12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése. az infratalamikus. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12. Az agy nagy részét alkotja. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. Az agyidegek (kivéve a n. a kognitív funkciók központja. táblázat. a limbikus. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel. fali (parietális). a szenzoros magvak a ganglionokban. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza.–12. beszéd. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek. akaratlagos mozgásszabályozás. Itt létesül kapcsolat az ideg. Az agyféltekéket elülsô (frontális).6.3–12. melyek szenzoros. az autonóm mûködés szabályozása. melyek a motoros szabályozás központjai.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. A diencephalon másik alkotóeleme. a reflexek mûködtetése. a pszichés jelenségek szabályozása. Gerincagy. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit.6. Huntington-kór) alapját képezik. halánték. Két féltekébôl áll. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. melyek a biológiai alapösztönök.és érzôrendszer szabályozása. a motiváció. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. az agytörzsi információk fogadása. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz.1. a motoros. a fájdalomérzés módosítása. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. a n. az izomtónus szabályozása. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór. melyek fô funkciója a szenzoros. a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése. olfactoriust. Egyik része. ábrák mutatják. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás. a kognitív. ábrák mutatják be. a mozgásszabályozás. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. megállás. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz.3. a plexusokat. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. kommunikáció. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok). Anatómiailag cervikális. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató. a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. az emóciók szabályozásáért felelnek. • Nagyagy (cerebrum). táblázat mutatja be. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. a magatartás.1.12. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg . koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása. torakális. FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak.és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. opticust és a n. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz.és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. 12.

ábra.4. A felsô végtag idegeinek topográfiája 12. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés . ábra. ábra.5. A végtagok bôrének beidegzése 12. FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12.3.260 12.

A végtagok motoros beidegzését a 12.8. . A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12. táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be. ábra és a 12.2. hogy melyik szakasz érintett elsôsorban.7. A 12. táblázat mutatja be. A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk.6. ábra). annak efferens axonjából. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. ábra. A motoros válasz nem más.12. a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása. FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12.3.

ábra. A felsô végtag motoros innervációja . A motoros egység epicondylus medialis 12.7.262 12.8. ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások - 12.

m. a könyök hajlítása. axillaris. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. alább) (N.4 n. infraspinatus n. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. semitendinosus m. supraspinatus m. suprascapularis C5–C6 (N. cutaneous brachii medialis .12. extensor digitorum longus m. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. obturatorius m. l. peroneus comm. rhomboideus minor m. musculocutaneus. ischiadicus Izom m. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója. l. l. m. m. m. peroneus longus m. m. rhomboideus major m. ischiadicus S1-2-3 n. táblázat. dorsalis scapulae C4–C5 N. iliacus m. l. semimembranosus psoas maior et minor m. rectus femoris m. sartorius m. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext.3. biceps femoris m.3. m. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2. tibialis 12. adductor magnus m. adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. extensor hallucis lougus m. alább) (N. thoracicus longus. radialis. femoralis n. alább) (N. táblázat. n. tibialis anterior m.2.

m.264 12. alább) (N. cutaneous antebrachii lat. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n. deltoideus 1 N. csúcsának rotálása m. axillaris 2. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója . n. l. az alkar kifelé fordítása. coracobrachialis m. táblázat. m.és az alkar hajlítása. superficialis n. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. teres minor N. n. a felkar hajlítása N. radialis C5–C8 (T1) m. (a n. medianus. musculocutaneus C5–C7 m. biceps brachii m. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. serratus anterior n. ulnaris. r. l. cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. alább) m. brachialis (részben a n. musculocutaneus ága) 3.3. thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása. cutaneus antebrachii lat. az ujjak adés abdukciója. radialis innerválja) 1. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. m.

3. extensor pollicis longus m. abductor pollicis longus m. ulnaris C8-T1 m. flexor digitorum profundus II-III. extensor digitorum communis m. medianus C5–T1 m. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . flexor digitorum superficialis m. medianus N. lumbricales II-III. táblázat. extensor digiti minimi m. metacarpus abdukciója m. flexor carpi radialis m. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. extensor pollicis brevis m. a hüvelyk opponálása II–III. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. m. flexor pollicis longus m. quadratus m. extensor carpi ulnaris m. extensor indicis N. supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. palmaris longus m.12. pronator teres m. abductor pollicis brevis n. opponens pollicis mm.

motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. interossei m. Budapest. . flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V. ábra mutatja be. táblázat. A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV. 5 pár szakrális. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat. flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. 12 pár torakális.3.266 12. palmaris brevis m. Mumenthaler: Neurológia. 5 pár lumbális. ulnaris m. flexor digitorum profundus IV–V. táblázat). opponens digiti minimi n. Medicina. m.4. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. adductor pollicis m.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. flexor digiti minimi brevis mm.4. lumbricales III–IV. különbözô szenzoros.

hangképzés. n. n. trochlearis V.és az elektrolit-háztartás. vestibulocochlearis IX. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. facialis VIII. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. ábra. nyelômozgások. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. n. gégébôl. a gége. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12. a fej nyálkahártyáiból. n. oculomotorius IV.12. nyelés. nyáltermelés a garat. n. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. accessorius XII. a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba.4. fô funkciói Agyideg I. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. a fejtetô. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. Az agyidegek megnevezése. n. Az autonóm egység . a fogakból. ábra). az agyból a garatizmokhoz. a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését. opticus III. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. a fogak érzékelése. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba. n. n. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. trigeminus VI. ízérzés. táblázat. olfactorius II. vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. fejfordítás nyelvmozgások XI. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. n. glossopharingeus X. n.9. n. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek. az arckifejezés hallás. a perisztaltika aktiválása vállmozgások. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. n. az erek és a mirigyek felé. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. egyensúlyérzés a garat érzékelése. abducens VII. a szívmûködés lassítása. a víz. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek.9.

Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. a beteg értelmi. chorea stb. plegia). spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. a beszédben. hogy a sérülés oka vérzés.268 12. függetlenül attól. A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. a tapintás károsodásai. mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. indítékszegénység). a hallás. Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. székelés stb. demielinizácios góc). • memóriazavarok. emocionális labilitás. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. írás. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. daganat. akarati tevékenységét. demielinizációs góc vagy egyéb. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. daganat. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. • propriocepciós zavarok. szexuális élet. vizelet. lassultság. kiesése (paresis. de a pihenést.). vizelés.). Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. amnesiák. a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. • vegetatív mûködési zavarok (légzés. Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. a motivációkat. Pl. FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. a szaglás. szexuális tevékenység). érzelmi. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése. • a praxiás zavarok. • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés. • az izomtónus változása (hypotonia. hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. a viselkedést. széklet. . spaszticitás). éhség. melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. hypertonia. • olyan fájdalom. szomjúságérzet. olvasás). Érzékszervi zavarok • a látás.

melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. Fô jellemzôje. írás. • A figyelem (összpontosítás. az integratív funkciókban csakúgy. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. auditív. ideátoros). hogy a beteg úgy viselkedik. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. a nyelvhasználat zavarai. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. ezek rehabilitációjával foglalkozik. akaratlagos. a felsô és az alsó végtag használatában. csak a jobb oldalát gondozza. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. számolás) károsodásai. A megismerés. a mentális állapotban. valamint a tudatosság problémája. azaz a bal oldala sem. ún. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. komplex lelki mûködészavarok. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. nyelési zavarokban. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. tok. neuropszichológiai tünetcsopor- . a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. Oka nem tisztázott. FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. melynek különbözô formáit (analógiás. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. • Az emlékezetnek több típusa létezik. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. értelmi funkciói. taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. és látászavarban. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. Az élet során szerzett. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. amely ahhoz szükséges. kontrolljában. • A tanult mozgások. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. neglect szindróma. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. szelekció. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak.12. fejezetben foglalkozunk. • A speciális összetett képességek (olvasás. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója. hallás. kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. így azok gyakran sérülnek.és egyensúlyzavarokban. A rehabilitációs folyamatban. mint az emocionális magatartásban. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. A tudat két elemét különböztetjük meg. speciális humán funkciók. A neglect javítható olyan jelzésekkel. megtartás. ideomotoros. önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. • A beszéd. a vizelés. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. Ezek organikus alapon létrejövô.

Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. fejezet megfelelô részében). Ilyenek pl. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. Az alexia az olvasás. és ez rehabilitációjuk gátja lehet. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk.10. ábra mutatja be. Az apraxia az akaratlagos. Az aphasia komplex sérülés. és a dysphoniát. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan. ábra mutatja be. mely egyben kognitív zavar. mely a beszéd artikulatív. amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. végrehajtásának a zavara. elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. amely hangképzési nehézséget jelent. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar.270 12. az acalculia a számolás képességének károsodása. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. ábra. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére). hallás. az apathia. • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. Az aphasia lehet enyhe. tumor esetén lassan alakul ki. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. összetett cselekvések megtervezésének. . a düh. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. kommunikációs zavar és beszédkárosodás.11. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése. károsodása. amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. az epilepsiák. elraktározni és szükség esetén felidézni. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. az érzelmek elsivárosodása. az emocionális incontinentia. a gyulladások. a memória épsége mellett. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c.10. fejezetben. pl. az agraphia az írás. Gyakori lehet a kóros indulat. tapintás). az encephalopathiák. 12. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. fejezetben mutatjuk be. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. az agysérülések.

Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek. • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. korai ébredés). A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. genetikailag determinált). Okai lehetnek a mentális károsodások. Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. ébrenlét során insomnia). Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás. az átalvás zavara. a pajzsmirigyhormonok. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. ábra. változásainak észlelése a szenzorium által. tevékenységben nyilvánul meg.11. kísérhet neurológiai betegségeket. melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. a gonadotrop hormonok. valamint a szteroidok vesznek részt.12. • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei). .

FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. A koordinált.12. melynek szomatotópiáját a 12. intervertebraléba továbbítják. kivitelezésének kezdeményezése. hogy megnézné a tárgyat. Szenzoros és motoros homunculusok . 12.12. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva. a mozgások észlelése. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. Az ingerek egy része tudatossá válik. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. • a visceroreceptorok (pl. hogy mit tart a kezében. hogy az ember anélkül is tudja. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. klinikai képét az határozza meg. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. koordinálása. ábra. a nyomás-. ábra mutatja be. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban. a hideg-. majd az érzôkéregbe jut.272 12. a helyzetváltozás. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. az inakban fordulnak elô. funkciójuk a mélyérzés. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. A károsodás jellegét. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. a vibráció érzékelése. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége. • a motoros tevékenység megvalósítása. disztenzió) érzékelése. a válasz tervezése. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. illetve melegingerek felvétele.

és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. • a mozgások korlátozottsága. sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. • graphaesthesias zavara. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara). a mono. lásd.és fájdalomérzés elvész. Legfontosabb elemei: tervezés. a bazális ganglionok. csökkenése (hypaesthesia). • ún. a mozgáskontroll. • az izmok sorvadása (atrophia. de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek. disszociált érzészavar (a hô. esetleges változtatás és megállítás. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia). a mozgáskivitelezés. • a reflexek csökkenése vagy hiánya. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12.: tabes dorsalis). A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával. fokozódása (hyperaesthesia). a memória és a viselkedés alakulásában. a synergia szabályozása. gamma). indítás.12. a kognitív mûködésekben. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása. az izomaktivitás idôbeli kontrollja. mert jelzi a károsító ingereket. annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. A tünetek rendszerint az érzôkéreg. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés. összehangolás. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. hypotrophia). Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. a thalamus. • A szegmentális motoros apparátus. ábrán a homunculust). az ún. A bazális ganglionok rendszere több magból áll. . a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. • a vibrációsérzés csökkenése. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. végrehajtás. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál.12. melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa.

kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. akaratlanul ismétlôdô. de nem ritmusos mozgás. Athetosis. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át. néha célszerû mozgást utánozva. amely változatos kombinációban érinti a disztális. akarattól független.274 12. Ballismus. amelynek oka a mély szenzibilitásra. rövid. nem ismétlôdô. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. Egyszerû vagy összetett. a torticollis. a mindennapi élettevékenységet (evés. gyors. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát.) erôsen gátolhatják. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. csavaró jellegû. funkcionális. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. az írásgörcs és a grimaszok. már károsodással társulva okoznak. oszcilláció jellegû mozgás. a dôlés. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. eloszlásuk szerint és attól függôen. proximális és axiális izomzatot. Chorea. intenciós tremor) jelentkeznek-e. stabilizál. Proximális. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral. disztóniás tremorok stb. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. a törzsre. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. Egy izom vagy izomcsoport rövid. a végtag proximális részén mutatkozó. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. akkor spinális ataxiáról van szó. akciós v. Myoclonus. cerebelláris. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. a félremutatás. villanásszerû. gyors: 6–11 Hz). mind a mozgatórendszerrel. a dysdiadochokinesis. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. Tic. akaratlan mozgás. Akaratlan. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. iránya a célnak megfelelô. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. ha meghatározott ereje és sebessége. hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. de néha sztereotippé váló mozgás. változó. Nem csak az egész testre. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók.). specifikus és nem specifikus információk . Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. a száj körüli izmokban. írás stb.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar. a szemhéj. mivel a mélyérzés zavarán alapszik. sztereotip. optimális idô. céltalan. ivás. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív. rendszerint féloldali mozgás. ha kifejezetten fokozódik. Dyskinesis. Dystonia. Nagy. ritmusuk. ezek tünetileg elkülöníthetôk. Károsodása a mozgások tér. akkor cerebelláris eredetû. dobáló. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. esszenciális.

A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban.és alsómotoneuron-lézió (pl. Meg kell határozni a pontos lokalizációt. illetve -csökkenés. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. ízületi) alakulhatnak ki. ALS). gerincvelôsérülteknél).és hemiparesis vagy -plegia. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. • hosszúpálya-hyperaktivitás. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . Az izomtónus csökkenése. állandó készenléti. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével. melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. tetra. a panasz kialakulásának idejét. A spaszticitás megjelenési formája attól függ. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. a fokozott ínreflexek. Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet. majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva. izom-. • alsómotoneuron-lézió. A tónus fokozódásának. Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. Fontos a panasz precíz jellemzése. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. SM. gipszek. plexopathiák. Guillain– Barré-szindróma). milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. radiculopathiák. Kóros együttmozgások. postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. para-. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. traumás agysérülés). A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. centrális paresis jön létre. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. feszültségi állapotban van. Nagyon fontos a megelôzés. Spaszticitás. a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése. Károsodásánál ún.12. decubitusokra hajlamosítanak (pl. mûanyag sínek. mert ha már kialakult. • kombinált felsô. hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). stroke. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. ortézisek).

) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. valamint a fej helyzete. Ahhoz. neuritis). tartása. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet. táblázat.276 12. egyenlô lépéshosszal. E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása. hogy az izomerôt megbecsüljük. Tisztább képet kapunk. spasztikoparetikoataxiás. de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. csoszogó. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. • myopathiák. parkinsonos stb. Ide tartoznak a konvulzív .és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete. stacioner (pl. tárgyak fogása. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat. testtartás. kötôdés. tartása. betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. A testtartás a törzs formája különbözô test. akaratlagos és vegetatív elemei. FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). hangulat. Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-. meg kell állapítani a gyengeség tényét. spasztikus. táblázat mutatja be. szabályos járás automatikus. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. SM és DMP esetében). féloldali spasztikus. valamint az izombetegségek elkülönítését. etikai normák stb.5. Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl. motiváció. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe. állandóságának biztosítása. Az elôzmény adatainak összegzése. felállás. hemiparetikus.5. lépcsôn járás stb. továbbhaladó mozgás. Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja. Az izomgyengeség jellege felsô. A normális.) is végeztetünk. ha funkcionális próbákat (kézfogás. stroke után) és progrediáló (pl. Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. és kvantitatív formában rögzíteni kell. járás.és felsômotoneuron-károsodások. steppelô. 12.). a fizikai vizsgálat. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra. és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek.és mozgáshelyzetekben. A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható.

A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. a környezetet nem zavaró megvalósítása. • nyáltermelés. • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia). a cerebrovaszkuláris agyi történések. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. Nyelészavarok (dysphagia). A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. • nyelés (orális. A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet. az orr. A vizeletürítés zavarai. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció). A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia. és XII.12. • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. A neurológiai eredetû nyelészavarral. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. agyi érbetegségek. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. Különbözô eredetûek lehetnek. fájdalom stb. s a hólyag. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek. a discushernia. A tartós. A székletürítés zavarai. megvalósításában részt vesznek a fogak. A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül. „elôemésztése”. a nyelôcsô. a medence izomstruktúrái valósítják meg. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. rágás. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. a gége. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. a táplálék nyállal való keveredése. az arc. agyidegek közvetítésével). a szájüreg. valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . gok eltávolítása. mely függ az elfogyasztott tápláléktól. A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között. s ennek higiénikus. így: • a széklet konzisztenciája. reflexes. a gyomor-bél traktus mûködésétôl. az agyi és gerincvelôi daganatok. a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. Fázisai: • harapás. A vizelet. UH) és az urodinámiás vizsgálatok. Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. agytörzsi léziók fennállásakor. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük.) kialakulásában. faringeális és özofageális).és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. állandó és kevert jellegû. mely fogyatékossághoz. a nyálmirigyek. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte.

felszívódási zavarok. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában. az orgazmus és az azt követô reszolúció. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. • a beidegzés vizsgálatai. égô. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. melynek kompenensei a szexuális vágy. hogy a gázokat. stenosis). Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. az anális receptorhálózat pusztulása. A nôi szexuális vágy. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. minôsége. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. éles stb. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. a vagina nedvesedése. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói.278 12. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része. tompa. Jelleg szerint lehet szúró. A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. a kultúra. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. az anális sphincter károsodásai. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. muszkuláris. illetve az arra való teljes kép- . viszcerális és kisugárzó fájdalmat. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. A fájdalom nagysága. tartamát tekintve lehet átmeneti. telenség az impotencia. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. a penis és a clitoris erekciója. hangulati tényezôi. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl. az érdeklôdés. valamint a genitáliák mûködése. intermittáló. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. a vallás. krónikus. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága. elektromiográfiával. komplex szubjektív érzés. az endokrin rendszer. attól függôen. A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. mély. • a frontális lebeny mûködése. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi.. görcsös. A fájdalom A fájdalom kellemetlen. Befolyásolja a múltbeli tapasztalat. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. az elôkészítô tevékenység. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal. emocionális tapasztalat. A fájdalom ugyan a károsodás jele. koordinálása. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia).

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

és a Gordon-reflex. Pl. nagyon megnehezítik a rehabilitációt. a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni. milyen az izom tónusa. állni. az izmok trophiáját. a Trömner. öltözködni.Trömner (egyoldali+!) . A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl.8. járni. cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra. Ha ezek léteznek. a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges. guggolások. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –. táblázat. Kontraktúrák. Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét.12. A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. a kényszertartásnak megfelelôen. megtartása. a kéz használata (öltözködés. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás. valamint a Hoffmann-. a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. konzisztenciája. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. A normális koordináció. izom. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl.8. járni. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. táblázat mutatja be. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt. különbözô eszközök fogása. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját.Schaefer Felsô végtag . A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12. az izomtónust. egyes izmainak alakja. az állás jellegzetességeit.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. A kóros reflexeket a 12. a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. testtartás és járás csak a motoros. korlátozottságát. tud-e ülni. hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni. táblázat összegzi. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12. azok jellegét. fokozva ezzel a károsodás mértékét. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e. az akarattól független mozgásokat. A mozgatókör vizsgálata. használata). Jel Alsó végtag . ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. A mindennapi élet szempontjából fontos. pl. állni. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára. a mozgások terjedelmét. Vállövi gyengeség esetén elôfordul. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. súlyosságát. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik .9. a testtartást. jellegzetességeit. a kézügyesség.Babinski .Oppenheim .

illetve használnak. Vaszkuláris léziók. kamrák. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. a koncentráció. A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is. tumoros folyamatok. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. a . ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban. az angiográfia. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. Az agyi sulcusok. a viselkedés. indulati élet esetleges zavarainak rögzítése.) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. Fontos a mentális képesség (kommunikáció.9. az együttmûködési képesség megfigyelésére. memória. a CT. a szürke. Ide tartozik az MRI. figyelem) vizsgálata és az érzelmi. a mielográfia. a tesztek milyensége. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn.és a fehérállomány. Komputertomográfia (CT). hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. az azonos klinikai tüneteket (pl. az esetleges aphasia. SM. tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. a gondolkodás. táblázat. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben.284 12. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen. az éberség. Szignifikáns pszichológiai.

stenosisának. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. az EEG teljesen normális is lehet. Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. az atrophia. okklúziójának. A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. az oedema. a cysták. hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél. Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. fotostimuláció.) kiválóan alkalmas.és MRIvizsgálatot. az érképletek veleszületett hiánya. noninvazív leképezésére szolgál. a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô. Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. a térfoglaló folyamatok. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van.12. Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe. és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors. Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre. exulceratiójának kimutatására. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket. ahol a vér-agy gát károsodott. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. AVM stb. Ha epilepsiára van gyanú. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT. Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. és a nyugalmi EEG normális. a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. Nagyon fontos. carotis. aneurysma. A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. a dementiák. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség. Mielográfia. Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). különösen megfelelô gyógyszerelés esetén. az epilepsia. Funkcionális vizsgálat. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. a vérzés. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek. az infarctus. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis.és EEGmonitorozás. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. alvásmegvonás). Dupla-Doppler UH-vizsgálat. vertebralis) disszekciójának. Az EEG hasznos lehet generalizált . munka a magasban stb.). A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas. Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). cerebri media – keringési zavarainak. a. Agyi angiográfia. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. Igen költségigényes. részletgazdagabb leképezését nyújtja. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a.

A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. a hátsó köteg. Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. hangés elektromos hatásokat alkalmazunk. Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások. Elektromiográfia (EMG). hogy a funkcióromlás az ideg. mint a mozgatóé. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. l mm pontossággal meghatározza. Myopathiában az alacsony amplitudójú. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. Elektroneurográfia (ENG). Hasznos lehet pl. Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. és milyen mértékben. az agytörzs és a thalamusrendszer. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken. Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. Általában sorozatingereket. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. polyneuropathia). Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma.286 12. fény-. az agytörzsi léziókat kb. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta. az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. az érzôkéreg léziójáról adnak információt. kompresszió) tükrözô információ megszerzése. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési .

Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek.és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több. EMG. táblázat mutatja be. hólyag. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. stabil állapot. a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit. Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik. kiváltott válaszok. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. 12. kiváltott válaszok ENG. a tünetek. Vér. Tekintettel azonban arra. EMG. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. repetitív stimuláció. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. BAEP.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét.10. a gyengeség. lumbálpunkció képalkotó eljárások. reflexvizsgálatok. amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. kiváltott válaszok. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik.12. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. reflexvizsgálatok cisztometria. egységét. mely lehet gyógyulás. Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. a mobilitást. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele. A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. kiváltott válaszok (SSEP. anális EMG véranalízis. a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak.10. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. VEP). a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. A károsodások tartósságának. Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához. A károsodás következtében az önellátást. EEG. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. progresszió: . lumbálpunkció képalkotó eljárások. az ügyetlenség. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. táblázat. mint a fájdalom. neurológiai tesztek. EMG. mivel ugyanazon tünetek. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ. melyeket a károsodások.

a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). a spaszticitás foka. Barthel-index. Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. A beteget többször és keveset terheljük. a szabadidôs tevékenységek stb. illetve a munkaképesség. A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik. nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. alkalmazkodás stb. mely 18 különféle funkció (önellátás. tudati állapotától. Vannak betegségek. pl. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése.) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. állás. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával. a sclerosis multiplex (SM). mechanográfiával. járás.) vizsgálatát jelenti. Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. A károsodások. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. az interperszonális kapcsolatok. Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget. a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat. amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. szociális magatartás stb. FIM (functional independence measurement).11. A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése. fájdalom. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás. 7 pontos skálán. az „ad optimum” a cél. homályos látás).288 12. A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától. a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig. amelyet aztán szakember értékel. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. mely lehet gyógyulás. • ha a betegség progrediál. járási sebesség. mobilitás. Az ún. vonatkozásában. beszédzavar stb. A részletek vizsgálata végezhetô pl. kommunikáció.) tekintetében mér. Parkinson-kórnál a Webster-skála. vagy progresszió.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák. stabil állapot. Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. emlékezés. kérdôívek). a lehetô legnagyobb terheléssel. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével. fogás. • az idôtartamtól. amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. . a tanulás. gyengeség. járásvizsgálattal és az ADL. A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. beszéd. ugyanakkor elôfordul. motivációjától. amit a betegség okoz. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). táblázat). hemiparesis esetén az ún. átülés.

SPECT. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága. viselkedése. mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. munkaterhelés olyan speciális módszer. anális EMG. ENG. energiaszükséglet. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. • mentális követelmények. táblázat. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. akinek feladata. PET. munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására. táblázat. amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek.12.11. hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek).12. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. amelyet a beteg késôbb végezhet. vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. terhelhetôségét. hogy mennyire terhelhetô valaki. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. A munkaképesség megítélése. kiváltott válaszok EMG. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. SSEP elektronisztagmográfia.). Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél. hangulata. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától. táblázat mutatja be.12. hogy azok nem csak a betegség. • fizikai követelmények. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12. EEG. a mozgások jellege. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). memória stb. kiváltott válaszok . hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki. szimulált. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. • a sérülés kockázatát. 12. • az együttmûködési képességet. környezete. Az ún. munkafolyamat. amelynek során orvosi ellenôrzés mellett. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség.

• pszichiátriai vizsgálat 3. együtt értékeli a kezelôorvossal. bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. 6. napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ. • egészségre ártalmas tényezôk stb. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése. Vannak olyan esetek. a vegetatívum állapota). Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl. így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. pl. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. a funkcionális kapacitás vizsgálata. hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. 8. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének. hogy tartós. A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. teljes munkaképtelenség véleményezhetô. a szenzibilitás. a motorium. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak.: komputerkezelés). a paraplegia. a panaszok regisztrálása 2. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. Anamnézis. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. a koordináció.290 12. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. rehabilitálhatóság. munkaképesség-változás széles skálán mozog. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. 7. dások specifikus vizsgálata.

A károsodás legsúlyosabb fokát az állás. Figyelembe veszi a dominanciát is. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 . kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. a pulmonológia. jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. a teherhordás. összehangoltsága szükséges az állás. A kommunikációs. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. táblázat mutatja be.13. értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást. Mivel ezeket a funkciókat több szerv. Az állás. természetesen csak 12. a motivációk vonatkozásában is. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. 12. A járás. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. táblázat. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez.14.13.15. a fogás. illetve szervrendszer valósítja meg. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát. az érzékszervek. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. a járás funkciójának a megvalósításához. a testtartás. a tehervivés nehézségekbe ütközik. táblázatok mutatják be. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában..12. Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli. a felállás képtelensége jelenti. A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot.

szociális problémák alakulnak ki. Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem. s a tudat. irritabilitás. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. teherhordásra. nehézséggel állni is képes. rendszeressége. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. teherhordásra.és viselkedési za- varokkal járó. táblázat.15. hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12. Az ún.292 12.14. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek. nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. fogásra. interperszonális konfliktusok. táblázat. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12. bizonyos távolságot nehezen. • depressio. de emelkedônél. a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló. táblázat mutatja be. A generalizált tónusos-klónusos rohamok. tartóssága. lépcsônél. tud járni. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. akadályozhatják a munkavégzést. fogásra. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni.16. de segítség nélkül meg tud menni. a tartós. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. . de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra.

VI. Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok. a beteg felügyeletet. X. agyidegek). nehezen befolyásolható rohamok. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12. melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet. IV. védelmet igényel Súlyos.7.. táblázat mutatja be. agyideg).16. melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. agyideg). 12. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet.12. szívelégtelenség stb. táblázat.17.) vagy más szervi károsodások jönnek létre. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 . táblázat. gyakori rohamok. gyakori. folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel.18. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet. A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással.17. 12. a szaglás (I. agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. A nyelési zavarok értékelését a 12. táblázat. de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok..18. hypertonia.. valamint az arcideg (VII. III. és XII. a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése. táblázat. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség. táblázat mutatja be. nazális regurgitatióval.. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos. agyideg). mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. a látás (II.

izomcsoportra. hogy azok • milyen területre (testrészre. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. lokalizációját. a diszkomfortérzés súlyossága stb). táblázat az irányadó. Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet. táblázat mutatja. nehezen kezelhetô. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. A panaszok jellege. Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12. s gondolni kell a szimulálás.13.20. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia. • milyen idegi struktúrák (ideggyök. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni. intenzitása. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. plexus. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. a n. tartóssága. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli. Különös jelentôséget kell . ideg) károsodnak. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. disszimulálás lehetôségére is. ideg. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. dermatomára) terjednek ki.6-del). Általános szabály. Szükséges értékelni. mozgáskorlátozottságról. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. érzészavarról. fájdalomról számolnak be. A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor.294 12.19. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. plexus. mérsékelt fokon 15–29%-os. izomra. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja. ábra mutatja be. agyideg. jellege. Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. kiterjedését.

FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12. abnormális szenzációkkal. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12.3. 12. A plexus brachialis egyoldali szenzoros. 12. 12.3. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. a tevékenységet akadályozó fájdalom. amely akadályozza a tevékenységet. ábrák. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. abnormális szenzációkkal vagy anélkül.12. ideg megnevezése 12. táblázat. A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés. fájdalom. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1..5.3. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák.. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése .1. 12.6. innervációs sémák 12..19. 12.20. ábra. táblázat A károsodott gyök.. plexus. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12.4. minor causalgia csökkent érzékelés.19.13. táblázat.20.

a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12.14.21. az izmok kontraktilitását.. ábra mutatja be.3 táblázat). A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali. bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12. Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12.22. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat. Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12. az izmok tónusát.296 12. mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció. a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . táblázat. a reflexeket. ábra és 12. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni. A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg. A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. a járást. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt. táblázat). táblázat). A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások. a mozgáskoordinációt.21. 12. táblázatokból állapítjuk meg. táblázat.6-del).22. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12. s az innervációban részt vevô idegeket.8. a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre. trofikus állapotát.20. izmokat. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt. a munkavégzô képességre.22. 12.

a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz. 12. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-. . össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben).2. 12. táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk.14.. Ezeket a károsodásokat kombinálni. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének. 12. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD).1.8. 12.8. izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12.23.. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1. 12.15.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1.20..) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása.16.22.. táblázat) alapján. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel.4.1. táblázat alapján.3.4. 12. 12.3. izom. csontatrophia. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12. táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12.4-del. ízületi kontraktúra). ábra. ábra. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság. ábra.3.. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület.12. Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot. 12.5. ábrák és 12.

16. FEJEZET Neurológiai károsodások n. cutaneous porf. ábra. cutanreous 12.298 12. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája .15. az 12. ábra. cutaneous nn. cutaneous n. clunium inff. n. n. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med.

tevékenységeit. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. plantaris med. peroneus comm. • A traumás sérülés. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. tervezésében és megvalósításában realizálódik. hogy a kimutatott mentális. ha meggyógyul. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. n. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. ischiadicus n. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. a munkáltatótól. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. vagy stabil állapotot eredményezhet. glutealis sup. obtoratorius n. peroneus sup. n. femoralis n. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg. táblázat. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. egyéb interperszonális kapcsolatainak. a n. a neurológiai károsodások jellege.23. Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól. . Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. n. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben. n. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. szenzoros.12. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. glutealis inf. A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. plantaris lat. n. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. foglalkoztatásának alakulását.

A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség. az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell.3. az írott. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. zavart szenvednek a szociális. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. a tárgyak mozgatására. az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. az étkezés. a láb használatára. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása. a testápolás. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. a beszéd képessége. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. a testhelyzet megtartására. azok jellegét és súlyosságát. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0. • enyhe. a háztartási gépek használata. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. hiányzik. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai. a tudati. a hangulati. Az önellátás károsodásai. • a súlyos. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. mint a mosakodás. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. Így pl. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. a saját és a mások egészségének védelme. teljes. Így pl. e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. a házastársi. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg. Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. az egyén magába fordul. csekély. tanulási képességétôl is függ. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. a használati tárgyak beszerzése. a kéz. A háztartási tevékenységek. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. részvétele korlátozott. tapasztalataitól. a lakóhely. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. • a teljes. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. fogyatékosságokat eredményezhetnek. a toaletthasználat. e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. az élelem. A testhelyzet változtatására. nagymértékû. A kommunikációs tevékenység károsodásai.300 12. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. motivációjától. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. kódja 1344. a test. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. . az ételkészítés. hogy legyen. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. a takarítás. vagy elhanyagolható. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. a járás és a testmozgások különbözô változataira. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. A mozgásfunkció károsodásai. és ezen belül a családi. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. A különbözô érzékszervi. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg. a szexuális kapcsolatok. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1. az öltözködés. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. • a mérsékelt. a vitakészség. a viselkedési komponensek alakulása. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. Ide tartozik a beszélt.

FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét. A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. táblázat mutatja be. • a mentális (kognitív) zavarok. s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12. képzésének mérsékelt zavara rövid idejû. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott. pl. képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik. így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. A szellemi funkciózavarok értékelése dosával. • a magatartás és az emocionális élet zavarai. önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük.24. felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. táblázat. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok. azok súlyosságát.12.24. a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. • a beszédzavarok. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást.

Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. a mechanoterápia. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok. a keringés javítása. paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún.302 12. spasmusok oldása. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. a vizelési zavarok. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. az alkalmazkodóképesség csökkenése. Ingerkezelés. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. epilepsia. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen. a fizikai állóképesség erôsítése. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. az értágítás. a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. átképzô. • rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. ugyanúgy. csökkentése. A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia. • komplex rehabilitációs központokban. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. mind a gondozás során. • lakóközösségi szinten. egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. a görcsoldás. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. a termoterápia. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. tetra-. A neurológiai betegségek következtében kialakuló. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. hanem a munkaügyi. a hidroterápia. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. javítják a proprioceptív érzékelést. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket. hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. A terápia feladata az erôsítés. az ízületi kontraktúrák. neurorehabilitációs osztályok. a balneoterápia. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. a kommunikáció zavarai. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. elôkészíti a mindennapi . posztstroke depressio felismerése és terápiája. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás. A tornának preventív és terápiás célja van. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása.

A kéz funkcióinak javulásakor pl. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl. zottságának. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. az akadálymentes közlekedéshez. ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. a logopédus feladata nem feltétlenül az. A beszédterápiás szakember. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. egyharmada – annak ellenére.12. hogy a beteg motivált legyen. jól kooperáljon. Fontos. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb. a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása. stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. A betegek fennmaradó része nem mutat változást. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése. A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság. melyet végezhetünk: . A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. a rugós ortopédcipôk). pl. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. A mûtét célja a funkció javítása. Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat. gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. a kognitív funkciók csökkenése. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. kognitív tréningnek. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. Az ún. a beszédzavarok. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. csökkentésére irányul. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. Ha ez kudarcot vall. akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti. hogy a beteget beszélni megtanítsa. a személyiségváltozás. pl. a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. az önellátáshoz.

hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl. esetleges mozgáskorlátozottságát. fluvoxamin. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. van-e neglect. és milyen típusú). A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. a függetlenség elérése. • annak eldöntésére. • az állapotváltozás felmérésére (pl. hanem a beteg további sorsát. a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége. Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. döntésképes-e stb. a rehabilitáció után. a munka. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs. A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. nagyon idôigényes. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után. • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e. • a segédeszköz-használat megtanítása. A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban.304 12. Mint látható. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben). amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. bizonyos esetekben lehetetlen.és keresôképességét. képzettség. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk. munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. vegetatív zavarait. Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû. A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. paroxetin. egy esetleges újabb történés után). a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. az állóképesség fokozása aktív tornával.) adhatók. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható). . otthon hagyható-e egyedül. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. • a koordinált izommozgás helyreállítása. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. szükség esetén parakoordináció kialakítása. beszédképtelenségét. Bizonytalanná válik a jövô. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. • az önellátás. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. alprazolam stb. exhaustio alakulhat ki. ennek rehabilitációja a legnehezebb. szorongásokhoz vezethet. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin.). citalopram. kénytelen tudomásul venni függôségét. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. sertralin. • a javulás arányában izomerôsítés. mennyire van betegségbelátása. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja.

másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl.12. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel. hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. ami a munkába állással zárul le. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. • az azonos tüneteket okozó. Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. Kezelésük általában nem tér el az azonos. alagútszindrómák). részben a létrejött károsodás határozza meg (12. kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl. az ún. hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. hangsúlyozva. polyneuropathiák). Sajnos. Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. hogy foglalko- . Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún. terápiás munka. Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára. állapotától függôen. azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól.17. A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen. nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. mennyisége és fennállásának idôtartama. encephalopathiák. A terápiás tevékenység. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. ábra). de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni.

ábra. metil-klorid. lindán Hg.306 12. piridin Tl. o depressio ek 12. klórozott szénhidrogén-származékok. n-hexán. triklór-etilén Pb. toluol. etilén-oxid. Sn. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. benzol. piridin. Bi.25. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. Tl. CO. izocianátok. n-hexán. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. As. glikolok. sztirol. DDT. benzol. ciánhidrogén Hg. tri-orto-krezil-foszfát. Mn. CO. Bi. Al. toluol. szénkéneg. sztirol. szénkéneg. Pb. szénkéneg Hg. metanol CO. akrilamid. CO. metil-alkohol. pentaborán. Pb. As. ketonok. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok . nitroglikol. metil-bromid Hg. xilol. n-hexán.25. Bi. szén-tetraklorid. szerves foszfátok. triortokrezil-foszfát. As. triklór-etilén. táblázat). Tl. piridin. naftalin. nitrobenzol Hg. Tl. szénkéneg Pb. triklór-etilén. benzin. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. sztirol. toluol. akrilamid. szerves higanyvegyületek. benzin. szénkéneg. kénhidrogén. xilol. xilol. benzol. Mn. táblázat. Al. endoszulfán. Mn. toluol.17. metil-bromid. Tl. Sn. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. Mn.

A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô. Elôfordulás. gyengeség. Kezdetben „burning feet”. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma. a memóriafunkciók romlása. coma). gliosis kíséretében. a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. delírium. petyhüdt paresis. Az olvasztókban. ingerlékenység. Neuropatológia. maradandó bénulást okozva. napon a legkifejezettebb. mint a férfiak. alvászavar. a kohászatban fémhigany elôállításakor. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. Az encephalopathia ma már ritka. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. Elôfordulás.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. az akkumulátorgyártó üzemekben. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. ingerlékenység. fáradékonyság. Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. a Purkinje-sejtek megkíméltségével. halláskárosodás. organikus eredettel). A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni. Tünettan. hypo. azonban kialakulásakor maradandó károsodással. kínzó insomnia. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. Minthogy a tremor korai jel. ez fôként a higanyércbányászatban. máskor dysarthria. Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. nyugtalanság. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. a festôk és a fazekasok. szédülés. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. indulatvezéreltség. hangulati nyomottság. valamint a hegesztôk. a kerámiaiparban. fénycsövek gyártásakor. Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata. elsôként a n. lumineszcens lámpák. a gumi. ami az ólomexpozíciót követô 5. góctünetek. Higany. EMG. festékek. de kevésbé kifejezetten. az öntödékben. a szellemi teljesítôképesség csökkenése). általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. hányás. intenciós tremor) jellemzôek. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott.és kálium-hidroxidok. elsôsorban a cortexben. meglassult pszichomotilitással. majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. nátrium. a benzinkeverôk. izomatrophia. delíriumig fokozódó confusio). . Tünettan. Polyneuropathia. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. Axonális típusú károsodást mutat. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. a teljesítôképesség csökkenése. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul.és végtagataxia. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. epilepsziás rohamok. majd kesztyû-. a sokszorosító iparban. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban.12.és areflexia. illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. azaz fáradékonyság. Prognózis. a forgácsolók.

Prognózis. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. Arzén. majd prolongált confusio. dysarthria jellemzi. Tünettan. impulzivitás. Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. tabeszes jellegû érzészavar jellemez. a szárazelem. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek. elôbb finom. A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. Neuropatológia. Mangán. de organikus jegyekkel. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek. a végtagok rigorózus merevsége. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Az alsó végtag merevsége korai jel. remegés. Fôleg a pallidumban és striatumban. Tünettan. Neuropatológia. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. hypersalivatio. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. Elôfordulás. coma). Axonális típusú károsodást igazol. Tünettan. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. convulsio. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. ataxia. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. a törzs és a fej nagy.és retropulsio. ante. gyengeség. majd durva hullámú tremor. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô. a ferromangán-. mely azonban nem specifikus elváltozás. melyet heves fájdalmak. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. részleges javulásra számíthatunk. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. valamint az arzénfinomítóban. Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. Prognózis.és acélipari dolgozók. enyhe. EMG. fém. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket. epilepsziás rohamok.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. hallucinációk. ritmikus mozgásai. önkontrollvesztés.308 12. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. Az idült mérgezés prognózisa jó. monoton. gyakran lassú a gyógyulás. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio. . Az izmok nyomásérzékenysége. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. Prognózis. A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori. diffúz myoclonusok. confusio. a disztálisan hangsúlyozott paresis (n.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók. ércolvasztóban. Bizmut. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. vas. állás. kissé diszartriás beszéd. „fogaskeréktünet”. delírium.és járásképtelenség. dementia. Elôfordulás. Elôfordulás.

görcsök. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. akkumulátorgyártás. Prognózis. félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. Szelén. ötvözetek elôállítása során. Elôfordulás. majd gátolják (neurodepressio). Elôfordulás. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. és felfelé terjed. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. az ingerlékenység és az álmatlanság. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. depressio jelentkeznek. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. Az üveg. nyugtalanság. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. eszméletvesztés. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. Bauxitbányászat. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. különösen jellemzô az opticusatrophia. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. Feltételezett. Elôfordulás. Tünettan. timföldgyártás. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). Patkánymérgekkel. a Sommer-szektor megkíméltségével. Tünettan. Az I. és VIII. a xerográfiában. izomrángások. Heveny mérgezés esetén delíriummal. Kadmium. Nem az idegrendszeri. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Tünettan. mind pedig a gerincvelôben. Neuropatológia. Heveny mérgezéskor álmosság. Tünettan. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. a fényelemgyártásban. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. az absztraháló képesség csökkenése. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. Elôfordulás. ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. Galvanizálás. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Alumínium. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. Elôfordulás. fejfájás. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. ötvözetekkel. Tünettan. aluszékonyság. Elôfordulás. Bárium.és a porcelániparban. Oldószerek. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. permetezôszerekkel foglalkozók körében. További expozíció esetén zavartság. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. az ophthalmoplegia. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság. a vegyiparban alkalmazzák. de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. Ón. Heveny hatásuk lényegében azonos. depressio) és koordinációzavar jelentkezik. de katalizátorokkal. Prognózis. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása.12. a kénsavgyártásban.

esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. hidraulikus folyadékokban.310 12. a cipôgyártásban használják. hígításra. ritkábban optikus neuropathia. Korai. prenarkotikus. Oldószerként. parkinsonos tünetek jellemzik. Olajok. Elôfordulás. tinták. Neuropatológia. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. eufória. Benzin. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. gyanták. a mielinhüvely elvékonyodik. Metil-alkohol (metanol. majd narkotikus állapot. FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet. a gyógyulás nem minden esetben teljes. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. A neuropathia jellegzetessége. nedvesítô folyadékokban. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. a szintetikus gumigyártásban. a kenôolajok. zsírtalanításra. részegséghez hasonló állapot. lakkok oldószere. súlyos fokú gliosissal kísérten. tremor. . Az idült mérgezés nem specifikus. az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. a mnesztikus funkciók gyengülése. A nyomdaiparban (ofszetnyomás). aluszékonyság. Idült mérgezésben szimmetrikus. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. Prognózis. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. Prognózis. majd eszméletvesztés. Tünettan. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. Tünettan. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. pigmentek és festékek. N-hexán. faszesz). Glikolok. álmatlanságot. Ketonok. cellulóz-észterek. ragasztók. hôcserélô közegben. másodlagos demielinizációval). Tünettan. Elôfordulás. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. szédülés). disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. a fényezôanyagok. Oldószerekben. Heveny mérgezésben fejfájás. Tünettan. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. Prognózis. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. coma. Elôfordulás. idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. Polyneuropathia. hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. fokozott szorongáskészség. pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. szédülést. a benzin egyik összetevôje. alsó végtagi. részegség. nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek. Elôfordulás. a mûbôr. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. a festékek. majd tudatvesztés. szédülés. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. Elôfordulás. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. fagyálló folyadékokban. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. fejfájást. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. valamint tisztítószer. Tünettan.

a festékgyártásban. Triklór-etilén. Anilin. Prognózis. kettôs látás. Számos gyógyszer alapanyaga. cerebelláris tünetek (ataxia. Tünettan. akkomodációs zavar). neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). olaj.és tisztítószerek alapanyagaként. trigeminus neuropathia. görcsök jellemzik. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le. Benzol. Elôfordulás. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. hányás. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). Zsírok extrahálása. a síküveggyártásban. Elôfordulás. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). alkoholintolerancia. valamint repülôgép-üzemanyagként. Tünettan. néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. fülzúgás. majd szédülés. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. majd légzésbénulás jelentkezik. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. a mûanyagiparban. Gyanta. légzésbénulás. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. vestibularist. majd gyengeség. Elôfordulás. nagyfokú álmosság. szurok. tónusos-klónusos görcsök. a kábelgyártásban. eszméletvesztés. émelygés. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. tisztítás. koordinációs zavar. ocularis dysmetria). ragasztó. toluol. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. javításakor fordul elô leginkább mérgezés. dysaesthesiák a jellemzôek. ptosis. A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. szá- . impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. intenciós tremor). fémek zsírtalanítása. Tünettan. izomgyengeség. aluszékonyság. extrahálása. kôszénkátrány. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. a cipôgyártásban. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. toxikus encephalopathia. rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. sztirol (vinil-benzol). xilol. gumi. delírium. gumi. zsír. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. zsír. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. Az idegrendszert részben közvetlenül. zsírtalanítás. ragasztóanyagként használják a vegyiparban. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. Tünettan. extraháló-. opticus károsodása. coma és légzésbénulás alakul ki. hígító. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. fejfájás. Dimetil-szulfát. Vegyiparban. Oldó-. hányás). kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak. járásbizonytalanság. szemmozgászavarok (opsoclonus. de egyéb vegyipari baleset. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés. a gyógyszeriparban. coma. majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. szédülés. Prognózis. hányinger. Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor.12. légzésbénulás jelentkezik. Elôfordulás. Elôfordulás. dysarthria. gyanta. Elôfordulás. Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). a gumiiparban használják. Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás. viasz. Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. viasz vagy paraffin oldása. a rotációs nyomtatásban.

olfactorius) okoz. atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. Piridin. különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza. Fakonzerváló szerek alkalmazása. a molykár elleni védekezésben használják fel. Prognózis. hemiparesis. Tünettan. bôripar. organikus pszichoszindróma. valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. Vegyipar. izomgyengeség. Hidrazin. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. eszméletvesztés. a n. Az intermedier szindróma (ún. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. hányás. Tünettan. Pentaklórfenol. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô. Prognózis. Heveny mérgezésben hyperpyrexia. Vegyipar és gyógyszeripar. talajfertôtlenítés. motorok kenôanyagaként. hemianaesthesia. nitroglikol (dinitroglikol). idült mérgezésben fejfájás. Szénkéneg (szén-diszulfid). Viszkóza-. esetleg légzésbénulás. sôt mind a bénulások. Nitrobenzol (mirbanolaj). kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. Tünettan. fejfájás. cerebelláris ataxia.312 12. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. Elôfordulás. Neuropatológia. hypersalivatio. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. Tünettan. súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. Görcsök. Az akut mérgezést követôen (ún. coma.és mûbôrgyártásnál. hányás. abdominális görcsök. delírium. Elôfordulás. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. mind a psychosis állandósulhat is. Tünettan. de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. epilepsziás görcsök. facialis. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. vagus és a szemmozgató idegek paresise. Lágyítószer a mûanyag. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. Triortokrezil-foszfát. robbanóanyag-gyártás. rovarirtás. A vegyiparban. Tünettan. Elôfordulás. festék-. Akut. Elôfordulás. nitroglicerin. profúz verejtékezés. A krónikus mérgezés az agyi erek. hypoglykaemia. Alkoholintolerancia. Elôfordulás. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. Vegyipar. miosis. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- . a n. izomgyengeség. n. Tünettan. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. gyógyszer-. mûselyem. Naftalin. szeszdenaturálás. delírium. Elôfordulás. majd mély eszméletlenség. coma. Convulsiók. atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel. analgesia jellemzi. izomrángások jelennek meg. a plasztikés a petróleumgyártásban használják.és mûanyagszivacs-gyártás. nitrocellulóz oldására. Elôfordulás. hányás.

Tünettan. a kohászok. a bányászok. altatóra rezisztens insomnia. tudatzavar. . A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). a cserzôk. A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. Prognózis. FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. convulsiók. az acetilénhegesztôk. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). elsôsorban poliuretángyártás. Mûanyaggyártás.és ezüstkivonók. a kazánfûtôk. így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával. Prognózis. A gázosítást végzôk. görcsrohamok. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. Tünettan.és festékgyártás.és nyaki hajlítókra. hányás. dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. Fejfájás. Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid. Elôfordulás. tremor. Nejlon gyártása. majd bénítja (confusio. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. feldolgozása. Tünettan. a vegyipari dolgozók. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. Elôfordulás. festékek. Izocianátok. és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. a bányászok. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. Prognózis. a levodopa szubsztitúciója hatástalan. végtagfájdalmak lépnek fel. Korszakovszindróma (amnesztikus.12. fertôtlenítô és impregnálószer. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. a galvanizálók. depressióval. akrilnitril (vinil-cianid). bénulás. súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. és a levodopaszubsztitúció hatástalan. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. Elôfordulás. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. 2–5 hét múlva disztális. izomatrophia. Akrilamid. az autószerelôk. emlékezetkieséssel. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). majd lassan csökkennek. A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. szenzomotoros. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. pl. a kôolaj-finomítóban. Elôfordulás. a cukorrépa feldolgozásban. a tûzoltók. a közlekedési dolgozók. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. az acélipari. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. progresszív atrophiával. az arany. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). krezol. Elôfordulás. a silóban. coma). csomagolóanyagok elôállítása. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. fejfájás. szédülés. Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is. hányinger. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak. Tünettan. szimmetrikus. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. Mûgyanta. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. Elôfordulás. akusztikus hallucinációk. Tünettan. a végtag. Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek. a motorkezelôk. Pseudoneurasthenia. szédülés. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek.

és tisztítószer. DDT. lindán. esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. görcsök jellemzôek. szemidegbénulás. A javulás lassú. Széles körben felhasznált anyag. Csávázószerként. látás-. izomremegés. Tünettan. fertôtlenítô. légzésbénulás következik be. szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók. csuklás. cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. hyperaesthesiák. Elôfordulás. Tünettan. fungicidként. izomrángások. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô.és fényérzékenység. hallás. görcsök. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. Prognózis. nyugtalanság. Etilén-oxid. Pentaborán. Szerves foszforsav-észterek. photophobia. Elôfordulás. súlyos zavartság. Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. görcsök. eszméletvesztés. hallucináció. tünettan. coma lép fel. Elôfordulás. majd bénulás. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. Az acélés gumiiparban. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. . görcsök. nystagmus. majd tónusos-klónusos görcsök. Növényvédelem. Elôfordulás. személyiségzavar. Prognózis. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. Prognózis. Az akut mérgezés során zavartság. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. izgatottság. Hatásmechanizmus. féregirtó szerekben és harci gázokban. Metil-bromid. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. fejfájás. Tünettan. polyneuropathia. kettôs látás. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. extrapiramidális tünetek. átjutnak a vér–agy gáton. zaj. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia. Tünettan. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. bénulások. ataxia). dekaborán. Kedvezôtlen. izomrángások. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. paraesthesiák. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre. Rovarirtó szerekben.és beszédzavar. beszédzavar. szorongás. Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek. Elôfordulás. majd beszédzavar. különbözô vegyi anyagok intermediere. légzésbénulás jelentkeznek. intenciós tremor. veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. inszekticidek.314 12. Elôfordulás. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. ataxia. Tünettan. A vegyiparban metilezôszerként használják. eszméletlenség. remegés. endoszulfán. Prognózis. coma jellemzô. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések).

Tünettan. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). Prognózis. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. A megerôltetés a panaszokat fokozza. illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. Részlegesen gyengülhetnek a könyök. néha a hosszú ujjhajlítók. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6). A mm. Tünettan. Elôfordulás. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. Tünettan. A m. karpális alagútszindróma). a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk. serratus anterior bénulása következtében scapula alata. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. Tünettan. Elôfordulás. Általában jó. parkettázás esetén. N. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. Prognózis. . A felsô karfonat bénulása gyakoribb. Ha a nyaki sympathicus is károsodik. a hüvelykpárna sorvad. Számítógépes adatbevitel. A kilátásokat rontja. thoracicus longus lézió. a vállon nehéz teher szállítása. dobolás. a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. ha csont is sérül. kézi csavarhúzó). femoralis lézió. mind a neurotoxikus. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. interossei bénulása miatt ún. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. Elôfordulás. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. Az összes térdfeszítô bénul. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. érzészavar a kézhát ulnáris felén. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok. mert ez a gyök kiszakadására utal. Az érzészavar akár hiányozhat is. supinatornak a paresise. a felkar hajlítóinak és a m. Elôfordulás. A kéz összes kis izma bénul. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. és a hüvelykujj abdukciója gyengül. vagy a vállon. Elôfordulás. A láb tartós keresztbetétele. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. mely éjszaka jelentkezik. Tünettan. medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. peroneus paresis. az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. N. hátizsák viselése. Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. Elôfordulás. pneumatikus szerszámok. a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. finomköszörülôk) idézik elô. Horner-triász kíséri. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. lyukasztógép.12. Vállsérülés. N. ha a kezdeti bénulás teljes. N. kés használata). A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. a pénztári vonalkód leolvasása. ulnaris lézió. valamint keszonvájároknál. ritkán a csukló hajlítói. N.

mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás. Elôfordulás. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív. alkoholos neuritis nervi optici. és nemcsak a beteg és családjának sorsa.3. hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések.2. korongozó) ûzôk esetében. illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). chiasma. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is. 200 ezer. diabéteszes. Magyarországon hasonló felmérések nem készültek. A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk. A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük. legnagyobb részük fiatal. sclerosis multiplex stb. mint a három mûszak. esetleg javulás). • fel kell mérni a munkahelyi. Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi. . Magyarországon számuk kb.1. hogy a neurológiai beteg: 1. N. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg. a hallópálya. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza. és fel kell mérni ezek várható változásait.316 12.2. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). 1. acusticus.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. beleértve számos speciális faktort is. A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul.1.4. Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. –. 2.és hemianopsiák – n. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. teljesítôképességét. az Egyesült Államokban pl. tibialis paresis. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó. intrakraniális térszûkítô folyamatok. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést. betegek. Tünettan. A talpon érzészavar mutatható ki. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható.3. azaz utasok. agytörzsi érintettség. szerencsésebb esetben stacioner jellegû. 1. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás. 200 ezer. 1. opticus vagy a látópálya léziói. opticus. aortaív-szindróma). cerebrovaszkuláris kórképek. szemizomparesisek. a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai. 1. a hideg vagy nedves munkahely. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. kettôs látással járó kórképek – pl.

Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. cerebelláris koordinációs zavar. akinesis vagy hyperkinesis. A lábak. a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis. Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. 2.7.6. Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. 2. 2.2. dekoncentrációval jellemzett kórképek). 2. 2. olfactorius.5. Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. frontális ataxia. 2. primer izombetegségek.8. Kallmann-tünetcsoport).8. vertebrogén szédülés.6.2. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma).9. cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. koponyaalapi törés). bármilyen eredetû tremor.7. Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. Paget-kór. lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. 2. frontális ataxia. coccygodynia). bármilyen eredetû. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. akinesis vagy hyperkinesis. Wilson-kór. tranziens vertebrobaziláris keringészavar. dadogás]. kényszermozgások. cerebelláris koordinációs zavar. 1.12. modulálatlan beszéd. stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]). nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]). Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. discopathiák. izomatrophia. extrapiramidális eredetû rigor. primer izombetegségek). facialis. Egyoldalú. 2. Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés. a pontocerebelláris szöglet léziói. parietális apraxia. . 1. glossopharyngeus perifériás károsodása. Thomson-.5. Refsum-betegség). FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1. parietális apraxia. discopathiák). centrális eredetû paresisek). parietális lézió. extrapiramidális eredetû rigor. 1. elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. frontális ataxia. a n. discopathiák. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma. dystoniák. kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma. diabetes mellitus. váll-kéz tünetcsoport. cerebelláris koordinációs zavar. guggolás. monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók. periarthropathia humeroscapularis. a n. discopathiák. bármilyen eredetû tremor. frontális ataxia. A karok. fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. kényszermozgások. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. extrapiramidális eredetû rigor.3. ismétlôdô.6. spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai). akinesis vagy hyperkinesis.4.1. 1. primer izombetegségek). Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés. dystoniák. kényszermozgások. kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar).1. „parkinsonos” monoton. térdelés. Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt. 2. aortaív-szindróma. temporális lebeny. scalenusszindróma. esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései. polyneuropathiák.

5.3.2. mozgásszervi degeneratív elváltozások). mint elôbb.1. aortaív-szindróma. Zárt. erythromeralgia). Raynaud-szindróma.15. ataxiával járó megbetegedések). Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz.]) 4. Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia.10. dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül. 5. 6. de súlyosabb neurológiai státus). csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet. 3.4.3.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. de még súlyosabb neurológiai státus). aortaív-szindróma. epizodikus herediter Gamstorp).9.5. szia. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák.1. vaszkuláris. adinámiás. elsôsorban pszichiátriai kórképek). 4. Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô.6.1.318 12. 5. mint elôbb. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. füstös. 6. izombetegségek.7. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. epilep- 5. 5. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen. FEJEZET Neurológiai károsodások 3.12. paramyotonia congenita Eulenburg. myotonia congenita Tomsen. 5. agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. 5. familiáris. elsôsorban pszichiátriai kórképek). 4. 5. az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. poszttraumás stb.3. Raynaud-szindróma). 5. nyirkos. labilis agyi keringés.11. 6. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép. Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô. Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal. encephalopathia). Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák.14. párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). . csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák.2.3. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia). 5. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). 3. 5.8.1. Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. mozgásszervi degeneratív elváltozások). a gerinc degeneratív eltérései.2. gôzös. Kéz. Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet. paroxizmális és hipokalémiás bénulás. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. 5.2. myotonia congenita Tomsen. vertigóval.13. claustrophobia). Poros. Szabadban munkát nem végezhet. paramyotonia congenita Eulenburg. 5. 5. gázos munkahelyen munkát nem végezhet. 5. Nedves.

alvászavar stb. Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére. illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges.1. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia. személyiségzavar.7%-át teszik ki. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók. ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. diabetes. 7.5%-át.3–1. • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar.3. FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7. • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak. megszüntethetô. károsodásaiban nyilvánulnak meg. Túlmunkát. torticollis. kiutalt nap. Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek.) a munkakörök egy részében lehetetlenné. nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép).2. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát. látászavarok. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást. faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl. s a kiadások viszonylag magas aránya. s ez mindig egyéni elbírálást igényel. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1. A jelenség oka. Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai. egy eset átlagos idôtartama.) súlyossága. az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van.12. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- . A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog. alkoholizmus stb. 7. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ. terápiás igényei stb. arteriosclerosis. • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak. 1997). becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel. míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is. A táppénzkiadásoknak a 2–2. A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám.

E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12. lokalizációjától.26. ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni. Mind a beteg. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb. 12. Mindez egyéni mérlegelést igényel. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását. neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54.26. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény.320 12. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia. • hosszan tartó. táblázat. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. súlyosságától. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis. progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl.

A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia .26.12. táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12.

míg a szimptómás formakör azt jelenti. amely az agymûködés ismétlôdô. szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel. b. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô.27. motoros tünetekkel lokalizált clonusok. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô. 3. tudatzavarral járó parciális rohamok. Nem osztályozható rohamok . Komplex parciális rohamok. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. nem ismétlôdô rohamokat. Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog. pszichés tünetekkel.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi. tónusos-klónusos f. II. hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor). táblázat. A generalizált epilepsiákban viszont a 12. Parciális rohamok. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. mioklónusos c. paroxizmális zavara. 2. Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. és az epilepsiát. Generalizált rohamok a. c. autonóm tünetekkel. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése. egyszerû parciális rohamok. táblázat. Parciális (fokális.27. 2. klónusos d. tónusos e. Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. utólagos tudatzavarral. amelyek pl. lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. lokális) rohamok a. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. Jackson. 4. absance b. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. atoniás III. tudatzavarral: 1. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat.

Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik. azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák).12.) kialakulására is hajlamosíthat. depressio. az interiktális periódus idôtartamát. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. Az absence-rohamok rövid. A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni. MRI. és fôleg gyermekkorban fordul elô. A rohamot posztiktális tenebrositas követheti. ez a forma genetikailag determinált. A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak. Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar. a roham típusos lefolyását. hogy késôbb a rohamok visszatérnének. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet). atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. A betegek 70%-a monoterápiával. PET). megtartott eszmélet mellett. Kezelés. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos. az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. Egy részük generalizált rohammá alakul. melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. hogy fokális vagy generalizált-e a roham. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. ha a biterápia . Az egyszerû parciális rohamra motoros. Diagnózis. az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. primer. hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT. A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el. hiposzexualitás stb. továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. tisztázni kell a roham gyakoriságát. A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. valamint a tónusos-klónusos. generalizált rohamok. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban).

a munkába állítás lehetôségének megkeresése. mérlegelni kell a mûtétet. Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. • a teljesítôképesség. genetikai tényezôket tételeznek fel. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. Nôknél 2-szer gyakoribb. a n. akkor se. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat. illetve retrovírus-fertôzést. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. Rehabilitáció. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. A politerápia egyik leggyakoribb indoka. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. mint férfiaknál. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése. hogy megadja. a beteg pszichoszociális státusát. ha erre egészségi állapota. a félúti intézmény. A beteg állapotát. éghajlat) befolyásolhatnak. A világon becsült adatok szerint kb. Az idegrendszeri traumás sérülések. az esetleges munkahely felvilágosítása. hanem a beteg neuropszichológiai. a rohamok súlyosságát. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. többgócú. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. az önértékelés javítása. és többségük munkába állítható lenne. esetlegesen azok fejlesztésében is. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. a család. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése. opticusban. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. • az eltartott státus megszüntetése. 2 millió ember szenved SM-ben. a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni. Kevés a védett munkahely. Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe.324 12. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. esetleges lassú-. az agytörzsben. Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. családot alapíthatna. Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. a chiasmában. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. 6–8 ezer beteggel számolhatunk. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. . melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. schubokban zajló. segítésre ösztönzése. hazánkban kb.

• neuritis retrobulbaris. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt. -retentio. a paresis. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô. Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége. adásával történik. • continentiazavarok: vizelet-. Kezelés. m. retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-. 15 év alatt megszûnnek. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). • pszichés tünetek: affektív zavarok. Egyéb. Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. a continentiazavarok. Rehabilitáció. paraparesis). • cerebelláris tünetek: végtag-.12. illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. nyelészavar. • szenzoros tünetek: paraesthesiák. törzsataxia. hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. • szédülés. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. Incontinentia. • agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. akut relapsusokkal. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. . benzodiazepin használatos. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. mint a spaszticitás. székletincontinentia. Immunterápia. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. Tüneti kezelés. • paraesthesiák. skandáló beszéd. vertigo. Az olyan tünetek. • diplopia. a szenzoros veszteség. nausea. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. egyensúly. • másodlagosan progresszív formát mutat. Az elôrehaladott betegség tünetei. atípusos facialgiák. • vizelési zavarok.és járászavar. urgencia esetén oxybutyninum. Oki kezelés nincs. • neuralgiák. 70%). intenciós tremor. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben. A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i. a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre. illetve triciklikus antidepresszánsok. ataxia. tolperison. hatására a schubok várható gyakorisága csökken. a dysphagia. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. melyek kb. Diagnózis. dysarthria. a kóros fáradékonyság. Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. a BAEP. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók.

200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet. A gyakorlatok nehézségi fokát. Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. Fogyatékosság. ezek kb. a lézió helyétôl. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. az idôtartamot (naponta többször. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. Az összes haláleset kb. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. A tremor nehezen csökkenthetô. kiterjedésétôl. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett. A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. Évi kb. pl. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. A felépülés mértéke a beteg életkorától. rövid ideig). hogy kb. igen változó. kontraktúrák) az elsôdleges. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. az önkiszolgálás gyakorlása. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. az Evers-féle zsírszegény étrend. az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. és feltételezzük. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. A hûtés. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. kb. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. elôre meg nem jósolható lefolyására. ilyen pl. 85%-a iszkémiás esemény. a mortalitás az életkorral nô. 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. a szociális és a munkarehabilitációnak. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. általános állapotától. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. . felfekvés. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket.326 12. Prognózis. A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk.

Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. Az évente kb. Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. ezért a beteg mindent el tud végezni.és szellemi károsodás. 20–30%-kal növelhetô lenne.) serkentése. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl. a napi tennivalókban némi segítségre szorul. agyidegek. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. teljes ellátásra szorul. aki szinte teljes ellátásra szorul. de nem ágyhoz kötött. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. az akut ellátás minôségétôl függ. cerebrum. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik. feláll. A daganatok fele idegrendszeri eredetû.12. amit betegsége elôtt tett. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség. o. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma. incidenciájuk Európában 50–100 000. az önellátó képesség elérése. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. koordinációs zavarok. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése. könnyített munkát tud végezni. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk. egyensúlyzavar. • Enyhébb fokban sérült. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni. A rehabilitációs munkahelyek hiánya. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. Másik 10–15% módosított. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. agyhártyák. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni. 9–13 ezer bénult embert jelent. A felnôttkori . lehajlás. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. kognitív zavarok. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag.10%-a képes arra. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12. medulloblastoma. ez évente kb. meningeoma. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. agytörzs. • Közepes fokban sérült. foglalkoztatási. valamint egy átfogó – orvosi.és törzsbénulások. beszéd. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. érzészavar. • Súlyosan sérült. felül. Rehabilitáció. 40 000 új strokebeteg kb. egyedül étkezik. a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. izomtónuszavarok. kézügyesség. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti. praxiás és fáziás zavarok. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. 30–40%-a mozgáskárosodott.) mutatja be. hogy eredeti munkáját folytassa.) alapján. visszatérhet a munkába. cerebellum. táblázat (328. tudat. • Magatehetetlen beteg. stb. glioma stb. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. continentia. könnyítés szükséges.28.

szteroid-) kezelés. DSA. bradycardia.28. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget. az agyoedema. Az elsô tünetek a gondolkodás. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. Teljes körû neurológiai vizsgálat. hypophysisadenomák (15%). A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. a sztereotaxiás sugársebészet. férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. valamint mentális. PET. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. az új kezelési módok. A kezelés a szövettani lelettôl. a kemoterápia (citosztatikumok. mielôtt tüneteket okoznának. SPECT. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. Elhe12. liquorcitológia. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. A terápia fejlôdése. motoros. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5. meningeomák (15%). Kezelés. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. gyakran többrétû. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. a vénás elfolyás akadálya. gyógyszeres. A tumorok általában szenzoros. Embrionális eredetû tumorok 6. extragirális tumorok 8. mentális változás. Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4. Metasztatikus daganatok . Diagnózis. A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. Cysták 7.328 12. kiváltott válaszok. 45%). A gócjelek (szenzoros. Tünetek. rendezetlen viselkedés. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek. a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ.és a személyiségváltozások. esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. sugár-) a túlélési esélyt növelik. schwannomák (7%). emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. hányinger. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. izgalmi tünetek) következményeképpen. valamint az általános állapot jelen- 1. hanem méretük. Alkalmazható a radioterápia. szteroidok). hányás. Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás. MRI. CT. tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. aluszékonyság. a sztereotaxiás brachyterápia. A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. A helyi károsodások távoli hatásai. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. Lokális károsodást okozó. Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3. táblázat. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2.

. a belépô hátsó gyökök.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. A klinikai tünetek a lézió okától. a hôszabályozás és a vérkeringés. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás. a testtartás. C4 felett C4 érintett C6. táblázat). a sérült struktúrától (a piramispálya. féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport). Ezért akár baleset. szenzoros. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is. Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti. A kiesési tünetek (motoros. az érzôpályák) függôen. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk. az elülsô szarv és az elülsô gyök. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. vérkeringési. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió.7. hanem önmaga is idegközpont. anyagcserét károsító betegségek (infekció.29. melyek az embert utolérik. kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése. táblázat.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük. 12. a szexuális mûködés.29. A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb. betegsége az egyik legnagyobb csapás. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. Tünetek. a hátsó kötegek. érelváltozás. szociális viszonyaira. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz. a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek.12. a bél-. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi. akár betegség következtében károsodik. a hólyag-. nemcsak azért. daganat. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések. vizeletincontinentia. discushernia) is. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. az oldalkötegek vazomotoros rostjai. centromedulláris és hátsótraktus-léziók.és vizeletürítési képtelenség. ha tudjuk. mint az akaratlagos mozgás. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. a légzés. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. Rehabilitáció. Ez könnyen érthetô. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás.

a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl.330 12. a sebészeti. vala- .vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. körülírt háti fájdalmak szerepelnek. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés.18. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis. ábra. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze.18. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg. a vizelés zavarai. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. ábra. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától. övszerû fáj- dalom. CT. MR. a baleseti sebészeti ellátástól.

A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. a fájdalom-. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. A szenzibilitás zavarai. a fogyatékosság elfogadtatása. taníthatók. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. vizeletürítési zavar lép fel. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük. nagy adagban alkalmazott szteroid. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. Érzékszervi. vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. a vibráció-. spasztikus tónus) jönnek létre. ami obstipációra hajlamosít.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor. A spaszticitás oldásának.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges. a képzettségnek és az intellektusnak. Fogyatékosság. A motorium zavarai. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok. Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben. paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. Szellemi képességeik megtartottak. illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. A bénulások következménye járás-. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. akik kooperációra képesek. melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak. A gerincvelôsérültek (tetra-. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. Rehabilitáció. a tanulásban. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. A gerincvelô sérülését krónikus. és gyakran az exitushoz vezetô ok. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat. ha a hátsó traktusok érintettek. illetve mozgásképtelenség. ortézisek. A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. makacs fájdalmak kísérhetik. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. a további szövôdmények megelôzése. ezért a vese. orthostatikus collapsus). autonóm hyperreflexia léphet fel. kapaszkodó. ha a spinotalamikus pályák sérülnek. és a szövôdmények elkerülése. Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). Az érintett beteg önálló . a hô. a prevenció módszereinek megtanítása. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak.12. a személyiség jellemzôinek. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre.

vagy akinesis. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges. A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. a tremor. Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. attól függôen. járdák.30. a synkinesiscsökkenés. Emellett vegetatív (obstipatio. a beszédzavar. Tekintettel arra. Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk. a tartási instabilitás. a mimikaszegénység. hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. táblázat. illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak. meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség.332 12. A hivatalos ügyek intézése. és javításukról. a normálistól eltérô izomtónussal. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék. illetve mindennapi önellátásáról ad információt. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. a tanulás. a hypo. A bénult önellátását. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . Fogyatékosság. a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek. ortosztatikus hypotonia. 12. pótlásukról gondoskodni kell.és járászavar. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). idiopátiás. termoregulációs zavar. A diagnózis felállítható. a helyiségek bôvítése). Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. a vegetatív és szexuális zavarok.30. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. és a progresszió megítélésére is alkalmas. széles ajtó. Az alaptünetek a rigor. A mozgáskorlátozottság. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. táblázat). ismertetésére itt csak röviden kerül sor. 65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô. FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll. a mozgásminták ismétlésének zavara. hogy milyen agyi struktúrák érintettek. Klinikai tünetek. az írászavar. a környezettôl való függôség. pl. a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. a helyzetváltoztatási nehezítettség. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul.

ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. a levodopakészítmények hatástalansága. Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. Pl.12. Terápia. így oki terápiával nem rendelkezünk. esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. . A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin. A parkinsonos tünetek súlyosságát. Kezelés. gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak. a motoros fluktuációk. pszichiátriai tünetek. mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. trauma. A mozgásterápián (hely. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. dopaminagonisták). amantadin. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. dás (nystagmus. pl. endokrin rendellenességei stb. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. Rehabilitáció. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. rigiditás. ezért idôvel. illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. impotencia. mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. következtében kialakult molekuláris szintû. amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. egyensúlygyakorlatok. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. tremor). valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. tumor. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott. Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. dopaminerg készítmények (levodopa). Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. A levodopa hatástalan. amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. rokkantsághoz vezethet. 30 és 70 életév között kezdôdik. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. A parkinsonos tünetekkel járó. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. neuropatológiai elváltozásai. „normal pressure” hydrocephalus stb. az agytörzsi struktúrákat. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. tumor esetén nem várható javulás. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis. gliosis). tartás. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik.és helyzetváltoztatás. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai. antikolinerg szerek (amantadin). Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók.

táblázat. • károsodnak a kognitív funkciók. szélsôséges emóciók. hiszen többségük dementiába mehet át. • szükség esetén antiepileptikum adása. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. valamint az akut (hipertóniás. • bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria. táblázat mutatja be. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-. a fehérjebevitel megszorítása.31. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. formájában jelentkeznek. • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában. coma. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. sopor. Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. a beteg teljesítôképessége függvényében. Tünetek. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan. parkinsonismus. a tér. • gyakoriak a magatartás elváltozásai. • az ion. dühreakciók jelentkezhetnek. dementia alakulhatnak ki. hyperthyreosis 5.és elektrolit-háztartás rendezése.és idôbeli orientáltság. memóriazavarok. Kezelés. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. fokozott reflexek. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. confusio. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. • mozgászavarok: spaszticitás. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése. a renális és toxikus. a gondolkodás. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. lassult mozgás. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1. fogyatékosságot okoznak. paranoid vonatkoztatások. az irreverzíbilis. a hepatikus. A jellemzô tünetek: . aneroid állapot. • tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. hyperkinesisek stb. piramisjelek. delírium). 12.334 12. dysphagia) észlelhetôk. • a vércukorszint rendezése. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. • incontinentia léphet fel. • az agyoedema csökkentése. az arterioszklerotikus. a koncentrációképesség csökken. Limfogén encephalopathia 6.31.

Kábítószerek. FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív. és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése. . és nincs jelen tudatzavar vagy depressio. Mini Mental State) is. A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni. Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo. az önellátásra is képtelenné válik. • zavarok a szociális környezetben. A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai.) megelôzni. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. mérgek 5. • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot. A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6. visszafordíthatatlan. pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. okai 1. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges). • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális). illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges. táblázat. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására. személyisége megváltozik. közepesen súlyos. organikus betegsége.12. Trauma 4.és hyperthyreosis Rehabilitáció. súlyos). illetve kevert típus). • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz).32. A dementia gyakori tünet. viselkedési zavarok. a 80 év felettiek 20%-át érinti. az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás). • súlyosság szerint (enyhe. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést. melynek következménye a tanulás. A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). a 65 év feletti lakosság 5%-át. decubitus stb. Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2. A beteg szokásai. Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. a személyiség hanyatlása. • az önellátás képességének hanyatlása. melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit.32. táblázat mutatja be. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. Tünetek. a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van. A dementiák leggyakoribb formái. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. Vaszkuláris dementia 3. A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. 12.

Ezek a betegek nappal aluszékonyak.336 12. átmenetileg adunk. a hozzászokás. a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét. antidepresszáns kezelése szükséges. fertôzések stb. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. mind a mielinhüvely sérül. A tartós. • axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. rehabilitáció. a kedvezôtlen életkörülmények). Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított. • neurotmesis: teljes idegi lézió.) megszüntethetô. traumák. pszichés problémái. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik. alagútszindrómák.vagy drogfogyasztás. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. különösen. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. mûtéti beavatkozás. mértéke meghatározza a kezelést. ha a közérzetet befolyásolja. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni. illetve lehetetlenné teszi számukra. illetve el is alszanak. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. az alkohol. vongálás. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben.) is eredményezhetnek hypersomniát. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. sportsérülés). leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. és a kialvatlanság a munka rovására megy. az axonok épek. relaxáció. a sérülés és a mûtét között eltelt idô. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. de az ideg külsô. és az általa ellátott izmok sorvadnak. alvási apnoe szindróma okozhat. kognitív. az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. kezelni kell. a polyneuropathia. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa. mind az axonok. néhány hét alatt gyógyul. Mellékhatásai az álmosság. agyi hypoxia lép fel. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. közkeletû szóval az alvászavarok. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. kötôszövetes burka megtartott. a tartós kompresszió. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. megfelelô alváskörnyezet. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg. Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok. Az alvászavart. stimulánsok kerülése stb. a sérülés lokalizációja. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. . s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. Kezelés. amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek. az emlékezetzavar lehetnek. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé. rendszeres testedzés. hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai. a lehangoltság. az izmok denervációja nem jön létre.

a n. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. aszimmetrikus AV-i. Prognózis. izomgyengeséggel. kullancs okozta stb. periarteritis nodosa. májcirrhosis). A kórjóslat a kiváltó októl függ. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet. mindkét formát okozhatja akut (pl. végállapot alakul ki. a motoros érintettség miatt izomgyengeség. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. A neuropathia függ a diabetes súlyosságától. autonóm. törzs. MRI. a n. Diabéteszes polyneuropathia. az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. • kevert forma. amely sokszor éjjel erôsebb.vagy B12-vitaminhiányok). aktív. hogy mely idegek érintettek. A kiváltó ok lehet örökletes (pl. izomátültetés). • fokális vagy multifokális: agyideg. a n. peroneus. Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. égô fájdalom. Viszonylag szimmetrikus eloszlású. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. fizikális vizsgálat. A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. az izomtónus csökkenésével.és kesztyûszerû érzészavar. atrophiával. alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô. környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. Sjögren-szindróma). laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). Diagnózis. gyógyszer okozta. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. a n. Szükség esetén CT. Ha már nem észlelhetô további javulás. A polyneuropathia mindig tünet. A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. Anamnézis. proximális AV-i motoros. ENG segítségével meghatározható. valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség. ortézisek alkalmazandók. végtag. Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. ischiadicus. Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. a motoros. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják. Harisnya. bizsergés. mint a nôknél. medianus. az életkortól és a testmagasságtól. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció).12. a férfiaknál gyakoribb. radialis. a n. EMG. Pozícionálás. . zsibbadás. gyakori szisztémás betegségei. impotencia jöhet létre. Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki. atrophia alakul ki. passzív gyógytorna. Tünetek. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. elektromos kezelések. izombiopszia is végezhetô. uraemia.). FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. ulnaris. a vazomotoros rostokat. A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. arteriopathiákat követô (pl. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). renyhe sajátreflexekkel. késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. Charcot–Marie–Tooth-betegség). fertôzô betegségeket követô (parotitis után).

a javulás üteme azonban lassú. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. rendszeres fizioterápia mellett. koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. A 40–60. progresszív izomdystrophiában. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. érzészavarral. Fogyatékosság. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. Rehabilitáció. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. bulbáris paresissel. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. B1-vitamin adása. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS). mint pl.338 12. az AV-on kezdôdô. légzészavarral. kb. Prevalenciája 1/100 000. különösen a bulbáris forma. a kontraktúrák nyújtása. Alkoholos polyneuropathia. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. melynek eredete nem ismert. a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. areflexiával. keringésjavításra szolgálnak. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. táblázat mutatja be. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. Fô tünete az érzészavar. 20%-a öt évig. Ismert az akrilamid. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. Myopathiák. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. fôleg a férfiak betegsége. Specifikus terápia nincs. a disztális izomgyengeség a lábakban. A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. feltételezhetô. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. súlyos esetben járásképtelenség. Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje. fizioterápia. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet. az önkiszolgálás elérése. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. súlyosabb esetben a járásképtelenség. Incidenciája: 1–2/100 000. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására.33. az állóképesség fokozása. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet. vagy ál- . aszimmetrikus. a fájdalom. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. Kezelése: az alkohol elhagyása. 10%-a tíz évig él. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban. Guillain–Barré-szindróma. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. igen hamar rokkantsághoz vezet. életév között indul. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése. ataxia. a B1-vitaminok. A betegség progresszív. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. A neurogén izombetegségeket a 12.

az önellátás gyakorlása. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz. Örökletes neuropathiák 5. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik. Etiológia. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. és súlyos fokúvá válhatnak. A klinikai tünetek alapján. pl. dysphagia. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. általában 20 és 40 év között alakul ki. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. gyakori a dysarthria. szükség esetén antitestvizsgálat. Diagnózis. ezek genetikusan meghatározott. FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható. A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. táblázat. Elsôdlegesen az önellátás. megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3. az ún. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. A tünetek fluktuálhatnak. Diagnózis. A betegek 65%-ában thymushyperplasia. Myasthenia gravis. majd EMG. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. anaemia.12. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség. Kezelés. diplopia. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. állapotmegôrzés jellemzi. A megfelelô idôben. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. az önkiszolgálás. Tensilon-teszt. az EMG. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. energiakonzerváló módszerek megtanítása. ptosis. 15%-ban thymoma kimutatható. A neurogén izombetegségek felosztása 1. érzészavar nincs. Incidenciája 5/1 millió lakos. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes. Lyme. a biopszia megerôsíti a diagnózist. nôkben gyakoribb. a helyváltoztatás. mediasztinális CT.33. szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. Reflexeltérés. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs. Oki kezelés . progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. Klinikai tünetek. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. a malignomákat kísérô myopathia esetében. a test kontrollált mûködése. SFEMG. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás.

szükség esetén plazmaferezis. a formatio reticularis. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs. Ez általában néhány percig tart. az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. de a . Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül. 10–15 percet nem haladja meg. Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges. Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. a nap egészére jól elosztani. Specifikus terápiája nincs. hányinger. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik. Terápia. és pszichés iatrogén károsodást okozunk. Klinikai diagnózis. Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. hányás stb. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). ugyanakkor legenyhébb fajtája. Legfontosabb tünete az eszméletvesztés. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. Engedjük. • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással.). thymectomia is szóba jön.340 12. hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. kortikoszteroidok. Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô. hanem funkcionális jellegûek (fejfájás. Etiológia. önmagukban. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik. immunszuppresszív szerek. émelygés. szédülés. hogy a beteg úgy mozogjon.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful