P. 1
magyar érettségi követelmények

magyar érettségi követelmények

|Views: 74|Likes:
Published by Judit Tóth

More info:

Published by: Judit Tóth on Apr 26, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/26/2012

pdf

text

original

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.

1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága

1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.

A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.

A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.2.4. Nyelvművelés

1.3. Nyelv és társadalom

Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.

Nézetek a nyelvművelésről.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely,

Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani. tendenciái. Kisebbségi nyelvhasználat A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége . újságnyelvben. részleges és teljes hasonulás. A szóképzés rendszere. a beszédfolyamat. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. elektronikus levelezés). különböző címzettű. a . a beszédhang. a szókincsre. ifjúsági nyelv. nyelvtörvény. A helyesírás stílusértékű változatai. alak.1. a kétnyelvűség. Nyelvpolitika. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése. szleng. jelenségek értelmezésében. mondattani. A társadalom hatása a nyelvváltozatra. szaknyelvben. összeolvasás. Nyelvváltozatok A földrajzi és társadalmi rétegződés megjelenése a szókincsben: regionális köznyelvek és szociolektusok.3. Hangtan A magyar hangállomány.3. A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl.4. jelentéstani elemzése. nyelvi rendszerbeli összefüggésük. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. a hangképző szervek. kommunikáció az interneten.3. 1.3. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Új kihívások A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. Az egynyelvű szótárak ismerete. szövegszerkesztés számítógéppel. 1. A szófajváltás jelensége.és szótani. 1. A beszéd. rétegnyelv. kontextusú szövegek létrehozásában. főbb jellemzőik.5. 1. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai.2.3.a főbb nézetek. szaknyelv. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.1. a hangtörvények (hangrend és illeszkedés. 1. A határon túli magyar nyelvűség 1.4. szociográfiában). A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények.3.4. nyelvi tervezés.csángó). A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.

4. A mondat fogalma. a szószerkezet mint nyelvi egység. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás.4. Logikai és tartalmi viszonyok rövidülés. A mellérendelő szintagma kapcsolatos. A tárgy és fajtái.3. Az alapszófajok. ellentétes. választó. Az egyszerű mondat részei. a rendszermondat és a szövegmondat. nyelvhelyesség a toldalékolásban. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése. összetett. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. A mondat és a szöveg. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.1. a stílusérték szempontjából. a határozók irányhármassága. az alárendelő és a mellérendelő szintagma.4.4. mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Mondattan 1. A mondat a szövegben 1. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. A képzők. használatuk. következtető. . A szófajok rendszere. Az állítmány és az alany.2. tagolatlan mondat. A határozók fogalma és kifejezőeszközei.5. mondatelemzés. A mondat megszerkesztettsége. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. A morfémák. magyarázó. A mellérendelő fajták mint többszófajúság. A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. A mondat szerkezete és felépítése. jelek. kiesés). a szószerkezetek alkotásában. fajtái. pl.4. A mondat szerkezete: egyszerű. A jelzők fogalma és fajtái.4. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése.6. tagolt. A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában. Alaktan és szótan 1. Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. a magyar határozói rendszer. A magyar helyesírás rendszere. a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. ragok szerepe.

a szóösszetétel jelentősége. Kommunikáció 1.1. . szövegértésben. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. a jelzői alárendelés. A jel. rövidítések 1. A jel.és kötőszók. jelrendszerek . A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség.(hangsor). általánosító jelleg. az összetett szavak helyesírása. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. . A nyelvi jel sajátosságai (pl. a magyarázó mellérendelő viszony.a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése. az átvétel és az első keletkezés. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. szövegmondásban. az állítmányi. fajtái. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás. az ellentétes. a választó. . a szókészlet rétegei. tapadás. Szókincs és frazeológia logikai-tartalmi viszonyok . Nyelvi jelek: jelölő . A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói. szövegalkotásban. A képzők rendszere. jelek. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. az indulatszók. önkényesség. jelölt (jelentéstartalom).7.1. A szóalkotás lehetőségei: .a kapcsolatos. a következtető. Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya. jelentésmegoszlása.5. Az alárendelés fajtái: az alanyi.4. használati helyzettől független .a központozás használata és értelmezése szóban és írásban. A szókincs változásának okai. a határozói. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.a szóképzés jelentésmódosító szerepe. a tárgyi. mozaikszók.5. a hangutánzás és a hangulatfestés.utaló. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: . a jelrendszer A szóteremtés jelentősége. ezek összefüggései a kifejezésmóddal. jeltárgy.

külső megjelenés.5. csend). viselet). nemi. közlemény. kulturális vonatkozások . gesztusnyelv. . A mindennapi . kifejező. társadalmi. a magyar folklór. tánc. levél. párbeszéd.4. gesztusok. A kongruens és inkongruens közlés. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével. a divat. mimika. A tömegkommunikáció A kommunikációs funkciók (ábrázoló.3. napló.élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság. közlő. 1. fatikus. közvetítő közeg. Az összefüggések megértése. üzenet.5.nyilvános és magánéleti . esztétikai. a reklám.5. előismeretek). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl. tekintet. metanyelvi) fogalma és szerepe. címzett.egy-két példa alapján (pl. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1. 1.létezés). az utcakép. nemi.5. társadalmi.6. szövegalkotással. életkori különbségek jelzése.példák alapján. generációs. szerepe. szövegértelmezéssel. érzelmi jelentősége.5. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései . válasz. múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). köszönés és megszólításformák). térközszabályozás. Kommunikációs funkciók és közlésmódok A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. az ifjúsági szubkultúra. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. feljegyzés. A beszélgetés lelki. A vizuális és a nyelvi jel. A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. A személyközi kommunikáció 1. felhívó. A közlés hitelességének tényezői.2. közös nyelv. az elektronikus kommunikáció jelrendszere). történetmondás. 1.5. beszédhelyzet.

szemantikai és grammatikai megközelítése. távolság. Szövegértelmezés Anafora.6. 1.A közvetlen személyközi kommunikáció. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. konformizálás. feltételei. egységei külső körülmények: szövegméret. kifejező.6. kulcsszavak. A szöveg A szöveg egységének tényezői. A kontextuális jelentés. nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek.jelentésviszonyok a szövegben . A szöveg szóban és írásban. többjelentésű szavak. ismétlés.a tematikus előrehaladás. A szöveg pragmatikai.6. többértelműsége. a tudáskeret. A szöveg grammatikája és jelentése 1. érvelő és felhívó szövegfunkciók. elsődleges és mögöttes jelentése.1. Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl. katafora. nivellálás). az utalás irányai (előre. 1. .3. . A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: .a kulcsszavak szerepe.a szöveg egyértelműsége. körülírás. elkülöníthető elemek egysége. a cselekvés. az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl. térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező. megjelenés. a szövegkörnyezet.6.és visszautalások). szövegtípusok Lineáris és globális kohézió Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg mint valakire irányuló közlési szándék (mint tranzakció és mint interakció). A szöveg jelentése: . A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes. A leíró (tájékoztató).a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl. A kommunikáció és a szöveg 1. . A szöveg felépítése.logikai-tartalmi viszonyok. deixis. rokon értelmű. .2.

előadásmódjában. tudáskeret. illetve a közönség címzett szerepe a szöveg közti kapcsolat. . szórend. a szöveg bonyolultságában. kötőszó.5.6.6. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. Az ismeretközvetítő CD-ROM és Az intertextualitás mint a az internet intertextualitásának szövegek létmódja. 1. a beszélő meghatározottsága.4. A szöveg dinamikus és statikus összetevői 1. az írásjelek) értelmes. a kifejtés mélységében. a spontaneitás. terjedelmében. a beszéd mint többdimenziós rendszer). előismeretei: a és a hallgató. előre. makro. egyeztetés. a közönség mint A beszélők nyelvi és történeti szövegformáló tényező.és mikrostruktúra követése. megszerkesztettségében.6.téma. az főbb jellemzői.6. A címzettek elkülönítése a beszédhelyzet.és visszautalások a szövegben. intertextualitás jelenségeinek . bekezdések szerkesztése. kifejező alkalmazása. illetve megtervezettség alapján). hiányos mondat. A címzettek.1. a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg. Az intertextualitás Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata. . . a tempó. a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása. a kommunikációs színtér. a szövegfunkciók.olvasói ismeretek (pl. A témaváltás felismerése és jelölése. témahálózat felismerése mindennapi. szóhasználatában. a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében. A szövegfonetikai eszközök (pl. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. szünet. A szöveg szóban és írásban A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. tudományos szövegekben. szépirodalmi. a hangerő.

saját tapasztalatok.értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.2. A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A publicisztikai és tájékoztató műfajok. nyelvhasználati. glossza): tartalmi. az előadás és a vita. tudósítás. A szövegtípusok A szövegtípusok kommunikatív. az Az írott és az elektronikus Médiaközlések elemzése (pl. a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése). az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége. szerkezeti és nem nyelvi tényezők.7. televízió) és új közlésmódjai (email. nézetek. jellege. hivatalos levél. a közlemény közege. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. és szövegformálási kritériumai. . kérvény. vélemények értelmezésével). hír. tárgya.1. a nyelvhasználat szabályozottsága. szövegtípusait elkülönítő nyelvi cikk.7. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió. 1. kora. internet stb. pályázat. 1. interjú. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. célja és szerepe. önéletrajz. elektronikus kommunikáció tömegkommunikáció hírmagyarázat.7. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. a szöveg nyelve. kommunikációs színterek. A média. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. Lehetséges tipológiák (pl. hatásbeli sajátosságai. meghatalmazás. nyelvi normáinak jellemzői. szerkezeti. A kommunikációs színterek A továbbtanuláshoz. 1.). A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. hozzászólás) normái.

manipuláció felismerése. Nyelvi jelenségek elhelyezése térben és időben. Szövegek térben és időben A nyilvános beszéd. 1.kifejtés. Kossuth Lajos. Az aktuális tagolás. A tanulás tipikus szövegei Tudományos ismeretterjesztő műfajok . a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái.3. Hangzó szövegek elemzése. írott és elektronikus adatbázis). értékelése. megvitatás. a szerkezet. tömörítés. az érvelés beszédhelyzete és eszközei.8. . magyarázat. Kölcsey Ferenc.8. mint hatástényező. a téma/réma összefüggés. kontextusok.8. A retorika alapjai 1. Az összefoglalás funkciója és típusai. mint a beszélő személyiségének. vita 1.8.3.7. implikációk. hatás. megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben.8. a címzettek. vita értelmezése (pl. a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). érzelmeinek kifejezője. a szóhasználat.4. A kulturált vitatkozás kritériumai. összefoglalás és forrásaik (pl. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. definíció. állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása). tartalmi kivonat. 1. Széchenyi István.8. A meggyőzés.1. Deák Ferenc beszéde).1. meggyőzési szándék. Az írásbeli meggyőzés eljárásai. Érvelés. folyóirat. A szöveg hangzása mint vivőerő. A nyilvános beszéd 1. néhány érvtípus. a cáfolat. az új közlések. mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A retorika 1. bizonyítás. jelentésrétegek feltárása. Hitelesség. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg. az érvelés műfaja: a bizonyítás. szövegek térbeli és időbeli kontextusai. a megszerkesztettség szempontjából).2. szakkönyv. a vitatkozó felek nézőpontjainak. összehasonlítása. mint a szónoklás tudománya. A retorika mint etikai érték.5. tankönyv. Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl.

a szaknyelvben és a . reflexió. . .a hangnem. megértése. megszerkesztettsége . .az akusztikus. a stílus megválasztása és képviselete. a témahálózat felépítése. . illetve a vizuális vezérlés alkalmazása. Például: . a műfajnak. jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése. az anyag elrendezése. gondolatok elrendezése.1.és visszautalások. a kontextus. a linearitás és a szöveg Címadási konvenciókkal. A saját teljesítményben a tartalmi.a címzettek. értékelés 1. előre. A szövegfolyam tagolása. a szóhasználat. . adatok. anyaggyűjtés .a szövegkohézió. a szókincs.8. a kulcsszók. Stílus és jelentés A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. . A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl.a műfaj megválasztása.téma körülhatárolása. állásfoglalás).felkészülés. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban.a tartalom kidolgozása.a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe. a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása. . szerkesztési. a címzettnek.logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása. idézés. nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. a cél tisztázása. . . értelmezése. kijelölése.a szóbeliségben és az írásbeliségben. az érvek. nyelvtani.6. tények. ellenérvek. stiláris.a témának. indokolt hivatkozás.térbeli és időbeli viszonyok követése. létrehozása. Személyes viszony. a mérlegelés. .9.

Összetett képrendszerek. a fogalmazás módja. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár. beszélő/író.9.4. szöveg és stílus összefüggése. A stílus értelmezése (pl. babonák. állandósult szókapcsolatok. a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz). többlet.9. a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl. téma. az írás. A szójelentés változásai. valamint kétnyelvű szótárak ismerete. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. írásbeliség. szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése.9.és kifejezéskészlet stilisztikai értéke. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. Stíluseszközök szépirodalomban. hatásosság. lexémák (szótári szavak). témájú. szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai. szólások eredete néhány példával. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. értékelése. a szerkesztés. korú szövegek stílushatásának megfogalmazása. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés. A képszerűség stíluseszközei és A jelentésmező fogalma. nyelvi eszközök megválogatása. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz. képi . szóbeliség. alakító kommunikációs tényezők rendszere. közmondás. A szójelentés 1. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. köszönésformák. A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú.3. stílusimitáció). A szó. graffitik) szerepe.9. cél. A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban. Az állandósult szókapcsolatok. Állandósult nyelvi formák 1. értelmezése. kifejezésmód. anyanyelvéhez. hallgatóhoz. A stílust létrehozó. olvasóhoz. Magyar értelmező kéziszótár. mellékjelentés. címzettek. alkalmi jelentés közti viszony. szitkozódások.1. "a stílus maga az ember". nyelvi panelek. stílusjelenségek felismerése. kultúrtörténeti vonatkozással. beszéd. a stílusérték fogalma. Nyelv. szállóige. A szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei. közhelyek.1. közéleti jelszavak. szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). Szóhasználat és stílusérték. eseményhez.2. szóláshasonlat. Nyelvi-stilisztikai változatok 1. Az állandósult szókapcsolatok.

tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. minősége (pl. a stílusirányzatok körében. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron. A publicisztikai stílus főbb jellemzői. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A közélet színterei. allúzió. udvariasság és durvaság. késleltetés. társadalmi színtereken létrejövő.9.6. körmondat. mondatpárhuzam. közhelyek. 2. stílustörténeti összehasonlítások példák alapján. hiányos mondat. Tipikus kommunikációs helyzetekben.5. célzás. értelmezése. képi világ). variáció. A mondatszerkezet stiláris változatai . stílusváltozat 1. stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek.9. állandó jelző stb. felismerése. a nominális stílus. fokozás. halmozás.7. néhány példa alapján. jelképrendszerek Az eufemizmus. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. axiómák. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. hálózatok.a verbális stílus. 1.hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése. tipográfia. stiláris kötöttségei. A társalgási stílus ismérvei. Objektivitás és szubjektivitás. anakronizmus. kihagyás. archaizálás. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. A stílus szociokulturális rétegzettsége. nyelvi humor). Stílus és norma koronkénti változatai. Stílustörténet Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus. értelmezése. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. Fogalmak Középszint és emelt szint . inverzió. evokáció. Stílusréteg. a megjelenítés közlésértéke (pl. A nyelvi elrendezés hatása 1. tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái. Stíluskorszakok. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.9.

kitekintés). érv. az idézőjel szerepe a magánhangzó. nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel. szóösszetétel. szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése. kódex. mozaikszó . ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés. szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás). mássalhangzó képzésmódja. -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. alkalmi beszéd.és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés. elbeszélés.Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. ismétlődés. jelentésmező. szövegjelentés. tagolatlan mondat. érv. archaizálás. a szóelemzés. argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat. kettősnyelvűség. egyéni szóalkotás. köznyelv. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség. az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel. csoportnyelvek. figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés. mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat. vendégszöveg. magánéleti. regionális köznyelv. jelentéselem. írásbeliség. hangutánzás. ómagyar. nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. kötőszóhiány. körmondat metafora. nominális stílus. evokáció. stíluselem. nyelvjárás. a kettőspont. hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. ősmagyar. kétnyelvűség a kommunikáció. alliteráció. cáfolás. érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel. szóláshasonlat. nyelvújítás. befejezés (összefoglalás. középmagyar kor. tagolt. a zárójel. a pontosvessző. denotatív. bizonyítás. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban. szótári. induktív módszer expresszivitás. poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika. jelhasználati szabály kevertnyelvűség. alárendelő. a kommunikációs folyamat funkciói. nyelvpolitika. teljes. újmagyar kor. mondat-. alakzatok: ellipszis. közmondás beszédtett diakrónia. szövegben jelentésszerkezet. konnotatív jelentés. alá. hasonlítás. nyelvemlékes kor. szállóige. alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. a hagyomány. deduktív. jelrendszer jelentés: szó-. hangulatfestés. metaforizáció motiváltság. következtetés. témamegjelölés). jóindulat megnyerése. eufemizmus. cáfolat. stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái. meggyőző szövegműfajok. mellérendelő összetett mondat.és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat. áthajlás. szleng. gondolatritmus. oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás. összetett mondat. ellenérv. megengedés stílus.

Babits Mihály. cikk. . élethelyzetek. Kötetek. szövegegységek: bekezdés. szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak. Az életművet leíró. recenzió. szinekdoché. értekezés.és visszautalás (rámutatás. témák. allegória. ajánlás. névmás. előre. értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. interjú. hangulatfestő szó szóképek: metafora. szövegfajta: definíció. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. tanulmány. meghatalmazás. mondatszók a szójelentés: egyjelentésű. glossza. kérvény. jövevény. névelő. kritika TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2. Életművek Petőfi Sándor. József Attila Az életút. viszonyszók. kötetkomponáló elvek (pl. vita. néhány kortárs megnevezése. hivatalos levél. többjelentésű. értelmezés. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. kérdésfeltevések. szinesztézia. referátum. réma) szöveg. tételmondat. kulturális kötődései.1. A pályaképre ható irányzatok. Arany János. Ady Endre. globális) szövegtípus. magyarázat. A művek bemutatásához. hangutánzó. Kosztolányi Dezső.1. deixis). motívumok). szövegmondat. Kronológiai és topográfiai tájékozottság. a pályakép főbb jellemzői. belső keletkezésű szavak. ellentétes jelentésű szó. ciklusok. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó. pályázat. kommentár. anafora. témák.1. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák. a mű korabeli fogadtatása. Szerzők és művek 2. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. tudósítás. kérdésfelvetések. kisértekezés. összetett költői kép. hatások. esszé. IRODALOM 2. tömb. hasonlat. katafora. kulcsszó. határozószó.szófaji rendszerünk. meghatározó hatások. metonímia. azonos alakú szó. értékelő főbb jellemzők. rokon és hasonló alakú. szakasz szövegjelentés: témahálózat. műelemzés. alapszófajok. önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató. az életmű jelentős tényei. előadás. szellemi kötődések. kapcsolatok a művek között (pl. véleményformáló műfajai: hír.és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. világirodalmi párhuzamok. a szerzők jellegzetes regionális. riport.

helye és hatása az irodalmi hagyományban. Jókai és kora). Jókai Mór. Szabó Lőrinc. a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. összefüggése. a kortársak között (pl. Portrék műfajok. az adott korszakban. továbbá két magyar regény a 20. Zrínyi Miklós. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. az alkotói nézőpont összefüggései. Balassi Bálint. Radnóti Miklós. a téma. a műfaj.1. Műfaji. a jellemző motívumok. A korszak (stíluskorszak. jelentésrétegek. ajánlás különböző címzetteknek. Tájékozottság a korszakban. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. Berzsenyi és Kazinczy. hatása az irodalmi hagyományban. Berzsenyi és Kölcsey. a téma. műfaji.2.1. összehasonlítás. vélemények értelmezése. az antik hagyomány Berzsenyi. Mikszáth Kálmán. a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye. a kompozíció. a . Janus Pannonius. értelmezése. Weöres Sándor. A mű utóélete. kérdésfeltevések alapján. A szövegek "témahálója". Kosztolányi. esszé. a korstílussal való összefüggésben is. a nyelvhasználat. motivikus kapcsolatai. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. ismertetés. szállóigék (értelemszerűen a drámákból). Vörösmarty Mihály. szövegmagyarázat. Műfaji sajátosságok. többi nézőpontból és műfajban (pl. korstílus. Kölcsey Ferenc. A szerző és műve: a keletkezés. Olvasatok. vélemény). a bemutatott. értekezés. A művek értelmezése. Csokonai Vitéz Mihály. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése. a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak. értelmezett művek elhelyezése az életműben. a kompozíció. Memoriterek. A műnemi. Móricz Zsigmond. jellemző motívumok). kifejezésmódbeli. a motívumok. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. Radnóti költészetében). kifejezésmód. Berzsenyi Dániel. kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. esztétikai. irányzat). a felvetett kérdések etikai vonatkozásai. adaptációk).3. különböző interpretációk értelmezése. esetenként filozófiai vonatkozása. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai. egy-egy világirodalmi párhuzam. világlátás. Egy mű beható ismerete 2. A szerző utóélete.2. Kritikák.

Világlátásbeli.6. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából.1. a kompozíció.5. Memoriterek . Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. A művek fogadtatása. stílusbeli. filozófiai vonatkozásai. Tóth Árpád. műhelyek. filozófiai vonatkozásai. Márai Sándor és Esterházy Péter). a nyelvhasználat. esztétikai. lényegre törő értelmezése. a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. műfaji. A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása. neoavantgárd. példákkal (pl. a választás indoklása. 2. Németh László. Művek bemutatása. A művek fogadtatása. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. értelmezett művek között (pl. Ottlik Géza. nyelvi. esztétikai. Márai Sándor. Örkény István.legalább három szerzőtől teljes szövegek. . A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai. Nemes Nagy Ágnes. művek Krúdy Gyula.4. alkotói csoportok. A téma. hatása.1. Szilágyi Domokos. Pilinszky János. tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben. összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige. korstílussal való összefüggésben is. Két. Egy-egy világirodalmi párhuzam. értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. értelmezése. A választott mű értelmező bemutatása (pl. Látásmódok. Karinthy Frigyes. illetve drámai művének elemző bemutatása. időbeli-térbeli. a motívumok összefüggései. Illyés Gyula. Kosztolányi és Ottlik. tematikai. a 2. egy-egy világirodalmi párhuzam. folyóiratok). Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése. Petőfi Sándor és Illyés Gyula). poétikai. Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. tematikus) összehasonlítása. A közelmúlt irodalmából Egy. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl.1. Nagy László. szemléletbeli). Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje. 2. A művekben felvetett kérdések etikai.Összefüggések a bemutatott. A művekben felvetett kérdések etikai. utóélete (pl. Vas István vagy mások). Juhász Gyula.

reneszánsz. színház. tematikus.1.2. könyvhét). század második fele. a kompozíció összefüggései. filozófiai vonatkozásai. avantgárd. a téma. avantgárd és a 20. különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti. antológiák. zene. alkotók etikai dilemmái. a széppróza. kortárs . század második fele és kortárs világirodalom.2. etikai. századforduló. A művekben felvetett kérdések etikai. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből. nyelv. felvilágosodás. Korszakok.jellemző példák alapján. barokk. klasszikus szállóigék). Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz.7. 2. antikvitás. élethelyzetek. század első fele. különbségeinek bemutatása (pl. középkor. az intertextualitás példái). barokk. elhelyezése stíluskorszakban. irodalmi ismeretterjesztés. megközelítések 2. dráma és színház. esztétikai. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik. avantgárd és a 20. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. romantika. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. digitális közlés. Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor. antikvitás. század első fele. század második fele és a kortárs világirodalom. romantika. költészet. század második fele. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. témák. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. Világirodalom világlátás. Értelmezési szintek. Művek átfogó bemutatása. esztétikai utalásokkal (pl. hőstípusok). a korszak szellemi irányzataival. motívumok). tematikus. Korszakok. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának.1. a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli. Memoriterek (pl. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. a 20. stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. a dráma nyelve. képzőművészet. színházi konvenciók. építészet. motívumok.2. a színház. Művek értelmezése . a 19. Nyomtatott szöveg. A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya . stílustörténeti vonatkozások. felvilágosodás. művek. téma. Legalább két korszak két-három művészeti ágának. a 20. a 19.és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. a korstílussal való összefüggésben is.a műfaji sajátosságok. romantika.

A művészet mint téma . Krúdy. jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. Annak néhány példával történő bemutatása. Egy-egy korszak összehasonlítása (pl.2. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése. hőstípusok változásai. Tolsztoj. képzőművészet. illetve . színpadi megjelenítések összehasonlítása. mint hivatkozási alap. világszemléletről is szóló tudósítás (pl. Témák. művelődéstörténeti korszakok. Stendhal. kifejezésmódok. színház. film. Dosztojevszkij. az irodalmiság történetileg változó hagyomány. a klasszicizmus és a romantika. tánc). Az ember tragédiája illusztrációi. avantgárd). film. Dickens. irodalom. hogy az irodalom. írók zenei. Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. Ottlik. képzőművészeti írásai). Színházi. a pályakép mint irodalomtörténeti tény.3. zene. versek festészetről. kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl.néhány mű értelmezése (pl. Jókai. motívumok Az európai irodalom alapvető A térben és időben közeli. Az irodalom története mint az olvasók története. A regényirodalom mint életformákról. tárgyi emlékek. hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. Szabó Magda). Magyar irodalomtörténeti.2. 2. irányzatok. romantika. programok). témák. irodalmi leírások. a modern és a posztmodern). ifjúsági szubkultúra). Irodalomtörténet 2. Az írói életút.2. fotó. Életformára. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. folyamatok. Színház és dráma különböző korszakokban. zenéről). mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. kultúra.középkor.

és makrokozmosz. Arany: Toldi). jelentésének megfogalmazása. Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának. motívumainak feltárása. gondolati költészet. ideértve a téma. falusi és nagyvárosi életformák). felnőtt-gyermek. utalások) felismerése (pl. téma változatainak felismerése. Kölcsey: Himnusz.bizonyítás néhány példával. kaland. Műfajok. egy-egy esszé témahálózatának. szerepének.2. felemelkedés. nemzedékek. A térben és időben közeli.hagyományai mint forrás és kútfő (pl. hegy. párhuzamosságok. kert. nyilvánvaló utalások) felismerése. hasonlóságok. ember és természet. férfi-nő. bűn és bűnhődés. beavatás. példákkal. motivikus összefüggések (pl. A hagyományos műfaji eltérő jegyeinek megnevezése. sziget. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. poétika Különböző korokban keletkezett A műfaji rendszerek előnyei és azonos műfajú alkotások közös és korlátai. a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban . felnőtté válás.4. jelentésének megértése és megfogalmazása (pl.bizonyítás néhány példával. mikro. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben. Az olvasott művekben. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). toposz. szerepének. a magyar népköltészet) . hazafias költészet. motivikus összefüggések (pl. a Biblia. motívumainak továbbélése . család. Szépirodalmi alkotások gondolati. az írásbeli megnyilatkozásokban. illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. Egy-egy szépirodalmi mű. alkalmi költészet) közös jegyei. tematikus. nyilvánvaló utalások) felismerése. illetve távoli műveket összekötő tematikus. archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel. Néhány téma. távoli műveket összekötő tematikus. az antikvitás. Tematikus verstípusok (pl. hasonlóságok. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. 2. .bizonyítás példákkal. tájköltészet. motívum. értelmezése (pl. párhuzamosságok. motívum. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. motívumok. vándorlás. szerelmi költészet. alászállás.

amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet. antik állatmesék. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése. a népszerű művészet.összevetése. digitális közlésben). elégiák a magyar irodalomban. Az olvasmányok iránti szükséglet és az olvasmányok tömeges termelése közötti összefüggések (pl. továbbá az epikus műfajok köréből. Az irodalom határterületei Azok a kialakult vagy formálódó "műfajok". Az irodalom filmen. televízióban. Az irodalom kulturális rétegei népköltészet. sci-fi jellemzésében). novellák összehasonlítása). ponyvairodalom. a meseforma változatai. romantikus mesék). Könyvnyomtatás.5. alkalmi költészet. A . rádióban. egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. A népköltészet közege. a munkaalkalmakhoz. a népköltészet kapcsolata az írott (elit) kultúrával és az irodalommal (pl. az epikus közlés alapformái). ponyvák.egy-egy példa a hétköznapokhoz. A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai .nézetek a tömegkultúra mibenlétéről és hatásáról. krimi. az olvasásterápia). dramatikus műfajokból. bestseller. verses köszöntők).2. A folklorizálódás néhány jelensége (pl. értékválasztás . irodalom filmen. lelki motivációi (pl. 2. Ízlés. hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. epigrammák Kazinczytól Illyésig. népés műballadák kifejezésmódjának összevetése. élettörténetek. irodalom (pl. az antik és a Shakespeare-i tragédia.bizonyítás néhány példával (pl. Műfajteremtő művek. a virtuális valóságban: az adaptáció. az emberélet fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő lírai. a tömegkultúra. a folytatásos regény jelentősége és példái). televízióban. történeti változásainak vizsgálata. Egy-egy műfaj. Különböző korokban keletkezett. dalszövegben. a János vitéz és a Toldi. poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. regénytípusok. műköltészet. illetve összehasonlítása. kánonok fölbomlásának néhány indoka. folklór. választás. regényformák. sajtó. A szórakoztató A népköltészet hatása a magyar irodalomra. a műfajcsere jelenségei (pl. a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Az irodalomolvasás szellemi. Annak megértése és néhány példával való bizonyítása. szerepe a paraszttársadalom belső rendjében . a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése.

csattanó. példázatos történet. kalandosság. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. folklór. sanzon. szövegvers. szójáték). moralitás. irodalomtörténeti vonatkozások. szórakoztató irodalom. füzetregény. a vizualitás térnyerése példák. tetőpont. kalandregény. a településhez kötődő szerzők. olvasat. Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. humoros és erotikus irodalom. parodisztikus céllal).és Újszövetség. CD-ROM.2. abszurd alkalmi költészet alkotás. analitikus . leíró költemény. vicc. ajánlás. a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. levél. Regionális kultúra irodalom vonzereje. A tájhoz. deus ex machina drámai műfajok . reklámvers). jellemrajz Biblia: Ó. művelődéstörténeti. nézőpontok. A régió. morális. képvers egyenes beszéd. commedia dell' arte. drámai költemény.2. ballada. érvek. színmű. hatáskeltő eszközei (pl. színház. a régióhoz. az átírás jelenségei és jellemzői (pl. értelmezés. kritika.tragédia. értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló. útirajz. dalszöveg. Tipikus műfajok (pl. passió. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. didaktikus. komédia. életkép. epilógus. Fogalmak Középszinten és emelt szinten tömegkultúra. megoldás. civil társaságok). szituáció. detektívregény. dikció. függő beszéd. ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából. evangélium.3. sematizált hőstípusok. fiktív levél. a település kulturális. élethelyzetek. tudományosfantasztikus irodalom. Az adaptáció. a tájegység. befogadás. apokalipszis cím. irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői. néhány klasszikus és mai példa. bonyodalom. szabad függő beszéd. belső monológ dráma . értékvilág. címadás dallamra írott vers. internetes könyvkínálat). prológus. tájak.6. képregény.dialógus. zsoltár. könyvismertetés. múzeum. 2.

szabadvers. polifónia jellem. stílusirányzat . belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus. regénytípusok . feszültségoldás. írásbeliség téma. diszharmónia. stilizáltság. novella. feszültség. posztmodern költői magatartás. realizmus. humanizmus. klasszicizmus. nyitott mű. színházi konvenciók (ókori görög. forma. parabola. választás. fejlődésregény.anekdota. erkölcsi érték. komikus eposz. avantgárd. példázat. tárgyias költészet. "hosszú vers". zsoltár mitológia. mese. elégikó-óda. futurizmus. történeti érték érzésvilág. aszimmetria.ókori irodalom. vicc epikus közlés . posztmodern műnem.dráma. vallomás. szerepvers epikai műfajok .és jellemkomikum hőstípus humor. lélektani regény. lírai műfajok . középkor. döntés. zeneiség szerkezet kompozíció. mítosz modern. rapszódia. esztétikai érték. dialógus. narráció élménylíra. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok. leírás erkölcs. rokokó. életrajzi regény. érzelmi hatás fikció groteszk harmónia. cselekmény. eposz. modernizmus. típus katarzis képzelet. elbeszélés. érték. népiesség. óda. fabula. vándortéma . a színházi hatás összetevői szóbeliség. késleltetés helyzet. utópia rím és rímfajták ritmus. szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés. dal. ítéletalkotás. narrátor. abszurd dráma elbeszélő. klasszicista). jelentésrétegek. szimmetria. epikus színház. gesta. monda. verses regény. beat-irodalom. hangulatlíra. szürrealizmus. episztola. szerep könyvnyomtatás. mítosz. barokk. emlékirat. históriás ének. legenda. reformáció. haláltánc. himnusz. elbeszélés. expresszionizmus. elbeszélői nézőpont. romantika. történelmi regény. szonett. próbatételes kalandregény. archetípus. megformáltság színház. műköltészet poétizáció. elégia. széphistória. időszemlélet. témakölcsönzés. krónika. esszéregény. szimbolizmus. regény. epizód.családregény. irónia. szentimentalizmus. Shakespeare-i. civilizáció. jeremiád. reneszánsz. gúny idő. motívum. műfaj népköltészet.belső monológ. szecesszió. elbeszélő költemény.ars poetica. digitális közvetítés kultusz látomás líra. jellemábrázolás. idősíkok. képzettársítás.

sorfajták. pentameter. időmértékes verselés. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor 40 pont Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül.a szövegben közvetlenül megtalálható tény. lírai én. továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. álláspont stb. címzett verselés . A szövegértést vizsgáló kérdések . A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó.az adott szöveg tematikus. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort.hangsúlyos verselés. létösszegző virtualitás II. disztichon verstípusok: önmegszólító. valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szövegértési feladat megoldására 60 percet. megszólított. megállapítás. ponyvairodalom. verslábak. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését. hexameter. érv. szerkezeti.a következőkre irányulhatnak: . azonosítása. strófaképletek. adat. a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. idő. Szövegalkotási feladat 60 pont Szóbeli vizsga 15-20 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése 50 pont . publicisztikai mű egésze vagy részlete. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor.és értékszembesítő. szöveggyűjtemény használható. illetve ha azt valamely feladat megjelöli. ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 1015 perc időtartamú.bestseller. tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet. krimi. esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. nyelvi jellemzőinek megfelelően . illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár.tér és térszemlélet tömegkultúra .

a témaváltás. a mindennapi. . .a szöveg egészének jelentése. a felépítés által közvetített jelentés. műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét.önálló következtetés. a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben. . hivatkozások szerepe. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal.Két. esetenként a válasz műfaji normáit. (E felvezető szöveg lehet kritika. részlete. értelmezésének kiemelt szempontját. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő.a szövegbeli utalások. etikai. ezek szövegbeli funkciója. műrészlet) adott szempontú összehasonlítása.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó.a cím és a szöveg egészének viszonya.a szöveg grammatikai. továbbá a válasz pontértékét. a tematikus. a kihagyások érzékelése.a szöveg rövid.a szöveg kommunikatív sajátosságai. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.és visszautalások követése. álláspont megfogalmazása. tartalmi kapcsolatok. . esszé. esetenként esszé) adott szempontú elemzése. a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével. eltérő típusú. .. Feladat lehet továbbá . . esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése (tömörítése). valamint az adható részpontszámokat. esetleg a hivatalos írásbeliség. drámarészlet. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása. tematikai háló készítése. esetenként három szöveg (pl. . szépirodalmi mű. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének. értelmező bemutatása. illetve az összefoglalás által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása. a szöveg fókuszának megértése. . pl. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. . . evokáció különböző példái révén. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. . jelentésrétegei. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt). a szöveg részletezettségének követése. az intertextualitás. életmódbeli kérdésekről. a tematikus háló ("téma-réma viszony") követése. lírai alkotás. a szerkesztésmód. a poétikai.a szöveg szerkezete. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT . stilisztikai jellemzői. stílusbeli összevetést. az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget. általános kulturális. az ismert és új közlés elkülönítése.a szöveg témájához. az előre. irodalmi. általában szövegrészletet. rövid szépprózai mű.a szövegbeli logikai. publicisztikai mű.Egy mű (pl.a szerzői álláspont. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három.vázlat. A feladtok a következők: . illetve szóbeliség műfajainak köréből. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot. A vázlatírás. szépirodalmi mű stb.Érvelés nyelvi.) .

. . . ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor. valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. HELYESÍRÁS. valamint a dolgozat írásképét. szerkezeti.nyelvi és irodalmi műveltség. mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza. . . Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: .tárgyszerűség.gördülékeny szövegalkotás. a dolgozat felépítését. szabatos előadásmód.a szerkezeti arányosság (pl. rendszerező képesség. a felvezetés. személyes állásfoglalás. motivikus asszociációk. . kultúrtörténeti. .önálló problémakezelés.műismeret. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok: . . . rendezett íráskép.Az értékelő tanár mind a szövegértési. ismeretekkel való bizonyítása.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. tárgyalás. .világismeret. szerkezete. nyelvi minősége: 20 pont. . iskolai vizsga. . továbbá a vizsgázó helyesírását.világos és lényegre törő.az adott terjedelem megtartása. gondolkodási kulturáltság. problémaérzékenység. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait.A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti. lezárás aránya). A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása: A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. tájékozottság. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás.az érvelés minősége. szerkezetét és nyelvi minőségét. Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. .olvasható kézírás. . a szöveg koherens szerkezete. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.a téma megértése. .a köznyelvi norma biztos ismerete. . illetve nyelvi minőségének pontszámát. .Az íráskép rendezetlensége. az állítások bizonyítása. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét. különböző összefüggések megteremtése. felépítése: 20 pont. tényekkel.lényegkiemelés. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső. .tagolás. valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.adekvát és változatos szóhasználat. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont.

A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt. etikai kérdés. 5 tételt a Szerzők és művek más témáiból . filmképet. Nyelv és társadalom. megközelítések témák kombinációiból állítja össze a szaktanár. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. térképet stb. hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább egy tétel tartozzék. képet. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. illetve az Értelmezési szintek. Ha azt a tétel kifejtése igényli. térképet. 24 tétel esetén 8 tételt) évről évre módosítani kell. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. Ebből a 6 megjelölt életmű. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. a témának. Kommunikáció.A Szerzők és művek témáiból összesen 12 tétel állítandó össze. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzésre értelmezése. valamint legyen mód a sikeres felkészülésre. esztétikai. tematikus. A retorika alapjai. A tételsor 20-24 nyelvi és 20-24 irodalmi tételből áll. Stílus és jelentés. A tételek jellemzői. a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül. majd közli a bemutatandó témát. a Szerzők és művek. valamint egy világirodalmi tétel kötelező. képzőművészeti alkotást. A tétel a témakörnek. A szöveg. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji. illetve lehetővé teszi. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak. Ezek a következők: . A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. A nyelvi szintek. illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. internetes oldalt. kifejtése. színpadképet. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. idézetet. stíluskorszakbeli. illusztrációt. a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb. majd a kifejtendő feladat megjelölését. egynyelvű szótár részletét). felvezető gondolatot. szépirodalmi idézetet. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya: A vizsgaleírás 18 tétel kijelölésére közöl kötelezettséget. annak kiemelt szempontját. ábrát. poétikai.). jelenség.a témák sajátosságait figyelembe véve . újságoldalt. esszé rövid részletét.A szerző . érvek megfogalmazása. ábrát. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást. összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani. hogy a tételekben kitűzött feladatok . használati utasítást. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet.lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek.A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. valamint a kifejtésre a felkészülésre. A szövegtípusok. szabály bemutatása. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Ember és nyelv. A magyar nyelv története. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot. értekező próza.

Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Portrék.gondolatgazdagság.tématartás . rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása: Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik. kulturális tájékozottság. Írásbeli vizsga 240 perc Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Szövegalkotási feladatok Szóbeli vizsga 20-30 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése .ideértve a húszon felüli tételszámot is . meggyőző erő . Az irodalom határterületei. poétika.A további tételek kijelöléséről . Irodalomtörténet. . EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető. motívumok. Látásmódok.logikus érvelés . Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására.a szaktanár dönt. A kortárs irodalomból .lényegkiemelés.állítja össze a szaktanár. Regionális kultúra . A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. azaz összesen 6 tétel megjelölése kötelező. problémaérzékenység . Műfajok. .Korszakok. A Szerzők és művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból. tárgyi tudás .Az Értelmezési szintek mindegyik témájából.világos nyelvi forma . A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom .megfelelő szó. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik.legalább 1-1 tétel. A közelmúlt irodalmából. Témák.és művének beható ismerete. az Értelmezési szintek témáiból összeállított tételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat.a témának megfelelő világos felépítés .a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. stílustörténet. illetve irodalmi. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 20-30 perc időtartamú. művek.és fogalomhasználat . A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi. A magyar nyelvi és az irodalom tétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli.

hozzászólás. Az írásbeli vizsga ennek megfelelően nyelviirodalmi műveltségi feladatsorból és különböző szövegalkotási feladatokból tevődik össze. tematikus. A nyelvi. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. stilisztikai.Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre. esszéhez. retorikai. Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói. illetve adott műfajban. az esszé. értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. megjelölt kommunikációs helyzetben. bölcseleti. műfaji. kérvény). szövegértelmező és szövegalkotó képességét. esetenként adott címzetteknek. etikai kérdés értelmezése. különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. kritikai és kreatív gondolkodását. . SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét. illetve részletéhez. fogalmak felismerését. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. A feladatsor jellemzői NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz. Az elfogadható válaszok tartományát. szövegtani. különböző történeti. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három. majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot.40 pont Írásbeli vizsga 60 pont 50 pont Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi műveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását. helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket. motivikus összefüggések feltárására irányul. Értékelés NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő értékelési útmutató alapján történik. esztétikai. értekező prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. értékelése adott terjedelemben. illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%.Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. grammatikai. irodalmi művet közlő. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát. azonosítását. valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. A feladattípusok pontértéke a következő: . továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi. esetenként definícióját tartalmazza. . A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását. szépprózai alkotáshoz. A szövegalkotási feladatok a következők: . a kifejtés.Egy adott mű vagy irodalmi. vitaindító. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. általános tájékozottságát. valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. korjelenségre. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat. kulturális.

esetenként adott címzetteknek. hozzászólás. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc.az érvelés minősége. kultúrtörténeti. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: .világismeret. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. . rendezett íráskép.önálló problémakezelés.világos és lényegre törő. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. tárgyalás. megjelölt kommunikációs helyzetben.a téma megértése. értékelése adott terjedelemben (25 pont). a szöveg koherens szerkezete. . sem az. . Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit.egy. . majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.tagolás. tájékozottság. A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: .olvasható kézírás. esztétikai. . kérvény). A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok .a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.nyelvi és irodalmi műveltség. valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. kérdés. személyes állásfoglalás. etikai kérdés értelmezése. .műismeret. különböző összefüggések megteremtése. problémaérzékenység. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. Tartalmi szerkezet . .a köznyelvi norma biztos ismerete.egy adott mű vagy irodalmi. bölcseleti. HELYESÍRÁS. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.az adott terjedelem megtartása. . .lényegkiemelés.Az íráskép rendezetlensége. jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől. illetve adott műfajban (15 pont). . . szabatos előadásmód.érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre. . illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. .A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. vitaindító. lezárás aránya).tárgyszerűség. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli vizsgája külső vizsgabizottság előtt történik. . kulturális.gördülékeny szövegalkotás. gondolkodási kulturáltság. Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható..adekvát és változatos szóhasználat. . korjelenségre (20 pont).a szerkezeti arányosság (pl. ismeretekkel való bizonyítása. ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. . . tényekkel. ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma. a felvezetés. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. motivikus asszociációk. mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza. az állítások bizonyítása. rendszerező képesség. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az. Az értékelő tanár mind a szövegértési. .

azaz a Szerzők és művek különböző alkotói. hogy melyik tételt fejti ki. Az irodalmi tételekhez . illetve a tételek évről évre változ/hat/nak. azaz összesen 6 az Értelmezési szintek minden témaköréből. a műre. kifejtése. A magyar nyelv története. internetes oldalt. illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők és művek. Minden témakörhöz két tétel tartozik. Nyelv és társadalom. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hatnak egy megállapítást. a feladatban megjelölt műfaj előadása stb. annak kiemelt szempontját. A tételek jellemzői. térképet. újságoldalt. összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel. Kommunikáció.a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelően . űrlapot. illusztrációt. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai. A témakörökben az Életművek 6 témaköre kötelező.Ember és nyelv. használati utasítást. A 18 kötött témakörhöz 7 további témakört évente jelöl ki a szakmai testület.a tételnek megfelelően . MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A témaköröket a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete . A nyelvi szintek. ábrát. majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. Ez utóbbiak bármelyikében megjelenhetnek különböző műismereti követelmények. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. hogy a tételekben kitűzött feladatok . képzőművészeti alkotást. irodalomtörténeti. színpadképet. majd közli a bemutatandó témát. továbbá legalább 4 világirodalmi témakör. Konkrét szerzőkre és művekre . képet. A tételek a témakörnek. értekező próza. jelenség.alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület.a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. illetve irodalmi témakörök száma legalább 25. térképet stb. szabály bemutatása. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. A szövegtípusok. a vizsgázó önállóan dönt. szépirodalmi idézetet. illetve egy irodalmi tételt. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit.a témák sajátosságait figyelembe véve lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. valamint Értelmezési szintek témáiból jelöl ki és hirdet meg legalább 25 témakört. Stílus és jelentés . a szerzői életpályára jellemző sajátosság. továbbá kötelező legalább 2 kortárs magyar irodalmi. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. A retorika alapjai. valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. illetve ennek felhasználásával adja elő feleletét. filmképet. A témakörök. felvezető gondolatot. A témakörök arányát. a témának. hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. A tételsort úgy kell összeállítani. ábrát. A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet. Értékelés . valamely életprobléma. a Szöveg.a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. idézetet. etikai kérdés. egynyelvű szótár részletét). illetve a feleletre adható időkeretben. A tételsort úgy kell összeállítani. esztétikai. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. motívum. érvek megfogalmazása. stíluskorszakbeli.A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. valamint legalább egy.). esszé rövid részletét. A meghirdetett nyelvi. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése.

A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik. illetve irodalmi. a szóbeli vizsgán 50. kulturális tájékozottság.világos nyelvi forma .gondolatgazdagság.megfelelő szó. meggyőző erő . A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . A magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtését a vizsgabizottság együttesen értékeli.tématartás . így a magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsgáján összesen 150 pont szerezhető.logikus érvelés . . problémaérzékenység .a témának megfelelő világos felépítés . rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgázó összpontszámának kialakítása: Az emelt szintű írásbeli vizsgán 100.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód.és fogalomhasználat . tárgyi tudás .A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont.lényegkiemelés.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->