Vasy Géza: Mikszáth Kálmán: A kulcs c. novella elemzése KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885-1936) költő, regényíró, esszéista.

Budapesten bölcsészkari tanulmányait nem fejezte be, újságíró lett. A Nyugatnak indulásától kezdve (1908) munkatársa. Első nagy sikereit A szegény kisgyermek panaszai (1910) című versciklusával, majd a Modern költők műfordítás-gyűjteményével aratta. Felesége Harmos Ilona színésznő. A húszas években keletkeztek híres regényei, az utolsó évtizedben a Számadás (1935) nagy lírája. Esszéi, kritikái, műfordításai ugyanúgy maradandóak, mint lírája és szépprózája. Hosszas szenvedés után rákbetegségben hunyt el. Ha a művelt ember Kosztolányi Dezső nevét hallja, elsősorban néhány költemény jut az eszébe, meg két-három regénycím, majd csak periferikusan a novellák és az egyéb irodalmi tevékenységi formák. Abban már vagy három évtizede közmegegyezés van, hogy e művek szerzője századunk egyik legnagyobb magyar írója,k s abban is, hogy lírában és epikában egyaránt és megkülönböztethetetlenül egyenlő mértékben hozott létre klasszikus értékeket. Amikor azonban epikai műveiről konkrétabban esik szó, inkább csak regényeit és az Esti Kornél novellaciklust szokás kiemelni, s legföljebb négy-öt más elbeszélést. Igaz, ezek közé tartozik A kulcs is, de Kosztolányi nemcsak az emlegetett elbeszélések szerzője, hanem sok másé is, és bizony a kisprózának is nagymestere. A szakirodalom, sőt a tankönyvek is számon tartják ezt a tényt, de tovább nemigen mennek. A novellista Kosztolányival mostohán bántak idáig a monográfiák, a tudós konferenciák is. Igaz, nem vakságból, nem is fukarságból, hanem éppen az életmű hallatlan gazdagsága miatt esett idáig kevesebb figyelem rájuk. Az író érdeklődése már kezdetben is több műnemre irányult. Már 1907-ben megjelent első verseskönyve, a Négy fal között, s rá egy évvel ezt követi Boszorkányos esték címmel az első novelláskönyv. Élete során több mint kétszáz elbeszélést írt, utolsó ilyen nemű könyve a Tengerszem, amely 1936 kora tavaszán jelent meg. E könyv első ciklusa a Végzet és veszély címet kapta, aFürdés cíművel indul, s a negyedik a sorban A kulcs, amely 1932-ben keletkezett. Mi a veszélyes, a végzetes? Természetesen maga az élet, amelyet meg kell ismernünk, és el kell viselnünk. A 20. század végén már nem különül el élesen a gyermekek és felnőttek világa, de korában ez nem így volt, s a polgárság különösen ügyelt a kisgyermek védettségére. Arra, hogy ez milyen korlátozott sikerű lehetett csak, szemléletes példát adnak Kosztolányi Dezső művei. A gyermek – és a kamasz – gyakori hőse írásainak, és első s mindjárt átütő sikerét is e témakörrel aratta: A szegény kisgyermek panaszainak versciklusával. Nemcsak a téma, hanem a nézőpont is fontos: a gyermek ugyanúgy kiszolgáltatott, mint a felnőtt, az elidegenedettség, és a félelem az ő életét is áthatja. Az elbeszélésekben főként két motívumkör kapcsolódik a gyermekekhez: az egyik a beavatódás, a másik az életveszélyes betegség, a halál. Az Esti Kornél Második fejezete például beavatódás: a címszereplő első napja az iskolában, a félelem leküzdése. A Végzet és veszély ciklusban a Fürdés a korai halálra példa, akárcsak a Feri. E halál közelébe ér el az Ilonka címszereplője. A születés beavatódásmisztériumát tárja fel a Petőfi Sándorka. A Lidike gyermekszerelme s A kulcs hivataljárása is beavatódás. Ez a mű igazi novella, a műfaj klasszikus meghatározásainak pontosan megfeleltethető, legföljebb azon tűnődhetünk el, hogy mi is a voltaképpeni „újdonság, újság” benne. Hiszen maga a külső történés egyetlen mondatban is összefoglalható lenne, s ezen a síkon olyannyira kisszerű, hogy önmagában említést is alig érdemelhet. Egy édesanya elküldi tíz év körüli kisfiát a hivatalba, az

másrészt beereszt. kirekeszt e hatalomból. amelyben az édesapa dolgozik. fényes és megközelíthetetlen valóság”. hogy a 411. beavat abba. Ez a funkciója a kisebb városi háztartásokban. Bár a hivatal „nem gyermeknek való”. hogy ez a legutolsó. szobáig. bizony meg sem találta volna a keresett harmadik emeleti szobát. valóságos „kincseskamra” tehát. A gyermeki fantázia nyilvánvalóan kiszínezte. át kell hágni a szabályt. Eddig hiába próbálkozott. a kamra a háziasszony féltett birodalma volt. hogy át lehet. akkor azonban s a bemutatott családban mindenképpen rendkívüli eseményt: annyira fontos a kulcs. szoba ajtaján belépve. de amit megismerhet. A fiú némi bolyongás után megtalálja apját. az apa elutasító magatartásának hatására még varázslatosabbá formálta képzeletben már nem is a hivatalt.) A kamrába való bejutás nélkül nyilván ebédet sem lehet főzni. A kamra azonban a régebbi háztartásokban a nyáron és télen begyűjtött eleség tárháza volt. hanem a Hivatalt. mindenütt jelen levő. amely egy tárgy: a kulcs. sokszor a gyerekek elől is szigorúan elzárt terület. amelyben csak tapasztalt felnőttek képesek eligazodni. márpedig a hivatalból hazatérő férjet azzal kellett várni. hiszen a kulcs itt mindössze egy nyilvánvalóan szegényes háztartás kamrájának a kulcsa. a bérlakásokban fokozatosan sorvadt. de nem a jó. mint holmi rejtélyes. az éde3sapa nem a leghatalmasabb. A kisfiú számára tehát nagy kalandról van szó. ünnepélyes. Ez a soványka cselekmény. a kisszerű esemény a fiú számára a világgal való találkozás nagy kalandjává változik. hogy hozza haza a kamrakulcsot. a hivatal a gyerek számára is megismerhetővé válik. emelet. hanem a gonosz vagy legalábbis a borzongató erők tették ilyenné. A titok feltárul ugyan. Az írói alakítás azonban ezt is feszültséggel teljessé teszi. amely bármikor és bárkivel megeshetne. s miként kerülhetett ez a kulcs az apa zsebébe. majd még soká haladva lehet eljutni az 578. amely mintegy a világ lehetséges központjának mutatkozott. voltaképp önmagában nem érdekes és megírásra sem érdemes. az is sokszor csak ellenőrzéssel léphetett be a kamrába. Nem a rendezettség. amelyet tévedésből föltehetően magával vitt. legbelső szoba nem a legszebb. amelyből megélnek. hanem jelkép is: a titokzatos. szigorú. Ott dolgozik az édesapa. . de az már kevésbé. ennek az ismeretéből. onnan tér haza fáradtan. és ha nem akad segítőre a régebbről ismert Szász bácsiban. A gyerek szinte Odüsszeuszként vág neki a nagy útnak. A gyermeki képzelet varázsbirodalma helyett a felnőttlét rideg világa mutatkozik meg benne. és nem a kulcs. 578. onnan hozza haza azt a keresetet. s az ő tudatában zajló történések teszik drámai erejűvé a művet. de a kélt világháború közti korszakban még hagyományosan élt. A mai olvasó talán még azon is megütődik. vagyis annak a szobának a megnevezése. (S ahol volt cseléd. hanem a fiú a főszereplő. A tárgyias hangvételű elbeszélés elsősorban az ő nézőpontját érvényesíti. A hivatal a család életének központi fogalma. hogy vajon miért kellett a lakásban lévő kamrát egyáltalán kulcsra zárni. apja elutasította. a nehezen kiismerhető hatalom jelképe. Az elbeszélés cselekményének szintjén aligha gondolunk jelképességre.és átláthatatlan „rengeteg épület”. megkapja a kulcsot is. Hasonló jellegű egy korabeli közlés címváltozata is: III. Ez magyarázza a mostanság mindennapos. s ő is hosszas bolyongásra kényszerül az „ismeretlen világban”. közben pár mondatot „beszélget” a hivatali főnökkel. s „a Hivatal úgy vette körül. az éppen édesapjának szinte végletes kiszolgáltatottsága. hanem a labirintusszerűség jellemzi. Az még talán elfogadható titokzatosság lenne. a fiú – életében először – most mégis bemehet oda.apához. A kulcs azonban nemcsak egy tárgy. majd hazamegy. A tárgyiasságra utal már maga a cím is. be. A hivatal valóban szinte elvarázsolt kastély. amely egyrészt kizár. nem a legcsodálatosabb.

„a földi bókolt”. szolgálatkész a felnőttekkel szemben. (Abban az időben az „úriemberek” kalapban jártak. s jó véleményt formál róla. amit sohasem tesz meg otthon. hogy repülő szeretne lenni. ugyancsak okkal. A méltóságos úr bár vizsgáztatóan. Szász bácsi készségesen segít a fiúnak. a fiát is szereti. hogy az apa viselkedését a munkahelyi nagyfőnök. Nem szégyenlősen. amit talán az apja sem tud. mint az apja. Az olvasó számára azonban egyértelmű. olyan becézéssel. „Azonnal. de kiszolgáltatott helyzete már megváltoztathatatlan viselkedésformát merevített rá. s okkal. idegenkedéssel tekint rá. A fiú válaszai a főnök kérdéseire azonban egyéniek. és „máris rohant úgy. hogy ott. hanem öntudatosan válaszol. De nem rossz ember a többi szereplő sem. „olvadozott”. hogy több lehet. A méltóságos úr kérdéseit – vagy ahhoz nagyon hasonlókat – nyilván sokszor kapott már felnőttektől. Az őt kelletlenül fogadó és megdorgáló apa átöleli. kalap nélkül”. a mű szövegösszefüggésében azonban az olvasó számára azt is kifejezi. és harangozott a lábával. számmá.) Pista még nem részese a felnőttvilág hivatali hierarchikusságának. hiszen ez a családban is érvényesült: részben szükségszerűen. Még a kapus is aggodalmasan állítja meg a távozót: miért sír. a hivatal épületén belül is így közlekedtek. az ilyenfajta kérdésektől viszolyognak leginkább a gyerekek. Az elbeszélés kisfiúja azonban még nem ismerhette a valóságosan létező hivatalt. Első ijedelmének elmúltával leült egy könyvhalomra. hogy ezeket az érzéseket nem lehet egészen szó szerint fogadni. Éppen a rideg hivatalban mutatja a legmelegebb érzéseket. hogy az életben a legalul lévők özé tartozik. csavargónak. Feltűnő ellentétben van ez apjának az alárendeltségből származó szolgálatkészségével: Pista egyszerűen jól nevelt és magától értetődően udvarias. Természetesen Pista is beleszületett. részben az apa természete miatt. A hivatali látogatás kalandja tehát abból a felnőttvilágból adott alapos leckét Pistának. Apja a következő mondatokkal fordult a főnökéhez: „Parancsoljon. E foglalkozás kiválasztása nyilván a gyermeki fantázia szárnyalásának köszönhető. és valamennyire tükrözik az egyéniséget is. A fiú aligha tudja. megcsókolja és „Szervusz. s éppen ezért az „egyszerű” ember rendre bizonyos mérvű félelemmel. A kopasz szinte védelmében veszi: „most szünidő van”. részben viszont emiatt áldozatnak is tartja magát. de barátságosan beszélget vele. amelyben az emberek közti viszonyok egyértelműen hierarchikusak. ahogy volt. s feszesen kihúzta magát”. és „csengő hangon és bátran” felelt. Ráadásul néhány perce apja megszégyenítette őt a szobafőnök a „kopasz” előtt. A kisfiú egyrészt nem nevezi meg rangján a főnököt. belenőtt bizonyos fokú hierarchikusságba. majd amikor visszatér: „Méltóztassék parancsolni2. Majd amikor megszólította őt a főnök „talpra ugrott. s ezt is kifejezi sírása. akiről a hivatali látogatás során derül ki. akkor neki is kötelessége ugyanígy vélekedni. adattá fokoz le. Részben egy gépezet csavarjának érzi magát. Pistukám” köszönéssel búcsúztatja. és még azt is bevallja. s ez determinálja a viselkedési formákat. aki majdnem megbukott. méltóságos uram”. ki . hogy Pistában másfajta lehetőségek is benne szunnyadnak. kijelentések közvetítik. másrészt a maga beszédjódján fejezi ki magát: a bizonyítványa „nem valami fényes”. Takács őr természetesen nem rossz ember. tehát járhat a fiú esze a labdán. haszontalannak nevezte. a bürokrácia gépezete elidegeníti az embert a maga természetes tulajdonságaitól. de amikor megjelent a méltóságos úr. korlátozza a cselekvés szabadságfokát. s az elidegenedettséget számára a lehető legparadoxabb módon éppen a legemberibb gesztusok.A hivatal. lététől. legföljebb érzi. A hivatalban a családját érzi tehernek. méltóságos uram”. a méltóságos úr pozitív véleménye változtatta meg: ha a főnöknek jó véleménye formálódott a fiáról. Fiával kelletlenül beszélgetett. A családi hierarchia csúcsán azonban az az édesapa állt. odahaza viszont a hivatali munkát. és feladatot kapott tőle. s ezért ú tud a legtermészetesebben viselkedni a főnök jelenlétében.

és megleli a kijáratot. a beavatódás katartikus élményének is szól. s ugyancsak a szobában. Pista távozóban „boldog volt. amelybe Pista most betekinthetett. nagyobb. Mindvégig a fiú van a szobában. még ha ez nem is egészen tudatos benne. vagyis nagy összevisszaság uralkodott benne. A harmadik az út visszafelé a főkapuig. aki azért az apjából sem ábrándul ki. számára sok minden titok és rejtély marad. az apa zsebében rejlik az ottfelejtett kamrakulcs. mint amilyenek valójában. amiként Freid is sokat merített az irodalomból. hiszen a sírás okozója nem egyik vagy másik hivatali személy. aki éppen itt és ekkor teszi meg az első nagy lépéseket a teljesebb tudás és tudatosság létállapota felé. majd az apa és a méltóságos úr. A szobában. E tömör elbeszélés szerkezete a helyszínek alapján három egységre tagolható. ŰA második az apa szobájában játszódik. Megkapta a kért kulcsot. most már a saját erejéből tájékozódik. közben élettapasztalatban is gyarapodott. majd hazáig. Mondják. Eszünkbe juthat ez itt is. hogy eltévedt az épületben. s ezért a félig-tudás és a félig-tudatosság állapotában van Pista. Szokás Kosztolányi műveivel kapcsolatban a freudizmust emlegetni. aztán a főnök és a „szoba”. legalább egy fejjel nagyobb”. Erre valóban csak azt lehet válaszolni. ám az elbeszélés lélektani vonalvezetése van annyira áttetsző. zavart. mégis. A kisfiú számára nem válnak olyan egyértelművé a viszonyok. saját élethelyzetével van baja. Előbb a fiú és az apa. a főnök és a fiú. Sírása így egyszerre felszabadító jellegű. a főnök és a fiú az öt kis jelenet szereplői. sőt talán még javított is valamelyest apja helyzetén azzal. ugyanakkor a boldog tudatlanság állapotának az elsiratása is. végül a visszatérő apa. Az első a fiú útja a hivatal lépcsőin és folyosóin az 578-as szobáig. Számára ez az igazi s bizony nagyon fontos újság.bántotta. hanem a hivatallal. Életkorából következően még kevesebbet tudhat. A lélektani próza mestere tanult Freudtól is. s talán még apjának is jobb véleménye lesz róla. de sikerrel elvégzett egy rábízott feladatot. hogy azonnal szemünkbe ötlik: az apának elsősorban nem a fiával. hogy a főnökben jó véleményt alakított ki magáról. s okkal. hogy apja „nagy. de egyúttal kéretlenül megtapasztalhatta azt is. Érhető. A középső szerkezeti egység a szereplőkre figyelve további jelenetekre tagolódik. Olyan élettapasztalat. nyugtalan és riadt”. . legalább annak örülhet. amely okkal ríkathatja meg a kis emberkét. az apa-fiú viszonyban mindig van valami freudi elem. hogy senki. hogy a felnőttek világa milyen is valójában. az azt elrendező alárendeltségi viszonyok hálózata. a labirintusból a hazavezető utat. hanem maga az. az apa helyzetében és ebből következő viselkedésében található meg a kulcs a felnőttélethez. mint a főnök. amit a Hivatal jelképez: a felnőttélet.

A történet nem valódi. mind az apa dicsfénye eltompult. Apa: megalázkodás a főnök előtt. Pistukámnak szólítja búcsúzáskor.VII.VI.A kulcs . Pista: hazaindulván a fiúban mint a Hivatal. s próbálja menteni apja nimbuszát. Apa: majdnem bukottnak nevezi fiát. mondván. . igazságban. . Hivatal: sötét. . második csalódás.III. . zavar. ahogy amúgy soha. megközelíthetetlen .Novella főhőse: Takács Pista. Apa: a főnök hatására dicséri fiát. álmai nem lehetnek valósággá. nagy. talán ő is apja sorsára fog jutni.V. Talán megérzi. .II. . Hivatal: tekintélyes. megrendült gyermeki hite a rendben. értelmes. kis. . zegzugos. nyomorék íróasztalnál dolgozik. Apja eldugott helyen. . a legutolsó szobák egyikében.Az ő szemszögéből kerül bemutatásra a történet. .IV. végül zsúfolt. az áhított "szabadságban". mint a főnöke. tízéves kisfiú. harmadik csalódás. Pista: összeomlott az atyai tekintély.Tulajdonságai: tisztességtudó. görnyedező hivatalnokok. jóságban.Kosztolányi Dezső . jólnevelt. magasabb. .I. szánalom van Pistában. első csalódás.

Azt tudjuk róla.. a gyermek élményeivel azonosul. A gyermek most találkozott először a felnőttek furcsa. Kosztolányi írása tudatosan megszerkesztett alkotás. Egyben megrendül gyermeki hite a rendben. megszégyenülésében fiát igyekszik megszégyeníteni.Kosztolányi Dezső vidéki. Az elbeszélői magatartás sokféle lehet. . másrészt az apa alacsony rangjára utal. összekuszálódó gondolatai hatására.-as szám volt. hogy ki írta. Ez a harmadik csalódás. átöleli. A Nyugat nagy költőnemzedékéhez tartozott.. mintha nem is létezne. Szidja öltözékéért. Értő olvasó egy Kosztolányi versről. Sokszor egyes szám első személyben közli az eseményeket. A harmadik emelet 578-as szoba. Most meglátja a hatalmas épületet. Ez a három szám is valahogy meseszerűvé teszi ezt a helyiséget. tekintélyt parancsoló bűvöletének az összeomlása a kisfiúban. nem lenne valóságos. gondolatait. A meglepett apa. S végül megérkezett az egy ajtóhoz. Önmagát siratja egy keserű élmény fájdalmával a szívében. Nem valódi történetről van szó. aki elbeszélget a nyíltszívű. mindannak amit pár perccel ezelőtt mondott. megdöbbentő változást idéz elő édesapjában. A novella „hőse” főszereplője egy 10 éves kisfiú Takács Pistának hívják. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. A nagy íróasztalnál nem apja ült. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. ha még nem olvasta. és az olvasóra bízza az értelmezést. aki elkezdi dicsérni fiát. Az ajtón az 576. kiismerhetetlen. semmit sem ért. csak hallomásból ismerte. csókolgatja. vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri. 577. de még sosem járt ott. érző ember lesz. A kisfiú nem tudja megfogalmazni érzéseit. 578. hogy szegény. az igazságban. A sarokban meglátta édesapját egy másik asztalnál. hanem az apai tekintély is szétporladt. Meghazudtolja önmagát. s az a pár dicsérő szó után. Nemcsak a hivatal iránti. S megtudjuk még. haszontalannak mondja. Újra eltévedt a folyosórengetegben. minden egyes mondatnak fontos szerepe van. Szánalmas külsejét szégyelli. és a bizalomban. s ellenkezőjét mondja. Apja helyett szégyenkezik. jól nevelt. takargatni próbálja. majd könnyektől csorgó arccal rohan hazafelé. Az édesapját keresi fel a hivatalban a kamrakulcsért.. Apja megalázott sorsában megérzi saját jövőjét is. értelmes gyerekkel. érthetetlen világával. Ez a szám egyrészt az épület méreteire. hogy illedelmes. elvtelen viselkedés. tisztességtudó. Majd megjelenik a főnök a hatalom megtestesítője. Az apai tekintélyt féltő zsarnokból. értelmiségi családból érkezett Budapestre. S lassan megindul a hivatal mítoszának a megsemmisülése. hanem egy kopasz úr.

hogy helyreállítsa megingott apai méltóságát. mely furcsává. A gyerek hite megrendül a rendben. az igazságban. főszereplője egy kisfiú. Az ő szemszögéből mutat be mindent az író. de annak se híre. Ekkor lassan megindul a Hivatal mítoszának megsemmisülése a kisfiúban. meseszerűvé teszi ezt az eldugott helyiséget. A novella hőse. a cselekmény itt is egyszerű történet. szegény (ruhája elnyűtt. Ám ez csak a kezdet volt. 2. A Hivatal mitikus varázsának szétfoszlása az apa tekintélyét csorbította a gyerekben. Az ajtó szemöldökfáján három szám. mely utal a hivatal nagyságára és az apa alacsony rangjára. mint a rabok”) a harmadik emeleten. ezt az elhatározását semmi sem ingathatja meg. Az apja az 578-as szobában van (= börtön? – lásd korábban: „farácsok mögött hivatalnokok görnyedeztek. novellagyűjteményben található. Tisztességtudó. kiismerhetetlen világával. Pista a kamrakulcsért keresi fel apját a misztikusan leírt Hivatalban.) Megjelenik a méltóságos úr. 3. mely lélektani elemekkel és jelentéstöbblettel gazdagodik. s azt hitte. Egy pillanatra azonban megérzi álmai halálát. kinőtt). okos (majdnem mindenből jelest kapott az első gimnáziumban). a jóságban. . Száz bácsi vezeti a fiúcskát az apja irodájába. Repülős szeretett volna lenni. apja megalázott sorsában megsejti saját jövőjét. ezután indult meg a csalódások igazi sorozata: 1. és szidni kezdi a gyerek rendetlen öltözetét. A kisfiú keresi a szobát a harmadikon. se hamva.) A meglepett apa kísérletet tesz. Ruházata megvilágítja az otthoni viszonyokat. bezárva. hogy meghazudtolja korábbi önmagát. és a leereszkedő. A gyermek ekkor találkozott először a felnőttek furcsa. Elveszíti bizalmát az emberekben.) A főnök elbeszélget a fiúval. jól nevelt (Száz bácsi). dicsérő szavak az apjában olyan változást idéznek elő. a felnőttek világában. értelmes. melyekből következtetni lehet az apa társadalmi helyzetére. és az apa szolgalelkűen hunyászkodik meg előtte.A kulcs A mű az 1936-ban megjelent Tengerszem c. hisz ez a legutolsó szoba. Takács Pista.

Mikszáth). vagy az apa egy „hektikás asztal”-nál dolgozik – hektika=tüdőbaj – népbetegség => korrajz)        . Kosztolányinál a fentieken túl jellemző még: A hősök üres életű kis emberek. az olvasóra bízza az értelmezést. melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. az eseményeket kissé oldottabban. mondatnak fontos szerepe van. nem magyarázza az eseményeket. hanem egy bonyolult jelrendszer. A novella jellemzői: Minden szónak. ráérősebben elmondó elbeszélést (pl. rövidre fogott. A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad. A történet nem valós. (de még a tárgyaknak is) mögöttes tartalmuk van. Elfojtott gyűlölet a novellákban szereplőiben (Freud!). Az eseményeknek.Novella: olyan kisepikai műfaj. törvényszerűséget akarja megmutatni. de nagyon jellemző eseményt mond el. A novellától el szokták különíteni a kevésbé feszített tempójú. (pl. Pistuka „repülő” akar lenni. A történet gyakran hoz sorsfordulatot kevés és csak egy-két lényeges vonással jellemzett hőse számára. mely rendszerint egyetlen. Az egyszerinek tűnő események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános igazságot.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful