érő sárga körte. telkek ud­ varán 1958-ban 81 ilyen ősi gyümölcsfajta létezett. szintén hosszú száai. a lehullott gyü­ mölcs szétroppan. hosszú szárú vackorforma és egy körte alakú. Érzékeny a tűzelhalásra. ízletes. nagyon elterjedt. két változata van: Énlakán kisebb. Zergő körte). aroina nélküli. Gyakran nevezik Torzsátlan körtének a Nyári Kálmán körtét és a Császár körtét is. apróbb a Sárga körténél. Világoszöld vagy gyengén sárgászöld színű.

Magyarvalkó. Alsóbencéd." Martonné Sikó Polixénia („Póli néni". Őszi darázs körte. Kecskecsicsü kötte. főve fogyasztották. Dezső O'ezsó = Clairgeau) körte. Izamber körte. Rozsdás ^ö??e (Mocskos körte.II. nem vad ződ. sülve. Lószar (fark) köiie. fonóban fogyasztották. Innen származott a 19. piros színű gyümölcs. Bikafalva. 416 m tszf. Mesei körte (Nyálazó körte). Mezőfele. 1917-ben) csaknem húsz körtefajtát is felemlített a vidéken ismert nevükön. Méz körte. 1935): Venyike (Venike) körte. Fűszer körte. nem tárolható. CsókJ'alvi körte. Akkora ni! Nagyobb a Pónyika almánál. Téli zöld köne.) Gyümölcstermesztéséről régóta híres helység. de kellemes ízű. takarmánykörte. Bikatök körte. Vörösbelü körte. Nyakas körte („men nyaka vót"). Márkod jelesebb körtefajtái (Egres patak forrásvidéke. Fojtás körte. pálinkát főztek belőle. Piros oldalú körte (ősziek). Füge körte. serkentette a szösz nyálazását. Háj körte inyúri és téli). valamint a helyi környe­ zeti köiTJlményekhez alkalmazkodott) körtefajták: Magyardécse. levélhullás után is a fán marad. szül. Bölkényi körte. Kiveszett fajták Borsós körte. inkább ződ vót. Küküllőkeményfalva. aszalva. Torzsátlan kötle („nagy. sárgás­ zöld. kövesedő. Magyarókereke. Vásárhelyi köfie. Nyárád mellék pataka. jó. Tinó­ lábú körte. egyetlen fa él. a Nyakas körte változata. Sós körte. szép. százéves fa (talán különleges illata miatt nevezték így). amely „most már nincs! Sükösd Mihály kertjében volt. Honosított fajták Azonosítva összesen 12 fajta. Érdekesebb helyi elnevezésű a Klapka körte iKlapp kedvence) és a Derzsó (Clairgeati) körtefajta. ellenálló fa. Magyargyerőmonostor. egy kb. szül. nyers fogyasztásra nem valók. ra. több mint öt változata van. Fnz kör­ te V. Már csak egy fa van. a Korsós körtéhez hasonló. Őszi alma vöt. Kecsetkisfalud. a Rozsdás körte változata. Tordátfalva igen érdekes körtéje (említette Boros Sándor. Fája ellenálló. Téli kerek körte. Fontos körte. apró. Sze­ rinte gyakoribb fajták a következők: Búzával ém körte. Kormos körte). Más települések gyümölcsöseiben található (őshonos. század máso­ dik felében a közkedvelt Márkodi nőzsér almafajta. gyenge minőségű. 208 . rv. Téliek Nyakas körte Korsós körte. laposabb. de csak ződ. ősziek Bőr körte. fojtós").

ábra. Talpas téli körte XV . ábra.64c. Buckös téli körte 65c.

ábra. Talpas téli körte 66b.65d. ábra. Fakó (Barna) téli körte XVI .

Nyári szegfű körte 69b.s nyári körte XVII .ábra. ábra. Kicsi nyaka.

ábra. ábra. Dinnye körte XVIII . 70b./^^^:rx•\. Désl cseresznyekörte 71b.

Foftó (Fujtó) körte. szürkésbarna rozsdázatlal behintve. Csészéje. haragoszöld. csúcsa vékonyan és egyenetlenül húsos. vagy téglavöröses árnyalatú fakóbarnává válik. Csészemélyedése: csak egy keskeny. Huszár­ kapitány körte. mint pl. augusztus 4. súlya: 30-38 g. Nyulas körte. Pujka körte. sötétebb zöldes udvarú. Házsongárd. Méretei: magassága: 40-50 mm. Vackor Nemesített körtefajták Nyári szegfű körte i68a-b. Muskotály (Apró és Zöld) köite. Tanulmányában 132 fajtát (Kárpátokon kívülieket is) közölt (rövid leírással vagy csak névleg) és 70 fajtának a vonalas rajzát is megadta (38 fajtának a színes rajza a család hagyatékában maradt). V vagy tölcsér alakú. viszonylag vastag. felülete elmosódottan egyenetlen dombonilatos. Színe: iiomályoszölci. Pontozata apró. Erdélyi szászok által használt magyar körtenevek Krauss (1943) a Beszterce-Naszód megyei szászok körében 318 köitefajta nevet jegyzett. nagy és nyitott. és dohány­ barnás színűvé váló. kissé ferdén álló töve göcsös. de nem mély. Csésze alatti ürege: U. mely az árnyékolt részeken sötétebb. de nem feltűnő. keskeny ecsetvonásokkal van tarkítva. 1952. melyből több mint 500 valóban termesztett fajta. Málé körte. Szára: 35^5 mm. ábra) Gyűjtőhelye: Dés. 992 csak puszta név (nomen nudlim'). a gyakoriak mellett. a csészelevelek töve forrott és peremszerűen kiemelke­ dik. Nőconib köne. széles. de nem mindig lapul rá. egyenetlen kis laposodás. 209 . melyek között magyar fajták is előfordulnak.Magyar népi eredetű körtefajta nevek előfordulása az erdélyi románság körében Borza (1962) nagy előszeretettel tanulmányozta Erdély ősi gyümölcseit és a két vi­ lágháború között 1131 körtefajta nevet jegyzett fel. Harang körte. Dinnye körte. enyhén nyakasodé. sűrű. zöldes árnyalatúan okkersárgás. Csonka körte. a felső vagy kö­ zépállású porzószál-niaradványok többnyire takarják. Alakja: hosszúkás-köite és hosszan csúcsosodó-körte alak. Csóka körte. Szajkó körte. érdekeseb­ bek: Arany körle. Szármélyedése: hiányzik vagy felületi kis gödörke a szárcsúcs körül. mely szem­ betűnően jelzi a csatlakozás határvonalát (a Nagevitz körte szárcsúcs gyűrűjére emlé­ keztet). kicsi. a nap éite felületen fehérlő világossárgás és halványpiros vagy leheletszerű kárminpiros csíkocskákkal. 1955. Kolozsvár. Gyurka körte. melyek között. csészetája tojásdad gömbölyded.: Darázs körte. Magyar körteneveinek száma 31. Oskola köne. s a hamvasán molyhos-szőrösödő felső rész kiterjeszkedik a csészemélyedés falá­ ra. s összemosódva narancsvörös színűvé. nagyon hosszú. átmérője: 28-33 mm. ferde. Kormos körte.

Nyári szegfS körte 210 . ábra.68a.

az árnyékban maradt felület sötétzöld. amely vékonyan húsosodhat is. enyhén savanykás. Plinius által felemlített »Si. Kétségtelenül nemesített. Héja: kissé (szokatlanul) vastagocska és tömött. Tengelye: vékony és hasítékos. vékony téglavö­ rös leheleltel. van vékony hamva és homályos. csészeláji. édes. enyhén féloldalas." Házsongárdi termőhelye alapján valószínűsíthető. súlya. szélesen kerülékesek. mivel ők nem említik sem a Bereczki-féle Kis szegfű körtét. kerekedő vagy szíves vállal. Jeliegeiben jól egyezik a Bereczki (1877) által leírt Kis szegfű körtével (Petit-muscat. 20-28 g. a csészelevelek töve forrott és kis karimát képez. kicsi vagy nagyon kicsi.. 1952. Szármclyedése: nincsen. Tüszője: lapos és ferde tojásdad. kúposodó gömbölyded. Csészemclyedése: többnyire hiányzik. 'i'udós gyümölcsészek szerint. az azonosítás kétséges. Lédús és szotyósodó. sötét­ barnák. lapított tojásdadok. egészséges. kivá­ logatott fajta. sem pedig a Nyári szegfű körtefajtát. Húsa: fehér. amely szerinte „Egyike a legrégibben ismert gyü­ mölcsfajoknak. különösen a csúcsi része. Érése: július-augusztus. fala fehér és merev. hogy már a Bodor Pál (1812) által termesztett és szaporított Nyári apró muskotály fajtának a származéka. barnuló. de nem mély. Méretei: magassága: 48-57 mm. a Kr. Kleinc Muskateller). nem ntka az üres tüsző és a léha mag. nagyon hosszú és aránylag vastag. sz. Tomcsányi (1979) által közölt Nagy szegfű körtére (Kis muskotály körte. ábra) Gyűjtőhelye: Dés. kissé tág. és csatlakozása a csésze alalli üreghez jól látható. közepes nagyságú vagy annál kissé na­ gyobb. Kicsi nyakas nyári körte (69a-b. Magvai: kerülékesen duzzadtak. csipkésedő-fűrészes éllel. felső részük tekeredve kiforduló.. nagy. általában enyhén görbült-ívclt. mint a mi Kis szegfükörténk. nagy lombkoronával. Kleine lange Muskateller) is. Csészéje: nagy és nyitott. de nem lapulnak a csészemélyedés falára. Színe: hamvas világoszöld. rövid kis tompa csőrrel. ill. zöldessárga. 211 . Folyamatosan. a nap érte rész kénsárga. fűszeres (íze a Nyári zöld Magdolna fajtáéra emlékeztet). utáni 80-ik év körül. Hasonlít ez a Nyári szegfű körte a Mohácsy (1958). század első felében is szépen viniló gyümölcsösből származik. Fája: mindkét termőhelyen idős. de lehet szabályos is. kissé tömött és finoman szemcsés. század második felében létesített s a 20. majd vajsárgás árnyalatú. de a szárcsúcs csatlakozását kön'arrat jelzi. Alakja: hosszúkás-körte alak. július. de nem érdes. kihúzott heggyel. zöldes. vagy csak egy kerekded horpadás. átmérője: 30-37 mm. kertészeti termesztett. Szára: 48-62 mm. de még jól növekvő. kicsi és zárt. általában kissé szabálytalan. Megjegyzések: Ez a minta Bodor Pál (1812) régi gyümölcsöskertje szomszédságá­ ban még a 19. Csésze alatti ürege: V vagy kupak alakú. évente tennő (100-150 kg). Levelei: nagyok. vagy kör alakúak.Vacoköble: lehel hagynia vagy orsó alakú. okkersárgás fakóbarna.iperba« körte nem volna más.

69a. Kicsi nyakas nyári körte 212 . ábra.

Héja: sima. Tüszője: közepes. sötét gesztenye­ barnák. fakó dohánybarnás árnyalással. középhely­ zetű. ritkábban enyhén ferdülő. Csészemélyedése: felszínes. nem fűszeres. 1964). súlya: 44-50 g. féloldalas csepp alakúak. homályos. már-már zabszem alakú. fűrészes élűek. keskeny kősejtes réteg jelzi hatán'onalát. zárt. Csészéje: szembetűnően nagy. ame­ lyet a vackor és valamely nemes fajta korcsának vélnek (Bordeianu és mtsai. Szára: 28-36 mm. Tüszője: elnyújtott és keskenyedő tojás. mely a nap érte részen világos. esetleg közepes vastagságú. az árnyékos oldalon pedig szür­ kés. hosszú és vékony. zárt. nagyméretű. piszkoszöldes bomlással. szabályos körkörös horpadással. valósággal kicsúcsosodik a csészemélyedésből. vagy egy kerekedő kis mélyedés. vékonyan viaszos. Szármélyedése: hiányzik. finoman kásás. többnyire szabályos. csészetája lehet kissé laposodó. hegyesedő gömbölyded-körte alakú. sötétbarnák. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú. Alakja: hosszúkás tojásdad. meglehetősen sűrű lombkoronájú. csészetáji. nagyobb a húsos rész felénél. a gyümölcs hegyesen kúposodó. lapos. Vacoköble: keskeny orsó alakú. Húsa: szép fehér. általában hosszú nyelűek. homályos. ke­ rekded vagy szívesedő vállúak. ábra) Gyűjtőhelye: Dés. gúla alakú. vékonycsőrűek. Magvai: kicsik. némelykor enyhe. száraz. Pontozata csak a fakó színalapon látható. Érése: július. Ennek alakkörébe sorolható ez a Désen gyűjtött minta is. de nem mély. kicsi körte. világoszöldből okker­ sárgás világos fakó dohánybarnába váltó. augusztus. 1952. tompa hegyűek. Megjegyzések: nagyon hasonló egy Kolozsvár környéki Kicsi körte fajtához. sima. összeforrott tövük kis peremet képez. laza kötelékű és hasítékos a tüsző táján. a héj alatt vékony sávon lehet zöldes ár­ nyalatú. nagyon rövid csőrűek. Fája: erélyesen növekvő. esetleg vékony. kicsi. a csésze alatti üreggel való folytonossága jól látszik. Tengelye: vastag. de leg­ inkább kerekedő. Méretei: magassága: 43-52 mm. eléggé széles. csúcsán vékony kis kezdő húsosodás is képződhet. 213 . Levelei kerülékes vagy tojásdad kerülékes alakúak. átmérője: 29-36 mm. enyhén savanykás édes. kissé kásásodó. Héja: vékony. nyi­ tott. felemás módon elhatárolt. de kívánatos édes. töve korongja alig szélesebb. Magvai: karcsúan hosszúkásak. majd gyengén sárgásfehér. Színe: kékellően sötétzöld. Dési cseresznyekörte (70a-4>. Tengelye: laza kötelékű és hasítékos. a csészelevelek hosszúak. fehéres szürkén molyhosak. szűk. lándzsásak. csúcsi része vé­ konyodó és enyhén vagy kifejezetten nyakas. gyengén fűrészes. leves. Húsa: fehér. gömbölyödő.Vacoköble: lia^yma alakú. többnyire kettesével egy tüszőben. esetleg vékonyan viaszos. sza­ bad részük ferdén kifordult. finom szemcséjű. mérsékelten leves. lapított tojásdad. hamvas-fehéres világos­ zöld.

ábra.70a. Dési (fent) és Bécsi (lent) cseresznyekörte 214 .

helyi változat. Színe: világoszöld és halványsárgás zöld. átmérője: 42-^8 mm. avagy Cseresznycvel-érő körtvély. de a sötétzöld hálóza­ tot jól látható zöld pettyek fűzik össze. amely Rapaics (1940) szerint azonos a már Lippai (1667) által említett „Elövel-érő avagy Pünkösdi. súlya: 40-50 g. sárga zöld szabású. helyenként fakóbarnás lehelettel. Alakja: kúposodó gömbölyded vagy tojásdad. amely azonban nem azonos a Bereczki (1877) állal leírt fajtával (Bergamotte d'été. század második felében felélénkült erdélyi gyümölcsészet kedvelt körtefajtái között ez az apró fajta nincs említve. ábra. egy kevéssé hosszúkás" fajtával. 1956. Júliusi esperes). 71a. piszkos sötétzöld. nem igen leves. sárgás­ barnás piszkoszöldből válik dohánybarna színűvé. hogy ennek alakköréből keletkezett régi. Zöld Magdolna körte. vörhenyes sűrű háló­ zattal. inkább vékony. Megjegyzések: helybeli neve „Nyári esperes". DK-re). közepes hosszúságú. egyenetlen felületű. A 19. mindazonáltal feltételezhető. Szára: 18-23 mm. közepesnél kisebb. Nagyon közel áll viszont a Bécsi cseresznye körtéhez. általában szabályos. amely az újabb művekben meg sincs említve. Méretei: magassága: 53-57 mm. amelynek alakkörébe sorolható a Dinnye körte 215 . ábra) Gyűjtőhelye: Kurtapatak (Esztelnek mellett. a csúcsa lehet esetleg enyhén ferde. Dinnye körte (71a-b.Érése: július vége-augusztus eleje. Valódi pontozata rejtett.

egyenes. vonzóvá téve a gyümölcs küllemét. általá­ ban vékony. szép szabályos. Nevét bizonyára a dinnye érési idejétől kapta. körkörös repedezettségű. Sütő körte. annál többet foglal­ koznak a régiek a fajtanév gyanítható ősével. Vacoköble: orsó vagy hosszúkás hagyma alakú. majd citromsárga. eléggé széles. Küküllőkeményfalva. vagy szélesen elmosódott hullámos falú. Magvai: lapított tojásdadok. csúcsosodó (Bosc kobak-szerű) és gömbölyded-csigás (bergamot-szerű) (Stoll 1888). Désháza. fakóbarna. Bőr körte. lehet szabályos. eltart szeptemberig. általában zán. Csészemélyedése: tálacska alakú. közepes nagyságú. vékony rozsdázat borítja. Tüszője: kicsi. Méretei: magassága: 65-68 mm. gyakori a léha mag. de csúcsa némelykor lehet gömbölydeden duzzadt. de lédús és olvadóvá válik. 1954). de nem mély. édes. súlya: 78-90 g. de hiányozhat is. gyengén elhatárolt. Színe: alapszíne zöldessárga. Megjegyzések: a Zöld Magdolna fajtakörébe tartozó helyi változat (Palocsay és mtsai. de nem fedi az üreget. babszem alakú. sár­ gás homályoszöldből válik fakóbarnává. 216 . V vagy tölcsér alakú. kissé szemcsés és eléggé tö­ mött. Csészéje: közepes nagyságú. s ezek olykor még az árnyékolt részekre is elszóródnak. vagy liiányzik. átmérője: 50-55 mm. közepes nagy­ ságú vagy kisebb.Szármélyedése: csupán egy keskeny körbarázda a száicsúcs körül. vagy nagyon el­ mosódottan hullámos. szabadon álló. Dinnyére emlékeztető íz előfordul némely körtefajtában (Korsós körte. Énlaka). felülete legnagyobb részét azonban változó élénkségű vérvörös borítja. közepesnél kissé rövidebb. hamvasszürkén molyiios csészelevelek hegye befelé hajló. Az újabb gyümölcsészeti mű­ vek ritkán vagy egyáltalán nem említenek ilyen nevű körtefajtát. vagy tekéit. egyébként általában kétalakú körtefajta: hosszúkás-nyakas. leiiel kisebb vagy közepes. a széles tövíí. Húsa: héja alatt halványzöldes fehér. húsos. egyenetlen oldalú gödörke. Alakja: hoszúkás tojásdad-körte alakú. Érése: augusztus. melyet kámiinpiros árnyalatú sötétebb piros na­ gyobb pettyek tarkítanak. vagy nagy és nyitott. Szármélyedése: körkörös kis. mely lehet apró. ám ez a tulajdonság ebben a mintában nem volt tapasztalható. száraz tapintatú. Tengelye: foszlányos. vékonycsőnjek. dí­ szessé. a Kobak (Dinnye) körtével. Pisztráng körte (72a-b. sima vagy nagyon enyhén szemcsés. hasonló egybeesés többfelé is előfordul Erdélyben (pl. homályos. 1951. ui. október 9. vagy hosszabb és sarlószenj. enyhén féloldalasan nyakas. Csésze alatti ürege: változó. közép helyzetű. de nemritkán vízízű. Miklósfalva. Szilágycseh. beljebb fehér. Nagyenyed környéke) és különböző fajtára vonatkozik. kissé szabály­ talan. Héja: meglehetősen vastag. Csészemélyedése: sekélyes tányérka vagy sima. laza. a tüszőtáján hasítékos. esetleg közepes hosszúságú. Szára: 23-26 mm. oly­ kor a tengelyhasítékig hatol. enyhén fűszeres. a Pyriis ctictírbitinummal (Rapaics 1940). ábra) Gyűjtőhelye: Magyarvalkó.

Pisztráng körte Csészéje: közepes nagyságú vagy szűkebb. ábra. a háromszögszeríl. 217 . sötétbarna csésze­ levelek a tövüknél szabadok és kifordultak. a csészemélyedés falára fekvők.72a.

szűkösebb. Williams. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól észlelhető. összefüggően csak a szártájékon találhatók. kisebb a húsos rész felénél. átizzad rajta a lé. Csészéje: kicsi vagy igen kicsi. közel áll a magüregekhez. sima. leves. a pontokhoz hasonló színű egyenetlen. Színe füstszürkés viaszbarna. Vékony. szűk. aszimmetrikus. Pergamen körte. leginkább hasíték nélküli. 218 . Megjegyzések: Halléből (Németország) származik. Tengelye: közepes vastagságú.ábra) Gyűjtőhelye: Márkod. Szármélyedése: elenyészően kicsi. súlya: 100-230 g. Vacoköble: hagyma alakú. Érése: október vége-november. szépen fénylő. rövid. csészetáji. ahol körtét termesztenek.és tompacsőrűek. zárt. esetleg megközelíti a közepes hosszúságot. vastagocska. Tüszője: hosszúkás tojásdad. Héja: közepesen vastag. foltosán barnák. kellemesen édes. Magvai: megnyúlt csepp alakúak. igen rövid. mint közepes méretűek. Héja: vékony. közepes méretű. fás. szeptember 16. Tüszője: gyengén fejlett. szára felé többnyire menedékesen keskenyedik. Magvai: a jól fejlett gyümölcsökben többnyire satnyák. né­ ha közepes nagyságú. nyakasodása nincs vagy alig sejlik. lazán szemcsés. kősejtek határolják. szabálytalan. némelykor duzzanatos a töve. Siklódi Sándor. a kikunkorodó hegyű csé­ szelevelek nem fedik. Húsa: fehér. meglehetősen merev.Csésze alatti ürege: tölcsérszerű. Szára: 15-25 mm. lapo­ sak. Pontozata kénsárgás árnyalatú fahéjbarna izabellafakó. eléggé tágas. a csészeüreg alatti részen köve­ cses. Neve a pisztrángéhoz hasonló petytyezeltségre utal. általában kettesével egy üregben. kövecsek nélkülinek tíínik. Felülete igen egyenetlen. Mindenütt megtalálható. sárgásfehér. Háj körte (Vilmos körte. Többnyire ferdén tűzön. fehéres csőrűek. sima. bordázat a csészetájon alig jelentkezik. tompa fényű. nyitott. Gyengén elhatárolt. eléggé sűrű. hosszúkás. az igen elmosódott. a kialakullak is kicsik. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alakú. és a tüszőtáján hasítékos. csészetája szélesen lekerekített. rövid. igen vékony falú. jellem­ zően fűszeres. Don Chrétien Williams) (73. átmérője: 50-80 mm. inkább kisebbek. olvadó. teljesen pír nélkül. Színe: világos fakózöld („almazöld"). apró pontokból képződött. a kicsiny csészelevelek nem fedik el. Vacoköble: szabályos hagyma vagy majdnem kör alakú. egyenetlen kis duzzanatok miatt szabálytalan. Csészemélyedése: felszínes vagy hiányzik. vagy hiányzik. de csak egyik f'qlett. majd vidám sárgászöld. első közlése 1804-ből való. de nem mély. kisebb-nagyobb rozsda­ foltok az egész felületen előfordulnak. Méretei: magassága: 70-115 mm. megnyúlt ellipszoidálisak. rövid. gödörszerű. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. 2004. öszszehajló bordák gyakran megfigyelhetőek. Tengelye: nem feltűnő. nagy. a terméshez viszonyítva kicsi. dudoros.

Háj körte 219 .73. ábra.

hol ritkábbak és kisebbek. Pontozata szembetűnő. súlya: 100-150 g. százévesnél idősebb. átmérője: 70-75 mm. de nem hegyesedik ki. A másik húsz-huszonöt éves. Fája: egyik nagy. viszonylag kicsik. olvadó („háj körte"). rövid hegyű­ ek.Húsa: fehér. nagyon változó és szabálytalan alakú. Megjegyzések: éretlen termései különböznek. Méretei: magassága: 70-90 mm. de szinte mindig ívelt. szeptemberé. később nagyon közelednek a típusához. üdítően édes. tojásdad-köite alakú. 74a. de lehet rövidebb is. terebélyes. nagy körte. majd mézsárga. sok friss hajtású. leves. csúcs felőli része is többnyire buckós és enyhe hajlattal (nyakasodással) szűkül. finom. Érése: szeptember. szabálytalan lombozatú egyed. ábra. Levelei majdnem szabályos kerülékesek. csúcsa csak né­ melykor duzzadtabb. gömbölyű koronájú. jól növő. Vilmos körte (74a-c. fajtajellegei megegyezőek. tapadási töve széle­ sebb. de még bőven termő fa. Szára: 48-50 mm. vékony rozsda­ foltok sem. lehet egyenes állású. Általában féloldalas. 1952. a nap érte részen hal­ ványpiros lehelettel. közepes hosszúságú. Vilmos körte 220 . csészemélyedésének tájéka lehet egyenetlenül talpasodó vagy gömbölyödő és bordázott. Alakja: kúposodó tojásdad. piszkosfehéres. és közepes a vastagsága is. hanem keskenyen lapossá-gödrössé alakul. lágy. finoman fűrészesek. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-keit). he­ lyenként világos szal­ masárga foltokkal. Nem rit­ kák a szürkészöldes barna. citromsárga. igen aprón. fáradtnak tűnő. de egyenetlen eloszlá­ sú: hol sűrűbbek a do­ hánybarna paraszemölcsök. Színe: hamvaszöl­ des sárga.

Vilmos körte 221 .74b. ábra.

de némelykor hiá­ nyozhat is. rövid hegnlek és fűrészes élűek. Csészéje: kicsi. keresztmetszetben szabálytalan • kör alakú. mélyebb göciörke. finom szövetű. enyhén viaszos és sima. a csészemé­ lyedés fala összeszorítja. Szármélyedése: igen kicsi. igen rövid. laza kötelékű. Ná­ lunk is szélesköaTen elterjedt. az ép magvú ke\'és. 2004. Rozsdázata viaszszínű vagy okkersárga. Megjegyzések: angliai (Aldermaston) származású (1770) fajta. erősen csészetáji. majd sárgásfehér. gyakran elnyálkásodik. tüszöiáján keskeny hasítéka van. átmérője: 85-95 mm. Fája: Lassú növekedésű. nem ritka a léha mag. közepesen tágas. olykor rövid és vastag. sötét gesztenyebarnák. lehet szélesebb vagy keskenyebb lálacska alakú. homályos fényű. általában féloldalasan tűzött. ábra) Gyűjtőhelye: Szováta (Domokos Mihály udvara). fátyolos lehelet keilil. Méretei: magassága: 95-110 mm.Szármélyedése: keskeny. vékony falú. lédús. de lehet kisebb és nagyobb is. Csészemélyedése: széles. de nem mély. Színe: alapszíne éretten citromsárga. hirtelen összeszűkülő rövid és igen enyhe hullá­ mos. bülykös-dudoros. Alakja: tömzsi hegyesedő körte. olvadó. töL^bé-kevésbé sugarasan hullámos. Csészéje: általában közepes nagyságú. eset­ leg vérpiros szederjes. daganatos. válluk szívesedő kerekded vagy hegyes­ szögű. gúla alakú lombkoronájú fákat fejleszt. a bordázat végeinek behajlásától szabálytalan. mert nem köves a húsa. igen nagy. üdítően kellemesen savanykás. nagyon finom nyárvégi könefajta. gyenge. és nyitott vagy félig nyitott. szűk. Csésze alatti ürege: töicsérszenl. Magvai: kicsinyek. de töiibnyire mély. szabálytalan ritka és vékony hálózat. nem feltűnően elhatárolt. eléggé nyitott. esetleg közepes. zamatos. sötét fa­ héjbarna. Héja: vékony. jó édes. a közepesnél kisebb. Szovátal Társulati esperes körte (. nagy. melyre gyakran. Csészemélyedése: nagyon x^áltozó alakulású és ícliűnően. Jellemzően trottyos. a csészelevelek rövidek. laza. hamarosan a koravénség jeleit mutató. Tüszője: kicsi és zárt. közkedvelt. közepes termetű. 222 . fűszeres. mely az ÉszakAmerikai Egyesült Államokban szaporodott el (1797) s aztán Európában is (1817). szeptember 17. tányér alakú. súlya: 220-400 g. Tengelye: vékony. ritkán szinte hiányzik. Húsa: fehér. Csésze alatti ürege: kűpszeríl. az apró csészelevelek félig nyitottak. rövidcsőrűek. Tüszője: gyakran satnya. Vacoköble: hosszmetszetben kerekded hagyma. de nem mindig a napos oldal 1/4—1/5 részén vékony narancs-rózsaszín vagy kárminpiros. és többé-kevésbé suga­ rasan bordázott.Doyenné cin Comicé) (75. Érése: augusztus vége-szeptember első fele. majdhogynem nyélrefutó. a csészetáj felé felsejlő öt daganatszerű bordával. Vacoköble: hagyma alakú vagy tojásdad-orsó alakú. apró pontokkal váltakozva. kösejtek ritkán képződnek. gyengén elhatárolt. fala vékony. szélállók vagy félrehajlók. sekéh'cs vaoy kisebl). nagyon dudoros és rozsdafoltos. Szára: 8-15 (19) mm. Levelei alakjukban és méretükben egy­ aránt változatosak: tojásdad és kerülékesek. hah'ány citromsárga.

75' ábra. Szovátai társulati esperes körte 223 .

igen puha. szabályos vagy kissé hullámos környezetű. Nem kövecses. szakadékony. kisebb a húsos rész felénél. kúposán hegyesedő koronájú. szabálytalan tojásdadok. Különleges! Érése: szeptember vége-október. a jól fejlett teniiéshúsban. vékony. bőlevű. hiitelen és röviden kúposodó része kissé nyakasodó. hogy a különlegesen finom aromás ízét elnyomja. könnyen felreped. Szára: 40-45 mm. menedékesen hegyesedő csőrrel. lapított tojás alakú. ahol 1849-ben termett először. tövíik egyenes. leves. a hamvas szürkésbarna csészelevelek ki­ csinyek. de egyenetlen eloszlású. finoman szemcsés. de közepes szélességű. sűrűbb a csészetájon. Színe: sárgászöld. ennélfogva levezik. kissé csészetáji. de tartósabban tárolható. egyenes vagy kissé ferde állású. de nem túlzottan. gyengén elhatárolt. Nem szabályos. 1951. Pontozata feltűnő. a nap érte részen nagyon vékony kárminpiros lehelet szépítheti a fakóbarna vékony rozsdázatot. 1954. Héja: meglehetősen vastag. Társulati esperes körte (76a-b. száraz. rövid heg^njek. Megjegyzések: Jellegei egyeznek a szakirodalomban leíroltakkal (Bereczki 1899. a gyümölcs méretéhez képest középvastag.Magvai: hosszúkás. 1964). felfelé tartó ágakkal. Tüszője: hosszúkás. feketés gesztenyebar­ nák. széles domborulatai egyenetlenek és különösen a csúcsi részen szembetűnőek. majd szalmasárga és viaszsárga váltakozású. Héja: tompán csillanó. Bordeianu T. édes. Csészemélyedése: tálacska alakú. nagy. sekély. Palocsay és mtsai. hegyeik kifele kunkorodóak. Tengelye: edénynyaláb nyúlványai: nem különösen feltűnőek. ahol körkörösen rendezett. finoman fűrészes szélűek. mintha onnan lenne széthintve az egész felületre. Levelei szélesen vagy megnyúltan kerülékesek. Húsa: vajsárgás árnyalatú fehér. keresztmetszetben alig láthatók. üdítően fűszeres. 224 . Magvai: lapos csepp alakúak. dohánybarna színű. sötétbarnák. szeszélyesen termő. rozsdával bontott. Érése: október. fala vékony. átmérője: 88-94 mm. olvadó. szűk és kissé mély. szeptember. kúpos csiga alakú. elmosódó. közepes nagyságú vagy annál kisebb. Fája: erélyes növésű. olvadó. Megjegyzések: az angers-i (Franciaország) kertészeti társulat (a fajta névadója) csemetekertjéből ered. Húsa: fehér. és mtsai. záit. Méretei: magassága: 96-106 mm. Tengelye: laza és nyitott. sötét haragoszöldek. ép törzsű. rövid. Szármélyedése: egyenetlen oldalú gödör. homályos. esetleg közepes és szűk. de ritka. Csésze alatti ürege: szűkülő csészécskeszeinj. később fakuló. rövidcsőrűek. közepes mélységű. édes. Alakja: kúposodó gömbölyded. súlya: 190-210 g. Vacoköble: szélesebb orsó vagy hagyma alakú.' Egész Európában elterjedt. göcsöitös felületű. Csészéje: kicsi. sima. egyenetlen. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-keit).

ábra. Pisztráng körte t f 74c. ábra. Vilmos körte XIX .72b.

76b. Társulati esperes körte XX . ábra.

csúcsosodó tojásdad. majd citromsárga és tompasárga. gyakran szabálytalan. fakóbarna vagy irhaszínű. súlya: 80-110 g. néhol szabálytalan hálózattá kapcsolódnak. átmérője: 50-60 mm. napos oldala rőt színű. mely a pirosló ala­ pon zöld udvaninak tűnik. esetleg halvány rózsaszínű vékony árnyalatot kaphat. 225 . de nem minden esetben. eny­ hén nyakasodó. Színe: szedéskor világoszöld. Pontozata csaknem egyenletesen SŰITJ. de szabályos Is lehet. és itt-ott ki­ sebb-nagyobb rozsdafoltokat is képeznek.76a. ábra. közepes nagyságú. 2004. Alakja: liosszúkás. Társulati esperes körte Téli császár körte (77a-b. Méretei: magassága: 70-80 mm.és hosszúkás-tojásdad körte alakú. ábra) Gyűjtőhelye: Magyardécse (Ballá Tamás keitje). szeptember 30.

ábra. Téli császár körte 226 .77a.

aljában a bibemaradvánnyal. oldalról lapítottak. vagy csak egy kis körkörös barázda a szártő kö­ rül. Tengelye: a húsos részben nem feltűnő. csúcsa kissé húsosán duzzadtabb. kissé csészetáji. tiszta fehér falú. rövid hcgyííek. szinte kitölti a csészemélyedést. és rálapulnak a csészemélyedés peremére. közepes méretű. ábra. keskeny is. gyenge fényű. Csészemélyedése: sekélyes. inkább vékony. Szármélycdése: többnyire nincs. általában ferdén tűzött. Téli császár körte Szára: 24—40 mni. a perem szűkülően enyhe és szabálytalan domborulatai miatt. közepes vagy annál kissé liosszabb. Csésze alatti ürege: kupak alakú. ívelt. a porzószál-maradványok a tövükben találhatók. Vacoköble: gyengén elhatárolt. Tüszője: hegyesedő tojásdad alakú. 227 . Csészéje: nagy. töve alig vastagabb. szabadon hagyván a csé­ sze alatti üregei.77b. a húsos rész fele részéig terjed. gyakoriak a satnya magvak. de szívós. a csészelevelek keskeny lándzsásak és hosszúak. de a magüregek közötti részen nyitott. Héja: száraz tapintású. kávébarnák. Magvai: megnyúltak. nem túlságosan vastag. majdnem középhelyzetű. közepes nagyságú. homályos tompa. hosszúkás vagy gömbölyded hagyma alakú.

kevés levű. csúcsosodó. kősejtes réteg övezi. széles. édes. Igen régi körtefajta. 1951. lapított tojásdad alakúak. „van vagy 150 éves" (Ballá Tamás). de lehet nyitott is. mér­ sékelten édes. egyenesen felállók. alig kásás. Angoulémei hercegnő (78a-b. Csészéje: közepes nagyságú vagy kicsi. félkör alakú. de utóíze nincs és kívánatos fogyasztani. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú. Emlékez­ tet továbbá a Nemes Kolmár fajtára (Bereczki 1886. magasan hullámos az oldala és legnagyobb részét fakóbarna színű rozsdázat borítja. olvadó. esetleg nagyon finom szemcsés és száraz tapintatú. igen nagy. gyengén látszik. kihúzott heggyel. hegyük begörbülő vagy egyenes. de általában nagyon változó. nagyon egyenetlen domborulatos falú. Színe: alapszíne citromsárga és szép világossárga. Megjegyzések: a Bereczki Máté által leírt (1886) Császár körte (Doyenné Blanc. zárt. meglehetősen sűrű lombozattal. gyakori a léha mag. nyitott vagy csak hasítékos. alig fűszeres. Fája: termetes öreg nagy fa. Méretei: magassága: 76-88 mm. (1964) által közölt Császár körte típusoktól. Alakja: kúposodó tojásdad. enyhén görbült. majd vajsárgás fehér. átmérője: 72-82 mm. nem köves. majd vajsárgás árnyalatú. Teljesen elüt Stoll (1888) és Bordeianu és mtsai. lehet mé­ lyebb vagy sekélyes. lehet megnyúltabb vagy gömbölydedebb körte alakú és mindkét vége belapított. kellemes fűszeres utóízzel. nagy. de nem azonosítható vele. de még erélyesen növő. többnyire szabálytalan. kicsi vagy közepes. szinte csőrtelenek. Érése: október második fele-november első része. göcsös. október 9. Alakja némileg hasonlít a Párizsi grófnő fajtára (Bordeianu és mtsai. de gyéren kősejtes. de nem mély. lédús. főleg pedig az irhabarna vékony rozsdázat és a fahéjszínű sűrű. kisebb-nagyobb mértékben féloldalas és szelídebben vagy kihangsúlyozottabban domborulatos és horpadásos. Weise Herbstbutterbirne) fajtával alapvető tulajdonságaiban megegyezik. Tengelye: vékony. szembetűnően sűnj fűrészes széllel. Tomcsányi (1979) szerint „a 19. sötét gesztenye­ barnák. nagyon összenyomott. tömzsi-körte alakú. egyenetlen felületű. század divatos körtéje volt". Szármélyedése: csésze alakú. A fa kora. Húsa: fehér. hamvasán molyhosak. sötétbarna. termőhelye településének hagyományos gyümölcsészete úgyszintén a régi fajtára utal. 1964). Héja: vastag. Csészemélyedése: tál alakú. Érése: október-november. Magvai: kicsinyek. Levelei tojásdad kerülékesek. szembetűnő pontozat adja meg. gömbölyödő.Húsa: fehér. üdítő gyenge savanyúsággal. gömbölyded hagyma vagy orsó alakú. sima. ábra) Gyűjtőhelye: Magyarvalkó. de az érett körte színösszképét a narancs-rózsaszínű és téglavöröses lehelet. 228 . Szára: 22-31 mm. 1964). zárt vagy félig nyitott. Bordeianu és mtsai. kerekedő vállal. a csészelevelek töve szabad. íze azonban teljesen eltérő. rövid és vastag. esetleg közepes vastagságú. ősét a római korabeli „Sementium" nevűben valószínűsítik. Tüszője: kicsi. súlya: 237-250 g. inkább kásás. homályos. Vacoköble.

^. ábra. L 78a. AngoulSmei hercegnő 229 .

vagy kerülékesek. csúcsuk rövid hegytj. Dezső körte {Clairgeau körte) il9. Szármélyedése: nincs. de csövecskéje rövid. tágas. szabályosan vagy féloldalasan körülnövi a szárcsúcsát. de szélesen domborulalos az oldala is. Héja: homályosan. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod (Sükösd Károly udvara). Megjegyzések: A. Fája: mérsékelt növekedésű. tojásdad hegyes csőrűck. Méretei: magassága: 90-100 mm. jóval kisebb a húsos rész felé­ nél. zárt. 2004. vagy csiga alakú. Vacoköble: csészetáji. a leggyakrabban világos irha­ színű rozsdázattal borított. eredményesen ifjítható. ferdén kerülékes. nagyon kellemes ízű. egyenes törzsű. ez utóbbi esetben a csúcs csiga alakú görbületet képez. majd okkersárgás. sötét gesztenyebarnák. hagyma alakú. nagyon részaránytalan mind a csésze. fényes. a gyümölcs méretéhez képest csak közepes szélességű és mélységű. tojásdad kerülékesek. rövid. a csészeleve­ lek széles tövűek és rövidek. kárminos árnyala­ tú élénkpirossal belehelt. kevés kövecsességgel. Magvai: kicsik. században. üdítő. Csésze alatti ürege: kicsi. Színe: citromsárga. Tulajdonosa szerint. fényesek. jó leves. már a 19. ahol 1820-ban Angoulémei hercegnő néven írták le és onnan terjedt el Kurópában s a Kárpát­ medencében. a bőr alatt enyhe zöldes árnyalatú. zöldesen fehér.Fája: középmagas. nagyon nagy. nem mély. Tengelye: zárt. Megjegyzések: boltozottabb és nagyobb a Stoll (1888) és Falocsay és mtsai (1954) által magadottnál. majd irhabarna hálózatos rozsdázattal is bontott és feltűnő világos fahéjbarna pontozattal sűrűn és egyenetlenül behintett. a gyümölcs csúcsi része gyűnlszerűen. mind pedig a száitájéka. Alapfajta jelenleg is. szabálytalan hullámos peremű. erélyesen fejlődő gúla alakú lombkoronával. 230 . szeptember 29. átmérője: 80-90 mm. olvadó. megpuhulva vajsárgás árnya­ latot kap. Csészemélyedése: figyelemre méltó. s a gyümölcsei feltehetően ezért na­ gyobbak. Tüszője: paszulyszem alakú. tömött. Húsa: tiszta fehér. nem fedik az üreget. ellenálló. Alakja: kúposodé tömzsi-köiie alakú. Szára: 15-17 mm. Audusson apát találta Angers-ben (Franciaország) 1809-ben és Éparonnais-i körtének nevezte el. aki 60 éves korú. Csészéje: közepes vagy inkább kisebb. vállaik hegyesedők. ellenálló. Érése: október. Innen került Anvers-be (Belgium). megtermett 3 4 véka körtét is". ferdén tűzött. nem nagyon vastag. A minta­ gyümölcs fája erős megcsonkítás után újult ki. súlya: 220-300 g. a nap érte részen vérpiros. gyengén fénylő. éleik a csúcs í'elé aprón lurészesek. „két annyi idős mint én. jól elhatárolt. hűsosodó. tölcsérszení. erélyes. Levelei aránylag nagyok.

Dezső körte 231 .ábra.79.

alig fűszeres. még ha olykor fel is kunkorodik a hegyük. többnyire zárt. egyenetlen. október 3. de lehet ferdén tűzött is. Hardenpont vajkörte (81a-c. Szármélyedése: hiányzik. Húsa: fehér. a Király­ hágó [528 m tszf. másutt fakóbarnás árnyalásúvá változik. DNy-i lejtője. Alakja: hosszúkás tojásdad-. lapított. szemcsés tapintású. szalmasárga az alapszíne. szakadozó falú. szemcsés szer­ kezetű. vékony. a csúcstól a csészetájig húzódó hosszanti rozsdasáv nem jelenik meg minden gyümöl­ csön. szabályos vagy enyhén szabálytalan kis ferdüléses. nyitott. s bár a porzómaradványok takarják. kellemes gyümölcs. 53-60 mm. Csészéje: viszonylag nagy. Méretei: magassága: 80-90 mm. élvezetes. szalmasárga és élénkebb sárga árnyalatokkal. egyenesen álló. Vacoköble: hosszúkás orsó alakú. ábra) Gyűjtőhelye: Fornádia (Dévától ÉNy-ra). Szára: 50-60 mm. a nap éite részeken világos fahéjbarnás. közepes a szélessége és mélysége is. sötétbarna.. Magvai: kicsik. ugyanis a csészelevelek kifordultak. kicsit nyakasodó. szűk vagy közepes szélességű. de a héj alatt lehet zöldes árnyalatú. Pontozata néhol vékony vörhenyes rozsdázattá tömörülhet. ábra) Gyűjtőhelye: Báródbeznye (Királyerdő ÉK-i. még ha kősejtek is képződnek benne.] alatt).Pap körte (80a-b. kerekded vállal. kissé összehúzó utóízű. A fajtára jellemző. 1952. gyakori a léha mag. szabálytalan alakúak. Megjegyzés: régi (1760) francia fajta. hosszúkás tojásdad. mely néhol vajsárgás­ fehéres. átmérője: 72-77 mm. Pontozata apró és egyenetlen eloszlá­ sú. és mindkét vége duzzanatos. 232 . nap érte részén márványos rózsaszín lehelettel. átmérője. Érése: október vége-november. súlya: 155-170 g. aprón fűrészes éllel. szerte Európában s így a Kárpát-medencében is elterjedt volt. vastag. kihúzott heggyel. de bő leves és olvadóvá válik. hosszú és vékony. tartósan tárolható. Színe: sárga. Héja: száraz. nagy körte. Béli-iiegység). gömbölyded tojásdad-körte alakú. nagy. a tüszőtáján nyitott. Levelei: kerülékes tojásdad alakúak. Tengelye: laza szövedékű. alatta a kősejtek gyakoriak. később vajsárgás. Csészemélyedése: kis tálacska. Színe: homályos sárgászöld. gyakran gyengén elhatárolt. Csésze alatti ürege: gyűszűszerű. sötét gesztenyebarnák. 1952. de lehet szabályos is. homályos. Tüszője: ferde. rövid hegyűek. enyhén hullámos falú. az árnyékos horpadásokban zöldellő udvarú. Alakja: hosszúkás-körte alakú. jó édes. Méretei: magassága: 83-90 mm. elmosódottan bordás. súlya: 105-MO g. melyek a g'sóimölcs csúcsán kis rozsdafolttá tömörülnek. kisebb a húsos rész fele részénél. kissé csészetá­ ji. ívelt. Az egész felület sűrű és szembetűnő fakóbarna pontokkal behintett. szeptember. hullámos felületű.

ábra.80a. Pap körte 233 .

Szármélyedése: keskeny kis csatorna a szárcsúcs körül. ferde csepp alakúak. ábra. Vacoköble: keskeny orsó vagy tojás alakú. Csészemélyedése: kis tányérocska alakú. 234 . ritkábban nyitott. Tüszője: nyíijtott és lapított tojásdad. csúcsa enyhén duzzadtabb is. alsó részük egyenes. a csészelevelek töve forrott. vékony falú. zárt. Csészéje: félig nyitott. rövid és vékony. kissé érdes felü­ letű. a húsos rész felénél kisebb. végeik kifelé kunkorodok.\ 81a. kősejtek meglehetősen gyéren övezik. Hardenpont vajkörte Szára: 25-30 mm. Csésze alatti ürege: szűk és eléggé mély. de hiányozhat is. gyakoriak a léha magvak. Magvai: kicsik. eleinte zöldes. gyengén elhatárolt. el­ mosódott bordák miatt. egyenetlenül gödrösdomboailatos. . majd gesztenyebarna színűvé szárad. kis tölcsér alakú. szabálytalan a sugarasan beívelődő. szürkés-fehéresen molyhosak. rövid hegyűek. közepes nagyságú vagy kicsi.

ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). Héja: sima. hegyesszögű vállal és igen rövid csúccsal. szakadozott. fahéjbarna rozsdázattá folyhat össze. Fája: erélyesen fejlődő. a nyakasodása gyengén alakul ki. Alakja: hosszúkás-körte alakú. nagyon apró fűrészes éllel. homályos.81b. a horpadásokban vékony. Megjegyzések: Belgiui'nból (Mons. majd vajsárgás fehér. huzamosabb ideig tárolható. Minden gyümölcsészeti könyvben meg van említve (Stoll 1888). átmérője. a tüsző táján hasítékos. édes. Színe: világoszöld. bőlevű és ol­ vadékony. Húsa: szedéskor halványzöldes árnyalatú fehér. Pontozata helyenként sűrűbb. de szívós. de hiányozhat is. 61-75 mm. majd citromsárga. Levelei meglepően kis méretű­ ek. másutt esetleg leheletszeixí rózsaszínűvé pimlhat. vékony. 15. kellemesen aromás. Guyot Gyula körte (82a-4j. Minősége függ az éghajlati és talajfeltételektől. Érése: október vége-november. nagy. 1952. Dr. de változó és szabálytalan. máshol rit­ kább. 235 . gúla alakú lombkoronával. esetleg nagyon finom szemcsés tapintatú. ábra. ennélfogva nem te­ kinthető minden jellegében tipikusnak. általában ferde és egye­ netlen buckós felületű. szeptember. mely helyenként szalmasárgává fakul. na­ gyon nagy. Méretei: magassága: 80-99 mm. Hardenpont vajkörte levelei Tengelye: laza. Ez a Palocsay-kerti igen kedvező feltételek között fejlődött („hizlalt"). fiardenpont apát nyerte magról. 1759) szárma­ zik és szerte Európában élterjedt. kerülékes alakúak. súlya: 185-250 g.

Dr. Guyot Gyula körte 236 . ábra.82a.

hosszanti tengelyű. zöldellő. nagyobb része dohánybarna.Szára: 17-21 mm. tompa fényű. sötét dohánybarna. lé­ dús. nyitott vagy csak félig nyitott. Naghin vajkörte (83. rövid és közepes vastagságú. de nagyon finom szemcséjű. nyakasodva csúcsosodik és gömbölyödve talpasodik. kősejtes hatáivonala keskeny. s emiatt mélyebbnek tűnik. Megjegyzés: Franciaországi (Troyes). mely a nap érte részeken zöldessárgává. egyenetlen. Csészemélyedése: egyenetlenül magasan bordázott falú. enyhén csavaro­ dott. mely ki­ tűnő tulajdonságainak és minőségének köszönhetően gyorsan és széleskörűen nálunk is elterjedt. fakósárgává vi­ lágosodik és némelykor rózsaszínű lehelettel is kipirul. kívánatos. töve kissé duzzadt. feltűnően. hirtelen keskenyedő végeik szétállók. A Vilmos körte fájához hasonló (Mohácsy-Porpáczy 1958). ferde helyzetű. majd sárgásfehér. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). de a szabálytalan kiemelkedé­ sek és horpadások a csésze. jó édes. vékony. Héja: vékony. csúcsa néha vékonyan húsos. hosszant kerülékesek. enyhén viaszos. Tüszője: lapított és ferde. Tengelye: laza. sima. Érése: augusztus vége-szeptember eleje. Méretei: magassága: 78-85 mm. nagyon vékony és gyenge falú. dohánybarna és fahéjbarna. egyenetlenül domborulatos-buckós felületű. az árnyékos felületen pedig piszkoszölddé homályosul. Csészéje: közepes vagy esetleg annál kissé nagyobb is lehet. széles alapjuk keskeny sávon forrott. a csészelevelek hamvasán molyhosak. •Szármélyedése: szűk és kissé mély. Húsa: fehér. tojásdad alakú. üdítően enyhén borízű. göcsörtös felületű. Színe: tiszta zöld. su­ garassá rendeződnek. sötétbarnák. közepes hosszúságúnál rövidebb. töve felé menedékesen szélesedik. ritkábban közepes hosszú is lehet. zárt. 237 . gúla alakú lombkoronát fejleszt. zárt. hegyesedő vagy kerekedő vállúak. 19. kezdetben tömött. Csésze alatti ürege: kupak alakú. tágas. egyenes vagy kissé görbe. átmérője: 67-75 mm. ritkán hasítékos. közepes szélességű és változó mélységű tálacska.és szármélyedés tájékán. kisebb-nagyobb mértékben. század végi (1870) keletkezésű. Szármélyedése: szűk. Vacoköble: hosszúkás orsó alakú. Szára: 27-32 mm. és olvadóvá válik. felfelé hosszúkásán gömbölyödő. a körte uralkodó színösszképét a mogyoróbarna szembe­ tűnő pontozottság és a kiterjedt. Alakja: tojásdad-körte alakú. de majdnem mindig ferdén tűzött. rövid hegyűek és aprón fűrészes élűek. Levelei változó métenjek és alakúak. október. kisebb a közepesnél. csúcsa zöldes. fala szinte jellemzően nagyon egyenetlen. helyenként sötét olajzöld árnyalatú rozsdázat adja meg. sugarasan domborulatos és barna rozsdázattal borított. némelykor rozsdázattal borított. feltűnően. 1951. nagy. gyengén elhatárolt. a hajlatokban vékonyan rozsdázott. Fája: lassú növekedésű és középtermetű. lehet kissé görbe. de nem mély. Magvai: többnyire kisebbek a közepesnél. rövid hegyűek. súlya: 140-170 g.

általában félig nyitott. Bosc kobakja (84a-c. nagyobb típusé tálacska alakú. Megjegyzések: Tournayi Darás de Naghin válogatta ki magoncokból. azonban a Palocsay-féle csúcsosodó része hosszabb. sok-sok lakóbarna pont­ tal behintve. jó leves és ol­ vadó. 1964). csészetáji helyzetű. hálózatossá vagy ös2szefüggővé egyesülő és fakóbarnává sötétülő pontok miatt. üdítően savanykás és fűszeres. Csésze alatti ürege: kupak alakú. környéke tömötten kösejtes. csupán a gyümölcs csúcsosodásának egyenetlenségei folytán keletkezett. sűrűn kősejtes réteg övezi. átmérője. száraz tapintalú. záil. 238 . de mindig ívesen görbült. de nem vált gyakori­ vá. de a tüszőtáján hasítékos. édes. illetve 40-55 mm. 1938-1939) jegyzékében nincs megnevezve. de nem szűk. Tengelye: meglehetősen tömött. nagyon finoman szemcsés. kövérebb. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). általában egyene­ sen eredő. Méretei: magassága: 90-103. Nyugati csemetekertekből került hozzánk. s az egész felülete buckósabb. Csészéje: közepes nagyságú. Húsa: fehér. illetve 60-64 mm. Nap pirította része vékony rozsdavörös leheletet kaphat. széles és mély. Magvai: hosszúkás tojásdadok. Szára: 45-63. a satnya magok nem ritkák. Tüszője: zseb alakú. 1952 október. sötétbarnák. citromsárga. és Báródbeznye (Királyhá­ gó alatt. kobak (palack) alakú mind a két típus. közepes a hosszúsága és a vastagsága is. szűk és közepes mélységű. a nagyenyedi Ambrosi-Fischer cég (19. Vacoköble: közepes vagy kisebb méretű. s a porzószál­ maradványok is felső állásúak.Csészemélyedése: tányér alakú. éretten az általános színösszetétel bronzossá válik. de nem mély. és nagyon egyenetlenül sugarasan hullámos az oldala. 66-72. Érése: október vége-november. s 1858-ban ismertette gyümölcsét. DNy-ra). egyenetlenül boltozatos és fala barna színű rozsdázattal borított. legfőképpen az eléggé nagy és sűrű. kisebb gödörkék. meglehetősen széles. s a romániai körték monográfiájából is hiányzik (Bordeianu és mtsai. Szármélyedése: nincsen. illetve 81-93 nim. de válto­ zó. közepesen nagy. 1952.és hegyescsőrűek. ugyanis a csészelevelek össze­ forrott töve karimát képez. laza szövetű. nyakasodása ennélfogva feltű­ nőbb. súlya: 150-250. Héja: mérsékelt vastagságú. niajd vajsárgás árnyalatú. homályos. illetve 140-220 g. a soványabb báródbeznyei mintáé kisebb és szelídebben domborulatos. töve kissé duzzadt. Csészemélyedése: változó. okkersárgás barna.36. kellemes ízű gyümölcs. vékony. Alakja: jellemzően hosszúkás-körte alak. Színe: éréskori alapszíne világoszöldes sárga. annak különböző ár­ nyalataival és erősségével. apró szemcsés. október. amely miatt azok csak ferdén terülnek. orsó alakú. a hízottabb.35-19. csúcsa szembetűnően fodrosán húsosodott.

ábra.84a. Bosc kobakja 239 .

84b. ábra. Bosc kobakja 240 .

Angoulémei hercegnő XXI .78b. ábra.

Pap körte H 81c.% 80b. ábra. Hardenpont vajkörte XXII . ábra.

83. ábra. N^hin va|körte XXIII .

84c. Bosc kobakja XXIV . ábra.

ábra. Drouard elnök körte .84d. ábra. Bosc kobakja 85b.

Mallnesijozefln XXVI .86b. ábra.

87b. Serres Olivér körte XXVII . ábra.

88b. ábra. Espéren bergamott körte XXVIII .

szerényebb. minőségére. gyakran hasítékos. de vállaik lehetnek kerekcdők és szívesedők. egyenes vagy enyhén hajlott. Szármélyedése: tálacska alakú. alig vagy félig nyitott. okkersárgából barnába váltó. a keskeny és hegyes végeik enyhén kihajlók. közepes nagyságú.vagy szalmasárga. A különbségek a fajtajellegek változásainak határai szem­ pontjából is jellemzőek. sötétbarnává száradnak. de rövidcsőilik \'ilágosabb. súlya: 150-200 g. töve kissé duzzadtabb. Későn terem és korán jelennek meg rajta az öregedési tulajdonságok. mások francia eredetűnek tartják. általában kerülékesek. főleg a kősejtek rétege jelzi. de bőlevű és olvadó. kúposodó tojásdad-körte alakú. Érése: október. szűk és mély. féloldalasan enyhén nyakasodó. fala egyenetlen és körkörö­ sen pontozott. Kitűnő gyümölcs. apró. nehézkésen kialakuló törzsű és lombkoronájú. J. mandulára emlékeztető kellemes-fűszeres ízű. Vacoköble: gyengén elhatárolt. Fája: lassan növekvő. Magvai: általában kisebbek. hízottabb. közepesen széles. 1956. akinél 1835-ben termett elő­ ször. Tengelye: vékony. Alakja: tojásdad-körte. mostohább feltételek között keletkezett termés kisebb. Szára: 20-27 mm. nyilvánva­ lóan. Méretei: magassága: 90-95 mm. vékony falú. nagy. hagyma alakú. Húsa: vajsárgás fehér. 241 . Csészemélyedése: tányér alakú. csészetáji. Megjegyzések: egyes gyümölcsészek belga. V alakú. az árnyékolt részeken vörhe­ nyes rozsdázattá sűrűsödhet. a fala hullámos és le­ het vékony rozsda vörhenyessége. a kicsi csészelevelek töve forrott és peremet képez. Boscról nyerte. Tüszője: lapított tojásdad. sötét gesztenyebarnák. míg a Királyhágó alatti báródbeznyei. Némelykor szabályos is lehet. kissé ferde állású. rövid és közepes vastagságú. csúcsaik hegye is lehet hosszabb vagy rövidebb. vagy annál kisebb. de tartósan tárolható. éleik aprón fűrészesek. Droüard elnök körte (85a-b. de gyakori a léha. vagy kisebb kupak alakú. Ez a két típus jól szemlélteti a termesztési körülmények hatását a gyümölcs kialakulására és. de sekély. Levelei feltűnően változó nagyságúak és alakúak. átmérője: 76-82 mm. de nem mély. Pontozata fakóbarna. tekertek vagy egyenesek. enyhén érdes tapintaiú. Színe: szedéskor világoszöld. finoman szemcsés. de zárt. A Palocsay-kertbéli szakszerűen gondozott fa termése nagyobb. vagy vastag.Csészéje: kicsi. Csésze alatti ürege: lehet tölcsérszerű. Ne­ vét a párizsi növénykert igazgatójáról. másutt viaszsárga és okker­ sárga. október. homályos. teljesen éretten tompasárga. széles. különböző árnyalatok­ kal: a nap érte részeken halvány citrom. elmosódott domboai felületű. egyenetlen eloszlású. mézédes. egyenetlen. Héja: vékony és száraz. duzzadtak. Egyike a legjobb és legelterjedtebb körtefajtáknak még ma is. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). eléggé tágas. tömött.

közepesen sűrű gúla alakú lomkoronát ké­ pez. bár a nyalábok nem tömörülnek. nagyon enyhén csúcsosodó. 1951. kicsi. a Napóleon vajkörte ma­ gonca. október 9. Vacoköble: orsó alakú. október. súlya: 169. átmérője: 68-71. ép vagy finoman fűrészes élűek. olykor ferde helyzetű és satnya. szakadékony. némely­ kor vékony hasítéka van. vékony falú. majdnem szabályos. Magvai: lapított csepp ala­ kúak. de ritka (Bordeianu és nitsai.8Sa. Droúard elnök körte Csészéje: kicsi és többnyire félig nyitott. főleg a Palocsayféle. kihegyezett. illetve 59-66 mm. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). Mérsékelten termő. illetve 61-68 mm. csészetáji. Malinesi Jozefin (86a-b. Tüszője: lapított tojásdad alakú. de hegyeik összehajlök és tekének is lehet­ nek. sima. vállaik kerekded vagy szívesedö. né­ melykor pici sarkantyújuk is képződik. a megbarnult csészelevelek enyhén szétterülök. záil. illetve 110-143 g. a porzöszál-niaradványok felső állásúak. 1951. Méretei: magassága: 58-70. Tomcsányi 1979). 1964. és nyakasodásra emlékeztető kis hajlata-horpadása is van. Megjegyzések: franciaországi (Angers) eredetű (1855). üdítően savanykásan fűszeres. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. Érése: december-január. a hamvas szürkésfehéren finoman moly­ hos. és Gyerőmonostor. kellemes ízű. Húsa: fehér. ábra. halvány sárgás­ fehér. Fája: vadalanyon erélyesen növekvő. 242 . Héja: vékony. kihegyesedő csőrűek. Levelei általában nagyok. közepes vagy kissé nagyobb. olvadó. finom szemcséjű. kerülékes vagy tojásdad kerülékesek. Alakja: gömbölyded. Erdély-szerte elterjedt. rövid tojásdad. nagyon vékony viaszréteg borítja. esetleg nyitott. bágyadt fényű. Gyúró 1976. gyengén elhalároll. jó édes. bőlevű. Tengelye: vékony. a húsos rész felénél kisebb.

243 . majd citromsárga és mézsárga árnyalatok között váltakozó. Malinesi Jozefin Színe: a Palocsay-keiti minta enyhén zöldessárga.86a. mogyoróbarna. Pontozata feltűnő. szürkésbar­ na pontozottsággal és hálózatos rozsdázattal. az árnyékos oldala halvány homokszínűvé fakuló. nemritkán halvány rózsaszín udvani. A falusi kertből gyűjtött gyerőmonostori körték szinte egyöntetűen piszkoszöldek. sűaí. ábra.

nap érte része mézsárgává világosodhat és ritkán vékony rózsaszínnel is pirulhat. egyenetlen gödröcske vagy szinte szabályos kis tálacska. barna vagy sötétbarna. rövid. . közepes méretű. gyengén elhatárolt. Csészéje: nagy vagy közepes nagyságú. kissé ívelt és ferde állású. gömbölyded lomb­ koronát képez. Az egész világon elterjedt. Csészemélyedése: tányérkaszerű. Szármélyedése: kicsi és szűk. Espéren őrnagy. Csészemélyedése: a szármélyedéshez hasonlóan tágas és mély. majdnem közepes hosszúságú. közepes szélességű. a csészemélyedés falára fekvők. majd jobban sárgul. sötétbarna. szabályta­ lan dudoros. Csésze alatti ürege: tölcsérszerű. de mérsékelten. nem vastag. Alakja: mindkét végén lapított gömb. kissé érdes és száraz tapintatú. hegyükkel begörbülő csészelevelek meg porzószál-maradvá­ nyok takarhatják. rozsdabevonata sötét színű. de nem szembetűnő. finom szemcséjű. a sugarasan behajló bordák miatt nagyon egyenetlen. egyenetlen. nagy és mély. ritkás. Vacoköble: hagyma alakú. vékony és szabálytalan rozsdázattal. de tapadó töve kiszélesedő. Szára: 18-25 mm. a szártájéka gyakran keskenyebb. kicsi. illetve 23-25 mm. Megjegyzések: a belgiumi Malinesben magoncból nevelte ki (1830) P. mint az oldalakon. Levelei kisebb méretűek. a szürkén molyhos. 1951. ' Héja: vékony. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). Fája: mérsékelt növekedésű. Érése: december. félig nyitott. nagy és sűrű pontok határozzák meg. Szármélyedése: tágas. Színe: halványzöld. olajzöld és pirosló foltokkal. Magvai: hosszúkás és lapított tojásdad. kis mélységű. gyakran hálózatos vékony rozsdabevonatos. szinte szabályos kis mélye­ dés. sárgászöld. vagy homályos. nagy vagy közepes méretű. vagy kisebb. alakulásában hosszanti egyenetlen bordák ismerhetők fel. a csúcsa jobban duzzadt. kissé borízűen savanykás-édes. melyek hálózattá és összefüggő rozsdázattá egyesülnek. tompa fényű. mert a rövid és egyenesen álló. leves. átmérője: 78-85 mm. mérsékelten megnyíilt csészelevelek kiterültek. Tüszője: szűk és zárt. olvadó. vékony falú. menedékesen hegyesedő csúccsal. súlya: 150-200 g. • Tengelye: vékony és zárt vagy keskeny hasítékos. a ba­ rázdák rozsdázata sötétebb színű. kerülékesek. sötétbarnák. a porzószál-maradványok felső állásúak. október. kerekedő vállal. vékony. 244 1 1 . egyöntetű. A gyümölcs színének összképét azonban az agyagbar­ na.Szára: 20-22. Méretei: magassága: 58-70 mm. kihegyezett csőrűek. dohánybarna. és hitvestársáról nevezte el. kellemesen fűszeres ízű. de szép nagy fává fejlődő. Csészéje: közepes szélességű és nyitott. felületét apró kis göcsök teszik egyenetlenné. rövid. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. Húsa: sárgásfehér. Serres Olivér (87a-4>. többnyire kissé görbült. vagy a töve kissé. aprón fűrészes éllel.

1951. jóval szűkebb a gyümölcs húsos részének felénél. kö­ zepesnél nagyobb. bőlevű. tömött. tompa csúcsos rész. elmosódott domborulatokkal és horpadásokkal. súlya: 150-200 g. csúcsaik nyújtottan kihegyezettek. zárt. ahol még sekély kis horpadás is elő­ fordulhat. enyhén érdes. mint egy cipó. kicsi. gömbölyödő gúla alakú koronát fejleszt. átmérője: 68-83 mm. Alakja: lapított gömbölyded vagy gömbölyded. vállaik hegyesszögűek. száraz tapintatú. nagy. október. boltozatosabb. szélesebb sarló alakú. ho­ mályos. század második fe­ lében terjedt el. Érése: december. merev. mérsékelten olvadó. Espéren bergamott körte (88a-b. Némelyik olyan. üdítően fűszeres. gyengén elhatárolt. Tengelye: vékony és nyitott. tartósan tárolható. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). Húsa: fehér. sárgásfehér. de olykor szinte szabályos. kellemes. Fája: lusta növekedésű. Levelei hosszant kerülékes alakúak. laza. de még korábbról ismert lehetett.87a. csészetáji helyzetű. Általában szabálytalan. Magvai: lapos tojásdadok. rövidcsőrűek. igen érdekes alakú körte. finom szemcséjű. Tüszője: közepes vagy nagyobb méretű. savanykásan édes. Megjegyzések: régi (1619) francia (Rouen) fajta. kívánatos ízű. éleik aprón fűrészesek. Héja: közepes vastagságú vagy vastag. Méretei: magassága: 57-67 mm. Serres Olivér körte Vacoköble: hagyma vagy gömbölyebb orsó alakú. Nálunk a 19. ábra. 245 . de eléggé duzzadtak. középmagas törzsű. kövecses rész övezi. mint a szár felé eső. sötét gesztenyebar­ nák. a csészetáj mindig laposabb.

de hiányozhat is. finom szemcséjű. Vacoköble: orsó alakú. csőrük hosszabb és világosabb barna. esetleg közepes hosszúságú. kis göcsös felüle­ tű. Szármélyedése: szűk kis egyenetlen gödörke a szárcsúcs köiül. de tavaszig tárolható. száraz. kissé mély és közepesen széles. rövid. bőlevű. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. Tengelye: vékony és hosszú hasítékos. kissé ívelt és ferdén tűzött. lapított tojásdad. lehet keskenyebb vagy szélesebb. 246 . kősejtes réteg béleli.88a. Tüszője: közepes nagyságú. ábra. nemritkán sodrottak. fala vékony. mely helyenként halvány citromsárgáig vilá­ gosodhat. enyhén érdes tapintatú. félig nyitott. Csészemélyedése: tálacska alakú. jó széles. Espéren bergamott körte Színe: hamvasán szürkés piszkoszöld. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú. hosszúkás. mérsékelten mély és egyenetlen fala gyakran vékony rozsdázattal borított. Érése: december. Héja: eléggé vastag. mely a csésze. a rövid és hegyes csészeleve­ lek ferdén szétállók. Szára: 18-22 mm. homályos. jó édes. Magvai: kicsik vagy közepes nagyságúak. az árnyékolt oldalon pedig szürkésen barnulhat. hatái^vonalát keskeny kősejtes réteg jelzi. Csészéje: közepes méretű vagy kisebb. olvadó. hegyesedő. csatlakozása a csésze alatti üreghez jól lát­ ható. üdítően savanykásan fűszeres. mint a felület. sűrű pontokból alakult hálózata. de mindig kisebb a hú­ sos rész felénél. majd sárgásfehér. Feltűnő a nagy és fahéjbar­ na. egyenetlen.és szártájékon rozsdázattá olvad össze.

Guyol Gyula körte.35 0.14 0.97 0.18 0.19 % 15. Gyerőmonostor Méretek Átmérő mm 65-80 60-65 45-50 50-53 36-^i5 40-43 33-37 45-51 53-63 50-66 60-70 50-60 45-52 45-55 55-61 4. Fe­ hérvölgy Apró körte.35 11.07 17.50 10.87 0.72 1.18 0.80 7.16 0. szabálytalanul fűrészes élűek. vagy ritkán gúla alakú. Fenyéd Havasaiji körte.58 1.3-47 40-55 50-55 70-75 88-94 72-82 5. kerülékesek.32 17.23 0. Bikafalva Paraszt-Pap körte.31 0.78 8.3-60 61-75 61-71 Összetétel-jellemzők Sav Cukor Sz.40 14.57 2. mg % 1.03 0.század végén hozták.47 14.05 11.26 0.02 10.99 1.16 16.58 9. táblázat. KüküUó'kejnényfaiva Csuszátlan körte.15 8.35 0.89 8.59 17. Hozzánk a 19. 3.71 % 11.53 0. 7. Báródbcznye Dr.15 0.00 13.94 0.12 0.82 16.30 0. Gyergyószciitniiklós Veresbélű körte. Rava Torzsa körte. lombkoronája változatos.24 0.96 17.21 0.45 0. Ko­ lozsvár Társulati esperes körte. Bikafalva Változékony körte.63 9.19 0.75 % 0. Bikal'alva Kicsi nyakas körte. Cebe Téli kobak körte.93 247 .98 19. Espéren magoncból válogatta ki (Malines) az 1830-as években. Küküllőkeményfalva Őszi pergament körte.26 14.59 1.51 17. de leginkább félgömb.30 20. Fornádia Rózsás körte.78 2.64 1.20 0.31 0.63 16. Magasság mm 76-84 55-60 55-60 57-60 37-41 42-48 32-37 70-75 56-74 55-103 90-96 70-90 60-65 65-75 75-80 45-57 65-73 65-68 70-90 96-106 76-88 80-90 80-99 55-70 Süly 178-240 100-105 64-78 45-65 40-52 25-30 18-20 64-75 75-130 65-105 150-180 45-115 50-73 66-91 95-110 35-60 45-70 78-90 100-150 190-210 237-250 105-140 185-250 110-169 C-vit.43 12.97 2.77 1. Bucsesd-Viilkán Sütő körte.35 15.40 12.36 nyom.46 12.76 9.a.23 9.02 2. Fehérvötgy Nyakas körte.11 0.41 13.20 0. Rava Kanna körte. de nem vált gyakorivá.60 1.28 23.17 6. Torja Sós körte.86 12.05 14.53 29. Régi erdélyi körtefajták méretei és minőségi jellemzői A körték neve Hasas körte. Magyarvalkó Pap körte.49 9.20 0. Kolozsvár Angoulémei herceg­ nő. Bondoraszó Pisztráng körte.13 15.93 0. Megjegyzések: a belga P.20 13.04 7.05 1.Fája: mérsékelt növekedésű és közepes magasságú.54 2.20 7. Felsővidra Pergaiiiott körte.17 8.52 8.19 0. Levelei általában nagyok.85 14.97 19. Kolozsvár Malinesijozefin körte.01 14.17 0.69 14. Magyarvalkó Vilmos körte.29 1.

Kolozsvár Magasság mm 58-70 Méretek Átmérő inin 78-85 Súly 150-200 118-120 205-213 50-98 140-164 C-vit. Kolozsvár Bécs diadala körte.24 0. Kolozsvár Senator körte.41 13.41 1.37 Összetétel-jellemzők Cukor Sav Sz.89 4.26 % 0.25 0. mg % 0.00 18.36 0.40 15. Kolozsvár Klapp kedveltje körte.21 16. Ko­ lozsvár Nyári Kálmán körte.38 1.50 1. % 7.99 17.26 0.74 17.75 15.77 24. a.A körték neve Senes Olivér körte.18 % 17.46 - - 248 .

A középkori lovagi dísz(vár) kertekből nem hiányzott a diófa. amelyek sokkal szélesebb földrajzi térségekben (Grönland. A diófa rejtélyes varázsa a növényvilág leíróit és rendszerezőit is megérintette. Termesztése azonban. Bizonyára élettani sajátosságai (hosszú élettaitam.. ünnepi ételek nélkülözhetetlen kelléke volt (Andrásfalvy 2001)." Jókai Mór szerint „valami kegyetlen kertész egy diófa mellé ülteté a harmadik já­ vort. teljesítőkészséget élénkítő hatás.. még mellette-is." (Albertus IVlagnus. 2. A Földön élő diónem (Juglans ge­ nus) ma is meglevő fajainak a számát 40-re becsülik. Virágszerkezetük alapján a kupacsostermésűek (Fagales). mint az almáé vagy a körtéé. aki áldott makkjával Qovis glans) ajándékozta meg az embert. milyen sárga szegény" (1853). helye azonban meghatározott volt. mérgezés) következ­ tében. előkelőbb mindkettőénél.. mert még árnyéka-is olly mérges annak. lakk. Karácsonyi köszöntők legkedvesebb ajándéka még ma is. magas tápérték.. körte.5 millió év) a többször megismétlődött eljegesedés és felmele­ gedés (glaciális-interglaciális) miatt. más gyümölcsöknél nem. mert az „sokféleképpen védi az utódját".n. még az előző hazájukban. vagy kisebb mér­ tékben létező valamely sejtelmes titokzatosság. A harmadkor utáni korszakok­ ban (jégkorszakban. vagy más féle fára csö­ pögnek. Jupiter (Dies-piter. s ez az új hazá­ ban is megvolt. hogy keserű fákat ültessünk. nem nőhet alatta. A császárság korabeli (Kr. ha hasonló. 27 után) rómaiak diót dobáltak a lakodalmasok közé (De Candolle 1894). Ne­ vében. A diót régóta. cit. Ezek a régi észrevételek a növények gátló kölcsönhatására (allelopátia) emlékez­ tetnek. késői ter­ mőre fordulás. e.. Jovis-piter) ütokzatos tisztelete rejtőzik. mert ezek árnyéka elgyengíti az embert. s az együttlevő család az újévi reggelit dióval kezdi. mert az jelzi egész évi egészségét. Rapaics 1932). Ezek mellett a diófélék családjába még csak három nemzetség tartozik: a kelet-ázsiai szárnyas dió (Ptervcaryd). Plinius szerint házasságkötéskor azért énekelték a diót is emlegető fescennini éneket. „Legalább. negyven vagy ötven lábnyira kell egymástul ültetné. varázslatos hiedelem övezi. mint a szőlő. Vélik. A magyar nemzet fájának tartották" (Darányi-Schilberszky 1900). bizonyos vonatkozásban. 1193-1280. fenol) 249 . balzsam. „Attól is óva­ kodni kell. hogy semmi vetemény. A dió­ fa őse már a földtörténeti harmadkorban (65 millió évvel ezelőtt) megjelent. milyen halvány. A dió A dió eredete és elterjedése A dió gyümölcsészeti és gazdasági jelentősége bár i<étségtelen. Régente az egészség és a termékenység jelképe. mint például a diófáé és más efféle fáké. mert ártalmasok a víz csöppök. s az neki nem párja. Jnglans regia L. természetszertíen kisebb. vegyianyag-tartalmuk (illóolaj."). Az akkori kedvező éghajlatnak tulajdoníthatóan több faja keletkezett. amelyek virága kellemes illatú és árnyékuk élvezetes. Inkább édes természetűek legyenek ezek a fák. a „királyi Ég-atya". hogy „Őseink nagy tiszteletben tartották a diófát.. A diótermésűek (Juglandales) rendje is csak a diófélék családjára apadt. Népünk kö­ rében is a meglett korú férfi unokájának ültet diófát („eztet a diófát. Hasonló óvakodással írt „A Dió-fánjl" Lippai János a Posoni KeiioQn (1667).. a trópusi szárnyas dió (Engelhardtid) és az észak-amerikai hikori dió iCarya). vagy fa.. Szibéria) terjedtek el. alatta áldoztak a Hadur-nak.és almafa. a jelenkorra a diófélék (Jtiglandaceaé) családjá­ nak fajszáma és elterjedési területe (area) csökkent.

750-500 köriili években Perzsiából (Irán) hoztak jobb fajtaváltozatokat (király dió = kanion bazilikon. és ellopják nedvét. Az ázsiai térségekbe a Kr. és semmitől sem fél.. Elterjedési határa folyóvölgyekben és környező hegyoldala­ kon az Olt déli-kárpáti áttörésétől Szászvároson. 1967). magasságig. Ezt a következtetést valószí­ nűsítik meggyőzőbben nemcsak a nyelvtörténeti fejtegetések. sem esőtől. hanem a növényföldrajzi 250 . A római-perzsa háborúk (Kr. Innen terjedt el Eurázsiában a 63°35' szélességi határig. Borhidi 1995). ha­ nem már Levédiában (650-850). 220) korában Tibetből jutott el a dió (Bordeianu és mtsai. e. e. amennyiben kettős burok védi: egy külső párnás burok. u. a Kazár Kaganátus korában ismerte meg. Plinius. sem szárazságtól" (Bordeianu és mtsai. Az újabb nyelvészeti követ­ keztetések szerint a diót a magyarság nem Etelközben (830-860) (Rapaics 1940). Jávorka 1925. és úgy véli. 3-2. sem szél­ től. Kínába a Han dinasztia (Kr. Biharban kivadultnak vélték (Sávulescu 1952). a gesz­ tenye nem szereti a vizet". e. Porpáczy és mtsai.Apetalae. Andrásfalvy 2001). de nyilvánvalóan a Római Birodalomhoz tartozó Görögországból is. Való­ színűleg a Magyar-középhegységben is őshonos (Rapaics 1940). Palladius) fennmaradt műveiben megtalálhatók a dióra vonatkozó akkori ismeretek. e. A dió termesztésének kezdetei az ókorba nyúlnak vissza. gondozta és termesztette szállásteriiletei gazdasági nö­ vényeit. Ezek között a dió is számon tartott kellett legyen. Törzsfejlődésük alapján a sziromtalanok (.szerint a szömörcefélék {Anacardiaceaé) csoportjaival rokoníthatók. Ezek nem valószínű.. hogy a dió „felépítése is különleges. Termésének gyűjtögetése és felhasználása bizonyára egykorú az emberrel. 207-Kr. Vergilius. Bartha 1988. e. Az észak-olaszországi és svájci cölöpépítmények kövük maradványai között újkőkorszaki (Kr. 1955. Benkő 1995. Kristó 1996. Ovidius. T. hogy a görögök a Kr. aki „beszél Arbutusra oltott dióról". 1100-1300 (1800) m tszí'. 4000-2500) diómaradványokai is találtak. Bárczi 1996. kb. 1967). Hivatkozik Vergiliusra. mert megcsalják az anyanövény alakját. a diófa. Kora­ beli írók (Cicero. s nevét ótörök (esetleg kazár vagy alán) szóból hasonította sajátjává (Gombocz 1936. 1967). bár már az akkori almát annak vélik (De Candolle 1894). Plinius azt írta. 123-87) idején került a termesztett dió Itáliába. amely csak az övé. században került el a dió. Bordeianu és mtsai. Monochlamydeac) szerveződési szintjébe tartoznak (Soó 1965. a Kaszpi-tenger déli partmente. 1967). sem dörgéstől. Erdélyben is őshonos. 6000) és bronzkori (Kr. Tennészetes életkö­ zössége (cönózisa) leggyakrabban a szelídgesztenyével kevert állományban létezett (Porpáczy és mtsai. Erre utal angol neve is: Perzsa dió. „A szőlő északi határát alig lépi át és dél felé korántsem terjed annyira" (De Candolle 1894." Itáliából terjedt el idővel a dió Nyugat-Európába. A dió ismeretének kezdetei a magyarság körében A nyelvtörténeti adatok tanúsága szerint a magyarság már a Kárpát-medencei hon­ alapítás előtti időkből ismerte. Bár Theophrasztosz sze­ rint „Görögország hegyeinek erdőiben a szelídgesztenyével és a bükkel együtt vadon nőtt a dió". bizonyára közvetlenül Perzsiából. hogy még az utak szélén is megnő. Plinius mégis úgy tudja. A természetes (vad) Király dió (Közönséges dió) eredési központja Gilán tartomány (Irán). Nevük a két növény után: diószilva. szokások is. R. továbbá ezen belül egy kemény. Bordeianu és mtsai. Ovidius szerint: „a dió annyira igén>telen. vagyis perzsa dió = persikon) (De Candolle 1894. hogy „a diófára oltott szilvafák különleges szemtelenségről tesznek bizony­ ságot. e.. 1955). hogy termesztett változatok volnának. a Fehér-Körös felső völgyén át Nagy­ váradig húzódott (Szilády 1934).

A Kárpát-medence településnevei közül 25 Dió-. 1997). termesztési értékelését. Levcdia a diófa egyik őshonos tartománya. szilvával. a Duna. kezdetleges művelését. A Felső-Tisza. s onnan az egész hegy­ vonulatban a Dunáig.megállapítások is. 1291/Qakó 1997a. annak északi szelíd lejtőin volt. ui. A Rákóczi-uradalmakról 1642-ben begyűjtött diómennyiség a következő volt: Feyervar Vincz Fogaras Szamos Udvarhely Kővár Gyalu • Egy köböl: 62-94-125 liter lehetett. Fokozódó kertészeti. A. Péntek 2003). főleg pedig számottevő gazdasági jelen­ tőségét tanúsítják a begyűjtött és tárolt mennyiségekről készült korabeli kimutatások. a Duna környékén pedig Herkulesfürdőig imitt-amott ligeteket alkot" (Rapaics 1940). bizonyos fokú „háziasí­ tását". Későbbi adatok gazdasági jelentőségét. „kwlde ket pénz Arra dioerth" (Kolozsvár. a Kaukázus közelségé­ ben. mind gyakoribb Kárpát-medence-szerte. tudatos termesztését jelzik. külö­ nösen mésztalajon. folyóvölgyek emelkedésein. az erdélyi őshonos diófás élőhelyek egyi­ kére utal. Ettől kezdve. körtével és más gyümölcsökkel" (Frisnyák 1996). verőfényes domboldalakon valóságos diófás ligetek léteztek. A gyümölcsöskertekböl nem hiányzott a diófa (Darányi-Schilberszky 1900). Pestyere. Nagyon valószínű. A honalapító magyarság a Kárpát-medencében ősdiófásokat talált.. dióval.. Ezzel egyezik az a felmérés is. És megtalálható volt a diófa későbbi szálláshelye­ in is. „Hoza tíz forintot. amely szerint a településneveket jelölő több mint 20-30 dió alapú (Murádin 1996). 1235) és Kalotaszegen (1756) (Petri 1902. Gyofa /Diófa. Andrásfalvy 2001. a Szamos. A Szörényi-havasokból eredő Dióspatak 1495-ből való említése (Téglás 1908) nemcsak településtörténeti. Macsova Krassó mellett. óvta és gondozta.és dombvidékeire. hanem növényföld­ rajzi vonatkozásban is figyelemre méltó. Diósberek. A letelepült magyarság nyilvánvalóan a diófát is mint már ismert és használt gyümölcsöt. főleg pedig védelmét. A 10. A településnevek mellett > szaporodó gyakorisággal jelentek meg az okiratokban a dióval jelzett hely. Életföldrajzilag „a honfoglaló magyarság szállásteriilete a Kárpátok belső medencerendszeré­ nek sík. Kniezsa 2001). Különleges érdekességű a Rahó/Rahov — Orehov —• » Oreh helynév. Gyomai/Diód. természetesen. A dió első írásos említése 1015-ből való: Gyos (Diós) (Benkő L.. 1995). hog' Dioot vegywnk velle" (Ko­ lozsvár. terjedt ki. dio dio dio dio dio dio 1 cubuli* 3 cubuli 4 cubuli l6 cubuli 3 cubuli Vi cubuli 251 . melyben a dió régi szláv neve (Oreh) rejlik. 1582). Diófatető Szilágynagyfaluban (1205). Perecsenen (1205.és határnevek tanúsítják megbe­ csülését. 1264/ Gyöd. 1978). A középkorban a diófásokat elkerítette (Kapaics 1940). 1584) (Szabó T. századi élettér (oikumené) megközelítően azonos a lösz és egyéb negyedidőszaki üledékek és a tölgyerdők elterjedésével. Diómái.. a Dráva és az erdélyi Olt és Maros ősgyümölcsösei »a természet ajándékaként" vagy kevés munkafordítással ellátták a környék lakóit almá­ val. élelmi­ szert számon tartotta. hogy ezeknek az ősdiófásoknak a maradványait lelte meg a későbbi korok növénykutatója (Heuffel 1858): „berkekben és hegyi erdőkben.és halárne­ vek: Diós. Diós. Korai oklevelekben említett település-. hely. Tomist. 1282/ Gyozeg/Diószeg.alapú (Kiss L. akárcsak az erdélyi Szászvá­ ros román nevében (Orá^tie —• Oreh + es -* „Diófás hely")..

. akkor feltételezhetően valamilyen más fajtájúnak. A diófa tudatos termesztése iránti fokozódó figyelem jelei a korabeli írásos kerté­ szeti használati és szaporítási tanácsok. Fokozódó gazdasági jelentősége dacára. Ezen túlmenően azonban társadalomtör­ téneti vonatkozásban is figyelemre méltó. ha még ő is észrevette (s ha egyáltalán hinni lehet írásának).. szőlő.. 1978). dió-. Miklósvárszék. mert jelzi a diófások földrajzi elterjedését.Gyumölcsészettönéneti vonatkozásban azért is fontos ez a kimutatás. különösen a szakszerű termesztésre utalóak." Bár kétségtelen. ligeteket Evlija Cselebi is megemlítette. A táplálkozási..Lágy heio dio. carinthiaca . A részletesebb ismertetés hiányának oka csakis a szakszerű termeszlés lemaradása lehet. alma.Fas dio. „Rákóczi György. azok azonban nem diófajok. A vár­ megyék fásabb helyein is többnyire az uraság kertjeiben terem a gyümölcs" (Nagy F. avagy a gyökérbül kinőtt csemetén ültetik. „A magyar diók az gyomorban sárt és hunitot csinálnak. Felsőtök kertjeiben „Anno 1774. A bélgyümöl252 . Zalány: gyümölcsfák.. Talán. hogy min­ den fölöttébb való és penészedő nedvességet megemészt." A név kiegészítése földrajzi (Tarentum. mint Erdélyben. Tarentina ... illetőleg fajták. A Székelyföldre vonatkozó általános adatok Benkő J.. tudományos növényismeretté" emelkedtek (Szabó A.. talán az akkori eredet-hiedelmet sejteti. A Nagybánya környéki „körte. dió bőven termett" (Rettegi). mennyiségileg kielégítő volt. de még általában sincs megemlítve a dió egy fél évszázaddal későbbi rendszeres kertészeti felmérésben (Nagy F. netán fajtanevek.. magánhatalmára támasz­ kodva tudja megtartani Erdélyt. A diónak olyan természete van. dió.: Transsilvaniá]sb^n (1778) találhatók: „Udvarhelyszék: alma-. (1578). kerteket. Úgy tűnik.Nux moratia.. Juglans név alatt a „Bik mak" található. Nemhogy fajták. melyet az erdélyi természettudományos irodalom kezdeteit jelentő mun­ kának tekintenek. sejteni engedi fajták.. bőven te­ rem. gyakoriságát. 1842). típusúnak is kellett lennie.dió. ausztriai tartomány) utalással. s amelyben „a népi növényismeret mélyen gyökerező hagyomá­ nyai. hogy léteztek a különböző diófajták vagy legalábbis tájfajták. netán kiviteli igényeket még sokáig a szabadon termett dió biz­ tosította. szilva. megnevezve azonban nincsenek. főleg pedig kertészeti-gyümölcsészeti tanulmányozása lassan haladt. Melius Juhász Péter Herbá­ riuma.. calabriai város. meggy. s hol a szorgalom ezen ágának akkora elhanyagolása mellett is olly bőven legyen gyümölcs. „A diófát inkább magul ültetik. A gyarapodó csemetekertekből is hiányzott. Karintia. Bizonyára jelentősek lehettek. szilva. hogy Erdély mindenkori fejedelme elsősorban saját családi vagyonára. mert a vadon termett gyü­ mölcs is minőségileg megfelelő.. hogysem mint oltják. két dió­ fajtát nevezett meg Szótárában (1590): „Nux molusca. típusok megkülönbözteté­ sét is. és őshonos lévén. a dió sokvonatko­ zású gyógyhatásának a leírása mellett. mintha az Erdélyi Gazdasági Egyesület megalakulása (1844) után megélénkült gyümölcsészet korszerűsítéséből is elfelejtődött volna a szakszerű dióter­ mesztés. Szikszai Fabricius Ba­ lázs. „Ritka ország melly a gyümölcsfát könnyebben teremje.. jól tudta.." Más gyümölcsökhöz képest meglehetősen gyérek a dióra vonatkozó adatok a kö­ vetkező századokban is..és cseresznyefák sok falut úgy beborítanak. aki Kolozsváron is tanított (1564-1566) és kapcsolatban is volt Meliusszal. 1842). mint az erdők. Az diók melegítő és száraztó természetűek." Ha megkülönböztette a magyar diót. Kortársa... Korabeli kertészeti könyv (Galgóczi 1865) szerint: a dió „tenyésztése magból könnyen megyén. célirányos termesztése.. Előfor­ dul Szótárában több „Nux" is. Ezért volt szüksége a különben is erősen szigoai gaz­ dasági irányú beállítottságra" (Asztalos 1994). cseresne.. Egy évszázaddal Melius és Szikszai után. körte-. Lippai János: Posoni Kertiéhen (1667) a többi gyümölcshöz képest a diófára vonatkozólag viszonylag és egészében véve is jóval ke­ vesebb ismeretanyag található.

megfelelő méret. Palocsay és mtsai. hogy nem ültették gyakrabban díszfának. ígéretesebb eljárásnak bizonyult ugyancsak az idegen meg­ porzásból adódó tudatos keresztezés (hibridizáció) és természetesen az azt követő ki­ válogatás. 1955. miközben a főgyökér 253 . Kétségtelen. de csak kevés oldal­ gyökeret növeszt. 1967). több száz évig élő szép nagy fa. 1967). A diónemesítésnek jelenleg is ez a legeredményesebb eljárá­ sa (Bordeianu és mtsai. Bordeianu és mtsai. s már az első évben elérheti az 50-80 cm hosszúságot. állandó termékenység. erőteljes nö­ vekedésű. Az éghajlati és környe­ zeti feltételek nem kedveztek a külföldi fajtáknak. 1955). 1994). akárcsak a középkorban. gesztenye. mindenekelőtt utak mentén. A diófa földben csírázó igenninatio hypogaea) mag. A Szilágyság csemetekertjeibe a közönséges vékonyhéjú fajtát ajánlották és emellett a francia diót (Somogyi 1907). ellenállóság (az éghajlati feltételekkel és kártevőkkel szemben)." Mindazonáltal a szerző jelezte. törhetőség. 1955) nagyipari kitermelése céljából (bútor. évi töivényrendelet diófacsemeték szaporítására és a diófaállomány számbavételére kötelezte a községi hatóságokat. A kihajtott főgyökér orsó alakú. a papiros héjú nagy dió rendszerint szikár bélű. Porpáczy és mtsai. vonzó küllem. mely az idegen (kölcsönös) megporzásból keletkezett magvak általi szaporodásnak tulajdonítható. hogy „sípolás által sokasíthatok" és „számos válfajai közül a vékony törékeny héjú telebelű dió legérdemesebb tenyésztésre. Az erdélyi diófák túlnyomó része népi kiválogatás eredménye. A diónemesítés lehetőségeinek a tanulmányozását sürgetővé tette az egykori „Erdélyben nagykiterjedésű erdőszerű diósok" (Porpáczy és mtsai. vagy nem létesí­ tettek diófaligeteket suvadásos domboldalakon. Előnyőssé teszi ezt az ősi idők óta (önkéntelenül vagy tudatosan) alkalmazott eljárást a dió rendkívtilien nagy változatossága. hogy nem sikerült még kidolgozni a szabadföldi oltás (szemzés) gyakorlatát (Porpáczy és mtsai. 1967). Ezek csak a harmadik év után gyarapodnak. melyek közé a mandola.és fegyvergyártás). A dió növénytani jellegei A diófa kellemes közérzetet és tiszteletet keltő. De még így is volt diókivitel az 1800-as években (Porpáczy és mtsai. mogyoró tartoznak. A diónemesítés legfőbb szempontjai: rövid tenyészidőszak. Kár. Diófa kivágásához még az 1930-as években is hatósági engedély kellett (Bordeianu és mtsai. és üres szokott lenni. termőre fordulása kései." Terjesztése. teltbelűség (összsúly 45%-a). 1955. Sáromberke kertjeiben (határában) az 1895. a dió. amelynek hatására a szakszert diótermesztés szervezetten elkezdődött. 1957). A fokozódó élelmiszeri és fenyegető faipari igény szükségessé tette a diófaállomány minőségi és mennyiségi hatósági javítását és szabályozását. Megnehezíti a diónemesítést az. mivel meg is tart­ ják fajjósságukat. 1955). Ezzel a módszerrel hozta létre Luther Burbank (1849-1926) is különleges dióváltozatait.csök. nagy részük kifagyott (Rapaics 1940. A kivitel volt az a fontos tényező. hogy érvényesült a klónkiválogatás is (a legértékesebb fa leg­ jobb magjának a vetése). Márpedig „amíg az ivartalan (vegetatív) szaporítás nincs általánosan elterjedve. kiegyensúlyozott vegyi összetétel (zsír-fehérje arány) (Porpáczy és mtsai. Külföldi (főleg francia) fajták betelepítésével (1910-1913) szándékoztak feljavítani a Kárpát-medencei ősi diófaállományt. 1967). évi számbavétel 58 diófát talált (Szabó M. A palánta csak a gyökér kiala­ kulása után emelkedik a talaj felszínére. ritkán szoktak nemesíttetni. A diónemesítés legáltalánosabb módszere a kiválogatás. a dió fejlődése lassú. addig nem lehet szó diófajtákról" (Bordeianu és mtsai. A kiválogatással végzett nemesítés hosszadalmas folyamat. a varjakra maradt (Rapaics 1940). Az 1894.

az ásványi tápanyagfelvétel a gyökerekkel eg^áitt élő isynibiosis) gombafonalak imikotrhizd) által valósul meg. ikerlebenyű két sziklevele (cotyledo)i) csúcsi tájé­ kán található a csíra iembiyó) rügyecskéje iphimnld) és gyököcskéje {radicnld). a virágtakaró csökevényes. 6-20 cm hosszúságú. A csúcsiligyek termő. ezért áltermésnek tekinthető. szél po­ rozta. egymagvíi makktermés. végül öregkorában fordított boglya alakú. Csúcsán a kétkaréjú. a csúcslevélke na­ gyobb. zöldes árnyalatú hamuszürke. talajban jó televény. A virág váltivartisága.és oldaliligyek. s végül 30 éves korában meg is szűnhet. egylaki. Az együregű. parthenogencsis) is.5-2 m). amely halványsárga (vagy kárminpiros. Mindazonáltal előfordul­ hat megtermékenyítés nélküli magképzés (apomixis. A termős virágok rövid kocsányúak.(barka-) rügyek. a dióbélt. húsos-szivacsos. Törzse általában embermagasságú. A levelek kellemes illatúak. A levélkék kerülékesek (ellipszis alakúak). illóolaj. Virágképlete: á'P. melynek kialakításában a murvalevelek (a fedőlevél és a két előlevél) is részt vesznek. A bibére ju­ tott virágpor csírázási tömlője a magkezdemény alapját áttörve termékenyíti meg annak petesejtjét (chalazogamid). A termés héja (. Rügyei.és cseranyagtartalmú. A magkezdemény egyenes állású (citropos). olajzöld barka. aztán lelassul. A diófa virága nem feltűnő. felnyíló csontár itryind). alsóállású magház két termőlevélből keletkezik. A csonthéj zárja közre a magot Csemeii). a középső réteg {mesocarpium) vastag. öt-kilenc levélkéből összetettek.í-í A <^o $P. Később. xenogamid). az az évi hajtások csúcsrügyeiből erednek 2-3-sával a levelek megjelenése után. 30-50 éves kora után fajára jellemzően hosszan repedezett. később konyulok és megritkulnak. csüngő. különösen a tavaszi kihajtás idején és szétdörzsöl­ ve. amely fiatalon finoman szőrös. A porzós virágzat az előző évi hajtások hónaljrügyeiből ered. Kromoszómaszáma: 2n=32.vagy exocarpiuni) vékony. egyivarú. sima kérgű. helyzetük szerint. magányosan növő fáké alacsonyabb (1-1. kétszeresen is meghaladván a hajtásrendszert. egy burkolatú (intcguwenlum). A kifejlett diófa gyökérrendszere 20 m-nyi talajkörzetet is behálózhat. majd gömb alakúvá válik. Lombkoronája fiatalon kissé szabálytalan.autogamid) megakadályozását szolgálják.(humusz-) képzők. a vörösbelű változatban) maghártyával iintegtimenttun) borított. A gyökérnyak tájékán gyakoriak az alvórügyek által gerjesztett duzzanatok (olykor 1. A dió genetikai sz]átosságai kevéssé ismertek. az oldaliligyek a porzós virág. A levelek páratlanul szárnyasán. Virágonként 6-30 porzó képződik. 254 . illetőleg az önmegporzás (. melyeknek kü­ lönleges szépségű szöveti szerkezete miatt vált a diófa a bútoriparban nagyon kereset­ té. csonthéjas. valamint a virágzás eltérő ideje {dichogamid) a kölcsönös idegen megporzást (allogainici. idegenmegporzó. a belső réteg (endocaipirmí) a kősejtekből isclereidd) képződött csonthéj. Az egyes virágok lepellevelei a murvalevelekkel összenőttek. Lombkoronájának ágai fiatalabb korban hegyesszögben állók. kocsány nélküli. Fiatalon hengeres.és hajtórügyek. a hajtáson való különálló helyzete. A négykaréjú összeforrott leplet Cperígoniiim) egy murvalevélből ibracted) és két murva­ levélkéből ibracteola. A diófa termése (fnictus) száraz. a csonthéj benövései által szeszélyesen barázdált. Ennek élénk növekedése 10-12 évig tarthat. szemölcsös felületű fésűs bibe.250 cm mélységig hatolhat a talajba.pericaipinni) három rétegű: a külső réteg {epi. csúcs. A diófa gyökerének nin­ csenek gyökérszőrei. de állománya szerint változik: ligetekben maga­ sabb (3-5 m). széles lemezű héjkérget irhitidomd) képez. majd sima. Közben fokozódik az oldalgyökerek képződése és növekedése. Szénatakarmányban mérgezőek.| G(7). Ennek hosszanti varrata jelzi a termés két termőlevélből való eredetét. élénkzöld bőrke.5 m). 70-150 virágot összefűző. előlevél) képződött burkolat borítja.

göm­ bölyű. mint 28 mm.. felszíni rajzolata pedig sajátos összképét. b^. igen nagy a diómakk. az átmérők középarányosa pedig 37 mm feletti. vastagság. hy hosszúkás. 1955. ha a hosszúság 29-33 mm alatti. erezet. Bordeianu és mtsai. illetve 33-36 mm közöttiek. Eme mérethatárokon belül csoportokat különböztetnek meg. a.és típusjellegei leírásának legáltalánosabb és legfontosabb szei-ve még mindig a csonthéj. a szélesség (a kariníák. ha A. szélesség. 89. váll. ha a méretek 34-38. ha Ai< 110.A dió fajta. kicsi a dió. Ez határozza meg méreteit.(. 1967). tömzsi. nye­ reghajlat. karima. 1955). a. laposodó és lapos (csaknem egyenes. varratok közötti átmérő) 2636 mm. a. csúcs. L héjfelület. gömbölyded. Az alakindex. amikor hosszúsága 44 mm.d)/2 bi. a) A méret lényegesebb része a térfogat (6-26 cm'^) és súly (5-15 g). hengerded (ellipszoidális). A csonthéj alapja lehet: sarkosan szűkülő. g. gömbölyű.és típusjellegei A dió fajta. közepes nagyságú a dió. nagy a dió. gömbölyödő (tágabb a sarkosnál). vállszélesség. hogyha méretei 39-43. > 126. ábra. i. m. k. válla és csúcsa (89. e. csúcsi és b. j . vállmagasság. és alakját. A hosszúság (magasság) általában 29-^4 mm. b) Az alak leglényegesebb meghatározói: a hosszúság és az átmérők középarányo­ sa hányadosának százszorosa. varrat. f. c. a|. h. alapi tájék. M -X100 szerint a dió alakja lehet: (D -I. magasság. talpas). a vastagság pedig úgyszintén 26-36 mm között váltakozhat (Porpáczy és mtsai. a^. tojásdad. ábra) (Porpáczy és mtsai. illetve 29-32 mm között váltakoz­ nak. A| • 255 . s a szélesség és a vastagság közép­ arányosa kevesebb. ha Ai = 111-125. alapi nyilas. n. 1955). d. o. A diófa termésének csonthéjas része (Porpácry és mtsai. az alakindex iK^\ a csonthéj alapja.

A csúcs és a váll alakulása lehet: hegyes és kúposodó (csaknem váll nélküli); he­ gyesedő (rövidcsőrű és vállasodó); kerekedő-gömbölyödö; egyenes csúcsú és vállas; széles csúcsú és horpadásos vállú (90. ábra). Vállszélesség

Alap
90. ábra. a dió csonthéja vallanak és alapjának alakváltozatai (Porpáczy és nitsai. 1955)- Váll­ szélesség: 1. hegyes; 2. rövídcsöríí; 3- kerekedő; 4. széles; 5- egyenesedő; Vállmagasság: 1. csőrös; 2. csapott; 3- kerekded; 4. vállas; 5- magas (horpadt); Alap: 1. sarkos; 2. gömbölyded; 3- gömbö­ lyű; 4. lapos (átmeneti); 5. lapos;

Ezeknek figyelembevételével pontosítani lehet az alakindex által kapott fogalma­ kat. c) A csonthéj végleges kiképződése: vastagsága, felületi rajzolata, belső kinövései lényeges jelzője lehet a termőhely (évjárat) életfeltételeinek, a természetes (spontán) vagy keitészeti-nemesítési folyamatnak. E képződmények fejlettségi foka jelezheti az anyagcsere irányát is: tápanyag-felhalmozás vagy önvédelmi vegyületek képzésének túlsúlya. Vastagsága fajták, típusok és életfeltételek szerint 0,6 és 2,4 mm között válta­ kozhat. A héj vastagság és a feltörhetőség alapján megkülönböztetnek: papírhéjú (0,61,0 mm), vékony héjú (1,1-1,5 mm), közepesen vastag héjú (l,(S-2,0 mm), és vastag héjú vagy kő (2,1-2,4 mm) diófajtákat. A csonthéj felületének változatos rajzolata nem egyéb a terméshéj edénynyalábjai­ nak (erezetének) lenyomatánál. Fajta (típus) meghatározásokban megkülönböztetnek:

256

finom erezetet, amelynél az alap szinte sima, a varrat (karima) mentén nincsenek göd­ röcskék; sekélyes erezetet, amelynél az alapon kezdődő vékony rovatk.ák az alapon rajzolatokba erősödnek s a varrat mentén néhány gödröcske is előfordulhat; barázdált a csonthéj, ha a hálózatba szétteililő rovátkák közepes mélységűek s a varrat melletti gödröcskék feltűnőek; dudoros a héj, amikor a rovátkák és az egész felületen széthin­ tett gödröcskék mélyebbek, dudoros ormójúak; rücskös, dudorosan-dudoros a csont­ héj felülete, amikor a rovátkák mélyek és az ormok is kinövésesek. A csonthéj varrata (karimája) a két termőlevél összeforradási helye. Változhat a sze­ gélymagassága (kiemelkedése, amely lehet 0-3 mm), vastagsága (0-10 mm) és a felü­ leti egyenetlensége szerint. Szabad szemmel szemlélve megkülönböztethető: kicsi (alig kiemelkedő és keskeny), közepes és durva varrat. A magrekeszek (a csonthéj benövései által képződött üregek) alakulása is lehet faj­ ra vagy típusra jellemző. Az üregek nagysága, a benövések vastagsága és merevsége, nemkülönben a színe lehet megkülönböztető jelentőségű. d) A mag (a dióbél) fejlettsége szerint a magrekeszek 30-60%-át töltheti ki. Mint cél­ termék, nyilvánvalóan a minősítésnek és azonosításnak alapvető tárgya, a gyümölcs legfontosabb szeive. Általánosan figyelembe vett sajátságai: teltsége (duzzadtsága), héja (bőre), színe, íze, összetétele. A dióbél teltsége, a rekeszekhez viszonyított nagysága lehet: szorosan telt, hézago­ sabb és soványabb (aszottabb). Külleme, felületi barázdáltsága nem egyéb a rekesz­ üreg belső falának lenyomatánál. Megjelenése szerint lehet: szinte sima, egyenetlenül hullámos, dudoros, mélyebben gödrös-barázdás és höbörcsös. Héjának színe a szal­ masárgától a sötétbarnáig változhat, és a vörösbelű fajtánál piros. Szívóssága és vastag­ sága alapján lehet: vékony, közepesen vastag és vastag. A dióbél összetétele határozza meg táplálkozási és ipari értékét. Természetesen a környezeti feltételek és fajták szerint ez is változik. Általános értékek a következők (Porpáczy és mtsai. 1955; Palocsay és mtsai. 1957; Bordeianu és mtsai. 1967): víztartalom zsírtartalom fehérje cukrok rostanyagok hamu A-vitamin C-vitamin Bfi-vitamin B,-vitamin Bi-vitamin foszfor kalcium vas kalóriaérték 3,3-8,0% 64,4-77,5% 15-25,0% 13-20,0% 2,1%> 1,7%) 30,0 mg%o 3,0 mg%) 1,2 mg % 0,48 mg % > 0,13 mg%) 380,0 mg % 83,0 mg% 2,1 mg% 654

257

A dió rendszerezése
A Közönséges (Király) dió rendszerezésénetc a csontiiéj alakzata és rajzolata az alapja. A csonthéj mérete, vastagsága, felületi rajzolata és mértani alakja tette lehetővé a különböző változatok és típusok megállapítását. Ezeknek a jellegeknek a figyelem­ bevételével készültek a régebbi rendszerezések (Dochnal 1856; Schneider 1942) is. Az újabb elgondolások és csoporlosítási felfogások dacára máig sincs még egy általánosan elfogadott rendszer. A Közönséges diónak „mintegy 150 fajtája van, ezek jó része azonban csak egy-egy vidék populációs típusköre" (Porpáczy és mtsai, 1955). A jelen­ kori Románia területéről 90 diófajtát, illetőleg típust írtak le (Bordeianu és mtsai. 1967). Ezekből 52 fajta Erdélyben honos. A rendszerezésben 13 változatot ismertetnek, a rész­ letes leírások azonban inkább populációs típus szerintiek. A fajták és a természetes keveredések közötti kölcsönviszonyokat, a szabadon (spontán) termő alakok és a nemesített fajták elkülönítését jobban érzékelteti a Palocsay és mtsai. (1957) által közölt rendszer, E szerint (8. táblázat) a Kő dió, a Keményhéjű dió és a vékonyhéjú dióváltozatok (fajták) alakgazdagsága, a körükbe sorolható átmeneti alfajták és alakok előfordulása sokkal gyakoribb, mint a kiváloga­ tás, a nemesítés következményeit tükröző Papírhéjú, Cinege és Fürtös fajták. 1. Kő dió (Juglans regia var. durissimd). A csonthéj nagyon vastag, a rekeszfalak is vastagok és szorosan hálózzák be a belet, úgyhogy nehezen törhető fel. Két alakváltozata van: a) Nagy kő dió (subvar. marginata, amely azonosnak vehető a Porpáczy-féle var. dwacinával), és a b) Kis kő dió (subvar. connatd), amely főleg méreteiben különbözik az előzőtől, de ez utóbbinak a rekeszfalai is fejlettebbek, kikoválása még körülményesebb. 2. Kemény héjú dió {fiiglans regia var. duriusciiki). A csonthéj kemény ugyan, de könnyen feltörhető. Belének a zsírtartalma kevesebb, s emialt jobban beszárad és zsu­ gorodik. A legnagyobb méretű (60x50 mm) diók tartóznak ebbe a csoportba. a) Óriási dió (Lószemű dió. Kan dió) (subvar. maxi ind), két alakcsoporttal: ai. Sima óriás dió (f. glabeninia), felülete sima, alakja megnyúlt gömbölyded; a,. Bütykös óriás dió (f. quadrangularis), felülete dudoros és bütykös (főleg az alap és a csúcs), emiatt alakja is szögletes. b) Gömbölyű nagy dió (Közismert dió) (suvbar. rotiindd). Ez az alfaj a közönséges diónak a leggyakoribb, tulajdonképpeni alaptípusa. Közepes méretű, szabályos, kissé megnyúlt gömbölyded alakú. Felülete meglehetősen lelapított, sima még a varrata is. Héja közepesen vastag, de könnyen törhető. Bele általában jól kitölü a rekeszüreget. c) Gömbölyű apró dió (subvar. minőid. Kisebb méretű, általában feleakkora és gömbölydedebb az alaptípusnál. Bele szinte szorosan tölti ki a rekeszüreget. Mosto­ hább égjajlatú vidékek diófajtája, a szabadon termő (spontán) típusok jellegeivel. 3. Vékonyhéjú dió (Juglans regia var. gracillimd). Kecsesebb, kissé hosszúkásabb alakú és közepes méretű. Csonthéja vékony ugyan, de erős, feltörhetősége némely típusnál kissé nehezebb. Nagyon értékes dióvállozat. a) Hosszúkás dió (subvar. oblongd). Megnyúlt, tojásdad alakú, mindkét vége tom­ pán kerekedö-kúposodó. Felülete simább, a varrata is tompítottabLi, csekélyebb. Könynyen törhető. b) Hengerded dió (subvar. cyliiidrica). Az előbbi alváltozatnál kissé nyúltabb, de mindkét vége tojásdad lekerekített; hengerded tojásdad alakú. Csonthéja meglehetősen vékony, felülete viszonylag sima, még a varrata is enyhe. Eléggé könnyen törhető.

258

8. táblázat. A közönséges dió (Jitgtans regia L.) alakváltozásainak rendszere Species (Faj) Varietas CVáltozal) . durissíma (Kő dió") <<^ ^ " ^ ^ ^ - connata (Kis kő dió) 1 maxitna <Cr (Óriás dió) ^^-~...,_^ ~ (liiriuscula ( (Kemény héjú dió) \ rotimda (Göniböl)'ű dió) quadrangularis (Bütykös dió) glaberrima (Sima óriás dió) Subvarictas (Alvállozat) marginata (Nagy kő dió) Fonna (AJak)

minor (Apró kemény liéjú dió)

oblonga (Hosszúkás dió) Jtiglans regia (Közönséges l l\

/

á\6)

l\

cylindrica (Hengerded dió) globosa (Szives dió)

gracilltma (Vékony liéji'i dió)

\ ^^ \ ~ acuta ^ ^ (Hegyes dió) ^ ^ ^

rubrocarpa CVeresbélű dió)

carínata (Karimás dió)

rostrata (Csőrös dió) tenera (Papírhéiú dió)

tnembranacea (Cinege dió)

racemosa (Fürtös dió)

259

Ebbe a csoportba tartoznak a legértékesebb és legkedveltebb nemes fajták (pl. az Eszterházi dió). c) Hegyes dió, szíves dió (subvar. acuta). Tömzsi tojásdad; széles talpú, rövid csú­ csú. Közepes nagyságú vagy nagyobb. Héja közepes vastagságú, eléggé sima és a var­ rata is kicsi. Telt belű. Ennek a csoportnak a keretében alakváltozatokat {JbiDui) lehet elkülöníteni. C]. Rendes szíves dió (f. globosá). Tömzsibb az alváltozat típusánál, s a bél héja bar­ nább, sőt lehet piros is (Vérbelű dió) (subf. rubrocarpd). Cl. Karimás dió (f. carinatd). Alakja hasonlít a szíves dióéhoz, felülete dudorosabb, varrata vastagabb és szélesebb. Bele telt (pl. a Milotai dió). C3. Csőrös dió (f. rostratd). Nyújtottabb tojásdad; talpa szélesebb, hegye keske­ nyebben, csaknem csőrszeinJen kúposodik: tompa kúpos. Felülete eléggé sima és szin­ te karima nélküli. Könnyen törhető. Telt belű. Kedvelt fajta. 4. Papírhéjú dió (Juglans regia var. tenerd). Hosszúkás vagy gömbölyded tojásdad, közepes nagyságú. Felülete meglehetősen sima s a varrata is csak kissé dudorodik ki. Vékony héja kemény, de könnyen, kézzel is feltörhető. A bél jól kitölti a rekeszüreget. 5. Cinege dió (Juglans regia var. ntembinnacea). Hosszúkás gömbölyded. A héja olyan vékony, hogy helyenként kilátszik a bél s a cinegék elcsipegetik. 6. Füitös dió (Juglans regia var. racemosd). Egy termős virágzatban több (5-7) vi­ rág is megmaradó termést hoz létre. Általában nagyok, szögletes alakúak. Az alaki jellegek szerinti rendszerezés idejétmúlttá válik, mihelyt egy korszerű (mo­ lekuláris) biológiai módszerek szerinti tulajdonságok összefüggéseit tükröző, természe­ tes törzsfejlődési kapcsolatokat kimutató csoportosítás kidolgozást nyer.

Tanulmányozott diófajták (tájtípusok)
Őshonosságának és termesztésének tulajdoníthatóan a diónak sok változata és tí­ pusa (populáció) jött létre Erdélyben. A típusok tájanként különböznek, de eltérőek ugyanazon földrajzi övezeten belül is. A változatosság átmeneti alakok bőségét is jelen­ ti, amelyek kisebb, rejtett (diszkrét) sajátosságokkal összekapcsolódva teimészetes so­ rozatokat képeznek (miként a törzsfejlődésileg kibontakozóban levő növénycsopor­ tok), melyek miatt a fajták jó körülhatárolása, elkülönítése, rendszerezése kétséges. A szélső alakok elfogadható fajtáknak tekinthetők, a köztes alakok sorozata által azon­ ban összefolynak. A kevert és sorozatokkal összekapcsolt lájtípusok jellemző, sajátos bélyegek alapján földrajzilag megkülönböztethető diófás övezeteket képeznek. Tájtípusokban talán a leggazdagabb övezet Sebeshely (Nagysebes, Ósebeshely, Algyógy, Gyomlár), a Maros középszakaszának dombvidéke, a régi Kenyérmező térsé­ ge. Erről a vidékről már régebbről közölték a „Gömbölyű és a Hosszú Sebeshelyi ma­ gyar diófajtákat" (Rapaics 1940). Újabban 50 típust írtak le ugyancsak ezekről a tájakról (Bordeianu és mtsai. 1967). Alakgazdag földrajzi diósövezetek találhatók még; a Küküllő mentén (Karácsonyfalva és a környező települések), Beszterce térségében, a Szamos és a Lápos találkozása táján, a Szilágyságban (Völcsök), majd Máramarosban (a Nagyhegy körzetében), mely már elvezet a Szamos-hátságra, Milota (Bereg vm.) köze­ lébe (Palocsay és mtsai. 1957; Bordeianu és mtsai. 1967). A tanulmányozott dióminták az 1952. és az 1957. évi gyűjtések eredményei. A számba vett anyag nagy része a Bihari- és a Béli-hegység által határolt Körösök vidéké­ ről, a Belényesi-medence településeinek kertjeiből származik. Az itt talált és tanulmá­ nyozott anyag nemcsak gyümölcsészeti, hanem történeti-növényföldrajzi vonatkozás­ ban is figyelemre méltó. A diófa itteni őshonosságát már Kerner Antal (1831-1898) is 260

igazolta az 1858 nyarán és 1859 tavaszán Vasaskőfalva és Rézbánya (a Bihari-hegység nyugati lejtői) környékén tett tanulmányútja adatai alapján. Ennek a diófás tájövezet­ nek a számbavétele Kárpát-medencei gyümölcsészeti vonatkozásban jelentős annak folytán is, hogy hiánypótló; ugyanis innen származó anyag nincs a legutóbbi monogra­ fikus művekben (Palocsay és mtsai. 1967; Bordeianu és mtsai. 1967). Kiegészíti tehát Erdély dió alakgazdaságának ismeretét. A tanulmányozott anyag kisebb része a Sza­ mos középszakasza és a Lápos dombvidékeiről, míg végül két minta Háromszékből származik (9. táblázat). Diós tájövezetek (dió-tájtipológia) alapján a tanulmányozott diófajták és típusok nagyobbik része, mintegy kétötöde (a Körösök vidékéről gyűjtött: Belényesi 4, Bondoraszói 17, 18, 19; Báródbeznyei 13, 15;'Magyarókereki 25; Szakadási 6) a koráb­ ban leírt és már ismert Küküllő menti (Karácsonyfalvi, Vézai), valamint ugyancsak két­ ötöde (Belényesi 5; Bondoraszói 16; Bózi 9, 10; Dióspataki 3; Zaláni hosszúkó 24) a Sebeshelyi (Ósebeshely, Gyógy, Gyolmár) tájtípusokkal hasonlítható (rokonítható), és csak kisebb hányadának, kb. egyötödének (a Szamos-Lápos diófás övezetéhez sorol­ ható: Felsőkocsobai 8, 11, 12, 14; Bucsesd-Vulkáni 17; Bondoraszói 19, 20; Zaláni ke­ rek 23) van valamelyes közös vonása a már közölt Szamos-medencei (Magyarvalkói, Szelecskei, Nagyhegyi, Szatmári) típusokkal. A nagyon különböző (alaki és öröklöttségi) diófajták, változatok és típusok tájak szerinti csoportosítása, bár eléggé általános, mégis elkerülhetetlen, mert leszűkíti a sokféleség (polimorfizmus) kiterjedtségét, a meg- (fel)ismerést elősegítő osztályozást, a rendszerezést azonban nem helyettesíti. A diók rendszerezése bármilyen szempontok szerint történik is, ma még eléggé viszonylagos. A tanulmányozott 23 dióváltozat, típus a gytimölcs mérete és a csonthéj rajzolata és vastagsága alapján öt csoportba sorolható, úgymint: I. Kő diók (var. durissimd), amelyek lehetnek nagyok vagy közepesek, csonthéjuk vastag és szilárd. Ide tartóznak: 1. Belényesi 4, 5 2. Felsőkocsobai 1,8, 14 II. Vastag héjú diók (var. durissima subvar. connata, és var. duriuscula subvar. rotunda és subvar. minőig, amelyek általában közepes nagyságúak vagy kicsik, csont­ héjuk ezeknek is vastag. Ide tartóznak: 1. Dióspataki 2 2. Bondoraszói 20 3. Szakadási 6 III. Kemény héjú diók (var. duriuscula), közepes nagyságú, többnyire gömböly­ ded tojásdad alakú (subvar. rotunda) és közepes héjvastagságú vagy vékony héjú di­ ók. Ezek a típusok a gyakoribbak. Ilyenek: 1. Bózi 10 2. Bondoraszói l6 3. Báródbeznyei 13 4. Bucsesd-Vulkáni 7 5. Szakadási 12 6. Dióspataki 3

' Fajták és típusok (minták) megkülönbözlető száma.

261

9. táblázat. Erdélyi diófajták és -típusok fontosabb jellegei

Jellegek Eredet, fajta, típus hossz Belényesi-91. ábra Belényesi - 92. ábra Felsőkocsobai - 93. ábra Felsókocsobai - 94. ábra Felsőkocsobai - 95. ábra Felsőkocsobai - 96. ábra Bondoraszói - 97. ábra Bondoraszói - 98. ábra Bondoraszói - 99. ábra Bondoraszói - 100. ábra Bondoraszói - 101. ábra Bárődbeznyei - 102. ábra Báródbeznyei - 103. ábra Bucsesd-Vulkáni -104. ábra Bózi -105. ábra Bózi -106. ábra Szakadási - 107. ábra Szakadási - 108. ábra Dióspataki -109. ábra Dióspataki - 110. ábra Zaláni kerek - 111. ábra Zaláni hosszúkó - 112. ábra Magyarókereki - 113. ábra 43 47 38 34 35 34 33 35 31 32 30 37 31 38 38 41 36 28 40 46 37 37 45 szélesség X vastagság 38,50x41,50 40,33x43,50 34,25x37,50 32,25x33,00 37,00x31,50 32,00x34,00 30,25x33,00 33,75x31,00 27,25x28,00 27,25x29,50 30,00x29,00 30,00x31,00 26,33x27,00 31,25x31,00 36,25x34,50 33,25x33,50 27,75x29,00 28,25x29,50 33,25x36,50 31,25x30,50 28,00x30,00 27,00x28,50 36,75x38,50 Méret megnevezés jókora, nagy jókora közepes vagy kissé nagyobb közepes, esetleg kissé nagyobb közepes, olykor kissé nagyobb közepes vagy kisebb alig közepes vagy annál kisebb közepes, olykor kissé nagyobb kicsi kicsi közepes vagy kisebb közepes kicsi közepes közepes, némelykor nagyobb közepesnél kissé nagyobb közepes vagy annál kisebb Alak index 107,50 110,90 105,20 104,21 101,45 102,29 103,56 108,88 112,21 111,01 101,69 119,67 117,19 122,08 107,42 122,85 125,11

kicsi, esetleg közepeshez közeledő 96,96 közepes, esetleg nagy közepes vagy kissé nagyobb közepes, olykor kisebb közepes vagy alig kisebb nagy, esetleg jókora 115,40 147,40 127,58 134,23 118,27

262

de kicsi sarkú alappal. horpadásos vállal gömbölyű. gömbölyödő alappal. kerekedő-szélesedő vállal és csúccsal gömbölyded tojás. csapott vállal. tompa sarokkal és szélesen kerekedő vállal gömbölyded. laposodó alappal. enyhén laposodó alappal és szélesen kerekedő vállal tojásdad. hegyesedő csúccsal hosszúkás. cikkesen gömbölyű alappal. hegyes csúccsal tojásdad. tompán sarkos alappal és szélesen kerekedő vállal és csúccsal hosszúkás tojásdad. kis. szélesen kerekedő vállal gömbölyű. lapos vagy laposodó alappal és szélesen kerekedő vállal változóan gömbölyded tojásdad. gömbölyödő alappal. kerekedő vállal és csúccsal tojásdad. laposodó alappal és szélcsen kerekedő csúccsal talpas tojásdad. cikkesen lapos alappal. hegyesedő csúccsal hosszúkás. hegyesedő csúccsal 263 . hegyesedő-kerekedő csúccsal gömbölyded. széles vállal és kerekedő alappal és csúccsal tömzsi tojásdad. szélesedő vállal és hegyesedő csúccsal gömbölyű. gömbölyödő-sarkosodó talppal. kerekedő vállal. hegyes csúccsal hosszúkás. változékony gömbölyű. kerekedő vállal és hegyesedő csúccsal tojásdad. gömbölyödő.Jellegek Alak mértanilag gömbölyded: lapos vagy laposodó alappal és liegyesedő-kerekedő csúccsal gömbölyded tojásdad. kerekedő csúcsú. kicsi és szélesedő sarkosodással és kerekedő vállal talpasán gömbölyödő. sarkos alappal. gömbölyödő alappal és szélesen kerekedő vállal gömbölyded tojás. kerekedő alappal és csúccsal. tompán sarkos alappal. cikkesen talpas. horpadásos vállú változó: gömbölyded laposodó. laposodó-kerekedő talppal.

ábra 1.9 5 . vékony 1. ábra Dióspataki . ábra Felsőkocsobai . papírhéjú 1.102. ábra Felsőkocsobai . vékony. durvásodó közepes vagy kicsi durva közepes. ábra Felsőkocsobai . közepes 1.107. vastag 2.1 1 3 .99. ábra Bondoraszói .Csonthéj Eredet. ábra Belényesi . vastag vastagabb a köze­ pesnél 2. ábra Szakadási . de vastag közepes közepes.71. ábra Bondoraszói . majdnem kö­ zepes közepes.44. fajta.111.100.91. ábra Felsőkocsobai . esetleg köze­ pes 264 . ábra Zaláni kerek .60. típus vastagság (mm) Belényesi . ábra Bózi . de nem kiemelkedő közepesnél kisebb enyhén kiemelkedő.98. közepes 1. durva felé közelít kicsi. ábra Báródbeznyei . vékony és közepes közepes vagy vékony 1.04.19.92. rücskösödö tompítottan ba­ rázdált sekélyes erezetű tompítottan rücs­ kös tompán barázdált barázdált sekélyesen erezett dudoros-barázdált barázdált-erezett barázdált dudorosodó dudoros-rücskös sekélyes erezetű rücskös-dudoros barázdált sekélyes erezetű fokozottan baráz­ dált dudoros-barázdás sekélyes erezetű sekélyes erezetű.103. közepes vas­ tagságú közepes. vékony.56. vastag 1.106. vastag 2. vastag kicsi.75. ábra Magyarókereki . durva közepes vastagságú. ábra Zaláni hosszúkó -112. közepesnél vastagabb papírhéjú vagy vékony vékony papírhéjú vagy vékony felület rücskös dudoros-rücskös tompán barázdált dudoros. közepes 2. ábra Bózi .93. közepes vagy vékony 2. vékony. ábra Bondoraszói . közepes 2. ábra Dióspataki .51.88.108.101.94. de vastag közepes.109.70. ábra Bondoraszói . ábra Bondoraszói . csaknem papírhéjú 1.97. ábra Báródbeznyei .11.29.105. esetleg közepes 1.59. barázdásodó barázdált varrat (karima) közepes durva.110. nem kie­ melkedő. esetleg közepes 1.45.50. ábra Szakadási .96.98. vastag közepes.17. közepes vagy kissé vastagabb 0. ábra Bucsesd-Vulkáni -104.72. kissé vas­ tag durva közepes kicsi közepesnél durvább durvásodó közepes kicsi. vékony 1.

tompán dudoros durván dudoros 265 . mélyen benövő vékony vastag. nagy dudorú hosszanti mélyedéssel tompán dudoros dudoros-höbörcsös dudoros elmosódottan dudoros dudoros. mélyen benőtt erős. höbörcsös tompán dudoros mélyen árkolt. vastag mélyen benőtt vékony. szelíden kanyargós hártyás. höbörcsös dudoros. üreges helyenként hézagos kissé hézagos keskenyen hézagos telt telt telt közepesen üreges tág üregű közepesen üreges közepesen üreges szorosan telt szorosan telt telt. göcsörtös vastag. meglelietősen vastag fás. göcsörtös szeszélyesen girbegurba vékonyabb. göcsörtös elmosódott.Csonthéj Bél magrekesz fal í'ásodott. mélyen behatoló vastag. höbörcsös dudoros höbörcsös szelíden vagy mélyen dvidoros elmosódottan hullámos dudoros. szívós göcsörtös vastag. üreges szeszélyesen dudoros dudoros. esetleg keskenyen hézagos jó hézagos hézagos tágas. egyenetlen meglelietősen vastag fás. dudoros tompán dudoros höbörcsös rücskök. mélyen behatoló eléggé vastag. szelíden kanyargós teltség eléggé laza hézagos telt telt. szeszélyesen göcsörtös fás. höbörcsös höbörcsös höbörcsös. duzzadt csaknem telt jó hézagos szellős. fás vastag göcsörtös. de szívós kissé vastag hártyás. durván dudoros hullámos. szakadó vékony.

minor^. a Bondoraszói l6 és 20. áliak'iban gömböly­ ded alakúak. 24. de igen kedvező a természetes kiválogatás hosszadalmas és rejtelmes folyama­ tára. a Bondoraszói 17. Vékony héjú diók (var. Közepesen kemény héjú diók (var. és még előnyösebb a célszerű. a Szakadási 12. Ebbe a csoportba sorolhatók: 1. Ide tartóznak: 1. nemkülönben a kertészeti-termesztési-kiválogatási műveletekből (csemetekerti célszerű szempontok szerinti szaporítás) eredően az erdélyi diófaállomány csodálato­ san (alakilag. öröklöttségileg) kevert. rendszerezést bonyolít­ ja. Zaláni kerek 23 2. a Belényesi 1. Bondoraszói 19 5. egy részük valószí­ nűleg célszerű kiválogatás eredménye. Gömbölyded alakúak a 110-nél kisebb alakindexű diók. II. közepes vastagságú vagy vékonyabb. belátható időtartamú emberi gyakorlati neme­ sítésre. a Dióspataki 3). 15. két­ ötöd ilyen (a Belényesi 2. A tanulmányozott mintáknak alig egyötöde ilyen (a Zaláni 23. Bondoraszói 17. 14. a Bózi 10. Ezek kicsi. a Báródbeznyei 13. A dió őshonosságából és földrajzi elterjedése határövezeti sok hatótényezős helyze­ téből. 18 2. Eelsőkocsobai 11 Az alakindex szerinti osztályozás igen egyszerű és könnyen áttekinthető. esetleg közepes méretűek. III. a Eelsőko­ csobai 1.IV. Tojásdad alakúak a 111 és 125 közötti alakindexű típusok. a Dióspataki 2. Báródbeznyei 15 V. elsősorban a Magyarókereki és a Zaláni típu­ sok. transii var. Általában közepes méretűek és változó alakúak. 18. Az élettani és öröklöttségi külön­ böző típusok közötti egymásra hatás jelenleg is érvényesül. I. Ez az élettani sokféleség (biológiai diverzitás) ugyan a gyarló emberi csoportosítást. Magyarókereki 25 4. de nyil­ vánvalóan csak három csoportot eredményezhet. 8. tenera felé)]. gracillimd) [közöttük átmenetek a Papírhéjú változat (var. élettanilag. a Magyarókereki 23) alakú. kétötöde ilyen (mint pl. Zaláni hosszúkó 24 3. 266 . Bózi 9 6. Hosszúkó (ellipszoidális) diók. a Szakadási 6). medio-duriusctűa. 11. Úgyszintén kb. duriiiscula subvar. A tanulmányozott tí­ pusok kb. a Bózi 9. szívós csonthéjjal. a 126-nál nagyobb alakindexű fajták és változa­ tok.

Belényesi dió (5) 267 . ábra. Belényesi dió (4) 92.' r t \ \ \ ? <^ r ^-*^^^ I i i ' 1 ^ Z^'' 91. ábra.

Felsökocsobai dió (14) 268 . ábra.94.

FelsfOtocsobaJ dió (11) ' %• 269 .í 95. ábra.N r. Felsőkocsobai dió (8) . ábra.< ^ -i /ifT^ 96.

Bondaraszói dió (19) ^<3^Í Í'N^' 4A 98. -. Bondoraszól dió (16) 270 ..» . . ábra. ábra. j > ^ 97.%í *ft--.

ábra.-fS^sfe 100. ábra..99. Bondoraszói dió (18) 271 . Bondoraszói dió (17) .

101. Bondoraszól dió (20) "^ii^^ 102. ábra. ábra. Báródbeznyei dió (13) 272 .

•>> 4'í^ 103. ábra. Bucsesd-Vulkáni dió (7) 273 . ábra.^—'W < ! ' . Báródbeznyel dió ( I 5 ) 104.

ábra. Bózl dió (9) y"\ r N^L 106. ábra. Bózl dió (10) 274 .105.

Szakadási dió (6) 275 . ábra.^ 107. ábra. Szakadási dió (12) 108.

109. ábra. Dióspataki dió (3) 276 . Dióspataki dió (2) 110. ábra.

Zaláni hosszúkó dió (24) 277 . ábra.^//^ 111. Zalání kerek dió (23) <!«^' 112.

Magyarókerekl dió (25) 278 .113. ábra.

. A ter­ mőtájain élő népek számon tartották... A dús növénytakaró fejlődésének kedvező enyhe éghajlat érvényesült az újkor kezdő. 65-35 millió évvel ezelőtt) is. Gesztenyét egi tonnává" (Szabó T. majd kedvelt csemege volt. melynek legjobban megmaradtak természetes jellegei. rendszeresen begyűjtötték. A több mint tíz évezredes növényter­ mesztés (Barraclough-Stone 1992) folyamán sem vált az ember igényei és szeszélyei szerint alakított kétségtelen kultúrnövénnyé. felette alkalmatos karóknak". [Fagus castanea L. Mind­ azonáltal még sokáig jelentős néptáplálék maradt. Ennek a korszaknak a végső szakaszában (neogén. mind azon-kívül az esőben.. Állo­ mánya csökkenését fokozta a vele hasonló éghajlat. de jövedelmezőbb szőlő termesztése is (Gáyer 1928b). század közepén is Svájc déli teililetei a lakosság szegényebb rétegének. igen jó a ház épületre: fölötte tartós mind a földbe. hanem lassú növekedése és kései termőre fordulása miatt is. nem csupán gazdasági je­ lentőségének csökkenése folytán. A neogén kezdetén (pliocén. azért. De teljesen mellőzött sem maradt.. 5 millió évvel ez­ előtt) az éghajlat szélsőségessé vált. „A fája.]) azon. vulgáris Lani.és talajigényű. Még a 19. hanem sajnos állománya is nagyon csökkent a disznók általi fokozott makkoltatás.. A burgonya terjesztése a gesztenyések fontosságát erősen csökkentette. „Nagybánya vidékén. a felső krétában (140 millió évvel ezelőtt) megjelent (Soó 1965). ifj. Az európai földrész éghajlata ezekben a földtöiténeti korokban meleg volt és annak megfelelő óriás tömegű növényzet borítot­ ta (Gaál I. „Fejér várra szállítottanak Fogarasbul (l673-ban). a bányákban szükséges fát is szolgáltatta és szolgáltatja" (Staub 1877). tercier vége) Közép-Európában és a vele azonos helyzetű területeken a telek még jóval enyhébbek voltak. Lippai János szerint (1667) „némely országokban. Erdélyben is régen számon tartott élelmiszer. Ennek köszönhe279 . mezogén. A későbbi századokban nemcsak élelmiszeri fontos­ sága. Ekkor vált ki a bükk és tölgy örökzöld levelű közös őséből (Gáyer 1928a). de még mindig igen közkedvelt. 1983) előtt volt alapvető (Gáyer 1928. Heltai Gáspár 1595-ben három ebédre „Beczy (bécsi) Geztenyet" hozatott vendégeinek. ami a gesztenyések kárára történt. melynek következtében a növénytakaró többször is átalakult. de még inkább ellenálló fája miatti kíméletlen erdőiitások következtében. A szelídgesztenye Múltja A szelídgesztenye {Castanea sativa Mill. immár igen ritka ősi gyümölcsfajok egyike. Szabó A. Napjainkban a szelídgesztenye már csak csemege ugyan. az éghajlat a Földkö­ zi-tenger északi partmelléki jelenkori éghajlatához lehetett hasonló. tercier. Művelődéstöiténeti jelentősége mellett növénytani törzsfejlődéstörténeti (filogenetikai) ősi sajátosságai is lényegesek.. tárolták és fogyasztot­ ták. 1984). A. íita Lippai János a Posoni Kertoen (1667). a tej mellett.i n . Kertészeti kiválogatása és nemesítése közben elmaradt.. Bordeianu 967). C. ke­ nyeret sütnek belőle: avagy kását főznek tejjel a lisztibői".és középső korszakaiban (paleogén. a gesztenye volt a legfon­ tosabb tápláléka (Gáyer 1928). elterjedése. 1939). Kolozsvárra 1585-ben „Egy Sak (zsák) geztenyet" hoztak. Castanea vesca Gartn. Táplálkozási jelentősége különösen a burgonya európai meghonosítása (15801585) (De Candolle 1894. őshonossága Fejlődéstörténetileg a szelídgesztenye már a földtörténeti középkor végén. Törzsfejlődése.

tőén jóval több melegkedvelő növényfaj élt.. Kolozsvár. Élőhelyeinek hatá­ rai általában egybeesnek a vele növényzeti közösséget {Castaneo-Qiiercioii. Kiskopács) és a szebeni Szászgorbó határában is voltak még terebélyes szelídgesztenyefák. 1957. 2000). Ködmönös. ültetettnek és 280 . Givulescu 1990. dús tölgyes erdők {Quercetiim meciioeiüvpaenin) gyakori fája volt a szelídgesztenyefa is. mint jelenleg. a jégkorszakban (dilúvium = pleisztocén) is megmarad­ tak. Monó. vulkanikus eredetű talaj. Rapaics 1940. Tóth és mtsai. mivel a mio­ cénből a pliocénbe való átmenet a fajszám jelentős növekedését eredményezte" (Givulescu 1990). Castaneto-Quercetii7n noricuní) alkotó csertölgy {Quercus cerris L). Rapaics 1940. Völcsök. tagolt vagy egységes. hogy „nincs lényeges különbség a most élő Castanea sativa és a tanulmányozott földtörténeti leletanyag között" (Giuvulescu 1990). Zsibó. Gáyer 1928a. Palocsay és mtsai. Menyháza. akácok és gyümölcsfák között díszlett két szép.) található pliocén kori felső pontusz pannon rétegeinek ősnövénykövületi bőséges leletei „e fennsíkon akkor létezett. hnngarica'Wubeny. 1939. Soó 1965. 1879. A buja növényzet létrejöttének kedvezett: a szilíciumtartalmú tápanyagokban gaz­ dag. Piski. ami a növényzet összetételének a megváltozását idézte elő. valamint a kö\aileti és élő gesztenyefa faji-alaki és szerkezeti azonossága kétségtelen bizonysága lehet­ ne közép-európai. Jávorka 1925. A régi erdélyi gyümölcsök gyűjtése idején (1952-1957) a Királyer­ dő egyes déli. Rejtekeinek ösvényein kerültek a perzsák a görögök hátába (Yong 1968). Elterjedésének északi határa nagyjából egybeesik a szőlőével (Staub 1877. a Balkánon és Kis-Ázsián át a Kaukázusig találhatók. Nagykároly.) előfordulását. Északnyugat-Afrika). Kövületmaradványai és jelenleg élő fáinak alapos összehasonlító vizs­ gálata azt a következtetést eredményezte. Siter. Az akkori gazdag növényzet természetesnek tekinthető. Csűrfalva. A szelídgesztenyefa jelenlegi élőhelyei a Földközi-tenger mellékén (Dél-Európa. magasságban szétszórt tölgyek. délnyugati kitettségű tájain (Csarnóháza. A földtörténeti folyamatosság. meg a jelenkori földrajzi elterjedés. Legészakibb előfordulása pedig a Rajna kö­ zépszakasza völgyétől a Keleti-Alpokon (Nyugat-Dunántúl: Kőszeg és Sopron vidéke) és a Magyar-középhegységen át a Keleti-Kárpátok pereméig (Nagybánya környéke) terjed. a légköri szén-dioxid-többlet és a melegvíz-források je­ lenléte. ültetett szelídgesztenyefa (Nyárády 1941—44). Más szerzők kétlik európai folytonosságát.) elterjdésének határaival. a Gutin-hegy délnyugati oldalán (987 m tszf. Herkulesfürdő vidéke) és szórványos (Magyarberkesz. Sáromberke. Ilyen mediterrán ílóraelem a szelidgesztenyefa iCastanea sativa MiU. Karánsebes. Borhidi 1995). majd a jegesedés enyhülésével ismét kiterjedtek. Kolozsvár kör­ nyékén a Csillag-hegy alatt. conferta Kit]) és bükk (Fagiis silvatica L. Soó 1965. kételyek mégis vannak (Tóth és mtsai. Keresd. Borbás 1879. Q. Meglepően. e. mások szelídebb éghajlatú (mikroklímájú) teilileteken szűkebb határok között. magyartölgy iQuercus frainetto Ten [Q. 510 m tszf. Európa-szerte igen elterjedt.) is (Staub 1877. De a sarkköri jégtakaró kö­ zeledtével az éghajlat fokozatosan hidegebbé vált. Soó 1965). Jávorka 1925. Krasznabéltek. Savulescu 1952. A kövületleletek tanúsága szerint a miocén-pliocén kori. Szamosudvarhely. rendkívüli erdőségek bizonyságai. Gáyer 1928.. 480-479) szelídgesztenyefa rengeteg borította. Kárpát-medencei őshonosságának. még a neogén középső időszakában. 2000) nyil­ vánvalóan őshonosnak tartja. Gaál I. hársak. Erdély több tájáról jelezték csoportos (Nagybánya. A Felsőbányához tartozó Kisbánya környékén. Brassó stb. Egyes mediterrán elemek kipusztultak vagy délebbre húzód­ tak. 40 cm törzsátmérőjű. A növénytan szakembereinek nagy többsége (Staub 1877. Marosillye. A Pindoszhegység déli lejtőit (Oite) a Thermopülai-szorosig a harmadik perzsa hábonik idején (Kr. Kusaly.

Mátyás királynak második felesége a nápolyi király leánya. Az ókori görög 281 . Beatrix volt. mert: „Ezek voltak azok. Neve eredetére nézve is megoszlanak a vélemények. Plinius említi. Rapaics 1940).. ha­ nem gazdasági szakembereket is hozhatott Olaszországból. Murádin 2000) bajor-osztrákból származtatják. 480—479) a Pindoszhegységben rengeteg erdőséggé fejlődhetett volna. Jelenkori nyel­ vészek (Benkő L. másodszor gondolhatunk Mátyás királyra. e. nem komnkban ültetett fák ligetei.5-2 millió évvel ezelőtt. Plinius (23-79) a fák közül azért beszél először a makkot termőkről. mind begyűjtése és részben használata. őskori kultúrközpontok). A Kár­ pát-medencei szállásteniletein pedig kiterjedt erdőségeit találta és nyilvánvalóan hasz­ nálta a termését. 1957). de különböző fajtájú. Balkán. lassú növekedésével társuló hosszú élettartama) arra engednek következtetni.. lisztté őrlik és kenyérnek da­ gasztják. mint a többi.. egy későbbiben (1940) pedig szláv eredetűnek tartja. 2002). illetve a rómaiak által elteijesztettnek vélik (Plinius... hogy a gesztenyefák az Appenin-hegységben „a hegyes-völgyes vidéket kedvelik". Ehrendorfer 1971). 1. Miocén és pliocén kori előfordulása a Kárpát-medencében (Soó 1965. Kerner 1877." Egyes szakirodalmi adatok (Gáyer 1928a) szerint Alsó-Ausztriában az utolsó eljege­ sedést (kb. Bél Mátyás (1735) szerint: „vannak helyenként gesztenye ligetek is magas és koros fáktól árnyasak. Mert ugyan ki plántált volna szelídgesztenyét azokban a földtani korokban? Kultúrtörténete A szelídgesztenyének napjainkban is meglevő növénytani ősi jellegei (a virág csö­ kevényes kétöívűsége és kétivarúsága. Az Alpok aljában Svájc és Olaszország terüle­ tén a bronzkorból (Kr. Hunyadi Jánosra. Rapaics egy korábbi munká­ jában (1932) latin. keveset foglalkoztak. cit. felsőbányai. szelídgesztenye-csemetéket telepítet­ te.. ami azt bizonyítja. A régi római kori írók szerint legelőször Görögországba ültették be (Kr.abból elvadultnak (De Candolle 1894. Sávulescu 1952. azóta mind a közelmúltig. e. Fogyasztásra a régi maradványerdők és a hagyásfák termése kerül. Nemesítésével és gazdaságos művelésével. 1500-1000) vannak nyomai (Bordeianu 1967). K. Borbás 1879. A magyarság valószínűleg már a honfoglalás előtt ismerhette a gesztenyét.. kétes azonban. először gondolhatunk. hogy az ültetés a harmadik perzsa háború idejéig (Kr. az ősember kora) is átvészelte. bíztathatta férjét az olasz fajtájú gesztenyefák telepítésére" (Molnár J. Ennek tulajdoníthatóan a történeti korokban fontosabb élelmiszere lehetett a termőterületén élő népeknek (Kis-Ázsia. hanem őseinkről maradtak ránk" (cit. mind pedig termesztése tekinteté­ ben.. 504). Még a középkorban is Itáliából hozták Európába a jobbnak tartott fajtákat (De Candolle 1894). később kertivé vált gyümölcs. 1995. Bordeianu 1967. Középkori gyümölcs jellegét napjainkig megtartotta. a többi gyümölcshöz képest. Sávulescu 1952) és neolitikumi megléte a Dunántúlon (Borhidi 1995) őshonosságának bizonyítéka. amelyek fogadott gyermekeiket: a gyámoltalan és nehéz sorsú embereket először lát­ ták el táplálékkal. „Ha visszaálmodjuk magunkat a múltba. Palocsay és mtsai. aki mint itáliai. Hunyadi János földesurasága idején a nagybányai pénzverő kamarához nemcsak szakembereket. Az ő idejében már nyolc változatát különböztették meg. e. tehát a szelídgesztenyefáról is. hogy makktermésének kiváló minősége és gazdag táp­ anyagtartalma is régi keletkezésű. Borbás 1879. hogy nem újak. akiknek segítségével a nagybányai. amelyhez képest a szelídgesztenye lemaradt. Földközi-tenger vidéke. Gabonaínség idején megszárítják. Spanyolországban már a történelem előtti időkben létezett. alsó-misztótfalusi királyi földterületeken levő bányákhoz kö­ zeli területekre a legjobb.

Több régi leírásban is megemlékeznek a Pozsony és Nagybánya környéki gesz282 . Ezekben a feljegyzésekben már gesztenyeváltozatok megnevezései is fellelhetők: „. nem lesz ollyan nagy. hogy a magyar nyelvemlékekben. olasz Svájcban gyakori marone változatot jelentette.Király B Vramek Ménének Lonára Kendy Sándorhoz.. a megmaradt ligetek és magános terebélyes szelídgesztenyefák napjainkig tartó regényes tisztelete kezdő­ dölt el. természetesen csak a szelídgesztenyét jelentette (Murádin 2000). Szikszai Fabricius Balázs (1590) Noinc'iiclatHrá]ábnn ekként jegyezte: „Castanea . hogy viszonylagos gyakorisága ellenére neve nem öröklődött középkori helységnevekben. „Nagybánya város tanácsa 1642. A. Okleveles említése 1244-ből: „Guestene" mint helynév. 1995). 1984). mind pedig a gyü­ mölcse említése gyakoribb.. Coluniella) szerzők a konikbeli örmény casc = gesztenye szól vették át írásaikba (Sáviilescu 1952). K. holott a jelenkoriak között. Lippai János (1667) az „öreg" (ami na­ gyot jelenteti abban az időben) gesztenyét az „olasz" gesztenyével azonosnak tekintet­ te: „Az öreg gesztenye. századig." Az „öreg" és az „olasz" gesztenye bizo­ nyára a legnagyobb magvú. A. Gesztenyét örögöt" (1595). Lónára Kendi Sándornak 1594 januárjában „Olaz Gwmellczeoth és Gheztenieth" vittek ajándékba. a vadgesztenye díszfa­ ként való betelepítéséig. szeptember 24-én I.. 5 kg) Gesztenye 7 vagy 8 oszpora" (legkisebb török váltópénz).Gesztenienek mind az faia smind az gyümölcze".. És furcsállható az is. 1593-ban az Geztenies Baniay Azzony"-tól Kolozsváron 40 vagy 35 forintokai loptak el (Szabó T... 1460-ból Lecsmér (Berettyószéplak mellett) településhez tartozó „Gezthenestheleke"-ről történik említés (szóbeli közlés Jakó 1999). egy 1591-1592-ből való török portai vásárlási jegyzékben ezt írták: „egy öreg oka (kb. századtól kezdve mind a fája. 1984). 3 font beczy gezteniet" (1585). vagy talán lassan ismerték fel valódi hasznát.. Jakó 1997). ugyanakkor a „Malosa szőlőnek okája oszpora 4. Mintha annyira közönséges lett volna a Kárpát-meden­ cében. nagyobb lészen a közönségesnél. kit mi Olasz gesztenyének nevezünk. akadnak „gesztenye" és „geszte­ nyés" nevűek (Rapaics 1940). nem igen terem a mi Or­ szágunkban: és szintén magon ültetik is el.a mindenko­ ri erdélyi fejedelmeknek" (Molnár J. mint máskor is "kedveskedés­ képpen" gesztenyét küldött ajándékba. hogy a kitinosított „C'mtí3/í<?íí" magyarosodott el a középkorban. 2002). waros wegezesebol v/ettek Aiandeko(n) Nekie 12 Naranchot. noha vala­ mennyire. A régi ok­ mányokban és feljegyzésekben a l6. 1268-ból: „Gezthene Berche" (Gesztenye Bérce) határhelyként fordul elő (SzamotaZolnai 1902-1906. és édes.. hogy a 16. amelyet elajándékozott. Igen figyelemreméltó. A későbbi századokban állománya fokozatos csökkenésével... Feltételezhetjük: Alsó-Mísztótfalu mezőváros vezetősége is küldhetett a messze földön is híressé vált misztótfalusi szelídgesztenye gyümölcsből "kóstolót. „Vettem mas fel Ib olasz geztenjet" (1598) (Szabó T.. és a 17.(Theophrasziosz) és római (Plinius. Elgondolkoztató. Gesztenye ajándé­ kozásról többször is történik említés: Bornemissza Gergely 1582-ben Gyulafehérvárra 3 font gesztenyét és 18 narancsot vett az útra. egy 1588-ból való feljegyzés szerint Kolozsváron „Zaz Naranchiot. s valószínűbb. „Vöttem.. viszonylag később bukkan fel a gesztenye neve. században kapható volt Erdély (Kolozsvár) vásárain is. Narancsban egy osporán vettem 7 és nyolczat" (Binder 1983).. 1364-ből: „Veniret at duas arbores vnam Geztenyfa et aliam Rakatyafa" mint haiárfa szerepel (Benkő L. Rákóczi Györgynek. Marminc font gezteniet" vásároltak. Eetlwen zaraz Lemoniat. hogy nem keltett különösebb feltűnést. Rákóczi György levélben megkö­ szönt. Megjegyzésre érdemes az is. melyet I. más növényekhez képest. más gyümölcsökéhez hasonlóan (Murádin 1996). hogy akkori hazai bősége ellenére értéke vélekedett a déligyümölcsökével. . az akkori állomány állandóan fokozódó gyérülése ellenére (még szőlőkarónak is gyakran használták tartóssága miatt).

magassága erdőkben elérheü az 50 m-t is (Bordeianu 1967). Dávid 2001). Nagybányán 2001. a Vigyázó-csúcs melletti legelő dombon (ahol régente szőlőskertek lehettek). Egyes adatok szerint életkora meghaladja az ezer évet is (Gáyer 1928)." (Molnár J. 1786. koronaátmérője 22-24 m. K. Sikeilil-e megállítani (kivágással. délkeleti aljában az 1870es filoxéra pusztításáig szőlőskertek voltak. Rapaics 1940). A sokféle őshonos és behozott különleges gyümölcsökkel.. Szép szelídgesztenye-liget lehetett ebben az időben a bihari Siter falu környékén is.38 m. Egyiknek a következő méretei voltak: törzskerülete 6. melynek felira­ tát az 1940-es években még ki lehetett betűzni. hatalmas nagy kőtáblával leborítva. a Szamos és a Szilágy összefolyása szögletében. nevezetességek. de nemesítésének hiányában. cit. Nagybá­ nyánál. ami bizonyára jelentősebb állományának (erdő?) volt tulajdonítható. mint ritkaságok. Öreg cseresznyefák is léteztek még. Magános fa lévén. ahol évente 200-300 q (20 000-30 000 kg) termést gyűjtöttek össze (Molnár-Buday 1896). szeptember utolsó napjaiban immár a kilencedikszer rendezték meg a Gesztenye Ünnepét. 2005. évszázados tölgyek (a „Nigytögyfánál") és a vadkörtefák társaságában. Monó határában..06 m volt (Tóth és mtsai. még élő vagy már kipusztult legendás szelídgesztenyefát tartanak számon. Rapaics 1940). és némely más helyeken is találkoznak. cit. az 1950-es évekig még megvolt egy nagyon öreg. csemegékkel. 1905-1914 között Lengyelországból a kereskedők úgy jöttek ide Misztótfaluba. A Hargitán a Kakukk-hegytől nyugatra eső egyik csúcsot két és fél évszázaddal ezelőtt „Gesztenye fejé"-nek nevezték (Benkő J. Kárpát-medencei élőhelyeinek számon tartása történeti-természeti és gazdasági éltékének fokozódó felismeréséből fakadt már a 19. Alatta egy Toldy-sírhalom volt.. 1778). Sokáig csodált famatuzsálem volt az 1963-ban kiszáradt „800 éves" gesztenyefa (114.20 m.tenyeligetekről. melynek 1931-ben mért törzskertilete 9. Korabinszky J. A nép ezerévesnél idősebbnek tartotta. Bárcsak serkentené a fokozottabb és célszerűbb termesztését is! Sajnos azonban az 1100 ha-nyi gesztenyésből közel 800 ha-on már veszedelmesen pusztít a kéregrák. hogy felvásárolják a híres misztótfalusi szelídgesztenyét. -erdőkről (Bél 1735. magassága 16 m. megporzása csak a Nagybánya környéki gesztenyésekből történhe­ tett. vegyszeres gyógyítással)? (Sajtóhír. 9 ) A régi csodálatos szelídgesztenyéseknek sajnos már csak a maradványai találhatók napjainkban.. de még termő szelídgesztenyefa. A domb déli. 283 .. édessé­ gekkel túltelített jelenkorunkban a szelídgesztenye ismét közkedvelt és igen keresett élvezeti élelmiszerré válik. század közepén: „Ez az igen becses fa Magyarországon honos ugyan. Vas megyében több ilyen. korát pedig 300-350 évre becsülték. nov. Nagybányától délnyugatra. 1850. 2002). Ezer esztendőnél tovább él... koro­ naátmérője pedig 24. Zsibó irányában. mintha »haza« jöttek volna. vásáros bemutatókkal. külföldi (Hollywood) résztvevők­ kel. díszes és szelídgesztenye-jelképes felvonulással (Sajtóhír.. „Az első világháború előtt. ábra). és csuda óriási termetre terjeszkedik" (Katona D.. 2000). meit berkei Pozsonynál. légvonalban 15-25 kmre.

nyár közepi virágzáskor sárgásfehér csüngő barkái. Tavasszal lombfakadáskor hal­ ványzöld üde levélzete.A szelídgesztenye egyike a legszebb élő fáknak. 284 . később pedig nagy lombkoronájának tulajdoníthatóan szebb. ábra. A 800 éves szelídgesztenyefa Kőszegen.A 114. különösebb a többi fánál. a Királyvölgyben (Balogh András rajza) Növénytana .

szálkás-fűrészes-fogas élűek. Elágazása szinte vízszintes. A főér a nyéltől csúcsra futó. foszlik. A talajigény vonatkozásában több megfigyelést is je­ leztek. Tö7-zse ál­ talában rövid. mellettük pikkelyes mirigyszőrök találhatók. kihegyezettek. Zsibó mellett. a hidegre viszont érzékeny. kisebb darabokban válik le. 5-4 világos barnásvöröslő pikkellyel borítottak. Keskeny lándzsa alakúak. mely mélyrétegű agyagos talajt igényel arra. hirtelen elkeske­ nyedő vagy lekerekített. majd feketés­ szürke. A levélnyél rövid (1. Pozsony környékén gránit. olajbarna szí­ nű. Régebben úgy vélték. de ép oly biztosan találni e fát itt-ott kristályos és egyéb palákon is. Fiatalon kérge sima. hogy jól tenyésszen" (Kerner 1877). a rügyek alatt kissé bütykösek. „Közép-Magyarhonban a Castanea satiua Mill. alapja az alatta fejlődő rügy körül kis hüvellyé alakul.5-2 cm). Rügyei ülők. lassú. amelyhez 15 °C átlagos hőmérséklet kell. Más adatok szerint „nem a talaj physikai vagy chemiai minősége az. A másodrendű oldalerek párhuzamo­ sak. június vége-július eleje. A pálhalevelek lehullok. szélesen terebélyes gömb vagy ernyő alakú. Melegigényét jelzi kései virágzása is. mészsze­ gény talajokat kedvel (Palocsay és mtsai. hegyes vagy kihegyezett csúccsal. basalton. éghajlati és környezeti feltételek szerint. hogy a mészkőtalajt megtűrje?" De CandoUe „egy eszmecserét" kért (Haynald 1877. Éves fiatal hajtásai (vesszői) hosszában ormósak. Palocsay és mtsai. az idősebbek merevek. fonákuk {abaxialis) fakóbb és fiatalon molyhos itomentosiis). 285 . trachit-bazaltos. hogy elterjedése a talaj minőségétől függ. révén) a növénytan magyarországi művelőitől. 10-25 cm hosszúak és 4-8 cm széle­ sek.Éghajlatigényét földrajzi elterjedése is jelzi. a Rákóczi-hegy közelében vörhenyes agyagtalajon találtak szelídgesztenyefákat (Tóth 1877). A melegebb. bőrneműek. mely a fának létét föltételezi. Azon felfogást tisz­ tázandó. hanem elsősorban a klimatikus tényezők" (Staub 1877). mély rétegű. A fiatal levelek gyöngéden hajléko­ nyak. homok és mészkövön. A hajtásokon csavarvonalasan erednek. trachyton. terméskötéséhez 14 °C.. A hajtórügyek az erőteljesebb hajtásokon ülnek. porphyron és grániton. 2. később szőrösödő (pubescens). mind pedig nagyság és szerkezet vonatkozásá­ ban. Az idősebb törzsek héj­ kérge (ritidóma) hosszában szabálytalanul durván repedezett. Színük (adaxilis oldal) sötétzöld és kopasz. 1957). szelídebb és száraz éghaj­ lati viszonyokhoz jói alkalmazkodott. nagyobbacskák. kopaszak. hogy meszes talajon meg nem élhet és „Vájjon az éghajlat különbözete engedi-e meg önöknél (Magyaror­ szágon). az ennél zordabb időjárás károsítja. Növekedése ele'mtG. olykor szívesedő vállal. alkalmankénti -25 °C-ot még elviseli. barnás-. zöldesszürkék vagy vöröslő barnák.és gneiszgránitból képződött talajon. de kiemelkedő paraszemölcsökkel. 1. kétségenkívül előszeretettel tenyész a láván. Olyan fa. Nagybánya vidékén trachittufán és palán. de a vízszintes vagy csaknem vízszintes helyzetű oldalágakon kétoldalúvá módosulnak (ventrális disztichia). miszerint a gesztenyefáról (Castanea vesca) azt tartják. terméséréséhez (október) 8 °C szükséges. kisebbek és karcsúbbak. Jelenkori vizsgálatok azt állítják. A termőrügyek (virágrügyek) a gyengébb oldalvesszőkön fejlődnek ki. hogy a szelídgesztenye ásvá­ nyi anyagokban gazdag. 1957). A kibontakozott „eszmecsere" az őshonosságot is érintette és két felfogás: az őshonosságot elismerő és azt elutasító kö­ vetkeztetést tette nyilvánvalóvá. vulkanikus eredetű. Levelei igen változóak mind alak. Rövid időtartamú.. később 8-10 éves kora után azonban felgyorsul. Borbás (1879) szerint „Magyarországon a szelíd gesz­ tenye meszes földön is megterem". oldalágai kis magasságban erednek. tojásdadok (Sávulescu 1952. jól észrevehető világosabb paraszemölcsökkel (lenticella).

illatos porzós virágok magánosan vagy párosával (eset­ leg többesével). a belső lapított csúcsuk hirte­ len kihegyesedő és néhány rövid serteszőrrel végződik. A halványsárga. Teáját asztma. hogy a szelíd­ gesztenyefák csak 15-20 év után fordulnak termőre. 286 . 6 karéjú. A szelldgesztenyefa termése kupacsos makk. 1-3 cm hosszú tüskékkel sűrűn borított. A porzós virágok a termős virágoknál kissé korábban (protandria). Rápóti-Romváiy 1987. A zöld színű termős virágokból a vörös szí­ nű. fényes felületű. perikarpium) száraz. melyek közül leggyakrabban csak a két szélső fejlődik ki. A külső réteg (epikarpium) egyetlen. vagy csak rit­ kán képződnek és nem képesek megtermékenyülésre. ugyanazon az egyeden kifejlődik mind a termős. tű alakú. ennélfogva a rovarmcgporzás (entomofília) csak rövid ideig tart. alkaloidákat tartalmaz. zsírokat. méheket (Gáyer 1928b). lazán záródó. Az egynemű (egyivarú. és a köldök kivételével. A kifejlődött makkok 2-3. mely a terméshéj belső rétegének molyhossága miatt finoman rücskök. Minden virágból 10-20 szál szalagszerű. a fellevelekből képződött. hörghunit és hasmenés ellen használják (Palocsay és mtsai. a lomblevelek hónaljából eredő. A virágpor pollengittel van átitatva és ragacsos. Ez alatt található a hártyaszerű többsejtsorú maghéj (xegraen). Tóth és mtsai. szamárköhögés. Csűrös 1976. A zárt kupacsokban 1-3 makk található. de hamar kiszárad (Ehrendorfer 1971. A szelldgesztenyefa egylaki (inonoikus) növény. Bordeianu 1967). inozitol. tüskés szörözöttséggcl sűnín borított. rövid hajtásokon. Sárkány-Szálai 1957. húsos kupacskezdeményekben elhe­ lyezve a porzós barkák alsó részén ülnek. diklin) virágokban olykor azonban a másik ivarszerv csökevényei is fellelhetők. cukrokat. Borhidi 1995). A termős virágok a fiatal fákon nem. de csak 3. egyenes vagy enyhén ívelt barka virág­ zatba csoportosulnak. A porzós virágok vacokpárnáinak felületén nekiáriumok vannak (Halmágyi-Keresztesi 1991). melybe az edénynyalábok vannak beágyazva. erősen vastagodott falú. pektineket. 1957. kicsi és vékony falú sejtek alkotják. merev. szorosan egymáshoz tapadó sejtekből áll. mind pedig a porzós virág. barna színűek (gesztenyeszín). A messze magános szelldgesztenyefa termékellen marad. Az egyivarú virágok kölcsönös idegen megporzással (allogámia. kis zöld lepel (perigonium). A virágtakaró egyszerű és egyörvű (homoiohaplochlamideus) csészenemű. felálló.A szelídgesztenyefa levele gyógytea iCastanea foliwn). A virágpor (pollen) fehérjedús. alapjuk (köldök) világosbarna és kissé érdesebb. esetleg csupán 1 (maroni) fejlődik maggá (makká). helyenként 3-4 hét (Halmágyi-Keresztesi 1991). 10-30 cm hosszú porzó (sztamina) csüng ki. A magház (ovárium) 6 üregű. A középső réteg (mezokarpium) több. ami törzsfejlődésbeli ősiség (Soó 1965. emiatt tapad. A virág alatti fellevelekből képződött kupacs („burok") zöld színű. Éréskor (október) 2-4 kopáccsal hasad fel. A belső réteget (endokarpium) néhány sejtsorból álló. kemény szaaiszerű. sima felületűek. xenogámia) termékenyülnek meg. 3 rétegű. ennélfogva a magkezde­ mény (ovulum) száma termős virágonként több is lehet. barna színű anyagot tartalmazó. szélső oldaluk gömbölyded tojásdad. szivacsosabb állományíi sejtsorból képződött. de külön-külön. me­ lyeknek belső oldala szőrképletszerű kitüremkedéseket képez a mag felé „molyhossá" alakítva a mag felőli felületet (Palocsay és mtsai. s ez is vonzza a bogarakat. 1957. június második fele-július eleje között jelennek meg és hamarabb is hullanak le.5 cm átmé­ rőjűek. A virágzás időtartaina 10-11 nap. a muivalevelek hónaljában ülnek és 8-10 cm hoszszú. Ez az oka annak. 2000). 6 fonalas bibe nyíilik ki. gyantát. Ehrendorfer 1971. s a szél (anemofília) biztosítja a további megtermé­ kenyítést. Borhidi 1995). Cseranyagokat (10%). A gesztenyemakk héja (terméshéj. A tennös virágok 3-5 (7)-sével virágzatokba csoportosulnak.

sativa x C. hogy az egymagvú maróni még nem volt meg.50 zsírok 3. hogy a csak egyetlen. amely nálunk nem él. században a maronit /yonmak is­ merték. Japánban és Kínában) található. Ázsiában ugyancsak 4 faja (C. megha­ tározva ezáltal a gyümölcs minőségét is.60 fajsűly: 100-300 makk 1 kg (Palocsay és mtsai.és cukortartalom között. discolor. cochleata. Kínában.80 keményítő 31.38-2. C. A magban raktározott tartaléktápanyagok összetétele az árpáéhoz meg a rizséhez áll legközelebb. 287 . Plinius leírásából. C... amely a „makkot csak részben takarja. mely a tarta­ léktápanyagokat tartalmazza. C.00 szárazanyagtartalom 17. C.38 cukrok 4. hetemsperma . alnifolia Nut. amelyet a természet ekkora gonddal rejtett el. és külön a közönsé­ ges hárommagviit (C. 1957. s emellett a sardonnc-i és a tnscanes-i is el volt terjedve (De Candolle 1894). Bordeianu 1967). a gyümölcsészeti kézikönyvek (Bordeianu 1967) azonban külön csoportba sorolják az egyetlen magvíi marónit (C sativa maior). Henryi Rehd. Az újabb rendszertani munkák nem említenek faj alatti egységeket. A középkorban (1170) azonban már elterjedten használták. [C pumila x C. Japánban.egyenlő nagyságú makkokkal. glabra. mintha valamelyes kölcsönös korreláció volna a tágabb értékek között változó fehérje. milyen nagyszerű dolog az. var.81-36. Észak-Amerikában 4 faja ( C dentata Borkh.96 ásványi anyagok 2. „Faragon" [C.. var. neglecta]. sativa minői). Fajtaváltozatai A szelídgesztenye (Castanea) nemzetségének (genus) összesen 9 faját (species) tartják számon: Európában. de kétséges. ugyanis az éghajlati feltételek mellett az ökotípusoktól is függ a nemkívánatos betüremkedések száma és mélysége.45-4. aspletzi/olia.molyhosabb levelű. prolifera. aureomaculatd) van elterjedve (Bordeianu 1967). A Nagybánya környéki típusok főbb tápanyagai a következő (%-os) határértékek szerint változtak: fehérjék 5.30 víztartalom 14.37-9. nagy makkot termő mawni ak­ koriban létezett-e (De CandoUe 1894).) fordul elő. „lisztes mag") a sziklevelek (kotiledon) és a csíra (embrió) nagyjá­ ból egynemű sokszögűvé (parenchimatikus) összenyomott sejtek tömege. Némelyik burokban egyszerre hármat is". var. et Zuc. ozarkensis Ashe. Kerti művelésben két korcs (C neglecta Dode.14-7. vagy legalábbis nem volt gyakori. C.nagyobb középső makkal). Itáliában már Plinius idejében nyolc „fajtaváltozatát" kü­ lönböztették meg. Franciaországban a 16. mely szerint: „a gesztenyét jól felszerelt bástyafal. crenata Sieb. var.. Úgy tűnik. Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger mellékén csak a szelíd­ gesztenye (C sativa Mill. a tüskés héj védelmezi".63 cellulóz 2. A régi növényrendszerezők (Gáyer 1928a) a szelídgesztenyefának természetes alak­ változatait (forma) is megkülönböztették (C sativa f. a C. dentata]) és 6 díszfaváltozat (C sativa var. pumilla Mill. var. Ezt csak a terméshéj belső sejtrétegének molyhos betüremkedései és a maghéj rücsköltsége osztja meg (kisebb-nagyobb mértékben). Kultúrváltozatai számosak. homospenna . mollissima Bl. f. argento-variegata. arra is következtetni lehet.A magtest (bél.. Scgiiini Dode. és C. f.) él.

erősen domború és nagyon bordázott. meg a vörösbarna. továbbá a korán érő. bár régóta ismeretes. mint más növény. mikor a nap az étszakával egyenlő. feltű­ nően fényes. a feketebarna. Nemesítése Lassú növekedése és kései termőre fordulása miatt nemesítése kevésbé érdekelte a kertészeket. fagy. csak-nem mint más fát: akár hasítékban. Az előnyösebb típusok (nagyobb makk. selymes fényű. kikeletkor mindgyárt. Ezeket a változatokat később termőhelyi csopor­ toknak (populáció) tekintették. Csak sajnálkozni lehet azon a mulasz­ táson. meg a magasabb fekvésű helyeken termő montane (GáyQí 1928a). nemcsak gyümölcsészeti-élelmiszeri célok teszik időszenjvé. mérete és színe alapján. ahol az éghajlati és talajviszonyok megfelelőek. szürkésbarna. Bordeianu 1967. és a behozott gesztenye új nevet kapott. ahol más gyümölcs­ fák. Ajánlják a dióéhoz hasonló oltást (oldallapozás. Görög. amelyekben nem különíthetők el fajták." A többi változat: sötét-vörösbarna. egyenlete­ sebb felületű sziklevelek) elszaporítása leggyakrabban kiválasztás (szelekció) által tör­ ténik (Bordeianu 1967). Ez a többszörösen is hasznos és pompás lombos fa számos ökológiai és környezet­ gondozási előnnyel alkalmazható erdősítési munkálatokban ott. A szelídgesztenye igényesebb termesztését. vörösbarna.Olasz Svájcban a 20. Erdély közel félszáz helységéről jelezték előfordulását (Sávulescu 1952). illetve erdei fák nem eléggé gazdaságosak. Jelentős szelídgesztenyé­ sek találhatók Romániában Havasalföldön a Déli-Kárpátok déli lejtőinek dombvidékén (Bordeianu 1967). „Arra.. hanem idővel déligyümölcs lett a gesztenye is. sötétbarna. hogy nemes gyümölcsöt is lehetne nemesíteni a hazai gesztenyeállományból. hanem 288 . fénytelen. na­ gyobb és jobb minőségű. Bár Lippai (1667) szerint: „Az öreg (azaz nagy) gesztenye. Ezek közül kettőt a maróni ősének vél­ tek. ennélfogva korábban termőre forduló.és maghéj. ami ennélfogva a gesztenyések természetes állapotára is utalhat.és Franciaországban él a legtöbb szelídgesztenye fajta (Palocsay és mtsai. hogy nincsenek fajtái (cultivar). kit mi Olasz gesztenyének (vagyis maróni) nevezünk nem igen terem a mi Országunkban. 1957). akár sípra. kecskeláb­ oltás. ma is maróni névvel különbözetjük meg" (Rapaics 1940). hogy vadgesztenyefák helyett nem szelídgesztenyét telepítettek azon parkok és utak mellé. hanem temiészetvédelmi feladatok is. század elején 16 kultúrváltozat volt ismeretes. illetőleg a keresztezést (hibridizáció) is (Palocsay és mtsai. illetve termőhelyi csoportok. Spanyol-. valamint a Nagybánya környéki és másutt is előforduló szelídgeszteriyések amolyan természetes vagy részben természetes hagyásligetek vagy szórvá­ nyos fák. fényes. egyöntetűbb termés. senki sem gondolt. A Kárpát-medencében a szelídgesztenye alakkörének hét változatát különböztették meg a makkok alakja. gyenge fényűt és durva bordázatút. ízletes torcione. magas makkú. és csak 1969-ben minősítettek hivatalosan is 10 fajtát (Tomcsányi 1979). köztük elsősorban a maróni. Típusai Az Erdély-szerte.. Je­ lenleg Olasz-. 1957). Tomcsányi 1979). és hogy jelenleg is többnyire a természetből „gyűjtögetett" gyümölcs. szé­ les makkút. mert körülményesebb." A nemesítés céljaként a kisebb növésű. akár szemre. és vé­ gül a molyhos makkú (Rapaics 1940).és betegség-ellenálló fák kinemesítését ajánlják (Palocsay és mtsai. ami azonban ritkábban alkalmazott. Kitűnik ez abból is. Lippai (1667) szerint „A Gesztenyét olthatni. 1957. szemzés).

kis serteszeal. 289 . olykor a középtájig. A bibemaradványok olykor kis horpadásból emelkednek ki. mert délnyugati alsó oldalágai fejlettebbek és a vízszinteshez közelítők. Leggyakrabban két kopáccsal nyílnak. Többnyire egy kopáccsal nyílnak fel. félgömbölyded. laposabb-talpasabb alapból hirtelen kihegyesedők. olajbarna árnyalatú szürkés pikkelyek borítják. törzsátmérője 70-80 cm. nagy átmérője 24-25. 1957). olyannyira egyenesek.(35^5°). nagy. továbbá a magyarberkeszi (öt fa) és a felsőbányái típustörzsfák (Bordeianu 1967). kéregpikkelyei tégla alakúak. Magbele enyhén rücskök felületű. Ezek közül ajánlják kiválasztani a nemesítésre legalkalmasabb törzsekel (termőfákat). Köldökforradása aránylag kiterjedt. A fa összmagassága 20 m körüli. ábra) Termőfája kb. halványan barnásszürkék. a szárcsomókban váltakozva hajlatos. többszörösen tőből elágazó fakó sárgászöldes végződésű. Havasalföld típusaitól). gömbölyded lombkoronája 15-20 m átmérőjű. A makkok száma kupacsonként általában három. szabálytalan. Hajtása (vesszője) duzzadtabb. 180 éves (Kerezsi-féle) törzsfa (Palocsay és mtsai. nyelesek. 3 4-szeresen. 200 éves és a giródtótfalvi kb. felülete fényes és finoman ormózolt. Érik szeptember végén-október elején. a máramarosi típuscsopoitba sorolják (megkülönböztetésül más tájak. pl. a maghéj felülete csak kissé rücskök. a középsők vastag korongszeníek (20-22x10-12 mm). Kupacsai gyakrabban kerülékes. Kellemes ízű. Nemesítési kiindulóanyagnak ajánlott. tábla alakú. Hajtása (vesszője) vékonyabb. kis átmérője 15 mm). jóízű. alsó oldalágai tompa. Gyenge aromájú. Rügyei kissé rövi­ debbek. átmérője 80-90 cm. szabálytalanul hullámo­ san kerülékes. az oldalsók sza­ bálytalan félgömbölyded alakúak. közepes hosszúságú. hogy szárcsomó hajlatai alig észlelhetők. törzsmagassága 2-3 m. fakósárga.csak jellemző típusok. Makk (gesztenye) minden kupacsban rendszerint kettő. Elágazása 2-2. Misztótfalusi típus (116. Rügyei aránylag kicsik. nyújtott gömbölydedek (ellipszoidális). vese alakú. Kupacsai általában kettesével a hajtásvégeken. csúcsra törők. Ilyen törzslípus Erdélyben: a nagysomkúti kb. barázdált. Nagybányai típus (115. keskeny élekkel hosszant barázdált. A köldök kerülékes és kiterjedt. tompán világosbarna. az erdélyi típusok átlagánál kisebb (magassága (21-) 23-26. a havasalföldibe 17 típust sorolnak (Bordeianu 1967). szabálytalan leválásúak. 150 éves. az átlagosnál alig kisebbek (átmérő­ jük 3-3. ábra) A tennőfa kb. Lombkoronája laposodó gömbölyded. ízközei inkább rövidek. duzzadt. 100 éves. A máramarosi csoportba 13. Színe sötétbarna.5 m fölött kezdődik. duzzadtabb pikkelyekkel borítottak. gyümölcséréskor rőtsárgás-zöldes végűek.5 cm). barázdái nem túl mélyek. rövid vagy közepes hosszúságúak. Az erdélyi típusokat külön csoportba. A szarúszerű terméshéj színe vöröslő gesztenyebarna. Érik október első felében. jól fejlett. a felsők hegyesszögben (15-20°) ívelők. 15-20 m magas. gömbölyded kerülékesek. tüskéi tő­ ből ágaznak el. inkább rövid (6-) 7-9 (-11) mm tüskékkel borítottak. ritkábban kettő. A magbél vajsárga. Bibemaradványa rövid. hosszanü élei szembetűnők.

Nagybányai típus 290 .ábra.115.

a gyűjtés idején 80 évesnek lehetett becsülni. fer­ de iiasáb alakú leválásúak. közepes kiterjedésű.116. egy vagy két kopáccsal nyílóak. A makkok sz^m^. Alig érzékelhetően aromás. átmérője a 70-80 cm-t. erőteljes alsó oldalágai vízszinteshez közeledők.5-3 m-t. fényes és vöröslőén sötét gesztenyebarna. tojásdadok. A köldök fénytelen és világosabb. Alakjuk kissé megnyúlt félgömbölyded. Bibemarad­ ványa satnya kicsi szőrcsomó. A fa magassága 20 m körtili volt. kupacsonként általában kettő. kissé laposodó gömb alakú. az átlagosnál kisebbek. Érik október első felében. kiváló ízű. csaknem sima. gömb alakúak és szembe­ tűnően csomósán elágazva kissé gyérebben tüskézettek. Szaporításra. A rügyek aprók. némelykor enyhén csavarodolt. Lombkoronája te­ rebélyes. barnálló élekkel. 291 . szabálytalan kerülékes alakú. Felületük finoman oniiózott. a felsők csúcsra ívelők. egyenes. ritkáb­ ban képződnek benne bemélyedő maghéjbordák. A magbél fehéres vajsárga. igen rásimuló rügypikkelyekkel borítottak. lehajló végekkel. aprón rücskök felületű. ábra) Az élőfa szépen kifejlett. Hajtása (vesszője) többnyire szárcsomóhajlat nélkül. enyhén barnás árnyalatú hamuszürkék. kiválogatásra érdemes típus. de talán tömörebbek. A kéregpikkelyek széles. erőteljes volt. alig észrevehető. Kupacsai jellemzően hánnasával-hatosával csoportosultak. ábra Misztótfalusi típus Magyarberkeszi típus (117. hosszanti keskeny. ritkábban egy vagy három. Törzsmagassága elérte 2. Bőven termő.

117. Magyarberkeszi típus 292 . ábra.

rücsköltség. köldök. köldök. 293 .5. 28x17. a Nagybányai 6. 31. köldök. sz. táblázat. nagybányai 21. sz. közepes kerülékes. 29.3 30. 1-3 hosszú pamacsos benyomott ráncos benyomott kissé benyomott kinyúló pamacsos néha bemélyedéses kinyúló pamacsos 2-3 1-2-131 1-2 2-11-31 Misztólfalusi 21a. Magyarberkeszi Vöröslő 22. a Magyarberkeszi 1.2. Misztótfalusi Vöröslő 21a.-l: a makkok száma és a köldök varrat alakjában.sz. makkszám.„lellegek Típusok ^ ^ ^ ^ ^ ^ száma Nagysomkúii 5. kicsi szabálytalan. B. sz.5 28. a Misztótfalusi 3. kicsi szabálytalan. 2-11-31 félgömbölyű szabálytalan félgömbölyű szabálytalan félgömbölyű szabálytalan félgömbölyű szabálytalan lapított félgömbölyű félgöiTibölyű szabálytalan kissé szabálytalan félgömbölyű félgömbölyded hosszú Magyarberkeszi 1.9x17. a Magyarberkeszi 7. sz. 29. 26.4 26. a Nagysomkúti 3.10. Vöröslő 3-121 Magyarberkeszi 22. Nagysomkúii 32-131 2-3 2-3-111 Makkok mérete (mm)' 28.3.-l: tüskecsomó.5 24.9. a Nagysomkúti 5.alakör): A. sz. szélesség (nagy átmérő) x vastagság (kis átmérő) Hasonlóság (típus . Vöröslő 2-11-31 18-22.6.sz. Misztótfalusi 1. 28. 22x10 alakja gömbölyded kúpos félgömbölyíí félgömbölyű színe vöröslő barna vöröslő barna gesztenye­ barna világos gesztenye­ barna vöröslő kávébarna gesztenye­ barna sötét gesz­ tenyebarna vöröslő barna gesztenye­ barna gesztenye­ barna sötétvörös­ lő barna köldök közepes kerülékes kerülékes kerekded kerülékes vagy kerek­ ded kerekded.5x19 21-26.-l: alak. 30. a Magyarberkeszi 7. Nagybányai 6.-l: makk alak. 25x15 20.3x18. Misztótfalusi 2. szín.2. köldök.9 24.7x26. alak. kicsi szabálytalan. sz. 33x19. Felsőbányai 1.-l: makk alak és méret.-l: makk.4x19.-l: tüskecsomó-elágazás.3 25. kicsi kerülékes. Erdélyi szelídgesztenye-típusok terméseinek főbb jellegzetességei ^~~~----.3 31.2 27.-l: tüskecsomó. bél. 26. többékevésbé nagy kissé sza­ bálytalan közepes Bibemarad­ vány hosszú rövid hosszú Magyarberkeszi 7. kicsi szabálytalan.7x16. nagy szabálytalan. C. Misztólfalusi 3Nagybányai 21.7x19. 20x16 kissé megnyúlt félgömb vöröslő gesztenye­ barna • Hossz (magasság).3. rücsköltség. a Felsőbányái 1.

6-1%-át képezik a Földön élő növények összességé­ nek. mind pedig a parkosítás céljából igen figyelem­ reméltó lenne. ám háztájivá csak kivéte­ lesen fogadták. Már a felső kréta korban (140 millió évvel ezelőtt) megjelent szelídgesztenye kiváló értékű termését. 294 . cukorrépa. mint amilyen a szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.összefoglalás A termesztett növények alig 0. Még ma is véleménykülönbségek vannak természetes vagy ültetett eredetéről. alma. körte) mellett és általában figyelmen kívül maradnak a „köz­ tes" állapotban levők. begyűjtötték és fogyasztották. holott a földtörténeti újkor (kainozoikum) végi Nagybánya környéki ma­ radványok és a jelenkori fa szerkezete között „nincs lényeges különbség". makktermésű és kitűnő faminőségű növényeinknek. Fokozottabb tanulmányozása és nemesítése mind a gyümölcstemielés. A szelídgesztenye egyike a legszebb megjelenésű lombkoronájú és barkás virágú. bur­ gonya. kukorica. nyilvánvalóan. Az ezek között is igen kevés a fokozottan termesztettek (rizs. búza.).

mogyoró. ennélfogva bizonyára valamilyen ősi elne­ vezés is. A magyarság állítólag csak a Kárpát-medencei hazájában ismerte meg a berkenyét (Andrásfalvy 2001). 1995). Rapaics 1940. dió. Kelet-Tibet (Kám tartomány. mert elszoktak használatától. a termesztett 60-80 növényfaj között a berkenye is megtalálható volt (Surányi 1987). Gato. Andrásfalvy 2001). legfeljebb kedvtelésből. és jelentősége vetekedhetett a többi természetben megta­ lálható gyümölcsével. Első írásos említése mostani nevén 1055-ből való: „deinde ultra fyzeg ad brokinarea" (azután túl a fűzeken a berkenyésig). Az akkori vegyes hozamú kolostorkertekben.. ízlésének. gyűjtögetett gyíimölcsök (vadalma.IV. szelídgesztenye. főleg annak levét a dél-európai népek az ókor óta fogyasztották. termését sem igen gyűjük. Persze. Gyümölcsét igen sokrétűen használták (fogyasztották frissen és készí­ tettek belőle bort. A Kárpát-medence legalapvetőbb gyümölcsészeti monográfiájában (Stoll 1888) meg sincs említve. meg a hajdani erdőszélek maradványaként kint a határban (Monó). szeder. Barkóca) Qávorka 1925. amelyeknek őse már a földtörténeti harmadidőszakban (70 millió évvel ezelőtt) megjelent (Soó 1965). tár­ gyalásának. körte. a „Berkenefa" is felbukkan (Szamota-Zolnai 1984. ugyanis a honfoglalás előtü szál­ lásterületein (Nyugat-Szibéria. Növénytani elnevezése. Legalábbis mint termesztett gyümölcs fö­ lött. szilva. A berkenye. A hajdan. sőt szeszélyeinek megfelelően annyira megváltoztatta. akkoriban rendszeres szüretelése nem maradt el. évi földrajzi kutatásai közben figyelték meg. és alkalomadtán még ma is. kökény. Ismerete és használata. Plinius megfigyelése szerint „a berke­ nye. berekenye megnevezés. málna. A jégkorszak előtti időkben sokkal elterjedtebb lehetett. Kaukázus vidéke) elterjedtek voltak egyes fajai (Madárberkenye. A berkenye Története A berkenye fölött. régi használatát tanúsítja. vadbarack és vadalmafák futnak le a folyó­ partra" (Kozlov 1950). majd Plinius szerint „szür­ csölgették" (sorbere. Mekong és Huangho felső medencéje) 1899-1901. Sávulescu 1956. csipkebogyó. Házi [Közönséges. áfonya. Gyümölcsészeti szakkönyvekben is alig szentelnek néhány oldalt ismertetésének.. amelyeket a magyarság körében elsősorban a bencés apátok hono­ sítottak meg. vadkör­ te [vackor]. hogy teljesen különböznek eredeti ősüktől. talán a berek szóval is összefügg. szamóca) legtöbbjét a termesztő ember céljainak. Legfeljebb a még megmaradt sövénykerítésekben és a temetők­ ben. vadcseresznye és vadmeggy. ecetet. gala­ gonya. élvezetétől. amilyen a növénytermesztés hajnalán lehetett. eljárt az idő. úgy tűnik. melyből a Berekszó (1332) és Berkes (1359) helységneveket származtatják (Kniezsa 2001). inkább a hűvös helyeket kedveli". A többi gyümölcsfával (alma. som) együtt számon tartották élőhelyeit is. igényeinek. Korunkban már helye is alig van a gyümölcsöskertekben. A berkenye fajcsoport295 . Elő-Ázsia. hogy „a völgyek mélyén vörös és fehér berkenye'. Ez megmaradt olyannak. Szelíd] berkenye. pálinkát) (Mészáros 2000). A középkorban igen kedvelt és elterjedt volt a berkenye. majd 1252-böl mai kiejtésű szóalakja. Gyümölcsét. amelyeknek mai elkényeztetett leszármazottai az ember támoga­ tása nélkül elpusztulnának. geszte­ nye. innen a neve). Benkő L. Sorbus. jóval az írásos emlékek előtti időkre tehető. A Tien-san hegység Ili folyó völgyeinek szélvédett lejtőin egyko­ ri lomboserdők maradványaiban ma is él a berkenye (Lendvai 1998). Nem úgy a berkenye.

1975). 1995). ezeken kivül baraczk.. „Martha Berkenyes estwanne") 1568-ban. Erdélyi írásos említése meglepően későbbi. s-úgy ehetni. boróka berkenyé­ vel (. Melius Juhász Péter Herbaríumában (1578) az olvasható. Valószínűbb azonban az a vélemény. 1279. alaposabb elemzés szerint a berkenye bolgár (brekinja). A szláv eredetű középkori növénynevek és növényismereti fogalmak számaránya nem több mint 25-30% (Nagy-Tóth-Uray 2005).jába tartozó barkóca legkorábban egy 1257-ben készült határjárási okiratban („usque ad arborem Burcolcha" = a barkóca fáig) fordul elő (Szamota-Zolnai 1984)." Gyógyító hatásának ez. amelyek keverednek juharral. 1975). szerezték gyümölcsismeretüket. szilfával. Az aszú berkenyét ha borban iszod. Szláv eredetű a ... Ez időbeli a barkóca emlí­ tése is: „Vagyon egy jó darab majorság szőlő. 1330." Miként más közönséges erdei fa (tölgy. és szürke lészen mint az nyospola. megállatja az has­ nak folyását. csak nem ollyan mint az apró muskatal körtvély: egy felől sárga. a barkóca pedig szlovén (brékovec) eredetű (Benkő L.Sorbus torminalis). de latinból isorberé) került nyel­ vünkbe (Andrásfah'y 2001). de ez alkalmatosabb a gyer­ mekeknek. ha­ nem még a gyógyító hatását is közli: „Berkenye-fa. ennélfogva nem annyira közismert a nép között. hogy-nem-mint az öreg embereknek. Ez időtől kezdve említése. levelei is igen hasonlók a körös-fa leveleihez. 1405). Általános elterjedése. Újabb. juhar." Magyar neve eredetére vonatkozólag megoszlanak a vélemények. 1325. Szentdemeter. hanem a természeti környezet fokozódó kihasználását is jelzi. 1378. de akkor meg nem ehetni. Az orvosságokban. 1395. hogy „száraztó. Személynevekben („Stephanus berkenyes". bükk. hársfával.. mikor az száraz berkenyét megfőzik. illetve 1570-ben volt feljegyezve... az azon időkben más gyümölcsökhöz képest.. ahol tovább élt a római örök­ ség. vadalmával (Malus sílvestris) és vadkörtével {Pyriis süuestris). természetesen. Még tetszetősebb azonban ómagyar származtatása (Kniezsa 2001).. ami nemcsak a nyelvi-történelmi írásos emlékek gyarapodását. Lippai János a Posoni Kert (1667) c. nagyon szűkös ajánlata annak tulajdonítható. majd l699-ből „az Berkenyésben" (Szabó T. s-annak levét isszák. mind gyakoribb (1257. hanem mikor megérik meglágyul. mint a naspolya. hogy a berkenye a Kárpát-medence Felvidékén nem volt olyan gyakori a természet­ ben..) (Szabó T. berkenye (neve)" (Rapaics 1940). Egy 1679ből származó okiratban ekként fordul elő: „Alábis tudok egj Főidet az Berkenye Fa(n) allol". ket Barkocza fa. mint a délibb Erdélyben Oávorka 1925). 1978). Régebben a földművelés és a növényismeret szavait és fogalmait túlzással és elfogultan nagyrészt szláv eredetűeknek tartván. 1259. régente a berkenye is gyakori határjelző fa volt földbirtok megállapításoknál.). Mikor még éretlen. és szalmában rakhatni: olt meg-lágyul. Az eke (1358. es Silva fák felesen" (1699. itt vagyon tíz öreg dio fák. szil stb. a gyümölcse hosszúkás. termékenysége és gyümölcsének sokoldalú haszna kétségtelenné teszik korábbi ismeretét. 296 .. A. nevezetes könyvében nem csupán leírását. Maros m.. minek-előtte meg-érik. Miklósvárszék erdőiről Benkő József azt írta (1778): „Ezek az erdők nagy­ részt bükkösök. továbbá mogyorófával iCorylus avelland). a berkenye és barkóca nevét is szlávból eredeztették. hogy a berkenye szavunk szláv közvetítéssel ugyan.. A' ber­ kenyét le-szedhetni. „A szlávok délen. mert igen fojtós.. évi okleveles említése) szavimk finnugor eredetű (Gaál L. A. gyertyán.. különben nem élnek vele: hanem a vér-has-ellen. más felől piros.

narancssárgás. endemikus) állapítottak meg. eredetileg szabad csésze-. a barkóca {Sorbtis tonninalis [L. [Pynis doinesíica Sm]) és a madár. Általában köves.vagy veres berkenye {Sorbiis aucuparia L. szirom. ötös tagozódásúak.j Cr. visszás tojásdad alakúak. A kor­ csok idővel elszigetelődtek. Egyes ber­ kenyefajok között gyakori a kereszteződés. Molnár V.Növénytana A berkenyék a rózsafélék (Rosaceaé) család. Képződésük eredeti három köre (10+5+5) a kifejlett virágokban már nem különíthető el. A levelek alakmintázata (változékonyságuk dacára) képezi a fajmeghatározás alapját. Régebben ezek a tájak nem voltak mezőgazdasági művelésben. A megporzás serkentő hatására a magkezdemény (nucellus) valamelyik sejtje válik embrióvá (járulékos embrió). néhá­ nyuk pedig 2-9 m-nyi nagyságú cserje.és termőlevelekkel. amely fejlődése közben belenő az embriózsákba. fűrészes vagy kétszeresen fűrészes élekkel. ép vagy különböző méívű bevágásokkal a széleken. erdőszélek (maradvány)fái.) kereszteződéseiből keletkeztek. Borhidi 1995. tojásdad vagy visszás tojásdad. A felső részükön eredetileg szabad. A korcs-. a többi fajéban kettő (né­ melykor három. a többi fajé általában gömbölyded. 1998). keverékfajok igen változatos át­ menetei a lisztes berkenye (Sorbiis aha [L] Cr. egyesítvén a termőlevelek felső részét is. ugyanis a gyümölcs kialakításában az elhúsosodó vacok és a csészelevelek töve is részt vesz. melyből az almafafélékre jellemző áltermés (álcönokárp) jön létre. A legtöbb berkenyefaj a bükkösök és fenyvesek kísérő fája. melyekből egy bennszülött. erdei tisztások. esetleg öt). A. illetve a termőle­ velek száma a házi berkenye virágában öt (ritkán kettő).l Cr. laza sátor vagy sátorozó virágzatokba tömörültek. amelynek szirmai pirosak vagy ró­ zsaszínűek.). s ily módon önálló fajokká állandósultak. Többségük 15-20 m magasságúra megnövő. 297 . mész­ kősziklás dombok.) és a süvöltény iSorbits civtica ILindl] Fritsch. A lisztes berke­ nye és a barkóca kereszteződéseiből keletkezett fajok száma meghaladja a harmincat. s bizonyára ez a helyzet is késleltette-hátráltatta gyümölcsészeti termesztésüket. [Pyriis aucuparia Gaertn]) levelei páratlanul szárnyasán összetettek. A porzók száma (ritka kivételtől eltekintve) 20. almafélék (Maloideaé) alcsaládjába tartoznak. tüszőszerű termőlevelekből egy pergamenszenj alsó állású magház fejlődik. kétivarúak. Alsó részük összenőtt. A sziromlevelek fehérek. A gyümölcs színe sárgás. A hím és női sejtmag összeolvadásából a táplálószövet iendosperinitmi) keletkezik. majd pirosló vagy piros. általában körte alakú fa.). Ritkán képződnek átmeneti fajok a madárberkenye és a lisztes berkenye között. hegyek. Levélzetük szórt állású. A Kárpát-medencében (az egykori Magyarország) élő berkenyéknek tíz törzsfaját különböztették meg. kivéve a törpe vagy naspolya alakú berkenye cserjét (Sorbus chamaemespihis [L. kerülékes vagy to­ jásdad. Bibék. Legjellemzőbb a házi berkenye köite alakja. A levelek összetettek vagy egyszerűek. A gyümölcsészetileg legfontosabb két faj: a házi berkenye vagy süvöltén-körtvély {Sorbtis domesHca L. Soó 1965. amidőn megpuhul és ehető bar­ nává válik. A virágok a rózsafélékre jellemző sugaras részarányúak. amelyek az alhavasi szintekig terjednek el Qávorka 1925. Későbbi munkákban Erdélyre vonatkozólag hét alapfajt és négy korcsot (hibridet. Sávulcscu 1956.

Cebe 298 .118a. pyriformis). ábra. Körte alakú berkenye. (Sorbus domestlca f.

Körte alakú berkenye (Sorbus domestica f. pyriformis) Felsőgáld 299 .119a. ábra.

Egyes szerzők (Palocsay és mtsai.) „gyümölcs általában nem tartózik a leg­ utolsók közé. 1998). Sávulescu 1956) azonban „gyakran termesztett"-nek említik a lisztes berkenyét is. nagyrészt zöld színű. szembetűnő fehér pontokkal.) (118. de ezek közül csak egy.és szármélyedéssel. domestica f.) is (Sávulescu 1956). amelyek éleik kialakulásában különböztek. de nem gyakori „muzso"-féle berkenyét (Sorbus Motigeotti Soy. szerszámkészítési) használata ellenére a berkenyefajokbó! nem keletkeztek keiti művelésű. szára hosszú (2/3-nyi a gyümölcs magasságának). az Erdélyi­ érchegység keleti lejtőjén levő település. régóta való sokoldalú (étkezési.) (120. fakuló zöld színűek voltak. Borbás 1879) „élvezhetetlennek" minősítették a gyümölcsét. Húsa kásás. Alapvetően a gyümölcsök vonatkozásában különbözött a tanulmányozott három berkenye típus. a cebei alma alakúnak az éle kissé dui^vábban fűrészes és kihegyezettebb volt. 20 év körüli. „En­ nek a fának számos faja él erdeinkben. et Eichl. a házi berkenye minő­ sül gyümölcsnek. A cebei maliformis termése gömbölyű. másika a körte alakúhoz (5. 20 m magas. hanem a szabadban. Állítólag „na­ gyon teimesztették a régi időkben" a barkócát is. Cebe az Erdélyi-érchegység északi aljában. Általános rendszertani bélyegek alapján a cebei minták egyike az alma alakú házi berkenyéhez iSo?-bus domestica f. ábra). Szárhossza felényi a gyümölcs magasságának. a körte alakú gyümölcsfa idősebb volt. Két minta Gebéről. magassága némelykor kisebb az átmérő­ nél (15-20x25 mm). megnyú­ ló gömb alakú koronával. az ember kénye-kedve szerint „megszelídített" gyümölcsfák. Hajtásaik gesztenyebarna. A mag300 . Napos oldala kevés kárminpírral befutott. szára rövid (alig 1/4-1/5-nyi a gyümölcs magasságának). ábra) tartozik. illetve sárguló. számon taitottak voltak. Mindhárom minta a házi berkenye körébe tartozik (118-120. magas törzsű. gömb alakú. szerény csésze. az alma alakú fája fiatalabb. bár régebbi búvárok (A. Neilreich cit. mint az almaféléké. A felsőgáldi körte alakú 35-40 éves fa lehetett. A cebei két fa életkora sem egyezett. esetleges tanalékként. amelyen szembetűnők a fehér pontok. élénk növésű. Mindhárom típus gyümöl­ csének öt magürege van (lényeges rendszertani bélyege a házi berkenyének). és ehetőnek értékelték az Európaszerte előforduló. a Fehér-Körös felső sza­ kasza völgyében található falu. maliformis Kirchn. ábra). A felsőgáldi fa levélkéinek az éle a kettő kö­ zötti átmenetet képezte (igen hasonlított a madárberkenye levélkéihez). ábra).Gyümölcsészeti jelentősége A berkenyefajok közül általában csak a házi berkenyét tartják termesztettnek. kb. pyriformis Kirchn. de szembetűnő különbségek vannak közöttük. csúcsosodó koronájú. gyakran tipikus al­ maalak. lekvárnak nem alkalmas" (Borbás 1879). Még a házi berkenyéből sem! De mindenkor. mint a körte alakúé. Tanulmányozott erdélyi berkenyék Nem gyümölcsös keitekből. Éhínség idején a törpe berkenye termését megszárítva lisztpótlóként kenyérsütésre használták (Bolligerés mtsai." (Bálint 1981). Felsőgáld Nagyenyedtől déln^aigatra. népi-gyógyá­ szati. egy pedig Felsőgáldról való. napos oldala élénk kárminpiros színű. szeptember végétől élvezhető. terebélyes. 1954. A cebei pyriformis gyümölcse szabályos körte alak (30x20 mm). csúcsra törő ágakkal. az utak mentén meghagyott fák­ ról származtak a közelebbről vizsgált minták is. Jobb ízű a naspolyánál és korábban érik. 30-35 éves. páratlanul szárnyas leveleik pedig 6-7 pár ülő levélkéből összetettek. et Eichl. A felsőgáldi pyriformis gyümölcs tömzsi körte alak (25x22 mm). 15 m-nyi magasságú volt. napos oldala fakuló sárga. A felsőgáldi minta ugyancsak a körte nalakú módosulásnak felel meg (119. A bokor berkenye (Sorbiis semiincisa Borb. Széles körű földrajzi elterjedtsége.

pyriformis). Körte alakú berkenye (Sorbus domestlca f. ábra. pyriformis). Felsőgáld XXIX . Körte alakú berkenye (Sorbus domestlca f.118b. Cebe 119b. ábra.

ábra. maliformis). Cebe XXX . Alma alakú berkenye (Sorbus domestlca f.120c.

Almaalakú berkenye (Sorbus domestica f. 120a. Egyes magházak némelykor üresek. maliformls).vak a köne alakú gyümölcsében hosszúkás háromszögűek. az alma alakúban majd­ nem egyenlő oldalú háromszögűek. ábra. Cebe levele 301 .

Csersav­ tartalma miatt kérge a régebbi időkben a bőrcserzés alapanyaga volt (Rápóti-Romváry 1987).81 fehérjék. fanyar). csak tárolás (régente szalmában) után puhulnak (szotyósodnak) meg s válnak élvezhetőkké. maliformls). minde­ nekelőtt hátrányosan aprók (bár nem kisebbek az olajbogyónál). A régebbi időkben Erdély­ ben sokkal keresettebb gyümölcs volt.Ái: 120b. a magvakban a zsírosolajokon kívül kevés amigdalin is van. Drogja a sorbifriíchis meci. 1964). Elemzések (Tserevitinov 1949) szerint a házi berkenye a következő jellemzőbb szerves anyagokat tartalmazza (szárazanyagra vonatkoztatott %-os mennyiségben): 13. Virága is gyógyhatású: megszárítva enyhe hashaj-tó és vizelet­ hajtó tea készíthető belőle. Cebe A berkenye természetes öröklöttségének tulajdoníthatóan ellenállóbb a környezeti feltételek változásaival szemben (még a füstnek is). egy fa évi termése elérheti a 600 kg-ot is! A gyümölcs tulajdonságai is természetes öröklöttségéből következnek. szabályos szép alakú fává fejlődik. 0. de hiányzik a „fűszer" íze). ábra. amely ugyan megfelel.24 csersav (tannin). szorbittartalmánál fogva a cukor­ betegek ételédesítésére (igaz ma inkább gyártott szorbitot. Ezeken kívül jelentős az A. Szárított leveleit „orosztea"-pótlónak használták. Összetételének kö­ szönhetően vált már rég és jelenleg is kedvelt gyógynövénnyé. 0. „A berkenye pihenőkertekbe való. Bordeianu és mtsai.vagy parkfák. Almalakú berkenye (Sorbus domesüca f. 3. 1964).74 cukrok. Igen kedvező a gyümölcs vegyi összetétele. savanykás összehúzó (fojtós. füsttűrésének tulajdoníthatóan különösen az ipartelepek környékére ajánlható (Sávulescu 1956. mert 12-15 m magas. hogy rendszeresen terem évente. Megszárított termésének főzetét vesekőképződés ellen. húsuk kezdetben tömött. s fehér virágai májusban sátorozó fürtökben díszítik a kertet" (Bálint 1981).63 szerves savak. s általában a húgyvezetékek gyógyítására használják. 0. 302 . Kecses levélzetű szép lombkoronája folytán a házi berkenye (de a többi fajok is) kiváló parkfa. jelenleg Nyugat-Európában felkapottabb (Palocsay és mtsai.73 cellulóz. mint más gyümölcs. Nyers fogyasztása mellett gyakran használták sörbet („sorbette") készítésére.és C-vitamin-tartalma is. mint napjainkban. Ennek köszönhető. Bordeianu és mtsai. kedveltekké. 1954.

11. Arad-Budapest.: Magyar Eiicyclopaedia.I:K-EVHL:N-GKAU-HL:I'BL: Cserjék. Mezőgazdasági Kiadó. 1992. 1735. Bechtold u. Székelyvidvariiely. tud. In.: Magyar töríénet. 1998. (Előszóval ellátta: Kocziány L. Bukarest. (Kézirat 1778-ból. sz.. [Anonymus]: Uiisere bestén deulsclieii Obstsoileii. Budapest. köt. 34. évi füzetek. Akad.. Kiadó. resp.. Ai'OK P. 1970. Ko­ lozsvár. (Sajtó alá rendezte: Szigeti J. BÁIW. 11. MAKKAI L. tud. (föszerk. Binien. In: Asztalos M. (red. doboz.: El-adó válogatott gytimölts fa oltoványok laistroma. Budapest. 1962. BORDHIANII T. 193»-39.VY B. (szerk. Kiadó. S'IONI:.VY B. Tilia (Sopron). 114. 26.: Cyümölcsöskeil. 1^. 11. köt. Term.): Pomologia R. (AnonymusI: Honnan vegytink gytimölcs-csemetét? Erdélyi Gazda. Bukarest. 1922. 188. füzet.SI'M. 1977. "* Archi\aim Familiae Rákóczy. Budapest.. Typis Johannis Petris van Ghelen.: Önéletírása. 1638-1648. kiadás: 16531) Kiiterion Köny\'kiadó. évf. 113. 2001. 68. köt. 1978. (szerk. Kozocsa S.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana.) csírázásához. 6. 1995. III. Kolozsvár. N. Kriterion Köny\'kiadó. Aka­ démiai Kiadó.: Ártéri gazdálkodás Magyarországon. Magyar Népművelők Társaságának kiadása. Druck u. Kr'iterion Könyvkiadó. 9. Kniezsa I. (főszerk. [I. BORDÁS V. Budapest.: Gyí'tmölcsészeti vázlatok. 1940. (szerk.I. 2004. Paládi-Kovács A. Acad. 1892. 104109.. (válogatta): Utazások a Töivk Birodalomban.: Melanioipliosis Traiisylraiiiae.. BORDÁS V. Kiadó. II. 1879.. 1879. Kriterion Könyvkiadó. 1999. BÁLINT Gy. 115. tud. . Világtörténelem. Budapest. Budapest. füzet. Vindobonae. 163-216. 704-705. Wiesbaden."): Magyar Néprajz //. 1879.: Gyi'tmólcskiillúra. (Válogatta: Bernád Á. de Kurtzbök.. CO. 6. BI. I-II. [I. Nemzeti Tanköny\'kiadó.os M. évf. ANDKÁSI'AI.: A körte iVyvus) nemzetség morfológiai és növényföldrajzi feldolgozása. Gunda B. BirniLRN M.): The Times Atlasz.: A szelíd gesztenye (Castanea vulgáris Lam. 2000. E 190. 1976. sz. Közlöny. 1983. 1935-36. 10-17.'kIub (kiadása)..: A lisztes berkenye gyümölcse. 19-20. ASZTALOS M.: A szelíd gesztenye hazánkban. Töiiéneliiií Tár.NKŐ J. Akad.. kiadás: 1736]).. 1526-1790. BAKÁTII T. G. '812 [1812]. I-IV. Viennae. Magyar 'riidoiiicíiiv(Ú\ fo­ lyama). Aiud (Nagyenyed). 709-719. Budapest. Budapest. BC)LLK..: A magyar nép őstörténete. Budapest. Bukarest. Kolozsvári Ferencjózsef Tudományegyetem Történeti Intézete. sz. 1877-1887. Apa és fiú. 18. 1963-1967. Gazdál­ kodás. köt.ZI G. 2000.).: Erdély..J. 5. B(JlX)i( P.. köt. 15-19. Bukarest-Kolozsvár. H. 1988. Ed. 303 . 4. füzet.. Rud. 1996.: Notitia Hnngariae Novae Historíco Geographica. Typis losephi nob. Verlag v. Custos Kiadó.RI-X:ZKI M. Term. Comp. História. fordította és sajtó alá rendezte: Szabó Gy..): Magyamiszág története. 1936-37.: Catalogitl pepuiierelor (Csemetekertek jegyzéke).VY 13. BAKKACLC)IIC. é\'f. BHL M. BoKiiiiJi A..: Transsilvania. Term. 1941. BALIZ E. Bucure^ti. 1630-1661. APÁCZAI CSI:I«.Irodalom AMHI«)SI-FIS(:III:K. BI..): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Magyar KönyT.) R. Országos Levéltár.: A magyar nyelv életrajza. Budapest. (Anonymus (Fronius)]: Rákóczi Cíyörgy levelezése.) Kriterion Könyvkiadó.. Akad.L(. Akad. BiíNKő.): Erdély ömksége V. Románé.: A vízhaszonvétel és árvízvédelem Magyarországon. Tankönyvkiadó. BAKTUA A. köt. köt. P. BALÁZS É. BORDÁS V. 1778.: Erdély löríéiwle. 1994. ANDKÁSI'AI. (S. Kiadó. 1981. 1995. II. Közlöny. Budapest. Bukarest.. Cholnoky j . AsziAi. 1870. Bi-NKŐ L. ANI)Í(Á. Közlöny. köt. 45. 1939-40.: Traussilvania speciális. sive magntis Transsilvaniae principatus. BiNni:ií P.

Penguin Books. BiiL Iiifonn. I. Pmgresid íIoiHcol (1938). Ct. és tett pmba. 's költséggel szerzett.szKY J. (szerk.: Soiurile de pere cultivaie In R. DtBUZ E.: Essai de détermiiialioii desfniits (poiresj. 's tapasztalás után. nagy Gond. CSŰRÖS I. 1-6.R. 11.. 1942. 163-215. 229... Kiadja a K.. J. L. 1900. ez ideig Ta­ vaszkor.ijtó alá rendezte: Koczinny L. Auflage). 1. (Ha­ sonmás kiadás. öszve-szerkesztett. BACIII.iiTON.. Agrártörténeti Szemle. 1-2. Bucure^ti. 1815. Miiz. Bukarest. 1976.: Históriaplaiitantiu. Uiiir. Szorgalom. M.: Termesztett növényeink ewdete. 15. I. Villal'ranche. A. A 400 éves Herbáriumról. Ec.: A magyar nyelvű mezőgazdasági imdalom Romániában (1919-1989). Ct. A. 1971. 4.K L. CiiA.: A kőz hasznára .: Stitpiuiu Nomenclator Fannouiciis. Nagyvárad. Bi.): Források az antik mezőgazdaság történetéhez. l6l. Társulat. A pi'ispökscg alapításától 1566. Bot.: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás ISOO-ig. köt.évf. In: Maróti E. Buka­ rest. 1973. 1991. 1984. C.: Hogyan alakult ki a növényvilág? Tudomknyos és Enciklopédiái Köny\'kiadó. M. 1928. Jena. R. FRti:ivALi3. szaporíttatott gyiT/teménynek Lajstmma.. ]KYE Press. Ed.: A sárospataki vár kertjei és szőlői. Impressum Nemetuyvarini per lohannem Manlium.P. Nov..az ég kegyeimévei Magyar Egyháztörténeti Encik­ lopédia Munkaközösség (METEM). Mellyek Kolo'sváratt a' Cseh János Koroiiahegyi Kertében. V.Ym:) Á.: A 'tiidósabb kerti Gazdák állal származások' Taríomáiivaiból. Torda. 53. M. London.: Sortimente ^i varieta(i pentrii regiuni pomicole ale Ronianiei. J. 1928.): Adalékok: az EGE-RMGE-RAÍGE 150 éves történeléhez. 3.: Dél Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön töitéiielme. Impr. Magyar Gazdák Szemléje. 1883. Cliij. 2001. 7591. iMarul. CSŰRÖS 1.) Kriterion Köny\'kiadó. Studii ambientale.: Sikeres gesztenye ünnep. sz. Bálványosváralja gyümölcstermesztési szabálytvndelete 1886ból. Csiniit E. Igazság (Kolozsvár). 2002.. Farkas Z. 1867. BtiNYt'fAY V. 40. D . Erdélyi Gazda Kiadó. (szerk.évf. In: Strasburger's Lehrbuch der Botanik (30. DARÁNYI L. 2004. Basingstoke (Hampshire). Budapest. CSI. tud. évf. Grád. Qtit. 1894. (S.rnii:. Budapest. C.^79-745.: Egy késői Jálutőrvény. CAVIÍNDISII. sz. Budapest. I. 1583. VEB Gustav Fischer Veriag. 429-433.: Woiideis of tlie Worls. Erdélyi Gazda Kalendárium 2000.: Vásárlielytöl a Fciiycs Poiláig. CoRDiis. A. Csi-Ki-. Csiniít E.: A ráradi püspökök..s. 213-226.si"r. Term. Kolozsvár. Erdélyi Gazda Kiadó.KI.iisiLis. C()LIIMI:UJ\. .: Körtejajták rendszerezése (Doktori értekezés). Kolozsvár. Boston. köt.Áfákról.): Mimicipinl CliiJ-S'apoca fi zónapetitirbaná. évig. sz. 2003. C .. Ford. DLTSHY M. Graber und Gelehrte). 13. cáiliirarí (Gönev. 19ó2. De CANI:>OLU. BoKZA. 1999. ' BoKZA. 304 . F. nionninie.: Zei. CKI-STHA. GAI'IA. Cluj-Napoca. illendő áron meg-szcreztélhetnek. Budapest. L. sz.): Introdiiction to Cultnral Antlimpology. Krónika. betses tulajdonságú gyümölts termő Tsemetékből 's Fákból. 1561. R. I.. Kertészeti Egyetem. 1972. Houghton Mifflin Co. Athenaeum (kiadása).: A kertészet a fejedelmek korabeli Erdélyben. V.t)i-:. évf.: Wliat Happeiid in Histoiy. Bcriiíz. P. 6. Hoffmann Zs. Erdélyi Gazda Kiadó. Szeged. EIIRI:NIX)RII:R.: De arboribns.: Monographie de la Horticullure en Hongrie. (eds. (ed. Emicli Gusz­ táv .BíiKSOS T. 1968. V. BöiiM L. Agmiioniice (C\u]).Nyomda. In. 1999. Cop. 1979. 1921. CiíRAM. 64-84. dii Beaujolais. Accent. Ed. SciitLi3HRSZKY K. 1968. 1999) BiiKTON. 33. gondosan megvizsgálja. Dávid L.évf.. W. CSEH J.. Tlie Automobile Ass. G. Növénytani Tan­ szék. Sliidii fi cercct. Budapest. ^tiintificá. 1992.: Systematik und Evolution. A.1.: Flóra grádinilor (arane^ti románé.

: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. K(5V/Vrs Zs.. 617-626. S. JAKÓ ZS. red. Tenn. 805. Kiadó. Z. KI. 1936.: Horti Gennaniae. (Ford.305 . GYÖKI-1 Gy.*•* Erdélyi G. 67. T. JAKÓ ZS.: A gesztenye (Castanea sativa M'Al). NACJY F. köt. (szerk.. 2002. 1928b.: A magyar növénytermesztés múltja. művelődés. 9. Ed.: Enumeratio Plantarum in Banatu Temesieni sponte crescentium et frequentius cultarum. Magyar Országos Levéltár (kiadása). Rizet. (Román ford.: Erdélyi Okmánytár Akad. VI!.: Táisadalom. sz. Hori-MANN Zs. V.v/(.: Flóra fosiIá a Mioceuuliii Superíor de la Chiuzbaia (jude(Hl Maramuivf). JÁVORKA S. Pest. 1997b. 18-19. F(ii. Budapest.: Kertészet kézikönyve...izda 1869. 29. Ped. sz.. B. Bucure^ti. Kiadja Heckenast Gusztáv.. 1858.: Ka­ rácson I. 1908. 1972..: Erdély jelesebb alma-.. A Föld és az Élet töilénete. . 1996. 8. Hi:tifFi:i. Acad. FOi. 1. (sub. körte és szilva válfajoknak. (Gyümölrsízlelés szept. Acad. HAYNAI. 60. VI. Budapest. Á'oní. század közepi kolozsvári terinészettudományos élet­ mű forrásvidékei. és okt. Di'C.: Apfel undBimen.: A magyar Botanika története.öi' G. \Q(y-\2\. 6-11.. 1877. 1993.: Decline and Fali ofltie Román Empiiv. füzet. Mezőgazdasági Kiadó. Kiadó. E. Filiala Cluj-Napoca. 1894. Term. SZŐKI. Evi. Tenn. 1978. egyház. 14. köt. FKIDVAI. C.) Magyar Tud. Magyar Tudo­ mány. Társulat.iúscii. 19. sz. 120. 1997a. tud. 1925. Budapest.): Fádurea ^i spatiile verzi hl actnalitate fi peispectivá. 1966. Parey. 1991. Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség. Givtii. Budapest. kiadása. Akad..) JANCSÓ E. Stúdium kiadása. Ch. GlltBON. Magy. 869.: Őseink a. 1962. ZÓLYOMI B. s termelésre mások feleit ajánlhatók. Id.K. Akad.: Feljegyzé.HNKoi. GYÚRÓ F.RI. Lucrárile Simpozionului din 19-20 decembrie 1975. 6. füzet. Budapest. 1530. 3. GAI... 39-240. I.: Gesztenyecsemeték beszerzése és ültetése. (Jegyzéke azon alma. Vej. köt. V. Kiadó. 1990. melyek az Erdé­ lyi Gazdasági Egylel gyümölcstermelő tagjainak tapasztalatai s tanulmányozásai után Erdély területén előnyösök. JÁvoRKA S. 1869.és szilvafajai.: Praedium nisliciim. F'RISNYAK S. Verlag P. 1904. 119-1. Gvsw. 874. sz. FoDOK A. MÁTiií. HA. 41.) "• Erdélyi Gazda 1873. Budapest. 20. F. évf. Bucure^ti. köt.tojástól az almáig". Akad. Ges.) (Kézirat közlés.: Hiifffarországgyümőlcsészete({-\l. 16.: A magyar imdalom a felvilágosodás korában.. 2005. Akad. 8. GAi.i).. 1-2. 22-24. köt. Románia.ICA P.C. köt. R. sz. füzet). 1863. Kiadó. GÁYt'K Gy. Budapest. Erdélyi Múzeum.: AZ Árpád-kori Magyarország gazdaság-földrajza. 1928a.n E. Ed. 1976. GiiiKiúsai. H.SZTI:SI B. GÁYi'K Gy. 1865.sztalánál. füzet. C: Despiv isloría pádurii mmáne^ti. J. Budapest. Budapest. 25. G. Akad.D L. London. 49-50.. Kiadja Heckenast Gusztáv. 1990. Budapest. Kiadó. füzet. köt. Akad. D. L. GAÁI. \5b\.DSZKY I. Budapest. R. A gesztenye. In: Magyarország kultútflórája.36. Erdélyi Gazda. (Honnan vegyünk gylimölcs-csemetét?) "* Erdélyi Gazda 1870. Goiniii-:. HA1. 2004. Berlin.. évf. (Kolozsvár).sek Gegesi Kiss Józsefről.iA Csi-Li:iii: Töivk világutazó ntagyamrszági utazásai (1660-1666). I. GAAI.") •" Erdélyi Gazda 1870.MÁC. köt. 1977. (1289-1484).: Erdőszentgyöigy MNMUZ.. JAKÓ ZS. MI:RTI:NS. GoMBocz E. 1970..: Erdélyi Okmánytár II.INÓC:ZY R.): A méhlegelö.. Közlöny. Budapest. Kiadja a Kir. MAI. Did. Földrajzi Közlemények. tud. Közlöny. História. évf. 899-918.: Milyen talajon él a gesztenye Magyarhonban és szomszédországaiban? Magyar Nö­ vénytani Lapok. sz. 1996.: Magyar Flóra. 60. 1969. Szépirodaimi Könyvkiadó.: 1976) GiRÓKtni P. A . és 27. sz. Kiadó. tud.: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (128S>~1556). I.. 2. sz. körtve.CIÓCZI K. 1969. (Gyümölcsízielés szept. 2-3. I. sz.. JAKÓ ZS. (1743. RHEDE4. In: Préda. DMAP.: Bengáli tűz. I-II. 156-157. Ed.. Budapest. (Erdély ős gyümölcsei) "* Erdélyi Gazda 1874. Ever>'man's Library. sz. Akad. sz. 161-163..: Egy 18. R. 13. Pest.: Erdély térképe és helységnévtára.... 1939. JÁvoRKA S.): Körte. (szerk. sz. 17. Kiadja a Magyar Tud. JAKÓ ZS.: Diófélék.YI L. köt. Budapest. Románé. évf. I. 18.i:i 1.. K. 17..X ÉniiNNii.

Mi-uiis JtJiiÁsz P.. V. 1978.: Anyanyelvünk ösvényein. Székelyiidvariiely.. Budapest.: Mennyei-hegység.KÁNiT/ Á. 20002001. KKAUSS F. évf. KISS L.): Erdély öröksége. I-V. sz. 33-35. Borbás Emlékelőadások. Bukarest. 2001.. 1578. 1896.: Kalauz a gyümölcsjáíiltetés.: Hagyományos gyümölcsfajták előfordulása a Balatoufelvidéken.: Zsigmond-koii Oklevéltár Wl.. Magvar Növénytani Lapok. Ed.-Bot. 5. sz. 16. MuRÁDiN L. 1962. §tiin(ificá. 1998.. Gesztenye. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Természetbilvár. 26-27. 10-14 és 19-23. 1999. I-II.. KOVÁCS J. 3. LÁSZLÓ Gy. Szabadság 2000.. 1965. 71-334. Nyilatkozat. 1997. Kriterion Könyvkiadó.. 1877. MOLNÁR V. (főszerk. 1950. sz. 1855. évf.: Mily talajon él a gesztenyefa Magvarhonban és szomszédországaiban?\.: A legrégiljb. Erdély rövid története. Kiadó. (Rodostó. Hungária Könyvkiadó N. Kiwtis G. (Kézirat. Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. KNOOP. (szerk."). Természet Bi'wár. Gyümölczös Kert.és Köny\'nyonidája. K. 1998. füzet. Törökoiszági Levelek. Magyar Pomológia. Borsa Iván. KÁurÁTi Z. 1954. (összegyűjtötte): Adatok a kertészet és ágai történetéhez. Kirclien und einigerPJlanmen.: Mongólia és Káin.s A. Kiadja Heckenast Gusztáv. 1998. Kiadó. Franklin Társulat Kiadása. KI:RNI:IÍ A. 95..: Nöslerlándische PJlanzennamen.) MiúszÁKüs A. Romane.. sz. LiPi'Ai J. S. MÁLYLisz E. A. A. 1988. Szabó T. 98-120. növényekre vonatkozó. Akad. KRI. N.) Kiadja a Magyar országos Levéltár. Budapest. in Wien. 1900-1909. 62. 53. 2002. niagynr munkák címei Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárából közölve és egy pár jegyzettel ellátva.. 1861. Arad.) (Kertészeti Egyetem).: Pomologia. Bukarest. P. 1541-1571. 1993. Budapesten. kiirnzslók. 2. Erdélyi Tudományos Intézet. Budapest. Anno M.LXV'II. 1943. Magyar Növénytani Lapok. des Zool. Sze­ ged. Budapest.. I-II... Budapest. nyesés és a Bátorkeszi faiskolában található csemeték­ ben vagy oltó-vesszőkben megwndelhető gyümölcsfajok közül. KOZLOV.). Hibridizáció.. Rózsa Kálmán és neje Könyvnyomdája. KNII-ZSA L: Kelet-Magyaroiszág helynevei. J. 180-226. Köi'iiczi B. évf. Akad. BIIDAY B..: Die Flóra derBaueigárten. évf. Budapest.. 25. Szegedi Középkorász Műhely. XII. Erdélyi Gondolat Kiadó. 109-113. k.: Fosoni Ketl. Tündérország. Niómtátott Béczben. (1417-1418). KI.: Boszorkányok. K. n. In: Bauer N.. LENDVAI G. 306 . (eds. MAKKAI L. PálFáne F. A körte termesztése és nemesítése. 3. Bucure^ti. Ki^AMHK. Szeptembris 1750) Kriterion Könyvkiadó. 1954. sz. Budapest. Kis. MOLNÁR I.K A. 1958. Az Jaknak. Adatok Magyaroiszág gyümölcstermeléséhez.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. (sajtó alá rendezte): /.1. Athenaeum R.: Istoria tncepe la Sumer Ed. tennészetekről és hasznairól. Nyomtattot Colosvárat Heltai Gáspárné Mühellyébe. BukarestKolozsvár. MOLNÁR I. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Rákóczy Gyötgy birtokainak gazdasági iratai. Verhandl. R. Beszterce-Bistriz. MoiiÁcsY M.: Die Sorbits Arícii Uuganis und der angrenzeiiden Gebiete. [1702-2002] Tótfalusi Tannyom­ da. Bucure^ti.S'IÓ Gy. A Tien-san. MtiRÁniN L. Kö. „Örökségünk" kiadása. Buchdaickerei Cári Csallner. köt. 1879. 1996. I.: Herbárium. P. Császár Urunk ö Fólsége Könyv-nyomtato bötüivel.): 6. 1960. MIKES KELEMEN. 6. Misztótfalusi Kis Miklós bölcsőhelyének üzenete. PuRPÁczY A.KNI-. Binien. 1996. 1765. 1993. . Budapest.. 28-31. MAKKAY L. 1.DC. Pest. Cmnica Transílvanieí. MoiiÁcsY M. (Bevezető tanulmánnyal és ma­ gyarázó jegyzetekkel sajtó alá rendezte Szabó Attila. Akad. (Kéziratot kiegészítette és szerkesztette. Veszprém. Lucidus Kiadó. 1608-1665. Budapest. szalmakoszorús paráznák.: Cóg és Magóg népe. Borbás Memóriái Lectuivs 2000. das isi Beschreibungen inid Abbildnngen der bestén Arten der Aep/el. Cormerovius Máté. MoLNÁií . Budapest (é. Ver. és 26. Kriierion Kön>'vkiadó.: Hungária)! Flistoiy in the Ninth Centiny. füveknek nevekről.. Kiadó. T. Feddel Repert. Budapest. Publ.

: A magyar botanika gyökerei.: Az almástennésűek és csonthéjasok tennesztése és nemesítése. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kiadja Szilágy Vármegye Közönsége. nyomda. Tilsch és Fia 'ruiajdona.SKÍIRTIIY I. Fcole Supérieure d'Horti et Viticulture.: Népi nevek.. 1941^4. Bukarest. sz. 1957. PANTII. a) Nagy gazdaságok számára. Kiadó. 17.: Régi erdélyi almák.: Gyümölcs-iparunk múltia.KY E. 1954. Bu­ dapest. PoRi'ÁczY A. Vesztrém. 1955. Budapest.i'i'Y G. NAGY-TÓTII F. 2005.. I. Budapest. évf. PuSCARiii. Budapest.s I.NTI-:K. Nyomatta Némethi Mihály.: UlciL' és nevek. Insl. Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek. cath. közös arisztokrácia. Közhasznú ismeretek tára. Erdélyi iiépköiiyv. 26..T Á. A jövő.: A tennészet históriája.!. BRÓZIK S. J. Sttidii^i Cercet. Bukarest. NAGY J. Pannon Nyomda. AN'iAt. 1853.. a rom.: Erdélyről. 21(>-224. jelene és jövője. PAÍ. köt.s. köt.SZI-HARMATII E. Écriture kft. Kolozsvár.: Közös állam. I.OCSAY R. PiíiRi M.. évf. Kolozsvár..: A Székelyföld leírása.: Szilágy Vármegye Monographiáfa. 1993. Cibini. 1964. A növényekről.: Kolozsvár és környékének flórája.. VI-RI-SS I. IV. 50. BioL (Cluj). 137-139. évf. Kolozsváratt. 6. Sárospatak. Lajstroma a javaslatba hozott 60 körtefajtának. köt. OKIÍÁN B. 307 . In: Zakariás E. In: Makkai L..: Soiuri autohtone de pere.iNUJS 5. Stndii^i Cercet.NTI. NI..Áii M. QtiiNTtNiNYi. Budapest.: Tóth S.): Kriza János Néprajzi Táisaság Évkönyve.. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó. Kolozsváratt.): Erdély öröksége.. (Válogatta. 1960.: Tiiiidérkeitész. Lorántffy Zsuzsanna. 2003NAGY F. 159-177.: Héjasok és bogyósgyümölcsűek termesztése és nemesítése.: Contributii la cunoa^terea soiurilor de mere din Ardeal. Z. PALOCSAY R. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó. PiriHKi-i I. (szerk. 1998. Mezőgazdasági Kiadó.: Gyümölcsfák és bokmk metszése. NAGY-TÓTII F.: L'évoliition de la cidtiire depoire. S/. Pi-STY Fr. December napjaiban tartolt gviimölcskiállüásról. D. C.: A természet históriája. Paris. közös udvar. NAG>Y-TÓTI 1 F. 1660. Bucuresti. (szerk.: Nyárád-mellék gyümölcsészete. 359-360. SZI. 41.I. dr.: Étlesílés és még i'alaiiii a Kolozsváratt 1852. Kriterion Könyvkiadó.. Bukarest.K I.Y-TÓTII F.. In: Tamás E... A Sáros­ pataki Múzeum Füzetei. 1985. 1690. NAGY F. Dacoromania.): Erdély és Patak Jéjedelemasszonya. (Ford.Y F...MI. Akadémiai Kiadó. Mózis p„ KI.NTIVÁNYI P.: Gyümölcsös a Vlegyásza alján. Bukarest. Píni'Ri'i 1. Gy. köt. Lyceum betűivel.ovri7.ir Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társiisága.: Transilvaiiia (1584)... 2.AIÍÓ A. (szerk.s()i. 1962. (szerk. MÓZIÚS P. köt. NYÁKÁDY E. 1884. köt. Vi:Kt. Kolozsváratt. Ed. Veress. III. PLINUIS S. Budapest. I-IV. Sumptibus dr.: Dictionariiim hiingatico-latinnm. 1881. 3. sz.. 14-18. 1955. 1993..KY E.. 2000. NM'. BioL (Cluj). Ma­ gyar Tudomány (Új folyam). C : Vocabiilar botanic cuprindend numiríle scintifice ^ipopnlare ale plantelor.: Instntctionspoiir les jardins friiitieis etpotageis. NAGY-TÓIII F. A. ViiKiiss 1.: Emberes növényvilág. PÁi'Ai PÁRiz F. De Arte Grafice ^i Editura . Pi. Siimptibus Samuelis Sárdi Typographi. PALOCSAY R. Marosvásárhely. (szerk.. A középkori magyar növényismeret. Frank­ lin-Társulat (Budapest).: Matériáipentm vocabulanil botanic al limbii rvmátie. 1995.: Krassó vánnegye története. II.. D.): Meiilor. PI. fordította. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Váczy K. Kiadja az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtá­ ra. 123-140..: A dió. A M:isy. ANIAI. sz. sz. História. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó. BRiiGovi'iy. 1902. Kolozsvár. 1-2. köt.Ml iKÁniN I.Miner\'a". 1-VI.: Pax Coiporis. P(jR/.): A koiszenl gyümölcstermesztés elméleti kérdései.) Natura. Oi. Athenaeum Könyvnyomdája. S.. 1957. 1921. PÁi'Ai PÁKiz F. sz. 2004..: Mi magyamk. 8.. BRiK. 51-60. PoRi'ÁczY A. UKAY Z. C. Erdélyi Gazda 1874. 5. Akad. Kriterion Könyvkiadó.. PoRi'Ácy. 11. 1913. PI. prune ^i cire^e din Ardeal.Y A.. 1842. 215-238. évf. 2. Franklin-Társulat kiadása. népi hagyományok Mentor Kiadó. Budapest. 2003. 1987. FoDoRi'ATAKi L.. ANIAL D. Csernoch. II.). 1868-1873PÁi. PossuviNi. Budapest. NAC. Budapest. 1767.. Lorántffy Zsuzsanna kertészeti jelentősége. A. 1902. 1973.

Kriterion Könyvkiadó.: A magyafság t'irágai..): Flóra Republicii Popiilaiv Románé. T. 1911. 1992... Sroix. STAUB M. 1970. Budapest. Budapest. SZABÓ T. Budapest. században. Bukarest. köt. Comptes Rendiis (Doklady) de lAcadémie des Sciences d l'URSS.. Bukarest.: Omni SÍ biosjéra. A. Bukarest. RmTEGi Gy. sz. tud.: Origin and Evolution of Cultivated Pears. A. Bucure^ti. 1940. Bukarest. S R Á Y S. 81-84. A.. Kiadja a Kir.. Soó R. 1. 1-78.: Le Tliéátre d'Agnculture el mesnage de Cliamps. Ed. Bu­ dapest. RAPAICS R. 1940. Társulat. (szerk. Szilágyi M.: Fejlődéstörlétieli növényrendszertan.1. Bukarest. BORCI:A. Kiadja Horánszky Viktor Könyvkereske­ dése. 1985.. 1994.: Mily talajon él a gesztenyefa Magyarhonban és szomszédországaiban? Magyar Növény­ tani Lapok. 1879.. 1971. Enciklopédia Kiadó. parkok.: Gyógyító növények. 283-284.xia seii nomencla/or colonim polyglottns additis speciminibus coloratis ad nsiim botanicomm el zoologornm.: Ültetett növény-e nálunk a szelídgesztenye? Természettudományi Közlöny. sz. Si'AtiB M.: A pomológiai értékek (hungarikumok) jövője a káipóllások utáni helyzetben. Buia. R. MTA Társadalomkutató Központ. SZABÓ A.). 26.. G. Szeged.: Növényszeri'ezeltanigyakorlatok. Románé. (Közzéteszi: [akó Zs. RAI'AICS R. Budapest. SOKAN. Paris. 1996. 1984). SZAMOTA I. Kriterion Könyvkiadó. 28. Apa és tlű. 1902-1906 (Reprint kiadás a Kossuth Nyomdában. 197-204. Szeged. 4. (szerk.. TÓNK S. Klosterneuburg bei Wien. Riiirrzov.): Erdély öröksége. 1975-2005. 337-380. IV.. Bucure^ti. SZABÓ M. Balassi Kiadó. Szarvas Zs. Budapest. Tankön^ívkiadó. Natura. 200-201. Kiadja a Sároinberki Református Egyházközség. pr.: Polymorphismus and Centres of Formation ol' Pyrus Species in the USSR. köt. In: (Anonymus): Sáromberke 1319-1994. SZÁLAI I. 1848. (red.: Beldie.: A szelíd gesztenye talajáról. SZABÓ M. 1937. R. Í939. RÓNA-TAS A. 117.: Oestetreichisch-Ungamche Pomologie. 1957. Közreadja a József Attila Tudományegyetem. SZALÁRDI J. I. 11. Ferences Nyomda és Könyvkiadó. ZOLNAI Gy. Ceres Könyvkiadó.: Siralmas krónika... Magyar Term. füzet. Si-RRKS. Kolozsvár. MTA Néprajzi Kutatóintézet. Erdélyi Múzeum-Egyesület. ÁKN SkvM ]. Magyar Egyetemi Nyomda.. Budapest. 39. 350-353.: A szó és az ember Kriterion Könyvkiadó. sz. 200-201. P. Budapest. Comptes Rendiis (Doklady) de l'Académie des Sciences d IVRSS. 1992.. Medicina Kön)'\''kiadó. 395^07. Morariu. Selbstveriag des Herausgegebers. 1996. A. Veszprém. SZABÓ M. 1932..: Sároinberke rövid története (1319-1944). Pannon Nyomda.: (egybegyűjtötte): Szilágv i'ámiegye Szabályrendeletei és Közérdekű Határozatai. köt. Magyar Figyelő. köt.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs tötvkvések a magyar vidéken. 1994. köi. Patavii.): Magyar Oklevél-szótár. In: Schwarcz Gy. Nyom.. évf. Természettudományi Közlöny. 1987. 1952. 1942.: A honfoglaló magyar nép. SACCARDC). Term.: Régi magyar kertek. 1879.: Chromota. 1.: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. G. köt. 1891. Kiadó. köt. SZABÓ T. I. 1600. Tankönyvkiadó. SiiRÁNYi D. Kir.: Jaj Aríehiek. lud. 5. 5. Acad. 1956 (cit. (anyagát gyűjtötte és szerkesztette): Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 1-12.. 1965. 5-64. E. Budapest. §tiintitlca ^i Enciclopedicá. Budapest. Erdészeti Kísérletek. köt. SOMOGYI K. RiJBTZOv. A. Seres Samu Kön^n'nyomdájában. évf. SriRiJNG J. A. RoMVÁRY V. 308 . SZÁMADÓ J.: Alkalmazott biológia a termesztett nöiiények fejlődéstörténetében. Si IRÁNYI D. 1999. 1987. köt. 1983. líÁi'ó'n J. Zilaiion. In: Makkai L.. Kolozsvár. Magyar kellek. 1907. Társulat.: Magyar reneszánsz ketimüvészet a XVI-XVII. 2005. M.: Erdélyi helységnévszótár.RAI'MCS R.: Emlékezet/V méltó dolgok (1718-1784). 81-84. Akad. SZABÓ M. Kir. STAUB M. I..: A magyar gyümölcs. (szerk. A. Kiadó. (Reinhold-hagyatékl Kiadja az Agapé. P. Magynr.. Buda­ pest. 1877. SAvtiLi-scii.. Zalatna. Budapest. században. Akad.: Magyar biokertek a XVII. 1521-1700. O. A. 1888. Budapest.') Kriteiion Köny\'kiadó. Soó R. 11.: A Nyírség erdői és erdölípnsai. Ed. október 23. V.

1977.ÁOY Z.Í. E. VARGA Z.ÁC.. In: Eperjessy K. 15-19. In: Gyx'iró F.és jellemrajz. (Kiadta: Széchenyi F.: Kincses Magyamiszág.STYAN. 2005.1. STOCKINC.: Vas megye idős nevezetes fái. 27. Királyi Magyar Egyetemi Nyornda. 309 . VKRESS Z.: Pyrus.): Vegetá­ ció és dinamizmus.: Mitológia..avagy a magyar orvos nyelvvíjítók munkássága. Stúdium Könyvkiadó.Ác. Ch. Sii'osJ.: Vie Pass of Tliermopylae. Budapest.. (szerk. köt.: Krassó-Szöiv)iy megye története az ősidőktől a régi Krassó megye megszűnéséig (1490).: A Pyrus genus félkultúr alakjainak természetes előfordulásai. XXII.: Jókai természettudománya. Debreceni. FKANCX).: Diclioues Ungarícae Suinmo Sludio Collectae el Latirie Couveisae. Gondolat Kiadó. 1934. SziKSZM FABKICIIIS B. 1997. Történeti család. 1909-1942.II. F. 271-284. Természettudományi Közlöny. Mezőgazdasági Kiadó.: Carl Linné (1707-1778). Kiadja Krassó-Szörény megye közönsége. 8. Gostorghizdat.: A honfoglaló magyarok természetrajzi ismereteiről.): Men at War. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. 2003.. S/. Juhász L.: A gynmölcskertész kézikönyve.Ki'ó A.. 1896.: A körte botanikai leírása és a körtefajok ismertetése.): Körte. Gondolat Kiadó. 137-146.: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. CZIMBI.Szeretet Nemzet betses nyelvének pallérozása" . Eggenberger Ferdinánd Magyar Akad. 2000.. TóTii. Köny\'árusnál. Rákóczi Györgv (1593-1648). sz. Pesten. 430 B. BAKDOUR. 2000. 1963. Corp. Berkley Publ. Fitoszociocentr.: Diófáink öslionossása. TERPÓ A. TÓNK S. TÓTH M. Magyar Történelmi Társulat kiadása. 1590. 37-54. Kolozsvár. Budapest. Publ. évf. Szii.K B. Vi'RANCSics (ViiRANCitis) A.NÁK A. Budapest. 1949. Bukarest. Inc.YI S.C. (szerk. 326. Ti-Ki'ó A. R.Yi S.. (összeállították és kiadták): Szemelvények a magyar történelem latinnyelvű kútfői­ ből. 83-149. Bukarest. Kriterion Könyvkiadó. C. TOKAJI L. 570-572. K. V. Ti'.S/. sz. V. Budapest. Moldáviáé et Transalpinae.I MOI. 1956. 3-30.. Pest Köny\'nyomda-Részvénytársaság.: /. évf.: Iiitwclitkcija mszliii (Plants introduction). A 70 éves Fekete Gábort köszöntik. Szii. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Érkönyve. TRI-NCSÉNYI-WALDAI-IT. Állami Tudományos és Tankönyvkiadó. 66..: Magyarország vadkörtéi (Pyri Hungáriáé).. I..: Khimiya i tovaroi'edeniesveytli i oioshchei.: LorántJ'fy Zsiizsaitita.: IV. Lúgos. T. Buda­ pest. Tí'C. (szerk. Anno Domini MDCXI (első kiadása 1604). In: Hemingway. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyiv. Budapest.: Htiuyadmegve közgazdasági leírása. TKÓCSÁNYI ZS. WI:II:K. F.. Ti-KPÓ A.!. Nyilatkozat (Mily talajon él a gesztenyefa Magyarhonban és szomszédországaiban?).I. KM'U. Bukarest. 65-66.NYI I. Budapest. Kanítzia. Kriterion Köny\'kiadó. évf.: Gróf Mikó Imre és a magvar föld. New York... G. köt. RÁCZ I.: Sanyarú világ. 1786. XX. füzet. V. Vi-RESS I. évf. SZ. In: Virágh K.. Tsi'Ki'VrnNov. (Sajtó alá rendezte Benda Kálmán). 195-238. 1979.3-258. Kiiv (Kiev). Magyar Orvosi Nyelv. Bukarest. 1877.1.. Vol. V.I. Kriterion Könyvkiadó..) Pest.: Tön'ényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben. YoNG. 1935. 1.: Mfírelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. Typis Thomae Villeriani. 1859-1909. TAKATS S. 1893. 148-154. a tennészet rendszerezője. ORCI M. Kun A.. Me­ zőgazdasági Kiadó.: Bolany ]o\m Wiley & Sons. egyenesszárnyú rovar.: De situ Transsylvaniáé. 1961. In: Erdélyi Pál (szerk. 1976.iKiiRA. 5. 1.i. Budapest. 1968.Ás G. WI. . 2. Hannoviae.és lepkeegyüttesek. S/. 1958. Gondolat Kiadó. Magyar Nöi'énytani Lapok. (ed.N(:/.): Emlékkönyr az Erdélyi Mú­ zeum-Egyesület félszázados ünnepére. New York| 1968. 1906.: Félszáraz gyepek az Aggteleki-karszton: fitocönológiai viszonyok. ZoLNAY L. századból. Budapest.SSI:I. In: Flóra Eiimpaea. M.. ToMCSÁNYi P. 2001. sz. VÁCZY K. 84--85.): Gyümölcsfajtáink. 1970. Excudebai loannes Czaklornaj. Vácrátót. 1951.: A magyar földművelő. 1979.Y K. TiiRCiiÁNYi T.: . 1872. MTA Ökológiai és Botanikai Kutató­ intézete. 1908. SoMKtniiY F. I. Kolozsvár.. A. 1976. 179-182. Természettudományi Közlöny. Vizi E. SZI1. TKSSI'DIK S. 1983. Magvető Könyvkiadó.: Nomeiiclatura sen Dicliottariiim Lalino-Uiigaríciiiii.

iró Ferenc 4. Porcius Cornelius 22 skk. Gibbon Edward 11.281.. Gesner. 64 Folyovics István 66 Fridvalszky János 65 Frisnyák S. Cato. 300 Bonfíni. 199. 299 Borcea. 283. 280. 42. 302 Balogh András 287 Ballá Tamás 112 Bánffy (Losonczi) Pál 73 BaráthTibor6l. 72 Győrffy György 31 Gyi. 282 Cordus. István 48 Binder P. 160. T.207. 66. De Aiphonse 9. 95 Childe. 66.224.211. 17 Clifton. 279 skk. 211 Bolliger. 33.J. Dénes 69 Gaál István 279. 251 Fuss. 251 Détshy Mihály 40. 53. 160 Baumgarten. 95.10. 279 skk. 65 Arisztotelész 21. 31.228 Bethlen Miklós 62 Beythe. 9. Jókai Mór 249 310 .75. M. 31 Givulescu. Lajos 285 Hazslinszki Frigyes 79 Heliai Gáspár 279 Hérodotosz 20. 95 skk. 249. 71. 70. 80. Gombocz Endre 48. 43.arol 48. 67. 250. 41 Asztalos Miklós 47. 251 skk. 72. 137. 281. 36. 133. 44 skk.296 Bereczki Máté 41. 76. 79. 24 Girókuti P. 300. 59.115. 252 Baczalicza Mátyás 7ó Bágyi Joó István 72 BálintGyörgy 40. 151. 76. 281. 58 Cristea. 95 skk. 41. 297 Bornemissza Anna 46 Bornemissza József 75 Borsos Tamás 62 Borza. 70. 189. 251 Hippokratész 41 Hoffmann Zsuzsanna 24 Homérosz 21 Jakó Zsigmond 33 skk.. 154. 280. 31 Heuffel. 209 Buday Barnabás 283 Bunyitay Vince 34. 80 Fodor Andrea 31. 36 Fodorpataki László 49. Constantin 9. 79.. 16.22. 9. A. Margaréta 9 Bordeianu. W. C. 55. 183. 295. c. Ferenc 77. 251. Galgóczi Károly 252 Gallo. 31. Geoffrey 17. 250 Barraclough. Agostino 27 Gáyer Gyula 279 skk. 286. Alexandru 24 skk. 21. 250. 296 Benkö Lóránd 28. 62. S. 1. 49 Dibuz Erzsébet 57.295. 38. 280 Gaál László 29 skk. 133. Conrád 40. 24. Michael 72 Fülöp G. 205. C. 242 Halmágyi Levente 286 Haynald. 177. 34. 120.és tárgymutató I. 279 Bartha Antal 17. Vasile 83 Cseh János 64. 155 Dobay György 67 Egyed Ákos 44 Ehrendorfer. András 48 Beythe. 250 Batiz Eszter 7. 19.296 Apáczai Csere János 49. 295 Ceram. 283 Benkö József 65. 38. Antonio 34 Borbás Vince 79. 251. 20 Chásset. Szerzők (személyek) András Albert 69 Andnístalv)' Bertalan 29. 66. 249. 35 Candolle. 53 skk. 84. Friderich 281. 113. 71.^7 skk. 122. 250. 101 skk. 286 EntzFerenc71. 62. M. Rázván 280 Goethe. Jancsó Elemér 70 Janka Viktor 72 Jávorka Sándor 9. 39. V. 72. 73. l6. 96. 73. Valerius 27. 28ó Darányi Ignác 68.M. L. 51. 118. R.. 76. 17 Clusius.Név. 70 Columella. 67. 79 Giurescu.70 Bárczi Géza 6l. 191. 76 Csetri Elek 6l Csűrös István 48. Johann Christian 72 Bél Mátyás 281. 285. I. 171 skk. 20 skk.L. 118. 29. 282 Bod Péter 65 Bodor Pál 64. 70. 64. I. Borhidi Attila 250. l6.

.. 249 Magyari Domokos 69 Makkai Líszló 35 Makkay László 41. 39. 72. 55 skk. 36. 45 skk. R.. 120 skk. 58. 41. 52 Mályusz Elemér 33 Melius Juhász Péter 45. 24.. 53. 215 skk. 279 skk. 36 skk.. Kramer. 296 Szálai István 286 Számadó János 25 Szamota István 282. 249. 282 Szikura József 20 Szilády Zoltán 250 Szily Kálmán 28 Tacitus.... 252. 27. 252 RirterGustavl54. 106 skk. 29. Lucas.. 51..... 302 Rubtzov. P. 211.. 71 Kniezsa István 35..K.. 281 skk. Viorel 9 Staub Móricz 280. 51 Stoll. 228 skk. 9 Sárkány Sándor 286 Sávulescu. Rudolf 23. A. 295 Köleséri Sámuel 65 Köpeczi Béla 32 skk.36. 251 skk.30. 251 Péterfalvi Szatmári Károly 78 Péterfi István 171 ' • Petii Mór 33. Albertus 26. 302 Rettegi György 73. 45 skk. 250 Palocsay Rudolf 9. 120. Ferdinánd 72 Schütz József 76 Serres. Sámuel Noah 19 Kraiis. 16. 296 Szávai Márton 68. 295 Miké Sándor 67. 26 311 . 253 Soó Rezső 9. 296 Nemeskürthy István 32. Schilberszky Károly 68. A.. 215. 249. 22 skk. 251. 183 Szélyes János 69 Szenczi Molnár Albert 49 Szikszai Fabricius Balázs 43. Során. Szabó M.. Attila 36 Szabó M. 252 skk. T. 193 skk. 253 Szabó T. 41 skk. 34.Katona Dénes 283 Kemény József 73 Keresztesi Béla 286 Kerner Anial 25. 295. 65 Péntek János 28. 70 Lippai János 43 skk. 251. 64. 27. 183 skk. 48.. 285 Stiriing János 49. 24. 47. Attila 297 Murádin Liszló 28. 72.. 251 Schur.. 126. 84 skk. Publius Naso 250 PálffyGéza61. E. 34 Nyárády Erazmus Gyula 7. 72. 279 Surányi Dezső 35. 9. G. 106 skk. 113. Porzsolt Ádám 60 Rapaics Raymund 24 skk. 2. Olivér 7. Norman 17. Porpáczy Aladár 21 skk. 252 Nagy-Tóth Ferenc 24 skk. 105 skk. 34. 35. 295 Stone. 84. 283 Molnár V. 85 skk. 85 skk. . 280 Oláh Miklós 35 Orbán Balázs 77. 33. 282 Nagy Ferenc 66 skk.. 299. 44 skk. 199 Romváiy Vilmos 286... 42.237 Molnár István 77. 250 Larcher Károly 69 László Gyula 28 Lendvai Gábor 295 Leroy. Cornelius 24. 73 skk. 115 skk. 252 skk. 261 skk.S0.... 79 Somogyi Kálmán 68.. 78 Orbán Péter 73 Ovidius. 295 Sylvester János 48 Szabó Attila 9. 17 skk. Erzsébet 36 Szabó Miklós 75. 251 Plinius. 251 Kitaibel Pál 70. 58 skk. 296 Korabinszky János 283 Kovács József 40 Kovács Mihály 76 KovátsZsolt31. Traian 288 skk. 143 skk. 301 Pápai Páriz Ferenc 49.36 Kozlov. Friedrich 209 Kristó Gyula 30.. 78. 281. 250..70 Palladius. 76 Mikes Kelemen 46 Mohácsy Mátyás 21 skk. CarI 66. 296 Mészáros András 7. 63.. Attila 43. 253 skk. Ae. 62 skk.282. 237 skk. 250. Caius Sec. 63. 80 Linné. 53 skk. Georg 44 Krauss. 283 MolnárJ. 95 Magnus.. 295 Rápóti Jenő 286.. K. 1.. 151 skk. 64 Simonkai Lajos 72. 252. 53 skk. Kis József 69 Kiss András 53 Kiss Lajos 31.

51 . XXIX. . 266. 268-269 . 285. 270-272 .Bütykös 259 . 22.felsőbányai 293 . Publius Maró 41. Szilveszter 48 Weier. 79 Yong.Zaláni 262. 295 skk. Gyümölcsök Berkenye berkenye 28 skk..Magyarberkeszi 292.J.aszú 296 . 54. 259 .hólyagos 50 . 249 skk. 267. M. 285 C. 277 Juglaris regia 249. 282.Nagykő 259 . 262-265. 262-265. 262-265. 275 . 266. 298. 211. 250 Vitéz János 26. 296 Zolnay László 31 skk. 260 . 259 . 55 Veress István 41 Vergilius. 287 C.Kocsobai 261.Kiskő 259 . V. 302 Turchányi Tihamér 31.Papirhéjú 258.Szíves 260 -Vastaghéjú 261 .Cinege 258. 258 .fehér 295 . 30. 259 .Karimás 259. Tessedik Sámuel 64. 34. 31. 46 Zólyomi Bálint 31 II. B.vörös 295. 35.Közönséges 250. 262.Bózi 261.Takáts Sándor 40 Teleki Liijos 75 Téglás Gábor 251 Terpó András 7 skk. 265. 262-265. 297 Cseresznye cseresznye 28.Beczy 282 . 296 Váczy Kálmán 21 Vámbéri Ármin 30 VanMons.Kő 258. 274 . 257. Charlotte 280 Zolnai Gyula 282.Fürtös 258.Köaepes keményhéjú 266 . XXX. Tomcsányi Pál 160.Hengerded 258. 1. 41 Vavilov. 262.Belényesi 261. 267 .Csőrös 259. T. 258 Gesztenye Castanea sativa 279. 261 .Bucesd-Vulkáni 261. 299. 35.naspolya alakú 297 .házi 295. 48.almaalakú 300. . Terentius 22. 22 Trócsányi Zsolt 44 Tserevitinov F.Óriás 258.lisztes 297.Vékonyhéjú 258. 288 Tónk Sándor 51 Tóth József 280. 280. VHlgaiis 279 gesztenye28. . 228. 17 Verancsics Antal 35. 266.Bondoraszói 26l. 302. 266.Magyarókereki 262-265.Báródbeznyei 26l. 27. 259. 259. 266.fajtaváltozatai 287 . 276 . 259. 301 . 293 312 . 41.Király 250. 300.. 272-273 . 266. 260 . 32 Uray Zoltán 28. 283.körtealakú 297.ölyvedi 42. 286 Trencsényi-Waldapfel Imre 21. 262.Hosszúkás 258.madár 297 . 300 .Szakadási 261. 259. 242. . 273 . Elliot 21 Wesselényi István 62 WolffGábor72. 265. 53 Dió dió 28. 260 -Dióspataki 261. 260 . 260 . 64 Váradi (Várdai) Pál 35 Varró. 66 Theophnisztosz Eresziosz 21. 266 .Gömbölyű 258. 31. N. 260 -Keményhéjú 258. . 300. 259 A római számok a színes képekre utalnak.Sima óriás 259 . 261. 259 .Hegyes 259. 266. 278 . 259.erdélyi 300 . 266 . 34 Vizi E.Hikori 249 . vesca 279. 53. 279 • .35. 259.

68. 36. 97. 203. 106. II. -Apró imiskotál 58. 88. . 17. 1.Fejér vaj k. 39.Arabella 82 -Arany 209 -Arniin71. 208.Bergamot-Pergamot 46.Árpával érő 22. 78.Bölkényi 122-124. 51. 215 .-vély 38 . 195. VII. 183 . 207 -Avranchesi jó Lujza 81. 38skk. . 81 .Bergamot csíkos 77 .Bécsi cseresznye 130. 247.Amanlis vaj 85 -Ananász 80 .Fojtós 101-103.Dinnye 22.Nagybányai 290. 93.-vély 72 .Belényesi 53 .78 .Erdei vaj 57.Csókfalvi 208 . 86.Csúcsos zöld (Névtelen) 140-143. 207.Borsós 208 . 115.208.Crassane bergamot 85.-ve 77 -Fekete 11. 77. 230-231 -Dielvaj71. 49. XXV.Bőtermő 80 . 208 -Bőr 115. 203.Clairgeau 81. XVIII. 113.Bosc kobakja 57.Drouard elnök 241-242. XVIII. 245-247. 97. 137. 124 . 130 .Bodor-féle iskolai 82 -Bojár 124 .Fejér muskatál k.Douillard Alexandrina 97 .Császár 11. 208.228 . 230231 . IX. 85.Bikatök 208 . 81. 58. 112. 215216. 169.216 -Bőr (Őszi) 163-164 .-vély 58 -Fejér őszi vaj 71 .Catillac 59 -Champagnyi 124 -Champagnyi bor 138 . 1.Bacsó 78 . 238-241.desportes 68 .bibircses 14 .30. VIII. X.Derzsó 208 . 215 . 81. 208. 93. 78 . 145. 81.Nagysomkuti 289. 53.Csákány (Chakan) k. 81 . 170 . 215 .Csóka 209 . 77.38. 208 . 155. 137 . 167.Cukor? (Sukkur) k. 209 .Budai 81 .Búzával érő 58. 208 -Capiaumont 155 . 168. 9. 166. 209 .típusok 293 Körték körte?. .„Búzavetési" 113 .30. 189. 59. 247. XXV.-vély 38 . . . 68.Congresszus emléke 81 -Cosson 13 .Dési cseresznye 213-215.Eperrel érő 207 .Farkasakasztó k. 60 -Egri 71.Dezső 169.Fojtó 78. XXVIII.-vély 38. 40.Elein érő k. 86. 133. XVI. 48.Darázs 209 . 49. 206 . 97. -Dombrói 134-136.Bretschneider 16 . 203.Fontos 22. 195. 247. 124.Füge 208 -Fűszer 110-112.Fakó (Barna) 136. 288 .Dargenson 68 .Csonka (Chunka) k.Bécs diadala 248 . 193. 77. 106-107 .Édes 26. 59.Beké 39 .Babka 58. -Almalakú 81 . 93. XV. -anatóliai 12 -Apró 38. .Bartaiis 78 .Búzás 81 . 313 .208 -Fűszeres 144-145. 92. 77.Elövel-érö k. 23.Borízű 81 .1. 97. 202. 214.-Misztótfalusi291. . 197-199.Csatár 169.Olasz 282.293 . 30. XXI. . 147-148. 293 .Erdély szépe 81 . XXIV. 201-202.Cigány (Barna) 206 . .-vély .Clapp kedvencze 81 . 116. 130.Csuszátlan 108-110.Öreg 282. 288 . 23. 60 . .94.Buckós 58. 85. 58.Brassai vajoncza 82 .Cseresznyével érő k. 38.Bergamot 46. 122 .Angoulémei hercegnő 80. 293 .Espéren bergamot 68. 209. 133 .-vély 58. 38. 91. 209.-vély 58. .Esztelneki Torzsa 168-170. 228230.Erdei vajoncz 68. 23.

135.Macskafejű 58.ila 82.-vély 23. 137. 73 . .Kormos császár 82 . 97.-vély 39 .Manna Colmar 77 . 120.Illatos 23 .Makaria (Ciprusi) 46.Kossuth 81 .Manna 71 .Huszárkapitány 209 .Lipcsei retek 134.Ikres k.36.Kármán 27.Karéjos (téli) 203. 207.Liegel vaj 60. VIII. 133. 122.h ó 10 .Hosszúszárú korsós 185-187 -Hosszúszárú k. 85.Hardenpont 68. XII.Krasszán 82.Japán" körtefajták 16 -Jozefina 82 -Júliusi esperes 134.Márkodi Torzsa 118-120 -Marosvásárhelyi 127 . 247. 78 .-vély 72.Kicsi nyakas nyári 211-213 -kínai 14. 16. 94. -Kolmár71.Mesei 208 -Mézes39.Kobak 22 . 40. . 247. 93. 216 . . -mandulalevelű 11 . . 87 . 218-220 .81. 247.Kecskecsicsű 208 . 60 -Makariás k-vill 51.Hardenpont ízletese 80 -Hardenpont vajoncza 81.Fűz 20« -Fűzfalevelű 12 . 49 -Kálmánl2. 242-244.-vély 49.Korai sárga 80 .80 . 40 .Hosszú 171 .Gyvirka 209 -Hamvasszöke 129. II. Dinnye) 22.Márvány 23 .Késői (Téli) 26 . 148. .Lőrincz 58. 133. .. 169-170 .Király 27.207 .Leves k. 89 . 40 .Kecskeméti muskotály 80 -Kerekded 105. 1. 133. . 77. 209 . 97.Hercsóka 46. -Háj 208. 199.Kanna (Torkos) 171-172. 53. Lucius miniszter 85. 35.Korai pirók 82 . 40. 80 . 40. 133 .-vély 49. 247 . VII.Hosszúkó zöld 143-144.Korsós 181. 46.37 .Hasas 98.Motyó 68..Ilona 82 -Izambert71.-vély . 110. 191-192.Kormos 207. 60. 39.„Mocskos" 82. 82 .Kerek k. XVII.Hintós (Hynthos) 38.Kicsi nyakas 151-154.-vély 39.Guyot Gyi.Korai muskotály 81 . 145-147.Grumkowi vajonc 171 . 135.Málé 209 . 59 .Havasalji 58.Klapp kedvence 208. 135-137.. 198.60.-vély 72 . 183-185. .Lindley 12 . XI. 235-2. -Gömbölyded 127-129. . 59.Köves" 188. 189 .Kis k.Küküllőkeményfalvi Torzsa 100-101.Korai bergamot 81 . XXVI. 51. III. 213 . 1.Kicsi 143.-vély 53 . 49.Keserű 38 .Kozma k. 85 . 97. XXIII. V. 208. 78.-vély 38 .Michel 195 .himalájai 14 . 71 .Göcsörtös téli 190. 215 -kalamár 38. XIII.39 -Kis szegfű 81.Lószar (fark) 208 . 247. 40.Grófi 207 .33 . 247.Gerellyés k. 208 -Moldvai 124-125. 204-205 .Klapka 208 . 208 .37. 208 . 26.Harang 209 .93 . 58.Kobak k.Lopótök (Kobak. 201.„kínai" körtefajták 16 . 53. 58. 136. 211 . 88.Kis mukotály 211 . 2l6.Méz k. 203. 97 .-vély 58 -GitTardvaj91. 1. 77 314 . 60 .Kőkemény 187-189.Hosszúszárú fehérke 82 .Mosóci 58.Gyakor k. XXII..Gabonával (Árpával) érő 22 .Gyöngyös k. 155. 59. 39 . 53 . 234235. 97 . 232.Malinesi Józefine 91.Dr. .Krier vaj 85.kaukázusi 10 . 248 . 59 .

Római zsír 92.Nyári esperes 68. 53. 247.-vély 59 .Mustos 22 . XXVII.Száradó Márton 173 . 81.Őszi kolmár 80 -Őszi mocskos 120-122. 135. 248 . 208. 150. XVI. 248. 163. 59. XI. 216.Stuttgarti kecskepásztor 143 .208 • Pisztráng 71. 20 -szívlevelű 13 .Nyári pergament 77.Stuttgarti pirók 81 -Sütől73-175. 224-225.Nyári Kálmán 57.Neiis téli 205 -Nemes kolmár 154. 247. 202.Ottrubay pirókja 82 . 49.Nyári zöld milánói 77 . 85. 81. -Őszi vaj 112. 209 .207 . 81.Nyári apró muskotály 211 -Nyári bergamot 78.Nöcomb 209 -Nyakas 23. -Piros bergamot 101. XVII.-vélyfa 73 -Senator 248 . 112. 122 • Szekfű 58 -Szentendrei Kálmán 12 . 247. 59. 53 .-vély 38 .Sózó 11 . . -Szürkülő 135 -Takarékéi -Talpas téli 199-201.-vély 58.Sós k. 133. 124. 133 -Pirosas alma 138. 103-105.Szent Márton 40 -szíriai 12. 181-183 -Őszi fehér vaj 122 . 71.Saint germain 90. . xxn.Őszi darázs 208 . 216-218.Piros 39. 151 • Rózsás 166-168.Naghin vaj 237-238. 78. XX. 89.Nyulas 209 . .Sényi vajoncza 82 . 133.Salzburgi 58. 93. 130. 207 •Pirosoldalú 112-113. 133 -Őszi muskatal k.Őszi esperes 97. 130-133. 140 -Sárga 38. 85..Őszi bergamot 78 . 158.nemes Krasszán 81 . XV. 207 .Őszi citrom 106 . . 188. 148-151. 247 . 208. 207. . 218 -Pergamott 46. 156. 86.Nagy szegfű 211 . 72. 203. 133. VI. 183 .Paraszt-pap 193-194. 137.Szováti Társulati esperes 223-224 .165-166 . 209 . XIX. 81 315 . 215 . 93.^8.-vély 60. 201. 244-245.Nyári kolmár 82 .1. 81 .Serres Olivér 82. 247. 51.Téli esperes 68.Nyári cukor 82.nyírfa levelű 14 .Párizsi grófnő 90.Nagy macskaf'ej 99 .Olivér (Serres Olivér) 82.Téli császár 225-228 . 93.Pap 81. 189. 192 • Solaner 185 •Som (Chom) 39 . 97. . .PálHajános .Szajkó 209 . 93.206. 72. 49.Tejes 23 .Nagy vajoncza 81 -Nánási korai 82 -Napóleon 71. 93 . XXVII.Őszi pergament k-ve 77. Lőrinczi 58. IV. 127.Székely bergamot 82. 198-199. 86. -Társulati esperes 85. 115. . 232-233.Nyári Pergamót 60 . 124. 247.Nyári zöld Magdolna 90. 59. 124 . 136.Szt. 139-140. 247. 160. XIV. 228 -Pergamen 133. 247.Szürke őszi vaj 81 •Szürkés 129-130. XXIII. IV.Selymes pergament k. 215 • Pünkösdi pergament 130 -recézett levelű 15 •Regei 12 •remete k. 39 . 203. XII. -Six vajonc 191.-vély 72. 228 .Nyári szegfű 92. 209-211. 203. Birtalan59 .Nágovics 58 • nagy 38 . 297 -Sz. 242 . 48. 177-179.Oskola k-ve 77. •Puha 185 • Pujka 209 • Pünkösdi k.Telelő 38. 155. 203. IX. 97. 93.Pirosbelű 206. 133 . 48.Szürke 38 . 49.• Muskotály k. 208 .-vély 48. 175-177. 247. 53. 139. . 155. 247 • Rozsdás 185. . 193.Süvöltén k.

8. 9. 12. 12. 20. 118 -Veresbélű 117-118. 133. 16 .oxypimu 12 . 39.20 .sineiisis 12. 53.Titkon érő 207 . l6.16.Úri 193 -usszuriai 9. 127.Veres 23. .praecoxA9 . V.20 . 13.Zabbalérő 123.48 . l6 . 97.CHcitrbitiimm 27. 59. 16 . 16 .Vackor 10. -Téli k. 38-39.Tök 22.Vörös k. 11.Zelenka 46. 13 .Zarándi téli 189-190.boissieriaiia 11 .coninnniisl. 16.16 .pseudopashia 15 -pyraster 10. 203. 206. 40 -Téli kerek 208 -Téli kobak 195-196.salvifolia 11. l6 .Zöld alma 137-138. 16 . 13. 191 -Tél!Kármán25.Vásárhelyi 208 . 208 .aiicuparia 297 . 13. 14. 16 . 118. -Verténé 177.-vély 59. 10.Tojás 85.vaviloviill 316 . 247. 133.Zöld muskotály 1. 60. 15. 16 . 27. 297 .Vörösbélű k.sativa 9.Téli Pergamót 60 -Téli vaj 68.mssica 11 -salicifoíia 11.raddeana 12 . 49. 81. . 16 . 247.. . XIX.cossoniiW. 11. III. 137 . X. 180-181 -Téli Vilmos 133 .lacleiim 49 . 202. 220-222. 13.Torzsátlan 58.seivtiiium 49 .cnistiuniiiDi 49 . 133 . 59.Lactea 115 .207 .caiicasica 10. 71. 113-115. 209 -Vaj 155 -Vajas 154-156. 15. 115 . 58.16 . 57 . 207. 118 .„Vetéskor termő" 113 .hordearis 58 . 13. .pasliia 14. l6.Téli zöld 208 -Tinóorrú 126. apiatiu 49 -syriacaU.Virgouleus 163 . 179 . 142. 208 .Zala ura k.Tömjénes 23 .tissutiensisS.taodiia 12 .phaeocaipa 14.zsályalevelű 11 Pyru(m)s 7. X.austriaca 11. 247 .magyarica 11 . 11. -Változékony 157-160. 23 .elaeagrífolia 10. 207 .% -ZöldPichel 135.lougipes 13 .-vély 72 .-vély 59. 215 . 15. 13.Venyike 208 -Vérbelű82. VI.Téli pergament 128.regein 12 . 78. 237. 77. . 160 -Jaleniuni 49 . 12. 16 . 72. 247. 118.seiratula 15 . XIII. 9. 73.Zöld Magdolna 81.bretsclnteidcrí\5. 73. 137 . 9. 15. 35.cordata 11.ainygdalifornUs 11. 38. XIV.-vély 53 . 143.Sementium 113. 13. 11.dolobelliiim 49. 81.Superba 211 . . 15. 127. 15 . 15. 8. 216 . 16 . 118 -WeilerMust 135. 88 -Torzsa 100. 105 . 247.liiidleyi 12 . 16 .nívalislQ.belitlaefolia \5.Vilmos 12. 16 . 16 -pyrífolialA.superbit. 168-169.nobilis 12 . 16 . 203.Z ő d 133-135.doniestica 9.-Téli háj 160-163 -Téli hosszúcsíkos perg:iment 133 -Téli Kálmán 81.silvestris 296 .cűlleiyaiia 14.

77.rendszerezése 257 dióbél 257 diófíi 249 .megismerés 80 .csoportosítása 255 -fajtajellegei 255. 258 diófás övezetek 260 diófások (ős-) 199.elraktározott 47 gyíimölcs (minta-) 73 gyümölcsöskert 34-35. 74 Gyümölcsészeti Vázlatok 79-80 gyümölcsészettörténet 252 gyümölcsfa(szaporítás) 74 gyümölcsfajok 21 gyümölcsfajták 57.gyűjtő 79 . 50. 53 „Balkáni út" 46 barack 35 barkóca 295. 75 317 .változások 282 „Gesztenye feje" 283 Gödölye CGudula) 38 gyümölcs 30. 65. 266 alakváltozatosság 85 alany 45 allelopatia 249 alma 35. 71. 55 Erdélyi Gazda 67. 67. 66. 72 földközösség 62 földművelés 32 gazdaságpolitika 62 genetikai centrum 17 gesztenye 282-286 . jelenségek alakindex 255. 68 gyümölcsízlelés 77 gyümölcskiállítások 14.leírások 58. 84 . 79. 251.virága 254 diófajták 255.ligetek 281 .határozó 95 . 250 dióváltozatok 258-259 díszkertek 26.makk 286 .őse 249 .írásos említése 251 -növénytani jellegei 253 . 40. 61 birtokviszonyok 44 Capitiilaiv de villis 26 csemete 27 cseineteárjegyzék 67 csemetekertiek) 63-68.III. 33 gyümölcs (részei) 84-85 . 45.gyűjtemény 27. 42. 73. 83 gyümölcslopás 25 gyümölcsnevek 48 gyümölcsök (aszalt) 53-54 .ismeret 71 . 83 csemetekertészkedés 69 csonthéj 256 Darnóczy-féle kert 76 dézsmaszolgáltatások 52 dió 251-258 -alakja 255 -csonhéja 255 .örökiöttsége 254 .Ünnep 283 .dézsma 44 „Gyümölcsén" 33 „Gyümölcsénbokor' 33 gyümölcsész 66 gyümölcsészet 31. 82 Erdélyi Gazdasági Egyesület 252 erdőségek 51 faiskolák 63 faiskolakert 68 fajta 80 . 297 bencés apátok 32 benépesités 61 berkenyés 296 Besztercei Szójegyzék 45 birtokadományok 32.azonosítás 67 . 76.állomány 253.nemesítés 69 . 79 . 258 . 70.fejlődése 253 .termése 254 . 266 . 68-69 gyümölcsfák (kiválogatása) 21 gyümölcshonosodás 46 gyümölcsismeret 71 gyümölcsismerettan 58 „gyümölcsipar" 77 gyümölcsiskola 66. Tárgyak.252 diófélék 249 diókivitel 253 diómaradványok 250 diónemesítés 253 diós tájövezetek 261 diósok (erdöszerű) 253 diószilva 41. 40. folyamatok.váltás 69 felvilágosodás 62. 53.Bérce 282 .

71. 63. 31 szilágycsehi körték 207 szilva 28. 21. 37 körtvélyfa 38. 63-67 őserdők 9 Palocsay-kert 83 peregrinusok 51 Pónyik alma 50 pórnép kertjei 52 „Posoni Kert" 43. 78 Rózsafélék 7 Sárospataki kertészet 49-55 Schlágli Szójegyek 45 som 30. 21. 288 meggy 35 mezőgazdaság 70 mezőgazdálkodás 62 mezőgazdaságtudomány 48 mogyoró 25. 40. 296 „Herbárium" 48.elterjedése 279 .típusai 287. 24. 33. 98. 37. 296-299 süvöltvény 297 szászok magyar körtenevei 209 szelekció 96 szelídgesztenye 279-294 . 252 növénynevek 29 növénytani kutatások 72 ojtás40-41. 95. 80 kert észiskola 71 . 43. 39 körtvélynek természeti 48 „Körtvény" 33 közhasználatú élőföldek 69 kiipacsos termésűek 249 lugas 50.liget 282-283 .nagycégi 75 kertbarátok 55 . 97. 71. 249. 79.kultúrváltozatai 287 . 52 kertészel 54 Kertészeti Füzetek 71. 63. 66 iKigyásfák 32. 27.termése 286 Szerémség 26. 32 korszerű gyümölcstermesztés 69 korszerűsödő gyümölcsészet 73 kökényié 53 körte elterjedése 7-8 körte fajtái 206-208 körtefajták 16. 24. 35 . 41.katalán 42 szilvafajták 53 szőlő 30. körtetípus 93 körtvély 36. 26. 296 iskolakert 69 káposztába oltott alma 57 katalógus 67 Kemény-kert 73 kéregrák (gesztenye) 283 kert 29 .híres 73. 35 társnevek 5 318 . 207 oltvány(ok~) 53. 40.74. 53 körtvélyes 35. 140. 82 magyarság körteismerete 28 maróne(i') 282. 40-44. 25. 252 pozsonyi kert 55 Pray-kódex 45 reformkor67. 76 kolostori kertek 25 .művészete 25 kertészkedés 55 kiválogatás 24. 75 .gyiimölcsösök 27.43. 282 hiiszonnövények 22 határjárások 32. 293 szelídgesztenyefa 280.jöveclelme7. 253 oltásmódok 41 oltásos gyümölcsészet 42 oltóágak 52.felkutatása 50 kertészek 51. 203. 35 „neolitikumi forradalom" 17 növények kölcsönhatása 249 növényekből alakult helynevek 35 növényismeret 45. 56 magoncok 27 Magyar Pomológia 79. 45. 44 oltásCok) 22. 35 Sorbus 295. 209. 252. 55. 33. 49. 284. 286 . 31.nemesítése 288 .alakköre 288 . 247 körtefás táj 7 körtefa termése 84 körtegyümölcs 85 „körték hazája" 21 körtelopás 51 körtenemesítés 27 körtenemzetség 8 körte színe 93 körtetermesztés 19.kertészkedés 26 kolostorok 25.ő 27 gyümölcstermeszlés 19. 72. 73 .fajtaváltozatai 287 . 65 oltogató ember 69. 206.

Szilágy m. 199. 203 Csépán ( Cepari. BeszterceNaszód m. 67. 207. 195. 177. Beszterce-Naszód m. 106. Szi­ lágy m. 75 Dióspatak (Váli^oara. Hargita m. 216 319 . 53 Alvinc (Vintu de Jos. 202. Temes m. TschippendorO. 36. Szilágy m. 158 Diód (Stremt. 73 Csűrfalva (Clit. 232. 163. 120.iermelög. 216 Déskörtvélyes (Curtuiu^u Dejului). Desch). 247 Bonchida (Bontida. 9-10. Breitan). 213 Désháza (Deja). 110. Brassó m. BandorO. 52 Arad (Arad"). 151. Kolozs m. 62 Bondoraszó (Budureasa). 21. Hunyad m. Kallesdorf). Hargita m. 36. 25. 211. 37 Bére (Berea). 52. Máramaros m. 31 Árokalja (Arcalia. Beregsen"). 75 Csarnóháza (Bulz).izdálkoclás 17. 32 Alsóbencéd (Ben(id). KreutzdorO. 203 Cibrefalva (Jiba). 260 Bethlenkörtvélyes fPeri^or). Bihar m. 124. Arad m. Kronstadt). Kolozs m. Klity). Odendorf). Unterwinz). 190. 148. KainsdorO. 181. Nieder-EidischX Ma­ ros m. Kolozs m. 68. Hagendorf). Kolozs m. 247 Brassó (Bra^ov. Bruck). Krassó-Szörény m. Maros m. Maros m. 37 Déva CDeva. Bistritz). Schlosswall). 75 Alexandria (Egyiptom") 23 Almafa (Máru"). 37 Bihar (Bihor) 16. 101. Fehér m. 201. BeszterceNaszód m. 44 Bánd (Bandul de Cámpie. Brassó m. 183. Fehér m. 73. 73 Ciprus 60 Crasnai (Krasznai) vár (Crasna Cetate) 38 Csáka (Almáscsáka) (Ceaca. 190. 115. Sperberdorf). Kolozs m. Szilágy m. 47. Kolozs m. 208. 209. 295 Bergamo (Olaszország) 46 Berkes (Borze^ti). lóO Ardó (Arduzel). 73 Berekszó (Beregsáu Maré. 280 Brassó vidéke 16 Bréte. 75 Dés (Dej. Helynevek Abafája (Apaiina. 75 Csíkszék (Ciuc) 66. 145. Hunyad m. 208 Alsóidecs (Idecu de jos. Beszter­ ce-Naszód m. 73 Berekeresztúr (Bára. BeszterceNaszód m. 36. Krassó-Szörény m. 67. Temes m. 251 Drassó (Dra^ov. Hargita m. 78 Bardócszék 36 Báródbeznye (Delureni. Bihar m. Magyarbréte (Bretea. Troschen). Ratsch). 75 Bucsesd-Vulkán (Buce^d-Vulcani). 247 fatál Hüyük (Törökország) 17. Szilágy m. Szatmár m. 126. Beznea). 145 Bikafalva (Táureni). 73 Alsókajanel (Cáinelu de Jos. NuBschloss). 280 Csegez (Pietroasa). 32 Almás CAlma^u"). Hargita m. Beszterce-Naszód m. 53 vadkert 40--41 vadkörte aszalmány 45 vadkörte fajok 7. 280 Décse (Magyardécse) Cire^oaia). 203 Alsókörtvélyes (Curtuiu^u Dejului). 295 Berkenyes (Berchie^u. 19 vadkörtefák 39 virágporelemzések 31 Wesselényi-kert 73 IV. 238 Bégakörtvéiye (Bégakörtés) (Páru). 190. 50 Bánság (Bánat) 16 Barcaság (fara Bársei) 73. Hunyad m. 35 Almásrónia (Ravensca). 203. 191. 193. 35 Beszterce (Bistrila. 61 „termékeny félhold" 17-18 termesztett növények 17 természettudományok 48 tölgyes ligetek 9 vackor 9 vadaskert 40 vadcsemeték 71 vadg>aimölcsök 45. Fehér m. Hunyad m. Hargita m. 30. Marcis m. Kolozs m. Diemrich). 75 Babilon (Izrael") 20 Bácsi-torok (Cheile Baciului") 7 Bálványosváralja (Ungura?. 64 Dunántúl (Magyarország) 11 Énlaka (Inlaceni). 201. 36 Alsórákos (Raco^. Kolozs m. 103. Nussdorf). 177. 76. 20 Cebe (Jebea). 171.36. 179.

36. 82 Kecsetkisfalud (Satu Mic). 37 Kispestény (Pe^ieni(a). 7. 143. 133. 53 Gáld (Alsógáld) Galda dejos. Kolozs m. 209 skk. Hargita m. Kovászna m. Bihar m. 36. 33 Hajó (Haieii). Máramaros m. 207 Etelköz 29 Fehérvölgy (Albac). Klausenburg).Erdélyi Mezőség (Cánipia Transilv. Hargita m. 77 Göttinga (Göttingen. 208 Kendő (Cándu). MartinsdorO. 69 Gernyeszeg (Gorne^ti. 37 Érmeilék CBarcSu') 34. 130. Kovászna m. 201. Máraniaros m. 52. 135. 235 skk. 171 Házsongárd (Hajongard) 66. Máramaros m. Hargita m. 31 Kászon (Ca^inu). 68. 35. 52 Kolozsvár (Cluj.iniei) 50 Erdőalja (Sub Pádure. 139. 133. Kreisch). Bihar m. Maros ni. Kolozs m. 39 Kisbánya (Cliiuzbaia). Kovászna m. Unterwald"). 52. 73 Kénos (Chinu^u).. 36. Hargita m. Szi­ lágy m. Cluj) l6. Hargita m.. 145. Julmarkt). 75 Geges (Ghine^ti). líarlsburg). Fornaden). 36. 39. 37 Körtvélyesbérc 36 320 . 41 Hosszúaszó (Hosasáu). 280 Körösök vidéke (Jara Cri^urilor) 260 Körtekapu (Poarta. 280 Karmanovka (folyó) 40 Kárpát-medence (Bazinul Carpatin. Maros ni. 247 Fenyéd (Bráde^ti). 202. 76 Fogarasföld (Jara Fágára^ului. 247 Fogaras (Fagara^. 137 Kiskopács (Copacel). Szilágy ni. Maros ni. 154 Gyergyószék 66. Hunyad m. 248. 39 Körr\'élyes (Curtuiu^u). 190. Maros m. Ma­ ros m. Ungarisch-Klosterdorf). Fogarasch). Kertzing). Ober-Kürbisdorf). Birnthor). 203. Fehér m. 151. Bihar ni. 73 Felsőkocsoba (Cociuba Micá). 54. 37. Maros m. 242. Krassó-Szörény m. 65. Ober-Eídisch). 73 Kenteiké (Chintelnic. Karanschebesch). 247 Fejérvár (Gyulafehérvár) (Álba lulia. Maros m. Karlsburg). Hahnenberg). Fehér m. Maros m. 280 Hidegkutikert (Hidegcut). 135. 232. 251 Karánszebes (Caransebe^. 177. SzeklerNeumarkt). 280 Kézdivásárhely (Tárgu Secuiesc. 158. ThurndorD. Heltau). 133. 65 Kórodszentniárton (Coroisánmartin. 247 Gyerőmonostor (Magyargyerőmonostor) (Mánástireni. Szeben m. Biharul. 39 Godolyaniál 36 Godolyaszer 36 Görgény (Görgényszentimre) (Gurghiu. 50. Hargita m.. 75 Felsőbánya (Baia Sprie). 203. 50. 33. 280 Kiskörtvélyes (Curtuiu^u Mic). 43. 117. 76 Herkulesfürfö (Báile Herculane. Kolozs m. 54 Gyergyóalfalu (Joseni). 45. Kovászna m. Galatz). Fehér ni. Hatzeg). Kolozs m. 73 Gyergyószentmiklós (Gheorgheni. 140. BeszterceNaszód 111. 177. Hargita m. Hunyad m. 50 Ködmönis (Cormeni^). Görgen). 54. 73 Hunyad (Vajdahunyad) (Hunedoara. Nösnergau). Hargita m. Bihar m. Komandjen). 67 Kidé (Chidea). Karpaihen-Becken) 30. 247 Galac (Galafi. 136 Kobátfalva (Cobáte^fi). 50 Jena (Németország) 66 Kalotaszeg (Cálátea) 5. 52. 36 Esztelnek (Estelnic). Eidisch). Maros m. Galac m. 177 Keresd (Cri^. 50. 31 Erdőszentgyörgy (Sángeorgiu de Padure). 144. 54 Felgyógy (Geoagiu de Sus). 31 Erdöfüle (Pilia"). 50. 280 Koniana (Comana. (jud. 280 Gylimölrsény (Gyüniölcsénes) (Plopi^). Hunyad m. Fogaraschland) 36 Fogaras vára (Cetatea Fagara^ului. 252 Felsövidra (Avram lancu).. 69 Kolozs m. Maros m. 48 skk. 16. 204 Felsőtök (Tiocu de Sus. Ki'assó-Szörény m. Máramaros m. Brassó m. 38. Hunyad m. Fehér ni. Kolozs 111. Niklasmarkt). 73 Háromszék (Trei Scaune) 67 Hátszeg (Hateg. 280 Felsöidecs (Ideciu de Sus. 38 Idecs (Ideru. Herkulesband). Brassó m. 147. Szilágy ni. 54 Kórod (Coroi). 109. Maros m. 168 Eted ÍAtid). Németország) 66 Gutin (Gutinul) 280 Gyalu (Gilau. 187. 247 Gyulafehérvár (Álba lulia. 72 Érkörtvélyes (Curtuiii^eni). 36. 75 Kiskocsoba (Felsőkocsoba) (Cociuba Micá). Fehér ni. 68. Fogaraschburg) 40 Fornádia (Fornadia. 145. Fehér m. 280 Kisdisznód (Cisnádie. Maros m.

Irmescli). 113. 181. 169. 208. 185. 169. 41 Máramaros (Maramure^) 16. 280 Marosszalatna (Slatina de Műre?). 174. Maros m. Maros m. Szeben m. 280 Nagycég (Jagu. Szatmár m. 51. 65 Magyarköblös (Cuble^u unguresc). Neumarkt). Gross-ZegendorO. 53 Németvásár (Tárgu Neamp. 133. Harghita m. Kladendorf). Grossenyed). 73. Maros m. 39 Körtvélypatak (Cru^ovap. 169.54 Középalmás (Alma^u de Mijioc. 73 Magyarvalkó (Valeni. Arad m. Brassó m. 280 Magyardécse (Cire^oaia. 250 Nánás (Magyarország) 82 Németújvár (Güssing. 135. 52. Bihar m. 280 Küküllőkeményfalva (Tárnovita). 119. 280 Nagykörtvélyes {Custuiu?u Maré). 36 Körtvélyestó 36 Körtvélyesvölgy 36 Körtvélyfája (Peri^. 216. 189 Ninive (Irak) 20 Nógrád (Magyarország) 59 Nyárád mente 77 Nyitrakörtvélyes (Szlovákia) 36 Örményes (Ormeni?. Szilágy m. Szilágy m. 52 Nádas (Nade?. 216 Miklósvárszék 73.szódm. 208 Mezökovácsháza (Magyarország) 79 Mezőség (Cámpia Transilvaniei) 5 Mezőzáh (Zau de Cámpie). 50 Monó (Mánáu). Ungaririsch-Klosterdort"). Maros m. Máren). 75 Nagyenyed (Aiud. 247 Kükiillő mente (Valea Tárnavelor) 36. Lugosch). Ausztria) 48. 218. Máramaros m.208. 36. 280. 36 Nagyszombat (Szlovákia) 48 Nagyvárad (Oradea. Szeben m. Biidegg"). 73 Menyháza (Moneasa). Birnbaum). Máramaros m. 30 Lúgos (Lugoj. 32 Krassó-Szörény m. Fehér m. 186. Heltau). 31 Márkod (Márculeni). 37 Körtvélyszél 36 „Körtvény "-tó 33 Kőszeg (Magyarországi") 280. 75 Nagykároly (Carei). Máramaros m. Mittel). Szatmár m. Majding). Cara^-Severin) 32 Krasznabéltek (Beltin. 75. 135. 215 Kusaly (Co^eiu). 280 Leszbosz (Görögország) 60 Leyden (Németország) 65 Levédia 28. Hargita m. 37 Körtvélykapu (Poarta. 280 Mohács (Magyarország) 44 Mojgrád (Moigrad. Maros m. Brassó m. Hunyad m. Szatmár m. 166. BeszterceNaszód m. 118. 137. Kolozs m. 252. Máramaros m. Grosswardein). 73 Nagydisznód (Cisnadie. 73 Magyarkört vél yes 39 Magyarókereke (Aluni^u. Szilágy m. 34 Miklósfalva (Nicole?ti). 35. 36 Mondra (Mándra. NageldorO. 127. 105. Ai'ad m. 284 Kővár (Cetaiea Chiuarukii). 29. Dicea). 206. 280 Mezőfele (Cámpeni(a). Szilágy m. 280 Krasznarécse (Recea). Walken). Máramaros m. EgendorO.129. Maros m. Wetsch). Kolozs m. 189 Marosszék 5. 50 Micske (Mi?ca). 122. 127 Magyarberkesz (Berciiez).Körtvélyesberek 36 Körtvélyestelek (Érkörivélyes) (Cuiiuiu^eni"). 260 Lijtakörtvélyes 36 Lecsmér (Le^mir. 36. 50 321 . 69. 112. 228. 66. 160. Kothstrass). Maros m. 68. 252 Milota (Magyarország) 260 Mindszent 75 Misztótfalu (Táutii-Magheru?). Maden). 60 Marosvécs (Bráncovene^ti. Kolozs m. Ki'assó-Szörcny m.a. 45. 216 Nagyfalu (Nu?falau). Bihar m. 66. Maros m. Magroth). 68 Máda (Mada. Hunyad m. 208. 50 Medgyes (Media?. 208. Kovászna m. 279. Arad m. Maros m. 36 Kunágota (Magyarország) 79 Kurtapatak (Valea Scurta). 247 Malomdomb (Négyfalu) (Dealu Morii). 33. Szilágy m. Nadesch). 37 Nagymajtény (Moftinu Maré. BeszterceNa. 143 Kj'assóalmás (labalcea). 36. Neamf m. 133. Medvi/isch). Frauenbach). 208 Magyaros (Mágheru^). 216. 101. (jud. 44 Nagyszeg (No|ig. Kolozs m. 35 Nagybánya (Baia Maré. Hargita m. Hargita m. Krassó-Szörény m. 137. Elienmaikt). Szatmár m. Birnthor). 75.225 Magyargyerőmonostor ÍMánástireni. Temes m. 79 Marosvásárhely (Tárgu Műre?. 36. 208 Magyarigen (Ighiu. 230 Marosillye (Ilia. Fehér m. 283 Mosóc (Szlovákia) 59 Munkács (Ukrajna) 50. leciu. Szilágy m.

Odorhállen). Kolozs m. Bihar m. Szilágym. 44 Szilágycseh (Csehu Silvaniei. 75 Salzburg (Ausztria) 59 Sáromberke (Dumbrávioara. 73 Segesvárszék 76 Sebsibacon (Bafanii Maré). 68 Siter (^i^terea). 16 Szeben (Sibiu. Sathmar). Maros m. Kovászna m. Szatmár m. Szilágy m. 208 Torja (Turia. 52 Trója (Ilion) (Törökország) 19 Ungvár (Ukrajna) 56 Uzdiszentpéter (Sampetru de cámpie. 39. Szilágy m. 73 Szentdemeter (Dumitreni). Schomleumarkt). Bihar m. 66. 50. 280 Szászrégen (Reghin. Scharpendorf). 56. 78 Szilváshely (Sálbágel). 175. Emrichsdorf). Máramaros m. Szilágy m. 52 Sopron (Magyarország) 280 Szabolcs (Magyarország) 35 Szamosardó (Arduzel). 67. Hodford). 53 Székelyudvarhely (Odoriieiu Secuiesc. 54 Szarvas (Magyarország) 64. Maros m. 54. Szilágy m. 283 Shkeria (Kérhira. Thorenburg). 50 322 . 207. 56. 177. 251 Szilágyság (Saiaj) 5. Torian). Kovászna m. 251 Pergamon (Olaszország) 60 Petheslaka (Péterlaka) (Petrilaca). 38 Piski (Simeria). 216 Szilágynagyfalu (Nu^faláu). Anncnierstadt). 260 Segesvár (Sighi^oara. Szeben m. 36 Rézbánya (Baita). Schássburg). Kolozs m. Scharnberg). Szeben m. Kleia-Runiusch). Hunyad m. $imleu Silvaniei. Hargita m. Szekleriand) 16. Magyarország) 40 Sajóudvarhely (§ieu-Odorhei. DienesdorO. Hunyad m. 222 Szőlőhegy (Szőllőshegy) (Szerbia) 32 „Szől6s"-határ 34 Tasnád (Tárnád. 33 Szentmihálykörtvélyes (Ukrajna) 36 Szepeskörtvélyes (Szlovákia) 36 Szészárma (Sasarm. Klein-Mühibach). 63. 64 Sárpatak ($apartoc. Bornbach). 45. Bihar m. Szilágy m. 52 Székelykál (Cálu?eri). 73 Rugonfalva (Rugane^ti. 32 Szombatfalva (Sámbateni). 130. 78. 69 Sabaria (Szombathely. 118 Szilágysomlyó (§imleu Silvaniei. 73 Szentjakab (Mezöszentjakab) (lacobeni. 52. Sankt Georgen). Bömischdorf). (Ukrajna) 251 Rákösd (Raca^tia). 55. 31.75 Sebeshely (Sebezel. 52. Kolozs m. Temes m. 36. Görögország) 21 Skopje (Szkopje. Hunyad m. 250. Weisshorn). 247 Tomleccseréje (határrész) 68 Trencsény (Szlovákia) 51. 261 Rodosz (Görögország) 60 Romhány (Magyarország) 79 Romoszhely (Romodéi. 253. 31. Rugendorf). 283 Pusztaszer (Magyarország) 33 Rahó (Rahiv). 73 Székelyföld (Secuime. 36 Tokaj (Magyarország) 39 Torda (Turda. Brosz). 54 Pozsony (Szlovákia) 46. l66. 280. 280 Pocsaj (Magyarország) 52 Porumbák (Porumbacu. Maros m. Bihar m. 66 Szászgorbó (Gárbova. 67 Szászsebesszék (Sebe?) 67 Szászváros (Ora?tie. Fehér m. Fehér m. 63. 41. Hargita m. 31 Szamoshát (Podi^ul Somé?) 36 Szamosudvarhely (Sonie^-Odorhci. 67. 65 Szentkeresztmacskás (Macicáce?ti). Hargita m. 280 Sárospatak (Magyarország) 40. Maros m. Maros m. Hunyad m. 38 Papkert 41 Peér (Szilágypér) (Piru). Sáchsisch-Regen). Urbegen). 68 Tordátfalva (Turdeni). 68. Kovászna m. Jokesdorf). Hargita m. 98. Tressenburg). Maros m. Maros m. 73 Sepsiszentgyörgy (Sfantu Gheorghe. 247 Révkörtvélyes (Perii Vadului). BeszterceNaszód m. 78. Macedónia) 5 Soltvadkert (Magyarország) 40 Solymosi hegycsúcs 105 Somlyó (Szilágysomlyó) ($imleu. 53 Szerémség (Severin) 26. Maros m. Beszterce-Naszód m. 50 Szombathely (Sabaria) (Magyarország) 25 Szováta (Sovata). Zichelhid). Szarmár m. 251 Szatmár (Szatmárnémeti) (Satu Maré. 282. 73. 31. PetersdorD. 296 Szentimre (Csíkszentimre) (Santimbru.Pannónia (egykor római provincia Magyaror­ szágon) 24. Maros m. Kolozs m. Fehér m. 38 Rava (Roua). 36 Perecsen (Szilágyperecsen) (Pericei). Schomlenmarkt). 78 Székelyhíd (Sácueni. Korfu. Hermannstadt). 75. Maros m. Szilágy m. 280 Szamosújvár (Gherla.

Hargita m. 260. Kolozs m.ijd. Zilenmarkt). 75. Szilágy m. 201. Szilágy m. Siben). 280 Zsuk (liicu). S/. 252 Zalatna (Zlatna. Fehér m. Goldmarkt). Szilágy m. 52. 75 Világos (§iria. 64 Vasaskőfalva (PieirosaX Bihar m. 127. Hunyad m. 75 Zólyom (Szlovákia) 31 Zsibó (libou. Szilágy m. Bihar m. 106 Vinc (Vintu. 36 Várad (Nagyv'árad') (Oradca. Winzendorf). 55 Váralmás (Alma^u"). 54 Völcsök (Ulfiug. 143 Zaránd (Zarand). 261 Vérvölgy (Veiveghiu. Fehér m. ThurnsdorO. 34.ihunyad (Hudedoani. Hahrdorf). 75 Zelenika (Szlovákia) 59 Zetelaka (Zetea). Hellburg).ilágy ni.V. Grosswardein"). 32 323 . Arad m. 68. 177 Zilah (Zaláu. 130. Arad m. BlutigeO. Szilágy m. 280 Zalán CZálan).

Descrierea soiurilor studiate este precedatá de un suniar istoric economico-social. Capitole aparte con^in prezentarea a 23 de soiuri (tipuri) de nuci. Pánil cultivat iPyriis comnuuiis L. cárora li s-a mai adáugat. au adus din ^árile lor de ba^tiná nu numai o religie ^i moralá pa^nicá. care Incearca schi^area evoluíiei zbuciumate chiar §i a poniiculturii In Ardeal. care prin cálugárii ^i preo|ii invita|i. Maraniure^ului. lucrarea s-a rezumat la publicarea doar a 55 de soiuri de pere strábune. S-a nuan^at astfel o diferen^a Intre varietaíile b. S-au adunat nunieroase probe (niostre) de soiuri §i tipuri de faicte. care fiind coloniza^i {/lospiles) In sec. Devenite astfel strábune. Soiurile selectate („culte") considerate rentabile pentni cerinjele contemporane. anii 1812-1842). Matériáiul studial a fost colectal Imre anii 1951-1957 §1 2001-2004. Ea sintetizeazá datele investiga^ülor de terén ^i de laborator rcferitoare la soiurile de pere. Contribujia compatrioplor sa^i a fost mai impoitanta. 12. din 24 de spécii (din totálul de 45) pádure(e europene $i asiatice. §i-au dezvoltat un soiliment pomicol mai selecjionat.Soiuri strábune de pere ^i alté fructe din Ardeal Lucrarea este continuarea volumului precedent {Soiiui strábune de mcre din Ardeal. mánástirilor $i a unor mo^ieri. 17). Respectánd acest principiu. pentru exemplificare. Salajului. de-a lungul indeletnicirii omene^ti multimilenare. care au dus cu ei nu numai informa^ia . Bislri|a-Nasaud. Cánipiei Transilvaniei. 12 forme de castan comestibil §i 3 tipuri de sconi^. Datele sünt seninificative pentru ca au dainiiit speciile ^i soiurile strábune de fnicte In gospodarii particulare (aráne^ti care au fost luate prin colectivizare In anii urniatori (1962).) s-a formát (domesticit). ci ^i matériái pentru selecjie pomicolá. Localitáíile vizitate pentni colectari de matériáié íji dalé sünt situale In zoncle Clujului. Nucul §i castanul sünt plante autohtone pe nieleagurile ardelene. populare. Huedinului. O semnificativá contribu{ie la acest progres au avut Inváíapi autohtoni care ^i-au completal studiile la universitáfi europene {paregrinii) ^i grádinarii venifi din |árile vestice. 1998). Munfilor Apuseni ^i Secuiniii. mai generál ráspándite. Acestul principiu se datoreaza refeririie mai razle(e la gradinile sa^ilor. Progresul promi(átor a fost fránat timp Indelungat de profimda reorganizare a structurii economico-sociale dupá includerea principatului In Imperiul Habsburgic (1690). din care au fost selectate apói doar acelea. semnalándu-se ca extinse Incá 33 de soiuri bá^tina^e.dar a ramas mai restránsá. care pareau a fi autohtone ^i cele adaplate la condi|iile pedoclimatice iocale. ^i 21 de soiuri selec|ionate. 324 . Originea polifileticá a fost for^a niotricá a variabilitá|ii prodigioase $i a devenirii muljimii de soiuri cultivale. ínceputurile sünt datorate bisericii cre^tine.i§tina$e. cand s-au putut Infiin^a livezi rentabile In jurul cur^ilor principilor. au beneficiat de libei-táli sociale esenjiale §i meniinándu-^i legaturile culturale ^i economice cu meleagurile de obár^ie. Beiu^ului. castan §i scoru^. au fost detailat descrise In Pomologia Roinániei. Evolujia gospodáriei productive pa^nice a fost adesea Intreruptá de rázboaie externe ^i frámántári sociale necrujátoare chiar ^i pentru livezi.^i experimentul mai avansat. precuni soiurile din vestita livadá mo^iereascá de la fagu. O relativá Inflorire s-a intninit In epoca neatárnárii principatului Transilvaniei (sec. ci ^i o Indeletnicire sigurá pentru un mod de viajá stabil. tipurile de nuci. respectiv rustificate §i cele culte de provenien(á strainá („domne^ti".

in den Gegenden von Salaj. a fost posibilá abia dupa un secol. Das untersuchte Matériái wurde in den Jahren 1951-1957 und 2001-2002 gesamnielt. pentiii o ráspfmdire mai larga. Este important de mentionat ca descrierea sumara tipizata a soiurilor este atestatá de picturi 5Í grafice aitistice. metodá mai rar apiicata ín lucrarile actuale. erwahnt wird aulSerdem noch das Vorkommen von weiteren 33 einheimischen Sortén 21 der allgemein verbreiteten 325 . Der oben angefülirten Einschrankung ist es auch zu verdanken. Die zusammengetragenen Angaben sind für den Fortbestand altér. Alaturi de acestea a inflorit §i pomicultura mstica generánd spontán necontenit soiuri ^i tipuri locale. B. Alté Birnensorten und andere Früchte aus Siebenbürgen Die Arbeit stellt eine Fortsetzung des früheren Bandes (Alté Apfelsorten aus Siebenbürgen. alftturi de informa5iile de specialitate. im Rumiinischen Westgebirges und im Szeklerland lokalisiert. landlichen Varietaten und den „edlen"' („iierrischen") Sortén fremder Herkunft (wie z.sursá de bunástare materiala §i estetica peisagisticá. necontrolat al soiurilor vest-europene. dar §i ca indicatori de compara^ie §i fond de seleqionare. Edelkastanien. in der Marmarosch. exacte (5Í In diniensiuni). mai recente. die dem Anschein nach autochthon sind und an die lokálén pedoklimatischen Bedingungen angepasst erschienen. die allerdings durch die 1962 abgesciilossene KoUektivisiening in ihrer Existenz stark bedroht waren. ba^tina^e . a celor straine pronii|atoare. identice cu exemplarele concrete. ofera o delectare artistica.Una dintre consecirne fiind apói importul masiv. Vom erwahnten Prinzip ausgehend. volkstümliche Sortén angesehen werden können. Es wurden zaiilreiche Muster von Fruchtsorten und-typen gesammelt. ín primele decenii ale sec. Die im Laufe der Sammlung der Daten besuchten Ortschaften sind in der Umgebung von Cluj und Cámpia. care ofereau soiuri locale ^i impoitate verificate calitativ 51 cantitativ. o percepere ^i o traire a frumosului. neadaptate condi^iilor pedoclimatice locale §i concomitent regresului varietfuilor aiitolitone §1 ale celor adaptate deja. Auf diese Weise ergab sich ein Unterschied zwischen den einheimischen. veröffentlicht die Arbeit nur 55 alté Birnensorten. archaischer Obstsorten in biiuerischen Eigenwirtschaften bezeichnend. pflegten enge kulturelle und wirtschaftliche Verbindungen zu ihrem Herkunftsland und entwickelten ein ausgeleseneres Obstsortiment. sowie von Walnuss-. von denen sciiliefilich nur diejenigen ausgewahlt wurden. Jahrhundert angesiedelten Siebenbürger Sachsen („hospites") nur gelegentlich erwahnt werden. die Sortén des beilihmten Obstgartens auf dem Herrengut bei J^gu in Bistritz-Nassod. sau chiar suprimare. niulte necompatibile. Sie fasst die Ergebnisse der im Gelande und im Laboratórium durchgeführten Untersuchungen über Birnensorten. lucrarea Soiuri strabtme de pere 5/ altefnicte din Ardeal. die sachsischen Ansiedler erfreuten sich beachtlicher sozialer Freiheiten. dass die Obstgarten der im 12. 19-lea au apanit §i ín Ardeal pepinierele comerciale. 1812-1842). 1998) über Apfelsorten aus Siebenbürgen dar. Datorita acestei coincidenfe rarisime. so dass sie als altererbte. La finele acestui secol infiiníarea 5Í men^inerea pepinierelor („pomarii ^colare') au fost impuse prin lege de cátre stat.und Speierlings-Typen in Siebenbürgen zusamnien. nesecat izvor de folclor. Beiu§ und Huedin. Revenirea poniiciilturii traclifionale cu reevaluarea soiurilor indigene.

326 . die sich an europaischen Universitaten weiterbilden konnten. die heute dank ihrer Rentabilitíit angebaut werden. Daneben blühte auch der líindliche Obstbau auf. Der Beschreibung der untersuchten Sortén wird eine kurze sozial-ökononiische Darstellung vorangestellt. Die angebaute Birne iPyriis conininiiis L. Die Wiedereinrichtung des traditionellen Obstbaus wurde erst nac h eineni Jahrhundert durch die Neueinschiitzung der einheimischen Sortén als Vergleichsindikatoren und Auslesebasis für die fremden. Ein relatives Aufblülien wurde in der Zeit der Unabhiingigkeit des Siebenbürgischen Fürstentunis erreicht (17. Eine ihrer Folgen war ein massiver und unkontroUierter Import von nicht an die lokálén pedoklimatisciien Bedingungen angepasster westeuropaischer Sortén und gleichzeitig damit ein Rückgang der autochthonen Varietiiten bzw. der spontán standig lokale Sortén und Typen züchtete und dadurch den niateriellen und astiietische Wohlstand und das Wohlbefinden beeinílusste. der bereits angepassten Sortén. die bewegte Entwicklungsgesciiiciite des Obstanbaues in Siebenbürgen skizzenhaft zu unireissen. Einen bedeutenden Beitrag zu diesen Fortschritt hatten sowoiil die einheimischen Gelehrten. sind im Fachwerk „Poniologia Ronianiei" ausfülirlich beschrieben. Dank dieser überaus seltenen Übereinstimmung vermittelt die Arbeit Alté Bimsorten und andere Fríichte aus Siebenbürgen aulSer einer Fachinfomiation auch eine künstlerische Freudé. dass die kurze typisierte Beschreibung der Sortén durch authentisch künstlerisch gestaltete Malereien und Graphiken attestiert wird. sondern auch eine sichere Beschaftigung für eine stabilé Lebensart. Es ist vielleicht von Bedeutung zu ei'wahnen.und Züchtungsarbeit ab. In dieser Hinsicht war der Beitrag der sachsischen Mitbürger zwar bedeutender. als ertragreiciie Obstgarten ani Fürstenhof und in der Umgebung von Klöstern und Gutshöfen geschaffen wurden. die durch die nacli Siebenbürgen eingeiadenen Mönche und Pfarriierren nicht nur eine neue Religion und eine l'riedfertige Morál aus iliren Herkunftslandern niitbrachten. Der vielversprechende Fortschritt wurde dauerhaft durch die tiefgreifenden Uniorganisieaingen der sozial-ökonomischen Struktur nach der Einverleibung des Fürstentunis in die habsburgische Monarchia (1690) gebremst. Die Entwicklung eines friedfertigen produktíven Haushaltes wurde oft durch die auch für Obstgiirten unerbittlichen Kriege unterbrochen.und 3 Speieding-Typen. Jahriiunderts erschienen auch in Siebenbürgen die ersten Handelsbaumschulen. die quantitativ und qualitativ geprüfte lokale und importierte Sortén anboten. Der polypliyletische Urspmng der Birne war die treibende Kiall für die ertragreiciie Variabilitiit und für die Zücinung einer grofíen von Sortén. ein Empfinden und Erieben des Schönen. Besondere Kapitel der Arbeit behandeln 23 Sortén CJypen) von Walnussbaunien.edlen Soiten. die nicht nur fortgeschrittenes Fachwissen und Erfahrung niitbrachten. die in den heutigen Arbeiten nur selten angewandt wird. sondern auch Ausgangsmaterial für die Züchtung ini Obstbau. Jahrhundert). die sogar in den Dimensionen genau den konkréten Vorlagen entsprechen. 12 Sortén von Edelkastanien . blieb jedoch iokal beschrankt. eine Methode. als auch die aus westlichen Landern konimenden Gíirtner. In den ersten Jahrzehnten des 19. aniiand der versucht wird. Die zahlreichen edlen Zuchtfomien.) staninit von 24 (der insgesamt 45) europjiischen und asiatisdien Wildarten als Ergebnis jalirtausendjahriger menschlicher Auslese. Seine Anfange in Siebenbürgen sind der ciiristliciien Kirche zu verdanken. Die Walnuss und die Edelkastanie sind einiieimisciie Ptlanzenarten Siebenbürgens. rentableren Sortén möglich. aber auch eine unversiegbare Quelle für die Folklóré darstellte. Ani Ende dieses Jahrhunderts wurde die Gründung und der Weiterbestand der Obstbaumschulen durch staatliche Gesetze geregelt.

. A dió A dió eredete és elterjedése A dió ismeretének kezdetei a magyarság körében A dió növénytani jellegei . korabeli leírások (krónikák) gyáimölcsismereti adatai A gyümölcsök jelentősége a földrajzi helynévadásban A körtefajták keletkezésének kezdetei Az oltás jelentősége a gyümölcsészet kibontakozásában A gyümölcstermesztés helyzete (különös tekintettel a körtére) a középkori magyar állam szétszakítása után (Mohács. 1526-[Nagy] Majtény. \hMr 5 •.Tartalom Előszó I. A körte Körtefás táj A vad körtefajok és természetes előfordulásaik A termesztett körte vad ősei A termesztett körte származásának földrajzi körzetei A körtetermesztés kezdetei A körtetermesztés európai múltjából A középkori (500-1500) körtetermesztés és jelentősége a későbbi kertészkedésre Európában A magyarság körteismerete Az őshazában Levédiában és Etelközben A Kárpát-medencében (895) A magyarság keresztyén hitre térítésének jelentősége a termelőgazdálkodás kibontakoztatásában Oklevelek. 1711) A rendszeres magyar kerti gyümölcstermesztés megalapozódása A magyar természetismereti irodalom kialakulása A sárospataki kertészet és annak országos kihatása A pozsonyi érseki kert A gyümölcsészet helyzete Erdély Habsburg-hatalmi közösségbe kényszerítése után A termelőgazdálkodás keretei (társadalmi feltételei) A csemetekertek (faiskolák) meghonosodása Régi erdélyi gyümölcsfajták csemetekertje A korszem gyümölcstermesztés kibontakozása A körtefajták tanulmányozásának és leírásának módszerei A körtefajták rendszerezése A tanulmányozott körtefajták Gömbölyded alaktípusú körtefajták Hosszúkás alaktípusú körtefajták A terepkutatások idején a termesztők által közölt körtefajták és körtefajia nevek (1951-1957. 2001-2004) Nemesített körtefajták II. 7 7 7 9 17 19 21 24 28 28 29 30 32 33 35 37 40 44 47 47 49 55 61 61 63 68 69 84 95 98 98 140 206 209 249 249 250 253 327 r ..

A szelídgeszienye Múltja ' Törzsfejlődése. elterjedése.300 303 310 324 325 328 . tárgy és helynév mutató Soiuri strábune de pere ^i alté l'ructe din Ardeal Allé Birnensorten und andere Früchle aus Siebenbürgen 255 258 260 279 279 279 281 284 287 288 288 289 289 291 295 295 297 300 .és típusjellesei A dió rendszerezése Tanulmányozóit diól'ajták (tájtípusok) III. őshonossága Kultúrtönénete Nö\'én)lana Fajtaváltozataí Nemesítése Típusai Nagybányai típus Miszlótlalusi típus Magyarberkeszi típus IV.A dió fajla. A berkenye Története Növénytana G>aimölcsészeti jelentősége Tanulmányozott erdélyi berkenyék Irodalom Név-.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->