A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

9% kalciumtartalmú). Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. termelését.6% foszfor. Különösen a fiatal állatok . utóbbiban az ivóvízbe keverjük. elsősorban lactobacillusok tenyészetei. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei. a flavomycint. ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak. A kortól függően is kezdetben indító.és vitamin. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. illetve ÁP-17 (21% Ca. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. Bizonyítható. amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok. További kiegészítők a hozamfokozók. Újabban főleg a tápban 3. Növelik az állatok ellenálló képességét.vitamin. Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok.kiegészítők a Ca. só). vitaminok. baktériumok termékei. Na. 0. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. valamint színezőanyagok. nyomelemek. foszfor. probiotikumok. amelyek élő mikroorganizmusok. A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. 23. Jelentőségük a takarmányozási. makroelemeket (kalcium. a virginiamycint. vagy folyékony állapotban. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást. takarmányhasznosítást javítják.5-5 %-ban felhasználandó. amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. gyógyszerek. szintetikus aminosavak. Előző esetben a takarmányba. A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). a Jolovit B. esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. Ásványianyag. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. komplett premix. enzimek.5 % felhasználású egységes premixeket. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó.kiegészítők a speciális baromfi premixek. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E. a tömeggyarapodást. szuperpremix formában hoznak forgalomba. a Tetravit Combi.3% kalcium tartalmú). a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak. szabályozó szerepet töltenek be. Cl pótló anyagok. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket. energiadúsítók. Az antibiotikumok gombák. P. gátlóan hatnak a károsakra. 16. tartási feltételek javításával. vagy komplett. Nyomelem. hogy a tejsavbaktériumokat. enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. amelyeket többnyire premix. A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. A Phylasol Combi. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák. 17% P tartalmú) készítményeket használnak.

Esetenként. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. Stressz. A pirospaprika kapszantinja jó színező. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. A nyers szóját hõkezelni szükséges. A kukorica. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara. A két elsősorban limitáló aminosav.kiegészítés szükséges.2-3.takarmányozásában játszanak fontos szerepet. A teljes szójadara fehérjében. repcedara) alkalmazása esetén lizin. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak. A fehérje . A hõkezelt.6 MJ/kg ME-t tartalmaz. extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli. avoparcin.készítmény beszerezhető.és szójaalapú tápokban a metionin. lazalicid.4 % lizint tartalmaz. a rost nem több 10-12 %-nál. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású. A teljes olajtartalmú. energiában. Ilyen a Galloxasin. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag. legfeljebb a tojássárgáját színezi. a hatása teljes értékű. az Energomix-40 21. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. amelyeket a takarmányhoz kevernek. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os. Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének. Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg. Tylan. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin. A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám. Aminosav tartalma jól kiegészíti. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük. Az Energomix-50 24. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. Viton. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány. savszám sokszor gondot okoz. Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek. A hántolt. a tojás sárgájának színezésére. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik. 3. illetve metionin tartalma eltérő. extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik. Szintetikus aminosavak. Neomicin készítményeket.2 MJ/kg. Trierra. amelyek lizin-. avasodását. metioninban viszonylag szegény. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. de a baromfi bőrébe nem épül be. szalinomicin) használják.és metionin.

C) A termékek között energia. Fehérjetartalma lizinben szegény. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható.4 MJ/kg értékkel. mint a kukoricáét. lizin és metionin tartalomban van különbség. a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. 1-1. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük. kesernyés ízû. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom. közepes fehérjetartalmú takarmány. . mert a hüvelyesek aminosav. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. A napraforgódara emészthetõsége javítható. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. mert a tojások hal-ízûek lesznek. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát. háromféle változatban készül (A. tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza.és energia. tenyésznövendékek. A lóbab lizinben gazdag. víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt.összetétele hiányos. gyöngytyúkkal. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra. A héja antinutritív anyagot tartalmaz. kifejlett pulykával.kiegészítés esetén. A tojótyúkok. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik. Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. A lucernaliszt energiában szegény. energiában viszont gazdagabb. gyengébben. az úgynevezett "Szapkot". Energiában szegényebb. Tudjuk. lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza. A napraforgómagot tyúkokkal. tojótyúk. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. Elsõsorban hízóállatokkal etessük. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. a C a legértékesebb. A pelletált termék jól tárolható. A borsó közepes fehérjetartalmú. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. metioninban szegény fehérjetakarmány. Antinutritív anyagoktól mentes. Tojótyúkok. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. rostban gazdag. Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni. Lizintartalma nem elhanyagolható. mint a szójadara. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány. 3-5 %-ban szerepeltethetõ.biológiai értéke kedvezõ. B. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. granulálás) részesítik. Dugító hatású takarmány.

A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt.értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál. benne a táplálóanyagok áthaladása gyors. mert a hús hal-ízû lesz. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ. jó fehérje. ME. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ. jelentõs a kalcium. Csak friss állapotban. de metioninban hiányosak. ha a héjrészeket eltávolítjuk. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag. a cisztinben.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz. hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. Kalcium. Minden baromfifajra jellemzõ. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet. a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. hús) fehérjében gazdagok.liszt nagy fehérjetartalmú (82%). Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. ME értékük kisebb a halliszténél. A toll. mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. Befejezõ hízótápban. a terméketlen és a befulladt tojások. különösen akkor. biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány.és foszfor . Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet. metioninban. a sajt. A baromfi termékei (tojás. A savó. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr. Keltetõ üzemek melléktermékei. vagy felfõzve. lizinben. A tejtermékek közül. a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok. lizinben gazdagok. illetve alvasztva alkalmazzuk.és foszfor. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban.tartalma . mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki. A baromfi táplálóanyag szükséglete . Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel.és B-vitamin forrás. Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ. triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag.

Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. Biolizin. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. hogy minél rövidebb idõ alatt. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. nagy termelõképességû fajtát. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. ásványi anyagok és vitaminok. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ.: zsírpor). stb. fehérjék.: Biometin. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. vagy növényi eredetûek lehetnek. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. zsírok. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. . A korszerû. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. Hiába tartunk értékes. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ.) lehet azokat pótolni. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. A tétel fordítva is igaz. külterjes tartási. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%).

Ilyen készítmények pl. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban. rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. DCP. MCP. mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható. a felét képes hasznosítani. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt. Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba).) A vitaminok olyan járulékos anyagok. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését.: az AP-17. stb. Az állatok elzsírosodását csökkenti. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . a jó egészségi állapothoz. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk. A különbözõ ocsúk. Nutrafosz-3. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A rozs etetése baromfival nem javasolható. fehérjetartalmuk kevés. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell.

Sajnos elég drága. Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. úgy tudják.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható. Az I. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. hogy halízû lesz a hús tõle. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ. A vágás elõtt két héttel ne etessük. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. nagy mennyiségben etetve dugító hatású. sok ásványi anyag és karotin található benne. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. vagy csak kis mennyiségben javasolható. Elõfordulhat. Bvitaminokban gazdag. Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. 00-s fajtákból készített változata is. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. osztályú napraforgódara héjtalanított. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. Fehérjetartalma magas. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. jércenevelõ tápokba. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma. vagy broiler befejezõ keverékekbe. ezért bélgyulladást okozhat. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. kb. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. nagy fehérjetartalmú takarmány. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. Ez csak abban az esetben igaz. a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. nagy fehérjetartalmú takarmány.n. Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. biológiai értéke nagy. Rosttartalma magas. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû. . felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen.

külterjes tartási. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. fehérjék. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. A tétel fordítva is igaz. ásványi anyagok és vitaminok. a felét képes hasznosítani. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. stb. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. Ilyen készítmények pl. zsírok.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. MCP. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni.: Biometin. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését.A korszerû. stb. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. DCP. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz.: zsírpor). Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. Biolizin. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. nagy termelõképességû fajtát. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. vagy növényi eredetûek lehetnek. Nutrafosz-3. hogy minél rövidebb idõ alatt. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani.: az AP-17. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. Hiába tartunk értékes. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok.) lehet azokat pótolni. . A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb.

A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. hogy kalciumot is tartalmaznak. hogy a tojótápot granulálva etetjük.i. ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. stb. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. A premixek olyan gyári készítmények. az ellenálló képesség fokozását szolgálják. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény.5-1 %-ban).). foszfor. Ilyen készítmények pl. ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük. Ez az egyik oka annak.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani.2-0.3 % takarmánysót adagolunk. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. vitaminokat. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nutrafosz-3. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny. a jó egészségi állapothoz. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk. amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket. a kornak megfelelõ fehérjéket. Hiánya termeléscsökkenést eredményez. esetleg olyan gyógyszereket. intenzív broiler indító koncentrátum. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek. A gyártók minden terméken feltüntetik. nyomelemeket (pl.a tojótápon kívül mészkõgrittet. A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja. ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna. stb. amelyek a betegségek megelõzését. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem .5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0. általában 2. A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz. amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium. sajnos nagyon drága. hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen. porosít.n. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. ásványi anyagokat. stb. komplett-premixek is. a hallisztet sóval tartósítják) 0. Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. Igen értékes takarmány-kiegészítõ.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk.: az AP-17. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz.

Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra. 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk. A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2. hõmérséklet. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul. . akkor a gazda jobban teszi.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent.0 kg indító-. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból. Intenzív. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék . annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez. 1. ha megfelelõ húshibridet hízlalunk. hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen. táblázat). A broilercsirke 42-49 napos korú 1.etethetõk.koncentrátum hígítással. .saját keverékek összeállításával. kukorica-búza. Ügyelni kell arra. v. betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség. . zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0. stb.és 1-1. ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható. vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása. A zártan nevelt. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más.5-2.metabolizálható energiatartalmát. A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség.) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük. beszerzése lényeges.0 kg nevelõ.gyári táp vásárlásával.8-1. stb. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív. mozgásukban korlátozott húshibridek 2.5 kg befejezõtápot számíthatunk. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: . A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni. 22-tõl 35 napos korig nevelõ-.42. Minél idõsebb az állat. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat.5-2. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása. Ehhez az is szükséges. páratartalom. gazdasági abrakkal (kukorica.) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz.6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget. Ha erre nincs mód.

szójadara 21. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható.0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67. lizin) elõírt szintjét.4 Takarmánymész 0. búzával.6 2.0 100. vagy egyéb gazdasági abrakkal.8 Biometin 0.8 0.2 0.0 20..e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt.0 Energomix-50 1.vitamintartalmát. élesztő 1.9 0.7 21.4 Takarmánysó 0. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával.1 0.0 100.0 2.0 1.4 2.0 2.0 Tak. Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható.0 1.nyersrosttartalmát. mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb.3 Biolizin 0.0 Nutrafosz -3 2. .4 0. . ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés .a limitáló aminosavak (metionin.2 0. (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon. . táblázatban közöljük.9 73.nyersfehérjetartalmát.foszfor és kalciumtartalmát. . amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés.5 Extr.0 Összesen: 100.3 Vitaminpremix 1.1 71. takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani.0 Halliszt 4. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással.) A fenti felsorolás érzékelteti. . Ne alkalmazzuk olyan esetben. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat.

táblázatban közöljük. kannibalizmus kialakulásának veszélye. de ellenállóképességük kisebb lesz. 2. megakadályozzuk a korai elhízást. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok. kisebb a csipkedés. az alomra szórva. de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. E módszer egyik változata az. Hátránya: az állomány szétnövése.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus. Hátránya az. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. szilárd szervezetû.Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük. 18-20 hetes kortól mészgrittet. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott). Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. állományt neveljünk fel. nevelõtáppal takarmányozzuk. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni.n. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. nevelõ-. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk. majd 13 hetes korig jérce 1. Az unatkozó. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. Ismeretes olyan változat. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak. Ha a tojástermelés során az ú. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. hogy azokon a napokon amikor az . hogy 10 hetes kortól csak kb. 70 % délután adjuk. nem unatkoznak. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak.

amikor abrakkeveréket etetünk úgy. amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2.5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4. Gippert Tibor . lágy begy. hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból. mint annak. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot. Megjegyezzük.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr. Erre azért van szükség. Így emésztési zavarok.5 kg. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel. a középnehéz testûek pedig 7. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell. hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van. Etetõ. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ.7 kg tápot fogyasztanak el. intenzitás) is szükség van. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik. hogy mit etetünk.és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak. hasmenés léphet fel.5 cm itatóhossz/csirke 19.5-7. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6.3-6. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam.

aminosav-. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. teljes értékû baromfitápot etetnek. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. A tápokat mindig szárazon etetjük.hiányos lesz a takarmány. foszforban gazdagok. Így lényegében saját tápot gyártanak.és nyomelem. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani. vitamin. stb. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen. háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük.Hazánkban a baromfihús. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. 75 és végül 100 %-os arányban. nevelõ-. A nevelés során. A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. A baromfi számára a kortól. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak.és befejezõtápokat gyártanak.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk. nevelõ. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében. belterjes. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. A pulykák esetében általában az indító. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. szálas. hiánybetegségek léphetnek fel. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek. ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. kalcium-. A kis. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak. megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk. gyökgumós) . Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. A földterülettel nem rendelkezõ. kalciumban szegények. ezért általában háromféle: indító-. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. növendékekkel a "luxus" többlet. A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható. Az intenzív broilertápsor (indító-. fázisos tojótápokat használunk. Ross. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. majd 50. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. befejezõtáp) etetése mellett. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. a tenyészállatokkal. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni. A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban. legfeljebb premixeket. A táplálóanyagban szegény szálas.

kevésbé munkaigényes folyamat. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. a délután pedig a szemestakarmányt. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. Hátránya viszont. Elõfordulhat kivételes esetekben.elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk. A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában. Ezért célszerû a táplálóanyagban. de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. vitaminokat. Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke. A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer. Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica. vagy külön-külön etethetõ. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani. Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal. keverési munka és költség is elmarad. ásványi. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik.koncentrátumokat. az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. Újabban. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya. hogy a darálási. amelyek a fehérjetakarmányokon. fõleg külföldön. a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . búza. vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják. A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését . A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. Ez utóbbi módszer elõnye.hiányos. könnyen és jól tárolható. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni.és nyomelemeket. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák. illetve vegyesen etetni. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. Hagyományos takarmányozási módszer . hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag. Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. A táp kis helyen. Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban.hígítani. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást. árpa. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. hogy drága. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt. így csak dercés tápot tudnak elõállítani. penészesedik. gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. tojóhibrid). fehérjében. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap.

igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. stb.5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt. vágóhídi melléktermékek felhasználásával. fehér. hét) igen jó a súlygyarapodása. a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. ellenállóképességük is kisebb. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal. A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. só) kiegészíteni. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit. stb. a hagyományos fajtákéval szemben. Baromfi tápanyag. húsliszt. 2. rozs . A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni.és energiaszükséglete. bab. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést. hét között pedig hetenként megkétszerezi. repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot. hüvelyes darákból (borsó. Ezt követõen is.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ. elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire. lóbab. Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a .2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással. Háztáji tartásban a fehérje. Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra. Hiányos takarmányellátásuk. vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri. napi átlagban. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek. egészen az értékesítéséig (6.-7. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el. rovarok.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és . befulladt tojás. magyar õshonos: sárga. Rod-Izlandi.) juthat és még ez is kiegészíthetõ. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes. búza árpa. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. napraforgódara. takarmányozási igénye írta: Dr.0-2. A házkörüli tartásban. csillagfürt). amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. szójadara.tritikale). keltetõi hulladékok (terméketlen. de mint említettük. A fentiekbõl megállapítható. Az egyhasznosítású hibridek. kendermagos. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést.ellátás o A tojótyúk ásványi anyag. A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag. aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek. repcemag) házi keveréket. nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak. az 1-3.). hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság.

ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni. energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni. de így is értékes abraktakarmány. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos. festékanyagokat nem tartalmaz. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel. a teljes repcemagot. Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít.5-13 MJ/kg. Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható.5 szerese. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese. A gabonaalapú (kukorica. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag.3-13. Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. gazdagból kevesebbet fogyasztanak.legkedvezõbb.5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. táplálóanyagait kiválóan értékesíti. a nevelõben 13. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban. A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása. tollasodásra és hústermelésre fordítja. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt. 6-7 hetes korban viszont már csak 1. A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell.0-13. Hazai árviszonyaink mellett.csak zsírbedolgozással oldható meg. a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia. A broilercsirke növekedésében. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz. búza) takarmánykeverékekben 12. Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok. amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl. elõállítása .6 g fehérje élõtömeg kg-onként.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett .3-12. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe. részben a kukorica helyettesítésére.2-2. energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak. A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. fehérjében gazdagabb a kukoricánál. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1. a tápba enzimkészítményt keverni. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. linolsav-tartalma alacsonyabb. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni. a 4-5 hetes 14-15 kJ-t. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t.4 kg). A megkívánt energiaszint azonban . Energiában szegény takarmányból többet. anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk.

saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban. akkor léphet elõ a sorrendben második.2-0. majd harmadik.6-0. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. kukorica alapú tápoknál a triptofánt. Az indító. a lizint. a niacin-. A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. Az alacsonyabb fehérjetartalmú. táblázatban ismertetjük.2 % Ca és 0. a 40 %-ot eléri. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van. valamint 1. A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak . a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell. a talaj.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb. a zsíremésztést. ha ezt pótoljuk. A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje). Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki.és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni. E. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. Adagolásukat a magas áruk korlátozza.7-1. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje).a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. a cisztint. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki. metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot. A vitaminok szerepével. A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban. Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül.5:1 Ca:P arány kívánatos. de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. biotin. A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint. hanem egyéb más anyagokból is.jelen esetben a fehérjének .tetemes mennyiségû fehérjét követel. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat. a repcedara (38-40 % nyersfehérje). Hasznosítható foszforból 0.tartalmát is csökkenthetjük.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy. A szintetikus aminosavak (lizin. annál több jó. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá. hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen .és kolinellátás érdemel külön figyelmet. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ . A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz.7 % P szint. A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. Ásványi anyag. mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló. majd a kor elõrehaladtával csökken. aminosav. A vitaminok közül az A. D. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav. Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról.és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma. A nátrium és klór pótlására 0. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag.minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. stb.35-0. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. Lizinnel kiegészített repcemagdara. hanem a tápok nyersfehérje. valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét. aminosav limitálóvá. Ritkán fordul elõ. viszont mérsékelhetjük vele a környezet. a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan.40 % elegendõ. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni. Minél fiatalabb az állat.

ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME.és ásványi anyag-igényes. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban.létfenntartásra: 600 kJ . A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. a petefészek elzsírosodását.3-1.létfenntartásra: 3. búza.90 %-os termésre: 603 kJ . az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti. A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét.igénye: .5 g . fehérje. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium. míg a nehéztestû. A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg.8 g kalciumot ad le. viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. zsírkiegészítést nem igényelnek.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként.8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. árpa.tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet.5 g .5 %-ban használt indító. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta. hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk.tömeggyarapodásra: 0. A broilercsirkék vitaminigényét a 8. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os. jó hatással van az ivari életre.foglalkoztunk.7 kJ/g ME energiát és 1. elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést.alapanyag. 6. Fehérjeigény és . A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány. foszfor). Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ. 15-30 %-ot is elérhet. a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220. A többlet energia-felvétel elhízást. a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1.90 %-os termelésre: 6. Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. zab) megoldhatjuk. a tojás 16. A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. A termék elõállítása energia-. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: . táblázatban közöljük.8 g .

A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje.5 MJ/kg-éhoz 18.6 %. (Ca CO3) használjuk.5 % rostszint is megengedhetõ. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. fehérje. ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek. 4-6 tojásra elegendõ. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja.és aminosav.4 g Összesen: 11. csökkenti a takarmányfelvételt.4 % nyersfehérje ellátás indokolt. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ. vagy 0.leadás. hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat. vagy csak kis mennyiségben. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3.0-3. táblázatban ismertetjük. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni. repcedara. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni.0-4. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium. a hústípusú broilerszülõpár 2. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti.igényét a 13. amelynek kalcium tartalma 37-40 %.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára.5-18. az aminosavellátás érdekében igényel.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. A tojótyúk ásványi anyag.8 % kalciumot igényel takarmányában.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag.35 % hasznosítható foszfor elegendõ. a 11. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni. A tojótyúk takarmányában 0. a középnehéz testû 3.50-0.2 g A nehéztestû. mivel minden tojással 1. csillagfürt. 7.2 %. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani. mert a tojótápban 4. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz. nagyobb ütemben. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb. számítva arra. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti.3 g kalcium szükséges. a lizin a másodlagos. lucernaliszt) kielégíthetõ.32-0. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium. 70 %-os tojástermelés mellett. ez kb. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz.55 % összes foszfor. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet.2-3. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g.tolltermelésre: 0.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta.takarmányokkal (szójadara.. borsó.5 %. A tojótyúk fehérje. Egy tojás elõállításához 3. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. lóbab.7-2. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os. kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. állati fehérjét nem. A napraforgó gazdag metionin. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik.5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. napraforgódara.hasznosításuk rosszabb.

Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a .5 % linolsavtartalom szükséges. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg. A monokalcium-foszfát 24. Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak.és vitaminigényt .35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség.5 %-os tojópremixek a nyomelem. majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ. Ahol dercés tápot etetnek. mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat.3-0.vagy dikalciumfoszfát. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni.forgalom miatt.és takarmányozási programmal biztosítjuk. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav. A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják. A tojótyúkok takarmányában 1. Általánosságban elmondható. Vitatott kérdés az is. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik. illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük.hasznosítják. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium. A foszfor túladagolása káros. Az a nézet alakult ki. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás").9 % kalciumot. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen.3 % kalciumot tartalmaz. valamint lényeges az A.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk. Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését.és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ. A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni. romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával. így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig.2-1. hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel. jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen. a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. A foszfor-kiegészítést mono. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük. Tojótápokban 0. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. a komplett premixek a foszfor és a só . csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot. A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át.és foszfor. A tojatást fény. A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül.6 % foszfort és 16. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. Az egységes 0.

A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé. . A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani. Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni. mint a takarmányellátásból eredõ hibák. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt. Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful