P. 1
btman505

btman505

|Views: 129|Likes:
Published by Zsanett Bányai

More info:

Published by: Zsanett Bányai on Apr 17, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/19/2012

pdf

text

original

Sections

  • Török jövevényszavak rétegei
  • Újlatin jövevényszavak
  • Angol jövevényszók
  • Angol jövevénynevek
  • A szóképzés
  • Szóképzés
  • Szerves - szervetlen
  • Névátvitel
  • Érintkezésen alapuló névátvitel
  • Jelentésátvitel

A magyar szókincs eredete

előadás

Alapvetések
• A komplex-etimológia fogalma • Az etimológiai kutatások eredményeit hasznosítja:
– Művelődéstörténet – Kultúrtörténet – Régészet – Dialektológia – Nyelvszociológia

Alapvetések
• A szavak kronológiai problematikája:
– Hangtani, jelentésbeli, tárgyköri változáson mehetnek keresztül a szavak. – Az összehasonlító nyelvtudomány és a nyelvemlékek segítenek a kronológia megállapításában. – Az első előfordulás : az első írásbeli adat rögzítése.

89:27-47) • Platon: Kratülosz. sz.Az etimológiai kutatások „újabb” fejlődése külföldön (Kiss Lajos 1976. eleje az etimológia tudományos alapokra helyezése. avagy a szavak helyességéről (Dialógusok) = Hogyan kapnak nevet a dolgok. • Franz Bopp (összehasonlító nyelvészet) + Jacob Grimm (germán történeti nyelvtudomány) + August Friedrich Pott (az etimológiához a hangtan adja a kulcsot) . milyen viszony van a nevek és a szavak közt? • 19. NyelvtudÉrt.

Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Az etimon (valamely szó alapformája. minden nyelvi tényt csupán olyan nyelvi tényből magyarázhatunk. amely időben korábbi. • Kronológia. amelyből származik) keresése nem azonos a szótörténettel. . őse. Walter von Wartburg tüzetes szótörténetet javasol.

ezért azokat a motivációkat kell megvizsgálni. amelyre vonatkozik. mint nyelvi jelet annak a dolognak a természetet motiválja. • Motivációs vizsgálat: A szót. amellyel .Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Jelentés (1902. A dolog és szó kapcsolata meglazulhat. Hugo Schuchardt): önmagában a történeti hangtan. a jelentésbeli megfeleltetés nélkül nem adhat elégséges magyarázatot az etimológiai kutatásban.

Wilhelm Meyerlübke. .Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Wörter und Sachen (1909-1942. Rudolf Meringer. • Nyelvföldrajz (Jules Gilliéron): a nyelven kívüli változás megjelenik a szavakban > a szavak terjesztik el bizonyos földrajzi határokon belül. Hugo Schuchardt): a dolog az elsődleges a szó csak körbelengi.

A rokon jelenésű szavaknak azonos szokott lenni a szemantikai történetük. .Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Szemantika: a klasszikus hangmegfelelésekkel megfejthetetlen szavak etimológiai magyarázatában játszhat szerepet. az ismeretlen etimológiára így a szinonimák is rávezethetnek. • Szinonimák.

akkor feltehetőleg ugyanabból a forrásból származik.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Szerves etimológia (Vidos Benedek): ha valamely szó ismeretlen eredetű. • Szómező-elmélet: a szavak a beszélő tudatában nem elszigetelődnek. hanem a fogalmilag rokon szavakkal szómezőbe rendeződnek. mint a fogalomkörébe tartozó összes szó. . különösen. de nem feltétlenül rokon nyelvcsoport közös fejlődése. ha megjelenésük időpontja nagyjából azonos. • Nyelvi liga: egy területileg és történetileg szorosan egybekapcsolódó.

idegen nyelvi megfelelés.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Az ideális etimológiai szótár tartalma (Johann Albert Debrunner): – az adatok ideje. gyakorisága. – a szó teljes tudományos irodalmának jegyzéke és bírálata . – mikor került be a szó a nyelvbe. jellege. – rokon v.

89: 15-26) • 1. életét valamilyen módon befolyásolták. – Újabb: 1970-es évek előtti (!) – Fejlődés: a folyamat általános vonásait kívánja kiemelni. NyelvtudÉrt.Az etimológaia kutatások „újabb” fejlődése itthon (Benkő Loránd 1976. amelyek a szavak kialakulását. . Címmagyarázat: – Az etimológiai kutatás tárgykörébe tartozik mindazon mozzanatok felderítése.

összehasonlítások nyomán (Sajnovics János.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése itthon • 2) Történeti áttekintés: – A 18. végén születnek az első tudományos eredmények a fgr. Gyarmathy Sámuel. sz. . első felében fordul a figyelem az idegen nyelvi egybevetések. belső fejlemények magyarázata felé (Mészöly Gedeon. sz. – A 19. Benkő József). Pais Dezső).

szócsoportok életútjának átfogó áttekintése) . – Komplex etimológia (=szavak.Az etimológiai kutatások fejlődése itthon • Újgrammatikus iskola hatására megnövekedett az érdeklődés az etimológia iránt (Gombocz Zoltán-Melich János : Magyar etymológiai szótár). • Jövevényszó monográfiák • Az etimológia fogalmának kitágítása: – Szófejtés (=végső etimon keresése).

• A szófejtésben alaposabb hangtani.Az etimológiai kutatások fejlődése itthon • Szócsoportok vizsgálata • Nyelvföldrajzi szemlélet (A magyar nyelvjárások atlasza) • Szómező-elv főként a jövevényszó kutatásban érvényesül. alaktani és szemantikai kutatások vannak. • Művelődéstörténeti ismeretek bevonása az etimológiai kutatásokba. .

-nél kisebb . népszerűsítő szótár Teljes. Határon túli kutatások: – Románia: Csángó nyelvjárási atlasz. modern etimológiai szótár (tudományos célokra) Belső szókészlet további kutatása .Az etimológiai kutatások újabb fejlődése itthon • 3. Hiányok: TESz. Erdélyi magyar szótörténeti tár 4.

A magyar szókincs rétegződése általános jellemzők • a szókészletet társadalmi és kommunikációs igény hozza létre • nyílt rendszer • a legdinamikusabb nyelvi alrendszer. • evolutív változás jellemzi • neologizmus / Archaizmus • a szókincs változásának üteme a társadalmi változások ütemét követi .

Alapnyelvi eredetű szavak 2. Más nyelvekből átvett szavak .A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • A természetes nyelvek 3 csoportja: 1. Belső szóalkotással létrejövő szavak 3.

finnugor. ó. sötét – Kis része tőszó / többsége származék . :435 tő – Alapvető cselekvések: él. fa. megy. rak – Kezdetleges tárgyfogalmak: kéz. hosszú. ugor szavak – Uráli etimológiai szót.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 1. fej – Tulajdonságok: fekete. Alapnyelvi eredetű szavak (=BárcziBenkő-Berrár: ősi szavak): – uráli. hal.

elvonás.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 2. szóvegyülés. !mesterséges szóalkotások!) . hangfestő szavak. hangutánzó szavak.) Szóteremtéssel létrejövők (indulatszók. mozaikszó.) Szóalkotással létrejövők (képzés. ragszilárdulás. rövidítés. szóösszetétel. gyermek-dajka nyelvi szavak) b. belső keletkezésű szavak – Nyelvünk önálló életében keletkeztek a.

A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3.) tükörszó c.) jövevényszó b. ismeretet közvetít -tabu -szinonimahalmozás -idegen népekkel való érintkezés . Idegen / más nyelvekből átvett szavak a.) idegenszó Átvétel oka: -új tárgyat.

A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • S z á r m a z á s: egy nyelv idegenből átvett szavai mindig olyan eredetűeknek számítanak. amely nyelvből a kérdéses nyelv közvetlenül kapta őket. .

A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3/a. . melyek teljesen beépültek az átvevő nyelvbe. amelyek viszony régen bekerültek a nyelvbe és hangtanilag. de a legtöbb beszélő ennek nincs tudatában (Lanstyák 2006:17).) jövevényszó: – Olyan idegen eredetű szavak. – Olyan idegen eredetű szókészleti elemek. idegen eredetük csupán nyelvi tény. alaktanilag igazodtak nyelvünkhöz.

. a 18. felétől napjainkig keletkezett. ált. sz. szóbeli érintkezés útján és több átadó nyelven keresztül jutnak el nyelvünkbe (l.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • Vándorszavak: a jövevényszavakon belüli réteg. a germán. 1416). II. selyem BK. szláv. • Nemzetközi szók: a jövevényszavakon belüli réteg. sztrájk). újlatin nyelvcsalád egy-egy nyelvében előforduló szó (l. dezodor.

datebase > adatbázis (részfordítás) . mert az átvevő nyelv lefordítja az idegen szót.) Tükörszók: közvetett átvétel. .Naturschnitzel > natúrszelet. az átvett szó nyelvi tartalmát tükrözteti vissza.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3/b.auswerten > kiértékel .

…) ----------------------------------------------------------(szótárak alapján) • 4... ang. lat. szl.) Idegen szó (fr.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3/c.) ismeretlen eredetű szó • 5...) bizonytalan eredetű szó .

Belső keletkezésű szavak • 3.jelentésbeli kölcsönszó .kalk .tükörszerkezet . Kölcsönszók a.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (LANSTYÁK) • 1.) Közvetlen kölcsönszavak b.) Közvetett kölcsönszavak . Alapnyelvi eredetű szavak • 2.

amelybe az étadó nyelvivel azonos vagy ahhoz hasonló hangalakkal átvett és használt közvetlen kölcsönszavakon kívül a közvetett kölcsönszavak (l. tükörszók) is beletartoznak. .A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (LANSTYÁK) • Kölcsönszó: tágabb fogalom.

) közvetett kölcsönszó: -kalk = a tükörszó szorosabb értelemben -jelentésbeli kölcsönszó = cancer ‘rák’ > rák.A magyar nyelv rétegződése eredetbeli rétegek (LANSTYÁK) • 3. csak a jelentése kerül át -tükörszólás: unter der Hand verkaufen > ‘kéz alatt vesz’ .+3/c. 1 morfémából áll. (jövevényszók + idegen szavak) 3/b.) közvetlen kölcsönszó = K-P: 3/a.) Kölcsönszók 3/a.

> nemzetközi szó – Klub: 1790 ang.A szókészlet változásainak irányvonalai • Származási kategóriák mennyiségi átalakulása • Származási kategóriák minőségi átalakulása – Nyereg: ugor > iráni – Parlament: 1612 ang.) . > a magyarba a németből került át (l. Országh > Zsilinszky É.

újm:3-5). – mgh : msh arány megváltozott. motivált szavak száma . középm:3-4. – a szavak hossza növekedett (ősm:2. – csökken a világos szerkezetű.A szókészlet változásainak irányvonalai • A szókészlet szerkezeti változása I. óm:2-4. – szóalkotási módok közül a képzés kerül előtérbe.

) . mn. – Átalakul a szavak jelentésszáma • Jelentések gyarapodnak • jelentésdifferenciálódás – Átalakul a szavak szófaji jellemzője • Ragszilárdulása főnevek csoportjából hoz létre határozószót (közö + tt = között) • Jelentésbővüléssel függ össze (vitéz – fn.A szókészlet változásának irányvonalai • A szókészlet szerkezeti változása II..

A szókészlet változásának irányvonalai
12.sz. Ancilla Domina 76% 20% • A szókészlet szerkezeti változása III.
– A nyelvi rétegekben elfoglalt hely változik, – A szavak használati köre szűkül v. bővül < l. táblázat: az eredeti nevek arányszáma a jövevénynevekkel szemben

13.sz.I. 64%
13.sz.II 40% . 14. sz. 36%

15%
13% 7%

Alapnyelvi szavak
• Az első szóegyeztetések 17. sz: Tröstler János, Fogel Márton, Stierhielm György. • Fgr., ugor eredetű az a magyar szó, amelynek jelentés és hangalak szempontjából megvannak a megfelelői a többi fgr. nyelvben, vagy ezek egyikében. • A megfeleltetés 3 szempontja:
– A) szabályos hangtani megfelelés, – B) jelentések megfeleltetése, – C) a szóra vonatkozó történeti, művelődéstörténeti adatok megfelelése

Alapnyelvi szavak
• Korszakok:
– Urali kor (Kr. e. V-IV. évezredig) -Finnugor és szamojéd népek együttélése, -Őshaza: Ural-Nagy Volga-kanyar, -életmód: zsákmányoló-gyűjtögető, vadászóhalászó, -társadalom: nemzetségek

– Társadalom: nemzetségek vérrokonsági alapon . – Őshaza: nyugatra húzódás. cserekereskedelem. III. e. állattartás alapjai. – Életmód: halászat-vadászat.II. évezred-Kr. e.Alapnyelvi szavak • Finnugor kor (Kr. évezred) – Finnugor népek együttélése. IV.

állattenyésztés. osztják) együttélése. I. e. évezred közepe) – Ugor népek (magyar. – Társadalom: törzsi tömörülés .Alapnyelvi szavak • Ugor kor (Kr. évezred-Kr. – Őshaza: közép-Ural nyugati vidéke – Életmód: lótartás. kereskedelem. II. vogul. e.

VCV – Az egy szótagúak testesedése képzőkkel • Szófaji sajátosság: – 1 szótagú: indulatszó. névszó. CVCCV. CVCV.. CV. kori rövidülés gyarapítja: VCCV. VCV. VCCV. névmás – 2 szótagú: ige. – Fgr. ug. nomen-verbum .Alapnyelvi szavak • Alaki felépítés: – Az urali alapnyelv szavai 1 vagy 2 szótagosak: V .

megy. meny. ho-. ki . jó’folyó’. nyelv – Rokonságnév: vő. szív. ős – Természeti nevek: víz.Alapnyelvi szavak • Urali szavak: – Cselekvések: él. köd. nyúl. máj. nyű – Névmástövek: én. ín. te. hal. fél – Testrész: szem. hab – Állatnevek: ha. fal. tó.

lő – Testrész: fej. ip-. lát. jég. fül. darázs .Alapnyelvi szavak • Finnugor szavak: – Cselekvés: eszik. – Természeti nevek: ég. alszik. világ. bőr. méh. fog. hó. kéz. daru. éj. velő. – Állatnevek: fecske. iszik. vér. húgy ‘csillag’. róka. hom(lok). tetem ‘csont’. hall. ángy. sün. – Rokonság: árva. lúd. nap-. egér.

. ház. gyökér. hárs. szeg – Ruha: ujj. – Ásványok: kő. küszöb. ezüst. fürt. varr. vas. ág. ajtó. – Lakás: fal ’vesszőfonadék’. fűz. kéreg.Alapnyelvi szavak • Finnugor szavak: – Növénynevek: tő. háló. fon. nyár. arany. ágy – Halászat: para. csomó. nyír. szúr. öv. szil.

ó.Alapnyelvi szavak • Finnugor szavak: – Számnevek: kettő. mög . négy. öt. új. van/-ven. keserű. – Névmások: mi-. három. hat. – Melléknév: agg. – helyzetviszonyító: köz. to/te-. hét. sötét. hosszú. szomorú. vén.

akar. vág.Alapnyelvi szavak • Ugor szavak: – Cselekvés: fog. szül. – Természeti nevek: zaj. holló. levél. – Növény: héj. eb. rügy. fű. – Család: rokon ‘közel’. torok. – Testrész: haj. tapló. hód. süt. jön. tűz. holnap – Állatnév: ló. leány ‘kicsi anya’. köles .

– Ruházat: kebel ‘ruha öble’. meleg. jó. lassú.Alapnyelvi szavak • Ugor szavak: – Ásvány: ólom. – Lótartás: nyereg. ostor. mély . lepel. kengyel – Számnév: egy – Egyéb: fekete. fék. – Lakás: falu.

Alapnyelvi szavak • Permi jövevényszavak: • Indoklás: idegenből átvetek akkor is. – -nc ‘tíz’ – kenyér. . ha az átadó nyelv és az átvevő rokonságban áll egymással. – ezüst.

kard . üveg. ezer • Fekete-tenger vidéki perzsák: vám. vért. verem.Iráni jövevényszavak (23 szó) • Kapcs: Ural vidéki szállásterületek • Csoportjai: – A) korai réteg (ó. híd. kincs. zöld.és középiráni szavak) • Szarvasmarhatartás: tehén. vásár. tej. iráni: ing. egész. gazdag. nemez. hang • Vsz. hús. méreg. bűz – B) vándorlások kora • Alán eredetű: asszony. vár.

.. nyereg. fék. e. 500-Honfoglalásig). kantár.Iráni jövevényszavak (Harmatta János 60 szó) • Yüech-chih iráni lovas nomád birodalom nyelvéből származtatja a magy. vogul és osztják szókészletbe bekerülő lótartással kapcsolatos szavakat: ló. • Szerinte az ősmagyar korban legerősebb az iráni hatás (Kr.

Iráni jövevényszavak
(Harmatta János)

• Korai ősmagyarban (Kr. e. V. század) átvett szó:
– ég, isten, menny, imád, arany, úr ‘törzsfő, fejedelem’, kedv, kéj, szó, rés

• Közép ősmagyarban (Kr. szül.-V. sz.ig)
– köles, in(as) ‘szolga’, kés, hús, szekér, vászon, réz, tál, bűz, fizet, özvegy, nemez

Iráni jövevényszavak
(Harmatta János)

• Kései ősmagyar kori átvételek:
– Don vidéki alán: asszony, gazdag, híd, keszeg, legény, verem, káliz, – Xvarizmi alánok (kálizok): egész, idegen, üveg, méreg, rég, részeg, fény, vért, kincs, – Perzsa szavak: hang, dob, gaz ‘gyom’, ing, kard, nád, vám, vásár

Török jövevényszavak
• A magyar nyelv török elemeinek tudományos vizsgálatát Budenz József indította el. Vámbéry Ármin török rokonsági elméletét bírálta, s a fgr. rokonságot támogatta. • További kutatók: Gombocz Zoltán (csuvasos hangtani jegyek), Ligeti Lajos (tör. Jövevényszó monográfia), Róna-Tas András (ősmagyar kori török hatások), Kakuk Zsuzsa (oszmán-török átvételek).

Honfoglalás előtti szavak. Honfoglalás utáni szavak • Az átadó nyelv típusa: 1. 2. Többségében köztörök szavak . Többségében csuvasos típusú nyelv(ek) 2.Török jövevényszavak rétegei • Az átvételek két időbeli rétege: 1.

-r borjú. hang csuvas köztörök -r-. lambdacizmus. szókezdő gymagy. iker -l. kölök gy (>dzs) gyűszű r z l š dzs j .Török jövevényszavak • Az átadó nyelvtípus maghatározására szolgáló hangtani kritériumok: rotacizmus. -ldél.

sátor. törvény. nyár. bölcs. szél. tenger. idő. köldök. kor. betű. csipa • Törzsi rend/társadalom: gyula. kündü. gyomor. szám. dél • Szállás: kapu. sár. térd. ok. ír. gyász. kölcsön. tanú. karó. bölcső. . tolmács • Természeti környezet: árok. bér.Török jövevényszavak (honfoglalás előtti) • Differenciált testrészek: boka. szirt. homok. szék. szeplő.

Török jövevényszavak
(honfoglalás előtti)

• Vadállatok: oroszlán, sárkány, görény, - karvaly, kesely, ölyv, sólyom, turul, - torontál, vejsze ’halfogó rekeszték’, - süllő, tok, sőreg • Haszonállat: bika, ökör, borjú, disznó, kecske, kos, teve, tinó, tulok, tyúk • Termékeik: gyapjú, író, sajt, túró • Tartásuk: béklyó, karám, ól, gyeplő

Török jövevényszavak
(honfoglalás előtti)

• Növények: kökény, kóró, kőris, kökörcsin,
– Gyümölcs: alma, dió, körte, szőlő, bor, szűr – Gabona: árpa, borsó, búza, kender, komló – Földművelés: eke, sarló, szérű, tarló

• Mesterség: ács, szűcs, szatócs, • Öltözködés: csat, gyöngy, gyűrű, saru, bársony

Török jövevényszavak
(honfoglalás utáni)

• 10-11. század: Besenyők: besenyő, besnyő, csősz ’katonai tisztség’ • 13. sz. Kunok: koboz, komondor, kalauz, nyőgér ‘a király kun kíséretéhez tartozó személy’, balta, csákány, • Böszörmények: Böszörmény elemet tartalmazó helynevek

vilajet – Étkezés: tarhonya.Török jövevényszavak (honfoglalás utáni) • 16-17. dohány. pite. kajszi – Öltözködés: zseb. bég. sz. csibuk. zubbony. kazul. tepsi. kádi. mufti. papucs. hodzsa. szandzsák. mizser. pamut kaftán. defter. igazgatási egység: aga. oszmán-török jövevényszavak: – Népnevek: arnót. kalpag. kármány – Tisztség. dolmány. kávé. efendi. gyaur. csuha .

e. 1000-500. • A csuvasos törökben volt a hang. Ligei Lajos: Kr.: Kr. • A kapcsolatok jellege: – Hangtani hatások: • A volgai törökben volt sorvadó véghangzó.u. • Gombocz Zoltán. • A törökből átvett szavakban volt ü hang. ami a magyarban keséssé megterhelt hang volt. 500. Róna-Tas A. .Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre (Róna-Tas András) • Bárczi Géza.

Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre (Róna-Tas András) • Szerkezettani hatások: – nélkül névutós szerkezet. – kimegy a fejéből > kimegy az eszéből • Mondatan: ? A kötőszó nélküli alárendelő mondatok? .

továbbá elfogadja a honfoglalás utáni szavaink többségi köztörök típusú voltát. . és egy a csuvassal több közös hangtani vonású ám nem csuvas típusú nyelvjárásból magyarázza.Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre (Róna-Tas András) • A honfoglalás előtti jövevényszavakat csuvasos.

n.Török jövevénynevek • Főként a honfoglalás előtti korszakban kerülnek be nyelvünkbe török személynevek > a honfoglalást követő korai ómagyar korban belőlük helynév válhat • Aba (szn. Abany > Abony (hn.) • Gyula (mélt.) > Gyula (hn) • baγatur (kn.) > Aba.) > Gyula (szn.) > bátor/Bátor > Bátorterenye .

bár idegen nyelvből átvett szó. társadalmi helyzetével. predesztinációs szándék van a névadásban. mégis érti a jelentését.Török jövevénynevek • Bekerülésüket az azonos társadalmi berendezkedés és azonos vallási szokások segítik • Szónevek = jelentésük van (a névhasználó. óvó-. • Leíró nevek: a név összefüggésben áll a névviselő tulajdonságaival. . szokásaival.

Üllő ‘vezér’. tisztség: Tárkánd ‘kézműves’. Édua ’fölkel a hold’ . Balmaz ‘nem élő’. • Egyéb: Ajtony ‘arany’. Ákos ‘fehér sólyom’. Kündü • Állat: Buga ‘bika’. Sarolt ‘fehér menyét’. Bátor.Török jövevénynevek • Tulajdonság: Alap ‘hős’. Turul ‘fekete sólyom’ • Óvónév: Szatymaz ‘nem eladó’. Gyula. Inok ‘hűséges’ • Foglalkozás.

Szláv jövevényszavak • Gyűjtőnév: szlovén. orosz • Az ősmagyar korban főleg keleti szláv nyelvekből. szerb. parasztok. folyamatosan betelepülő földművesek. szláv térítő papok hatása. kézművesek . az ómagyar korban déli és nyugati szláv nyelvekből kerülnek át szavak. istállózó állattartással kapcsolatos szavak • 10-13. sz. bolgár. lengyel. • A honfoglalást követően földműveléssel. államszervezettel kapcsolatos szavak • 14-20. szlovák. cseh. horvát. sz. ukrán.

• Márki Sándor. történeti.Szláv jövevényszavak • Melich János dolgozta ki a fonetikai. . A. H. • Kinezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai (monográfia). jelentéstani kritériumokat. századi bolgár-szláv hatást kutatták. Munkácsi Bernáth: 5. műv. bolgár hatás.A Sahmatov. Tóth Imre: ősmagyar kori óorosz. • Győrffy György.

gomba. sz.) mežda > (magy. galamb – Ha a magyarba a 11. után kerül át: mhg + Ø • Gúzs.Szláv jövevényszavak • Hangtani kritériumok: • Ősszláv: *dj > bolg.) megye. sz. žd – *medja > (bolg. más szláv nyelvből való azonos átvétel a (magy. • Ősszláv nazális mgh-t tartalmazó szavak – Ha a magyarba a 11. előtt kerül át: mgh + n/m • konkoly. duga . bolond. pók. kusza. munka.) mezsgye.

tisztségviselő’ csak a szerbhorvátban van meg.Szláv jövevényszavak • Jelentéstani kritérium: – Poroszló: a magyarhoz közel álló jelentés ‘városi szolga. – Kasza: a szlovákban tartozik a szénagyűjtés terminológiájába. . ahogyan a magyar szó is.

. majd onnan terjedt el más nyelvjárásainkba. istállózó állattartással kapcsolatosak • Szóföldrajzi kritérium: – Varkocs: a szlovákból terjedt át a palócba.Szláv jövevényszavak • Művelődéstörténeti kritérium: – Honfoglalás kori szláv szavak az állami élet alapfogalmai. és a konyhakerti földműveléssel.

zátony. szombat . varsa.Szláv jövevényszavak • Ősmagyar kori: halom. jász. kereszt. lengyel.

rozs. kalász. apáca. pecsét. csoroszlya. tömjén. gabona. cseh. mezsgye. szalma. pelyva. perel. szolga. – Állami élet: császár. dajka.Szláv jövevényszavak • Ómagyar kori: – Család: család. vall – Népnevek: német. csép. répa. unoka – Egyház: pap. barázda. bab . király. nádorispán. malaszt. olasz. vádol. bolgár. káposzta. parlag. cseléd. zab. horvát – Földművelés: borona. déd.

barack • Állat: medve. kánya. dunna. pogácsa. zsír . bolha. berkenye. cserje. asztal. pázsit.Szláv jövevényszavak • Növény: moha. konyha. szilva. pince. szarka. párna. macska. pecsenye. kása. szalonna. kemence. kolbász. kakas. bárány. vacsora. nyoszolya • Étkezés: ebéd. cseresznye. birka. galamb • Ház: ablak. vidra. málna. kémény.

harisnya. kapca. posztó • Ipar: takács. hahotál. bodnár. parancsol . néma. csizma. csizmadia • Egyéb: drága. nadrág. kádár.Szláv jövevényszavak • Ruházkodás: ruha. bolond. kapál. szoknya. pólya.

petrence. poloska. lóca. kuckó. sapka . csata. gatya.Szláv jövevényszavak • Középmagyar kor: jérce. jerke. zsizsik. kabát. kukac. kótyavetye. repce. szecska.

(Hajdú)szoboszló. Kazimír. Karácsony. • Személynévként kerültek be főként a honfoglalást követő időszakban. . keresztnévként családnévként. helynévként maradtak fönn: László. Iván. Bogdan. Bodomér. Milán. Dusán.Szláv jövevénynevek • Az Árpád kori személynévtár alapján a névanyag 1% szláv személynév.

Karácsuny • Az egyházi nevek körébe bekerülve maradt fenn: László. – vlad ‘hatalom+ mír ‘béke’ > Vladimír. Vencel .Szláv jövevénynevek • Általában összetett nevek: – bog ‘istenség’ + dan/ty ‘adni’ > Bogdan. – amelyek jelnevek maradtak: jelentésük nem volt világos a névviselő számára. Kázmér. • Közszavával együtt bekerült a magyar nyelvbe: Pénteka.

mint a korábbi jövevényszó réteg. • A latin nyelv változatai: – Vulgáris > újlatin nyelvek – Klasszikus – Középkori > magyarországi latin ..Latin jövevényszavak • Nem közvetlen népi érintkezésen alapuló nyelvi hatás. • A latin szavak egy része átadó nyelveken keresztül (ném. szl.) jut a magyarba.

helyi sajátosságok által színezett népnyelvi változat.Latin jövevényszavak • Vulgáris latin: az Itáliában és a római provinciákon használt. írott változat. • Középkori latin: a klasszikus latin vulgarizálódott változata. • Klasszikus latin: a művelt rómaiak beszélt nyelvéből kialakult normatív. portugál. spanyol. az egyház és a tudományok nyelve • Hazai változata: magyarországi latin . román. • Belőle sarjadtak ki az újlatin nyelvek: francia. olasz.

ty. Egyiptom ly. sz-szge. de/di + mgh A hang a magyarban s: cédrus. muzsika. uzsora gye/gyi: gyehenna. . te/ti. gy: petrezselyem. sors zs: bazsalikom. gi le/li.Latin jövevényszavak • A latin jövevényszavak főbb hangtani sajátosságai A hang a latinban -sz. sekrestye.

sz. – 15. államalapítással kapcsolatos fogalmak.-ig a kereszténységgel.-tól a reformációhoz kötődő szavak. a reneszánszban a klasszikus latin stílusjegyeit elevenítik fel. sz. – 16.Latin jövevényszavak • A latin jövevényszavak művelődéstörténeti jellemzőik (kritériumok): – 11-15. sz. .

párduc. legenda – Iskola: iskola. templom. mise. manna. balzsam. penna – Tudomány: • Állat: cet. klastrom. mályva. skorpió. lecke. viola. liliom • Orvoslás: patika. ostya.Latin jövevényszavak • Ómagyar kori fogalmi csoportok: – Egyházi élet: apostol. elefánt. zsálya. pirula . vipera • Növény: rózsa. tinta. tábla. oltár.

testamentum. – Állami élet: nótárius. gubernátor . tégla. kamara. lámpás. petrezselyem. uzsora.Latin jövevényszavak • Ómagyar kori fogalmi csoportok: – Étkezés: gyömbér. menta – Ház: grádics. prókátor.

kréta. egzámen. krokodílus • Növény: tubarózsa. kúra. piarista – Iskola: Kollégium. kurátor. pestis . presbiter.Latin jövevényszavak • Középmagyar kori fogalmi csoportok: – Egyházi élet: eklézsia. grammatika. kotta – Tudomány: • Állat: fóka. ceruza. citrom. jezsuita. bazsarózsa. hiéna. diktál. kólika. flastrom. levendula • Orvoslás: diéta.

statárium. domináns. plebejus. eposz. reakció. . morfium. juss. éra. taktika.Latin jövevényszavak • Középmagyar kori fogalmi csoportok: – Állami élet: fiskális. patrióta. amputál. diéta. konvenció • Újmagyar kori szavak: – Definíció. delírium. apellál. dirigál. protestál.

bár kezdetben megfigyelhető a párhuzamos névadás*: Vajk István. • Jelnevek. Aba Sámuel *párhuzamos névadás: ugyanazon személy két különböző névrendszerből való nevet kap. • Formai jellemző: -us (ffi). Demetrius. használ nem szükségszerűen egyszerre. nem motiváltak. századtól terjednek el. -a (női) végzőzés pl. Klára • A kereszténység felvétele terjeszti a bibliai neveket. Petrus.Latin jövevénynevek • A 11. Julia. .

György • Ómagyar kori női nevek gyakorisága(1-10) 1. János. 4.Latin jövevénynevek • 1279. Erzsébet. 8. 7. 9. Aglent.. Katalin. Budai zsinat elrendeli. 3. 5. Sebe* . Márton. 10. 10. Kunigunda*. 3. István. Anna. Ágnes. Margit. 9. 5. Pál. 6. 2. Miklós. 4. 6. 7. Benedek. Mihály. Péter. Klára. Ilona. hogy nevet csak pap adhat> gyakorivá válnak a szentek nevei • Ómagyar kori férfinevek gyakorisága(1-10) 1. 8. 2. Tamás.

• Újlatin nyelvek: francia. . portugál.Újlatin jövevényszavak • Az újlatin nyelvek a vulgáris latinból fejlődtek ki. olasz és román nyelvekből kerültek át szavak. román. spanyol • A magyar nyelvbe a francia. olasz.

-tól beszélhetünk. telesek: Buda. velencei térítő papok 12. Esztergom.Olasz jövevényszavak • Egységes olasz nyelvről és Olaszország-ról ugyan csak a 19. itáliai egyetemek látogatói . sz. Székesfehérvár Anjou hadjáratok (Nápoly). mégis az olasz jelzőz alkalmazzuk a korábbi átvételekre is. sz. sz. • Az érintkezés korszakai: – – – – 11. velencei kereskedelmi kapcsolatok 13-14. sz.

mustra. cselló. rizs. tafota. dárda – Városi élet: bolt. mazsola – Hadászat: bástya. torta. pálya. mandula. ária. bandita. bordély. gondola. armada. tréfa . datolya. lándzsa. trombita. piac. rév – Gyümölcs: füge.Olasz jövevényszavak • Hangtani kritériumok: – Irodalmi nyelvi sz helyén s áll a velenceiben: spárga. fátyol – Kultúra: opera. pajzs. maskara – Egyéb: dús/dózse. narancs. szóvégi o/e hiánya: struzzo > strucc. kapiskál. osztriga. part. Fogalmi csoportok: – Hajózás: gálya. freskó. szóló.

13. művében ír a 11. • Oláh Miklós: Hungária c. – 13. Tristan és Isolda) terjedése a főúri udvarokban. Szt. sz. sz. sz végén Liège mellől érkező és Eger mellé települő „leodiumiakról”.Francia jövevényszavak • Kapcsolatok jellege: – 12-13. francia dinasztikus kapcsolatok – 12. a francia lovagi kultúra (Roland-ének. sztól provencal telepesek. .-tól vallon telepesesek. sz. Margit kanonizációs jegyzőkönyve szintén említ egy Pécs környéki leodiumi embert. – Sorbone a korai ómagyar kor leglátogatottabb egyeteme.

bagázs. bonbiván. cilinder. argó. rezsi. bohém. purparlé. burzsoá. pikk.Francia jövevényszavak • Átvételek: – Ó. . lezser. – Gyakran közvetítőnyelven (németen) keresztül jutnak be: rúzs. kurtizán. intrika. reváns. korc ‘fűző. furmint. bigott. sikk. gavallér.és középmagyar kori: tárgy. frottír. – Újmagyar kori: affér. ruhaderék’.

Román jövevényszavak • A 12. számos szó csak nyelvjárási szinten jelentkezett: brindza. sz. pakulár.-tól számolhatunk román hatással. melynek területe Erdély. Moldva. fuszulyka. pulya. . • 16-17. a jobbágytelepítésekkel erdélyi románokat is áttelepítenek az ország más részeire. • A nyelvi hatás főként a keleti nyelvjárásokban erősebb. fáta. sz.

áfonya. málé. sz.Román jövevényszavak • Az első jövevényszavak a 15. cigája. . kaláka. lestyán – Egyéb: cimbora. kaliba. kötény’. bács.-ból valók: katrinca ‘lepelszoknya. hodály – Étkezés: palacsinta. • A későbbiek többsége: – juhtartással kapcsolatos: cserge. poronty ’fattyú’. ficsúr ‘fiatal fiú’ semleges jelentéstartalmú.

utótagú települések gyakorta francia telepeseket takarnak (Bodrogolaszi) . • Mivel a magyarul beszélők a francia és az itáliai nyelvjárásokat nem tudták megkülönböztetni. ezért gyakran olaszoknak nevezték a franciákat is > az olaszi elő.Újlatin jövevénynevek • Az újlatin nyelvek közül a francia hatás a legjelentősebb.v.

). – 12.Újlatin jövevénynevek • A francia lovagi kultúrást mutató nevek: Olivant. Tristan. Isolt. Olivér szerémi püspök – Roland ~ Lorand . Roland Budai prépost – 13. sz. Elefánt (hn. Roland. sz.

Újlatin jövevénynevek • A francia keresztneveket az újmagyar korban az izraeliták terjesztik (Nanett. Eszmeralda. portugál nevek: Enrikó. Emánuel. a legújabb korban az irodalmi olvasmányok. filmek: Lüszi. • A román családnevek Erdélyen keresztül áramlanak be. . Jeanett. • Az legújabb magyar korban rendkívül nagy hatást gyakorolnak a filmeken keresztül a spanyol. • A több keresztnév névadási szokását is felerősítik az újlatin minták. Nicolette). a peregrinációból hazatérő mesterek. Henriette.

Horváth Mária (monográfiák) . Mollay Károly. sz. • Thienemann Tivadar: először ő kísérelte meg a német jövevényszavak korszakolását • 20.Német jövevényszavak • A német jövevényszavak kutatói: • Balassa József (1895) Történeti Magyar Nyelvtan • Melich János (1895) Német vendégszók • Pukánszky Béla (1926) A magyarországi német irodalom története.

Német jövevényszavak • Mollay Károly korszakolása (↔Tk. IV. 862-1060 1061-1342: 1342-1686 1687-1920 1920-1945 (ómagyar kor) (középmagyar kor) (újmagyar kor) (újabb magyar kor) . II.): I. III. V.

.Gizellával érkező bajor nemesek. a dinasztikus kapcsolatok felvétele.Liutpand (Antapodosis): turci néven említi a magyarokat.IV.A német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint I. . térítő papok . Ekkehard (Sanktgalleni Krónika): Ungar –ófelnémet szóval nevezi meg. . 862-1060: nyelvi érintkezések kezdete.

Hidasnémeti. .Salamon (1063-74) felesége. III. dinasztikus kapcsolatok erősődése. . Ruszka. . Henrik lánya: Judit.Szepességbe a Rajna-Mosel vidéki telepesek. Céce. Dobsza. Henrik elől menekülő bajorok. akivel érkeznek nagy számban a IV. Egyházasvizsoly. .Váradi Regestrum 10 német települést sorol fel Abaúj megyében: Gönc. Rudolf lánya. Vizsoly. Tornyosnémeti stb. az északi bányavárosokba frank és türingiai bányászok jönnek. . 1061-1342: telepesek érkezése.László (1074-95) felesége.A német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint II.

protestáns ifjak kirajzása Wittenbergbe.a legtöbb kancelláriai hivatalban német papok voltak. . . . . németalföldi peregrináció.bajor-osztrák. 1342-1686: .a magyarországi német könyvnyomtatás virágkora.Német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint III.iparosok betelepítése .

közös hivatali rendszer .közös katonaság.a német a hivatalos és a magán érintkezések nyelve 1844-ig.a német nyelv visszaszorul az iskolai oktatás színterére .A Habsburg hatás kora . V.A német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint IV. 1687-1920: . 1920-1945: Német kapcsolatok kora .

amelyek az átadó nyelv nyelvjárására utalnak: – középnémet p (csap) : felnémet pf – Középnémet b (Binder) : felnémet p (pintér) .Német jövevényszavak • A német jövevényszavak nyelvjárásai: a) Középnémet b) b) felnémet (bajor-oszták) • Hangtani kritériumok.

16. amelyek az átvétel idejére utalnak: – ch [χ] az ómagyar korig: χ > h (céh. pöröly . sz.-ja redukálódik.16. század táján a felnémet -en.Német jövevényszavak • Hangtani kritériumok. -el szótag mgh. sámli.16. nudli. utáni: fecni. majd eltűnik > . sz előtti: meszely. puttony. koh) az ómagyar kor után: k (sakk) . hokedli .

rúzs) • Szóföldrajzi kritériumok: a földrajzi érintkezés következménye a dunántúlon elterjedt himpér ‘málna’ bajor-osztrák szó. századi francia divatszavak közvetítője a német nyelv (l. és a Erdélyben élő geréb ‘falusi bíró’ középfelnémet szó.Német jövevényszavak • Művelődéstörténeti kritériumok: – A 18. .

lárma ‘riadó. pisztoly (1620). káplár ‘tizedes’ (1664). dezertőr (1707). armada (1609). generális (1606).Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Katonai élet: fegyver (1211). bagázsia ‘katonai poggyász’ (1644). flinta ‘sörétes puska’ (1683). randevú ‘találkozás’(1664) „ Az Nyulas mezején lenne az egész hadaknak randevújuk.” . bitang (1456). felcser ‘katonaorvos’ (1707). arzenál (1620). blokád (1681). zaj’ (1631).

csokoládé (1704). kredenc. zeller (1624). fánk (1500). cukor (1587). zsemle (1395). szekrény. pástétom. sámli.Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Háztartás. szaft (1671). früstök (1395). piskót (1618). étkezés: ánizs (1378). kasztni. kályha . szósz (1618). serpenyő. hokedli. babér (1552).

advent 1470. .Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Egyházi élet: Pünkösd 1138. ispotály 1372. zsoltár 1372. cikkely 1531. almanach ‘naptár’ 1613. perjel ‘egyházi elöljáró’ • Művelődés: Fertály ‘negyedrész’ 1367. sátán 1416. ágenda ‘szertartáskönyv’ 1550. papír 1601.

pék. Csille (1285). ráspoly. bellér (1405). bányászat: Kalmár (1304). pallér. fuser(ál) ‘céhen kívül dolgozó’ (1615). himpellér ‘cégen kívül dolgozó’ (1560). bonár (1392). drót. borbély (1393). huta (1526). . csap. Borosta. mángorol. cérna. cégér (1470). pintér. sróf (1559). Céh (1466).Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Ipar. suszter (1608).

pántli. masni. reggeli köntös’. gyolcs. gróf (1358). polgár. bál (1651). lakáj (1577). manír ‘modor’ • Öltözködés: bocskor (1395). prém. marha ‘vagyon’ (1358). karmazsin.herceg. sallang. tarsoly . paróka (1661). pendely. pór. gavallér ‘nemes’ (1628). hacuka ‘könnyű felsőkabát’ (1474). szász. tánc (1350).Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Társas élet: bajor. rékli. slafrok ‘pongyola. gallér.zsellér.

Ditmar. Guirold. Pot. Merch. Conrad.Német jövevénynevek • A kalandozások korában kerülnek be először a jövevényneveink közé: Detric. Ottó . • Az ómagyar korban a telepesek. Albert. a diszantikus kapcsolatok és a római katolikus vallás is közvetíti (főként a német szentek neveit): Gertrud. Adalbert. Heim. Hilta. Henrik. Kunegundisz.

Friedrich. Rozália. Wilhelm. . Mária Krisztina. • valamint a kettős keresztnévadás szokását: Mária Terézia. Ferenc József. • továbbá a keresztszülő nevének átörökítése első vagy második névként körükben nagyobb arányban jelentkezik. Ida.Német jövevénynevek • A középmagyar és újmagyar korban a peregrinációból hazatérők. Anna Mária. Gottfried névegyedeket. Hilda. században csoportosan betelepülő németség terjeszti: Róza. Mária Lujza. a 17.

Bölöni Farkas Sándor útleírása Észak-Amerikáról 1836-ban). mivel Anglia a gazdasági és politikai fejlődés mintaállamává vált a magyar arisztokrácia ellátogatott oda tanulmányútra (l. . Széchenyi István.Angol jövevényszavak • Az első angol jövevényszavak az újmagyar korból valók. • A magyar nyelvnek az angollal a reformkortól van kapcsolata.

a fentiek nemzetközi szók . NytudÉrt.: parlament .Angol jövevényszavak • Az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően számos angol eredetű szó átkerült a nemzetközi műveltségszók kategóriájába: – Országh László (1977) Angol eredetű elemek a magyar szókészletben NytudÉrt. klub> – Zsilinszky Éva (2003) Az angol vonatkozású elemek újabb etimológiai szótárainkban. 93. 153. boksz.

viszki. póker. dzsessz. dandy. – Szórakozás: bridzs. zsoké. bár – Társadalmi élet: lady. lincsel. meccs. tröszt. puplin. zsűri. boksz. import. infláció – Ipari műszavak: pléd. kord. film. koktél. puncs. tenisz. futball. export. dzsentlemen. sztár. bojkott. lord. tréner. dopping. sztrájk.Angol jövevényszók • Újmagyar kor: – sport: sport. csekk. juta. huligán . ripsz. szendvics. – Üzleti élet: büdzsé.

nejlon. musical – Nyelvi globalizáció . ketchup. show. blézer.Angol jövevényszavak • Újabb magyar kor: (tk. karburátor. kardigán. farmer. sort. bróker. gem. pizsama. panel. detektor – Öltözködés: bikini. donor. rock. xerox. spot. komputer. 9-et sorol fel!!!) – Ipari műszó: kábel. kód. stencil. balon. grill. bovden. tonik. bit. blues. lézer. starking – Nemzetközi szavak: gengszter. szvetter. overall – Étkezés: mixer. dzseki. séker. hardver.

filmsorozatok (Dzsesszika. • Terjedésük visszafogója: fonetikus írásmóddal lehet csak anyakönyvezni. • Elterjesztőjük elsősorban az amerikai filmek. amerikai termékek (Kevin. Feel the difference! Just do it! . amelyet főként a reklámok közvetítenek: McDonald’s. ha nem bizonyítható az angol. Pamela). amerikai származás. ponyva irodalom. • A márkanevek. Szindi).Angol jövevénynevek • Hatásuk az újabb magyar korban érezhető. Silan soft sensation. szogenek beáramlása nagyobb arányú. Always.

A belsőkeletkezésű szavak csoportjai Ismétlés: Belső keletkezésű szavak: A magyar nyelv önálló életében létrejövő szavak. mozaikszó alkotás . hangfestő szó. a) Szóalkotással létrejövők: indulatszó. hangutánzó szó. szóvegyülés. elvonás. dajkanyelvi szavak b) Szóteremtéssel létrejövő képzés. szóhasadás. rövidülés. állathívogatóterelő. ragszilárdulás. összetétel.

Belső keletkezésű szavak: szóképzés • Szóképzés: – meglévő szóból új lexikai egy-séget hoz létre. amelyet származékszónak (derivátumnak) nevezünk. . • A magyar nyelv korai szakaszának legfontosabb szóalkotási módja.

A szóképzés • A szóképzést meghatározó elemek: – Szófaj: deverbális. – Produktivitás: produktív. poliszém (egy alakhoz többféle jelentés járul. de új származékszót nem hoz létre). – Jelentés: (=funkció). de eltérő jelentés. . -d). -cska). antonim (zörög: zörren). improduktív (ha a származékszóban még jól felismerhető. szinonim (-ka. homonim (azonos alak. -l) A képző jelentését a szótő jelentése is befolyásolhatja: jelentés-besugárzás (irradiáció). denominális képzők.

i – Testesebb: -ít.Szóképzés • A képzők általános jellemzése ősm. g. l. j. n. m. γ. sz. β. ára-d . r. s. z. k. – Funkciójuk nem differenciálódott: • Névszóképzői funkcióban: halá-l. -tal/-tel. kor: – Egy hangtestből állnak (primér képzők): d. χ. p. t. fio-d-um • Igeképzői funkcióban: hű-l.

meneγ > meneü > menő • B) funkcionális változás: létrehívója • Poliszémia enyhítése (-d) • Addig nem szereplő jelentés kifejezése (elvont. összefoglalás: -ság/-ség) • Létező képző jelentésének elhomályosulása (csa/-cse > -cska/-cske) . TA.A képzők változásának okai és típusai • A) alaki változás: csak aképző hangalakja változik pl.

-tat/-tet 2. több. Szinonim képzők: az egyik improduktívvá válik és a másik megerősíti a funkcióját: -r. Bokrosulás:két v. vagy együtt alkalmazás során összeforrtak: -dalom/-delem.) > -rog/-rög 3. egyelemű képző összekapcsolódik: 1. -gat/-get . Elemismétlés: -lal/-lel.Képzők létrejötte az ősmagyar korban (1-5) 1. eredetileg önálló. Különböző funkciójú képzők: az első képző elavult. g (gyakorító igk.

-ad/-ed (mozzanatos) • 3. . > -od/ed/-öd (gyakorító). Tővéghangzó toldalékhoz vonódása: -sz igeképző > *loβa-sz > loβ-asz (-ász/ -ész foglalkozásnév képző) -!E jelenséget a mássalhangzóra végződő tő lérejötte teszi lehetővé.Képzők létrejötte az ősmagyar korban • 2. Hasadás: a poliszémia megszüntetésére alaki változással a különböző funkciók szétválnak: -d.

Képzők létrejötte az ősmagyar korban • 4. képző • 5. . Agglutináció: – Ság. halom’ önálló jelentésű szóból névutó majd képző jön létre. Funkcióváltás: – -é birtokjel > -i mn. ség ‘domb.

viszont jellemző a: – Bokrosulás: a meglévő képzőbokrok tovább bővülnek: -dok/-dek/-dök + l > -dokol/-dekel… – Agglutináció: nő > -né asszonynévképző – Funkcióváltás: -é birtokjel > -e/-é/-i apanévképző (Füle. Jánosi. Móré) – Morfémahatár eltolódás: -s vmivel való ellátottság + -i vmihez tartozás > -si (Falu-si) – Adaptáció: szótőt toldalékként értelmezik: csárda >da .Képzők létrejötte az ómagyar korban • Erre a korszakra már nem jellemző a tővéghangzó toldalékhoz vonódása és a hasadás.

Képzők létrejötte a középmagyar korban • A tudatos nyelvalakítás a középmagyar kor végétől hat a toldalékolásra. • Kihal: -at/-et nomen actionis (hull-oth-ya). • Bokrosulás: -lkodik. -mány/-mény improduktívvá válik. -atag/-eteg . a –g/-l névszóképző. • Hasadással jön létre a hatigenév képző (va/-ve/-ván/-vén) és (-va/-ve) mód/állapot határozó rag. -skodik.

• Elavult képzők felújítása: -ár/-ér: tüzér.Képzők alakulása az újmagyar korban • A nyelvújítás a tudatos szóképzést alkalmazza. -ály/-ély: hatály. élc. lányomék. -ista (lat.) .-ias/-ies: nyárias. -iatlan/-ietlen: nőietlen • Képzőbokrok rövidítése: okvetetlen > okvetlen. szenvedély. izmus. uralkodik > uralg • Adaptáció: -c:bohóc. -íroz (ném. nőies. -cs:uracs • Új képzőbokrok: -ászat/-észet: borászat.). de sokszor felrúgták a képzés szabályait: kézbesít. -da/-de: curászda.

és újabb magyar korban. .Képzők alakulása az újabb magyar korban • Képzők keletkezése ma is zajlik: – Mentes ‘hiány’ képzővé válása • A képzők száma egyre gyarapodik a szavakban: elkáposztá-s-ít-hat-atlan-ítottátok • A képzés vezető szerepét a szóalkotási módokon belül az összetétel veszi át az új.

míg napjainkban tudatos szóalkotással. drágalátos kő. mintha egy szó lenne. nemes kő > 16. grammatikai állandósulás > jelentésváltozás) . sz.Összetett szavak • Összetétel: két vagy több önálló tőmorféma úgy kezd viselkedni. 15-16. drágalátos nemes kő > drága kő > drágakő (lexikai. gyakori egymás mellett álló szavak összeforrásából jönnek létre: drágakő*. sz. • Az összetett szavak általában mondatban. • *drágakő ‘becses ásvány’.

Összetett szavak • A fgr. TA. ÓMS. tőszónak érzékeljük: éne-k. harmi-nc. birságnap.. negy-ven. . • Az ómagyar korban kevésbé jellemző szóalkotási mód: HB. bútőrt. ugor korból örökölt összetett szavak mára elhomályosultak. • Az új. kert hel > alakilag nehéz elkülöníteni a szerkezetektől.és újabb magyar korban a szóalkotásban fő szerepet játszik: hőfokszabályzó-rendszer.

Az összetett szavak szintaktikai viszonyaik szerint • Szerves összetétel • Alárendelő – – – – Alanyos tárgyas Határozós jelzős • Mellérendelő: – Valódi mellérendelés – Ikerítés – szókettőzés • Jelentéssűrítő • Szervetlen összetétel .

fülbevaló Jelzős: Fehérvár (mi).Szerves alárendelő összetételek • • • • Alanyos: Istenadta. szél-zúgta Tárgyas: Kerékgyártó. porszívó. századig általában jelölt volt.) • A tárgyas. semmitmondó Határozós: Nagyravágyó. birtJ. tízpróba (me. lélekszakadva.). . ebédidő (birt. • A határozós a 18.-s alapvetően jelöletlen volt és az ősmagyar kor folyamán vált jelöltté.). s a nyelvújítás korában szaporodtak el a jelöletlenek. birságnap (kij.

Szerves mellérendelő összetételek • Ikerítés: • Forradásos ikerítés: két rokon.v. már-már. dúsgazdag . ellentétes értelmű szó kapcsolódik össze: híres-neves • Osztódásos ikerítés: egy szóalak válik szét:giz-gaz • Szókettőzés: • Egy-egy. csak-csak • Valódi mellérendelés: • Kezeslábas.

szivartárca. Hiszekegy.Szerves . a tagok közt nincs grammatikai-szintaktikai viszony: Üdvözlégy. egymást .szervetlen • Átmenet a szervetlen összetétel felé a jelentéssűrítő. de a tagok közti viszony meghatározhatatlan: erdőbér. mert szerves összetétel. • Szervetlen: mondatan tapadnak össze.

ádámcsutka. ímmel-ámmal. ágynemű. • Középmagyar kor: fülbevaló. mindenható. Farkasverő. vámárú-nyilatkozat. lókötő. napraforgó. Tómester. haragszó. főangyal. hőfokszabályzó-rendszer . ízzé-porrá. hétszilvafás. • Újabb magyar kor: árucsere-egyezmény. Szentlélek. felebarát. fűszerszám. perpatvar. mendemonda. vászoncseléd.Összetett szavak a különböző nyelvtörténeti korszakokban • Ómagyar kor: (főként tulajdonnevekre jellemző). ipiapacs. irgum-burgum. borház. csúszómászó. Nemdeák. ügyefogyott • Újmagyar kor: fényűző.

Szóteremtés • Szóteremtés ↔ Szóalkotás • • • • • Indulatszók Hangutánzó szavak Hangfestő szavak Állathívogató-terelő szavak Gyermeknyelvi. dajkanyelvi szavak .

amely alkalmiból állandóvá válik. . hopp. hümmög. jaj. s érzelmi tartalmat kap. jajong. óhajt. • Az okiratokban ritkán kerülnek be. ohó • Részt vesznek a szóalkotásban: jajgat. Liutprand: Antapodosis) • A magyar nyelv önálló életében keletkeztek: ah. • Ugor: huj ( 960 k.Szóteremtés • Indulatszók: spontán hangkitörés. ej. csitít. • A különböző nyelvekben hasonlóak. csitt. mert be nem elsődleges jelentéshordozó szók. fúj.

krákog. • Szófajuk: többségük ige. természeti. BécsiK: sikorg. kisebb arányban névszó. • Alakilag: hangkifejező rész + képző(szerű) utótag > alakváltozatok: csetten. csattan • Szócsaládokat alkotnak: ropni-roppan-ropog-ropogtatropi • JókK:buzog. Spritzen >priccel . BodK:dongó • Átvételek: szl. ném. zümmög). zörejeket formál meg hangsorral (duruzsol.Szóteremtés • Hangutánzó szavak: állati. Hahotál > hahota. emberi eredetű hangmegnyilvánulásokat.

cammog.: megrendölt. GuaryK.: hebehurgya . ritkábban névszók: sunyi. csattan • Szófajilag többségük ige: piszkál.Szóteremtés • Hangfestő szavak: mozgás. villog (szótöve!). MünchK.: csillog. • Hangtani változataikhoz érzelmi. állapot nyelvi hangsorral való utánzása. intenzitásbeli különbségek kapcsolódnak: csetten. GyulS: habrosagban. nyápic • Fgr.

Szilágyi Ferenc: Úgynevezett hangfestő szavainkról (NytudÉrt. hangutánzó szavakból fejlődtek ki. 89. . • Nyelvtörténetileg a hangfestés másodlagos jelenség.) • Antik filozófia: onomatopoeia. leíró szempontból nem válnak szét. onomatopoesis > modern nyelvtanok (ang. Lautmalerei tükörfordításai.) • Magyar szakirodalomban Gombocz Zoltán használta először a „hangfestő szó” kifejezést a hangutánzó szavak egy csoportjára. • Német nyelvtanok Klangmalerei.

szoros szintaktikai kapcsolat (farkas állat). /J-A-D/ • Szójelentés: • Lexikológiai jelentés • Kontextuális jelentés • Jelentésváltozások okai: • Hasonló hangalak (időtlen.Jelentés-jelentésváltozás • Jelentés: viszonyfogalom. amely a jelhez (alakhoz) kötött és valóságelemre (dologra) utal. idétlen). szóátvétel ( planta > palánta) .

• Fekete ‘nagyon sötét színű’ • Fekete ‘kávé’ • Teljes jelentésváltozás: az új jelentés mellől kivész a régi jelentés. alkalmi jelentés állandó mellékjelentéssé válik. • Fekete ‘olyan színű.Jelentés-jelentésváltozás • Részleges jelentésváltozás: az alapjelentés mellett kialakult új. mint amilyen a korom’. • Húgy ‘csillag’ • Húgy ‘vizelet’ .

v. speciális jelentésével kerül át a magyarba • Jelentéstapadás: tokaji bor > tokaji . az előzőleg jelölt osztálynak csak egy alosztályára vonatkozik a jelentés ezentúl (ágyú ‘eszköz. szerszám > fegyver > tűzfegyver). • Jelentésszűkülés okai: • Belső nyelvi kölcsönzés: szüret ‘szűrés > borszüret’ • Jövevényszó csak egyik.Jelentésváltozás irányai • Jelentésszűkülés: a jelentés terjedelmének leszűkülése.

a szó a dolgoknak szélesebb osztályára kezd vonatkozni. vándordiákoknak adott alamizsna’ pl. magába foglalja az előzőleg jelölt osztályt. mint saját alosztályát. – ludas ‘lúdlopásban bűnös > bűnös’. ÉrdyK.Jelentésváltozás irányai • Jelentésbővülés: a jelentés terjedelmi kibővül. Erzsébet legenda ezt rögzíti > ‘árucikk’ . 1527. – portéka ‘kenyérdarab. Szt.

Jelentésváltozást kísérő jelenségek • Konkretizálódás: • Osztály ‘osztoszkodás’ > ‘tanulócsoport helye’ • Absztrahálódás: • Nyelv ‘testrész’ > ‘kommunikációs eszköz’ • Szóhangulat megváltozása: szóhangulat a szó jelentésének értékelést kifejező része – Amelioráció: szerencse ‘sors’ (jószerencse. balszerencse) > ‘jó sors’ – Pejoráció: némber ‘nő’ > ‘tiszteletreméltó tulajdonságok nélküli nő’ .

• Hasonlóságon alapuló (metaforikus) • Érintkezésen alapuló (metonimikus) . amelyben a valóságelemek közös v.Névátvitel • Névátvitel: az a jelentésváltozás. hasonló jegyei alapján az egyik nevét átvisszük a másik dologra.

Hasonlóságon alapuló névátvitel • Dolgok hasonlóságán alapul: • Emberi testrész (fül. hegygerinc) • Állat (szamár. tehén) > emberre • Állati cselekvés (bőg. mekeg) >emberre • Emberi cselekvés (jár) > élettelenre (az óra jár) . gerinc)> tárgyra (búzaszem. szem.

század • Agyagi érintkezés: • Ráverik a vasat. Házban ülőkre vonatkozik • Időbeli érintkezés: • Kor -20. 8 fős osztály . ólmot kapott • Rész-egész viszony: • Ezer lelket számláló falu.Érintkezésen alapuló névátvitel • Térbeli érintkezés: • (Tisztelt) ház! Tkp.

– Hasonlóságon alapuló: • Szóalak hasonlósága (helység. marcangol) • Népetimológia (Karakatna > Kárókatona) – Érintkezésen alapuló: • Tapadás: fogas hal > fogas. marcona. amelyben az alakok közt meglévő hasonlóság v. helyiség. más kapcsolat alapján visszük át a jelentést más dologra.Jelentésátvitel • Jelentésátvitel: az a jelentésváltozás. gulyás leves > gulyás .

. Egy szó több csoport tagja is lehet. hogy a szavak nem elszigetelt jelenségként léteznek a használó számára. hanem közös jegy alapján mezőkapcsolatok alakulnak ki (közös jegy alapján együvé tartozó dolgok csoportja).Mezőkapcsolatok • A jelentésváltozásokat elősegíti.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->