A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

kiegészítők a Ca. energiadúsítók. utóbbiban az ivóvízbe keverjük. A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. amelyeket többnyire premix. a Tetravit Combi. amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok. valamint színezőanyagok. A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26. A kortól függően is kezdetben indító. Na. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. komplett premix. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. A Phylasol Combi. gátlóan hatnak a károsakra. foszfor. További kiegészítők a hozamfokozók. Előző esetben a takarmányba. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. takarmányhasznosítást javítják. Bizonyítható. vagy komplett. enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére. Különösen a fiatal állatok . makroelemeket (kalcium. Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. Az antibiotikumok gombák. nyomelemek. A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket.5-5 %-ban felhasználandó. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak.3% kalcium tartalmú). Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok.vitamin.kiegészítők a speciális baromfi premixek. Nyomelem. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. elsősorban lactobacillusok tenyészetei. termelését. Növelik az állatok ellenálló képességét. a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre. amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. a Jolovit B.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok. esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. 0. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei. szuperpremix formában hoznak forgalomba. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor.5 % felhasználású egységes premixeket. P. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást.6% foszfor. hogy a tejsavbaktériumokat. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. 17% P tartalmú) készítményeket használnak. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. Jelentőségük a takarmányozási. 16. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. Újabban főleg a tápban 3. tartási feltételek javításával. illetve ÁP-17 (21% Ca. a tömeggyarapodást. Ásványianyag. Cl pótló anyagok.és vitamin. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. szabályozó szerepet töltenek be. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. 23. gyógyszerek. vagy folyékony állapotban. vitaminok. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák. A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. enzimek. a flavomycint. a virginiamycint.9% kalciumtartalmú). só). A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó. szintetikus aminosavak. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. probiotikumok. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E. amelyek élő mikroorganizmusok. A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. baktériumok termékei.

Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. savszám sokszor gondot okoz. A nyers szóját hõkezelni szükséges. Szintetikus aminosavak.takarmányozásában játszanak fontos szerepet. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik. a tojás sárgájának színezésére. amelyek lizin-. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. legfeljebb a tojássárgáját színezi. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. 3. de a baromfi bőrébe nem épül be. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. A pirospaprika kapszantinja jó színező. a hatása teljes értékű. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni.és metionin. Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének. Viton. A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány. Neomicin készítményeket. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. Tylan. Stressz. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. avasodását. A fehérje . A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám. extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik. A hántolt. A két elsősorban limitáló aminosav. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel.2 MJ/kg. amelyeket a takarmányhoz kevernek. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. Az Energomix-50 24. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak. metioninban viszonylag szegény. energiában. Aminosav tartalma jól kiegészíti. Trierra. avoparcin.kiegészítés szükséges. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. illetve metionin tartalma eltérő. Ilyen a Galloxasin.készítmény beszerezhető. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is. szalinomicin) használják. Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek. Esetenként.4 % lizint tartalmaz. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük.2-3. A teljes olajtartalmú.és szójaalapú tápokban a metionin. az Energomix-40 21. A kukorica. repcedara) alkalmazása esetén lizin. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. lazalicid. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják. A teljes szójadara fehérjében. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. a rost nem több 10-12 %-nál. Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni. A hõkezelt. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli.6 MJ/kg ME-t tartalmaz. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét.

háromféle változatban készül (A. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. Lizintartalma nem elhanyagolható. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. A napraforgómagot tyúkokkal. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. B. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk. metioninban szegény fehérjetakarmány. tojótyúk.összetétele hiányos. Energiában szegényebb. lizin és metionin tartalomban van különbség. a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas. A tojótyúkok. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. gyengébben. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. A pelletált termék jól tárolható. Fehérjetartalma lizinben szegény. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt. víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. . Tojótyúkok. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható. granulálás) részesítik. A napraforgódara emészthetõsége javítható. Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát. Antinutritív anyagoktól mentes. Elsõsorban hízóállatokkal etessük. közepes fehérjetartalmú takarmány. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére.biológiai értéke kedvezõ. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. az úgynevezett "Szapkot". C) A termékek között energia. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik.és energia. energiában viszont gazdagabb. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja.kiegészítés esetén. tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. 3-5 %-ban szerepeltethetõ. gyöngytyúkkal. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. mert a tojások hal-ízûek lesznek. A lóbab lizinben gazdag. Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni. A héja antinutritív anyagot tartalmaz.4 MJ/kg értékkel. Dugító hatású takarmány. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. rostban gazdag. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. a C a legértékesebb. A borsó közepes fehérjetartalmú. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. mint a kukoricáét. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. kifejlett pulykával. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom. Tudjuk. kesernyés ízû. lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra. 1-1. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. mint a szójadara. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza. A lucernaliszt energiában szegény. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. tenyésznövendékek. mert a hüvelyesek aminosav.

jelentõs a kalcium. Keltetõ üzemek melléktermékei. biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt.és foszfor .és B-vitamin forrás. A baromfi termékei (tojás. Befejezõ hízótápban. ME. A baromfi táplálóanyag szükséglete . a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok.liszt nagy fehérjetartalmú (82%). különösen akkor. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz. Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel. a cisztinben. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ. illetve alvasztva alkalmazzuk. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag. a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. lizinben gazdagok.és foszfor. lizinben. de metioninban hiányosak. mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz. mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki. Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. benne a táplálóanyagok áthaladása gyors. a sajt. jó fehérje.értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag. A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. A toll. Minden baromfifajra jellemzõ. A savó. metioninban. ha a héjrészeket eltávolítjuk. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat.tartalma . Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük. hús) fehérjében gazdagok. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban. vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. mert a hús hal-ízû lesz. Csak friss állapotban. vagy felfõzve. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. a terméketlen és a befulladt tojások. ME értékük kisebb a halliszténél. A tejtermékek közül. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet. hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. Kalcium. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr.

ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. ásványi anyagok és vitaminok. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. hogy minél rövidebb idõ alatt. zsírok. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. stb. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. nagy termelõképességû fajtát. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%).: Biometin. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. külterjes tartási. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. Biolizin. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. A tétel fordítva is igaz. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. vagy növényi eredetûek lehetnek. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. Hiába tartunk értékes.: zsírpor).és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki.) lehet azokat pótolni. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. fehérjék. A korszerû. . A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok.

mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ. Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . Ilyen készítmények pl. stb. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A különbözõ ocsúk. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba). rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. a felét képes hasznosítani. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. fehérjetartalmuk kevés. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. a jó egészségi állapothoz. MCP. mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. DCP. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban. Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható. Nutrafosz-3. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell.: az AP-17. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható. Az állatok elzsírosodását csökkenti. A rozs etetése baromfival nem javasolható. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt.

nagy mennyiségben etetve dugító hatású. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. kb. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. Fehérjetartalma magas. vagy csak kis mennyiségben javasolható. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. Az I. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. Bvitaminokban gazdag. Sajnos elég drága. nagy fehérjetartalmú takarmány. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. ezért bélgyulladást okozhat. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. Elõfordulhat. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû. úgy tudják. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. biológiai értéke nagy. hogy halízû lesz a hús tõle. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. Rosttartalma magas. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. vagy broiler befejezõ keverékekbe. nagy fehérjetartalmú takarmány. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ. . jércenevelõ tápokba. felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. Ez csak abban az esetben igaz. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat.n. 00-s fajtákból készített változata is. osztályú napraforgódara héjtalanított. A vágás elõtt két héttel ne etessük. sok ásványi anyag és karotin található benne.

DCP.: az AP-17. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. a felét képes hasznosítani. stb. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. ásványi anyagok és vitaminok.A korszerû. Hiába tartunk értékes. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. Ilyen készítmények pl. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ.: Biometin. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. nagy termelõképességû fajtát. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. vagy növényi eredetûek lehetnek. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára.) lehet azokat pótolni. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. fehérjék. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ.: zsírpor).és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. Nutrafosz-3. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. MCP. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. . Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). A fehérjében gazdag takarmányok állati-. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. külterjes tartási. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. stb. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. Biolizin. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl. zsírok. hogy minél rövidebb idõ alatt. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. A tétel fordítva is igaz. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését.

). A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni.i. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron. ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen. A gyártók minden terméken feltüntetik.5-1 %-ban). pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna.a tojótápon kívül mészkõgrittet. a jó egészségi állapothoz. nyomelemeket (pl.n. hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. porosít. amelyek a betegségek megelõzését. ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. Ilyen készítmények pl. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. stb. sajnos nagyon drága. a hallisztet sóval tartósítják) 0. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani. Igen értékes takarmány-kiegészítõ. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. hogy kalciumot is tartalmaznak. ásványi anyagokat. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba. hogy a tojótápot granulálva etetjük. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. általában 2. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt. komplett-premixek is. amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. Nutrafosz-3. A premixek olyan gyári készítmények.: az AP-17.3 % takarmánysót adagolunk. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem . ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. stb. a kornak megfelelõ fehérjéket. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell. amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. esetleg olyan gyógyszereket. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0. vitaminokat.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . foszfor. intenzív broiler indító koncentrátum. Hiánya termeléscsökkenést eredményez. a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. az ellenálló képesség fokozását szolgálják. Ez az egyik oka annak.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk.2-0. stb.

) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli.0 kg indító-. hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen. kukorica-búza. Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni. Ha erre nincs mód. .5-2. annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: . stb.és 1-1. A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga. .etethetõk. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul. Ügyelni kell arra. ha megfelelõ húshibridet hízlalunk. Intenzív.gyári táp vásárlásával.5-2.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat. ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható.0 kg nevelõ. hõmérséklet. A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség. Minél idõsebb az állat. A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2. beszerzése lényeges.5 kg befejezõtápot számíthatunk. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz. páratartalom. 22-tõl 35 napos korig nevelõ-. táblázat).8-1. vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása.6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. stb. gazdasági abrakkal (kukorica. v. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív. az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk. A broilercsirke 42-49 napos korú 1. 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk. 1. mozgásukban korlátozott húshibridek 2.saját keverékek összeállításával. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát.metabolizálható energiatartalmát. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más.koncentrátum hígítással. akkor a gazda jobban teszi. . betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség.42. zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent. A zártan nevelt. Ehhez az is szükséges. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék .) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük.

0 100.0 2.4 Takarmánymész 0. élesztő 1.3 Vitaminpremix 1.5 Extr.0 Összesen: 100.6 2.8 0.0 Tak. .0 Energomix-50 1. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon.7 21.0 100.9 0.0 1.) A fenti felsorolás érzékelteti. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással.szójadara 21. vagy egyéb gazdasági abrakkal.0 2. ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés . Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával. . takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani. mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb.a limitáló aminosavak (metionin.0 Halliszt 4.0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer.0 20.9 73.1 71.nyersrosttartalmát. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat.vitamintartalmát.0 Nutrafosz -3 2.2 0. Ne alkalmazzuk olyan esetben.e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt. táblázatban közöljük. búzával. . (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható.8 Biometin 0.3 Biolizin 0. lizin) elõírt szintjét. ..0 1.4 2. amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés.1 0.nyersfehérjetartalmát.4 0.4 Takarmánysó 0.2 0. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67.foszfor és kalciumtartalmát. .

vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. nevelõtáppal takarmányozzuk. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. nevelõ-. táblázatban közöljük. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni. de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus. hogy azokon a napokon amikor az .Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. E módszer egyik változata az. kannibalizmus kialakulásának veszélye. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. állományt neveljünk fel. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. Ha a tojástermelés során az ú. 2. szilárd szervezetû. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. Az unatkozó. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. Ismeretes olyan változat.n. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. kisebb a csipkedés. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok. Hátránya: az állomány szétnövése. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. megakadályozzuk a korai elhízást. ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. 18-20 hetes kortól mészgrittet. Hátránya az. 70 % délután adjuk. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. nem unatkoznak. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. majd 13 hetes korig jérce 1. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk. így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott). hogy 10 hetes kortól csak kb. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. az alomra szórva. de ellenállóképességük kisebb lesz. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük.

Gippert Tibor . amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam. lágy begy. a középnehéz testûek pedig 7.3-6.és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell.7 kg tápot fogyasztanak el. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ.5 kg. Etetõ.5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6. mint annak. hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot.5-7. amikor abrakkeveréket etetünk úgy. hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van. intenzitás) is szükség van. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr. Megjegyezzük. hasmenés léphet fel. hogy mit etetünk. Erre azért van szükség. Így emésztési zavarok.5 cm itatóhossz/csirke 19.

ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. belterjes. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. A földterülettel nem rendelkezõ. teljes értékû baromfitápot etetnek. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. A kis. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. gyökgumós) . A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal. ezért általában háromféle: indító-. A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. a tenyészállatokkal. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban. A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. A táplálóanyagban szegény szálas. Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. növendékekkel a "luxus" többlet. befejezõtáp) etetése mellett. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható.Hazánkban a baromfihús. vitamin. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük. Így lényegében saját tápot gyártanak. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. hiánybetegségek léphetnek fel. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban. háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. aminosav-. kalcium-. megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. szálas. Az intenzív broilertápsor (indító-. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk. nevelõ. A tápokat mindig szárazon etetjük. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak. legfeljebb premixeket. majd 50.és befejezõtápokat gyártanak. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak.és nyomelem. 75 és végül 100 %-os arányban. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. A pulykák esetében általában az indító. A baromfi számára a kortól. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. Ross. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek. nevelõ-. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. stb.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek. fázisos tojótápokat használunk. kalciumban szegények. foszforban gazdagok.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni. A nevelés során. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak.hiányos lesz a takarmány.

penészesedik. Hátránya viszont. gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. vagy külön-külön etethetõ. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer. így csak dercés tápot tudnak elõállítani. fõleg külföldön. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . Ezért célszerû a táplálóanyagban. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák. hogy drága. A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik. keverési munka és költség is elmarad. amelyek a fehérjetakarmányokon. ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. A táp kis helyen. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését .elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk.hígítani. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. a délután pedig a szemestakarmányt. Elõfordulhat kivételes esetekben. hogy a darálási. az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. könnyen és jól tárolható. Hagyományos takarmányozási módszer . amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani.koncentrátumokat.hiányos. A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni. Újabban. vitaminokat. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. búza. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya. rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. fehérjében. A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve. a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. kevésbé munkaigényes folyamat. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag. árpa. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. tojóhibrid). Ez utóbbi módszer elõnye. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget. de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák. ásványi.és nyomelemeket. Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica. Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják. illetve vegyesen etetni.

igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a . 2.tritikale). vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt. de mint említettük. hét között pedig hetenként megkétszerezi.).0-2. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést. szójadara. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést. aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek. A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. takarmányozási igénye írta: Dr. bab. csillagfürt). egészen az értékesítéséig (6. magyar õshonos: sárga. rozs . keltetõi hulladékok (terméketlen. kendermagos. hüvelyes darákból (borsó.ellátás o A tojótyúk ásványi anyag. elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire. A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ. húsliszt. só) kiegészíteni.-7. az 1-3.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és .5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. Az egyhasznosítású hibridek. rovarok. ellenállóképességük is kisebb. stb. Háztáji tartásban a fehérje. hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság. nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak. lóbab. a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok. Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk. Baromfi tápanyag. Rod-Izlandi.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes. A házkörüli tartásban. a hagyományos fajtákéval szemben. Ezt követõen is. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. repcemag) házi keveréket. stb. befulladt tojás. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal. A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek.) juthat és még ez is kiegészíthetõ.2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással. hét) igen jó a súlygyarapodása. fehér. napraforgódara.és energiaszükséglete. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag. Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza. vágóhídi melléktermékek felhasználásával. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani. búza árpa. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra. A fentiekbõl megállapítható. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit. Hiányos takarmányellátásuk. napi átlagban.

A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása. a nevelõben 13. energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni.3-12. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra. 6-7 hetes korban viszont már csak 1. elõállítása . Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni. linolsav-tartalma alacsonyabb. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban.3-13.6 g fehérje élõtömeg kg-onként. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. A gabonaalapú (kukorica. A broilercsirke növekedésében. a teljes repcemagot. Energiában szegény takarmányból többet. festékanyagokat nem tartalmaz. A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. táplálóanyagait kiválóan értékesíti. Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz.5 szerese. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak. energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. búza) takarmánykeverékekben 12.5-13 MJ/kg. részben a kukorica helyettesítésére.legkedvezõbb. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2. Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít.4 kg). amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. tollasodásra és hústermelésre fordítja. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett .5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13. A megkívánt energiaszint azonban . Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt. fehérjében gazdagabb a kukoricánál. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok.0-13. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. de így is értékes abraktakarmány.2-2. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell. anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos.csak zsírbedolgozással oldható meg. a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta. a tápba enzimkészítményt keverni. gazdagból kevesebbet fogyasztanak. Hazai árviszonyaink mellett. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel. a 4-5 hetes 14-15 kJ-t.

Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül. a cisztint. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell.6-0.a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. a 40 %-ot eléri. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van. A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. E. mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló.minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban. Ásványi anyag.7 % P szint. A vitaminok közül az A. Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni. kukorica alapú tápoknál a triptofánt.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb. A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak. Ritkán fordul elõ. A szintetikus aminosavak (lizin.40 % elegendõ. Az alacsonyabb fehérjetartalmú. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav. a lizint.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. akkor léphet elõ a sorrendben második. aminosav.és kolinellátás érdemel külön figyelmet. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. Az indító. a niacin-. A vitaminok szerepével.és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról. aminosav limitálóvá. Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot. A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. táblázatban ismertetjük. majd harmadik.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. stb.jelen esetben a fehérjének . valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét.5:1 Ca:P arány kívánatos. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje). A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak . a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan. hanem a tápok nyersfehérje.és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje).tartalmát is csökkenthetjük.2 % Ca és 0. majd a kor elõrehaladtával csökken. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma. valamint 1. a talaj. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ .7-1.tetemes mennyiségû fehérjét követel. D. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint.2-0. A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk. Hasznosítható foszforból 0. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat. A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag. saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. annál több jó. Adagolásukat a magas áruk korlátozza. hanem egyéb más anyagokból is. viszont mérsékelhetjük vele a környezet. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki. Minél fiatalabb az állat. metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . biotin. A nátrium és klór pótlására 0. hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen . ha ezt pótoljuk. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. Lizinnel kiegészített repcemagdara. de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy. a zsíremésztést.35-0. a repcedara (38-40 % nyersfehérje).

6.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként.8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME.létfenntartásra: 3. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280. A broilercsirkék vitaminigényét a 8. 15-30 %-ot is elérhet. fehérje.90 %-os termésre: 603 kJ .alapanyag. A termék elõállítása energia-. A többlet energia-felvétel elhízást. foszfor). a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220. A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke.tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet. a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente.tömeggyarapodásra: 0. zab) megoldhatjuk. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg. viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ.5 %-ban használt indító. elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést. ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. míg a nehéztestû. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: . A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. zsírkiegészítést nem igényelnek.7 kJ/g ME energiát és 1. Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.90 %-os termelésre: 6. a tojás 16. jó hatással van az ivari életre. hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket. árpa. az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti.és ásványi anyag-igényes. A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban. Fehérjeigény és . táblázatban közöljük. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét. A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica.8 g .5 g .3-1.létfenntartásra: 600 kJ .8 g kalciumot ad le.5 g .igénye: . a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.foglalkoztunk. a petefészek elzsírosodását.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. búza.

7-2. állati fehérjét nem. A tojótyúk ásványi anyag. ez kb. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17.5 MJ/kg-éhoz 18. táblázatban ismertetjük.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani.5 % rostszint is megengedhetõ. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz.igényét a 13. Egy tojás elõállításához 3. 7. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os. A tojótyúk fehérje. számítva arra. mert a tojótápban 4.és aminosav.4 % nyersfehérje ellátás indokolt.2-3.32-0.2 g A nehéztestû.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel. vagy 0. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl. A napraforgó gazdag metionin. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik.5-18. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet. az aminosavellátás érdekében igényel.takarmányokkal (szójadara. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav. borsó. hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta. 4-6 tojásra elegendõ. A tojótyúk takarmányában 0. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g.8 % kalciumot igényel takarmányában. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik. mivel minden tojással 1.hasznosításuk rosszabb. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni. csillagfürt. (Ca CO3) használjuk. Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül. hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat. fehérje.35 % hasznosítható foszfor elegendõ.4 g Összesen: 11.2 %. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz..5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni. 70 %-os tojástermelés mellett.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet.6 %.3 g kalcium szükséges.tolltermelésre: 0. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani.55 % összes foszfor. a középnehéz testû 3. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb.0-4. csökkenti a takarmányfelvételt. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3. nagyobb ütemben. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára. a hústípusú broilerszülõpár 2. vagy csak kis mennyiségben. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent.0-3. a lizin a másodlagos. napraforgódara. lóbab.5 %. a 11. lucernaliszt) kielégíthetõ. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti.leadás.50-0. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium. repcedara. amelynek kalcium tartalma 37-40 %. ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek.

illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük.és takarmányozási programmal biztosítjuk. Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk.5 % linolsavtartalom szükséges. romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával.2-1. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani.és vitaminigényt . Az egységes 0. A foszfor túladagolása káros. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik. A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség. Vitatott kérdés az is. Az a nézet alakult ki.vagy dikalciumfoszfát.3-0.9 % kalciumot.6 % foszfort és 16. mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat. majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ.hasznosítják. A tojótyúkok takarmányában 1. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel.35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. Ahol dercés tápot etetnek. A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át. Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik. A monokalcium-foszfát 24. A foszfor-kiegészítést mono. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ. Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. Tojótápokban 0. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat.forgalom miatt. így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás"). A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium.3 % kalciumot tartalmaz. A tojatást fény. A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül.és foszfor. A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen. a komplett premixek a foszfor és a só .5 %-os tojópremixek a nyomelem. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a . Általánosságban elmondható. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg. csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot. a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak. valamint lényeges az A. hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását. Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését.és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk.

Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága. A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani. étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese. A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. . Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni. mint a takarmányellátásból eredõ hibák.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful