MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.

2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint felhalmozott tudás, a nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggése. A beszéd mint cselekvés. A nyelvek sokfélesége Európában, a tanult idegen nyelv/ek típusának főbb vonásai. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal; társadalmi viszonyulások a nyelv változásaihoz.

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai.

1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága

1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. Nyelvtörténeti korszakok, egyegy művelődéstörténeti vonatkozás (pl. szerzetesrendek, kódexek, műfajok a kódexirodalomban, világi tárgyú szövegemlékek). Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és a szellemi műveltség megjelenése a szókészletben értelmezés jellemző példákkal. Néhány példa a tulajdonnevek történetéről. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.

A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor.

A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége.

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása

1.2.4. Nyelvművelés

1.3. Nyelv és társadalom

Az egységes írott nyelvi norma felé: az irodalmi nyelv kialakulása (a reformáció és az ellenreformáció hatása). A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. Írók nézetei a nyelvről gondolatok értelmezése. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése (pl. az idegen szavak használata, a közhelyek, a "panelstílus"). A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A főbb nyelvváltozatok: a köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek.

Nézetek a nyelvművelésről.

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely,

4. A helyesírás stílusértékű változatai. Az egynyelvű szótárak ismerete. részleges és teljes hasonulás. 1. A határon túli magyar nyelvűség 1. 1. A beszéd. jelenségek értelmezésében. Hangtan A magyar hangállomány. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. újságnyelvben.3. főbb jellemzőik. szövegszerkesztés számítógéppel.3. A szófajváltás jelensége. mondattani. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai.4. Új kihívások A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. 1. a kétnyelvűség. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. elektronikus levelezés).5.3. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1. Nyelvpolitika.2. Nyelvváltozatok A földrajzi és társadalmi rétegződés megjelenése a szókincsben: regionális köznyelvek és szociolektusok. jelentéstani elemzése. 1.1. Kisebbségi nyelvhasználat A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége . a . A társadalom hatása a nyelvváltozatra. a beszédfolyamat.3. A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani. alak. összeolvasás. A szóképzés rendszere. a beszédhang. szaknyelv. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények.a főbb nézetek. ifjúsági nyelv. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése.4. kommunikáció az interneten.csángó). különböző címzettű. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. szaknyelvben. szleng.1. 1. a szókincsre. A magyar nyelv Európában: a határon túli nyelvhasználat főbb adatai. nyelvtörvény. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. nyelvi rendszerbeli összefüggésük. rétegnyelv. tendenciái. kontextusú szövegek létrehozásában. a hangképző szervek.és szótani. szociográfiában). A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése.3. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.3. Ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú. nyelvi tervezés. a hangtörvények (hangrend és illeszkedés.

4. A képzők. ragok szerepe. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. a szószerkezet mint nyelvi egység. Az alapszófajok. Logikai és tartalmi viszonyok rövidülés. a stílusérték szempontjából. A mondat a szövegben 1. A mellérendelő szintagma kapcsolatos. A mondat megszerkesztettsége.4. választó. . Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése. A mondat és a szöveg. A köznyelvi és a tájnyelvi ejtés. jelek. Az állítmány és az alany. a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése.3. pl. A szótő és a toldalékok szerepe és jelentése. nyelvhelyesség a toldalékolásban. tagolatlan mondat. kiesés). A mellérendelő fajták mint többszófajúság. A szófajok rendszere. a határozók irányhármassága. Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. mondatelemzés. A morfémák. magyarázó. következtető.2. A magyar helyesírás alapelveinek magyarázata példákkal. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés A modalitás. A mondat fogalma. A mondat szerkezete: egyszerű. fajtái.5. ellentétes. Mondattan 1.6. A szóelemzés elvének alkalmazása a szóalak leírásában.4.4.1. Alaktan és szótan 1.4. A tárgy és fajtái. a szószerkezetek alkotásában. a rendszermondat és a szövegmondat. A jelzők fogalma és fajtái. A mondat szerkezete és felépítése.4. használatuk. az alárendelő és a mellérendelő szintagma. a magyar határozói rendszer. összetett. Az egyszerű mondat részei. A mondat szintagmatikus szerkezete 1. szóelemek és szerepük a szóalak felépítésében. A határozók fogalma és kifejezőeszközei. tagolt. A hangtörvények jelenségeinek alkalmazása a helyesírásban. A magyar helyesírás rendszere.

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói.(hangsor). A jel. mozaikszók. szövegmondásban. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. használati helyzettől független . az ellentétes. .7. általánosító jelleg. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.a központozás használata és értelmezése szóban és írásban. Kommunikáció 1. jeltárgy. szövegértésben. A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. jelrendszerek . . ezek összefüggései a kifejezésmóddal. a jelrendszer A szóteremtés jelentősége. jelek. az átvétel és az első keletkezés. a tárgyi. A nyelvi jel sajátosságai (pl.5. A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség. a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. jelentésmegoszlása. A jel. szövegalkotásban. Szókincs és frazeológia logikai-tartalmi viszonyok . a választó. a következtető.a kapcsolatos. rövidítések 1. A szókincs változásának okai.utaló. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. Többszörösen összetett mondatok megértése szövegkörnyezetben: . az indulatszók. A szóalkotás lehetőségei: .4. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás. a szókészlet rétegei. A képzők rendszere. tapadás. az állítmányi.1. Az alárendelés fajtái: az alanyi. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.a szóképzés jelentésmódosító szerepe. . önkényesség. az összetett szavak helyesírása.és kötőszók. Az alárendelő összetett mondat mint a főmondat és a mondatok grammatikai viszonya. fajtái. a határozói. a jelzői alárendelés.a szóösszetétel jelentősége. a hangutánzás és a hangulatfestés.1. a magyarázó mellérendelő viszony.a természetes kapcsolaton és a konvención alapuló jelek elkülönítése. jelölt (jelentéstartalom). Nyelvi jelek: jelölő .5.

címzett. szövegértelmezéssel. gesztusnyelv.5. fatikus. nemi. levél. feljegyzés. életkori különbségek jelzése. kulturális vonatkozások . az elektronikus kommunikáció jelrendszere).5. viselet).3. történetmondás.6. Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései . metanyelvi) fogalma és szerepe.5. A személyközi kommunikáció 1.2. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései (valóság.létezés). kifejező. társadalmi. A közlés hitelességének tényezői. generációs. felhívó. a reklám. A vizuális és a nyelvi jel. az utcakép. 1. szerepe. Az összefüggések megértése. előismeretek).példák alapján. térközszabályozás.5. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével. múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). napló. gesztusok.élethelyzetek tipikus kommunikációs konfliktusai és lehetséges feloldásuk. üzenet. a magyar folklór. 1. a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. külső megjelenés. közvetítő közeg. tekintet. társadalmi. A kongruens és inkongruens közlés. A beszélgetés lelki. érzelmi jelentősége. A mindennapi . közös nyelv. közlő.egy-két példa alapján (pl. a divat. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. Nyelvi és vizuális kommunikáció Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. A különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (pl. A tömegkommunikáció A kommunikációs funkciók (ábrázoló. Kommunikációs funkciók és közlésmódok A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége.4.5. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl. . tánc. válasz. beszédhelyzet. közlemény. nemi. szövegalkotással. köszönés és megszólításformák). csend).5. az ifjúsági szubkultúra. párbeszéd.nyilvános és magánéleti . mimika. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1. esztétikai. 1.

a szövegkörnyezet.a szöveg egyértelműsége. A szöveg mint valakire irányuló közlési szándék (mint tranzakció és mint interakció). 1. szemantikai és grammatikai megközelítése.2. többjelentésű szavak.6.a kulcsszavak szerepe. térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező.logikai-tartalmi viszonyok. A szöveg felépítése.a tematikus előrehaladás. kifejező. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. . az utalás irányai (előre. egységei külső körülmények: szövegméret. körülírás. konformizálás. többértelműsége.a szövegsajátosságok felismerésé globális benyomások alapján (pl. a cselekvés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli (pl. katafora. az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl.és visszautalások). elkülöníthető elemek egysége. Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása.A közvetlen személyközi kommunikáció. A szöveg grammatikája és jelentése 1. 1. Szövegértelmezés Anafora. . A kontextuális jelentés. A kommunikáció és a szöveg 1.1. rokon értelmű. kulcsszavak. A leíró (tájékoztató). A szöveg pragmatikai. A szöveg A szöveg egységének tényezői.6. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban: . a tudáskeret. szövegtípusok Lineáris és globális kohézió Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával. . elsődleges és mögöttes jelentése. nemfogalom) és grammatikai kapcsolóelemek.6. . deixis. érvelő és felhívó szövegfunkciók. megjelenés. nivellálás).6.3. A szöveg jelentése: .jelentésviszonyok a szövegben . A szöveg szóban és írásban. ismétlés. feltételei. A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes. távolság.

előre.6. szépirodalmi. a kifejtés mélységében. szóhasználatában. Az intertextualitás Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek felismerése és használata: a határozott névelő használata. a beszélő meghatározottsága. . a témával összefüggő háttérismeretek) értelmes alkalmazása. illetve megtervezettség alapján). szórend. Az ismeretközvetítő CD-ROM és Az intertextualitás mint a az internet intertextualitásának szövegek létmódja.6. bekezdések szerkesztése. A témaváltás felismerése és jelölése. egyeztetés.és visszautalások a szövegben. megszerkesztettségében. a névmásítás és szerepe a szövegösszetartó erő létrejöttében. tudáskeret.4. az főbb jellemzői.olvasói ismeretek (pl. kifejező alkalmazása. az írásjelek) értelmes. A szöveg szóban és írásban A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. a kommunikációs színtér. makro. a spontaneitás. a szövegfunkciók. a tempó. hiányos mondat.6. . A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. 1.5.és mikrostruktúra követése. kötőszó. a hangerő. előismeretei: a és a hallgató. témahálózat felismerése mindennapi. a szöveg bonyolultságában.1. A címzettek elkülönítése a beszédhelyzet. a hagyományba való beágyazottság a monologikus vagy dialogikus jelleg. A szöveg dinamikus és statikus összetevői 1. illetve a közönség címzett szerepe a szöveg közti kapcsolat.téma. . A címzettek. a beszéd mint többdimenziós rendszer). előadásmódjában. A szövegfonetikai eszközök (pl. szünet. intertextualitás jelenségeinek .6. terjedelmében. tudományos szövegekben. a közönség mint A beszélők nyelvi és történeti szövegformáló tényező.

kommunikációs színterek. az Az írott és az elektronikus Médiaközlések elemzése (pl. hír.7. nézetek. 1. .7. szövegtípusait elkülönítő nyelvi cikk. tudósítás. nyelvhasználati. A kommunikációs színterek A továbbtanuláshoz. vélemények értelmezésével). A publicisztikai és az ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A publicisztikai és tájékoztató műfajok. internet stb. saját tapasztalatok. 1. a közlemény közege. kora. A szövegtípusok A szövegtípusok kommunikatív. pályázat. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió. célja és szerepe. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. és szövegformálási kritériumai. A kommunikáció színtere szerinti elkülönítés: a magánjellegű és nyilvános kommunikáció. a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése). Lehetséges tipológiák (pl.1. kérvény. szerkezeti. hatásbeli sajátosságai. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. a szöveg nyelve.). hozzászólás) normái. nyelvi normáinak jellemzői. szerkezeti és nem nyelvi tényezők. televízió) és új közlésmódjai (email. glossza): tartalmi.2. a nyelvhasználat szabályozottsága. tárgya. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. hivatalos levél. az előadásra és a vitára való felkészülés) különbsége. jellege. az előadás és a vita. meghatalmazás. 1.7. interjú.értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A média. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. Az új közlésmódok társadalmi hatása (pl. elektronikus kommunikáció tömegkommunikáció hírmagyarázat. önéletrajz.

kontextusok.8. folyóirat. Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. manipuláció felismerése. a téma/réma összefüggés.1. A retorika 1. az érvelés műfaja: a bizonyítás. Hangzó szövegek elemzése. az érvelés beszédhelyzete és eszközei.8. állásfoglalásuk eltéréseinek azonosítása). A tanulás tipikus szövegei Tudományos ismeretterjesztő műfajok . Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. mint a beszélő személyiségének. Kölcsey Ferenc. jelentésrétegek feltárása. 1. meggyőzési szándék. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozások és a megtervezett szöveg. a vitatkozó felek nézőpontjainak. néhány érvtípus. a beszéd felépítése (a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólaltatásig). a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai: a beszéd fajtái. az új közlések.3. szövegek térbeli és időbeli kontextusai. értékelése. szakkönyv.1. a szerkezet. definíció. a megszerkesztettség szempontjából).8. mint hatástényező. magyarázat. Kossuth Lajos. implikációk. mint a szónoklás tudománya.8. hatás.8. összehasonlítása. 1. Nyelvi jelenségek elhelyezése térben és időben. A szöveg hangzása mint vivőerő. Széchenyi István. Az aktuális tagolás. Szövegek térben és időben A nyilvános beszéd. megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A nyilvános beszéd 1. A meggyőzés.3. a cáfolat. bizonyítás. érzelmeinek kifejezője. Az írásbeli meggyőzés eljárásai.7. a szóhasználat.kifejtés. összefoglalás és forrásaik (pl. A retorika mint etikai érték. Deák Ferenc beszéde). mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. Az összefoglalás funkciója és típusai. tömörítés. megvitatás.8.2. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. Hitelesség. vita 1. tartalmi kivonat. tankönyv. A kulturált vitatkozás kritériumai. írott és elektronikus adatbázis). . A retorika alapjai 1. a címzettek. Érvelés. vita értelmezése (pl.5.4.

Például: . .1. Stílus és jelentés A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.a műfaj megválasztása. a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása. . Személyes viszony.téma körülhatárolása. a szóhasználat. anyaggyűjtés . létrehozása. a linearitás és a szöveg Címadási konvenciókkal.9.felkészülés. nyelvtani.a hangnem. tények. jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése.térbeli és időbeli viszonyok követése. megszerkesztettsége . adatok. .a tartalom kidolgozása. illetve a vizuális vezérlés alkalmazása. . Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban. reflexió. . stiláris. a kulcsszók. . idézés. értelmezése. a kontextus. . a szaknyelvben és a . . nyelvhelyességi és helyesírási hibák javításának képessége. .6. értékelés 1.a szövegkohézió.a címzettek.logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása. állásfoglalás). A témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. a szókincs.a szóbeliségben és az írásbeliségben. a címzettnek. az érvek.a tapasztalás és a kereső gondolkodás szerepe. a témahálózat felépítése. indokolt hivatkozás. A szövegfolyam tagolása.és visszautalások. az anyag elrendezése. megértése.a témának. a műfajnak. szerkesztési. gondolatok elrendezése. előre. a mérlegelés. a cél tisztázása. A saját teljesítményben a tartalmi. a stílus megválasztása és képviselete.az akusztikus.8. . ellenérvek. kijelölése.

alakító kommunikációs tényezők rendszere. A szójelentés változásai. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). szöveg és stílus összefüggése. közmondás. képi . szállóige. A stílus értelmezése (pl. a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz).4. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is.9. Szóhasználat és stílusérték. témájú. állandósult szókapcsolatok. Állandósult nyelvi formák 1. a fogalmazás módja. valamint kétnyelvű szótárak ismerete. címzettek. A szó. eseményhez. korú szövegek stílushatásának megfogalmazása. írásbeliség. szóbeliség. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.9. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése a tárgyhoz. Egynyelvű: Magyar szinonimaszótár. lexémák (szótári szavak). babonák. szokványos kifejezésmódok stílusértéke: szólás. értelmezése.1. A szállóigék szerepe a nyelvikulturális hagyományban. értékelése.és kifejezéskészlet stilisztikai értéke. A szójelentés 1. olvasóhoz. a szerkesztés.2. A stílust létrehozó. Nyelv. graffitik) szerepe. beszéd. szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése. stílusimitáció). "a stílus maga az ember". Stíluseszközök szépirodalomban.9. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. nyelvi panelek. cél. többlet. alkalmi jelentés közti viszony. szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai. A képszerűség stíluseszközei és A jelentésmező fogalma. beszélő/író. nyelvi eszközök megválogatása. közhelyek. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. anyanyelvéhez. köszönésformák. kultúrtörténeti vonatkozással. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. a stílusérték fogalma. kifejezésmód. téma. hatásosság. hallgatóhoz. közéleti jelszavak. mellékjelentés. a köznyelvben szokásos jelentésbeli összeforrottságot mutató szókapcsolatok (pl. A szóhasználati jelentés alapjai az alapjelentés. Magyar értelmező kéziszótár. A stílus kifejező erejét létrehozó különböző tárgyú.1.3. szólások eredete néhány példával. szitkozódások. stílusjelenségek felismerése. Az állandósult szókapcsolatok. Az állandósult szókapcsolatok. A szóhasználat nyelvtani és jelentésbeli kötöttségei. szóláshasonlat. Összetett képrendszerek.9. az írás.

evokáció. nyelvi humor). anakronizmus. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. kihagyás. késleltetés. allúzió.a verbális stílus. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. társadalmi színtereken létrejövő. Stílustörténet Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk: a gondolatritmus. 1. mondatpárhuzam. stiláris kötöttségei. inverzió. stílusváltozat 1. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. variáció. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. halmozás. tipikus szóhasználati és nyelvhelyességi problémái. A közélet színterei. a megjelenítés közlésértéke (pl. A stílus szociokulturális rétegzettsége. értelmezése. archaizálás.9. minősége (pl. a stílusirányzatok körében. felismerése.9. Stíluskorszakok. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők.5. néhány példa alapján. Fogalmak Középszint és emelt szint . A társalgási stílus ismérvei. fokozás.7. Tipikus kommunikációs helyzetekben. A nyelvi elrendezés hatása 1. a nominális stílus. stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. értelmezése. udvariasság és durvaság.hatása: képek és összetett képrendszerek felismerése. képi világ). Stílusréteg. tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. jelképrendszerek Az eufemizmus.9. Stílus és norma koronkénti változatai. állandó jelző stb. célzás. Objektivitás és szubjektivitás. közhelyek. körmondat. A mondatszerkezet stiláris változatai . 2. stílustörténeti összehasonlítások példák alapján. tipográfia. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron. hálózatok.6. axiómák. hiányos mondat. A publicisztikai stílus főbb jellemzői.

szóösszetétel. jelentésmező. mondat-. kettősnyelvűség. körmondat metafora. jelrendszer jelentés: szó-. érv. a szóelemzés. alkalmazkodása (hangtörvények) a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. mellérendelő összetett mondat. stíluselem. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség. a pontosvessző. ómagyar. írásbeliség. köznyelv. szóláshasonlat. az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel. témamegjelölés). tagolt. szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás).és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat. mozaikszó . befejezés (összefoglalás. poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika. nominális stílus. hangulatfestés. oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás. mássalhangzó képzésmódja. nyelvpolitika. a hagyomány. hasonlítás. megengedés stílus. nyelvújítás. vendégszöveg. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban. alakzatok: ellipszis. jelhasználati szabály kevertnyelvűség. argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat. ősmagyar. összetett mondat. hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. kitekintés). szleng. jóindulat megnyerése. a kommunikációs folyamat funkciói. denotatív. alá. figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés.és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés. stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái. nyelvjárás. teljes. nyelvemlékes kor. szövegben jelentésszerkezet. ismétlődés. mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat. elbeszélés. eufemizmus. regionális köznyelv. nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. középmagyar kor. cáfolat. alárendelő. szállóige. magánéleti. a kettőspont. jelentéselem. alliteráció. -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. csoportnyelvek. az idézőjel szerepe a magánhangzó. deduktív. archaizálás. közmondás beszédtett diakrónia. következtetés. cáfolás. meggyőző szövegműfajok. érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel. egyéni szóalkotás. szótári. ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés. kötőszóhiány. kódex. evokáció. gondolatritmus. metaforizáció motiváltság. kétnyelvűség a kommunikáció. ellenérv. áthajlás. konnotatív jelentés. nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel. hangutánzás. tagolatlan mondat. alkalmi beszéd. bizonyítás. szövegjelentés. érv. induktív módszer expresszivitás.Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. a zárójel. újmagyar kor. szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése.

néhány kortárs megnevezése. globális) szövegtípus. összetett költői kép. vita. allegória.és visszautalás (rámutatás. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. . szinesztézia. belső keletkezésű szavak. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. Babits Mihály. névelő. Az életművet leíró. ajánlás. Arany János. világirodalmi párhuzamok. tanulmány. magyarázat. Kosztolányi Dezső. műelemzés. kisértekezés. katafora. élethelyzetek. riport.1. kulturális kötődései. a pályakép főbb jellemzői. értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. szellemi kötődések. hivatalos levél. réma) szöveg. glossza. határozószó. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó.szófaji rendszerünk. hasonlat. értékelő főbb jellemzők.1.és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. előre. véleményformáló műfajai: hír. tömb. a mű korabeli fogadtatása. Ady Endre. kérvény. referátum. kommentár. hangulatfestő szó szóképek: metafora. anafora. hangutánzó. szövegegységek: bekezdés. viszonyszók. a szerzők jellegzetes regionális. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató. A pályaképre ható irányzatok. ellentétes jelentésű szó. rokon és hasonló alakú. Kronológiai és topográfiai tájékozottság. témák. kapcsolatok a művek között (pl. meghatalmazás. interjú. jövevény. meghatározó hatások. az életmű jelentős tényei. szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak. kritika TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2. motívumok). tudósítás. kötetkomponáló elvek (pl. kérdésfelvetések. értelmezés. értekezés. névmás. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák. hatások. kulcsszó. szövegmondat. IRODALOM 2.1. esszé. szakasz szövegjelentés: témahálózat. recenzió. deixis). ciklusok. tételmondat. A művek bemutatásához. József Attila Az életút. Szerzők és művek 2. azonos alakú szó. kérdésfeltevések. pályázat. előadás. szövegfajta: definíció. alapszófajok. szinekdoché. témák. Kötetek. cikk. többjelentésű. Életművek Petőfi Sándor. mondatszók a szójelentés: egyjelentésű. metonímia.

Jókai Mór. értelmezése. Weöres Sándor. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. Jókai és kora). vélemény). értekezés. Berzsenyi és Kölcsey. világlátás. különböző interpretációk értelmezése.3. szállóigék (értelemszerűen a drámákból). Berzsenyi Dániel. ismertetés. értelmezett művek elhelyezése az életműben. a kortársak között (pl. korstílus. Műfaji sajátosságok. irányzat). Radnóti költészetében). kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. Móricz Zsigmond. jellemző motívumok).1. Mikszáth Kálmán. A szerző és műve: a keletkezés. esetenként filozófiai vonatkozása. Vörösmarty Mihály. Memoriterek. A műnemi. Kosztolányi. az alkotói nézőpont összefüggései. Tájékozottság a korszakban. a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. ajánlás különböző címzetteknek.2. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. motivikus kapcsolatai. összefüggése. összehasonlítás. Balassi Bálint. a felvetett kérdések etikai vonatkozásai. műfaji. Műfaji. továbbá két magyar regény a 20. adaptációk). Berzsenyi és Kazinczy. A szerző utóélete. A művekben felvetett kérdések egy-két etikai. a bemutatott. a motívumok. a . többi nézőpontból és műfajban (pl. a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak. jelentésrétegek. egy-egy világirodalmi párhuzam. a kompozíció. Egy mű beható ismerete 2. Olvasatok.2. az antik hagyomány Berzsenyi. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. a műfaj.1. a nyelvhasználat. hatása az irodalmi hagyományban. esszé. kifejezésmód. A korszak (stíluskorszak. Csokonai Vitéz Mihály. szövegmagyarázat. vélemények értelmezése. a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye. Janus Pannonius. a téma. Kölcsey Ferenc. kifejezésmódbeli. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése. a kompozíció. Zrínyi Miklós. A szövegek "témahálója". A mű utóélete. Radnóti Miklós. Kritikák. helye és hatása az irodalmi hagyományban. kérdésfeltevések alapján. a korstílussal való összefüggésben is. az adott korszakban. Szabó Lőrinc. a jellemző motívumok. A művek értelmezése. Portrék műfajok. esztétikai. a téma.

értelmezése. Vas István vagy mások). 2.1. Örkény István. A művekben felvetett kérdések etikai. alkotói csoportok. A szerzők 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása. példákkal (pl. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. Tóth Árpád. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. esztétikai. a kompozíció. Pilinszky János. Németh László. A választott mű értelmező bemutatása (pl. műfaji. A téma. A közelmúlt irodalmából Egy. Juhász Gyula. tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben. tematikai. kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével. Világlátásbeli. Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. a 2. Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. egy-egy világirodalmi párhuzam.6.Összefüggések a bemutatott. a motívumok összefüggései. Illyés Gyula. esztétikai. Ottlik Géza. művek Krúdy Gyula. . A művek fogadtatása. hatása. utóélete (pl. Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése. Két.4. Művek bemutatása. Karinthy Frigyes. filozófiai vonatkozásai. szemléletbeli). Márai Sándor. illetve drámai művének elemző bemutatása.1. neoavantgárd.1. a választás indoklása. Nagy László. stílusbeli. filozófiai vonatkozásai. értelmezett művek között (pl. nyelvi. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje. 2. A művek fogadtatása. a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. időbeli-térbeli. lényegre törő értelmezése.5.legalább három szerzőtől teljes szövegek. tematikus) összehasonlítása. Látásmódok. értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl. Memoriterek . A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. a nyelvhasználat. műhelyek. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából. Márai Sándor és Esterházy Péter). Kosztolányi és Ottlik. korstílussal való összefüggésben is. Egy-egy világirodalmi párhuzam. poétikai. választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. Szilágyi Domokos. Nemes Nagy Ágnes. A művekben felvetett kérdések etikai. folyóiratok). Petőfi Sándor és Illyés Gyula). összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige.

színházi konvenciók. témák. digitális közlés.a műfaji sajátosságok. romantika. a széppróza. alkotók etikai dilemmái.2. Művek átfogó bemutatása. a 20. a korstílussal való összefüggésben is. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. a korszak szellemi irányzataival. a dráma nyelve. Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor. a kompozíció összefüggései. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből. megközelítések 2. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. Nyomtatott szöveg. század első fele. század első fele. stílustörténeti vonatkozások. hőstípusok). Értelmezési szintek. antológiák. középkor. élethelyzetek. a téma. avantgárd. barokk. a 20. nyelv. A művekben felvetett kérdések etikai. a 19. század második fele.2. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik. Művek értelmezése . etikai. felvilágosodás. romantika. Világirodalom világlátás. motívumok. építészet. színház. tematikus. dráma és színház. Memoriterek (pl. század második fele és a kortárs világirodalom. klasszikus szállóigék). művek. 2. stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz. motívumok). antikvitás. téma. barokk. esztétikai utalásokkal (pl. Legalább két korszak két-három művészeti ágának. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. az intertextualitás példái). képzőművészet. romantika. különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti. avantgárd és a 20. kortárs .jellemző példák alapján. antikvitás. tematikus.1. reneszánsz. zene.2. különbségeinek bemutatása (pl. kifejezésmódbeli hasonlóságainak. esztétikai.7. irodalmi ismeretterjesztés. Korszakok. század második fele és kortárs világirodalom. elhelyezése stíluskorszakban. filozófiai vonatkozásai. könyvhét). avantgárd és a 20. felvilágosodás. a 19. Korszakok. A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya . a színház. költészet.és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli.1. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. századforduló. század második fele.

illetve . Krúdy. Színház és dráma különböző korszakokban. Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. művelődéstörténeti korszakok. Stendhal. kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. kultúra. Magyar irodalomtörténeti. jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. Témák. Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. zene. Az irodalom története mint az olvasók története. romantika. mint hivatkozási alap. avantgárd). Dosztojevszkij.2.középkor. képzőművészeti írásai).3. témák. Szabó Magda). Dickens. kifejezésmódok. írók zenei. színház. tánc). tárgyi emlékek. motívumok Az európai irodalom alapvető A térben és időben közeli. a modern és a posztmodern). film. irányzatok. folyamatok. Az írói életút. A regényirodalom mint életformákról. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése. hogy az irodalom. az irodalmiság történetileg változó hagyomány. világszemléletről is szóló tudósítás (pl. Tolsztoj.2. irodalmi leírások.néhány mű értelmezése (pl.2. Az ember tragédiája illusztrációi. programok). Jókai. Életformára. versek festészetről. irodalom. 2. Annak néhány példával történő bemutatása. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. a pályakép mint irodalomtörténeti tény. mint újraértelmezések tárgya bizonyítás példákkal. zenéről). hőstípusok változásai. színpadi megjelenítések összehasonlítása. A művészet mint téma . ifjúsági szubkultúra). film. Irodalomtörténet 2. Ottlik. Színházi. fotó. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. a klasszicizmus és a romantika. képzőművészet.

Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). gondolati költészet. Szépirodalmi alkotások gondolati. egy-egy esszé témahálózatának. vándorlás. kaland. példákkal. toposz. motívumok. illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. Arany: Toldi). téma változatainak felismerése. motívum. motivikus összefüggések (pl. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. a magyar népköltészet) . Műfajok. párhuzamosságok. felemelkedés.bizonyítás néhány példával. értelmezése (pl. tematikus. A térben és időben közeli. jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. beavatás. nemzedékek. bűn és bűnhődés. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Egy-egy szépirodalmi mű. az antikvitás. nyilvánvaló utalások) felismerése. motívum.4. motívumainak továbbélése . a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban . archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel. hegy. család. hazafias költészet. . távoli műveket összekötő tematikus.2. motivikus összefüggések (pl. poétika Különböző korokban keletkezett A műfaji rendszerek előnyei és azonos műfajú alkotások közös és korlátai. utalások) felismerése (pl. férfi-nő. motívumainak feltárása. jelentésének megfogalmazása. falusi és nagyvárosi életformák).és makrokozmosz. nyilvánvaló utalások) felismerése. kert. A hagyományos műfaji eltérő jegyeinek megnevezése. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. alkalmi költészet) közös jegyei. párhuzamosságok. 2. az írásbeli megnyilatkozásokban. hasonlóságok. a Biblia. Tematikus verstípusok (pl. szerelmi költészet. sziget. Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának. felnőtt-gyermek.bizonyítás néhány példával. szerepének.hagyományai mint forrás és kútfő (pl. tájköltészet. alászállás. felnőtté válás. Kölcsey: Himnusz. hasonlóságok. ember és természet. illetve távoli műveket összekötő tematikus. Néhány téma.bizonyítás példákkal. ideértve a téma. szerepének. Az olvasott művekben. mikro.

romantikus mesék). a folytatásos regény jelentősége és példái). Műfajteremtő művek. epigrammák Kazinczytól Illyésig.2. történeti változásainak vizsgálata. Az olvasmányok iránti szükséglet és az olvasmányok tömeges termelése közötti összefüggések (pl. műköltészet. dramatikus műfajokból. verses köszöntők). a népszerű művészet.összevetése. amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet. egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. folklór. A . az emberélet fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő lírai. regénytípusok. a szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei néhány jelenkori példa bemutatása és értékelése.nézetek a tömegkultúra mibenlétéről és hatásáról. Annak megértése és néhány példával való bizonyítása. a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). a virtuális valóságban: az adaptáció. A népköltészet közege. Ízlés. kánonok fölbomlásának néhány indoka. az epikus közlés alapformái). ponyvák. A szórakoztató A népköltészet hatása a magyar irodalomra.5. értékválasztás . a János vitéz és a Toldi. irodalom (pl. bestseller. krimi. regényformák. irodalom filmen. az antik és a Shakespeare-i tragédia. Az irodalomolvasás szellemi. hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. a munkaalkalmakhoz. 2. Az irodalom kulturális rétegei népköltészet. élettörténetek. szerepe a paraszttársadalom belső rendjében . a műfajcsere jelenségei (pl. digitális közlésben). A műfaji keretek közös jegyei és történeti változatai . sci-fi jellemzésében). novellák összehasonlítása). Az irodalom filmen. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése. sajtó. poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. a népköltészet kapcsolata az írott (elit) kultúrával és az irodalommal (pl. A folklorizálódás néhány jelensége (pl. lelki motivációi (pl. Különböző korokban keletkezett. antik állatmesék. Az irodalom határterületei Azok a kialakult vagy formálódó "műfajok". illetve összehasonlítása. az olvasásterápia). a tömegkultúra.egy-egy példa a hétköznapokhoz. Egy-egy műfaj. választás. televízióban. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése. elégiák a magyar irodalomban. televízióban. népés műballadák kifejezésmódjának összevetése. dalszövegben.bizonyítás néhány példával (pl. ponyvairodalom. a meseforma változatai. rádióban. Könyvnyomtatás. továbbá az epikus műfajok köréből. alkalmi költészet.

A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői. értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló. füzetregény. apokalipszis cím. művelődéstörténeti. színház. csattanó. irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. dalszöveg. sanzon. reklámvers). szabad függő beszéd. könyvismertetés. kalandregény. szituáció. a vizualitás térnyerése példák. humoros és erotikus irodalom. commedia dell' arte. belső monológ dráma . leíró költemény. a régióhoz. értelmezés. kalandosság. 2. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. befogadás. dikció.és Újszövetség. szójáték). morális.dialógus. Regionális kultúra irodalom vonzereje. múzeum. deus ex machina drámai műfajok . képregény. ballada. analitikus . sematizált hőstípusok. néhány klasszikus és mai példa. tetőpont. civil társaságok). az átírás jelenségei és jellemzői (pl. függő beszéd. komédia. a település kulturális. tudományosfantasztikus irodalom. zsoltár. képvers egyenes beszéd. abszurd alkalmi költészet alkotás. folklór. hatáskeltő eszközei (pl. életkép.3. élethelyzetek.tragédia. internetes könyvkínálat). vicc. értékvilág. megoldás. epilógus. parodisztikus céllal). a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. CD-ROM. szórakoztató irodalom. levél. didaktikus. színmű.2. fiktív levél. kritika.6. címadás dallamra írott vers. prológus. a tájegység. detektívregény. jellemrajz Biblia: Ó. Az adaptáció. útirajz. tájak. olvasat. nézőpontok. A régió. ellenérvek a múltból és a kortárs kultúrából. Fogalmak Középszinten és emelt szinten tömegkultúra. a településhez kötődő szerzők. ajánlás. A tájhoz.2. Tipikus műfajok (pl. moralitás. szövegvers. bonyodalom. evangélium. irodalomtörténeti vonatkozások. passió. érvek. drámai költemény. Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. példázatos történet.

Shakespeare-i. komikus eposz. abszurd dráma elbeszélő. fejlődésregény. haláltánc. megformáltság színház. népiesség. realizmus. regény. esszéregény. gúny idő. döntés. műfaj népköltészet. idősíkok. modernizmus.ars poetica. típus katarzis képzelet. himnusz. történelmi regény. humanizmus. életrajzi regény. episztola. mese. diszharmónia. erkölcsi érték. belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus. történeti érték érzésvilág. narrátor. esztétikai érték. jeremiád. elbeszélői nézőpont. időszemlélet. lélektani regény. gesta. szerepvers epikai műfajok . expresszionizmus. rokokó. aszimmetria. érték. vicc epikus közlés . posztmodern műnem. vándortéma . romantika. legenda. tárgyias költészet. példázat. reneszánsz. érzelmi hatás fikció groteszk harmónia. elbeszélés. narráció élménylíra. ítéletalkotás. emlékirat. zsoltár mitológia. szerep könyvnyomtatás. képzettársítás. digitális közvetítés kultusz látomás líra. cselekmény. motívum. középkor. mítosz.családregény. szimbolizmus. futurizmus. klasszicista). dialógus. színházi konvenciók (ókori görög. zeneiség szerkezet kompozíció. óda. stilizáltság. regénytípusok . választás. históriás ének. nyitott mű. reformáció. stílusirányzat . barokk. jelentésrétegek. írásbeliség téma. próbatételes kalandregény. széphistória. monda.belső monológ. eposz. szürrealizmus. elégia.dráma. beat-irodalom. elégikó-óda. epizód. parabola. elbeszélő költemény. témakölcsönzés. feszültségoldás. műköltészet poétizáció. mítosz modern. szentimentalizmus. szecesszió. elbeszélés. civilizáció. szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés. verses regény.anekdota. polifónia jellem. utópia rím és rímfajták ritmus. szabadvers. rapszódia. avantgárd. a színházi hatás összetevői szóbeliség. epikus színház.és jellemkomikum hőstípus humor. leírás erkölcs. krónika.ókori irodalom. novella. dal. lírai műfajok . hangulatlíra. posztmodern költői magatartás. szonett. forma. "hosszú vers". fabula. klasszicizmus. jellemábrázolás. késleltetés helyzet. feszültség. vallomás. szimmetria. irónia. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok. archetípus.

krimi. esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. idő. azonosítása. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort.hangsúlyos verselés. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze.a szövegben közvetlenül megtalálható tény. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor. valamint a szövegalkotási feladat megoldására. hexameter. illetve ha azt valamely feladat megjelöli. Szövegalkotási feladat 60 pont Szóbeli vizsga 15-20 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése 50 pont .és értékszembesítő. verslábak.a következőkre irányulhatnak: . disztichon verstípusok: önmegszólító. ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány. megállapítás. megszólított. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.tér és térszemlélet tömegkultúra . érv. A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé. publicisztikai mű egésze vagy részlete. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó.az adott szöveg tematikus. strófaképletek. szöveggyűjtemény használható. pentameter. lírai én. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 1015 perc időtartamú. időmértékes verselés.bestseller. szerkezeti. a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. álláspont stb. ponyvairodalom. A szövegértést vizsgáló kérdések . Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár. sorfajták. adat. tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet. címzett verselés . A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését. Írásbeli vizsga 240 perc Szövegértési feladatsor 40 pont Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. nyelvi jellemzőinek megfelelően . létösszegző virtualitás II. illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegértési feladat megoldására 60 percet.

A vázlatírás. értelmezésének kiemelt szempontját. műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. Feladat lehet továbbá . esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése (tömörítése). jelentésrétegei. tartalmi kapcsolatok. a szöveg részletezettségének követése. eltérő típusú. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének. etikai. irodalmi.Egy mű (pl. valamint az adható részpontszámokat.a szöveg szerkezete.önálló következtetés.Két.a szövegbeli utalások. esszé. . A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. drámarészlet. az előre.a szöveg rövid. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt). részlete. általános kulturális. illetve szóbeliség műfajainak köréből.a szöveg grammatikai.a cím és a szöveg egészének viszonya. a mindennapi. . publicisztikai mű. a kihagyások érzékelése. az ismert és új közlés elkülönítése.a szövegbeli logikai.Érvelés nyelvi. életmódbeli kérdésekről. a tematikus háló ("téma-réma viszony") követése. . esetleg a hivatalos írásbeliség. (E felvezető szöveg lehet kritika. ezek szövegbeli funkciója. hivatkozások szerepe. az intertextualitás. . stilisztikai jellemzői. a tematikus. .vázlat. a poétikai. tematikai háló készítése. lírai alkotás. a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével. illetve az összefoglalás által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása. . evokáció különböző példái révén. A feladtok a következők: . műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. esetenként a válasz műfaji normáit.) .. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom. majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton. . a témaváltás. stílusbeli összevetést. a szöveg fókuszának megértése. esetenként három szöveg (pl. . A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő. .a szöveg témájához. álláspont megfogalmazása. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. általában szövegrészletet.a szöveg egészének jelentése.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. . A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása. rövid szépprózai mű. . az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget.a szöveg kommunikatív sajátosságai. értelmező bemutatása. a szerkesztésmód. szépirodalmi mű. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT . továbbá a válasz pontértékét. esetenként esszé) adott szempontú elemzése.és visszautalások követése. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot.a szerzői álláspont. pl. a felépítés által közvetített jelentés. szépirodalmi mű stb. a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben.

Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső. ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor. illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. . majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. problémaérzékenység. . . kultúrtörténeti. tájékozottság.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés.világos és lényegre törő. . szerkezete. a dolgozat felépítését. a szöveg koherens szerkezete.világismeret. . tényekkel.adekvát és változatos szóhasználat. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: . tárgyalás.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. rendezett íráskép. rendszerező képesség. . személyes állásfoglalás.tárgyszerűség. .lényegkiemelés. . valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő. a felvezetés.Az íráskép rendezetlensége.önálló problémakezelés.nyelvi és irodalmi műveltség. nyelvi minősége: 20 pont.műismeret. .A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti. . A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása: A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó.olvasható kézírás. szerkezetét és nyelvi minőségét. . Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét. iskolai vizsga. szabatos előadásmód.a köznyelvi norma biztos ismerete. A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . motivikus asszociációk.a szerkezeti arányosság (pl. .az érvelés minősége. ismeretekkel való bizonyítása. . különböző összefüggések megteremtése. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. gondolkodási kulturáltság. mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait. valamint a dolgozat írásképét.Az értékelő tanár mind a szövegértési. . lezárás aránya). felépítése: 20 pont. . Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. .az adott terjedelem megtartása. . Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont.tagolás. .a téma megértése. HELYESÍRÁS. továbbá a vizsgázó helyesírását. illetve nyelvi minőségének pontszámát. az állítások bizonyítása. címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását.gördülékeny szövegalkotás. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. szerkezeti. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok: .

IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. tematikus. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább egy tétel tartozzék. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. poétikai. ábrát. hogy a tételekben kitűzött feladatok . valamint a kifejtésre a felkészülésre. Nyelv és társadalom. valamint egy világirodalmi tétel kötelező. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. 24 tétel esetén 8 tételt) évről évre módosítani kell. egynyelvű szótár részletét). esztétikai. illetve lehetővé teszi. A szöveg. A szövegtípusok. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A tételek jellemzői. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt. a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül. megközelítések témák kombinációiból állítja össze a szaktanár. Ebből a 6 megjelölt életmű. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Ember és nyelv. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. A nyelvi szintek. Ha azt a tétel kifejtése igényli.a témák sajátosságait figyelembe véve .lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek.). űrlapot. etikai kérdés.A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. stíluskorszakbeli. A tétel a témakörnek. illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást. jelenség. A magyar nyelv története. szabály bemutatása. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzésre értelmezése. ábrát. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya: A vizsgaleírás 18 tétel kijelölésére közöl kötelezettséget. színpadképet. illusztrációt. felvezető gondolatot. értekező próza. térképet stb. összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani. szépirodalmi idézetet. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár 20-24 tételt jelöl ki. majd a kifejtendő feladat megjelölését. a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb.A szerző . érvek megfogalmazása. internetes oldalt.A Szerzők és művek témáiból összesen 12 tétel állítandó össze. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. Stílus és jelentés. a témának. 5 tételt a Szerzők és művek más témáiból . használati utasítást. illetve az Értelmezési szintek. újságoldalt. valamint legyen mód a sikeres felkészülésre. A retorika alapjai. Ezek a következők: . annak kiemelt szempontját. idézetet. térképet. A tételsort úgy kell összeállítani. filmképet. majd közli a bemutatandó témát. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. a Szerzők és művek. képet. kifejtése. Kommunikáció. képzőművészeti alkotást. A tételsor 20-24 nyelvi és 20-24 irodalmi tételből áll. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. esszé rövid részletét.

Portrék. művek. illetve irodalmi.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.és fogalomhasználat .megfelelő szó.ideértve a húszon felüli tételszámot is . Az irodalom határterületei. A közelmúlt irodalmából. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 20-30 perc időtartamú. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. azaz összesen 6 tétel megjelölése kötelező. Irodalomtörténet. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a feladatok megoldására. kulturális tájékozottság.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód. A magyar nyelvi és az irodalom tétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli. stílustörténet.legalább 1-1 tétel. Témák. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik.logikus érvelés . meggyőző erő .tématartás .lényegkiemelés. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont.gondolatgazdagság. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.világos nyelvi forma . A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . A kortárs irodalomból . A Szerzők és művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból. így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető. motívumok. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása: Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik. .a témának megfelelő világos felépítés . Látásmódok. Műfajok. poétika. Regionális kultúra .Az Értelmezési szintek mindegyik témájából.a szaktanár dönt.Korszakok.és művének beható ismerete.A további tételek kijelöléséről . problémaérzékenység . tárgyi tudás . .állítja össze a szaktanár. az Értelmezési szintek témáiból összeállított tételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat. Írásbeli vizsga 240 perc Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Szövegalkotási feladatok Szóbeli vizsga 20-30 perc Egy nyelvi tétel kifejtése Egy irodalmi tétel kifejtése .

az esszé. esetenként definícióját tartalmazza. valamint az adható részpontokat az értékelési útmutató közli. különböző történeti. A feladatsor jellemzői NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz. A feladatsor nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását. A nyelvi. illetve részletéhez. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat. . azonosítását. . majd feltüntetik a dolgozaton az egyes szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot. Az írásbeli vizsga ennek megfelelően nyelviirodalmi műveltségi feladatsorból és különböző szövegalkotási feladatokból tevődik össze. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. bölcseleti. illetve adott műfajban. stilisztikai. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A vizsgáztatók az értékelési útmutató alapján minősítik a vizsgázó teljesítményét. különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza. értékelő érvelés alapjául szolgáló rövid felvezető idézetet tartalmazó) vagy szövegbázis nélküli. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont.40 pont Írásbeli vizsga 60 pont 50 pont Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatok a nyelvi és irodalmi műveltség alkalmazása mellett vizsgálják a jelölt önálló problémalátását. SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK A szövegalkotási feladatsor három. szépprózai alkotáshoz. Szépirodalmi művek kijelölése esetében a szerzők általában a vizsgakövetelményekben szereplő korszakok alkotói. grammatikai. helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket. irodalmi művet közlő. A feladattípusok pontértéke a következő: . retorikai.Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre. Értékelés NYELVI-IRODALMI MŰVELTSÉGI FELADATSOR A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő értékelési útmutató alapján történik. kérvény). műfaji. továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi.Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. hozzászólás. értekező prózához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A vizsgára választott konkrét szövegek általában nem képezik a tananyag részét. kulturális. illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya általában 40-60%. általános tájékozottságát. esztétikai. Az elfogadható válaszok tartományát. szövegtani. értékelése adott terjedelemben. tematikus. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú (pl. kritikai és kreatív gondolkodását.Egy adott mű vagy irodalmi. A szövegalkotási feladatok a következők: . motivikus összefüggések feltárására irányul. korjelenségre. vitaindító. esszéhez. valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot. etikai kérdés értelmezése. a kifejtés. fogalmak felismerését. szövegértelmező és szövegalkotó képességét. megjelölt kommunikációs helyzetben. esetenként adott címzetteknek. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó használhatja a Magyar helyesírás szótárát.

.az érvelés minősége.egy.érvelés megfogalmazás: reflektálás egy jelenségre. . A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok . illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. személyes állásfoglalás. ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma. HELYESÍRÁS. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. .tárgyszerűség. különböző összefüggések megteremtése.az adott terjedelem megtartása. . hozzászólás.a köznyelvi norma biztos ismerete.világos és lényegre törő. tárgyalás. . rendszerező képesség. ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. Az értékelő tanár mind a szövegértési. kérvény).műismeret. értékelése adott terjedelemben (25 pont). az állítások bizonyítása. problémaérzékenység. tájékozottság. jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény. korjelenségre (20 pont).Az íráskép rendezetlensége. .önálló problémakezelés. esztétikai. . . Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli vizsgája külső vizsgabizottság előtt történik. sem az.a feladatban kért műfaj elemeinek való megfelelés. etikai kérdés értelmezése. lezárás aránya).lényegkiemelés. Tartalmi szerkezet . .adekvát és változatos szóhasználat. . gondolkodási kulturáltság.A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.olvasható kézírás. szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás. .világismeret.. vitaindító. tényekkel. a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus. kultúrtörténeti. A vizsgázó felelési ideje: 20-30 perc. majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. motivikus asszociációk. . . kérdés. A szöveg megszerkesztettségének kritériumai: .egy adott mű vagy irodalmi. mind a szövegalkotási feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza.nyelvi és irodalmi műveltség. . . valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása (pl. ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az útmutató szerint történik. .gördülékeny szövegalkotás. kulturális.a téma megértése. rendezett íráskép. illetve adott műfajban (15 pont). a felvezetés. . ismeretekkel való bizonyítása. . esetenként adott címzetteknek. Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható.tagolás. illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett.a szerkezeti arányosság (pl. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az. kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott. A megoldás minőségének elbírálásában a következő általános kritériumok érvényesülnek: A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai: . Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit. szabatos előadásmód. bölcseleti. megjelölt kommunikációs helyzetben. a szöveg koherens szerkezete.

A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. A vizsgázó feleletére az olvasmánylista alkalmazásával készül fel.a vizsgázó saját maga által készített olvasmánylistát állít össze. kifejtése. A tételsort úgy kell összeállítani. képet. Minden témakörhöz két tétel tartozik. képzőművészeti alkotást. A tételben kiemelt szempont lehet bármely poétikai. azaz a Szerzők és művek különböző alkotói. a Szöveg. felvezető gondolatot. valamely életprobléma. Az irodalmi tételekhez . újságoldalt. a témának. Konkrét szerzőkre és művekre . Nyelv és társadalom. illetve irodalmi témakörök száma legalább 25. Ez utóbbiak bármelyikében megjelenhetnek különböző műismereti követelmények.). szabály bemutatása. irodalomtörténeti. ábrát. majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. érvek megfogalmazása. illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését. A szövegtípusok. illetve tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők és művek. A magyar nyelv története. Minden témakörhöz legalább két tétel tartozik. térképet. illetve egy irodalmi tételt. annak kiemelt szempontját. illetve a tételek évről évre változ/hat/nak. illusztrációt. jelenség. színpadképet. a szerzői életpályára jellemző sajátosság. illetve ennek felhasználásával adja elő feleletét. A témakörökben az Életművek 6 témaköre kötelező. A tételekben kitűzött feladat lehet az idézet. A 18 kötött témakörhöz 7 további témakört évente jelöl ki a szakmai testület. értekező próza. esztétikai. továbbá kötelező legalább 2 kortárs magyar irodalmi. A meghirdetett nyelvi. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül. IRODALMI TÉTELSOR A szóbeli vizsga témaköreit. egynyelvű szótár részletét). valamint Értelmezési szintek témáiból jelöl ki és hirdet meg legalább 25 témakört. szépirodalmi idézetet.a jelölt olvasmánylistája alapján lehet kérdéseket feltenni. a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma. Stílus és jelentés . valamint legyen mód a sikeres kifejtésükre a felkészülésre. esszé rövid részletét. motívum. illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése.a tételnek megfelelően . összeállításuk A szóbeli vizsgán a vizsgázó kifejt egy nyelvi.Ember és nyelv. Kommunikáció. űrlapot. illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hatnak egy megállapítást. nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. A tétel kifejtésében a diák a saját maga által összeállított és a vizsgabizottság rendelkezésére bocsátott olvasmánylistát alkalmazza. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A témaköröket a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete . majd közli a bemutatandó témát.a nyilvánosan közzétett témaköröknek megfelelően . internetes oldalt. etikai kérdés. használati utasítást. A témakörök arányát. illetve a feleletre adható időkeretben. filmképet. A tételsort úgy kell összeállítani. A tételek a témakörnek. hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. A nyelvi szintek. A retorika alapjai. idézetet.a témák sajátosságait figyelembe véve lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek. a feladatban megjelölt műfaj előadása stb. azaz összesen 6 az Értelmezési szintek minden témaköréből. a műre. hogy a tételekben kitűzött feladatok . ábrát. térképet stb.alapján állítja össze az ezzel megbízott szakmai testület. stíluskorszakbeli. a vizsgázó önállóan dönt. Értékelés . illetve az azokhoz rendelt tételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. valamint legalább egy. A témakörök. hogy melyik tételt fejti ki. továbbá legalább 4 világirodalmi témakör. A tételek jellemzői.A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott tétel kifejtése.

tárgyi tudás . a szóbeli vizsgán 50. A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik. kulturális tájékozottság. problémaérzékenység .lényegkiemelés. rendszerezés Pontérték 30 pont 20 pont A vizsgázó összpontszámának kialakítása: Az emelt szintű írásbeli vizsgán 100.a témának megfelelő memoriter szöveghű és tartalmi szempontból indokolt előadása Előadásmód.a témának megfelelő világos felépítés . illetve irodalmi. A nyelvi és irodalmi tétel szóbeli kifejtésének értékelési kritériumai Tartalom . meggyőző erő . . így a magyar nyelv és irodalom emelt szintű vizsgáján összesen 150 pont szerezhető.tématartás .A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont.a téma bemutatásában érvényesülő nyelvi.és fogalomhasználat .világos nyelvi forma . A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap.megfelelő szó.logikus érvelés .gondolatgazdagság. A magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtését a vizsgabizottság együttesen értékeli.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful