Vasy Géza: Mikszáth Kálmán: A kulcs c. novella elemzése KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885-1936) költő, regényíró, esszéista.

Budapesten bölcsészkari tanulmányait nem fejezte be, újságíró lett. A Nyugatnak indulásától kezdve (1908) munkatársa. Első nagy sikereit A szegény kisgyermek panaszai (1910) című versciklusával, majd a Modern költők műfordítás-gyűjteményével aratta. Felesége Harmos Ilona színésznő. A húszas években keletkeztek híres regényei, az utolsó évtizedben a Számadás (1935) nagy lírája. Esszéi, kritikái, műfordításai ugyanúgy maradandóak, mint lírája és szépprózája. Hosszas szenvedés után rákbetegségben hunyt el. Ha a művelt ember Kosztolányi Dezső nevét hallja, elsősorban néhány költemény jut az eszébe, meg két-három regénycím, majd csak periferikusan a novellák és az egyéb irodalmi tevékenységi formák. Abban már vagy három évtizede közmegegyezés van, hogy e művek szerzője századunk egyik legnagyobb magyar írója,k s abban is, hogy lírában és epikában egyaránt és megkülönböztethetetlenül egyenlő mértékben hozott létre klasszikus értékeket. Amikor azonban epikai műveiről konkrétabban esik szó, inkább csak regényeit és az Esti Kornél novellaciklust szokás kiemelni, s legföljebb négy-öt más elbeszélést. Igaz, ezek közé tartozik A kulcs is, de Kosztolányi nemcsak az emlegetett elbeszélések szerzője, hanem sok másé is, és bizony a kisprózának is nagymestere. A szakirodalom, sőt a tankönyvek is számon tartják ezt a tényt, de tovább nemigen mennek. A novellista Kosztolányival mostohán bántak idáig a monográfiák, a tudós konferenciák is. Igaz, nem vakságból, nem is fukarságból, hanem éppen az életmű hallatlan gazdagsága miatt esett idáig kevesebb figyelem rájuk. Az író érdeklődése már kezdetben is több műnemre irányult. Már 1907-ben megjelent első verseskönyve, a Négy fal között, s rá egy évvel ezt követi Boszorkányos esték címmel az első novelláskönyv. Élete során több mint kétszáz elbeszélést írt, utolsó ilyen nemű könyve a Tengerszem, amely 1936 kora tavaszán jelent meg. E könyv első ciklusa a Végzet és veszély címet kapta, aFürdés cíművel indul, s a negyedik a sorban A kulcs, amely 1932-ben keletkezett. Mi a veszélyes, a végzetes? Természetesen maga az élet, amelyet meg kell ismernünk, és el kell viselnünk. A 20. század végén már nem különül el élesen a gyermekek és felnőttek világa, de korában ez nem így volt, s a polgárság különösen ügyelt a kisgyermek védettségére. Arra, hogy ez milyen korlátozott sikerű lehetett csak, szemléletes példát adnak Kosztolányi Dezső művei. A gyermek – és a kamasz – gyakori hőse írásainak, és első s mindjárt átütő sikerét is e témakörrel aratta: A szegény kisgyermek panaszainak versciklusával. Nemcsak a téma, hanem a nézőpont is fontos: a gyermek ugyanúgy kiszolgáltatott, mint a felnőtt, az elidegenedettség, és a félelem az ő életét is áthatja. Az elbeszélésekben főként két motívumkör kapcsolódik a gyermekekhez: az egyik a beavatódás, a másik az életveszélyes betegség, a halál. Az Esti Kornél Második fejezete például beavatódás: a címszereplő első napja az iskolában, a félelem leküzdése. A Végzet és veszély ciklusban a Fürdés a korai halálra példa, akárcsak a Feri. E halál közelébe ér el az Ilonka címszereplője. A születés beavatódásmisztériumát tárja fel a Petőfi Sándorka. A Lidike gyermekszerelme s A kulcs hivataljárása is beavatódás. Ez a mű igazi novella, a műfaj klasszikus meghatározásainak pontosan megfeleltethető, legföljebb azon tűnődhetünk el, hogy mi is a voltaképpeni „újdonság, újság” benne. Hiszen maga a külső történés egyetlen mondatban is összefoglalható lenne, s ezen a síkon olyannyira kisszerű, hogy önmagában említést is alig érdemelhet. Egy édesanya elküldi tíz év körüli kisfiát a hivatalba, az

A tárgyias hangvételű elbeszélés elsősorban az ő nézőpontját érvényesíti. Nem a rendezettség. A kisfiú számára tehát nagy kalandról van szó. hanem a Hivatalt. az éppen édesapjának szinte végletes kiszolgáltatottsága. Az még talán elfogadható titokzatosság lenne. s ő is hosszas bolyongásra kényszerül az „ismeretlen világban”. a kamra a háziasszony féltett birodalma volt. a bérlakásokban fokozatosan sorvadt. nem a legcsodálatosabb. és nem a kulcs. onnan tér haza fáradtan. amelyet tévedésből föltehetően magával vitt. hogy vajon miért kellett a lakásban lévő kamrát egyáltalán kulcsra zárni. hogy hozza haza a kamrakulcsot. A kamra azonban a régebbi háztartásokban a nyáron és télen begyűjtött eleség tárháza volt. A kulcs azonban nemcsak egy tárgy. Ez magyarázza a mostanság mindennapos. s az ő tudatában zajló történések teszik drámai erejűvé a művet. A gyermeki képzelet varázsbirodalma helyett a felnőttlét rideg világa mutatkozik meg benne. amelyből megélnek. Bár a hivatal „nem gyermeknek való”. de nem a jó. mint holmi rejtélyes. az is sokszor csak ellenőrzéssel léphetett be a kamrába. A gyerek szinte Odüsszeuszként vág neki a nagy útnak. Ott dolgozik az édesapa. Az elbeszélés cselekményének szintjén aligha gondolunk jelképességre. majd hazamegy. (S ahol volt cseléd. de az már kevésbé. az éde3sapa nem a leghatalmasabb. akkor azonban s a bemutatott családban mindenképpen rendkívüli eseményt: annyira fontos a kulcs. ennek az ismeretéből. amely egyrészt kizár. amelyben az édesapa dolgozik. amely mintegy a világ lehetséges központjának mutatkozott. A fiú némi bolyongás után megtalálja apját. márpedig a hivatalból hazatérő férjet azzal kellett várni. A gyermeki fantázia nyilvánvalóan kiszínezte. közben pár mondatot „beszélget” a hivatali főnökkel. onnan hozza haza azt a keresetet. sokszor a gyerekek elől is szigorúan elzárt terület. hogy át lehet. A hivatal valóban szinte elvarázsolt kastély. be. A tárgyiasságra utal már maga a cím is. hogy a 411. hogy ez a legutolsó. A hivatal a család életének központi fogalma. s „a Hivatal úgy vette körül. Ez a soványka cselekmény. Hasonló jellegű egy korabeli közlés címváltozata is: III. kirekeszt e hatalomból. apja elutasította. beavat abba. ünnepélyes. amely bármikor és bárkivel megeshetne. emelet.apához. A titok feltárul ugyan. hanem jelkép is: a titokzatos. szoba ajtaján belépve. . hanem a gonosz vagy legalábbis a borzongató erők tették ilyenné. fényes és megközelíthetetlen valóság”. A mai olvasó talán még azon is megütődik. át kell hágni a szabályt. hiszen a kulcs itt mindössze egy nyilvánvalóan szegényes háztartás kamrájának a kulcsa. és ha nem akad segítőre a régebbről ismert Szász bácsiban. amelyben csak tapasztalt felnőttek képesek eligazodni. Ez a funkciója a kisebb városi háztartásokban. bizony meg sem találta volna a keresett harmadik emeleti szobát. majd még soká haladva lehet eljutni az 578. szigorú. hanem a labirintusszerűség jellemzi. a fiú – életében először – most mégis bemehet oda. s miként kerülhetett ez a kulcs az apa zsebébe. de amit megismerhet. voltaképp önmagában nem érdekes és megírásra sem érdemes. Eddig hiába próbálkozott. Az írói alakítás azonban ezt is feszültséggel teljessé teszi.) A kamrába való bejutás nélkül nyilván ebédet sem lehet főzni. vagyis annak a szobának a megnevezése. szobáig. mindenütt jelen levő. másrészt beereszt. a kisszerű esemény a fiú számára a világgal való találkozás nagy kalandjává változik. de a kélt világháború közti korszakban még hagyományosan élt. megkapja a kulcsot is. 578. legbelső szoba nem a legszebb. az apa elutasító magatartásának hatására még varázslatosabbá formálta képzeletben már nem is a hivatalt. valóságos „kincseskamra” tehát. amely egy tárgy: a kulcs. a hivatal a gyerek számára is megismerhetővé válik.és átláthatatlan „rengeteg épület”. hanem a fiú a főszereplő. a nehezen kiismerhető hatalom jelképe.

és „csengő hangon és bátran” felelt. és valamennyire tükrözik az egyéniséget is. de kiszolgáltatott helyzete már megváltoztathatatlan viselkedésformát merevített rá. csavargónak. Majd amikor megszólította őt a főnök „talpra ugrott. Nem szégyenlősen. hogy ezeket az érzéseket nem lehet egészen szó szerint fogadni. a bürokrácia gépezete elidegeníti az embert a maga természetes tulajdonságaitól. ki . amelyben az emberek közti viszonyok egyértelműen hierarchikusak. s az elidegenedettséget számára a lehető legparadoxabb módon éppen a legemberibb gesztusok. hanem öntudatosan válaszol. s feszesen kihúzta magát”. A hivatalban a családját érzi tehernek. belenőtt bizonyos fokú hierarchikusságba. A méltóságos úr kérdéseit – vagy ahhoz nagyon hasonlókat – nyilván sokszor kapott már felnőttektől. Éppen a rideg hivatalban mutatja a legmelegebb érzéseket.A hivatal. az ilyenfajta kérdésektől viszolyognak leginkább a gyerekek. Az őt kelletlenül fogadó és megdorgáló apa átöleli. részben az apa természete miatt. Ráadásul néhány perce apja megszégyenítette őt a szobafőnök a „kopasz” előtt. A kisfiú egyrészt nem nevezi meg rangján a főnököt. tehát járhat a fiú esze a labdán. „a földi bókolt”. hogy az életben a legalul lévők özé tartozik. számmá. Az olvasó számára azonban egyértelmű. és harangozott a lábával. méltóságos uram”. majd amikor visszatér: „Méltóztassék parancsolni2. idegenkedéssel tekint rá. adattá fokoz le. akiről a hivatali látogatás során derül ki. méltóságos uram”. De nem rossz ember a többi szereplő sem. A méltóságos úr bár vizsgáztatóan. a méltóságos úr pozitív véleménye változtatta meg: ha a főnöknek jó véleménye formálódott a fiáról. Feltűnő ellentétben van ez apjának az alárendeltségből származó szolgálatkészségével: Pista egyszerűen jól nevelt és magától értetődően udvarias. (Abban az időben az „úriemberek” kalapban jártak. olyan becézéssel. A hivatali látogatás kalandja tehát abból a felnőttvilágból adott alapos leckét Pistának. Apja a következő mondatokkal fordult a főnökéhez: „Parancsoljon. kalap nélkül”. hogy több lehet. ahogy volt. A családi hierarchia csúcsán azonban az az édesapa állt. mint az apja. aki majdnem megbukott. Első ijedelmének elmúltával leült egy könyvhalomra. „olvadozott”. s éppen ezért az „egyszerű” ember rendre bizonyos mérvű félelemmel. lététől. Pistukám” köszönéssel búcsúztatja. Az elbeszélés kisfiúja azonban még nem ismerhette a valóságosan létező hivatalt. a fiát is szereti. szolgálatkész a felnőttekkel szemben. másrészt a maga beszédjódján fejezi ki magát: a bizonyítványa „nem valami fényes”. akkor neki is kötelessége ugyanígy vélekedni. korlátozza a cselekvés szabadságfokát. Még a kapus is aggodalmasan állítja meg a távozót: miért sír. Szász bácsi készségesen segít a fiúnak. A fiú aligha tudja. de barátságosan beszélget vele. hogy az apa viselkedését a munkahelyi nagyfőnök. hogy Pistában másfajta lehetőségek is benne szunnyadnak. s ezért ú tud a legtermészetesebben viselkedni a főnök jelenlétében. s ezt is kifejezi sírása. E foglalkozás kiválasztása nyilván a gyermeki fantázia szárnyalásának köszönhető. a mű szövegösszefüggésében azonban az olvasó számára azt is kifejezi. haszontalannak nevezte. A fiú válaszai a főnök kérdéseire azonban egyéniek. megcsókolja és „Szervusz. legföljebb érzi. kijelentések közvetítik. ugyancsak okkal. de amikor megjelent a méltóságos úr. hogy repülő szeretne lenni. és „máris rohant úgy. a hivatal épületén belül is így közlekedtek. és feladatot kapott tőle. Takács őr természetesen nem rossz ember. részben viszont emiatt áldozatnak is tartja magát. Részben egy gépezet csavarjának érzi magát. „Azonnal. s ez determinálja a viselkedési formákat. odahaza viszont a hivatali munkát. s jó véleményt formál róla. A kopasz szinte védelmében veszi: „most szünidő van”. Természetesen Pista is beleszületett. Fiával kelletlenül beszélgetett. hogy ott. s okkal. hiszen ez a családban is érvényesült: részben szükségszerűen. amit sohasem tesz meg otthon.) Pista még nem részese a felnőttvilág hivatali hierarchikusságának. és még azt is bevallja. amit talán az apja sem tud.

s talán még apjának is jobb véleménye lesz róla. amit a Hivatal jelképez: a felnőttélet. most már a saját erejéből tájékozódik. hogy eltévedt az épületben. hogy senki. mint a főnök. és megleli a kijáratot. legalább annak örülhet. aki azért az apjából sem ábrándul ki. nagyobb. s okkal. amiként Freid is sokat merített az irodalomból. Erre valóban csak azt lehet válaszolni. Mindvégig a fiú van a szobában. Megkapta a kért kulcsot. ŰA második az apa szobájában játszódik. mint amilyenek valójában. hanem maga az. s ugyancsak a szobában. aki éppen itt és ekkor teszi meg az első nagy lépéseket a teljesebb tudás és tudatosság létállapota felé. közben élettapasztalatban is gyarapodott. A szobában. ám az elbeszélés lélektani vonalvezetése van annyira áttetsző. aztán a főnök és a „szoba”. az apa helyzetében és ebből következő viselkedésében található meg a kulcs a felnőttélethez. hogy a főnökben jó véleményt alakított ki magáról. . majd az apa és a méltóságos úr. Számára ez az igazi s bizony nagyon fontos újság. Az első a fiú útja a hivatal lépcsőin és folyosóin az 578-as szobáig. A harmadik az út visszafelé a főkapuig. Érhető. Szokás Kosztolányi műveivel kapcsolatban a freudizmust emlegetni. végül a visszatérő apa. amelybe Pista most betekinthetett. Mondják. Pista távozóban „boldog volt. A középső szerkezeti egység a szereplőkre figyelve további jelenetekre tagolódik. az azt elrendező alárendeltségi viszonyok hálózata. s ezért a félig-tudás és a félig-tudatosság állapotában van Pista. számára sok minden titok és rejtély marad. a beavatódás katartikus élményének is szól. hogy apja „nagy. Előbb a fiú és az apa. hogy azonnal szemünkbe ötlik: az apának elsősorban nem a fiával. de sikerrel elvégzett egy rábízott feladatot. az apa-fiú viszonyban mindig van valami freudi elem. nyugtalan és riadt”. A kisfiú számára nem válnak olyan egyértelművé a viszonyok. hogy a felnőttek világa milyen is valójában. mégis. sőt talán még javított is valamelyest apja helyzetén azzal. A lélektani próza mestere tanult Freudtól is. de egyúttal kéretlenül megtapasztalhatta azt is. E tömör elbeszélés szerkezete a helyszínek alapján három egységre tagolható. hiszen a sírás okozója nem egyik vagy másik hivatali személy. a labirintusból a hazavezető utat. majd hazáig. ugyanakkor a boldog tudatlanság állapotának az elsiratása is. még ha ez nem is egészen tudatos benne. az apa zsebében rejlik az ottfelejtett kamrakulcs. Sírása így egyszerre felszabadító jellegű. Eszünkbe juthat ez itt is. Életkorából következően még kevesebbet tudhat. a főnök és a fiú. a főnök és a fiú az öt kis jelenet szereplői. Olyan élettapasztalat.bántotta. hanem a hivatallal. vagyis nagy összevisszaság uralkodott benne. zavart. legalább egy fejjel nagyobb”. saját élethelyzetével van baja. amely okkal ríkathatja meg a kis emberkét.

kis.Tulajdonságai: tisztességtudó. értelmes.III. Apa: megalázkodás a főnök előtt. szánalom van Pistában.II. nyomorék íróasztalnál dolgozik. talán ő is apja sorsára fog jutni. a legutolsó szobák egyikében. Pista: összeomlott az atyai tekintély. . Apa: majdnem bukottnak nevezi fiát. .VII.A kulcs . . ahogy amúgy soha. megrendült gyermeki hite a rendben. mint a főnöke. . mondván.I. mind az apa dicsfénye eltompult. Hivatal: tekintélyes. megközelíthetetlen . magasabb. . görnyedező hivatalnokok. . . Apja eldugott helyen. jólnevelt. első csalódás.Novella főhőse: Takács Pista.A történet nem valódi. s próbálja menteni apja nimbuszát. az áhított "szabadságban". . Talán megérzi. Pista: hazaindulván a fiúban mint a Hivatal. igazságban. nagy. .Kosztolányi Dezső .IV. harmadik csalódás. .Az ő szemszögéből kerül bemutatásra a történet. Apa: a főnök hatására dicséri fiát. végül zsúfolt. második csalódás. zavar. Hivatal: sötét. jóságban. álmai nem lehetnek valósággá. tízéves kisfiú.VI.V. Pistukámnak szólítja búcsúzáskor. zegzugos.

A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. minden egyes mondatnak fontos szerepe van. A novella „hőse” főszereplője egy 10 éves kisfiú Takács Pistának hívják. összekuszálódó gondolatai hatására. 578. elvtelen viselkedés. csókolgatja.. érthetetlen világával. mintha nem is létezne. Szidja öltözékéért. Újra eltévedt a folyosórengetegben. de még sosem járt ott. tekintélyt parancsoló bűvöletének az összeomlása a kisfiúban. mindannak amit pár perccel ezelőtt mondott. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa. érző ember lesz. Nemcsak a hivatal iránti. S megtudjuk még. vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri. A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit. Az apai tekintélyt féltő zsarnokból. megdöbbentő változást idéz elő édesapjában. kiismerhetetlen. Az elbeszélői magatartás sokféle lehet. és az olvasóra bízza az értelmezést. hanem egy kopasz úr. hanem az apai tekintély is szétporladt. Meghazudtolja önmagát. az igazságban. aki elbeszélget a nyíltszívű. aki elkezdi dicsérni fiát. nem lenne valóságos. hogy ki írta. Értő olvasó egy Kosztolányi versről. S végül megérkezett az egy ajtóhoz. . Szánalmas külsejét szégyelli. Az édesapját keresi fel a hivatalban a kamrakulcsért. és a bizalomban. Ez a harmadik csalódás. a gyermek élményeivel azonosul. Apja megalázott sorsában megérzi saját jövőjét is. hogy szegény. Kosztolányi írása tudatosan megszerkesztett alkotás. értelmes gyerekkel. Az ajtón az 576. A Nyugat nagy költőnemzedékéhez tartozott. s ellenkezőjét mondja. Most meglátja a hatalmas épületet. A meglepett apa.-as szám volt. Apja helyett szégyenkezik. majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé. A harmadik emelet 578-as szoba. Majd megjelenik a főnök a hatalom megtestesítője. takargatni próbálja. Nem valódi történetről van szó. gondolatait. megszégyenülésében fiát igyekszik megszégyeníteni.. átöleli. Önmagát siratja egy keserű élmény fájdalmával a szívében. értelmiségi családból érkezett Budapestre. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben. semmit sem ért. A nagy íróasztalnál nem apja ült. s az a pár dicsérő szó után. 577. A sarokban meglátta édesapját egy másik asztalnál. tisztességtudó. Ez a szám egyrészt az épület méreteire. jól nevelt.. Azt tudjuk róla. Sokszor egyes szám első személyben közli az eseményeket. Ez a három szám is valahogy meseszerűvé teszi ezt a helyiséget. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. hogy illedelmes. S lassan megindul a hivatal mítoszának a megsemmisülése. ha még nem olvasta.Kosztolányi Dezső vidéki. másrészt az apa alacsony rangjára utal. csak hallomásból ismerte. haszontalannak mondja.

se hamva. Ruházata megvilágítja az otthoni viszonyokat. a jóságban. Ekkor lassan megindul a Hivatal mítoszának megsemmisülése a kisfiúban. ezt az elhatározását semmi sem ingathatja meg. értelmes.) Megjelenik a méltóságos úr. Tisztességtudó. A gyermek ekkor találkozott először a felnőttek furcsa. Pista a kamrakulcsért keresi fel apját a misztikusan leírt Hivatalban. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. Az ajtó szemöldökfáján három szám. s azt hitte. apja megalázott sorsában megsejti saját jövőjét. és a leereszkedő. A Hivatal mitikus varázsának szétfoszlása az apa tekintélyét csorbította a gyerekben. 3. kiismerhetetlen világával.) A főnök elbeszélget a fiúval. A novella hőse. de annak se híre. novellagyűjteményben található. melyekből következtetni lehet az apa társadalmi helyzetére. dicsérő szavak az apjában olyan változást idéznek elő. és szidni kezdi a gyerek rendetlen öltözetét. az igazságban. hogy helyreállítsa megingott apai méltóságát. 2. . kinőtt). a felnőttek világában. jól nevelt (Száz bácsi). Elveszíti bizalmát az emberekben. mely furcsává. mint a rabok”) a harmadik emeleten. mely utal a hivatal nagyságára és az apa alacsony rangjára.A kulcs A mű az 1936-ban megjelent Tengerszem c. a cselekmény itt is egyszerű történet. Egy pillanatra azonban megérzi álmai halálát. Száz bácsi vezeti a fiúcskát az apja irodájába. okos (majdnem mindenből jelest kapott az első gimnáziumban). mely lélektani elemekkel és jelentéstöbblettel gazdagodik. A gyerek hite megrendül a rendben. A kisfiú keresi a szobát a harmadikon. Repülős szeretett volna lenni. ezután indult meg a csalódások igazi sorozata: 1. bezárva. főszereplője egy kisfiú. Ám ez csak a kezdet volt. hisz ez a legutolsó szoba. Takács Pista. és az apa szolgalelkűen hunyászkodik meg előtte. szegény (ruhája elnyűtt. Az apja az 578-as szobában van (= börtön? – lásd korábban: „farácsok mögött hivatalnokok görnyedeztek.) A meglepett apa kísérletet tesz. meseszerűvé teszi ezt az eldugott helyiséget. hogy meghazudtolja korábbi önmagát.

mely rendszerint egyetlen. de nagyon jellemző eseményt mond el. A történet gyakran hoz sorsfordulatot kevés és csak egy-két lényeges vonással jellemzett hőse számára. törvényszerűséget akarja megmutatni. Az egyszerinek tűnő események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános igazságot. A történet nem valós. melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. Az eseményeknek. ráérősebben elmondó elbeszélést (pl. az eseményeket kissé oldottabban. Elfojtott gyűlölet a novellákban szereplőiben (Freud!). vagy az apa egy „hektikás asztal”-nál dolgozik – hektika=tüdőbaj – népbetegség => korrajz)        . Mikszáth). rövidre fogott. (de még a tárgyaknak is) mögöttes tartalmuk van. az olvasóra bízza az értelmezést.Novella: olyan kisepikai műfaj. (pl. Pistuka „repülő” akar lenni. A novellától el szokták különíteni a kevésbé feszített tempójú. nem magyarázza az eseményeket. hanem egy bonyolult jelrendszer. A novella jellemzői: Minden szónak. mondatnak fontos szerepe van. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. Kosztolányinál a fentieken túl jellemző még: A hősök üres életű kis emberek.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful