12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

melyek fô funkciója a szenzoros. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12. a szenzoros magvak a ganglionokban. torakális. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz.–12. 12. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór. ábrák mutatják. Itt létesül kapcsolat az ideg. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12. Az agyidegek (kivéve a n. a kognitív funkciók központja. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek.1. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el.és érzôrendszer szabályozása.3–12. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. Két féltekébôl áll. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. a motoros. a kognitív.és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz. fali (parietális). az izomtónus szabályozása. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. opticust és a n. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk. az emóciók szabályozásáért felelnek. a mozgásszabályozás. táblázat. a magatartás. A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el. A diencephalon másik alkotóeleme. melyek a motoros szabályozás központjai. a n. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg . melyek szenzoros. halánték. a plexusokat. koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása. a motiváció. beszéd. Az agy nagy részét alkotja. Az agyféltekéket elülsô (frontális). a reflexek mûködtetése. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által.6. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet. Anatómiailag cervikális.és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése. a limbikus. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. a pszichés jelenségek szabályozása. Gerincagy. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok). kommunikáció. akaratlagos mozgásszabályozás.1. a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. megállás. az infratalamikus. Huntington-kór) alapját képezik. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit.3. Egyik része. melyek a biológiai alapösztönök.6. • Nagyagy (cerebrum). FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon. ábrák mutatják be. az autonóm mûködés szabályozása. táblázat mutatja be. olfactoriust. az agytörzsi információk fogadása. a fájdalomérzés módosítása. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató.12. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el.

260 12.3. ábra. A felsô végtag idegeinek topográfiája 12.5.4. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés . FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12. A végtagok bôrének beidegzése 12. ábra. ábra.

ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12. hogy melyik szakasz érintett elsôsorban.12. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása.7. A motoros válasz nem más. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl. táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be.3. annak efferens axonjából. A 12.6.8.2. A végtagok motoros beidegzését a 12. A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk. ábra). . ábra és a 12. táblázat mutatja be. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12.

A felsô végtag motoros innervációja .8. FEJEZET Neurológiai károsodások - 12. ábra. A motoros egység epicondylus medialis 12.262 12.7. ábra.

m. l.2. axillaris. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. rhomboideus minor m. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2.3. rhomboideus major m. ischiadicus Izom m. n. extensor hallucis lougus m. sartorius m. alább) (N. m. femoralis n. l. m. radialis. suprascapularis C5–C6 (N. alább) (N. tibialis anterior m. táblázat. obturatorius m. cutaneous brachii medialis . l. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. semitendinosus m. táblázat. thoracicus longus. tibialis 12. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n. m. peroneus longus m.4 n. extensor digitorum longus m. l. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. m. m. biceps femoris m.3. ischiadicus S1-2-3 n. infraspinatus n. a könyök hajlítása. dorsalis scapulae C4–C5 N. iliacus m. rectus femoris m. adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext. peroneus comm. alább) (N. adductor magnus m. semimembranosus psoas maior et minor m. supraspinatus m.12. musculocutaneus.

csúcsának rotálása m. l. axillaris 2. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m.264 12. teres minor N. az alkar kifelé fordítása.3. triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n. musculocutaneus ága) 3. (a n. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel. cutaneous antebrachii lat. r. alább) (N. n. cutaneus antebrachii lat. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása. serratus anterior n. biceps brachii m.és az alkar hajlítása. radialis innerválja) 1. táblázat. musculocutaneus C5–C7 m. radialis C5–C8 (T1) m. n. ulnaris. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. a felkar hajlítása N. l. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. brachialis (részben a n. cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. coracobrachialis m. m. az ujjak adés abdukciója. superficialis n. m. m. alább) m. medianus. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója . FEJEZET Neurológiai károsodások 12. deltoideus 1 N.

táblázat. supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. abductor pollicis brevis n. m. extensor pollicis longus m. flexor digitorum superficialis m. FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. opponens pollicis mm. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . extensor carpi ulnaris m. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. flexor carpi radialis m. ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. lumbricales II-III. palmaris longus m. flexor pollicis longus m. extensor digitorum communis m.12. extensor pollicis brevis m. extensor digiti minimi m. pronator teres m. quadratus m. metacarpus abdukciója m.3. medianus N. abductor pollicis longus m. a hüvelyk opponálása II–III. ulnaris C8-T1 m. extensor indicis N. medianus C5–T1 m. flexor digitorum profundus II-III.

abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. különbözô szenzoros. opponens digiti minimi n. adductor pollicis m.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. Medicina.4. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. flexor digitorum profundus IV–V. interossei m. 5 pár lumbális. 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat. flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M. ábra mutatja be.3. táblázat. táblázat). Budapest. m. 12 pár torakális.266 12. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. palmaris brevis m. Mumenthaler: Neurológia.4. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. lumbricales III–IV. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). 5 pár szakrális. ulnaris m. flexor digiti minimi brevis mm. flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V. A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m. .

Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. fô funkciói Agyideg I. a fej nyálkahártyáiból. hangképzés. az arckifejezés hallás. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. fejfordítás nyelvmozgások XI. táblázat. abducens VII. trochlearis V. ízérzés.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. oculomotorius IV. a víz.12. a fogakból. n. nyáltermelés a garat. a fogak érzékelése. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. nyelés. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba. a gége. a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését.9. a fejtetô.4. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek.és az elektrolit-háztartás. a szívmûködés lassítása. olfactorius II. egyensúlyérzés a garat érzékelése. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. ábra. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12. n. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. n. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet. n. n. facialis VIII. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll. Az agyidegek megnevezése. az erek és a mirigyek felé. az agyból a garatizmokhoz. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. n. n. Az autonóm egység . vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl. n. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. n. vestibulocochlearis IX. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. n. a perisztaltika aktiválása vállmozgások. trigeminus VI. n. accessorius XII. A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek. nyelômozgások. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. gégébôl. n. glossopharingeus X.9. opticus III. ábra).

írás. Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. vizelet. . demielinizácios góc). szexuális élet. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés.). • az izomtónus változása (hypotonia. Érzékszervi zavarok • a látás. • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. a beteg értelmi. chorea stb. spaszticitás). Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak. szomjúságérzet. mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. hypertonia.). A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. a hallás. a szaglás.268 12. széklet. daganat. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. Pl. • propriocepciós zavarok. hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. szexuális tevékenység). daganat. székelés stb. olvasás). melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. a tapintás károsodásai. amnesiák. éhség. emocionális labilitás. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. lassultság. demielinizációs góc vagy egyéb. spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. indítékszegénység). Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. függetlenül attól. • memóriazavarok. a motivációkat. Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. • vegetatív mûködési zavarok (légzés. a beszédben. hogy a sérülés oka vérzés. érzelmi. • a praxiás zavarok. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. kiesése (paresis. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. de a pihenést. • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. • olyan fájdalom. akarati tevékenységét. plegia). vizelés. a viselkedést.

a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. mint az emocionális magatartásban. azaz a bal oldala sem.12. neglect szindróma. írás. a felsô és az alsó végtag használatában. nyelési zavarokban.és egyensúlyzavarokban. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. ideátoros). • A tanult mozgások. valamint a tudatosság problémája. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. értelmi funkciói. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. komplex lelki mûködészavarok. ideomotoros. hogy a beteg úgy viselkedik. megtartás. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. • Az emlékezetnek több típusa létezik. melynek különbözô formáit (analógiás. A rehabilitációs folyamatban. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. ezek rehabilitációjával foglalkozik. tok. szelekció. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. így azok gyakran sérülnek. Ezek organikus alapon létrejövô. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. A tudat két elemét különböztetjük meg. A neglect javítható olyan jelzésekkel. • A figyelem (összpontosítás. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. Az élet során szerzett. taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. speciális humán funkciók. fejezetben foglalkozunk. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. neuropszichológiai tünetcsopor- . amely ahhoz szükséges. a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. a mentális állapotban. • A speciális összetett képességek (olvasás. és látászavarban. • A beszéd. auditív. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. a vizelés. A megismerés. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. csak a jobb oldalát gondozza. melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális. az integratív funkciókban csakúgy. ún. a nyelvhasználat zavarai. számolás) károsodásai. kontrolljában. hallás. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója. Oka nem tisztázott. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. Fô jellemzôje. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg. akaratlagos.

amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. az epilepsiák. Gyakori lehet a kóros indulat. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben. a gyulladások. ábra mutatja be. Az alexia az olvasás. Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c. • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. az agysérülések. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. végrehajtásának a zavara. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. és ez rehabilitációjuk gátja lehet. Ilyenek pl. . Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. mely egyben kognitív zavar.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki. a düh. az agraphia az írás. 12. fejezetben. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. amely hangképzési nehézséget jelent. károsodása.11. tumor esetén lassan alakul ki. az acalculia a számolás képességének károsodása.10. az emocionális incontinentia. Az aphasia komplex sérülés. tapintás). a memória épsége mellett. ábra. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. összetett cselekvések megtervezésének. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére). fejezetben mutatjuk be. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai. elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. az érzelmek elsivárosodása. az apathia. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan.270 12. elraktározni és szükség esetén felidézni. hallás. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. és a dysphoniát. ábra mutatja be. kommunikációs zavar és beszédkárosodás. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése. fejezet megfelelô részében). Az aphasia lehet enyhe. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia. amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ.10. pl. mely a beszéd artikulatív. az encephalopathiák. Az apraxia az akaratlagos.

Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek. a gonadotrop hormonok. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei). FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. korai ébredés). kísérhet neurológiai betegségeket. Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók.11.12. ábra. . Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás. valamint a szteroidok vesznek részt. Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. ébrenlét során insomnia). • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. tevékenységben nyilvánul meg. a pajzsmirigyhormonok. Okai lehetnek a mentális károsodások. változásainak észlelése a szenzorium által. genetikailag determinált). melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. az átalvás zavara.

ábra. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás.12. klinikai képét az határozza meg. Az ingerek egy része tudatossá válik. az inakban fordulnak elô. funkciójuk a mélyérzés. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet. melynek szomatotópiáját a 12. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva. hogy az ember anélkül is tudja. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. A károsodás jellegét. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. intervertebraléba továbbítják. ábra mutatja be. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. Szenzoros és motoros homunculusok . a vibráció érzékelése. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. a helyzetváltozás. A koordinált. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. disztenzió) érzékelése. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. kivitelezésének kezdeményezése. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. • a motoros tevékenység megvalósítása.272 12. hogy mit tart a kezében. FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. a válasz tervezése. a hideg-. koordinálása. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. hogy megnézné a tárgyat.12. a nyomás-. a mozgások észlelése. illetve melegingerek felvétele. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. 12. • a visceroreceptorok (pl. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban. majd az érzôkéregbe jut. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége.

A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával. melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa. A tünetek rendszerint az érzôkéreg.12. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. • A szegmentális motoros apparátus. • ún. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. • graphaesthesias zavara. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek.12. .: tabes dorsalis). annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik. esetleges változtatás és megállítás. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása. a synergia szabályozása. hypotrophia). • a mozgások korlátozottsága. a memória és a viselkedés alakulásában. Legfontosabb elemei: tervezés. mert jelzi a károsító ingereket. a mono. indítás. a mozgáskivitelezés. sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara). ábrán a homunculust). az izomaktivitás idôbeli kontrollja. az ún. a kognitív mûködésekben. • a reflexek csökkenése vagy hiánya. a thalamus. • a vibrációsérzés csökkenése. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12.és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. gamma). a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. összehangolás. A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés. A bazális ganglionok rendszere több magból áll. • az izmok sorvadása (atrophia. fokozódása (hyperaesthesia). lásd. disszociált érzészavar (a hô. a mozgáskontroll. A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek. csökkenése (hypaesthesia). Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia).és fájdalomérzés elvész. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. a bazális ganglionok. végrehajtás.

Proximális. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. Akaratlan. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át.). esszenciális. Athetosis. intenciós tremor) jelentkeznek-e. Tic. Egyszerû vagy összetett. Ballismus. ha kifejezetten fokozódik. cerebelláris. ivás. a törzsre. Egy izom vagy izomcsoport rövid. iránya a célnak megfelelô. akkor cerebelláris eredetû. Dyskinesis. a dôlés. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. mind a mozgatórendszerrel. csavaró jellegû. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. stabilizál. kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát. hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. funkcionális. a mindennapi élettevékenységet (evés.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. de néha sztereotippé váló mozgás. dobáló. a torticollis. rendszerint féloldali mozgás. rövid. akaratlanul ismétlôdô. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. az írásgörcs és a grimaszok. Károsodása a mozgások tér. amelynek oka a mély szenzibilitásra. a félremutatás. gyors.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar. disztóniás tremorok stb. oszcilláció jellegû mozgás. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. Dystonia. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. ha meghatározott ereje és sebessége. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek. eloszlásuk szerint és attól függôen. amely változatos kombinációban érinti a disztális. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. nem ismétlôdô. változó. a szemhéj. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. optimális idô. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. Nem csak az egész testre. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. mivel a mélyérzés zavarán alapszik. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. Chorea. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. de nem ritmusos mozgás. Myoclonus. a dysdiadochokinesis. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók. gyors: 6–11 Hz). akkor spinális ataxiáról van szó. Nagy. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. ritmusuk. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók. a végtag proximális részén mutatkozó. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. akciós v. írás stb. a száj körüli izmokban. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. ezek tünetileg elkülöníthetôk. céltalan. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. villanásszerû. akaratlan mozgás. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. specifikus és nem specifikus információk . akarattól független.274 12. sztereotip. már károsodással társulva okoznak.) erôsen gátolhatják. proximális és axiális izomzatot. néha célszerû mozgást utánozva. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív.

Kóros együttmozgások. feszültségi állapotban van. A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. a panasz kialakulásának idejét. állandó készenléti. A tónus fokozódásának. Guillain– Barré-szindróma). • hosszúpálya-hyperaktivitás. majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. ALS). radiculopathiák. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. gerincvelôsérülteknél). izom-. az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése. melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. Fontos a panasz precíz jellemzése. • alsómotoneuron-lézió. decubitusokra hajlamosítanak (pl. A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély.és hemiparesis vagy -plegia. Nagyon fontos a megelôzés. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. gipszek. Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. Spaszticitás. illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. plexopathiák. a fokozott ínreflexek. hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. Az izomtónus csökkenése. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. mert ha már kialakult. SM. Meg kell határozni a pontos lokalizációt. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. Károsodásánál ún. centrális paresis jön létre.és alsómotoneuron-lézió (pl. A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . tetra. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével. para-. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. traumás agysérülés). A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. ortézisek). mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). mûanyag sínek. ízületi) alakulhatnak ki.12. stroke. Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet. • kombinált felsô. A spaszticitás megjelenési formája attól függ. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban. milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. illetve -csökkenés.

hogy az izomerôt megbecsüljük. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. Ide tartoznak a konvulzív . FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható. stacioner (pl. ha funkcionális próbákat (kézfogás. féloldali spasztikus.5. csoszogó. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. SM és DMP esetében). de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. meg kell állapítani a gyengeség tényét. tartása. valamint az izombetegségek elkülönítését. kötôdés. táblázat. steppelô.és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki. Az elôzmény adatainak összegzése. Az izomgyengeség jellege felsô. lépcsôn járás stb. és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek. Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra.276 12.és mozgáshelyzetekben. • myopathiák.). továbbhaladó mozgás. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. tartása.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-. egyenlô lépéshosszal. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet. A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának. hangulat. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó. spasztikus. Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja.) is végeztetünk. és kvantitatív formában rögzíteni kell. járás.5. a fizikai vizsgálat. neuritis).) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. etikai normák stb. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat. hemiparetikus. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete. tárgyak fogása. szabályos járás automatikus. akaratlagos és vegetatív elemei. stroke után) és progrediáló (pl. valamint a fej helyzete. állandóságának biztosítása. testtartás. betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. motiváció. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása. A testtartás a törzs formája különbözô test. A normális. Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl. spasztikoparetikoataxiás. felállás. Ahhoz. 12. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe.és felsômotoneuron-károsodások. Tisztább képet kapunk. E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. táblázat mutatja be. parkinsonos stb.

reflexes. Fázisai: • harapás. A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül. a gége. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. mely fogyatékossághoz. A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia. Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között.) kialakulásában. a nyálmirigyek. a környezetet nem zavaró megvalósítása. A neurológiai eredetû nyelészavarral. a cerebrovaszkuláris agyi történések. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges. „elôemésztése”. átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. A székletürítés zavarai. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. rágás. a szájüreg. UH) és az urodinámiás vizsgálatok.és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük. az agyi és gerincvelôi daganatok. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció). A vizeletürítés zavarai. • nyáltermelés. így: • a széklet konzisztenciája. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. agyidegek közvetítésével). A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet. a discushernia. a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia). Nyelészavarok (dysphagia). Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza. agytörzsi léziók fennállásakor. • nyelés (orális. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. Különbözô eredetûek lehetnek. a gyomor-bél traktus mûködésétôl. A tartós. az arc. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte. az orr. gok eltávolítása. és XII. agyi érbetegségek. s a hólyag. faringeális és özofageális).12. A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. a nyelôcsô. A vizelet. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. s ennek higiénikus. a medence izomstruktúrái valósítják meg. fájdalom stb. a táplálék nyállal való keveredése. megvalósításában részt vesznek a fogak. A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . mely függ az elfogyasztott tápláléktól. állandó és kevert jellegû.

Befolyásolja a múltbeli tapasztalat. muszkuláris. hangulati tényezôi. éles stb. A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. az endokrin rendszer. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része. stenosis). az orgazmus és az azt követô reszolúció.. A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia). Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal. viszcerális és kisugárzó fájdalmat. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. • a frontális lebeny mûködése. koordinálása. A fájdalom ugyan a károsodás jele. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága. görcsös. hogy a gázokat. minôsége. • a beidegzés vizsgálatai. a penis és a clitoris erekciója. az elôkészítô tevékenység. tartamát tekintve lehet átmeneti. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. Jelleg szerint lehet szúró. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. illetve az arra való teljes kép- . felszívódási zavarok. égô. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. melynek kompenensei a szexuális vágy. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl. a kultúra. emocionális tapasztalat. elektromiográfiával. komplex szubjektív érzés. a vagina nedvesedése. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. tompa. Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. A fájdalom A fájdalom kellemetlen.278 12. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. intermittáló. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi. A nôi szexuális vágy. krónikus. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. az anális receptorhálózat pusztulása. valamint a genitáliák mûködése. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában. az anális sphincter károsodásai. telenség az impotencia. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. mély. attól függôen. az érdeklôdés. A fájdalom nagysága. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. a vallás. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes.

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

Trömner (egyoldali+!) . ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik . testtartás és járás csak a motoros. a mozgások terjedelmét. hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni. járni. A mozgatókör vizsgálata. fokozva ezzel a károsodás mértékét. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl. A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl. járni. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás. Kontraktúrák. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára. a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. nagyon megnehezítik a rehabilitációt.és a Gordon-reflex. súlyosságát. ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. azok jellegét. Jel Alsó végtag . állni. táblázat mutatja be. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját. megtartása.8.12. az izmok trophiáját.Babinski . Pl. tud-e ülni. a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. a kéz használata (öltözködés. pl. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. valamint a Hoffmann-.9. Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét. használata). milyen az izom tónusa. a testtartást. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e. különbözô eszközök fogása. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –. Vállövi gyengeség esetén elôfordul. a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak. öltözködni.Schaefer Felsô végtag . Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. guggolások. korlátozottságát. konzisztenciája.Oppenheim . az izomtónust. egyes izmainak alakja. cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. az állás jellegzetességeit. az akarattól független mozgásokat. a kézügyesség. A normális koordináció.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. táblázat. a kényszertartásnak megfelelôen. jellegzetességeit. hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra. a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni. a Trömner. táblázat összegzi. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. izom. Ha ezek léteznek.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. A kóros reflexeket a 12. állni.8. A mindennapi élet szempontjából fontos. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12. A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12.

Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn. memória. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. az együttmûködési képesség megfigyelésére. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. az angiográfia. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen.9. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban.284 12.) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. az azonos klinikai tüneteket (pl. Az agyi sulcusok. figyelem) vizsgálata és az érzelmi. a CT. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. Komputertomográfia (CT). táblázat. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. SM.és a fehérállomány. Szignifikáns pszichológiai. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. a koncentráció. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat. a szürke. tumoros folyamatok. illetve használnak. a viselkedés. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben. tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek. a gondolkodás. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is. kamrák. az éberség. Vaszkuláris léziók. az esetleges aphasia. hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. a mielográfia. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. Ide tartozik az MRI. a . Fontos a mentális képesség (kommunikáció. indulati élet esetleges zavarainak rögzítése. ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. a tesztek milyensége. A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni.

az atrophia. carotis. Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe.és EEGmonitorozás. A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas. az oedema. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket. fotostimuláció. Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a. Ha epilepsiára van gyanú. a cysták. a. Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. okklúziójának. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség. az infarctus. a dementiák. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek.12. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis. exulceratiójának kimutatására. Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre. alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. részletgazdagabb leképezését nyújtja.). Nagyon fontos. Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). ahol a vér-agy gát károsodott. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô. A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. a vérzés. A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. Funkcionális vizsgálat. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. az EEG teljesen normális is lehet. az epilepsia.) kiválóan alkalmas. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. a térfoglaló folyamatok. Dupla-Doppler UH-vizsgálat. és a nyugalmi EEG normális. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT. Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. stenosisának. különösen megfelelô gyógyszerelés esetén. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van. A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl. Mielográfia. a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit.és MRIvizsgálatot. Az EEG hasznos lehet generalizált . hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél. munka a magasban stb. aneurysma. AVM stb. Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). az érképletek veleszületett hiánya. alvásmegvonás). Igen költségigényes. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. noninvazív leképezésére szolgál. a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. Agyi angiográfia. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). cerebri media – keringési zavarainak. vertebralis) disszekciójának. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors.

A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl. Általában sorozatingereket. hogy a funkcióromlás az ideg. és milyen mértékben. kompresszió) tükrözô információ megszerzése. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. fény-. polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. az érzôkéreg léziójáról adnak információt. akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. a hátsó köteg. az agytörzs és a thalamusrendszer. Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. mint a mozgatóé. az agytörzsi léziókat kb. Myopathiában az alacsony amplitudójú. polyneuropathia). A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük. így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. Elektroneurográfia (ENG). hangés elektromos hatásokat alkalmazunk. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta. A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására.286 12. l mm pontossággal meghatározza. Hasznos lehet pl. A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. Elektromiográfia (EMG). Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési . Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma.

Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. Tekintettel azonban arra. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. A károsodás következtében az önellátást. táblázat mutatja be. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával.12.10. Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. EMG. kiváltott válaszok. reflexvizsgálatok cisztometria. Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik. progresszió: . BAEP. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. Vér. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek. neurológiai tesztek. VEP). anális EMG véranalízis. mint a fájdalom. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. a mobilitást. a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek. hólyag. a gyengeség. lumbálpunkció képalkotó eljárások. melyeket a károsodások. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. A károsodások tartósságának. a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak. reflexvizsgálatok. EEG. 12. amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához. EMG. lumbálpunkció képalkotó eljárások. az ügyetlenség. kiváltott válaszok.és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét. stabil állapot. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni.10. táblázat.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ. repetitív stimuláció. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. kiváltott válaszok (SSEP. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit. mely lehet gyógyulás. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele. kiváltott válaszok ENG. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. a tünetek. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. mivel ugyanazon tünetek. egységét. EMG.

Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. beszédzavar stb. A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). járási sebesség. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. Barthel-index. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil. emlékezés. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. a sclerosis multiplex (SM).) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. a szabadidôs tevékenységek stb. • az idôtartamtól. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. vagy progresszió. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése. gyengeség. vonatkozásában. illetve a munkaképesség. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. homályos látás). kommunikáció. táblázat). A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése. nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. A beteget többször és keveset terheljük. beszéd. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás.) tekintetében mér. mely 18 különféle funkció (önellátás. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. stabil állapot. Az ún. Parkinson-kórnál a Webster-skála. • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. motivációjától. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget. járás. ugyanakkor elôfordul. Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. A részletek vizsgálata végezhetô pl. és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. FIM (functional independence measurement). az interperszonális kapcsolatok. hemiparesis esetén az ún. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével. kérdôívek). • ha a betegség progrediál. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. mely lehet gyógyulás. mechanográfiával. amit a betegség okoz.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. 7 pontos skálán. Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. a lehetô legnagyobb terheléssel. mobilitás. járásvizsgálattal és az ADL. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. amelyet aztán szakember értékel. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. az „ad optimum” a cél. tudati állapotától. szociális magatartás stb. fogás. A károsodások. állás. Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat. pl. a tanulás. a spaszticitás foka.288 12. fájdalom. átülés. a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig.) vizsgálatát jelenti. . a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat.11. Vannak betegségek. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával. amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl. a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik. alkalmazkodás stb.

Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki. hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek). amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. amelynek során orvosi ellenôrzés mellett. terhelhetôségét.12. SPECT. viselkedése. Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél. 12. hangulata. amelyet a beteg késôbb végezhet. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága. • az együttmûködési képességet. SSEP elektronisztagmográfia. az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés. A munkaképesség megítélése. PET.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. a mozgások jellege. amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. Az ún.12. anális EMG. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától.12. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). kiváltott válaszok . A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan. hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek. memória stb. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12. munkaterhelés olyan speciális módszer. ENG. kiváltott válaszok EMG. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség. hogy azok nem csak a betegség. környezete. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. táblázat. EEG.). • a sérülés kockázatát. munkafolyamat. mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. táblázat mutatja be. táblázat. munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására. hogy mennyire terhelhetô valaki. akinek feladata.11. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. szimulált. vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”. • fizikai követelmények. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. • mentális követelmények. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. energiaszükséglet.

Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése. hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. 7. így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. rehabilitálhatóság. hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak. munkaképesség-változás széles skálán mozog. a funkcionális kapacitás vizsgálata. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ.290 12. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz. pl. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. dások specifikus vizsgálata. A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5. 6. míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. a panaszok regisztrálása 2. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. • pszichiátriai vizsgálat 3. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. Vannak olyan esetek. a koordináció. hogy tartós. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. együtt értékeli a kezelôorvossal. 8. Anamnézis. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. • egészségre ártalmas tényezôk stb. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. a szenzibilitás. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. a vegetatívum állapota). a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl. a paraplegia.: komputerkezelés). a motorium. teljes munkaképtelenség véleményezhetô. A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni.

jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. az érzékszervek. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. illetve szervrendszer valósítja meg. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat. FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. a testtartás. 12.13. Figyelembe veszi a dominanciát is. A károsodás legsúlyosabb fokát az állás. A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12.. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. természetesen csak 12. A kommunikációs. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot. értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. táblázat. Az állás. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak. a motivációk vonatkozásában is. a pulmonológia. a teherhordás.13.15. a felállás képtelensége jelenti. a tehervivés nehézségekbe ütközik.14. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot. Mivel ezeket a funkciókat több szerv. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. a fogás. összehangoltsága szükséges az állás. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van. táblázat mutatja be. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 .12. táblázatok mutatják be. Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli. A járás. a járás funkciójának a megvalósításához.

táblázat. s a tudat. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel.15. rendszeressége. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk. de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra.és viselkedési za- varokkal járó. lépcsônél. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12. irritabilitás. tud járni. Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. A generalizált tónusos-klónusos rohamok.292 12. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem. teherhordásra. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni. de emelkedônél. akadályozhatják a munkavégzést. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. táblázat. táblázat mutatja be. a tartós. Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. . a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló. tartóssága. nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. Az ún. de segítség nélkül meg tud menni. hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. bizonyos távolságot nehezen. szociális problémák alakulnak ki. fogásra. • depressio.14. fogásra. nehézséggel állni is képes. teherhordásra.16. interperszonális konfliktusok.

. FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12. a szaglás (I. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos. A nyelési zavarok értékelését a 12.) vagy más szervi károsodások jönnek létre.16. a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 . X. 12.12. táblázat mutatja be. táblázat. a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. táblázat. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet. nehezen befolyásolható rohamok.18. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet. melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. táblázat. szívelégtelenség stb. VI. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése. a beteg felügyeletet. táblázat mutatja be.. Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12. 12. melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet.. agyideg). de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok. gyakori rohamok. hypertonia. agyideg). gyakori.. agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. agyidegek). A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel. a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12. nazális regurgitatióval.18.17. mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. valamint az arcideg (VII. védelmet igényel Súlyos.7. III. agyideg). a látás (II. és XII. IV.17. táblázat.

intenzitása. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg.6-del). izomra. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. Általános szabály. Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli.13. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V. • milyen idegi struktúrák (ideggyök. Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. érzészavarról. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia. ábra mutatja be. a n. a diszkomfortérzés súlyossága stb). mozgáskorlátozottságról. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. agyideg. dermatomára) terjednek ki. ideg. táblázat mutatja. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. plexus. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. lokalizációját. mérsékelt fokon 15–29%-os. kiterjedését. A panaszok jellege. Szükséges értékelni. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. tartóssága. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni.19. s gondolni kell a szimulálás. disszimulálás lehetôségére is. plexus. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. izomcsoportra. fájdalomról számolnak be. jellege. nehezen kezelhetô. hogy azok • milyen területre (testrészre.294 12. Különös jelentôséget kell . Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra. ideg) károsodnak. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. táblázat az irányadó.20. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk.

. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. plexus. ábrák. ábra. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0.3. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák.20.12.3. 12.13. táblázat.4..5. innervációs sémák 12. 12.6.19. abnormális szenzációkkal vagy anélkül.20.3. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. táblázat A károsodott gyök. amely akadályozza a tevékenységet.1. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. abnormális szenzációkkal.. 12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. táblázat. ideg megnevezése 12. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés. A plexus brachialis egyoldali szenzoros. minor causalgia csökkent érzékelés. A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés.19. 12.. 12. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése . FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12. a tevékenységet akadályozó fájdalom. fájdalom.

táblázatokból állapítjuk meg.20. a mozgáskoordinációt. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12.22. a járást. táblázat).8.21.6-del).21. a reflexeket. táblázat. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni. Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . ábra és 12. táblázat. ábra mutatja be. 12. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat. s az innervációban részt vevô idegeket. 12.. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12. A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali.296 12. a munkavégzô képességre. trofikus állapotát. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció. izmokat. a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12. Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12. A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg.14.22. az izmok tónusát.3 táblázat). a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt. az izmok kontraktilitását.22. A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások. mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12. bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. táblázat). a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre.

.12. 12.4. 12. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság.3. a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz.2.3..14.16. 12. össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben). táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1. ábra. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12. 12. Ezeket a károsodásokat kombinálni.22. 12.23.20. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel. táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD).. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének.15.3. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12. Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk.1. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12. ízületi kontraktúra). táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12. 12.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1.. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. csontatrophia.. ábra. ábrák és 12. 12.8. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0.1. .8. ábra. táblázat alapján. izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12. 12.5. táblázat) alapján. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület.4. izom. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk.) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása.4-del.

15. cutanreous 12. FEJEZET Neurológiai károsodások n. n. n. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med.298 12. cutaneous nn. az 12.16. clunium inff. cutaneous porf. ábra. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája . cutaneous n. ábra.

femoralis n. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. ha meggyógyul. a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. a neurológiai károsodások jellege. a n. foglalkoztatásának alakulását. vagy stabil állapotot eredményezhet. n. . táblázat. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. peroneus comm.23. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. • A traumás sérülés. A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. tervezésében és megvalósításában realizálódik. Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól.12. obtoratorius n. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. n. glutealis inf. a munkáltatótól. plantaris lat. n. peroneus sup. ischiadicus n. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. n. egyéb interperszonális kapcsolatainak. plantaris med. szenzoros. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. n. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. tevékenységeit. Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. hogy a kimutatott mentális. Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. glutealis sup.

a házastársi. A különbözô érzékszervi. zavart szenvednek a szociális. az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. A testhelyzet változtatására. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. a szexuális kapcsolatok. Az önellátás károsodásai. tanulási képességétôl is függ. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. vagy elhanyagolható. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai. A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség. • enyhe. az írott. Ide tartozik a beszélt. a lakóhely. fogyatékosságokat eredményezhetnek. a test. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. • a súlyos. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. azok jellegét és súlyosságát. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0.3. a járás és a testmozgások különbözô változataira. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. az élelem. kódja 1344. a háztartási gépek használata. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. • a teljes. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. hiányzik. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell. az étkezés. a saját és a mások egészségének védelme. A mozgásfunkció károsodásai. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása. A kommunikációs tevékenység károsodásai. a kéz. hogy legyen. a használati tárgyak beszerzése.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. a tárgyak mozgatására.300 12. e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. a testhelyzet megtartására. tapasztalataitól. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága. e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. a hangulati. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. az öltözködés. Így pl. a tudati. az ételkészítés. a beszéd képessége. Így pl. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg. • a mérsékelt. A háztartási tevékenységek. motivációjától. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. a testápolás. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. nagymértékû. az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. a láb használatára. a takarítás. . teljes. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl. a viselkedési komponensek alakulása. a toaletthasználat. részvétele korlátozott. és ezen belül a családi. csekély. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. mint a mosakodás. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1. a vitakészség. az egyén magába fordul.

A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik. s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok. melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. • a beszédzavarok. • a magatartás és az emocionális élet zavarai. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . képzésének mérsékelt zavara rövid idejû. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás.24. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást. képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. pl. • a mentális (kognitív) zavarok. Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. táblázat. így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. táblázat mutatja be. azok súlyosságát. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott. FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét.24. egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. A szellemi funkciózavarok értékelése dosával.12.

• rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. neurorehabilitációs osztályok. a kommunikáció zavarai. A terápia feladata az erôsítés. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás.302 12. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. átképzô. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket. a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. A neurológiai betegségek következtében kialakuló. a mechanoterápia. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. epilepsia. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún. a termoterápia. A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún. A tornának preventív és terápiás célja van. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. tetra-. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. javítják a proprioceptív érzékelést. az értágítás. egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. mind a gondozás során. csökkentése. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is. spasmusok oldása. a balneoterápia. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen. a görcsoldás. az ízületi kontraktúrák. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). hanem a munkaügyi. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. • komplex rehabilitációs központokban. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok. a vizelési zavarok. a fizikai állóképesség erôsítése. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. a hidroterápia. • lakóközösségi szinten. posztstroke depressio felismerése és terápiája. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. az alkalmazkodóképesség csökkenése. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. Ingerkezelés. ugyanúgy. a keringés javítása. elôkészíti a mindennapi .

csökkentésére irányul. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. kognitív tréningnek. ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. melyet végezhetünk: . a beszédzavarok. Ha ez kudarcot vall. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. az akadálymentes közlekedéshez. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. A mûtét célja a funkció javítása. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság. a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük. a személyiségváltozás. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. hogy a beteget beszélni megtanítsa. a logopédus feladata nem feltétlenül az. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). pl. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása. Az ún. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul. hogy a beteg motivált legyen. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. zottságának. gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. A beszédterápiás szakember. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. pl. a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. a rugós ortopédcipôk).12. A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb. Fontos. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. egyharmada – annak ellenére. A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. A kéz funkcióinak javulásakor pl. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. A betegek fennmaradó része nem mutat változást. jól kooperáljon. Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat. Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. az önellátáshoz. Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. a kognitív funkciók csökkenése. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl.

a rehabilitáció után. képzettség. Mint látható. a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége.). A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin. sertralin. . vegetatív zavarait. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû. szorongásokhoz vezethet. paroxetin.és keresôképességét. javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után.) adhatók. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. bizonyos esetekben lehetetlen. a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. a munka. Bizonytalanná válik a jövô. ennek rehabilitációja a legnehezebb. • a koordinált izommozgás helyreállítása. hanem a beteg további sorsát. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. egy esetleges újabb történés után). mennyire van betegségbelátása. • a segédeszköz-használat megtanítása. A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. az állóképesség fokozása aktív tornával. • az önellátás. a függetlenség elérése. munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. nagyon idôigényes. A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban. • annak eldöntésére. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. • az állapotváltozás felmérésére (pl. otthon hagyható-e egyedül. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. beszédképtelenségét. fluvoxamin. alprazolam stb. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható). szükség esetén parakoordináció kialakítása. • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. citalopram. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek.304 12. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. döntésképes-e stb. kénytelen tudomásul venni függôségét. • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e. esetleges mozgáskorlátozottságát. bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl. exhaustio alakulhat ki. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs. van-e neglect. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben). és milyen típusú). Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. • a javulás arányában izomerôsítés.

A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen. Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól. • az azonos tüneteket okozó.17. ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl. ábra). állapotától függôen. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható. hogy foglalko- . Kezelésük általában nem tér el az azonos. azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl. Sajnos. nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel.12. Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. encephalopathiák. részben a létrejött károsodás határozza meg (12. terápiás munka. Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. ami a munkába állással zárul le. prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. mennyisége és fennállásának idôtartama. polyneuropathiák). hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. hangsúlyozva. A terápiás tevékenység. alagútszindrómák). Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára. az ún. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún.

glikolok. triklór-etilén. metanol CO. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. tri-orto-krezil-foszfát. Bi. n-hexán. piridin. Mn. o depressio ek 12. lindán Hg. metil-alkohol. szénkéneg Hg. benzin. Tl. Tl. benzol.17. As. Tl. szénkéneg. szén-tetraklorid. Sn. xilol. Mn. Bi. klórozott szénhidrogén-származékok. As. triklór-etilén Pb. CO. As. akrilamid. benzol. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. Mn. Sn. piridin. izocianátok. Mn. toluol. metil-bromid. szerves higanyvegyületek. szénkéneg. Pb. metil-klorid. n-hexán. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok . nitroglikol. CO. Pb. nitrobenzol Hg. akrilamid. szénkéneg. naftalin. Bi. ketonok. ábra. xilol. táblázat). Al. sztirol. triklór-etilén. pentaborán. endoszulfán.306 12. sztirol. etilén-oxid. n-hexán. xilol. szerves foszfátok.25. triortokrezil-foszfát. Al. CO. szénkéneg Pb. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. táblázat. toluol. ciánhidrogén Hg.25. kénhidrogén. benzin. toluol. Tl. benzol. metil-bromid Hg. piridin Tl. sztirol. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. toluol. DDT.

a gumi. nyugtalanság. EMG. Tünettan. elsôként a n. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. mint a férfiak. gyengeség. de kevésbé kifejezetten. általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. meglassult pszichomotilitással. a forgácsolók.és kálium-hidroxidok. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban. a festôk és a fazekasok. maradandó bénulást okozva. izomatrophia.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. majd kesztyû-. Elôfordulás. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. . fénycsövek gyártásakor. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. szédülés. góctünetek. indulatvezéreltség. petyhüdt paresis. a kohászatban fémhigany elôállításakor. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata.12. a teljesítôképesség csökkenése. Az encephalopathia ma már ritka. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. máskor dysarthria. gliosis kíséretében. hypo. lumineszcens lámpák. majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. Minthogy a tremor korai jel. a szellemi teljesítôképesség csökkenése). elsôsorban a cortexben.és areflexia. kínzó insomnia. Elôfordulás. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô. delírium. A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. nátrium. coma). illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. valamint a hegesztôk. Kezdetben „burning feet”. organikus eredettel). Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. festékek. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. ingerlékenység.és végtagataxia. az akkumulátorgyártó üzemekben. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma. Az olvasztókban. Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei. Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. Polyneuropathia. az öntödékben. napon a legkifejezettebb. Prognózis. a sokszorosító iparban. alvászavar. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul. a kerámiaiparban. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. hányás. a memóriafunkciók romlása. fáradékonyság. Axonális típusú károsodást mutat. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott. a benzinkeverôk. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. delíriumig fokozódó confusio). ingerlékenység. epilepsziás rohamok. azaz fáradékonyság. azonban kialakulásakor maradandó károsodással. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. a Purkinje-sejtek megkíméltségével. Neuropatológia. halláskárosodás. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô. hangulati nyomottság. Tünettan. ez fôként a higanyércbányászatban. ami az ólomexpozíciót követô 5. Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. Higany. intenciós tremor) jellemzôek. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk.

Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc. coma). Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). ante. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. majd durva hullámú tremor. Mangán. Fôleg a pallidumban és striatumban. A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. delírium. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori.és acélipari dolgozók.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. kissé diszartriás beszéd. gyengeség. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. Az izmok nyomásérzékenysége. állás. Axonális típusú károsodást igazol. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. Neuropatológia. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. részleges javulásra számíthatunk. Neuropatológia. hallucinációk. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. majd prolongált confusio. Prognózis. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Prognózis. confusio. a végtagok rigorózus merevsége. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. tabeszes jellegû érzészavar jellemez. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. enyhe.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve.és retropulsio. Az alsó végtag merevsége korai jel. ritmikus mozgásai. önkontrollvesztés.és járásképtelenség. dysarthria jellemzi. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. Elôfordulás. elôbb finom. Arzén. Elôfordulás. a ferromangán-. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. valamint az arzénfinomítóban. Tünettan. hypersalivatio. mely azonban nem specifikus elváltozás. ércolvasztóban. de organikus jegyekkel. monoton. dementia. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT. a szárazelem. melyet heves fájdalmak. fém. Tünettan. Bizmut. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek. diffúz myoclonusok. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio. Tünettan. „fogaskeréktünet”. . gyakran lassú a gyógyulás. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket. Prognózis. EMG.308 12. Elôfordulás. ataxia. a törzs és a fej nagy. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. remegés. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. convulsio. vas. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. impulzivitás. a disztálisan hangsúlyozott paresis (n. Az idült mérgezés prognózisa jó. epilepsziás rohamok. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô.

organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . Tünettan. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Tünettan. és VIII. aluszékonyság. További expozíció esetén zavartság. az ophthalmoplegia. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. fejfájás. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. Elôfordulás. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. permetezôszerekkel foglalkozók körében. Az üveg. majd gátolják (neurodepressio). ötvözetek elôállítása során. Feltételezett. Tünettan. Prognózis. Heveny hatásuk lényegében azonos. Heveny mérgezés esetén delíriummal. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. nyugtalanság. görcsök. különösen jellemzô az opticusatrophia. a xerográfiában. Nem az idegrendszeri. a fényelemgyártásban. depressio) és koordinációzavar jelentkezik. félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. az absztraháló képesség csökkenése. Galvanizálás. Elôfordulás. izomrángások. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. Tünettan. de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. ötvözetekkel. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. Elôfordulás. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. Bárium. Elôfordulás. Szelén. Prognózis. Elôfordulás. Heveny mérgezéskor álmosság. Az I. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. Neuropatológia. ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. Tünettan. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. depressio jelentkeznek. Kadmium. mind pedig a gerincvelôben.és a porcelániparban. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. Patkánymérgekkel. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. Elôfordulás.12. és felfelé terjed. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. Oldószerek. akkumulátorgyártás. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). Ón. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. Tünettan. a Sommer-szektor megkíméltségével. eszméletvesztés. a vegyiparban alkalmazzák. Bauxitbányászat. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. de katalizátorokkal. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. az ingerlékenység és az álmatlanság. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. a kénsavgyártásban. timföldgyártás. Alumínium.

zsírtalanításra. Az idült mérgezés nem specifikus. szédülés). tremor. A nyomdaiparban (ofszetnyomás). A neuropathia jellegzetessége. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. Benzin. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. a mnesztikus funkciók gyengülése. a cipôgyártásban használják. aluszékonyság. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. a kenôolajok. . részegséghez hasonló állapot. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. gyanták. Neuropatológia. Tünettan. Tünettan. idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. cellulóz-észterek. Oldószerekben. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. a mielinhüvely elvékonyodik. Idült mérgezésben szimmetrikus. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Prognózis. FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet. a szintetikus gumigyártásban. Glikolok. a gyógyulás nem minden esetben teljes. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. Polyneuropathia. prenarkotikus. hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. fokozott szorongáskészség. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. ritkábban optikus neuropathia. nedvesítô folyadékokban. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. Elôfordulás. Korai. majd eszméletvesztés. Tünettan. eufória. nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek. disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. a mûbôr. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. lakkok oldószere. faszesz). Elôfordulás. tinták. Elôfordulás. Ketonok. szédülést. részegség. esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. a benzin egyik összetevôje. pigmentek és festékek. Tünettan. Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. Prognózis. Elôfordulás. valamint tisztítószer. a fényezôanyagok. Oldószerként. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. parkinsonos tünetek jellemzik. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. Olajok. fagyálló folyadékokban. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. alsó végtagi. Metil-alkohol (metanol. hígításra. a festékek. Heveny mérgezésben fejfájás. másodlagos demielinizációval). hidraulikus folyadékokban. Prognózis. majd narkotikus állapot. álmatlanságot. N-hexán. szédülés. hôcserélô közegben. coma. majd tudatvesztés. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. súlyos fokú gliosissal kísérten. ragasztók. fejfájást. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. Tünettan. Elôfordulás.310 12.

neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. valamint repülôgép-üzemanyagként. hányás). részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. delírium. Prognózis. fülzúgás. ragasztóanyagként használják a vegyiparban. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. majd gyengeség. izomgyengeség. járásbizonytalanság. Elôfordulás. zsírtalanítás. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. extraháló-. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). Anilin. a rotációs nyomtatásban. kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak. néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). hígító. légzésbénulás jelentkezik. vestibularist. szurok. extrahálása. Az idegrendszert részben közvetlenül. hányinger. alkoholintolerancia. majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. Zsírok extrahálása. rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. a festékgyártásban. ragasztó. Triklór-etilén. eszméletvesztés. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. tisztítás. aluszékonyság. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. Prognózis. intenciós tremor). toxikus encephalopathia. toluol. zsír. a mûanyagiparban. fejfájás. sztirol (vinil-benzol). viasz vagy paraffin oldása. de egyéb vegyipari baleset. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). coma és légzésbénulás alakul ki. nagyfokú álmosság. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. Dimetil-szulfát. Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma. a síküveggyártásban. zsír. Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás.és tisztítószerek alapanyagaként. xilol. Gyanta. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés. Tünettan. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. Elôfordulás. a kábelgyártásban. kôszénkátrány. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. viasz. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. dysarthria. Elôfordulás. a cipôgyártásban. majd légzésbénulás jelentkezik. olaj. Tünettan. opticus károsodása. akkomodációs zavar). émelygés. görcsök jellemzik. Tünettan.12. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. ocularis dysmetria). a gyógyszeriparban. tónusos-klónusos görcsök. gumi. trigeminus neuropathia. kettôs látás. koordinációs zavar. Számos gyógyszer alapanyaga. Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. légzésbénulás. Tünettan. impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. cerebelláris tünetek (ataxia. dysaesthesiák a jellemzôek. coma. fémek zsírtalanítása. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le. ptosis. Elôfordulás. szá- . szemmozgászavarok (opsoclonus. Elôfordulás. gumi. Benzol. gyanta. hányás. Elôfordulás. Vegyiparban. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. a gumiiparban használják. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. javításakor fordul elô leginkább mérgezés. Oldó-. majd szédülés. szédülés.

különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza.és mûbôrgyártásnál. atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. szeszdenaturálás. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. A vegyiparban. nitroglicerin. izomgyengeség. robbanóanyag-gyártás. Akut. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. coma. Elôfordulás. Az intermedier szindróma (ún. Elôfordulás. eszméletvesztés. atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. Tünettan. Tünettan. mind a psychosis állandósulhat is. Elôfordulás. A krónikus mérgezés az agyi erek. a plasztikés a petróleumgyártásban használják. profúz verejtékezés. Naftalin. izomgyengeség. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. Szénkéneg (szén-diszulfid). talajfertôtlenítés. Alkoholintolerancia. Elôfordulás. miosis. bôripar. valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. izomrángások jelennek meg. motorok kenôanyagaként. hányás. nitrocellulóz oldására. hányás. Triortokrezil-foszfát. Az akut mérgezést követôen (ún. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. Neuropatológia. coma. mûselyem. nitroglikol (dinitroglikol). Elôfordulás. delírium. Nitrobenzol (mirbanolaj). idült mérgezésben fejfájás. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. Tünettan. hypersalivatio.312 12. hányás. extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). Viszkóza-. Pentaklórfenol. Görcsök. cerebelláris ataxia. facialis.és mûanyagszivacs-gyártás. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. festék-. Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- . súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Lágyítószer a mûanyag. olfactorius) okoz. hypoglykaemia. Elôfordulás. majd mély eszméletlenség. a molykár elleni védekezésben használják fel. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô. Prognózis. Prognózis. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. esetleg légzésbénulás. vagus és a szemmozgató idegek paresise. Elôfordulás. a n. sôt mind a bénulások. fejfájás. epilepsziás görcsök. Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. Piridin. n. delírium. hemianaesthesia. Tünettan. Convulsiók. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. gyógyszer-. analgesia jellemzi. Vegyipar és gyógyszeripar. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. hemiparesis. abdominális görcsök. a n. Vegyipar. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. Vegyipar. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. Hidrazin. Tünettan. Tünettan. Fakonzerváló szerek alkalmazása. rovarirtás. kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. organikus pszichoszindróma. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. Heveny mérgezésben hyperpyrexia.

Elôfordulás. a levodopa szubsztitúciója hatástalan. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. végtagfájdalmak lépnek fel. Tünettan. súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. akusztikus hallucinációk. depressióval. elsôsorban poliuretángyártás. csomagolóanyagok elôállítása. Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek. szédülés. a végtag. A gázosítást végzôk. a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. a vegyipari dolgozók. a közlekedési dolgozók. a cserzôk. a tûzoltók. majd bénítja (confusio. Elôfordulás. a kohászok. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. fejfájás. Tünettan. görcsrohamok. feldolgozása. hányinger. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. Prognózis. az acélipari. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak. 2–5 hét múlva disztális. pl. krezol. Izocianátok.12. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). hányás. Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával. A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is. akrilnitril (vinil-cianid). Prognózis. Tünettan. szenzomotoros. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. az arany. az acetilénhegesztôk. fertôtlenítô és impregnálószer. a silóban. Elôfordulás. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet. a galvanizálók. Korszakovszindróma (amnesztikus. convulsiók. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). a kôolaj-finomítóban. szédülés. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak.és nyaki hajlítókra. Prognózis. bénulás. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak.és ezüstkivonók. Tünettan. a cukorrépa feldolgozásban. a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. Akrilamid. Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid.és festékgyártás. festékek. . coma). a bányászok. Mûgyanta. Elôfordulás. szimmetrikus. a kazánfûtôk. Fejfájás. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. Nejlon gyártása. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. tremor. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. az autószerelôk. Tünettan. Pseudoneurasthenia. altatóra rezisztens insomnia. tudatzavar. Mûanyaggyártás. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. a bányászok. emlékezetkieséssel. progresszív atrophiával. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. majd lassan csökkennek. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). a motorkezelôk. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. és a levodopaszubsztitúció hatástalan. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. izomatrophia. Elôfordulás. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. Elôfordulás.

görcsök. extrapiramidális tünetek. görcsök. . Szerves foszforsav-észterek. majd beszédzavar. dekaborán. Elôfordulás. Tünettan. veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. fejfájás. Elôfordulás. Hatásmechanizmus. Prognózis. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. Növényvédelem. csuklás. Prognózis. különbözô vegyi anyagok intermediere. eszméletvesztés. remegés. Metil-bromid. féregirtó szerekben és harci gázokban. majd bénulás. endoszulfán. izgatottság. fertôtlenítô. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre. inszekticidek.és beszédzavar. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô. látás-. Széles körben felhasznált anyag. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók. nyugtalanság. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. DDT. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. Etilén-oxid. izomrángások. súlyos zavartság. Pentaborán. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. majd tónusos-klónusos görcsök. Rovarirtó szerekben. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. Tünettan. lindán. eszméletlenség. Csávázószerként. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. Prognózis. átjutnak a vér–agy gáton. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia. Elôfordulás. kettôs látás. ataxia). Elôfordulás. intenciós tremor. esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. nystagmus. görcsök jellemzôek. coma jellemzô. Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. légzésbénulás jelentkeznek.314 12. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. szorongás. polyneuropathia. Tünettan. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. hallás. ataxia. Kedvezôtlen. tünettan. izomremegés. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. zaj. izomrángások. görcsök. Elôfordulás.és tisztítószer. A vegyiparban metilezôszerként használják. Elôfordulás. A javulás lassú. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. légzésbénulás következik be. Az acélés gumiiparban.és fényérzékenység. szemidegbénulás. személyiségzavar. hyperaesthesiák. bénulások. paraesthesiák. coma lép fel. beszédzavar. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. fungicidként. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések). Prognózis. photophobia. Tünettan. hallucináció. Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek. Az akut mérgezés során zavartság.

N. thoracicus longus lézió. Elôfordulás. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. valamint keszonvájároknál. a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk. ritkán a csukló hajlítói. karpális alagútszindróma). Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. Vállsérülés. A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. Elôfordulás. N. néha a hosszú ujjhajlítók. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. N. Elôfordulás. Az érzészavar akár hiányozhat is. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). ulnaris lézió. . Részlegesen gyengülhetnek a könyök.12. Tünettan. vagy a vállon. Elôfordulás. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6). emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. a vállon nehéz teher szállítása. Tünettan. mind a neurotoxikus. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. ha a kezdeti bénulás teljes. ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. ha csont is sérül. Tünettan. Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. N. A m. peroneus paresis. A mm. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. pneumatikus szerszámok. serratus anterior bénulása következtében scapula alata. Prognózis. Tünettan. A megerôltetés a panaszokat fokozza. A felsô karfonat bénulása gyakoribb. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. dobolás. Általában jó. mert ez a gyök kiszakadására utal. a pénztári vonalkód leolvasása. N. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. érzészavar a kézhát ulnáris felén. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. kézi csavarhúzó). a hüvelykpárna sorvad. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. interossei bénulása miatt ún. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom. Az összes térdfeszítô bénul. femoralis lézió. és a hüvelykujj abdukciója gyengül. A kilátásokat rontja. A láb tartós keresztbetétele. A kéz összes kis izma bénul. kés használata). illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik. Elôfordulás. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. Elôfordulás. az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. Ha a nyaki sympathicus is károsodik. Prognózis. Horner-triász kíséri. lyukasztógép. Számítógépes adatbevitel. supinatornak a paresise. Tünettan. finomköszörülôk) idézik elô. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. mely éjszaka jelentkezik. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. parkettázás esetén. a felkar hajlítóinak és a m. hátizsák viselése.

sclerosis multiplex stb. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó. legnagyobb részük fiatal. 200 ezer. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk. illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). kettôs látással járó kórképek – pl. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. teljesítôképességét. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. 1. alkoholos neuritis nervi optici.3. . Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. Magyarországon hasonló felmérések nem készültek.3. Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. • fel kell mérni a munkahelyi. a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések. az Egyesült Államokban pl. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. chiasma.2. a hallópálya. opticus vagy a látópálya léziói. hogy a neurológiai beteg: 1. opticus. a hideg vagy nedves munkahely. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás.és hemianopsiák – n.316 12. tibialis paresis. cerebrovaszkuláris kórképek. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi.4. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív.1. 1. 1. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható. szerencsésebb esetben stacioner jellegû. –. 200 ezer. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). beleértve számos speciális faktort is. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. A talpon érzészavar mutatható ki. és fel kell mérni ezek várható változásait. betegek. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). agytörzsi érintettség. 1. Magyarországon számuk kb.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. Elôfordulás. esetleg javulás). Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. mint a három mûszak. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. acusticus. A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük. A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul. korongozó) ûzôk esetében. szemizomparesisek. a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai.1. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás. és nemcsak a beteg és családjának sorsa. diabéteszes. intrakraniális térszûkítô folyamatok. Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. aortaív-szindróma). N. Tünettan.2. 2. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg. azaz utasok. hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”.

6. temporális lebeny. a pontocerebelláris szöglet léziói. A karok. izomatrophia. periarthropathia humeroscapularis. Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. Paget-kór. parietális apraxia. Refsum-betegség). 2. parietális apraxia. a n. modulálatlan beszéd. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma). a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai).6. Thomson-. 2. extrapiramidális eredetû rigor. spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). discopathiák). Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés. esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]). térdelés. 1. frontális ataxia. 1. esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései. tranziens vertebrobaziláris keringészavar. A lábak. akinesis vagy hyperkinesis. dystoniák.3. a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis. cerebelláris koordinációs zavar. diabetes mellitus. FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1. primer izombetegségek). Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés. dekoncentrációval jellemzett kórképek). kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar).7. Kallmann-tünetcsoport). ismétlôdô. kényszermozgások. bármilyen eredetû. akinesis vagy hyperkinesis.1. lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. scalenusszindróma. extrapiramidális eredetû rigor. . frontális ataxia. Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. olfactorius. kényszermozgások. cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. 1. Egyoldalú. fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. dystoniák. discopathiák. Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. dadogás]. kényszermozgások. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma.4. bármilyen eredetû tremor. Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt. centrális eredetû paresisek). parietális lézió. 2. coccygodynia). 2. extrapiramidális eredetû rigor.7. polyneuropathiák. aortaív-szindróma. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. cerebelláris koordinációs zavar. koponyaalapi törés). frontális ataxia. 2.1.12. guggolás.8. kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma. cerebelláris koordinációs zavar. Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók. primer izombetegségek.8. discopathiák. akinesis vagy hyperkinesis. „parkinsonos” monoton.6. bármilyen eredetû tremor. stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. discopathiák.2.9.2. a n. 2. elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]).5. 2. 2. vertebrogén szédülés. váll-kéz tünetcsoport. Wilson-kór. facialis.5. 1. frontális ataxia. glossopharyngeus perifériás károsodása. 2. primer izombetegségek).

6. de még súlyosabb neurológiai státus). paramyotonia congenita Eulenburg. paroxizmális és hipokalémiás bénulás. 5. 4. 5. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). Kéz. agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok. Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet. 6. familiáris. Raynaud-szindróma).9.1. 4. 5. 5. labilis agyi keringés. 5.2.2. 5. ataxiával járó megbetegedések). vaszkuláris. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen. Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia. vertigóval.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. aortaív-szindróma. gázos munkahelyen munkát nem végezhet. Zárt. Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. 5. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák.3. 3. Poros. Nedves. de súlyosabb neurológiai státus). mint elôbb. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. 5. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet. 5. mint elôbb. Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. epizodikus herediter Gamstorp).2. Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. Szabadban munkát nem végezhet. myotonia congenita Tomsen.6. encephalopathia). Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással.2.3. Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. erythromeralgia). Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép. a gerinc degeneratív eltérései. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). Raynaud-szindróma. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet. 5. adinámiás. 5. Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia). az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák.15.13. .8. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô. aortaív-szindróma. Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). 5.318 12. mozgásszervi degeneratív elváltozások). 6. 5. Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek.3. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. gôzös. elsôsorban pszichiátriai kórképek). szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek.12. izombetegségek.14. elsôsorban pszichiátriai kórképek). myotonia congenita Tomsen. szia. epilep- 5. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. füstös.]) 4.5. 5.11.10. paramyotonia congenita Eulenburg. poszttraumás stb. 3.4. nyirkos. a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. mozgásszervi degeneratív elváltozások).1. Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal.7.3. claustrophobia). FEJEZET Neurológiai károsodások 3.1. adynamia episodica hereditaria Gamstorp.1.

az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van.7%-át teszik ki. Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). alvászavar stb. egy eset átlagos idôtartama. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7.) a munkakörök egy részében lehetetlenné. személyiségzavar. látászavarok. becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- .) súlyossága. torticollis. A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám. s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ.3–1. míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. diabetes.3. hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. A táppénzkiadásoknak a 2–2.2. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia.1. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást. arteriosclerosis. • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel. károsodásaiban nyilvánulnak meg. A jelenség oka. alkoholizmus stb.5%-át. megszüntethetô. hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók. 7. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak. illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát. Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai. A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1.12. ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak. a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is. 7. kiutalt nap. • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak. nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). s ez mindig egyéni elbírálást igényel. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. terápiás igényei stb. s a kiadások viszonylag magas aránya. faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl. Túlmunkát. 1997).

320 12. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását. hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása. Mindez egyéni mérlegelést igényel. táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben. hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti. táblázat.26. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény. progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. Mind a beteg.26. neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54. ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni. • hosszan tartó. 12. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. súlyosságától. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl. E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel. lokalizációjától. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia.

könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia . FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi.12.26. táblázat.

Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. II. paroxizmális zavara. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. Generalizált rohamok a. 2. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô. amely az agymûködés ismétlôdô. Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel. Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog. b. amelyek pl. absance b. c. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat. lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor). lokális) rohamok a. Nem osztályozható rohamok . míg a szimptómás formakör azt jelenti. A generalizált epilepsiákban viszont a 12. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. autonóm tünetekkel. atoniás III. Parciális (fokális. 2. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. pszichés tünetekkel.27. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. tudatzavarral: 1. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. táblázat. és az epilepsiát. Jackson. klónusos d. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô.27. Parciális rohamok. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése. táblázat. utólagos tudatzavarral. tudatzavarral járó parciális rohamok. mioklónusos c. Komplex parciális rohamok. nem ismétlôdô rohamokat. 3. 4.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi. egyszerû parciális rohamok. tónusos-klónusos f. tónusos e. motoros tünetekkel lokalizált clonusok.

A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el. PET). Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák). atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. tisztázni kell a roham gyakoriságát. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. Az egyszerû parciális rohamra motoros. A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. primer. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT. hiposzexualitás stb. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. Az absence-rohamok rövid. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. generalizált rohamok. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak.12. MRI. Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. depressio. megtartott eszmélet mellett. A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. hogy fokális vagy generalizált-e a roham. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. hogy késôbb a rohamok visszatérnének. A betegek 70%-a monoterápiával. az interiktális periódus idôtartamát. ha a biterápia . melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. a roham típusos lefolyását. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. és fôleg gyermekkorban fordul elô. azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni. szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. valamint a tónusos-klónusos. FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul. melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet). A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. Egy részük generalizált rohammá alakul. A rohamot posztiktális tenebrositas követheti.) kialakulására is hajlamosíthat. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. Diagnózis. ez a forma genetikailag determinált. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban). Kezelés.

Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. a beteg pszichoszociális státusát. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. hogy megadja. opticusban. a n. többgócú. és többségük munkába állítható lenne. ha erre egészségi állapota. . az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. esetlegesen azok fejlesztésében is. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. • az eltartott státus megszüntetése. A politerápia egyik leggyakoribb indoka.324 12. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. hazánkban kb. A beteg állapotát. genetikai tényezôket tételeznek fel. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. hanem a beteg neuropszichológiai. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. az agytörzsben. családot alapíthatna. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat. illetve retrovírus-fertôzést. illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni. a család. 2 millió ember szenved SM-ben. Rehabilitáció. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. a félúti intézmény. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. Kevés a védett munkahely. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. akkor se. • a teljesítôképesség. 6–8 ezer beteggel számolhatunk. schubokban zajló. A világon becsült adatok szerint kb. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. az esetleges munkahely felvilágosítása. 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. Nôknél 2-szer gyakoribb. Az idegrendszeri traumás sérülések. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. segítésre ösztönzése. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. éghajlat) befolyásolhatnak. az önértékelés javítása. mint férfiaknál. A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. a munkába állítás lehetôségének megkeresése. A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. a rohamok súlyosságát. melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. a chiasmában. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. mérlegelni kell a mûtétet. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése. Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. esetleges lassú-.

• agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. • vizelési zavarok. egyensúly. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. Incontinentia. Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. benzodiazepin használatos. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. a paresis. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. székletincontinentia. retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. • diplopia. nausea. nyelészavar. • szenzoros tünetek: paraesthesiák. A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i.és járászavar. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók. mint a spaszticitás. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre. -retentio. • cerebelláris tünetek: végtag-. Az elôrehaladott betegség tünetei. paraparesis). A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. • continentiazavarok: vizelet-. • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. a szenzoros veszteség. Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. 70%). törzsataxia. urgencia esetén oxybutyninum. . ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). tolperison. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. a continentiazavarok. • pszichés tünetek: affektív zavarok. Oki kezelés nincs. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. intenciós tremor. a kóros fáradékonyság. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-. vertigo. Egyéb. részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). ataxia. Kezelés. skandáló beszéd. Diagnózis. a BAEP. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. • másodlagosan progresszív formát mutat. atípusos facialgiák. a dysphagia. illetve triciklikus antidepresszánsok. Immunterápia. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége.12. dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben. adásával történik. m. • neuralgiák. Rehabilitáció. hatására a schubok várható gyakorisága csökken. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt. melyek kb. akut relapsusokkal. • paraesthesiák. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. Tüneti kezelés. dysarthria. Az olyan tünetek. • neuritis retrobulbaris. 15 év alatt megszûnnek. • szédülés. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô.

a lézió helyétôl. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. az önkiszolgálás gyakorlása. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. A felépülés mértéke a beteg életkorától. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. rövid ideig). Évi kb. a mortalitás az életkorral nô. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. és feltételezzük. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. kb. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. Prognózis. . A tremor nehezen csökkenthetô. az Evers-féle zsírszegény étrend. kontraktúrák) az elsôdleges. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. ilyen pl. A hûtés. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket. ezek kb. általános állapotától. A gyakorlatok nehézségi fokát. de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. elôre meg nem jósolható lefolyására. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. Fogyatékosság. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. igen változó. pl. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. hogy kb. kiterjedésétôl. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. Az összes haláleset kb. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. a szociális és a munkarehabilitációnak. felfekvés. az idôtartamot (naponta többször.326 12. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. 200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon. 85%-a iszkémiás esemény. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük.

Az évente kb. meningeoma. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti. az önellátó képesség elérése. glioma stb. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. 9–13 ezer bénult embert jelent. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul.12.) mutatja be. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. continentia. de nem ágyhoz kötött. medulloblastoma.és szellemi károsodás. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. A rehabilitációs munkahelyek hiánya. ez évente kb.28. feláll. felül. az akut ellátás minôségétôl függ. praxiás és fáziás zavarok. • Súlyosan sérült. valamint egy átfogó – orvosi. cerebellum. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. Rehabilitáció. a napi tennivalókban némi segítségre szorul. A daganatok fele idegrendszeri eredetû. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk. kognitív zavarok. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. Másik 10–15% módosított. incidenciájuk Európában 50–100 000. könnyítés szükséges. stb. • Magatehetetlen beteg. agytörzs. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl. teljes ellátásra szorul. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. foglalkoztatási. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. kézügyesség. • Közepes fokban sérült. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség.és törzsbénulások. beszéd. koordinációs zavarok. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik. izomtónuszavarok. • Enyhébb fokban sérült. táblázat (328. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. 40 000 új strokebeteg kb. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése. érzészavar. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12. egyedül étkezik. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. lehajlás. A felnôttkori . Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. agyhártyák. 30–40%-a mozgáskárosodott. agyidegek. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent. ezért a beteg mindent el tud végezni. aki szinte teljes ellátásra szorul. cerebrum. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni.) serkentése. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag.10%-a képes arra. Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek.) alapján. Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. o. könnyített munkát tud végezni. A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. egyensúlyzavar. 20–30%-kal növelhetô lenne. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni. visszatérhet a munkába. amit betegsége elôtt tett. tudat. hogy eredeti munkáját folytassa.

izgalmi tünetek) következményeképpen. meningeomák (15%).328 12. Kezelés. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5. motoros. valamint mentális. sugár-) a túlélési esélyt növelik. esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. hányás. MRI. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. Cysták 7. Diagnózis. a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget. aluszékonyság. extragirális tumorok 8. a kemoterápia (citosztatikumok. Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás. hányinger. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. A helyi károsodások távoli hatásai. a sztereotaxiás brachyterápia. férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. A tumorok általában szenzoros. 45%). tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. Lokális károsodást okozó. Embrionális eredetû tumorok 6. CT. Elhe12. mielôtt tüneteket okoznának. szteroid-) kezelés. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük.és a személyiségváltozások. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek. rendezetlen viselkedés. PET. hypophysisadenomák (15%). Az elsô tünetek a gondolkodás. A gócjelek (szenzoros. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. schwannomák (7%). kiváltott válaszok. SPECT. az agyoedema. A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. Alkalmazható a radioterápia. hanem méretük. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. gyógyszeres. táblázat.28. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. gyakran többrétû. Tünetek. A terápia fejlôdése. mentális változás. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. A kezelés a szövettani lelettôl. liquorcitológia. Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3. valamint az általános állapot jelen- 1. Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4. Metasztatikus daganatok . DSA. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. az új kezelési módok. a vénás elfolyás akadálya. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. a sztereotaxiás sugársebészet. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. Teljes körû neurológiai vizsgálat. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. szteroidok). Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. bradycardia.

ha tudjuk. 12. féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport).29. vérkeringési. akár betegség következtében károsodik. betegsége az egyik legnagyobb csapás. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. a szexuális mûködés. a sérült struktúrától (a piramispálya. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. Rehabilitáció. táblázat. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. szenzoros. könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. . kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése.12. A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12.és vizeletürítési képtelenség. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak.29. A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. érelváltozás. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás. a légzés. daganat. Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti. melyek az embert utolérik.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. A klinikai tünetek a lézió okától. az oldalkötegek vazomotoros rostjai.7. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. az elülsô szarv és az elülsô gyök. Tünetek. az érzôpályák) függôen. a testtartás. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. szociális viszonyaira. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. A kiesési tünetek (motoros.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó. discushernia) is. a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek. vizeletincontinentia. nemcsak azért. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi. a belépô hátsó gyökök. táblázat). a hólyag-. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít. mint az akaratlagos mozgás. anyagcserét károsító betegségek (infekció. C4 felett C4 érintett C6. a hôszabályozás és a vérkeringés. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. Ezért akár baleset. a hátsó kötegek. Ez könnyen érthetô. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk. centromedulláris és hátsótraktus-léziók. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz. a bél-. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás. hanem önmaga is idegközpont.

ábra.18. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok. a vizelés zavarai. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal.18. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke.330 12. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis. CT. a baleseti sebészeti ellátástól. körülírt háti fájdalmak szerepelnek. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától. a sebészeti. a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl. vala- . ábra.vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg. övszerû fáj- dalom. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok. MR. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés.

A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat. a képzettségnek és az intellektusnak. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak. és gyakran az exitushoz vezetô ok. ha a hátsó traktusok érintettek. és a szövôdmények elkerülése. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. A gerincvelô sérülését krónikus. kapaszkodó.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor. Fogyatékosság. ha a spinotalamikus pályák sérülnek.12. akik kooperációra képesek. illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. A motorium zavarai. orthostatikus collapsus). autonóm hyperreflexia léphet fel. A szenzibilitás zavarai. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. A spaszticitás oldásának. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. ami obstipációra hajlamosít. a személyiség jellemzôinek. A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. Érzékszervi. vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. Az érintett beteg önálló . taníthatók. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. spasztikus tónus) jönnek létre. a tanulásban. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. a fájdalom-. a fogyatékosság elfogadtatása. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. ortézisek. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok. mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. ezért a vese. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük. Rehabilitáció. A bénulások következménye járás-. Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. Szellemi képességeik megtartottak. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. a prevenció módszereinek megtanítása. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. nagy adagban alkalmazott szteroid. Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. illetve mozgásképtelenség. Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges. a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. a további szövôdmények megelôzése. vizeletürítési zavar lép fel. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. a hô. a vibráció-. A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. makacs fájdalmak kísérhetik. melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre. paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. A gerincvelôsérültek (tetra-. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat.

széles ajtó. a helyzetváltoztatási nehezítettség. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll. A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. A bénult önellátását. a normálistól eltérô izomtónussal. pótlásukról gondoskodni kell.és járászavar. Klinikai tünetek. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. a synkinesiscsökkenés. az írászavar.30. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. ismertetésére itt csak röviden kerül sor. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. A mozgáskorlátozottság. Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike.30. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. attól függôen. idiopátiás. a vegetatív és szexuális zavarok. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. táblázat). a helyiségek bôvítése). a tanulás. pl. a hypo. Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló. illetve mindennapi önellátásáról ad információt. és a progresszió megítélésére is alkalmas. Emellett vegetatív (obstipatio. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. a tremor. FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák. Fogyatékosság. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. a mozgásminták ismétlésének zavara.332 12. meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség. a mimikaszegénység. a tartási instabilitás. a beszédzavar. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges. járdák. a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). a környezettôl való függôség. A hivatalos ügyek intézése. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak. ortosztatikus hypotonia. Tekintettel arra. táblázat. hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek. ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók. termoregulációs zavar. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. Az alaptünetek a rigor. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul. A diagnózis felállítható. hogy milyen agyi struktúrák érintettek.vagy akinesis. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk. és javításukról. 65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). 12.

dás (nystagmus. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. 30 és 70 életév között kezdôdik.12. „normal pressure” hydrocephalus stb. gliosis). esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. rokkantsághoz vezethet. dopaminagonisták). Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. dopaminerg készítmények (levodopa). amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai. Terápia. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis. így oki terápiával nem rendelkezünk. trauma. A levodopa hatástalan. az agytörzsi struktúrákat. a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin. neuropatológiai elváltozásai. Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. rigiditás. Pl. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. amantadin.és helyzetváltoztatás. ezért idôvel. a levodopakészítmények hatástalansága. antikolinerg szerek (amantadin). valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. a motoros fluktuációk. mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. tumor. ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. . Kezelés. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. endokrin rendellenességei stb. FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. A parkinsonos tünetekkel járó. Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik. illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. Rehabilitáció. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. tartás. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. tumor esetén nem várható javulás. pszichiátriai tünetek. impotencia. A mozgásterápián (hely. egyensúlygyakorlatok. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. A parkinsonos tünetek súlyosságát. tremor). gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. következtében kialakult molekuláris szintû.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. pl.

valamint az akut (hipertóniás. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus.31. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô. a fehérjebevitel megszorítása. coma. Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. • az ion. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. lassult mozgás. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. memóriazavarok.31. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. a tér. táblázat. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése. hyperthyreosis 5. fokozott reflexek. dühreakciók jelentkezhetnek. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. • tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. táblázat mutatja be. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. paranoid vonatkoztatások. a renális és toxikus. • károsodnak a kognitív funkciók. hyperkinesisek stb. az arterioszklerotikus. az irreverzíbilis. delírium). FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan. • szükség esetén antiepileptikum adása. Kezelés. • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. Tünetek. 12. fogyatékosságot okoznak. hiszen többségük dementiába mehet át. • mozgászavarok: spaszticitás. piramisjelek. A jellemzô tünetek: . dysphagia) észlelhetôk. dementia alakulhatnak ki. • incontinentia léphet fel. • bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria. • gyakoriak a magatartás elváltozásai. confusio. a beteg teljesítôképessége függvényében. szélsôséges emóciók. a hepatikus. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-. aneroid állapot. • az agyoedema csökkentése.és idôbeli orientáltság.és elektrolit-háztartás rendezése.334 12. sopor. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1. • a vércukorszint rendezése. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. Limfogén encephalopathia 6. formájában jelentkeznek. a gondolkodás. a koncentrációképesség csökken. parkinsonismus. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése.

A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. A dementia gyakori tünet. • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz). • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2. illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges. táblázat mutatja be. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. decubitus stb. melynek következménye a tanulás. • az önellátás képességének hanyatlása. pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai. melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit. viselkedési zavarok. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. Mini Mental State) is.12. A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni. • zavarok a szociális környezetben. Trauma 4. Vaszkuláris dementia 3. a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. illetve kevert típus). A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot. mérgek 5. a 80 év felettiek 20%-át érinti. organikus betegsége. Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo. A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív. és nincs jelen tudatzavar vagy depressio. okai 1. . Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. a 65 év feletti lakosság 5%-át.és hyperthyreosis Rehabilitáció. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. • súlyosság szerint (enyhe. táblázat. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést. Kábítószerek. 12. személyisége megváltozik. a személyiség hanyatlása. A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás).32. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. súlyos). A beteg szokásai. az önellátásra is képtelenné válik. A dementiák leggyakoribb formái. visszafordíthatatlan. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges).32. Tünetek.) megelôzni. közepesen súlyos. • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális). A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van.

kezelni kell. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg.) is eredményezhetnek hypersomniát. traumák. alvási apnoe szindróma okozhat. de az ideg külsô. . Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni.336 12. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. néhány hét alatt gyógyul. a hozzászokás. • neurotmesis: teljes idegi lézió. az emlékezetzavar lehetnek. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben. különösen. és az általa ellátott izmok sorvadnak. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. a sérülés lokalizációja. hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. a kedvezôtlen életkörülmények). az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. • axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. pszichés problémái. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik. mûtéti beavatkozás. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. a sérülés és a mûtét között eltelt idô. illetve el is alszanak. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. kötôszövetes burka megtartott. rehabilitáció. s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai.) megszüntethetô. a lehangoltság. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. fertôzések stb. vongálás. átmenetileg adunk. a polyneuropathia. kognitív. agyi hypoxia lép fel. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. antidepresszáns kezelése szükséges. stimulánsok kerülése stb. Ezek a betegek nappal aluszékonyak. koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. és a kialvatlanság a munka rovására megy. relaxáció. az izmok denervációja nem jön létre. az axonok épek. Kezelés. a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét. leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. A tartós. illetve lehetetlenné teszi számukra. megfelelô alváskörnyezet. közkeletû szóval az alvászavarok. az alkohol. rendszeres testedzés. a tartós kompresszió. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. ha a közérzetet befolyásolja. mind a mielinhüvely sérül. sportsérülés). amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek. mind az axonok.vagy drogfogyasztás. mértéke meghatározza a kezelést. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. alagútszindrómák. Mellékhatásai az álmosság. Az alvászavart. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa. Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok. Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított.

hogy mely idegek érintettek. Viszonylag szimmetrikus eloszlású. amely sokszor éjjel erôsebb. impotencia jöhet létre. a n. kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki. a n. fizikális vizsgálat. elektromos kezelések. Harisnya. a n. az életkortól és a testmagasságtól. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. kullancs okozta stb. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. a n. májcirrhosis). • kevert forma. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. a n.12. renyhe sajátreflexekkel. mint a nôknél. izomgyengeséggel. Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. atrophiával. passzív gyógytorna. autonóm. Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. MRI. medianus. arteriopathiákat követô (pl. Pozícionálás. A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. a vazomotoros rostokat.vagy B12-vitaminhiányok). A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. atrophia alakul ki. izombiopszia is végezhetô. proximális AV-i motoros. Diagnózis. mindkét formát okozhatja akut (pl. fertôzô betegségeket követô (parotitis után). radialis. • fokális vagy multifokális: agyideg. Prognózis. Ha már nem észlelhetô további javulás. Anamnézis.és kesztyûszerû érzészavar. végtag. uraemia. A kiváltó ok lehet örökletes (pl. FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. égô fájdalom. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják. zsibbadás. Sjögren-szindróma). Charcot–Marie–Tooth-betegség). cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. A polyneuropathia mindig tünet. . az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). ortézisek alkalmazandók. a motoros érintettség miatt izomgyengeség. Tünetek. ENG segítségével meghatározható. Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes. ulnaris. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. peroneus. törzs.). késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. aszimmetrikus AV-i. gyógyszer okozta. az izomtónus csökkenésével. periarteritis nodosa. Diabéteszes polyneuropathia. A kórjóslat a kiváltó októl függ. ischiadicus. végállapot alakul ki. a férfiaknál gyakoribb. izomátültetés). alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô. bizsergés. a motoros. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció). gyakori szisztémás betegségei. A neuropathia függ a diabetes súlyosságától. aktív. Szükség esetén CT. EMG.

koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. 10%-a tíz évig él. a B1-vitaminok. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. areflexiával. Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. keringésjavításra szolgálnak. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. A 40–60. súlyos esetben járásképtelenség. Prevalenciája 1/100 000. progresszív izomdystrophiában. melynek eredete nem ismert. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. igen hamar rokkantsághoz vezet. Ismert az akrilamid. Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje. fizioterápia. vagy ál- . Myopathiák. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására. kb. feltételezhetô. Alkoholos polyneuropathia. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. életév között indul. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. Specifikus terápia nincs.338 12. aszimmetrikus. Fogyatékosság. légzészavarral. az AV-on kezdôdô. A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. érzészavarral. az önkiszolgálás elérése. táblázat mutatja be. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. a fájdalom. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. mint pl. a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. Kezelése: az alkohol elhagyása. Rehabilitáció. rendszeres fizioterápia mellett.33. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. Guillain–Barré-szindróma. hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. Incidenciája: 1–2/100 000. A betegség progresszív. a javulás üteme azonban lassú. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS). bulbáris paresissel. a kontraktúrák nyújtása. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. B1-vitamin adása. különösen a bulbáris forma. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet. súlyosabb esetben a járásképtelenség. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban. 20%-a öt évig. Fô tünete az érzészavar. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése. fôleg a férfiak betegsége. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. az állóképesség fokozása. a disztális izomgyengeség a lábakban. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. ataxia. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. A neurogén izombetegségeket a 12.

Etiológia. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs. Incidenciája 5/1 millió lakos. Diagnózis. az önkiszolgálás. Örökletes neuropathiák 5. gyakori a dysarthria. A megfelelô idôben. A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. a biopszia megerôsíti a diagnózist. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. Elsôdlegesen az önellátás. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. állapotmegôrzés jellemzi. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható. a malignomákat kísérô myopathia esetében. A klinikai tünetek alapján. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. Oki kezelés . nôkben gyakoribb. Tensilon-teszt. szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik. A betegek 65%-ában thymushyperplasia. energiakonzerváló módszerek megtanítása. érzészavar nincs. Kezelés. és súlyos fokúvá válhatnak. ptosis.12. táblázat. Diagnózis. diplopia. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes.33. FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. SFEMG. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. Reflexeltérés. A neurogén izombetegségek felosztása 1. az önellátás gyakorlása. általában 20 és 40 év között alakul ki. A tünetek fluktuálhatnak. a helyváltoztatás. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. dysphagia. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. szükség esetén antitestvizsgálat. pl. megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. mediasztinális CT. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. Klinikai tünetek. az EMG. Myasthenia gravis. 15%-ban thymoma kimutatható. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. az ún. ezek genetikusan meghatározott. a test kontrollált mûködése. Lyme. majd EMG. anaemia. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség.

hanem funkcionális jellegûek (fejfájás. hányinger. önmagukban. a formatio reticularis. ugyanakkor legenyhébb fajtája. hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással.340 12. Ez általában néhány percig tart. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. Etiológia. hányás stb. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. kortikoszteroidok. émelygés. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot. thymectomia is szóba jön. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô. mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. szédülés. a nap egészére jól elosztani. 10–15 percet nem haladja meg. Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül. de a . Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges. Terápia. tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. Legfontosabb tünete az eszméletvesztés. és pszichés iatrogén károsodást okozunk.). az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. Engedjük. immunszuppresszív szerek. hogy a beteg úgy mozogjon. • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki. Klinikai diagnózis. szükség esetén plazmaferezis. Specifikus terápiája nincs. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés.