Vasy Géza: Mikszáth Kálmán: A kulcs c. novella elemzése KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885-1936) költő, regényíró, esszéista.

Budapesten bölcsészkari tanulmányait nem fejezte be, újságíró lett. A Nyugatnak indulásától kezdve (1908) munkatársa. Első nagy sikereit A szegény kisgyermek panaszai (1910) című versciklusával, majd a Modern költők műfordítás-gyűjteményével aratta. Felesége Harmos Ilona színésznő. A húszas években keletkeztek híres regényei, az utolsó évtizedben a Számadás (1935) nagy lírája. Esszéi, kritikái, műfordításai ugyanúgy maradandóak, mint lírája és szépprózája. Hosszas szenvedés után rákbetegségben hunyt el. Ha a művelt ember Kosztolányi Dezső nevét hallja, elsősorban néhány költemény jut az eszébe, meg két-három regénycím, majd csak periferikusan a novellák és az egyéb irodalmi tevékenységi formák. Abban már vagy három évtizede közmegegyezés van, hogy e művek szerzője századunk egyik legnagyobb magyar írója,k s abban is, hogy lírában és epikában egyaránt és megkülönböztethetetlenül egyenlő mértékben hozott létre klasszikus értékeket. Amikor azonban epikai műveiről konkrétabban esik szó, inkább csak regényeit és az Esti Kornél novellaciklust szokás kiemelni, s legföljebb négy-öt más elbeszélést. Igaz, ezek közé tartozik A kulcs is, de Kosztolányi nemcsak az emlegetett elbeszélések szerzője, hanem sok másé is, és bizony a kisprózának is nagymestere. A szakirodalom, sőt a tankönyvek is számon tartják ezt a tényt, de tovább nemigen mennek. A novellista Kosztolányival mostohán bántak idáig a monográfiák, a tudós konferenciák is. Igaz, nem vakságból, nem is fukarságból, hanem éppen az életmű hallatlan gazdagsága miatt esett idáig kevesebb figyelem rájuk. Az író érdeklődése már kezdetben is több műnemre irányult. Már 1907-ben megjelent első verseskönyve, a Négy fal között, s rá egy évvel ezt követi Boszorkányos esték címmel az első novelláskönyv. Élete során több mint kétszáz elbeszélést írt, utolsó ilyen nemű könyve a Tengerszem, amely 1936 kora tavaszán jelent meg. E könyv első ciklusa a Végzet és veszély címet kapta, aFürdés cíművel indul, s a negyedik a sorban A kulcs, amely 1932-ben keletkezett. Mi a veszélyes, a végzetes? Természetesen maga az élet, amelyet meg kell ismernünk, és el kell viselnünk. A 20. század végén már nem különül el élesen a gyermekek és felnőttek világa, de korában ez nem így volt, s a polgárság különösen ügyelt a kisgyermek védettségére. Arra, hogy ez milyen korlátozott sikerű lehetett csak, szemléletes példát adnak Kosztolányi Dezső művei. A gyermek – és a kamasz – gyakori hőse írásainak, és első s mindjárt átütő sikerét is e témakörrel aratta: A szegény kisgyermek panaszainak versciklusával. Nemcsak a téma, hanem a nézőpont is fontos: a gyermek ugyanúgy kiszolgáltatott, mint a felnőtt, az elidegenedettség, és a félelem az ő életét is áthatja. Az elbeszélésekben főként két motívumkör kapcsolódik a gyermekekhez: az egyik a beavatódás, a másik az életveszélyes betegség, a halál. Az Esti Kornél Második fejezete például beavatódás: a címszereplő első napja az iskolában, a félelem leküzdése. A Végzet és veszély ciklusban a Fürdés a korai halálra példa, akárcsak a Feri. E halál közelébe ér el az Ilonka címszereplője. A születés beavatódásmisztériumát tárja fel a Petőfi Sándorka. A Lidike gyermekszerelme s A kulcs hivataljárása is beavatódás. Ez a mű igazi novella, a műfaj klasszikus meghatározásainak pontosan megfeleltethető, legföljebb azon tűnődhetünk el, hogy mi is a voltaképpeni „újdonság, újság” benne. Hiszen maga a külső történés egyetlen mondatban is összefoglalható lenne, s ezen a síkon olyannyira kisszerű, hogy önmagában említést is alig érdemelhet. Egy édesanya elküldi tíz év körüli kisfiát a hivatalba, az

amely bármikor és bárkivel megeshetne. Az még talán elfogadható titokzatosság lenne. Az írói alakítás azonban ezt is feszültséggel teljessé teszi. ünnepélyes. hanem a Hivatalt. s miként kerülhetett ez a kulcs az apa zsebébe. Az elbeszélés cselekményének szintjén aligha gondolunk jelképességre. Nem a rendezettség. szobáig. ennek az ismeretéből. vagyis annak a szobának a megnevezése. megkapja a kulcsot is. sokszor a gyerekek elől is szigorúan elzárt terület. a kamra a háziasszony féltett birodalma volt. de az már kevésbé. hogy ez a legutolsó. hanem a fiú a főszereplő. A tárgyiasságra utal már maga a cím is.) A kamrába való bejutás nélkül nyilván ebédet sem lehet főzni. A fiú némi bolyongás után megtalálja apját. közben pár mondatot „beszélget” a hivatali főnökkel. bizony meg sem találta volna a keresett harmadik emeleti szobát. Ez a funkciója a kisebb városi háztartásokban. márpedig a hivatalból hazatérő férjet azzal kellett várni. kirekeszt e hatalomból. amelyből megélnek. másrészt beereszt. hogy hozza haza a kamrakulcsot. 578. . A gyermeki képzelet varázsbirodalma helyett a felnőttlét rideg világa mutatkozik meg benne. amely egyrészt kizár. nem a legcsodálatosabb. Bár a hivatal „nem gyermeknek való”. legbelső szoba nem a legszebb.apához. fényes és megközelíthetetlen valóság”. az apa elutasító magatartásának hatására még varázslatosabbá formálta képzeletben már nem is a hivatalt.és átláthatatlan „rengeteg épület”. valóságos „kincseskamra” tehát. A kulcs azonban nemcsak egy tárgy. szoba ajtaján belépve. akkor azonban s a bemutatott családban mindenképpen rendkívüli eseményt: annyira fontos a kulcs. A mai olvasó talán még azon is megütődik. s ő is hosszas bolyongásra kényszerül az „ismeretlen világban”. Ez magyarázza a mostanság mindennapos. a hivatal a gyerek számára is megismerhetővé válik. onnan tér haza fáradtan. hogy át lehet. Ez a soványka cselekmény. A titok feltárul ugyan. de amit megismerhet. hogy vajon miért kellett a lakásban lévő kamrát egyáltalán kulcsra zárni. A gyerek szinte Odüsszeuszként vág neki a nagy útnak. és ha nem akad segítőre a régebbről ismert Szász bácsiban. a fiú – életében először – most mégis bemehet oda. s „a Hivatal úgy vette körül. apja elutasította. Hasonló jellegű egy korabeli közlés címváltozata is: III. voltaképp önmagában nem érdekes és megírásra sem érdemes. hiszen a kulcs itt mindössze egy nyilvánvalóan szegényes háztartás kamrájának a kulcsa. de a kélt világháború közti korszakban még hagyományosan élt. A gyermeki fantázia nyilvánvalóan kiszínezte. hogy a 411. hanem jelkép is: a titokzatos. hanem a labirintusszerűség jellemzi. majd még soká haladva lehet eljutni az 578. a bérlakásokban fokozatosan sorvadt. a kisszerű esemény a fiú számára a világgal való találkozás nagy kalandjává változik. emelet. amely egy tárgy: a kulcs. a nehezen kiismerhető hatalom jelképe. az is sokszor csak ellenőrzéssel léphetett be a kamrába. hanem a gonosz vagy legalábbis a borzongató erők tették ilyenné. át kell hágni a szabályt. be. az éde3sapa nem a leghatalmasabb. A tárgyias hangvételű elbeszélés elsősorban az ő nézőpontját érvényesíti. majd hazamegy. A kisfiú számára tehát nagy kalandról van szó. onnan hozza haza azt a keresetet. beavat abba. Eddig hiába próbálkozott. szigorú. amely mintegy a világ lehetséges központjának mutatkozott. az éppen édesapjának szinte végletes kiszolgáltatottsága. s az ő tudatában zajló történések teszik drámai erejűvé a művet. Ott dolgozik az édesapa. mindenütt jelen levő. és nem a kulcs. de nem a jó. amelyben az édesapa dolgozik. mint holmi rejtélyes. amelyet tévedésből föltehetően magával vitt. amelyben csak tapasztalt felnőttek képesek eligazodni. (S ahol volt cseléd. A hivatal valóban szinte elvarázsolt kastély. A hivatal a család életének központi fogalma. A kamra azonban a régebbi háztartásokban a nyáron és télen begyűjtött eleség tárháza volt.

és „csengő hangon és bátran” felelt. Fiával kelletlenül beszélgetett. Az elbeszélés kisfiúja azonban még nem ismerhette a valóságosan létező hivatalt. Apja a következő mondatokkal fordult a főnökéhez: „Parancsoljon. A kopasz szinte védelmében veszi: „most szünidő van”. Majd amikor megszólította őt a főnök „talpra ugrott. Első ijedelmének elmúltával leült egy könyvhalomra. s ez determinálja a viselkedési formákat. s ezért ú tud a legtermészetesebben viselkedni a főnök jelenlétében. s jó véleményt formál róla. Ráadásul néhány perce apja megszégyenítette őt a szobafőnök a „kopasz” előtt. a hivatal épületén belül is így közlekedtek. Szász bácsi készségesen segít a fiúnak. hogy Pistában másfajta lehetőségek is benne szunnyadnak. A méltóságos úr kérdéseit – vagy ahhoz nagyon hasonlókat – nyilván sokszor kapott már felnőttektől. hogy ott. majd amikor visszatér: „Méltóztassék parancsolni2. A méltóságos úr bár vizsgáztatóan. tehát járhat a fiú esze a labdán. A fiú aligha tudja. ahogy volt. és feladatot kapott tőle. szolgálatkész a felnőttekkel szemben. hogy repülő szeretne lenni. A hivatali látogatás kalandja tehát abból a felnőttvilágból adott alapos leckét Pistának. Feltűnő ellentétben van ez apjának az alárendeltségből származó szolgálatkészségével: Pista egyszerűen jól nevelt és magától értetődően udvarias. Éppen a rideg hivatalban mutatja a legmelegebb érzéseket. odahaza viszont a hivatali munkát. haszontalannak nevezte. hogy az apa viselkedését a munkahelyi nagyfőnök. Takács őr természetesen nem rossz ember.) Pista még nem részese a felnőttvilág hivatali hierarchikusságának. a fiát is szereti. méltóságos uram”. belenőtt bizonyos fokú hierarchikusságba. lététől. adattá fokoz le. De nem rossz ember a többi szereplő sem. de kiszolgáltatott helyzete már megváltoztathatatlan viselkedésformát merevített rá. A hivatalban a családját érzi tehernek. idegenkedéssel tekint rá. korlátozza a cselekvés szabadságfokát. aki majdnem megbukott. olyan becézéssel. „olvadozott”. a bürokrácia gépezete elidegeníti az embert a maga természetes tulajdonságaitól. méltóságos uram”. hogy több lehet. számmá. és még azt is bevallja. részben az apa természete miatt. E foglalkozás kiválasztása nyilván a gyermeki fantázia szárnyalásának köszönhető. legföljebb érzi. ugyancsak okkal. mint az apja. Részben egy gépezet csavarjának érzi magát. A családi hierarchia csúcsán azonban az az édesapa állt. de amikor megjelent a méltóságos úr. hogy az életben a legalul lévők özé tartozik. s az elidegenedettséget számára a lehető legparadoxabb módon éppen a legemberibb gesztusok. (Abban az időben az „úriemberek” kalapban jártak. A fiú válaszai a főnök kérdéseire azonban egyéniek. „a földi bókolt”. Még a kapus is aggodalmasan állítja meg a távozót: miért sír. s éppen ezért az „egyszerű” ember rendre bizonyos mérvű félelemmel. a méltóságos úr pozitív véleménye változtatta meg: ha a főnöknek jó véleménye formálódott a fiáról. Az olvasó számára azonban egyértelmű. hogy ezeket az érzéseket nem lehet egészen szó szerint fogadni. akiről a hivatali látogatás során derül ki. amit talán az apja sem tud. és „máris rohant úgy. másrészt a maga beszédjódján fejezi ki magát: a bizonyítványa „nem valami fényes”. kijelentések közvetítik. Nem szégyenlősen. s ezt is kifejezi sírása. a mű szövegösszefüggésében azonban az olvasó számára azt is kifejezi. részben viszont emiatt áldozatnak is tartja magát. s feszesen kihúzta magát”. amelyben az emberek közti viszonyok egyértelműen hierarchikusak. kalap nélkül”. hanem öntudatosan válaszol. amit sohasem tesz meg otthon. és valamennyire tükrözik az egyéniséget is. az ilyenfajta kérdésektől viszolyognak leginkább a gyerekek.A hivatal. s okkal. ki . A kisfiú egyrészt nem nevezi meg rangján a főnököt. megcsókolja és „Szervusz. Az őt kelletlenül fogadó és megdorgáló apa átöleli. de barátságosan beszélget vele. „Azonnal. Pistukám” köszönéssel búcsúztatja. hiszen ez a családban is érvényesült: részben szükségszerűen. akkor neki is kötelessége ugyanígy vélekedni. és harangozott a lábával. csavargónak. Természetesen Pista is beleszületett.

Olyan élettapasztalat. legalább annak örülhet. aki éppen itt és ekkor teszi meg az első nagy lépéseket a teljesebb tudás és tudatosság létállapota felé. ŰA második az apa szobájában játszódik. hogy azonnal szemünkbe ötlik: az apának elsősorban nem a fiával. a beavatódás katartikus élményének is szól. hogy senki. Erre valóban csak azt lehet válaszolni. mint a főnök. aki azért az apjából sem ábrándul ki. s okkal. A középső szerkezeti egység a szereplőkre figyelve további jelenetekre tagolódik. hanem maga az. s ugyancsak a szobában. majd hazáig. hanem a hivatallal. amely okkal ríkathatja meg a kis emberkét. most már a saját erejéből tájékozódik. Sírása így egyszerre felszabadító jellegű. nagyobb. mint amilyenek valójában. Mindvégig a fiú van a szobában. Életkorából következően még kevesebbet tudhat. A lélektani próza mestere tanult Freudtól is. nyugtalan és riadt”. számára sok minden titok és rejtély marad. amiként Freid is sokat merített az irodalomból. saját élethelyzetével van baja. sőt talán még javított is valamelyest apja helyzetén azzal. az azt elrendező alárendeltségi viszonyok hálózata. de sikerrel elvégzett egy rábízott feladatot. E tömör elbeszélés szerkezete a helyszínek alapján három egységre tagolható. ugyanakkor a boldog tudatlanság állapotának az elsiratása is. vagyis nagy összevisszaság uralkodott benne. aztán a főnök és a „szoba”.bántotta. legalább egy fejjel nagyobb”. közben élettapasztalatban is gyarapodott. még ha ez nem is egészen tudatos benne. Mondják. Érhető. Az első a fiú útja a hivatal lépcsőin és folyosóin az 578-as szobáig. Pista távozóban „boldog volt. Szokás Kosztolányi műveivel kapcsolatban a freudizmust emlegetni. s talán még apjának is jobb véleménye lesz róla. A kisfiú számára nem válnak olyan egyértelművé a viszonyok. Előbb a fiú és az apa. hogy a felnőttek világa milyen is valójában. az apa helyzetében és ebből következő viselkedésében található meg a kulcs a felnőttélethez. a főnök és a fiú. amelybe Pista most betekinthetett. hogy apja „nagy. hogy a főnökben jó véleményt alakított ki magáról. hogy eltévedt az épületben. majd az apa és a méltóságos úr. Megkapta a kért kulcsot. de egyúttal kéretlenül megtapasztalhatta azt is. mégis. A szobában. zavart. ám az elbeszélés lélektani vonalvezetése van annyira áttetsző. s ezért a félig-tudás és a félig-tudatosság állapotában van Pista. az apa zsebében rejlik az ottfelejtett kamrakulcs. hiszen a sírás okozója nem egyik vagy másik hivatali személy. a labirintusból a hazavezető utat. Számára ez az igazi s bizony nagyon fontos újság. Eszünkbe juthat ez itt is. végül a visszatérő apa. és megleli a kijáratot. . A harmadik az út visszafelé a főkapuig. amit a Hivatal jelképez: a felnőttélet. a főnök és a fiú az öt kis jelenet szereplői. az apa-fiú viszonyban mindig van valami freudi elem.

zegzugos. első csalódás. . kis. jóságban. Apa: megalázkodás a főnök előtt.A kulcs .A történet nem valódi. . Apja eldugott helyen. mint a főnöke. harmadik csalódás. Pista: összeomlott az atyai tekintély.II. . Apa: majdnem bukottnak nevezi fiát. megrendült gyermeki hite a rendben. végül zsúfolt. . Hivatal: tekintélyes. s próbálja menteni apja nimbuszát. .V. . jólnevelt. mondván. nyomorék íróasztalnál dolgozik. az áhított "szabadságban". megközelíthetetlen . tízéves kisfiú.VI. . Talán megérzi. . . zavar.VII. Pista: hazaindulván a fiúban mint a Hivatal.IV. talán ő is apja sorsára fog jutni.Novella főhőse: Takács Pista.III. Apa: a főnök hatására dicséri fiát. álmai nem lehetnek valósággá.Az ő szemszögéből kerül bemutatásra a történet. a legutolsó szobák egyikében. magasabb.I. igazságban. második csalódás. görnyedező hivatalnokok.Kosztolányi Dezső . nagy. mind az apa dicsfénye eltompult. értelmes. ahogy amúgy soha. Hivatal: sötét. Pistukámnak szólítja búcsúzáskor. . szánalom van Pistában.Tulajdonságai: tisztességtudó.

minden egyes mondatnak fontos szerepe van. Szidja öltözékéért. semmit sem ért.Kosztolányi Dezső vidéki. A meglepett apa. megdöbbentő változást idéz elő édesapjában. aki elbeszélget a nyíltszívű. S lassan megindul a hivatal mítoszának a megsemmisülése. S megtudjuk még. ha még nem olvasta.. haszontalannak mondja. másrészt az apa alacsony rangjára utal. . Az ajtón az 576. mintha nem is létezne. s az a pár dicsérő szó után. Az elbeszélői magatartás sokféle lehet. A novella „hőse” főszereplője egy 10 éves kisfiú Takács Pistának hívják. Ez a három szám is valahogy meseszerűvé teszi ezt a helyiséget. jól nevelt. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa. Most meglátja a hatalmas épületet.. Apja megalázott sorsában megérzi saját jövőjét is. 577. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben. Szánalmas külsejét szégyelli. hanem egy kopasz úr. Ez a szám egyrészt az épület méreteire. összekuszálódó gondolatai hatására. az igazságban. s ellenkezőjét mondja. Az apai tekintélyt féltő zsarnokból. Majd megjelenik a főnök a hatalom megtestesítője. vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri. mindannak amit pár perccel ezelőtt mondott. nem lenne valóságos. 578. Sokszor egyes szám első személyben közli az eseményeket.. takargatni próbálja. csak hallomásból ismerte. és a bizalomban. Nemcsak a hivatal iránti. de még sosem járt ott. érző ember lesz. A nagy íróasztalnál nem apja ült. tekintélyt parancsoló bűvöletének az összeomlása a kisfiúban. kiismerhetetlen. A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit. Ez a harmadik csalódás. Önmagát siratja egy keserű élmény fájdalmával a szívében. Apja helyett szégyenkezik. gondolatait. hogy illedelmes. Az édesapját keresi fel a hivatalban a kamrakulcsért. értelmiségi családból érkezett Budapestre. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. és az olvasóra bízza az értelmezést. tisztességtudó. átöleli. Nem valódi történetről van szó. Újra eltévedt a folyosórengetegben. A Nyugat nagy költőnemzedékéhez tartozott. hogy szegény. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. Azt tudjuk róla. Meghazudtolja önmagát. A sarokban meglátta édesapját egy másik asztalnál. elvtelen viselkedés. A harmadik emelet 578-as szoba. hogy ki írta. Kosztolányi írása tudatosan megszerkesztett alkotás. érthetetlen világával. csókolgatja. aki elkezdi dicsérni fiát. a gyermek élményeivel azonosul.-as szám volt. Értő olvasó egy Kosztolányi versről. megszégyenülésében fiát igyekszik megszégyeníteni. hanem az apai tekintély is szétporladt. S végül megérkezett az egy ajtóhoz. értelmes gyerekkel. majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé.

. és az apa szolgalelkűen hunyászkodik meg előtte.) Megjelenik a méltóságos úr. 3. dicsérő szavak az apjában olyan változást idéznek elő. Az apja az 578-as szobában van (= börtön? – lásd korábban: „farácsok mögött hivatalnokok görnyedeztek. jól nevelt (Száz bácsi). A gyermek ekkor találkozott először a felnőttek furcsa. se hamva. melyekből következtetni lehet az apa társadalmi helyzetére. ezt az elhatározását semmi sem ingathatja meg. bezárva. a cselekmény itt is egyszerű történet. s azt hitte. kinőtt). hogy meghazudtolja korábbi önmagát. A Hivatal mitikus varázsának szétfoszlása az apa tekintélyét csorbította a gyerekben. Ám ez csak a kezdet volt. az igazságban.) A meglepett apa kísérletet tesz. és a leereszkedő. Száz bácsi vezeti a fiúcskát az apja irodájába. mely lélektani elemekkel és jelentéstöbblettel gazdagodik. és szidni kezdi a gyerek rendetlen öltözetét. mely furcsává. A gyerek hite megrendül a rendben. apja megalázott sorsában megsejti saját jövőjét. meseszerűvé teszi ezt az eldugott helyiséget. A novella hőse. mely utal a hivatal nagyságára és az apa alacsony rangjára.A kulcs A mű az 1936-ban megjelent Tengerszem c. Repülős szeretett volna lenni. 2. kiismerhetetlen világával. hisz ez a legutolsó szoba. hogy helyreállítsa megingott apai méltóságát. de annak se híre. Egy pillanatra azonban megérzi álmai halálát. novellagyűjteményben található. okos (majdnem mindenből jelest kapott az első gimnáziumban). ezután indult meg a csalódások igazi sorozata: 1. Ekkor lassan megindul a Hivatal mítoszának megsemmisülése a kisfiúban. Takács Pista. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. Elveszíti bizalmát az emberekben.) A főnök elbeszélget a fiúval. Pista a kamrakulcsért keresi fel apját a misztikusan leírt Hivatalban. értelmes. Tisztességtudó. Ruházata megvilágítja az otthoni viszonyokat. Az ajtó szemöldökfáján három szám. A kisfiú keresi a szobát a harmadikon. szegény (ruhája elnyűtt. főszereplője egy kisfiú. mint a rabok”) a harmadik emeleten. a jóságban. a felnőttek világában.

mely rendszerint egyetlen. Pistuka „repülő” akar lenni. hanem egy bonyolult jelrendszer. (de még a tárgyaknak is) mögöttes tartalmuk van. mondatnak fontos szerepe van. vagy az apa egy „hektikás asztal”-nál dolgozik – hektika=tüdőbaj – népbetegség => korrajz)        . melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. Mikszáth). A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. ráérősebben elmondó elbeszélést (pl. Az eseményeknek. A novellától el szokták különíteni a kevésbé feszített tempójú. rövidre fogott. nem magyarázza az eseményeket. de nagyon jellemző eseményt mond el. törvényszerűséget akarja megmutatni. A novella jellemzői: Minden szónak. A történet gyakran hoz sorsfordulatot kevés és csak egy-két lényeges vonással jellemzett hőse számára.Novella: olyan kisepikai műfaj. (pl. Kosztolányinál a fentieken túl jellemző még: A hősök üres életű kis emberek. az olvasóra bízza az értelmezést. Az egyszerinek tűnő események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános igazságot. Elfojtott gyűlölet a novellákban szereplőiben (Freud!). A történet nem valós. az eseményeket kissé oldottabban.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful