P. 1
Kubai rakétaválság

Kubai rakétaválság

|Views: 73|Likes:
Published by Váczi Vivien

More info:

Published by: Váczi Vivien on Apr 07, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/14/2012

pdf

text

original

Szociálpszichológia 2. gyakorlat – csoportdöntési helyzet elemzése Mezőfi Virág (MEVSAAP.ELTE) Váczi Vivien (VAVSABP.

ELTE) A kubai rakétaválság A kubai rakétaválság a hidegháború talán legforróbb 2 hete volt 1962 őszén. A konfliktus a Kubába telepített szovjet rakéták miatt alakult ki. Kuba élén Fidel Castro állt, aki a forradalmárok vezetőjeként került hatalomra, s az amerikai befolyás ellen a szovjet kapcsolatokat építette és a hidegháborúban a Szovjetunió oldalára állt. A hidegháború fegyverkezési versenyében az Amerikai Egyesült Államok atomrakétákat telepítettek Törökország, Olaszország és Nagy-Britannia területére, melyek fenyegetéssel voltak a szovjetekre. Válaszul a szovjetek Hruscsovval az élen a frissen befolyás alá került, s az Egyesült Államokhoz oly közel lévő Kubába telepítettek interkontinentális rakétákat. Már a rakéták szállítása és a folyamat nyomon követése is nagy fejtörést okozott Kennedy elnöknek és az amerikai kormánynak, ám amíg be nem bizonyosodott a felderítő repülések alkalmával, hogy Kubában szovjet rakéta-indítóállások vannak, konkrét lépésre még nem szánták el magukat. Ennek a konkrét lépésnek a megtárgyalása 1962. október 18-án zajlott az ún. ExCom gyűlésen, melyet az Ovális Irodában tartottak.

Az amerikai kormányzat résztvevői:  John F. Kennedy - elnök  Robert F. Kennedy - igazságügyminiszter  George Ball - államtitkár  McGeorge Bundy – nemzetbiztonsági miniszterhelyettes  C. Douglas Dillon - pénzügyminiszter  Lyndon B. Jonhson - alelnök  Arthur Lundahl – NPIC igazgatója (National Photographic Interpretation Center)  Maxwell Taylor – tábornok

a vége felé pedig már azok is látványosan helyeseltek. Normaként ki nem mondatlanul is érződött a kevésbé radikális irányzat. Rusk és McNamara –főként előbbivel az élen. Ezt véleményünk szerint már a normatív konformitás is segítette. Rusk monológjával hatásos információs befolyást gyakorolt a résztvevőkre. hogy Kuba még nem kötött hivatalos szövetséget a Szovjetunióval. ennek oka valószínűleg az egy évvel korábbi Disznó-öbölbeli fiaskó.külügyminiszter Llewellyn Thompson – nagykövet. A gyűlés többi résztvevője a nukleáris háborútól tartva a blokád és a tárgyalás opcióit preferálta.az alternatívák elemzése során kimondatlanul is efelé terelte a társaságot. A tárgyalás közepe felé már csoportnormává alakult a blokád ötlete. A csoportnorma a tárgyalás során fokozatosan alakult ki. hogy felvegyék-e a kapcsolatot a szovjetekkel. s a szovjetekkel való kapcsolat . Rusk és McNamara egy kevésbé drasztikus megoldást javasoltak. Ezzel ellentétben Taylor is információs befolyást szeretett volna gyakorolni. mind a tárgyalás szempontjából. A gyűlés végén a kormányzat a blokád ötlete mellett döntött. Ha nem reagálnak a helyzetre. Taylor és McCone-on keresztül Eisenhower (aki tanácsadóként segítette a kormány munkáját) azt remélve. de most pontosabb információhoz jutottak. majd vázolta a lehetséges alternatívákat. javaslatokat várt a probléma megoldására. Thompson és Robert Kennedy voltak. hogy szükséges-e egyáltalán lépéseket tenni. s ha igen. Az amerikai kormánynak már volt előzetes tudása a rakétákról. Alapvetően Kennedy elnök ötleteket. felbátoríthatná a szovjet szövetségeseket. Taylor. Dean Rusk a helyzet elemzéseként először feltette a kérdést. McNamara. s a Szovjetunió sem ismerte el hivatalosan a Kubába telepített rakétáit. s már több támadási taktikát is kidolgozott. hogy nincsenek Kubában nukleáris fegyverek. A probléma az volt. A csoport döntése során a kockázatkerülőbb megoldást választotta. valamint az USA tekintélyveszteségét eredményezné külföldi szövetségesei szemében. ám kevés sikerrel. Fontos téma volt még. Maxwell Taylor teljes vállszélességgel az invázió mellett tette le voksát. akik érdemben meg sem szólaltak. a kisebbség alulmaradt. melyek a szovjetek kubai rakétaindító-állomásáról készültek. a hangsúlyosabb szereplők a megvitatásban Rusk. így a tárgyalás és a diplomácia is nehézségbe ütközött. miután az összes lehetséges kimenetelt megtárgyalták. az más ellenbázisok megjelenéséhez vezethetne a világ más részein. Alapvetően a többségi befolyás győzött. ezzel képviselték a kisebbséget. A kockázatkereső opciót csak kevesen támogatták. invázió vagy blokád alá veszik Kubát. hogyan. Alapvetően 3 stratégia jöhetett szóba: hadat üzennek a Szovjetuniónak (és Kubának). mind a blokád. mellyel a többséget megnyerte. a Szovjetunióval kapcsolatos ügyek felelőse A gyűlés kezdetén Arthur Lundahl bemutatja a résztvevőknek a légi felderítés során készült fotókat.    John McCone – CIA igazgatója Robert McNamara . a radikálisabb stratégia felé hajlottak. ami megalapozta a későbbi blokád ötletét.hadügyminiszter Dean Rusk .

viszont a két elhangzott monológ után már mindenki ezekhez igazodott. úgy gondoljuk. Felhasznált irodalom: Fiske. ezt a kerék stratégiája fedi le legjobban. s a történelem igazolta e döntés jogosságát. hogy itt akár kitörhet a harmadik. kapuőr funkciót játszottak. A csoportban Kennedy a mindenki véleményét meghallgató. MA: Houghton . a csoport pedig semmilyen jellel nem utalt a kirekesztésére. az ellenfelet nem becsülték le. hogy őt az öccse. (1982) Victims of Groupthink. a vita végére elfogadta a többségi döntést. esetleg tekintélyvesztés sem történt. A csoportdöntés folyamatában nem gondoljuk. Lehetséges. Előfordulhat. hogy bárkinek is látványosabban változott volna a pozíciója. független próbált maradni. Az eredmény megszületése után ők is a csoport mellé álltak. hogy a többséggel ellentétes állásponton volt. A csoportgondolkodás több tünete is megjelent a döntés folyamán annak ellenére. S. nem sztereotípiák alapján értékelték. még kompromisszumosabb ötlete. Osiris. In Mészáros A. de számottevő véleményváltoztatás. 1982). Tisztában voltak vele. hogy másnak is lett volna még jobb. hogy – mint utólag bebizonyosodott. Faragó K. elfogadták a többségi döntést. Robert szakította félbe). ezúttal már nukleáris háború. A társalgás során a tekintély szerepét egyértelműen John Kennedy töltötte be. A kommunikáció azonban nem volt minden esetben gördülékeny.maga a döntés jó volt (Faragó. nem erőltette semmilyen véleményét a csoportra. hogy a csoportnorma kialakulása után már többen is magukba fojtották ellentétes véleményüket. (2006) A csoportos döntéshozatal. s a vélemények is elsősorban az elnök meggyőzéséért hangzottak el. 433-461. hogy az információik nem 100%-osak. Kennedy a vezetői posztot jól töltötte be. egyedül Kennedy hozzászólásait tartották igazán tiszteletben (bár arra is láttunk egyszer példát. Janis. Budapest. ez igazán csak Ruskról és Taylorról mondható el. T. A gyűlés résztvevői közül nagyon kevesen fejtették ki teljesen a véleményüket. A „deviánsok” is elmondták véleményüket. Miskolc: Z-Press. magukat nem ringatták a sebezhetetlenség illúziójában. Viszont a csoportgondolkodás több hibáját is sikerrel kiküszöbölték a tárgyalók. a csoport nem degradálta és kritizálta őket. Rusk a társalgás végére háttérbe húzódott. Ez a csoportnorma az egyeztetés végére csak még jobban megerősödött. néhány helyen igencsak szegényesek. hogy ellenkező nézeteket vallottak. I. semmilyen következménye nem lett számukra. (2006) Társas alapmotívumok. 2006). kohézióteremtő vezető szerepét töltötte be (Janis. tudták. (szerk. Összességében elmondhatjuk.L. míg az elején megadta az alaphangot. Mindenki neki számolt be az információiról. melynek középpontjában természetesen az elnök áll. A kommunikációs hálózat is mindenképpen centralizált. az információkeresés nyíltan zajlott.felvétele. aki annak ellenére. s fel akarták venni a kapcsolatot az oroszokkal.) A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága. hogy az ExCom gyűlés sikeres csoportdöntéssel végződött. Boston. a felek többször egymás szavába vágtak. Itt elsősorban Taylorra gondolunk.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->