12.

Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

fejezet

Neurológiai károsodások

Általános rész
Fáy Veronika

Az idegrendszer felépítése és mûködése
Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv, feladata az élet változó körülményei között a környezeti hatásokra adott, az egyedi élet fenntartása szempontjából legkedvezôbb és egyben leggazdagabb válasz megszervezése, a környezethez való alkalmazkodás, a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megvalósítása. Ugyancsak az idegrendszer feladata a különbözô szervek mûködésének funkcionális egységgé integrálása. Az idegrendszer: • észleli, érzékeli a külsô és a belsô környezet jelenségeit; • szállítja, feldolgozza (integrálja) az információkat; • reagál a környezet változásaira; • szabályozza és fenntartja a szervezet belsô környezetének az egyensúlyát, homeostasisát. A környéki idegrendszer teremti meg a kapcsolatot a környezet és a központi idegrendszer között. A környezet változásainak észlelése az idegrendszer speciális érzékelô struktúrái útján valósul meg (érzékelés). A környezetbôl származó információ feldolgozása, integrálása, a válasz (motoros tevékenység) tervezése, kivitelezésének elôkészítése a központi idegrendszer feladata, a végrehajtásban pedig ismét a perifériás idegrendszer, annak mozgató apparátusa vesz részt. Az idegrendszer mûködésének jelentôs szerepe van az ember munkájában, társadalmi életében. Az idegrendszer betegségei esetén ezek a

funkciók károsodnak, a harmonikus mûködés zavart szenved, a teljesítôképesség csökken, változik vagy megszûnik. Az ember munkaképessége, a környezetével való kapcsolata beszûkül. Az idegrendszer rendellenességeinek a szervezet mûködésére, teljesítôképességére kifejtett hatásainak vizsgálata azért is nehéz, mert azok gyakorlatilag minden szerv funkcióját befolyásolhatják. Az idegrendszer felelôs a környezet hatásainak érzékeléséért, a végtagok mozgatásáért, központja a kognitív, intellektuális és magatartási funkcióknak, valamint integratív része a belsô szervek mûködtetése ellenôrzésének. Az idegrendszer mûködésében bekövetkezô változások tökéletesen adaptálhatóak szignifikáns károsodás nélkül, de okozhatnak igen súlyos állapotokat is (pl. egy szerv mûködésének teljes elvesztését). Az idegrendszeri struktúrák károsodása különbözô mértékû funkciózavarokat okozhat; a neurológiai károsodás fokának meghatározása tehát igen nehéz feladat. Az idegrendszer funkcionális alapú felosztása a szomatikus és a viszcerális idegrendszert különíti el egymástól. • Szomatikus idegrendszer: a környezetbôl és a szervezetbôl származó szenzoros információkat szálllítja, illetve a motoros mûködésre vonatkozó utasításokat közvetíti a vázizmokhoz. • Viszcerális idegrendszer: a belsô szervek mûködését szabályozza. Az anatómiai felosztás az idegrendszer alábbi részeit különíti el: központi idegrendszer, környéki idegrendszer, autonóm idegrendszer és a neuroendokrin rendszer.

258

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

A neuron
A neuron az idegszövet specifikus mûködésének celluláris egysége. Felépítését a 12.1. ábra mutatja be. A neuronok sejtjei a „szürke-”, a nyúlványok és burkaik a „fehérállományt” alkotják. Az idegsejtekben az információt elektromos potenciál hordozza, mely az egyik neuronról a másikra vagy a célszervre (izom, belsô elválasztású mirigy) a végkészülékekben termelôdô vegyi anyagok (neurotranszmitterek) útján terjed. A transzmissziós mechanizmus vegyi behatásra igen érzékeny, károsodása számos betegség (Parkinson-kór, myasthenia gravis, depresszió, Alzheimer-kór stb.) hátterében állhat.

Utóagy. A nyúltagynak (medulla oblongata) fontos szerepe van a szívmûködés és a légzés szabályozásában. A kisagy (cerebellum) a mozgáskoordináció érzô- és mozgatóközpontja; a mozgások finom kivitelezéséért felel. Az utóagy része a híd (pons) is. Középagy. Fô struktúrái a pedunculus, a substantia nigra, a nucleus ruber és az aqueductus sylvii, mely fontos szerepet játszik a cerebrospinális folyadék (liquor) áramlásában; illetve az aquaeductus Sylvii körüli szürkeállomány. Elôagy. A diencephalonra és a nagyagyra (cerebrum) osztható.

okcipitális lebeny

12.1. ábra. A neuron felépítése

A központi idegrendszer
Két fô része az agy és a gerincagy (12.2. ábra). Agy. A koponyaûrben helyezkedik el. Hártyás képzôdmény, agyhártya borítja. Részei: utóagy (rhombencephalon), középagy (mesencephalon) és elôagy (prosencephalon).

torakális

12.2. ábra. A központi idegrendszer részei

olfactoriust. táblázat mutatja be. Gerincagy. a kognitív. accessorius egy részét) az agytörzsbôl erednek.–12. A gerinccsatornát 31 pár spinális ideg hagyja el. az izomtónus szabályozása. táblázat. A gerincvelô szürkeállománya a neuronok sejtjeit. fali (parietális). a mozgatórendszer kimenetének szabályozása (indítás. melyek szenzoros.6. a környéki idegeket és a motoros végkészülékeket. a motiváció. A diencephalon másik alkotóeleme.1. a thalamus számos sejtcsoportot (magot) tartalmaz. az agytörzsi információk fogadása.3–12. az agykéreg aktiválása az autonóm mûködések centruma a mozgásszabályozás. közvetlenül az agytörzsi kilépés közelében vannak. Az agyidegek (kivéve a n. az autonóm mûködés szabályozása. a hypothalamus komplex neurológiai struktúrákat tartalmaz. a magatartás. Itt létesül kapcsolat az ideg. megállás. az infratalamikus. melyek a biológiai alapösztönök. Károsodásaik súlyos degeneratív betegségek (Parkinson-kór. Az agy nagy részét alkotja. mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. illetve továbbítása a megfelelô kérgi struktúrákoz. az érzelmek szabályozása Cerebellum Thalamus Hypothalamus Bazális ganglionok Agykéreg .6. lumbális és szakrokokcigeális szakaszra osztható. A végtagok bôrének a perifériás idegek által való beidegzését a 12. a szenzoros magvak a ganglionokban.és a neuroendokrin rendszer között: a hypothalamus magjai kapcsolatban állnak az agyalapi miriggyel. a reflexek mûködtetése.(temporális) és nyakszirti (okcipitális) lebenyekre osztjuk.3. a mozgásszabályozás. A központi idegrendszer fôbb struktúráit és funkcióit a 12. a hippocampusban az emlékezés funkcióit biztosító struktúrák helyezkednek el. Anatómiailag cervikális. Két féltekébôl áll. az alvás-ébrenlét szabályozása a mozgató. A felsô végtag dermatómáit és beidegzését a 12. a pszichés jelenségek szabályozása.12. Motoros magvaik mélyen az agytörzsben helyezkednek el. A perifériás idegrendszer feladata a környezet ingereinek (energiaváltozásainak) felfogása a receptorok által. beszéd. torakális. a plexusokat. Egyik része. affektív mûködések szervezése szenzoros felvétel.és gerincidegeknek a központi idegrendszerbôl való kilépési helyétôl a terminális végkészülékig terjedô szakaszát értjük: az ideggyököket. A limbikus rendszer a hangulati élet szabályozásában játszik alapvetô szerepet. a limbikus. halánték. fehérállománya az idegsejtek nyúlványait tartalmazza. kommunikáció. Huntington-kór) alapját képezik. ábrák mutatják be. a n. A környéki idegrendszer Környéki idegrendszeren az agy. s az információ továbbítása a szenzoros központok felé. melyek a motoros szabályozás központjai. a fájdalomérzés módosítása. Az agyféltekéket elülsô (frontális). koordináció) az érzôrendszerek összekapcsolása. 12. Az agy fontos részei az agy fehérállományának mélyén elhelyezkedô sejtcsoportosulások (bazális ganglionok). A gerincvelô a gerinccsatornában helyezkedik el.1. a motoros. ábrák mutatják. opticust és a n. melyek fô funkciója a szenzoros. A központi idegrendszer fôbb struktúrái és funkciói Struktúra Agytörzs Funkció az agyidegek mûködtetése. FEJEZET Neurológiai károsodások 259 • Diencephalon. a kardiorespiratorikus rendszer ellenôrzése. akaratlagos mozgásszabályozás.és érzôrendszer szabályozása. melyeket a kommisszurális pályarendszer (corpus callosum) köt össze. • Nagyagy (cerebrum). a kognitív funkciók központja. az emóciók szabályozásáért felelnek.

ábra.260 12. A felsô végtag idegeinek topográfiája 12. A végtagok bôrének beidegzése 12. ábra. ábra.3.5. FEJEZET Neurológiai károsodások torakális szakasz 12.4. A spinális idegek által megvalósított szegmentális beidegzés .

A motoros válasz nem más. a neurológiai információ izommûködésbe történô konvertálása.7. mint információk to- vábbítása az agyi központokból az izmokhoz. táblázat a felsô végtag plexus brachiálisából eredô perifériás idegeinek eredetét és funkcióját mutatja be. A 12. ábra. . A végtagok motoros beidegzését a 12. annak efferens axonjából. valamint az axon által beidegzett izomrostok összességébôl áll (12.8. A felsô végtag innervációja (dermatomák) A motoros egység a mellsô szarvi motoros sejtbôl. ábra és a 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 261 12.2. A motoros egység zavarait aszerint osztályozzuk. hogy melyik szakasz érintett elsôsorban. táblázat mutatja be.12. ábra).6.3.

ábra. ábra.7. A felsô végtag motoros innervációja .262 12.8. A motoros egység epicondylus medialis 12. FEJEZET Neurológiai károsodások - 12.

m.2. m. cutaneous brachii medialis . rhomboideus major m. táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 263 12. alább) (N. ischiadicus S1-2-3 n. vastus laterialis et intermedius pectineus obturatorius ext. tibialis 12. m. radialis. m. thoracicus longus. adductor brevis adductor longus gracilis adductor magnus Ideg Izom L2-3-4 n. axillaris. tibialis anterior m. ischiadicus Izom m. adductor magnus m.3. obturatorius m.12.3. dorsalis scapulae C4–C5 N.4 n. infraspinatus n. semitendinosus m. femoralis n. az alkar kifelé fordítása (néha a váll kifelé rotálása) m. biceps femoris m. sartorius m. a könyök hajlítása. l. semimembranosus psoas maior et minor m. extensor hallucis lougus m. peroneus longus m. alább) Érintett izmok Érzészavar Mûködés a lapockát a gerinchez közelíti a felkar abdukciója és kifelé rotációja a vállízületben a felsô karfonat bénulásakor a leggyakrabban szenved zavart a váll abdukciója. peroneus breois a lábszár és a láb többi izmai L2. l. rhomboideus minor m. táblázat. supraspinatus m. rectus femoris m. peroneus comm. m. n. m. musculocutaneus. l. alább) (N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója Ideg Felsô karfonat C5–C6 N. extensor digitorum longus m. suprascapularis C5–C6 (N. Az alsó végtagok motoros beidegzése Ideg L4-5 n. alább) (N. l. iliacus m.

cutaneous brachii medialis HC7–T1 Érintett izmok Érzészavar Mûködés N. l.264 12. cutaneus antebrachii lat. a felkar hajlítása N. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Alsó karfonat N. cutaneous ante-brachii medialis C8–T1 (N. r. musculocutaneus ága) 3. musculocutaneus C5–C7 m. coracobrachialis m. táblázat. brachialis (részben a n. ulnaris. superficialis n. radialis innerválja) 1. cutaneous antebrachii lat. deltoideus 1 N. az ujjpercek hajlítása (a csukló hajlítása) N. csúcsának rotálása m. axillaris 2. az alkar kifelé fordítása. extensor carpi radialis brevis et longus a csukló feszítése és radiális abdukciója .3. biceps brachii m. m. m.és az alkar hajlítása. (a n. medianus. triceps brachii anconeus brachioradialis brachialis (+ n. thoracicus longus C5–C7 a lapocka oldalt és ventrál felé húzása. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. axillaris C5–C6 abdukció a vállízületben m. teres minor N. musculocutaneus) a könyök feszítése a könyök hajlítása m. alább) (N. n. l. radialis kifelé rotálás a vállízületben elsôsorban a váll helybentartója (a felkar addukciója és hajlítása) a fel. m. alább) m. serratus anterior n. az ujjak adés abdukciója. radialis C5–C8 (T1) m. n.

metacarpus abdukciója m. extensor pollicis brevis m.12. medianus N. m. supinator Érzészavar Mûködés az alkar és a csukló kifelé fordítása az ujjak alapízületének feszítése a csukló feszítése és ulnáris a kisujj feszítése a hüvelyk alappercének abdukciója a hüvelyk végpercének feszítése a hüvelyk elsô ujjpercének feszítése a mutatóujj feszítése az alkar pronálása a csuklóízület hajlítása radiális irányban a csukló tiszta hajlítása az ujjak középsô ujjpercének hajlítása a II-III. flexor carpi radialis m. a hüvelyk opponálása II–III. ulnaris C8-T1 m. extensor digitorum communis m. táblázat. quadratus m. extensor digiti minimi m. extensor carpi ulnaris m. medianus C5–T1 m. FEJEZET Neurológiai károsodások 265 12. palmaris longus m. flexor pollicis longus m. flexor digitorum superficialis m. ujj alappercének hajlítása és az interfalangeális ízületek feszítése . ujj végpercének hajlítása a hüvelyk végpercének hajlítása a hüvelyk alappercének hajlítása az I. lumbricales II-III. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m.3. flexor pollicis brevis (caput superficiale) m. abductor pollicis brevis n. abductor pollicis longus m. extensor pollicis longus m. opponens pollicis mm. pronator teres m. extensor indicis N. flexor digitorum profundus II-III.

FEJEZET Neurológiai károsodások 12. 1 pár kokcigeális) gerincideg szenzoros magvakat.266 12. A 12 pár agyideg magjai (központjai) az agytörzsben helyezkednek el. táblázat. lumbricales III–IV. palmaris brevis m. . flexor carpi ulnaris Érzészavar Mûködés a csukló voláris és ulnáris flexiója a IV–V. Medicina. adductor pollicis m. motoros és autonóm funkciók megvalósításáért felelnek (12. m. Mumenthaler: Neurológia. interossei m. 5 pár lumbális. ujj alappercének hajlítása és interfalengeális ízületeinek feszítése az ujjak ab. 1999 A 31 pár (8 pár cervikális. opponens digiti minimi n.4. flexor digiti minimi brevis mm.3. flexor digitorum profundus IV–V.és addukciója a hüvelyk addukciója a hüvelyk alappercének hajlítása mm. táblázat). 12 pár torakális. különbözô szenzoros. ujj végpercének hajlítása a kisujjpárna bôrizma m. a kisujj oppozíciója a kisujj alappercének hajlítása a III–IV. A spinális idegek által megvalósított szenzoros és motoros inner- váció szegmentális elosztását a 12. rostokat és motoros rostokat tartalmaz (a motoros idegsejtek a gerincagyban helyezkednek el). ulnaris m.4. abductor digiti minimi a kisujj abdukciója m. Budapest. 5 pár szakrális. ábra mutatja be. flexor pollicis brevis (caput profundum) Forrás: M. A felsô végtag plexus brachialisából eredô perifériás idegek eredete és funkciója (folytatás) Ideg Érintett izmok m.

a fogakból. trochlearis V. az agyból a garatizmokhoz. illetve más egyensúlyi állapotok fenntartását. Az autonóm egység . A belsô szervek kettôs beidegzéssel rendel- keznek. opticus III. a mellkasi és a hasi szervektôl az agyba. FEJEZET Neurológiai károsodások 267 12. a szívmûködés lassítása. a fej nyálkahártyáiból.12.9. nyáltermelés a garat. A rendszer az akarattól függetlenül irányítja a belsô szervek és a mirigyek mûködését. vagus Az ingerület vezetése az orrból az agyba a szembôl az agyba az agyból a szemizmokba az agyból a külsô szemizmokba a bôrbôl. oculomotorius IV. gégébôl.4. a gége. valamint szabályozza az emésztôrendszer mirigyes struktúrái. facialis VIII. hangképzés. nyelômozgások. az arckifejezés hallás. az agyból a rágóizmokba az agyból a külsô szemizmokba a nyelv izlelôbimbóitól az agyba.és az elektrolit-háztartás. a fejtetô. n. az agyból a garatizmokhoz és a nyálmirigyekhez a garatból. ábra. trigeminus VI. n. a verejtékmirigyek és a belsô elválasztású mirigyek mûködését. hypoglossus Az autonóm idegrendszer A választevékenység sajátos részét képezik azok az autonóm (vegetatív) utasítások a belsô szervek. egyensúlyérzés a garat érzékelése. olfactorius II. a szervezet homeostasisát: a testhômérséklet. ábra). a víz. n. n. melyeket a vegetatív rostok továbbítanak (12. n.9. rágómozgások a szem kifelé forgatása ízérzés. accessorius XII. n. táblázat. n. Az autonóm idegrendszer szabályozza a simaizmok és a szívizom mûködését is. a perisztaltika aktiválása vállmozgások. n.és a nyakizmokba az agyból a nyelvizmokba szaglás látás Funkció szemmozgások szemmozgások az arc. n. az agyból az arc izmaihoz a fülbôl az agyba a garatból és a nyelv izlelôbimbóiból. n. Anatómiailag szimpatikus idegrendszert (köz- 12. a mellkasi és hasi szervek érzékelése. fô funkciói Agyideg I. ízérzés. abducens VII. Az agyidegek megnevezése. n. nyelés. n. a fogak érzékelése. vestibulocochlearis IX. glossopharingeus X. fejfordítás nyelvmozgások XI. ez biztosítja a funkciók egyensúlyát. az erek és a mirigyek felé. a mellkasi és a hasi szervekhez az agyból a váll.

• az izomtónus változása (hypotonia. mely a biológiai alapfolyamatokat (hômérséklet-szabályozás. • olyan fájdalom. • a mozgáskoordinációs zavarok (cerebelláris. chorea stb. . Olyan funkciókárosodásokat okozhatnak. Érzékszervi zavarok • a látás.268 12. a piramispálya sérülése spasztikus hemiparesishez vezethet. A neuroendokrin rendszer A szervezet funkcióinak szabályozását idegi és hormonális mechanizmusok útján a neuroendokrin renszer biztosítja. a hangulati és az érzelmi életet szabályozza. melyek a betegek mindennapi élettevékenységét súlyosan korlátozhatják. daganat. amnesiák. indítékszegénység). a hallás. daganat. • a praxiás zavarok. kiesése (paresis. FEJEZET Neurológiai károsodások pontja a gerincagy torakális és lumbális szakaszán van) és paraszimpatikus idegrendszert (központja az agytörzsben és gerincagy szakrális szakaszán van) különböztetünk meg. spinális ataxia) és • az akaratlan mozgások (tremor. Az autonóm idegrendszer mûködésében igen fontos szabályozó szerepe van a hypothalamusnak. éhség. vizelet. Az érzelmi és az indulati élet zavarai (depressio. ugyanakkor az egész központi idegrendszer mûködését befolyásolják. A létrejövô károsodások nagymértékben függnek azok helyétôl. széklet. spaszticitás). a szaglás. akarati tevékenységét. • vegetatív mûködési zavarok (légzés. a beteg értelmi. írás. hanem az idegrendszeri károsodás helyétôl függnek. hypertonia. A központi idegrendszeri betegségek természetüket tekintve fokálisnak mondhatók (vérzés. érzelmi. hogy a sérülés oka vérzés. demielinizácios góc). olvasás). • a figyelem zavarai és a neglect jelenségek. szomjúságérzet. A központi idegrendszer és az endokrin rendszer között a hypothalamus teremti meg a fô kapcsolatot – az endokrin szervek mûködését a neuroendokrin rendszer a hypophysisen keresztül ható stimuláló és gátló hormonok kibocsátásával szabályozza. Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok Kognitív zavarok • kommunikációs zavarok (beszéd. mely nagymértékben befolyásolja a mindennapi mozgásfunkciókat. Pl.). a Az idegrendszer mûködésének károsodásai Az idegrendszert érintô megbetegedések kiemelkednek a súlyos fogyatékossághoz vezetô okok közül. de a pihenést. Az agy elváltozásai zavarokat okozhatnak a mozgásban. vizelés. a beszédben. Neurológiai betegség következtében fizikai és szellemi jellegû funkciózavarok egyaránt elôfordulhatnak. szexuális élet. • memóriazavarok. lassultság. a viselkedést.). székelés stb. szexuális tevékenység). emocionális labilitás. a motivációkat. • propriocepciós zavarok. demielinizációs góc vagy egyéb. a tapintás károsodásai. plegia). Ezen funkciókárosodások nem a betegséget kiváltó tényezôktôl. Ugyanakkor a spaszticitás oldására szolgáló módszer mindegyik betegségben ugyanaz. függetlenül attól. vagyis lelki és szellemi tevékenységét is. Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok A motoros funkció zavarai • az izomerô csökkenése.

nyelési zavarokban. Az élet során szerzett. de önmagukban nem határozzák meg a személyiséget. A neglect javítható olyan jelzésekkel. komplex lelki mûködészavarok. szelekció. hallás. Ez utóbbinak fontos része a betegségbelátás. Az agy károsodásakor a kognitív funkciók zavarainak legkülönbözôbb változataival találkozhatunk: • Az észlelés vagy percepció (vizuális. ún. a vizelés. mintha nem létezne az ôt körülvevô tér. a székelés és a szexuális tevékenység befolyásolásában. Megemlítendô az érzelmek észlelése és kifejezése. A jobb félteke károsodásánál fellépô neuropszichológiai tünet az ún. csak a jobb oldalát gondozza. melyeket nem körülhatárolt anatómiai struktúrákhoz tartozó egységek mûködése határoz meg. mint az emocionális magatartásban. Mindezt a károsodások vizsgálata során figyelembe kell venni. Fô jellemzôje. azaz a bal oldala sem. A „neglect” sokszor a járást is nehezítô tényezô lehet. • A képzelet és a gondolkodás – magasabb szintû kognitív funkciók. taktilis) funkciójának károsodásai az agnóziák. a mentális állapotban. • Az emlékezetnek több típusa létezik. neuropszichológiai tünetcsopor- . kialakított tulajdonságok az egyénre jellemzôek. ideomotoros. dysarthriában nyilvánulhatnak meg. • A speciális összetett képességek (olvasás. kontrolljában. illetve a frontális típusú figyelmi deficitek. és látászavarban. • a tartalom zavaraira és • kevert típusú zavarokra osztjuk. ezek rehabilitációjával foglalkozik. speciális humán funkciók. a nyelvhasználat zavarai. majd késôbb a hétköznapi életvezetésben ez igen súlyos gondot okoz: a beteg pl. A tartalmi funkciók a kognitív funkciók. neglect szindróma. A tudat két elemét különböztetjük meg. melynek különbözô formáit (analógiás. a gondolkodás és a beszéd az emberi psziché egymásba kapcsolódó. tok. valamint a tudatosság problémája. melyen a külsô és belsô környezetben zajló események megélését értjük. Az éberség (vigilitás) olyan energetikai állapot.12. FEJEZET Neurológiai károsodások 269 kommunikációban. • A figyelem (összpontosítás. önkéntelen figyelmi funkciók) károsodásai a neglect. számolás) károsodásai. hogy a beteg úgy viselkedik. írás. megtartás. és gyakran saját testének a sérüléssel ellenoldali. Ennek megfelelôen a tudatzavarokat • a vigilitás zavaraira. A tudattal és zavaraival részletesen a „Pszichiátriai károsodások” c. a felsô és az alsó végtag használatában. • A tanult mozgások. így azok gyakran sérülnek. A rehabilitációs folyamatban. Neuropszichológiai tesztekkel a neglect jellege és súlyossági foka megítélhetô. Ezek organikus alapon létrejövô. Szellemi károsodások Ide tartoznak az ún. • A beszéd. Oka nem tisztázott. amely ahhoz szükséges. auditív.és egyensúlyzavarokban. akaratlagos. ideátoros). értelmi funkciói. melyek a negligált oldalra irányítják a figyelmet. A tudat károsodásai A tudat a központi idegrendszer legmagasabb rendû funkciója. A megismerés. a bal oldali végtagokról nem vesz tudomást. fejezetben foglalkozunk. kategoriális gondolkodás) vizsgáljuk – károsodásai. Az agytörzsben létrejövô elváltozásoknak tulajdonítható károsodások rendszerint az agyidegek diszfunkcióját okozzák. A gerincvelôvel kapcsolatos károsodások zavarokat okozhatnak a fizikai mobilitásban. hogy a magasabb rendû kérgi funkciók megvalósulhassanak. az akaratlagos cselekvésszabályozás (frontális praxis) károsodásai a különbözô apraxiák (konstruktoros. A neuropszichológia különbözô kognitív funkciók károsodásainak vizsgálatával. az integratív funkciókban csakúgy. károsodásakor az amnéziák változatos formái jelennek meg.

Az aphasiák osztályozása számtalan vita tárgyát képezi. A szimbolikus kifejezés és megértés zavara az ikonikus kép (látás. a beszéd és az affektív együttmûködések képviselik. ábra. az acalculia a számolás képességének károsodása. retrográd (a megelôzô idôszakra) és anterográd (a tudatvesztést követô idôszakra vonatkozó) amnézia.) Az amnesiák – körülhatárolt emlékezetkiesések – különbözô neurológiai károsodások során alakulhatnak ki.10. . Az aphasia komplex sérülés. amely a verbális és az írásbeli megértést is érintheti. amely az agyban levô elváltozás elhelyezkedésétôl és kiterjedésétôl függ. A kiváltó okhoz idôben viszonyítva létezik kongrád (a tudatvesztés idejére). ábra mutatja be. Az apraxia az akaratlagos. • a szenzomotoros aphasia a kifejezés és a megértés együttes zavara. amelynek során engrammákat tudunk létrehozni. az apathia. Az emlékezés zavarának részletes leírását a „Pszichiátriai károsodások” c. az érzelmek elsivárosodása. A beszédzavarok típusait és az afáziás beteg vizsgálatának algoritmusát a 12. így érzelmi reakciókat idéz elô a betegeken. A zavarok fellépésének üteme a kiváltó októl függ. az agysérülések.270 12. A nagyagynak a beszédképesség szempontjából fontos helyeit a 12. iszkémiás vaszkuláris léziók után gyorsan. és a dysphoniát. az emocionális incontinentia. tapintás). pl. Ezek egyben az emlékezés fô szakaszai.11. az encephalopathiák. Az aphasiától el kell különíteni a dysarthiát. akik ugyancsak érzékenyebbek a fáradtsággal és a stresszel szemben.10. végrehajtásának a zavara. a düh. Az alexia az olvasás. és ez rehabilitációjuk gátja lehet. ez a nyelvi kifejezést megvalósító akaratlagos motoros aktivitás zavara. fejezetben mutatjuk be. FEJEZET Neurológiai károsodások Kommunikációs zavarok A kommunikációs funkciót az információk fogadása és megértése. Az aphasia lehet enyhe. hallás. • a szenzoros aphasia olyan megértési zavar. az általános használat szerinti osztályozás a következô: • motoros aphasiáról a kifejezés zavara esetén beszélünk. (A részletes leírást lásd a „Pszichiátrai károsodások” c. tumor esetén lassan alakul ki. károsodása. elsôsorban muszkuláris eredetû rendellenessége. az agraphia az írás. elraktározni és szükség esetén felidézni. mely egyben kognitív zavar. fejezetben. mely a beszéd artikulatív. kommunikációs zavar és beszédkárosodás. Gyakori lehet a kóros indulat. ábra mutatja be. a gyulladások. A teljesítôképességet is kedvezôtlenül érinti. a szorongás és a depressio (ezek elemzését lásd a „Pszichiátriai károsodások” c. Oka a domináns félteke kortikális funkcióinak organikus sérülése. fejezet megfelelô részében). Az érzelmi és a hangulati élet zavarai A krónikus neurológiai betegségben szenvedôk érzelmi életükre vonatkozóan is fogyatékossá válhatnak. A beszédközpontok Az emlékezés zavarai Az emlékezés az a folyamat. a memória épsége mellett. mérsékelt vagy súlyos kommunikációs zavar. amely hangképzési nehézséget jelent. 12. az epilepsiák. Az aphasia gyakran befolyásolja a koncentrálóképességet. Ilyenek pl. összetett cselekvések megtervezésének.

Az alvászavarok formái: • insomniák (elalvás.11. a gonadotrop hormonok. • hypersomniák (rendszerint az éjszakai insomnia következményei). Kivitelezésének három komponense van: • a környezet jelenségeinek. FEJEZET Neurológiai károsodások 271 12. ábra. ébrenlét során insomnia). Az alvás folyamatának szabályozásában a felszálló retikuláris aktiváló rendszer. valamint a szteroidok vesznek részt.12. az átalvás zavara. Az alvászavarok az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában részt vevô rendszerek mûködésének zavarai. változásainak észlelése a szenzorium által. korai ébredés). Szenzoros és motoros károsodások Elsôsorban funkcionális jellegû károsodások. • alvási apnoe (alvásban periodikus légzés. A környezethez való alkalmazkodás többnyire valamilyen mozgásban. a pajzsmirigyhormonok. kísérhet neurológiai betegségeket. • parasomniák (a REM-fázisban megfigyelhetô magatartászavarok). • narcolepsia (nappali ellenállhatatlan alváskényszer. A beszédzavarok típusai Az alvás és az ébrenlét zavarai Az alvás idegi szabályozásáért felelôs struktúrák az agytörzsben és a diencephalonban találhatók. genetikailag determinált). Az alvászavar fogalmát nehéz tömören meghatározni. de társulhat egyéb megbetegedésekhez is. melyek kialakításában központi és periferiás neurológiai struktúrák külön-külön vagy együttesen érintettek lehetnek. tevékenységben nyilvánul meg. . Okai lehetnek a mentális károsodások.

hogy mit tart a kezében. A koordinált.12. illetve melegingerek felvétele. FEJEZET Neurológiai károsodások • az információk integrálása. funkciójuk a mélyérzés. bélnyálkahártyában) feladata a belsô szervekben lezajló folyamatok (fájdalom. ez a szorosabb értelemben vett szenzibilitás. melynek szomatotópiáját a 12. hogy megnézné a tárgyat.12. „Az ujjak látnak” – írja Moberg arra célozva. a proprioceptív feed-back mechanizmus mûködése. intervertebraléba továbbítják. A szenzoriumnak a mozgások megvalósításában nem csupán a külsô környezet ingereinek felfogásában van jelentôsége. • interoreceptorok (proprioceptorok): az izomorsókban. kivitelezésének kezdeményezése. a mozgások észlelése. Az érzôrendszerek károsodásai A külvilág felôl a szervezetet érô ingerek felfogását végzô rendszert érzôrendszernek nevezzük. klinikai képét az határozza meg. hogy a patológiai elváltozás a bonyolult mozgási rendszer mely részén következett be. az inakban fordulnak elô. ábra. célorientált mozgások kivitelezéséhez elengedhetetlen a testhelyzetváltozás. a válasz tervezése. Az ingerek felvétele a receptorok útján történik. Szenzoros és motoros homunculusok . majd az érzôkéregbe jut. 12. disztenzió) érzékelése. ábra mutatja be. koordinálása. Ezt a komplex folyamatot nevezzük szenzomotoros koordinációnak. hogy az ember anélkül is tudja. Az érzô receptorok lehetnek: • exteroceptorok (bôrreceptorok): funkciójuk az érintés-. • a visceroreceptorok (pl. a helyzetváltozás. A szenzomotoros rendszer motoros ágának károsodásai különbözô fokú bénulásokban. A felvett ingert a környéki idegtörzsben futó érzôrostok ingerületként a ggl. a hideg-. többé vagy kevésbé kiterjedt mozgásfunkció-kiesésekben öltenek testet.272 12. A károsodás jellegét. • a motoros tevékenység megvalósítása. Az ingerek egy része tudatossá válik. a nyomás-. A gerincvelô felszálló pályarendszerein keresztül az ingerület a thalamusba. majd a rostok a hátsó szarv felett belépnek a gerincvelô állományába. a vibráció érzékelése.

mert jelzi a károsító ingereket.12. Amennyiben ezek aránya vagy hatékonysága megváltozik. • az egyes testrészek kérgi reprezentációjánál a funkcionális fontosság elve érvényesül: minél finomabb mozgásban vesz részt egy testrész. a különbözô struktúrák károsodása különbözô érzészavart produkál. a kisagy és a leszálló pályarendszerek. A mozgatókéreg károsodásának következményeként különbözô kiterjedésû bénulások jöhetnek létre. • ún. gamma). a kognitív mûködésekben. Az érzésféleségek között a fájdalom modalitásának különleges jelentôsége van. a mozgáskontroll. a thalamus. disszociált érzészavar (a hô. annál nagyobb a reprezentációs területe az agykéregben. A mozgást szabályozó körök különbözô izgató vagy gátló hatású neurotranszmitterek útján mûködnek. végrehajtás. de bénulással nem járó mozgászavarokat – a bazális ganglionok betegségeinek tudhatjuk be. A mozgatókéreg funkcionális organizációjának jellemzôi: • szomatotópiás-szegmentális organizáció (lásd a 12. melyet a gerincvelôi motoneuronok (alfa. összehangolás. • a vibrációsérzés csökkenése. A mozgásszabályozó körök zavarai klinikai megjelenésük szerint többfélék lehetnek. Az akaratlagos mozgás szabályozása szerkezetileg két részre osztható: • Az agykéregben. FEJEZET Neurológiai károsodások 273 Az érzôrendszer károsodásának tünetei. • a reflexek csökkenése vagy hiánya. A motoros károsodások az alábbiakban nyilvánulnak meg: • izomerô-csökkenés vagy bénulás. • astereognosis (tárgyak tapintással történô felismerésének zavara). sokszor nehezen befolyásolható tünetet jelent. mozgásszabályozó körök a mozgás leállításával vagy esetleges túlmûködtetésével válaszolnak. esetleges változtatás és megállítás.és fájdalomérzés elvész. indítás. a mozgáskivitelezés. Az akaratlagos mozgás egységei a mozgató agykéreg. A bazális ganglionok károsodásai A korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezett – az izomtónus változásával.12. Elôfordulhat: • az érzékelés hiánya (anaesthesia). fokozódása (hyperaesthesia). • a mozgások korlátozottsága. A mozgásszabályozásban fontos két rendszer – a striatális és a cerebelláris rendszer – ugyanazon leszállópályán keresztül fejti ki a hatását. . a mono. a különbözô ingerekre bekövetkezett válasz koordinálása. A kérgi mezôk funkciói a mozgástervezés. • graphaesthesias zavara. csökkenése (hypaesthesia). A bazális ganglionok rendszere több magból áll. a bazális ganglionok. hypotrophia). A mozgatórendszer károsodásai A mozgatórendszer feladata az akaratlagos mozgás létrehozása. az ún.: tabes dorsalis). Legfontosabb elemei: tervezés. • A szegmentális motoros apparátus. A tünetek rendszerint az érzôkéreg. A fájdalom mint pszichés élmény negatív affektust. a memória és a viselkedés alakulásában. ábrán a homunculust). az agytörzsben található szupraspinális motoros sejtrendszerek. a synergia szabályozása.és poliszinaptikus reflexívek alkotnak. Ezek a magvak részt vesznek a vázizmok mozgásának szabályozásában. a thalamus vagy az érzôpályák sérülésének következtében alakulnak ki. az izomaktivitás idôbeli kontrollja. melyek leszálló rostjai pályákként a gerincvelôben végzôdnek. lásd. de a mélyérzés zavartalan vagy fordítva. • az izmok sorvadása (atrophia.

kiigazítja a mozgás közben keletkezô esetleges hibákat. Dyskinesis. proximális és axiális izomzatot. gyakran testhelyzetváltozással járó mozgászavar. FEJEZET Neurológiai károsodások Tremor. céltalan. nem ismétlôdô. néha célszerû mozgást utánozva. a folyamatban levô mozgások megszakadnak. cerebelláris. amely változatos kombinációban érinti a disztális. Ezeknek a feltételeknek a hiánya során keletkezik az ataxia. villanásszerû. A tremorok általában nehezen befolyásolhatók. Az izomtónus zavara következtében a testtartás tartósan kóros. amelynek oka a mély szenzibilitásra. gyors: 6–11 Hz). mivel a mélyérzés zavarán alapszik. a mindennapi élettevékenységet (evés. Proximális.és idôbeli összerendezettségének zavarával (koordinációzavar. A kisagy összeköttetésben áll mind az érzô-. az írásgörcs és a grimaszok. Viszonylag gyakran fordulnak elô az arc. Az izom kontrakciójának és relaxációjának ismétlôdésébôl álló ritmikus. esszenciális. ezek tünetileg elkülöníthetôk. Ha behunyt szem esetén az ataxia egyáltalán nem változik. akciós v. akaratlanul ismétlôdô. Egy izom vagy izomcsoport rövid. stabilizál. iránya a célnak megfelelô. akarattól független. gyors. a száj körüli izmokban.és térbeli megvalósításához koordinálja az agonista és antagonista izmok mûködését. a dysdiadochokinesis. változó. illetve a mozgásra és a helyzetre vonatkozó proprioceptív. akarattól független szabályos vagy szabálytalan periódusú kontrakciója. A cerebelláris ataxia tünete az asynergia. ritmusuk. specifikus és nem specifikus információk . Akaratlan. csavaró jellegû. mely folytatólagosan folyamatos mozgássorba megy át. eloszlásuk szerint és attól függôen. ha kifejezetten fokozódik. ataxia) és az izomtónus csökkenésével (hypotonia) jár. a törzsre. a torticollis. optimális idô. Myoclonus. akkor spinális ataxiáról van szó. mind a mozgatórendszerrel. jól meghatározható kiindulása és befejezése van. Nem csak az egész testre. Dystonia. Leggyakrabban elôforduló formái a blepharospasmus. a szemhéj. Súlyosabb károsodást csak egyéb mozgászavarral.). írás stb. rövid. A kisagy károsodásai A cerebellum a mozgások célszerû. A koordináció zavarai Az akaratlagos mozgás akkor teljesíti feladatát. hogy nyugalmi állapotban (nyugalmi tremor) vagy izomaktivitás során (statikus. a végtag proximális részén mutatkozó. disztóniás tremorok stb. A mozgás összerendezettségének sajátos zavara a spinális ataxia. dobáló. ha meghatározott ereje és sebessége. Nagy. mozgásterápiával csak kevéssé befolyásolhatók. akaratlan mozgás. a dôlés. intenciós tremor) jelentkeznek-e. gördülékenységét és ritmusát a mozgásban részt vevô izmok szinergizmusa kellôen biztosítja. a félremutatás. ivás. de néha sztereotippé váló mozgás. akkor cerebelláris eredetû.274 12. Tic. hanem egy-egy végtagra vonatkozóan is kialakulhat. Ballismus. A primer ortosztatikus tremor 13–18 Hz frekvenciájú. Valamilyen hirtelen ingerrel triggerelhetô. mely változatos mozgásmintákat idéz elô. A koordinációs zavarok többfélék lehetnek. sztereotip. Athetosis.) erôsen gátolhatják. Károsodása a mozgások tér. funkcionális. A tremorokat csoportosíthatjuk frekvenciájuk (lassú: 3–5 Hz. már károsodással társulva okoznak. oszcilláció jellegû mozgás. Fôleg a végtagok disztális részére és az arcra kiterjedô rövid. de nem ritmusos mozgás. Egyszerû vagy összetett. A fenti mozgászavarok kezelése többnyire gyógyszeres. Chorea. Az utóbbit helyesebb volna szenzoros ataxiának mondani. Feloszthatók etiológiájuk szerint is (Parkinson-szindróma. rendszerint féloldali mozgás.

a kóros reflexek és együttmozgások megjelenése jellemez. Károsodásánál ún. postpolio-szindróma) • perifériás idegrendszeri elváltozás (pl. • kombinált felsô. A kortikospinális pálya károsodásai A kortikospinális mozgatópálya (piramispálya) a kéregbôl a corona radiatán keresztül a capsula interna hátsó részében fut le. decubitusokra hajlamosítanak (pl. ízületi) alakulhatnak ki.és alsómotoneuron-lézió (pl. Spaszticitás. A spasztikus paresisek jellemzô tünetei. centrális paresis jön létre. A spinális ataxiánál észlelhetô járás maga a kompenzáló mechanizmus megnyilvánulása. milyen egyéb panaszok vagy tünetek kísérik. A spasticitás magyarázatára két ellentétes teória létezik: • fokozott izomorsó-aktivitás a felsô centru- . A cerebelláris ataxia funkcionális javulására nagyobb az esély. Az izomtónus változásának két fô típusa van: • az axon és mielinhüvely károsodásának következtében létrejövô izomtónusvesztés. • hosszúpálya-hyperaktivitás. 85%-ban keresztezôdve fut le a gerincvelôbe. a fokozott ínreflexek. melyek tovább csökkenthetik a bénult végtagok funkcióképességét. Fontos a panasz precíz jellemzése. A spaszticitás megjelenési formája attól függ. plexopathiák. gipszek. Az izomgyengeségnek különbözô fokozatai vannak az enyhe paresistôl a teljes plegiáig. akkor a konzervatív kezelés (fizioterápia. A gyengeséget okozó kórfolyamat lokalizációja szerint lehet mono-. mok gátló hatásának csökkenése révén (gamma-hiperaktivitás). SM. A tónus fokozódásának. A felsô motoneuron-szindróma részjelensége. A szem kontrollja bizonyos fokig ellensúlyozni tudja a tájékozódási hiányt. Meg kell határozni a pontos lokalizációt. para-. állandó készenléti. • alsómotoneuron-lézió. radiculopathiák. hogy a felsô motoneuron-rendszerben milyen magasságban történt a károsodás. Az izomgyengeség lehet: • Ideg eredetû: • felsômotoneuron-lézió (pl. az internunciális sejtek aktivitásának következményes növekedésével az érintett spinális szegmentumban. az ízületek deformitásai fájdalomhoz vezetnek. izomtónus-változással és az izomerô gyengülésével. emiatt jellegzetes járászavar alakul ki. stroke. izom-. illetve -csökkenés. Az izomtónus csökkenése. • elülsô motorosneuron-lézió (pl. amelynek foka a károsodás lokalizációjától függ. melyet a sebességfüggô izomtónus-növekedés. feszültségi állapotban van. gerincvelôsérülteknél). A koordinációs zavarok oki kezelése szûk keretek közt mozog. ALS). Az izombetegségektôl a pszichiátriai kórképekig a betegségek széles skálájában fellépô tünet. illetve súlyos esetben a mûtéti megoldások sem hoznak mindig eredményt. traumás agysérülés).és hemiparesis vagy -plegia. FEJEZET Neurológiai károsodások 275 hiánya vagy csökkenése.12. Guillain– Barré-szindróma). tetra. Kóros együttmozgások. Ezt az állapotot nevezzük izomtónusnak. • az izomtónus kóros növekedése a motoneuronok vezénylésében részt vevô struktúrák károsodása következtében. a panasz kialakulásának idejét. A kóros együttmozgások korlátozzák a mobilitást. milyen tényezôk javítják vagy rontják azt. mûanyag sínek. a kényszertartásnak megfelelôen kontraktúrák (ín-. majd a nyúltvelô pyramidumán áthaladva. Nagyon fontos a megelôzés. ortézisek). Az izomtónus változásai Minden egészséges izom aktivitásra kész. mert ha már kialakult.

és súlyos fogyatékosságot eredményezhetnek. 12. s így külön nem kerülnek tárgyalásra. Az elôzmény adatainak összegzése. a fizikai vizsgálat. Ide tartoznak a konvulzív .és felsômotoneuron-károsodások. állandóságának biztosítása. felállás. Az idegrendszer különbözô területeinek károsodásai esetén jellegzetes járászavarok alakulhatnak ki (ataxiás. féloldali spasztikus. tartása. az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetô- vé teszik az alsó. betegségek és a kardiovaszkuláris okból bekövetkezô (syncope) tudatvesztések. SM és DMP esetében). járás. tekintettel az esetleges késôbbi változásokra. meg kell állapítani a gyengeség tényét. csoszogó. testtartás. Az izomgyengeség jellege felsô. E funkciók megvalósításában egyaránt részt vesznek az idegrendszer központi és perifériás. stacioner (pl. melynek biológiai (fajfenntartás) determináltságához az embernél magasabb rendû idegi tevékenységgel (tudat. a végtagok törzshöz viszonyított helyzete.5. táblázat mutatja be. Az idegrendszer ezen tevékenységei integrálódnak az adott szervrendszer mûködésébe. ha funkcionális próbákat (kézfogás. parkinsonos stb. Az emberi lét sajátos területe a szexuális élet. Jellege szerint az izomgyengeség lehet javuló (pl.5. • Izom eredetû: • izomdystrophiák. továbbhaladó mozgás. hemiparetikus. Leggyakoribb megjelenési formáik az epilepsziás rohamok. a csípô mozgásával és a karok fiziológiás együttmozgásával. hogy az izomerôt megbecsüljük. táblázat. A viszcerális funkciók károsodása A központi idegrendszer egyik legfontosabb feladata a szervezet belsô környezete harmóniájának. spasztikus. steppelô.és járászavarok A neurológiai betegségek során alakulnak ki.). FEJEZET Neurológiai károsodások • a neuromuszkuláris junctio mûködészavarai (myasthenia). Az izomgyengeség jellegét neurogén és miogén léziókban a 12.276 12. A testtartás a törzs formája különbözô test. valamint az izombetegségek elkülönítését. Részletes ismertetésük az epilepsiát tárgyaló részben olvasható. lépcsôn járás stb. tartása. Az izomerô osztályozását a perifériás idegrendszerrel foglalkozó rész tárgyalja. szabályos járás automatikus. tárgyak fogása. spasztikoparetikoataxiás. • myopathiák.) jellemezhetô szociális ele- Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek Intermittáló. hangulat. A normális. kötôdés.és alsómotoneuron-betegségben Megnyilvánulás Reflexek Atrophia Fasciculatio Izomtónus Felsômotoneuron-betegség fokozott nincs nincs fokozott Alsómotoneuron-betegség csökkent vagy hiányzik van van csökkent vagy hiányzik Állás-. de rendszeresen megjelenô neurológiai funkciózavarok. neuritis). Tisztább képet kapunk. motiváció. melynek alapvetô elemei a táplálékfelvétel és a salakanyagok eltávolítása. Ahhoz. etikai normák stb. és kvantitatív formában rögzíteni kell.és mozgáshelyzetekben. valamint a fej helyzete. stroke után) és progrediáló (pl. egyenlô lépéshosszal.) is végeztetünk. akaratlagos és vegetatív elemei.

a cerebrovaszkuláris agyi történések. mely függ az elfogyasztott tápláléktól. faringeális és özofageális). átmeneti és tartós munkaképesség-változáshoz vezethet. a demielinizációs folyamatok és a különbözô degeneratív betegségek. • a vizeléssel kapcsolatos kóros érzések (inkomplett vizeletürítés érzése. az arc. így: • a széklet konzisztenciája. mely fogyatékossághoz. A neurológiai eredetû nyelészavarral. állandó és kevert jellegû. a discushernia. s a hólyag. az orr. A vizelet. súlyos nyelési zavarok malnutritiót okozhatnak. mely a nyelés orális és/vagy faringeális fázisát károsítja leggyakrabban. A nyelési zavarok speciális diagnosztikát és speciális ellátást igényelnek. A vizelet-visszatartás károsodása lehet stressz alapú. A székelés a béltartalom tárolását (continencia) és a megfelelô idôben és helyen történô ürítését (defekáció) jelenti. az agyi és gerincvelôi daganatok. „elôemésztése”. a környezetet nem zavaró megvalósítása. Különbözô eredetûek lehetnek. a garat és a gége károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. gok eltávolítása. ALS és myasthenia gravis eseteiben találkozhatunk. A tartós. a medence izomstruktúrái valósítják meg. megvalósításában részt vesznek a fogak. a folyadék befogadásának megvalósítását értjük. a nyelôcsô. Nyelészavarok (dysphagia). Fázisai: • harapás. A vizelet tárolásához és ürítéséhez a hólyagfal és a sphincterrendszer koordinált tevékenysége szükséges. A széklet tárolásában és ürítésében számos mechanizmus játszik szerepet. A vizeletürítés károsodásának kritériumait és azok értékelését „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben ismertetjük. Parkinsonkórban szenvedô betegeknél. agyidegek közvetítésével). • a tápláléknak a szájban történô továbbítása. reflexes. fájdalom stb. a gége. a rágást biztosító muszkuláris és egyéb mechanizmusok. a nyálmirigyek. E bonyolult mechanizmust az idegrendszer szabályozza (zömmel a IX. annak kóros állapotától A táplálkozás és a nyelés zavarai A táplálkozás alatt a táplálék. agytörzsi léziók fennállásakor.és a székletürítés zavarai A szervezet belsô egyensúlyának fenntartása. valamint a társadalmi integráció szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen funkció a salakanya- . agyi érbetegségek. s ennek higiénikus. • a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia). A diagnózis felállításában segítenek a reflexvizsgálatok. A nyelészavarok elôidézte károsodások kritériumait és értékelésüket „A fül. UH) és az urodinámiás vizsgálatok. A súlyos hólyagdiszfunkció leggyakoribb szerzett oka a gerincvelô sérülése. Ez indokolja a szexuális funkciók károsodásának külön tárgyalását a központi idegrendszer károsodásai között. A vizeletürítés zavarai.12. FEJEZET Neurológiai károsodások 277 mek kapcsolódnak. a gyomor-bél traktus mûködésétôl. a szájüreg. A vizelés a vizelet adekvát tárolását (continencia) és megfelelô idôben és helyen történô ürítését (urinatio) jelenti. Az emberi agy mûködése a fejfenntartási ösztönre épülô szexuális tevékenységet új szintre emelte. a hólyagkapacitás meghatározása (katheter. A vizeletürítés zavarai megnyilvánulhatnak • a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (vizeletretenció). • nyáltermelés. a táplálék nyállal való keveredése. • nyelés (orális.) kialakulásában. A vizeletürítési zavarokat okozó neurológiai betegségek között a leggyakoribbak a diabéteszes neuropathia. és XII. A székletürítés zavarai. rágás. Ezt a koordinált tevékenységet az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer szabályozza.

illetve az arra való teljes kép- . elektromiográfiával. görcsös. a szexuális tevékenységnek a vagina funkciókárosodásaiból eredô korlátozottsága a vaginizmus. valamint gerincvelô-sérülések következtében alakulnak ki. súlyosságától és az egyén pszichés állapotától. A fájdalom a szervezet védekezô mechanizmusainak része. FEJEZET Neurológiai károsodások (gyulladás. az orgazmus és az azt követô reszolúció. az érdeklôdés. a vagina nedvesedése. A székelés zavarait az „Emésztôrendszer károsodásai” címû fejezet tárgyalja részletesen. az ejakuláció és az orgazmus jellemzik. Tartalmilag a szexuális funkciót a szexuális vágy. A fájdalom A fájdalom kellemetlen. tartamát tekintve lehet átmeneti. hogy a gázokat. az endokrin rendszer. a vallás. A fájdalom nagysága. A székletürítés zavarai megnyilvánulhatnak az akaratlagos ürítés károsodásában (incontinentia). A székletürítés zavarai a frontális lebeny léziói. A szexuális élet károsodásának kritériumait és értékelésüket „A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásai” címû fejezetben mutatjuk be. Az anorectum funkcióját a hagyományos klinikai vizsgálatok mellett kolometriás vizsgálatokkal. intermittáló. koordinálása. A fájdalom lehet generalizált vagy lokalizált. A férfi szexuális tevékenységre való képességének csökkenése. a kultúra. Az incontinentiának különbözô fokozatai ismeretesek. • a beidegzés vizsgálatai. a penis és a clitoris erekciója. • a frontális lebeny mûködése. melynek kompenensei a szexuális vágy. emocionális tapasztalat. mely a valós vagy lehetséges szövetkárosodást és az arra kialakult reakciót tükrözi. Befolyásolja a múltbeli tapasztalat. A lokalizáció szerint megkülönböztetünk felületes. mély. az egyén pillanatnyi fizikai és szellemi állapota. A fájdalom ugyan a károsodás jele. • az anális sphincter és a pelvikus izomzat mûködése. attól függôen.. A fájdalmat elôidézheti külsô károsító hatás A szexuális funkció zavarai A szexuális tevékenység mentális és fizikai funkciók megvalósulásának eredménye. • az anorektális szenzomotoros rendszer mûködése. az anális reflex vizsgálatával lehet kimutatni és objektivizálni. az elôkészítô tevékenység. jellegzetessége függ a károsodás jellegétôl.278 12. komplex szubjektív érzés. de leggyakrabban az anorectum daganatos megbetegedései. felszívódási zavarok. krónikus. a folyékony vagy a kemény székletet tudja-e tartani az egyén. minôsége. A nôi szexuális vágy. s a fájdalom is létezhet szövetkárosodás nélkül. érdeklôdés csökkenése a frigiditás. Jelleg szerint lehet szúró. muszkuláris. melynek az elôidézô okoktól függôen különbözô típusai ismertek. valamint a genitáliák mûködése. A szexuális károsodások megítélésére a hagyományos klinikai vizsgálati módszerek mellett rendelkezésre állnak: • a specifikus pszichológiai próbák. • a nemi szervek vérellátása vizsgálatának a módszerei. A székelés és a széklettartás funkcióit tehát komplett idegi. hangulati tényezôi. viszcerális és kisugárzó fájdalmat. de a károsodás elôfordulhat fájdalom nélkül. digesztív és mechanikai mechanizmusok biztosítják. Az ejakulációs zavarok megnyilvánulhatnak korai (praecox) vagy késleltetett (retarda) ejakuláció formájában. a szenzomotoros rendszer összehangoltsága. Az orgazmus zavarait – a szexuális tevékenység zavarait a rendszer komplexitásának megfelelôen – számos tényezô okozhatja. az anális sphincter károsodásai. stenosis). az anális receptorhálózat pusztulása. tompa. A szexuális tevékenység megvalósulásában alapvetô szerepet játszanak a központi idegrendszer tudati. éles stb. égô. telenség az impotencia.

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

279

(nyomás, hô, elektromosság, vegyi anyagok stb.), valamint egy adott testrész ischaemiája, izomkontraktúrája. Oka lehet centrális – ilyen a gerincvelôi, a talamikus, a pszichogén fájdalom. Ide tartozik a fantomfájdalom is. A fájdalom tehát általában szomatogén (organikus) élettani folyamatokkal magyarázható. Pszichogén fájdalom esetén szervi károsodás nem mutatható ki, vagy a fájdalom intenzitása ennek nem megfelelô. A „lelki okokra” visszavezethetô fájdalom az egyén mentális, fizikai teljesítményét, hangulatát kedvezôtlenül befolyásolhatja és súlyosságától és tartósságától függôen önálló károsodási kritériumként fogható fel (ún. krónikus fájdalom szindróma). Vannak nehezen osztályozható fájdalomszindrómák, mint pl. a krónikus fejfájás, ahol az összetett nociceptív zavarok interakcióját pszichogén tényezôk tarkítják. A fájdalomra az emberek személyiségükbôl, lelki állapotukból fakadóan különbözôképpen reagálnak. A fájdalomtûrô képesség (fájdalomtolerancia) is tág határok között változik. Ténylegesen szervi eredetû krónikus fájdalom szövôdményeként is kialakulhatnak olyan személyiségváltozások, melyekkel egy-egy károsodás meghatározásánál foglalkozni kell. Az idegrendszer bármely szintjének károsodásakor létrejövô krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalom. Számos ilyen jellegzetes tünetegyüttest írnak le, incidenciájuk, prevalenciájuk nem tisztázott, sokszor alig függnek össze a kialakulásukat megelôzô mechanizmussal, és gyakran súlyos funkcionális károsodáshoz vezetnek. Ilyen pl. a trigeminus neuralgia, a deafferentációs fájdalom vagy a szimpatikus idegrendszer által közvetített fájdalom. A fájdalomérzési zavarai közül a fokozott fájdalomérzés (hyperalgesia), a csökkent fájdalomérzés (hypalgesia) és a fájdalomérzés hiánya (analgesia) említhetô. A krónikus fájdalomszindróma – mint károsodás – kritériumaival és értékelésével a ”Pszichiátriai károsodások” címû fejezet foglalkozik. Hasonlóképpen a megfelelô fejezetekre utalnak a sajátos fájdalommal összefüggô károsodások – a krónikus fejfájás, a trigenimus neuralgia és a hátfájás – kapcsán.

A környéki idegrendszer károsodásai
A perifériás idegrendszer károsodásai lehetnek strukturális és funkcionális jellegûek. Anatómiai tekintetben a perifériás idegrendszer károsodásai bárhol elôfordulhatnak az ideg mentén. Az idegsejtek, ezek nyúlványai (axonok), mielinhüvelyük vagy mindkettô károsodhat különbözô behatásokra. A környéki idegrendszer károsodásait elôidézhetik sérülések, neurodegeneratív betegségek, gyulladások, anyagcsere- és egyéb belgyógyászati betegségek, intoxikációk. A funkciókárosodások külön-külön vagy együttesen érinthetik a szenzoros, a motoros és a vegetatív egységeket. A motoros egység rendellenességeinek felosztásait a 12.6. táblázat (280. o.) mutatja be. A vegetatív károsodások a belsô szervek, a mirigyek mûködészavaraiban, vazomotoros rendellenességekben, a hôszabályozás károsodásaiban, reflexes szimpatikus dystrophiában nyilvánulhatnak meg.

Alagútszindrómák
A perifériás idegkárosodások sajátos csoportját képezik az ún. alagútszindrómák, melyek „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben kerülnek bemutatásra.

Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai
A vérnyomás-szabályozás, az orthostasis, a hôszabályozás, a vizelet, a székletürítés, a szexuális funkciók zavarait okozhatják. A hólyagürítés, az anorectum, valamint a szexuális funkciók károsodásának kritériumait és értékelésüket a megfelelô fejezetekben tárgyaljuk. Az autonóm károsodásokat tartós károsodásként lehet értékelni, ha a vérnyomás-szabályozás, az orthostasis zavarai ismételt, tartós tudatvesztést okoznak (12.7. táblázat l. 27.olal).

280

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

12.6. táblázat. A motoros egység rendellenességeinek felosztása

Hely

Típus öröklôdô

Példák spinális izomatrophiák I., II. és III. típus polio-, coxsackie-vírus és egyéb enterovírus okozta fertôzések amiotrofiás lateralsclerosis, paraneopláziás tünetegyüttes, postpolio szindróma, progresszív bulbáris paralysis discushernia, metastasis, neurofibroma, trauma akut brachiális neuritis, diabetes mellitus, haematoma, metastasis, neurofibromatosis (esetenként), születés közbeni húzás, trauma herediter motoros és szenzoros neuropathiák I-VII. típus, herediter szenzoros és vegetatív neuropathia I-V. típus diftériás neuropathia, herpes, HIV-fertôzés, lepra, Lyme-kór, parazitás neuropathia krónikus gyulladásos demielinizációs polyneuropathia, Guillain–Barré-szindróma, vasculitis amyloidosis, súlyos betegség okozta polyneuropathia, diabetes mellitus, diszproteinémiás neuropathia, krónikus etanolintoxikáció, leukodystrophiák, veseelégtelenség myasthenia gravis, kongenitális myasthenia szindróma, Eaton–Lambert-szindróma, toxikus neuromuszkuláris junctiorendellenességek, botulismus

Motoneuron

szerzett - akut - krónikus szerzett szerzett herediter fertôzés

Ideggyök Plexus

Perifériás ideg

gyulladás metabolikus

Neuromuszkuláris junctio dystrophiák

Duchenne-dystrophia, facioszkapulohumerális muszkuláris dystrophia, végtagöv-dystrophia, okulofaringeális izomdystrophia (ritka), disztális muszkuláris dystrophia (ritka) familiáris periodikus paralysis, myotonia congenita (Thomsen-kór), myotonia dystrophica (Steinert-kór) „central core” betegség, centronukleáris myopathia, nemalin myopathia acromegalia, Cushing-szindróma, hypothyreosis, tireotoxikus myopathia fertôzés, polymyositis/dermatomyositis glikogéntárolási betegség, lipidtárolási betegség

csatornarendellenességek (miotóniás) Izomrost kongenitális endokrin gyulladásos metabolikus

A neurológiai károsodások kimutatása
A neurológiai károsodások és a károsodások eredményezte fogyatékosság, valamint a munkaképesség-változás orvosszakértôi minôsítésének elsô lépése a lehetô legpontosabb diagnózis felállítása. A pontos diagnózis feltételezi, hogy a be-

teg teljes kivizsgálása (a diagnosztikai protokoll szerint) megtörtént. A klinikai diagnosztika mellett szükséges értékelni a terápiás lehetôségek kimerítését, a rehabilitáció megvalósítását, a vizsgált személy állapotának kialakultságát, tartósságát. A neurológiai betegek orvosszakértôi minôsítése során még imperatívabb követelmény, hogy csak kivizsgált, diagnózissal rendelkezô, megfelelô gyógykezelésben részesült, rehabilitált, tartósan stabil

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

281

12.7. táblázat. A syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelése

Leírás

Az összszervezeti egészségkárosodás (%)

Enyhe, 2 percen túli tudatzavar. A vérnyomás enyhe (10–15 Hgmm-es) esése 2 perces tudatzavar következtében, kompenzatorikus bradycardia nélkül Mérsékelt (15–25 Hgmm-es) vérnyomásesés 1–2 perces tudatzavarral Ismételt, 20–30 Hgmm-es vérnyomáseséssel, lokális vagy generalizált neurológiai tünetekkel járó, 1–2 perces tudatzavar + 1. és 2. szint Kezelhetetlen tudatés mozgászavar + 3. szint

1–9

10–29

30–49

50–70

és a károsodás mértékére többnyire nem adnak információt (Pl. az MR-vizsgálatnak az SM kimutatásában igen magas az érzékenysége, de a károsodás mértékérôl nem ad információt.) Az egyes vizsgálati módszerek az idegrendszer más-más területein különbözô diagnosztikai értékkel (és hiányosságokkal) bírnak. • A képalkotó eljárások elsôsorban az agy és a gerinc anatómiai, szerkezeti elváltozásainak kimutatására alkalmasak (törések, degeneratív elváltozások, ér eredetû elváltozások, daganatok stb.), nem adnak viszont tájékoztatást ezen struktúrák mûködésérôl. • A magasabb rendû idegmûködés – a tudat, a memória, a hangulat – zavarainak kimutatására szolgálnak a pszichodiagnosztikai vizsgálatok. • Az elektrofiziológiai vizsgálatok során információt nyerhetünk a perifériás idegek, a szenzoros és motoros pályák funkcióiról, nem mutatják azonban a károsodást okozó folyamatok természetét. Sajátos részét képezik a vizsgálatoknak az idegrendszer sérülései következtében egyre nagyobb számban elôforduló hólyag-, székletürítési és szexuálisfunkció-károsodások kimutatására szolgáló módszerek (cisztometria, urodinámia, kolometria, sphincter-EMG, kortikális és spinális kiváltott válasz stb.). Az idegi szabályozás elsôdlegessége miatt különös jelentôséggel bírnak a nyelészavarok, az idegi eredetû légzési zavarok, a vizelet- és székletürítés, valamint a szexuális funkció zavarai. E károsodások leírása, értékelésük szempontjai – annak ellenére, hogy elsôsorban neurológiai rendellenességek idézik ôket elô – didaktikai megfontolásból szintén a megfelelô fejezetben kerülnek tárgyalásra. A neurológiai károsodások fokát súlyossági skálákkal, mért értékekkel vagy a funkcionális kapacitás értékeivel jellemezzük. A vizsgálati eljárás kiválasztása attól függ, hogy az idegrendszer mely területe érintett. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kívánunk áttekintést nyújtani azokról az eljárásokról, amelyeket használni lehet. E vizsgálatok módszerének részletes ismertetése

állapotú igénylôk kerülhessenek a károsodás, a fogyatékosság és a munkaképesség-változás minôsítésére. A neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának alapját a klinikai vizsgálat képezi, mely az anamnézisre, a fizikális vizsgálatra, a hagyományos és a képalkotó eljárásokra épül. Tekintettel azonban arra, hogy sok betegség ugyanolyan klinikai tünet formájában jelentkezik, speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis tisztázásához (elektromiográfia, kiváltott válasz stb.). A szubjektív panaszokat, tüneteket (fájdalom, izomgyengeség, gyengeség, fáradtság, bizonytalanság érzése, szédülés, memóriazavarok) nehéz klinikai vizsgálatokkal megerôsíteni. Mindazonáltal a legtöbb károsodást értékelô rendszer megkívánja az objektív megerôsítést, olyan vizsgálatokkal, amelyek nagy valószínûséggel támasztják alá ezeket a szubjektív panaszokat. A szubjektív panaszok egyértelmû alátámasztására azonban gyakorlatilag nincs eljárás. A különbözô diagnosztikai eljárások érzékenysége csak a diagnózis felállítására vonatkozhat, a prognózisra

282

12. FEJEZET

Neurológiai károsodások

nem jelen munka feladata, ezek a megfelelô kiadványokban megtalálhatók.

Anamnézis
Az anamnézis felvétele a neurológiai betegségek esetében fontos támpontot ad a betegség prognózisának, a lehetséges károsodás vagy rokkantság fokának megítéléséhez. Az anamnézisbôl megítélhetôk azok az etiológiai, pszichikai, szociális-társadalmi tényezôk, amelyek a betegség kialakulásához hozzájárultak. Az életkörülményekre, életvezetésre, munkára, szociális helyzetre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok a komplex rehabilitációs tevékenység sikerességét elôre jelezhetik. A beteg premorbid személyisége, magatartása, szociális adaptációs készsége (tájékozódás, emlékezôtehetség, teherbíró képesség, érzelmi, indulati élet, hangulat) mind olyan tényezôk, melyek az adott betegség lefolyását, a károsodás mértékét befolyásolhatják. Az anamnézis felvétele során választ kaphatunk a beteg munkavégzô képességére vonatkozó lehetôségekrôl, az eddig végzett munkájáról, körülményeirôl.

Fizikális vizsgálatok
A neurológiai károsodások vizsgálata a szenzibilitás vizsgálatával kezdôdik. Az érzéskiesés (anaesthesia), az érzéscsökkenés (hypaesthesia), a hyperaesthesia (túlérzékenység) és a fonákérzés (paraesthesia) kimutatására vannak ugyan módszerek, ezek azonban nem rendelkeznek kellô objektivitással. Az agyidegek érzés-rendellenességei közül különös jelentôséggel bír a n. trigeminus érzészavara, a trigeminusneuralgia. Az agyidegek vizsgálata során a szaglás, a látás, a mimika, a hallás, az egyensúlyérzék, a nyelés, az ízérzés, a rágás, a hangképzés elváltozásairól kaphatunk információt. A gerincvelôi érzôkör vizsgálata. A végtagok és a törzs felszínes érzéseit (tapintás, fájdalomérzés, hideg-meleg érzés) és a mélyérzéseket

(helyzet- és mozgásérzés, vibráció) vizsgáljuk. A fájdalom- és hôérzést együtt – miután biológiai szempontból alapvetôen fontos szerepet játszanak – vitális érzésféleségnek nevezzük. Az érzésvizsgálatoknak megbízható, objektív módszere nincs. Fontos a pontos anamnézis, tisztázni kell a szenzoros tünetek jellegét, helyét, szokásos kezdetét, kiterjedését és idôbeli vonatkozásait, rá kell kérdezni a kiváltó vagy enyhítô tényezôkre. Szenzoros zavarokat minden olyan betegség létrehozhat, amely a perifériás idegek vagy a centrális érzôpályák bármely részét érinti. A betegek érzéscsökkenésrôl, -hiányról számolnak be, végtagjaikat sutának, érzéktelennek érzik. A hôérzékelés hiánya miatt a betegek megégethetik magukat, nemegyszer a már kialakult égési hólyag hívja fel a figyelmet a zavarra. Ha érzészavar állapítható meg, annak eloszlása utal a zavar anatómiai alapjára, pl. a perifériás idegre (harisnya-, illetve kesztyûszerû eloszlás), több idegágra nem szimmetrikus eloszlásban (mononeuropathia multiplex), ideggyökökre (radiculopathia), a gerincvelôre (az érintett szegmentum alatt van az érzészavar), az agytörzsre (keresztezett arc-test érzészavar) és a nagyagyra (hemihypaesthesia). Az ízületek helyzet- és mozgásérzés-zavarát a betegek nem élik meg, csak az ennek következtében létrejött koordinációs zavarok okoznak panaszokat. A gerincvelôi sajátreflexek (mélyreflexek). Kiváltásuknak nagy klinikai-gyakorlati jelentôsége van. A felsô végtagon a triceps-, biceps-, radialis-, az alsó végtagon a patella- és az Achilles-reflexek vizsgálata használatos. A reflexek kiesése vagy csökkenése (areflexia, hyporeflexia) az alsó motoneuron (a mellsô szarv sejtje, annak axonja, neuromuszkuláris junctio, izom) károsodására utal. A felsô motoneuron károsodásánál a reflexek fokozottak (a rendellenesség a törzsdúcokon kívül bárhol elôfordulhat, a mellsôszarvi motoneuron felett). A felszínes (vagy idegen) reflexek közül leggyakrabban a hasbôrreflexek és a cremaster-reflex vizsgálatait használjuk. A kóros reflexek közül leg-

egyes izmainak alakja. A szenzomotoros koordináció állapotát jól jellemzi a járás. jellegzetességeit. Az idegrendszer szervi károsodásai során létrejött bénulástípusok jellemzôit a 12. az állás jellegzetességeit.9. korlátozottságát. azok jellegét. táblázat mutatja be. az akarattól független mozgásokat. A mozgatókör vizsgálata. ujj körmének felülrôl történô ütögetése a hüvelykujj flektálódik a hüvelykujj flektálódik . a vesztibuláris és a proprioceptív pályák épsége esetén lehetséges.és ínzsugorodások korán kialakulhatnak a tónusfokozódásnak. használata). a mozgás összerendezettsége? • A mindennapi élettevékenység során tud-e a beteg ülni.és a Gordon-reflex. Különös figyelmet érdemes fordítani a testféldominancia érvényesülésének vizsgálatára. a quadriceps gyengeségénél a beteg a székbôl való felálláskor a kezével nyomja fel magát. guggolások. E pályák bármelyikének sérülése jellegzetes eltéréseket okoz. táblázat összegzi. járni. A képességek csökkenése a különbözô feladatok (pl. lépcsôn járás) végrehajtása során jól megfigyelhetô. különbözô eszközöket használni? A motoros károsodások vizsgálata során detektáljuk az izomerôt. Szintén a mindennapi élet szempontjából fontos a manipulációs képesség. A funkcionális tesztek sokszor pontosabb képet 12. állni. állni. hogy alsó végtagját magasabbra emelve járjon. Kóros reflexek (piramisjelek) nyújtanak a károsodás mértékérôl.Babinski . az izmok trophiáját. a kézügyesség. Ezek nemegyszer az idegrendszeri funkció regenerációjának hatékonyságát is gátolják. A kóros reflexeket a 12. a kéz használata (öltözködés.8.Oppenheim . testtartás és járás csak a motoros. milyen az izom tónusa. az izomtónust. Jel Alsó végtag . a Trömner. a mozgások terjedelmét. a testtartást. hogy a beteg csak a testét himbálva tudja a karjait mozgatni. járásának paraméterei (járásanalízis) megfelelôek-e.Schaefer Felsô végtag . Vizsgáljuk az akaratlagos mozgások kivitelezhetôségét. FEJEZET Neurológiai károsodások 283 ismertebbek a Babinski-reflex – mely felsômotoneuron-sérülést jelez (a centrális paresis legjellegzetesebb kóros reflexe) –.8. tud-e ülni.Hoffman (egyoldali+!) Kiváltás Válasz a talp laterális részének hosszanti ingerlése a tibia mellsô felszínének erôs simítása az Achilles-ín szorítása a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója a nagyujj dorzálflexiója 2–4. Kontraktúrák. táblázat. nagyon megnehezítik a rehabilitációt. pl. a perifériás vagy gyöki eredetû „lógó lábfej” arra készteti a beteget. Pl. fokozva ezzel a károsodás mértékét. izom. a passzív mozgathatóságában van-e elváltozás? • Az izomerô megfelel-e az átlagosnak. megtartása. a kényszertartásnak megfelelôen. Ha ezek léteznek. akkor szükséges jellemezni a kiesések lokalizációját. Vállövi gyengeség esetén elôfordul.12.Trömner (egyoldali+!) . A vizsgálatok elvégzése során a következô kérdésekre kell választ kapni: • Milyen a végtagok körfogata. valamint a Hoffmann-. ujj palmáris felszínének gyors ütögetése 2–3. különbözô eszközök fogása. A mindennapi élet szempontjából fontos. konzisztenciája. A normális koordináció. súlyosságát. járni. öltözködni. cerebelláris ataxiában a beteg széles alapon járva próbálja stabilitását megôrizni. hogy a beteg képes-e helyváltoztatásra.

Az agyi sulcusok. figyelem) vizsgálata és az érzelmi. a gondolkodás. Szignifikáns pszichológiai. a tesztek milyensége. Fontos a mentális képesség (kommunikáció.) Képalkotó eljárások Elsôsorban agyi és gerincvelôi megbetegedések strukturális léziói kimutatására alkalmazzuk ôket. a CT. illetve használnak.284 12. az azonos klinikai tüneteket (pl. Vaszkuláris léziók. az együttmûködési képesség megfigyelésére. A különbözô tesztek eredményeit befolyásolhatja a hangulat. Az idegrendszer szervi károsodása során létrejövô bénulástípusok jellemzôi Tünet spasztikus Izomtónus Saját reflexek Idegen reflexek Clonus Kóros reflex Fasciculatio Sorvadás Akaratlan mozgás Kóros együttmozgás A bénulás foka Kontraktúra A kórfolyamat helye fokozott fokozottak kiesnek van van nincs jelentéktelen nincs van ritkán teljes Hypertonia rigid fokozott esetleg fokozottak megtartottak nincs nincs nincs nincs van van hypokinesis nincs centrális Hypotonia csökkent csökkent megtartottak nincs nincs van kifejezett nincs nincs gyakran teljes az egész antagonista izomzatban perifériás izomban. kamrák. Ide tartozik az MRI. mint a károsodás mértéke meghatározásához alkalmas módszernek. E vizsgálatokhoz kontrasztanyagot is használhatnak. az esetleges aphasia. a . a mielográfia. hogy bármely képalkotó eljárással látható intrakraniális patológiás állapot állna fenn. olykor a canalis spinalis szûkületét is ki lehet mutatni az egyébként tünetmentes betegen. Komputertomográfia (CT). indulati élet esetleges zavarainak rögzítése. Ugyanakkor egyes esetekben az agy lényeges részei pusztulhatnak el anélkül. kognitív és pszichiátriai rendellenességek anélkül is létezhetnek. a gerinc különbözô képleteinek elváltozásai. Ez kiterjed a tudatállapot megítélésére. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. Például tünetmentes idôsebb személyek vizsgálata során sok esetben apró fehérállományi léziók láthatók. SM. tumoros folyamatok. ízületben centrális Pszichiátriai vizsgálat A neurológiai beteg tájékozódó jellegû pszichiátriai vizsgálatát mindig el kell végezni. hogy nyilvánvaló veszteséget észlelnénk a kognitív és az intellektuális képességekben. táblázat. hemiparesis) okozó agyi elváltozások (pl. a szürke. az angiográfia. Adhatnak azonban a feltételezett neurológiai károsodás mértékét megkérdôjelezô leleteket is.9.és a fehérállomány. tumor vagy infarctus) elkülönítô diagnózisának felállításához nélkülözhetetlenek. Ezek a tényezôk gyakran zavarba ejtô különbségeket eredményeznek az orvosi véleményben. az éberség. (Lásd részletesebben „A pszichiátriai károsodások” címû fejezetben. a viselkedés. A képalkotó eljárásokat tehát a diagnózis eszközének kell inkább tekinteni. a koncentráció. ha a kognitív károsodások meghatározásáról van szó. memória.

Az nagyobb intrakraniális erek – fôleg az a. A vizsgálat ellenjavallt pacemakeres betegnél vagy bármely mágnesezhetô fém beültetése után. A gyors spirál CT-készülékek már funkcionális vizsgálatokra (pl. Noninvazív eljárás az extrakraniális nyaki erek (a. különösen megfelelô gyógyszerelés esetén. alvásmegvonás). alkalmazásával a demielinizációs folyamatok is jól láthatóvá válnak. Kontrasztanyag beadása után láthatóvá válnak azok a területek. a vérzés. a klinikai vizsgálat és az EEG együtt értékelendô. az epilepsia. Az agyi erek malformatióinak vizsgálatára (verôérszûkület vagy -elzáródás. Transzkraniális Doppler-vizsgálat (TCD). az EEG teljesen normális is lehet. FEJEZET Neurológiai károsodások 285 csontok és az elmeszesedett képletek gyors. akkor az agykérget elektromosan aktiváló eljárásokat alkalmazunk (hyperventillatio. Bizonyos kóros hullámformák nem specifikusak (epileptiform meredek hullámok). A szenzitivitás és specificitás minden egyes betegségnél változó. és a nyugalmi EEG normális. Ha epilepsiára van gyanú. Dupla-Doppler UH-vizsgálat. Mielográfia. melyek esetenként elôhozhatják a típusos rohamjeleket. Segítségével kimutathatók a hydrocephalus. a lokális keringés megítélésére) is alkalmasak. noninvazív leképezésére szolgál. a térfoglaló folyamatok. okklúziójának.és MRIvizsgálatot. amely a CTés MR-vizsgálatnál normálisnak látszó területeken képes kimutatni a hemodinamikai viszonyokat. Igen költségigényes. az oedema. így egyelôre nem számít a „gold standard” kivizsgálási módszerek közé. Agyi angiográfia. Nagyon fontos. fotostimuláció. a dementiák. Legfôbb indikációi a cerebrovaszkuláris elváltozások. A CT segíthet a terápia tervezésében és hatékonyságának ellenôrzésében is. Különösen az agytörzsi régiók kimutatásában jelent komoly segítséget. részletgazdagabb leképezését nyújtja. és nagy felelôsséget ró az orvosra a döntésben (jogosítvány. stenosisának. így a gerinccsatorna kóros elváltozásai kimutathatók. Ennek fontos differenciáldiagnosztikai értéke van. míg mások diagnosztikai értékûek (tüskehullám-komplexusok). Az idegrendszeri képletek jobb felbontású. munka a magasban stb. Pozitronemissziós komputertomográfia (PET). Az EEG hasznos lehet generalizált . aneurysma. AVM stb. Elektroenkefalográfia (EEG) Az EEG-t a kérgi neuronok nagyobb csoportjainak szinkron poliszinaptikus aktivitása hozza létre. vertebralis) disszekciójának. A valódi és az esetleges álrohamok elkülönítésében szerepet kap a szimultán videó.és EEGmonitorozás. az atrophia. Funkcionális vizsgálat. cerebri media – keringési zavarainak.) kiválóan alkalmas. az infarctus. a cysták. Az agy vérátáramlásának kontrasztanyag beadását követôen végzett röntgenvizsgálata. Az agyi angiográfia az intrakraniális lézió helyének és érellátottsá- gának tisztázása révén kiegészíti a CT. Az epilepsia a fogyatékosság és a rokkantság meghatározásának szempontjából igen speciális betegség. a.). a steal-jelenségeknek a megítélésére alkalmas. a vérellátási zavarok legkülönbözôbb formáit. carotis. exulceratiójának kimutatására. a gerincvelôre és a gerincvelôi gyökökre terjedô elváltozások stb. így a kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására alkalmas eljárás. A PET a véráramlás és az agyi anyagcsere és más neurokémiai történések (kvantitatív) mérésére alkalmas. Fotonemissziós komputertomográfia (SPECT). Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Lumbálpunkció során kontrasztanyagot juttatunk a szubarachnoidális térbe. Az epizodikus neurológiai rendellenességek megítélésénél az anamnézis. A kóros szövet denzitása a CT-felvételeken eltér a normálistól. ahol a vér-agy gát károsodott. az érképletek veleszületett hiánya. hogy epilepsziás rohamot átélô betegnél.12.

Hasznos lehet pl. és milyen mértékben. és kimutatják: melyik ideg vagy izom károsodott. Kiváltott válaszok A környéki és a központi idegrendszer pályáinak mûködését különbözô ingerekkel kiváltott agykérgi elektromos válaszok segítségével vizsgálhatjuk. Elektromiográfia (EMG). Elektroneurográfia (ENG). Ezek a vizsgálatok gyakran megadják a diagnózist. A szomatoszenzoros kiváltott válaszok (SSEP – Somato Sensory Evoked Potentials) a felsô és alsó végtagok nagy idegeinek ingerlésébôl származnak. hogy a funkcióromlás az ideg. Az amiotrofiás laterál sclerosis (ALS) diagnózisában a denervációs és fibrillációs potenciálok meghatározóak. Több ponton történô ingerléssel lehetôvé válik az adott ideg egyes szakaszainak mûködését vagy mûködéskiesését (trauma. A normális ingerületvezetési sebességekkel való összevetéssel dokumentálni tudjuk az egész idegben fennálló lassulást (pl. A tû-elektromiográfia izombetegségekben egyedülálló segítség lehet. Kóros EEG-t egészséges embereknél is találhatunk. az agytörzsi léziókat kb. Általában sorozatingereket. Újabban gyakran használt eljárás a gerincvelô sérüléseinek kimutatására. FEJEZET Neurológiai károsodások encephalopathia vagy coma diagnózisának megerôsítésében. polifázisos potenciálokból álló teljes interferenciaminta vezet a diagnózishoz. A kevert környéki ideg kompressziójában az érzôideg ingerületvezetô képességének vizsgálata érzékenyebb a vezetési zavar kimutatására. fény-. Ezekbôl lehet következtetni a neurogén vagy miogén elváltozásokra. A vizuális kiváltott válasz (VEP – Visual Evoked Potential) az optikus ideget és a látópályát vizsgálja. kompresszió) tükrözô információ megszerzése. az agytörzs és a thalamusrendszer. Az EMG a vázizomzat motoros egységeinek mûködését vizsgálja. Elektrofiziológiai vizsgálatok Ha klinikailag nehéz meghatározni. Cisztometriával el lehet különíteni a perifériás és a központi idegrendszer okozta hólyagbeidegzési . akkor a kérdés megválaszolásához célszerû elektrofiziológiai vizsgálatokat végezni. a hátsó köteg. Myopathiában az alacsony amplitudójú. kompressziós elváltozásainál és demielinizációs betegségekben igen hasznos. mint a mozgatóé. Az izom nyugalmi állapotában észlelhetô elektromos aktivitását. A hallási agytörzsi válasz (BAEP – Brainstem Auditory Evoked Potential) a hallórendszer mûködésének vizsgálatára szolgál. hangés elektromos hatásokat alkalmazunk. Urodinámiás vizsgálatok Az incontinentiát okozó neurológiai kórképekben gyakran nagyon fontos eljárások. l mm pontossággal meghatározza. akusztikus neurinomák és kisagy-híd szögleti tumorok diagnózisánál. így a leletet mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni. Myasthenia gravisnál a repetitív ingerlésre kialakuló minta. Az ideg vezetési sebessége és az ingerléssel kiváltott válasz amplitúdója ad információt a perifériás ideg állapotáról. Segítségével a motoros és a szenzoros idegek ingerületvezetési sebességét határozhatjuk meg a különbözô perifériás idegeken.286 12. polyneuropathia). az érzôkéreg léziójáról adnak információt. a gyenge akaratlagos innervációkor létrehozott egységpotenciálokat és a maximális akaratlagos innervációkor létrejött mintát vizsgálja. illetve e vizsgálat Tensilon-teszttel való kombinációja a diagnózis alapja. az izom vagy a neuromuszkuláris junctio károsodásának tulajdonítható-e. A válaszokat hagyományosan és számítógépes módszerekkel értékeljük.

stabil állapot. a mobilitást. melyeket semmiféle vizsgálat nem tud objektivizálni. tendenciájának megítélése szempontjából a diagnózis fontos adatokat szolgáltathat. A károsodás következtében az önellátást. E vizsgálatok a fertôzések fennállásakor elsôdlegesek. lumbálpunkció képalkotó eljárások. táblázat mutatja be. A neurológiai károsodást szenvedett betegek rehabilitálhatósága a prognózistól függ.és szexuális diszfunkciók Izomkárosodások Vizsgálóeljárás képalkotó eljárások. A neurológiai károsodások meghatározásában alkalmazott neurodiagnosztikai vizsgálóeljárások Károsodás Agyi károsodások Gerincvelôi károsodások Radiculopathiák Perifériás neuropathiák Bél-. A diagnózis ismerete önmagában nem elég a károsodás. Az anyagcsere-rendellenességek fennállását is meg lehet erôsíteni ab- normis proteinek vagy poliszacharidok izolálásával. az ügyetlenség. a fogyatékosság és a munkaképesség minôsítése során figyelembe kell venni. A károsodások tartósságának. a fogyatékosság súlyosságának és a munkaképes- ség-csökkenés mértékének megállapításához. anális EMG véranalízis. BAEP. a központi idegrendszert érintô rendellenesség diagnosztizálásának lényeges része. reflexvizsgálatok cisztometria. mint a fájdalom. mivel ugyanazon tünetek. A betegségek érinthetik az egész idegrendszert vagy annak csak egy részét. amelyben az anamnézis és a fizikális vizsgálat nagy szerepet kap. hogy a különbözô betegségek hasonló klinikai képpel jelentkeznek. mely lehet gyógyulás. Az idegrendszer különféle rendellenességei a prognózis tekintetében is igen eltérôek lehetnek. 12. de a neurológiai funkció elvesztésének meghatározásában. sokszor elengedhetetlen az egyéb speciális diagnosztikus tesztek igénybe vétele. EEG. Vér. progresszió: . EMG. kiváltott válaszok. kiváltott válaszok. EMG. lumbálpunkció képalkotó eljárások. Az immunglobulinok vizsgálata nagy szerepet kap a sclerosis multiplex diagnózisában. A neurológiai károsodás meghatározásánál elsôdleges a helyes diagnózis meghozatala. Ugyanakkor a betegségek a funkciókárosodások széles körét és variációját eredményezhetik. hólyag. a tanulási és foglalkozási képességeket befolyásoló maradványtünetek jelentkezhetnek. táblázat. Tekintettel azonban arra. a károsodás fokának megállapításában sok „alá nem támasztható” tényezô is szerepet játszik. a tünetek.12. kiváltott válaszok ENG. repetitív stimuláció. Az urodinámiás vizsgálatok a vizeletretenció mértékére utalhatnak. biopszia A neurológiai károsodások értékelése A panaszok. A károsodások önmagukban nem jellemzik a beteg funkcionális képességeit. a funkciók ugyanazon állapota a különbözô prognózissal rendelkezô betegségekben egyaránt elôfordulhat. VEP). neurológiai tesztek. EMG. reflexvizsgálatok. a gyengeség.10.és liquorvizsgálatok A vér és a liquor vizsgálata több. egységét. FEJEZET Neurológiai károsodások 287 zavarokat. Ilyenek például a betegek szubjektív panaszai. kiváltott válaszok (SSEP. és egyénenként eltérôek a betegek szervezeti reakciói is. A neurodiagnosztikai tesztek összefoglalását a 12. Mindezek a diagnosztikai eljárások szükségesek lehetnek a diagnózis felállításához. melyeket a károsodások.10. a diagnózisok és a funkciókárosodások az idegrendszer esetében sajátos összefüggésekkel bírnak.

vonatkozásában. • az egyénnek a rehabilitáció kezdetekor tapasztalható általános teljesítôképességétôl. Ennek megfelelôen a rehabilitációs stratégia. kérdôívek). A neurológiai rehabilitációban a legszélesebb körben alkalmazott globális funkciókat mérô skála az ún. valamint a kezelések eredménye is sokféle lehet. járásvizsgálattal és az ADL.288 12. Az ún. mely 18 különféle funkció (önellátás. hogy sokáig tud akár ugyanolyan intenzitással vagy könnyebb munkakörben dolgozni. Az SM-es beteg nagyon gyorsan munkaképtelenné válhat. Ennek során a károsodásra jellemzô paraméterek (izomerô. növekvô fáradtság) a mindennapi tevékenység során vizsgáljuk és elemezzük: • Tudja-e használni a spasztikus végtagot? • Képes-e helyváltoztatásra? • Hogyan alakul az ülés. amit a betegség okoz. akkor a maximálisan elérhetô eredményt tûzzük ki célul. fogás. ilyenkor a fogyatékos ember saját értékítéletét is tartalmazza a vizsgálat. A vizsgálatokat általában olyan mérôskálákkal végzik. járás. beszéd. a tanulás. Vannak betegségek. Mindezek ismeretében változik a rehabilitációs stratégia: • ha az állapot stabil. • az idôtartamtól. fájdalom. motivációjától. a kognitív funkció elvesztéséig bármely tünetkombinációban megnyilvánulhat. és ehhez különbözô diagnosztikai eljárásokra van szükség. járási sebesség. hemiparesis esetén az ún. a cselekvôképtelenséget okozó motoros és szenzoros deficitekig. amelyen belül várható az állapot változása (javulás vagy romlás). ugyanakkor elôfordul. megtartás képessége? • Meg tudja-e tartani az egyensúlyát? Az egyén és társadalmi környezetének kapcsolatát vizsgálhatjuk részleteiben vagy átfogóan. amelyek esetenként a prognózisról is tájékoztatást adhatnak. stabil állapot. állás. az interperszonális kapcsolatok.(Activities of Daily Living) vizsgálatokkal lehet (12. • ha a betegség progrediál. Klinikai módszerekkel általában a módosított Ashwort-skálával. a spaszticitás foka.11. funkcionális diagnosztika az emberi tevékenységek (járás. homályos látás). . A fogyatékosság átfogó vizsgálatára javasolható az életminôség felmérése. Az SM a reverzíbilis kisebb szimptómáktól (zsibbadás. Egyes betegségekre specifikusabb skálák is rendelkezésre állnak. mely lehet gyógyulás.) tekintetében mér. beszédzavar stb. szociális magatartás stb. A megmaradt funkciók felmérése a fogyatékossági folyamat különbözô szintjei mellett történik. átülés. pl. A részletek vizsgálata végezhetô pl. mechanográfiával. kommunikáció. tudati állapotától. illetve a fogyatékosság fokát (életminôségi skálák. A spaszticitás mérése a passzív nyújtáskor észlelhetô ellenállás mérésével.) mellett mérnünk kell a funkcionális para- métereket (járásidô. a lehetô legnagyobb terheléssel. FIM (functional independence measurement). mobilitás. a szabadidôs tevékenységek stb. FEJEZET Neurológiai károsodások • a patológiai folyamat prognózisától. akkor mindig egy fokkal rosszabbra készítjük fel a beteget. emlékezés. A károsodások.) vizsgálatát jelenti. 7 pontos skálán. a fogyatékosság és a rokkantság mértékének meghatározásához. a különbözô életfunkciókra vonatkozó funkcionális skálák). illetve a munkaképesség. táblázat). amelyek a neurológiai funkciók károsodása szempontjából nagy variabilitást mutathatnak – ilyen pl. A beteget többször és keveset terheljük. Az izomrendszer teljesítményének csökkenését (ügyetlenség. amelyet aztán szakember értékel. nehogy a maximális terhelés állapotromlást vagy a betegség fellángolását váltsa ki. Ismerni kell a neurológiai hiányosság természetét és mértékét. alkalmazkodás stb. Parkinson-kórnál a Webster-skála. A vizsgálatok önértékelô módon történhetnek. vagy progresszió. Barthel-index. elektrofiziológiai módszerekkel (EMG-H-reflex) lehetséges. a fogyatékosság és a részvétel akadályozottságának megítélése. a sclerosis multiplex (SM). az „ad optimum” a cél. Ezért pusztán a diagnózis nem elegendô a károsodás. gyengeség.

amelynek során orvosi ellenôrzés mellett. az adott betegséget ismerô szakemberek bevonásával lehetséges. SSEP elektronisztagmográfia. terhelhetôségét. • fizikai követelmények. akik komplex módon meg tudják ítélni a beteg állapotát. de a végtag könnyen mozgatható Jelentôs izomtónus-növekedés. FEJEZET Neurológiai károsodások 289 12. energiaszükséglet. hanem az adott egyén premorbid személyiségétôl is függnek. A szervezet károsodását a szenzoros és motoros rendellenességek mellett befolyásolja az egyén motiváltsága. környezete. viselkedése. Az ún. A módosított Ashworth-skála Az izom tónusa és ellenállása Normális tónus Enyhe tónusnövekedés. hangulata. A megváltozott munkaképességûek munkába állítása csak az olyan. hogy azok nem csak a betegség. Deficit Kognitív deficitek Motoros deficitek Szenzoros deficit Koordinációs deficitek Bél.11. melyet elakadás vagy minimális ellenállás jellemez a mozgáspálya végén Enyhe tónusnövekedés. ENG. vagy biztosítani tudják ezek „szimulálását”. szimulált. kiváltott válaszok EMG. táblázat. akinek feladata. munkafolyamat. • mentális követelmények.és hólyagfunkció-veszteségek Vizsgálóeljárás pszichológiai tesztek. Sokszor csak ilyen körülmények között derülhet ki. • az együttmûködési képességet. aki az adott munkára jellemzô paramétereket: • munkakör. amelyek mûhelyekkel vagy más munkavégzési feltételekkel rendelkeznek.12. 12.12. SPECT. A betegek állapotának és munkaképességének felmérésében a neurológiai rehabilitációban jártas szakemberre van szükség. a sérülés súlyosságától és lokalizációjától. kérgi motoros kiváltott válaszok ENG (szenzoros vezetési sebesség). amelyek a továbbiakban esetleg különös figyelmet igényelnek. táblázat. hogy mennyire terhelhetô valaki. Ehhez olyan egészségügyi intézményekre van szükség. elakadással és minimális ellenállással a mozgáspálya fennmaradó részén Kifejezettebb tónusnövekedés a mozgáspálya csaknem egészében. táblázat mutatja be. • a sérülés kockázatát. Szükséges a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása. amelyet a beteg késôbb végezhet. mûszeres egyensúlyvizsgálat cisztometria. • az esetleges pszichés tüneteket (figyelem. PET. a mozgások jellege. EEG. munkaterhelés olyan speciális módszer. a passzív mozgatás nehéz Az érintett végtag flexióban vagy extenzióban merev Pontérték 0 1 1+ 2 3 4 Az idegrendszer funkciókárosodásának sajátossága.12. hogy a társas munkavégzés szimulált feltételei között milyen reakciói jelentkeznek. A funkcióvesztés megállapítása A funkcióveszteségek vizsgálatának összefoglalását a 12. munkahelyszerû körülmények között történik annak a munkaterhelésnek a kipróbálására. kiváltott válaszok . memória stb. hogy meghatározza • az aktuális státust (neurológiai kiesési tünetek).). anális EMG. A munkaképesség megítélése.

• pszichiátriai vizsgálat 3. speciális képzettséget igénylô foglalkozás esetén (pl. teljes munkaképtelenség véleményezhetô. Vannak olyan esetek. Egyes betegek a súlyos károsodás ellenére is alkalmasak megfelelô életvitelre. dások specifikus vizsgálata. 6. rehabilitációs terv A fogyatékosság jellegének. a paraplegia. a panaszok regisztrálása 2. ahol az egészség súlyos károsodása esetén is megmaradhat az egyén munkaképessége. hiszen a hozzátartozók és a munkatársak a betegség akut fázisában és a rehabilitációs szakban is hathatós segítséget nyújthatnak a károsodottnak. Az össz-szervezeti egészségkárosodás minôsítése e károsodások esetében különösen nehéz. hemiparesis+beszédzavar) a beteg fizikai és szellemi terhelhetôsége olyan fokban csökken. így egy egyöntetûen használható értékelési rendszer kialakítása igen nehéz feladat. A károsodások értékelése tehát jelentôs részben az okozott fogyatékosságon és a munkaképesség-változáson keresztül történik. rehabilitálhatóság. A neurológiai és pszichés funkciókároso- 5. • egészségre ártalmas tényezôk stb. napi tevékenységének elemzése a klinikai kivizsgálás. az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése A rehabilitálhatóság véleményezése. munkaképesség-változás széles skálán mozog. bizonyos mértékben eltér az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétôl. 8.290 12. A fogyatékosság kialakulásában a beteg környezete is jelentôs szerepet játszik. • neurológiai vizsgálat (az agyidegek. társadalmi részvételének korlátozottságával lehet jellemezni.: komputerkezelés). a funkcionális kapacitás vizsgálata. a károsodások súlyosságát az egyén napi tevékenységének. értékelése A neurológiai és pszichés károsodások kritériumainak értékelése. Ez a szempont meghatározza az orvosszakértôi vizsgálat tartalmát és módszerét is – az egyén és a környezet kapcsolatának. pl. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 80%-ot meghaladó minôsített esetei tartozhatnak ide. a funkciókárosodások vizsgálatának integratív . A központi idegrendszer betegségeibôl adódó össz-szervezeti egészségkárosodás és a fogyatékosság véleményezésének számos – az egyéb területek orvosszakértôi gyakorlatától eltérô – sajátossága van. a koordináció. 7. A laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményének értékelése 4. E vizsgálatok során kell választ kapni arra a kérdésre. hogy az egyén képességei és a munka követelményei lehetôvé teszik-e a munkába történô visszaállást. míg mások enyhébb károsodás esetén is súlyosnak ítélik meg állapotukat. Ø Az egészség súlyos károsodását okozó neurológiai eredetû betegségek esetén (pl. együtt értékeli a kezelôorvossal. FEJEZET Neurológiai károsodások • a baleset lehetôsége. Mindezek alapján a neurológiai betegek orvosszakértôi vizsgálatának lépései a következôkben határozhatóak meg: 1. súlyosságának értékelése A munkaképesség véleményezése A központi idegrendszer károsodásainak értékelése Az idegrendszeri károsodás okozta fogyatékosság. a motorium. hogy tartós. illetve a tevékenység akadályozottságának mértéke a beteg személyiségétôl is függ. a szenzibilitás. • Mivel a központi idegrendszer alapvetô feladata a szervezet és a környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése. hiszen esetlegesen „egyszerû” anatómiai elváltozások szerteágazó funkcionális károsodásokat okozhatnak. a vegetatívum állapota). Klinikai vizsgálat • általános belgyógyászati vizsgálat. A neurológiai betegségek kapcsán kialakuló fogyatékosság. Anamnézis.

a motivációk vonatkozásában is. táblázatok mutatják be.14. A járás. A szenzomotoros koordináció minden elemének hibátlan mûködése. jelentôségének megfelelôen külön értékelési rendszer foglalkozik az egy és mindkét felsô végtag károsodásának értékelésével. amennyiben a domináns végtag károsodását automatikusan 10%-kal magasabbra értékeli. A felsô végtag károsodásának kritériumait és értékelését a 12. melynek kézügyessége csökkent A páciens önellátásra használja a károsodott végtagot.. Az állás. tartós funkciókárosodását eredményezhetik. A felsôvégtag-károsodások kritériumainak értékelése A károsodás leírása A páciens mindennapi tevékenységre és teherhordásra használni tudja a károsodott végtagot. a testtartás. hiszen a kommunikációs zavar jelentôsen befolyásolja azok kivitelezhetôségét és eredményét. a beszédzavarok vizsgálata meg kell. természetesen csak 12. A központi idegrendszer károsodása esetén ez a követelmény fokozottan érvényes a pszichiátria. a pulmonológia. táblázat mutatja be. hogy elôzze a mentális tevékenység egyéb funkcióinak vizsgálatát. Ugyanez a determináltság érvényesül a hangulat.13. a kézügyesség képességét elsôsorban az önellátás szempontjából értékeli. valamint a gasztroenterológia vonatkozásában.12. értékeinek összhangban kell lenniük az egyéb károsodott területek értékeivel. FEJEZET Neurológiai károsodások 291 része. 12. Mivel ezeket a funkciókat több szerv. táblázat. sem napi tevékenységre használni nem tudja A felsôvégtag-károsodás %-a 1–13 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 14–49 10–30 49–79 30–49 80–100 50–60 . Az egyéb szervek károsodásainak minôsítése során a tevékenységre és a társadalmi részvételre való képesség vizsgálata elválik a klinikai jellegû vizsgálatoktól. A kommunikációs. a tehervivés nehézségekbe ütközik. a járás funkciójának a megvalósításához.15. összehangoltsága szükséges az állás. kézügyessége hiányzik A páciens önellátásra is nehezen tudja a károsodott végtagot használni A páciens a károsodott végtagot sem önellátásra. illetve szervrendszer valósítja meg. s az idegi szabályozásnak minden egyes szerv mûködésében döntô szerepe van. A neurológiai károsodások minôsítési kritériumainak. • Mivel a belsô környezet egyensúlyáért az idegrendszer a felelôs. a rendszer károsodásai más szervrendszerek jelentôs. a teherhordás.13. • A károsodás különbözô kritériumainak vizsgálata során megfelelô sorrendet kell betartani. az érzékszervek. Mindezek alapján az orvosszakértôi vizsgálat menete a következô általános séma szerint körvonalazható: mivel funkcionális szempontból a legbonyolultabb – flexibilitást. manôverezést igénylô – mozgásokat a felsô végtag végzi. a testtartás és a járás károsodásának kritériumait és értékelését a 12. Figyelembe veszi a dominanciát is. Az értékelési rendszer a kéz funkcióit. a fogás. a lépcsônjárás képtelensége kevésbé súlyos károsodást eredményez. a felállás képtelensége jelenti. A károsodás legsúlyosabb fokát az állás.

a tartós. akadályozhatják a munkavégzést. Mindkét felsô végtag károsodásának értékelése A károsodás leírása A páciens mindkét felsô végtagját használni tudja önellátásra. a koncentrálóképesség és más kognitív képességek. FEJEZET Neurológiai károsodások 12. Az epilepsia tartós károsodásként értékelhetô. szociális problémák alakulnak ki. Az epilepsziás károsodások értékelésének elveit a 12. Az állás és a járás károsodása okozta össz-szervezeti egészségkárosodás A károsodás leírása A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe.292 12. . naponta többször jelentkezô rohamok tartós károsodásnak értékelendôk.15. interperszonális konfliktusok. de a kézügyességet igénylô tevékenységek végrehajtása nehézséget okoz A páciens mindkét végtagját nehézséggel tudja használni önellátásra. ha eredményükképpen • csökken a nappali figyelem.és viselkedési za- varokkal járó. tud járni. fogásra. de segítség nélkül nem tud tenni A páciens mások segítsége vagy támaszték/protézis nélkül nem tud állni Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–9 10–19 20–49 50–60 az össz-szervezeti egészségkárosodás fokát határozzuk meg. fogásra. de emelkedônél.14. A generalizált tónusos-klónusos rohamok. • depressio. teherhordásra. Az alvás–ébrenlét ciklus zavarai tartós károsodásként foghatók fel. nappali ködös állapotokkal járó éjszakai rohamok. tartóssága.16. kisrohamok esetén is a fenti kritériumokat kell figyelembe venni. s a tudat. rendszeressége. irritabilitás. a nappali rohamok jelentôsen korlátozhatják a nappali tevékenységet. táblázat mutatja be. lépcsônél. teherhordásra. táblázat. hosszas járásnál nehézségei vannak A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. nehézséggel állni is képes. a kézügyességet igénylô tevékenységeket nem tudja kivitelezni A páciens felsô végtagjait nehézséggel használja az önellátásra A páciens képtelen használni a felsô végtagjait A felsôvégtag-károsodás %-a 1–24 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–19 25–79 20–49 79–99 50–79 100 80 12. táblázat. s a napi tevékenységet befolyásoló hatásuk jellemzi. Az ún. bizonyos távolságot nehezen. de segítség nélkül meg tud menni. de csak sík talajon A páciens fel tud emelkedni álló helyzetbe. a napi tevékenységet kedvezôtlenül befolyásoló. A károsodások súlyosságát a rohamok gyakorisága.

Az epilepsziás károsodások értékelése A károsodás kritériumai Rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkezô rohamok. a syncope okozta átmeneti tudatvesztéses állapotok értékelését a 12. mely nem zavarja a tevékenységek többségét Csökkent nappali éberség. A nyelészavarok okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése A zavarok leírása Enyhe dysarthria vagy dysphagia fulladozással. táblázat. agyideg). a folyadék vagy pépes étel aspirációjával Súlyos nyelési képtelenség Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–14 15–39 40–60 . X. és XII. táblázat. A nyelési zavarok értékelését a 12. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelése A zavarok leírása Csökkent nappali éberség.17.16. agyideg) károsodásait a megfelelô fejezetben tárgyaljuk. a beteg felügyeletet igényel A nappali éberség súlyos csökkenése. gyakori rohamok.12.18. a beteg felügyeletet. táblázat mutatja be. 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 293 12.. szívelégtelenség stb. agyidegek). valamint az arcideg (VII. nazális regurgitatióval. táblázat.. 12.7. a hallás és egyensúlyér- zés (VIII. gyakori. hypertonia. melyek teljesen korlátozzák a napi tevékenységet Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 0–14 15–29 30–49 50–70 • kardiovaszkuláris rendellenességek (arrhythmia. a látás (II. de veszélyhelyzeteket jelentenek bizonyos tevékenységek során Rohamok.) vagy más szervi károsodások jönnek létre. melyek bizonyos napi tevékenységet korlátoznak Súlyos.17. védelmet igényel Súlyos. nehezen befolyásolható rohamok. III. agyideg). IV. agyideg). VI. mely a nappali tevékenység felügyeletét igényli A csökkent nappali éberség szignifikánsan korlátozza a tevékenységet. táblázat mutatja be.. melyek nem korlátozzák a napi tevékenységet.. a szaglás (I. a beteg tevékenységre képtelen Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-a 1–4 5–24 25–49 50–60 Az agyidegek károsodásai nyomán kialakuló funkciózavarok közül a nyelési zavarok (IX. Az alvás-ébrenlét zavarainak értékelését a 12. táblázat.18. folyadék vagy pépes étel fogyasztása során Mérsékelt fokú dysarthria vagy dysphagia rekedtséggel. melyek jelentôsen korlátozzák a napi tevékenységet.

s gondolni kell a szimulálás. Progresszív betegség esetén is követelmény a teljes értékû kivizsgáltság és a rendelkezésre álló terápiás lehetôségek kihasználása. a n. Többszörös szenzoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. izomra. hogy azok • milyen területre (testrészre. ábra mutatja be. lokalizációját. súlyos fokon 30–40%-os össz-szervezeti károsodást eredményezhet. a diszkomfortérzés súlyossága stb).19. mérsékelt fokon 15–29%-os. A károsodások vizsgálata és dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra. A panaszok jellege. Különös jelentôséget kell . Szükséges értékelni. ideg) károsodnak. intenzitása. mozgáskorlátozottságról. hogy a szenzibilitás rendellenességei milyen befolyást gyakorolnak a vizsgált személy napi és munkatevékenységére. plexus. kiterjedését. A felsô végtag érzészavarinak értékelése vonatkozásában a 12. plexus. Törekedni kell a szubjektív jellegû panaszok és tünetek objektív alátámasztására. táblázat mutatja. agyideg. Plexuskárosodás esetén a felsô végtag szenzoros és motoros károsodásának maximális százalékos értékét a 12. érzészavarról. hogy a károsodások értékelésénél a hierarchiában magasabb rendû struktúrát és legsúlyosabb károsodást kell figyelembe venni. A szenzoros károsodások értékelésének algoritmusát a 12. A felsô végtag szenzoros károsodásainak értékelése. Az érzészavar által érintett terület meghatározása után a dermatomák és az innervációs sémák alapján megnevezhetô a károsodott gyök. fájdalomról számolnak be. A betegek perifériás idegbetegségek esetén végtaggyengeségrôl. hogy egy ideg (mononeuropathia) vagy több ideg károsodásával (polyneuropathia) van-e dolgunk. A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése A perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatára és értékelésére csak a megfelelô terápiás algoritmus (protokoll) és rehabilitáció megvalósítása után kerülhet sor. Végezetül a felsôvégtag-károsodást össz-szervezeti egészségkárosodási értékbe konvertáljuk (megszorozzuk 0. Az aktuális felsô végtagi funkciókárosodás mértékét az érzészavar súlyossági fokát jelentô érték s az adott maximális (100%-os) károsodási hányad szorzatából kapjuk. disszimulálás lehetôségére is. izomcsoportra. • milyen idegi struktúrák (ideggyök.20. A vegetatív zavarok megjelenése a panaszokban gyakran bizarr. Az érzôrendszer károsodásainak értékelése Az érzôrendszer vizsgálata során dokumentáljuk az érzéskvalitások változásainak jellegét. Az érzészavar súlyosságát a napi tevékenységre való hatása alapján állapítjuk meg. táblázat az irányadó. Általános szabály. kiterjedtsége alapján általában meg lehet ítélni.294 12. tartóssága. jellege. Egy adott ideggyök léziója a felsô végtag szenzoros és motoros funkciójának meghatározott hányadát képviseli. tulajdonítani a fájdalom érzékelésének (lokalizációja. dermatomára) terjednek ki. Az orvosszakértôi véleményezésnek a stabil állapotban elôforduló reziduális károsodásokat kell kimutatnia. trigeminus sajátos károsodása (trigeminusneuralgia) enyhe fokon 15%-os. A fájdalom értékelése során csak a tartós fájdalmat lehet a károsodás szempontjából figyelembe venni. ideg. nehezen kezelhetô.13. FEJEZET Neurológiai károsodások Az V.6-del). Az aktuális felsôvégtag-károsodás százalékát a maximális érték és a súlyossági fokozat százalékának szorzataként kapjuk meg.

ábra. tevékenységre jelentkezô fájdalom csökkent érzékelés.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1. innervációs sémák 12. FEJEZET Neurológiai károsodások 295 12. major causalgia Az érzészavar %-a 0 1–25 26–60 61–80 81–100 12. 12..5.3. amely akadályozza a tevékenységet. táblázat. ideg megnevezése 12. 12. táblázat A károsodott gyök. táblázat Az érzészavarok súlyosságának megállapítása 12.3.20.6.4. fájdalom.19.19. ábrák.. abnormális szenzációkkal. 12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül.20.1. abnormális szenzációkkal vagy anélkül. 12. táblázat szerint Két FV szenzoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. abnormális szenzációkkal vagy anélkül.. a tevékenységet akadályozó fájdalom. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. A felsô végtag periferiás érzészavarai által eredményezett károsodás értékelése Fokozat 1 2 3 4 5 Az érzészavar vagy a fájdalomérzés zavarának leírása nincs érzészavar vagy fájdalomérzési zavar csökkent érzékelés.13.. minor causalgia csökkent érzékelés. táblázat.3. tevékenység során megszûnô fájdalom csökkent érzékelés. A plexus brachialis egyoldali szenzoros. 12.12. motoros és kombinált károsodásainak maximális felsôvégtag-károsodási értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értékei (%) A károsodás helye Plexus brachialis (C5–T1) Felsô törzs (C5-6) Erb–Duchenne-bénulás Középsô törzs (C7) Alsó törzs (C8–T1) Dejerine–Klumpke-bénulás szenzoros 100 25 5 20 motoros 100 75 35 70 kombinált 100 81 38 76 Az érzészavar által érintett terület azonosítása dermatomák. A felsô végtag szenzoros károsodásának értékelése . plexus.

A motoros károsodások súlyosságát elsôsorban az izomerô vizsgálatával határozzuk meg. Meghatározzuk a mozgászavar által érintett izomcsoportokat. Az aktuális felsôvégtag-károsodás %-át ez esetben a maximális érték és a súlyossági fokozat szorzata adja. az izmok tónusát. a motoros rendellenesség hatását a napi tevékenységre. A szubjektivitást objektív vizsgálatokkal (elektromiográfia) igyekszünk kiküszöbölni. ábra mutatja be.8.21. FEJEZET Neurológiai károsodások A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése A motoros károsodások vizsgálata során értékeljük az izomerôt.3 táblázat). A felsôvégtag-károsodás értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk (megszorozzuk 0. a súlyossági fokozatokat a gravitációs erôt meghaladó. trofikus állapotát. Az adott idegnek a felsôvégtag-károsodást elôidézô maximális károsodási hányada és a súlyossági fokozat értéke alapján megkapjuk az ideg motoros károsodásából adódó aktuális felsôvégtag-károsodás %-át (12.22. a járást. A felsô végtagokat ellátó ideggyökök egyoldali. a munkavégzô képességre. a reflexeket. táblázatokból állapítjuk meg. Gyöki vagy plexuskárosodás esetén a felsô végtag motoros károsodásának maximális értékét a 12. az izmok kontraktilitását.21. bizonyos ellenállással csak gravitációs ellenes mozgások. szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei A felsôvégtag-károsodás maximális értéke (%) Ideggyök C5 C6 C7 C8 T1 Szenzoros kiesés 5 8 5 5 5 Mozgáskiesés 30 35 35 45 20 Kombinált károsodás 34 40 38 48 24 . A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése Fokozat 5 4 3 2 1 0 Az izomfunkció károsodása aktív gravitációellenes mozgások teljes ellenállással aktív gravitációellenes mozgások. izmokat.296 12. ábra és 12. A motoros károsodások meghatározásának algoritmusát a 12. Többszörös motoros károsodás esetén a károsodásokat az általános szabályok szerint kombináljuk. ellenállás nincs az aktív mozgásokat a gravitációs erô megszünteti enyhe kontrakció.6-del).20. 12.22. táblázat).22. táblázat). táblázat.. s az innervációban részt vevô idegeket. a gravitációs erôvel szembeni és az aktív mozgások és kontrakciók értékelése alapján adjuk meg (12. mozgás van nincs kontrakció A motoros deficit %-a 0 1–25 26–50 51–75 76–99 100 12. Ehhez a motoros innervációs sémák nyújtanak segítséget (12. a mozgáskoordinációt. táblázat.14. 12. Funkcionális szem- pontból vizsgáljuk a szorítóerôt.

2. 12. Az RSD az idegek sérülése által okozott krónikus fájdalmérzéssel járó állapot. össz-szervezeti egészségkárosodási értékként konvertálni kell (lásd „A mozgásszervek károsodásai” címû fejezetben).4.8. FEJEZET Neurológiai károsodások 297 Az érintett terület. ábra.3.14. ízületi kontraktúra).16. izomcsoport meghatározása motoros innervációs sémák 12.1.5.3. táblázat A FV-károsodás mértéke a kombinált 1. táblázat) alapján. Reflexes szimpatikus dystrophia (RSD).8. Ezeket a károsodásokat kombinálni. • A károsodások mértékének össz-szervezeti egészségkárosodásba történô konvertálása (megszorozni 0.4-del. 12.. 12. • A szenzoros és motoros alsóvégtag-károsodások kombinálása. táblázat Az károsodás súlyosságának megállapítása 12. 12. • Az alsó végtag szenzoros vagy motoros károsodásának meghatározása a 12.12.. táblázat szerint Két FV motoros károsodásából adódó össz-szervezeti egészségkárosodás 12. Funkciókárosodást a mozgáskorlátozottság. ábrák és 12. ábra. a szenzoros és a motoros kiesések miatt okoz..) • Mindkét alsó végtag károsodása esetén a két érték kombinálása. táblázat A károsodott ideg megnevezése 12.. csontatrophia.1. Két felsô végtag együttes károsodása esetén a végtagok össz-szervezeti egészségkárosodási értékeit kombináljuk. 12. • A szenzoros és/vagy motoros károsodás jellegének. amelyben a fájdalom vegetatív kísérôjelekkel (vazomotoros rendellenesség) és/vagy trofikus változásokkal jár (bôr-. 12.3. izom. ábra. lokalizációjának meghatározása a dermatomák és a beidegzési sémák (12.20. 12.23..15. Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése Az alsó végtagot ellátó idegek károsodása esetén az értékelés lépései gyakorlatilag megegyeznek a felsô végtag esetében alkalmazott módszerrel. táblázat alapján. A felsô végtag motoros károsodásának értékelése A szenzoros és a motoros károsodásokat az alábbi általános szabályok szerint kombináljuk: a szenzoros és motoros károsodások kombinált felsôvégtag-károsodási értékét össz-szervezeti egészségkárosodási értékké konvertáljuk.22. . táblázat szerint Többszörös károsodás értéke szorzás 0. 12.6-del Össz-szervezeti egészségkárosodás a kombinált 1.4.

cutanreous 12. ábra. n. cutaneous n. n.16. ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások n.298 12. clunium inff.15. Az alsó végtag motoros beidegzésének sémája . az 12. cutaneous nn. cutaneous porf. Az alsó végtag szenzoros beidegzése epicondylus med.

A következô fontos lépés tehát megvizsgálni. obtoratorius n. a munkáltatótól. n. plantaris lat. • A traumás sérülés. . Az anamnesztikus adatok (anamnesis vitae) mellett erre vonatkozóan információkat nyerhetünk a hozzátartozóktól. glutealis sup. a n. • A degeneratív eredetû és a genetikailag meghatározott polyneuropathiák prognózisa általában rosszabb. tevékenységeit. számottevô tartós károsodást azonban nem okoznak. szenzoros. • A Guillain–Barré-szindrómás betegek nagy része meggyógyul. A károsodások értékelése Mivel az idegrendszer egyik alapvetô feladata a szervezet tevékenységeinek szabályozásában. az inguinális régió idegeinek károsodása 5%. vagy stabil állapotot eredményezhet. táblázat. súlyossága az egyén tevékenységeinek és a társadalmi életben való részvételének korlátozottsága alapján határozható meg. thoracicus károsodása 2%-os össz-szervezeti egészségkárosodást eredményez. tervezésében és megvalósításában realizálódik. hogy a kimutatott mentális. n. FEJEZET Neurológiai károsodások 299 12. mivel az alapbetegség nehezen tartható kézben. A fogyatékosság és a részvétel korlátozottságai (többek között a munkavégzô képesség csökkenése) jellemzik az egész szervezet károsodásának súlyosságát. n. plantaris med. foglalkoztatásának alakulását. A fogyatékosság minôsítése tehát – s ez különösen a mentális és hangulati károsodásokra igaz – egyúttal a károsodások súlyosságának megállapításához is adatot szolgáltat. a vitaminhiány okozta neuropathiák viszont jól gyógyulnak. n.12. a foglalkozás-egészségügyi A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa A prognózis elsôsorban a betegség okától függ. reziduális károsodás nélkül végzôdhet. • A szerzett neuropathiák prognózisa a háttérben álló betegségtôl függ. motoros és érzékszervi károsodások hogyan befolyásolják az egyén szokásos életvitelét. Az alsóvégtag-károsodás maximális értéke (%) szenzoros 2 0 0 0 17 5 5 7 7 motoros 15 7 62 37 75 42 0 25 5 A törzs és a nyak idegi károsodásainak értékelése A törzs és a nyak idegeinek rendellenességei megfelelô módszerekkel jól kimutathatók. ha meggyógyul. peroneus sup. a neurológiai károsodások jellege. ischiadicus n. egyéb interperszonális kapcsolatainak.23. Többszörös károsodás esetén a nyaki idegek károsodása 3%. glutealis inf. peroneus comm. Az alsó végtagot ellátó idegek szenzoros és motoros károsodásainak maximális értékei Ideg n. Az amyloidosishoz társuló neuropathia valószínûleg rosszabbodni fog. Az értékeléshez ismernünk kell a vizsgált személy családi. femoralis n. n.

e terület károsodásai súlyos korlátozottságokat. s ez 96–100%-os károsodásnak felel meg.) A károsodás súlyossága nem csak a patológiai folyamat súlyosságától és lokalizációjától. a háztartási gépek használata. az ételkészítés. Az önellátó képességet a központi idegrendszer állapota alapvetôen meghatározza. A különbözô érzékszervi. az alvás-ébrenlét ciklus súlyos károsodását a globális mentális funkciók (b110-b139) között találjuk meg. A funkciókárosodásnak az egész szervezet állapotára való hatását befolyásolja a motoros és a szenzoros károsodások kombinációja. A testhelyzet változtatására. totális károsodás kódjának utolsó számjegye 4. Az önellátás képességének értékelése során vizsgálni kell az olyan alapvetô funkciókat. az ismerôsöktôl vagy akár a szomszédoktól is. Mindezek természetesen befolyásolják a rehabilitáció sikerét is. teljes. azok jellegét és súlyosságát. a beszéd képessége. hiányzik. meglehetôs károsodás kódjának utolsó számjegye 2. a kéz. a házastársi. az FNO kód utolsó számjegye (a pont után) 0. a test. tapasztalataitól. a lakóhely. az írott. vagy elhanyagolható. a láb használatára. a saját és a mások egészségének védelme. Természetesen a szükséges információk alapvetô forrása a háziorvos kell. zavart szenvednek a szociális. hogy legyen. s ez 25–49%-os károsodásnak felel meg. Ide tartozik a beszélt. A károsodások besorolásához a WHO „A funkcióképesség.3. mint a mosakodás. gyakori a tanulás és a megszerzett tudás alkalmazása képességének a korlátozottsága. s ez 5–24%os károsodásnak felel meg. (Az elsô négy szám az alvás-ébrenlét ciklus károsodásának a kódja. az utolsó szám pedig a súlyossági fokot jelzi. s ez 0–4%-os károsodásnak felel meg. jelentôs károsodás kódjának utolsó számjegye 3. fogyatékosságokat eredményezhetnek. a használati tárgyak beszerzése. • a mérsékelt. és ezen belül a családi. A vizsgálat során meg kell jelölni a funkciók vagy a struktúrák károsodásait. a tudati. a járás és a testmozgások különbözô változataira. A kommunikációs tevékenység károsodásai. hanem a vizsgált személy premorbid személyiségétôl. az öltözködés. melyek kivihetetlenek az idegrendszer normális mûködése nélkül. értelmi és beszédfogyatékosságot eredményezhet. a vitakészség. Az interperszonális kapcsolatok károsodásai. • a súlyos. más esetben kóros személyi függôségek alakulhatnak ki. • enyhe. mentális funkciók károsodása eltérô jellegû és fokú érzékszervi. a testápolás. Az önellátás károsodásai.300 12. A háztartási tevékenységek. az egyén magába fordul. Így pl. nagymértékû. A károsodások súlyosságát minôségi kategóriákkal vagy az azoknak megfelelô százalékokkal jelöljük. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) utolsó. csekély. a nyelvi szimbólumok fogadása és elôállítása. e könyv mellékleteként magyar nyelven is megjelenô verziója nyújt segítséget: • ha károsodás nincs. A központi idegrendszer károsodása esetén az egyén számos tevékenysége. kódja 1344. a közlekedési eszközök használatára való képesség károsodása különbözô fokú és jellegû mozgási fogyatékosságot eredményez. a szexuális kapcsolatok. tanulási képességétôl is függ. az étkezés. a takarítás. a viselkedési komponensek alakulása. A mozgásfunkció károsodásai. mások kiszolgálása a mindennapi élet olyan fontos területei. s ez 50–95%os károsodásnak felel meg. a hangulati. motivációjától. a toaletthasználat. a tárgyak mozgatására. Az önellátás a legfontosabb napi tevékenységek közé tartozik. FEJEZET Neurológiai károsodások orvostól. E funkciók károsodása a mindennapi élettevékenységeket korlátozzák. az élelem. a testhelyzet megtartására. részvétele korlátozott. . Így pl. • a teljes. Neurológiai károsodások esetén az interperszonális kapcsolatok beszûkülnek. kismértékû károsodás esetén a kód utolsó számjegye 1.

így a központi idegrendszer esetében a szervi károsodás és az össz-szervezeti károsodás értéke gyakorlatilag egyenlô. képzésének nagyfokú képtelensége Minden tevékenységben súlyosan korlátozott. FEJEZET Neurológiai károsodások 301 A károsodások és a napi tevékenységre kifejtett hatásuk értékelése után meg kell határozni a tartós károsodások kritériumainak létét. A központi idegrendszer szellemi károsodásainak esetében a kritériumok: • a tudatzavarok. • a mentális (kognitív) zavarok.12. pl. s az össz-szervezeti egészséget jelentô 100% hánya12. ismételt tudatzavar kimutatható károsodás Mérsékelt korlátozottság prolongált tudatzavar irányítást. felügyeletet igényel néhány szociális és interperszonális funkció zavara 15–29 Számos tevékenység a nyelvi jelentôs szimbólumok korlátozottsága megértésének. táblázat. • a magatartás és az emocionális élet zavarai. hogy meghatározzuk az adott szerv károsodásának százalékát (a károsodás súlyossági fokát). egy akut stroke-os beteg helyes fektetése a kontrakturák. képzésének mérsékelt zavara rövid idejû. azok súlyosságát.24. A károsodás százalékos értékének kiszámítása során az a gyakorlat. • a beszédzavarok.24. képzésének minimális zavara a nyelvi szimbólumok megértésének. melyet megszorzunk a szervnek az egész szervezet funkciójában betöltött szerepének százalékos értéke. hogy ez a hányados az 1-hez közelit. önellátásra képtelen komatózus állapot állandó felügyeletet igényel csaknem minden szociális és interperszonális funkció zavara 30–59 a nyelvi permanens szimbólumokkal vegetatív állapot történô kommunikáció teljes képtelensége önálló életvitelre teljesen képtelen másik személytôl való teljes függés 60–80 . A szellemi funkciózavarok értékelése dosával. a hangulat zavara a szociális és interperszonális kapcsolatok enyhe zavara Össz-szervezeti károsodás %-a 0–14 a nyelvi szimbólumok megértésének. a hólyagkondicionálás az esetleges késôb- A napi tevékenység korlátozottsága Enyhe korlátozottság A károsodás jellege beszédzavar tudatzavar mentális zavar a magatartás. táblázat mutatja be. A központi idegrendszer elváltozásai okozta szellemi funkciókárosodás értékeit a 12. Ø E kritériumok esetén a károsodás súlyosságát a napi tevékenység korlátozottságával jellemezzük. A központi idegrendszer szerepe az egész szervezet mûködése szempontjából olyan mértékû. A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai A neurológiai megbetegedések rehabilitációja már az aktív osztályokon megkezdôdik.

mind a gondozás során. A bonyolultabb mozgásfeladatok teljesítése mellett társadalmi programot is jelent. • lakóközösségi szinten. az oktatási és a szociális szféra is részt vesz. és erre alapozva felmérhetô legyen a beteg össz-szervezeti egészségkárosodása is. amelyet mozgás formájában végez a gyógytornász. A terápia feladata az erôsítés. hanem a munkaügyi. maradandó vagy tartós károsodás estén célzott gyógytornával a funkció teljes vagy részleges helyreállítása. elôkészíti a mindennapi . a mozgásfunkciót érintô bármilyen károsodás az egyén legkülönbözôbb tevékenységeire kiható hátrányos helyzetet teremthet. az ilyen betegek ellátására szakosodott intézeti forma. • komplex rehabilitációs központokban. egy esetleges gondozási hálózat csak bizonyos betegségcsoportoknál (pl. epilepsia. neurorehabilitációs osztályok. • rehabilitációs szakrendeléseken több szakterület képviselôjének részvételével. Ennek ellenére sajnos Magyarországon a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk rehabilitációja és gondozásuk normatívái is kidolgozatlanok. mint az idôben megkezdett logopédiai kezelés vagy az ún. A neurológiai betegek gondozására hivatottak az ún. az ízületi kontraktúrák. és ideális esetben ugyanazon teamtagok foglalkozhatnának a beteggel mind intézeti kezelésük. Az osztályhoz csatolt ambulancia mint gondozási központ koordinálná a beteg ellátásában részt vevô szervezeti egységeket.302 12. javítják a proprioceptív érzékelést. A mozgásterápia (gyógytorna) a fizioterápia része. a fájdalom és gyakran mindezek együtt igen súlyos fogyatékossághoz vezethetnek. A gyógytornász feladata a kóros mozgásformák megszüntetése. a hidroterápia. spasmusok oldása. Ergoterápia A gyógyfoglalkoztatások elôsegítik a szelektív mozgások kialakulását. hogy megvalósuljon a rehabilitáció legmagasabb foka. a termoterápia. csökkentése. ahol a betegeket az aktív szak lezajlása utáni állapotban gondozásba vennék. átképzô. a fizikai állóképesség erôsítése. az alkalmazkodóképesség csökkenése. a görcsoldás. tetra-. melyeknek a medicinális ellátás mellett képzô. a balneoterápia. Ez az intézményrendszer lehetôvé tenné. az összerendezett mozgássorok elvégzését a kinesztetikus emlékképek automatikus felidézhetôségén keresztül. ugyanúgy. az ízületek mozgásbeszûkülésének megakadályozása. a kommunikáció zavarai. a keringés javítása. foglalkoztató és közösséget teremtô funkciói is vannak. hanem az egész személyiség adaptációs tevékenységét érintô diszfunkció is egyben. a mechanoterápia. a mozgást korlátozó sérülés nemcsak mozgásszervi károsodás. A neurológiai betegségek rehabilitációjában nemcsak az egészségügyi. Gyógytorna A mozgás szinte minden emberi tevékenységhez nélkülözhetetlen. Fizikoterápia A fizikoterápia célja a fájdalomcsillapítás. az értágítás. A neurológiai betegségek következtében kialakuló. A központi és perifériás idegrendszeri léziók következtében kialakuló súlyos mozgáskorlátozottság. A rehabilitáció történhet: • kórházi keretek között. Ingerkezelés. formái az elektroterápia (kis és középfrekvencián). A megelôzés célja az inaktivitásos atrophia. A tornának preventív és terápiás célja van. paraplegia) vagy bizonyos területeken (a sclerosis multiplex gondozása Fejér megyében) valósult meg. a vizelési zavarok. a keringési és a légzési rendszer állapotának javítása. FEJEZET Neurológiai károsodások bi incontinentia megelôzésében fontos szerepet játszhat. posztstroke depressio felismerése és terápiája.

a cselekvôképesség akadályo- A központi idegrendszer kognitív. A betegek fennmaradó része nem mutat változást. Ezekre ideiglenesen vagy véglegesen lehet szükség. emocionális károsodásainak rehabilitációja Az agyi károsodások pszichés következményei. A rehabilitáció célja a deficites funkciók helyreállítása. hanem a funkciókárosodások csökkentésére és a károsodás következtében kialakuló fogyatékosság. stroke-on átesett hemiparetikus beteg) a járáshoz. a rehabilitációs vagy testtávoli segédeszközök általában a fogyatékosságot csökkentik vagy szüntetik meg (pl. amit a mozgásterápia nem tud korrigálni. hogy a beteget beszélni megtanítsa. mert a beteg elôször szembesül deficitjével. Az ún. a mindennapi élet elvárásaihoz való alkalmazkodáshoz legtöbbször segédeszközre van szükségük. a visszatért akaratlagos mozgások feladathelyzetben való gyakorlását. hanem hogy megtanítsa hatékonyan kommunikálni. többek között a munkavégzés nehézségeinek a megelôzésére. hogy kisebb zavaraik maradnak a verbális kommunikációban – kielégítôen javul. a logopédus feladata nem feltétlenül az. ahol a kézmozgások várhatóan nem térnek vissza. A beszédzavarok rehabilitációja A beszédterápiás rehabilitáció eredményessége annál valószínûbb. A beszédterápiás szakember. a rugós ortopédcipôk). A rehabilitációs szemléletû neuropszichológia teremti meg az alapját az ún. mert csak ezek esetében várható jó eredmény. gyógyászati vagy testközeli segédeszközök általában a károsodást kompenzálják (a gyengült vagy elveszett funkciót pótolják. a könyök flexiós jellegû kontraktúrájának esetén a flexor ín átmetszése. Ha ez kudarcot vall. a személyiségváltozás. a rehabilitációs mozgásterápia kiegészítése és támogatása.12. A mûtét célja a funkció javítása. a mozgászavarok képezik a rehabilitációs tevékenység tárgyát. A kéz funkcióinak javulásakor pl. a kognitív funkciók csökkenése. Fontos. alkalmasint a kozmetikai célú beavatkozások is. A rehabilitációs tevékenység alapvetôen nem a betegségre. Rehabilitációs mûtétek A rehabilitáció sikerét gyakran megakadályozza a már kialakult spasmus vagy kontraktúra. pl. a mozgások stabilizálását és továbbfejlesztését célozza. hogy a beteg motivált legyen. az önellátáshoz. minél hamarabb elkezdjük a kezelést. egyharmada – annak ellenére. A diagnosztika a terápia elsô lépcsôjének tekinthetô. FEJEZET Neurológiai károsodások 303 életbe történô beilleszkedést. Ilyenkor jönnek szóba a korrekciós mûtétek. és az épen maradt funkciók megfelelô kihasználása. Az idegrendszer károsodásának rehabilitációja során a mentális rendellenességek. jól kooperáljon. a beszédzavarok. melyet végezhetünk: . alapvetôen jó mozgáskészséggel rendelkezzen. zottságának. Segédeszközök A mozgásukban korlátozott betegeknek (pl. kognitív tréningnek. az érzelmi és indulati élet zavarai korlátozhatják a rehabilitáció sikerét. Általában a betegek egyharmada jelentôs javulást mutat. illetve a végtagok olyan fokú funkciócsökkenése. az akadálymentes közlekedéshez. ott a feladat az egykezes életmódra való felkészítés. Achilles-kontraktúra esetén pedig az Achilles-tenotomia. hogy a beteg megfelelô életvitelt folytathasson. akkor alternatív kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. a helyváltoztatást lehetôvé teszi a kerekes szék). A neuropszichológiai munka alapját a beteg szellemi képességeinek analízise jelenti. csökkentésére irányul. pl.

• az állapotváltozás felmérésére (pl. • az önellátás. a munka. Mint látható. paroxetin. nagyon idôigényes. A kezelés célkitûzései izombetegségek esetén: • a megbomlott izomegyensúly következtében kialakult kontraktúrák oldása. az állandó önértékelési zavar depressióhoz. A terápia során fokozott figyelemmel kell lenni a kudarctûrô-képesség csökkenésére. • a koordinált izommozgás helyreállítása. hogy a beteg élethelyzetét mennyiben befolyásolja a kognitív deficit (pl. a függetlenség elérése. otthon hagyható-e egyedül. az önellátáshoz szükséges mozgások megtanítása. • a részfunkciók vizsgálatára (pl. bizonyos esetekben lehetetlen. • a rehabilitációs lehetôség felmérése céljából (a kognitív funkció rehabilitálható-e. javult-e vagy romlott a beteg mentálisan az otthon eltöltött idô után. • a javulás arányában izomerôsítés. • annak eldöntésére. vegetatív zavarait. exhaustio alakulhat ki. A fogyatékosság pszichológiai hatása jelentôs. A neurogén eredetû gyengeség kezelésének célja: • az ízületi kontraktúrák kialakulásának megakadályozása. hanem a beteg további sorsát. döntésképes-e stb. és milyen típusú).304 12. citalopram. Bizonytalanná válik a jövô.). amitriptilin) és szorongásoldók (buspiron. mennyire van betegségbelátása. A kéz mozgásainak károsodásakor a finommozgások károsodnak a legjobban. esetleges mozgáskorlátozottságát. alprazolam stb. sertralin. • a segédeszköz-használat megtanítása. az állóképesség fokozása aktív tornával. . A pszichoterápiás tevékenység fô célja a sérült társadalmi beilleszkedésének segítése. milyen mértékben és mennyi idô alatt rehabilitálható).és keresôképességét. FEJEZET Neurológiai károsodások • diagnosztikus célból (mely kognitív funkciók károsodtak és milyen mértékben). bár a másik kéz gyakran át tudja venni a funkciókat. A rehabilitációban a beteg- nek új önkifejezési formát kell keresni. a rehabilitáció után. Domináns oldali károsodásnál a fogyatékosság erôteljesebb mértékû.) adhatók. triciklikus antidepresszánsok: imiprazin-származékok. képzettség. A felsô végtagi gyengeség vagy bénulás – a károsító októl függetlenül – a beteg önellátási képességét alapvetôen befolyásolja. A pszichés problémák pszichoterápiával és gyógyszerekkel kezelendôk. a neuropszichológiai károsodások nagyban befolyásolják nemcsak a rehabilitáció menetét. ennek rehabilitációja a legnehezebb. munkáját vagy tanulmányait folytathatja-e. szorongásokhoz vezethet. beszédképtelenségét. Nagy jelentôsége van a rehabilitációs folyamatban a betegség elôtti lelki adottságoknak – intellektus. A károsodott ember megváltozott énképpel szembesül. egy esetleges újabb történés után). • az izmok összehúzódó-képességének fenntartása passzív mozgatással és elektroterápiával. • a progresszió mértékének megfelelô parakoordinatív mozgások kialakítása. Az izomgyengeség rehabilitációja Más jellegû problémát jelent az izomgyengeség. A mentális státust és a magatartást befolyásoló alterációk különbözô szintûek lehetnek. A társadalmi reintegrációban a személyiségnek van a legfontosabb szerepe. a családba és a társadalomba való beilleszkedésének lehetôségét is. családi és társadalmi funkciójának megváltozását. fluvoxamin. szükség esetén parakoordináció kialakítása. az állandó gyötrôdés miatt insomnia. a személyiség jellemzôi és esetleges zavarai – is. kénytelen tudomásul venni függôségét. A gyógyszeres kezelés során antidepresszánsok (SSSR-készítmények: fluoxetin. a családi és a társadalmi kapcsolatok mélysége. van-e neglect.

állapotától függôen. Magyarországon jelenleg nem ez az elterjedt. mérgezések Fémek okozta mérgezések A WHO 1997-es adatai szerint évente 160 millió foglalkozási betegség fordul elô a világon. nyílt munkaerôpiacon kerüljön foglalkoztatásra. Magyarországon évente 25–30 ezer munkabalesettel kell számolni. encephalopathiák. ezek 30–40%-a krónikus betegségbe torkollik. a munkahelyi körülmények megváltoztatásával (adaptálásával) eredeti munkahelyén. alagútszindrómák). mert a munkaadók idegenkednek a fogyatékosok munkába állításával járó esetleges problémáktól.17. • a betegség fennállását objektív vizsgálómódszerekkel. az ún.12. A terápiás tevékenység. másrészt traumák vagy mikrotraumák következményei (pl. A foglalkozási betegségek diagnosztikája során bizonyítani kell: • a foglalkozási expozíciót. 10%-ában tartós munkaképesség-csökkenés marad vissza. ábra). eredeti munkakörében vagy eredeti munkahelyén új munkakörben foglalkoztatható. terápiás munka. A foglalkoztatási rehabilitáció általános irányelve. ami a munkába állással zárul le. hangsúlyozva. az orvosi rehabilitáció szerves részét képezi az ún. mennyisége és fennállásának idôtartama. harmadrészt fertôzô megbetegedések (pl. de nem foglalkozási eredetû megbetegedés kizárhatóságát. de a munkaadót is kapacitálni kell rá. azaz a munkahely ma a legveszélyesebb szubkörnyezet. A rehabilitált személy munkára való alkalmasságának felmérését követôen. polyneuropathiák). Súlyos fogyatékosság esetén indokolt lehet a védett munkahelyen történô foglalkoztatás. hogy a munkavállalót megváltozott munkaképessége ellenére is értékes munkára tudja használni. Kezelésük általában nem tér el az azonos. Neurológiai károsodások és foglalkoztatás Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna Kémiai kóroki tényezôk. • az azonos tüneteket okozó. prognózisukat részben a károsító noxa minôsége. FEJEZET Neurológiai károsodások 305 Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata A foglalkoztatási rehabilitáció komplex folyamat. Sajnos. de nem foglalkozási ártalom hatására létrejövô kórképekétôl. A foglalkozási eredetû neurológiai kórképek egyrészt toxikus ártalmak (pl. hogy foglalko- . hogy a megváltozott munkaképességû ember lehetôleg eredeti munkahelyén. részben a létrejött károsodás határozza meg (12. Az új munkakörben történô foglalkoztatáshoz szükség lehet a megváltozott munkaképességû egyén átképzésére. kullancs okozta meningoencephalitis) lehetnek (az utóbbiak vonatkozásában a fertôzô betegségekkel foglalkozó fejezetre utalunk). Ennek megfelelôen a rehabilitáció és a munkaképesség-csökkenés megítélése szempontjából az általános neurológiai fejezetben leírtak érvényesek. hogy olyan körülményeket teremtsen az adott munkahelyen. Nem csak a megváltozott munkaképességû embert kell felkészíteni a munkára.

Tl. piridin. etilén-oxid. toluol. toluol. sztirol. triklór-etilén. triortokrezil-foszfát Toxin Hg. toluol. táblázat). metil-bromid. nitroglikol. szén-tetraklorid. metil-bromid Hg. nitrobenzol Hg. Pb. As. benzin. piridin Tl. izocianátok. xilol. tri-orto-krezil-foszfát. klórozott szénhidrogén-származékok.25. szénkéneg. Tl.17. Mn. A foglalkozási ártalmak hatásai 12. o depressio ek 12. xilol. Mn. Bi. CO. Mn. Tl. endoszulfán. triklór-etilén. As. ciánhidrogén Hg. ábra. piridin. Al. toluol. Bi. akrilamid. glikolok. ketonok. Gyakoribb neurológiai tünetek néhány foglalkozási eredetû toxikus ártalom következtében Tünet Acetil-kolin-mérgezés tünetei Amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztetô klinikai kép Cerebelláris tünetek Egyéb extrapiramidális tünetek Epilepsziás rohamok szerves foszfátok Hg. n-hexán. Sn. és az egészségkárosodás mértékét csak stacioner állapotban lehet megítélni (12. Mn. Tl. CO. szerves foszfátok.25. Bi. Al. szénkéneg Pb. lindán Hg.306 12. DDT. metil-klorid. sztirol. szénkéneg. naftalin. metil-alkohol. FEJEZET Neurológiai károsodások zási eredetû kórkép gyanúja esetén a dolgozót azonnal ki kell emelni a károsító környezetbôl. metanol CO. benzol. n-hexán. Pb. triortokrezil-foszfát. benzin. triklór-etilén Pb. kénhidrogén. CO. xilol. Sn. benzol. pentaborán. benzol. As. szénkéneg Hg. szénkéneg. szerves higanyvegyületek. n-hexán. sztirol. táblázat. akrilamid. dekaborán Extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû) Korszakov-szindróma Nervus opticus-atrophia Organikus pszichoszindróma Polyneuropathia Piramispálya-lézió Szemmozgászavarok .

epilepsziás rohamok. az öntödékben. azaz fáradékonyság. a koponyaûri nyomásfokozódás tünetei (heves fejfájás. meglassult pszichomotilitással. nátrium. FEJEZET Neurológiai károsodások 307 Ólom. a kohászatban fémhigany elôállításakor. mnesztikointellektuális deterioratióval és a személyiség alacsonyabb szintre való nivellálódásával kell számolni. Ugyanez az elváltozás a cortex egyéb részein is elôfordul. Kezdetben „burning feet”. gyengeség. a fogászatban amalgám készítésénél fordul elô. Minthogy a tremor korai jel. indulatvezéreltség. A cerebelláris cortexben a granuláris réteg degenerációja jellemzô. a Purkinje-sejtek megkíméltségével. nyugtalanság. fáradékonyság. halláskárosodás.és areflexia. A szerves ólomvegyületek okozta mérgezésbôl felgyógyult személyt a teljes gyógyulás után sem szabad ólom-tetraetil veszélyével járó munkahelyen foglalkoztatni. a memóriafunkciók romlása. a forgácsolók. Tünettan. coma). ingerlékenység. hányás.12. petyhüdt paresis. Ritkábban fordul elô nervus opticus-atrophia. alvászavar. az akkumulátorgyártó üzemekben. az ólom erôteljes lipidperoxidációt okoz az agyban. hangulati nyomottság. lumineszcens lámpák. Axonális típusú károsodást mutat. a sokszorosító iparban. valamint a hegesztôk. Elsôsorban a kalkarineális cortexben csökken a neuronok száma. Neuropatológia. Az elemi higany gôzeinek expozíciója a legveszélyesebb. valamint neuralgiás fájdalom észlelhetô. de kevésbé kifejezetten. Pseudoneurasthenia (a neurasthenia tünetei. Az encephalopathia ma már ritka. a gumi. Elôfordulás. Fôleg a felsô végtagi motoros tünetek dominanciája jellemzô. majd kesztyû-. a kézírás változásának vizsgálata igen fontos az expozíció elôtt és alatt. fénycsövek gyártásakor. delírium. majd egyre kifejezettebbé váló organikus pszichoszindróma (erethismus mercurialis vagy encephalopathia mercurialis. Progrediáló cerebelláris tünetek (törzs. ez fôként a higanyércbányászatban. Az oxigénderivált szabadgyököknek endothelkárosító hatásuk van). góctünetek. s az egyidejûleg fennálló perifériás és piramistünetek miatt a klinikai kép amiotrófiás lateralsclerosishoz válik hasonlóvá. Az ólommérgezésre a nôk és gyerekek érzékenyebbek. a letargia és a nagyfokú irritabilitás váltakozása. Az érzôkör érintettségére az „égô láb” (burning feet) utalhat. organikus eredettel). azonban kialakulásakor maradandó károsodással. illetve zokniszerû eloszlásban jelentkezô érzészavar jelentkezhet. de továbbra is megengedett bizonyos higanytartalmú favédô szerek (higanyklorid és higany-cianid) használata. Prognózis. Polyneuropathia. szédülés. Az olvasztókban. izomatrophia. intenciós tremor) jellemzôek. elsôsorban a cortexben. radialis károsodik a jellegzetes „lógó kéz” tünetet hozva létre. festékek. máskor dysarthria. ami az ólomexpozíciót követô 5. elsôként a n. Higany. A korábban sok problémát okozó higanytartalmú növényvédô szerek használatát Magyarországon már betiltották. . napon a legkifejezettebb. miközben a vérben a felezési idô 30–40 nap. Ugyancsak irreverzíbilisek lehetnek a súlyos ólomneuropathiák. hypo. Ritkábban extrapiramidális tünetek (parkinsonoid vagy choreoathetoid) is felléphetnek. Encephalopathia vagy dementia saturina (étvágytalanság. a teljesítôképesség csökkenése. a kerámiaiparban. kínzó insomnia. maradandó bénulást okozva. gliosis kíséretében. általában heveny vagy félheveny mérgezéskor fordul elô. ingerlékenység. delíriumig fokozódó confusio). A cerebrovaszkuláris kórképek kialakulására való hajlam jelentôsen megnô (ui. Elôfordulás. A kevésbé gyakori polyneuropathia motorosan hangsúlyozott.és végtagataxia. Tünettan. a benzinkeverôk. A szervezetbe került ólommennyiség felének kiürüléséhez évekre van szükség. elektromos mérôeszközök és laboratóriumi mûszerek készítésénél és javításánál. EMG. mint a férfiak. a festôk és a fazekasok. a szellemi teljesítôképesség csökkenése).és kálium-hidroxidok. dysphagia és piramispálya-lézióra utaló tünetek észlelhetôk.és mûanyagiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek.

elôbb finom. Prognózis. enyhe. állás.és retropulsio. Néha az extrapiramidális tünetek inkább Wilson-kórra emlékeztetnek (súlyos axiális rigiditás és dystonia). EMG. A foglalkozási eredetû mérgezések általában idült lefolyásúak. hypersalivatio. melyet heves fájdalmak. Ugyancsak mangánexpozícióval kell számolni a gyufaés festékgyártás. ataxia. Az idült mérgezés prognózisa jó. Mangán. confusio. remegés. A poszterior cinguláris cortex hipermetabolizmusát mutatja. kissé diszartriás beszéd. . dysarthria jellemzi. a törzs és a fej nagy. a végtagok rigorózus merevsége. „fogaskeréktünet”. Elôfordulás. fém. Az agy fehérállományában számos pontszerû bevérzés észlelhetô. gyakran lassú a gyógyulás.és acélipari dolgozók. Elôfordulás. ritmikus mozgásai. vas. majd durva hullámú tremor. coma). a ferromangán-. valamint az arzénfinomítóban. Fôleg a pallidumban és striatumban. A manganismus késôi szakaszában a károsodás végleges. a beszédben és a járásban azonban ma- radandó károsodás várható. Az alsó végtag merevsége korai jel.és elektronikai iparban foglalkoztatottak között fordul elô elsôsorban. ha az expozíció megszûnik és a korai szakaszban sikerül megállítani a tüneteket. fluktuáló pszeudoneuraszténiás tünetek. Ha a tünetek megjelenése után az expozíció gyorsan megszûnik. Az izmok nyomásérzékenysége. a bôrcserzés és a mûtrágyagyártás során is. tabeszes jellegû érzészavar jellemez. Neuropatológia. Prognózis. majd 8–21 nap múlva rapid polyneuropathia alakul ki. Tünettan. Arzén. Legnagyobb veszélynek a mangánbányászok. A bizmut okozta encephalopathiát szubakut kezdet. gyengeség. Neuropatológia. de a szubakut expozíciót követôen a perifériás idegek károsodása többnyire reverzíbilis. de organikus jegyekkel.és hegesztôpálcaelôállítással foglalkozók vannak kitéve. A parkinsonoid tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Tünettan. A késôi szakaszban a pszichiátriai kórkép psychosis maniacodepressivára emlékeztet. mely azonban nem specifikus elváltozás. impulzivitás. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. a szárazelem. peroneus) majd a visszamaradó égô fájdalom (burning feet) a további ismérvek.308 12.és járásképtelenség. emiatt a járás megtartott izomerô mellett nehézkessé válik. Az arzéntartalmú peszticideket használó mezôgazdasági és erdôgazdasági dolgozók. önkontrollvesztés. hallucinációk. delírium. ante. majd prolongált confusio. A különbözô fémek ötvözésével foglalkozók körében gyakori. diffúz myoclonusok. Egyszeri masszív dózis hatására elôbb encephalopathia arsenica (confusio. convulsio. monoton. Kezdetben pszeudoneuraszténiás tünetek. Tünettan. FEJEZET Neurológiai károsodások SPECT. Krónikus expozíció esetén szenzomotoros jellegû polyneuropathia (pseudotabes arsenica) fejlôdik ki. de a frontoparietális és cerebelláris cortexben és a hypothalamusban is neuronvesztés és gliosis mutatható ki. Prognózis. dementia. részleges javulásra számíthatunk. epilepsziás rohamok. Az arzén toxikus hatása a celluláris metabolizmushoz szükséges enzimek szulfhidrilgyökével való reakcióján alapul. majd – folyamatos mérgezés esetén – rapid (24–48 órás) romlás. Elôfordulás. Extrapiramidális tünetek jelennek meg: a posztenkefalitiszes Parkinsonhoz hasonló „lárva” arc. a disztálisan hangsúlyozott paresis (n. A piramispálya léziójának jeleként kortikobulbáris és kortikospinális tünetek is társulhatnak. Axonális típusú károsodást igazol. Bizmut. ércolvasztóban.

depressio) és koordinációzavar jelentkezik. a trimetilszármazék toxikus eltéréseket okoz a limbikus rendszer neuronjaiban. epilepsziás rohamok és rapidan progresszív. A heveny tünetek általában néhány nap alatt maradandó következmény nélkül megszûnnek. görcsök. de katalizátorokkal. Tünettan. Elôfordulás. Heveny hatásuk lényegében azonos. Prognózis. beleértve a harántcsíkolt izmokon kívül a simaizmokat és a szívizmot is. Leggyakoribb a rágcsálóirtással foglalkozók körében. a centrális mielin ödémás és vakuoláris elváltozásait idézi elô. Nem az idegrendszeri. a xerográfiában. az ophthalmoplegia. Galvanizálás. Jellemzô a nagyfokú fáradékonyság. organikus pszichoszindróma és epilepsziás rohamok kiala- . Elôfordulás.és a porcelániparban. Alumínium. az ingerlékenység és az álmatlanság. paranoid és hallucinációs tünetekkel jellemzett organikus pszichoszindróma. oldószergôzök okozta mérgezések Általában a celluláris membránstruktúrát károsítják. a faciális paresis és a hangszalagbénulás. Organikus pszichoszindróma (memóriazavar. permetezôszerekkel foglalkozók körében. majd neuralgiás és mialgiás fájdalmak lépnek fel. timföldgyártás. FEJEZET Neurológiai károsodások 309 Tallium. ugyanis diffúz fehérállományi oedemát hoz létre mind a cerebrumban. Jellemzô a hippocampusban a neuronok számának megfogyatkozása. További expozíció esetén zavartság. Bárium. Feltételezett. mély coma és általában a légzôközpont bénítása miatt letális állapot alakul ki. Neuropatológia. mind pedig a gerincvelôben. aluszékonyság. majd gátolják (neurodepressio). Heveny mérgezés esetén delíriummal. A krónikus mérgezéseknél elôbb anosmia. a vegyiparban alkalmazzák. Ón. Tünettan. Heveny mérgezéskor álmosság. Tünettan. eszméletvesztés. kivételével mindegyik agyideg érintett lehet. Az I. Az üveg. ötvözetek elôállítása során. fejfájás. különösen jellemzô az opticusatrophia. de nem bizonyított szerepe van az Alzheimer-kór etiológiájában. izomrángások. és VIII. ötvözetekkel. Mûanyagipari dolgozók és mezôgazdasági kemikáliákkal foglalkozók körében a leggyakoribb. Bauxitbányászat. Patkánymérgekkel. Tünettan. Az ón trietilszármazéka mielinotoxikus. A tartós expozíció toxikus encephalopathia. Elôfordulás. Prognózis. akkumulátorgyártás. krónikus mérgezésnél nem specifikus tünetek. nyugtalanság. Tünettan. és felfelé terjed. Támadáspontjának megfelelôen az egész izomrendszer bénul. a kénsavgyártásban. Elôfordulás. szabadgyök-lehasítás következtében a Ca2+beáramlást alterálják a mikroszomális membránon át. Kadmium. fájdalmas szenzomotoros neuropathia jellemzô. Oldószerek. depressio jelentkeznek. hanem a tüdôemphysema és a progrediáló vesekárosodás miatt kedvezôtlen. alumíniumelôállítás és -feldolgozás során. Tünettan. Elôfordulás. a központi idegrendszert elôbb stimulálják (euforizáló szakasz). félvezetôkkel és festékekkel foglalkozónál is elôfordulhat mérgezés. Az intrakraniális nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek.12. a fényelemgyártásban. a Sommer-szektor megkíméltségével. Szelén. az absztraháló képesség csökkenése. Elôfordulás. Az utóbbi a Guillain–Barré-szindróma tüneteire emlékeztet. mert a gyengeség disztálisan kezdôdik.

Prognózis. Akut mérgezés esetén rövid ideig tartó szédülés. valamint tisztítószer. Elôfordulás. fokozott szorongáskészség. majd eszméletvesztés. Olajok. és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. ritkábban optikus neuropathia. idült mérgezésben a toxikus encephalopathia tünetei (az emlékezôképesség csökkenése. hígításra. alsó végtagi. a mnesztikus funkciók gyengülése. Elôfordulás. hogy az expozíció megszûnte után még néhány hónapig a tünetek további progressziója következhet be. részegség. Elôfordulás. a cipôgyártásban használják. lakkok oldószere. A nyomdaiparban (ofszetnyomás). az illatszerek és a kozmetikumok gyártásánál alapanyag. tinták. esetleg deliráns epizódok) alakulnak ki. Metil-alkohol (metanol. zsírtalanításra. Tünettan. Tünettan. egyes esetekben alvási apnoet is leírtak. Neuropatológia. Különösen toxikus az ólmozott benzin a látópálya-károsodás elôidézése miatt. a benzin egyik összetevôje. Ismételt és hosszan tartó expozíció esetén a mosóbenzinben elôforduló n-hexán lokális axonduzzanattal és szegmentális demielinizációval jellemezhetô neuropathiát vált ki. hôcserélô közegben. tisztítószerként és motorüzemanyagként széles körben alkalmazzák. ragasztók.310 12. Idült mérgezésben szimmetrikus. a locus coeruleusban és a pedunculopontin magokban is. fagyálló folyadékokban. Polyneuropathia. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. . tremor. súlyos fokú gliosissal kísérten. Glikolok. coma. Ketonok. A CT és az MRI a kamrarendszer kitágulását és generalizált atrophiát igazol. szédülés). fejfájást. ami VEP(vizuális kiváltott válasz) vizsgálattal korán felismerhetô. Tünettan. szédülést. gyanták. Heveny mérgezésben fejfájás. Benzin. Prognózis. a fényezôanyagok. másodlagos demielinizációval). prenarkotikus. Akut mérgezésben a központi idegrendszer depressiója. majd narkotikus állapot. a kenôolajok. aluszékonyság. akár a fehérállományi léziók megjelenése elôtti csökkenését mutatja. Elôfordulás. hidraulikus folyadékokban. a Ranvier-befûzôdés kiszélesedik. Szurális biopsziában az axonok óriási méretûre duzzadnak a 10 nm-es neurofilamentumok akkumulációja miatt. disztálisan hangsúlyozott szenzomotoros polyneuropathia. A központi idegrendszerre a substantia nigra területén a dopaminerg neuronok megfogyatkozása jellemzô. a mûbôr. mely súlyos esetben izomsorvadásig is fokozódhat. Korai. N-hexán. Tünettan. Oldószerként. A polyneuropathia elhúzódó lefolyású. kétoldali hallóideg-gyulladás és a Parkinson-szindróma enyhe formája alakulhat ki. idült mérgezésnél az organikus pszichoszindróma tünetei (emocionális labilitás. pigmentek és festékek. Oldószerekben. majd tudatvesztés. álmatlanságot. nedvesítô folyadékokban. Perifériás neuropathia (primer axondegeneráció. a mielinhüvely elvékonyodik. FEJEZET Neurológiai károsodások kulásához vezet. A perfúziós vizsgálatok a vérátáramlás korai. A mérgezés elsôsorban az etil-alkohollal történô összetévesztés következménye. Egyébként a tünetek néhány heti benzinmentes munka után visszafejlôdnek. cellulóz-észterek. Neuronvesztés figyelhetô meg az aquaeductus cerebri körüli szürkeállományban. Az idült mérgezés nem specifikus. a gyógyulás nem minden esetben teljes. faszesz). pszeudoneuraszténiás tüneteket okoz. a szintetikus gumigyártásban. szédülés. Elôfordulás. Prognózis. Tünettan. részegséghez hasonló állapot. a festékek. parkinsonos tünetek jellemzik. figyelemfelkeltô jelként értékelik a szaglás funkciózavarát. A neuropathia jellegzetessége. eufória. nystagmus és eszméletvesztések jelentkeznek.

Az akut mérgezést hosszabb eufóriás szakasz vezeti be. Elhúzódó expozíció esetén akár egyéb mérgezési tünet nélkül is elôfordulhat a n. toxikus encephalopathia. Számos gyógyszer alapanyaga. Elôfordulás. a mûanyagiparban. Krónikus mérgezésben pszeudoneuraszténiás tüneteket észlelünk. dysarthria. alkoholintolerancia. A heveny mérgezést gyorsan kialakuló cyanosissal kísért eufória. Enyhébb mérgezésben látászavar (szemkáprázás. tisztítás. extrahálása. ragasztóanyagként használják a vegyiparban. majd gyengeség. Prognózis. majd súlyos mérgezés esetén epilepsziás rohamok. émelygés. A krónikus mérgezésre pseudoneurasthenia. ocularis dysmetria). a rotációs nyomtatásban. szemmozgászavarok (opsoclonus. cerebelláris tünetek (ataxia. extraháló-. Idült mérgezésnél nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek mutatkoznak. Akut mérgezés kapcsán nem specifikus mérgezési tünetek (fejfájás. járásbizonytalanság. Az akut mérgezést hosszabb eufóriás izgalmi szakasz vezeti be. gumi. Anilin. zsír. gumi. majd légzésbénulás jelentkezik. zsírtalanítás. majd hirtelen alakul ki mély eszméletlenség. a cipôgyártásban. olaj. Tünettan. toluol. kôszénkátrány. koordinációs zavar. Triklór-etilén. Heveny mérgezéskor az általános mérgezési tüneteket követôen coma. Elôfordulás. ami viszont súlyos idült elváltozásokhoz vezethet. Tünettan. A krónikus toluolintoxikáció kapcsán stimulusszenzitív spinális myoclonusokat írtak le.12. hiperkinetikus ataxiás tünetegyüttest hozhat létre. Prognózis. szurok. Oldó-. A tünetek többnyire néhány hét alatt elmúlnak. de egyéb vegyipari baleset. szá- . trigeminus neuropathia. Zsírok extrahálása. impregnáló anyagok oldása vagy az állatorvosi gyakorlatban féregirtás során kerülhet belélegzéssel vagy bôrön át a szervezetbe. a síküveggyártásban. viasz vagy paraffin oldása. coma és légzésbénulás alakul ki. Tetraklór-metán (szén-tetraklorid). a gyógyszeriparban. Tünettan. hányinger. gyakran csillapíthatatlan csuklás a jellemzô. izomgyengeség. a festékgyártásban. a kábelgyártásban. nagyfokú álmosság. ragasztó. görcsök jellemzik. viasz. akkomodációs zavar). légzésbénulás. Az idegrendszert részben közvetlenül. majd szédülés. kivételesen azonban 1–2 évig is perzisztálhatnak. FEJEZET Neurológiai károsodások 311 Monoklórmetán (metil-klorid). hígító. Elôfordulás. xilol. fémek zsírtalanítása. Vegyiparban. Benzol. coma. néhány esetben típusos Korzakov-szindróma. légzésbénulás jelentkezik. fejfájás. neuritis retrobulbaris jellemzô (az utóbbiak miatt okozhat differenciáldiagnosztikai problémát a sclerosis multiplextôl való elkülönítése). részben methemoglobinképzôdést okozva anoxaemia következtében károsítja. eszméletvesztés. hányás). hányás. Tünettan. Magas toluolexpozíciónál optikus neuropathia alakulhat ki dyschromatopsiával (részleges színtévesztés). Gyanta. rovarirtó szerrel való foglalkozás is elôidézheti. opticus károsodása. valamint vegytisztítás során alakulhat ki mérgezés. A xilol akut és krónikus mérgezésben egyaránt károsítja a n. a gumiiparban használják. kettôs látás. melyek az expozíció megszûnte után még hónapokig fennállhatnak. A trinitrotoluolmérgezés atípusos neurológiai kórképet. szédülés. zsír. vestibularist. valamint repülôgép-üzemanyagként.és tisztítószerek alapanyagaként. sztirol (vinil-benzol). Tûzoltószerek és hûtôszekrények gyártásakor. tónusos-klónusos görcsök. fülzúgás. Elôfordulás. Dimetil-szulfát. dysaesthesiák a jellemzôek. Az idült mérgezésre pseudoneurasthenia. aluszékonyság. delírium. javításakor fordul elô leginkább mérgezés. Elôfordulás. Euforizáló hatása miatt a megszokás veszélye igen nagy a triklór-etilénnel dolgozók körében. ptosis. Elôfordulás. Tünettan. gyanta. intenciós tremor).

atropin-nonresponder fázis) a mérgezést követô 24–96 óra múlva lép fel. A vegyiparban. valamint a vegetatív labilitás jelei mutatkozhatnak. mind a psychosis állandósulhat is. Pentaklórfenol. Convulsiók.312 12. Alkoholintolerancia. Triortokrezil-foszfát. Elôfordulás. illatszergyártásban metilezôszer vagy intermedier. idült mérgezésben fejfájás. Jellemzô a motoros típusú perifériás (a pro- . epilepsziás görcsök. hemiparesis. Az akut mérgezést követôen (ún. Naftalin. ritkán neuritis retrobulbaris léphet fel. izomgyengeség. Késôi központi idegrendszeri hatása jelentôs. cerebelláris ataxia. Enyhe mérgezés esetén pár hónap alatt gyógyulás várható. Elôfordulás. a n. Tünettan. görcsök mellett hirtelen fellépô Wernicke-encephalopathia típusú agytörzsi tünetek. A krónikus mérgezés az agyi erek. Vegyipar. a plasztikés a petróleumgyártásban használják. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Neuropatológia. kisagyi gliomákat és egyéb idegrendszeri tumorokat (pl. olfactorius) okoz. Tünettan. azonban a polyneuropathia javulása évekig elhúzódhat. vagus és a szemmozgató idegek paresise. a molykár elleni védekezésben használják fel. profúz verejtékezés. Elsôsorban a striatopallidális rendszer érintett. fejfájás. Az intermedier szindróma (ún. atropinresponder fázis) az antikolinészteráz-hatás következtében fejfájás. szeszdenaturálás. Idült mérgezésben tabest utánzó kép ataxiával. Elôfordulás. analgesia jellemzi. hányás. Elôfordulás. Egyes esetekben – valószínûleg az anoxaemia következtében – a károsodások maradandóak. Elôfordulás. nitroglicerin. FEJEZET Neurológiai károsodások mos ipari eljárásban. hányás. Szénkéneg (szén-diszulfid). izomrángások jelennek meg. hypoglykaemia. abdominális görcsök. hányás. Vegyipar és gyógyszeripar. Elôfordulás. hypersalivatio. Prognózis. Tünettan. eszméletvesztés. majd mély eszméletlenség. esetleg légzésbénulás. festék-. gyógyszer-.és mûbôrgyártásnál. Viszkóza-. motorok kenôanyagaként. Tünettan.és mûanyagszivacs-gyártás. coma. hólyagbénulással és piramislézió tüneteivel. organikus pszichoszindróma. Tünettan: Nagyfokú nyugtalanság. Elôfordulás. Görcsök. Vegyipar. bôripar. facialis. Prognózis. Tünettan. talajfertôtlenítés. Heveny mérgezésnél a részegséghez hasonló állapot. a n. hemianaesthesia. izomgyengeség. Hidrazin. különösen a kiserek korai atherosclerosisát okozza. robbanóanyag-gyártás. a perifériás idegrendszer részérôl pedig polyneuropathia (szenzomotoros típus). Tünettan. extrapiramidális tünetek (Parkinson-szerû tünetek vagy choreoathetosis). és a levodopa szubsztitúciója hatástalan. Nitrobenzol (mirbanolaj). Tünettan. nitrocellulóz oldására. Fakonzerváló szerek alkalmazása. de az érfalkárosodás miatt a szubkortikális fehérállományban kialakuló multiplex stroke is jellemzô. delírium. súlyos vagy ismételt mérgezés esetén optikus neuritis. Heveny mérgezésben az általános mérgezési tünetek. toxikus psychosis maniacodepressiva jellegû kép bontakozhat ki. n. Heveny mérgezésben hyperpyrexia. sôt mind a bénulások. mûselyem. Lágyítószer a mûanyag. rovarirtás. delírium. Akut. Piridin. coma. miosis. nitroglikol (dinitroglikol). illetve bizonyos rovarirtókban fordul elô.

és a levodopaszubsztitúció hatástalan. a kazánfûtôk. szimmetrikus. kevésbé súlyos esetben teljes remisszió lehetséges. majd bénítja (confusio. emlékezetkieséssel. dominálóan motoros jellegû polyneuropathia alakul ki. végtagfájdalmak lépnek fel. de a gyógyulás évekig is elhúzódhat. Késôbb a piramispálya degenerációja miatt a tüneti kép amiotrófiás lateralsclerosisra emlékeztet (a perifériás és a centrális tünetek egyidejû jelenléte miatt). a vegyipari dolgozók. A krónikus mérgezés kapcsán szaglásvesztés. A comába torkolló súlyos mérgezés maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. . A súlyos akut mérgezés maradandó központi idegrendszeri károsodást okozhat. Korszakovszindróma (amnesztikus. coma). a galvanizálók. a bányászok. Mûanyagok okozta mérgezések Fenol (karbolsav). a silóban. depressióval. A paralitikus tünetek 2–3 hétig tartanak. Elôfordulás. elsôsorban poliuretángyártás. Prognózis. 2–5 hét múlva disztális. Prognózis: A károsodások reverzíbilisek. Gázok okozta mérgezések Szén-monoxid. pl. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. Tünettan. tudatzavar. festékek. Leírtak triortokrezil-foszfát indukálta psychosist is. egyéb pszeudoneuraszténiás tünetek jelennek meg. tremor. feldolgozása. a légzôizmokra terjedô) polyneuropathia az agyidegek részvételével. a közlekedési dolgozók. Pseudoneurasthenia. csomagolóanyagok elôállítása. Fejfájás. Prognózis. a levodopa szubsztitúciója hatástalan. elosztásával foglalkozók veszélyeztetettek. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. az arany. görcsrohamok. az acélipari. Kénhidrogén (hidrogén-szulfid). a viszkózaés celofángyártásban és egyéb vegyipari ágazatban foglalkoztatottak veszélyeztetettek. és néha súlyos idegrendszeri elváltozások maradnak vissza. szenzomotoros. a kohászok. Tünettan. a végtag. Elôfordulás.és nyaki hajlítókra. A szennyvízkezeléssel foglalkozók. a cserzôk. Nejlon gyártása.és festékgyártás.és ezüstkivonók. Tünettan. Elôfordulás. így a szilárd tüzelôanyagból nyert gáz elôállításával. Krónikus mérgezés esetén makacs fejfájás. a motorkezelôk. fertôtlenítô és impregnálószer. szédülés. a cukorrépa feldolgozásban. hányás. Izocianátok. a bányászok. majd lassan csökkennek. FEJEZET Neurológiai károsodások 313 ximális izmokra. Prognózis. Hidrogén-cianid (cián-hidrogén). Fôleg a krónikus expozíció során parkinsonos tünetek. akusztikus hallucinációk. igen súlyos esetben személyiségváltozáshoz vezethet. szédülés. A bénulások rendkívül lassan gyógyulnak. a kôolaj-finomítóban.12. Mûanyaggyártás. altatóra rezisztens insomnia. krezol. Tünettan. Akrilamid. mely a légzôizmok érintettsége esetén lehet fatális. az autószerelôk. izomatrophia. Elôfordulás. A parkinsonos tünetek az expozíció megszûnte után is progrediálnak. Elôfordulás. akrilnitril (vinil-cianid). valamint a mûanyaggyártásban dolgozók veszélyeztetettek. progresszív atrophiával. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tünetek. hányinger. convulsiók. súlyosabb esetben organikus pszichoszindróma tünetei. Elôfordulás. az acetilénhegesztôk. konfabulátoros tünetegyüttes) észlelhetô. extrapiramidális tünetek (elsôsorban rigorral jellemezhetô Parkinson-szerû kép). bénulás. Az akut mérgezés során a központi idegrendszert elôbb izgatja. fejfájás. A gázosítást végzôk. Szerves anyagok tökéletlen elégésekor keletkezik. Tünettan. a tûzoltók. Mûgyanta.

hallucináció. Növényvédôszerek okozta mérgezések Szerves higanyvegyületek. extrapiramidális tünetek. Prognózis. izomrángások. féregirtó szerekben és harci gázokban. Elôfordulás. Prognózis. vegetatív idegrendszeri tünetek fejlôdnek ki. Széles körben felhasznált anyag. az organikus idegrendszeri elváltozások évek múltán is kimutathatók. eszméletvesztés. dekaborán. Lipidoldékonyságuk miatt igen kifejezett az idegrendszeri affinitásuk. Etilén-oxid. Prognózis. majd bénulás. endoszulfán. görcsök jellemzôek. Az acetil-kolint bontó kolinészteráz foszforilálásával annak mûködését bénítják. szemidegbénulás. FEJEZET Neurológiai károsodások Tünettan. fertôtlenítô. photophobia.és beszédzavar. Kedvezôtlen. polyneuropathia. Pentaborán. A szubakut és az idült mérgezés során észlelhetôek súlyos idegrendszeri tünetek. Csávázószerként. beszédzavar. Tünettan. Kezdetben központi idegrendszeri izgalmi tünetek. A súlyos mérgezés rokkantságot okozó encephalopathiát idéz elô. DDT. fungicidként. szubakut és krónikus mérgezés esetén pszeudoneuraszténiás tünetek. A javulás lassú. csuklás. akut mérgezéskor néhány másodpercen belül zavartság. nystagmus. majd tónusos-klónusos görcsök. Elôfordulás. görcsök. légzésbénulás jelentkeznek. Elôfordulás.és tisztítószer. Nem specifikus pszeudoneuraszténiás tüneteket és szenzomotoros polyneuropathiát okoz. lindán. Hónapokon át észlelhetôk még polineuropátiás tünetek és patológiás EEG (diffúz kortikális kisülések). Tünettan. a kevésbé súlyos mérgezés prognózisa kedvezô. veszélyeztetettek még a hûtôkészülék-. . Prognózis. Elôfordulás. szorongás. coma jellemzô. Tünettan. látás-. cerebelláris tünetek (koordinációs zavar. degeneratív elváltozásokhoz és intrakraniális nyomásfokozódáshoz vezetnek. Tünettan. hyperaesthesiák. zaj. Metil-bromid. tünettan. izgatottság. Az acélés gumiiparban. bénulások. akár pszichotikus állapot is kifejlôdhet. Igen súlyos idegméregként kis menynyiségben is általános mérgezési tüneteket okoz. kettôs látás. coma lép fel.314 12. eszméletlenség. Az aerob sejtlégzés enzimatikus károsítása következtében anoxia jön létre. hallás. Az akut mérgezés során zavartság. Hatásmechanizmus. súlyos zavartság. Növényvédelem. intenciós tremor. nyugtalanság. így acetil-kolin-mérgezés tünetei jönnek létre: a harántcsíkolt izmok végkészülékeiben a depolarizációs gátlás miatt finom rángások. ataxia. a tûzoltókészülék-gyártásban dolgozók és a rovarirtással foglalkozók.és fényérzékenység. remegés. A vegyiparban metilezôszerként használják. Rovarirtó szerekben. esetleg schizophreniára emlékeztetô hallucinációk vagy delírium. Elôfordulás. Szerves foszforsav-észterek. görcsök. görcsök. Elôfordulás. gyakoriak a súlyos idegrendszeri maradványtünetek. fejfájás. és a központi idegrendszerben kumulálódnak. majd beszédzavar. személyiségzavar. Tünettan. izomrángások. légzésbénulás következik be. paraesthesiák. inszekticidek. különbözô vegyi anyagok intermediere. ataxia). átjutnak a vér–agy gáton. rakéták és sugárhajtómûves repülôgépek hajtóanyagaként használják. izomremegés. A krónikus mérgezés során nem specifikus pseudoneurasthenia.

medianus lézió (brachialgia paraesthetica nocturna. N. a gyakori könyökmozdulatok (fúrógép. „karomtartás” és a hüvelykujj addukciójának gyengesége. a kéz feszítôizmai és néhány lapockamozgató izom. serratus anterior bénulása következtében scapula alata. Részlegesen gyengülhetnek a könyök. Elôfordulás. a felkar hajlítóinak és a m. Tünettan.12. mert ez a gyök kiszakadására utal. Tünettan • Felsôkarfonat-bénulás (Erb–Duchenne) (C5–6). Érzészavar a comb elülsô és a lábszár belsô oldalán. A láb tartós keresztbetétele. az esetek több mint felében teljes gyógyulásra számíthatunk. Tünettan. a pénztári vonalkód leolvasása. . A szállítómunkásoknál és az állványozóknál gyakori. interossei bénulása miatt ún. emiatt a lépcsôjárás lehetetlenné válik. A kéztôre gyakorolt idült nyomás (fafeldolgozásnál használt szerszámok. karpális alagútszindróma). mely éjszaka jelentkezik. A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések Plexus cervicobrachialis lézió. a váll hirtelen megrántása (gépszíj) esetén. N. kés használata). Ha a nyaki sympathicus is károsodik. supinatornak a paresise. ha a kezdeti bénulás teljes. Prognózis: Ha a thenar izmainak elôrehaladott atrophiája alakul ki. Számítógépes adatbevitel. azonban az éjszakai fájdalomrohamok csökkenhetnek. érzészavar a láb külsô szélén és a lábhát nagyobb részén. pneumatikus szerszámok. Elôfordulás. térdelô helyzetben való munkavégzés következtében. Elôfordulás. A megerôltetés a panaszokat fokozza. vagy a vállon. Az összes térdfeszítô bénul. peroneus paresis. A kilátásokat rontja. • Alsókarfonat-bénulás (Dejerine–Klumpke) (C8– T1). Horner-triász kíséri. A kéz összes kis izma bénul. N. A mm. A m. Az egészségkárosodás különbözô mértékû és jellegû. ha csont is sérül. néha a hosszú ujjhajlítók. A felsô karfonat bénulása jóindulatúbb folyamat. Tünettan. A kéztôbôl fölfelé sugárzó fájdalom jellemzi. femoralis lézió. Prognózis. finomköszörülôk) idézik elô. dobolás. FEJEZET Neurológiai károsodások 315 Prognózis. érzészavar a kézhát ulnáris felén. Elôfordulás. ha a beteg elkerüli a károsító helyzeteket . Elôfordulás. thoracicus longus lézió. a hüvelykpárna sorvad. vagy ha Horner-tünetcsoport is kialakul. a tartósan kemény tárgyra való támaszkodás (telefonkezelôk. Az érzészavar akár hiányozhat is. kézi csavarhúzó). Elôfordulás. A lábszél megemelésének lehetetlensége miatt „szteppelô járás”. Általában jó. ulnaris lézió. A vállízület abduktorainak és kifelé rotálóinak. Prognózis. Tünettan. az már a sebészeti kezelés (a ligamentum carpi transversum átmetszése) esetén sem változik sokat. mind a neurotoxikus. lyukasztógép. és a hüvelykujj abdukciója gyengül. a vállon nehéz teher szállítása. ritkán a csukló hajlítói. A csípôízület hirtelen túlfeszítése következtében. parkettázás esetén. Tünettan. Vállsérülés. N. hátizsák viselése. A beteg zsibbadtnak és duzzadtnak érzi ujjait. illetve ha igen nagy fájdalom jelentkezik. mind pedig a pszichés károsodások hosszú ideig fennállhatnak. valamint keszonvájároknál. N. a felkar külsô oldalán és az alkar radiális szélén észlelhetô. A felsô karfonat bénulása gyakoribb.

2. cerebrovaszkuláris kórképek. E besorolás adott betegségek fennállása esetében állapítja meg.1. Ép hallást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. alkoholos neuritis nervi optici. Magyarországon számuk kb. hogy a diagnózis elsôsorban a prognózist határozza meg (sclerosis muliplexben vagy amiotrófiás lateralsclerosisban progresszió várható. diabéteszes. 1.2.3.és hemianopsiák – n.5 millióra becsülik az ebben a megbetegedésben szenvedô betegek számát. opticus vagy a látópálya léziói. Ép színlátást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a dohányzás.1. legnagyobb részük fiatal. a A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága A központi idegrendszer elváltozásai a munkaképtelenség igen gyakori okai. Magyarországon hasonló felmérések nem készültek. teljesítôképességét. a munkaköri fizikai és szellemi megterhelést. A strokeos betegek tekintélyes része a munkaképes korúak közül kerül ki. A betegek munkaköri alkalmasságának megítéléséhez számos tényezô egyidejû mérlegelése szükséges. opticus. FEJEZET Neurológiai károsodások Prognózis: Általában jó. illetve alkohol okozta neuritis retrobulbarisban a színlátás korán zavart szenved). szemizomparesisek. 1. betegek. agytörzsi érintettség. tibialis paresis. tanítványok) és azok hozzátartozóinak sorsa is.2. traumás idegrendszeri károsodás esetén stagnáló állapot. és még így is elôfordulhatnak komoly tévedések. . beleértve számos speciális faktort is. és fel kell mérni ezek várható változásait. A láb és a lábujjak összes hajlítója bénul. Jó mélységlátást (térlátást) igénylô munka végzésére nem alkalmas (a látópálya sérülése mellett elsôsorban a parietális lebeny léziói. valamint az egyik szem nagyfokú látásromlása). –. A beteg egészségi állapotának megítélésekor tudnunk kell. mint a három mûszak. ugyanolyan neurológiai státust különbözô kórképeknél is észlelhetünk. hanem esetleg a beteggel munkakapcsolatban lévôk (munkatársak és „kliensek”. intrakraniális térszûkítô folyamatok.3. Teljes látóteret igénylô munka végzésére nem alkalmas (quadrans. A foglalkoztatás korlátozásait a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által közreadott lista tartalmazza. Jó látást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. Az állandó taposó mozdulatot követelô foglalkozást (fazekas. esetleg javulás). 200 ezer. hogy emberi sorsok vannak a kezükben. illetve a látópálya felsôbb szakaszának léziói). Tehát egyidejûleg kell védeni a beteget mind a szellemi és/vagy fizikai alulfoglalkoztatottságtól. szerencsésebb esetben stacioner jellegû.4.316 12. az Egyesült Államokban pl. A döntéshozóknak soha nem szabad elfelejteniük. A gerincvelôsérültek száma az Egyesült Államokban kb. chiasma. a hideg vagy nedves munkahely. kettôs látással járó kórképek – pl. hogy a neurológiai beteg: 1. A diagnózis ugyanakkor az aktuális funkciót nem jellemzi. Tünettan. acusticus. korongozó) ûzôk esetében. A neurológiai kórképek jelentôs része progresszív. a hallópálya. aortaív-szindróma). mind pedig a teljesítôképességét meghaladótól. és nemcsak a beteg és családjának sorsa. Elôfordulás. A fentiek értelmében: • meg kell ismerni a beteg egészségi állapotát. 200 ezer. a magasban vagy forgó gépek közt való mozgás. 1. A talpon érzészavar mutatható ki. • fel kell mérni a munkahelyi. a láb valgusállást vesz fel a peroneus által beidegzett izmok túlsúlya következtében. 1. azaz utasok. sclerosis multiplex stb. N. már enyhe paresis esetén is nehéz a lábujjhegyen járás.

modulálatlan beszéd. nukleáris vagy perifériás jellegû dysarthriák [dünnyögô beszéd]). Tartós kényszertesthelyzetet (görnyedés. Paget-kór. izomatrophia. primer izombetegségek). Tartós ülô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. Kallmann-tünetcsoport). cerebelláris beszédzavar [”skandáló” beszéd]. Jó beszélôképességet igénylô munka végzésére nem alkalmas (funkcionális beszédzavarok [hebegés.6. cerebelláris koordinációs zavar. a n. kényszermozgások. Jó egyensúlyérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (vesztibuláris és cerebelláris léziók. facialis. a cervikális gerincvelô és -gyök károsodásai).6. discopathiák). A karok. scalenusszindróma. spinális ataxia vagy hátsóköteg-érintettség). Jó szaglást igénylô munka végzésére nem alkalmas (a n. térdelés.6. extrapiramidális eredetû rigor. FEJEZET Neurológiai károsodások 317 1.4. kényszermozgások. frontális ataxia. coccygodynia). 2. Jó ízérzést igénylô munka végzésére nem alkalmas (gyakran anosmiával jár együtt. a felsô végtagot vagy végtagokat érintô centrális vagy perifériás paresis. kortikális jellegû beszédzavarok [aphasiák]. Tartós álló munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. 2. kényszermozgások. centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. dekoncentrációval jellemzett kórképek). 1.5. monoton mozgást igénylô munkát nem végezhet (a figyelem csökkenésével. 2. kényszermozgásokkal járó extrapiramidális mozgászavar). a pontocerebelláris szöglet léziói. cerebelláris koordinációs zavar. olfactorius. 2. Kézi anyagmozgatást igénylô munka végzésére nem alkalmas (aortaív-szindróma. guggolás. cerebelláris koordinációs zavar.2.5. discopathiák. frontális ataxia. Jó tapintást igénylô munka végzésére nem alkalmas (szenzoros típusú polyneuropathiák. lábfejek használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. aortaív-szindróma. kosztoklavikuláris és szkapuloklavikuláris szindróma). bármilyen eredetû tremor. esetleg a mozgásismétléskor az izom erejének csökkenésével járó kórképek [myasthenia gravis]).9. Refsum-betegség). tranziens vertebrobaziláris keringészavar. extrapiramidális eredetû rigor. discopathiák. kezek használatát igénylô munkát nem végezhet (aortaív-szindróma. 1. discopathiák. 1.1. 2. parietális apraxia. parietális lézió. temporális lebeny. esetleg a frontális vagy a temporális lebeny sérülései. Egyoldalú. Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylô munkát nem végezhet (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. Az ujjak használatát igénylô munkát nem végezhet (centrális vagy perifériás eredetû paresis vagy érzészavar. primer izombetegségek. frontális ataxia. koponyaalapi törés). dystoniák. Wilson-kór. dystoniák. frontális ataxia. polyneuropathiák.3. A lábak. bármilyen eredetû tremor.1. 2.8. akinesis vagy hyperkinesis. fokozott vagy a mozgás ismétlésekor fokozódó izomtónussal járó kórképek (myotonia congenita. „parkinsonos” monoton. .7.2.12. elôrehajlott vagy egyéb testhelyzet) igénylô munka végzésére nem alkalmas (elsôsorban a lumbális gerinc degeneratív elváltozásai. akinesis vagy hyperkinesis. váll-kéz tünetcsoport. ismétlôdô. centrális eredetû paresisek).8. 2. akinesis vagy hyperkinesis. primer izombetegségek). bármilyen eredetû. 2. vertebrogén szédülés. dadogás].7. 1. diabetes mellitus. periarthropathia humeroscapularis. a n. parietális apraxia. extrapiramidális eredetû rigor. stiff-man-szindróma és más neuromuszkuláris szindrómák. 2. Thomson-. glossopharyngeus perifériás károsodása.

11. Nedves. 6. Közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. 5. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. mozgásszervi degeneratív elváltozások). mozgásszervi degeneratív elváltozások). 5. az interperszonális kapcsolatokat megnehezítô organikus pszichoszindrómák.12. paramyotonia congenita Eulenburg. 6.9. gázos munkahelyen munkát nem végezhet. 3. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák. Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet (toxikus polyneuropathia. 4. Kéz.1. Nehéz fizikai munkát nem végezhet (bármilyen eredetû paresissel járó kórkép. ataxiával járó megbetegedések). mint elôbb.2. Zárt. párás munkahelyen munkát nem végezhet (mozgásszervi degeneratív elváltozások). de súlyosabb neurológiai státus). Idôkényszer keretei közötti munkát nem végezhet (pszichomotoros meglassultsággal. füstös. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). agyi aneurysma gyanúja vagy intrakraniális mûtét utáni instabil nyomásviszonyok.2. 5. 5.14. adynamia episodica hereditaria Gamstorp. az érzelmeket is involváló organikus pszichoszindrómák. erythromeralgia). myotonia congenita Tomsen.13. dropattackok eszméletvesztéssel vagy anélkül. a figyelem csökkenéssel járó encephalopathia [toxikus. Szabadban munkát nem végezhet.7. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák). Allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet. 5. Raynaud-szindróma.5. FEJEZET Neurológiai károsodások 3. Raynaud-szindróma).1. izombetegségek. 5. 4. elsôsorban pszichiátriai kórképek).15. adinámiás. Fokozottan balesetveszélyes munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. 5. 5.8. Önálló közlekedést igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (közlekedési fóbia. gôzös. Fokozott figyelmet igénylô munkát nem végezhet (bármilyen. epilep- 5.4. aortaív-szindróma. vertigóval. Együttmûködést kívánó munkát nem végezhet (különbözô.318 12. Egésztest-vibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák.3. 3. familiáris. Hideg munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. Zárt téri meleg munkahelyen munkát nem végezhet (erythromeralgia). epizodikus herediter Gamstorp). a gerinc degeneratív eltérései. encephalopathia).3. Változó hômérsékletû munkahelyen munkát nem végezhet (familiáris paroxizmális hipokalémiás bénulás. 5.3. szûk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet (eszméletvesztéssel járó kórképek. 5. elsôsorban pszichiátriai kórképek). nyirkos. szia. Érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet (különbözô. Könnyû fizikai munkát nem végezhet (ugyanaz. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák.]) 4. Poros. 5.és karvibrációval járó munkát nem végezhet (alagútszindrómák. paramyotonia congenita Eulenburg. 6. Zajos munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott irritábilitással. paroxizmális és hipokalémiás bénulás. 5.1.6. Mások fertôzôdésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet. különbözô típusú paresisek és mozgászavarok). mint elôbb.3.10. poszttraumás stb. myotonia congenita Tomsen. claustrophobia).2. 5. aortaív-szindróma. csökkent frusztrációs toleranciával jellemzett organikus pszichoszindrómák).1. de még súlyosabb neurológiai státus). vaszkuláris. 5. labilis agyi keringés. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen munkát nem végezhet. Váltakozó munkahelyen és gyakori utazást igénylô munkahelyeken munkát nem végezhet (közlekedési fóbia.2. .

Teljes munkaidôben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). az epilepsiának és a végtagok mononeuropathiáinak van.) súlyossága. Az egyes foglalkozások arra vonatkozó adatai. illetve a funkciókiesések kompenzálhatók. károsodásaiban nyilvánulnak meg.2. a betegszabadságról kiegészített keresôképtelenséggel kapcsolatos kiadásoknak mintegy 1. s ez felhívja a figyelmet az elbírálás szakmai megalapozottságának a szükségességére. a bordaközti idegek bántalmai) vonatkozásában is. nyújtott mûszakot igénylô munkahelyen munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). arteriosclerosis. illetve a neurológiai betegségek más rendszerek kóros állapotaiban. becsült táppénzkiadás) alapján nem képezik a keresôképtelenség jelentôs tételét. A neurológiai megbetegedések sajátosságait figyelembe véve a keresôképesség elbírálása során a következô szempontokat célszerû figyelembe venni: • akut szakban a betegek keresôképtelenek. 7. egy eset átlagos idôtartama. ezen esetekben a háttérben álló megbetegedés (hypertonia. 7. Ezen esetekben fokozottan érvényes a kö- .1. megszüntethetô. hogy esetükben milyen fogyatékossággal rendelkezô személy foglalkoztatása kizárt vagy kétséges.3–1.3. • a neurológiai megbetegedéseknél különös jelentôsége van a rehabilitációnak. • a neurológiai betegségekre jellemzô bizonyos funkciókárosodások (koordinációs zavar. Hasonlót lehet elmondani az agyidegek károsodásai (trigeminus neuralgia. hiszen sikeres rehabilitációval a maradványtünetek jelentôs része enyhíthetô. terápiás igényei stb.7%-át teszik ki. 1997). diabetes. faciális bénulás) és néhány kisebb kórkép (pl. látászavarok. Túlmunkát. • az idegrendszer (és fôleg a központi idegrendszer) károsodásai számos esetben másodlagosak. míg más munkaköröket a beteg el tud látni – a neurológiai betegnél tehát igen fontos a munkaköri alkalmasság megítélése. kiutalt nap. • az akut fázis lezajlása után a munkaképességet a maradványtünetek jelenléte vagy jellege határozza meg. személyiségzavar. torticollis. Több mûszakos munkarendben munkát nem végezhet (fokozott fáradékonysággal jellemzett bármely neurológiai kórkép). A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben Juhász Ferenc Az idegrendszer betegségei a különbözô statisztikai mutatók (esetszám. határozzák meg a keresôképtelenség idôtartamát. hogy az idegrendszer betegségei gyakran valamely más szisztémás megbetegedéshez kapcsolódnak. Az ideggyökök és -fonatok rendellenességei gyakran a gerincbetegségekhez társulnak – elemzésük a „Mozgásszervi károsodások” címû fejezetben szerepel.) a munkakörök egy részében lehetetlenné. A fejfájás különbözô eseteiben a keresôképtelenség idôtartama 9–23 nap között mozog.5%-át. A jelenség oka. Az esetszám és a kiadások vonatkozásában a legnagyobb súlya a vaszkuláris agyi történéseknek. Magyarországon mindenki számára hozzáférhetôk („Foglalkozások egészségi tényezôi” Országos Munkaügyi Módszertani Központ. alkoholizmus stb. s a kiadások viszonylag magas aránya. alvászavar stb. FEJEZET Neurológiai károsodások 319 7.12. s ez mindig egyéni elbírálást igényel. A táppénzkiadásoknak a 2–2. Figyelemre méltó azonban a migrénnel és egyéb fejfájásszindrómákkal kapcsolatos keresôképtelenségi esetek viszonylag nagy száma. sôt veszélyessé teszi a foglalkoztatást.

26. myelitis encephalomyelitis Parkinson-kór • thalamotomia Torticollis Szellemi. FEJEZET Neurológiai károsodások vetelmény. hemiparesis Alvás-ébrenlét zavarok G40 • • G43 • • G54 G81 G47 G50–G51 28–360 120–360 7–14 • • Agyidegek bénulása. egyszerû generalizált Migraine kivizsgálás nélküli kivizsgált Motorosneuron-betegségek Hemiplegia. s legalább annyira a beteg fájdalomtûrô-képességétôl. lokalizációjától. hogy ezek a betegek végleg elvesztik munkavégzô-képességüket. súlyosságától. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) BNO G00–G03 G04 G20 Diagnózis Különféle meningitisek Encephalitis. könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka 21–28 21–28 0–14 28–35 1–5 0–5 0–360 0–20 360 0–20 0–20 0–21 1–3 0–25 90–360 1–7 0–14 14–21 14–21 21–28 28–35 21–28 21–56 28–56 42–90 0–360 50–90 5–10 28–35 28–35 Nehéz fizikai munka G30 Alzheimer-kór • enyhe • súlyos • • G35 Sclerosis multiplex enyhe súlyos Epilepsia kezdeti. • a rosszindulatú idegrendszeri daganatok esetén (szemben a rosszindulatú daganatokkal általában) még mindig érvényes a tétel. ha a beteg keresôtevékenységét minél tovább tudja folytatni.320 12. neuralgiája konzervatív kezelés sebészi kezelés G54. ha egy hosszabb keresôképtelenségi idôszak árán meg lehet elôzni a tartós munkaképességcsökkenés kialakulását. • a különbözô fájdalomszindrómák esetén a munkaképesség függ a fájdalom jellegétôl.26. mind a finanszírozás teherviselôi számára elônyösebb. táblázat. • hosszan tartó. táblázat a keresôképtelenség irányadó idôtartamait a fôbb neurológiai kórképekben.0 • • • Plexus brachialis károsodásai konzervatív kezelés scalenotomia bordaresectio . Mind a beteg. E szempontoknak megfelelôen mutatja be a 12. 12. progresszív neurológiai betegségek esetén az állapot pszichés viselése szempontjából is elônyös. Mindez egyéni mérlegelést igényel. hogy a keresôképtelenség idôszakát a rehabilitáció céljaira fel kell használni.

könnyû Közepesen nehéz fizikai munka fizikai munka Nehéz fizikai munka 14–21 21–35 7–21 14–28 0–7 7–21 14–28 14–35 21–42 21–42 35–56 28–56 35–90 7–14 21–35 42–90 28–42 90–180 G57 G60 G70 Myasthenia gravis enyhe kifejezett thymectomia . táblázat. FEJEZET Neurológiai károsodások 321 12. A keresôképtelenség idôtartama neurológiai betegségekben (ajánlás) (folytatás) BNO G56 Diagnózis A felsô végtag periferiás idegeinek károsodása • konzervatív kezelés • sebészi kezelés Az alsó végtag perifériás idegeinek károsodása Polyneuropathiák • • • Szellemi.26.12.

hogy a kiváltó ok meghatározható (heg vagy tumor).27. paroxizmális zavara. II. b. míg a szimptómás formakör azt jelenti.27. szenzomotoros vagy szenzoros tünetekkel. táblázat. klónusos d. Generalizált rohamok a. táblázat. Kóroki szempontból az epilepsia idiopátiás és szimptómás epilepsiára osztható. az idiopátiás epilepsiák esetében viszont az elsôdleges teendô a megfelelô szindróma keresése. Parciális (fokális. lázas állapotban vagy koponyatrauma után jelentkezhetnek. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozását mutatja be a 12. egyszerû parciális rohamok. tudatzavarral járó parciális rohamok. Az idiopátiás formakörbe tartozó esetek többségében genetikai tényezôk szerepe feltételezhetô. 2.Részletes rész Fáy Veronika Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia A görcsrohammal járó állapotok két típusát különböztetjük meg: az alkalmi. Parciális rohamok. motoros tünetekkel lokalizált clonusok. Szimptómás epilepsia esetében elsôdleges az ok keresése. 4. utólagos tudatzavarral. lokális) rohamok a. 3. amely az agymûködés ismétlôdô. atoniás III. 2. pszichés tünetekkel. Az epilepsziás mechanizmus dinamikája szerint a napi gyakorlatban parciális és generalizált formáról beszélhetünk. Egyszerû parciális rohamok a tudat károsodása nélkül: 1. és az epilepsiát. c. absance b. Az epilepsziás rohamok nemzetközi osztályozása I. mioklónusos c. autonóm tünetekkel. nem ismétlôdô rohamokat. Jackson. amelyek pl. tónusos e. Hazánkban az epilepsziás betegek száma 60 ezer körül mozog. Nem osztályozható rohamok . Komplex parciális rohamok. tónusos-klónusos f. melyek másodlagosan generalizált rohamot váltanak ki. tudatzavarral: 1. A generalizált epilepsiákban viszont a 12. A parciális vagy fokális epilepsiákban az epilepsziás mûködészavar kezdetén az agy körülírt részén zajlik az elekromos történéssorozat. és az ok megszüntetését célzó specifikus kezelés megkísérelhetô.

A rohamot posztiktális tenebrositas követheti. melyre néhány másodperces eszméletvesztés jellemzô. továbbá nem mellôzhetô a rohamtípus alapján megválasztott terápia sem. A gyógyszeres kezelés a terápiás vérszint kialakításán alapul.12. azaz egyetlen antiepileptikummal beállítható. a roham típusos lefolyását. Elektrofiziológiai módszerekkel (EEG. A betegek 70%-a monoterápiával. A diagnózis kialakításakor legfontosabb a szimptómás és az idiopátiás eredet elkülönítése. A neuropszichológiai tesztek segítségével a károsodott agyterületeket vizsgáljuk az egyes pszichés teljesítmények vonatkozásában. Status epilepticusban a rohamok folyamatosan követik egymást anélkül. hogy késôbb a rohamok visszatérnének. Az aurák olyan szenzoros vagy pszichés jelenségek. atóniás és mioklónusos rohamok sorolhatók. ha a biterápia . Radiológiai vizsgálattal lokalizálhatjuk a strukturális károsodásokat (CT. és fôleg gyermekkorban fordul elô. ami rohammentességet vagy jelentôs rohamszámcsökkenést jelent. • a betegség okozta interperszonális és szociális nehézségek. A helyes gyógyszer kiválasztása aszerint történik. Diagnózis. megtartott eszmélet mellett. • epilepsziás rohamok (a rohamokban elszenvedett agyi hypoxia és cerebrális traumák). szenzoros vagy pszichomotoros jelenségek megjelenése jellemzô. MRI. Az egyszerû parciális rohamra motoros. hogy a neurológiai funkciók rendezôdnének. mind a klinikai jelenségei az agykéreg generalizált epilepsziás mûködészavarának a következménye. az elsôdleges feladat a roham visszaszorítása. A komplex parciális roham legtöbbször a temporális lebenybôl indul ki. az interiktális periódus idôtartamát. ez a forma genetikailag determinált. A gyógyszeres kezeléssel a betegek egyharmadánál rohammentesség. hiposzexualitás stb. a roham alatt a beteg elveszti az eszméletét. • antiepileptikumok (különbözô mértékben okoznak kognitív deficitet). az esetleges korábbi traumát vagy mérgezést stb. A generalizált rohamok azonnali eszméletvesztéssel és motoros tünetekkel járnak. további egyharmadánál pedig a rohamok gyakoriságának jelentôs csökkenése érhetô el. A háttérben az esetleges organikus léziót mindig ki kell zárni. FEJEZET Neurológiai károsodások 323 rohamnak mind az elektromos. de ezek nem feltétlen velejárói a megbetegedésnek. Ebben az esetben az interiktális pszichológiai elváltozások elôfordulása gyakoribb. A gyógyszerekre jól reagáló betegek 50%-ánál idôvel az antiepileptikumok elhagyhatók anélkül. Kezelés. primer. Egy részük generalizált rohammá alakul. Az absence-rohamok rövid. A generalizált rohamok közé az infantilis spasmus és absence-. Az „epilepsziás beteg gyógyítása” helyett az „epilepsia kezelése” a megfelelô kifejezés. Bármilyen patomechanizmusról van is szó. A genetikusan determinált epilepsziafajták meghatározó génjei egyre több esetben tisztázhatók. videoEEG) regisztráljuk az epilepsziás mûködészavarokat. a perinatális és kisgyermekkori eseményeket (esetleges traumák). depressio. melyek a komplex parciális vagy generalizált tónusos-klónusos rohamokat közvetlenül megelôzik. primer és szekunder generalizált formáit különítjük el. PET). ami döntôen gyógyszeres kezeléssel történik. generalizált rohamok. tisztázni kell a roham gyakoriságát. Az anamnézis alapján meg kell ismernünk a családi adottságokat (volt-e epilepsziás vagy egyéb neurológiai betegség a családban). hogy fokális vagy generalizált-e a roham. valamint a tónusos-klónusos. Két vagy több antiepileptikum együttes használatának akkor van létjogosultsága. angiográfia) és az agyi funkciózavarokat (SPECT.) kialakulására is hajlamosíthat. A pszichopatológiai tünetek fôbb forrásai: • agyi károsodás (ami az epilepsiát okozza). Az epilepsziás megbetegedés szindrómától függôen pszichopatológiai szövôdmények (memóriazavar.

Az epilepsziások jelentôs része nem jut képzettségének megfelelô munkakörbe. segítésre ösztönzése. 15 év alatt és 50 év felett igen ritka. esetlegesen azok fejlesztésében is. . A betegség fôleg fiatal életkorban jelentkezik (25–30 év). mérlegelni kell a mûtétet. A politerápia egyik leggyakoribb indoka. illetve az epilepsia után a mérsékelt égövön a leggyakoribb neurológiai megbetegedés. A demielinisatio krónikus gyulladás következményében jön létre. Az epilepsia terápiája a helyes gyógyszerelés után már átvezet a rehabilitáció körébe. • az eltartott státus megszüntetése. A rehabilitálhatóság és a munkaképesség megváltozásával kapcsolatos szakvéleményt a beteget gondozó orvos és a foglalkozási-egészségügyi szakember együttesen kell. illetve ezeket is az adott lehetôségeknek megfelelôen kell kezelni. A rehabilitációt az epilepsziásokat gondozó speciális szakrendeléseken célszerû megoldani. a n. és a kombinációt ennek megfelelôen választjuk ki. A beteg állapotát. • a beteg és az ôt körülvevô közösség. éghajlat) befolyásolhatnak. és teljes mértékben hiányzik az epilepsiával élô fiatalok szakmai képzése és átképzése.324 12. Az idegrendszeri traumás sérülések. a beteg pszichoszociális státusát. az esetleges munkahely felvilágosítása. változatos neurológiai tünetekkel járó megbetegedés. Keletkezésében specifikus immunfolyamatokat. A szociális ellátásról szóló törvénynek megfelelô rehabilitációra hazánkban nincs intézményes lehetôség. Nôknél 2-szer gyakoribb. aminek célja: • a tünetek csökkentése vagy megszüntetése. A világon becsült adatok szerint kb. FEJEZET Neurológiai károsodások vagy politerápia esetében a toxikus hatás kisebb vagy a görcsoldó hatás erôsebb. az önértékelés javítása. családot alapíthatna. Ha az epilepsia diagnózisa és szindromatológiája egyértelmû. Orvosi oldalról nemcsak a rohamok megszüntetését kell célul tûzni. akkor se. Az epileptogén fókusz sebészi eltávolítása után a rohamok jelentôsen ritkulhatnak. a chiasmában. az idegpályákon az ingerület vezetése lelassul. a központi idegrendszerben szétszórtan elôforduló demielinizációs plakkok okozta. a félúti intézmény. Hatvan százalékuk gyógyszerelés mellett önállóan élhetne. a rohamok súlyosságát. hogy megadja. Kevés a védett munkahely. opticusban. schubokban zajló. melyeket bizonyos környezeti tényezôk (pl. hazánkban kb. Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) ismeretlen eredetû. közülük mintegy 20 ezer fiatal felnôtt korú. hanem a beteg neuropszichológiai. az elvesztett képességek megítélése mellett a hasznosítható megmaradt funkciók felmérésében. és többségük munkába állítható lenne. Ø Az epilepsziás beteget gondozó intézetnek részt kell vennie a munkaképesség-csökkenés. 6–8 ezer beteggel számolhatunk. • a teljesítôképesség. illetve retrovírus-fertôzést. ha a betegnél többféle rohamtípus jelentkezik. Ø Az epilepsiával élô felnôttek rohammentesíthetôk. mintha a monoterápia dózisának kétszeresét adnánk. esetleges lassú-. illetôleg a betöltendô munkakör reális lehetôséget adna. a cerebellumban és a gerincvelôben helyezkedik el. Az epilepsziások jelentôs része rokkantnyugdíjas. a család. többgócú. a demielinizációs gócok (plakkok) többsége periventrikulárisan. genetikai tényezôket tételeznek fel. pszichés és szociális deficitjeit is fel kell mérni. mint férfiaknál. Rehabilitáció. a munkába állítás lehetôségének megkeresése. Az epilepsziás betegek 30–35%-a számára a gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelô életminôséget. A demielinisatio következtében vezetési blokk alakul ki. ha erre egészségi állapota. 2 millió ember szenved SM-ben. az agytörzsben. a prognózist a szindróma ismerete és a hosszú távú követés alapján a beteget gondozó orvos tudja alapvetôen megítélni.

Kezelés. A vizeletürítési panaszok kezelése a klinikum. székletincontinentia. akut relapsusokkal. A sclerosis multiplex az esetek döntô többségében: • schubokban zajlik (kb. 15 év alatt megszûnnek. adásával történik. • pszichés tünetek: affektív zavarok. melyek kb. • agytörzsi tünetek: szemmozgászavarok. a kezelés két részre osztható: immunrendszerre ható és tüneti kezelésre. Immunterápia. benzodiazepin használatos. Tünetek Korai tünetek: • egy vagy több végtag gyengesége. A betegségre jellemzô specifikus teszt nincs. a dysphagia. immunterápiás lehetôségként az Imuran jól tolerálható. paraparesis). Rehabilitáció. T2-súlyozott felvételeken észlelhetô elváltozások elhelyezkedése jellemzô. Tüneti kezelés. dexamethason) H2-blokkoló és diuretikum védelemben. • continentiazavarok: vizelet-. hosszabb lefolyás esetén szubkortikális dementia. • másodlagosan progresszív formát mutat. MRI: a demielinizációs folyamatra jellemzô. • paraesthesiák. • vizelési zavarok. ennek hatástalansága esetén triciklikus antidepresszánsok adása kísérelhetô meg. törzsataxia. • kezdettôl fogva egyenletesen progrediál. ataxia. retenciós ürítési zavarok esetén pyridostigmin adható. nausea. • szenzoros tünetek: paraesthesiák. • kezdettôl fogva progresszív formát mutat. illetve triciklikus antidepresszánsok. • neuralgiák. m. Fájdalmas paraesthesiák esetén is triciklikus antidepresszáns vagy SSRI-készítmények adhatók. Liquorvizsgálat: az esetek 80%-ában a liquorIgG emelkedett. Schubok esetén indokolt a szteroid-lökéskezelés (methylprednisolon. atípusos facialgiák. Felállításában a klinikai kép (a térben és idôben disszemináltan jelentkezô neurológiai tünetek jelenléte) igen fontos. tolperison. a szenzoros veszteség. Az izomspaszticitás kezelésére baclofen. hatására a schubok várható gyakorisága csökken. A betegségre igen jellemzô kóros fáradékonyság (chronic fatigue) per os amantadin adásával egyes esetekben mérsékelhetô.és járászavar. nyelészavar. a kóros fáradékonyság. -retentio. Diagnózis. inadekvát érzelmi reakciók (frontális plakk!). részben fizikális módon kezelendôk (a módszerek leírását lásd fent). urgencia esetén oxybutyninum. • cerebelláris tünetek: végtag-. dysarthria. A progresszív forma kezelése ACTH kúraszerû i. nagy felbontású elektroforézissel oligoklonális csíkok detektálhatók. egyensúly. Az interferonterápia a schubokban zajló formában javasolt. A plakkok okozta károsodások miatt a következôk lehetnek: • motoros tünetek a plakk helyétôl függôen (spasztikus hemi-. • szédülés. Az olyan tünetek. Neuralgiform panasz esetén carbamazepin. Elektrofiziológiai vizsgálatok: a VEP 90%-ban pozitív. skandáló beszéd. a SEP szubklinikus léziók kimutatására használatos. A betegek 75%-ában a mielin bázikus protein értéke a liquorban emelkedett. 70%). illetve az urodinámiás vizsgálat eredménye szerint. a BAEP. Az elôrehaladott betegség tünetei. a fájdalom a betegre adaptálva részben gyógyszeresen. vertigo. • neuritis retrobulbaris. Egyéb. FEJEZET Neurológiai károsodások 325 megszakad. intenciós tremor.12. Oki kezelés nincs. mint a spaszticitás. a continentiazavarok. Incontinentia. ez a közvetlen oka a klinikai tüneteknek. . • diplopia. a paresis.

ezek kb. 40 000 új megbetegedést regisztrálunk. elôre meg nem jósolható lefolyására. felfekvés. a szociális és a munkarehabilitációnak. az Evers-féle zsírszegény étrend. ilyen pl. 1/4-e folyamatos segítségre szorul. izomgyengeségük ilyenkor fokozódik. Évi kb. Fontos az aktív mozgásfeladatok rendszeres végzése. FEJEZET Neurológiai károsodások A beteg állapotának megfelelô életmód javasolt. A gyakorlatok nehézségi fokát. Az iszkémiás stroke elsô napjaiban sem a progressziót. A cerebrovaszkuláris megbetegedések klinikai vonatkozásainak a bemutatását „A vérkeringés rendszerének károsodásai” címû fejezetben szerepeltetjük. Az összes haláleset kb. a mortalitás az életkorral nô. pl.326 12. Prognózis. az önkiszolgálás gyakorlása. a férfiakat és a nôket egyenlô mértékben sújtja. Az SM-es betegek melegre érzékenyek. Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke Az idegrendszeri funkciók romlását világszerte leggyakrabban a cerebrovaszkuláris betegségek okozzák. a fogyatékosság különbözô jellegû és súlyosságú lehet. A végtagataxia enyhíthetô a különbözô használati eszközök súlyának növelésével. a lézió helyétôl. de a betegek kóros fáradékonyságát figyelembe kell venni. kb. Míg az ötvenes években a nyugati országokban a 100 000 lakosra jutó halálozások száma emelkedett. általános állapotától. paraplegia vagy súlyos koordinációs zavarok esetén. 15%-a cerebrovaszkuláris inzultus után következik be. Külföldi statisztikák szerint a betegek kb. A tremor nehezen csökkenthetô. Gyógyszeres kezelésként az isoniazid vagy a propranolol jön szóba. igen változó. 15–20 év után relatíve jó mozgásfunkciók csak 15–20%-ban találhatók. Fogyatékosság. . Nagy jelentôsége van a beteg pszichés vezetésének. és ennek megfelelôen kell tervezni a napi teendôket. 2/3-a véglegesen munkaképtelen marad. Ugyan- akkor a schubokban zajló enyhe formánál a hosszabb-rövidebb tünetmentes idôszakokban a beteg teljes értékû munkát végezhet. A betegek mintegy 20%-a hal meg a kórházban. rövid ideig). Tekintettel a betegség többgócú és változatos neurológiai tünetekkel járó jellegére. majd a hetvenes évektôl fokozatosan csökkent. Akut schubban a másodlagos szövôdmények megelôzése (húgyúti fertôzés. Ø Az össz-szervezeti egészségkárosodás foka és ezzel együtt a fogyatékosság minôsítése is igen eltérô lehet. Az esetek körülbelül 5–10%-ában 1–2 év alatt súlyos fogyatékosság alakulhat ki. a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolja. közel teljes össz-szervezeti egészségkárosodás és azzal kapcsolatos munkaképesség-veszteség állapítható meg az SM progresszív formájában. a gyakorlatok mennyiségét helyesen kell megválasztani. addig hazánk e tekintetben a nyolcvanas évekre a világon a második (!) helyére került. és feltételezzük. az energiakonzerváló technikák alkalmazása fizikális aktivitásuk során ajánlott módszer. az otthoni ápolástól az intézeti elhelyezésig. 85%-a iszkémiás esemény. sem a kimenetelt nem lehet meghatározni. Egyes statisztikák szerint a stroke egyre inkább a munkaképes korú populáció betegségévé válik. kiterjedésétôl. 10–15 év kórlefolyás után jelentôsen mozgáskorlátozott a betegek körülbelül 50%-a. az idôtartamot (naponta többször. 200 000 stroke-on átesett beteg él Magyarországon. A felépülés mértéke a beteg életkorától. A terhelhetôség meghatározása mellett fontos a mindennapi gyógytorna. kontraktúrák) az elsôdleges. Hazánkban a stroke morbiditása és mortalitása az elmúlt évtizedekben jelentôs mértékben romlott. A stroke incidenciáját és prevalenciáját csak becsülni tudjuk. az egy éven belüli halálozás 25% körüli. A hûtés. hogy kb.

A kérdés megoldását a károsodott személy állapotának egy rehabilitációs orvosból. Koponyaûri daganatok A koponyaûri daganatok feloszthatók elhelyezkedésük (pl. • Magatehetetlen beteg. feszültségtûrô és kapcsolattartási képesség. A stroke az egyik leggyakrabban fogyatékossághoz vezetô kórok. Ezért a túlélôk rehabilitációjának nagy népegészségügyi jelentôséget kell tulajdonítanunk. tudat.10%-a képes arra. cerebellum. agyhártyák. A daganatok fele idegrendszeri eredetû. hogy eredeti munkáját folytassa. teljes ellátásra szorul. foglalkoztatási. Az önellátásra és mobilitásra vonatkozó tesztek (pl. egyes mozgásokban (esetleg a beszédben) korlátozott. Jelenleg ezek az adatok jellemzik a minden szempontból rehabilitált betegek arányát. cerebrum. 20–30%-kal növelhetô lenne. A rehabilitációs munkahelyek hiánya.) serkentése. eddigi foglalkozását semmiféleképpen nem tudja folytatni. szociális – rehabilitációs terv megvalósítása jelentheti.és törzsbénulások. egyensúlyzavar. kézügyesség. lehajlás. akkor a beteg részvétele a társadalom életében beszûkül. Barthel-index) mellett neuropszichológiai tesztek készülnek. könnyítés szükséges. valamint egy átfogó – orvosi.12. táblázat (328. continentia. incidenciájuk Európában 50–100 000. koponya) és szövettani összetételük (astrocytoma. 40 000 új strokebeteg kb. a munkaadók „idegenkedése” a fogyatékosoktól. Ø A munkavégzés szempontjából a betegeket a következôképpen lehet osztályozni: • Nincs jelentôs fokú mozgás. Rehabilitáció. A rehabilitáció állapotfelméréssel kezdôdik.és szellemi károsodás. glioma stb. ezért a beteg mindent el tud végezni. a napi teendôket illetôen is beszûkültek a képességei. melyet beszédzavar esetén a zavarra vonatkozó vizsgálatok egészítenek ki. A felnôttkori . medulloblastoma. az érzelmi élet zavarai – a megfelelô fejezetben leírtak alapján történik. kognitív zavarok. az önellátó képesség elérése. az akut ellátás minôségétôl függ.) mutatja be. a napi tennivalókban némi segítségre szorul. amit betegsége elôtt tett. o. Másik 10–15% módosított. • Enyhébb fokban sérült. izomtónuszavarok.) alapján. Az újabb stroke megelôzéséhez a rizikófaktorok csökkentése. esetleg szükségleteit is el tudja végezni. felül. • Közepes fokban sérült. Az eredeti foglalkozásában bizonyos módosítás. 9–13 ezer bénult embert jelent. érzészavar. visszatérhet a munkába. meningeoma. fizikai és anyagi értelemben egyre inkább ellátásra szorul. Esetleg valamilyen speciálisan kiválasztott munkát tud elvégezni. 30–40%-a mozgáskárosodott. agyidegek. ez évente kb. egyedül étkezik. orvosszakértôbôl álló team általi jellemzése. a mindennapos és a munkavégzéssel összefüggô tevékenységek és képességek (járás. az átképzésekre fordítható anyagi eszközök szûkössége komoly gátat jelent. stb. ami megfelelô komplex rehabilitációval még kb. Manapság a rehabilitáció jelenlegi megvalósulása mellett az agyérkárosodottak csupán kb. a thrombocytaaggregáció gátlása szükséges. könnyített munkát tud végezni. de nem ágyhoz kötött. • Súlyosan sérült. praxiás és fáziás zavarok. koordinációs zavarok. aki szinte teljes ellátásra szorul. Az agydaganatok felosztását szöveti származás szerint a 12. foglalkozás-egészségügyi szakemberbôl. A különbözô funkciózavarok kezelése – végtag.28. Ha az orvosi rehabilitáció után a foglalkoztatási és a szociális rehabilitáció nem valósul meg. az alapbetegségek (hypertonia) kezelése. A stroke utáni rehabilitáció célja az adott lehetôségen belüli legfüggetlenebb életmódhoz való visszatérés. beszéd. agytörzs. FEJEZET Neurológiai károsodások 327 az általa okozott funkciókárodásoktól. feláll. Az évente kb. Ezen belül az egyes részcélokat a stroke következtében létrejött funkciókárosodások alapján lehet meghatározni.

férfiakban és nôkben egyenlô gyakorisággal. A kezelés a szövettani lelettôl. aluszékonyság. a liquorkeringés és -felszívódás zavara. DSA. A terápia fejlôdése. a daganatos betegségek komplex kezelése (sebészi. hormonok és a szupportív (antiepileptikum-. Neuroepiteliális daganatok • astrocytomák • oligodendrogliomák • ependimális tumorok • kevertsejtes gliomák • a plexus chorioideus daganatai 2. hypophysisadenomák (15%). Lokális károsodást okozó. Az általános tünetek a nyomásfokozódás következtében alakulnak ki: fejfájás.és a személyiségváltozások. Ø A központi idegrendszer daganatai esetén gyakran súlyos funkciókárosodások. Legnagyobb számban azonban 30–35 és 45–50 éves. Az agydaganatok minden életkorban elôfordulhatnak. SPECT. sugár-) a túlélési esélyt növelik. tehát az aktív dolgozó korban észleljük ôket. bradycardia. PET. Felnôttben a primer tumorok leggyakrabban gliomák (kb. Teljes körû neurológiai vizsgálat. meningeomák (15%). rendezetlen viselkedés. A mûtét kapcsán nyernek pontos diagnózist. Elhe12. A gócjelek (szenzoros. CT. hányás. Az elsô tünetek a gondolkodás. schwannomák (7%). a vénás elfolyás akadálya. hányinger. a helyi roncsolás (kiesési tünetek vagy kompresszió. motoros) a daganat elhelyezkedésétôl függenek.28. gyermekkorban több a hátsóscala-daganat. azonban a terápia mindhárom komponense igen erôsen igénybe veszi a beteget. mielôtt tüneteket okoznának. mentális változás. valamint mentális. 45%). valamint az általános állapot jelen- 1. A benignus daganatok lassan egészen nagyra nôhetnek. Az agyidegek és a spinális idegek daganatai • schwannomák • neurogliomák • malignus schwannoma 3.328 12. ekkor határozható meg a késôbbi terápia is. motoros. Az agyburkok daganatai • meningeomák • mezenchimális daganatok • melanocitás tumorok • ismeretlen eredetû tumorok 4. a memóriazavar és a gnosztikus eltérések lehetnek. Az agydaganatok súlyosságát nemcsak szövettani képük. a sztereotaxiás sugársebészet. A felismerésük képalkotó eljárásokkal már a korai szakban lehetséges. izgalmi tünetek) következményeképpen. a daganat elhelyezkedésétôl és nagyságától is függ. kognitív és koponyaûri nyomásfokozódásra utaló tüneteket okoznak. Diagnózis. szteroidok). emlôadenocarcinomából és malignus melanomából származnak. esetenként agybiopszia szükséges a diagnózishoz. gyógyszeres. Metasztatikus daganatok . A malignus daganatok rosszabb prognózisúak. A felnôttkor metasztatikus daganatai leggyakrabban bronchuscarcinomából. gyakran többrétû. Lymphomák és vérképzôszervi daganatok 5. kiváltott válaszok. Cysták 7. Az agydaganatok felosztása szövettani jellegük szerint lyezkedésük miatt a teljes eltávolításuk gyakran lehetetlen. liquorcitológia. A helyi károsodások távoli hatásai. MRI. a sztereotaxiás brachyterápia. epilepsziás (fokális vagy generalizált) rohamok stb. Kezelés. táblázat. Az intrakraniális nyomásnövekedés tényezôi a tumor tömege. Alkalmazható a radioterápia. A tumorok általában szenzoros. hanem méretük. az új kezelési módok. FEJEZET Neurológiai károsodások tumorok többsége az elülsô scalában növekszik. érzékszervi és mozgásszervi fogyatékosság alakul ki. az agyoedema. Embrionális eredetû tumorok 6. extragirális tumorok 8. a kemoterápia (citosztatikumok. elhelyezkedésük és a növekedés gyorsasága határozza meg. szteroid-) kezelés. Tünetek.

A tünetek a lézió magasságától is nagymértékben függnek (12. impotencia motoros: perifériás paraparesis szenzoros: L4-ig mindenre kiterjedô érzészavar autonóm: széklet. az elülsô szarv és az elülsô gyök. betegsége az egyik legnagyobb csapás. A gerincsérülés szintjei* és tünetei A lézió magassága Tünet spasztikus tetraparesis frenikus bénulás. táblázat). Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra kb.29. mely lehet a munkába való teljes visszaállítás. olyan életfontosságú funkciókat szabályoz. a sérült struktúráktól és a sérülés magasságától függnek. légzési elégtelenség FV-i perifériás lézió. 12. a testtartás. akár betegség következtében károsodik. A tumoros betegségek esetén a rehabilitációban a funkciókárosodások kezelése mellett igen nagy szerepet kap a pszichés támogatás. Ez könnyen érthetô. féloldali bántalmak (Brown–Séquard-tünetcsoport). mint az akaratlagos mozgás. mert az agy és a test között impulzusokat közvetít. Magyarországon leggyakrabban a kompressziós és a sérülés okozta gerincvelôi léziókkal találkozunk. discushernia) is. a hólyag-. a sérült struktúrától (a piramispálya.8 C8 felett C8–T12 között Torakális L4–S2 S3–conus Cauda * A sérülés magasságának az utolsó ép gerincvelôi szegmentumot tekintjük. a huszadik század gerincvelôsérült-rehabilitációjának atyja. a hôszabályozás és a vérkeringés. . Rehabilitáció. a belépô hátsó gyökök. nemcsak azért. autonóm) lehetnek azonos vagy ellenoldaliak. kétségtelenül a gerincvelô súlyos sérülése. könyvének bevezetôjében ezt írta: „A fogyatékosságok között. C4 felett C4 érintett C6. A klinikai tünetek a lézió okától. A kiesési tünetek (motoros. vizeletincontinentia.és vizeletürítési képtelenség. érelváltozás. önértékelésére és a kezeléshez való viszonyulására. a bél-. Tünetek.29. ha tudjuk. merevedési zavar vagy erektilis diszfunkció A gerincvelô betegségei Sir Ludwig Guttmann. Más esetekben – s ez elsôsorban a sikeresen mûtött benignus daganatokra vonatkozik – a károsodás és a munkaképesség-változás átmeneti.” A baleseten kívül bénuláshoz vezethetnek a gerincvelô kompresszióját okozó. daganat. a légzés. a sérülés alatti területeken súlyos következményekkel kell számolnunk.12. Fokozott figyelemmel kell lenni a beteg családi. szociális viszonyaira. Ezért akár baleset. hogy a gerincvelô élettanilag igen fontos. FEJEZET Neurológiai károsodások 329 tôs romlása miatt az össz-szervezeti egészségkárosodás jelentôs mértékû lehet. a hátsó kötegek. vérkeringési. szenzoros. 900 balesetes gerincvelôsérült és ugyanannyi egyéb gerincvelô eredetû bénult beteg jut. harisnyanadrág-érzészavar motoros: egyes csípô. AV-i centrális paresis centrális Horner-szindróma preganglionáris Horner-szindróma centrális paraparesis. Célja az adott helyzetben az elérhetô legjobb életminôség. hanem önmaga is idegközpont. a szexuális mûködés. de esetlegesen az ágyban való felülés képességének megszerzése is. az érzôpályák) függôen. centromedulláris és hátsótraktus-léziók. táblázat. A gerincvelô-bántalmak keresztmetszeti lokalizációjuk szerint lehetnek harántsérülések.és térdmozgások érintettek érzészavar: L4-tôl disztálisan autonóm: reflexes hólyag motoros tünet nincs érzészavar: perianálisan autonóm: széklet-. anyagcserét károsító betegségek (infekció. az oldalkötegek vazomotoros rostjai.7. melyek az embert utolérik.

a rehabilitáció idôtartama és eredménye nem kis mértékben függ a kiváltó októl. a vizelés zavarai. mielográfia a feltételezett régióban kimutatott lézió a gerinc rtg. Neurológiai vizsgálat a lézió magassága meghatározható a lézió nem lokalizálható rtg. A gerincvelô maradandó károsodásának mértéke. valamint a tartós mechanikus kompresszió okozta másodlagos károsodásokkal függenek össze. a baleseti sebészeti ellátástól. az intenzív terápiától és az ápolás színvonalától. vala- . MR.18.18. A másodlagos gerincvelô-károsodások megelôzésének legjobban bevált módja a gerincvelô kombinált dekompressziója. körülírt háti fájdalmak szerepelnek. ábra. ábra. FEJEZET Neurológiai károsodások Diagnózis.330 12. CT. a sebészeti. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusa Kezelés. övszerû fáj- dalom.vagy MR-vizsgálata nem látszik lézió liquorvizsgálat tumor degeneratív folyamat gyulladás véres negatív vaszkuláris spinális angiográfia kezelési terv elektrofiziológiai vizsgálat 12. A gerincsérülések diagnózisának algoritmusát mutatja be a 12. Az anamnézisben meg nem határozható járászavarok. A baleset okozta gerincvelô-sérülés következményei a gerincvelôt ért erôbehatás okozta elsôdleges mechanikus károsodáson kívül a sérülés utáni órákban fellépô keringési és anyagcserezavarokkal. az alsó végtagra lokalizálódó érzészavarok.

vizeletürítési zavar lép fel. Ennek megfelelôen helyváltoztatással járó munkát nem tudnak folytatni. Ø A gerincvelô léziója következtében kialakult paraplegia és continentiazavarok különbözô fokú. A motorium zavarai. A rehabilitáció célja a sérülés lokalizációjától függô maximális önállóság megszerzése. a fogyatékosság elfogadtatása. Szellemi képességeik megtartottak. A gerincvelôsérültek (tetra-. taníthatók. így ilyen irányú rehabilitációjuk ajánlott. a megmaradt képességek fejlesztése és alkalmazása az önálló életben. A spaszticitás következtében kontrakturák alakulnak ki. amely adott esetben további szövôdmények forrása lehet. a hô. a nyaki szakasz léziójánál a kardiopulmonális folyamatokat. kapaszkodó. ha a hátsó traktusok érintettek. a személyiség jellemzôinek. Fogyatékosság. Gyakran a betegek környezete sem felel meg a kerekesszékes közlekedésnek (akadálymentes környezet). ortézisek. melyek alapján a megfelelô gyógyszeres és egyéb kezelés kivá- lasztható. A végtagok spaszticitása mellett extenziós spasmusok is megjelenhetnek. Az érintett pályáktól függnek: a helyzet-. mert a beteg nem érzi a viszcerális fájdalmakat. Székelési és szexuális funkciózavarok általánosan elôfordulnak. a fájdalom-. autonóm hyperreflexia léphet fel. A vizeletürítés és -tárolás zavarainak meghatározásához feltétlenül szükséges vizsgálómódszer az UH és az urodinámia. A bénulások következménye járás-. a prevenció módszereinek megtanítása.és a hólyagfunkciók rendszeres ellenôrzése feltétlenül szükséges. mozgásszervi (motoros tünetek) és viszcerális (vegetatív zavarok) fogyatékosságok egyidejû fennállásával kell számolnunk. Ez megszûnt vagy csökkent hólyagérzésben. ami obstipációra hajlamosít. illetve mozgásképtelenség. vazoregulációs zavarok (károsodhat a hôszabályozás. A gerincvelôsérülteknél izomtónuszavarok (petyhüdt. Rehabilitáció. és a szövôdmények a fizikai terhelést nem zárják ki. A rehabilitációs programba csak azok vonhatóak be. a tanulásban. Az érintett beteg önálló . A fogyatékosság mérésére a funkcionális függetlenségi skála (FIM) használata javasolt. A gerincvelôsérült többszörös fogyatékosnak tekinthetô. nagy adagban alkalmazott szteroid. akik kooperációra képesek. A gerincvelô-károsodás következtében a legtöbb esetben a hólyag beidegzése is károsodik. és gyakran az exitushoz vezetô ok. A húgyúti infekció a leggyakoribb szövôdmény. paraplegia) rehabilitációjának része a neurológiai károsodás miatt kialakuló szövôdmények gyógyítása. a vegetatív zavarok ellátásának módszereit a fentiekben ismertettük. a vibráció-. súlyosabb esetekben kerekesszék) használnak. és a szövôdmények elkerülése. orthostatikus collapsus). illetve a vizelet-visszatartási képesség részleges vagy teljes elvesztésében (incontinentia) nyilvánul meg. ha a spinotalamikus pályák sérülnek. Torakális szintû léziónál a teljes érzéskiesés esetén nagyon nehéz észrevenni és diagnosztizálni az akut hasi kórképeket. a képzettségnek és az intellektusnak. A gyomor-bél rendszer mûködése lelassulhat. a finomtapintás-érzékelés akkor esik ki. Érzékszervi.és sokszor a durvatapintás-érzékelés akkor. A tartós nyomás okozta elváltozások fájdalmatlansága újabb felfekvéseket eredményezhet. A helyváltoztatáshoz rendszerint segédeszközt (egyszerûbb esetekben járókeret. Az érzéskiesések miatt gyakoriak a decubitusok. de igen súlyos fogyatékosságot okoznak.12. FEJEZET Neurológiai károsodások 331 mint a perioperatív idôszakban. A mellkasi és hasizomzat spaszticitása a nyaki és a magas háti gerincvelô sérültben légzészavart okozhat. A szenzibilitás zavarai. spasztikus tónus) jönnek létre. a további szövôdmények megelôzése. ezért a vese. a vizeletürítési képesség részleges vagy teljes elvesztésében (retentio). Nagy szerepe van a lelki adottságoknak. emellett másodlagos pszichés alterációk jöhetnek létre. A spaszticitás oldásának. a munkavállalásban a családi és társadalmi életben. makacs fájdalmak kísérhetik. A gerincvelô sérülését krónikus.

a környezettôl való függôség. táblázat). hyperkinesissel vagy hypokinesissel járnak. Magyarországon becslések alapján mintegy 16–20 ezer Parkinson-szindrómában szenvedô beteggel számolhatunk. az írászavar.332 12. ha a lakáskörülményei megfelelôek (kapaszkodók. A hivatalos ügyek intézése. ha a hypokinesis mellett legalább egy alaptünet fennáll.vagy akinesis. A 65 év alatti lakosságban gyakorisága 1–2 ezrelék. ezeket korábban extrapiramidális mozgászavaroknak nevezték (12. Emellett vegetatív (obstipatio. a hypo. 12. A bénulást és reflexeltérést nem okozó mozgászavarok. a normálistól eltérô izomtónussal. attól függôen. kerekes székkel használható mellékhelyiségek hiánya). Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike. hogy milyen agyi struktúrák érintettek. A paraplég beteg állandó támogatásra szorul. a vegetatív és szexuális zavarok. a helyzetváltoztatási nehezítettség. a mimikaszegénység. a mozgásminták ismétlésének zavara. ha nem ütközik akadályokba (lépcsôk. Ennek kezelése elengedhetetlenül szükséges. A fentiekbôl adódó funkciózavarok a tartás. járdák. táblázat. Tekintettel arra. hogy a betegség fôként nem az aktívan dolgozó korosztályt érinti. és javításukról. az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) motoros része a mozgáskészség aktuális állapotát méri fel. ortosztatikus hypotonia. Az egyéb degeneratív idegrendszeri betegséghez társuló.30. A mozgászavarokat okozó leggyakoribb kórképek Mozgászavarforma Hypokinesissel és rigorral jár Elôidézô kórkép Parkinson-kór és -szindróma Wilson-kór Hyperkinesissel jár Huntington-chorea Wilson-kór esszenciális/familiáris tremor dystoniák . Klinikai tünetek. FEJEZET Neurológiai károsodások tevékenységre otthonában csak akkor képes. Az alaptünetek a rigor. Fogyatékosság. a beszédzavar. a tremor. A Parkinson-kór valójában patológiai diagnózis. 65 év felett ez aaz arány azonban tíz-húszszorosára nô.30. illetve mindennapi önellátásáról ad információt. illetve ismert eredetû tünetek a Parkinson-szindrómák. a családban és a társadalomban betöltött funkció csökkenése sokszor depressióhoz vezet. ismertetésére itt csak röviden kerül sor. és a progresszió megítélésére is alkalmas. széles ajtó. idiopátiás. vizelettartási rendellenesség) és pszichés zavarok (depressio. A neurológiai vizsgálat mellett CT és MRI elvégzése ja- Mozgászavarokkal járó kórképek A mozgászavarokkal járó kórképek többségét a bazális ganglionok betegségei idézik elô. a tartási instabilitás. a synkinesiscsökkenés. A diagnózis felállítható. pótlásukról gondoskodni kell. a tanulás. A bénult önellátását. A Parkinson-kór ismeretlen eredetû. a Hoehn–Yahr-féle beosztás a klinikai tünetek mellett a beteg munkaképességérôl. a munkavállalás esetükben csak akkor lehetséges. A funkcionális károsodás megítélésére több klinikai skálát használnak.és járászavar. meghatározott klinikai tüneteken alapuló betegség. közlekedését segítô eszközök állapotát rendszeresen ellenôrizni. pl. a helyiségek bôvítése). termoregulációs zavar. mivel csak szövettani vizsgálattal igazolható egyértelmûen (Lewytestek jelenléte és idegsejtpusztulás az agytörzsi struktúrákban). a kognitív funkciók zavarai) jelentkezhetnek. A mozgáskorlátozottság.

FEJEZET Neurológiai károsodások 333 vasolt. tumor esetén nem várható javulás. valamint a kezelés mellékhatásaként számos komplikáció alakulhat ki. rokkantsághoz vezethet. a levodopakészítmények hatástalansága. A betegség stádiumától függôen neuroprotektív szerek (selegilin. dás (nystagmus. Terápia. A Parkinson-kór tüneteihez nagymértékben hasonló tónus-. neuropatológiai elváltozásai. ritmikus mozgásgyakorlatok) alapul. jellemzô a gyors klinikai progresszió – korai instabilitás. egyensúlygyakorlatok. illetve olyan elváltozásokat találunk (sejtpusztulás. a motoros fluktuációk. dopaminagonisták). mert viszonylag egyszerû idegsebészi beavatkozással (shunt) a beteg akár tünetmentessé is tehetô. az egyéb idegrendszeri elváltozások kizárására. a nigrosztriatális pályarendszereket érintô folyamatok lehetnek multiplex vaszkuláris léziók.és mozgászavar más degeneratív idegrendszeri betegségben is észlelhetô. anhydrosis) különbözô kombinációja adja a klinikai képet. esetleges fluktuáló jellegét vagy reverzibilitását a fent említett kórképek patológiája határozza meg. mely segítségével a beteg a megváltozott mozgásfunkció mellett is képes lehet mindennapi élettevékenységének segítség nélküli gyakorlásában. Hiperkinetikus mozgászavarok A hiperkinetikus mozgászavarok leggyakrabban elôforduló formáit az általános részben tárgyaltuk. Pl. így oki terápiával nem rendelkezünk. Bár a Parkinson-szindróma leggyakrabban 60 év feletti korban kezdôdik. A betegségben a Parkinson-szindróma (hypokinesis. endokrin rendellenességei stb. pszichiátriai tünetek. A parkinsonos tünetekkel járó. a neuroprotektív szerek adása hatékony lehet. Nagy részükben a mikroszkópos elváltozások hiányoznak. A mozgásterápián (hely. tumor. rigiditás. amely a szubkortikális mozgásszabályozó rendszer organikus okok. az agytörzsi struktúrákat. impotencia. A parkinsonos tünetek súlyosságát. „normal pressure” hydrocephalus stb. A jelenleg használt gyógyszerek a betegség természetes lefolyását nem képesek megváltoztatni. agysérülésnél a spontán restitúcióval számolva jelentôs funkciójavulásra is számíthatunk. gliosis). Kezelés. A levodopa hatástalan. de hatásos gyógyszer-kombinációkat tudunk alkalmazni. ataxia) és a viszcerális tünetek (a vizeletürítés zavarai. Ø Az öregségi nyugdíjkorhatár elôtt kezdôdô gyógyszeres kezelésre reagáló Parkinson-kór esetében a kórkép korai. pl. vannak olyan Parkinson-tünetcsoporttal járó kórképek. tartás. A tremor kezelésére a thalamotomia jöhet szóba. amantadin. 30 és 70 életév között kezdôdik. Multiszisztémás atrophia Olyan ismeretlen eredetû degeneratív betegség. antikolinerg szerek (amantadin). amelyben autonóm és neuroszomatikus tünetek kombinálódnak. tremor). . Mivel a Parkinson-kór oka nem ismert. ezért idôvel. amelyek különbözô kórokokra vezethetôk vissza. COMT-gátlók és ezeknek kombinációja használatosak.12. dopaminerg készítmények (levodopa).és helyzetváltoztatás. Akár 4–5 év alatt súlyos fogyatékossághoz. a kisagykároso- Encephalopathiák Az encephalopathiák az agyi struktúrák vérkeringési és súlyos anyagcserezavarai. kompenzált fázisában a beteg szellemi és fizikai munkaképesség tekintetében nem feltétlenül korlátozott. következtében kialakult molekuláris szintû. gyógyszer vagy mérgek hatására bekövetkezô károsodása miatt alakul ki. Az utóbbi felismerése rendkívül fontos. trauma. melyek az aktív munkaképes korosztályt is érinthetik. Rehabilitáció.

a gondolkodás.334 12. jelentésköre az elmúlt idôszakban kibôvült. Az agyi funkciók károsodásainak szinte valamennyi formája a legkülönbözôbb variációkban fordul elô. dysphagia) észlelhetôk. confusio. parkinsonismus. az irreverzíbilis. Krónikus esetben a kialakult neurológiai tünetek tüneti kezelése. Az encephalopathiák közül leggyakrabban a krónikus. • károsodnak a kognitív funkciók. táblázat mutatja be. hiperglikémiás) reverzíbilis formák fordulnak elô. A jellemzô tünetek: .31. delírium). az arterioszklerotikus. a beteg teljesítôképessége függvényében. valamint az akut (hipertóniás. • a coagulopathia rendezése – hepatikus encephalopathiában. paranoid vonatkoztatások. eredményezhetnek átmeneti és tartós károsodást egyaránt. sopor. aneroid állapot. Metabolikus károsodások • hypoglykaemia • hepatopathia • uraemia • anoxia • hypernatraemia • vitaminhiány • porphyriák 3. lassult mozgás. a tér.és elektrolit-háztartás rendezése. • egyes esetekben fokális vagy grand mal rohamok fordulhatnak elô. a pszichomotilitás és a beszéd lelassul. Cerebrovaszkuláris betegségek • hypertonia • arteriosclerosis • arteritisek 2. egyes kategóriák átfedik a tüneti dementiákat. • az agyoedema csökkentése. • tiamin (B1-vitamin) vagy kokarboxiláz adása. Tünetek. • a vérnyomás óvatos csökkentése – hipertenzív encephalopathiában. dühreakciók jelentkezhetnek. Kezelés. piramisjelek. • bulbáris és pszeudobulbáris tünetek (dysarthria. • gyakoriak a magatartás elváltozásai. fokozott reflexek. Endokrin betegségek • Addison-kór • Cushing-kór • hypo-. FEJEZET Neurológiai károsodások Az encephalopathia mint fogalom pontatlan.31. memóriazavarok. a koncentrációképesség csökken. coma. • az ion. dementia alakulhatnak ki. formájában jelentkeznek. • a vércukorszint rendezése. Akut esetben: • az akut alapbetegség rendezése.és idôbeli orientáltság. • mozgászavarok: spaszticitás. hyperkinesisek stb. Limfogén encephalopathia 6. Egyéb encephalopathiák • HIV • szervtranszplantációt követô • tudatzavarok: a tudati vigilitás és/vagy integráltság zavarai (somnolentia. fogyatékosságot okoznak. táblázat. • incontinentia léphet fel. hyperthyreosis 5. a renális és toxikus. Az encephalopathiák etiológiai felosztása 1. 12. A tartós károsodások általában súlyos össz-szervezeti egészségkárosodást. Az enkefalopátiás károsodások az elôidézô folyamattól függôen lehetnek akutak és krónikusak. a fehérjebevitel megszorítása. Vérképzôszervi betegségek • vérzés • sepsis 4. Az encephalopathiák etiológiai felosztását a 12. hiszen többségük dementiába mehet át. • szükség esetén antiepileptikum adása. a hepatikus. szélsôséges emóciók.

32. A dementiák csoportosítása történhet: • az érintett agyterület szerint (kortikális és szubkortikális. • az önellátás képességének hanyatlása. A multiplex kognitív deficitek megzavarják a szociális mûködést. • valamely kimutatható vagy feltételezhetô oki tényezô magyarázza a tünetcsoportot.és hyperthyreosis Rehabilitáció. Vaszkuláris dementia 3. A dementiát okozó leggyakoribb betegségek összefoglalását a 12. melynek következménye a tanulás. • a kimenetel szempontjából (reverzíbilis vagy irreverzíbilis). • aphasia és/vagy apraxia és/vagy agnosia és/vagy a feladatok végrehajtásának zavara (legalább egy jelenléte kell a diagnózishoz).) megelôzni. táblázat. Trauma 4. okai 1. visszafordíthatatlan. ezáltal a beteg szegregálódik a társadalomtól. • az érintett lebenyek szerint (frontális vagy temporális). a mindennapi aktivitásban jelentkezô problémák megelôzésére. Mini Mental State) is. illetve kevert típus). közepesen súlyos. pszichiátriai és képalkotó eljárások mellett alkalmazni lehet a mentális státus vizsgálatait (pl. • a patológiai jellegzetességét alapul véve (in vivo kimutatás nem lehetséges). FEJEZET Neurológiai károsodások 335 Dementiák A dementia az agy progresszív. súlyos). Neurodegeneratív betegségek • Alzheimer-kór • Pick-atrophia • Parkinson-kór • Huntington-kór 2. Fontos a szövôdmények és a társuló betegségek kezelése. a 65 év feletti lakosság 5%-át. 12.32. • zavarok a szociális környezetben. Tünetek. Kábítószerek. A dementiák leggyakoribb formái. az új helyzethez való alkalmazkodási képesség csökkenése (rigiditás). és a szövôdményeket (húgyúti és légúti infekciók. A korai szakban megkísérelhetô a kognitív rehabilitáció a megmaradt képességek jobb kihasználására. • súlyosság szerint (enyhe. Hiánybetegségek • Wernicke–Korszakov-encephalopathia 8. az ismeretanyag alkalmazási képességének elvesztése. és nincs jelen tudatzavar vagy depressio. A központi idegrendszer e súlyos károsodásai következtében az egyén a legszokványosabb napi feladatok ellátására. . A késôbbi szakban a tartós ápolást kell megszervezni. organikus betegsége. a 80 év felettiek 20%-át érinti. Fertôzô betegségek • AIDS • Creutzfeldt–Jakob-betegség • Neurosyphilis • Bakteriális meningitis 7. A dementia klinikai diagnosztikai ismérvei és tünetei: • a rövid vagy a hosszú távú memória zavara. melynek kezelése megállíthatja vagy enyhítheti a dementia tüneteit. A primer dementiák kezelése jelenleg nem megoldott. személyisége megváltozik. Metabolikus zavarok • Dialízisdementia • Hepatikus encephalopathia • Cushing-szindróma • Hypo. A beteg szokásai. decubitus stb. A szekunder dementiák esetében az elsôdleges folyamat sikeres kezelése esetén az állapot némi javulása. A dementia gyakori tünet.12. illetve a progresszió ütemének csökkenése lehetséges. táblázat mutatja be. A betegek kivizsgálásában a hagyományos neurológiai. mérgek 5. a személyiség hanyatlása. az önellátásra is képtelenné válik. A betegek egy részének gyógyítható szomatikus betegsége van. Intrakraniális térfoglaló folyamatok 6. viselkedési zavarok.

az emlékezetzavar lehetnek. Az idegkárosodás leggyakoribb okai a trauma (közlekedési baleset. relaxáció.) megszüntethetô. Az alvászavarok közül számottevô tartós károsodást az ún. • neurotmesis: teljes idegi lézió. Ezek a betegek nappal aluszékonyak. kognitív. Mellékhatásai az álmosság. az alkohol. Az ideg regenerációját alapvetôen befolyásolja az eltávolodott idegvégek állapota. Az alvászavart. A folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés eredményes lehet. megfelelô alváskörnyezet. hibás kondicionálása esetén öltenek patológiás jelleget. Az alvászavart okozhatják külsô okok (a mindennapi élet emocionális. alvási apnoe szindróma okozhat. és gyakorlatilag ugyanez mondható el az ellenállhatatlan alváskényszer (narcolepsia) különbözô formáiról is. néhány hét alatt gyógyul. kezelni kell. A tartós. az izmok denervációja nem jön létre. alagútszindrómák. Az axon napi 1 mm-t képes regenerálódni. kötôszövetes burka megtartott. a sérülés és a mûtét között eltelt idô. Sokszor egyszerû életmód-rendezési tanácsokkal (rendszeres alvási idôrend. átmenetileg adunk. Az ideg varrat nélkül nem regenerálódik. nem megmagyarázható vagy terápiarezisztens alvászavar alváslaboratóriumi kivizsgálást és terápiát tesz szükségessé.336 12. különbözô fogászati segédeszközök is hatékonynak bizonyultak. Az apnoe-szindrómában szenvedô betegeknél átmenetileg – a légzés centrális vagy inkább obstruktív károsodása miatt – a vér oxigéntelítettsége csökken. amikor a betegek napközben imperatív alváskényszerrel küszködnek. a tartós kompresszió.) is eredményezhetnek hypersomniát. pszichés problémái. Az alvászavarok hátterében igen gyakran fellelhetô szorongásos és/vagy depressziós kórképek anxiolitikus. agyi hypoxia lép fel. vongálás. mértéke meghatározza a kezelést. illetve el is alszanak. Kezelés. Bizonyos organikus betegségek (daganatok. stimulánsok kerülése stb. traumák. Károsodásjelleget öltenek azonban a hiperszomniás alvászavarok.vagy drogfogyasztás. illetve lehetetlenné teszi számukra. A kezelést az alvászavar kiváltó oka határozza meg. Az ép külsô burok miatt az axonok újranövése biztosított. de az ideg külsô. mind az axonok. mind a mielinhüvely sérül. ha a közérzetet befolyásolja. Sérülés okozta perifériás idegkárosodás A sérülés okozta perifériás idegkárosodás típusa. sportsérülés). koncentrációs és fizikai teljesítôképességük csökkent. antidepresszáns kezelése szükséges. • axonotmesis: az axonok folytonossága megszakad. az általuk elôidézett alvászavarok csak az alvászavar rögzülése. A hypersomniákat egyedileg alkalmazott stimulánsok alkalmazásával lehet kezelni. A sérülés helyétôl disztálisan levô axoncsonk degenerálódik. a függôség és a megvonásitünet-képzôdés veszélyét. leszorítás és a perifériás idegrendszer rendszerbetegsége. Altatót lehetôleg csak az elôbbiekre rezisztens esetekben. közkeletû szóval az alvászavarok. Az idegsérülés következtében létrejövô károsodás lehet: • neuropraxia: az idegrostok mielinhüvelye sérül. FEJEZET Neurológiai károsodások Alvászavarok A központi idegrendszer koordinatív funkciójának sajátos károsodását jelentik az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavarai. a lehangoltság. . a hozzászokás. rehabilitáció. a gyógyulást és a rehabilitáció szükségességét. s ez bizonyos foglalkozások mûvelését veszélyessé. Az alvási apnoe szindróma többoldalú terápiás megközelítést tesz szükségessé. fertôzések stb. melyek a mindennapi élettevékenységet negatívan befolyásolhatják. rendszeres testedzés. a kedvezôtlen életkörülmények). a polyneuropathia. hiszen valamennyi altató többé-kevésbé magában rejti a túladagolás. és a kialvatlanság a munka rovására megy. mûtéti beavatkozás. különösen. a sérülés lokalizációja. és az általa ellátott izmok sorvadnak. az axonok épek.

A neuropathia függ a diabetes súlyosságától. Prognózis. a n. Ha már nem észlelhetô további javulás. hiányos vagy hibás táplálkozáshoz társuló (B1. Tünetek. ENG segítségével meghatározható. a n. kullancs okozta stb. anyagcserezavarokat kísérô (diabetes. Diabéteszes polyneuropathia. radialis. A vegetatív idegrendszer érintettsége miatt esetleges incontinentia. az izomtónus csökkenésével. a n. periarteritis nodosa. atrophia alakul ki. • fokális vagy multifokális: agyideg. végtag. milyen típusú rostok károsodása áll az elôtérben. a proprioceptív zavar miatt járászavar jelentkezhet. medianus. A betegség érinthet egy ideget (mononeuropathia). zsibbadás. bizsergés. A tünetek a legváltozatosabb formát és súlyosságot mutathatják. A diabéteszes polyneuropathia lehet: • szimmetrikus: szenzoros vagy szenzomotoros. gyakran egyszerre érinti a szenzoros. Polyneuropathiák A polyneuropathiák a perifériás idegek általános okból létrejövô. a vazomotoros rostokat. autonóm. égô fájdalom. Súlyos sérülés esetén akár egy-másfél évig is tartó kezelésre kell felkészülni. mint a nôknél.vagy B12-vitaminhiányok). aktív. Az ujjakon fekélyek alakulhatnak ki. a n. . peroneus. a motoros. ulnaris. az életkortól és a testmagasságtól. alkoholos eredetû) és egyéb eredetû (malignomákat kísérô. kettô vagy több ideget (mononeuropathia multiplex) vagy több ideget egyidejûleg (polyneuropathia). Anamnézis. Harisnya. ortézisek alkalmazandók. A kórjóslat a kiváltó októl függ. izomgyengeséggel. A diabéteszesek 55–60%-ában észlelhetô. ischiadicus. hogy mely idegek érintettek. gyakori szisztémás betegségei. májcirrhosis). Guillain– Barré-szindróma) vagy krónikus veseelégtelenség. izomátültetés). végállapot alakul ki. FEJEZET Neurológiai károsodások 337 A felismerés és a pontos lokalizáció nagyon fontos a primer ellátásban. passzív gyógytorna. Diagnózis. A kezelésben legfontosabb az Perifériás neuropathiák Érzészavarral. mindkét formát okozhatja akut (pl. Mononeuropathiák A leggyakoribbak a n. fizikális vizsgálat. atrophiával. Charcot–Marie–Tooth-betegség). a motoros érintettség miatt izomgyengeség. uraemia. Sjögren-szindróma). arteriopathiákat követô (pl. MRI.és kesztyûszerû érzészavar. Az idegregeneráció mellett a beidegzésben károsodott izomzat mûködôképességének fenntartása is szükséges (korai rehabilitáció). Kialakulhat axonális vagy mielinkárosodás. A kiváltó ok lehet örökletes (pl. Viszonylag szimmetrikus eloszlású. a n. az összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. amely sokszor éjjel erôsebb. elektromos kezelések.12. valamint vazomotoros tünetekkel járó betegség. és hômérsékletváltozásra fokozódhat. proximális AV-i motoros. Pozícionálás. A polyneuropathia mindig tünet. késôbb az ortopédiai mûtét lehetôsége is felmerül (elmerevítés. renyhe sajátreflexekkel. gyógyszer okozta. ahol a tünetek jelentkezhetnek önmagukban vagy kombinációkban. izombiopszia is végezhetô.). impotencia jöhet létre. törzs. Az összes polyneuropathia 1/3-a diabéteszes eredetû. aszimmetrikus AV-i. Szükség esetén CT. • kevert forma. cutaneus femoralis lateralis neuropathiái. a férfiaknál gyakoribb. EMG. környezeti toxikus zavarokat kísérô (mérgezéses. laborvizsgálatok (az eredetre lehet következtetni). fertôzô betegségeket követô (parotitis után).

ataxia. Kezelése: az alkohol elhagyása. Ismert az akrilamid. Ipari mérgek okozta polyneuropathia. Az alkohol toxikus hatása mellett a májlézió. Fô tünete az érzészavar. melyek a kortikospinális pálya és/vagy a mellsô szarvi motoneuron és/vagy a bulbáris motoros magvak progresszív degenerációjával járnak. A gyógytorna célja a szelektív izomerôsítés. Amiotrófiás lateralsclerosis (ALS).33. fôleg a férfiak betegsége. Prevalenciája 1/100 000. hogy egy fertôzô ágens ellen irányuló kóros immunválasz. koordinációs gyakorlatokkal az ataxia csökkentése. mint pl. A betegek 50%-a 3 éven belül meghal. életév között indul. Rehabilitáció. súlyosabb esetekben a cél az önellátás. A betegek döntô része néhány hónap alatt reziduális tünetek nélkül gyógyul. fizioterápia. Azokat a megbetegedéseket nevezzük myopathiáknak. a kéz ügyességének különbözô fokú zavarai. súlyosabb esetben a járásképtelenség. légzészavarral. Az akut idiopátiás polyganglioradiculoneuritis. Az alapbetegség kezelése az elsôdleges. különösen a bulbáris forma. mely a mielinhüvelyek ellen irányul. a disztális izomgyengeség a lábakban. Diagnózis: fehérje-sejt disszociáció a liquorban. és a motoneuron betegségek 66%-át alkotja. A perifériás idegek károsodása esetén a rehabilitációt igénylô leggyakoribb fogyatékosságok a járászavar. Specifikus terápia nincs. B1-vitamin adása. a kontraktúrák nyújtása. érzészavarral. érzészavar és sphynctermûködési zavar nélkül. amelyekben a kórfolyamat közvetlenül az izmot támadja meg. A perifériás idegrendszer neuropathiái által okozott károsodást nem szabad az akut fázisban. a B1-vitaminok. akár banális infekciót követôen 1–2 hét múlva jelentkezô. felfelé aszcendáló petyhüdt paresis. Guillain–Barré-szindróma. rendszeres fizioterápia mellett. aszimmetrikus. A fizioterápia az izmok kontraktilitásának fenntartására. A neurogén izombetegségeket a 12. vagy ál- . Fogyatékosság. a B1-vitamin felszívódási zavara is oka a léziónak. A betegség progresszív. bulbáris paresissel. 10%-a tíz évig él. Mindezek következtében a beteg önmaga ellátására képtelen lehet. Az idegek bántalmának progressziója különbözô gyorsaságú és fokú lehet. Keverten észlelhetôk centrális és perifériás motoros tünetek. Kezelésként során súlyosabb esetekben plazmaferezis vagy immunglobulinok adása javasolt. progresszív izomdystrophiában. feltételezhetô. A 40–60. táblázat mutatja be. areflexiával. az önkiszolgálás elérése. Neurogén izombetegségek A motoneuronbetegségek ismeretlen eredetû betegségek. A hosszabb ólomexpozíció után alakul ki az egyre ritkább ólompolyneuropathia. a fájdalom. Egyes esetekben 2 hét alatt tetraparesis is kialakulhat. melynek eredete nem ismert. Incidenciája: 1–2/100 000. Tünetei az általában felsô légúti vagy egyéb. Az elektroterápia az izomatrophia ellen és az axonregeneráció érdekében fontos. az állóképesség fokozása. Az izom megbetegedése lehet a betegség fô jellemzôje.338 12. a fájdalomcsillapítás karbamazepinnel. a terápia és a rehabilitáció elôtt meghatározni. A herbicidek bôrön keresztül felszívódva okoznak léziót. a betegek hamar teljes ellátásra szorulnak. Myopathiák. a hexakarbonok inhaláció útján történô bevitele során kialakult polyneuropathia. triciklikus antidepresszánssal és a fizioterápia. súlyos esetben járásképtelenség. igen hamar rokkantsághoz vezet. az AV-on kezdôdô. kb. a javulás üteme azonban lassú. Kialakulására ipari vagy mezôgazdasági védôszerek alkalmazása során kerülhet sor. keringésjavításra szolgálnak. Súlyos esetben a protézissel történô ellátás is indokolt lehet. Alkoholos polyneuropathia. 20%-a öt évig. FEJEZET Neurológiai károsodások alapbetegség kezelése.

A myopathiák jelentôs része nem kezelhetô eredményesen. Myasthenia gravis. a biopszia megerôsíti a diagnózist. és súlyos fokúvá válhatnak. A betegek 65%-ában thymushyperplasia. anaemia. Oki kezelés . a test kontrollált mûködése. A neuromuszkuláris transzmisszió zavaraival járó legfontosabb betegség. Myastheniaszindrómák • myasthenia gravis talános betegség részjelensége. Súlyos és többszörös fogyatékossághoz. progresszív vázizomdegenerációval járó megbetegedések. a helyváltoztatás. Örökletes neuropathiák 5. az ún. megfelelô segédeszközökkel történô ellátás (fûzô-támasztó készülék) nagy szerepet kap. A neurogén izombetegségek felosztása 1. 15%-ban thymoma kimutatható. A neuromuszkuláris junctio posztszinaptikus régiója elleni humorális autoimmun reakció. pl. Tensilon-teszt. Reflexeltérés. az önellátás gyakorlása. diplopia. Diagnózis. herpes zoster) kollagénbetegségek toxikus ártalmak 4. A harántcsíkolt izmok fáradékonysága. szükség esetén antitestvizsgálat. FEJEZET Neurológiai károsodások 339 12. az önkiszolgálás. endokrin toxikus infekciós postpolio-szindróma a motoros gyökök betegségei 3. Lyme. Diagnózis. az EMG. A dystrophia musculorum progressiva diagnózisa a jellegzetes klinikai tüneteken (tartási és mozgási rendellenességek) alapszik. érzészavar nincs. nôkben gyakoribb. ptosis. A túlfárasztás tilos! Ø A munkavállalás fizikai munka területén nem javasolható. ezek genetikusan meghatározott. hátrányos társadalmi helyzethez és gyakran idô elôtti halálhoz vezetnek. általában 20 és 40 év között alakul ki. Másodlagosan fôként viselkedési és szituációs fogyatékosságok kialakulása várható. A tünetek fluktuálhatnak. állapotmegôrzés jellemzi. A myopathiák kezelésének és rehabilitációjának stratégiáját a betegség progressziója által kikényszerített visszavonulások közötti karbantartás. szellemi munka végzése esetleg otthon is lehetséges. SFEMG. Etiológia. majd EMG. valamint az ügyesség fogyatékosságai alakulnak ki. gyakori a dysarthria. endokrin eredetû) fertôzéses neuropathiák (lepra. A klinikai tünetek alapján. A mozgásterápia feladata a megbomlott izomegyensúly mértékének megfelelô parakoordináció kialakítása. mediasztinális CT. a malignomákat kísérô myopathia esetében. Incidenciája 5/1 millió lakos. dysphagia.33. A perifériás idegek betegségei • radiculopathia • alagútszindrómák • gyulladásos demielinizációs szindrómák (Guillain–Barré-szindróma) • • • • metabolikus neuropathiák (diabetes.12. energiakonzerváló módszerek megtanítása. Klinikai tünetek. A megfelelô idôben. Kezelés. Elsôdlegesen az önellátás. táblázat. az acetil-kolin-receptorok károsodása vagy mûködészavara következtében kialakuló izomgyengeség. A légzési izmok érintettsége közvetlen életveszélyt jelenthet. Az izomrendszer betegségeinek legnagyobb csoportját az izomdystrophiák képezik. Spinális muszkuláris atrophia • örökletes formák • egyéb formák 2. A motoros neuronok betegségei • amiotrófiás lateralsclerosis • immunjellegû motoros neuropathiák • szenzodegeneratív betegségek Egyéb motoneuronbetegségek • • • • • nincs.

Az esetek legnagyobb részében a miaszténiás beteg gyógyszerrel jól kezelhetô.340 12. hogy a beteg úgy mozogjon. mert ezzel biztosítjuk az esetleges szövôdmények. az adagokat a beteg szükségleteihez kell igazítani. Néhány napos intézeti megfigyelés azért szükséges. thymectomia is szóba jön. Az amnesiának három formája van: • kongrád amnesia: az amnesia az eszméletvesztés idôtartamára terjed ki.). Természetesen a vegetatív tünetek jelentkezése miatt néhány napig ágyban maradhat. Az állapottól függôen kolinészterázgátlók. hanem funkcionális jellegûek (fejfájás. hányás stb. Az agyrázkódásnál elôforduló egyéb tünetek nem az agyrázódásra specifikusak. Specifikus terápiája nincs. Etiológia. Ø Keresôképtelen állományban való tartása 1–2 hétig indokolt. 10–15 percet nem haladja meg. patológiás következmények idôbeni észlelését és a szükséges beavatkozások elvégzésének lehetôségét. Agyrázódás Szabó Gyula Az idegrendszeri sérülések egyik leggyakoribb. a formatio reticularis. Legfontosabb tünete az eszméletvesztés. Terápia. ugyanakkor legenyhébb fajtája. Így még a kisebb mechanikai erôbehatások is átmeneti funkciózavart okozhatnak anélkül. Jelen ismereteink szerint nem jár kimutatható és biztosan igazolt patológiás elváltozással. Kerüljük a szigorú ágynyugalmat. Engedjük. önmagukban. kortikoszteroidok. ahogy neki jól esik (maradjon fekve vagy keljen fel). A vegetatív tüneteknek megfelelô terápiát alkalmazunk. FEJEZET Neurológiai károsodások Kezelés. mert ezzel elmélyítenénk a betegségtudatot. hogy kimutatható patoanatómiai elváltozás létrejönne. A mozgásterápia feladata a gazdaságos izommunka tanítása. Klinikai diagnózis. mely a bármilyen irányból érkezô erôbehatás útjába esik. hányinger. tudatvesztés nélkül a contusio capitis tünetei. Igyekezzünk a beteg helyes pszichés irányításával az egyébként is gyakori járadékneurosist megelôzni. szédülés. A megközelítôleg gömb alakú fej geometriai középpontjában helyezkedik el az agytörzs. • anterográd amnesia: az emlékezetkiesés a tudat visszatérte utáni idôszakra vonatkozik. de a . Még enyhe esetekben is tapasztalt szakembert igényel. • retrográd amnesia: az emlékezetkiesés a sérülés elôtti idôszakra vonatkozik. és pszichés iatrogén károsodást okozunk. szükség esetén plazmaferezis. és ne tartsuk indokolatlanul ágyban. A vizsgálat során az amnesia fennállásának kiderítésével kapunk támpontot az agyrázódás megállapításához. Ø Munkavállalás szempontjából a fizikai munka még jól beállított gyógyszerelés mellett sem ajánlott. immunszuppresszív szerek. émelygés. Ez általában néhány percig tart. a nap egészére jól elosztani. az erôadagolás mindig az adott állapothoz igazodik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful