A BAROMFI FONTOSABB TAKARMÁNYAI

írta: Dr. Gippert Tibor A baromfi takarmánykeverékében, az úgynevezett baromfitápban olyan takarmánykomponenseket célszerű felhasználni, amelyek táplálóanyagait jól képes megemészteni, felszívni, szervezetébe beépíteni. A tápok összetételét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmazott takarmányok keveréke biztosítsa a fiatal állatok növekedéséhez, a tojók tojástermeléséhez szükséges táplálóanyagokat. Baromfitápokban a fő takarmányforrások a gabonák, az olajos magvak darái, a halliszt, az állati eredetű összetevők és a gabonák feldolgozási melléktermékei. Kisebb jelentőségűek a pillangós magvak, zöldtakarmány őrlemények, élesztő, zsírok. A legfontosabb baromfitakarmányok kémiai összetételét, emészthetőségét, metabolizálható energiatartalmát, limitáló aminosav összetételét táblázatok tartalmazzák.

A gabonamagvak és melléktermékeik
A gabonák képviselik a legfőbb energiaforrást a baromfitápokban. Nagy keményítőtartalmukat a baromfi igen jól megemészti. Fehérjében szegények, hiányos az aminosav- összetételük, különösen lizinben és triptofánban szegények. Ásványianyag- tartalmuk sem teljes értékű, kevés kalciumot, nátriumot és hasznosítható foszfort tartalmaznak. A fitinhez kötött foszfornak a fiatal baromfi csak 30 %-át, a kifejlett 50 %-át képes hasznosítani. A kukorica a legkedvezőbb energiahordozó baromfitakarmány. Metabolizálható energiatartalma, 14,6-15,8 MJ/kg szárazanyagra számítva, ami legnagyobb a gabonafélék között. Alacsony fehérjetartalma (9-10 %) igen hiányos lizinben. A kukorica nemcsak kiváló energiabázis, ezenkívül egyéb előnyei is jelentkeznek. A sárga kukorica kitűnő xantofill pigment forrás; ez az anyag tetszetőssé teszi a broiler bőrét és a tojás sárgáját. A pigmentek egy része átalakulhat Avitaminná, hozzájárulhat az állatok vitaminellátásához. A kukorica 4 % zsírtartalma esszenciális zsírsavakban igen gazdag, 50 %-a a növekedéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen linolsav. A baromfifélék tápjában a kukoricát, a kortól és a hasznosítási iránytól függően 40-70 %-ban szerepeltethetjük. Többnyire darált formában, keverékben adjuk, de kifejlett állatokkal szemesen is etethető. Darált állapotban hosszabb ideig nem tárolható, kesernyéssé válik. Minőségét rontja a magas víztartalom és a penészesedés. A fuzáriummal fertőzött kukorica mind a növendék, mind a kifejlett egyedek takarmányozásában gyakran gondot okoz. Hazánkban a kukorica után a leggyakrabban használt gabonaféleség a takarmánybúza. Metabolizálható energiatartalma 14-15 MJ/kg (sz.a.), ami megközelíti a kukoricáét. Fehérjetartalma viszont jóval nagyobb, 12-14 %, a gabonafélék közül a legmagasabb. Növénynemesítők már 16-17 % fehérjetartalmú búzát is termesztettek. A búza fehérjének aminosav összetétele hiányos, főleg lizinben, metioninban és triptofánban. Szénhidrát tartalmának emészthetőségét kismértékben rontják a pentozánok. Jobb emészthetősége érdekében, nagyobb arányú etetése esetén újabban pentazonáz enzim-kiegészítést alkalmaznak. Lipokrom festékanyagot nem, linolsavból is csak keveset tartalmaz Baromfitápokban 30-50 %-ban adagolható, jó hizlaló takarmány. Egyoldalú etetése - hiányos linolsav- tartalma miatt - rontja a tojástermelést, csökkenti a megtojt tojások tömegét. Takarmánykeverékekben durvára őrölve alkalmazzuk, mert a finom őrlemény csirizesedik és a csőrhöz ragad. Az árpa rosttartalma nagyobb, ME értéke kisebb, aminosav összetétele kedvezőbb, mint a kukoricáé és a búzáé. Szénhidrát tartalmának nehezebb emészthetőségét a roston kívül a bétaglükánok okozzák, melyek viszkózus anyagukkal az enzimeket semlegesítik. Baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim

kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható. A víziszárnyasok (lúd, kacsa) 3-4 hetes kor után az árpa szénhidrát-tartalmát jobban emésztik, mint a csirke. A zab nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt hizlaló tápokban nem alkalmazható. Fehérjetartalma biológiailag a gabonák közül a legértékesebb. Zsírja esszenciális zsírsavakban gazdag. A zab tenyészállatok takarmányozásában előnyös, az ivari életet serkenti. Általában szemesen etetik. Fiatal állatnak csak finomra darálva célszerű adni, mert durva rostos szerkezete a táplálóanyagok emésztését rontja. Alacsony energiakoncentrációja révén alkalmas a jércék túl intenzív fejlődésének késleltetésére, illetve a húshibrid szülőpárok elhízásának megakadályozására. A tritikálé az árpával közel egyenértékű takarmány. Fehérjében, lizinben, metioninban annál kissé gazdagabb, biológiai értéke a búzáéhoz hasonló. Baromfitápokban csak kis mennyiségben, 10-20 %-ban keverhető. A cirok energiában gazdag, a kukorica után a legjobban értékesíti a baromfi . A kukorica helyettesítésére a legalkalmasabb gabonaféle. Fehérjetartalma a kukoricáénál nagyobb, de limitáló aminosavakban szintén hiányos. Baromfitápokban darálva 30-50 %-ban szerepeltethető. Színező anyagot nem tartalmaz és linolsav-tartalma is elmarad a kukoricáétól. Tannintartalma rontja a fehérje emészthetőségét, ezen nedves hőkezeléssel segíthetünk. A kendermag a tollazatot fényesíti, sporttenyésztők szívesen etetik. Vedlés idején kedvező hatású. A búzakorpa fehérjetartalma közepes, nagy rost- és alacsony ME- tartalma miatt kevésbé használt baromfitakarmány. Hízóállatok tápjában csökkenti a ME értéket, laxáns, hashajtó hatása miatt az emészthetőséget rontja. Tenyészállatok takarmánykeverékében kis mennyiségben felhasználható, nagy a B-vitamin tartalma és az alacsony ME értéke miatt előnyös. Kukoricaglutén a keményítőgyártás mellékterméke, fehérjében gazdag (70%),a nélkülözhetetlen aminosavak közül lizinben hiányos. Festékanyagot is tartalmaz, ezért etetése a csirkék bőrszínét, a tojássárgája színét előnyösen sárgítja.

Növényi fehérjetakarmányok Állati fehérjetakarmányok Zsírok
Energiatartalmuk 2-3 szor nagyobb, mint a gabonáké. A rövid szénláncú, telítetlen zsírsavakban gazdag növényolajok a baromfi számára értékes energiahordozók, mert könnyen emészthetők. A sertés és a vegyes állati zsírok közepesen emésztődnek, a marhafaggyú a legnehezebben emészthető zsiradék a baromfi számára. A sertészsír 35-36 MJ/kg, a marhafaggyú 32-34 MJ/kg, a növényi olajok, napraforgóolaj 37-38 MJ/kg metebolizálható energiaértéket képviselnek. Hízóállatok takarmányában energiadúsításra 3-8 %-ban alkalmazhatók. Számítanunk kell arra, hogy könnyen avasodnak, stabilizálásuk antioxidánssal elengedhetetlen követelmény. A zsírpor puffasztással megnövelt felületű kukorica és zsír keveréke, 40-50% a zsírtartalma. Takarmánykeverékekben jól felhasználható energiaforrás.

Takarmánykiegészítők

termelését. amelyeket emberi gyógyítás céljára nem használnak. A Na és Cl pótlására a konyhasót alkalmazzák. 23. esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. A szuperpremixek (5-10%-ban a tápban). tartási feltételek javításával. 16. a Vitasol Combi készítmények az összes nélkülözhetetlen vitamint tartalmazzák. ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét javítják. a flavomycint. probiotikumok. makroelemeket (kalcium.6% foszfor. takarmányhasznosítást javítják. eltérő korú és hasznosítású állományai részére forgalmaznak nyomelemeket. A takarmánygyártók a különféle baromfifajok. A Vitasol-E és a Tetraselen-E az E. Bizonyítható. Kifejlett állatok és víziszárnyasok esetében nem találtak érdemleges hozamnövelő hatást. enzimek. ezért elsősorban ezek használatát javasoljuk. gátlóan hatnak a károsakra. elősegítik a hasznos baktériumok fejlődését. a DCP (dikalcium-foszfát: 18% foszfor. majd nevelő és végül befejező premixet alkalmaznak. vagy komplett.9% kalciumtartalmú). enzimeket és élesztőkultúrát tartalmazó Lacto-Sacc készítmény előnyös hatást gyakorol a fiatal baromfi növekedésére.3% kalcium tartalmú).5-5 %-ban felhasználandó.A takarmánykiegészítők közé tartoznak az ásványi anyagok. valamint színezőanyagok. vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó. a Jolovit B.vitamin. vagy folyékony állapotban. A takarmányipari célra készített enzimek a baktériumok. hogy a tejsavbaktériumokat.kiegészítők a speciális baromfi premixek.és vitamin. A tyúkfaj esetében hús és tojástermelésre alkalmas fajták és hibridek részre külön-külön gyártanak premixeket. a virginiamycint. Nyomelem. A kalcium ellátásra a takarmánymeszet (CaCo3) vagy futort alkalmaznak. a bélflóra közvetítésével hatnak az állati szervezetre. a Tetravit Combi. vitaminok. Növelik az állatok ellenálló képességét.5 % felhasználású egységes premixeket. baktériumok termékei. utóbbiban az ivóvízbe keverjük. szintetikus aminosavak. energiadúsítók. elsősorban lactobacillusok tenyészetei. Újabban főleg a tápban 3. káros szermaradványokat az állati termékben nem okoznak. A takarmánymész csak 37-40% kalciumot tartalmaz. P. 17% P tartalmú) készítményeket használnak. gyarapodására és fajlagos takarmányfelhasználására. A rövid emésztőcsatornájú baromfiban hatásuk nem egyértelmű. Az antibiotikumok szerepét átvehetik a probiotikumok. foszfor.kiegészítők a Ca. A tojótyúkok részére a termelési szinttől függően eltérő összetételű premixeket javasolnak. szabályozó szerepet töltenek be. só). Na. a tömeggyarapodást. a baromfi számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazzák porított. További kiegészítők a hozamfokozók. amelyek élő mikroorganizmusok. A Phylasol Combi. szuperpremix formában hoznak forgalomba. 0. A kortól függően is kezdetben indító. A probiotikumok az állat szervezetébe jutva biztosítják az emésztő-berendezésben az ideális mikrobiális egyensúlyt. Különösen a fiatal állatok . Előző esetben a takarmányba. Ásványianyag. nyomelemek. Hozamfokozásra csak a bélből fel nem szívódó antibiotikumokat engedélyezik: a cinkbacitracint. a Tetracolin a B-vitaminok pótlására alkalmas. A foszfor és kalcium kiegészítésére a MCP (monokalcium-foszfát: 26. amelyeket többnyire premix. valamint a szigorú állategészségügyi előírások miatt mindinkább csökken. ezért több mint kétszeres mennyiséget kell belőle felhasználni a kalcium pótlására. a sarjadzó gombák fermentációs úton előállított termékei. amelyek közé sorolhatók az antibiotikumok. Az antibiotikumok gombák. még fehérjetakarmányokat is tartalmazhatnak. A vitamin kiegészítő készítmények egyes vitaminokat. A komplett premixek könnyebben bekeverhetők a tápba. komplett premix. gyógyszerek. Csirke és pulyka nevelése során a kezdeti időszakban jótékony hatásúak. Jelentőségük a takarmányozási. Cl pótló anyagok. illetve ÁP-17 (21% Ca.

Színező anyagot kukoricában szegény takarmányozás mellett célszerű alkalmazni a broilerek bőrének.kiegészítés szükséges. A teljes olajtartalmú. a rost nem több 10-12 %-nál. A két elsősorban limitáló aminosav. hozamnövelőként is szerepet játszhatnak. pótolja a gabonák hiányos aminosav garnitúráját. A hazánkban termeszthetõ fehérjetakarmányok közül legjelentõsebb az extrahált napraforgódara. Megakadályozzák a zsírok gyors oxidálását.2 MJ/kg. A teljes szójadara fehérjében. A DL-metionin felszívódása a legkedvezőbb. a lizin és a metionin nélkülözhetetlen a baromfitakarmányozásban. A nehezen emészthető rostosabb fehérjetakarmányok emészthetőségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja.4 % lizint tartalmaz. A béta karotin premixek előnyösen használhatók színező anyagként is. A hõkezelt. bélgyulladás és emésztőszervi megbetegedések megelőzésére használják az Erra-6. a szója helyettesítésére használt fehérjetakarmányok (napraforgódara. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat előnnyel. A kukorica. Energiahordozók a pelyhesített kukoricára rávitt zsírpor készítmények. a L-lizin 80% lizint tartalmaz. metioninban viszonylag szegény. Növényi fehérjetakarmányok A baromfiak számára a legfontosabb fehérjetakarmány a szójadara. lazalicid. a tojás sárgájának színezésére. A fehérje . Trierra. Ilyen a Galloxasin. avoparcin. Aminosav tartalma jól kiegészíti.és metionin. amelyek lizin-. mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítő. Az antioxidánsok zsírral dúsított baromfitápok gyártása esetén nélkülözhetetlenek. az Energomix-40 21. A lucernaliszt kevésbé hatékony színező anyag. Az Energomix-50 24. ami trioxazint tartalmazó nyugtató készítmény. energiában. Külföldön már a treonin és triptofán is készül szintetikus formában. a hõkezelt szójabab a broiler tápokban 5-10 %-ban alkalmazható. A szintetikus aminosavak felhasználásával a baromfitápok fehérjeszintjét csökkenthetjük. Neomicin készítményeket. A pirospaprika kapszantinja jó színező. Levágás előtt 7 nappal a befejező tápba már nem szabad kokcidiosztatikumot keverni. de a baromfi bőrébe nem épül be. A nyers szóját hõkezelni szükséges. Stressz. illetve metionin tartalma eltérő. szalinomicin) használják. Korszerû feldolgozása esetén fehérjetartalma 40-44 %-os.készítmény beszerezhető.takarmányozásában játszanak fontos szerepet.és szójaalapú tápokban a metionin.2-3. Újabban szulfonamid készítmények helyett az ionofor antibiotikumokat (monenzin. extrahált szójadara 48 % nyersfehérjét. legfeljebb a tojássárgáját színezi. repcedara) alkalmazása esetén lizin. A kereskedelmi forgalomban többféle lizin. A hõkezelés ezt a kedvezõtlen hatást kiküszöböli. tollcsipkedéskor nyugtatószereket szoktak alkalmazni. Szintetikus aminosavak. A kukorica és szója alapú tápokat rendszerint metioninnal ki kell egészíteni. A hántolt. amelyeket a takarmányhoz kevernek. avasodását. extrahált (zsírtalanított) szójadarát a fehérjeigénytõl függõen a baromfitápokban10-30 %-ban szerepeltetik. amelyek a bélflórára is hatást gyakorolnak. A gyógyszerek közül a kokcidiosztatikumok feltétlenül szükségesek a fiatal baromfi számára a vékonybél kokcidiózisa ellen. Esetenként. A baromfitápokban az avasodást jelző nagy peroxidszám. a hatása teljes értékű. esszenciális zsírsavakban gazdag takarmány. Viton. savszám sokszor gondot okoz. 3. Baromfi hízótápokban ezeket 2-10 %-ban használják. Tylan. tripszin inhibitor-tartalma ugyanis antinutritív (növekedés csökkentõ) hatású. drága állati fehérjetakarmányt takaríthatunk meg.6 MJ/kg ME-t tartalmaz. A nem keményítő poliszacharidok emészthetőségét a celluláz enzimek és az amiláz elősegítik.

háromféle változatban készül (A. lizin és metionin tartalomban van különbség. A repcemag glükozidákban és erukasavban szegény fajtái a Canola 00-ás extrahált repcedarák alkalmazhatók a baromfi-takarmányozásban. lizin kivételével a többi esszenciális aminosavat megfelelõ mennyiségben tartalmazza. mint a szójadara. tenyészbaromfik takarmányában 10-15 %-ban is hasznosíthatjuk. az úgynevezett "Szapkot". a C a legértékesebb. víziszárnyasokkal szemes formában is etethetjük. baromfi számára nehezen emészthetõ takarmány. A teljes repcemag mint energia és esszenciális zsírsav forrás a broiler tápokban 3-5 %-ban használható fel. hogy a tojástermelést és a tollfejlõdést elõnyösen befolyásolja. 3-5 %-ban szerepeltethetõ. rostban gazdag. Energiában szegényebb. Antinutritív anyagoktól mentes. különösen víziszárnyasok takarmánykeverékében elõnyösen felhasználható akár 10-15 %-ban is. a szójadaráéval egyenértékûvé tehetõ akkor. A tojótyúkok. tojótyúk. gyengébben. így közvetlenül hasznosítható takarmányozásra. A szójadara jelentõs részét (50-70%-át) baromfitápokban csillagfürttel kiválthatjuk. energiában viszont gazdagabb. takarmánykeverékekben legfeljebb 5-6%-ban szerepeltethetõ. A napraforgómagot tyúkokkal.összetétele hiányos. Ásványianyag és vitamin-tartalma jól kiegyensúlyozott. Broiler tápokban 510 %-ban szerepeltethetõ lizin. A mechanikailag kezelt napraforgódara aminosavakkal és energiával dúsított terméke NAPENERG néven a kereskedelmi forgalomban kapható. Dugító hatású takarmány. A lucernaliszt energiában szegény. ha mechanikai kezelésben (finomra darálás. A broiler nevelõ és hizlaló tápokban a mechanikai úton kezelt. Hazánkban kinemesítettek szaponin szegény lucernát.kiegészítés esetén. Fehérjetartalma lizinben szegény. vagy szintetikus aminosav kiegészítésrõl gondoskodjunk. amely a baromfitakarmányozásban a normál lucernánál kedvezõbb eredménnyel hasznosítható. Tojótyúkok. Elõnyös tulajdonsága a nagy karotin tartalom. A napraforgódara emészthetõsége javítható. mint a kukoricáét.4 MJ/kg értékkel. A héja antinutritív anyagot tartalmaz. A hüvelyes magvak közül a csillagfürt fehérjében és aminosavakban a leggazdagabb. Nagy szaponintartalma fiatal baromfinál növekedési depressziót okoz. mert a tojások hal-ízûek lesznek. kesernyés ízû. tenyésznövendékek. mert kedvezõen befolyásolhatja a hús minõségét. metioninban szegény fehérjetakarmány. gyöngytyúkkal. mert a hüvelyesek aminosav. közepes fehérjetartalmú takarmány.biológiai értéke kedvezõ. B. Szaponinmentes változata eredményesen felhasználható a baromfitakarmányozásban Hízó baromfi indítótápjában az energiaszint csökkentésre. a befejezõ tápokban mint színezõ anyag kis mennyiségben. C) A termékek között energia. granulálás) részesítik. lúd és kacsa takarmányában 10-20%-ban szerepeltethetõ. A barnahéjú tojást termelõ tyúkokkal ne etessük. A ludak a rosttartalmát jól elviselik. Hõkezelés után 3-8%-ban felhasználható a baromfitápokban. A hüvelyes magvak etetése esetén néhány százalék állati fehérjetakarmányt is etessünk. a fehérje biológiai értékében a szójával vetekszik. Táplálóanyagainak emészthetõségét szaponin hátrányosan befolyásolja. . a szójadara tömegarányos helyettesítésére alkalmas. kifejlett pulykával. 1-1. Hízóállatok takarmánykeverékében nagyobb arányú felhasználását szintén rosttartalma akadályozza. lizin kiegészítéssel ellátott napraforgódara 5-10 %ban kedvezõ eredménnyel felhasználható a szójadara részleges helyettesítésére. Lizintartalma nem elhanyagolható. A borsó közepes fehérjetartalmú. Tudjuk. Csak az édes csillagfürt alkalmas baromfitakarmányozásban. A pelletált termék jól tárolható. Színezõ festékanyagait a baromfi csak 8-10 %-ban hasznosítja. Broiler nevelõ és befejezõ tápokban. Elsõsorban hízóállatokkal etessük.és energia. A termék aminosav tartalma a szójadaráéval megegyezik. A lóbab lizinben gazdag. Indítótápokban rosttartalma miatt nem ajánlatos szerepeltetni.

A tejtermékek közül.és foszfor. biológiailag a legértékesebb baromfi-fehérjetakarmány. A tolltermelés érdekében indokolt 2-3%-os arányú felhasználása a tápban. ha a héjrészeket eltávolítjuk. metioninban. A jó minõségû halliszt 2-3%-nál több konyhasót. Baromfitápokban általában 3-6 %-ban szerepel. Baromfitakarmányokban 3%-nál nagyobb arányban ne etessük.tartalmuk esetenként túlzottan nagy lehet. hogy az emésztõcsatorna viszonylag rövid. mert a hús hal-ízû lesz. Nagyon sok B-vitaminokat tartalmaz. Egyes aminosavakban (izoleucin) hiányos fehérjéje és a többi állati fehérjetakarmányokhoz viszonyítva nehezen emészthetõ.és B-vitamin forrás. Keltetõ üzemek melléktermékei. illetve alvasztva alkalmazzuk. a túró és az író szintén értékes fehérjetakarmányok. nagyobb arányú felhasználás ár szempontból nem indokolt. A BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSA írta: Dr. de metioninban hiányosak. Befejezõ hízótápban. ME. a sajt. hús) fehérjében gazdagok. Minden baromfifajra jellemzõ. A toll. ME értékük kisebb a halliszténél.és foszfor . mert a termék gyorsan romlik és ilyen állapotban etetve bélhurutot okoz. Etetése esetén az etetõ edények tisztaságára nagyon kell ügyelni. jó fehérje. lizinben gazdagok. A baromfi táplálóanyag szükséglete . különösen akkor.A sörélesztõ 45-50% nyersfehérjét tartalmaz. A szárított élesztõ baromfitakarmányokban 2-5%ban szerepelhet. a baromfi számára nélkülözhetetlen aminosavakban is gazdag. különösen gazdag egy kéntartalmú aminosavban. Csak friss állapotban. jelentõs a kalcium.liszt nagy fehérjetartalmú (82%). mert a ráfordítások kétharmad részét a takarmányozási költségek teszik ki. a terméketlen és a befulladt tojások. 10%-nál több nyerszsírt nem tartalmazhat.tartalma . benne a táplálóanyagok áthaladása gyors. A jó minõségû húsliszteket baromfitápokban 2-5 %ban használják. Mindezek miatt a baromfifélék táplálóanyagokban koncentrált takarmányokat igényelnek. vagy felfõzve. A baromfi a toll-liszt fehérjéjét még a feltárás esetén is rosszul emészti. lizinben.értéke is nagyobb a többi fehérjeforrásénál. triptofánban és a többi esszenciális aminosavakban igen gazdag. Állati fehérjetakarmányok A halliszt 60-70 % nyersfehérjét tartalmaz. vágás elõtt 7-10 nappal már nem célszerû etetni. A savó. Minõségük a csont és a zsírtartalomtól függ. A húslisztek 50-60 % fehérjét tartalmaznak. A vér állategészségügyi okok miatt csak fõzés után etethetõ. Vetési Margit A baromfitartás jövedelmezõségét a takarmányozás alapvetõen meghatározza. a kelésgyenge csibék felfõzve értékes fehérjetakarmányok. Kalcium. A baromfi termékei (tojás. a teljes vagy a fölözött tej értékes fehérjetakarmány. a cisztinben.

hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ.: zsírpor). Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Hiába tartunk értékes. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. A fehérjében gazdag takarmányok állati-.A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. stb. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. Biolizin. hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. hogy minél rövidebb idõ alatt. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. . húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani.) lehet azokat pótolni. nagy termelõképességû fajtát. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. külterjes tartási. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok. ásványi anyagok és vitaminok.: Biometin. fehérjék. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. A korszerû. vagy növényi eredetûek lehetnek. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. A tétel fordítva is igaz. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. zsírok.

mert azok kiválogatják a nekik nem tetszõ szemeket. A baromfitápok összeállításához használható takarmányok Gabonamagvak: A gabonamagvak energiahordozóként szerepelnek a baromfi keveréktakarmányokban. ezért bizonyos hízlalási módszerek során szívesen alkalmazzák (zabos liba). így az állat fehérjeszükséglete velük nem fedezhetõ. A keveréktakarmányok alapanyagaként nem ajánlatos használni. Esetleg tojótyúkok takarmányozására szemes kiegészítésként a tojótáp mellé adható. kis táplálóértéke és esetleges mérgezõ gyommag tartalma miatt. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani. A rozs etetése baromfival nem javasolható. Az eddig említett gabonaféléknél nagyobb a rosttartalma a zabnak. A ludak és a kacsák keveréktakarmányaiban is szerepeltethetõ. vagy alig használjuk a pelyvákból eredõ nagyobb rosttartalma miatt. DCP.éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. A tojástermelésre szánt jércék felnevelése során kedvelt alaptakarmány. A gabonamagvak közül a kukorica és a búza használható a baromfitakarmányokban. A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát . amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. A viziszárnyasok takarmányába néhány százalékban felhasználható.mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. A különbözõ ocsúk. Az árpát a fiatal csirkék takarmányába nem. fehérjetartalmuk kevés.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. a felét képes hasznosítani. ezért a fiatal csirkék takarmányában nem használjuk. Ilyen készítmények pl. stb. rostaljak etetése a háztáji baromfitakarmányozásban eléggé elterjedt. A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni. Ha nem daráljuk le tojótyúkok kiegészítõ takarmányaként esetleg használható. Búzakorpából nagy rosttartalma miatt a baromfi keverék-takarmányaiba csak igen kevés (tojótyúk) keverhetõ. mert etetésével az elzsírosodás megelõzhetõ. A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. Nutrafosz-3. Fehérjehordozó alaptakarmányok: . a jó egészségi állapothoz. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. MCP. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak. Az állatok elzsírosodását csökkenti. Alkalmazása elõtt 5-10 állattal próbaetetés javasolt. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell.: az AP-17. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt.

Nagyobb mennyiségû napraforgódara használható a ludak és a kacsák takarmányaiban. . amelyek magas színvonalú termelést eredményeznének. A nem héjtalanított napraforgódara sok éles rostot tartalmaz. vagy csak kis mennyiségben javasolható. Néhány százalékban (3-5 %) etethetõ baromfiakkal az extrahált repcedara ú. így ez a hátrány kiküszöbölhetõ. osztályú napraforgódara héjtalanított. ha a broiler elõállítás során a hízlalás végéig etetjük. Az I. A háztáji baromfitartás során a külterjes tartási és takarmányozási viszonyok között a kapirgáló baromfi csak néhány dekagramm szemestakarmányt kap. Így a hústermelésre tartott állatok jóval hosszabb idõ alatt lesznek vágóérettek. biológiai értéke nagy. Extrahált napraforgódara: értékes hazai fehérjetakarmány. Bvitaminokban gazdag. jércenevelõ tápokba. Húsliszt (vagy vegyes állati fehérje liszt): különbözõ állati eredetû anyagokból készül. Rosttartalma magas. Az ilyen napraforgódarát csak igen apróra daráltan etethetjük baromfival. emiatt a baromfitápokban csak 1-2 %-ban használjuk. sok ásványi anyag és karotin található benne. mert a bennük lévõ fehérje nagy biológiai értékû. ezért bélgyulladást okozhat. kb. Ez csak abban az esetben igaz. a tojók tojástermelése pedig elmarad az intenzíven tartott és takarmányozott állományok termelése mögött.n. 5%-ban keverhetõ a tojótápokba. Az indítótakarmányba (4-5%) és a nevelõtakarmányba (2 %) feltétlenül javasolható a bekeverése. A broilertápokban 20-22 %-ban szerepel. Halliszt: a legkiválóbb minõségû állati eredetû fehérjehordozó. Sajnos a gazdák idegenkednek a használatától. A vágás elõtt két héttel ne etessük. ezért a baromfitápokba 4-5 %-ban való bekeverése javasolható. A forrólevegõvel szárított lucernaliszt szintén elég sok fehérjét tartalmaz. a ludak és kacsák keveréktakarmányaiban 5-8 % szerepeltethetõ. úgy tudják. ezért fiatal csirkék takarmányába nem használjuk. nagy mennyiségben etetve dugító hatású. Fehérjetartalma magas. felhasználása nélkül magas színvonalú termelés elképzelhetetlen. hogy halízû lesz a hús tõle. A baromfitakarmányokban való felhasználása nem. Növényi eredetû fehérjehordozók: Extrahált szójadara: A baromfitápok legfõbb növényi fehérjehordozója. Sajnos elég drága. nagy fehérjetartalmú takarmány. Borsó: kevesebb a fehérjetartalma.Állati eredetû fehérjehordozók: A keveréktakarmányok alapanyagai. amely nem tartalmazza mindazokat a táplálóanyagokat. mint az eddig felsorolt fehérjehordozóké. Elõfordulhat. A tojássárgája színének javítására a tojótápban 1-2%-ban használható. vagy broiler befejezõ keverékekbe. 00-s fajtákból készített változata is. hogy nagyobb mennyiségben etetve halízt okoz a húsban! A takarmányélesztõ kitûnõ aminosavösszetételû. nagy fehérjetartalmú takarmány. A baromfi táplálóanyag szükséglete A takarmánynak tartalmaznia kell az állat létfenntartásához és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat.

hiszen az összes állatfaj közül a legjobb hatásfokkal emészti a zsírokat. A baromfi nyersrost emésztése igen rossz. mert a tojáshéj sok meszet tartalmaz. A baromfi számára a két legfontosabb aminosav a metionin és a lizin. Az intenzív állattartás nem elégszik meg a gabonamagvaknak. Legfontosabb a kalcium és a foszfor mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. A gabonamagvak sok szénhidrátot (keményítõ) tartalmaznak és zsírtartalmuk is kielégítõ. DCP. a felét képes hasznosítani. pedig a baromfi a zsírkiegészítést nagyon meghálálja. stb. mert ezeknek kisebb a táplálóanyag igényük. Ezért feltétlenül szükséges nagy fehérjetartalmú alaptakarmányok használata a keveréktakarmányokban. Ezeknek az ára sajnos hazánkban igen magas. hogy minél rövidebb idõ alatt. A tétel fordítva is igaz. ásványi anyagok és vitaminok. Hiába tartunk értékes.) lehet azokat pótolni. A szénhidrátok közé tartozik a nyersrost is. Ha az említett két aminosav nem elegendõ az adagban. húst) csak fehérjébõl képes elõállítani. ezért a baromfiak takarmányozása során a D3 vitamin adagolást is biztosítani kell. akkor kristályos (szintetikus) aminosav készítmények felhasználásával (pl.: Biometin. mert aminosav összetételük (aminosavak = a fehérjék építõkövei) jobban hasonlít a termék aminosav összetételéhez. ezen kívül állati eredetû zsírok felhasználásával készített energiahordozók is szerepelnek a keveréktakarmányokban (pl. majd a tojástermelés csökkenését eredményezi. hogy tartalmazzák mindazokat a táplálóanyagokat amelyre az állatnak szüksége van ahhoz.és takarmányozási viszonyok között azokat a fajtákat tartsuk. Ezek a táplálóanyagok a szénhidrátok.: zsírpor). A takarmányok kalcium-tartalmának kiegészítésére takarmánymeszet használunk. mint energiahordozóknak az alkalmazásával. A szénhidrátok és a zsírok szolgáltatják a takarmány energia tartalmát. nagy termelõképességû fajtát. Ezeknek a mennyiségét a receptkészítéskor mindig ellenõrizni kell. Ezért csak annyi rostot szerepeltetünk a baromfi takarmányában amennyi a bélmozgások fenntartásához feltétlenül szükséges (tyúkfélék 2-3%). A tojástermelés alatti mészhiány lágyhéjú tojások termelését. Ezért a keveréktakarmányok foszfortartalmát ásványi foszforhordozókkal kell biztosítani.: az AP-17. fehérjék. takarmányukba 4-5 % nyersrostot kell biztosítani. egy termelési célra tenyésztett fajták genetikai adottságai jóval nagyobb termelést tesznek lehetõvé. Nehezen emészthetõ táplálóanyag és a többi táplálóanyag kihasználását is rontja. A takarmányadagokat úgy kell összeállítani. amelyeket háztáji tartásra tenyésztettek ki. vagy növényi eredetûek lehetnek. ami a növényi eredetû takarmányokban fordul elõ. Az állati eredetû takarmányok (halliszt. de ezek az adottságok csak akkor bontakoznak ki. . Nutrafosz-3. A kalcium és a foszfor hasznosulását a D-vitamin ellátottság javítja. hiszen az állati szervezet fehérjét (tojást. Az ásványi anyagok biztosítják a csontos váz kialakulását. stb. A gabonamagvak nem tartalmaznak elegendõ fehérjét a magas színvonalú termeléshez és bennük az aminosavak aránya sem megfelelõ. ha "alultakarmányozzuk" a termelés drága lesz és nem kielégítõ. ha az állat igényét minden tekintetben ki tudjuk elégíteni. húsliszt) fehérjetartalma általában nagyobb biológiai értékû.A korszerû. Biolizin. Nagy figyelmet kell fordítani az etetett takarmányok fehérjetartalmára. MCP. Más a helyzet a legelõ állatfajnak számító libával és a kacsával. külterjes tartási. Különösen sok kalciumot igényelnek a tojó állatok. Ezeknek a készítményeknek a használatakor figyelembe kell venni azt. zsírok. A baromfi a gabonamagvakban lévõ foszfornak csak kb. A fehérjében gazdag takarmányok állati-. minél nagyobb mennyiségû terméket állítson elõ. Ilyen készítmények pl. Ezért ezeket a takarmányokat energiahordozó takarmányként tartjuk számon. hogy egyúttal kalciumot is tartalmaznak.

A baromfitakarmányok összeállításakor az alaptakarmányok természetes vitamintartalmát .éppen azért mert az változó figyelmen kívül hagyjuk és a szükségletnek megfelelõ vitaminszintet vitaminpremixek alkalmazásával biztosítjuk. komplett-premixek is. hogy abból ad libitum (étvágyszerint) fogyaszthassanak. (A tojótyúkoknak kalciumigényük kielégítésére a tojástermelés alatt -különösen nyáron. A kereskedelemben hozzáférhetõk az ú. foszfor. amelyekre az állati szervezetnek feltétlenül szüksége van az életfolyamatok zavartalanságához. ásványi anyagokat.i. Takarmánymész: a keveréktakarmányok kalciumtartalmának kiegészítésére használjuk. A tojáshéj sok kalciumot tartalmaz. nyomelemeket (pl. sajnos nagyon drága. Igen értékes takarmány-kiegészítõ. az ellenálló képesség fokozását szolgálják. a kornak megfelelõ fehérjéket. mert a baromfi a só túladagolásra érzékeny. A koncentrátumok olyan takarmánykeverékek. amelyek tartalmazzák a termeléshez szükséges vitaminokat és nyomelemeket. Hiánya termeléscsökkenést eredményez. amelyek a szükséges vitaminokon és nyomelemeken kívül tartalmazzák mindazokat a nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagokat (kalcium.n. Ez az egyik oka annak. ezért azt folyamatosan kell az állatok számára biztosítani.A szervezet zavartalan mûködéséhez még egyéb ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. Foszforhordozók: a foszfort foszforsavas mészkészítmények formájában adagoljuk a keveréktakarmányokba. porosít. hogy a tojótápot granulálva etetjük.5-1 %-ban). Takarmánysó: a só nem raktározódik a szervezetben. stb. általában 2. Ilyen készítmények pl.: az AP-17. amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák a termelés irányának. stb. intenzív broiler indító koncentrátum. Takarmánykiegészítõk Zsírpor: (Energomix) a keveréktakarmányok energiatartalmának pótlására használjuk.a tojótápon kívül mészkõgrittet. amelyeket ásványianyag premixekkel lehet a takarmányba adagolni.2-0. hogy kalciumot is tartalmaznak. A premixek olyan gyári készítmények.).3 % takarmánysót adagolunk. a jó egészségi állapothoz. a hallisztet sóval tartósítják) 0. A baromfi keveréktakarmányaiba attól függõen. Használatuk során nem szabad figyelmen kívül hagyni. mert a foszforon kívül egyéb nyomelemeket is tartalmaz. Nutrafosz-3. Ezek a koncentrátumok önmagukban nem . ezért a tojótyúkok sok kalciumot igényelnek. pedig a baromfi ennél nagyobb kiegészítést is meghálálna.5-4%-ban kell a tápokhoz keverni ezeket a készítményeket. vagy kagylóhéjat külön etetõkben is biztosítani kell. Kukoricadarára felvitt állati zsírt tartalmaz. stb.) és aminosavakat amelyek nélkülözhetetlenek a termeléshez. A gyártók minden terméken feltüntetik. A gyártók jelzik a szükséges bekeverési arányt. ezért azt a keverék kalciumtartalmának kiszámításakor számításba kell venni. vitaminokat. a tárolás során az ilyen takarmány könnyen szétosztályozódik. esetleg olyan gyógyszereket.) A vitaminok olyan járulékos anyagok. (A Nutrafosz-3 azért kitûnõ foszforhordozó készítmény. hogy tartalmaz-e hallisztet (tu. A pontos adagolásra és az egyenletes elkeverésre fokozottan ügyelni kell. ezért a baromfitápokban csak 1-3 %-ban szerepeltetjük. hogy a kérdéses premixet milyen arányban kell az abrakkeverékhez keverni (általában 0. A nagy mennyiségû takarmánymész a keveréktakarmány ízét rontja. amelyek a betegségek megelõzését.

ha megfelelõ húshibridet hízlalunk. betartjuk a technológiában elõírt tartási feltételeket (állománysûrûség. 1. akkor a gazda jobban teszi. gazdasági abrakkal (kukorica. Ehhez az is szükséges. Ha erre nincs mód.5 kg befejezõtápot számíthatunk.saját keverékek összeállításával. Az egyes tápok javasolt táplálóanyag-tartalma az állatok növekedési erélyének megfelelõen alakul.koncentrátum hígítással. Ezt a nagy élõtömeget ilyen rövid idõ alatt csak úgy tudjuk elérni. beszerzése lényeges. az udvaron kapirgáló kettõs hasznosítású fajták ennél többet fogyasztanak gazdasági abrakból. Intenzív. A nevelés háromfázisos: napos kortól 21 napos korig indító-. Az abrakkeverék összeállításakor a táplálóanyag-szükségleti ajánlások alapján be kell állítani az abrakkeverék .42. mert a koncentrátumhoz keverendõ gazdasági abrak mennyisége minden esetben más és más. A zártan nevelt. v. Tyúkfélék takarmányozása A broilercsirke (húscsirke) takarmányozása. .6 kg keveréktakarmányból állítanak elõ 1 kg élõtömeget.0 kg élõtömegû vágócsirkét jelent. hõmérséklet. Mint korábban említettük a koncentrtum hígítás során nagyon gondosan kell ügyelni a gyár által magadott keverési arányokra és az egyenletes elkeverésre! (Könyvünkben azért nem adunk közzé példát a koncentrátum hígításra.metabolizálható energiatartalmát. táblázat).8-1. páratartalom. itt csupán a kornak és a hizlalási módnak (intenzív. stb.0 kg indító-. . A broilercsirke táplálóanyag-szükségletét 1 kg keveréktakarmány táplálóanyag-tartalmával jellemezzük (2.) keverve (koncentrátum hígítás) teljes értékû takarmánykeverékek állíthatók elõ belõlük. A fiatal állatnak a legnagyobb a növekedési erélye és ilyenkor használ fel legkevesebb takarmányt 1 kg tömeggyarapodásra.és 1-1. Ezt a nagy növekedési erélyt koncentrált takarmány etetésével tudjuk kihasználni. 22-tõl 35 napos korig nevelõ-. mozgásukban korlátozott húshibridek 2. ha a koncentrátum beszerzés folyamatosan biztosítható. Minél idõsebb az állat.) és az állatok táplálóanyag szükségletének megfelelõen takarmányozzuk az állatokat.etethetõk. stb. kukorica-búza.gyári táp vásárlásával. A broilercsirke 42-49 napos korú 1. ha gyári keveréktakarmányokkal takarmányoz. 36 napos kortól a hízlalás befejezéséig befejezõtápot etetünk. . A koncentrátum hígításra akkor van lehetõség. annál lassabb a növekedése és annál több takarmány szükséges egységnyi tömeggyarapodás eléréséhez.5-2. A takarmánykeverékekhez a gazda háromféle módon juthat: .) A legtöbb szakértelmet a saját keverésû abrakkeverék összeállítása igényli.0 kg nevelõ. hogy minél többféle alaptakarmányt és a szükséges takarmány-kiegészítõket be tudjuk szerezni. vagy félintenzív) megfelelõ keveréktakarmányok kiválasztása. mert így a receptkészítés fáradalmai elkerülhetõk. A koncentrátum hígítás házilag könnyen kivitelezhetõ és nagyon megkönnyíti a gazda dolgát.5-2. A gyári keveréktakarmányok használatakor a legegyszerûbb a gazda dolga. hogy a zsákcímkén feltüntetett keverési arányokat betartsuk és hogy a keverés egyenletes legyen. zárt tartási körülmények között egy broilercsirkére általában 0. Ügyelni kell arra.

2 0.3 Vitaminpremix 1. . mert így nem lehet az állat szükségletének megfelelõ keveréket összeállítani! Az ilyen takarmány etetésekor az állatok tömeggyarapodása kisebb.5 Extr.4 Takarmánysó 0. Ez nem azonos a koncentrátum hígítással. Ezért annak aki baromfi árutermeléssel kíván foglalkozni és ehhez a termelési iránynak megfelelõ végtermék hibrideket vásárol az javasolható.0 1.2 0.foszfor és kalciumtartalmát.0 2. amikor nem lényeges a rövid idõ alatti intenzív termelés.9 0. (A baromfival leggyakrabban etetett takarmányok táplálóanyag tartalmát a 1. .0 Nutrafosz -3 2. ha piacra történõ árutermelést folytatunk! Árutojás termelés .0 Sajnos eléggé elterjedt a háztáji gazdaságokban az a módszer. táblázatban közöljük.7 21..1 0. hogy gyári keveréktakarmányt hígítanak kukoricával.9 73.8 Biometin 0. lizin) elõírt szintjét.3 Biolizin 0.0 1. .0 Halliszt 4.0 20. élesztő 1.0 Tak. takarmányértékesítése rosszabb lesz és nem tudunk 7-8 hetes korra megfelelõ minõségû vágóárut elõállítani.) A fenti felsorolás érzékelteti. hogy teljes értékû gyári takarmánykeverékeket használjon.6 2.nyersrosttartalmát.0 100. .4 0. hogy bármennyire is gyakorlott baromfitartó a gazda a saját keverésû tápok összeállítása számára nem egyszerû feladat.0 Összesen: 100. Ne alkalmazzuk olyan esetben. vagy egyéb gazdasági abrakkal.0 2.0 Energomix-50 1.8 0.4 2.a limitáló aminosavak (metionin.nyersfehérjetartalmát. Az alábbiakban példaként bemutatunk egy teljes értékû broilercsirke tápsort: Összetétel Indító Nevelő Befejező Kukorica 67. .0 100.4 Takarmánymész 0.szójadara 21.vitamintartalmát.1 71. búzával. Ezért ezt a módszer legfeljebb az önellátásra tartott baromfi takarmányozására alkalmazható.e két összetevõ alapján kiszámított fehérje: energia arányt.

ezért azokat ad libitum takarmányozzuk. 2. ugyanannyira káros az elégtelen takarmányozásból eredõ csököttség is. A fiatalkori növekedésbeli lemaradást ugyan késõbb behozhatják az állatok. az alomra szórva.naponta egyszer teljesen etessük ki az etetõbõl. Ismeretes olyan változat. megakadályozzuk a korai elhízást. éhes állatok között eluralkodhat a csipkedés és a kannibalizmus. hogy 10 hetes kortól csak kb. Az unatkozó. A naposcsibéket a betelepítés után minél elõbb el kell látni megfelelõ összetételû takarmánnyal és istálló hõmérsékletû ivóvízzel. 80 %-a legyen az optimális fejadagnak. nevelõtáppal takarmányozzuk. A napi szemesadag 30 %-át délelõtt. jó kondíciójú (de nem elzsírosodott). A napi takarmányadag korlátozása Az elsõ 6 hétben ad libitum takarmányozunk. Az abrakkeverékek kívánatos táplálóanyag-tartalmát a 2. hogy azokon a napokon amikor az . hogy a tojástermelés kezdetére (2223 hetes kor) egészséges. a nevelés további szakaszaiban alkalmazzuk a napkihagyásos módszer valamelyik változatát. ugyanis a túlságosan agresszív egyedek túl sok. amikor 3 napi takarmányozás után 1 napos teljes koplaltatás következik. addig a tojástermelésre nevelt csirkék nevelésekor az a célunk. de ellenállóképességük kisebb lesz. A takarmány mellett ad libitum zúzókavicsot. A jércenevelés során a tojóhibrid-végtermékek takarmányozása a hibridek típusa szerint változik: A könnyûtestû (fehér héjú tojást termelõ) tojóhibrid növendékeket nem hajlamosak az elzsírosodásra. Az abrakkeverék mellett etetett szemestakarmányok aránya 7-10 hetes korban az adag 5-7 %-a. táblázatban közöljük. akkor a jércékkel 6-8 hetes kor körül meg kell kezdeni a szemes gabonamagvak etetését is. így megfelelõ szintû tojástermelést tudjunk elérni. kombinált takarmányozást (ipari abrakkeverékek + szemes gabona etetése) kívánjuk alkalmazni.Tojóhibrid jércék takarmányozása Míg a broilerhízlalás során a minél rövidebb idõ alatti maximális tömeggyarapodás elérése a cél. de elfoglalják magukat az alomra szórt magvak keresgélésével. kisebb a csipkedés. A takarmányt azonban -az étvágy fokozására. A közbeesõ napokon az egy napra elõírt szemes-takarmány dupláját etetjük napi két részletben. Hátránya: az állomány szétnövése. A középnehéz (barna héjú tojást termelõ) tojóhibrid jércék hajlamosabbak az elzsírosodásra ezért ezeket korlátozott adagú takarmányozásban kell részesíteni. hogy az éhezõ állományban nagyobb a kannibalizmus kialakulásának kockázata. amely képes lesz a tojóidõszakban a maximális termelés elérésére. majd 13 hetes korig jérce 1. nevelõ-. A visszafogott takarmányozásra azért van szükség. 18-20 hetes kortól mészgrittet.n. A napkihagyásos etetési módszer Az indítótáp etetésének idõszakában (az elsõ 6 hétben) ad libitum takarmányozunk. Hátránya az. A csirkéket napos kortól 6 hetes korig indító-. kannibalizmus kialakulásának veszélye. hogy minden második napon etetjük az abrakkeveréket -két napi adagot biztosítva az állatoknak-. állományt neveljünk fel. 11-22 hetes korban 15-20 %-a legyen. E módszer egyik változata az. azt követõen az 5-10 %-os termelési szint eléréséig (20-22 hetes korig) jérce 2. nem unatkoznak. vagy kagylózúzalékot is kell biztosítani az állatoknak. a gyengébb növekedésûek túl kevés takarmányhoz jutnak. Amennyire káros azonban a túlhajtott növekedés. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a "szemes-napon" ugyan éhesebbek az állatok. A visszatartásos takarmányozásnak többféle módszere ismeretes: 1. hogy a tojásrakás kezdetét késleltessük. majd fokozatosan csökkentjük a napi takarmányadagot úgy. szilárd szervezetû. 70 % délután adjuk. A napkihagyásos módszerek alkalmazásakor elõfordulhat. Ha a tojástermelés során az ú.

a középnehéz testûek pedig 7. hogy hogyan etetünk legalább akkora szerepe van. hasmenés léphet fel.állatok éheznek az ad libitum fogyasztásra adott zúzókavicsból. Az egyes termelési rendszerek technológiájukban közlik a világítási programot. Így emésztési zavarok. intenzitás) is szükség van. hogy az itatást a világítás megkezdésekor kezdjük és a takarmány elfogyasztásától számított 1 óra múlva befejezzük.5 kg. A vízfogyasztás korlátozása azokon a napokon történik. amelynek betartása elengedhetetlen az eredményes neveléshez és tojástermeléshez. lágy begy.5 cm itatóhossz/csirke 19. A visszatartás idején az ivóvízellátást is korlátozni kell. mert a korlátozottan etetett állatok éhesek és a kelleténél több vizet vesznek fel. Erre azért van szükség. Az alábbiakban a tartási körülmények függvényében közöljük az etetõ.és itatóhely szükségletet: Mélyalmos és rácspadlós tartás: Kor (hét) Etetőtér Itatótér 1-2 1 db csibekarton/100 db 2 db 2l-es kúpos itató/100 db vagy 1 db etetőtálca/60 db 3-18 6 cm etetőhossz/csirke 2. Gippert Tibor .és itatótér szükséglet tojóhibridek neveléséhez Annak. mészgrittbõl szükségleten felül vesznek magukhoz. Megjegyezzük. hogy a takarmány-visszatartással egyidejûleg a fény szabályozásra (idõtartam.7 kg tápot fogyasztanak el.5-7.héttől Etetőtér 1 db etetőtálca/60 db 4 cm etetőhossz/csirke 8 cm etetőhossz/csirke 10 cm etetőhossz/tojó Itatótér 2 db 2 l-es/100 db 1 szelep/30 csirke 1 szelep/6-10 csirke 1 szelep/4-8 tojó A tojótyúkok takarmányozása A baromfitakarmányozás módszerei írta: Dr. A nevelési idõszak végéig (20 hetes kor) a könnyû testû jércék 6. amikor abrakkeveréket etetünk úgy.héttől 10 cm etetőhossz/tojó 4. Etetõ. hogy mit etetünk.5 cm itatóhossz/tojó Ketreces tartás: Kor (hét) 1-2 3-6 7-18 19. mint annak.3-6.

A broilercsirkék részére a termelés színvonalától függõen is többféle tápsort készítenek. A tojótyúkok termelésétõl függõen is többféle. belterjes. ennek következtében etetése mellet a megfelelõ termelési eredmények elmaradnak. A fõleg saját fogyasztásra termelõ gazdák hagyományos takarmányozást folytatnak. A hazánkban forgalmazott broilercsirkék (Arbor Acres. A takarmányt teljes egészében takarmánygyáraktól vásárolják. ásványianyag kiegészítõket vásárolnak. A baromfitáp önmagában etethetõ teljesértékû takarmány. Félintenziv tápsor esetében 45-48 napos. A földterülettel rendelkezõ farmgazdaságok igyekeznek az általuk megtermelt gazdasági takarmányokat közvetlenül hasznosítani. legfeljebb premixeket. közép és nagyméretû baromfiüzemek tulajdonosai a kívánt termelési színvonaltól függõen. stb. vagy gyökgumós takarmányok adagolása mellett hasonló táplálóanyag hiány várható.fogyasztás megakadályozása érdekében dercés tápot célszerû etetni. A földterülettel nem rendelkezõ. háztáji tápsor mellett pedig csak 49-52 napos korra érhetik el ezt az élõsúlyt. ezért általában háromféle: indító-. A tápokat mindig szárazon etetjük. vitamin. A következõkben a háromféle takarmányozási módszer elõnyeit és hátrányait ismertetjük. szálas. ásványianyagokat és vitaminokat megfelelõ mennyiségben és arányban.) táplálóanyag-igénye is kismértékben eltér egymásétól. A kis. Elsõ nap az új takarmányt csak 25 %-ban adagoljuk. ezáltal takarmányozási költségeiket csökkenteni. foszforban gazdagok. a nevelõ és a befejezõtápból is kétfélét használnak. mint a középnehéz barna tojást termelõ tyúk. ezeket közvetlenül hasznosítják az állatokkal. majd 50. Ross. befejezõtáp) etetése mellett. egyes esetek kivételével szakszerûtlen és helytelen. a hasznosítási iránytól függõen sokféle tápot készítenek. A táppal történõ vegyes etetésük esetén fehérje-. A baromfitápokat csak esetleg növedék állatok korlátozott táplálóértékû takarmányozásánál szabad gazdasági eredetû takarmányokkal (szemes. A táplálóanyagban szegény szálas. A gazdasági szemestakarmányok fehérjében.Hazánkban a baromfihús. nevelõ. Intenzív baromfitakarmányozási módszer Kizárólag gyárilag elõállított. kizárólag teljes értékû baromfitápot etetnek. Így lényegében saját tápot gyártanak. A nevelés során.és nyomelem. baromfitáp koncentrátumot vásárolnak és ezt saját keverõjükben összekeverik a rendelkezésükre álló gabonadarákkal. 75 és végül 100 %-os arányban. árutermelõ baromfitartásra berendezkedõ üzemek intenzív baromfitakarmányozást folytatnak. Mivel többféle összetételû és táplálóanyag-tartalmú tápokat etetünk. nélkülözhetetlen aminosavakban hiányosak. A takarmányokat maga a kistermelõk termelik meg. A baromfi számára a kortól. adottságaiknak megfelelõen eltérõ takarmányozási módszereket alkalmaznak. az újabb tápot a régivel vegyesen etetjük.és befejezõtápokat gyártanak.és tojástermelés majdnem teljes egészében privát gazdaságokban történik. A baromfitápok általában 5-10 féle takarmány-alapanyagból és premixekbõl tevõdnek össze. a tenyészállatokkal. Ezek számára is külön-külön tápokat készítenek. gyökgumós) . megfelelõ tartási körülmények között már 42 napos korra a 2 kg körüli élõsúly elérhetõ. aminosav-. kalcium-. ezért takarmányváltoztatás alkalmával 3-4 napos átmenetet alkalmazunk. a hasznosítási iránynak megfelelõen dercés vagy granulált állapotban. fázisos tojótápokat használunk. A hízóállatokkal a minél több takarmányfelvétel érdekében granulált tápot. növendékekkel a "luxus" többlet. A másik módszer szerint a koncentrátumot és a szemestakarmányt természetes formában vegyesen etetik. a szakaszos fejlõdésnek megfelelõen más és más az állatok táplálóanyag igénye. teljes értékû baromfitápot etetnek. A pulykák esetében általában az indító. A takarmánygyárak ezek részére speciális tápokat gyártanak. Egészen eltérõ a hústípusú szülõpár állomány táplálóanyagigénye. Ezek kombinált takarmányozási módszert alkalmaznak. A könnyûtestû fehér tojást termelõ tojóhibrid is más összetétel takarmányt igényel. A viziszárnyasok életkortól és hasznosítási iránytól függõen szintén eltérõ összetételû baromfitápokat igényelnek.hiányos lesz a takarmány. Tartalmazzák az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges táplálóanyagokat. Az intenzív broilertápsor (indító-. kalciumban szegények. Gazdasági eredetû takarmánnyal való vegyes etetése. hiánybetegségek léphetnek fel. nevelõ-.

vagy mikrobiológiailag kifogásolható takarmány alapanyagot tartalmaz. ásványi. illetve vegyesen etetni. kevésbé munkaigényes folyamat. Szavatossági ideje általában 1-2 hónap. fehérjében. árpa. a délután pedig a szemestakarmányt. így csak dercés tápot tudnak elõállítani.azaz a tápkoncentrátum és gazdasági takarmány vegyes etetését . Még jó tárolás esetén se használjunk kéthónapnál öregebb tápot A nedves táp nagyon gyorsan romlik. az ilyen etetése komoly emésztési gondokat és elhullást okozhat.koncentrátumokat. A takarmánygyárak 50-70 %-ban használható koncentrátumokat hoznak forgalomba. a szemestakarmányt természetes formában etetjük A kombinált takarmányozási módszert . Újabban. Ez utóbbi módszer elõnye. de ebben az esetben is szükséges ásványianyag és esetenként vitamin pótlásról gondoskodni. keverési munka és költség is elmarad. Ezért célszerû a táplálóanyagban. hogy munkaigényesebb és nagyobb gondosságot igényel. Ez minden esetben a gyártó hibája és felelõtlensége. Ebben az esetben a koncentrátum a broilercsirke számára granulált formában készülhet. a takarmányozási költséget csökkenteni tudják és így a termelés jövedelmezõségét javíthatják. Kombinált takarmányozási módszer A takarmánygyárak készítenek a különbözõ korú és hasznosítású állományok részére speciális baromfitáp. rozs) házi keverõben is egyenletesen elkeverhetõ a koncentrátummal. fõleg külföldön.elsõsorban a földterülettel rendelkezõ termelõknek javasoljuk. Elõfordulhat kivételes esetekben. A táp etetése önetetõ rendszerrel könnyen megoldható. vagy külön-külön etethetõ. Hátránya viszont. Broilercsirkékkel 3 hetes kor után alkalmazható ez a módszer. hogy a darálási. de megtakarítják a nagy szállítási és gyártási költséget.hiányos. így biztosítanak teljes értékû táplálóanyag ellátást. Ezt a koncentrátumot szemestakarmányokkal kell kiegészíteni 30-50 %-ban. penészesedik. Az 1-2 mm szemcsenagyságra ledarált gabonadara (kukorica. kísérleti körülményék között már hazánkban is a kombinált takarmányozási módszert más formában is alkalmazzák. A koncentrátum a szemestakarmánnyal összekeverve. Így végül is saját maguk készítik el a teljes értékû baromfitápot. amelyek a fehérjetakarmányokon. premixeken és egyéb adalékokon kívül az energiahordozó abraktakarmányok egy részét is tartalmazzák. jó tartási körülmények mellett érdemes kizárólag baromfitápot etetni. A nagy termelésre képes broilercsirkéket és az egyhasznosítású tojóhibrideket genetikai adottságuk kihasználása érdekében teljes értékû speciális baromfitápokkal célszerû takarmányozni. Sajnos a házi keverõkben granuláló berendezés általában nem található. gyógyszereket és egyéb adalékokat tartalmazzák. A baromfitáp etetése nagy biztonságot jelent a termelõ számára. hogy az egyes cégek által forgalmazott valamilyen táp táplálóanyag.és nyomelemeket. A szemestakarmányok természetes formában etethetõk. mivel az fedezi az állatok táplálóanyag igényét. amelyek csak a fehérjetakarmányokat. tojóhibrid). gazdaságosan realizálni a nagy takarmányozási költséget. A termelõk a koncentrátumhoz keverhetik saját keverõjükben a rendelkezésükre álló gabonadarákat 60-80%-ban. hogy drága. Csak nagy termelésre képes állománnyal (broilercsirke. Tojótyúkok és növendékek esetében a koncentrátumot dercés . A táp kis helyen. amikor fehérje és aminosavigényük már kisebb és a szemes eleséget is el tudják fogyasztani. ezek képesek nagy hús és tojástermeléssel. Hagyományos takarmányozási módszer . könnyen és jól tárolható. A baromfitáp etetésének egyedüli hátránya. ásványianyagban és vitaminokban gazdag koncentrátumot a reggeli etetésnél az állatok elé adni. A koncentrátumok a tápnak általában 20-40%-át képezik. A koncentrátum és szemestakarmány vegyes etetése ugyanis a kaparás takarmánykiszórás veszélyét rejti magában. Alkalmazásával a legnagyobb költségtényezõt. búza.hígítani. így még gazdaságosabb eljárás és keverõ-berendezést sem igényel. vitaminokat.

A házkörüli takarmányozásban általában a fehérje. hét) igen jó a súlygyarapodása. stb. Naposkori élõtömegét az elsõ héten csaknem megháromszorozza.-7.). fehér. szójadara.és aminosavellátás jelent a legtöbb gondot. gazdasági takarmányokkal rendelkezõ állattartóknak érdemes baromfit.2 kgos fajlagos takarmány-felhasználással. a hagyományos fajtákéval szemben. 2. Így a nevelés végére 1800-2200 g élõtömeget ér el. A hagyományos takarmányozási módszer alkalmazása esetében is készíthetünk a rendelkezésre álló gabonadarákból (kukorica. magyar õshonos: sárga. az 1-3. lóbab. vagy fajták a tartási és takarmányozási feltételekkel szemben nagyon igényesek. kendermagos. hogy ez utóbbi takarmányozási módszer nagy elõnye az olcsóság. hét között pedig hetenként megkétszerezi. Ezt követõen is.és vitaminszükséglet A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete o A tojótyúk energiaigénye és ellátása o Fehérjeigény és . Növendék és kifejlett baromfival a szemestakarmányok természetes formában is etethetõk. vegyesivarban a 40-50 g-ot is eléri.5 %-os) és ásványianyagokkal (takarmánymész. Takarmányértékesítése az összes haszonállat közül a . a szabad kifutókon a baromfi sok értékes takarmányhoz (gyommagvak. aminosav igény részben fedezhetõ tejtermékek. rozs . stb. repcemag) házi keveréket. bab. Az egyhasznosítású hibridek. nem kielégítõ tartásuk mellett csökött fejlõdést. hüvelyes darákból (borsó. só) kiegészíteni. elsõsorban kettõs hasznosítású (New-Hampshire. búza árpa. napraforgódara. az értékes fehérjetakarmányok (halliszt.0-2. Háztáji tartásban a fehérje. A fentiekbõl megállapítható.ellátás o A tojótyúk ásványi anyag. vagy kopasznyakú változatát) fajtákat tartani. ezzel a nem teljesértékû takarmányozással csak a kevésbé igényes. Különösen tojótyúk tartásánál ügyeljünk azonban a kalcium ellátásra. vágóhídi melléktermékek felhasználásával.és energiaszükséglete. Ezek képesek a szerényebb tartási és takarmányozási feltételeket meghálálni. repcemagdara) nehezen beszerezhetõk és drága takarmányok. napi átlagban. amelyet célszerû vásárolt vitamin és nyomelem premix-szel (0. A nagy hozamra képes húshasznosítású broilerek és tojástermelésre tenyésztett tojóhibridek táplálóanyag igényét táp etetése nélkül nehezen tudjuk kielégíteni. Rod-Izlandi. takarmányozási igénye írta: Dr. húsliszt. A házkörüli tartásban. de mint említettük.) juthat és még ez is kiegészíthetõ. egészen az értékesítéséig (6. a változatos takarmányozás érdekében konyhai és kerti hulladékokkal. A kizárólag gazdasági takarmányokkal történõ ellátásuk nem biztosíthat eredményes és gazdaságos termelést. ellenállóképességük is kisebb. nagy elhullást tapasztalhatunk és természetesen a várt termelési eredmények is elmaradnak.igénye A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete A broilercsirke fejlõdési erélye életének elsõ idõszakában rendkívül nagy. rovarok. Hiányos takarmányellátásuk. olajos magvak darájából (héjalt napraforgómag. keltetõi hulladékok (terméketlen. kettõs hasznosítású fajták táplálóanyag igényét tudjuk kielégíteni. csillagfürt). Baromfi tápanyag. Gippert Tibor • • A broilercsirke táplálóanyag-szükséglete o Energiaigény és ellátás o Fehérjeszükséglet és ellátás o Ásványi anyag.Baromfitáp nélkül csak a saját fogyasztásra termelõ. befulladt tojás.tritikale).

5 szerese. anélkül csak 10-25 %-ban javasolható. a 4-5 hetes 14-15 kJ-t. A gabonaalapú (kukorica. Broilertápokban 20-40 %-ban hasznosítható. Az életfenntartó fehérjeszükséglete 1. A tömeg-gyarapodásra fordított energiaigény az életkor elõrehaladtával növekszik. amely függ az etetett fehérje mennyiségétõl és minõségétõl. linolsav-tartalma alacsonyabb. Energiában szegény takarmányból többet.6 g fehérje élõtömeg kg-onként. a teljes repcemagot. A megkívánt energiaszint azonban . energiaellátását nagyobb takarmányfelvétellel csak egy bizonyos mértékig képes pótolni. de így is értékes abraktakarmány.0-13.3-13.legkedvezõbb.4 kg). A broilercsirke takarmányfelvevõ képessége azonban korlátozott. Hazai árviszonyaink mellett. táplálóanyagait kiválóan értékesíti. Életfenntartásra a naposcsibe 40-50 kJ. A toll 82 %-a fehérjét tartalmaz.8 MJ/kg ME értéket tudunk elérni. de erre jelenleg kevés helyen áll rendelkezésre megfelelõ technológia. Broilertápokban 3-8 % zsírkiegészítés ajánlatos. A 3-4 hetes csirke fehérjebeépítése a zsírénak 3-4 szerese. a kukoricának nagy a linolsav-tartalma és lipokrom festékanyagokban is gazdag. a nevelõben 13. a héjtalanított napraforgómagot és az aminosavakban komplettizált. Az energiahordozó abraktakarmányok közül a broilercsirke számára a kukorica a legértékesebb. A búza pentozánjai már nehezebben emészthetõk. a jelenleg forgalomban levõ zsírporral az energiadúsítás nem gazdaságos. A pelletált takarmányból ugyanis többet képes felvenni az állat és ekkor a válogatás lehetõsége is kizárt. A broilercsirke növekedésében. A broilercsirke takarmánykeverékében ennek megfelelõen az életkor elõrehaladásával az energiaszintet növelni kell. Enzim felhasználása mellett az árpa 20-40 %-ban alkalmazható a tápokban. Hazánkban ezért gyengék a broilercsirkék fajlagos takarmányfelhasználási eredményei (2. A nevelés elsõ három hetében az indítótápban 12. mert 1 kg tömeggyarapodásra az energiában szegény takarmányból többet fogyasztanak. fehérjében gazdagabb a kukoricánál.az energiában gazdag abrak etetése és granulálása mellett .5-13 MJ/kg. Újabban a broilertápok energiadúsítására a növényolajokban gazdag hõkezelt szójababot 5-10%ban. Fehérjeszükséglet és ellátás A csirke a felvett fehérjét életfenntartásra. Súlygyarapodása elsõsorban fehérjebeépítésbõl adódik. a tápba enzimkészítményt keverni. Olcsóbb megoldásként kínálkozik a folyékony zsírbedolgozás. Energiaigény és ellátás Az energia az életfolyamatok fenntartásához és a termeléshez szükséges. A fiatal csirke életének elsõ heteiben sok fehérjét és csak kevés zsírt épít szervezetébe.7 MJ/kg ME Az állatok takarmányfogyasztását energiaigényük kielégítése határozza meg. a vágásra érett 1800-2000 g-os csirke pedig 600-700 kJ energiát használ fel naponta. 6-7 hetes korban viszont már csak 1.csak zsírbedolgozással oldható meg. Túl alacsony energiatartalmú takarmányból energiaigényét képtelen kielégíteni. búza) takarmánykeverékekben 12.3-12. Az árpa béta-glükán tartalmát nehezen emészti a csirke. Hazai broilertápjaink szinte kizárólagos energiaforrásai az abraktakarmányok. A keveréktakarmányok energiaszintje növelésének egyik módja a tápok granulálása. hústermelésében azonban a fehérjét megelõzõen mégis az energiaellátás játszik elsõdleges szerepet.5 MJ/kg (3-5 hét) és a befejezõben 13. festékanyagokat nem tartalmaz. ezért árpa etetés esetén célszerû glükanáz enzim kiegészítést alkalmazni. A broilercsirke 6-7 hetes hízlalása során átlagban 1 kg tömeggyarapodásra 15 MJ ME-t használ fel. a 6-8 hetes már 16-18 kJ-t. elõállítása . részben a kukorica helyettesítésére. Az 12 hetes csirke 1 g gyarapodásra 10-12 kJ metabolizálható energiát fordít. gazdagból kevesebbet fogyasztanak. tollasodásra és hústermelésre fordítja. energiával dúsított NAPENERG készítményt is (10-20%-ban) felhasználják. A broiler takarmányában 50-70 %-ban is szerepelhet. A gyakorlatban így a broilertápok energiaellátása hiányos.2-2.

valamint aminosav összetétele közelíti meg leginkább a baromfitestét.tetemes mennyiségû fehérjét követel.40 % elegendõ.minõségû fehérjét igényel és annál jobb hatásfokkal építi be szervezetébe. A vitaminok közül az A. aminosav. Limitáló aminosav ugyan mindig csak egy van. Ugyancsak a hizlaló és befejezõtápban mint fehérjetakarmány a fehérvirágú csillagfürtmag. A broilercsirkék ásványi anyag szükségletét a 7. A csirkenevelés során a limitáló vagy meghatározó aminosavak közé soroljuk a metionint. életének elsõ heteiben a 70%-ot is megközelíti.5:1 Ca:P arány kívánatos.és kolinellátás érdemel külön figyelmet.35-0. ha ezt pótoljuk. Az alacsonyabb fehérjetartalmú.összetétele a baromfi számára a legkedvezõbb.és hizlaló tápokban 3-5 % hallisztet. A szintetikus aminosavak (lizin. viszont mérsékelhetjük vele a környezet. kukorica alapú tápoknál a triptofánt. a zsíremésztést. A fehérjék ugyanis nemcsak aminosavakból állnak. hogy a fent említett aminosavakon kívül egy másik nélkülözhetetlen aminosav lépjen elõ limitálóvá. Az indító. Ritkán fordul elõ.3% konyhasót szoktak a tápokba keverni. Értékes fehérjetakarmány a napraforgódara (40-44 %-os nyersfehérje).6-0. a niacin-. Adagolásukat a magas áruk korlátozza.2 % Ca és 0.2-0. Hasznosítható foszforból 0. valamint 1. D. Az állati fehérjetakarmányok közül a halliszt (6470 % ) és a húsliszt (58-62%) nyersfehérje tartalma. hiánytüneteivel a korábbi "Vitaminok" címû fejezetben részletesen .a hõtermelésre gyakorolt eltérõ hatását RUBNER specifikus dinámiás hatásnak nevezte el. annál több jó.7-1. a 40 %-ot eléri. Indítótápokban a két utóbbi fehérjetakarmányt viszonylag nagy rosttartalmuk miatt nem javasoljuk. majd harmadik. Fehérjeszükségletének kielégítésében nem csak a nyersfehérje ellátásról. a cisztint. A csirke fehérje és nélkülözhetetlen aminosav. a többi esszenciális aminosav általában a szokásos csirketakarmányokban kellõ mennyiségben megtalálható. a talaj. a fehérje specifikus dinámiás hatásának tulajdoníthatóan. A nátrium és klór pótlására 0. de mindkét termék lizinben szegény és felhasználási arányukat rosttartalmuk korlátozza. biotin. hanem egyéb más anyagokból is. A szójadara tartalmú broilertápokat is általában metioninnal egészítjük ki. mechanikailag kezelt napraforgódara a hizlaló.szükséglete életének elsõ idõszakában nagy. majd a kor elõrehaladtával csökken. Több kalcium adagolás gátolja a növekedést. Broilertápokban leggyakrabban a metionin ellátás jelent gondot. Táplálóanyagaikat a baromfi a szójadaráénál gyengébben képes megemészteni. a repcedara (38-40 % nyersfehérje).és vitaminszükséglet A broilercsirke takarmányában 0. Az életfenntartásra és tolltermelésre fordított fehérje 60 %-os hatásfokkal értékesül. A befejezõ tápba ízhatás miatt nem célszerû állati fehérjetakarmányt keverni. Általában tökéletes aminosav ellátás esetén a tápok szokásos nyersfehérje tartalma káros hatás nélkül 10-15%-kal csökkenthetõ . akkor léphet elõ a sorrendben második.és befejezõtápokban 10-15%-ban is felhasználható a szójadara helyettesítésére. Lizinnel kiegészített repcemagdara. Ennek ellenére természetesen a többi aminosav ellátására is figyelmet kell fordítanunk. a természetes vizek nitrogénszennyezõdését. E. metionin) felhasználásával nemcsak az esetleges aminosav-hiányt pótolhatjuk . A takarmányok különbözõ táplálóanyagainak . A broilercsirke fehérjehasznosítása kiváló a többi állatfajhoz viszonyítva.jelen esetben a fehérjének . stb.tartalmát is csökkenthetjük. Minél fiatalabb az állat. vagy 3-6 % húslisztet szoktak felhasználni. saját vizsgálataink szerint 10-15 %-kal. A vitaminok szerepével. hanem a tápok nyersfehérje. a lóbab és a borsó is felhasználható 3-8% arányban. A szójadara általában 15-25%-ban szerepel a broilertápokban. A foszfortöbblet környezetszennyezõdést okoz. A növényi takarmányok közül az extrahált szójadara fehérjetartalma a legnagyobb (46-48 % nyersfehérje). táblázatban ismertetjük. a lizint. Ásványi anyag. Broilertápokban a fehérje-aminosavigényt növényi és állati eredetû fehérjetakarmányokkal elégítjük ki.7 % P szint. amelyek élettani hatása még kevésbé ismert. aminosav limitálóvá. hanem a nélkülözhetetlen aminosavakról is gondoskodnunk kell. szintetikus készítménnyel elsõsorban ennek pótlásáról szükséges gondoskodnunk. de komplett aminosav összetételû tápok etetése a takarmányértékesítésben kisfokú romlást okozhat.

A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete A tojótyúk terméke. a hússzülõpár 120-180 tojást termel évente. "luxusfogyasztás" számottevõ lehet. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os. fehérje. 6.foglalkoztunk. a petefészek elzsírosodását.3-1. A zab linolsav-tartalma is kedvezõ.és ásványi anyag-igényes.5 %-ban használt indító. búza.tömeggyarapodásra: 0. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica.8 g . Egy könnyûtestû tojóhibrid napi nyersfehérjeigénye: . 15-30 %-ot is elérhet. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg metabolizálható energiatartalom elegendõ.7 kJ/g ME energiát és 1.3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. a hússzülõpárok pedig a 9 MJ/kg ME tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.90 %-os termésre: 603 kJ .alapanyag. zsírkiegészítést nem igényelnek. A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. elsorvadását okozhatja és végsõ fokon csökkenti a tojástermelést. A nehéztestû tojótyúkoknál az ún. Tojástermelés során a felvett fehérjének 33 %-a jelenik meg a tojásban.létfenntartásra: 600 kJ .8 g kalciumot ad le.tömeggyarapodásra: 75 kJ amely összesen: 1278 kJ Ez a hústípusú szülõpár tyúk esetében 70 %-os termelésnél 1600 kJ ME lehet. viszont a középnehezeknél és a hússzülõpároknál a termelés egyes szakaszaiban szigorú takarmánykorlátozást alkalmazunk. árpa. táblázatban közöljük. Egy könnyûtestû tojóhibrid napi ME. A tojótyúk energiaigénye és ellátása A könnyûtestû (1.90 %-os termelésre: 6. A különbözõ korú borilercsirkék számára gyártott 0. az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti.8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ ME. A broilercsirkék vitaminigényét a 8. jó hatással van az ivari életre. Csúcstermelésben fehérjehasznosítása 70 % fölött van. A könnyûtestû tojóhibrid 250-280. míg a nehéztestû. a vegyeshasznosítású (Newhamphsire)180-220.5 g . zab) megoldhatjuk. foszfor). Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét. ezért különösen tenyésztyúkok takarmánykeverékében elõnyben részesítjük. A többlet energia-felvétel elhízást. hízlaló és befejezõ egységes premixek tartalmazzák a szükséges nyomelem és vitamin kiegészítéseket. A 3-5 %-ban adagolt komplett premixeket makro elemekkel is kiegészítik (kalcium. broiler szülõpáré (3-4 kg-os) 1000-1100 kJ metabolizálható energia naponta.igénye: . A termék elõállítása energia-. A tojóhibridek már a 10 MJ/kg. A könnyûtestû tojóhibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezünk.5 g .létfenntartásra: 3. a tojás 16.ellátás A tojótyúk napi létfenntartó nyersfehérjeszükséglete 2-3 g élõtömeg kg-onként. Fehérjeigény és .

táblázatban ismertetjük. A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. fehérje. vagy 0. A tojótyúk takarmányában 0.7-2.8 % kalciumot igényel takarmányában.4 g Összesen: 11. állati fehérjét nem. a 11. az aminosavellátás érdekében igényel. repcedara.8-2 g kalcium ürül ki a szervezetbõl. napraforgódara. ha az 750 mg lizint és 620 g metionint + cisztint tartalmaz. Ezeket külön etetõben helyezhetjük a tyúkok elé. 4-6 tojásra elegendõ. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os. A repce erukasav-tartalma a barnahéjú tojást termelõ tyúkok tojásának halízt kölcsönözhet. mert a tojótápban 4. Nyári idõszakban a kalcium-kiegészítést célszerû 10-15 %-kal növelni.4 % nyersfehérje ellátás indokolt.0-3.50-0.5 MJ/kg-éhoz 18. mivel minden tojással 1.és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára. a hústípusú broilerszülõpár 2. a napi 16 g nyersfehérje is elegendõ.2 g A nehéztestû.35 % hasznosítható foszfor elegendõ. kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkõgrittet a takarmányra szórni. Ennek megfelelõen a kistestû tojóhibrid 3. Ezt követõen a termelt tojás héja elvékonyodik. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészbõl fedezi. Hústípusú tojótyúkok létfenntartó fehérjeigénye nagyobb.6 %. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetû fehérje. 70 %-os tojástermelés mellett. számítva arra.5-18.hasznosításuk rosszabb. Általában 1 MJ ME-hoz 16 g nyersfehérjét kell számítani. ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. Így a 11 MJ/kg tartalmúhoz 17. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. A további fehérjecsökkentés azonban rontja a takarmány és fehérje hasznosítását és a tojás nagyságát csökkenti.2-3. A takarmányok energiaszintjétõl függõen a tojótápban 15. nagyobb ütemben. hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat. a középnehéz testû 3. Egy tojás elõállításához 3. Nyári idõszakban és a tojástermelés végsõ szakaszában a fokozott kalcium. A tojótyúk ásványi anyag. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni. 7.leadás. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levõ mészkészlet felét lebontja. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. csökkenti a takarmányfelvételt.3 g kalcium szükséges. (Ca CO3) használjuk. mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik. A takarmánymész az emésztõ-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt.32-0. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás..tolltermelésre: 0. ez kb.5 %. Takarmányában a fehérjeszint csökkenthetõ.5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. csillagfürt.és aminosav. A napraforgó gazdag metionin. ezért napi takarmányadagjukban 22 g nyersfehérjét és ebben 900 mg lizint és 820 mg metionint + cisztint igényelnek. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerû lassabban oldódó mészkõgrittel vagy kagylóhéjjal megoldani. A tyúkok a fitin kötésben lévõ foszfort csak 50 %-ban . a lizin a másodlagos. borsó.igényét a 13. takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethetõ.55 % összes foszfor.igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag. majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet. lucernaliszt) kielégíthetõ. Ilyen mennyiségû kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészbõl fedezni. vagy csak kis mennyiségben. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. A tojótyúk fehérje.5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét. ha tökéletes a takarmány kalciumellátása.takarmányokkal (szójadara. így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g.5 % rostszint is megengedhetõ. hússzülõpár tyúk 16-18 g fehérjét használ fel naponta. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsõdleges limitáló aminosav.igénye A tojótyúk sok kalciumot igényel. lóbab. Így a kalcium egy része a szervezetbõl kiürül.0-4. amelynek kalcium tartalma 37-40 %.2 %. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium.

A tojótyúkok takarmányozása egységes tojótáppal A fázisos takarmányozás elõnyeit sokan vitatják. A mikroelemek közül tojástermelésnél elsõsorban a cinkre és a mangánra van szükség. amely 160 g nyersfehérjét tartalmaz kg-onként. hogy a teljes tojóidényben olyan takarmánnyal kell etetni a tojótyúkokat. Nagyobb dózisa növeli a bélsár víztartalmát és fokozza az alom elszennyezõdését. mert az a 90 %-ot meghaladó tojástermelési szint igényét is képes fedezni. A tojótyúkok takarmányozása Ha a jércenevelés nem a tojóházban történik. romlik a fehérjehasznosítása ezért nem javasolják a fehérjeadag csökkentését a tojástermelési szezon elõrehaladtával. Vitatott kérdés az is.3-0.vagy dikalciumfoszfát. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani. Az etetendõ takarmány táplálóanyag szintjének beállításakor azt is figyelembe kell azonban venni. valamint lényeges az A. Eszerint a termelés elsõ szakaszában kell nyújtani a legmagasabb fehérjeszintû takarmányt. a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. A foszfor túladagolása káros. akkor a jércéket 18-20 hetes korukban át kell telepíteni végleges helyükre ("beólazás"). majd a termelés csökkenésével a tojótáp fehérjetartalma csökkenthetõ. illetve az életkori szakaszokat figyelembe vevõ takarmányozást fázisos takarmányozásnak nevezzük. Ez utóbbiak a tojótáp 510%-át képezik. Általánosságban elmondható.5 %-os tojópremixek a nyomelem. Tojótápokban 0.kiegészítésrõl nem kell gondoskodnunk. csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot. a dikalcium-foszfát 18 % foszfort és 23. A termelési szezon végére az állat szervezete kimerül. ott néhány dekagramm szemes eleség etetésével a napi takarmányadag növelhetõ. jelenléte a tojás szikképzõdéshez elengedhetetlen. A tojatást fény.35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos.6 % foszfort és 16. hogy indokolt az abrakkeverék táplálóanyag szintjét növelni.és takarmányozási programmal biztosítjuk. hogy a tojóházban uralkodó hõmérséklet befolyásolja az állatok takarmányfogyasztását.2-1. A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium. Példaként bemutatjuk a TETRA SL tojóhibrid világítási programját ( táblázat). így 45-46 hetes korra elérjük a maximális 16 órás megvilágítást és ezt tartjuk a termelési idény végéig. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav.hasznosítják. Az egységes 0.3 % kalciumot tartalmaz. illetve ÁP 17-18 készítményekkel adagoljuk. Granulált táp etetésekor az állatok szemes etetése nélkül is fölveszik a . Ahol dercés tápot etetnek. A megvilágítás erõssége 4-5 W/m2 legyen. A jércetápról a tojótápra 20 hetes korban néhány napos átmenettel fokozatosan térjünk át. a komplett premixek a foszfor és a só . A tojótyúkok takarmányában 1. A tojótyúkok fázisos takarmányozása A tojástermelés színvonalát. Helyesen nevelt állományban a tojástermelés 22 hetes korban kezdõdik. A Magyar Takarmánykódex (1990) az etetendõ tojótápok táplálóanyag tartalmát ennek figyelembe vételével adja meg.9 % kalciumot. A tojástermelés alatt étvágy szerinti takarmányozás esetén 20 (C körüli hõmérsékleten átlagosan 120 g takarmányt fogyaszt naponta az állat. hogy a világítást hetente 25-30 perccel növeljük.és foszfor. hogy a tojástermelés alatt adjunk-e kiegészítésként szemes gabonamagvakat a tojótyúkoknak. Az a nézet alakult ki. A monokalcium-foszfát 24.5 % linolsavtartalom szükséges. nem utolsó sorban környezetszennyezõdést okoz. A foszfor-kiegészítést mono. Nagy nyári melegben olyannyira csökkenhet a takarmányfelvétel.forgalom miatt.és vitaminigényt .és E-vitamin a tenyésztojás termelése során. mert a kukorica bõven tartalmaz linolsavat.

Magasabb hõmérsékleten az ivóvízfogyasztás erõsen növekszik. Ha nem jut elegendõ mészhez az állat akkor csökken a tojáshéj vastagsága és szilárdsága. A napi vízfogyasztás 15-20 (C hõmérsékleten. mint a takarmányellátásból eredõ hibák.elegendõ havonta 1-2 alkalommal biztosítani. Ugyanis a szemestakarmány felszedegetése az alomról elfoglaltságot jelent és csökkenti a kannibalizmus veszélyét. A mészkõgrittet hetenként két-három alkalommal 1000 állatra 20-25 kg-ot számítva az alomra szórva. Az egész tojóidõszak alatt gondoskodni kell a megfelelõ ivóvíz ellátásról. . A zúzókavicsot -a túlfogyasztás elkerülése miatt. vagy a ketrecek vályúiban adjuk az állatok elé. Hosszabb ideig tartó ivóvízhiány esetén az állomány megvedlik. Az ivóvízellátásban jelentkezõ kiesések sokkal nagyobb mértékû visszaesést okoznak a tojástermelésben. étvágy szerinti takarmányozás mellett megközelítõen a takarmányfelvétel kétszerese. ezért ilyenkor kiegészítõ kalciumforrásként gritt etetése javasolható. Nyáron a kisebb takarmányfelvétel miatt az állat kevesebb mészhez jut. de ilyen esetben is elõnyös lehet a szemestakarmány etetése.szükséges mennyiségû táplálóanyagot. mert az állat a fölösleges hõjétõl csak párologtatás útján képes megszabadulni. A tojáshéj képzõdéshez alapvetõ fontosságú az állatok mészellátása. A zúzógyomor zavartalan mûködését 5-6 mm-es szemcsenagyságú zúzókavics etetésével kell biztosítani.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful