12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

a motoros. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. Az agy nagy részét alkotja. Anatómiailag cervikális. az agytörzsi információk fogadása. kommunikáció. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz. a pszichés jelenségek szabályozása. Itt létesül kapcsolat az ideg. az emóciók szabályozásáért felelnek. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel. melyek szenzoros. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12.6. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz.és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása. a magatartás. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el. a kognitív. melyek fô funkciója a szenzoros. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. ábrák mutatják. A diencephalon másik alkotóeleme.és érzôrendszer szabályozása. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak. táblázat mutatja be. Az agyidegek (kivéve a n. az autonóm mûködés szabályozása.–12. Huntington-kór) alapját képezik.12.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. a limbikus. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek.1. Két féltekébôl áll.1. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok).és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. opticust és a n. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. Egyik része. akaratlagos mozgásszabályozás. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. ábrák mutatják be. az infratalamikus. melyek a motoros szabályozás központjai. a n. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet. megállás. • Nagyagy (cerebrum). A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. halánték. a kognitív funkciók központja. 12. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése. FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. a szenzoros magvak a ganglionokban. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. a reflexek mûködtetése. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12. fali (parietális). melyek a biológiai alapösztönök. Az agyféltekéket elülsô (frontális). beszéd. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. a fájdalomérzés módosítása. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. az izomtónus szabályozása. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató.3–12. a motiváció. olfactoriust. a plexusokat. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg . Gerincagy.6. a mozgásszabályozás. táblázat.3. torakális.

260 12. ábra. A felsô végtag idegeinek topográfiája 12. A végtagok bôrének beidegzése 12.3. ábra. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés .5. ábra.4. FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12.

ábra). A végtagok motoros beidegzését a 12.7. . a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása. hogy melyik szakasz érintett elsôsorban.8. FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12. táblázat mutatja be.2. A motoros válasz nem más.12. táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be. A 12. annak efferens axonjából. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl.3.6. A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. ábra és a 12. ábra.

ábra. ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások - 12.262 12. A felsô végtag motoros innervációja .8.7. A motoros egység epicondylus medialis 12.

2. tibialis 12. m. musculocutaneus. adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. axillaris. ischiadicus Izom m. táblázat. adductor magnus m. táblázat. m. infraspinatus n. rhomboideus minor m. alább) (N. thoracicus longus. iliacus m. alább) (N. femoralis n. peroneus longus m. m. tibialis anterior m. l. rhomboideus major m. cutaneous brachii medialis . obturatorius m. m. m. ischiadicus S1-2-3 n. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója. supraspinatus m. sartorius m. extensor hallucis lougus m. peroneus comm. alább) (N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext. dorsalis scapulae C4–C5 N.4 n.3. semitendinosus m. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n. m. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2. l. suprascapularis C5–C6 (N. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. n. radialis. l.12. rectus femoris m.3. l. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. semimembranosus psoas maior et minor m. biceps femoris m. a könyök hajlítása. extensor digitorum longus m.

radialis innerválja) 1. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. cutaneous antebrachii lat. alább) (N. l. superficialis n. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója . biceps brachii m. musculocutaneus C5–C7 m. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. coracobrachialis m. (a n. m. musculocutaneus ága) 3. deltoideus 1 N. n. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. r. radialis C5–C8 (T1) m. az alkar kifelé fordítása. cutaneus antebrachii lat. medianus. az ujjak adés abdukciója. táblázat. brachialis (részben a n.264 12. l. m. serratus anterior n. m. n. ulnaris. a felkar hajlítása N. thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása.3. csúcsának rotálása m. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel.és az alkar hajlítása. triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n. teres minor N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. alább) m. axillaris 2. FEJEZET Neurológiai károsodások 12.

extensor carpi ulnaris m. supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. opponens pollicis mm. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. táblázat. pronator teres m. flexor pollicis longus m. lumbricales II-III. abductor pollicis longus m. extensor pollicis longus m. flexor digitorum profundus II-III. FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. flexor digitorum superficialis m. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . m. extensor digiti minimi m.12. palmaris longus m. a hüvelyk opponálása II–III. medianus N. quadratus m. ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. ulnaris C8-T1 m. extensor digitorum communis m. metacarpus abdukciója m. medianus C5–T1 m.3. abductor pollicis brevis n. flexor carpi radialis m. extensor indicis N. extensor pollicis brevis m.

motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. Budapest. adductor pollicis m. flexor digiti minimi brevis mm. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el).4. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. Medicina. 12 pár torakális. flexor digitorum profundus IV–V. 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat. különbözô szenzoros. 5 pár szakrális.3. ulnaris m. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. interossei m. lumbricales III–IV. flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M. ábra mutatja be. flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. palmaris brevis m. m. abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. opponens digiti minimi n. táblázat. . 5 pár lumbális. Mumenthaler: Neurológia. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV. FEJEZET Neurológiai károsodások 12.4. táblázat). A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12.266 12.

a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését.és az elektrolit-háztartás. opticus III. trigeminus VI. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. az arckifejezés hallás. fô funkciói Agyideg I. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll. oculomotorius IV.4. n. n. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek.9. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. a perisztaltika aktiválása vállmozgások.9. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. egyensúlyérzés a garat érzékelése. nyáltermelés a garat. a fejtetô. a fogak érzékelése. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. trochlearis V. n. Az agyidegek megnevezése. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. nyelômozgások.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. nyelés. n. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. facialis VIII. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek. n. hangképzés. glossopharingeus X. olfactorius II. a gége. n. accessorius XII. a szívmûködés lassítása. a fogakból. a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba. ábra). az agyból a garatizmokhoz. fejfordítás nyelvmozgások XI. ízérzés. ábra.12. gégébôl. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet. a fej nyálkahártyáiból. vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12. n. táblázat. az erek és a mirigyek felé. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. vestibulocochlearis IX. n. a víz. n. abducens VII. n. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. n. Az autonóm egység . n.

ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. függetlenül attól. a tapintás károsodásai. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. daganat. a szaglás. szexuális tevékenység). daganat. szexuális élet.). Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. • memóriazavarok. lassultság. melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. a hallás. Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. emocionális labilitás. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak. éhség. • olyan fájdalom. de a pihenést. chorea stb. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése. kiesése (paresis. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. olvasás).). A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. a beszédben. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. írás. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. • vegetatív mûködési zavarok (légzés. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. érzelmi. vizelés. plegia). Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. . spaszticitás). • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. székelés stb. vizelet. hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. hypertonia. Érzékszervi zavarok • a látás. FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. szomjúságérzet. hogy a sérülés oka vérzés. Pl. • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek. indítékszegénység). a viselkedést. demielinizációs góc vagy egyéb. a motivációkat. demielinizácios góc). • a praxiás zavarok.268 12. • az izomtónus változása (hypotonia. • propriocepciós zavarok. amnesiák. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. a beteg értelmi. akarati tevékenységét. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. széklet.

a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. Fô jellemzôje. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. írás. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója. hallás. melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük.és egyensúlyzavarokban. A neglect javítható olyan jelzésekkel. önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. A rehabilitációs folyamatban. FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. nyelési zavarokban. auditív. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. az integratív funkciókban csakúgy. kontrolljában. Ezek organikus alapon létrejövô. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. • A speciális összetett képességek (olvasás. és látászavarban. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. A megismerés. hogy a beteg úgy viselkedik. amely ahhoz szükséges. neuropszichológiai tünetcsopor- . valamint a tudatosság problémája. a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. így azok gyakran sérülnek. • A beszéd. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. melynek különbözô formáit (analógiás. • A tanult mozgások. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. speciális humán funkciók. A tudat két elemét különböztetjük meg. ideomotoros. komplex lelki mûködészavarok. mint az emocionális magatartásban. Oka nem tisztázott. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. tok. kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. a nyelvhasználat zavarai. a mentális állapotban. a felsô és az alsó végtag használatában. azaz a bal oldala sem. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. a vizelés. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. Az élet során szerzett. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. neglect szindróma. taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. • Az emlékezetnek több típusa létezik. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg.12. szelekció. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. ezek rehabilitációjával foglalkozik. ideátoros). ún. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. megtartás. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. értelmi funkciói. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. számolás) károsodásai. fejezetben foglalkozunk. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. akaratlagos. csak a jobb oldalát gondozza. • A figyelem (összpontosítás. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak.

270 12. elraktározni és szükség esetén felidézni. ábra mutatja be. kommunikációs zavar és beszédkárosodás. amely hangképzési nehézséget jelent. az emocionális incontinentia. Az aphasia lehet enyhe. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. Az alexia az olvasás. és ez rehabilitációjuk gátja lehet. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére). amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. Az aphasia komplex sérülés. a gyulladások. fejezet megfelelô részében). Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. mely egyben kognitív zavar. károsodása. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak. tumor esetén lassan alakul ki. az epilepsiák. 12. mely a beszéd artikulatív.10. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. összetett cselekvések megtervezésének. fejezetben mutatjuk be. elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. Ilyenek pl. ábra. a düh. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. ábra mutatja be. tapintás). hallás.11. az apathia. • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. és a dysphoniát. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan. az érzelmek elsivárosodása. Gyakori lehet a kóros indulat. az acalculia a számolás képességének károsodása. pl. az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. az agraphia az írás. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése. fejezetben.10. Az apraxia az akaratlagos. végrehajtásának a zavara. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. a memória épsége mellett. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c. az encephalopathiák. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. az agysérülések. .

változásainak észlelése a szenzorium által. • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. tevékenységben nyilvánul meg. Okai lehetnek a mentális károsodások. kísérhet neurológiai betegségeket.11. Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás. Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. ébrenlét során insomnia). korai ébredés). a gonadotrop hormonok. • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei). . ábra.12. valamint a szteroidok vesznek részt. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). genetikailag determinált). Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. az átalvás zavara. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. a pajzsmirigyhormonok. Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek.

Szenzoros és motoros homunculusok . 12. • a motoros tevékenység megvalósítása. a mozgások észlelése. funkciójuk a mélyérzés. a válasz tervezése. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. A koordinált. klinikai képét az határozza meg.272 12.12. FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. a helyzetváltozás. melynek szomatotópiáját a 12. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége.12. a vibráció érzékelése. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva. illetve melegingerek felvétele. hogy megnézné a tárgyat. disztenzió) érzékelése. kivitelezésének kezdeményezése. hogy mit tart a kezében. a hideg-. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. ábra mutatja be. intervertebraléba továbbítják. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. • a visceroreceptorok (pl. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban. az inakban fordulnak elô. koordinálása. Az ingerek egy része tudatossá válik. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. A károsodás jellegét. a nyomás-. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. hogy az ember anélkül is tudja. ábra. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. majd az érzôkéregbe jut.

• az izmok sorvadása (atrophia. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. esetleges változtatás és megállítás. a mozgáskontroll. az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek. • a reflexek csökkenése vagy hiánya. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek.és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. a synergia szabályozása. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia). a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása.12. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. lásd. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. gamma). • a mozgások korlátozottsága. melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa. Legfontosabb elemei: tervezés. sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. a kognitív mûködésekben. a bazális ganglionok. annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. az ún. fokozódása (hyperaesthesia). disszociált érzészavar (a hô. • ún. a memória és a viselkedés alakulásában. ábrán a homunculust). A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés.és fájdalomérzés elvész. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12. a thalamus. összehangolás. . végrehajtás. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara).: tabes dorsalis). • A szegmentális motoros apparátus. hypotrophia). A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával. A tünetek rendszerint az érzôkéreg. A bazális ganglionok rendszere több magból áll. az izomaktivitás idôbeli kontrollja. de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. • graphaesthesias zavara. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik. • a vibrációsérzés csökkenése.12. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. a mono. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. mert jelzi a károsító ingereket. csökkenése (hypaesthesia). a mozgáskivitelezés. indítás.

hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. sztereotip.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. intenciós tremor) jelentkeznek-e. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. akkor spinális ataxiáról van szó. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. villanásszerû.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. mivel a mélyérzés zavarán alapszik. változó. Myoclonus.). akarattól független. stabilizál. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. de nem ritmusos mozgás. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. de néha sztereotippé váló mozgás. csavaró jellegû. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. ha kifejezetten fokozódik. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív. gyors. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. Ballismus. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. Proximális. specifikus és nem specifikus információk . akaratlan mozgás. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. amely változatos kombinációban érinti a disztális. ha meghatározott ereje és sebessége. gyors: 6–11 Hz). a végtag proximális részén mutatkozó. kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. a száj körüli izmokban. az írásgörcs és a grimaszok. optimális idô. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát. akaratlanul ismétlôdô. cerebelláris. írás stb. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. a dôlés. Károsodása a mozgások tér. Nem csak az egész testre. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. a törzsre. proximális és axiális izomzatot. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. Egyszerû vagy összetett. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók. ivás. Nagy. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. dobáló. funkcionális. mind a mozgatórendszerrel. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át. már károsodással társulva okoznak.274 12. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus.) erôsen gátolhatják. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. rendszerint féloldali mozgás. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek. ezek tünetileg elkülöníthetôk. céltalan. a dysdiadochokinesis. Dystonia. iránya a célnak megfelelô. a torticollis. a mindennapi élettevékenységet (evés. a félremutatás. eloszlásuk szerint és attól függôen. amelynek oka a mély szenzibilitásra. Tic. esszenciális. Akaratlan. Chorea. nem ismétlôdô. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. Athetosis. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. Dyskinesis. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. néha célszerû mozgást utánozva. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral. a szemhéj. oszcilláció jellegû mozgás. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. Egy izom vagy izomcsoport rövid. akkor cerebelláris eredetû. ritmusuk. akciós v. rövid. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. disztóniás tremorok stb.

Meg kell határozni a pontos lokalizációt. A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva. A tónus fokozódásának. radiculopathiák. mûanyag sínek. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. mert ha már kialakult. Károsodásánál ún. • hosszúpálya-hyperaktivitás. A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. ortézisek). SM.és alsómotoneuron-lézió (pl. Kóros együttmozgások. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. ALS). • alsómotoneuron-lézió. illetve -csökkenés. tetra. állandó készenléti. illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. decubitusokra hajlamosítanak (pl. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban.és hemiparesis vagy -plegia. centrális paresis jön létre. az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. plexopathiák. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. stroke. ízületi) alakulhatnak ki. Guillain– Barré-szindróma). traumás agysérülés). postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. izom-. Nagyon fontos a megelôzés. gerincvelôsérülteknél). A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. a panasz kialakulásának idejét. A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. a fokozott ínreflexek. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. • kombinált felsô. para-.12. gipszek. Fontos a panasz precíz jellemzése. feszültségi állapotban van. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. Spaszticitás. Az izomtónus csökkenése. Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. A spaszticitás megjelenési formája attól függ.

Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja. Az elôzmény adatainak összegzése. testtartás. parkinsonos stb. lépcsôn járás stb. Az izomgyengeség jellege felsô. • myopathiák. akaratlagos és vegetatív elemei. Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl. spasztikoparetikoataxiás. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása. neuritis). egyenlô lépéshosszal. táblázat.) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe.és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki. A testtartás a törzs formája különbözô test. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat. spasztikus. továbbhaladó mozgás.276 12.) is végeztetünk. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. etikai normák stb. járás. Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. kötôdés. szabályos járás automatikus. féloldali spasztikus. Ide tartoznak a konvulzív . stroke után) és progrediáló (pl. A normális. csoszogó. felállás.5.5. hangulat. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. hogy az izomerôt megbecsüljük. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. motiváció. Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12. valamint a fej helyzete. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra. 12. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete. Ahhoz. steppelô. tartása. meg kell állapítani a gyengeség tényét.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-. és kvantitatív formában rögzíteni kell. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet.és felsômotoneuron-károsodások. valamint az izombetegségek elkülönítését. Tisztább képet kapunk. de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható. állandóságának biztosítása. FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). SM és DMP esetében). A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának.és mozgáshelyzetekben. ha funkcionális próbákat (kézfogás.). a fizikai vizsgálat. betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. táblázat mutatja be. tartása. stacioner (pl. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó. hemiparetikus. tárgyak fogása.

valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . az agyi és gerincvelôi daganatok. A neurológiai eredetû nyelészavarral. faringeális és özofageális). a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. a medence izomstruktúrái valósítják meg. reflexes. gok eltávolítása. s a hólyag. az arc. megvalósításában részt vesznek a fogak. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. Különbözô eredetûek lehetnek. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. • nyelés (orális. mely fogyatékossághoz. A székletürítés zavarai. A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia.és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. a discushernia. A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza. így: • a széklet konzisztenciája. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. a környezetet nem zavaró megvalósítása. • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia). Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek. A vizelet. állandó és kevert jellegû. a nyelôcsô. A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet. Fázisai: • harapás. agytörzsi léziók fennállásakor. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. A vizeletürítés zavarai.) kialakulásában. a táplálék nyállal való keveredése. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció). FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. agyidegek közvetítésével). • nyáltermelés. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges. mely függ az elfogyasztott tápláléktól. a gége. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. fájdalom stb. A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül. Nyelészavarok (dysphagia). rágás. a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. és XII. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük. A tartós. „elôemésztése”. a cerebrovaszkuláris agyi történések. s ennek higiénikus. agyi érbetegségek. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. a szájüreg. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. az orr. a gyomor-bél traktus mûködésétôl. • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. a nyálmirigyek.12. UH) és az urodinámiás vizsgálatok.

égô. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része. telenség az impotencia. muszkuláris. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi. A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. krónikus. • a frontális lebeny mûködése. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. az endokrin rendszer. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. az elôkészítô tevékenység. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes. A nôi szexuális vágy. a penis és a clitoris erekciója. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága.278 12. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. A fájdalom A fájdalom kellemetlen. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. A fájdalom nagysága. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. hangulati tényezôi. tompa. elektromiográfiával. a vallás. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia). felszívódási zavarok. A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói. viszcerális és kisugárzó fájdalmat. koordinálása. az anális sphincter károsodásai. az orgazmus és az azt követô reszolúció. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. a vagina nedvesedése. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. Befolyásolja a múltbeli tapasztalat. Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal. A fájdalom ugyan a károsodás jele. attól függôen. minôsége. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. stenosis). Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. intermittáló. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. melynek kompenensei a szexuális vágy. hogy a gázokat. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. komplex szubjektív érzés.. az anális receptorhálózat pusztulása. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. tartamát tekintve lehet átmeneti. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. Jelleg szerint lehet szúró. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. a kultúra. emocionális tapasztalat. valamint a genitáliák mûködése. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl. görcsös. éles stb. mély. az érdeklôdés. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában. illetve az arra való teljes kép- . • a beidegzés vizsgálatai. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy.

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra. megtartása. cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. állni. Kontraktúrák. ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. A normális koordináció. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás. korlátozottságát. a kéz használata (öltözködés.Schaefer Felsô végtag . A mozgatókör vizsgálata. a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni. ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik . súlyosságát. Jel Alsó végtag . azok jellegét.Trömner (egyoldali+!) . az akarattól független mozgásokat.és a Gordon-reflex.8. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl. állni. az állás jellegzetességeit. tud-e ülni. konzisztenciája. testtartás és járás csak a motoros. járni. A kóros reflexeket a 12.Babinski . Pl. a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges. guggolások.9. táblázat. valamint a Hoffmann-.12. fokozva ezzel a károsodás mértékét.8. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e. az izmok trophiáját. a Trömner. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. táblázat összegzi. Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét. pl. a kényszertartásnak megfelelôen. nagyon megnehezítik a rehabilitációt. a mozgások terjedelmét. a testtartást. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. milyen az izom tónusa. egyes izmainak alakja. A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12. öltözködni. használata). izom. A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl. különbözô eszközök fogása. hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni. a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. a kézügyesség. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. jellegzetességeit. a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt. járni. Vállövi gyengeség esetén elôfordul. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. táblázat mutatja be. az izomtónust.Oppenheim . Ha ezek léteznek.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. A mindennapi élet szempontjából fontos. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12.

) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. a koncentráció. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban. Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. kamrák. az esetleges aphasia. ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. a CT. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. táblázat. illetve használnak.284 12. memória. tumoros folyamatok. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben. hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek.és a fehérállomány. a . Fontos a mentális képesség (kommunikáció. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. SM. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. a mielográfia. a szürke. az angiográfia. az együttmûködési képesség megfigyelésére. Az agyi sulcusok. a tesztek milyensége. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni. az azonos klinikai tüneteket (pl. a gondolkodás. a viselkedés. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat. Vaszkuláris léziók.9. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. Komputertomográfia (CT). Ide tartozik az MRI. az éberség. indulati élet esetleges zavarainak rögzítése. Szignifikáns pszichológiai. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. figyelem) vizsgálata és az érzelmi.

A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl.) kiválóan alkalmas. és a nyugalmi EEG normális. alvásmegvonás). Funkcionális vizsgálat. munka a magasban stb. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. az epilepsia. carotis. Mielográfia. Dupla-Doppler UH-vizsgálat. Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis. a térfoglaló folyamatok. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). az EEG teljesen normális is lehet. vertebralis) disszekciójának. Ha epilepsiára van gyanú. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van. cerebri media – keringési zavarainak. a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. AVM stb. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó. Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre.és EEGmonitorozás. Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe. Agyi angiográfia. az oedema. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas. Az EEG hasznos lehet generalizált . A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. a vérzés. részletgazdagabb leképezését nyújtja.és MRIvizsgálatot. a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô.). a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. a dementiák. Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség.12. Igen költségigényes. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. az érképletek veleszületett hiánya. fotostimuláció. Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). különösen megfelelô gyógyszerelés esetén. noninvazív leképezésére szolgál. A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a. az atrophia. stenosisának. okklúziójának. Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). a cysták. exulceratiójának kimutatására. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit. a. az infarctus. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT. Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. aneurysma. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. ahol a vér-agy gát károsodott. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). Nagyon fontos.

Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e. A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük. az agytörzsi léziókat kb. Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. az érzôkéreg léziójáról adnak információt. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. mint a mozgatóé. Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma. A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. Hasznos lehet pl. az agytörzs és a thalamusrendszer. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta. Elektromiográfia (EMG). fény-. akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. Elektroneurográfia (ENG). l mm pontossággal meghatározza. a hátsó köteg. Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások.286 12. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken. Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. polyneuropathia). így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. Myopathiában az alacsony amplitudójú. Általában sorozatingereket. A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. hangés elektromos hatásokat alkalmazunk. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. és milyen mértékben. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. kompresszió) tükrözô információ megszerzése. A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési . hogy a funkcióromlás az ideg.

EMG. de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. az ügyetlenség. A károsodás következtében az önellátást. melyeket a károsodások. BAEP.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. Vér. lumbálpunkció képalkotó eljárások. Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik. progresszió: . amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. EMG. lumbálpunkció képalkotó eljárások. repetitív stimuláció. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával. táblázat mutatja be. Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. a gyengeség. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. reflexvizsgálatok. stabil állapot. hólyag. a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek. Tekintettel azonban arra.10. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit. táblázat. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. 12. neurológiai tesztek. EEG. a tünetek. A károsodások tartósságának. anális EMG véranalízis. mely lehet gyógyulás. kiváltott válaszok. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. kiváltott válaszok (SSEP. VEP).és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele. Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. mint a fájdalom. Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához.10. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek. egységét. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni. kiváltott válaszok ENG. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. a mobilitást. kiváltott válaszok. mivel ugyanazon tünetek.12. reflexvizsgálatok cisztometria. EMG. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét.

járási sebesség. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. tudati állapotától. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. Parkinson-kórnál a Webster-skála. Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától. Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. szociális magatartás stb. mechanográfiával. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. pl. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás. Vannak betegségek. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. FIM (functional independence measurement).) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. stabil állapot. A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik.) vizsgálatát jelenti.288 12. kérdôívek). emlékezés. A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. vagy progresszió. amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl. az interperszonális kapcsolatok. nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. alkalmazkodás stb. a szabadidôs tevékenységek stb. A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése. állás. gyengeség. motivációjától. az „ad optimum” a cél. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. A beteget többször és keveset terheljük. és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. vonatkozásában. amit a betegség okoz. átülés. a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig. beszédzavar stb. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. mely 18 különféle funkció (önellátás.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. mobilitás. a lehetô legnagyobb terheléssel. • ha a betegség progrediál. a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. • az idôtartamtól. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák. illetve a munkaképesség. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. kommunikáció.) tekintetében mér. amelyet aztán szakember értékel. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával. Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. a tanulás. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. fájdalom. hemiparesis esetén az ún. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével. a sclerosis multiplex (SM). táblázat). fogás. A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. A részletek vizsgálata végezhetô pl. járásvizsgálattal és az ADL. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése. Barthel-index. . amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét. Az ún. beszéd. A károsodások. ugyanakkor elôfordul. járás. homályos látás). 7 pontos skálán.11. mely lehet gyógyulás. • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. a spaszticitás foka.

amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”. munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására. • a sérülés kockázatát. amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek. hangulata. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés. viselkedése. szimulált. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. anális EMG. • az együttmûködési képességet. környezete. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. 12. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség. amelynek során orvosi ellenôrzés mellett. ENG. hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek. A munkaképesség megítélése. a mozgások jellege. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. SSEP elektronisztagmográfia. • mentális követelmények. táblázat. terhelhetôségét. mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. PET. EEG. hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek). Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél.12. hogy azok nem csak a betegség. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától. kiváltott válaszok EMG. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). táblázat mutatja be. táblázat.12. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. Az ún. amelyet a beteg késôbb végezhet. munkaterhelés olyan speciális módszer. hogy mennyire terhelhetô valaki.). A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. • fizikai követelmények. Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki.12. kiváltott válaszok . az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. akinek feladata. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. munkafolyamat. SPECT. memória stb. energiaszükséglet.11. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12.

így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni. a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . Anamnézis. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ. teljes munkaképtelenség véleményezhetô. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. 7. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. 6. bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. a funkcionális kapacitás vizsgálata. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének.290 12. hogy tartós. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide. pl. együtt értékeli a kezelôorvossal. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. a paraplegia. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. a szenzibilitás. a koordináció. FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. rehabilitálhatóság. napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5. Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl. hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése.: komputerkezelés). • egészségre ártalmas tényezôk stb. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz. a panaszok regisztrálása 2. a motorium. • pszichiátriai vizsgálat 3. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. Vannak olyan esetek. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. a vegetatívum állapota). míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. dások specifikus vizsgálata. munkaképesség-változás széles skálán mozog. 8.

a tehervivés nehézségekbe ütközik. táblázat. összehangoltsága szükséges az állás. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 . a teherhordás. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában. Mivel ezeket a funkciókat több szerv. FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része. A kommunikációs. táblázatok mutatják be. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. Figyelembe veszi a dominanciát is. táblázat mutatja be.15. A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12. A károsodás legsúlyosabb fokát az állás. a testtartás. 12. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak. értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. a felállás képtelensége jelenti. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát.13. kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. a fogás.. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást.13.12. illetve szervrendszer valósítja meg. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. a pulmonológia. jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. az érzékszervek. természetesen csak 12. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. A járás. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot. a járás funkciójának a megvalósításához. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. a motivációk vonatkozásában is. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. Az állás. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani.14. Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól.

fogásra. de segítség nélkül meg tud menni.292 12. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12. a tartós. a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló. nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. fogásra. szociális problémák alakulnak ki. nehézséggel állni is képes. • depressio. rendszeressége. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem.14. s a tudat. Az ún.15. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. tud járni.és viselkedési za- varokkal járó. bizonyos távolságot nehezen. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. táblázat mutatja be. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12. A generalizált tónusos-klónusos rohamok. teherhordásra. táblázat. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni. akadályozhatják a munkavégzést. de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra. táblázat. lépcsônél. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága. Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. tartóssága. . Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. de emelkedônél.16. irritabilitás. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. interperszonális konfliktusok. naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. teherhordásra. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel.

Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség. folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel.17. táblázat. valamint az arcideg (VII. melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. táblázat. agyideg). a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos. nazális regurgitatióval. gyakori rohamok. agyidegek). hypertonia. A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet. VI.) vagy más szervi károsodások jönnek létre. táblázat.7. és XII. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése.. III. X. táblázat mutatja be. Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok.17. táblázat mutatja be. táblázat.12. IV. a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12. a látás (II. FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12. 12. a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 .18. védelmet igényel Súlyos. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12. a szaglás (I.. mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. agyideg). melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet. a beteg felügyeletet.. nehezen befolyásolható rohamok. agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet. szívelégtelenség stb. 12.. A nyelési zavarok értékelését a 12. agyideg).18. gyakori. de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok.16.

izomra. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni.13. intenzitása. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra.6-del). A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. plexus. ábra mutatja be. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V. disszimulálás lehetôségére is. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. táblázat mutatja. jellege. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. nehezen kezelhetô. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. érzészavarról. ideg. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia. Különös jelentôséget kell . hogy azok • milyen területre (testrészre. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. ideg) károsodnak. mérsékelt fokon 15–29%-os. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. a diszkomfortérzés súlyossága stb). kiterjedését. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. tartóssága.20. fájdalomról számolnak be. Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli. izomcsoportra. agyideg. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor. plexus. Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12. mozgáskorlátozottságról. a n. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja. Általános szabály. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. lokalizációját. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. • milyen idegi struktúrák (ideggyök. A panaszok jellege. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. s gondolni kell a szimulálás.294 12. dermatomára) terjednek ki. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet.19. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg. táblázat az irányadó. Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. Szükséges értékelni.

amely akadályozza a tevékenységet.. 12.20. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0.20.4. FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés. 12. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése . plexus.1. táblázat. táblázat. 12. innervációs sémák 12.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1.3.. ábra. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. a tevékenységet akadályozó fájdalom. abnormális szenzációkkal. 12.12..19.19. táblázat A károsodott gyök..3. fájdalom.6. ábrák. ideg megnevezése 12. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. A plexus brachialis egyoldali szenzoros. A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés.3. minor causalgia csökkent érzékelés.5.13. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12. 12.

táblázat). trofikus állapotát. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat. A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások.8. az izmok tónusát.3 táblázat). Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12. táblázat.6-del). a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó.. izmokat.14. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. a mozgáskoordinációt. 12. táblázat).20. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt. ábra és 12. 12. A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg. s az innervációban részt vevô idegeket. a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre. ábra mutatja be. a reflexeket. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12.21. a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12.22. a munkavégzô képességre. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12.21.22.296 12. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12. a járást. A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali.22. A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. az izmok kontraktilitását. bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. táblázatokból állapítjuk meg. táblázat.

izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1. .. 12. táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0.1. ábrák és 12. 12.4. táblázat alapján. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület.) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása.3. 12. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12. Ezeket a károsodásokat kombinálni.2.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz..8.3. táblázat) alapján..23. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12. 12. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12.4-del. 12. táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. izom. 12.16. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság.3. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk.15.4.. 12. 12.22. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-.1. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD). ábra. ábra.. ízületi kontraktúra).20. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel.8.12. csontatrophia. össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben).14.5. ábra. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk. Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot.

n. cutaneous n. FEJEZET Neurológiai károsodások n. cutaneous nn. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med.15. ábra. ábra. clunium inff. cutaneous porf.16.298 12. cutanreous 12. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája . n. az 12.

a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. tervezésében és megvalósításában realizálódik. vagy stabil állapotot eredményezhet. n. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg. • A traumás sérülés. Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. n. plantaris med. a neurológiai károsodások jellege. táblázat. n. Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. a n. foglalkoztatásának alakulását. femoralis n. egyéb interperszonális kapcsolatainak. obtoratorius n. plantaris lat. szenzoros. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. hogy a kimutatott mentális. glutealis inf. a munkáltatótól. peroneus sup. n. tevékenységeit. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. glutealis sup. peroneus comm. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. ischiadicus n.23. A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. n. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. . Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. ha meggyógyul. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez.12. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben.

Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. tanulási képességétôl is függ. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. hogy legyen. az ételkészítés.300 12. hiányzik. zavart szenvednek a szociális. A mozgásfunkció károsodásai. Az önellátás károsodásai. A háztartási tevékenységek. Ide tartozik a beszélt. Így pl. a testhelyzet megtartására. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. az írott. • a teljes. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl. nagymértékû. teljes. tapasztalataitól. a kéz. motivációjától. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. mint a mosakodás. . az élelem. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg. a tudati. csekély. Így pl. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell. fogyatékosságokat eredményezhetnek. a beszéd képessége. a tárgyak mozgatására. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1. e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. • enyhe. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség. és ezen belül a családi. vagy elhanyagolható. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. kódja 1344. a hangulati. az étkezés. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. részvétele korlátozott. • a súlyos. az öltözködés. az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. az egyén magába fordul. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg. a toaletthasználat. e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. a szexuális kapcsolatok. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. azok jellegét és súlyosságát.3. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. a vitakészség. • a mérsékelt. A testhelyzet változtatására. a takarítás. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. a saját és a mások egészségének védelme. a viselkedési komponensek alakulása. a használati tárgyak beszerzése. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. a járás és a testmozgások különbözô változataira. A különbözô érzékszervi.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. A kommunikációs tevékenység károsodásai. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. a házastársi. a háztartási gépek használata. a lakóhely. a test. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. a láb használatára. a testápolás.

A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. azok súlyosságát. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. pl.12. felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. A szellemi funkciózavarok értékelése dosával. egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást. a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). táblázat. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. képzésének mérsékelt zavara rövid idejû.24. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12.24. A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik. táblázat mutatja be. FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét. • a magatartás és az emocionális élet zavarai. így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott. képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. • a mentális (kognitív) zavarok. Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük. melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. • a beszédzavarok.

a fizikai állóképesség erôsítése. Ingerkezelés. A tornának preventív és terápiás célja van. az értágítás. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. tetra-. átképzô. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. • komplex rehabilitációs központokban. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. neurorehabilitációs osztályok. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. a mechanoterápia. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen. csökkentése. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. javítják a proprioceptív érzékelést. a görcsoldás. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket. Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. hanem a munkaügyi. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. spasmusok oldása. paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. a hidroterápia. posztstroke depressio felismerése és terápiája. egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. a kommunikáció zavarai. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). a termoterápia. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. ugyanúgy. a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia.302 12. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. epilepsia. • rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. az alkalmazkodóképesség csökkenése. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. a balneoterápia. mind a gondozás során. a keringés javítása. A terápia feladata az erôsítés. az ízületi kontraktúrák. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. • lakóközösségi szinten. a vizelési zavarok. elôkészíti a mindennapi . A neurológiai betegségek következtében kialakuló. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is.

Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti. a rugós ortopédcipôk). ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. a kognitív funkciók csökkenése. alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. hogy a beteg motivált legyen. Ha ez kudarcot vall. hogy a beteget beszélni megtanítsa. csökkentésére irányul. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). melyet végezhetünk: . Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük. gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. egyharmada – annak ellenére. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. Az ún. pl. A betegek fennmaradó része nem mutat változást. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. kognitív tréningnek. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. A mûtét célja a funkció javítása. jól kooperáljon. A beszédterápiás szakember. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése.12. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása. A kéz funkcióinak javulásakor pl. a beszédzavarok. Fontos. a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. zottságának. A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. a személyiségváltozás. az akadálymentes közlekedéshez. pl. az önellátáshoz. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl. a logopédus feladata nem feltétlenül az. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb.

A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. döntésképes-e stb. kénytelen tudomásul venni függôségét. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja. • a koordinált izommozgás helyreállítása. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk. vegetatív zavarait. • annak eldöntésére. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. esetleges mozgáskorlátozottságát. A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. az állóképesség fokozása aktív tornával. . a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható). ennek rehabilitációja a legnehezebb. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. • az önellátás. • a javulás arányában izomerôsítés. paroxetin. képzettség. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben). nagyon idôigényes. hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl.). A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. szükség esetén parakoordináció kialakítása. • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. sertralin. Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû. citalopram. Mint látható. fluvoxamin. A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban. exhaustio alakulhat ki. a rehabilitáció után.304 12.és keresôképességét. hanem a beteg további sorsát. munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. Bizonytalanná válik a jövô. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek. egy esetleges újabb történés után). szorongásokhoz vezethet. A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után. van-e neglect. beszédképtelenségét. a munka. • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e. a függetlenség elérése. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. mennyire van betegségbelátása. • az állapotváltozás felmérésére (pl. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. otthon hagyható-e egyedül. és milyen típusú). alprazolam stb. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs. bizonyos esetekben lehetetlen.) adhatók. • a segédeszköz-használat megtanítása.

Kezelésük általában nem tér el az azonos. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. • az azonos tüneteket okozó. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni. A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. Sajnos. nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra. hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. az ún. hangsúlyozva.12. ábra). prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl. részben a létrejött károsodás határozza meg (12. alagútszindrómák). terápiás munka. kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen. de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl. mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól. A terápiás tevékenység. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún. Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. állapotától függôen. azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára. polyneuropathiák). encephalopathiák. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel. Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. hogy foglalko- . eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható. mennyisége és fennállásának idôtartama. ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl.17. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. ami a munkába állással zárul le.

benzol. ciánhidrogén Hg. toluol. triklór-etilén. metil-bromid Hg.25. szerves higanyvegyületek. nitroglikol. szénkéneg Pb. naftalin. akrilamid. szénkéneg. xilol. pentaborán. glikolok. Mn. izocianátok. Tl. Sn. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. szénkéneg Hg. metil-bromid. Al. toluol. kénhidrogén. toluol. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. Tl. szerves foszfátok. metanol CO. etilén-oxid. ketonok. Tl. CO. Pb. szénkéneg. Tl. Mn. benzol. toluol. szén-tetraklorid. xilol. triklór-etilén. Bi. benzin. As. benzin. lindán Hg. Al. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. triklór-etilén Pb. tri-orto-krezil-foszfát. metil-klorid.25. piridin. Pb. sztirol. Bi. Mn. klórozott szénhidrogén-származékok. xilol. As. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok . CO. piridin Tl. n-hexán.17. sztirol. táblázat). Sn. CO. Bi. akrilamid. benzol. ábra. o depressio ek 12. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. szénkéneg. DDT. n-hexán. metil-alkohol. sztirol. triortokrezil-foszfát. táblázat.306 12. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. Mn. n-hexán. piridin. nitrobenzol Hg. As. endoszulfán.

EMG. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott.és kálium-hidroxidok. a benzinkeverôk.és areflexia. Prognózis. a sokszorosító iparban. A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. elsôként a n. halláskárosodás. Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. a gumi. az akkumulátorgyártó üzemekben. Elôfordulás. majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. Az encephalopathia ma már ritka. szédülés.12. Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. a kohászatban fémhigany elôállításakor. Minthogy a tremor korai jel. gliosis kíséretében. A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. organikus eredettel). azaz fáradékonyság. . lumineszcens lámpák. meglassult pszichomotilitással. azonban kialakulásakor maradandó károsodással. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. hypo. fénycsövek gyártásakor. Tünettan. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). ingerlékenység. Az olvasztókban. gyengeség. petyhüdt paresis. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. a Purkinje-sejtek megkíméltségével. ez fôként a higanyércbányászatban. máskor dysarthria. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata. Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. Axonális típusú károsodást mutat.és végtagataxia. a szellemi teljesítôképesség csökkenése). hányás. Elôfordulás. mint a férfiak. alvászavar. napon a legkifejezettebb. fáradékonyság. a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. nyugtalanság. intenciós tremor) jellemzôek. Polyneuropathia. ami az ólomexpozíciót követô 5. maradandó bénulást okozva. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. kínzó insomnia. epilepsziás rohamok. A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. a memóriafunkciók romlása. delírium. Neuropatológia. ingerlékenység. nátrium. góctünetek. az öntödékben. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. Kezdetben „burning feet”. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk. a festôk és a fazekasok. Tünettan. a forgácsolók. izomatrophia. a teljesítôképesség csökkenése. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. elsôsorban a cortexben. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. Higany. mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni. illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. delíriumig fokozódó confusio). s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. festékek. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. indulatvezéreltség. általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. de kevésbé kifejezetten. valamint a hegesztôk. coma). majd kesztyû-. a kerámiaiparban. hangulati nyomottság. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô.

majd prolongált confusio. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket. ércolvasztóban.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. Prognózis.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve. A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. monoton. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT. Mangán. a végtagok rigorózus merevsége. Neuropatológia. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. mely azonban nem specifikus elváltozás. A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori. . gyengeség. Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. confusio. tabeszes jellegû érzészavar jellemez. hypersalivatio. Az alsó végtag merevsége korai jel. enyhe. önkontrollvesztés. Fôleg a pallidumban és striatumban. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. coma). remegés.és acélipari dolgozók. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. Arzén. delírium. Bizmut. a ferromangán-. majd durva hullámú tremor. dysarthria jellemzi. diffúz myoclonusok. Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. „fogaskeréktünet”. epilepsziás rohamok. Tünettan. Tünettan. valamint az arzénfinomítóban. Prognózis. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. de organikus jegyekkel. gyakran lassú a gyógyulás. melyet heves fájdalmak. Elôfordulás. a törzs és a fej nagy. Az idült mérgezés prognózisa jó. Az izmok nyomásérzékenysége. elôbb finom. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. convulsio. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. Axonális típusú károsodást igazol. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. vas. Tünettan. kissé diszartriás beszéd. állás. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. dementia. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. Neuropatológia. Prognózis. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). a disztálisan hangsúlyozott paresis (n. hallucinációk. a szárazelem.308 12. Elôfordulás. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. Elôfordulás. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek.és retropulsio. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek. fém. impulzivitás. ataxia. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. ritmikus mozgásai. EMG. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak.és járásképtelenség. részleges javulásra számíthatunk. ante. Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio.

ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. Prognózis.12. a xerográfiában. Nem az idegrendszeri. depressio) és koordinációzavar jelentkezik. eszméletvesztés. a kénsavgyártásban. akkumulátorgyártás. félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. További expozíció esetén zavartság. a Sommer-szektor megkíméltségével. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. Tünettan. majd gátolják (neurodepressio). A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. Elôfordulás. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. az ingerlékenység és az álmatlanság. Ón. Bárium. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása. Az I. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. Feltételezett. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. Tünettan. Patkánymérgekkel. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki. ötvözetek elôállítása során. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. Elôfordulás. mind pedig a gerincvelôben. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. Szelén. ötvözetekkel. különösen jellemzô az opticusatrophia. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik. a vegyiparban alkalmazzák. Elôfordulás. Heveny mérgezés esetén delíriummal. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). görcsök. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek.és a porcelániparban. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. Heveny mérgezéskor álmosság. depressio jelentkeznek. Heveny hatásuk lényegében azonos. a fényelemgyártásban. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Galvanizálás. Tünettan. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. és felfelé terjed. de katalizátorokkal. organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . Prognózis. Tünettan. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. aluszékonyság. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Elôfordulás. Neuropatológia. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. Tünettan. de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. Az üveg. Tünettan. az absztraháló képesség csökkenése. Elôfordulás. az ophthalmoplegia. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. Alumínium. nyugtalanság. Bauxitbányászat. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. fejfájás. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. izomrángások. és VIII. timföldgyártás. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. Oldószerek. Elôfordulás. permetezôszerekkel foglalkozók körében. Kadmium.

idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. N-hexán. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. Elôfordulás. az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. álmatlanságot. a fényezôanyagok. a benzin egyik összetevôje. majd eszméletvesztés. a kenôolajok. részegséghez hasonló állapot. A neuropathia jellegzetessége. Oldószerként. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. Elôfordulás. a mûbôr. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. hígításra. Elôfordulás. Idült mérgezésben szimmetrikus. Elôfordulás. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. majd narkotikus állapot. Olajok. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. prenarkotikus. . a festékek. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. Polyneuropathia. alsó végtagi. parkinsonos tünetek jellemzik. Tünettan. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. a gyógyulás nem minden esetben teljes. cellulóz-észterek. ritkábban optikus neuropathia. Korai. eufória. Benzin. súlyos fokú gliosissal kísérten. fagyálló folyadékokban. Tünettan. Prognózis. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. a szintetikus gumigyártásban. hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet. nedvesítô folyadékokban. disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. aluszékonyság. tinták. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. majd tudatvesztés. Metil-alkohol (metanol. Az idült mérgezés nem specifikus. Tünettan. Glikolok. Prognózis. fejfájást. szédülés. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. Neuropatológia. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. pigmentek és festékek. Elôfordulás. coma. gyanták. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. Oldószerekben. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. Prognózis. faszesz). fokozott szorongáskészség. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. tremor. a mnesztikus funkciók gyengülése. szédülést. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. szédülés). Heveny mérgezésben fejfájás.310 12. részegség. Tünettan. másodlagos demielinizációval). Ketonok. a cipôgyártásban használják. Tünettan. hidraulikus folyadékokban. A nyomdaiparban (ofszetnyomás). nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek. ragasztók. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. zsírtalanításra. hôcserélô közegben. lakkok oldószere. a mielinhüvely elvékonyodik. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. valamint tisztítószer.

koordinációs zavar. ocularis dysmetria). Zsírok extrahálása. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. de egyéb vegyipari baleset. Elôfordulás. zsír. nagyfokú álmosság. coma és légzésbénulás alakul ki. fülzúgás. Tünettan. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. szemmozgászavarok (opsoclonus. a síküveggyártásban. a kábelgyártásban. rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. Az idegrendszert részben közvetlenül. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés. gumi. részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. fejfájás. majd szédülés. néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. hányás). szá- . viasz vagy paraffin oldása. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. viasz. dysaesthesiák a jellemzôek. toxikus encephalopathia. extraháló-. vestibularist. dysarthria. Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. valamint repülôgép-üzemanyagként. Elôfordulás. majd légzésbénulás jelentkezik. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. Gyanta. toluol. gumi. Elôfordulás. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. kettôs látás. a gumiiparban használják. A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. járásbizonytalanság. alkoholintolerancia. majd gyengeség.és tisztítószerek alapanyagaként. eszméletvesztés. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). hányinger. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. cerebelláris tünetek (ataxia. szédülés. Tünettan. a festékgyártásban. Tünettan. izomgyengeség. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás. Elôfordulás. Prognózis. görcsök jellemzik. fémek zsírtalanítása. opticus károsodása.12. kôszénkátrány. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. hígító. Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. intenciós tremor). Oldó-. trigeminus neuropathia. Elôfordulás. Számos gyógyszer alapanyaga. Tünettan. kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak. delírium. zsírtalanítás. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. szurok. hányás. Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). ragasztóanyagként használják a vegyiparban. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. a cipôgyártásban. majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. tisztítás. légzésbénulás jelentkezik. a mûanyagiparban. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma. olaj. Triklór-etilén. ptosis. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le. coma. Dimetil-szulfát. Elôfordulás. émelygés. gyanta. zsír. tónusos-klónusos görcsök. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. akkomodációs zavar). Tünettan. neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). javításakor fordul elô leginkább mérgezés. a gyógyszeriparban. Benzol. Prognózis. Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor. Anilin. a rotációs nyomtatásban. Vegyiparban. extrahálása. ragasztó. sztirol (vinil-benzol). légzésbénulás. aluszékonyság. xilol.

mûselyem. hemiparesis. a n. cerebelláris ataxia. Tünettan. atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel.és mûanyagszivacs-gyártás. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. hányás. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. izomgyengeség. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. Nitrobenzol (mirbanolaj). Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- . hypersalivatio. Az akut mérgezést követôen (ún. Viszkóza-. illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô. de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. hypoglykaemia. atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. festék-. Elôfordulás. különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza. Alkoholintolerancia. valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. Prognózis. nitroglicerin. a n. a molykár elleni védekezésben használják fel. Görcsök. coma. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. delírium. Tünettan. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. talajfertôtlenítés. n. Pentaklórfenol. Vegyipar. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). Triortokrezil-foszfát.312 12. analgesia jellemzi. fejfájás. idült mérgezésben fejfájás. abdominális görcsök. bôripar. Tünettan. mind a psychosis állandósulhat is. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. Tünettan. súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. A vegyiparban. hányás. A krónikus mérgezés az agyi erek. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Neuropatológia. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. Elôfordulás. Elôfordulás. nitrocellulóz oldására. organikus pszichoszindróma. Naftalin. Szénkéneg (szén-diszulfid). extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). Vegyipar és gyógyszeripar. delírium. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Tünettan. majd mély eszméletlenség. Fakonzerváló szerek alkalmazása. nitroglikol (dinitroglikol). Hidrazin. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. Convulsiók. olfactorius) okoz. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. Heveny mérgezésben hyperpyrexia. epilepsziás görcsök. motorok kenôanyagaként. Lágyítószer a mûanyag. izomgyengeség. gyógyszer-. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. Akut. Tünettan.és mûbôrgyártásnál. miosis. Elôfordulás. profúz verejtékezés. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. sôt mind a bénulások. hányás. kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. Az intermedier szindróma (ún. Elôfordulás. Piridin. eszméletvesztés. coma. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. Vegyipar. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. Elôfordulás. Elôfordulás. Prognózis. hemianaesthesia. robbanóanyag-gyártás. szeszdenaturálás. rovarirtás. esetleg légzésbénulás. Tünettan. a plasztikés a petróleumgyártásban használják. vagus és a szemmozgató idegek paresise. izomrángások jelennek meg. facialis.

altatóra rezisztens insomnia. az arany. Prognózis. hányinger. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). szédülés. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. a végtag. Elôfordulás. az acélipari.12. csomagolóanyagok elôállítása. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. hányás. izomatrophia. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. Tünettan. tudatzavar. Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is.és ezüstkivonók. pl. a vegyipari dolgozók. bénulás. a bányászok. Elôfordulás. súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid. az acetilénhegesztôk. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. Elôfordulás. Pseudoneurasthenia. és a levodopaszubsztitúció hatástalan. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. a levodopa szubsztitúciója hatástalan. a bányászok. Mûgyanta. majd lassan csökkennek. elsôsorban poliuretángyártás. fertôtlenítô és impregnálószer. Tünettan. emlékezetkieséssel. a motorkezelôk. majd bénítja (confusio. szenzomotoros. coma). Prognózis. Tünettan. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak. Mûanyaggyártás. a cukorrépa feldolgozásban.és nyaki hajlítókra. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. az autószerelôk. a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. szédülés. A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. Tünettan. Fejfájás. Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek.és festékgyártás. a tûzoltók. a silóban. Tünettan. és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. Elôfordulás. a cserzôk. fejfájás. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. akusztikus hallucinációk. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet. . végtagfájdalmak lépnek fel. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. progresszív atrophiával. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek. A gázosítást végzôk. Akrilamid. Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). a kazánfûtôk. Nejlon gyártása. Prognózis. akrilnitril (vinil-cianid). valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. tremor. szimmetrikus. a kôolaj-finomítóban. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. depressióval. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. convulsiók. Izocianátok. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). 2–5 hét múlva disztális. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. a közlekedési dolgozók. FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. krezol. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. görcsrohamok. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). a galvanizálók. Korszakovszindróma (amnesztikus. Elôfordulás. dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. a kohászok. festékek. Elôfordulás. a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. feldolgozása. így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával.

szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. fungicidként. bénulások. Hatásmechanizmus. nyugtalanság. extrapiramidális tünetek. hyperaesthesiák. Csávázószerként. coma jellemzô. fejfájás. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. látás-. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók. Szerves foszforsav-észterek. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia. intenciós tremor.és tisztítószer. Prognózis. remegés. fertôtlenítô. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. Tünettan. görcsök jellemzôek. lindán. Elôfordulás. Pentaborán. Prognózis. eszméletvesztés. Elôfordulás. Elôfordulás. hallucináció. izomrángások. inszekticidek. Széles körben felhasznált anyag. személyiségzavar. Tünettan. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. photophobia. Metil-bromid. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô. görcsök. különbözô vegyi anyagok intermediere. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. Tünettan. majd tónusos-klónusos görcsök. Prognózis. kettôs látás. súlyos zavartság. A vegyiparban metilezôszerként használják. görcsök. eszméletlenség. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. Kedvezôtlen. DDT. Elôfordulás. szorongás.és fényérzékenység. Elôfordulás. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. izomrángások. Elôfordulás. dekaborán. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. hallás. Az akut mérgezés során zavartság. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. átjutnak a vér–agy gáton. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. ataxia). majd bénulás. Prognózis. Tünettan. szemidegbénulás. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések). Növényvédelem. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. . Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek. Az acélés gumiiparban. izgatottság. Tünettan. paraesthesiák. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. féregirtó szerekben és harci gázokban. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre.314 12. Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. Etilén-oxid. zaj. coma lép fel. izomremegés. veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. A javulás lassú. nystagmus. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. polyneuropathia. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. csuklás. tünettan. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz. Rovarirtó szerekben.és beszédzavar. beszédzavar. majd beszédzavar. görcsök. cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. légzésbénulás jelentkeznek. ataxia. endoszulfán. légzésbénulás következik be.

Elôfordulás. N. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. N. . interossei bénulása miatt ún. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. Ha a nyaki sympathicus is károsodik. A m. mert ez a gyök kiszakadására utal. ha a kezdeti bénulás teljes. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. valamint keszonvájároknál. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6). serratus anterior bénulása következtében scapula alata. a pénztári vonalkód leolvasása. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok. Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. femoralis lézió. Elôfordulás. A megerôltetés a panaszokat fokozza. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. ha csont is sérül. és a hüvelykujj abdukciója gyengül. Prognózis. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. A mm. medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. vagy a vállon. Tünettan. N. az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. Elôfordulás. a vállon nehéz teher szállítása. parkettázás esetén. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. Elôfordulás. Általában jó. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. mely éjszaka jelentkezik. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. pneumatikus szerszámok. Tünettan. a hüvelykpárna sorvad. Az érzészavar akár hiányozhat is. a felkar hajlítóinak és a m. érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. Részlegesen gyengülhetnek a könyök. Az összes térdfeszítô bénul. hátizsák viselése. N. dobolás. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. Elôfordulás. Tünettan. Tünettan. illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik. Elôfordulás. kés használata). A kilátásokat rontja. emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. N. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. Tünettan. supinatornak a paresise. Vállsérülés. ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . kézi csavarhúzó). a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. thoracicus longus lézió. peroneus paresis. A felsô karfonat bénulása gyakoribb. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. ritkán a csukló hajlítói. lyukasztógép. Horner-triász kíséri. A kéz összes kis izma bénul. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. finomköszörülôk) idézik elô. A láb tartós keresztbetétele. Prognózis. néha a hosszú ujjhajlítók. érzészavar a kézhát ulnáris felén.12. ulnaris lézió. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom. Számítógépes adatbevitel. karpális alagútszindróma). mind a neurotoxikus. a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk.

illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). beleértve számos speciális faktort is. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. opticus vagy a látópálya léziói. acusticus. cerebrovaszkuláris kórképek. kettôs látással járó kórképek – pl. Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is.316 12. sclerosis multiplex stb. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza.és hemianopsiák – n. legnagyobb részük fiatal. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás. aortaív-szindróma). A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. 1. Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. 200 ezer.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. 1. alkoholos neuritis nervi optici. A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések. mint a három mûszak. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. 200 ezer.3. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg. azaz utasok. A talpon érzészavar mutatható ki. • fel kell mérni a munkahelyi. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. agytörzsi érintettség. tibialis paresis. N. Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. intrakraniális térszûkítô folyamatok. Tünettan. Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. diabéteszes. a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. teljesítôképességét. szemizomparesisek. –. betegek. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”.1. 1. korongozó) ûzôk esetében. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás.1. szerencsésebb esetben stacioner jellegû. Elôfordulás. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó. opticus. 2. a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai. esetleg javulás). Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás. a hideg vagy nedves munkahely. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul. a hallópálya. mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. és fel kell mérni ezek várható változásait.2. Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. chiasma. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. Magyarországon számuk kb. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. Magyarországon hasonló felmérések nem készültek. hogy a neurológiai beteg: 1.3. és nemcsak a beteg és családjának sorsa.4. 1.2. az Egyesült Államokban pl. .

koponyaalapi törés). izomatrophia. Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés. 1. cerebelláris koordinációs zavar. primer izombetegségek. tranziens vertebrobaziláris keringészavar. parietális lézió. Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. dystoniák. FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1. A karok. . 1. dystoniák. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók.5.3. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma. modulálatlan beszéd. esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]).7. Egyoldalú. 2.6. primer izombetegségek). frontális ataxia. esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései.6. kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma. 2. aortaív-szindróma. cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. kényszermozgások. extrapiramidális eredetû rigor. a n. scalenusszindróma. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. bármilyen eredetû. térdelés. Kallmann-tünetcsoport). Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar.2. akinesis vagy hyperkinesis. 2. diabetes mellitus.7. cerebelláris koordinációs zavar. a n. parietális apraxia. parietális apraxia.8. monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével.9. 1. a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis. A lábak. extrapiramidális eredetû rigor. akinesis vagy hyperkinesis. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma). primer izombetegségek). Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt. discopathiák. periarthropathia humeroscapularis. kényszermozgások. váll-kéz tünetcsoport. cerebelláris koordinációs zavar. glossopharyngeus perifériás károsodása. temporális lebeny. vertebrogén szédülés. a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai). Paget-kór. Refsum-betegség). fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. 2. centrális eredetû paresisek). elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés. Thomson-. ismétlôdô. bármilyen eredetû tremor. 1. Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. Wilson-kór. polyneuropathiák. akinesis vagy hyperkinesis. 2.5. discopathiák. kényszermozgások. spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). discopathiák).1. frontális ataxia. lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. 2. olfactorius.1. 2.2.12.8. discopathiák. frontális ataxia. bármilyen eredetû tremor. coccygodynia). extrapiramidális eredetû rigor. nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]). dekoncentrációval jellemzett kórképek). guggolás. frontális ataxia. Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. „parkinsonos” monoton. 2. facialis. kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar). 2.6. a pontocerebelláris szöglet léziói.4. dadogás].

1. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. paramyotonia congenita Eulenburg. 5. Zárt. 5. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet. 5. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák).9. . párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). labilis agyi keringés.1. mozgásszervi degeneratív elváltozások). Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. aortaív-szindróma.4. 3. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. Szabadban munkát nem végezhet. 6.2.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. 6. paramyotonia congenita Eulenburg. paroxizmális és hipokalémiás bénulás. Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. myotonia congenita Tomsen. familiáris. de még súlyosabb neurológiai státus). a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. 6. az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. aortaív-szindróma. 5. 5.3. mozgásszervi degeneratív elváltozások). Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia.15. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. adinámiás. myotonia congenita Tomsen. ataxiával járó megbetegedések). gázos munkahelyen munkát nem végezhet. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia.14.6. 5. dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül. Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal. poszttraumás stb. Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô. Raynaud-szindróma). csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák).10. Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. füstös.3. vaszkuláris. Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás.3. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek.2. Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép. Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. 5. 5. claustrophobia). elsôsorban pszichiátriai kórképek). Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia). 4. 5. 5.3. 3. Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô.8. Poros. adynamia episodica hereditaria Gamstorp.13. 5.7. 4. 5. 5.]) 4. agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok.1. mint elôbb. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen. nyirkos. elsôsorban pszichiátriai kórképek). 5. vertigóval.2. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. epizodikus herediter Gamstorp). Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok).5. epilep- 5. Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással.11. Nedves.1. az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák. Raynaud-szindróma. encephalopathia). izombetegségek.12.2. FEJEZET Neurológiai károsodások 3. a gerinc degeneratív eltérései. mint elôbb.318 12. Kéz. szia. erythromeralgia). de súlyosabb neurológiai státus). gôzös. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet.

) a munkakörök egy részében lehetetlenné.3–1. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1. faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak. míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók. torticollis. Túlmunkát. az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van. FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7. illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. 1997). • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak. s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére.1. alvászavar stb. látászavarok. A jelenség oka. kiutalt nap. arteriosclerosis. személyiségzavar.2. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia. károsodásaiban nyilvánulnak meg. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma. 7. megszüntethetô.5%-át. egy eset átlagos idôtartama. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást. becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- . hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel. ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. 7.12. s a kiadások viszonylag magas aránya. terápiás igényei stb. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ. a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is. A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog. A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám. diabetes. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak. alkoholizmus stb.7%-át teszik ki. nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai.) súlyossága.3. Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek. A táppénzkiadásoknak a 2–2. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát. s ez mindig egyéni elbírálást igényel. Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép).

neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . lokalizációjától. súlyosságától. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. táblázat. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia. táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben. hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel. hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása. ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni. E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti.26. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását. progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. • hosszan tartó. Mindez egyéni mérlegelést igényel. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis. Mind a beteg. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb.320 12. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. 12. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl.26.

12. táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia .26. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi.

autonóm tünetekkel. 2. amely az agymûködés ismétlôdô. tudatzavarral: 1. egyszerû parciális rohamok. tudatzavarral járó parciális rohamok. lokális) rohamok a. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô. Parciális (fokális. hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor). 3. klónusos d. 4. lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. tónusos-klónusos f. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. atoniás III. amelyek pl. Komplex parciális rohamok. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. utólagos tudatzavarral. pszichés tünetekkel. Parciális rohamok. paroxizmális zavara. A generalizált epilepsiákban viszont a 12. táblázat. Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. Nem osztályozható rohamok . Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. II. nem ismétlôdô rohamokat. míg a szimptómás formakör azt jelenti. Generalizált rohamok a. és az epilepsiát. mioklónusos c. táblázat. absance b. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat. c. Jackson. Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog. szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel. motoros tünetekkel lokalizált clonusok. 2. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi.27. tónusos e.27. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. b. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô.

A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. az interiktális periódus idôtartamát. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. tisztázni kell a roham gyakoriságát. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. hogy késôbb a rohamok visszatérnének. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. Az egyszerû parciális rohamra motoros. FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos.) kialakulására is hajlamosíthat. A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el. a roham típusos lefolyását. valamint a tónusos-klónusos. melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). ha a biterápia . az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. A rohamot posztiktális tenebrositas követheti. A betegek 70%-a monoterápiával. A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban). A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik. Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. MRI. melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. megtartott eszmélet mellett. A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák). Diagnózis. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. és fôleg gyermekkorban fordul elô. A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. Kezelés. hogy fokális vagy generalizált-e a roham. primer. továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. Az absence-rohamok rövid. ez a forma genetikailag determinált. PET). hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet). azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. hiposzexualitás stb.12. generalizált rohamok. depressio. Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT. A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak. Egy részük generalizált rohammá alakul.

a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. schubokban zajló. hazánkban kb. az önértékelés javítása. a n. és többségük munkába állítható lenne. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. • a teljesítôképesség. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése. akkor se. A világon becsült adatok szerint kb. esetlegesen azok fejlesztésében is. Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe. . 6–8 ezer beteggel számolhatunk. 2 millió ember szenved SM-ben. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. esetleges lassú-. hogy megadja. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. ha erre egészségi állapota. az agytörzsben. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. genetikai tényezôket tételeznek fel. a félúti intézmény. A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése. A politerápia egyik leggyakoribb indoka. illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni. a munkába állítás lehetôségének megkeresése. A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat. Rehabilitáció. opticusban. mint férfiaknál. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. Az idegrendszeri traumás sérülések. Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. Kevés a védett munkahely. éghajlat) befolyásolhatnak. a rohamok súlyosságát. az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. többgócú. Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. A beteg állapotát.324 12. hanem a beteg neuropszichológiai. Nôknél 2-szer gyakoribb. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. illetve retrovírus-fertôzést. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. az esetleges munkahely felvilágosítása. melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. a chiasmában. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. mérlegelni kell a mûtétet. 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. segítésre ösztönzése. • az eltartott státus megszüntetése. családot alapíthatna. a család. a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. a beteg pszichoszociális státusát. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak.

15 év alatt megszûnnek. • pszichés tünetek: affektív zavarok. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. . A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-. paraparesis). Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. Kezelés. Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. • szédülés. hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. • paraesthesiák. m. a dysphagia. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. hatására a schubok várható gyakorisága csökken. Immunterápia. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô. Az elôrehaladott betegség tünetei. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók. Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. a szenzoros veszteség. skandáló beszéd. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). • neuralgiák. nyelészavar. atípusos facialgiák. mint a spaszticitás. nausea. Oki kezelés nincs. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. a BAEP. a paresis. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. Incontinentia. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. • szenzoros tünetek: paraesthesiák. vertigo. ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. urgencia esetén oxybutyninum. Tüneti kezelés. • agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. dysarthria. székletincontinentia. 70%). egyensúly.és járászavar. Az olyan tünetek. A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i. intenciós tremor. • neuritis retrobulbaris. illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. • vizelési zavarok. • cerebelláris tünetek: végtag-. Rehabilitáció. • diplopia. melyek kb. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. a kóros fáradékonyság. tolperison. adásával történik. akut relapsusokkal. dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben.12. benzodiazepin használatos. • másodlagosan progresszív formát mutat. Diagnózis. a continentiazavarok. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. törzsataxia. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. • continentiazavarok: vizelet-. -retentio. a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre. illetve triciklikus antidepresszánsok. Egyéb. ataxia.

A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. az Evers-féle zsírszegény étrend. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük. 85%-a iszkémiás esemény. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. hogy kb. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. és feltételezzük. általános állapotától. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. A hûtés.326 12. A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. pl. ezek kb. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. Prognózis. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. kb. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet. rövid ideig). 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. a szociális és a munkarehabilitációnak. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket. A tremor nehezen csökkenthetô. Fogyatékosság. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. elôre meg nem jósolható lefolyására. Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. . 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. A gyakorlatok nehézségi fokát. kiterjedésétôl. ilyen pl. kontraktúrák) az elsôdleges. igen változó. Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. A felépülés mértéke a beteg életkorától. az önkiszolgálás gyakorlása. az idôtartamot (naponta többször. a mortalitás az életkorral nô. Az összes haláleset kb. felfekvés. a lézió helyétôl. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. Évi kb. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. 200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon.

10%-a képes arra. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. visszatérhet a munkába. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. foglalkoztatási. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát.) alapján. az önellátó képesség elérése. kézügyesség. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. tudat. az akut ellátás minôségétôl függ.és szellemi károsodás. de nem ágyhoz kötött. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag. 9–13 ezer bénult embert jelent. egyensúlyzavar. teljes ellátásra szorul. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent. táblázat (328. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség. valamint egy átfogó – orvosi. praxiás és fáziás zavarok. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma.és törzsbénulások. cerebrum. felül. könnyítés szükséges. 20–30%-kal növelhetô lenne. • Közepes fokban sérült.) serkentése. Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl. agyidegek. Rehabilitáció. continentia. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. glioma stb. A rehabilitációs munkahelyek hiánya. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. o. 40 000 új strokebeteg kb. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. lehajlás. kognitív zavarok. Másik 10–15% módosított. könnyített munkát tud végezni. A felnôttkori .28. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni.12. koordinációs zavarok. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. ezért a beteg mindent el tud végezni. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. egyedül étkezik. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12. • Súlyosan sérült.) mutatja be. a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. incidenciájuk Európában 50–100 000. • Magatehetetlen beteg. agyhártyák. beszéd. izomtónuszavarok. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek. Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. medulloblastoma. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. meningeoma. stb. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. Az évente kb. ez évente kb. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk. agytörzs. • Enyhébb fokban sérült. aki szinte teljes ellátásra szorul. A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik. feláll. A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. hogy eredeti munkáját folytassa. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. cerebellum. 30–40%-a mozgáskárosodott. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. A daganatok fele idegrendszeri eredetû. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás. érzészavar. a napi tennivalókban némi segítségre szorul. amit betegsége elôtt tett.

Kezelés. A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. izgalmi tünetek) következményeképpen. a vénás elfolyás akadálya. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5.és a személyiségváltozások. gyógyszeres. A tumorok általában szenzoros. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. A gócjelek (szenzoros. Elhe12. tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. hányás. liquorcitológia. Lokális károsodást okozó. rendezetlen viselkedés. az új kezelési módok. Alkalmazható a radioterápia. a sztereotaxiás brachyterápia. esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. bradycardia. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. Az elsô tünetek a gondolkodás. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. DSA. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. a kemoterápia (citosztatikumok. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek. MRI. Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3. A kezelés a szövettani lelettôl. Embrionális eredetû tumorok 6. aluszékonyság. Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás. mentális változás. extragirális tumorok 8. táblázat. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. gyakran többrétû.328 12. hanem méretük. schwannomák (7%). Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2. A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. az agyoedema. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. CT. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. Cysták 7. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. valamint mentális. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. mielôtt tüneteket okoznának. Diagnózis. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ. motoros. a sztereotaxiás sugársebészet. hányinger. férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. szteroid-) kezelés. PET. hypophysisadenomák (15%). SPECT. Metasztatikus daganatok . Tünetek. meningeomák (15%). Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4. kiváltott válaszok. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget.28. A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. szteroidok). a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. 45%). A terápia fejlôdése. Teljes körû neurológiai vizsgálat. valamint az általános állapot jelen- 1. sugár-) a túlélési esélyt növelik. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. A helyi károsodások távoli hatásai.

daganat.29. Ezért akár baleset. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz. nemcsak azért. a szexuális mûködés. a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek. táblázat. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük. a légzés. vérkeringési. A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12.és vizeletürítési képtelenség. 12. Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti. Tünetek. . A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. hanem önmaga is idegközpont. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. A kiesési tünetek (motoros. akár betegség következtében károsodik. az oldalkötegek vazomotoros rostjai.29. anyagcserét károsító betegségek (infekció. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. a hólyag-. discushernia) is. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás. Ez könnyen érthetô. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. C4 felett C4 érintett C6. A klinikai tünetek a lézió okától. táblázat). szociális viszonyaira. könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. érelváltozás. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak.7. centromedulláris és hátsótraktus-léziók.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. az érzôpályák) függôen. betegsége az egyik legnagyobb csapás.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó.12. mint az akaratlagos mozgás. a testtartás. az elülsô szarv és az elülsô gyök. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. ha tudjuk. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is. vizeletincontinentia. a sérült struktúrától (a piramispálya. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések. Rehabilitáció. féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport). melyek az embert utolérik. a hôszabályozás és a vérkeringés. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. a hátsó kötegek. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk. a belépô hátsó gyökök. a bél-. szenzoros. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió. kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi.

vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától.18. MR. övszerû fáj- dalom. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis. a sebészeti.330 12. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok. a vizelés zavarai. a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl. CT. ábra. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. vala- . a baleseti sebészeti ellátástól. ábra. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg. körülírt háti fájdalmak szerepelnek. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok.18. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke.

amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. A gerincvelôsérültek (tetra-. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. A szenzibilitás zavarai. a fogyatékosság elfogadtatása. a képzettségnek és az intellektusnak. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. akik kooperációra képesek. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak. a hô.12. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. a tanulásban. A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. taníthatók.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor. ami obstipációra hajlamosít. A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. autonóm hyperreflexia léphet fel. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre. spasztikus tónus) jönnek létre. vizeletürítési zavar lép fel. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. ha a spinotalamikus pályák sérülnek. ezért a vese. A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. Szellemi képességeik megtartottak. nagy adagban alkalmazott szteroid. a prevenció módszereinek megtanítása. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. a további szövôdmények megelôzése. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat. a személyiség jellemzôinek. vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. A motorium zavarai. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. és a szövôdmények elkerülése. Fogyatékosság. A gerincvelô sérülését krónikus. illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. makacs fájdalmak kísérhetik. Érzékszervi. ortézisek. ha a hátsó traktusok érintettek. Rehabilitáció. a fájdalom-. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. kapaszkodó. illetve mozgásképtelenség. mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. a vibráció-. Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). A spaszticitás oldásának. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak. A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. Az érintett beteg önálló . A bénulások következménye járás-. a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. orthostatikus collapsus). mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. és gyakran az exitushoz vezetô ok. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben.

65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô. a tremor. járdák. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll. a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. a hypo. a tartási instabilitás. Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike. A mozgáskorlátozottság. a synkinesiscsökkenés. A hivatalos ügyek intézése. a helyiségek bôvítése). A diagnózis felállítható.30. a mozgásminták ismétlésének zavara.vagy akinesis. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk. 12. a mimikaszegénység. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . Fogyatékosság. hogy milyen agyi struktúrák érintettek. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. a normálistól eltérô izomtónussal. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. Klinikai tünetek. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul. ortosztatikus hypotonia. és a progresszió megítélésére is alkalmas. termoregulációs zavar. és javításukról. a vegetatív és szexuális zavarok. a beszédzavar.30. attól függôen. vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. pl. a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek. a helyzetváltoztatási nehezítettség. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak. a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges.és járászavar. meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség. a tanulás. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. az írászavar. pótlásukról gondoskodni kell. Emellett vegetatív (obstipatio. Tekintettel arra. illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák. Az alaptünetek a rigor. idiopátiás. széles ajtó. A bénult önellátását. hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. ismertetésére itt csak röviden kerül sor. a környezettôl való függôség. táblázat). illetve mindennapi önellátásáról ad információt. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô.332 12. táblázat. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék.

tartás. következtében kialakult molekuláris szintû. amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. tremor). 30 és 70 életév között kezdôdik. FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. A levodopa hatástalan. gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. az agytörzsi struktúrákat. dopaminerg készítmények (levodopa). valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. „normal pressure” hydrocephalus stb. A mozgásterápián (hely. Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. tumor. dás (nystagmus. antikolinerg szerek (amantadin). amantadin. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis.12. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik. A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin. Kezelés. pszichiátriai tünetek. neuropatológiai elváltozásai. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik. COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. a levodopakészítmények hatástalansága. ezért idôvel. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. egyensúlygyakorlatok. gliosis). Pl. rokkantsághoz vezethet. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott. Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. . pl. a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók. a motoros fluktuációk. rigiditás. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. trauma. így oki terápiával nem rendelkezünk. mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. dopaminagonisták). tumor esetén nem várható javulás. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai.és helyzetváltoztatás. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. endokrin rendellenességei stb. A parkinsonos tünetek súlyosságát. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet. Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. A parkinsonos tünetekkel járó. mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. impotencia. Rehabilitáció. Terápia.

• bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában. parkinsonismus. • tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. szélsôséges emóciók. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. • szükség esetén antiepileptikum adása. sopor. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus. az arterioszklerotikus. a gondolkodás.és idôbeli orientáltság. valamint az akut (hipertóniás. • gyakoriak a magatartás elváltozásai.31. paranoid vonatkoztatások. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô. fogyatékosságot okoznak. a hepatikus. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1. • mozgászavarok: spaszticitás. a tér. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. Tünetek. • károsodnak a kognitív funkciók. • incontinentia léphet fel. delírium). dühreakciók jelentkezhetnek. dysphagia) észlelhetôk. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. confusio. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. coma. fokozott reflexek. Limfogén encephalopathia 6. a renális és toxikus. aneroid állapot. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-. a fehérjebevitel megszorítása. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. az irreverzíbilis. hiszen többségük dementiába mehet át. piramisjelek. hyperkinesisek stb. 12. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. • az ion.és elektrolit-háztartás rendezése. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése.31. • a vércukorszint rendezése. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. táblázat. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. a beteg teljesítôképessége függvényében. formájában jelentkeznek. Kezelés. • az agyoedema csökkentése. lassult mozgás. dementia alakulhatnak ki. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. memóriazavarok.334 12. a koncentrációképesség csökken. hyperthyreosis 5. A jellemzô tünetek: . Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. táblázat mutatja be.

Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo. a 80 év felettiek 20%-át érinti. • zavarok a szociális környezetben. A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális). az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás). viselkedési zavarok. Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése. táblázat mutatja be. A dementiák leggyakoribb formái. mérgek 5. a személyiség hanyatlása. • súlyosság szerint (enyhe. közepesen súlyos. • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot. személyisége megváltozik. Trauma 4. illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6.12. illetve kevert típus). A beteg szokásai. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van. decubitus stb. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására. FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív.és hyperthyreosis Rehabilitáció. • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). és nincs jelen tudatzavar vagy depressio. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges). táblázat. visszafordíthatatlan. 12. a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. melynek következménye a tanulás.32. és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést. Kábítószerek. organikus betegsége. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz). súlyos). Mini Mental State) is. az önellátásra is képtelenné válik. Vaszkuláris dementia 3. Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. A dementia gyakori tünet. A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni.) megelôzni. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. • az önellátás képességének hanyatlása. Tünetek. A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. .32. a 65 év feletti lakosság 5%-át. okai 1. melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit.

stimulánsok kerülése stb. a hozzászokás. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. a kedvezôtlen életkörülmények). alagútszindrómák. kognitív. az axonok épek. közkeletû szóval az alvászavarok. amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek. mûtéti beavatkozás. alvási apnoe szindróma okozhat. mind a mielinhüvely sérül. agyi hypoxia lép fel. leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. Az alvászavart. az izmok denervációja nem jön létre. pszichés problémái. relaxáció. A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik.) is eredményezhetnek hypersomniát. néhány hét alatt gyógyul. kötôszövetes burka megtartott. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben. a sérülés és a mûtét között eltelt idô. az alkohol. rendszeres testedzés. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. Mellékhatásai az álmosság. illetve lehetetlenné teszi számukra. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét.) megszüntethetô.vagy drogfogyasztás. a lehangoltság. Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni. kezelni kell. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. mind az axonok. • neurotmesis: teljes idegi lézió. rehabilitáció. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. Ezek a betegek nappal aluszékonyak. fertôzések stb. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai. a tartós kompresszió. Kezelés. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. de az ideg külsô. ha a közérzetet befolyásolja. koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok. megfelelô alváskörnyezet. s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. a polyneuropathia. Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. a sérülés lokalizációja. antidepresszáns kezelése szükséges. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. A tartós. mértéke meghatározza a kezelést. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé. különösen. illetve el is alszanak.336 12. és az általa ellátott izmok sorvadnak. vongálás. átmenetileg adunk. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa. . traumák. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus. • axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg. sportsérülés). hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. az emlékezetzavar lehetnek. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. és a kialvatlanság a munka rovására megy.

laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). atrophiával. A polyneuropathia mindig tünet. gyógyszer okozta. hogy mely idegek érintettek. Ha már nem észlelhetô további javulás.). égô fájdalom. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. A kórjóslat a kiváltó októl függ. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. gyakori szisztémás betegségei. radialis. késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. Sjögren-szindróma). májcirrhosis). végtag. törzs. mint a nôknél. impotencia jöhet létre. Diagnózis. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció). Anamnézis. mindkét formát okozhatja akut (pl. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. ischiadicus. az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes. az izomtónus csökkenésével. a n. alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô. a vazomotoros rostokat. Charcot–Marie–Tooth-betegség). Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. A kiváltó ok lehet örökletes (pl. atrophia alakul ki. cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. aktív. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. Tünetek. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják. renyhe sajátreflexekkel. környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. A neuropathia függ a diabetes súlyosságától.vagy B12-vitaminhiányok). MRI. az életkortól és a testmagasságtól. elektromos kezelések. • fokális vagy multifokális: agyideg. autonóm. medianus. kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). a n. izomátültetés).12. peroneus. Viszonylag szimmetrikus eloszlású. ENG segítségével meghatározható. a n. izombiopszia is végezhetô. kullancs okozta stb. végállapot alakul ki. Pozícionálás. a n. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. a motoros érintettség miatt izomgyengeség. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. periarteritis nodosa. Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet.és kesztyûszerû érzészavar. passzív gyógytorna. a n. ulnaris. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. Harisnya. izomgyengeséggel. EMG. A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. a férfiaknál gyakoribb. uraemia. arteriopathiákat követô (pl. Prognózis. Szükség esetén CT. FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. ortézisek alkalmazandók. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). a motoros. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. Diabéteszes polyneuropathia. zsibbadás. . • kevert forma. proximális AV-i motoros. bizsergés. Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. fertôzô betegségeket követô (parotitis után). fizikális vizsgálat. aszimmetrikus AV-i. amely sokszor éjjel erôsebb. valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség.

légzészavarral.33. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. Rehabilitáció. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. feltételezhetô. Incidenciája: 1–2/100 000. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. Guillain–Barré-szindróma. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. súlyos esetben járásképtelenség. aszimmetrikus. Fô tünete az érzészavar. bulbáris paresissel. B1-vitamin adása. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. az AV-on kezdôdô. A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. A neurogén izombetegségeket a 12. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. progresszív izomdystrophiában. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. különösen a bulbáris forma. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. érzészavarral. koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. fizioterápia. Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. táblázat mutatja be. Ismert az akrilamid. az önkiszolgálás elérése. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése. az állóképesség fokozása. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet.338 12. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. 20%-a öt évig. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. vagy ál- . a kontraktúrák nyújtása. életév között indul. Myopathiák. mint pl. a javulás üteme azonban lassú. igen hamar rokkantsághoz vezet. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. a fájdalom. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak. a B1-vitaminok. Kezelése: az alkohol elhagyása. A 40–60. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. areflexiával. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására. fôleg a férfiak betegsége. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. 10%-a tíz évig él. Prevalenciája 1/100 000. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. rendszeres fizioterápia mellett. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. Alkoholos polyneuropathia. A betegség progresszív. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS). a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. a disztális izomgyengeség a lábakban. Fogyatékosság. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. kb. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. melynek eredete nem ismert. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. Specifikus terápia nincs. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. súlyosabb esetben a járásképtelenség. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. keringésjavításra szolgálnak. ataxia.

12. általában 20 és 40 év között alakul ki. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség. megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. Reflexeltérés. szükség esetén antitestvizsgálat. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. dysphagia. FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. 15%-ban thymoma kimutatható. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3. energiakonzerváló módszerek megtanítása. A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. érzészavar nincs. anaemia. pl. majd EMG. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. az EMG. A tünetek fluktuálhatnak. Incidenciája 5/1 millió lakos. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. Oki kezelés . állapotmegôrzés jellemzi. szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik. ptosis. a biopszia megerôsíti a diagnózist. és súlyos fokúvá válhatnak. a malignomákat kísérô myopathia esetében. Etiológia. Diagnózis. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. Diagnózis. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz.33. A neurogén izombetegségek felosztása 1. progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. A klinikai tünetek alapján. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. Elsôdlegesen az önellátás. az ún. ezek genetikusan meghatározott. diplopia. gyakori a dysarthria. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. A betegek 65%-ában thymushyperplasia. mediasztinális CT. az önellátás gyakorlása. Kezelés. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. a helyváltoztatás. Myasthenia gravis. Klinikai tünetek. Lyme. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható. táblázat. Tensilon-teszt. SFEMG. a test kontrollált mûködése. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs. az önkiszolgálás. Örökletes neuropathiák 5. A megfelelô idôben. nôkben gyakoribb.

tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki.340 12. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. szükség esetén plazmaferezis. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. émelygés. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. hogy a beteg úgy mozogjon. Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô. • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges. thymectomia is szóba jön. Engedjük. Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül.). Terápia. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik. hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. hányás stb. Ez általában néhány percig tart. Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. 10–15 percet nem haladja meg. Etiológia. Klinikai diagnózis. hányinger. a formatio reticularis. és pszichés iatrogén károsodást okozunk. mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. szédülés. Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. kortikoszteroidok. önmagukban. ugyanakkor legenyhébb fajtája. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés. Specifikus terápiája nincs. az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik. de a . Legfontosabb tünete az eszméletvesztés. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással. immunszuppresszív szerek. a nap egészére jól elosztani. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. hanem funkcionális jellegûek (fejfájás.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful