MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.

1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága

1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.

A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.

A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.2.4. Nyelvművelés

1.3. Nyelv és társadalom

Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.

Nézetek a nyelvművelésről.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely,

2. részleges és teljes hasonulás. 1.3. a beszédfolyamat. A helyesírás stílusértékű változatai. Az egynyelvű szótárak ismerete. A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai.1. a . a hangképző szervek.3. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése.a főbb nézetek. jelentéstani elemzése.1. nyelvtörvény. szövegszerkesztés számítógéppel. tendenciái. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl.4.3. a hangtörvények (hangrend és illeszkedés. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények. alak.3. szociográfiában). a kétnyelvűség. 1. újságnyelvben. nyelvi rendszerbeli összefüggésük. A szófajváltás jelensége.4. rétegnyelv. kontextusú szövegek létrehozásában. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai. A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. A szóképzés rendszere. a szókincsre. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú. különböző címzettű. a beszédhang. Új kihívások A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. nyelvi tervezés. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. kommunikáció az interneten. 1. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A társadalom hatása a nyelvváltozatra. mondattani. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. Nyelvpolitika. 1. elektronikus levelezés). összeolvasás. Nyelvváltozatok A földrajzi és társadalmi rétegződés megjelenése a szókincsben: regionális köznyelvek és szociolektusok. szleng. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.csángó). ifjúsági nyelv. jelenségek értelmezésében.5. főbb jellemzőik.3. Hangtan A magyar hangállomány. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.4. Kisebbségi nyelvhasználat A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége . szaknyelv. A határon túli magyar nyelvűség 1.és szótani. 1.3. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A beszéd. szaknyelvben.

az alárendelő és a mellérendelő szintagma.6. mondatelemzés. A mondat szerkezete és felépítése. mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. tagolatlan mondat. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése. A jelzők fogalma és fajtái. a szószerkezet mint nyelvi egység.4. A morfémák.1. nyelvhelyesség a toldalékolásban. A mellérendelő szintagma kapcsolatos. . A szófajok rendszere. A mondat a szövegben 1. Az állítmány és az alany. A mondat szintagmatikus szerkezete 1. a szószerkezetek alkotásában. A mondat szerkezete: egyszerű. a stílusérték szempontjából.4. A mondat megszerkesztettsége. a rendszermondat és a szövegmondat.4.5. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás. Logikai és tartalmi viszonyok rövidülés. A mondat fogalma. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. fajtái. összetett. A magyar helyesírás rendszere. a határozók irányhármassága. kiesés). magyarázó. Alaktan és szótan 1.2. A mondat és a szöveg. A mellérendelő fajták mint többszófajúság. Az egyszerű mondat részei. ragok szerepe.4. A tárgy és fajtái. Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. A képzők. A határozók fogalma és kifejezőeszközei. Az alapszófajok. választó.4. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése.4. a magyar határozói rendszer. a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában. jelek.3. A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. következtető. pl. Mondattan 1. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. tagolt. szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. használatuk. ellentétes.

a tárgyi.7. a magyarázó mellérendelő viszony. .1. jelölt (jelentéstartalom). Nyelvi jelek: jelölő . általánosító jelleg. Kommunikáció 1. az indulatszók. tapadás. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. az átvétel és az első keletkezés. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. A szóalkotás lehetőségei: . A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség.5. szövegértésben. jeltárgy. önkényesség. az ellentétes. fajtái. a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A jel.(hangsor). Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.a szóösszetétel jelentősége. a szókészlet rétegei.a szóképzés jelentésmódosító szerepe. jelentésmegoszlása. rövidítések 1. használati helyzettől független . a jelrendszer A szóteremtés jelentősége.1. a választó. .5. Szókincs és frazeológia logikai-tartalmi viszonyok .a kapcsolatos. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás. szövegalkotásban. A képzők rendszere. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel. ezek összefüggései a kifejezésmóddal. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.és kötőszók.4. jelek.a központozás használata és értelmezése szóban és írásban. a határozói. Az alárendelés fajtái: az alanyi. jelrendszerek . A nyelvi jel sajátosságai (pl. az állítmányi. A szókincs változásának okai.a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése.utaló. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: . . a jelzői alárendelés. a hangutánzás és a hangulatfestés. Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya. szövegmondásban. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói. mozaikszók. a következtető. az összetett szavak helyesírása.

szerepe. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság. . közös nyelv. beszédhelyzet. Az összefüggések megértése.példák alapján. társadalmi.létezés). A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). szövegalkotással. közlemény. metanyelvi) fogalma és szerepe. a reklám. előismeretek). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl.2. nemi. tánc.élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. kifejező. külső megjelenés. a divat.5.5. A mindennapi . tekintet. esztétikai. levél. A tömegkommunikáció A kommunikációs funkciók (ábrázoló. fatikus. A személyközi kommunikáció 1. társadalmi. a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl.egy-két példa alapján (pl. A beszélgetés lelki. nemi. kulturális vonatkozások . csend). gesztusnyelv. A vizuális és a nyelvi jel.5. érzelmi jelentősége. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével. 1. közlő. üzenet. közvetítő közeg. életkori különbségek jelzése. az ifjúsági szubkultúra. napló. A közlés hitelességének tényezői.4. térközszabályozás.5. felhívó. viselet).nyilvános és magánéleti . a magyar folklór. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. az elektronikus kommunikáció jelrendszere). az utcakép.5. feljegyzés. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései . Kommunikációs funkciók és közlésmódok A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. gesztusok.3. mimika. címzett.6. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1. szövegértelmezéssel. A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. párbeszéd. A kongruens és inkongruens közlés.5. 1. válasz. generációs. köszönés és megszólításformák). történetmondás. 1.

a tematikus előrehaladás. érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1. Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása. a szövegkörnyezet. A szöveg szóban és írásban.és visszautalások).jelentésviszonyok a szövegben . A szöveg grammatikája és jelentése 1. többjelentésű szavak.a kulcsszavak szerepe. A kommunikáció és a szöveg 1. A szöveg pragmatikai. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. A szöveg jelentése: .A közvetlen személyközi kommunikáció.3. . szemantikai és grammatikai megközelítése.6. 1. nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek. egységei külső körülmények: szövegméret. az utalás irányai (előre. megjelenés. katafora. az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl. elsődleges és mögöttes jelentése. térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező. deixis. kulcsszavak. elkülöníthető elemek egysége.6. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl.a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl. szövegtípusok Lineáris és globális kohézió Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával.logikai-tartalmi viszonyok. A szöveg A szöveg egységének tényezői. feltételei. A szöveg felépítése.a szöveg egyértelműsége. ismétlés. távolság. A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes. többértelműsége. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: . Szövegértelmezés Anafora. . körülírás.2. a cselekvés. . A kontextuális jelentés.6. . a tudáskeret. nivellálás).1.6. kifejező. konformizálás. A szöveg mint valakire irányuló közlési szándék (mint tranzakció és mint interakció). rokon értelmű. A leíró (tájékoztató).

előadásmódjában. kifejező alkalmazása.és visszautalások a szövegben. előismeretei: a és a hallgató. a beszélő meghatározottsága. a kommunikációs színtér. az írásjelek) értelmes. intertextualitás jelenségeinek . Az intertextualitás Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata. kötőszó. tudományos szövegekben.6.6.1. illetve a közönség címzett szerepe a szöveg közti kapcsolat. bekezdések szerkesztése. makro. a hangerő. illetve megtervezettség alapján). szépirodalmi. A szöveg dinamikus és statikus összetevői 1. A témaváltás felismerése és jelölése. a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg. a közönség mint A beszélők nyelvi és történeti szövegformáló tényező.5. egyeztetés. a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében. A szöveg szóban és írásban A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. . az főbb jellemzői. szóhasználatában.olvasói ismeretek (pl. .6. témahálózat felismerése mindennapi. szórend. 1. . a kifejtés mélységében. a szövegfunkciók. a spontaneitás.4. előre. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. a tempó. terjedelmében.és mikrostruktúra követése. szünet. tudáskeret.6.téma. A címzettek. hiányos mondat. megszerkesztettségében. a beszéd mint többdimenziós rendszer). A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. Az ismeretközvetítő CD-ROM és Az intertextualitás mint a az internet intertextualitásának szövegek létmódja. a szöveg bonyolultságában. A szövegfonetikai eszközök (pl. A címzettek elkülönítése a beszédhelyzet. a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása.

A szövegtípusok A szövegtípusok kommunikatív. A kommunikációs színterek A továbbtanuláshoz.7. Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. szövegtípusait elkülönítő nyelvi cikk. A média. 1. vélemények értelmezésével). meghatalmazás. a szöveg nyelve. interjú. glossza): tartalmi. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió. célja és szerepe. nyelvhasználati. hozzászólás) normái. a közlemény közege. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége. hivatalos levél.1.7. Lehetséges tipológiák (pl. hatásbeli sajátosságai. hír. a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése). elektronikus kommunikáció tömegkommunikáció hírmagyarázat. nézetek. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. és szövegformálási kritériumai. kora. nyelvi normáinak jellemzői. szerkezeti. kommunikációs színterek. A publicisztikai és tájékoztató műfajok.7. tudósítás. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. 1. . jellege. 1. a nyelvhasználat szabályozottsága. saját tapasztalatok. pályázat. A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. tárgya. televízió) és új közlésmódjai (email. internet stb. önéletrajz. A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. az Az írott és az elektronikus Médiaközlések elemzése (pl. kérvény.2. szerkezeti és nem nyelvi tényezők.értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. az előadás és a vita.).

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.8. 1. Széchenyi István. mint hatástényező. Nyelvi jelenségek elhelyezése térben és időben.7. a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). A retorika mint etikai érték. a megszerkesztettség szempontjából). írott és elektronikus adatbázis). a vitatkozó felek nézőpontjainak. A kulturált vitatkozás kritériumai. A nyilvános beszéd 1. definíció. a címzettek. . mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A szöveg hangzása mint vivőerő. Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. szövegek térbeli és időbeli kontextusai. a szóhasználat. a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái. tartalmi kivonat.kifejtés. Érvelés.8.1. A tanulás tipikus szövegei Tudományos ismeretterjesztő műfajok .3.5.8. A retorika 1. A retorika alapjai 1. implikációk. 1. Az írásbeli meggyőzés eljárásai. folyóirat. értékelése. tömörítés. manipuláció felismerése. Kossuth Lajos. szakkönyv. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. hatás. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg.8. Az aktuális tagolás. Az összefoglalás funkciója és típusai. az érvelés beszédhelyzete és eszközei. vita 1. néhány érvtípus. A meggyőzés. Hitelesség.3. a téma/réma összefüggés. összehasonlítása.2. állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása).4.1. tankönyv.8. mint a szónoklás tudománya. bizonyítás. Kölcsey Ferenc. meggyőzési szándék. Hangzó szövegek elemzése. a cáfolat. Szövegek térben és időben A nyilvános beszéd. az új közlések. érzelmeinek kifejezője. vita értelmezése (pl. a szerkezet. az érvelés műfaja: a bizonyítás. jelentésrétegek feltárása. magyarázat.8. megvitatás. mint a beszélő személyiségének. összefoglalás és forrásaik (pl. kontextusok. megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Deák Ferenc beszéde).

értékelés 1. létrehozása. . kijelölése. indokolt hivatkozás. a kontextus. a cél tisztázása. megértése.a címzettek. a címzettnek. ellenérvek.térbeli és időbeli viszonyok követése.felkészülés. nyelvtani. illetve a vizuális vezérlés alkalmazása. Személyes viszony. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban. . a szaknyelvben és a .a szövegkohézió. idézés. A szövegfolyam tagolása. A saját teljesítményben a tartalmi. stiláris.az akusztikus. anyaggyűjtés . adatok.6. . gondolatok elrendezése.és visszautalások. előre. a műfajnak. reflexió.téma körülhatárolása. Például: . a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása. megszerkesztettsége .a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe. a mérlegelés.logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása. a kulcsszók. . az anyag elrendezése. Stílus és jelentés A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. a stílus megválasztása és képviselete. állásfoglalás). . .a műfaj megválasztása. .a hangnem. a szóhasználat.a témának.1. . szerkesztési.a tartalom kidolgozása. az érvek. . jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése. a linearitás és a szöveg Címadási konvenciókkal. a szókincs.9. értelmezése.8. . nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl.a szóbeliségben és az írásbeliségben. tények. a témahálózat felépítése.

A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban.9. A szójelentés változásai. téma.2. szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). Nyelvi-stilisztikai változatok 1. Az állandósult szókapcsolatok. A képszerűség stíluseszközei és A jelentésmező fogalma.4. A szójelentés 1. beszéd. alakító kommunikációs tényezők rendszere. közmondás. köszönésformák.1. nyelvi panelek. szöveg és stílus összefüggése. a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl. írásbeliség. olvasóhoz. szóláshasonlat. eseményhez. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szó. címzettek. Szóhasználat és stílusérték. A stílust létrehozó. hallgatóhoz. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár. szóbeliség. A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú. a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz). mellékjelentés. közéleti jelszavak. kifejezésmód. a fogalmazás módja. Magyar értelmező kéziszótár. babonák. szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai.9. az írás. stílusimitáció). hatásosság. stílusjelenségek felismerése. alkalmi jelentés közti viszony. kultúrtörténeti vonatkozással. szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás. a szerkesztés. korú szövegek stílushatásának megfogalmazása.1. valamint kétnyelvű szótárak ismerete. beszélő/író. graffitik) szerepe. értelmezése. "a stílus maga az ember".9. anyanyelvéhez. értékelése. Nyelv. Állandósult nyelvi formák 1.9. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. állandósult szókapcsolatok. többlet. nyelvi eszközök megválogatása. a stílusérték fogalma. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. A stílus értelmezése (pl. Az állandósult szókapcsolatok. Stíluseszközök szépirodalomban. cél. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés. szállóige. Összetett képrendszerek. képi . A szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei. lexémák (szótári szavak).és kifejezéskészlet stilisztikai értéke. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz. témájú. közhelyek.3. szólások eredete néhány példával. szitkozódások.

közhelyek. Stílus és norma koronkénti változatai. udvariasság és durvaság. anakronizmus. 1. társadalmi színtereken létrejövő. stiláris kötöttségei. a megjelenítés közlésértéke (pl. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. A közélet színterei. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A publicisztikai stílus főbb jellemzői. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. fokozás. tipográfia. archaizálás. célzás. minősége (pl. Fogalmak Középszint és emelt szint . Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron. felismerése. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Tipikus kommunikációs helyzetekben.hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai.9.a verbális stílus. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A nyelvi elrendezés hatása 1.6. hálózatok. Stílusréteg. képi világ). stílusváltozat 1. allúzió.9. evokáció. néhány példa alapján.9. a nominális stílus. Stíluskorszakok. állandó jelző stb. körmondat. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. a stílusirányzatok körében. A mondatszerkezet stiláris változatai . hiányos mondat. Stílustörténet Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus. nyelvi humor).5. stílustörténeti összehasonlítások példák alapján. axiómák. tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái. értelmezése. mondatpárhuzam. stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. Objektivitás és szubjektivitás. értelmezése. kihagyás. inverzió.7. késleltetés. A stílus szociokulturális rétegzettsége. jelképrendszerek Az eufemizmus. 2. halmozás. A társalgási stílus ismérvei. variáció. tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban.

regionális köznyelv.és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat. kódex. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség. a pontosvessző. archaizálás. írásbeliség. metaforizáció motiváltság. hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. a szóelemzés. induktív módszer expresszivitás. kettősnyelvűség. a hagyomány. jóindulat megnyerése. alkalmi beszéd. konnotatív jelentés. nominális stílus. hangulatfestés. mellérendelő összetett mondat. -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. eufemizmus. köznyelv. gondolatritmus. cáfolás. befejezés (összefoglalás. ismétlődés. szleng. mozaikszó . jelentésmező. kitekintés). bizonyítás. mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat. oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás. egyéni szóalkotás. szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése. alá. a kommunikációs folyamat funkciói.Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. összetett mondat. vendégszöveg. nyelvemlékes kor. stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái. szövegjelentés. az idézőjel szerepe a magánhangzó. alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. deduktív. újmagyar kor. érv. hangutánzás. jelentéselem. nyelvújítás. tagolatlan mondat. középmagyar kor. érv. kétnyelvűség a kommunikáció. ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés. teljes. nyelvjárás. szótári. kötőszóhiány. mondat-. megengedés stílus.és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés. elbeszélés. szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás). szövegben jelentésszerkezet. mássalhangzó képzésmódja. témamegjelölés). denotatív. ómagyar. áthajlás. szállóige. körmondat metafora. jelrendszer jelentés: szó-. ellenérv. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban. tagolt. jelhasználati szabály kevertnyelvűség. evokáció. hasonlítás. meggyőző szövegműfajok. szóösszetétel. érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel. stíluselem. cáfolat. a zárójel. következtetés. nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. a kettőspont. poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika. figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés. nyelvpolitika. ősmagyar. alakzatok: ellipszis. magánéleti. argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat. csoportnyelvek. alliteráció. alárendelő. az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel. szóláshasonlat. közmondás beszédtett diakrónia. nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel.

kommentár. kulcsszó. összetett költői kép. szövegmondat. pályázat. esszé. belső keletkezésű szavak. tanulmány. szövegfajta: definíció. szinesztézia. szövegegységek: bekezdés. kapcsolatok a művek között (pl. meghatalmazás. rokon és hasonló alakú. hivatalos levél.1. Az életművet leíró. névelő. ellentétes jelentésű szó. motívumok). előadás. véleményformáló műfajai: hír.és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. kérdésfelvetések. magyarázat. recenzió. szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak. Életművek Petőfi Sándor. kérvény. határozószó. hatások. kritika TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2. allegória. vita. szellemi kötődések. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák. a pályakép főbb jellemzői. Babits Mihály. tudósítás. azonos alakú szó. . többjelentésű. kisértekezés. globális) szövegtípus. glossza. József Attila Az életút. önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. világirodalmi párhuzamok. az életmű jelentős tényei. tételmondat. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. katafora. viszonyszók. értelmezés. értékelő főbb jellemzők. a szerzők jellegzetes regionális. Arany János. műelemzés. hangulatfestő szó szóképek: metafora. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó. témák. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. névmás. kérdésfeltevések. riport. kötetkomponáló elvek (pl. a mű korabeli fogadtatása.1.és visszautalás (rámutatás. Kötetek. élethelyzetek. A pályaképre ható irányzatok. meghatározó hatások. Kosztolányi Dezső. mondatszók a szójelentés: egyjelentésű. Kronológiai és topográfiai tájékozottság. referátum.1. IRODALOM 2. kulturális kötődései. Ady Endre. értekezés.szófaji rendszerünk. deixis). szinekdoché. interjú. alapszófajok. előre. Szerzők és művek 2. hangutánzó. A művek bemutatásához. szakasz szövegjelentés: témahálózat. értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. tömb. anafora. hasonlat. témák. ajánlás. jövevény. ciklusok. cikk. réma) szöveg. néhány kortárs megnevezése. metonímia.

A szövegek "témahálója". vélemények értelmezése. az adott korszakban. továbbá két magyar regény a 20. összehasonlítás. Radnóti Miklós. Tájékozottság a korszakban. a kortársak között (pl. ismertetés. a korstílussal való összefüggésben is. szövegmagyarázat. összefüggése. kérdésfeltevések alapján. az alkotói nézőpont összefüggései. Műfaji sajátosságok. a téma. Balassi Bálint. kifejezésmódbeli.1. esztétikai. a kompozíció. műfaji. értelmezése. adaptációk). esszé. különböző interpretációk értelmezése. Jókai és kora). Berzsenyi és Kölcsey. Kosztolányi. Vörösmarty Mihály. Janus Pannonius. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. A mű utóélete. Szabó Lőrinc. a . a kompozíció.3. Memoriterek. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai. Műfaji. jellemző motívumok). irányzat). kifejezésmód. Mikszáth Kálmán. Weöres Sándor. a műfaj.2. a motívumok. vélemény). Berzsenyi és Kazinczy. A műnemi. szállóigék (értelemszerűen a drámákból).1. A szerző és műve: a keletkezés. a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye. Jókai Mór. hatása az irodalmi hagyományban. a felvetett kérdések etikai vonatkozásai. A korszak (stíluskorszak. a téma. a jellemző motívumok. az antik hagyomány Berzsenyi. helye és hatása az irodalmi hagyományban. Radnóti költészetében). Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. ajánlás különböző címzetteknek. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival.2. világlátás. egy-egy világirodalmi párhuzam. Olvasatok. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. jelentésrétegek. Móricz Zsigmond. esetenként filozófiai vonatkozása. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése. többi nézőpontból és műfajban (pl. értekezés. a bemutatott. A művek értelmezése. A szerző utóélete. értelmezett művek elhelyezése az életműben. Berzsenyi Dániel. Portrék műfajok. a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak. Kölcsey Ferenc. Zrínyi Miklós. motivikus kapcsolatai. Egy mű beható ismerete 2. Kritikák. Csokonai Vitéz Mihály. korstílus. kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. a nyelvhasználat.

választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából. stílusbeli. Örkény István. korstílussal való összefüggésben is. poétikai. művek Krúdy Gyula. kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével. A művekben felvetett kérdések etikai. Nagy László. Szilágyi Domokos. a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. egy-egy világirodalmi párhuzam. nyelvi. Nemes Nagy Ágnes.5. A választott mű értelmező bemutatása (pl. Petőfi Sándor és Illyés Gyula). alkotói csoportok. filozófiai vonatkozásai. 2. Németh László. esztétikai.4. Tóth Árpád. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. Vas István vagy mások). szemléletbeli). neoavantgárd.Összefüggések a bemutatott. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. Karinthy Frigyes. lényegre törő értelmezése. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje. Világlátásbeli. . tematikai. a kompozíció. Márai Sándor. Memoriterek . Művek bemutatása. A közelmúlt irodalmából Egy. filozófiai vonatkozásai. Kosztolányi és Ottlik. Pilinszky János. Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. utóélete (pl. összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige. A művekben felvetett kérdések etikai. a 2. Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. folyóiratok). tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben. példákkal (pl. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai.1. értelmezése. Juhász Gyula. a nyelvhasználat. Két. műhelyek. A művek fogadtatása. Márai Sándor és Esterházy Péter). 2. hatása. tematikus) összehasonlítása. a motívumok összefüggései.1. értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl. időbeli-térbeli.6. Látásmódok. Ottlik Géza. Illyés Gyula. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. Egy-egy világirodalmi párhuzam. illetve drámai művének elemző bemutatása. értelmezett művek között (pl.1.legalább három szerzőtől teljes szövegek. műfaji. esztétikai. a választás indoklása. A művek fogadtatása. A téma.

kifejezésmódbeli hasonlóságainak. antikvitás. barokk. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. század első fele. dráma és színház. felvilágosodás.2. téma. motívumok). etikai. antológiák. század második fele. hőstípusok). a dráma nyelve. Korszakok. romantika.és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. a korstílussal való összefüggésben is. irodalmi ismeretterjesztés. középkor. század második fele. esztétikai. romantika. témák. a téma. a 19. stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. színház. antikvitás. klasszikus szállóigék). század második fele és a kortárs világirodalom. avantgárd. kortárs .jellemző példák alapján. filozófiai vonatkozásai. avantgárd és a 20. motívumok. avantgárd és a 20.1. A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya . tematikus. a 20. Legalább két korszak két-három művészeti ágának. századforduló.2. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. Korszakok. Művek átfogó bemutatása. a széppróza. a korszak szellemi irányzataival. a 20. alkotók etikai dilemmái. a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli. A művekben felvetett kérdések etikai. felvilágosodás. Értelmezési szintek. különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti. század első fele. tematikus. romantika. Memoriterek (pl. az intertextualitás példái).a műfaji sajátosságok. megközelítések 2. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik. zene. esztétikai utalásokkal (pl. könyvhét). század második fele és kortárs világirodalom. a kompozíció összefüggései. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl.7. nyelv.2. művek. stílustörténeti vonatkozások. költészet. elhelyezése stíluskorszakban. Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből. élethelyzetek. színházi konvenciók. Nyomtatott szöveg. 2. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának.1. Művek értelmezése . a színház. barokk. különbségeinek bemutatása (pl. Világirodalom világlátás. a 19. reneszánsz. építészet. Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz. képzőművészet. digitális közlés.

ifjúsági szubkultúra). A művészet mint téma . Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése. mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. Színház és dráma különböző korszakokban. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. képzőművészeti írásai). Annak néhány példával történő bemutatása. motívumok Az európai irodalom alapvető A térben és időben közeli. 2. film. az irodalmiság történetileg változó hagyomány. Színházi. jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. romantika.néhány mű értelmezése (pl. tárgyi emlékek. fotó. film. Ottlik. hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. művelődéstörténeti korszakok. Életformára. Irodalomtörténet 2. folyamatok. Krúdy. mint hivatkozási alap.középkor. a modern és a posztmodern). zene. Dickens. Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. Dosztojevszkij. versek festészetről. kifejezésmódok.3. Tolsztoj. Magyar irodalomtörténeti. zenéről). a klasszicizmus és a romantika. kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. világszemléletről is szóló tudósítás (pl. Az ember tragédiája illusztrációi. kultúra. illetve . programok). hőstípusok változásai. irodalmi leírások. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. színház. színpadi megjelenítések összehasonlítása. A regényirodalom mint életformákról. témák.2. irodalom. Stendhal. Témák. tánc). Szabó Magda). Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. hogy az irodalom. Az írói életút. a pályakép mint irodalomtörténeti tény. avantgárd). irányzatok. Az irodalom története mint az olvasók története. írók zenei.2.2. képzőművészet. Jókai.

Egy-egy szépirodalmi mű. beavatás. tematikus. hazafias költészet. egy-egy esszé témahálózatának. téma változatainak felismerése. ideértve a téma. Tematikus verstípusok (pl. ember és természet. motívumok. Kölcsey: Himnusz. alkalmi költészet) közös jegyei. hegy. szerepének. jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. Szépirodalmi alkotások gondolati. távoli műveket összekötő tematikus.2.bizonyítás példákkal. az antikvitás. kaland. párhuzamosságok. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben. motívum. kert. hasonlóságok. A térben és időben közeli. szerelmi költészet. felnőtt-gyermek. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). a Biblia. férfi-nő. Műfajok. illetve távoli műveket összekötő tematikus. utalások) felismerése (pl. az írásbeli megnyilatkozásokban. a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban . Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. motívumainak továbbélése . példákkal.hagyományai mint forrás és kútfő (pl. hasonlóságok. 2.és makrokozmosz. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. bűn és bűnhődés. nyilvánvaló utalások) felismerése. falusi és nagyvárosi életformák). értelmezése (pl.4. nyilvánvaló utalások) felismerése. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. felemelkedés. toposz. párhuzamosságok. A hagyományos műfaji eltérő jegyeinek megnevezése. sziget. archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel. motívumainak feltárása. mikro. felnőtté válás. jelentésének megfogalmazása. a magyar népköltészet) . gondolati költészet. motivikus összefüggések (pl. poétika Különböző korokban keletkezett A műfaji rendszerek előnyei és azonos műfajú alkotások közös és korlátai. szerepének. tájköltészet.bizonyítás néhány példával. nemzedékek.bizonyítás néhány példával. motivikus összefüggések (pl. Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának. illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. Arany: Toldi). Néhány téma. család. Az olvasott művekben. alászállás. vándorlás. . motívum.

dramatikus műfajokból. ponyvák. epigrammák Kazinczytól Illyésig. regényformák. illetve összehasonlítása. televízióban. bestseller. az olvasásterápia). a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése. A . Egy-egy műfaj. Az irodalom határterületei Azok a kialakult vagy formálódó "műfajok". romantikus mesék). a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). antik állatmesék. ponyvairodalom. alkalmi költészet. Könyvnyomtatás. az antik és a Shakespeare-i tragédia. a virtuális valóságban: az adaptáció. hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. rádióban. digitális közlésben). regénytípusok. műköltészet. Különböző korokban keletkezett. 2.összevetése. folklór. a népköltészet kapcsolata az írott (elit) kultúrával és az irodalommal (pl. sci-fi jellemzésében). irodalom filmen. a tömegkultúra.bizonyítás néhány példával (pl. Az irodalomolvasás szellemi. a János vitéz és a Toldi.5. továbbá az epikus műfajok köréből. A népköltészet közege. krimi.nézetek a tömegkultúra mibenlétéről és hatásáról. az emberélet fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő lírai. verses köszöntők). televízióban. kánonok fölbomlásának néhány indoka. dalszövegben. novellák összehasonlítása). Az irodalom kulturális rétegei népköltészet. lelki motivációi (pl. Az olvasmányok iránti szükséglet és az olvasmányok tömeges termelése közötti összefüggések (pl. poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. a munkaalkalmakhoz. történeti változásainak vizsgálata. a népszerű művészet. A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai . egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. választás. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése.egy-egy példa a hétköznapokhoz. sajtó. népés műballadák kifejezésmódjának összevetése. Az irodalom filmen. irodalom (pl. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése. a folytatásos regény jelentősége és példái). amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet. a meseforma változatai. Annak megértése és néhány példával való bizonyítása. A folklorizálódás néhány jelensége (pl. értékválasztás .2. elégiák a magyar irodalomban. élettörténetek. szerepe a paraszttársadalom belső rendjében . Műfajteremtő művek. az epikus közlés alapformái). Ízlés. A szórakoztató A népköltészet hatása a magyar irodalomra. a műfajcsere jelenségei (pl.

folklór.dialógus. művelődéstörténeti. reklámvers). szabad függő beszéd. commedia dell' arte. 2. Tipikus műfajok (pl. könyvismertetés. evangélium.tragédia. A régió. internetes könyvkínálat). hatáskeltő eszközei (pl. kritika. nézőpontok. humoros és erotikus irodalom. CD-ROM. fiktív levél. ajánlás.6. befogadás. tetőpont. sanzon. leíró költemény. detektívregény. a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. komédia. címadás dallamra írott vers. csattanó. a régióhoz. az átírás jelenségei és jellemzői (pl. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. színház. sematizált hőstípusok. szituáció. levél. Az adaptáció. civil társaságok). deus ex machina drámai műfajok . zsoltár. értelmezés. parodisztikus céllal). képregény. Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. drámai költemény. kalandregény. függő beszéd. dikció. morális. élethelyzetek. útirajz. szórakoztató irodalom. abszurd alkalmi költészet alkotás. olvasat. prológus.2. passió. a településhez kötődő szerzők. moralitás. A tájhoz. színmű. kalandosság. belső monológ dráma . dalszöveg. tudományosfantasztikus irodalom. Fogalmak Középszinten és emelt szinten tömegkultúra. érvek. irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. jellemrajz Biblia: Ó. irodalomtörténeti vonatkozások. analitikus . Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl.2.3. múzeum. apokalipszis cím. vicc. értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló. Regionális kultúra irodalom vonzereje. ballada. ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából. tájak. epilógus. néhány klasszikus és mai példa. a tájegység. szójáték). a település kulturális. a vizualitás térnyerése példák. füzetregény. szövegvers. didaktikus. A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői. értékvilág. megoldás. példázatos történet. bonyodalom. képvers egyenes beszéd.és Újszövetség. életkép.

nyitott mű. történelmi regény. elbeszélő költemény. epizód. gesta. szimmetria. reformáció. zsoltár mitológia. episztola. szerep könyvnyomtatás. aszimmetria. posztmodern műnem. jellemábrázolás. szecesszió. polifónia jellem. dialógus. verses regény. dal. motívum. feszültségoldás. haláltánc. legenda. beat-irodalom. feszültség. expresszionizmus. archetípus. szentimentalizmus. realizmus. klasszicista). esszéregény. megformáltság színház. irónia. lélektani regény. fejlődésregény. leírás erkölcs. témakölcsönzés. történeti érték érzésvilág. futurizmus. reneszánsz. eposz. képzettársítás. széphistória. civilizáció.anekdota. humanizmus. elbeszélői nézőpont. cselekmény. elégia. szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés. idősíkok. ítéletalkotás. vallomás. népiesség. Shakespeare-i. barokk. abszurd dráma elbeszélő. epikus színház. stílusirányzat . mítosz modern. "hosszú vers". középkor. példázat. monda. a színházi hatás összetevői szóbeliség. vándortéma . késleltetés helyzet. regénytípusok . posztmodern költői magatartás. választás. elégikó-óda. műfaj népköltészet. lírai műfajok . vicc epikus közlés . érték. zeneiség szerkezet kompozíció. hangulatlíra. romantika. döntés. mese. narrátor. diszharmónia. írásbeliség téma. klasszicizmus. belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus.ars poetica. narráció élménylíra. krónika. színházi konvenciók (ókori görög. típus katarzis képzelet. esztétikai érték. szimbolizmus. rokokó. próbatételes kalandregény.ókori irodalom. szonett. szürrealizmus. avantgárd.és jellemkomikum hőstípus humor. műköltészet poétizáció. gúny idő.családregény. szerepvers epikai műfajok . komikus eposz.dráma. időszemlélet. mítosz. parabola. digitális közvetítés kultusz látomás líra. tárgyias költészet. elbeszélés. regény. modernizmus. életrajzi regény. fabula. novella. utópia rím és rímfajták ritmus. jeremiád. jelentésrétegek. himnusz. stilizáltság. erkölcsi érték. elbeszélés. szabadvers. rapszódia. emlékirat. érzelmi hatás fikció groteszk harmónia. óda. forma. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok. históriás ének.belső monológ.

illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.az adott szöveg tematikus. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort. esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.a szövegben közvetlenül megtalálható tény. A szövegértést vizsgáló kérdések . álláspont stb. megszólított. valamint a szövegalkotási feladat megoldására. hexameter. strófaképletek. pentameter. illetve ha azt valamely feladat megjelöli. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését. ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány. idő.a következőkre irányulhatnak: . A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor 40 pont Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. sorfajták. megállapítás. disztichon verstípusok: önmegszólító.és értékszembesítő. a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 1015 perc időtartamú. ponyvairodalom. verslábak. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor. létösszegző virtualitás II. időmértékes verselés. továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé. Szövegalkotási feladat 60 pont Szóbeli vizsga 15-20 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése 50 pont . A szövegértési feladat megoldására 60 percet. krimi. tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet. szöveggyűjtemény használható.tér és térszemlélet tömegkultúra . nyelvi jellemzőinek megfelelően .hangsúlyos verselés. azonosítása. érv.bestseller. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése. címzett verselés . A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. adat. szerkezeti. lírai én.

esetenként a válasz műfaji normáit. . SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT . irodalmi. etikai. illetve szóbeliség műfajainak köréből. . A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása. a szöveg részletezettségének követése. értelmező bemutatása. a tematikus háló ("téma-réma viszony") követése.a cím és a szöveg egészének viszonya. . az ismert és új közlés elkülönítése. esetenként esszé) adott szempontú elemzése.a szöveg rövid. . . publicisztikai mű. valamint az adható részpontszámokat. a mindennapi. álláspont megfogalmazása. . az intertextualitás.a szöveg kommunikatív sajátosságai. illetve az összefoglalás által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása. esszé.a szövegbeli utalások. műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. a témaváltás.Egy mű (pl.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját.a szöveg szerkezete. értelmezésének kiemelt szempontját.) . . . A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét. továbbá a válasz pontértékét. . drámarészlet. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. életmódbeli kérdésekről. eltérő típusú.a szerzői álláspont. hivatkozások szerepe. stílusbeli összevetést. az előre. a tematikus. részlete. általános kulturális.vázlat. pl. (E felvezető szöveg lehet kritika. A feladtok a következők: . Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt). a poétikai. a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot. lírai alkotás. szépirodalmi mű.a szöveg grammatikai. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három.a szöveg témájához. a szöveg fókuszának megértése. a felépítés által közvetített jelentés. általában szövegrészletet. műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.önálló következtetés. a szerkesztésmód. a kihagyások érzékelése. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő. tartalmi kapcsolatok. ezek szövegbeli funkciója. az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget.és visszautalások követése. jelentésrétegei. . majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. szépirodalmi mű stb.Két. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli.Érvelés nyelvi. A vázlatírás.a szöveg egészének jelentése. evokáció különböző példái révén. stilisztikai jellemzői. tematikai háló készítése. esetenként három szöveg (pl.a szövegbeli logikai. Feladat lehet továbbá . . esetleg a hivatalos írásbeliség. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.. a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével. esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése (tömörítése). rövid szépprózai mű. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének.

az érvelés minősége. a felvezetés. . szerkezetét és nyelvi minőségét. a szöveg koherens szerkezete. személyes állásfoglalás. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus.A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti.világos és lényegre törő. valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. . A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . iskolai vizsga. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás.Az értékelő tanár mind a szövegértési. mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza. szabatos előadásmód. különböző összefüggések megteremtése. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.olvasható kézírás. nyelvi minősége: 20 pont. ismeretekkel való bizonyítása. valamint a dolgozat írásképét. szerkezeti.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. . szerkezete. illetve nyelvi minőségének pontszámát. motivikus asszociációk. gondolkodási kulturáltság. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. . felépítése: 20 pont. az állítások bizonyítása. tárgyalás.Az íráskép rendezetlensége. továbbá a vizsgázó helyesírását.nyelvi és irodalmi műveltség. valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő. . . HELYESÍRÁS.a köznyelvi norma biztos ismerete. . problémaérzékenység.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés.műismeret. rendszerező képesség. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét. címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását.tagolás. tájékozottság.adekvát és változatos szóhasználat. lezárás aránya). A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi. kultúrtörténeti. . Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső. A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása: A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. .a téma megértése.tárgyszerűség. . . .gördülékeny szövegalkotás. . . tényekkel. .önálló problémakezelés. .a szerkezeti arányosság (pl. . A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok: . Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait.világismeret. ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor. rendezett íráskép. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont.az adott terjedelem megtartása.lényegkiemelés. a dolgozat felépítését. .

kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. kifejtése. annak kiemelt szempontját. újságoldalt. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. a témának. megközelítések témák kombinációiból állítja össze a szaktanár. esztétikai. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzésre értelmezése. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Ember és nyelv. összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. A tételsor 20-24 nyelvi és 20-24 irodalmi tételből áll. poétikai. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. Kommunikáció. képet. Nyelv és társadalom. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. szabály bemutatása. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt. használati utasítást. a Szerzők és művek. egynyelvű szótár részletét).A szerző . A szövegtípusok. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. Ha azt a tétel kifejtése igényli. 5 tételt a Szerzők és művek más témáiból . esszé rövid részletét. térképet stb. majd a kifejtendő feladat megjelölését. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji. A tétel a témakörnek. hogy a tételekben kitűzött feladatok .). Ezek a következők: . A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább egy tétel tartozzék. A tételek jellemzői. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak. Ebből a 6 megjelölt életmű. filmképet. stíluskorszakbeli. ábrát. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. érvek megfogalmazása.a témák sajátosságait figyelembe véve . értekező próza. valamint a kifejtésre a felkészülésre. szépirodalmi idézetet.lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. jelenség. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. A retorika alapjai. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. 24 tétel esetén 8 tételt) évről évre módosítani kell. A nyelvi szintek. A tételsort úgy kell összeállítani. A magyar nyelv története. űrlapot. valamint egy világirodalmi tétel kötelező. ábrát.A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. internetes oldalt. térképet. képzőművészeti alkotást. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. színpadképet. Stílus és jelentés. felvezető gondolatot. valamint legyen mód a sikeres felkészülésre. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya: A vizsgaleírás 18 tétel kijelölésére közöl kötelezettséget. idézetet. illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. etikai kérdés. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül. tematikus. A szöveg.A Szerzők és művek témáiból összesen 12 tétel állítandó össze. illetve lehetővé teszi. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. illusztrációt. a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb. majd közli a bemutatandó témát. illetve az Értelmezési szintek.

Az Értelmezési szintek mindegyik témájából. stílustörténet.tématartás . Portrék.Korszakok. problémaérzékenység . kulturális tájékozottság. Látásmódok.világos nyelvi forma . A Szerzők és művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból. Írásbeli vizsga 240 perc Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Szövegalkotási feladatok Szóbeli vizsga 20-30 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése . művek.és fogalomhasználat . meggyőző erő .logikus érvelés . Műfajok.a témának megfelelő világos felépítés . poétika.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 20-30 perc időtartamú. így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető. azaz összesen 6 tétel megjelölése kötelező. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása: Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik.állítja össze a szaktanár. illetve irodalmi. Az irodalom határterületei. Regionális kultúra .a szaktanár dönt. . A magyar nyelvi és az irodalom tétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli. tárgyi tudás . Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A kortárs irodalomból . A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. Irodalomtörténet.gondolatgazdagság. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik. .lényegkiemelés.megfelelő szó. A közelmúlt irodalmából. motívumok.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom .A további tételek kijelöléséről . Témák.ideértve a húszon felüli tételszámot is . EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. az Értelmezési szintek témáiból összeállított tételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat.és művének beható ismerete.legalább 1-1 tétel.

bölcseleti. azonosítását. illetve részletéhez. a kifejtés. motivikus összefüggések feltárására irányul. megjelölt kommunikációs helyzetben.Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. A nyelvi. irodalmi művet közlő. valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. hozzászólás.Egy adott mű vagy irodalmi. továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi. grammatikai. Az írásbeli vizsga ennek megfelelően nyelviirodalmi műveltségi feladatsorból és különböző szövegalkotási feladatokból tevődik össze.Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre. fogalmak felismerését. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. szövegértelmező és szövegalkotó képességét. Értékelés NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő értékelési útmutató alapján történik. értékelése adott terjedelemben. illetve adott műfajban. A feladatsor jellemzői NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz. esszéhez. A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását. . A feladattípusok pontértéke a következő: . különböző történeti. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. stilisztikai. kulturális. esetenként adott címzetteknek. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három. Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói. az esszé. általános tájékozottságát. esztétikai. retorikai. esetenként definícióját tartalmazza. kérvény). Az elfogadható válaszok tartományát. valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. műfaji. értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét. vitaindító. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. szövegtani. helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket. értekező prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. kritikai és kreatív gondolkodását. majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%. etikai kérdés értelmezése. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát. tematikus. korjelenségre. különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. szépprózai alkotáshoz.40 pont Írásbeli vizsga 60 pont 50 pont Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi műveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását. . A szövegalkotási feladatok a következők: .

gondolkodási kulturáltság. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. .adekvát és változatos szóhasználat.tárgyszerűség. az állítások bizonyítása. . tájékozottság. bölcseleti. tényekkel. . . . . kulturális. HELYESÍRÁS. .a téma megértése. a szöveg koherens szerkezete. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. kultúrtörténeti.világismeret. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc.önálló problémakezelés.nyelvi és irodalmi műveltség. . Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit. különböző összefüggések megteremtése. szabatos előadásmód. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok .világos és lényegre törő. a felvezetés. majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. motivikus asszociációk. személyes állásfoglalás. ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma. . .A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. ismeretekkel való bizonyítása. tárgyalás. Tartalmi szerkezet . kérvény). . kérdés. sem az.olvasható kézírás. jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől.. hozzászólás. . mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza. korjelenségre (20 pont).az adott terjedelem megtartása. ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. problémaérzékenység. . megjelölt kommunikációs helyzetben.a köznyelvi norma biztos ismerete.érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. . rendezett íráskép.gördülékeny szövegalkotás. vitaindító. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. .egy adott mű vagy irodalmi.tagolás. . A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . illetve adott műfajban (15 pont). értékelése adott terjedelemben (25 pont). ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik.műismeret. rendszerező képesség. etikai kérdés értelmezése. . Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható.lényegkiemelés.az érvelés minősége. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. esetenként adott címzetteknek.egy. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl.a szerkezeti arányosság (pl. Az értékelő tanár mind a szövegértési.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az. lezárás aránya). . Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli vizsgája külső vizsgabizottság előtt történik. esztétikai.Az íráskép rendezetlensége.

illusztrációt. valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre. majd közli a bemutatandó témát. A meghirdetett nyelvi. A nyelvi szintek. esztétikai. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hatnak egy megállapítást. motívum. ábrát. A tételsort úgy kell összeállítani. annak kiemelt szempontját. A retorika alapjai. kifejtése. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése. térképet stb. A 18 kötött témakörhöz 7 további témakört évente jelöl ki a szakmai testület.a témák sajátosságait figyelembe véve lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. illetve irodalmi témakörök száma legalább 25. A tételek jellemzői. filmképet. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A témaköröket a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete . űrlapot. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi. képzőművészeti alkotást. etikai kérdés. szabály bemutatása. illetve a tételek évről évre változ/hat/nak.A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése. Értékelés . Az irodalmi tételekhez . hogy melyik tételt fejti ki. Nyelv és társadalom. képet. Ez utóbbiak bármelyikében megjelenhetnek különböző műismereti követelmények. egynyelvű szótár részletét). valamint legalább egy. esszé rövid részletét. a Szöveg.a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelően . A témakörökben az Életművek 6 témaköre kötelező. Stílus és jelentés . A tételsort úgy kell összeállítani. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit. idézetet. A tételek a témakörnek. szépirodalmi idézetet. továbbá kötelező legalább 2 kortárs magyar irodalmi. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel. Minden témakörhöz két tétel tartozik. Kommunikáció. azaz összesen 6 az Értelmezési szintek minden témaköréből. a szerzői életpályára jellemző sajátosság. térképet.alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. illetve egy irodalmi tételt. majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. illetve ennek felhasználásával adja elő feleletét. továbbá legalább 4 világirodalmi témakör. irodalomtörténeti. a feladatban megjelölt műfaj előadása stb. felvezető gondolatot. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. Konkrét szerzőkre és művekre . A témakörök.a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. hogy a tételekben kitűzött feladatok . A szövegtípusok. használati utasítást. a műre. valamely életprobléma. illetve a feleletre adható időkeretben. színpadképet. illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők és művek. a témának. hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg.Ember és nyelv. stíluskorszakbeli. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet. azaz a Szerzők és művek különböző alkotói.). A magyar nyelv története. valamint Értelmezési szintek témáiból jelöl ki és hirdet meg legalább 25 témakört. ábrát. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését.a tételnek megfelelően . érvek megfogalmazása. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. A témakörök arányát. jelenség.a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. értekező próza. internetes oldalt. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. újságoldalt. a vizsgázó önállóan dönt.

lényegkiemelés. kulturális tájékozottság. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom .A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. illetve irodalmi.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. így a magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsgáján összesen 150 pont szerezhető.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.logikus érvelés . a szóbeli vizsgán 50. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. . A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik.tématartás . problémaérzékenység . tárgyi tudás .a témának megfelelő világos felépítés .megfelelő szó. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgázó összpontszámának kialakítása: Az emelt szintű írásbeli vizsgán 100.gondolatgazdagság.és fogalomhasználat . A magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtését a vizsgabizottság együttesen értékeli. meggyőző erő .világos nyelvi forma .