12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. akaratlagos mozgásszabályozás. a pszichés jelenségek szabályozása. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el. a plexusokat. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. olfactoriust. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze.3–12. melyek a motoros szabályozás központjai.és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. az infratalamikus. a mozgásszabályozás. melyek a biológiai alapösztönök. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. a fájdalomérzés módosítása. opticust és a n. Egyik része. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz. fali (parietális).–12. Két féltekébôl áll. Az agyidegek (kivéve a n. a n.6.12. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12. melyek fô funkciója a szenzoros. a motiváció. a szenzoros magvak a ganglionokban. a limbikus. az emóciók szabályozásáért felelnek. halánték. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg .1. Az agyféltekéket elülsô (frontális). a reflexek mûködtetése. beszéd. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak.és érzôrendszer szabályozása. Itt létesül kapcsolat az ideg. a kognitív.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. • Nagyagy (cerebrum). A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása. FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon. a motoros. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé.3. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok). a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. ábrák mutatják be. az agytörzsi információk fogadása. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12. Anatómiailag cervikális. melyek szenzoros. a kognitív funkciók központja. táblázat mutatja be. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás. torakális. Huntington-kór) alapját képezik. ábrák mutatják. kommunikáció. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése. megállás. a magatartás.1. az autonóm mûködés szabályozása. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket.6. Az agy nagy részét alkotja. az izomtónus szabályozása. táblázat. Gerincagy. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. 12. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el. A diencephalon másik alkotóeleme. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató.

A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés . ábra.4.3. A felsô végtag idegeinek topográfiája 12.260 12.5. A végtagok bôrének beidegzése 12. ábra. ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12.

hogy melyik szakasz érintett elsôsorban. A 12. A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12. FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12.8. A motoros válasz nem más. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl.7.12.3. ábra és a 12. annak efferens axonjából. ábra. . táblázat mutatja be. ábra).6. A végtagok motoros beidegzését a 12.2. táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be. a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása.

A motoros egység epicondylus medialis 12. ábra.262 12. A felsô végtag motoros innervációja . FEJEZET Neurológiai károsodások - 12.7. ábra.8.

rectus femoris m. l. sartorius m. m. l.12. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. rhomboideus major m. extensor hallucis lougus m. l. rhomboideus minor m. femoralis n.3. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext. iliacus m. m. n. adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. alább) (N. tibialis anterior m. obturatorius m. infraspinatus n. m. thoracicus longus. semimembranosus psoas maior et minor m. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2. táblázat. dorsalis scapulae C4–C5 N. biceps femoris m. peroneus longus m. adductor magnus m. m. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója. extensor digitorum longus m. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n.3. m. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. radialis. supraspinatus m. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. alább) (N. a könyök hajlítása. peroneus comm.2. l. táblázat. musculocutaneus.4 n. semitendinosus m. ischiadicus S1-2-3 n. tibialis 12. cutaneous brachii medialis . axillaris. alább) (N. suprascapularis C5–C6 (N. m. ischiadicus Izom m.

l. superficialis n. (a n. cutaneus antebrachii lat. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. biceps brachii m. táblázat. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n.3.és az alkar hajlítása. cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. radialis C5–C8 (T1) m. a felkar hajlítása N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. m. alább) m. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. n. az alkar kifelé fordítása. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel. l. teres minor N. coracobrachialis m. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója .264 12. ulnaris. alább) (N. thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása. serratus anterior n. r. cutaneous antebrachii lat. deltoideus 1 N. m. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. radialis innerválja) 1. brachialis (részben a n. csúcsának rotálása m. medianus. m. axillaris 2. az ujjak adés abdukciója. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. n. musculocutaneus C5–C7 m. musculocutaneus ága) 3.

extensor pollicis brevis m. flexor carpi radialis m. pronator teres m. abductor pollicis longus m. lumbricales II-III. táblázat. a hüvelyk opponálása II–III. metacarpus abdukciója m. medianus C5–T1 m. medianus N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. m. flexor digitorum profundus II-III. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III.12. flexor pollicis longus m. extensor digitorum communis m. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. palmaris longus m. extensor indicis N. ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. ulnaris C8-T1 m. quadratus m. opponens pollicis mm. extensor carpi ulnaris m.3. abductor pollicis brevis n. extensor pollicis longus m. flexor digitorum superficialis m. extensor digiti minimi m.

ulnaris m. 5 pár szakrális. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. flexor digiti minimi brevis mm. . lumbricales III–IV. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). interossei m. flexor digitorum profundus IV–V. Budapest. flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M.4. Medicina. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. 5 pár lumbális. motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V. ábra mutatja be. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. m. 12 pár torakális. táblázat). 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat. A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. különbözô szenzoros. Mumenthaler: Neurológia.3.266 12. palmaris brevis m.4. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. táblázat. opponens digiti minimi n.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. adductor pollicis m.

a fejtetô. a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését. táblázat. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. nyelés. hangképzés. n. trigeminus VI. olfactorius II. Az autonóm egység . a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba. az arckifejezés hallás. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba. gégébôl. ízérzés. n. n. a víz.12. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. facialis VIII. fô funkciói Agyideg I. oculomotorius IV. n. egyensúlyérzés a garat érzékelése. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. n. ábra. n. trochlearis V. a fej nyálkahártyáiból. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. a fogakból.9. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. a perisztaltika aktiválása vállmozgások. n. vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl. n. vestibulocochlearis IX. n. fejfordítás nyelvmozgások XI. Az agyidegek megnevezése. accessorius XII. ábra). Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. nyáltermelés a garat. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet. opticus III.4.és az elektrolit-háztartás. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12. abducens VII. glossopharingeus X. az erek és a mirigyek felé. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. n. a gége. az agyból a garatizmokhoz. a szívmûködés lassítása. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. n. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek.9. a fogak érzékelése. nyelômozgások. n.

széklet. Pl. lassultság. plegia). érzelmi. a beszédben. daganat. a szaglás. a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. akarati tevékenységét. szexuális tevékenység). demielinizációs góc vagy egyéb. függetlenül attól. mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. amnesiák. Érzékszervi zavarok • a látás. szomjúságérzet. • az izomtónus változása (hypotonia. írás. FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. spaszticitás). chorea stb. a viselkedést. • olyan fájdalom. . • propriocepciós zavarok. • memóriazavarok. melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. vizelet. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése. vizelés. ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. kiesése (paresis. emocionális labilitás. a tapintás károsodásai. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. • vegetatív mûködési zavarok (légzés. hogy a sérülés oka vérzés. A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. demielinizácios góc). a motivációkat. • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek. székelés stb. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza.268 12. szexuális élet. Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. a hallás. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak.). de a pihenést. mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. • a praxiás zavarok. Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. a beteg értelmi. hypertonia. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. daganat. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. éhség.). indítékszegénység). olvasás).

taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. a vizelés. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. a mentális állapotban. hallás. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. ideomotoros. Ezek organikus alapon létrejövô. • A speciális összetett képességek (olvasás. speciális humán funkciók. melynek különbözô formáit (analógiás.12. ideátoros). akaratlagos. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. • Az emlékezetnek több típusa létezik. önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. a felsô és az alsó végtag használatában. mint az emocionális magatartásban. • A beszéd. • A figyelem (összpontosítás. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. komplex lelki mûködészavarok. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. • A tanult mozgások. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. fejezetben foglalkozunk. azaz a bal oldala sem. ún. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális. A neglect javítható olyan jelzésekkel. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. csak a jobb oldalát gondozza. ezek rehabilitációjával foglalkozik. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. A tudat két elemét különböztetjük meg. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot. hogy a beteg úgy viselkedik. neglect szindróma. és látászavarban. tok. írás. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. valamint a tudatosság problémája. neuropszichológiai tünetcsopor- .és egyensúlyzavarokban. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. szelekció. amely ahhoz szükséges. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. nyelési zavarokban. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. így azok gyakran sérülnek. kontrolljában. Oka nem tisztázott. A megismerés. megtartás. számolás) károsodásai. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. A rehabilitációs folyamatban. a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. értelmi funkciói. Fô jellemzôje. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. auditív. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. Az élet során szerzett. a nyelvhasználat zavarai. FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. az integratív funkciókban csakúgy. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget.

A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. Ilyenek pl. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. hallás. az epilepsiák. amely hangképzési nehézséget jelent. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan.10. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. Az alexia az olvasás. fejezetben mutatjuk be. pl. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése. mely egyben kognitív zavar. elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. és a dysphoniát. az érzelmek elsivárosodása. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar. és ez rehabilitációjuk gátja lehet. az apathia. tapintás). az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére).11. mely a beszéd artikulatív. ábra. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. az encephalopathiák. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. a gyulladások. az agraphia az írás.270 12.10. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. Az apraxia az akaratlagos. fejezetben. amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. kommunikációs zavar és beszédkárosodás. elraktározni és szükség esetén felidézni. ábra mutatja be. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. tumor esetén lassan alakul ki. 12. ábra mutatja be. a düh. az acalculia a számolás képességének károsodása. végrehajtásának a zavara. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. összetett cselekvések megtervezésének. Az aphasia komplex sérülés. Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. Gyakori lehet a kóros indulat. az emocionális incontinentia.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. az agysérülések. a memória épsége mellett. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. Az aphasia lehet enyhe. károsodása. . fejezet megfelelô részében).

Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. kísérhet neurológiai betegségeket.11. ábra. a pajzsmirigyhormonok. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. Okai lehetnek a mentális károsodások. • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. a gonadotrop hormonok. ébrenlét során insomnia). Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. tevékenységben nyilvánul meg. FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás. az átalvás zavara. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei). valamint a szteroidok vesznek részt. genetikailag determinált). Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai.12. • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. változásainak észlelése a szenzorium által. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. . korai ébredés). melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek.

FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. Szenzoros és motoros homunculusok . illetve melegingerek felvétele. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. a nyomás-. ábra mutatja be. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. hogy mit tart a kezében. majd az érzôkéregbe jut. a vibráció érzékelése. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban. • a motoros tevékenység megvalósítása. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége. kivitelezésének kezdeményezése. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. hogy megnézné a tárgyat. • a visceroreceptorok (pl. a helyzetváltozás. az inakban fordulnak elô.12. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. funkciójuk a mélyérzés. melynek szomatotópiáját a 12. klinikai képét az határozza meg.272 12. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. intervertebraléba továbbítják. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. Az ingerek egy része tudatossá válik. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. disztenzió) érzékelése. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. a hideg-. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. A károsodás jellegét. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. a mozgások észlelése. a válasz tervezése.12. 12. A koordinált. ábra. koordinálása. hogy az ember anélkül is tudja. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be.

Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik. gamma). a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. a synergia szabályozása. A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával. a mozgáskivitelezés. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12. A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek. disszociált érzészavar (a hô.12. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés. • a vibrációsérzés csökkenése. mert jelzi a károsító ingereket.és fájdalomérzés elvész.és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. indítás. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. a mozgáskontroll. ábrán a homunculust). csökkenése (hypaesthesia). a mono. az izomaktivitás idôbeli kontrollja. A tünetek rendszerint az érzôkéreg. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia). • a reflexek csökkenése vagy hiánya. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. az ún. lásd. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. • az izmok sorvadása (atrophia. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. • a mozgások korlátozottsága. hypotrophia). a thalamus. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara). melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa. esetleges változtatás és megállítás. a memória és a viselkedés alakulásában. az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. • A szegmentális motoros apparátus. Legfontosabb elemei: tervezés. • graphaesthesias zavara. • ún.12. fokozódása (hyperaesthesia). mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. . a kognitív mûködésekben. a bazális ganglionok. A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. A bazális ganglionok rendszere több magból áll. összehangolás. végrehajtás.: tabes dorsalis).

ritmusuk. disztóniás tremorok stb. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. Dyskinesis. változó. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. akkor spinális ataxiáról van szó. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú. céltalan. már károsodással társulva okoznak. ha meghatározott ereje és sebessége. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. amely változatos kombinációban érinti a disztális. a félremutatás. a dôlés. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. mind a mozgatórendszerrel. cerebelláris. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. néha célszerû mozgást utánozva.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar. a szemhéj. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. akaratlan mozgás.274 12. rövid. Egy izom vagy izomcsoport rövid. Tic. a törzsre. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. intenciós tremor) jelentkeznek-e. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. csavaró jellegû. Chorea. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral. akkor cerebelláris eredetû. a mindennapi élettevékenységet (evés. akaratlanul ismétlôdô. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. amelynek oka a mély szenzibilitásra. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át. gyors. Akaratlan. funkcionális. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. eloszlásuk szerint és attól függôen. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. mivel a mélyérzés zavarán alapszik. iránya a célnak megfelelô. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. Károsodása a mozgások tér. gyors: 6–11 Hz). a száj körüli izmokban. írás stb. villanásszerû. ha kifejezetten fokozódik. Athetosis. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. proximális és axiális izomzatot. oszcilláció jellegû mozgás. nem ismétlôdô. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. optimális idô. specifikus és nem specifikus információk . a torticollis. stabilizál. kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát. Nagy. akarattól független. dobáló. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. Proximális. Dystonia. Nem csak az egész testre. de néha sztereotippé váló mozgás. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív. hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. de nem ritmusos mozgás. sztereotip. a végtag proximális részén mutatkozó. esszenciális. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók.). Ballismus. Myoclonus. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. Egyszerû vagy összetett.) erôsen gátolhatják. az írásgörcs és a grimaszok. a dysdiadochokinesis. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. akciós v. ivás. ezek tünetileg elkülöníthetôk. rendszerint féloldali mozgás.

ízületi) alakulhatnak ki.és hemiparesis vagy -plegia. Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). illetve -csökkenés. A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. • alsómotoneuron-lézió.és alsómotoneuron-lézió (pl. hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. mert ha már kialakult. • kombinált felsô. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. gerincvelôsérülteknél). feszültségi állapotban van. ortézisek). A tónus fokozódásának. para-. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. stroke. állandó készenléti. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése. a panasz kialakulásának idejét. milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. Az izomtónus csökkenése. centrális paresis jön létre. a fokozott ínreflexek. plexopathiák. majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva.12. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. radiculopathiák. izom-. A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. Kóros együttmozgások. Meg kell határozni a pontos lokalizációt. illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. Károsodásánál ún. SM. A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. A spaszticitás megjelenési formája attól függ. az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. traumás agysérülés). Spaszticitás. A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. mûanyag sínek. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. • hosszúpálya-hyperaktivitás. Nagyon fontos a megelôzés. Guillain– Barré-szindróma). A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. Fontos a panasz precíz jellemzése. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. gipszek. A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély. tetra. A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet. ALS). decubitusokra hajlamosítanak (pl. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével.

E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. stroke után) és progrediáló (pl. továbbhaladó mozgás. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra. hangulat. akaratlagos és vegetatív elemei. a fizikai vizsgálat.és mozgáshelyzetekben. spasztikus. FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). A testtartás a törzs formája különbözô test. Az izomgyengeség jellege felsô. Ahhoz. neuritis). és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek. Ide tartoznak a konvulzív . tartása. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. hogy az izomerôt megbecsüljük.). steppelô. kötôdés. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható. de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. és kvantitatív formában rögzíteni kell. csoszogó. Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja. 12. lépcsôn járás stb. táblázat. Az elôzmény adatainak összegzése.) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. motiváció. tárgyak fogása.és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki. SM és DMP esetében).és felsômotoneuron-károsodások. állandóságának biztosítása. táblázat mutatja be. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet. felállás. Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl. testtartás. hemiparetikus. Tisztább képet kapunk. meg kell állapítani a gyengeség tényét. valamint a fej helyzete.5. • myopathiák. A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának. parkinsonos stb. Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12. járás. féloldali spasztikus.276 12. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe. szabályos járás automatikus. betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. A normális. stacioner (pl.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-. Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok. tartása. etikai normák stb. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó.5. egyenlô lépéshosszal. ha funkcionális próbákat (kézfogás.) is végeztetünk. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. spasztikoparetikoataxiás. valamint az izombetegségek elkülönítését. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat.

gok eltávolítása. agytörzsi léziók fennállásakor. a táplálék nyállal való keveredése. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. A vizelet. a discushernia. Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza. agyi érbetegségek. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte. A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük. Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között. „elôemésztése”. a cerebrovaszkuláris agyi történések. átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. a gége. • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia). a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges.) kialakulásában. így: • a széklet konzisztenciája. és XII. A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. a környezetet nem zavaró megvalósítása. A neurológiai eredetû nyelészavarral. faringeális és özofageális). reflexes. a nyelôcsô. rágás. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek.12. A tartós. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. állandó és kevert jellegû. Fázisai: • harapás. a nyálmirigyek. s a hólyag. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. az arc. a szájüreg. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció).és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. • nyelés (orális. megvalósításában részt vesznek a fogak. UH) és az urodinámiás vizsgálatok. A vizeletürítés zavarai. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. az orr. Különbözô eredetûek lehetnek. A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia. • nyáltermelés. A székletürítés zavarai. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. agyidegek közvetítésével). fájdalom stb. mely fogyatékossághoz. Nyelészavarok (dysphagia). a gyomor-bél traktus mûködésétôl. s ennek higiénikus. mely függ az elfogyasztott tápláléktól. az agyi és gerincvelôi daganatok. a medence izomstruktúrái valósítják meg. A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet.

görcsös. az elôkészítô tevékenység. az anális receptorhálózat pusztulása. Befolyásolja a múltbeli tapasztalat.. a penis és a clitoris erekciója. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. Jelleg szerint lehet szúró. melynek kompenensei a szexuális vágy. éles stb. Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. a vallás. hangulati tényezôi. A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói. komplex szubjektív érzés. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. • a beidegzés vizsgálatai. • a frontális lebeny mûködése. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes. a vagina nedvesedése. felszívódási zavarok. krónikus. A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. telenség az impotencia. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. a kultúra. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. tompa. A fájdalom nagysága. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. attól függôen. hogy a gázokat. koordinálása. A fájdalom ugyan a károsodás jele. valamint a genitáliák mûködése. A nôi szexuális vágy. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi. muszkuláris. az orgazmus és az azt követô reszolúció. az endokrin rendszer. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. illetve az arra való teljes kép- . A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia). az anális sphincter károsodásai. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága. minôsége. viszcerális és kisugárzó fájdalmat. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. elektromiográfiával. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal. stenosis). mély. A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. A fájdalom A fájdalom kellemetlen. égô. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. emocionális tapasztalat. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy. tartamát tekintve lehet átmeneti. intermittáló. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része.278 12. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. az érdeklôdés. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában.

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

Kontraktúrák.Oppenheim . tud-e ülni. öltözködni. ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik . a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak. Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét. A mozgatókör vizsgálata. guggolások. A mindennapi élet szempontjából fontos.9. milyen az izom tónusa. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt. járni. a kéz használata (öltözködés. a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl. pl.12. A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. Ha ezek léteznek.8. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12. a kényszertartásnak megfelelôen. Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. nagyon megnehezítik a rehabilitációt. a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni. izom. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára.8. különbözô eszközök fogása. járni. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –. az izomtónust. az izmok trophiáját. cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. állni. fokozva ezzel a károsodás mértékét. A normális koordináció. azok jellegét. a kézügyesség. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás. korlátozottságát. táblázat. hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni. A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl.és a Gordon-reflex. jellegzetességeit.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. testtartás és járás csak a motoros. Vállövi gyengeség esetén elôfordul.Babinski . Pl. a Trömner. konzisztenciája.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. A kóros reflexeket a 12.Schaefer Felsô végtag . állni. az állás jellegzetességeit. megtartása. ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. súlyosságát.Trömner (egyoldali+!) . használata). Jel Alsó végtag . táblázat összegzi. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. valamint a Hoffmann-. a mozgások terjedelmét. egyes izmainak alakja. a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12. a testtartást. hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. táblázat mutatja be. az akarattól független mozgásokat.

Ide tartozik az MRI.9. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. SM. az éberség. a . táblázat. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. az azonos klinikai tüneteket (pl. kamrák. a szürke. Az agyi sulcusok. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. Fontos a mentális képesség (kommunikáció.284 12. ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. a CT. memória.és a fehérállomány. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. Komputertomográfia (CT). tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben. illetve használnak. a gondolkodás. Szignifikáns pszichológiai. az együttmûködési képesség megfigyelésére. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. a mielográfia. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen. az angiográfia. figyelem) vizsgálata és az érzelmi. Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. a viselkedés. hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. Vaszkuláris léziók.) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. az esetleges aphasia. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban. a koncentráció. tumoros folyamatok. a tesztek milyensége. indulati élet esetleges zavarainak rögzítése. A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni.

Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe.). az érképletek veleszületett hiánya. okklúziójának.és MRIvizsgálatot. munka a magasban stb. Ha epilepsiára van gyanú.és EEGmonitorozás. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors. az epilepsia. A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl. a vérzés. Mielográfia. Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. Dupla-Doppler UH-vizsgálat. a. Nagyon fontos. A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek. cerebri media – keringési zavarainak. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit. az oedema. az infarctus. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). stenosisának. és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. Igen költségigényes. Agyi angiográfia. különösen megfelelô gyógyszerelés esetén. Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. aneurysma. vertebralis) disszekciójának. a térfoglaló folyamatok. Az EEG hasznos lehet generalizált . a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van. carotis. Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas. fotostimuláció. ahol a vér-agy gát károsodott. Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. a cysták. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT.12.) kiválóan alkalmas. az atrophia. Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a. alvásmegvonás). AVM stb. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis. exulceratiójának kimutatására. a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó. noninvazív leképezésére szolgál. részletgazdagabb leképezését nyújtja. az EEG teljesen normális is lehet. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre. a dementiák. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség. és a nyugalmi EEG normális. Funkcionális vizsgálat. hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket.

A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken. Általában sorozatingereket. fény-. a hátsó köteg. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. az érzôkéreg léziójáról adnak információt. Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. az agytörzsi léziókat kb. Elektroneurográfia (ENG). hangés elektromos hatásokat alkalmazunk.286 12. az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. Elektromiográfia (EMG). Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. és milyen mértékben. polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. az agytörzs és a thalamusrendszer. Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési . hogy a funkcióromlás az ideg. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. polyneuropathia). kompresszió) tükrözô információ megszerzése. l mm pontossággal meghatározza. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük. Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások. Myopathiában az alacsony amplitudójú. Hasznos lehet pl. mint a mozgatóé.

a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni. kiváltott válaszok. a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. A károsodások tartósságának. hólyag. anális EMG véranalízis.10. kiváltott válaszok (SSEP. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek.10. Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit. EEG. a tünetek. a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. Vér. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele. melyeket a károsodások. A károsodás következtében az önellátást. táblázat mutatja be.és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. neurológiai tesztek. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. 12. repetitív stimuláció. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. lumbálpunkció képalkotó eljárások. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ. VEP). Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. reflexvizsgálatok cisztometria. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét. egységét. Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. az ügyetlenség.12. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. a mobilitást. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. mivel ugyanazon tünetek. mely lehet gyógyulás. progresszió: . Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához. a gyengeség. BAEP. Tekintettel azonban arra. kiváltott válaszok. reflexvizsgálatok. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik. amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. mint a fájdalom. stabil állapot. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. kiváltott válaszok ENG. EMG. lumbálpunkció képalkotó eljárások. táblázat. EMG. EMG.

a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. homályos látás). Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. mely lehet gyógyulás. FIM (functional independence measurement). pl. a szabadidôs tevékenységek stb. amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). A beteget többször és keveset terheljük. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. mely 18 különféle funkció (önellátás. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét.288 12. FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától.) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. emlékezés. kérdôívek). stabil állapot. járási sebesség. • ha a betegség progrediál. amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. Vannak betegségek. a sclerosis multiplex (SM). A károsodások. . vagy progresszió. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget. Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. az „ad optimum” a cél. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. beszéd. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás. ugyanakkor elôfordul. Az ún. amit a betegség okoz. vonatkozásában. fájdalom. Barthel-index. 7 pontos skálán. az interperszonális kapcsolatok. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. a spaszticitás foka. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil.) vizsgálatát jelenti. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat. a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). amelyet aztán szakember értékel. hemiparesis esetén az ún. járás. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése. gyengeség. amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl.) tekintetében mér. A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. kommunikáció. a lehetô legnagyobb terheléssel. és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik. A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. illetve a munkaképesség. • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. járásvizsgálattal és az ADL. A részletek vizsgálata végezhetô pl. A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. mechanográfiával. motivációjától. mobilitás. beszédzavar stb. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. fogás. tudati állapotától.11. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák. szociális magatartás stb. Parkinson-kórnál a Webster-skála. • az idôtartamtól. a tanulás. táblázat). nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. állás. alkalmazkodás stb. átülés. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával.

vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”.11.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. táblázat mutatja be. SSEP elektronisztagmográfia. PET. Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. • az együttmûködési képességet. amelyet a beteg késôbb végezhet. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek.12. akinek feladata. viselkedése. ENG. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. • mentális követelmények. hogy mennyire terhelhetô valaki. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. kiváltott válaszok EMG. hangulata. táblázat. hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága. táblázat. hogy azok nem csak a betegség. terhelhetôségét. memória stb. az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására. A munkaképesség megítélése. amelynek során orvosi ellenôrzés mellett. munkaterhelés olyan speciális módszer. A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan. munkafolyamat. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség.12. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. • fizikai követelmények.12. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. szimulált. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. SPECT. • a sérülés kockázatát. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés. a mozgások jellege. energiaszükséglet. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától. EEG. kiváltott válaszok .). hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek). 12. Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki. Az ún. környezete. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. anális EMG.

napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni. pl. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. teljes munkaképtelenség véleményezhetô. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. 8. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. hogy tartós. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének. FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. a szenzibilitás. A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak. • pszichiátriai vizsgálat 3. a paraplegia. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz.: komputerkezelés). a motorium.290 12. Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. együtt értékeli a kezelôorvossal. bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. a vegetatívum állapota). • egészségre ártalmas tényezôk stb. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. a funkcionális kapacitás vizsgálata. munkaképesség-változás széles skálán mozog. 6. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése. Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5. 7. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. a koordináció. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. rehabilitálhatóság. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. dások specifikus vizsgálata. Anamnézis. a panaszok regisztrálása 2. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. Vannak olyan esetek. hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide.

A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12. a teherhordás. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 . értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást. A károsodás legsúlyosabb fokát az állás. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat.12. Mivel ezeket a funkciókat több szerv. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot. FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része. Az állás. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. táblázatok mutatják be. a motivációk vonatkozásában is.14. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában.15. illetve szervrendszer valósítja meg. a tehervivés nehézségekbe ütközik. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani. táblázat mutatja be. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. A kommunikációs. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van.13. összehangoltsága szükséges az állás. a fogás. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak. 12. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot. kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. a testtartás. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli. Figyelembe veszi a dominanciát is. természetesen csak 12. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. a pulmonológia.13. jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. a járás funkciójának a megvalósításához. Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. A járás. táblázat. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. a felállás képtelensége jelenti. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez.. az érzékszervek. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12.

nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. táblázat. tartóssága. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12. rendszeressége. Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. szociális problémák alakulnak ki. • depressio. lépcsônél. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. tud járni. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. fogásra. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12.14. de emelkedônél.15.292 12. táblázat mutatja be. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló.és viselkedési za- varokkal járó. bizonyos távolságot nehezen. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel.16. naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk. táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. irritabilitás. akadályozhatják a munkavégzést. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek. interperszonális konfliktusok. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni. nehézséggel állni is képes. de segítség nélkül meg tud menni. a tartós. s a tudat. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem. de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. A generalizált tónusos-klónusos rohamok. teherhordásra. . hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. Az ún. fogásra. teherhordásra.

IV. FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12. táblázat mutatja be. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. agyideg).16. A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással.17. 12. a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. a szaglás (I. 12. de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12.) vagy más szervi károsodások jönnek létre. táblázat.18. agyideg). táblázat. nehezen befolyásolható rohamok. gyakori. táblázat. táblázat.18. X.7.. melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet. A nyelési zavarok értékelését a 12. szívelégtelenség stb. Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok. a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 ... folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet. a látás (II.. mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. III. gyakori rohamok. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos. agyideg). agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. a beteg felügyeletet.12. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet. hypertonia. valamint az arcideg (VII. védelmet igényel Súlyos.17. táblázat mutatja be. melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. és XII. nazális regurgitatióval. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése. VI. agyidegek). a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12.

Szükséges értékelni. A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja. plexus. tartóssága. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. lokalizációját.19. disszimulálás lehetôségére is. nehezen kezelhetô. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. agyideg. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra. s gondolni kell a szimulálás. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia. A panaszok jellege. Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg.13.20.294 12. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V. Különös jelentôséget kell . Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12. ideg) károsodnak. hogy azok • milyen területre (testrészre. ábra mutatja be. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. érzészavarról. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor. Általános szabály. ideg. intenzitása. fájdalomról számolnak be. kiterjedését. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. izomcsoportra. • milyen idegi struktúrák (ideggyök. táblázat az irányadó. táblázat mutatja. izomra. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. mozgáskorlátozottságról. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. mérsékelt fokon 15–29%-os. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. a diszkomfortérzés súlyossága stb). jellege. plexus. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli. a n. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg.6-del). dermatomára) terjednek ki.

A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés. minor causalgia csökkent érzékelés. a tevékenységet akadályozó fájdalom.13. A plexus brachialis egyoldali szenzoros.3.3. 12. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák. 12.12. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. 12. ábra.1.. táblázat.3.20.. innervációs sémák 12. 12. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése . táblázat.4.. amely akadályozza a tevékenységet. plexus. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. ideg megnevezése 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. 12. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12.19. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12. fájdalom. abnormális szenzációkkal. ábrák.20.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés. táblázat A károsodott gyök..19.6.5.

6-del). Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. 12.. táblázat. táblázatokból állapítjuk meg. A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg. 12.8. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12.14. s az innervációban részt vevô idegeket. a munkavégzô képességre.21. trofikus állapotát. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni.22.20.296 12. bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció.22. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali. A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. az izmok tónusát. táblázat). a reflexeket. ábra és 12. a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12.21. táblázat. a járást. Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12.22. a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre. mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12.3 táblázat). a mozgáskoordinációt. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12. ábra mutatja be. A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó. izmokat. táblázat). az izmok kontraktilitását. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat.

2. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. ábrák és 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület.4. 12. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0. 12. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12. 12. táblázat alapján. ábra. ábra. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk. ábra. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel. . Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot. izom.14. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk.. össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben).1.8. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-.. 12.15. táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. csontatrophia.20. táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12.1. 12..) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása.12. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD). a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1. 12.3.22.5.23. izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12.4.4-del.8. ízületi kontraktúra).3.. táblázat) alapján. 12. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12.3..6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1.16. 12. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság. Ezeket a károsodásokat kombinálni.

n. ábra. cutaneous n. FEJEZET Neurológiai károsodások n. az 12. clunium inff. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája .16. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med. cutanreous 12. n. cutaneous porf. ábra. cutaneous nn.298 12.15.

• A traumás sérülés. szenzoros. ischiadicus n. n. a munkáltatótól. glutealis inf. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. femoralis n. a neurológiai károsodások jellege. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. n. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. táblázat. peroneus sup. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. foglalkoztatásának alakulását. Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól.23. ha meggyógyul. obtoratorius n. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. peroneus comm. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. n. a n. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. hogy a kimutatott mentális. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. plantaris lat.12. A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. plantaris med. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. egyéb interperszonális kapcsolatainak. a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. glutealis sup. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. tevékenységeit. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg. vagy stabil állapotot eredményezhet. . n. n. tervezésében és megvalósításában realizálódik.

e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. a testhelyzet megtartására. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. a test. csekély. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. a háztartási gépek használata. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. az élelem. az öltözködés. teljes. A mozgásfunkció károsodásai.3. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. a saját és a mások egészségének védelme. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. az egyén magába fordul. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. A kommunikációs tevékenység károsodásai. és ezen belül a családi. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. részvétele korlátozott. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. az írott. Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. a használati tárgyak beszerzése. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg. motivációjától. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. a lakóhely. a járás és a testmozgások különbözô változataira. e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg. a testápolás. • enyhe.300 12. az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága. a házastársi. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. a takarítás. a hangulati. tanulási képességétôl is függ. mint a mosakodás. a tudati. A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség. Így pl. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet. Az önellátás károsodásai. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell. nagymértékû. az étkezés. a szexuális kapcsolatok. A háztartási tevékenységek. a kéz. a viselkedési komponensek alakulása. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. a toaletthasználat. zavart szenvednek a szociális. hogy legyen. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0. A különbözô érzékszervi. Ide tartozik a beszélt. a beszéd képessége. hiányzik. . vagy elhanyagolható. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. • a súlyos. kódja 1344. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. a tárgyak mozgatására. tapasztalataitól. Így pl. • a teljes. • a mérsékelt. a vitakészség.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. a láb használatára. fogyatékosságokat eredményezhetnek. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai. azok jellegét és súlyosságát. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. az ételkészítés. A testhelyzet változtatására. az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása.

24. A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . táblázat. Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük. FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét. s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12. pl. A szellemi funkciózavarok értékelése dosával. melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást. azok súlyosságát.24. egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák. képzésének mérsékelt zavara rövid idejû. • a mentális (kognitív) zavarok. • a magatartás és az emocionális élet zavarai. képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. táblázat mutatja be. a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás.12. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok. így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. • a beszédzavarok.

a termoterápia. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás. • lakóközösségi szinten. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. az ízületi kontraktúrák. a mechanoterápia. A terápia feladata az erôsítés. a vizelési zavarok. a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. • komplex rehabilitációs központokban. a keringés javítása. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia. a görcsoldás. Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. a kommunikáció zavarai. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). tetra-. A neurológiai betegségek következtében kialakuló. elôkészíti a mindennapi . paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún. spasmusok oldása. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. a balneoterápia. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. hanem a munkaügyi. posztstroke depressio felismerése és terápiája. A tornának preventív és terápiás célja van. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. csökkentése. az alkalmazkodóképesség csökkenése. epilepsia. egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. neurorehabilitációs osztályok. a hidroterápia. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása. ugyanúgy. mind a gondozás során. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok. A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. Ingerkezelés. az értágítás. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. javítják a proprioceptív érzékelést. • rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. átképzô. A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen.302 12. a fizikai állóképesség erôsítése.

zottságának. melyet végezhetünk: . stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. csökkentésére irányul. A betegek fennmaradó része nem mutat változást. A mûtét célja a funkció javítása. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. Ha ez kudarcot vall. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul.12. A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb. hogy a beteget beszélni megtanítsa. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. Az ún. jól kooperáljon. az akadálymentes közlekedéshez. a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. Fontos. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. pl. a beszédzavarok. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. a kognitív funkciók csökkenése. egyharmada – annak ellenére. alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. kognitív tréningnek. Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. pl. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. A beszédterápiás szakember. a logopédus feladata nem feltétlenül az. az önellátáshoz. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. hogy a beteg motivált legyen. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. a rugós ortopédcipôk). a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása. a személyiségváltozás. akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. A kéz funkcióinak javulásakor pl. Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti.

munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. otthon hagyható-e egyedül. kénytelen tudomásul venni függôségét. A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin. vegetatív zavarait. alprazolam stb. bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk.és keresôképességét. nagyon idôigényes. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. exhaustio alakulhat ki. • az önellátás. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. citalopram. sertralin. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. • a koordinált izommozgás helyreállítása. Bizonytalanná válik a jövô. . a munka. A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. beszédképtelenségét. egy esetleges újabb történés után). • annak eldöntésére. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. szorongásokhoz vezethet. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e. A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. ennek rehabilitációja a legnehezebb. Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs. bizonyos esetekben lehetetlen.). mennyire van betegségbelátása. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható). hanem a beteg további sorsát. a rehabilitáció után. • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. • a segédeszköz-használat megtanítása. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. • a javulás arányában izomerôsítés. döntésképes-e stb. a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége. képzettség. hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl. esetleges mozgáskorlátozottságát. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. az állóképesség fokozása aktív tornával.304 12. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. van-e neglect. fluvoxamin. és milyen típusú). javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után. Mint látható.) adhatók. A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. szükség esetén parakoordináció kialakítása. Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek. paroxetin. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. a függetlenség elérése. • az állapotváltozás felmérésére (pl. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben).

Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl.17. A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen.12. alagútszindrómák). Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. Sajnos. Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára. Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún. ábra). állapotától függôen. azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni. Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. részben a létrejött károsodás határozza meg (12. Kezelésük általában nem tér el az azonos. másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl. ami a munkába állással zárul le. terápiás munka. encephalopathiák. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. hogy foglalko- . hangsúlyozva. prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. polyneuropathiák). A terápiás tevékenység. • az azonos tüneteket okozó. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel. hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. mennyisége és fennállásának idôtartama. az ún.

sztirol. ciánhidrogén Hg. o depressio ek 12. CO. triortokrezil-foszfát. sztirol. ketonok. izocianátok. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. metil-alkohol. lindán Hg. As. Tl. triklór-etilén. CO. n-hexán. pentaborán. Al. toluol. Tl. táblázat).25. metil-bromid. toluol. As. Sn. toluol. triklór-etilén Pb. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. nitroglikol. tri-orto-krezil-foszfát. metil-bromid Hg.17. nitrobenzol Hg. szénkéneg Pb. szénkéneg. Bi.306 12. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. ábra. szerves higanyvegyületek. szénkéneg. Bi. naftalin. Mn.25. Pb. benzol. As. Mn. szerves foszfátok. Tl. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. Sn. Tl. akrilamid. triklór-etilén. piridin Tl. benzin. benzol. toluol. piridin. kénhidrogén. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok . táblázat. benzol. xilol. szén-tetraklorid. xilol. Al. Pb. Bi. glikolok. etilén-oxid. sztirol. DDT. Mn. CO. szénkéneg. endoszulfán. szénkéneg Hg. n-hexán. klórozott szénhidrogén-származékok. xilol. Mn. benzin. metil-klorid. metanol CO. akrilamid. n-hexán. piridin.

intenciós tremor) jellemzôek. A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô.és kálium-hidroxidok. a szellemi teljesítôképesség csökkenése). Polyneuropathia. Tünettan. ez fôként a higanyércbányászatban. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. fénycsövek gyártásakor. Higany. EMG. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. de kevésbé kifejezetten. Az encephalopathia ma már ritka. izomatrophia. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. mint a férfiak. Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. indulatvezéreltség. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. a memóriafunkciók romlása. petyhüdt paresis. azonban kialakulásakor maradandó károsodással.és areflexia. azaz fáradékonyság. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. a teljesítôképesség csökkenése. hányás. a festôk és a fazekasok. Neuropatológia. hangulati nyomottság. általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. a sokszorosító iparban. illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. nátrium. a kerámiaiparban. az akkumulátorgyártó üzemekben. a Purkinje-sejtek megkíméltségével.12. kínzó insomnia. maradandó bénulást okozva. Elôfordulás. Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. Minthogy a tremor korai jel. .és végtagataxia. a kohászatban fémhigany elôállításakor. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. alvászavar. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). elsôként a n. máskor dysarthria. halláskárosodás. Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. Prognózis. majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. festékek. meglassult pszichomotilitással. delírium. A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. fáradékonyság. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô. nyugtalanság. az öntödékben. góctünetek. szédülés. elsôsorban a cortexben. s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma. ingerlékenység. hypo. a benzinkeverôk. valamint a hegesztôk. Az olvasztókban. Axonális típusú károsodást mutat. Tünettan. Kezdetben „burning feet”. Elôfordulás. gliosis kíséretében. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata. delíriumig fokozódó confusio). a gumi. coma). Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. ami az ólomexpozíciót követô 5. gyengeség. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. napon a legkifejezettebb. organikus eredettel). epilepsziás rohamok. lumineszcens lámpák. mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni. ingerlékenység. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. majd kesztyû-. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. a forgácsolók.

308 12. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT.és járásképtelenség. Az alsó végtag merevsége korai jel. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek. Neuropatológia. kissé diszartriás beszéd. tabeszes jellegû érzészavar jellemez. de organikus jegyekkel. remegés. convulsio. melyet heves fájdalmak.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. confusio. Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc. Prognózis. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. gyakran lassú a gyógyulás. epilepsziás rohamok. gyengeség. önkontrollvesztés. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. részleges javulásra számíthatunk. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. valamint az arzénfinomítóban. Mangán. Tünettan. ante. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. Bizmut. állás. majd durva hullámú tremor. delírium. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. mely azonban nem specifikus elváltozás. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. Elôfordulás. ataxia. enyhe. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. coma).és retropulsio. . dysarthria jellemzi. a végtagok rigorózus merevsége. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. Neuropatológia. ritmikus mozgásai. EMG. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek. Fôleg a pallidumban és striatumban. Prognózis. Arzén. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. Az izmok nyomásérzékenysége. vas. ércolvasztóban. hallucinációk. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. dementia. impulzivitás. diffúz myoclonusok.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve. a szárazelem. Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. a ferromangán-. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók. fém. Elôfordulás. Tünettan.és acélipari dolgozók. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket. Prognózis. a törzs és a fej nagy. Az idült mérgezés prognózisa jó. hypersalivatio. majd prolongált confusio. A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori. Axonális típusú károsodást igazol. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. „fogaskeréktünet”. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). monoton. A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. Elôfordulás. a disztálisan hangsúlyozott paresis (n. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. elôbb finom. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. Tünettan.

de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek.és a porcelániparban. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság. izomrángások. Tünettan. Prognózis. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. Tünettan. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. depressio) és koordinációzavar jelentkezik. Tünettan. ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. az ingerlékenység és az álmatlanság. Tünettan. Elôfordulás. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. Heveny hatásuk lényegében azonos. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. a Sommer-szektor megkíméltségével. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. timföldgyártás. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. majd gátolják (neurodepressio). akkumulátorgyártás. az ophthalmoplegia. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. Ón. Elôfordulás. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). Alumínium. de katalizátorokkal. ötvözetekkel. organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . az absztraháló képesség csökkenése. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. Bauxitbányászat. fejfájás. Tünettan. További expozíció esetén zavartság. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása. Galvanizálás. a fényelemgyártásban. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. Bárium. Feltételezett. a xerográfiában. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki. Elôfordulás. Szelén. Elôfordulás. Tünettan. görcsök. FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. eszméletvesztés. Heveny mérgezés esetén delíriummal. a vegyiparban alkalmazzák. Heveny mérgezéskor álmosság. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. Neuropatológia.12. mind pedig a gerincvelôben. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik. ötvözetek elôállítása során. Oldószerek. a kénsavgyártásban. Az I. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. Kadmium. Az üveg. és felfelé terjed. Patkánymérgekkel. A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. depressio jelentkeznek. félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. nyugtalanság. Elôfordulás. aluszékonyság. különösen jellemzô az opticusatrophia. Prognózis. permetezôszerekkel foglalkozók körében. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. Nem az idegrendszeri. és VIII. Elôfordulás.

fokozott szorongáskészség. Tünettan. disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. Polyneuropathia. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. N-hexán. tinták. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. szédülést. a mûbôr. részegség. Metil-alkohol (metanol. Idült mérgezésben szimmetrikus. fejfájást. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. Neuropatológia. Tünettan. másodlagos demielinizációval). Elôfordulás. esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. Benzin. hôcserélô közegben. a gyógyulás nem minden esetben teljes. lakkok oldószere. coma. súlyos fokú gliosissal kísérten. Glikolok. aluszékonyság. Olajok. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. Tünettan. pigmentek és festékek. Prognózis. Tünettan. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. faszesz). Prognózis. zsírtalanításra. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. gyanták. Ketonok. a szintetikus gumigyártásban. eufória. parkinsonos tünetek jellemzik. majd eszméletvesztés. álmatlanságot. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. a fényezôanyagok. ragasztók. Elôfordulás. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. a kenôolajok. Oldószerként. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. szédülés. tremor. . hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. hidraulikus folyadékokban. nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. alsó végtagi. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Elôfordulás. A neuropathia jellegzetessége. majd narkotikus állapot. Az idült mérgezés nem specifikus. ritkábban optikus neuropathia.310 12. Korai. cellulóz-észterek. Prognózis. fagyálló folyadékokban. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. Tünettan. Elôfordulás. a festékek. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. részegséghez hasonló állapot. a benzin egyik összetevôje. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. szédülés). Elôfordulás. prenarkotikus. az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. Heveny mérgezésben fejfájás. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. a mielinhüvely elvékonyodik. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. nedvesítô folyadékokban. Oldószerekben. A nyomdaiparban (ofszetnyomás). a mnesztikus funkciók gyengülése. majd tudatvesztés. hígításra. valamint tisztítószer. idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. a cipôgyártásban használják. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet.

extrahálása. Prognózis. Tünettan. szurok. gyanta. eszméletvesztés. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. Tünettan. kettôs látás. tónusos-klónusos görcsök. rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. hányinger. szédülés. majd légzésbénulás jelentkezik. Elôfordulás. Tünettan. Zsírok extrahálása. fülzúgás. zsírtalanítás. coma és légzésbénulás alakul ki. valamint repülôgép-üzemanyagként. légzésbénulás jelentkezik. dysarthria. olaj. zsír. Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. Vegyiparban. a gyógyszeriparban. Az idegrendszert részben közvetlenül. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma. intenciós tremor). Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). Oldó-. a síküveggyártásban. Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. légzésbénulás. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. a gumiiparban használják. járásbizonytalanság. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. zsír. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. Anilin. tisztítás. Elôfordulás. impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. hígító. ragasztóanyagként használják a vegyiparban. a rotációs nyomtatásban. viasz vagy paraffin oldása. Tünettan. de egyéb vegyipari baleset. hányás). Prognózis. Gyanta. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. javításakor fordul elô leginkább mérgezés. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). a mûanyagiparban. toxikus encephalopathia. cerebelláris tünetek (ataxia. Triklór-etilén. dysaesthesiák a jellemzôek. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. koordinációs zavar. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. Elôfordulás. gumi. fejfájás. kôszénkátrány. Számos gyógyszer alapanyaga. Tünettan. Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés.12. Dimetil-szulfát. akkomodációs zavar). szemmozgászavarok (opsoclonus. néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. izomgyengeség. toluol. majd szédülés. trigeminus neuropathia. Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. a festékgyártásban.és tisztítószerek alapanyagaként. a kábelgyártásban. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. ocularis dysmetria). ptosis. neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). xilol. Elôfordulás. fémek zsírtalanítása. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. Benzol. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. nagyfokú álmosság. részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. majd gyengeség. Elôfordulás. opticus károsodása. coma. szá- . görcsök jellemzik. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. extraháló-. vestibularist. gumi. alkoholintolerancia. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). émelygés. viasz. hányás. aluszékonyság. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. ragasztó. delírium. sztirol (vinil-benzol). majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. Elôfordulás. a cipôgyártásban. kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak.

a n. hemianaesthesia. a plasztikés a petróleumgyártásban használják. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. analgesia jellemzi. robbanóanyag-gyártás. illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô. n. hányás. Vegyipar és gyógyszeripar. Convulsiók. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. talajfertôtlenítés. epilepsziás görcsök. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. izomrángások jelennek meg. Elôfordulás. nitroglicerin. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. coma. coma. hányás. Elôfordulás. Fakonzerváló szerek alkalmazása. Naftalin. nitrocellulóz oldására. izomgyengeség. Prognózis. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. Görcsök. vagus és a szemmozgató idegek paresise. Tünettan. Tünettan. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. Szénkéneg (szén-diszulfid). Elôfordulás. delírium. atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel. A krónikus mérgezés az agyi erek. Elôfordulás. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. mûselyem. Piridin. Tünettan. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. cerebelláris ataxia. hányás. Tünettan. Elôfordulás. hemiparesis. fejfájás. idült mérgezésben fejfájás. profúz verejtékezés. súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. Alkoholintolerancia. extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. Tünettan. hypoglykaemia. Nitrobenzol (mirbanolaj). Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- .és mûanyagszivacs-gyártás. miosis. rovarirtás. de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. festék-. olfactorius) okoz. Hidrazin. Neuropatológia. esetleg légzésbénulás. gyógyszer-. abdominális görcsök. Tünettan. Heveny mérgezésben hyperpyrexia. izomgyengeség. organikus pszichoszindróma. Triortokrezil-foszfát. Elôfordulás. Pentaklórfenol.és mûbôrgyártásnál. Viszkóza-. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. bôripar. Vegyipar. Akut. Lágyítószer a mûanyag. a molykár elleni védekezésben használják fel. nitroglikol (dinitroglikol). mind a psychosis állandósulhat is. különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza. Tünettan. sôt mind a bénulások.312 12. Az akut mérgezést követôen (ún. A vegyiparban. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. hypersalivatio. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. szeszdenaturálás. Elôfordulás. delírium. a n. Az intermedier szindróma (ún. Prognózis. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. majd mély eszméletlenség. Vegyipar. motorok kenôanyagaként. facialis. eszméletvesztés.

a kohászok. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. Korszakovszindróma (amnesztikus. Izocianátok. szenzomotoros. Fejfájás. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. izomatrophia. . progresszív atrophiával. altatóra rezisztens insomnia. Prognózis. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával. elsôsorban poliuretángyártás. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. szimmetrikus.12. A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. a vegyipari dolgozók. Tünettan. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek. emlékezetkieséssel. Tünettan. dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. Elôfordulás. Tünettan. majd bénítja (confusio. a bányászok. a tûzoltók. fertôtlenítô és impregnálószer. Elôfordulás. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. Akrilamid. tudatzavar. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak.és nyaki hajlítókra. Mûanyaggyártás. Elôfordulás. csomagolóanyagok elôállítása. a cukorrépa feldolgozásban. Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). feldolgozása. szédülés. valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). az acetilénhegesztôk. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. festékek. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet.és ezüstkivonók. Prognózis. a bányászok. Mûgyanta. az arany. hányás. Elôfordulás. a közlekedési dolgozók. convulsiók. a motorkezelôk. a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek. a levodopa szubsztitúciója hatástalan. akrilnitril (vinil-cianid). az autószerelôk. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. görcsrohamok. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. bénulás. Prognózis. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. hányinger. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. a silóban. Tünettan. depressióval. a kôolaj-finomítóban. tremor. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is. pl. és a levodopaszubsztitúció hatástalan. A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. Nejlon gyártása. a kazánfûtôk. A gázosítást végzôk. Elôfordulás. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. a galvanizálók. krezol. fejfájás. majd lassan csökkennek.és festékgyártás. Tünettan. a cserzôk. súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. szédülés. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. 2–5 hét múlva disztális. Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid. Elôfordulás. Pseudoneurasthenia. az acélipari. akusztikus hallucinációk. végtagfájdalmak lépnek fel. coma). a végtag.

cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. Elôfordulás. Tünettan. Pentaborán. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô. szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. bénulások. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. Az acélés gumiiparban. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. lindán. Elôfordulás. féregirtó szerekben és harci gázokban. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók. inszekticidek. A vegyiparban metilezôszerként használják. Szerves foszforsav-észterek. különbözô vegyi anyagok intermediere. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. Tünettan. extrapiramidális tünetek. Prognózis. nyugtalanság.és tisztítószer. fungicidként. zaj. beszédzavar. eszméletlenség.314 12. veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. Elôfordulás. remegés. Etilén-oxid. ataxia.és fényérzékenység. eszméletvesztés. szorongás. izgatottság. Növényvédelem. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. görcsök jellemzôek. személyiségzavar. Hatásmechanizmus. majd bénulás. A javulás lassú. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. majd beszédzavar. dekaborán. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. paraesthesiák. görcsök. izomrángások. nystagmus. Elôfordulás. Kedvezôtlen. Csávázószerként. DDT. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia. szemidegbénulás. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. Széles körben felhasznált anyag. izomrángások. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre. súlyos zavartság. . átjutnak a vér–agy gáton. csuklás. légzésbénulás következik be. photophobia. Tünettan. látás-. Metil-bromid. coma lép fel. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. majd tónusos-klónusos görcsök. coma jellemzô. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. tünettan. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések). esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. görcsök. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. Rovarirtó szerekben. Elôfordulás. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz. fertôtlenítô. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. görcsök. Prognózis. hallás. légzésbénulás jelentkeznek. kettôs látás. Az akut mérgezés során zavartság. izomremegés. Tünettan. endoszulfán. Prognózis. polyneuropathia. fejfájás. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. Prognózis. Tünettan.és beszédzavar. hallucináció. Elôfordulás. Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek. ataxia). Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. hyperaesthesiák. intenciós tremor.

interossei bénulása miatt ún. lyukasztógép. N. ritkán a csukló hajlítói. a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. N. a felkar hajlítóinak és a m. Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. Az összes térdfeszítô bénul. Prognózis. Tünettan. Tünettan. mert ez a gyök kiszakadására utal. emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. ha a kezdeti bénulás teljes. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . N. pneumatikus szerszámok. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik. néha a hosszú ujjhajlítók. A láb tartós keresztbetétele. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6).12. A kéz összes kis izma bénul. N. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. a pénztári vonalkód leolvasása. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. Tünettan. Elôfordulás. medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk. hátizsák viselése. kézi csavarhúzó). az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. Elôfordulás. peroneus paresis. Elôfordulás. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. Elôfordulás. Tünettan. A felsô karfonat bénulása gyakoribb. karpális alagútszindróma). vagy a vállon. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom. ulnaris lézió. a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. Részlegesen gyengülhetnek a könyök. kés használata). Vállsérülés. Általában jó. femoralis lézió. Elôfordulás. A m. N. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. és a hüvelykujj abdukciója gyengül. dobolás. Elôfordulás. thoracicus longus lézió. Horner-triász kíséri. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. Számítógépes adatbevitel. Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. Ha a nyaki sympathicus is károsodik. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. érzészavar a kézhát ulnáris felén. a hüvelykpárna sorvad. Tünettan. ha csont is sérül. parkettázás esetén. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. A megerôltetés a panaszokat fokozza. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). Az érzészavar akár hiányozhat is. valamint keszonvájároknál. supinatornak a paresise. A kilátásokat rontja. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. A mm. serratus anterior bénulása következtében scapula alata. a vállon nehéz teher szállítása. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. . mely éjszaka jelentkezik. Prognózis. mind a neurotoxikus. finomköszörülôk) idézik elô. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok.

hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”. és fel kell mérni ezek várható változásait. és nemcsak a beteg és családjának sorsa. 200 ezer. betegek. kettôs látással járó kórképek – pl. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi.3. 1. korongozó) ûzôk esetében. cerebrovaszkuláris kórképek. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg.3. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív. Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás. Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás. legnagyobb részük fiatal. Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. Elôfordulás. A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. hogy a neurológiai beteg: 1. N. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza. 1.1. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is. mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. mint a három mûszak. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó. Magyarországon számuk kb. Magyarországon hasonló felmérések nem készültek.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. szemizomparesisek. –.2. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. 1. acusticus. a hallópálya.4. chiasma. Tünettan.2. a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai. az Egyesült Államokban pl. a hideg vagy nedves munkahely. diabéteszes. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). tibialis paresis. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. sclerosis multiplex stb. intrakraniális térszûkítô folyamatok. • fel kell mérni a munkahelyi. szerencsésebb esetben stacioner jellegû. a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést. 1. teljesítôképességét. opticus. A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). aortaív-szindróma). Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n.316 12. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk. esetleg javulás). A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük. . azaz utasok. A talpon érzészavar mutatható ki.1.és hemianopsiák – n. opticus vagy a látópálya léziói. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás. 200 ezer. Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). 2. alkoholos neuritis nervi optici. agytörzsi érintettség. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható. Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. beleértve számos speciális faktort is.

extrapiramidális eredetû rigor.8. dystoniák. fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. A karok. Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai). 2. esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései. guggolás.12. 2. 1. a n. kényszermozgások. Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés.4. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók. monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével. 2. bármilyen eredetû tremor. 1. térdelés.9. Egyoldalú. frontális ataxia.3. discopathiák. frontális ataxia. frontális ataxia. 2. dadogás]. elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. parietális apraxia. 2.6. coccygodynia). bármilyen eredetû. a pontocerebelláris szöglet léziói. „parkinsonos” monoton. 1. . kényszermozgások.2. discopathiák. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma). discopathiák.6. Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. Wilson-kór. cerebelláris koordinációs zavar. kényszermozgások. extrapiramidális eredetû rigor. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. akinesis vagy hyperkinesis. Kallmann-tünetcsoport). cerebelláris koordinációs zavar. extrapiramidális eredetû rigor.5. tranziens vertebrobaziláris keringészavar. vertebrogén szédülés. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. 2.6. parietális apraxia. parietális lézió. polyneuropathiák.8. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma. Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar.2. Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar.7. stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt. cerebelláris koordinációs zavar. a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis.1. koponyaalapi törés). 2. A lábak. izomatrophia. nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]). váll-kéz tünetcsoport. periarthropathia humeroscapularis. facialis.1. bármilyen eredetû tremor. olfactorius. Thomson-. kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar).7.5. Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. Refsum-betegség). dekoncentrációval jellemzett kórképek). 1. akinesis vagy hyperkinesis. discopathiák). kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma. Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés. 2. 2. akinesis vagy hyperkinesis. primer izombetegségek. frontális ataxia. ismétlôdô. temporális lebeny. glossopharyngeus perifériás károsodása. aortaív-szindróma. Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. dystoniák. Paget-kór. primer izombetegségek). primer izombetegségek). spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]). a n. scalenusszindróma. centrális eredetû paresisek). diabetes mellitus. cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. modulálatlan beszéd. FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1.

csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. 5. elsôsorban pszichiátriai kórképek). Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. 5. agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok.7. 4.2.1. 5. Raynaud-szindróma. adinámiás. 5. Nedves. FEJEZET Neurológiai károsodások 3. Szabadban munkát nem végezhet. encephalopathia). 5. a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. 5. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet. 5.4. Zárt. 5. Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással. 6. izombetegségek. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. labilis agyi keringés. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép.2.10. 5. az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák. a gerinc degeneratív eltérései. füstös. 5.9. aortaív-szindróma. 3. mint elôbb. myotonia congenita Tomsen. mint elôbb. szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek.13.1.15. 4.8. gázos munkahelyen munkát nem végezhet. mozgásszervi degeneratív elváltozások).12.2. 5. .]) 4. Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet.1.5. az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. gôzös.3.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). paroxizmális és hipokalémiás bénulás. 3. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. 5. nyirkos.3. myotonia congenita Tomsen.6. Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. familiáris. Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia. epilep- 5. vaszkuláris. 6. poszttraumás stb. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. Poros. Kéz. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen. de még súlyosabb neurológiai státus). paramyotonia congenita Eulenburg.11. elsôsorban pszichiátriai kórképek). dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül. claustrophobia). Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô. de súlyosabb neurológiai státus). Raynaud-szindróma).2. 5.3. aortaív-szindróma. vertigóval. Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal. Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia). epizodikus herediter Gamstorp). mozgásszervi degeneratív elváltozások). Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. paramyotonia congenita Eulenburg. erythromeralgia).1. 5.14. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. 6. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). ataxiával járó megbetegedések). csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák).3.318 12. szia.

a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- . kiutalt nap. egy eset átlagos idôtartama. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ. károsodásaiban nyilvánulnak meg. faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl.12.3–1. az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1.) súlyossága. 7. FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7. A jelenség oka. arteriosclerosis. s ez mindig egyéni elbírálást igényel. személyiségzavar. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak.7%-át teszik ki. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. s a kiadások viszonylag magas aránya. A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám. • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát. 7. 1997). • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog.2. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). Túlmunkát. Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai. alvászavar stb.5%-át. megszüntethetô. diabetes. becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. A táppénzkiadásoknak a 2–2.3. torticollis. Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar. Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). látászavarok. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel. nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). terápiás igényei stb. • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak. illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma.) a munkakörök egy részében lehetetlenné. alkoholizmus stb. hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges. s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére.1.

hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása. E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását. progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben. táblázat. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54. hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti. Mindez egyéni mérlegelést igényel. 12. • hosszan tartó. lokalizációjától. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia. Mind a beteg.320 12. ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. súlyosságától.26. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény.26. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis.

12. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia . táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12.26. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi.

Komplex parciális rohamok. 2. tónusos-klónusos f. tudatzavarral járó parciális rohamok.27. tónusos e. hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor). mioklónusos c. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. A generalizált epilepsiákban viszont a 12. absance b. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. Jackson. lokális) rohamok a. b. egyszerû parciális rohamok. Generalizált rohamok a. c. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. Parciális (fokális. nem ismétlôdô rohamokat. lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. motoros tünetekkel lokalizált clonusok. II. míg a szimptómás formakör azt jelenti. autonóm tünetekkel. amelyek pl. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése. Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog. táblázat. táblázat.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi. amely az agymûködés ismétlôdô. Parciális rohamok. paroxizmális zavara. Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat. tudatzavarral: 1. 4. klónusos d. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô. szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel.27. pszichés tünetekkel. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. 2. Nem osztályozható rohamok . atoniás III. 3. utólagos tudatzavarral. és az epilepsiát.

videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. az interiktális periódus idôtartamát. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul. ez a forma genetikailag determinált. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. PET). melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. hiposzexualitás stb. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. ha a biterápia .12. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. tisztázni kell a roham gyakoriságát. szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. MRI. Diagnózis. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. és fôleg gyermekkorban fordul elô. A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT. FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos. Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak. megtartott eszmélet mellett. valamint a tónusos-klónusos. melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. Az egyszerû parciális rohamra motoros. Egy részük generalizált rohammá alakul. az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. hogy késôbb a rohamok visszatérnének. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. hogy fokális vagy generalizált-e a roham. generalizált rohamok. a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák). a roham típusos lefolyását. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik. A betegek 70%-a monoterápiával. A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. depressio. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban). azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. A rohamot posztiktális tenebrositas követheti. primer. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. Kezelés. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. Az absence-rohamok rövid. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet).) kialakulására is hajlamosíthat. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el.

illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni.324 12. az agytörzsben. mérlegelni kell a mûtétet. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. 2 millió ember szenved SM-ben. A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). A világon becsült adatok szerint kb. hazánkban kb. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. a munkába állítás lehetôségének megkeresése. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak. és többségük munkába állítható lenne. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. Nôknél 2-szer gyakoribb. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése. az önértékelés javítása. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. a félúti intézmény. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. családot alapíthatna. a család. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. a rohamok súlyosságát. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. segítésre ösztönzése. ha erre egészségi állapota. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. Az idegrendszeri traumás sérülések. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni. az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. • a teljesítôképesség. • az eltartott státus megszüntetése. többgócú. mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. Kevés a védett munkahely. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. genetikai tényezôket tételeznek fel. a chiasmában. a beteg pszichoszociális státusát. melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. akkor se. a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. hanem a beteg neuropszichológiai. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. A beteg állapotát. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. illetve retrovírus-fertôzést. a n. schubokban zajló. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. az esetleges munkahely felvilágosítása. 6–8 ezer beteggel számolhatunk. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe. A politerápia egyik leggyakoribb indoka. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. esetlegesen azok fejlesztésében is. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. opticusban. esetleges lassú-. mint férfiaknál. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat. éghajlat) befolyásolhatnak. . hogy megadja. Rehabilitáció.

Kezelés. a szenzoros veszteség. • diplopia. a paresis. dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben. paraparesis).és járászavar. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. nyelészavar. benzodiazepin használatos. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége. a dysphagia. skandáló beszéd. m. a continentiazavarok. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. • szédülés. nausea. Incontinentia. Rehabilitáció. a BAEP. akut relapsusokkal. illetve triciklikus antidepresszánsok. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. a kóros fáradékonyság. Tüneti kezelés. Az olyan tünetek. 15 év alatt megszûnnek. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. • pszichés tünetek: affektív zavarok. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. székletincontinentia. tolperison.12. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). mint a spaszticitás. Diagnózis. retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. • agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. • neuralgiák. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-. Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. atípusos facialgiák. Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. Immunterápia. • szenzoros tünetek: paraesthesiák. • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. adásával történik. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. 70%). vertigo. ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. • neuritis retrobulbaris. hatására a schubok várható gyakorisága csökken. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. • cerebelláris tünetek: végtag-. intenciós tremor. • continentiazavarok: vizelet-. ataxia. Az elôrehaladott betegség tünetei. A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i. dysarthria. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô. • paraesthesiák. törzsataxia. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. melyek kb. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. • vizelési zavarok. a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre. Oki kezelés nincs. Egyéb. -retentio. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. • másodlagosan progresszív formát mutat. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt. urgencia esetén oxybutyninum. . egyensúly. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók.

pl. Évi kb. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. általános állapotától. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket. A tremor nehezen csökkenthetô. Prognózis. Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. ilyen pl. kontraktúrák) az elsôdleges. rövid ideig). A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. felfekvés. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet.326 12. 200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon. A gyakorlatok nehézségi fokát. az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. az idôtartamot (naponta többször. a mortalitás az életkorral nô. kb. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. Az összes haláleset kb. elôre meg nem jósolható lefolyására. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. a szociális és a munkarehabilitációnak. az önkiszolgálás gyakorlása. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. az Evers-féle zsírszegény étrend. igen változó. hogy kb. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. Fogyatékosság. és feltételezzük. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. a lézió helyétôl. de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. . A felépülés mértéke a beteg életkorától. kiterjedésétôl. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. A hûtés. ezek kb. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. 85%-a iszkémiás esemény. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett.

Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. A daganatok fele idegrendszeri eredetû. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. lehajlás. amit betegsége elôtt tett. de nem ágyhoz kötött. continentia. Az évente kb. visszatérhet a munkába. • Enyhébb fokban sérült. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. 20–30%-kal növelhetô lenne. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. felül. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag. cerebellum. foglalkoztatási. Másik 10–15% módosított. teljes ellátásra szorul. könnyített munkát tud végezni. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. agytörzs. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni. praxiás és fáziás zavarok. cerebrum. izomtónuszavarok. Rehabilitáció. kézügyesség. ezért a beteg mindent el tud végezni. ez évente kb.28.) alapján. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. táblázat (328.12. az akut ellátás minôségétôl függ. egyensúlyzavar. incidenciájuk Európában 50–100 000. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. egyedül étkezik. o. • Súlyosan sérült. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. • Magatehetetlen beteg. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl.10%-a képes arra. érzészavar. kognitív zavarok. feláll. az önellátó képesség elérése. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni. 30–40%-a mozgáskárosodott. Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. • Közepes fokban sérült.) serkentése. medulloblastoma. koordinációs zavarok. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul.) mutatja be.és szellemi károsodás. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát. 40 000 új strokebeteg kb. glioma stb. meningeoma. a napi tennivalókban némi segítségre szorul. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. A felnôttkori . tudat. A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. stb. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség. könnyítés szükséges. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk. 9–13 ezer bénult embert jelent. a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. agyidegek. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. valamint egy átfogó – orvosi. beszéd. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. hogy eredeti munkáját folytassa.és törzsbénulások. agyhártyák. A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. A rehabilitációs munkahelyek hiánya. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás. aki szinte teljes ellátásra szorul. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése.

hányás. rendezetlen viselkedés. Metasztatikus daganatok . A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. A terápia fejlôdése. SPECT. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. A gócjelek (szenzoros. az új kezelési módok. motoros. aluszékonyság. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. 45%). esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. a vénás elfolyás akadálya. hypophysisadenomák (15%). mielôtt tüneteket okoznának. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget. A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. A helyi károsodások távoli hatásai. gyakran többrétû. táblázat. DSA. MRI. tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. Lokális károsodást okozó. Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás.és a személyiségváltozások. hányinger. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. A tumorok általában szenzoros. sugár-) a túlélési esélyt növelik. valamint mentális. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4. a sztereotaxiás sugársebészet. Cysták 7. A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. mentális változás. meningeomák (15%).28. szteroidok). Elhe12. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. Diagnózis.328 12. Az elsô tünetek a gondolkodás. bradycardia. a kemoterápia (citosztatikumok. Alkalmazható a radioterápia. Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2. emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. Teljes körû neurológiai vizsgálat. kiváltott válaszok. szteroid-) kezelés. valamint az általános állapot jelen- 1. a sztereotaxiás brachyterápia. a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5. az agyoedema. A kezelés a szövettani lelettôl. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük. izgalmi tünetek) következményeképpen. schwannomák (7%). Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3. CT. Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. PET. Kezelés. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. Tünetek. extragirális tumorok 8. hanem méretük. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. liquorcitológia. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. Embrionális eredetû tumorok 6. gyógyszeres.

féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport). a belépô hátsó gyökök. A klinikai tünetek a lézió okától. mint az akaratlagos mozgás. betegsége az egyik legnagyobb csapás. Rehabilitáció.12. Tünetek.7. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. ha tudjuk. C4 felett C4 érintett C6. a légzés. a hátsó kötegek. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések. táblázat. melyek az embert utolérik.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít. az érzôpályák) függôen. a sérült struktúrától (a piramispálya. discushernia) is. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is.29. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak. A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk. az oldalkötegek vazomotoros rostjai. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. centromedulláris és hátsótraktus-léziók. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. hanem önmaga is idegközpont. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi. daganat. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. akár betegség következtében károsodik. a hólyag-. nemcsak azért. szenzoros. A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. szociális viszonyaira. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. a testtartás. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás. Ez könnyen érthetô. érelváltozás. az elülsô szarv és az elülsô gyök. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás. Ezért akár baleset.29. . 12. vérkeringési. a hôszabályozás és a vérkeringés. Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti. a szexuális mûködés. A kiesési tünetek (motoros. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük. a bél-.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. táblázat). vizeletincontinentia.és vizeletürítési képtelenség. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése. anyagcserét károsító betegségek (infekció.

ábra.18. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg. vala- . A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés.18. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze. CT. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. körülírt háti fájdalmak szerepelnek. a baleseti sebészeti ellátástól. MR. a vizelés zavarai. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok. ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától. a sebészeti. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal.vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. övszerû fáj- dalom. a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg.330 12. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok.

orthostatikus collapsus). a hô. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük. a prevenció módszereinek megtanítása. A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. Érzékszervi. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. A szenzibilitás zavarai. spasztikus tónus) jönnek létre. A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak. a tanulásban. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. taníthatók. Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. A gerincvelô sérülését krónikus. ha a spinotalamikus pályák sérülnek.12. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. Fogyatékosság. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). Rehabilitáció. A bénulások következménye járás-. vizeletürítési zavar lép fel. a fogyatékosság elfogadtatása. autonóm hyperreflexia léphet fel. ami obstipációra hajlamosít. A motorium zavarai. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. és gyakran az exitushoz vezetô ok. Szellemi képességeik megtartottak. A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. nagy adagban alkalmazott szteroid. a személyiség jellemzôinek. és a szövôdmények elkerülése. makacs fájdalmak kísérhetik. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. a vibráció-. ortézisek. ezért a vese. a fájdalom-. akik kooperációra képesek. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre. illetve mozgásképtelenség. kapaszkodó. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. A gerincvelôsérültek (tetra-. a képzettségnek és az intellektusnak. Az érintett beteg önálló . melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. A spaszticitás oldásának. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. a további szövôdmények megelôzése. ha a hátsó traktusok érintettek.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok.

meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség. A hivatalos ügyek intézése. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. ortosztatikus hypotonia. Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló. A mozgáskorlátozottság. a normálistól eltérô izomtónussal. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges. Tekintettel arra.vagy akinesis. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. táblázat). A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . és a progresszió megítélésére is alkalmas.332 12. illetve mindennapi önellátásáról ad információt. a hypo. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. és javításukról. Az alaptünetek a rigor. a vegetatív és szexuális zavarok.és járászavar. A bénult önellátását. az írászavar. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô. ismertetésére itt csak röviden kerül sor. attól függôen.30. Klinikai tünetek. hogy milyen agyi struktúrák érintettek. a környezettôl való függôség. 65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô. pl. a synkinesiscsökkenés. Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk. járdák. a helyzetváltoztatási nehezítettség. 12. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). széles ajtó. a mozgásminták ismétlésének zavara. Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek.30. FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. Emellett vegetatív (obstipatio. a helyiségek bôvítése). illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák. a tremor. a tartási instabilitás. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). A diagnózis felállítható. a beszédzavar. a tanulás. táblázat. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul. a mimikaszegénység. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. termoregulációs zavar. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. pótlásukról gondoskodni kell. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak. ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók. idiopátiás. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. Fogyatékosság.

neuropatológiai elváltozásai. trauma. pszichiátriai tünetek. Kezelés.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. Rehabilitáció. endokrin rendellenességei stb. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. Terápia. A levodopa hatástalan. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet. Pl. . amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. rokkantsághoz vezethet. esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. amantadin. tartás. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik. 30 és 70 életév között kezdôdik. Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. A parkinsonos tünetekkel járó. rigiditás. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai.12. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. a motoros fluktuációk. tumor esetén nem várható javulás. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. dopaminagonisták). ezért idôvel. Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. „normal pressure” hydrocephalus stb. ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. A parkinsonos tünetek súlyosságát. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. tremor). így oki terápiával nem rendelkezünk. pl. antikolinerg szerek (amantadin). mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. egyensúlygyakorlatok. A mozgásterápián (hely.és helyzetváltoztatás. dás (nystagmus. következtében kialakult molekuláris szintû. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók. a levodopakészítmények hatástalansága. dopaminerg készítmények (levodopa). illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. impotencia. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. tumor. mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. az agytörzsi struktúrákat. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. gliosis). A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin.

31. dysphagia) észlelhetôk. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. parkinsonismus. Limfogén encephalopathia 6. Kezelés. a renális és toxikus. dühreakciók jelentkezhetnek.és idôbeli orientáltság. A jellemzô tünetek: . FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. delírium). a koncentrációképesség csökken. • incontinentia léphet fel. a gondolkodás. a tér. a beteg teljesítôképessége függvényében. • az agyoedema csökkentése. az irreverzíbilis. sopor. a hepatikus. • az ion. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. a fehérjebevitel megszorítása. • a vércukorszint rendezése. confusio. • károsodnak a kognitív funkciók. Tünetek. valamint az akut (hipertóniás. 12. fokozott reflexek. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-. hyperkinesisek stb. aneroid állapot. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô. táblázat. fogyatékosságot okoznak. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1.31. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. az arterioszklerotikus. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. • tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. szélsôséges emóciók. • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában. hiszen többségük dementiába mehet át. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. paranoid vonatkoztatások. formájában jelentkeznek. Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. coma. hyperthyreosis 5. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése. dementia alakulhatnak ki. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. táblázat mutatja be. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. • gyakoriak a magatartás elváltozásai. memóriazavarok. • szükség esetén antiepileptikum adása. lassult mozgás. • mozgászavarok: spaszticitás. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. piramisjelek.és elektrolit-háztartás rendezése. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése.334 12. • bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria.

a 80 év felettiek 20%-át érinti. az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás). a személyiség hanyatlása. A beteg szokásai. okai 1. • zavarok a szociális környezetben. FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése.32. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges). . A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni. • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot. A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. viselkedési zavarok.) megelôzni. és nincs jelen tudatzavar vagy depressio. személyisége megváltozik.32. A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. illetve kevert típus). Kábítószerek. Tünetek. • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális). pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. visszafordíthatatlan. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2.és hyperthyreosis Rehabilitáció. A dementia gyakori tünet. mérgek 5. a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. táblázat mutatja be. közepesen súlyos. • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. organikus betegsége. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. 12. Trauma 4. a 65 év feletti lakosság 5%-át. • az önellátás képességének hanyatlása. Mini Mental State) is. és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz). A dementiák leggyakoribb formái. Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo.12. táblázat. A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. az önellátásra is képtelenné válik. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6. • súlyosság szerint (enyhe. Vaszkuláris dementia 3. súlyos). A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van. melynek következménye a tanulás. illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges. decubitus stb. melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására.

a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét. traumák. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. A tartós. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai. Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok. • axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. stimulánsok kerülése stb. kezelni kell. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. a sérülés lokalizációja. Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított.) megszüntethetô. ha a közérzetet befolyásolja. hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. a kedvezôtlen életkörülmények). az axonok épek. relaxáció. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. mind a mielinhüvely sérül. illetve lehetetlenné teszi számukra. az izmok denervációja nem jön létre. rehabilitáció. s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. rendszeres testedzés. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. kognitív. pszichés problémái. megfelelô alváskörnyezet. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. mind az axonok. kötôszövetes burka megtartott.) is eredményezhetnek hypersomniát. fertôzések stb. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. . • neurotmesis: teljes idegi lézió. az alkohol. Ezek a betegek nappal aluszékonyak. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. mértéke meghatározza a kezelést. a lehangoltság. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. különösen. leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek. Az alvászavart. sportsérülés). A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik. de az ideg külsô. alvási apnoe szindróma okozhat. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg. közkeletû szóval az alvászavarok. vongálás. a polyneuropathia. Kezelés. néhány hét alatt gyógyul. az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. a hozzászokás. és a kialvatlanság a munka rovására megy. Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni. átmenetileg adunk. a tartós kompresszió. antidepresszáns kezelése szükséges. Mellékhatásai az álmosság. az emlékezetzavar lehetnek. illetve el is alszanak. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus. alagútszindrómák. a sérülés és a mûtét között eltelt idô.vagy drogfogyasztás. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. és az általa ellátott izmok sorvadnak. agyi hypoxia lép fel. mûtéti beavatkozás. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa.336 12.

Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. az életkortól és a testmagasságtól. fertôzô betegségeket követô (parotitis után). környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki.vagy B12-vitaminhiányok). Prognózis. A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. kullancs okozta stb. izombiopszia is végezhetô. Viszonylag szimmetrikus eloszlású. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. mindkét formát okozhatja akut (pl. Diagnózis. A kórjóslat a kiváltó októl függ. . égô fájdalom. Szükség esetén CT. A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. izomgyengeséggel. A kiváltó ok lehet örökletes (pl. aktív. medianus. a motoros érintettség miatt izomgyengeség. Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. az izomtónus csökkenésével. a n. aszimmetrikus AV-i. bizsergés.és kesztyûszerû érzészavar. proximális AV-i motoros. a n. MRI. radialis. cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. zsibbadás. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció). Anamnézis. gyógyszer okozta. fizikális vizsgálat. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. Diabéteszes polyneuropathia. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). EMG. izomátültetés). végtag. alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô. ischiadicus. peroneus. gyakori szisztémás betegségei. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. a n. uraemia. hogy mely idegek érintettek. Ha már nem észlelhetô további javulás. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják. impotencia jöhet létre. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes. autonóm. arteriopathiákat követô (pl. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. ENG segítségével meghatározható. Pozícionálás. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. törzs. Tünetek. ulnaris. mint a nôknél. a motoros. laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). a n. passzív gyógytorna. • fokális vagy multifokális: agyideg. Harisnya. Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. a n.12. atrophia alakul ki. az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. végállapot alakul ki. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet. FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. atrophiával. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). Charcot–Marie–Tooth-betegség). periarteritis nodosa. elektromos kezelések. májcirrhosis). amely sokszor éjjel erôsebb. Sjögren-szindróma). ortézisek alkalmazandók. a férfiaknál gyakoribb. A neuropathia függ a diabetes súlyosságától.). a vazomotoros rostokat. renyhe sajátreflexekkel. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség. A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. • kevert forma. A polyneuropathia mindig tünet.

légzészavarral. a javulás üteme azonban lassú. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. súlyos esetben járásképtelenség. Guillain–Barré-szindróma. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. Fô tünete az érzészavar. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. életév között indul. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. fôleg a férfiak betegsége. A neurogén izombetegségeket a 12. igen hamar rokkantsághoz vezet. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. Myopathiák. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. feltételezhetô. mint pl. 20%-a öt évig. kb. A 40–60. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. Specifikus terápia nincs. vagy ál- . Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje. a B1-vitaminok. A betegség progresszív. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. az állóképesség fokozása. a kontraktúrák nyújtása. B1-vitamin adása. 10%-a tíz évig él. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. érzészavarral. fizioterápia. koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. Kezelése: az alkohol elhagyása. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. a disztális izomgyengeség a lábakban. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. bulbáris paresissel. Fogyatékosság. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. progresszív izomdystrophiában. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. Prevalenciája 1/100 000.33. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. az önkiszolgálás elérése. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására. areflexiával. rendszeres fizioterápia mellett. keringésjavításra szolgálnak. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. Incidenciája: 1–2/100 000. Rehabilitáció. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. az AV-on kezdôdô. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. ataxia. A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban.338 12. aszimmetrikus. Ismert az akrilamid. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. Alkoholos polyneuropathia. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. súlyosabb esetben a járásképtelenség. táblázat mutatja be. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. a fájdalom. melynek eredete nem ismert. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS). különösen a bulbáris forma.

és súlyos fokúvá válhatnak. Reflexeltérés. ezek genetikusan meghatározott. Elsôdlegesen az önellátás. A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. a test kontrollált mûködése. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. az önellátás gyakorlása. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség. állapotmegôrzés jellemzi. Kezelés. nôkben gyakoribb. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. táblázat. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3. a helyváltoztatás. Diagnózis. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs. általában 20 és 40 év között alakul ki. szükség esetén antitestvizsgálat. A megfelelô idôben. A betegek 65%-ában thymushyperplasia.33. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. A klinikai tünetek alapján. SFEMG. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. Tensilon-teszt. az ún. anaemia. érzészavar nincs. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. az önkiszolgálás. dysphagia. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. Lyme. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek.12. a malignomákat kísérô myopathia esetében. pl. Oki kezelés . szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. majd EMG. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz. mediasztinális CT. Etiológia. FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. Örökletes neuropathiák 5. az EMG. gyakori a dysarthria. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás. A tünetek fluktuálhatnak. diplopia. Myasthenia gravis. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. A neurogén izombetegségek felosztása 1. a biopszia megerôsíti a diagnózist. 15%-ban thymoma kimutatható. energiakonzerváló módszerek megtanítása. Klinikai tünetek. ptosis. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. Diagnózis. Incidenciája 5/1 millió lakos.

340 12. A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. Klinikai diagnózis. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. immunszuppresszív szerek. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs. a nap egészére jól elosztani. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. Ez általában néhány percig tart. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. a formatio reticularis. az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik. szükség esetén plazmaferezis. tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. Terápia. Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges.). kortikoszteroidok. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással. Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki. thymectomia is szóba jön. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). hanem funkcionális jellegûek (fejfájás. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. hogy a beteg úgy mozogjon. szédülés. • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. és pszichés iatrogén károsodást okozunk. Etiológia. hányás stb. Engedjük. hányinger. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot. Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô. önmagukban. hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. émelygés. ugyanakkor legenyhébb fajtája. 10–15 percet nem haladja meg. Specifikus terápiája nincs. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül. az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. de a . mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. Legfontosabb tünete az eszméletvesztés.