P. 1
neurologiai karosodasok

neurologiai karosodasok

|Views: 1,713|Likes:
Published by Eniko Pataki

More info:

Published by: Eniko Pataki on May 08, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/20/2012

pdf

text

original

12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

halánték. melyek a biológiai alapösztönök. az autonóm mûködés szabályozása. megállás. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése.3. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12. a mozgásszabályozás. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak.és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. Huntington-kór) alapját képezik. opticust és a n. Az agyféltekéket elülsô (frontális). a n. beszéd. táblázat mutatja be. fali (parietális). a kognitív. akaratlagos mozgásszabályozás. Két féltekébôl áll. az infratalamikus.6. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak.–12. az izomtónus szabályozása.és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. a limbikus. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. a fájdalomérzés módosítása.1. a reflexek mûködtetése. koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el. a plexusokat. Egyik része. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. ábrák mutatják be. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató. Itt létesül kapcsolat az ideg. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. • Nagyagy (cerebrum). Gerincagy. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór.1. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. kommunikáció. a motoros. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás.és érzôrendszer szabályozása. 12. az emóciók szabályozásáért felelnek. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz. torakális. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12.12. a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el. melyek fô funkciója a szenzoros. a kognitív funkciók központja. Anatómiailag cervikális. Az agy nagy részét alkotja. A diencephalon másik alkotóeleme. melyek a motoros szabályozás központjai. táblázat. melyek szenzoros. ábrák mutatják. a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. a pszichés jelenségek szabályozása. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. a motiváció. FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon.3–12. olfactoriust. az agytörzsi információk fogadása. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok).6. a szenzoros magvak a ganglionokban. a magatartás. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg . Az agyidegek (kivéve a n. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által.

A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés . ábra.260 12. ábra.4.5. FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12. A felsô végtag idegeinek topográfiája 12. A végtagok bôrének beidegzése 12.3. ábra.

FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12. ábra. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl.6. A végtagok motoros beidegzését a 12.3. táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. . a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása. ábra). A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk. táblázat mutatja be. A motoros válasz nem más. annak efferens axonjából.12.8. ábra és a 12. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12.7.2. hogy melyik szakasz érintett elsôsorban. A 12.

ábra.262 12. A motoros egység epicondylus medialis 12. FEJEZET Neurológiai károsodások - 12. A felsô végtag motoros innervációja .7. ábra.8.

adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. alább) (N. ischiadicus S1-2-3 n. m. tibialis anterior m. semitendinosus m.4 n. rectus femoris m. extensor hallucis lougus m. m. obturatorius m. semimembranosus psoas maior et minor m. rhomboideus major m. infraspinatus n. tibialis 12.12. sartorius m. femoralis n. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext. l. táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. supraspinatus m. m. táblázat. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója. extensor digitorum longus m. radialis. a könyök hajlítása.3.2. cutaneous brachii medialis . l. l. adductor magnus m. thoracicus longus. ischiadicus Izom m. l. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2. iliacus m.3. alább) (N. peroneus longus m. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n. m. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. axillaris. rhomboideus minor m. peroneus comm. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. dorsalis scapulae C4–C5 N. musculocutaneus. alább) (N. m. suprascapularis C5–C6 (N. m. biceps femoris m. n.

az ujjak adés abdukciója. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel. cutaneus antebrachii lat. l. deltoideus 1 N. coracobrachialis m. radialis C5–C8 (T1) m. n.és az alkar hajlítása. triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n. superficialis n. m. musculocutaneus C5–C7 m. m. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. l. alább) m. csúcsának rotálása m. alább) (N. medianus. cutaneous antebrachii lat. biceps brachii m.3. (a n. cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. m. táblázat. radialis innerválja) 1. az alkar kifelé fordítása.264 12. ulnaris. serratus anterior n. brachialis (részben a n. n. axillaris 2. r. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. teres minor N. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója . thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása. a felkar hajlítása N. musculocutaneus ága) 3.

extensor digiti minimi m. opponens pollicis mm. extensor digitorum communis m. extensor carpi ulnaris m. ulnaris C8-T1 m. ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. medianus N. pronator teres m. medianus C5–T1 m. flexor digitorum profundus II-III. flexor carpi radialis m. palmaris longus m. extensor indicis N. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . lumbricales II-III. metacarpus abdukciója m. quadratus m. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m.12. a hüvelyk opponálása II–III. extensor pollicis longus m. flexor digitorum superficialis m. FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III.3. flexor pollicis longus m. m. táblázat. abductor pollicis longus m. abductor pollicis brevis n. extensor pollicis brevis m.

opponens digiti minimi n. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el).4. flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V. táblázat. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12.266 12.4. különbözô szenzoros. flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV.3. táblázat). ulnaris m. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. Budapest. motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. palmaris brevis m. Mumenthaler: Neurológia. 5 pár szakrális. adductor pollicis m. abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. 12 pár torakális. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. m. 5 pár lumbális. lumbricales III–IV. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. . flexor digitorum profundus IV–V. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. Medicina. ábra mutatja be.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. interossei m. flexor digiti minimi brevis mm.

az arckifejezés hallás. n.és az elektrolit-háztartás. n. n. n. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. egyensúlyérzés a garat érzékelése. fô funkciói Agyideg I. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet. hangképzés. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. n. n. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek. olfactorius II. nyelômozgások. a fej nyálkahártyáiból. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. táblázat. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. a víz. a fogakból. nyáltermelés a garat.4. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. n. glossopharingeus X. nyelés. trochlearis V. accessorius XII. gégébôl. a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését.9. n. trigeminus VI. n. Az agyidegek megnevezése. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. ízérzés. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba. az agyból a garatizmokhoz. a szívmûködés lassítása. a gége. a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba. a fejtetô.9. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. opticus III. abducens VII. vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. facialis VIII. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll. az erek és a mirigyek felé. oculomotorius IV. n. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12.12. vestibulocochlearis IX. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek. n. ábra. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. Az autonóm egység . ábra). n. fejfordítás nyelvmozgások XI. a perisztaltika aktiválása vállmozgások. a fogak érzékelése.

a beszédben. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. a beteg értelmi. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. • memóriazavarok. kiesése (paresis. • propriocepciós zavarok. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza.268 12. széklet. • az izomtónus változása (hypotonia. lassultság. ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. demielinizációs góc vagy egyéb. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése. hypertonia. szexuális élet. akarati tevékenységét. Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. a hallás. szomjúságérzet. • a praxiás zavarok.). FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. székelés stb. Érzékszervi zavarok • a látás. a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak. szexuális tevékenység). Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. vizelet. . amnesiák. a viselkedést. melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek. érzelmi. daganat. de a pihenést. mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. a motivációkat. a tapintás károsodásai. olvasás). indítékszegénység). hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. éhség. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. demielinizácios góc). daganat.). spaszticitás). A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. • olyan fájdalom. írás. • vegetatív mûködési zavarok (légzés. Pl. vizelés. plegia). Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. hogy a sérülés oka vérzés. függetlenül attól. • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. chorea stb. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. a szaglás. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. emocionális labilitás.

ideomotoros. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. melynek különbözô formáit (analógiás. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. auditív. szelekció. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. megtartás. a felsô és az alsó végtag használatában. • A figyelem (összpontosítás. neglect szindróma. Fô jellemzôje. amely ahhoz szükséges. önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. A tudat két elemét különböztetjük meg. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni.12. értelmi funkciói. írás. hogy a beteg úgy viselkedik. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. ezek rehabilitációjával foglalkozik. tok. az integratív funkciókban csakúgy. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. • A tanult mozgások. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. csak a jobb oldalát gondozza. számolás) károsodásai. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. • A speciális összetett képességek (olvasás. és látászavarban. a mentális állapotban. A neglect javítható olyan jelzésekkel. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. ún. így azok gyakran sérülnek. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. komplex lelki mûködészavarok. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. a nyelvhasználat zavarai. mint az emocionális magatartásban. • Az emlékezetnek több típusa létezik. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. A megismerés. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. akaratlagos. a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. speciális humán funkciók. A rehabilitációs folyamatban. hallás. a vizelés. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. ideátoros).és egyensúlyzavarokban. Oka nem tisztázott. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. azaz a bal oldala sem. kontrolljában. neuropszichológiai tünetcsopor- . FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. Ezek organikus alapon létrejövô. Az élet során szerzett. nyelési zavarokban. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális. valamint a tudatosság problémája. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. • A beszéd. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. fejezetben foglalkozunk. taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója.

az acalculia a számolás képességének károsodása. Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar. az emocionális incontinentia. amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. Az apraxia az akaratlagos. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. Az alexia az olvasás. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése. az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. végrehajtásának a zavara. elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. fejezetben. az agysérülések. . ábra mutatja be. • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. összetett cselekvések megtervezésének. Az aphasia lehet enyhe. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. károsodása. pl. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. mely a beszéd artikulatív. fejezetben mutatjuk be. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak. ábra. mely egyben kognitív zavar. a memória épsége mellett. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. a gyulladások. az apathia. tumor esetén lassan alakul ki. fejezet megfelelô részében). Gyakori lehet a kóros indulat. és a dysphoniát. amely hangképzési nehézséget jelent.10.270 12. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. az epilepsiák. tapintás). A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. és ez rehabilitációjuk gátja lehet.10. az érzelmek elsivárosodása. kommunikációs zavar és beszédkárosodás. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. az agraphia az írás. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. hallás. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c. az encephalopathiák. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. 12. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken. a düh. elraktározni és szükség esetén felidézni.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. Az aphasia komplex sérülés. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére). Ilyenek pl. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. ábra mutatja be.11.

Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. tevékenységben nyilvánul meg. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. Okai lehetnek a mentális károsodások. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei).11. ábra. Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. az átalvás zavara. korai ébredés). genetikailag determinált). A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. ébrenlét során insomnia). kísérhet neurológiai betegségeket. .12. változásainak észlelése a szenzorium által. melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). a pajzsmirigyhormonok. FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás. valamint a szteroidok vesznek részt. Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. a gonadotrop hormonok.

Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége. a mozgások észlelése. A koordinált. klinikai képét az határozza meg. disztenzió) érzékelése. ábra mutatja be.12. illetve melegingerek felvétele. az inakban fordulnak elô. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. ábra. majd az érzôkéregbe jut. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak.12.272 12. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. hogy az ember anélkül is tudja. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. A károsodás jellegét. melynek szomatotópiáját a 12. hogy megnézné a tárgyat. a vibráció érzékelése. koordinálása. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. funkciójuk a mélyérzés. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. intervertebraléba továbbítják. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. a helyzetváltozás. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban. a hideg-. FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. hogy mit tart a kezében. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. a válasz tervezése. kivitelezésének kezdeményezése. • a visceroreceptorok (pl. a nyomás-. Az ingerek egy része tudatossá válik. Szenzoros és motoros homunculusok . 12. • a motoros tevékenység megvalósítása.

összehangolás. A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek. hypotrophia). az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. az ún. a mozgáskivitelezés. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. • a vibrációsérzés csökkenése.és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12. disszociált érzészavar (a hô. indítás. • a reflexek csökkenése vagy hiánya. A bazális ganglionok rendszere több magból áll. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. a memória és a viselkedés alakulásában. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása. Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia). a mono. lásd. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. A tünetek rendszerint az érzôkéreg. a thalamus. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. mert jelzi a károsító ingereket. sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara).12. a synergia szabályozása. a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. • az izmok sorvadása (atrophia. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. a mozgáskontroll. • ún.: tabes dorsalis). A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával.és fájdalomérzés elvész. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. fokozódása (hyperaesthesia). ábrán a homunculust). gamma). de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. végrehajtás. a kognitív mûködésekben. • A szegmentális motoros apparátus. a bazális ganglionok. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. csökkenése (hypaesthesia). . A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés. az izomaktivitás idôbeli kontrollja. Legfontosabb elemei: tervezés. • a mozgások korlátozottsága. melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa.12. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. esetleges változtatás és megállítás. • graphaesthesias zavara. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik.

A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív.) erôsen gátolhatják. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. gyors: 6–11 Hz). optimális idô. a dysdiadochokinesis. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. mind a mozgatórendszerrel. ivás. ha kifejezetten fokozódik. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. gyors. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. nem ismétlôdô. ritmusuk. a félremutatás. az írásgörcs és a grimaszok. változó.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. rövid. mivel a mélyérzés zavarán alapszik. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. Egy izom vagy izomcsoport rövid. stabilizál. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. sztereotip. akciós v. dobáló. Tic. villanásszerû. csavaró jellegû. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. oszcilláció jellegû mozgás. Chorea. akarattól független. írás stb.). ha meghatározott ereje és sebessége. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú. Károsodása a mozgások tér. hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. iránya a célnak megfelelô. Myoclonus. specifikus és nem specifikus információk . Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. Nem csak az egész testre. a száj körüli izmokban. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. a törzsre. Proximális. Akaratlan. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. a szemhéj. akkor spinális ataxiáról van szó. akkor cerebelláris eredetû. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók.274 12. intenciós tremor) jelentkeznek-e. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. ezek tünetileg elkülöníthetôk. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. esszenciális. de néha sztereotippé váló mozgás. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. akaratlan mozgás. amelynek oka a mély szenzibilitásra. a mindennapi élettevékenységet (evés. de nem ritmusos mozgás. Nagy. akaratlanul ismétlôdô. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók. rendszerint féloldali mozgás. kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. már károsodással társulva okoznak. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. funkcionális. eloszlásuk szerint és attól függôen. a torticollis. disztóniás tremorok stb. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. néha célszerû mozgást utánozva. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. Ballismus. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. cerebelláris. a végtag proximális részén mutatkozó. amely változatos kombinációban érinti a disztális. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. céltalan. proximális és axiális izomzatot. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. Dyskinesis. Egyszerû vagy összetett. a dôlés. Dystonia. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek. Athetosis.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar.

Meg kell határozni a pontos lokalizációt.és hemiparesis vagy -plegia. para-. A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. decubitusokra hajlamosítanak (pl. a panasz kialakulásának idejét. stroke. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. izom-. A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése. illetve -csökkenés. feszültségi állapotban van.12. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. Fontos a panasz precíz jellemzése. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. • alsómotoneuron-lézió. A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet. plexopathiák. postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. Guillain– Barré-szindróma). állandó készenléti. mûanyag sínek. Spaszticitás. ízületi) alakulhatnak ki. gipszek. milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. ortézisek). az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban. a fokozott ínreflexek. radiculopathiák.és alsómotoneuron-lézió (pl. • hosszúpálya-hyperaktivitás. • kombinált felsô. Károsodásánál ún. gerincvelôsérülteknél). centrális paresis jön létre. Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. tetra. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. ALS). A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. A spaszticitás megjelenési formája attól függ. melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. Az izomtónus csökkenése. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. Nagyon fontos a megelôzés. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. mert ha már kialakult. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. traumás agysérülés). A tónus fokozódásának. A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. SM. A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. Kóros együttmozgások.

és mozgáshelyzetekben. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe. meg kell állapítani a gyengeség tényét. A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának. neuritis). valamint a fej helyzete.) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. táblázat mutatja be. stacioner (pl. parkinsonos stb. spasztikus. • myopathiák. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat. tartása. steppelô.és felsômotoneuron-károsodások. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra. és kvantitatív formában rögzíteni kell. A testtartás a törzs formája különbözô test. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. lépcsôn járás stb. valamint az izombetegségek elkülönítését. testtartás. E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. szabályos járás automatikus. SM és DMP esetében). Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl. stroke után) és progrediáló (pl. motiváció. tárgyak fogása.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-. hogy az izomerôt megbecsüljük. egyenlô lépéshosszal. és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek. Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete. Tisztább képet kapunk.) is végeztetünk. állandóságának biztosítása. Az izomgyengeség jellege felsô. akaratlagos és vegetatív elemei. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. etikai normák stb. A normális. ha funkcionális próbákat (kézfogás. csoszogó.5. a fizikai vizsgálat.).276 12. Ide tartoznak a konvulzív . Az elôzmény adatainak összegzése. Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok. járás.és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki. de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12. betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. 12. tartása. hemiparetikus. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó. felállás. hangulat. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. Ahhoz. továbbhaladó mozgás. spasztikoparetikoataxiás. táblázat. kötôdés. FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). féloldali spasztikus. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet.5.

az agyi és gerincvelôi daganatok. • nyáltermelés. mely fogyatékossághoz. A neurológiai eredetû nyelészavarral. • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. a gége. agytörzsi léziók fennállásakor. Nyelészavarok (dysphagia). A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia.és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. a környezetet nem zavaró megvalósítása. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. s ennek higiénikus. a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. a cerebrovaszkuláris agyi történések. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük. Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza. a táplálék nyállal való keveredése. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. Fázisai: • harapás. gok eltávolítása. az arc. és XII. a nyelôcsô. UH) és az urodinámiás vizsgálatok. a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. a szájüreg. A székletürítés zavarai. A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. agyi érbetegségek. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. rágás. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. mely függ az elfogyasztott tápláléktól. A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet. a discushernia. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. fájdalom stb. agyidegek közvetítésével). A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. faringeális és özofageális). A vizeletürítés zavarai. A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció). A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül.12. • nyelés (orális. reflexes. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges. valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . a nyálmirigyek. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia).) kialakulásában. az orr. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. s a hólyag. így: • a széklet konzisztenciája. Különbözô eredetûek lehetnek. megvalósításában részt vesznek a fogak. „elôemésztése”. A tartós. Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között. a gyomor-bél traktus mûködésétôl. a medence izomstruktúrái valósítják meg. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. A vizelet. állandó és kevert jellegû. FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek.

emocionális tapasztalat. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy. az érdeklôdés. krónikus. Jelleg szerint lehet szúró. muszkuláris. A fájdalom A fájdalom kellemetlen. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. hogy a gázokat. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. felszívódási zavarok. minôsége. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye. tompa. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. a vagina nedvesedése. az anális sphincter károsodásai. telenség az impotencia. A nôi szexuális vágy. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi. Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. Befolyásolja a múltbeli tapasztalat. a penis és a clitoris erekciója. stenosis). A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. elektromiográfiával. viszcerális és kisugárzó fájdalmat. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. az elôkészítô tevékenység. tartamát tekintve lehet átmeneti. • a beidegzés vizsgálatai. az orgazmus és az azt követô reszolúció. éles stb. a kultúra. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. • a frontális lebeny mûködése. attól függôen. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. komplex szubjektív érzés. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal. koordinálása.278 12. hangulati tényezôi. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl. A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia). A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. az anális receptorhálózat pusztulása. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. A fájdalom ugyan a károsodás jele. görcsös. az endokrin rendszer. mély. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része. melynek kompenensei a szexuális vágy. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. égô. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága. A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. A fájdalom nagysága. valamint a genitáliák mûködése. a vallás. intermittáló. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. illetve az arra való teljes kép- ..

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni.8. A normális koordináció. használata). Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. Ha ezek léteznek. Kontraktúrák. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges. hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –. táblázat összegzi. Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét. megtartása. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12. különbözô eszközök fogása. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12.és a Gordon-reflex.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. a kéz használata (öltözködés. azok jellegét. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e. egyes izmainak alakja. járni. ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. a testtartást.9. a kézügyesség. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. testtartás és járás csak a motoros.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. állni. konzisztenciája. A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. A mindennapi élet szempontjából fontos. milyen az izom tónusa. a Trömner. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. jellegzetességeit. A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl. nagyon megnehezítik a rehabilitációt. ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik . az izomtónust. súlyosságát. a mozgások terjedelmét. a kényszertartásnak megfelelôen.Babinski . a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. öltözködni. pl. A mozgatókör vizsgálata. a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni. Jel Alsó végtag . járni. az akarattól független mozgásokat. korlátozottságát. cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás.8. táblázat mutatja be.Oppenheim . Pl. a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. A kóros reflexeket a 12. tud-e ülni. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl. állni. az izmok trophiáját. fokozva ezzel a károsodás mértékét. guggolások. valamint a Hoffmann-. Vállövi gyengeség esetén elôfordul.Schaefer Felsô végtag . az állás jellegzetességeit.12.Trömner (egyoldali+!) . izom. táblázat. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt.

a tesztek milyensége. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban. tumoros folyamatok.) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. az együttmûködési képesség megfigyelésére. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat.9. az azonos klinikai tüneteket (pl. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. a szürke. Az agyi sulcusok. illetve használnak. Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. figyelem) vizsgálata és az érzelmi. az esetleges aphasia. A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni. tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek. indulati élet esetleges zavarainak rögzítése.284 12. a mielográfia. hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. SM. a viselkedés. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. táblázat. a koncentráció. Ide tartozik az MRI. kamrák. a . az angiográfia. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen. a gondolkodás. Vaszkuláris léziók. az éberség. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. Fontos a mentális képesség (kommunikáció. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. a CT.és a fehérállomány. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. Komputertomográfia (CT). memória. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. Szignifikáns pszichológiai.

Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). munka a magasban stb. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). az érképletek veleszületett hiánya. ahol a vér-agy gát károsodott. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van. Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). Az EEG hasznos lehet generalizált . Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas.és EEGmonitorozás. Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. carotis. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit. Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. a cysták.) kiválóan alkalmas. a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). vertebralis) disszekciójának. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. Mielográfia. Funkcionális vizsgálat. Nagyon fontos. a vérzés. a térfoglaló folyamatok. A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. az infarctus. fotostimuláció. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó. AVM stb. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség. alvásmegvonás). és a nyugalmi EEG normális. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. a dementiák. Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe.12. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT. részletgazdagabb leképezését nyújtja. stenosisának.és MRIvizsgálatot. Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. okklúziójának. Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. aneurysma. A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. az atrophia. Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. noninvazív leképezésére szolgál. az oedema. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors. Igen költségigényes. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis. cerebri media – keringési zavarainak. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket. az EEG teljesen normális is lehet. exulceratiójának kimutatására. a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô. az epilepsia.). Agyi angiográfia. A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. Ha epilepsiára van gyanú. Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre. Dupla-Doppler UH-vizsgálat. a. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél. különösen megfelelô gyógyszerelés esetén.

Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma. Elektroneurográfia (ENG). Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. az érzôkéreg léziójáról adnak információt. A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük. Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások. az agytörzs és a thalamusrendszer. és milyen mértékben. Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési . a hátsó köteg. polyneuropathia). fény-. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. l mm pontossággal meghatározza. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. Elektromiográfia (EMG). polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. mint a mozgatóé. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl.286 12. így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. hogy a funkcióromlás az ideg. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására. Általában sorozatingereket. az agytörzsi léziókat kb. hangés elektromos hatásokat alkalmazunk. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta. Myopathiában az alacsony amplitudójú. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. kompresszió) tükrözô információ megszerzése. A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. Hasznos lehet pl. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e.

A károsodások tartósságának. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele. a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. 12. mivel ugyanazon tünetek. melyeket a károsodások.10. a gyengeség. hólyag. a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. kiváltott válaszok. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik. Vér. EMG. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. egységét. reflexvizsgálatok cisztometria. anális EMG véranalízis. kiváltott válaszok ENG. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. VEP). Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik. kiváltott válaszok. reflexvizsgálatok. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét. EMG. BAEP. Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához. táblázat. mint a fájdalom. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni. lumbálpunkció képalkotó eljárások. Tekintettel azonban arra. a tünetek. a mobilitást.12. EMG. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. EEG. mely lehet gyógyulás. lumbálpunkció képalkotó eljárások. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. stabil állapot.10.és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. A károsodás következtében az önellátást. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. az ügyetlenség. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ. A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. progresszió: . de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. táblázat mutatja be. Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek. repetitív stimuláció. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. kiváltott válaszok (SSEP. neurológiai tesztek. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek.

) vizsgálatát jelenti. ugyanakkor elôfordul. Barthel-index. mobilitás. járásvizsgálattal és az ADL. Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét. Parkinson-kórnál a Webster-skála. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával. Az ún. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat.11. táblázat). a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig. . A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget. átülés. emlékezés. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. a szabadidôs tevékenységek stb. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás. A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik. fájdalom.) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. mely lehet gyógyulás. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától. amelyet aztán szakember értékel. a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat.) tekintetében mér. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil. pl. nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. tudati állapotától. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. állás. mechanográfiával. a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. kérdôívek). Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. • az idôtartamtól. hemiparesis esetén az ún. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével. vonatkozásában. szociális magatartás stb. beszédzavar stb. Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. fogás. gyengeség. homályos látás). 7 pontos skálán. kommunikáció. amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. stabil állapot. Vannak betegségek. amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl. illetve a munkaképesség. amit a betegség okoz. • ha a betegség progrediál. vagy progresszió. beszéd. A részletek vizsgálata végezhetô pl. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. FIM (functional independence measurement). a lehetô legnagyobb terheléssel. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. a spaszticitás foka. az interperszonális kapcsolatok.288 12. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. motivációjától. mely 18 különféle funkció (önellátás. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. alkalmazkodás stb. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése. a tanulás. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. a sclerosis multiplex (SM). és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. járás. az „ad optimum” a cél. A károsodások. járási sebesség. A beteget többször és keveset terheljük.

• fizikai követelmények. SSEP elektronisztagmográfia. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség. az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. • mentális követelmények. memória stb. hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek.12. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. anális EMG. szimulált. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága. környezete. kiváltott válaszok . amelynek során orvosi ellenôrzés mellett. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. amelyet a beteg késôbb végezhet. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12. Az ún. hogy mennyire terhelhetô valaki.12. hogy azok nem csak a betegség. táblázat. munkafolyamat.). terhelhetôségét. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). kiváltott válaszok EMG. EEG. amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek. hangulata. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan. munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”. PET.11.12. táblázat. munkaterhelés olyan speciális módszer. viselkedése. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. 12. amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. • az együttmûködési képességet. táblázat mutatja be. • a sérülés kockázatát. mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. ENG. SPECT. hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek). A munkaképesség megítélése. Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. akinek feladata. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. a mozgások jellege. energiaszükséglet. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától.

hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. 7. 6. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide. a funkcionális kapacitás vizsgálata. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl. A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. rehabilitálhatóság. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. pl. Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ. a panaszok regisztrálása 2. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. hogy tartós. hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. • pszichiátriai vizsgálat 3. a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. 8. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. Anamnézis. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. a motorium. a szenzibilitás. a vegetatívum állapota). teljes munkaképtelenség véleményezhetô. míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. a koordináció. így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. • egészségre ártalmas tényezôk stb. a paraplegia. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5.: komputerkezelés). Vannak olyan esetek. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének. bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. együtt értékeli a kezelôorvossal. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. munkaképesség-változás széles skálán mozog. dások specifikus vizsgálata. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz.290 12.

15. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez. A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. A károsodás legsúlyosabb fokát az állás. Az állás. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli. FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része.13. A járás. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani. a járás funkciójának a megvalósításához. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást. Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. az érzékszervek. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. a testtartás. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. illetve szervrendszer valósítja meg. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 . táblázat. Mivel ezeket a funkciókat több szerv. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. táblázatok mutatják be.12. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12. a teherhordás. természetesen csak 12. táblázat mutatja be. a fogás. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. 12. a motivációk vonatkozásában is. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak.13. értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. összehangoltsága szükséges az állás.. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában. A kommunikációs.14. a pulmonológia. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát. jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. a felállás képtelensége jelenti. a tehervivés nehézségekbe ütközik. Figyelembe veszi a dominanciát is. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot.

és viselkedési za- varokkal járó. nehézséggel állni is képes. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. szociális problémák alakulnak ki. nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. fogásra. Az ún. akadályozhatják a munkavégzést. . Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. lépcsônél. a tartós. táblázat mutatja be. interperszonális konfliktusok. tartóssága. naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. • depressio. irritabilitás. de emelkedônél.292 12. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni. fogásra. teherhordásra. táblázat. s a tudat. bizonyos távolságot nehezen. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12.16. tud járni. de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra. rendszeressége.14.15. Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. A generalizált tónusos-klónusos rohamok. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. teherhordásra. de segítség nélkül meg tud menni. táblázat. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem.

18. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség. gyakori. szívelégtelenség stb. agyideg). táblázat. védelmet igényel Súlyos.7. táblázat mutatja be.. 12. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12.. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet. táblázat.12.. 12. a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 . agyidegek).18. gyakori rohamok. A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. hypertonia. mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. agyideg). a szaglás (I. a látás (II. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése. Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok.. folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel. VI. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet.17. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos. a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. nehezen befolyásolható rohamok. melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet. a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12.16. FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12. nazális regurgitatióval. A nyelési zavarok értékelését a 12. III. táblázat. a beteg felügyeletet. de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok. X.) vagy más szervi károsodások jönnek létre. agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. valamint az arcideg (VII.17. és XII. táblázat mutatja be. agyideg). melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. IV. táblázat.

izomra. fájdalomról számolnak be.6-del). Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. Szükséges értékelni.19. táblázat mutatja. A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. plexus. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V. ideg. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg.13. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra. plexus. mozgáskorlátozottságról. a n. izomcsoportra. Általános szabály. jellege. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. dermatomára) terjednek ki. Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg. s gondolni kell a szimulálás. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor. lokalizációját. hogy azok • milyen területre (testrészre. mérsékelt fokon 15–29%-os. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. • milyen idegi struktúrák (ideggyök. intenzitása. Különös jelentôséget kell . tartóssága. a diszkomfortérzés súlyossága stb). A panaszok jellege. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. nehezen kezelhetô. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. agyideg. Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12.20. érzészavarról. kiterjedését. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. disszimulálás lehetôségére is. ideg) károsodnak. ábra mutatja be.294 12. táblázat az irányadó. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja.

abnormális szenzációkkal vagy anélkül.1. 12.20. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése .19.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. plexus.13. fájdalom.4.3.. 12. ideg megnevezése 12. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés. amely akadályozza a tevékenységet. abnormális szenzációkkal. táblázat. ábrák. táblázat A károsodott gyök.5. a tevékenységet akadályozó fájdalom.20. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12. ábra.6. minor causalgia csökkent érzékelés. 12. 12. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés.. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. innervációs sémák 12. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. táblázat.. A plexus brachialis egyoldali szenzoros.19.3.3. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák.12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül..

22. a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre. a járást. a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12. trofikus állapotát.296 12.3 táblázat). izmokat. bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt.21. A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni.22. ábra mutatja be. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12. ábra és 12. táblázat). A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg.6-del). a munkavégzô képességre. A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali. 12. a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó. 12. táblázat. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12.22. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció. az izmok tónusát. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. a mozgáskoordinációt. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt. A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. táblázatokból állapítjuk meg.. s az innervációban részt vevô idegeket. táblázat). mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12. táblázat. a reflexeket.14.20.21.8. az izmok kontraktilitását.

.1. Ezeket a károsodásokat kombinálni. ábra. ábra.23.. 12. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének.16..14. táblázat alapján.) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása. táblázat) alapján. 12.20. 12.12. izom. .1.8. táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12.8. táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0.22.3. csontatrophia. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel.4. 12.4. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság. a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz. ábra. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12. 12.4-del. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk..2. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület. 12.15. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12. ábrák és 12.3. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1.5.. 12. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD). izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk. Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot. 12. össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben).3. ízületi kontraktúra).

cutaneous porf. cutaneous nn.298 12. clunium inff. ábra. n. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med. n. ábra. az 12.16. cutanreous 12. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája . cutaneous n. FEJEZET Neurológiai károsodások n.15.

tevékenységeit. ha meggyógyul. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben. Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. obtoratorius n. . femoralis n. a n. szenzoros. peroneus sup. • A traumás sérülés. n. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. a munkáltatótól. plantaris lat. plantaris med. peroneus comm. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. n. tervezésében és megvalósításában realizálódik. foglalkoztatásának alakulását. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. glutealis inf. ischiadicus n. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. glutealis sup. A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. táblázat. n.23. n. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. a neurológiai károsodások jellege. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg.12. vagy stabil állapotot eredményezhet. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. hogy a kimutatott mentális. a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. n. egyéb interperszonális kapcsolatainak.

az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. A mozgásfunkció károsodásai. a toaletthasználat. • enyhe. a hangulati. . csekély. az írott. a használati tárgyak beszerzése. a járás és a testmozgások különbözô változataira. az étkezés. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. a testhelyzet megtartására. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. nagymértékû. azok jellegét és súlyosságát. mint a mosakodás. a láb használatára. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg. • a teljes. a tudati. a vitakészség. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása. a saját és a mások egészségének védelme. a tárgyak mozgatására. a takarítás. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1. a szexuális kapcsolatok. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. az élelem. a kéz. a viselkedési komponensek alakulása. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága.3. Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. kódja 1344. a házastársi. tapasztalataitól. vagy elhanyagolható. hogy legyen. zavart szenvednek a szociális. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. A kommunikációs tevékenység károsodásai. az ételkészítés. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. A testhelyzet változtatására. a háztartási gépek használata. Így pl. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0. motivációjától. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. a beszéd képessége. tanulási képességétôl is függ. a testápolás. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. Ide tartozik a beszélt. A különbözô érzékszervi. hiányzik. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. részvétele korlátozott. teljes. • a súlyos. a test. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. és ezen belül a családi. Így pl. • a mérsékelt. a lakóhely. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. Az önellátás károsodásai. fogyatékosságokat eredményezhetnek. az egyén magába fordul. A háztartási tevékenységek. e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. az öltözködés.300 12.

A szellemi funkciózavarok értékelése dosával. egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák.24. pl. Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük. melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok. • a magatartás és az emocionális élet zavarai. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. táblázat. képzésének mérsékelt zavara rövid idejû. a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás. önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. • a beszédzavarok. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást. felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét.24. • a mentális (kognitív) zavarok. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott.12. A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. táblázat mutatja be. s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12. azok súlyosságát.

hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. a keringés javítása. a vizelési zavarok. átképzô. elôkészíti a mindennapi . A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. a hidroterápia. csökkentése. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. tetra-. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. Ingerkezelés. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. spasmusok oldása. posztstroke depressio felismerése és terápiája. az alkalmazkodóképesség csökkenése. a balneoterápia. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún.302 12. a mechanoterápia. ugyanúgy. az ízületi kontraktúrák. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. a kommunikáció zavarai. A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. hanem a munkaügyi. A terápia feladata az erôsítés. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. • rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. epilepsia. a görcsoldás. az értágítás. mind a gondozás során. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. A neurológiai betegségek következtében kialakuló. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás. javítják a proprioceptív érzékelést. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen. A tornának preventív és terápiás célja van. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket. • lakóközösségi szinten. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. a fizikai állóképesség erôsítése. a termoterápia. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. neurorehabilitációs osztályok. • komplex rehabilitációs központokban.

akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). A betegek fennmaradó része nem mutat változást. a logopédus feladata nem feltétlenül az. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. A kéz funkcióinak javulásakor pl. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. a kognitív funkciók csökkenése. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. az akadálymentes közlekedéshez. Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. csökkentésére irányul. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. kognitív tréningnek. Ha ez kudarcot vall. a személyiségváltozás. pl. A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti. Az ún. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. az önellátáshoz. pl. a beszédzavarok.12. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. hogy a beteg motivált legyen. a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása. A beszédterápiás szakember. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul. Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. jól kooperáljon. a rugós ortopédcipôk). gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. egyharmada – annak ellenére. hogy a beteget beszélni megtanítsa. A mûtét célja a funkció javítása. zottságának. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. Fontos. melyet végezhetünk: . Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat.

amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. ennek rehabilitációja a legnehezebb. A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin. A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. mennyire van betegségbelátása. nagyon idôigényes. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható).). • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. a munka. döntésképes-e stb. és milyen típusú). a rehabilitáció után. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. Mint látható. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs.304 12. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. exhaustio alakulhat ki. • az állapotváltozás felmérésére (pl. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után. • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e.) adhatók. szükség esetén parakoordináció kialakítása. munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. citalopram. alprazolam stb. Bizonytalanná válik a jövô. • annak eldöntésére. képzettség. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben). • a segédeszköz-használat megtanítása. beszédképtelenségét. • a javulás arányában izomerôsítés. • a koordinált izommozgás helyreállítása. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja. hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl. • az önellátás. A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. hanem a beteg további sorsát. Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. fluvoxamin. a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége. paroxetin. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. bizonyos esetekben lehetetlen. van-e neglect. . Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. a függetlenség elérése. egy esetleges újabb történés után). az állóképesség fokozása aktív tornával. sertralin. A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. esetleges mozgáskorlátozottságát.és keresôképességét. szorongásokhoz vezethet. kénytelen tudomásul venni függôségét. bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. otthon hagyható-e egyedül. vegetatív zavarait.

Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. mennyisége és fennállásának idôtartama. hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. hogy foglalko- . de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. állapotától függôen.17. Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl. másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl. prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. Kezelésük általában nem tér el az azonos. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható. A terápiás tevékenység. hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. ábra). Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. Sajnos. az ún. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. ami a munkába állással zárul le. hangsúlyozva. terápiás munka. • az azonos tüneteket okozó. polyneuropathiák). nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra. mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól.12. A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen. részben a létrejött károsodás határozza meg (12. alagútszindrómák). Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni. ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára. encephalopathiák. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún.

pentaborán. Tl. táblázat.25. toluol. metanol CO. Tl. As. triortokrezil-foszfát. szénkéneg. xilol. izocianátok. Bi. piridin. toluol. ábra. Sn. piridin Tl. toluol. ciánhidrogén Hg. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. CO. o depressio ek 12. akrilamid. Mn. lindán Hg. metil-alkohol. triklór-etilén. toluol. Mn. benzin.25.17. nitroglikol. n-hexán. tri-orto-krezil-foszfát. n-hexán. Tl. metil-bromid. sztirol. CO. benzin. piridin. n-hexán. metil-bromid Hg. endoszulfán. As. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. xilol. metil-klorid. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. ketonok. akrilamid. Pb. kénhidrogén. Al. benzol. benzol. szénkéneg. CO. DDT.306 12. Tl. Mn. Bi. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok . xilol. szerves higanyvegyületek. Pb. etilén-oxid. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. Bi. szénkéneg Pb. Al. klórozott szénhidrogén-származékok. szerves foszfátok. Sn. triklór-etilén Pb. benzol. naftalin. sztirol. Mn. triklór-etilén. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. sztirol. szén-tetraklorid. nitrobenzol Hg. szénkéneg Hg. As. szénkéneg. glikolok. táblázat).

maradandó bénulást okozva.és areflexia. Higany. A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. delírium. hangulati nyomottság. festékek. petyhüdt paresis. valamint a hegesztôk. a benzinkeverôk. a kerámiaiparban. a sokszorosító iparban. s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. fáradékonyság. általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. azonban kialakulásakor maradandó károsodással. Tünettan. Tünettan. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. majd kesztyû-. kínzó insomnia. mint a férfiak. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. a gumi. a szellemi teljesítôképesség csökkenése). organikus eredettel). izomatrophia. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei. Az encephalopathia ma már ritka. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. az öntödékben. napon a legkifejezettebb. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata. alvászavar. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). a kohászatban fémhigany elôállításakor. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô. indulatvezéreltség. hányás. Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. de kevésbé kifejezetten. meglassult pszichomotilitással. hypo.és kálium-hidroxidok. . az akkumulátorgyártó üzemekben. delíriumig fokozódó confusio). Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. Kezdetben „burning feet”. A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. azaz fáradékonyság. Axonális típusú károsodást mutat. EMG. a memóriafunkciók romlása. gyengeség. ingerlékenység. Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. máskor dysarthria. epilepsziás rohamok.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. nátrium. halláskárosodás. elsôsorban a cortexben. A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô. góctünetek. Prognózis. Minthogy a tremor korai jel. coma). szédülés. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. Neuropatológia. ami az ólomexpozíciót követô 5. Elôfordulás. lumineszcens lámpák. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk. a Purkinje-sejtek megkíméltségével. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. ingerlékenység. Elôfordulás. Polyneuropathia. intenciós tremor) jellemzôek. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. Az olvasztókban. a teljesítôképesség csökkenése. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma. majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni.és végtagataxia. fénycsövek gyártásakor. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul. gliosis kíséretében. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott. a festôk és a fazekasok. Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. ez fôként a higanyércbányászatban. elsôként a n.12. nyugtalanság. a forgácsolók.

valamint az arzénfinomítóban. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. Neuropatológia. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek. Prognózis. a szárazelem. Axonális típusú károsodást igazol. gyengeség. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. Tünettan. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. ataxia. . confusio. állás.és járásképtelenség. delírium. ritmikus mozgásai. fém. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. Elôfordulás. tabeszes jellegû érzészavar jellemez. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. EMG.és retropulsio. Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. hypersalivatio. melyet heves fájdalmak. Bizmut. Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio. a törzs és a fej nagy.és acélipari dolgozók. vas. enyhe. impulzivitás. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. diffúz myoclonusok. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. Arzén. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. a ferromangán-.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. önkontrollvesztés. ante. a disztálisan hangsúlyozott paresis (n. ércolvasztóban. „fogaskeréktünet”. dysarthria jellemzi. Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve. részleges javulásra számíthatunk. hallucinációk. Tünettan. Prognózis. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. Az idült mérgezés prognózisa jó. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Az izmok nyomásérzékenysége. remegés. Az alsó végtag merevsége korai jel. epilepsziás rohamok. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. coma). Fôleg a pallidumban és striatumban. kissé diszartriás beszéd. majd prolongált confusio. dementia. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket.308 12. Neuropatológia. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók. Prognózis. monoton. Elôfordulás. elôbb finom. gyakran lassú a gyógyulás. A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. mely azonban nem specifikus elváltozás. convulsio. a végtagok rigorózus merevsége. Tünettan. majd durva hullámú tremor. de organikus jegyekkel. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT. Elôfordulás. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô. Mangán.

depressio jelentkeznek.12. mind pedig a gerincvelôben. az ophthalmoplegia. a Sommer-szektor megkíméltségével. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek. az absztraháló képesség csökkenése. izomrángások. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. Galvanizálás. Elôfordulás. Neuropatológia. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. fejfájás. Kadmium. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. Elôfordulás. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. ötvözetek elôállítása során. Ón. Prognózis. Bárium. de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. nyugtalanság. Az I. Feltételezett. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki.és a porcelániparban. félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. a kénsavgyártásban. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). További expozíció esetén zavartság. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság. a fényelemgyártásban. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Alumínium. permetezôszerekkel foglalkozók körében. Az üveg. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. különösen jellemzô az opticusatrophia. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. eszméletvesztés. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. Oldószerek. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. Tünettan. Heveny mérgezés esetén delíriummal. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. Bauxitbányászat. Tünettan. a vegyiparban alkalmazzák. Heveny hatásuk lényegében azonos. Tünettan. depressio) és koordinációzavar jelentkezik. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. majd gátolják (neurodepressio). organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . Elôfordulás. ötvözetekkel. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. Patkánymérgekkel. akkumulátorgyártás. Tünettan. Szelén. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása. Tünettan. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. Elôfordulás. a xerográfiában. Prognózis. görcsök. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. és VIII. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. és felfelé terjed. Tünettan. Nem az idegrendszeri. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. Elôfordulás. Heveny mérgezéskor álmosság. Elôfordulás. de katalizátorokkal. az ingerlékenység és az álmatlanság. timföldgyártás. aluszékonyság.

Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. cellulóz-észterek. Ketonok. A neuropathia jellegzetessége. idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. Oldószerként. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. pigmentek és festékek. Olajok. hidraulikus folyadékokban. pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. parkinsonos tünetek jellemzik. fejfájást. a benzin egyik összetevôje. Idült mérgezésben szimmetrikus. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. részegséghez hasonló állapot. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. tremor. fokozott szorongáskészség. Elôfordulás. lakkok oldószere. szédülést. Az idült mérgezés nem specifikus. Metil-alkohol (metanol. hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. Elôfordulás. hígításra. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. . majd tudatvesztés. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. Elôfordulás. Polyneuropathia.310 12. Korai. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. alsó végtagi. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. szédülés). gyanták. súlyos fokú gliosissal kísérten. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. álmatlanságot. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. Tünettan. majd eszméletvesztés. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. hôcserélô közegben. a szintetikus gumigyártásban. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. Tünettan. a gyógyulás nem minden esetben teljes. Tünettan. prenarkotikus. a kenôolajok. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. zsírtalanításra. aluszékonyság. Neuropatológia. Glikolok. az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. a mûbôr. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. Prognózis. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. valamint tisztítószer. eufória. Elôfordulás. részegség. Tünettan. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. fagyálló folyadékokban. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. ritkábban optikus neuropathia. A nyomdaiparban (ofszetnyomás). disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. másodlagos demielinizációval). FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. a mielinhüvely elvékonyodik. faszesz). a cipôgyártásban használják. Heveny mérgezésben fejfájás. Benzin. a festékek. Prognózis. a fényezôanyagok. ragasztók. tinták. a mnesztikus funkciók gyengülése. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. Oldószerekben. Tünettan. coma. szédülés. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. nedvesítô folyadékokban. majd narkotikus állapot. Prognózis. nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek. N-hexán. Elôfordulás.

javításakor fordul elô leginkább mérgezés. zsír. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. gumi. légzésbénulás jelentkezik. tónusos-klónusos görcsök. a festékgyártásban. vestibularist. gyanta. intenciós tremor). A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. viasz. Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. ptosis. majd szédülés. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés. ragasztóanyagként használják a vegyiparban. ragasztó. a síküveggyártásban. tisztítás. Elôfordulás. Elôfordulás. Számos gyógyszer alapanyaga. Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. a mûanyagiparban. fejfájás. a cipôgyártásban. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. szurok. majd légzésbénulás jelentkezik. Tünettan. extrahálása. fülzúgás. valamint repülôgép-üzemanyagként. majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. szédülés. a gyógyszeriparban. hányinger. részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. akkomodációs zavar). hányás). Elôfordulás. Tünettan. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). hígító.és tisztítószerek alapanyagaként. nagyfokú álmosság. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma. sztirol (vinil-benzol). Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás. kôszénkátrány. Elôfordulás. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. fémek zsírtalanítása. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le. coma és légzésbénulás alakul ki. cerebelláris tünetek (ataxia. impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. opticus károsodása. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. xilol. Zsírok extrahálása. delírium. coma. Prognózis. görcsök jellemzik. légzésbénulás. aluszékonyság. Oldó-. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. Anilin. Gyanta. a rotációs nyomtatásban. szemmozgászavarok (opsoclonus. eszméletvesztés. gumi.12. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. zsírtalanítás. a gumiiparban használják. Elôfordulás. trigeminus neuropathia. a kábelgyártásban. Az idegrendszert részben közvetlenül. koordinációs zavar. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. majd gyengeség. de egyéb vegyipari baleset. toxikus encephalopathia. Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor. dysaesthesiák a jellemzôek. viasz vagy paraffin oldása. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. olaj. extraháló-. émelygés. toluol. szá- . Dimetil-szulfát. neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). Benzol. alkoholintolerancia. dysarthria. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). hányás. járásbizonytalanság. Vegyiparban. Triklór-etilén. Prognózis. kettôs látás. izomgyengeség. kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak. rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. zsír. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. Tünettan. Elôfordulás. Tünettan. ocularis dysmetria).

312 12. profúz verejtékezés. n. Elôfordulás. Elôfordulás. idült mérgezésben fejfájás. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. mûselyem. Prognózis. Triortokrezil-foszfát. Az akut mérgezést követôen (ún. delírium. izomgyengeség. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. vagus és a szemmozgató idegek paresise. a n. gyógyszer-. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. nitroglikol (dinitroglikol). Elôfordulás. Tünettan. Vegyipar. Görcsök. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. nitrocellulóz oldására. extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza. nitroglicerin. súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. Tünettan. delírium. hemianaesthesia. Naftalin.és mûanyagszivacs-gyártás. Vegyipar és gyógyszeripar. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. mind a psychosis állandósulhat is. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. hemiparesis. Convulsiók. Tünettan. rovarirtás. illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô. facialis. Prognózis. atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel. abdominális görcsök. izomgyengeség. olfactorius) okoz. Tünettan. festék-. Nitrobenzol (mirbanolaj). atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. Pentaklórfenol. Alkoholintolerancia. hányás. Elôfordulás. Heveny mérgezésben hyperpyrexia. Tünettan. Vegyipar. hypoglykaemia. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. a plasztikés a petróleumgyártásban használják. analgesia jellemzi. sôt mind a bénulások. a molykár elleni védekezésben használják fel. Fakonzerváló szerek alkalmazása. Elôfordulás. de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. robbanóanyag-gyártás. Elôfordulás. Tünettan. Szénkéneg (szén-diszulfid). Hidrazin. miosis. Az intermedier szindróma (ún. izomrángások jelennek meg. talajfertôtlenítés. Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- . A vegyiparban. Akut. Neuropatológia. Piridin. szeszdenaturálás. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Lágyítószer a mûanyag. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. esetleg légzésbénulás. hypersalivatio. hányás. Viszkóza-. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. A krónikus mérgezés az agyi erek. fejfájás. organikus pszichoszindróma. Elôfordulás. motorok kenôanyagaként. Tünettan. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. bôripar. majd mély eszméletlenség. a n. epilepsziás görcsök. coma. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). coma. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. hányás. eszméletvesztés. kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. cerebelláris ataxia.és mûbôrgyártásnál.

hányinger. a bányászok. pl. emlékezetkieséssel. Elôfordulás. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid. Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. Fejfájás. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak. 2–5 hét múlva disztális. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. elsôsorban poliuretángyártás.és nyaki hajlítókra. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. majd lassan csökkennek. a végtag. Mûgyanta. Pseudoneurasthenia. Tünettan. Tünettan. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Elôfordulás. a tûzoltók. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. görcsrohamok. a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. Prognózis. Prognózis.12. Tünettan. az autószerelôk. Izocianátok. tremor. a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Korszakovszindróma (amnesztikus. a cserzôk. feldolgozása. az acetilénhegesztôk. Akrilamid. Tünettan. valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. convulsiók. szimmetrikus. bénulás. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). altatóra rezisztens insomnia. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak. festékek. szenzomotoros. coma). az arany. Elôfordulás. FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. akrilnitril (vinil-cianid). súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. a cukorrépa feldolgozásban. hányás. A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. a bányászok. Prognózis. Elôfordulás. a kazánfûtôk. krezol. és a levodopaszubsztitúció hatástalan. Nejlon gyártása. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is. a vegyipari dolgozók. Elôfordulás. végtagfájdalmak lépnek fel. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. a galvanizálók. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet. progresszív atrophiával. A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. az acélipari. . csomagolóanyagok elôállítása. Elôfordulás. szédülés.és festékgyártás. akusztikus hallucinációk. fertôtlenítô és impregnálószer. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. izomatrophia. Mûanyaggyártás. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. majd bénítja (confusio. depressióval. a kohászok. A gázosítást végzôk. tudatzavar. a kôolaj-finomítóban. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. szédülés. Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek. Tünettan.és ezüstkivonók. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. a közlekedési dolgozók. a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. a silóban. a motorkezelôk. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). fejfájás. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával.

Az akut mérgezés során zavartság. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia. zaj. Kedvezôtlen. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. Az acélés gumiiparban. bénulások. esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. fungicidként. ataxia. A vegyiparban metilezôszerként használják. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. Elôfordulás. Növényvédelem. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. inszekticidek. különbözô vegyi anyagok intermediere. coma lép fel. kettôs látás. Prognózis. Elôfordulás. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. remegés. izomrángások. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. coma jellemzô. Prognózis. Elôfordulás. nyugtalanság. Tünettan. eszméletvesztés. majd tónusos-klónusos görcsök. Tünettan. Tünettan. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. izgatottság. ataxia). Prognózis. Tünettan. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô. A javulás lassú.314 12. Pentaborán. hallucináció. cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. tünettan. izomremegés. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre. szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. paraesthesiák. Rovarirtó szerekben. fejfájás. légzésbénulás következik be. Hatásmechanizmus. szorongás. majd beszédzavar. hallás. dekaborán. intenciós tremor. személyiségzavar. görcsök. Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. Prognózis. Tünettan. endoszulfán. Elôfordulás. beszédzavar. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz.és beszédzavar. légzésbénulás jelentkeznek.és fényérzékenység. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. féregirtó szerekben és harci gázokban. Metil-bromid. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók. súlyos zavartság. lindán. átjutnak a vér–agy gáton. szemidegbénulás. . fertôtlenítô. majd bénulás. Elôfordulás. csuklás. veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. polyneuropathia. Etilén-oxid. photophobia. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. Szerves foszforsav-észterek. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. görcsök. nystagmus. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések). görcsök. Csávázószerként. látás-. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. görcsök jellemzôek. Elôfordulás. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. extrapiramidális tünetek. Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. hyperaesthesiák. DDT. izomrángások. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. eszméletlenség. Széles körben felhasznált anyag.és tisztítószer.

a vállon nehéz teher szállítása. Elôfordulás. N. parkettázás esetén. serratus anterior bénulása következtében scapula alata. mind a neurotoxikus. A felsô karfonat bénulása gyakoribb. Elôfordulás. peroneus paresis. ulnaris lézió. illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik.12. N. Az összes térdfeszítô bénul. karpális alagútszindróma). Részlegesen gyengülhetnek a könyök. Horner-triász kíséri. Általában jó. érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. Tünettan. mert ez a gyök kiszakadására utal. supinatornak a paresise. N. A mm. Elôfordulás. A m. Elôfordulás. a hüvelykpárna sorvad. kézi csavarhúzó). emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. thoracicus longus lézió. femoralis lézió. mely éjszaka jelentkezik. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. Tünettan. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. valamint keszonvájároknál. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. . Számítógépes adatbevitel. pneumatikus szerszámok. a pénztári vonalkód leolvasása. A láb tartós keresztbetétele. Ha a nyaki sympathicus is károsodik. interossei bénulása miatt ún. ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . Elôfordulás. ritkán a csukló hajlítói. Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. vagy a vállon. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. ha a kezdeti bénulás teljes. A kilátásokat rontja. N. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. N. Tünettan. A kéz összes kis izma bénul. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). Prognózis. Az érzészavar akár hiányozhat is. a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk. dobolás. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. Vállsérülés. az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. a felkar hajlítóinak és a m. és a hüvelykujj abdukciója gyengül. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok. A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. kés használata). ha csont is sérül. Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. lyukasztógép. érzészavar a kézhát ulnáris felén. Tünettan. finomköszörülôk) idézik elô. hátizsák viselése. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. néha a hosszú ujjhajlítók. Prognózis. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6). Elôfordulás. A megerôltetés a panaszokat fokozza. Tünettan. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom.

a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést. szerencsésebb esetben stacioner jellegû. 1. cerebrovaszkuláris kórképek. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk. és nemcsak a beteg és családjának sorsa. korongozó) ûzôk esetében. intrakraniális térszûkítô folyamatok.és hemianopsiák – n. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi. alkoholos neuritis nervi optici. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható. diabéteszes. A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. chiasma. Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). teljesítôképességét. a hideg vagy nedves munkahely. szemizomparesisek. legnagyobb részük fiatal. 200 ezer. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. 200 ezer.1. és fel kell mérni ezek várható változásait. a hallópálya. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai.4. aortaív-szindróma). Magyarországon hasonló felmérések nem készültek. beleértve számos speciális faktort is. 1. Magyarországon számuk kb. agytörzsi érintettség. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. acusticus.2.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás. opticus. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. A talpon érzészavar mutatható ki. . –. esetleg javulás).3. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás. sclerosis multiplex stb. Tünettan. Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza. hogy a neurológiai beteg: 1. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is. mint a három mûszak. Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n.316 12. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. • fel kell mérni a munkahelyi. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív. opticus vagy a látópálya léziói. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések. tibialis paresis. betegek. kettôs látással járó kórképek – pl. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg. 1. azaz utasok. N. az Egyesült Államokban pl.2. hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. Elôfordulás. 1.3. A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük.1. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. 2. Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás.

extrapiramidális eredetû rigor. modulálatlan beszéd. polyneuropathiák.7. Kallmann-tünetcsoport). stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]). a n.8. extrapiramidális eredetû rigor.7. Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. ismétlôdô. dadogás]. facialis.1. nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]). Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. 2. 1. 2. 2. spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. 1.1.2. 2. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. primer izombetegségek). kényszermozgások. temporális lebeny. extrapiramidális eredetû rigor. cerebelláris koordinációs zavar. kényszermozgások. vertebrogén szédülés. discopathiák. Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. parietális lézió. Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. A lábak. primer izombetegségek. cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma.2. térdelés. kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma. Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. scalenusszindróma. Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés. 2. akinesis vagy hyperkinesis.6. primer izombetegségek). váll-kéz tünetcsoport. dystoniák. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. „parkinsonos” monoton. parietális apraxia. frontális ataxia. Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés. FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1. bármilyen eredetû. elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai.8. a n.6. akinesis vagy hyperkinesis. Thomson-.3. akinesis vagy hyperkinesis. kényszermozgások. esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései.9.4. . koponyaalapi törés). Refsum-betegség). 2. izomatrophia. fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. dekoncentrációval jellemzett kórképek). olfactorius. Wilson-kór.12. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma). Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. glossopharyngeus perifériás károsodása. periarthropathia humeroscapularis. tranziens vertebrobaziláris keringészavar. frontális ataxia. kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar). discopathiák. parietális apraxia. monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével. 1. frontális ataxia. Egyoldalú. coccygodynia). bármilyen eredetû tremor. discopathiák. frontális ataxia. centrális eredetû paresisek). a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók. 1. cerebelláris koordinációs zavar. 2. 2. cerebelláris koordinációs zavar. discopathiák). 2.5.5. a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai). diabetes mellitus.6. a pontocerebelláris szöglet léziói. guggolás. dystoniák. Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt. A karok. bármilyen eredetû tremor. aortaív-szindróma. Paget-kór.

adynamia episodica hereditaria Gamstorp. epizodikus herediter Gamstorp). a gerinc degeneratív eltérései. 5. 5. Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô. encephalopathia). de súlyosabb neurológiai státus).2. familiáris. 6. Raynaud-szindróma. labilis agyi keringés. . 5. mozgásszervi degeneratív elváltozások). 5.2.2. 5. Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet. poszttraumás stb. elsôsorban pszichiátriai kórképek). Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. Poros. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. 5. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. gôzös. paramyotonia congenita Eulenburg. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet. Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô. 5. Kéz.1.3. vaszkuláris. párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal. 4. Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással. gázos munkahelyen munkát nem végezhet. 5. Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. paramyotonia congenita Eulenburg.4. Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia). különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). Raynaud-szindróma).3.3. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. mint elôbb. myotonia congenita Tomsen. az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. myotonia congenita Tomsen. Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák).12. FEJEZET Neurológiai károsodások 3. szia. 6. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok. Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). izombetegségek.14.5. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. 5. claustrophobia).6.7. epilep- 5. füstös. elsôsorban pszichiátriai kórképek).8. a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. aortaív-szindróma. erythromeralgia).13.10. Zárt. vertigóval. dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül.1. 6. Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. mint elôbb.11.3. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen.15. 3.]) 4.1. az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák. Nedves.9. Szabadban munkát nem végezhet.318 12.2.1. de még súlyosabb neurológiai státus). Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet. 4. paroxizmális és hipokalémiás bénulás. mozgásszervi degeneratív elváltozások). 5. ataxiával járó megbetegedések). 5. 3. 5. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). 5. adinámiás. 5. aortaív-szindróma. nyirkos.

ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ. 7.5%-át. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1. míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. egy eset átlagos idôtartama. hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. alkoholizmus stb. FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7. személyiségzavar.12. s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát. A táppénzkiadásoknak a 2–2. A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám. torticollis. faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl. s a kiadások viszonylag magas aránya. megszüntethetô. Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- . illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. diabetes. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók.7%-át teszik ki. károsodásaiban nyilvánulnak meg. Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép).3–1. A jelenség oka. • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak.1. • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak. A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog. s ez mindig egyéni elbírálást igényel. Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép).) súlyossága. a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is.) a munkakörök egy részében lehetetlenné. 1997). kiutalt nap. becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. 7. látászavarok. alvászavar stb. hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. arteriosclerosis. az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van.2. terápiás igényei stb. Túlmunkát. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia.3. • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást.

ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni. E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben. progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel.26. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia. hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni. neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis.320 12.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . Mindez egyéni mérlegelést igényel.26. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény. táblázat. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. lokalizációjától. • hosszan tartó. súlyosságától. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb. Mind a beteg. 12. hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása.

FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12.12.26. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia . táblázat.

utólagos tudatzavarral. táblázat. mioklónusos c. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése.27. pszichés tünetekkel. lokális) rohamok a. Komplex parciális rohamok. amely az agymûködés ismétlôdô. Parciális (fokális. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô. 4. c. Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. Parciális rohamok. tudatzavarral járó parciális rohamok. nem ismétlôdô rohamokat. tudatzavarral: 1. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô.27. és az epilepsiát. A generalizált epilepsiákban viszont a 12. motoros tünetekkel lokalizált clonusok. tónusos-klónusos f. Jackson. Nem osztályozható rohamok . Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi. amelyek pl. egyszerû parciális rohamok. szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel. II. b. 3. lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. Generalizált rohamok a. 2. autonóm tünetekkel. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. táblázat. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. atoniás III. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat. Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. klónusos d. paroxizmális zavara. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. míg a szimptómás formakör azt jelenti. 2. hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor). absance b. tónusos e.

továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. generalizált rohamok. A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni. szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. A rohamot posztiktális tenebrositas követheti. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. megtartott eszmélet mellett. PET). videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. tisztázni kell a roham gyakoriságát. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban). FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. és fôleg gyermekkorban fordul elô. Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el. valamint a tónusos-klónusos. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. Kezelés. az interiktális periódus idôtartamát. A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak. ez a forma genetikailag determinált. Az egyszerû parciális rohamra motoros. a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák).12. Az absence-rohamok rövid. Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. primer. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. depressio. hogy késôbb a rohamok visszatérnének. hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. MRI. A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT. Egy részük generalizált rohammá alakul. A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet). az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik. hogy fokális vagy generalizált-e a roham. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. A betegek 70%-a monoterápiával. Diagnózis.) kialakulására is hajlamosíthat. Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. a roham típusos lefolyását. hiposzexualitás stb. ha a biterápia .

hogy megadja. A politerápia egyik leggyakoribb indoka. Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. a chiasmában. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. az önértékelés javítása. és többségük munkába állítható lenne. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. • a teljesítôképesség. genetikai tényezôket tételeznek fel. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. többgócú. a rohamok súlyosságát. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. opticusban. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. a n. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. mérlegelni kell a mûtétet. az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. Kevés a védett munkahely. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. a munkába állítás lehetôségének megkeresése. • az eltartott státus megszüntetése. a félúti intézmény. A világon becsült adatok szerint kb. az esetleges munkahely felvilágosítása. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. illetve retrovírus-fertôzést. esetlegesen azok fejlesztésében is. családot alapíthatna. akkor se. Az idegrendszeri traumás sérülések. schubokban zajló. hazánkban kb. A beteg állapotát. . Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. 2 millió ember szenved SM-ben. a család. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. Nôknél 2-szer gyakoribb. A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. éghajlat) befolyásolhatnak. a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni. ha erre egészségi állapota. 6–8 ezer beteggel számolhatunk. melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. a beteg pszichoszociális státusát. esetleges lassú-. hanem a beteg neuropszichológiai. Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. az agytörzsben. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. segítésre ösztönzése. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. Rehabilitáció. Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. mint férfiaknál. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése.324 12. illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat.

• pszichés tünetek: affektív zavarok. . illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i. 70%). hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. urgencia esetén oxybutyninum. a paresis. A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. mint a spaszticitás. intenciós tremor. a BAEP. • neuralgiák. illetve triciklikus antidepresszánsok. Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. Rehabilitáció. Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége. dysarthria. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. 15 év alatt megszûnnek. nausea. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. m. Tüneti kezelés. • szédülés. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. • paraesthesiák. • neuritis retrobulbaris. székletincontinentia. törzsataxia. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. ataxia. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt.és járászavar. • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. Az elôrehaladott betegség tünetei. nyelészavar. Az olyan tünetek. Incontinentia. • agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. Diagnózis. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. egyensúly. retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre.12. paraparesis). hatására a schubok várható gyakorisága csökken. vertigo. ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô. • diplopia. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. adásával történik. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. a dysphagia. Oki kezelés nincs. Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. akut relapsusokkal. • vizelési zavarok. dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben. Egyéb. A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-. a continentiazavarok. • continentiazavarok: vizelet-. atípusos facialgiák. skandáló beszéd. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. benzodiazepin használatos. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. a szenzoros veszteség. tolperison. melyek kb. -retentio. • cerebelláris tünetek: végtag-. • másodlagosan progresszív formát mutat. a kóros fáradékonyság. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. Kezelés. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. Immunterápia. • szenzoros tünetek: paraesthesiák.

Prognózis. 85%-a iszkémiás esemény. 200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon. a szociális és a munkarehabilitációnak. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. Az összes haláleset kb. Évi kb. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. kontraktúrák) az elsôdleges. a mortalitás az életkorral nô. és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket. az önkiszolgálás gyakorlása. az Evers-féle zsírszegény étrend. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. Fogyatékosság. A felépülés mértéke a beteg életkorától. és feltételezzük. Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet. kiterjedésétôl. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. . az idôtartamot (naponta többször. általános állapotától. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. felfekvés. A gyakorlatok nehézségi fokát. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. a lézió helyétôl. ilyen pl. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. pl. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. A hûtés.326 12. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. hogy kb. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. A tremor nehezen csökkenthetô. igen változó. 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. rövid ideig). de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. ezek kb. elôre meg nem jósolható lefolyására. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. kb. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük.

könnyítés szükséges. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. aki szinte teljes ellátásra szorul. 9–13 ezer bénult embert jelent. agytörzs. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk.28.10%-a képes arra. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent.) serkentése. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. az önellátó képesség elérése. izomtónuszavarok. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. o. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. Rehabilitáció. praxiás és fáziás zavarok. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. ezért a beteg mindent el tud végezni. kognitív zavarok. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni. cerebrum. • Magatehetetlen beteg. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése. glioma stb. Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni. ez évente kb. medulloblastoma. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. • Súlyosan sérült. Másik 10–15% módosított. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma. agyidegek. visszatérhet a munkába. beszéd. A daganatok fele idegrendszeri eredetû. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl. valamint egy átfogó – orvosi. amit betegsége elôtt tett. lehajlás. az akut ellátás minôségétôl függ. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát. 20–30%-kal növelhetô lenne. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag. foglalkoztatási. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. continentia. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. cerebellum. A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik. meningeoma. könnyített munkát tud végezni. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul. de nem ágyhoz kötött. • Enyhébb fokban sérült. Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás.) mutatja be. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. érzészavar. hogy eredeti munkáját folytassa.és szellemi károsodás. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. tudat. a napi tennivalókban némi segítségre szorul. A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség. 30–40%-a mozgáskárosodott. a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. táblázat (328. felül. agyhártyák. egyedül étkezik. Az évente kb. A rehabilitációs munkahelyek hiánya. • Közepes fokban sérült. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. A felnôttkori .és törzsbénulások.12. 40 000 új strokebeteg kb. koordinációs zavarok. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti. egyensúlyzavar. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. kézügyesség.) alapján. Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12. incidenciájuk Európában 50–100 000. teljes ellátásra szorul. stb. feláll.

Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. a sztereotaxiás sugársebészet.328 12. Embrionális eredetû tumorok 6. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás. A kezelés a szövettani lelettôl. liquorcitológia. a sztereotaxiás brachyterápia. sugár-) a túlélési esélyt növelik. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük. táblázat. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. mentális változás. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. Metasztatikus daganatok . hypophysisadenomák (15%). Tünetek. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. A helyi károsodások távoli hatásai. valamint az általános állapot jelen- 1. mielôtt tüneteket okoznának. Teljes körû neurológiai vizsgálat. bradycardia. gyógyszeres. Kezelés. Az elsô tünetek a gondolkodás. gyakran többrétû.és a személyiségváltozások. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek. meningeomák (15%). SPECT. Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. szteroidok). rendezetlen viselkedés. PET. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. az agyoedema. DSA. tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. Diagnózis. A terápia fejlôdése. esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. aluszékonyság. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. A tumorok általában szenzoros. izgalmi tünetek) következményeképpen. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. motoros. az új kezelési módok. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4. a vénás elfolyás akadálya. Elhe12. hányinger. hányás.28. valamint mentális. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. schwannomák (7%). Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. A gócjelek (szenzoros. emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. 45%). A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. hanem méretük. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. kiváltott válaszok. MRI. CT. szteroid-) kezelés. extragirális tumorok 8. Alkalmazható a radioterápia. Cysták 7. Lokális károsodást okozó. a kemoterápia (citosztatikumok.

érelváltozás. a szexuális mûködés. szenzoros. A klinikai tünetek a lézió okától. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. vizeletincontinentia. a hólyag-. A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük.és vizeletürítési képtelenség. ha tudjuk. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. a belépô hátsó gyökök. az oldalkötegek vazomotoros rostjai. hanem önmaga is idegközpont. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. a légzés. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. mint az akaratlagos mozgás. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió. melyek az embert utolérik. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. táblázat. a hátsó kötegek.29.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. A kiesési tünetek (motoros. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít.12. a testtartás. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk. szociális viszonyaira. féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport). a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek.29. Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések. betegsége az egyik legnagyobb csapás. a bél-. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. nemcsak azért. vérkeringési.7. a sérült struktúrától (a piramispálya. . Ez könnyen érthetô. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás. C4 felett C4 érintett C6.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. akár betegség következtében károsodik. a hôszabályozás és a vérkeringés. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése. az érzôpályák) függôen. Rehabilitáció. Ezért akár baleset. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is. anyagcserét károsító betegségek (infekció. könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. táblázat). centromedulláris és hátsótraktus-léziók. discushernia) is. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak. 12. Tünetek. A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. daganat. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. az elülsô szarv és az elülsô gyök.

330 12.18. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg.vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg. a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. vala- . MR. a vizelés zavarai. a sebészeti. körülírt háti fájdalmak szerepelnek. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis. övszerû fáj- dalom. CT. a baleseti sebészeti ellátástól. ábra. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal.18. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze. ábra. A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától.

A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. ortézisek. autonóm hyperreflexia léphet fel. A gerincvelôsérültek (tetra-. Fogyatékosság. taníthatók. A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor.12. A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. Szellemi képességeik megtartottak. A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. A spaszticitás oldásának. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben. ezért a vese. A szenzibilitás zavarai. vizeletürítési zavar lép fel. a fogyatékosság elfogadtatása. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. a képzettségnek és az intellektusnak. akik kooperációra képesek.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges. Rehabilitáció. a vibráció-. a prevenció módszereinek megtanítása. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. spasztikus tónus) jönnek létre. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. a személyiség jellemzôinek. és gyakran az exitushoz vezetô ok. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. A motorium zavarai. Az érintett beteg önálló . A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. illetve mozgásképtelenség. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. A bénulások következménye járás-. a tanulásban. és a szövôdmények elkerülése. Érzékszervi. makacs fájdalmak kísérhetik. ami obstipációra hajlamosít. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat. A gerincvelô sérülését krónikus. Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak. a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. ha a spinotalamikus pályák sérülnek. Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). nagy adagban alkalmazott szteroid. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. kapaszkodó. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak. a hô. melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre. orthostatikus collapsus). a fájdalom-. paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. ha a hátsó traktusok érintettek. amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. a további szövôdmények megelôzése.

a helyzetváltoztatási nehezítettség. a hypo. A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . hogy milyen agyi struktúrák érintettek. a környezettôl való függôség. pótlásukról gondoskodni kell. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék.30. illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. A bénult önellátását. a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek. táblázat. A hivatalos ügyek intézése. a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. és a progresszió megítélésére is alkalmas. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô. illetve mindennapi önellátásáról ad információt. Az alaptünetek a rigor. ismertetésére itt csak röviden kerül sor. 12. Fogyatékosság.332 12. és javításukról. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak. ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók.vagy akinesis. a tanulás. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. az írászavar. A diagnózis felállítható. Emellett vegetatív (obstipatio. a synkinesiscsökkenés. járdák. idiopátiás. a mozgásminták ismétlésének zavara. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. a tartási instabilitás. a helyiségek bôvítése). meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség. attól függôen. Klinikai tünetek. a tremor. Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló. FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. pl. A mozgáskorlátozottság. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. Tekintettel arra. ortosztatikus hypotonia. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul. a beszédzavar. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. 65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô. a mimikaszegénység. Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll. a normálistól eltérô izomtónussal. termoregulációs zavar. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). a vegetatív és szexuális zavarok.és járászavar. széles ajtó.30. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. táblázat). Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk.

illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. trauma. Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. rigiditás. A mozgásterápián (hely. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin. A levodopa hatástalan. neuropatológiai elváltozásai. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. pl. antikolinerg szerek (amantadin). ezért idôvel. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik. következtében kialakult molekuláris szintû. gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. a levodopakészítmények hatástalansága. dopaminerg készítmények (levodopa). amantadin. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott.12. így oki terápiával nem rendelkezünk. . COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. endokrin rendellenességei stb. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. „normal pressure” hydrocephalus stb. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. egyensúlygyakorlatok. amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. Kezelés. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. 30 és 70 életév között kezdôdik. Rehabilitáció. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis. gliosis). mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. tumor.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. tartás. tumor esetén nem várható javulás. impotencia. Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. Pl. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. tremor). a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók. A parkinsonos tünetek súlyosságát. esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. Terápia. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai. mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. a motoros fluktuációk. dopaminagonisták). az agytörzsi struktúrákat. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. pszichiátriai tünetek. A parkinsonos tünetekkel járó. rokkantsághoz vezethet. dás (nystagmus.és helyzetváltoztatás.

• tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. • a vércukorszint rendezése. • incontinentia léphet fel.és idôbeli orientáltság. valamint az akut (hipertóniás. paranoid vonatkoztatások. A jellemzô tünetek: . memóriazavarok.és elektrolit-háztartás rendezése. a koncentrációképesség csökken. dementia alakulhatnak ki.31. • az ion. sopor. az arterioszklerotikus. dühreakciók jelentkezhetnek. • mozgászavarok: spaszticitás. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô.334 12. hiszen többségük dementiába mehet át. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. 12. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. a hepatikus. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-.31. a fehérjebevitel megszorítása. • bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria. a renális és toxikus. piramisjelek. hyperthyreosis 5. • károsodnak a kognitív funkciók. hyperkinesisek stb. Limfogén encephalopathia 6. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. • az agyoedema csökkentése. • szükség esetén antiepileptikum adása. aneroid állapot. delírium). lassult mozgás. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. táblázat mutatja be. táblázat. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. szélsôséges emóciók. fogyatékosságot okoznak. • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában. formájában jelentkeznek. confusio. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. Tünetek. FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan. dysphagia) észlelhetôk. Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. a tér. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése. a beteg teljesítôképessége függvényében. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1. Kezelés. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus. coma. az irreverzíbilis. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. fokozott reflexek. • gyakoriak a magatartás elváltozásai. a gondolkodás. parkinsonismus.

a 65 év feletti lakosság 5%-át. a 80 év felettiek 20%-át érinti. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése. Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. közepesen súlyos. A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni. táblázat mutatja be. decubitus stb. illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges.és hyperthyreosis Rehabilitáció. Trauma 4. és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz). . A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. Vaszkuláris dementia 3. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges). személyisége megváltozik. FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív. • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot. illetve kevert típus). • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális).) megelôzni.32. • zavarok a szociális környezetben. melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit. az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás). A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai. Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo. a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). organikus betegsége. A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. A dementiák leggyakoribb formái. okai 1. visszafordíthatatlan. A dementia gyakori tünet. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van. Mini Mental State) is. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést. melynek következménye a tanulás. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. • az önellátás képességének hanyatlása. súlyos). az önellátásra is képtelenné válik. táblázat. A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. Kábítószerek. mérgek 5.32. viselkedési zavarok. A beteg szokásai. Tünetek. A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6. 12.12. a személyiség hanyatlása. • súlyosság szerint (enyhe. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására. és nincs jelen tudatzavar vagy depressio.

Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok. különösen. a hozzászokás. kognitív. illetve el is alszanak. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. alvási apnoe szindróma okozhat. vongálás.) megszüntethetô.vagy drogfogyasztás. néhány hét alatt gyógyul. relaxáció. • axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa. az emlékezetzavar lehetnek. kezelni kell. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. mûtéti beavatkozás. mind az axonok. de az ideg külsô. átmenetileg adunk. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. alagútszindrómák. kötôszövetes burka megtartott. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. és a kialvatlanság a munka rovására megy. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai. koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. Kezelés. az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. fertôzések stb. a kedvezôtlen életkörülmények). antidepresszáns kezelése szükséges. stimulánsok kerülése stb. agyi hypoxia lép fel. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. rendszeres testedzés. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított. a sérülés lokalizációja. . a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. mind a mielinhüvely sérül. rehabilitáció. és az általa ellátott izmok sorvadnak. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé. A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik. Mellékhatásai az álmosság. a sérülés és a mûtét között eltelt idô. Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni. A tartós. traumák. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. a tartós kompresszió. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. az alkohol. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg. ha a közérzetet befolyásolja. közkeletû szóval az alvászavarok. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben. Az alvászavart. sportsérülés). megfelelô alváskörnyezet. • neurotmesis: teljes idegi lézió. Ezek a betegek nappal aluszékonyak. illetve lehetetlenné teszi számukra. amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek. mértéke meghatározza a kezelést. az axonok épek.) is eredményezhetnek hypersomniát. pszichés problémái. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. a polyneuropathia. a lehangoltság.336 12. az izmok denervációja nem jön létre.

uraemia. a vazomotoros rostokat. periarteritis nodosa. proximális AV-i motoros. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. • fokális vagy multifokális: agyideg.). cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet. Ha már nem észlelhetô további javulás. ischiadicus. Sjögren-szindróma). az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. MRI. passzív gyógytorna. A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. a n. A kórjóslat a kiváltó októl függ. arteriopathiákat követô (pl. törzs. gyógyszer okozta. a motoros. elektromos kezelések. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. renyhe sajátreflexekkel. májcirrhosis). valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség. hogy mely idegek érintettek. Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. izomgyengeséggel. alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô. laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). . Viszonylag szimmetrikus eloszlású. az izomtónus csökkenésével. amely sokszor éjjel erôsebb. fizikális vizsgálat. végállapot alakul ki. Szükség esetén CT. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). • kevert forma. Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki. ortézisek alkalmazandók. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják. fertôzô betegségeket követô (parotitis után). EMG. mint a nôknél. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes.és kesztyûszerû érzészavar. az életkortól és a testmagasságtól. A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. medianus. a n.12. Diabéteszes polyneuropathia. Prognózis. zsibbadás. kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. A neuropathia függ a diabetes súlyosságától. égô fájdalom. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. Diagnózis. radialis. a n. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. impotencia jöhet létre. A polyneuropathia mindig tünet. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. kullancs okozta stb. FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. ulnaris. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. bizsergés. Anamnézis. izombiopszia is végezhetô. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. gyakori szisztémás betegségei. autonóm. aszimmetrikus AV-i. Tünetek. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció). A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. a n. ENG segítségével meghatározható. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. a motoros érintettség miatt izomgyengeség. izomátültetés). peroneus. Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. atrophia alakul ki. Harisnya. aktív. végtag. késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. a n. Charcot–Marie–Tooth-betegség). A kiváltó ok lehet örökletes (pl.vagy B12-vitaminhiányok). atrophiával. Pozícionálás. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. mindkét formát okozhatja akut (pl. környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. a férfiaknál gyakoribb.

Incidenciája: 1–2/100 000. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. táblázat mutatja be. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. a javulás üteme azonban lassú. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. rendszeres fizioterápia mellett. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. 20%-a öt évig. aszimmetrikus. az AV-on kezdôdô. Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje. kb. különösen a bulbáris forma. 10%-a tíz évig él. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. Ismert az akrilamid. a kontraktúrák nyújtása. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. Alkoholos polyneuropathia. Kezelése: az alkohol elhagyása. vagy ál- . A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. életév között indul. A 40–60. Prevalenciája 1/100 000. keringésjavításra szolgálnak. A betegség progresszív. igen hamar rokkantsághoz vezet.33. súlyos esetben járásképtelenség. B1-vitamin adása. mint pl.338 12. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet. melynek eredete nem ismert. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. Fogyatékosság. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. érzészavarral. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. súlyosabb esetben a járásképtelenség. Rehabilitáció. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. Myopathiák. a B1-vitaminok. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. Specifikus terápia nincs. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. progresszív izomdystrophiában. Fô tünete az érzészavar. ataxia. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. A neurogén izombetegségeket a 12. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak. koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. az önkiszolgálás elérése. a disztális izomgyengeség a lábakban. légzészavarral. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. fôleg a férfiak betegsége. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. areflexiával. feltételezhetô. Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. Guillain–Barré-szindróma. a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására. a fájdalom. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS). fizioterápia. az állóképesség fokozása. bulbáris paresissel. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet.

az önkiszolgálás. ptosis. szükség esetén antitestvizsgálat. A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. az önellátás gyakorlása. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik. az EMG. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3.33. anaemia. pl. FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. A klinikai tünetek alapján. a malignomákat kísérô myopathia esetében. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs. Diagnózis. energiakonzerváló módszerek megtanítása. SFEMG. és súlyos fokúvá válhatnak. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. Elsôdlegesen az önellátás. Oki kezelés . megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. Örökletes neuropathiák 5. majd EMG. szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. általában 20 és 40 év között alakul ki. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek. A megfelelô idôben. diplopia. progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. a biopszia megerôsíti a diagnózist. nôkben gyakoribb. állapotmegôrzés jellemzi. Incidenciája 5/1 millió lakos. Kezelés. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. A tünetek fluktuálhatnak. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. gyakori a dysarthria. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz. ezek genetikusan meghatározott. Klinikai tünetek. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. Reflexeltérés. az ún. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. dysphagia. a test kontrollált mûködése. A neurogén izombetegségek felosztása 1. Lyme. Myasthenia gravis. Etiológia. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás. Tensilon-teszt. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. Diagnózis. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható.12. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. A betegek 65%-ában thymushyperplasia. a helyváltoztatás. mediasztinális CT. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. érzészavar nincs. 15%-ban thymoma kimutatható. táblázat.

Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. Engedjük. kortikoszteroidok. A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. émelygés. Klinikai diagnózis. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. a nap egészére jól elosztani. hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. immunszuppresszív szerek. hányinger. Specifikus terápiája nincs. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô. tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. szükség esetén plazmaferezis. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. Etiológia. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. szédülés. de a . és pszichés iatrogén károsodást okozunk. az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. hanem funkcionális jellegûek (fejfájás. önmagukban. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. Ez általában néhány percig tart. az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. hogy a beteg úgy mozogjon. Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül. hányás stb. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs.340 12. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki. 10–15 percet nem haladja meg. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. Terápia. thymectomia is szóba jön. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik. Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges.). Legfontosabb tünete az eszméletvesztés. ugyanakkor legenyhébb fajtája. FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés. Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. a formatio reticularis. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->