MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.

1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága

1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.

A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.

A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.2.4. Nyelvművelés

1.3. Nyelv és társadalom

Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.

Nézetek a nyelvművelésről.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely,

A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A határon túli magyar nyelvűség 1.3. nyelvi rendszerbeli összefüggésük.5. alak. szleng. ifjúsági nyelv. tendenciái. szaknyelvben. A társadalom hatása a nyelvváltozatra. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése. a beszédfolyamat. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú. A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. a hangképző szervek. szaknyelv. a beszédhang. 1.3. Új kihívások A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. mondattani.3. különböző címzettű.3. Nyelvváltozatok A földrajzi és társadalmi rétegződés megjelenése a szókincsben: regionális köznyelvek és szociolektusok. rétegnyelv. a hangtörvények (hangrend és illeszkedés. A szófajváltás jelensége. jelenségek értelmezésében. A beszéd.és szótani.4. nyelvtörvény. újságnyelvben. A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai. 1.a főbb nézetek.2. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. 1. elektronikus levelezés). A szóképzés rendszere. részleges és teljes hasonulás. kontextusú szövegek létrehozásában. kommunikáció az interneten.4. a kétnyelvűség. szociográfiában). főbb jellemzőik. 1.1. Az egynyelvű szótárak ismerete.3.1. nyelvi tervezés. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1. 1.4. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl.csángó). összeolvasás. jelentéstani elemzése. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények. A helyesírás stílusértékű változatai. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. a szókincsre. a . Kisebbségi nyelvhasználat A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége . szövegszerkesztés számítógéppel. Hangtan A magyar hangállomány. Nyelvpolitika.3. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai.

A mellérendelő szintagma kapcsolatos. Az egyszerű mondat részei. pl.2. Logikai és tartalmi viszonyok rövidülés. kiesés). A mondat megszerkesztettsége. A mondat a szövegben 1. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. választó. összetett. jelek. szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében. Alaktan és szótan 1. Az alapszófajok. A mondat szerkezete és felépítése. Az állítmány és az alany. használatuk. A képzők. A mondat és a szöveg. az alárendelő és a mellérendelő szintagma. a magyar határozói rendszer. a rendszermondat és a szövegmondat. A tárgy és fajtái.4. ragok szerepe. magyarázó. A magyar helyesírás rendszere. A határozók fogalma és kifejezőeszközei. fajtái.5.4. a szószerkezetek alkotásában. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése. ellentétes. mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel.4. következtető. A mondat szerkezete: egyszerű. a stílusérték szempontjából. .3.6. a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése.4. A mellérendelő fajták mint többszófajúság. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. tagolatlan mondat. mondatelemzés. nyelvhelyesség a toldalékolásban. Mondattan 1. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás.1. a szószerkezet mint nyelvi egység. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. a határozók irányhármassága. A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában. A jelzők fogalma és fajtái. A morfémák. A mondat fogalma. A szófajok rendszere. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése.4.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1. tagolt.

Szókincs és frazeológia logikai-tartalmi viszonyok . szövegalkotásban. Nyelvi jelek: jelölő .a központozás használata és értelmezése szóban és írásban. önkényesség. fajtái.1. A szóalkotás lehetőségei: . általánosító jelleg. a hangutánzás és a hangulatfestés.a szóképzés jelentésmódosító szerepe. az ellentétes.a kapcsolatos. jelentésmegoszlása. a szókészlet rétegei. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói. a jelzői alárendelés. Kommunikáció 1. A képzők rendszere. a magyarázó mellérendelő viszony.5. A jel. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás.és kötőszók. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. jelölt (jelentéstartalom). A nyelvi jel sajátosságai (pl. az összetett szavak helyesírása. . ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A szókincs változásának okai. az állítmányi. a tárgyi. Az alárendelés fajtái: az alanyi. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: . A jel. szövegértésben.a szóösszetétel jelentősége. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. jelrendszerek . A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. . Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. jeltárgy. A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség. a választó. használati helyzettől független . az átvétel és az első keletkezés. a következtető. szövegmondásban. jelek. mozaikszók. tapadás. az indulatszók.1.4.7. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege.a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése. Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya. rövidítések 1.utaló. . a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.(hangsor). a határozói. a jelrendszer A szóteremtés jelentősége.5.

A közlés hitelességének tényezői. 1. párbeszéd. múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). gesztusnyelv. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. szerepe. érzelmi jelentősége.6. . metanyelvi) fogalma és szerepe.5. szövegértelmezéssel. külső megjelenés. a divat. Az összefüggések megértése. A kongruens és inkongruens közlés.élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. Kommunikációs funkciók és közlésmódok A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. fatikus. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével. történetmondás. feljegyzés. tánc. társadalmi. üzenet. előismeretek). generációs. nemi. A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. az elektronikus kommunikáció jelrendszere). társadalmi. az utcakép. viselet). szövegalkotással.egy-két példa alapján (pl. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság. felhívó. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. A mindennapi . életkori különbségek jelzése. nemi. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései .5. térközszabályozás. esztétikai. közvetítő közeg. napló.példák alapján. válasz. csend). közös nyelv.5.nyilvános és magánéleti . gesztusok. kifejező. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl.2. 1. a magyar folklór. levél.5. köszönés és megszólításformák). az ifjúsági szubkultúra.3. a reklám. tekintet. a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. közlő.4. A személyközi kommunikáció 1. A beszélgetés lelki. A vizuális és a nyelvi jel. A tömegkommunikáció A kommunikációs funkciók (ábrázoló. közlemény. címzett. 1.5.létezés).5. mimika. beszédhelyzet. kulturális vonatkozások .

érvelő és felhívó szövegfunkciók.6. többjelentésű szavak. katafora. elkülöníthető elemek egysége. .a tematikus előrehaladás. rokon értelmű.3. távolság.6. az utalás irányai (előre.jelentésviszonyok a szövegben . feltételei. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl. a tudáskeret. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. megjelenés. A leíró (tájékoztató). konformizálás. A szöveg grammatikája és jelentése 1. kifejező. ismétlés. körülírás. A szöveg jelentése: . kulcsszavak. . A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes.a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl.6. A szöveg A szöveg egységének tényezői. nivellálás). szemantikai és grammatikai megközelítése. Szövegértelmezés Anafora.a kulcsszavak szerepe. . A kontextuális jelentés. deixis. A szöveg felépítése. . többértelműsége. a cselekvés. A szöveg szóban és írásban. a szövegkörnyezet.6.1. 1. térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező. 1.A közvetlen személyközi kommunikáció.logikai-tartalmi viszonyok. egységei külső körülmények: szövegméret. elsődleges és mögöttes jelentése. nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek. szövegtípusok Lineáris és globális kohézió Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: .a szöveg egyértelműsége.2.és visszautalások). A szöveg pragmatikai. A kommunikáció és a szöveg 1. az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl. Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása. A szöveg mint valakire irányuló közlési szándék (mint tranzakció és mint interakció).

hiányos mondat. Az ismeretközvetítő CD-ROM és Az intertextualitás mint a az internet intertextualitásának szövegek létmódja.4. makro. . A címzettek elkülönítése a beszédhelyzet.6. a szövegfunkciók. az főbb jellemzői.6. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. előismeretei: a és a hallgató. a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében. a spontaneitás. .és visszautalások a szövegben. a szöveg bonyolultságában.és mikrostruktúra követése. illetve a közönség címzett szerepe a szöveg közti kapcsolat. a kifejtés mélységében. a beszéd mint többdimenziós rendszer).téma. megszerkesztettségében. a kommunikációs színtér. a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása. a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg. szóhasználatában. a közönség mint A beszélők nyelvi és történeti szövegformáló tényező. az írásjelek) értelmes. A címzettek. bekezdések szerkesztése. szünet.1. intertextualitás jelenségeinek . a beszélő meghatározottsága. előre. illetve megtervezettség alapján). kifejező alkalmazása. A szöveg szóban és írásban A beszéd és az írás összehasonlítása (pl.5. .olvasói ismeretek (pl.6. A szövegfonetikai eszközök (pl. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. terjedelmében. Az intertextualitás Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata. szórend. 1. A szöveg dinamikus és statikus összetevői 1. kötőszó. egyeztetés. a tempó. A témaváltás felismerése és jelölése. szépirodalmi. tudáskeret.6. tudományos szövegekben. a hangerő. előadásmódjában. témahálózat felismerése mindennapi.

szerkezeti és nem nyelvi tényezők. a közlemény közege. .7.). a szöveg nyelve. a nyelvhasználat szabályozottsága. televízió) és új közlésmódjai (email. nyelvhasználati. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. nyelvi normáinak jellemzői. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. A publicisztikai és tájékoztató műfajok. internet stb. pályázat. A média. hozzászólás) normái. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. és szövegformálási kritériumai. 1.7. hivatalos levél. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió. jellege. saját tapasztalatok. glossza): tartalmi. kérvény. hatásbeli sajátosságai. 1. 1. meghatalmazás. szerkezeti. az előadás és a vita.2. tudósítás. interjú. tárgya.7.1. kommunikációs színterek. szövegtípusait elkülönítő nyelvi cikk. Lehetséges tipológiák (pl. A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. önéletrajz. kora. A kommunikációs színterek A továbbtanuláshoz. elektronikus kommunikáció tömegkommunikáció hírmagyarázat. célja és szerepe. nézetek.értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése). az Az írott és az elektronikus Médiaközlések elemzése (pl. hír. A szövegtípusok A szövegtípusok kommunikatív. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. vélemények értelmezésével). az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége.

8.8. jelentésrétegek feltárása. a szóhasználat. kontextusok. a megszerkesztettség szempontjából).5. érzelmeinek kifejezője. szakkönyv. mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. az új közlések. megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Széchenyi István. megvitatás. A retorika 1. vita 1. . Deák Ferenc beszéde). Hitelesség.kifejtés. tankönyv.1. Kossuth Lajos. Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. mint hatástényező.7. A retorika alapjai 1.8.4. folyóirat. bizonyítás. szövegek térbeli és időbeli kontextusai. Az összefoglalás funkciója és típusai. értékelése. Nyelvi jelenségek elhelyezése térben és időben. vita értelmezése (pl. Az aktuális tagolás. Kölcsey Ferenc. Hangzó szövegek elemzése. hatás. A nyilvános beszéd 1. A szöveg hangzása mint vivőerő. az érvelés beszédhelyzete és eszközei.8. állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása). magyarázat. összefoglalás és forrásaik (pl. a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). mint a szónoklás tudománya. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg. A retorika mint etikai érték.8. a vitatkozó felek nézőpontjainak. A tanulás tipikus szövegei Tudományos ismeretterjesztő műfajok . a címzettek.3.3. definíció. néhány érvtípus. a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái. Érvelés. tömörítés. mint a beszélő személyiségének. tartalmi kivonat. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. az érvelés műfaja: a bizonyítás. Az írásbeli meggyőzés eljárásai. a téma/réma összefüggés.8. 1.1. meggyőzési szándék. manipuláció felismerése. A meggyőzés. 1. implikációk. írott és elektronikus adatbázis). Szövegek térben és időben A nyilvános beszéd. összehasonlítása. a cáfolat. a szerkezet.2. A kulturált vitatkozás kritériumai.

. Személyes viszony. .8. értelmezése. létrehozása. jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése. értékelés 1. .a tartalom kidolgozása. A saját teljesítményben a tartalmi. a szóhasználat. a linearitás és a szöveg Címadási konvenciókkal. megértése. nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. ellenérvek.1.téma körülhatárolása. . . a stílus megválasztása és képviselete. stiláris. .felkészülés. A szövegfolyam tagolása. a szókincs.a műfaj megválasztása. a kontextus.a szövegkohézió.a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe. gondolatok elrendezése.a címzettek.az akusztikus. tények. .és visszautalások. a kulcsszók. a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása. az érvek.logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása. szerkesztési. a műfajnak. adatok. megszerkesztettsége . a témahálózat felépítése. . állásfoglalás). .térbeli és időbeli viszonyok követése. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban. a szaknyelvben és a . indokolt hivatkozás. illetve a vizuális vezérlés alkalmazása. a címzettnek. anyaggyűjtés .a szóbeliségben és az írásbeliségben.6. a cél tisztázása. reflexió. idézés.a témának. Például: . A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. kijelölése. Stílus és jelentés A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.a hangnem. nyelvtani. előre.9. az anyag elrendezése. . a mérlegelés.

A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú. szöveg és stílus összefüggése. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés. szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése.2. közéleti jelszavak. az írás. cél.3.4. állandósult szókapcsolatok. A szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei. szóláshasonlat. nyelvi eszközök megválogatása. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). köszönésformák. témájú. téma. a stílusérték fogalma. A képszerűség stíluseszközei és A jelentésmező fogalma.9. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. stílusimitáció). alakító kommunikációs tényezők rendszere. képi . Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. szitkozódások. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz. Az állandósult szókapcsolatok. Nyelvi-stilisztikai változatok 1. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés 1.és kifejezéskészlet stilisztikai értéke. Összetett képrendszerek. nyelvi panelek. beszéd. Stíluseszközök szépirodalomban. címzettek. A stílus értelmezése (pl. hallgatóhoz. Magyar értelmező kéziszótár. a fogalmazás módja. valamint kétnyelvű szótárak ismerete. eseményhez. Nyelv. stílusjelenségek felismerése. beszélő/író. Állandósult nyelvi formák 1. többlet. mellékjelentés.9. a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl. kultúrtörténeti vonatkozással. szóbeliség. A stílust létrehozó. közmondás. Az állandósult szókapcsolatok. értékelése. hatásosság. alkalmi jelentés közti viszony. anyanyelvéhez. babonák. "a stílus maga az ember". Szóhasználat és stílusérték.9. szállóige. szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai. kifejezésmód. értelmezése. szólások eredete néhány példával. graffitik) szerepe. a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz). A szójelentés változásai. közhelyek. A szó.1. korú szövegek stílushatásának megfogalmazása. a szerkesztés. A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban.9. olvasóhoz. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. írásbeliség. lexémák (szótári szavak). szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás.1.

Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek.9. jelképrendszerek Az eufemizmus. A stílus szociokulturális rétegzettsége. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron. variáció. 1. nyelvi humor). értelmezése. Tipikus kommunikációs helyzetekben. a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia. inverzió.9. körmondat. kihagyás. minősége (pl.6. Stílustörténet Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus. késleltetés. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. allúzió. Fogalmak Középszint és emelt szint . mondatpárhuzam. a nominális stílus. stílusváltozat 1. a stílusirányzatok körében. A publicisztikai stílus főbb jellemzői. Objektivitás és szubjektivitás. társadalmi színtereken létrejövő. A mondatszerkezet stiláris változatai .a verbális stílus. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. halmozás. axiómák. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. hiányos mondat. tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai. célzás. Stíluskorszakok.9. udvariasság és durvaság. állandó jelző stb. értelmezése. stiláris kötöttségei. anakronizmus.7. közhelyek.hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése. 2. archaizálás.5. Stílus és norma koronkénti változatai. A közélet színterei. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái. felismerése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. Stílusréteg. A társalgási stílus ismérvei. képi világ). A nyelvi elrendezés hatása 1. néhány példa alapján. hálózatok. evokáció. stílustörténeti összehasonlítások példák alapján. fokozás.

hasonlítás. befejezés (összefoglalás. csoportnyelvek. cáfolat. középmagyar kor. az idézőjel szerepe a magánhangzó. jelentésmező. érv. ellenérv. az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel. mássalhangzó képzésmódja. következtetés. szleng. magánéleti. írásbeliség. evokáció. szállóige. alkalmi beszéd. mondat-. érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel. jóindulat megnyerése. alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés. kitekintés). egyéni szóalkotás. hangutánzás. stíluselem. kettősnyelvűség. megengedés stílus. mellérendelő összetett mondat. ősmagyar. köznyelv. archaizálás. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség. tagolt. ómagyar. ismétlődés. szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás).és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés. meggyőző szövegműfajok. alárendelő. érv.Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. körmondat metafora. konnotatív jelentés. szótári. szövegben jelentésszerkezet. a szóelemzés. alakzatok: ellipszis. mozaikszó . szóláshasonlat. kétnyelvűség a kommunikáció. eufemizmus. nominális stílus. argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat. mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat. regionális köznyelv. metaforizáció motiváltság. alá. nyelvemlékes kor. bizonyítás. alliteráció. kötőszóhiány. nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel. hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. áthajlás. deduktív. hangulatfestés. összetett mondat. vendégszöveg. újmagyar kor. tagolatlan mondat. a zárójel. -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. szövegjelentés. jelentéselem. kódex. cáfolás. nyelvújítás. nyelvjárás. szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése. a kettőspont. oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás.és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat. a kommunikációs folyamat funkciói. nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. teljes. közmondás beszédtett diakrónia. jelhasználati szabály kevertnyelvűség. nyelvpolitika. figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés. induktív módszer expresszivitás. denotatív. a pontosvessző. jelrendszer jelentés: szó-. stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái. a hagyomány. szóösszetétel. poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika. témamegjelölés). gondolatritmus. elbeszélés. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban.

előre. globális) szövegtípus. . mondatszók a szójelentés: egyjelentésű. kötetkomponáló elvek (pl. riport. anafora. allegória. A művek bemutatásához. viszonyszók. az életmű jelentős tényei. élethelyzetek. összetett költői kép. hangulatfestő szó szóképek: metafora. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó. katafora. glossza. szinekdoché. értekezés. hasonlat. interjú. rokon és hasonló alakú. többjelentésű. témák. szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak. a pályakép főbb jellemzői. A pályaképre ható irányzatok. műelemzés. véleményformáló műfajai: hír. határozószó. tanulmány. referátum. kisértekezés. metonímia. szövegegységek: bekezdés. Az életművet leíró. értelmezés. tömb. ellentétes jelentésű szó. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák.szófaji rendszerünk. ajánlás. Szerzők és művek 2. belső keletkezésű szavak. előadás. pályázat. kulturális kötődései. vita. alapszófajok.1. deixis). tételmondat. ciklusok. kérdésfeltevések. Arany János.1. névmás. hivatalos levél. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. magyarázat. cikk. szakasz szövegjelentés: témahálózat. értékelő főbb jellemzők. hangutánzó. szellemi kötődések. tudósítás.1. jövevény. kommentár. szinesztézia. József Attila Az életút. névelő. kérvény. néhány kortárs megnevezése. Kosztolányi Dezső. recenzió. Ady Endre. szövegfajta: definíció. világirodalmi párhuzamok. kulcsszó. azonos alakú szó. hatások. a szerzők jellegzetes regionális. önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató. értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. szövegmondat. motívumok). a mű korabeli fogadtatása. kritika TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2. kérdésfelvetések. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. Kronológiai és topográfiai tájékozottság. Életművek Petőfi Sándor. meghatározó hatások. Kötetek. Babits Mihály. réma) szöveg.és visszautalás (rámutatás. esszé. kapcsolatok a művek között (pl. témák. IRODALOM 2.és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. meghatalmazás.

A szövegek "témahálója". kérdésfeltevések alapján. A szerző utóélete. különböző interpretációk értelmezése. az alkotói nézőpont összefüggései. a kompozíció. Tájékozottság a korszakban. Memoriterek. motivikus kapcsolatai. továbbá két magyar regény a 20. kifejezésmódbeli. esszé. szállóigék (értelemszerűen a drámákból). hatása az irodalmi hagyományban. esztétikai. Janus Pannonius. Műfaji. az adott korszakban. a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. a felvetett kérdések etikai vonatkozásai. összefüggése. Jókai és kora). a bemutatott. Egy mű beható ismerete 2. Balassi Bálint. A szerző és műve: a keletkezés. Móricz Zsigmond. Radnóti költészetében). Radnóti Miklós. Portrék műfajok. a nyelvhasználat. értekezés. jelentésrétegek. értelmezése. a kortársak között (pl. Berzsenyi Dániel.1. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai. a téma. a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak. A korszak (stíluskorszak. ajánlás különböző címzetteknek. adaptációk). műfaji. összehasonlítás. ismertetés. egy-egy világirodalmi párhuzam. értelmezett művek elhelyezése az életműben. kifejezésmód. Weöres Sándor. A műnemi. Berzsenyi és Kölcsey. világlátás. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. vélemények értelmezése.1. a .2. A művek értelmezése. a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. többi nézőpontból és műfajban (pl. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése. az antik hagyomány Berzsenyi. Csokonai Vitéz Mihály. vélemény). a téma. Berzsenyi és Kazinczy. Mikszáth Kálmán. Jókai Mór. a korstílussal való összefüggésben is. Kritikák. Műfaji sajátosságok. helye és hatása az irodalmi hagyományban. a kompozíció. Zrínyi Miklós. irányzat).2. a műfaj. korstílus. esetenként filozófiai vonatkozása. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.3. Szabó Lőrinc. a motívumok. Kosztolányi. Kölcsey Ferenc. kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vörösmarty Mihály. Olvasatok. jellemző motívumok). a jellemző motívumok. A mű utóélete. szövegmagyarázat.

Örkény István. Világlátásbeli. műfaji. a motívumok összefüggései. Kosztolányi és Ottlik. példákkal (pl. egy-egy világirodalmi párhuzam. alkotói csoportok. Márai Sándor és Esterházy Péter). a választás indoklása. művek Krúdy Gyula. 2. utóélete (pl. értelmezett művek között (pl. A választott mű értelmező bemutatása (pl. neoavantgárd. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. a 2. hatása. Egy-egy világirodalmi párhuzam. Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése. Nagy László. esztétikai. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából. Látásmódok. a kompozíció. . korstílussal való összefüggésben is. A művek fogadtatása.1. Illyés Gyula. Művek bemutatása. összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige. időbeli-térbeli. filozófiai vonatkozásai. tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai.legalább három szerzőtől teljes szövegek.5. Németh László. Márai Sándor. Petőfi Sándor és Illyés Gyula). Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása. A művek fogadtatása. stílusbeli. filozófiai vonatkozásai.1. tematikus) összehasonlítása. nyelvi. Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. folyóiratok). Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. Két. Tóth Árpád. A téma. értelmezése.4. A művekben felvetett kérdések etikai. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. Szilágyi Domokos. illetve drámai művének elemző bemutatása. Karinthy Frigyes. műhelyek. A művekben felvetett kérdések etikai. Juhász Gyula.6. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje. A közelmúlt irodalmából Egy.Összefüggések a bemutatott. Pilinszky János. a nyelvhasználat. Nemes Nagy Ágnes. kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével. szemléletbeli). esztétikai. értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl.1. Vas István vagy mások). 2. tematikai. a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. lényegre törő értelmezése. Memoriterek . poétikai. Ottlik Géza.

hőstípusok). Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor. esztétikai.1. romantika. avantgárd és a 20. Memoriterek (pl.2. motívumok. század második fele. felvilágosodás. dráma és színház.1. a dráma nyelve. barokk. reneszánsz. A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya .7. tematikus. elhelyezése stíluskorszakban. századforduló. romantika. Művek értelmezése . stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből. színház. az intertextualitás példái). megközelítések 2. barokk. század első fele. a 19. Művek átfogó bemutatása. 2. a 19. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. témák. a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl.jellemző példák alapján. képzőművészet. Nyomtatott szöveg. Értelmezési szintek. élethelyzetek. különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti. nyelv. a kompozíció összefüggései.2. zene. digitális közlés. antikvitás. motívumok). század második fele és a kortárs világirodalom. avantgárd és a 20. század első fele. különbségeinek bemutatása (pl. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. a 20. könyvhét). építészet. romantika. stílustörténeti vonatkozások. a színház. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik. a 20. etikai.2. antológiák. a téma. Korszakok. tematikus. a széppróza. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. század második fele. antikvitás. téma. alkotók etikai dilemmái. irodalmi ismeretterjesztés. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának. Korszakok. felvilágosodás. színházi konvenciók. kortárs . század második fele és kortárs világirodalom.és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. A művekben felvetett kérdések etikai. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. klasszikus szállóigék). filozófiai vonatkozásai.a műfaji sajátosságok. költészet. középkor. Legalább két korszak két-három művészeti ágának. avantgárd. Világirodalom világlátás. a korszak szellemi irányzataival. művek. a korstílussal való összefüggésben is. Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz. esztétikai utalásokkal (pl.

mint hivatkozási alap. tárgyi emlékek. motívumok Az európai irodalom alapvető A térben és időben közeli. jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. versek festészetről. művelődéstörténeti korszakok. zenéről). avantgárd). az irodalmiság történetileg változó hagyomány. fotó. világszemléletről is szóló tudósítás (pl. ifjúsági szubkultúra). Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. irodalom. 2. Szabó Magda). mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. írók zenei.néhány mű értelmezése (pl. irodalmi leírások. hogy az irodalom. Az irodalom története mint az olvasók története. képzőművészet. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. hőstípusok változásai. tánc). hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.2. Tolsztoj. Színház és dráma különböző korszakokban. színház. a pályakép mint irodalomtörténeti tény. a modern és a posztmodern). zene. képzőművészeti írásai). romantika. Krúdy. Dosztojevszkij. film. programok).2. Színházi. film. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. témák. a klasszicizmus és a romantika. Magyar irodalomtörténeti.2. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése. irányzatok. kultúra. Az írói életút. illetve . Témák. színpadi megjelenítések összehasonlítása. Stendhal. Dickens. folyamatok. A regényirodalom mint életformákról. Jókai. Az ember tragédiája illusztrációi. A művészet mint téma .középkor. kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. Irodalomtörténet 2. Ottlik.3. Annak néhány példával történő bemutatása. Életformára. kifejezésmódok.

hegy.bizonyítás néhány példával. falusi és nagyvárosi életformák).bizonyítás néhány példával. nemzedékek. felnőtté válás. mikro.2.hagyományai mint forrás és kútfő (pl. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. szerepének. sziget. a magyar népköltészet) . motívumok. párhuzamosságok. motívum. poétika Különböző korokban keletkezett A műfaji rendszerek előnyei és azonos műfajú alkotások közös és korlátai. utalások) felismerése (pl. egy-egy esszé témahálózatának. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.4. hasonlóságok. motívum. illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. jelentésének megfogalmazása. nyilvánvaló utalások) felismerése. A térben és időben közeli. motivikus összefüggések (pl. tematikus. az antikvitás. példákkal. a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban . vándorlás. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. beavatás. felnőtt-gyermek. Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának. szerepének. értelmezése (pl. párhuzamosságok. Arany: Toldi). hazafias költészet. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben.bizonyítás példákkal. gondolati költészet. alkalmi költészet) közös jegyei. nyilvánvaló utalások) felismerése. kaland. család. távoli műveket összekötő tematikus. toposz. felemelkedés. férfi-nő. archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel.és makrokozmosz. téma változatainak felismerése. tájköltészet. szerelmi költészet. motívumainak feltárása. alászállás. az írásbeli megnyilatkozásokban. 2. motivikus összefüggések (pl. illetve távoli műveket összekötő tematikus. Néhány téma. Tematikus verstípusok (pl. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). hasonlóságok. Szépirodalmi alkotások gondolati. Az olvasott művekben. . kert. jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. a Biblia. Egy-egy szépirodalmi mű. motívumainak továbbélése . ember és természet. A hagyományos műfaji eltérő jegyeinek megnevezése. Kölcsey: Himnusz. bűn és bűnhődés. Műfajok. ideértve a téma.

epigrammák Kazinczytól Illyésig. ponyvairodalom. poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. a munkaalkalmakhoz. Az olvasmányok iránti szükséglet és az olvasmányok tömeges termelése közötti összefüggések (pl. Egy-egy műfaj. amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet. televízióban.egy-egy példa a hétköznapokhoz. A . értékválasztás . az epikus közlés alapformái). illetve összehasonlítása. sajtó. lelki motivációi (pl. az olvasásterápia). szerepe a paraszttársadalom belső rendjében . a folytatásos regény jelentősége és példái). A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai . antik állatmesék. a tömegkultúra. Különböző korokban keletkezett.összevetése. krimi. televízióban. történeti változásainak vizsgálata. novellák összehasonlítása). műköltészet. A népköltészet közege. egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. Könyvnyomtatás. Az irodalom filmen. hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. A szórakoztató A népköltészet hatása a magyar irodalomra. a meseforma változatai. bestseller. regénytípusok.5. a János vitéz és a Toldi. a posztmodern irodalom poétikai jellemzői).2. irodalom filmen. az antik és a Shakespeare-i tragédia. Az irodalomolvasás szellemi. dalszövegben. népés műballadák kifejezésmódjának összevetése. sci-fi jellemzésében). választás. Az irodalom kulturális rétegei népköltészet.nézetek a tömegkultúra mibenlétéről és hatásáról. irodalom (pl. folklór.bizonyítás néhány példával (pl. 2. ponyvák. regényformák. a műfajcsere jelenségei (pl. a népszerű művészet. rádióban. Műfajteremtő művek. elégiák a magyar irodalomban. a népköltészet kapcsolata az írott (elit) kultúrával és az irodalommal (pl. A folklorizálódás néhány jelensége (pl. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése. az emberélet fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő lírai. a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése. Annak megértése és néhány példával való bizonyítása. Ízlés. alkalmi költészet. kánonok fölbomlásának néhány indoka. romantikus mesék). élettörténetek. továbbá az epikus műfajok köréből. a virtuális valóságban: az adaptáció. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése. digitális közlésben). verses köszöntők). dramatikus műfajokból. Az irodalom határterületei Azok a kialakult vagy formálódó "műfajok".

útirajz. megoldás. csattanó.2. életkép. az átírás jelenségei és jellemzői (pl. kalandosság. szórakoztató irodalom. kritika.dialógus. nézőpontok. könyvismertetés. ballada. reklámvers). értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló. függő beszéd. bonyodalom. CD-ROM. szituáció. morális. parodisztikus céllal). jellemrajz Biblia: Ó. A régió. a tájegység. élethelyzetek. irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. Regionális kultúra irodalom vonzereje. prológus. komédia. detektívregény.tragédia. szójáték). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. leíró költemény. 2. analitikus . a vizualitás térnyerése példák. civil társaságok). tetőpont. füzetregény.3. Az adaptáció. ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából. apokalipszis cím. commedia dell' arte. értelmezés.és Újszövetség. sanzon. sematizált hőstípusok.6. Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. címadás dallamra írott vers. a régióhoz. példázatos történet. internetes könyvkínálat). szabad függő beszéd. képregény. folklór. deus ex machina drámai műfajok . dikció. Fogalmak Középszinten és emelt szinten tömegkultúra. didaktikus. színház. abszurd alkalmi költészet alkotás. befogadás. dalszöveg. passió. szövegvers. A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői. művelődéstörténeti. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. irodalomtörténeti vonatkozások. néhány klasszikus és mai példa. hatáskeltő eszközei (pl. a településhez kötődő szerzők. színmű. múzeum. humoros és erotikus irodalom. belső monológ dráma . tudományosfantasztikus irodalom. ajánlás. a település kulturális. a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. zsoltár.2. A tájhoz. epilógus. Tipikus műfajok (pl. kalandregény. olvasat. képvers egyenes beszéd. drámai költemény. fiktív levél. értékvilág. levél. moralitás. tájak. érvek. evangélium. vicc.

beat-irodalom. realizmus. epizód. polifónia jellem. klasszicista). parabola. fabula. posztmodern költői magatartás. digitális közvetítés kultusz látomás líra. szonett. esztétikai érték. megformáltság színház. mítosz. stílusirányzat . mítosz modern. a színházi hatás összetevői szóbeliség. diszharmónia. példázat. próbatételes kalandregény. jeremiád. életrajzi regény. nyitott mű. "hosszú vers". episztola. reformáció. históriás ének. klasszicizmus. utópia rím és rímfajták ritmus. elbeszélés. modernizmus. vicc epikus közlés . komikus eposz. erkölcsi érték. elbeszélő költemény.belső monológ. idősíkok. dialógus. hangulatlíra. műköltészet poétizáció. gúny idő. Shakespeare-i. történelmi regény. motívum.és jellemkomikum hőstípus humor. vándortéma . késleltetés helyzet. vallomás.ókori irodalom. zsoltár mitológia.anekdota. lírai műfajok . lélektani regény. szecesszió. narrátor. jellemábrázolás. aszimmetria. esszéregény.családregény. cselekmény. mese. szimbolizmus. témakölcsönzés. legenda. rapszódia. képzettársítás. döntés. stilizáltság. forma. posztmodern műnem. történeti érték érzésvilág. irónia. színházi konvenciók (ókori görög. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok. futurizmus. szerep könyvnyomtatás. műfaj népköltészet. rokokó. verses regény. krónika. óda. tárgyias költészet. feszültség. jelentésrétegek. érzelmi hatás fikció groteszk harmónia. fejlődésregény. szentimentalizmus. zeneiség szerkezet kompozíció. típus katarzis képzelet. civilizáció.ars poetica. avantgárd. szimmetria. archetípus. eposz. középkor. szerepvers epikai műfajok . regénytípusok . érték. választás. elbeszélés. reneszánsz. himnusz. romantika.dráma. barokk. elégikó-óda. széphistória. epikus színház. belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus. elbeszélői nézőpont. gesta. dal. elégia. emlékirat. narráció élménylíra. szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés. írásbeliség téma. leírás erkölcs. novella. szürrealizmus. ítéletalkotás. monda. abszurd dráma elbeszélő. feszültségoldás. népiesség. szabadvers. regény. haláltánc. időszemlélet. humanizmus. expresszionizmus.

pentameter. disztichon verstípusok: önmegszólító. lírai én. álláspont stb. tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet. érv. megállapítás. ponyvairodalom. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor. A szövegértési feladat megoldására 60 percet. strófaképletek. ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány. A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. idő. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár.az adott szöveg tematikus. adat. illetve ha azt valamely feladat megjelöli. hexameter.bestseller. valamint a szövegalkotási feladat megoldására. a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. azonosítása. szerkezeti. továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot.a szövegben közvetlenül megtalálható tény. címzett verselés .hangsúlyos verselés. Szövegalkotási feladat 60 pont Szóbeli vizsga 15-20 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése 50 pont .és értékszembesítő. időmértékes verselés. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését. illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli.tér és térszemlélet tömegkultúra . Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort. szöveggyűjtemény használható. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése. verslábak. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 1015 perc időtartamú. publicisztikai mű egésze vagy részlete.a következőkre irányulhatnak: . létösszegző virtualitás II. krimi. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. megszólított. sorfajták. A szövegértést vizsgáló kérdések . esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor 40 pont Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. nyelvi jellemzőinek megfelelően .

önálló következtetés. rövid szépprózai mű. . A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének. illetve az összefoglalás által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása. a szerkesztésmód.) . eltérő típusú. . majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben. esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése (tömörítése).a szöveg szerkezete. . tematikai háló készítése. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.. a tematikus.a szöveg témájához. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három. valamint az adható részpontszámokat. esetenként három szöveg (pl. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot. továbbá a válasz pontértékét. Feladat lehet továbbá . az előre. a szöveg részletezettségének követése. evokáció különböző példái révén. publicisztikai mű.a szöveg grammatikai. . A feladtok a következők: . értelmezésének kiemelt szempontját. hivatkozások szerepe. műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. a mindennapi. . drámarészlet. irodalmi. a poétikai. (E felvezető szöveg lehet kritika.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó.a szöveg egészének jelentése. pl.a szöveg rövid. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt). .Érvelés nyelvi. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. esszé. tartalmi kapcsolatok.a szövegbeli logikai. . életmódbeli kérdésekről.és visszautalások követése. etikai.Két. részlete. a témaváltás. az intertextualitás. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT . általában szövegrészletet. ezek szövegbeli funkciója.Egy mű (pl. szépirodalmi mű.a cím és a szöveg egészének viszonya. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő. . a kihagyások érzékelése. illetve szóbeliség műfajainak köréből.a szerzői álláspont. lírai alkotás.a szövegbeli utalások. .a szöveg kommunikatív sajátosságai. jelentésrétegei. stilisztikai jellemzői. a felépítés által közvetített jelentés. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét. a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével. esetenként esszé) adott szempontú elemzése. esetleg a hivatalos írásbeliség. álláspont megfogalmazása. általános kulturális. a szöveg fókuszának megértése. esetenként a válasz műfaji normáit. A vázlatírás. . műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. értelmező bemutatása. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása. stílusbeli összevetést.vázlat. az ismert és új közlés elkülönítése. . szépirodalmi mű stb. a tematikus háló ("téma-réma viszony") követése.

gondolkodási kulturáltság. . továbbá a vizsgázó helyesírását. . Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait.Az íráskép rendezetlensége. címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. kultúrtörténeti. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható.világismeret. valamint a dolgozat írásképét. . A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása: A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. rendezett íráskép. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. . iskolai vizsga. .tagolás. HELYESÍRÁS. szerkezete. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét. problémaérzékenység. valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. .világos és lényegre törő.a szerkezeti arányosság (pl. valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő.olvasható kézírás. . a felvezetés. rendszerező képesség. mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás.az érvelés minősége. . illetve nyelvi minőségének pontszámát. szabatos előadásmód. felépítése: 20 pont.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.lényegkiemelés. tárgyalás. .az adott terjedelem megtartása. majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. motivikus asszociációk. Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi. A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . különböző összefüggések megteremtése. tájékozottság.A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti. nyelvi minősége: 20 pont. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: .adekvát és változatos szóhasználat. az állítások bizonyítása. a szöveg koherens szerkezete.műismeret.nyelvi és irodalmi műveltség. .tárgyszerűség.Az értékelő tanár mind a szövegértési. ismeretekkel való bizonyítása. . . tényekkel.gördülékeny szövegalkotás. szerkezeti. személyes állásfoglalás. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont. lezárás aránya).a köznyelvi norma biztos ismerete. .a téma megértése.önálló problémakezelés. ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor. . Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső. a dolgozat felépítését. szerkezetét és nyelvi minőségét. . . . A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok: . .

űrlapot.A Szerzők és művek témáiból összesen 12 tétel állítandó össze. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki.A szerző . filmképet. újságoldalt. hogy a tételekben kitűzött feladatok . majd a kifejtendő feladat megjelölését. majd közli a bemutatandó témát. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. szabály bemutatása. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A szöveg. A tételsor 20-24 nyelvi és 20-24 irodalmi tételből áll. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. jelenség. Ha azt a tétel kifejtése igényli. illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. értekező próza. a témának. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet. illetve az Értelmezési szintek. valamint a kifejtésre a felkészülésre. a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb. a Szerzők és művek. A szövegtípusok. Stílus és jelentés. 24 tétel esetén 8 tételt) évről évre módosítani kell. színpadképet. Nyelv és társadalom. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak. A magyar nyelv története. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. idézetet.a témák sajátosságait figyelembe véve . stíluskorszakbeli. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzésre értelmezése. A retorika alapjai. poétikai. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. internetes oldalt. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt. Ezek a következők: . térképet. a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül. képzőművészeti alkotást. 5 tételt a Szerzők és művek más témáiból .).A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. használati utasítást. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Ember és nyelv. valamint legyen mód a sikeres felkészülésre. ábrát. hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább egy tétel tartozzék. A tételek jellemzői. összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani. esztétikai. Kommunikáció. kifejtése. térképet stb. megközelítések témák kombinációiból állítja össze a szaktanár. A tételsort úgy kell összeállítani. tematikus. illusztrációt.lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. képet. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya: A vizsgaleírás 18 tétel kijelölésére közöl kötelezettséget. esszé rövid részletét. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A nyelvi szintek. érvek megfogalmazása. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást. szépirodalmi idézetet. ábrát. felvezető gondolatot. illetve lehetővé teszi. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. etikai kérdés. Ebből a 6 megjelölt életmű. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. egynyelvű szótár részletét). A tétel a témakörnek. annak kiemelt szempontját. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. valamint egy világirodalmi tétel kötelező.

a szaktanár dönt. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 20-30 perc időtartamú. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Műfajok.Az Értelmezési szintek mindegyik témájából. Az irodalom határterületei. . Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. A Szerzők és művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból. azaz összesen 6 tétel megjelölése kötelező. tárgyi tudás .lényegkiemelés.tématartás .és művének beható ismerete.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.a témának megfelelő világos felépítés . A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . problémaérzékenység . Témák. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.Korszakok. poétika. Irodalomtörténet.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. A kortárs irodalomból . művek. Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A magyar nyelvi és az irodalom tétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli. Portrék. Regionális kultúra .és fogalomhasználat . motívumok. Látásmódok.gondolatgazdagság.megfelelő szó. kulturális tájékozottság.legalább 1-1 tétel.állítja össze a szaktanár. A közelmúlt irodalmából.ideértve a húszon felüli tételszámot is .logikus érvelés . az Értelmezési szintek témáiból összeállított tételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat.világos nyelvi forma . A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. Írásbeli vizsga 240 perc Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Szövegalkotási feladatok Szóbeli vizsga 20-30 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése . így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető. . stílustörténet. meggyőző erő . illetve irodalmi. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása: Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik.A további tételek kijelöléséről .

a kifejtés. értékelése adott terjedelemben. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. kritikai és kreatív gondolkodását. A feladatsor jellemzői NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz. esetenként adott címzetteknek. különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat. különböző történeti. retorikai. korjelenségre. motivikus összefüggések feltárására irányul. helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket. szövegértelmező és szövegalkotó képességét. A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását. A feladattípusok pontértéke a következő: . A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. megjelölt kommunikációs helyzetben. Az írásbeli vizsga ennek megfelelően nyelviirodalmi műveltségi feladatsorból és különböző szövegalkotási feladatokból tevődik össze. hozzászólás.Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. . Értékelés NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő értékelési útmutató alapján történik. illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%. stilisztikai. bölcseleti.Egy adott mű vagy irodalmi. A nyelvi. esztétikai. kérvény). Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három. illetve adott műfajban. irodalmi művet közlő. szépprózai alkotáshoz. esetenként definícióját tartalmazza. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét. etikai kérdés értelmezése. valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. kulturális. értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. általános tájékozottságát. az esszé. Az elfogadható válaszok tartományát. A szövegalkotási feladatok a következők: . esszéhez. szövegtani. vitaindító. értekező prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. fogalmak felismerését. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. illetve részletéhez.Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre. műfaji. valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. grammatikai. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. . továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi.40 pont Írásbeli vizsga 60 pont 50 pont Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi műveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását. tematikus. azonosítását.

valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. . problémaérzékenység.nyelvi és irodalmi műveltség. a szöveg koherens szerkezete.a téma megértése. rendszerező képesség.világismeret. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. .Az íráskép rendezetlensége. esztétikai. ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma. motivikus asszociációk. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől.az adott terjedelem megtartása. ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. etikai kérdés értelmezése. esetenként adott címzetteknek. tárgyalás. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. .tagolás.egy. Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit. kultúrtörténeti. sem az. szabatos előadásmód. . . korjelenségre (20 pont). . .önálló problémakezelés. mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus.egy adott mű vagy irodalmi. különböző összefüggések megteremtése. kérvény). .a köznyelvi norma biztos ismerete. Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható. .érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre.gördülékeny szövegalkotás. személyes állásfoglalás. hozzászólás. kulturális. kérdés. . tájékozottság. HELYESÍRÁS.. . A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. Tartalmi szerkezet . . lezárás aránya). gondolkodási kulturáltság. Az értékelő tanár mind a szövegértési. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás.műismeret.tárgyszerűség.világos és lényegre törő. tényekkel. . a felvezetés. vitaindító. illetve adott műfajban (15 pont). Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli vizsgája külső vizsgabizottság előtt történik.adekvát és változatos szóhasználat. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . bölcseleti. ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.az érvelés minősége.a szerkezeti arányosság (pl. ismeretekkel való bizonyítása. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok . . az állítások bizonyítása. . . illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc. értékelése adott terjedelemben (25 pont). rendezett íráskép.olvasható kézírás. .lényegkiemelés. . A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . megjelölt kommunikációs helyzetben.

A tételsort úgy kell összeállítani. színpadképet. hogy melyik tételt fejti ki. Nyelv és társadalom. A nyelvi szintek. Minden témakörhöz két tétel tartozik. stíluskorszakbeli. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése.a témák sajátosságait figyelembe véve lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel. Értékelés . A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai. összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi. térképet stb. a feladatban megjelölt műfaj előadása stb. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését. Konkrét szerzőkre és művekre . motívum. A témakörök. kifejtése. hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék.a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze.A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. továbbá kötelező legalább 2 kortárs magyar irodalmi. majd közli a bemutatandó témát. valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre. használati utasítást. illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. azaz összesen 6 az Értelmezési szintek minden témaköréből. A magyar nyelv története. valamint legalább egy. illetve irodalmi témakörök száma legalább 25. a témának. a műre. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hatnak egy megállapítást. filmképet. ábrát. illetve a feleletre adható időkeretben. újságoldalt. A retorika alapjai. Az irodalmi tételekhez .a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelően . illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők és művek. űrlapot. illetve a tételek évről évre változ/hat/nak. értekező próza. ábrát. illetve egy irodalmi tételt. a Szöveg. képet. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. egynyelvű szótár részletét). A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését.Ember és nyelv. illusztrációt. A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet. a vizsgázó önállóan dönt. valamint Értelmezési szintek témáiból jelöl ki és hirdet meg legalább 25 témakört. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A témaköröket a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete . Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. annak kiemelt szempontját. a szerzői életpályára jellemző sajátosság. etikai kérdés.alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. A tételek jellemzői. szabály bemutatása. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. Stílus és jelentés . irodalomtörténeti. idézetet. A szövegtípusok. A tételsort úgy kell összeállítani. hogy a tételekben kitűzött feladatok . internetes oldalt.a tételnek megfelelően . továbbá legalább 4 világirodalmi témakör. képzőművészeti alkotást. esszé rövid részletét. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit. jelenség. Ez utóbbiak bármelyikében megjelenhetnek különböző műismereti követelmények. A meghirdetett nyelvi. azaz a Szerzők és művek különböző alkotói. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. valamely életprobléma. A 18 kötött témakörhöz 7 további témakört évente jelöl ki a szakmai testület. A tételek a témakörnek. érvek megfogalmazása. felvezető gondolatot. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. térképet. esztétikai. Kommunikáció. szépirodalmi idézetet.a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. illetve ennek felhasználásával adja elő feleletét.). A témakörök arányát. A témakörökben az Életművek 6 témaköre kötelező.

így a magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsgáján összesen 150 pont szerezhető. tárgyi tudás . a szóbeli vizsgán 50. .a témának megfelelő világos felépítés .A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . kulturális tájékozottság.és fogalomhasználat . illetve irodalmi.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód.lényegkiemelés.megfelelő szó.gondolatgazdagság.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi. problémaérzékenység . meggyőző erő .logikus érvelés . A magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtését a vizsgabizottság együttesen értékeli. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgázó összpontszámának kialakítása: Az emelt szintű írásbeli vizsgán 100.tématartás .világos nyelvi forma . A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful