12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

megállás. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése.1. a limbikus.3. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12. A diencephalon másik alkotóeleme. a pszichés jelenségek szabályozása. a reflexek mûködtetése. táblázat mutatja be. melyek a motoros szabályozás központjai. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható.6. halánték. Két féltekébôl áll. a magatartás. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. az emóciók szabályozásáért felelnek. opticust és a n. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása. olfactoriust. a motiváció. torakális.6. Az agyidegek (kivéve a n.és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. kommunikáció. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze.3–12. az autonóm mûködés szabályozása. beszéd. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. a kognitív funkciók központja. melyek fô funkciója a szenzoros. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. Az agyféltekéket elülsô (frontális). ábrák mutatják be. Itt létesül kapcsolat az ideg. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el.–12. a kognitív. táblázat. az agytörzsi információk fogadása. a motoros. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. 12. az infratalamikus. a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás. akaratlagos mozgásszabályozás. fali (parietális). a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése.és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. ábrák mutatják. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel. a plexusokat. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz. Egyik része.1. Huntington-kór) alapját képezik. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet.és érzôrendszer szabályozása. • Nagyagy (cerebrum). A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12. a szenzoros magvak a ganglionokban. FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon. melyek szenzoros. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg . Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok). a fájdalomérzés módosítása. a mozgásszabályozás. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el. a n. Anatómiailag cervikális. Gerincagy. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által. Az agy nagy részét alkotja. az izomtónus szabályozása.12. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. melyek a biológiai alapösztönök.

ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12.3.260 12. A végtagok bôrének beidegzése 12. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés . A felsô végtag idegeinek topográfiája 12.4. ábra.5. ábra.

7. annak efferens axonjából.8. a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása. A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk. A motoros válasz nem más. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12.2. ábra). A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl. ábra.6. ábra és a 12. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12.3. . táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be. A 12. táblázat mutatja be. A végtagok motoros beidegzését a 12.12. hogy melyik szakasz érintett elsôsorban.

A felsô végtag motoros innervációja .8. ábra.262 12. ábra. A motoros egység epicondylus medialis 12.7. FEJEZET Neurológiai károsodások - 12.

extensor digitorum longus m. m. cutaneous brachii medialis . táblázat. tibialis 12. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2. sartorius m. m. ischiadicus S1-2-3 n. biceps femoris m. l. semimembranosus psoas maior et minor m. iliacus m. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. alább) (N. n. semitendinosus m. m. táblázat. rectus femoris m. infraspinatus n. obturatorius m. l. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n. m. extensor hallucis lougus m. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. alább) (N. m. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext. suprascapularis C5–C6 (N. peroneus comm.3. l. axillaris.3. m. l. adductor magnus m. supraspinatus m.2. radialis. ischiadicus Izom m. femoralis n. rhomboideus major m. tibialis anterior m. rhomboideus minor m. peroneus longus m. musculocutaneus.4 n. thoracicus longus. dorsalis scapulae C4–C5 N. a könyök hajlítása.12. alább) (N. adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója.

triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n. deltoideus 1 N. musculocutaneus ága) 3. csúcsának rotálása m. m. axillaris 2. l. a felkar hajlítása N. radialis innerválja) 1. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. medianus. superficialis n. alább) m. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. brachialis (részben a n. FEJEZET Neurológiai károsodások 12.3. m. az alkar kifelé fordítása. thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása. alább) (N. cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. m. n. táblázat. musculocutaneus C5–C7 m. coracobrachialis m. az ujjak adés abdukciója. serratus anterior n. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója . r. ulnaris. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel. biceps brachii m. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. radialis C5–C8 (T1) m. (a n.és az alkar hajlítása.264 12. n. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. cutaneous antebrachii lat. cutaneus antebrachii lat. teres minor N. l.

supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. extensor pollicis brevis m. FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. flexor digitorum profundus II-III. extensor pollicis longus m. ulnaris C8-T1 m. extensor digitorum communis m. flexor digitorum superficialis m. táblázat. abductor pollicis longus m. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . a hüvelyk opponálása II–III. palmaris longus m.12. pronator teres m. abductor pollicis brevis n. medianus C5–T1 m. flexor carpi radialis m. medianus N. metacarpus abdukciója m. ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. extensor digiti minimi m. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m.3. lumbricales II-III. quadratus m. flexor pollicis longus m. extensor carpi ulnaris m. extensor indicis N. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. opponens pollicis mm. m.

flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. m. motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. 5 pár szakrális. ábra mutatja be. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. flexor digiti minimi brevis mm. különbözô szenzoros. Budapest. táblázat). interossei m.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. 12 pár torakális. adductor pollicis m. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. palmaris brevis m. flexor digitorum profundus IV–V. Mumenthaler: Neurológia. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV. 5 pár lumbális.266 12. ulnaris m.3. .4.4. A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12. Medicina. lumbricales III–IV. táblázat. opponens digiti minimi n. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat.

táblázat. gégébôl. n. ábra. n. a szívmûködés lassítása. nyelômozgások. n. az arckifejezés hallás. fejfordítás nyelvmozgások XI. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. a fejtetô. a víz. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet. nyáltermelés a garat. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll.4. n. Az agyidegek megnevezése. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. glossopharingeus X. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. n. a fogak érzékelése. vestibulocochlearis IX.9. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. n. n. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. ízérzés. a fogakból. a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. facialis VIII. a fej nyálkahártyáiból. nyelés. az erek és a mirigyek felé. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12. fô funkciói Agyideg I.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. az agyból a garatizmokhoz. n. a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba. abducens VII. trigeminus VI.9. a gége. n. vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl. olfactorius II. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. n. accessorius XII.és az elektrolit-háztartás. n. ábra). oculomotorius IV. Az autonóm egység . a perisztaltika aktiválása vállmozgások. opticus III.12. egyensúlyérzés a garat érzékelése. n. hangképzés. trochlearis V.

mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. a hallás. • memóriazavarok. a beteg értelmi. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg.). hogy a sérülés oka vérzés. amnesiák. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. daganat. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. lassultság. • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. a motivációkat. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. szexuális élet. székelés stb. demielinizácios góc). • vegetatív mûködési zavarok (légzés. A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. daganat. a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. a viselkedést. • propriocepciós zavarok. • az izomtónus változása (hypotonia. vizelés. széklet. emocionális labilitás. szexuális tevékenység). A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. kiesése (paresis. Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. akarati tevékenységét. de a pihenést.). • a praxiás zavarok. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. éhség. Pl. érzelmi. hypertonia. függetlenül attól.268 12. demielinizációs góc vagy egyéb. indítékszegénység). a beszédben. ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. Érzékszervi zavarok • a látás. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. chorea stb. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak. plegia). hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. a szaglás. szomjúságérzet. melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. . mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. spaszticitás). vizelet. írás. • olyan fájdalom. a tapintás károsodásai. olvasás). • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek.

önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. • A tanult mozgások. ideomotoros. tok. kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. valamint a tudatosság problémája. értelmi funkciói. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. auditív. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. megtartás. számolás) károsodásai. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. amely ahhoz szükséges. ideátoros). Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója. kontrolljában. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük.és egyensúlyzavarokban. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális.12. Ezek organikus alapon létrejövô. a vizelés. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. A megismerés. A neglect javítható olyan jelzésekkel. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. • A speciális összetett képességek (olvasás. komplex lelki mûködészavarok. a felsô és az alsó végtag használatában. mint az emocionális magatartásban. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. az integratív funkciókban csakúgy. ezek rehabilitációjával foglalkozik. a mentális állapotban. ún. neglect szindróma. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. nyelési zavarokban. Az élet során szerzett. hallás. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. • A beszéd. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. • Az emlékezetnek több típusa létezik. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. szelekció. Oka nem tisztázott. fejezetben foglalkozunk. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. a nyelvhasználat zavarai. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. akaratlagos. neuropszichológiai tünetcsopor- . A tudat két elemét különböztetjük meg. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. azaz a bal oldala sem. így azok gyakran sérülnek. melynek különbözô formáit (analógiás. • A figyelem (összpontosítás. taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. és látászavarban. Fô jellemzôje. speciális humán funkciók. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. A rehabilitációs folyamatban. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. írás. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. hogy a beteg úgy viselkedik. csak a jobb oldalát gondozza.

pl.10. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar. végrehajtásának a zavara. és ez rehabilitációjuk gátja lehet. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére). elraktározni és szükség esetén felidézni. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. az epilepsiák. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. a memória épsége mellett. ábra mutatja be. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c. Az aphasia komplex sérülés. Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. . • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. ábra mutatja be. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. Gyakori lehet a kóros indulat.270 12. Az aphasia lehet enyhe. amely hangképzési nehézséget jelent. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. az érzelmek elsivárosodása. Az alexia az olvasás. mely egyben kognitív zavar. fejezet megfelelô részében). elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. fejezetben mutatjuk be. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. hallás. és a dysphoniát. az acalculia a számolás képességének károsodása. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. 12. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. Az apraxia az akaratlagos. az agraphia az írás. mely a beszéd artikulatív. az apathia. az encephalopathiák. tapintás).10. az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk. ábra. tumor esetén lassan alakul ki. fejezetben. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken. amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. Ilyenek pl. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. kommunikációs zavar és beszédkárosodás. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. az emocionális incontinentia. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak.11. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. károsodása. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. az agysérülések. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. a düh. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. összetett cselekvések megtervezésének. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. a gyulladások.

a gonadotrop hormonok. tevékenységben nyilvánul meg.12. ábra. • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei). változásainak észlelése a szenzorium által. A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. a pajzsmirigyhormonok. Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek. FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás. Okai lehetnek a mentális károsodások.11. Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. kísérhet neurológiai betegségeket. ébrenlét során insomnia). • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. valamint a szteroidok vesznek részt. korai ébredés). • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. . az átalvás zavara. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). genetikailag determinált).

Szenzoros és motoros homunculusok .12. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. majd az érzôkéregbe jut. A koordinált. 12. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. hogy megnézné a tárgyat. a mozgások észlelése. ábra mutatja be. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége. a helyzetváltozás. az inakban fordulnak elô. melynek szomatotópiáját a 12. • a visceroreceptorok (pl. a nyomás-. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. hogy mit tart a kezében. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. hogy az ember anélkül is tudja. disztenzió) érzékelése. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. a válasz tervezése. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. • a motoros tevékenység megvalósítása. klinikai képét az határozza meg. kivitelezésének kezdeményezése. A károsodás jellegét. koordinálása.272 12. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva.12. a hideg-. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. ábra. Az ingerek egy része tudatossá válik. a vibráció érzékelése. illetve melegingerek felvétele. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. funkciójuk a mélyérzés. intervertebraléba továbbítják. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban.

. a mono.12. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12. a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. összehangolás.: tabes dorsalis). A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek. A tünetek rendszerint az érzôkéreg. Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia). a bazális ganglionok. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. Legfontosabb elemei: tervezés. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. • graphaesthesias zavara. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása. az ún. A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával. mert jelzi a károsító ingereket. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara). csökkenése (hypaesthesia). melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. végrehajtás. • az izmok sorvadása (atrophia. annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent.és fájdalomérzés elvész. • A szegmentális motoros apparátus. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek. disszociált érzészavar (a hô. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. • a reflexek csökkenése vagy hiánya. • a mozgások korlátozottsága. a kognitív mûködésekben. hypotrophia). • ún. fokozódása (hyperaesthesia). A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. A bazális ganglionok rendszere több magból áll.és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. az izomaktivitás idôbeli kontrollja. a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. gamma). a synergia szabályozása. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. a mozgáskivitelezés. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. a mozgáskontroll. lásd. de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés. esetleges változtatás és megállítás. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik. • a vibrációsérzés csökkenése. a thalamus. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. a memória és a viselkedés alakulásában.12. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. indítás. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. ábrán a homunculust).

Egyszerû vagy összetett. stabilizál. a torticollis. de nem ritmusos mozgás. mind a mozgatórendszerrel. cerebelláris. intenciós tremor) jelentkeznek-e. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú. a mindennapi élettevékenységet (evés. Károsodása a mozgások tér. Ballismus. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. néha célszerû mozgást utánozva. Tic. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. Chorea. ha kifejezetten fokozódik.) erôsen gátolhatják. rendszerint féloldali mozgás. céltalan. Dystonia. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus. de néha sztereotippé váló mozgás. rövid. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. Akaratlan. Athetosis. ivás. Egy izom vagy izomcsoport rövid. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. akarattól független. disztóniás tremorok stb. a dôlés. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát. gyors. akkor cerebelláris eredetû. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek.274 12. gyors: 6–11 Hz). A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. a törzsre. ha meghatározott ereje és sebessége. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. akkor spinális ataxiáról van szó. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. a félremutatás. a száj körüli izmokban. specifikus és nem specifikus információk . proximális és axiális izomzatot. az írásgörcs és a grimaszok. Proximális. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. csavaró jellegû. a szemhéj. mivel a mélyérzés zavarán alapszik. már károsodással társulva okoznak. ezek tünetileg elkülöníthetôk. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. akciós v. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. a dysdiadochokinesis. akaratlanul ismétlôdô.). Nagy. iránya a célnak megfelelô. nem ismétlôdô. hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. esszenciális. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. a végtag proximális részén mutatkozó. Myoclonus. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. ritmusuk. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók. oszcilláció jellegû mozgás. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. dobáló. funkcionális. akaratlan mozgás. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. Dyskinesis. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. amely változatos kombinációban érinti a disztális. optimális idô. írás stb. villanásszerû. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. amelynek oka a mély szenzibilitásra. kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. sztereotip. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. Nem csak az egész testre. eloszlásuk szerint és attól függôen. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral. változó.

milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. feszültségi állapotban van. állandó készenléti. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével. Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet.12.és hemiparesis vagy -plegia. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. a panasz kialakulásának idejét. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. a fokozott ínreflexek. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. para-. Guillain– Barré-szindróma). majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése.és alsómotoneuron-lézió (pl. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. gerincvelôsérülteknél). Nagyon fontos a megelôzés. A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. illetve -csökkenés. traumás agysérülés). melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . • alsómotoneuron-lézió. ALS). A tónus fokozódásának. mûanyag sínek. radiculopathiák. centrális paresis jön létre. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. plexopathiák. SM. gipszek. hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. izom-. Az izomtónus csökkenése. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban. Spaszticitás. Károsodásánál ún. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. decubitusokra hajlamosítanak (pl. stroke. • kombinált felsô. A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. ízületi) alakulhatnak ki. ortézisek). tetra. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. A spaszticitás megjelenési formája attól függ. melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. Fontos a panasz precíz jellemzése. illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. mert ha már kialakult. Meg kell határozni a pontos lokalizációt. Kóros együttmozgások. postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. • hosszúpálya-hyperaktivitás.

betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. táblázat mutatja be. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. továbbhaladó mozgás. szabályos járás automatikus. féloldali spasztikus. ha funkcionális próbákat (kézfogás. lépcsôn járás stb. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete. tartása. motiváció. de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat.5.és mozgáshelyzetekben. Az elôzmény adatainak összegzése. táblázat. állandóságának biztosítása. E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. hogy az izomerôt megbecsüljük. csoszogó. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-.5. 12.).) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. steppelô. tárgyak fogása. A normális. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. A testtartás a törzs formája különbözô test. spasztikus. neuritis). és kvantitatív formában rögzíteni kell. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. kötôdés. valamint a fej helyzete. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra. egyenlô lépéshosszal. Ide tartoznak a konvulzív . parkinsonos stb. Ahhoz. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet. stroke után) és progrediáló (pl. stacioner (pl. A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának. hangulat. Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok. • myopathiák. valamint az izombetegségek elkülönítését. FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). SM és DMP esetében). Tisztább képet kapunk. meg kell állapítani a gyengeség tényét. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó. spasztikoparetikoataxiás. felállás.) is végeztetünk. és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek.276 12. Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12. tartása. testtartás. Az izomgyengeség jellege felsô.és felsômotoneuron-károsodások. Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható. akaratlagos és vegetatív elemei. járás.és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki. hemiparetikus. a fizikai vizsgálat. etikai normák stb.

A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül. állandó és kevert jellegû. • nyelés (orális. A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges. fájdalom stb. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. a gyomor-bél traktus mûködésétôl. megvalósításában részt vesznek a fogak. A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. A neurológiai eredetû nyelészavarral. Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza. így: • a széklet konzisztenciája. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció). • nyáltermelés. A vizelet. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte. a discushernia. a környezetet nem zavaró megvalósítása. átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. s ennek higiénikus. az agyi és gerincvelôi daganatok. gok eltávolítása. agyidegek közvetítésével). agytörzsi léziók fennállásakor. a szájüreg. Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között. Fázisai: • harapás.és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. a nyálmirigyek. A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia. „elôemésztése”. A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. a medence izomstruktúrái valósítják meg. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. A székletürítés zavarai. Nyelészavarok (dysphagia). a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. UH) és az urodinámiás vizsgálatok.12. a táplálék nyállal való keveredése. faringeális és özofageális). • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia). a nyelôcsô. mely fogyatékossághoz. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. reflexes. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük. és XII. a cerebrovaszkuláris agyi történések. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. az arc. • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. mely függ az elfogyasztott tápláléktól. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. az orr. A tartós. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. rágás. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. a gége. valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . s a hólyag. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek. A vizeletürítés zavarai.) kialakulásában. Különbözô eredetûek lehetnek. agyi érbetegségek. A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet.

az anális sphincter károsodásai. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. felszívódási zavarok. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. A fájdalom A fájdalom kellemetlen. a kultúra. éles stb. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. attól függôen. tompa. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. muszkuláris. A fájdalom nagysága. égô. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része. az érdeklôdés. az orgazmus és az azt követô reszolúció. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. telenség az impotencia. • a frontális lebeny mûködése. a vagina nedvesedése. A nôi szexuális vágy. Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. Jelleg szerint lehet szúró. minôsége. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. tartamát tekintve lehet átmeneti. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye.. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. elektromiográfiával. Befolyásolja a múltbeli tapasztalat. viszcerális és kisugárzó fájdalmat. valamint a genitáliák mûködése. A fájdalom ugyan a károsodás jele. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. krónikus. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. mély. A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. hogy a gázokat. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy. melynek kompenensei a szexuális vágy. illetve az arra való teljes kép- . a vallás. komplex szubjektív érzés. az elôkészítô tevékenység. A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia). A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában. az endokrin rendszer. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. intermittáló. stenosis). a penis és a clitoris erekciója. Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal.278 12. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. hangulati tényezôi. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. koordinálása. • a beidegzés vizsgálatai. emocionális tapasztalat. az anális receptorhálózat pusztulása. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. görcsös.

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges. azok jellegét.és a Gordon-reflex. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. különbözô eszközök fogása. A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. táblázat. konzisztenciája. járni.8. súlyosságát. Kontraktúrák.Trömner (egyoldali+!) . az állás jellegzetességeit. jellegzetességeit. tud-e ülni. a kényszertartásnak megfelelôen.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. A kóros reflexeket a 12. a mozgások terjedelmét.9. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. guggolások. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt. hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni.Schaefer Felsô végtag . táblázat mutatja be. A mozgatókör vizsgálata. az akarattól független mozgásokat. a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. Vállövi gyengeség esetén elôfordul. az izomtónust. Jel Alsó végtag . Pl. állni.12. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. állni.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. járni. Ha ezek léteznek. az izmok trophiáját. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját. A normális koordináció. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás. megtartása. öltözködni. ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik . Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. valamint a Hoffmann-. a testtartást. testtartás és járás csak a motoros.8. nagyon megnehezítik a rehabilitációt. milyen az izom tónusa. a kézügyesség. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl. korlátozottságát. fokozva ezzel a károsodás mértékét. a kéz használata (öltözködés. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára.Babinski . A mindennapi élet szempontjából fontos. egyes izmainak alakja.Oppenheim . A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl. hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra. használata). cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak. A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12. a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni. táblázat összegzi. Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét. pl. izom. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. a Trömner.

Fontos a mentális képesség (kommunikáció. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is. Szignifikáns pszichológiai. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. SM. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben. Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. táblázat. a koncentráció. Vaszkuláris léziók. tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek. a gondolkodás. Ide tartozik az MRI. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn.284 12. az esetleges aphasia. a viselkedés.9. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen. kamrák. illetve használnak. Az agyi sulcusok.és a fehérállomány. a szürke. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. az éberség. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. a mielográfia. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. tumoros folyamatok. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. az angiográfia. Komputertomográfia (CT). hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. a . A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni. indulati élet esetleges zavarainak rögzítése. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. a tesztek milyensége. az együttmûködési képesség megfigyelésére. figyelem) vizsgálata és az érzelmi. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat. a CT. memória.) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. az azonos klinikai tüneteket (pl.

és EEGmonitorozás. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT. AVM stb. munka a magasban stb. cerebri media – keringési zavarainak. noninvazív leképezésére szolgál.12. a. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket. különösen megfelelô gyógyszerelés esetén.) kiválóan alkalmas. Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. carotis. fotostimuláció. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a. okklúziójának. Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. az oedema. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. Mielográfia. aneurysma. A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas. A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó. Funkcionális vizsgálat. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek. alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél. Dupla-Doppler UH-vizsgálat. az epilepsia. alvásmegvonás). az atrophia. stenosisának. Az EEG hasznos lehet generalizált . Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô. és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. részletgazdagabb leképezését nyújtja. ahol a vér-agy gát károsodott. Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. Ha epilepsiára van gyanú. a dementiák. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség. exulceratiójának kimutatására. a cysták.és MRIvizsgálatot. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van. az EEG teljesen normális is lehet. a térfoglaló folyamatok. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. vertebralis) disszekciójának. a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. az infarctus. A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). az érképletek veleszületett hiánya.). Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. és a nyugalmi EEG normális. Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Igen költségigényes. Nagyon fontos. Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. a vérzés. Agyi angiográfia. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis.

az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken. A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. polyneuropathia). A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. hangés elektromos hatásokat alkalmazunk. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. az agytörzs és a thalamusrendszer. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. az érzôkéreg léziójáról adnak információt. Hasznos lehet pl. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. Általában sorozatingereket. Elektroneurográfia (ENG). Myopathiában az alacsony amplitudójú.286 12. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. és milyen mértékben. Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési . Elektromiográfia (EMG). Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások. kompresszió) tükrözô információ megszerzése. A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. hogy a funkcióromlás az ideg. fény-. polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. l mm pontossággal meghatározza. akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására. az agytörzsi léziókat kb. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. a hátsó köteg. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. mint a mozgatóé. Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük. így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta.

a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. kiváltott válaszok. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. kiváltott válaszok (SSEP. reflexvizsgálatok cisztometria. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni. Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. mivel ugyanazon tünetek. Vér. a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ. kiváltott válaszok. VEP).és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több. A károsodások tartósságának. mint a fájdalom. anális EMG véranalízis. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával. Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. progresszió: . A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. az ügyetlenség. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek. hólyag. neurológiai tesztek. repetitív stimuláció. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. a mobilitást. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. melyeket a károsodások. EEG. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. mely lehet gyógyulás. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. stabil állapot.10. lumbálpunkció képalkotó eljárások. táblázat mutatja be. Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek. a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak. amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. EMG. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. EMG. Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához. reflexvizsgálatok.10.12. BAEP. EMG. Tekintettel azonban arra. A károsodás következtében az önellátást. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. 12. lumbálpunkció képalkotó eljárások. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. a tünetek. kiváltott válaszok ENG. táblázat. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik. a gyengeség. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. egységét. Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele.

FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától. A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil.288 12. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. a sclerosis multiplex (SM). Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét. motivációjától. illetve a munkaképesség. járás. beszéd. 7 pontos skálán. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. mely 18 különféle funkció (önellátás. homályos látás). kérdôívek). táblázat). Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. vagy progresszió. A károsodások. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. járási sebesség. alkalmazkodás stb. szociális magatartás stb. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. stabil állapot. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. mely lehet gyógyulás.11. amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). az interperszonális kapcsolatok. járásvizsgálattal és az ADL. Vannak betegségek. Az ún. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. amelyet aztán szakember értékel. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. állás. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. ugyanakkor elôfordul. Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. gyengeség. mobilitás. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével. • az idôtartamtól. a szabadidôs tevékenységek stb. mechanográfiával. • ha a betegség progrediál. vonatkozásában. a tanulás. hemiparesis esetén az ún. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák. A részletek vizsgálata végezhetô pl. fájdalom. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. pl.) vizsgálatát jelenti. kommunikáció. amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. Parkinson-kórnál a Webster-skála. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig. fogás. az „ad optimum” a cél. A beteget többször és keveset terheljük. nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. amit a betegség okoz.) tekintetében mér. a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával. FIM (functional independence measurement). amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás. emlékezés. Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. a lehetô legnagyobb terheléssel.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. . Barthel-index. A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése.) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. átülés. beszédzavar stb. tudati állapotától. a spaszticitás foka. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget.

ENG. • fizikai követelmények.11. környezete. munkaterhelés olyan speciális módszer. energiaszükséglet. EEG. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága.12. hogy mennyire terhelhetô valaki. táblázat mutatja be.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. viselkedése. hogy azok nem csak a betegség. mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. 12. A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan. Az ún. • mentális követelmények. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. amelyet a beteg késôbb végezhet. • a sérülés kockázatát. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség. amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek. az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától. • az együttmûködési képességet. anális EMG. amelynek során orvosi ellenôrzés mellett.). SSEP elektronisztagmográfia. a mozgások jellege. memória stb. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. táblázat. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél. akinek feladata. hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek). hangulata. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. kiváltott válaszok . Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki. kiváltott válaszok EMG. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására. A munkaképesség megítélése. szimulált. táblázat. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség. terhelhetôségét. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12.12. munkafolyamat. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. PET.12. SPECT. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek. vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”.

a motorium. hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide. míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. rehabilitálhatóság. 8. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. teljes munkaképtelenség véleményezhetô. a paraplegia. együtt értékeli a kezelôorvossal. Vannak olyan esetek. dások specifikus vizsgálata. a funkcionális kapacitás vizsgálata. a vegetatívum állapota). bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak. hogy tartós. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. • egészségre ártalmas tényezôk stb. 6. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl.290 12.: komputerkezelés). 7. a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének. Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. pl. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. a panaszok regisztrálása 2. a szenzibilitás. • pszichiátriai vizsgálat 3. a koordináció. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. Anamnézis. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. munkaképesség-változás széles skálán mozog. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz.

természetesen csak 12. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat. a motivációk vonatkozásában is. a pulmonológia. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. táblázatok mutatják be.13. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani. Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. Figyelembe veszi a dominanciát is. a tehervivés nehézségekbe ütközik. az érzékszervek. illetve szervrendszer valósítja meg. 12. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. összehangoltsága szükséges az állás. a járás funkciójának a megvalósításához. értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. a teherhordás. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak. Az állás.. A károsodás legsúlyosabb fokát az állás. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot. a felállás képtelensége jelenti. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. táblázat mutatja be. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. a testtartás. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12. kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. táblázat. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában.15. A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. Mivel ezeket a funkciókat több szerv.14. a fogás. jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 . FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része.13. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. A járás. A kommunikációs. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli.12.

rendszeressége. szociális problémák alakulnak ki. Az ún. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. lépcsônél. interperszonális konfliktusok. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk. Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni. a tartós. de segítség nélkül meg tud menni. A generalizált tónusos-klónusos rohamok. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek.és viselkedési za- varokkal járó. fogásra. de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12.15. fogásra. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. tartóssága. • depressio.292 12.14. táblázat. a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló. teherhordásra. de emelkedônél. táblázat. irritabilitás. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. . Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. teherhordásra. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12.16. bizonyos távolságot nehezen. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága. tud járni. nehézséggel állni is képes. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel. akadályozhatják a munkavégzést. táblázat mutatja be. s a tudat. FEJEZET Neurológiai károsodások 12.

) vagy más szervi károsodások jönnek létre. gyakori rohamok.16. a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 . nehezen befolyásolható rohamok. IV. nazális regurgitatióval. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet.18. X. táblázat mutatja be. védelmet igényel Súlyos. agyideg). hypertonia. a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok. agyidegek). Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12. agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. és XII. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség. 12. táblázat. táblázat. a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12. agyideg). szívelégtelenség stb.. táblázat. III. A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással. VI.17. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. a beteg felügyeletet.12. a látás (II. melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. gyakori. de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok. melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet. mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése. agyideg)... FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12. A nyelési zavarok értékelését a 12.. táblázat mutatja be. 12.17.18. a szaglás (I. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet. folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos.7. táblázat. valamint az arcideg (VII.

Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. disszimulálás lehetôségére is. intenzitása. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. izomra. táblázat mutatja. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. A panaszok jellege. plexus.13. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk.294 12. A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. ábra mutatja be. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. lokalizációját. jellege. tartóssága. mérsékelt fokon 15–29%-os. Általános szabály. fájdalomról számolnak be. izomcsoportra. a n. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. érzészavarról.20. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli. Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12. ideg. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni. a diszkomfortérzés súlyossága stb). mozgáskorlátozottságról. Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg. táblázat az irányadó. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. s gondolni kell a szimulálás. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor. ideg) károsodnak. Különös jelentôséget kell . kiterjedését. dermatomára) terjednek ki. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg. agyideg. hogy azok • milyen területre (testrészre. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia.6-del).19. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. plexus. Szükséges értékelni. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. • milyen idegi struktúrák (ideggyök. nehezen kezelhetô.

minor causalgia csökkent érzékelés. 12.. 12..3. ábra. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12. fájdalom.3. innervációs sémák 12. 12.13.19. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése . A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés.4. táblázat A károsodott gyök.5. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. 12.19.12. ideg megnevezése 12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. ábrák. a tevékenységet akadályozó fájdalom. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. amely akadályozza a tevékenységet. abnormális szenzációkkal vagy anélkül.1. plexus.20.. FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12.20.6. 12.. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák.3. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. A plexus brachialis egyoldali szenzoros. táblázat. abnormális szenzációkkal. táblázat.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1.

8. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció.22.3 táblázat). A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások. a reflexeket.20. Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. trofikus állapotát. ábra mutatja be. táblázat). a járást. A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. az izmok tónusát.22. Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12. a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12. táblázatokból állapítjuk meg.6-del). bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12. izmokat. táblázat. a munkavégzô képességre.296 12. a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó. az izmok kontraktilitását. s az innervációban részt vevô idegeket. 12..22. 12. a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. táblázat). táblázat. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12. A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni.21. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt. ábra és 12.14.21. a mozgáskoordinációt. A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12.

8. táblázat) alapján.1. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület.3. .2.3. táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12. ábra. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk. izom. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk. Ezeket a károsodásokat kombinálni. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0. csontatrophia.20.4. Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot. 12.. ízületi kontraktúra).8..12. ábra. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1. 12. 12. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság. 12. táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0.4. 12. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12. a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz.3. 12. össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben).) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása.14. ábra. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. ábrák és 12. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. táblázat alapján.22..4-del.5. izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD)..15.16.1.. 12.23. 12. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12.

cutaneous nn. cutanreous 12.298 12. n. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med. clunium inff. cutaneous porf. cutaneous n. az 12. FEJEZET Neurológiai károsodások n. ábra. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája . ábra.15.16. n.

Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. n. vagy stabil állapotot eredményezhet. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. ischiadicus n.12. foglalkoztatásának alakulását. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. a munkáltatótól. táblázat. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. plantaris lat. • A traumás sérülés.23. n. glutealis sup. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. a neurológiai károsodások jellege. peroneus comm. a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. obtoratorius n. femoralis n. Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól. a n. n. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. hogy a kimutatott mentális. szenzoros. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. glutealis inf. peroneus sup. egyéb interperszonális kapcsolatainak. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. n. n. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. tevékenységeit. tervezésében és megvalósításában realizálódik. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben. ha meggyógyul. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. . plantaris med.

e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. az öltözködés. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. és ezen belül a családi. e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. csekély. a vitakészség. az étkezés. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. vagy elhanyagolható. a használati tárgyak beszerzése. az élelem. a szexuális kapcsolatok. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. a testápolás. a takarítás. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. fogyatékosságokat eredményezhetnek. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. Ide tartozik a beszélt. Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. a láb használatára. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. a hangulati. azok jellegét és súlyosságát. a kéz. az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg. teljes. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. a házastársi. hogy legyen. A különbözô érzékszervi. • a teljes. a saját és a mások egészségének védelme. tanulási képességétôl is függ. A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség. a háztartási gépek használata. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. az ételkészítés. a toaletthasználat. a tudati. a beszéd képessége. A mozgásfunkció károsodásai. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. • a súlyos. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell. Így pl. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1. a tárgyak mozgatására. az írott. A kommunikációs tevékenység károsodásai. mint a mosakodás. a lakóhely. nagymértékû. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet.300 12. a járás és a testmozgások különbözô változataira. részvétele korlátozott. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. Így pl. • a mérsékelt. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0. A testhelyzet változtatására. . az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. a viselkedési komponensek alakulása. az egyén magába fordul. kódja 1344. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. motivációjától. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl. A háztartási tevékenységek. a test. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. Az önellátás károsodásai. tapasztalataitól. • enyhe. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága. hiányzik. a testhelyzet megtartására. zavart szenvednek a szociális.3. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg.

önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . • a magatartás és az emocionális élet zavarai. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok.24. képzésének mérsékelt zavara rövid idejû. táblázat mutatja be. A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik.24. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. azok súlyosságát. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. pl. egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét. melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. • a mentális (kognitív) zavarok. A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. táblázat. Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük. felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás. A szellemi funkciózavarok értékelése dosával. s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12. így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). • a beszédzavarok.12. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott.

egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. az alkalmazkodóképesség csökkenése. a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. posztstroke depressio felismerése és terápiája. epilepsia. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket. Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. mind a gondozás során. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen. a kommunikáció zavarai. A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. a mechanoterápia. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. hanem a munkaügyi. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). a görcsoldás. a vizelési zavarok. a fizikai állóképesség erôsítése. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. a hidroterápia. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. javítják a proprioceptív érzékelést. átképzô. neurorehabilitációs osztályok. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún. a balneoterápia.302 12. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. A terápia feladata az erôsítés. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. csökkentése. A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. • lakóközösségi szinten. az értágítás. tetra-. hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. ugyanúgy. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása. A neurológiai betegségek következtében kialakuló. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. a termoterápia. A tornának preventív és terápiás célja van. paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. • rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. az ízületi kontraktúrák. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. Ingerkezelés. elôkészíti a mindennapi . a keringés javítása. spasmusok oldása. • komplex rehabilitációs központokban. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok.

Fontos. A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. a kognitív funkciók csökkenése. a beszédzavarok. a személyiségváltozás. gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. egyharmada – annak ellenére. A kéz funkcióinak javulásakor pl. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. Az ún. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul. Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése. A mûtét célja a funkció javítása. jól kooperáljon. hogy a beteg motivált legyen. zottságának. melyet végezhetünk: . alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. az akadálymentes közlekedéshez. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. A beszédterápiás szakember. a logopédus feladata nem feltétlenül az. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása. pl. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. a rugós ortopédcipôk). Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat. az önellátáshoz. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. Ha ez kudarcot vall. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. kognitív tréningnek. A betegek fennmaradó része nem mutat változást. csökkentésére irányul. a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. pl. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. hogy a beteget beszélni megtanítsa. Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság.12. ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb. A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük.

hanem a beteg további sorsát. vegetatív zavarait. Mint látható. otthon hagyható-e egyedül.és keresôképességét. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható). amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. paroxetin. szükség esetén parakoordináció kialakítása. Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû. • az önellátás. • a javulás arányában izomerôsítés. kénytelen tudomásul venni függôségét. képzettség. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja. Bizonytalanná válik a jövô.) adhatók. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. nagyon idôigényes. exhaustio alakulhat ki. A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. • az állapotváltozás felmérésére (pl. az állóképesség fokozása aktív tornával. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. . • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e. bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. fluvoxamin. Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. • annak eldöntésére. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. beszédképtelenségét. • a segédeszköz-használat megtanítása. alprazolam stb. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben). van-e neglect. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. sertralin. bizonyos esetekben lehetetlen. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs. citalopram. A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége.).304 12. a függetlenség elérése. és milyen típusú). A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban. egy esetleges újabb történés után). esetleges mozgáskorlátozottságát. • a koordinált izommozgás helyreállítása. szorongásokhoz vezethet. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek. a munka. a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin. ennek rehabilitációja a legnehezebb. a rehabilitáció után. döntésképes-e stb. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. mennyire van betegségbelátása. javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után.

A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. ami a munkába állással zárul le. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. terápiás munka. prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl. de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl. hogy foglalko- . kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). mennyisége és fennállásának idôtartama. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. Kezelésük általában nem tér el az azonos. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel. Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára.17. azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni. A terápiás tevékenység. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. részben a létrejött károsodás határozza meg (12. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún. • az azonos tüneteket okozó. polyneuropathiák). encephalopathiák. hangsúlyozva. A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. Sajnos. hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. alagútszindrómák). ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. ábra). Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható.12. az ún. állapotától függôen. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra.

ciánhidrogén Hg. toluol. benzol. klórozott szénhidrogén-származékok. Pb. táblázat). szén-tetraklorid. benzol. xilol. Tl. triklór-etilén. piridin Tl. endoszulfán. piridin. Tl. izocianátok. Bi. metil-alkohol. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. piridin. Pb. lindán Hg. Tl. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok .306 12. As. metil-klorid. pentaborán. szénkéneg. metanol CO. glikolok. szerves foszfátok. Al. benzin. benzol. toluol. ábra. xilol.17. metil-bromid. toluol. triklór-etilén Pb.25. naftalin. metil-bromid Hg. Mn. Sn. ketonok. DDT. Al. o depressio ek 12. táblázat. sztirol. triklór-etilén. benzin. Mn. szénkéneg. Mn. sztirol. etilén-oxid. n-hexán. nitroglikol. Bi. xilol. kénhidrogén. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. As. tri-orto-krezil-foszfát. CO. szénkéneg Hg. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. As. triortokrezil-foszfát. akrilamid. sztirol. Mn.25. Tl. n-hexán. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. CO. nitrobenzol Hg. szénkéneg. CO. szerves higanyvegyületek. szénkéneg Pb. toluol. Sn. n-hexán. akrilamid. Bi.

majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk. azaz fáradékonyság. izomatrophia. azonban kialakulásakor maradandó károsodással. Neuropatológia. Polyneuropathia. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul. a gumi. mint a férfiak. valamint a hegesztôk. Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. szédülés. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata. az akkumulátorgyártó üzemekben. epilepsziás rohamok. fáradékonyság. petyhüdt paresis.12. kínzó insomnia. a festôk és a fazekasok. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. nyugtalanság. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei. intenciós tremor) jellemzôek. Az encephalopathia ma már ritka. hányás. majd kesztyû-. hypo. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. hangulati nyomottság. fénycsövek gyártásakor. coma). delírium. s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. a teljesítôképesség csökkenése. a memóriafunkciók romlása. napon a legkifejezettebb. . Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. ingerlékenység. EMG. indulatvezéreltség. a benzinkeverôk. A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. a kohászatban fémhigany elôállításakor. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott. a Purkinje-sejtek megkíméltségével. elsôként a n.és végtagataxia. Higany. az öntödékben. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. gliosis kíséretében. maradandó bénulást okozva. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. Prognózis. halláskárosodás. illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. Elôfordulás. a kerámiaiparban.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. Axonális típusú károsodást mutat. Az olvasztókban. általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. nátrium. ez fôként a higanyércbányászatban. alvászavar. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. elsôsorban a cortexben.és areflexia. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. a szellemi teljesítôképesség csökkenése). ingerlékenység. Tünettan. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban. A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô. Minthogy a tremor korai jel. máskor dysarthria. a sokszorosító iparban. ami az ólomexpozíciót követô 5. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni. Tünettan. Elôfordulás. festékek. meglassult pszichomotilitással. delíriumig fokozódó confusio). a forgácsolók. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma.és kálium-hidroxidok. organikus eredettel). a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. gyengeség. Kezdetben „burning feet”. lumineszcens lámpák. góctünetek. de kevésbé kifejezetten.

Neuropatológia. részleges javulásra számíthatunk. melyet heves fájdalmak. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. coma).és járásképtelenség. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. elôbb finom. majd durva hullámú tremor. valamint az arzénfinomítóban. . confusio. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. önkontrollvesztés. mely azonban nem specifikus elváltozás. a törzs és a fej nagy. convulsio. a ferromangán-. Az izmok nyomásérzékenysége. tabeszes jellegû érzészavar jellemez.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. „fogaskeréktünet”. A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT. Az idült mérgezés prognózisa jó.és retropulsio. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô. Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. Prognózis. hypersalivatio. a szárazelem. ataxia. enyhe.308 12. Prognózis. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. diffúz myoclonusok. vas. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Axonális típusú károsodást igazol. Bizmut. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. kissé diszartriás beszéd. Fôleg a pallidumban és striatumban. delírium. fém. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. a disztálisan hangsúlyozott paresis (n. Neuropatológia. Tünettan. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. monoton. gyengeség. remegés. a végtagok rigorózus merevsége. Az alsó végtag merevsége korai jel. Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc. Tünettan.és acélipari dolgozók. majd prolongált confusio. ritmikus mozgásai. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve. Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. Mangán. dysarthria jellemzi. dementia. impulzivitás. Elôfordulás. Elôfordulás. de organikus jegyekkel. ante. Arzén. gyakran lassú a gyógyulás. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. Prognózis. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. EMG. hallucinációk. Tünettan. epilepsziás rohamok. állás. Elôfordulás. ércolvasztóban.

FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. Tünettan. Elôfordulás. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. depressio) és koordinációzavar jelentkezik. aluszékonyság. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. permetezôszerekkel foglalkozók körében. organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . akkumulátorgyártás. Elôfordulás. Oldószerek. az ingerlékenység és az álmatlanság. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. mind pedig a gerincvelôben. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Neuropatológia. Kadmium. az absztraháló képesség csökkenése. a kénsavgyártásban. Prognózis. timföldgyártás. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. Bárium. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. Elôfordulás. és felfelé terjed. Tünettan. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. majd gátolják (neurodepressio). fejfájás.12. ötvözetek elôállítása során. Elôfordulás. izomrángások. különösen jellemzô az opticusatrophia. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. az ophthalmoplegia. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. Nem az idegrendszeri. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Szelén. Heveny hatásuk lényegében azonos. További expozíció esetén zavartság. Tünettan. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. Prognózis. Alumínium. Az I. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek. Tünettan. de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. Tünettan. ötvözetekkel. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása. Tünettan. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. Ón. Heveny mérgezéskor álmosság. a Sommer-szektor megkíméltségével. Feltételezett. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. a xerográfiában. Heveny mérgezés esetén delíriummal. ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. Elôfordulás. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. eszméletvesztés. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki. de katalizátorokkal. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik. Patkánymérgekkel. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. görcsök. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság.és a porcelániparban. a vegyiparban alkalmazzák. Az üveg. Bauxitbányászat. Galvanizálás. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. és VIII. félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. nyugtalanság. depressio jelentkeznek. a fényelemgyártásban. Elôfordulás.

A nyomdaiparban (ofszetnyomás). Olajok. Heveny mérgezésben fejfájás. majd eszméletvesztés. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. szédülés. fokozott szorongáskészség. pigmentek és festékek. parkinsonos tünetek jellemzik. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. Oldószerekben. N-hexán. eufória. pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. Elôfordulás. faszesz). . Elôfordulás. prenarkotikus. Tünettan. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. a szintetikus gumigyártásban. részegség. Tünettan. hôcserélô közegben. másodlagos demielinizációval). aluszékonyság. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. súlyos fokú gliosissal kísérten. a mielinhüvely elvékonyodik. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet. Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. hidraulikus folyadékokban. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Tünettan. nedvesítô folyadékokban. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. hígításra. Prognózis. szédülést. szédülés). cellulóz-észterek. Elôfordulás. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. a kenôolajok. Elôfordulás. Benzin. majd narkotikus állapot. a mûbôr. fagyálló folyadékokban. fejfájást. hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. tremor. részegséghez hasonló állapot. Az idült mérgezés nem specifikus. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. a gyógyulás nem minden esetben teljes. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. álmatlanságot. az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. tinták. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. Oldószerként. coma. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. majd tudatvesztés. a benzin egyik összetevôje. Neuropatológia.310 12. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. a fényezôanyagok. gyanták. Ketonok. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. Tünettan. a cipôgyártásban használják. alsó végtagi. zsírtalanításra. A neuropathia jellegzetessége. Prognózis. Elôfordulás. ragasztók. Tünettan. Metil-alkohol (metanol. valamint tisztítószer. a festékek. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. Idült mérgezésben szimmetrikus. Korai. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. lakkok oldószere. Prognózis. ritkábban optikus neuropathia. Glikolok. esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. Polyneuropathia. a mnesztikus funkciók gyengülése.

Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak. sztirol (vinil-benzol). Gyanta. impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. majd gyengeség. Tünettan. koordinációs zavar. a cipôgyártásban. a kábelgyártásban. alkoholintolerancia. részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. Tünettan. a síküveggyártásban. Dimetil-szulfát. zsírtalanítás. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). eszméletvesztés. Zsírok extrahálása. Anilin. gumi. légzésbénulás jelentkezik. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. fémek zsírtalanítása. a gumiiparban használják. gyanta. javításakor fordul elô leginkább mérgezés. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. Triklór-etilén. néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. hígító. extrahálása. a mûanyagiparban. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). Oldó-. hányinger. a gyógyszeriparban. A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor. dysaesthesiák a jellemzôek. izomgyengeség. Elôfordulás. dysarthria. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás. fülzúgás. toxikus encephalopathia. fejfájás. szemmozgászavarok (opsoclonus. vestibularist. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le. émelygés. Elôfordulás. Tünettan. xilol. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. görcsök jellemzik. Elôfordulás.és tisztítószerek alapanyagaként. olaj. Benzol. intenciós tremor). majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. légzésbénulás. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. trigeminus neuropathia. ocularis dysmetria). gumi. a rotációs nyomtatásban. tónusos-klónusos görcsök. Tünettan. kôszénkátrány. Számos gyógyszer alapanyaga. akkomodációs zavar). Elôfordulás. toluol. Az idegrendszert részben közvetlenül. coma és légzésbénulás alakul ki. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. Vegyiparban. extraháló-.12. járásbizonytalanság. hányás. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. kettôs látás. zsír. szá- . majd légzésbénulás jelentkezik. hányás). Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. Prognózis. aluszékonyság. de egyéb vegyipari baleset. szédülés. ragasztó. nagyfokú álmosság. Elôfordulás. opticus károsodása. neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). majd szédülés. valamint repülôgép-üzemanyagként. delírium. coma. Prognózis. zsír. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. cerebelláris tünetek (ataxia. Elôfordulás. ragasztóanyagként használják a vegyiparban. viasz vagy paraffin oldása. ptosis. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. tisztítás. Tünettan. a festékgyártásban. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. szurok. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. viasz. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma.

delírium. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. izomgyengeség. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak.és mûbôrgyártásnál. Elôfordulás. robbanóanyag-gyártás. Az intermedier szindróma (ún. Piridin. n. Elôfordulás. mind a psychosis állandósulhat is. Tünettan. Elôfordulás. nitroglicerin. Prognózis. Az akut mérgezést követôen (ún. epilepsziás görcsök. Elôfordulás. Elôfordulás. Elôfordulás. Tünettan. valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. Tünettan. delírium. hányás. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. a plasztikés a petróleumgyártásban használják. a molykár elleni védekezésben használják fel. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. hányás. eszméletvesztés. coma. kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. nitrocellulóz oldására. Akut. Tünettan. bôripar. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. A krónikus mérgezés az agyi erek. abdominális görcsök. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. Fakonzerváló szerek alkalmazása. fejfájás. Naftalin. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. idült mérgezésben fejfájás.és mûanyagszivacs-gyártás. organikus pszichoszindróma. Vegyipar és gyógyszeripar. facialis. Convulsiók. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. profúz verejtékezés. Vegyipar. Hidrazin. Lágyítószer a mûanyag. illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô. Vegyipar. Szénkéneg (szén-diszulfid). Prognózis. hypoglykaemia. izomrángások jelennek meg. olfactorius) okoz. sôt mind a bénulások. atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel. coma. Heveny mérgezésben hyperpyrexia. Triortokrezil-foszfát. súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. festék-. extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. rovarirtás. Nitrobenzol (mirbanolaj). a n. Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. Pentaklórfenol. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. mûselyem. Tünettan. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza. Elôfordulás. nitroglikol (dinitroglikol). esetleg légzésbénulás. Viszkóza-. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. motorok kenôanyagaként. hypersalivatio. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. miosis. A vegyiparban. Alkoholintolerancia. izomgyengeség. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. hányás. Görcsök. hemiparesis. gyógyszer-. Tünettan.312 12. vagus és a szemmozgató idegek paresise. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. a n. analgesia jellemzi. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. majd mély eszméletlenség. Tünettan. talajfertôtlenítés. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. cerebelláris ataxia. szeszdenaturálás. Neuropatológia. Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- . hemianaesthesia.

a cserzôk. 2–5 hét múlva disztális. az autószerelôk. Mûgyanta. krezol. végtagfájdalmak lépnek fel. majd lassan csökkennek. Izocianátok.és festékgyártás. akrilnitril (vinil-cianid). a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. a cukorrépa feldolgozásban. Fejfájás. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. fertôtlenítô és impregnálószer. a vegyipari dolgozók. fejfájás. súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. Elôfordulás. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. depressióval. Elôfordulás. Tünettan. akusztikus hallucinációk. elsôsorban poliuretángyártás. Elôfordulás.és ezüstkivonók. szimmetrikus. Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. coma). festékek. és a levodopaszubsztitúció hatástalan. a kôolaj-finomítóban. a végtag. Pseudoneurasthenia. Korszakovszindróma (amnesztikus. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. Prognózis. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. majd bénítja (confusio. Nejlon gyártása. hányás. Akrilamid. a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. az arany. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek. emlékezetkieséssel. Tünettan. . Tünettan. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet. feldolgozása. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). Elôfordulás. a bányászok.és nyaki hajlítókra. hányinger. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. az acetilénhegesztôk. Tünettan. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). A gázosítást végzôk. progresszív atrophiával.12. tremor. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. a kazánfûtôk. pl. Prognózis. szédülés. Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával. izomatrophia. FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. görcsrohamok. convulsiók. a közlekedési dolgozók. a tûzoltók. szenzomotoros. valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. a kohászok. a silóban. szédülés. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak. a galvanizálók. A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. csomagolóanyagok elôállítása. Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is. tudatzavar. az acélipari. altatóra rezisztens insomnia. a bányászok. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). Elôfordulás. Prognózis. a motorkezelôk. és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. Tünettan. Mûanyaggyártás. Elôfordulás. bénulás.

veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. Az acélés gumiiparban. Elôfordulás. nyugtalanság. csuklás. ataxia. nystagmus. Hatásmechanizmus. Rovarirtó szerekben. görcsök. Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. A javulás lassú. coma jellemzô. A vegyiparban metilezôszerként használják. görcsök. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. fungicidként. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. izomrángások. Széles körben felhasznált anyag. tünettan. Metil-bromid. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. átjutnak a vér–agy gáton. Elôfordulás. hallucináció. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. izomremegés. személyiségzavar. Csávázószerként. . féregirtó szerekben és harci gázokban. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. fertôtlenítô. hyperaesthesiák. endoszulfán. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. légzésbénulás következik be. Növényvédelem. beszédzavar. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. lindán. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre. Prognózis. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. eszméletlenség. coma lép fel. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. Prognózis. Tünettan. majd bénulás.és tisztítószer. Pentaborán. súlyos zavartság. görcsök jellemzôek.és beszédzavar. Tünettan. izgatottság. esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. dekaborán. Elôfordulás. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia. eszméletvesztés.314 12. Az akut mérgezés során zavartság. izomrángások. polyneuropathia. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. Elôfordulás. inszekticidek. Szerves foszforsav-észterek. ataxia). cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. majd tónusos-klónusos görcsök. hallás. Prognózis. photophobia. fejfájás. Tünettan. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. paraesthesiák. különbözô vegyi anyagok intermediere. Prognózis. DDT. intenciós tremor. szorongás. Elôfordulás. szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. látás-. Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek.és fényérzékenység. kettôs látás. légzésbénulás jelentkeznek. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô. extrapiramidális tünetek. görcsök. Elôfordulás. Etilén-oxid. Kedvezôtlen. zaj. bénulások. Tünettan. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. remegés. szemidegbénulás. majd beszédzavar. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések).

ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . A megerôltetés a panaszokat fokozza. kézi csavarhúzó). supinatornak a paresise. valamint keszonvájároknál. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. ritkán a csukló hajlítói. kés használata). dobolás. mert ez a gyök kiszakadására utal. a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk. Prognózis. Vállsérülés. Tünettan. a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. femoralis lézió. thoracicus longus lézió. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. Elôfordulás. A felsô karfonat bénulása gyakoribb. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. Az érzészavar akár hiányozhat is. parkettázás esetén. az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. hátizsák viselése. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. Számítógépes adatbevitel. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. ulnaris lézió. lyukasztógép. peroneus paresis. N. Tünettan. A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. Elôfordulás. a pénztári vonalkód leolvasása. N. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6). karpális alagútszindróma). . Elôfordulás. Elôfordulás. mely éjszaka jelentkezik. Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. A kéz összes kis izma bénul. A láb tartós keresztbetétele. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. N. medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. Prognózis. A kilátásokat rontja. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. a vállon nehéz teher szállítása. A mm. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. ha a kezdeti bénulás teljes.12. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom. N. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. Tünettan. Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). és a hüvelykujj abdukciója gyengül. néha a hosszú ujjhajlítók. Elôfordulás. Tünettan. érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. Horner-triász kíséri. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. Tünettan. Az összes térdfeszítô bénul. Ha a nyaki sympathicus is károsodik. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok. A m. vagy a vállon. mind a neurotoxikus. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. N. ha csont is sérül. Általában jó. emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. pneumatikus szerszámok. a hüvelykpárna sorvad. Elôfordulás. interossei bénulása miatt ún. Részlegesen gyengülhetnek a könyök. illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik. a felkar hajlítóinak és a m. finomköszörülôk) idézik elô. serratus anterior bénulása következtében scapula alata. érzészavar a kézhát ulnáris felén.

és nemcsak a beteg és családjának sorsa. sclerosis multiplex stb. • fel kell mérni a munkahelyi. szemizomparesisek. hogy a neurológiai beteg: 1. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás.2. Elôfordulás. azaz utasok. opticus vagy a látópálya léziói. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. . Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. Magyarországon hasonló felmérések nem készültek. esetleg javulás). teljesítôképességét. 1. Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. chiasma. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. aortaív-szindróma). a hideg vagy nedves munkahely. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza. a hallópálya. opticus. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás. illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai. 2. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is. Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). beleértve számos speciális faktort is. A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul.és hemianopsiák – n.3. és fel kell mérni ezek várható változásait. alkoholos neuritis nervi optici. Tünettan.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk.316 12. korongozó) ûzôk esetében. agytörzsi érintettség. acusticus. 1. Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás. A talpon érzészavar mutatható ki. Magyarországon számuk kb. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések. szerencsésebb esetben stacioner jellegû. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi. 200 ezer. a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést.2. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív.4. legnagyobb részük fiatal. tibialis paresis. betegek. A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük.1. 200 ezer. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. az Egyesült Államokban pl. 1. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. cerebrovaszkuláris kórképek. Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. mint a három mûszak. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. N. diabéteszes. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó.3. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. kettôs látással járó kórképek – pl. intrakraniális térszûkítô folyamatok. 1. –. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg.1. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható.

esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései. koponyaalapi törés). 1. discopathiák. A karok. cerebelláris koordinációs zavar. temporális lebeny. Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés. Refsum-betegség). glossopharyngeus perifériás károsodása.1. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma. frontális ataxia. dekoncentrációval jellemzett kórképek).5. primer izombetegségek. Paget-kór. centrális eredetû paresisek). Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]). Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma).6.3. spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. a n. 2. ismétlôdô. polyneuropathiák. Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt.8. cerebelláris koordinációs zavar. Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. facialis. 2. extrapiramidális eredetû rigor. 1. nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]). monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével.7.2.9. kényszermozgások. izomatrophia. 1. periarthropathia humeroscapularis.2. extrapiramidális eredetû rigor. kényszermozgások. parietális apraxia. bármilyen eredetû. 2. FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1. váll-kéz tünetcsoport. lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. coccygodynia). Egyoldalú. bármilyen eredetû tremor. diabetes mellitus. primer izombetegségek). A lábak. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók. parietális apraxia. aortaív-szindróma. frontális ataxia. stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. cerebelláris koordinációs zavar. 2. kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma.7. 1. bármilyen eredetû tremor. kényszermozgások. fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. olfactorius.6. akinesis vagy hyperkinesis. discopathiák).8.12. Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés. kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar). Wilson-kór. a n. guggolás. discopathiák. modulálatlan beszéd. . a pontocerebelláris szöglet léziói. dadogás]. „parkinsonos” monoton.6.4. scalenusszindróma.1. Kallmann-tünetcsoport). Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. discopathiák. cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. tranziens vertebrobaziláris keringészavar. Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. extrapiramidális eredetû rigor. 2. 2. Thomson-. frontális ataxia.5. primer izombetegségek). vertebrogén szédülés. dystoniák. 2. parietális lézió. akinesis vagy hyperkinesis. frontális ataxia. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. térdelés. 2. 2. a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai). akinesis vagy hyperkinesis. dystoniák.

paramyotonia congenita Eulenburg. Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák. a gerinc degeneratív eltérései.1.318 12. 5.3.13. 5. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia.2.1. Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. adinámiás. 3. 5.12.2. 5.14. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô. 5. Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép. Poros. poszttraumás stb. Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. elsôsorban pszichiátriai kórképek).8. mozgásszervi degeneratív elváltozások).3. erythromeralgia). gázos munkahelyen munkát nem végezhet. 5. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. nyirkos.4.5. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet. füstös. aortaív-szindróma. 5.15. 5. epilep- 5. encephalopathia). csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). de súlyosabb neurológiai státus). claustrophobia). myotonia congenita Tomsen.11. labilis agyi keringés. Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok).7. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). 4.6. Nedves.1. gôzös. FEJEZET Neurológiai károsodások 3. vertigóval. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen. 6. Raynaud-szindróma. 5. Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. 5.]) 4. Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô. 6. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok).3. 6. familiáris. mozgásszervi degeneratív elváltozások). paroxizmális és hipokalémiás bénulás. Szabadban munkát nem végezhet. epizodikus herediter Gamstorp). izombetegségek. myotonia congenita Tomsen.1. párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet. vaszkuláris. Kéz. 3. a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. elsôsorban pszichiátriai kórképek). dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül.2. Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. szia. de még súlyosabb neurológiai státus). mint elôbb. 5. aortaív-szindróma. ataxiával járó megbetegedések). . Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia. Zárt. 5.9.10. 4. mint elôbb. Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia).3. 5. szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok. Raynaud-szindróma).2. 5. paramyotonia congenita Eulenburg.

faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl. Túlmunkát. a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is. az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van. megszüntethetô. • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát.7%-át teszik ki. s a kiadások viszonylag magas aránya. illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. s ez mindig egyéni elbírálást igényel. A jelenség oka. egy eset átlagos idôtartama. 7. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ. Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai. ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak. terápiás igényei stb. diabetes. FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7. becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. arteriosclerosis. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép).) a munkakörök egy részében lehetetlenné.1. 7. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar. torticollis. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia. látászavarok. A táppénzkiadásoknak a 2–2. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. 1997). • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak.3–1.3.2. személyiségzavar. kiutalt nap. alvászavar stb. A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók.5%-át.) súlyossága. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- . míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. károsodásaiban nyilvánulnak meg.12. Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek. nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges. A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog. alkoholizmus stb. s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére.

táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. 12. táblázat. ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel. lokalizációjától. E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12.26. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti. hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény. Mind a beteg. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb. hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni.26. neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia. súlyosságától.320 12. • hosszan tartó. Mindez egyéni mérlegelést igényel. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását.

12. FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12. táblázat.26. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia . A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi.

szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel. paroxizmális zavara. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. atoniás III. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô. Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. Parciális (fokális. 3. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô. Generalizált rohamok a. utólagos tudatzavarral.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi. táblázat. klónusos d. pszichés tünetekkel. nem ismétlôdô rohamokat. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor). mioklónusos c. 4. lokális) rohamok a. A generalizált epilepsiákban viszont a 12.27. II. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése. absance b. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. egyszerû parciális rohamok. tónusos e. c.27. 2. Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. autonóm tünetekkel. Nem osztályozható rohamok . lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. tónusos-klónusos f. b. Jackson. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. tudatzavarral: 1. Parciális rohamok. és az epilepsiát. tudatzavarral járó parciális rohamok. míg a szimptómás formakör azt jelenti. motoros tünetekkel lokalizált clonusok. táblázat. 2. amely az agymûködés ismétlôdô. amelyek pl. Komplex parciális rohamok. Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog.

12. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. ez a forma genetikailag determinált. hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). valamint a tónusos-klónusos. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. primer. ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik.) kialakulására is hajlamosíthat. melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos. tisztázni kell a roham gyakoriságát. Az absence-rohamok rövid. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT. A rohamot posztiktális tenebrositas követheti. videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. hiposzexualitás stb. a roham típusos lefolyását. az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. Diagnózis. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. generalizált rohamok. Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. PET). MRI. hogy fokális vagy generalizált-e a roham. A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul. azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban). A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak. ha a biterápia . hogy késôbb a rohamok visszatérnének. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el. Egy részük generalizált rohammá alakul. az interiktális periódus idôtartamát. depressio. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. Kezelés. Az egyszerû parciális rohamra motoros. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet). A betegek 70%-a monoterápiával. megtartott eszmélet mellett. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák). A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. és fôleg gyermekkorban fordul elô. A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni.

• az eltartott státus megszüntetése. A beteg állapotát. éghajlat) befolyásolhatnak. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. a chiasmában. a rohamok súlyosságát. Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. mérlegelni kell a mûtétet. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. A politerápia egyik leggyakoribb indoka. • a teljesítôképesség. a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. A világon becsült adatok szerint kb. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. Rehabilitáció. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. ha erre egészségi állapota. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. családot alapíthatna. opticusban. és többségük munkába állítható lenne. hazánkban kb. a család. segítésre ösztönzése. Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. Az idegrendszeri traumás sérülések. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. az agytörzsben. schubokban zajló. Kevés a védett munkahely.324 12. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. 2 millió ember szenved SM-ben. Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe. A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). hogy megadja. hanem a beteg neuropszichológiai. a félúti intézmény. többgócú. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. illetve retrovírus-fertôzést. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése. 6–8 ezer beteggel számolhatunk. a munkába állítás lehetôségének megkeresése. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. a beteg pszichoszociális státusát. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. az esetleges munkahely felvilágosítása. esetleges lassú-. esetlegesen azok fejlesztésében is. akkor se. . A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak. Nôknél 2-szer gyakoribb. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni. a n. genetikai tényezôket tételeznek fel. mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. mint férfiaknál. a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni. az önértékelés javítása.

m. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. skandáló beszéd. • neuralgiák. atípusos facialgiák. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. Rehabilitáció.12. A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i. Az elôrehaladott betegség tünetei. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. Kezelés. Immunterápia. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók. • continentiazavarok: vizelet-. a kóros fáradékonyság. mint a spaszticitás. melyek kb. Egyéb. • vizelési zavarok. • szédülés. benzodiazepin használatos. ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. Tüneti kezelés. • cerebelláris tünetek: végtag-. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt. egyensúly. Diagnózis. a continentiazavarok. tolperison. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. ataxia. vertigo. nyelészavar. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. nausea. Az olyan tünetek. dysarthria. retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. hatására a schubok várható gyakorisága csökken. intenciós tremor. törzsataxia. • neuritis retrobulbaris. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). 15 év alatt megszûnnek. székletincontinentia. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. a dysphagia. hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. Incontinentia. • pszichés tünetek: affektív zavarok. akut relapsusokkal. illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. • paraesthesiák. paraparesis). Oki kezelés nincs. • másodlagosan progresszív formát mutat. A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-.és járászavar. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre. a paresis. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô. • agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége. részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. -retentio. . Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. • diplopia. adásával történik. a BAEP. urgencia esetén oxybutyninum. • szenzoros tünetek: paraesthesiák. illetve triciklikus antidepresszánsok. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. 70%). a szenzoros veszteség. dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben.

és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket. az idôtartamot (naponta többször. Évi kb. rövid ideig). a mortalitás az életkorral nô. ezek kb. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. az Evers-féle zsírszegény étrend. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet. A tremor nehezen csökkenthetô. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. Fogyatékosság. igen változó. kb. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. 85%-a iszkémiás esemény. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. az önkiszolgálás gyakorlása. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk. A felépülés mértéke a beteg életkorától. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. Az összes haláleset kb. pl. 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. kiterjedésétôl. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. A hûtés. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett. általános állapotától. Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. elôre meg nem jósolható lefolyására.326 12. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. ilyen pl. A gyakorlatok nehézségi fokát. 200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon. Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. Prognózis. kontraktúrák) az elsôdleges. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. hogy kb. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. és feltételezzük. a szociális és a munkarehabilitációnak. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük. felfekvés. . az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. a lézió helyétôl.

A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik. izomtónuszavarok. amit betegsége elôtt tett. Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. az akut ellátás minôségétôl függ. o. könnyített munkát tud végezni. stb. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. ez évente kb. valamint egy átfogó – orvosi. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni. A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. beszéd. egyedül étkezik. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. Rehabilitáció. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl. felül. medulloblastoma. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. • Magatehetetlen beteg. könnyítés szükséges. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. 9–13 ezer bénult embert jelent. praxiás és fáziás zavarok. feláll.) serkentése.és törzsbénulások. agytörzs. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti. az önellátó képesség elérése. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk. continentia. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12.) alapján. a napi tennivalókban némi segítségre szorul.és szellemi károsodás. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek. incidenciájuk Európában 50–100 000. meningeoma. Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség. A rehabilitációs munkahelyek hiánya. cerebrum. kézügyesség. A daganatok fele idegrendszeri eredetû. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. de nem ágyhoz kötött. visszatérhet a munkába. egyensúlyzavar. aki szinte teljes ellátásra szorul. tudat. A felnôttkori . a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. 30–40%-a mozgáskárosodott. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. lehajlás. koordinációs zavarok. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul. 40 000 új strokebeteg kb. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát.) mutatja be. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. • Súlyosan sérült. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. cerebellum.10%-a képes arra. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. glioma stb. • Enyhébb fokban sérült.12. Az évente kb. táblázat (328. Másik 10–15% módosított. agyhártyák. teljes ellátásra szorul. agyidegek. hogy eredeti munkáját folytassa. érzészavar. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. kognitív zavarok. • Közepes fokban sérült.28. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. 20–30%-kal növelhetô lenne. ezért a beteg mindent el tud végezni. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. foglalkoztatási.

Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás. a sztereotaxiás sugársebészet. hanem méretük.és a személyiségváltozások. hypophysisadenomák (15%). Az elsô tünetek a gondolkodás.328 12. A kezelés a szövettani lelettôl. Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. a kemoterápia (citosztatikumok. extragirális tumorok 8. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. CT. Kezelés. hányinger. liquorcitológia. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4.28. A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. A terápia fejlôdése. táblázat. Teljes körû neurológiai vizsgálat. izgalmi tünetek) következményeképpen. PET. aluszékonyság. szteroid-) kezelés. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. Cysták 7. esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. a vénás elfolyás akadálya. rendezetlen viselkedés. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. Metasztatikus daganatok . meningeomák (15%). a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ. A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. az új kezelési módok. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. MRI. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. sugár-) a túlélési esélyt növelik. schwannomák (7%). gyakran többrétû. Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5. Lokális károsodást okozó. DSA. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. Tünetek. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. a sztereotaxiás brachyterápia. SPECT. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. kiváltott válaszok. A gócjelek (szenzoros. szteroidok). Diagnózis. mielôtt tüneteket okoznának. az agyoedema. motoros. gyógyszeres. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. 45%). bradycardia. tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3. mentális változás. hányás. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. A helyi károsodások távoli hatásai. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. Alkalmazható a radioterápia. férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget. A tumorok általában szenzoros. valamint mentális. Embrionális eredetû tumorok 6. Elhe12. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. valamint az általános állapot jelen- 1.

C4 felett C4 érintett C6. Ez könnyen érthetô.29. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz. szociális viszonyaira. A klinikai tünetek a lézió okától. az oldalkötegek vazomotoros rostjai. akár betegség következtében károsodik. a hôszabályozás és a vérkeringés. vizeletincontinentia. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk. hanem önmaga is idegközpont. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás. az érzôpályák) függôen. discushernia) is. a szexuális mûködés. anyagcserét károsító betegségek (infekció. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb. táblázat). könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése.7. A kiesési tünetek (motoros. vérkeringési. . Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti. a hátsó kötegek. Rehabilitáció. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. Tünetek. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. mint az akaratlagos mozgás. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. Ezért akár baleset. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. a hólyag-. féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport).29. a bél-. ha tudjuk.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük. a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések. az elülsô szarv és az elülsô gyök.és vizeletürítési képtelenség. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. a sérült struktúrától (a piramispálya. a belépô hátsó gyökök. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak. 12.12. A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12. a testtartás. centromedulláris és hátsótraktus-léziók. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. szenzoros. daganat. A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. melyek az embert utolérik. nemcsak azért. betegsége az egyik legnagyobb csapás. érelváltozás. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió. táblázat.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó. a légzés. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás.

A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke.18. a baleseti sebészeti ellátástól. övszerû fáj- dalom. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg.330 12. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés. vala- . CT. a vizelés zavarai. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal.vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. ábra. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg. ábra. MR. a sebészeti. a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl.18. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. körülírt háti fájdalmak szerepelnek.

A gerincvelô sérülését krónikus. vizeletürítési zavar lép fel. A gerincvelôsérültek (tetra-. a fájdalom-. autonóm hyperreflexia léphet fel. ortézisek. A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok. a hô. orthostatikus collapsus). Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. ha a spinotalamikus pályák sérülnek.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor. a képzettségnek és az intellektusnak. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. és a szövôdmények elkerülése. amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. illetve mozgásképtelenség. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. A motorium zavarai. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. nagy adagban alkalmazott szteroid. Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. ami obstipációra hajlamosít. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak. makacs fájdalmak kísérhetik. taníthatók. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. Fogyatékosság. A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. Az érintett beteg önálló . a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. spasztikus tónus) jönnek létre. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. a vibráció-. illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. akik kooperációra képesek.12. a személyiség jellemzôinek. vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. a további szövôdmények megelôzése. Érzékszervi. A szenzibilitás zavarai. a prevenció módszereinek megtanítása.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges. melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. kapaszkodó. A spaszticitás oldásának. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. Rehabilitáció. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. a fogyatékosság elfogadtatása. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük. A bénulások következménye járás-. ha a hátsó traktusok érintettek. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. a tanulásban. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. ezért a vese. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. Szellemi képességeik megtartottak. és gyakran az exitushoz vezetô ok. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben.

a helyzetváltoztatási nehezítettség. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. ismertetésére itt csak röviden kerül sor. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák.és járászavar. A mozgáskorlátozottság. Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló. hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. járdák. attól függôen.30. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók. az írászavar. a tartási instabilitás. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges. ortosztatikus hypotonia. és javításukról. 65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô. meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség. a tremor. a beszédzavar.vagy akinesis. Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike. a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. Klinikai tünetek. FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. A bénult önellátását. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. Fogyatékosság. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). a mimikaszegénység. a hypo. illetve mindennapi önellátásáról ad információt. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak. széles ajtó. a normálistól eltérô izomtónussal. a mozgásminták ismétlésének zavara. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. a vegetatív és szexuális zavarok. a synkinesiscsökkenés.332 12. idiopátiás. vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. pl. Emellett vegetatív (obstipatio. a környezettôl való függôség. Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk. pótlásukról gondoskodni kell. a tanulás. táblázat. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul. a helyiségek bôvítése). 12. A hivatalos ügyek intézése. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô. és a progresszió megítélésére is alkalmas. táblázat). Az alaptünetek a rigor.30. Tekintettel arra. hogy milyen agyi struktúrák érintettek. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. termoregulációs zavar. A diagnózis felállítható.

amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. tumor. Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. dopaminagonisták). Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet. Pl. egyensúlygyakorlatok. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. A levodopa hatástalan. amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. dás (nystagmus. esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. endokrin rendellenességei stb. trauma. ezért idôvel. „normal pressure” hydrocephalus stb. neuropatológiai elváltozásai. A parkinsonos tünetekkel járó. mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. pl. amantadin. A mozgásterápián (hely. gliosis). gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. tremor). Kezelés. az agytörzsi struktúrákat. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. a motoros fluktuációk. Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. rigiditás. dopaminerg készítmények (levodopa). következtében kialakult molekuláris szintû. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. a levodopakészítmények hatástalansága. A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin. A parkinsonos tünetek súlyosságát. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. pszichiátriai tünetek. rokkantsághoz vezethet. COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai. 30 és 70 életév között kezdôdik.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. Terápia.12. impotencia. tumor esetén nem várható javulás. . tartás. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. antikolinerg szerek (amantadin). Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik.és helyzetváltoztatás. így oki terápiával nem rendelkezünk. Rehabilitáció. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók.

• tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. a gondolkodás. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-. • szükség esetén antiepileptikum adása. A jellemzô tünetek: . • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában.31. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. fogyatékosságot okoznak. piramisjelek. a koncentrációképesség csökken. a beteg teljesítôképessége függvényében. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése. az arterioszklerotikus. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. valamint az akut (hipertóniás. parkinsonismus. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. sopor. lassult mozgás. • gyakoriak a magatartás elváltozásai. coma.és elektrolit-háztartás rendezése. • bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria. • a vércukorszint rendezése. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1. • incontinentia léphet fel. hyperkinesisek stb. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. dühreakciók jelentkezhetnek. az irreverzíbilis. dysphagia) észlelhetôk. memóriazavarok. hiszen többségük dementiába mehet át. táblázat mutatja be. FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan. fokozott reflexek. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô. a tér. Kezelés. Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. hyperthyreosis 5. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. • az ion. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. confusio. táblázat. • az agyoedema csökkentése. a fehérjebevitel megszorítása. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus. a renális és toxikus. a hepatikus.és idôbeli orientáltság. • mozgászavarok: spaszticitás. delírium).31. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. formájában jelentkeznek. Tünetek. Limfogén encephalopathia 6. szélsôséges emóciók. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. 12. • károsodnak a kognitív funkciók. paranoid vonatkoztatások. aneroid állapot.334 12. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. dementia alakulhatnak ki. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése.

Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges.32.) megelôzni. organikus betegsége. visszafordíthatatlan. Trauma 4. mérgek 5. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges). A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. melynek következménye a tanulás. illetve kevert típus). A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. közepesen súlyos. a 65 év feletti lakosság 5%-át. személyisége megváltozik. az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás). • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot. táblázat.12. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése. Tünetek. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására. Mini Mental State) is. • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz). pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. a 80 év felettiek 20%-át érinti. A dementia gyakori tünet. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. A dementiák leggyakoribb formái. a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. és nincs jelen tudatzavar vagy depressio. Kábítószerek. okai 1. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van. A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai. súlyos). A beteg szokásai. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6. . melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit. az önellátásra is képtelenné válik. A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni. FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív. • zavarok a szociális környezetben. decubitus stb. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. viselkedési zavarok.32. • az önellátás képességének hanyatlása. Vaszkuláris dementia 3. Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2. a személyiség hanyatlása. 12. • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo. táblázat mutatja be. • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális). • súlyosság szerint (enyhe. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést.és hyperthyreosis Rehabilitáció.

• axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. Az alvászavart. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. kezelni kell. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. fertôzések stb. közkeletû szóval az alvászavarok. a tartós kompresszió. alvási apnoe szindróma okozhat. rendszeres testedzés. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. A tartós. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. Mellékhatásai az álmosság. kötôszövetes burka megtartott. az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. a kedvezôtlen életkörülmények). amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek.vagy drogfogyasztás. de az ideg külsô. néhány hét alatt gyógyul.) megszüntethetô. az izmok denervációja nem jön létre. átmenetileg adunk. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. illetve el is alszanak. a hozzászokás. alagútszindrómák. a lehangoltság. leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. stimulánsok kerülése stb. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus.336 12. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. Kezelés. a sérülés lokalizációja. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. megfelelô alváskörnyezet. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. ha a közérzetet befolyásolja. a sérülés és a mûtét között eltelt idô. mértéke meghatározza a kezelést. mûtéti beavatkozás. mind a mielinhüvely sérül. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben. különösen. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. sportsérülés). vongálás. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. Ezek a betegek nappal aluszékonyak.) is eredményezhetnek hypersomniát. Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni. illetve lehetetlenné teszi számukra. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított. a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg. relaxáció. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. az axonok épek. kognitív. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa. . antidepresszáns kezelése szükséges. A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik. pszichés problémái. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. mind az axonok. a polyneuropathia. és az általa ellátott izmok sorvadnak. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai. traumák. koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. az emlékezetzavar lehetnek. rehabilitáció. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. az alkohol. Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok. agyi hypoxia lép fel. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé. • neurotmesis: teljes idegi lézió. és a kialvatlanság a munka rovására megy.

Tünetek. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. Diabéteszes polyneuropathia. laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). • kevert forma. ortézisek alkalmazandók. atrophia alakul ki. A neuropathia függ a diabetes súlyosságától. Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. autonóm. környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. Szükség esetén CT. aktív. izomátültetés). kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). a n. cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció). gyógyszer okozta. aszimmetrikus AV-i. végállapot alakul ki. a n. májcirrhosis). Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki. atrophiával. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. . amely sokszor éjjel erôsebb. kullancs okozta stb. zsibbadás. Ha már nem észlelhetô további javulás. alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô.12. periarteritis nodosa. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. ischiadicus. a vazomotoros rostokat. A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. a n. bizsergés. ulnaris. mindkét formát okozhatja akut (pl. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes. izomgyengeséggel. uraemia. az életkortól és a testmagasságtól. izombiopszia is végezhetô. medianus. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet. Viszonylag szimmetrikus eloszlású. a n. peroneus. gyakori szisztémás betegségei. Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. Charcot–Marie–Tooth-betegség). FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. MRI. A polyneuropathia mindig tünet. Prognózis. az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. ENG segítségével meghatározható. A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. Harisnya. Pozícionálás. fizikális vizsgálat. valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. proximális AV-i motoros. fertôzô betegségeket követô (parotitis után). A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. elektromos kezelések. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják.). A kiváltó ok lehet örökletes (pl. a férfiaknál gyakoribb. égô fájdalom. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. hogy mely idegek érintettek. • fokális vagy multifokális: agyideg. Sjögren-szindróma). mint a nôknél. az izomtónus csökkenésével. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. EMG. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. radialis. Diagnózis.és kesztyûszerû érzészavar. a n. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. Anamnézis. törzs. impotencia jöhet létre. renyhe sajátreflexekkel. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. a motoros érintettség miatt izomgyengeség.vagy B12-vitaminhiányok). a motoros. passzív gyógytorna. arteriopathiákat követô (pl. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. A kórjóslat a kiváltó októl függ. végtag.

areflexiával. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. B1-vitamin adása. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet. életév között indul. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. az állóképesség fokozása. Incidenciája: 1–2/100 000. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására. Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. kb. progresszív izomdystrophiában. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. Ismert az akrilamid. Prevalenciája 1/100 000. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. a kontraktúrák nyújtása. A betegség progresszív. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. Rehabilitáció. vagy ál- . hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. Guillain–Barré-szindróma. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet. légzészavarral. a fájdalom. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS). Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése. Kezelése: az alkohol elhagyása. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. keringésjavításra szolgálnak. a B1-vitaminok. Fogyatékosság. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. az önkiszolgálás elérése.33. aszimmetrikus. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban. az AV-on kezdôdô. súlyos esetben járásképtelenség. súlyosabb esetben a járásképtelenség. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. igen hamar rokkantsághoz vezet. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. fôleg a férfiak betegsége. ataxia. A 40–60. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. Myopathiák. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. Alkoholos polyneuropathia. Specifikus terápia nincs. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. különösen a bulbáris forma. feltételezhetô. bulbáris paresissel. A neurogén izombetegségeket a 12. Fô tünete az érzészavar. a disztális izomgyengeség a lábakban. táblázat mutatja be. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. mint pl. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. fizioterápia. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak.338 12. melynek eredete nem ismert. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. 10%-a tíz évig él. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. érzészavarral. 20%-a öt évig. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. a javulás üteme azonban lassú. rendszeres fizioterápia mellett.

FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz. A neurogén izombetegségek felosztása 1. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. ptosis. Etiológia. az önkiszolgálás. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. a malignomákat kísérô myopathia esetében. az ún. táblázat. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható. pl. Myasthenia gravis. mediasztinális CT. és súlyos fokúvá válhatnak. állapotmegôrzés jellemzi. Klinikai tünetek. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. Incidenciája 5/1 millió lakos. Kezelés. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. az önellátás gyakorlása. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. majd EMG. a test kontrollált mûködése. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. A betegek 65%-ában thymushyperplasia. érzészavar nincs. az EMG. Diagnózis. gyakori a dysarthria. energiakonzerváló módszerek megtanítása. 15%-ban thymoma kimutatható. Oki kezelés . A tünetek fluktuálhatnak. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes.33. nôkben gyakoribb. Reflexeltérés. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. anaemia. a helyváltoztatás. SFEMG. Örökletes neuropathiák 5. Diagnózis. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. A megfelelô idôben. diplopia. Lyme. A klinikai tünetek alapján. dysphagia. a biopszia megerôsíti a diagnózist. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás. ezek genetikusan meghatározott. progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. Elsôdlegesen az önellátás. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik.12. Tensilon-teszt. szükség esetén antitestvizsgálat. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. általában 20 és 40 év között alakul ki.

hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. ugyanakkor legenyhébb fajtája. hanem funkcionális jellegûek (fejfájás. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô. kortikoszteroidok. a formatio reticularis. hányinger. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot. Etiológia. thymectomia is szóba jön. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). Ez általában néhány percig tart. tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. immunszuppresszív szerek. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. szédülés. FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés. A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. önmagukban. és pszichés iatrogén károsodást okozunk. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs. szükség esetén plazmaferezis. az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. a nap egészére jól elosztani. Engedjük. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. Legfontosabb tünete az eszméletvesztés. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással. Klinikai diagnózis. émelygés.). hogy a beteg úgy mozogjon. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. Terápia. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik. hányás stb. 10–15 percet nem haladja meg.340 12. de a . Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges. Specifikus terápiája nincs. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful