A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. Jelentőségük a takarmányozási. vagy komplett. komplett premix.5 % felhasználású egységes premixeket. 17% P tartalmú) készítményeket használnak. amelyek élő mikroorganizmusok. Újabban főleg a tápban 3. a Tetravit Combi. A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. a tömeggyarapodást. termelését. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. utóbbiban az ivóvízbe keverjük. Az antibiotikumok gombák. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó. szintetikus aminosavak. enzimek.6% foszfor. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E. A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). P. hogy a tejsavbaktériumokat. Na. enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. Különösen a fiatal állatok . elsősorban lactobacillusok tenyészetei. Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket. energiadúsítók. 16. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. tartási feltételek javításával.és vitamin. Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. 23. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok. illetve ÁP-17 (21% Ca. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák. Bizonyítható.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok.9% kalciumtartalmú). A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26. amelyeket többnyire premix. vagy folyékony állapotban. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. a Jolovit B. a virginiamycint. A kortól függően is kezdetben indító. Ásványianyag. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. vitaminok. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak. A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák. nyomelemek. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. Nyomelem. takarmányhasznosítást javítják. szuperpremix formában hoznak forgalomba. gátlóan hatnak a károsakra. ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. foszfor. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. makroelemeket (kalcium. probiotikumok. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak.5-5 %-ban felhasználandó. valamint színezőanyagok. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. Növelik az állatok ellenálló képességét.kiegészítők a Ca. a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre. baktériumok termékei.3% kalcium tartalmú). a flavomycint. gyógyszerek. A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. szabályozó szerepet töltenek be.vitamin. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. só). A Phylasol Combi. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor. Előző esetben a takarmányba. 0. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok.kiegészítők a speciális baromfi premixek. További kiegészítők a hozamfokozók. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. Cl pótló anyagok.

Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni. amelyek lizin-. Tylan. Trierra. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli. energiában.2-3. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám.4 % lizint tartalmaz. savszám sokszor gondot okoz. szalinomicin) használják. A teljes olajtartalmú. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel. amelyeket a takarmányhoz kevernek. A hántolt. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. az Energomix-40 21. A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. de a baromfi bőrébe nem épül be. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják.takarmányozásában játszanak fontos szerepet. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. lazalicid.kiegészítés szükséges. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os. Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének. avoparcin. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. a rost nem több 10-12 %-nál. extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét. repcedara) alkalmazása esetén lizin. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is. A fehérje . Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik.készítmény beszerezhető. A nyers szóját hõkezelni szükséges.és szójaalapú tápokban a metionin. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású.2 MJ/kg. a hatása teljes értékű. avasodását. legfeljebb a tojássárgáját színezi. A kukorica. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb. A hõkezelt. a tojás sárgájának színezésére. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara. illetve metionin tartalma eltérő. A két elsősorban limitáló aminosav. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. Aminosav tartalma jól kiegészíti. metioninban viszonylag szegény. Ilyen a Galloxasin. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. 3. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. A teljes szójadara fehérjében. Szintetikus aminosavak. Neomicin készítményeket. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag. Viton. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. Esetenként. Stressz. Az Energomix-50 24. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni.és metionin. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. A pirospaprika kapszantinja jó színező. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin.6 MJ/kg ME-t tartalmaz.

Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. Tojótyúkok. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. 1-1. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. granulálás) részesítik. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás. gyöngytyúkkal. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik. tojótyúk. Energiában szegényebb. C) A termékek között energia. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. közepes fehérjetartalmú takarmány. B. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra. A borsó közepes fehérjetartalmú. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. mint a szójadara.összetétele hiányos. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük. mint a kukoricáét. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. 3-5 %-ban szerepeltethetõ. kifejlett pulykával. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. A lóbab lizinben gazdag. energiában viszont gazdagabb. A pelletált termék jól tárolható. . lizin és metionin tartalomban van különbség. gyengébben. tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát. mert a hüvelyesek aminosav. Antinutritív anyagoktól mentes. metioninban szegény fehérjetakarmány. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. A tojótyúkok. háromféle változatban készül (A. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. a C a legértékesebb. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt. Dugító hatású takarmány. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja. mert a tojások hal-ízûek lesznek. A lucernaliszt energiában szegény. A napraforgódara emészthetõsége javítható. Tudjuk. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére. baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ. rostban gazdag. Fehérjetartalma lizinben szegény. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható. víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. A héja antinutritív anyagot tartalmaz. lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza. Lizintartalma nem elhanyagolható. tenyésznövendékek. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom.biológiai értéke kedvezõ.és energia. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk. A napraforgómagot tyúkokkal. Elsõsorban hízóállatokkal etessük. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk. a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. kesernyés ízû.4 MJ/kg értékkel.kiegészítés esetén. az úgynevezett "Szapkot".

Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel. vagy felfõzve. Minden baromfifajra jellemzõ. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt. Keltetõ üzemek melléktermékei. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ. Kalcium. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet. ME értékük kisebb a halliszténél. illetve alvasztva alkalmazzuk. biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. lizinben. triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag. a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány.és foszfor . Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz.és B-vitamin forrás. a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. Csak friss állapotban. mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. hús) fehérjében gazdagok. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. ME. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ.és foszfor. különösen akkor. jelentõs a kalcium. mert a hús hal-ízû lesz. Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük. Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. jó fehérje. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag. Befejezõ hízótápban. hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. A baromfi termékei (tojás. metioninban. ha a héjrészeket eltávolítjuk. A tejtermékek közül. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet.értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. A toll. A baromfi táplálóanyag szükséglete . A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. a sajt. a terméketlen és a befulladt tojások.tartalma . A savó. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ. lizinben gazdagok. de metioninban hiányosak. a cisztinben. benne a táplálóanyagok áthaladása gyors.liszt nagy fehérjetartalmú (82%).

vagy növényi eredetûek lehetnek. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. fehérjék.: Biometin. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Az állati eredetû takarmányok (halliszt.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. Biolizin. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. stb. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. zsírok. hogy minél rövidebb idõ alatt. külterjes tartási. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. . A tétel fordítva is igaz. ásványi anyagok és vitaminok. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ.: zsírpor). hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%).) lehet azokat pótolni. nagy termelõképességû fajtát. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. A korszerû. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Hiába tartunk értékes. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat.

A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban. fehérjetartalmuk kevés. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. A rozs etetése baromfival nem javasolható. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. MCP. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. a jó egészségi állapothoz. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható. Az állatok elzsírosodását csökkenti. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. Nutrafosz-3. Ilyen készítmények pl. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba).: az AP-17. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. a felét képes hasznosítani. Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt. DCP. A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható. stb. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban. rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt. A különbözõ ocsúk.

felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. Sajnos elég drága. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. kb. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. Elõfordulhat.n. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. ezért bélgyulladást okozhat. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. úgy tudják. a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. A vágás elõtt két héttel ne etessük. Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. vagy broiler befejezõ keverékekbe. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. hogy halízû lesz a hús tõle. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. osztályú napraforgódara héjtalanított. nagy mennyiségben etetve dugító hatású. biológiai értéke nagy. Ez csak abban az esetben igaz. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható. Fehérjetartalma magas. Rosttartalma magas. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. nagy fehérjetartalmú takarmány. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. 00-s fajtákból készített változata is. Bvitaminokban gazdag. nagy fehérjetartalmú takarmány. jércenevelõ tápokba. sok ásványi anyag és karotin található benne. Az I. . Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. vagy csak kis mennyiségben javasolható.

Nutrafosz-3. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. a felét képes hasznosítani. A tétel fordítva is igaz. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. MCP. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. nagy termelõképességû fajtát. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. vagy növényi eredetûek lehetnek. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. Ilyen készítmények pl. . mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ.A korszerû.: Biometin. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. hogy minél rövidebb idõ alatt.) lehet azokat pótolni. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. stb. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). majd a tojástermelés csökkenését eredményezi.: zsírpor). A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. zsírok. külterjes tartási. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. fehérjék. Biolizin. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. stb. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. Hiába tartunk értékes. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak.: az AP-17. DCP. ásványi anyagok és vitaminok. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat.

amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket. általában 2. hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. esetleg olyan gyógyszereket. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem . ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron. hogy kalciumot is tartalmaznak. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni. amelyek a betegségek megelõzését. Igen értékes takarmány-kiegészítõ. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz.2-0.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van.n. pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk. intenzív broiler indító koncentrátum. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük. porosít. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának. sajnos nagyon drága. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát .3 % takarmánysót adagolunk. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell. A premixek olyan gyári készítmények. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0. ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. stb.i. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú. foszfor.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. a kornak megfelelõ fehérjéket. hogy a tojótápot granulálva etetjük. Ez az egyik oka annak. nyomelemeket (pl.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket.a tojótápon kívül mészkõgrittet. amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium.). az ellenálló képesség fokozását szolgálják. Nutrafosz-3. stb. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny.: az AP-17. Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. a hallisztet sóval tartósítják) 0.5-1 %-ban). ásványi anyagokat.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. A gyártók minden terméken feltüntetik. Hiánya termeléscsökkenést eredményez. A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt. komplett-premixek is. stb. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba. a jó egészségi állapothoz. vitaminokat. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani. Ilyen készítmények pl.

A zártan nevelt. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. 1. Ügyelni kell arra.6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget. 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. mozgásukban korlátozott húshibridek 2. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék . betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség. A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga.5 kg befejezõtápot számíthatunk. zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul. annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez.etethetõk. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: .saját keverékek összeállításával.0 kg indító-. kukorica-búza. Minél idõsebb az állat. az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból. ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható.és 1-1. gazdasági abrakkal (kukorica.5-2. Ha erre nincs mód. akkor a gazda jobban teszi. páratartalom. stb. A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség.5-2.8-1. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz. vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása. beszerzése lényeges.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent.42. Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra.) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük. 22-tõl 35 napos korig nevelõ-. . hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen. v. hõmérséklet. A broilercsirke 42-49 napos korú 1. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-.metabolizálható energiatartalmát. A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2. Intenzív. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk. . Ehhez az is szükséges. . ha megfelelõ húshibridet hízlalunk. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más. stb. táblázat).gyári táp vásárlásával. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása.) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli.0 kg nevelõ.koncentrátum hígítással.

9 73.0 Halliszt 4. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával.nyersrosttartalmát. takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani.0 2.0 Összesen: 100.4 Takarmánysó 0. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható.7 21.nyersfehérjetartalmát.8 0. .0 1. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon.0 Tak.szójadara 21. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat. táblázatban közöljük.4 0. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67..1 71.2 0. élesztő 1.6 2.3 Vitaminpremix 1.9 0.vitamintartalmát. Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható.0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer.2 0.0 1.4 Takarmánymész 0.) A fenti felsorolás érzékelteti. ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés .0 100.1 0.3 Biolizin 0. búzával. amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés. (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1. . mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb. . .5 Extr.foszfor és kalciumtartalmát.e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt.a limitáló aminosavak (metionin.0 100.0 Energomix-50 1.0 Nutrafosz -3 2.4 2. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással.8 Biometin 0.0 2. . vagy egyéb gazdasági abrakkal. lizin) elõírt szintjét.0 20. Ne alkalmazzuk olyan esetben.

2. hogy 10 hetes kortól csak kb. Az unatkozó. de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. de ellenállóképességük kisebb lesz. A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. az alomra szórva. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. Ismeretes olyan változat. hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus.Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. nem unatkoznak. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott). így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. Hátránya az.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl. kannibalizmus kialakulásának veszélye. majd 13 hetes korig jérce 1. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. 18-20 hetes kortól mészgrittet. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. nevelõ-. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. E módszer egyik változata az. táblázatban közöljük. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. kisebb a csipkedés. Hátránya: az állomány szétnövése. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. Ha a tojástermelés során az ú. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni. szilárd szervezetû. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. hogy azokon a napokon amikor az . ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. megakadályozzuk a korai elhízást. 70 % délután adjuk.n. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak. vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. nevelõtáppal takarmányozzuk. állományt neveljünk fel.

a középnehéz testûek pedig 7. Etetõ.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2. Gippert Tibor . lágy begy. hasmenés léphet fel. Megjegyezzük. hogy mit etetünk. hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból.5-7. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel.5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4. Erre azért van szükség.3-6. amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell.5 kg. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz. mint annak. Így emésztési zavarok.5 cm itatóhossz/csirke 19. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik.és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak. intenzitás) is szükség van. amikor abrakkeveréket etetünk úgy.7 kg tápot fogyasztanak el. hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük.

A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak. háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése. Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. szálas. befejezõtáp) etetése mellett. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük. A tápokat mindig szárazon etetjük. Ross. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani. Az intenzív broilertápsor (indító-. vitamin. foszforban gazdagok.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. A táplálóanyagban szegény szálas. a tenyészállatokkal. nevelõ. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak. Így lényegében saját tápot gyártanak. legfeljebb premixeket. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk.és befejezõtápokat gyártanak.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni. A kis. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal. A pulykák esetében általában az indító. ezért általában háromféle: indító-. 75 és végül 100 %-os arányban.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. A földterülettel nem rendelkezõ. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes.és nyomelem. stb. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban. gyökgumós) . A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. teljes értékû baromfitápot etetnek. kalciumban szegények. belterjes. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek. A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk. növendékekkel a "luxus" többlet. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban.Hazánkban a baromfihús. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében. fázisos tojótápokat használunk. nevelõ-. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. hiánybetegségek léphetnek fel. A baromfi számára a kortól. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek.hiányos lesz a takarmány. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. aminosav-. A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. majd 50. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. A nevelés során. Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. kalcium-. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle.

hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag. amelyek a fehérjetakarmányokon. a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában.és nyomelemeket. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. búza. Ez utóbbi módszer elõnye. Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. Ezért célszerû a táplálóanyagban. gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. így csak dercés tápot tudnak elõállítani. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer.koncentrátumokat. A táp kis helyen. Hagyományos takarmányozási módszer . ásványi. penészesedik. fõleg külföldön. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését . Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást.hiányos. Elõfordulhat kivételes esetekben. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. tojóhibrid). könnyen és jól tárolható. vagy külön-külön etethetõ. fehérjében. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. kevésbé munkaigényes folyamat. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége. A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák.hígítani. vitaminokat. vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. hogy a darálási. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal. Hátránya viszont. A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható.elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni. Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget. a délután pedig a szemestakarmányt. illetve vegyesen etetni. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. Újabban. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. árpa. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap. az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat. A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. keverési munka és költség is elmarad. hogy drága. ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica.

búza árpa. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani.0-2. csillagfürt). rovarok.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot. Baromfi tápanyag. kendermagos. Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk.). repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra. szójadara.igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. bab. 2. Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a . Rod-Izlandi. rozs . keltetõi hulladékok (terméketlen.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és . befulladt tojás. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést. magyar õshonos: sárga. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal. a hagyományos fajtákéval szemben. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit. fehér. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt. húsliszt. napi átlagban. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag. hét között pedig hetenként megkétszerezi. ellenállóképességük is kisebb.2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ. egészen az értékesítéséig (6. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést. hüvelyes darákból (borsó. só) kiegészíteni. de mint említettük.5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. A házkörüli tartásban. Hiányos takarmányellátásuk. stb. vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri. A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni. A fentiekbõl megállapítható. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek. lóbab. az 1-3. elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire. Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza. Ezt követõen is.tritikale). nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak. napraforgódara. aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek. vágóhídi melléktermékek felhasználásával.és energiaszükséglete. hét) igen jó a súlygyarapodása. takarmányozási igénye írta: Dr. hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság. repcemag) házi keveréket.-7.) juthat és még ez is kiegészíthetõ. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes.ellátás o A tojótyúk ásványi anyag. A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. stb. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el. amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. Az egyhasznosítású hibridek. Háztáji tartásban a fehérje. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag.

A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell.3-13. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok.csak zsírbedolgozással oldható meg. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe.5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13. a 4-5 hetes 14-15 kJ-t. elõállítása . Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett .legkedvezõbb. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni. Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. Hazai árviszonyaink mellett. a nevelõben 13. tollasodásra és hústermelésre fordítja. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet.5-13 MJ/kg. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1. A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. fehérjében gazdagabb a kukoricánál. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. A gabonaalapú (kukorica. ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni.3-12. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. részben a kukorica helyettesítésére. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható. táplálóanyagait kiválóan értékesíti. anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban. Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik. búza) takarmánykeverékekben 12. festékanyagokat nem tartalmaz. A megkívánt energiaszint azonban .4 kg). de így is értékes abraktakarmány. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel. amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t. linolsav-tartalma alacsonyabb. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia. Energiában szegény takarmányból többet. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12.2-2. A broilercsirke növekedésében. energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet.6 g fehérje élõtömeg kg-onként. energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni. 6-7 hetes korban viszont már csak 1. a tápba enzimkészítményt keverni. gazdagból kevesebbet fogyasztanak. a teljes repcemagot.5 szerese. A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese.0-13.

Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról. A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav.40 % elegendõ. E. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak . A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz. hanem egyéb más anyagokból is. a niacin-. A szintetikus aminosavak (lizin. stb.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy. de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza. majd harmadik. A vitaminok szerepével. a zsíremésztést.jelen esetben a fehérjének . A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak.35-0. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell. valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét. Adagolásukat a magas áruk korlátozza. A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. annál több jó. kukorica alapú tápoknál a triptofánt. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma.2-0. Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot. a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. D. Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül. Lizinnel kiegészített repcemagdara.a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje). hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen .minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ . valamint 1.6-0. a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan. Hasznosítható foszforból 0. a 40 %-ot eléri. Az indító. A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb. aminosav. a repcedara (38-40 % nyersfehérje). a cisztint. Minél fiatalabb az állat.tartalmát is csökkenthetjük. a talaj. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. majd a kor elõrehaladtával csökken. hanem a tápok nyersfehérje.és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat. ha ezt pótoljuk. Ritkán fordul elõ. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje). viszont mérsékelhetjük vele a környezet.és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti.2 % Ca és 0.tetemes mennyiségû fehérjét követel.5:1 Ca:P arány kívánatos. Ásványi anyag. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint.7 % P szint. aminosav limitálóvá. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható. mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló.és kolinellátás érdemel külön figyelmet. a lizint. biotin. A vitaminok közül az A. akkor léphet elõ a sorrendben második. A nátrium és klór pótlására 0.7-1. táblázatban ismertetjük. Az alacsonyabb fehérjetartalmú.

A tojóhibridek már a 10 MJ/kg. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ. viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban. táblázatban közöljük. ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. zab) megoldhatjuk. A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti.5 g . hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket. A broilercsirkék vitaminigényét a 8.és ásványi anyag-igényes. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os. árpa. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét.tömeggyarapodásra: 0. A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280.5 g . Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. Fehérjeigény és .tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet. A termék elõállítása energia-. a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220.létfenntartásra: 3. elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: . a tojás 16.7 kJ/g ME energiát és 1. jó hatással van az ivari életre.5 %-ban használt indító.90 %-os termelésre: 6. A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk.foglalkoztunk. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica.igénye: . Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. A többlet energia-felvétel elhízást. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta. 6.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz.8 g kalciumot ad le. A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. foszfor). a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente. 15-30 %-ot is elérhet. zsírkiegészítést nem igényelnek. fehérje. míg a nehéztestû.8 g .3-1.90 %-os termésre: 603 kJ .8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium. a petefészek elzsírosodását.alapanyag. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány. búza. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1.létfenntartásra: 600 kJ . a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.

hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat.32-0. csökkenti a takarmányfelvételt. a lizin a másodlagos.5-18.8 % kalciumot igényel takarmányában. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás. vagy csak kis mennyiségben. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet. repcedara.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17. lucernaliszt) kielégíthetõ. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. 70 %-os tojástermelés mellett. amelynek kalcium tartalma 37-40 %. számítva arra.35 % hasznosítható foszfor elegendõ. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15. nagyobb ütemben.takarmányokkal (szójadara. A napraforgó gazdag metionin. kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni.0-4.7-2. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti. A tojótyúk fehérje. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. táblázatban ismertetjük. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni.5 % rostszint is megengedhetõ. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi.4 g Összesen: 11. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ. a 11. A tojótyúk takarmányában 0.55 % összes foszfor. állati fehérjét nem. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium.5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül.3 g kalcium szükséges.hasznosításuk rosszabb. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik. ez kb. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb. a hústípusú broilerszülõpár 2.2-3. a középnehéz testû 3..50-0.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel.2 %. vagy 0.2 g A nehéztestû. Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül. 7. lóbab. fehérje.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz.4 % nyersfehérje ellátás indokolt. A tojótyúk ásványi anyag. 4-6 tojásra elegendõ. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag.5 %. (Ca CO3) használjuk. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet.6 %. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3. mert a tojótápban 4. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje.5 MJ/kg-éhoz 18. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. mivel minden tojással 1. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium.igényét a 13. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt.tolltermelésre: 0. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja. csillagfürt.0-3. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani. napraforgódara. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. az aminosavellátás érdekében igényel. borsó. ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek.és aminosav.leadás. Egy tojás elõállításához 3. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni.

jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium. így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig. a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat.6 % foszfort és 16. A foszfor túladagolása káros. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik. a komplett premixek a foszfor és a só . Az egységes 0. A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel.5 % linolsavtartalom szükséges. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat. Tojótápokban 0. Ahol dercés tápot etetnek.és vitaminigényt . Általánosságban elmondható. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. A tojatást fény. A monokalcium-foszfát 24. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás"). valamint lényeges az A. hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását. Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt.vagy dikalciumfoszfát. A foszfor-kiegészítést mono. Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni.3-0. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül. Vitatott kérdés az is. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni.3 % kalciumot tartalmaz. A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség. csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk.és takarmányozási programmal biztosítjuk. A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat. A tojótyúkok takarmányában 1. illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük. Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük.35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos.2-1.9 % kalciumot. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik.és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ.hasznosítják. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ.5 %-os tojópremixek a nyomelem. Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a . A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át. romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával.és foszfor.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk. Az a nézet alakult ki. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav.forgalom miatt.

A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani. Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. . mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni. A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten. étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese. A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. mint a takarmányellátásból eredõ hibák. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé.