Vasy Géza: Mikszáth Kálmán: A kulcs c. novella elemzése KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885-1936) költő, regényíró, esszéista.

Budapesten bölcsészkari tanulmányait nem fejezte be, újságíró lett. A Nyugatnak indulásától kezdve (1908) munkatársa. Első nagy sikereit A szegény kisgyermek panaszai (1910) című versciklusával, majd a Modern költők műfordítás-gyűjteményével aratta. Felesége Harmos Ilona színésznő. A húszas években keletkeztek híres regényei, az utolsó évtizedben a Számadás (1935) nagy lírája. Esszéi, kritikái, műfordításai ugyanúgy maradandóak, mint lírája és szépprózája. Hosszas szenvedés után rákbetegségben hunyt el. Ha a művelt ember Kosztolányi Dezső nevét hallja, elsősorban néhány költemény jut az eszébe, meg két-három regénycím, majd csak periferikusan a novellák és az egyéb irodalmi tevékenységi formák. Abban már vagy három évtizede közmegegyezés van, hogy e művek szerzője századunk egyik legnagyobb magyar írója,k s abban is, hogy lírában és epikában egyaránt és megkülönböztethetetlenül egyenlő mértékben hozott létre klasszikus értékeket. Amikor azonban epikai műveiről konkrétabban esik szó, inkább csak regényeit és az Esti Kornél novellaciklust szokás kiemelni, s legföljebb négy-öt más elbeszélést. Igaz, ezek közé tartozik A kulcs is, de Kosztolányi nemcsak az emlegetett elbeszélések szerzője, hanem sok másé is, és bizony a kisprózának is nagymestere. A szakirodalom, sőt a tankönyvek is számon tartják ezt a tényt, de tovább nemigen mennek. A novellista Kosztolányival mostohán bántak idáig a monográfiák, a tudós konferenciák is. Igaz, nem vakságból, nem is fukarságból, hanem éppen az életmű hallatlan gazdagsága miatt esett idáig kevesebb figyelem rájuk. Az író érdeklődése már kezdetben is több műnemre irányult. Már 1907-ben megjelent első verseskönyve, a Négy fal között, s rá egy évvel ezt követi Boszorkányos esték címmel az első novelláskönyv. Élete során több mint kétszáz elbeszélést írt, utolsó ilyen nemű könyve a Tengerszem, amely 1936 kora tavaszán jelent meg. E könyv első ciklusa a Végzet és veszély címet kapta, aFürdés cíművel indul, s a negyedik a sorban A kulcs, amely 1932-ben keletkezett. Mi a veszélyes, a végzetes? Természetesen maga az élet, amelyet meg kell ismernünk, és el kell viselnünk. A 20. század végén már nem különül el élesen a gyermekek és felnőttek világa, de korában ez nem így volt, s a polgárság különösen ügyelt a kisgyermek védettségére. Arra, hogy ez milyen korlátozott sikerű lehetett csak, szemléletes példát adnak Kosztolányi Dezső művei. A gyermek – és a kamasz – gyakori hőse írásainak, és első s mindjárt átütő sikerét is e témakörrel aratta: A szegény kisgyermek panaszainak versciklusával. Nemcsak a téma, hanem a nézőpont is fontos: a gyermek ugyanúgy kiszolgáltatott, mint a felnőtt, az elidegenedettség, és a félelem az ő életét is áthatja. Az elbeszélésekben főként két motívumkör kapcsolódik a gyermekekhez: az egyik a beavatódás, a másik az életveszélyes betegség, a halál. Az Esti Kornél Második fejezete például beavatódás: a címszereplő első napja az iskolában, a félelem leküzdése. A Végzet és veszély ciklusban a Fürdés a korai halálra példa, akárcsak a Feri. E halál közelébe ér el az Ilonka címszereplője. A születés beavatódásmisztériumát tárja fel a Petőfi Sándorka. A Lidike gyermekszerelme s A kulcs hivataljárása is beavatódás. Ez a mű igazi novella, a műfaj klasszikus meghatározásainak pontosan megfeleltethető, legföljebb azon tűnődhetünk el, hogy mi is a voltaképpeni „újdonság, újság” benne. Hiszen maga a külső történés egyetlen mondatban is összefoglalható lenne, s ezen a síkon olyannyira kisszerű, hogy önmagában említést is alig érdemelhet. Egy édesanya elküldi tíz év körüli kisfiát a hivatalba, az

s „a Hivatal úgy vette körül. át kell hágni a szabályt. s az ő tudatában zajló történések teszik drámai erejűvé a művet. a kisszerű esemény a fiú számára a világgal való találkozás nagy kalandjává változik. Az még talán elfogadható titokzatosság lenne.) A kamrába való bejutás nélkül nyilván ebédet sem lehet főzni. hanem jelkép is: a titokzatos. amely egy tárgy: a kulcs. Az írói alakítás azonban ezt is feszültséggel teljessé teszi. . Ez a soványka cselekmény. A gyermeki fantázia nyilvánvalóan kiszínezte.apához. az apa elutasító magatartásának hatására még varázslatosabbá formálta képzeletben már nem is a hivatalt. sokszor a gyerekek elől is szigorúan elzárt terület. de amit megismerhet. hogy a 411. Ez magyarázza a mostanság mindennapos. majd hazamegy. emelet. a nehezen kiismerhető hatalom jelképe. A kamra azonban a régebbi háztartásokban a nyáron és télen begyűjtött eleség tárháza volt. amelyben csak tapasztalt felnőttek képesek eligazodni. beavat abba. és ha nem akad segítőre a régebbről ismert Szász bácsiban. mint holmi rejtélyes. A tárgyiasságra utal már maga a cím is. de nem a jó. bizony meg sem találta volna a keresett harmadik emeleti szobát. amelyet tévedésből föltehetően magával vitt. az is sokszor csak ellenőrzéssel léphetett be a kamrába. valóságos „kincseskamra” tehát. Ott dolgozik az édesapa. A gyermeki képzelet varázsbirodalma helyett a felnőttlét rideg világa mutatkozik meg benne. de az már kevésbé. mindenütt jelen levő.és átláthatatlan „rengeteg épület”. hanem a Hivatalt. hogy vajon miért kellett a lakásban lévő kamrát egyáltalán kulcsra zárni. A kulcs azonban nemcsak egy tárgy. A mai olvasó talán még azon is megütődik. Eddig hiába próbálkozott. a fiú – életében először – most mégis bemehet oda. hanem a fiú a főszereplő. fényes és megközelíthetetlen valóság”. kirekeszt e hatalomból. onnan tér haza fáradtan. hogy hozza haza a kamrakulcsot. Nem a rendezettség. amely bármikor és bárkivel megeshetne. (S ahol volt cseléd. amely mintegy a világ lehetséges központjának mutatkozott. szoba ajtaján belépve. s miként kerülhetett ez a kulcs az apa zsebébe. vagyis annak a szobának a megnevezése. voltaképp önmagában nem érdekes és megírásra sem érdemes. hiszen a kulcs itt mindössze egy nyilvánvalóan szegényes háztartás kamrájának a kulcsa. szobáig. majd még soká haladva lehet eljutni az 578. apja elutasította. be. a kamra a háziasszony féltett birodalma volt. 578. A hivatal valóban szinte elvarázsolt kastély. ünnepélyes. amelyben az édesapa dolgozik. Ez a funkciója a kisebb városi háztartásokban. ennek az ismeretéből. Bár a hivatal „nem gyermeknek való”. s ő is hosszas bolyongásra kényszerül az „ismeretlen világban”. hanem a labirintusszerűség jellemzi. A kisfiú számára tehát nagy kalandról van szó. hogy ez a legutolsó. Az elbeszélés cselekményének szintjén aligha gondolunk jelképességre. A titok feltárul ugyan. szigorú. A fiú némi bolyongás után megtalálja apját. onnan hozza haza azt a keresetet. közben pár mondatot „beszélget” a hivatali főnökkel. Hasonló jellegű egy korabeli közlés címváltozata is: III. az éppen édesapjának szinte végletes kiszolgáltatottsága. akkor azonban s a bemutatott családban mindenképpen rendkívüli eseményt: annyira fontos a kulcs. de a kélt világháború közti korszakban még hagyományosan élt. márpedig a hivatalból hazatérő férjet azzal kellett várni. a bérlakásokban fokozatosan sorvadt. amelyből megélnek. A gyerek szinte Odüsszeuszként vág neki a nagy útnak. az éde3sapa nem a leghatalmasabb. nem a legcsodálatosabb. A tárgyias hangvételű elbeszélés elsősorban az ő nézőpontját érvényesíti. és nem a kulcs. hanem a gonosz vagy legalábbis a borzongató erők tették ilyenné. hogy át lehet. legbelső szoba nem a legszebb. megkapja a kulcsot is. A hivatal a család életének központi fogalma. a hivatal a gyerek számára is megismerhetővé válik. másrészt beereszt. amely egyrészt kizár.

A családi hierarchia csúcsán azonban az az édesapa állt. és még azt is bevallja. Első ijedelmének elmúltával leült egy könyvhalomra. de kiszolgáltatott helyzete már megváltoztathatatlan viselkedésformát merevített rá. „a földi bókolt”. szolgálatkész a felnőttekkel szemben. másrészt a maga beszédjódján fejezi ki magát: a bizonyítványa „nem valami fényes”. amelyben az emberek közti viszonyok egyértelműen hierarchikusak. hogy az életben a legalul lévők özé tartozik. hogy több lehet. Részben egy gépezet csavarjának érzi magát. Ráadásul néhány perce apja megszégyenítette őt a szobafőnök a „kopasz” előtt. A fiú válaszai a főnök kérdéseire azonban egyéniek. Szász bácsi készségesen segít a fiúnak. E foglalkozás kiválasztása nyilván a gyermeki fantázia szárnyalásának köszönhető. akkor neki is kötelessége ugyanígy vélekedni. korlátozza a cselekvés szabadságfokát. Az őt kelletlenül fogadó és megdorgáló apa átöleli. az ilyenfajta kérdésektől viszolyognak leginkább a gyerekek. hogy repülő szeretne lenni. A méltóságos úr kérdéseit – vagy ahhoz nagyon hasonlókat – nyilván sokszor kapott már felnőttektől. lététől. a bürokrácia gépezete elidegeníti az embert a maga természetes tulajdonságaitól. A kisfiú egyrészt nem nevezi meg rangján a főnököt. amit talán az apja sem tud. Az elbeszélés kisfiúja azonban még nem ismerhette a valóságosan létező hivatalt. amit sohasem tesz meg otthon. hanem öntudatosan válaszol.A hivatal. kalap nélkül”.) Pista még nem részese a felnőttvilág hivatali hierarchikusságának. akiről a hivatali látogatás során derül ki. ki . Természetesen Pista is beleszületett. (Abban az időben az „úriemberek” kalapban jártak. és feladatot kapott tőle. legföljebb érzi. megcsókolja és „Szervusz. hogy ezeket az érzéseket nem lehet egészen szó szerint fogadni. részben az apa természete miatt. részben viszont emiatt áldozatnak is tartja magát. s ezért ú tud a legtermészetesebben viselkedni a főnök jelenlétében. A méltóságos úr bár vizsgáztatóan. Pistukám” köszönéssel búcsúztatja. odahaza viszont a hivatali munkát. és harangozott a lábával. A hivatalban a családját érzi tehernek. De nem rossz ember a többi szereplő sem. „olvadozott”. s ez determinálja a viselkedési formákat. mint az apja. hogy Pistában másfajta lehetőségek is benne szunnyadnak. méltóságos uram”. ahogy volt. a mű szövegösszefüggésében azonban az olvasó számára azt is kifejezi. hogy ott. Apja a következő mondatokkal fordult a főnökéhez: „Parancsoljon. a hivatal épületén belül is így közlekedtek. Még a kapus is aggodalmasan állítja meg a távozót: miért sír. Feltűnő ellentétben van ez apjának az alárendeltségből származó szolgálatkészségével: Pista egyszerűen jól nevelt és magától értetődően udvarias. Éppen a rideg hivatalban mutatja a legmelegebb érzéseket. kijelentések közvetítik. s feszesen kihúzta magát”. számmá. s okkal. ugyancsak okkal. de amikor megjelent a méltóságos úr. Nem szégyenlősen. méltóságos uram”. idegenkedéssel tekint rá. A kopasz szinte védelmében veszi: „most szünidő van”. a fiát is szereti. tehát járhat a fiú esze a labdán. adattá fokoz le. Majd amikor megszólította őt a főnök „talpra ugrott. és „máris rohant úgy. a méltóságos úr pozitív véleménye változtatta meg: ha a főnöknek jó véleménye formálódott a fiáról. aki majdnem megbukott. és valamennyire tükrözik az egyéniséget is. csavargónak. A hivatali látogatás kalandja tehát abból a felnőttvilágból adott alapos leckét Pistának. Az olvasó számára azonban egyértelmű. s ezt is kifejezi sírása. Fiával kelletlenül beszélgetett. majd amikor visszatér: „Méltóztassék parancsolni2. s éppen ezért az „egyszerű” ember rendre bizonyos mérvű félelemmel. haszontalannak nevezte. A fiú aligha tudja. „Azonnal. olyan becézéssel. s jó véleményt formál róla. hiszen ez a családban is érvényesült: részben szükségszerűen. belenőtt bizonyos fokú hierarchikusságba. Takács őr természetesen nem rossz ember. és „csengő hangon és bátran” felelt. de barátságosan beszélget vele. hogy az apa viselkedését a munkahelyi nagyfőnök. s az elidegenedettséget számára a lehető legparadoxabb módon éppen a legemberibb gesztusok.

hogy a főnökben jó véleményt alakított ki magáról. majd hazáig.bántotta. hogy senki. mint a főnök. Erre valóban csak azt lehet válaszolni. nyugtalan és riadt”. aztán a főnök és a „szoba”. mint amilyenek valójában. nagyobb. hogy eltévedt az épületben. Eszünkbe juthat ez itt is. s okkal. s talán még apjának is jobb véleménye lesz róla. mégis. a főnök és a fiú. és megleli a kijáratot. hogy a felnőttek világa milyen is valójában. számára sok minden titok és rejtély marad. Életkorából következően még kevesebbet tudhat. közben élettapasztalatban is gyarapodott. Mindvégig a fiú van a szobában. de egyúttal kéretlenül megtapasztalhatta azt is. s ezért a félig-tudás és a félig-tudatosság állapotában van Pista. még ha ez nem is egészen tudatos benne. de sikerrel elvégzett egy rábízott feladatot. ŰA második az apa szobájában játszódik. végül a visszatérő apa. Mondják. A harmadik az út visszafelé a főkapuig. amely okkal ríkathatja meg a kis emberkét. sőt talán még javított is valamelyest apja helyzetén azzal. ám az elbeszélés lélektani vonalvezetése van annyira áttetsző. E tömör elbeszélés szerkezete a helyszínek alapján három egységre tagolható. Előbb a fiú és az apa. amit a Hivatal jelképez: a felnőttélet. a labirintusból a hazavezető utat. Megkapta a kért kulcsot. hogy apja „nagy. A szobában. az azt elrendező alárendeltségi viszonyok hálózata. az apa helyzetében és ebből következő viselkedésében található meg a kulcs a felnőttélethez. ugyanakkor a boldog tudatlanság állapotának az elsiratása is. majd az apa és a méltóságos úr. az apa zsebében rejlik az ottfelejtett kamrakulcs. s ugyancsak a szobában. A középső szerkezeti egység a szereplőkre figyelve további jelenetekre tagolódik. Számára ez az igazi s bizony nagyon fontos újság. legalább annak örülhet. Sírása így egyszerre felszabadító jellegű. legalább egy fejjel nagyobb”. zavart. Érhető. hanem a hivatallal. aki éppen itt és ekkor teszi meg az első nagy lépéseket a teljesebb tudás és tudatosság létállapota felé. most már a saját erejéből tájékozódik. hiszen a sírás okozója nem egyik vagy másik hivatali személy. Az első a fiú útja a hivatal lépcsőin és folyosóin az 578-as szobáig. Pista távozóban „boldog volt. Olyan élettapasztalat. Szokás Kosztolányi műveivel kapcsolatban a freudizmust emlegetni. az apa-fiú viszonyban mindig van valami freudi elem. vagyis nagy összevisszaság uralkodott benne. saját élethelyzetével van baja. a főnök és a fiú az öt kis jelenet szereplői. amelybe Pista most betekinthetett. hogy azonnal szemünkbe ötlik: az apának elsősorban nem a fiával. amiként Freid is sokat merített az irodalomból. A lélektani próza mestere tanult Freudtól is. A kisfiú számára nem válnak olyan egyértelművé a viszonyok. . hanem maga az. a beavatódás katartikus élményének is szól. aki azért az apjából sem ábrándul ki.

zegzugos.VII.IV.Tulajdonságai: tisztességtudó.V. görnyedező hivatalnokok. Hivatal: sötét. .Az ő szemszögéből kerül bemutatásra a történet. álmai nem lehetnek valósággá.VI.I. végül zsúfolt.Novella főhőse: Takács Pista. Apja eldugott helyen. . mint a főnöke. magasabb. . ahogy amúgy soha. Apa: majdnem bukottnak nevezi fiát. az áhított "szabadságban". jólnevelt. . szánalom van Pistában. igazságban. Pista: összeomlott az atyai tekintély. második csalódás. . mondván. Apa: a főnök hatására dicséri fiát. nagy. Pista: hazaindulván a fiúban mint a Hivatal. jóságban. . . Hivatal: tekintélyes. s próbálja menteni apja nimbuszát. tízéves kisfiú. kis. zavar. nyomorék íróasztalnál dolgozik. .A kulcs .III. értelmes. mind az apa dicsfénye eltompult.A történet nem valódi. Pistukámnak szólítja búcsúzáskor. .Kosztolányi Dezső . megközelíthetetlen . Apa: megalázkodás a főnök előtt.II. talán ő is apja sorsára fog jutni. Talán megérzi. a legutolsó szobák egyikében. első csalódás. megrendült gyermeki hite a rendben. . harmadik csalódás.

mintha nem is létezne. Majd megjelenik a főnök a hatalom megtestesítője. aki elbeszélget a nyíltszívű. Az elbeszélői magatartás sokféle lehet. hogy szegény. A novella „hőse” főszereplője egy 10 éves kisfiú Takács Pistának hívják.. Nemcsak a hivatal iránti. Az ajtón az 576. hogy ki írta. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa. értelmes gyerekkel. de még sosem járt ott. és a bizalomban. tekintélyt parancsoló bűvöletének az összeomlása a kisfiúban. A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit. és az olvasóra bízza az értelmezést. A sarokban meglátta édesapját egy másik asztalnál. A meglepett apa. jól nevelt. Önmagát siratja egy keserű élmény fájdalmával a szívében.. Szidja öltözékéért. A Nyugat nagy költőnemzedékéhez tartozott. kiismerhetetlen.. hanem egy kopasz úr. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. 578. Ez a három szám is valahogy meseszerűvé teszi ezt a helyiséget. érthetetlen világával. Szánalmas külsejét szégyelli. hogy illedelmes. Most meglátja a hatalmas épületet. takargatni próbálja. semmit sem ért. a gyermek élményeivel azonosul. tisztességtudó.-as szám volt. majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé. Újra eltévedt a folyosórengetegben. S megtudjuk még. Kosztolányi írása tudatosan megszerkesztett alkotás. nem lenne valóságos. Nem valódi történetről van szó. gondolatait. csókolgatja. másrészt az apa alacsony rangjára utal. értelmiségi családból érkezett Budapestre. minden egyes mondatnak fontos szerepe van. S lassan megindul a hivatal mítoszának a megsemmisülése. . Apja megalázott sorsában megérzi saját jövőjét is. Meghazudtolja önmagát. vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri. A nagy íróasztalnál nem apja ült.Kosztolányi Dezső vidéki. csak hallomásból ismerte. Értő olvasó egy Kosztolányi versről. megszégyenülésében fiát igyekszik megszégyeníteni. S végül megérkezett az egy ajtóhoz. Azt tudjuk róla. ha még nem olvasta. Az édesapját keresi fel a hivatalban a kamrakulcsért. A harmadik emelet 578-as szoba. mindannak amit pár perccel ezelőtt mondott. Az apai tekintélyt féltő zsarnokból. s az a pár dicsérő szó után. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. Ez a szám egyrészt az épület méreteire. elvtelen viselkedés. megdöbbentő változást idéz elő édesapjában. haszontalannak mondja. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben. hanem az apai tekintély is szétporladt. Ez a harmadik csalódás. összekuszálódó gondolatai hatására. Apja helyett szégyenkezik. 577. Sokszor egyes szám első személyben közli az eseményeket. átöleli. aki elkezdi dicsérni fiát. s ellenkezőjét mondja. az igazságban. érző ember lesz.

A novella hőse. jól nevelt (Száz bácsi). Elveszíti bizalmát az emberekben. Száz bácsi vezeti a fiúcskát az apja irodájába. és az apa szolgalelkűen hunyászkodik meg előtte. de annak se híre. Ám ez csak a kezdet volt. főszereplője egy kisfiú. a jóságban. bezárva. 3. novellagyűjteményben található. Takács Pista. se hamva. . A gyermek ekkor találkozott először a felnőttek furcsa. melyekből következtetni lehet az apa társadalmi helyzetére. ezután indult meg a csalódások igazi sorozata: 1. kinőtt). hogy meghazudtolja korábbi önmagát. apja megalázott sorsában megsejti saját jövőjét. mely furcsává. s azt hitte. kiismerhetetlen világával. az igazságban. A gyerek hite megrendül a rendben. Az ajtó szemöldökfáján három szám. mely lélektani elemekkel és jelentéstöbblettel gazdagodik.A kulcs A mű az 1936-ban megjelent Tengerszem c. Pista a kamrakulcsért keresi fel apját a misztikusan leírt Hivatalban. dicsérő szavak az apjában olyan változást idéznek elő. hogy helyreállítsa megingott apai méltóságát. 2.) A meglepett apa kísérletet tesz. szegény (ruhája elnyűtt. mely utal a hivatal nagyságára és az apa alacsony rangjára.) Megjelenik a méltóságos úr. okos (majdnem mindenből jelest kapott az első gimnáziumban). Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. ezt az elhatározását semmi sem ingathatja meg. meseszerűvé teszi ezt az eldugott helyiséget. A kisfiú keresi a szobát a harmadikon. és szidni kezdi a gyerek rendetlen öltözetét.) A főnök elbeszélget a fiúval. értelmes. Ruházata megvilágítja az otthoni viszonyokat. Repülős szeretett volna lenni. mint a rabok”) a harmadik emeleten. A Hivatal mitikus varázsának szétfoszlása az apa tekintélyét csorbította a gyerekben. a felnőttek világában. hisz ez a legutolsó szoba. Egy pillanatra azonban megérzi álmai halálát. a cselekmény itt is egyszerű történet. Ekkor lassan megindul a Hivatal mítoszának megsemmisülése a kisfiúban. Tisztességtudó. Az apja az 578-as szobában van (= börtön? – lásd korábban: „farácsok mögött hivatalnokok görnyedeztek. és a leereszkedő.

de nagyon jellemző eseményt mond el. (pl. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. A történet nem valós. ráérősebben elmondó elbeszélést (pl. mely rendszerint egyetlen. A novella jellemzői: Minden szónak. Az egyszerinek tűnő események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános igazságot. az eseményeket kissé oldottabban. vagy az apa egy „hektikás asztal”-nál dolgozik – hektika=tüdőbaj – népbetegség => korrajz)        . rövidre fogott. Az eseményeknek.Novella: olyan kisepikai műfaj. hanem egy bonyolult jelrendszer. nem magyarázza az eseményeket. Pistuka „repülő” akar lenni. Elfojtott gyűlölet a novellákban szereplőiben (Freud!). törvényszerűséget akarja megmutatni. (de még a tárgyaknak is) mögöttes tartalmuk van. A történet gyakran hoz sorsfordulatot kevés és csak egy-két lényeges vonással jellemzett hőse számára. A novellától el szokták különíteni a kevésbé feszített tempójú. Kosztolányinál a fentieken túl jellemző még: A hősök üres életű kis emberek. az olvasóra bízza az értelmezést. mondatnak fontos szerepe van. melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. Mikszáth).