P. 1
A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

|Views: 7,307|Likes:
Published by henyo1600

More info:

Published by: henyo1600 on Apr 23, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/03/2013

pdf

text

original

A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket. Újabban főleg a tápban 3. A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26. amelyek élő mikroorganizmusok. a flavomycint.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok. 16. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. Az antibiotikumok gombák.5-5 %-ban felhasználandó. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak. A Phylasol Combi. szabályozó szerepet töltenek be.5 % felhasználású egységes premixeket. További kiegészítők a hozamfokozók. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. 17% P tartalmú) készítményeket használnak. A kortól függően is kezdetben indító. Jelentőségük a takarmányozási.kiegészítők a Ca. Különösen a fiatal állatok . amelyeket többnyire premix.6% foszfor. amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok.vitamin. só). makroelemeket (kalcium. gyógyszerek. P. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó. gátlóan hatnak a károsakra. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. szuperpremix formában hoznak forgalomba. Ásványianyag. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. szintetikus aminosavak.és vitamin. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. vagy komplett. foszfor.kiegészítők a speciális baromfi premixek.3% kalcium tartalmú). a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre. 0. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak. amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. valamint színezőanyagok. Cl pótló anyagok. utóbbiban az ivóvízbe keverjük. a Tetravit Combi. energiadúsítók. baktériumok termékei. Nyomelem. vagy folyékony állapotban. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. 23. Előző esetben a takarmányba. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor. enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére. hogy a tejsavbaktériumokat. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. termelését. a tömeggyarapodást. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E.9% kalciumtartalmú). A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. Bizonyítható. a Jolovit B. probiotikumok. Növelik az állatok ellenálló képességét. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. a virginiamycint. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok. takarmányhasznosítást javítják. elsősorban lactobacillusok tenyészetei. ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. illetve ÁP-17 (21% Ca. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák. A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. vitaminok. komplett premix. tartási feltételek javításával. Na. enzimek. esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást. nyomelemek. Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok.

extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin.és szójaalapú tápokban a metionin. avoparcin. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni. Neomicin készítményeket. az Energomix-40 21. Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének. A teljes olajtartalmú. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. A fehérje . A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara. a hatása teljes értékű. legfeljebb a tojássárgáját színezi. metioninban viszonylag szegény.6 MJ/kg ME-t tartalmaz. A hántolt. Az Energomix-50 24.kiegészítés szükséges. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. A nyers szóját hõkezelni szükséges. A teljes szójadara fehérjében. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják. lazalicid. Trierra. A két elsősorban limitáló aminosav. Esetenként. de a baromfi bőrébe nem épül be. savszám sokszor gondot okoz. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni. Stressz. illetve metionin tartalma eltérő.takarmányozásában játszanak fontos szerepet. Ilyen a Galloxasin. Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak. szalinomicin) használják. amelyeket a takarmányhoz kevernek. A kukorica. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik. Viton.és metionin. A hõkezelt.4 % lizint tartalmaz. avasodását.készítmény beszerezhető. energiában. 3. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg. Aminosav tartalma jól kiegészíti. amelyek lizin-. a rost nem több 10-12 %-nál. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is.2-3.2 MJ/kg. Tylan. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. a tojás sárgájának színezésére. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány. Szintetikus aminosavak. repcedara) alkalmazása esetén lizin. A pirospaprika kapszantinja jó színező. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag.

A lucernaliszt energiában szegény. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom. Fehérjetartalma lizinben szegény. A pelletált termék jól tárolható. mint a kukoricáét. közepes fehérjetartalmú takarmány. Tudjuk. A tojótyúkok.4 MJ/kg értékkel.összetétele hiányos. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére. C) A termékek között energia. kifejlett pulykával. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. gyöngytyúkkal. Elsõsorban hízóállatokkal etessük. gyengébben. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra.és energia. energiában viszont gazdagabb. metioninban szegény fehérjetakarmány. A napraforgómagot tyúkokkal. Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk. B. a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas. A héja antinutritív anyagot tartalmaz. A napraforgódara emészthetõsége javítható. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük. granulálás) részesítik. A borsó közepes fehérjetartalmú. mert a tojások hal-ízûek lesznek. A lóbab lizinben gazdag. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. 3-5 %-ban szerepeltethetõ. . lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza. háromféle változatban készül (A. Energiában szegényebb. kesernyés ízû. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ.biológiai értéke kedvezõ. Tojótyúkok. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány. a C a legértékesebb. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. mert a hüvelyesek aminosav. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. tenyésznövendékek. az úgynevezett "Szapkot". Lizintartalma nem elhanyagolható. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. 1-1. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. Dugító hatású takarmány. rostban gazdag. tojótyúk. Antinutritív anyagoktól mentes. víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. lizin és metionin tartalomban van különbség.kiegészítés esetén. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik. mint a szójadara.

liszt nagy fehérjetartalmú (82%). Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük. a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. Keltetõ üzemek melléktermékei. hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. lizinben. Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. A baromfi termékei (tojás.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz.és foszfor . ha a héjrészeket eltávolítjuk. különösen akkor. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt. Befejezõ hízótápban. vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. illetve alvasztva alkalmazzuk. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. Minden baromfifajra jellemzõ. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ. A savó. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány. metioninban.értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál. Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz. ME értékük kisebb a halliszténél. mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki.és foszfor. A tejtermékek közül. a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok. benne a táplálóanyagok áthaladása gyors. lizinben gazdagok. vagy felfõzve. A toll. mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. Kalcium. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet. de metioninban hiányosak. Csak friss állapotban. ME. triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag. a cisztinben. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ. biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. a sajt.tartalma . mert a hús hal-ízû lesz. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban. jelentõs a kalcium.és B-vitamin forrás. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag. a terméketlen és a befulladt tojások. Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel. A baromfi táplálóanyag szükséglete . A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. hús) fehérjében gazdagok. jó fehérje.

húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. A tétel fordítva is igaz.: zsírpor).és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. hogy minél rövidebb idõ alatt. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. stb. nagy termelõképességû fajtát. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. Hiába tartunk értékes. külterjes tartási. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. Biolizin. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát.: Biometin. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. vagy növényi eredetûek lehetnek. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. zsírok. fehérjék. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja.) lehet azokat pótolni. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. ásványi anyagok és vitaminok. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. A korszerû. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. . A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani.

Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. Ilyen készítmények pl.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk.: az AP-17. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt. fehérjetartalmuk kevés. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. a felét képes hasznosítani. Az állatok elzsírosodását csökkenti. mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. A rozs etetése baromfival nem javasolható.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ. DCP. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható. MCP. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . a jó egészségi állapothoz. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk. Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható. stb.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba). ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. A különbözõ ocsúk. Nutrafosz-3. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban.

a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. 00-s fajtákból készített változata is. vagy broiler befejezõ keverékekbe. úgy tudják. hogy halízû lesz a hús tõle. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû.n. kb. Bvitaminokban gazdag. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. Ez csak abban az esetben igaz. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. nagy mennyiségben etetve dugító hatású. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. nagy fehérjetartalmú takarmány. . Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. sok ásványi anyag és karotin található benne. Rosttartalma magas. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. jércenevelõ tápokba. Az I. vagy csak kis mennyiségben javasolható. biológiai értéke nagy. Fehérjetartalma magas. Elõfordulhat. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. nagy fehérjetartalmú takarmány. Sajnos elég drága. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. A vágás elõtt két héttel ne etessük. Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. ezért bélgyulladást okozhat. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. osztályú napraforgódara héjtalanított.

hogy minél rövidebb idõ alatt. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. fehérjék. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. stb.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon.: zsírpor). A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. A tétel fordítva is igaz. stb.A korszerû. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. Hiába tartunk értékes. DCP. külterjes tartási. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. MCP. nagy termelõképességû fajtát. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. a felét képes hasznosítani.: Biometin. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Biolizin. Ilyen készítmények pl. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. ásványi anyagok és vitaminok. vagy növényi eredetûek lehetnek. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. Nutrafosz-3. . A takarmányadagokat úgy kell összeállítani.) lehet azokat pótolni. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. zsírok. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani.: az AP-17.

a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. Ilyen készítmények pl. a jó egészségi állapothoz. Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni. sajnos nagyon drága.3 % takarmánysót adagolunk. amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket. foszfor. stb. ásványi anyagokat.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk.). porosít.n. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani. hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk.5-1 %-ban).2-0. ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük.) A vitaminok olyan járulékos anyagok.: az AP-17.a tojótápon kívül mészkõgrittet. Ez az egyik oka annak. komplett-premixek is. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. Hiánya termeléscsökkenést eredményez. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. Igen értékes takarmány-kiegészítõ. esetleg olyan gyógyszereket. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz. Nutrafosz-3. A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja. általában 2.i. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt. A premixek olyan gyári készítmények. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . stb. stb. amelyek a betegségek megelõzését. A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. intenzív broiler indító koncentrátum. a kornak megfelelõ fehérjéket. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium. a hallisztet sóval tartósítják) 0. A gyártók minden terméken feltüntetik. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek. vitaminokat. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem . (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. hogy a tojótápot granulálva etetjük. nyomelemeket (pl. hogy kalciumot is tartalmaznak. az ellenálló képesség fokozását szolgálják.

A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul.0 kg indító-.5 kg befejezõtápot számíthatunk. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék .0 kg nevelõ. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. táblázat). beszerzése lényeges. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz. hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen.etethetõk. A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2. ha megfelelõ húshibridet hízlalunk. gazdasági abrakkal (kukorica. A broilercsirke 42-49 napos korú 1. annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez. . hõmérséklet. kukorica-búza. . 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk.) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása.42. 22-tõl 35 napos korig nevelõ-. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni. . betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség. Ügyelni kell arra.metabolizálható energiatartalmát.6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. akkor a gazda jobban teszi. stb. páratartalom. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: . vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása. A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség. Minél idõsebb az állat. stb. ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható.5-2.) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli. Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra. 1.és 1-1.8-1. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát. Ehhez az is szükséges. A zártan nevelt. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív.koncentrátum hígítással. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-. v. Ha erre nincs mód. Intenzív.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat.gyári táp vásárlásával.5-2. mozgásukban korlátozott húshibridek 2. az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból.saját keverékek összeállításával. zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0.

. .0 20. vagy egyéb gazdasági abrakkal.0 Összesen: 100.szójadara 21. élesztő 1. .8 Biometin 0.foszfor és kalciumtartalmát. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat. lizin) elõírt szintjét.3 Biolizin 0.a limitáló aminosavak (metionin. mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb.4 0.2 0. . búzával.) A fenti felsorolás érzékelteti.nyersfehérjetartalmát. .0 Halliszt 4. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható.3 Vitaminpremix 1.9 0.0 Nutrafosz -3 2.2 0.9 73.nyersrosttartalmát.0 100.1 71.4 2. Ne alkalmazzuk olyan esetben.0 Energomix-50 1.vitamintartalmát.0 2. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67.0 2.e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt. takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani.4 Takarmánysó 0.0 1.0 100. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon.0 Tak. (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1.7 21.8 0. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával. amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés.0 1. . Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható. táblázatban közöljük.1 0. ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés .0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer.5 Extr.4 Takarmánymész 0. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással.6 2.

A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. táblázatban közöljük. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. E módszer egyik változata az. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. hogy 10 hetes kortól csak kb. nevelõ-. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. 70 % délután adjuk. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. 2. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. nem unatkoznak. Ismeretes olyan változat. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl.n. nevelõtáppal takarmányozzuk. Ha a tojástermelés során az ú. A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. hogy azokon a napokon amikor az . állományt neveljünk fel. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni. A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus. 18-20 hetes kortól mészgrittet. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott).Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok. majd 13 hetes korig jérce 1. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. Hátránya: az állomány szétnövése. de ellenállóképességük kisebb lesz. kisebb a csipkedés. Hátránya az. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük. Az unatkozó. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. szilárd szervezetû. megakadályozzuk a korai elhízást. A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. az alomra szórva. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. kannibalizmus kialakulásának veszélye. vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak.

7 kg tápot fogyasztanak el. amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6.5 kg. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot. mint annak. hogy mit etetünk. hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van. hasmenés léphet fel.3-6. a középnehéz testûek pedig 7.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4. Etetõ. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel. Erre azért van szükség. amikor abrakkeveréket etetünk úgy.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell.és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak. hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz.5-7. Gippert Tibor .5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19.5 cm itatóhossz/csirke 19. lágy begy. Megjegyezzük. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik. Így emésztési zavarok. intenzitás) is szükség van.

hiánybetegségek léphetnek fel. vitamin. gyökgumós) . Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk. kalcium-. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk.és nyomelem. háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. Így lényegében saját tápot gyártanak. Ross. A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. teljes értékû baromfitápot etetnek. növendékekkel a "luxus" többlet. belterjes. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. foszforban gazdagok. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható. megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében. A tápokat mindig szárazon etetjük. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak. 75 és végül 100 %-os arányban. A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. A kis. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal. nevelõ.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. a tenyészállatokkal. A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. ezért általában háromféle: indító-. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. stb. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. szálas.hiányos lesz a takarmány. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. A pulykák esetében általában az indító. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek. A földterülettel nem rendelkezõ. A nevelés során. A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. A baromfi számára a kortól. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. majd 50. befejezõtáp) etetése mellett. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. A táplálóanyagban szegény szálas.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek. aminosav-.és befejezõtápokat gyártanak. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani. legfeljebb premixeket. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes.Hazánkban a baromfihús. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. fázisos tojótápokat használunk. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak. Az intenzív broilertápsor (indító-. kalciumban szegények. nevelõ-.

ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. keverési munka és költség is elmarad. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer. gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható. Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke. rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal. ásványi. Újabban. vagy külön-külön etethetõ. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. amelyek a fehérjetakarmányokon. árpa. Hátránya viszont. Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák. kevésbé munkaigényes folyamat. fehérjében. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége.hígítani. Hagyományos takarmányozási módszer . az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni. vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. tojóhibrid). amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani. Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag. A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában. A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve. így csak dercés tápot tudnak elõállítani.hiányos. könnyen és jól tárolható.és nyomelemeket.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését . vitaminokat. A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják. hogy drága. A táp kis helyen.elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. Ez utóbbi módszer elõnye. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya. a délután pedig a szemestakarmányt. búza. Elõfordulhat kivételes esetekben. Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt.koncentrátumokat. fõleg külföldön. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik. illetve vegyesen etetni. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . hogy a darálási. penészesedik. Ezért célszerû a táplálóanyagban. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák.

de mint említettük. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani. A fentiekbõl megállapítható. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek. A házkörüli tartásban. repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok.2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot.ellátás o A tojótyúk ásványi anyag.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag. stb. vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri. rozs . aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek. Ezt követõen is. stb. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést. keltetõi hulladékok (terméketlen.tritikale). Hiányos takarmányellátásuk. Az egyhasznosítású hibridek. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. csillagfürt). napi átlagban. az 1-3. búza árpa. hét) igen jó a súlygyarapodása.5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. takarmányozási igénye írta: Dr. Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk. Háztáji tartásban a fehérje. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el. A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. Baromfi tápanyag. a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. Rod-Izlandi. ellenállóképességük is kisebb. hét között pedig hetenként megkétszerezi. 2. Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a .). szójadara. egészen az értékesítéséig (6.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és . elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire. repcemag) házi keveréket. bab. lóbab. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést. A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni. hüvelyes darákból (borsó. kendermagos. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes. só) kiegészíteni. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt.0-2.igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. rovarok. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal.) juthat és még ez is kiegészíthetõ. fehér.és energiaszükséglete. magyar õshonos: sárga. vágóhídi melléktermékek felhasználásával. amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság. A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit.-7. befulladt tojás. nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak. a hagyományos fajtákéval szemben. napraforgódara. húsliszt.

anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12. energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni. festékanyagokat nem tartalmaz. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet. A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása.0-13. de így is értékes abraktakarmány. búza) takarmánykeverékekben 12.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni. Energiában szegény takarmányból többet. részben a kukorica helyettesítésére. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban.5 szerese. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. elõállítása . A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell. A megkívánt energiaszint azonban . a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta.csak zsírbedolgozással oldható meg. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható. fehérjében gazdagabb a kukoricánál. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet. 6-7 hetes korban viszont már csak 1. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia.3-13. linolsav-tartalma alacsonyabb.5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13.2-2. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. a nevelõben 13. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz. A gabonaalapú (kukorica. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. Hazai árviszonyaink mellett. tollasodásra és hústermelésre fordítja.5-13 MJ/kg. ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. táplálóanyagait kiválóan értékesíti. energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl.4 kg). Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett . Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. a 4-5 hetes 14-15 kJ-t. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese. a tápba enzimkészítményt keverni. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg. Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok. A broilercsirke növekedésében. a teljes repcemagot. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag. Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít.3-12. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2. gazdagból kevesebbet fogyasztanak. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t.6 g fehérje élõtömeg kg-onként. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban.legkedvezõbb. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1.

35-0.5:1 Ca:P arány kívánatos.jelen esetben a fehérjének . táblázatban ismertetjük. A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban. E. de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza. Adagolásukat a magas áruk korlátozza. a repcedara (38-40 % nyersfehérje).minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. akkor léphet elõ a sorrendben második. aminosav limitálóvá. saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. a zsíremésztést. a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan. majd a kor elõrehaladtával csökken. a 40 %-ot eléri. ha ezt pótoljuk. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje). a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. Ritkán fordul elõ. a cisztint. a lizint. hanem egyéb más anyagokból is. biotin.40 % elegendõ. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. A nátrium és klór pótlására 0. valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ . viszont mérsékelhetjük vele a környezet. Hasznosítható foszforból 0. kukorica alapú tápoknál a triptofánt. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva. a talaj. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat. aminosav. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk.és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. Az alacsonyabb fehérjetartalmú.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható.7-1. hanem a tápok nyersfehérje. Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. annál több jó. Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül. A vitaminok közül az A. Az indító.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb. A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak. A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni.7 % P szint. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van. A szintetikus aminosavak (lizin. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint. a niacin-. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban.2-0. Minél fiatalabb az állat.tetemes mennyiségû fehérjét követel.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. Ásványi anyag. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav. metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje). valamint 1. A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. D. A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak .2 % Ca és 0.6-0. Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá. Lizinnel kiegészített repcemagdara. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell.és kolinellátás érdemel külön figyelmet. hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen . mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló. A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz. Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot.és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet.tartalmát is csökkenthetjük.a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki. majd harmadik. A vitaminok szerepével. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma. stb.

5 g . fehérje. A broilercsirkék vitaminigényét a 8. ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium.7 kJ/g ME energiát és 1.létfenntartásra: 3. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280. 6. hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ. a tojás 16.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként.90 %-os termésre: 603 kJ .90 %-os termelésre: 6. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet. zab) megoldhatjuk. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica. a petefészek elzsírosodását. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk. búza.8 g kalciumot ad le.foglalkoztunk. viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést. A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza.igénye: . Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME. Fehérjeigény és . A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány. táblázatban közöljük. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg.tömeggyarapodásra: 0. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta.5 %-ban használt indító. az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. árpa. foszfor). A többlet energia-felvétel elhízást. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: . zsírkiegészítést nem igényelnek. A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke.létfenntartásra: 600 kJ .8 g .3-1. 15-30 %-ot is elérhet. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét.alapanyag.5 g . a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban. A termék elõállítása energia-. Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. míg a nehéztestû. a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220.és ásványi anyag-igényes. a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1. jó hatással van az ivari életre.

hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta. A tojótyúk fehérje.55 % összes foszfor. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik.igényét a 13. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt.5 % rostszint is megengedhetõ. A tojótyúk takarmányában 0. amelynek kalcium tartalma 37-40 %.és aminosav. a 11. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ. napraforgódara.5 %. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl. 7. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ. nagyobb ütemben.4 % nyersfehérje ellátás indokolt. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé.50-0.2-3. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni.35 % hasznosítható foszfor elegendõ. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. a hústípusú broilerszülõpár 2. kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni.5-18. mivel minden tojással 1. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15.5 MJ/kg-éhoz 18.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. A tojótyúk ásványi anyag.0-3. 70 %-os tojástermelés mellett.takarmányokkal (szójadara. vagy csak kis mennyiségben. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. 4-6 tojásra elegendõ. borsó. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. A napraforgó gazdag metionin.2 g A nehéztestû. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet. csillagfürt. repcedara. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni. hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat. állati fehérjét nem. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi. vagy 0.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel. csökkenti a takarmányfelvételt. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb.0-4. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g. fehérje. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja.5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav. Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ. mert a tojótápban 4. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára. lucernaliszt) kielégíthetõ. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás.. a lizin a másodlagos. táblázatban ismertetjük.32-0. számítva arra.leadás. lóbab. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium.6 %. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje.tolltermelésre: 0. (Ca CO3) használjuk. ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek. az aminosavellátás érdekében igényel.hasznosításuk rosszabb. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium. Egy tojás elõállításához 3.7-2.2 %.3 g kalcium szükséges. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. a középnehéz testû 3.8 % kalciumot igényel takarmányában. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. ez kb.4 g Összesen: 11.

A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás").és vitaminigényt . Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését.és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat.6 % foszfort és 16. mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat.és takarmányozási programmal biztosítjuk. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik. Az egységes 0.hasznosítják.2-1.3-0. illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük. Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. A foszfor túladagolása káros. valamint lényeges az A. hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását.5 % linolsavtartalom szükséges. A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg. Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt. Vitatott kérdés az is. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk. majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ. a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak. a komplett premixek a foszfor és a só . A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. A tojatást fény. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk. így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig. A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a . Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot.5 %-os tojópremixek a nyomelem. Ahol dercés tápot etetnek. A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség.és foszfor. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. A foszfor-kiegészítést mono. A tojótyúkok takarmányában 1. Az a nézet alakult ki. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium. A monokalcium-foszfát 24. Tojótápokban 0. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni.9 % kalciumot.vagy dikalciumfoszfát.35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos.3 % kalciumot tartalmaz. Általánosságban elmondható. jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen. romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával. Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel.forgalom miatt.

Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. mint a takarmányellátásból eredõ hibák. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik. A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága. A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani. . Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése. A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->