A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák. tartási feltételek javításával. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. Különösen a fiatal állatok . esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. utóbbiban az ivóvízbe keverjük. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei. A kortól függően is kezdetben indító. a virginiamycint. 0. ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. nyomelemek. enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére. gátlóan hatnak a károsakra. A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok. probiotikumok. 23. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. Az antibiotikumok gombák. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. Előző esetben a takarmányba. takarmányhasznosítást javítják. Ásványianyag. További kiegészítők a hozamfokozók. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. A Phylasol Combi. P. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E. A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26.kiegészítők a speciális baromfi premixek. enzimek. A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket. Cl pótló anyagok. Növelik az állatok ellenálló képességét. gyógyszerek. A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. amelyek élő mikroorganizmusok. foszfor. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. 16.9% kalciumtartalmú). komplett premix. Nyomelem.és vitamin. Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. baktériumok termékei. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. szabályozó szerepet töltenek be. energiadúsítók. szintetikus aminosavak.5-5 %-ban felhasználandó. a Tetravit Combi. vagy folyékony állapotban. só). Na. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak. a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre.6% foszfor. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. termelését. illetve ÁP-17 (21% Ca. Bizonyítható. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak. valamint színezőanyagok.5 % felhasználású egységes premixeket. szuperpremix formában hoznak forgalomba. a tömeggyarapodást. elsősorban lactobacillusok tenyészetei. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák.3% kalcium tartalmú). amelyeket többnyire premix. Újabban főleg a tápban 3. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok. a flavomycint. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. 17% P tartalmú) készítményeket használnak. makroelemeket (kalcium. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított. Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok.vitamin.kiegészítők a Ca. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. hogy a tejsavbaktériumokat. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. Jelentőségük a takarmányozási.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. vitaminok. a Jolovit B. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. vagy komplett.

extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét. A hántolt. Stressz.2-3.4 % lizint tartalmaz. az Energomix-40 21. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak.és szójaalapú tápokban a metionin. Trierra. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb.és metionin. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os. a tojás sárgájának színezésére. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. A pirospaprika kapszantinja jó színező. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású.kiegészítés szükséges. amelyek lizin-. A hõkezelt. Ilyen a Galloxasin. Tylan. Szintetikus aminosavak. Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. A teljes olajtartalmú. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is. szalinomicin) használják. extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását. avoparcin. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. avasodását. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány.6 MJ/kg ME-t tartalmaz. Aminosav tartalma jól kiegészíti. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. A teljes szójadara fehérjében. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. a rost nem több 10-12 %-nál. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. repcedara) alkalmazása esetén lizin. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni. illetve metionin tartalma eltérő. a hatása teljes értékű. energiában. Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek. legfeljebb a tojássárgáját színezi. Viton. A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni. A kukorica.takarmányozásában játszanak fontos szerepet. A nyers szóját hõkezelni szükséges. Az Energomix-50 24.készítmény beszerezhető. Esetenként. de a baromfi bőrébe nem épül be. savszám sokszor gondot okoz.2 MJ/kg. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. A fehérje . metioninban viszonylag szegény. Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének. Neomicin készítményeket. 3. A két elsősorban limitáló aminosav. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. amelyeket a takarmányhoz kevernek. lazalicid. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin.

víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. A pelletált termék jól tárolható. Tojótyúkok. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére. gyengébben. Elsõsorban hízóállatokkal etessük. A borsó közepes fehérjetartalmú. rostban gazdag. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt. C) A termékek között energia. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk.4 MJ/kg értékkel. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. . Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ. lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza.és energia. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. metioninban szegény fehérjetakarmány. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. közepes fehérjetartalmú takarmány. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk.kiegészítés esetén. az úgynevezett "Szapkot". baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány.összetétele hiányos. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. A tojótyúkok. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. A napraforgómagot tyúkokkal. energiában viszont gazdagabb. mint a szójadara. tojótyúk. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom. Antinutritív anyagoktól mentes. Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. mint a kukoricáét. A napraforgódara emészthetõsége javítható. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát. B. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra. kifejlett pulykával. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. tenyésznövendékek. Fehérjetartalma lizinben szegény. A lóbab lizinben gazdag. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. háromféle változatban készül (A. a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. mert a hüvelyesek aminosav. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza. lizin és metionin tartalomban van különbség. 1-1. a C a legértékesebb. Dugító hatású takarmány. A héja antinutritív anyagot tartalmaz. Lizintartalma nem elhanyagolható. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. Energiában szegényebb. Tudjuk. 3-5 %-ban szerepeltethetõ. gyöngytyúkkal. granulálás) részesítik. kesernyés ízû. A lucernaliszt energiában szegény.biológiai értéke kedvezõ. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik. mert a tojások hal-ízûek lesznek. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás.

vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. lizinben. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. jelentõs a kalcium. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ. a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok. mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. ME. hús) fehérjében gazdagok. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük. metioninban. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag.tartalma . a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. különösen akkor. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban. A savó. ha a héjrészeket eltávolítjuk. Csak friss állapotban. A tejtermékek közül. mert a hús hal-ízû lesz. jó fehérje. benne a táplálóanyagok áthaladása gyors. biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ. Minden baromfifajra jellemzõ. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. ME értékük kisebb a halliszténél. A baromfi táplálóanyag szükséglete . triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag. illetve alvasztva alkalmazzuk. mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. Keltetõ üzemek melléktermékei. A baromfi termékei (tojás. lizinben gazdagok. A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. a sajt. Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. Befejezõ hízótápban. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz.és B-vitamin forrás. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ.és foszfor . Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel.és foszfor.liszt nagy fehérjetartalmú (82%). hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány. Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz. Kalcium. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet. a cisztinben. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet. a terméketlen és a befulladt tojások.értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt. A toll. de metioninban hiányosak. vagy felfõzve.

A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek.: Biometin. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. Biolizin. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. külterjes tartási. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. stb. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. . vagy növényi eredetûek lehetnek. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. Hiába tartunk értékes. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. ásványi anyagok és vitaminok. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. A tétel fordítva is igaz. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. zsírok. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. fehérjék. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. A korszerû. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat.) lehet azokat pótolni. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. hogy minél rövidebb idõ alatt.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. nagy termelõképességû fajtát. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban.: zsírpor). A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. mint energiahordozóknak az alkalmazásával.

A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. Ilyen készítmények pl. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. fehérjetartalmuk kevés. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt. így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ. MCP. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba). ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. DCP. a jó egészségi állapothoz.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk.: az AP-17. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható. Nutrafosz-3. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. A rozs etetése baromfival nem javasolható. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. stb. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. a felét képes hasznosítani. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. A különbözõ ocsúk. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban. mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. Az állatok elzsírosodását csökkenti.

a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ.n. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. hogy halízû lesz a hús tõle. Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. Ez csak abban az esetben igaz. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma. jércenevelõ tápokba. nagy fehérjetartalmú takarmány. . Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. Elõfordulhat. Az I. Sajnos elég drága. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. ezért bélgyulladást okozhat. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. Rosttartalma magas. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül. vagy broiler befejezõ keverékekbe.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. kb. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. vagy csak kis mennyiségben javasolható. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ. 00-s fajtákból készített változata is. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. biológiai értéke nagy. nagy fehérjetartalmú takarmány. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. úgy tudják. sok ásványi anyag és karotin található benne. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. Fehérjetartalma magas. A vágás elõtt két héttel ne etessük. osztályú napraforgódara héjtalanított. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. Bvitaminokban gazdag. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. nagy mennyiségben etetve dugító hatású. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû.

A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. vagy növényi eredetûek lehetnek. zsírok. nagy termelõképességû fajtát. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. DCP. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. a felét képes hasznosítani. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ.A korszerû. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. A tétel fordítva is igaz. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. ásványi anyagok és vitaminok. külterjes tartási.: zsírpor). Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Ilyen készítmények pl. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki.) lehet azokat pótolni. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. stb. Nutrafosz-3. Biolizin.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. hogy minél rövidebb idõ alatt. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. stb. MCP.: az AP-17. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. fehérjék.: Biometin. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. Hiába tartunk értékes. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. . húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû.

Nutrafosz-3. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van.3 % takarmánysót adagolunk. ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt. A gyártók minden terméken feltüntetik. a jó egészségi állapothoz. A premixek olyan gyári készítmények. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk. hogy kalciumot is tartalmaznak. intenzív broiler indító koncentrátum.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz. stb. Ez az egyik oka annak. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem . amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium. a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba. pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna. vitaminokat. ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. az ellenálló képesség fokozását szolgálják. Igen értékes takarmány-kiegészítõ.). nyomelemeket (pl. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú.2-0. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . általában 2. hogy a tojótápot granulálva etetjük. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek.5-1 %-ban). A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja. Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. ásványi anyagokat. ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. komplett-premixek is. Hiánya termeléscsökkenést eredményez. sajnos nagyon drága. amelyek a betegségek megelõzését. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny.n. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. esetleg olyan gyógyszereket. a hallisztet sóval tartósítják) 0. a kornak megfelelõ fehérjéket. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron.a tojótápon kívül mészkõgrittet. Ilyen készítmények pl. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni.: az AP-17.i. amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. stb. foszfor. porosít. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni. stb. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz.

ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható. betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség. A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga.8-1.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat.) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük. zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0. . gazdasági abrakkal (kukorica. A zártan nevelt.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent. annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez. hõmérséklet. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát.saját keverékek összeállításával.6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget. vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása. .5-2. táblázat). ha megfelelõ húshibridet hízlalunk.metabolizálható energiatartalmát. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék .) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli.0 kg nevelõ. . az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: . 22-tõl 35 napos korig nevelõ-.és 1-1. stb. 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk.koncentrátum hígítással. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz. A broilercsirke 42-49 napos korú 1. A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2. páratartalom. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen. 1. Ügyelni kell arra.42. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra.5 kg befejezõtápot számíthatunk. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. Minél idõsebb az állat. stb. A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni. v. mozgásukban korlátozott húshibridek 2.etethetõk. kukorica-búza. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-. Intenzív.gyári táp vásárlásával. Ha erre nincs mód. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul. beszerzése lényeges.5-2.0 kg indító-. akkor a gazda jobban teszi. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása. Ehhez az is szükséges.

0 100.e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt.3 Vitaminpremix 1.1 0.4 2.2 0.7 21.0 1.szójadara 21.9 0.4 Takarmánysó 0.0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer. élesztő 1. vagy egyéb gazdasági abrakkal.4 Takarmánymész 0. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon.5 Extr. táblázatban közöljük.0 2..0 Nutrafosz -3 2. amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés. ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés .) A fenti felsorolás érzékelteti. Ne alkalmazzuk olyan esetben. . búzával. .0 Összesen: 100.8 0.0 20. (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1. .a limitáló aminosavak (metionin.foszfor és kalciumtartalmát. takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani.2 0.8 Biometin 0.nyersfehérjetartalmát. . lizin) elõírt szintjét. Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható.0 2. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható.3 Biolizin 0.1 71.0 1.9 73. mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb. .vitamintartalmát.0 Tak. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat.4 0. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67.6 2.0 Energomix-50 1.nyersrosttartalmát. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával.0 100. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással.0 Halliszt 4.

A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. Az unatkozó. kannibalizmus kialakulásának veszélye. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. hogy azokon a napokon amikor az . majd 13 hetes korig jérce 1. az alomra szórva. Ismeretes olyan változat. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. nevelõtáppal takarmányozzuk.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl. de ellenállóképességük kisebb lesz. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. kisebb a csipkedés. 70 % délután adjuk. hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. nem unatkoznak. 18-20 hetes kortól mészgrittet. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk.n. A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott). vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. állományt neveljünk fel. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok. nevelõ-. így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. Hátránya az. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük. E módszer egyik változata az. de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. 2. táblázatban közöljük. ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. hogy 10 hetes kortól csak kb. megakadályozzuk a korai elhízást. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak.Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. Hátránya: az állomány szétnövése. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. Ha a tojástermelés során az ú. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni. szilárd szervezetû. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-.

hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük. lágy begy. amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez. hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ.5-7. Gippert Tibor .3-6.5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19. Erre azért van szükség.és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz. mint annak. Így emésztési zavarok.7 kg tápot fogyasztanak el. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam. a középnehéz testûek pedig 7. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik.5 kg.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr. amikor abrakkeveréket etetünk úgy. Etetõ. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4. hasmenés léphet fel. hogy mit etetünk. intenzitás) is szükség van. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot.5 cm itatóhossz/csirke 19. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell. Megjegyezzük.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból.

nevelõ. kalciumban szegények. ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. fázisos tojótápokat használunk.és befejezõtápokat gyártanak. hiánybetegségek léphetnek fel. Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. A baromfi számára a kortól. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek.Hazánkban a baromfihús. majd 50. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. ezért általában háromféle: indító-. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható. A nevelés során. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban. 75 és végül 100 %-os arányban. befejezõtáp) etetése mellett. A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. növendékekkel a "luxus" többlet. Ross. legfeljebb premixeket. A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. gyökgumós) . háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. kalcium-. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. stb.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében. vitamin. megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. aminosav-. A táplálóanyagban szegény szálas. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle. a tenyészállatokkal. A pulykák esetében általában az indító. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. Így lényegében saját tápot gyártanak. Az intenzív broilertápsor (indító-. A földterülettel nem rendelkezõ. A kis. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek.hiányos lesz a takarmány. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni. A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. nevelõ-. teljes értékû baromfitápot etetnek. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése.és nyomelem. foszforban gazdagok. belterjes. A tápokat mindig szárazon etetjük.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni. szálas.

Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. illetve vegyesen etetni. a délután pedig a szemestakarmányt. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya. az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat. de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget. vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. vagy külön-külön etethetõ. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni. A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. fehérjében. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. Hátránya viszont. Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik. A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. tojóhibrid).elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk.hiányos. A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában. hogy a darálási. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . Ez utóbbi módszer elõnye. így csak dercés tápot tudnak elõállítani. Elõfordulhat kivételes esetekben. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják. Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. ásványi. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer. ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. amelyek a fehérjetakarmányokon. Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését . A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve. vitaminokat. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. Újabban. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák. amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. Hagyományos takarmányozási módszer . könnyen és jól tárolható. A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. árpa. hogy drága. keverési munka és költség is elmarad. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica. rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal.és nyomelemeket.hígítani. A táp kis helyen. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége. kevésbé munkaigényes folyamat. búza. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. fõleg külföldön. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. penészesedik. gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható. hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag. Ezért célszerû a táplálóanyagban.koncentrátumokat.

vágóhídi melléktermékek felhasználásával.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és . Háztáji tartásban a fehérje. stb. A házkörüli tartásban. de mint említettük. Az egyhasznosítású hibridek.és energiaszükséglete. kendermagos. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt. hüvelyes darákból (borsó. hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag.) juthat és még ez is kiegészíthetõ. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek. bab.0-2.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ.2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással.5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. napraforgódara. hét között pedig hetenként megkétszerezi. rozs . rovarok. szójadara. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal. búza árpa. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést. repcemag) házi keveréket. húsliszt. az 1-3. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra.-7. a hagyományos fajtákéval szemben. csillagfürt). 2. befulladt tojás. A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni. A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. lóbab. Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot. hét) igen jó a súlygyarapodása. egészen az értékesítéséig (6. ellenállóképességük is kisebb. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag. elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire. vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri.tritikale). A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. napi átlagban. Rod-Izlandi. só) kiegészíteni.igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. keltetõi hulladékok (terméketlen. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani. Ezt követõen is. Hiányos takarmányellátásuk. magyar õshonos: sárga. Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza. nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el. amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. takarmányozási igénye írta: Dr. aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek. Baromfi tápanyag. stb.). Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a .ellátás o A tojótyúk ásványi anyag. A fentiekbõl megállapítható. repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok. fehér.

a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta.4 kg). a teljes repcemagot. Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása. Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik. linolsav-tartalma alacsonyabb. elõállítása . A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2.6 g fehérje élõtömeg kg-onként.0-13.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni.5-13 MJ/kg.csak zsírbedolgozással oldható meg. részben a kukorica helyettesítésére. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz.2-2. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1. Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel. a 4-5 hetes 14-15 kJ-t. gazdagból kevesebbet fogyasztanak. a nevelõben 13. A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell. energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos. tollasodásra és hústermelésre fordítja. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban. anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. fehérjében gazdagabb a kukoricánál. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12. amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. A megkívánt energiaszint azonban . búza) takarmánykeverékekben 12. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag. energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok. Energiában szegény takarmányból többet. Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. a tápba enzimkészítményt keverni. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese. 6-7 hetes korban viszont már csak 1.3-13.5 szerese. ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni. A broilercsirke növekedésében. festékanyagokat nem tartalmaz. Hazai árviszonyaink mellett. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett . de így is értékes abraktakarmány. A gabonaalapú (kukorica.3-12. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra.5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13. táplálóanyagait kiválóan értékesíti.legkedvezõbb. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható.

de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk. táblázatban ismertetjük. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell. saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül.5:1 Ca:P arány kívánatos. mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló. hanem egyéb más anyagokból is. A vitaminok közül az A.tartalmát is csökkenthetjük. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy.és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. a talaj.6-0. E. a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá. A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak . A vitaminok szerepével.jelen esetben a fehérjének . kukorica alapú tápoknál a triptofánt. a cisztint. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. a zsíremésztést. Ritkán fordul elõ.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat. hanem a tápok nyersfehérje. Az indító. majd a kor elõrehaladtával csökken. A szintetikus aminosavak (lizin. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható. stb. Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról.35-0.7 % P szint. ha ezt pótoljuk. akkor léphet elõ a sorrendben második. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje).2-0.7-1. majd harmadik. A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva. A nátrium és klór pótlására 0. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag. valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. aminosav. Hasznosítható foszforból 0. hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen .és kolinellátás érdemel külön figyelmet. metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van. valamint 1. viszont mérsékelhetjük vele a környezet. a lizint. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. annál több jó. biotin.a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. Az alacsonyabb fehérjetartalmú.40 % elegendõ. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma.2 % Ca és 0.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb. Lizinnel kiegészített repcemagdara.tetemes mennyiségû fehérjét követel. Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki. a niacin-.és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet. aminosav limitálóvá. A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje). A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni. Adagolásukat a magas áruk korlátozza. Ásványi anyag. A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint. a 40 %-ot eléri. A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak.minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. a repcedara (38-40 % nyersfehérje). Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot. a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. Minél fiatalabb az állat. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav. D. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ .

A többlet energia-felvétel elhízást. zab) megoldhatjuk. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz.tömeggyarapodásra: 0.létfenntartásra: 600 kJ . foszfor). A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány.8 g kalciumot ad le. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta. A broilercsirkék vitaminigényét a 8.létfenntartásra: 3. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica.tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet. A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. Fehérjeigény és . jó hatással van az ivari életre.7 kJ/g ME energiát és 1.igénye: . A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. árpa. A termék elõállítása energia-. az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti. fehérje. ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1. táblázatban közöljük. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ. a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.5 g . elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést.8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME.5 %-ban használt indító.90 %-os termésre: 603 kJ . a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220. míg a nehéztestû. zsírkiegészítést nem igényelnek. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME.és ásványi anyag-igényes.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként. Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium.8 g . a tojás 16.alapanyag. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban.foglalkoztunk. búza. a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente.3-1. A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. 6. 15-30 %-ot is elérhet. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: .5 g . viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. a petefészek elzsírosodását.90 %-os termelésre: 6. hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk.

6 %.4 % nyersfehérje ellátás indokolt. a hústípusú broilerszülõpár 2. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. napraforgódara. állati fehérjét nem. 4-6 tojásra elegendõ. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium.5 % rostszint is megengedhetõ. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag. kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ. hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat. borsó. Egy tojás elõállításához 3. a 11. az aminosavellátás érdekében igényel. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. repcedara. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb. amelynek kalcium tartalma 37-40 %.hasznosításuk rosszabb. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15. mivel minden tojással 1. fehérje.2-3. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz.50-0. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ.. mert a tojótápban 4.és aminosav.0-3. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. csillagfürt. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. a középnehéz testû 3. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ. ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek.2 %. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. csökkenti a takarmányfelvételt. vagy 0.leadás. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni. hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta.3 g kalcium szükséges. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje. A tojótyúk ásványi anyag.tolltermelésre: 0. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti. Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül.2 g A nehéztestû. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os. 70 %-os tojástermelés mellett.4 g Összesen: 11.5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét. a lizin a másodlagos. táblázatban ismertetjük.8 % kalciumot igényel takarmányában. A napraforgó gazdag metionin. számítva arra.5 %. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt. nagyobb ütemben.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára.7-2. (Ca CO3) használjuk. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé.5 MJ/kg-éhoz 18.takarmányokkal (szójadara.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni. A tojótyúk takarmányában 0. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni.0-4.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel. ez kb. vagy csak kis mennyiségben. 7. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav. lóbab.35 % hasznosítható foszfor elegendõ. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet.55 % összes foszfor. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás.32-0.5-18. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . A tojótyúk fehérje. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3. lucernaliszt) kielégíthetõ. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium.igényét a 13.

A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át. Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg. mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás"). így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni. A foszfor túladagolása káros. A monokalcium-foszfát 24.5 %-os tojópremixek a nyomelem. Vitatott kérdés az is. A foszfor-kiegészítést mono.forgalom miatt.9 % kalciumot. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik. majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ.35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot.3 % kalciumot tartalmaz. A tojótyúkok takarmányában 1.5 % linolsavtartalom szükséges.2-1. a komplett premixek a foszfor és a só . A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség. Az a nézet alakult ki. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen. Az egységes 0. Tojótápokban 0. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani.3-0.és foszfor. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a . hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ. Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. Általánosságban elmondható. A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül. valamint lényeges az A. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük. Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják.6 % foszfort és 16. hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak. illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük.hasznosítják. A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat. A tojatást fény. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk. Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával. Ahol dercés tápot etetnek.és vitaminigényt . Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium.és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen.vagy dikalciumfoszfát. a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik.és takarmányozási programmal biztosítjuk. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel.

A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani. Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten. Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut. Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik. A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. mint a takarmányellátásból eredõ hibák.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt. . étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese. mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful