MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.

1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága

1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.

A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.

A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.2.4. Nyelvművelés

1.3. Nyelv és társadalom

Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.

Nézetek a nyelvművelésről.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely,

A helyesírás stílusértékű változatai. tendenciái.1. A beszéd. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Kisebbségi nyelvhasználat A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége . Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1. A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai. A társadalom hatása a nyelvváltozatra. rétegnyelv. jelentéstani elemzése. alak. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények. mondattani. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani. jelenségek értelmezésében. összeolvasás. 1. Hangtan A magyar hangállomány. a szókincsre. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú. a beszédhang. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. részleges és teljes hasonulás. főbb jellemzőik.4.3.a főbb nézetek. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. különböző címzettű. szaknyelv. Új kihívások A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. a hangképző szervek. szövegszerkesztés számítógéppel. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.1. Nyelvpolitika. 1.és szótani. 1. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. nyelvi tervezés. Az egynyelvű szótárak ismerete. kontextusú szövegek létrehozásában. a kétnyelvűség.3. szociográfiában). ifjúsági nyelv. 1.4. szleng. elektronikus levelezés). A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai. a . A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. kommunikáció az interneten.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.3. a beszédfolyamat. 1. szaknyelvben.5.3. nyelvi rendszerbeli összefüggésük. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. a hangtörvények (hangrend és illeszkedés. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése.4.2. A szófajváltás jelensége. A szóképzés rendszere.3. újságnyelvben.csángó). Nyelvváltozatok A földrajzi és társadalmi rétegződés megjelenése a szókincsben: regionális köznyelvek és szociolektusok. nyelvtörvény.

A szófajok rendszere. A mondat szerkezete és felépítése. a szószerkezetek alkotásában. mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. A mellérendelő szintagma kapcsolatos.4. A mondat fogalma. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. a stílusérték szempontjából. választó. A képzők. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. nyelvhelyesség a toldalékolásban. összetett. . a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. az alárendelő és a mellérendelő szintagma. A mellérendelő fajták mint többszófajúság. mondatelemzés. A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában. a szószerkezet mint nyelvi egység. fajtái. Mondattan 1. Alaktan és szótan 1. Az egyszerű mondat részei. tagolt. magyarázó. A morfémák. a rendszermondat és a szövegmondat. Logikai és tartalmi viszonyok rövidülés.4.6.4. használatuk. Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. A határozók fogalma és kifejezőeszközei. A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. A mondat szintagmatikus szerkezete 1. A mondat megszerkesztettsége.4. szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében. A jelzők fogalma és fajtái. a határozók irányhármassága. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A tárgy és fajtái. A mondat a szövegben 1.4. Az állítmány és az alany. Az alapszófajok. jelek.5.2. következtető. ragok szerepe.1. tagolatlan mondat. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése. ellentétes.3.4. kiesés). A mondat és a szöveg. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése. pl. a magyar határozói rendszer. A magyar helyesírás rendszere. A mondat szerkezete: egyszerű. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás.

a következtető.(hangsor). a tárgyi. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. az indulatszók. a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. a szókészlet rétegei. ezek összefüggései a kifejezésmóddal. használati helyzettől független .a szóképzés jelentésmódosító szerepe.a kapcsolatos. az összetett szavak helyesírása.5. A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség. szövegalkotásban.a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése. . a hangutánzás és a hangulatfestés. Kommunikáció 1. önkényesség. a magyarázó mellérendelő viszony. az ellentétes. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.1. A jel. jelölt (jelentéstartalom). fajtái.1. A szókincs változásának okai. Szókincs és frazeológia logikai-tartalmi viszonyok . Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. általánosító jelleg. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: .a központozás használata és értelmezése szóban és írásban. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói.5.4. jeltárgy. rövidítések 1. A képzők rendszere. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. A nyelvi jel sajátosságai (pl. Nyelvi jelek: jelölő .a szóösszetétel jelentősége. a választó. Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya.7. Az alárendelés fajtái: az alanyi. a jelzői alárendelés. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás. tapadás. a jelrendszer A szóteremtés jelentősége. jelentésmegoszlása.és kötőszók. A jel. jelrendszerek . mozaikszók. . az állítmányi. jelek.utaló. a határozói. A szóalkotás lehetőségei: . . az átvétel és az első keletkezés. szövegmondásban. szövegértésben.

egy-két példa alapján (pl. életkori különbségek jelzése. felhívó. levél.5. közvetítő közeg. Kommunikációs funkciók és közlésmódok A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A tömegkommunikáció A kommunikációs funkciók (ábrázoló. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. az ifjúsági szubkultúra. 1. 1. nemi.5.nyilvános és magánéleti . szövegértelmezéssel. beszédhelyzet. tánc. generációs. múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). gesztusnyelv. kifejező. metanyelvi) fogalma és szerepe. üzenet. előismeretek).2. szövegalkotással. nemi. társadalmi. 1. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság. esztétikai. az elektronikus kommunikáció jelrendszere). tekintet.élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. A kongruens és inkongruens közlés. A vizuális és a nyelvi jel. A közlés hitelességének tényezői. kulturális vonatkozások . A beszélgetés lelki. közös nyelv.4. A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. válasz. érzelmi jelentősége. közlő.létezés).5. A személyközi kommunikáció 1. mimika. köszönés és megszólításformák). az utcakép. külső megjelenés. napló. Az összefüggések megértése. társadalmi. . A mindennapi . címzett. csend). gesztusok. a reklám. a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. közlemény. térközszabályozás. a magyar folklór. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései . Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. fatikus. történetmondás. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.3.5. szerepe.példák alapján. párbeszéd. viselet). a divat. feljegyzés.5.6.5. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével.

A közvetlen személyközi kommunikáció. a cselekvés. 1. Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása. .2. konformizálás. feltételei.3. A kontextuális jelentés. rokon értelmű.logikai-tartalmi viszonyok. Szövegértelmezés Anafora. távolság. A szöveg felépítése. érvelő és felhívó szövegfunkciók. körülírás.a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl. A szöveg pragmatikai.a tematikus előrehaladás. szövegtípusok Lineáris és globális kohézió Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával. többjelentésű szavak. . megjelenés.a szöveg egyértelműsége. nivellálás).jelentésviszonyok a szövegben . 1. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl. kifejező. többértelműsége. a tudáskeret. . az utalás irányai (előre. térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező.6.6. kulcsszavak. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. katafora. A szöveg A szöveg egységének tényezői. A leíró (tájékoztató). deixis. elkülöníthető elemek egysége. ismétlés. A szöveg grammatikája és jelentése 1. A szöveg jelentése: .a kulcsszavak szerepe.6.1. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: . elsődleges és mögöttes jelentése. . A szöveg szóban és írásban. az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl. A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes.és visszautalások). A szöveg mint valakire irányuló közlési szándék (mint tranzakció és mint interakció).6. a szövegkörnyezet. nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek. egységei külső körülmények: szövegméret. szemantikai és grammatikai megközelítése. A kommunikáció és a szöveg 1.

a beszéd mint többdimenziós rendszer).6. A szöveg dinamikus és statikus összetevői 1.és mikrostruktúra követése.olvasói ismeretek (pl. szünet. a beszélő meghatározottsága. az főbb jellemzői. kötőszó. A szöveg szóban és írásban A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. terjedelmében. a szövegfunkciók. Az intertextualitás Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata. témahálózat felismerése mindennapi. előadásmódjában. a kifejtés mélységében. a szöveg bonyolultságában.téma. . a tempó. 1. bekezdések szerkesztése. a kommunikációs színtér. kifejező alkalmazása. tudományos szövegekben. hiányos mondat. tudáskeret. Az ismeretközvetítő CD-ROM és Az intertextualitás mint a az internet intertextualitásának szövegek létmódja. előismeretei: a és a hallgató.6. A szövegfonetikai eszközök (pl. szépirodalmi. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására.és visszautalások a szövegben. intertextualitás jelenségeinek . A címzettek. a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében. szóhasználatában. illetve a közönség címzett szerepe a szöveg közti kapcsolat. A címzettek elkülönítése a beszédhelyzet. előre. szórend. az írásjelek) értelmes.6. a közönség mint A beszélők nyelvi és történeti szövegformáló tényező. makro. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. . megszerkesztettségében. egyeztetés. illetve megtervezettség alapján). a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg.5. a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása.4.1. A témaváltás felismerése és jelölése. a hangerő.6. a spontaneitás. .

A kommunikációs színterek A továbbtanuláshoz.7. és szövegformálási kritériumai. tudósítás. a közlemény közege. hír.7. 1. önéletrajz.értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. az előadás és a vita. A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. hivatalos levél.2. kommunikációs színterek. az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége. szövegtípusait elkülönítő nyelvi cikk. A publicisztikai és tájékoztató műfajok.). a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése). A média. A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. szerkezeti. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. az Az írott és az elektronikus Médiaközlések elemzése (pl. 1. interjú. tárgya. saját tapasztalatok. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió. internet stb. hozzászólás) normái. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl.7. a nyelvhasználat szabályozottsága. jellege. Lehetséges tipológiák (pl. nyelvhasználati. meghatalmazás. . a szöveg nyelve. célja és szerepe. glossza): tartalmi.1. hatásbeli sajátosságai. vélemények értelmezésével). kérvény. A szövegtípusok A szövegtípusok kommunikatív. televízió) és új közlésmódjai (email. kora. elektronikus kommunikáció tömegkommunikáció hírmagyarázat. pályázat. 1. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. nézetek. szerkezeti és nem nyelvi tényezők. nyelvi normáinak jellemzői.

8.8.8. összehasonlítása. mint a szónoklás tudománya.4. vita értelmezése (pl. néhány érvtípus.3.8. . Érvelés. az új közlések. értékelése. meggyőzési szándék. definíció. Szövegek térben és időben A nyilvános beszéd. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg.7. A tanulás tipikus szövegei Tudományos ismeretterjesztő műfajok . Az aktuális tagolás. 1. állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása). A nyilvános beszéd 1. tartalmi kivonat.2. összefoglalás és forrásaik (pl. a címzettek. A kulturált vitatkozás kritériumai. 1. szövegek térbeli és időbeli kontextusai. az érvelés műfaja: a bizonyítás. vita 1. Kölcsey Ferenc. Hangzó szövegek elemzése. mint hatástényező. Hitelesség. manipuláció felismerése. a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái.8. folyóirat.8. implikációk. megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A retorika mint etikai érték. a téma/réma összefüggés. Az írásbeli meggyőzés eljárásai. Kossuth Lajos. mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben.5. írott és elektronikus adatbázis). szakkönyv.3. Az összefoglalás funkciója és típusai. megvitatás. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. tankönyv.1. A retorika alapjai 1. a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A retorika 1. kontextusok. Nyelvi jelenségek elhelyezése térben és időben. magyarázat. a szerkezet. A szöveg hangzása mint vivőerő.1. mint a beszélő személyiségének. a cáfolat. A meggyőzés. Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. Deák Ferenc beszéde). jelentésrétegek feltárása. Széchenyi István. a vitatkozó felek nézőpontjainak. hatás. a szóhasználat. érzelmeinek kifejezője.kifejtés. bizonyítás. tömörítés. a megszerkesztettség szempontjából).

8. a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása. adatok.a címzettek.a témának. Személyes viszony. tények. értékelés 1.a hangnem. a kontextus. idézés. anyaggyűjtés . az anyag elrendezése.térbeli és időbeli viszonyok követése. előre.a szóbeliségben és az írásbeliségben.logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása. megszerkesztettsége . illetve a vizuális vezérlés alkalmazása. . ellenérvek. létrehozása. reflexió.a szövegkohézió. A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. Például: . . A szövegfolyam tagolása. nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. nyelvtani. . .a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe. a szóhasználat. a cél tisztázása. indokolt hivatkozás. a linearitás és a szöveg Címadási konvenciókkal.és visszautalások.téma körülhatárolása.9. a címzettnek. a szaknyelvben és a . jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése.6.a tartalom kidolgozása. . a műfajnak. A saját teljesítményben a tartalmi. állásfoglalás). kijelölése. a szókincs. . értelmezése. megértése. . szerkesztési. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban.felkészülés. a stílus megválasztása és képviselete.1. Stílus és jelentés A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. a témahálózat felépítése. . az érvek. a mérlegelés. gondolatok elrendezése. a kulcsszók.a műfaj megválasztása. .az akusztikus. . stiláris.

téma. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. kifejezésmód. Állandósult nyelvi formák 1.2. mellékjelentés. közéleti jelszavak. többlet. szitkozódások. Az állandósult szókapcsolatok. állandósult szókapcsolatok.1. stílusjelenségek felismerése. szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás. köszönésformák. A stílust létrehozó. hatásosság. Stíluseszközök szépirodalomban. a fogalmazás módja.3. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). Nyelvi-stilisztikai változatok 1. szólások eredete néhány példával. értékelése.9. közhelyek. témájú. olvasóhoz. nyelvi panelek.9. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár. írásbeliség. szóláshasonlat. A szó. Összetett képrendszerek. A szójelentés 1. képi . az írás. a stílusérték fogalma. "a stílus maga az ember". babonák. beszélő/író. korú szövegek stílushatásának megfogalmazása.9. nyelvi eszközök megválogatása. szállóige. A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú. A stílus értelmezése (pl. A szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei. szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése. lexémák (szótári szavak). A szójelentés változásai. a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz). valamint kétnyelvű szótárak ismerete. a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl. a szerkesztés. stílusimitáció).9. Az állandósult szókapcsolatok. Szóhasználat és stílusérték. szóbeliség. szöveg és stílus összefüggése. kultúrtörténeti vonatkozással. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. anyanyelvéhez.és kifejezéskészlet stilisztikai értéke.1. címzettek. alkalmi jelentés közti viszony. beszéd. cél. graffitik) szerepe. Magyar értelmező kéziszótár. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz. A képszerűség stíluseszközei és A jelentésmező fogalma. értelmezése. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. hallgatóhoz. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban. eseményhez. Nyelv.4. közmondás. alakító kommunikációs tényezők rendszere. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés. szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai.

Stílustörténet Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus. hiányos mondat. tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. közhelyek. Stílusréteg. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei. képi világ). Tipikus kommunikációs helyzetekben. Stíluskorszakok.9. mondatpárhuzam. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése.9. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. jelképrendszerek Az eufemizmus.hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése.9. A stílus szociokulturális rétegzettsége. evokáció.7. 2. hálózatok.5. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. minősége (pl. A nyelvi elrendezés hatása 1. Objektivitás és szubjektivitás. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. halmozás. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. stílusváltozat 1. célzás. társadalmi színtereken létrejövő. stiláris kötöttségei. a nominális stílus. nyelvi humor). axiómák. A közélet színterei. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. értelmezése. A mondatszerkezet stiláris változatai . stílustörténeti összehasonlítások példák alapján. 1.a verbális stílus. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron. anakronizmus. körmondat. állandó jelző stb. értelmezése. néhány példa alapján. variáció. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai.6. a stílusirányzatok körében. udvariasság és durvaság. felismerése. tipográfia. archaizálás. Stílus és norma koronkénti változatai. kihagyás. inverzió. A publicisztikai stílus főbb jellemzői. késleltetés. a megjelenítés közlésértéke (pl. fokozás. stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. Fogalmak Középszint és emelt szint . tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái. allúzió.

oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás. cáfolat. deduktív. jelentéselem. szövegben jelentésszerkezet. szóösszetétel. érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel. a szóelemzés.Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. hasonlítás. eufemizmus. argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban. kitekintés). nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. kötőszóhiány. köznyelv. alárendelő. regionális köznyelv. poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika. cáfolás. nyelvjárás. mássalhangzó képzésmódja. mondat-. szleng. ómagyar. csoportnyelvek. ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés. figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés. nyelvpolitika. jóindulat megnyerése. evokáció. denotatív. nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel. konnotatív jelentés. induktív módszer expresszivitás. ismétlődés. ősmagyar. nyelvemlékes kor. összetett mondat. bizonyítás.és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat. egyéni szóalkotás. kettősnyelvűség. hangulatfestés. a kettőspont. nominális stílus. a hagyomány. a pontosvessző. áthajlás. vendégszöveg. szóláshasonlat. érv. szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése. mellérendelő összetett mondat. ellenérv. szótári. elbeszélés. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség.és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés. közmondás beszédtett diakrónia. -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. kódex. magánéleti. érv. szállóige. középmagyar kor. megengedés stílus. következtetés. alakzatok: ellipszis. kétnyelvűség a kommunikáció. alkalmi beszéd. stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái. a zárójel. írásbeliség. körmondat metafora. jelentésmező. gondolatritmus. a kommunikációs folyamat funkciói. szövegjelentés. teljes. mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat. archaizálás. metaforizáció motiváltság. alá. alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. mozaikszó . hangutánzás. nyelvújítás. jelrendszer jelentés: szó-. szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás). tagolt. újmagyar kor. tagolatlan mondat. az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel. befejezés (összefoglalás. az idézőjel szerepe a magánhangzó. meggyőző szövegműfajok. stíluselem. alliteráció. jelhasználati szabály kevertnyelvűség. hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. témamegjelölés).

magyarázat. réma) szöveg. referátum. Ady Endre. hivatalos levél. kérdésfelvetések. pályázat. kulcsszó. katafora. műelemzés. jövevény. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. . szövegegységek: bekezdés. riport. ciklusok. glossza. Életművek Petőfi Sándor.szófaji rendszerünk. értelmezés. ajánlás. tudósítás. rokon és hasonló alakú. vita. kulturális kötődései. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák. meghatározó hatások. önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató. Babits Mihály. metonímia. hatások. szellemi kötődések. kötetkomponáló elvek (pl. szövegmondat. világirodalmi párhuzamok. belső keletkezésű szavak. kérvény. allegória. a szerzők jellegzetes regionális. szövegfajta: definíció. értékelő főbb jellemzők. értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. mondatszók a szójelentés: egyjelentésű. Kosztolányi Dezső. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. azonos alakú szó.1.és visszautalás (rámutatás. összetett költői kép. kapcsolatok a művek között (pl. esszé. véleményformáló műfajai: hír.és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. kritika TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2. alapszófajok. Arany János. kommentár.1. a mű korabeli fogadtatása. Szerzők és művek 2. tételmondat. Az életművet leíró. meghatalmazás. névelő. előadás. hangutánzó. élethelyzetek. motívumok). hangulatfestő szó szóképek: metafora. interjú. tanulmány. a pályakép főbb jellemzői. globális) szövegtípus. recenzió. IRODALOM 2. ellentétes jelentésű szó. anafora. hasonlat. tömb. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. néhány kortárs megnevezése. kisértekezés. cikk. A művek bemutatásához. szakasz szövegjelentés: témahálózat. viszonyszók. témák.1. Kronológiai és topográfiai tájékozottság. kérdésfeltevések. szinekdoché. értekezés. szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak. deixis). témák. határozószó. többjelentésű. szinesztézia. József Attila Az életút. az életmű jelentős tényei. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó. A pályaképre ható irányzatok. névmás. Kötetek. előre.

az adott korszakban. szállóigék (értelemszerűen a drámákból). többi nézőpontból és műfajban (pl. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. korstílus. kifejezésmód. Jókai Mór. Csokonai Vitéz Mihály.2. Radnóti költészetében). ajánlás különböző címzetteknek. esszé. Janus Pannonius. a jellemző motívumok. összehasonlítás. az antik hagyomány Berzsenyi. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. a kompozíció. Weöres Sándor. továbbá két magyar regény a 20. összefüggése. A korszak (stíluskorszak. A szövegek "témahálója". a . Egy mű beható ismerete 2. műfaji. Kosztolányi.1. Berzsenyi és Kölcsey. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése. vélemény). a műfaj. Tájékozottság a korszakban. Zrínyi Miklós. a kompozíció. a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. Olvasatok. Radnóti Miklós. Mikszáth Kálmán.1. világlátás. a felvetett kérdések etikai vonatkozásai. Berzsenyi Dániel. a téma. Memoriterek. ismertetés. kérdésfeltevések alapján. a motívumok. helye és hatása az irodalmi hagyományban. Szabó Lőrinc. irányzat). motivikus kapcsolatai. Vörösmarty Mihály. A szerző utóélete. Műfaji. hatása az irodalmi hagyományban. Berzsenyi és Kazinczy. jelentésrétegek. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai. A művek értelmezése. a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak. Portrék műfajok. esztétikai. a téma. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. a bemutatott.3. Móricz Zsigmond. értelmezett művek elhelyezése az életműben. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Kritikák. vélemények értelmezése. a nyelvhasználat. kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. értelmezése. Balassi Bálint. Kölcsey Ferenc. esetenként filozófiai vonatkozása. egy-egy világirodalmi párhuzam. értekezés. Jókai és kora). jellemző motívumok). kifejezésmódbeli. A mű utóélete. A műnemi. Műfaji sajátosságok.2. a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye. az alkotói nézőpont összefüggései. adaptációk). a korstílussal való összefüggésben is. különböző interpretációk értelmezése. A szerző és műve: a keletkezés. szövegmagyarázat. a kortársak között (pl.

poétikai. Petőfi Sándor és Illyés Gyula). A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása. A művek fogadtatása. 2.1. Egy-egy világirodalmi párhuzam. Két. Művek bemutatása. . filozófiai vonatkozásai. A közelmúlt irodalmából Egy. Látásmódok. esztétikai.legalább három szerzőtől teljes szövegek. Illyés Gyula. Ottlik Géza. Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. műfaji. Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. illetve drámai művének elemző bemutatása. Tóth Árpád. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. folyóiratok). A téma. a 2. időbeli-térbeli. Világlátásbeli. Németh László. értelmezett művek között (pl.1. A művek fogadtatása. összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige. Pilinszky János. Márai Sándor és Esterházy Péter). értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl. Memoriterek . a kompozíció. Vas István vagy mások). a motívumok összefüggései. nyelvi.4. Nagy László. szemléletbeli). választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából.5. Örkény István. Juhász Gyula. korstílussal való összefüggésben is. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai. A művekben felvetett kérdések etikai. utóélete (pl. a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. példákkal (pl. művek Krúdy Gyula. Kosztolányi és Ottlik. tematikai. hatása. Nemes Nagy Ágnes. neoavantgárd. esztétikai. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. A választott mű értelmező bemutatása (pl.1. A művekben felvetett kérdések etikai. egy-egy világirodalmi párhuzam. értelmezése.Összefüggések a bemutatott. lényegre törő értelmezése. stílusbeli. a választás indoklása. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. Szilágyi Domokos. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje. tematikus) összehasonlítása. tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben. 2. Márai Sándor. Karinthy Frigyes. a nyelvhasználat. kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével. alkotói csoportok. filozófiai vonatkozásai. műhelyek.6.

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. a korszak szellemi irányzataival. költészet. klasszikus szállóigék). romantika. esztétikai. Művek átfogó bemutatása. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik.jellemző példák alapján.7. kortárs . megközelítések 2. század második fele. Legalább két korszak két-három művészeti ágának. irodalmi ismeretterjesztés. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor. század második fele és a kortárs világirodalom. romantika. Korszakok. dráma és színház. felvilágosodás. század első fele. a 19. esztétikai utalásokkal (pl.1. tematikus. a 20. stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. Világirodalom világlátás. antikvitás. 2. alkotók etikai dilemmái. század második fele és kortárs világirodalom. a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli. tematikus. zene. Művek értelmezése . motívumok). építészet. Értelmezési szintek. képzőművészet. a téma. század második fele. digitális közlés. századforduló. század első fele. könyvhét). a széppróza. elhelyezése stíluskorszakban. téma. témák.és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. a 20. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. Korszakok. avantgárd. A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya . az intertextualitás példái). élethelyzetek. antikvitás. filozófiai vonatkozásai. a korstílussal való összefüggésben is. barokk. művek. A művekben felvetett kérdések etikai. stílustörténeti vonatkozások. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának.a műfaji sajátosságok. a 19. a kompozíció összefüggései. avantgárd és a 20. motívumok. Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz. a dráma nyelve. etikai. reneszánsz. hőstípusok). antológiák. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl.1. nyelv. romantika.2.2. a színház. barokk. felvilágosodás. színházi konvenciók. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből. középkor. Nyomtatott szöveg. színház. avantgárd és a 20. kifejezésmódbeli hasonlóságainak.2. Memoriterek (pl. különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti. különbségeinek bemutatása (pl.

mint hivatkozási alap. a klasszicizmus és a romantika. fotó. Témák. avantgárd). folyamatok. motívumok Az európai irodalom alapvető A térben és időben közeli. 2. színház. illetve . jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. irányzatok. képzőművészet. művelődéstörténeti korszakok. Ottlik. Színház és dráma különböző korszakokban. Életformára. irodalom. A regényirodalom mint életformákról. hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése. a modern és a posztmodern). Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl.3. film.2. zene. Jókai. Magyar irodalomtörténeti. az irodalmiság történetileg változó hagyomány. hogy az irodalom. a pályakép mint irodalomtörténeti tény. Az ember tragédiája illusztrációi.2. versek festészetről. ifjúsági szubkultúra). Az írói életút. világszemléletről is szóló tudósítás (pl. mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. Krúdy. Dickens. Stendhal.2. Annak néhány példával történő bemutatása. tánc). programok). irodalmi leírások. romantika. A művészet mint téma . Irodalomtörténet 2. hőstípusok változásai. film. írók zenei. Az irodalom története mint az olvasók története. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. képzőművészeti írásai). témák. Szabó Magda).néhány mű értelmezése (pl. Dosztojevszkij. zenéről). kifejezésmódok. Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. Színházi. kultúra. színpadi megjelenítések összehasonlítása. tárgyi emlékek. Tolsztoj.középkor.

Néhány téma. szerepének. poétika Különböző korokban keletkezett A műfaji rendszerek előnyei és azonos műfajú alkotások közös és korlátai. falusi és nagyvárosi életformák). család. A térben és időben közeli. motivikus összefüggések (pl. 2. hazafias költészet. férfi-nő. az írásbeli megnyilatkozásokban. sziget. nyilvánvaló utalások) felismerése. Tematikus verstípusok (pl. A hagyományos műfaji eltérő jegyeinek megnevezése.hagyományai mint forrás és kútfő (pl. motivikus összefüggések (pl. illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. az antikvitás. Arany: Toldi). beavatás.2. szerelmi költészet. motívum. mikro. motívum. a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban . ember és természet. Az olvasott művekben. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben. hasonlóságok. értelmezése (pl. a Biblia. . tájköltészet. bűn és bűnhődés. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.4.bizonyítás néhány példával. felemelkedés. jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. motívumainak továbbélése . Kölcsey: Himnusz. Egy-egy szépirodalmi mű. archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel. vándorlás. Szépirodalmi alkotások gondolati. hegy. nyilvánvaló utalások) felismerése. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. példákkal. párhuzamosságok. téma változatainak felismerése.és makrokozmosz.bizonyítás példákkal. illetve távoli műveket összekötő tematikus. szerepének. Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának. kaland. alkalmi költészet) közös jegyei. alászállás. párhuzamosságok. toposz. távoli műveket összekötő tematikus. utalások) felismerése (pl. tematikus. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). felnőtt-gyermek. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. motívumainak feltárása. a magyar népköltészet) . ideértve a téma. egy-egy esszé témahálózatának. Műfajok. nemzedékek. felnőtté válás. hasonlóságok. gondolati költészet. jelentésének megfogalmazása.bizonyítás néhány példával. kert. motívumok.

dalszövegben. A folklorizálódás néhány jelensége (pl. Műfajteremtő művek. népés műballadák kifejezésmódjának összevetése. a népszerű művészet. a műfajcsere jelenségei (pl. kánonok fölbomlásának néhány indoka.2. A népköltészet közege. élettörténetek. romantikus mesék). regényformák. történeti változásainak vizsgálata. sci-fi jellemzésében). egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. ponyvairodalom. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése. Különböző korokban keletkezett. a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése. a folytatásos regény jelentősége és példái). illetve összehasonlítása. 2. az epikus közlés alapformái).nézetek a tömegkultúra mibenlétéről és hatásáról. poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl.bizonyítás néhány példával (pl. a népköltészet kapcsolata az írott (elit) kultúrával és az irodalommal (pl. Egy-egy műfaj. műköltészet. alkalmi költészet. A . a munkaalkalmakhoz.5. Az irodalomolvasás szellemi. ponyvák.összevetése. antik állatmesék. Könyvnyomtatás. szerepe a paraszttársadalom belső rendjében . verses köszöntők). lelki motivációi (pl. televízióban. Az irodalom határterületei Azok a kialakult vagy formálódó "műfajok". Annak megértése és néhány példával való bizonyítása. amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet. az olvasásterápia). bestseller. Az olvasmányok iránti szükséglet és az olvasmányok tömeges termelése közötti összefüggések (pl. digitális közlésben). sajtó. hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. folklór. a virtuális valóságban: az adaptáció. regénytípusok. Az irodalom kulturális rétegei népköltészet. választás. elégiák a magyar irodalomban. a meseforma változatai. epigrammák Kazinczytól Illyésig. irodalom (pl. az emberélet fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő lírai. Az irodalom filmen. krimi. a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). novellák összehasonlítása). dramatikus műfajokból. Ízlés. A szórakoztató A népköltészet hatása a magyar irodalomra. televízióban. A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai . a tömegkultúra. továbbá az epikus műfajok köréből. a János vitéz és a Toldi. értékválasztás . irodalom filmen. rádióban. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése.egy-egy példa a hétköznapokhoz. az antik és a Shakespeare-i tragédia.

deus ex machina drámai műfajok . útirajz. színház. a település kulturális. tájak. CD-ROM. művelődéstörténeti. levél. belső monológ dráma . Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. epilógus. Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. morális. színmű. csattanó. a vizualitás térnyerése példák. leíró költemény. dalszöveg. élethelyzetek. a régióhoz. commedia dell' arte. befogadás. Regionális kultúra irodalom vonzereje. zsoltár. ajánlás. könyvismertetés. szabad függő beszéd. a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. folklór. érvek. füzetregény. olvasat.dialógus. parodisztikus céllal).és Újszövetség. 2. függő beszéd. Fogalmak Középszinten és emelt szinten tömegkultúra. reklámvers). ballada. szórakoztató irodalom. az átírás jelenségei és jellemzői (pl. nézőpontok. képregény. múzeum. irodalomtörténeti vonatkozások. jellemrajz Biblia: Ó. abszurd alkalmi költészet alkotás. értelmezés. analitikus . humoros és erotikus irodalom. értékvilág. dikció. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából. szövegvers. apokalipszis cím. kritika. a tájegység. Az adaptáció. a településhez kötődő szerzők. drámai költemény. prológus. sematizált hőstípusok. komédia.tragédia. passió. hatáskeltő eszközei (pl. vicc. A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői. tetőpont. sanzon. didaktikus. fiktív levél.3. bonyodalom. képvers egyenes beszéd. példázatos történet.2.6. Tipikus műfajok (pl. szituáció. néhány klasszikus és mai példa.2. kalandosság. szójáték). moralitás. internetes könyvkínálat). életkép. detektívregény. tudományosfantasztikus irodalom. megoldás. értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló. A régió. civil társaságok). evangélium. kalandregény. címadás dallamra írott vers. irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. A tájhoz.

családregény. reformáció. realizmus. digitális közvetítés kultusz látomás líra. diszharmónia. időszemlélet. irónia. történelmi regény. döntés.dráma. verses regény. elégikó-óda. klasszicizmus. legenda. utópia rím és rímfajták ritmus. szimmetria. szonett. elbeszélés. jellemábrázolás. reneszánsz. hangulatlíra. típus katarzis képzelet.belső monológ. vallomás. történeti érték érzésvilág. archetípus. zsoltár mitológia. regénytípusok . szerepvers epikai műfajok . szimbolizmus. fabula. jeremiád. érzelmi hatás fikció groteszk harmónia. forma. mítosz modern. motívum. elégia. jelentésrétegek. műköltészet poétizáció.ókori irodalom. írásbeliség téma. históriás ének. civilizáció. megformáltság színház. mítosz. képzettársítás. haláltánc. esszéregény.és jellemkomikum hőstípus humor. modernizmus. elbeszélői nézőpont. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok. episztola. expresszionizmus. példázat. lélektani regény. dal. vicc epikus közlés . szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés. emlékirat. avantgárd. stilizáltság. elbeszélő költemény. feszültség. leírás erkölcs. késleltetés helyzet. színházi konvenciók (ókori görög. epikus színház. barokk. dialógus. klasszicista). futurizmus. polifónia jellem. novella. feszültségoldás. aszimmetria. tárgyias költészet. szerep könyvnyomtatás. posztmodern költői magatartás. beat-irodalom. erkölcsi érték. szürrealizmus. a színházi hatás összetevői szóbeliség. monda. abszurd dráma elbeszélő. himnusz. regény. próbatételes kalandregény. középkor. választás. komikus eposz. lírai műfajok . krónika. széphistória. rokokó. gúny idő. szecesszió. romantika. narráció élménylíra. narrátor. ítéletalkotás. szentimentalizmus. cselekmény. óda. műfaj népköltészet.anekdota.ars poetica. fejlődésregény. elbeszélés. posztmodern műnem. humanizmus. témakölcsönzés. parabola. mese. szabadvers. nyitott mű. életrajzi regény. belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus. Shakespeare-i. epizód. népiesség. eposz. érték. stílusirányzat . rapszódia. gesta. "hosszú vers". idősíkok. zeneiség szerkezet kompozíció. vándortéma . esztétikai érték.

tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet. valamint a szövegalkotási feladat megoldására. álláspont stb. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor 40 pont Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. szerkezeti.a szövegben közvetlenül megtalálható tény. disztichon verstípusok: önmegszólító. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort. publicisztikai mű egésze vagy részlete. továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány. ponyvairodalom. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor. pentameter. verslábak. megszólított. idő. szöveggyűjtemény használható. strófaképletek.és értékszembesítő. sorfajták. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését. krimi. azonosítása.hangsúlyos verselés. időmértékes verselés. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 1015 perc időtartamú. lírai én. a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Szövegalkotási feladat 60 pont Szóbeli vizsga 15-20 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése 50 pont . esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.a következőkre irányulhatnak: . adat. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár. hexameter. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. A szövegértést vizsgáló kérdések . érv. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése. illetve ha azt valamely feladat megjelöli.az adott szöveg tematikus.tér és térszemlélet tömegkultúra .bestseller. megállapítás. illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. létösszegző virtualitás II. címzett verselés . A szövegértési feladat megoldására 60 percet. A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. nyelvi jellemzőinek megfelelően .

a szerzői álláspont. ezek szövegbeli funkciója. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom. . lírai alkotás. rövid szépprózai mű. . álláspont megfogalmazása. esetleg a hivatalos írásbeliség. általános kulturális.a szöveg szerkezete. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három. etikai. a témaváltás. A vázlatírás.Érvelés nyelvi. publicisztikai mű. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt). továbbá a válasz pontértékét.Két. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. .) . műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. a tematikus háló ("téma-réma viszony") követése. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal.a szöveg grammatikai. a szöveg fókuszának megértése. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT .a szövegbeli utalások. az előre.önálló következtetés. a szerkesztésmód. esetenként esszé) adott szempontú elemzése. esetenként a válasz műfaji normáit..a cím és a szöveg egészének viszonya. értelmező bemutatása. életmódbeli kérdésekről. . tartalmi kapcsolatok. A feladtok a következők: . Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot.a szöveg egészének jelentése. részlete. Feladat lehet továbbá . az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget.a szövegbeli logikai. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét. (E felvezető szöveg lehet kritika.a szöveg rövid.és visszautalások követése. stilisztikai jellemzői. hivatkozások szerepe. az intertextualitás. az ismert és új közlés elkülönítése. . .a szöveg témájához. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének.a szöveg kommunikatív sajátosságai. szépirodalmi mű stb. általában szövegrészletet. eltérő típusú. jelentésrétegei. értelmezésének kiemelt szempontját. . . a tematikus. a poétikai. tematikai háló készítése. valamint az adható részpontszámokat. esetenként három szöveg (pl. majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. drámarészlet. irodalmi. esszé. stílusbeli összevetést. esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése (tömörítése). illetve szóbeliség műfajainak köréből. a szöveg részletezettségének követése.Egy mű (pl.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó.vázlat. . a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben. evokáció különböző példái révén. szépirodalmi mű. illetve az összefoglalás által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása. . műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. a felépítés által közvetített jelentés. a mindennapi. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő. a kihagyások érzékelése. a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével. pl. .

.a szerkezeti arányosság (pl. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza.az adott terjedelem megtartása. a felvezetés. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.olvasható kézírás. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. szabatos előadásmód. az állítások bizonyítása. lezárás aránya).a köznyelvi norma biztos ismerete. . . . . szerkezetét és nyelvi minőségét. . valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő. . személyes állásfoglalás. illetve nyelvi minőségének pontszámát. valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. . felépítése: 20 pont.Az értékelő tanár mind a szövegértési. A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása: A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. . Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: .tárgyszerűség. . ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor.önálló problémakezelés. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok: .Az íráskép rendezetlensége. rendezett íráskép. Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi.az érvelés minősége. címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. . a dolgozat felépítését. ismeretekkel való bizonyítása. . problémaérzékenység. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. .a téma megértése. .tagolás. a szöveg koherens szerkezete. . . iskolai vizsga.világismeret. . gondolkodási kulturáltság. rendszerező képesség. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső. motivikus asszociációk. HELYESÍRÁS.műismeret. szerkezete. tényekkel. továbbá a vizsgázó helyesírását. szerkezeti.nyelvi és irodalmi műveltség. kultúrtörténeti.gördülékeny szövegalkotás.világos és lényegre törő.lényegkiemelés.adekvát és változatos szóhasználat.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. valamint a dolgozat írásképét. nyelvi minősége: 20 pont. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont. tárgyalás. A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: .A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti. majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. tájékozottság. . különböző összefüggések megteremtése.

internetes oldalt. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. A tétel a témakörnek. térképet. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. képet. Stílus és jelentés. térképet stb. szabály bemutatása. szépirodalmi idézetet.A szerző . filmképet. megközelítések témák kombinációiból állítja össze a szaktanár. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. valamint legyen mód a sikeres felkészülésre. poétikai. a témának. érvek megfogalmazása. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. felvezető gondolatot. a Szerzők és művek. A szövegtípusok. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya: A vizsgaleírás 18 tétel kijelölésére közöl kötelezettséget. esszé rövid részletét. űrlapot. A nyelvi szintek. ábrát. Ebből a 6 megjelölt életmű. összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani. hogy a tételekben kitűzött feladatok . Kommunikáció. kifejtése.). tematikus. értekező próza. a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül. A szöveg. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. újságoldalt. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Ember és nyelv. majd közli a bemutatandó témát. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. képzőművészeti alkotást. jelenség. hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább egy tétel tartozzék. 5 tételt a Szerzők és művek más témáiból .A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. használati utasítást.lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzésre értelmezése. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. Ezek a következők: . majd a kifejtendő feladat megjelölését. illetve lehetővé teszi. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt. 24 tétel esetén 8 tételt) évről évre módosítani kell. annak kiemelt szempontját. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. Nyelv és társadalom. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást.a témák sajátosságait figyelembe véve . illusztrációt. A retorika alapjai. illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. színpadképet. stíluskorszakbeli. esztétikai. idézetet. A tételsort úgy kell összeállítani. A magyar nyelv története. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. ábrát. egynyelvű szótár részletét). A tételsor 20-24 nyelvi és 20-24 irodalmi tételből áll. Ha azt a tétel kifejtése igényli. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak. valamint egy világirodalmi tétel kötelező. a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb. etikai kérdés. illetve az Értelmezési szintek.A Szerzők és művek témáiból összesen 12 tétel állítandó össze. valamint a kifejtésre a felkészülésre. A tételek jellemzői.

és fogalomhasználat .gondolatgazdagság.A további tételek kijelöléséről . Írásbeli vizsga 240 perc Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Szövegalkotási feladatok Szóbeli vizsga 20-30 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése .a szaktanár dönt. meggyőző erő . Az irodalom határterületei. .tématartás . poétika. A magyar nyelvi és az irodalom tétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli. Regionális kultúra . stílustörténet.Korszakok.legalább 1-1 tétel. azaz összesen 6 tétel megjelölése kötelező.lényegkiemelés. Látásmódok.Az Értelmezési szintek mindegyik témájából. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom .állítja össze a szaktanár.ideértve a húszon felüli tételszámot is .a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. problémaérzékenység . .a témának megfelelő világos felépítés .logikus érvelés . tárgyi tudás . A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 20-30 perc időtartamú. Témák. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik. Műfajok. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása: Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik.megfelelő szó. motívumok. A közelmúlt irodalmából. művek. Irodalomtörténet. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi. az Értelmezési szintek témáiból összeállított tételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. kulturális tájékozottság. Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. illetve irodalmi. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Portrék.világos nyelvi forma . A Szerzők és művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból.és művének beható ismerete. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. A kortárs irodalomból .

A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. retorikai. Az írásbeli vizsga ennek megfelelően nyelviirodalmi műveltségi feladatsorból és különböző szövegalkotási feladatokból tevődik össze. motivikus összefüggések feltárására irányul. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. Értékelés NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő értékelési útmutató alapján történik. illetve adott műfajban. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat. megjelölt kommunikációs helyzetben. azonosítását. szépprózai alkotáshoz.Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. kérvény). tematikus. hozzászólás. helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. bölcseleti. A feladatsor jellemzői NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz. kulturális.Egy adott mű vagy irodalmi. vitaindító. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont.40 pont Írásbeli vizsga 60 pont 50 pont Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi műveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását. valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. különböző történeti. továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi. stilisztikai. . különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. grammatikai. majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. esetenként adott címzetteknek. általános tájékozottságát. esetenként definícióját tartalmazza. értekező prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. illetve részletéhez. valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. kritikai és kreatív gondolkodását.Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre. műfaji. esszéhez. . az esszé. Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói. illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát. etikai kérdés értelmezése. A szövegalkotási feladatok a következők: . a kifejtés. Az elfogadható válaszok tartományát. A nyelvi. szövegértelmező és szövegalkotó képességét. A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását. irodalmi művet közlő. fogalmak felismerését. szövegtani. A feladattípusok pontértéke a következő: . értékelése adott terjedelemben. esztétikai. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három. korjelenségre.

.egy adott mű vagy irodalmi. illetve adott műfajban (15 pont). rendszerező képesség.a szerkezeti arányosság (pl. sem az. Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli vizsgája külső vizsgabizottság előtt történik. megjelölt kommunikációs helyzetben.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre. . jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől. ismeretekkel való bizonyítása. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc.tárgyszerűség. problémaérzékenység.olvasható kézírás.a köznyelvi norma biztos ismerete.a téma megértése. hozzászólás.lényegkiemelés. kérvény). . valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. . kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott.az érvelés minősége. . korjelenségre (20 pont). etikai kérdés értelmezése. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.önálló problémakezelés. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. különböző összefüggések megteremtése. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. HELYESÍRÁS. motivikus asszociációk. bölcseleti. .a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. a felvezetés. a szöveg koherens szerkezete.. . . esztétikai. . Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható. személyes állásfoglalás. ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. . illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az. tárgyalás. . .műismeret.Az íráskép rendezetlensége. . szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás.az adott terjedelem megtartása. Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit. kultúrtörténeti. Tartalmi szerkezet .gördülékeny szövegalkotás. vitaindító. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc.nyelvi és irodalmi műveltség. esetenként adott címzetteknek. . tényekkel. Az értékelő tanár mind a szövegértési. lezárás aránya). A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: .adekvát és változatos szóhasználat.világos és lényegre törő.egy. szabatos előadásmód. gondolkodási kulturáltság. kérdés. . A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok . mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza.világismeret. az állítások bizonyítása. . kulturális. .tagolás. . rendezett íráskép. értékelése adott terjedelemben (25 pont). ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. tájékozottság. ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma.

A szövegtípusok. Konkrét szerzőkre és művekre . etikai kérdés. egynyelvű szótár részletét).a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelően . A témakörökben az Életművek 6 témaköre kötelező. valamint legalább egy. Stílus és jelentés . A tételsort úgy kell összeállítani. A tételek a témakörnek.A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése.a tételnek megfelelően . MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A témaköröket a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete . a szerzői életpályára jellemző sajátosság.). A témakörök arányát. idézetet. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése. használati utasítást. továbbá kötelező legalább 2 kortárs magyar irodalmi.a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet. a feladatban megjelölt műfaj előadása stb. a műre. a témának. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. irodalomtörténeti. újságoldalt. A témakörök. Ez utóbbiak bármelyikében megjelenhetnek különböző műismereti követelmények. A tételsort úgy kell összeállítani. illetve a feleletre adható időkeretben. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot. képet. ábrát. jelenség. esszé rövid részletét. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre.Ember és nyelv. Kommunikáció. színpadképet. hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. a Szöveg. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. Az irodalmi tételekhez . illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. filmképet. érvek megfogalmazása. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hatnak egy megállapítást. internetes oldalt. illetve ennek felhasználásával adja elő feleletét. A 18 kötött témakörhöz 7 további témakört évente jelöl ki a szakmai testület. motívum. hogy a tételekben kitűzött feladatok . Minden témakörhöz két tétel tartozik. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel. esztétikai. illusztrációt. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai. illetve egy irodalmi tételt. A nyelvi szintek. összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését. Nyelv és társadalom. felvezető gondolatot. annak kiemelt szempontját. szabály bemutatása. A magyar nyelv története. majd közli a bemutatandó témát. azaz a Szerzők és művek különböző alkotói. továbbá legalább 4 világirodalmi témakör. majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A retorika alapjai. hogy melyik tételt fejti ki. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit. valamint Értelmezési szintek témáiból jelöl ki és hirdet meg legalább 25 témakört. térképet stb. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. A meghirdetett nyelvi. A tételek jellemzői. illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők és művek. Értékelés . azaz összesen 6 az Értelmezési szintek minden témaköréből. képzőművészeti alkotást. a vizsgázó önállóan dönt. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. értekező próza. stíluskorszakbeli. szépirodalmi idézetet. valamely életprobléma.a témák sajátosságait figyelembe véve lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. illetve a tételek évről évre változ/hat/nak.a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. ábrát.alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. kifejtése. illetve irodalmi témakörök száma legalább 25. térképet.

illetve irodalmi. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgázó összpontszámának kialakítása: Az emelt szintű írásbeli vizsgán 100. meggyőző erő . A magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtését a vizsgabizottság együttesen értékeli.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.logikus érvelés . A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap.és fogalomhasználat .a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik.a témának megfelelő világos felépítés . a szóbeli vizsgán 50. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . tárgyi tudás . így a magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsgáján összesen 150 pont szerezhető.tématartás . kulturális tájékozottság. problémaérzékenység .gondolatgazdagság.világos nyelvi forma .A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont.megfelelő szó.lényegkiemelés. .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful