MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.

1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága

1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.

A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.

A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.2.4. Nyelvművelés

1.3. Nyelv és társadalom

Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.

Nézetek a nyelvművelésről.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely,

Nyelvpolitika. szociográfiában).és szótani. Az egynyelvű szótárak ismerete. A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl.5. Nyelvváltozatok A földrajzi és társadalmi rétegződés megjelenése a szókincsben: regionális köznyelvek és szociolektusok. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1. mondattani. szaknyelv. rétegnyelv. szövegszerkesztés számítógéppel. újságnyelvben. a beszédfolyamat. A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai.3. Új kihívások A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.3. kommunikáció az interneten. a szókincsre. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú.3.3. A helyesírás stílusértékű változatai. alak. a kétnyelvűség. összeolvasás. jelenségek értelmezésében. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A szófajváltás jelensége. tendenciái. ifjúsági nyelv. 1. A társadalom hatása a nyelvváltozatra.3.csángó). különböző címzettű.4. a beszédhang. nyelvtörvény.4. 1. A szóképzés rendszere. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények. A határon túli magyar nyelvűség 1. jelentéstani elemzése.1. 1. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai. részleges és teljes hasonulás.a főbb nézetek. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani. 1. A beszéd.4. kontextusú szövegek létrehozásában. a . nyelvi tervezés. a hangképző szervek.1. főbb jellemzőik. nyelvi rendszerbeli összefüggésük. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése.3. Hangtan A magyar hangállomány. 1. szleng. Kisebbségi nyelvhasználat A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége . A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. a hangtörvények (hangrend és illeszkedés.2. elektronikus levelezés). A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. szaknyelvben.

4. A magyar helyesírás rendszere. A jelzők fogalma és fajtái. következtető. a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat a szövegben 1.4. A mondat szerkezete: egyszerű. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.2. A mondat szerkezete és felépítése.4. Mondattan 1. A tárgy és fajtái. . nyelvhelyesség a toldalékolásban. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. magyarázó. szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében. A mondat fogalma. mondatelemzés. a stílusérték szempontjából. ragok szerepe.3. A mondat és a szöveg. jelek. Logikai és tartalmi viszonyok rövidülés. a szószerkezet mint nyelvi egység. kiesés). A szófajok rendszere.6. A mellérendelő szintagma kapcsolatos. A morfémák. mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. a határozók irányhármassága. A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. választó. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. A képzők. A határozók fogalma és kifejezőeszközei.4. Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. Az állítmány és az alany.1.4.4. Az egyszerű mondat részei. fajtái. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás. az alárendelő és a mellérendelő szintagma. tagolatlan mondat. használatuk. A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában. a szószerkezetek alkotásában. Az alapszófajok. a rendszermondat és a szövegmondat. A mondat megszerkesztettsége. tagolt. A mellérendelő fajták mint többszófajúság. összetett. pl. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5. a magyar határozói rendszer. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése. Alaktan és szótan 1. ellentétes.

fajtái. Az alárendelés fajtái: az alanyi.a szóképzés jelentésmódosító szerepe. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. a jelrendszer A szóteremtés jelentősége. mozaikszók.1. jelölt (jelentéstartalom).utaló. a magyarázó mellérendelő viszony. a hangutánzás és a hangulatfestés. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. A képzők rendszere. a következtető.(hangsor). szövegértésben. jelrendszerek . Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. rövidítések 1. szövegalkotásban.a szóösszetétel jelentősége. ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. .a központozás használata és értelmezése szóban és írásban.és kötőszók. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói. a tárgyi. A nyelvi jel sajátosságai (pl.5. a jelzői alárendelés.7. a határozói. A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség. tapadás. az átvétel és az első keletkezés. jeltárgy. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. jelek. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: . önkényesség. Szókincs és frazeológia logikai-tartalmi viszonyok .1. a szókészlet rétegei. . A szóalkotás ritkább módjai: elvonás. A jel. a választó. az összetett szavak helyesírása. Kommunikáció 1. az indulatszók. . Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya.4. A szókincs változásának okai. Nyelvi jelek: jelölő . az állítmányi. szövegmondásban. a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. jelentésmegoszlása.a kapcsolatos. A szóalkotás lehetőségei: .5.a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése. az ellentétes. A jel. használati helyzettől független . általánosító jelleg.

esztétikai. Kommunikációs funkciók és közlésmódok A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. szövegértelmezéssel. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. napló. A beszélgetés lelki. üzenet.2.5. feljegyzés. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével. A személyközi kommunikáció 1. érzelmi jelentősége. felhívó. . gesztusnyelv. nemi.egy-két példa alapján (pl. az utcakép. generációs. a reklám. közlemény. 1.5. az elektronikus kommunikáció jelrendszere). viselet). tánc.élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. tekintet. szerepe. fatikus. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl.5.3. Az összefüggések megértése. A vizuális és a nyelvi jel. beszédhelyzet. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1. 1. a divat.létezés). az ifjúsági szubkultúra. kifejező. köszönés és megszólításformák). társadalmi.példák alapján. a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. válasz.5. közvetítő közeg. szövegalkotással. történetmondás. külső megjelenés. kulturális vonatkozások . A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. A kongruens és inkongruens közlés. A közlés hitelességének tényezői. a magyar folklór. múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei).4. mimika. nemi. levél. párbeszéd.nyilvános és magánéleti . társadalmi. A mindennapi . A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság. címzett.6. közös nyelv.5. közlő. metanyelvi) fogalma és szerepe. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései . csend). életkori különbségek jelzése. térközszabályozás. előismeretek). A tömegkommunikáció A kommunikációs funkciók (ábrázoló.5. gesztusok. 1. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl.

A szöveg mint valakire irányuló közlési szándék (mint tranzakció és mint interakció). . A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes. A szöveg grammatikája és jelentése 1. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. A szöveg szóban és írásban.a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl. körülírás. A szöveg A szöveg egységének tényezői. térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező. többjelentésű szavak. az utalás irányai (előre. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: . elkülöníthető elemek egysége. A leíró (tájékoztató). rokon értelmű. A kontextuális jelentés.6. a tudáskeret. többértelműsége. elsődleges és mögöttes jelentése. A kommunikáció és a szöveg 1.A közvetlen személyközi kommunikáció. a szövegkörnyezet. nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek. A szöveg pragmatikai.és visszautalások).3.6. kifejező. 1. . A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl. ismétlés. A szöveg felépítése. egységei külső körülmények: szövegméret. az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl.6.1. katafora. a cselekvés. Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása.2.jelentésviszonyok a szövegben .a szöveg egyértelműsége. megjelenés. . távolság. A szöveg jelentése: . Szövegértelmezés Anafora. konformizálás.a tematikus előrehaladás. 1. . feltételei.6. deixis. kulcsszavak. érvelő és felhívó szövegfunkciók. szövegtípusok Lineáris és globális kohézió Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával. nivellálás).a kulcsszavak szerepe. szemantikai és grammatikai megközelítése.logikai-tartalmi viszonyok.

előre. .6. A szövegfonetikai eszközök (pl. szórend. a beszélő meghatározottsága. szépirodalmi.6.6. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése. a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg. a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében. a spontaneitás.6. bekezdések szerkesztése. a hangerő. kifejező alkalmazása. a beszéd mint többdimenziós rendszer). tudományos szövegekben.és visszautalások a szövegben. kötőszó. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. . A szöveg dinamikus és statikus összetevői 1. a szövegfunkciók. A címzettek elkülönítése a beszédhelyzet.4. A szöveg szóban és írásban A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. a kommunikációs színtér. megszerkesztettségében. a kifejtés mélységében. szünet. a szöveg bonyolultságában.téma. makro. illetve megtervezettség alapján). illetve a közönség címzett szerepe a szöveg közti kapcsolat. hiányos mondat. tudáskeret. szóhasználatában. előadásmódjában. előismeretei: a és a hallgató. egyeztetés.és mikrostruktúra követése. a tempó. 1. az főbb jellemzői. terjedelmében. az írásjelek) értelmes. intertextualitás jelenségeinek . . Az intertextualitás Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata. a közönség mint A beszélők nyelvi és történeti szövegformáló tényező. a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása. A címzettek. témahálózat felismerése mindennapi. Az ismeretközvetítő CD-ROM és Az intertextualitás mint a az internet intertextualitásának szövegek létmódja.olvasói ismeretek (pl.1.5.

hivatalos levél. elektronikus kommunikáció tömegkommunikáció hírmagyarázat. az előadás és a vita. . A média. hatásbeli sajátosságai. nyelvi normáinak jellemzői.7. nézetek. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. a nyelvhasználat szabályozottsága. tudósítás. televízió) és új közlésmódjai (email. A szövegtípusok A szövegtípusok kommunikatív. tárgya. 1. szerkezeti. interjú. kommunikációs színterek.értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. nyelvhasználati. kora. Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. hír. a szöveg nyelve. Lehetséges tipológiák (pl. vélemények értelmezésével). pályázat. a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése).1. jellege. szövegtípusait elkülönítő nyelvi cikk.7. A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A publicisztikai és tájékoztató műfajok. saját tapasztalatok. A kommunikációs színterek A továbbtanuláshoz. internet stb. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. hozzászólás) normái. az Az írott és az elektronikus Médiaközlések elemzése (pl. glossza): tartalmi. a közlemény közege. 1.7. és szövegformálási kritériumai.2. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. kérvény. szerkezeti és nem nyelvi tényezők. 1.). az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége. célja és szerepe. önéletrajz. meghatalmazás.

mint hatástényező.8. vita 1. a címzettek. állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása). A kulturált vitatkozás kritériumai. manipuláció felismerése. . implikációk. Szövegek térben és időben A nyilvános beszéd. vita értelmezése (pl. érzelmeinek kifejezője. 1. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg. a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). összehasonlítása. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl.3. a vitatkozó felek nézőpontjainak.7. mint a szónoklás tudománya. megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben.1. az érvelés beszédhelyzete és eszközei. magyarázat. kontextusok. A retorika 1. az új közlések. néhány érvtípus. tankönyv. Deák Ferenc beszéde). Az aktuális tagolás. mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. szakkönyv. Az írásbeli meggyőzés eljárásai.5. az érvelés műfaja: a bizonyítás. mint a beszélő személyiségének. Hangzó szövegek elemzése. A meggyőzés. Kölcsey Ferenc.8. a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái. a téma/réma összefüggés. tömörítés. Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. a cáfolat. Kossuth Lajos. bizonyítás.2. a szerkezet.3. meggyőzési szándék.8. A retorika alapjai 1.8. A nyilvános beszéd 1. a szóhasználat. hatás. Nyelvi jelenségek elhelyezése térben és időben. A retorika mint etikai érték.kifejtés. összefoglalás és forrásaik (pl. Hitelesség.8. írott és elektronikus adatbázis). 1. definíció. A szöveg hangzása mint vivőerő.1.4. a megszerkesztettség szempontjából). megvitatás. Széchenyi István.8. jelentésrétegek feltárása. szövegek térbeli és időbeli kontextusai. tartalmi kivonat. Érvelés. A tanulás tipikus szövegei Tudományos ismeretterjesztő műfajok . értékelése. Az összefoglalás funkciója és típusai. folyóirat.

és visszautalások. .a témának.a műfaj megválasztása. értelmezése. a címzettnek. A saját teljesítményben a tartalmi. szerkesztési.logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása. kijelölése. a témahálózat felépítése. a mérlegelés. a kulcsszók. Személyes viszony.8. nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. tények. reflexió. illetve a vizuális vezérlés alkalmazása.9. indokolt hivatkozás. előre. . a cél tisztázása. ellenérvek. gondolatok elrendezése.1. . jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése. A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl.az akusztikus. .a címzettek. értékelés 1. létrehozása. idézés. állásfoglalás).a szóbeliségben és az írásbeliségben. Például: . A szövegfolyam tagolása. a stílus megválasztása és képviselete.térbeli és időbeli viszonyok követése.felkészülés.a szövegkohézió. megszerkesztettsége . megértése. anyaggyűjtés . a szóhasználat. a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása. a linearitás és a szöveg Címadási konvenciókkal. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban. .a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe. stiláris.téma körülhatárolása.6. az érvek. a szókincs. . a műfajnak.a tartalom kidolgozása. a kontextus. Stílus és jelentés A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.a hangnem. a szaknyelvben és a . az anyag elrendezése. . . nyelvtani. . adatok. .

közéleti jelszavak. szólások eredete néhány példával. Összetett képrendszerek. szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése. A képszerűség stíluseszközei és A jelentésmező fogalma. stílusimitáció). a stílusérték fogalma. az írás.2. többlet. szállóige. értékelése. mellékjelentés. korú szövegek stílushatásának megfogalmazása. Stíluseszközök szépirodalomban. köszönésformák. beszéd. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről.9. értelmezése. állandósult szókapcsolatok. szöveg és stílus összefüggése. Az állandósult szókapcsolatok. eseményhez. szitkozódások. A szó. A szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl.9. "a stílus maga az ember". A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). lexémák (szótári szavak). anyanyelvéhez. hallgatóhoz. a fogalmazás módja. hatásosság.3. Szóhasználat és stílusérték. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés.9. olvasóhoz. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz. közhelyek.és kifejezéskészlet stilisztikai értéke. A stílust létrehozó.1. szóbeliség.1. babonák. alkalmi jelentés közti viszony. a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl.9. témájú. kifejezésmód. A szójelentés 1. graffitik) szerepe. címzettek. Magyar értelmező kéziszótár. beszélő/író. szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai. alakító kommunikációs tényezők rendszere. A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban. kultúrtörténeti vonatkozással. Az állandósult szókapcsolatok. nyelvi eszközök megválogatása. szóláshasonlat. stílusjelenségek felismerése.4. A szójelentés változásai. valamint kétnyelvű szótárak ismerete. a szerkesztés. A stílus értelmezése (pl. Állandósult nyelvi formák 1. nyelvi panelek. téma. írásbeliség. cél. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. Nyelvi-stilisztikai változatok 1. képi . A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú. szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás. Nyelv. közmondás. a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz).

Stílus és norma koronkénti változatai. kihagyás. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai. hiányos mondat. fokozás. nyelvi humor). mondatpárhuzam. késleltetés. tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. stílusváltozat 1.9. képi világ). allúzió. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Stíluskorszakok. körmondat. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. stílustörténeti összehasonlítások példák alapján. tipográfia. közhelyek. célzás. Stílusréteg. tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái. inverzió. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében.9. archaizálás. értelmezése.5.a verbális stílus. evokáció. Fogalmak Középszint és emelt szint . a nominális stílus. A nyelvi elrendezés hatása 1. Tipikus kommunikációs helyzetekben. halmozás. A társalgási stílus ismérvei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői. variáció. társadalmi színtereken létrejövő. anakronizmus. néhány példa alapján. 1.6. Stílustörténet Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus. a megjelenítés közlésértéke (pl. Objektivitás és szubjektivitás. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. 2.7. A mondatszerkezet stiláris változatai . értelmezése. axiómák. állandó jelző stb. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők.9. stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. felismerése. minősége (pl. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A közélet színterei. jelképrendszerek Az eufemizmus. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. stiláris kötöttségei. udvariasság és durvaság.hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése. hálózatok. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron. a stílusirányzatok körében.

szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése. alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. hasonlítás. nyelvjárás. kettősnyelvűség. denotatív. hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. köznyelv. cáfolat. stíluselem. regionális köznyelv. nyelvemlékes kor. teljes. hangulatfestés. szótári. közmondás beszédtett diakrónia.és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés. alakzatok: ellipszis. nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. nyelvújítás. jelhasználati szabály kevertnyelvűség. mássalhangzó képzésmódja. kétnyelvűség a kommunikáció. cáfolás. kötőszóhiány. vendégszöveg. a kommunikációs folyamat funkciói. nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel. mozaikszó . a pontosvessző. gondolatritmus. a zárójel. szóláshasonlat. középmagyar kor. jelentéselem. stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái. jelentésmező. metaforizáció motiváltság. áthajlás. archaizálás. alá. alliteráció. figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés.és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat. az idézőjel szerepe a magánhangzó. érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel. megengedés stílus. nyelvpolitika. témamegjelölés). magánéleti. -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. körmondat metafora. bizonyítás. elbeszélés. szállóige. jelrendszer jelentés: szó-. alkalmi beszéd. argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat. ismétlődés. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban. tagolt. alárendelő. ellenérv. következtetés. oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás. hangutánzás. evokáció. szövegben jelentésszerkezet. szleng. konnotatív jelentés. érv. az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel. szóösszetétel. ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés.Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. befejezés (összefoglalás. ősmagyar. egyéni szóalkotás. írásbeliség. érv. kitekintés). a szóelemzés. szövegjelentés. ómagyar. tagolatlan mondat. eufemizmus. poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika. nominális stílus. jóindulat megnyerése. mellérendelő összetett mondat. meggyőző szövegműfajok. újmagyar kor. összetett mondat. szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás). mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat. kódex. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség. mondat-. deduktív. induktív módszer expresszivitás. csoportnyelvek. a hagyomány. a kettőspont.

világirodalmi párhuzamok. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó. tudósítás. esszé. mondatszók a szójelentés: egyjelentésű. az életmű jelentős tényei.szófaji rendszerünk. Az életművet leíró. allegória.1. anafora. szinekdoché. azonos alakú szó. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. szinesztézia. A művek bemutatásához. kommentár. Arany János. értekezés. önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató. szövegmondat. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. hasonlat. recenzió. kulturális kötődései. Ady Endre. Kronológiai és topográfiai tájékozottság. a mű korabeli fogadtatása. IRODALOM 2. néhány kortárs megnevezése. Kosztolányi Dezső. Szerzők és művek 2. Babits Mihály. előadás. kérvény. kritika TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2. határozószó. összetett költői kép. pályázat. témák. kérdésfelvetések. riport. ellentétes jelentésű szó. katafora. a szerzők jellegzetes regionális. rokon és hasonló alakú. kötetkomponáló elvek (pl. értékelő főbb jellemzők. cikk. műelemzés. előre. Életművek Petőfi Sándor.1. alapszófajok. szellemi kötődések.1. meghatározó hatások. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák. többjelentésű. réma) szöveg. jövevény. ciklusok. névmás. belső keletkezésű szavak. globális) szövegtípus. szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak. véleményformáló műfajai: hír. szövegegységek: bekezdés. szakasz szövegjelentés: témahálózat. hangutánzó. kisértekezés. interjú. szövegfajta: definíció. értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. kulcsszó. kérdésfeltevések.és visszautalás (rámutatás. névelő. magyarázat. értelmezés. tömb. glossza. hatások. témák. A pályaképre ható irányzatok. vita. referátum.és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. tanulmány. ajánlás. hangulatfestő szó szóképek: metafora. meghatalmazás. kapcsolatok a művek között (pl. Kötetek. tételmondat. élethelyzetek. hivatalos levél. deixis). metonímia. viszonyszók. a pályakép főbb jellemzői. József Attila Az életút. motívumok). .

Mikszáth Kálmán. Memoriterek. értelmezett művek elhelyezése az életműben. Műfaji. esszé. a . összefüggése. jellemző motívumok). adaptációk). Kosztolányi. Janus Pannonius. a bemutatott. szállóigék (értelemszerűen a drámákból). az adott korszakban. összehasonlítás. Egy mű beható ismerete 2. kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. kérdésfeltevések alapján. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése. A művek értelmezése. A műnemi. Szabó Lőrinc. Jókai és kora). az antik hagyomány Berzsenyi. Tájékozottság a korszakban. a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak. szövegmagyarázat. a jellemző motívumok. kifejezésmód. jelentésrétegek. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. Műfaji sajátosságok. A szövegek "témahálója".3. a téma. Jókai Mór. különböző interpretációk értelmezése.1. A korszak (stíluskorszak. többi nézőpontból és műfajban (pl. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. a korstílussal való összefüggésben is. esetenként filozófiai vonatkozása. a nyelvhasználat. Balassi Bálint. Móricz Zsigmond. vélemények értelmezése. Berzsenyi és Kazinczy. a műfaj. Berzsenyi és Kölcsey. Kölcsey Ferenc. motivikus kapcsolatai. világlátás. helye és hatása az irodalmi hagyományban. Radnóti költészetében). vélemény). A szerző és műve: a keletkezés. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. ajánlás különböző címzetteknek. irányzat). a kompozíció. a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye.1.2. esztétikai. hatása az irodalmi hagyományban. továbbá két magyar regény a 20. a téma. a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. Portrék műfajok. a kortársak között (pl. értelmezése. Olvasatok. A szerző utóélete. Csokonai Vitéz Mihály. ismertetés. Vörösmarty Mihály. Zrínyi Miklós. az alkotói nézőpont összefüggései. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. korstílus. Weöres Sándor. a motívumok. Kritikák. értekezés. A mű utóélete. Berzsenyi Dániel. a kompozíció. műfaji. Radnóti Miklós. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai. egy-egy világirodalmi párhuzam.2. kifejezésmódbeli. a felvetett kérdések etikai vonatkozásai.

Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. alkotói csoportok. Világlátásbeli. egy-egy világirodalmi párhuzam. illetve drámai művének elemző bemutatása. filozófiai vonatkozásai. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl.6. a választás indoklása.1. Petőfi Sándor és Illyés Gyula). Művek bemutatása. A téma. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. Márai Sándor és Esterházy Péter). művek Krúdy Gyula. Ottlik Géza. A művekben felvetett kérdések etikai. stílusbeli. a nyelvhasználat.Összefüggések a bemutatott. Memoriterek . filozófiai vonatkozásai. kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével. 2. Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben. műhelyek. Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje. nyelvi. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai. tematikus) összehasonlítása. Németh László. szemléletbeli). utóélete (pl. Kosztolányi és Ottlik. a kompozíció. tematikai. A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása. Látásmódok. Márai Sándor. Szilágyi Domokos. 2. Juhász Gyula. hatása. Pilinszky János.legalább három szerzőtől teljes szövegek. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl.1. műfaji. a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. időbeli-térbeli. poétikai. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. . a motívumok összefüggései. lényegre törő értelmezése. folyóiratok). Illyés Gyula. Egy-egy világirodalmi párhuzam. A művek fogadtatása. értelmezett művek között (pl. Vas István vagy mások). összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige. A közelmúlt irodalmából Egy. Két. esztétikai. esztétikai. Nagy László. A művek fogadtatása. értelmezése. példákkal (pl. Karinthy Frigyes.4. Örkény István. Tóth Árpád. Nemes Nagy Ágnes.1. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából. korstílussal való összefüggésben is. neoavantgárd. értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl.5. a 2. A művekben felvetett kérdések etikai. A választott mű értelmező bemutatása (pl.

a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli. a széppróza. Korszakok. Korszakok. középkor.7. a dráma nyelve. élethelyzetek. század második fele. tematikus. különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti. kortárs . stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. képzőművészet. művek. avantgárd és a 20.jellemző példák alapján. stílustörténeti vonatkozások. esztétikai utalásokkal (pl. esztétikai. A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya . Legalább két korszak két-három művészeti ágának.2. a korszak szellemi irányzataival. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. reneszánsz. irodalmi ismeretterjesztés. romantika. antológiák. színházi konvenciók. a korstílussal való összefüggésben is. avantgárd és a 20. századforduló. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. a színház. elhelyezése stíluskorszakban. 2. filozófiai vonatkozásai. Művek átfogó bemutatása. Művek értelmezése . nyelv. a kompozíció összefüggései. romantika. a téma. Nyomtatott szöveg. színház.1. század második fele és kortárs világirodalom. téma. a 19. tematikus. motívumok). felvilágosodás. zene. század első fele. a 19. barokk. könyvhét).2. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik. motívumok. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből. antikvitás. avantgárd. alkotók etikai dilemmái. építészet. hőstípusok).1. különbségeinek bemutatása (pl. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának. Világirodalom világlátás. költészet. digitális közlés. század második fele és a kortárs világirodalom. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. század első fele. század második fele.és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. témák. klasszikus szállóigék). A művekben felvetett kérdések etikai. az intertextualitás példái).2. Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz. etikai. a 20. Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. Memoriterek (pl. antikvitás. felvilágosodás. Értelmezési szintek. a 20.a műfaji sajátosságok. megközelítések 2. dráma és színház. barokk. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. romantika.

versek festészetről. a modern és a posztmodern). színház. Tolsztoj. hogy az irodalom. Stendhal. Színház és dráma különböző korszakokban. a klasszicizmus és a romantika. képzőművészeti írásai). Az ember tragédiája illusztrációi. Dosztojevszkij. Annak néhány példával történő bemutatása. zenéről). kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. folyamatok. hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.2. írók zenei. romantika. film. művelődéstörténeti korszakok. Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása. Irodalomtörténet 2. Egy-egy korszak összehasonlítása (pl.3. hőstípusok változásai. kultúra. ifjúsági szubkultúra). A regényirodalom mint életformákról. mint hivatkozási alap. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése.néhány mű értelmezése (pl. A művészet mint téma .középkor. zene. tárgyi emlékek. avantgárd). témák. kifejezésmódok. 2.2. Színházi. film. mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. világszemléletről is szóló tudósítás (pl. fotó. Az írói életút. a pályakép mint irodalomtörténeti tény. programok). Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl.2. Szabó Magda). Az irodalom története mint az olvasók története. Jókai. az irodalmiság történetileg változó hagyomány. képzőművészet. irányzatok. tánc). Életformára. Témák. illetve . Dickens. Ottlik. jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. irodalmi leírások. Magyar irodalomtörténeti. irodalom. Krúdy. motívumok Az európai irodalom alapvető A térben és időben közeli.

hagyományai mint forrás és kútfő (pl. felnőtt-gyermek. téma változatainak felismerése. felemelkedés. motívum. párhuzamosságok. beavatás. szerelmi költészet. példákkal. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. Szépirodalmi alkotások gondolati. A hagyományos műfaji eltérő jegyeinek megnevezése. Tematikus verstípusok (pl. Néhány téma. jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. egy-egy esszé témahálózatának. hasonlóságok. jelentésének megfogalmazása. 2. hasonlóságok. nyilvánvaló utalások) felismerése. tájköltészet. a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban . motívumainak továbbélése . család. motívumok. nyilvánvaló utalások) felismerése.bizonyítás példákkal. toposz. bűn és bűnhődés. távoli műveket összekötő tematikus.bizonyítás néhány példával. Műfajok. Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának. mikro. utalások) felismerése (pl. az írásbeli megnyilatkozásokban. Kölcsey: Himnusz. ember és természet. gondolati költészet. férfi-nő. a magyar népköltészet) .4. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben. kert. motívumainak feltárása. párhuzamosságok. illetve távoli műveket összekötő tematikus. sziget. értelmezése (pl. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. hegy. A térben és időben közeli. . motívum. nemzedékek. falusi és nagyvárosi életformák). tematikus. poétika Különböző korokban keletkezett A műfaji rendszerek előnyei és azonos műfajú alkotások közös és korlátai. a Biblia. szerepének. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel. felnőtté válás. szerepének. ideértve a téma. vándorlás.2. motivikus összefüggések (pl. kaland. motivikus összefüggések (pl. Arany: Toldi). hazafias költészet. alkalmi költészet) közös jegyei. az antikvitás.bizonyítás néhány példával. Egy-egy szépirodalmi mű. Az olvasott művekben. alászállás. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl.és makrokozmosz.

az olvasásterápia). a műfajcsere jelenségei (pl. verses köszöntők). a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. Könyvnyomtatás. alkalmi költészet. romantikus mesék). kánonok fölbomlásának néhány indoka. a népszerű művészet. A . Az irodalom filmen. a virtuális valóságban: az adaptáció. dalszövegben. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése. digitális közlésben). egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. az emberélet fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő lírai. antik állatmesék. Ízlés. poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. élettörténetek. folklór. amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet. A szórakoztató A népköltészet hatása a magyar irodalomra. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése. lelki motivációi (pl. Az irodalom határterületei Azok a kialakult vagy formálódó "műfajok". televízióban. epigrammák Kazinczytól Illyésig.nézetek a tömegkultúra mibenlétéről és hatásáról. 2. irodalom filmen.2. népés műballadák kifejezésmódjának összevetése. irodalom (pl.összevetése. Műfajteremtő művek.5. krimi. novellák összehasonlítása). műköltészet. Az irodalom kulturális rétegei népköltészet. történeti változásainak vizsgálata. regénytípusok. értékválasztás . továbbá az epikus műfajok köréből. Egy-egy műfaj. a munkaalkalmakhoz. a folytatásos regény jelentősége és példái).bizonyítás néhány példával (pl. A népköltészet közege. regényformák. sajtó. televízióban. Az olvasmányok iránti szükséglet és az olvasmányok tömeges termelése közötti összefüggések (pl. illetve összehasonlítása. az antik és a Shakespeare-i tragédia. elégiák a magyar irodalomban. rádióban. szerepe a paraszttársadalom belső rendjében . Az irodalomolvasás szellemi. választás. a tömegkultúra. dramatikus műfajokból. a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése. A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai . a János vitéz és a Toldi. Annak megértése és néhány példával való bizonyítása. a meseforma változatai. A folklorizálódás néhány jelensége (pl.egy-egy példa a hétköznapokhoz. a népköltészet kapcsolata az írott (elit) kultúrával és az irodalommal (pl. ponyvairodalom. az epikus közlés alapformái). Különböző korokban keletkezett. ponyvák. sci-fi jellemzésében). bestseller.

belső monológ dráma . befogadás. a vizualitás térnyerése példák. irodalomtörténeti vonatkozások. bonyodalom. irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. múzeum. életkép. A régió.2.6. érvek. útirajz. szövegvers. kritika. dalszöveg. A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői. színház. szójáték). moralitás. kalandregény.dialógus. komédia. CD-ROM. commedia dell' arte. apokalipszis cím. Tipikus műfajok (pl. 2. evangélium. tájak. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. detektívregény. értékvilág. hatáskeltő eszközei (pl. vicc. internetes könyvkínálat). leíró költemény. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. kalandosság. szituáció. képvers egyenes beszéd. abszurd alkalmi költészet alkotás. Az adaptáció. prológus. civil társaságok). sanzon.2. sematizált hőstípusok. analitikus . epilógus. morális. néhány klasszikus és mai példa. ajánlás. címadás dallamra írott vers. nézőpontok. olvasat. példázatos történet. szabad függő beszéd. dikció. tetőpont. füzetregény. levél. tudományosfantasztikus irodalom. az átírás jelenségei és jellemzői (pl. humoros és erotikus irodalom. didaktikus. deus ex machina drámai műfajok . a régióhoz. a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. parodisztikus céllal). jellemrajz Biblia: Ó. szórakoztató irodalom. értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló. értelmezés. reklámvers). Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. zsoltár. élethelyzetek. Fogalmak Középszinten és emelt szinten tömegkultúra. passió. ballada. művelődéstörténeti. ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából. fiktív levél. a tájegység.és Újszövetség. a településhez kötődő szerzők. képregény.3. csattanó. megoldás. színmű. Regionális kultúra irodalom vonzereje. A tájhoz. folklór. könyvismertetés. függő beszéd.tragédia. a település kulturális. drámai költemény.

futurizmus. archetípus. Shakespeare-i. belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus. eposz. realizmus. rokokó. mese. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok. leírás erkölcs. típus katarzis képzelet. cselekmény. krónika. stílusirányzat . szimbolizmus. jellemábrázolás. időszemlélet. expresszionizmus.belső monológ. szonett. fejlődésregény. történelmi regény. mítosz. a színházi hatás összetevői szóbeliség. diszharmónia. szecesszió. késleltetés helyzet.anekdota. szerepvers epikai műfajok . reneszánsz. beat-irodalom. gúny idő. szimmetria. novella. szerep könyvnyomtatás. dal. vándortéma . civilizáció. szürrealizmus.családregény. népiesség. episztola. legenda. vicc epikus közlés . színházi konvenciók (ókori görög. parabola. jelentésrétegek. életrajzi regény. klasszicizmus. epizód. műköltészet poétizáció. műfaj népköltészet. ítéletalkotás. választás. képzettársítás.ars poetica. elbeszélő költemény. témakölcsönzés. utópia rím és rímfajták ritmus. nyitott mű. lírai műfajok . zeneiség szerkezet kompozíció. epikus színház. stilizáltság. erkölcsi érték. avantgárd. motívum. klasszicista). dialógus. tárgyias költészet. megformáltság színház. komikus eposz. "hosszú vers". feszültségoldás. óda. példázat. fabula. írásbeliség téma. romantika. narrátor. széphistória. szabadvers. történeti érték érzésvilág. jeremiád. posztmodern műnem. elbeszélés. irónia. barokk. regénytípusok . mítosz modern. abszurd dráma elbeszélő. históriás ének. esszéregény. polifónia jellem. emlékirat. forma. zsoltár mitológia. humanizmus. érték. érzelmi hatás fikció groteszk harmónia. reformáció. digitális közvetítés kultusz látomás líra. modernizmus. esztétikai érték. elbeszélői nézőpont. aszimmetria. hangulatlíra. verses regény. idősíkok. döntés. szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés. elbeszélés. rapszódia. elégikó-óda. narráció élménylíra.ókori irodalom. próbatételes kalandregény. lélektani regény. regény. himnusz. posztmodern költői magatartás. vallomás. elégia. haláltánc. középkor.dráma. szentimentalizmus. gesta. monda.és jellemkomikum hőstípus humor. feszültség.

hangsúlyos verselés. A szövegértést vizsgáló kérdések . tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet. pentameter. érv. nyelvi jellemzőinek megfelelően . A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. adat. szöveggyűjtemény használható. sorfajták. idő. álláspont stb. disztichon verstípusok: önmegszólító. a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. valamint a szövegalkotási feladat megoldására. publicisztikai mű egésze vagy részlete. létösszegző virtualitás II. ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány. megállapítás. azonosítása. esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. szerkezeti. A szövegértési feladat megoldására 60 percet. illetve ha azt valamely feladat megjelöli.bestseller. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 1015 perc időtartamú. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár. címzett verselés . Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort. krimi. időmértékes verselés. megszólított. verslábak. ponyvairodalom. strófaképletek. illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli.és értékszembesítő. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése. lírai én.a következőkre irányulhatnak: .tér és térszemlélet tömegkultúra . Szövegalkotási feladat 60 pont Szóbeli vizsga 15-20 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése 50 pont . A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését. hexameter.a szövegben közvetlenül megtalálható tény. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor 40 pont Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül.az adott szöveg tematikus.

SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három. az ismert és új közlés elkülönítése. stilisztikai jellemzői. esetenként a válasz műfaji normáit. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása. a kihagyások érzékelése. általános kulturális. továbbá a válasz pontértékét. eltérő típusú. stílusbeli összevetést. esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése (tömörítése). a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben..a szöveg szerkezete. . irodalmi. . életmódbeli kérdésekről. tartalmi kapcsolatok.a szövegbeli logikai.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. a szöveg fókuszának megértése. A vázlatírás. Feladat lehet továbbá . . . etikai.Érvelés nyelvi. publicisztikai mű. műrészlet) adott szempontú összehasonlítása.a szöveg egészének jelentése. műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. értelmezésének kiemelt szempontját. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével.) .a szöveg grammatikai. a felépítés által közvetített jelentés. álláspont megfogalmazása. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét. a mindennapi. . értelmező bemutatása. . SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT . esszé. evokáció különböző példái révén. az intertextualitás. . a poétikai. . . (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom. az előre. hivatkozások szerepe. drámarészlet.Két. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot. a tematikus háló ("téma-réma viszony") követése. illetve az összefoglalás által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása.Egy mű (pl. . A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. lírai alkotás. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének. szépirodalmi mű.és visszautalások követése. .a szöveg kommunikatív sajátosságai.önálló következtetés. valamint az adható részpontszámokat.a szerzői álláspont. A feladtok a következők: . a szerkesztésmód.a szöveg témájához. a témaváltás. az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget. általában szövegrészletet. tematikai háló készítése. esetleg a hivatalos írásbeliség. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. rövid szépprózai mű. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt).a szövegbeli utalások. szépirodalmi mű stb. jelentésrétegei. ezek szövegbeli funkciója. részlete. majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. a tematikus.a szöveg rövid. esetenként esszé) adott szempontú elemzése. esetenként három szöveg (pl.a cím és a szöveg egészének viszonya. a szöveg részletezettségének követése.vázlat. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő. pl. (E felvezető szöveg lehet kritika. illetve szóbeliség műfajainak köréből.

. ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait. személyes állásfoglalás. rendezett íráskép. gondolkodási kulturáltság. a dolgozat felépítését. problémaérzékenység. . . . szabatos előadásmód. szerkezetét és nyelvi minőségét. iskolai vizsga. . . kultúrtörténeti.önálló problémakezelés. valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.világos és lényegre törő.nyelvi és irodalmi műveltség.Az íráskép rendezetlensége. valamint a dolgozat írásképét. .A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti. .tagolás.a köznyelvi norma biztos ismerete. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. a felvezetés. nyelvi minősége: 20 pont. mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. illetve nyelvi minőségének pontszámát. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső. szerkezete. a szöveg koherens szerkezete. . különböző összefüggések megteremtése.olvasható kézírás. Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi.adekvát és változatos szóhasználat. ismeretekkel való bizonyítása. lezárás aránya). . . tájékozottság. . továbbá a vizsgázó helyesírását.az adott terjedelem megtartása.a téma megértése. A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása: A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. . felépítése: 20 pont. A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . motivikus asszociációk. .az érvelés minősége. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. szerkezeti. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő. rendszerező képesség. .A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. tényekkel. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok: .tárgyszerűség. HELYESÍRÁS. az állítások bizonyítása.lényegkiemelés. tárgyalás.világismeret. .Az értékelő tanár mind a szövegértési. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.a szerkezeti arányosság (pl. .műismeret.gördülékeny szövegalkotás. .

felvezető gondolatot. Kommunikáció. a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb. valamint a kifejtésre a felkészülésre. annak kiemelt szempontját. szabály bemutatása. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást.A Szerzők és művek témáiból összesen 12 tétel állítandó össze. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Ember és nyelv. térképet stb. A nyelvi szintek. valamint egy világirodalmi tétel kötelező. Nyelv és társadalom. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. stíluskorszakbeli. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya: A vizsgaleírás 18 tétel kijelölésére közöl kötelezettséget. idézetet. Ezek a következők: . majd a kifejtendő feladat megjelölését. illetve lehetővé teszi. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. valamint legyen mód a sikeres felkészülésre. a Szerzők és művek. újságoldalt. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzésre értelmezése. illetve az Értelmezési szintek. filmképet. A szövegtípusok. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt. jelenség. esztétikai. a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül.A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet. Ha azt a tétel kifejtése igényli. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. színpadképet. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. Stílus és jelentés. internetes oldalt. majd közli a bemutatandó témát. A tételsort úgy kell összeállítani. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji. poétikai. A magyar nyelv története. A tételek jellemzői. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. ábrát.). egynyelvű szótár részletét). esszé rövid részletét.lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. használati utasítást. képzőművészeti alkotást. A tételsor 20-24 nyelvi és 20-24 irodalmi tételből áll. értekező próza. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. űrlapot. 5 tételt a Szerzők és művek más témáiból . illusztrációt. a témának. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. tematikus. hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább egy tétel tartozzék.A szerző .a témák sajátosságait figyelembe véve . A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A retorika alapjai. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. A tétel a témakörnek. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. hogy a tételekben kitűzött feladatok . 24 tétel esetén 8 tételt) évről évre módosítani kell. A szöveg. szépirodalmi idézetet. kifejtése. képet. illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. érvek megfogalmazása. etikai kérdés. megközelítések témák kombinációiból állítja össze a szaktanár. térképet. ábrát. Ebből a 6 megjelölt életmű.

A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 20-30 perc időtartamú. így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető.megfelelő szó.világos nyelvi forma .a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi. illetve irodalmi. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap.lényegkiemelés. . Az irodalom határterületei. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . poétika.és fogalomhasználat .tématartás .a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. az Értelmezési szintek témáiból összeállított tételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat. problémaérzékenység . . Látásmódok. Írásbeli vizsga 240 perc Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Szövegalkotási feladatok Szóbeli vizsga 20-30 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése . motívumok. Portrék.logikus érvelés . kulturális tájékozottság. Regionális kultúra . Témák.A további tételek kijelöléséről . tárgyi tudás . stílustörténet. Műfajok. Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. azaz összesen 6 tétel megjelölése kötelező.Korszakok. A magyar nyelvi és az irodalom tétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli.Az Értelmezési szintek mindegyik témájából. A Szerzők és művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik. meggyőző erő . művek.a témának megfelelő világos felépítés .gondolatgazdagság. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása: Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik.állítja össze a szaktanár. Irodalomtörténet. A kortárs irodalomból .és művének beható ismerete. A közelmúlt irodalmából.legalább 1-1 tétel. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására.a szaktanár dönt.ideértve a húszon felüli tételszámot is .

helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket. azonosítását. majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. fogalmak felismerését. hozzászólás. kritikai és kreatív gondolkodását. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét. megjelölt kommunikációs helyzetben. A feladatsor jellemzői NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz. értékelése adott terjedelemben. különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. esszéhez. irodalmi művet közlő. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat. stilisztikai. továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi.Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl.Egy adott mű vagy irodalmi. Értékelés NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő értékelési útmutató alapján történik. grammatikai. bölcseleti. Az elfogadható válaszok tartományát. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát. kulturális. esetenként adott címzetteknek. . korjelenségre. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. A nyelvi. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. esztétikai. szövegtani.40 pont Írásbeli vizsga 60 pont 50 pont Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi műveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását. Az írásbeli vizsga ennek megfelelően nyelviirodalmi műveltségi feladatsorból és különböző szövegalkotási feladatokból tevődik össze. A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását. szövegértelmező és szövegalkotó képességét. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három. vitaindító. retorikai. kérvény). illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%. A feladattípusok pontértéke a következő: . motivikus összefüggések feltárására irányul. műfaji. etikai kérdés értelmezése. az esszé. illetve részletéhez. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. szépprózai alkotáshoz.Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre. esetenként definícióját tartalmazza. illetve adott műfajban. A szövegalkotási feladatok a következők: . értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói. a kifejtés. általános tájékozottságát. tematikus. értekező prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. különböző történeti. .

világismeret. ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma. .műismeret.Az íráskép rendezetlensége. .a szerkezeti arányosság (pl. tényekkel. hozzászólás. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . értékelése adott terjedelemben (25 pont). etikai kérdés értelmezése. a szöveg koherens szerkezete. ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik.az érvelés minősége. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. esetenként adott címzetteknek. sem az. .egy adott mű vagy irodalmi. .világos és lényegre törő.nyelvi és irodalmi műveltség.. személyes állásfoglalás. tárgyalás. kérvény). illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. . A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. motivikus asszociációk. rendszerező képesség. az állítások bizonyítása. kulturális.adekvát és változatos szóhasználat. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az. . . gondolkodási kulturáltság. tájékozottság.érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre. HELYESÍRÁS. vitaindító.önálló problémakezelés. ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. kultúrtörténeti. korjelenségre (20 pont). . ismeretekkel való bizonyítása.a köznyelvi norma biztos ismerete.a téma megértése. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli vizsgája külső vizsgabizottság előtt történik. . Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. lezárás aránya). .tagolás. Tartalmi szerkezet .az adott terjedelem megtartása. . . szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. megjelölt kommunikációs helyzetben. bölcseleti.gördülékeny szövegalkotás. rendezett íráskép. . valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés.tárgyszerűség.lényegkiemelés. jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok . illetve adott műfajban (15 pont). mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza.olvasható kézírás. .A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. szabatos előadásmód. . . különböző összefüggések megteremtése. A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . a felvezetés. majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. . . Az értékelő tanár mind a szövegértési. esztétikai. problémaérzékenység. Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit.egy. kérdés.

érvek megfogalmazása. valamint Értelmezési szintek témáiból jelöl ki és hirdet meg legalább 25 témakört. internetes oldalt. A tételek a témakörnek. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. A meghirdetett nyelvi. a vizsgázó önállóan dönt. ábrát. illetve ennek felhasználásával adja elő feleletét. térképet. irodalomtörténeti. motívum.alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. esztétikai.a tételnek megfelelően . illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése. A tételsort úgy kell összeállítani. felvezető gondolatot. a Szöveg. A nyelvi szintek. A témakörökben az Életművek 6 témaköre kötelező. Minden témakörhöz két tétel tartozik.a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. értekező próza. stíluskorszakbeli.a témák sajátosságait figyelembe véve lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek.a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. Kommunikáció. valamely életprobléma. egynyelvű szótár részletét). illetve a feleletre adható időkeretben. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A tételek jellemzői. illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg.Ember és nyelv. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. Nyelv és társadalom. azaz a Szerzők és művek különböző alkotói. A magyar nyelv története.). azaz összesen 6 az Értelmezési szintek minden témaköréből. illusztrációt. hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A témaköröket a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete . szépirodalmi idézetet.A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. a témának. térképet stb. Konkrét szerzőkre és művekre . annak kiemelt szempontját. A tételsort úgy kell összeállítani. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. valamint legalább egy. színpadképet. esszé rövid részletét. továbbá legalább 4 világirodalmi témakör. etikai kérdés. filmképet. képet. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot. Az irodalmi tételekhez . A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi. szabály bemutatása. kifejtése. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését. Stílus és jelentés . használati utasítást. A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit. a feladatban megjelölt műfaj előadása stb. illetve irodalmi témakörök száma legalább 25. illetve a tételek évről évre változ/hat/nak. A szövegtípusok. illetve egy irodalmi tételt. a szerzői életpályára jellemző sajátosság. illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők és művek. majd közli a bemutatandó témát. hogy a tételekben kitűzött feladatok .a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelően . A retorika alapjai. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hatnak egy megállapítást. idézetet. a műre. Ez utóbbiak bármelyikében megjelenhetnek különböző műismereti követelmények. ábrát. hogy melyik tételt fejti ki. A témakörök. valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre. jelenség. A 18 kötött témakörhöz 7 további témakört évente jelöl ki a szakmai testület. továbbá kötelező legalább 2 kortárs magyar irodalmi. A témakörök arányát. újságoldalt. képzőművészeti alkotást. Értékelés .

rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgázó összpontszámának kialakítása: Az emelt szintű írásbeli vizsgán 100. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . így a magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsgáján összesen 150 pont szerezhető. tárgyi tudás . A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap.tématartás . meggyőző erő .világos nyelvi forma .és fogalomhasználat . A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik.a témának megfelelő világos felépítés .a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. illetve irodalmi.lényegkiemelés.A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. problémaérzékenység .gondolatgazdagság.megfelelő szó. A magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtését a vizsgabizottság együttesen értékeli. kulturális tájékozottság.logikus érvelés . . a szóbeli vizsgán 50.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful